* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 9.4 MB | |
| 2020-12-22 09:48:41 | |
 | |||||||
Nyilvános  483 | 839 | Rövid leírás | Teljes leírás (344.96 KB) | Kanizsa 2016. 013-016. szám április Cím: Kanizsa Alcím: Lokálpatrióta Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: Kan izsa LOKALPATRIOTA HETILAP XXVIII. évfolyam 13. szám 2016. április 7. Emlékéven belüli kanizsai Thury-emléknap Ünnepi események helyszíne volt szombat délután a HSMK Farkas Ferenc terme, ahol a korabeli várkapitány, Thury György halála évfordulóján Nagykanizsa, Orosztony és Várpalota vezetése - közös hősük tiszteletére - emlékülést tartott. Thury György várkapitány nem véletlenül érdemelte ki a „Dunántúl Oroszlánja" titulust, hiszen a XVI. század török által rettegett hőse minden alkalmat megragadott arra, hogy az ellennel szemben országát, egyben a rá bízott várakat védelmezhesse. lS66-ben például Palota királyi végvára alól verte vissza a mintegy 7-8000 fős oszmán hadat, mely győzelem után Veszprém és Tata felé is megnyílt az előretörés lehetősége. A palotai diadal végett Várpalota a 20l6-os esztendőt Thury György Emlékévnek hirdette meg, melynek egyik mozzanata volt a nagykanizsai Thury Emléknap. Ennek keretében a szervezők és résztvevők nem csupán Kanizsa várának főkapitányára emlékeztek - Kátai Zoltán énekmondó múltba kalauzoló énekei mellett -, egyben Nagykanizsa, Orosztony és Várpalota településének önkormányzatai úgyneve- Kövér: a végvárakat ma nemzetállamoknak hívják Napjainkban a végvidékeket úgy nevezik, hogy geopolitikai ütközőzónák, a végvárakat úgy hívják, hogy nemzetállamok, az ellenálló védők pedig napjainkban a nemzetek, amelyek védik a hitüket, a kultúrájukat, a családjukat - jelentette ki Kövér László szombaton, Orosztonyban. Az országgyűlés elnöke az egykori (vár)palotai és kanizsai várkapitány, a 445 évvel ezelőtt Orosz-tony határában az oszmán seregek által tőrbe csalt Thury György halálának évfordulóján tartott ünnepségen azt mondta: „a végvárak alatt sereglő új ostromlók nem hisznek sem Istenben, sem hazában, csak a pénzben és a profitban, és az ebből eredő hatalomban". Az ostromlók „uzsorarabszíjra akarják fűzni" a mai várvédőket, „el akarják venni múltjukat, emlékezetüket, önazonosságukat", hogy a rabszíjról többé ne is szabadulhassanak - fogalmazott a házelnök. Kövér László azzal folytatta: „a bajvívás ma nem lándzsahegyekkel, hanem szavazatokkal történik, s a szabadságharcot nem lövészárkokban, hanem a szavazófülkékben vívják". A magyar választópolgárok pedig „ebben a jelenkori szabadságharcban" 2010-ben és 2014-ben is azt üzenték, hogy „olyan újjáépített és megerősített magyar államot akarnak, amely megvédi a magyar nemzetet". Azt üzenték, hogy a magyar munka (folytatás a 2. oldalon) A nagykanizsai Thury Emléknap apropóján Dénes Sándor, a házigazda város polgármestere, Talabér Márta, Várpalota polgármestere, valamint Szöllősi Tiborné, Orosz-tony polgármestere is tolmácsolta gondolatait a délután során, Töll László ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezető szakreferensének pedig az előadását is meghallgathatták az érdeklődők Thury György korszakáról. Ahogy Cseresnyés Péter államtitkár, a térség országgyűlési képviselője fogalmazott, a történelem tanít is, s csak is a mai Európán múlik, hogy akar-e tanulni. l57l, illetve a XVI. század történései akár intő példa is lehetnek a mára nézve, s ezt a figyelmeztetést szükséges úgy felfogni, mely az egészséges érdek- és önvédelem fontosságára figyelmeztet. P.L. kök l50 lovasával együtt Orosz-tonynál tőrbe csalták és megölték. Nem véletlen tehát, hogy az emlékülést követően Nagykanizsa, Orosz- település, Orosztony Thury-kop-jafájánál. A megemlékezésen a mécsesgyújtás mellett emléktábla avatására és faültetésre is sor került. zett közös kiáltványt is megfogalmaztak Magyarországhoz. E kiáltvány apropó... |
