* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 12.63 MB | |
| 2024-12-17 13:07:34 | |
 | |||||||
Nyilvános  11 | 22 | Zala 1952. 31, 35. szám február | Zala III. A nagykanizsai egyesült baloldali front hivatalos lapja. 1945. okt. 2: Demokratikus politikai napilap, 1950. okt. 22: Az M[agyar] D[olgozók] P[ártja] Zalamegyei Pártbizottságának napilapja, 1956. jan. 1: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. Nagykanizsa, [1950. okt. 22: Zalaegerszeg.] 1945. ápr. 7. - 1956. okt. 28. Megj. hetenként hatszor. Szerk. Soltész Imre, 1945. ápr. 20: Bencze Jenő, 1949. jan. 4: Szántó Jenő, 1953. okt. 16: Vasvári Ferenc, [1954. aug. 10]: Benkő Károly, 1955. júl. 7: szerk. biz. Kiadó: [1956. jan. 1]: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottsága és a Megyei Tanács. Nyomda: [1956. jan. 1]: Zala megyei. - 2 rétnagyság (50 cm magasságig) A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: i ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Befejeződött az E\Sz ülésszaka A begyűjtési minisztérium jelentése a begyüitési verseny állásáról AZ MPP ZAI^AÜIEOYKI PÁRTBIZOITsAttÁ\%P1I.AF.I/I VIII. éviolvam 31. szám. ilrn 50 íilléi* 1952 február 7. Csütörtök \ NAGYÜZEMI GAZDALKODAS ELŐNYEI 4 pártszervezet segítsen, hogy ne csak néhány, hanem valamennyi dolgozó teliesitse felajánlását a nagykanizsai Magasépítési Vállalatnál \ li'' :i f >r-o iHczoica-/da$á£unk szocia-átszervezés''«'' alapvető kér. nepjr:/ahi$áeunk minden .•^•ynuk: ivarunk továbbfcj-vsztése.'' dolgozó népünk élet->riuvo»aiának emelése, békénk Mtlo''iuo szemuont.iából. ».Mi rfcnr.csak a város, a falu do''gozó nőnének életsziu vonalát is fe akarjak eme ni. A mi célunk hogy nemcsak n városban •k- falun is a doluo''/.ó ember •ószesüjön a ku''tura mindpn tldáaában" — mondotta Rá-kosi elvtárs kecskeméti be -miében. Fejlődésünk velejárója. az éetsz''-nvonvl emel. kedése a.zt .ielcnfi. hogy több gabonát, áll-ti terméket, zö d--ésrfé''ét ad mezőgazdaságunk á köze-Iá*ásunk céljaira. JFej .«"(lő iparunkat több mezőgaz d .-ági nyer?anyaggal Iá''ja elérni elősegíti tervga''dálkodá Mink sikerét és ötéves tervünk időe'' ctti befejezését. Mig a kapita''ista á''lamok-b-''n a par-. sztsác állandó el-szegényesedés-j mindnagyobb íorraát ö''-t, életszínvonala á landóan csökken, addig a népi demokratikus országokban ; munkások és a dolgozó . pa-,3-asztsáíí életszínvonala á]an-«lóén emp''kedik. Mindez azt bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunkat a nagyüzem: •gazdálkodás megvalósításában segíti pártunk, munkásosz''á ívunk, hogy saját'' maga fe-ome kedését előbbre vigye. „A íHcgyar demokrácia ter. .nésze csen minden erejével zon van. hogy támogassa o dolgozó parasztságot a szövetkezésben. hogy ke-ükre iárjon minden téren gazdasági meg erő edésükber.. Ezért épitjük Lryurs átmenetben az álbm» mezőgazdasági gépüzemeket-u\e vek a dolgozó parasztság számára biztosítják a modern gépek minden vívmányát, kezükre adják a legjobb trák 0( Tokot a legjobb mezőgazdasági gépeket Ezért támogatja pártunk és kormányzatunk anya gi''ag a szövetkezeteket; Előny ben Készesiti a szerződéses ter melésnél, elsősorban a magne mesil őstermelésnél a sző vétke, zeti dogozó parasztságot-" A megyénk területén már megevő termelőszöveíkezetek eredményei fénvesen igazolják mindezeket a tényeket. Bei »a ''¿oódott az egyéni dolgozó uar3sz:sásr előtt, hogy messze «• maradtak a n:gy üzemi gazda''kodás mögött A lemaradás nnk az sz oka. hogv a szétszórl u- drátTszijj parcellákon nem tudjál: kihasználni a ''-echnika minden vívmányát. Az egyéni <lo cozó parasztságunk most i> azokkal az eavult módsze -ékkel dolgozik, m:r.t e ődei Egy hold felszánt ásához — vetés a''á — két egész nap kel" szántani. Ezzel több mint . 32 km ui.:t tesz meg. leköti idejét..^ tejot a barázda feji el de mindez a bcrjuneveiésr.é is megmutatkozik. Az agyon igázott fejőstehenek igen sok szór elveté''ik,borjaikat és ez zel i ''ehenek ér ékte''enné vál :iak 6s a pazdáknak. népgazda sáeunkmk cirvaránt kárt oko? nak. A maradi módszer miatt <x vetésforgó hiányában a ter méseredménvek is igen aVcso nyak. Az egyénileg do gozó pa rssztok holdankénfi burgonya termése nem több 20—2-5 má- zsánál. amely alig kétszerese r. szükséges vetőmagnak. A nagykanizsai Maeasépi esi Vállalattá'' — bár a h''dögre for du! időjárás befolyásolja, liá''rá''. tafja a munkát — a dolgozók igyekeznek valóra vál an . só*, tii ''c!jes:;ctti fc''lajánWai&a . Az 1021 es munkahelyen a har madik dekádban 123 százalékos t-eljesi méiyt értek el. Vállalták, Inyy azépi ke-zér''t ha táridó e''.ö t 8 nappal befejezik. A 123 száz*''ékos tcljesi mény. m''nl tnurkahelyi t<eljesi''ménv nem lebecsülendő — azonban en. nél az ép< .kezésné! már jobban is dolgoz ak s igy ez a tei''csif-ménv nem emelkedés.'', hanem visszaesés jelen*. az előző dekádban 1 száza''ékkal magasabb eredményt ér. ek eL A terr*elre»''tfiitt a fe-teté irpió teliesit mentett biz1o*i1 rnh. »» Az 1021 es munkahely dolgozói igyekezzenek jó eredményeike nemcsak meg aríani hanem az eredfnénygőrbe vona át ugy irá ny''tani, hogy mrter kevesebb le gyen azon a lefelé mutáló törés A munkahely egyes brigádja jól kiveszik részüket a munkából Dávid László segédmunkás bri gádja *cljesi- m''nvét 138 ró! 1")5 százalékra emel''e. Szentes József ; brigádja — ugyaicsak segédmun. kás br gád — vállal a, hogy már cius 9-re eléri a 124 százalékos ''el jesitníéhyt A brigádvezc.ő igye kezett a munkát ugy megszervez, ni. Iiogy napról napra :öbbe- vé-gcfzlies-''enek s igv érték el. hogy felajánlásukat máris 20 százalék kai tul''.eljesitc ¡''.éle. JÓ eredményt éri el Páv.cs Vilmos ácsbrigádja is. Az 1069 es munkahelyen Segg* di István kőműves G tagu brigádja vállai.ia. hogy március 9-re 138-ról lüO százalékra javi.ja munkáját»'' Jelen.eg a 147 száza lékos .;eljesi- ményiíl tar.anak. A munkalieiyen Lenkovics László ácsbrigád> jár az élen 205 száza-lékos teljesi ménvével. A Lenko-vics-brigád egészségeden vezeti az eredménygörbe vonalát. Az c^ő dekádban 133, á másod.kban 142, a harmadikban pedig már 205 százalékra iövt az eredményük. A munka ü.emét az egyre job bai kiszélesedő munkaversenyek is fokozzák s lehe.ővé teszik, hogy os egyes munkahelyeken mu. átkozó nsasaesé*! ne c*ak meguitiittáit, hanem a tcljesi''mények fokozása val a terwe.jes tés javára fordit sák. Segéld, István kőműves br.-gádja ver.-enyrc liivta a Nagyka nizsán működő sztahánov iskola brigádját arra. a 2 hé re. amig az iskola hallgatói gyakorla.i mun. kái: végezneik. Bár varnak k:eme!kedő teljesít mények a nagykanizsai Magas építési Vállalatnál; ezek azonban Ezze". szemben nézzük mes néhány terme''őcsoport ered; menyeit. A p:csa-andorházaí ''szcs ugyanolyan r«4;ha.ilati és talajviszonyok mellett, de fejelt nacrvüzemí módszerekke. kevesebb munkával holdanként 16 mázsa ősz''árpa termést ért e-, fnig :z egvéni)eg dolgozó » rasztók lio''dsiiként '' átlag alig S mázsa termést értek e''. «''uss''amagj''aródon az át''tg-t-ermés búzából a ts''.cs-nél 13. mázsa, míg az egvéní do''gozó •parrsztokná" 7 máz«a volt. Boncodföldén a tszcs, kukoricából holdanként 50 mázsát, az esyé-nüeg dolgozó parasztok 25 mázsát terme tek. Szentoéteruron a tszcs holdanként 80 mázsa burgonyát az effvénileg dblgo-zó paraszlok 30 mázsá* termel, tok. Ezek cz eredmények azt bizonyítják. hogy a termelőszövetkezetcink minden lehetőséget kibaszná nak, amit a pártunk. kormányzatunk biztpsif a gépállomásokon keresztül. Mindezek mellett, nemcsak gazdasági, hanem ku''turá is és szociális eredményeik is meg-mut/tkoznak. Mig az egs^éni-leg dolgozó parasztok reggeltő késő estig dolgoznak, fizikailag kifáradva, idő hiányával nein tudják a kulturális lehetőségeket kihaszná''.ni. Addig a szövetkezeti par.«ztság minden ehetőséget ki tud használni ami rendelkezésére áll. Bár termelőszövetkezeteink eredményes munkát végeztek, de mindezek mellett nem szabad elfeledkezni, hogy az ered. mények mellett, vannak hiányosságok is. E sősorban a munkafegyelem terén, e munka jobb megszervezésében kel. fokozottabb és eredményesebb munkát végezni. Nagyobb figyelmet kell fordítani nárt szervezeteinknek és dolgozó. inknak az éberségre, hogy a befurakodott ellenséget a tszcs-bő''. eltávolítsák és ezzel még nagyobb, eredményesebb munkát végezhessenek. Ehhez minden seeitséget meg. d pártunk és kormányzatunk. A Szovjejunió szocialista mezőgazdasága tapasztalatai h.talmas segítséget. adnak munkánkhoz. Parasitküldöt-teink tanulmányozhatták a Szovjetunió fej ei t mezőgazdaságát s tapasztalat: ik. nagy segítséget adnak a nagyüzemi gazdálkodás felé haV dóknak. A termelőszövetkezetek fej ő dését nagyban elősegiti a termelőszövetkezetek és gépállo mások é''enjáró dolgozóinak or. szágos értekezlete, amely ut.at mu''atott a tszcs-ink megszilárdításé és mezőgazdaságunk további fejlődése felé. (Kőbics István) egyéni- és brigád-eredmények. Ma na a vállalat nem ;id annvi . min'' ami párunk az ü éves terv mesiva''ósHása érdekében elvár tőle Naivon sok a kevésbbé ön mdatos dolgozO ak knek telje s! ménye a/. időjárá?sal cgvü t vál ozik — eme''ked''k. vagv sü y lyed. Sokan vannak, akik a ''orv. é''jesi ést a bérezésen — c-^ak a bérezésen ...sőt az időjáráson keresztül viszik, vagy éppenséggel ''ékezik. A pórt szervezet fe adQUti hogv ezeket a doleozóku önfuda-ra nevel:e. M nden munkahelyei zéo --zámmal vannak kommunis''a dolgozók akik példamu a ósuk\-a és felvilácosi''.ó munkával soka* -eg: hétnek. Az utóbbi időben jelen''ós ja vu''.ás mutatkozik ezen a téren, azonbai nagy h:ba hogy az üze mi háromszögnek csak a neve van meg. A való ágban — bár egy cél u''án — külön u akon járnak liülőn megv a pírt. külön megy az üb és kü ön hajszolja az ered ménvt a vállalat gazgatója is. Ha he enkéit az üzemi háromszög megbeszélést tartana, ahol megvi''.a nák a h ányo°ságokat megbeszélnék a tennivalókat egész biz os, hogy munkájuk eredményesebb lenne. Az is nagy hiba hogv nem is merik a ''erve'', s igy csak japo. gafódznak H ába sürget:k a terv hivatott Esetleg meg íyugu ó választ kapnaK. am''ből termébe-e-''en nem ehet tervet kovácsolni ós a dön<ó "ervév sikerét sem le. be biztositaii. A régi munkák a befejezéshez közelednek l-t az ideje, hogy most már ne csak megismerkedjenek az uj tervvel hanem annak nap. ról-íapra -.öi\énő torlesz ését ivJ megkezdj éle. A pár tszervezet komolyan fokion hozzá a munkafegyelem meg. szilárdításához. Az egyik mun. kahelyen az elmük napokban fo v. io egy fegyelmi tárgya''ás. Két dolgozót a munkafegvelem megszegéséért 50—50 forint, egvet :jed!g 10 foritr pénzbün.e éssel é< szabadságelvonással suj''.o jak. Termesze csen elsö-xjrba i is fel-világosifó munkával a dolgozók ön udatra neveié ével kell Jiar. coln; a mwtkaiegyeUm megszdár. ditásáért. de ihol ez nem ve-ze''. célhoz. o\i ne legvenek einé. zők és ne riadjanak vissza a szi. goru rend-zabá yok alkalmazásá- ól, a súlyos bürite éstől sem. Még csak egy hó lap muh. el a harmadik tervévből. Ha a pártszervezet komu.van hozzáfog 3Z '' eddigi hiátivosságok, a teljesitmé. r.yeket gárló körülmények felszá. múlásához e lát ja az üb febda-tokkal iránytó szerepét érvényesig az épkés-. a munka, és a brigádvezetőknél és a dolgozóknál a jelenleg vontatod, munka lendelüjessé válik és a reájuk váró felada''okat lícesületesen megvalósi-ha''ják. A ri9gvkan?zsai fűtőház dolgozói vállalásuk túlteljesítésével harcodnak a terv sikeréért A n89ykpni7soi fűtőház fsnuár havi tervéi 102 százalékra telje sitette. A tervteljesitést jelentő •en előre lendkerék a dolgozók részéről tett mutkafelajác ások is. A fűtőháznál a dolgozók tul nyomó része vállalta, hogy Rá kosi e vtárs születésnapját jobb és több munkával ünnepli. A műhelyek közt is párosverseny folyik, ami nemcsak a műhely-átlagot röveli, hanem szép egyé ai eredményeket is szül. A kocsiműhely a mozdocymű he lyel versenyez az elsőségért Váll vá 1 mellett haladnak. Mindkét műhely 132 száza''ékos áUa gos te jesitményt ért eL Az egves dolgozók vállalásaikat máris túlteljesítenék. Pálfalvi I. János, sztahánovista asz alos vál alta. hogy első cegyed évi tervét március 9-re befejezi és előző 193 százalékos teljesít mény ét 195 százalékra emeli. A vállalásának egyik részét máris fu''PzárnyaTta, mert '' teljpsitmé lyét 193 ról 196 százalékra emel te. Magyar József és KUó Sán- dor kazánkovácsok, miu-ha csak aiunkájnkat. mozuuifctftittai egymáshoz mérnék, ugyannnv egymás mellett haladrak,, mint u kocsi- és a mozdonyműhely. A íela;ánlás e őtt mindket{en 170 sz"V:a''ékos teljesítménnyel dolgoztak s ugyancsak mindket''>eu 2zt vállaliák. hogy március 9 re 2 száza''ékkaj emelik a teljesit-méryüket- Az eredményük is egyforma, mert mindketten 5 százalékkal javították munkájukat. Horváth Sándor sztahanovista kocsimosó, aki vállalta, hogy 170 százalékos teljesítményét 175 százalékra emeli, vá ''alását 1 -zázalékkei túlteljesítene. Fonó Mátyás mozdonyfelvigyázó a Rőder mozgalommal kapcsolatban vá lalta. hocjy az ősz-szes utazó személyzetnek átadja munkamódszerét. Minden ut alkalmával eoy eav sikeres mnn-kamódszer »tadást eszkőzöl. A •elaíá«j!is ó»a 18 szor volt ntoa — ami azt jelenti, hogy 18 személynek adta át munkamódszeréi» Befejeződött az ENSz Az ENSz közgyűlésének halódik ül-ésüz.lka február 5-én végetért. Az ülé?en Malik elvtársa szov. jet kü!döt:«éc nevében nyílatko. zo''.''t Ebben köszönetet mondott c. szabadságszerető francia népnek. .,m-e''y már má-odszor részesi^ot-vendégszeretetben a közgyűlési.. Majd cr. közgyűlés munkájának eredményeit összegezve kijelentő''.te. hogy nem indokolt a közgyűlés ha''odik ülésszakának munkáját t-i kereknek tekinteni. A kfeffyülés amerikai augol csoportosa ásának ellenállása következtében egyetlen olyan határozatot sem tudott hozni, amely a nemzetközi fOszQJtséa enyhítésére irányulna. A szovje: küdöttségnek az ui vfUighábcru veszélyének elhárítására, vak mi r-t a béke és a népek közti b''-rá''ság megszilárdi-tá''ára irányuló intézkedésekről fró''.ó konkrét; javasltait az an. ^ol-ameriksi lomb. elsősorban "a.* USA és Anglia küldöttsége elve tel''c. Ax angol-amerikai tömb «1 vitette az atomfegyver eltiltásáról. v»''amint e tilalom felett nemzetközi ellenőrzés bevcze''óséröl, az öt nagyhatalom fctiy vorzc''cnek csökkenteséről az öt nagyhatalom békceqyezinéayének megkötéséről szóló szovjet Jüvas''atokai. is F^ek helyet: az USA, Anglia és Franciaország tartalmatlan haí''á. roza''i jrva^la''át kényfzcritetták a közgyűlésre . . Az USA. Anglia. é.s Franciaország küldc''íicége megakadályozta a rendkívül fontos koreai kérdés megtárgyalását is a közgyűlésen, hozrv szabrá ke.-zer bizto;itfanak maguknak 5 koreai agresszió további folytatú. oíihoz, ki''erjesztéséhoz. Rákény-szori-ették a közgyűlésre — z? USA agresszív ooli.ikájának ál-cázácárs — a „kollektív intézke désckröl''<rszóló határozati javas. •latcrt is. Az amerikr-i és ?nsco! küjdöt''ség demagógul prédikáltak az emberi jogokról, de mégis ellene íz:rv-az- ak annak egyezmény, bc fogl?.lásúní.k. hogy „minden népnek joga van az önrendelkezése1''. Az USA és Aualia azonban ezzel kapcsolatban szégyenletes vereséget szenvedett- A közgyűlés -öbbsége az ENSz filkó mányában foglalt s most a '' közgyűlési határoz-iöHil megerő-sitef! nemes c-''vekre szavazott-Ez ''arról is ''anu?kodik. hogy a közgyűlésnek megvannak az eszközei, amelyekkel kényszeríteni lehet az amerikai agresszorokat a támadó politi-—* ka meoszüntetésére-^r.jnos a közgyűlés ezen az üléí- svakén »om élt ezekkel a lehető- ; cg''-Vket és eszközökkel. — Ezoke'' a tényeket figyelembevevő mojiúUapitha''ó, hoay ez. ^ ¡Vé.s^ak a nomvctközl béke ők biz orWi« moRurtfárdttfaa szóm. ponMábó'' orcdnr.ér.v-eh''n. mert közgy«Hé«re kény«z«rliatt határozati j&vuylotok nem fi.", umoHkuJ ncrfwló xnon->zünteté»ót, hawom annak kitor|oizté«At «zotgál]ák. Malik o''.vtúr* nvllutkoznl-t h koreai kcrdé«n>l U, < melyben ;sm''ii''!cllo r.zokut uz eröfoizt''ó-xeket, amelyekei a Szovjetunió oV a korca''- kérdé« mcaoidityr lírdokében. Az r.ngol.amcrik-i tömb azonban minden eso''ben el gáncjo''ta a Szovjetunió javasli. fait a korért helyzet békés meg. oldáfára. A legu''-ohó esetben pe dist előbb mesterkedésekkel el-odáz''ák a koreai kérdés megtűr-gva''ásá\ később ledobták az álarcot és az alapokmány, vala mint az eljárási szabályok semmibevételével erőszakosan akadályoz» ák meg a koreai kérdés tárgya''ás át. Az Egyesült AUainok kormánya iái a koré») kérdés nyílt megtárgyalásától, fél a világ közvéleménye elé állni és felelni a koreai agresz-szlóért. Ezér''. meg $kar szrbadujni a ko. reai kérdéstől ¿3 annak eldöntését kSttonii erőre bázza. — Ez most már mindenki számú. j ra világos és szemmel látható — mondott« Malik elvtárs _ De világos mindenki elöf- az is, hogy az USA kormányának, amely mer kezd e a kcceai ogresszióU be iá kell fejeznie azt. Teljes mér''ék-ben az Egyesült Államok kormány.: jesz, felelős, ha a koreai fegyverszüneti tárgyalásokat amerikai részről bármely ürügygyei meghiustf ják, ha á koreai nép elleni agressziót kir-erjegztik. vagy ha az -agressziót a Távol-Kolé''Te terjesztik ki. Az Egyesül''. Államok kormánya semilyen ki-buvóvcil, semilyen a közgyűlésben alkalmazott kulisszák mögötti és eljárási mesterkedésekkel nem menekülhet meg ettől a felelősségtől. Ma''-ik elvtárs a továbbiakban ki jelentette, hegy a szovjet küldöttség légion tosabb eszköznek a nemzet közi fcszftltgfc, elhárítására a koreai kérdés békés rendé zését tartja. Kifejhette, hogy a közgyűlésnek medjábrn áll kényszeri''eni ax amerikai agresszorokat, hagyjanak fel a koreai nép ellen indi-tc.''t háborújukkal. A közgyűlésnek módja v-n kényszeríteni az amerikaiakat. ho.gy ne teremt-se-riek mesterséges nehézségeket a fegyverszünet tárgyalásokon. — A Szovje''nnió küldötfeége — szögez*« le Malik elvtárs — ragaszkodik ahhoz, hogy s. közgyűlés vesse ei az USA, Angiia éá Franciaország közös hítároza''fi iavas''atát, ¿melv az amerikaiak koreai rgres«ziójának bátori á-sára irányul, és utf€Í''-sa a politikai bizottsáecr*. hogy h:ladék-(alánul vizsgálja meg :: koreai kí^dést. A begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáról Koreai hadi jelenté» s A néphadsereg alakulaiai. szoros együttműködésben a kinai népi önkéntesek egységeivel min. dpn arcvonalon továbbra is védelmi harcokat vívnak az eilen- séggel. Február 4 én az egyes frontszakaszokoT támadásokkal kisérlc^czctl. ezeket azonban tt népi erők visszaverték. A fegyverszüneti tárgyalások A 4. napirendi pontról tárgyaló albizot tság ülésén február 5 én a koreaiJkinai küldöi^ség visszauta. siiotta uz amerikai javaslatban foglali zagvvaságo''kat. az ngyiitf-vezett önkéntes" hazaszállíts elvét i*. A vezérkari tisztek értekezletén a napirendi ponttal kapcsolatban újból felülvizsgállak-a fegyverszüno-.i egyezmény második és harmadik pántjának lényeged részei»._ Adenauer követelései London. Az „európai hadsereg" megelttkitása körüli {árgya. lásokon suiyos eliem éteket oko-zott Adenauernek az a kövcll«lése. hogy ^ Nvugat-Németországot haladéktalanul veovék fel az a{ lanti tömbbe. Adcr.aner ugyanakkor azt is követette. hogy x Németország kivánságaittak megfelelően rendezzék a Saar kérdést. A ioidor.: rádió jelentése szerint Adenauer hétfőn megismételte követeléseit és kijelentette, csak akkor írja alá az ug>neve-zéi''t „keret''-szerzódést és csak ekkor járul hozzá az európai védelemhez, ha teljesülik követe, léseit. A francia kormány fél a közvélemény várható tiltakozás só tó'' és ezért kinos meoddb-benéssel fogadta Adenauer követeléseit — jelenti a .Reuter. Az amerikaiakat szintén kellemetlenül érinti a bomi fasiszták nyílt követelözése és amerikai fa) óhangok szerint megpróbálják ..türelemre inteni" Schu-mant és Adenauer;., „ezt a kél jó-zan gondolkodású férfit*'' A francia jobboldali sajtó lieivt ad amak a ké.elvnek, hogy v,ij. ion ré«z? vcljcn.o Atlon&u.cr a fob ruár 14-i londoni érfcekezieten. hogy nem kell-e elhalasztani kö. veielései miatt a lisszaboni konferenciát. A Le Monde szokatlanul é:es haigon utas::ja rendre Adenau-ent. ^A bonni kancellár ugy véli: Washington annyira szerciné, ha német katonái lennének, hogij Acheson a legnaqyobb merték, ben kielégíti „ a bonni kormány követeléseit. ''Ez a logika helyés, ha tekintetbe vesszük azolxti az eredményeket, amelyeket Bonn már eddig is elért ezzel a kis. ded játékkal. Lehetséges azonban, hogy eziittal ful löii a célon" — jelenti ki a lap. A demokratikus sajtó az Adenauer üqgyel kapcsolatban rávilágít a francia kormány és a francia diplomácia áruló szerepére. A Ce So;r megállapítja, hogy a irancia kormány színiéit felháborodása ellenére is feljé''cnül megegyezik a bonni kancellárral, a dolgok lénvegébe''n. Az Humani éba i Pierre Cour. tade rámu-at a kérdés lén vegére: nem az o fontos, hogv Nyugat Németországot fclveszik-o hivsta''oson sz AtlnnU Szövetségbe. hanem az, hogy Nyuca* Németországot f«l ckaiiák fegyverezni, lízc a kérdést nem leltet eiködö-K''teni, ''.-■__; t? unc/í rí kis /ör-^ tfinUnvk 16. »svrtiplbje cov ne s tollú pupwdj, (juzdúja uu\) nürnber. yl bogndrmcKtcr A madár tanulékony volt, mint a pavci'' odjok általában, szó. kincse állandóan 01/arapodott. Emik nap tünteiö csoport vonult az ulcán — nem ritka '' jelenség Nijiiffat-Némeitorszáa ban —, keményen harsogott a kiállásuk. A papagáj fi-Gyetf, a szavak bele. vésődtek, s ugylát-szik nagyon megtetszhetett a szöveg, mert ettől kezdve kö-vetkezetesen mondo. gatta: — Jenkik, takarod, játok! Vcsszen Ade. naucr! Napról-napra jobban tudta, érthetőb- A koronatanú ben mondta ti s:bvr-gct. Egjjizor azonban «Iktívettu a vlguá-zatlanságot, hogy n reggeli lakarltdn alkalmával nyitott ab-¡ak mallett ismétel-ttdte. A járókelők MBiílltak, jót pmiat-fak, dc a csoportosulás láttán megjelent eou rendőr is és elő. állította n papagáj gazdáját. A bognár coíAk jóberátjának első gondolata volt eltüntetni a — biso-nyiiékoí. Emlékezett, hogy ismerősének, az evangélikus papnak is van papagája Ki. cserélte tehát a kél madarat. MdsnaP tárgyalásra került a sor. A bognár ártatlanságát hangoztatta, mire az ii&yósz indítványára, elrendelték a papa. oáj „előállítását". Rtivittoen elhozták a knronatftnut, Cs okker megindult a biz* tatás, hogy szólaljon mro, árulja cl a gazdáját. A papigáj azonban nem akart mcgMólulni. Elnök, ÜQuész, bi rák egymással versenyeztek, hogy szólánra birjdk, s előbb csak csendesen, majd egyre han. go&jbbrcn mondogatták, végül pedig dühösen üvöltötték: — Jenkik, takarodjatok! Vesszen Adenauer! A papagáj hirtelen megmozdult. Minden szem várakozásteljesen a madárra meredt A lioraas csőr szólásra nyílt és áj-t<iiosan ennyit mondott csupán: — Hallgasd meg, uram, a kérésüket!.. Az élő^Ilatbcgyüjtés üteme az elmúlt napokban a január havi eredményekhez viszonyítva visszaesést mu''.a". A most folyó élóáliat-kivetésnói a tanácsok a begyűjtési és a mezőgazdasági állandó bizottrági tagok bevonása, val álLapitsák meg, kinek a hí-zo ltsertése és vágómarhája kerüljön beadá?r?.. Ezekkel a termelőkkel közöljék az ¿¿adás időpontját. Követeljék, meg és ellenőrizzék, hogy a termelők a kijelölt határidőre pontosan eleget tegyenek hizottserté« és váaómar-kft beadási kötelezettségüknek. A hafáridók betartása fontos érdeke a termelöknek, mer'', a hátralékosoknak 5. illetve 10 százalékkal felemelik kötelezettségüket és kártérítés fizetésére köjeiezik őket A hizottser.és és a vágó. marha begyűjtés terén továbbra is Szabolcs ós I3oi-sod megye ve-zct jelentős erednW-nyt cl az utóbl)i napokban Szolnok me-gyc is. hátul kulionoak a hlzottser-lés begyűjtésben Györ. Vetz-nrént ás Vas megyék. vágótnarhabcgyili''ésbcn pcd''g os Báca Kiijtun. Ilajdn-Hiliar Csongrád meg>''ék. A baromíibegyfij''ésben eddig legjobb Szo''-nok megye ere<lmé-íye. 1951-es ftervét 110.3 száaa-lékra teljesítette- és sikeresen teljesíti az 11)52. évi «őlelezc^ségét U ár.a a rangsorban Csöng, rád, Vas. Békés és Zala megye kövö''kczik. lemaradtak a terv-teljesLtésbe''i Heves. Nógrád, Bor. sod és Szabolcs megyék. A tojásbegyüj''ésben Baranya megye jár az éle". Eredményes munka folyik Békés, Vas fis Zala megyék ben. Elhanyagolják a +ojásbegyüjtést Bácí-Kiskun. Szolnok, Pest és Szabolcs megyékben. A termelők folyamatosan te''L iesii''sók baromfi, és tojásbeadáii kötelezettségüket, mert a leniara. dást ''.ichéz lv.-l>02f»i. Március 31 - teljesiteni kell az erész évi beromfibeadási iötelezettséq 15 és toiásbe adási kötelezettség 39 százalékát Ha erre a hajáridőre a termeink nem tesznek tlej-et első negyed, évi kö''elezet''lségűknek. akkoi- a hátralékokat 3 és 10 százalékkal felemelik és kártérítést kell í:<-zcniök. Ezért nem szabad k-m;1, radr.i a tojás é^ baromfi beadási kötelezettség teljesítésével. Helyesen cselekszenek azok a parasztasszonyok, akik már most gordóinak arra. hogy minél több csiikét keltessenek-Ate''i-begyüjtésben Szalx>lcs 111.0, Veszprém 103-2 és Fejér 103.1 százalékra teljesítető január havi tervét. Legjobban le. maradtak a havi :erveljevi''ésbc;i Somogy. Békés, Komárom is Hajdu megyék. Sok termeit», hogy poitosan eleget tegyen b."* adási köte''czeifségénck és ízab;>, don még * <">!>!» tejot adhasson c\ me<Wő tehenét jól tejelő tehénnel xscréü ki. A tanácsok az adalídvútcli lopok alffpjiín mindenütt ké : szit«ák el. 1 letve íeiezzéli bc a totkive*á«cket, hooy a ter '' melök láthassák mennyi te fet kell boadaiok-A kukoricabegy üjtc^beu BékOs n:egve vezet 113.5 százalék« > eredménnyel. A második heiy-ért Baranva é* Fejér fej-fej mcL lett! versenyez»» Vas mepvét csak 3 tized szá zalék választja el a 100 százalék elérésétől. Znia a 15. helyről a 14- helyre jöt-í előre, mig Komárom a 11. helyről a lő-re csuszo-t vissza. A sereghajtó változatlanul Nóg. rád, amely az ugyanc-^ak hátul kullogó Borsoddal és Szolnokkai együ''jt alig javított valamit kukorica begyűjtési eredményén. A Csehszlovák Köztársaság bormátfyáQ^k válasziegyzéke az olasz korminy jegyzékére Prága. A C-ehszlovák Köztársaság kormánya 1932 február 2-án jegyzéket jutta ott el Olasz, ország prágai követségéhez, vá. laszul az olasz kormány l9-r»l december S-i jegyzékére az olasz békeszerződés felülvizsgálásának kérdésébet:, valamint Olaszországnak c.z Egyesült Nemzetek Szerv-ezcfébe való felvétele ügyében. A Csehszlovák Köz''ársaság kormánya egyetért azzal az álli-tiással — á''.Uipiíja inog a jegy.'' :''il*k ''—. hogy „Olaszország jelen, iegi helyzeté ósszecgyeztctheieti len <ir Olaszországgal ■ kötött bő. hcszerződessci:* Ennek "z ,,össze-eguvztolhetctlenséfinek'' oka a», hogy az o;usz kormány rendező, rencu megsérti a Ijékeszerzódés-nek az olasz nép szabadíágárA lüggetle iségére. Olaszorr/ág de niokratikuH fejlődéséin és a né. pek közüt i bóké<i eáyüttmöködcj). ív vonatkozó eikkcíycit. | A Csehszlovák Köztársaság kor. kmánva többizben kijelen ette, íhogy készségesen hozzájánii Olaszországnak az ENSz-be való felvételéhez, abban az esetben, ha egyidejűleg azokat az országokai is felveszik- az Egyesült NemZe. tek Szervezetének tagjai scrábc\ amelyek a háborúban Oteszor-száqhoz hasonló helyzetben vol. íak. . A Csehszlovák Köztársaság kormánya teljes mértékbe.! hajlandó tárnőga ni az olasz kormány minden olyan erőfeszítését, amelv az ola»z né|) érd keinek védehnére és a világ !>ékéjé»el: megőrzésére irányul. A Cfcehwlo. vák Kűzfámság kormánya kije-len''.''!. hogy^c*ük abban az eset. bc i leész hozzájárulni sir. okisz békt zerzödt^ felülvízígólátáho» és a ízóbanfoi''gó korlátozások Ol. törléséhez, lia Olaszország kilép n titmadó ¿szukatiun''i tCmbbŐl. — A VIETNAMI néyhfldberooj a hoabluhi arcvonalon aulyos c?upást mór t>z ellenién*«, s n hatos útvonalon folvocu''ó ollen séges erősítésekre |i. A lraocia ngre?«zorok ezen az útvonalon Január 7—24 kőzött többek kö zöit 8 Hpülörénet. 1 tankot. 11 páncélos Járművöt, oapymennyl féatl fegyvert és Jöszert vesztet tok- — AZ INDONÉZ szigetekhez ''ar''ozó Szambu szigetén elleité'' robban/* ki az angol patroleum koncesszió igazga ósága és az in. denéz munkásol: közöM. Az angolok kérték az indoiéz kormányt, engedjen angol Cí«apa.4okat szál* htani érdekeik védelmére a Szambu szigetekre. Az indonéz kormány ehi''asitotra a kérést- — GYÖRGY angol Icirálu — a-AFP jelentése szerint — meghalt. '' • — A% AlB.W Scpköztdrsauág tnkszlót U''fesiutl titrlinben a ^V inét. Demokratikus Köitársasói/ kormánya mellett. A misszió t''c-z(''tője llalim fíudo rendkiriA'' kőutl és m«yl atalniazott mini<--/cr már megérkezett Berlinbe. — A SAARVIDÉKI Kommu nista Párt központi laoiát, a Die Neue Zeit ot a söarbrückeni bébkormárv betiltotta réav hét re. mert e lao hancoztatta. boqv o Saarvidék nem lehet politikai feketekereskedelem tárgya- ÉJTSZAKAI FAGYOK Várható időjárás: Gyengébb északi szól. Kevés fe''hö. fokén: keleten méc kisebb havazás het. Erösebh éjtszakai fagyok, a nappati hőmérséklet nem változik Itinvearesen. A várhaté hö-mérsékle''i középérték az orszáp területén 4 C fok alatt lesz. Tanácsaink feladatai az állattenyésztési íev\ mc&valósitásáfoaii Ötéves nép&iZdafáfii terviink , .-vik főfe''.ndatként :nezc.gn2dafá. •nmk és ozzc] együtt álVt<e. ,iyészt esünk ,„'' mar; i dot'' y ágán? k felszámolását és a dolgozók élet. z''trvonalának emelését tűzte ki £nnek m«»r,r-lóíitá>a érdekébor a ''Magyar Népkö/í ársaság nvi-ni«t€TK*náe?a e''.rondette. hogy v? ország iWaítenvésztésé; a ta-kanwánytermeiését cz 1951 és 1952 években mem"-<-é<:M?g emel. »u. minőségileg pedig jelentősen tvi''.o««zeni kell. Mos''e"{ük az e]?ő lépissket o acyázaai üocia''is''a á".Ia-to* ayé^ítc* meg «rejtésére a te rae-ó-zövt-''kezetekben cs az áTam; «¿d''ságdcban. Az állami gaz--aság^k n^nd nagyobb mérték-Kn ¡ídnak +ervér2lo\->-ika* a do!. joró parasztságunknak. VL-jtfUk eredményünk az állatbev.aségek n-segotózése és visszaszorítása L? rén. különösen a baromfi és c .■vor éspestisnél, véimint a V avé: zbéna* ácnál. A''lat''enyé-rz-e •süak azonban küoo«&*n a Szovjetunió élenjáró szocialista állattenyésztőiéhez viszonyítva erő--en elmar. dett és tervszerűtlen Nfsgyon alacsony az ütfaMenyész-ós íerme:ék<*ny-cé^. a 4«ei. zsir. tvapju, tcJáshozam irs £ szaporo. Wxs Ennek cz t" ''k JegnaevobV >ka az, he"" a dö''guzó par3;ztt»á. ;unk még ma is sok ese ben a? egyéni érdekeit tartva szemelő''.'' a tovább''enyéíztésre cíkalmas ,i|btok:t vágásra adi;» el é= nem •őröd''sk a ké''cvef ál>la''1envé»z-i ójci terv megveCóíilá^ávul. Ezér hogy ezeri a 4 éren is minden tekintetben párHink és kormányunk uUnut''í''t ásat kövesük, legnagyobb su''.yt kcl! fektetnünk a tenvész''é''re alkalm-s a lakok megválasztására és különösen ¡ninden erőnkkel meg kell aka-''dá''-yozni, hogv egye* meggondo. athm á''laMer.yéíz''ől: a 4-ovúbb. ípnyé«ztésre ilka''mas állatoka''. borjuka4. sertéseket, vagv juho-ka- vágómsrhakén; levágásra ad. iák cl. A szarvasmarha ienyésztésben ''.r..ndcn tzj''iz tehén u*án ofszágo* á^I-gban 1951-ben 69. 1952-ben 70 borjut i állami gazdaságokban 1951-ben 72. 1952-ben 75 borjut. í^rme'' őszevetkezo ekben peüis ^ 951-ben 70, 1952-ben 72 borjú'' kell felneve''ni. Minden dolgozó psrasz''-nak látni kell azokat a felad.''''okát. melyeket munkásorz. '':ályunk elénk tárt cz áKalte-nyészés vonalán is. ötéves tervünket c?ak abban az esetbnn tudjuk sikeresen megva''órilani, ha községeink, tsz és tszcs-ink ras. vadéktalanul magukévá ''.eszik az á ¡ami fegyelem pontos betartá sát. meg kadálvozzák, hogy egye«; mcg''í»ondeIa''íI''.-_n áUatf-enyésztők a továbbnevelés«« a''kaimat állató, kat vagdalKvssák lo. Felsörajkon a közséfii tűn ács nyilvántartója beű:emeze>. hizotr sertést kira-d:rozta a dolgozó praszt beadási könyvéből és helyette bejegyezte a tenyésztésre clkalmas bor jut. Az a községi tanáos, amelyik igy cselekszik, az esősorban nem ismeri cz á''la tbc adással kapcsolat, ban iúado''Jt: rendelkezéseket, vagy pedig k- ismeri. tudatosan S''-abciálja a hízott sertés begyűjtésé''. és az állat''cnyésziési fcorv megvalósítását Hasonló eset for. duh elő Hahót községben, itt a községi -tanács szin e tömegese clíojd d''-a. hogy a dolgozó parasz. tok hízott seprés helyeit tenyéíz. ■csre alka''mas borjukat adjanak "e. Haronlóan járt e". a . ie!€uye-: községi tanácstitkár is. ötéves ter\ólnk sikeres megv;-lósi tájához nagyban hozzájárul az áitsttenyésztéiíünk _ fel javi'' ása. így minden községi és városi ia. nácinak a beadási kö''eleztíllség •cljesitcsénél ia szemelőlit keli "art:ni e feladatok helyes meg-c''dását és eleget keil tenni a párt- és kormány ha'' ározabokn: ;.c. A SZERETET ES HALA SORAI Munkások, paraiztok, értplmiséyiok, diákok sorai töltik meg azt a di«ze5 albumot melvel megyénk dolgozói Rákosi elvtárshoz küldenek. Sorra váHomtják esymást t ''anokon a'' kéraV munkától keménykezű irrisok a diákok kerekded soraival. Az album minden £0rn arról a szerc-teirol é8 háltról beszél, me y eltölti a szocializmus» épi»ö haza dolgozóit az első épitö, az e^sö irányító, Rákosi elvlars iróut. Egyszerűek, nem mesterkeltek ezek az írások. De eavszerüsécük az ami visszatükrözi a felszabadult ember életörömét: amit Rákosi cMárwak köszönhetünk * A saJomviiri MDP >zen-ezetc sieretett vezérünk, Rákosi eiv_ társ 60 születésnapja cfea''má-ból felajánljak, hogy munkán kí>; megjavítjuk. Többet foglalkozunk a trgjelölt. és tagfelvó;cl-i lel. A pol''itikai iskola látogatói -zárná t növeljük és nrgyobb fel-világösííó munkái: fogunk végezni * * Én 12 holdas zalacsébi dolgozó parasz! vágunk. FUíkosi elvtárs 60. szüleiésrurpjcira Scl&iánlom, hogy baromfi, és iojásbeadáso. mat c beütemezett terven Jelül teljesítem, hogy a közeljövőben mindig többet adok terven Jetül c, dolgozók állanának. • DECSICS ANTAL-'', ★ Szeretett vezérünk 60. születés mpjára felajánlom, hogy v-z adó- iaviozásomu-t minden esztendőben ideben befizetem, sű1; a korszei-ű gazdasági felszerelési eszközökkel elért többtermeléssel igyekszem odahitni, hogy az áj gaz di-sági évben az össz-bsszolgál-tatáscmei; 100 száza-ókon felül teljesíisem és helyes takarmányozással elért gazdaságos te-jeitetést napi háromszori fejesre váHeloro TAKÁCS JENŐ, * 17 hejdas dolgozó parcazt ★ Sipos Rozá''ia zalaboldogfai f azdálkodó leánya Rákosi elvtárs születégnaujára vállalom, hogy a baromfi ál''oinányomat kétsze résére fogom emelni ós a toiás és baromfibeadási kötelezetné gemet határidő előtt teljesítem. Zalaapátiban is megtanulták: Nem érdemes halogatni a beadást — aki m gazdasági adósság nélkül kezdte a z évetkönnyen teljesíti tervét Zaiaapáli község dolgozó pa-rakatjai elege: tc.r.ck lennény-beadási kőteiezet)''.s>cgükiek. L>u lemaradások vannak a baromfi, és a tojásbea dúsnál. A pártszervezet és a t a náci. népnevelői, de az MNDSz sem foglalkozott be''ha.óan a község dolgozó parasz asszonyaival. Nem világosító, ták fo. őket a baromfi, és tojásljeadás jelentőségéről. Ezért az asszonyoknak az a véleményük. hogy a tojás- és barom, íibeadásra nincs nagy szükség, a lerménybeadásuknak pedig már ugy is eleget tetek. A pártszervezet forditson nagyobb gondot a felvilágosító munkára. Magya. rázza meg a dolgozóknak, hogy a tojás- és baromfibeádásra nép-gazdaságu iknak olyan szüksége van. miit a termények beadása ra. A I)aromfibegyüj''ést lényegesen há rákatta a földmüvesszö. vetkezet t-ojás és baromfi le vásárlója. A baromfikat százados" mázsián mérte. Vok olyan esef. hogy 2-50 kilós baromfinál 0.70 kilót mért cl a saját javára. Az esetet a község dolgozói jelentőt. ték a szövetkezet vezetőségének, Uo ók elsiklottak felese, mert vica most is azon a mázsán méri a felvásárló a beadásra szánt ba íonifikat. A szövetkezet vczelő. sége késlcíkWlk. hogy megfclcíö hiteles merleget adjon a baromfi felvásárlónak és az nc csalja meg a község dolgozóit. Az 1952—53.as gazdasági évben nem lesz elmaradás «zei a téren sem ZalaapátibaJí. mert az elmarad: gazdák igyekeznek elege", tenni beadásuknak és egvmás*után •.eíjesi ¿k kötelezettségüket. Látják, hogy rr.ig ők csak az elinul-: évi beadásukat teljesitik, ugyan, akkor a község főbb b2c^ül«-"es dolgozó parasztja már az ezévi leljesuést is megkezdte. Irigykedve de egyben szégyenkezve is néznek azokra a dolgozókra akik büszkén jelenítették ki. hogy már az uj begyüj.ési re «lelet sze. rin* leljcsitik beadásuka:. — Beadásomat az elmúlt évben is •záz százalékon feKil teljes: ettem — mondja Kistüttősi István dol- Fiatalok! Tanuljatok további Diák-Jeveiezcínk iriák Röviden leirom a Veszprémi Nehézvegyipart Egyetem tanú}, mányi munkáját. különös tekin-lettel a második évfolyamét, melynek én ú hallgatóid éx egyben DlSzJitlcára is vagyok. Nagykanizsáról jöttem, ott jár )ÍQin középiskolába. Az az órzé-»em, hogy középiskolásaink nagy'' ré«c tovább fog tciiulnl az egye-leneken, éppen ezért szeretném, ha ismernék már előre az ''ftyctcml oktatást, söt annak ''"rí/umirigéoel jel tudnánk ''"«7>iJ tnnuhnányl állagukat, nr. oi/vnék öle Ix a vumi^bbekct ús "»fii/óbb, eoéniégr/Kibb WJiö/t.tégl U''l/vmct alakítanának lel, Eqyetomiinlcön moit iolezódött öo az elüö léióv. Ezt u félévet ui tervekkel had. lük, olyanokkal, me!í/«-''/c gyökere'' >cn megváltoztatták az eoveieni-isták régi tanulási módszereit. EguPiemünk célja az, hogy >ok ^jó mérnököt neveljünk ki, akik a szocializmus épi-lésének szakemberei lesznek. En. nek elérésére vezettük be a: „ke vesebb jeles, semmi bukás" j''~l-szót. DlSz-ízervezetünk e cél megvalósítására fordította min- den erejét. Minden jótanulónk önként vállalta, hogy segit a gyengébbeknek a kollokviumi szü net alatt. Ezenkívül a DISz.cso-portok — ezek a mi tanulmányi egységeink —közösen konzultáltak közösen beszéllek meg a nehezebb kérdéseket, söt néha teljesen közösen készültek fel cgu-euu ute*-gára. Hogyan irányította a DiSz a tanu.ási? .1 hv(l vezetőségi üléseinkre mlrt-dig meghívtunk két-három Olüz-c<oportvi :<''lőt, pycnnóbbot-joblat vvguonan. Ok minden vr/ycs tag munkájáról b<!*:dm<;|tak, a w<:se tMg pedig éles hritiká'' rn/il''O-ívlt és «són«ni kijat itolla a hlá-nyoiságoknt. A vrz«tMol tW1* főfeladata t/t ellenőriéit volt 2pl n módszerrel menet közben ki tudtuk küszöbölni a hlánjmsápo. kat. Pártszervezetünk, a D/Sz-bU zotlsda és n kar mlndo» bfji segített bennünket. Tanulmányi verseny felsőbb utasításra nem volt, de kiértékelést azért végeztünk. Egy hatal mas táblán mindenki névszerin-szerepelt is a nevek mellett oL''-sorakoztak a szines kockák, melyek az eredményeket jelezték, A jeles/'' piros, az elégtelent fekete lapokkal jelöltük. Ez „ ki ériéke-lés jó lenditökerék veit a további munkánkban. Ugyanezt végezte a hungoshiradó-szolaálat is Jelszavunkat teljes egészében nem tudtuk válóraválfani, amil a: elég nagyszámú utóvizsga »nu-tat. Nagyobb eredmény asonban az, hogy egy uj közösségi tanulási szellemet teremtettünk meg. f; téren uj aktívák tllntrk hi vmrvuzetUnk tuím/ira Cs uj tuu-jelölteket (s neveltünk, a W.ouo forlntoi /<ifiwím(íni/i juto/omból nem is tudunk ml»u/c» kiválóan dolgozó tag rwk juttat ni, mer/ íiCrt*iiei«Sro Ilyenek sokon vttn-na''«. y A meaua hüzCp''nkulásai, killO nősen u«Hu az iskolák DISz. nservezelei napj/obb figyelemmel forduljanak ai cpye^ml oktatá• felé és annak eredményeit a kő. ziplskolák tanulmányi munkájában is alkalmazzák. BALOGH TIBOR Veszprém. Vegyiipari Egyetem. Csütörtök, 1952, febr. 7. gozó paraszt. — Erre az évre is adómnak «^0 százalékát beíizef-tem. a feleségem pedig a barom fit vitte be. hogy abból is előre legyünk, lin ebben az évben Í3 elsőnek akarok elegot tenni beadásomnak. nemcsak baromfiból, hanem minden terményből. Nép nevelő vagyok, nekem példát kell mutatnom a dolgozó parass''sag elől-, incn anélkül nem is lehc''ek népnevelő. Büszke vagyok arra hogy felvilágosíthatom a dolgozó paraszt, lársaimat és példaképül járho-''.ok előttük. Simon Józsefné az eimuit évben elhaiyagolla a beadást és még mindig tartozik 28 darab io. jással. — Nagyon szégyenlem, hogy elmarad am. Már csak 28 tojás--ál tar''ozom, de holnap azf is be-viszem — moidja —. Az elmúlt évben sokat tanultam és. azon leszek, hogy most megkezdjem én is az uj begyűjtési rendelet szerint a beadásom teljesítésé'':. Jó annak aki már erre az cvre b megkezd''e teljesítését. Eiha ároz am, hogy eb ben az évben reidszeresen teszek eleget kötelezettségemnek. Ezt meg is fogom valós-i; auii- íiaiaapáti község doigozó parasztijai az idén nem akaniak elmaradni. Ezért egymásután lesznek elegei beadásuknak azok a dolgozók akik kés ekedtek. Akik pedig már teljesi. c''ték beadásu-ka;^ az uj gazdasági év beadási tcr. ve megvalósításáért harcolnak. (O. ,P) BÉKE MOZGÓ NAGYKANIZSA C s ü t ör t ök»ö''—hé tfölg KIS PARTIZANOK Eflv bátor kisfiú története a náci megszállás éveiből ZALA A Matjynr ÜoIkoíóJi Pártja Zalt mc^yoi tJ|Joit»fl(ríínrti Innlfv. — Fele »wrkoiftüi üxúnfó JenO. - tVlnYt» Millió! I>;iriibú* Ivrtn. -/.■»IllCffCr''íiClf. KlMMilIll) 1.11 Jiik UlCfl ti l\| Vi;t Nn{rykRnl««B, Krtnyi M n ''!''Ji i''ul. JV Kluiidlitvtitiili /,h|a«rii«r Wííolitfuyl tOr * T«l'' IS".''. Nmr> HPtnxtáíi ''/rlnjrl u. n Tul. IV-.V). . <bü/.ittlu Vii«iiipu>() tSyomiIrthnn H/.imi •iiMinty. U''oMMiith r.. ii, A Töi'' T&, - l''wll''lon Vh/nt<1t IlCffCHI)« (i VMIII KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Mindazon i«morő«öknek,j Jóbarátoknak és diákoknak, akik édesanyánk tometéeénf resztvettek, oz u''on mondj köszönetet a gyászoló Takács család.! A pelöfkei „Béke- Rákos: elvtárs szülétéínapjár^: felaján-ia: 1. a brigád és a munkacsoportokat a tavaszi munka megkezdésére meg-zen ezzük és a mun. ksfegyelmet megszilárdítjuk. 2. Az összes sr zdasági épülete, ket ktvül-belül bemeszeljük. 3. A gazdasági udvart állandóan tisz án t:írjuk. 4. Tavaszi verőmagokat vetésre elkészítjük. * Kjss Józ?ef 1952. év január 20-án, Rákosi o!vtárs szüléés-napjára felajánlom, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkáka* mind határidő e-őtt 2 napp-l elvégzem. * Bogár Gáspár zalaboldogjai dolgozó paraszt Rákosi elvtárs születésnapjára felajánlom, hogy az összes gizda$áoi szerszámokat, kijavítom, hogy a mezőgazdasági munkámat a tavasz folyamán fennakadd* nélkül, hitáridö előtt tudjam minőségileg és mennyiségileg elvégezni, A sa''omvári általános iíkoia ''anotülce u szocialista pedagógia eűí jáiná«áv:«I, a''ka''ma-zásával és az okt-rtó-nevelő munka minőségi megiavitá''tával segítjük a szocializmus építési. A tanórák 1ó leveze é''érp a-s-:n felkéízülünk. A ké''éves ide-o''.ógiai sz-kmai továbbképzőiben riszt veszünk. m<.»rt tudjuk, hogy az saját munkánk megjavi''ását és a ízoeialista pod-gócia ügyét szolgálja Legjobb iudá*unkkci igyekfzünk arrn. liogy hazánknak .ió kúdereke'' neveljünk * Kedves Rákosi Elvtársi . Születésének 6C- évfordulója alkalmával a pocsai pártszervezet elvtársi szeretette köszönti. Ez alkalomműj ígérjük, hoav helví szervezetünk Ieoföbb híánvossá-oán. a rossz szociáli« összetételen o yképpen fonursk vápnz a»ni szü-letésnEpjáuak tiszteletére, hoqy pártucket 5 uj niT75»Kás-paraszt tan jelölttel qvarsnlíjuk. Kivácjuk, hogv méa sok sok éven át vezesse pártunkat ¿s népünket erőbsn-epészséaben a szocializmus mielőbbi menvalósitá-sáért. ★ Mi, o pacüai női traktorvezető-iskola hallgatói köszönjük Rákosi elvtársnak és párHtnkniik, hogy lehetővé te\ie számunkra, hogy mi is ugyan ilgy sajátíthatjuk cl z Iráktorvezefést, mint a férfiak és ugyanolyan harcos épifői le. ^ hetünk a szocializmusnak, amit alkotmányunk is biztosit számunkra Ezért mi az iskola hallgatói pártunk, szeretett vezérünk. Rákosi elvtárs 60. születésnapjára vállaljuk, hogy: 1, A tanulás terén n legjobb eredményt fogjuk elérni. 2, Harcolunk minden percért, hegy ezen keresztül is emeljük a fzakmA és politikai képzettaé- gilnket. 3, A fegyelmei megszilárdítjuk és a kollektív rceilfittet megj^m vl/juk S ^ SwrQtelt vcsírUnk. núkonl olv. tűi''« co. H/.(lle''í"njuiJi\Pu váll-lonr. hoK.v mindjut, fmli ut cim^ol-bon nuh''.''imévn U>ttom, v svakor, latban uifoimiuom. u Sxovjot« unió hasznos t^pu«''alstplt e|ők.| tnrivn. I?y n jfaída^áaban lévő kullúrnÖvény,.''nk foj''ődésót fifO''u''emmel kísérem, a ototíeao« kártevők éa - b(''teg«égck ellen ideiébon mcg>c»zcm a ke^ő in-tézkedé?!-. - A dolgozókkal foghlkozom. hogv pcli''ikal''a«? éí szr.t<m«»»''ag ek is tudásuknak megfelelően járuljanak hozzá a tervünk tej. jc.''í éséhoz és túlteljesítéséhez. BUDAHÁZI ERZSÉBET növénytermesztési technikus. 4 100 éve halott Gogoly Unn- pr* kix''-ü{Oitík a »¿Qvjvl '' »dalom é* vele. együtt az «flésj haladó világ: ebben az csz''cn* deboi it/iui-pcUk « uhui/ orosz Iró, a kri(ikai reafizinus tnt''pafa* ( Hóidnak, Nylkolá) Vasziljcvlcx <fO?n>''ptmk cén-mntirlumá'': &«/<{. fú mii századik vrfcrdutúitft Gvgoly neve méltán sorofeorik /¡ruknafc o nagy Íróknak névso. rához, akik a vndt századi ha-/adó szellemű orosz irod lom fém jelzett nagyságai: Puskin. Ler. montov. Nyckrászcv. Szoitikoc-Scvdrin, Tolsz''o.i, Csehov nev^i mellé .. CsernyisevSzkij a niuV század derekúnak irodalmi kor szakát egyenesen pcgoli korszaknak neveri, jelezve ezzel is Gogoly irói tevékenységének úrisísi jelentőségét Gogoly lS09-ba\, Ukrajnában szüle''ctt. kisbirtokos csatádból. Szorocsinci-ben, szüleinek birfo. kán nevelkedik, elvégzi a gimná-.ziumot. majd a pé''ervárí eqye''e men folytatja tanulmányait. Irodalommal már korán fotfalko zik; kidönösen jó hatással van rá Puskinnal való személyes is-mcrciscge. Puskin ¡itt Gcqojy sZ"V-cmi íei''ödéséiiek iránhifóia néhány témájának ö''le''ét is tfce kapt-i Gcroiy, Elbeszélések irá iával kezdi irói -pályáját, melyek nagyobbrészt az ukrán nép életét *iikrözik: végtelenül lcedver élettel ieli''eit. ivatott^ irói tol ?»/ meairt kis remekművek ezek Első elbesré''to-kH''e''e .JSsfék epy kunyhóban Dikányka mellet/'' címmel i<>''enf meg Második mű ve a „Mirciorcd ".ebben a fcő» tv:ben ¡átólt Tiapvitágot az iró ¡•ak viláohirnevet biz rsi''ó -első elbeszélése, a kozák élet remekbe kétzü''l rajza, a „B^lj/ba Tá rá»;" A kcz^knáu hősi enosza ez egy frí*s erőkkel tellett, harc-ra kész fajtának az éleié*- ¡rja le benne, a re.jlisz''lkus tibrázo ¡(farnád mentért efkalmazá*dvaU Knni''U a valóságot tükröifi ir/iswtiuinzvlnek másik remekbe kézült eíkv''ri*a mi *U«bb terjv | i/rlmli mbetmi''U-st. „A ktipíhtifey" amelyet nem klaebb iró fedeze''t fel a riiiguar irodalom nsámára, mint Áraim János, cki maga (or di''oJtJa vl&iör magyarra dt a humorában In merhrfó elbcszé lest: Akakievlcs Akakt iőrtCntlét fiz eresz ki.shivri*afnok Iragédiá ját. Talán valami szellemi rokon-sác/ is lehetett a nigy orosz rea l''vzto iró: Gogoly és nacni magb&T reclis''a költő: Arany között. Ez. ze-l macyarázhaijuk, hogy cs akkor nálunk még iőrész* isme regeit orosz irodalom kinesesfá rábói Arany éppen ezt a gyöngy, szemet választotta ki. ^A 27 éves Hat aj iró egg nagyszerű szatirikus vigjá''ékkal lép n közönség elé: megírja a c«n Oroszország kisvárosi életének gyilkos humOru gunyképé'': „A revizor''-i, A darab témáját Puskintól kapta Rövid fcrtalma a következő: Egy kis vidéki orosz városba az a hir érkezik, hogy a fővárosból revizor érkezik a közigazgatás ellenőrzése céljából Ugyanakkor érkezik c városba egy pétervári kishivatalnok Uleszlakov, akiről a városi iiszt viselők azt hiszik, hogy ő a re. vizor. aki álnév clatt tartózkodik jj városban. A hivatalnokok lelkiismeretét sok bün terhel''-: nap''opók. sikkasztok, megveszte ge.''hetö egyének, akik. hogy s<J-ját bőrüket mentfék. Jcölcsönö kel" ajánlani fel Hlesziakov nak. A konyelmü Hlesziakov el. fogadia a kölcsönöket, vipan él n városban, sö''. a városbíró lánya'' el is jegyzi. Hlezztrkov szolgája, Oszip. rájön arra, hogy gaz dáját másunk ciondcíják, min4 aki a valóságban. Azt tanáesej. ja ncki. hogu tűnjön cl a város ból, Hlesztakoo el i,s- utazik ,, A városbíró azt reméli, hogy n nagyszerű „rokonság" révén v(l laml itaoysieríl állathoz foq jut-ni, Ábrándozását lerombolja ti voH^miP/er, ukl felbon''oftfl ItlvhzhlwvnaU bnráU''lhoj tn/ó wtt ipmiói, «m«l|/bő/ ki''ilnik uimfkov tí>«í| wniHi/iiiéi/fi, fis a feUnmvré» kwjlju a Hnfvl-néma*, ile mén letéti us « hlr, honn uwaérkWti a* íunai tevltur a vttmbu, , A krtUktm gseméiíd «¿¡i «/ vl. lápot ebbe»» ti müvében (Jopoiy KülHnbg vi''tífíof mu**i bf nckünít (íz iró „A reviior"-ban Ntnci a dattbban egyetlen becsületes tmbf>r. /íiüdfrt/! (Hldmkal mind evük VUMWtzCrzésre, <: sic gúny, dolgozó nép kizsákmányolására használják fel, nincs ben«.'''' semmi szellemi érdeklődés. A bíró, aki életéből könyve! elvásott, már Igen művelt «;»>». bérnek-számit. A darabban szereplő földesurak Is a vidéki '' elmaradottság tiplkvs alakjai, ki. zsákmányoló ingyenélők, .le »ró ezzel a vígjátéliával lerán''olia a leplet a cári hivatalnokokról, a cári bürokrácia egész korhad'' rendszeréről. A darabot. telkes ünnepléssel fogadták a halQdó szellemű irói körök, de a reakció h&ci annál inkább támedták. Gogcljft ¿z meglehetősen elked vefleni''ettc, külfö''dre ment. oft élt és dclgozof.t több éven át. Rómában kezdte írni élele má sík nagy művéf: a ,Jtioit lelkek*, el. Egy hatalmas körképben szerette volna Jbemviatni olvasóinak az akkori Oroszországot. Főhősét, Csícsike-vct utaztatja vegiy az orosz pvsz''ákon, hegy az ö utazása kapcsán mutasson m íz orosz földesurck különböző fajtáira: a harácsoló, a könnyel mű, a zsugori, a népnyuzó gazda Apusaira. Csicsikov maga kissza-básti szélhámos: a földesuraktól elkéri a holt jcbbá"'';ck (lelkek innen a eim) névjegyzékét, ezeknek tulajdonában gazdag földbirtokosnak tünteti fel magjit és szeretne pénzt kapni az állam-kincsiártól arra a birtokra amc\y csak papíron létezik... De c kisszerű szélhámos alakján tuj nagyszerű kép. rajzolódik elénk a cár bircdaimáról: a ''múlt szá zad közepi orosz élé nek sok. cldilu, változatos, a humor szemüvegén is realisztikusan lá-.otJ és megrajzolt képe boniakozik kl etötiűnk ennek a nagyszerű, tor. zónak maradt rcgéi\\p\ek ac ol-közben... A .Jíolt lej kok" kötete 1842.ben jelen. riK''o. /I- Iró merelU volna folytatni nagy munkáját, melymjk ihásodlk küttiie dcrliwbb siino-kei mu alotl volna fel Oronz-o>\izdu (lettből de egyre xulyo* bvdó idegbaja vwuak úályoz''ji ebben, A''H/ívt helyzetű egyre romlott, a szakadatlan munka ctjyrc Jobban felöröHe egásHégé;. Sokszor annyira pénz néíkül volt. hogy nem tudta, miből feg más. nap ^megebédelni ,. IS48 tavaszától kezdve fííjftn dóan Oroszországban tartózko dott. Fiatalon halt mea Moszk váb:n, I852.ben. Moszkvában te-met''.él: el. Sírkövére ezt a felira tel vésiék: „Kesernyén gunyOs szavaimmal neveltetek A mai szovjet irodalom szer. ves megelőzőjének tekinti a mull tzázfid haladó szellemű iróiník alkotásait. Puskin, Lermontov és Gogoly vol''ak a valóság első kritikai ábrázolói cz irodalom bzn; annak a realizmusnak i képviselői, amely a Szovjetunió hodatinában szocialistái reaiiz mwssá fejlődött. Gogolylól tanú1 fok a nagy orosz realisták köziil Oszfrovszkij és Gcncsárov, a forradalmi demokraták közül Gercen és Nyekrászov A szatirikus valóság-ábrázolásnak go-golyi módja hatott a ..Go.ovl-jov.család" szerzőjére. Szaltikov Scsedrinre is. Műveit a külföld is hamar megismerte. „A revi zer''-i számtalanszor játszó fák magt/ar színpadokon is. Mél4án ferdül Gcgc''iy jelé h'' tálának 100 évfordulója alkalmából az effész művelt világ figyelme és érdek. ''cdése: igazi humanizmus és hazaszeretet sugárzik műveiből Dr. Pillér Ernő. A Vili. osztályos ultorőjknek ir*ák a ke§/tliclvs mezőgazdasági technikumból Tudom, hogy nz úMnlínos iskola VIII. osztályában 1 yonkor mllyrn nagy izgalom van. Most döotitok o , milyen pályára mou tek. milyen ilotci nkartok. Ré geo nem Így volt. Mi, szóróny ryerekek ncm mehritunk felsőbb S.koHbn . mert n közén''skoták, egyetemek csak a aróf és kulák csemetéknek vo!*ak nyitva A lel szefcadu''ás titár. mcqvállozott minden. Sohse felejtem el az én nélyaválasztásomat, A beiskolázások már fo''ytak, mikor kezombo került n Szabadi Föld egyik példánya. Az egyik < cikk ''ulKúpltott iskolút ismerte tett. cho> a mozögazdaséci átszer vezósét segittí. a szocialista tu domcnnyai rendelkező fiatalokai ntvo ik. fin is jelentkeztem ebbe bz iskolába. A klcrikéMs rcak, ció azon volt, hoav én ne men lek tanu''ni. Ds én a szovfel Voms?omolisták példáját követ tem. Legyőztem az cllcsépet s a mezögazdas''íoi rechrikumban uj élet kezdődött számomra. 3 év uT.it a mozögozdosáQ szakká ilorei löszünk. Tanulásunkkal elősegítjük a mezőpozdaiéo no ciallsta átszervezését, «ztn ke resztül mi is kivesszük részün kel a békéért a főbb életért to Ivó harcból. Kedves fiuta oki Várunk bcrne''oket. Akik tnre-tik a természetet, itt meo+alálték o nyupodt becsületes é''etet. Piuk, ''énvok! Jelentkezzetek a mező •azdasát»« iskolára! AFATO ANNA. Keszthely. Mezőgazd. Technikum A pölöskei traktorosok látogatása a türjei gépállomáson Mindenki clfoplalja munkahelyét és olyan ütemben indul mejr a munka a türjei gépú lo máson^ min; akik a verseny cyőztesci akarnak enni és teí-ie€it:-ni, sőt túlteljesíteni akarják vállalásukat A meglepetésszerűen érkezet'' veiícnytárs. a pölöskei gépállomás verseayérték^lo. briír&dja még nagyobb munkakedv?t-adott számukra és az örömtö lelkesedve ifrtég odaadöbban doboztak. A brigád érkezése pillanatnyi Iasr neglepel^st o^o?otl Parragi elv úrénak i», a türjei gépállomás igazgatójának, ''Je miután pár szót váltottak r.z irodában, ;i pö''öske''ek a munkahelyekre igyekeztek, ho^''v «7.e-mélycsen győződjenek meg elő ir.öv a munka menetéről, a ver «enyröl, Iiorv mennyire inptjUi az ^r.lvügyükoek n tűrjetek. A t,i|| időeznkhím u gépá''lo-mdíoknak nlnpo^nn fo! ke ! ké (.xtiliij a t»vn«xl munkák hlkore« oIvók/ómt«», aminek egyik- olap-Ju n íhititi'' ''raktorUtAk »zi«k.>V •tttiUw. Kzéil na oktatá« íxiiihc-h. lyéro Igyekeztek he yot foglaltuk u tj''uk orUtúk kur.n''t. Juhász e vtúr». n pöSO^kei >t«>p állóin«« igazgatói«, Uíeó elvtárs DISz titkár kezében ¿erényen forgott u ceruza, mindent jeuv ze élnek, hogy odahaza b? tud-ianak «záuioíni a tapasztalatok ról. Vh''phailgstják néhúny trik-to-frla fele étét. Juhász elvtVs ki ff./ásol ja a -érképekkel va.ú tarái módot, mert azok a kézzel v o mutocatással tönkremeir ii?k A másik hiányosságot ab-ba;-; látja, hogy a IrakforSsfák nem fisye>ock » > noniosan egymás feleletére igy Diczó e vtárs máris a mű szaki kifejezésekbe*! talál lrba - — A mi írépál.''omásunkon a dolgozók egymást figyelemmel kisérik — mondja Jqhász elv ''árs — és a hibát azonnal K;" j vitják. önkéntes jelentkezesse . amit itt eddig nem topasz taltam. J Majd a javítóműhelybe «ettek, aiiol a szere^lsagépek javi tásáv 1 ^sriti^a^avaszi muika sikerét. Mi ve! a javittfrész''eöek nincsenek különválasztva, a mű helyben •egybefolyik'' a trakt»r puffoerása a kovács ka apácsá nak csengésével, a hesesz''ö -áur-rojrásával és ali»í értik az - ni- berek eprj-más fczavát. A szerelök igy is Jól megír ik egymást és cyors ütemben haladnak, tp nen a tizedik kijavított trakt-M* hajryja el a szere"őműh''-lyt. A pölöskeiek önkény te enűl is ci" ismerik, hogy ők ezen a téren elmaradlak. Nem is beszélnek arról, hogy ők hánya- javítottak már ici. hanem azon>nal a brigádok ver senye iránt érdeklődnek es csakhamar megál''apitjak, hogy nem működik kü''ön a differt-n ciátszerelő brigád a gépszere 0 brigádtól, olvqn értekemben, hoíry azok veisenyezve ■ serkentenék elő esvmás munkáját- II t valame''y brigád hamarabb vé* «oz munkájával, gyorsabb ütem-VO késztetné a máskat i«. l£n n^k a hiánvossátía mu u''koz''k iné« a versenytáblán 1«. «mi azt mutatja, houy a verseny nincs icndüzercéen értéke ve, pedig az egyéni vorÁonv biztosit in » gép áilonwUok egyniát. közötti ver»o'' nyét I*. Kűxve''lon « traklorJnviWmfl'''' hely rnol''oU a ««éplógép^zerelök doluozmik n negvedik «gépiit ju vJHíáu éí mr*''« hat d;u''«l» vár Jnvltí''wra. Igy tnen''ek sorba, m''nden mezöirazdnsúgl gépet megtokintve, kezdve nz eki:tűi a inaa ^«ztitó ctépekig. Dó felé már mindent megtekintetek és uira az irodába mentek, nhoi a türjei trépá!.,(1má« fűcénészével. isrnzsra tójával ós DISz titkárával együ t elmotidittU eoy nú<uak tapadta tataikat. — Mi kulturműson-al készülünk — mondja Biczó elvtárs — vasárnap esz az e''sö előadd >unk. Legyőztük azt a nehézsé-cet ezen a téren is. amirőí panaszkodott Pin ér elvtárs, hogy nincs elég lány a kultúrműsorhoz. Együtt dolgozunk a falusi szereplőkkel és azok is -adnak ^zerep''őket- Jó xnegy a DISz noaíikai oktatása is, a fiatalok ''egyel meze tek. A rövid megbeszélés után Ju hász elvtárs a pöUVskei gépál o-más icazerafója be^száijiolt a do * pozóknak itt szei-zett tapaszta''a. airól és elmondta, hocy mik az eredmények és a hibák-. Meg kérte őket. hosey az ő munka jukról győzödrnek mep legkö zc''ebb a pölöskei eépá''lomason ugy. ahojry most ők tették és tejrvék méz egészségesebbé a versenyt a > két gépá lomA« között. (K. I.) SPORT SOK INDULÓ VOLT AZ ELSŐ MEGYEI SIVERSENYEN Az első megyei sivei''seny kedvező hóviszonyok mellet, nagyszámú induló részvételével zajlót t le. Ai érdek őclésrc jellemző, hogy a mintegy 60 versenyző részére majdnem kevésszámú re i-versenybíró je''ent meg az Alsóerdő melletti sipá''yán- Kár, hogy a nagykanizsai versenyzők nevezésük ellenére sem jelentek mec a versenyen, mert részvé e* lükkel a bajnokság még nagyobb arányú és nívósabb lehetett voí-ná- A venseny lebonyolitósa egyébként zökkenőmentes vo!t. Egyedüli zavaró körülménynek tfi''án ízt lehe megemlíteni, hogv az érdek ődőlíet és a vers nyzőket közbejött akadá''yok miatt nem tudtak autóval a színhelyre száMí-ani A versenyen futó, lesik ló és müles''kló «zümok szerepeltek é« a következő crodményok szü et-4ok: IljaiAgi fután: 1 MerkU 117 i>. iup., i> MAtnv :w p, is mp., :í. ''1''ölgycH J3 p. «í mp. Cínpaiver« si''nyhen xulnctfeiví/.ogl A tn''rt. nÖM C.íltniw''iiílum A. c*»putn, ml;; ti H- Mupü íj mrtíodlk. Ifjúsági latlklá»: j. Mútoy p- 48 mp, si. Ttí''flf.vcsi p. 53 mp. 3 Hidvéai 3 p> 5« mp. IlJUMágt müleslklás: 1. Mátay 1 p. 59 mp., 2. Uüky 2 p, 1 mp-. 3 Hídvégi 2 p. 2 mp Mindhárom fjusági versenyben a, za aegf r-szegi A''talános Gimnázium versenyzői vettek részt. Felnőtt lesiklós: 1- Sándor 3 p 36 mp , 2. Tóth 3 p. 47 mp. Felnőtt müleslklás: 1- Sándor 2 p- 13 mp.. 2- Tóth 2 p. 15 mp. Mindkét versenyző egyesületen kívüli. Bemu''dtó je''Iegü iesik''ásou Nagy Zoltán az 1-iOO ríiéters távot 2 p. 54 mp. ki''ünő idő al^tt tette meg- NAGYKANIZSA Vasárnap kerü t lebonyootás-ra a Bányász SE Zala megyei területi elnökségének rendezésében az asztalitenisz területi dön-*ő bajnokság. A versenyzők kö-zűi legeredményesebbek a kani-Bányász sportkor asz aíi-teniszezői vol ak. Eredmények egyénileg: 1. Körös, 2. Kovács. 3. Bácsi. -í. Deák- Páros versenyben: 1 Körös—Deák pár. 2 Kovács—Bácsi pár (Nacrykanosa), 3. Szenai— Hári (''Siófok). -4. Kovács—V^rga (Siófok). E jelszó alatt indul meg február 15-6» az egész cnzápb''n a Szovjet Film Ünnepe Evröl.évm szin''o- hagyománnyá vált Magyarországon ennek a ntép és bentifaéges iinepnek a megrendelés, Az idei azonbm minden ed. difiit felülmúlóan fénye* keretek köíöty kerül Mtb i filmünnep időtartama — Inl hét v\u''ai)i méreteit, fít'' litilöntpuWi} ünnepi aiért, mert a Mioifjef Hlmmtttiéme''nelt o|y:in kiváló aj lemrkmtiwi éti ktfMwit. kiiM alkvtthii mttréttelnek ti fihív liónin tntísoríjn, vmelyek miip t« mtttíétil «iinvonn''iikkiil u fllmgytIr''tfa állandó rahmnus te). ''üdését btzon»l''Jdk. én /»epl''.cép«/ nyújtanak mindennipl hantink inwvlváfdban, uz uj ember ne« SZOVJET HLMMEL A BÉKÉÉRT, A SZOCIALIZMUSÉRT/ velésében. Annak azonban, huny a Szovjet Fiim Uwitípének me^rendezé* rtrv «? idén ilyen kü''üiUinen h íivwibám kertek ktitá''t ke. riil tar méff emt oka van, fi; pfdlfy ai, hyy mimlmn Iki> taimiifitibbra fewhé wimHk ui»k* ti»h a lábum, akik bu>rpil!c ürüm(untdjrik a aíui'';< ( tu. in eket Amikor n,i t''M Moi''J i>( ti''m minteatj hat, évvel melót: nifpJe.Vii'' Mani/iroyft lpon. min chn/:| érnie, hnr,y 12 egrien ui és más filmművészet, tniné ami. luent évtizedeken keresztül tol. lünk kénytelenek látni, Vollgk. okik örömmel én Icikcmltstel fo-(]■ diúk az'' a: uh llsrta, embpri filmművétn''lef — vulmu ai«u. baii, a''v''iknefe iiW oly pröjipn meofer (Mc a uohulrl film, hopy klsrf W(*aenkeilfek vtflH iií ul. •ni Mu már nsonb''n a3 áll iltbm ttílikli* in elUfm filmek ra, min'' a 8:''áHmjrátll c«it« én n Silbérlnl tt''fWdl*, mint « Ver''l,, fre/tie ét a Vltfdm Vtlitfr — in-l''lÓB tűmének a ewjrt füm hlvel én mll''jAfc ttdrpik nnnn frU kesedínei a Szovjet Film ünnepe bemutató U, Nincsen olyan területe szocUi-lis''a épi''énünknek. mczcga?das<i-vunk fejlődésének, izmosodó b ékeli* rcunknak, amelyben ne nyuj''ott volna segi^éget, példa-adás*, utmutatásf bará''unk és hirrri''driiunk, u nzrvlet film. Edződjék hát nénink méa fW. nobi), Hséfttirhefe''lenebb cee/la-állja» helyt még kménwbbeu a ránk w/rd t>«flu/ felad tokban U hgwidljuk J<*l 0 hnrehui jn u>(,ltrtfdr»unk(tt! ,1 /¡iwjef filnwt, rHMIIVAfU A NttgyUtthl^t«1 Kohérnínm Kisipari Tertnóö-nxüv-IköKft ceutbn i^r e«lH «» tisütelt köRAnsóget. ttogy hu zott nnviitfból tnéHék U áji férfi fehérnemű Vött''öeAt «1-vállalja. (78^ W liAC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kilenctagú fe/ovjet küldöttség érkezik Im/ánkba u Rlagyar-Szoviel Barátsúj: Ilóuapiúru Heszúmoló a Tatarozó és Lpltö V termelési értekezletéről MDP ZALAnECYEl PiRTBIZOTTSAttAllAK NAPIMPJA ■^■■■BiHnHnHHHaBHaaBHH PHHHHI V//i. évtolvam 35. szám. Arn 50 fillér 1952 február 12. Kedd (/cini népnevelők a tervért, a békéért Ráko»: elvtárs i. harmadik i erve«- döntő jelen.'' őségü esz teaáqnek mende te az egész ötéves tervünk ''.eljeii''ése, tultelje-«,; ésc szempontjából. Különb 4c''en őséggel bir léhát az, hogy. 1952-es tervéve már az ebeién jói kezdtük magi. fokozzuk a*l <.:mu.-'' év terv* eljöttéaéért é.-tileljes. léséén k''lbon akozo t wrsenviendületet Az elmúl'' év ha megyénk üzemei t ulnycmó-rc-st a Rüh-gyár, O''ai üzemek. Mag. sépités. Gépgyár. Üveggyár, Vasút s-h ellesi e;ték. tui- H<lfes?c£«k tervüket. A íerv t<£ ¿e.-itésécrt folyó harcban népnevelőink jó munkát végeztek. Ez-.. haicot keli rr.es.''* még nagyobb :svekezetíel íoly a''-ni üzemeink r.crnevele r.ek. szívós: n küzdeni . hibák, hiányosságok megszün-''oiéséér». o munka jó módszereinek ,sz élenjáró szovjet -apaszta latok széleskörű ei'' erjesztéséért. Népneveicink e=ak ugv ''udnak ''ó munkát végezni, ha fe''dolcoz. y.i''ik Rákosi olvtársn k és .Gero elv ársnak a gzdasági" vezetők erszágoj éi ekezletén mondot beszédé és azt helyileg alkrlmaz-•/ák. -további eredmények elérő síért a meglevő hibák megízür. e. cért folyó harcban. Tervünk sikkes megv.<ú»iíú£u műkövet eii. hogy megszabaduljunk a fegyelmezetlen "ég öl, megszilárdítsuk a munkrfe^yol-ine . Rákosi elvtárs rámüa''o t jura:'' a munkafegyelem laz s-''«sra •elenleg legtv gyobb fékünk Mi né*l hamarabb teremtünk e téren íendet. annál erö-eljesebb lesz ■további fejlődésünk. Megyénk üzemeiben Rákosi e''.vtárs beszélő óta j:vul< a munkafegyelem, <ie még mindig mlyos károka okoznak az ig-zolakn mulasztók, kéí önjárók, lógósok, a munkafegyelem megbont ói. A Za^< •-egyei Ruhagyárban január hó bon még mindig 293 doigozó hiányzott igazol''-ttanul. de ké-^ önjárók száma ia 74. vo''A Ennek :>c-m kis része van ebban, hogy a gyár az első havi tervét nem . V-jesö et''e. Hasonló <?. helyzet a ngykanizsai gépgyárban is, szintén lemaradás vsai az clso havi tfervben. De ittmég ez anyr-ghiány is liozzájáru.t. Ez : az üzem előző negyedévi jó munkái áér'' élüzem Ictf. Ezekre a hi-- búkra üzemi pártszervező'' eihknek népnevelőinknek fel ke''-l íigye.n és hircot folyr a*ni, hogy o.yan léskör alakuljon ki ¿z üzemek ben. amely megbélyegzi, megveti o munkakerülőket. a Jógósckat amelyben a dolgozók maguk köve''e''ik cz üzem vezetői''ol s munkafegyelem megbontóinak «•egbütt''e'',ésé: Lovásziban a B-o--enkó brigád dolgozói gyűlést hív uk ösezc és maguk kérték Bhner Erzsébet eltávolítása''. Wr-rt 8 naPig igaze á l~nul távol volt murik-helyéről. Itt a tervet ul is teljesítették. A népneve-lök felvilágosító munkája nyo-vr.án irt felismerték a dolgozók, a lóíiósok, fegyelmeze''-lőnek, nem-<--ak saját m:guk-'' és csaádju ícai lopják meg, hanem a becíü-l''-tes dolgozó-társ: i-kat is. A munkafegyelemhez lartozik í(/. is. hcgy,nülyen munka focik tz üzemben! munkahelyen. '' Népnevelőink érjék cl. hegy.a'' tí^em minden munkása — olsc ierban saját érdekében — becsű-''-•?te«eo3dhafználj - n munka :dőt ''^cr''sa karb:ia a gépe1. Min- a kanizsai'' Gépgj-árban Fcdor Eniő tz*ahánovist?i; esztergályos, aki 140 százalékra teljesít: rer.dizere. sen cí r.crmájá", ezzel iá példát mutat, hogy jól kihasználva a munkaidő'' és jól karban trr''o t gépen jobban is lshe< termelni. A kommunisták, népnevelők legyenek ebben is mint m:ndenben a példamut-.i ók. i~ag:dják ma--jukka''- ''z üzem tebbi becsülcler dolgozóit. Legyenek az e''íők a munkamódszerá'' adásban m;n Shőnig An''&i elv''ára munkaérdemrendes szí : iiánovis-'' a a z-la-egers''íegi Magaíépitő Vállalatnál. •cki!i kiváló munkája jutalmául műszaki iskolára-küldött a dolgozó nép állam.:. Üzemeinkben hiányosság van a minőség terén is. ig.v clíő''orbau q tervben is lem- rad- üzemeinkben a Ruhagyiirban és a Gép-gyárb n. Harcoljanak népnevelő Ink a nür.őség megjavi'' ásáéi*''., hogy minden dolgozó jóv^i na_ ■ gyobb gondo'' fordi''son t minőségre. az anyaggal való takarékosságra. Népnevelő''nk á''Cüanak ez éjér© t-nn.-k a hatalmas mozga lomnak, cmelv megindult üzemeinkben pártunk, dolgozó r.é-r;ünk fzeroett vezére. Rákosi elv- árs CO. születésnapjára. BLt-Cíf''sák a verseny legszéle: ebb nyilvános''ágál. napona tudató sitfák az e''iért eredniénj-eket. Pártflzerveze cink. népneve"ölnk biztc?i.s<''ik, hogy a ver.enyt jU-l:ndú n ér-''ékel j^c. a műszakiak biztosítsák n folyamé''os anyagóllá ásl. a munta. legjobb meg-szeivezéfé-t. Használják fel erro a kcngres:zu»i ver«env tep ez ^ lata;- és emeljék magasabb szrn-voi-?alra. Megyénk üzemei kö-v?sék az OVjüzemek pé''dájá'', thol -mái* 2.014 896 forint ér ékü fel-:.jánlási- tettek dolgozóink a műszaki értelmiséggel együt és már ebből 197.375 forintot; tclje. si -e'' tek is. Ezeket az eredményeket ugy érték el. hcg>- népnevelő, poli''i kai felvilágosiíó munkán keresztül tuda ositják az élenjáró szovjet módszereke" a műízakfck pedig atk-1 mázzák i-t járt ízovje" sCv- ársak tenáosait ez olaj teime-léséér: folyó harcbcn. Népnevelőink feladata, hogy hazánkban lé'' rejő t Rőder, Deák-, Gazda>- és Loy-mozgal-msv tcvábbszé''esitsék és foko zo''t:i»b gonddal foglalkozzanak a ermelésben bekerült uj munkásokkal. » nőkkel és az ipari tanulókkal, hogy ménnél kiválóbb szakmunkásoka'' neveljenel: és a legjobbakkai: erosifeék pár-tunk soréit. Ehhez az kell. hegy párititká raink legyenek cz első népnevelők és ck irányi sák a népnevelő munkát. De ez egész veze őség ¿e. gitse és ellenőrizze ea • A népnevelő értc-kezle eket maga'' abb színvonalra kel] eanelni. a jvál-''m la;'' vezetőnek ci legjobb műsza kiakn:k előadást kell tar''ani az üzem előtt álló fe''-ad-tokról." A ervet :ész\eteiben ismerjo meg minden népnevelő A nemzeközi hel>-zetről. minden párt és kor-mányhü''árcz -''i''ól állandó:« tá-1ékcztatni kell a népnevelőbe''. Fclü ikai iskolákon rendszare&en rérzt kell venci a népnevelőknek, hol a propagandistáink cn» ; ák meg minél ha''ékonyabban és eleve nebijen éivelni őket. Mint c-z< a lovás-zi üzembon'' már teszik, ahol 4C0 kommunis a és Pslrton kívüli dolgozó V9sz íéí-zt rendszeresen a ''péű''cki,politikai iíkcli-kon. emclyeri a népnevelők mindig megjelennek. ., >• Hogj'' ezekg- a feiad:iok"t. ti lí^i''eícn megoldják népnevelőink: KétoMaltt szerződés a gépállomás és a termelőszövetkezet között Sz á-in elvtárs huszonkét esz tendővel ezelő t. a hatalma? sz áüngrádi r-k orgyár dolgo. zólhoz intézett üzenetében ezt ira: „Az az 50.000 trak''cr, amelye'' évente -cz országnak adnunls kell — 50.000 lövedék, mely sz& -robban ja a régi burzsoá világo és ul'':,t tör a falun az uj, szocialista rendnek." E szev-t-k is msgeró itlk azt. aniilyen dön ő jelentőségű a gépesi.é> a szoeia lista mezögazd.ság feléni ésében. A munkásosztály termelési segi sége, cmelyet a gyakorlatban a gépállomások ad nak a dolgozó p-<ra=z ságnak: a n:gyüzemi gazdálkodás legfontosabb fel éte''ét. az uj, nagyüzemi ''•echnikát biz csitja a fa unak. Gépállomás inknak az a feladatuk. hogy e segi séga minél ha tékonya''obá ''cgj''ék Gépállományuk helyes kiharználá?ával, kifogástcOan minőségi munkával és í-zervezí-sse''. pelitik''i neveléssel is seaiteniük kell. hogy a j ei melő''zövetkeze'' ek állandóan m; gas teiTr.éssredményeko'' érjenek cl, szervező üli megszilárdul jon. gazdaságuk" mindjobban vi-rágezirék: példájuk egyi*c löbb dolgozó "parasztc . voiusaiti a ¿m5 vetkezeti g-zdá''kodás útjára! A gépállomások és szövetkeze''el közti ul kapcsolat —, melyei kétoldalú szerződés sajbályoj clősegL"!. hogy gépállomásaink minél jobban ''V-ljesi-aék a rájuk váró feV.datckat. Az uj kape-o>"t legjellemzőbb vonása, hogy a gépállomást és ormelcrzövetkozö et együttesen érdekeié és felelős só ''eszi c> jó terméseredmények elér éréért. A «■zerződésben közösen vállalják, hogy az egyes növényekből holdanként mekkora át''agot ter me''nek. A gépállomásnak érdeke íTvállolt á''lag elérése, sö. tu1-teljesi-ése, meri a ti''ak orosok munk:egyrégeik után a szövetkezettől kaDják jövedelmüket, a gépál''cmás a terméseredmény u-án kapia a géni munkák dnát A terme.lcszö ve''kezet érdeke ké. zenfekvő. Minél jobb o ''-érmés, ál több a jövedel-^m! A szerződés a gépállomás számára is, o t-r melőszovetl:ez£t számára is meg. állapítja: mit kell tenniök a vál''alt térmésá lagek eléréséért. Elsősorbrn idejében elvégezet jó gépi munkára van szükség A gépállományfo kö''elessége tehát, hegy az egyes gépi talajelőkészi-ési, tó vény ápol á?i cs betakarítási munkál a tokár- a szerződésben kikötött határidőre és minőségben elvégezze. Ha a munka mi- nap mint nap hatalmas segítséget kapnak munkájukhoz párunk közeonti hpjá ól: a Szítad Néptől. Központi agi^ációí füzetből é.-i a megyei íapuntóól: a Zaláiéi. Ezeknek rendszeres ol vasára elengedhető '' lenül szükté ges-ahhoz, hogy a ter\-ért folyó pcli ikrá. felvilágosító munká sikeresen folylwtsuk. Csak igy tudjulc elérni, hogy üzemeink mindsn dolgozója felelősnek érezze" magát az üzem 6? egyben a ;ajá:/tervénpk nap mint nrpi'' téljesí ésééri és tul-teláesi éséért, * v'' Ezenkívül - érjük ei>. hegy min- nőségében hiba van, a gépáUo-máfnak saját költségére ki kell javi''ani a hibát. H;< a gépállomás a határidőnél ké őbb feje zi be a munkákat, bün''eésből 15 százalékkal csökkentet+ díjazást k: p o szövetkezettől. E kötele. ze'' tíégek a g>*akoria bsn érvényesi''ik a gépállomás felelősségét a körzetéhez ia" ezó szövetkezetek termelési terveinek teljest éséért. Igen jeler/ős az uj szerződés a korszerű agro echnik: elterjedésének szempontjából is. A szövetkezeti a zds-rág nagyüzem, tehá* nagyüzemi módra kell gazdái kodni: vagj''is a nagj''gépek mellett alkalmazni kell az uj, ter-mésfolcczó, nz-gyüzemi termelési módszereke! is- A szerződésben c. gépáXcmás fol:d-.''ai között pon. tosan megszabható, mennyi le gyen az előhánt óval végzett mélyszán'' ás, z> keroszísoros gabonavetés. c. négj-zces kukoricave. és s igy tovább. E feladatok tel. jesi-éaéhez a gépállomásnak gon doskodnia koll a szükséges gépi, technikai, szervezési feltételekről Emellett segítenie kell, hogy a jó termelési, tervezési munkc fel ételeit a szövetkeze- is''bizto rtf.nl tudjí.''. A ftzCvetkezetitek alapvető kötelosfjége, hog>- kellő Időben s teljes egészében kiegyen-litsc a gépi munkál: lermészel beni és pénzbeni eilenéréké*. Ez épp oly elsőrendű állami kö-elesség, mint a termény, és al-latbeadási kötelezettség íeljeci-jése. A gépállomások és szöve''keze. tek uj kepcsola''a, a m:gas terméseredményekért folyó harc megkívánja, hogy a termelöszöve kezetek a gépimunkák elvég zéséhez megfelelően képzett szövetkezeti fagoka\ trák'' crcrok. t osizsnak be a gépállomásra''. A traktorra ülő szövetkezeti parasztok tudásuk, erejük legj''vá-val küzdenek szövetkező, ük gya rapodásáért, s legyenek o technika, az uj módszerek alkalmazásának legkövetkezetesebb h*r. cosai. A fczövetkezo''nck tehát nemcsak kötelessége, hanem érdeke is. hogy legjobb tagjait küldjo ''raktorosnak. Fon''os. hogy megfelelő erőke- edjon munka-gépkezelőknek is. Csal: igy tudja elérni, hogy a gépállomás utján rendelkezésre bocsájtott technika a lehe''ő legeredményesebben szolgálja a termelési s^nvon-r] emelkedését A kétoldalú szerződés nagyban hozzájárul a ''ermelő-szövetkeze''.i t-sgság munk:íegyel-mének megszilárdításához is. a szerződés elcirja, hegy a szövetkezet valamennyi trgjának bevonásával köteles minden szán. téfö''di munkát időben elvégezni s ezzel biztosítani a területén dolgozó gépállomási gc-pek foiya-mt i1 os üzemeltetését- jó kihs.-:z-nálásá:-. a szerződés, a termésfokozó módszerek alkalmazása terén nemcsalí a gépállomásra, hanem n lermelőszövetkeze''-re is igen ko. moly kő eiezettségckef ró. A szövetkezőt köLelcs helyes vetésforgóval, megfelelő trágyázással-műtrágyázás] növelni a %4aj termőei^jét é> a terméseredményt: kötelest nemed cjf;. iist-tito''t vetőmagé: vetni s a szerződésben me?s7.abot mér.ékben alkalmazni o pótbeporzás. és más terméifokozó módszereket. A szerződés a szövetkezet áltól elvégzendő nCvényápoIási. betak.ri''-á-si tennivalók határidejét és minőségét is megszabja. Ha a szőve kezet késik az egyes munkákkal, büntetésből 15 százalékkal nvgasabb dijat fizet a gépállomásnak- A kétoldalú .szerződés be''-íartása a gépállomásokncik, a szőve kezeteknek alapvető kö''elessége és érdeke. A szerződés pontos be-aríása n gyban" hozzájárul a gépállomások, a ter mel-szü ve'' ke -aejek megszilárditásához és tovább fejlődéséhez Amint Rákosi elvtárs mondó ta: „mindkét oldalról, a gépállomásnak csakúgy, mint a szövetkeze iek megér -ik. hcg>'' ez a két szervezet egymásra nn utalva, egj-mást kikészíti, száz és száz egészséges szállal kell, hogy egymáshoz legyen '' kötve. Ennek eredménye az lesz, hogy megjavul a gépállomások munkája és megjavul a szövetkezetek eredménye is-" den dolgozó segi-se í> terme''ést gátló hibák íeltárásá;- és minél több js:va~l- ''tof tegi''enek a terv ul teljesítésére A tervek teljes^ éréért és tul-teljcsi. éséért folyó harcban természetesen az agitáció fő módszere r.z egyéni és csoportos be zé''getés. a meggyőzés, a kom munis'' a, példamut:/ ás, de ezek mclletv a''kr £maz?uk n kulturagi áeló és a szemléltető módszereket. fali újságot, villámot, hang zóró s»£b. A népnevelők éberen őrködjenek azon, nehogy íz üzemben megbúvó jobboldali szociáldemo- kraták, ellenséges elemek, a Tito-bapda ügynökei gá-olnl ''udjálc a terv telje-üléséért folyó - harcot. Agitációs munkájuknál egy pilla-n''-tra so feledkezzenek meg arról, hogy a mi munkánk • békehsre, hegy c< napi orv tuil''.eliosl'' éss az ü közét megnyerése, és az évi terv c.jesitéeo a béke erőinek győzelmes csatája. A népnevelők ugy dc-lgczzaiíak. hogy cz epró ütközetek, a napi tervek teljesíi óse ek-va biztost&a évi tervünk sikerét. hegy ezzel is. h:falmás csapást- mérhessünk ellenségeinkre. l " '' Vitkk* UiffM KSlí''sicíawu kulturális delegáció érkezik a Szovjetunióból a Magvar-Szovjet Barátság Hónapjára \ február Ifcáu kezdődő Mu-gyorSzovjct Darnteúu Hónapjára M tagu kul urális delegáric • rkezik a'' Szovjetunióból. A de-ít''írrició vezetője: Szkrjabln Koa-52lmtylaNIvar,ovIc», Sztálin-di ius akadefuiku*, a Szovjetunió Turtománvo-* " Akadom iáján ük t "gja, a Szovjetunió l.vg/cbö Tanácsának küUtót''e- A delegá-rfó tagjói: " Orov G«orgii M''hajlovicft. Sztálin-díja* építőművész. a Szovjetunió Kpit^zeH Akadé-itiiájának levelező lapja. Nyikoiajeva G-alina J»vgenye-i jcvc.2, Sztálin dijai írónő, az .Aratás* szerzője. C?erknszov Nyikolaj Konsz»an-lyirovlcs,''a Szovjo unió Sztálin-di jas népművésze, a Szovjetunió Legfelső Tanác.«ár»k küldötte. Vlsrzíin Nyiko''aJ Alekszeje vlcs. a \ OKSz elnökhelyettese. Kuznyccov Fjoclor Maksrimo vlcs, a moszkvai .Kozsizgvdíja* bőrgyár Sztálin dijos üzemvezetője. Kucser VasziliJ Petrovics. Sz''á-lin-díjo? szénkombújn-kezelő. az Ukrán Szovjet .Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának küldötte. Vo''kocszkája Márta Vlagyimi rovna, a kaünyini .Vorosilov''- lextilyyár szövőnője, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldőt e. Bakin Mihail Afanászjevics, a velikosumszkájai (kurszki terület) gépái''omú« igazgatója. a Szovjetunió Legíplsó Tanácsának kü''dötte» A kulturális delegáción kivül a Magyar Szovjet Bará^ág Hónapjára hazánkba jönnek ének-">üvó-z"''< é* haOKczeres fczólis-''úk, valamint népi táncepyüt-tes. válogatott tornászcsapat és 6akk-ceapat 5:A éyíllíosság és a kártevés az amerikai politika törvényes módszerévé válik". Csehszlovák jegyzék az US 4-hoz A csehszlovák külügyminisz tórium jegyzéket intézett az USA prágai nagykövetségéhez uzzal kapcsolatban» hogy a cseh-szlovák kormánynak 15)51. de rvrnber 7-én az úgynevezett .leöl ceönös biztonsági törvény" e leni .tiltakozó jegyzékére az USA a tényeket megkerülő. rágalma zó jegyzékben válaszolt. Az amerikai válasz jegyzék az október 10 i törvényt ugy igyek szik feltünictm. mint amely kizárólag bizonyos személyek ..mc-s''-oitáitre" irányul. A c.-^h-sz''ovák jegyzék példák seregét hozaa fel acxsak igazolására, kik rzek a .kiválasztat: személyek*: kémek, .ügynökök, akik biróság előtt bevallották ameri. kai megbízatásukat. -A .kölcsönös biztonsági törvény* olfogadása az'', jelent} — szögezi le a csehsz''ovák jegyzék —. hogy a terror és a kémkedés, a gyilkosság és a kártevés az amerikai politika elismert, törvényes módszerévé válik". A továbbiakban leszögezi a csehszlovák jegyzék, hojrv az októberi KM törvényben előirányzott 100 millió dol ár nemcsak _a béke-"ábor orszáeai ellen ''irányul, mert az USA C milliárd dol-árt irányoz elő csat''ós államai felfegyverzésére, amely államok ilymódon mée inkább az USA agresszív politikájának engedelmes eszközévé válnak. Végül a csehszlovák jccyzék ismételten ere yesen tiltakozik a hírhedt október 10-i törvény ellen, követeli annak eltörlését, mert az példátlan beavatkozást jelent Csehszlovákia belügyeibe és fokozza a beké'', fenyegető veszélyt- \ bonni TéderŐTifa njbó! leleplezte: — Adenauer és a jobboldali szociáldemokraták közösen folytatják békeellenes politikáinkat r- A bonni parlament k&tnnpc« vi*a u:ái csekély többségei el fogadta a nvugatnémot zso''.dos-hadserog felállításáról szóló tőr. vény javaslatot. A bonni kormány ezáltal követeli, hogy „tel. jes egyenjogúság'''' alapján vegyék fo*. az Atlanti Szövc-ségbe. bocsás. sál: szabadon mindazokat, a^ németeket. akiket a szövetséges ka. loiai bíróságok háborít* bűncselekmények miatt c''-Uéitek. vagy vizsgálati fogságban tariának A v:tában — mint erro a kommu. nisa képviselők rámutattak — újra lelepleződött, liogv a háború felidézésében a jobboldal- szociá!. demokraták folytatják munkús-áruó. a háború felidézését célzó politikájukat Az Adenaucr-kormány és az ujrafelfepyvérzés ellen egész Nyugat Németországban szé- ». leskörü sztrájk- és tiltakozó mozgalom folyik. . A Pénteken" számo* üzemben íi-gyehneztdtő sztrájk volt,* több mint 350 üzem muikásai röp-gvülésén tiltakozik. Jelszavuk ez volt: „vesszen Adenauer. liogv a némét nép élhessen!" Max Rei. mann elvtárs, a Német KP enőke pén''.ekci munkásköldöt''tségek eió*Jt rámmatolt: A Schuman-terv. a védelmi hozzájáru''ás és a keretszerződés u''.ján ííyugat-Némo''. országot háborúra "akarja a kormány cl<Skészi''<>fni£Hangsúlyozta Reinionn elvtárs, hogy az eavetfen kivezető ut a szabad német válwztások. '' alkotmicyozó nemzetgyűlés létrejötte, amely megfestheti a békeszerződést. Hlodcn más at a háborúhoz vezet! A Német Demokratikus Kőz társaság Nemzeti Fron''jána''< or. sxágos tanácsa által rendozű.-f ''»«yfiyülésen Derlinger külügy-miniszter beszédében íc''iiivta a tnéroe; népet: erősítse az egy-e49&oxji»h»ar. híu&itsa meg a bonm áruló kormány tervei;, líá. mulatott Dertúiger, hogy a bocnl kormány a hitleri Időkre emlékeztető uszítást folytat a Szovjetunió és & francia nép ellen. A Bo''.ga Kommunista Párt n belga nép neveben éles tillako. zás; jelei''eb be a Némef Kom-munis''ta Pármak a bonni bábkormány által tervezett betiltása elien- Koreai hadiielentés A koreai néphadsereg alakulatai. 6zoros együfműködésben a kh>ai népi önkéntes egységekkel, valamennyi arcvonalon továbbra is védelmi harcokat vívnak az ellenség e''.Icn. miközben emberben és hadianyagban je-entős veszteségeket okoznak az ellenségnek. A keleti arcvonalon az ellenség <«zomba>ton harckocsik és ''-üzérség támogatásával több támadást indított áttörési céllal, azonban a néphadsereg egységei ellenállása következ''é-ben — «ulyos veszteségek u''án — kőnyícleii ^olt vi&szavonulni. 10-én a néj)lKid-:ereg légvédelmi egységei és oz eMen«égcs repülőgépekre vadászó lövészek két ciense^es repülőgépet lőttek le, ezenkívül 3 helikoptert is lelőttek. ★ A koroai néphadsereg mega''a. kitáíának i. évfoixlulója alkalmából Phenjanlxan tömeggyülés volt. amc ynek résztvevői üzenetet intéztek Mao Ce Tung elvtárshoz, a kinai népi kormány elnökéhez. Az üzenet hangsúlyozza, hogy a kiivai nép testvéri segi^sége nagyban hozzá járult a korecii és kínai nép közös ellensége felett aratott győzelmekhez. • A feeyverwsüueti tárgyalások A napirend harmadik pontjával foglakozd vezérkari tUzjek ülésén szomba''on az amerikaiak továbbra is ragaszkodtak a leváltás és a belépő állomások általuk java«olt magas számához. A negyedik ponttá" foglalkozó vezérkari tisztek ülésén « hadi-fogolycsere egyes kérdéseiről tár gvattak. Eltemették Csojbalszati marsaiIt — BÉCS DOLGOZÓI gyfi''ést tartottak azoknak a munkások, nak em ékére, akiket 1934. februárjában a fasiszták megöltek. Felszólalt az ülésen Erast Fi-scher elvtárs, az Osztrák KP Központi Bizottságának tagja is. A tiltakozó gyűlés résztvevői határozatot hoztak a munkásegy* ség megszilárdítására. — AZ IRÁNI Zo.bolban a medzs''iszi képviselőjelölteket tá-moga''ó két csoport közötti nézeteltérésekből kifolyólag véres összetűzésekre került sor. amely nek során megölték a helyi kor. máayzót- a kormány választási felügye''ójét és a helyi választási ellenői-ző bizot''sác: két tagját- A rendőrfőnököt és több más tiszt viselőt súlyosan megsebesitet-♦ek. Zabolban és Zahedan városban kihirdet''ék az ostromál-apo-tot- — A BRAZÍLIAI KOMMUNIS TA PÁBT felhívással fordnlt a néphez: követe''Je Luis Carlos Prestes, a párt "vezetője és más kommnn''sta vezetők ell€»4 biró ság« eljérés merszüretéTét Az orszér mirdt-s vidékén és lrkó> telepén alrknljanek bizottságok Prestes elvtárs védelmére. — 02 UTASSAL nz amerikai New Yersey állam E isabeMi vá-rosában egv nétrvmotoros repülőgép egy lakóházra zulxant. A gép és a ház lúngba.Voruh, a kör. nyező utcákat romok és hullák borítják. Ai áldoza''ok számár ról még ntcc? jelentés. — az atlanti tanács — az atlanti tömbhöz iartozó 12 ország külüínjminisztcrC, hcdünv-minisztere £s pénzÜQi/miniszfere — Lisszaboni)jn tegnap megkezdte tanácskozásait. Mint Ei.sen-hexver ki jelente''te: ebben az évben az eddigieknél is nngyobb áldczaickat kell hozni az agresz-sziv tervek crdclzében. — MAHER PASA Cgyiplomi kormánya továbbmegy a hiza-áridús utján: rendelkezést adott ki, hogy a részvénytársaságok, bzn az Cffuiplom^ őke részesedésének minimumát , az eddigi 50 százalékról 41 százalékra szrílli''-sák le. Ez n módosítás i.eljzsen kiszclgólt-itja az országot az tnt-ceria''i$ta mgj/''őkének. — A JAPÁN KOJRMANY amerikai parancsra ujabb c"nyomó intézkedésekre készül a Kommunista Párt és a demokratikus szervezetek ellen- —-Dac Dean Rutk. Tmman kü öamegb''zottja Jenán kora:árykörökkel titkos ''árpyalást fo''ytat a -békeszerző dés" életbeléptetésével kapcsolatos egyes pontokról • — 100 MAGYAR do''gozó a kü földi coereüdültctési akció keretébvn Csehszlovákiába utazott annak a háromszázas keretnek első csoportjakén*, amely e télen ésraki barátunknál üdül-Jelenleg 100 eseh?z''ovák dolgozó üdül G^''yatetőn. Kedd. 1952. február 12> Február 9-én Ulan Bútorban c". icme''íék Csojbnlszan marsallt. a mongol nép hü fiát és vezérét Az elhunyt koporsóját a Mongol Népi Forradalmi Párt én a kormány vezető tagjai, valamiit a szovjet és a kínai kormány''nV.-döUség tagjai vL''..''ék a Szilbe Ba. tor.térre, ahol több mint 30 ezer dolgozó részvételével megtartott gydszülésen Ctdanbal elv árs mi. nisz''erelnók. a Mongol Népi For. rada-lmi Párt fótilkára monclotl l>e?zédct Hangsúlyozta, hogy Gíojbalszan marsall mhden erejét a Mongol Népköztársaság építése és megszi''árditáía ügyének a párt sorai egységéért vívott harcnak, a mongol nép e''len.se. o.oi rjvni kü''dol^-r.nrk úldoznía Cedanbal e''vlára fogadalmat tett a mongol nép nevében, hogy C-ojba''szan marsall útmutatásai: kövt''tve minden eszközzel fejlesztik és szilárdítják a Mongol Népköi-társaság é> a Szovjetunió népeinek nagy és megbonthatat''an barátságát. mtij a mongol nép bo!. dogságának. orrzáguk fejlődé»'', nek és megsrilárditásának apadlu''iatlan forrásáí. További megszilárdit''ál^ és továbbfej e-/, lik a nép deinoívrádök közti bt. rátságo: é; cgyü^mrtkődé-jt. A beszéd után Tcraszou, ;-. Szovjetunió Legfrlső Tariác<a lil. nöksf gének c''.nrAhelyoticsc. a szovjet kormányka.dö''tség tagja, majd .VC Junri C*cn, a Kinai Né|>. V- q :<*» krrír»''""V-a''dö -rgj. Ilik vezetője, továbbá üugyonn''j-marsall, szovjet kormánykftídöt;. ség tagja lueszéit, majd több fc-szólalás után a gyászünnepjiy befejeződött; líztitán a marsall •koporsóját a kormány szc!ih;i/.t mellett emelt kriptához vitték- ASzovjetiiuióban megkezdődtek a tavaszi vetési munkálatok A Szovjetunió déli részeibe í a középázfiai. kaukázusi kolhozok, gépi és traktoraik másainak dolgozói megkcadíék a tavaszi mezőgazdasági műnk ikat. Az üzbtí kisztáni Kaska-Darjinszki terület számos kolhozában már teljesítették w a tavaszi vetési tervet-Turkméniában hatalmas tcrü''eten íeszánto''Xák a gy-apo''.földeket. Az -idén jóval korábban megkezdték a gabonafélék vetését: Azerbajdzsánban és Kubányban szántanak. Ukrajnában hóío^ő-mupkáia-.o. kat v«lgeznek A szán óíöldekre 12 niKwó ton iával több műtrágyát hordtak ki. mint tavaly. Az idén jelentősen nöyelik Közép Az^ia, a k< ukázosontuli vidék. a Mo''dvai Köztársaság és a Krím kolhozainak gyümölcseit, a szántóföidek és kertek körül vé-dő-endősávokat ültetnek a koiho;:-parasztok. A francia kormány „segélyezi" liíot Tömegniozoalmak az „európai hadseregében való részvétel elleti » A francia nemzetgyü''és jobboldali több6égp öt és félmilliárd frank .segélyt* szavazott meg a Tito-kükknek. A szocialista párt a vita során ,kezessége-" vúllnJt a Tito-rendszer »szocia-ista" voltáért. A kommunista képviselők felháborodással és határozottan megtagadták, hogy segélyt adjanak Tito népe!lene«, katonai és elnyomó rendszeré- A nemzetgyűlés külüg>*i és l^idügyi bizottsága előtt §5cliu-man é<s Bidaul'' tartottak be>zá mo''ót az .európai hadsereg* kérdéséről. Kijelentették, hogy ennek fölállítása nem tűr halasztást, p abban Franciaország nak körülbelül 11 hadosztályt, azaz m ezer cinbei-'''' keli fd'' állítana. Párizs dolgozói nagygyűlést tartottak a nyugatnémet ujra-felfegyverzéá ellen. A gyü''éawi Petit ál>ornok, Kriegel é« Yves Farge beszéltek u >békemozg:;-om eredményeiről^ Franciaország egyre több nagyüzemének- vállalatának és szervezetének dolgozói csatla koznak a február 12-i eztrájk-mozgaloníhoz. amelyet azért remleznek. mert a kormány alkotmányellenesen betiltotta a. február 10-re tervezett ''üntetóst. A CGT fe>zó!i!oit minden dolgozót, csatlakozzanak a mozgalomhoz. A BasMmi cikke a Jugoszláv nép Tito-ellenes harcáról VMikovci körzetében 3500 ifja-lé. pett ki a .Narodna Omad''nu" L''Uoista szervezetből. Tirana (Al''A) A Baskmii cimü albán lap beyrámo! a jugoszláv népnak a Tito-bandi|ák cliei vívott harcáról. A jugoszláv munkások szé''rombolják a .-Szmederevo''1 acélüzem kü önböző gépi Ijcix-ndf-zéseiL amelyek értékes ásványi anyagok kitermelésére szolgáltak. Szkopl''cban a katonai épitke zésekr.él dolgozó munká-ok iagy számban hagyák el munkahelyüket, a Te}ovo-Gosztivar-i straté. ftiaí útvonal épi.ésénél pedig a munkíVsok mcgtagf.^ák a num ká* Sok más vállalatná!. mint példíuil a kumanovoi ,,\''ardar" és „MiVko''^-gyárban. tüzek ke^t. iteztek. amelyek aagy karoké okozfak a titois''áknak. A kiese, voi. „Kopacika" faexport-vaTlalat ná! a munká-ok annyira megrón. gálták a gépeket, hogy a vállalat kénytelen volt J*-lí4 hónapra megszakítani a munkát. A közelmul''ban a ljcligrádi Top-csider pálvaudvaroj egy hadi anyaggal megrakó;t vonatot fal-robbaniaitak míg Be''grád kör. nyéíín 20 katonai raktárt rongáltak meg. A nisi „Jasztrcbac",azemjanin! , Itadiata" válla''a''nál az ii''jumua. kások 30 százaléka iem hajlandó dobozni. Szkopl''eban a hadi anyagraktárakat, Kocsaniban a ben*:nraktáraka: gvujtaWik fel sis Albán iSéphöstáraanág 1951 ér« tervjelentCHC Tlrena (TASzSz). Az Albán Népköztársaság minisztertanácsa mellett működő Tcrvbizot''-súí? Statisztikai Hivatalának je-lenté.se szeiict az albán ipar az. elmúlt évben globálisra 105.D százalékra ''e jesi''ette t-rrvét. Az erdőültetósi tervet 154-5, a talaj, javító munkálatok tervét lt>7 száz.a''ékra tcljesi-ették. A beruházások összege 131-G ezüzaick-kai emelkedett az előző évhez viszonyítva. Albániában 1951-ben «zámos i»j nagy ipari üzemet étevsit'',!t(k. így a Sztáliu-''extilkómbiná''ot é» a Lenin vizierőmüvet. Három tij főtekohi is nyílt 1951-ben az A''-bán Népköztársaságban. ÉLÉNKÜLŐ SZÉL Varbaté időjárás: Jobbára ború t idő többfelé haVazá-". h-i-va^eaő és eső. Méri éke t. majd megélénkü''ő nyugati «él. a hőmérséklet ámenetileg emelkedik. Várható hőmérsékleti középérték a» orsz-te területén 4 C fok alalt ísa?.. A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap sikeréért Cár nap válását el bennünket Magyai Szovjet Barátsági lló-¡» megkezdésétől, amikor a ma. . .jí" icp ¡szorosabbá m&yii» kap. ■hr.á; a szovjet néppc.i akitől M» tapasztalatokat és segitsé-í-igunk kapni a szocializmus . <;ébcH. Ez a bará''sági hő. , . .-okkal nagyol)!» követel-m?- • -v-t: írlüt nvnden MSzT tag c''.é, clózó barátrági hónapok. ; t«a a szocia-izinus építésé-!->jle;tebb korszakában elünk . í mind nagyobb fehda oka-. mmdnvájunk. számára. A - - ''í i* I hónap sikere nemcsak • ms/t feladata. hanem minden magyar dolgozóiak, . % -.ftind jobban bizonyítsák l>e < -¡''ükei barátunk. támoga-. . .! szovjet nép oráut. i i».>sáísági hónap •¡¿eres le-,:wtitá*a érdekében n. megyei : írsá« á vasárnapi titkári ér; \ ¿letelt megszabta a feladató. ..... megadja a módszereket, munkájukat jól «1 tudják vő. MSsT-szervczeieink. László >. ..¡rs a barátsági hónap bízott-.^átuik munkájával foglalkozott. U;» ¿¿mólójában utalt arra. hogy • ahol a bizottságok ;Vérzik a • jra r>ág* hónap jelen ősógéf. és ■oiíítik a Magyar.Szovjet Társa, -ig rmn&áját. az eredmények ü.m maradnak el. Egyre több <i''>lgozót mozgósítalak. Az üzemekből és a községekig! bejöUt t''ijkárok hozzászólásai i»-rxl azt bizonyitoVVk. kogv leljen készülnek dolgozónk a Mrásagi hónap megünnep''csérc. a ruhagyári Magyar Szovje: Társaság titkára Németh Béla <\v árs a felszólalásában elsőnek a pártszervezetnek segifő, it^inyl''tó munkájáról beszélt. 11a munkámban — mondja Németh elvtárs — segit a pártszervezet, ak. kor mind jobban c- tudjuk érni, hogy alapszervezetünk uj tagokkal erősödik. Vállalta, hogy a barátsági hónap tiszte''etcre 2 ujabb káderképzó iskolát indi''a-!>ak be. hogy nevei''ék a pár.on-1. iviiii dolgozókat. Kulíurinunkával készülnek, hogy a barátsági hó íap-alatt nívósabb előad dokkal szórakoztathassák a dolgozókat. El látogatnak a téglagyárba is. hogy segitséK az o^ani MSzT. siervczet munkáját. Toldi elv. ár?, a zaktlövői szervezet munkájáról számolt be. — Meg kel! valósítani — mondta Toldi elvtárs —hogy minden MSzT.tag kezébe eljuttassuk a saj óf. a brosúrákat, liogy egyre jobban megismerhessék fa n dolgozói a szovjej kolhozok éle-lót. Vállal''a. hogy 200" uj tagot szerveznek be és a barátsági hó. nap alatt felvilágosító mtilkával a tóbbi tómegszervezet segítségével cérik azt, hogy a tagságnak 00 százaléka megrendeijo az ATJ YilágM-oj. Egyben Versenyre hivfa a megye összes községét. • Halász Józveí elmondta, hogy az ő szervezetükre nagy feladat vár. Először is munkába keli lendítem a megléyő tagságot, morc az eunuU idöban az MSzT munkája elmaradt a ^köve''.«clmó. lycklól. Most. hogy tijeg választatták az uj vezetőséget^ xb:ztos abban, hogy Türjén is mindszé-Icebb körben ismerik meg az MSzT feladatát és ismertetik a dolgozó parasztokkal. a titkári értekezleten sok uj tapasztala''.öt, jó módszeredet mondjak el. amelyek könnyebbé íe szik a barátsági hónappal járó fel. adatok elvégzését. a hozzászólók megbírálták a megyei titkárságot. Kérték, hogy ellenőrző munkáját még alaposabba;! végezze, hogy a községi szervezettje bc tudják tölteni az-, amit Révai elvtárs mondot; az MSzT első országos kongresszusán: a Magyar-Szovjet Társaság milliós tömegszerve, zetité kell, hogy váljon, a megyei titkárság az alapszervezetek munkájához egyre több segítséget adjon, hogy a barátság: hónap lezártával büszkén jelen hss. sük pártunk iák. hogy az elmúlt hónapban a magyar és a szovjet nép bnráít''-''iga még alaposabban elmélyült. . Sok íeSszólaias, de kevés javaslat hangzott el a Zala megyei Tatarozó és Épitő Vállalat termelési értekezletén As ellenség leleplezésével harcoljunk a begyűjtési terv teljesítéséért X ::.üricl tanács foglalkozik a utnács. agokknl, megbízza öke'' fe adattal, hejrv ci begyüj''és za. v .r ciánul mcher.»en. Munkájukba bevonják azokat a gazdák:«'', akik jtz uj begyűjtési rendelet . a ¡apján példrmut::! ón to''iek . t''losor az el«ö negyedévi beadásuknak. Eddigi eredményük 57 ^zúzalék, nmivel a második he iyen á''.''nak. Eredményeiket to. vább fokozzák, h reolh-k tzér, uev ;ut efsők lehessenek Jó fel-vilúp.csió munkával győzik meg az elmaradókat, mert bizony van Jclguk a tanács»rrgokn-k. nép. nevelőknek, mer? nyugdija-pl''lbáno?. aki '' , há*rói*háara iár •l-ódezni, azon van. hegy a bo .;yüj é?r az 6 „nevelő munkájával" hátrál-tesss. a pártszervezet és a '' anác" •ói i -merte a klerikális reakeió-aslc a munkáját, Hogy a bagi''üj-''éti tervet idő elő''t teljesíteni - tudfá.k, Canáoíüléren elhatároz hogy március 9.rt» 110 száz>"-•''k.ra teljesítik a tojás-, a ba :r.míi. és a tej.''rervüke.t". Ezt ugy ■ilz''ositják. hogy a falut fei érké ;>€zték, házcscportokra cszfot''ák • 3 egy házcsoporthoz egy íanác/-aso;: és egy péld^muiató gazdát • -ztctvak be. akik áí''tndótn fcl_ -:crc;lk a gazdákat és elbeszélget-aek velük ötéves tervünk ered xényeiről, elmondják nékik, hogy .•redménycinket'' akker tudjuk to-vábbfejlesz eni. ha = tervüké" n-inél előbb teljesítik. a népnevelők » nem elégszenek meg azsat, hogy csak ei.t elmondják, hanem ktpc.oliiot tartanak a ta náccsai és megérdeklődik, hogy rz a gazda, akinél voltak, telje. íit«S''e.e beadását. Hanem tc''t eleget, ismét felkeresik. Varga litván (Frck), H^ász József, minden esj«; mái-más háznál jelentkeznek és ugy beszél-ge''.ntk, hecy maga a sazda. akihez elmentek. > beszédjükből vegyo é^zre, hogy el van mar:d v:< a beadással. Nem fuómunkát vógeznelc. hjmt-m hosíza''an «ílr időznek cgy.cgy háznál. Jó kezde. ményezó? vo-t Bogn:ir Ferenc 3 hc''.das, Sipőcz Gyub 8 hold:*. Handler Jánosáé 4 hc,ldas#do!soző por asz ok''ól nz. hogy amikor nulmányezták az uj b?gyüjtóy.i rcndsletet és n t:ináénál pon''o-•:n megérdeklődték, hegy ebben az évben mit kejl r.ekik leadni, azi feljegyezték éj haz- menve sajáf másuk felbontották a tercet, hogy melyik hónapban, miből mennyit rönak be. nehogy elmaradás ma átkozzon a terv teljesi-téséfcen. Ugy láftílk. ha a tojást és a baromiit mos- beadják. a va.-zi munkák idején ház''cr''á-rukb-n ííem lei hiány, mert a beadásuknak márelegcl tstiek.Az elí>5 negyedévi tervüket 180—190 «zázalíkri tetjer?iel''íék. Ezeknek n gazdáknak a kezdeményezéséből; tanuljanak a megye többi dclgozó parasztjai. Láthatják, hogy ha mar a beadásukai tervszerűen tc-ljeiitik. a köz-régben megbecsült emberként «tekintenek rájuk A pártszervezet ne feledkezzen ezekről a becsületes gazdák ról, hroem rend:2Srésen foglalkozzon velük, mezgóíitsa őket a fel adatok elvégzérére. Varga Jánet elvtársnak öbb időt kell fordít a. ni a pártonkívüli dolgozó parasz toktor-l való fogiilkozánra- Erezzék. hogy jó munkájuk á» n''. a oár"l megbecsüli, tanitj?; neveli őket, hogy mindjobban f^lBorakoz hassanak - békéért hnrco;ók mi. liós táborához. (P L.) A muheiy. ameWben po i^osa- | 1 órakor elüit a munka zaja. percek ala^t váO''.oz-.atta meg a ké-pét. A fűrészek még inogtak a szegen, ahová felakasztó''iák, de a hosz-szu asztak már piros ruhával von ák be. s a megmunkálásra váró padlókból pi''lanatok alatt padsorokat állítottak össze a dolgozók^ hogv kezdejét vehesse a termeli értekezlet. Ebben a lel. kes. előkészi:ő munkában vgy. szóivá t műiden do''gozó rész; vet,*, csak n tanulók nem nyul''ak semmihez. Ucizélgo''tek és neve;. géltek. A Jövő mesterei, művezetői ugv látszik nem érezték magukénak a ■termelési ér''.e-kezle-.et. Nem gondoltak arra. hogy ez a termelési értekezlet i s annak az u''nak egy kis szakasza, amely a boldog szocialista Ma. gyarországhoz vezet. $ícnt ébredt fel bennük az ■ öntudat, amely ick jellemezni kerl a szo-cialisla iparban tanuló fiatalságot. de nem is íigvél-n>oz;ettc őket setáii. Nem mor.d''ák nekik, hogy az ön''udatos tanuló a termelési értekezleten is igyekszik példamu. tatóan viselkedni. Az értekezlet Bibel Árpád: Munkafegyelem cimü versének cl-szavafásávai kezdődött. Hetényi Józsefié szavalatéban igen jól érzékeltette azt a mwlen becsű, te dolgozó a ital megvetett emberfajtát, amely a rendszeres ké. séssel. igazolatlan mulasz''óssa\ lógóssal há^ráVatja, akadáiyoz-za a terv feljesitéc''ét. A beszámolót Magyar László építési csoportvezető tartotta. Az egyszeme vi vezetésről, a mun-kafcg3"clemről és a munkaversenyek kiszélesítéséről beszélt. El mondta, hogy az egyszemélyi ve-vezetésnek van., illetve vo+t egy másik formája és nálunk, de azt a másik forrná''; gyűlölték a dolgozók, m^r-t a kizsákmányolást vzolgáha. Ugyanis a gyár tulaj-dono-ía. vagy tulajdonosai g>a-korolták a ha''almat a kapitalista világ egvszemélyi vezetésinél. Most a vezető a népet szolgálja és a jó vezetés az egcsz dolgozó nép érdeke. A vezetésnél a demokratikus centralizmus elvének kei'' érvényesüli re. A pártszerve, zet ¡rántásával és a dolgozók segítségéve, valósítja meg a ve-ze ö a reá bizott feladatokat. Beszélt a munkafegyelemről :s Magyar László, de caak nagy általánosságban. Nem fogktlko-zot''t eléggé a Tatarozó Vállalat. nál naprólnapra megismétlódöj. még inost is fennálló hiányosságokkal. inkább az eredményekről szátr.olt be, amelyeket neve''ő munkával é.s a bűrte|ések ajkai-mazásával elértek. A beszámoló, ból az is kitűnt, hogy ismerik a 10 perces mozgalmat, sőt be :s kapcso''ódtaZc abba. de Szőke Györgyi. Lang Nándor és még sokan mások ugy látszik nem tudnak erről, mert nem tartják be. Az éberség terén is hibák vannak, de hiányo^ágok muta''koziak a határidók betartásánál is A mulasztókat megbüntették. Voltak 100 forintos büntetések is. Sok segédmunkás önkén* hagyta el munkahelyét. Ezeknek a munkakönyvét felküldtek a Munkaerötar''alekok Hiva. tálához. A többi vá''lalatokiak is igy kell eljárni a munkafegyelem fel-rugóival szemben. Kis-i Lajosné és Ilatényí Jó-zsetné távoEétűk alatt nyitva hagyták az , iróasztalfiókjukat. amelyben a gyorsirási füzetet, és egyéb iratokat tartottak. Mindkettőt, de raj''uk fcivül még töb. bet is. aJrik liasonló hibába es-tak. 20—20 forint pénzbü íte''tés-sel sújtottak. Beszólt Magyar László a Rákosi elvtárs születésnapjára történő felajánlásokról is, ami bizony nem -válik dicséretére a vállafalnak. mert a dolgozóknak mindössze 20 százaléka tett felajánlást, a Röder mozgalommá: is kelieit volna elég inoidani való. Ki tűn főleg akkor, amikor a S uj ;zta-hánovistának átadják az okleve. leket. A váüa-la''.nái a dolgozók, r.ak mintegy 12-7 százaléka nem éri cl a 100 százalékos tdjesit-ményt. a beszámoló többet fog-lalkozotit a várlalat. i le[vc egyes dolgozók és munkahelyek eredményeivel, mht a hiányosságok, kai. Pedig ezen a téren lc!1 volna elég mondani való Ivtünt a bcí-zámo.óból. hogy R dolgozók nem veszik komolyan az okta ásr. aniK az is mutat. l>ogy a technikai minimum ta ífolyamná! teljesen lemorzsolódnak. a hozzászólások nehezen in-dp ''lok, dc később annál jobban kiszélesedtek. a hiba itt csupán az volt. hogv beszéltek a hiányos, ságokról. do oem tettek olyan javasatokat, amelyekkel scgitCT.-ték volna a vállalat vezetőségét. A hozzászólások azt árul-.ák el. hogy a dolgozók nem érzik magukat az üzem gazdáinak. Nem tönt ki ezen az ér''ekczleten az setn, mit fett a pártszervezet a hiányosságok megszűntetéséért, mivel segihette a pártszervezet a vezetőség és a dolgozók munka-jár. hogyan ve''<e ki részét a termelés ellenőrzéséből. Szoicsáivi elvtárs párttitkár helyettese sem mond''a el felszólalásában, hogyan akarják behozni mult évi lemará-dátiÁat. Nádas elvtárs, az üb titkár felsorolt néhány hiányosságot. A munkavezetők, de a dogozók isp ha nmes aiyag. nem járnak utána- Ehelyett áesoroznak, tétlenül töltik az Időt. A munkavédelemmel kapcsolatban példaképpen felhozta a nagykanizsai Magasépítési Vállalatot, ahol vulyos ba eset történt, mert nem tartották be a munkavédelmi türvéiy határozatait. Később kiderült,-hogy a Tatarozó Vállalatnál som kapták meg a tüziko-vácsok és a hegesztők a védő ételeket. Emtncrt Andor olmondta felszólalásában. hogy őt 10 forintra megbüntették, meu egy épületnél az asz''.talos munkák l)efejezé-se után nem adla át a kulcsokat a Beruházást Vállalat viik. Meg-kérdezt«: ha lezárja az ajtókat s átadja a kuiesot. liogvai végez-hetivék volna el munkájukat a vitvezetókszerolők és az üvegc-sek? Ügyo az egyeztető bizo''.tsag elé kerül, líbbö! az a tanulság, hogy mielőtt a váliaiat bünvot. tninden kétséget kizáróan áüa-pi-Ua meg, jogos-e vagy jog''a!a:i a bünt«lés. A jogta''an bűtVeté-sok ártalak a váliaiat tekintélyé, nek és megingatják a dolgozók bizalmát — Az elóre gyáitot»t anyagokat szétszedjék és vedreket, csinál:ak belőlük — mondta Gáspár Géza tanuló hozzászó ásában. Egy másik hozzászólásból az derült ki, hogy a ruhagyárban dolgozó lű-dakéi''zi''.ők nem tud ak felajánlást tettei, mer; nem kapták meg a munkájukhoz szükséges anyagot. 5 óra hosszat álltak té|lenül s kcsúbb Óraszám jár ak a csavarokért. A villanyszerelőknek r.mes lógójuk, nincs reszelójfik. Egy Itapccoló felszereléséhez ötszörös idő kell. mert nhes rendes szerszám- Kiderült az is. hogy a villanyszerelőknél nagy a pazariás, sőt azt is elmondták, hogy egyesek a váila-lat anyagát bajainál iák fel a munkaidő után vállalt privát munkáknál Napokig iiem látják a munkavezetőt. Tasnádí villanyszerelő 2 napig tétlenkedett, mert nem kapott munkát. Azt a munkát, amit megkezdett leállították, de két nap inulva mégis csak cl késett készítenie. Wagner elvtárs a személyi felelősség hiányáról beszélt. 3—4 napig ««mmi munkát sem kapnak, u.ána pedig »anyira elhalmozzák őket hogy nem biroak vele. Wág. ícr elvtárs, aki maga sztahanovista. megcmlUö''te a sztahá. nov-mozgalotn elhanyagolását. A páriszervezet és az üb nem érzi feladatának, hogy nagyobb gondot fordi''sooi a sz''.a 1: áno v- mozgalom kiszélcsi'' é--cre. Csűri Lajos elvtárs, a vállalat igazgatója emlékeztette a dolgo-zókat az előző termelési értekezletre. ahol megígér ék. hogv ame leit, hogy a hiányosságoka? fe-tárják, javaslataikkal segijik a vállalatot. Amikor a jyaghiány-ról beszélnek, megfeledkeznek arról, hogy rengeteg rejtett tartalékot ehet és kell i-t fci ámfok. Ha a dolgozók segítségére lesi-nek a vezetőségnek, akkor a rejtett -arta''ékokból teljesi heti-: tervüket. Nem is lesz szükségük uj anyagra. Tanai elvtárs, aki a városi pártbizottság részéről szólalt fe'', helyesnek - tar of.a, hogy a dolgosak elmond <ák a h''ányosságo-kat^ de kifogásolta, hogy a felszólalók közül gerki sem bc^zé-t arról, hogyan harcolnak a hiányosságok megjzünte''cséért. a beszámolóból és a hozzászólá. sokból o7. derült ki. hogy a Tatarozó Vállalat. amely tavaly sem tudta teliesiteni a tervét a^ 52-es évet a mult súlyos teliével. hibáivsl kezd e. Valójában" az lett volna az értekezlet" tárgya. hogy s a január havi tapasztalatokból okulva. hozzanak javaslatokat, ó-van javaslatokat, amelyek hasznára válnak a terv teljesr.éséiek. Sok kritika hangzott el a vállalat vezetősége és a műszaki vezetőig felé. de a kritika épilő jel. lege teljesen hiányzott. A pártszervezetet alig bírálták, pedig erro minden ok megvolt. «Vagy minek tulajdonítható a multévi nagy lemaradás és az 52-es év első hónapjában muVkozó laza muikaíegyelem és az oktatás hiánya. ha nem a pártszervezet felületes munkájának? a párezer-vezet irányításával az üb nek kellene kiépíteni azt a szsKcmct, amely kiveti a becsületes dolgozók soraiból a lógósoka:« az ellenség szekértolóic a dolgozók egy része olyan fdajánlávt telt Rákosi elvl''ár« születésiap''ára. amit bizonvo^i okokból nem "tud- . nak megvalóii''ani Miért nem i''pgi''íeit a párt?zervcz«t. niiérV noni segitejt as üb? Vagy talán ez nem tartozik rájuk? A Tatarozó Vál''ala''aiál mind- . addig nem javul meg a munka, amig a, pár>zervez«\; cak egy szük körre terjeszti ¡ráiyitó é* ellenőrző szerepét. A" pártszer. vezetlek nem az a feladata, hogy közvetlenül irányítsa a munkát, nem a- pár''szervezetnek keli kiadni a raktárból az anvagot. nom neki kell megszervezi: a munkát. de irányító erejét éreznie keil minden dolgozónak, minden munkahelynek, veze őségnek és műszakiaknak egyaránt." Eleven kapesolat kösse a pártszervezetet a dolgozó tömegekhez. A pánv-t-zervezet mindenről tudjon, hogy a hiányosságokat keltő idóben or-vosolíhassa. Az értekezleten elhangzó ti. egy sor hiányosság. Félrebillent a vonalvezetés, mert nem volt''-ak ja-vaslatok, amelyek az egyensulvt helyre billentiiették volna. Való-jában ez volt a legnagyobb hlbá. ja az éi-tekeret iek Ha a vezetőség és a műszakiak a bírálatokat. a javaslatokkal együtt kapták voina, ha az időnként személyeskedéssé fajuló felszólalások he. lyeit az őszinte segiteniakarás nyilván u-t volna meg. sokkal na-gyobb bizakodással éí> b^tatóbb esélyekke'' indulhatnának a Ta. tarozó Vállalatnál feladatiak megvalósítása ícíé. Takdc* EHmir I. L. CAR4GIALE — a burzsoá''földesúri rendszer kérlelhetetlen vádlója .4 / vtnán népi köztársaság de trezor városokon és faivekon t fiyaránt. Jcllvscn készülnek I. L.-Caragialc — a román irodalom ''■■m/h''i legjelentősebb alakja — születésének 100. évfordulója meg. ünneplésén''.. : Zsúfolásig lelnek mcq a lennek, chc.l az előadók Caragiale har. . c"s c«mentségéről és Írásairól beszélnek, valamint a színházak is. ahol a burz''soá-főldesuri rendszert kinxéltstlenül ostorozó iró ragyogó vígjátékait adják elő. • Átiiutk as írónál: ünnepli a román dolgozó nép 100 éves t''i»/cr. ihilójáf, oki u földbirtokosság és polgárság Iclcplc-őjc voltt akit «: polqári földesúri rCndtzer ügyor.hailgatássál, hamisítással, üldő. zéssel iggekczc u ártalmsadul tenni. A dolgozó nép cléglétch szolgáitat az élestoiió szatirikusnak, akit a népcllenes uralkodó-osztály kiüldözött hazájából és méltóképpen ünnepli meg születésének 100■ évfordulóját. föidc-urak c> tőkések klzsákmá. nyolásra és képmu adásra épített társadalmát. mélységes rokonszenvvel és meleg hangon cm. lékozik u''cg a munkások harcá. lói. 1803-ban. a munkások Cis-ir.íguban meg .ártott gyűlése a ka l inától , Május 1*'' című nevezetes cikkébei megállapítja, hogy a munkúvok'' harca és az álta a vezcie''t ízajinkits lap céiki''tL zétei közölt egv lényeges közös po»i yíwj: „cgvik is. másik is derűsebb. ];ccsűletc«cl>l> Idők eljőve ''.eléén harcol, ök a -''ervezés fe u politika: harcok ír ját választó ;ták — irja Caragiale —» ipi'' pedig irónia és az égető tréfa u ját." Keserű szavakkal ir Caragia''c a parasztság kizsákmányolásáról. (-•A román árendás''''). Az az iró[ akit a polgárt kr.íiku''ok ártalmatlan tréiacsmálótíak igyekeztek elkönyveli".5., kuönöscn meleg, de egyben felháborodástól izzó szavakat íaíál ,az l''.K)7-es véres események után: meleg szavak, kai fejezi ki az együ.íérzését a jogaiért fellázad!: parasztsággal é: megbé"végzi a polgári Jőídes-urí rendszert, melv „magának követeli pz egész állarrJia''almat" és amely kapzsiságában veszedel. mesebb a pusztit''ó barbároknál is. Caragiale karcolataiban. pü:a-n». képében. njíágcikkeiben ne vetségessé tesz; a kozmopolitizmus _ különböző árnyalatainak képvfse''öit. akik anyanyelvűké4 megtagadva, o''ak a szolgálóval beszél''ek románulNés.a különböző rom''o''t r:\ugati szokásokat »naj mohák* -olla hegyére tűzi az akkori iskolát. amelyben a protekció uralkodói4, kfguíyolja a szenzációra éhes saj ót. Oragiaie írásait, színdarabjait hazánk, magyar dolgozói is is. merik ..Elveszett levél"'' című színdarabja magyar (nyelven i? megjeleni és több színházunk nagy siksrrel já s?:za. Ugyancsak megjelent magyar nyelven »Kél sbrsjcgv" cimü novella gyüj''c-ménye is. A <*eutennár''umi ün-■nspsí-g alkalmiból az Állami Iro. dalmi é* Művészeti Kiadó ma. tjyar nyelve« is; megjelentet! Ca-rag''ale összes müveit. Népköz»4 ársaíáfcuni: magyar dolgozoi Carag''alfit wlvfikbo fo. Ijadiák irmaiban azok iu!: az osztályoknak '' képviselőit lep''ezl 1c. amelyek nemzcjségre való kűlönbrég nélkül kizsákmányolásra építették ha|almukai és ezt a hatai''mat nemzetiségi ellentétek szidásával, a sovinizmus élesítésé, vei. a román és magyar nép egy másra uszíávával igytkez''ck fenitai-tan.. Caragiale irásal arra ''anitanak bennünket., hogy — nemzetiségre való tekin ct -nélkül — gyűlöljük a kízsákmányolókat. mindazokat, akik az á''da''lan muhrtí akarják visszahoz it. I. L. Caragialeban a do gőzök -joggal lá ják harcof társukat. Caragiale ragyogó tehetséggel, el. IcndlliaiaMn í szeKeme''sséggel. a legrr.gyogóbb írókat jellemző tisz. *ár.!á áísjil Os művészi erővel lep-•iezte le. pel engérezto és fiunyöhá bírálta-meg kora. a polgári lubk''fcuri (álladalom ro had >á-gát, Néiroodo. hogy koránál; ha-aknasHi gyűlölték. Nenv vélet. ■ i«n az. . hogv különböző efcZkö. /''">kktl IgyökcJitéU megakadályoz, i''.''w színdarabjai előadását, v.igy peili^í. amikor o*ok mégi* színre keru/ck. rgyeker ek megbumisi-tuui árok leivegét. Caragiale éles szeme megiátja, mertvri tolla pedig mösokkal is megát''atja amit a polgári áldemokricia. a polgári paria". mentái''is* rendszer takar. A kric : i-kai realizmus e kiváló képvise. lőjéitek szat''rája épp azt leplezi hbgv miiven óriási a kü-lönWg a kö»t amit a kizsákmányoló oligarchia magáról és -,''isz-ta alkortmányos*5 rendszeréről •hirdet éi mii von ez a í''endszer a valóságban Ez az ellen ct adja meg Carag-.alc hőseinek nenic-sak aíjns. de egyben n^veséges jel. *i«jgét. Erről az oligarchiáról irja Caragiale. hogy ^törvényeke; hoz. iatcii á kózigazgajást. megszegi a törvényeket, amelyeket tegnap "megszavazott, a ma meg. ''szavazott törvényeket podig hol. nap megváltoztatja, hogy hol-napü.án ezeket w megszeg A.." Emek'' a- j dem#ifa'' kus44 rciid-szernek ragyogó szatírája Caragiale remekműve, legkiválóbb al-ko''ása az ^Evcjzett levél". Egy vá ász-''is törlcnele, lényegében ez a színdarab tartalma. A harc a ''színdarabban nem is akörül fo. iyik. hogy ki kerül majd ki győz. tesen a választásból, az am''ért harcollak e»sősorban az, hogy ki1 szerepe jen jelöl''.''ként a konnánv. pár''. listáján, mert hiszen nyilván, való. hogy annak győzelme, aki: a kormánypárt jelölt, az ,-alkci-mányos demokrácia" hngyomá. uyos eszközeivel; demagógiával, ''¿tállal teirorral és hamVitá''sol, fől''.éUenü! biztosili''atlk. Kik ozílt a Trahattachek,. Tipalescuk, Far-furidik, akik a válasz «áVr <: v.itá sor»át In ázik? „Polgárok. lUzt^ ''otreméltó polgárok" — ahogyan Trahenacho mondja, ..A ha.''wfo:r. tánuwwű, tulajdonosok,.." KI í.e Smcrie rá bennül: azoknak a pariamculi képviselőknek elődei, ic, uküc — az említett ^/.ő''.nvü szövetség jegyében ~ minden ál. ii;óIagos pártcileniétet íélrejéve, egve''.érive járlaSc c. és ösízcöle''u kez ek a parlamentben a/. 1907-s vérfürdők idején? Ki ne ismerie rá azoki.ik a képviselőknél: elő-deire, akik körül nemcsak az cl. vésze 4 izerejmeslevelek, hanem a Skoda panamák botránya robban^ ki. azoknak a képviselőknek elődeire, akik az ostroméi ápot-ról szóló törvényeke; szavazlak meg és akiknek törvényei alapján és támogatásával — Ka kelle''t, minden törvényes forpiaságot is megszegve — a sz''guranca kinzó-kamráiba, börtöneibe vetetnék a dolgozó nép legjobbjait. Traha-nachekban és Caiavencukban a ma embere joggá", ismeri fel azoknak elődei-., akiknek parancsára Temesváron, Lupényban és a Vórös Grívicán fegyvert foglal: a munkásokra és akik a — hViari fasizmussal szövetkezve —. rljcs módon megtámadták a Szovje" uniót. Bár Caragiale nem íaí^a t ¡aztán azoka;. ^ társadalmi erőicet. .-xncly*!: végül ís megdöntik a 1 Zala megye kultúrtörténeti adattára Párlhirek Nagykanizsán a Városi Páztbi-zolUág rsnytermében 13-án 18 órakor elccdást tartunk az alap- ( fekn politikai iskola vezetői és bell£Ctói részére, hogy do qozznk lel „Az egyházi reake''ó népi d°-mckiác''ink ellensége" cimü Enyesot .Előadó: Hadnagy László elvtárs. | »A történettudomány, Iia valóban tudomány, nem vezetheti vissza többé a társada lomfej löd és történetét a királyok, hadvezézek, országok .meghóditó''nak" és leigizéi n«k tetteire, hanem esősorban az anyagi Javak termelőinek történetével, a népek történetivel kell fogla.koznia. (Sztálin) Az adattár gondolatát a za^a>. tudományos kutató muuka eredményei ''ervcszerü rendezésének időszerűsége hiv ''a -jélctre. De szükségessé ^ette az a körűi mény i«^, hogy a vidéki népművelési szervek, különfé''e területen működő kulturcsopoirtok és az induló kulturversenyekt-eii evékenyen résztvevő munka''ár-eaink naponként keresnek fel bennünket azzal a kéréssel, hoi''y kűldiünk előadásaikhoz, kultúrműsoraikhoz megír e^ő za''ai anyagot. Uyukum megtörténik az is. hogy helyi történeti anyagért foi''dui-''ak hozzánk; h«»«y a ruogyeí lovéMárl)ó kor:*-sűnk ki olyar. dokmneiitumokur. melyek Italhűtőim olH''ámwzl-Ják tőrténc''l előadásaik Ibök^í* gát. Mivel eddig Zala megye történeti anyega, néprajzi gyüj-t(-érok eredménye, földrajzi és menüié* történeti ku őíz. „zegezve i»gy egységbe fog''aló monográfiában mind a mul rwpig nincs megírva, c«-ak elszérv?). itto''.t könyvökben és folyóiratokban: elha''ároztuk, hogy é''.et-tvhivjuk a Zala megyei kultur-törVüieti adat árat. Feladata a megye népének történelmi kor-szakiiM''ó'' össrewnjteni mind azokat az oklevéli''es és tudo-mányosan tlfogadhatő s iroilal-mi^itf pubtikáíit éss c valóságnak megfelelő bizonvi ékokat, (oklevelek másoltait, fényképeke» könyveket, cikkeket stb-) melyek a meuve kultúrtörténeté adják, és eeyu^a1 a haladó hagyományokat szolgálják. Az adattár nem múzeum, de nem is levéltár, hanem mind-ke ''őiiek" szervese kiegészítő ró eze. Leiria ts rendszerezi a társadalom harcának bizonyítéka-''1, a nép élefét. küzdelmét .a tör-• térielmi események tükrében, íréslui fog''uHa a nép tárgyi és szellemi művel sésranyagút. mely ^ fegyver szocialista " kultúránk i megvívásához. S''émh^v^z'' vég . re a.megye néomüvésze''ét. gaz-1 dósáéi eszközeinek fej?ő''''é"»tör I ♦vneté" <s a. különböző korokban? lejátszódó ki melkedő események. (oaiasztforradalinak, job. bázyküzdelmek) hiteles adatait. ösózegyújtl Zala irodalmát (könyveket, foiyóira''okat és eik-''•eket, ku''turmurká«a»nak élo-térő vonatkozó adatoknt, életraj zokat, n községek h^lv''tör''ene-tét) oklev^k. és a hagyományok alapján. A begyűjtött, anyagot ugy rendezi, -hogy az otfv hnta''ma* könyv legyen, melynek oln<pján a nép éete 0* hnreu bon akozzék kl, melv tor* iné^zeü/ei''üou nugával hozza a ízoclttllrnius megszületését. Az, aklhíi>t kint nz adattúr cgyetlep^fnpjáljiíx U h''fsu meg u régi ti az u| é]ot közöl i kü''-lönlwséget éíí érezhesse meg. hogy a nép szolgusorsa után valtbuu akkor vált wak emberré, ami kor u c<zoc:a''izmus lépcsőjének e''sö fokúra lépett. A kulturt«'';r-éneti cdat''ái* Zala megye tudományba é ctének közoontia és egyben indító ereje is lesz kul-turfon-adalmunk nagy harcához és ehhez, összefogja a mesrve tu-dománvos munkát végző lesriobb do''gozóit- De anyagízolgáraté forrás is le^z egvut al a népmű ve''és és az isko''ai oktatás sz"m-"éltető munkájához. Történe''mi, népraiz''. földraizi, természetiu. dományi és irodalömtör éne''i vonatkozású zalai anyaacal látia ei a rvépműve''és megyei el»"-adó{t Nem előadvsoka« szervez tehát, csak anyagokat ád. A za''ai kulturtör éneti odaf túv öt szakcsoportot íotc össze és gyüj i, rendszerezi a beérkezett aiivatcot és ecvu tal tzol-cáija kulturális éVünl; deeent -alizációjának eondo''atát. Révai elvtárs megfogi''ma»áca '' -srerintj »-- • ugy teli ez a deccntra''izá- élőt végrehajtanunk, hogy Budapest kulturális vezető .«ere-l>c megmarad ion, hogy vidéken -•gész sor kulturális góc lielct kezzék, hogy Budapest is és csycteini városaink is segítsék, ¿piálják a falu fejlődő kultúráját és a fa''u ősi kultúrájából is tanuljunk, felszínre hozvft és továbbfejlesztve. a nagyszerű néoművészít kincseit-* Az alábbi öt tudományos szak korcsoport kezdi meg munkáját: Történettudományi szakcsoport szorosan ősezemüködik a Me; cvel Köziévé''tárral, a Közlővel tár A Levéltárak Országos Központjával és szakmai irányításuk ala''t á''I- Kapcsolatot tart a Magyar Történe''mi Társulattal és :» Történettudományi Intézettel. valamint a ''örtén''ttudo-mánnyal foglalkozó intézményekkel. múzeumokkal. Á néPral*tuHományl szekció-port a Megyei Közlové''tárral, a Le-vélt áruik Otszágos Központja, a Múzeumok Orezágou Központju, u GöcáCjl és a nagykunizínl Múzeumoki u Nemzeti Múzeum, Népművészeti Intézettel, valrmlnt nzokko! o néprujr.tudó-«sokkal, akik zalai vonatkozás ban foglalkoztak Zala néprajza val. .''egszorosabb kapcsolato tartja fenn. Munkáját fc/.ak''Szem-pontbói a.tudományo? intézetek őrzik ellen és ¡rányitják. A fCídrafytudomáityi társulat felügyelete és ellcnői-zése melleti intézi az adattár munkáját. A természettudományi csoport ? vezeti és irányítja a megye lu> dományos oktatását ég a többi szakcsopor ot a természettudományos ví''ágnézetnek megfelelő szemlélettel fogja össze. Adattári munkáját éa kapcsola. tokát a természet udományos ''ntézményekkei a szakcsoport,, felelős vezetője végzi, adattári munkáját az ada''tár vezetője. Irodalomtörténeti és iról munkaközösség végzi a szépirodalmi és a megyei . irodalomtörténet, ku''ató munkáját- Az ada tározáshoz biblloTHfiát ké.-z»* vuVnjint el. hjditja Za''a megye hoda ml elitét. összefogja nz irökut és mozgalmat visz a/, iról munkaközösség munkájúin. Kape^ola''o tart az írókkal, a Musyctr Írószövetséggel, u Magyar Irodalomtörténeti Tárasággal. . Mimi nz öt szülfe»oporlot ad-mlnbztratlv kii! urpoütlkn! szempontból a Megyei Tanács Végr e h a j tőbi zot t» ágá na k XIII. Nélímüvelési osztálya Irányítja- S P o R T A zalai ftlB lí-cs aanatok, tavaszi Sorsnhha Az NB II-bMi a tavaszi idény rövidesen, február íí-l-én meg kezdődik. A sorsolás megtör ént és ennek 2"apján a Nagykani zsaj Bányász, Nagvkasrzsai Lo. komot-''v és a Za''-Jeirerszegi Vörös Meteor a következő sorrend ben játszik- I. forduló: Tatabányai Bányász —Nagykanizsai Bányász, Nagykanizsai Lokomotiv—iVobá-yal Építők Zalaegerszegi Vörös Meteor—Vároalo''ai Bányász., II. forduló: N- Bányász—Pá naí Vörös Lobogó. Sortex—N. Lokomotív, Komlói Bányász—Z. Vörös Meteor, III. forduló: Z- Vörös Meteor —N. Bányász. N- Lokomotív— Veszprémi Veáais. IV. forduló:* N. Bányász—Son roni Lokomotiv, Győr—N. Lokomotiv, Tatabányai Bányász— Z. Vörös Meteor* V. forduló: Pécsbánya''elepi Bánvász—N. Bányász, N. Loko-motiv—Pécsi Vörös Lobogó, /•• Vörö* Mcteöp—Pápai, Vörös Lobogó» VI. fordulói N. Bányász—^zé« •anfeli4rvúr. PécMiJhogv—N. Lo. komotlv, Z. Vörös Meteor—Tatabányai Építők« VII« forduló: Kaposvári Vasa.« —N. Bánvász. N. LokotnöHv— Várpaotftl llánvész. Scnronl Lokomotív—Z. Vörös Meteor. VIII. fordu''ó: N« Dányú.-z— Szomba''bolyl Vörös Lobogó, Komlói Bányász—N*. Lokomotivv Z. Vörös Meteor—Pécíbányutete-pl Bányász. IX. forduló: N. Lokomotív—N-'' Bányás7. Székesfehérvár—Z- Vö-WV» Mot''or- X. forduló: N- Bányász—Sortex. Tatabányai Bánvász—N. Lokomoív, Z- Vörös Meteor-Kaposvári Vas''s. XI. forduló: Veszprémi Vascs —N. Bányász. X- Lokomotív— Pápai Vörös Lobogó. Szombatba, lyi Vörös Lobogó—Z. Vörös Me •teor. XII. forduló: N* Bányász— Győr, Z- Vörös Meteor—N. Lokomotív. 1 XIII. forduló: Pécsi Vörös Lobogó—N. Bányász. N. Lokomotív—Soproni Lokomotív, Sortex —Z. Vörös Meteor. XIV- forduló: N- Bányász— T''ó''-sujhegy. Pécshányute''epi Bányász—N- LokcmoMv, Z- Vörös. Meteor—Veszprémi Vasas. v XV. forduló: Várpalotai Bányász—N. Bányász, N- Lokomo. iv—Székesfehérvár, Győr—Z-Vörös Meteor- XVI forduló: N. Bányász-Komlói Bányász, Kapo»\-ári Vasas—N.. Lokomotiv. Z- Vörös Me-teor1—Pécsi Vörös Lobogó. XVII. forduic: Tatabányai lípitók—N. Bányász, N- Lokomotiv— Szombatliolyi Vörös Lo-*■ ogó, Pécsujhegy—Z. Vörös Mc^ teor. Az olőlálló csapatok a pályává asztok-_ 3 TELITALÁLAT Totóeredmények: 12 <aláiato-3''darab, fejenként lG-OGd forint, 11 találatos 74 fiarab. fejenként 050 forint, 10 ''aiálatos «2-i darab. fejenként 77 forint nyereménnyel. A 12 TALÁLATOS SZELVÉNY 1. III kcr.—Csii''agh. vége x 2:''-\ 2. III. ker.—Csiilagh., I. f. 1 1:0. 2 Gázmüvek—Sor.cx, vége. •-0:2. 4. Gázmüvek—Sortex. I. í. 2 0:1; r>. Ganzvagon—Dohúnygvár '' 7:0T ö. Hp,-.É|)ílűk^UuTgária 1 11:1, 7. Elektrahoí—Xom/cti Hwnk 1 5:1 S. Kcite/v—Bn.J>/-iki > 1 3:1 óh Lok,-ÍAu|otaxi 2 2:a, 10 Thu''e—Babol^r« 2 11. lU''''«sko 0»t.—S*end»l 1 2:0. 12. Gcra—Ltpc-el VPV 1 2:1. APRÓHIRDETÉSEK LAKAST adnék annak a tzc-mé''ynek, aki untig dolgozunk, a gyermekre vigvátr.a. Nyugdíjasok előnyl''en! Bhö esaiád. Nagykanizsa, Kossuth-tér ''». (83) EGY tá^kairégépet venm''-K-Nagykanizsa, Arpád-u. BCKE MOZGO Keddtől—csü''örtőkiq CSAPDA A csehszlovák e! ená''lók hősi küzdelmei a náci megszállók ellen ZALA A Síosrar Do.''xozób Púrtja Za.a megyei DizoUíácána''i lapja. — lrc> lú? üzcrfcesztü: Szántó Ocuö- — Fctelu-* fcicilC: Darctos Iván. - HíLYlíCSílC-éS-ífitnfcPrKTC-.'', K.wsiuh uicn Í-. Tel KssyLanizsrí. Zrinyj M n. ¡0. Tel. 51 — Kisdotilvntal: ZaincfcCf--t.cz. Széchonyt K-r 4 Tel- ISi N''aSJ"-üíti.ii.^ ¿i''iuj* u- -3 *^''t- íj—.D- — íszHIt a Vjv^;o»t( Nvnci''f f>sa Szcia. .. i>olv. Kpwntl»'' T, ü. C TcJ- ''A — felelős Tesető: Ucstiüa Gyú»> |
