* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
12.3 MB | |
2024-12-17 11:09:16 | |
Nyilvános 11 | 24 | Zala 1952. 4. szám január | Zala III. A nagykanizsai egyesült baloldali front hivatalos lapja. 1945. okt. 2: Demokratikus politikai napilap, 1950. okt. 22: Az M[agyar] D[olgozók] P[ártja] Zalamegyei Pártbizottságának napilapja, 1956. jan. 1: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. Nagykanizsa, [1950. okt. 22: Zalaegerszeg.] 1945. ápr. 7. - 1956. okt. 28. Megj. hetenként hatszor. Szerk. Soltész Imre, 1945. ápr. 20: Bencze Jenő, 1949. jan. 4: Szántó Jenő, 1953. okt. 16: Vasvári Ferenc, [1954. aug. 10]: Benkő Károly, 1955. júl. 7: szerk. biz. Kiadó: [1956. jan. 1]: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottsága és a Megyei Tanács. Nyomda: [1956. jan. 1]: Zala megyei. - 2 rétnagyság (50 cm magasságig) A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: vnJG PROLEiarjai egyesüljeteki • w Üdvözöljük a ma «var saitő levelezőinek első megyei konferenciáját! __^PP ^^WEGYKI PARTBIZOmA<ilA%AK WÜFIMF.I4 VIII ev''olvam 4. szám. /ra 50 fiilop 1952 január 6. Vasát nao A tag- ¿s. tajrjelöltfelvctcl párt «tik erősítésének, a proletárdiktatúra megszilárdításának egyik alapvető kérdése. U-szefiigg azzal, hogyan végezzük el az osztályharc egyre élesedő viszonyai között szocralizmus építésének, a béke vede. mének növekvő felada tait. "Pártunk Központi Veze tőségének szájntaíun fontos hat.-iro/.ata hivta fc. erro figyelmünket. Legutóbb pártunk II. Kon-gros.-zubún Kákosi elvtárs iránytmutaló beszédében pár tünk további orő»itósoről pár.épitő feladatainkról töb bek között n/.t inoiidotí«: ..A *zocinli*tu termeiéi torén" ki. tűnt ifjak, nők, búnyáazok 6pít<» munkások. parasztok t<,vhu<kul úrtolmiui''ir pununk bn va.ó fokozottul''!» folvóto''ó-nok kérdését váltottarlanui napirenden kell tortnnunk'''' Zala megyében pártunk II Knng''esuzusu óta u tag. és ''ujfio''-öltfc-vétel területén jc J«''iit«*» javulás történt. ezidö alati felvett tagjelöltek *zá ma mégha''adja párttagságunk V százalékút A párttagok kFzó fc-vettek száma pedior íreghaladja a párttagságunk 8. százalékát- Pártszervezeteink az újonnan felvett tag és tagjelöltekkel megerősödtek. mert döntő többsége azok. ból a munkásokból, do''gozó pa r osztókból tevődik ki. akik o ajüzemeinkben, az épitkezé-iéknél, a falu szocialista szektoraiban, határmenti és délszláv nemzetiségű községeinkben lolkesen, odaadóan támogatják pártunk harcát, pél ciát mulattak a hazafias köte- ességek teljesítésében. a ter-mc''-és, begyűjtés, adófizetés frontján. Tervszerűbb ira nyitással'' eiértük, hogy az előző évhez viszonyitva 7 száza, iékkal növeltéky a munkások arányszámát- Üzemi pártszer vezeteiük nagyobb része mindennapi fe-adataak, a párt munka szerves részének tekin ti a tag- és tagjelö 11feJ vételt Oti vált rendszeressé a tag- és tagjelöltfelvétel, ahol, párt tervezeteink nem a vélct''en-ru bízták. Jó példa erre olaj-üzcuii pártszervezeteink mun kája ahol az alapszervezetek vezetőségei figyelommol klsé; rik a t"rmeló*bcu élenjáró dolgozókat, uzokkut u púrtye-zetőség tugjai, pártbizalmlak 1er\>xcriioii foglulkowak púrtni»''Kbiy.atánokat adnak í.zámukru, *''!ők黫iíitik őket n tagjolültoégro. Itry érték cl <»M. hogy a KoturroMSti* óta | RKjclüítfc''.vétol i munkájuk bnn niiiot vlftuxocsé».. \ lugjolültct vesznek fel huvou-tu. « «xAulókkai növekedett a Ledolgozó párosítok arány is. A dolgoz/» nők soraiból száza''-ékkal többot vottÜnk fel tagjelöltnek, mint az elő zö évben. A kongresszus óta felvett t»ífjelöltek között ni ifjúság 54 százalékban van képviselve. Több fa''usi pártszervezetünk munkájában is emérhető már. hogy megértették és a Gyakorlatban be ívesen valósítják meg pártunk IL Kongresszusának a tat:- cs tagielölt felvét elle1 kapcsolatos határozatát. Mind több a? o''yan falusi pártszervezetünk mint a letenyei ahol azelőt+ hónapokon keresztül nem volt tagjelöltfelvétel, % kongresz- A tag- és tagjelöltfelvételi munka tapasztalatai Zala megyében Irta: Darabos Irán szus után 2G tagot és tagje lö-tet vettek fel, ebbő! 16 nőt íieesehely-Szurdapusztán a kongresszus ó(a iöbb párttagot ¿s tagjelö.tet vcttek fel. mint a megelőző évbon. Hasonló a helyzet Tót szerdahely dclsz-av községünkben is, ahol az el mult hónapokban 23 t»ffgn1 és tagjelölttel, köztük Ü dogozó parasztüsszonnyal erősiiették a párt szervezet et- Ahol rend-nzoroKtió vált. a tag- és tugje-jelöltfo.vétel, a pártszervező, tok vozetŐKégoi, a pártbiza. mink én népnevelők az ¿len. járó dolgozókkul (Mjltmlatosun foglalkoztak, igy korü.hctó e. az, hogy no a tortetők. el. cnség kerüljön a pártba, hu nem a szerény, becsületes, a szocializmus építésében kijilnt dolgozók. Kendkivül fontos, mint minden feladat sikere? megva.ósitásában a vezetők példamutatása a pártonkivü-iiekkel való fog alkozásban is A letenyei járásban több alapszervezetünk arról panasz kotlott, hogy nincs kit felvenni tagje''öltnek. A járási titkár elvtárs, hason''fcn a já rási bizottság .többi munka, társa, ezekeu a helyeken ma guk mellé vették alapszerve zeteink párt titkárait, vezető ségi t''gjait és gyakorlatban mutatták meg, hojryan foglalkozzanak a népi demokrácián kat minden téren becsületesen támogató do;gozó parasztokkal. A járási titkár elvtárs 6 becsületes pártonkívüli dolgozó parasztot javasolt cze ken a helyeken az; clapszer-vezetekbe felvételre, azok közül. akikkel ő rendszeresen fotr''alkozott- Különösen nagy jelentősége van most a vezetőség ujjává lssztása után annak, hogy a vezetőségi tagokat megtanít suk a taff- és tagjelöltfelvét helyes, tervszerű irányitásár A tag- és t£gje!öltfe-vétel U rén elért eredményeink azon ban még mindig nem tartottak lépést pártunk mognövo kedett befolyásával. A megye-bizottság, járási bizottságaink pártszervezeteink nem vál tftk még o munkán?k inlndon területén iguzi Alapuzervozoteiuk kö''.ül külö-tiH*o» falun vanuuk o''yanok hol hónapok ótu noru vol tugjelültfclvétel. A fn-ual párl»tervezotolnk ogy rtne ahogy a kongreMüu»» uutáro tata 1* megállapított», egye nesen gyengült, mert n meg ''.''.VŐ párttagság nugy rusw az cz úllamapparutu» kü-ün- lévő ipur» böző területén, az állami gaz-Jaságokban helyezkedett el cgy-nakkor nem tartott :ó pést egészséges szocia ista féj-.ődésünkkel falun pártszervezeteink számszerű növekedése -Milyen körülmények akadá yozzák a t^ gje-öltfelvéte-■gész-éges fejlődését pártszervezeteink munkájában? A leg-i''őbb ok pártbizottságaink .»áriszorvezotoink munkájában niognyi-vánuló önelégültség Kgyos párt szervezeteinkiló. jelei vannak a Kzcktán« el .árkózouságnnk. . tümogek ől való ««.K/.ukttdáinnk, a párt. i''unkeló féltése a fiat lokka ;wunben. Még előfordu nak olyan ebetek mint Hngyáros »öröndön, ahol a párttitkár akit o tagság u vezetőség uj iávála.»zlás során funkciójából leváltott, nem enged te felvenni a fiatalokat tagje ö tnck. Másutt, mint a Qep. í.vári i lapszervezetünkné •kikáderezték1'' a tagjelöltnek icicntkczőkct és azért elutasi ották. mert va amelyik távoli rokona nem tagjí még a tszcs-íek. Tapaszta ható. hogy he. •yenként még meglehetős las susággal folyik c jelentkezők-:iek a taggyűlés elé való vitele Vannak o-yan bürokratikus. párt politikájával szembeni ellenséges megnyilvánulások mint Petrikereszturon ahol Takab István pár: titkár 3 hónapig, a zalatárnoki gépállo oiáson Vajd: József 5 hó napig, vagy Kurucz Lajos ti-aji párttitkár 3 hónapig az asztalfiókban tartotta a tagjelöltfelvételi kérelmeket, ami e''-riaszt ja a becsületes dolgo zókat a párttól. Találkoztunk olysn esetekkel, mint Molnári községben, ahol a vo''t pártvezetőség azzal az indokkal lem vitte a t-ggyülés elé több Jcsületes délszláv do''gozó igje''öltfelvételi . kérelmét, íert politikai''ag képze lenek .em ismerik jól a marxizmust leninizmust- Do ugyanakkor ez a vezetőség 3 kétesmultu egyént javasolt folvételro mort szerintük képzettek vo''-^ak Ezeket n hotyto;en rcya-corlatokat gyökeroson meg «üntotni az Mö és c JB-k, a >úrtízervczotok fontos femda. a mert egyik ukadályá« Viritjnk ol pártunk egósswó :os növukodúvéuok. A MII u fantoinlitott l>ávt-<«ürütlen, bürokrutikus mód. «on»k kijt vitása érdekében \z c''mu''t hónaimkbau a, nu tyobb köz?égekben. állntni ''uzdaxáffokbrn, gépállomáso- kon a, járási bizottsági tagok bevonásával a rendes havi ¿aggyü.éseKen küiön elő-dáso-«iat szervezett a pártról. En nek hatására nem egy párt-szcrve/.cCünkben, mint Zaa-^zcntiászló községben. Zal.Jövő a\lami gazdaságban, Bak köz ¿égben, az andráshid.i ái.ami «f.''izdaságoan és meg számos partszerveze^inkben az e^ő-n(IA«ok, aho. mogvit.tták a yárt Központi Vezetőségének jgl''ontosabb határozatait a .ng. é* ti gjolöli fölvételről, a/t erodményeziék, hogy romi szeressé vált a tag- és t»tfJ0-Clt fölvétel, aktisuzá.ódott a pártiagiág, foUda.anaic to .<inti a partonklvüiU''KKel való nap-nnp utáni foglalkozást-i''^zekon a helyükön Ko/d meg-uonosodni, hogy szátnbavo gyék ; hazafias kövességekben, a munkaversenyben, a be gyűjtésben é.enjáró dolgozo kat. azokkal rendszeresen fog-.aikoznas. mint Kovács elvtárs mur.keresztúri párttitkár, aki a vezetőig tagjaival rendszeresen ellátogat és neveli a párionkivü-iekct a tagjelö.t ségre. Komoly elmaradás van a .ermelőszövetkező;i csoportok pártszervezeteinek tag- és Lagjclültfelvételében. Tszcs-inkben a kongresszus óta 2 százalékos visszaesés mutat xozik az előző évi t''gjelö-L felvételhez viszonyítva. Az ¿gyes járásainkon belül még iirivóbb. A za aegerszegi járásban lévő 61 tszcs-ben az jlmult fél év al-tt mindösszi 34 tszcs tagot vettek fel tagje--öltnek Nem foglalkoztunk kellő ulyal a termelőszövetkezet községekkel, nem irányítottuk rá tervszerű munkával a t''i. rye»met a jól dolgozó, fegyelmezett. a munkaversenyben •jlenjáró tszcs tagokkal való fogla kozásra. Pedig meg lehet állapit? ni hogy a termelőszövei kezet ben ott értünk el kimagasló ered mónyeket a tormelósbon ós * begyűjtésben ahol rondszere S« szívós munkával erősitot fcük s pártszervozotet. 3esz« des számai ennek a Ráko« .*xe*, aho az olmult hat hó ''iap alatt 23 t-got és tagjo öltöt vottok fol minden »uunkaosunutban és hrlgúdbur« -»♦t v nnftk u kitnmunlH<úk. n /.¿rn/úm'' dánkor a legjobb munkaegységot elért t*xes k ''cöfcöít vannak Pusz''amagya réd közsé»rbon ahol 10 trgo4 ^s tagjolültct vottok fel uz e-mult hónapokban a begyűjtésben élenjáró dolgozó parasztok közül, megsokszorozódott párt mozgósító'' ereje, a tömegekkel való kapcsolata, amelynek eredményeképpen kenyérgabona, kukorica, burgonya begyűjtési a tervüket már jóval 100 százalókon felü'' teljesítették november 7 re. Az értelmiség lebecsülése mutatkozik meg abban, bouy az elmúlt 6 hónap alí-tt etr^sz e«ekéy számban vettünk fel értelmiségi tagjelöltet, aminek vcs-''élyére pártunk Központi Vezetősége nem egy esetben fe''.hivla a figyoími''n-kot. Ez innál vo*zélyénebb, tnert a müszuki <w falusi ér-leliuiség zfinio megyénkbon is követi pártunkat, odaadó hivo népi dpmokráplátikmik. Az értő'' tniség inuukúját ugy is m"g kell becsülnünk, hogy küzüüik 4 Iclenyci Júrá« péptblíollsáua vep«<eiiypc h»v|a a menye minden lúi-ásúi Járásunk minden községében (esz leve ezB''e a Za ának w-rAr»vi» n munkás o''raszt levctezők munlr*fárak fonto»«épát. e''h»t*r«xtpV hopy {¿rá «„«than^ annká^ nara?í levelezést az e«Wi«riréí sokkal lobba s Idszélesiffük. ^ viSn"-- -''".i''-rínl, ho- a ma-r saltA mea^ei Ievrterőinek konferenciája aI íaUval a letenyei iárás versenyre ^^ fokozottabb mér+ébben foslalkozuok, ho''-v több és jobb levelef 1- irjasak. 2 3 i. Járásunk levelezőivé] ífvcTe^fnV sa* ors^oos VourreP''^sir ^árc^em™-*™ ¿•SS „?irÍen közsé-éhen Vízióink ^ ''^«lezőfe Iesz a Za!ánek- Ugyant megszervezzük a járás összes iermelc^Kvetke~^en. LETENYEI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG- a log,|obb:kat ioívübbzuk ptír* tunkbu. Taajelí''.lt fölvételünk még «ok esetben akalomszerö, nem Irányított, ezt legjobban mutatja, liogy egyes járás:iuk-ban még mindig *ok az elutasítottak száma. Például a lenti járásb:n juniu« hóuap-ban a tagjelülfelvételi kérelmezők 50 száza''ekát kellett .el-ntasitani. De ez azt is tnutat-js. hogy az ellenség a Tito fasiszták bandájának szomszédságában alulról igyekszik befurakodni a pártba. A.iap-;zervc*eteinknél nem érvényesül sok esetben e minden kommunistára érvényes és ''rö<dező éberség- Ezért egyik fő feladatunk megértetni párttagságunkkal, hogy pártunk Számszerű növelésének meggyorsítása nem jelentheti, ''iogy pártunkba nem odavdó ílemek kerüljenek. A most újjáválasztott járási -r>árt választmány ok tagjainak fő fe''adrtul" jelö''tük meg a «■agíelöltfelvételüket kérő dolgozók otthonában munkalie-yén való szemé-yes megisme-»•?sét. ezen keresztül a tacrie-ölteket alaposan megismerik, mielőtt felvételüket a felsőbb -várts-''ei''v jóváhagyná. Munkánk hibáia az ís. bocrv t tömegszervezetekben do''gozó kommunista vez«fők és Párttagok nem fordifnak ollő gondot, hogy neveljék-i párt felé irányítsák a ''og obb pár''onkiviUi dolgozókat ^okat aktivizálják a fol da-lok elvégzócóro Pávtí/ervo «j+elnk som adnuk meg min. ''ón íogl''^uot, nem Irányit-<ák u tümogn"orvcxc*t^'','',n '' ''''voyA koiumunlstúk munkft V»t. őrért púr<«»rvo/,ptolnku«''k "uttkábt K/tlk körben mozog. n n tümeg uktlvItúíAt 1» ^kutlályom, írv a tümo^yer. •ozutek nem tudják betöltont Vludatukat t tömegek nto/gó-^-of''-n Pártszervezeteink segitsék jobban a tömpgsr.or vezetek főleg a DISz, MNDS" "Ukájút. Pártunk ogész&ége» és reud-•rcres növekedésének Flapjn megvan, mert mearyénkbe?! csakugj- mint szerte az országban, ax üzemben, a falun • nők és fiatalok naery több-égé vonzódik pártunkba, szive, -en követi és támogatja Bá-'':osi elvtárs által ^ vezetett naery pártunkat a békéért, a szoeu-izmusért vivott harcában. - Sztálin elvtárs üzenete világszerte bátorítást adott ^ a szabadságukért harcoló népeknek Sztálin elvtárs ü/enctc u Japán néphez •cvábbrn ií a világ sajtó érdeklődéseinek középpont, jában áü. A Pravda tokiói" tudóíKója a pán nép hangulatáról be?zá-moiva megállapítja, hdgy Japán e.Tyszeríi emberei leigázott hazájuk soríá^ vonatkozó legbensőbb gonc&''ataik kifejezé;ét Já''ják Sztálin elvtárs í''zav-ib.n. Idéz-i Hirosi. egv fia''al japán vena kisérő szavait. aki azt mondta: neki és minden egyszerű jrpán embernek cz a vágya. hc®y ne begyen háború. Az nksrják. hogy Japán békében éljen a Szovjetunióvá: és a világ minden népévei. — a tekiói Jo-miurt cimü lap kiemelte: nSzíá-tin Üzenete megértette a japán néppel, hogy nem áll kivül a r.emzetközi politikán. A japán ve-zc ökncH éppígy, mint a japán népnek mérlegelniük keil a vl-loyos, de komoly helyzetet" — A Japán-Szovjet Baráti Tárra ság levélben mondott közönc''e* Sztálin elvtársnak az újévi üd vöz''etért. A pekingi Zsenminzsibao vázol a azt a helyzeieU cmelyb-.z amerikai megszál-ás döntötte a japán népet, s azt e reményét fejezte kl. hogy — mint ani*.5í idején a szovjet és a kinai népnek — Japánnak is sikerül le győzni •=> külföldi megszállókat. — A Gtos Prucy cimü lengye'', lap rámu''at, hogy e Szovje:unió minden er:jét latbaveti a népek közötti béke/megszilárdiiá sa érdekében. — A prágai Rudé Právo kiemeli: a jcpán nép uj--bb bizonyítékot kapott íjra-hogy szabadságharcában melle--te állnak a legyőzhe''etlen Szov- jetunió népei és u vi;ág minden bckcharcosa. A szófhi Otccscsztvcn Front ;imü lap kiemeli tz üzenet nem-''.e közi Jelentőségét s hangsu tyozza: .Jíz amerikai imparla-(izmustól sanyargatott népek t?t-■ágszerte mélységes örömmel fo-jadták a ■ nagy békeharcos sza-sait, mert e szavak megerősítik a felszabadító harc sikerébe ve• ¿ett hitüket".'' — A romániai Libera és fi. Baskimi cimü albán ^ap is hasonlóan bő kcmmen:& .''ckfcan feglclkozik az üzenettel. A Liberation cimü párizsi lap 3z''.áHn elvtárs üzenetének szeneit cikkében kiemeli, hogy a Xicdo jrpán hírügynökség Tra-ncn elnököt is ie''.kérie: ..kiván-''on boldog ujcvef'' a japánok arak. Az VSA elnöke azonban nem válaszolt. A Népköztársaság EfnSkl Tanácsának törvényerejű rendele.e ui m nisztériumok létesítéséről As Egyesült Államok kormánya hasiig ürügyek mögé bújva ismét megszegte vállalt köt elesett ség&it A washingtoni magyar követség erélyes liangu ¡egysébe a newyorhi és clevelandi konzulátusok besárasa ügyeben A külügyminisztérium tájékoztatási főosztálya közti: A Muftyar Népköztársaság washingtoni kövotsége január 5<m az utábbi jegyzéket juttat a ««l ÍSKye#Ult A iuuiok külügy-iiiiiiiíZtiTitniiúnuU: ,At CgvonUlt Allurnok külütjy miniszterének dreombrr ~tl 1 tcfiyróHt™, amilyben körit, I''OJJV &r J''uyonült Allf.niuU kormánya «1 nnwyotki A* clevelnoUi tim íjynr kon/uj/itusoknt önkénye, tan ber^iln, a Mnyynr NüjjMJí* lársANáa wanhincjtoni ktívotsótc kormány« in*fll>i(áaából a kö vetkezőket hozza nz CoyesUlt AI. lomok kormányának itidomasá t:. A Magyar Népköztársasáy kor roár.ya leszöqezl, hoav az nme iikai indokolás, amely szerint a konzulátusokat azért záratták Le, mert a magyar kormány nem engedélyezte a tiltott határ íílérés miatt Magyarországon őrizetbe helyezeti amerikai re. pülöknek az amerikai követség tisztviselői által való meglátó cetásáí és ezzel mea?ériette a nemzetközi cvakorlat által az tmerikai konzuli tisztviselők számára áil^ólag biztosított jo rokst — teljesen aiaptalsn kit találás- Nemzetközi szerződések a konzuli tisztviselőknek azt a jocát biztosítják, hogy országuk áilsmpolgárciaak érdekében el járiacsk. de sem 3z Eoyesült Al''amok és Magyarország kőzött érvényben lévő szerződések, sem a nemzetközi joa nem ismer olyan srabályt. amely kötelezné ery szuverén áltam kormányát arra. hogy szabad érintkezést en-rrdé''yezzen tiltott határátlépés mistt katonai birósácának őrizete ala^t á''-ló amerikai katonai személyek és az Egyesült Alin mok követségének tisztviselői közölt Az Egyesült Államok kormá ryánek erre a lettesen léaből kanott indokolrflára nyUván .Szálljon men ar ujjáalftkitoii PALACE SZÁLLÓBAN IliidH|ie»b RAkrto/í in A» ét<er«mb«ii Oláh Kálmán 6» népi zenekara ]átsxik> V«e4rnatv 1952. <» « ezért volt szüksége, mert u ma. gyar katonai bíróság által hozott ítélet jogoa és igazságos vol la nnnyiro kézenfekvő, hogy az elitéltek abba msquk lt> belonyu í.odUk éh Oi Egyenült AUninolí budapesti kövdteóoo r«ietva gon, dokkodott a/, itólotbeu kivKabolt büi.totóírénseoU mertflxAt^^rdl, s Jfly na EgyeittH Állomok kor. uiáuyn nem h/Áiita tA niftciAt nr< ra, hotjy u Mngyttr N4pkHxtátN0 t''rtf/pnl ayeiubon iogínfttonl''ot1 cli«nióftett- Intéíkodéiét o routl-tők eütéléiénnk mcgtorlrtsa gyo r.ünt tüntesse fol. Nyllvánvnló, hogy az Egye sült AlJnmok külügyminiszteré r.ek ez a légbőlknpott ..indokol«-snu nem egyéb átlátszó ttriiny-rél arra, honv cz F esült Alla me-k kormánya o newyorkl és a clevotardl inapvar konzulátusokét 1S51 április havában tett ko telező ígéretének menszepé?ével, njra bezárassa- Az Egyesült Államok kormánya fontos kémé nek, Vogeier ezredesnek szaba donboesátása ellenében 1S51 áp. ri?is 21-én kötelezte magát egyrészt a Németorszáa amerikai övezetébe található összes, visz-szfszo!ciáltc!ási kötelezettség alá eső mapvar vaoyontároyak visz. szcszoipálíatésára, másrészt a Tiewyorki és clevelandi magyar konzulátusok meonyitására- A visszaszolgáltatási kőtelezettséq aíá eső magyar javak túlnyomó-részét az Egyesült Államok hatóságai — mißt erra a Magyar Népkőztársasáa kormánya már ismételten rámutatott — mtid & mai ncplq nem kzolgáltatták vissza, a megállapodás, másik észét bt Epycsült Államok kor hiánya most mlndou fonl alapot nMkülőrö ürüncivel vmvancsak mvíiszegl. Eszel a oc^kedetévol ax^EnyofUli Államok kormáuya ujabb biüonyNánái »xolatlUotJn r»n«k, hottv nem Raját ItiérctoM uom tarlln b«, ««ni ti npmitetküxl m«fláU4>no(lá«okot nem tnrtlo (Uzt«lc>boa. A Mnyyflr , NépktíttátiotAu kormánya merállanltja, hogy n newyorkl és clevelandi mayynr konzulátusok bezárásával az Egyesült Államok kormánya durván és nyiltan megs/eqtc a Magyar Népköztársasággal szem ben vállalt kötelezettségeit és ezért a legélesebben tiltakozik a konzulátusok bez«róc<*".*Jk tó nye, valamint az Egyesűit Alla. mok kormányának ezzel kap csoletbcn alkalmazót» önkényes, iorta^an és a nemzetközi kapcsolatok alauvetö elveit semmibe vevő aljárása ellen" — A MONARCHOFASISZTA görög karmwny — mint a Helhss Press hirűladja — csak ¿z ENSz-közgyűlés VI. ülésszakának beje. jezéséi várja, hogy kivégezze Bdoianniszl és társait A börtön foglyai, amelyben most Beloiannisz sínylődik, ezért felhívással fordultak a világ népeihez. aJca-d''Jlyozzák meg ezt a bűncselekményt. A Ma (Mar Táviratai Iroda fc. 1 outi: A népköztársaság El löki Tanácsa a minisztertanács eló''.erjesx-''ésére förvéhverejü rendeletet hozott uj minh»''.«érjumok lét esi téséről. crvís miaiisztériun^k ke:tévá!asztása utján, a för. vényerejü rondelei értelmében a következő uj • miniszs.ériumokat á''litják fel: állami mező- és erdőgazdaságok mLniszjériuma, élclmu-zerlpari. középgépipari, építőipari, posíaügyi minisztérium és a helyi ipar minisz:é. i-hima. Az eddigi éklmezési m''-nisztérium az élelmiszeriparna!:-külön minísz ériummá vaió át-alaku''á''-Ja foly án begyü) <ési minisztériummá, a közlekedés, és postaügy külön minisztérrummá pos*aügyi külön minisztériummá való alakulása folytán közieke. désügyi minisztériummá változik. Az Elnöki Tanács» az állami mező. és erdőgazdaságok miniszterévé Hegedűs Andrást, élelmiszeripari miniszterré AUomáre Ivárv:. középgépipari miniszterré ZsofinyccZ Mihályt, építőipari miniszterré AP*<i Antalt, posta, ügyi m n« erré Katona Antak a helyi ipar miniszterévé Szabd János-, hegyű j''ési miniszterré Nagy Imréf, kohó- és Répipari miniszterré A''ossa István-'' köz. lekedésügyi miniszterré Bobri-ts Lajost váiasz.otta niej;. * Az Elnöki Tanács a zépgépipari ininisz''er első helyettesévé Bíró Fer.ncc^, az épitőanyagipari miniszter "elv,3 helve>tl''e-"évé KöLcnrj Mihályi, a hely! ipar niiniszíerén«''< ^sé hdve-tesévé Csikós Nagy Bélát, az állam: mező. és ercío-fíazdaságok min:sz-erének eUö helyettesévé Koczor Lajo-1, a begvüVési minisz er első holyc-^ tesévé pedig Tasnádt Sándort nevezte ki. ★ A Ncpköz ársaság Elnöki Tanácsa Kossá Iü-vánt kohó. és gép. ipari miníjzerré történt megvá-lasztása folvtán az állami egv-házúgvi hivaital elnöki tisztje alól felmente-te és az állami egv házügyi hiva-c.l elnökévé Horváth Jánost nevez-e ki. W^lilelent magyar nyel von V. I. Lenin művei 23. kötele A Szikra kiadásába« megjelent magyar a vei Ven V. I. Lenin művel :>3. kötete, amely Leninnek 19X6 nufluHTirAtöl 1Í>17 niArelu. terjedő Időszakion Svájv. bitii Irt- ntflvelt tárta mázza. Lonin tuűver S3. kflte.;élHt» V —■ replő munkád, smoiyek mind a marxiíinus nngv vonalú alkal-n>n2á«át. kibővítését jWjovább. íejlssa ésé; jelenllk, lo«ia«yobb mo^r Jelermek elő-, uingyuj. n,y«lven. Imperialista gonosztevők Elyíp^ombaa As u i«ol M.ipatok Szueí kbtc lábon ujabb vémtflzúí. rcnd«tte)fc A/. A''. Míszri Írja, ho«y angol harckocsik !>ehu!oü!«k Siti ez kö-lévő, számukra tHtott férsé«f>e és e^yipiomlakra tűsei. te''<. A lap kiemeli, hogy a lakosok köztük nők étf gyermekek-, ellenállást fejtelek lri az angol csapatok támadásával ¿«zemben. Az össze''íizés szinhvlvéro kivezényelt egyip''omi . rendőrosziag kénytelea volt harcl>a szállni az angol csapatok elén. Sajtőjelen-jósek szerm; az összetűzés során 22 árkolt megöLteíc és 40.e; meg- •;emtuMtiiiek. A* eavlptomtuk rértéről lö ember tnr^obe»HÍ|. ^vzttk ké» gvermek Al Ah rum (elcivti, ho^s-kétlfl&jtfkocsit és két páncélfiép-kocsit "^fcgvu''jto''-tak. Mind ? nésv páncelt»A jármű legénységével egviitf clc''got''t. Az összetűzésben 1800 angol k£W.on?. vt:tt ró^t Kairói jelentének szerint az "an. goi csapa• ok lezárták a Szuez. ba és a Szuez-ból veztí''ó utakaf s ezzel Szuezt elvágták Eg>áp:ori! többi részé 0!. Ujabb csapások a titoista hadigazdálkodásra A kinai légierő hos pilótái minden akadá yl íejyőzve b zlosilják a Tibetet telszanadito nepi egységek utanpotiEsát Lhassza. Az Uj Klxia Ilirügy-tiöksésr közli, hogy a kinai légi-erőaek minden nehézséget legyőzve sikerült a tibeti-szikan-íd fennsík fölött folyamatosán biz''ositania az utánpótlást a népi feW-aluiriitd hadeerosr Tibetbe bevonuló otfvaégcl ^Amá-ru- v A hirügynőksés közleménye emlékeztet arra, hogy a japán-e''lene« háború során az amerikaiak megkísérelték, /hegy a tonnáikon keresztül légi u la'' nyissanak Indlu fölé, klíério. tóik azonban eredménytelenek mnivütnk. n SertéBVá^án után cizonnul tegyél elegei V ^^!c2ettségednch a Földművesszövetkezetnél A jugoszláv dolgozók e^vre iokozzák harcukat azért, hogv megakadályozzák a títois?ák há". borús terveinek megvalósi.ását. Titoök. hogy biz osilsák a, ter-vok _ végrehajtását, tizezrévt! mozgóssíják az embereket kényszermunkára. a dolgozók azon-baui tömegesen szöknek , meg ezekről a munkákról. így példád ul Szerbiában 10.000 mozgósr ott dolgozó hagyta el a hadiépi tke-zés;ket. Ugyanebben a hónapban Horvátországban a szénbányá-szok 40 százaíéka hagyta el mitnkahelyéf. Ez természa''ésen a széntermelés nagyarányú csökkenését vonta maga uCán, a ha. talmas mértékfr muukahe''yelhcu gyá«ok következében a tü-ois''jVk kény{eien.k voltak egész sor he-lw:t besrűrv''.etni « munkát. UgyaiicsjUc megsíflnteW^k az éj-«*H)«ai mAttakot j», Nem jobb a hciyzo: a ti-owt-ik szempontjából Bosznia és Herceg, ovina szénbányáiban sem. ''A zenicai szénbányában több IclO-helyen be kellete szüi''e m a munkát, a még működő krekai szénbányában pedig a munkabc-szüretietóf^k ima.t a szept-ember; tervet már csak -16 százalékba:: ieljesrt©.ték. — AZ INDIAI VÁLASZT A SOK eredménye a január 2-i adatok szerint a kővetkező: a haíderabadi választásokon u kcn#rres<?zusi párt 18, a balol-d-fHak 4 a szoeiaMsták 3. a füg «et''.enek 1 mandátumot szerezek. A travankorkorain! váLasy. tásokon a kougre^zusi párt'' üti íx Kominunkta Párt vezet^. alatt á''Ió lwiíoMaü front 18, :. füK«e''lwr-k 7, n ».zoélaüs''ák 5 ív-ind« pártok 2 uumdAtunihoz lu I tuttak. Nyeremény feliarélilielél-üijnyveb sorsolása'' 1052. Január íMn, tnmbalon délután 3 órakor ox Or»xéflo» Tfikarókpóuztái helyl«é^b«n'' Ki«oraolűsm kerülitek uz 1051. február l-''6t kezdődően lUSt-december 51-ig bczárúkig vállott és u totsolás twtpján l* bo''étet taria''mnzó betétkönyvek • -A SORSOLÁS NYILVÁNOS! ; T '' > > A leveJezomozgalom Partunk és NpoKht''trsntfvunh belső demrtrrttizmnwnnk wrlwlrtto* vontja Fordítson több gondot a szepetneki pártszervezet és a DISz járási bizottság a párt aranytartalékára — a fiatalokra! S/tpcnek fiataljait ritkán látogat :.1 a járási DISz bizo''.U;g. El- Ii:irrvajíolt6lc őket a taíkő-jyvoser« idtivn it. Nehéz er.uiika ífiu ¡>-napo''. 6í«ehivni. meri r.cm voltak olyan fiatalok, akik a többieket értesítettek volna; a vezető ég dobszóra gondol'', de a többség cl vetette art. A hiányosság egyik oka az volt, hogy a függe".enitctt párttikár elvtárs iskolán volt. a vezetőségi tagok pedig nem segítőt ck a szervezet munkáját. Dc váííözást hozo''t a DISz Tr-aa-ívái^''b?.!! december l-e, mert ekkor -került a köziéibe Sudi l**ván elvtárs, pedagógus. A községben először a DISz szerveret munkája után érdeklődött. A váiasz nyugUlani ó volt: a szervezet a kocsmában többrzőr összejött — mond''ák. Süfi elvtárs érezte, hogy tenni keil valímií, nem lehc\ hogy a fia''al-ság ne" kapcsolódon be a szociális''a munkába, a község kulturális fejlődésébe. Siflerélye*en kereste fel a fiatalokat és elhívta őket az i''ko''ába. ott elbesreigef ck ós kiderül*-, hotfy tnirdnyáian tagjai a DISz n-k csak nem volt vezetőjük és itfy cem is éltek szervere!j élete4-. Ekkor elhatározták, hogy a követ-kc?ő alkalomra mindegyikük még két fiatalt Hoz magával és tartiák a ve7e''ö égválacztá-t, Ugy is történt, a DlSz-fiatalck munkához láttak. Volt sirár aki törődjön veiük. A verctőségvilasztásra összegvü1'' k 30-an és megválasztották a DISz-vezetőiéget. így lett Hardin Erzsé. bet a szervezet ti kára. A DlSz-fiatalság ezen a gyűlésen is bebironyitotífu, hogy szere* tik a pártot és a szovjet népe''. — Ha ilyen szépen ö:szejö''tü«*k -- javasol''a Ticser István DISz-íiatol —. akkor már megvan a le-be''őség arra, hogy méltóan ünnepeljük meg S^''álin elvtárs s''üle-iésnapját. —- Ekkor ha''ározták ''1, hogy színdarabot tanulnak ó? tánc-csoportot alaki''anak. A DlSz-íia-? :.!ok örömmel jelcr''keztc''k a tánc-iioz, színdarabra. Mindenki tenni nkart valaoit, pótolni az elmulasztó''takat December eleiétől fogva rendszeresen összejöttek a fia''alok, bekapcsolódtak a begyűjtési munká-~ ba, segítették a tanáé« mu-káját. A felvilágosító munkájuk közben 8 ui taeat vettek fel a szervezetbe, ami íö:eg a lányok számat gyarapítót a. Mi kor a DlSz-szervozet taglé''sz''ma emelkedett, azzal a kéréssel for dúltak a iárási DlS''-bizottsághoz, hogv küldjenek tagkönyvet az új tagok részére és kérték, hoty kul-túrrrunkájukban segítsék a s er" nekí DlSz-íiatálságot. Választ még a mai napig sem kapjak. A DlSz-fia''.alok azonban nem cíugécdtek el, munkájukat szor galnman vége?ték. A hosszú esté-ken gyorsan telt az idő szorgalmasan jöttek össze a próbákra, hogy amit vállaltak, annak eleget js tegyenek. így készültek fel a nagy ünnepre, december 21-re, ami Szepetnek DISz fiataljain" k kettős ünnepet jelentett, n-.ert eV öl a nap''ól kezdve még nagyobb lelkesedés töltötte el a fiatalságot, batran álltak a falu népe elé a kultúrműsorral, amivel a béke első harcosát köszöntötték. Azóta is szorgalmasan gyűlnek hogy megbeszéljék munka-jukat ami most már kön.yebb. n Párts-ervezot is segíti ű*«*. Ritupper Imre elv''árs haza-Jo" a iskoláról s mindjárt felkeresne a DISz-fiatalokat, rósztvesx gyűléseiken, tanácsokat ad, íanKj« ú neveli a fiatalságot. A p*rtszer-vezet munkája is megjavul, ba lobb fiatat eivtarsat, vonnak be munkájukba. Az clmuK időben a pártszervezet sem scgrle''tc n DISz-.''iatalokrt és bizony cz a hiányos munka a nártépíté.bcn is megmutatkozot . Eddig nem ts tudtak javasolni tag-ielöllet. pedig a kö''sfgben vannak íó munkát végzett DISz-fiaVok. Fenyvesi Gyula 4 holdas do''gozó "araszt fia minden népnevelő munkában részt vett és most a DISz-szervezet létreho''ásáb->n is alapos «xurkát vé"«''. Fül^p Ilonka bá r''n mondja el véleményét az értekezleteken a srervezet munkájáról. Megmond:a az igaza*. a bibákat és az eredményeket. H~rdin Erz-é-bet, DISz-szervezet ti kára. aki mináö_sze cgv hónapja van a DIS? élen, bebizonyilo'' ta. hogy szereti a munkáját és örömrrel i* végzi el. A pártí?ervezct feladata, ho^y ezekkel az elvtársakicai minél töb bet bes''élges-en, hogy meöi mer-hescék közelebbről a pártot és a oárt munkáját. Rituopcr elvtárs most igazán barznosfbaf »a az iskolán tanul''akat. A DlSz-fia''alo-kat a párt robamcsapatává k-11, hogv nevelje. Meg is tesz mindent és éppen ezért eselso 4feiadatnak tartia azt, hogv a legsürgősebben bevonják őket az oktatásba, amiben ed-» dig egyetlen DISz fiatr.l «cm vett ré«zlj még politikai körök fem működnek, ami nagy hiba, mer munkájukat útfy tudják tői vég-z-ni, ba állandóan képezik magukn'' és használják a kö-s-ígben lévő könyvtárat, amit czideig kevesen forgat''ak. A DIS?-*zcrvezct mort versenykihívásra késrül, hogv a*ral i? len dülc''c* a^''anak munkáju^naV. Ehhez kérték a pártszervezet se''í -''"^ifét Ls, .*>''»,i nem is maradt el. Kér''ek a DISz részére egv he''vi-sétfet. Sokat vé^tlorol''ak ?z egvik helyről a másikba. A kért h1»-?vísí"<ct bai«arofan ire*''-an!ák, Munká-''ukat elős-tfi''ik a ta-''r:« és rendőrőrs DISz-fiataljai is. Már nem a ^ocsmnhpl.wsooei kere-ik. ba-em a kulturális felemelkedés útját. A DISz-fiatalok feladata. hogy az elkövetkező idcb?n még ak''í vabban kapcsolódénak be a párt-czerve-et munka iába, vegvék kí ré-fzüket a népnevelő munkából. Felvilágosító rrunkájukat kapc~oIi''ák össze a DISz-szervezet Hszéle^''é-sével. Akkor vége''-nek ió munká*, ha . szervező"ükbe főmöri''ik Szépet, nek összes fiatal iát. fiút. lányt s e^yütít harcolnak kő ös ügyünkért: a bekéért, a ezociali musérí. (Papszl László) Munkás-parasst levelezők Jj^rí a nevel nagy büszkeséggel viselik a szovjet or-szágbetn as újságokba irú dolgo zók százezrei. Ezek képezik a. bolsevik sejtő levelezőinek hatalmas a sc '' ó Ignzl lámassi\ Nem cgyazerűen a megtzckoU levelezőkről van szó. Társadalmi mozgalom cz, amelyből a szovjet emberek részüket kivéve, a szocializmus aktív épl''őtvi válnak. A munkás paraszt ^.levelezők olyan emberek, akik a tajiól vábtz''ot• Iák tár»adalml\slcvé-k^r.yiéíük, tár• gyául. Megjegyzéseikkel zésükkcl segíteni akarnak a BoU sevlk Pártnak és a szovjet kor-mánynak a szocialis''a éni''és legjobb tapasztalatainak cl!cr!e<-z?é-seben, a hiányok kikü''Töbőlésé-ben. A munká* párásat JetW"rés — nyilvános fellépése a munkás'' nah, a kolhozfrfáknak ¿s aíür l-mazo'' fáknak. Ez''a jelenséf eg ike a szovjet demokrácia meg-yilvánu lásainak. A mai munkás paraszt leoet''zés elődei azok a mirk.-i''ok vol''ck. akik már lS95—in6-ban résztvettek a munkássajtó csiráinak — a röplapoknak és prok!amációk~ak r-szcállitás^bin és ierje$ztéS''b?n. Ezek a röplavok l~hplczfék a gyárosokat, megmagy-r^fá^ a murt~?*okn''xk, k"ll ''••«•"deni érd"te''kcr*. A röpl"iik ban nv-^miatfák ki a munkások wzdas&i és poli''ikai kövlolé ligbógv meg''rfen*ek ezek a r5o lapok — ir*a Lenin —, a mt''ká-sounak iralósó''os sze''v''délvcoé vrlt a nvom''a''ásban való megjelenés M\er.in kife''''ezé"e szerint „ne-J\r.?s szenvedelv" ez nm?*v méf iohban fokozódott cz cl''ö bolsevik júisó«ok megszül -»''őse v''án. A IcjAri Iszkra és a sz''cb-i Brd-zoleí s-c.mos levfarZt ''yüj''öi'' m-"-fa köré a gyárakból és az üzemekből, a^ik éle''ükr*l. a wrkások ,".-"t''1r*(iról és forradalmi moz falmóról ir''ak. Mór az Iszkra első ''7Ómrbrn for-,rlnrrha iv-tf a mnn-b*-l~velezö kileicé*. E"ől «r idő tői kezc''ve ez a bcl*~vix'' rat''*''-ak n r.ép''rmegeb^cl vnló elK''fkiiha-ta''lcn kapcsola''át f?jcz''c ki. A". Is''kra ci^ik lc«h''»*ló^b mu~ br''s-levelező''e Iván R~bu"k<~ vo''* As c-ész bvrhzis kn''c$r*>i?mcr Iván Hr.btfhin borén, nki a legszo rosc+b kapcnfr''ot akcr''a n-n''e-rem4"f*i az Iszkra és a munkások körött, Amlkor 1912-ben a frnifi-tz''ó''inl Pravda me-''elen*, az a S''okn* ftnív úiságu^ba Irnrra dclu^''ók körött az c^bnri t)ór~''l n mér''ékbrn fellendült. A Pr''vd^nab crinsl léfszámf'' míz-M* levbző tábora volt. A''lcg mi"d*•» egves trfm^m sőt enrél i« fő^1'' l» velet közeliek a mvnkó^ok éb''é-ről. a fivára^bin é« üz''rnobbc'' frilvó rtrrfmun''-áról. **b. A le/tova-kcrb''fnbb rinor''erek sem fudfók ezro-''ré-rét sem adni ^nr-ak °mil például szolgálhat a többlekneU. Éppen ezért azabály szerint mun-káslevclezők az élenjáró emberek, a sstahánovlsták, a termelési újítók. Az újságok szerkesztőségei köri tömörülő munkáslevelezők szerve• zeft társadalmi erőt képeznek. Időnként minden egyes szerkesztő/ég értekezletre gyűjti össze őket, ahol kicserélik a levelezőt munka tapasztalatait és bírálat tárgyává teszik a soron lévő lét-adatokat. A munkáslevelozők és a paraszt-levelezők.. számára hatalmas Iskolát jelentenek azok a levelek, rm?-lyeket válaszképpen kapnak a szerkesztőségekből. Ezekben talárja meg a levelező fejtegefés-inek értékelését, sikereinek és hiányai-nak külön választását. Az egyéni levelek mellett a szer'' esz''őségek gvihran külön kérdőíveket — „endékezte-töket''1 küldenek a munkás- és pa-raszfIevelezőknek. amelyekben felsorolják a levelezés szempor.tj bői időszerű témákat. A szerkesztő é-r"ek az egyes levclezőkn''k különböző feladatokat adnak: magyarázzanak meg valamilyen gyakoriért t, dolgozzák ki ezt vigy amaz'' a témát, amely az újságot érd''kii. Az újság számára különösen értékes a munkás- és p^ra:ztlevclc-zők saját kezdeményezése olyan kérdések közlésében, amelyeket c helyszínen folyó szocialista épi''és nr.en"''e vet fel. A mur.ká''-para zi-levelezők, amint Sz''álin e.''wfá-s mondja, fogékony emberek, r.lik szcm:uhozzák az igazságot, fársa dalmi újságírók ők. Elviszik az újsághoz tapasztalataikat, a h''lyi eseményekre vona''kozó ism~r*''ei-kel, az újságoknak új, érdekes *é-mákat sugalmaznak, közlik vlük a lefolyó jclensé<eket és történéseket. A munkás-paraszti''vebzéit a szovjet ember terem''ö gor.dola''.a hatja át — ebben rejlik annak rendkívüli értéke. A munkás parasztlevclezé''l mozgalom — a bolsevik sajtó büszke. séfc. A szovjet úiságirók ezrei ke-rültek ki a munkás- és paraszt-levelezők ''oruíbcl, akik az úirá''ok-''■r.l karöltve végzetl Pyukorlatl le-ikenyséü során minősített irodai-:í munkatársak színvonalára emel-'' edtek. De a munkás-p"rrszt bve-leiésl mozfalnm nemcsak új irók.-it termel. Általában közelebb vonja ez a dolgozók széles rétegelt az a''itiv társadalmi poli''ikai életben. Sok pártszervezeti, szakszervezet,■ sok szovjet és gazdasápi mwkás annak idején társadalmi tevékenységét az újságokba írt egvzerü, szerény msgitgyzésckkel kezd''e. Tehát a munkás-paraszt levehzé l mozgalom egyik eizköz, arrrhnck serllségéuel a Kommunista Párt a dclfozók *cmegeit bevonja cz ak-[iv építésbe. párt a mozgalomra vonatkozó határozataiban többízben hangsúlyozza annek tzükséfiessi-rét. honv a mozgalom óllmdó e°z-mei vezetésre szorul. Megköv"trli a helyi párt, szoviet. Hízd-"égi szervezetektől és hivniobktól a mun ''■>ás-Darisztlevelczökkel vő együttműködést, azt, boti" sets''t é-•V* nvu1*sahdk nekik. A szer -re. *ek és hivatalok aranyszabálya, hogy válaszoljanak a mn^bá" és "c.rasztbvelczöknek az úi''ágohb n uö-ölt felszólalásaira, hogv bözöl-}ék a sajtóval azokat a rend''z''bá-Ivokat, amelyeket a levelezők meg-''cfivzései altpján foganato''i''o^ik. hogv védelmezzék a mu^ás- és narr.^levelezöket az üldözéssel szemben. „Őrizzed falusi levelezőidet, mb\ t szemed fényét — mert ez a le hadsereged" — irta Sztálin elv''á''S ''924 ben a ,.paraszt-újsá''h*z" in''i-~ett üzenetében. A szovjet nén vezérének ezek a szavai bhető legszebben juttatják kifejezésre Lenin és Sziálin pártjának viszonyát a munkás-paraszt levelezési moz-filomhoz — a bolsevik sajtó eme ''leső gyermekéhez. CG. Bortezoo.) A zalaegerszegi iárás „szilárdan" farija az uVsó helyet Az élenjárók pp''dáia nvomán rendezzük ud<Ss«ásaitikat A napi teljesi''mények jelentő-sor. em<.]kedtek a lenti és a -előnyei járásokban azonban i har m d''.Ic helyért folyó kü delemben még mindig fej-fej mellett haladnak. A bcgyüj''ésben továbbra is a zaleszenfgróti júrús vezet, nzonbar. ugy Ultizik ráül -tk a burgonyára, mert már három n-pja nem emelkedik a 100 száza''ékos te]>:.:itményük. Kukoricából 1 száz:íéktca: előbb rc jui&t''.sk, -rao;t 103 százaléknál ai''.anak. A kanizsai járás nem emelte teljesítményét kukoricából. igy a zalaszentgrótiak ks-an, de biz.oitn közelednek 109 száz:>iékcs te''.jesi mén vük felé. Burgonyából az utolsó előt-ick. A lenti és letenyei »árán háromnapos együ ha''adá* után nem tudjuk, hogy párosan kivánjók-e m?gő''-''znl a h-rmM''k helyet'' A li\ ''tő közű- egyik most már gsndoiji meg maüá. s jus son előbbre c. versenyben. A zalaegerozeci iárás c. legjobb napi te''-jeiitményt ér''c e! ezen a napen Ha ez nemcs:k pillana nyi fellendülés. akkor nem marad el cz eredmény sem. Ne f-ledjék. hogy jár .k már az élen''is o begyűjtés ideie slat'' s c m radásuk nem vet jó fényf a iárás begyűjtési munkáiára. Fo. kezzák erejüket, segítsék, a me-"ve eredményét is! PárthireU PARloa-lATAS HÍREI Januar 7én délután 3 é''akor: A fe sőfoku kaderképző tanfu. vam párttöiténcU szakán anu .ó elvtársak részére tankór fog laikozás. A tankör e.őtt Török Lajos elv''árs, a megyei előadói i-oda tapjá tart előödast a Pa'' tör énet -III. fejezet kérdéseiről. Za''aeperezcgen a Pár ok''atas Hazában. Január 7-én, délután 3 órakor: A középfokú káderképző párt történeti szakán tankörvezetői értekezletet tartunk. Zaiaegersze sen a Partoktatás Házában. Január 9 én, szerdán, (a pot>to6 időpontot a pár bizottságok határozzák nics) a járási ¿zékhe lyeken. városokban. Lovásziban (a két üzem tanulói szamarai Középfokú párttörténeti iankört tartunk. A tanköri foglalkozásokra pártbizoteácaiok írásos mezht vót küldjenek minden ha''lgató számára- A tankörökről e maradni indoko t esetben is c&ak a M gyebizottsás engedélyével lehet. MDP. KB. Afilt-piop. osrtélTt. Megkérdezzük a SzOT megvei elnökségtől... a megye sokszáz nedagégnsa nevében: miért találunk zárt aj.ó ket a Pedarócns Szakszervezet Megyei Elnökségén? Ha teiefo-ron hívjuk őket, nem feleatkcz nek, ha személyesen keressük fel a szerveret helyisépé\ lejjtöbb ször be sem tudunk mejmL Ha Iega''ább kiirnák: Pár hét alatt kinyitunk* — akkor mé*» m"o-értenéck va''abopy ezt. az eovéb-!ré**t teljesen érthetetlen állapotot, de igy bárborv is tőrlük a fetBrket. nem találunk ma^rsrá-zstot. Tegyük fel, horv Hafdu elvtárs, a mepyei elnök be''eg-Ebben az esetben cz lenne a SrOT megyei elrökférének fel 8data. hogy gondoskodjon he-IvetteíTÖ*. Ilyea ''o<i>tos me/rvef rcerv rem mer^^hat egy percig s«m ra^dá''lfiouL Ezek atanjin azt jevesoliuk c SzOT m. e''nöksérének: ne csrk ne''vilep" képezzen snlyrontot n oly fontos muakit vérző cedogó. "Te«», t»lán -♦ulnvpVor^a Mes-. He M-v*«-»'' na r»oo fontos k»« »-ír^^''-^tti Elvétre a rsnVoft aitók o«m vonzzák a tömer«ket. EGY PEDAOÖQUS a Pravdának a mv. ''-ás^bvelezők hatalmas tábora adott. /§ szoviet hatalom idején a murvát rf.raszt levebző''■ mozgalom különösen O''h.rros fejlődésnek indult a nol-árháború be-t^''o^áse utón arr''.if''or nr ^rsróP a bé^ős, «zochlis''a éni''és ú''iórn lé peít. A. mun ''•ás prrtrzt bvelezők •Tereré"°k kim''rí''ő i''ll -—éfé* adta Sztálin elv''árs. ali őket a vrole''ár közvélemény parancsnokai nak nevezte. A munkás-paraszt levlezök fe-vékenxsé*« a savóban telie.en önként rs jellegű. A mankás-nara''zt levelezőket senki »fm nálns-tia, senki sem nevezi ki. Ahhoz, hoey valaki munkás narvzt levle-ö le-i^en. nem b«ll nwl"tf-oza4''>t i~n-nh vrlamelv út só "ban. n«m k''ll rkesz''ősépi if.*n,v*nnyn1 rendelkeznie. s*b. Minden dobozó bórmeh uf-áP köznon''i. teriib''l. körreii. fállv''*np bvlfzbtí»* efividctiilcp több úhá-pnl is tarthat fenn kapcsolatot maga ha*á rozza mop. hofiy mflvi^^k ír ion és m~lvik".ek cébzerfibh írni. P*v*tf*p dolnit r^ü^séfs r.bhoz, *:n(lv nt""1''''«- *prri*zt- t''vebrfnrh f/fmf-»»on: ¡rfkil m''r-- tesen ét hűen kell ''min *rról -ml érdekli a szovjet körvthr~.x-v'' é ami nemélyes magatartást Illetően Vasárnap, 1953* f • . 3 Az elmúlt év sok újítást hozott a szovjet mezőgazdaságban MoszT&o (TaSzSz) Az elmúlt év a Szovjetunió mezőgazdasága ban sok uji.á^ hozott, amelyek biztosítják a mezőgazdasági t<er-mcshozam és az ái''a.''.enyfrztés produktivitásának további emel. kedésér. A kf''Uioz/ermclcs mm. den díiábtn ezrével léptek fel az aj i tök. -ben széleskörű szocialista verseny Indul-, inog a mezőgazda. -s.-ig-i gepe* teljes és lehető legha nkonvabb kihasználásáért. A mozgalom megindítása Iván línnye. cv és Duiitrij Gífnfar, a Szocia hva Munka .Hó»: címmel kitűn- kubánvi traktorbrigád ve. re.ók nevéhez íöződik. Póldájuk nvomán az ország nrá-i mezőgnz dasági gépkezelői ezrével tették magakévá ar. a törekvést, hogy a kolhozokban és a szovhozokban ember: kéz ne érinfse a gabonát, az ara-tá-tól a gabona elevátorba rakáséiig a: összes termelési fo. hfamafot gépek végezzék, az élenjáró gépkezelők sikeresen teljesi. tik aw a feladatoj,-hogy necsak <•<>.< «aboná- adjanak az ágam- nak. hanem jelentősen csökkentsék a termelési önköltséget. A Karavajevo.szervhoz újító ál-lat tenyésztői kiemelkedő sikereket értei, el az elmuU évben. A szovhoz egyik tehene egi\ év alatt liter tejel adott, ami uj fejési világrekord. Tcrenüj MaJcepet, az Urálon-tuH Lenin hagyaiéka.bolhoz gabonatermelőjét valóságos tudós-ként emk-getík. Malcev uj bu zaíajtákat kisérlctieze-t ki, amelyek kOlöribőiő időpontokbal ér nek br. Uj művelési módszerekd: do''gozot* ki. amelyek lehetővé teázik. uogy évről-évre magas terméshozamot érjenek el. A szov. jet kormány * Malcev érdemeit Sstdlin dijjal jutalmazta és a kolhozban tudományos kísérleti állomást rendezett be számára. Az Urálon tul sok kolhozban az, ?dén már alkalmazni fogja Malcev uj módszereit. ÍM >v - .»xíc " • . Súlyos válságban a kapitalista országok mezőgazdasága a sztálini nagy természetét alakító munkálatok megváltoztatják a Szovjeturió aszályos és sivatagi vidékeinek képét- Ha tetmes csatorna hálózat éltető vize öntözi majd a száraz sztyeppék kiszikkadt talaját és ott. ahol ma méc sivatag terpeszkedik, a szovjet ember akeratából termékeny talaj lasz* A nagy épít. kezésekkel párhuzamosan megkezdték azoknak a magos tor Giéihozamu növényeknek a nera esiiését, melyeket a Volga, Dnyepr, Don ós óz Amu-Darja mailékén az újonnan öntözött te-rüle''eken fognak termeszteni- '' Xépünkőn I- Gubenko Sztápn dijfs professzort és E. S»i-rysl zootechnikust láthatjuk, akik az Ogyesszai „Liszenko" n3. vénvneme«i»S intézet egyik melegházában az uf növények fejlődését ellenőrzik. Tfrincjf Józseféit :t mázsás bizót váglak A Wirtschaft cimü néme: gazdasági lap legutóbbi számában Ingrid Maass a kapitalista országok mezőgazdasági termelésének válságáról a többi kőzött ezoke: irja: A rendelkezésre álló ad aj ok jellemző fény; vetnek a kapita. Lista országok mezőgazdaság termelésére. Ezeklnn az országokban az elmúlt hnszonőt év ahrtt alig változott a hektáron, kénti átlagos terméshozam Angliában például a fcn''ti idő alatti csak három százalékká Franciaországban 2.4 százalékkal, Olaszországban pedig 0.8 száza''ékkal növekedett a termés átlag. Megdöbbentő adatodat tartalmaz dr. Kuczynskl tanárnak, az amerikai mezőgazdaság termés, eredményeiről készítet statisztikája i->. Kuczinski megáüapiotla azt a szinte hihetetlennek tűnő tényt, hogy az USA-ban 1945-ben hektáronként alig va''amivel több búzát, rozsot, kukoricád és zabot termeltek, mint az- 186b— 1875-ös években. A kimutatás szerint 1926 és 1935 kőzött a termésátlag még majdnem az 1866—1875-ös szinten volt. A legmagasabb eredményeket 1936-tól 1945-ig érték cl, de az amerikai földművelésügyi minisztériumnak 1951 október elsején közzétett adatai szerint az átlagos terméshozam azó«ta 190(3 —1915-ös szintre esett vissza. Szinte valószínűtlen, hogy technikailag fejlet* államokban ilyesmi történhetik. Ér-tető te. hát az az aggodalom, axnellyvl a közvélemény ezeket a fejlemé-nyeket kíséri. Az imperialisták lafkáj- ¡udó-ai a nyugtalanság eloszlatására — amely különösen második világháborút köve-ő nagy élelemhiány miatt öltött hatalmas arányokat — különféle ,,magyarázatokat" eszelnek ki. Az utóbbi éviben főképen amerikai szerzők-ől igen sok olyan ..tanulmány" jelent meg, amely azt akarja elhitetni, hogy a mc. zőgazdasági cikkek termelését áthághatatlan természeti szabályok szorítják szök keretek közé. Végső következtetésképpen mind. egyik az! átlója, hogy ha az emberiség az eddigihez hasonló arányokban szaporodik, akkor „önmaga az oka" anna''k, hogy éheznie kell. Ezek az „elméletek" nem sokban különböznek Mal.hus hírhedt ta nától. Róbert Cook (az* egyik ilyen uj „elmélet'''' szerzője) a bajok orvoslására azt ajánlja, hogy „az emberei: számát az élelmiezerkészlctek mennuitégi-hez mérten kell korlátozni Nem igen szorul bizonyításra hogy ezek az elvek nemcsak, hogy barbárok, do egvuttal minden tudományos alapot is nélkülöznek. a kap>aü-íta rendszer ro-hadfságánk végső foka tükrö. ződik bennük vissza. A kapitalizmus ma már arra sem képes, hogy az ezídejg mű-velho''.ővé lett területek termelő, képességót biztosi fsa. Az USA-ban pé''dául a nagy előzések és a hatalmas szcl.k olyan nagvkiter. jedésü területeket tettek főnkre, hogy újra használhatóvá tételükhöz — Bennet amerikai tanár szerint — egy emberöltő munká. ja lenne szükséges. Az amerikai uralkodó körök azonban még csak nem is gondolnak arra, hogy ezeket a munkálatokat megindítsák. A kapitalista országokban a mezőgazdasági terme és stagná. lásának, illetve csökkenésének legfőbb cka azagro''echnikai mód. szerek fejlesztésének elhanyagolása. Számtalan pékla bizonyítja, hogy a terméshozam nagysága nem annyira az éghajlattól,'' mini az agrotechnikai módszerek fejlettségétől függ. A ''Szovjetunióban elért nagy. szerű eredmények megcáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a terméshozam emelését nem korlátozzák megszabott kabarok. Az imperializmus lakáj-aidó. sai azonban tudatosan figyeírijen kivül hagyják ezeket az eredmét. nvekeí és.megváltozhatatlan ter. mészöli törvénynek szeretnék fel. •ürrtefai a kapitalista orsaágok mezőgazdasági termelésének hanyatlását. Mindez nem más. mint ké-séffbeesett erőfeszítés a kapitalizmus rouhadtságának elkendőzésérc. Január , S96.S02.298 oékeataira* tgrütt o**ze ÍTASzSz)« A Béke VI-lil^iS titkársáoa közölte, n A8r n" 1 lo 59Mr2298 . a á a Béke Viláflt8nács. rak ez ot naoyhatílom béke leTh''ivásét8 mCCkÖlését k6vetc15 KoreaTiadlTeifés a néphnd''erepr alakulatai. 6ro. ros egvüttmüködéiben a kinai népi önkéntes cjíyséRekkol, a korábbi vonu .''ikon tűzharcokat vívnak és .továbbra is komo v veszteségeket okd^r.-ak az, amerikai angol ojrresízorok cs a ll. szinmaminsták csapatainak- a néphadsereg egyik egvsége január Í—Z án a nyucratj par vl. déken az Onrsin félszigettől délre fekvő Ennodo és Szünidő Pzigetekicr üldözte és teljeepn rncgsemnvsitc''.to a liszirmanieta egységeket- E hadműve''et során a néphadsereg egv«éce; sok fegyvert és felszerelést zsákma. nyo''tak. Január 3 ára virradd éjié1 amenrkaiak ismét bombázálc Phenjan békés lakónegyedeit, k mintegv 30 különböző űrméretű bombát dobtak—a lakóházakra. A támodás^ak h^''átos és sebesült áldozatai vannak- A fearyver«35fineti tárgyalások A napirend harmadik ponMcr \-al foe''alkozó albizot^áár pénteki ü!écén a, koreai kinai küldött erélyes szavakkal bélyegezte meg a másik fé* elcsépel'' érvelését. hosv a .csapatok bizton, sága* ürv -"ével iprvekszik be-ax''atkozu'' Korea belügyeibe. A küldött lpi jelen''ette: nem tűrnek eemmiféle be>ava4kozá?t a Koreai Népi Demokratikus Köz-tá-r^asáe belűeveibe. A negyedik poncai foela''kojjó albizottsácr e nnni ülésén a ko-reauk-irrai küldöd ismét elvetette a másfk fél január 2-i kéntelen javaslatit. Mec.á''lapitot*a: ''''Hz az ái\á«po»t. hoey n ezaba-dóftoocsátá« haz''ite~''«n''tés nélkül történ fék. ppvér''elmü val<v mep.nvi^hndiforro''v íSTiahadonbo-csátáeár.^^rníxptaírnrióeávnl. Sőt a m4<sik fót arcátV>nsáffáb«n annyira ment. ho^v eev fiz ecy-hez a''npo-n e^vé^ekci akar k^eré''ni h«ft^offlyokk«l,'' nviltan fuerwik tek;nt-.-e az Általa fog«ácrhan tartott kor«n»-kt'' roi katon''ikat. A koreai kinn! kü''dött kiiek''ptet^e. rff^-''ko-d''k ahhoz, hocrv at ellenséees-kedés^k mecsrünte^^se ut^n "izorin?! szótárton kel'' ni és hnza ke''l te^epifeni valar rnennyi h-ndifogtyot. As EJXSs-köxgy ülés bizottságainak ülései A tengelic! Petőft-tsz^iél zár ta az 1951 es gazdasági évat-Például a tsz egviia. tagja, v-séesl Gáspár 52 é?es sertésgondozó, akit jó munkájáért most tüntettek kl a Magyar Munka Érdemérem I. fokozatával. 697 etunkaegysé^ ''''gyüjtfitl össze. Az elszámolásnál csak terményben 27 mázsa búzát, 8 ¿sáz«* ár-nát. 1« mázsa zozsot, 15 mázja kukoricát; 4iQ kg burgonyái, 80 ko cukrot, mákot és diót kapott A tagság valamennyi tagja jól dolgozott A''tenoeHci Petőfi, tsz néldát mutst az egész ország t a rmelörzö vet keze telnek- Meg lá''szlk u « Jó munka Térmeg Józsefeknél is, ahol karácsonyra ezt a 300 kg-os véqták. Nincs gondjuk « ogésr évt ziIto «óra. Az. ENSz közgyűlés poHtikcl bizottsiga }snuár 4_én folytatta a „kollekliv intézkedések" bizott-sása jelenté-ének tárgyalását-Mint ismére*ej, ez a jelentés azt java-oja hogy a Biztonsági Tanács ba''áskörét az alapokmány megsértésével ruházzák át t közgyűlésre, ahol egyszerű s?ó-tebb^ég kell a határozathoz:tal hoz. s nem érvényeiül — mint a Biztonsági Tanácsban — az egyhangúság elve. Peru küldöt''e felbzó!? lá?áfcan dicsőítette az a 1 apokmánynak eUen.mondó angol-amerikai javaslatot. Sekaninova cieluzlovák kü''.döft bírálta a „koltek-iv ínté?kedé?ek" rendszerét és rávilágított arra. hogy az USA ezért akaria a Biz oni¿gi Tanácsnak a béke feantjr''ására vonatkozó jogait átadni a közgyülémek, hogy ojt szavszógépezete segít íég év el bármikor rpegí-méteibtcse. e mit már a kci''^ki agresszió kíi-obbantára s$te]mával már egyszer meg :ett - •• _ Csehszlovákia külda''to hangsúlyozta, hogy elveji zz úgynevezett „kollekliv intézkedések'' bizottságának jeleidét és üd-"ö^i a szovjet k^íiöt''ség hatá vyüxttevvezetőt, ar£>35 javasolja 3 .»kollekliv intézkfeöéssk bizottságának" megszüntetését és ejánlja a Bizton;ági Tanácsnak, hogy hívjon, össze periodikus ülést a nemze közi foszü''tség megszüntetése érdekében. Sekt. VafUiraap, 19W- j*a. 6. ninova rjVmutatott, hogy a szov jet jzvaslat — az ENSz aUipolc-mányámk megfelelően — a nemzetközi béke és biztonság megőrzésére éa megerősítésére irányul. > Az ENSz közgyűlés különleges poiitikfi bizot''sága január 4.én folytatta a Dclafrikai Unió terű létén élő, indiai pzárnsazásu személyek helyzetének megvita''á-sát. Mini már jeien''efelük, Bur-ms, India é* több más ázsiai ország közös h.tározattervezsí»:t terjesztett be. amely szerint bizottságot kell lé''-eáten- az India. Pakitztán és s Délaíríkai Unió kormánya közöl; ebben a kérőéiben folyatandó tárgy, lásck slősegitésére. Noha ez a határozattervezet eléggé mérsékelt jellegű, a gyar matí ha alm-k küldötíségei e/le-rte foglalt; k á-láat. Ezzel sy.zm ben a Bjelorusiz Szovjet Szo-ciaÜ''-ta Köztársarág küldötte kijelentene, hogy R Délafrik, i Unió kormánya — sernmibevéve az ENSz idevoaa''kozó batároza tát — megkülönböztető politikát folytat a Délaíríkai Unió nenn európai kkosságáv^l szem ben. Bjelorusszia képviselője hangoztatta, hogy a Burma India és más országok által beterjesztett határozattervezet mellett fog szavazni. Ugyancsak a Burma. Indi-a és más országok ál-fal boterje?z ett" határoza-'' tervezelet támogatta Lengyelország, Líbia, Szi ria és Saattdi • Arábia küldött* 1?. _ A FRANCIA NEMZETGYŰLÉS póniekre virradólag hét pzavazauS b''za''-mat szavazott a Pleven.kormánynak. A'' kormányt a jobboleiali szocialisták mentették m>.g-p biz os bukái ól — A FRANCIA KORMÁNY kérte a február 2-re kitűzött lisszaboni atlanti értekezlet elhalasztását. az „eurúfxtt hadsereg'' felá''.Utása módozatainak kérdésit ben felmerült ellentetek miatt. — Az ÉSZAK OLASZORSZÁGI üzemi bizottsáni válss^táso-kat 1859 üzemben tartották meo, 2melvrek sori-» a szavsza''ok 75 vzázr''Afcát a CPTL — A''t?»lá. nos Olesz F^akszer\Tezeti Szövetség — kanta. — a nfímet kommunista part elnöksége kvelo* zöjt a Szövetségi Köztársaság szövetségi és t:u-fománvi gyüíé-^ valamennyi képviselő] ''hez, amelvbe>n krelenti: a szövetségi gvülés kötelesség-; megvonnia bi. zalms''t Adeniu-.r ól a szövéssé, ges fóbia" osókkal és az USA, Anglia é-i Franciaország külügy-minisaiercivel folytatott tárgyalásai miatt. • TÖBBFELÉ ESö • Várhaló időjárás: Felhőá^ro-nu''ások. többfelé eső és havazás. Élénkülő déli, délnyugati, majd északnyugati szél. A hőmérs<5k. let keleten Irtií <*meüredik. nv« í?aton alig vál*ojik. A levelezőmozgalomnak az a célja, hogy segítséget nyújtson a szocializmus építéséhez A MezÖaazdrtsági Gépjavító Vailalat ig,az2Gtóia jelenti: Jól dolgoztunk — jobban dolgozunk Eves tervünket glcbiÜ au 102.3 tzáíalékra teljesi « tűk. Le-'' obb tredménvt az év el<sö negvedéb n ertünk cl Ekkor országos vls?onv-Jaiban a II. belveu álltunk. A II. JS a III. negyed cv azonban le rontotta eredményeinket, bár a harmadik negyedévben némi :avu-lis rauta''ko/o t dc e? inegVö^eü-íöletf sem volt kieic.''itö — bár a 23 darab tervbe vett trak''or helyett 21 e! javítottunk. vi''-ont az egvéb munkáknál lemaradás volt Ugyancsak a 111-ik negyedévben ó darab cséplögépronc bői «zár-t<joi"> ¿énekel kékítet ünk. í.ctnaradáf unkát a nyári hóTW-ookban m''^atkoró munka ''egy ?!<-m lazulás meHeW fölei az idéz''e *lö hogv a tralforoknt ha volt idt''.¿lenül szüksége«, nem hoz''úk bc ácnfcrMja»itá<ra — ami ert hetó is, hiszen nagy erükréjí volt a mező''<a»''darátfi munk*knil erek. re a ¿epekre. 20 darab generáló-rásra srámi''ottunk 8 mindössze ú darab ¡ott be. A IV-ik negyedévben már behoztok "emar«davan^at. Ujabb 6 darab roncscséplögépet alaki* oltunk át Szárlépő géppé. 16 darab traktort generál oz''unk, terven felü'' darab gy-rr''anko lót készi''«-Kink s ezzel 1 he''ővé íe''.tük. hogy a traktoroknál fokozottabb mértékben takarékokod-has?anak a* idővel és a'' üzemanyaggal. Ugyancsak a IV ik negyedévben készitc''tünk 90 darab traktor''átrat és 5 darab kinBo''or íeneráljavitását is clvé''cz''ük A munkafegyelem terén a? n''egved év után virszae*és mu at« , kozot''t amelyet c''ak u netfvedtk n«gve-Tívben tudtunk meg zílárd''* tani A jó é? fivós fcíviH#«»Pó . murka révén elértük. Iiogv dolgozóink mos^ már őnrnr guk lép^k fel a munkafegyelem megszegői ellen. \.ervirmerto*ó ér''ekolefti-ke* a jövö héten tartjuk. Bár a tervet — miután síolgáKató vállalat va gyünk — napokra nem tudjuk fel-bon''oni. de fokozott eücr őrzéssel a trunka jobb megszervezé éve! igyeksünk havi tervünket túlteljesíteni. A harmadik tervév első negyedére tervezett 10 darab traktor gcrerdlozl''ból 3 már« elkészül-a 210 darab t.rakiorsátorból p''dig 10-ére 100 darabot készítünk el. 16 do!go?ót ju,ateaz4u*,k jó munkájáért. A jutalmazó''tak kö--ött 2 ipari tanuló és 2 átkepzős is van. Dolgozóiak az. oddiginól ra-gyobb Wke«edé»rcl 6$ fel''éaiül -fogtajf ho/zá a írunVához Tuda''tában vannak anruk hogy ez az év a *erv dö^tő éve $ ugy dolgoznak. ho<?v dicsőséget eze-rezzenok a vállalatnak. TÜH5 Jenő újítási felelős. Farkas Aital igazgató. A zalaegerszegi Ma%a«epitesi Vállalat a munka jobb meqszervezesével, a munkafegyelem megszilárdításával harcot a 3. tervév sikereert Svi előirányzott tervünké" m''r ok''óberben teljesítettük, de no vember végéig felemelt tervü k"t is 104 százalékban megva!órr''o -tuk. Arra még nem tudu k határozott vála;zt adni. hogv éves ''ervünket milyen mértékben valósi "foMuk me>2. de az előzetes,'' <<lo-báli$ kiértékelés szerint ugy látjuk nem maradunk a 110 százalékos tervtel''esit és alatt. Az elmúlt évben hátrnftntta ni un kánont a nyári hónapokban mu''a kozó. iuls ágosan laza munkafegv;l"m. A ke'' laki munkások a tervtőljesités kerékkötői voltak. Hátráltatta a terviéijesitést az is, hogy az építési anyagok sok esetben ké.re érkezte* a munkahelyre. A munkafegyelmet fokozott fel-viUgosi''ó munkával máris jelentősen megszilárdítottuk. Rákosi elvtárs november 30-án elhangzó''t beszéde után a dolgozók lelkesedése hsta!ma«Mn megnövekedett. Ez több épr''ke-és él már december elrő napíaibm meg mutatkozott A kis. erdei épi kérésnél Kiss Imre munkavezető és a hozzá beosz''ottak tervüket és felajánlás?ika* is maradék''alanul eljesitették. A III. tervév feladataink me* valósítására doteozóink felkészültek. 10 napos dekádjelentésekben szá- molnak bc az egyes aru^kah-lyeí: az elvégzett munkáról. A kiér é-kelést még a munkahelyeken elkészítjük hogy a dolgozókkal nyomban tudatori''.hassuk elért eredményeiket. A munkafegyelem cregs''ilárdi táráért még keményebb harco folyhatunk. Havonta rendszeresen sztahanovista értekezleteket tartunk. kiszélesítjük a munkaverse-nveket és állandó-itjuk a taparjr-tialatcserét a másik üzemekkel. Varga István iib. titkár. Molnár Antal párttitkár. Oeskai Ferenc vasöntő |p(rp|p7fl Ipff emelve a munkáinkat ré''d?mn tatóan elvétjzőkeb Ocskai elv társ lev«l«I nvomán is epy uí tizemet Ismerünk rűeq, eddig is meretlen do^mzókkal, akik ezen tul saját példájuk nyomán lát Iák. boov oz njsáo az.Cvéké, dol oozóké- Ocskai Ferenc vasöntö. 1946 o^a dolpezik a nagykanizsai Vasöntöde és Gépjavító Vália istn«l. Ismeri már a vasön''és minden módját. Ezelőtt két év v«i kinevezték müvezelönek, ő lett a varönfési résrJea vezetője-Közben üb. elnök lott és szok. s''.ervezeti bizalmi. Mn már ő ncmewk a vasöntöde, dc az ejész vállalat ..mlndoncsc". Tepnao méo kin! dolposott uz udvaron a vesttfrésról. mo már menboteoedett kftlvhv» mun kúfAi v«f,tl. .Tnvlfjü a kálvbát. ''¡ésrül a d«!utíni c<a«.o1átre. Ktirben ppm fo''pt''kozik n-eo ar urész ön««r)ol lé-rion vercfétértf! sem. Ocíkni olvtárn n/oubon nen»r«ok ez bntüdo. brnem a a tflbbl lévrler» murkójá» i« is meri. 11» ftr imdAhan »rálliW si szerz/5Llés+ kötn»*k. akkor ie len vív Ocsk?< r''rtiir«» is. Mun k»»6r?taiban öDk^ntoien is fel merül o nofl''loVat. honvö" bir ilven soVoldaln munkát elvéfiOz ni env ember? Ocskai elvtárs állíndó. ol vas^''a a «Arte.Bjtönrk. Toy tudJ ta mep azt is. nártnnk m! • Íven naov ieientősíoet «nTa''do nit a mo.pké* é« ■n^r^ízt ?ewp]e zők frá''f»«"t»»k- ő 1» irnl foo és levrip-ra rvef PártUrpttcáp 0 Zaiá^fk- Irn? vrlő von bőven, öcrdol''a msr.fibrm. n''ük ereHr"*-^ e-» Na^r^I nanr«? n5 az P-^n^en » 16? íeliesffök t»iwa. ^rrr^ irni, ei a rfnVozófc-Al. /a, lTünltí»-VrSI Arról 3 réM» matíításrA''. me''lwii Pr n-^-m foz^i ran.u éví «p-r-ii^et covem fa®» TV Vo»''>»o-rtilí. Ooskn» D mamái levelező é^+''kfiz^''re Tnd- ia oapv mepHsrtelte+ésl honv a párt lapjának levelezője íeh«^. Többek között az ő leveleinek nyomán kell, hogy a dolrozó kijavítsák azo kzt a hibákat, melrek leiea''er rnrjalnkban mép fennállnak. Az ö levele kell. hot»v iránvt mo tassop a mnnkvban. birálve a tervüket nem teljesítőket is ki- Ahol segít k — ahol MiH''aiirt a aeiy ütés sikern Karokai Ant»VA r^rtama | oyrródi kulftkovssonv 271 litor tejet trrtott vi-sxa a dolpozóktób Gnzrin« László 18 holdaK korku. szcutk''ráty: kö''/ópuaraszt 182 litor tejot nem szoloálntoH b<5. IVngy I«tvín 27 holdm ncmCfné oi ltn''ál; 880 literrel merodt odó »a a dolgozók államának. Mtad hármuk .ellen meglntlult a bün. vádi eljárá«. * Antal István iklvdbürdöcet la "cos 100 kilós sertés'' udffOfí cnye dily nélkül Borcs József 26 hol■ dzs kerkabenbási kulák nem fel-¡''sitetle tojás- és baromfibe/rdrísi ''''.ö''elp.zPttségét. Császár Kálmán iő.holdas szentgyörQyvölpvi kulák .pekulált. Kern jelen''ett be egy ^orjuf — nem kétséges milyen •élra tartogatta. Bűnvádi eljárás nlult ellenük is Dcszpot Ir''-vánné boeföldei 11 <?ldar kezépp r-sz atfzony 9 kiló dózsmaz irt vitt a szövetkezetbe A nagy bu-góság mögöt'' azonbsn más rejtőzöt^ A tir sóval vol'' örrzekeverve. Teliéért méltó bün V.ést k:p. A ki-s*lf«eti tanács«»''nök kel le''Io'' ül fogadta a begyü té«" munkák segitésére kiküldött mnnkatárxahat. A községben Ebük npobt lehetnek 20 eves! Néhány dohot idézek jel a régi „betyár világból", hogyan éltünk okkor. Nem tanulhattunk de nem is akar ák az urck, hogy tanuljunk Én mint 12 éves gyermek 2 $zil:jökröt hajtva, egész hé en szúnlotturn, rkpi 30 krajcár éhbérértRu}iázkodásunk volt 2 dirab kék gatya, az egyik a testen, a másik pedig a kerten stár dott. A felnőttek is vászon gatyába mentek a templomba vagy Egerszegre, vagy a törvényre. Sajnálom, hogy csak 57 éves koromba izab-dl ott fel bennünket ''Sztálin elvtárs dicsőséges Vörös Hadserege. Szabidok lettünk és uj világot étünk. Csak most lehetnék 20 éves! Most min l n ar.ulni szándékozó ifjúnak és leánynak megadja a lehetőséget a demokrácia bármilyen pályára. Elölte a tzabadság utja, smb don választhat Azonban még mindig uannnfc kézségeinkben sö''étségbcn bo. torkálók, ak''k nem látnak tisztán, hogy mV is hozott számukra az uj ¿let. Községünkben minden háznál rádió, mind''n háznál vill:ny vin. Felépültek a fisizmus által lerombolt hidaink, vas-ubrink, gyáraink, de nem a Mars hali-segélyből, hanem a magunk erejéből. Nem jut eszükbe a sötétségben botorkálóknak, hogy államunk, a dolgozó nép állama s mindenben segit bennünket. Még mindig vannak községünkben olymok. akik az áJlammcl szemben nem elj:si(c''iék a beadási köteleze.''tségűkef. .4 közsépünk életszínvonal emelkedéséről is irok néhány sort, A muliban ha egy fiu megnősült, az esküvő előtti napon elment oz urasághoz, hogy cdjon neki 2 szekereamivel elvi''te őket az esküvőre görgős, trágya lével festett szekeret kapott és azért is 5—6 napet kellé t szol válnia. \ Ma pedig három menyegző8 h''írből 12 au''ó vitte a násznépet tt esküvőre. Az esküvőről visszajövet a vőfélyek § a koszorús-leányok nem egyszer ruhát és cipőt vá-tot ak. Így folyt ez más-xczp délig. J Az ilyenek ismerik el legnehezebben, hogy mennyit javult az yélct. A következő héten folytatni fogom. FARKAS GYULA Ságod. Oobol''sé''csSkVeofés az éoitőioarbaa h''t«k óto nem folyt a kárférité BCk befizetése, mert nem rolt oki »roroalmfzxa. Aki oz''án a Hcgitsépnek Mm örttl, mint a taaúc*e''oök eMto Is mutálj«, ott az e''lerfég dolpor''k. A tanács elnök ellen megindult Bz ®ljá rás. * A tót szent márioni dolgozó pa. raszlok példá'' mutattuk. Már nem sok hiányzott a terv telje. ví.''éséből, amikor megszervezték az „egy zsák burgonyái" iiiozgal. met s néhány nap alatt teljesi- ették a község tervét. ★ P i t é r Béliiné négy holda? h''.myéki dolgozó oaraszt''fszony is elmaradt a ás- és baromfifcegyüj ésre:. 102 ojást keüe t megvásárolnia, hogy hstáridSre te''jesitheí''.e kö-■eleze''-ségét. Megfogadt-.. hogy -bben az évb?-n már az év elo^''é 6] Vezd5d3en folyam.toran eleg''»'' •esz kö eleietl:égének mert ski ■''tülekedik, az mindenképpen -osszul jár. '' . A boJpfvik sajtó «... láthatat. len karcsolafot ''eremf a nárt é« a mmi-pínszt?!" k5»Bt<: oVoo PT^elv rérve ♦elér b*rm^?*Hk más. *8n»*rjei legfi körretitő 8nt>arátnt»al-" ; (Sztálin) 1 Feladataink megvalósítására, eddJg e''ért eredméove''Dk fényes bizony''é^ot Mnn k#«ftMctá.IvT»nk t«»rmeTé se hatalma* emeik^dó''t biztosi ''ott dolrozó r-énünkcek. TervnazdálkodAín^^ e«"ik tá ^as-''t''övi». «<»-i-*''"''0<ritrQnk mé-ha^lmasíbh l»ndt ^ÖVeroke ar Épitoinornnkhan szén eredr-é «vekot tn^imk fe''mntnini az ön költsif»^£8trl''«ín''és torén, azon hfto nem mep. barer- tudatos tí*Tekvé«seT ezon ke^J ''eorürk. honv a r»*« «rámoltnk. Nem ksmnány fel adatról v»T1 «t» mer* rí Jdfi »»»d«" 6ji ni airirwi. rn**» o* ^''''onség w*-» baítani a vi?et- ♦nrf * **r*n, pb ho7 fn«''» »>*Há«1 o PA VoJti o* i»'' eredményekén'' könyvelhetek el- A fermeTés eré--» vopPi^n lén-ten v^nion azek- ba a lehetöíé-^^e, -abol ön-kö tsé—«■ök''-^j''^rö* b-s''élhe. tünk. Hyen k-n''é*i nrobTéma. mclv tp*« cr''de''o ki-sk^ázstianul hsver, az enva-rokkal való hp*~es !■»-''!-■ d, ''lletve n rre,*,!fv?c-A*''''''1k Ti^''v^s ki-s^ámjtása. <Je frT>"--5:zn41ósa is-■MTeo lehet ivH»ni íe^me''ési problémákat több as~crr.a\ vat»v kevwebb aryarrol. Ffe''müves, seré^^nrkás. v-— p* i"ar*-"k-Ven bármely mu-k•''fo*v,•mt, dol--ozófának arra k*!1 t^roV-od^''e, hez kánest ne a ieodráoúbb, +erem é—0n a iTr''cí^bb le-rytr, mert érzel fórja ?er;Jtf>ni h<»*í«ozó a msna és n M''é^t ö''évos ♦erv^^k idő Vn''e. ''•»ését és « béketébor erfeödé- M>t,I T.AQTT.A * af^vV^''T''! JW,''",*épi''t6 Válla''.at doloorója- M''érl nem ^udfa le'' esítení a mo^néri U Alkotmíny tszcs Ssiálin elvtárs sztife^snapíára tett fela''ánMsát A molnári Uj Alkotmány tszcs taűsnga felajánlást tett Sz''álh elvtárs ezülc'' ésnapiára ho "y 70 féróhelves t<Aénistállót épit 30.000 forint beruházásul. A pénzt a megyei fcanics oénJÜgyi osztálya a letenyei OS^H-nil ki is u''al''a, mely örszejJ rende!ke?é ére áll a osoporfnak. Dc nem kap oVtób r hó végétől 20 kiló szeget, így azóta az építkező szünetel. A tszcs vezetősége _ i gén vei''e a szeg-st. a megyei tanács ga''daáági o''ztaiyá-nak éoité^ előadóiától ig? mélvesen is tudnak arról, hotfy a czeg hiánya miatt áll az épitke- TfixoKóinU Is A zelaszeptpróH fápá?b«o n-agv Iecdü''ett«! i»*dnlt meg a páti oktatás, melvben a tűzoltók nacry ré«ze i« részt vesz. >mtlyen le^ríwcprtéstel foredták. a közséDf ar ok^t^^bap ré«5Tv4te!». m«st an^ál wa pyobb Bzámn a lezrrrrspléd*?-Nem *rtaftéfc m8g a r**tok''afás jelentőségét A nemzetközi hely zés. A tszcs elnöke a m"íyei tanács gazduági osz''álvi''ál lar''oit értcko-lctcn november hóban f?t-''•zólalt és kérlc a szeg kiutalását. Dc azó a nem történ* intézed«. Kériük az ügy in''ézé érc hivatott személyeket, hogv az. ügyet vizs-1''l:<k meg és intézkedie-ck. V v a tél béíllta előH az épi''ke-é« be-fcie:''he^sük, mert nagy k^rok-t oko-hst a havazás a felburott falakban. A mo?tarj istállóban 33 szarvasmarba van ki''éve az időjárás viszontagrá-''ának. Proszcnyih József, tszcs elnök. íanuüanaU ... !zet ferrflltsápe foatns?á teszi, hopy tfizoltóirk is tonnljanak, niepismprlék az elle^tcs alias oróbálko»á''«lt. melye'' kel ereü-mAnvftWkre törnek. Ha *acul-nak, akkor meryMós^thff''fk írl- — pri rem szah^d elfelejteni tp-fv»* V r ak. TÓTH SÁNDOR tűzoltómé«tar, Zalas^entgrőt- A mun ka» és falusi levelezőnek sokoldalúnak kell leimte. Havainkkor kitartónak is Hesedüs Antal tsz ta» megtanulta: A jól vagy rosszul végzeit munkatói fíigg minden csoporttag keresete a munkás és pakasztlevelezök erősítik a sajtó és a tömegek kapcsolatat A Vörös Csilkg termciőízövoí-•cc- ei irodája melier; nyiiik köz ve len Hegedűs Anlal tsz Jag iakásának ajtaja. Bent a konyhában jó melegen, párnázott koreve len ül Hegedűs Antal ós cjvas, f.-lesége o tüzhelj'' előtt kukoricát morzsol az állatoknak. — Akármilyen jó is az idő, mégis csak léi van — mondja Hogedüs Ar.''-ai. — Különösén ilyenkor c?te íerdu! hidegre az idő. Bizor.y jó a meleg. — Mikor szóba kerül s zárszámadás, mind ketten felfigyelnek. Mosolyognak. — Szépen dolgoztunk cgcíz évben. szépen is kerestünk — mondja az ember röviden. — A íiam ii a legjobb műnk: erek közöl t volt, ha valahol ¿egiteni kellet:, vagy sok voll a munka, ő mindjárt odament. O már akkor tudta. r.mít mi,-mtg csak most tudtunk meg, u *>ei melöszil vetkezet annak .10, aki izeret dolgozni. Ml Iii «o kai dolgoz unk, de "tr.l uak hir. ):öl tudjuk, hogy Jó lc« akkor mm győződ ünk meg még róla. O pinten megmondom, cz o tudat, lámáit kiolt vlsazalmzott bennünket, nv:rt CrhftUttnk volna «''. bb eredményt U, de mo*t már világos«« látjuk: ráS-lQm min. den. amit u tcrmcl&izövetkezetrc mond ar. ellcnrég. Soha ilyen nyu. r,cdian nem voltam mint most, nincs gondom semmire. Nem va. syunfc rászorulva a fiatalokra, sőt még mi 6Cgi|ho nénk őket, h« kellene. Dohát nekik is megvan mindenük. Lányom nyáron vérez e el ez agronómus iskolát-Fiamat a termelőizeve'' kezel ki tűn cté":kcppcn iskolára küldte, Pestre. Nagyobbik fiam most harmadéves egyetemista. Moíc volt itf-hon uz ünnepekre. Alig ismertem meg. Kell-e na-'' gyobb boldogság egy szülőnek, min. hegy bizjcrságbai tudja mindegyik gyermekét? Azt hiszem. nesn. — De nsm mindig volt ez igy» c.cm mindig voltunk'' ilyen jólétben. Valamikor cseléd voltam én is, meg a szüleim is. Még most is emlékszem rá, hogy tiz éves koromban egyszer az uraság fülemnél fogv? '' vitt ki dolgozni, miért aztán tiz fillért kaptam. Az apám csak nézte, s>:mmit sem szólhatott, ha kinyiíja a száját, már mehet is. Kereshetett volna magának más munkát, ha talál. Ketten herö.unk egy. pár cipőt, smit vagy ö. vagy én huz am fel. El lehet képzelni, mennyi ideig syuzlunk egy pár cipőt. A feleségem meg olyan bakancsokban járt, ami; mi már r.om tudtunk tovább hordani. — A felszabadulás után aztán megváltozott a helyzetünk, kaptunk ml is földet. Ekkor már jobb volít, de igy gem vlt ük sokra, pétiig sokat doljzoi''iim nk kor is. Reggeltől estig emelgetlc-m i, rönkök«; Üyonkor télen w erdőn. Egy é''vvoj czelC.it uz ún bsléptem a j ermelő: icllve'' le* zot bs Uevltttfiu u hut hold földemet In, m#t? n lovamat -K Munkához lút. liui''c, Vnn eredmény •— ven*l át u szót nz nxízony —, vágtunk egy 220 kilós dí<znó\ vif.tünk kó ujat hixlelúrra 1.500 forintért. Jövőre már kel löt hlzklok Az idén hárman C41 munkaegységet crtüik il, 13 ezer 461 forintot kap''unk. Jövőre még többet is kaphs unk. R:.j unk múlik. Hegedűs Antal és családja számára uj élet nyilt meg. a t?r-melősTövet-koze''ekbL- tcmöral dolgozó parasz''súg jjöndtala?* boldog, ö''ömteli élete. A lemvt-lő szövetkezetben talál-ták ms*; mind-z\ mi* már réyon -.kar''a>-a rwridt As cz-brd é''etek A > ~ crmelőizövetkczetben ^öltött egy év alatt maguk is meggyőződ ek ..rió!, hegy mennyire igazuk vol a v-''-ndégtégben itt járt szovjet parasztküldötteknek, mikor ezt mondották: „A jól vagy rosszul végzeit munká-ó! függ minden egy» csoporttagnak a keresete". Megfogadták a szovjet vendégek tanácsát és hasznosít c-ták Az ő segi''ségük alapján fog o nagy-kanizsai- Vörös Csillag tcrmelő-zöveikezet jövőre míg szebb, még jobb eredményt elérni. Rigó Jditcs ■ A kommunista társadalom felépítéséért vívott harcban egyre fokozódik a bolsevik frajtó jc len ósége. Különösen nagy jelentőségűek ma a vidéki helyi újságok, amelyek kőzvet-''enü. kapcsolatban vannak a hely: élettel, a he''yi lapok előtt az a felada'' áll. hogy a párt és a kormány politikája és in''ézkedé sei szellemében neveljék, akti vizá''ják a dolgozókat- ifc helyi sajió a kolhozok. az üzemek ó''e éből vett konkrét, közelálló és érthető tényekre támaszkodik. Igy tágabb lehe''őségé van az újítók népszerűsítésére, munkahőstetteik ismertetésére. A helyi lap, mint po''itíkaí tö-mejrszerv. csak akkor ''-öltheti bo eredményesen szerepét, ha ezo-"os kapoco''atltön áll a.do''gozók-kaJ és kiterjedt aktivahálózatra ¿maszkod ik- A párt sajtójának fonto? sze. rcpe van a szocializmus építésé, ben. Hasábjain nap. m:nt nap mozgósi''tja dolgozó népünket a terv teljesítéséért, gazdasági és kulturális felcmekcdésünkért. békeyétkimi felkészültségűiig fokozásáén folyó harcra. Ezeké- ^fnagy feladatokat népi demokráciánk fiatal sajtója, élen pártunk központi lapjával, a Szabad Néppel már eddig :s azér. tudia oly sikeresen megoldani, mert bősége-''en nierirhete t a bolsevik sajtó gazdag tapasztala, íainntk k»ncsc8.árál>ój. A fezovjet •"ajtó mutatja img számunkra, hogyan keli hittel és meggyőző, dé-víd Írni a békérő!, milyen kér. lelhoteikniU kell leleplexnütikXo. háborii» kalandorokat, milyen clsznk''ithutatían kftpcsokvto; k«tl teremteni az ujKig és a dolgozó tömegek kői ölt. a bolsevik sajtó egyik jellemző vonása, hogy állandóan ogyűi-anüködik uz ol. v^ókkal. a/, olvasók levelei gaz. dngitják uji-ágai.ik tartalíná''. életet, harci kedvet, átütő ertft kölcsönöznek neki. SegrJk abba|i, liogv eredményesen töltsék Ik Lrnin elviára áltnl megszabott feladatukat: valóban koückt''v propagandisták, agitátorok C3 szervezők legycneJv. \Aiiiioz. hogy a kapcsolat való-báa^iiycn szi.árd, tartó<: legyei, nagy segítsége; adnak a munkás és paraszt levelezők bátor kritikájukkal, az ellenség leleplezésé vei. A munkás és paraszt leve lezés fon-osságát, Lenin és Sztálin elvtársak számtalanszor kihangsúlyozták. Sr áli.i elvtárs igv beszélt a munkás Jevcjczökrő''v „Ezek az áHalában íogékony, az Üdvözöljük a sajtóleveiezök e.sft megyei konferenciáját ''gazság tüzétől lángolók, lelép. Iczni, hibáinkat mindenáron kija. virani kívánó emberek. — akik-nem félnek a golyó ól — ezeknek az embereknek kell szerin. tem az egyik fő emelő szerepé: bctö''j.eniök h''báink kiderítésében cs helyi piri, valamint szovje* épíiö munkánk megjavításában." A levelezők a közvélemény pa. raneiuokai. Nem passzív króni. ✓Ivások, hanem alkoté^ag beava-koznaív uj ¿le.ünk minden mozza. natr-ba. Leveleikkel, bVálatuk. kai, javaslatokkal megteremtik feladata"nk megoldásához s3ftk-«égés légkön, üzemben, falun, vá. roson egyaránt, a levelezők a sr.oclaH*mus épi|ő munkásai, nktk s''egi.lk pArtiiilcat és népi államunkat a határom'',ok pontos és gyors megváló*!• ásiib:n\ Amikor hírt adnak n tömegek között felmerő.ő számtalan leoz doménvczésröl, az ¿lenjárók ta. pasz.alalairól nieg/rják módszc rc''iket, uj és uj tar aiékokat tárnak fel ötéves tervünk sikeresebb meg valósi tásálioz. A levelezés a tömegek ellenőrzésének fomos megnyilvánulása, amellyel dol. gozóihk feltárják a vezc és eset. leges hiányosságait, leleplezik a még mindig burjánzó bürokráciát, a befurakodott ellenség kár-evéseit. a munkafegyelem meg. lazitők. a lustákat, lógósokak Megyénkben is sokat köszöake. .ünk az utóbbi hónapokban ör vc-ndetesen megnővekede- t muu-''cáj és paraszt levelezőknek. Be. jeicn.úseik. nyomán számos hi- aJ- bát fndunk kiküszöbőliii. Az táluk közölt helys kezdeménye-zc-s-tk, javaslatok hozzájárulták, anhoz. hogy olajüzemeink tuitel jesi-t .essék évi tervüket. A -eve lezők ébersége leplez e le nem egy esetl>cn a pár:szervezc|eink-bc, tanácsainkba befuiakodott ellenségei. mint például a zala. szent györgyi pártszervezetben meghúzódó malom.nlajdonost. akitől azóta már megtnszlitoltuk pár.unkát. Nagyon sok értékes hírt kapunk levelezőink u.-ján géirállomá^Ink, tsscí.ink ered-tnényel röl. Ezek a beszámolók beszédes blzonvlléka! a megyénkbe i is cgyro Jobbon meg. szilárduló nagyüzemi gaxdálko-dús vltiithatafbm fölényének. Egy-egy levelezőnk Írása nagy mozgóéi tó erőt képvisel, üiró Ida pőlöskei trak.orlv-a felh''vA-sa a zala; dolgoió nókhös épp arra az időpontra esett, amfkor asszonyokat 6s lányokat toboroz, unk gépállomásainkra*. Ez a felhívás is hozzájárult ahhoz. hogy. azóta rövid egy hónap alatt ;">8 dolgozó növel növekedett a zalai. traktoristák száma. Sorol-ha''iuánk tovább azokat az értékes javaslatokat, ötleteket, amelyeket levelezőinktől kaptunk, de már ezek is mutatják, hogv a zalai levelező-mozgalom rövid idő alatt sokat fejlődő^ .Hiányosságaink nem is a levelezők szorgalmán, érdeklöde-''én jnauil-nak. hanem rajtunk, Pár,bfzotfv ságaink, pártszervezeteink, a \_ _ szerkesztőség mm ismerték fel időben a levelező mozgalom fontosságát. Nem sefti e-tük levelezőinket abban, hogv elméletileg. szakmailag kcpfczh.ssé''k magukat. Megtürtük hogv egyes helyeken mint például Lovásziban cenzuráz ák a levelekeí és ezzel béklyót rakjanak a :ömefiek í gész^éges bVáia <?;ra. Pár hónappal ezelőtt sok olyan levcl volt. amelvct meg sem válaszol, lünk, le sem közöltünk és ezzel akar>-a.akaratlanul le-becsültük levelezőink jószándékáV A mai konferenciának az lesz a feladat''*, hogy helve ci ér é-keJje elér crednivnveinket, rá. mutasson a hiányosságokra, olyan ősziuto segíteni akarással, éb.T hiráltttfalT^hofív u levele, jcölsk eddigi munkájuk «oráu tel. lék. Ez* kéri, ezt várju el pár. t-u.ik é!».meg>énk minden dolgo. *ójn a ma) tanácskozáson részt« vevő levelezőktől. Meggyőződé. sOnk, hogy ennek eleget is fognak tenni a -konferenciánkon résztvevő munkás-paraszt levelező elvtársak. Vasvári Ferenc a levelező-értekezlet résztvevői tiszteletére a járási kultúrházban ma, vasárnap délután 5 órakor kulturmüsort tartanak a zalaegerszegi és a naay-karizsai kulturcsoportok- A kultúrműsorra minden dolgozót sze-reiettel várunk. Az üb. irodában fclcseng a telefon. — Halló... Mi az?- 210 százalék?— Nagyon szép. Hogy hioják? Cser Lajos esztergályos? Rendben van, feljegyeztem. Amig óz üb. titkár balkezével fülénél tartja a kagylót, jobbkezével gyorsan jegyez az asztalra terített fehér papíron. — Nem értem — kiált most a telefonba —, a Lajoshoz írjak még egy „A" betűt? Miért van erre szükség? Nem Lajos, hát akkor mi?Alajos? Hát nem mindegy, hogy a Cser Lajost Lajosnak vagy Alajosnak hívják? No, legyen meg a kedved. A 210 százalékos eredmény szép teljesítmény. Megérdemli az a Cser Lajos, hogy Ala-jos legyen. — Ha lelkiismereti vagy pontos-idgt versenyt rendeznének, es u Kovdct Péter eltő dijat nyerne — ¡egyezte meg az üb,-titkár, am''kor a Itacylót vitusahelyeste a villára —, 6 a leg/obb mfergdlyotunk egyike Motl It ő Iv/efonúlt a műhelyből, hogy Cier Ala/ot 5 xsása. lékkai túlszárnyalta öt, Nagyon büszke arra, hogy a Szabad Népnek, a Sxpbad Földnek és a Holdnak tg levelezője, A párttaltót állandóan tájékoztatja a: ütemben történő eseményekről. Főleg arra bütxke, hogy mtndlg meg''alálja az érdekeset, at újat aminek nyllvá-nostágrahozúsával a termelést elő segiti. A legnagyobb gonddal ügyel arra, hogy amit leír, az 100 ¡százalékig valóság leiyen. — Emlékszem egy esetre. amcTy jellemző X^iács elvtárs lelkii9mf-retetfégér£ Egy értekezlet alkalmával odrion hortem és azt mord ja, neki sz/?ősen i*tffor-ó:"i kell a szerí?&?i&yke^ Az idő már éllel 11 óra körifij rári?\Síe<jegyez''em: kár felhívni'' Zalaegerszeget, mert A LEVELEZŐ ilyen későn már úgy sincsenek bent. Öt azonban nem lehetett lebeszélni. Negyedóra maivá sugárzó arccal tért vissza. — Elintéztem — újságolta boldogan. — Az volt a helyzet, hogy Nagy Béla hegesztőről azt írtam a tegnapi levelemben, hogy a víztartályok hegesztésénél új munka módszerrel 307 százalékos teljesítményt ért el. Azófa kiderüli, ho*y íeljesUmér-ye nem 307, hanem 309.5 százalékos volt, —• Hát ilyen ember cz a Kovács Péter esztergályos. ★ A sztálini müttak lelket hangulata ural la az Ütemet, A pór '' úgy működnek, mint egy hlbá''lan óratzerkezet, Kovács Péter egymásután kéizl''l a dupaHyúruda kH. 205 tsdsalókot tilletltmónyt éri cl. — Cter Ala/ot lúltell ra/lam — mond/a, mintegy blrdlva ta/dl mun-há/ál, — Vpy látszik C**rnek iolb a tuunkamódfsere, A mul''kor ón dolgoztam lobb munkamód nerrel, Aludt f-m Csernek. Nagyon tí''vci a srác, Atvetzl a munkamódszert, nztán túltesz a met''erin. Ex azonban í''py van rendlén Nem ttt^ol luk el egymás előtt a iá munkamódszert, nem úpv, mint az a vi-» száki — a műhely rarkábtn lévő esztergapad felé mu''at. ahol egy 55—60 év körüli őszbecsavarodó esztergályos dolfiz;Jl£ j ■— Jó szakenryei —- mondja, te-">inteiéf még-mir^<r.z őreg-n p''-hen''ctve —. csak ''•kő''- az i¡rh''rn. nek sem érvlná el, hn «»*"•« el e''-y pty munkadarabnál ?*0—300 százalékot teljesítményt. Amennyire jó szakmunkás, annyira ravasz. Azt mondja: Jhát nézzétek, igy csinálom" — magyaráz, magyaráz és a végén annyit tudunk, mintha semmit sem mondott volna. Dc azért kifogtak rajta. Cser Alajos kileste a titkát. Megjigycl-fe minden mozdulatát és másnap ugyanazon a munkán már túl is tett az öregen. — Régi szakszervezeti ember az öreg Jónás. 45-ben csapott fel magánszektornak, dc 49-fyen már belátta, hooy nem a helyes útra lépett. Azóta itt dolgozik. Nem nárt-tag. Kár érte, hogy ilyen betoko''o-dott ember Igyekszünk megnevl• nl,> Már értünk is el eredményt; a szemináriumra szorgalmasan jár. Lehet, hogy rövidesen nemcsak /ó dolgozó lets, hanem ön''udaton dolgozóvá h válik » akkor ma/d önkinI ad/a út a munkamódszerét. * Kováén Péterre hllrxhe a vát''"hl lg, Víj/ftHif«riyíc/i tudják róla, hoty a SxabadlNóonek ót u megyei lopnak Is levelezője. — 21Ó atáxiilikos lel''%sl''menyemnek köszönhetem, h«/y leve-lező leltem « ma«yara*it, — Abban az Időben ez voll a legnxipa snbb tel/e-Ltmény a ml ütemünkben az etz''crpálvosoknnl. Az egyik napon újságíró fúrt nálunk. Egyenesen a mi műhelyünkbe iöttek az, üb.-tl''kárral Gondoltam, hogy hoz zámjönnek. ''Ismertem ezt az újságírót, sckal járt hozzánk Az volt a szokása, hogy a legiobb é* a ''-g-rosszabb dolgozókéi beszél''. Me* is mor.d''am előre, hn''v jót vagy rosszat ir az üze^S-lről —- Szabadság Kovács clv*ó-s _ köszöntött ar újságíró és a k-séi nyújtotta. — Megy-e úgy a mánk*, mint mait nap? Vasárnap, 193?. Ha. e. — Megy., bizor.y, meg a múlt napinál is jobban — válaszoltam. Erre ő megkérdezte, hogyan értem el ezt a szép eredményt, kinek cdt m át a munkamódszeremet. Sokáig beszélgettünk és másnap egy n"£y riport jelent meg rólam az újságban, majdnem szószerint úgy, ahogy én azt eimond''am. — Ekkor jöttem rá. hogy amit az úisúgirór.ak elmondok, azt magam is megírhatom és beküldhetem az újságnak. Igy is tettem. írtam a: üzentünkről és elküld''cm a Szabad Néphez. Egy héi múlva jötf a válasz. Azt irlák: „Kedves Kovács elvtárs. köszönjük az üzeméről írott levelét. Szeretnénk, hu m*g-irr.ú azt is, hegy a hcgcsz''űmáhrly miért nem tud''a teljesíteni a tervét és Németh Sándor, akivel oh-an sokat loi''lalkozik levelében, miért nem éri el a normát?*'' — Antii a Szabad Nép kért tőlem, még aznap ette megírtam és pótlóra it udtam. Boldog voltam, umlkor néhány nap múlva levele-nut vítionl láttam as ú/*úgh''\n. Kótőbb a Ssabud Földtől ót a ''¿u-Iától it kértek tőlem levetet, liiy lettem levebzü, Asó''u már tok levelem meginteni. Büi ike vugvuk erre. Amióta levelező vagyok, üze-mlink^en a munkafepylem megszilárdult és a termeié kenyai $ Is emelkedett Mindent megírok: az eredményeket és a hibákat it. Bátran. de ig''izsúpotan bírálok. Azt hiszem, az én leveleimnek is van egv kii részé cbbun. hogy Szemü-k éves tervét ''magasan túlteljesítette. Helyesen gondolja Kovács Pé''er ilv''árs. Az ő levelei sokat se fi* ettek a murhnfegyelem megszilárdi-tásó-ól. az üzem mnrktiának m~g-:avítá ¿nál — erre valóban bü''zke lehet Kovács Péter levelező. (Takács Elemit.) 1952 a terv döntő esztendeje .Iparunk fejlődése az: mu '' i*ja, h<>gv felemelt tcrviVuk ••oá! is 6% ellenségeink minden két. kedésc és RaacE0>''k0dásn dúcára >égrclnj ható" — mondotta Ká* kosi eivjárs a Központi Vezető, scg november 30.án tartott ülé- r; \ j |, Amikor ezek a szavak ''{hang-''■v. ak mindössze 21 munkanap v.i''.asz ot. el bennünket az év vécétől s az ütemterv tf''.jesitésénél p.:<iig 0.7 százalék lemaradás mutaítkozo-t- Rákosi e.v. társ megmondta azt is hogy ..ipari termelésünk jelenlegi ál-iása m-ilev: 1 százalék terv elje. sitménv (óbb mint 600 miKió forint értékű termeivényt jelent" — vagyis a hiányzó 0.7 százalék velje-''i''ése 420 millió fori.it al gazdag?ja népgazdaságurska-t; uj :>iunkásIakások. kulturhásak, bölcsődék. szülőotthonok épi ését te. szi leho''ővé. Minden egyes -százalék, amslvet tervünkbői megvalósítunk. dolgozó népünk életszínvonalának emeikedé°é> és. a béke erőinek növekedésé'' jelenti. Dolgozóink — Rákosi elvtárs savait nvegszivlelve telj esi te > ék a tervet, mintegy a''áhuzva Rá-■cosi elvtársnak azt a mjgállapi. tását: „Tervünk ivátix . . . végrcha Jtbaló". Megyénkén szép számmal akad. nak olyan üzemek, amelyek 51-es tervüket tubzárnvaka, uj győ. zviini harcra készül ek tel. A .0» vtV»z( Kőolajtermék* Vállal«», a/, Aiványku ató é» Mélyfúró Válla-.lat az Asváivoaj Gépgyár. * M»Ky»anuwl ÜVvggyáréu «./.«inio* más ütem IxjblzonyltotiiVk, hogy u tervet numenak teljo^tunl lehel. h:in«m tu! 1» leh«t azt Márnvalnl. Pártunk II. kongroMZu»a ha. talnia» faladatok elé álMtott? dol. gozóinkat, o.von feladatok Jé, .iinelyok meg valósítása nz első piilanatbai -alán lcheteWcnnek fm-j azok előtt, akik nem isme-rik annak a dolgozó népnok a2 erejét, amelvet pár unk irányit. Dolgozóinkban azonban felvetődött a kérdés Kivá.nt-e tőlünk pártunk egvetlcn esetben is olyant, ami megvalósihata -lan? Nem Amit a párt akarj ami- a párt helyesnek toláh, azt meg js valósítottuk minden egyes tset-bcn. A párt messzebbre Iái, mint a tömegek A párt túllát a mindennapi probémákon és érvényesíti akaratát még akkor is, ha a megválód-ás f okozoít áldoza ot. erőt kiván és egyesekből kételkedést váU ki. A párt nem az egyesek hanem a dolgozók összességének felemelkedéséért, boldogabb életéért harcol s köve''kezet es harcát minden eset. ben diadalra viszi. Am&or pártunk II. kongresz-szu-sa utá-v dogozőink üzemi értekezleteken megbeszél, ék a fel-emelt tervvel kapcsolatos teendő-ke*, nem <gy ese iben és nem egy tormában hangoztata a reakció, hogy nagyok a feladatok, meg. valósilhata lanok. A dolgozók azonban már ekkor tud ák. hogy nagyon sok lesz azoknak az üzc. meknuk a száma, amelyek a fel. e«>«t tervit túlteljesítik, Akkor még c^k annvh tud-''unk a fel. .V™01'' hogy a termelő, vrók fcjlMs^l állapo''K lehe''őv* M-nl r. mPBVB óvirtst, ajíkor még c«»k ftnnyK tudtunk, hogy « terv trlj.sltóiável i.árhuxHmoíín .mel. kedlk ólo''«»lnvot>ilunk( hit« jóiban cfivál''alAn nom''flondil •unk hogv pácunk már „ torv teij««14ie ciótrt, november án jne«.i*nntotl a jcgvretidszort ¿s ujabb kapukat tár a Mtm«lkcdé. >ünk oé. SzámU''ttmk arra, hogy jegyrendsser eltörlése bekóve''. kezlk ezzel biztatlak u termelés vonalán elért eredményeink, ez. ** biztatott az idei ió termés is, de a megvalósíts: későbbi idő. poa ban gondoltu-k. \ ..Nem egyszerűen c-ak arról szó — mondo''ta Rákosi elv-rs —. hogy az év elején é''etbe ¡öptí.tett közellátási rendszabá-vr*at. az «leímezésí jegyeket meg**ün.e jük. Ezek n mosiani javaela aínk sokkal mélyebbre uyu''nak. érintik mindazokat a közellátási, l>ér- és árkőrdéseket amelyek megvá toz a ása szükségessé vált. miu''án hazánk mezőgazdasági országból ipari országgá és kapitalista . országból szocializmus épi ő országgá lutt. jelentősége alapján ez a mostani javallatunk folya''ása annak a fejlődésnek, amellyel meg''eremte''- ük a jó pénzt, álmosítottuk az ipart, megkezdjük a falu és az egész ország szocialista átépítését... A iegyrendszer megjön c''ését elsősorban az tette lehetővé hogy pártunk szrvósan és következetesen megvalósi. ja a II. pártkongresszus határozatait." 195l-es tervü nket befejez ük és beléptünk az^ö cves. terv harmadik évébe. Mit jelent nekünk, mire köfe ez bennünk?* a harmadik .ervéví Elsősorban is azt jelenti hogy ismét közelebb ju ot. tunk a szocializmushoz, azt jelenti, hogv mrnd jobban szilárdul az aíap amelyre boldog jövőnket építjük, azt'' jeleníti, hogy az élefszínvonal cmoTkedése nálunk nem tiszavirág hanem egy. re szélesedő, egyre emelkedő kő-ve.kezo''cs folyama , amely az egész dolgozó nép jóié''éhez vezet, azt jelenti, hogy pártunk ve. ZCtéíéVül ni niérfö''dkfíhft* Jutottunk amelyen jul nehéz, de iiivgy*zorü le.odalok váriak mog. vaióíi''áuru A Szovjet Hadsereg vliág.ór ^n.lml Julcn ór.égn győ. zcluiü tei''le kho.öyé Kzáinunki-a, hogy cíjiitlmt unk ehhez a mér. föluvúhőz u harmadik tervév« he». Sziálúi chtársnuk, a Szov. je tiiiló se^kó kezénex köszön-hu''jflk, hogy ipari tcrmeié*üak ma már 2őo százWtó. est1 ki az ulolsó békeév termcé-ének. A III.ik tervév azonban még foko. zottabb feladaiokat tár elénk és ezek a feladatok arra kő éleznek l>ennünket. hogy az c-lmuLt év tapasz.ala aiból okulva az eddiginél keményebben fogjuk meg a munkát több akaratai, nagyobb .le kcsedéssel, szilárdabb munkafegyelemmel fogjunk hozzá a fel. adatok megvalósításához. Az 1952 évre szóló költségve'' és ha''almas összeget tesz ki, túlhaladja a 42 milliárd- forinto-. A költségvetés'' iegnagyobb részét, több mim 15 milliárd forinto- beruházásra fordítunk. Minden ado''iság megvan ahhoz, hogy az 19ő2-es év ^kerekben jóval felül múlja a mul- év eredmé nyeit- Vállaia.aink, üzemeink, ál.» kuni gazdaságaink és tszcs-ihk do''eozói már az első napíól kezdve azzal a szilárd elhatározással álljanak munkába, hogy egyetlen napja se legyen áz év nek, mely kLbasznála lanul ma- radna mely hézagot üthetne a terven As emuk'' év — ogves üzeme-ken keresztül — niegmu,t,a.<ta. mcmyi he»lemetleai«égael jár a lemaradás A Megyei Ta arozó Vállalat az év utolsó két hónap; ,ában minden elkövetett. hogV teijesii se tervé. — és megsem tud''a teljesíteni. Mi történt volna akkor, ha nem novemberben és nem decemberben, ha-nem már januárban eltölti a vál''lala. vezetőségé: é? a vállalat dolgo. zóit a szocialista feleiősségérzet? — Tervüket nyilván teljesi.ettél* volna. Arra hivi koztak, hogy a lema. radást a munkaerőhiány okoz la A zalaegerszegi és a nagykanizsai magasépi- ési vád.ala ok ugyancsak egész éven át — főleg a nyári hónapokban — munkaerőhiánnyal köz. döftek. Ezek a vállalatok azonban miauiéin eikö vettek, hogy bizlositsák a munka folyamatosságé és jervüke; homcsak Selje-si.ették hanem tul is szárnyalják. Vájjon cz a .ehetőség nem állt-e fenn a Tatarozó Vállalatnál? Aki a napi terseit nem teljesig — há ba támadja a havi tervet. Nehéz az az adósságom törlesz-teni. amely már nagyon felgyülemlett. Kétség''elen, merümek fel nehérségek, d« ha n nehézségek'' öl ma visszariadunk, hol.nnp már nehezebb lesz megbirkózni velük, mert ullenáKóbbá teszik ókat n hozzájuk csatlakozó hónapi f cin cl n ok. Dolgozó népünk ma már ''vilá. gOMut látja, mit jclco. a terv umrudéktaiati feljcsllése Azokat a hn''uhmi* építkezéseket, uuie< lyek uz elmúlt évben folyiak országunkban, a.inak kössönho júk, hogv u háromcv«< terve, idő e''őtt befejeztük, hogy az ötéves lerv el*« óvó'' siker koronázta hogy a második tervév ¡pari rer-melésénok rohamos növekedése biztosito:-''a nemcsak az eredeii orv tul''eljc^ité^t hanem a felemelt feiv megvalósí ását is. Megyénk dolgozói, amikor a hatalmai mér© ü ruhagvár elkészül . ♦udták, hogy azt is annak köszönhet''ik. hogy becsÜVescn te''je-i'' eV. ék tervünk eddigi részét. Amikor szülőé» thonok bár házak családi házak, bölcsődék napköz''olthonok. állami cazdasá. ga:nkban magtárak, is állók silók épülnek és falvainkban egvmás-u''án fúrják az -ar''ézi kufakai'', gvu''n-''ik fel a villaríyégők — dolgozóink tudják; mindez'' annak köszönhet::*, hogy hal''lgat ak a párt szavára és munkájukat jó! végezték. 4 reánk ráró fc''adalok nagj-obbak az eddigieknél nagyobbaknak kell Kenniök a fel-3doj ok megvalósításához szük sóges fe késaüi.ségnek és nagyobb- iak kell lenni a lelkesedésnek is oms''lyel a munkát végezztik a ternt a megvalósulás felé visz-szük. Ha a -ervteljesi-tés alap''a a szilárd munkafegyelem — ami nyilvánvaló —. akkor a munka-fegveiem meK*2:lárdttá -áért nz 52 es évben sokszorozott erővel kell harcolnunk. » > Ar ellenség ügynökei ellen sok szorozott éberségge. keli harcol, nutvk. Ha azflá"juk. hogy egyes üzemekben, azéri megv gyen géb ben a nuurfcá, ni&pSj? dolgozók egy ré ze nem e''ég ön uűatos akkor a népnevelőknek fokozott erővel és feíkészü'' séggel kell a felvilágosító munkát végezniők és a vommunisi óknak példamu a''óan kell az élen járniok. Ha az üzem sz''ohámovisiái eddig nem c^atl3" kozak a Rőder mozga''omhoz. akkor az 1952-es év sikerének érdedében feli&ticnül csatlakozniuk kell. A (Rztabánovisíáknak magukkal kell ragadniuk a lema. radókat, az élvonalba hozni a normán alu. teljesítőket is. A sztahá-iovistáknak érezniük kell. hogy ők a terv pillérei, tudniok kell! hogv az 6 jó munkájukon fordul meg a tervt«ljesi-é* sikere. „Nézzük meg a sztahánovi&ta elvtársakat — mondopta Sz ália elvtárs — Mlfe''e emberek ezek? Nagy óbbá ra fiatal, vagy közép koni munkásoK és munkásnők, miivelf é^ technikaTas képze* eml>cre''< akik munkájukban n "pontos dtí fa Kxnlwosság txS''.tln. kt^nét adják, rklk ér ékehi Mid-Iák az Idő szerepét n miw>kál>«ti it megt¡multák, hocv ar. Idő* nornenak percekkel hatiüm iná-^tlperceikkel la kell mérni" A szitahánovlvákra nagv feledt. vár az elö tünk álló ha''almas munka c''véaz''sénél. ..Kép-zebt emberek akik munká''ukb"n i poi o-*á<? és saabato%«átf péidi. képét adják". A szebánovisták azonban akkor végeznek valóban jó mui>kát. ha poiv''ossá"U.kat és •■•/nix»-óságukat m''.nél rbb d^'' goróba belenevelik. Akkor végeznek valóban jó munká.. ha az idő szerepének ér ékét dolsozó társft''kka. neg á nitják s ráve-ze«ik őket arr? hogv .^z időt nemcsak percekkel hanem má s<vl percekkel is keH mérni" Sz''iahánovisráijjk lartsák köte. ''escéffüknek a termelésben lema radók eiőresegi''é ér, legyenek a műhelyátlag irányi ói, a teljesítmények parancsnokai. < Nagy segi»f»é«e< ad a terv''eljesi-''ésnek a Gazda-moz ga-lom mnél szélesebb kiierjesz-ése és felikarolása Az üzeinveze-''ő ól kezdve a legf''aa''abb ipari ''anu''óig minden ecves dolgozó kapcbolódion be a Gazda mozgalomba,'' amely ne legyen időhöz kötve Induljon mec a versenv az év első napján es egyel.cn nap «e muljoi el eredmény ntökül. Ha a Gazda mozgalomból minden dolgozó lelkiismeretesen ''dve°zi a részé hata''mas ér ékeket l«-karijha unk meg népgazdaságunk 3zámára és ezek az ér ékeli fel-becsülhe eten mér é ben :ámaszt :ák alá a tervteljesit-és sikerét. A művezetőkre ha-almás fel-adait vár az ötéves -orv barmad:k évében. A művezetőknek nem csak kiváló szakmunkásoknak, hanem kiváló szervezőnek is .keM lenni ők. Amellett, hogy a szakmát a legapróbb részetekig ^ meri, ismernie keü a hozzá beosztott dolgozókat, azok képes ségeit, hibáit és jó ulajdonságaij. szakmai felkészüii ségét ój poii-n«ii képzel. íáégét is. A''művezető, nek nemcsak jó mestemai keU lennie hanem jó népnevelőnek is. A mu nkafegyelem terén pé -dát keli mutajnia hogy a munkafegyelmet a műhely dolgozói ó; is megkövetelhesse. Pon osan Ismernie kell a tervet s azt na pókra, mankapadokig felbontva naponta ellenőriznie. Szerveznie kell a munkaversertveket s a legszélesebb tere- adni a versenv nyilvánosságának. Kérelmié kell a legjobb módszereket, amelyek kel a termelés- meggyorsíthat:ja s a rnűhe''y dolgozóit is rávezeK''i! az uj munkamódszerek keresésére- A művezetőnek éreznie kell, hogy felo''ó* a terv teljesítéséért. A vállal» ok, uz üzemek veze. ''ÓJ tuürjók az elmuli év piiHRtula aU és hanználják fel munkájuknál Szó áru «bál hugv ák ki u közbi jölt akadá''.vokai" A kílzbej/vt''f akfldA yokkal va''O títkiiróiAt női« Üzem .«rx-» eIJo>lifi< »(^ittk vált k*rekkó őjóvé, Gyaki-an hangoz atjuk: a. komnian''Nfák előtt nincs akadály. Tehát ne Ismer, jünk akadálft, zúzzuk s''zét, hu utunkba kerül Elsősorban is az üzem vezetőjének kell annak lennie. akt netu ijed meg a nehézségekről A gőzhajó, feltalálása eőic a viharos tor.gcrtJi so; esc.-ben a hajó kapi ányának a mo. gatar ásá ól t''iggött a legcnvsl: a hajó sorsa. A válla la ''vezjtó is, ba keméiiven. megállja a helvét ha iaőben felismeri hogv mi há''rákatja a munká. s mindjárt a hiba elevenjére nvu!. hr. cen''iraéterny» pontossággal, .''a párt álral megjelölt uíon halad, akkor az üzem, amelvnek veze-''ését pár-uuk reá bízta minden bizonnval teljeshi a tervet. Ne felejtse ¿1 az üzem veze''ője. hogv országunkat, mely romokban hevert, a jó veze és ''eUe virágzó. fejlődő, szocializmust épi tő országgá. A csatáka* azonban nemcsak a parancsnokok nyerik mag. A parancsnok a kőzka''onák ömígei nélkül olyan mior az iránytű, amelyei a mezőre dob-ak. A vezető körül a katonáknak, a munka edze t, kemé íy öntudatos harcosainak ke.l csopor osulniok. A terv teljesPtéénél elsősorban is a munka igazi bőseit, a fizikai munkásokat ille.i a dicsőség. azokat a munkásokat. ok:k derékig vetkőzve állnak az ol-vnsztókwnunce előtt aki.i< u bá nvák mélvín harcolnak a több ¡»énér , akik e-uíbe h drgben ki-tapóati végzik a munká» n fúró. (oronvná). az épülő házoknáC. nklk hegCK''*.ói)líi«,o,yok én g;iim<lok mi''IUiti naponta indul nak uj harcra u t^rv t«rJotlté HéérN Ha ozetí« a dolgozók okulva a/ •ddlgl hibákból, fcgyelmeíctten a munka stero ól el eve, Vf ze.őlk mögé felsorakozva Indul, nak harcba a harmadik tervév felada-alnak megvalósi ásdórl. ak kor nemcsak a tervünk teljesi. ''ésót biztosítjuk, han«m bénitó csnpávt mérüni? az imperiaH» Iákra, a bóké ellenségeire is. Tafcacs Eleméi Miniszterpapi ron, és térközök pontos betartásával „Alulírott azzal a kérelemmel fordulok t Zaj-a sz: ikesz tői égéhez. hogy alábbi cvoleme leközölni eziveskedjék" -- irja egy dolgozó ehő hoízánk küldött le volcbcn. Kedve« Lavéprónk! Ugy-e, már réc«n Jrtá''. lovele., .kkor, nmlkor a dogozóknuk e-nk nJA*aitp] lc. Ív to''t k/jré.oll olöndnl, azt U cw4« mlnigztot papíron" uor 6% érkü. tök pontos btílur (VfüvRl, E''.mult múr íz az idő. Akkor a .»minisz terpaplron" alázatos keservei, kel mondták e! a dolgozók, kér. ek. könyörögtek rimánkod ttlámtta! Bírálni dehogy mer uk Nupon^ u érkeznek Kzerko-ztö-ségünkbo a l^velsk, füzi.U:ootí lvp. píron. ecruzAval. t Inával rVÁ «jtó ürömmel foaudju iva. Uet w ''.welakii, Nem tífvetiégbö; hnem munkánk megjavításai redményeink fokozása a hibák inegazüntetéte érdekében helye adtunk a munkán parajt levelezőknek. Ezt akarja - P»^ lo''gozó nép. írj hál bu-ron, Jevólirór.k — k<?r<#í* fel bennünket gy.krnn io. rnlddal A lap a tied <\ .utndcn áolgozóé, Segl''*d a mfg-d s valu. mnnylílnk célját, ft ízocUllzmui* ¿plteni, a békét megvíd ni. dö próbá koziie. Ez Mól mindönkinek. aki ézure<né a levelező izájába ndni u mondanivalót. Munkájukat nem n m<s mélyMkedé« irányítja, mert tl«z ¡óban vannak azzal, hogy a enjtó lovc-lezójének lenni nem oeak meg iszte?ő feladatot, ha. cem kö''elezettséaet is jelent pártunk és do''gozó népünk, iránt. Az igazságos bírálat • jogé'', arnei''ye! pá:tunk a 6ajíó levelezőiét felruházd, senki el nem veheti — rpég.az fem. aki félti fehérneműjét a szellőztetéstől- A telefonból hallottam... mertek? Nálatok <«''in nem 1« hat mogniondaol aa lfiaratT Akt Ir. as tó! maprofltfella, hofiymlt vet a papírra % oem Ír valótlant. — Igazad van, daliát ha ez ifiv lesz. marazall^tetlk alaposon a fehérneműnket-.. ; — Tervétek tisztába magalo kat, akkor- Itt megszakadt a vonal- Nem vagyok híva a telofoo bczzélaetiiak klhol''pa''áMéBak do ma o kővetkezőket hoílottam a von álból i — Nálunk Iqen. És IJ, hogy álPok vele? — Hát volna itt ls oki irjon, csak olyanok, hoay nem mernek. Eddta nép? levelezőt szer -eztünk nálunk. Biztos, hooy többen fs fognak Imi, de titokban. — Nem értelek- Miért Szeretném hozzáfűzni, hogy a bírálat han*Jáoak elfojtása med- Vaaérn«p, 1M2. fa* g. Hozzászólás Szász Olivér tanár nevelői eljárásához A Z. dec:mbc.- !>•! száma hirt ..Uűtt iirrói, hogy Nagykanizsán : ''p;«r! "technikum dlákothoná U..:- Szá>/. Olivér «UUvc* tanúr roii titölte n vei© tiszteletlen »i).''gat»rtáH tuiui-dló Csermák Mcvá koIKginlál, »»lit u r.«JU* ;<rt'' )tic'', í> S>.ub; d ¿Kh.''rwo» 8jU>. v \híü utjiiu akart« utvoíolnl, A dkk figyelme* oll 8/.ÚV. tfl. i^''it''i, hotfy 1931«ben r.tm Ilyen v&kOM''-ktcri «¡karjuk r.we.nl t.z uj fzodu''.tfíft rmbntlpu»t m mi« hü ..rpul {»ondwflíulúibúl" is ic{.V, -z tlyfn f''eveiéül eljárásból ¡ikkcr stin kctünk. A líilzült cikkre Brezral László. Ipari technikum isazgutóju válawiclt. mt''lyh n « felelős. é£ kérdé.-ét kívánja lirztázni a- nagy nyilvánosság elölt. Az eddig megjelent két cikk eJéggé íelbolyg-lia megyei nevelésügyünk szürke tié.köznapjait a kérdés éppen a Za-án kére íz. tűi eljutott a dolgozók széles tömegéhez is. mit bizonyít az is. begy a szerkesztőségbe tebb ezz''-í ö kérdéssel /c?".:Jkozó levél év. kezei;. — A levelek két Uibcrra tsz ják a dolgozókat: egyik Szász Olivér mellett, másik ellene van. Kőzzük meg a kérdési éppen <./ért közelebbről. Szász Olivér lanár — mint elsőév:s pedagógus — apja akar: lenni egy olyen -.cnulónak. kit » szülők válása ío^rtoft meg a meleg családi o thcr.tól. Próbálkozása, nevelői kísérlete többszörös pofonhoz vezetett. Ez komoly hiba! Vsjjon elgcndolta.e Szász tanár komo. var. munkájának menetét? Mire aiaoozta tervo felépítését? Az erőszakra, c t:?íi fenyi''ékre. vagy a szeieUnen. a jóságon és a barátságén alapuló tanári tekintélyre? Eljárásából nyilván nem r_z u''óbbi derűi ki. Fiatal, kezdő-éves pedagógusok cz első időkben nevelői kudarc esetén sck''zor járva fakadnak s már azt hiszik, •hogy vége mindennek, hiába minden kísérlet, hololt még a sok. ¡•ok ulból es: k egyet-kettő; próbáltak megjárni, de azt is bizony :-j|anul. Embert nevelr.l. uj. no. cSa l-''ta ember''ipust kiformálni hozzáértést, pedagógiai tudást, türelmol. szeretetet kiván min-den nevelő ől. Szász Olivér tanár mesTvJfifaeit |Mty <s szocialista ped-gógia elméletének bir''eká-ban van. Azt hirztm a lürelmé vei van baj és nem találta meg a fok ezer ut közül azt, amelyiken cgyü t kellelt volrv? haladnia tanítványával. A burzsoá nevelési eszköz a verés csak gyűlöletet fakaszt, eldurvítja magát a tanítványi; is és elkw szitja ''ölünk, mig az egyéniség megbecsülése, kifejtesz ése és helyes irányba vtló nevelése sze relet és kölcsönös megbecsülés és tisztelet- alapján örökre o:sze_ láncolja a szülőt gyermekével, nevelőt a tanítványával. Szász tanár kartársmk nagy .tanulságul szolgál a meg''örténi ősei s a jövőbeni nevetői munkáját jobban. '' mogfonlolfcbban és tervszerűbben kell elvégeznie. Csermák kollégistáról csak ennyit közölt a- iap, .hogy kihívó, tiiz''elc''len magatartásával vá*" tottíc ki tanára tettleges eljárását. Vájjon hogyan telj''-siti Csermák kollégis''a a párttal, a kormánnyal. az állammal, a dolgozó néppel, a szocializmus építésévé-és a béke kérdésével szembeni fcöte*ezett:égét. ha m:gstartása tiszjele''len, ftZem''eien és odáig íe*zi''i a h;*rt. hogy az végül is elp. ttan? Mit szóin-k diáktársai? Kormányzatunk mikor hatalmas anyegi áldozatokkal meg''erem i a legjobb Tel^ótpVífö'' -fira b''gy ifjúságunk a legkoi^tfibb illákban, tar.ulóotthonökban készülhet fel a szociális*a jövő??; c-gybe-n etőirja a diákok állam polgári kötelességét is;-képességükhöz mérten a tehető legtöbbe elMátilcnl a tudományból. Csermák kollégista nagyon súlyosan elmülasz''otta állampolgári köte lesrégét. SulyOi f:lelősrég ''-eiheÜ őt Nem fog:dti el nevelője u -mutatását, tanácsát, az állam ált?4 ráfordMo-t összeget rosszul kamatoztatta, tár-ainak rossz példát jnulttctt s egy kezdő nevelői magatartásával súlyos hely ¿.ctbc hozott. Csermák kollégista e''.HŐMorbi« felelőa ''uz£rt. hogy Szász tanár r.em t«dta pó|o!ni dvo?ztoit apját * végül i* mn. vedő alanyi Jeli c*y olyau ttíiy-i''.< k, melyektől oktu inunknak, nfvtíUbünknek már jvljríen meti t<»n,tlt ke!''. knnl<\ IIo''/y cz a HoJnáJutfl» c*c''. bt. kCvo.kezell. ebban hlbá* » Mg. «yrl OlctuliV^ O.ziúly 1?, mely február ó o ftlelCs vezető nélkül hr.öyta tr. ipuii technikum diák ot nonút » clégsígeínek vélto ICO növendík egyetlen ber.''.lukó nc. velővel való neveléséi. A keretek nyilván adva vannak és ncm i .tgrzer:ncsérebb megoldás volt — mint oh''cgy a példa is mulat, ja —. csyetlen. gy-korlati tap.sz-talat''.tal a)ig rendelkező nevelőre bizr.l 1G0 diákot. A felelősség kérdését Breznai Lá''zló igazgató megmagyarázta cikkében. Ezt nem jar cm szük regesnek újból előhozni. Azonban szükségesnek tartom felhívni a tanulóifjúság figyelmét \rra, :mit Cssnnák kollégis-a el lasr;.ott. Az állampolgári kö-e Icsségtlire. a párüal. a kcrrnj''my-nyal, u dolgoió néppel szembeni felelősségre. A szocialista társadalom fejle-tebb, magasabb kép ze tségü. kominunis''.a erkölcsű embereket láván. Mi idősebbek azt akarjuk, hogy az. ifjúság a hős Komszomol példájára kojio lyan, öntudatosan készüljön Ifól hivatására: 3 szocializmus feli építésére és továbbvitelére. Ennek a hivatásnak az ifjúság cssk ugy feg megfelelni, ha komo]yan ''•eljcsiíi állampolgári kö eleségét. melyben minden tennivaló b''ennfoglaiíatik. Ez c sajnálatos eset ne azt mutassa meg a diákságnak, hogy egy szemtelen diák kihívó maga-artása mia-t fegyelmit kap egy kezdő tanár, h.r.em azt, hogy az kkclák diákönkormányzata, kö-zössegű hasson oda hogy egyetlen tanár ee kerüljön Szász Olivér tanár* helyzetébe. Példás magatartás, a lche.ő legjobb tanulás viheti győzölomre cs-.k a pcdrgógu''ok és diákok közes munkáját. Aradi Anjai kuiüzrai dolgozó helyesli Szász Olivér eljárását, levelében többek közt ezt irja: .Nyolc gyermekem közül hat 7yermek-t még dorgálni sem kellett, mig az egyik lopásra vetemedet, nem reagált a dorgá-lásra. de mikor kegyetlenül el lett verve, megszüntette a lopási •hajlamot." A másik gyermeke a térité:hez való kikö és>től javult meg, s''-b Nagyon hely''elen állás pontot képviselnek Aradiék és azok a dolgozók, akik egyetértenek velük és helyeslik Szász Olivér tanár eljárását- Ki faiz-''osijja Andiéka" és az ilyen szü-''őket, hogy attól az egyetlen és kíméletlen veréstől lettek tisz''es-céges emberek gyermekeikből? Azt hiszem senki. Soha-em verni, hanem sok türelemmel, ''szeretetei, meggj''ő. séssel. tanáccsal, kölcsönös bizalommal végezni ez", a szép mun ''"át, az embernevelés művészetét Nem könnyű dolog, de nagyon zéo. Kérdezze meg minden nevelő éi szülő, mit teft igy és mi''t nem. Mindenre meg fogj: ;dní a vákszt az eredmény. KOVÁCS BÉLA Igazgató. Segítséget a pefrikeicsziurí buiiuroiihon építéséhez! Petrlkcresztur dolgozó paraszt, jói igj-ekeznek. hog>- minél előbb eleget tegyenek •■> Jcö.i.lcw.tsé-güknek, men van még a Idíwég. ben olyan, »kt n«n toljeitte-ie bcudá''út. Kijárnál; hozzájuk 0* c.t>e«á;ae.n<4< vejük arról, hogy a l>eáytUt<:?«i Uuv l«l)»%itó ¿vej hozzájárulnak orn''/úyunk éptiló. rthiw, A dolHo/^ó jtiWfcWUá? azon van, hoijy « Itüüíégben min. den gazdji t\ JeaíUcgő ebben tel* JeKtjue kü tflezcttség^t hogy cz mcgvolóutljon, ftlvllúgoiltó mun. kút vígeznek. Igyek vnck. mert kultúrházat uk.ru.ik ópl.enl, Ezért l(\kc.»''dü< a falu nópc-A kulturhúz fclépiléiélie/. mim. knerőve. én anyaggal Járulnak hozzá. Az eddigi felajánlások 100 ezer fetin ot jcten;cnck. Tudják, hogy életük szebb, munkájuk könnyebb lesz ha tanulnak és olvasnak. Epp.n czcri váll szüle, ségc''sé, hogy minél előbb a községük ku''.turctthonnal gazdagodjék. A parasztság czidáig is figyelemmel vett rész. az előadá--ckon a Sz-bed Fö''d Teli Estéken, de a mcglé-vő helyiség kicsinek bizonyult. Nagyjelentőségű kezderüénye. zés a pe.rikcretz.úriaké. Most már csak az hiányzik — amit már kértek —. hogy a megyei tanács népművelési osztálya vegye kezébe a dolgot, mérlegeljék a lehető-égeket s váltsák valóra a község lelkes munkájá" kul-turforradalmá:, me.y minden további eredmény kiindulóponija lehet. BÉKE MOZGÓ Vasárnap: A NAGY FÉNY Történet a Nagy Októberi Fórra dalmat dicsöséoes na pókból- Sfögvarai beszélő szov ~ \ Jet film. . 1; 1 . Épületbádog^T ^^trjkára segédmunkásokat felveszünk, u ikölbíéget téritünk, átképzési lehetőség! Cim: Épületbídonozó Válla, lat, Bndatnest, XIV. Ilosvay* utca 8—12% HÍREK ELŐFIZETŐINKHEZ ! A Kiadóhivatal január G— 7-én a postakézbesitőkön keresz. tül e ju''tatja az előfizetők részére a ZALA 1052. évi, képekké'' d-szitett ajándék fa.inap-tárát. Felkérjük előfizetőinket, amennyiben a fenti időpontban a falir.aotárat nem kapnák meg, forduljanak panaszaikkal a oostához. vagy a Kiadóhivatal hoz. ,1 — Ügyeletes orvo«: Dr. László Dezső Munkácsi u. 1. — Ügyeletes orvosok január ö án. vasárnap Nagykanizsán: dr. Letek Sándor Vorosilovu-57. Kiskanizfán: dr. S?y ''László Dózsa Gy.-tér 12- ÁHatoívos: dr. Rotter Géza Vorosi''ov u. 11. telefon: líí—93- — Dohányárusitás 6 án: Ilor váth Ferenc Rákóczi u., Kósza nyii Mihátyné Kossuth L--u., Ko zári re-rocné Hegj-i-u. — A komárvárosi községi tanács fafuvarozási-a kijelölte Boírnár József G ho''das komár-vároíi dolgozó parasztot, aki azt megtagadta, ezért 100 forint oénzbün o''e^re ítélték. Ugyancsak fafuvarozás megtagadása miatt Csonkahegvháfon Gyene-6e József ku''-ákot 600 forint pénzbüntetésre i''é''ték- — Az érdekelt községek állás foglalása, a járási és megyei ''anáes vb. határozata a''apján a Be ügvrainisztérium 5203—1—19/ S—1951 VI1/3 számú rendeleté ve a je''enleg Pötréte községhez tartozó 12 kh. 750 n- öl terü-e''é Felsőrajk községhez csaholta. Az átcsato''ásf 1952- január 10-én kell végrehajtani- — A Magyar Népköztársaság minise er''anáosa a 209''1951 (XII. 13) M- T. 6z. rend ele''éve'' a fúva i''pfczközök tervszerű fe''.hasz biztosítása érdekében a kivetkezőket rendelte: A közséci ós városi tanács végre* hajtóbizot^sáca minden szekeret ós kordé.yt közérdekű munkák elvégzésére kirendelhet- A kirendelés foly4>óin fogattal vagy szekérre'' renííb^kező személy ¿«öteles foga"át.>ycgv kordé''yát lóval és .hajtóvá 1 ''ísryütt a iri''ír adott heiyre, a megje''öl.t idő nontra. a meclia''arozott mun kák e''vcazéséro kiállitaui- A használó''ért az Orszácos Terv. hivatal ált<»l me^áVanitot- dija'' kell f''zetni. Kihánt k-ve» el ért hat hón«i"!e ''ertedhető e''zíi rá^al büntetendő az. aki a helyi tamócs á''.tal kijelölt munkát nem végri el. SPORT Lyka Rezső Jctt a Nagykanizsai Bányász edzője A Búnyátz Szakszervezet nasy-UanJxíí»! terülő I elnüknéac Ipg. u óbb tartott ülésén foglaJkozUik ti lubdavuaóetiup, iban b.úllot edzői ii nzakoi''ztályveíSí''ől vh'' c/ú»»yl. Az elnökség tudomáMil ve it? Maróul cd/ő távozá st Ci elfOHudi» .Jiduisz, írván s/.uku''z. iá yvfzetö lemondását, Pén/«H l>aj«a területi elnök a\t. ulún brjolen.elte, hogy Lyk Kcjwö, u Eányúf/. Szuk ju-mztit dolgozója vállalta a ««apfft''od-zé t|. Lyka edző »zcmélyc ncm S''me rctlen. Sportolók cs szurkolóit cgyarán; jól ismerik cs kedvelik a nép-zerü „Totó bácsit". Nem kel reges, hogy munkáb :''ilJitájával crő''ödni fog a bányászcsa-pc-t. Ennek előfeltétele ezonban az. hogy meglegyen uz, öím. tu»ns a háromszög .agj;!: uz edző u veze őség ti a Jáiéko.''ok kő.'' Köti, Mlvej n vexo u kürtiI eddly rom volt hlb», bl/to»ra vonsük hogy a kollektív «zollein klalttUI* ij''ifi a JUvöbon míg eredmtnye. bb lcz. Juhár* litván eddigi ^Uo / tályvcwí 6 Ub, tl|''<ár teli <9 emiatt mondott te a lnbüítugó. y.6ko»z,tú!y voxetéMérő]. Hclyev.o ft-rkas IMván loH » ttítukoix A''.y vezetője. Az uj cdzŐT«z uj az;k-osz''.ályvezető műkődé e elé ér. dcklődéssel tekintenek a sporl. körökben és 0 csapat eredményes zereplésct várják Az uj vezetőségnek sikert kívánunk munkájukhoz. Ma rendezik az alapfok 11 tornász C;-B döntőjét .Nagykanizsait A Nagykanizsai Bányász SK ma, vasármp 9 cr kor rendezi az alapfokú tornászcsapatbajnokság döntőjét Nsgykanizsán. a Sugár uti gimnázium tornatermében. A döntőben 13 cs-pat indul több mint 100 ré:z vevőveL A fel. kérzülésről Nóvák elvtiirs. a szer. vező iroda vezetője a köve kező-ket mondja: A dolgozók általa ban jól felkészülnek a bajnokságra. Mégis ízt kell mondani hogy 3 nem aktiv sportolóknál nagyobb lelkesedést tapasztaltunk. mint például a labdarugóknál, vagy más spor olóknál. Ter mészetesen örülünk ennak, hogy az üzemi dolgozók ilyen jót megértették a "ornasport jelentőségét és szép számban nevez ek a bajnokságba azonban még jebban örültünk volna snnsk. ha a labdarugók nemcsak három c''apat--al képvisel ccnék mr^ukat é? laposabb, n felkészültek volna az :ázéseken. Reméljük — fejezi be a tervező iroda vezetője —, hogy a dön ő ennek ellenére is szép küzdelmet hoz és a résztvevők között kialakuló versengés nagymértékben fegja eredményesebbé tenni -z alapfoktt tornász CsB deniőjét. A sportszerek megőrzése és felaji''.ása Már egy éve. hogy bevezették a takarékossácri moiíjnlmat a csepeli 6zer-áiro«ok, á^ik ver sciiyre hivták az országa összes szertárosait. Ugy "á''«zik nagy kanizsai viszonylatban nem kst .adnak erre. mert a Bányász ökölvivók ringfe''szere''ése már egy jó hónapja kint fékezik a Gépé«z?li Technikum udvarán esőben, sárban. Éppen c*ak arra vár, hogy valaki cl ie vigye. A kérdés az, hogy ki lesz az? Huszonkilenc ország vesz részt a Téli Olimp''ászon Oslóban lezár''ák a VI. Téli Olimpiai játékok nevezését. A jelentés ezerint huszonkilenc oiv szág spor''o''ói vesznek részt "aíj olimpiai versenyen. Köztük a magyar sportolók is. • Szicvonrtüs birkózóverseqyre van kilátás \"ásárnap n pécsi. Lokomotív birkózók rát.ó''?atnok el Nagyka. u''zsára, hogv összemérjék erejüket a kanizsai vasutasokkal. Meies ist váii három buza köt venve Meleg István 6 holdas pc''ri-kere''szturi dolgozó paraszt h*ja már őssbe csavarodik. Az élet naívresze mögötte áll. tapasztalt ember. Három buraköívényt ho-zett a tanácshoz s most boldog n szorongatja őket. Mind a három kötvénye nyert.. — Ncm akármilyen kötvények — mondogatja — ezek nyerek. Mef ami otthon van, az is nver-het még. VoK már nekem előbb ís kö Ivén vem a hnJettá« világbn. ^Vkor nem nyertem. Az eir* sóhajtott egyet uLáqa és kész volt. A három nyerő kö vénv 11-50 mázsa búzáról s?ól. Mázsaiát 60 forintjával íiz«tik kí. Ságit a számításban mindenki, aki ittt van. Meleé Isiván szerencséiének mindenki örytl. 690 forintot kap Meleg Istvái;. Mik a tervei a pénzzel? — Ebből a pénzből már most kifizc''sm az adómat az uj évre. Minek vigyen haza? Otthon nem kamatozik, igy meg nem kell szá?alékct fizetnem a késedelmes adófizetés miatt. Meleg István siet eleget ten-j-már most a.z év első napiaib3n az adófizetésnek. Saját, magénak, a dolgozó nép államának adja pé.- — NcmcTRi a meglévő buza-kötvénrvel nyerhetek még — raondia. — Van 200 forint értékű tervkölcsönöm és 200 forint értékű békekölcsönöm is. Mc''jjlitogathal még a szerencse... Meleg Istvánt nemesek llven formában l''togitto meg a s-erenc«c Kölcsöne segitet e a körseget a jó úthoz, az autóbuszhoz, a sportpályához és az segili őket hama- I rosarr az uj kultúrotthon felépítéséhez is. Meleg István pénze olt van országunk vérkeringerében, S" táiin-város Inota, Zalaegerszeg ha*almás építkezéseiben ís. A mi pénzünkből a mi országunk épül mindannyiunk számára, APRÓHIRDETÉS VITRIN, esetleg dísztárgyakkal cgyürt eladó. Zalaegerszeg, Ságvári utca 1- '' (345) A ZALAEGERSZEGI BELSPED Vállalat vezetókönyvelőt azon-naai belépésre f-.-''vesz. Jelen.ke. zés Zalaegerszeg, Kossuth La-joj-utca 21 (346) KÜRÉSZPOROSKÁLYHÁT kero. íünk megvételre. Cím: A''sMa-kosi Állami Gazdaság- up- Hahó''. . (344)'' A KÖZPONTI GYÜMÖLCS-SZESZIPARI Váltalat nagykanizsai te''epe Szabadság tér 12 sz- m;nden mennyiségű folyékony borseprüt. va''anvin'' ®ep-rő pálinkát, borkövet készpénzén átvesz. («) ■AGYKANIZSAT kórház okl?-veles ánojóncket. gyermek-ftfndo-ónő''''et cs 1 könyvelői felvesz jelentktzé? 1952. Js-, nuár 7-én. dé előf 12 óráig: (7) ZALA A Masyar PolsoüAtf Pártja Zda niosyoi UlzoJtoűiíÚDnli ispja. - Te!» lüé »¡icrkenílű: SzúnK- .Jcnű. - I''Vle''öi Uíadó: Darabo* Ivóa- - SzerkMUtfi-é^i Z•lln<''C<•r•i/^■«. K»*»u''.h Lnjo» utca 2Í* rp) SjO Nnffykunt7.ua, Zrtnrl M u. iJi. Tol. V — Kl.-.doh''vntnl• Zn|ii*trcr P-éohoTirt titr » Tol 132 Snt''y-<.iDlv.Kán Zrínyi n 50 To). l.S M> -A-zDll a Vn^me-fy«1 N''v«»m«l ''■•■nii ^»«ici. »«''^olv. Komnth !. n. 6 Tol- ''«5, rel«lfe vczctO: líoffcdü* Gyula. |