Zala 1951 163,169sz július.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	26.85 MB
Keltezés:	2024-10-17 15:09:47

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	66
Megtekintések száma:	94
Leírás:	Zala 1951. 163, 169. szám július Zala III. A nagykanizsai egyesült baloldali front hivatalos lapja. 1945. okt. 2: Demokratikus politikai napilap, 1950. okt. 22: Az M[agyar] D[olgozók] P[ártja] Zalamegyei Pártbizottságának napilapja, 1956. jan. 1: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. Nagykanizsa, [1950. okt. 22: Zalaegerszeg.] 1945. ápr. 7. - 1956. okt. 28. Megj. hetenként hatszor. Szerk. Soltész Imre, 1945. ápr. 20: Bencze Jenő, 1949. jan. 4: Szántó Jenő, 1953. okt. 16: Vasvári Ferenc, [1954. aug. 10]: Benkő Károly, 1955. júl. 7: szerk. biz. Kiadó: [1956. jan. 1]: A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottsága és a Megyei Tanács. Nyomda: [1956. jan. 1]: Zala megyei. - 2 rétnagyság (50 cm magasságig) A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: VfLÍO PROLETÁRJAI EGYESÜLJ El EK J A Magyar NépköztársasAg minisztertanácsának határozata a művezetők kötelességeiről és jogairól Törvényerejű rendelet a műszaki tanárképzésről Ufnak indáit Koreába a második ajándékvonat / AZ MDP ZAL&ME6TEI PÍRTBMOTTSÁGANAK NAPIL1PJA VII. évfolyam 163. szám. £ra 50 fillér 1951. iulius 15. Vasárnap Előre, ujabb győzelmekért! Burkok Ws boldogok vadunk: az ország első megyéi között fejeztük bo aratásunkat a béke aratását. A gyö-•clrui jelentéit Pártunk Me-X^-ei Bizottsága és a megyei tanács küldte ol ícrmelöszö1-rctkczeteiak. álbmi gazdaságaink egész megyéuk dolgozó parasztsága nevében Partunk, népünk szeretett vezetőjének. Kákosi elvtársnak. A gvozelem kemény hatéban > uletcít A Tito-baudai gyújtó-¡•akofákkal akarta mcgsenimi-Vjteni termésünket, az ¿.meri* i: i burgonyabogár cltcrjcsz-ícmÍvcI próbált károkat okozni munkaerőket elvonni az uíafasiól. belső zövotségcci, a kulákok bzaboiálták, ..»zak-tnn^okkul". kttlöűWo mos- irrkcdcscklrel igyekeztek kémleltem munkánkat. De lelop-U''zlük őket. dolgozóinknak megmutattuk eljas terveiket <•& tetteiket, mint az arutásj. tucgtsguüó Kiss Józ»et'' gétyci kulák esetíbeu. akinek megbüntetését felháborodva'' küvew lelték » dolgozó parasztok A kulákckkul éreztettük államunk hatalmát. becsületes dolgozóiak gyűlöletét és bármennyire is nem tetszett nekik. tanácsaink és dolgozó parasztjaink elvégeztették velük is a munkát, Így győztünk, igy erősítettük újból hazánkat. szilárdítottuk meg dolgozóink egységét és vittük előre a béke védelmének nagy célkitűzéseit- Dicsőség, megbecsülés és köszönet ezért a harcért, ezért a munkáért, ezért a győzelemért megyénk valamennyi dolgozó parasztjának, az élen-haladó járások községeinek, délszláv községeink hűséges népének, akik a legelsők között jelentették az listás be^ fejezését. Pártszervezeteink, a kommunisták voltak ennek a harcnak szervezői és vezetői — köszönet és elismerés áldozás. derék munkájukért! Fiatal tanácsaink elsőizben végezték önállóan az aratás harci lendületet, jó szervezést igénylő feladatát. Becsületesen és sikerrel teljesítették nepüuktől kapott megbízatásukat. erősödtek a harcban, tekintélyt szereztek maguknak. A győzelem boldog és megelégedett hangulatában aaon-P3a f® Pihenjünk meg egy PÜ" •anatra «cm. hiszen harcunk nom ért véget: várnak az uj harci feladatok, awolyo-ugyunolyan «ikerről kell megoldunuiik. mint a» ft»''°tá« »««y munkáját A növényápö-m mén hátralévő ró^ea. a tar-lohújiKu, u UJ6(jO(lnö''/ényL''k cl* v<Héuo, a mielőbbi behordó», u Kyors cHéplé» é» tormónybe-pUjtesi kütelezottBégcink állampolgári hűséggel. huV.ufias lolkciodéíscl való tcljc»itóso m°st o- feladatunk, A cukorrépa második kapába 94, a harmadik kapálás Pedig 37 százalékos. A nagykanizsai és a letenyei járás né* W községében m<& a kuko-1Cía első kapálásával ?em véltünk egészen. A második japalást pedig'' álfeíában 98. a: "fjmadik kapálást 57 száza-, ''ekra teljesítettük: "Akad még'' helyenként levágatlan fü is. ¡Sürgősen számoljuk fel az elmaradást. hogy minden erőnket. lendületünket a soronlévő legfontosabb- feladatok megoldására tudjuk összpontosítani.- Tormafölde, Kányavár és Gutorfölde községek dolgozó parasztjai az egész megyében élenjárnak c tarlóhántásbau, és másodnövényvetési tervüket 15 százalékkal túlteljesítették. Legjobb dojgozó parasztjaink az aratással cgyidő-beu teljesítetnék a tarlóhántást. mint Kisvárdui Sándor hatholdas zalaegerszegi, vagy Varga István 7 holdas . zalaegerszegi dolgozó parasztok. Cziezer János hHholdaj inu-rarátkaí dolgozó paraszt élőn-jár a munkában és most xnár a cséplőgépet sürgeti, mert beadási kötclezcttséífét is elsőnek akarja toljcsitoni. A cscsztregi I. Upusu tszcs már elcsépelt, a a gépállomás felvirágozott. fellobogózott vontatóján vitte be elsőnek a megyében a kenyérgabona bc-udást. Jánokí János , a zalalö. vői Hákcsi-tszcs elnöke a csoport • nevében bejelentette, hogy beadási kőtelezettségü1-ket. 200 százalékon teljesítik. 0 maga «zénabeadási tervét 400 százalékban teljesítette. Ahol a cséplés • már megindult. dolgozó parasztságunk a cséplőgéptől tesz eléget tei-ménybegyüjtési kötfcrezetts3-gének. Felsőraj kon a pártszervezet, a községi tanács, a DéFOSz és sz úttörők részvételével ünnepélyesen szállították be az első gaboáát & szövetkezeti raktárba Gétye. Bu-csuta, Kiskomáröm; ''Koinárvá,-ros. Letenye. Dömefölde és egész sor más község dolgozó parasztsága a esépléssel • - párhuzamosan viszi gabonáját a szövetkezeti terményraktárakba. ^ Megyénkben most folynak a községi tanácsülések. A tanácsüléseken dolgozó, parasztf-ságunk a Párt, & kormányzat iránti határtalan bizalommal és lelkesedéssel hoz határozatokat a terménybegyüjtés sikere érdekében.'' Dolgozó parasztjaink alkotmányunk ünnepére vállalják terménybe-gyüjtési kötelezettségüknek a cséplőgéptől a raktárba való beszállítását és ígéretet tesznek arra, hogy terméseredményükhöz mérton. mmel több gabonát adnak államunknak. Pacsa község tanácsülése vállalt», hogy az nlkotmó»y ünnepére 120 Hzázalékban j teljes t! beadási köteiezottségot, 55ömbó Jítváu vuiboldogflsszonyi dolgozó paraut vállalta, hogy ílhz hzch feleslegét a cséplőgéptől szállítja a fclvájárló helyre és beadú»i kötelezettségét az alu kotmány ünnepére 200 nzúai-lékban teljesiti. A harcos, lelkes \-ersenyvállalások. felajánlások bizonyig ják. hogy. dolgozó parasztságunk határtalan bizakodással néz boldog jövőnk elé. Maradr jon meg és fokozódjék, legyen általános, ez a nemes versenymozgalom! AGÁRDI TIBOR Zala megye dolgozó parasztsága büszkén jelenti Rákosi elvtársnak: Befejeztük az őszi árpa, rozs és buza aratását! FORRÓN SZERETETT RÁKOSI ELVTÁRS! Örömmel jelentjük, hogy Zala megye dolgozó parasztsá. ga Pártunk vezetésével; a kom. munisták, a termelőszövetkeze, tek és az állanü gazdaságok dolgozóinak példamutató mun. káia nyomán szemveszteség nélkül befejezte az őszi árpa, a búza és a rozs aratását''— a béke aratását. Megyénk dolgozó parasztsága Pártunk, Rákosi elvtárs szavát követve, küzdött az ara. tás győzelméért, és ismét be. bizonyította a Párthoz, népi demokráciához való töretlen hűségét. Magyarok és délszlávok összefogva, közös erffVcl küzdöttek és mégMízorosabbra fonták a testvéri barátságot a szabad haza szabad fialnak testvéri barátságát, Délszláv lakosú községeink a legelsők között jelentették áz aratás be* fejezését. -A dús termést boldogan arattuk, a dolgozók • összefogtak ebben a hősi harcban. Az üzemek munkásai lelkes öntudat, tal segítették a falu dolgozóit Szabadidejükben, vasárnapon, kint száz és száz munkásbrigád aratott íermelőcsopörtjaink, állami gazdaságaink földjein. A nagykanizsai dolgozók saját pénzükön vásároltak kaszát, s nyelébe minden nap bevésték a learatott holdak számát. Megbonthatatlanná kovácso-lódctt a munkás-paraszt szövetség ebben a hősi küzdelemben! A békearatás nagy győzelme harcban született. A külső és belső ellenség mindent elkövet, hogy gáncsot vessen elénk. Gazdag, szép.vetéseinket dühös irigységgel leste a Tito-bahda és minden eszközzel igyekezett megzavarni aratásunkat. Gyuj. tórakétával akarták lángralobbantani a letenyei termelőszö« vetkezet learatott termését. Megpróbálta elterjeszteni föld. jcinken a kolorádóbogarat, hogy ezzel tönkretegye burgo-nyaveteményeinket, s elvonja erőinket az aratástól is. A kulákok, Tito belső ügynökei szabotáltak, megpróbálták el. tántorítani dolgozó parasztsó-gunkat kitűzött céljaitól. Megyénk dolgozó népe nz aratás Időbeni elvégzésével Is. mét csattanós választ adott külső és belső ellenségeinknek, at, összeesküvő, hazaáruló ürőüz-imndánnk, a harmadik világháborúra spekuláló nme. rlkal imperialistáknak, a hatá* runkon acsarkadó Tlio.fasl«»-tá kirak. Jól tudjuk, hogy feladatunk — a békéért folytatott harcunk az aratás, elvégzésével nem ért véget. A jól végzétt munka büszke tudatával gyűr-kőzünk neki az új feladatoknak, a tarlóhántás, a inásodvc. tés és a begyűjtés időbeni elvégzésének. A begyűjtés mielőbbi elvégzésével kívánjuk biztosítani az ország jövő évi kenyerét, és ezzel akarjuk hálánk és szere-tétünk újabb tanújelét adni a felszabadító Szovjetúnló, a nagy Sztálin, forrón szeretett Pártunk és Rákosi elvtárs iránt. - — ígérjük« • /hogy további megfeszített munkával erősít* jük szabad, boldog hazánkat és a:Szovjetunió'' által vehetett legyőzhetetlen béketábort. '' '' Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei bizottsága, Zala megyei tanács végrehajtóblzottsága. A letenyei járás versenyre hivja a menye járásait a cséplés, ferménybegyiijtés, tarlóhántás és másodvetés gyors elvégzésére A letenyei járás dolgozó pa* rasztsága elsők . között fejezte be a békearatás nagy csatáját, A győzelmes eredmény azonban további jó munkára '' sarkall minket és ezért a letenyei já rás dolgozó parasztsága nevé ben csatlakozunk a barcsi és nagyatádi járás versenykihí. vásához. .Egyben nemes versenyre hívjuk Zala megye valamennyi járását a cséplés, térménybegyüjtés, tarlóbukta. tás és a másodvetés minél előbbi, gyors elvégzésére. A lenti járást , párosversenyre hívjuk és vállaljuk: <\| Augusztus 20-ra, alkot* •*• mányunk ünnepére a kenyérgabona begyűjtésének 103 százalékban eleget teszünk. ^ - Árpa, zab beadási ter • "vünket augusztus 20-ra, a szénabeadást augusztus 18-re teljesítjük. O Kukoricabeadásunkat ok-tóber 15re teljesítjük. A A tarlóhántást, a másod növények vetését jűjius 18-ra befejezzük. Javasoljuk: ha n lenti járás dolgozó parasztjai verscuyVihi* vasunkat elfogadják, a verseny értékelésére a lenti és a.letenyei járás 2-2 küldötte alakit, son közös brigádot A verft&ny eredményét hetenkint ismertet. Jük. i * Javasoljuk, ¡hogy a Cfenli verserypontok alapján községeink indítsanak egymás között párosversenyt Vigyük győzelemre a ter-ménybegyüjtést az őszi mun* kák elvégzését, ;hogy büszkén jelenthessük majd Rákosi elv* társnak: eleget tettünk beadási kötelezettségünknek, mellyel szabad hazánk, a béke ügyét szolgáljuk. A letenyei járás dolgozó parasztsága nevében: Letenyei járási pártbizottság Letenyei járási tanács. Pacsa az elsők között akar lenni a másodvetésben, cséplésben, begyűjtésben is! Békearatásunk sikeres befejezése ujabb lendületet adott Pacsa dolgozó parasztságának. Eddig több mint 30 hold másodnövényi vetettek el- Á másod növények vetésében élenjár a Harcos termelőszövetkezet. A községi takács is tovább folytatja a harcot minden szem gabonáért. A tanács tervet dolgozott ki a b?hordásra és pontos terv alapján végzik a cséplést is. Ezzel n cséplés ütemét is meggyorsítják. A behordást a dolgozó parasz. tok brigádokban végzi''k. igy biztosítják a cséplé-s zavartalan menetét, Meg Is kezdték a be-hordás munkáját. Mikulás Fc. ronc, Németh Béla és Németh Károly dolgozó namtok n rozsot már behordták, a közös munkával gyorsobbavi haladtak. Horváth István 3 holdas .kisparaszt elvégezte a rozs és buza behordását, Jgy elsőnek''csépelt el a községben. A hordás és cséplés raeU«t;t nem feledkeztek meg a pacsai dolgozó parasztok beadási kötelezettségük teljesítéséről sem. Cziráki István 3,holdas kisparaszt öszi árpáját a géptől szállította a magtárba. Beadási kötelezet!-ségének 183 százalékig tett elégít. 180 kiló széna helyett .">40 kilót adott be. ezze) jóval tulteíjesi-tetto szénabeadisi kötelezettségét, l''acsa közvég dolgozó parasztsága a sikeres aratás után még eredményesebben akarja meg-vclósitnil a behordást, csépiét, beadást és nem utolsó sorban u másodnüvények vetését, tarló, hántást, hogy tovább Is az elsők közt lehozol) a mcfiyébcn. Sgtnhánovistu oklevélre terjesztették fel a lovászi gazol int elep műszakos brigádját A lovászi gazo''.in.elep 21 [agu műszakos brigádja, amelynek Krisna Ferenc elvtárs vezelőgs'' pész a veze''ője, most már hónapok óta jó eredményeket ér el a hét év óta üzemben lévő dugafí-yu-kompresszorok kihasználásában A műszakos brigád, tarfja a sztahánovisía szintet. A brigád íervteijeslrése az u(óbbi félévben rendszeresen a havi 104—110 százalék körül mQzgoU. A ^gazolintelep műszakos brigádját most sztahánovisia oklevélre terjesztettéi? fel. p.í j? r fii e t Erősítsük meg a termelőcsoportok pártszervezeteit A PArtkongromua feladatul ie.tőltc meg n falu szochillstn ¡U ¿pitédét. Az azóta eltelt Idő Aiyan rcdmén veket hozóit. nme. ''yek döntő változást, megerősö-dést jelentettek termelőcso-portok életében. A termelőszövetkezeti mozgalom további erÖ-érde!kéln legfontosabb feladat meglévő t<?rmolőcso-porfjaink erősítése. Ennek feltétele pedig: a termelőcsoportok oártszervezeteinek erősitésc. Eddigi eredményeink azt mutatják. hogv bár megkétszerez-:ük a tszcs-pártszervezetek számát, a termelőszövetkezeti moz-raiom fejlesztésével nem tudturfk Jépést tartani. Június hónapban egyetlen tszcs-pártszervezetet sem hoztunk létre a megyében, pedig termékcsoportjaink 29 szá. -alékában nincs pártszervezet-A politikai felvilágosító munka h:ánva főleg a zalaegerszegi, nagykanizsai és letenyei járásban szembetűnő, ahol egy sor rszcs-ben-a pártszervezet létreho. zásának előfeltételeiről sem gondoskodtak. feladatunk, hogy a tag- és tagje''.őltfelvétek-n keresztül meg-reremtíük a tszcs-pártszervezetek megalalritásána<k előfeltételét. A felvételnél mutatkozó hullámzást'' minimálisra kell csökkenteni. El kell érnünk, hogy a nyári tag- és tagjelöltfelvételnél emelkedés legyen. Vegyük fel Pártunk soraiba mindazokat, akik az aratás-csép. Jéii munkáknál kiérdemelték ízt, hogy Pártunk tagjai legyenek. A tagok és tagjelöltek ''kl. válogatására fokozott gondot kell fordítani. Számos tcrmclőcso. portunkban előfordult, hogy a 7 nem legmegfelelőbbek körűitek fl P4rt soraiba, ugyanakkor, amU tkor a legjobb brlgúdtagok, munkucsnpatvezotők. / nevelésével senki sem '' foglalkozik. A becivőlcyi, zalaszetitlúszlól {t,zc&''btn s-zámos olyan jói dolgozó pártonkívüli van, mint Kasza István, aki már/ eddig több mint 200 munkaegységet teljes-i. tett. A termelőcsoport pártszervezete azonban" nem foglalkozott Kasza Istváanal, sem a . többi munkában kitűnt élejáró tszcs-■taggal. Számos termelőcsoportban megfeledkeztek arról, hogy a Pártot a legi óbbakkal kell megerősíteni, a lenti és nagykanizsai járás termelőcsoportjaiban is elhanyagolták a tag- és tagje-löltfelvétélt az elmúlt hónapbaa. A már meglévő pártszervezeteknél sem vették fel a termelésben élenjárókat, pedig a lenti járás 24 termelőcsoportjában nemcsak három, a nagykanizsai járás 29 csoportjában.nemcsak öt, a zalaegerszegi járás 63 tszcs-jében sem csupán őt dolgozó volt érdemes a felvételre. Termelócsoportjainkban gyakran lebecsülik a pártonkivülieket, nem végeznek feléjük felvilágo. sitó munkát. Ez a hiányosság iagje''.őltfelvételi munkánk döntő akadálya Többet 5oell-foglalkozol a t«J"melőcsoportok pártonkívüli dolgozóival, segíteni kell óket feladataik megoldásában, a magasabb termelési eredmények elérésében. A pártonkivüllek le. béc&Qttte mellett találkozunk azonban, olyan nézetekkel is, apnt Zalaszentmihályon 1» valló. ntfr, hogy aki t«xo<-taf{i egyúttal alkalma« A pórttflflKÓflrft U, '' Járási'' váróul pártblxottaá-fáinknak alaposabb munkái kell Yéfléíniők. Számolják fel a hely. •téten néíetfcket, mert eek u szövetikcwtek erősödése, a pártszervezetek mogulakulAfca ■ útjába gördítenek akadályokat- A t^zCT.ink többségénél még mindig nem alakították meg az üzemi DISz-szervezeteket Azokban a tszcs-kben, ahol léire hozták a DlSz-szervezeteket Becsehelyen. Tótszentmártonban, ott a DlSz-brigádok a «termelés legjobbjai, elöljárnak a feladatok megoldásában, segítve a többi dolgozókat is. DlSz bizottságaink is felelősek azért, hogy. ter-melŐcsoportjainkban nem alakultak megtelelő számban DlSz-szervezetek. A zalaegerszegi városi DlSz-titkár már három hete a termelőszövetkezetben sem járt. Nem csoda, hogy ^sK ke-nyércsatában élenjáró fiat&ok, miit Major Gyula, Szabó László, Pál. Margit nem kerülnek közelebb a Párthoz, nem jutnak a párttagok soraiba. DISz bizottságaink javítsanak a hibáikon és a jól dolgozó becsületes fiatalokat javasolják Pártunk tagjai sorába. Járási Pártbizottságaink feladata, hogy azokban a tszcs-ben ahol nincs pártszervezet teremtsék meg létrehozásuk előfeltételét- A járási pártbizottságok két hetemként tűzzék napirendre a tszcs felvételek értékelését, hiá-nyosságok javítását. Vizsgálják meg havonként egy-egy tszcs munkáját és a szerzett tapaszta- latokat iuita&iák H többi ttics pártWkArfllhoí is. Szervezzenek tapasztalatcserét egy jó és egy gyenge tszcs pártszervezete között A termékcsoportok pártszervezetei adjanak megbízást a legjobb pártonkívüli dolgozóknak. Rendszeresen • beszélgessenek e'' velük és a megfelelő politikai felvilágosítás, után javasolják felvételre. Azokon a helveken. ahol nincs tszcs pártszervezet, a községi pártszervezetekre várnak e feladatok. Foglalkozzanak a tszcs dolgozóival segítsék őket a feladatok megoldásában, készítsék ükst elö a Párt tagságra. A Párt szervezeti megerősítése állandó feladatunk. Pártszervezeteink erősödése alapja és biztosítéka fejlődésünknek, előrehaladásunknak. a tszcs pártszervezet. politikai munkájának hü tükörképét adja a tag- és tagjelölt felvétel terén elért eredménye. a "tszcs pártszervezet«» adja azt a döntő politikai erőt: melynek segítségével a tszcs egész tagságát az egyénileg • dolgozó kis- és «középparasztság felé fordíthatjuk, hogy miné* nagyobb tömegeket mozgósítsunk a tízesbe való belépésre. TOLLÁR ISTVÁN /Megyei Pártbizottság szervezési osztály. A politikai tömegmunka megszervezése a termésbetakaritás ^és a gabonabeadás időszakában ELMÉLETI KÉRDÉSÉR A sztálini nemzetiségi politikáról Tísárasp, 1951, Jul. 15. ............ ..Irtat S»% • . . . . , »'' A .tcrmésbetakarUát és a 17a« bon a begyűjtési terv tcljesiféto a leolfe&sabb időszak a mezőgar dasdgi <flrmö!<t»bo>i. A Szovjetunió kolhozainak és ííovhosn-nak Zöldjein a* aratógépek szdsr ezrei Cs a szocialista falu dolgo-zólnak riamllHót végzik q ter- mé&bainkarltá&t'' Ennek a rendkiviili fontos kampánynak sikerét órídsi mér- tékben. a politikai tömegmunka dönti el. A Szovjetunióban ''áthághatatlan törvény lett minden falusi pártszervezet, minden körzeti pírtbizottság, területi és peremvidéki bizottság számára. hogy a politikai tömegmunka tervében központi helyre kerüljenek a betakarítási kampány alatt megvalósít andó feladatok. A pártszervezetek arra törekszenek. hogy o betakarításnál és begyűjtésnél a politikai tömegmunka mozgósító erővé vát jék a soronlévő munkák mintaszerű elvégzésében. Az a feladói, hogy magas szervezettséget és szilárd fegyelmet biztosítsunk az aratásnál, cséplésnél és minden más munkánál, hogy bizter sitsuk c> nyári mezőgazdasági munkák zavartalan, gyors és kiváló minőségű elvégzését. A cséplés rendszerint a betakarítás kezdetétől számított har madik napon indul meg. A szov~ jetország kolhozainak ezrei rekordidő alatt végzik a gabonafélék betakarítását és mér az első napokban teljesitik az ''állami gabonabegyüjtési tervet, Igy például a „Vörös lobogó''" kolhoz, amely a Moidvo Kögldr saságban van, a gabona befaka-rltdudval hét nap alatt végzett, A kubdnl plaglni köretben levő BuffyonnlJ''kolhos pór/ttfirveset» kit nap leforgúia alatt 830 nuí-*ű jfflbondí adott be, holoff ás dltflmt terv eredetileg öt nap ulatt 750 rndtmi gabona bradd'' wlf irthuosta «lő, A Szovjetunió dolyaíójiiuk minden ¡kertben órUhi jele n-töséve uon a szocialista versenynek. A verseny szervezői a mező-területén (s c. kommunisták és a komszomolistdk, A versenyt a körzeti, területi és Rodionov i''i ,«•■•« ,i . . i v i.'' f \ peremvidéki pdrtbizottn''daok ird* nyitják. Már évek óta versenyben, d/l-rulc egymással Ukrajna Harkovt poKavat területének kolhot parasztjai. Esév " jutiiusában a polf.avai kolhosparasztok küldöttsége bejárja a harkovi teril-letet és eMenŐrzt a srociajtsfa versenyszerződés teljesítését. A szocialista versenvszerződések-nek ez a kölcsönös ellenőrzése és egjjmás kölcsönös segítése más területeken is hasonlóan történik. Az ellenőrzés eredményeiről jelentéseket közölnek a területi és körzeti újságok és a rádió is. Az .eredményeket felhasználják az agitátorok, s megismertetik az összes versenyzőkkel. Ezzel is a verseny nyilvánosságát biztositr ják.. . . A kommunisták és komszomolistdk. aícifc mini agitátorok dolgoznak a brigádokben. a szérűkön és begyűjtő-állomásokon, napról-napra tájékoztatják a dolgozókat az előző nap sikereiről. Elmondják, hogy kik járnak az élen és népszerűsítc munkamódszerüket-. A politikai munkának ez o formája elősegíti a verseny kiszélesítését és politikai színvonalának emelését. A betakarítás időszakában .végzett kulturális és politikai munka megszervezésében értékes adatokat nyújt a ■ sztálingrádi pártszervezet. A körzeti központból három agitátorbrigád utazik a mezei szállásokra, ezenkívül minden falusi klub és olvasókör kiképezte a maga agitd-tor-brigádját, A noveranyenszki körzeti könyvtdr gyönyörűen felszerelt 3000 könyvböl dlló moíQókönyvtárat küld a falura. A terminybetakaritfo IdösgU" kában jelentékeny mértben foko:ódih a falui 1 p''dríi:ervee. tok egén ntervesáit mtmkdja i«, Mepnöveto:/}« a pdripí/íilések szerepe, amelyen meghallgatják u kolhozok képviselőinek» brigádvezetőknek III. A lenlnt''Bütálinl ncnuellaégl politika gyakorlati megvalósllá»á, dia« dala a Szovjetunióban és hAzánk. ban. Hogyan valósult mejj a gyakorlatban a lenini-sztálini nemzeti-áógi politika a Szovjctúnióban és hogyan valósítjuk meg mi hazánkban? A cári Oroszországban sok kisebb-nagyobb nemzet, népcsoport, ne''mzeti kisebbség élt súlyos nemzeti elnyomás alatt: a cári Oroszország a ncpek börtöne volt. A győzelmes Nagy Októberi Szocialista Forradalom legelső feladatai egyikének tekintette a nemzetek önrendelkezése jogának, minden nemzeti és fajt elnyomás felszámol ásána k iöruénybeiktatását. Sztálin elvtárs dolgozta ki azt a programmot,. amely felszámolja a " cári örökséget, a nemzetek egyenlőtlenségét, azok gazdasági, politikai és kulturális megsegítése útján. E sztálini "programm szellemében á szovjet kormány különösen segítette a múltban elnyomott, elmaradott nemzetek iparát, mint anyagi felemelkedésünk egyik alap feltételét, s mint a nemzetek mun-k ás osztály a kialakulásának anyagi bázisát. A szovjet kormány gyakran fejlett iparú prosz területekről telepített át gyárakat, üzemeket az elmaradott nemzetek területére. Az 5 éves tervek során különös gondot fordítottak az elmaradottabb nemzetek iparának fejlesz tésére. Igy míg a Szovjetunió ipara 1913-1940 között lt-szeresére növc kedett, ugyanez alatt az idő alatt pl: a kazahsztáni ipar 22-szerc-sérc, az örményországi ipar 22.5-szereiére, a grúziai ipar 26.5-szc résére. De a segítés nemcsak Ipa ri, gazdasági jellegű volt, hanem aokoldalú és különösen jelentős kulturális vonatkoxásbnn; Erre igtn-vjollemzö példa,.hogy .több, mint 40 nép, amelynek nom volt eddig ADC«je, moit a nxovjet hatalomtól kapott ABC-t, l»kolAkn1. Sat&Un elvtárs kifejti, hogy a Szoyjetúnlóban, «hol a íxociallx^ must építik, n kultúra tartalmát tekintve, szocialUta kultúra és megjelenési formáját tekintve, nemzeti kultúra. A Szovjetúnió népeinek testvéri, sége a második világháborúban minden megpróbáltatást fényesen kiállt. Az üzbég nép a háború elején a fronton harcoló üzbég katonákhoz a következő levelet írta: „üzbég katona! Néped a Szovjet-únió gyermeke, az orosz, az ukrán, a bjelorusz, az azerbajdzsán, a grúz, az örmény, a tádzsik, a turk-mén, a kozák és kirgiz, veled együtt építette 20 éven át nappal és éjjel nagy házunkat, Szovjet hazánkat. Idősebb testvéreid házába, az orosz házába, a bjelorusz és ukrán testvéred házába betört a német rabló. Akasztófát, korbácsot, éhséget és halált hozott. De az orosz a te házad is, mert a Szovjetúnió ''egy család1''. A szovjet népek egy emberként védték meg a közös szovjet hazát és vitték győzelemre Lenin, Sztálin zászlaját. A szovjet népek ma vállvetve építik a kommunizmust. Hazánkban is- élnek különböző népcsoportok, nemzeti kisebbségek. NépkbftdrfdtÁgtJiik ílkotmínyi VO. lön pontban tsíögeíl la t«l)u egyenjogúságukat. Pártunk politikája «rr Irányul, hogy u hazánkban élő nemzetig, gek jogaikkal élni tudjanak, , nemzetiségi községekben számat, nyuknak megfelelően legyenek kép. viselve a nemzetiségi dolgozók — hogy vezetőik helyi emberekből kerüljenek ki, akik ismerik élet. viszonyaikat, szokásaikat. A nem-'' zetí nyelv ápolására felállítottukj délszláv pedagógiai főiskolát, ahol az idén vizsgáznak először a nemzetiségi dolgozók fiai, amellett, gimnázium, két kollégium cs sok elemi iskola szolgálja a nemzetire, gek nyelvének, kultúrájának ápo!i-sát. A nemzetiségek kultúrájára!? fejlesztését szolgálja a népmüvelrs-ügyi minisztérium délszláv kuKíir-autója, amely a falvakat járja, délszláv anyanyelvű színdarabokat, népdalokat, népi táncokat ad elö és az országos kultúrversenyen a tíz első helyezett között három délszláv kultúresoport is vo''t. Rendszeresen megjelenik a délszln-sajtó, a „Nase Novine". A legkiválóbb nemzetiségi dolgozókat megbecsüli, kitünteti az állam. A nemzetiségi dolgozók így- az Alkotmányban lefektetett jogokat túlmenően nap mint nap tapasztalják Pártunk, kormányunk ''segítségét, megbecsülését. A nemzetiségi dolgozók izzó gyűlölettel fordulnak a háborús uszító imperialisták és fasiszta rohamcsapi-tuk, Titoék ellen, akik a multat akarják visszahozni, akik, ha lehet, még barbárabb, népelnyomóbb politikájukat szeretnék rákényszc. rltcni hazánkra és az egész világra.. A nemzetiségi dolgozók tettekkel tesznek tanúságot felszabadult hazánk iránti hűségüknek, a Magyar Népköztársaságot- hazájuknak tekintik, mint- ahogy a haza éden. gyermekeinek tekinti őket. Bud-Máklia Jánosé déltd&v dolgozó paraaitajaxony mondotta 4 Pártba való felvételekor: ■ „A múltban miit bestilnl sem volt szabad a ml anyanyelvükön. Sok • családban a gyermekek mdr elfeleftctttf saját anyanyelvüket. Ezzel szemben * mt Pártunk újságot bocsátott ki. hogy fejleszthessük anyanyelvünket, nemzeti kultúránkat''. Afosí pedig 6 dolgozó paraszt gyermeke megy délszláv tanítóképző iskolára, akik a mi gyermekeinket délszláv nyelvre tanítják majd. Mindezt mi délszlávok a Pártnak, Rákosi elvtársnak köszönhetjük. ígérem, hogy a Szovjetúnió,- a Párt, a haza iránti szeretetet elmélyítem a többi délszláv dolgozó szivében és egy emberként fogunk harcolni a békéért1''. Igy erősödik a lenini-sztálini nemzeti politika gyakorlati megvalósítása nyomán hazánkban élő nemzetiségek között is a testvéri együttérzés és a hazaszeretet, amely minden becsületes dolgozót a szocializmus építésébe való helytállásra, a béke önfeláldozó védelmére lelkesít. Igy lesz „a felszabadult dolgozó nép hazafiságc. új erő forrása, amelyből bőven meríthetünk, amely mint a motor visz bennünket előre a jobb jövő felé" — amint <ezt Rákosi elvtárs mondotta. elentéseit. Az Ut kialakult viták lehetőséget nyújtanak a pártszervezetnek, hogy érvényesítse ellenőrzési jo- gát c vezetők gazdasági tevékenysége felett, idejében kiküszöbölje a hibákat és ezzel biztosítsa a betakarítási és beadási terv sikeres teljesítését. A Sevcsenko szovhozban (Ukrajna, nikolajevol kerület) a pártgyülésen megvitatták c, be-takaritási tervet. A kombájn-vezetők és gépkocsivezetők elő. adták, hogyan képzelik a onbo'' nabegyüjiési és szállitánf óra-grafikon szerint, Brek cli>tdr«, a ssovhoe igazgatója bejelentette, hogyha ezeket « vdllairfsofc«/ tej. jenlük, a gihonabetakaritd* 14 nap alatt befejeződik. A kom-OdjniwzPtők, hogy megrövidítsék est a határidőt is, azonnal ujabb vállalásokat tettek. Vállalták, hogy u SUdlinyee kombájnnal naponta- leoa/dbb 30 hektárról aratják le a gabonát. Példájukat számosan követiák ¿3 ez még jobban megrövidíti a betakarítás idejét. Ebben az időszakban a pártszervezet egész munkája átterelődik a földekre. Az agitd<orok ott tartanak Ö.?r-Jöveteleket, akUva ülé^kef. komizúmol''pyüléfcket, Mind mepmoíduWi fcö:pon/jn a t>ri'' Púd mezei ssdHdno lets, A kothos/fllttkban ö beicikaH'' /d* idejére megváltoztatják a poitn, u fürdők és az éttermek munkaidejét. Mindent a dolgozók klsinigálásdra dlli''anak b", akik reggeltől csntí a földeken tartózkodnak. Ezek a rendszabályok mind benne vannak a helyi pártszervezeteit politikai tömeg-munkájának tervében. 0 Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a művezetők kötelességeiről és jogairól ¡r.tu.''e:ctűk én mesterek, .„;,,.,, >:orMitn termeté Itöz. Sri ¡niimltúi, kiemelkedően %''Z ,trrpl tóitok be. IMu- ¡Jm,w «twisten memfltouu . A tóh''wk ti nmnkdmiHUdlu „ munkmkhnt. au bit, homi : „„„Mio^dfu kezébe i>et''o a Limit i* «.• t:emek társadat-nti Uttaíftmb* kerültek, a menu "rm''tás alaph mCuszÜtiL a né-pi denrkráeidhoi hü művezetők % mc$U+ck u munkásokra td-L,cI1Wm komoly mértélibcn • -mttík hozzá eddigi sikereink'' í''Mquáraitik, üzemeink ujjdépi- iéÜlter a hároméves terv halár-¿0 ctát tv0 teljesítéséhez és az ötéves terv első évének kima. aa<dó eredményeihez. A fchmdt ötéves tervünk tel-ics-''ése a jövőben még nagyobb feladatokat ró a művezetőkre és ú mesterekre. Ezeknek a fej-adatoknak csak akkor felelhetnek aca ha pontosan teljesítik kőte-iesséqcikct. állandóan fejlesztik \zaktudásukai. a dolgozókra és ezok szervezeteire támaszkodva egyre jobban résztvesznek a munka versenyben és a Sztahánov-mozgalomban, a verseny műszaki feltételeinek biztosításában s a. dolgozók szakmai oktatásában, nevelésében. ,4 Magyar Aepkoztarsasag minisztertanácsa annak érdekében, hog''t kifejezésre juttassa megbecsülését a művezetők és a mesterek munkája iránt és megszilár-citni tekintélyűket, a művezetők ex a mesterek kötelességeit a kővetkezőkben szabályozza. I. A MŰVEZETŐ HELYE AZ ÜZEMBEN mmmmmh 1 a művezető (mester) a rábl-zou mubeJv (termelési részes) te;je>jo;u ve«t«íc. A művezető u eRV>zéjwéiyi vexelés elve alap. lí''ai felelő mindéiért, ami a mű. ínyben (termelési részlegbe») » •ej-im-lé* területén történik. I A műve/etó Í''^pIójí H/éri, li''íjs.v a,iaW/ou műhelyből (Ur-ma\|f»j rí»/iítal>en) biztosítsa az liía/fia''.ú ít ejtvéli Illőtöké« ve/e-luk ütuiUteüifiak végrehajtását, 3; A műve/ölű kömllenűl az úícntveietönek (múbslyfőnök-tieU) van alárendelve. A művezetőnek az ü/.éinvo/.clőn keresetűi, « múbely (termelési résziig) dol. ÍOíőinuk ¡(csoportvez»et6k, ¡munkások. mfihelyirnok, stb.) padig cíak a művezetőn keresztül le-bet utaíitást adni. •I. Művezető lek csak az igaz-%ató döntése alapján lehet felmondani. Az igazgató a felmondás kérdésében a művezető köz. vetíen felettesének mcghallgatá-sa uíáa határoz. 5. A mühelvben dolgozókat a művezető osztja be munkahelyedre és gondoskodik arról, hogy minden munkás saaképzettségé-nck legjobban megfelelő munkát kapjon. ,6. a művezető a műhely dolgo. zóinak a termeléssel kapcsolatos javaaJatait, észrevételeit és panaszait — ha saját munkakörééi nem tudja elintézni — köteles nyomban továbbítani a vállalat felsőbb szerveihez- A. művezető felelős a mü-fcly rendjéért és tisztaságáért. .S- A művezetőnek ebben a határozatban megszabott feladatkőre és felelőssége a művezető számára további adminisztrációs terhet nem jelenthet. Gondos-.odii ke''.l arról, hogy munkaidejének túlnyomó részét a termelés irányításával kapcsolatos felada-tamak ellátására fordíthassa. H. A MŰVEZETŐK KÖTE- UiSSBGKI es jogai a ter. VEK KIDOLGOZÁSÁBAN ílVf;fjRKHAJtAS/tBAN Ii« ...........—f ,AA múholv tervének minden ««leiében való végrehajtásáért 1 »«VMetfl felelős. Atuíiljtvvi''i! voiiullknxA l«r< vai, A"1"1 hm A»¡1 Imi4 >4'' m fl voe 10 v«eméiy,M meg ke)J hallgatni, j ihÁLAí ü»smvezetO, köteles 4 a mflhély tervéről IcIoIk''ii értCklICMil," 11 -műhely ter mejési, anyag- (s Mim laptervét pedl« a művexető rcndö''kezfoé. re bocsátani, t .12. A művezető kölel« Jelen. t«vt és mcKfelelŐ Jnvnslftlot ten* til l»K ű/.tMHVCKCtŐIK<k, Ilii II ICt''V'' (»¿''JoNltéHhe* ankbégMS feliéig, ltskct (mit tkuerő, gépek, fcWis axám, unyag !>,) nem lálju blü. tojiltollnknft.í<. ar, üxemvexető tnég 0 lcrvldősxttk megkp/.dé^e előtt kötclvj n művezető é«revé. telelrői dönteni, a döntései sKembrn a műveiétő panasszal fordulhat a vállalat főmérnökéhez. 13. A művezetőnek rendelkezésére kell bocsátani a terv végrehajtásának ellenőrzésére szolgáló adatokat, illetőleg a vállalat sajátosságainak megfelelően biz. tositani kell, hogy a legfonlo-sab tervszámok végrshajtasánaik ellenőrzésére szolgáló, ''nyilvántartások a művezető rendelkezésére álljanak. 14. A térvet és a tervből 12 egyes munkásokra eső feladatokat a művezető ismerteti a munkásokkal. Ha a tcrvfelbontásban hiányosságokat tapasztal, kötelessége erre nyomban felhívni az üzemvezető figyelmét. 15. A művezető köteles a dolgozókat a terv végrehajtásának állásáról — ideértve a béralap-terv végrehaj lásának állását is — termelési értekezleten rendszeresen tájékoztatni. 16. A művezető felelős a műhelyből kikerülő gyártmányod minőségéért. Kötelessége, hogy a termelés minőségi szinvonalat állandóan emelje. A minőségi ¿lenőrző s^erv köteles a művezetőt az észlelt minőségi hibákról rendszeresen tájékoztatni. A művezetőt a minőségi átvétellel, kapcsolatos vitákbon meg kell hallgatni. Azokban a vállalatokban, amelyekben a munkaátvétellei foglalkozó . külöa szerv nincsen, a munkaátvétel (ideértve a minő. séűl átvételt I»-) u művezető kfl. Hessége, 17. A művezetőt a műhely tervének telje»H*ééi''t, illetőim tu . tdjtalléíéért rendixcrcüen »rémi. umbnii kell mzcsltcnl, A prémium feltételeinek éa mértéké, nek meghatározási ál elsősorban a termelési terv tejesítéséi, uz unyagtorv betartását, Illetőleg uz iinyogmegtakurltást, a munkabéralap felhasználását, vala. mint a termelés minőségének emelését kell figye''.cmbo venni. • iu. a MCVEZETÖ KÖTELES- ségei £s jogai a tech- nologiai utasítások végrehajtásában és továbbfejlesztésében 18. a m^Tezető. felelős a technológiai utasítások betartásáért. Kötelessége a munkásokat a technológiai utasításoknak megfelelő munkamódszerekre megtanítani. 19. A technológiai .utasitast a művezető veszi át. A helytelennek tartott technológiai''utasita-sokra az üzemvezetőnél észrevételt tesz. Az észrevételek felöl az üzemvezető, illetőleg a válla-tat szervezeti felépítéséhez * ké-pjst az erre illetékes más szerv, (pl. gyártástervező)''- végső fokon pedig a főmérnök dönt. 20. A technológiai utasítás* a műhelv dolgozóinak a művez.eto adiHvki írásban, aláírásával meg. erősítve. A művezető a technológiai utasítást öTiiké.iyescn nem változtathatja meg. 21. a művezetők kötelessége, hogy szaktudásukkal, tapaszta.a. talatalkkal segítsék elő a technológiai színvonal" fejleszlését. Észrevételeikkel, javaslataikkal, járuljanak hozzá a techno.eglai Kidolgozáshoz és javításhoz. IV, A MŰVEZETŐ KÖTE. lehhf.oek e8 jogai a oß- PKK tlZKMKfiPEBSÉQgNEk UlZTOHITAHAüAN 22, A művezető kölelosséflo gondoskodni arról, hogy a mű- nVi,. M- . '' •• • • • •• [ "''. ?. hely gépei s a műhely rét-zérc kindntl hZei''K/ániok'' iiasználatra aikalmas állapotba1! legyenek, Köte''es bizto»itanl, hogy u mun-káM)k a géprkft és szerszámokat megőriz/ék, gonrU/zrák, kar-buntartsák" én kezelésüket elsujá-lltsák, v J 2a, az tlzenivezetö, illclöleg wz erre hlvntolt mák.szerv n gépek megelőző karbant«násánivk ter. vét a művezető közreműködésével kénzltl el. a művezető felelős a ráháruló knrbantartá.«d fel. adatok teljesítéséért és általában u gépek megfelelő állapotáért. v. a mcvezetö köteles. ségei és jogai munka- ügyi kérdésekben 21. a műVefcetö felelős a műhelyben a bérek és a normák alakulásáért, a béralap betartásáért. Véleményét meg kelj hallgatni a normák megállapításánál és a munkások számára prémiummal jutalmazott feladatok kitűzésénél. 25. a műhely dolgozóinak bérosztályokba való besorolását az igazgató a művezető utján végzi. 26. Ha a művezető a normák megállapításával, kezelésével vagy a normák alapján való elszámolással kapcsolatban rendellenességet tapasztal, köteles erre- az üzemvezető figyelmét nyomban felhívni. A művezető kötelessége leleplezni a szocializmus épitésérok tudatos kártevőit: a normalazitókat és a bércsalókat. a művezető köteCes azonnal jelenteni a normairoda vezetőjének, illetőleg megbízott'' jának a munkafolyamatok át-szervezésetrii technológiai módosításokat és általában a munka elvégzéséhez szükséges időre kiható minden lényeges változást. 27! A művezető a kü ón szabályokban meghatározott eset«kben pótidőt utalványozhat, a pótidő szükségességét a művezető köteles a mtnkautalványokon in. dokolni és aláírásával JaaVíOlnl, a pótidő mértékét az Idöellem. zö állapítja. meg, Az állásidőt a művezető ugyancsak aláírásával Igazolja, 28. a munkások munkában löl. lötl idejével kapcsolatos béreU számolási panaszok felől dső fo. kon 11 művezető dönt- liz a re.i-dclkezés a vállalati egyeztető bizottságnak a munkaügyi viták elintézésére vonatkozó jogkörét nem érinti. 29. A műhely''dolgozóinak szabadságolási tervét a szakszerve-zeti műhelybizottság meghallgatásával a művezető készíti cl. 30. a művezető kötelessége biztosítani a munkavédelmi és balesetelhárítási rendszabályok végrehajtását. Köteles az igazgatónak. illetőleg az üzemvezetőnek javaslatot tenni védő berendezések beszerzésére. vi a művezető köteles- Tőrvényerejü rendelet a műszaki tanárképzésről ségei és jogai a mun. kafegyelem megszilár- dításában 31. A művezető felelős a műhelyben a munkafegyelemért. Köteles felvilágosítani a dolgozókat a fegyelmi vétségekről és a büntetésekről A művezető felelős a műhelyt érintő felsőbb rendelkezések. váKalati munkarend és az üzemi kollektív szerződés (betartásáért, a ieuhnoló-giai fegyelem biztosításáért. 32. a műhely dolgozóinak felfüggesztése áthelyezése, más munkahelyre való beosztása vagy munkaviszonyuk megszüitetése előtt a művezető véleményét meg kell hallgatni, \ 33. A művezető jogosult a műhely dolgozóit kWcbb szabálytalanság vagy mulasztás mlalt a fegyelmi szabályzat rendszeré-ben harminc forintig, íegfoljebb azoiban a dolgozó egy nans ál. lagkereseiélg ttrjedő rendbírság, gm sújtani, a művezető köteles n fegye-lemsérlök, nnyngpazarlók, mun. knkerülők fegyelmi utón való felelőségre vonására éa meg-büntetésére Javaslatot tenni, A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a műszaki tanárképzésről, A mű. «znkl tanárkópzéH rés/ben 11 műszaki egyetemek keretében, részben ax önálló műszaki Unárkópzö főiskolán történik, Az Ipari technikumi mórnöklaná-rok képzőére a műszaki egyetem eilyes karain technikumi tanárképző szakot szervernek, A technikumi tanArképzőszek hallgatója a tanulmányok eredményes befejezése és a kötelező szigorlatok sikeres letétele után mérnöktanári oklevelet kap, amely Ipari technikumokban tanári állás betöltésére képesít a főiskolán a tanú''mányi idő három év. Az első két tanévbea a hallgatók iskolai oktatásban részesülnek és két cvi iskolai oktatás befejezése és a szigorlatok «iker« letétele esetén a hallgatók egy tanéven ke. resztül csak tanárjelölti gyakorlatot folytatnak és közben a főiskolán levélezőoktatásban vesznek részt. A szaktanárjelöltiv gyakorlat és levelezőoktatás befejezése után következik a végszigorlat, amelynek sikeres letétele esetén a jelölt ipari technikumi, illetve ipari ta-nulóiskolai szaktanári oklevelet kap. A szaktanári oklevéllel ren- delkezők a közoktatásügyí^ialöl«'' ter által megállapított kiegészítő tanulmányok eiréf «été után a mflsiwkl (VTflta. men mérnöktanári oklevelet szerezhetnek, A műszaki tanárképző fdlikoU szeptemberben nyílik meg, Azok 4 középkáderek — ttohnlkuiok, dol gozók Ipari gimnáziumát, f«Uő Ipariskolát végzettek érettségizetlek, tanítók, műhelyoktatók — akik kétévi üzemi gyakorlattal ren. delkeznek és az 1931—52. tanévben az ipari technikumi tagozaton ko. dlk meg tanulmányalkat — egy éves főiskolai nyilvános képzés után két évig folytatnak szakU'' nárjelölti gyakorlatot, és ezzel egyidejűleg két évig vesznek részt a levclezőoktatásban. Emellett . a kétéves szakmai gyakorlattal rendelkező dolgozók ,Té-szére kétéves főiskolai nyÜ. váncs képzéssé! és egyéves^ levelezöképzéssel is • Indul oktatás. -. A felvételi korhatár IS—35. év. Vidéki hallgatók — térités\cllené-ben — kollégiumi elhelyezést nyernek. Az üzemi dolgozók július 25-ig jelentkezhetnek műszaki a-nárképző főiskolára üzemük'' személyzeti osztályán, ahol a szüksé-ges felvilágosítást és nyomtatványokat megkapják. vii- a művezető kötelességei és jogai a dolgozok szakmai oktatásában 34. a művezető kötelessége fejleszteni a dolgozók szakmai tudását. Szaktudásának és tapasztalatainak átadásával tanítsa meg a dolgozókat a szakma alapos ismevtotésére, magasabb, kulturáltabb technikára, Külö. nös gondot fordítson az iparba ujonnai bekerült munkások, az Ifjúság éí a dolgozó nők szak-mai képzésére. Az Ipari tanulók oktatását rend^emfl ellenőri«-ze 113, a művexfllő a műhelyben dolgozók vlzügáju esetére a teeh-nlkul mhlmum vlüsgnblzoltsá. gának rendes tagja. ÍW. Az Illetékes niiniszteríik gondoíkodjank arról, hoßy a müvetetők azervejcetf formában emelhessék «zakképzett«cgükot. Művezetőt u miniszterek által szakmánként megállapított ha. táridő után csak kötelező vizsga előzetes Cetétele esetén szabad újonnan alkalmazni.'' Ki kell dolgozni a művezetői vizsga anyagát és rendszerét. a miniszterek gondoskodjanak továbbá — az egyes iparágak sajátosságainak megfelelően — annak meghatározásáról. hogy a vállalatok, nál kik minősülnék művezetőknek. Vin. a művezető köte- lességei és jogai a munka verseny- és a s ztahá xo v-m o z gálom szervezésében és to. vabbfejlesztésében 37 A művezető kötelessége a szakszervezeti műhelvbizot^ság-gal együtt működve felkarolni a dcfgozók kezdeményezéseit és minden támogatást megadni szocialista kötelességeik ''teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. 38, a művezető kötelessége nyilvántartani a dolgozók ver-senyvál''alásak „és azok eredményolt rendszeresen értékelni, a müveze(ő: a vállalások toljeslté-eének állásúról rendszeresen tá-jéko&ta»a a múhelyblzottságor. és h bizalmiak»:, hogy azok biz-iofiltha«iUc a verseny széleskörű nyllvjinoPgáaát, a művezetők kötelezése a vállalások io!jesl (é«ét rondszere^en ellenőrizni, 39, A inílvezefö a termelékenység a szukmul KZinvonul ome-ló««» érdekében tervezze meg a dolgozók olvlűrHas segiuégnyuj-tását. a munkamódszerátadási mosgalmat, gondoskodjak j&ról. hogy az élenjáró munkások munkamódszereit a többiek is elsajá.itsák. Tevékenyen mű'' ködjék közrea, sztahánovUta is-kólákban fölyo oktatásban. 40. A művezető köteles támogatni az ujitók és az észszerüsi* :ők mozgalmát. Ismertesse a dolgozókkal a műhely előtt álló Icg. íontosabb feladatokat 5 ilyon módon szabjon helyes irányt az ujitó mozgaJomnak, A műhely termelésével kapcsolatos ujl''.ásl javaslatokat a» újítási blzottíáa a művezető véleményének meg" hallgatása uián birálja el. Az elfogadott újítások beve%etáék a müvexető rendsaeresen ellen-űrluo, 41. A müvw''eő köteíeíBége, hogy foglalkozzék dslfio^. flak a termelég Javltáftát eéüó Indítványaival e nzokat — ha a megvelósitái ''nem tartozik fei'' adatkörébe - megvalósítás, Illetőleg végleges állásfoglalás végett éaját Javaslatával együtt bemutafóa a vállalat felsőbb rzerveinek. Knnek érdekébon a művezető gondoskodjék o''.yan könyv vezetéséről, amelybea nyilvántarthatja a dolgozók javaslatait és azok elbírálását, továbbá megvalósításukat. A művezető a termelési értekezleteken kö:eles rendszeresen beszámolni a javaslatok elbírálásának, ille-•ő'':eg megvalósításának állása" ról. 42. A művezetőnek jogában áU a termelés növelésében, az anyagtakarékosságban, továbbá a mi" nöség javításában élenjáró dogozók jutalmazására az igazga íónak javaslatot íenni. 43. A művezetők maguk is vegyenek részt a szocialista munkaversenyben. A munka ■ jobb megszervezésével, a termelési terv tervszerű ''.eljesitésével. illetőleg íulteljesitésévei. ar-yag-takarékosságga"-. a selejt csökkentésével vívják ki a műhelyük számára ,.A legjobb műhely" meg isztelő cimét. Nem^s" vetélkedésben küzdjenek az üzem többig művezetőivel ..Az üzem legjebb művezetője" cimért. a ■ szakma valamennyi művezetőjével pedig „A szakma legjobb művezetője" címéért. 44. Az igazgató a tervek te^ jeíi''ésébon és tulteljesitésébaxi, a munkaversenyben és a dolgozók ízociallíia versenyének mosatásában élenjáró művezetőket részesítse olismerésben éi Jutalomban, a legjobbakat pedig terjowze fel kliüntelénre, «AK08X MATYA8 §k„ a mlnlialcrlande* clnükhelyelleic, HUrnft.lHlHLU, 3 .- il J . Útnak indult Korea felé a második ajándékvonat Szombaton délután ünnepélyes koretek között indult, el a Nyu-¿ari-Páiyaudvarról hosszú útára az a vonat, amely a magyar dolgozók ajándékait vtr/4 a hős koreai nép gyfirmeket hzáméra. A pályaudvaron hatalmas iftmeg Jel» 0175«, Bllttttek az üzemek, hivatalok aW!OJtyal ói megMent a pályaudvaron Kvon o Olk. a Korpái Népi Bemokra1 ilrttfl Kftü''/crsftfós budapo«\|i kő* vfclft Ifl Karc Annn elvlAwtoö, a Nnnv •ACiköíj Demokratiku* Nöa&övet;. ellenőrzóblzíotfoiágiinak tagja, tu MNDSz, tsihArsáttúnak tagja búcsúztatta «* U!,)ak Induló «¡ándékvonatoi. — Dolpotó népünk megértette nr összefüggést a koreai nép í-sr.badsriyhnrcn én n ml békchnr- cunfc között — mondotta, majd igy folyta''ta: — A magyar nép ajándéka ¿olmácso''ni íogja Ko'' rca sokat tzenvcdclt hős népének a mi békcvdffi/unkzt én a mi igaz hazaszeretetünket, amely nek lényege az, hogy minden dl-dozaf.ru készen szeretjük hasán• kat ás szent kötelességnek tv hintjük a ssahedságért ét hé1 kéért küzdő népek megsegítését, Ezután Krnsgn Antfl''.n^ <<lv-túi''Mnfl. n lUkonl Mátyás Müvek TC''.ahAnnvIflj/iJa hango^aiia, hogy « magyar awwonyok le''.ke-en vet\|.«k részi a koreai gyüj-♦élben, - Segítünk — fejezte be beszédét, —. hogy « koreai anydk Iméf. nyugodtan nevelhessék kieírtHflejkr/ <4 koreai gyermekek araira, újra vi9«za'' térjen a mosoly. ^ Ham Ir vezérezredes favaslata a tárgyalások folytatására Peking CVASzSz). Az Uj Kína tvrügynekség jelenti Pbenjanból: Tudósítónknak a koreai front fő. ivc/disráilásáról szerzett értesülései fzerint Nam Ir vezérezredes, a ko. tcii néphadsrreg és a. kínai népi önkéntesek küldöttségének vezetője julius 13-án reggel válaszolt Charles Turner Joy altengernagy, nak. az Egyesül» Nemzetek fegy. ^erfts erői küldöttsége vezetőjének eiozönspi Uveiére. Nam Ir vezérezredes levele a kivetkezőképpen hangzik: -Chsrlcs Turner Joy altenger-r>ígyaak. — Levele megérkezett. Jeten lerOmbcn a következő válásit adom: 1 JuUus 12-én 7 óra 45 perekor ctm akádályoztnk meg. hogy az Önök küldöttsége ideérkezzék tá-nác«]i0Z2sra. Ami az autóoszlop. ban ''artózkodó tudósítókat illeti, rigyon ls természetes, hogy azok >nera voltak te bocsáthatók a tárgyalások körzetébe, minthogy « két fél erre vonatkozóan nem ^gyez.-n meg Küldöttségének nlne* l;iza abban. Jiogy emiatt megt-igadta „ réazvtffclt »tanács, knzávon. 2. Ami k tárgyaiitHokról történ« hidósltái-f illeU, riporterek és a »Jtó egyéb képviselői ktílwbnft» megegynés nélkül egyik féf. részéről nem .jflenhftnrk meg a tár. nvilá/.ok körsMéhm. Koreai hatlijcItmlÓM Phenjan (TASzift). a Koreai NApi DemokrAdkus Köztársaság néphadseregének főpurunesnoksá. fi Július 13-án közölte, hogy a kerca) néphadsereg egységei, szőri* együttműködésben a klnot ön. kórterekkel. az arcvonal vajé. mennyi szakaszán továbbra is he. ''vi jtlen''őségü harcokat vívnak ''■7. amerikai-angol beavatkozók csatái és « liszinmanista. hadse. rec ellen. Juüus 13-án az ellenséges re pü''őgépekre vadászó! lövészek osztagai jelötfek három ellenséges repülőgépet. Az amerikai iriferveocidsok ujabb gaztettei Koreában Phenjan (TASzSz). A Nodon Színműn beszámol az amerikai intervenciósok maszanrl faluban (Phenjan tartomány) elkövetett gaztetteiről. — Amikor az amerikai megszállók betörtek a faluba — irja a IcP —, elfogták Mun Ben Csu parasztot és három na- Gyűjtsük az anyarozsot! DOLGOZÓ PARASZTOK! Az anyarozsból Igen fonto« gyógyater készül. Az anyarozs gyűjtése Jó Jövedelmet blzto. slt, merj'' kilogrammonként 70,-- forintot fizetek „ fjj\|(j. tnüvesazfivetkezetek, vfWIroep, ltóí, Jul, !& pon keresztül izzó vasalóval és kalapácsütésekkel kínozták. Mi. előtt ez amerikai barbárok a falut kiürítették, hetven koreai foglyot megöltek, köztük az agyongyötört Mun Ben Csut is. Az amerikai hóhérok foglyaikat az előre meg. ásott gödrök előtt felsorakoztatták, majd sortűzzel agyonlőtték^ őket- Amikor a néphadsereg kiűzte a megszállókat a faluból, az amerikai parancsnokság arra törekedett, hogy eltüntesse sötét gaztetteinek nyomát, ezért néhány, bombázó gépet küldött a falu fölé, amelyek bombazáport zúdítottak a tömegsírokra. Koreában naponta leplezik le az amerikatek ujabb és ujabb gaztet. telt. kánikula zivatarokkal Vdrható időjárás: Változó felhőzet, tőbbheíyen, főleg a délutáni órákban záporeső, zivatar. Mérsékelt, a zivatarok idején megélénkülő szél. a hőség tovább tart. Kiírták a pályázatot a Kossuth-emlékműre A minisztertanács 1951 julius "13-i határozata értelmében létc-sült Kossuth-emlékmü kormánybizottság az emlékmű elké&ité-«ére pályazatot irt ki. A pályázatra meghívja: Antal Károly, fíeck. András, Boros* Miklós, Huri Harna. Dózsa Iar. kas AiulráK, Farkas A''''adár, Orandtner Jenfi, Kevét\\)\ Jenfl, l\lH/nludi/-Strdbl Zvlgmond, Ko. cmIh A\uM.^Medfi)iMt Ferenc, Madtinmi vValler, /''ilndt Ki** JánoH, Pdtsaii Pál, .S''o»!«;/;// Jó-stel, Sóvári János, Stabö Iván, T<tr IHván, Unpudrl LrJok ét Wllt Tibor szobrá«tzmflvé»xekel. A meghívottakon klvttl a pályázaton ntltulen mttftuar nzob-rd»:/ntíuéHS résztvehet. A részié, te» pályázati feltételek megtud-hatók á Magyar Képző, és Ipar-művészek Szövetségébe 1 és a Művészeti Dolgozók Szakszervezetében. Rosztovba érkezett a magyar parasztküldöttség egyik csoportja Lakott területen legfeljebb SO km-es sebességgel hajthatnak a tehergépkocsik A belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter a KRESz 45. (2) és (8) bekezdésének módosítására és kiegészítésére a következőket rendelik el: Lakott területen a fúvott gumiabronccsal felszerelt személyszállító, valamint fúvott gumiabronccsal felszerelt 3000 kg-nál nem nagyobb összsúlyú pótkocsit nem vontató tchergépjárómű — a KRESz 45. (1) bíkezdésében meghatározóit keretek között — óránként legfeljebb 50 kilóméteres sebességgel haladhat. Olyan utkeresztezésnél (uttorkolatnál, .útelágazásnál, utkanyarulatnád). ahol a forgalom irányítása fény-jelzőkészülékkel, vagy rendőri karjelzéssel történik, a szabadnak jelzett útvonalon haladó já* rómüvfkrc a KRESz 45. (8) bekezdésében meghatározott se. bowégkorlátozás <15 km) nem vonatkozik. Moszkva. A- moszkvai rá,dió jelenlése ¿zerinf. péntek este Rosztovba érkezeit, - a magyar paraszlkűldö''.tségnek az n csoport ja, nmoJy Moszkvából Észak-Kaukázusba utazik, A pályaudvaron a városi nzovjet és '' a tárriiidulmi szervezelek képviselői fogadták őket éü virágcsokrokat nyujtottak rtt ru>-kik. '' Iván Rnloiev, a kerületi azov. jet végrohiijlóblzoilstigíinuk helyei iw eLnlike tUlviWilie « magyar vendégeket, - Örömmel (Jdtjflzjflm Önöket, kedven virn'' dégeink, Készséggel megmuJAf Juli önékmk terilífUinkOn mindazt, ami önöket Árdekli — mon-dn(ta. - rogadjdk e t;lr<1í7Qkfl< a szovjet népnek a baráti magyar nép iránti forró, rokonszenve jeléül. Márkus Erzsébet traktorbri. gúdvezető válaszolt az üdvözlésre, — Valamennyi társam nceé-ben forró köszönetei mondok a. szívélyes fogaddtdsért — mon-doHa, — ígérjük, hogy tnlndaitt, amit oz flnök kolhozaiban, d''" lanW (/«ídnsdf/rtlbflii, a 0ép. é» trakloriWotndnohon tanulunk, IgyekssUnk majd aa t<í, ttobttd »tiapi/nr földünkön luutHOslinnl, A vAro» vezeiőiégének meght-vítNár« a küldötUéa Ia8)al utAn gépkocsin n város megie klnléíére indultak. Augusztus 20-án osztják ki az országos kulturverseny dijait Az MTI jelenti: Az országos népművelési bizottság értékelte az 1950/51. éül országos falusi és vá-: rost-üzemi kultúrverseny eredményeit. Megállapította, hogy. Pár-tünk vezetésével egyre szélesebben kibontakozó kultúrforradalom jelentős sikere volt a közel 8 ezer művészeti csoport és több mint 100 ezer dolgozó részvételével megrendezett verseny. Mint a budapesti bemutatók is bizonyították, a dolgozók ;művészt tevékenysége politikai és művészi színvonal tekintetében is sokat fejlődött a legutóbbi kulturverseny óta. A falu és a város felszabadult dolgozói nagy lel. kescdéssel ismertették meg a verseny során közel másfélmilliónyi közönséggel a, magyar nép művészeti kincsei mellett a Szovjetúnió, a baráti népi demokráciák legszebb ''dalait és láncait és a kapitalista országok dolgozóinak harcát a békéért és 52aí>adsrfj?r/. Különösen értékes azoknak az együtteseknek a munkája, amelyek felelevenítették a már-már feledés, be merült népdalakot és népi táncokat és ezzel gazdagították kialakuló szocialista kultúránkat. A verseny művészeti eredményeinek elérésében lelkesen közreműködtek hivatásos művészeink is és a verseny mindhárom művészeti ágában: a táncban, énekben és színjátszásban a fiatal tehetségek százai tűntek ki, akiknek továbbtanulásáról államunk gondoskodik. A verseny üzemi-városi szakaszának dijait augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén adják át a kiváló eredményt étért művészeti csoportoknak. LEGÚJABB HÍREK — A ROMÁN MUNKÁSPÁRT Központi Bizottság« év a román minisztertanács határozatot fogadott ej a kollektív gardaságok Jövedelemelosztásáról. ^páad œai''auôD kölhixiixetbe — CSEHSZLOVÁK népműv«^ lés} küldöttség érkezett Budapest, re, amely. az üzemi é falusi kui-turmunkét tanulmányozza. . — A CSEHSZLOVÁK NEM. ZETGYtLfiS Július 13-1 ülésén tiírvényJavnilaJö» fogadott a szervezkedési és gyülekezel Jog-rél. . — KÖNYVNAPOKAT és dlv«< bemutatókat rendez « SzővOS* .i nyár folyamán megyénként 10— 12 községben — KAZKMi, iráni külügym''. nlazter Jegyzékben körülte a lehe. ránl angol nagykövettel, hogy nem Ismeri r\ „ Hágai Nemzetközi Bíróság hfllározatát. — Az TJSA Iráni nagyköveiét'', Henry Oradyt saját kérelmére felmentették. — FANCO fogadta az amerikai tzenátus külügyi bizottságának tag. iáit. — VARSÓBAN 1852—53. évre szóló lengyel-bolgár kereskedelmi egyezményt Írtak dó. — PETSCHE kijelölt francia miniszterelnök kormányalakítási tárgyalásai a kormánypórtok érdekellentétei közepette folynak. Az iskolakérdéseken kívül a nehézségek a bér- és árkérdésben it meg-nyilvánulnak. — KARLOVY.VARYBAN teg nap megnyílt a nemzetközt film-feszlivái, amelyen 19 ország 41 játékfilmmel vesz részt. Megjelent könyvalakban Grosz József és társai bfioperének anyaga A tárgyalás ¿yortirási jegyzőkönyve alapján kéariilt könyv ismerteti a baz«éruló kémbail-da perének anyaáát a vádirattól az ítéletig. A kötőt közli a bizonyító«! eljárás torán ismertetett eredeti dokumentumokat és a tárgyaláson készült fényképeket. Szikra klndá«'''' m ohíil. Ara ti Ft. Kapható minden állami könyv-vűtlioKban és ax Uzami könyv* propagandistáknál. % A PAVEL BARANOV kel-hezpttraszUól megkérdeznék, ml családja jólétének aiípj«, gondolkozás nélkül vágná rá a felelő-telti — A kőihez. A kolhozok szabadították'' meg a Szovjetúnió parasztságát az Ínség'' tői és a sötétségtől, a kolhozok se. gitségével léptek a gazdasági és kulturális fellődés széles útjára. A szovjet kolhozparasztok jólét« a kolhozokból ered. Nézzük az ukrainaí „Zavjct llji-csa"-kolhozt, melyet a hitleri meg-«zállók csaknem földig leromboltak. Ez a kolhoz a háború óta nemcsak teljesen újjáépült, de gazdagabb is, mint valaha. A romok helyén számos új lakóház, gazdasági épület, filmszínház, bölcsőde épült, és moftt rendezik be az új kultúrházat. Pável Baranov is ennek & kolhoznak a tagja, ahol a háborúubáni ötéves terv során a munkaegység fejében kifizetett gabonamennyiség csaknem báromszorosára, a készpénzjuttatás pedig több mint háromszorosára növekedett. Pável Baranov három munkaképes taggal rendelkező családja tavaly 62 mázsa búzát, több mint 7 mázsa napraforgót, 15 mázsa kuko. ricát és több mint 6000 rubel készpénzt kapott. A család házkörüli telekből, tehenekből és baromfiból álló háztáji gazdasága nem játszik döntő szerepet a Baranov-család költségvetésében, csak kiegészíti a .kollektív gazdaságból eredő jövedelmet. A kolhoz minden kolhoz- Saraszt anyagi jólétének megingat. atatLan alapja. KAPITALISTA ORSZÁGOK dolgozó parasztjai kl vannak szolgáltatva a földesurak, kulákok éh tőkétek önkényének. A földjüktől magiosztott, kizsákmányolt parasztok kegyetlen nyomorban álnak és éheznek, Munkájuk gyümölcsalt a gazdagok élvezik, Pável Baraaev ezov\|«t kolhoz-Pincéé Min nyomja a föld, a bérlet, n termelőeszközök beszerzésének gondja. A szovjet hatalom a löldet ingyen odtA át a kolhozparasztoknak, «egitségUkrc volt az egyesülésnél, állami gép- és trák-torállomásoknt szervereit a löldek megmunkálására, A „Závjct Iljl-esa"-kolhozban, mint általában n kolhozokban, a mezőgazdasági munkák 95 százalékát gépek végzik. A szovjet mezőgazdaságban az ugarszántás és őszi mélyszántás gépesítése meghaladja a 90 százalékot A legtöbb nehéz szántóföldi munkát gépesítették és villamosították. A Szovjetúnióban a földmüvelés gépesítése és az agrokul-túra fejlettsége legmagasabbfokű a világon. A szovjet mezőgazdaságot tudományos alapon irányítják. A tudósokkal szorosan együttműködő kolhozparasztok nemesített növényfajtákat, nagyhozamú új állatfajtákat tenyésztenek ki. A nagy sztálini természetalakító terv, a nagyszabású vizferőmü és öntözőrendszer építése egyre fokozza az ország gazdasági erejét és a szocialista mezőgazdaság felvirágzását. Jl KÖVETKEZETES BÉKEPO-LITIKAT folytató szovjet állam hatalmas összegeket fordít mezőgazdasági beruházásokra. 1951-ben 39 milliárd mbelt töltenek mező- és erdőgazdaságra, ami 4.8 milliárddal több az 1950-es beruházásnál. A szovjet parasztság jövedelme 1949-ben 30 százalékkal volt több, mint 1940-ben, 1950-re'' pedig úiabb 19 százalékkal növekedett. Ezzel sztmben az USA földművelésügyi minisztériumának kimutatása szerint a farmerek jövedelme 1949-ben 17 százalékkal volt ala-osonyabbr mint t948-bau óú 22 százalékkal c»ökk«»t 1947 óta, Há. rom óv alatt, 1950-re egyharmadával süllyedt a farmarak tiszta jövedelme. Pável Bjranov növekvő jóléte nem egyéal, véletlen siker eredménye. A szovjet kolhorpara«tiág életszínvonalának állandó emnllje-déiét m szoelHliftt rendxzer bíz.Xo. ^sltjft.-tnely váléágok é* tnegrázkód-tutáftok nélkül, tervszerűen javítja h dolgozók életét, teszi egyre könnyebbé munkájukat,- Pável Baranov költségvetésének kiadási oldala Jjk merőben különbözik a kapitalista országok parasztjainak költségvetésétől. Pável Baranov minden jövedelmét családja szükségleteire fordíthatja. 62 mázsa gabonájából semmit nem kell'' vetőmagra és . takarmányra tartalékolnia. A kolhoz közös alapja , látja el vetőmaggal a kolhozföldeket és takarmánnyal a közös állatállományt. "6000 rubeljéből. egyetlen kopejkát sem kell munkaeszközeinek kijavítására vagy új szerszámok vásárlására fordítania. A kolhoz termelőeszközeit a közös alapból szerzik be és javítják ki. Baranov és a többi kolhoz-paraszít munkája gyarapítja a mindnyájunk tulajdonát képező kolhoz közös javait. 9 HHOZ. AMIT PAVEL BARANOV a kolhoztól kap, hozzá kell számítani azt a hatalmas Ösz-szeget, melyet a szovjet állam a lakosságnak nyújtott hitelre, szociális és kulturális beruházásokra fordít. A kolhozparasztok ingyen tanulhatnak az általános iskolákban, ingyen orvosi ellátásban részesülnek." Ezentúl a sokgyermekes anyák anyagi támogatást is'' kapnak. A békés alkotómunkával elfoglalt szovjet paraszt bizalommal t. kint a jövő felé. A „Závjet Ilji-csa"-kolhoz"is kidolgozta gazdasága fejlesztésének új ötéves t«rvót, elkészített« 0 színházzal, szállodával, pollklinikával, napközi ott. honnal, parkkal, iportatadionual rendelkező kolhozfalu építési tar-vé.t, Üjabb öl év alatt a kolho -par,isztok jövedelme Ismét jelentősen fog «melkodnl, élete még szubb, még vidámabb, költségvetése még gazdagabb lesz. Kőolajkutatás a Dunáutulon Irta: Dr. Tomor János f¿geológus Va« Zs\tán miniszter, at Orszá-Tervhivatal elnöke, a magyar ijísriki értelmiség feladatait kör-ZaíMtví. nyersanyagbázisunk ki-.-eiCcit«ct tűrte ki elsőrendű fel-/cUtkf"''. •IPari "yertanyagbázi-it,nu kiszélesítése érdekében fel \tU kutatni az ország egész terii-jt''éf új természeti kincsek után. 4 „or leltári lelőhelyeket eredmé-nvacbbrn kell kiaknázni„és s;ubeges az egységesen irányított ún''»:rru geológiai, geofltikal éi mcivlu''fiti kut utómunka minden fjhy>::rt való fokozása és fellesz-■''M. Különösen a kőolaj,." „le-hnfciébrn kell nagy munkát végez- binyás»zerence íj hozzájárulhat az olajkutatás sikerességéhez. — A jelenleg hazánkban tartózkodó szovjet tudósok, élükön Kutcov olajegyetemi professzorral azt. hangoztatják, hogy a szerencse szükségszerűségét ki lehet küszöbölni a geológiai kutatás tudományos céltudatosságéval é» következetességével. — Tanácsaik közül egyik legfontosabb: a tudományos kutatás ériékében kell hinri, nem a azeroncsóbcn. A kutatást következetesen végezzük a pozitív vgy negatív eredményig ét számol-nunk kell azzal, hogy a kutatófúrás nem szükségszerűen termelólúrás. nui* " -ff! k''lt emelni az ásvány-ohl''oa''i kutatófúrások évenkénti nszkosszuságát''. A mérések egysé. itt irányításával korszerű geofizikai műszerek és szállítóeszközök bttzerzesével. Önmozgó fúróberen. dncttk. magasnyomású mélyfúró-frlxtrrlés''k. gyorsfordulatszámú hrgotfiasztalok. görgösfúrók stb. alkalmazásával felenlős mértékben UfUszUni kell a kutatás technikáiét ét a kutatófúrások átlagos előrehaladási sebességét". Pártunk Zala megyei Bizottsága «s, újonnan megalakult üzemi pirtbizotUág minden támogatást megadott, hogy a műszaki értelmi. «g lelkes, optimista hangulattal kezdhetett a Párt által elénk tű-lötrt. feladatok megoldásához. A olajkutatás módja Milyen mérőkben és milyen eredményekkel sikerült e célkitűzéseknek eleget tenni » • körvonalazott feladatokat teljesíteni az Asványolajkutato és Mélyfúró Vál-UUtnál? A kóolajkutatás » következő kérdésekre hivatott feleletet keresni: t. A kérdése« kuUtási Wrüle-len, régmúlt geológiai korok folyamán volt-e lehetőség olajkeletkezésre át hogyan történt az olaj képződése. 2- Az egykor uralkodó ősföldrajzi körülmények olajkeletkc-téste alkalmasak voltak-e; ha-sonlitottak-e szomszédos, ismert termelő olajterületeken egykor fennálló körülményekhez. 3. Történt-e olajanyakőzetle-rakódás. 4. Volt-e lehetőség oUjván-dorlásra és az olaj felhalmozódására, tehát van-c területünkön olajtárolásra alkalmas kőzet és olajfelhalmozódásra alkalmas tektonikai szerkezeti forma. 5. Az olajvándorlás milyen irányban és milyen távolságról történt. Ha minden felelet kedvező a kö olajkutatás szempontjából, mé''g nem bizonyos az, hogy új olajte-"iletét fedeztünk fel. A kutatásban döntő szerepet játezik a bizonyta lansági tényező. Az olajkutatás ma ismert tudományos módszerei csak arra tud-a»k feleletet adni, van-e lehetőség ®l»jelóforduláara egy bizonyos te-1 életen. Azonban azt, hogy » kér-oéíes területen valóban talólunk-e 0 j)at- jelenlegi módszereinkkel e»dönteni fúrás előtt nem tudjuk. 4 szovjet tudósok eglük munkánhat bilí4»11,421 hangoztatják, hogy a ^ytalantági tényező ellenaúlyo-W kell tételezni, hogy a Kutatófúrásaink megkezdését hosszú és rendkívül alapos geológiai kutatómunka előzi meg. Kőolajunk keletkezése Alapos vizsgálatok folytak az olajanyakőzet tulajdonságainak tisztázása céljából. Több évig tar-tó kutatómunka alapján sikerült termelt kőolajainkból szerves lényég maradványainak vizsgálatával a magyar kőolaj keletkezési körülményeit tisztáznunk. A vizsgálatok kimutatták, hogy kőolajaink állati és növényi eredetűek és az olajké-lctkczés színhelye szárazulatközeli, nyugodtvizű sekély tenger volt. Jelentékeny szerepet játszottak a tengeri lebegő élőlényeken kívül a \|szárazföldről, folyók által behordott szerves vegyületek is. Kimutatható volt, hogy az olaj jelenlegi helyére kis távolságról vándorolt A geofizikai műszeres mérések magyarázása, értékelése azonban már egyéni lehet. A közelmúlt egyik fontos"^pasztalata arra mutatott rá, hogy 9 nehézségi mérések által kimutatott szerkezet, fúrási eredmények alapján, a valóságban igen lényegesen eltér az eredeti elképzeléstől. Mindjobban előtérbe lep * Szov-jclúnió tapasztalatai alapján a szeizmikus módszer alkalmazása, amely hathatós segítséget nyújt a kutató geológusnak új kutatófúrások kitűzésénél. A föntebb vázolt kutatási előkészületi munkák után, a rendelkezésre álló adatok alapján & kutatást irányítók előtt egy elméleti elgondolás alakul ki. Ennek alapján kerül sor kutatófúrás! pont ki-tűzésére. Mintegy gombnyomásra megindul ekkor h munka, nekilendül az Ásványolajkutató Vállalat egész apparátusa. Erdőirtás, útépítés, földmozgatás, nehéz gépi berendezések szállítása én felszerelése, az anyagszükséglet beszerzése, előkészítése és a fúrás legapróbb részletekig történő megtervezése. A fúrás megindulása után követ« kezik a megszámlálhatatlan nehézség és küzdelem az ismeretlen erőkkel, a fűrás közben fellépő ismeretlen veszélyekkel, lehetőségekkel. És mindez egy elméleti elgondolás alapján kerül kivitelezésre. Szükségtelen külön hangsúlyozni, hogy egy új olajterület felfedezése, egy elméleti következtetés és elgondolás beigazolódása mit jelent a tudon^gy, a nemzetgazdaság és az egyén szempontjából. Az eredmény kollektív munka, eredménye, tehát rész;se mindenki, aki bármilyen beosztásban, de részt1-vett az eredményt eléri munkakö zösségben. Másfél év kutatásainak eredménye : két uj olaj'', egy gáxterüjet, egy hévforrás Az elmúlt másfél év folyamán, csekélyszámú kutatófúrásunk elíe"-nére két új olaj- cs egy gázterületet fedeztünk fel. Kiterjedésüket most kutatjuk. Ezenkívül felfedeztünk egy hévforrást, amely gazdag jód- és brómtartalmával nyefs-anyagbázisunk fontos pillére lesz. Műszaki eredményeink is hatalmas lépéssel fejlődtek, gyórsfúrási / Büszkén vállaljuk a felemelt terv teljesítését Termelési értekezlet az Ásványolajkutató Vállalatnál és jelenlegi tárojókőzetének kora nem minden esetbén egyezik a ke-keletkezés illetőleg az anyakőzeténei korával. Az olajfelhalmozódási helyeket, az úgynevezett szerkezeteket felszíni geológiai mérésekkel és geofizikai módszerekkel ¡történő vizsgálatokkal kutatjuk. Igen gyakran előfordul azonban az, hogy a félszínen .lévő rétegek helyzete, települése élesen különbözik az olaj-felhalmozódás szempontjából döntően fontos mélybeli szerkezettől. Ebben az esetben csak geofizikai módszerekkel végezhető kutatás. kísérleteink, anyigtakarékossági eredményeink figyelemreméltóak. A szovje''t tudós tanácsadók és kormányzatunk • támogatják és segítik vállalatunkat további eredmények elérésében. Bennünket kutatókat derűs opti-mizmus hat átu Eddigi szép eredményeinket fokozni Akarjuk. Ereszük, hogy mellettünk állnak segí-tésré\ készen a szovjet tudósok-és az államhatalom mozgósított erőtartalékai. Mellettünk áll a mi nagy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és a legyőzhetetlen béketábor, élén a hatalmas Szovjetúnióval. Koreai színdarabot mutattak be Prágában A prágai Nemzeti Színház művészei, május l-re vállalt kötelezettségükhöz híven, betanulták éa előadták a „3S-ik szélességi foktól délre" című koreai színdarabot. A szfodarab megmutatja azt a-hatal- mas gyűlöletet, amelyet. Korea népe érec az amerikai banditákkal szemben és azt az elszántságot, amellyel a koreai niSp kész kiharcolni szabadságát. A darabnak nagy sikere van. Lent a telepen éppen az imént jelezte a 4 órát a sziréna. Fent a dombon, az R-l.es fúróberen-dezésnél c&cidben. ¿zinte észrevétlenül zajlik. le a műszakváltás. A «ép e«y pillanatra sem áll meg, a furószár rendületlenül forog és ereszkedik le a föld mélyébe, A szokástól eltérően a leváltott műszak nem nwgy haza, mert kezdődik az R-l-es fúróberendezés reggeli és délutáni műszakjának a termelési értekezlete. Csigó József mértük, h kercttvoi fúrási üzem vczutöjo beszél. Elmondja. hogy az R-l-es eddig 52 százalékra tr.Ijesitetto az alkotmány ünnepének tiszteletérc tett, felajánlást. Párosversenytársa, uz R-1.cs ozzcl szemben 90 százaidra teljesítette felajánlását. Az H-l-esElmaradását e''.Óre nem látott nehéz kőzetviszonyok és egyéb nehézségek okozták. Most azonban. a harmadik negyedév első 10 napjában 133 százalékos átlagot értek el, ezzel túlhaladták a sztahánovlsta szintet. Ha ez a lendület tovább tart, az R-l-es berendezés is sztahanovista íurás lehet. Csigó mérnök elmondta, hogy az ötéves terv felemelésévél együtt felemelték a fúrási tervet is: az-írrem dolgozóinak t-öbb olaját kell adni népgazdaságunk számára, a felemelt fúrási terv a berendezések szaporodását, a létszám emelkedését vonja maga után. A terv teljesítése jó mun. kát kíván és azt. hogy a dolgo zók ujitásokkal igyekezzenek segíteni a feladatok megoldását- Csigó József üzemvezető mér nok négy fontos feladatra hívta fel a dolgozók figyelmét: a munkaidő teljes és ¿aidaságos kihasználására; a tökéletes, sztahá. novista munkaszervezésre, amely mindig látni engedi a IkövetkezŐ lépést; újítások, észszerüsitések. ■^kalmazásáfH-^S'' --¿""mlíhka verseny továbbfejlesztésére. Ezekhez járul még az R-l-es egy speciális problémájának megoldása: többet kell törődni az iszappal, ami a fúrás lelke. A furómesterek feladata, hogy a dolgozóknak megmagyarázzák a megfelelő minőségű iszap előállításának fontos- ságát. Meniien lendületesebben a munka az R-l-esnél és végezz« mindenki teljes igyekezettel a 6a-}át dolgát é* akkor — teljesíteni jogja harmadik negyedévi tervét az R-l-es fúróberendezés, Balázs István íőfurómester ar-ról beszélt, hogy az R-l-esnél az eroik legfontosabb feladat az uj szakmuakások növelése, mert ez a berendezés állandóan friss erőket kap és a szakmunká-sóikat továbbadja más berendezésekhez. Krénus: Pál íuróme«-ter kijelentett«, hogy feladatai-kat büszkén és Őrömmel vdllaL Ják. Maytrszku Béla mérnők, az Aaványolajkutató és Mélyfúró Vállalat műszaki osztályának vezetője ezzel kapcsolatban rámu-tátott arra, hogy minden szak. munkáinak kötelessége az uj szakmunkások nevelése, hogv az uj berendezések mellé megfelelő uj szakszemélyzetet lehessen állítani. Sok uj furószakmunkásra lez szükség.''és ezek neve''ése nemzetgazdasági érdek. Megtartották a termelési értekezletet a 6-os lyulkbefejezó berendezésnél is, ami már eddig 127 százalékban teljesítette augusztus 26rT?elajánl4sát Az ér-telceztetcn a dolgozók az újítási bizottság munkáját bírálták felszólalásaikban. Elmondták, hogy ez a bjzottság nagyon sok újítást, ad vissza azzal a "megjegyzéssel, hogy „nem érdemes kivitelezni, mert kevés megtakarítást eredményez". A dolgozók ugyaneze-''ket az újításokat alkalmazzák és nem is csekély eredménnyel. Az újítási bizottság felületei- munkájának következménye, hogy a dolgozók most már nem is adnak be újítást. —O— Az R-l-és fúróberendezés versenytársánál, az R-4-esnél megtartott termelési értekezleten ün. nepélyesen adták át a dolgozóknak a RZtahánovista oklevelet, amelyet az R-4-es berendezés gazdaságos kihasználásával, a terv teljesítésével érdemelteik ki. Az R-4-es a kerettyei fúrási üzem első sztahánovista fúrási berendezése. Irányi József példájára egy nap alait 20 mázsa őszi árpát adtak be a gutoriöldei dolgozó parasztok Alig fejeztük be a győzelmes aratást, máris zug a cséplőgép Gutorföldfc határában is. Irányi Jőzsef 8 holdas dolgozó paraszt őszi árpáját csépeli. Irányi Józaef szeret minden munkában első lenni. Első volt az aratásbah, most első a cséplésbcn is. Amikor megjeleni a gép a földjén, megkezdte a dúsan fizető gabona csépié-6éii Irányi József ekkor Is az el. sőségre és a kötelességteljesltésre gondolt. Elhatározta, hogy a gép alól viszi a beadási kötelezettségét a magi árba. A község DISz-flataljai segítettek is munkájában. Segítettek a kocsira rakni a gabonát és egy. kettőre fellobogózták, Sztálin és Rákosi elvtársak képeivel díszítették,. hogy ünnepélyessé tegyék azl a napot, amikor az első gabonái viszik a földmüveaezövetkeiet ter-méayraktárába. A gép gyorsan dolgozott, 4 igy egy-kettőre sor kerüf.t Bwfke Lajos őszi árpájára 1«. Mikor látta, hogy Irányi József hogyan visz! a raktárba gabonáját, nem akart lemaradni ö sem. AUg teltek meg az első zsákok, ő is kocsira tette, s- Irányi Józseffel együtt vhék gabonájukat a terményraktárba.. A DlSz-fiitalok énekszóval ki-sért ék őket. Irányi József és Bref-ke Lajos pedig bo''dogan sStíík át gabonájukat, Büszkék voltak arra, hogy elsőnek teljesítették beadási kötelezettségüket. A község dolgozó parasztjai követték példájukat és egy napalat* 20 mázsa árpát szállítottak a föld; müvesszövetkezet'' terményraktárába. Műszaki ankét az Ásványolajipari Üzemek műszaki dolgozói részére Az Asványolajipari Üzemek Pártbizottsága és a Vegyipari Szakszervezet Területi Bizottsága műszaki ankétot tart július 20-án Lovásziban az Ásvány olajku''.ató és Mélyfúró V., az Asványolajtermelö V. és az Ás1-ványolaj Gépjavító V. műszaki értelmisége részére. Az ankét előadója Benedek Ferenc elvtárs, bányamérnök, aki arról beszél, hogy az ásványolajipar ötéves tervének megvalósításában milyen feladatok várnak a műszaki értelmiségre. Ennek keretében vitatják meg: a vállalatok műszaki dolgozói hogyan akarják győzelemre \yini az alkotmfi'' nyunk tiszteletére folyó munka* verseny, célkitűzéseit. Vasárnap, 1951'', Jul. 1& 5 é: ^ PRÓBATETEL Búg a cséplőgép, nyeli a kévéké . néha önli, máskor csak csorgatja a szemet. Sós Mihály a mázíás. Csákó és Kis Gábor ele-lök. Major Béni és MihjYlyi Feri zsákosok.'' ök uiennek a szekerekkel. ők hordják be a szövetkezel magtárába is, meg a tagokhoz is a gabonát. Ugy hányják-veiik a zsáko-, szekérre fel. szekérről le. mintha az nekik csak gyerekjáték volna és csakugyan könnyű is a zsákolás és ''.iszfa munka, annak, aki birja. Sziv kel] ho>í-zá és tüdő. váll. kar. derék, in és jó boka, ami az öregebbeknek már nincs, a fiataloknak meg més nincs. A zsákosok az erő jogán, szesszel is íütve. a lobbiéi; re egy kicsit lefelé néznek. A többiek, a közembereit, az asz agon, a szalmánál és n törek-tiél vannak. Váltva, sorba, mert hallgatni a cséplőgép bugását nagy élvezet, meg nézni is megjár. de benne lenni a porban, zajban, forróságban már nem olyan mulatságos, amit- kivárnia nagyen az ember. De megy a dolog, mert mennie kell. Akik ma az asztagon vannak és kévét, hánynak, holnap a szalmakazalra mpnnek. az ele* vá orhoz. A töreknél^ me3 a lányok vannak, akik az apjuk vagy bátyjuk helyett jöttek, ök vannak a legnagyobb porban, de az már régi hit. hogy nekik nem árt semmi, nekik jó tüdejük és friss a vérük. ★ A. második héten, már a munka derekán, megjött az igazi kánikula. Néhány napig üszta idő volt. szél se fu:t. forrt a .levegő, sárgás gőz ült az ég alján és már az éjtszakák is kezdtek melegedni. Majd aztán megindult a szél, de délről, valahonnan Afrikából hoz{a a forró levegő:-. A legyek nrir a hűvösön is csíptek, a lá-. nyok. ha befeküdtek az assj''ag árnyékába, szoknyájuk alá húzták a lábukat, az arcukat meg a kendőjükkel takarták cl. Még igy ¡3 fél-felvisÍfo;t valamelyik, ha elszunnyadtában kidug''-a a lábát: — Jaj. az iz egye meg, de Ciip. Minden bogár, minden madár, minden öregember azt. érezte, hogy valami nagy idő lesz, égiháború. zivatar vagy szélvihar, de biztos, hogy megérkezik. Meg is érkezett. Péniekoii délu döf. már-már kibírhatatlan volt a hőség. A gyengébb szivek piheglek. a tágabb tüdők lihegtek, mindenki bágyadt és mégis In-gerült volt, Lányok hirtelen'' ösjf szekaptak. férfiak hamar az ií''.en körül jártak, csalt néhány ember, közlük Kis Gábor és Cslrl Borsoi Lajos viselték tűrhetően a i''ül''.esztö idői. Cslrl Borsos szikár teste o''.yau volt. mint a szij, kevés izzad''.ságou adott ki és a sovány kis test felelt mokány kis akarat uralkodott. Azt, hogy valami nagy Idő lesz. azért ő is érezte, de várta is. hogy nem baj. kell a tengerire, bárcsak térdigérö eső lenne. Délután egyidetar még nem volt semmi, csak a levegő sűrűsödött. Majd ozsqnna után, estefelé a nap. elhomályosult és a délnyugati határ kezdett setétedni. Egy nagy asz''ag meg volt kezdve. A hajazat már '' lement róla. a derekát hányták a gépbe. Mindenki érez;e, hogy" valami lesz, de ez már inkább az öröm izgalma volt. mint az aggodalomé. Az asztagnak már nem árt, hacsak villám nem éri, ponyvák is-vannak, egy a gépre, egy a darab asz''-agra. hadd. jönne már a.frissiio eső. Nem is tettek semmi készülődést. Mihály bácsi csak annyit mondott: — Éjszakára feljön az idő. Jó volna, ha a szekerek kiérkeznének. ide. naplemente élŐM. hogy még világosan visszajutnának a köves útra, mert. az ut csúszós lesz. ha valami eső jön. "Kis Gábor fenn volt a gépen, etetett. Csákó meg lenn kö:üz:e Vasirnap, 195. Jul. Jß. a zsákokat és segített a mázsálás- nál, ahogy a pihenő ete''-ők szok-,ák- '' • '' Mindenki elmerült a maga munkájában. A kazalrakók gyűrték. taposták a bőven ömlő szalmát. a törekrakó taposta, lapo. ga''ta. egyenger.te a törekkazlat. . Miháiy bácsi szokás szerint szintén belemerült a magá szám: adásaiba. Megjöttek a szekerek és minden gondja az volt, hogy azokat megrakathassa és útnak indíthassa és az, hogy meg ne lopják, mer: a kocsisoknak és a zsákosoknak nem lehet, hinni. Kilopják azok a legügyesebb kulcsár szemét is; hát még a "Sós Mihályét, aki világéletében csak a maga kevés termésével bajőtr, így történt a szorgos munka közben, hogy a cséplőgép szokatlanul bugó. dübörgős morgá'' sa mögött, ami azért volt. mert az asz:ag fenekéről nyersebb kévéket kapott és fuldoklotl tőle, senki sem figyelt oda, hogy a délnyugatról egymásba folyó ég-dörgég sebesen közeledik és elő-seregeit hömpölygő, földet seprő, szürke viharfelhők alakjában már küldi is. Pillanatok alatt sötét le», amit mélyített az is. hogy a bele-hasitó villámok elvették az emberek magas szemefénye''.. Most már mindenki megriadt egy kicsit- és a maga munkáját szerette volna rendbehozni. Az sszlagosok a feneket szerették volna még felszedni, a kazalra-kók kiabáltak a szalmás csapatnak. hogy kötelet a kazalra, a törekrakó mester veszekedett a lányokra, hogy segítsenek lekötelezni a törekkazlat, az etető és a kévevágó a dobon lévő. bo káig érő buzaszemet szere-Je volna még betakarítani. Sós Mihály a szekerek megrakásán izgult és kiabált a szalmarakók-nak és az asztagosoknak. hogy menjen oda két-két ember, hányják meg gyorsan a szekereket-, hogy kiérjenek még a kövesutra. De minden kiabálás beleveszett már a vihar zúgásába. A földön hcntergó szürke felhő ve-, gyes volt, porral, amit messzi utakról szedett össze és a követ, kező pillanatban elborította az egész szérűt a por. A szél üvöltött és beleragadt, amibe tudott, A szalmakazlat a betetézett végén elkezdte emelgetni, eleinte nem birt vele. tartották a kötelek és ig.y csak a sza-badon álló csomókat kapta fel és vitte a levegőbe. Dc a szél nem nyugodott, a kötolok feszül, tek, tágullak, a rés szélesedett, aztán uj rolnim jött a mc^iyo-mö. békilö esó késett, egy kötél elszakadt a k''nzal teteje meg-emelkedett erre a másik kölél nlső vége klci-uszott a bújtatásból és aztán eg.y billenésiel lefordult az egész telő nyakukba az embereknek, akik most még az utolsó pillanatban is bajlöd-lak a lekötéssel. De a sza''.makö. telek szétszakadtak, mert elfelejtették a kazalotok megvizez-«1 és''a hőségben ropogósra száradtak A törekkazalnál tartottak a kötelek, mért az öreg Tóth régi és jó törekrakó mester és gondosan reidben tartja a kazlat és a köteleket, dc ezeket mig ve-gig borotválja a szél és kisodorja a kötelek alól a lőréket. Kisodorja és viszi-viszi szerte a nagyvilágba. Már az első nagy szem esőcseppek js. icpottyantak a szél csihadt. egy kicsit, aztán uj rohamra jött. de még sehol sincs rend. Soós Mihály még mindig kiabál, hogy csak a szekeret megrakni, mert elázik a mag és hogy a szalmát ide. mert a zsákokat már -éri az eső. De a szalmát elkapja a szél és a zsákokat már paskolja a sze-kéren is. a mágiában is a hirlc. len leszakadt apró jéggel vegyes, pustolós zápor- A jégszemek ugy pattoglak a zsákok lettjén, mint a pattogatott kukorica a rostából. Az eső már omlik, a villámok va''kitanak. a dörgés szüntelen. de a gép nincs rendben. Az asztalosok addig erőltették a febzakitást, hogy a fenék mégis csak félbemaradt. Csapó kiabál, hogy-.be kcil takarni az aszta w- m. got, mert fanékik ázik, de a ponyva nincs jelen, nem készitei. téfc ide. még el kell hozni a satuládától. Húznák is már rá a félben levő asztagra. de a szél kikapja a kezükből és" lehajítja a földre. Újra nekifognak, -de a zápor ömlik a nyakukba, kiizzadt hátukat paskolja a hideg.e^ő, másik is vszalaíl a kisujjasért meg hogy elrejtse a tarisznyáját, gúnyáját. mert felkapta a vackok, ról a szalmát a szél. viszi már a aagy világba és tésztává ázik a kenyér, pacallá a szalonna. Csak Csiri Borso üli helyt, egy ingben viaskodik a ponyvával, próbálja villákkai megtüzni a sarkát, hogy cl ne ragadja a szél. Nem boldogul egyedül. Kis Gá. bort hivná, de annak is van baja. A cséplődobot keli lekötnie, csakhogy a gép fara felül, az asz. tagok közül uj és uj szélrohaniok törnek elő és verik, csapkodják, újra és u''jra felszakítják a lekötött ponyvát, az "egyik sarkát a ponyvának már foszlányokra verték, a traktorossal drótot is hozatott, mert a kócmadzag nem birja. Sós Mihály még mindig a Tikokkal viaskodik. A zsákra való kis ponyvát is elvitte a szél a szalma után. most nedves kévékkel próbálja berakni és az asztag fenekéről hordja egyedül, mer; a szekeresek elindultak, hogy kitörjenek a köves utig. De az is hiába, mert párszáz lépés után megállottak a iovak. nem mernek szembemenni az esővel, mert jég is pattog benne, szerencsére ha sürü is. de apró. A szekér is farol, a lovak is csúsznak, mert poros útra nem szoktak patkolni. Most ott áznak a zsákok, csupa viz az egész, mit szól majd, aki vizes búzát kap. Ez kavarog homályosan Sós Mihály fejében és kinjában, hogy legaláb mentsen valamit, tovább hordja a zsákokra a kévéket. amelyéket a szél mindig leborogat. A zápor sürü kukorica jéggel vegyest veri a földet, a tarló és a gyep füstöl és a viz már tócsákba gyűlik. ... »>.« Végre az etetőnek sikerült leköpni a ponyvát- a gép elején, de akkorra a hátulján megint felszakadt és ugy veri a szalma-rázóhoz, hogy már cafatokra tépték a csavarok a másik sar-kát is. Drótot- neki, itt Is lekötni. az(án gyerünk az asztagra, amelyen még mindig viaskodik Cslri Borsos, hogy valamiképpen meg tudná állítani a ponyvát, Jönnek már segítségül a« eto ők és a traktoros, a többi ember eltűnik, elbujt. Villákat szúrnak a Ponyva Harkaiba. vizes kévét hánynak rá, a ttakio-ros feldobja a nehéz gépsulyo* kat. Is. Sötét van, csak a villámok világítanak. Az emberek eltün-tsk, kazal oldalába, asztag olda. lába bújnak, mikor a szél fordult te az cső arra zudult. akkor a másik oldalra húzódtak. A Iá-nvok meg bemenekültek a cséplőgép alá, a törekrázó poros lyukába, ahol a becsapódó eső a port mind sárrá vágta és a lábuk alatt már bokáig érő hideg viz hömpölyög, mert kiderült az első magy esőnél, hogy az aszta-got is hajlá-sba rakatta Sós Mihály. Ki-ki búvóhelyet keres magának, reggelig vacogva vagy gőzölögve. aszerint, ki milyen búvóhelyet talált" — kustorog mindenki a kazlak kivájt oldalában, vagy az asztag körleszára alatt, ahol az eső nem esik, de ahova mégis befoly a viz és a ponyvái alatt, ahol csak a gaz vizes, de az eső legalább nem vág. A kocsisok, amikor csendesedett az idő. kifogták a lovakat és behajtották a nem messze lévő. tanyába. Ott hagyták a szekeret a takaratlan búzával az esőben. Mert az eső aztán hajnalig esett Kicsit meg-meg csendesedett, aztán uj égzengéssél, villámlással uj zivatar jött, hajnalra pedig csendes >szemel?léssel bucmzott a tájtól. NapfeljötteCior már csak néhány maradék felhő futott át az égen. ■ F ■ TCíg-cdüi Q.ÍZO.: BAJTÁRSAK Őrizd a földet, béke kell a földnek, munkád gyümölcsét el ne vigye más. Hol megaláztak, kifosztottak, öltek, már téged szolgál minden aratás. Tiéd a munka, és tiéd gyümölcse, bog? ki mennyit tesz. aszerint egyeli. Felnőtt az ember Immár, hogy betöltse saját törvényét, s magáé legyen. Szerszám, izom cs béke kell a földnek, a jó szándékból igy lesz csak kenyér, őrizd a békét, puskád csőre töltsd, hogy más ne lőj jön, ue halljon a vér. Őrizd a békét: traktort és kaszákat termelj a gyárban. Úgy lesz jó házad, ha n paraszt, ki átizzadva fárad, , dúsabb kalászért vívja a csatát, őrizd a békét: vágjad jól a rendet. A katona már új kenyérre vár s hogy jóllakottan teremtsen jbvendut, a falvak felé figyel most a gyár. MH érsz -magadban? — Együtt vagy csak ember. Magényps úton nem biztat malaszt. De kéz a kézben sorsot maga rendel a katona, a munkás és paraszt. Együtt vagyunk, bajtársak, győzni készen, munkánk gyümölcsét el nem veszi más! A béke hőse fegyvert tart a kézben s csatánk győzelme minden aratás. Milyen magyar f ilmek kerülnek ősszel a közönség elé? a .magyar filmművészet hataímas fejlődést ért el a felszabadulás óta. Nemcsak a magyar dolgozók '' fogadták nagy örömmel filmjeinket, hanem külföldön is mindenütt sikert arat-iak. Büszkeségeink: a Ludas Matyi, a Talpalatnyi föld, a Különös. házasság, múxdenült dicsőséget és jó hírnevet szereztek a magyar filmgyártásnak, a szovjet közönség, a szovjet sajtó elismeréssel fogadta filmjeinkel. Érthető ''. tehátha.^ a , dol-. gozók fokozott érdeklődéssel fordulnak a magyar filmgyártás további térvei felé és Inváncsiak arra: milyen magyar filmeket lálnakmajd az SsW évadban? -NÉGY UJ FILMET forgatnak * jelenleg a Filmgyártó Vállalat műtermében- Az egyik film cime: DÉRINÉ. Emléket állit a magyar színművészet hőskorának, és c korszak halhatatlan alakjának, a gyönyörű hangú Dérinének. Abban az . időszakban játszódik, amikor a magyar színeszek a császári elnyomás legsötétebb éveiben, nélkülözve, elnyomva, de a haza. és a szabadság, szcrelelétől tüzelve járták az országot, ter-jesztettók a''magyar szol, a ma. gyar kultúrát. Parádés szereposztásban készül a film. Főszere, pét Tolnai Klári alakítja: a dal. betéteket Gyurkovies Mária hang. jávai szinkronizálták, a férfi főszerepben Sárdi Jánosi látjuk majd, a többi szereplő között ott találjuk Turai Ida, Biliesi Tivadar. Rajnai Gábor és Mcd-nyánszki Ági nevét. A jő Vő KVAD komoly filmese-ményének ígérkezik a GYARMAT A FOLD ALATT című film bemutatása. az izgalmas cím mögött valóban érdekes, tarlatom is rajlik. A néhány évvel ezelőtt lezajlott. MAORT-szabotázs nyomán készült film fényt derít az összeesküvés hátterére és leleplezi az imperialisták aljas mesterkedéseitFőszerepeit: Ladányi Ferenc, Bihari József, ¿s Benicő Gyula alakítják. ötéves tervünlcnek, a szocializmus építésének. egyik legfontosabb területe a közlekedés, a vasút. Erre helyeztük a fősúlyt, amikor háboruutáni lerombolt országunk újjáépítéséhez hozzákezdjünk, —- de ennek elpusztítását, megbénítását tűzte ki célul az ellenség is. Ezzel a kérdéssel foglalkozik a TELJES GŐZZEL cimü uj magyar film is, amely a vasutas sztiihánovmozgalom kialakulását mufatja be és megeleveníti az ellenség próbálkozásait, hogy ezt a-legyőzhetetlen mozgalmát elfojtsa. \ A negyedik készülő magyar film bemutatása elé is igen nagy érdeklődéssel '' tekint ¿-.magyar közönség. Ennek három oka van. Az első: a fpm színes, a második ok: mulatságos vígjáték. .4- harmadik pedig: <z sport világában játszódik- Főszerepet Latabár Kálmán játssza. Mar a cime is mulatságos; ClVlL A PÁLYÁN! Ezen a négy filmen kívül még a magyar filmgyártás tervei közt szerepel BANDITÁK címmel egy tudósról szóló'' alkotás, valamuit eqy kiemelkedő mű: a PETŐFI ÉÉ BEM, amely két vészből áll és forgatókönyvét Illyés Gyula U''Ut, A MAGYAR FILMGYÁRTÁS terveiről nem beszélhetünk anélkül, Iwqync ismertessük állandóan fejlődő kislilmgyártásunti készülő alkotásait. Imc egynéhány ezek közül: TISZA címmel színes „tdjfllm". (uncly a Tiszavidck gyönyörű tájait mutatja be. A most befejeződő kuHurvcrsenyck. ről eqész estét betöltő film készült A BÉKE MOVEI ötéves Tervünk legnagyobb alkotásainak, a Dunai Vasmű, a Uszalöki, inotai erőművek építkezéséhez vezet el Nemrég kiemelkedő sikert aratott a „Kerecsensólyom történetc" cimü színes kisftlm. Ehhez hasonló munkán dolgozik most c film alkotója, bemutalva: A VADVIZEK ORSZÁGÁ-nak madárvilágát. PETŐFI SÁNDOR-ról érdekes dókumentfilm készül és ugyancsak igen érdekesnek és szépnek ígérkezik legnagyobb festőnket cs '' alkotásait bcmuta''ó MUNKÁCSY cimü szines f/lm. összesen 45 népszerű természettudományos és dokumentfilmet forgat áz■ idén a Hiradó és Dokument filmgyár. Szovjet segítséggel épül a Duna—Fekete-tengeri csatorna of\< A Szovjetunió állandó támogatása lehelöve teszi a Romániában épülő Duna-Fckete-ten^eri csator. názási munkálatok nagyszabású gépesítését. Például 1950 végén a kotrási munkálatok . 60 százalékát végezték gépicrővel. 1951 első hónapjaiban pedig már 70 százak-kot. Most már vaunak olvan telepek- ahol a kotrási, szállítási és kirakodási , munkálatokat százszá> zstékwsn gépi-úton végzik. " 2 3K pesítés folytán a munkateljesítmény hatalmas méretekben megnevekedett. A Stanca-tclepen például 1950-ben már 8-szor annyi volt a teljesítmény, mint 1949-ben. Idén a^''gépesítés folytán a kotrási eredmény átlagbaif ''70 százalékkal fog növekedni oJ töilt évihez képest. A kávicsbányü''KBáu a nehéz munkát. fcHeg pcdigra Sziklás talaj elmozdítását a szovjet gépek segítségé* vei mindenüí^épie^ővel A MUNKA UJ HŐSEI tuk. a mi munkánk fontos résre a gyár építésének. Cement, tégla és kavics nélkül nem lehet építeni, igy aztán nem azt figyeltük, mikor szólai meg a csengő, ha- " ''j\| Magasépítési Vállalatnál nyolc sztahánovista kitüntetést «sxto''tzk k: az elmúlt napokban. Nyolcan, munkások, vezetők, ckfk o. kitüntetést kapták — sokszáz társukkal együtt építették Tervünk uj alkotását, a zalaegerszegi Ruhagyárat. De. ők, a nyolc sztahánovista, kiemelkedtek a többiek közül. Mert keményeb-len karcoltak a tervért, szívósabban küzdőtték le a nehézsége magasabb volt a teljesitmén tjük, — mert itt. az építkezésen ¿[. ''nemcscdc dolgoztak, hanem hósőkké formálódtak, A munlca uj hfceivé. Amikor átvette a sztahánovista oklevelet s hallotta a felharsanó :apsot. dolgozó társai felé fordul t- Szavakat keresett, de sza. helyett képek jelentek meg jffndoUtaban. a a sokrétű ¡íiunkJ rajzolódott eléje, amely ;e<rfrbozu a hatalmas épületet, , «Ijeserszegi Ruhagyárai. Az-¡(„ etek ennyit mondott: -l''.-euul meg jobban dolgozom. Amikor « munka kezdődőit,, Mior keidódótt e»öén iá, A f,''iti) (.»roiívmagassíigbati Alit mór » trankrportorók riótt, a kis. elsfiWedt, a Alázott talajon, lh«Aett «állítani. -ífunkstírülétöt fellett teremteni. A: etóvel ét • feneketlei sárral a luk szemben, de tudták, hogy ^ Puhagvárnak határidór? fel kell épülnie. Nem hátráltak egy pillanatra s<m és győztek. Nemcsak zz esöe őszt legyőztük a t?l«t is. Skordelli Lajos megszervezte a brigádokat-Irányította a transzportörök múmiáját, hogy a betonozást mielőbb megkezdhessék, ó vezette be a uégysoru falazási módot s ezze! nagy mértékben növelte a falak szilárdságát. Már három sztahánovista brigád került ki a vezetése alatt álló brigádokból. Most-SkordélH Lajos is _ nyolc társával, együtt — "sztahanovista lett. A másik sztahánovista, Rózsás Ferenc állványozó mtnkavezető. Ai építkezés zavartalan menetének biztosítása az ő érdeme-A hatalmas állványrendszer minden részét ugy ismerte, mint a " tenyerét brigádja pedig a legjobban. megszervezett brigád. Rózsás Ferenc csoportjánál nem volt hiba. a munkafegyelemnél. Nevelte, tanította a hozzá beosztottakat.. Ha valahol hiányoaág mutat-kőzik az állványok körüle nem n,vug«ik. amig azt meg nem «lmtti. Knnek köwönhetó, hogy • hatalmas építkezésnél ezldclg Myeüei balhét sem fordult c!<J. nem. hogy mit végezhetünk még el. Az építkezésnél Jandovics Lászlót mint a legfegyelmezetr tebb munkások egyikét ismerik. igazolatlan''>l sohasem hiányzott. Most. Jiogy sztahánovista lett, ezeket mondjac — Ha nem lett volna munka, nerii -lehettem volna sztaháiovista. A nyolc uj sztahánovista közül mutattunk be hármat. Példakép, ként állnak áz épittkezés sokszáz dolgozója előtt. _____T. S- Élmuakások oktatják a technikai szakkörben résztvevő kanizsai úttörőket Figyelemreméltó munkát, vé. sez a nagykanizsai -uttöró ''©eh-nikai állomAa és az ennek a keretében müköflft '' technikai hAflkkör, amelynek az a céljaY hogy a legjobb u( törökkel motf-ismcrlense é* megkedvelje««* nv egyre fejlődő gópipuri ¿a u''án-pótlrtat neveljen a műszaki ér" telmísegnek. Az elmúlt iikolal évben 62 nyolcadikos úttörő foglalkoztatott a twhnikai állomás és ezek közül legtöbben a gépipari technikumon folyta''iák iskolai tanulmányaikat, hogy idővel mint technikusok és mérnökök segítsék hazánkban a szocializmus építését. Az úttörők a Gépjavitó Vállalatnál szereztek gyakorlati ismereteltet, a .szün- időben pedig a sípipari lechnl'' kum korszerűen felszerelt rntí-helyében foglalkoztatják őket, Minden azerdán nzekköri elő-ndáaon vesznek réwf, szombaton délután pedig gyakorlati foglalkozás van, amelyen ¡t űépjflvlié Vállalat, élmunkéaal oktatják az úttörőket, »kik ilyenformón fel készülten lépik át szeptemberben a gépipart technikum kü. szübét. Az uj iskolai évben tovább folytatja munkáját a technikai Ezakkör, amelybe legalább 80, termelé''bsn kitűnt, úttörői kl vannak bevonni. '' A technikai szakkörön foglalkoztatott úttörők 30—40 százalékát a lányok közül akarják bevonni. A békéért most a másodvetéssel, terménybeadással folytatjuk a harcot Levél a becsehelyi Rákosi termelőszövetkezettől Jandovics László segédmunkát, Kustán Kálmán sztahánovista Mgédmunkás.brlgádjában ''dolgo. dk. Et a 10 léből álló brigád u •««nehezebb munkától sem riad vissza. — a szállításodnál nem volt még fennakadás — mondja Jandovics László. — Nálunk nem az idő, hanem a munka szá-mitott. Éjtszaka, vagy rossz időben egyformán dolgoztunk., Tud- A béke-aratás szemveszteség nélküli befejezéséért jóval az aratás megkezdése előtt megszerveztük a brigádokH.J>z nem. is -okozott nagyobb nehézségeket. mert a tagság átérezte, hogy mit jelent az aratás győzelme. Az aratás ideje alatt a tsz udvarfkg. nem^is ie\ieiett két embernél -föb<-bet fc-lálni, ezek is csupáti az állatok gondozására maradtak otthon. Csatatér volt a. tsz rozsr és búzatáblája, itt folyt a béke csatája. A békéért harcoltunk a gyors és szemveszteség nélküli aratással. A minisztertanács határozatában előirt határidőre befejeztük az aiuiást. De nem maradunk le o terménybeadással sem. Mí nem szorulunk már a gróf magtár^ elé — s nem is engedjük visszahozni azt a világot Hat hold juttatott, földem .van. a gróféból. Jó föld, s mintha könnyebben teremne, mióta az „intéző ur" nem járja lóháton. Akkor fiatalon, szinte meggörnyedve vágtam a rendet, mert Nyári ur. a fehérkesz''-yüs intéző, ha csak egy tenyérnyi felhőt is látott az égen, hamar lecsapott a lassabban mozgók hátára, hogy mentse a gróf gabonáját a jégveréstől. Mos* déres fejjel, de egyenes derékkal aratok. Még a kenyeremnek is más ize van. mióta a magam búzájából készül. Sommás voltam. Csendőrkisé. réttel jártunk a Teleki gróf birtokára, koratavawól télig. A nyári hö$ég, rz éjtszakába nyúló munka után ott terültünk el a diilöutak mentén, kimerülve. Matt «tténhénf rádiót hallgatok, mert Jut rá Időm a a mun* kámat la megfewem, Kddlg sem csak annyi termelt, amennyi ne. künk/KcUet!, Juio''i mindig bőven ú leadásra 1», A/, irlén meg különösen jó termésre számítok. Időben arattam, már hétfőn vé geztem ve''.e. Többet nem szoru íok a gróf magtára elé, koldus-módr§, üres zsákkal, kölcsönért. De nagy ára volt. annak! Három-, négyheti i.igyenmunka. Aztán ahogy nőtt a zsákok száma szinte elnyelte az embert is. Dolgozhatott a grófnak ingyen, nyáron át. Megettük a munkání-kat.. eladtuk magunkat. Nekünk is megvolt a magunk Hagyó Kovácsig Nyári, aki gondosko dott arról, ahol csak lehet, be csapjon. Ha rétet kaszáltunk negyedét kaptuk a szénának. De ezt a negyedet meg kellett, szol- gálni. hogy egy kilométer hosz-szan 5—6 sor kukoricát szedtünk le. Ingyen. Vagyis nem kerestünk semmit. Aki az''-án panaszra ment. az egyenesen, az istenhez lett- küldve. Szerencséje volt. ha nem kapott a hátára egy'' korbácsütést. Ma tszcs-feg vagyok. Ha nem értek valamit vagy panaszom van, a Tanácshoz fordulok. Ot-még mindenki kapott segítséget. Munka is van bőven. Dolgozunk mind, fiatalok, öregek. Helye van nálunk mindenkinek, aki dolgozni akar. Nem ugy volt akkor Telekinél. Aki nem a kormánypártra eza'' vazot. az nem kapott munkát. Nem aratott, abban az évben, D« sokazor megttikorEaUam a fogamat, megfogadtam. többe''-soha nem vágom bele a kaszámat » gróf bubájába, Aztán Kegyeltem,'' de mégle mentem, mert éhnr-ek voltunk, 4» pltfí falat knnyér Ué-re, melyei u magam földjén termeltem, még ma 1» emlékezem, Emlékezem axra a boldog >rL zésre, mikor az eko vata elé. szőr szaladt bele a földembe. Emlékezem, mert. szabadnak érzem magamat, azon a földön, ahol mi, magunknak, közösen termelünk. Nem felejtettük el azt a bánásmódot. amiben részünk volt, amit Grősz és társai újra .ránk akartak hozni. Ezért markoltuk keményebben a kaszák nyelét. Ezért végeztem én is. a többiek is jó munkát, hogy biztosítsuk népünk békéjét, kenyerét, szabádságát és ezért küzdünk tovább, szüntelenül. Amig a beadási kötelezettségünknek eleget nem teszünk, addig saját magtárainkban egyefr .len^.szem, gabonát sem szálli-iünk. Tudjuk, hogy első az állammal szembeni kötelezettség teljesítése - . Já. termés van az idén, de biztosítjuk már & jövő évi termés emelését ugy, hogy a tarlószántásokat már most az aratás befejezésével megkezdjük. Nagy gondot fordítunk a másodnövények vetésére is, hogy biztosítani tudjuk az állatállományunk zavartalan takarmányellátását. A békéért igy folytatjuk mi tovább a harcot. SZABÓ JÓZSEF, '' a tsz elnöke. A bolgár kuli ura fejlődése A kulturac. is. ífaataijnas- -fejlődést tett Bulgáriában. A felszabadulás óta elteit hat év a^att Bulgáriában 1800 iskola nyilt meg. A szakoktatás terén .is. nagyszerűek..:az eredmények. 1944-ben 196 szakiskola működött 39-537 tanulóval. 1951-ben már 223 ez«r a szakiskolák száma 62.655 tanulóval. Az 1950—51-es tanévben a közök, tatásügyi minisztérium költségvetése kilencszerese az 1943—44-es költségvetésnek. Az ösztöndíjak száma és összege is egyre növekszik, 1943—44_ben az ösztöndijak összege mindössze 5 millió léva volt. 1951-ben már-1 milliárd 149 millió 286 ezer léva. Az egyete- misták'' szama 3 és félszeresével növekedett. Egyre szaporodnak az olvasókörök, a színházak és más kulturális intézmények is. A felszabadulás óta 11..uj drámai színház, 4 államiröpera és'' 4 nép-szórakoztató intézmény létesült. A kulturcsoportok száma már meghaladta a 4 ezret. A felszabadu. lás előtt mindössze 6 millió, példányban jelentek meg könyvek, mig 1950-ben már 2155 féle könyv 18,859.340 példányban jelent meg. Sztálin elvtárs életrajzát 145 ezer példányban adták ki. Hatalmasan megnövekedett az újságok példányszáma is. MOZI M. vasárnap MÁJUSBAN TÖRTÉNT Z A £ A A - Kaeym Dolgozók Pártja Zala 1 Bizottságának lapja. - Fpie szerkesztés Szántó Jenő - Felelős ^ ,dó: Darabos Iván -.Szerkosítcséc: Jj ~eszeg. Kossuth ^ejoe.ntca,,»- M ^ Naeykanlzaa,'' Zrínyi '' Td- - Kiadóhivatal: Zalaeger. . lebenyt.tér"« Tel. 102. Nagy. M-ol 29. Tel. 54. Eé. batfc«» Va>aJegye nyomdában Szom. jXj^owntb t,_n. ''«. Tel: 75. -vezető: Hegedő» Oyxü, Turkev» a Nagykunság ősi települése. Olyan parasztváros, mint a többi kunsági város, sovány. erdőben, szikes, lapos halárával, a Körös és a Berettyó szögletében, Egy a ok helyiség közül, ahol ezer évon át sínylődött, tengődött és puM''ull h dol-g''o magyar nép szine-javn « földesuraktól, a kulákokió! nyakukba fikftuztótt nehéz, íorvas// tó járom terhétől, 1Ü4B tuvu^za hozta meg tt ke-vléknek Is évezredei álmuk vaié" raválását, Turkevén uj élet. fakad, uj világ születik, A földhözjutott parasztság néhány tagja összeáll, — ahogy ők mond-Ják: vadcsoportot''.'' alakítanak, hogy közös gazdálkodással te'' remtsék meg maguk számára a nagyobb darab kenyeret, a jobb, szebb életet. Első szárnypróbálgatás-első lépés a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás felé. Kudarc, sikertelenség is kiséri utjukat. de a jövőbe vetett rendíthetetlen bizalom füH őket. Nem csügged-, nek. Szorgos munkában perégnek az évek. A négy „vadcso-.port" Vörös Csillag néven egy6" sül, majd az általuk elveteti mag terebélyes fává tiö s • Turkeve a Magyar Népköztársaság első szocialista városává • fejlődik. Győzött a bátor., áldozatvállaló kezdeményezés és ma a Berettyó partján közel 10.000 holdon korszerűen gazdálkodó termelőszövetkezet parasztsága bo''.do'' gan fejezte be a bőtermésü béke? ratást. , A megindulástól a, győzelemig veze''.ő utat dolgozta fel Koroda Miklós ..Turkevei győzelem" I cimü kisregényében. Turkevei győzelem Koroda Miklós kisregény© A regény tárgya szocialista építőiünk egy derabkúja, Tur. keve népe, paraszitóga pznkit » megszokottal, a nynmoruni''tgoH múlttal, az egyéni gazdálkodói u''Jóról afér u nagyüzemi, ízö-vetkezetl gazdálkodás u''.Júra, Szakítás a mu¡ttnl, feladni a megízokolt régi'', s megtalálni uz tuat & felemelkedéshez — ez a gondolat foglalkoztatja ma parasztságunk legtöbbjét, A régivel va''ó leszámolás, a még is-meretlen újra való áttérés, a kezdeti nehézségek, harcok és sikerek feltétlenül érdeklődést váltanak ki az olvasóból. hiszen a kisregény. ttásgya . a mí problémánk, szereplői élő. eleven személyek, akik : példájukkal előljártak a falu szocialista építésének, úttörő munkájában. A regény megkapóan, beszéli el a 4—5 év eseményeit / jellemző főbb részleteken s dît igyekszik héiyt adni minél több szereplőnek. hogy ezzel is dokumentálja a- közösen vivo''t harcot és a végső sikerbei vafe részesedést . -y,. A kisregény bemutatja a szövetkezeti gazdálkodás kezdeti nehézségeit. A négy r „vadcsoport", — ahogyan ők nevezték — megalakulása még nem uda¿ tos. Valami ösztönös tömörülés a bajok megoldására. Mintha Lenin szavait értették-'' volna meg: .kisgazdaságokkal a nyo: mórból soha ki nem jutunk". Ök pedig ki akartak jutni a nyomorból. Ez az erős elhatáro zás késztette őket a kezdett ne-héóségek leküzdésére, A Párt ós as állam gon-do* szeretettel ítgyeli, segl''.l utV Jukftt, OépAI''omjU létenüigzüm-Kódjukban, ao ezer forlnlot ál* laml kölcsönnel végeznek beruházást. De mindennél nagyobb eegitség, hogy Rákoíl olvtéra maga kíséri figyelemmel a üzö-ve:kezet fejlődését. A „kővel küldöttség" látogatóban Jár Rákosi elvtársnál. Búcsúzáskor Rákosi elvtárs ezeket mondja: „Mi. a Párt és az állam különös gonddal vigyázunk a termelőszövetkezeti községekre. Mindenben ott állunk az elvtársak melfett. Az elvtársakjiak pedig a. maguk területén meg kell erősi'' teniök a pártszervezeteket Mozgósítani kell a DISzit, jó erős DISz-ü:károkat keil választói. Sok lelkes fiatal van a termelőszövetkezetekben, nagy erőt jelenj, az ifjúság. Be ke/l vonni a tanácsokat is a munkába... A magyar nép vezetője kezet fog az első'' termelőszövetkezeti város küldötteivel: Jó szerencsét, sok sikert, elvtársak!" . 1 . Ez a szerető figyelem kíséri most is a -szövetkezetek küzdelmét, munkáját eredményeit. A regény szépen és meggyőzően mondja el mindezt. Koroda Miklóst hihetetlen lel* ! kesedés, optimizmus vezeti mun- kájában. Regénye szereplői, az öreg Seress János, Lovas Lajos, Gál Antal, Bernát Lajos, a Vörös Csillag párt''.itkára, az egyszerű parasztlányból lett akadémiát végző''.t agronómuí, Szüágylnó — élnek a regényben is, Kór, hogy a kulákok elleni harcot, az olnökceerék okát, niV hány apróbb ré&zle''.et nem látunk világosan, Néhány, az olvasót érdftkifl kérdés elsikkadt a regény bon — éppen a regény gazdag anyaga mlat.t, Turkevén 1951 <avet«ián népvándorlás kezdődött. A parasztság megindult a szövétkiy zet, a Vörös Csillag kapuja felé, hogy átlépjen egy uj világba, abba, amelyet a szovjet, parasztok mutattak meg nekünk. A turkevei példán Indult el Karcag, Kisújszállás és Zala szövetkezeti községeinek, termelőcsoportjainak dolgozó parasztsága is. Parasztságunk egy része már ezen az uton jár. Sokaknál azonban még csak most forr a/gondolat nehezen teszik meg az első lépést, ök még több példára várnak, vagy nem tudnak szabadulni az ellenség ''suttogásától. Alinak, várnák töprengenek ... Ezeknek, de a többieknek is nagy segítséget ad Koroda Miklós „Turkevei győzelem" cimü kisregénye, melynek ott. kell lenni minden falu könyvtárában, de még inkább dolgozó - parasztságunk kezében. K. B. Vasárnap, 1851. jul. 15, Egr hónappal a vewenyfelhívás után Hogyan teljesitik ígéreteiket a hahóti dolgozó parasztok? Egy honapja történ:. A hahóti utcákat egyhangúan csapkodta az eső. A mezőn fényesed tek a kukorica levelei, zöldell az egész határ. A kultúrteremben vagy 450 dolgozó paraszt lelkesedése forrósította a levegőr. Egymás után álltak fel az emberek. Bor-básné azt. mondta: ..Aíi asszonyok is bekapcsolódunk ebbe a nemes versenybe a magunk cs gyermekeink jövőjének biztosításáért. Dávid József középpa-raazt Szíjártó Józsefet hivta versenyre. Szili Lajos Kancsal Gyulát. Es akkor szülele''.t meg a fel'' hivás: „Tudatában vagyunk árinak, hogy felemelt ötéves tervünk a béke férve és ennek a tervnek ine.gvalósi(ásábál nagu rész esik a mi megyénkre w\ Mi vállaljuk ezt, " ezért a megye összes köi" Air, ás becsületes dolgozóit trrmonj/bbiUdti VPruanj/re hiv i''.gv hónap telt pt szóld, a me'' >:öti kalésxbn ére''t- n gabona, a kassák al&tt dőllek n rendek, mar a t''^plőgépi''k U Ha-hót. hatüróbán. Hogyan (eti ele. k\| azóta Hahót dolgozó paraszt" riiKrt vállalniának? VAlla''Juk, hogy a minisztertanács ntívényápoláal és tokarmánvbetA-karitásl ralhlvásának az aratás njeg kezdéséig, vagyis június 20-lg 100 százalékban elegét teszünk, A lucerna kaszálásával kezdődő;!. Varga József tanácselnök, Szíjártó József, Pénzes István 7 holdas közcpparaszt elsők kő" ''¿ott végeztek a betakarítással. Mégis, naponkint kijártak a menőre. hogy buzdítsák az elmaradókat. A népnevelök esténként elmentek a dolgozó parasztokhoz beszélgetni. Ment is minden a maga rendjén. egészen a szénakaszál idejéig. Ekkor azonban megered; az eső. Hiába várták türelmétlenül a falu dolgozói az • i^tefiobbraíordulását. az állandóan szakadíHeső napokig akadályozta munkájukat. _ Áz eső megállt, de a rétek nagyrészét'' víz borította. a mezegazdasági állandó bizottság tagjai tanácstalanul álltak — oda a szénatermés, ha nem tudnak időben cselekedni, a faluból is sokan járták, figyelték a határt: mi lesz a szénával? Szabó László középparaszt javaslattal ment a lanácshoz: tisztítsák ki a gaztól a ■ rétek men-i kanálist, próbál'' ják ott levezetni''a vizet. Máinap kapákkal. ásókkal cgéez csapat, meut a berki dü-Jóhoz, A terv sikerült; — a viz el<ünt n rétekről, Néhány nap múlva már sárgult a széna. És rövideden megindultak a szénával megrakott szekerek a föld-művOMXövetkcMt gyí»Hőt§lepo (elé, A mai napig több mint 000 mázsa szónál adtak b? Hahói dolgozó parasztjai, A terménybe/iyUjtés mostani td6«akábaa vállaljuk, hogy Ju. nlus 20-le községünk tojásbe^dá. sl előirányzatát B.-vétell légyre 100 százalékban ta''Jesltjük, Az MNDSz-asszonyok, a népnevelők a toiásbeadásl szorgalma, ték. A dolgozó parasztok vitték U a tojást a szövetkezetbe — a tanács kimutatása szerint azonban; alig volt eredmény. Egy napon aztán Rohonci József 4 holdas dolgozó paraszt bement a tanácshoz. És elmondta: felesége 90 darab tojást vitt a földműves-szövetkezetbe, hogy B-vételi jegyre beadia. Az átvételnél azonban arra akarták rábeszélni, hogy a felét C-vetcli jegyre?, adja le — mert azért nagyobb prémiumot kap .a tojás-felyásárjó.- A tanács rendet teremtett, s .^íahót község dolgozó parasztjai? határidőre teljesítették vállalásukat. Elmaradtak azonban a. baromfibeadással, mert az nem szerepelt a versenyvállalások között; s.így kevésbbé szorgalmazták. Vállasuk továbbá, hogy féltve - Srzö''.t kincsünket, ^gabonánkat gondos gazda gondosságával viasz-érésben learaljak, a szemveszté-séget minimálisra ''tísökkentjük. Kölcsönös segélynyújtást adunk te aratási munkálatokhoz az arra rászorulóknak, hogy czáltaj az aratás időben elvégezhető legyen. Közeledett az aratás ideje, s a község dolgozói új rohamra ké-. szültek. Jelszóvá vált a faluban: „versenyre hívtuk a megyét, állni kell a szavunkat."'' Mindenki leste a gabonát. Az aratást Fazekas Lajos 6 holdas dolgozó paraszt kezd-to meg, ö vágta elsőnek a kaszát a rozsba a külsőmezői dűlőben-Másnap, harmadnap már benépesült a határ, Lándi Pál, Sabján József középparasztok, s a község egyre'' több dolgozója vágta a rendel. S ahova segítség kellett, ott — mint ahogy vállalták — segítettek is. A községben már sokan learattak, mikor Bóha lstvánx gabonája még mindig lábon állU Bó-háéknál kisfiú született, Bóha Ist. ván pedig az asszony segítsége ncU kül, egyedül nem győzte a munkát, Fazekas Lajos ment cl hozzá és felajánlott«! ivesen «égit, Másnap kora hajnalban Bóha Utván és Fa/ek&s l,«jot> együtt, összefogva, vágták a ro/sol, Uélre keresztben volt a Babona, Néhány uan múlva bünkén jelentette i4 kö/.séái vállalásunkat telleslteltük, bele\|eztük jiz aratást! Az egész megye dolgozó pörmU versenyre hívjuk a ter- ménybegyüjtési kötelezettség 100 százalékos teljesítésére és túlteljesítésére. Községünk minden egyes dolgozója igeri, hogy a „géptől a m2gtárba"-mozgalom péídamutaló és aktiv harcosa leSz. Megkezdődött az őszi árpa cséplése. Aki csépelt, az — ahogy vállalták is —, a géptől a magtárba szállította beadásra . szánt terményét. Igy tett Vadlinger József, Szabó József, Pénzes István, s mindazok, akik utánuk csépeltek. Hogy a gyors beadást semmi se gátolja, a tanács az eddigi ter ményraktárt kibővíttettc. Hahóton nem állnak meg a munkával. A cséplés most indul meg teljes erővel, gyors ütemben kell végezni a tarlóhántást, a másodvetést ¡s. Eddig mindössze 20 hol. don vetettek másodnovényt — igyekezni kell, nehogy Hahói elma. radjon ebben! fis a hahóti dolgozó parasztok még egy vállalást teltek: segilöl lesznek a Uzcs-mozgalom további kibontakozásának, A (eladatok egy részét mér megoldotta Haliét dol. jjezó parasztsága de nem kevés az, ami még eiíUUik van! Alítanak becsülettel helyt továbbra Is, teljesítsék mindazt, amit maguk elé tűztek! Univerzális traktor Nappal aratott, éjjel száqtott — most cséplési versenyvállalást tett Jambricz Gyula traktorista Melegen süt a nap Nemesrádó határában. Az erős napsütéstől még a ¿evegő is megremeg. A végtelen mezőn a learatott rozs és buza kepesorok hirdetik a békearatás, befejezését. ". / Á határban a pölöskei gépállomás traktora és aratógépe a termelőcsoport búzatábláján arat. Már csák másfél hold. — és megtörtént az aratás a nemesrádói tszcs-bsn is. A gépet Jambricz Gyula traktoros vezeti. Jambricz Gyula jó traktoros: heti teljesítménye már 360 százalék is voőt a repce cséplésénél. Naponta 40 mázsa repcét csépeltek el. Jambricz elvtárs nem kímélte cinjét. Vállalta: nappal orat, éjjel szánt hogy veszteség nélxü kerüljcn zsákba a mag. s helyén gyorsan nőjjön az uj termés. A munkáját tervszerűen végzi, a két műszakot rendszercsen betartja. És ennek eredménye lett. hogv eddig >már 35 hold búzát aratott le és ''40 hold tarlót szántott fel. Az elsők között van a gépállomáson. Az elsőséget továbbra is meg akarja őrizni és harcol is a minden perc és óra munkával való eltöltéséért, az üresjáratokat a legminimálisabbra Ü jfcár1''^'' versenyre hivta a gépállomás minden traktorisláját a 40 vagonos mozgalom teljesít és érc. A vágya: szeretné kiérdemelni a megye legjobb cséplési vagy szántási traktoristája cimet és olyan munkát akar végezni, liogy a gépállomás elhozhassa a megyeközpont vándorzászlóját- Ezt a kis univerzális traktort sokféle veteményeskerti munka elvégzésére használják fel a kolhozokban. Szovjet módszer segítségével növelik teljesítményeiket a zalaegerszegi I. számú téglagyár dolgozói A zalaegerszegi I. «¿mű tégla-gyár dolgozói munkájának nagy lendületet adott, hogy a dunapen. telei építkezés dolgozóitól dicséretet kaplak minőségi munkáinkért, Alkotmányunk ünnepének tisztele. lére vállalták, hogy évi tervüket 105 százalékra lelieslllk és a selejtet csökkentik, A tédladyár dolgo. gól a második negyedévi nyerstég. lagyártási tervüket 109-7 százalék, ra teljesítették, az eddig mutatkozó 7 százalékos selejtet pedig 0.3 százalékra szorították le. Az alkotmányunk ünnepére tett felajánlás teljesítését azzal az elhatározással kezdték meg, hogy a minőségi munkát még sokkal job* ban fokozzák. Német Mária nyerstéglagyártó, aki tervét állandóan 100 százalékon felül teljesiti, • ezeket mondja: — Az augusztus 20-i versenyben már Duvanov, szovjet téglagyártó sztahánovista munkamódszerével kezdtük a munkát. A gyártáshoz azt a földet használjuk, amit már Fekete János szentpéteruri középparaszt a béke harcosa A békearatásunk nagy esa-j tdjáiiHk győzelmével Szontpc* terur község hHt«ráb«n felzúg, tak n «¡éplüKépek, Az egész évi nHír.v Imre most mutatja meg orodményét, Nem dolgoztunk lilába, mort dúsan limllk a Íépből n/> neóloN skoui, Jüvíi évi un,verünk, . A kllaséffben Fekete János 14 holdas kÜKéimnrml szérűjén kezdték el a oAépléat. Fekete János a „Mnayar Iíúza" I, ti. pusú termelőszövetkezeti tso. port tagja, aki elsőnek véffezte cl az aratást, igy elsőnek Is csé. polt el. De nemcsak hogy első. nek csépelt cl, hanem a cséplő, géptől egyenest a magtárba, elsőnek teljesítette 165 száza, lékban a kenyérgabona beadását. A fellobogózott kocsit "maga Németh József evtárs, a pártszervezet titkára kísérte el a begyűjtő helyre, ahol az első gabonát ünnepélyesen vették át a dolgozó nép nevében. Fekete János meghatottan válaszolt a fogadtatásra: „Már a mult években is minden igyekezetemmel azon voltam, hogy élenjárjak a termelésben és ezidcig a mezőgazdasági munkámat, beadási kötelezettségemet elsőnek teljesítettem. A háború egyik lábamat elvitte és nem akarom, hogy emberíűrsaimat is ilyen sors érhesse. Azért adom be azonnal összes fölöslegemet, mert békét akarok. Aratásom békearatás volt, a begyűjtésem is békegyüjtés". Fekete János példája nyo. mán — nkl már öt hold tarló, ját Is felszántotta - több dol. gozó pArnftxt, kögtUk Németh ytirgy klspnraszt, HerePff István éR Gnral Krirnly közép, narns&tok is megkér,riték n un. honn behorritlstH, gzontpéfcrur kliKSéff riolgoKó pitrftN/.tsdBH vállalta, ho«y u cséplést nu-gusztus 10.ro befejezik és ez« »cl cjryldtíben « begyűjtési elő. Irányzatot is 100 százalékban tcjcsltlk,_ A nagykanizsai .Vasutas Szakszervezet nyugdíjas csoportja 16 an, hétfőn délután 3 órakor ''artja a Szakszervezeti Székházban (Vorosilov—Csengery-u. 67) tartja a taggyűlését, a tasok pontos megjelenést kéri a vezetőség.. '' KOVACSSEGEDET azonnalra fe''-veszek. Kiskanizsa, Jakáb^ kuti-u. 2. . (477) EGY 544-es Siemens készülék eladó. Cim a nagykanizsai kiadóban. (487) KÉTAJTÓS" ház-artási jégszekrény eladó. Cim a nagykanizsai kiadóban. (491) ELADÓ háztartási jégszekrény, 2 ágy. 1 szekrény és 1 tükör. Nagykanizsa, Magyar-u 125 (492) a télen kitermeltünk, * ft«P8k tökéletesebben íel tudják dolgozni, A légiagyár dolgozói elhatárolták, hogy kiiluirouhonukban üu-vanov szakkört terveznek, A gyár termelése a Duvanov-módszer bevezetése óta állandóin uövekedelt, At első fiapokbáti -4. később pedig már napi 3 ezer da-. rab téglával gyártettak többet. Dunapentelére most már sokkal több jóminösé-jü téglát tudták szállítani és a-határidő előtt egy héttel 100 százalékra teljesítették az előirányzatot. — Most már a helyi építőipar ellátásán kívül, az előző 4 vagonnal szemben napi 6'' vagonnal tudunk szállítani Dunapcntelére — mondja Nagy Sándor ifjúmunkás —, de xi Duvanov-módszer tökéletes alkalmazásával ezt a mennyiséget később még fokozni js tudjuk. A gyár dolgozóinak már több, mint fele jelentkezett, hogy reszt-vesz a c¿-akkor munkájában. i. s P O R T— Mire kötelezi a sportköröket ass uj pálya létesítése? ; Szocialista sportunk mennyiségi és minőségi színvonala emelkedésének egyik bizonyítéka, hogy egyre több és több sportpálya épül. Üj pályák létesülnek, a régieket nagyobbítják és korszerűsítik, egyszóval: a dolgozók ötéves terve a sportban is biztosítja a fejlődés lehetőségeit. Zala megyében is több helven épült új sportpálya, Így Nagyka-zsán, Zalabéren, Zalaszentgróton Tornyiszentmiklóson, A letenvei sportpálya befejezés előtt áll, Z«. laegerszegen befe\|ezödött a Vörös Meteor-pálya nagyobbltása és kor. smüsltése, A sporttelepek megépítése tekln. lélyes összegekbe kerüli, A léte-nyel 90,000 forintos költséggel épül, a zalaazentgróll pályára 40.000, a zalabérlre pedig 20.000 forintot fordítottak. Ezek a nagyösszegü beruházások csak akkor lesznek eredményesek, ha azokban a városokban, községekben, ahol új pályák létesültek, a sportolók, de elsősorban is a sportkörök vezetősége a . legteljesebb mértékben kihasználja azokat. A sportkörök akkor élnek a sportpályák adta lehetőségekkel, ha minél több dolgozót vonnak be munkájukba, ha egyre több és több MHK akadálypályát "építenek, ha új_ szakosztályokat létesítenek, ha különféle versenyeket'' rendeznek Az a sportköri vezetőség, amelyik új pályát kapott, csakis így értékelheti. a sportlctes''itményt. Nem így. értékelik, "azonban a korszerűen megépített pályá» Zalabéren és ZaJaszentgróton. Mindkét sporttelepen többi között atlétikai és kosárlabdapálya is van de nincs atléta és kosárlabdázó. Zaiabéren a futópályát felveri a gyom, mert nem is gondozzák. A znlabéri sport- és "MHK-vczetőseg egyál''a. Ián nem tartja fontosnak, hogy a pálya melletti téren MHK akadálypályát építsen. Zalabéren a helyi tanács mindenben segíti a sportolókat. Ez megnyilvánul a sportpálya építésénél is. Az MHK akadálypálya megépítéséhez szükséges akadályeszközöket is biztosította,- de a sportköri vezetők és a sportolók nem használják fel ezt a segítséget. Ez a-helyzet a kosárlebdapályával is. Hiányoznak az állványok, pedig nem sokból állana a felszerelésük, E* a helyzet ZaJaszentgróton is. A pálya azért épült, hogy nq. csak labdarúgásra használják, ha* nem kosarazzanak, röplabdámnak, MHK-próbázzanaki (usanak, ugorjanak, ntléllzállanak minél többen, Azért épült, hogy fejlesszük sportot tömegsporttá, hogy erös és egészséges ifjúságot neveltünk. A lehetőség megvan, csak élni kell vele. Lássák'' meg ezeket a lehetőségeket a zalabéri és zalaszcntgró''i sportkör vezetősége és sportolói is és ne felejtsék cl, hogy az új sportpályalétesftés erre kötelez! Juliua 22-én le« a megyei uszóbáinokság A megyei ''férfi es .nöj úszóbajnokságot''július 22-en rendezik meg Nagykanizsán a városi uszodában. ji Az MTSB . felhívja a sportkörök vezetőségét, hogy a nevezéseket július''19-ig .''bezárólag küldjék be a Megyei Sportbizottságra. ''Olvnascí á Társadalmi Szemle A liOk >N e-ASO.''C). minden szómat. Elméleti fejlődéiBdetcS6§#b^l U-1C moUJARJAl &GYESÜLJE1 E/K.1 í^m^ ■ > ■ VJ-MVi Mai tadmunhban t M«ffye»xertc terjed ..A jéptöl a m&si<irba"-mo«i«''em, — Magyar Ulimfértlilt Udvünlü táviratul « lengyel nép fel-iisbaduláiinak évfordulóján, — A római katolikus püfcpökl k«r letette ok esküt a Magyart Népktiítáruná« ilkotaányára. — A íüldmüvcléüryl tnluUr.(«r újra ad engedé^ <«rmel0M8vfltkMet«k éb o»operlok alakítására, - Beftiséki cukrot kapnak a dolgovók és a 12 éven aluli gyermekek, AZ MPP aBALAMEOTEI PARTBIZOTTSIgAMAK NiPILAPJA VII évfolyam 169. szám. ffra 50 fillér 1951. Július 22I Vasárnap i Gyáriparunk termelése e^y éi alatt 344 százalékkal növekedett A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének második negyedévi teljesítéséről A7. Ipar. 2 mezőgazdaság, a közlekedés irt. az áruforgalom lej. lóvéiét a beruházások, valamint a dolgozók anyagi és kulturális «vonalának emelkedését 1951 kodik negyedévében a köveiké-a> ada''.ok jellemzi: IPAR \i Ipar fejlődése erős üt«m-k''n íulvtatódott. Az egész 1951 rvi gyáripar máodi>< negyedévi termete o 34.1 százalókkal vo.t löbl». mint 1950 második negyedében- üzen belül u nehéxlpar termeién'' ¡¡1», 7 százalékkal a koimvőlpará 38.0 százalékkal és uí íi«!m»'''',éxl Iparé 11.2 százalék ka- cmcftfdoU»'' A/, ipiti-fioopor-»««a a bAnyAfcxnt trrnulé® 21.1 jutalékkal, ti kohásxAlé 37.3 >fág!rkU. a gépgyártás 49.1 wértlé^wl. <u ái\|>U&onyaplpHr6 ?.i »/düniíkkal, n textiliparé 2ol súzál&kal emelkedőit u múlt év ttüono* időszakához képest. A jelentós eredménvek mellett áronban a gyáripar a feJccnelt ötéves terv által az 1951 második negyedévére előirt feladatokat nem teljes mértékben hajtotta végre. A második negyed, •évei tervet az egész gyáripar !!9.ö százalékra, ezen belül a nehézipar 98-8 százalékra, a köny-nyüipar 100 százalékra és az élelmezési ipar 103.7 százalékra teljesítette. 1951 első félévében az egész cyáripar a tervet 100.5 százalékra, ezen belül a nehézipar 100-1 százalékra, a könnyűipar 100.S százalékra, az élelmesei: ipar 100.1 százalékra teljesítet ¡e. '' • . Az év második negyedében az egyes iparcsoportok ttervteljesi-ícse.a következőképpen alakult: Iparcsoport 1951. II. negyed tervteljesitési százaléka Bányászat 94.2 Kohászat '' . 102.8 {Pgyártá '' 97.1 trösáramu berendezés 100-5 gyengeáramú berendezés 98.n ^aommecha^íui 106.1 Tori)i«cikk . 101.7 J«vitómühelveJc 1QÜ-? J.''Ilamosenergla 100.2 pitöanyarfpar (építésügyi «könnyűipari minlsztérJ „ ,,ummal együtt) • 80.5 }>S.vé»«t 100.2 f''.umi 101.0 pjhétlpiir őv^tson '' Jjjj-g [''«pír Í00.7 Nyomda í''7.9 J<xiii loü.fi törnie UH 0 guhéím -J2.1 ^BtiyOlp«,. ft^MCn," J^Mezcs nélkül) 100-0 Rleunezé^: 1 n.''i.7 gyáripar őszesen: ^ «S.ves mi &?teriumokhe iparvállalatok második JJJWfcvi tervük©^ t* következő teljeviteltéC:: ■ '''' Mitiisv''-criuni: 1951. II. negyed tervteljesitési százaléka Bánya, és energiaügyi 99-0 Kohó- és gépipari 99.6 Építésügyi (épjtőanyagipar) 87.5 Közlekedés- és postaügyi 100.6 Könnyűipari 100.0 Élelmezés* 103.7 #1951 első félevében a bánva-és energiaügyi minisztérium 98,2 százalékra, a kohó. és gépipari minisztérium 100.6 százalékra, az építésügyi minisztérium (épilő-anyagipari vállalatai) 98.3 s.zá. zalékra, a közlekedés, és poüa-fttívl minisztérium 105.4 Hzáza,-lékra, a könnyűipari suinJzté-rltun 101,2 «róznlékra «/, élelme-nvifllíztérlum 90.8 azúznléfera leljc^tette n K-n''et- A foivtOíabh iparcIJíkek tMinc-ló«e 1051 második negyedében 10Ó0 mAíOdlk noavodéhe« vUzor ''tvltva a követkeíóképpen aU-'' kult: Cikk megnevezése. 1051 II. ne. #ycd, 1950 II. negyed százalékában. Szén 122.0. Vas és acél 110.2, alumínium, és timföld''217.3, esztergagépek 180-7, mozdony, (köz. f. Vas. vontató) 127-3, vasúti teherkocsik 105.1, tehergépkocsi 194-5 motorkerékpár 112.3, kerékpár 129.5. traktor 114-3. vil. Iamosforgógépek 138.1, izzólámpa 1223, rádióvevő készülék 102.5 varrógép; 167.6, villamos, energia 119.2, gép- és motorolaj 110-8, gépkocsiabroncsJköpeny 132.5, tégla 98-3, mész 109.8, cement 112-6, táblaüveg 86.7, pa-•mutszövdt 141-5, gyapjúszövet 133.6, selyemszövést 114.2, len. kenderszövet 111:0. selyemharis-nva 132^ pamuíiharisnya 101-8, bór. cipő 137.6. férfiöltöny 283^ •nőikabát 205.3, szesz 185.Í, cigaretta 119.2, éde.sipari keszilmc-nyek 176.2, s-zappan 113.3, gyufa 132.8. Terven felül a második negyedévben jelentós'' mennyiségű timföldet, hutaaluminiumot, hengerelt alumíniumot, eleklroacélt, kovácsolt acélt, trákiort. kerék-párt, rádiócsövet, ballonruház;i. tot, íérfikabátot, gyapjúszövetet, tclvemliarisnyát, hántolt rizsi, száraztésztát^ csokoládét, keményítőt. sört. stb. gyártottak. A Ieglöbb iparcikk termeié^, r.ck jelentős eínelkcdéso mellett a tervvej szemben lemaradás mutatkozik a t»zén, nyersolaj, mar. Un acél, tehergépkocsi, tégla, co-ment, méír, pamntfonul, /elvem, szövőt, paanuthflrlMiya, íérfliníí, elp.ö terme lésébe ii. ftPITOlPAH A« építőipar ItKU. II. negyoHévI termelni tervét 105.7 t.«ór,«:ékM. 0/.C1 ; elül magasépltölpui'' 103.2 szózuléíxra, n szerelőipar 106.0 százalékra, u mélyépítőipar 109.3 százalékra íoljesite-tte. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari'' vállalatok. II. ne-gyedévi termelést tervüket a következőképpen telaesi tették: Építésügyi minisztérium 101.9 százalék Közlekedési- és pos. taügyi minisztérium 108.8 százalék 1951 első félévi tervét alz építőipar 109-0 százalékra, ezen be^ lül a magasépitöipar 109.6 százalékra, szerelőipar 110.4 százalékra, a " mélyépítőipar 107.6 százalékra ttljesHette. Az építőipari minisztériumok vállalatai II. negyedévi tervüket saját rez&ibc.n végzett építkezése, ¡knél 103.1 százalékra teljesítették- Az épitőlpar termelése a tervidőszakban mult év hasonló Időszakához képest 1-15,4 s/.ázalék. ra. e/„-n belül a magusépitóiparé 128.0 ítóxfilékra, a szerelőiparé 162.4 sniwékr», u mélyépítő. Ipuré 172.5 uúühI^i''u tmelku-dett. Tovább fokoüódott « tervitlö-szaitlMi ui építőipari muti^iUa''ek géptfiltéie. A földmunkáknak több mint 30 tz''i/alékát, a betonkovo. rési mtinkák-mk csaknem H9 szú. zólékát géprft segítségével végezték. A Sztahánov-módszerrcl végzett falazás részaránya 34 százalékra emelkedett. A s''ztahá. novisták- létszáma az előző ne-syedhef líépast több, mint két. szeresére ^emelkedett- Jelentősen emeíliede''t a brigádban dolgozók létszáma is. A heivi tanácsok irányítása alatt álló magasépítő és tatarozó vállalatok fejlődése nem kielégítő. Negyedéves tervüket nem teljesítették. A helyi mélyépítő vállalatok túlteljesítették a tervet- mezögazdaság a tervidőszakba-.! megkezdődött a gabonafélék aratása. Az előzetes jelentések szerint ebben az évben kb- 6.6 mlHió mázsával több ¡kenyérgabona és 1.7 millió mázsávartöbb takarmánygabona betakarítása'' várható, mint az elmúlt évben, ami közel- 25 százalékos, rMetve több. mint 20 százalékos cmelkt''désjiek felel meg- A szénafélék első kaszálásának hozama mintegy 30 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi egész évi termés, a herefélék a második kaszálással együtt pedig a tavalyi termésnek közel kétszeresét adták. A jó takar-mánvtermés kedvező feltételeket teremted állatállományunk fejlesztésében. A tavalyi gyenge ta-karmánvtermés következtében átmenetileg csökkent állatállooná. nyunk újra gyarapszik. Az 1051. évi vetéstervet a mezőgazdaság általában hnlárUlőrc tofjcsltelto. A/, iMenilvobb mft. vcU veléft Igénvlő növénvok kőzfil a rlzi vetéstrrftiptc 13,1 Msúzulék. kul nagyobb, mhit .tavaly, a gya, pot voléstci''ületó pedig u tavalyi ötszörösére emelkedett. A gép- és traktorállomaáiyk száma a tervidőszak végén 368 volt. Egy év alatt traktoraink száma 54.1 százalékkal, vontatóink stfáma 61.9 százalékkal emel. kedc''.t. Az ipari munkáslétszám több'' év óta tartó jelentős növekedése, valamint a mezőgazdaság intenzivebb művelése folytán t— a fokozódó gépesítés ellenéré —, az állami gazdaságokban és kisebb mértékben a termelöazövet-kfezetekben munkaerőhiány lépett fel. '' '' KÖZLEKEDÉS A kopekedéi 1951. II. negyeidében áruszállítási tervét 103,1 százalékra, '' személvszávlitásí tervét 103.6 százalékra teljesítette. Az olső félévben az áruszállitáí.i tervet . 10-1.1 százalékra, u sze. wély&zállltási terveit 103,9 «áza. vékra teljwltdto « »köíílekedáa. 1951. II, .negyedévben Ü5 a/á-zalékkai több árut és 17.Ü s/Axa. lékkai több ma-4 s^lliilolt nx ogéss köülekedéc, mint « mull év axonos Idősztikóban, Bze\ belül a VAuutI Awiforgelom emelkedé« it 1950. II. tttgyédéhez képeit 17.1, n személyforgalom einelke d 29.8 Éázalék. A vlzliközlckedés áruszálHtá^i tervét 100.1 százulckra tcIJesLtol. le. Az áruforgalom az elmúlt év hasontó időszakához viszo-nvitrvá~2l.7 százalékkal emelkedett. • " -A városi közlekedésben az autóbusz forgalom egy év alatt a fővárosban 2Í.3, a vidéki váró-sóikban 50.8, a közutí villamosforgalom a fővárosban 7.9, a vidéki városokban 36.6 százalékkal emelkedett, a helyiérdekű vasút utasforgalma 24 százalékkal nőtt. A távolsági autóbusz-forgalom utasszáliitási tervét 115.2 száza-lékra teljesítette, a mult év azonos időszakának teljesítményéhez képest, az emelkedés SÖ.8 százalék. Tehergépkocsi-közlekedésünk Í22.3 százalékkal több árut szállított, mint 1950. II- negyedévében. AilüFORGALOM 1951.. II. negyedévben, az álla-mi nágykfreskedelem eladási forgalma 21^ százalékkal haladta meg a mull év hasonló időszakának forgalmát Ezen belül a felvásárló nagykereskedelmi vállalatok 12.5 százalékkal több árut gyüjtötíek be az elosztó nagy-•kereskedelmi vállalatok pedig 23.9 százalékkal több árut hoztak forgalomba/mint 1950 második negvedévébin. A Kiskereskedelem szocialista szótárának, eladás forgalma egy év alatt 473 százalékkal oött meg, ámenen belül az álLamf ki», feereíkndclem ''10 százalékkal, a szftvetknzeíti klsl<ereskPdelem pc. dlg 81-2 sxá<i«lékkftl növelte íor-gulmát, A sxoclallbla kl«ker^J<edelem tsolthólózuta euv óv alatt 5(K)Ü üzleltel, az.uz S«V) állami ée 1800 szövotkczcU bolttal bővült. B&RVUAZASOK nos időszakában beruházásokra fordított összeget. A beruházások a gyáriparban és az építőiparban 75-6 százalékkal, a mezőgazdaságban 59.5 százalékkal haladták meg a mult év hasonló időszakának beruházásait. A tervidőszakban a. gyáripar beruházásaiból 93-3 százalék jutott a nehéziparra, 3.8 százalék a köny-íiyüiparra, 2.9 százalék az élei. mezési iparra. A tervidőszakban számos ler. meló célokat s-zolgáló beruházás üzembehelyezese történt meg. A gyáriparban többek között üzemba helveztek axnogvedóv folyamán « Diósgyőri-KonáízaU Műveknél egy elektromos ke. mancét és a ítáio»! Mátyás Mii-veknél egy 40 ioinás Murtln-ke- niencét. A/, íuenvokbeu bb nyószat íeJl«si5té§ére^Sl) kü- Hiimu kiilönréle ttj t BBŰV. t, u l>d. ltínl>öíő bányagépet helveztek üzemben. Mezőgazdaságunk fisoela CUta i(lilewitéíérc a II. negyedévben 795 drb. traktort, számos 1951. második negyedévben o népgazdaság őwzes l>eruházás:n-ra fordított összeg 60 százalék-kai haladta meg a mult év azo- kombájit« és többezer egyéb ki-sebb mezőgazdasági gépet he. lycztek Üzchibe. • A tervidőszakban több állani! gazdaságot, • termelöszövetkeze-ti csoportot és gépállomást viilamo.. íátottak. , A forgalomnak átadták 12'' hidat. Közlekedésünk fejlesztésére a vasúti gördülő áf.lómányt többszáz teher- és személyköcsi-. val bővítették- .a tervidőszakban üzemhé''helyezték a személyiznilitás meg-javitájára a csepeli -gyorsvas''u-íat és a bányavidékeken t-öbb- .uj gépkocsijáratot - indítottak- sa tervidőszak alatt helyezték -forgalomba a bányászat szempontjából jelentós balinka-bodajki vasutvonalat is. '' '' a tervidőszakban számos uj lakás cpült, uj kórházi ágyakat éa iákoléka-t létesítettek- a munkasok és tisztvise- lők számának emelkedé- se, a munkatermelékeny- ség alakulása 1951. II. negyedévében tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők száma. A gyáriparban és építőiparban foglalkoztatottak száma epy év alatt összesen százezer fővel omelkedett. A II. negyedévi munkabéralap a gyáriparban az egy évvé! ezelőttit 12.7 százalék, kai haJndta meg. az Ipari ta. nulőlk üxáma og.v év alatt kozcl 8000 fővel, az átképzőiké U3ÜŰ főve) omef.kedpll. A gyáriparban foglalkoííttvlott nők látaüimu egy óv alatt 42,000 fővel stnelke. dott. A gyáriparban az egy főre eső termelési ér lék 1051. II. negyedé-ben 21.1 százalékkal volt tnagfl-aabb, mint az «lőző év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bá. nyászaitban 16.4 tzázalék ^(e»lcn bflül 4 a «é^bányá^tban 11.8 (FoWatdw a 3. olte&iá / p BÉKréÁ I v t GPBOnOT Q HPZflnOk! A zalaszcntxróti járás válasza a letenyei felhívásra: ILkÁUkUUkkÁk 55 Augusztus 20-ra 1109 november 7-re 150 százalékra \ teljesítjük a kenyérgabona-beadást!" A zalaszentgró(i járás elfogadja a ictenyei járás versenykihívását, egyben versenyre hivja a további munkák elvégresére a nagykanizsai cs a zalaegerszegi járást. Járásunk dolgozó parasztsága Zala megyében a járások közül elsőnek fejez!e be az aratási munkásat. S tudjuk art, hogy ez az eredményünk csak ugy lesz értékes, ha a további munkánkban is Rieg tudjuk tartani, sőt" fokozzuk az aratási munkákná/. elért lendületet. Tanulmányoztuk a 1-etenyei járás versenykihívását cs adott helyzetünket felmérve megállapítottuk, hogy 3 versenypontokat bizonyos mértékben emelni, vagy gyorsítani tudjuk. Dolgozó parasztságunk tudj? azt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor az impe-riaflsta háborús gyújtogatok egy uj háború kirobbantására készülnek, fokozott munkájukkal, küte-le:«;tségeik fokozott teljesítésével harcolnak legeredményesebben a békéért. Enfi » hareoh lendülettel feld dolgozó parasztságunk Orfísj fímecfiküvö bandájának 1«, uklk » mi orsAgunküt u halál és pu»x\|u. \kh srlotcrévé «kurták változtatni, Éppen ezért neme» versenyre hívjuk 4 tugykunt/^i és z.i\|ueKmzc-rrl járát nUbbl verseny pontok n lapján, I Auguszlut ÜO-rn, nlkotmá. • nyunk ünnepére » kenyérgabona begyűjtésének 110, november 7.re pedig 150 /százalékban degcj teszünk- O Árpa cs zab beadási ter vünket ugyancsak 100 százalékon felül teljesítjük augusztus 20-ra. O A kukorica beadásunkat ok-tóber 10-rc teljesítjük. A tarlóhántást és a másodnövények vetését, jnlius 25-re befejezzük. Javasoljuk: a fenti ¿árások bármelyike a versenykihívást elfogadja. a verseny értékelésére alakítsuk meg mindkét helyről a két- két íagu versenybizottságot, mely. nek tagja egyrészrei''. a járási pártbizottság egyik osztályvezetője és a járási tanács elnökhelyettese legyen. 4. senybizotlság a versenyszempontok elfogadása esetén julius 27-én értékelje először a versenyt Zala-szentgrólon és utána hetenkint felváltva a'' másik járás székhelyén. Hogy a verseny elevennétételét biztosítsak, községeink között folyó párosversenyt hasonló módoty hetenként rendszeresen értékeljük és az eredményeket a versenytáblákra mindig rendszeresen feltüntetjük. A versenyen keresztül cl akarjuk crni, hogy a termény begyűjtés teljesítésével, munkánk mi-efőbbi elvégzésével dolgozó parasztságunk fokozottabban hozzá Valamennyi járás csatlakozott l tudjon járulni az ötéves terv második évének teljesítéséhez, a mun- : kás-paraszt szövetség erősítéséhez. : Előre a terménybegyüjtés, csép-lési cs nyári munkák elvégzésé- : vei. Pártunk és Rákosi elvtárs « útmutatásával a Szovjetunió vezette béketábor győzelméért! Zalaszentgróü járás dolgozó parasztsága nevében: ZALASZENTGRÓTI JARASI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS JÁRASI TANÁCS TÖRÖK LAJOS JB thkár, GYUTAI ISTVÁN j. tanácselnök. t A zafaszentgróti járás verseny, felhívásához a nagykanizsai és az egerszegi járások mellett csatlakozott a lenti Járás is. A nagykanizsai járás vállalta, hogy kenyérgabona beadási tervét augusztus 10-re százAzázalék. tan teljesíti, A yalfiegorszegl járás aügusziufc tiO-ra kcnyérgabonubeadásAt 120 »» százalékban, takarmánygabona beadását 110 százalékban teljesiti, : Kukorica beadását október 10-re ? túlteljesíti. A lenti járás kenyérgabona beadását augusztus 15-rc 100, no-vember 7.rc Epedig 160 százalékban teljesíti. A többi munkát a zhU-síentgróti Járás veracnyfelhtváiM ala\|án végzik, DICSOSEGTABLA ÁCS KÁLMÁN zalabéri két holdas kisparaszt kenyérgabona beadását 275 százalékban teljesítette. Kenyérgabonáját feldiszitett kocsin zeneszóval szállította ■ a géptől a magtárba. VÉGH ANTAL ötholdas gutorföldei dolgozó paraszt -kenyérgabonáját a géptől egyenesen á magtárba szállítva, 150 százalékban teljesítette a dolgozó nép iránti kötelességét. - • BÉRES ISTVÁN középparaszt Gutorföldén az elsók között adta bc kenyérgabonáját. Kötelezettségét 130 százalékra, teljesítette. - IFJÚ NAGY GYULA nemesrádói 11 holdas középparaszt a községben elsőnek 150 százalékban tett eleget, kenyér- és takarmánygabona beadásának. . KIL1NGER ZSIGMOND nemesrádói dolgozó paraszt 120 százalékban teljesítette beadási kötelezettségét. . I SZENTPÉTERUR községben Fekete János körépparaszt teljesítette elsőnek beadási kötelezettséget. Nyomában utána Németh György 7 holdas dolgozó paraszt 200 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. Németh '' Györgv%kijelcntette: „Tavaly első voltam a beadásban. Most Fekete János megelőzött. Én pedig azzal előzöm meg, hogy 165 százalékos beadását túlteljesítem." Tóth Gyula hat holdas dolgozó paraszt 160 százalékban teljesítette a géptől beadását. ,. vvt TovfiW) fokozódik a verseny Ion dlileie a evóplés, legyűjtés, ter« nvényböudÚH taiCóhúntá« é* mi-jodnfivények vetésének elvégzésében az egész «negye területén. Végh AnU'', 5 holdas gutor-földei dolgozó paraszt 150 százalékra teljesítette beadását, Béres István gáborjánhizl 5 holdas paraszt 110 százalékot ér-t el. A lejjjobbaik közé tartozük Sárdi József lenti tanácstag, aki pé''.dát mutatva a dolgozó parasztságnak 7 hoki földjéről 165 százalékot teíjesibtctit A Bödeháza és Gáborjánháza közötti verseny mindjobban elmélyül. Ennek nyomán pénteken es-te a bödeházi dolgozók kijelentették, hogy nem hagyják a gáborjánhá. ■ziákat maguk" elé jutni. Elhatározták: vasárnap ís dolgoznak. „Mindenáron a gáborjánháziak előtt végzünk" adták ki a jelszót.. Raj János Javasoljuk, hogy a közös ver. ''bödeházi 4 holdas dolgozó pa- Csácsbozsok dolgozó parasztjai elfeledkeztek ígéretükről ték el 25 százalékban, a másodnövények vetését pedig alig 50 százalékban. A cséplési munkákat a járásban elsőnek kezdték meg, a ter-mónybeadásban mégis elmaradtak. A községben eddig egyedül Beek Zsigmond 5 holdas dolgozó paraszt tett eleget az Ígéretnek. aki 100 százalékon Géptől a magtarba! Csácsbozsok dolgozó parasztjai ígéretet tettek Pártunknak, hogy a gép alól visznek minden szem felesleges gabonát a magtárba és Alkotmányunk tiszteletére 100 százalékon felül tesznek eleget beadási kötele-zett&égrüknek. Megfogadták: az aratás befejezése után 10 napra végeznek a tarlóhántáasal, be. hordással cs a másodnövények vetésével. , ... Ab Ígéret megvalósítása azonban elmaradt, Á fffí-bonabohordúst 6» százalékban él végezték. Már kész aszta ff ok várják a gépoket, hogy minél előbb znákokban lehessen a Babona. A tarlóhán. tásban és a máAodnövények vetésében elmaradtak. A tarló-hántás! munkákat álig végez- 2 V»árn«p, 1951 Jul. 22, felül teljesítette beadási köte. lezettségét. A többi dolgozó paraszt meg beadási kötelezett, »égéről Is megfeledkezett — Heminibo veszi a törvényt Is. A pártszervezet és a tanács végezzen fokozottabb felvilágosító munkát. Értesse meg a dolgozó parasztokkal: a törvény betartása: állampolgári kötelesség. Használják fel eredményesen a község versenytábláját, naponta Írják kl azoknak a dolgozó parasztoknak nevét, akik hűen teljesítet, ték a Pártnak tett Ígéretüket. mzt valamennyiek nevélíon be-szélt: Elnök lvn:ttnk t''tt t'':M i/f/// <lol{jo:unk, liomi n n:öfi<''Hdróton tnlról is lá^ak Titoék, hogyan küzxlüok a magunkéért. Nagj''kapornak Ig^ri: vasárnap estig 100 százalékban befejezik a tarlóhántást. Nagy Gábor orbányosfai dol. gozó panaszt augus.zl''us 20-a tiszteletére 200 százaiéikra teljesiti beadását. . Gyutai László szin-•tén 200 százalékra -teljesíti beadási köteíezícttségét augusztus 20-ra. Nagykapornakon ma ért a terményraktárba az első gabona. Enimer Ferenc 3 holdas dolgozó paraszt egyenesen a géptől vitte a raktárba gabonáját, összesen 600 kilogrammot, mellyel jóval túlteljesítette beadását- Déü határainkon mind erős-eBb ütemben íotkozódik a munlcaver-seny do''gozó parasztjaink kőzött. ; s" A becsehelyi Szabadság tszcs már négy napja végzett a tar. lóbántássa] és a másodnövények vetésével. Tótszentmártonban Aiulrasek József 18 holdas középparaszt a géptől vitte a raktárba gabonáját s beadásiban előírtakat 150 százalékra teljesítette. M&zori István tótszentmártoni 6 holdas dolgozó paraszt a géptói 100 százalékát vitte a Icrményralk--tórba beadásának. Gutorfőlde nem feledkezett meg a széníbeadásárót sem. A község elért eredménye 270 Hzáz&lck. Liissan mozognak társaik elért eredménye mögött Ortaháza, Tőrd''.íólde. A tanácsnak és n pártsíervezetekiek fel«lnre kell hozni a kÖKég dolgozói között elaludt versinyszellemet, fel kell zárkózniok az élcnhaladó községek példamutató dolgozó pnrasz-tok mögé. A pördeföldei DÉFOSz -vezetőség példamutató vállalása A pördofö''dci DóFOSz vezető-fégl é* oktlva éríekczlotén a vü-zotönésl tagok péidamutntó vur, lonyvAUaláiókttt , toüok « ter« ménybcadáfl tur.eljeiliéfiére. IJonkü Gyula titkár vállalta, tío''gy bíud^l kiJrelezettséBét 3.75 mázsáról 4.7P mCt»«fim cmoll, Cscrmiuós SCmdor elnök beadási kötelezettségéi Ö.78 míi-zséról 8.78 máziára teljesíti. Török József pénztáros "beadási kötelezőt tíégc 3.96 mázsa, Két mázsával ő ls többet ad le a raktár, ba. Wtínes Lajos termelési fe''.eí-lös sem marad el. 5.46 mázsás leadását két mázsával emeli. Török Károly beadási kötelezettsége 0,20 máza». Kéi, mázsával ó if többet ad „ dolgozók a.''ztalárA, OeroncHúr Andrá» ugyanctak két mázsával od többet ftz előirt 4,36 mázía helyeit, - floronj/ák tt&u 2,75 mózsás bettdáM kötelezetté gén tul. C-Jeayrc e«y múz»át "ti be. i A vezetőség és az ukllvák vállalták, hogy mindegyikük ha1 dolgozó parasztot látogat mén r-azokat meggyőzi a terménybe. ndás fontosságáról, a jniniszter-. tanács határozatáról, a termény-begyűjtés miné! gyorsabb teljesítéséről és túlteljesítéséről. Ifi. CSERESNYÉS SÁNDOR elnök. Túlteljesítik vállalásalkat a paiini gépállomás traktorosai A paiini gépállomás dolgozói a: tavaszi tervük teljesítésében megnyerték a megyeközpont vándorzászlaját. A zászló megtartásáért a nyári idényben tovább harcolnak. A nagykanizsai Vörös,. Csillag tsz-ben Soós Pál és Molnár Elemér traktorista, egyéni tervük szerint láttak munkához-A két lelkes ver^eavzó vállalta, hogy cséplési és tarlóhántási tervét julius 30-ig 100 százalékra teljesiti és elsőnefk csatlakoztak az 1.200 holdas mozgalomhoz. Példájukat követte a többi traktorista és az eddigi versenypontok bővítésével megindult a •hosszúlejáratú verseny. Valamennyien vállalták, hogv az őszi tervüket határidő előtt 10 nappal befejezik. '' Soós Pál traktorista az aratók után végezte a tarlóhántást. A cséplés megkezdésével nappal csépelt- éjszakai műszakban pedig szántott és julius 16-ári f>0 százalékra teljesítette tarlóhántási és cséplési tervét. Molnár Elemér alig egy százalékkal m:i-rad el tőle-, Soós Pál az éjszákéi műszak jó kihasználásával a váL lalt határidő elölt 40 hold tarlót hántott iel cs 2 vagon gabonát csépel terven, felül. A többiek is igyekeznek. Kollár József 28. versenytársa, Takács Károly- 26 szá. zalékra teljesítette nyári tervét. A paiini gépállomás trakto. ristái jól végzik a munkát. A cséplés cs. tarlóhántás eddigi munkája azt bizonyítja, ;hogv a vállalt határidő előtt teljesítik nyári tervüket. Az őszi talaj-munka területét eddig 22- százalékban szerződésileg biztosították. Burka József bázakerettyeí kulák sem tud kibújni a dolgozó nép felelősségrevonása alóli Burka Józef 25 holdas bázakerettyeí -kulik a legnagyobb munkaidőben — amikor a dolgozó p»-ra«tságunk fáradságot nem ki-mélvo hurcolt a békearatái győzelméért — beült a hús szobába ós nz ablakon keresztül nézte, hogyan verejtékeznek, küzdenek a gyor» aratáléri a becsületes dolgozók. Át aratást kítéwcl ¿j nagy szem-veszteiáígel utolsónak elvógdZte ugyan, de már a gabona betoksrl-tásáról, a tarlóhántásról ás a má-sodnövények elvetéséről Iclfcscn romfi-, stcnabcadáíi kötoler«ft»á-génck teljc«itétót is elszabotálta-A iúráii tanács területi feUlő»e és n helyi tanács vígrchaitóblwtt-ságának egyik Ugla felkereole, hogv (eU/.ólitau kötelcssóge telieal-tóséru. Amikor o kulák meglátta háza felé közeledni n lárásl taniel küldöttét, akart {«lé elszaladt. At gondolta talán, hogy ezzel el vm Intéíve minden? Rosszul gondoltai A dolgo:ó nép (clclősaógrcvosás» elől még Burka József báztke* „megfeledkezett". A tojás-, baretty''ci kulák sem tud elsulaM A Eőrponti Statisztikai Hivatal jelentése (FoiifiaXás az 1. oldalról) > , százalék). a kohászatban 20.8 százalék. a gépgyártásban 21.9 százalék, az erőróramu b;rende. z^ckncl 36.3 szára léik, a gumiiparban 33.7 százalék, ;i textiliparban 18.4 száza''ék és u ruhá. iparban 53.5 százalék, építőiparban a munkát,er-tr.''-ickeiivsóg az clőzo év azonos ir)Oszakához képest 1-4-8 százalék, ta) cmcíkedeit. A munkaidőt azoiban sok helyen még nem hnsználják ki megfelelően és kűK''iiöfen szombaton é-s hétfőn „nSvszámu dolgozó indoko''.alla. rail távolmarad a munkától. FXiÉSZSÉOÜGn ÉS KULTURA. US EREDMÉNYEK \ tervidőszakban egészségügyi Ivilóratunk tovább fejlődött. A kvrbazi ágyak száma 5.6 százaikkal- or. egészségügyi személyre: létszáma 10.8 százalékkal volt masaí-ebb. mint a mult'' év megfelelő időszakában. A nők bekapcsolódását a termelésbe elősegítette a bölcsődéik éj óvodák hálózatának további növekedése, a bölcsődei ellátás. l>»a része«üll gyermekek száma :■() százalékkal, az óvodába járó J§\ermekek száma pedig 33.1 szá. ^gjlékíiai voVt több a tervidó-<zakban. mint a műit cv hasonló iriorakába 1. 1051. II- negyedévben a szerve. z&.\ üdülésben résztvett dolgo- zók száma 25 százalékkal haladta meg a mult év hasonló időszakúban üdülő dolgozók szá-mát 1951. II. negyedévében a szocialista Gcuftura minden területén további jcCesnlós crcdmé.iyek voltak. Az 1950/51. tanév végén 36 ezerrel tőbb tanuló vizsgázott az általános iskolákban, mint a.z előző tanévben, a középiskolák-ban vizsgázott tanulók száma 92 ezer, azaz 19.3 százalékkal több, mlal az eknult tanév végén éf 75 szá»ar.ékka.l több. mint az 1937/38. tanév végén. A tervidő. szaftban 70 ezer dolgoző Tct részt ipari szakoktatásban. Ez a mult év azonos időszakához viszonyítva 17.6 százalékos emelkedést jelent. Az év második negyedében folytatódott az üzemi én falusi kulturcsoportok oirszágos versenye- Ezen több miit 0200 csoport, közel 96 ezer tagja vett részt. A kulturális színvonal emelkedését mutatja, hogy 1951 második negyedévéin a iiadoü mű-vek száma több mint kétszerese a muCt év hasonló időszakában kiadott művek számának. A mozilátogatók száma a tervidőszakban 2ó millióval, 23.1 százalék-''kai volt több. '' mint a mult év hasonló időszakában. A tervidőszakban 400 uj könyvtár nyilt ■meg. MAGYAR PARASZTKÜLDÖ11EK A BUGYONNYIJ-KOLHOZBAN .4 moszkvai rádió jelenti: A magyar parasztküldőttség-nek a rosztovi területen tartóz, kotló csoportja egésznapos látó-¿aiást tett a Bugyon.iyij marsall-ró! elnevezett kolhozban. A «na. vendégek figyelmesen haK-galták t\ kolhoz elnökének ia-nurictését a kolhozok munkájá. ról eletéről. Nagy érdeklő, dkíd ''.ckintették meg a gozda-a^ot, magiíímcrkcdtck a kolhoz-íagok életévet- A fce''.hoz 000 parasztcsaládot c^vciit. a kolliozelnök elmondta." hogv az állam 11.500 hektár (21 ezer hold) földet adott a kol. hoznak örökös ngyenes has«zná-kitra. A kolhoznak 1200 szarvasmar. hája, 1500 finorogyapjas juha, 140 sertése, €00 fajlova és mintegy 15.000 szárnyasa van. \ ¡magyar csoport lapjai megtekintettek a búzatáblákat. amc: iveken a gépállomás kombájnjai dratják a du^ termést. Voltak az ''állattenyésztő telepon. megnézték a kolhoz segédüzemeit, n7. olajütői, a fűrésztelepet, a tégla- és tetőcserépégetőt. — Minden, amit láttunl: és hallottunk. bámulatba ejtett — mondotta Ivánek László, a csoport egyik tagja. — Mennyire inCqkönhyitetQk és tökéletesítették a kolhozban a paraszti munkát. A mezőkön nagyszerű asa-löqépeket láttunk. Á tejgazdaságban nagyon érdekelt bennün- ket a villamos fejés. Nem kerülte el figyelmünkéi, hogy a segédüzemekben csaknem minden munkát gépesítettek. A magyar vendégek bementek az együk házba és kérdéseket intéztek a házigazdához. Érdek-lődtek aziránt, metnyit kapott munkájáért a muH évben. — A kolhozolcban munkaegységek szerint fizetik a munkát —• hangzott a válasz. A mult évben feleségével együtt 1200 munkaegységük volt. A jelentős összegű készpénzen kívül 42 mázsa gibonát, sok hust, vajat, 20 mázs körüli zöldséget, szőlőt, dinnyét kap-lak. — Hová tenne a: én családom enyyi élelmiszert? Jó részét el-adíuk a Jeolhozpiacon, ami nő-velte pénz jövedelmünket — mondotta a házigazda. A magyar vendégek látogatást ''lettek egv öreg kolhoztag otthonába!) Ss. A házigazda tréfásan megjegyezte, hogy íelíségé: vei együtt összesen 145 évesek. A kolhozba''! dolgoznia már nehezére esnék. Jól élnek- A kolhoz minden szükségessel ellátja őket. — öregségünkre még jobbon becsüljük a kolhozéletet — mondotta a férfi. Mit csinálnánk, ha egyéni parasztok volnánk? Nyomorognánk. vagy éhenpusztul-nártk. De a kolhozokban élünk és semmiben sem tálunk hiányt. „A Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és alkotmányához hü leszek* — THOREZ ELVTÁRS mandátumát —'' gau!lista mesterkedések ellenére a francia nemzet-OUüle''s érvényesnek mondta ki. — A GÖRÖG ÁLLAMI alkalmazottak tovább sztrájkolnak, annak ellenére, hogy a kormány'' július 17-től nem fizeti ki a »trájkolók bérét. — PEKINGBŐL visszautazott a magyar kulturális kiüáöttség a kínai, magyar kulturális egyez-mény megkötése után. —■ FRANCO amerikai parancsra átalakítja kormányát, hogy .eleget tudjon tenni azoknak a kötelezettségeknek. amelyek az Aiianti Tömbe tervezett bevonásival reá hársnak,. — a GÜRÖG állami alkalmazottak sztrájkja — az amerikai gazdasági küldöttségnek a szakszervezetre gyakorolt nyomása cl. lenére — tovább tart, s mi»: egy ¿50 ezer görög alkalmazott vesz benne részt. A római katolikus püspöki kar letette az esküt a Magyar Népköztársaság alkotmányára Savanyu talajokon nyersfoszfátot használjunk, mert egyes talajféleségeknél a szUperfoszfát hatás? kisebb. vili FELVILÁGOSÍTÁST ADNAK: A Megyei és Járási Mezőgazdasági Osztályok, valamint a Mttti«m és NSvényvédöszeréríékesltő Vállalat és Kipea- del^égei, -r A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar püspöki kar julius 3-i ülésén . hűségnyilatkozatot tett a Magyar Népköztársaság mellett. Ebben mondották ki, bogy „a magyar államot: a Aía^yar Népköztársaságot szeretett hazánknak ismerjük, törvényeit megtartjuk és megtartatjuk". E nyilatkozat szel-.lemében határozta cl n magyar római katolikus püspöki kar, hogy leteszi az esküt a Magyar Népköztársaság Alkotmányára és kormányára. Érről az elhatározásáról értesítette a Magyar Népköztárf»-ság Elnöki Tanácsát, amely szombat défolöltre tűzte ki az eskütétel időpotyát. Szombat délelőtt 11 óra előtt''néhány perccel érkeztek a pnrlamHt főbejáratához a püspöki kar tagjaj. A kupolacsarnokhoz vezető feljárat kivilágítva várta a római katolikus egyház vezetőit. A püspöki kar tagjai teljes ünnepi díszben, lila palástban jelentek meg az eskütételen. • Ott volt: Dr. Czapik Gyula, az egri ér«eki tartomány metropolitája és érseke, Badalik Bertalan megyéspüspök, Dr. Hamvas Endre megyéspüspök, esztergomi apostoli adminisztrátor, Shvoy Lajos megyéspüspök, pápai trónálló, római gróf, a szuverén máltai lovagrend prelátusa, Virág Ferenc pápai trónálló, megyéspüspök, római gróf, Kovács Sándor megyéspüspök, Péteri József megyéspüspök, Papp Kálmán megyéspüspök, Dr. Dudás Miklós megyéspüspök, Rogács Ferenc pécsi koauditor püspök, Kriszton Endre gerazai segédpüspök, Dr. ifncírey-Eipel Mihály segédpüspök, Szabó Imre segédpüspök, Dr. Bárd János ulpiai címzetes püspök, Kovács Vince segédpüspök, Pátós József egri érseki hely tartó, Máté János veszprémi püspöki helynök, Szécsi Antal csanádi egyház megyei püspöki helynök, Potyondi Imre székesfehérvári püspöki helynök, Szánthay Szcmán István hajdu-dorogi görögkatolikus püspöki helynök, Dr. Beresztóczy Miklós protono tárius kanonok, esztergom egyházmegyei általános helytartó, Dr. Brezenóczy Pál, a rozsnyói egyházmegye magyarországi részé nek helynökc, Pintér László, a nagyváradi egyházmegye magyarországi részének helynökc, Kujáni Ferenc dr. kalocsai álta lános érseki helynök, Sik Sándor, a piarista szerzetesrend tartományfőnöke, Lupkovics Kolos, .a ferences szerzetesrend tartományfőnöke, Sárközi Pál pannonhalmi fő apát, Dr. Viddmann Kornélia, a Mária kalocsai szegény-iskolanővérek ta nitórendjenek tartományfőnöke. A püspöki kar az Elnöki Tanács fogadótermébe vonult, ahová egymásután léptek be a Magyar Nép köztársaság Elnöki Tanácsának és minisztertanácsának képviselői, Rónai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Bognár József, Olt Károly miniszterek, Kossá István, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, valamint az Elnöki Tanács több tagja. A püspöki kar nevében Czapik Gyula egri érsek szólt: — Mélyen tisztelt Elnök JJrt Elnöki Tanács! Megjelenvén, tisztelettel üdvözöljük mindnyájukat és kérjük, hogy honpolgári kötelességünk teljesítésében letehéssük a magyar népi demokrácia iránti hűségesküt. Ezután Rónai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke felkérte Nagy Dá-. nielt, hogy ismertesse az eskü szövegét. A püspöki kar tagjai fena-íangon ismételték a hivat alo« állameskü szövegétévé \ < «Esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz, annak népéhez és alkotmányához hü leszek; az alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom; az állami hivatalos titkot megőrzöm; hivatásom körébea a nép érdekeinek szolgálatával járok e: és minden igyekezelemmel azon leszek, hogy működésemmel a Magyar Népköztársaság megérő, södését és fejlődését előmozdít-ssm." Az cakü utolsó szavait követően a püspöki kar elnöke, dr. Czapik Gyula egri érsek, a következő beszédet mondotta: — Isten parancsára a katolikus hitnek elve, hogy annak az államnak, amelyben élünk, kötelességtel. jesitö polgárai legyünk, annak törvényeit megtartsuk és betartassuk, mert ezek isten törvényeinek megtagadására nem köteleznek. — A Magyar Népköztársaság iránti hűség ünnepélyes esküjével kifejezésre kívántuk juttatni szívből jövő elhatározásunkat, hogy minden erőnkkel támogatni fogjuk népünk és államunk •építő munká ját, a hatalmas alkotásokat, amelyek országunk felemelkedését és jólétét szolgálják. Támogatni fog juk népünk és államunk békepolitikáját, amely hazánk biztonságát és nyugodt fejlődését őrzi. — Ugyanakkor, amikor szeretett hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak kötelességteljesítő polgárai akarunk lenni, a katoli kus egyháznak is hitét megvallva, fegyelmét tartva, hűségünkben meg nem rendülve c-pitünk é6 támaszkodunk bfcánk alkotmányának szabad vallásgyakorlást biztosító törvényére, — Amikór így hazánk és egyházunk hűségében dolgozunk, remél« jük, hogv munkánkból mindkettőre áldás, békesség és siker származik, amelyre Krisztushoz híven a ma. gasságbcli áldását kétfíik. Az egri érsek beszédére Rónai Sándor, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa helyesléssel fo'' gadta a római katolikus püspökök-nek és helynököknek azt az elhatározását,. hogy felesküsznek a Ma. gyar Népköztársaság alkotmányára, Az eskü letételét komoly kezdő lépésnek tekintjük és reméljük, hogy mint előbb az alsópapság, most már a püspöki kar tettekben is megmutatkozó hűséggel fogja szolgálni szerelett hazánkat, épitő népünket és a béke megvédésének nagy ügyét. A beszéd elhangzása után a püspöki kar tagjai aláírták az eskü szövegét. Ezután az egri érsek sorra bemutatta a püspöki kar tagjait Rónai Sándornak, a kormány képviselőinek és az Elnöki Tanács meg. jelent tagjainak. A hivatalos ünnepség után az Elnöki Tanács vendégül látta a katolikus egyház képviselőit és ennek során az állam megjelent vezetői hosszasan elbeszélgettek a püspöki kar tagjaival./(MTI) Magyar államférfiak táviratai a lengyel nép felszabadulásának évfordulóján „Bokslav Bierut urnák, a Lengyel Köztársaság elnökénuk. Engedje meg Elnök Ur, hogy a lengyel nép nemzeti ünnep« alkalmából a Magyar Népköztársaság E''nölfl Tanácsa és az egész m2gyar nép nevében legmelegebb jókívánságaimat fejezzem ki. Or. óságainknak a nagy Szovjetunió által történt felszabadítása óta a lengyel és a magyar nép között feanálló régi barátság különösen mely értelmet nyert és je''entős tényezőjévé vált annak a harcnak, amelyet a világ népei a béke ügyéértvívnak. A magyar nép magáé, nak érzi a baráti lengyel nép ünnepét és a jövőben Is teljes erővel együti fog küzdeni a lengyef. néppel a Szocializmus építéséért cs a béke megvédéséért. RÖNAI SÁNDOR, , a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke." '' -Jozef Cyranklewicz urnák, Lengyel Köztársaság miniszterelnökének. • Fogadja miniszterelnök ur legőszintébb szcrencseklvánataimat 3 baráti Lengyelország nemzeti ünnepe alkalmábó!. A lengyel és a »»agj-r nép a felszabadulás óta elmúlt évek során számos közös har-pot vivott és politikai, gazdasági, valamint kulturális téren va.''ó együttmüködésük kiváló erednienyekke''.'' járt. A két ncp a jövő-ben is vállvetve fog harcolni az imperialisták és ügynökeik provoká. clói ellen a nagy Sztálin vezette béketábor győzelméért. Ehhez a közös harchoz és a szocializmus eredményes építéséhez további nagy sikereket kívánok önnek és Lengyelország népének. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke.''1 A földművelésügyi miniszter közleménye az ujj termelőszövetkezetek (csoportok) alakításának eng-edélyezéséröl A földművelésügyi miniszter folyó évi február hó 25-i rendelkezésévé} uj tcrmelőszövetJkezc. teik (csoportok) alakításának engedélyezését — a tavaszi mezőgazdasági munkálatokra való te-IkinUiHel — átmenetileg felfüggesztette. Azóta fclO előkészítő bizottíiág alakult az országban. Ezenkívül az ország számos községében a dolgozó parasztok ezrei tervezik a tcrmelőszövetke. zeti csoportok alakítását. Az aratás befejezésével nagy számban fordultak a földművelésügyi miniszterhez, s kérték az engedély^ megalakulásukhoz. Ké. résükre julius 22-tői kezdve a földművelésügyi mixuseter ismét engedélyt ad uj termelőszövetkezetek (csoportok) alakítására, A mai nappal a földművelésügyi miniszter máris, több j:]5ké--szitő bizottságnak adt* cjeg az, engedélyt a tenmíőszövetkezcti csoporttá alakuláshoz. MELEGEBB LESZ Várható időjárás: Felhőátvonulások. néhá.iy helyen kisebb eső. Élénk, helyenként felerősödő északnyugati, északi szél, amely csak lassan mérséklődik. A .hőmérséklet kissé emelkedik. Olvasd e Társadalmi Szemle: minden számát. Elméleti fejlődáiedet segíti «141 ■>''! 1 Vasárnap, 1951 jnl. SU'', A. leng-ycl nép hét évvel ezelőtt, 1944. julius 22. én a diadalmas Szovjet'' Hadserei; és a vele együtt harcoló Ienpyec csapatok győzelmes harcai ered-ményekép megszabadult a további pakolástól, nyomortól, éhségtől. A felszabadulás után minden hatalom a ncpé :ett, megvalósítót, ták a nagy- és. körépipar. a bányák cs bankok, valamint a vasutak áll3mositását", végrehajtót, ták a földreformot. Az elmúlt hét'' év alatt nemcsak a második világháború pusztításának nyomai tiln''.ej; el a lengyel fö dről, hanem jelentősen fejlődött az ország gazdasági színvonala is. A tervgazdálkodás megszüntette a munka. r.c?küliscgct, a gardasigi válságokat, amelyek! ö ar.cyit szenvedett'' a dolgozó lengyel nép. Felszámolták az Írástudatlanságot, helyébe a művelődés és a kultúra került, A lengyel dolgozók most'' a hatéves terv teljesítésén munkáikod. Rak, amsly a szocializmus alapjait rakja le az országban. Ej a terv kiemeli Lengyelországot évszázados elmaradottságából és kor-;.zerü iparral, gépesített'' mezőgaz. (UsággaT. rendefkező országgá teszi. Ez a terv s korszerű technika terve, amely villamosltja az országol, gépesíti a mezőgazdaságot, amely olyan szocia-ista építkezéseket valósit meg, mint a Varsó mel. Ie;t épülő uj gépkocsigyár, olyan Szocialista, városokat cpit, mint IVcwa-Huta. Ezek me''Iett számos iskola, mozi. kórház, könyvtár létesül. Amibor a lengyei dolgozók teljesük hatéves tervüket, egyúttal a békét'' erősítik. a békét védik. Ezt sz akaratukat nyilvánították ki akkor is, amikor tetteik meg-pecsételésére aláirtak a békefelhi-vást'', s 18 milliónyian követelik, hogy az öt nagyhatalom kössön békesgyezmenyt. E harcukban a lengyel dolgozók — a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével >— félsorakoznak Sztálin elvtárs cs » béketábor mögé. — TEHERÁNBAN a katonai rendőrség letartóztatta .nz Iráni Nemzeti MozgJüom titkárát és egy haladó újságírót, mert résztvettek R julius 15-i tüntetésen. Több tör. vénytelen letartóztatásról is hir érkezett. Befőzési cukrot kapnak a dolgozók és a 12 éveiji aluli gyermekek A ¡nyári befőzéshez a dolgozóknak a rendes jegyes és szabad cukorelláíás mellett a belke. reskedetmi minisztérium befőzési cukrot biztosított. '' Ugyancsak «részesül .befőzési cukorkiutalásban minden 12 éven aluli gyer-mflk is. A dolgozók a befőzési cukrot az augusztusi pótjegyre •az alábbi mennyiségben a kővet-koző szelvényekre kapják: Földalatti bányász, ncliéz tcs-ti munkás, kiomolt szellemi dolgozók részérc kiadott 211—212—213 és „B"jclü 311—312...313.as ¿zárni! pó''ujcgyek 53.es ■szeT.''vén vére 1.50 ¡k g iuaiiViai és szellőm! dol-gozók részérc kiadott .,A"jc!fi 211—215, 4.B" jelű 311—315 számú pótjegyek 52-es szelvényére 1— kg valamint «.«nehéztosúmun-kások részérc Jcradötti ,,C'''' jelű 23-as számú cukorpótjegy 111-es szel-vényérc 1-50 kg és a dolgozók részérc kiadott „C" jelű 21-es számú cukorpótjegy 107-es szelvényére 1— kg A 12 éven aluli gyermekek részére „A" jelű 219-es számú mosdó-szappan pótjegy 71-es, ,,B'' jelű 319.es mosdó-szappan pótjegy 71-es, ,.C" jelű 1-cs szuniű cu-Ikorjegy 101-cs szetvé nyére cukor adható ki, a kristálycukor 12.— forintos, a kockacukor, •vagy porcukor 13-60 forintos kilogrammonkénti kereskedelmi áron. 1/2 kg A koreai helyzet Az Uj Kina jelentése szerint a koreai fegyverszüneti tárgyalá-sokat julius 20 án nem tartották meg. mert az ENSz fegyveres erőinek küldöttsége nem jelenhetett meg. miután a reggeli eső után az utak járhatatlanná váltak. A feiek megegyezése értelmében a tárgyalást szombaton , 9 órára (tűzték «i. .-rvi.v Koreai hadijelcntcs: a néphad-scrck egységei a kinai önkéntesetekéi szoros együttműködésben valamennyi arcvonalon helyi jelentőségű harcokat folytatnak, B kom oh* veszteségeket okoznaJk az ellenségnek emberben és hadianyagban. Az utóbbi napokban a harcok során a néphadsereg egységei az ellenségnek körülbelül két zászlóalját semmisi. tették meg. Az Uj Kina beszámol az amerikai intervenciósok és hsain-inanlstúJk ujabb vesztcwéaelről. Eszerint julius 21 és julius 10 kőzött ia .néphadsereg egységei 19 ezer ellenséges katonát som. misitettek meg a 38. szélességi körtől északra és 225 ellenséges repülőgépet lőMek le vagy sem- misítettek meg az arcvonalakon-Az ellenségnek — a május havi harmadik nagy (támadása óta — 71 ezer katona vesztesége van. A fegyverszüneti (tárgyalások megkezdése óta az amerikai re pülógépek ismételten megsértették Kina légiterét, felderítő tevékenységei folytattak, geppus ka cs bombázó támadásokat hajtottak végre. Legújabb Hírek — TERVJELENTEST adott ki a Gruz. Eszti. Moldvai LSzov-jtít Szocialista Köztársaság a háború utáni ötéves terv teljesítéséről. A jelentésok az ipar, a mezőgazdaság és a kultura ma. C a sí ok u fejlődéséről számolnak be. — CARAPKIN, a Szovjetunió ENSz-képviselője Austinnak, az USA képviselőjének irolt levőidben rámutat a beutazási vizűm megtagadása a Béke Vilátfta-nács küldöttségétől, durva megsértését jelenti a: USA kormány* részéről az ENSz.szcl szemben jnagáravállalt kötelezettségeknek- — postasküldöttség utazott 3 Szovjetunióba Katona Antal közlekedés, és postaügyi miniszterhelyettes vezeléséva:, a postaszolgálat szervezésének, a posta és távközlés korszerűsítésének és gépesítésének tanulmányozására. — A JAPÁN KOMMUNISTA PÁRT a japán békeszerződéssel kapcsolatos nyilatkozatában támogatja a szovjet kormány errevonatkozó jegyzőkét, amely megmutatja a háborús, veszély elhárításának, a japán nép függetlensége biztosításának helyes útját. — ANKARÁBAN 43 kommunista vezető perct tárgyalják zárt ajtók mögött. A halóságok — a dolgozók tiltakozásától félve — szigorú „biztonsági" intézkedéseket léptettek életbe. Joliot Curie beszéde a Béke Világtanács irodájának ülésén A nak Béke Viiúgtanács. Irodájá-ülésén Helsinkiben Joliot-Curie. a Béke Világtanács elnöke beszámolt az aláírásgyűjtési mozgaloínról, amely az öt nagyhatalom íközötti békeegyezmény megkötéséért folyik. Rámutatott, hogy Nyugat-Németország és Ja. pán ujraf egy vérzése nyugtnlansá. got keltett az egész világon. E: keli érni ezeknek a kérdéseknek megoldását a nemzetközi helv-ztft általános rendezésének kere. tcin belül. Ezt a célt szolgálnák az öt nagyhatalom közötti tárgyalások. A Koreában folyó tárgyalásokkal kapcsolatiban kifejtette, hogy a békés tárgyalások szelleme máris konkréton megnyilvánul és van remény a fegyverszünet elérésére. Nagyon fontos, hogy tárgyai ásókat indítsanak a vietnami háború megszüntetéséről Minden lehetőt cl koll követnünk befolyásunk hatékony kiszélesítése érdekében — mondotta Eredcric Joliot-Curie- — DE GASPERl az uj olasz kormán;/ megalakításával megbízott miniszterelnök kijelentette: legliözelebbi programmja a rendőrállam további kiépítése, a köztársasági elnökhöz ezerszám, ra érkeznek a táviratok a dolgozóktól, akik a Kommunáin Párt javaslatának megfelelten békekormáni] meqalakilasa mellen foglalnak állást. — AZ IRÁNI MEDZSLISZ több tagja Interpellációt Jelentett be a julius 15-1 teheráni tüntetés részt-vevői elleni fegyveres rcnöörtá. madás miatt''. Rámutatnak arra, hogy a tüntetés során több embert öltek meg ¿s sebesítettek meg, mint'' amennyiről a hatóságok beszámolnak. — AZ 1RANI RENDŐRFŐNÖKÖT Moszadrk miniszterelnök állásából elmozdította, meri nem tudta ugy teljesíteni a rádobott ügyeket, mint ahogy kellett volna. A rendőrség vezetésével ideiglenesen Zahedi belügyminisztert bizták meg. — HENRY MARTIN békehar-cos tengerész szabadonbocsátását követelj Franciaországban egész sor demokratikus és haladó szervezet cs egyesület — A Magyar Országos Békefanács távira tbau tiltakozott a francia kormánynál Henry Martin cHtélcsc e''Ien cs követeli annak szsbadonbocsátását. Hasonló távira:ot küldött a DISz is 3 francia köztársasági elnöknek. — RENÉ MAYER folytatja kormányalakítási tárgyalásait, miután a felekezeti iskolákban ».nyújtandó állami támogatás ügyében még ncan jött létre megegyezés a jobboldali szocialistáik ési az MRP között. lehetséges, hogy Mayer a szocialisták nélkül próbálja kormányát megalakítani. — AZ USA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK Országos Bizottsá. ga közleményt adott ki a Franco. Spanyolországgal kötött, egyezménnyel kapcsolatból. Hangoztat, ja: minden amerikainak tiltakoznia ltclí ilyen szégyentoljes szerződé* ellen, s minden haladó,,'', értelmű ember fogjon összo a Fr^ncóvnl való kntonal szövetség ellen. VIHAK BÉLA: KI VOLT PERO SZEGEDINAC ''l t A hazai magyar é6 délszláv dolgozók összefogása a XVIII. században '' A Magyar Népköztársaságban "a magyar és nemzetiségi dolgo-gozók vállvetve építik a szocializmust és a Szovjetunió vezetése mellett közös erővel harcolnak a béte ellenségei ellen- Ma már a nemzetiségi dolgozókat testvéri ■£<g>etérié9 kapcsolja egybe a ma. gyár dolgozókkal- Beteljesült az, amit régen csak magányos á4ma. dozók reméltek, vagy századokkal ezelőtt hiába kívánták megvalósítani. mert törekvésüket a népet kizsákmányoló uri rendszer vérbe fojtotta. Több mint kétszáz esztendővel ezelőtt a hazai magyar és délszláv összefogásnak egvik kezdeményezője Jovanovics Pero Sze-igedinac. Pero azok közé tartozik, akikben felvillant az a felismerés, hogy csak közös összetar. tásgal győzhető Le,a közős ellenség: a népeket kizsákmányoló uri hatalom. Pero Szegedinac egyénisége teíiát méltó arra, hogy haladó hagyományként ápoljuk emlékét azoknak a sza-badságbősöknek sorában, akik «z igazság, a nép ügyéért áldozták fél életüket- Ki volt Peró? 1665-ben szüle-/tebt aradmegyei Poskán pa-raszti családból, majd a déli végeken íett hratárőrkapltáuy. ''A krónika ugv emlékszik meg róla, mint tűz« indi^atu és jó-eszű emberről. Magyarul még gyermekkorában szülőföldjén ta-nult mejj. Sok csajban vott 4 itil jul, 22. részt a határt nyugtalanító tö. rök e''-len. De harcolj Rákóczi zászlaja alá gyülekezett szabadságharcosok ellen is. Történelmi ¡hőssé éppen azzal vált Pero, ¡hogy élete végén megtagadta népelle.ies múltját és megkereste a néphez vezerttf utat. Magyarország dolgozóira Pero korában — a aVIi. század derekán — kettős iga nehezült: az egyiket a Habsburgok és az osztrák főurak rakták a nyakára. a másikat a magyar földesurak, főpapok. , Ezidötájt hazánk olyan gyarmattá süllyedt, amelyben ezek is, amazok is, dúsan táplálkoztak a jobbágyok verejtékének gyümölcseiből. A parasztok helyzete már-már elviselhetetlenül súlyos volt A nehéz adóterhek állandó növekedése, a földesúri zsarolások, a beszállásolt osztrák katonák eltartása^ mind a népre háruLt, A parasztnak a két élősdi ré-iteg eltartására oly sok kötelezettséget kellett lel''jesitenie, hogy saját -földje megművelésére szinte ideje sem jutott. Napirenden volt, hogy az cákeseredett «parasztok nyilt lázadásban törtek ki. Ez az elégületlenség vezette őket annak-idején Rákóczi sere-góbe. 1711-ben a Rákóczi féle szabadságharc elbukásával a nép sorsa az eddiginél is kegyetlenebbé vált. De R jobbágykuny. hók lakói és az erdőkben, mocsa. rafcban portyázó kurucuk nem adták fel a reményt, hogv visz. »rátér köribök sMbaditó)uk: a bujdotó nagy felőlem. Békés megyében — amelynek korlátlan ura a h ad is ziilli lásban mérhelítícnül meggazdagodott báni llarruckcrn volt — különösen clovenen élt a Rákóczi-féle kuruc-felkclés emléke- E megyében volt a tömegek elkeseredettsége is a legnagyobb. Itt indult inéig — Békésszaitadráson — 173a tavaszán Vértesi, Szilasi vezetésével a iobhágyíelkclés, megszervezése. E magyar jobbágyok megindítandó harcukhoz társakat kerestek. Ki lehetne szövetségesük. mint éppen azok,"akiket ekkor szintén sérelmek értek az uralkodó osztályok részéröL A felkelő magyar jobbágyok így "kerültek karpcsolatba a szomszéd Arad megye szerb határőrségéinek híres kapitányával: Pero-vaJ. Pero seregében "is nagy voH. az elkeseredés. Az osztrák császár a törökök végleges kiűzése utóm már inkább csak a jobbágyok mozgolódásának elnyomásara tartott katonákat. Ugyanekkor egyre-másra vonta meg a határőrség eddigi előjogait. Pero vénségében rájött arra, hogy egész élete során rutul becsapták az urak és neki is a nép oldafán van a helye. Amikor tehát a békési magyar jobbágyok képviselői felkeresik öt és segítségét kérik, Pero megesküszik. hojry velük lesz az urak ellen való harcban. 1735 április 27-én Békés megyében fellobbant a felkelés tüze-Ez a láng hamarosan átcsapott a szomszéd megyékre is. Mintha megmozdult volna a föld, ismét Dózsa György szava zúgott végig a Maros-hőrös táján. A nemesek riadtan nwjekültek — kl szekéren, ki lóháton — a höcipölygó parasztfelkelés elöl A tnegbe«télb haditerv az volt, hogy a fclkdMk és Pero csapa. <al Erdóhcflycö egyesülnek, vnujd közös Arad várát. erővel elfoglalják Vértesi két parasztot bízott meg azzal, hogy a felkelés részleteiről Porot értesítsék. Do ut. közben elfogták a küldötteket, akik a kegyetlen vallközben elárulták megbizati''isuk titkát. A magyar jobbágyok és a hazai szervek kapcsolata igy jut. az ellenség: a császár helytartói és a velük cgv gyékényen áruló magyar urak tudomására. P«ro menekülne, de már nincs hová! Nehéz láncokra verve Budára szál. Ciíották a bosszúra szomjas nagyurak. A Rákóczi nevében felkelt jobbágyok eközben türelmetlenül várják, Erdőhegy tövében Porot és seregét. A «eregben ekkor már nemcsak magyarok.'', de szerb és román jobbágyok is voltak. Egyesitette őket a közös. jogtalanság és embertelen életük közŐS okozói iránt érzett gyűlölet. Mezőtúr fel ói báró Orczy ve-zetésévejí a magyar földesurak zsoldjában álló sereg közeledett, hogy véresen megtorolja a felkeltet. Arad felől pedig a császári csapatok vétették magukat a felkelőkre. Azok a gazdag paraszti- származású szerb tisztek, akit Pero elfogatásáig osz-tálvhe.yzctűknek megfelelően in. g adózva bár, de hajlamosak voltak a jobbágyokkal való együttműködésre, most a veszedelem órájában elárulták társai, kat és a reakcióhoz csatlakoztak Az erdőhegyi jobbágyok verető fogadtatására kartács tűzzel fele"., tek. Ezek ntán az uri önkény a pa. rasztfelkelést hamarosan vérbe- í.íl?11!®« » k©Ryetlen meg. toríák Perot, Jörger osztrák tk bomolt háromszoros kínzásnak veti ftCá, Az ősz örg ember fér. Imcan /¡ÜJü a koménv próbit. nem árulj« el Ui-ait. A jobbágy. vezérek közül Sebestyén és Szilán már ugyamcsak foglyok. Közben az osztrák és magyar reakció ¡rtóhudjúratot vezet Béké* és Bihar megyo magyar és nemzetiségi dolgozói ellen. 1736 április <1-én végrehajtják az ítéletet: Perét fiz társával együtt ke. rékbe törik, tetemüket négyfelé vágják, majd elrettentésül kó-riilhordozzik a Tiszántúl falvaiban. '' Ekként zárult a XVfii. százai e parasztmozgalmo.'' amelyben a magj-ar és nem magyar dolgozók egymásra talált^. De a felkelésnek el kellett buknia, mert a történelem'' tanúsága szerint a parasztság csak a munkásosztály, lyal szövetségben tudja diadalra vinni harcát- Ekkor pedig még nem volt Magyarországon számottevő munkás-Ság. Am Pero és társai harca nem volt hiábavaló. Példájuk ébren tartatta a népben a szabadság és a különböző nyelvű dolgozók testvéri összefogásának eszméjét« Az ő véres árnyékuk is századokon keresztül "vádolta a népek kizsákmányolók. Ma pedig, amikor már hazánkban a dolgozók kezében van a hatalom. Pero Szegedinac emléke is arra int bennünket, hojív izzó gyűlölettel küzdjünk azok ellen, akik — mint Tito és áruló bandája — a kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgálva, a dolgozó népek egységét a nacionalizmus felkeltésével próbáljak megbontani. Pero Szegedinac emléke azt tn-•ttkia, hogy n jugoszláv népek szabadságszereteténok gyük<jn\ mé y és eltéphetetlen, Pero Szo-godínac emléke arra ia tanít bon. Hűnket, hötiy mi magyar én délszláv dolgozók, rendlthe tation (•»v"ié''.''btMi épi(iük, erőniltfik. § '' ''k" >/ubft(tbág HWjorjrlioz''taiS, toró Magyaror»Agoti hwíinktt. Tol»!» olajat aagn^zíuK SO.ra V3 t>egvc az ország szamara, gazdaság számára az ola(j ■ J1 "jíúlOnöGCn fontos. Az or-,>''hlig ismert olajlelőhelyei -•adíel rendelkezik — s ha nem 7 ¿esí olajat, az ejjész ország "táűé.<ét hátráltatja. Zala me- ^ c ped''íí nem ^ o^i31 — hízóivitja ezt a. tervjelentés. Lnelv imgáHapitja. hogy a v críola jtcnraelé-s üt>k. — ínieUy- ufk íiein jelentéktelen részéi a f^ve területén lévő olajkutak roteália^ák — olnuirodt n tervel _ nem elegeútetto ki az or-.,42 igényelt'' .''Téves Urv nz olajipar dol. (./urnára, nem kisebb fel* Idáinkat <nz ki. mini azt. hocy .¡,<»maiiv»s<!«l Cá>ák el gépeid. rt\| nKzrtwttzdwíiAűuukut. iiehér.« .„ruiikJt. íkőzlek<»dé(iflnkot. muc .< nebélp»rH«V olyan Ami. ,oi ^ "konlajterroéksket. nnnt I-Zidoszermt b az olajipar mér-nokerből és szakmunkásaiból álló ku.dotlség tanulmányozza a szovjet fúrási módszereket. A zalai olajinezók dolgozói Pártunk II. kongresszusa tiszteletére a munkaveráenyben eléri eredményeikkel bebizonyi/ották hűségüket és szcrete''JÜkct Pártunk és népi demokráciánk iránt Erre ttaJáa az egyéb szép eredményeken kivül a legtökéletesebb bizonyíték az, hogy az olajtermelés március* bon már 81 zázalékkal volt magasabb mint januárban V. Nom kóljiétfcs, hogy a mArclusl klmagahió eredmény ur. otojlpnr dolgozói szoclallvtR miHiknvorii©. ny<uw& kóvclkezménvc, Hogy <iz Asváiivolajlcrmctd Vállalat uz olajieineléaét Ilyen ¿aérendű fontosságú anyagot ne használnák. Iparunk. mezőgazdaságunk, körifKcdésűnk fejlődése, paran-cíoióiag irja elő az oLajteimélés nagyarányú fokozását E feladat .teljesítésének felíé-Veíeit Párturfk, kormányzatunk lizíojitotta és a jövőben még /oiozotlabb mértékben biztosítani ío^ja. Párturfic II- kongresszusa az alapanyagok termelésével kapraiban behatóan íoglaOkozott >?. olajipar kérdéseivel. E''.meík eredményeként kormányzatunk máris számos olyan határozatot hozoü. anx-Jv hatalmas perspektívát nyújt az ipar számára. A :</ítkor>zcrúbb gépi berendezéseket bocsátja az olajbányászat céJjai-:•-<• A leckéiéi csebb szovjet gé-Ptkkel, mii^rckkeO íés ogyéb ^közökkel kutatják hazánk óla. ]■■<'' tároló rétegeit A Szovjetunió, mint már olyan sokszor, most is "egttségűnkre sietett és azt-is lehetóvé tette, hogy ^akermbmink a Szovjetunióban jjáiWiaswl''k el az élenjáró szovjet íur;í<j termelési technikát arányban emelni tudta, abban nagy része van az Ásványolajkutató és ftíé''yfuró VáMalat dolgozói kiváló munkájának is. A kongresszusi munka verseny bebizonyította, hogy komoly eredményt lehet elérni aibbai az esetben, ha a Ehinántuii Ásványolajterméké Vállalat az Ás>vány-olajkutaió és Mélyfúró VáEalat a Gépjavító Vállalat cnuitkásai és műszaki érteimiségi dolgozói tudásuk legjavát adva, iözös erővel. munkájuk egybehangolásával látják dl feladataikat A kongresszusi munka''vcrseay befejeztével azonban tulajdonképpen véget- ért a munkaverseny is. Döntő részben ez eredményezte azután azt. hogy a kőolajtermelés április hóbaa 2 százalékkal alacsonyabb volt. mint márciusban. Diósgyőr dolgozouiafc kezdi-■mónyezéve, hatalmas visszhangot keltett a zalai o l a J m ezők dolgozói kózotl i«. A felhívás után azonnal meg. indult « verscnykiliivási mozga. lojn, amelynek orcdmó.iyeképpon Háwkcrctlyc szoclflHstsi verseny- re hivta kl Lovászit, «z Asvany-kututó és Mélyfúró Vállalat pedig a Maszolaj üzemeit. A versenyszerződések legfontosabb pontja az olajtermelési terv teljesítése látni azokat az ötleteket, amelyek a márciusi kiváló eredmény elérését lehetővé tették. A III. negyedévnek mcgcsak az elején vagyunk A 4erv feszitett, de reális és igy teljesíthető. A mutatkozó elmaradás behozható, ha-a dolgozók jó kollektív munkával, a munkafegyelem megszilárdításával, képességeik felhasználásával, mindent elkövetnek az olaj termelési terv teljesítéséért Gondoljanak arra, minden csepp olaj, amellyel többet termelnek, erősíti a béketábort, de minden csepp elveszett olajjal az ellenséget, az imperialistákat, . s háborús uszítókat szolgálják. "Az Ásványolajkutató ''és Mély fúró Vállalat vállalásának teljesitése ezidöszerínt a legjobb uton halad. A vállalat teljesítménye kiemelkedik az iparág összes üzemei közül. Janlus hóban a magyar olaj fúrás fennállása óta el nem éri rekord-iélfesitményt értek el. További feladatok azonban itt is vannak. A legfontosabb az, hogy a fúrások t* sak fúrások msradjanák, nc Vasárnap, 1951 jul. 22. : • .......'' - '' ■ ,A_t. L^cn ¡kivül ig€« tvagv jelentősé-Sü a gazo-iirtermelés"fokozása, a Sázvisszanyomás fokozása és a »oramtermelcsi terv fcufteljesité- Jcientój az Ásván v olajkút a-t ó és Mc-H-furó VáEalat "feLajánlása, ^jeiy szerint évi tervéit december befejjezi. A váEalat dolgozói ezenfic«-m jelentős cső. ce-™ent. fa és egyéb aJiyagmegta-«ritást is váílaltak- A Dunántúli Ásványoilajterme-lo Vállalat üzemeinek eddigi p-redniényei azonban nem azt itatják, mirröia a munkaver-^ny valóban íöm e>gmozga-om. ^ volna. Legfontosabb fei-«J vilásd!, a kőolaj térmelcsi terv Z^tését eddiq a julius havi szerirtt nem teljesitdtte, bizoiufiíja, hogy az Ás-^tejtermelő Vállalat memő-munkásai — jöleq a mü-vezetők, pártszervezetek és nS^^ek nem kielégítő ¿•Sfc kétkeziében — az Al-''dtaK? tiszteletére fett felaján-selA i ^ o lelkesedés, mim nlMülettel hatíják végre, reríe£l0W-ozt a konares&zusi ¡^alkalmával tették. felajánlácokbao oetn csak méterszám elérésére törekedjenek. Mindent cl kell követni azért, hogy a fúrások kivizsgálási és befejezést nyerjenek és azokat termelésre készen át is adják a termelő vállalat részére. Meg kell tehát szüntetni azt a helytelen nézetet, hogy az olajtermelő kut nem fontos, hanem csak a lefurási métereredmény. Az Ásványolajkutaió és Mély furó Vállalat dolgozóinak munkájától liigg elsősorban, ha%y sike-riil''c teljesíteni. Illetve iulteljesi. tenl az olajlerntelésl tervet. A lyukbefejezö berendezésekben kétségtelenül hiány mutatkozik. Éppen ezért a munkavor«enyt oda kell irányítani, hogy ezt n szíik kerMzlmeUzetot a lehető leggyor-iabb«a ki lelhe««on Ugltnni, azaz r kutakat be la lehtiien fejezői. A Aiv4fr?kutfttó (•* Mélyluró Vállalat dolgozóinak, -- mérnökei* nek ó» munkáKttltuk egyarAnt — telje« kópetégelket !-sl kell htuz* nálnl ennek a feladatiak megoldása érdekében. Az Aavdnyolnikutató és Mély. íuró Vállalaton belül már van követendő példa. A Csőrgics Pál főfurómester veze. tése alatt álló R-4.-es sztahánovista furóbrigád bevezette és állandósította a sztahánovista gyors-furást. A vállalat műszaki vezetői kövessenek el . mindent, hogy e sztahánovista brigád tapasztalatait a többi furóbrigád is átvegye, alkalmazza és a fúrási teljesítményt még az eddiginél is magasabb szintre emelje. A vállalat munkásainak, főfuró-mestereinek, furómestereinek éppen az a feladata, hogy ezeknek a tapasztalatoknak gyümölcsöztet csévél saját maguk is sztahanovistákká váljanak. Az Ásványolaj Gépjavító Vállalat az év első felében terven felül uj gyártó berendezések készítését végezte el. A vállalat dolgozóinak ez a teljeshtménye minden dicséretet megérdemel. A felfejlesztés azonban itt is igen nagy méretű lesz, ami további sokkal nagyobb feladatok megoldását tűzi ki célul. Az elért eredmények mellett azonban, a vállalat .munkájában komoly, az olajtermelést akadályozó hibák is tapasztalhatók, elsősorban a minőség terén, A társvállalatok egyre-másra panaszolják, hogy a Gépjavító Vállalat által elvégzett javítások nem felelnek meg a követelményeknek. Sürgősen meg kell erősiteni e vállalat MEO-ját és felelősségre kell vonni azokat, akik hibás munka* darabokat engednek ki a gyárból. Gondqljanak arra a Gépjavító Vállalat dolgozói, hogy a rossz, hibásan elkészítet, kíjavitotl gépek, eszközök az olajtermelést akadályozzák, illetve uökkentik. Komoly hiányosság« a vállalatnak az is, hogy a határidőket nem tartja be, késedelmesen szállít. A Gépjavító Vállalatnak kell ellátni a zalai olajmezök gépi berendezéseinek javítását és nem mindegy az, hogy egy-egy gép egy héttél korábban, vagy egy hónappal későbben kerül ki a javításból. Ennél a vállalatnál csak a munka jobb megszervezésével lehot teljesíteni a feladatokat. Az előbbiekben a zalai olajvállalatokkal egyenként foglalkoz-koztunk. Eredményeiket és hibáikat. továbbá feladataikat is így határoztuk meg. Mosr- szóljunk röviden azokról a feladatokról, melyeket mind a három vállalatnak meg kell oldani. Ezek a következők- a szta-hánov-rr.ozgalom kiszélesítése olyan formában, hogy a tfztuhanovifttákkal a mú''sjsoki értelmiségi dolgozók egyénileg foglulkoznuk < A legkiválóbb Mtahánovleták adják ét társaiknak tudásukat, tapasztalataikat, kapcsolják ösz-Sie a sztahánov-mozgalmat ez ujítómozgalommal. A mérnökök és technikusok tani''.sák a szta-hánovlstákat és tanuljanak tőlük. Á sztaháncv-mozgalom fejlesz-lésével szorosan összefügg a szakoktatás kérdése. Az olajipari vállalatok ezen a téren igen komoly eredményeket ériek el eddig is. A szakoktatást azonban módszeresebbé kell t®nní és a minőségre az eddiginél sokkal nagyobb suiyt kell helyezni. Harcolni kell a még eddig fennálló lazaságok, a lemorzsolódás ellen. Végül, de nem utolsó sorban, meg kell szilárdítani a munkafegyelmet. Még előfordulnak olyan kirívó esetek, hogy egyes dolgozók elalszanak munkahelyükön. Még mindig tapasztalható, hogy egyes dolgozók nem használják ki teljesen munkaidejüket, ott hagyják munkahelyüket, nem végzik el a rájuk bízott feladatoka;, ami soksojc foima olaj termalés- Elméfeti színvonalunk emelését segíti elő az 016- 4DATSZ0LGÁLTATÁS bői való kleiését okozz• Felemelt ötéves tervünk teljesítése, békéért való szakadatlan küzdelem, hazánk minden dolgozójától megköveteli, hogy a békéért vívott harc ráeső szakaszán. munkahelyén munkáját legteljesebb odaadással végezze Ezt is mind meg kell érteni a zalai olajmezők dolgozóinak, akiktől néhány ki''-oméíerre ott acsarkodik az áruló Tito és janicsárjai, akik imperialista gazdáik utasítására népi demokráciánk békéje, biztonsága és jóléte ellen törnek. A békéért folytatott harcban, a több olajért folytatott harcban, erősít bennünket az a tudat, hogy a Szovjetunió mellettünk áll és segít bennünket nagy feladatunk megoldásában. Hálánkat: és szeretetünket leg. jobban ugy fejezhetjük ki. ha egy emberként összefogunk és jobb munkával, több olajat adunk népgazdaságunk számára, segítve ezzzL hazánk szocialista Ipitéséf. BARANYAI GYÖRGY Bánya- és ^Energiaügyi Minisz'' tórium Ásványolaj-főosztály. Uj szfahánovisiák az Ásványolaj Gépjavító Vállalatnál A hét elején megtartott termelési értekezleteken a nagykanizsai Ásványolaj Gépjavító Vállalat ujabb dolgozóinak adták át a jó munkával kiérdemelt sztahánovúta oklevelet. A vállalat legújabb szta-hánovistái között van ifj. Fodor Ernő, a vállalat egyik legjobb esztergályosa, Varga János esztergályos, Meszes Sándor és Belső József marósok, Szász Iblván szer-s/.ámiakatos, aki a'' KongreJzusl Héten ért cl 2000 százalékos teljesítményi. Czapári Gyula gép-kocsiszerelő, vass Gyúl« minta, asztalos és Salamon László he gesztő. Ugyancsak a termelési ér-tckezictcken »dták át a sztahánovista kitüntetéseket Dobri Sándor szerszámlakatosnak ds Frled-rlch Lampert esztergályosnak. Sztahánovista kitüntetést kapott a jelenleg Lengyelországban üdülő Németh Zsigmond elvtárs, gep-kocsiszerelő. ★ HÁROM HÓNAP ALATT 139 UJITÁS Az idei tervév második negyedében nem kevesebb, mint 139 ujitási javaslatot nyújtottak be a Dunántuli Ásványolajtermelő Vállalat dolgozói. Az elfogadott újítások által elért megtakarítás értéke 7,274381 forint. Az újítások között a legjelentősebb az, amelyet Károlyi Árpád, Pacsirszky József, Kassai Lajos és dr. Gráf László nyújtott be az ujfalusi olaj hidegen való szállítására, a nagy költséget jelentő szigetelő berendezés alkalmazása nélkül.. Ez az újítás több. mint 5 milliós megtakarítást eredményez. Jelentős ujitást dolgozott ki Bencze László, Kassai Lajos és dr. Falk Richárd mérnök az ikermélyszivattyuzás bevezetéséről. Kanizsai István, Molnár II. János és Pintér István közős újítása az '' olajnak az egyik tar-tányállomásról szivattyú nélkül, gáznyomással való Beállítását oldotta meg. Molnárul, János a tankállomások újfajta bekötéséről nyújtott be ujitást Elfogadták dr. Falk Richárd és Kassai Lajos mérnökök ujitási javaslalát az uj rendszerű olajkút szint-regisztráló* műszerről. Jelentős ujitást dolgozott ki Guman Jenő mérnök az aktiv koromtcrmelés növeléséről. Az újítók közölt az elmúlt negyedévben 52.000 forintot osztottak'' ki, ami csak egy részo a kifizetendő jutnlmaknnk. Piírthlrek Zalaegerszegen alábbi ldflpon-tokban tartják a taggyűlésekéi az alapszervezetek: Jid''Ius 29-én. Utfcnnlarló V. reg. gel 9 órakor. Teherfuvar V. rcg. gel 9 órakor. 30-án. Po^ta 17( Igaz. ságügy 16.30, Mezőkcr. 18 órakor. 31-én.'' SzTK., Téglagyárak VU. lanyte''cp, Dózsa György, Petőfi és Jókai isk.. Pedagógiai Günn. Ifi, Autojavitó 17 órakor. Augusztus 1-én. I., II., m.. IV., V. körzet 19 órakor. ÁMK., Népbolt, Te)üzem 18 órakor. Tatarozó V. 16.30 óra. kor. 2-án. MÁV oszt. mérn., MÁV fűtőház 16, MÁV forgalom 18.30. Tüzopóság reggel 8 órakor. 3-án. V. Rendőrség. Ruhagyár, V. Tanács, Megy. M-ez. Gépjav. 17. Ma. gasépifő V., Kórház, Péazügy, Konfekció 18, Mészöv 16 órakor. 4-én. Erdőgazdaság reggel 8. Megyei Tanács 17 órakor. 5-én. Ter-melöszövetkeret regg©'' 9 órakor. VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG * Felhívjuk az alapszervezetek agit. prop. felelősei'', azokban az atapszervezetekben. ahol n!ncs 3git, prop..felelős, a népnevelő-felelősöket. hogy 23-án. hétfőn esfc 6 órakor a Zalaegerszegi Városi Pártbizottság helyiségében értekezlete Jelenjenek meg. MDP, VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG, AGIT r>J}r\p aXZTJLur* MIT AKARTAK ELVERI? _Akadbat-c becsületes magyar ember, akinek ne szorulna ökölbe a keze akkor, ami. kor arról hall. hogy a vádlottak heteké" belül várták már az ellenség háborús támada-sát? Kiben ne t''orrna fel a gyűlölet annak hallatára, hogy újra megsemmisíteni akarták mindazt, amit népünk szorgalma, a Szovjetunió és a többi barátaink segítségével felépített? Vájjon van-e becsületes magyar ember, aki ne a legnagyobb gyűlölettel gondolna arra. hogy a hazánk ellen annyit vető Habsburgokat akarták újra a magyar nép nyakára ültetni es annyi szenvedésben megszerzett szabadságunkat kívánták tőlünk elrabolni?" (Részlet a Grősz-perben elhangzott vádbeszedből.) Ezt az üzemet sem adja a dolgozó nép — soha9 senkinek! Lenti. Az állomástól jobbra is, balra is ameddig a szem ellát. ''\erceg Észtcrházié volt a határ. Ide épiteite a számára nagj{ jövedelmei hozó lévet, deszkát és gerendát termslő fűrészüzeméi. WM''tál Kezdve, Wtf.ig több mini 100 munkás nyomorgott ihln''ii a hniurszéll iizmbcn, a melleUe fekvő fenyőfánál disziiett ''{(utélj/ak árnyékában, A herceg évenklnt ellátogatott Lentiben lévő birtokára, meg-ttéite az tizemet in, azonban nem a: éhező én szenvedő munktb .olN''u volt kíváncsi. hanem arra, hopn mcnnul a: évi jövedelem, — ¿''s m<lr a muNé,, de emlékezünk még — mondják a: tízem ''tiitl/OíOi, íil)) ttia a lenti jMiüiem fotslo» hivatást tölt be népt/azda■ Mimink életében, Ih''LDmlnhil funi/muni/tifl/H csaknem teljes ''«éttében itt dolgosaik fel, S<''tj i/mlnim építkezéseink mtgköve. lelik'', hopu fúminőttéfiü lécet, gerendát én deszkát dlttfson elő, » w Ciilött két érvtl még ''ok híb* % olt a lenti fűrésztelep pfl. A havi terveket nem tudlak teljesíteni, meri a műszaki értelmiség nem érezte át feladatának jelentőségét- Az elmaradott (izemben újításokkal, észszerűd-lésekkel nem sietett a dolgozók éhségére senki. Igy volt addig, amig Hámos linré elvtárs, egy szakmailag ta, paiztalt. harcedzett kommunista tett az üz:m vezetője. Meggyor-sult a harc a hiányosságok ellen. Megkezdődött a telep , szűk keresztmetszetének felszámolása. Hámos elvtárs maga is ujitott. észszsrüsitett — s ez magával ragadta az üzem dolgozóit is. A gyors szélező gépeken, ahol a léceket állítják elő és a deszka használhatatlan részét veszik le, nem tudtak eredményes, munkát végezni. A géptől négy méterre hordták az . anyagot, ott földre lakták- A földről négy ujabb munkás a kocsira rakta és elszállította. Sókszor nem bírták az elszállítást/le kellett állni az üzemnek, llyfea''kor még az esztergályosok is lécet hordtak. — Mit tegyünk? — törték fejüket a dolgozók. De ezen gondol-kodott Hámos elvtárs is. Egy-két álmatlan éjszaka után rájött. — Egy tólópadot kell beálli-tani, mely hossz. és. ''keresztirányban »''zaiad, rajta jobb és haloldalt egy-egy "kisvasúti tolókocsival, Az ujllá* megtörtént« A gyón • /<•!{■ zőból kiszedett anyagot »cm kell ''tégy méterrel elvinni és n földre rakni, hanem mindjárt a tolókocsira !rhci rakni és Igy nlnc* torlódá. Ezzel a napi levágott 110 köb méter deszka helyeit 1M köbmétert termeltek, Ezenkívül négy munkaerőt takurltannk meg, nmtlv évi 10 ezer megtakarítóit Jorlitot jelent az üzttnnek. Harminc nő dolgozik a telep különböző helyein. Dereka, san megállják a helyüket. Nem ijednek meg a nehézségektől, amelyeket a férfiakéval egyenlő munkáju''k megkövetel. Laki Mária és Soós Anna a szé. lezőgép két munkásnője három hónapig tartó 125 százalékos átlagteljesítménnyel sztahánovista-jelólt lett. Dc Korsós Rozália, Kenyeres Mária és a többiek sem akarnak elmaradni, a napi normájukat ők is 100 százalékon felül teljesítik. Fellendült a versenymozgalom. A telep minden brigádja versenyben áll egymással, még a tolókocsi sínéit tisztító úttörők is. Már hónapok óta 115 százalékra teljesitik tervüket. — De ezz?l nem elégszünk meg — mondja Tóth litván, keret-fürészes'' sztahánovista. — Mi is megtettük augusztus 20-i szocialista felajánlásunkat. Üzemünk minden dolgozója vállalta, hogy Alkotmányunk ünnepének tisizte-letére julius és augusztus havi tervünket augusztus 13-ra befe- mcgfelelóen a műszaki feltételek biztosítását. A vlzszhtes fürészen eddig csak cgv füréiz vágta a vastag bürköt. Mosl kettőt állítanak be é* Így a termelés 100 százalékkal megemelkedik, A fűrészpor vagonbarakása eddi« nyolc §ml>w H órai mun-ka Ideiét veti© Igénybe, Ezen Is «ealteneki egy villanyinotoi;, egy clK.011 és egy stueaiö beállllábu* vil egy motorkezelő egy óra alatt elvégzi, A munka Iránti lolkcstdés Arad a dolgozókból bt a magyar* Jugoszláv határszélen. Egy gon. dolat fütl mindannyiukat: u tervet és u szocialista vállalást teljesíteni. fclú-at olvasható: jezzük, A «elejtít 1.5 százalékról 0.5 százalékra csökkentjük, A műszaki értelmiség már megkezdte a vállalás-oknak x * A fürészielcp topáján hatalmas belükkel „Ez az üzem is a dolgozó népéi'''' Igen. Hét éve, hogy az üzemnek a dolgozók a gazdái Hét éve, hogi; fáradságot nem kiméivé építették és formálták saját üzemüket és a mult szelleme által okozott hiányosságok sokaságát győzik le. És soha nem látott, az Eszterháziak által még álmodni sem mert fokra emelték a fürésztelep termelését A gyilkos Grősz-banda el akarta venni joqos tulajdonosaitól ezt az üzemet is. Vissza akar la adni Eszterházinak, a magyar nép gyűlölt ellenségének. Meg akarta semmisíteni a sok-sok verejtékes munlca eredményéi. De: ezt az üzemet sem adja a dolqozó nép — soha, senkinek! (HARI KAROLY) Jó dolga van a Vörös Csillag napközi-otthonában a gyermekeimnek La kies Mártonné, a nagykanizsai Vörös Csillag-tsz ingja. A múltban Porokszenf.pálon volt cseléd ö is, a férje is. — Akkor bizony, ha dolgozni akartam, nem volt más választásom, be kellett odahaza zárnom a gyermekeket. Aztán az ¿niber esze a munkán is voli. rrfeg a Gyerekeken is, ezért • egyik sem ment igazán, Nehéz volt örökös aggodalmak között élni, — Most férjimmel együtt a tsics-ben vagyunk. De más azóta minden Heggel beviszem a fii/ere-keket a napközibe, ott vannak es. tip, Nincsen semmi gondom rá'' Juli, » — Az óvánö énekül, vertei, tán■ cot taulf, nekik, Második anyjuk a ayerekeknek, Kai/formán bánik vfllamennyiHnJc mjermekável, Bt)• séges az ¿lelem, reggelit, ebédet, uticimri/ kapnak, — VöIÓ3ŐQOS mesevilág e: n t«l guermekehknek, És i/ycnröl va- laha csak álmodni mertem. A játékoknak is külön szoba van. Olyan boldogan tudnak játszani — látszik rajtuk, hogy „otthon" érzik magukat. Miksó Istvánné nagy gonddá] készíti az ebédet a kicsinyeknek. Neki is három gyermeke van itt a napköziben. El lehet képzelni, hegy gondjukat viseli. Mert nagy kincs a gyermek. Ezt, a kincset, a tnl gyermekinket szerette volna Grösz és bandája újra a majorok penészes odúiba lökni, Elrontani gyermekkoruk játékait, tóba tUzáelt vejlákkal, Nekik csak az volt a fontos, hogy minél lübbct dolgozzunk — ök mca gazdagodjanak, '' Es a üt!áp nem Jöhet többet vhissa. Ml tszcs asszonyok munkánk fokozásával, p mezőgazda'' sápi munkák foljciHtéiiual nem engedjük, hogy árnyik boruljon a napközi otthon pyermekkacajtól hangos udvarára Za lassentmihály szövetkezeti község ■ Volt béresek és cselédek szövetkezeti községe. AzelöttSOO és 1000 holdas birtokok voltak falu határában. ma az is a volt cselédeké. béreseké. Torma Ferenc azelőt: Majler Tíbcr nagybirtokosnál dolgozott. Az állatállományt gondozta, jói-formán semmiért. Ma a- termelőszövetkezet álla''-ait gondozza és beleszámítva a családtagok mun. káját is, tíz-tizenötezer forint jövedelemre számith3t a fejadagon kívül, — Azelőtt is állattenyésztésnél dol (Józtam, munkám haszna egy emberé volt, Ma a tcrmelötzövetkezelben dolgozom és a höf?,on u termelő-pzöveikezetí, a» enyém, Földem i''?nk a felíjssbadulús után le: 1« a földöm Ai forán kiptam kél, boW d»l, Negyvenkilencben ezldn, mikor megalakuU a lewie-öízü-vei kezet, én is beléptem fOldem. mel együtt, Három fiam vön, az egyik most végez''.e el a hóronv hetes állattenyésztő iskolát. Eddig is sokat kapott a községünk, íie az ötéves terv végére sokkal többe''-kapunk, mint eddig. Zalaszentmihály szövetkezeti község, íürdőberendezést kapott a már meglévő egészségházhoz. A községben egy mélyfúrást- végeztek 10.000 F< értékben. Tanácsházat kaptak, orvosi rendelőt, 200 férőhelyes mozit. Iskolában e felszabadulásig három tanító volt. M-, 0 tanító van és az ötéves terv során építenek egy nyo''.ctanter-me« iskolát, ahol nyolc tanító neveli majd a dolgozók gyermekei!, Most vetlek egy a>uc5''zuper rádiót ff tanács részére. A ötéves terv kulturhógftt épít « faluba, A helyi fö!dmüvefi«övetke»et áru-hózat épít Lényegefen megjavult a kopekedé« is, Zalassommihfíilyon moit pé\|d«. mutatóan akstnak eleget tenni ez állam Iróntl k6tele2ött«éaüknek az uj életet védő dolgozó parasztok, EMLÉKEZZ! Eadrédy: A ciszterci rendnek 46 ezer hold birtolfa. több üzeme és gyára volt. 1300 ipari munkás cs paraszt dolgozott ezekben. Legnagyobb birtokunkon a 30 ezer holdas előszállás! uradalomban a cselédek száma kb. 3200 voCt. Ebben az uradalmunkban Ha. gyó-Kovács volt a jószágigazgató, a cselédség igen rossz viszonyok között élt". Évi pénzjövedelmük 40 pengő volt. Egy-egy szobában 5—6 személy lakott. Kultúrához, tanuláshoz nem juthattak, ugyanakkor az e''öszállási birtok évi jövedelme átlagban 800 ezer pengőt tett ki. A birtokot cn ellenőriztem minden évben. Hagyó-Kovács munkájával mindig meg voltam elégedve. A Fapp.ícle szervezkedés jegyzőkönyvéből: .bizooyos esetekben jogunk vsn mások életét is elvenni, tehát terrori, eröszakot cl* kalmazni. ★ H?gyó.Kovács vallomásból: 1919-drt Vadóc Györfly fiatal ara* tónkat i\ cnendörségge] ir^emál. tattam. A cselédet kemény kézben tartottuk. A harmincas években bér* mozgalom Is volt hk aratáskor, meri rendkívül alacsonyra »zab* tam a nipstíámbéri, Té''en 1 pen- gő, nyáron 1.80 proggő, vadászaton 80 fillér. A bérmorgalom vezetői, nek küldöttsége felkeresett s 20 százalék emelést kért. £n kiuta-sitottam őket. A lakások tulnyomórésze a 10. században épült. Vályogból, szige-teles nélkül épültek, tehát vizenyősek voltak. Két családnak volt egy szobája, kamrája közös konyhája. Az egészségügyi viszonyok rosz-szak voltak, az 1942-cs úgynevezett szűrővizsgálaton a gyermekek tu(nyomó többsége tbc fertőzést mutatott. Magam is megpofoztam három cselédet." Gazdatisztjeim is durván, gorombán bántak velük. Én erről tudtam és ^helybenhagytam ezt''. Elnök: In az iratok között oIyan vallomást is Játok, hogy a dögö. ket eletlék a birtok munkásával. Zalai: Be kell vallatnom, hogy tényleg igy volt. Egy általános érvényű rendclkezé?» volt Hagyó-Kovács Gyulának, hogyha egy «értés például megdöglött, azt nem volt szabad oláínunk, hanem kl kellett véreztetni. Ha slkorült, akkor a hát tó lábald«! fel kellett ak^ízianl ki kellett vórexWtnl és ¿Kt a;'', állatot u munkálóran-dóságba. ^ «tummá» ''munkásoknak és az areiókn.ik kl. kellőn mérni, (Részletek <f Gróst''ptr anyegá'' bút.) Vasárnap, 1^51 jul. / 1>0 •V TOMBOR JÁNOS MEGÉRTENÉ... A Z-alaí Közlöny 1933 május 21-i száma nagybe''tüs címmel közölte az alábbi cikket: «Árverés csendörfedezet mellett Kiskomáromban. A nagykanizsai bírósági végre-haj:ó izgalmas kalandja hivatása, nak gyakorlása közben. Szombaton dó n tán érkezett Kiskomárom községbe Elek László királyi járásbirósági végrehajtó és dr. Kovács Ferenc kanizsai ügy. véd, hogy Vastag István gazdánál árverési foganatosítsanak. A\,biró-ság emberei hivatalos udvariassággal tudtára adták a gazdának jövetelük célját. Ekkor odalépett a 26 éves Tombor János és fejszét ragadva meg akarta akadályozni az árverést. Elek László kénytelen volt elő\apni revolverét és azt Tombor mellének szegezve felszó. liíotta, hogy távozzék, de Tombor még az ajtón sem akarta a végrehajtót és az ügyvédet beengedni. A revolver láttán Tombor mégis megjuhászkodott. Hogy a ha''ósági aktust simán Iehesöen lefolytatni, Efek a? őrsre sietett, je* lentit tej^a* cselről és egy Jár. őr kirendelését kérte. Ezután csendőr.asszlsztencla'' mellett folytatták le az árverést, Tombor János ellen megindult'' az eljárás a. hatósági közeg ellen elköveteit erőszak miatt.- ★ Tombor Jánost lezárták. ★ Ujak az utcák s a két oldalon épült házak nagyrészt is. Moí4 épül a szövetkezet uj boltja. Ou->pa mozgás a falu. kocsik sietnek tele zsákokkal a gabonaraktár •felé. Nagy a forgalom a tanács épületében is. Tombor János tegnap jött meg a kórházból Csupa zúzódás az arca." — Nehezek ezek az idei . kévék, lehúztak a kazalról. Nem vok nyugtom a kórházban ilyen dologidőben- ha?»jöttem. Sürget az idő a munkára. Tombor jánosné az ajtóban állva hallgatja a beszélgetést. A teknőben vár a liszt, kenyérsütés lesz, — Fiatal gyümölcsfáim van. •nak — mondja Tombor János — permetezni is. kettaac. WU t< p —• De permetezószer az nincs — szól közbe az asszony — nem is lesz gyümölcs, lehullik. Azt adjuk a disznóknak, mert kuko. rica sincs- A tyúkoknak s-incs cle-<ég, nem is tojnak. — Nehéz a beadás — mo:ndja Tombor- János. :s — a szénám nagyrészét elvitte a víz. Megdűlt a rozs. Nem is tudom, miből fizetjük az adöt_ Most már panaszkodnak mind a ketten. Mindenne! baj van, csupa keserűség, neliezüég az egész élet. Kezükbe adjuk az újságot. Előbb az -asszony olvassa — ijedten néz. Tombor János kezében megremeg a megsárgult papír. A régi keserű düh feszíti öklét — dc: nemcsak az. Bizalmatlanul, szól: — Mit akarnak tőlem? Tombor Jánosékat régen kereste fel népnevelő. Mindig pa. na szkodojt, nehezen lehetett meggyőzni. — . hát elkerülték. Akadt c.yan is,, aki rámondta: ..Nem tartpzik közénk.''» Tombor János.;aW. tizennyolc esztendővel ezelőtt fejszét ragadoty ¡a vfgpe- AfV''c '' hajló ellen, a sanyargatás ellen, m<t magára maradt. Bizalmat-lan. Bezárkózott az udvarába, és nem látja, nem ismeri az uj életet. A kötelezettségét pontosan «teljesíti. Hal éve nem vo:t adóhátraléka. • Á tojásbeadást 30 százalékkal túlteljesítette. A szénából 5> 9.60 mázsát adott be 5.74 mázta helyett. A házát most hozatta rendbe jószágai szépek, terménye is jól fizetett az idén- Tombor János keveset tud a világból. Nem ment el hozzá senki, hogy figyelmeztesse: Gröszék a te ház3d udvarára akartak a csendőröket, ai ügvvédeket. f végrehajtót. a nyomort visszahozni- Ne panasz, ködj hát haaem védd. ami o tied, az uj életet. Megértené Tombor János? Most azok közé a kevesek közé tartozik, akik nem ajánlották fel, hogv a géptől a magtárba viszik gabonájukat, túlteljesítik kötelezettségüket. Azt mondja: — Nem beszélt velem erről senki- • . (V^nkó Károif, => • ''MTf • • • W P A i RT ÉL ET A politikai iskola vezetői és hallgatói gondos kiválasztása — az uj oktatási év eredményességének alapja PájturJf H. Kongresszusa ha-.a;rn2f fiatokat tűzött a Párt, . ''Munkásosztály és egész dolgozó képünk elé. E feladatok megva. ''^ytásánck és a szocializmus fel-Litcsének egyik döntő feltétele dolgozó népünk politikai nevelése, j^ért egyik döntő feladatunk a évi pártoktatási év ajapos gigászi lése. a politikai iskoiave-jfific és ez iskola hallgatók gon-^ kiválogatása. Az l?50—51.cs oktatási év hiá- nyossájralbóJ okulva sokkal na-tyobb gondot fordHunk propa. ganriMálnk kiválogatására, Ai eímult oktatási év egyik hlö* nvo>6g az volt, hogy propagan, d^itiiiik tulnyomórósM távol volt „IM rt köwégtől. <>ho\| politikai in. M>lai kelteit terUa^n, így rossg díM''.eten nem egys/er előfordult, logy ii poütlk«! Iskolavezető nem iflcnl mr« vezetésére, A ■n.í?ik hiba «?: volt, hogy A poiltt* ks» i''-koirtvizetö nem ismer1« « rfeilcitókat. U4t hözben nem lu* (»ott« hrtj^tókkal érintkezni, nem t''jdott segítséget «dnl, hogy ho. :ywn kés/ülJenek fel a szemlná-I uiinr.i. Az idén propag;«nd>stáinkat abbéi a községből álUtjuk be. ahol e<-»i iskolát tartania kell, és így e;k«ru''jük azt, hogy az időjárás, végy inas ok mia<tt ne tudjanak rcegjejenni az esti iskola vezetőien. Ugyanakkor elérjük azt, hogy 8 politikai iskolavezető hetenként nemesik két órát foglalkozik a hallgatóval. hanem akár naponta T/?glátogathat egyjcét hallgató}, hogy segitse és figyelje fejlődéséi. A politikai • iskolavezetők ki-válcg2!3í-j azonban csak egyik ré-5:2 <z oktatási év előkészítésének. .47 ok''atási év e őkéSfcüésénck beszéltek ugyan arról, hogy az oktatásban részt venni kitüntetés, de nem beszéltek értől megfelelő formában a párttagság között. Elkövettük ezt a hibát is. hogy párttagságunkat nem vontuk be kellőképpen-a politikai oktatásba1. Egyes politikai iskolákon - magasabb volt a pártonkivüliek száma, mint a párttagoké. Reszneken a politikai esti iskolán 20 hailgMó-ból csak 5 párttag volt. Ugyan ekkor nem vontuk be a politikai oktatásba a legjobb pártonkívüli népnevelőket. Legtöbb pártszervezetünknél a polipul iskola hallgatói ki. válogat*! a yétollenre bízták és a« önkéntes Jelentkezésre 14- inds/korttak, ahelyetl, hogy b legjobb politikai munkáidat és « ternityésben kitünteket legalább ilyén ftffrfos része á politikai Iskola. bpJÜgatóiftak-kiválogatása. A/ 1950—51-es oktatási évben nem fordítottunk kellő figyelmet a po. iitiksi iskola hallgatóinak kivá-:t>£atá^ra. A Járási Pártbizottság es az afepszervezetek vezetőségei vonták voltu be, •■■"■■■■■•■•■■»»•caítMi^ UM meggyőzve Őket arról, hogy min dcnn^pl munkájukat sem tudják rendesen ellátni, ha politikailag néni képezik megukat. Jól oldotta meg a politikát Iskola hallg^óinuk kiválogatását a csesztregi párt-szervezet. ¿hol figyclembevették a középfokú esti iskolánál a legfejlettebb és legaktívabb párttagokat, az alapfokú politikai iskolánál pedig a legjobb párttagok mellett a legjobb népnevelőket. Nagyon jói bevált ez a módszer," amit az utóbBi időben egy-két helyen al. kalmaztunk, hogy a politikai iskolára bevontuk 0 népnevelőket és utána megtartottuk a népneve, loértekezletet. így a népnevelőink az á''-lőndó uj érvek mellé elméleti alapot -is- kcpbtk. Ennek az előnye.küjönösen Csesztregen mutatkozó» meg, ahol lényeges javulás áldott be a tag. és A tagjelölt-felvételnél-, a termény begyűjtésnél és 3 mezőgazdasági munkák elvégzésénél. Az 1951—52-es oktatási évben a multévi tapasztalatokon okulva, sokkal nagyobb gondot fordítunk a politikai iskola hallgatóinak ^cL válogatására. Alapszervezeteink egyik legfontosabb feladata, hogy. politikai iskolára a termelő és társadalmi munkában kitűnt párttagokat és tagjelölteket vonják be. A kiválogatás sikere érdekében a Járási Pártbizottság tájértekezle-tet hívott össze, ahol az alapszervi titkár elvtársakkal megbeszéltük a politikai Iskola hallgatóinak kiválogatását. Felhívtuk a titkár elvtársak figyelmét, hogy ne fe. ledkezzenek meg a nök és az Ifjak fokozottabb bevonásáról. Az Idei oktatási évb&i: blztoslta. nunk kell, hogy páritegsfisunk 45 ezáswiléka részt vogyeet p&Utlkal oktatásban, A hallgatók elméleti képkénénél ílgyelembevesszük. hogy fis h* elvtér«, ekl mór vég-zclt alapfokú politikai l»ko]At, le. heiöleg «K Idén középfokú polltl->694 Ükeién vegyen résat, Ezzel 1» biztosítani tudjuk párii«#r>á8uni< politikai .«.sinvcualénak fejlődését, Hogy fizok kerüljenek politikai kólára, akik v«\|ób?« megérdemlik, iiz alapszervezetek vezetőségi ülésen tárgyalják meg: kl érde. mcs arra, hogy politikai bkol* hallgatója legyen.. A vezetőségi ülés határozatát a taggyűlés elé viszik és igy az egész párttagság tudomást sze- rez arról, kik lesznek politikai iskola hallgatói. Egyben elérjük, hogy párttagjaink látják: párf oktatásba résztvennj. kitünteíést .jelent. Ilyen előkészítés mellett a politiksi iskola hallgatói is felelősséget éreznek az is. kólán váló-''pontos megjelenésre, érzik ezt, hogy a párttagság bizalmát helyezett beléjük^ A lcsségérzet növelésével'' csökkenteni tudjuk a lemorzsolódást és el íücfjuk- érni azt, Jio^y 3 -politikai iskola hallgatói minden erejüket összpontosítsák a roarxizmus.leni nizmus minél tökéletesebb elsajátítására. MARKÁCS GYÖRGY á lenti járási pártbizottság ágit, prop. titkára. B forradalmi éberség — a kommunisták elválaszthatatlan tulajdonsága A Párt őrködik Tótszentmárton délszláv község dolgozói sorsán Séhánu kilométernyire uan ide a halár. A földek vedről (U Ifhtj látni a hatdron hilra, ahol Títn fasiszta bandája nannar-f/itja a nípet. Olt héla:úmra now látni a jöldeken embert» Peren a sainiia buza szem. Hadd nerc fi jen, A nép o''t nem maidnak orat.n Tltfíért ónként nem hullni ja verejtéké. . Dc a határon innen ¡¡ezsen a: élet- A fold azélén fordul a traktor — tarlót hántanak, (¡abonáml menrakott kocsik men. ntkalalu felé. Menkazdődött a cséplés, dhzijlk már a fö dmü-1 >ess:öuetkezetek maptdrát. Totssentmártan lakói, délszlávok cs mámorok most készülnek beváltani a nép düamdmlt tett ifiére-tíikőt: fjéptól a maf/fdrba viszik á feleslcnei- Maauknalc adják, a: orszdf/''oszlalára, — ahonnan bőséacsen jui nekik is! parintotttt a termclocsoport vezetését, Kupeckedni akart a csoport vagyonával. Jugoszláviában tehette volna, de itt a Párt őrködik a dolgozók sorsán. A kutákot leleplezték és eltávolították a csoport éléről- A kulák azonban nem nyugszik. Kófalvi és -társai megpróbálták lebeszélni a csoport dolgozói családtagjait arróX hogy rósztvegyenek a közös munkában. Megpróbálták befolyásuk alá venni a tanácsot és nem is sikertelenül. A tanácselnök, Tkálecz István Kőíaivi ku- A párl azervezet helyiségében nwz^aünaM az élet. Gyuricz György elvtárs a pártszervezet titkára Q népnevelőkkel bészél-TótszenUnárton dolgozói a békearatást az elsők köjfött fejezték bc a letenyéi járásban. A munkák elvégzésében a kommunisták és a termeCőcsoport tag-jártak élen. Gyuricz György fy^rs volt az első a kaszások s°2ött az aratásnál. Most a beütésben akaroak az elsők kö-^tt lenni — ennek a győzelem-tervét beszélik meg a kom-^«Hásták. dolgozó parasztok követik a ^unistákat. mert látják: jól a békéért, a külső- és ellenség eMen. Meri nem-elW,^ batáro3 íul acsarkodik az itt él a faluban is. a termelőcsoport ellen, dfeít^Próbálja a falu fejlő- kor«máV5a,vi G>''őrgy ktiják •áros egyideig kezébe ka- A kulák csemetéje a tanácsnál irodakezelő. S így aztán nem csoda, hogy a tanácselnök azt mondja a dolgozó parasztoknak: „Addig ne lépjetek be a csoportba ami1 azt én nem mondom''''. Nem csoda, hogy amikor a ter-<meaócso<portaak fa^aterőre volt ázöteége. és kérte'' a tanácsot, szervezzék meg a dolgozó parasztokkal a kölcsönös segítséget, — a tanács hallgatott. Gyu-I ricz elvtárs cgyütime.it a nép- ui(fv«lókkel családtól, c^íiiládig. Nem volt ¡vzüksóg sok beszédre <11 község dolgozó jKirasztjal.szívesen «dtnk fogat«rót 11 termelő. cüoportiitft1^, hiszen »oknn érzik már: ott «J? ő helyük Is. Amikor HederJcn (»jíörgy 11 holdus és Röd«k (íyötviy, H hold«« kOxAppnraWtok vúlCuMük, hogy'' gabonubeadásl kötolezetUségüket « cséplőgéptől .a magtárba vitáik, azt 1» hozzátették: .,Ehafá• roztuk, hoau betépünk a termelő-szöviHkezeXl csoportba." '' Gyuricz György elvtárs a párttitkár keményen és bátran irányítja a falu életét. A község dolgozói szeretik is Pártunkat, szeretik a párttitkárukat is. Ja-kapo»ics Antainé dolgozó parasztasszony igy beszél róla: „Köztimk éi, irányit és tanit ''bennünket, segitd munkánkat, de ő maga is a családjával együtt első a munkák-elvégzésében. A pártszervezet motorja a község minden munkájának-. A népnevelők. Mikonics Réraus, Kovács István, Nóvák István és a többiek, nem lankadnak cl egy pillanatra sem a harcban. A cséplés,.''begyüjtés, tarlóhántás., másodriövény vetés most a soronlévó feladat Gyuricz e"-v-''társ a népnevelőkkel együtt megbeszéli a tennivalókat és harchaindúlnak, hogy Tótszent-márton délszláv község példát mutasson a helytállásbán, az ellenséggel fémben a békéért vi. ivott harctón. '' Irta: I. Szobko A Grösz-per ismét megmutatta: az osztályellenség tovább folytatja mesterkedéseit és mindent elkövef, hogy megkísérelje gúzsba kötni, igába törni a magyar dolgozó népet; mindent elkövet, hogy mcgdönise a nép uralmát, s hogy megkísérelje visszahozni az átkos mutat, a tőkéseket munkásnyuzó hajcsáraikkal, a grófokai, bárókat parasztnyuzó kasznáraikkal é& intézőikkel együtt. Ezzel a söpredékkel egy-időben Washington és a Vatikán urai is a nép nyakára ültek vol. n». Soh^ nem volt még annyira világos, mint a Gröaz-pcr után, hogy a dolgozó nép ellenségei kfi/IU '' arevona''at alkotnak, s éppen ezért aKlikségeii tovább fokoznunk forradalmi éberségünket, « A IJolsovlk Párt kezdd 161 fog vit szivét lmi''oot folytat ti s/.ocla. llznius clU''ti<tégcl e''lcn.v Ivbbcn u hurebun a forrjdtttml éberség mindenkor u legerősebb, legélesebb fegyvernek bizonyult. A Nagy Októberi Szocialis''.a Kor. radalom óta, amikor az emberiség történetében először alakult •meg a munkások és parasztok állama, s amikor a világ két egymással. szembc.i álló ellensége» táboíTa szakadt, a forradalmi ''cberséft elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szocialisla hazát megvédjük a nagyszámú belső és külső ellenségtől. Mint Sztálin elvtárs 1933 ja-nuárjában az első ötéves terv eredményeiről tartott'' beszámoló, jában mondotta, a : szocialista áU lam hatalmának növekedése fo-■5:ozza a kihalóban . levő osztályok utolíxi maradványainak ellenállását; ezek tehát a támadás egyik formájároráttérnek a támadás más. erósebb formáira, a ''lakosság elmaradt rétegeire tá. maszkodnak és mozgósítják őket a szovjethatalom ellen. . Nincs az a mocsok és rágalom, amelyet az elhaló osztályok képviselői nc zuditaoának a szovjetha--ta''omra és amelynek segítségével ne kísérelnék meg az elmaradt elemek mozgósítását- A megdöntött és halódó kizsákmányoló osztályok ellenállását a nemzetközi ellenforradalom mindig kész támogatni, Ezt bizonyltja a Bolsevik Párt és a szovjet állam egész története. A trockislá''k, rinovjevlsták, ibuchjirtolstúk iuIjkI Ilyen idege« hatalmak kétnszervozoteinek ügvnőkni voltak 6j* külföldi gaz-<1A i-k parancsuit hajtották végre. „Nem szabad elfelejtenünk, hofíu mennél rcnu''nifteloncbb ellenségeink helyzete, annál hajlandóbbak lesznek <1 „végső eszközökhöz" nyúlni, mint egyedüli eszközéhez azoknak, akik a szovjethatalom elleni harcukban pusztulásra vannak itébe. Ezt nem szabad elfelejteni és ébernek kell lenni" —- figyelmeztette h bolsevikokat a Párt Központi Bizottsága levc-lébeft Kirov elvtárs gálád meg. ■gyilkolása után. Rendithetet''cn kitartás, bolse-vik eluhüség, ftértelhetetlenség-a nép eüensége''vel szemben és ma-gasfoku forradalmi éberség ez jellemzi a kommunistákat. A bolsevikok önfeláldozó, politikailag felvérlezeit és -éber harcosai a kommunizmus ügyének. EU a tulajdonságot Lenin és Sztálin Pártia '' tüzikadatlanul fejleszti, hogy megsokszorozza saját erőit, hogy emelje a pártszervezetek hai''ci képességét és polüikai érettségéi. A forradalmi éberség kifej, lesztésének legfontosabb fel-tétde és eszköze a bolsevik káderek ideológiai képzése és politikai edzése, továbbá a bolsevik kritL ka és önkritika, valamint a tö- / megek politikai nevelése. Azok a funkcionáriusok, akik meni ké-pezik magukat, bizonytalanok munkájukban, nem értik a .politikai összefüggéseket, nem látják tisztán a forradalmi perspektívát, a ez feltétlenül a forradalmi éberség eKompulásáboz vozet. Érthető tehát, miért fordH olyan naflv gondot a Pört a konrmu. nittták Ideológiai éa politikai képzésére, A forradalmi éberig, mint u bolsevik vezetési mód «lenged, hetetlen forríUáttak kérdéso, köxvetlenfil egybekapcsolódik a > huléevlk káderek helye* kiválasztásának, ellenőrzésének és nevelésének kérdésével. A kádé. reket helyesen kiválasztani any-aiyit jelöíit, ''mint ktválösztanl ókel nemcsak a munkára való alkalmasságukra nézve, hátiam politikai megbízhatóság, politikai képzettség tekiitetében Is. továbbá abból a szempontból, hogy mennyire képesek az em. bereket a kommunizmus ügye iránti hüiég szellemében ne* vélni. Ehhez pedig jól kell is-, merni a káderdcet. tanulmányozni kell őket- '' ^ Ma. amikor az amerikai-angol imperialisták a szocializmus., fá. bora iránt érzett eszeveszett gyűlöletükben minden eszközt igénybevesznek, hogy gyengítsék ezt a tábort és hogy uj háiorut robbantsanak ki a Szovjettmió és a népi demokratikus országok élíeh;"" a forradalmi éberség erősítése íkülönösen - " '' -- -'',-sv • " .... lényeges feladata, minden kom- . munista és munkáspártnak. áz emberiség reüenségei sötét szándékaik megvalósítására a legszélesebb keretek közt használják fel minden országon belül ügynökeiket, a munkásosztály árulóit, a jobboldali s"ZOciál-demokratákat és labouristákat, a különböző nacionalista, soviniszta és más roakciós csoportokat, amelyek tulajdonképpen nem mások, mint gonosztevők és kémek bandái. Az utóbbi évek eseményei megcáfolhatatlanul bizonyítják, hogy a népi demokratikus országokban ar. amerikai.angol ím, perlalistók s''zélcsi kémhálózatot szervezitek, lamelynek «ogitségé-vei líTvckeznék befurakodni a konrmuniitn pártokba és a leg-magnwihb áliutnl vezetésbe, hogy érvényesítsék a befolyásukat a l>olItiícábati és hogy meghiúsít-sák « feUwbadult népek nzoda. lista épltőmunkáját, Világosan tanúskodnak erről a jugoszláviai események i& Az imperialisták gálád mester, kcdéseivel a kommunista és munkáspártoknak, az összes dolgozóknak és mindazoknak, akiknek drága a béke. az igazi sza-badság és haladás, szembe kell szögezniük a legszigorúbb forradalmi éberséget, hogy idejében leleplezzék és meghiúsítsák a nem. zetközi reakció terveit, amelyekkel egy uj háború szakadékába akarják taszítani az emberisé-g«t- Előadás Nagykanizsán Vasárnap délelőtt Nagykanizsán a Városi Pártbizottság székházának nagytermében ;arja meg Bory Ferenc, elvtárs. a VB aglt.-prop. fe. lelőse, a nyári eiŐ3dás»oroza) második előadását «A * termelés fejlesztése — természetátaíakitó ferv° címmel. A reggel 9 órakor kezdő- dő eCőadáson jelenjenek meg az üzemi és körzeti pártszervezetek ve re; ős égi tagjai és aktívái, valamint a tőmegtóerpszetek vesetts-gi tagjai és aktívái. Vasárnap, 1951 Jnl. Távolítsák el as ellenséget, vonják felelősségre a hibák elkövetőit as andráshidai állami gas dóságban Az andráshíd<ii állami gazdaságot hosszú időn keresztül mint a megye legjobb állami gazdaságát emlegették. Rendjén is ment minden a gazdaságban. Még a tavaszi munkák idején messze maga mögött hagyta versenytársát. a felsö-rajki állami gazdaságot... A helyzet azonban csakhamar megváltozott. A felsörajkiak nap-nap után mindjobban utolérték. majd elhagyták az andráshidaiakat. Andráshidán pedig egyre rosz-szabbul ment minden. Naprólnapra gyengébbek lettek , az eredmények, egyre jobban úrrá lett a szervezetlenség. Súlyos hibák bukkantak fel A kertészetben több hold veteményt kellett kiszántani — rosszul vetették a salátát a köztes növénnyel. sürü lett, nem tudták megművelni. A gálafeji üzemegységben ellepett mindent a gaz — sorvadt, pusztult a fiatal vetemény. A nyilasból, csendőrből lett nszakemberek Simon Kálmán gazdaságverctöt figyelmeztették: nézzen körül :i gazdaságban, itt az ellenség dol gozik. Simon Kálmán sem hitte ezt cl. Tudta, hogv » gazdaság-h«n vezető helyen olyan emberek is dolgoznak, mint Denc István, aki n múltban az amerikaiak vi* rágkertészc, később Kanizsán nyi-las szervező volt -- most ö vezette a kertészetet! Ismerte * gálafcji üzemegység vezetőjét, László István is. aki grófi birtokokon dolgozott majorgazdaként — mégis azt mondta: „Hiszen ezek jó barátaim, jól dolgoznak, a légynek sem ártanak " A légynek nem ártottak, de annál többet az állami gazdaságnak. * dolgozó nép államának. Denc Istvánt. aki mielőtt az állami gazdasághoz ke. riilt. hasonló szabotázscselekményt követett cl a nagykanizsai Vörös Csillag tsz-ben. és László Istvánt, aki a gálafej ¡üzemegység földjei helyett a saját -földjét műveltette az állami gazdaság dolgozóival, a megyeközpontnak kellett cltávoli-WTfr ~ ~ - . WL t A becsülete» dolgosok jutalma — Jegyeinti Simon Kálmánt ionban ez sem figyelmeztette. ,,Barátai'', a gazdaságban „nélkülözhetetlen" szakemberként működő Szőlösi. a volt csendőr és a többiek teljesen befolyásuk alá vonták. Az állami gazdaságban egyre inkább elfojtották a dolgozók bírálatát. Rendszeressé vált, hogy mindenért „fe" gyelmi" elé állították a dolgozókat. A legjobb brigádvezetőket, .traktorosokat egymásután büntették 20—50 .forinttal, mert „nem fogadtak el intézkedéseket'' — mint art » gazdaság vezetője indokolta. Ma a gazdaságban alig •kad brigádvezető, akit 2—3 ízben re büntettek volna. A javaslatokat, a dolgozók kezdeményezéseit fegyelmivel „jutalmazták" A gardaságban'' egyre rosszabb szellem alakult ki. A becsületes munkások elszigetelődtek. Simon elvtárs nem is igyekezett iavitjni ezen. A megyei központ utasításait nem hajtotta végre. A gazdaság-, ban az történt, amit az ellenség •kart.. • Az ellenség mester kedesei Aratás idején Felházi elvtárs, a gazdaság vezető agronomusa irányította a munkákat. Felosztották a területet, a munkaerőt, beosztották a gépeket. Csakhamar azonban zökkenő állt be a mun kában. A gépek minduntalan elromlottak, többet álltak a javítóműhelyben, mint dolgoztak. Felházi elvtárs hiába tett meg mindent — a munka nem ment. Simon Kálmán a fiatal traktorosokat hibáztatta .,Nem értenek a gépekhez" — mondotta. — Az eszébe sem jutott, hogy körülnézzen a javítóműhelyben, melyet Bácsai, egy volt vaskereskedő vezetett. Itt, a javítóműhelyben álltak napokig a gépek, s mikor elkészültek, szinte órák alatt újra eltörtek. A gazdaság a megyében legutolsónak fejezte be az araíást. A dolgozók többsége minden ereje; megfeszítve küzdött az aratás sikeres befejezéséért. Julius 8-án, vasárnap békearatási napot szerveztek. A bekeházi üzemegységben is hajnalban összejöttek már a kaszások — tizenkét marokszedő lány azonban megtagadta a munkát. A gazdaságban nem foglalkoztak velük — annál inkább az ellenség. Rossz hangulatot, elégedetlenséget szítottak köztük, ezért tagadták meg a lányok á munkát. A gasdaságvesető a% ellenséget dédelgeti A gazdaság öntudatos, becsületes dolgozói azonban vállalták a nagyobb áldozatokat, csakhogy gyorsan, szemveszteség nélkül learathassák a gabonát. Azok a kaszások. akiknek nem jött cl a narok-»zedőjük. vállalkoztak arra hogy a learatott gabonát maguk össre is gyűjtik. Maguk szedték a markot mindaddig. míg a kertészetben dolgozó lányok tudomást szerezlek az eset- ről és önként ajánlották fel munkájukat. A gazdaság vezetője azonban nem épit ezekre a becsületes dolgozókra. Továbbra is a volt katonatiszteket, intézőket dédelgeti — mert azok hízelegnek neki, nem hirálják —, hanem alaposan felhasználják céljaik elérésére. Az állami gazdaság pártszervezete gyenge, nem tud harcolni a hibák ellen. A párttitkárt a gazda-ságvezető küldöncnek használja — a Pártot semmibeveszi. Mikor felszólították, hogy a taggyűlésen számoljon be a kommunisták előtt a munkák menetéről — egyszerűen megtagadta ezt. A pártszervezet gyengesége miatt a kommunisták ereje is szétforgácsolódott — nem harcoltak a gazdaságvc''zető és barátai ellen. Az ÁUamf Gazdaságok Megyei Központjának feladata, hogy sürgősen rendet teremtsen az andráshidai állami gardaságban! Távolítsa cl az ellenséget ós vonja felelősségre a hibák clkövítŐit. , KONYECSNI ISTVÁN S P O RT az mhk akadálypályák 1 jelentősége i Zala megyében, eddig 20 éka-dálypálvát építettek,/ tehát fele annyit, mint amennyire szükség lenne. Néhány sportkör, üzemi és falusi ÍIHK-bizottság lazán kezeli ez MHK akadálypályák építését. Vagy egyáltalán nem épite. nek akadálypályát, vagy keveset épitepek és azt is szabálytalanul., nem az előírásnak megfelelően. Megtörtént nem egy esetben, hogy MHK-próbát tartottak e&adálypá-lya nélkül. Ez nem más. mint az MHK sportrendszer lebecsülése. Akadálypálya nélkül próbázni any. nyit jelent, mint goiyó nélkül súlyt lökni, vagy mérce nélkül magasat ugrani. Ezek a sportkörök nem tudják, hogy az egész testnevelési és sportrendszer alapja az akadályok leküzdése, a harcedzettség, az egyéni leleményesség, ügyesség fejlesztése. Az íkadálypályáfc építésében nem veszi ki résrét « DISz sem, jóllehet n fiatajok országos vi- D Ziirnov: A jugosstáv nép harca a TitO''klikk ellen Árulók, kémek ét gy ¡Ihatok bandája 1 így nevezi a jugoszláv nép az amerikai-angol imperialisták szolgálatában álló Tito-klikket. A jugoszláv hazafiak szivében olthatatlan h»rag és gyűlölet lángol Tito. Rankovics, Kardelj, Gyílasz. Pijade és a többi fasiszta főkolompos ellen. A belgrádi árulók sok keserü-ségeJ és szenvedést okoztak Ju" goszlávia népeinek. Titoék. wall-streeti imperialista gazdáik akaratának megfelelően megfosztották a jugoszláv dolgozókat a legelemibb demokratikus jogoktól is és bor2nlm&san kizsákmányolják őket az amerikai monopóliumok nyereségeinek gyarapítása érdekében. Az országban éhség és nyomor tombol. A dollárkirályok béreneei rohamtempóban teszik tönkre Jugoszláviát. Az amerikai imperialisták érdekében kifosztják az ország nyersanyagforrásait. A fasiszták a nyomorgó dolgozók számlájára fegyvereket vásárolnak az amerikai halálgyárosoktól. Ezeket a fegyvereket akarják Eisenhower tábornok parancsára a békeszerető népek ellen fordítani. Titoék a polgári szükségletekre dolgozó ipar fejlesztése helyett azoknak a katonai és hadászati objektumoknak az épi-té-sét erőszakolják, amelyeket a washingtoni hadügyminisztérium, az imperialista agresszorok vercr-kara irt elő. A jugoszláv nép azonban nem hajlandó belenyugodni a rabszolgasorsba, sem pedig azokra az országba pusztulási hozo katonai előkészületekbe, amelyeket a Tito-klikk folytat. A népi tömegek békét. szabadságot és függetlenséget követelnek. Igazságos ügyükért erejüket, vérüket és életüket nem kiméivé, harcolnak az imperializmus belgrádi srolgái ellen. Jugoszlávia népeinek felszabadító harca rettegéssel tölti el a belgrádi fasisztákat, és nagy zavart okoz közöttük. Titoék saját bőrüket féltve, a legkegyetlenebb megtorláshoz cs terrorhoz folyamodnak A „Scanteia Tineretului" cimü román újság szerint a hóhér Ran. kovics rendőrsége az utóbbi időben országszerte ujabb tömeges letartóztatásokat foganatosított. A jugoszláv börtönökben és koncentrációs táborokban az^ újság adatai szerint 200 ezer munkást és parasztot, továbbá körülbelül 20 ezer tisztet és többezer katonát és altisztet tartanak fogva Legalább 150 ezer katonát büntető alakulatokba osztottak be A /otiufa terror tombolása azonban nem tudja megtörni a jugoszláv dolgozók akaratát. A kegyetlen megtorlásokra e£yre tömegesebb és egyre szervezettebb ellenállással válaszolnak. A jugoszláv nép harca, állapítja- meg '' a „Rabotnicseszko Delo" cimü bolgár lap, napról sápra crójödik és különböző formákat Ölt „a falakra irt Tito-ellenes jelsravaktól egészen a he. gyekben folyó partizáoharcig''''. A jugoszláv munkások, akik né-pük harcának élén haladnak, egyre érzékenyebb csapásokat mérnek a háborús gyujtogatók belgrádi cinkosainak katonai elő* készületeire. A „Bashkimi" cimü albán újság nemrég beszámolt arról. hogy a jugoszláv munkások rendszeresen szabotálják Titoék úgynevezett „terveinek" - teljesítését. Az amerikai-angol imperialistáknak dolgozó üzemekben a munkások fele nem jelenik meg munkahelyén. Ennek következté- ben a mult év nyolc hónapja alatt 120 millió munkanap ment vészen döbe," a termelés pedig 30 száza lékkai csökkent. tr€ddtk a Jmg—áláv bd-nyásnok harca U. E Harc jelszava: ,,Egy tonna színesfémet se a háborús gyujtogatóknak!" A horvátországi bányákba nemrég mozgósított munkások 90 száza léka megszökött a munkából. A bányászok minden lehető módon lassítják az érckitermelés ütemét. Sokan közülük bojkottálják a fa siszta szakszervezeteket, amelyek arra buzdítanak, hogy növeljék a. stratégiai nyersanyag szállítását a külföldi monopolistáknak. A DlSz Úttörő Mozgalom Országos Központjának felhívására országszerte, megyénkben és azok •körzeteiben „Technikai1'' és „Micsurin" állomások létesültek az úttörő pajtások iskolánkivüli oktatására. '' A mozgalom célja, hogy minél több mérnököt, technikust és jól képzett szakmunkáit adjon szocializmust épitő hazánknak, hogy az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon meg-iíjuertcssc és megkedveltesse if. jutágunkkal — fiukkal és lá. nyokkal egyaránt — a nehézipari technikát, A Technikai és Miaurin állomásokon md''itott szakkörök munkája már az első évben eredményes vólt Az elmúlt iákolai év folyamai 71 Technikai és 25 Micsurin állomáson • S500 úttörő pajlás nyert oktatás-t. A szakkörökben a pajtások megismerték a közösségben vég-zetit alkotó munka örömeit, büsz. kék reá — kitüntetésnek tartják —, hogy az Úttörő Technikai Szakkör - tagjai lehetnek. A pajtásokat a szakkörbe az iskolák úttörő cs-apatitanácsai jelölik, a capal- legöntudatosabb. a tanulmányi mun''kav?rsenvben legjobb eredményt elért lársaik közül. í • A szakkör elméleti oktatásain a pajtások megismerik ötéves népgazdasági tervünk nagyszerű célkitűzéseit, eiulek teljeatésében -nehéziparunk jelentőségét. Tanulnak a nehézipar alapanyagainak technológiájáról, az uj technika csodálatos alkotásairól, a munka hőseiről, a szlahánovis-tákról.és a szocialista munka-verseny nagyszerű eredményei-röl. A gyakorlati órákon szakképzett oktatóiktól megtanulják a vas. és acél megmu nfcálását. a szerszámok, mérőeszközök használatát. A maguk kis körében hallatlan lelkesedéssel vesznek részt a mupkaverswyben. A fe- í • >/ „.w lclős''.égérzst, a munka szeretete és megbecsülése, már néhány óra után is megmutatkozik ná-liík. Ez év május 20-á.i Budapesten, Csillebércen, az úttörők városában. a DlSz Úttörő Mozgalom Országos Központja összehívta a Technikai és Micsurin állomások Országos Kongresszusát. a kóf^ gresszuson elhangzott beszámolókból kitünl. hogy bár az állo-mások vezetői jelentős eredményekről számolhattak be, még sók a tennivaló iskoláink szakköri oktatásánál. Olyan tan-menetet kell kidolgozni, mely tökéletesebben szolgálja ar úttörő pajtások Iskolánkivüli szakképzését, a leány pajtásokat nagyobb számban kell behozni az úttörő szakkörök munkájába. Az idén eszerint akarjuk végezni munkánkat és remélhetjük, hogy jövőnk építésénél, mint kitűnően képzett- szakmunkások, mérnökök, technikusok, rövidesen hatalmas segitséget nyújtanak a mi kis úttörő pajtásaink. weingartner Péter technikus, UUörő Technikai állomásvezető. MOZI Szombat—vasárnap távol moszk vától 2 A L A A Magyar Dol^ozOk Pártja Zala megyei Bizottságinak lapja. - Fele 16» szerkesztő: Száot$ Jenő - Felelő» fctaíó: Darebo» tvio - Szerkesztősé: z'' ''ersíeg. Eossutb L«Jo«_ote® » Tel. 250. ^agykanirsa. Zrínyi M-a-Í9- Tel. 54. - Kiadóhivatal: Zalaeffer. ztg, Szécheoyl.tér 4. Tel. 102. Nagy. kanlzsán Zrínyi ir„n. 29. Tel. 54. Ké. «ült a Vagmcjrye nyomdában Stom* bathely, Kouutl» L^n. 6. Tel: 75 - Felelő* rtxető: Hegedű» «yuifc- szonylatban vállalták, hogy az »1. kotmány ünnepére befejezik z előirt akadálypályák építését. A vállalás csak ugy teljesíthető, ha a DISz fiatalok az egész megyében késedelem nélkül megkezdik a pályák építését. Legkevesebb akadálypálya e lenti és letenyei járásban van: mindössze 1—1. A zalaegerszegi járásban is cssk kettőt építettek. Nagyon elmaradt az építésben Nagykanizsa is, ahol összesen 3 akadálypálya van. De nem dicsekedhetik Zalaegerszeg sem: csak 3 pályát építettek itt is. A letenyei és lenti járás, valamint a két város sportvezetőié, gei, sportolói, DISz fiataljai és MHK próbázói fogjanak össze és pótolják a hiányosságot. A városi és járási TSB-k adjanak tanácsot és segítsenek, de egyben ellenőriz, zék is a tervnek az akadálypályákra vonatkozó végrehajtását is, Egy megye, járás, község jó v:gy rosz MHK.munkáját azon keresztül lehet megájlapltént. hogy mennyi akadálypálya épült. Ha a terven felül épült pálya, ez íz\ jelenti, hogy szeretik az MHK-''., foglcikozjrak vele és leteszik az előirt próbákat. N''c felejtsék c/t el az elmaradt községek, járások és városok! VASÁRNAPI SPORTMŰSOR Zalaegerszegen: Z^ Bástya— Nagykanizsái Lokomotív II. fél 4 órrkor. Z. Vörös Meteor—Zaialö-vő fél 6-kor. Nagykanizsán: N.kanizsai Epi. tők—Zslaegerszcgi Építők. Bázakcrettyén: Bázakercttyc— Lovászi Szikra. ZHaszentgróton: zalaszeo.tgróH DISz—Lenti. Nagykanizsán: Férfi és női megyei úszóbajnokság. Vízipóló be. mutató. Teke: Nagykanizsai kisipari szövetkezetek—Keszthelyi kisipari szövetkezetek barátságos mérkőzése a ságvári kertben délelőtt 10 órakor. AsztiMtenisz: Nagykanizsai kis. ipari szövetkezetek—Keszthelyi kisipari szövetkezetek barátságos mérkőzés. Déle^TP''WIlttror a DISz I. körzeti helységében. HÍREK ÜGYELETES ORVOS Nagykanizsán vasárnap, julius 22-én: dr. Szűcs Géza, Deák-tér 6. — Kiskanizsán: dr. Szabó Islván, Bajcsy-Zsilinszky Endrc-ui 37. ÜGYELETES ''ALLATORVOS Nagykanizsán vasárnap, julius 22-én: Hegedűs József, Voro- silov-ut (Csengery-ut) .11. — A „VÉRZŐ- SPANYOLORSZÁG" cimü regényt- — Con-stancia de la Mora könyvét — ismerteti kedden cs''-c 7 órakor az Ásványolajtermelő Vállalat nagykanizsai, Szabadság-tcri ¡központjának kultúrtermében Tar Ferenc elvtárs, a nagykanizsai körzeti könyvtár vezetője. A könyvismertetésre a váro*i könyvtár minden nagykanizsai do.lgozót meghív. Apróhirdetés ELADÖ: szekrény, tűzhely, jégszekrény. mángorló, fürd&zo-baberer.dezés. Cím: zalaegerszegi kiadóban. (248) JÓKARBAN lévő lróasztalokaj, veszünk. Cim: a zalaegerszegi kiadóban. (247) KÉT DARAB használt ágy eladó. Nagvkanizsa. Néphadse-• reg-ulja (Te!eki-ut) 24. (504) ELADÖ egy a^tal-tűzhcly. Sánc, 131. szám. (505) NAGY PÉNZT fizetek o''thon heverő Autosyphonért- Szabó-•^üzlet, Nagykanizsa, Deák-tér 15. . C '' (506) VENNÉK készpénzért fás- és szeneskosarakat. Szekérfuvarozási Vállalat Budapest, Marx- !ér 7 Telefon: 310—143, > ♦ Technikai és Micsurin-körökön sajátítják el a szakképzettség alapjait a legjobb úttörők