* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 40.64 MB | |
| 2021-01-07 15:50:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  686 | 1248 | Kanizsa 1990. 044-048. szám november | Cím: Kanizsa Alcím: Dél-Zalai Hetilap Megjelenés: Hetenként: 1989-től ISSN: 0865-3879 A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével: Biztos út a tulajdonhoz Vállalkoznánk mi is, ha volna miből, legyintettek sokan országszerte, akikben van kurázsi, felkészültség, elszánás, hogy tulajdonosként boldoguljanak, dolgozzanak az új Magyarországért. Most végre itt van az Egzisztencia Alap, amely biztos hátteret teremt a leendő magánvállalkozóknak. (Cikkünk a 7. Oldalon) BANK II. évfolyam, 44. szám 1990. NOVEMBER 2. Ára: 9.60 Ft KiHIZSA VÁROSI HETILAP Megjelenik minden pénteken Utolsó ülését tartotta a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága október 24-én délelőtt tartotta utolsó ülését. A megjelenteket — köztük dr. Papp Elemér megyei főorvost — Zsoldos Ferenc tanácselnök köszöntötte. Az ülésen először dr. Szabó Csabakórházi orvos-igazgatókinevezésévelfoglalkoztak. Anégy évi időtartamra történőkinevezést a vb egyhangúlag hagyta jóvá. Több javaslat után dr. Szabó Csaba bruttó alapbérét az eredetileg javasolt 3 8.000 Ft helyett 50.000 Ft-ban (az előző orvos-igazgató alapbére is ennyi volt), vezetői pótlékát pedig 2.000 Ft-ban állapították meg. Akövetkezőnapirendipontalakásvásárláshozés építésheznyújtandótanácsi anyagi támogatás megtárgyalása volt. A lakáshoz jutás feltételeit javító anyagi támogatás elnyerésére 20 pályázat érkezett. A Lakásügyi Társadalmi Bizottság 16 család soronkívüli támogatásátjavasolta, 1.390 ezer Ft vissza nem térítendő támogatás ésSOezer Ft visszatérítendőkamatmenteskölcsönfomiájában. A vb ezt jóváhagyta. Négy család pályázatival kapcsolatban további bizonyíték beszerzése vált szükségessé. Kedvező elbírálása esetén az igényelt összegek — további támogatási lehetőségekkel — rendelkezésre állnak. A fentieken kívül döntés született a kórházi kápolna ügyében. Felújítására 50 ezer Ft jut. A helyi vívó-utánpótlás fejlesztésére 20 ezer Ft támogatást a Thury György Múzeumnak pedig 30 ezer Ft-ot biztosítanak festmény-vásárlásra. Mindezek fedezetét a bevételi többlet biztosítja. A napirend harmadik részében—dr. Balázs Sándor vb-titkár előterjesztésében—az önkormányzati képviselő-testület alakuló ülésének előkészítésével foglalkoztak. Az utolsó vb-ülésen Zsoldos Ferenc rövid záróbeszédében megköszönte a vb tagjain .ik a választási ciklusban kifejtett hasznos társadalmi tevékenységét, hangsúlyozva, hogy az időszakban a város jelentősen fejlődött, s a rendszerváltás átmeneti időszakában pedig—a pártokkal és szervezetekkel kialakított jó együttműködés következtében—biztosítva volt az ügymenet, s a választások zavartalan lebonyolítása. (tihanyi) Borotvaélen az energiaellátás (6-7. oldal) Beke Kata-interjú (2. oldal) Törvénysértő tüntetés (12. oldal) Zorán (9. oldal) Holtak kertje (13. oldal) Hol a tilos? Vjat>h „Itofwrtos" divttt lnn a í.c./rÁ. <.''.%/>«, i tífastotn egy-két másodpert nem számit. .4 pátowmk tmőtidJuHtvMtAm vátfúivkimflitük :<>tdn\ fsmfgmkmMgyultmtm, (gy-két mámitpereeei eUM kehiek át a Htlnhudnt, tíagv ez mennyire veszélyes- ttzt e«r pékhmti ■ érzékeltetem. -.. | -: At!y út ker-estfemféííÉtiez koés''tmlká''eh''áve hátúm, Iwgyu sárga látttpa világú, nrnid o piros is kigyttlhtd. \ztlötiem huliiéi TI--01* l SJotaalmi nndsz/imú I utUt gépkocsi ••« zeuíje maiiképp* n nem érte volna el n zebrát, mégix gázt adott, sőt jelezte, hogbi''ft''ithtla: trfv ith''dttn. S''yerorejtttvzud, mert tény len n tiloson sprieetitát szűk kit másodpere alatt, th''u zebrán tíllű vgv&gyultyoxh rámolt és maris lepettuzulra.pedttineki mén nem ?<>lí r/itá II lumpit A mcétlkt nem sobtn múlott. Kommentár nélkül; í.rdcmex bilriiinlh jutni két másodperc miatt? WJ Beke Kata a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára részt vett a fennállásának 225. évfordulóját ünneplő kanizsai Batthyány-gimnázium ünnepségén. A nagy hagyományaihoz méltó iskolai megemlékezés után beszélgettünk az államtitkárral. — Az MDF oktatási programjában olvasható a következő mondat: ..A jelenlegi költségvetési maradvány-gya-korlattal szemben a mindenkori kormányzat a legolcsóbb és legnagyobb hatásfokkal megtérülő beruházásnak tekintse a közoktatást." Ez nagyon szép elv, de a népgazdaság jelenlegi helyzetében megvalósíthatónak tartja-e? — Az idézett mondattal kapcsolatosan természetesen nem változott az MDF véleménye. Most ez nem így fog folytatódni, hogy az elveink ma is ilyenek, de a gyakorlat nem ilyen lesz, hanem a gyakorlat ilyen lesz annak arányában, amilyen módon meg tudjuk valósítani. Egészen bizonyos, hogy a gazdaság teljesítőképességéről nem lehet elfeledkezni. Másrészt pedig az sem lehet, hogy a maradványelv megmaradjon. Az 1991-es költségvetésben nem lehet — ami az első költségvetése lesz a parlamentnek — nem lehet, hogy ugyanúgy nézzünk az oktatásra és a kultúrára mint eddig. Többet kell belőle adni, mert cnélkül nem lehet gazdasági felemelkedésről és az ezer éves európaiságunk visszahódításáról beszélni. Egy-egy ilyen iskola, mint ahol most is vagyunk, hallatlanul sokat jelent. Óriási kisugárzása van! Ha egy kicsit tud adni a művelődési kormányzat, s ezt racionálisan teszi, akkor már megteszi azt, ami ebben az 1991-es évben is kötelessége lesz. A költségvetési viták előtt vagyunk. Ha az ember a Pénzügyminisztérium munkatársait hallja, akkor kétségbe esik. Magam azonban meg vagyok győződve arról, hogy nagyon sok a tartalék. Ez a szocialistának nevezett modell egyfelől hiányt teremtett, másfelől pazarolt. Az önkormányzat is, és az államigazgatás is felfedezheti a maga tartalékait, amit az iskolára lehet fordítani. Egyrészt ez a feltétele a gazdasági fejlődésnek, másrészt pedig az agyongyötört magyar pedagógus-társadalomnak nem lehet még egyszer elmondani, hogy a hivatástudatokbóLés a lelkesedésekből merítsetek. Úgy is abból merítenek, de ezzel nem lehet visszaélni! A fent idézett elv érvényes és gyakorlattá fog válni. — A következő mondat, is az MDF programjából való. „Az értelmiség jövedelemszintje fejezze ki azt a tényt, hogy minden egyes diploma társadalmi ráfordítás és személyes teljesítmény gyümölcse". A pedagógusok bérc közismerten nem magas. Mit szándékoznak tenni annak érdekében, hogy a tanítók, tanárok valóban az értelmiségtől elvárható színvonalon éljenek? — A mai magyar történelmi kísérlet közepén vagyunk, vagy talán még ott sem. Ha megújul a gazdaság és a piacgazdaság kialakul, akkor ez hatni fog a szellemi életre is. Ugyanis vissza fogja adni az iskolának az elrabolt eszközét, a motivációt. Ameddig nem érdemes tanulni, nem érdemes értelmiséginek lenni, ameddig az elszegényedéshez vezető legbiztosabb út a tisztességes mindennapi munka, addig az iskola nem mondhatja azt, hogy légy művelt, légy igényes. A gazdasági élet megélénkülése az iskolára is vissza fog hatni. — Zala megyében is szép számmal jöttek létre a volt társközségekben újra az iskolák. A jelenlegi finanszírozási rendszer mellett biztosítottnak látja-e jövőjüket? Nem visszalépést jelentenek ezek a kis iskolák? — Nem, nem! Az volt természetellenes, hogy megfosztottak egy kis falut aziskolájától. Ahol nincs iskola, ott nincs élet. Onnan elmenekülnek a fiatalok, az értelmiség. Az önkormányzati törvény — nagyon helyesen — óriási önállóságot ad az önkormányzatoknak. De vannak olyan helyzetben lévő kistelepülések, ahol a helyi jövedelem nem lesz elég, vagy nem lesz pótlás az iskola fenntartására. Az állam iskolafinanszírozó kötelessége mindenre kiterjed. A fejkvóta rendszer már-már komoly összeget fog jelenteni. — Növekedni fog? — Természetesen. A tervek szerint diákonként 31 ezer forint lesz. Ez nem jelent luxus ellátást. Az önkormányzat ezt az összeget — ha tudja miből — kiegészítheti. — A jól képzett szakemberek, a szó igazi értelmében vett pedagógusok elmennek tanítani a kis iskolákba? Lépést tudnak ezekben az intézményekben tar- tani a modem kor követelményeivel — számítástechnika, nyelvek? — Azt, hogy a szó igazi értelmében vett pedagógusok hol vannak, azt nem tudhatjuk. Nekem nagyon régóta meggyőződésem, hogy több tízezer olyan ember él az országban, akik rendkívül nehéz körülmények között is nagyon magas színvonalon gyakorolják a mesterségüket. Ennek nincs köze ahhoz, hogy ez a fővárosban vagy egy kis faluban történik. Nem hiszem, hogy ott fog jelentkezni a probléma, hogy számítástechnika és idegen nyelv, hanem ott, hogy egyszerűen működőképes legyen az iskola. Hogy meglegyen a minimális: a tábla, a kréta, a tanár. A leghátrányosabb helyzetű önkormányzatokat a központi költségvetés támogatni fogja. Az idegen nyelvek borzasztóan nehéz helyzetben vannak az egész országban. Aki ma iskolában nyugati nyelveket tanít az egy elhivatott keresztes lovag. Háromszor annyitkeres, mihelyt elmegy egy magán nyelviskolába. A felsőoktatásban, a tanárképzésben kell meglódulnia valaminek. Több nyelvszakost kell képezni, és le kell állítani — nem csökkenteni — az orosz nyelvi tanárképzést. Szeretném — ha ezen az állapoton túllendülünk — hogy oroszul is lehetne tanulni annak, aki akar, sőt a szomszédos népek nyelvét is. Ez voltvalamikor a NÉ KOSZ programja is, hogy egy világnyelv és egy a szomszédos országok nyelvei közül. Nagyon fontosnak gondolom a kis iskolákat, hiszen falvak kelhetnek életre attól, hogy iskolájuk van. — A környezetemben élő pedagógusokat foglalkoztatja, hogy várható-e pedagógus munkanélküliség? — Nagyon jó volna, ha nem volna várható. Úgy gondolom, hogy a merev osztálykereteket nagyon hamar el kell törölni. Akkorlehetkislétszámú óvodai, iskolai csoportokat indítani. Remélem, hogy nagyon hamar meg fog történni, mert ez a pedagógus munkanélküliséget enyhítené. Azt hiszem, hogy egy jól megszervezett átképzéssel is lehetne gondoskodni az állás nélkül maradt pedagógusokról. — Milyennek látja most a magvar iskolát? — Nagyon nehéz helyzetben lévőnek. Az alsó tagozatban kezdődnek a problémák, de erről nem a pedagógusok tehetnek. Agyongyötörték őket olyan kötelező követelményekkel, rossz tankönyvekkel, ami nehezítette a munkát. Tíz éves korig a gyerekeknek meg kell tanulni beszélni, beszélgetni, játszani, énekelni, számolni, olvasni. Egy csomó minden felesleges, például a munkafüzetek garmadája. A magyar iskolarendszer a pedagógus-képzés, a középiskola, az általános iskola, az egész úgy rossz, ahogy van. Az úgynevezett reformok sorozatával sikerült az iskolarendszert rosszabbá tenni. Lényegében tizenöt évvel ezelőtt jobb volt. Minden párt oktatáspolitikai programja megegyezik az autonóm iskolák rendszerében, az egymással versengő iskolákban. Vannak ugyan karakterisztikus eltérések, de ez 4-5-6 %-nál nem több. Ez nagyon jó dolog, hiszen az oktatás az nem pártügy, hanem nemzeti ügy. — Mikorra várható, hogy az Ön magán-utópiája —fele óraszám, dupla fizetés — megvalósul? — Ez a leegyszerűsített magánutópiám. Az igazi az az, hogy boldogok legyenek az iskolában a tanárok és a diákok. Nem tudom, hogy mikorra várható a megvalósulás, de én nagyon bízom abban, hogy a szellemi és a gazdasági élet hat egymásra. — Széltében-hosszában bejárta az országot, hogy Ön takarítani küldte a pedagógusokat. — Egy hete és két napja voltam államtitkár, mikor nagyon fontosnak tartották, hogy engem megrágalmazzanak azzal, hogy pont én mondom a pedagógusoknak azt, hogy ne panaszkodjanak, és ha nem tetszik menjenek el takarítani. Ez esetben nem a szavaimat értették félre, hanem száz százalékos rágalmazás volt. Nem tudom,hogy miért kapta fel ennyire a sajtó. Nagyon sajnálom, hogy tizenötéves munkám az oktatásügyért az nem járta be ennyire az országot. Ezzel kapcsolatban — ha már van alkalmam — szeretném üzenni a kollégáimnak, ne higgyék el, hogy megváltoztam! Másrészt pedig azt üzenem a pedagógusoknak, hogy bízzanak önmagukban, a tehetségükben és legyenek egymással szolidárisak az iskolájukért, a diákjaikért, és saját hélyze-tükért. Marton Györgyi BEKE KATA a kis iskolákról, a pedagógus munkanélküliségről, s arról: takarítsanak-e a tanárok ly''Jii. november 2. KANIZSA 3 Válságstáb a magánfuvarozók tüntetése alatt — Két polgármester-jelölt visszalépett! — Az alpolgármester-választást elnapolták — Öt tagú Pénzügyi Ellenőrző Bizottság — Pályázat kiírása a jegyzői állásra — Előterjesztés a Megyei Jogú Város cím elnyerésére Megalakult az Önkormányzati Képviselő-testület Nagykanizsa polgármestere: dr. Kereskai István Nagykanizsa város Önkormányzati Képviselo-testületénk október 29-én reggel 9 órára a HSMK kamaratermébe összehívott alakuló ülését október 26-án délután—tekintettel a magánfuvarozók tüntetésére—a képviselők félhivatalos, de szükségszerűnek tartott összejövetele előzte meg, amelyen válságstábot alakítottak azzal a céllal, hogy a város a kritikus helyzetben ne legyen vezetés nélkül. A képviselők a Városházán felváltva tartottak ügyeletet. Október 28-án délután és este újra találkoztak, de intézkedniük nem kellett, mert a krízis a városban is békésen oldódott meg. Október 29-én reggel a pécsi rádióban — a kanizsai Molnár László tudósítása révén — érdekes hír röppent fel: Rózsás János és Göndör Isivárt egyaránt visszalépett a polgármester-jelöltségtől! Az alakuló ülés előtt megkérdeztük az érintetteket, akik így indokolták elhatározásukat: — Rózsás János (az MDF független jelöltje): — Matematikailag elérhetetlennek tartom, hogy polgármesterré válasszanak. Az önkormányzati testület összetétele folytán a választás számomra meddő lenne, s ezért inkább nem indulok. A testület munkájában egyébként aklívan részt kívánok venni. —Göndörlstván (az MSZP jelöl tje): — Az én személyem ebben az összetételben megosztotta volna a képviselőtestületet. Én viszont arra törekszem, hogy a testületben minél erősebb egység legyen. Sajnálatosnak tartottam volna, ha a három jelölt közül nem ala- kul ki a többség, és a város egy ideig polgármester nélkül maradt volna. Kilenc óra után néhány perccel beindult az alakuló ülés „gépezete". A 68 esztendős Jesch Aladár korelnök képviselő —mint kezdeti levezető elnök — javaslatára a jelenlévő 29 képviselő, a pártok és szervezetek meghívott vezetői, a jelentősebb vállalatok, intézmények, vezetői, az egyházak képviselői, a Városháza apparátusának vezetői, a sajtó képviselői s az érdeklődő állampolgárok elénekelték a Himnuszt, majd a képviselők egyhangúlag elfogadták az előterjesztett 11 napirendi pontot. Elsőnek dr. Erdős László, a Városi Választási Bizottság titkára számolt be részletesen az érvényesen és rendbontás nélkül lezajlott önkormányzati képviselő-választásról, felsorolva a választási eredményeket is. Élénk vita alakult ki a megválasztás ra kerülő polgármester bruttó alapfizetése tekintetében, amelyet végül is 18 szavazattal 50 ezer forintban hagytak jóvá (ez nettóben — a kötelező levonások után — mintegy 30 ezer forintot jelent). A polgármester titkos megválasztása — mivel a háromból csak egyetlen jelölt maradt — „simán" zajlott le. A képviselők 27 érvényes és 2 érvénytelen szavazata azt jelentette, hogy emberi tisztessége és felkészültsége alapján a testület 4 évre dr. Kereskai Istvánt, az SZDSZ pártlistáján indult független képviselőt választotta meg polgármesternek. A polgármester eskütétele után dr. Kereskai István Jesch Aladártól átvette a levezető elnöki tisztet, majd elsőként Zsoldos Ferenc volt tanácselnök — sok sikert és jó munkát kívánva — gratulált a polgármesternek, aki elérzékenyülve köszönte meg a megtisztelő bizalmat, s ígéretet tett arra, hogy legjobb tudása szerint igyekszik a rá háruló feladatoknak eleget tenni. A testület ezután úgy döntött, hogy a főállású alpolgármestert későbbi időpontbanválasszák meg. Ekkor döntenek bruttó alapbére tekintetében is. Ezt követően a képviselők letették az esküt, majd 5 fős Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot választottak, amelynek elnöke Marion István lett. Tagjai: Minorics Piroska, Csordásné Láng Eva képviselők, valamint Horváth József, az OTP Fiók igazgatóhelyettese és Czobornédr. Pintér Ildikó, a helyi Ruhaipari Szövetkezet főkönyvelője. Titkos szavazás döntött, hogy a megyei közgyűlésen Balogh Tibor képviselő és Zsoldos Ferenc, a megyei küldöttgyűlésen pedig dr. Kereskai István képviseli Nagykanizsa városát. Döntés született névügyben is: a Városháza ezentúl a Városi Tanács helyett Nagykanizsa Város Polgármesteri Hivatala nevet viseli. Hamarosan pályázatot írnak ki a jegyzői állás betöltésére. A szervezeti-működési szabályzat előkészítése tekintetében a testület 7 fős ügyrendi bizottság későbbi megalakításáról döntött, amelybe 2 fő külső szakértőt vonnak be. A napirend utolsó részében úgy határoztak, hogy—lehetőség alapján— megpályázzák a Megyei Jogú Város státust, amely a lakosság egyetértésével is találkozik. A munkaokmányt a szakapparátus előkészítő tevékenysége után a 3 tagú megválasztott bizottság (dr. Kereskai István, Rózsás János, Jancsi György) fejezi be, és terjeszti november 15-ig a BM útján az Országgyűlés elé döntésre. Az öt órán át tartó alakuló ülés a Szózat eléneklésével zárult. Az Önkormányzati Képviselő-testület legközelebbi ülésére november 12-én (hétfőn) 14 órakor kerül sor, ugyancsak a HSMK kamaratermében. Tihanyi István Fotó: Szakony Attila A boldog polgármester A polgármester-választás utáni első szünetben az elmaradhatatlan gratuláció után rövidnyilatkozatot kértünk dr. Kereskai Istvántól, aki boldogságtól sugárzó arccal a következőket mondta: — Életem egyik legszebb napja a mai. Még most is el vagyok érzékenyülve. Remélem, hogy az elvárásoknak megfelelek. Igyekszem ösz-szeszedni minden energiámat, hogy keményen, következetesen, lelkiismeretesen és becsületesen dolgozhassak Nagykanizsa városa felvirágoztatásáért. ■JJ Munkalehetőség közel 400 rászorultnak — Széles vertikum — Fejlesztések sorozatban — Átalakulás rehabilitációs célvállalattá? Látogatás a Szociális KAM/.S \ l1''1''"- nuvi-tnInr :. Nagykanizsa Város Tanácsa még 1967-ben hozta létre a Szociális Foglalkoztatót, amely a munkaképes testi és szellemi fogyatékosoknak, a megváltozott — csökkent — munkaképességű rehabilitáltaknak, a szociális helyzetük miatt rászorultaknak és alacsony jövedelmű nyugdíjasoknak biztosít azóta is munkát, illetve jövedelemforrást. A városháza mögött lévő, a Terv utca 3. sz. alatt működő Szociális Foglalkoztatót — amely ezidáig a tanács önálló költségvetési intézménye volt — a napokban felkerestük azzal a céllal, hogy szervezetét, működését bemutassuk olvasóinknak. Az intézményt a fiatal, mindössze 34 esztendős Mihalkó Lajős igazgató irányítja, aki 1973 óta áll alkalmazásban a gazdasági egységnél. Ez első munkahelye. Műszerészként kezdte műszaki vezetőként folytatta, 1985 óta pedig az első számú vezető lett. Jól felkészült szakember, aki a műszerész szakmunkás végzettsége mellé gépésztechnikusi oklevelet és felsőfokú szervezői bizonyítványt is szerzett. — A jelenleg 376 főt foglalkoztató intézményt mindössze 26 fős műszaki és ügyviteli személyzet fogja össze, amely annak is tulajdonítható, hogy a Meghitt ünnepség színhelye volt a miklósfai városrész. Az itteni embereknek a zömmel társadalmi munkában felépített faluház-avató ünnepség jelentette október 23-án a kiemelkedő eseményt. Az időjárás is kegyeibe fogadta az egész napos ünnepséget, s bár hűvös volt, a tűző napfény mindenért kárpótolt. Szinte egész Miklósfán megállt az élet, mert a falu apraja-nagyja ott volt az avatási ceremónián. Az egész napos programban aztán mindenki megtalálhatta a kedvére való szórakozást. Az impozáns épületet 10 órakor misével szentelték fel. A nagyterem 250 személy részére biztosít helyet, de az ünnepen ugyancsak szűknek bizonyult. Nagyon sokan a fogadóteremben szorongtak, de a faluház előtti téren is sokan rekedtek. Számukra hangszórókon közvetítették a misét. Röviddel 11 óra előtt Dömötörffy Sándor a Miklósfai Városszépítő Egyesület elnöke és a nagykanizsai képviselőtestület tagja mondott köszönetet az itt lakóknak azért a nágy munkáért, amely lehetővé tette a szép épület felépítését. Kívánta a környék lakosságának, hogy használják szeretettel, szolgálja a köz javát. A kultúrház építésében kiemelkedően sok munkát végzőknek okieve- könyvelés és a bérelszámolás számítógépes rendszerrel végzi tevékenységét— mondta bevezetőben az igazgató, majd rátért a fizikai munkaterületek felsorolására. A 110 fő nődolgozót foglalkoztató Terv utcai varrodában a munka- és védőruhák szinte teljes skáláját állítják elő, de gyártanak itt lakástextíliákat, ágyneműket, törülközőket és egyéb kellékeket (zászlókat, transzparenseket, temetkezési kellékeket) is. Legnagyobb vásárlójuk az URÁNIA Nagykereskedelmi Vállalat helyi lerakata, a Pécsi TRITEX és a Kaposvári SZÁVKER, de számos vállalat is a vevőkörbe tartozik még. A fénycsőgyújtó összeszerelő részleg 45 fős személyzetéből 16 fő házi bedolgozó. Idei tervük 6 millió darab gyújtó összeszerelése, a TUNGSRAM Rt. kaposvári gyárának. A lámpafej válogató részleg 20 fős kollektívája évente 60—70 millió darab lámpafej válogatását végzi a TUNGSRAM Rt. zalaegerszegi gyára részére, a kanizsai fényforrásgyárba, történő átszállítással. A cipőfelsőrész-készítő részleg átlag 16—20 fővel végzi tevékenységét, s a helyi Pannónia Cipőipari Szövetkezet- leket adott át, majd felavatta a faluházat és átadta a községnek. Ezután elkezdődött a késő éjszakába nyúló program. A Dél-zalai Táncegyüttes színvonalas műsora és a helyi kisiskolások, óvodások színes műsora aratott nagy sikert. Az Igricek a kisebbek igényeit is megpróbálták kielégíteni. Játszóház, videó, sok-sok mesefilmmel, szórakoztatta a gyerekeket. A faluház előtti téren búcsúsok színes sokadalma kavargott az emeleti galérián pedig fa-faragó-művészek kiállítása vonzott sok érdeklődőt. Este igazi falusi hangulatot jelentett a disznótoros vacsora, amelyhez két nagy hízót vágtak. Az avató bál este kilenckor kezdődött, és éjfél utánig tartott. A talpalávalót a Nosztalgia zenekar szolgáltatta. A sokadalomban sikerült az intézmény új -igazgatónőjével, Györfy Györgyivel néhány szót váltani. —Számít ott-e ekkora érdeklődésre? — Hát ekkorára nem — mondja láthatóan boldogan az igazgatónő. Több mint 500 vendégünk volt, és ez az érdeklődés sikere lehet az elkövetkezendő nagy és hasznos munkának. — Milyen programokkal várják az érdeklődőket? tel állnak kooperációs kapcsolatban. A szandáltól a csizmáig kitűnő minőségben gyártanak lábbeli felsőrészeket. A rehabilitációs részlegben mintegy 26 fő szellemi fogyatékos fiatal végez egyszerű manuális munkát. így papírdobozok és borítékok készítése, papírzacskók válogatása, lábtörlők előállítása mellett fémvisszanyerési tevékenységet is folytatnak. A 20 fős vegyes részleg elsősorban borítékok, fóliazacskók, reklámszatyrok, sporthengerek készítésével foglalkozik, de folyik itt dobozgyártás és válogatás is. Az intézménynek néhány külső munkaterülete is van. Az 1976 óta üzemelő nyomda 1989 októberében azl. Bolgár Hadsereg út 10/ C-be — az átalakított bölcsőde helyére — költözött át, ahol már korszerűsített és bővített formában folyik a munka. Megváltozott technikával, számítógépes szerkesztéssel, fotóműveletekkel ügyviteli nyomtatványok, tömbök, irattartók, dobozok, tasakok stb. mellett szórólapok, könyvek, sőt újságok is készülnek itt, egyelőre A/3-as méretben. A Fő út 4. sz. alatt, az udvarban üzemelő Szolid boltban elsősorban saját termékeiket — munka- és védőruhákat — Bábszakosztályunk már van. Hamarosan gyermekszínjátszó kört is alakítunk. Szervezünk kondicionáló tornát fiatalok és idősek részére is. Már régóta működik az idősek klubja és az ifjúsági klub is. Most legalább lesz mindenkinek bőven helye. Szeretnénk szervezni nyelvtanfolyamokat, minden — árusítanak, de fonalak, bőrövek, kesztyűk mellett több tucat egyéb cikk is vásárolható, viszonylag olcsó áron. A TUNGSRAM Rt helyi gyárában 16—18 éves rászoruló fiatalókból álló 30 fős kihelyezett részlegük van, s az itt dolgozók a technológiai folyamatokban csomagolási tevékenységet végeznek. A városon kívül, így Zalakomárban is van munkaterületük: 1989-től itt a kihelyezett varroda 26 dolgozója munka- és védőruhákat, főleg vattakabátokat készít. A Szociális Foglalkoztató vezetése nem híve az egy helyben topogásnak. A fejlesztés állandó velejárója munkájuknak, amelynek gyümölcsét a közelmúltban élvezhették is. — 1989-ben az új nyomda és a zalakanári varroda létesítésére nyújtottunk be pályázatot, fejlesztési támogatásra — tájékoztat az igazgató. — A Szociális- és Egészségügyi Minisztérium kedvezően bírált bennünket, s a 11,3 millió forintba kerülő fejlesztésünkhöz 4 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 1,7 millió forint kamatmentes hitelt nyújtott. Idén a meglévő tevékenységek — főleg a nyomda, a varrodai szabászat — 11,2 milliós fejlesztésével kapcsolatban pályáztunk, korosztálynak. Rendezvények, bálok, esküvők megrendezése is szerepel tervünkben. A működési feltételeket az ezekből befolyó összegek, tagdíjak és a tanácsi költségvetés fedezi majd. — Sok sikert a munkájukhoz. — Köszönjük a falu nevében is. V.J. KELL A JÓ REKLÁM. Tudják ezt a ZALAIPARKER-ndl, s ezért a Kanizsa Áruház falán lévő reklámtáblát máris javítják az Általános Szolgáltató Kisszövetkezet szakemberei. Foté: Szakony Attila Faluhoz- MilslAcfrin avató ^^^ ^^''SMkIihp ■ * 1990. november 2. KANIZSA Foglalkoztatóban amely szintén sikeres volt. A Népjóléti Minisztérium levele augusztusban érkezett meg, s 4 millió vissza nem térítendő támogatást és 2,7 millió forint kamatmentes hitelt tartalmazott. A most folyó fejlesztés elsősorban az I. Bolgár Hadsereg úti telepre irányul, ahol a nyomda bővítése és számítógépes technikával történő felszerelése mellett a szabászatot kívánják felhelyezni a Terv utcai varrodából, s új kesztyűvarrodát is telepítenek ide. Ugyanakkor a Terv utcai telepen — a szabászat helyén — fejlesztik a varrodát. — A varroda bővítése és a kesztyű-varroda beindítása új munkaerőket igényel majd, s erre fel kell készülnünk — mondta Mihalkó Lajos. — A napokban 26 fővel négy hónapos betanított varrónői tanfolyamot indítunk 14—16 éves lányok részére, akik a jövő év tavaszán biztos utánpótlást jelentenek majd. Az igazgató hozzátette még, hogy a Terv utcában még az idén újabb boltot nyitnak, bízva a közeli autóbuszállomás forgalom-vonzó hatásában. Az intézmény fejlődését egyébként jól érzékelteti a nettó árbevétel alakulása, amely az 1987. évi 16 millióról 1989-ben 48 millióra emelkedett. 1990-ben75 milliós árbevételt várnak! 1989. évi nyereségük 4,4 millió Ft volt. A teljesítménybérben foglalkoztatott fizikai dolgozók átlagos keresete alacsony, s alig haladja meg a 4500 forintot. A vezetés ezért is határozott úgy, hogy idén — a nyereség terilére is — mintegy 25 százalékosbérfejlesztésthajt végre, az év végén pedig 13. havi fizetést utal ki. A jövedelem-szint emelését szolgálta a Semmelweis évfordulóra kifizetett 450 ezer Ft és október 23-a alkalmából kiutalt 800 ezer Ft jutalom. — Az említett fejlesztésekkel és a házi bedolgozó rendszer növelésével az intézmény létszáma jövőre várhatóan 450 főre emelkedik. Szeretnénk, ha az új önkormányzat támogatásával a pénzügyi, ipari-kereskedelmi és népjóléti kormányzat jóváhagyná azt az elgondolásunkat, hogy 1991-ben rehabilitációs célvállalattá alakuljunk át. A Pécsett szerzett tapasztalataink szerint ez a szervezeti forma a kollektíva számára sokkal előnyösebb, s kedvezőbb jövőt teremthetne dolgozóink számára — vázolta a terveket az igazgató. Tihanyi István A meglepett képviselő Beszélgetés Tornóczky Attilával —Hogyan ítéli meg a nagykanizsai helyhatósági választások eredményét? ■—Az MDF kanizsai szervezetének jelöltjei pontosan ugyanazt az eredményt érték el a második fordulóban, mint az elsőben. Különösebb meglepetés nem ért bennünket, hiszen tudtuk, hogy az ország katasztrofális helyzete az emberek szemében az MDF bűne, amit én a magam részéről tagadok. Örökségről van szó és ez a jelöltjeink szereplésén meglátszott. Ettől függetlenül azt mondhatom, hogy a kanizsai szervezet nem működött rosszabbul, mint korábban. A kampányunkat is megfelelőnek ítélem. Ami számomra meglepetés volt, az a résztvevők alacsony száma. Attól félek, hogy az a 70 %, aki nem ment el szavazni, nagyon hamar be fogja nyújtani a számlát a megválasztásra került önkormányzatnak,kívánságok, követelések formájában. Azt gondolom, hogy erre igazán nem lesz erkölcsi alapjuk. Gratulálok elsősorban a Fidesz, a választások nagy nyertesének és a szabad demokratáknak is. Nagy felelősség az övék, többségbekerültek. Remélem, hogy a jelöltjeik úgy fognak szerepelni a testületben, ahogyan ők is szeretnék. Az MDF képviselő-testületi tagjai konstruktív módon fognak a kérdésekhez hozzáálni. Nem szeretnénk, ha a képviselő-testület „kis parlamentként" pártharcok színtere lenne. Mindenek előtt a város érdekeit fogjuk szem előtt tartani. Szeretnénk, ha a képviselő-testület ülésein a sajtó és a városi televízió jelen lenne, hogy a város lakói objektív módon legyenek tájékoztatva az ott történtekről. Remélem, hogy a polgármester személye olyan lesz, hogy egyfajta pártokon felüli állással képes lesz összehangolni ezt a nagyon sokféle emberből állót testületet. Amit a képviselő-testület összetételéből hiányolok talán az, hogy kevés ben- ne viszonylag a gazdasági szakember. Ezt azért tartom bajnak, mert a testületnek elsősorban gazdasági problémákkalkell szembenézni. De ezen is lehet segíteni, a képviselő-testület bizottságaiba megfelelő szakértelemmel bíró embereket meghívják. — Csütörtökön vették át a képviselő-testület tagjai megbízólevelüket. Az ünnepélyes aktuson nem vett részt, elfoglaltsága volt? — Elfoglaltságom is volt, de nem olyan, ami nem elhalasztható. Amennyire értesültem róla, a választási bizottságban jelenlévő küldöttek, megbízottak nagyobb része úgy döntött, hogy nem kell ott lennem, sőt nem kívánatos az ott létem. Ezen bizonyos mértékig meglepődtem. Azt hiszem, hogy mindenféle önkormányzati választás eredménye ellenére én négy évre a város képviselője vagyok. Ettől függetlenül megígérhetem, hogy a városi önkormányzatműködését figyelemmelfogom kísérni, a leendő polgármesterrel és a testület tagjaival minél jobb kapcsolatot szeretnék kialakítani. — Úgy gondolja, könnyű lesz? — Akik ebben a kérdésben döntöttek, ők nem a képviselő-testület tagjai! Amiben tudok segíteni az az, hogy amüyen törvénytervezetekhez, javaslatokhoz hozzájutok az önkormányzati bizottságban azokat azonnal hozom Kanizsára. A parlament most foglalkozik az átmeneti intézkedésekkel, ami az önkormányzatok szempontjából is fontosak. Ami a városi érdekeket illeti — kijáró képviselő ide vagy oda — csak van lehetőség képviselőként arra, hogy a minisztériumokban bizonyos módon segítséget nyújtsak a városi célok megvalósítása érdekében. — marton — A vélemény szabad Választások után összeállt tehát az új szenátus, és minden párt felvázolta terveit elképzeléseit. Haddfűzzön, most az újságíró is néhány gondolatot az elmúlt heti nyilatkozatokhoz, annál is inkább, mert egy független állampolgár néhány kérdésben másképpen látja azt a helyzetet, amely a legtöbb ember számára Nagykanizsán cseppet vigasztaló. Meglepett, hogy minden párt milyen ügyesen próbálja a másikra hárítani a felelősséget a várható nehézségekért. Legszembetűnőbb az MDF állásfoglalása, mert ha (mondják ők) az SZDSZ képviselői többségnek nem sikerül a várost kiemelni a jelenlegiállóvízből, akkor „ ugye mi megmondtuk" alapon mossák a kezüket. Ezt a legkönnyebb csinálni. A z MDF produkáljon a kormányban valamit (ideje lenne!), az SZDSZ pedig bizonyítson helyhatósági szinten. Amelyiknek nem sikerül, azt lehet majd kritizálni, mert a cinizmus most mindenkinek árt. Az SZDSZ nyilatkozat szűkszavú volt. Nem mondott semmi konkrétat, de január l-jétől, az új gazdálkodási rend elfogadásakor ígérte a merőben új költségvetést, amely alapja lehet a városfejlődésének. Olyan sokan várnak erre a jó hírre, hogy el sem hiszik. A 29fős képviselő-testületfele orvos és tanár, és ezzel bizony gondjaim vannak. Természetesen, ha aggályaim rémlátomásnak bizonyulnak, megfogom követni akit illet, de addig joggal aggódhatom azért, hogy egy orvos vajon meggyógyíthatja-e a beteg várost és a beteg gazdaságot? Ehhez az injekció nem elég. Az orvosok és a tanárok sokat panaszkodnak, hogy túl vannak terhelve, mégis vállalják a plusz munkával járó közéleti tevékenységet. Tiszteletem ezért, ha tiszta szívből vállalják (melyet nincs jogom megkérdőjelezni), de egy képviselőtestületet csak akkor tudok egészségesnek elképzelni, ha ott minden párt, szervezet és szakma kiválósága együtt van. Nem kétlem, hogy ilyen felállásban, mint a mostani, tökéletes egészségügyi és oktatási hálózatot valósítanak meg, hisz ehhez értenek, csak hát ne felejtsük: van itt egyéb gond is. Közlekedés, munkanélküliség, ifjúságpolitika, munkahelyteremtés, sport, tudomány, művészet, közbiztonság. Hatalmas feladatokat hagyott ránk a régi apparátus, és ezeket meg kell oldani. Részfeladatokat kiemelni nem lehet. Ha ezekre nem lesz pénz, idő és szakértelem, felesleges minden erőlködés. Végül amiről mindig elfelejtkezünk: a felelősség kérdése. Tudomásul kell venni, hogy amíg nem mindenkit vonnak felelősségre hibáiért, addig nem lehet lelkiismeretes munkát kívánni az egyszerűemberektől. A törvények vagy mindenkire vonatkoznak, vagy ne is fogjunk semminek. Új kritériumok vannak, új feladatok. Amennyiben az új polgármesteri hivatal és az új képviselő-testület ezeknek eleget tesz, Nagykanizsának egyedülállóan jó lehetőségei nyílnak a fejlődésre. Vízvári József C KANIZSA 3 19*10. november 2. fr Ez 6>ület! Galamb-terror a Zrínyi utcában Lapun 41. számának Pf.: 74 rovatában közöltük András József helyi lakos levelét, melyben a sok bosszúságot, kellemetlenséget okozó Zrínyi utcai galambokról írt. Kié a sok galamb? Van-e megoldás eltávolításukra? E kérdéseknek jártunk utána. — Patthelyzetben vagyunk — tájékoztat dr. Kelemen Ottóné, a Zrínyi Úti Általános Iskola igazgatója. — Körülbelül 3 éve kezdődött máig is megoldatlan gondunk. Több levelet, telefonhívást is kaptunk már ez ügyben. A galambok kitűnő helyet talállak maguknak az iskola padlásán. Amikor a padlásabla-kokal lezártuk, az állatbarátok küldtek szemrehányó leveleket. A galambok időközben áunemek a szomszédos ház épületére, de sajnos annak felújításakor ismét visszatértek hozzánk. Ülnek a párkányokon, piszkítják az épületet, a járdát. Problémánkra a Madártani Intézet máig sem válaszolt, így hátagond szakmailag megoldatlan. Ötleteket persze kaptunk másoktól. Puska, mérgezés, egyebek. Amikor a gyermekeket az állatok, madarak szeretetére, védelmére neveljük, ez nálunk szóba sem jöhet. Humánusabb, kíméletesebb megoldást várunk,de sürgősen. A gyermekek már megszokták, a takarítók, akiknek a legtöbb gondot okoz a jelenlegi állapot, nem panaszkodnak. A levél nyomán talán a nyilvánosság hoz valamilyen megoldást — mondja némi reménnyel az igazgatónő. — Kié a sok galamb? —- Most már az iskolával közös — válaszol a kérdésre Ernszt Katalin, a Helyőrségi Művelődési Otthon igazgatója. — A levélírónak igaza van, de a gond továbbra is a miénk. Egy veszprémi ga- lambriasztó gmk. ajánlott nekünk egy Nagykanizsán, pontosabban a bank épületén már eredményesen alkalmazottmódszert: vékony, leniről nem látható fémszálak kifeszítése az épület — galambok által oly kedvelt — kiugró részein, párkányain. A megoldás úgy 700 ezer forintba kerülne. A nemrégiben befejezett 3,6 milliós felújítás utánennyipénzünkmárnincs. —Mégis mit lehetne lenni? — Ebben talán a véletlen segít. A Megyei Madárvédő Egyesület ugyanis gyakran tartja nálunk összejövetelét. Gondunkat szívükön viselve ajánlottak egy megoldást. A nálunk is lezárt padlásablakok közül csak egyet hagyjunk szabadon. Apadlástéren belül dróthálóval elzárt kisebb teret kell biztosítani a galambok részére, gondoskodvaközben az etetésükről is. A módszert néhány hónapja alkalmazzuk. De ez őrület! Várjuk és etetjük öívCt, de még csak 10-15 galamb talált rá a nyitott ablakra. Úgy látszik, a felkínált lehetőséget nem közlik egymással. Ez azonban csak a kezdet. Ha már mind bejött a számukra elkülönített padlástérbe, altatóval kezelt eleséget kapnak. Az alvó galambokat így szállítaná el az egyesület egy távolabbi, az életfeltételeknek éppolyan megfelelő, nem lakott területre. A megoldással félúton vagyunk, etetünk, várunk türelmesen és persze takarítunk — ha kell naponta kétszer is söprünk, járdát mosunk. A megoldás sikeréig kérjük az olvasó és a többi járókelő szíves türelmét. De hogy erről az oly izgalmas és könnyen kivitelezhető módszerről miért nem tud az iskola, az az újságíró számára rejtély marad. Tóth Ferenc Elavult erőmüvek — Az „egylábon állás" következményei — Pazarló ágazatok — Termelés-növelés külföldi koncessziókkal — Benzinár-emelés — Átmeneti zavar a földgáz-ellátásban Borotvaélen az A Kanizsai Műszaki Napok rendezőinek jóvoltából úgy esett, hogy energia iparunk két fontos ágazatának — villamos energia, szénhidrogénipar — vezérigazgatója is tartott előadást Nagykanizsán, s vázolta az ágazat helyzetét és jövőjét. A két előadásban azonos volt az, hogy egyikük sem tudott derűs képet festeni energia vonatkozásában a jövőnk ről. Hatvani Györgytől, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatójától megtudtuk, hogy villamosenergia-ellátásukban 28 %-ot képvisel az import és ez európai viszonylatban páratlanul magas. Ebből 1850 megawattot a Szovjetuniótól vásároltunk, s jelenleg ez a tény az, ami aggodalomra ad okot. 1100 megawattra vonatkozóan van kormányközi megegyezésünk, a fennmaradó részre azonban nincs. Ez azt jelenti, hogy a szovjet partner a szállítást bármikor beszüntetheti. Az is igaz, mondta a vezérigazgató, hogy ekkora mennyiség kiesése nem okozna komoly zavart az ország villamosenergia-ellátásában, ezt tudjuk pótolni. A nagyobb probléma az, hogy a szovjet belső viszonyok a kormányközi megállapodásban lefixált villamosenergia-szállítását is bizonytalanná tehetik. Eddig korrekt partnemek bizonyultak a szovjetek, de hogy mit hoz a jövő, egyelőre nem lehet világosan látni. Ha valami okból megszűnne a szállítás, a magyar gazdaság kritikus helyzetbe kerülne. Elmondta Hatvani György azt is, hogy a villamosenergia-iparnak van hosszú távú koncepciója. Ez ebben az ágazatban nagyon fontos, hiszen a tervek megvalósításának hosszú az átfutá- si ideje. Egy erőmű-létesítés az elhatározástól az üzembe helyezésig 7—10 évig is tarthat. A koncepció kidolgozását nehezítette az is, hogy ma, a változó gazdasági viszonyok között majdnem lehetetlen a gazdaság következő évekre vonatkozó villamosenergia-igényét felmérni. Problémát jelent, hogy erőműveink nagy része elavult, felújításra szorul. A teendők sorában elsőként a fogyasztás csökkentését említette a vezérigazgató. Érdekeltté kell tenni a fogyasztótabban, hogy különösen csúcsidőben takarékoskodjék az árammal. Ez nehéz feladat, hozzávetőlegesen csak tíz éves folyamat végén lehet eredményt felmutatni. El kell émi azt is, hogy az ország villamosenergia-ellátása két lábon álljon, ami azt jelenti, hogy — fenntartva a keleti kapcsolatot—továbbra is vásárolni kell villamos energiát a Szovjetuniótól, de ki kell építeni az összeköttetést a nyugat-európai hálózattal is. Szükség van a régi erőművek korszerűsítésére, illetve új erőművek építésére. Ezt elsősorban külföldi tőke bevonásával lehet megvalósítani. Hatvani György úgy ítélte meg, hogy a hazai villamosenergia-ellátás színvonala nemzetközi mércével mérve is jó, ezért a cél ennek a színvonalnak a megtartása. Zsengellér István az OKGT elnökvezérigazgatója többek között a kormány általános energiapolitikájáról beszélt. Elmondta, hogy az a törekvés, amely az energiaigényes, pazarló ágazatok visszaszorítását célozta, kevés sikerrel járt. Ennek oka a gazdasági környezet, amely nem ösztönzött megtakarításra. Azárak és a szabályozók nem 1990. ni.\i-ml.. I- 2. c KANIZSA 3 energiaellátás voliak összhangban a ráfordításokkal. A nemzetgazdaság az alacsonyan tartott árakkal jelentős támogatást nyújtott az energia felhasználóknak. Ennek ellenére az elmúlt években csökkent az ország energiafogyasztása, de a mérséklődés oka a magyar gazdaság stagnálása, illetve az utóbbi években tapasztalt visszaesés volt. A fajlagos energiafelhasználás csökkenése csak kis mértékben játszott szerepet ebben a folyamatban. A szénhidrogén ágazatról szólva kiemelte, hogy a 80-as évek közepén csúcson volt tennelés, mára csökkenő tendenciái mutat, annak ellenére, hogy jelentős erőfeszítéseket fordítottak a kutatásra. A jövőben a termelést külföldi koncessziók útján kívánják növelni. A kormány elhatározott szándéka, hogy be fog engedni külföldi vállalatokat Magyarországra szénhidrogénkutatás és termelés céljából. Az ezredfordulóig előreláthatóan az olajtermelés a mai 1,9 millió tonnáról 1,4 millió tonnára, a földgáztermelés pedig a jelenlegi 5,5 milliárd köbméter/évről 4 milliárd köbméterre vagy akár az alá esik. A gazdaság viszont növekvő igényeket támaszt a szénhidrogén iparral szemben. Ma az importra utaltság össz-energia hordozókból 63—65 %. Ezen belül a szénhidrogének 60 százalékot képviselnek, s eza szám márhosszú évek óta tartja magát. Ma 12 milliárd köbméter az ország földgáz felhasználása, aminek több mint fele importból származik. Az elkövetkezendő években hozzávetőlegesen három milliárd köbméterrel fog növekedni a felhasználás, a kőolajból pedig a mostani 8—8,5 millió tonna körüli fogyasztás 10 millió fölé fog emelkedni. Ez azt is jelenti, hogy növekedni fog az importra utaltság. Jelenleg ebből a szempontból majdnem teljes mértékben a Szovjetunióra szorulunk, s mint ismeretes, ezen a téren gondok vannak. Tehát a magyar gazdaság alapvető feladata megteremteni azt a lehetőséget, hogy más forrásból is hozzájuthasson a szénhidrogénekhez. A szovjetekkel 6 millió 480 ezer tonna szállításra magánjogi szerződés ugyan van, de a legutóbbi Katusev—Kádár Béla tárgyaláson kiderült, hogy ennek a meny-nyiségnek csak 70 %-át fogják szállítani. A hiányok pótlására az idén 210 ezer tonna iraki olajat vettünk, és újra 243 ezer tonnát és 450 ezer tonnára van még szerződésünk. Ez nem fedezi a szovjet kiesést. A küszöbönálló és valószínűleg nagyarányú benzinár-emelés ugyan csökkentheti a fogyasztást, de így is borotvaélen táncol a benzinellátás, hiszen csupán néhány napi mobilizálható készletünk van. Az arab forrásokból származó kőolaj ideszállításában nagy szerepe van az Adria kőolajvezetéknek, mert ez az egyetlen olyan vezclékvonal, amely 100 %-os biztonságot nyújt a Barátság kőolajvezetékkel szemben. Az itt szállítandó olaj természetesen többe fog kerülni, minősége és a szállítási költségek miatt. De drágább lesz a szovjet import is, hiszen dollárelszámolásra térünk át. Valószínűleg a köztársaságokkal kell kapcsolatba lépnünk, de nem tudjuk, hogy ezeknek a dollárelszámolás viszonyai között, milyen magyar árukra lesz szükségük. Földgáz vonatkozásában kizárólag a szovjet importra vagyunk utalva. A legutóbbi időkig nem is volt probléma, hiszen túlkínálattal találkoztunk a szovjet piacon. Néhány nappal ezelőtt azonban jött a kellemetlen hír, hogy a szovjet fél csökkenteni kívánja a földgáz szállítását. Egyelőrenem nagy tételről van szó, de éves viszonylatban, ha ez a tendencia folytatódik, komoly zavarokat okozhat. Pótlása nagyon nehéz, hiszen nincs kiépített rendszer az ideszállításra, és létesítése rendkívül költséges. Tehát bekövetkezhet egy átmeneti földgázellátási zavar, és ebben az esetben növelni kell a kőolajimportot. A probléma itt az, hogy kétséges, a feldolgozó kapacitás képes-e a fogadásra. Ha nem, akkor késztermékeket kell importálnunk, s ennek anyagi vonzatainagyon súlyosak. A két vezérigazgató által felrajzolt energia helyzetkép tehát nem rózsás. Az elkövetkezendő években, de lehet, hogy már ennek az évnek a végén is szűkös idők elé nézünk. A kormány energiapolitikai koncepciójának lényeges része az energiaárak emelése. Belátva ennek szükségességét, úgy gondoljuk, hogy az alapvető problémákat ezzel nem lehet megoldani. Z. T. I. Fotó: Szakony Attila Biztos út a tulajdonhoz Az »Alap olyan vadonatúj hitelforma, amely magánszemélyeket támogat abban, hogy részt vegyenek a privatizációs folyamatban. Rendkívüli előnye, hogy a mindenkori pénzpiaci kamatnál alacsonyabb kamatterheket garantál. A hitelezés kockázatát fele-fele arányban az E* Alap és a lebonyolító bankok váltalják. A leendő vállalkozók az adósok általános kockázatát viselik. A kedvezményes hitelt kizárólag a privatizációba bevont állam) cs ókormányzati tulajdonban lévő eszközök megvásárlására fordíthatják az érintettek. Az Egzisztencia Alapból nyújtott hitel személyre szól, s mindenki csak egyszer kaphatja meg. Komoly pénzalapról van szú, mert az E-Hank tőkéje az induláskor 8 milliárd forint. Ebből kaphat pénzt minden nagykorú állampolgár vagy tartós letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi személy. Az egyéni vállalkozóknál feltétel, hogy vállalkozói igazolvánnyal rendelkezzenek, cs vállal ják, hogy »z értékesítendő állami tulajdont megvásárlása után személyes közreműködésükkel működtetik. Ha egyéni vállalkozók csoportja kéri a hitelt, a csoport: vállalkozói igazolvánnyal rendelkező tagjai közjegyző áttal hitelesített magánokiratot nyújtanak be a bankhoz, amelyben kijelentik, hogy együttesen vásárolnak állami tulajdont, s azt személyes közreműködésükkel üzemeltetik. Elengedhetetlen az igénylők nyilatkozata arról, hogy a hitelszerződés megkötésekor a ..saját erő" befizetésére kötelezettséget vállalnak és állják a tulajdonszerzéssel járó költségeket, illetékeket is. (A szerződéskötés kiadásait azonban az értékesítő szerv és a lebonyolító bank viseli. Ez a bank ellenőrzi azt is, hogy a hitelkérő ígéretei megfelelnek-e a valóságnak.) S végül: az új vállalkozónak a tulajdonszerzést követő 30 napon belül kezdeményeznie kell cégének nyilvántartását. Pénz nem üti senkinek a markát, mert a bank a szükséges papírok birtokában a tulajdont elidegenítő állami vagy önkormányzati szerv számára a szeződésben foglalt összeget átutal ja, s ezzel a hitelkérő számláját megterheli. Azaz a vállalkozó végsősoron egy jelzáloggal terhelt, illetve zálogban lévő vagyontárgy birtokába jut. Ahhoz azonban, hogy egy kedvező üzletről vagy versenytárgyalásról a szükséges jogi procedúra miatt le ne maradjon a reménybeli új tulajdonos, a benyújtott igazolásai ellenében rövid úton kap egy ígérvényt a banktól, ht>gy az egzisztencia alap a megállapodott összegig kedvezményes kamatozású hitelt nyújt a számára. így nyugodtan tárgyalhat, komoly vevőnek számít. Ez az ígérvény személyre szól, másra át nem ruházható, nem forgatható, hat hónap után lejár, de ezt az időt a kibocsátó bank megbosszabbít-; hatja. Egy ember maximum 50 millió forint kedvezményes hitelt vehet fel. A hitel lejárata 5 millió forintig legfeljebb 6 év, 5—I Omillió forint közöttj 8 év, 10—50 millió forint között 10 év. A hitel kamata nem lehet több a mindenkori jegybanki hosszú lejáratú kamat kétharmadával — ezt az E-Bank garantálja! Abban az esetben, ha az adós nem képes a felvett hitelt törleszteni, az; E-Alap dönthet az esetleges meghosszabbításról, vagy kezdeményezheti a zálogjog érvényesítését. A vállalkozáshoz szükséges saját erő 5 millió forintig 2 százalék, 5—10 millió forint között 15 százalék, 10—50 millió forint között pedig 25 százalék. Magánszemélyek együttes vállalkozása során az előírt saját tőke összeghatártól függetlenül mindig 25 százalék. A kormány úgy döntött, hogy az E-Bank működtetésére egy kilenctagú kuratóriumnak alárendelt irodát hoz létre, melynek vezetőjét az ipari- és kereskedelmi miniszter nevezi ki. Már csak egy kérdés maradt: mikor lesz az ígéretes tervből valami? Kormánykörökből megtudtuk, hogy október végére minden kész az indulásra. Addigra tisztázódik, hogy mely bankok vállalják a lebonyolítást, és kikhez lehet fordulni a konkrét hitelkérelmekkel. A Kisvállalkozási Iroda addig is minden felvilágosítást megad (címe: Budapest, V„ Vígadó u. ó. IV. cm. 456. sz. telefon: 118-54-27 a délelőtti órákban). -! C KANIZSA Í99Ö. novcmher 2. „A szerelem ajándék" Másfél óra Major-Zala Lajossal, a göcseji költővel Tanárok és diákok, barátok és érdeklődők várták, hogy megismerkedhessenek (vagy ismét találkozhassanak)Aíq/or-Za/aLq/oí Svájcban élő magyar költővel. Az 1930-ban született, volt piarista növendék, több mint 40 éve él külföldön. Évek óta hazajár, hogy a soha nem felejhető göcseji kultúrával, tájnyelvvel feltöltődve térhessen vissza otthonába. Major-Zala Lajost nem ismertük, mert nem ismerhettük. Első és eddig egyetlenkötete tavaly jelentmeg Kecskeméten .Játsszunk szerelmet" címmel. Ezzel szemben külföldön már tíz magyar, valamint öt francia nyelvű könyve áll az olvasók rendelkezésére. Az elmúlt év és — feltétlenül — a mostani bemutatkozások, szereplések (aBatthyány-ünnepen) itthon is áttörést kell, hogy hozzanak a kerkateskándi születésű költőnek. A HSMK-ban megtartott irodalmi délutánt a Nagykanizsai Fúvósötös zenéje vezette be, majd Harkány László tanár köszöntötte Major-Zala Lajost, s indította a beszélgetést. Megtudtuk, hogy a költő 60. születésnapj át Mexikóban ünnepelte, hogy francia és magyar nyelven egyaránt ír, és Párizsban is otthon érzi magát. Mesélt az emigráció első éveiről, visszaemlékezett a kezdeti nehézségekre, a társtalanságra. Magyarországra 17 év után térhetett vissza, ettől kezdve ír magyarul verseket. Munkásságának kisebb részét egy nagyon érdekes és eredeti témakör alkotja. Major-Zala az Erdélyi Zsuzsa által gyűjtött népi imádságokat formálta át. Szerinte az imák egy kultúra meghatározó részét képezik, különösen archaikus nyelvük miatt érdemelnek figyelmet. Az „Imátlan ima" című kötet (München, 1971), melyből a költő a dél- utánon idézett, tartalmazza az eredeti imádságokat, s velükpárhuzamosan az átdolgozásokat is. Az irodalmi találkozás második felében — ezt Galambos Lívia Mozart-dala vezette be—ismerkedhettünk meg a szerelmi-erotikus versekkel, melyek Major-Zala Lajos munkásságának döntő részét adják. Ezek aköltemények a testi szerelmet „éneklik meg", de mindegyikben megjelenik a halál is, mert „minden élvezet-átélés voltaképpen a halál gyakorlása" — vallja a költő. — „A szerelemben halált játszani, vagy a halál vizsgájában szerelmet, lényegében az egyik legreménytelenebb megnyilatkozása életünknek, de a reménynek alkalmasint ez az egyetlen hitelei kifejezője, mert végül is feltámadunk belőle." A bölcsőtől a koporsóig egy az út — hallottuk — , s közben örömet szerzünk egymásnak. „Mert a szerelem ajándék — mint az élet is —, s azzal megajándékozni valakit, nemcsak a legemberibb cselekedetünk megnyilvánulása, hanem méltóságunk fokmérője is amegajándékozás módjában." Major-Zala a férfi-nőkapcsolatot, a testi szerelem rejtelmeit eddig soha nem látott merészséggel, szokatlan (és mindennapi...) szóhasználattal eleveníti meg. Úgy gondolom, „jót tett'','' Major-Zala Lajosnak, hogy láthattuk, hallhattuk. Szükséges volt megismerni őt, nézeteit, mert versei elsőolvasás-rafélreérthetőek(sőtegyesekszámá-rabiztosanmegbotránkoztatóak is). Az előadásról úgy jöttünk ki, hogy aköltő meggyőzött bennünket. Major-Zala Lajos személyében különleges és színes egyéniséget ismer-tünkmeg, egy olyan európai embert, aki nemcsak Európa, hanem — elsősorban— az „ősi föld", Göcsej fia, költője. Horváth Ilona Filmjegyzet Szörnyecskék II. Steven Spielberg E.T.-je óta tbdjuk, hogy nemcsak veszedelmes és vérengző szörnyek élnek a (film)világban, hanemlétezik egy úgynevezett „ronda, de aranyos" kategória is. Joe Dante 1984-ben elkövette azt a „hibát", hogy Spielberggel karöltve filmvászonra álmodta a Szömyecskéket. Amint azkassza-sikert hozó produkciók esetében már rég bevált gyakorlat, a folytatás nem maradhatott el. Tavaly elkészült a Szörnyecskék II.-— és gyanítom, nincs vége! Az első részben megismert fiatal pár New York-ba, egy szuper technikával felszerelt irodaházba tette át a székhelyét. Ugyanebbe a felhőkarcolóba kerül Giz-mó is, mint kísérleti „nyúl". A bájos guruló plüssmacihoz mellékelt használati utasítást (ne érje napfény és víz; éjfél után ne kapjon enni), egy elromlott vízcsap sajnos nem ismeri, és így okozója lesz a hibbant és vérszomjas fenevadak elszaporodásának. A féktelen szömy-partynak persze csak a Gizmó-tulaj vethet véget. Azt hiszem, minden elismerést megérdemel a rendező, hiszen több száz Szömyecskétúgy tudott i. megalkotni, hogy minden egyes figura tipikusan egy-egy ember paródiája. Vanittutcalány-szömy, professzor-szörny, az Operaház fantom-szörnye, sőt még Liszt Ferenc (-szörny) is játsziknekünk egy rövidrészletetreperto árjából. Ezt a szömytömeget pedig úgy tudj a irányítani Joe Dante, hogy az embernek kiszárad a torka a nevetéstől. (A Szömyecskéké is, csak ők szomjoltónak megelégszenek egy kémcső agykészítménnyel vagy pók-kivonattal.) A két főszereplő, Zach Calli-gan és Phoebe Cates, az eltelt öt esztendő alatt nem nagyon villogott a filmvásznon; igaz, Cates New York-i színházakban viszont óriási sikereket ért el. Úgy gondolom, megér másfél órát ez a néhány száz ragacsosképű szömyecske. Igazán jól szórakozhatunk anélkül, hogy egy percig is komolyan vennénk őket. Egy valamire azonban figyelmeztetnem kell a Tisztelt Nézőket. Ne ijedjenek meg, ha a film véletlenül elszakad! Inkább zavarják ki a vetítőből a garázdálkodó Szömyecskéket, mert hogy agépész lenne a hibás?! Ugyan már! _I.enrivai Réla Látta már...? A Deák tér Mivel a téren gyalogosan közlekedni igencsak nehéz, hívom olvasóimat a rózsaliget közepére, egy padra. Mögöttünk a felsővárosi Jézus Szíve templom, balról parkírozó autók hada, előttünk a szobor. A tölcsérszerűen kiszélesedő, enyhén emelkedő tér északi oldalán az idegen alig tud eligazodni. Ez a Fő út, avagy a Deák tér? Ki tudja! A hajdani Suszter-allén csizmadiák, cipészek, kalaposok árulták portékáikat. Ma ugyanott taxisok várnak a ritka forintra. A déli oldalon végig a hajdani polgári jólétet tükröző házak sora. Többségük a múlt s zázad 70-es évei után épült, amikor a megánépítkezés igencsak fellendült Egészséges nyújtózkodás volt ez az időszak, hiszen a város népesedett, fejlődött. Másutt a szegény nép számára épültek a nedves istállólakások helyébe bérházak, itt a kereskedő házak bizonyították az iparosodó Kanizsa új arculatát. Ekkor már nem élt az a hűbéres időkre emlékeztető megkötöttség, hogy ha valaki ingatlanát el akarta adni, először a szomszédját kellett megkínálni vele. Innen, ahol ülünk, jól látható, hogy milyen szép a 2-es számú ház. Könnyen megkülönböztethető a többitől, hiszen homlokzata alul szalagdíszes, emeletét pedig áttört és állatalakos kőfaragás, vasrács díszíti. Ha egyszer arra járnak, menjenek be udvarába is! A vasalt kapuzaton át vaskos pillérek tartotta kapualjba érkezik, s mélázhat, hogy az egykori tulajdonos, Grünhut Alfréd, a gabonakereskedésből meggazdagodott bankár miért is gyűjtött érmeket, metszeteket. Talán azért, mert tudta, hogy az élet múlandó, s utódaink abból ítélnek, amit rájuk hagynak. Grünhut Alfréd tárgyai ma féltve őrzött kincsei múzeumunknak. A tér régebben is, ma is ünnepségeknek ad otthont. 1934 óta az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc ünneplésének színhelye, hiszen ekkor került ide a török-kút helyett Kisfaludy-Stróbl Zsigmond bronzszobra. A 48-as gyalogezred harcosait idéző kompozíció egyik alakja Petőfi, mint sárgapitykés, zöld hajtókás közlegény. A térre nemrég került vissza a turulmadár. Szembenéz a várossal, kitárt szárnyaival szinte mindnyájunkat szárnyalásra hív... Bné J990., november 2. K KANIZSA 3 „Néha k.-il a romantika" Zorán a Nosztalgia Kávéházban Kellemes orgánum, disztingvált előadásmód, biztos zenei tudás, igényes szövegűi, jól megírt dalok. Ez jellemzi Zoránt, a Liszt-díjas előadóművészt. Talán ezért népszerű mais. Nem ült fel mindenféle új divatnak. Zenei irányzatok jöttek és kimúltak ő megmaradt eredeti stílusánál. Jól tette. Ez illik egyéniségéhez. Egyszál maga, egyszál gitárral lép a közönség elé. Nem sokkolja a hallgatóságát, nem őrjöng a színpadon. Megjelenít. Egyénien, szuggesztíven, magával rag adó an. Most is ezt tette. Műsorában néhány újabb dal mellett elsősorban régebbi slágereit énekelte korszerű zenei kísérettel, ám az eredetihez hű felfogásban. Az Egészen egyszerű dal-lal kezdett. Amikor elénekelte a Romantikát, felidézve szülőhazája tengerpartjának varázslatos hangulatát, már együtt lélegzett vele a közönség. A Ne várd a májust, és az így is jót néhányan már vele dúdolgatták. Aztán egy Jósé. Feliciáno dallamot játszott akusztikus gitáron. Kitűnt, hogy mindent tud, amit ezen a hangszeren tudni lehet. Háromszor tapsolták vissza, s . előadás közben is szólt az ütemes taps. Valódi siker volt Kanizsán. A fellépés előtt beszélgettünk. — Általában, milyen közönségnek énekel? — Nagyon szívesen megyek főiskolások és egyetemisták közé, kellemes hangulatú bulikat csapunk együtt. Értik a dalaim szövegét... Kritikusok, mégis azonnal befogadnak. Hívnak középiskolások is, de hozzám hasonló korúaknak is énekelek, tehát széles a skála. — Sokfelé hívják? —Azok közé tartozom, akik elégedettek. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben csökkeni az emberek szórakozási kedve, elég meghívásom van, nem panaszkodom. — Meddig szeretne énekelni? — Addig, amíg olyant tudok produkálni, amire igény van, amire az emberek rezonálnak. —És ha nem énekel? Mitcsinál? — Kérdezze meg a széltől, mit csinál, amikor éppen nem fúj... Minden, amit csinálok a zenével kapcsolatos. Ha van időm, a komp-júteremmel bütykölök, barkácsolok, de valamilyen formában ez is a zenével van összefüggésben. — A családja hogyan éh meg a sok távollétet, arendszertelenséget? —Hála istennek, jól. Csakegész-séges aggodalom van a feleségemben, hogy épségben hazaérjek. Hét éves Szandra lányommal együtt várnak otthon a fellépéseim után. — Mit tart a mai zenéről, zenészekről, énekesekről? —Nem szívesen beszélek másokról... Mostanában sok tehetség tűnik fel, villámgyorsan, de sokuk ugyanolyan gyorsan el is tűnik. A mai zenészeknek nehéz a dolguk, mert óriási a konkurencia. Mi annak idején a hatvanas években, amikor indultunk, előnyösebb helyzetben voltunk, mert csak három együttes volt: az Illés, az Omega, és a Metró. A mai zenészeknek könnyebbséget jelentviszontaz, hogy kitaposott úton járnak, több a kiadó, a lemezgyár, és jó hangszerek vannak. Az a véleményem, hogy az értékes zene megmarad, és a tehetséges előadó is talpon marad. Sok nagy név évtizedek óta tartja magát. Hogy a maiak közül ki tetszik? Talán a Rózsaszín Bombázók. Igényes hangszerelésű, jó ízlésű zenéjük van — mondja, és siet a színpadra. Zorán nem változik. Zenéje és szava őszinte és mértéktartó. Állócsillag a popzene égboltján. H.M. .................. Olvasta...? Lázár Ervin (1936) -A Franka Cirkusz: Hangjátékok Lázár Ervin felnőtt olvasóknak szánt hangjátékait az íróra oly jellemző mesei világ és valóság összeolvadása, egyidejűsége jellemzi. A Krimi meseszerű szerelmi történetét a valóság szürke sivársága ellenpontozza, ahol az önzés, féltékenység, durvaság uralkodik, míg a Capriccio álomvilága a hajdani gyermekkortidézi az alkoholistává züllőtanár számára. A Lenn a kútban öregasszonya is a révedezés világába húzódik a férjét betemető kút körül, a tanyáján, ahonnan már csak a halott állandóan jelenlevő emléke miatt sem mozdul. A Nők parasztudvaronkétmagányos nő, akemény, erőszakos természetével a családját tönkretevő nagymama és a család elől a városba menekülő unoka találkozásának története, akik büszkeségükkel végül is elvágják az utat egymás megértéseelől. A hang hőse az automatizált gépek közt egyszer csak rádöbben végletes és sivár magányára, de ekkor felfigyel a szíve dobogására, „a hangra", amely megzavarja az automatika egyhangú zakatolását. kiÓ,be szép az élets minden más madár író hősénél váratlanul megjelennek fantáziájának alakjai — követelve, hogy örökítse meg őket. S mi mást is tehet erre egy író, mint hogy leül az írógépéhez. Az Utazás a vörös lovon családjában pedig megjelenik a férj ifjúkori barátja, és a szolid, megbízható, pedánsan rendes házasemberből előbújik a gyerek, a felesége legnagyobb megdöbbenésére. A Puskin utcai mesterdalnokok egy rádió pályázatra készült. A feladat mind a négy felkért író számára azonos volt: két nő és két férfi szereplőre kellett darabot írniuk, akiket a mű folyamán el kellett tüntetni. Lázár Ervin a felkérés, a felkészülés perceit örökítette meg. A Rendhagyó baleset című játékban egy kicsit bolond fiú halálát követő munkahelyi vizsgálat során bontakozik ki a kollektíva élete, az emberek egymásra utaltságának, szolidaritásának fontossága. Végül a Hol van Amarilla? megint a fantázia birodalmába vezet. Három fiú elindul, hogy kiderítse, mi van a titokzatos kőfal mögött, ahová Amarillát is elhurcolták kislány korában, de a fal túloldaláról láthatatlan alakok lövöldöznek rájuk, így a rejtély megfejtetlen marad. A könyv jól illeszkedik Lázár Ervin életművébe, s a gyermekvilág után éles fénnyel világít a felnőttek kuszáltabb, gyakran megfejthetetlen titkaiba. 10 r KANIZSA I I''J''iO. nuvembcr 2. A Batthyány-gimnázium Október 20. szombat Jubilálok — közelről A három ifjú hölggyel a gimnázium aulájában találkoztam. Frissen, az örökszép diákünneplőben, matrózblúzban, üdítős ládákat fuvaroztak. Koronczai Erzsi, Pásztor Kati és Andor Mária a 4/E osztályból egy pillanatra megállt, hogy a riporter kérdésére válaszoljon. — Már májusban körvonalozódott a jubileumi rendezvények programja. Tudtuk, hogy az egykori híres tanítványok közül kiket látunk vendégül. Mindnyájunkra nagy hatással volt a délelőtti ünnepély, az öregdiák Takács János elfogódottsága. Biztos, hogy szívünkben megőrizzük ezeknek a napoknak az emlékét—mondta Erzsi. Kicsit vitatkoznak azon, hogy mi volt a legérdekesebb, aztán közösen megállapodnak, hogy a „4.C.62 alapítvány". Érdeklődő tekintetemre meg is magyarázzák, hogy az 1962-ben végzett 4/C osztály alapítványt lett a kiemelkedő tanulmányi eredményt elért iskolatársak részére. Egy lesötélítelt teremből kihallatszik, hogy az elégedett ifjak éppen az előadó humorát nyugtázzák. Juhász Roland, a 3/B-ből fülig pirosan lelkesedik az öregdiák viccein, amiket a lézerszike használatának vetítőképes előadása közben bőven hallhat. —A lézerhasználatafizika érdekes része—közliafiú—, sengem ez nagyon érdekel. A Szegedről érkezett egyetemi tanár előadó a diszkók világának bemutatása után most éppen az orvostudomány rejtelmes, a fizikához szorosan kapcsolható területeiről tart élvezetes előadást. Nevetés hallatszik a szomszéd teremből is, ahol Berke Szilárd, a 3/C-ből és kis társasága éppen videót néz. Mivel szívélyesen invitálnak, néhány percet elidőzök közöttük. Éppen a norwichi High School diákjainak dixiland muzsikáját hallgatják. Angol diákok ők, akik a nyugati nyelv oktatását szolgáló nemzetközi kapcsolatok révén már jártak a gimnáziumban. A két iskola között egyébként az együttműködés egyre gyümölcsözőbb. A lépcsőfordulóban futok össze Balázsovits Lajos színművészszel. Fiatalosan, éppen több lépcsőt átlépve haladna el mellettem, de kérésemre megtorpanik. — A 60-as évek első felében tanultam ebben az iskolában — mondja. — Akkor, amikor az egész ország elzárt, szellemiségét illetően pedig bezárt volt. A beszorítottság érzését oldották fel tanáraink, akik az emberséget, az átvészelni tudást éppen úgy átadták, akárcsak Szophoklész gondolatait. Én elmondtam, hogy örömteli diákéletet éltem. Hogy milyen most az iskola? Leginkább a 15 éves leányom után tudom: mint egy nagyüzem. Nem jó ez, nem jó, ha a bensőséges, vidám diákélet üzemszerűvé válik. Egyébként örülök, hogy szülővárosomnak van egy hetilapja. Küldjön néhány példányt belőle, hadd ismerkedjek a mai kanizsai élettel, problémákkal egy kicsit! A „felvállal" és az „elvállal" szó megértésének kérdése vitt a 2. szekció színhelyére. Büky László szegedi egyetemi docens előadásában a nyelvi minták követésének hátrányait sok-sok példával és éppen egy szemléletes rajzzal illusztrálta. A népes ifjú és idősebb hallgatóságrespektáltaahajdanidiákból lett tan székvezető nyelvész . eszmefuttatását, tételesen azt, ha egyszer egy szó divatos lesz, mint felfüggesztett kolonc kileng a helyéből, s hosszú idő telik el, míg helyrebillenik. Ilyen szó a „felvállal" manapság. Nagyszabású ünnepségsorozattal emlékezett meg fennállása 225. évfordulójáról a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola. Október 20-tól 22-ig 3 napon át találkozhattak, közösen ünnepelhettek, emlékezhettek az öregdiákok, a tanulóifjúság és a város lakói. Bizonyára minden résztvevőnek emlékezetes marad a HSMK-ban tartott jubileumi iskolai ünnepély, az intézmény énekkarának gyertyagyújtása, az öregdiák Takács János meghatottságtól elcsukló hangja. Zsoldos Ferenc tanácselnök — egykori tanár és iskolaigazgató — méltán és joggal szólt az 776 tanulóhoz, hogy ápolják az értéket, és tisztelettel forduljanak az ősök felé, reménységgel tekintve a jövőbe. Október 20-a óta a nagymúltú intézmény aulájában mindenki elhalad majd az új névadó, az iskolaalapító gróf Batthyány Lajos nádor mellszobra előtt. Rétfalvi Sándor Munkácsi-díjas szobrászművész fehérmárvány alkotása egy köztiszteletnek örvendőkiváló ferfiútállítelénk, aki a kortárs szavai szerint a hatalomnak és az erőszaknak nem volt híve, s nemcsak címerében, szívében is hordta az oltalmat és az irgalmat. Batthyány Lajos az utolsó Takács János beszédét mondja. Ez valóban választott magyar nádor nemesen cselekedett, amikor 1765-ben „nyilvános iskolát" alapított, s a tanítást a piaristakegyesrend-re bízta. Sokat jelentett akkor ez a gimnázium, hiszen három megye, Vas, Zala és Somogy küldte ide tanulni vágyó ifjait. Büszke komolysággal tekinthet a gróf az utódokra, hiszen Deák Ferenc útmutatása örökérvény-nyel él e falak között: „Nem elég a gyermeket gépileg tanítani a kiszabott tanulmányokra, lelkét, szívét is ki kell művelni, mert csak így lehet derék, értelmes, nemesen érző, jellemteljes férfiú, s honpolgár. A nevelést, sőt még a tanítást is a gyermekeknek testi és lelki erejéhez, tehetségéhez, s hajlamaihoz, egyszóval egész egyéniségéhezkell alkalmazni"; A piarista gimnázium ezt tette. A 225 év egy iskola történetében jelentős idő. Az intézmény helye, szerepe, arculata,sőtneve is többször változott. Az aulában elhelyezett kiállításból megtudhatja, ki betér, hogy az intézmény 1765-től Nagykanizsai Kegyes-rendi Római Katolikus Gimnázium, 1948-tól Általános Gimnázium, 1950-től Irányi Dániel Gimnázium, 1957-től 1990-ig pedig Landler Jenő Gimnázium néven működött. A kemény követelménycketállító és hagyományosan liberális szellemű intézmény olyan tanítványokat nevelt, mint Fejtő Ferenc író, Ágoston György és Tüskés Tibor író. Neves öregdiákok adtak egymásnak és a tanulóifjúságnak randevút az első nap délutánján ésamásodiknap estéjén. Az első napon azért, hogy tudományos előadásaikkal, visszaemlékezéseikkel perspektívát adjanak a mai tanulóifjúságnak, hangoztatva, hogy önmegvalósulásukat nem gátolja, inkább segítheti a hajdani piarista gimnáziumban honos szigorú rend, fegyelem és magas követelményrendszer. A második nap estéjén, a banketten, egy szabadelvű ka- 1990. november 2. Q KANIZSA J 11 ünnepén történelemnyi idő valkádban, jóízű beszélgetések közepette emlékezett ifjú korára, életpályájára polgárfiú és parasztgyerck, zsidó, keresztény, katolikus és református, hiszen együtt jártak 40—30 vagy 20 éve, s így vagy úgy, nyomot hagyott rajtuk az intézmény falain belül eltöltött idő. A jubileumi ünnepségek adtak otthont, keretet az éppen aktuális érettségi találkozóknak, az iskola baráti köre ünnepi ülésének, de sor került koncelebrá-ciós misére is a felsővárosi templomban, és megemlékezésre a városi köztemetőben, ahol a hajdani tanárok alusszák örök álmukat. A HSMK-ban tartott két gálaműsor nagyszerűen érzékeltette, hogy mennyi tehetséges fiatal tanul ma is az intézményben, s milyen sok szülő igényelte, hogy gyermekével együtt részese legyen a felemelő napoknak. Az évforduló tiszteletére a Batthyány-gimnáziumjubileumi érmét, Ördög Ferenc és Szebe-nyi Mária szerkesztésében pedig Emlékkönyvet adott ki. Sajnos 1967-től napjainkig nem folytatódott az a nagyszerű, minden neves iskolára jellemző hagyomány, hogy évkönyv, iskolai értesítő készült volna. így az Emlékkönyvben a nagy kihagyás miattakrónikaírástatörténctírói váltja fel, s két jeles zalai kutató tollából ismerkedhetünk az iskolatörténettel. Degré Alajos a 200. évfordulóra írta: „A nagykanizsai piarista gimnázium története (1765—1919)" című tanulmányát, ezt folytatta kortársunk, Kotnyek István, aki 1920—48-ig helyezteel az intézmény t részint akatolikus, részint az egész magyar oktatásügyben. Az utol só 25 év krónikája színes, eleven stílusban táija elénk a jogelőd Landler-gimnázium életét. Ez azonban nem pótolhatja az utóbbi 42 év iskolatörténetét. Ennek megírása még várat magára. Az Emlékkönyv szerkesztői, írói, a jubileumi ünnepség rendezői őszintén vállalták és igyekeztek továbbadni több emberöltő hagyományait és továbbvitelének igényét A XX. század végének diákja itt Nagykanizsán, nagy tanárok és nagy tanítványok sokaságának példájával erősítheti iskolájához, városához, nemzetéhez való tartozásának érzését. Faludi Ferenc Batthyányi köszöntő verssorai a jubileum utáni hétköznapokon mindnyájunkhoz szólnak. Az igazi diák Tudja, akarja is hasznát hazájának, Előmenetelét tartja sajátjának. Büki Pálné '' Október 21. N vasárnap O. Univ.-Prof. Dr. Károly Rédei úr asztalszomszedom volt az öregdiákok számára szervezett banketten. Egyenesen Bécsből érkezett haza, hogy résztvegyen a jubileumi ünnepségen. —Professzor Úr! Elmondaná, hogy mi hozta vissza?—kérdeztem. —Szívesen. 1951-ben ittérettségiztem. 1948-igmintpiaristadiák szigor és szeretet között nevelkedtem. Ez kihatott az egész életemre, emberi tartásomra. Nézzen körül! Ez az asztaltársaság negyedévenként találkozik egymással, nem feledve az együtt eltöltött diákéveket. Tudja, milyen volt a piarista kegyesrend? Demokratikus szellemű, nyitott, végtelen hazaszeretetre nevelő. Magas erkölcsiséget sugároztak. írja meg, a hála és a tartás hozott vissza Nagykanizsára! — hangzott a válasz. —Jelenleg milyen tudományos tevékenységet folytat? — 1974-ben meghívást kaptam Bécsbe, hogy hozzam létre a finnugor tanszéket az ottani egyetemen. Akkor én már itthon az MTA tudományos főmunkatársa voltam. Mint tanszékvezető egyetemi tanár finn-ugor nyelvészetet és magyar irodalmat tanítok. Lehetőségem van arra is, hogy a tudomány eszközeivel közvetítsek a burgenlandi magyar kisebbség, Magyarország és Ausztria között. Természetesen állampolgárságomat nem adtam fel, kettős állampolgárságú professzor vagyok. Azt adom tovább, amit ebben az intézményben kaptam: szakmai igényességet, önfegyelmet, hazafiságot és emberszeretetet. Milyennek szeretném a jövő iskoláját? Szellemében feleljen meg a régi piarista gimnáziumnak, tartalmában pedig alkalmazkodjon a modern kor igényeihez. Baloghné Békési Beáta tanítványból lett tanár. A vasárnap esti bankett zsibongó forgatagában alig találunk beszélgetésre nyugalmas sarkot. — Kedves Beáta! — szólok végre. — Szeretném veled zárni riportomat. A Te személyed összefoghatja azt az örök folyamatot, aminek meg-megújuló szakasza az ugyanabban az intézetben tanuló, majd ott tanító fiatal helyzete. —Igen, pályakezdővagyok. Szeptembertől volt iskolámban fizikát és matematikát tanítok. Először kutató szerettem volna lenni, de aztán úgy éreztem, hogy talán jobb lenne a tanítás. Emberileg egyre közeledtem hozzá. Néhány hét van csak mögöttem, de máris úgy hiszem, hogy jól döntöttem. Nekem nagyon kellemes diákéletem volt, jó szellemű osztályközösségben töltöttem el itt a négy évet. Volt osztályfőnököm most szemben ül velem a tanári szobában, s a segítség mindig adott. Elégedett embernek tartom magam .Azt csinálom, amit szeretek, s abban az iskolában, amit nagyon jó tanintézetnek tartok. Számomra ez valódi alma mater. * Nézem a bankett hullámzó tömegét. Huszonévesektől a hetvenesekig minden élctkör képviselve van. Közös vonásuk, hogy a múlton merengenek, a maguk élményei szerint emlékeznek az iskolára. A történelmi szelek erre-arra sodorták őket, de most visszatértek, egykét napra megálltak, kezet szorítottak, fényképeket, névjegyeket adtak tovább. Büszkék, hiszen kevés olyan oktatási intézménye van hazánknak, amelyik több mint két évszázadot megélt. S ők diákjai lehettek. Bnc A gimnázium nagykórusa. 12 - C KANIZSA ]) I99tt. nffvereter 2. A történelem sodrában Miklósfától Vancouverig AII. világháború már a vége felé közeledett. Miklósfán,. akkor még SomogyszentmiklósonMóí&/á«Oí családjában nap mint nap figyelték a frontról érkező híreket. A hat gyermek közül a három leány otthon volt, a két nagyobb fiú — István és József — az „orosz", fronton harcolt a II. magyar hadsereg katonájaként. A legfiatalabbat — Jánost — több falubeli fiatallal együtt behívták leventének. Nemsokára bevagonírozták őket, és elindították nyugat felé. A Don-kanyart kétszer megjárt István megelégelte a kilátástalan helyzetet, hazaszökött, és bújdokol-va várta aháború végét. József orosz fogságba esett, majd a Dalnoki Miklós Béla által a foglyokból szervezett új magyar hadsereg tagja lett a szovjetek oldalán. Egészen 1945 novemberéig, amikor leszerelték és hazatérhetett. A legkisebb fiú, akárcsak a mesében — ha akarta, ha nem — világgá indult leventetársaival. Később ő is fogságba esett — igaz, amerikaiba—és néhány keserves év után Anglia, majd Kanada lett az otthona. Szeretteivel, családtagjaival csak a napokban, több mint 45 év után találkozott újra. — Mint a legkisebb gyerek, a család kedvence volt. Miért nem igyekezett haza a háború végeztével? —kérdeztem Jánost, miután sikerült néhány percre kiragadnom a rokonok, ismerősök sokaságából. — Nem volt az olyan egyszerű, kérem. Falubeli levente társaimmal együtt bevagoníroztak, és elindítot-takNémetország felé. Német egyenruhába öltöztettek. Első „bevetésünk" Bajorországban, Regensburg mellettvolt, aholletiportattákvelünk a repülőteret, hogy a német repülők fel tudjanak szállni. Később Köln közelébe vittek és a Luftwaffe légelhárító ütegeihez osztottak be bennünket, miklósfai leventéket. Aztán, mikor jött az amerikai és angol hadsereg, persze szétoszlottunk, minden irányba elindultunk, azt se tudtuk, hová. Én észak felé mentem a többiekkel, s a holland határ közelében, Oldcnburgban estem amerikai fogságba. Franciaországba vittek, tizenegy helyen voltam fogság alatt, alig kaptunk enni, a franciáknak is alig volt élelmük, szóval éheztünk. Marseille mellett 3 hónapig a szabad ég alatt voltunk, nagyon megfáztam. Az ennivalónk itt a sós hal volt, amitha az ember nem eszik meg, éhenhal, ha igen, kimarja a gyomrát. Énmég mindig érzem a sós hal ízét ennyi év után is. —Mikor szabadult a fogságból? — Mint említettem, felfáztam, legyengültem, kórházba kellett vinni. 1946 nyarán így szabadultam a fogságból, és kerültem kórházba, Németországba. 1948 tavaszáig voltam kórházban a Fekete erdőben, közel a Duna forrásához. Innen kikerülve Angliába mentem, ahol szénbányában dolgoztam, több évig. — Családjával tartotta a kapcsolatot? Leveleztek? — Igen, leveleket, még fényképeket is küldtem, sőt csomagot is. Csak aztán a Józsi bátyámék írtak 49-ben, vagy 50-ben, hogy ne írjak, mert zavart keltek a leveleimmel. — Az úgy volt — kapcsolódik a beszélgetésbe a bátyja — hogy a párttitkár mondta, hogy ne írjon nekünk a Jani Angliából, mert még kuláklistára vesznek minket. Hát ezért írtuk neki ezt. Aztán mikor már enyhült a helyzet, újból írtunk neki. írtam Angliába, az utolsó munkahelyére, de mindig visszajött a levél, hogy ismeretlen, ismeretlen. írtam Pestre is a Vöröskeresztnek, Svájcba a Nemzetközi Vöröskeresztnek, de nem találták. Leveleztem egy Amerikában élő földinkkel is, aki megígérte, hogy megkeresi, de eredménytelen maradt. — Angliában 1954-ig éltem, de levelet, értesítést itthonról nem kaptam—veszi vissza a szótMátés János. — Összegyűlt egy kis pénzem, elmentem Kanadába. Vásároltam földeket, amelyeken fenyőfák voltak, majd vettem egy fíírészmal-mot, és el kezdtem deszkát vágni. ''57-ben, amikor a magyarok jöttek Kanadába a forradalom után, természetesen a magyaroknak adtam munkát, ha csak tehettem, mindig magyart fogadtam föl. Megtartottam a furészmalmot, amíg volt fa, aztánmikor kifogytam a fából, megnéztem az üzleti helyzetet, és 72-ben elcseréltem a fűrészmalmotmarhákért, azután marhákkal kezdtem foglalkozni. — Azok a magyarok, akik ''57-ben, s utána is még odamentek, mit meséltek Magyarországról, az itteni helyzetről? — kérdem. — Szinte semmit. Inkább a rádióból, a tv-ből, meg az újságokból tudtam meg, mi történik Magyarországon. — Józsi bácsiék nem adták fel a reményt, és tovább kutattak. Mikor következett be fordulat, és gyorsultak fel az események? —Tavaly márciusban itthon volt Kanizsán egy egyetemi tanár, akinek házai vannak Torontóban. Vele találkoztam, és elmondtam a problémánkat. Mikor visszament Kanadába, betette a hirdetést egy magyar nyelvű lapba, amelyik megjelenik mindenütt, ahol magyarok élnek. Egy-két hónap múlva kaptunk levelet egy ottani magyartól, aki megírta az öcsénk címét. Mindjárt írtam is neki, és tavaly augusztus 22-én meg is érkezett a válasz. Negyven év után az elsőhíradás. Micsoda öröm volt. Él a Jani! — Amikor tavaly megkaptam a bátyám levelét, először nem hittem a szememnek. Majd egy óráig csak néztem, néztem a borítékot, nem mertem felbontani se. Nem hittem a szemeimnek. Emlékeztem arra, hogy annakidején azt írta, ne írjál, mert csak zavarodást okozol a leveleddel. Nagyon meg voltam lepődve. Megismertem az írását a borítékon, és nem akartam hinni a szemeimnek, hogy talált meg ennyi év után. Mindjárt írtam, hogy amint tudok megyek haza. Eltelt egy év és Mátés János repülőgépre szállt, és október 22-én megérkezett Ferihegyre, ahol testvérei és rokonai várták. A tizenéves fiatalemberből kopaszodó öregúr lett, bátyjai a tömegbennem ismerték fel, mígnem Mátés József unokaöccse meglátva egy — a csomagvárónál integető férfit megszólalt: „Nézze már bátyja, ez az ember olyan mint maga!" Közel fél évszázad múltán ismét együtt a Mátés testvérek, az évtizedeken át eltűntnek hitt Jánoska rövid időre is — hazatért. Bacskay Zoltán Benzináremelés után... Törvénysértő tüntetés Már október 25-én érzékelni lehetett a városban, hogy benzináremelés lesz. A Vár úti és Balatoni úti benzinkutaknál napközben egyaránt többszáz méteres autóhad sorakozott tankolásra várva... Este aztán robbant a „bomba": a rádió és a tévé országgá harsogta, hogy október 26-án 0 órától az oktánszámtól függően 56—62 forintra emelkedik a benzin ára! Erre Budapesten villámgyorsan reagáltak a magántaxisok. A tévéhíradóban láthattuk, hogy hosszú sorokban vonulnak az Országház elé tiltakozni... Az esti, sőt éjszakai kitartó tiltakozás másnap, október 26-án reggelre országos tüntetéssé duzzadt, amely nem kerülte el Nagykanizsát sem. Reggel 8.30 óra tájban egy-két kivétellel valamennyi városba vezető illetve kivezető utat eltorlaszoltak a kanizsai taxisok. Délelőtt 1030 óra tájban személyes tanúja voltam a Béke úti „barikádnak". Egy teherkocsi és egy személytaxi a vasúti sorompó északi oldalán keresztbe fordulva bénította meg a forgalmat. Az útszakasz mindkét oldalán a különböző típusú jármüvek tucatjai vesztegelték tehetetlenül. A csoportba verődött gépjárművezetők idegállapota rendkívül feszült volt. Az egyik a bajok gyökereit, okozó Kádár-rendszert szidta; a másik a tehetetlen, az eseményekkel sodródó Antall-kormányt korholta; s volt, aki a kormányhivatalokban lévő és taktikázó szabaddemokratákat és reformkommunistákat gyanúsította... 11 óra: a Deák-téri taxiállomások kihaltak. Egyetlen taxi sem áll a „pla-tzon"... 11 óra 30 perc: a szerkesztőségből tárcsázom a 1 l-l 1 l-es telefonszámot, a Gábriel-taxi központját. Az ügyeletben lévő Tóth Péter diszpécser készséggel tájékoztat: — Városunkban valamennyi taxis egységesen szolidaritást vállalt a fővárosiak akciójával. Mintegy 80 gépjármű torlaszolta el a forgalmat a város peremrészein. A drasztikus benzináremelés nemcsak bennünket érint, hanem a ■ lakosságot is. Hogy akciónkmeddig tart, azt most nem tudom megmondani... Déli 12 óra: A harangszó után Déli Krónika a Kossuth Rádióban. Dr. Horváth Balázs belügyminiszter közzéteszi, hogy az 1990. évi ÜL Törvény alapján a taxisok tüntetése törvényellenes, ugyanis az akciót szervezők 72 órával korábban nem jelentették be akciójukat, és súlyosan megsértették a közúti közlekedés rendjét. A kormány álláspontja: nem függesztik fel, illetve nem változtatják meg a benzináremeléssel kapcsolatos határozatot! A rendőrség nem kíván erőszakot alkalmazni, viszont eljárást indít az országszerte rengeteg zavart szervezők ellen... A további fejleményekre következő lapszámunkban visszatérünk. (tih-o t<><>0. november 2. Q KANIZSA ^ 13 Mindenszentek estéjén felemelően szép a temető. Megszámlálhatatlan gyertyaláng világít, méltósággalhömpölyög a tömeg, csendes az áhítat... Ez a nap az emlékezésé, amikor az éleik lélekben találkoznak az üdvöziiltekkel. Aki csak teheti, kimegy a temetőbe, és a feldíszített sírokon gyertyát gyújt elhunyt hozzátartozói, barátai, ismerősei emlékére. Azokért pedig, akik valahol ismeretlen helyen,jeltelen sírban nyugosznak, vagy sírjuk sincsen, mertkegyetlen halállal haltak, a temetőkeresztjénél, vagy a közös emlékműnél gyújtunk gyertyát, mondunk fohászt. A keresztény egyházak az I. évezred 835. esztendejétől november elsején, mindenszentek napján a halottakra emlékeznek. Eredetileg azoknak a halott lelkeknek az ünnepe volt ez, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. Nem tudjuk, hogy az ünnep népi szokásai mikor alakultak ki, de a sírok megtisztítása, virágokkal díszítése és a gyertyagyújtás általánosan elterjedt. Szokássá vált az esti otthoni gyartyagyújtás is. A lakásokban annyi gyertya fénye lángol, ahány halottja van a családnak. November másodika halottaknapja, a katolikus egyháztanítása szerint a tisztítótűzben szenvedőlelkek emléknapja. Mindenszentek és halottak napja azonban éleiké is, akik a gyertyalángos temetőkertben is hiszik, hogy az „életet hátra tekintve lehet megérteni, de élni előre nézve kell". H. M. Jönnek a hideg napok! Hevesi Sándor Művelődési Központ November 3: Műv-ház-buli, 18—23 óráig. November 6: Börzsönyi Kollarits Frenc festőművész kiállítása (a kiállítás nov. 25-ig tekinthető meg a kiállítóteremben). Megnyitó: 11 órakor. November 8: Az agykontroll kritikája a jóga tükrében címmel tanfolyam indul. November 7: Kezdj el élni! Stressz. Melyik az Isten igazi egyháza? Előadás a felnőtt klubban 18 órakor. Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház November 3, 18 óra: MOBY DICK koncert. November 4, 10—12 óra: Számítógépes játék és videó, gyerekeknek. November 8,17 óra: Ifjúsági Zenei Klub. Kodály Zoltán Múveló''dési Ház November 7,17 óra: Nyugdíjas Klub. „Távoli világok, távoli emberek" sorozat: I. Etiópia (videofilmes barangolás). Ifjúsági Ház November 8,14,30 óra: MESEBÉRLET előadás: „A fekete cilinder" címmel. A pécsi Bóbita-együttes mesejátéka. Helyó''rségi Klub November 6, 17.30 óra: Kálovicsné Molnár Zsuzsanna nagykanizsai népi díszítőművész IJÍMZÉS cs GYÖNGY c. kiállításának megnyitója a Mini-Galcriában (a kiállítás december 6-ig tekinthetőmeg vasárnap kivételével naponta 15—20 óráig). November 6,17.30 óra: Fejlett piacgazdaság — képzett menedzserek c. előadás a társalgóban, fővárosi előadóval. Apolló Filmcentrum: Apolló mozi: Előadások kezdete: 16,18 és 20 óra. November 2—4: Magányos erő (amerikai). November 2-án 10 órakor is! November 3—4, 14 óra: Robotzsaru 2. (amerikai). November 5—7: Rendőrsztori folytatódik (amerikai). Noverru°.r7-én 10 órakor is! November 8: Hajszál híján (amerikai). Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Csütörtök: Filmba tok napja. November 2: Herkules (amerikai, videó). November 3: Vörös Szonja (amerikai, videó). November 4: Szakaszvezető (amerikai, videó). November 5—7: Erik, a viking (amerikai). Matiné: November 4,14 óra: A dzsungel könyve (amerikai). A keleti városrészben sorra készülnek az utólagosfalszigetelések. A baj csupán az, hogy az eredeti építési terv a francia Riviérára szólt, a jelenlegi eljárás ezért aligha pótolja a szigetelés hiányosságait. A felhasznált vegyi anyag „megemészti" a betont, s így a fal jövendő állaga is veszélybe kerül. Fotó: Szakony Attila Kinizsi utcai helyzetkép Szeptember 15-én a tervezett gázvezeték-rekonstrukció még sehol, a táblák viszont állnak. Meddig? Fotó: Szakony Attila Asztalitenisz Az újonc és serdülő versenyzők megyei bajnokságát Nagykanizsán bonyolították le, amelyen a kanizsai versenyzők a négy bajnoki címből hármat szereztek. A kanizsai dobogós-helyezettek: Leányok. Újonc: 1. Csesztregi Eszter, 2. Mátés Eszter, 3. Szabó Melinda és Mátrai Mónika (mind Bútorgyár). Serdülő: 2. Gyimes Magdolna, 3. Mátés Eszter és Bagladi Zsófia (mind Bútorgyár). Fiúk. Újonc: 1. Lakics László (Üveggyár), 2. Kárász László (Tungsram), 3. Radics Bálint (Tungsram) és Sipos Norbert (Miháld). Serdülő: 1. Ileim Krisztián (Tungsram), 2. Horváth András (Tungsram), 3. Bicsák Attila és Lakics László (Üveggyár). Vívás A Rózsa úti csarnokban országos minősítő versenyt rendezett a megyei szakszövetség, amelyen népes mezőnyök vettek részt és színvonalas döntőkre került sor. A MÁV NTE vívói nagyszerűen. szerepeltek és eredményeikkel jelentősen gyarapították minősítő pontjaik számát. A női tőrözőknél Terszte-nyák Tünde, míg a férfiaknál a győztes Horváth András, valamint Pataki Zoltán külön is rászolgál a kiemelésre. Az országos versenyek győztesei, s a jobb kanizsai helyezettek. Újonc női tőr (8 szakosztály, 52 versenyző): 1. Kara Gabriella (BVSC), ...11. Tersztenyák Tünde, ...18. Lencse Beáta. III. osztályú férfi tőr (6 szakosztály, 52 induló, 4-es szorzójú, erős verseny): 1. Horváth András (a kanizsai fiú újra-vívás után, 5: l-re verte az MTK-s Ke-nesit), ...6. Pataki Zoltán, 19. Balázs Endre, ...28. Palotás Csongor, ...31. Kricsfalussy Ákos, 32. Bárczi Miklós. A végig kitűnően vívó Horváth 140 minősítő pontot kapott, ám a 32. helyen végzett kanizsai fiú is 6 pontot szerzett a nívós versenyen. Úszás Nemzetközi versenyen, Csehszlovákiában szerepeltek a Vízmű SE legtehetségesebb fiatal versenyzői. A Znojmóban sorrakerült versenyen a kanizsaiak 2 első, 2 második, 6 harmadik, 7 negyedik, 9 ötödik és 14 hatodik helyezést szereztek. Aranyérmes lett Szabó Dénes (100 m pillangó, 1:13,5) és Holló Adrienn (100 m mell, 1:26,3), ezüstérmet szerzett a 4x100 m fiú és leány vegyes-vál-tó, míg bronzérmes helyen végzett Horváth Ágnes (200 m vegyes), Szabó Dénes (200 m vegyes). Nagy Tünde (100 m gyors), Orbán Krisztina (100 m mell), Horváth Ágnes (100 m pillangó) és Szabó Dénes (100 m mell). Teke Az NB n. Nyugati csoportjában szereplő Sörgyár női együttese az őszi idényben elszenvedte második meglepő vereségét. A Majoros Istvánné játékos-edző vezette társaság legutóbb Pécsett, a PBTC ellen bukott el 6:2 (2251:2233) arányban. A versenyzők közül csak Némethné (405 fa) és Majorosné (401 fa) tűnt ki, míg a többiek tudásuk alatt teljesítettek. Az NB HL Nyugati csoportjában a kanizsai sportot az Üveggyár és a Sörgyár férfi gárdája képviseli. A csapatok a legutóbbi fordulóban győzelemmel vették az akadályokat, amelyek hazai környezetben szerepeltek. Sörgyár—Szombathelyi Építők 6:2 (2417:2367). Legjobb dobók: Tóth B. 423, Sziklai 417, Luk vár 406, Bende Zs. 405 fa. Üveggyár—Veszprémi Dózsa 5:3 (2439:2371). Ld.: Szerdahelyi 420, Illés 419, Magyar 418 fa. Győrött bonyolították le a korcsoportos területi egyéni bajnokságot, amelyen nagyszerűen szerepelt Bende Zsolt, aki az ifjúságiak mezőnyében 826 fát ért el, s ezzel bejutott a vidék-bajnokság döntőjébe. A városi tekézők szövetsége, élén Bende József vezetővel és lelkes segítőtársaival, nagy léptékkel dolgozik a jubileumi, 30. Olaj Kupa nemzetközi versenyelőkészítésével kapcsolatban. A minden bizonnyal záró Olaj Kupára mintegy 30 csapatot hívtak meg a szervezők, akik december 15—16-án a Sörgyári csarnokban rendezik meg a kétnapos kupaversenyt. Nevezési idő (november 9.) lejárta után készítik el a forgatókönyvet, s amennyiben népes mezőny gyűl össze, akkor a kanizsai csapatok már december 14-én megkezdik az Olaj Kupát. Kosárlabda Az NB II. Nyugati csoportjában szereplő MÁV NTE csapatai a legutóbbi fordulóban egyaránt vereséget szenvedtek, idegen környezetben. Szombathelyi TK—MÁV NTE 66:65 (33:37). Férfiak. Változatos és küzdelmes mérkőzésen a vasutasok 39 percen át vezettek, akik ellen az utolsó mp-ben dobott kosárral kerekedtek felül a főiskolások. Ld.: Ilartai 22, Kálovics 15, Simon 14. ZTE-Ságvári DSK—MÁV NTE II. 63:31 (23:18). Nők. A két fiatal együttes találkozóján a II. félidőben biztosan húzott el az egerszegi csapat. Ld.: Dómján 11, Csordás 10. A MÁV NTE sokat tesz a női utánpótlás érdekében. Ennek egyik bizonysága, hogy a leány serdülő csapat, első alkalommal, bekapcsolódott a Budapest serdülő bajnokságba (játéklehetőség kell, más megoldás nem volt, mint a fővárosi sorozat), ahol rendszeres és folyamatos versenyeztetés biztosított. A kanizsai lányok jói mutatkoztak be, . az 1-4. fordulóban valamennyi ellenfelüket legyőzték: MÁV NTE—EGIS-OSC 76:43 (36:22). Ld.: Mayer 19, Pintér 14. MÁV NTE—MTK-VM C-csapat 53:49 (29:25). Ld.: Pintér 18, Mayer 12. MÁV NTE—Tungsram SC72:37 (38:13). Ixl.: Ülöröplabda A nagykanizsai Hamburger SK vezetése november 3-án (szombaton) rendezi meg hagyományos versenyét, a Dl. Ülőröplabda Nemzetközi Kanizsa Kupa küzdelmeit. A nagyszabású nemzetközi tornán várhatóan 10 csapat szerepel, köztük holland, finn, észt és jugoszláv együttesek. Természetesen itt lesznek a magyar élcsapatok, a bajnok Nyíregyháza is. A résztvevő csapatok holnap 8,30 órakor kezdenek a Cserháti SZKI sportcsarnokban, ahol két pályát alakítanak ki. A csapatok két csoportban körmérkőzéses rendszerben mérkőznek, majd helyosztókra kerül sor. A kanizsai „házigazdák" mintaszerűen felkészültek a nívós versenyre, akik számos segítséget kaptak a torna megrendezéséhez. Rajt az OB l-ben A nemzetközi Kanizsa Kupára és az OB I. osztályú csapatbajnokságra ké- A városi sakk szakszövetség rendezésében megkezdődött a 9 fordulós, svájci rendszerű egyéni nyílt bajnokság küzdelemsorozata, amelyet a Somogyi B. úti Dédász étteremben bonyolítanak le. Amintegy lOezerforintösszdíjazású bajnokságon a Tungsram és a MÁV NTE versenyzői vesznek részt. Ez utóbbiak színeiben versenyez Csorba és Kovács K., míg a többiek a lámpagyáriak. Eredmények: 1. forduló: Bellán—Domsa Valéria 1:0, Sziva—Csorba 1:0, Papp— Simon 1:0, Kassai—Kovács K. 1:0, Kercs-marics—Tamás 1:0, Lenkei—Sipos 1:0, Vellák—Horváth 1:0, Vlasics—Hegedűs 1:0. 2. forduló: Sziva—Vlasics 1:0, Kassai—Vellák 1:0, Kercsmarics— Lenkei 1:0, Simon—Bellán 0:1, Dom- Fáczán 18, Mayer 14, Hajdó 14. MÁV NTE—BSE 55:31 (28:19). Ld.: Hajdó 18, Mayer 14. A városi mini-bajnokság eredményei a leányok mezőnyében: Rozgonyi II. — Zrínyi 43:38 (17:24). MÁV NTE vegyes — Hunyadi 52:42 (16:26). Tanácsköztársaságtéri—Andrejka 31:31 (16:16). szülő Nk. Hamburger SK több mint 1 hónappal ezelőtt látott munkához. A bajnokságban és a kupában is ezüstérmes kanizsaiak változatlan kerettel és Szvetkó Tamás edző irányításával dolgoznak. Heti edzéseiket az új „otthonban", az Andrejka általános iskolában tartják. Az új bajnokság esélyese a kitűnő erőkből álló Nyíregyházi Piremon csapata, amely mögött három csapat is nagy küzdelmet folytat az ezüstéremért. A zalaiak várhatóan a Vásárosnamény és a Pécs csapatával vívnak nagy harcot, de a kanizsaiak bizakodnak, hogy ebben az új bajnokságban is meglesz az ezüsté''-rem. Az ezüstérem kiharcolását a következőktől várják: Balogh, Czimmermann, Pölcz, Pőcze, Földi J., Földi B., Varga, Kardos, Szomjasné, Perneczki. A csapat a fővárosban kezdi meg bajnoki szereplését, majd ősszel Tatabányán és Pécsett is tartanak fordulót. A kanizsai versenynapra majd a jövő év tavaszán kerül sor. sa—Papp 0:1, Csorba—Hegedűs 0:1, Tamás—Sipos 1:0, Kovács—Horváth 1:0. 3. forduló: Papp—Kercsmarics 0:1, Simon—Sziva 0:1, Bellán—Kassai 0:1, Vellák—Vlasics 1:0, Lenkei—Kovács 1:0, Sipos—Csorba döntetlen, Horváth—Domsa 0:1. 4.forduló: Sziva—Vellák döntetlen, Lenkei—Papp 0:1, Hegedűs—Bellán 0:1, Vlasics—Kovács 1:0, Domsa— Tamás 1:0, Sipos—Simon 0:1. 5. forduló: Kercsmarics—Sziva döntetlen, Pap—Kassai döntetlen, Bellán—''Vellák 1:0, Vlasics—Lenkei 0:1, Domsa—Hegedűs 1:0, Tamás—Csorba döntetlen, Horváth—Sipos 0:1. Az élcsoport állása az 5. forduló után: 1. Sziva és Bellán 4-4, 3. Kercsmarics (1 függő), Kassai (1) és Papp3,5-3,5 pont. Nemzetközi Kanizsa Kupa Szivo vezet a városi egyéni bajnokságon Úszás Kanizsán maradt a Kanizsa Kupa Emlékezetes egy hét Romániában A MÁV NTE labdarúgó csapata az elmúlt hetek egyikén Romániában járt Kovászna város vendégeként. A nyár folyamán Nagykanizsára látogatott romániai csapat vendégszeretetét élvezték a vasutas focisták, akik egy hetet töltöttek a kellemes városban. A meleg hangulatú, baráti találkozón kellemes fogadtatásban volt részük a kanizsai focistáknak, akik ott tartózkodásuk ideje alatt két alkalommal pályára is léptek. A házigazda Kovászna III. osztályú csapatával 0-0-ás döntetlent értek el, míg a szomszédságban lévő Zágon — Mikes Kelemen szülőfalujában — 4-4 volt az eredmény. A csapat edzője, Szalai Zoltán: — Október 10-én indultunk útnak és a magyarországi kilométerek megtétele után Arad— Déva—Nagyszeben—Brassó és Kovászna útvonalon értünk célba. Kellemesfogadtatásban volt részünk, igazán nem panaszkodhatunk, a vendéglátók min-denbenakedvünkbenjártak. Úgy reméljük, hogy a kapcsolat to- vábbra is fennmarad, sőt reményünk van arra is, hogy Kovász-náról két vendégjátékos még a télen hozzánk kerül. Már voltak próbajátékon és ha az engedélyt megkapjuk a román szövetségtől, akkor mindkét fiút leigazoljuk. —Nagyon kellemes egy hetet töltöttünk Romániában — mondta Kiszeláklstván szakosztályelnök, majd így folytatta.— Vendéglátóink a városi programon kívül kirándulásokat is szerveztek részünkre, így voltunk Kézdivásárhelyen,Brassóban és kirándultunk a Szentkozma-tóhoz is. Az ottani viszonyokhoz képest kitűnő volt a szállás, ellátás, így például a fürdőhely egyik patinás szállodájában kaptunk helyet. Kanizsa város testvérvárosával, Kovásznával továbbra is fenn kívánjuk tartani a kapcsolatot, hiszen ez mindkét fél szándéka. Ennekmegfelelően a kovásznai labdarúgó csapat jövő év tavaszán ismét Kanizsára látogat, melynek során szeretnénk viszonozni azt a barátságot, amelyben ők részesítettek bennünket. — kz — A Vízmű SE vezetése első alkalommal, hagyományteremtőként rendezte meg a Nemzetközi Kanizsa Kupa úszóviadalt. A fedett uszodában sorrakerült kupaversenyen 7 egyesület közel 200 versenyzővel képviseltette magát. A kanizsai fiatalok remekül szerepeltek, akik 6 első, 4 második és 4 harmadik helyet szereztek, s ezzel megnyerték az összesített pontversenyt és a győztesnek kijáró Kanizsa Kupát. A legjobb helyezést elért kanizsai versenyzők. 100 m úttörő leány pillangó (18 induló): 1.Horváth Ágnes(1979-es születésű) 1:17,25,2. Holló Adrienn (1979) 1:17,93, 3. Révész Katalin (1980) 1:21,56mp. lOOmúttörőfiú pillangó (26 induló): 1. Tompa Dávid (Szeged) 1:09,62, ...4. Révész Tamás (1977) 1:12,84, ...6. Szabó Dénes (1978) 1:14,34 mp. 100 m gyermek leány gyors (16 induló): 1. Nagy Tünde (1977) 1:05,85, ...5. Ruzsinszky Edina (1977) 1:11,70 mp. 200 m gyermek fiú gyors (28 induló): 1. Szabó Szilárd (1975) 2:13,50 mp. 100 m delfin leány vegyes (14 induló): 1. Sulyok Melinda (1981, Pécsi TÁSI) 1:31,66, ...4. Süle Orsolya (1982) 1:40,24mp. 200 m úttörő leány mell (18 induló): 1. Holló Adrienn (1979) 2:59,20, ...3. Horváth Ágnes (1979) 3:20,56, 6. Tóth Krisztina (1980) 3:25,86 mp. 200 m úttörő fiú mell (29 induló): 1. G. Jurák (Celje, Jugoszlávia, 1977) 2:44,23, ...3. Révész Tamás (1977) 2:53,96, 4. Ludvig Viktor (1977) 2:59,36 mp. 200 m delfin fiú vegyes (20 induló): 1. Jakab Norbert (P. TÁSI, 1979) 2:56,43, ...4. Karácsony Tibor (1979) 3:05,02, 5. Wittman Gábor (1979) 3:05,76 mp. 100 m gyermek leány hát (14 induló): 1. Óvári Ágnes (Pécsi NK, 1977) 1:14,50,2. NagyTünde(1977) 1:18,33, ...5. Simon Timea (1977) 1:22,57 mp. 100 m béka fiú mell (18 induló): 1. Takács Gábor (ÉVSE, 1981) 1:40,86 (új megyei békacsúcs), ...6. Révész Viktor (1981) 1:50,73 mp. 200 m úttörő leány vegyes (17 induló): 1. Holló Adrienn (1979) 2:48,88, 2. Horváth Ágnes (1979) 2:52,05, ...5. Révész Katalin (1980) 3:01,50 mp. 100 m serdülő leány mell (15 induló): 1. Heréb Mariann (P. TÁSI, 1975) 1:20,40, 2. Orbán Krisztina (1976) 1:21,26 mp. 4x100 m fiú gyorsváltó (béka-delfin-úttörő-gyermek), 12 csapat: 1. Pécsi TÁSI 4:36,39, ...3. K. Vízmű „A" (Révész Viktor, Karácsony Tibor, Révész Tamás, Szabó Szilárd) 4:49,66 mp. 4x100 m leány gyorsváltó (delfin-úttörő-gyermek-serdülő), 7 csapat: 1. K. Vízmű „A" (Süle Orsolya, HorváthÁgnes, Nagy Tünde, Orbán Krisztina) 4:55,77, ...4. K. Vízmű „B" (Major Zsófia, Holló Adrienn, Ruzsinszky Edina, Simon Timea) 5:29,31 mp. <-gh) Diáksport Pályán az utánpótlás A városi diáksport bizottság szervezésében sorozatban zajlanak a városi döntők, aziskolák több sportágban mérik össze tudásukat. Az atlétika városi ötpróba döntőjére 11 fiú csapat és kilenc női nevezett. A fiúknál az Andrejka iskola bizonyult a legjobbnak, megelőzve a Péterfy és a Hevesi iskolát. A lányok mezőnyében viszont a péterfysek voltak az elsők, őket a Hevesi és a Palin követi. Eredmények. Egyéni. Lányok: 1. Koszorú Szilvia (Palin), 2. Bocskai Katalin (Hevesi), 3. Lehota Judit (Péterfy), 4. Szabó Krisztina (Palin) 5. Sági Krisztina (Hevesi). Fiúk: 1. Boa Csaba (Andrejka), 2. Kandár Zoltán (Péterfy), 3. Muzsi Gábor (Hevesi), 4. Ramocsa Krisztián (Hevesi), 5. Árkus Krisztián (Andrejka). Csapat. Lányok: 1. Péterfy 1910, 2. Hevesi 1743, 3. Palin 1630, 4. Hunyadi 1598. 5. Rozgonyi 1519 pont. Fiúk: 1. Andrejka 2126, 2. Péterfy 2004, 3. Hevesi 1998,4. Tanácsköztársaság 1799, 5. Zrínyi 1632 pont. A gyönyörű helyek egyike, ahol a vasutas focisták jártak: Brassó—Pojana síparadicsom. Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervezőszerkesztő: Kerkai Szilárd. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. cm. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, MartonGyörgyl, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PIIF/266/Z/1989. Teijeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivauiokban és a kézbesítőknél. Román labdarúgókkal erősít a MÁV NTE? Szeplők a városon „Az út baloldalán elhanyagolt terület égig érd bozótossal, egyre magasodó, terebélyesedő szemétheggyel. íme, a nulladik hegyhát! Jó lenne tudni kik, mikor, miért ide hordják a hulladékot...?" (Cikkünk a 11. oldalon.) II. évfolyam. 45. szám 1990. november 9. Ára 9.60 Ft Megjelenik minden pénteken A taxisok egyelőre nem emelik a tarifát < Az üzemanyag árának liberalizálásáról szóló törvény hatályba lépéséig a szervezett magántaxis vállalkozások résztvevői nem változtatnak a jelenlegi tarifákon — közölte az MTI munkatársával Peredi Péter, a Magánfuvarozók Országos Ipartestületének titkára, cáfolva ezzel a Kurírban megjelent, a tarifaáremeléssel kapcsolatos hírt. Hozzáfűzte, hogy a tarifák módosítása — felemelése — elkerülhetetlenné válik az öj üzemanyagárak életbe lépésekor, egyelőre azonban énnek mértéke nem ismeretes. (MTI) TARTALOMBÓL^ Kanizsai barikádok (3.oldal) Jönnek a jugoszlávok (4-5. oldal) Koszorúzás a hősi emlékműveknél A Nagykanizsai Thury György Gépesített Lövészdandár hivatásos- és sorállománya Halottak Napján koszorúzott a II. világháborúban elesettek Hősi Emlékművénél és a Szovjet—Bolgár Hősi Temetőben. A Hősi Emlékmű és a temető helyreállításában, valamint rendben tartásában a katonák részt vettek, s ezt a jövőben is vállalják. Vállaljuk továbbá a helyőrségben és a városkörnyéki községekben lévő I-II. világháborúban elesett magyar hősök emlékműveinek felkutatását, részt veszünk azok rendben tartásában, szükséges felújításában, továbbá — igények szerint — biztosítjuk a katonai tiszteletadással történő megemlékezéseket, koszorúzásokat. Magyar Honvédség Thury György Gépesített Lövészdandár Parancsnoksága Régi helyén a kiskanizsai könyvtár Miután aMóricz Zsigmond Művelődési Ház felújitásamegtörtént, újra eredeti helyén fogadja látogatóit a kiskanizsai fiókkönyvtár, amely 17 ezer kötettel és 44 folyóirattal hétfőn és szerdán 13-18, kedden és csütörtökön 10-18, szombaton pedig 8-12 óra között áll az érdeklődők rendelkezésére. KANIZSA VÁROSI HETILAP Útra kel egy „kismagyar" Megemlékezés halottak napján A Családi és Társadalmi Ünnepségeket Szervező Iroda november l-jén kora este a városi köztemető ravatalozójában halottak napi emlékműsort adott. A zenés-verses rendezvényben közreműködtek a Hevesi Sándor versmondókör tagjai. _; t KANIZSA 3 1990. November 9. Egy év a Kanizsával Emlékszem arra a szeptemberi délutánra—elmúlt egy esztendeje —-.amikor a Városháza termében összegyültünk. Láttam, hogy sok a meghívott, kevés lesz a választott. Az újságírás választottja. Pénz |meg akarat| az volt a működéshez, de kik fogják írni a lapot? Kevéske vita támadt a funkciók elosztásánál, de nem volt nagy a tolongás I Technikai kérdésekről is szó esett, hogy hol nyomják a Kanizsát, ki tördeli, meghogya9.60azugye lOforint. Aztán elindultunk. Most pedig számvetésre készülök, mint újságíró, és rá kell döbbennem, hogy amit tükröztetni próbáltam, azt ügyetlenül, néha rosszul csináltam. Senki sem kérdezett vissza például arra, hogy iskolások történelmi játékának apropójából a városunkban „járt" Mátyás király valóban azt tapasztalta-e, hogy a királyi (mit nem mondok?) tanács körül csak a fecsegés és a semmitmondás kapott lábra? Vagy miután a mozgolódó kisiparosokkal találkoztam, őszintén hittem-e amiről írok, amit az anyag, a szerszám és az ember örök kapcsolatának jövőjéről, s főként a nyereségadóról szóló törvény újratárgyalásáról mondtam, jól tudom-e. Azt ugyan mondták az ismerősök, hogy sokat politizál a lap, Az újságíró visszanéz mások meg épp az ellenkezőjét, de hát én azt úgy sem vállaltam fel. Szerkesztőm szerint csak azt írom meg, amit akarok, viszont azt hosszan, ezért gyakran meg is húzza a cikket. Ha meghúzza, lelke rajta, marad gondolatom elég. így aztán írtam a munkanélküliségről, a beiskolázásról, a nyaralásról, a női szépségről,4 színházról, sok más egyébről is. De keveset foglalkozásomhoz kapcsolódóan pedagógusokról és a gyerekekről. Az előbbiekről azért, mert túlérzékenyek, az utóbbiakról meg azért, mert túlságosan szeretem őket. Legszebb írásom mégis a gyerekekről szólt, a romániai iskolatársaknak könyvet csomagoló kis tanítványaimról. Lám, nem akartam, mégis megdicsértem magam. Egyszer szabad, hiszen a szerkesztőm ezt úgyis ritkán teszi. ^ Újságíró lettem háljbotcsinálta/, ugyan, met^nem tanultam, de hogy mit tartok a sajtó feladatának, az tl/tüd om: közreadni minden érdekes hírt, elmondani az emberek vágyait, meglátni mindent, feljegyezni nemcsak az eseményeket, azok indító okait is. Beszélni a közvélemény nevében, és beszélni a közvéleménynek. Munkámat a cenzúra nem akadályozta, nem is találkoztam vele. De olyan riportalannyal igen (háromszor is), aki „magvas" gondolatait a kinyomtatás előtt látni akarta. Helyes, gondoltam, így hát lapzárta előtt találkoztam a tanácsi osztályvezetővel. Megérte, mert segített. A másik eset azonban riportkodásom tévedése volt. A kétszeres találkozó ellenére a gyári fő-főember becsapott. Meg is érkezett válaszként az olvasói levél, bizonyítva, hogy környezetvédelmi ügyben nincs igazam. A harmadik kérelmezőnek, az ifjú pedagógusnak már nem engedtem. Nagyon vártam újságíró igazolványomat. Nem azért, hogy átlátszó tokjában el-elgyönyör-ködjem benne, a biztonságot akartam: ha az állampolgár kérdőre von, igazoljam magam. Itt aztán nagy meglepetés ért. Egy év alatt senkit nem érdekelt, hogy ki a kérdezgető, jogos-e az érdeklődés. Az igazolványt senki nem kérte. Most vagy sok embernek vagyok jó ismerőse, vagy bizalomgerjesztő módon kérdez-getek. Ezt nem hiszem. Inkább azt, hogy az emberek néha könnyelműen beszélnek, kitárulkoznak, és az újságot és íróját, ha nem is hatalomnak, de bajaikra egyféle megoldásnak tartják. Ehhez sokszor elég a beszélgetés lehetősége. Az igazolvánnyal már nem hitelesít semmit. Mert a sajtószabadságot úgy értette sok városlakó, hogy mindent elmesélt, csak a nevét nem adta. így aztán sok a névtelen hős írásaimban. Ugyan ki tudná megmagyarázni, hogy a szép szőke kozmetikus asszony, miért nem engedte felfedni kilétét? Vagy a diáklány, színházra várva? Az osztálytársaitól tartott? Ki tudja? Mindenesetre az embert megilleti inkognitójának szabadsága. Volt, akit egyáltalán nem az érdekelt, hogyan írok. — Ki is fejtette, amit most Irányi János szavaival tudok legjobban érzékeltetni: „...a hírlapok bírálati jegyzetei, pártérdek által lévén sugallva, csak a közönség elcsábítására szolgálnak". Ezt az úriembert csak a honorárium izgatta. De válaszolni neki. meg másoknak is tudok. Először is kívánom, hogy mint velem.^ „hasonló jókban" neki is legyen része, de eszembe jut a japán modern mese, melyben felismerték, hogy attól, hogy valakinek a zsebében piros könyvecske vagy Szóvivők nyilatkoznak Választás — tervek nélkül MDF Nem voltunk sem jobbak, sem rosszabbak a szeptemberi választásoknál. Követtünk el kisebb hibákat, de a politikai környezet változott, és ez nem kedvezett számunkra. Nem kell kudarcként értékelni a választás eredményét. Le kell vonni a tanulságokat, túl kell tennünk magunkat a „fiaskón". A tagság véleménye azonban megosztott. Készül a DKG-ban a Thúry György laktanya névadójának szobra. (Fotó: Szakony Attila) Vannak, akik egyenesen katasztrofálisnak nevezik ezt a szereplést. Meggyőződésünk, hogy a hibát nem a programban, a lakosság növekvő elégedetlenségében kell keresni. Mert valljuk be, a kormány eddig még nem sok ígéretét tudta beváltani. Helyhatósági szinten ellenzékbe vonulunk. Most megláthatjuk, mit tud tenni a győztes párt egy olyan helyzetben, ami most Nagykanizsán pénzügyi és gazdasági téren kialakult. Egyedül az MDF az a párt, amely folyamatosan és állandóan kezdeményezi a párbeszédet más pártokkal, de eddig eredmény nélkül és ezt nagyon sajnáljuk. Véleményünk szerint ez a képviselő-testület most gyengére sikerült. De nem kíván pártharcokat a városban az MDF. Véleményünk szerint igencsak népszerűtlen határozatok elé kell néznünk. Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy a VTV és a sajtó is rendszeresen jelen legyen a sze- nátus ülésein, hogy mindenki láthassa az ott folyó munkát. MSZP Egyértelműen sikernek nevezzük a választást, mert szeptember 30-i választás óta 5 százalékkal növelni tudtuk a ránk voksolók számát, és akkor, amikor általános 10 százalékkal csökkent a szavazók száma. A szocialisták állásfoglalása az új képviselőtestületről az, hogy nem szerencsés az összetétele. Kevés a gazdasági szakember, pedig most rájuk lesz leginkább szükség, ezért szerencsésnek tartjuk, hogy a Szocialisták két gazdasági szakembert is be tudtak juttatni a képviselőtestületbe. Mindentel fognak követni, hogy a választásokon tett ígéreteknek megfeleljenek. Megnőtt a szakemberek ázsiója, mert közülük kevés jutott be a szenátusba. FNM (Független Nemzeti Mozgalom) Az FNM örömmel tapasztalta, hogy a program felületes ismerete ellenére (sajtó, szórólap, TV, pénzbeli segítség 1090. November 9. KANIZSA 3 ezer dollár van, még nem fog jobban úszni. Japánban az egész társadalom arra fordítja a legnagyobb gondot, hogy minden polgára tudjon úszni. Aki nem tud, azt a folyó közelébe sem engedik. Úgy ám! A számvetést készítő újságírónak az is vigasz lehet, hogy hányféle emberrel ismerkedett meg, s hogy érdekes megfigyeléseket tehetett. Hányszor volt kénytelen ismereteit bővíteni, ha helyt akart állni, közgazdaságtól városgazdálkodáson át környezetvédelemig. így kényszerültem betekinteni a tőzsdei ügymenetbe, a szakszervezeti önállósodás útvesztőibe, az egyházi működésbe, az S.O.S. lelki segélyszolgálat ügyeibe, de a „fagylalt történelembe" is. Beszélgettem népművelővel, taxissal, üzemi közönségszervezővel, vallásos szülővel, gyémánt diplomás pedagógussal, gyárigazgatóval, tanulóval, egyszóval az emberrel, azokkaljakik velünk élnek. Szavuk a közvéleményé volt, sjhogy csak egyszer kerültem a félreértések, szokásos magyar világába. Nem kellett résztvennem süketek párbeszédében, nem kellett átvennem a vakok látásmódját, s az ízeknek is ritkán éreztem mellékízét. Igaz, hogy az emberek gyakran kedvetlenek és indulatosak voltak, de akarván, hogy vaiaki napi gond-"jiükröl, is íijon. Ezt vállaltam én a Kanizsai hetilapban, ezt pró- bálom becsülettel teljesíteni. Legmesszebbre — szó szerint is értve — az Eszperantó forráshoz, a puchheimi cserkésztáborbajutottam. Nem is az újságírónak, inkább a pedagógusnak volt élmény és tanulság. S ha már a tanulásokhoz érkeztünk, akkor faTan felvethetem a hasznosság kérdését is. Hasznosnak tartja-e egy év után az újságíró, hogy csatlakozott azok elszánt csapatához, akik hittek abban, hogy ez a város életben tud tartani, történelmi hagyományaihoz híven egy hetilapot. Mert mi használni akartunk, s Kanizsán, a 90-es évek fordulóján éppen ezzel a lappal tudunk szolgálni. A Kanizsa egyéves jubileuma a magam csendes jubileuma is, s mint illik, ajándékot is készítettem. A „Látta már?..." sorozat egy egyszerű városlakó szemével néz szét, nem bocsájtkozik művészettörténeti, építészeti vagy történelmi eszmefuttatásokba, láttatni akar. Most ezen dolgozom. Napoleon szerint a sajtó a hatodik a nagyhatalmak sorában. A helyi sajtó nem igen akart nagyhatalom lenni, de felvállalta a tárgyilagosságot, a segítőszándékot, az információnyújtást. A kezdő újságíró csak azt kívánhatja újságjának, kollegáinak, és magának, hogy elkötelezetten, tiszta hittel dolgozhasson tovább. Büki Pálné nélkül is) jelentős számú választópolgárt nyert meg. Feladatunk programunk népsze-Aisítése és az önkormányzati munkát kritikusan figyelő és elemző tevékenység, valamint a lakosság tájékoztatása. A most felálló képviselőtestületet személyi összetételében nem tartjuk mindenben megfelelőnek. Bebizonyosodott, hogy nem az egyénekre, hanem a pártokra szavazott a lakosság. Az embereket a gazdasági bajok megoldása érdekli, megcsömörlöttek a politikától. Az FNM a legfontosabbnak tartja azok érdekében fellépni, akik most nem mentek el szavazni. Vállaljuk a valóban független jelöltek támogatását. Viszont szkeptikusok vagyunk a tekintetben, hogy közszolgálati alkalmazottak (orvosok, tanárok) önkormányzati feladatokat lássanak el. Ezt munkájukkal összeegyeztethetetlennek tartjuk. FKgP Nincsenek meg közöttünk azok az intellektuelek, akik az embereket meggyőzhették volna. Mi nem kerestünk pártonkívüli független jelölteket. Elmulasztottuk a kapcsolatfelvételt az MDF-el és a KDNP-vel. Mi csak támogatók lehettünk volna, minket senki nem támo- tíz gatott. Ennek ellenére nem tartjuk vereségnek a választást és gyorsan rendezni kívánjuk a sorainkat. Ilyen eredmény után csak felemelkedés jöhet. A földtörvény elfogadása után mindenki tisztán lát majd, akkor bizonyíthatunk. Sajnos csak a földdel foglalkoztunk és elfeledkeztünk a polgárokról, pedig a kettő szervesen összefügg. SZDSZ A helyi sikert a jól megválasztott jelölteknek, polgármesterjelöltünknek és pozitív választási kampányunknak köszönhetjük. Jókor és jó partnerekkel léptünk szövetségre a FIDESZ-szel. Nagyon jónak minősítjük a helyi sajtónkat is. El kell érnünk, hogy Kanizsa megyei jogú város legyen, s hogy az új önkormányzat az általa működtetett intézmények működésének feltételeit maximáli- : san biztosítsa. Feladat Kanizsa vagyoni helyzetének felmérése, ígérni csak a jövő évi költségvetési tervek után tudunk. Lényegében az fogja eldönteni lehetőségeinket és terveinket. (Az újságíró véleményét következő számunkban közöljük.) * A 43. számban, technikai okokból kimaradt anyag újraközlése. Időgép Kanizsai barikádok A benzináremelés úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. Magam is váratlanul csöppentem a blokádba úgy, hogy nem tudtam célomhoz érkezni. De ami volt, az véglegesen rögzült. 11 óra. Magyar út és a 7-cs főút elkerülő szakaszának csomópontja. Teljes a dugó, de egy kamion mögül tangóharmó-nikaszó hallatszik. Egy német turistabusz is foglya a blokádnak; a turisták kiszállnak a buszból és a tangóharmónika muzsikájára táncolni kezdenek: Invitálják bámészkodó hazánkfiait is. Sörösüvegeket bontanak és sűrűn kattognak a fényképezőgépek. így is lehet a nehézségeken felülkerekedni. Délután négy óra. Várkonyi úti vasúti felüljáró. Délelőtt kilenc órától senkit sem engednek át a taxisok, bár többször is ígéretet tesznek arra, hogy néhány percre megnyitják az utat. A hangulat feszült, mert a Gyékényes felé eső településeket csak ezen az egy úton lehet elérni. A Béke úti sorompónál akkora a barikád, hogy ott, ha akarnák sem tudnák megnyitani az utat. ^Van, aki reggel kilenc óra óta várja, hogy hazamehessen, eredménytelenül. Valaki „leadja a drótot", hogy a Szentgyörgyvári hegy felé kerülni lehet. Nosza, a taxisok CB-én utasítják a traktorosokat, hogy szántsák be a földút elejét. Gyönyörűi Szidnak is mindenkit, kommunistákat, MDF-et. (Ez utóbbit mindenki másnál jobban.) Egy férfi csak a kommunistákat „cikizi". Tetőfokára hág a felháborodás. Lehet, hogy provokátor az illető? Pánikszerűénél is „kotor". Az egyik taxissal azonban nekem is nézeteltérésem támad. Kedves barátomnak szólítottam és kértem, hogy engedjen át, mert 15 kilométerre lakom és a család vár. A válasza az volt, hogy nem enged át, mert ő értem is harcol, tehát várjak. Mellesleg megjegyezte, hogy a mentőkijáratban állok, és ha jön a mentő egy haldoklóval, akkor a beteg miattam halhat meg. Nem érti, hogy a mentőállomásról nem jön haldoklóval a mentő, érte viszont mehet. És ha mégis meghalna, az inkább a barikádok őrzőinek a bűne lesz, nem az enyém. Nem én torlaszolom el a felüljárót. Egy több kilónyi festéket viselő hölgy felháborodottan adja mindenki tudtára, hogy kiskutyáját nem tudja a harmadik oltásra az állatkórházba vinni. Amikor közlik vele, hogy a kutyuska a legkevésbé fontos, sértődötten úgy vonul el a helyszínről, hogy „fúj, micsoda emberek élnek itt!" Akárhogy is a demonstráció ilyen módja antihumánus cselekedet. Azokat büntetik a fuvarozók, akik tulajdonképpen sorstársaik. Azok, akik a rendelkezéseket hozták, ebből semmit nem éreznek. Nem mondom, hogy nem izzadnak bele saját áremelési ötletükbe, de ók ezután sem aggódnak majd, hogy ki tudják-e fizetni az üzemanyagot. Mindenesetre ez még nem demokrácia! Hiszen az áremelés stílusa igencsak emlékeztet arra, amit nagyon sokan szeretnének már elfelejteni. És ez megkérdőjelezi, hogy történt-e Magyarországon rendszerváltás! — Vízvári — Az év utolsó hónapjában adják át a Kanizsa Bútorgyár Béke úti telephelyét. Képünkön a befejező munkálatok folynak. (Fotó: Szakony Attila} c KANIZSA 3 1990. Nover ír Kanizsa Puchheimben Puchheim alig húszezer lakosú kisváros Bajorországban München közelében. A hatvanas években még háromezerötszáz fős falu volt, de a hetvenes évekre dup-lájáraduzzadl. Lakóinak számafolyamatosanemelkedik, bár az utóbbi időben apróbb megtorpanás tapasztalható a magasra szökött telekárak miatt. Ipari és adminisztratív jellegű város ez, ónálló közigazgatással. A hajdani falu családiházas település, az új rész emeletes- és toronyházakkal tűzdelt ipari város, melynek egyik csücskében épültek a gyárak, többek kőzött a gépgyár, filmgyár, fafeldolgozó üzem. Feltűnő, hogy az ipari övezet levegője is kristálytiszta, s egyáltalán az egész városban fontos a környezetvédelem. A bevásárlóközpont is zöldövezetbe épült. A széles, virágágyakkal szegélyezett utak nem egyenes vonalvezetésűek, hanem kanyargósak, hogy ne csábítsanak gyorshajtásra. A várost kerékpárutak hálózzák be, mert afelnőttek a munkahelyükre—beleértve a polgármestert is — a gyerekek pedig az iskolába kerékpárral járnak. A három alsótagozalos Iskola harminchárom, a felsőtagozatos iskola tizenhat tanulócsoporttal működik, és van még a városnak egy általános és egy reálgimnáziuma is. Puchheim polgárai nyolcvankilenc tavaszán elhatározták, hogy partnervárost keresnek Magyarországon. Azóta Zalakarossal és Kanizsával már formálódik az együttműködés. A vezetők megállapodtak abban, hogy a két települést bemutatják Puchheimben, mégpedig művészek alkotásain keresztül. Mindezt Gerencsér Tibortól tudtuk meg, aki a kanizsai tanács részéről koordinálja a munkát. — Úgy tapasztaltam—mondja—, hogy a németek részéről erős aszándék, hogy partnervárosi kapcsolatra lépjenek velünk. Kanizsa és Karos megnyerte tetszésüket, ezért minél előbbszeretnék realizálni elképzeléseiket. Együttműködők, segítőkészek, ötletgazdagok. Meghívásuknak eleget téve október negyedike és nyolcadika kőzött Zsoldos Ferenc vezetésével kulturális delegáció utazott Puchheimbe, Szekeres Emil, Ludwig Zoltán, dr. Straub Boldizsár, Kopcsándi Szilvia, Szilágyi Istvánné, Béli Józsefné, dr. Standl László, valamint a Kanizsa Táncegyüttes és egy karosi tánccsoport részvételével. Miután a vendéglátók nem protokolláris, hanem emberi kapcsolatteremtési szándékkal fogadtak, családoknál szállásoltak el bennünket. Rendkívül előzékenyek, udvariasak, vendégszeretők voltak. Másnap került sor a Kanizsáról és Karosról szóló film bemutatására, és a képzőművészeti kiállítás megnyitására. Az érdeklődés elképesztővolt. Művészeink: Járási Ildikó, Orvos Katalin, Farkas Zsuzsa, Kustár Zsuzsa, Ludwig Zoltán, Erdős László, Szekeres Emil, Lichteinwalter Zoltán alkotásai nagy sikert arattak, a filmet háromszor kellett levetíteni. A következő napon a két tánccsoport aratott nagy sikert. Lehetőségünk volt megismerkedni a várossal, kirándultunk Münchenbe, és egy közeli búcsújáró helyre, ahol véletlen szerencse ért bennünket. Találkoztunk dr. Habsburg Ottóval, aki hálaadó istentiszteleten vett részt. Készséggel beszélgetett velünk. Kinttartózkodásunk alatt többen kerestek kapcsolatteremtő szándékkal, például a sakkbarátok kőre, a Népfőiskola vezetője, a férfikórus vezetője. Úgy mondták, szívesen vesznek minden tőlünk induló kezdeményezést is, elsősorban egyletekre, klubokra, öntevékeny csoportokra gondolva. Őrömmel számoltak be arról, hogy megaíakitottákapuchheimi Német—Magyar Egyesületet, melynekvezetőjeamagyar származású Koppányi Csaba. A tagok között kint élő magyarok és németek egyaránt találhatók. Ösztönöznek bennünket hasonló egyesület létrehozására. Úgy érzem, a puchheimiek közeledése nagy lehetőség számunkra, kár volna elszalasztani. Feltett szándékom az új önkormányzatot ösztönözni a kapcsolat hivatalossá tételére. Partnereinkkel egyetértve, elsősorban baráti, emberi, s ezeken keresztül kulturális, gazdasági kapcsolatok kiépítésétszeretnénk. Bízom benne, hogy az új önkormányzat támogatni fogja törekvéseinket — mondta befejezésül Gerencsér Tibor. H. M. Jönnek a Válogatás nélkül mindent A nagy méret sem akadály. Magyar csak mutatóba A kanizsai Dél-zalai Áruház most már ki tudja hányadszor ismét déli szomszédaink rohamait nyögi. A lakosság türelme úgy látszik, végtelen, de azért hallatszanak már elégedetlenkedő hangok is. Annyian hívták fel a figyelmet a Skála-beli áldatlan állapotra, kíváncsian bemerészkedtem. No, nem vásárolni, mert ahhoz pénz is kellene, inkább megnézni, hogy tulajdonképpen mit is vásárolnak déli szomszédaink. Már az áruház környéke árulkodó. A parkoló tele külföldi autókkal, szinte csak idegen szót hallani. Először az élelmiszerosztályra néztem be. Az eladók fáradtak, de mosolyogva teljesítenek minden kívánságot. Déli szomszédaink nyelve már nem okoz megértési problémákat. Egy negyven év körüli házaspárt szemelek ki, hogy megtudjam, mi az, ami érdekli őket. Mindkettőjüknél két-két kosár, tele áruval. Miután fizettek egy nagy hátizsákszerű pakkba kerül minden, de a feleség a két kosárral ismét visszamegy a polcok közé. A férj addig vigyáz a szerzeményre. A feleség tíz perc múlva ismét fizet, és csomagolnak. Meglepetéssel konstatálom, hogy az asszony harmadszor is visszamegy, és újra tele kosarakkal érkezik. A hatalmas csomag tucatszám nyeli el a száraztésztákat, fűszereket, mosóporokat, a fűszerpaprikát, az étolajat, a csomag tetejére Ez a reklám helye? tották őket. S én napok óta várom a percet, amikor végre eltűnnek. De aki ragasztott, rég elfeledte, hogy hová, mikor és mennyit, egyébként sem kapott ő megbízást arra, hogy el is tüntesse a fecniket. No, ezt is tanulni kell, gondolom. Mivel a polgár már nem kér az idejétmúlt reklámból helyenként letép egy-egy darabot és eldobja. S ha nem, átíija, átrajzolja, cifrázza, s ha külföldi jön, elcsodálkozik és ennyit mond: .A magyarok gazdag emberek. Humoruk is van, pénzük is." Csak azt nem tudják, hogy kínunkban nevetünk, és örömünkben sírunk. —Cserny— Járom a várost és az jut eszembe, hogy úgy ki van tapétázva, mint a Rugocsainé fizetésnapon. Ha jól emlékszem, valamikor béke időben külön engedély szükségeltetett a reklámok, plakátok elhelyezéséhez. Jöhetett ide a fővárosi nagycirkusz, ha külön engedéllyel nem rendelkezett, nem rakhatott ki semmi bóvlit, ami a város képét a főtér egységét megbontotta volna. És most? Boldog boldogtalan ragasztotta a plakátot falra, kerítésre, villanyoszlopra, fára, fémre, füre, telefonfülke üvegére. Szórták hajnalban a reggelihez, délben az ebédhez, este a vacsorához. Jól is laktunk vele, nem is kérjük többé. A kihajigált milliók most ott éktelenkednek, ahová ragasz- Ilii® r KANIZSA 2 jugoszlávok! pedig legalább két tucat vaj kerül! A villamossági osztályra is benézek. Azok a polcok, amelyeken a világítótestek voltak, szinte üresek. Az egyik eladót megkérdezem, hogy magyart mikor szolgált ki. Érti a tréfát, mert így válaszol: Néha. A ruhaosztályon megvárom, míg a két eladó kiszolgál egy kuncsaftot, . aztán megkérdem. — Mit vásárolnak a külföldiek? — Tulajdonképpen mindent! A cipőtől a konfekcióig, a, farmertől a zoknikig, ami előttük van, mindent, válogatás nélkül, és sokszor mindenből többet. — Bírják a nagy rohamot? — Most már megszoktuk, s így legalább van forgalmunk. Ha csak magyarok vásárolnának, nem igen lenne munkánk. — A fizetésükön ez a nagy forgalom meglátszik? — Nemrégiben kap- tunk fizetésemelést, de a pénz így is körülbelül 6000 forint bruttóban, és ez nem valami sok. Benézek a bútorosztályra is azzal, hogy a bútor-vásár azért sokkal nagyobb dolog, így biztosan kisebb a forgalom. Tévedek, mert az osztályvezető kérdésemre azt a választ adja, hogy a bútort is szépen vásárolják. És az ő fizetése vajon mennyi? 10 000 forint nettóban, de ez fix, nem függ a forgalomtól. Az áruház kijárata felé veszem az utamat, de az ördög nem alszik, a járműosztályon is megtorpanok: — Amit el tud képzelni visznek mindent, válogatás nélkül — mondja az eladó. — Csak győzzük..! Az utcán kifújom magam: Úgy látszik, a mi boltjaink nem nekünk vannak tele áruval. A külföldiek zsebében a pénz, mi meg nézhetjük, hogyan fosztják ki üzleteinket nap mint nap. Vízvári József Olajosok rendezvénye Az Olajipari Galéria őszi megnyitó rendezvényére került sor október 9-én az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Házban. Vágó Marianna amatőr festő alkotásaiból készült kiállítást Rajnai Miklós nyitotta meg. A rendezvény — október 19-től november 9-ig látható—az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház, a Kőolaj- «s Földgázbányászati Vállalat, a DKG, valamint a Rotary Fúrási Kft. közös rendezésében valósult meg. A megnyitó után (Vágó Marianna és Rajnai Miklós). Tóth Ferenc Kiskirályok öröksége Régebben már többször foglalkoztunk a surdi tanácsnál tapasztalható visszaélésekkel. Nos, a helyhatósági választások után a régi vezetés eltűnt. Nem keltett meglepetést, hogy a régi tanácsi vezetők közül senki sem kapott bizalmat. Az új polgármester sokak nem kis meglepetésére Pápai Ferenc lett. Akíváncsi-ság is ösztönzött, hogy ismét elmenj ek Surdra, és megtudjam, milyen tervekkel indul abban a faluban, ahol eddig a „kiskirályok" voltak az urak. A futballpályán találtam rá. Éppen a Surd— Belezna futballmeccs zajlott. — Polgármester úr! Számított-e arra, hogy megválasztják? Mit kíván abban a községben tenni, ahol az utóbbi idöbenjogyancsak rossz vélemény alakult ki a tanácsról? —őszinte leszek— mondja Pápai Ferenc. — Az előzetes esélylatolgatás után számítottam a sikerre. Hadd mondjam el, hogy máris új jelzőt tettek a nevem elé, az „öregek" polgármestere lettem. Gondolom, azért, mert először az idősekért szeretnék tenni. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fiatalokkal nem akarok törődni. Van ebben a faluban bőven tennivaló. Maximálisan megértem a fiatalok gondjait és nehézségeit, de lehetőségeink annyira szűkösek, hogy csak közösen tudunk cselekedni. Ezt a falut is vonzóvá kell tenni az itt lakóknak, és azoknak is, akik vissza kívánnak térni. (Folyt, a 12. oldalon) 6 C KANIZSA 2 1990. November 9. Tükrök kávéháza Október 15-én a Hevesi Sándor Művelődési Központtal szemben valódi kávéház nyitotta meg kapuit, a Tükrös Kávéház. Rákhely Árpád üzletvezető fogad. — Ön a Fortuna tulajdonosa. A városban az a hír járja, hogy ez a kávéház annak az üzletnek a „gyermeke". — A hír nem fedi a valóságot. Az üzlet az ÉPÁSZ Kft. tulajdona, s mint sokan tudják ez a szepetneki tsz vállalkozása. Az ügyvezető igazgató Németh Zoltán. Ő volt az, aki egy ilyen kávéház létesítésének gondolatával keresett meg engem, hogy szakmai segítségemet kélje. Nagykanizsán hiányzik az a szolgáltatás, amelyet mi most nyújtani tudunk. Vissza szeretnénk hozni a régi idők kávéházainak varázsát, mert hisszük, hogy a nosztalgia igényelni fogja ezt újra. Aki betéved hozzánk, az egy exkluzív, minden igényt kielégítő egységet talál. Én egyébként másodállásban dolgozom itt, alkalmazottként. — Már a berendezés is remek. Otthonos, vendégmarasztaló. Mit tudnak nyújtani vendégeiknek? — Első osztályú szolgáltatást és ehhez képest mérsékelt árakat. Mindenféle italokkal és ételekkel várjuk a hozzánk betérőket. Jelszavunk: a vendég érezze jól magát. A berendezés pedig újítás. Be szeretnénk bizonyítani, hogy lehet szépet és jót teremteni Nagykanizsán is. — Közvetlen szomszédjuk a Non Stop presszó. Nem tart attól, hogy konkurenciát jelent önöknek? — Nem félünk a konkurenciától. Aki kulturált környezetben szeretne kikapcsolódni, az úgyis hozzánk tér be. Halk zene szól itt, és .sokfajta friss újság fogadja a vendégeket, reggel 7-től este 10-ig. V.J. Magánparkoló ?! A Dél-zalai Áruház és a Zrínyi utca közötti szakaszon van egy parkoló. Talán 20-25 gépkocsi fér el benne. A piacon szerettem volna vásárolni, és miután máshol nem volt hely, odaálltam a kocsimmal. Hallom ám, hogy valaki kiabál: Fizetni ki fog? Ez nem fizető parkoló, mutattam a táblára, mire ő egy hevenyészett táblát rántott elő, hogy nem oda Buda, fizető! Már nyúltam a zsebembe, hogy fizessek, de azért megkérdeztem, hogy mióta és ki a felügyeleti szerv, mert a hivatkozást nem látom. Magánparkoló —mondta az úriember, egy csomó bilétát lobogtatva. A meglepetéstől kővé váltam. Ha magánparkoló, akkor inkább megyek. Nagyon helyes mondta a férfiú, hiszen ezért ő 10.000 ft-ot fizetett, és én csak fenntartom a többi autóst. De hogy kinek szurkolta le a pénzt, azt nem mondta az istennek se. Azóta azon morfondírozok, hogy kibérelek egy utcát, és csak az áthajtási díj lefizetése után engedem át az autósokat. Kinevezem az utat magánútnak, és a sápot kizárólag én zsebelem be. Csak az a kérdés, ha minden „magán" lesz, akkor lőttek a gazdasági átalakulásnak. Sőt! A vagyonok harácsolásának egy új undorító formája kerül a köztudatba, és az majd új fejezetet nyit az ország tönkretételére. Nos, nem kellene az ügyeskedőket megfékezni? (— vári) Pulykanevelés helyett dobozgyártás A Nagykanizsa városához tartozó Bagola település határában, „isten háta mögött" található a Nagykanizsai „Alkotmány" MGTSZ dobozüzeme. Az élelmes „sáskák" még 1987-ben profilt váltottak itt, s jó érzékkel ipari melléküzemágat hoztak létre. A hajdani majorban a hízómar-ha- majd később pulykanevelő telepet alakították át dobozüzemmé, s építettek hozzá egy 500 négyzetméteres raktárt is. — A helyi üveggyárral történt kooperáció folytán az ottani kis dobozüzem áttelepített — az azóta is bérelt — gépi felszerelésével 1987 nyarán indult a termelés 14 fővel. Ekkor még havi 400 ezer forint körüli termelési értéket állítottunk elő. A későbbi műszaki fejlesztések hatására a 32 főre felfuttatott létszám jelenleg már közel 2,5 millió forint termelési értéket produkál havonta — mondta Horváth György üzemvezető, aki kezdettől fogva nagy ügyszeretettel irányítja az üzemet. A termelés 5 tűzőgéppel, 3 réskivágógéppel, 3 körollóval, 1 rekeszbetétkészítővel, 4 vágógéppel, 3 fóliahegesztővel, 1 azzal, hogy sürgős, illetve kisebb tételek esetében még a megrendelés napján vagy rövid időn belül elkészítettük a kívánt mértékű dobozokat — mondta Horváth György. Közel három hónapja bővítették tevékenységüket. Négy fővel kis asztalosrészleget hoztak létre, ahol egyedi megrendelésre számítógépasztalokat és irodabútorokat gyártanak, a sörgyárnak pedig rakodólapokat javítanak. — Munkánk bőven van, néha túlórázunk, s szabadszombaton is dolgozunk. Nagy gondot fordítunk a takarékos anyaggazdálkodásra, a költséggazdálkodásra, a hulladékok hasznosítására, s ennek is tudható be, hogy 1989-ben közel 4 millió forint tiszta nyereséget könyvelhettünk el, illetve tehettünk az mgtsz „nagykalapjába". Az eredmény idei kilátásai még ennél is jobbak. A dolgozók zöme egyébként teljesítménybérben van foglalkoztatva, a bruttó átlagkeresetük megközelíti a havi 8000 forintot — in-formált végezetül az üzemvezető. (X) targoncával és 1 emelővillás traktorral folyik, két műszakban. — Az alapanyag — az öt féle minőségben szállított hullámkarton és hullámlemez — a Csepeli Papírgyár által folyamatosan biztosított. Ezekből évente kezdetben 800, jelenleg már 1400 féle méretes dobozt készítenek dolgozóink, mintegy 50 vállalatnak és szövetkezetnek, valamint 60 kisiparosnak és magánkereskedőnek — tájékoztatott az üzemvezető. A széles skálájú felvevőpiac élén a helyi üveggyár áll, közel 50 százalékos hányaddal. A megrendelők között található többek között a TUNGSRAM Rt. kanizsai és zalaegerszegi gyára, a KÖGÁZ, a Celldömölki „Sághegyalja" MGTSZ festéküzeme, a ZALATEJ, a KAPOSTEJ, a Csurgói Nyomda, a Kanizsa Bútorgyár TREND Kft., sőt újabban zágrábi és grazi vevőik is vannak. — Igyekszünk jó minőségű termékeket gyártani, s nem játszunk a vállalt határidőkkel sem. Sok ügyfelet hódítottunk meg Makó Péterné és Krániez Lászlóné betanított munkások doboztűzés közben. 1990 November 9. t KANIZSA □□□□□□□o VALLALKOZOK FIGYELEM! Pontosság és fegyelem! Felelősséggel és adótanáccsal vállaljuk PÉNZTÁRKÖNYV és NAPLÓFŐKÖNYV VEZETÉSÉT. Év végén ADÓBEVALLÁS és SZEMÉLYI JÖVEDELEMBEVALLÁS készítését. VÁLLALJUK KFT.-k RÉSZÉRE egyszerűsített kettős könyvvitel vezetését, adóelszámolását, pénzforgalom kezelését, bérelszámolás és társadalombiztosítás ügyintézését, munkaügyi szerződések megkötését, nyilvántartások vezetését, költségvetés, árajánlat készítését, számlázását, műszaki ellenőrzést. MINDEZ ÖNNÉL KÖLTSÉGKÉNT ELSZÁMOLHATÓ. Áraink olcsók, munkánk megbízható! SZOLGÁLTATÁSAINK AJÁNLJUK: RENDELÉSÉT SZÍVESEN VÁLLALJUK! Tervezés, kivitelezés: — építészet, víz-gázszerelés, — lapburkolás, tapétázás, festés, mázolás, lakkozás, villanyszerelés, üvegezés, bádogozás, tetőfedés. ASZTALOSIPARI TERMÉKEINK KÖSZÖNTIK VENDÉGEINK: Ajtó, ablak készítés egyedi! Bútor gyártását megrendelheti. Ipari csomagoló ládák, hétvégi házak csinosítását olcsó áron vállaljuk. SZOLGÁLTATÁSUNK AJÁNLJUK! ÁLTALÁNOS SZOLGÁLTATÓ KISSZÖVETKEZET Nagykanizsa, Ady Endre út 17-19. sz. □ □□□□□□□ A „KANIZSA" Ruhaipari Szövetkezet eladásra felkínálja a Nagykanizsa, Árpád u. 5. sz. alatti 233 négyszögöl területen lévő ingatlanát. Érdeklődni: 13-206 telefonon főkönyvelőnél, vagy 11-536 telefonon az elnöknél. AJÁNLATUNK BÚTOfíKER VÁLLALKOZÓK, KŐŐRDINACIOS KÖZÜLETEK IRODA RÉSZÉRE NÁLUNK MEGVÁSÁROLHATJA AZ ALÁBBI BÚTOROKAT Clisabeth..... várjuk kedves vásárlóinkat! GARNITÚRA-GARNITUR sünre Pilis tárgyalóasztal 8800 Nagykanizsa Városkapu körút 10/b. Postacím: 8801 Nagykanizsa, Pf. 136. 1990. November 9. ( KANIZSA ) 9 NAVOTEX Mint a „VOSZK" NAVOTEX Munkaruházati Leányvállalat 1986. január hó l-jével jelentkeztünk a nagykanizsai termelők között. Béke u. 113/a. szám alatt korszerű üzemet létesítettünk. Célunk volt a helybeli varrónő dolgozók foglalkoztatásán kívül a környékbeliek részére is munkalehetőséget biztosítani. Megszerveztük a bedolgozó hálózatot. Profilunk munka- és védőruházat gyártása, amit nagy választékban, garantált minőségben, termelői áron ajánlunk vevőinknek. Termékeink: — női és férfi divatköpenyek — kétrészes munkaruhák, overallok — lángálló és savvédő munkaruhák — esőköpenyek — téliesített munkaruhák — műbőr és bőr munkavédelmi kesztyűk — férfi flanellingek. Éves árbevételünk 150-180 millió Ft nagyságrendű. Kapacitás kihasználással, a hagyományos termékstruktúrán felül, árváltozás hatása nélkül tovább emelhető. Termelésünket jelenleg aktív tőkés bérmunka vállalással egészítjük ki. A felsorolt termékekből raktárunkat feltöltöttük. Vevőink igényét esetenként azonnal, gyors kiszolgálással tudjuk kielégíteni. Mintadarabjaink, készletünk megtekinthető személyesen, vagy megrendeléseiket küldjék: 8800 Nagykanizsa, Béke u. 113/a. címre. Telefon: 12-341, 13-157; Telex: 12-702; Fax: 13-095 A fmmmmmml f f (R) C/vavoLex Q KANIZSA J 1990. november . A Kodály Zoltán Vasutas Művelődési Ház Nagykanizsa, Béke út 67. Telefon: 93/11-195. A művelődési ház bérbe adja büféjét. Vállaljuk: értekezletek, lakodalmak, családi események színvonalas megrendezését a Véndiófa vendéglővel közösen. Műszaki üzeme rövid határidőre vállalja — IKARUS, IFA, VOZIFA, D1ZIL, KAMAZ, SKODA, LIAZ, TÁTRA, RÁBA, CSEPEL, SZTÁR, AVIA, ROBUR, BARKAS, ZUK, ARO, LATVIA gyártmányú gépjárművek, valamint nehéz pótkocsik VIZSGÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉSÉT ÉS VIZSGÁZTATÁSÁT — I-es szemlék elvégzését — gépjánnűvek fogyasztásmérését — alkatrész felújítást Érdeklődni lehet: ZALA VOLÁN Nagykanizsai Műszaki Üzeme Nagykanizsa, Virág B. u. 4. Tel.: 93/14-100, 93/12-089 Falreklám Nagykanizsán az 7 főútvonal mellett Kedvező ár, gyors kivitelezés! Érdeklődni lehet: Zalaegerszeg, Gasparich u. 16. Tel.: 92/12-131 Nagykanizsai Autójavító Vállalat Nagykanizsa, Balatoni út Telefon: 12-220 Telex: 33-249 Vegye igénybe szolgáltatásainkat Személyi-, kisteher- és tehergépkocsik II. szemléje .vizsgára előkészítése, vizsgáztatása, rövid határidővel OTP — hitellel Egyéb gyors futójavítások minden típusra, gumi szerelés, centírozás Autósboltunkat keresse fel és vásároljon! Bő választék áll rendelkezésére! Továbbá: Jó kereseti lehetőséggel felveszünk autófényező szakmunkásokat. 1990. Novc rnbrr 3. Q KANIZSA ) 11 Szeplők a városon A „Látta már?" sorozat nyomán tette fel a kérdést több olvasónk levélben, telefonon, vagy éppen személyesen a lap munkatársainak. Utánajártunk, íme az „élmény": A Nagykanizsától pár kilométerre lévő Szentgyörgyvárihegy sok család pihenését, megélhetését szolgálja, emellett kellemes kirándulóhely gyalogosoknak, autósoknak. A KÓGÁZ Oswald úti telepe mellett makadámúton haladunk a hegy felé. Az úttól pár száz méterre, mielőtt még feltűnnének a hegyhátak takaros kis pincéi, mást is láthat az arrajáró. Az út baloldalán elhanyagolt terület égig érő bozótossal, egyre magasodó, terebélyesedő szemétheggyel. (1. képünk) íme, a nulladik hegyháti — ahogy egy kiránduló tréfásan megjegyezte. Jó lenne tudni; kik, mikor, miért ide hordják a hulladékot, elcsúfítva az amúgy is kevés kirándulóhelyek egyikét? A közel 100 éves, azóta egyre kisebbedő Sétakert még mindig kellemes pihenést ígér. Jól esik a séta a jó levegőn, az árnyas fák alatt, s a gyerekek is megtalálják a maguk elfoglaltságát. A park talán egyetlen ékessége Rétfalvi Sándor Táncoslányok című alkotása. A szökőkút medrében azonban posvány, bedobált mindenféle hulladékkal. A víz tükrében aligha látják magukat a táncoló lányok, de az arra sétáló sem. (2. képünk) * Az 1. sz. Postahivatalt elhagyva haladunk tovább aZrínyiúton, a piac felé. A kenyérbolt és a zöldségbolt plakátokkal elcsúfított pirostéglás épülete előtt két szemetes konténer állja útunkat — immáron több éve. (3. képünk) Mielőtt, mellettük óvatosan elmegyünk, vegyünk nagy lélegzetet, fogjuk be orrunkat és olvassuk a feliratot: Szeresse városát, óvja tisztaságát! * A Lenin utat, majd a Szabadság teret elhagyva kezdődik, illetve 53-as számmal végződik a Somogyi Béla út. Itt a NELKA felújításra váró épülete csúfítja a belváros képét. A hírhedt „lépcsős vendéglő" helyén ma a Bizományi Áruház bútorboltja található. Ami a múltból itt megmaradt az az átalakított, alkalmatlan lépcső; akadályozza a gyalogosok forgalmát. Az út jobboldalán, a Vár út felé haladva, beton vályúk szegélyezik az úttestet. Valaha virágok pompáztak bennük, ma szépen zöldell a gaz. Sajnos, sem az ott-lakók, sem más nem törődik vele. Kár! * A szemét lerakása tilos! — olvasható világosan az Árpád, a Rákóczi és a Sikátor utca kereszteződésénél kialakított zöld terület közepén elhelyezett táblán. Talán éppen a tábla ingerli a környezetet semmibevevő embertársainkat. A közelben lakók ugyanis nem tudják, miért éppen ide került az illegális szemétlerakó. Talán azért, mert az említett utak által határolt terület maga is elhanyagolt, nem szakszerűen kialakított? Legyen így vagy úgy, a külváros is a miénk. Irta és fényképezte: Tóth Ferenc ,Prózai" megjegyzések egy hangversenyhez Igazán jól sikerült koncerttel ünnepelte Nagykanizsa híres szülöttének és díszpolgárának, Farkas Ferenc zeneszerzőnek nyolcvanötödik születésnapját, és emlékezett meg egyúttal Kanizsa vára török uralom alóli felszabadulásának háromszázadik évfordulójáról. Korrekt teljesítményt nyújtott az ezúttal Gellért Zoltán pálcája nyomán először megszólalt kanizsai Szimfonikus Zenekar, s az ősbemutató rangjához méltón szerepelt a HSMK vegyeskara Farkas Ferenc városunknak ajánlott Cantio Militaris című művével. Ezúttal nem is a zenei teljesítményekről kívánok szólni, hanem egy olyan kísérőjelenségről, ami — koncert utáni ruhatári beszélgetésekből ítélve — számos nézőnek okozott bosszúságot és sokat rontott a hangverseny egészének légkörén. Bedő Csaba műsorvezetői közreműködéséről van szó, ami sajnos sok kívánnivalót hagyott maga után. Először is örültünk volna, ha Ludwig van Beethoven nevét helyesen ejtette volna ki. Farkas Ferenc müveinek konferálásakor pedig illett volna a zeneszerző teljes nevét közölni. Cantio Militaris című művének közremű- ködőit is rossz értelmezéssel olvasta fel, mert Ambrus Ákos nem második karigazgató volt, mint ahogy azt a konferálás nyomán gondolhattuk volna, hanem a mű bariton szólistája. De ezek még kisebb és szakmai jellegű hibák voltak, a jövőben — a karmesterrel ''előzetesen konzultálva — javíthatók. Az a fajtk „jópofáskodni" akaró hangnem azonban, ami szinte minden megszólalását jellemezte, esetleg illik egy kötetlenebb, szórakoztató jellegű programhoz, semmiképpen sem komolyzenei hangversenyhez. Zsoldos Ferenc komoly, tiszteletet sugárzó rövid megnyitója után, ami méltó hangulati megalapozása volt az estnek, kirívó volt a műsorvezető megszólalása, mondván: a tanácselnök úr „kilőtte" beszédével az ő mondanivalóját. A zenekarnak sincs szüksége arra, hogy nevükben megköszönje a „lelkesítő tapsokat". Ez hangverseny volt és nem sportesemény, ott lehet indokolt az ilyen megjegyzés. Bedő Csaba kitűnő versmondó, ezt most is igazolta a Cantio Militaris eredeti szövegének előadásával. Ezért kellene igényesebbnek lennie magával szemben, műsorvezetői szerepében is. Kocsis Katalin OI" t 1 Sa^bö "bmiim. .. '' Bírákhoz és barátokhoz Szabó Lőrinc Napiája és kétrészes „vediibeszédje került i nyílv.mostad elé — teljes terjedelemben. A Knbdebö Lóránt által Azvrke&zU-tt éi jegyzetelt holet * hrfgyatrkfiól ránkmajadt 1945 ni Viplo.ésa többváltozatban fennmaradt Bírákhoz és barátokhoz védőbeszéd szóvegét adja. A A" jpli l< !>>■ i ■ tn''n . i>\ oiicU u»U vehzletéucít ttkjnthc-tó. Abban iizíétinwíkbmitMatt, waíkot a toitónek igasol-iii.i kcllitt magat n Magyar Iroszovetsrg itt az Újságírók Ortwutgo* Szövetsége igazotóbtzotttága előtt. A vádak: rokonszenve a hit ierizmunai «& antiezemitizratii. „Ilyen világban én nem akarok élai" — íjjá mintegy válaszul ftrljcijy-zéseíben, amelyek híven tükrözik bénult, döbbent állapotai. > Bitrátái Ítélkeznek Möftt^ <tfetíttKsk „íéiréértésc" legalább Hiniyira bántja, mSnteUrnségojntk-.^núSzsága''.SOTtktohen hivatalos ,vcd«U !.zedJét"~ szerkeszti, szabad jxaccibctt tegbensóbbir/.r*.< n irt > ''"< i.n ij»l<i)»hao tnyM cuykorjJtapló csak «gy önmaga tisztázásival elfoglalt ombcrrSl ad képet, ára a mostani telje* sz&vegkiadah mar nem c lupán Önvédő, kit slnyo," dokumentum honom rgeczébrn ejjv knt.Ttikii". emberi önvizsgálat. Műhely, amelyben a költő végleg tisztázza a világhoz való viszonyát- azonosítja a korábban dí esüilett erőt 34 vrófZakkaf és elszakad tőle, látva, hogy a hitleri—sztálini összefogástól remeit ifj Európa nem hozhat kiteljesedést az emibe* számára A Napló ugyanakkor egjf hpwak ~-.iJ.it o- tanúi,i ih Az egéí* regi középosztály fölvonni bi nno a politikai és pártharcok színtérén. Doknnvn tntja azt a folyamatot is. amelyben a kohó a .magányos különállástól eljut az irodalom ú) letéteményeseivel való kapraolatfelvr telhez (Kardos l.ászlö. tllyért (>yula) Mégyfczrr vitnkvi <?.duti logs.igba ki Iszcr volt igazolási táieyalssa, míg végre 1D43. szeptember 23-ea a szakmai bizottság — itj--áurui tevékeny -ént" nuatt i i.ik feddéssel — igazolta. A Sitpló áftkot lezárul, év Szabó Lőrinc viss/ateihet aü alkotáshoz. Az ez irtán íródé TUcsökzéiie jcl/i, hogy kőlté«zc-t. Kiibdcbo léimt ohsri:uy(ijtott minden étedet! írstt. ;" amelyre a naplóban hivatkozás történik. Gondos jegyzetei és értelmező zárótanulmánya kiegészítik Hzobó 1 <11 inr urasait,igyakotettelerdrkieszitö, fonáséit! bddokuim ntum juthat el uz olvasókhoz. "■I hőnyitkl i Történelmi falvak Korpavár 12 ■ B ,; ^--^C KANIZSA Jl . ;• ■•:'' Egyike a Kanizsa környéki legfiatalabb falvaknak. Tréfás hangzású neve — első említése csak az 1750-53-as évekből való — arra utal, hogy az 1690-ben Kanizsát ostromló császári sereg egy része az Egerszegre vezető postaút mellett, a kanizsai berek itteni szélén emelkedő dombon építette ki ágyúállásait. A XVIII. század derekán gróf Batthyány Lajos boronafalú uradalmi kocsmát építtetett e helyre, melyet 1767-ben Schulk-necht János és József serfőzőmesterek vettek bérbe. Ez ugyancsak jól jövedelmezett, mivel a bérlők csakhamar megszerezték a környező legelőket is. A vendégfogadó mellé hamarosan néhány Koblencz környékéről származó sváb családot telepített a gróf, s a születő falucska ettől kezdve a homokkomáromi uradalom tartozéka lett. A jobbágyok a csárda körüli erdőből először mintegy 70 hold szántót irtottak ki, melyet ötödében műveltek. A szomszédos legelő - (Folyt, az 5. oldalról) Mosta legnagyobbkérdés, hogyan tovább, meit a társközségekben is elemi erővel tör fel az önnállósodás vágya. — Sajnos, ez így van. A surdi hegemóniából elegük van a környékbelieknek, de ez az előző vezetés hibája. Meggyőződésem, hogy felelni is fognak. A körzetesítés miatt itt van Surdon egy nagy művelődési ház, egy hatalmas iskola, amely ha a környékbeli falvakbólnem vonzza idea gyerekcketkongani fog az ürességtől. Ezeknek a létesítményeknek a fenntartási gondjai nyomasztóan terhelnek majd. Ezért a társközségeknek egyezséget kínálok. Használjuk k'' az itt levő létesítményeket, mert ezek közösek. Elvem: ki mennyit tesz a közös tányérjába, annyit vehet ki. Ha sikerül meggyőznöm a társközségeket, hogy új úton kívánjuk az egyenlőség elvét megvalósítani, akkor mindnyájunknak jó lesz. Ha nem sikerül, akkor a nagy önállóságba bele fogunk sülni. erdőben — melyben szarvasmarhákat legeltettek—ekkor még látható volt egy, a török időkben elpusztult falucska maradványa ís. Korpavár határa szűkös és homokos volt, azért a szántók gyengén teremtek. A parasztok fő jövedelme a homokkomáromi, förhéncl és a cserfői hegyen müveit szőlőkből és gyümölcsösökből származott. 1778-ban 4 egész jobbágytelken még csak 74-en laktak, ám 1848-ra a népesség 149-re gyarapodott. Ók akkor 6 és fél jobbágy telken gazdálkodtak. A falucska határába ekkor 134 hold szántó és 54 kaszás rét tartozott. (1 kaszás rétnek számított, amit egy felnőtt egy nap alatt tudott lekaszálni.) A jobbágyok terhei ugyanazok voltak, mint az egyidejűleg telepített többi falué. 1778-ban pl. 194 kézirobottal szolgáltak az uraságnak s 12 Ft adót fizettek. Természetben kellett adniok 4 öl tűzifát, 5 kappant, 18 csirkét, 113 tojást, valamint másfél font vajat, — Kikre gondolt, amikor a felelősségrevonást említette? — Azért a helyzetéit, amelybe most Surd került, és a környező falvak, egyértelműen a régi vezetés a felelős, ők, mint a választásokon kiderült, nem rúgtak labdába. Számtalan rossz döntést és határozatot hoztak, amelyeket azonnal vissza kell vonni. Ilyen az állattartási határozat is. Én falupárti vagyok, és azt mondom, ha a faluban nem lehet állatokat tartani, akkor hol. Akinek nem tetszik, költözzön a városba. Természetesenkirívó szabálytalanságokat senki nem tűrhet el, de a falu mindig is ez volt. Földművelés és állattartás. Elég baj, hogy mára elfogyott az állattartási kedv. Ennek jövőre súlyos következményei lesznek. A falvak lezüllesztését pedig egyértelműen a kommunisták hibájának tartom. —Ha már említette a kommunistákat, mi a véleménye róluk és a polgármesterek pártállásáról? Követelt tőlük az uraság 19 és fél font kenderfonalat Is, melyet a házilag termelt kenderből rokkán fontak meg az asszonyok. A XIX. század első felében szolgáltatásaikat jelentősen növelték, ráadásul a bérlők a megmaradt legelőktől Is megfosztották a parasztokat. Nem csoda, hogy ilyen kedvezőtlen körülmények között a település alig fejlődött A falu kezdettől a homokkomáromi plébániához tartozott, ahol német anyanyelvű papjuk volt. Az egyházi összeírások alkalmával az itteni parasztokat szorgalmasként és békés természetűként jellemezték, akik szoros kapcsolatot tartanak fenn az anyaegyház többi filiája: Hosszúvölgy, Fűzvölgy és Magyarszentmiklós ugyancsak sváb jobbágyaival. A faluban a századfordulón még csaknem minden öreg beszélt valamennyire németül, s élénken élt bennük a szomszédos sváb telepesfalvak iránti összetartozás tudata. Egykori kultúrájuknak, népszokásaiknak azonban mára szinte semmi emléke sem maradt. Mivel nagyon szor-galn asak voltak, vagyonkájukat a szomszédos falvak határában vett szántóföldekkel s eladásra nevelt szarvasmarhák és sertések értékesítésével növelték. 1894-ben Korpavárhoz csatolták a hozzá képest tágas határú Palint, Förhénc-hegyet és Lazs- — Soha többet kommunizmust! Soha többetkommunistákata falvakban. Itt okozták a legnagyobb károkat az országnak. Ezek most az új lépéseiket próbáló falusi önkormányzatokra nehezednek. Félre ne értsen, nem gyűlölöm a kommunistákat, mert ma gyűlölni nem szabad senkit, de soha nem kívánjuk őket vissza. Remélem azt az eszmét örökre eltemettük. A régi diktatórikus határozatokat azonnal megszüntetjük, nem felülvizsgáljuk. Volt itt régen szeszfőzde, hentesbolt, és más üzlet is. Ezeket mind vissza akarjuk szerezni, hogy az itt lakók helybenkaphassanak meg mindent. Most tiszta lappal indulunk. Én kisgazdapárti voltam. Amikor megválasztottak polgármesternek, azonnal felfüggesztettem a tagságomat. Csak függetlenként tudom ezt a funkciót elképzelni. Otthon kisgazda vagyok és lehetek, de a hivatalban nem tűrök meg párteszméket. Ott a köz érdeke az első és a legfontosabb. Szeretnénk a hősök terét is rendbehozni. Itt olyan katonáink nyugosznak, akik a szovjetek ellen harcoltak és haltak meg. Eddig tilos volt rájuk emlékezni, sírjaikra virágot tenni. nakpusztát, fejlődését azonban már ez sem segítette elő. Az I. világháború után a közigazgatásilag még mindig Korpavárhoz tartozó Palin gyors fejlődésnek indult s egyre szorosabb szálakkal kötődött Kanizsához. Házhelyeket parcelláztak, melynek következtében Palin Kanizsa kapuja lett, s ez a folyamat az 1960-as években csak fokozódott. A családfők sőt a családtagok is többnyire kanizsai üzemekben vállaltak munkát, s a polgárosodás hatására a nők is elhagyták bőszoknyás viseletüket. Mivel sajátosan kétlaki életet éltek — hisz közben földjeiket is művelték —, anyagi jólétük nőtt, kulturális színvonaluk emelkedett. Külön kell szólnunk az egykor Palinhoz tartozó, XVIII. századi telepítésű szőlőhegyről: Förhénc-hegyről, melynek egykori évszázados borona- és sövényfalu hegyi pincéit, a népi építészet értékes alkotásait, sajnos, nagyrészt már elbontották. Jelentős barokk műemlékünk a lazsnakpusztai Inkey-sírbolt is, melynek építéséhez számos monda fűződik. Pompás, egy fából faragott feszülete a Thúry György Múzeum gyűjteményét gazdagítja. Korpavár 1970-ig volt önálló tanácsú község. Akkor lakott helyként Nagykanizsához csatolták. Az 1970-es népszámlálás alkalmával Korpaváron 31 házban 131, Palinban 210 házban 1129 lakos élt. dr. Kerecsényi Edit néprajzkutató — Az elffdei által felduzzasztott bürokratikus létszámot meg kívánja-e tartam? Vár-e visszatérőket? —Szükség lesz létszámcsökkentésre, mert az itteni feladatokat kevesebb emberrel is meg lehet oldani, de természetesen ez is a mi zsebünkre megy. Nem tudunk ennyi embert fizetni a költségvetésünkből. Szerintem vissza fognak jönni a faluba az emberek. Először azok, akik elköltöztek, mert olyan feltételeket akarunk biztosítani, hogy érdemes legyen visszatérni és számítunk olyan emberekre is, akik városlakók, hiszen a megélhetés egyre nehezebbé válik sokuknak. Itt a föld és az állattartás révénlegalább az élelemrenemkellmajd annyitkölteni, mint a városban. Tudomásulkell venni, hogy a megélhetés minden évben drágább lesz. Biztos megélhetést kínálunk azoknak, akik vállalják ezt az életet és munkát. Én ígérem, hogy amit emberileg lehet, mindent megteszek értük. Közben gólt lőtt az ellenfél, a beleznai csapat. A surdi polgármester ezt így kommentálta: Ezt bizony a mi csapatunk kapta. De az igazság az, hogy nagyon szép gól volt, s legalább nem öngól. Ezt a jelképes mondatot ízlelgetem, amikor sok sikert kívánok Pápai Ferencnek. Vízvári József Kiskirályok öröksége Korpav&rl házak az 1960-as évekből. 1990. November 9. E KANIZSA 3 13 Filmjegyzet Hóbortos hétvége Mit kezdjen az ember egy frissen lőtt hullával, fta az ráadásul fel akaija boriiant a hétvégi programot? A (képDVálaszt Ted Kati hejj lí)89es vígjátékába tudjuk meg; legyünk úgy, mintha még élne! Két ''főhősünk (Andrew McCarthy, Jonathan SilvennanJ buzgó alkalmazottja egy biztosító cégnek, ahollsfelfedeznek egy kétmilliódolláros csalást. Rögtön jelentíkJSnöküknek. csak azt nem tudják, hogyéppena csalóval közölték a jó" hu: A „halas* cégvezető mairvikapcsnlataitakuijairi''-n-ilv-ívmiilikvidalásuktu. csakhogy a mafflánákpont afőnök van iitban, őt nevezik ki áldozatnak. A kétjóhlszemü beosztott pedig mindent elkövet, hogy a nyaralóvendégekkel elhite ssék. Bemte '' él és vimt;:: : r A sétáló élő halottak után — akik nem btmak nyugton fekétdnl sírjaikban - most olyan hullával van dolgunk, aktt nem hagynak békésen szenderegni Ezt ugyebár csak egy Jól sikerült vígjátékban lehet,ettőnt". (i poénhoz pedig egy Róbert Ktane által ín történet is kell A szokásos alapimyagok — mini nietiszokhattuk — most is a napfény, a tengerpart, a gömbölyű popsik és keblek, és néhány pazar oliíö. Dicséretes, hogyarendező mindezeket úgy tudta összehozni hegy nézhető és nem Utolsósor <m várakoztató filmet kapjon a n ,ő (Tecl Kotcheffkorábbtalkotásaiközülaz 1978 bankészült Kt óh meg Európa nagy konyha Iónokéit című fUmfe lehet ismerős még a hazai nézőknek.) Néhány geggei mosi is jókora neví ;í vall ki a nézőtérén, de - sajnos —-ő is rájött arra, hogy a trágár szavakat is nagyszerúetxfel lehet használni röhejkeliésre. itt szerencsére « tűrhető határon belül mwad az egy órára jutó obszcén kifejezések szama. (,\eni agy, mint az általam nemreg megtekintett A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője r iműJörmedvényben, amelyről íietrtnerr írok bővebben meri kritikán aluli.) W;Kái:. hogy ez a mozi nem a nagy nyaralást <K vl$én kt rűlt a nézők elé, hiszen tipikusan nyári filmvígjáték. Hulla Jó! Lendvai Bcla Ismétlő iskola? Egyre nagyobb gond az általános iskolát végzett gyerekek továbbtanulása. Még a jó tanulóké is, hát azoké, akiknek tanulmányi eredménye hármas alatt vanl Valamit az ő érdekükben is ki kellene találni, hiszen nem lehet cél, hogy az utcán ténferegjenek. Ilyen és hasonló gondolatok kavaroghattak a Nagyrác utcai iskola igazgatónőjének a fejében, mikor áprilisban meglátta a Népjóléti Minisztérium pályázatát. — Három éve, amióta az iskola igazgatója vagyok — kezdi a beszélgetést Dömötör Miklósné — foglalkoztat a kérdés, hogy mi lesz azoknak a gyerekeknek a sorsa, akik közepesnél rosz-szabbak. Nem nyernek felvételt sem a szakközépiskolába, sem az ipari iskolába. A városban nincs olyan lehetőség, ahol továbbtanulhatnának, munkalehetőség pedig végképp nincs. Különösen a lányok helyzete aggasztó. Aztán a Művelődési Közlönyben megláttam a Népjóléti Minisztérium pályázatát, amely a hátrányos, veszélyeztetett környezetben élő gyerekek segítésére irányult. Gondoltam egy merészet és megírtuk a „Fiatalokkal a fiatalokért, az életért" című pályázatot a kollégáimmal együtt. — Mit takar a cím? — A régi ismétlő iskolára gondoltunk, ez adta elképzeléseink vázát. — Mennyi pénzt nyertek? — Egyszeri támogatásként 200 ezer forintot. Ezután lehetett elkezdeni a gondolkodást, hogy kik lesznek azok, akiket be tudunk vonni. Természetesen ki kellett lépnünk a saját iskolánkból, mert nálunk elég szük az a kör, akiket nem vettek fel, ezért úgy gondoltuk, az akciót kiteijesztjük városi szintre. A Megyei Pályaválasztási Intézet pályaválasztási csoportjától kaptuk meg annak az 54 gyereknek a nevét, akiket ez a probléma érint. Szüleikkel együtt levélben hívtuk őket az első találkozóra, és huszonnégyen jöttek el. Ebből csak két fiú van, a többi leány. — Kialakult már az a tematika amellyel segítséget adnak a gyerekeknek? — Igen. Felmértük, hogy kik akarnak újra jelentkezni valamelyik középfokú tanintézetbe. Nekik magyart és matematikát tanítunk — mint alapozó tárgyakat. Akik nem akarnak továbbtanulni, azokat gyakorlati képzés keretében szabás-varrásra, illetve háztartási ismeretekre tanítjuk. Hetente kétszer találkozunk, szerdán vannak az elméleti, pénteken a gyakorlati tárgyak. — A pályázaton nyert 200 ezer forint mire elég? — Számításaink szerint az idei évre szűkösen, ezért mindenképpen szponzorokra lenne szükség. Az Üveggyár már felajánlotta segítségét. — S mi lesz jövőre? —... Nem tudom... — mondja elgondolkodva az igazgatónő —, de szeretnénk mindenféleképpen megoldást találni. - marton - Vásár mindenütt Élelmes kereskedők — fittyet hányva az előírásoknak — megszállták a közterületet. A Skála Áruház mellett, a Fő utcán, a Széchenyi téren gyakran lépni sem lehet. De hol vannak még az ünnepek?! Akkor majd ki tart rendet? (Szakonyl Attila felvitel.) Fotók Kerotényi Edit KANIZSA ) 1990. ovember . Kettős ünnep A Vécsey Zsigmond Altalános Iskolában A Vécsey Zsigmond Általános Iskola tantestülete által kiadott meghívó kettős ünnepségre invitál t a tanintézet falai közé: az egyik ünnep-ok az iskola nevének Kun Béláról az eredeti Vécsey Zsigmondra történő megváltoztatása, a másik a tanintézet fennállásának 60. évfordulója volt. A kettős ünnep alkalmából beszélgettünk Bozsoki Imréné igazgatóval, aki már 15 esztendeje megszakítás nélkül irányítja a tanintézetet, s — pályázat alapján — nemrég újabb öt évre kapott igazgatói megbízást. A beszélgetés fonalát az iskola eredeti névadójának idézésével kezdtük. -— Az 1865-ben a bánsági Nagy-bccskereken született Vécsey Zsigmond viszonylag fiatalon, 48 éves korában. 1913-ban, egy vakbélmúté-tet követően halt meg. Rokona volt annak a Vécsey Károly honvéd tábornoknak, akit az 1848/49-es szabadságharc leverése után Aradon kivégeztek. Vécsey Zsigmond 1893-ban került Nagykanizsára, városi rendőrkapitánynak. Már akkor feltűnt nagy munkabírása, embersége, igaz-ságérzete. A város polgárai nagyon megszerették, és 1896-ban — mint az ellenzékben lévő városi Reformpárt képviselőjét — óriási szavazattöbbséggel polgármesterré választották. Ezután közel két évtizeden át rengeteget tett a városért: támogatta a szegényeket, építkezésekkel, utcák-terek létrehozásával, iparosítással és a kereskedelem fellendítésével a lakosságnak munkalehetőséget biztosított. Neve aranybcLükkel íródott Nagykanizsa történelmébe — tájékoztatott az igazgatónő. Ami a tanintézet múltját illeti: az egykori kefegyárral — most a városi uszodával —szemben, a sétatér, majd a később épült impozáns olajipari lakótelep szomszédságában létesített Vécsey Zsigmond Állami Elemi Iskolát 1930. szeptember 28-án adták át rendeltetésének. A nyolc tanteremből álló négy alsó tagozatos osztályt kezdetben 9 fős tantestület vezette. A lányok a földszinti, a fiúk pedig az emeleti tantermekbejártak, majd fiúiskola lett a tanintézetből, ahol a gazdag és szegény családok gyermekei egyaránt helyet kaptak. A II. világháború végén rövid ideig hadikórháznak rendezték be. majd a békés napokban újra megindult a tanítás. A népesség szaporodása és a 8 osztályos rendszer kialakulása szükségessé tette a Kun Béla nevére „átkeresztelt" iskola bővítését. Az 50-es években a déli szárnyon öt új tanteremmel, majd tornateremmel bővítették, a későbbi évtizedekben pedig kisebb-nagyobb felújítások — közte a melegítő konyha és ebédlő kialakítása, új kerítés építése, az udvar átrendezése — tették szinte tökéletessé a tanintézetet, amelynek énekkara és sportolói az évek során sok dicsőséget szereztek. Kiváló tanulói közül pedig később sokan váltak kutatóvá, íróvá, tanárrá. A jelent és a közeljövő terveit így vázolta Bozsoki Imréné: — Az évről-évre szépített, jelenleg 280 tanulót befogadó iskolánkat — amely színes tévével, videóval, számítógépes programmal is rendelkezik — szeretnénk még otthonosabbá tenni. A 24 fős tantestület és a 10 fős ügyviteli-kisegítő személyzet a régi jó hírnév visszaállítása mellett a minőségi oktatást, s a gyermekek maximális ellátását túzte ki célul. A két idegen — a már bevezetett német és angol — nyelv cktatása mellett nagyon szeretnénk a városi önkormányzat segítségével ének-zenei tagozatos, valamint a kulturált testmozgást népi tánccal, gyermek balettel, ritmikus sportgimnasztikával szolgáló osztályokat kialakítani és működtetni. A több mint 200 oldalas — önéletrajzi tárgyú — fenti címlapú könyv a Pannonhalmán (9090 Vár 1. Szociális Otthon) élő 81 éves béna és járóképtelen Kovács Kamill ferences szerzetes szerzeménye. Az érdekes, színes, helyenként lebilincselő olvasmányt mindenkinek — főleg a fiataloknak — ajánjuk. A 123 forintba kerülő könyv utánvéttel megrendelhető: Szent István Társulat, 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 1. Akettős ünnep műsorát egyébként Vécsey Zsigmond városi köztemetőben lévő sírjának megkoszorúzása és a 60 év visszaemlékezésekkel tarkított programja tette színessé és emlékezetessé, amelyeken részt vesz a névadó unokája, a Svájcban élő Vécsey András, aki zászlót adományozott az intézménynek. Tihanyi István Fotó: Szakony Attila Műsorajánlat Hevesi Sándor Művelődési Központ November 9: Ifjúsági táncest 18-23 óráig. November 12. 17 óra: „Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák". A TIT-tel közösen szervezett előadássorozat: Isteni és emberi teremtés. November 13.19 óra: Népzenei sorozat, a TÉKA együttes koncertje. November 15. 19 óra: Halló, itt jóbarát. Záray Márta és Vámosi János műsora. Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház November 15. 18 óra: LORD Együttes koncertje. Kodály Zoltán Művelődési Ház November 13. 18 óra: Táncház, a Banda népzenei együttes közreműködésével. November 14. 17 óra: Kertbarát Klub: A nyári időjárás elemzése, a betakarítás alatt előfordult gondok és problémák. Móricz Zsigmond Művelődési Ház November 10. 19 óra: Nyugdíjasok bálja (zártkörű). Helyőrségi Klub November 13. 13 óra: Reformkori Irodalmi Kávéház, a Zrínyi Általános Iskola felsőtagozatosainak, a színházteremben. Apolló Filmcentrum Apolló Mozi: Előadások kezdete: 16, 18 és 20 óra. November 9-11. Hajszál híján (amerikai), nov. 9-én 10 órakor is. November 10-11. 14 óra: Vörös zsaru (amerikai). November 12-14: Papa, én nő vagyok (amerikai). Nov. 14-én 10 órakor is. November 15: Megint 48 óra (amerikai). Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Csütörtök: Filmbarátok napja. November 9-11: A gyanúsított (amerikai). November 12-13: Útközben eltűnt (amerikai, videó). Noi>ember 14: Dühöngő majom. Matiné: November 11. 14 óra: Mici mackó (amerikai). Kamill testvér kalandozásai a XX. században Külföldre került az ülőröplabdázók Kanizsa Kupája 1990- November 9. _ KANIZSA 15 Fotó: Szakony Attila Hat évvel ezelőtt indult útjára a Nemzetközi Kanizsa Kupa, amelyet az ülőröplabda dunántúli fellegvárában nagy alapossággal, felelősséggel s jelentős összefogással készítettek elő és rendeztek meg. — Hagyományos versenyünket 2 évente szervezzük, melynek nagyszerűségét jelzi, hogy a III. Nemzetközi Kanizsa Kupán már 4 külföldi csapat vett részt: a holland GSV. Hoensbroek, a jugoszláv Subotica, az első alkalommal rajtolt Kotka Seudun (finn) és az E.V.O Kalev (észt) együttese. Természetesen itt voltak a legjobb I. osztályú csapatok, köztük a bajnok Nyíregyházi Piremon, a Pécs, továbbá a II. osztályú Veszprém, no és mi, a magyar bajnokság ezüstérmesei — mondta Balogh Imre, az Nk. Hamburger SKJ elnöke, a csapat válogatott játékosa. A Cserháti SZKI sportcsarnokában ünnepélyes külsőségek mellett tartották meg a megnyitót, majd azt követően elkezdődtek a küzdelmek. A résztvevő 8 csapatot két 4-es csoportba sorsolták, ott körmérkőzéses rendszerben versengtek a csapatok, majd helyosztókra került sor. — A csoportmérkőzések általában a várakozásnak megfelelő eredményeket hozták. A csapatok két szettet vívtak s azokra jobbára a küzdőjelleg volt a jellemző. A finnek nagyon jó benyomást keltettek, jól használták ki a többségében egészséges, volt válogatottakat és I. osztályú játékosokat is felvonultató előnyüket. A bajnok ezúttal erősen tartalékos volt, 4 válogatott játékosa most hiányzott s ez meglátszott játékukon is—hangoztatta Czvetkó Tamás, a kanizsaiak edzője. A csoportmérkőzések eredményei. „A" csoport: Nyíregyháza— Pécs 2:0 (6, 13), Kotkan Seudun—Subotica 2:0 (3, 11). Subotica—Nyíregyháza 1:1 (-10, 12), Kotkan Seudun—Pécs 2:0 (3,0), Subotica—Pécs 2:0 (3, 10), Kotkan Seudun—Nyíregyháza 2:0 (7, 6). Végeredmény: 1. Kotkan Seudun 6, 2. Nyíregyháza 3, 3. Subotica 3, 4. Pécs 0 pont. Visszapillantó MÁV DAC—Bútorgyár 10:15 NB l-es női asztalitenisz mérkőzés. Kanizsai győztesek: Gazsi, Szabó és Bizó (4-4), Mausz (3). Tavasszal meglepő vereséget szenvedtek Győrött a kanizsaiak, akik megkülönböztetett figyelmet fordítottak a mostani vendégszereplésre. Nos, a terv sikerült, hiszen már az első „körben" elhúztak 4: l-re. Ezt követően szoros játék alakult ki. Előbb a kanizsaiak hozták 3:2-re a második fordulót, majd egy kis megtorpanás történt s azt nyomban kihasználták a hazaiak, akik a harmadik körben 3:2-re kerekedtek felül. A befejező két fordulóban is nagy volt a küzdelem, de jobb egységesebb bútorosok bebiztosították a megérdemelt győzelmet. Szabóné Boldizsár Gabriella technikai vezető: — A csapat minden dicséretet megérdemelt, hisz viszontagságos utazás után is biztosan hozták csapatunk 4. győzelmét. Ferencvárosi Vasutas—MÁV NTE 52:69 (33:34) NB l-es női kosárlabda mérkőzés. A kanizsaiak legjobb dobói: Simonné (36), Ácsné (14), Bogyai (9). — Az egyik meghatározó játékosunk, a műtéten átesett Szabó is kivált az együttesből. így aztán, ha nem lesz változás, akkor talán még a kezdő ötösünk sem lesz meg. Nos, a szűkös csapat, a 6 szerepeltetett játékos érezte a felelősséget. Tény, hogy nagy teher nehezedett rájuk, ám az első 10 perc után szakvezetőnknek sikerült rendezni a „sorokat", a lányok megnyugodtak, összeszedték magukat:. A változatos első 20 perc után egyre jobban belelendültek, mind a két palánk alatt feltalálták magukat. Fegyelmezetten, okosan játszottak, az előnyt fokozatosan növelték, sőt a befejező 5 percben helyenként már látványos akciókból érték el a „gólokat". Az őszi első idegenbeli győzelmet arattuk, amelyért legtöbbet a csapatkapitány Simonné tette, aki a mezőny legjobbja volt — összegezett Csőgör József technikai vezető. (b-h) „B" csoport: GSV Hoensbroek—EVO Kalev 1:1 (6, -12), Nk. Hamburger SK—Veszprém 2:0 (5, 1), Nk. Hamburger SK—EVO Kalev 2:0 (13, 7), GSV Hoensbroek—Veszprém 2:0 (2, 12), EVO Kalev—Veszprém 2:0 (6, 0), Nk. Hamburger SK—GSV Hoensbroek 1:1 (12, -14). Végeredmény: 1. Nk. Hamburger SK 5, 2. GSV Hoensbroek 4, 3. EVO Kalev 3, 4. Veszprém 0 pont. A helyosztók eredményei (a lebonyolítás sorrendjében): 7-8. helyért: Pécs—Veszprém 2:0 (4, 5). 5-6 helyért: Subotica—EVO Kalev 2:0 (14, 11) 3-4. helyért: GSV Hoensbroek—Nyíregyháza 2:1 (12, -5» 12) Jv.: Horváth, Karádi. Érdekes, változatos játék jellemezte a bronzos találkozót, amelyen a lelkes hollandok jobb hajrával kerekedtek felül. 1-2. helyért: Kotkan Seudun— Nk. Hamburger SK 3:0 (7, 11, 9) Jv.: Benkő, Bukodi. Nk. Hamburger: Czimmer-mann, Balogh, Pőcze, Földi J., Földi B., Pölcz. Csere: Varga, Taródi, Kardos, Perneczki. Edző: Czvetkó Tamás. A finn-csapat folytatta jó szc-replését, amely nagy küzdelemben verte a fáradt kanizsaiakat. Élcsoport végeredménye: 1. Kotkan Seudun, 2. Nk. Hamburger, 3. GSV Hoensbroek. Legjobb mezőnyjátékos: Olavi Venalain (finn). Ixgjobb ütő játékos: Czimmermann (Nk. Hamburger). A 8 órán át tartó kupaverseny után Cser György, a HSK titkára így összegezett: — Köszönetet mondunk mindazoknak, akik lehetővé tették ezt a nagyszerű nemzetközi tornát. A csapatok, játékosok jelesre vizsgáztak. Jó hozzáállást, nagy küzdelmet folytattak. Várjuk a további támogatást, hiszen ezek a mozgássérültek nagyobb odafigyelést érdemelnek. (bh) Kiss veszélyezteti az ellenfél kapuját. Erősít-e az Olajbányász női kézilabda csapata? Az Olajbányász NB l-es női kézilabda csapata — újoncként — már a bajnokság kezdetekor sem táplált túl nagy reményt arra nézve, hogy felhőtlen lesz a társaság menetelése az első vonalban. Nem sikerült a nyáron megfelelő képességű játékost igazolni, és a közben lezajlott edzőcsere sem tett jót a csapatnak. A „tizenéves" gárda szorgalmas, lelkes munkával igyekezett pótolni tudásbeli hiányosságát. Persze meghatározó és hiányzó játékosokat semmilyen lelkesedéssel nem lehet pótolni. Az egyébként is súlyos gondokat még növelte, hogy a meghatározó poszton szereplő és kimagasló teljesítményre képes Skrach kapus, majd az utánpótlás válogatott Siti is kidőlt a sorból. így nem csoda, hogy jó néhány fordulónak el kellett telnie ahhoz, hogy ponthoz jusson a csapat. A játék szépsége, hogy éppen a sokszoros bajnok Vasas volt kénytelen tudomásul venni; az Olajbányász még korántsem adta fel. Most közel egy hónapos szünet következik a bajnokságban. Ezt az időszakot igyekeznek kihasználni nemcsak a játékosok, de a szakosztály vezetői is. Erősít-e az Olajbányász? Erről kérdeztük Szíoboda Józsefet, a Csapat technikai vezetőjét? — Természetesen szeretnénk, de meg kell mondanom őszintén, hogy erre jelenleg kevés az esélyünk. — Információink szerint szó volt szovjet sportolók igazolásáról. Ki bonyolította volna le a szerződéskötést, és miért nem jött létre? — Veszprémben működik egy Sportmenedzser Iroda, akik Deregi edző kérésére kezdtek puhatolózó tárgyalásokat két ukrán kislány Kanizsára kerülése ügyében. Nem olyan régen kaptuk az értesítést, hogy tárgytalan a dolog, de a konkrét okokat nem ismerjük. — Mi a helyzet a sérültekkel? — Siti Beátát szalagszakadással megoperálták, ő jelenleg lábadozik. Jobb a helyzet kapusunkkal, aki már edzésben van és remélhetőleg a következő bajnokin már számíthatunk a játékára. — A közel egy hónapos szünet lehetőséget ad a szakosztálynak, hogy újra körülnézzen a játékos „börzén". Lesz-e új játékosa az Olajbányásznak? — Erre konkrét választ nem tudok adni. Aki jó játékos és mozdítható is lenne, annak minimum állás és lakás igénye van. Ennek pénzügyi fedezete jelenleg nem áll rendelkezésre. így más megoldáson gondolkodunk, de erről még korai lenne bármit is mondani. Az egy hónap múlva folytatódó bajnokság első mérkőzésén remélem meglepetéssel tudunk majd szolgálni. — kázé— Olajbányász—-Dorog 1-2 (0-1) NB Il-es labdarúgó mérkőzés. Kanizsai góllövő: Fuisz a 47. percben 20 méteres nagy lövésből. A piros-kékek az elmúlt hetek Jó sorozata után abban reménykedtek, hogy sikerült megszerezniük második győzelmüket. A rossz idő ellenére is kilátogató szurkolók is ebben bíztak, tegyük hozzá teljesen jogosan. Az elvárásoknak az Olajbányász ezúttal nem tudott megfelelni, a vendégek az utolsó percekben lőtt góllal még az egyik pontot sem hagyták Kanizsán. A találkozó jelentős részében ugyan a piroskékek Játszottak fölényben, de Játékuk végig körülményes volt, és kevés veszélyt jelentett a dorogiak kapujára. A vendégek valahogy gyorsabbnak, frissebbnektűntek, különösen a labdáért vívott harcban volt mindez szembeötlő. így küzdött, hajtott a piros-kék együttes, de a Dorog ellen mindez kevés volt az üdvösséghez. A betervezett két pont helyett mínusz jel kerül a leckekönyvbe, és persze a prémium is a pénztárban marad. Vélemények a mérkőzésről: Horváth Zoltán, akibegipszelt lábbal nézte végig a mérkőzést: —Az első félidő jelentős részében mi voltunk fölényben, de sajnos a befejezésekkel adósak maradtunk. A kapott gól után megpróbáltak a fiúk újítani, de a csatárok nem kaptak kellő támogatást a középpályásoktól, így nehéz volt a dolguk. Szünet után komoly erőtartalékokat mozgattak meg a srácok, aminek aztán még is lett az eredménye. Bár a második félidő első 30 percében győzelmi esélyeink is voltak, mégis azt kell mondanom, hogy a talajhoz jobban alkalmazkodó vendégek megérdemelten nyertek. Reszeli Soós István, a vendégek trénere: — Végre! Végre! A csapat óriási lelkesedése, megszolgált győzelmet hozott. Németh Lajos, a hazaiak mestere: — A körülményekhez jobban alkalmazkodó Dorog három helyzetéből kettőt értékesített, és ezzel megnyerte a találkozót. — kápolnás — Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervező szerkesztő: László Károly. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, MartonGyörgyi, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. Visszapillantó A CEG ARULOJA? „...békés átmenet helyett inkább békés átmentés folyt. ...Őrlődtem munkatársaim között... Döntöttem: leleplezem a „cég" alkotmányellenes tevékenységét... A Grafiti moziban robbant a botrány... Magányos farkas voltam az oroszlánbarlangban..." EGY ÓRA VÉGVÁRI JÓZSEFFEL (Cikkünk a 2. és a 6. oldalon!)^ II. évfolyam. 46. szám 1990 november 16. Ára 9.60 Ft KANIZSA VÁROSI HETILAP Megjelenik minden pénteken Családi demonstráció a Hungária Biztosító Rt. székháza előtt November 5-én reggel nyolc órakor szabályosan bejelentett és engedélyezett tüntetésre vonult fel Nagykanizsán, a Hungária Biztosító Rt. Petőfi u. 1. sz. alatti székháza elé Péter Csabáné és két gyermeke, a 14 éves Csaba és a 10 esztendős Tünde. Végső elkeseredésükben választották ezt az eszközt, hiszen az anya ez év áprilisában elszenvedett autóbaleset miatt — utasként tartózko- dott a gépkocsiban — megrendült a család anyagi helyzete. A Hungária Biztosító fizetett ugyan, de a maradandó egészség károsodásáért járó nagyobb összeget a jogszabályok szerint csak orvosi felülvizsgálat után, a balesetet követő első év végén adhatják át. Ám Péteréknek most kellene adósságaikat rendezni, ezért aztán nem vagyoni, esztétikai kár címén követelnek félmillió forintot. Véleményük szerint ennek megállapításához nem kell egy évet várni; a forradás, a két és fél centiméterrel rövidebb váll ténye már most is megállapítható. Mivel erre nézve semmiféle fizetési hajlandóságot nem mutatott a Hungária, kénytelenek voltak a biztosító székházához vonulni transzparensekkel. Szerencsérenem sokáig, hiszen a nyitás után röviddel Finta Sándor, a gépjármű kárrendezési részleg vezetője harminctól ötvenezer forintig terjedő előleg kifizetésére tett javaslatot. Ezt Péterné nem fogadta el. Ezután Bobay Jenővel, a Hungária Biztosító Rt. Zala megyei igazgatójával kezdődtek tárgyalások — sikerrel. Pétemé ugyan százezer forint előleget tartott volna méltányosnak, de elfogadta a biztosító hetvenezer forintos ajánlatát. Az összeget a délelőtt folyamán fel is vette. (-ró) Diszkont Áruház az Eötvös téren Köze] 240 négyzetméteren, négymillió forintos árukészlettel Diszkont Áruház nyílt november 5-i......!'', --''~rT— A tartalomból: Kiszolgáltatottság 2. oldat Patika-történet 5. oidai Vadnyugati kocsmázás 13. oidai galmaz különböző áruféleségeket. A nyitónap érdekessége volt, hogy az elsőnapi vásárlók edényfogó kendőt és a svéd ÁHUS cég fagylaltját kapták ajándékba. Az átadáson részt vettek a megvalósításban közreműködő szervek képviselői is. Pataki Károly, aZÉKV új igazgatója beszédében először nekik mondott köszönetet, majd szólt az áruház létrejöttéről. Eredetileg ugyanis AGROKER márkaboltnak indult a beruházás, de tapasztalva az igényt — amely az üzemekben és az eseti sátras nagykereskedelmi áras értékesítéskor jelentkezett — a vállalat vezetése úgy határozott, hogy módosítelkép- zelésén. Mint az igazgató mondta— látva az infláció növekedését és a fizetőképes kereslet csökkenését— egyre jobban a diszkont áruházi üzemeltetési forma kristályosodik ki. Céljuk, hogy a viszonteladókon kívül elsősorban a kis jövedelmi dolgozók, nyugdíjasok, fiatal házasok egyre gyarapodó tömegét nyer-jékmeg vásárlóként. Úgy gondolják, hogy hosszú távon így is nyereségessé válik az üzlet. Lapunk pedig reméli, hogy ezentúl senkinek sem kell péntekenként az MDF-piacon sorban állni... -ój- én Nagykanizsán. A Zala megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat új boltja nagykereskedelmi áron for- Hós vagy áruló? Egy óra 2 Q KANIZSA 3 nmcmlHT lh. Végvári József a tárgyaláson. (Fotó: Erdei Katalin) November 2-án 15 óra tájban csengett a szerkesztőségi telefon. A vonal másik végén egy ismeretlen férfihang: — Elnézést a zavarásért, de közölni valóm lenne. A Halottak Napja alkalmából hazajött szeretteihez Végvári József, aki hajlandó nyilatkozni szülővárosa lapjának, a Kanizsa újságnak. Ha érdekli Önöket, keressék fel édesanyjánál — és letette a kagylót. Először beugratásnak véltem az értesítést, aztán hívtam felelős szerkesztőmet, aki azonnal mozgósított. Másnap délelőtt már a jelzett címen voltam. A szomszédban kopogtattam, ahol Végvári József nővére csakhamar előkerítette az őrnagyot. Nyílt volt és őszinte. Az életút — Nagykanizsán születtem 1943.''április 6-án — kezdte —, szegény parasztcsaládban. Tanulmányaimat az akkori Templom téri elemi iskolában kezdtem. A négy osztály elvégzése után a Nagyrác utcai általános iskolában töltöttem el újabb négy tanévet. 1957-ben szüleim beírattak a Zsigmondy Vilmos Kőolajbányászati és Mélyfú- Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy pártállam. Hosszú évek, évtizedek során hatalmi eszközei igénybevételével, fő- és alközpontokon keresztül irányította a társadalmi alap és felépítmény valamennyi elemét, szereplőjét. Ideológiájának hamis fátylába burkolózva ez a pártállam elhitte, hogy nálunk let- és v agyonbiztonság, folyamatos életszínvonal-emelkedés, általános foglalkoztatottság van, s hogy arra hivatott szervek védik a dolgozó ember érdekeit. Ma már tudjuk, hogy a bűvészmutatvány a hosszú gyakorlás ellenére sem sikerült, a kollck-livizált társadalom felépítése kudarcba fulladt. Hiába, az ember márcsak ilyen: szeret maga rendelkezni önmagával és környezetével. A felismerést tettek követték. Globálisan ez volt a pártállam lebontása. Minden bontás porral, piszokkal, rendetlenséggel jár, az állam bontás is. A régi már, az új még nincs. Sajnos a „romok" közölt fel-fel bukkannak az ország érdekeit soha figyelembe nem vevő ügyeskedők, a zavarosban halászok, a joghézagokat kihasználók, a nehézségekből tőkét kovácsolok. Be kell látnunk, hogy róipari Technikumba, ahol 1961-ben érettségiztem. Ezután a Nagyalföldi Kőblajtermelő V ál -lalathoz kerültem, a szolnok—pusztaföldvári üzembe. Két évig dolgoztam itt különböző munkakörökben. Voltam kútkezelő, szeparátorkezelő, olajátadó, műszakvezető. 1963. októberében első tényleges katonai szolgálatra vonultam be Zalaegerszegre, a Petőfi laktanyába. Itt rádiós-távírász kiképzést kaptam. Később feletteseim tiszti iskolára akartak küldeni, én azonban visszavágytam a civil életbe, s két év eltöltése után szakaszvezetői rangban szereltem le. Ezután visszatértem korábbi munkahelyemre. Néhány hét eltelteután—meglepetésemre — egy levelet kaptam a Belügyminisztériumtól, hogy 1965. december l-jén jelentkezzen egy megadott címen. A BM illetékes szervénél „megfőztek", s rádiófelderítő távírászkéntőrmes-teri rangban foglalkoztattak. Kezdő fizetésem az olajiparban kapott 2700-3000 forintról 1950 forintra csökkent... Egy év próbaidő után véglegesítettek, mivel szakmai és politikai vizsgáimat kiválóan teljesítettem. Soron kívül alhadnaggyá léptettek elő, és felvettek az MSZMP tagjai sorába. — Egy titkos objektumban dolgoztam 1975 májusáig, majd felvételt nyertem a rendőrtiszti a minőségi ugrás állva hagyta az érdekvédelmet. E tekintetben zavaros pont a magánszféra és a munkavállalókviszonya. Hiszenamunkaerő-piac tisztességnek nem lehet reprezentánsa ez apélda. Böröczné Kónya Katalin munkáltatói joga gyakorlása során a Munka Törvénykönyv rá vonatkozó számos paragrafusát sutba dobta. Ő így értelmezte a demokráciát és a piacgazdaság ala-kulgatásának lehetőségét. Szerinte joga, hatalma annak van, aki pénzzel, vagyonnal rendelkezik. Csak egyet ismer: a gazdagodás szentségét, kihasználva anövekvő munkanélküliség kiszolgáltatottjait. 1990. júliusában Kónya Katalin nyitott egy fagylaltozót, két fiatal alkalmazottal. Munkaszerződést egyik lánnyal sem kötött, így minden úgy zajlott a munka frontján, ahogy óhajtotta. A törvényes heti 40 munkaóra helyett 50 óra felett dolgoztatott, heti egy munkaszüneti nappal. Burkolt kifizetés-megtakarítást ért cl a napi üz- főiskola biztonsági szakának nappali tagozatára. Három év múltán 1978-ban államvizsgáztam. Osztályfőnököm javaslatára 1978. július l-jén kineveztek a BM Ül/Ili. Csoportfőnökség 5. osztályának D-alosztályára, zenei és művészeti elhárítási területre. Itt dolgoztam 1989. február 1-jéig, majd — saját kérésemre — ennek a csoportfőnökségnek állandó ügyeleti osztályára kerültem, a lehallgatási botrány kipattanásáig, 1990. január 19-ig. Az idén március 31-én őrnagyi rendfokozattal nyugállományba helyeztek, s azóta nyugdíjasként élek, havi 11.219 forint nyugdíjból. Családommal—feleségemmel, 23 éves leányommal és 17 éves fiammal — Budapesten, családi házban lakom. Nem találtam ellenséget... A BM-nél csoportfőnökségem belsőelhárítás-sal foglalkozott — folytatta Végvári József. Én olyan potenciális, a „szocialista" társadalomra veszélyes személyek operatív ellenőrzését végeztem, akik tetteik és gondolkodásuk alapján veszélyt jelenthettek a rendszernek. Ezt a munkát titkos utasítások és parancsok szabályozták. Alapul szolgált erre egy 1974. évi MSZMP Politikai Bizottsági határozat, amely soha nem lett nyilvánosságra hozva! Ennek alapján a belügyminiszter — az állambiztonsági helyettes révén — olyan belső utasításokat adott ki, amelyek alapján az úgynevezett másként gondolkodókat, a belső ellenzéki személyeket és csoportokat állandó megfigyelés alatt kellett tartani, titkos módszerekkel és eszközökkel. lettakarítás megkövetelésével az eladóktól. Erre azt mondaná a tájékozatlan ember: biztos jó pénzért kívánta mindezt. Hát nem. Szabó Orsolya alkalmazott júliusban 4000, augusztusban 5000, szeptember 7000 forintot (ekkor már csak egyedül dolgozott) vett fel. Természetesen a fogl alkoztatás szociális követelményei még ennyire sem érdekelték Kónya Katalint. Szeptembertől még ebédidőt sem biztosított. A munkaidő beosztásával, a munkaviszony megszüntetésével csak a saját álláspontját szolgálta, s a túlfoglalkoztatást nem kompenzálta, még a munkakönyv kiadásakor is önkényeskedett. Gondolom, egyetért az olvasó, hogy nem ez a privatizáció, nem ez a vállalkozás-serkentés, amit szeretnénk, hiszen — mint a halak között —, köztünk is vannakragadozók. A régi rend lebontásának „porfelhőjében" felbukkanó Kónya Katalinokkal szemben a törvény szigorával kell fellépni, és amunkavállalók érdekében. Az elveszett érdekképviseletet pedig meg kell találni, mert a kiszolgáltatottság elkeseredést szül. Szabó Vince Kiszolgáltatottság WO. november Ifi. C KANIZSA 2 Végvári Józseffel — Munkámat feletteseim részéről sok kritika érte, passzívnak minősítettek, mert nem találtam ellenséget. Túl voltunk már a hazától elüldözött filozófusok — Heller, Hegedűs, Fekete, stb. — ügyén, amikor ellenségnek tartott olyan szemé-lyckctkcllctt intenzív megfigyelés alatt tartanunk, mint a később MDF-be tömörült Csoóri Sándor, CsurkaIstván, Für Lajos, Lezsák Sándor és társaik. Volt ezeken kívül az úgynevezett nemzeti nacionalista ellenzéki mag, s ott volt az ősellen-zék a Lukács-iskolából, az egykori ultraradikális, úgy baloldalból kinőtt személyek csoportja, mint Bayer Tamás, Demszky Gábor, Haraszti Mikós, Kis János, Tamás Gáspár Miklós, Konrád György, Kőszeg Ferenc, Radnóti Sándor, ifj. Rajk László, Solt Oltflia, és sorolhatnám tovább. Voltak még az MSZMP-n belül is olyan személyek, akik reform-kommunista érzelmekkel szuverénul gondolkodtak, mint Bíró Zoltán, Bihari Mihály, Gazsó Ferenc, Király Zoltán, Lengyel László, Pozsgay Imre és a többiek. Kitgrő — Pozsgay Imrén?! Pozsgai Imrére külön ki akarok térni, hiszem aKurírban telt nyilatkozatom alapján megvédtem őt a támadásoktól, mégpedig azért, mert Pozsgay már akkoriban merte mondani, hogy a szocializmus nem reformálható meg. Pozsgayt egyébként alaposan lejáratták Kádárék. Miniszteri megbízatása után a Hazafias Népfronthoz helyezték, és „rásózták" az összes alternatív dolgot is. Volt azonban annyi ereje, hogy résztvett mindkét lakitclcki ellenzéki összejövetelen, annak ellené- re, hogy egyes magas beosztású személyek megfenyegették. Ő azonban vállalta, hogy a támadások célpontja legyen, s csak egyet akart, azt, hogy az ország — amely szinte minden területen mélypontrakerült—radikális változtatásokon menjen keresztül. Ezért nagyra becsülöm, s rendkívül sajnálom, hogy elsüllyedt a politikai élet kegyetlen útvesztőiben. Alkotmányellenes megfigyelések — Visszatérve a titkos utasításokra alapozott állambiztonsági operatív munkára — mondja rövid hallgatás után —, a köztársaság kikiáltása után, amikor már a pluralista társadalmat hirdettük és készültünk a többpártrendszerre, a békés átmenet helyett inkább békés átmentés folyt. A párt és állami vezetés körében éles politikai küzdelem dúlt, és tovább folytak az alkotmány-és törvényellenes megfigyelések a radikális változásokat követeld személyek és csoportok felderítésére — bomlasztására, lejáratására. Ezek fdleg a munkahelyi és otthoni telefonbeszélgetések lehallgatásában, levelek felbontásában, besúgók működtetésében nyilvánultak meg. Őrlődtem munkatársaim között, akiknek ellenségmítosza nem apadt, inkább nőtt. Ilyen volt dr. I. A. is, aki például be akarta „betonoztatni" két jól ismert színművészünket, Sinkovits Imrét, és Bubik Istvánt, 1989. július 16-i tevékenységükért. Nagy hiba volt, hogy évtizedeken át olyan személyeket üldöztek hazánkban, akik kiálltak egy nézet, egy eszme mellett. (Folytatás a 6. oldalon) Fölháborodott olvasó kopogtatott be minap szerkesztőségünk ajtaján. Először csak a címben szereplő svéd cseppekről, annak csomagolási módjáról mondta el véleményét, később azonban nem kímélte jelzőivel a Cella-dam árusítási módját sem. Mint kiderült, gazdag tapasztalattal bír ez ügyben, hiszen a gyógyhatású szerek beszerzése során bejárta „Tolnát—Baranyát". Arranézve viszont bizonyítékot nem szolgáltatott, hogy a csodaszerek némelyikét lejárt szavatossági idővel árusítanák. Visszaterelve a szót a svéd cseppekre, megállapodtunk abban, hogy mégis csak furcsa, hogy Béres József találmányának nyugati forgalmazását az akadályozta, hogy üvegcséit hiteles zárás nélkül nem fogadták odakint, míg itthon ez a követelmény „nyugati testvérére" nem áll. Igaz — ha dugó nem is —, pecsét a kifogásolt szer üvegén legalább a címkén szerepel. A „hiteles zárás" ügyében Gulyás Ferenctől, a kanizsai Szabadság téri gyógyszertár vezetőjétől érdeklődtünk. — 1 Iuszonnégyes gyűjtőcsomagolásban az egerszegi gyógyszertári központból kapjuk az Originál Schweden Bittert. Gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású termékről van szó, ami annyit tesz, szabadalom védi, de összetételét nem kell megadni. Nálunk körülbelül két hónapja van forgalomban. Azelőtt a vevők Ausztriából, NSZK-ból és Svájcból szerezték be. Ott is ugyanilyen kiszerelésben árusítják. A panaszt ismerem, hiszen az úr nálunk is reklamált. Valóban nincs semmiféle ellenőrző címke vagy hasonló a kupakon, de előfordul ez más általunk forgalmazott terméknél is. Ha most mi tennénk rá, az gyanút keltene. Végül is, aki úgy véli, hogy az üveg tartalmával manipuláltak, annak bebizonyítani nem lehet az ellenkezőjét. De higgyék cl a gyógyszerészeknek, erre nemcsak szándékuk, idejük sincs. A beszélgetést követően egyébként megpróbáltunk magunk is „csapra ütni egy flaskát". Végül is nem sikerült. Ha látható hiteles zárás nincs is az üvegen, úgy tűnt, hasonlatosan a magyar csavaros tetejű üdítőitalokhoz, eszköz nélkül nem lehet felbontani. Hát ennyit az ügyről. Azaz még valamit. Nyilván a borsos ezerkétszáz forintos árért elvárják a vevők a precízebb, látványosabb csomagolást is. De aki él a cseppekkel, feltehetően a tartalma miatt veszi. Az pedig Maria Treben könyve szerint is „csak" harmincegynéhány bajra jó. Kupakolásra nem. —dóró— f-N A Magyar Agrárkamara állásfoglalása a termőföld tulajdoni rendezéséhez kapcsolódó egyes kérdésekről A Magyar Agrárkamara Elnöksége megtárgyalta a termőföld tulajdon rendezésének egyes kérdéseiről szóló FM-IM törvényjavaslatot. Az Elnökség hangsúlyozni kívánja, hogy az eddig készült törvénytervezetek POLITIKAI megfon-tolásúak. Tudatában van a kormányzó pártok és a parlament ezirányú felelősségével és jogaival, s azt tiszteletben tartja. A Kamara, mint hangsúlyozottan szakmai tervezet, kizárólag ökonómiai megfontolások alapján támogatja általában a privatizációt, a paraszti rehabilitációt, a termőföld gazdaságos és a környezetvédelmet is szem előtt tartó hasznosítását az ehhez szükséges feltételek biztosításával. A szakmai megfonto-lásúprivatizációhozolyan törvényi szabályozás szükséges, amellyel csökkenthető a gazdasági rendszerváltás kockázata, költségvetési bevételt eredményez és forrást teremt a privatizációt ösztönző kedvezményekre. Ennek végrehajtásához a következő elvek és intézkedések tartoznak: A termőföld tulajdonjogának rendezésérc a kormánynak meg kell találnia azt a megoldást, amely elvi alapjában, rendszerében szervesen illeszkedik az általános privatizáció gyakorlati megvalósításáhozés így egyellenmagyar állampolgárt, vagy létező és lehetséges tulajdonost sem hoz hátrányos helyzetbe. Az elmúlt 40 év gazdasági, politikai sérelmének orvoslását, minden tulajdonosra kiterjedő, közteherviselésen alapuló, az ország anyagi lehetőségeitis figyelembevevően amagántulaj-dont erősítő módon kell megoldani, beleértve a parasztság rehabilitációját a földek államosításából, erőszakos elvételéből eredő hátrányok kiküszöbölését. Alapvető a mezőgazdaság működőképességének megőrzése, ökonómiai környezetének javításával teljesítményeinek növelése, ezért a privatizációt amezőgazdaság sajátosságai figyelembevételével kell ösztönözni olyan piackon-form eszközökkel, mint például az adó és kamatkedvezmény, elismerve a szövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók és magántermelők egyenlőségét az ellenérték fejében történő tulajdonhoz jutás jogát. Szükséges a törvényi lehetőségen alapuló földtulajdon szerzés társadalmi ellenőrzése, de az semmilyen körülmények közölt se járjon a hatósági feladatok átvételével, sem pedig politikai kényszerrel, ráhatással vagy ezekhez kapcsolódó jogosulatlan előnyökkel. A Magyar Agrárkamara Elnöksége a fentiekben rögzíti álláspontját. Amennyiben a jogalkotásra illetékes szervek politikai megfontolású földtulajdon rendezés mellett döntenek, a Kamara akkor is feladatának tartja az ágazat működőképességének fenntartásáért munkálkodni, és a tulajdoni váltást e formában elősegíteni. Magyar Agrárkamara Elnöksége Egy utazó hajléktalan Hajnalodik. A nagykanizsai vasútállomás szokásos napja kezdődik. Egyre többen érkeznek a buszokkal, megrohanják a pénztárt, jegyet vesznek, ki-ki megy a saját útjára. A vasúti restiben bűz és füst van, tollászkodó éjsza-kázók. A szag elviselhetetlen. Cipő kerül a pucér lábra, a kabát alól borostás, kialvatlan arc néz. — Itt éjszakázott? — tudakolom. — Itt! Mért, maga kicsoda, talán zsaru? — Nem! Hová utazik? — Nem mindegy az magának? Ahová akarok. Világos, aranypofa? — és váratlanul hatalmasat köp a cementlapra. — Adj egy cigit, és elmesélem utazásom történetét! Megkínálom, de tartaléknak kivesz még hármat. — Tudod, öt-hat éve az asszony lelépett egy olyan jól öltözött ficsúrral, mint te. Bánatos lettem, a gyerekeket nevelőintézetbe vitték, én meg, ami kevés volt, mind leengedtem a torkomon. — Itt lakott Kanizsán, vagy a környéken? — érdeklődöm. — Nem! Most vagyok itt először—válaszol egykedvűen.—Mostakkora a macera Pesten a keletiben, hogy... Hirtelen mindenki segíteni akar, hogy hanyatt ne vágjam magam. Addig kellett volna, amíg az ember nincs nyakig a sz...ban. Most már mindegy. Azt akarják, hogy menjünk kórházba, adnak szállást, meg munkát. Évekig nem tudtam elhelyezkedni, mert priuszos voltam. Felnyomtam egy boltot, valamit csak kellett inni! Érted? Akkor segítettek volna, amikor kiszabadultam. De azért fordult a világ. Eddig csavargó voltam, most utazó hajléktalan. — A személyibe mi van beírva? —Az még létezik? Tudod, amikor szabadultam és nem tudtam elhelyezkedni, úgy döntöttem, nincs rá szükségem, eldobtam. Mért hordjam a bélyeget a hátamon. Nincs nevem, nincs munkahelyem, lakásom akkor, mi a p....-nak legyen az is. A túlélésnek ezer lehetősége van, csak élni kell vele. Amikor szigorúbb volt minden, meghúztam magam a budai hegyekben. Régen is voltunk ennyien, talán egy kicsit kevesebben, csak mindenki jubban meghúzta magát. Most demokrácia van, vagy mi a fene. — Az előbb azt mondta, hogy utazó hajléktalan. Ez mit jelent? — Nem balhézunk, a maradékot megesszük, megisszuk. Régebben, nem jvolt ajánlatos sokáig egy helyen lenni. Hamar feltűnt az ember a szerveknek. Felültünk a vonatra. Nyáron a Balaton védett, télen a főváros. Időnként Pécs, Szeged, Debrecen, Győr. — Ehhez rengeteg pénz kell! — Nem — rázza a fejét. — Nem pénz, ész kell hozzá. Először is megfigyeled hány kalauz száll fel a kiszemelt vonatra, és ami a legfontosabb, hová. Általában a kocsi elején és a végén száll fel egy-egy személy. Akkor kényelmesen elhelyezkedhetsz a szerelvény közepén. Amikor érzed, hogy szorul a gyűrű a legközelebbi állomáson leszálsz és az utolsó kocsiba felszállsz. Ezután kell igazán figyelmesnek lenni, mert nem tudni, hogy a későbbiek folyamán, hogy alakul a játszma. — És mi van ha elkapnak valakit? — A legközelebbi állomáson lependerítik. Kezdődik minden élőről. A legjobb sztori az volt, amikor Dombóváron leszállítottak a vonatról. Megkerültem a szerelvényt, a másik oldalon felszálltam. Pesten, a végállomáson megköszöntem a vasutasnak, hogy rendes volt hozzám. A/.t hittem, gutaütést kap szegény szerencsétlen. Egy-két éve mehetett nyugdíjba, mert mostanában nem látom. — Hogy lehet így élni? — Csak el ne kezdd, hogy a lelkemre beszélj, mert mindjárt elsírom magam. Mért nem kérdeztétek pár évvel ezelőtt, hogy mi van velünk. Csak ránk küldtétek a zsarukat. Most mondd, hogy nem így volt! Akkor nem kérdezte senki, mit eszek, iszok, hol mosakszom. Én mindig mosakodtam a Balatonnál, de még meg is fürödtem. Ne haragudj, most nem mosakszom, nagyon hideg van, a kosz is melegít. De kinyitott a söntés, fizethetnél valamit. — Innét hová megy? — Még nem egészen kristálytiszta. Lehet, hogy vissza Pestre, vagy lemegyek Pécsre. — Szakmája volt? — Festő! — ezt olyan büszkén mondja, mintha a világ legdrágább festményét ő készítette volna. — És evvel nem tudott elhelyezkedni? —Hol élsz te? Nekem akkor is enyves a kezem a ti szemetekben, ha olyan száraz mint a tavalyi széna. Hol vesznek fel olyan embert, aki betörésért ült? ; Ha nem akarták, hogy jó útra térjek, most viseljen el a társadalom, a vasút, j a rendőrség, a boltosok, akiknek leltárhiányt okozok. Rád azért nem haragszom, te rendes pofa vagy. — Még a nevét sem tudom! — Mondtam, nincs személyim, nincs nevem. De várjál csak írd le Kani-zsay, de „Y"-nal! — Nagyot nevet és elrohan. Megyek utána, nem látom sehol. A pesti személy elindul, figyelem a ruhanó ; ablakokat. Az egyikből valaki kiszól: — Figyelj! Ha Pesten jársz, keress a keletiben. Még mond valamit, de a szél elviszi a hangját. Lehet, hogy mégis volt neve? Cserny József A vélemény szabad Vallástörténetoktatást! Igaz, hogy jócskán túl vagyunk az iskolai tanév kezdetén, lassan bejáratódnak a nyári szünetben kissé megrozsdásodott diákagyak, amelyekre váratlanul nem ismert kényszerhelyzet zúdult. A kérdés tanuljanak-e hittant vagy ne tanuljanak. Igaz, eleinte még szóba-szóbajött a vallástörténet-oktatás, de ezthama-rosan túlharsogták a csakis hittant akarók. Gondolnivalóan azok, akiknek érdeke fűződik hozzá, s ezek nem diákok. Maguktól ilyet ki nem agyalnának. Viszont szívesen befogadnának egyetemes emberi értékeket. S ha már a vallás(ok)nál vagyunk, akkor azt kell mondani, hogy nyilván készségesen tanulmányoznák a vallás(ok) történetét, mert enélkül nehezen vagy sehogy sem érthető meg a művészet. Sem Európa, sem Ázsia, sem a ma latinnak nevezett, valójában indián-amerikai művészet, ugyanígy a közel-közép-és távolkelet irodalma, zenéje, népművészete sem. Mindez át meg át van szőve vallásos elemekkel. Juvan Sesztalovtól — nyelvrokonunktól —jelent meg tavaly a Medveünnep című elbűvölő könyv, Bede Anna fordításában. Néprajzi jelentőségű, de telis tele van a sátánhit — a magyarok ős v állási—mozzanataival. Megint a lényegnél tartunk. A művészetekés a vallások elválaszt- hatatlanok egymástól, alighanem ősidőktől. Ezért kell hittan helyett vallástörténetet oktatni. Alkalmas anyag is találtatik. Van, ugye, a Biblia, a korán, de megjelent a Popol Vuh, a maja-kiese indiánok szent könyve a teremtés egyik változatáról. Boglár Lajos és Kuczka Péter fordításában és eligazító kiegészítésével 1984-bena Helikon Kiadónál, a Köztes lét könyve a tibeti lámahitű buddhizmusról Kara György és az Európa Könyvkiadó jóvoltából 1986-ban, Miklós Páltól a Zenés a művészet a MagvetőGyorsuló idősorozatában, 1978-ban. Segíthet az oktatásban Pais István Ember és vallás című munkája is, amelyet az Akadémiai Kiadó adott közre szintén 1978-ban. A minisztérium által szabadelvűnek meghirdetett oktatásban bizonyára minden iskola módot találhat, hogy e segédletek felhasználásával hozzálásson a vallástörténet megismertetéséhez. A hittan pedig legyen az egyház(ak) dolga, és iskolán kívül; ne az iskolai erszény megcsapolásával, ne az adófizetők pénzén oktassák. Hanem a vatikáni bankén. így talán eggyel kevesebb lenne az iskolákban a lelki kényszer és a kizárólagosság, amelyből az utóbbi időben lassan több van az elviselhetőnél. Ferencz Győző Csapda Vannak panaszkodók, vannak vádaskodók. Aggasztó akép. Fogynak a munkahelyek, egyre több embertfenyegetaletbizonytalanság. Megnövekedett energiaárak, növekvő költségek, átalakuló szövetkezetek, nagyüzemek, létminimum alatt tengődő emberek. Szakadék szélén táncoló gazdaság. Sürget azidő! Nincsenek szerződések, csak egymásra mutogatás. Már most kéne tudni a jövőképet, mire van szükség és mennyiért, mit érdemes termelni, mi várható az önkormányzatoktól? Hallgatom a rádiót. Veszélyben a sertés- és szarvasmarha-tartás. A jelenlegi takarmányárak mellett, a bizonytalan szerződések miatt aki tud, szabadul az álattartástól. Csak saját szükségleteit igyekszik kielégíteni. Késve fizet a tej- és húsipar, és a csökkenő kereslet miatt egyenetlen az értékesítés. A huszonket-tes csapdája! Vajon, eszébe jutott-eval akinek; ha a jól tejelő teheneket levágják, kevesebb tej, tejtermék jut az átlagember asztalára, s hogy óriási áremelkedés várható? Vajon, végiggondolták-e akövetkezményeket? A mai plusz, a holnapi mínusz. Mit hozhat amagyarmezőgazdas ágnak? A ma levágott tehenet holnap nem lehet megfejni! Sürget az idő! Asztalhoz kéne ülni hát, amíg nem késő. A mai bizonytalanság a holnap bi/.auuai-lanságát szülheti. (sery) I''><>() november U>. L KANIZSA 3 m A fekete Sas of Patika-történet A XVm. században Magyarországon keserves egészségügyi állapotok uralkodtak. A szakképzés hiányos volt. Ebben az időben a gyógyszerészképzés úgy történt, hogy a jelölt bizonyos ideig egy mesternél tanult, majd ugyanitt vizsgát tett és a szerzett bizonyítvánnyal önálló patikát nyithatott. Változás következett be a század közepén, amikor a gyógyszertárak alapítási engedélyét a Helytartótanács adományozta, a gyógyszerészeknek pedig a megyei orvos előtt vizsgát kellett tenniök. Újabb szigorítás következett be ezerhétszázhetvenben, Mária Terézia úgynevezett Normativum Generalieja ugyanis előírta, hogy patikát csak okleveles, diplomás gyógyszerész nyithat. Zala megyében a XVIII. század elejétől voltak patikák. Először szerzetesrendi, illetve uradalmi alapításúak, majd a század második felétől polgáriak. A megye első gyógyszertárát 1714-ben Nagykanizsán alapították a ferencesek. A következőt harminc év múlva Keszthelyen ugyancsak a ferencesek hozták létre, rá húsz évre Zalaegerszegen nyílt egy polgári alapítású, aztán még két helyen, Sümegen és Csáktornyán. A tizenkilencedik század elejére a megyében tizenkét patika volt. A kanizsai ferencesek patikája nemcsak házipatikaként, hanem nyilvánosként is működött a ferences kolostorban, az Alsótemplom mellett. Szép formájú, színes gyógyszeresüvegeiből néhányat őriz a múzeum. A patikát ezerhétszázhatvankilencben áthelyezték a Somogy megyei Segesdre, bútorzatát elszállították, a gyógyszereket gyógyszeralapanyagokat pedig eladták. A ferencesek ezután csak házipatikát működtettek, melyben polgári alkalmazottak is dolgoztak. Az első kanizsai polgári gyógysze-reszReiner Antal volt. Az ezemyolcszá-zas évek elején gyógyszertárát a Lovák család vette át és saját házában, a mai 01? helyén működtette. Lovák Ferdinánd 1837-ben a fiának, Károlynak adta át, s valószínű, hogy az ő idejében nyerte el a FEKETE SAS nevet, és ekkor rendezték be a gyönyörű empire stílusú bútorzattal. A patika többször költözött. Először a Babóchay-házba, ahol ma édességbolt működik, onnan a Bazár udvarba, majd a Fő út hatba, az izraelita hitközség épületébe, a mai teázó helyére. Ezen az épületen a portálé melletti két ovális embléma ma is őrzi emlékét. A Fekete Sas patikát 1954-ben államosították, a különleges értékű berendezését pedig — modernizálás címén — Zalalövpre vitték. Itt egészen nyolcvanháromig megtűrték, akkor a modernizálás szele innen is kisöpörte. így került a kanizsai múzeumba, ahol ma is őrzik. A különleges értékű bútor faanyaga és különleges megmunkálása miatt a Művelődésügyi Minisztérium védelme alatt áll. A Fekete Sas patika egykori berendezése egy táraasztalból, egy kicsi fizető asztalból, és állványzatból áll. Az állványzatot feketére festett, aranyozott tagoló oszlopok teszik széppé. A berendezés legértékesebb része a táraasztal, mely tujafagyökér borítású, ezért már-ványos hatású. Az asztal közepén egy ovális bemélyedésben fekete alapon fa rozetta látható. (1. képünk) A múzeum a teljes berendezésen kívül őriz néhányat a patika edényeiből, és a cégér festményét, amely egy ismeretlen festő XIX. század eleji műve, János apostolt ábrázolja. (2. képünk) A megye három múzeuma —mivel a gyógyszerészet történetéből értékes, gazdag gyűjteményük van — kiállítássorozatot szervezett, ahol a múzeumok anyagátmagángyűjtők kincseivel kiegészítve mutatják be. Az első bemutatás már le is zajlott Zalaegerszegen. „Az patikáros mesterségnek szolgálatja" címet viselő időszakos kiállítást Béres Katalin múzeológus rendezte be. A tervek szerint jövőre Keszthelyen és Nagykanizsán is bemutatásra kerül, Kanizsán a patika teljes berendezését látni fogják az érdeklődők. A bútorzat sajnos rossz állapotban van, alapos restaurálásra szorul, ám ennek anyagi feltételei nem biztosítottak. Dokumentált levelezés bizonyítja, hogy a tanács vezetése erre ígéretet tett, de a mai napig nem került rá sor. 1983-ban, amikor a bútorzat a múzeum raktárába került, Zsoldos Ferenc levélben ígéretet tett a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak, hogy megteremti... „a bútorzat restaurálásának és bemutatásának feltételeit a Zala Megyei Múze- A János evangélistát ábrázoló cégér-festmény. (Szakony Attila felvételei) um Igazgatóságával együttműködve... legkésőbb az 1986-90-es tervidőszakban." Az ígéret, ígéret maradt. így a jelenlegi körülmények között a múzeum csak egy időszakos kiállítás keretei között történőbemutatásra vállalkozhat. * A páratlan értékű, különleges szépségű, hányattatott sorsú berendezés többet érdemelne. Vajon előfordulhat-e olyan csoda, hogy valaki, vagy valakik segíteni fognak, hogy méltó helyre kerüljön, hogy ne csak néhány hónapig legyen látható mindenki számára, hanem állandóan? Talán egy városi patikamúzeumban, vagy netalán működő patika berendezési tárgyaként. Kunics Zsuzsa muzeológus szavait lejegyezte: H. M. A Fekete Sas officina bútora Zalalövőn. Kommentár nélkül ZALAI HÍRLAP: „Október 23-a alkalmából a helyettes államtitkárok, az államtitkárok, a miniszterek kéthavi bruttó fizetésüknek megfelelő összeget kaptak jutalomként." — „A jutalmak bruttó összege 21 millió forintot tett ki, ám ennek csak negyedrészét fizették ki." NÉPSZAVA: „Berkiné felszámolta kevéske tyúkállományát, mert már az eleségre sem futja. Az égig érő árak lassan megszoktatják vele a nélkülözést. Egyetlen társa a kutyája, akivel megosztja egyre szerényebb étkét." MAGYARNŐK: „Harmincmunkahelyen kerestem állást, de sehol sem kellek. Belefáradtam és megalázónak tartom a kilincselést. Azok a funkcionáriusok pedig, akik az MSZMP vezető pozícióiban voltak, és abból ilyen-olyan hasznot, előnyt húztak, most megint ott vannak a húsosfazék mellett, a jól fizető vezetői állásokban." KANIZSA: „Élénk vita alakult ki a megválasztásra kerülő polgármester bruttó alapfizetése tekintetében, melyet végül is 18 szavazattal 50 ezer forintban hagytak jóvá. (Ez nettóban — a kötele- ző levonások után — mintegy 30 ezer forintot jelent.)" CSALÁDI LAP: „Négy kiskorú gyermekünk van, férjem fizetéséből élünk. Gyermekeink 12, 10,7 és 4 évesek. Szeretnék könyveket, játékokat kérni, mert megvenni nem tudom." ORSZÁG-VILÁG:„Hivatalosanma Magyarországon mintegy egymillióan élnek a létminimum alatt, s csaknem kétszer ennyien a társadalmilag még elfogadhatónak tartott határon. Kár szépíteni a dolgot: a magyar lakosság . nagy átlaga ma egyértelműen szegény." MAGYAR NEMZET: „A szakemberek biztosan találnak magyarázatot arra is, hogy miért került a tervezett 191.5 millió helyett 221.5 millió forintba a választások második fordulója, és a személyi kiadásokra miért kellett csaknem 30 millióval többet kifizetni, mint a 66.3 milliós előirányzat?" NÉPSZABADSÁG: „Most látjuk, hogy a puszta szociális feszültségek sokasodnak, krízissel fenyegetve. Valami nagy megoldás kellene!" KANIZSA: Valóban! Tóth Ferenc KANIZSA 3 1990. november . Hős vagy áruló? Egy óra Végvári Józseffel (Folytatás a 2. oldalról) • A leleplezés — Hosszú ideig tarló vívódás után elhatároztam, hogy lépnem kell — néz rám az őrnagy. — Mégpedig azért, hogy a törvénytelen lehallgatások megszűnjenek, másrészt, hogy a szabad választások manipulálása—mert ez is cél volt — ne sikerülhessen. Szembetűnő volt, hogy a belügynél nem mentek végbe a változások úgy, mint a hadsereg tiszti karánál. Amikor a múlt év decemberében Raffai képviselő úr országgyűlési interpellálása során feltett kérdéseire Horváth István akkori belügyminiszter hazug választ adott, a BM-nél sebtiben megkezdődtek az irat- és dosszié megsemmisítések, hogy az utókornak semmi se maradjon a pártállam sötét negyven évéből. Ekkor cselekedtem. Döntöttem, hogy dokumentumokat szerzek, és leleplezem a „cég" alkotmány-, törvény -és személyellenes, jogokat sértő tevékenységét. Kutattam azokat a személyeket, akik terveimben szerepelhetnek. Tervem 1989. december 10-re készült el, s ezután különböző helyekre, összejövetelekre jártam. így fedeztem fel Roszik tiszteletest egy ökumenikus istentiszteleten, s azonnal cselekedtem. Beszéltem vele, s vázoltam, hogy mire van szükségem, összehozott a „Fekete doboz" két munkatársával, akiket háromszoros gyűrűben bevittem a szigorúan titkos objektumba, s ők videóval dokumentálták azt, ami később nyilvánosságra is került. Mivel kevés volt a felvett anyag, számos eredeti dokumentumot is megszereztem, amelyeket december 30-án átadtam az SZDSZ egyik vezetőjének, akitől azt kértem, hogy távollétemben — ugyanis kimentem a szobából — írjon egy olyan nyilatkozatot, amely azl tartalmazza, hogy mindezt anyagi követelés nélkül csinálom, s hogy kinek ajánlom, kik nézhetik meg. Az SZDSZ-t én arra kértem, segítsenek abban, hogy a széles nyilvánosság ismerje meg a „cég" alkotmányellenes tevékenységét. Ez 1990. január 5-én meg is történt. — Az SZDSZ és a Fidesz a Ferenc körúti Grafiti mozibaVi robbantotta ki a botrányt, amely Dunagate néven vált ismeretessé. A „cég" egyébként majdnem mindent megsemmisített. Csak az maradt meg az utókornak, amit átadtam a Parlament független vizsgálóbizottságának. Ott bontottam fel azt a levelet is, amelyet Kőszegi Ferenc írt annak idején a nyilatkozat ellenében, és átadtam az eredeti dokumentumokat. Ezután mondott le Horváth István belügyminiszter, a miniszterhelyettes, és azállam-titkár. Magányos farkas voltam az „oroszlánbarlangban". Január 18-án tartottam utolsó ügyeleti szolgálatomat. Másnap a Grafiti moziban levetítették a Fekete dobozzal közösen készített 40 perces videó-filmet. Ezt követően több országos napilapnak, és számos külföldi rádió- és tévétársaság tudósítójának nyilatkoztam. A TV2 Napzárta műsorában is szerepeltem, többek között Orbán Viktor, Demszky Gábor, Roszik Gábor társaságában. A nyugdíjazás Végvári József szeme megrebbenik: — Kértem az SZDSZ és a Fidesz vezetőit, hogy bújtassanak el mindaddig, amíg a „cégnél" az indulatok csillapodnak. Közel három hetet töltöttem különböző konspiratív lakásokban, majd tanúként megjelentem a katonai bíróságon, ahol volt főnökeim ellen indítottak nyomozást, az SZDSZ és a Fidesz feljelentése alapján. Rá egy hétre gyanúsítottként történt egésznapos kihallgatásom következett a katonai főügyészségen. Márciusban dr. Szijjártó Károly legfőbb ügyész — politikai kompromisszum következményeként — lezárta a pert, és „megrovás" büntetést kapum. A „cégnél" viszont állásomból felfüggesztettek, leszereltek, és a fegyelmi vizsgálat lezárása után közölték velem, hogy március 31-i hatállyal nyug- állományba helyeznek. Az MSZMP-be egyébként nem léptem vissza, jelenleg pártonkívüli vagyok, s az is kívánok maradni. „A rég árulója" — Ez év második negyedében a Havas Henrikkel közösen íités szerkesztett A cég árulója című könyvem kiadatásán fáradoztam. A titkosszolgálat „árnykeze" azonban megakadályozta megjelentetését. Pedig könyvkiadóm 1,7 millió forintra szerződött velem! Ezután egy kft.-vel léptem kapcsolatba, amely 400 ezer forint szerzői díj ellenében vállalta a napokban megjelent könyv kiadását. Hála nékik, hogy az igazság publikálásra került. A négy év alatt kifizetésre kerülő összeget egyébként édesanyám házának és lakberendezésének felújítására fordítom. — Időközben én és családom sok zaklatásnak voltunk kitéve, de nagyon jól esett, amikor az ország minden részéből érkeztek hozzám a lakosság együttérző levelei. Az állandó fenyegetettség, s idegeskedés következtében egészségi állapotom megromlott, s három héten át Sopronban kaptam gondos, felerősítő szanatóriumi kezelést. Ezután dr. Györgyi Kálmán, az új legfőbb ügyész márciusi „megrovás" büntetésemetjúlius 27-én hatályon kívül helyez- Csendes forradalom Azt a címet is adhattam volna írásomnak, hogy „szomorú forradalom"... mert forradalmi időket élünk át, de úgy látom nem örülünk eléggé. Mint egyszerű állampolgár (nem a Ccausescu perből kölcsönöztem a megnevezést) néztem a tv-t, hallgatom a rádiót, olvasom az újságot (köztük a KANIZSÁ-t), és olyan érzésem támad, hogy nem örülünk eléggé a változásoknak... Pedig micsoda nagyszerű dolog, hogy egy békés átmenetnek vagyunk részesei, tanúi... Vagy talán jobb lett volna ha utcai harcok árán jutottunk volna a rendszerváltásig? Jobban meg- becsültük volna az átmenetet, ezt a rendszerváltást, ha a barikád egyik, vagy másik oldalán álltunk volna? De hiszen van barikád: a munkahelyeken, a lakótelepen, a parlamentben, csak szabad szemmel nem lehet látni azokat. A gyűlölködés, a megnemértés, a másként gondolkodás állítja közénk a láthatatlan barikádokat... Folynak a harcok a parlamentben, folyik a harc a sajtóban. A pártállam nem adja meg könnyen magát... De ellenzéke lett az ellenzéknek volt szövetségese is. A kerekasztal tárgyalásokon, amit még a pártállammal vívott az ellenzék, még együtt volt látható: az MDF, az SZDSZ, %iátfítás A HSMK kiállítótermében november 25-éig tekinthető meg Börzsönyi Kolla-rits Ferenc emlékkiállítása. A kiállítást Tóth Antal művészettör-: ténész nyitotta meg. a Fidesz és ma mintha ezek a képviselők nem egy nemzet fiai lennének, mindegyik mást akar... Az isten se érti, mondják az emberek, mert amíg a volt ellenzéki pártok viaskodnak egymással, s ahol lehet, lejáratják egymást, addig jót nevet az igazi ellenzék, az MSZP, meg azt MSZMP! Ki érti ezt?! A parlamentben mit lát a néző: sokan és sokat hiányoznak, nem veszik komolyan az ülések rendjét, nevetgélnek, bekiabálnak, van aki „szundizik", van aki újságot olvas. A Fidesz-esek meg néha gyerekesen viselkednek, csak azért is mindent elleneznek, ők a „kis okosok", még a II. világháború dolgaihoz is hozzászólnak, pedig akik nem élték meg a „reméljük utolsó világháborút", azok nem nagyon tudnak érdemben hozzászólni a témához. Sokan megkérdőjelezik, kell-e hogy a tévé-közvetítse az országgyűlés üléseit, nem lenne elegendő, ha csak a rádió közvetítené azokat. Egyesek azt gondolják sok pénzt emésztenek fel a közvetítések, mind az energiaköltség, mind a nagyszámú stáb gázsija. A sajtó nagyon türelmetlen a kormánnyal szemben, támadja ahol lehet, és ahogy lehet. Vajon ha SZDSZ, vagy MSZP kormány lenne hatalmon, akkor 20 forint lenne egy kiló cukor, vagy 10 forint lenne egy liter benzin? Ki kell vámi az időt türelmesebben, mint eddig..! Majd talán az önkormányzatok, azok meghozzák a változást, mondják az emberek, mert eddig nem történt érdem-beli változás. A munkahelyeken, az otthonokban, a vonatokon mindenütt politizálnak az emberek, most divat politizálni, ki az egyik, ki a másik párt mellett tör lándzsát, s ez nem is baj. Jó dolog, hogy most már legalább „szabadon" lehet beszélni, mindenki elmondhatja véleményét dolgokról... Mi meg csak szomorkodunk, hogy nem magasabb az életszínvonal, mint Ausztriában... Mégis azt mondom, bízzunk a jelenlegi kormányban, ne akadályozzuk, ahol lehet segítsük munkájában... Tudom, hogy nehéz azoknak másképpen gondolkodni, akiknek nagyon jó életük volt a pártállam ideje alatt, akik a felső tízezerhez (százezerhez) tartoztak, de nem bántja őket senki, ez egy ilyen forradalom, csendes, békés átmenet... Nem mint 1948 után, és 1956-ban! Akkor, aki másként gondolkodott vagy csak feltételezték róla, hogy másként gondolkodik, azt száműzték, letartóztatták, sőt, sokszor és sok esetben koholt vádak alapján „kivégeztek". Én bízom benne, hogy ilyentől most senkinek nem kell félnie ebben az országban... Jó most a volt megalázottaknak, az eddig üldözötteknek, a volt megbízhatatlanoknak, ők, ha mást nem, erkölcsi elégtételt kapnak. Jó a nemrégen politikai hovatartozásuk miatt börtönből szabadultaknak, ők most úgy érzik, szenvedésük nem volt hiábavaló... Végül, kegyelet a jó ügyért elhunytaknak, a mártíroknak... Legyen hát megbékélés és béke ebben az országban, ne bántsa a testvér a testvért, fogjunk össze és munkálkodjunk egy boldogabb, szebb jövő érdekében... És ne feledkezzünk meg a határainkon túl élő magyar testvéreinkről sem, bárhol is élnek a nagyvilágban, ha mást nem legalább erkölcsi segítséget, biztatást kapjanak az anyaországtól... Ne bántsa a magyar a magyart! Balogh László Im.mnluT Ift. Q KANIZSA 7 Újdonságok a Cserhátiban te, s az új eljárás lefolytatására a fővárosi katonai bíróságot jelölte ki. Egy nap a tehervagonban — Elérkezett október 18-a, a tárgyalás napja. Reggel megjelent a lakásomon a már említett dr. I. A., volt munkatársam. „Élsz még?" — mondta, aztán megfenyegetett, majd családomra tett sértő megjegyzést. Ennek fültanúja volt a Kurír címűlapegyik tudósítója,ugyanis ennek a lapnak 50 ezer forint honoráriumért vállaltam olyan részletek sorozatos közlését, amelyek könyvemben nem kerültek napvilágra. A zaklatás rendkívül idegessé tett, s ez rányomta bélyegét a hosszú tárgyalás menetére is. Amikor este hazaértem, megvacsoráztam, majd kedvelt italomat, colával kevert vörösbort ittam, s a tévé-híradó megtekintése után, azesti gyógyszeradagom bevételét követően rendkívül fáradtan nyugovóra tértem. Nemsokára csengetésre riadtunk. Az ajtóban egy másik, de jóindulatúnak ismert volt munkatársam állt, aki közölte, hogy bizalmasan beszélni akar velem. Felöltöztem és kíváncsian követtem. A vörösbor és a gyógyszer hatása, valamint a kimerültség következtében önkívületi állapotba kerülhettem, s máig sem tudom, hogy az újpest—rákospalotai vasútállomás vakvágányán miként jutottam egy gabonaszállító tehervagonba, ahol közel egy napon át aludtam. Amikor felébredtem, kísérőmet kerestem, de sehol nem találtam. Ezután rendbehoztam magam, s az est folyamán visszatértem otthonomba. 23 óra tájban telefonon értesítettem a rendőrséget. Értem jöttek, és elmondásom alapján jegyzőkönyvezték a történteket, majd hajnali 3 órakor hazavittek gépkocsival. ..Nem vagyok elmehetei?!" — Október 29-én újabb tárgyaláson Ahogy azt Olvasóink megszokhatták, ismét egy amerikai film került e héten terítékre (vagy inkább boncasztalra). Az ok egyszerűen az, hogy más nemzetiségű filmet szinte nem is találni a mozik műsorán, kevés kivételtől eltekintve. Az a kisebbik baj, hogy a filmek többsége amerikai, a nagyobb inkább az, hogy nyolcvan százalékuk zsarukról szól. Akárcsak a DaleTrevillion állal még a Reagan-i időkben rende-zettMagányos erő című zöngemény. Nem is tudom, szükséges-e leírnom a film sztoriját, hiszen annyira sablonos, hogy tíz hasonló mű megtekintése után bárki képes lenne egy ilyet összehozni. Színhelynek vegyük Los Angelest (közel van a mexikói határhoz, ideális csempészcsomópont), a főszereplő legyen két zsaru (az egyik csigavérű, ebbe persze bele is hal, a másik hirtelenharagú, erőszakos fráter, ezért fel is függesztik), bűnügynek tálaljunk egy kis kábítószer-cscmpcszcst, lehetőleg rendőrgyil- A napokban megjelent A cég árulója című könyv borítólapja. vettem részt, amelyet elnapoltak, mert elmeorvosszakértői vizsgálatnak vetettek alá. Fel vagyok háborodva, megalázónak tartom, nem vagyok elmebeteg! Ezt beszélgetésünk során ön is tapasztalhatta. Ennek ellenére alávetem magam a vizsgálatnak, amelyre egy fővárosi katonai kórházban november 6-án kerül sor. Elhatároztam, hogy ott ételt és italt nem fogyasztok és vért sem engedek venni! A vizsgálatra az a fotóriporter kísér majd el, aki hazakísért ide, édesanyámhoz. A hadbíró egyébként november 20-ára tűzte ki az újabb tárgyalás időpontját. Erre a tárgyalásra nagyon készülök, ugyanis emelt fővel, tiszta lelkiismerettel akarok a bíróságon a nemzet, a kollégák és a család előtt megjelenni. Be akarom bizonyítani, hogy amit elkövettem, az nem bún, az nem volt öncélú tett, mert az ország jövőbeni sorsára lehet meghatározó hatással. Remélem, hogy ezt a bíróság majd mérlegeli és felment a vád alól, elismerve azt, hogy cselekedetemet a hazáért, a demokratikus Magyarország talpraállásáért követtem el. Tihanyi István kosággal összekutyulva. A forgatókönyv szerint szükség van még néhány korrupt rendőrre, multimilliomos gazemberre és ártatlan túszokra. Már csak a párbeszédeket kell kiötleni, amelyeknek mély mondanivalót kell hordozniuk. Például a ronda nagy erőszakos rendőr fenyegesse meg életveszélyesen abűhban-da ügyvédjét (Te csúnya adócsaló!), esetleg mutatkozzon be egy úrihölgynek (Nekem minden testrészem méretarányos!). S ehhez anyolcvan perces bugyutasághoz olyan világcégek dobnak össze néhány millió dollárt, mint az Adidas és a Pepsi! Reklámozzák is őket rendesen! Aki mindezek ellenére hajlandó ötven forintot áldozni a mozijegyre, annak azt javaslom, nézze úgy a filmet, mintha önmaga paródiája lenne. Garantált, hogy még így is fárasztó lesz! Lendvai Béla A közelmúltban ünnepelte a Cserháti Szakközépiskola fennállásának 50. évfordulóját. Ünneplőbe öltözött diákok és tanárok, volt növendékek és vendégek köszöntötték a jubiláló intézményt. Az igazi ünnep azonban egy iskola életében mindig az, ha valamilyen új, tanítást segítő eszközzel gazdagodik. A Cserháti számára a szeptember 28-a kettős örömet hozott. Nagy Ferenc József miniszter e napon avatta fel az új tanügyi épületet, amelyet már tanévkezdéskor birtokukba vehettek a diákok. Az impozáns ház tan- és szaktermeket, nyelvi labort és szertárokat rejt magában. Itt található a gyakorlati oktatást szolgáló modern CNC (Computer Numerical Controll) — terem is, amelyet Valu Gyula tanár — a terem vezetője — mutat be: — A teremben 7 XT- és 7 AT-szá-mítógép, 6 Unimat-PC számítógéppel vezérelt oktatóeszterga, egy-egy számjegyvezérlésű eszterga- és marógép, valamint oktatórobot és vezérlés szimulátor található. — Kik és mit tanulnak ezeken a gépeken? —Az iskola valamennyi diákja tanul vagy tanulni fog itt szaktól függetlenül, de különböző szinten. E tanévben a hagyományos képzésben részt vevő mezőgazdasági gépészek, valamint a gép- és készülékszerkesztők V. éven számítás-, NC-technikát tanulnak. A számítástechnika-gyártástechnológia szakosok ÜL osztályában az NC-technika alapjaival ismerkednek. Meg- Történt, hogy a tanév elején az egyik kanizsai iskola énektanára annak rendje-módj a szerint tájékoztatta a tanulókat, szüleiket azokról az igen fontos felszerelésekről, amelyek tantárgya tanításához elengedhetetlenül fontosak. így került sor Kodály: ötfokú zene I. című művére is. Eltelt egy hét, eltelt sok hét, néhány tanuló nem szerezte be a kottát. Arra hivatkoztak, hogy nem kapható. Bár volt 8. osztályosoktól is megvehették volna, féláron, hiszen ők már úgysem használják. Elérkezett november eleje. A tanárnő ekkor pillantotta meg valamelyik könyvesboltban a keresett füzetecskét. Nosza, írt a szülőknek. Néhányan úgy reagáltak, hogy pénzt adtak csemetéjüknek és meglett a Kodály-mű; mások oda sem figyeltek, egy szülő azonban tollat ragadott és a címben feltett kérdéssel üzen az iskolába: — Kedves Tanárnő! Havalóban tanulják, mi a számjegy vezérlés, azaz milyen módon lehet az adatokat számkombinációkkal helyettesíteni, hogyan történik a számítógépek programozása. A IV. év anyaga a számítógéppel segített tervezés (CAD-rendszer). A diákok a számítógép segítségével munkadarabokat terveznek, és elsajátítják a technológiát, a munkavégzési menetet. Az utolsó tanévben a rugalmas gyártósor működésével, a munkadarab-adagoló rendszerrel ismerkednek meg, valamint a robotprogramozást tanulják diákjaink. — Mit tart különösen jelentősnek ebben az oktatási rendszerben? — Talán azt, hogy az itt végzettek nemcsak a számítógépek kezelésére lesznek alkalmasak, hanem munkadarabokat is tudnak tervezni. Egyébként az iskolából kikerülők nem számítógépprogramozókká válnak—ez tévedés — hanem felhasználókká. A számítógép számukra segédeszköz lesz, amely a hatékonyabb munkát teszi lehetővé. — Mennyire fejlett ez a technika? —Ez pillanatnyüag a legmodernebb, az országban csak hét iskolában van. Hozzáteszem, nálunk az egész technika működésének megértését segíti azauto-matika-szaktanteremben folyó oktatás is, ahol a gépek mechanikáját külföldről kapott videofilmekkel támasztjuk alá. A CNC és robottechnika e tanévtől kezdve működik az oktatásban (korábban szakköri keretben „élt"). A középfokú iskola már felsőfokú technikával dolgozik. H.I. látta, miért nem vette meg? Hogy nem munkaköri kötelessége? Az * aztán nem kérdés! Az iskolában úgyis betölti a közönségszervezői, védőnői, közétkezte tői, meg még a magasságos ég tudja, hányféle szerepet. Ezt is megtehetné! — szólt az üzenet. Kedves Szülők! Ugye el sem tudják képzelni, ha építkeznek, a tervező mérnök vásárolja meg a falazóblokkokat; ha fogyókúrás tanfolyamrajárnak, a gyógytornász az otthoni kondicionáláshoz a magnókazettát; ha ruhát varratnak, a varrónő az anyagot venné meg? Tudom, hogy ez az ország a félreértések országa. Itt senki nem sért meg senkit, de van zavar, tehetetlenség, félreértés, fenyegetettség. Pedig jó lenne végre a krónikus identitászavart feloldani, s mindenkinek hitelét és feladatát megtalálni. Bné Filmjegyzet Magányos erő Ha látta, vegye! Tegnapelőtt (1938) Kisgömöri bíró a 8 C KANIZSA J[ VJW. nov ember 16. A hegyoldalra rakott falatka faluból be lehetett látni a városba; a hegy lábáig darab az út; onnan meg kőhajításra van a város, ahonnan Vöncöl József bíró napok óta várta az új jegyzőt. Az idők minden régi helyett újat hoztak; a régi jegyző helyett még nincs itt az új; Vöncöl bírómostajegyző; nyakába szakadt afél világ. Az öreg iskola fedelének keresztgerendája meghajolt; oiyan, mint arongyászlovának ahullámos háta; a tanteremben meg a padok, a padok: ki, az utcára, meg fel, az egekbe kiáltnak. Tetejüket összevisszavésték, faragták; nyíllal átvert kis szíveket lehet látni; a „hűje" felírósoknak aligjutott hely; bölcsőkény t nyikorognak a padok, mintha bölcsőringana. Az ablakon beszól a szél, ajtó alatt kínlódik, nyí a vihar hangja. Beballagott Vöncöl bíró úr a városba; szót, segítséget, pénzt kért. Régen sok helyen nem volt jegyző, de minden faluban, községben volt bíró; aratásidőben is fekete mellény, másképp pusziik volt rajta; ez volt a címere és a névjegye. Vöncöl bíró úr falujában nincs jegyző—mostabíró ajegyző, mondták neki a városban. Nem is a legjobb, hanem a legeslegjobb, ha, igen, ha levelet írt a miniszter úrnak; abban a levélben benne lesznek a hintázó padok, meg a félre füttyent tető. A bíró írta, meg is írta a levelet; már ballag is vele a városba, a postára, ahol most kevesen vannak. A postáskisasszony balkezével maga elé húzta a ma feladott leveleket jobbjával elővette rúzsát, ajkát hullámos nyílalakúra pirosította. „Tessék. Ajánlottan küldi aleve-let?" — kérdezte a kisasszony, s elvette a levelet Vöncöltől. Nézte, forgatta aborítékot; hátratoltamagát a széken, s a borítékot ellenőrizve beszél Vöncölhöz. .....maga, kérem, a miniszter úrnak írt levelet..." „Egen". — „Hogy hívják a miniszter urat?" — „Haumann Bálint; így írta nevét az újság."—„Maga meg Haumanntír". „Egen. A leírt Hómant mi Hauman-nak mondjuk... itt Kisgömörben, kéremszépen... úgy írják: kulcs; mi aztkuócs-nak ejtjük. Eire jár aszánk; tehát... az a Haumann — Hóman". —,A miniszter úr egy „n"-el írja a nevét...és..Egek! Maga a név elé odaírta amegtiszteléstis..márminta leheteti enT.c. betűket. Magaszerint mit jelent a T.c.?"—„Tisztelt cím!" — ,,Á! bíró úr még nem tudja, hogy más országbakerült? Amegszólítás, címzés,... minden, minden másképpen van". „Tudom. Falubeli embereim ajánlották, hogy azt írjam: „Tisztelt", de Ollé János aTek., azaz aTekintetes megszólítás mellettvolt ...magam se tudtam, mit írjak..ami a kisasszony szavát illeti: tudom, hogy Nős országba kerültünk., mindenki „anyaországot" mond..az én embereim meg azt mondják maguk közt: „anyaország?" Nem. .Apaország". Ezt mondják az én embereim". — Miért apaország? — kérdezte a kisasszony". „Apaország, mert mindig az adóval birizgál minket". A postáskiasasszony zsebkendőjébe nevetett, azzal előhúzott egy cédulát, s miközben írta a betűket— mondta is Vöncölnek:... aTc, vagy T.c., a „Tisztelt", a „Tek." a „nagyságos", sőt a „méltóságos" megszólítást sem írhatja a levélre a miniszter úrnak, mert ő, .nagyméltóságú". — Segítek magának. A levelet ne küldje el. Menjen fel, Budapestre; ideírom a címet, ahová menjen: Magyar Királyi Vallás- és Közok-tatásügyiMinisterium. Keresse meg. A minisztériumban élőszóval elintézik az ügyét.". — Ollé János megkérdezte: elment a levél? Az iskola rendben lesz; mire ideér a jegyző, Vöncöl bíró mindent a helyére tett. — „Elment hát a levél?" „Nem ment el; hazahoztam; itt van bal belső zsebemben. Azt..igen, azt láttam a kisasszony szemében jobban mondva azt olvastam ki a szeméből: „bíró úr, maga még nem tanulta meg, hogyan kell szólítani az embereket... nem úgy, mint eddig., de! De, mondd meg, honnan tudjam, hogyan kell megszólítanom a jegyzőt; a városban, az utcán az embereket; a boltost, az új nagyságákat. .mondd meg nekem: honnan tudjam, hogy a polgármester úrnak mi a titulusa; a jegyzőnek, segédjegyzőnek mi a címe...nem tudom. Honnan, kitől tanuljameg az ember? És ha a „nagyságosnak" „tekintetest" mondok?—„Elég baj. Ezt hozták az anyaországiak; de, gondolom, te se hagytad mag ad."— „Nem. Megmondtam: anyaország helyett az apaország is a szánkon van". Sokáig keresgélte a minisztériumot, nagysokára odaért; bement; a folyosókon nézegette az aj tószámot, de sok helyen csak cédula volt, az is hiányzott. Az öreg, bajcos portás A Széchenyi és Látta már?... a Széchenyi és A terek egymásba fűződő láncolatán keresztül most sétáljunk a Deák térről a Széchenyi térre. Talán ez a város legelegánsabb tere. Nappal elidőzhetünk az egyszerűen, de igen szépen parkírozott terület nyugati oldalán, s a bólogató nyírfák vagy méltóságteljes tuják között áthaladva Németh János Munkácsy- Egy különleges est Koncert Kanizsán Különleges este. így jellemezte Zsoldos Ferenc azt a vasárnap estét, amikor Gellért Zoltán vezényletével a Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar hangversenyére került sor a HSMK-ban. A taxis-sztrájk ellenére a koncertet megtartották, hiszen volt ünnepelniva-ló. Az 1990-es év a város életében kiemelkedő, hiszen Nagykanizsa a török uralom alól 300 esztendeje szabadult fei Az évforduló jegyében nagy sikerű történelmi vetélkedők zajlottak általános és középiskolás diákok között, és felavatták Zrínyi Miklós domborművét is. Az ünnepségsorozat záróakkordja volt ez a koncert. Beethoven „István király" című művének nyitánya teremtette meg a hangverseny további perceihez az ünnepi hangulatot. Városunk szülöttét, Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerzőt üdvözöltük. Az idén lett 85 éves. Vártuk a zeneszerzőt, hogy személyes jelenlétével megtiszteljen bennünket, de—mint megtudtuk — nem vállalhatta Budapestről az utat, mivel másnap már Spanyolországban kellett lennie, ahova egy nemzetközi verseny zsűrielnökének hívták. Az első megszólaltatott Farkas-mű a Bábtáncoltató szvit hat tétele volt, aztán két magyar táncát hallhattuk. Az első táncban egy kecskeméti verbunkos mo^vumait dolgozta fel a szerző, míg a második pásztortánc volt. A zenekar jól c» '' * '' közti különbséget; a pásztortánc lágyabb, könnyedebb hangvételével, játékosságával oldotta a verbunkos „feszültségét". Ezt követően igazi zenei csemegét hallhatott a közönség. Farkas Ferenc „Cantio Militaris" (Katonaének) című, ez alkalomra írt kantátáját adta elő a zenekar a művelődési ház vegyeskarával. A megszólaltatott mű — s különösen Ambrus Ákos baritonszólója — méltóan köszöntötte a mestert. Az ősbemutató sikere és az egész est ünnepi hangulata a zenészek és énekesek mellett köszönhető a lelkes közönségnek is. Ismét jó volt kanizsainak lenni. (Horváth Ilona) t Őszi pillanatkép a Széchenyi térről. Előtérben Németh János alkotása, a zalai népmesék motívumaiból készült térplasztika, háttérben pedig a Hevesi Sándor Művelődési Központ egy része látható. Fotó: Szakony Attila 1990. november 16. r KANIZSA 3 Minis-teriumban Szoliva János versei Meditáció — Részlet — Akár az óra is, ha áll, ami elindul, lejár. S az út végén mi marad ...? A kétes semmin át talán van egy más irány, mely a végtelenbe visz: keresni mindig ami nincs, s öröknek hinni ami volt. Közvélemény Utcagyerck a gondolat, kerítésem irka-Firka: „nem is hülye a kis pista"; igazságra ez cáfolat. Hogy is van, ha nem igaz? Gyermekbeszéd vagy micsoda, ostor nélkül búgócsiga; hazugságra nem vigasz. Lemezbazár ment fel hozzá, s odavezette az irodaajtóhoz. — Bekopogott; belülről ncmjöttszó.Azötödikkopogásután lassan lenyomta a kilincset, s benyitott. Most látta: az irodának ajtaja volt. Ott állt a belső ajtó előtt, mert mostmár az irodába teszi be a lábát. — Levette vidrabőr kucsmáját, letette a két ajtó közti küszöbre; rendbe rántotta zakóját, elsújtotta a ví-escs surgású tömetes bajuszát, azzal benyitott. Nem felejtette el a portás intését az asztalnál ülő úrnak a nagyságos cím jár. „Jóreggeltígy dél felé, nagyméltóságú uram!" — köszönt Vöncöl bíró. Az asztalnál ülő tisztviselő mosolyogva mondta:„Nekem csak a nagyságos megszólítás jár"; mire Vöncöl kihúzta magát, fejét is megemelte, és így felelt: „Nem nyomórúdva ömelik a szót, könnyű azt kémondanyi". A beosztott mosolygott; megkérdezte, honnan jött; mi a kérése, panasza. Vöncöl bíró odaadta a levelet. „Elhoztam, nagyméltóságú uram, ezt alevelet; abban van minden: az iskolapadok; akitört ablak; rozoga ajtó... meg minden...rottyant állapotunk". A beosztott elvette a levelet; mosolyogva nézte a címzést; a postáskisasszony áthúzásait; mellettük: mit kellett volna írni a borítékra. a Kossuth tér díjas zalai művész kerámia kompozíciójának mellvédjén pihentünk meg. A térplasztika népi ihletésű, kedves bum-fordisága üdítően hat. Este a város legmodernebb épülete, a Hevesi Sándorról elnevezett művelő-désiházplasztikusan kiképzett műanyag burkolatán hangulatos fény- és árnyék-játék hívogat, hogy márványlépcsőjén felhaladva az ünneplőruhás kanizsai polgárok gyakrabban érezzék a kultúra semmivel nem pótolható varázsát. Ugyan ki hinné el, hogy még 40 évvel ezelőtt is a téren élére állított „kongó" vagyis klinker tégla kopogott cipőnk talpa alatt, ami ugyan eredeti megoldás volt, s a „téglagyárak hasznosításának" elvét magyszerűen bizonyította, de elrontotta a város külső képét, nem is beszélve a közlekedési nehézségekről. Emlékszik még valaki a kipreparált óriásbálnára? Nos, a 70-es években az is éppen itt kapott kiállítási helyet. Mielőtt továbbhaladnánk madártávlatból is körül kell tekintenünk. Ez a tér elveszítette háromszög alakját; egyes kiemelkedő épületeit, mint a bevásárló központot, helyrajzilag sokan nem is tudják idesorolni. Kivette a levelet, a borítékot apapírkosárba hajította. Nevetve kétszer-háromszor is kimondatta Vöncöllel Hóman Bálint nevét; a bíró szája egyre Haumannt mondott, a beosztott jókedvűen iskoláztatta Vöncölt: Hó-man az, egy „n"-el, nem Hau-mann. A bíró itt is leadta a megáét: a kulcs a kuócs, azaz kócs, jobban mondva kulcs. ,$író úr, átvettem tekintetességedtől a levelet... A jegyző úr érkezése után, pénzt utalunk a jegyző úr kezéhez. Minden szükségesre... nem mondom, hogy bdven kapnak pénzt, mi sem büzlő-ködünk a pénzben..." A portás fejével Vöncölnek intett, ami azt jelentette: „Minden rendben van?". A bíró a szótlan intésre felelte: „Megadtam neki a megáét? nagyméltóságúnak tituláltam..". A portás öt halk szavát a bíró már nem hallotta: „Ésszel-mésszel meszelik a falat". A jegyző úr aztán kioktatta Vöncölt: „Jó, jó, intézkedett, bíró úr, de „jegyzősködni" mégis én fogok". Ollé János kiállította Vöncölnek a bizonyítványt: „megtetted, Józsi; jól tudtad forog-tatni magadat. Megtetted. Le akucs-mát előtted!". És Vöncöl bíró úr emberei nevében is levette kucsmáját. Morvay Gyula De induljunk a Kossuth térre! Két nevezetessége közül először azigencsak restaurálásra szoruló Szentháromságszobrot kellene megnéznünk. Inkey Boldizsár, a környék egyik nagyura 1758 körül faragtatta, s a grázi mesterek szokatlan megoldást választottak. A barokk stílusú szép szoborcsoporzat közepén kecses Mária szobor látható angyalkákkal, körülötte szentek, királyok szobrai. Felettük a szentháromság. A szobor a város központjába, az Erzsébet vagy másképpen Piac térre készült, majd az Eötvös térre került, aztán érdemtelenül egyre kijjebb. Pedig ez a város egyik legértékesebb műemléke. A helyi tűzoltóság laktanyájában nemrég nyílt meg az ország negyedik tűzoltó múzeuma. Ha nem látta még, feltétlenül nézze meg! Bizonyára érdekli, hogy az 1892 utáni években hogyan alakult ki az önkéntes Tűzoltó Egylet, aztán a város, majd az ország finanszírozásával a hivatásosok tűzoltó tevékenysége. A laktanya mögött egyébként régóta áll egy renbehozott kocsifecskendő, sok gyerek örömére. A Kossuth tér mára teljesen beépült, s a szép kis házak melletti emeletes lakóházak ablakaiból este nem látni a kivilágítatlan Szentháromság-szobrot. Kár! Vajon miért rejtegetjük? Bükiné ''Tayíor ''Datie — A lemez eredeti, amerikai kiadása 1989-es, de hozzánk a szokásos késéssel csak az idén jutott el Taylor Dane második nagylemeze. A három évvel ezelőtt megjelent első albumához képest igazából nem nyújt újat az énekesnő, a tőle akkor megszokott stílus — tipikusan amerikai, dallamos rock —jellemzi továbbra is. Sikerét bizonyítja, hogy eddig három számát másolták kislemezre (With Every Beat Of My Heart, I''ll Be Your Shelter, Love Will Lead You Back). Csak az érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy a lemez zenei anyagának szerkesztése akár klasz-sziküsnak is nevezhető, mivel az eleve sikernek szánt felvételek az A és a B oldalon a legelsők. Taylor Dane stílusa — annak ellenére, hogy nagrészt a jó öreg amerikai rock hagyományait követi—eklektikus. Can ''t figfit fate A szerelmi balladáktól az európai piacra szánt slágereken át egészen a rock-nagyanyó Tina Tumer világát idéző felvételekig igen széles a skála. Az énekesnőt furcsa aitikulálás jellemzi, amely olyannak tűnik, mintha minden egyes hang kiénekléséhez óriási erőfeszítésre lenne szüksége. Pedig ez a természetes hangképzése, mégis furcsának hat egy-egy lírai dal előadásánál. De éppen ez teszi egyénivé. Első világsikere után (Teli It To My Heart) azt lehetett gondolni, ez az ifjú hölgy nem más, mint a diszkó éppen aktuális áramlatához alkalmazkodni tudó énekesnő. Második albuma azonban ékesen bizonyítja, hogy ennél ő jóval többet tud. Lehet, hogy előbb-utóbb Tina Tur-ner nyomdokaiba lép? (—end) Felemelő látvány a Kossuth téri Szentháromság-szobor. Fotó: Szakony Attila 10 Q KANIZSA l''XJO. november 16. Legyen Ön is a fogyasztónk! Kanizsa Sörgyár Kft. Új név — változatlan kínálat, magas színvonal. A BCsiinto® Sd^gj^ÉC ra. í@iriRmélls®D ÉDBidk Tudja Ön, hogy a Fonyódi Ásványvíz is a Kanizsa Sörgyár Kft. terméke? A természetes szénsavtartalmú, szén-dioxiddal dúsított, kellemes, üdítő hatású, ásványi anyagokban gazdag italt három féle kiszerelésben, 1 éves minőségmegőrzési idővel forgalmazzuk. Kanizsai Korona sörünk az 1990. évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás díja mellett a különlegességnek számító Sirály sörrel együtt a nemzetközi mezőnyben is sikereket arat: a sörök luxemburgi Monde Selection világversenyén aranyéremmel tüntették ki. IWO. nmt-mhcr If). KANIZSA 3 n A városházán hallottuk Maratoni ülést tartott az önkormányzati képviselő-testület A főállású alpolgármester: Farkas Zoltán November 12-én tartolta második ülését a város önkormányzati képviselő-testülete. A HSMK kamaratermében 14 órakor dr. KereskaiIstván polgármester köszöntötte a megjelenteket, majd az ezúttal is teljes (29 fő) létszámú képviselők előtt ismertette a napirendi pontokat. Ezek megtárgyalását — hét hozzászólás után — hosszas „tépelődés" vezette be. A képviselők közül egyesek — az ügyek intézésének sürgőssége miatt — valamennyi bizottság megalakítását javasolták, mások két sőt három alpolgármester megválasztását óhajtották, mégpedig — takarékossági elvek szem előtt tartásával —mellékfoglalkozásban. Aztán maradt minden az eredetiben! A napirend első részében a képviselők — javaslatok alapján — hét tagú ügyrendi és igazgatási bizottságot választottak. Ennek elnöke Balogh György képviselőien. Tagjai: a képviselők közül Göndör István, Takács Zoltán és Pilczer Éva, valamint három külső szakértő, dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnok, dr. Kovács Sándor ÁB-jogtariácsos és dr. Takács Árpád sörgyári jogtanácsos. A bizottság feladatának és hatáskörének ismertetése után úgy döntöttek, hogy a szakapparátussal közösen ez a bizottság készíti majd el legkésőbb 1990. január 31 -ig a Szervezed és Működési Szabályzatot. A főállású alpolgármester bruttó alapbérének megállapításánál egy javaslat hangzott el, mégpedig 32.500 forintra, végül is a polgármester 40.000 forintos előterjesztését fogadta el a testület. Nagy várakozás, s nem kis feszültség előzte meg az alpolgármester megválasztását. Mivel a KDNP korábbi je- löltje, dr. Andor József, a Zefag nyugdíjas műszaki igazgatója visszalépett, csak két jelölt maradt. Az MDF Mayer Ferenc tanárt, a dr. Mező Ferenc Gimnázium 47 éves igazgatóját (független állampolgár); a Fidesz pedig Farkas Zoltán (a 11. választókerületben megválasztott képviselő) üzemmérnököt, a Sörgyár 47 esztendős szállítási osztályvezetőjét javasolta a tisztségre. A jelöltek bemutatkozása, elképzeléseik vázolása és a kiegészítő kérdésekre adott válaszok után került sor a titkos szavazásra. A 26 érvényes szavazatból Farkas Zoltán 15, Mayer Ferenc 11 voksot kapott, s így Farkas Zoltán tehetett esküt az alpolgármesteri feladatok ellátására. A képviselők több kiegészítőkérdést tettek fel az 1990. évi költségvetés alakulásáról szóló — előzetesen írásban kiadott — tájékoztatóval kapcsolatban, annak ellenére, hogy az előteijesztés szerint a város 1990. évi gazdálkodása a tervben megfogalmazott követelményekhez igazodott, kiemelt féladatot kapott az intézmény-üzemeltetés, a városrendezés és a beruházások tervszerűsége; a finanszírozáshoz szükséges pénzalapok folyamatosan rendelkezésre álltak, a gazdálkodásban fennakadás nem volt, a számlákat ki tudták egyenlíteni, a fizetőképesség pedig az év végéig megőrizhető. A bevételek és kiadások várhatóan 1 milliárd 660millió forint körül alakulnak, mintegy 25 millió forinttal haladva meg a tervelőirányzatot. Az apparátus egyes szakosztályvezetői által adott kiegészítő válaszok után Palotás Tibor képviselő előterjesztése alapján hosszas vita alakult ki a szennyvíztisztító kapacitását növelő beruházás, valamint a városi strandfürdő és fedett uszoda gazdaságosabb üzemeltetésével, s a rászorulók növelt összegűkarácsonyi segélyezésével kapcsolatban. A testület végső döntése: sebtiben — Marton István képviselő irányításával — öt fős ad hoc bizottságot alakítottak, amely a testület legközelebbi rendes ülésére — figyelemmel a már megkötött szerződésekben vállaltkötelezettségekre — javaslatot terjeszt elő a szennyvíztisztítóval kapcsolatos beruházási költségek csökkentésére; a fürdő és uszoda vonatkozásában december 31-i határidővel versenypályázatot írnak ki; a rászorulók karácsonyi segélyezési összegének megállapítására pedig — megfelelő előkészítés után — a következő rendes ülésen határoznak. A Zala megyei Munkaügyi Hivatal Nagykanizsai Kirendeltsége vezetőjének, Somos Bélának „Tájékoztató a város munkaerőhelyzetéről" című ösz-szeállítását a polgármester olvasta fel. A képviselők ebből megtudhatták, hogy az ügyfélforgalom, az állástalanok és a segélyezettek száma hónapról-hónapra emelkedik. Az év végén várható mintegy 400 fővel szemben egy év múlva 1500-3000 fő között becsülik a városi és városkörnyéki munkanélküliek számát Az önkormányzattól független, a városházán székelő szervezet szoros kapcsolatot akar tartani a polgármesteri hivatallal és a testülettel. Az „Egyebek" napirend keretében több téma megtárgyalására került sor, mégpedig: — A pártközi egyeztető ülés(ek) javaslatainak mérlegelése után a november 26-án tartandó rendkívüli testületi ülésen döntenek a már megválasztott két bizottságon felüli további szükséges bizottságok létrehozására: — Göndör István képviselő összeférhetetlenségi indítványa alapján az ügyrendi és igazgatási bizottság a legközelebbi rendes ülésre tegyen javaslatot Horváth József OTP fiókvezető helyettes pénzügyi ellenőrző bizottsági tagságával kapcsolatban: — a városi televízió vezetői állásra kiírt pályázat elbírálását elhalasztották azzal, hogy majd a megalakuló, a tárgyban illetékes bizottság tegyen javaslatot a testületnek a tévé-vezető személyére; — a városi kórház és rendelőintézet két vezetői — gazdasági igazgató, ápolási igazgató — állásának 4 évi időtartamú betöltésére a Népjóléti Közlönyben pályázatot tesznek közzé; — a Magyar Hitel Bank Rt. Nagykanizsai Igazgatósága igazgatójának és a Városszépítő Egyesület elnökének, Lovrencsics Lajosnak kezdeményezésére hozzájárultak ahhoz, hogy a bank homlokzatára—a pénzintézet költségé-re — egy zenélő városi órát helyezzenek el; —a képviselőknek egyenként javaslatot kell tenni a legközelebbi rendes ülésre az év hátralévő időszakában és 1991.1. negyedévében kitűzésre kerülő napirendekre; — elfogadták Dömötörffy Sándor miklósfai független képviselő azon javaslatát, hogy a dekorációs táblán a nemzeti és a város címerei közé iktassák be a képviselői eskü teljes szövegét — állandóan emlékeztetve arra, hogy a testület nem pártközi csatározások színhelye; — Döntés született abban, hogy a legközelebbi rendkívüli ülésre november 26-án, a rendes ülésre pedig december 3-án kerül sor. A késő estébe hajló, több mint 7 órán át tartó maratemi ülés érdekes színfolttal zárult: dr. Kereskai István polgármester felmutatta a testület tagjainak gróf Széchenyi István keretezett képét, amelyet a helyi Könyvtár Pártoló Egyesület alakuló ülésén adtak ajándékba a Polgármesteri Hivatalnak. Tihanyi István MDF-megyegyulés 1990. november 17-én 16 órától a HSMK-ban megyegyűlést tart a Magyar Demokrata Fórum. Vendégek: Csoóri Sándor—író, politikus, országos elnökségi tag. Timkó Iván—országos v álaszt-mányi tag Mindenérdeklődőt szeretettel vár az MDF Nagykanizsai Szervezete. .....Kanizsa és térsége mindenképpen jól járt az új bankrendszer lehetőségeivel" Mérlegen a Magyar Hitel Bank Rt. Nagykanizsai Igazgatóságának négy évi tevékenysége 12 C KANIZSA 3 Nagykanizsa, Lenin (Fő) út 16. Itt székel a Magyar Hitel Bank Rt. Nagykanizsai Igazgatósága, amely 1987. január l-jével a Magyar Nemzeti Bank Fiókja nyomdokaiba lépett. A sok átalakuláson átesett 110 éves pénzintézet legújabb szervezetének négy évi tevékenységét tettük mérlegre Lovrencsics Lajos igazgatóval, aki kérdéseinkre készséggel válaszolt. — A közel négy éves tevékenységre visszatekintve, mit jelentett a város és térsége számára, hogy önálló kereskedelmi bank lett az MNB korábbi fiókja? — Mindenki által ismeretes, hogy a magyar gazdaságban évtizedeken keresztül az egyszintű bankrendszer, az ország Nemzeti Bankja biztosította a termeléshez, forgalmazáshoz szükséges kiegészítő forrásokat, illetve a fejlesztéshez nélkülözhetetlen hitelösszegeket. A kanizsai fiók széles skálán mozgott. Egyedülálló volt az országban, hiszen nagyságrendileg a megyeszékhelyen kívül sem összetételében, sem feladatában hasonló bankfiók nem működött. — 1987. január l-jével — a kétszintű bankrendszer megteremtésével — külön vált a jegybanki feladat és elindult útján egy kereskedelmi bankhálózat, amely feladatában, felelősségében, gondolkodásában egy teljesen új helyzetet teremtett. Újat azért, mert megszűnt minthatóság.agazdasági partnerekkel egymásra gyakorolt hatása korrektebbé vált, a kockázatvállalás egyértelműen közös lett. Ez két dolgotvon magaután: abankokmég közelebb kerültek a gazdasági szférához, és megnőtt akockázatvállalás, amely már az egyéni felelősség folytán az egyéni érdekeltségi szférát is bizonyos fokig megteremtette. Visz-szatérve a kérdés eredetére, egy mondatban úgy fogalmazok, hogy Kanizsaés térsége mindenképpen jól járt az új bankrendszer lehetőségeivel! — Milyen üzletágakkal indult a hitelbank, és hol tart ma? — A kereskedelmi bankok megalakulásakor azMNB-től átvett tevékenységi kört folytattuk tov ább. Ennek keretében kizárólag gazdálkodó szervezetek számára számlát vezettünk, hitelezési és betétgyűjtési tevékenységet folytattunk. Hagyományos feladatunk volt még a pénzfeldolgozás és a terület készpénzellátása. — A bankrendszer fejlődésével újabb üzletágak kerültek bevezetésre. így a lakossági valutaellátás, a kisvállalkozási üzletág keretében a vállalkozói kor számlavezetése, hitelellátása, betétgyűjtése. Majd a későbbiekben értékpapír forgalmazás (letéti jegy, kincstárjegy, kötvény) lakossági körben is. Legújabban a devizaszámlavezetéssel és gépkocsi letét gyűjtésével bővült tevékenységünk. Emellett új szolgáltatásként bevezettük az értékmegőrzést, széfbérleti rendszert alakítottunk ki, amelyet bárki igénybe vehet. A hatáskör bűvülése azt jelenti, hogy ma a bankkapcsolat nemcsak a vállalati és szövetkezeti szektor, hanem a vállalkozni kívánók részére is kiterjed, továbbá a magántőke megtakarításában is nagyon komoly szerepet vállal. —A fentiekből mit tart leginkább kiemelésre érdemesnek? — A Magyar Hitsl Bank Rt. — mint az ország legnagyobb kereskedelmi bankja — sok tekintetben új helyzeteket teremtett az ország számára. Ebből csak néhányat emelnék ki, például: évtizedeken keresztül a Merkur-nál befizetett gépkocsik előlege 2-6 százalékos kamattérítést biztosított a befizető számára. 1989-ben a Hitelbank Rt. új alapokra helyezte eztakérdést, és más pénzintézeteket is kényszerített arca, hogy reálisabb kamatkondíciókkal kerüljön elhelyezésre a befi- zetett előleg. Oroszlánrészt vállaltunk az értékpapír tekintetében. Elsőként bevezettük az értékálló letéti jegyet úgy, hogy később más pénzintézetek is követtek bennünket. A mi bankunk volt az, amely a vállalkozásokban való részvételt, a különböző tevékenységek menedzselését kezdeményezte és vállalta. Ma annak köszönhetjük, hogy partnereink a lakosság magánvállalkozói szférájából erősen megnövekedtek, s így igen széleskörű lakossági kapcsolatot alakítottunk ki. Ennek példáját egy-két számadattal is alátámasztanám: jelenleg többmint600 kisvállalkozónak vezetünk számlát, folyósítunk hitelt, fogadjuk betéteit és segítjük őket a kibontakozásban; komoly harcot folytattunk a lakosság deviza-pénzeinek legalizálása érdekében, míg végre sikerült elérni, hogy közel 3000 számlát nyitottunk eddig, amely komoly összegű megtakarítást igazol, amely megtakarítás az ország vérkeringésében vesz részt... — Kedvező tapasztalataink vannak a gépkocsi befizetésekkel és más értékpapír-forgalom tekintetében is. Letéti jegy forgalmunk kifejezetten sikeres, ugyanis közel 300 millió forint értékű lakossági megtakarítás jelentkeziknálunk értékpapír formájában. Ezen értékpapírformánál a kamatkondíciókon kívül még a szerencse is segíthet, ugyanis egy év alatt 40 nyeremény talált gazdára térségünkben, amely nemcsak 5-10 ezres letéti jegy nyeremény volt, hanemhifitorony, videomagnó, színes tévé, stb. is. — Milyen konstrukciókkal rendelkezik a bank a pénzügyi igények kielégítésére? —A térség pénzügyi igényeinek kielégítése a restriktív monetáris politika következtében egyre nehezebb, annak ellenére, hogy partnerkörünk 90-95 százaléka jól prosperál, gazdaságos termelési tevékenységet folytat. A termelési folyama- tok pénzigényét részben a refinanszírozási keretekkel, részben pedig saját forrásainkkal—melyek értékpapír, gépkocsi, letét, forgalmazás illetve betétgyűjtés kapcsán keletkeznek -— elégítjük ki. Speciális konstrukció az export előfinanszírozás, amelynek céljaatőkés exporttermelés elősegítése és fokozása. A szűkös forráslehetőségek közepette nagy jelentőséget tulajdonítunk a különböző pénzkímélő módszerek, a váltó és garancia alkalmazásának. A felsoroltakon túl a gazdaság pénzellátásban egyre nagyobb szerepe van a pénzintézetek közötti kapcsolatok erősítésének, aközös finanszírozás érdekében. E vonatkozásban szoros a kapcsolatunk a CIB-bel, a Dunabank Rt.-vei és az OTP-vel. — Az említett források illetve módszerek partnereink rövidlejáratú pénzigényének kielégítését szolgálják. Az egy éven túli finanszírozási lehetőség egyre inkább szűkül, kizárólag preferált célokon lehet így hitelhez jutni. Ezek a szerkezetátalakítást és vállalkozásélénkítést szolgálják — elsősorban világbanki konstrukciók és exportfejlesztő pályázatok keretében. Néhány speciális forma is lehetséges, így német, francia és finn bankok által nyújtott hitelek igénybevételére. ■—• Az új vállalkozások számára a felsoroltakon kívül új lehetőség a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, melyből pályázat útján nyerhető el forrás, minimum 30 millió, maximum 80 millió forint összegben. Ide sorolható még a privatizáció elősegítése céljára nyújtható hitel is, amely remélhetőleg rövid időn belül -— szabályozott módon -— áll majd az érdeklődők rendelkezésére. A szorult helyzetbe kerültmagánszemélyekpályamódo-sításához újrakezdési kölcsönt adtunk, melynek maximális összege 400ezer forint volt. Ez ahitelkonst-rukció megszűnt. (Folytatás a 14. oldalon.) Újra húzzák a hálót. A Kanizsa környéki halgazdaságokban megkezdődött a lehalászás és az új állomány telepítése. (Fotó: Szakony Attila) Névadás, óh! Lassan közhelynek számít, hogy szóváteszik, milyen neveket adunk gyermekeinknek. Sajnos, egyre gyakoribb, hogy a leglehetetlenebb külföldi nevek jutnak csemetéinknek. A szülészetek a megmondhatói, hogy melyek a legújabb divatnevek. Lehet világvége, földindulás a gyerek csak a legújabb külföldi nevet viselheti. (Hadd pukkadjon meg a szomszéd!) A Denny, Arnold, Sandy, Eddy és a számtalan megjegyezhetetlen furcsa név mellett a minap egy újabb nevet olvastam: Cyntia. Lehet ilyen neve egy magyar gyermeknek? Aki ilyen nevet választ magzatjának az tán nem is tartja magát magyarnak. Tudják vagy nem tudják: ez is módja annak, hogy egy nemzet lassan eltűnjön. Ha utánozni akarnak egy híres embert, akkor nevének átvételével csak szegénységi bizonyítványukat állítják ki a szülők magukról. Én mindenesetre megtartom a magamét. Igaz, nem cseng olyan szépen, mint némelyik híresség neve, de nekem megfelel. Nem szégyellem, hogy magyar vagyok. V.J. íyvö. rióveritber 16. KANIZSA Vadnyugati kocsmázás tett a fülünk mellet elengedni, önkéntelenül védekeztem. Majd elvittem a sört, a pohárral és ittam belőle. Annyit hallottam még, hogy 38 forint az üveg sör. Én nem tudtam, hogy azonnal fizetni kell, különben a vendéget megverik. Az asszony mérsékeltebb magatartást tanúsított. Még egy pohár sörre nem volt időm, mert észrevétlenül Görcsi Jenő boltvezető (a tulaj), hátulról megtámadott. Elrántott a pulttól és belém bokszolt. Én elhárítottam a támadást két balhoroggal. Ez idő alatt a pohár meg a sörösüveg levágódott az asztalról. Már akkor, amikor a támadás ért. Mivel már nem volt mit inni, 40 forintot tettem az asztalra és távozni akartam. Akkor ért egy újabb támadás. Az ütés a tarkómat érte. Mite ütni akartam, Görcsi úr már elszaladt. Nem tudtam, hogy fényes nappal így járhat az ember. Lehet, hogy híre van ennek a „cigány korcsmának", de, hogy 38 forint egy üveg sör??? A Dél-zalai presszóban ez 31 forint, a Kinizsi 33 fórint volt. Szeretném, ha levelem eljutna a nevezett elöljáróihoz, mert a személyzet van a vendégért és nem fordítva. Eddig sem voltam a cigány korcsmában, de ezentúl is elkerülöm, hogy inzultus ne érjen. Másoknak is ezt ajánlom. Talán hárman voltak az italboltban, akik tanúim lehetnek. Zlarovszky András Tisztelt Szerkesztőség! Történt, hogy 1990. október 30-án, a minap fogott halacskát megsütve paprikás halnak, erősen kívántam a folyadékot. A Béke úti szaküzletben vásároltam írópapírt és 20 darab borítékot. Elállt az eső, és morfondírozva mentem az úton. Azon gondolkodtam, jó lenne egy üveg sört meginni. Ha a posta melletti bisztróba megyek, az körülbelül 38 forint. Boltban a kisposta mellett 1 üveg Balatoni 19 forint. Útba esik a Zrínyi út és Piac tér sarkán a „cigány korcsma". Itt kezdődött az én személyes kálváriám. A pultnál egy fehér köpenyes molett hölgy és egy zömök ember. Senki sem szól semmit. Egy üveg Balatoni sört kértem. Azt mondták nincs. Mondom, hogy ott jobbra az a fiatalember fogyasztja. Nagy nehezen kaptam. Kérek szépen egy poharat is. A kidobó legényre emlékeztető goromba ember azt válaszolta, még mit ne! A bal kezemben a nejlon táska és a kölcsönkapott esernyő. Jobb kézzel fogtam a sörös üveget, és kértem a hölgyet, tegye rá a poharat, szájával lefelé. Még mit nem. Itt kezdődött az inzultálás. Még egy cigánnyal is illedelmesebben illik beszélni. Szidta az anyámat és nyomdafestéket nem tűrő szavakat használt. Elismerem, önbíráskodás nincs, de amilyen fogadtatásban részesített a vendéglő főnöke..! Ezt nem lehe- Tovrecsego Ments meg uram minket a távrecse-gőtől, a gyenge idegzetűeket a szívinfarktustól, az optimistákat a csalódástól, most és mindörökké! A hitetleneknek add meg azt a lehetőséget, hogy a távrecsegőt a falhoz vágják, hogy büntetlenül szidhassák. Akinek sikerült a távrecsegőbe lelket lehelni, annak azt ajánlom, hogy a világ legudvariasabb ügyfele legyen. Mert bizonytalan, hogy a távrecsegő főrécsegője a keblére öleli. Történt, hogy felhívtam a távrecsegő távolsági recsegések bejelentési központját: Kezeit csókolom! Legyen olyan kedves,hívja meg nekem Baranya megye Y falujában X számot. Megköszönném, ha pontosan 13 órára megkapnám a kért számot. Mégegyszer köszönöm, és elnézést, hogy zavartam. Mivel udvariasan kértem és többször is sürgettem, csekély két óra alatt a kért szám megérkezett. Bűbájos, recsegő hang utasított: TESSÉK BESZÉLNI! A nagy kérdés az volt, hogy kit kapcsoltak, mert a pokolból is tisztább lehet a vonal, mint ez és én nem a poklot hívtam. A vonal végén szerelmesek suttognak. Én üvöltök, mert nem hallok semmit. A szomszédok pedig követelik, hogy azonnal vonuljak zárt-osztályra, mert nem lehet kibírni, ahogy én halló-zok. Repednek a falak, a képek önállósítják magukat, a szobanövények elsárgulnak. Hiába, kudarc! Másnap aztán kezdődik minden elölről. Később mentőorvos, kényszer- zubbony, de még mindig üvöltöm: „Halló, itt vagyok!" Igen, itt vagyok! Itt, egy gumiszobában, egy gumi távrecsegővel a kezemben. Hogy nem hallják amit beszélek? Én sem hallok semmit, mennyit kell hát fizetni? Az alapdíjat, három percet?! Köszönöm és hűha! A gumirecsegőn vajon kivel beszélgettem? (sery) Megette ◦ fene! Valaki a söntéspultnál nagy hangon meséli, hogy most jött a bíróságról, a becsületén esett csorbát kiköszörülte, most mindenki az <5 vendége. A csapos a jó üzlet reményében százas tempóra kapcsol. — Papa! Magának is itt a fröccs —nézaharsányan meséld egy hetedik-nyolcadik x-et taposó öregre. —Köszönöm—szólt aztán csak ennyit tesz hozzá: — Megette a fene azt a becsületet, amit a bíróságnak kell helyreállítani, édes fiam! Az öreg feláll, a fröccsöt ott hagyja az asztalon és hajlott háttal távozik. Az ivóban dermedt csend, majd mindenkinek sürgős dolga akad. Lehet, hogy az elmúlt évtizedek új igazságokra tanítottak? (sery) A Városgazdálkodási Vállalat kedvezményes virágvásárt tartott a HSMK előcsarnokában. Több száz cserép örökzöld és különleges vágott virág talált gazdára. (Fotó: Szitkon? AtUla) 1 KANIZSA J 1990. november . „...Kanizsa és térsége mindenképpen jól járt az új bankrendszer lehetőségeivel" (Folytatás a 12. oldalról.) —Milyen tendenciáktapasztalhatók a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodásában, helyzetében? — Igazgatóságunk finanszírozási körébe tartozó gazdálkodó szervek termelési tevékenysége az eltelt időszakban kiegyensúlyozott volt. A tervelőirányzatok általában teljesültek. Alap-anyagárcmclkcdések minden területen előfordultak, de vállalataink ezeket csak kis mértékben érvényesítették áraikban. Jellemzőbb volt az ésszerűköltségcsök-kentés. A gazdaság számára is elsőrendű fontosságú piacváltás, a tőkés piaci értékesítés növelése lassú ütemű. Okát elsősorban abban látjuk, hogy a minden tekintetben versenyképes termékek előállítása jelentős műszaki fejlesztést igényelne, melyre nincs meg az anyagi fedezet. A szerkezet és struktúra váltásra már jellemző, hogy a nagyobb vállalatok részegységei kft.-vé alakulnak át. Jelentős vegyesvállalati tárgyalások is folyamatban vannak. A mezőgazdaság vonalán jelenleg az aszálykár okozta nehézségeken igyekszünk partnereink segítségére lenni. —Megalapozottak-e a magán vállal -kozók elképzelései? — A vállalkozói elképzelések elég széles skálán mozognak. Tapasztalatunk az, hogy elsősorban vendéglátásra, kereskedelemre, kisebb részben szolgáltatásra koncentrálódnak, és kevésbé az általunk fontosabban ítélt termékelőállításra. Úgy ítéljük meg, hogy főleg az újrakezdési kölcsönök esetében véletlenszerű volt a vállalkozási forma megválasztása. Itt elsősorban a mezőgazdasági tevékenységet célozták meg, olyan hibás megközelítésből, hogy e területen kisebb szakmai tudás is elegendő. — Nem vonjuk kétségbe a vállalkozásfejlesztés szükségességét, sőt ellenkezőleg. Egy aggályunk azonban felmerült ezzel kapcsolatban, mégpedig az, hogy sok területen párhuzamos kapacitások jönnek létre. Az új beruházásokat drágítja például az infrastruktúra kiépítése. Ugyakkor a meglévő kapacitások kihasználása háttérbe szorulhat. Ebből kifolyólag szükségesnek tartjuk a jelenlegi vállalati szférában is a technológia korszerűsítés, a szerkezetátalakítás forrásainak megteremtését, természetesen a vállalati struktúra átalakítása mellett. — Az újonnan alakult vállalkozások fizetőképessége általában megfelelő, fizetési kötelezettségeiket teljesítik. Sajnos, a szállító vállalatok a vállalkozókat nem tekintik teljesjogú partnernek, ezért csak készpénz ellenében szolgálják ki őket. Gondot jelent a megfelelő biztosítékok hiánya, amely esetenként gátlója lehet egy-egy vállalkozás beindításának. — Milyenek a kisvállalkozói hitelkapcsolatok? — Mint már jeleztem, bankunk üzleti tevékenységének bővítésével egyre szélesebb kapcsolatot alakítottunk ki a kisvállalkozói körre. Mintegy 250 magánvállalkozóval állunk hitelkapcsolatban. Partnereink általában az üzletvitelhez szükséges beszerzésekre igényeltek éven belüli hitelt. Az újrakezdési kölcsön iránti kereslet dinamikusan nőtt. Területünkön mintegy 100 fő részére 30 millió forint összegben nyújtottunk újrakezdési kölcsönt. —Van-e megyehatár, s hány dolgozót foglalkoztatnak? — Egyértelműen kijelenthetem, hogy megyehatár nincs. Az egyes igazgatóságok teljes önállósággal tevékenykednek, minden olyan üzletágban, amely gazdaságos lehet és minden olyan területen, ahol igénylik munkáját és a bankunk megtalálja számítását. Ennek jegyében 1988. júniusában nyitottunk fiókot Nagykanizsán és Zalaegerszegen, 1989-ben a somogyi megyeszékhelyen, Kaposváron, idén november 1 -jén pedig Letenyén. 1991-ben a marcali fiók megnyitását tervezzük. Igazgatóságunk önállóan szerez forrásokat, amelyek kihelyezhetők. Tehát minél nagyobb betétet tudunk szerezni, annál nagyobb a hitelezési lehetőségünk. — Bankunk fejlődését egyértelműen igazolja, hogy amíg 1987. január 1-jén igazgatóságunk 44 fővel indult, ma a vázolt fiókhálózattal együtt állományi létszámunk eléri a 120 főt. E létszámon belül Nagykanizsán 1989-ben mintegy 25, 1990-ben pedig összesen 20 fő pályakezdő fiatalnak biztosítottunk munkahelyet, segítve boldogulásukat. —Ilyen területbővítéssel és létszámnövekedéssel hogyan sikerült a tárgyi és személyi feltételek szakmai oldalát megteremteni? —Kijelenthetem, hogy jól. Bankunk sokat áldozott arra, hogy megfelelő környezetet teremtsen a partnerek számára. Aki hozzánk bejön, bizalommal legyen a tekintetben, hogy pénzét jó helyre teszi, illetve támogatásunk korrekt és emberséges. Sokat költöttünk székházunkra is, ugyanis a város egy frekventált helyén lévő műemlék jellegű épületet elhanyagolni bűn lenne. Gépesítettünk is jó, a gyors és pontos munkát mindenképpen segíti. Sokat foglalkozunk dolgozóink oktatásával is. — Összességében az Igazgatóság saját magát miként értékeli? —Üzletpolitikánk alapelve változatlan: tartósan jó jövedelemtermelés; a követő, de szolid kamatpolitika; a kis-és középvállalkozások hathatós segítése, a pénzpiac élénkítése. Bankunknak nemcsak területünkön, hanem országosan is jó hímeve van. A konkurenciától nem félünk. A versenyhelyzet egyébként is mindig magasabb színvonalú munkára ösztönöz! (X) ! Szuper Nyereménygála akció | a Dél-zalai Skála Áruházban 1 Minden kedves vásárlónk, aki 1990. november 1 -jétől december 22-ig i az áruház bármelyik osztályán 3.000.- Ft felett vásárol, 1 minden 3.000.- Ft után egy-egy sorsjegyet kap, l mellyel értékes nyereménytárgyak nyerhetők. í Kisorsolásra kerül: ! Toshiba stereo rádió-magnó, Concorde fényképezőgép, Elektromos sövénynyíró, Hunnia férfi kerékpár, Fonott I ülőgarnitúra, Tonett hintaszék, Zsolnay váza, Sharp számológép, Yassa férfi autóskabát, Puma szabadidőruha, Gyermek | dzseki és farmer nadrág, l-l pár női és férfi cipő, Utazó bőrönd, Platán szőnyeg (2x3-as), Csemege ajándékkosár j A nyereménytárgyak az áruház kirakatában megtekinthetők. i Nyilvános sorsolás: 1990. december 28-án az áruházban. 1 Kedves Vásárlóink! A nyereménygála akció keretében Őszi-téli vásári sorozatot indítunk, I melyben sok-sok árucikket kínálunk engedménnyel. ! Figyeljék folyamatosan hirdetéseinket, j Lőrincz László . áruházigazgató Iv90. november Ifi. KANIZSA 3 15 Műsorajánlat Hevesi Sándor Művelődési Központ Színházi rendezvények: November 20., 19 óra: Neil Simon: Furcsa pár — komédia. A Hevesi Sándor Színház (Zalaegerszeg) előadása. Bródy bérlet. November 21., 19 óra: mint fent. Rátkai bérlet. November 22., 19 óra: mint fent, Hevesi bérlet. Ifjúsági rendezvény: November 17., 16 óra: „Kalap Kaland". Élő-bábos meseelőadás. Az előadás után Lutra matricák cseréje. Egyéb rendezvény: November 16., 19—24 óra: Jazz kocsma — Kurír est. Vendegek: Aczél Endre újságíró, Meruk József újságíró és a Super Trió. November 19., 17,30 óra: író-olvasó találkozó, dr. Dobó László: Színházi élet Nagykanizsán c. kötetének bemutatására. Közreműködik: Harkány László tanár és Debreczeni Tibor. Kiállítás: November 16—22.: Börzsönyi Kollarits Ferenc festőművész emlékkiállítása. Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház November 16., 18 óra: Rock and roll klub. November 17., 6—15 óra: „Ne legyen gondja, a művelődési ház megoldja!" Egésznapos program a DKG-ban dolgozó szülők gyermekei részére. November 18., 10—18 óra: Számítógépes játék és videó gyerekeknek. November 22., 17 óra: Ifjúsági Zenei Klub. Ifjúsági Ház November 19., 15 óra: „Tudod már mi leszel?". Pályaválasztási vetélkedő és kiállítás 7-8. osztályosoknak. November 21., 15 óra: Fogászati vetélkedő. November 22., 18 óra: A zalaegerszegi Albatrosz táncklub bemutatója — szenzációs számokkal, melyet DISCO követ, 21 óráig. Móricz Zsigmond Művelődési Ház , November 17., 19 óra: Nosztalgia bál, a Nosztalgia zenekar közreműködésével. Helyó''rségi Klub November 20., 14,30 óra: Aktuális tájékoztató-fórum a helyőrség hivatásos tiszti és tiszthelyettesi állományának: „Mi lesz veled... Nagykanizsa?". Találkozás és beszélgetés az új önkormányzati képviselőtestület néhány tagjával, s az új polgármesterrel. November 16—22.: Kálovicsné Molnár Zsuzsanna nagykanizsai népi díszítőművész Hímzés és Gyöngy kiállítása a Mini-Galériában. Megtekinthető (vasárnap kivételével) naponta 15—20 óráig. Apolló Filmcentrum Apolló Filmszínház: Előadások kezdete: 16, 18 és 20 óra. November 16—18.: Megint 48 óra (amerikai). Nov. 16-án 10 órakor is! November 17—18., 14 óra: Aranyfiú (amerikai). November 19—21.: Halálhozó 3000 (olasz—spanyol). Nov. 21-én 10 órakor is! November 22.: Vad Orchideák (amerikai, 16 éven f.). Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Csütörtökön: Filmbarátok napja. November 16—18.: Szex hazugság (amerikai, videó, 16 éven felül!). November 19—21.: Halálpart (amerikai). November 22.: Kis tolvajlány (francia). Matiné: November 18., 14 óra: Asterix és Cleopátra. Visszapillantó elkövettek. Sorozatban adták el a labdát, előkészítés nélkül „lövöldöztek". A találkozó félidejében dr. Pintér Ferenc, az egykori szakosztályvezető így összegezett:—A fővárosiak magasabbak, gyorsabbak és jobbak. Akanizsaiak-nál nagyon sokan hiányoznak s ez meglátszik a játékon is, hiszen az első 20 percben igen gyengélkedtek. A II. félidőben még jobban visszaesett a kanizsai csapat, amely ellen biztosan érték el fölényes győzelmüket a ganzosok. (B) r—-----------------^ j Ajánlatokat kérünk j I HARDVER BŐVÍTÉSRE, HÁLÓZAT KIÉPÍTÉSRE, I I SZERVIZSZOLGÁLTATÁSRA, | 5 melyet meglévő informatikai egységeinkre f | (IBM kompatibilis PC-k) építünk, NÖVEL hálózattal, | | több szerverrel, terminálok telepítésével kívánunk üzemeltetni. j \ Cím és további információk: | | Városi Kórház-Rendelőintézet J • 8800 Nagykanizsa, Fabik K. u. 2-8. g I Dr. Szabó Csaba 1 | orvos-igazgató { l Tel.: (93) 11-500. Fax: (93) 12-240. J HEVESI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI KÖZPONT Széchenyi tér 5—9. Pénztár nyitva: 15-19 óráig Bútorgyár—Fővárosi Vízművek 5:20 NB l-es női asztalitenisz mérkőzés. Kanizsai győztesek: Gazsi (3), Szabó és Mausz (l-l). Mind a kettő csapat a legjobb összeállításban vette fel a küzdelmet. Anagy esélyes az elmúltévi bajnokság ezüstérmese volt, amely ezúttal is igazolta klasszisát. A bútorgyári együttes, a vidék legjobbja nagyon nehezen adta meg magát. Ez ugyan a végeredményből nem tűnik ki, de azt bizony érdemes megjegyezni, hogy a két csapat eddigi „leghosz-szabb" találkozójátvívták. Pontosan 3 óra 25 percig tartott az összecsapás, vagyis alaposan meg kellett küzdeni az egyes győzelmekért a játékosoknak. A 25 egyéni mérkő- zésből 10-ben három szettben dőltek el a játszmák, ám ezek közül nyolcban a kitűnő erőket felvonultató fővárosiak kerekedtek felül, akik remekül hajráztak. MÁV NTE—Ganz-Mávag 52:76 (30:48) NB l-es női kosárlabda mérkőzés. A kanizsaiak legjobb dobói: Bogyai (15), Ácsné (13), Simonné (10). Az „elfogyott"kanizsai csapat— amely az utóbbi két fordulóban fontos győzelmeket aratott — ezúttal nem tudott felnőni a feladathoz. Tulajdonképpen csak az első5 percben volt kiegyenlített játék, amely után a hazaiak nem bírták a tempót. Erőnlétileg, idegileg is egyre jobban elfáradtak a lányok, akik számos hibát Németh Rita dob kosárra. (Foló: Szikon? Altllft) 16 c KANIZSA 3 I'')y(l. noM''inhor l(i. Kézilabda Előnyt szerzett az exbajnok Debrecen Az 1990/91. évi Magyar Kupában bejutott a legjobb 16 közé az N. Tungsram SE NB I B-s férfi csapata, amely a sorsoláskor „kifogta" az egykori magyar bajnok Debreceni Dózsa gárdáját. Anyolcaddöntőtoda-visszavágó renszerben bonyolítják le, s a pályaválasztóijog felcserélésével az első mérkőzésre Nagykanizsán került sor. Az Olajbányász csarnokban sorrakerült mérkőzésen. Debreceni Dózsa — Tungsram 27:25 (14:14) Legjobb dobók: Török és Áment (8-8), Hideg és Kiss (44), illetve Krichenbaum (8), Szopori (4), Szentes és Tiba (3-3). Változatos játék vezette be a találkozót, ám a kanizsaiak nem tisztelték az NB Iközépmezőnyében tanyázó lila-fehéreket. Általában ők vezettek, a Dózsa viszont mindig a nyomukban volt. A 22. percben elmentek 11:9-re, de az előnyt nem tudták növelni, sőt a félidő utolsó mp-ében egyenlítettek a vendégek. A második félóra elején Kálóczy kapus megsérült, majd folytatódott a változatos játék. A befejezés előtt negyedórával még döntetlen volt az állás (20:20), de ezután megtorpantak a lámpagyáriak, bosszantó hibákat követtek el. Nos, ezeket nyomban kihasználták az erőteljes játékot nyújtó vendégek, elhúztak 3 góllal. Ezután rákapcsolt a Tungsram, 1 gólramegközelítettékavendégeket, ám a hajrában ismét a továbbjutásra esélyes lilák voltak pontosabbak. A kupamérkőzés első találkozója nagyszerű, fordulatokban bővelkedő kemény, de sportszerű játékot hozott. A kanizsai csapat „elkaphatta" volna a vendégeket, de számos ziccert hibáztak s most nem voltak képesek bravúros teljesítményre. (b-h) Az egész éves akció programja — rossz időjárási viszonyok miatt — két ízben is elmaradt. Szombaton már kedvező volt az időjárás, így a szervezők két versenyszámot is lebonyolítottak, összesen 74-en vettek részt az akcióban, elsőként az akadályversenyt bonyolították le, majd a kerékpártúra következett. Mivel az akció ez évi sorozata befejeződött, így a kiírásnak megfelelően a valamennyi próbán résztvevők között a szervezők közel 10 ezer forint értékben jutalmakat sorsoltak ki. (Fotó: Szakony Attila) Uj fiú az Olajbányásznál Az Olajbányász labdarúgó szakosztálya az elmúlt hetekben több kísérletet tett a csapat megerősítése érdekében. így Kispályás labdarúgás Nagy küzdelemben alakult ki a végeredmény A Városi Labdarúgó Szövetség szervezésében az elmúlt héten fejeződött be a városi kispályás labdarúgó bajnokság, melynek során 52 csapat négy osztályban küzdött a bajnoki pontokért. Az első három osztályban 12-12 csapat, míg a negyedikben 16 gárda versengett, és közülükmindösszc három fejezte be idő előtt a küzdelmet. Alegjobbakközöttváltás történt. Több évi sorozatos győzelem után az IKKV kénytelen volt átadni helyét az új trónkövetelőnek, és a TIPTOP hét év után lett megérdemelten újra első. Meglepetés, hogy az évek óta spiccen lévő Bútorgyár ezúttal a dobogóról is leszorult, így a második helyezett IKKV mögött az ÁFÉMSZ végzett. Ebből az osztályból a KÖGÁZ és az Igazságügy volt kénytelen tudomásul venni, hogy jövőre egy osztállyal lejjebb kell bizonyítaniuk. Nagy volt aküzüelem a második osztályban is, itt külön csatát vívott egymással a Fekete SAS és a Platán csapata. Végül két pont előnnyel a Fekete Sas-é lett a bajnoki cím, de a Platán is feljutott a legjobbak közé. A bronzérem birtokosa a Dózsa SE lett, kiesett a Pyrover gárdája. A III. osztály első öt csapata között csak az utolsó fordulók döntötték el a helyezések sorsát, végül a Holsten és a Tubifex csapatának sikerült a feljutás, míg harmadik az Autójavító csapat lett. Kiesett a Stop 87. csapata. A legutolsó, de nem a leggyengébb osztályban a Progresso és a Golf gárdája kiemelkedett a mezőnyből, kettőjük csatáj át a Progresso nyerte, jobb gólkülönbséggel, míg harmadik a Domus csapat lett. Kiss Ernő, aszövetségtitkáraígy értékelte a bajnokságot: — Összesen 636 mérkőzést játszottak a csapatok. Úgy ítélem meg, hogy bizonyos színvonal emelkedés volt, különösen a negyedik osztály mezőnyének első fele javult fel. Különösebb sportszerűtlenség nem történt az év során, mindössze egy súlyosabb eltiltás (8 hét) volt. A csapatok jó körülmények között vívhatták meg mérkőzéseiket, a Mindenki Sportpályája maximálisan megfelelt az igényeknek. A bajnokság kellemetlen epizódja volt, hogy a II. osztályban szerepelt, majd kizárt Téglaipar csapata az igazolásokat hamisítv a játszatta a sportolókat. Közvetlen a bajnokság után a Magyar Demokrata Fórum kanizsai szervezete a bajnokság legeredményesebb csapatának különdíjat ajánlott fel, melyet egész évi eredménye alapján a Progresso csapata nyerte el. A győztes, illetve az első három helyezett csapatok az érem és oklevél mellett összesen 24 Adidas Tangó labdát vehettek át jutalomként. (kápolnás) többek között Siófokon és Pécsen próbálkoztak új fiút igazolni, de kísérleteik nem jártak sikerrel. S iófokról két jó játékossal is tárgyaltak, de Borostyán és Bozai egyaránt úgy döntött, hogy nem jön Kanizsára. A pécsi együttes szívesen segített volna az Olajbányászon, abban az esetben, ha a nem kevés anyagi követeléseiket az Olajbányász teljesíti. Két labdarúgóval is tárgyaltak, közül ük Hánzsszíve-sen jött volna, de mivel a Pécs nem engedett a 250 ezer forintból, így a piros-kekek vezetése elállt az átigazolástól. Végül egy fiút mégiscsak sikerült leigazolni, Csurgóról Tóth Péter került a csapathoz, vele hároméves szerződést kötött a klub. —kz— APROHIRDETES Gyógymasszázs. Nagykanizsa, Szemere utcából Hevesi 1/C. 2/1. szám alá költözött Salamon Béla gyógy-masszőr. Várom régi és új vendégeimet naponta 8—20 óráig. Eladó 1 db vadonatúj 621 l-es Zetor, vagy elcserélhető6245-ösre. Valamint eladó VT 1200 Zsiguli, kombinátor, és 2 db 3,5 tonnás billencs pótkocsi. Grabics Károly Berzence, Diófa u. 10. Paiatinus TAROKK tanfolyamot indítunk Nagykanizsán. Jelentkezésa 93/11-384 telefonon. Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervezőszerkesztő: Molnár Imre. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Adyu. 1. II. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, MartonGyörgyi, Tihanyi István. Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Komputertechnika: Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postthivatalokban és a kézbesítőknél. Embernek maradni ...sötétség! — ez a rákfenéje mindennek ...rég nem vagyunk emberek, csak úgy tesszük ...akik idejében köpönyeget fordítottak ...meghalt, de izgi! Ugye? (Cikkünk a 4. oldalon) mmi^mammmmm^mmmmmmmmmmmrni^mmm^mmmmmi^mammmmmm^mmmmm II. évfolyam, 47. szám 1990. november 23., Ára 9.60 Ft Megjelenik minden pénteken a Magyar utcában KANIZSA VÁROSI HETILAP A SUMMATECH Kft. szaküzletet nyitott A HSMK-ban tartott kiállításon az érdeklődők próbálják a világszínvonalú berendezéseket. Fotó: Szakony Attila November 13, 14 és 15-én háromnapos, árusítással egybekötött kiállítást rendezett az 50-50 százalékban osztrák, illetve magyar tulajdonban lév ő S UMMATECH Keres -kedelmi és Szolgáltató Kft. Az előhírnöke, volt a november 16-án, a Magyar utcai szaküzletben megnyitott számítástechnikai szaküzletnek, amely az országban a hetedik kereskedelmi egysége a kft.-nek. A megjelenteket Fördős András, a kft. ügyvezető igazgatója üdvözölte és ismertette az üzleti tevékenységet. Üzletpolitikájuk célja: kedvező árak mellett jó minőség biztosítása. Akft. avilágcégek gyártmányait— a Panasonic, aMaxton, azICB, a Fujitech, a S tar, a Citizen és a Sharp cégek számítás- és irodatechnikai berendezéseit — forgalmazza, a szervizháttér biztosítása mellett. (tih—i) Farkas Zoltán, az alpolgármester (2. oldal) Jövő * » J evi kenyerünkért * <5. oldal) Találkozás elégedett fiatalokkal (10. oldal) Zsolnay márkabolt a Deák téren November 12-én délelőtt Zsolnay márkabolt nyílt meg a Deák tér 3. szám alatt, s rögtön sok vevőlepteel azúj bolt vásárlóterét. A polcokon, a szekrényekben szebbnél szebb étkészletek, vázák, eozin szobrok, kávés- és teáskészletek, különböző tálak, bonbonierek sorakoztak a szivárvány minden színében —mind a világhírű Zsolnay Porcelángyár termékei. Csak egy „hibájuk" van: eléggé drágák... A boltban nem kis meglepetésre a helyi Általános Szolgáltató Kisszövetkezet vezetői sürögtek-forogtak, akik segítettek a kezdeti lépéseknél a német, szerb és horvát nyelveket jól beszélő boltvezetőt, ő a Balaton Füszértnél korábban betöltött raktárosi munkakörét váltotta át az új feladatokra. — Gazdálkodási okokból néhány hónappal ezelőtt megszüntettük itt az elektroakusztikai háztartási berendezéseket árusító boltunkat, ugyanis júniusban jó partnert találtunk a pécsiZsolnay Porcelángyárban, amely a szerződésben többek között folyamatos ellátást helyezett kilátásba. Ezen kereskedelmi egységünkkel a város és a városkörnyék lakosságának, valamint a külföldi turistáknak újdonsággal kívánunk szolgálni a hosszú távon értékálló termékek értékesítésével, gazdaságos és biztos piaci háttérrel — tájékoztatott Róka Ferenc, a kisszövetkezet elnöke. (Folytatás a 12. oldalon) A kedves vásárlót „hódítja" a csodás porceiánváza. Fotó: Szakony Attila r KANIZSA 2 Wn. mn ember 23. Ismeretlenül, tiszta lappal Farkas Zoltán, az alpolgármester Nagykanizsa város önkormányzati képviselő-testületének november 12-i ülésén a FIDESZ-frakció ajánlása alapján aképviselők nem kis meglepetésre Farkas Zoltánt választották alpolgármesternek. Az ismeretlenség homályából a városi vezetés második helyére került Farkas Zoltánt most bemutatjuk olvasóinknak. ^ —Kérem, hogy vázoljaetetútját. — Nagykanizsán születtem 1950-ben, munkáscsaládban. A Zetkin utcában laktunk, így az általános iskolát a Zrínyiben végeztem. Ma is jó szívvel emlékszem az ott tanító és neveld sok tisztességes emberre. Zalaegerszegen, a gépipari technikumban tanultam tovább, ahol 1968-ban érettségiztem és kaptam technikusi oklevelet. Első munkahelyem a TUNGSRAM Rt. helyi fényforrásgyára volt, ahol a TMK-üzemben gyakorló technikusként dolgoztam. Két éven át első tényleges katonai szolgálatot teljesítettem, s a leszerelésem után a hely i Vasipari Vállalat műszaki osztályán kaptam technikusi munkakört. Közben továbbtanultam, s levelező tagozaton a Bánki Donát Gépipari Műszaki Fólskola Gyártástechnológiai szakán 1978-ban üzemmérnök végzettséget szereztem. A vasipariaknál először megbízott műszaki osztályvezető, aztán normatechnológiai- és árcsoportvezető, majd üzemgazdasági osztály vezetőhely ettesi beosztásokat töltöttem be, ez utóbbi kettőt'' már az ÉPGÉP időszakában. Pályázat útján 1981-ben a SZÖVAUT Vállalat zalako-mári autójavító üzemegységének vezetője lettem, majd 1985-től — a Nagykanizsán működő fuvarozási t üzemmel történt összevonást köve- '' tőén — üzemigazgatóként dolgoztam tovább. Mivel 1989-ben a vállalat fővárosi központi vezetésének elképzeléseivel — a helyi érdekek figyelmenkívül hagyása folytán sem szakmai, sem emberi oldalról — nem értettem egyet, a kialakulthelyzetben a legjobb megoldásnak a változtatástláttam.így 1989.december 1-tőlaSörgyár szállítási osztályvezetőjeként folytattam munkámat, az alpolgármesteri székfoglalásig. Nős vagyok, feleségem Bolin Ildikó a Petőfi Altalános Iskola gazdasági vezetője, és aHevesi DSE akrobata edzője. Három gyermekünk van, jelenleg az Attila 12-ben lakunk. —Kérem tájékoztatását politikai tevékenységéről. —Pártnaknemvoltamésmasem vagyok tagja. Mivel 40 éves vagyok (legutóbbi lapszámunkban tévesen 47 év jelent meg. A Szerk.), a FI-DESZ-be már nem léphettem be. B ár fiatal koromtól élénk figyelemmel kísértem apolitikai eseményeket, az általam kissé demagógnak és hazugnak tartott rendszerben azonbannem akartam szerepet vállalni. Politikai tevékenységem így tulajdonképpen az önkormányzati választásokkal kezdődött. A 11 -es számú választókerületben szereztem mandátumot, mint a FIDESZ által támogatott független jelölt. Mivel mindig a liberális eszmék álltak hozzám közel, más párt felkérését — talán az SZDSZ-ét kivéve—nem fogadtam volna el. A FIDESZ-frakció jelölését az alpolgármesteri tisztségre azért fogadtam el, mert úgy véltük, az adott gazdasági helyzetben szükséges, hogy legalább egy reál-képzettségű ember is legyen hatalmi pozícióban a városban. Úgy gondoltuk, hogy az oktatás, a művelődésügy, az intézmények működtetése egyaránt fontos feladat, de ezek az önkormányzat pénzügyi lehetőségeit inkább költségoldalról befolyásolják. Ugyanakkor mi a bevételek növelésének vagy a reálérték megőrzési lehetőségeinek feltárását fontosabbnak és főleg nehezebbnek ítéltük meg. — A városban milyen feladatok megoldását látja most legfontosabbnak? —A város problémáit sajnos órákon át lehetne sorolni,; ttangspr felr állítása nélkül feltétlenül gyors megoldást követel a belváros környezetszennyezettségének felszámolása. Nagyon fontosnak érzem a létminimum alatt vagy annak közelében élő polgárok szociális helyzetének megvizsgálását is. —Milyenelképzelésekkel foglalja el új munkahelyét? — A munkával kapcsolatos elképzeléseim sokrétűek. A tőlem várható és az általam elvárt mentalitást így fogalmazom meg: őszinte, kendőzetlen véleményalkotás, megfontolt kinyilvánítás, kritikus szemlélet és ennek elfogadása min- den kérdésben. Szoros munkatársi kapcsolat kiépítése dr. Kereskai István polgármesterrel, a leendő jegyzővel, a polgármesteri hivatallal, illetve az apparátussal, és az önkormányzati bizottsággal. Úgy vélem, hogy csak ilyen szellemben dolgozva lehet esélyünk munkánk sikerére. Farkas Zoltán „tisztalappal"vág neki a nem könnyű feladatnak. A megoldáshoz jó munkát, sok sikert kívánunk! Tihanyi István Uj vezetőség az MDF városi szervezeténél Az elnök: Czupi Gyula Azúj elnök Czupi Gyula 32 éves. Egy kis zalai faluban, Dömeföldén nőtt fel. A gimnáziumot Nagykanizsán végezte, majd Szegeden járt egyetemre. Dolgozott a Cserháti-tanintézetnél, jelenleg könyvtáros a Városi Könyvtárban. Nős, felesége tanár. Két gyermekük van. Pártnak korábban nem volt tagja, két éve lépett az MDF tagjai sorába. —Hogyan továbbá szervezetnél?— kérdeztük az új elnöktől. — A politizálást folyamatosan és nem kampányszerűen kell végezni. Az országgyűlési, majd az önkormányzati választások után rendeznünk kell magunkban viszonyunkat az ilyen politizáláshoz. Ha általában elvész a politizálás-ba vetett bizalom, akkor a nyugati demokráciák egyik legfontosabb értéke kérdőjeleződik meg. Demokrácia, demokratikus állam, parlament a pártok és a pártokban gyakorolt politizálás nélkül nem létezik. Emelt fővel, nyíltan gyakorolt politizálás ma a cél. Ezért helyben is tehetünk, ezért helyben is felelősek vagyunk — hangzott a válasz. — Mint elnök, miként képzeli el a jövőt? — Az előbb vázolt cél érdekében végiggondolt munkát képzelek el. Remélem, hogy erre most mód lesz. A politizálás becsületét megnyilvánulásainkkal, működésünkkel tudjuk megteremteni. Például azzal, hogy önkormányzati képviselőinket segítjük, és általában az önkormányzatot is segítjük munkájában. Nagykanizsán az akkor ellenzéki MDF helyi szervezete—1988 őszén — előbb alakult, mint a legtöbb politikai párt az országban. Ez jó erkölcsi háttér a politizálás méltóságához és tisztességéhez. (tih-o November 14-én zártkörű tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Demokrata Fórum városi szervezete. A tisztújításra személyi tehermentesítés és a nagyobb létszámú vezetőség igénye miatt került sor. A korábbi 4 fős elnökségből az eddigi elnök Tarnóczky Attila országgyűlési képviselőnek rengeteg munkája van, az eddigi ügyvezető alelnök Czot-terné Ivándy Zsuzsa pedig a városi önkormányzati képviselő-testületben tevékenykedik aktívan, sőt tagja azMDF országos választmányának. Hosszas és parázs vita után került sor a titkos szavazásra, amelyen a jelenlévők az eddigi egyik alelnököt, Czupi Gyulát választották meg elnöknek, a másik jelölttel, Schmidt Istvánnal szemben. Választmányi tag lett: Horváth Ferenc, Horváth István, Katona Gyula, dr. Kelemen Ottó, Magyar József, Marosi Attila, Schmidt István és Varga ■ Ferenc. . < . j im novemjw 23 KANIZSA J ■ Eszmecsere helyett kifakadás MDF megyegyűlés Csoóri Sándorral és dr. Timkó Ivánnal Az MDF Zalamegyei zászlóbontásának második évfordulója alkalmából november 17-én kora este a HSMK kamaratermében összejövetelt tartottak az MDF zalai szervezetei. A gyűlés vendége volt Csoóri Sándor író, az MDF országos elnökségének tagja és dr. Timkó Iván jogász, választmányi tag, akiket — a mintegy száz főnyi hallgatóság között helyet foglalt néhány MDF-es zalai országgyűlési képviselővel együtt—Czupi Gyula helyi szervezeti elnök üdvözölt. Csoóri Sándor a kért helyzetértékelést azzal kezdte, hogy politikai vitaest helyett eszmecserét szeretne folytatni a jelenlévőkkel. Elmondta, hogy az országban az emberek szinte mindenben csalódottak, és tafáló volt a „külön-külön még vagyunk valakik, de együtt mintha kevesebben volnánk" hasonlata. Az 1988-89-ben elindult jó folyamatok megszakadtak. Hiba volt, hogy az MDF egy radikális szárnya siettette a pártosodást, amelyet szinte ráerőszakoltak a Fórumra. —Meg kell határozni az ország igazi arculatát, stílusát. Nem szabad túlcsépelni „Európát" — vélekedett, hozzátéve, hogy a Jurta színházban és Lakitelken megfogalmazott eszméktől és légkörtói messze eltávolodtak, ami hiba volt. Dr. Timkó Iván elmondta, hogy a Fórum valahol utat tévesztett. Amíg az ország a világpolitika egyik központja lett, addig az ország belpolitikája kettészakadt. Új eszméket, gondolatokat kell megfogalmazni, hogy az ország elkerülje az összeomlást. — Hogy a viharos fordulat után miért jött a korábbinál nehezebb korszak, arról ez MDF nem tehet. A Kádár-rendszer súlyos hibáiért kell most és a közeljövőben a népnek szenvedni. A mostani centrális társadalmi vezetésnekfederatív építésre kell átváltani — mondta. Az eszmecserét indító és váró központi szónokok a kanizsai, zalaegerszegi, lenti, zalakarosi, bánokszentgyörgyi, hévízi és egyéb MDF-csoportok felszólalóitól kifakadást kaptak. Ízelítő az elkeseredett hozzászólásokból: igazságtételre van szükség; olyan erők működnek, akiknek célja az ország szétzüllesztése; az országot nem a pártok fogják kihúzni a „gödörből", hanem a dolgozó emberek, akiket okosan kellene vezetni; az elszámoltatás meghirdetett programját nem követte végrehajtás; csak akkor lesz az országban megbékélés, ha a tönkretevők erkölcsileg és anyagilag egyaránt megbűnhődnek; elkeserítő, hogy a tönkretevők egy része átmenti hatalmát, más része pedig korkedvezménnyel magas összegűnyugdíjba távozik; a munkahelyeken tovább uralkodnak, sőt erősítik állásaikat a régi, zömében korrupt vezetők, párttitkárok, KISZ-titkárok; az elvett földet és ingatlant vissza kell adni egykori tulajdonosaiknak, és rendezni kell az alacsony nyugdíjakat; a magyar sajtóban, a rádiónál és tévénél sürgős és mélyreható tisztogatásra van A november 4-től 11 -ie terjedő hét országos „ügye" Foltányi Árpád MDF-aktivista cserbenhagyásos gázolása volt. S hogy a parlamenti ülésre is bekerült, az Fodor Géza Fídesz-képviselőnek köszönhető, ő tette fel ugyanis az erre vonatkozó kérdést Boross Péter tárcanélküli miniszternek. A miniszter úr, majd más MDF-vezetők válasza után lapunk kíváncsi volt Tarnóczky Attila, városunk országgyűlési képviselőjének (MDF) véleményére is. Ugyanis a cselekedet kísértetiesen hasonlít az elmúlt rendszer egyes vezetőinek alűrjeire, adódik a kérdés is. —Erre azt mondhatom, hogy én nem furikáztam még állami gépkocsival Budapesten. Ilyen szívességet nem kérek ismerőseimtől. Az esetet elítélem — mondta a képviselő. —A volán átvétele, a cserbenhagyás ténye sok régi pletyka felélesztője lehet. szükség; a parlament „lusta" a törvényhozásban; a FÓRUM és a kormány tehetetlenségén sürgősen változtatni kell; a további megszorítások tömeghisztériát válthatnak; a felső vezetés elszakad a néptől, amely tükröződött az önkormányzati választásoknál. A fővárosi vendégek válaszadásukban többek között elmondták, hogy „az igazság bonyolult dolog, de sokszor igazságtalan is", s nehéz igazságot tenni az elmúlt 45 év bajaiért. Leszögezték, hogy az MDF-nek meg kell újulnia, s ehhez ifjúsági szervezetre, saját napilapra, új szellemre és lelkületre van szükség! (tihanyi) A történet a régi, csak a név változott. Ráadásul egy orvos is ült a kocsiban. Mi a véleménye erről? — kérdeztük. — Amennyire én tudom, Foltányi Árpád nem visel tisztséget az MDF-en belül. A sajnálatos eseménykor nem a Fórum ügyében járt el. Azt pedig magam sem értem igazán, hogy milyen módon került be a gépkocsiba. Azért, hogy a gépkocsivezető átadta neki a kormányt, a járművezető is felelős. Nem kellett volna megtennie. Az eset számomra ellenszenves és érthetetlen. Sajnos ezekben a napokban — amikor a kormány részéről a lakosságot megterhelő és sok esetben szerencsétlennek nevezhető intézkedések is történnek—egy ilyen ügy nem hiányzott sem a kormánynak, sem pedig a Magyar Demokrata Fórumnak — hangzott Tarnóczky Attila válasza. — dóró — ^ Közlemény ■ Közöljük olvasóinkkal, hogy m ■ lapunk november 9-én megjelent ■ I „Szóvivők nyilatkoznak. Válasz- | ■ tás tervek nélkül" című cikkünk ■ " első részében nem az MDF szóvi- '' I vőjének nyilatkozata lett közölve, | ■ hanem munkatársunk egyéni I véleménye volt az MDF szokásos, I egyik szerda esti összejövetelén I I tapasztaltakról. 1 - Szerkesztőség - A Foltányi-ügy margóiára Cserbenhagyás Párt-hinták Cgy limik, a stratégiai helyváltoztatások ideje krivet-kezík j parlamentben. Most dirulkt liogj rossz fr.tkuo-ba kerültek egyesek a v alasz-t.isok után? Vagv már akkor sem tudták, hogy hová léptek he, csak jussnak bt a s/i pen kivilágított Parlamentbe és ■ itt megmutathatják ur eges/ •írs/agnak. hugj mit tudnak. I gj tűnik, hogy most sem tudjak eldönteni a magtár emberek, hogy meljlk part a jo nekik, \kkor pedig ussak el magukat! Kgvehként kíváncsi lennék arra Is. hngv ezeknek a Upvlseióknek a választól mit s/olnak a/ lljen „hcljcserés támadásokhoz", ók Is ko\ étik talán választottjuk pnrtváltozasuit? Mert akkor belátható Ideig ni- is s/amítsunk elórelepcvrf. keressük tehát tmuhh art a partot, amely a legmeglele-lóhh Ifsr ni kunk! Ke/dtc Király Kelu. Ö .1/ MDF támogatásával került he a parlamcntlies li it végül független, majd most az SZDSZ tagja. Piiisgav Imre a szocialistáktól vett búcsút a minap, s lett független. Őrá uuy tekintettem, mint a kommunista eszmék elsfl magyarországi legyőzőjére. Mekkora válság idézhette elő a''íő pártállásában való megingását? 1 ehet, hogy tud valamit, amehet most még nem akar a n\ il\ a nosság ele tarn i? \ legfrissebb: llini Zoltán kilépett a/ M 1)1''''-hói! Vgv szocialista-párti Iwra-toni mondotta tgvszer: „A politika a legmoeskosahb dolog a világon." Eh he* pedig semmit nem lehet hozzáfűzni. Azt viszont tudom, hogy politikával nem lehet gazdag ors/agot ti ri mteni, s/cgt nv-seget ann.il inkább! Sajnálom, hogj t/t pontosan mindig Magvarorszagon mutálják be... (v-i) 1991 nyara. Az utolsó szovjet harckocsi távozásakor: — Mit gondol szomszéd, valóban elromlott? ■ Vízvári József rajza \ I KANIZSA ^ M90. BOveml*r 2J. Remény és jutalom A remény az a legszebb magyar szó, amelyet kormányunk manapság a leggyakrabban használ. Gazdaságprogramjuk magyarázatai utána miniszterek és szóvivők mindig hozzáteszik, hogy reményeink szerint ez a program 2-3 év múlva eredményt hozhat. A szó azgyönyörű, sőt költői, de reményekre feltenni egy 10 milliós nép eddigi szen védését és ráígérni még2-3 évi nélkülözést, amely a „remény" szerint sajnos nagyon is valószínű lesz, mindenképpen antihumánus cselekedet. Kívánom a kormánynak, hogy sikerüljön, de azoknak, akiknek elfogyott mára a reményük is, azoknak mit üzennek? Ugyanis reményből nagyon sokaknak tele a padlás, de attól még éhezhetünk és fázhatunk (akkor is, ha munkahelyünk megmaradj. A kormány reménykedik és tagjai a jól végzett munka eredményeképpen két havi munkabért vehettek fel jutalomként. Még a kormánykoalíció tagjai közül is egyre többen elégedetlenek az eddig végzett munkával, és minősítik elégtelennek. Az ezek után is felvett jutalmak nemcsak számomra érthetetlenek. Vajon a munkások és a parasztok is kapnak majd év végén két havi jutalmat? Pedig ők legalább nap mint nap tesznek is azért, hogy holnap is legyen mit elosztani. Most is igaz a mondás: „aki sokat dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni" Csak nehogy ragadós legyen a ,Jó" példa és egyre kevesebben álljanak neki dolgozni Egyedül Antall miniszterelnök úr nem vette fel a jutalmat! Szép és nemes gesztus, de semmit sem ér, ha a kabinetje másképpen gondolkodik és azonnal kapott az alkalmon. Mottóként így értékelem az esetet: Én kaptam a reményt és ők a pénzt. Ez így igazságos, elvégre demokrácia van!? Vízvári József ...sötétség! — ez a rákfenéje mindennek... rég nem vagyunk emberek, csak úgy teszünk... akik idejében köpönyeget fordítottak... —...meghalt, de izgi! Ugye? Embernek maradni A létért való küzdelem, a holnaptól való félelem, a szegénység árnyéka úgy ül ránk, mint a sötétség. Igen, a sötétség! — ez a rákfenéje mindennek, amikor mindent és mindenkit igyekszünk a lehető leggyorsabban befeketíteni, ismert és ismeretlen személyek előtt a húsosfazék reményében. Amikor úgy rágcsálódunk a lerágott csonton, mint a legfenségesebb libacombon, csak azt felejtjük, hogy magunk választotta törvények szerint mi is lehetünk csontok. Egy középkorú férfi távozott az élők sorából. Ami utána maradt, az a család, de elvitte magával a legnagyobb titkot, a napi fájdalmat, ő volt a lerágott csont, ő volt az, akinek ki lehetett osztani a soros és soronkívüli fegyelmit, aki nyelt és hallgatott. Meddig? Addig a reggelig, amikor eljött érte a halál, egy szívinfarktus képében. Hónapokkal ezelőtt találkoztunk. Fáradt öregember benyomását keltette. Zaklatott, beesett tekintetek. Nem járult hozzá az interjú közléséhez. „Elég az én bajom enélkül is, de jó kibeszélni magam" — hárította el a nyilvánosságot. Hogy mégis megtettem, ennek oka: mindannyiunk számára tanulságokat tartalmaz. Nem lényeges, hogy ki volt a személy, ö már nem tud védekezni. Az élők azt mondanak amit akarnak, mert a sötétség olyan mély és nagy, hogy azt is elfeledjük gyakran: ,.holtakról jót vagy semmit." „Ember maradtam!" — ez volt az utolsó szava, amikor lefordult a székről.,,Nem, már nem volt segítség"—mesélte utólag a feleség. Az első találkozás: — Mióta dolgozol? — indítottam a beszélgetést. — Huszonöt éve! — válaszolt keserűen. — Ne haragudj, beteg vagy? Olyan beesettek a szemeid! — Sok a munka, kevés a fizetség! Aztán... — hadarta el a mondatot. — Aztán? Mi az, hogy aztán? — Nem tudsz valamilyen jó munkahelyet a szakmában. El akarok innét menni! Rossz, nagyon rossz nekem itt! — Ne lelkizz! Hiszed, hogy máshol jobb? — Nem tudom, de a főnököknél a munkatársaim rámdumálnak. Ilyen légkörben nem lehet dolgozni! Még évekkel ezelőtt volt egy munkaügyi perem. Megnyertem. Ez lett a vesztem! A főnök úgy néz rám azóta, mintha leprás lennék. A legrosszabb munkát én kapom. Most már nem is az a baj, hogy néhány törtető van, hanem mindenki mindenkit tapos, mint reggeli csúcsforgalomban. Egymás lábára lépnek, és hanyatt lökik. Már rég nem vagyunk emberek, csak úgy tesszük. Megértem, egyre nehezebben mennek a dolgok, csak azt nem értem, ezért miért kell egymást bemocskolni. Miért nevezik egyesek embernek magukat, amikor a hiénánál, sakálnál is rosszabbak. Nézd, ha már az iskolázottságnál tartunk, a főnök ezt a munkakört be sem tölthetné. Az én végzettségem magasabb, és a sok csepűrágó több fizetést kap mint én, a főiskolai végzettségemmel. — Gyakori probléma amit most feszegetsz — vágtam közbe. — Gyakori? Itt és most csak azok érvényesülnek, akik idejében köpönyeget fordítottak, akiknek nem volt mit fordítani, az maradt ott... Hittem a nagytakarításban. Ennek egyszer hangot is adtam, most iszom a levét. Látod, itt van elásva a kutya. Ezek az emberek nagyon gyorsan észrevették, hogy nem is olyan mérges, és főképp nem is harap. Gyorsan előbújtak az odúból, és most azt csinálnak, amit akarnak. Ha úgy gondolják, mint felesleges munkaerőt eltávolíthatnak a munkahelyemről. — Nem láthatod ilyen sötéten a jövőt! — Miért, szerinted mi változik. Hidd el, addig semmi változásra nem lehet számítani, amíg olyan emberek ülnek a bársonyszékben, akik csak a lábukat lógatják. Nézz körül az országban, hogy nem törődnek semmivel és mindenki sütögeti a maga kis pecsenyéjét. És ezt tudomásul kell venni! Lehet, hogy nem látom kristálytisztán a dolgok menetét, de egyre kevesebb jut az asztalra. Lassan mindenről lemondok. A feleségemnek idő előtt vissza kellett menni dolgozni, mert nem jöttünk ki a pénzből. Mi lesz ezekből a gyerekekből? Amikor az értelmük nyiladozik, se apjuk se anyjuk, mert mind a kettő látástól vakulásig dolgozik. A gyerek az első nap úgy nézett az anyjára az óvodában — amikor mentünk érte — mint egy idegenre. A feleségem úgy zokogott, mintha halott lenne a háznál. A lányom valamit megérezhetett a dologból, mert azóta az istennek nem akar oviba menni. — Vállalkozásra nem gondoltál? — igyekeztem más vizekre evezni a beszélgetésben. —Gondoltam. Több minden jutott eszembe, mások meg közben megvalósították. Pénz kérdése minden! Csak azt tudnám, hogy merre megyünk? Azt hallani, hogy előre. Ez ami relatív. Most itt ülünk egymással szemben, és ha elindulunk külön-külön jobbra és balra, mindegyikünk előre megy. Vajon melyikünk megy előre? Te vagy én? Igazán jó lenne tudni! A feszültség ott lóg minden család ágya felett, már egymásnak nem tudnak örülni az emberek. Csak azt tudnám miért tanultam? Kinek? Eddig szinte semmi hasznát nem vettem. Ez a legkisebb baj, a nagyobb az, hogy a családom nem profitál belőle. Jól tudod, a főiskolát levelezőn végeztem, mindenről lemondtunk, ezért született végszóra a gyerek. Tudod, ha az embernek nincs protek-tora, nincs semmi. Ne haragudj, de el kell mennem, olyan rosszul érzem magam — felállt és köszönés nélkül távozott. Lassan, bizonytalan léptekkel indult „előre". Másnap telefonon hívtam munkahelyét, szerettem volna a beszélgetést befejezni, az engedélyt megszerezni, hogy nyilvánosságra hozzam a gondolatait. Egy női hang csicsergett a telefonba: — Nincs bent, biztos másnapos, már a főnök is kereste, megkapja a magáét! Na várjon, most mondják meghalt, de izgi! Ugye!? Dermedten álltam telefonnal a kezemben, és arra gondoltam, mit is mondott? „...rég nem vagyunk emberek, csak úgy tesszük", ő elment „előre", és ha mi nem vigyázunk egymásra, elmegyünk utána. És akik itt maradtak, kinek kézbesítik a soros vagy soron kívüli fegyelmit? Vajon a kollégái, akik napról-napra látták tönkremenni, elgondolkodtak-e, hogy mit tettek? A második találkozás: I. G. élt negyvenkettő évet. Most virágok borítják a tegnapi szenvedő sírját... Cserny József 1990. nm rinlx i- 23. c KANIZSA 3 A városkörnyékről „ingázók" körében nagy kelete van a Volán-pályaudvar közelében felállított mozgó kenyérboltnak. Fotó: Szakon? Attll. A kenyér mérce, nekünkmagya-roknak. Ha kenyerünk van, jöhet bármi, mindent ki lehet bírni. Legutóbb a taxisblokádnál láthatták a tévénézők milliói, hogy a kenyérért sorbanállók, miként „verekedtek" érte, amikor egy kis késéssel meghozták a boltokba. Pedig mindenki tudta, hogy kenyér van, de az esetleges 1-2 napot sem akarták kibírni. Politikai változás, gazdasági pangás, a mezőgazdaság körüli kérdőjelek, és az aszály mind megannyi kérdés, hogy feltegyük: lesz-e jövőre is kenyerünk? A nagykanizsai kenyérgyár gyáregység igazgató-helyettesével dr. Berlinger Henrik/lével beszélgettem. — Megnyugtatásként rögtön az elején elmondhatom, hogy a gabonaipar el van látva ajövő évi kenyérhezszükséges gabonamennyiséggel. Kenyér lesz! —Kérem mondjon el a ZALACO Sütő- és Édesipari VállalatNagyka-nizsai Gyáregységéről néhány jel- — Az összlétszámunk 262 fő. Ezzel a létszámmal majd a megye felét kell ellátnunk pékáruval. Azon üzemek közé tartozunk, ahol nem volt létszámleépítés és ezután sem tervezünk elbocsátani senkit. Igaz felvétel sincs nálunk. Két műszakban dolgozunk. A legnagyobb „hajtás" természetszerűen a hajnali és a reggeli órákban van, mert ekkor kell a boltokat feltölteni áruval. A napközbeni sütés — az utórendelések kiszolgálására — igény szerint történik. Mert délutáni sütés is van nálunk el szeretnénk kerülni, hogy sok kenyér eladatlanul veszendőbe ji íenjen. — ha szabad úgy mondanom :— visszaálltunk a régi kovászos kenyérkészítési módra. Azt hiszem mindenki érzi a különbséget. Valóban jobbak és tovább eltarthatók lettek temékeink. — Bizonyos problémákat jelent egyes távolabbi falvakban, hogy oda későn érnek ki a kenyérszállító járművek. Mi az ok, és mit tudnak tenni ennek kiküszöbölésére? —Az ok egyszerű. A szállítójár- művek útközben feltöltik az útbaeső boltokat, és amikor elfogy a árujuk visszafordulnakakövetkezőszállít-mányért. Ez okozza a késedelmes kiszállítást a távolabbi falvakba. Arratörekszünk, hogy amegszokott időre mindig ott legyen az áru. Ezt a távolabbi falvak lakói így szokták meg. Egyelőre ezen a gondon még nem tudunk segíteni. Vizvári József —A nyugati országokban tucatszám lehet válogatni a kenyérfajták közül. Milyen a választék most Önöknél, és milyen terveik vannak a további termékbővítésre? — Hát ott még nem tartunk, mint nyugati szomszédainknál, de elmondhatom, hogy ma már nálunk is 10 féle kenyeret és 28-30 féle péksüteményt készítünk. Törekvésünk a választék további bővítése, szem előtt tartva az egészséges táplálkozásnak a mai kor követelményeihez és igényeihez történő igazítását. Egyik legújabb termékünk az úgynevezett keszthelyi rozskenyér, amely 70 % rozslisztből készül az osztrák ANKER cég receptje szerint. Termékbővítésre további gépeketés újabb gépsorokat szándékozunk vásárolni, amellyel a dolgozók munkáját is könnyíteni tudjuk és jobb minőségű termékekkel kívánjuk a kedves vásárlókat ellátni. Nemrégiben valósítottuk meg a korszerű liszttárolást is. — Egyéb terveikről is hallhatnánk valamit? —A saját bolthálózatfejlesztése van folyamatban. Ezenkívül mozgó boltothelyeztünk üzembe november 12-től, a nagykanizsai buszpályaudvar közvetlen közelében. Ha a lakossági fogadtatás kedvező lesz, akkor további ilyen egységeket kívánunk üzembe helyezni a város különböző pontjain. Több saját boltunkon kívül még újabbakat is tervezünk. Célunk, hogy a lakosság minden nap és napszakban friss pékárut vásárolhasson. —A maikenyerekszelésekormár nem morzsolódnak szét, mint régen. Mi a titka az új kenyérnek? — Acitopánoskenvérkészitésrol 1 Legfontosabb a lakosság ellátása! Felújítás után a tejüzemben Végetért egy rekonstrukciós beruházás a kanizsai tejüzemben. Valamivel több mint egy évig okozott kellemetlenségeket a tejüzem amúgy is kicsi udvarán az építkezéssel járó felfordulás. A termelőktől továbbra is fel kellett vásárolni a tejet, és a késztermékeket is a boltokba kellett szállítani nap mint nap. Zabó László üzemigazgatóval beszélgettem a teljesen átépített üzemben. — Számunkra az a legfontosabb, hogy időre és költséghatárom belül készült el az üzem felújítása. Nagy szükség volt rá, mert a hetvenes években történő felújításkor bauxitbeton felhasználásával történt a födémek készítése. Közismert lett azóta, hogy a bauxitbeton nem alkalmas építési feladatokra, főleg nem a tejüzemben, mert a túrósavó erős korróziót okoz benne, és így idő előtt tönkremegy, sőt életveszélyessé válhat az épület. Itt is ez történt. A teljesen átépített túróüzem, és azátvételmost megfelelő munkakörülményeket biztosít dolgozóinknak — mutat körbe Zabó László üzemigazgató. Új helyre került a laboratórium és az átépítéssel nagyobb teret nyertünk. Ide szeretnénk most új gépsort is beállítani. Az üzem műszaki átadása már megtörtént, most a hiánypótlás van folyamatban. — Hallhatnánk az új gépsorról is valamit? — Újdonságnak szánjuk a papírdobozos tejcsomagolást. Az ehhez szükséges gépsort várjuk most. A zacskós tejekkel kapcsolatos gyakori reklamációkat szeretnénk ezzel kiküszöbölni. Ezenkívül a túrógyártásban kívánunk újdonságokkal a vásárlók elé lépni, de ez csak a jövő évi terveinkből szerepel. —Milyen újdonságokra gondolnak? — ízesített túrókészítmények gyár- tását tervezzük. A kanizsai túró országosan is elismert minőségű. Hamarosan budapesti körzetek ellátását is tervezzük, és valószínűleg rendszeresen szállíthatunk a fővárosba. Úgy gondolom, hogy ennél nagyobb elismerést termékeink minőségéről nem is kaphatnánk. Az eddiginél is jobb munkára kötelez ez most bennünket, de a megjavult körülmények miatt örömmel vállaljuk. —Annyi hír kelt szárnyra mostanában, hogy drasztikusan fogy a szarvas -marha-állomány. Lesz-e elég tej a feldolgozáshoz? — Tapasztalataink szerint a kistermelőknél valóban csökkenőben van az állomány, de a téeszek és az állami gazdaságok emelni tudták a létszámot. Az asztalomon van a harmadik negyedévimutatók összesítője, Ebből azlátszik, hogy ha egy százalékkal is, de több tejet vásároltunk fel a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ez a jövőre nézve mindenképpen biztató. — Zalaegerszegen a ZALATEJ-nél vezetőségváltás folyik, eleg nagy zajjal. Befolyásolja-e a kanizsai tejüzem munkáját ez a tény? — Nem! Megmondom azt is, hogy miért. Minisztériumi állásfoglalás szerint a kisebb tejüzemek is bizonyos önállóságot kapnak, valószínűleg már jövőre. így Zala megyében a zalaegerszegi mellett a kanizsai és a zalaszent-gróti tejüzem is. A nagyobb önállóság nagyobb lehetőségeket jelenthet majd a piacgazdaságban. Ez a terv, és természetesen addig még sok minden változhat. Egy dolog azonban megmarad: a lakossági ellátás. A tejüzemnek mindig ez lesz a legfontosabb feladata! — További jó munkát! V. J. Jövő évi kenyerünkért A hús igazsága c KANIZSA ^^^^^prt^er 23, Nem ken sildnek az anyakoca! A megyében mar nincs annyf, amennyi kellene A banki rendszer mo$t kötél a nyakunkra Az utolsó tartalékokat keressük Annyi ellentmondó hír jelent meg mostanában a magyarországi sertésállományról, hogy ember legyen a talpán, aki eligazodik rajtuk. Egyszer azt halljuk, hogy a kritikus szint alá csökkent az ország sertésállománya, most pedig azt, hogy több van, mint eddig bármikor. Sok embert valóban nem érdekel a kérdés, mert az ő pénztárcájuk számára a hús már utópia, de összességében mindenki számára létfontosságú ez a kérdés, mert ha a beígért gazdasági fellendülés végre beindul, arra talán nem is lesz sertés. Az újrainduláshoz pedig legalább két év kell, hogy egy malacból koca, majd a szaporulatból hízó legyen. És az akkor elvesztegetett két év a végelszámoláskor sokba fog kerülni mindenkinek! Pintér Lajossal, a Zala Megyei Ál-latforgalmi és Húsipari Vállalat nagykanizsai kirendeltségvezetőjével beszélgettem ezekről a gondokról. — A megyei vállalat négy egységből áll. Ebben az évben még tudtuk növelni a felvásárlások számát, de ez is egyre nagyobb erőfeszítéseket követel tőlünk. Egyre távolabbi megyékből is kell állatokat felvásárolnunk, hogy a zalai szükségleteket ki tudjuk elégíteni. Az országos adatokat nem ismerem, csak a helyi viszonyokat. Ez viszont ellentmond az illetékesek legfrissebb adatainak, miszerint nőtt az ország sertésállománya. Azt el tudom képzelni, hogy nőtt a sertések száma a magánszemélyeknél, mert egy-két sertést sokkal többen tartanak családi szükségletre, mint eddig, de ez a sokmilliárdos beruházással készült húskombinátokat nem fogja ellátni egy darab sertéssel sem. Ha ezek az üzemek csökkentett kapacitással dolgoznak, az újabb veszteségek forrása lesz. A kereskedelmi egységeket és a boltokat is ezek az üzemek látják el húsáruval, nem a magánszemélyek. Véleményem szerint most azért nincs húshiány, mert a fizetőképes kereslet erősen lecsökkent. Látszólag nincs semmi baj, de az én tapasztalataim merőben mások. — Hallhatnánk erről? — A kocaleadások száma egyre emelkedik a régebbi időkhöz képest. A legnagyobb baj az, hogy most senkinek nem kell. Szerződésben állunk több téesszel és állami gazdasággal tenyész-koca előállításra, de nincs igény a fogadásra. Magyarán nem kell senkinek. Partnereink sorra jelentik, hogy van 50-70-100 szállításra váró kész anyakoca, és nem tudjuk elhozni tőlük. Ilyen a körzetünkben még nem fordult elő, és ez sejtet valamit. Akkor itt vannak a hízófelvásárlási szerződéseink. Eddig mi adtuk a pénzt a téeszek a takarmányt, a vállalkozó pedig a munkáját. A téeszek most sorra jelentik be, hogy elállnak a szerződéskötéstől, mert nincs annyi takarmányuk, hogy a kisvállalkozók állatainak elég legyen. Nem tudnak tápot készíteni. És akkor még itt jön a banki kölcsönök ördögi köre. Egy kiló élő sertés felvásárlási ára 67 forint. Ennyi pénzből ma nem lehet nyereségesen sertést hizlalni, és a magas kamat a vállalkozók nyakára teszi a „kötelet". A vállalkozók nem látják a jövőjüket, és sorban dobják be a „törölközőket". Az egyre fogyó haszonból nem lehet fejles z-tésre fordítani semmit. És akkor még nem beszéltem a helyi bürokrácia gán-csoskodásairól, amellyel nagyon sok vállalkozónak veszik el a kedvét ettől a nehéz munkától. — Most, hogy új önkormányzatok alakultak, milyen terveik vannak a kapcsolatfelvételre ? —Valóban szeretnénk velük felvenni a kapcsolatokat, mert meg kell találnunk a közös nevezőt. Enélkül baj lesz! — Tudomásomra jutott, hogy a nyáron szállítási nehézségeik voltak és ez miatt sok helyen túlsúlyosak lettek a sertések, ami újabb anyagi veszteséget okozott nekik. Mi volt ennek az oka? — Bizonyos körzetekben járványos sertésmegbetegedés volt a nyáron. Hatósági értesítést kaptunk, hogy mely körzetekből nem lehet szállítani addig, amíg fel nem oldják a zárlatot. így való- ban sok helyen túlsúlyosak lettek az állatok. Amikor úgy látszott, hogy szállíthatnánk, az állategészségügy csak a vállát vonogatta. — Kifizette meg a termelők kárát? — Nem nekünk kellett megfizetnünk, mert mi időben szállíthattunk volna. Az állategészségügy válasza pedig az volt, hogy ez a termelő kockázata. Ehhez — úgy gondolom— nem kell hozzáfűznöm semmit. Ez magáért beszél. Sok mindenen kellene változtatni ebben az országban, de elsősorban a szemléleten. A mezőgazdaságban dolgozó vállalkozók kedvét csak egyszer lehet elvenni, és ezt a határt elértük. Hadd soroljam még egyszer: bürokratikus túlkapások, aszály okozta nehézségek, emelkedő energiaárak, egyre csökkenő jövedelmezőség, s a kör itt bezárult. A válság örökké nem fog tartani, és mire a piacgazdaság beindulna, jóvátehetetlen károkat szenved a sertéságazat is. —Az Ön véleménye a jövőről tehát nem egészen rózsás? —Nem hiszem, hogy sokat tévedek, mert régóta dolgozom ebben a szakmában, de egy biztos: az utolsó tartalékokat most kutatjuk fel, s ezután nincs tovább! Nagyon szeretném már látni, hogy végre elinduljon valami az országban, mert a mostani állóvíz senkinek sem jó! Ezzel bizonyára sokan egyetértenek. Vízvári József „Csendélet" az ideiglenes bútorszalonból. Előtérben egy nappaliba való Tonett-garnitúra látható márványlapos asztallal, a háttérben pedig egy ónémet tálalószekrény. Fotó: Szakon Attila Bútorszalon a Kodályban Új utakon az ORIGÓ-TREND Ismeretes, hogy a nyár folyamán az „ORGIÓ-TREND" Építési és Vállalkozási Iroda Egyéni Cé« jó minőségben és a vállalt határidőre készítette el a Kisfaludy utcában lévő volt munkásőrség épületét oktatási célra, a Thury György Kereskedelmi Szakközépiskola részére. A cég ezzel hímevet szerzett magának, s nem csoda, hogy a fővállalkozó Szövetkezeti Műszaki Szolgáltató Vállalat 7 pályázó közül — a 8,2 millió forintra történt végső licitár kialakulása után — az ORIGÓ-t bízta meg a szomszédos Ady úton lévő volt MSZMP-székház átalakításával kapcsolatos építési munkák kivitelezésével, szintén a Thury-tanintézet céljaira. — Az épületben már végeztünk kisebb bontási munkálatokat, a munkák zömét azonban 1991 januárban indítjuk. A garázs főzőkonyhává és étteremmé, a főépület helyiségeit tantermekké, illetve a földszinti tanácskozóterem tornateremmé történő átalakítását május 15-re kel1 befejeznünk — mondta Czobor Zoltán vállalkozó. A cég nemrégiben az eddigi profiltól eltérő új vállalkozásba kezdett. — Auer Péter és Pankasz Imre társvállalkozókkal november 3-án székhe- lyünkön. a Béke út 67. szám alatt lévő Kodály Zoltán MÁV Művelődési Házban bérelt helyiségekben nyitottuk meg az ORIGÓ Búlorsralont. Itt az igényes rétegek részére alig használt stíl és olcsóbb árfekvésű ha gyom án vos import— nyugatnémet — bútorokat, prospektus alapján történő rendelésre úi bútorokat, pamut alapanyagú méterárukat és kilónkénti 350 forintos áron nyugati bálás ruhaneműket értékesítünk. Vállaljuk lakások, irodák és szállodák teljes bebútorozását. s hamarosan bútorszövetek értékesítésével is foglalkozunk. A bútorszalon jelenlegi elhelyezése ideiglenes, ugyanis már folyik a tervezés a végleges üzlethelyiség és raktár kialakítására a Béke út 31. szám alatt lévő volt borospincében. amelyet elgondolásaink szerint jövő év áprilisában nyitunk meg a vásárlóközönség számára — tájékoztatott a cégvezető. Az eredményesen gazdálkodó, építmény tervezési tevékenységet is folytató ORIGÓ-TREND egyébként jelenleg Palin városrészben három családi ház építését végzi és elvállalta az Inkey-kápolna karbantartását is. Tihanyi István Részletkép a Csónakázó-tóról — madártávlatból. Fotó: Szakony Attila Zalaegerszeg felé utazva, a magyarszerdahelyi elágazónál, az út baloldalán egy műemlék jellegű épület áll. Falain, ajtaján, ablakain látható nyomokat hagyott az idő múlása; udvara, környezete gondos gazda keze munkáját várja. A hajdan szép napokat megélt híres csárda valamikor a kilenc gyermekes Blumen-schein Lajos tulajdona volt. Az egyik unoka B.V., aki életének egy tragikus szakaszáról már mesélt nekünk, sok érdekességre emlékszik a csárdával kapcsolatban. — Nagyapámtól tudom, hogy a csárda építőanyagát a Habsburgok, az építészeket és építőmunkásokat pedig bárólnkey Kázmír adta, aki széles e határ földesura volt. A csárda udvarán hatalmas pajta, gémeskút, istálló állt és áll ma is. Az utóbbi a postalovak pihentetésére, cserélésére szolgált. A dragonyos-postások már a kapuban kürtszóval jelezték jövetelüket, akik mellett mindig akadtak utasai is a postakocsinak. A híres, jónevű csárdát a környéken tartózkodó betyárok is gyakran felkeresték, nagyszüleimet tisztelték és becsülték. A csárda az 1780-as években kiadott térképen már „Gasthaus" megjelöléssel található. Igen forgalmas hely volt. Vásári napokon, szerdán és pénteken hosszú sorban álltak a lovaskocsik, még a postaúton is, mert a nagy udvar nem volt nékik elég. Nagyapám — az ott lakók elmondása szerint — népszerű, ügyes ember volt, a környék kedves Lajos ura. Jó módban tartotta népes családját, akiket nagyon szeretett. 1898-ban halt meg. Móricz Feri bácsi édesapja, idős Móricz Ferenc ásta meg a sírját a magyarszerdahelyi temetőben. A sír ma is gondozott, s rendbentartásában néhány jólelkű bocskai lakos segít nekem. Hálás vagyok érte. Nagyapám 1893-ban eladta a csárdát Németh Istvánnak. Az épületben 1977-ben felmérést végzett az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola, ugyanis a népi építészet legrégebbi illetve legszebb emlékeit kutatták. Néhány éve közvetlen közelében dr. Horváth László régész vezetésével ásatások folytak, melyek során egy kelta temetőt tártak fel. A leleteket — edényeket, ékszereket — a Thury György Múzeum őrzi. Az épület az idő múlásával nagyon elhasználódott, udvara, környezete elhanyagoltnak látszik, mindenképpen felújításra szorul. Szívesen vennénk, ha valamilyen intézmény gondozása alá venné. Búcsúzóul egy régi betyárnóta-szöveget is kaptunk B. V.-tól, aki ezt már az édesapjától tanulta. íme: Rongyos csárda kívül, belül fakó Odaugrat paripáján Palkó. —Kocsmárosné!—így adja fel a szót Látott-e már egy lovon hét patkót? Ha nem látott, figyeljen, most láthat Négy patkót hord ez a nemes állat Az ötödik magam vagyok, nemde Kettő meg a csizmámra van verve. H. M. A kanizsai csónakázó-tavi halpusztulásra még sokan emlékeznek. Egy kellően át nem gondolt vízgazdálkodási, vízügyi, környezetvédelmi beruházás következménye lett. Abban az időben, amikor a látványos tervek születtek, gyorsan meg kellett csinálni, így kevés gondot fordítottak olyan részfeladatokra, amely később anyagiakban is súlyos károkat okozott a városnak. Az elpusztult haltetemek mázsaszám, vagy helyesebben tonnaszám kerültek megsemmisítésre, egy eliszaposodott és szinte minden oxigéntartalomtól megfosztott tó pusztulása miatt. A tó úgy látszik idén ismét a régi, de csak látszólag. Haltelepítés is történt, bízva abban, hogy talán nem történik ismét biológiai katasztrófa a tóban. A helyi Városgazdálkodási Kommunális és Szolgáltató Vállalat a Csónakozó-tó üzembentartója. Az ez ügyben egyik illetékessel, Makrai Mártonnéval beszélgettem a tó jövőjéről, gondjaikról és feladataikról. — Furcsának tűnhet, de a tóról semmi érdemlegeset nem tudok mondani —kezdi Makrainé. —Volt nemrégiben egy tanácskozás a tó jövőjéről, de semmi konkrét elképzelés nem került napirendre. — Egy-két hete láttam a tó vizét. Hihetetlenül zavarosnak találtam. Nem kell-e egy újabb halpusztulástól tartani? — Rendszeresen küldünk vízmintákat ellenőrzésre, sőt gyakrabban, mint a rendelkezés azt előírná számunkra, de nem tudunk egyelőre semmit. Én magam is úgy látom, hogy a tisztasága hagy kívánni valót maga után. Csónakázásra jó lesz jelenlegi állapotában, de fürdésre és haltartásra nem biztos. Kár, hogy most senki nem foglalkozik lelkiismeretesen a tó sorsával. —És a Városgazdálkodási Vállalat? — A vállalat jövője is nyitott. Még senki nem tud semmit. Azt sem tudjuk, hogy az új polgármesteri hivatal hogyan képzeli el a tó jövőjét. Talán kérdezze meg dr. Kereskai István polgármester urat. A tó fenntartása komoly összegekbe kerül. Hogy lesz-e rá jövőre is fedezet, ma nem tudom megmondani. A Csónakázó-tó jövője mindannyiunkat érinti. Ha már elkészült, szolgálja a pihenést és a kikapcsolódást kereső nagykanizsaiakat. Ebben reméljük partner leszazújpolgármesteris, akivel erről a kérdésről hamarosan beszélni szeretnék. így a Csónakázó-tó kérésére még visszatérünk. — ri jó — A Blumenschein-csárda története Teljes a bizonytalanság... A Csónakázó-tó jovoje Az egykori Bluinenschein-csárda a 74-es út mentén -—tíz évvel ezelőtt. fü K. KANIZSA 3 1990. november 23. r A kisnyugdíjasok mentsvára Magyarország a nyugdíjasok országa. Két és fél millió nyugdíjas él közöttünk, és a növekvő infláció vagy mondhatnám vágtató infláció miatt hónapról-hónapra többen kerülnek a szegénység legalsó fokára, a létminimum küszöbére, sőt alá is. A társadalombiztosítási kirendeltsé-get látogattam meg, hogy megtudjam, mit lehet tenni a kisnyugdíjasokért. A Megyei Társadalombiztosítási Tanács nagykanizsai albizottságának tagjaival beszélgettem. — A társadalombiztosítási albizottság nyugdíjazási és segélyezési bizottságból áll — kezdi Takács Sándorné albizottság vezető. — Feladatunk, hogy a hozzánk beérkező kérvényeket elbíráljuk. Ehhez tudni kell azt, hogy jelenleg a 7.000 Ft alatti nyugdíjból megélők kérhetik nyugdíjuk kiegészítését. Átlag havi 300 Ft-tot tudunk adni arászo-rulóknak. Természetesen elbírálás után, mert a feltételek hosszabb munkaviszonyt követelnek meg. Ezenkívül rossz szociális helyzetűeknek kell lenniük. Előnyben részesítjük a megromlott egészségi állapotúakat. Sajnos, ezt a kedvezményt csak 3 évenként lehet kérni. —Nemhosszúez az intervallum? —• De igen. Nagynak tartjuk mi is a 3 éves időtartamot, de anyagi lehetőségeink egyre korlátozottabbak. Ha rám lenne bízva, én mindenkinek megadnám a 7.000 Ft-ot, annyira sajnálom a szegény embereket —folytatja tov ább a gondolatsort Szedres szakbizottsági tag. — Nagyon nehéz feladat a miénk. Látni az egyre több szegényedő embert, torokszorító érzés. —Említette, hogy ha Önre lenne bízva, mindenkinek adna. Azért gondolom megnézik, hogy valóban rászoruló kapja-e az emelést? — Természetesen megvizsgáljuk a körülményeket, környezettanulmányt is készítünk, és csak utána tudunk intézkedni. —Biztosan voltak kirívó eseteik is. Mondana egyel? . — Most nem is olyan régen volt egy kérelmezőnk, aki olyanmegható kérelmet írt hozzánk, hogy azonnal ki is mentem a helyszínre, hogy azonnal segítsek. Az eredmény meglepő volt. A nyugdíja valóban kevés volt, de két balatoni villával is rendelkezik, amelyekből tekintélyes plusz jövedelme származik. Egy rokkantkocsit szeretett volna kapni, hogy a bérlőitől minden hónapban pontosan behajthassa a követelését. Természetesen ez egyáltalán nem általánosítható eset, de néha ilyen is előfordul. — Amikor környezettanulmányt készítenek, szégyellik-e a kérvényezők szegénységüket? — Általában nem — kapcsolódik nbészélgetésbeSzallerJózsefné bizottsági tag. — Úgy vettük észre, hogy sokan, és egyre többen már nem szégyellik, mint mondják szégyelljék azok, akik miatt erre kényszerülnek. Ennek ellenére biztosan állíthatom, hogy szép számmal vannak olyanok, akik szégyellnek kérni. A mi feladatunk, hogy ezeket felkutassuk és segítsünk rajtuk a lehetőségeinken belül. Mindenesetre őket is megértjük. — Naivnak tűnhet a kérdés, politikai szempontok ugye nem mérvadók Önöknél az elbírálásoknál? — Nem! Mi politika-mentesek vagyunk. A rászorultakon segítenünk kell. A szegénységben nincs politika, csak gondok vannak, de azok viszont egyre bővebben akadnak. — Említette még a segélyezési bizottságot. Mi a feladatuk? — A segélyezési bizottság főleg abetegségek esetén ad anyagi segítséget. Sokan nem tudják, de ezt is kérvényezni lehet. — A polgármesteri hivatallal milyen a kapcsolatuk? — Konzultatív kapcsolatban vagyunk — mondja Dömötör László. — Ott is lehet segélyt kérni, de a konzultatív kapcsolat kizárja azt, hogy egy személy két helyről is felvegyen ugyanazért anyagi támogatást. rendeznék akisnyugdíjasok gondját. Erre várhatóan jó ideig nem lesz mód. Hézagpótló az amit csinálunk, deegyelőre jobb megoldás nem létezik. Bizakodunk a jövőben. Egyébként éves anyagi lehetőségeink végére értünk máris, pedig egyre több a rászoruló — mondotta végül Takács Sándorné. Vízvári József - Kedves barátom. Ha rám hallgatsz, azt teszel, amit akarsz! Vízvári József rajza — Mit várnak a jövőtől? —Még nem tudjuk, hogy tovább . is működhetünk-e majd. Ez még nincs eldöntve, dehogy szükség van rá, az sajnos bizonyított tény. Az igazi az lenne, ha országosan is Mi újság az ipartestületnél? A Berzsenyi út 2/A szám alatt székelő Nagykanizsa és Vidéke Általános Ipartestület 1990. július 30-án alakult meg, s lett a KIOSZ városi szervezetének utóda. A testületnél minden hétfőn délelőtt ülést tart azügyvezető elnökség. Azülés megkezdése előtt a jelenlévőktől érdeklődtünk a testület közel négy hónapos tevékenységéről. — Hogyan alakult a tagság létszáma? — Az alakuló ülésen 94 alapító tag neve került jegyzőkönyvbe. Azóta több mint tízszeresére emelkedett tagjaink száma, s már túlhaladta az ezer főt. Tagjaink vállalt tagdíjat fizetnek, havi 20—1300 forint közötti határok között. A minimum persze a nyugdíjasokra vonatkozik. A 8 városi és 10 városkörnyéki szakmai, illetve területi ipartestületi körnél most folyik a tagok jelölése az elnökségbe. A küldöttgyűlésre december vagy január hónapban kerül sor — tájékoztatott Laky Imréné irodavezető. — Az alakuló ülésen szó volt arról. hogy egyesülnek a KISOSZ helyi szervezetével. Mi a helyzet ezügvben? — Nem olyan egyszerű a helyzet, mint ahogy azt akkor gondoltuk. Bár testületünk nyitott, eddig mindössze két kereskedő lépett be tagjaink sorába. A . kereskedők és vendéglátók toborzását nem szorgalmazzuk, s nem erőltetjük a KISOSZ-szal való egyesülést sem, bár az erre vonatkozó tárgyalásokról még szó lehet — mondta Doucha Ferenc alelnök, aki egyébként tévé-szerelő kisiparos. — Úgy hallottuk, hogy igényt tartanak a Vörös Hadsereg út 3. szám alatti az egykori Iparoskör épületére, amely várja a könyvtári felújítást? Igaz-e a hír? — A hír igaz! Igényünket benyújtottuk a Pénzügyminisztériumhoz és az Állami Vagyonkezelő Hivatalhoz, válasz azonban még nem érkezett. Nem könnyű helyzetről van szó, hiszen a volt egyházi épületben elhelyezett könyvtár helyzete teljesen bizonytalan. A döntésig nem szövögetünk terveket -— érvelt Doucha Ferenc. — Mivel segítik a vállalkozókat? — Az új vállalkozóknak vállalkozásuk beindításához a szükséges összes hivatalos ügyintézést — kérelem alapján — ingyenesen végezzük. November 22-én két 60 fős csoporttal 25 órás díjtalan tanfolyamot kezdünk, mégpedig vállalkozási ismeretek, adózás és könyvvezetés témakörökben. A munkaerőszolgálati irodával kialakított jó kapcsolatunk folytán ingyenesen járunk el a vállalkozók részére alkalmazottak ki-közvetíttetése tekintetében—informált Laky Imréné. Közben betoppant a tárgyalóterembe az ügyvezető elnök Szakony Szilárd autószerelőkisiparos mester, aki a német kapcsolatokról tájékoztatott: , — A nyugati világ támogatja a volt szocialista országokban lévő testvérszervezeteket. Zalamegyea 15 ezertagot egyesítő Dortmundi Iparkamarával került szoros kapcsolatba, amely szakmai és számos más vonalon nyújt tanácsokat a zalai testületeknek, így nekünk is. Nemrégiben tíz napot töltött megyénkben egy szakértőjük, aki két napon át volt hasznos vendégünk. December 6-13 között a kamara elnökének vezetésével érkezik egy küldöttség Németországból, a lehetőségek konkretizálására. Tőlünk is voltak már négyen Dortmundban és Münchenben szakmai továbbképzésen. Jók a kilátások a segítségnyújtásra a szakmunkásképzés és a szakoktatói továbbképzés területén is. Aztán nemsokára elkezdődött az elnökségi ülés... Tihanyi István 1990. november 23. £ KANIZSA Jl Látta már...? Végre elmúlt az esős időszak, s a kellemes késő őszi napsugár sétára csalogathat. Ugyan hol sétálhatna tiszta levegőben a kanizsai polgár? Természetesen a Sétakertben. Legalábbis én így hittem, de csak egy öregúr és egy sietős hölgy volt közel és távol, kivel aparkban találkoztam. Nemcsak ősszel, de nyáron és tavasszal is szinte üres, elhagyott itt minden. Nemígy voltezhajdanán! 1896-ban, aMillennium évében, az akkori polgármester, Vécsey Zsigmond díszmagyarban feszítve büszkén hirdette ki, hogy „a város sétateret alkot az ezeréves Magyarország emlékére". A több mint 6 holdnyi területen fákat, bokrokat, díszcserjéket telepítettek, s kialakították a városi promenád területét. A Sugár utcai Frigyes laktanya katonazenekara vasárnaponként a kis köröndön muzsikált a fagylaltozó sétálóknak. Huszonöt év múlva újabb 6 holddal bővült a kanizsaiak által igen kedvelt kert területe, s a katonazenét többször cigányzene váltotta fel. A bokrok megnőttek, eltakarták és befogadták a szerelmes fiatalokat, akik igazán nem bánkódtak, hogy a 30-as években a modernizálódó város el-elvett néhány holdat, hol a strandfürdőnek, hol az olajipari villanegyednek. Még az50-es években is virágzott a Sétakert! Itt is rendeztek őszi vásárokat, május elsejéket, tavasztól őszig ünnepnapokon a tér közepén lévő pavilonban mindig akadt sósperec, egy-egy üveg sör az arrajáróknak. Aztán lassan, fokozatosan elhalt itt minden. Ugyan épült étterem, de ha nincs sétáló, pihenő A Sétakert városlakó, akkor bizony gyér a forgalom. RétfalviSándorTáncoslányokc. kecses szoborcsoportj a hiába emle-getiszoknyácskáját, körülötte akicsi tó mindig szemetes. A bokrok legtöbbjétkivágták, nem bújócskázhatnak alatta olyan jót a mai óvodások, iskolások, mint szüleik két-három évtizeddel ezelőtt. Olyan nehéz volt az elburjánzó bokrokat formára nyírni? A nyugati bejáratnál megépült a hőn áhított fedett uszoda, építészetileg nagyon harmonikusan illeszkedve a környezetbe, de osztályrésze csak az lehet, ami a Sétakertnek? Ritkán duzzad az élettől, csendes, indokolatlanul kihasználatlan. Sokan vitatják Hyll József 20-as honvédek emlékművének itt van-e a méltó helye. A park északi részén, tágas, levegős környezetben jobban érvényesül a szobor, mint más sorstársa központibb helyen, de eldugva, rossz fényviszonyok közepette. Azüdítősétaután felfrissülve, de elszomorodva lépek ki a keleti kapun. Visszatekintveakijáratkétárva oszloptorzójára, azon elmélkedem, hogy mennyi tennivalójalenne az új városszépítő bizottságnak, ha híres elődei nyomdokába kívánna lépni. Talán a parképítők nevét megörökítő emléktábla hamar felkerül valamelyik oszlopra. Az ezer színben pompázó őszi avaron megcsillan búcsúzóul a napsugár, s én elindulok az ólomgőzös belváros felé. A sors furcsa fintora, hogy a Főutcán jócskán találkozom gyerekkocsit toló anyukákkal. „Levegőznek" a picik... Bükiné Fotók: Szakony Attila A Táncoslányok kecses szoborcsoportja, a kert centrumában. A Sétakert nyugati „kapuja", a fedett uszoda északi homlokzatával. A szükség törvényt bont Első eset: „Nem volt elég magának a múltkori figyelmeztetés? Már megint a kocsmából látom kijönni" — harsogja a munkavezető a beosztottjának. Második eset: Idős hölgy a buszmegállóban zsörtölődik a férjével. •—Kell neked bemenni a kocsmába? Bírd ki míg leérünk a központba, ott is elintézheted a dolgodat. —De ha nagyon kell...—válaszol a férj. ■—Persze kell valamit inni — válaszol haragosan az asszony. Aférfi cigit vesz elő, közben le és föl járkál, valamit morog magában. —A fenébe is—szólal meg az asz-szony —, nem jön az a busz, most már nekem is el kéne menni. Tudod mit papa! —menjünk be abba kocsmába, de gyor- Harmadik eset: —Nem szégyenli magát?—kiabálja egy középkorú hölgy az ablakból — Itt a bokor aljában végzi a dolgát? A gyerekek beletaposnak, és itt bűzlik az ablak alatt. — Asszonyom, megengedi, hogy használjama WC-jét—kérdez vissza egy férfihang. —Mit képzel? Szemtelen alak! Majd én takarítok maga után? Az ablak becsapódik. A fiatalember megszégyenülten távozik. Három történet. Bennük ami közös, a „szükség", s hogy mind a három történet új lakótelepeken játszódik. Ami különböző, hogy más-más városban történt, de a gondok összecsengenek. Elgondolkodtató! Épületek azelmúlt évtizedekben új hatalmas lakótelepek, áruházzal, kocsmákkal, zöldséges-bódékkal, és minden mással, amire az állampolgárnak szüksége van. Egy valami azonban nem épült: ü-lemhely. Azelmúltévtizedekegyiklegjellem-zőbb jelensége a városiasodás rohamos fejlődése volt. Jelentősen nőtt a városi népesség. A településfejlesztés szinte kizárólag a bővítésre a városépítési feladatokra koncentrálódott, az indokoltnál kisebb ütemben fejlődött a települések üzemeltetését, működtetését szolgáló ellátottság. Valahol ezt az igényt be kellett volna építeni, mert ide tartozik. A romló gazdasági helyzetben is fenn kellene tartani az igényességet. Nem szabad elfelejteni, hogy a szolgáltatások helyzete, színvonala jelentősen befolyásolja az állampolgárok közérzetét, hangulatát. A köztisztasági szolgáltatások minőségi emelése javítása nem csak egy adott vállalat feladatának kell tekinteni, ez közös ügy, a város ügye. Tudom, apró „dolog", és nem mindennapjátszódik le hasonló eset. Vagy nem figyelünk oda, vagy közömbösen továbbmegyünk. Annak ellenére nem lehetünk közömbösek, hogy a tervezés időszakában ezt a „pici" zöld épületet elfelejtették megépíteni. Mert számonkérni az állampolgártól csak azt lehet, amihez biztosítottak a feltételek, egy nem létező épületet nem lehet igénybe venni. Marad a fa, a bokor, a ház fala, az illetékesek által kiszabható büntetés? Sajnos, az elmúlt évtizedek városépítészetéből kimaradt az a kis épület, ahol a rohanó ember, az idegen a feleslegessé vált terhétől megszabadulhatna. Még szerencse, hogy kocsmák nyíltak bőven. —sery— Találkozás elégedett fiatalokkal 1 0_____( KANIZSA )__""vim''HT IS. A lány Zsuzsával öröm beszélgetni. Kedves, szelíd, jól nevelt. Két nagy „rohanás" között, a délelőtti iskola és a délutáni otthoni tanulás közötti időben alig találunk néhány percet a riportra. Öltözéke: nadrág, sportcipő, pulóver — mint a többi fiatalé. Ő volt a H ARM ADIK LEGSZEBB! — Kérlek, mutasd be magad? — Horváth ''Zsuzsanna vagyok, kanizsai, a Dr. Mező Ferenc Gimnázium negyedikese. Rendezett körülmények között, értelmiségi családban élek. Van két kisebb testvérem is. — Csak ennyi? És a szeptember 22-i események? A bemutatkozáshoz az nem fontos? —Fontos, de nem annyira, hogy azt rövid életrajzom elejére tegyem. Ha ezt is meg tetszett kérdezni, akkor elmesélem. A Zalai Hírlap felhívására én is beneveztem a Zala Szépe versenyre. Nem nagy reményekkel, csak egy jó buli ígéretével indultam el. Úgy gondoltam, hogy ez egy nagy élmény lesz, aminekrészese lehetek. Szüleimen kívül csak egy barátnőmet avattam be a nagy titokba. -És mi történt Zalaegerszegen, majd utána? —Ahogy körülnéztem a szépségversenyen, rögtön láttam, hogy én is csak egy vagyok a 34 leány között. Ezért boldog izgalom fogott el, amikor kihirdették, hogy harmadik helyezett lettem. Ahányszor ránézek az ajándékulkapott festményre, Fata Jenő tájképére, mindig picit visszavisszatér ez az érzés, hangulat. A megfelelő ruha nagy pond volt, de azért nem fosztottam ki a családi pénztárcát. Úgy látszik szerencsét hozott az a világoskék-fehér színű tüll estélyi ruha, amelyben nagynéném harminc éve az Aruia-bálon pompázott. Én ugyanolyan boldog voltam ebben a régi ruhában, mint sok versenyzőtársam — közöttük több gyakorlott manöken is — a modern, vagyont érő új estélyi csodákban. — És most hogyan tovább? Negyedik osztályos vagy, életpályát kell választanod! — Azért, mert ezen a versenyen én lettem a harmadik legszebb, a már régen kialakított elképzelésemet nem adom fel. Vegyész szeretnék lenni, s ezért az ELTE-re jelentkeztem. Bízom abban, hogy komoly esélyeim lehetnek, hiszen kitűnő tanuló vagyok most is. Ez a fontos az életemben, a szépségverseny csak egy érdekes epizód volt. Persze, ha lehetőségem lesz a reklámfotózásra, akkor azt sem hagyom ki. Én úgy érzem, hogy ugyanolyan diáklány vagyokmost is, mint szeptember 22-e előtt. Az életpálya a fontos, meg a jó családi élet. Reménykedem, hogy nekem mind a kettő jól fog sikerülni... A fiú Tibort régóta ismerem. Tanítványom volt ez a szerény, többnyire visszahúzódó fiatalember. Sajnáltam, hogy nehéz családi körülményei miatt nem mehetett gimnáziumba. Hamarabb akart keresni, ezért a406-os szakmunkásképzőben épületvillamossági szerelést tanul. Idén végez. — Ugye, a Zsirai Tibor nevet, meg az Édes Anyanyelvünk Nyelvhasználati Verseny-t most megismerték az iskolában? — Nagyon boldogan mondom, hogy igen. Ez egy olyan verseny, hogy a megyei döntője mindig második osztályosoknak van, az országos döntő pedig egy év múlva. Nagyon jól szeret teltem már tavaly Zalaegerszegen is, s magyar tanárnőm Sóstainé Márfi Ibolya azután már feltétlenül alkalmasnak talált az országos versenyre. Nekem a felkészülés időszaka is élmény volt, hiszen mindig az osztály előtt kellett rög- tönöznöm, vagy az otthoni feladatomat előadnom. — Tibor! Gyönyörű ez a kék bársonydobozban nyugvó bronzplakett. Hol is volt a verseny? Mesélj egy kicsit róla! Szeretném, ha az érzelmeidet is érzékeltetni tudnád. Milyen érzés GYŐZTESNEK lenni? •— Idén Sátoraljaújhelyen rendezték meg az országos döntőt, két kategóriában: külön gimnazistáknak, külön szakmunkástanulóknak. Amikategóriánkban64 gyerekvolt. Nem adtak ki helyezést, de ilyen elismerést és ezer forint jutalmat az első tíz kapott. Engem a szüleim úgy küldtek el, hogy fiam, ha nem is győzöl, de becsUletesenviselkedj és állj helyt. Nagyszerűen éreztem magam az első perctől kezdve. A tanárok, a versenyzők, mindenki segítőkész volt. Talán erre mondják, hogy nemes küzdelem? Én ezt az eseményt soha el nem felejtem, s ha lesznek az életben nehéz napjaim, ebből mindig tudok majd erőt meríteni. A jelenlegi tanárnőm mellett köszönettel tartozom Radics Annának is, aki a Hunyadi Altalános Iskolában a magyart tanította. — Említetted, hogy a nyelvhelyességi írásbeli mellett három szóbeli tételbcllehetettválasztam. Miért az elsőt választottad? — Tetszett nekem a Bízom magamban címűriport témája is, meg a szórwki beszéd, amit a köztársaság képzelt ünnepén kellett volna előadnom, de én egy vitaindítót választottam a hazaszeretetről. Talán azért is, mert ez volt a legnehezebb, meg azért is, mert én ebben tudtam megmutatni legjobban önmagamat. Kérdést tettem fel: miért szeretem a hazámat? Sok választ adtam: mert itt élek, szeretek, dolgozom, tanulok, beszélek, s ha kell gyűlölök. Történelmi példákat is hoztam: István királytól napjainkig, nemzeti nagyjaink tettekkel szerették hazájukat. Ez a legfontosabb, ez volt a vége az előadott vitaindítónak. Nem tudom, lesz-e rá lehetőség, de én szeretnék gimnáziumban továbbtanulni. Talán ez a győzelem is hozzásegít... * A lány és afiú szinte egyidős. Az egyik könnyebben, a másik nehezebben indul el az életpálya felé. Most boldogok, mert a győztesek közé emelte őket a sors kegye. Mind a ketten tudják azonban, hogy csak komoly, nehéz munkával lehet fontos és igazi eredményeket elérni. Estéiket nem az aluljárókban, szórakozóhelyeken, hanem a könyv mellett töltik. Azt viszont nem tudják, csak akkoT, ha megmondjuk nekik, hogy mi felnőttek számítunk rájuk, s a változtatni tudást tőlük várjuk! Büki Pálné Síremlékek az enyészet fogságában Tisztelt Szerkesztőség! Mindössze néhány hete, hogy olvasója vagyok a városi hetilapnak. Dicséretes írásaik aktualitása, a városban történt események reális közzététele, nem utolsósorban a gondok, bajok, őszinte és kritikus megfogalmazása. Bízvasegítőszán-dékukban is, az alábbi észrevételem közzétételét szeretném. A lap november 2.-i számában közölt írás, a „Holtak kertje" képei, megható gondolatai késztettek e levél megírására. Túl a megemlékezés napjain, azóta is a kanizsai temetőre gondolok. Kétségtelen, sokatváltozott azutóbbi években, de úgy érzem, lenne még tennivaló. A temető hangulatánál is lehangolóbb látvány a főbejárat utáni terület egy jó darabja. Megdőlt sírkövek alig olvasható f elirattal, eltört sírkeretek, labilis vagy már beszakadt kriptafedelek — az enyészet fogságában. Kár, hogy az 1800-as évek elejéről ottmaradt síremlékek semmisülnek meg a szemünk láttára. Városunk tárgyi emlékei ezek, talán egykoron neves kanizsai családok sírhelyeivel. Úgy túnik, hogy megmentésükre, rendbehozatalukramár semmi esély. Mi lett és mi lesz velünk? Jogos-e történelmi emlékeinket féltők aggodalma? E kérdések megválaszolásához kérek nyilvánosságot, mások nevében is. Tisztelettel: özv. Jakab Ciyuláné ím. november 2J ( KWIZSA ) ~_11 A V.iru-ii Kiin\v(iirl>.m iiii-\ ember 15-en Ml)l OTGX-he-miiliitom kcrult -nr. \ kiscrltlijil-Icgii ntilv.inot l.i\-kn/li''sl ■>/nli;:il(.i-las kire tehen a hi-rlok adatokiil 11-hi Iru k)i<.ilU-tvi u* (latokat kérhetnek le képünkön .1 Ifki rd?7r* bemutat isi FótóiSnakony Attila FfttfcSwikrmj-AÉÍÍIa Szoliva János: /\ hajókra már nem emlékszem Nekem még csak a Balatonra tellett, de álmomban láttam már a tengert, a sok-sok hajót, amint éppen útra kelnek. Csak néztem a vizet és fütyörésztem, valami új dal volt, de a bajókra már nem emlékszem. November 6-tól december 6-ig tart Kálovicsné Molnár Zsuzsanna nagykanizsai népi díszítőművész HÍMZÉS és GYÖNGY kiállítása a Helyőrségi Klub Mini-Galériájában. Képeinken: részletek a kiállításról. Fotó: Szakony Attila Filmjegyzet Hajszál híján Úgy látszik a magyar filmforgalmazók felkapták Gene Hackmant — no, persze nem alaptalanul. Ha, jól számolom, július óta már a negyedik filmjét vetítik a hazai mozik. (Nincs kiút, Lángoló Mississippi, Csőre töltve) Peter Hyams 1989-es filmje mi más lehetne, mint egy rendőrsztori, azonban annak nem a legjobb. A hírhedt gengszter egyik gyil- kosságának egyetlen szemtanúja egy nő, akit a helyettes főügyész próbál meg eljuttatni Kanadából az USA-ba. A történet nagyrészt egy robogó vonaton folyik, ahol két profi bérgyilkos az útitársuk, akik minden eszközzel megpróbálják megakadályozni, hogy a koronatanú elérje a végállomást. Ezt a sztorit sikerült ugyan Hyams-nek másfél órásra nyújtania, de tartalommal igazán nem tudta megtölteni. Legalább hetven percen át alig történik valami, bár egy robogó vonatban amúgy sem túl tágas a játéktér. Csak a maradék húszpercben válik pergővé, fordulatossá a film. Az a baj, hogy a néző nincs rákényszerítve arra, hogy együtt gondolkodjon, izguljon a szereplőkkel. Minden egyértelmű, tudjuk ki a gyilkos, ki a cinkostárs. A fibn pozitívuma talán csak Gene Hackman játéka. Most is a szokott formáját hozza, mégis minden filmjébe tud valami pluszt csempészni. Nem először játszik rendőrt sem, mégsem hasonlít ez a figura egy korábbihoz sem. A női főszereplő Anne Archer dol- gát nem nehezítette meg túlzottan a rendező. Talán annyi lehetett a színésznő felé az utasítása: légy bátor és mégis félj, néha el is sírhatod magad a kétségbeeséstől! Anne Archer ezt meg is csinálta, mást azonban nem nagyon. A vonatos sztorikat már jónéhá-nyan feldolgozták (Gyilkosság az Orient-expresszen, Száguldás gyilkosságokkal), ez a változat viszont kissé nyögvenyelős. Szegény Agatha Christie most biztos rémülten forgolódik a sírjában! Lendvai Béia Ilii é s ö ő s z a Ilii lil Ifit d ő llll Q KANIZSA J 1990. november Zsolnay márkabolt a Deák téren Tudom az illemet (Folytatás a címlapról) Az Ingatlankezelő Vállalattól bérelt, 55 négyzetméter alapterületű hangulatos kereskedelmi egységet egyébként félmillió forint költséggel alakították át a gyárral közösen. A teherviselés és a haszon aránya 50-50 százalék aszerződöttfelekközött. A márkabolt több mint 3 millió forintösszegű indulókészlettelvárta a vásárlókat, akik — közöttük jugoszlávok is—már a nyitás utáni első félórában több mint 30 ezer forint összegű áruval távoztak nagy elégedettséggel az üzletből, amely a közeljövőben kiegészítő cikkek, pl. evőeszközök értékesítését is végzi. (tihanyi) Nem illik mások beszélgetését kihallgatni — tartja a közmondás. De hát mit tegyek, míg éppenséggel sorbanállok és előttem, vagy mögöttem hangosan beszélgetnek? Semmit! Egyik fülemen be, a másikon — emí-gyen — ki: Moziban — Csak a horror, a bűnügy, a szex, az akció, a katasztrófa — ez megy hónapokig. Sehol egy kis romantika, egy kis művészet. — Ahogy mondja. Kész tanfolyam ez a verekedéshez, bankrabláshoz, betöréshez, meg a jóisten tudja mihez. OTP-ben — Hoz, vagy visz? —Viszek, de most az egészet. Az asszony rábeszélt egy kis telekre. Enni nem kér, de egyre többet ér. Nem el, hanem befektetni kell — ahogy mondják. — Hja igen, ha van mit! Kenyérboltnál —Emlékszem, néhány évvel ezelőtt visszaküldtem a gyárnak egy felére sikerült kiflit. — Volt valami eredménye? — Udvariasan elnézést kértek. Ebben az az érdekes, améret most jó, az ára lett a duplája. — Na és most hol reklamál? Benzinkútnál — Hallottad mit beszélnek megint az új benzin árakról? — Igen, újra 60-at emlegetnek, azt is mondják szabadáras lesz. —Ne is folytasd, engem már csak az lepne meg, ha hétfőtől felemelnék a fizetésem. Boltban —Az újság azt írta, lesz étolaj bőven. — Nem baj, én akkor is megveszek néhány hónapra valót. A krumplit, a cukrot, a lisztet, mosóport már megvettem olcsóbban. -— Talán a Füszértnél dolgozol? — Á, a gyárban most ez a legújabb. Postán — Telefon van otthon, a munkahelyen is, mégis itt kérek egy vidéki vonalat. —Ne is mondja, ha telefonálnom kell, kiráz a hideg. Éveket öregszem emiatt. — Csak azt tudnám, hogy a fiam Torontóból hogyan tud felhívni útközben a saját kocsijából? Hát ez az! Amit akaratom ellenére hallottam, nem titok, nem kikerekítve adtam tovább— én tudom az illemet. Tf. Nyitvatartási rend Városi Könyvtár Nagykanizsa, Ady u. 14. Tel.: 11-163 (Alsótemplom mellett) Hétfő 13-19 Kedd 10-19 Szerda 13-19 Csütörtök 10-19 Péntek 10-19 Szombat 8-12 Gyermekkönyvtár Vörös Hadsereg u. 3. Tel.: 12-180 Hétfő 12-18 Kadd 12-18 Szerda 12-18 Csütörtök 12-18 Péntek 12-18 Szombat 8-12 Kiskanizsai Fiókkönyvtár Telefon: 19-206 Hétfő 13-18 Kedd 10-18 Szerda 13-18 Csütörtök 10-18 Péntek 10-18 Bomba üzlet Cserny József rajza KÍNÁLATUNK: ORIGÓBÚTORSZALON NYUGATI STÍLUSBAN RENDEZHETI BE IRODÁJÁT ÉS LAKÁSÁT • NSZK import használt BÚTOROK (Új bútorok megrendelhetők) • 1MPOR T lakáskiegészítők, lámpák • MÉTERÁRU - divatszínekben • IMPORT használtruha akciók Nagykanizsa Béke út 67. Tel.: 93-11 — 195 (t MÁV Kodály Múv. Házban) ONT IS Várjuk c KANIZSA 5 13 Felvettem a pléhpofát Én nem akartam, de ki kérdezi meg tőlem, és sokmillió állampolgártól, hogy akarom-e? Nem várják, hogy megköszönjem, de most már én sem fogom megköszönni. A nyakamba zúdítja a régen várt demokrácia most azoknak az eddig titkolt igazságoknak következményeit, amelyekért én egyáltalán nem vagyok felelős. Dolgozni sem érdemes a fő munkaidőn kívül, mert akkor meg az APEH dörzsöli a markát. Az egyetlen lehetséges módot választottam: felvettem a pléhpofát! Semmivel sem kell törődni, a nyug-ágyból kell szemlélni a világ dolgait, és így elkerülni az idegeskedést és az infarktust. Ez az egyetlen járható út. A minimum alá úgysem csökkenhet a jövedelmem, abból meg már megtanultam éldegélni. Ha majd észretér a kormány és a fejéhez kap, hogy a legfontosabb a kétkezi munka, mert anélkül csődöt jelenthetnek, akkor újrakezdem. Egyelőre többet akar tőlem elvenni, mint amennyit ad. Ezt pedig már az általános iskola alsó tagozatos diákjai is tudják, hogy nem megoldható. Vállalkozók figyelem! A pléhpofagyártás most lesz kifizetődő vállalkozás... Színtévesztők % A minap a posta előtt éles füttyögetésre lettem figyelmes. Három cigány így próbálta magára vonni egy leány érdeklődését. Miután ez többszöri próbálkozásra sem sikerült, hangosan így véleményezte a szituációt: — Na, ez sem utcalány! Mire társai hangos nevetéssel vették tudomásul „testvérük" felsülését. Mire ő: — Mit hahotáztok, úgy látszik színtévesztő vagyok! Az eset szemtanúi megrökönyödve hallgatták ezt a beszélgetést. Szerintem is színtévesztő az a félresikerült, úriembernek egyáltalán nem mondható akárki, de az a kisebbik baj, hogy színtévesztő. Színtévesztéssel még lehet rendes ember és jó munkás is, de ekkora intelligenciával maximum a fegyházig viheti csak. És egyre nagyobb számban vannak közöttünk ilyen deviáns alakok, mert ezt a szegénységgel együtt kapjuk. Hadd legyen még nehezebben elviselhető, ami ezután jön majd... Hogyan lett 90 dekából I kiló? Egyik nap a miklósfai ABC-áruházban valódi bama kenyeret láttam a polcon. Olyant, amelyet az osztrák televízióban is reklámoznak. Tudom, hogy az egészséges táplálkozás velejárója az ilyen újfajta bamakenyér, így hát rögtön kértem is egyet. Az eladó is dicsérte, hogy nagyon finom valódi rozskenyér. A boltvezető felé kiáltott, hogy mennyi is az ára (még nekik is új termék), ö mondja is az árat, de a súlyt kéri, hogy nézzék meg, mert nem tudja, hogy mekkora. Nosza fel a mérlegre, és a mutató megáll 90 dekánál. A második kenyér csak 87 dekásra sikerült, a harmadik 86 deká.sra. Szerencsére elfogyott a rozskenyér (a többi már elfogyott). Utánanéz a boltvezető, a számlán 1 kilósként szerepel a kenyér. Nálunk ez is az egészségvédelem egyik módja. A vásárló azt hiszi, hogy egy kiló kenyeret fogyasztott el és örömmel konstatálhatja, hogy fogyni kezdett. Vajon kinek ajánlhatta fel a sütőipar a hiányzó 10 dekát? így ez is a vásárló becsapása! V. J. Az OTP újabb bravúrja! Az OTP adósai mostanában kapták meg elszámolásukat, amelyből megtudhatták, hogy eddig menynyit fizettek be és még mennyi a hátralékuk. A borítékban az OTP egyéb nyomtatvánnyal is kedveskedett nekem, és valószínűleg még sokunknak. Névjegykártyák, öntapadós etikettek, meghívók rövid határidejű elkészítését és lakásra juttatását vállalják. Mintakollekciók alapján megrendelhető az ország 2.000 postahivatalában. Rájöttem, hogy mi hiányzottnekem a boldogságomhoz, névjegykártya! Gondot jelent a kölcsönök havi visszafizetése is, de csináltassak névjegykártyát. És még mit? Miből? Azután mi legyen ráírva? Okleveles munkanélküli, milliomos hajléktalan?... A borítékban ezenkívül még egy prospektus, amely így kezdődik: Semmi kifogásunk az ön régi telefonkészüléke ellen, de... Vegyek inkább ALCATEL berendezést. Akinek van telefonja azok közül se sokan szaladnak egy ilyen új készülékért, nekem pedig semmilyen nincs, tehát azt nem kifogásolhatják. Ha arra gondolok, hogy a falvakban az az egy telefon — amely kurblis néven is ismert és csak azon lehet (ha lehet!) segítséget hívni, ha baj van -— olyan telefon, amelyet Du-govics Titusz használt, mielőtt levetette magát a nándorfehérvári várfalról (valószínűleg azt is azért, mert már akkor is elavult volt, és az új digitális „kagylót" az istennek sem utalta ki számára a földbirtokosok tanácsa)... Tisztelt OTP! Mint egyszerű állampolgárt ne szomorítsanak el nap mint nao, hogy lássam, miként maradunk le anyugati civilizációtól egyre jobban. Jöhet a digitális telefon, de ennél van fontosabb is! — Vízvári — Amerre az ősemberek járnak... ÉRDEKLŐDÉS — Mennyi honort kaptál a múltkori cikkért? — Ugyan! Még én fizetek a megjelenésért öthavi Részletet... Rajz: Cserny József A pécsi Bóbita Bábegyüttes a minap a HEK-ben és az Ifjúsági Házban (képűn k,Qp)-js tartott nagysikerű előadást. Fotó: Szakony Attila karikatúra ...eltördelt fák, összetört közvilágítás, padok, elhajigált szemétgyűjtők, fába vésett szerelmi vallomások, festékkel feliratozott házfalak jelzik útjukat. Itt élnek köztünk, velünk, csak láthatatlanok, mint a ma divatos ufók. Megbénítanak, elkábítanak, ők az erős emberek, akik úgy vannak jelen, hogy megfoghatatla-nok, elérhetetlenek. Meddig? Érthetetlen ez az agresszivitás. A senkinek nem ártó,a holnap árnyékot adó fák, a sötétben világító lámpák, a pihenésre szolgáló padok, szemétgyűjtők ellen. Védekezni kellene az ufós ősemberek ellen, a törvény legszigorúbb eszközével. Amíg nem késő! Uraim és Hölgyeim! -*-ébresztő, nemcsak az Önöké az éjszakai város! A napfény elgyengíti Önöket? Kit és mit akarnak megbosszulni? Nem értem! Ha valaki kristálytisztán elmagyarázná tettük indítékát, nagyon boldog lennék! -"■«iery-»- 14 t KANIZSA 3 1V90. aovember 23. Mit, mikor, kitől, hol...? A Városi Könyvtár felhívása A Nagykanizsai Városi Könyvtár— a városban folyó tevékenységek összegyűjtése és ilyen módon az információk áramlásának megkönnyítése érdekében — állandó (naprakész) jegyzéket kíván összeállítani minden olyan szervről, egyesületről, pártról, intézményről, vállalatról, kft.-ről, iparosról, kereskedőről, magánosról, stb., azaz mindenkiről, aki e jegyzékben szerepelni óhajt. Felhívjuk valamennyi érdekelt figyelmét, hogy az alábbi adatok levélbeli közlésével — valamint a változások bejelentésének vállalásával — tegye lehetővé e jegyzék elkészültét: 1. Az intézmény, vállalat, stb. teljes neve (esetleg még fantázia név, rövidített név) és címe. 2. Az ügyintézés elnevezése (pl. ilyen-olyan bizottság, vezetőség, igazgatóság, stb., ahol a döntések születnek) és címe: telefon, telex, telefax, videotex, minitex számai. 3. A vezető (és, vagy, esetleg helyettesének) neve, beosztása, címe, rangja, telefonja, lakásának címe. 4. A még fontosnak tartott személyek 3. pontban felsorolt adatai (önálló részlegek, fiókok, stb. vezetői). 5. A tevékenységi körök bemutatá- sa, a profil bemutatása (olyan adatok, melyek valakinek, vagy valakiknek hasznára lehetnek: pl. gyártmányok felsorolása, szolgáltatások, ügyintézések, stb.). 6. A hozzáférhetőség útja (céghez, gyártmányhoz, szolgáltatáshoz, ügyfélfogadás, nyilvántartás, stb.). 7. Más fontosnak vélt adatok közlése. Természetesen a bejelentőknek joga van az önként közölt adatokat szűkíteni, vagy bővíteni. 1990. november 30-ig várjuk az adatok közlését (csatlakozni persze később is lehet). Azeddig bejelentett adatokból összeállított (alap)jegyzéket az adatközlő december 15-e után ingyenesen átveheti. Más érdeklődők önköltségi áron juthatnak hozzá. A változásokról a bejelentést követő napon minden jegyzékkel rendelkezőnek értesítést küldünk. A jegyzékből adatot telefonon (11-163) és helyben ingyenesen szolgáltatunk. Vállalkozásunkról kérjük szíveskedjen tájékoztatni ismerőseit, barátait. Címünk: Nagykanizsa, Ady u. 14. Pf.: 193. VÁROSI KÖNYVTÁR November 15-17 között jugoszláv gasztronómiai napokra került sor a Centrál Szálloda éttermében. Képünkön: finom kiegészítő édességeket készítenek a konyháh. Fotó: Szakony Attila Hevesi Sándor Művelődési Központ November 24,19—02 óráig: Nosztalgia Kávéház: Katalin bál! A műsor vendége 21 órakor: Kováts Kriszta, a Rock Színház művésze. November 23—25-ig: Börzsönyi Kollarits Ferenc festőművész emlékkiállítása. November 26,17 óra: „Az agykontroll kritikája a jóga tükrében''" című tanfolyam keretében előadás „Vallás és erkölcs" címmel. Előadó: Pais István, az ELTE docense. November 29, 18,30 óra: Sztárok a pódiumon: „Maszk nélkül". Moór Marianna és Hegedűs D. Géza zenés műsora. Tűzoltóparancsnokság Naponta 8—20 óráig (díjtalan): A kanizsai körzet tűzvédelmi krónikája 1690— 1948-ig című állandó kiállítás (ünnepnap is). Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház November 24, 18 óra: Deák Bili Gyula koncertje. Kodály Zoltán Művelődési Ház: November 24,15 órától: Játszóház: játékkészítés, számítógépes játékok, videóról rajzfilmek. Várótermi tárlat: Török Eta szőttesei és Balogh Mihály fafaragásai megtekinthetők bármikor a vasútállomás kultúrvárótermében. Ifjúsági Ház November 27, 15 óra: Háztartás vezetési ismeretek. Minden szombaton 10—11 óráig: LUTRA cserebere klub. Thury György Múzeum Hétfő és kedd kivételével naponta 10—17 óráig: az „Erdő és ember Zalában" című állandó kiállítás, Lenin út 5. sz. alatt. Városi Képtár Megtekinthető: szerda és csütörtök 10—14; péntek, szombat és vasárnap 14-18 óráig a Vasemberházban: Nagykanizsa története. Helyőrségi Klub November 23, 19—02 óráig: VIGADÓ a színházteremben. A műsor: Mondd, szeretsz te engem? Csákányi Eszter és Kulka János estje, a Vigadó-zenekar közreműködésével. November23—29, naponta (vasárnap kivételével) 15-20 óráig a Mini-Galériában: Kálovicsné Molnár Zsuzsanna nagykanizsai népi díszítőművész HÍMZÉS és GYÖNGY kiállítása. November 28 és29,9—20 óráig: a Technotrade Kft. kétnapos termékbemutatója (TOSHIBA márkaszerviz- és szaküzlet, Nagykanizsa) magyarországi képviselete irodagép kiállítása a színházteremben. Apolló Filmcentrum Apolló mozi: Előadások kezdete: 16, 18 és 20 óra. November 23—25: Vad Orchideák (amerikai, 16 éven felülieknek). Pénteken 10 órakor is. November 24—25, 14 óra: Űrgolyhók (amerikai). November 26—28: Zsaroló zsaruk 2. (francia). Szerdán 10 órakor is. November 29: Lököttek (amerikai). Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17 és 19 óra. Csütörtökön: Filmbarátok napja. November 23—25: A gyanúsított (amerikai). November 26—28: Porsche tolvajok (amerikai). November 29: Bagdad Café (nyugatnémet). November^ 25;''l''4söfá: Mátiné. Inkák kincsc. Meghívó — kanizsai kiállításokra — Egy kiállítás, ahol a lírai hangulat, megragadó harmónia, üde színek, és a „béke boldog csöndje" várja. Az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház várja az érdeklődőket Kárpáti Sebestyén képeinek kiállítására. Megtekinthető december 7-ig, naponta 10-17 óra között. — „Alapélményükben hűségesek maradtak a földhöz, igaz krónikásai azoknak azembereknek és munkájuknak, akiké tájon élnek. "Több mint kétszáz külföldi és több magyarországi sikeres bemutató után most Nagykanizsán is láthatják a művészetet kedvelők Joszip és Ivan Cikacs—apa és fiai — varasdi faszobrászok alkotásait. A kiállítás szervezője a KANIZSA és KÖRNYÉKE ALKOTÓINAK EGYESÜLETE. Megtekinthető a Nagykanizsai Ifjúsági Ház kiállítótermében december l-ig, naponta 10-től 18 óráig. T.F. ( KANIZSA ) Tg Visszapillantó Kanizsai győzelmek D unaferr—O laj bányász 25:21 (9:9) NB l-es női kézilabda mérkőzés. A kanizsaiak legjobb dobói: Mátyás 11, Buza4, Horváthné 3. Közel 1 hónapos szünet után folytatódott a bajnoki küzdelemsorozat az élvonalban. A legutóbb első bajnoki pontjukat szerzett újoncnak akényszerszünet jót tett, amely alatt felépült sérüléséből az idénynyitón harcképtelenné vált Skrach kapus, aki újra elfoglalta helyét. A vezetés időközben is tevékenykedett, ám még nem sikerült új mezőnyjátékost szerezni. A cserék közül viszont ketten (Böjti, Kötő) leálltak, de a legutóbbi edzésen már újra ott volt Kötő. A mezőnyjátékosok kerete a Dunaferr ellen viszont nőtt, hiszen az eddig a kapuban jeleskedett Su-lyoknét, ha rövid időre is, de mezőnyjátékoskéntvették számításban. Ugyanis a mérkőzésen egyszerre 3 kapus nem szerepelhet, s így esett a választás a kapuban és a mezőnyben is „használható" Sulyokné bevetésére. A találkozón aztán alaposan ráijesztett a hazaiakra az újonc. A vezetést ahazaiak szereztékmeg, de 4 perc múlvamár az olajosoknál volt az előny 3:l-re. Ezután is a kanizsaiak percei következtek, akik 5:2-re, majd 7:4-re is vezettek. Ezután a hazaiak rákapcsoltak, de csak 2 gólra tudták megközelíteni a kanizsaiakat (9:7). A félidő hajrájában megtorpantak Mátyásék, aki egyébként külön őrzőt kapott. A befejező5 perc a hazai sikerek jegyében telt el, miközben a hátrányt Vargáéknak sikerült ledolgozni. Szünet után, egyidőre még jól tartotta magát a kanizsai után. Ám ll:10-es hazai vezetés után rákapcsoltak a dunaújvárosiak, akik „elmentek" 14:10-re. Sajnos, ebben a szakaszban az olajosok bátortalanul játszottak, néhány labdát eladtak. Változatos, kiegyensúlyozott volt a játék, a gólok felváltva estek. Durván, helyenként kíméletlenül játszottak a hazaiak, a hajrában egyszer kettős emberhátrányba kerültek az olajosok, akik ellen végleg bebiztosították a győzelmet a hazaiak Dorogi László edző: —A csapat jóval a várakozás fölött teljesített s ezért mindenkit dicséret illet. Az viszont nagy kár, hogy a bírók mindent megengedtek a hazaiaknak. Szloboda József technikai vezető: — Bátran mondhatom, hogy érdemtelen vereséget szenvedtünk. Az első 30 percben a lányok remekeltek, a második félórában viszont már nem bírtunk a túlerővel szemben. Ugyanis a pesti feketeruhások erősen támogatták a hazaiakat. A csapat megtette a magáét, amelyből a névszerinti kiemelésre rászolgál Skrach kapus és a gólerős Mátyás. Sabária SE—MÁV NTE 78-60 (43-25) NB l-es női kosárlabda-mérkőzés. A kanizsaiak legjobb dobói: Gergely 17, Bogyai 14, Keresztény 12. A „tavaszi" idénynyitón a listavezető vendége volt a kanizsaiak nagyon is tartalékos együttese. Kezdetben nem volt különbség a két csapat között, hiszen az 5. percben még döntetlen volt az állás (8:8). Ezt követően nagyot változott a játék képe. A vasutasok eladott labdáit megszerezték ahazaiak, azokat sorra értékesítették s könnyen elhúztak 10 ponttal. Ezután felváltva estek a „gólok", de a félidő hajrájában állva hagyták a vendégeket a vasiak. A második félidő elején, 10 percen át jól tartotta magát a kanizsai együttes, sőt 10 pontra megközelítették a hazaiakat. Ekkor Simonné kipontozódott, a csapat is elfáradt, majd újra a vasiak percei következtek. A hajrában a kanizsaiaknál már a cserék szerepeltek. Csőgór József technikai vezető: —Tudtuk, hogy az egyikéllovas ellen nem sokat kereshetünk. Am azt nem vártam, hogy néha el-eltunünk 5-5 percre s ekkor „szórtak" meg bennünket Kalamárék. A találkozó tulajdonképpen az első félidő befejező 5 percében dőlt el s már ekkor bebiztosították győzelmüket a vasiak. A második 20 perc végül teljesen kiegyenlített játékot hozott, s ekkor többségében mi kezdeményeztünk, de a hátrányt nem sikerült csökkenteni. A csapat összteljesítményére jellemző, hogy a játékosokközül csak Gergely dicsérhető, a többieknek csak fellángolásai voltak. Teke Az NB ül. Nyugati csoportjában megkezdődött az őszi idény hajrája, melynek hétvégi fordulójában hazai környezetben gurítottak a kanizsai férfi csapatok. Az Üveggyár az élcsoportban tanyázó Inota csapatát látta vendégül. Az induló „lökést" a remekül dobó Zömbik Sándor adta, aki 442 fával 82 fás előnyt szerzett. Nos, a továbbiakban sem volt gond, rendesen dőltek a bábuk s ebben Németh S., Magyar, Németh N., Szerdahelyi is az élen járt, s így 6:2-re nyertek a vendéglátók. A „sörös" pályán zalai rangadóra került sor, ahol a Sörgyár csapata a Lovászi Bányász gárdáját fogadta. Nos, a kanizsai fiúk kitettek magukért, akik Búvárúszás A kanizsai búvárúszók Meiszterics László edző vezetésével legutóbb Dunaújvárosban szerepeltek, ahol az IN-TERSICA kupáért kiírt versenyen a hazai csapat mögött az előkelő második helyet szereztek meg. Az országos bajnokságot megelőző utolsó erőpróbán a hazai gyermekosztály egész hazai mezőnye felvonult, így különösen értékes a kanizsaiak elért helyezése. Eredmények: Lányok: 100 m-es uszonyos úszás: 7:1 -re lelépték az olajosokat. Különösen Bende Zsolt (414), Németh József (414), Lukvár (407) és Sziklai (404) telt ki magáért. A kanizsai fiatalok kitűnően szerepeltek az országos vidék-bajnokság döntőjében, amelyet Debrecenben bonyolítottak le. A Sörgyár SE férfi—fiú versenyzői közül az ifjúsági Bende Zsolt 862 fás remek eredménnyel az előkelő 5. helyet szerezte meg, míg a serdülő Miszlai Akos a 3. helyen végzett 417 fával. Mind a kettő kanizsai fiú bejutott az országos döntőbe. Bende Szolnokon, míg Miszlai Törökszentmiklóson szerepel a hét végén sorra kerülő országos fináléban. (bh) 4. Szabó Anita 1:02,6 mp; 400 m-es uszonyos úszás: 3. Szabó Antia 4:48,8 mp 5. Andrasck Judit 4:57,7 mp. Fiúk: 15 m-es búvárúszás: 2. Berkes Mihály és Bálint Málé 6,7 mp, 4. Kiss Gábriel 6,8 mp; 100 m-es uszonyos úszás: 5. Kiss Gábriel 1:02,5 mp, 6. Bálint Máté 1:03,5, 400 m-es uszonyos úszás: 1. Berkes Mihály 4:35,1 mp, 6. Bálint Máté 4:35,5 mp. 4x100 m-es fiú váltó: 1. Nagykanizsa (Berkes Mihály, Csosza László, Bálint Máté, Kiss Gábriel) Jótékonysági mérkőzés színhelye volt a Mindenki Sportpályája, ahol az Olajbányász öregfiúk csapata a Városi Rendőrkapitányság válogatottjával mérte össze erejét. A nosztalgia mérkőzésen az Olajbányász öregfiúk csapata 5-4-re nyerte a találkozót. Képünkön Söjtör küzd két rendőr gyűrűjében a labdáért. A találkozó bevételét a kanizsai mozgássérültek javóra ajánlották fel. Fotó: Szakony Attila Reménytkeltő eredmények MS c KANIZSA 3 Visszapillantó Olajbányász—Szekszárd 1-0 (1-0) NB Il-es labdarúgó mérkőzés. Góllövő: Skublics a 18. percben, amikor Fuisz beadását 4 lépésről továbbította a kapuba. A vendégek voltak magabiztosabbak, annál is inkább, mivel a tabellán elfoglal t helyek alapján a hazaiaknak volt több veszíteni valójuk. A találkozó első időszakában a hazaiak kezdeményeztek többet, de a vendégvédők ezeket a próbálkozásokat könnyűszerrel verték visz-sza. Amikor Skublics betalált a vendégek kapujába, a szurkolók azt várták, hogy tovább növelve az előnyt egy könnyű győzblemmel gyarapodik majd a csapat pontjainak száma. Szünet után nagyot változott a játék képe, többnyire a vendégeknél volt a labda, így a kezdeményezés is tőlük eredt. A hazaiak szerencséjére kevés veszélyt jelentettek, mindössze egy ízben tudtak tiszta ziccert kialakítani. Az utolsó 25 percben a gyors kontratámadások révén többször is kecsegtető helyzetbe kerültek a kanizsai csatárok, azonban csak a helyzetkialakításig sikerült eljutni. így maradt az egygólos győzelem, amely nagyon jól jött az Olajbányásznak. Teszler Vendel, a vendégek edzője: — Magabiztosan kezdtünk, de a támadásokat nem tudtuk kellően befejezni. Közben egy szép támadásból az Olajbányász szerzett gólt, mi megpróbáltunk váltani, de kevés sikerrel. Fordulás után mi vettük át a játék irányítását, mezőnyfölénybe kerültünk, de támadójátékunk továbbra is döcögött. Végeredményben az Olajbányász minimális győzelme megérdemelt. Németh Lajos, az Olajbányász mestere: — A Szekszárd köztudottan a jól kontrázó csapatok közé tartozik, ezért biztonságos játékkal készültünk ellenük. Ennek megfelelően állítottam össze a csapatot, így a középpályát megerősítettük. A mérkőzés összképe alapján úgy érzem, hogy a kontratámadások révén több gólszerzési lehetőségünk volt. így az egy gólos győzelem, ha keserves és izzadságszagú is volt, de feltétlen megérdemeltnek mondható. — kápolnás — Képünkön Farkas elől ment a szekszárdi védő. Fotó: Erdei András Alapítvány a vívókért A jövőre (is) gondolva Nagykanizsa szerepe a megye vívósportjának életében meghatározó. A sportág barátai a MÁV NTE szakosztályában tevékenykednek, eredményeik elismerésre méltóak. Működ és ük jelenlegi feltételei adottak, azonban ók már előre is tekintenek. A szakosztály kezdeményezésére — melyet a megyei szövetség is felkarolt — egy alapítvány létrehozásának gondolata vetődött fel. Az elgondolást tett követte, és a napokban Nagykanizsa székhelyű vállalatok, intézmények és magánszemélyek közös akarattal megalakították a „VIVERE" elnevezésű alapítványt. A Városi Vívócsamokban jöttek össze azok, akik létrehozták ezt anemes alapítványt. Célja a 6-18 évesek vívásra nevelése sportoltatása mellett az edzések feltételeinek biztosítása, valamint a fiatal vívók versenyeztetése. Az előzetes tárgyal ások eredményeként 10 vállalat, intézmény illetve magánszemély nyilvánította ki akaratát az alapítvány létrehozása érdekében, akik különböző összegekkel biztosították az alapítvány induló vagyonát, amely összesen 85 ezer forint. Az alapítvány természetesennyílt, ahhoz bármely bel- és külföldi jogi és természetes személy csatlakozhat, ha azzal egyetért és azt anyagilag is támogatja. Az alakuló ülésen az alapítvány alakítói megválasztották a kuratórium vezetőit. Elnök Zsoldos Ferenc, elnökhelyettes Bálits Károly, titkár pedig dr. Horváth György lett. A „VIVERE" alapítvány alapítói: Rotary Fúrási Kft., KFV, Hidroplasztik Kft., DKG, Zemplén Általános Iskola, Nagyrác úti Általános Iskola, MÁV NTE, Nagykanizsa Városi Polgármesteri Hivatala, Kisgyura István, Vukman Kornélia és Kiss György. Kuratóriumi tagok: Dr. Szalay Edit orvos, dr.Málly Vera ügyvéd, Jesch Aladár ügyvezetőigazgató.Bá/iteífáro/y nyugdíjas, Zsoldos Ferenc nyugdíjas tanácselnök, Magyar József főmérnök, dr. Horváth György tanár, Dömötör Miklósné iskola igazgató, Tornyos Ferenc vezérigazgató és Farkas Zoltán alpolgármester. —Az alapítvány létrehozásában—akkor még tanácselnökként—magam isrésztvettem. Örömmel tettemmindezt, mert nagyon jó célt szolgál az alapítvány alapgondolata. Ez az alapítvány a kanizsai vívósporton belül az ifjúság nevelésének folyamatosságát kívánja biztosítani. Azzal, hogy az alapítvány közel 100 ezer forinttal indulhat útjára, már önmagában egy biztató lépés. Természetesen ez tovább bővíthető, így remélem az alapítvány értékét is meg tudja tartani a kuratórium. A10 tagú kuratórium biztosíték lesz arra, hogy mindig jó cél érdekében kerüljön majd felhasználásra az alapítvány. Nagyon remélem, hogy ez az alapítvány egy várhatóan nehéz anyagi helyzetre való tekintettel alkalmas lesz arra is, hogy a vívósport további jövőjét a múlt eredményeire alapozva biztosítani tudja — mondta Zsoldos Ferenc, a kuratórium elnöke. — Kápolnás — Jól rajtoltak a HSK ülőröplabdázói Megkezdte bajnoki szereplését az 1990/ 9l-es küzdelemsorozatban az Nk. Hamburger SK együttese, amely a fővárosban sorra került első versenynapon 2 győzelmet aratott, 1 vereséget szenvedett. A kanizsaiak eredményei a lebonyolítás sorrendjében: Nyíregyházi Piremon— Nk. Hamburger SK 3:0 (13,12,10) A magyar bajnok ellen remekül játszottak a kanizsaiak, akik színvonalas mérkőzésen maradtak alul az egyes szettekben jobban hajrázó nyírségiek ellen. Jók: Balogh, Földi J., Czimmeimann. Nk. Hamburger SK—Vásárosnamény 3:0 (8,1,7) A dobogóra pályázó csapatok találkozóján nagyszerű teljesítményt nyújtottak az ezüstérmesek. Jók: Varga, Pőcze, Földi J., Czin\mermann. Nk. Hamburger SK—Tatabánya 3:1(3, -4, 7,3) Az első szett utáni rövidzárlatot gyorsan elfeledtették a minden tekintetben jobb kanizsaiak. Jók: Czimmeimann, Földi J., Balogh, Kardos. A bajnoki nyitányon a következők szerepeltek a kanizsai csapatban: Földi J., Czimmer-mann, Varga, Kardos, Pőcze, Balogh. Csere: Taródy. Edző: Czvetkó Tamás és Földi József. A nyitányról így összegzett Balogh Imre játékos, a HSK elnöke: — Erre a bajnoki sorozatra nagyon rákészültünk. S ajnos, mostkény-telenek voltunk taitalékosan szerepelni, mivel a válogatott Pölcz, valamint Földi Béla is hiányzott. Úgy ítélem meg, hogy sikeresen rajtoltunk, s nem sokon múlt, hogy elkapjuk a nyírségi barátainkat. Most a tartalékos csapatul nem sikerült, igaz eléggé türelmetlenek voltunk a hajrában. (-gh) Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Szerkesztő: Pék Pál. Tervezőszerkesztő: Kerkai Szilárd. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Horváth Mária, Kápolnás ZolUn, Tihanyi István. Kiadja a Journal Kiadói Kft. Felelős kiadó: Győrffy István ügyvezető. Komputertechnika: Journal Kiadói Kft. Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszd a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. Megyei jogú város lesz-e Nagykanizsa? A KANIZSA kérdéseire válaszolt: dr. Kereskai István polgármester Nagykanizsán az önkormányzat első képviselő-testületi ülésén határozatot hozott arról, hogy megpályázza a megyei jogú város címet. Az érdekes témakörben dr. Kereskai István polgármester válaszolt kérdéseinkre. (Folytatás a 2. oldalon.) íírIL évfolyam. 48.. szám, 1990. november 30. .Ara 9.60 Ft KANIZSA V í R t S I B S T 1 L i t Advent Advent (lat. eljövetel, az Úr érkezése) a karácsonyra való előkészület ideje, az egyházi év kezdete. András napjához legközelebb eső vasárnappal (november 27—december 3.) kezdődik és december 24-ig tart. Eredete az ötödik-hatodik századba nyúlik vissza, mai formájában Vn. Gergely pápa (1073-1085) rögzítette. Az adventi szokások egyike az adventi koszorú készítése, melyet fenyőágakból , vagy más örökzöldből fonnak. Négy szalagon függesztik fel, négy gyertyát tesznek rá, melyek közül advent első vasárnapján egyet, a másodikon kettőt, a harmadikon hármat, a negyediken illetve karácsony este négyet gyújtanak meg H. M. Megjelenik minden pénteken Kanizsai versmondók újabb sikere A tartalomból: A városházán hallottuk (3. oldal) Kötetlen beszélgetés Fűzvölgy polgármesterével (5. oldal) A Navotex leányvállalat gondjai (ll. oldal) Színházi levél (12. oldal) Hárman a sikeres kanizsai versmondó csapatból. Balról jobbra: Horváth István versmondó, Bedő Csaba versmondó, és a rendező Schmidt István (Vincze Ferenc versmondó munkahelyi elfoglaltság miatt hiányzik a képről). Fotó: Szakony Attila A nívódíjas TUNGSRAM Versmondókör Schmidt István Radnóti-díjas rendező vezetésével 1972 óta megszámlálhatatlan versenyen szerepelve országos rangot vívott ki magának. Ahol megjelentek, mindig döntősök voltak, díj, vagy díjak nélkül nem jöttek haza. Az ország egyik legnagyobb múltú és legeredményesebb csoportjaként jegyzik őket. A hat-nyolc fős mag idestova két évtizede, megszakítás nélkül mond verset, megszállottan, aköltészet varázslatos erejébe vetett tántoríthatatlan hittel, konok elszántsággal. Mindehhez példát Schmidt Istvántól kapnak, aki nagyon korán, tizenkét éves korában lett színjátszó, mintegy harminc éve rendez, ki tudja hány fiatalba oltva be a színjátszás, a versmondás szeretetét. (Folytatás a 10. oldalon.) Josip és Ivari Cikac varasdi faszobrászok kiállítása November 17-én nyílott meg az Ifjúsági Házban két varasdi faszobrász december l-ig tartó kiállítása. Képünk a megnyitó perceiben készült. Balról jobbra: Rostonics László Letenye polgármestere, dr. Kereskai István Nagykanizsa polgármestere, Josip Cikac és Ivan Cikac faszobrászok, s a tolmács. (Cikkünk a 10. oldalon.) Megyei jogú város lesz-e Nagykanizsa? KANIZSA 1990. november 30. A KANIZSA kérdéseire válaszolt: dr. Kereskai István polgármester (Folytatás az 1. oldalról) — Volt annyi információ a kezükben, hogy ezt nyugodtan tehették? — hangzott első kérdésünk. — Úgy gondolom, hogy az önkormányzati törvény azon része, amely a megyei jogú város cím elnyerésének feltételeivel, illetve annak funkcióival foglalkozik, kevés. Még az indokolása is kevés iránymutatást ad abból a szempontból, hogy a döntést elősegítse. A testület politikai döntésének fogom fel ezt a lépést. Mégpedig olyan vonatkozásban, hogy hosszú ideje megfogalmazódott a városban annak igénye, hogy ezt a megyerendszert felszámolva a város olyan ranghoz, szerepkörhöz jusson, amelyet történelmi múltja, illetve gazdasági és infrastrukturális adottságai lehetővé tesznek. Nem érzem indokolatlannak a döntést, mert hiszen ezzel a pályázattal, amellyel az országgyűléshez fordulunk, nem követtünk el visszavonhatatlan lépést. És úgy érzem, ha megkapnánk ezt a címet, lenne annyi időnk, hogy felkészülhessünk a velejáró feladatokra. — Végül is akkor ez ugrás a sötétbe? — Igen, ezt senki sem vitatja, azt hiszem. Sőt, magam is hajlok arra, hogy ugrás volt a sötétbe. De azt hiszem, hogy az igazán nagy városokon kívül — az öt nagyvárosra gondolva — valamennyi városban ugyanilyen problémák vetődnek fel. Ebben az esetben tehát mindenki inkább politikailag foglalt állást és vállalkozó kedvéről tett egyfajta tanúbizonyságot valamennyi testület. — Ha politikai jellegű döntés volt a megyei jogú város címének megpályázása, akkor ebben motiváló tényező lehet az, hogy a várost rehabilitálják eddigi mellőzöttségéért, s ez feltehetően előnyökkel is jár. — Igen, minden bizonnyal így van ez. A kétpólusúvá vált Zala megye vonatkozásában indokolt feltenni ezt a kérdést, hogy rehabilitálódna ezzel Nagykanizsa. Talán valamivel honorálódna, helyre állítódna a városnak a rangja, szerepköre, presztízse. Úgy ítélem meg, hogy rendelkezik a város olyan intézményhálózattal, amely ha nem is százszázalékos mértékben, de döntő többségében megfelel azoknak az elvárásoknak, amiket egy megyei jogú várossal szemben lehet támasztani. Van olyan egészségügyi, középfokú oktatási hálózatunk, könyvtárunk, művelődési központunk, amik, ha anyagiakkal járó lesz a cím elnyerése, el tudnak látni egy kisebb régiót. Van néhány olyan intézményünk is, amelynek a cím elnyerése esetén megnőne a feladata, de megnőnének a lehetőségei is. Hyen a Thury György Múzeum, a Gyermek- és Ifjúságvédel- mi Intézet, a Csecsemőotthon. Ma még a fenntartásuk háttere tisztázatlan, de ha anormatív finanszírozási rendszert veszem alapul,nagyjából—egészéből biztosítottnak látszik, hiszen afeladatok ide-kerülésével az anyagiak is ide kerülnének. — Eddig az előnyökről szólt. Feltehetően hátrányai is lesznek a dolognak. — Egyelőre ezeket is csak körvonalazni lehet. Hátrány mindenképp az, hogy a Polgármesteri Hivatalra, a szakapparátusra egyrészt lehet, hogy hatósági jogkörök is hárulnak majd, másrészt az önkormányzati feladatkörökben is jelentősen megnőnek a tennivalók. Én úgy gondolom, nem rossz minősítést kapott a jelenlegi apparátus az átmeneti időszak- ban, ezért megerősítve alkalmasnak látszik arra, hogy a megnövekedett feladatokkal megbirkózzon. Természetesen a képviselő-testületnek is — amely jószerivel teljesen új emberekből áll—fel kell nőni a megyei címmel járó teendőkhöz. — S mi lesz az önkormányzati megyével, ha abból Zalaegerszeg és Nagykanizsa kiválik? — Nincsenek még meghatározva sem a helyi, sem a megyei önkormányzatok feladatkörei. Találgatásaimra, elképzeléseimre szorítkozhatok csak. Az biztos, ha ez a két város elnyeri a címet, egy sereg olyan feladat kiszakad a megyei önkormányzatból, ami jelenleg oda van szánva. Például a középfokú oktatás a tervekben így szerepel. Van egy rész azonban, amit valószínűleg nem kelle- ne elszakítani a megyei önkormányzattól. Ezek pedig az egész megyére kiterjedő olyan jellegű feladatok, amelyeket valamelyik vállalat vagy üzem végez. Vagy olyan megyei hatáskörű szerv, mint az Hletményhivatal. Ezeknek továbbra is az egészmegyére kiteijedőten-nivalói lesznek. A megyei önkormányzatnak tehát egy szűkebb intézményhálózattal, szogláltató vagy ellátási szerepkörrel bíró felügyelettel kell ezekenek a működtetését ellátni. — Megítélése szerint politikai értelemben milyen lenne ez esetben az önkormányzati megye? — Szinte a községek érdekegyeztetésével, közös érdekeik előtérbe helyezésével és az általam említett üzemek, hivatalok működtetésével foglalkozna. —dóró— ír N Gondolatok a polgármesteri gesztus nyomán AZON AZ OKTÓBER VÉGI NAPON, amikor városunkban megalakult az önkormányzati képvise-lő-testület, a frissen megválasztott polgármester javaslatot tett, hogy a várost a megyei közgyűlésen — Balogh Tibor képviselővel együtt — elődje, Zsoldos Ferenc volt tanácselnök képviselje. Nem nagy ügy, mondanák sokan, ezmost éppen így alakult. Miért ne képviselhetné a várost egy megyei közgyűlésen a nyugdíjba vonult volt városi első ember? Persze hogy képviselheti, még jó, hogy éppen ő képviseli — mondják mások. Az újságíró azért fogott tollat, mert úgy érzi, hogy ez az esemény gesztus-értelmű lehet városunk közéletében. Mert hogyan is volt ez régebben? Aki nyugállományba vonult, vagy szabad akaratából megvált (ilyenek is bőven voltak), de netán „érdemei elismerése mellett" felmentették, áthelyezték, azt szellemileg leírták. Mert ugye az alkotó tudás csak a státuszhoz kapcsolódhatott. Aki akarva, akaratlanul státuszpozícióját elvesztette; tudását, a hosszú évtizedeken át megszerzett tapasztalatait is egyszerre elhullajtotta. így volt szokás az országban, városunkban, így károsodott az is, aki ment, az is, aki maradt. Valahol olvastam azt az aforisztikus kritikát, hogy korunkban nem az érték érvényesül, hanem az érvényesülés válik értékké. Az a 17 ember, aki az elmúlt évtizedben városunk közművelődésében és közoktatásában státuszától megvált, nyugállományba vonult, bizonyára szívesen és önzetlenül segítette volna volt munkahelyén a szervezeti életet vagy a fejlesztéseket. Azt mondják, ilyen esetekben a ki nem használt tudás megkopik, elvész. A 17 ember esetében—meg akik még utánuk jönnek — talán még „összekaparható" annyi, amennyi az önbecsülésen túl a közösség érdekét is szolgálhatná. A várost — önzetlenül! Gyakran beszélünk környezet- és természetvédelemről, de megelőző embervédelemről soha. Legalábbis a közigazgatásban történt átállásoknál az újságíró nem nagyon hallott erről. El kell fogadni, hogy a társadalmi rendszer változása nemcsak apolitikában, hanem az élet minden területén erős rendezőhatással lép fel. A rendező elvek és hatásuk mértéke azonban ha időlegesen keresztezi is az értéket, nem törölheti ki a közéletből. Sem a közigazgatásból, sem a közművelődésből, de a közigazgatásból aztán igazán nem! így történhetett aztán, hogy a polgármester nem kiiktatni szándékozott nyugállományú, tapasztalt, felkészült elődjét, hanem beiktatni oda, ahol tud segíteni, ahol igencsak szükség lehet rá. A POLGÁRMESTERI GESZTUS LEHET, hogy most csak egy módszer volt, de mértékadó lehet. Egy olyan szemlélet kezdete, amikor a mérték és az érték összekapcsolódik; a sokoldalúság, a nyílt és higgadt optimizmus lesz a fontos, amikor nemcsak a vezetőknek lesz lehetősége, de minden érintettnek joga és kötelessége, hogy legjobb tudása és meggyőződése szerint mulassabe saját véleményét, segítsen ott, ahol tud, nemcsak ott, ahol engedik. Az értékmentésre nagy szükségünk van Kanizsán is! Bné V J 1990. november 30. t KANIZSA 3 3 Lapzárta előtt érkezett: Megyei jogú város lett Nagykanizsa! Kapcsolódva a 2. oldalon közölt cikkünkhöz, a parlament legutóbbi ülésszakán napirendre vette az egyes városok megyei jogú várossá nyilvánításáról szóló határozati javaslatot, a november 27-i ülésén Nagykanizsát is megyei jogú várossá nyilvánította! A városházán hallottuk Újabb hét bizottság alakult a képviselő-testület rendkívüli ülésén November 26-án rendkívüli ülést tartott a város önkormányzati képviselőtestülete. A HSMK kamaratermében az elnöklő dr. Kereskai István polgármcs -ter üdvözölte a képviselőket (29 fől/1 28-an jelentek meg) és a meghívottakat, majd néhány képviselői felvetés után rátért a fő napirendi pont megtárgyalására. -Az önkormányzati Törvény 22 par. (1) bekezdése alapján ji korábbi üléseken megválás ztott pénzügyi-ellenőrző és ügyrendi-igazgatási bizottságok után a polgármester — pártközi egyeztetések alapján—újabb hét bizottság alakítására tett javaslatot. A képviselők köréből felvetődött külön vállalkozási bizottság alakítása is, azonban elvetésre került ez a javaslat, ugyanis a gazdasági bizottság foglalkozik majd a vállalkozási kérdésekkel. A sport ügyeit az oktatási és kulturális bizottság karolja fel. legaktívabb A városi képviselő-testület eddig lezajlott három ülésének minden kétséget kizá-róan legaktívabb tagja—az elnöklő polgármesteren kívül — Palotás Tibor volt. A kereszténydemokrata néppárti képviselő nemcsak gyakori hozzászólásaival és hasznos javaslataival vétette magát észre, hanem a legutóbbi rendkívüli ülésen azzal is, hogy — hozzájárulásával— három bizottságba választották be. Tisztelt Palotás Úr! Nem lesz sok ez a feladat-zuhatag?... A képviselők először a bizottságok elnevezéséről, tagjai számáról, majd személyi összetételéről döntöttek, az alábbiak szerint: Etnika i és Nemzet iségi B izottság. Elnök: Böröcz Zoltán képviselő. Tagok: Németh László és Czotterné Ivády Zsuzsa képviselők; valamint Teleki László és Nagy Lászlóné külső szakértők. Gazdasági Bizottság. Elnök: Dömö-törffy Sándor képviselő. Tagok: Jesch Aladár, Pilczer Éva, Németh László, Czotterné Ivády Zsuzsa képviselők; valamint CzoborZoltán, Solti Károly, Sza-kony Szilárd és Lovrencsics Lajos külső szakértők. Környezetvédelmi Bizottság. Elnök: Stamler Lajos képviselő. Tagok: dr. Ma-tolcsyné dr. Horváth Ágnes, Koczfán Ferenc képviselők; valamint Lassú László és Molnár Ferenc külső szakértők. Népjóléti Bizottság. Elnök: dr. Csá-kai Iván képviselő. Tagok: dr. Harsányi Tamás, Rózsás János, dr. Bogár Gáspár képviselők; valamint Horváth Gusztáv -né, Szabó Bakos Szilárd és Ruff Zsuzsanna külső szakértők. Oktatási és Kulturális Bizottság. Elnök: Lehota János képviselő. Tagok: Sneff Mária, Minorics Piroska, Palotás Tibor, Rózsás János képviselők; valamint dr. Kotnyek István, Cseke Zoltán, Mayer Ferenc és Karádi Ferenc külső szakértők. Városfejlesztési Bizottság. Elnök: Jancsi György képviselő. Tagok: Kré-mer József, Balassa Béla és Palotás Tibor képviselők; valamint Sólyomvári György, Csiki György Sónics István külső szakértők. Városüzemeltetési Bizottság. Elnök: Jesch Aladár. Tagok: Takács Zoltán és Palotás Tibor képviselők; valamint Röst János és Bogyai László külső szakértők. A tervezett napirend megtárgyalása után egyéb témákban folytatta munkáját a képviselő-testület. így: — Cáfolták azt az elterjedt és megalapozatlan hírt, hogy a városi képviselők javadalmazásban részesülnek. —Kifogásolták, sőt tiltakoztak, hogy a még funkcionáló Zala Megyei Tanács V. B. november 20-i ülésén ezévi pénztartalékait kizárólag zalaegerszegi intézményeknek osztotta ki. — Döntöttek, hogy a jegyzői állás pályázatát a Belügyi Közlönyön kívül a Zalai Hírlapban és a Magyar Nemzetben közzétetetik, mégpedig két alkalommal és december 15-i benyújtási határidővel, s a megyei jogú városi cím esetleges elnyerésétől teszik függővé a felsőfokú közgazdasági végzettség kikötését, a felsőfokú államigazgatási vagy jogi képesítés helyett, illetve mellé. — Határoztak, hogy a legközelebbi rendes testületi ülésre december 3-án ke- rül sor, amelyen várhatóan a városi szegénység helyzetét és az egyszeri karácsonyi segély összegét, egy összeférhetetlenségi ügyet, a szennyvíztisztítóval kapcsolatos beruházási költségcsökkentési lehetőséget, az érdekképviseleti szervekhez való csatlakozást, a Kanizsa Városi Hetilap sorsát, a VTV stúdióvezető pályázatok elbírálását, a Sneff téri üzletek kialakítását, és a megalakult 9 bizottság feladatkörét tárgyalják meg. — Meghallgatták dr. Csákai Iván képviselő néhány érdekes témakörben előterjesztett javaslatát. Az öt órán át tartó rendkívüli ülés végén dr. Kereskai István polgármester az 1991. évi ülés rendi munkaterv összeállításához a legközelebbi testületi ülésre javaslatokat kért a képviselőktől. Tihanyi István November 17-én a vasemberházi házasságkötő teremben szívderítő családi ünnepségre került sor: 50 évvel ezelőtti házassági fogadalmát erősítette meg a nagykanizsai Strazsek Géza és felesége. Képünkön a családtagokon kívül a Polgármesteri Hivatal nevében dr. Nagy Kálmán anyakönyvvezető koccint az idős házaspár egészségére és további boldogságára. Fotó:Szakony Attila C KANIZSA 3 1990. november 30. Kongresszus után... Interjú Göndör Istvánnal az MSZP városi bizottsága elnökével, a kanizsai képviselő-testülettagjávd — Az MSZP II. kongresszusával szemben a sajtó eléggé visszafogott. Ez szerintem természetes. Hivatkozhatom arra 4 jól ismert mondásra, nem hír, ha a kutya megharapj a a postást, bezzeg ha a postás megharapja a kutyát... Nos én abban látom az egyik fő okot, hogy ez egy alkotólégkörű kongresszus volt, minden botrány és pártszakadás nélkül. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ennek az új pártnakma ekkora a súlya, mert ezt tudomásul kell venni—kezdte az interjút Göndör István, az MSZP városi bizottságának elnöke. —Mégis hogyan jellemezné ezt a kongresszust? — Végre ország-világnak megmutathatjuk szociáldemokrata elvekre épülő programunkat. Rögzítettük a múlthoz való viszonyunkat és céljainkat a demokratikus Magyarországért. —Ne kerüljük meg a Pozsgay-ügyet. Mi erről a véleménye? —Azt hiszem nemvagyokegye-dül, amikor azt mondom, megdöbbentem a hír hallatán és aggódtam, hogy eltereli, megosztja a kongresszus figyelmét. Nagyon örülök annak, hogy tagságunk érett politikai magatartásról tett tanúságot, amikor sok sikert kívánva tudomásul vette távozását a pártból. Ilyen még nem volt. Eddig botrányos távozás, vagy akizárás volt ajellem-ző a pártéletre. Személy szerint így néhány nap távlatából bennem nagyon vegyes érzelmek vannak. El kell ismemiPozsgayszerepétarend-szerváltásban. Csodálom őt azért, amit — mint szocialista párti vezetőnek — el kellett szenvednie pár-tállásamiatt. Azthiszem, senki eha-zában nem kérdőjelezi meg azt, hogy Pozsgay Imre nem átlagos politikus. De úgy gondolom, az elismerés mellett felelősségét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha csak általam történelminek nevezett pillanatokat említek, mint a kecskeméti reformműhely, a szegedi reformköri találkozók (ez egyébként országos találkozó) vagy a XIV. kongresszus, mind-mind elszalasztott lehetőségek. Utólagúgy látom,hogynagyon sok becsületes baloldali gondolkodású embert veszítettünk el azzal, hogy késlekedtünk a szocialistapárt alapításával. Én ebben látom Pozsgay Imre felelősségét. A segítségével elkerülhető lett volna a XIV. kongresszus kudarca, mely szerint úgy álltunk fel az új pártban, mintha mindenki szocialista lett volna a kongresszuson. Kellett egy év, mire igazolni tudtuk, hogy ez a párt a jogutódlás ellenére egészen más párt. Gondolom ismeri a már szlo- — A Pozsgay-ügy — Előzetes vélemény a képviselő-testület eddigi munkájáról gennévált mondást: kilépett belőlem a párt. Sok ember élt ezzel a kifejezéssel, de csak így tudtunk megtisztulni. — Elképzelhetőnek tartja-e, hogy Pozsgay valamelyik másik pártba, mondjuk az MDF-be lépjen be? —Én úgy gondolom, hogy Pozsgay Imreama kormánybanlevőpártok közül egy pártnak sem lesz tagja. Ő esetleg egy új pártmegalakító-jakéntjöhetne számításba, de énúgy hiszem,hogy egy ideig függetlenlesz és újra visszanyeri azt a szimpátiát, ami őt övezte a korábbi időszakban. Hiszem, hogy rendelkezésére fog még állni a baloldali erőknek, ha szükség lesz erre... — Beszéljünk most az önkormányzatról. Milyenek az első benyomásai? — Sajnos nem a legjobbak! Mondhatnám úgy is, hogy csalódott vagyok. — Ez sommás megállapítás, mivel indokolná? — A helyzet azért is rossz, mert ez nemcsak egyéni véleményem. Ha csak egyéni véleményem lenne, mondhatnám azt, hogy rosszul látom. A városban járva rendszeresen megállítanak ismerősök, barátok és egyre határozottabb hangot adnak elégedetlenségüknek. Hogy miben látom az okát? Sok összetevőt kellene mentségünkre felhoznom, de csak néhányat említek. A „civil" társadalom állapota. A pártok jelölteket állítottak, lehetőleg olyanokat, akivel nyerni lehet egy-egy választókerületben. Az a kisebbség, aki elment szavazni, elég jelentős hányadban pártokra szavazott és nem személyekre. Pontosabban nem számolt a testület összetételével. így állhatott elő például az, hogy nincs a testületnek egyetlen gyakorló jogász tagja sem. Olyan emberek kerültek az önkormányzatba, akik felkészültségüket illetően nagyon különbözőek. S zép számmal vannak több éves politikai múlttal rendelkezők és olyanok, akiknek az az érdeme ma, hogy eddig semmilyenformában nemvettek részt a közéletben. Mire ez a jónak látszó csapat munkába lendül, ehhez bizony hosszabb időre van szükség. Egy mindannyiunkban közös, s ebben biztos vagyok: számunkra teljesen új az önkormányzati munka, de éppen ezért kellett volna nagyon tudatos felkészülés. Jogos lenne a kérdés, hogy miből? Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy aparlamentés akormány is hozzájárult bénult állapotunkhoz azzal, hogy számtalan — az önkormány zatokra vonatkozó —törvényt nem alkotott meg. A többségre jutott pártoktól alaposabb felkészülést vártam. — Konkrétabban, ha lehetne. Mire gondol elsősorban? — Lassankét hónapja választot-takmeg bennünket ésmég csak ana-pokban tartottunkpártegyeztetést arról, hogy milyen bizottságokat alakítsunk. Ezt követi majd a feladat-meghatározás és a bizottságok tagjainakmegválasztása. Ezhosszadal-mas procedúra, melynél vélhetően újra felszínre kerülnek majd a pártérdekek. —Mentes-e az új önkormányzat a pártérdekektől? — Azt hiszem, ez soha nem lesz mentes, de talánnemviszi majdsen-ki túlzásba. Én magam azt vallom, hogy a pártban műhelymunkának kell folyni, amelynek eredményeként a közérdeknek kellene megjelenni az önkormányzatban. És mint városi gond, probléma, vagy megoldás kerülhetne napirendre a kérdés. Én úgy gondolom, hogy meg kellene tanulnunk kérdezni, előterjeszteni, indítványt tenni, felelősségetvál-lalni. Természetesen ez nehéz, mert ma még nem tudjuk, hogy mekkora érvhalmazt kell felsorakoztatni ahhoz, hogy képviselőtársainkat megnyerjük, bekfolyásoljuk. Ma tanulunk mindannyian. A polgármester úr vitát vezetni, mi érvelni, határozati javaslatot tenni és főleg türel-mesneklenni egymáshoz. Összegezve mindezt úgy gondolom, hogy a felsoroltproblémák jelentősrés zevi-szonylag rövid időn belül kiküszöbölhető. Biztos vagyok abban, hogy minden képviselőtársamban erős a tenniakarás és a vágy arra, hogy ilyen nehéz években, amelyek előttünk állnak aváros javára fejtsük ki tevékenységünket. Nagyon szeretném, ha nem azt kapnánk persze, hogy nem feleltek meg, hiszen a kisebbség választotta meg őket. — Valami mást is szeretnék megkérdezni, ami eddig nem volt szokás: a felelősség kérdését. Hogyan ítéli meg, ha a képviselő-tes-tületben valaki hibát követ el? -Én úgy képzelem el, hogy a polgármesteri hivatalnak minden körülmények között arra kell törekedni, hogy a város lakosságát kiszolgálja, mert a város polgárai ügyesbajos dolgaikkal előbb fogjákfelke-resniahivatalt.mintegy-egy képviselőt. A képviselőt — szerintem — akkor keresik fel, ha a hivatalban nem értek el eredményt, vagy úgy érzik, hogy jogtalanul hátrányt szenvednek. Ha ilyenkor az állampolgár jogos kifogásával másodszor-har-madszor kerül vissza egy képviselőhöz, akkor bizony a képviselőnek kezdeményeznie kell a polgármesternél — aki a munkáltatói jogokat gyakorolja — az adott apparátusi dolgozó felmentését, vagy felelősségrevonását, de ha kell, a tőle való megválást is. Ez így lenne demokratikus, ez lenne a garancia arra, hogy a hivatalban a város polgáraiért dolgozzanak. —Ön szerint jó-e az, hogy a lakosság mindent láthat arról a munkáról, ami a képviselő-testületi üléseken történik, mind a városi tévé, mind a helyi sajtó vonatkozásában? —Ezzel—mint szocialista párti képviselő—messzemenően egyetértek. Minden eseménynek a nagy nyilvánosság előtt kell történnie, ezért nagyon szimpatikusnak tartottam a VTV-nek azon kezdeményezését, amikor bennünket, mint kisebbségben szavazókat, megszólaltattak a városi televízióban, magyarázatotadva arra, hogy miértszavaztunk a többségtől eltérően. Azt hiszem, hogy ez egy jó kezdeményezés, mert lehetőség arra, hogy a civil társadalmat aktivizáljuk, aváros érdekében aktív politizálásra serkentsük, és ez csak a nyilvánosságon keresztül lehetséges. A szocialista párt ezt a gyakorlatot megalakulása óta kezdeményezi, hiszen összejövetelein mindenki számára nyitottan beszélünk a mindennapok gondjairól is. Ebből eddig semmiféle hátrányunk, botrányunknem származott. Anyilvánosság csak abizal-mat erősíti! — Göndör úr, köszönöm a beszélgetést. Vízvári József 1990. november 30, C KANIZSA~~) Gazdasági, gazdálkodási, politikai, ioai. közigazgatási, szakigazgatási önállóság — Örömmel és ürömmel telített lehetőségek — Gondoskodni a valódi mozgástérről — A tulgidonviszonvok átolgkulásg — Értelmiségi szerepvállalás Félre a mókuskerékkel! Kötetlen beszélgetés Fűzvölgy polgármesterével Az új önkormányzati átalakulások új tulajdoni, politikai, anyagi feltételeket és jogi kereteket körvonalaznak az egyes településeken belül. A pártállam-állampárt szervezeti formalizmusával lefedte a társadalmi feszültségeket, a gazdasági és kulturális különbségeket. Központi elgondolások egyenirányították az adott területek fejlődését. A tulajdonformák átalakulásai, a politikai pártok sokfélesége jelentős változásokat hozhatnak egy olyan maroknyi településen is, mint Fűzvölgy. A társadalmi és gazdasági térképen eltérő fejlettségű és jellegűegy-ségek rajzolódnak ki. Vajon, milyen utat választanak, választhatnak az önkormányzatok, tudnak-e gondoskodni a valódi mozgástérről? Mennyiben köti aszámyalószabad-ságot az elmúlt évtizedekhibás vagy téves döntései. Fiatal, ambícióval teli, a múlt örökségeivel nem,.fertőzött", hová-tartozástól független, mellékfoglalkozású polgármestertválasztottFűz-völgy. Vajon milyen tervekkel indul útnak? — erre keresem a választ Schmidt István polgármester úmál. —Polgármester úr!—kérem bemutatkozását és azon út vázolását, amit a hivatalig, a ..bársonyszékig" megtett. — 1953 -ban születtem. Általános iskoláimat a Fűzvölgy-Hosszú-völgy-i körzeti iskolában végeztem. Majd Nagykanizsára kerültem középiskolába, a dr. Mező Ferenc Gimnáziumba. EzutánBajakövetkezett, a Vízgazdálkodási Főiskola. Itt 1975-ben végeztem. A tanulmányi szerződés a DÉLVIÉP-hez kötött, 1984-ig dolgoztam itt, majd áthelyezéssel kerültem a kanizsai VÍZMŰ-höz, ahol jelenleg is dolgozom épí-tési osztályvezető beosztásban. Ami kérdésének második felét illeti: ez a „bársonyszék" kissé kemény. Független jelöltként indultam. A megmérettetés volt a célom, azok az emberek között, akik mellett, és akikkel együtt nőttem fel. Négy jelölt indult a faluban. A lakosság hetven százaléka jött el szavazni. Az érvé- nyes szavazatok hetven százalékát szereztem meg. Fűzvölgy, Hosszúvölgy és Homokkomárom közös körjegyzőséget hozott létre. Gyakorlatilag a mindig egybetartozó falvak léptek szövetségre, természetesen mindenhol külön-külön polgármesterrel, önálló képviselettel. — Önnek mint fűzvölgyi lakosnak. miiven kapcsolata volt a régi tanácsi vezetéssel? — Elöljáróban el kell mondanom, nehéz helyzetben voltarégi vezetés. A központosított hatalmi és gazdálkodásirendszer, afelülról vezérelt utasításos vezetés a helyi adottságokat nem vette figyelembe, így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a lakosság tudomásul vette, de nem fogadta el a kisebb településeken a vezetést. Más volt a helyzet ott, ahol saját maguk közül választódott ki a tanácselnök. Nagyon fontosnak tartom, hogy avezető és vezetettugyan-azt a „zsíroskenyeret" egye. Természetes védekezése a lakosságnak a szűk uniformis, a merev mechanizmus ellen. Fontosnak tartom ebben a pozíció keresési, tülekedési idő-szakbanatárgyilagosfelkészüléstaz érdemi cselekvésre. Együtt, egymásért, csak így juthatunk előre. De visszatérvekérdésének lényegéhez. Az emberek távolkerültek egymástól ugyanúgy, mint a régi vezetéstől. Valahol mindig ott volt az a bizonyos három lépés távolság. Nem az élet, a közösség szükségletei, lehetőségei alakították a fejlődést. — Itt a testületi ülésen elég sok témakörben hoztak megnyugtató döntést. Mit tart a legfontosabbnak, ami a legtöbb energiát emészti fel? — Nem ezek a problémák, amit ön is hallott, ennél sokkal nehezebb elhitetni az emberekkel, hogy az eddigi felülről vezéreltszabványelmé-let megszűnt. Az önkormányzattal új helyzet teremtődött. Támaszt és garanciát kell találni az emberi fejekben. Vannak elesett sorsú emberek itt is, mint az ország bármely településén. Ezeket az embereket az önkormányzatnak segíteni kell, de egyben kötelessége is. Ha az emberek egymáshoz közelebb kerülnek. ha egymás előtt nyitva hagyják az ajtót, nagy lépést tehetünk előre. Nagyon fontosnak tartom, hogy az önkormányzatbanjelen legyen a szakmai felkészültség mellett az önképzőkör. Azért nem bizottságokról beszélek, mert az önképzőköröknek a faluban múltja van. A fejlődés és a lehetőségek pillérének tartom. Bármikor könnyen mozgósítható egy cél érdekében. Különbözőés hasonló érdeklődésű embereket hoz közelebb egymáshoz. — Igen, de valahol mindig odaérkezünk. amiből alegkevesebb van, a pénzhez. — A tulajdonviszonyok átalakításarévén, az állami tulajdon egy bizonyos része az önkormányzatok tulajdonába kerül. Kibővül a helyi adók köre; a személyi jövedelemadó, a normatív központi támogatások, pályázható céltámogatások adhatnak gazdasági és gazdálkodási önállóságot. Igaz azúj lehetőségekben ott van a győzelem és a vesztés is. Az önkormányzatoknak meg kell tanulni gazdálkodni, és ehhez lesz a legkevesebb idő. — Szavaiból optimizmus árad. Hisz Ön abban, hogy a fejekben rendet lehet rakni, hogy úira lehel mozgósítani az embereket? Nagyon sok ió kezdeményezés futott zátonyra az elmúlt évtizedekben. — Értem a kérdését. Hiszem és. vallom, sőt meggyőződésem, hogy az emberekből nem veszett ki a ten-niakarás. Megjegyzem, ehhez elfogadható célt kell a polgárok elé állítani. Néhány példát mondanék: itt voltatemetőtakarításahalottaknap-ja előtt, amelyen a falu apraja-nagy-ja ott volt; aztán a bekötő út melletti árok tisztítása. Amit az emberek elfogadnak, ahhoz szívvel-lélekkel odaállnak. Hiszem, hogy megnyerhető az értelmiségi réteg is, amely segítségünkre lesz. Mi lehetőséget szeretnénk adni a perifériára szorított értelmiségnek, akik régen aratóbálokat, szüreti mulatságokat szerveztek és rendeztek. Több mint egy évtizede itt szinte nem volt semmi. Meghalt a kultúra, az emberi cselekvőképesség, az emberek visszahúzódtak, szinte begubóztak saját kis házukba. Igaz, ehhez a kultúrházat kell bővíteni, hogy lehetőség és hely legyen az önszerveződésekre. — Köszönöm a beszélgetést! Egy falu élni akar Nagykanizsa szomszédságában! A régi értéket szeretné ország-világ előtt megmutatni! Szeretne évtizedes álmából ébredni! Határtalan optizimusuk mellett tudják, hogy ez az út hosszú és nagyon göröngyös lesz, még akkor is, ha szívvel-lélekkel teszi napi munkájukat. Cserny József Sokan mindenfélét mondanak arról, hogy mennyiből lehet megélni. Hallottam egy magányos bácsiról, aki 5.000 Ft-ból él meg egyedül. Megkerestem, és amikor Horváth Feri bácsi megtudta, hogy újságba kerül, még biztatott is: ha valaki annyiból meg tud élni mint o, arra hagyja azt, amije még megmaradt. — 66 éves v agyok és tíz éve özvegy. Gyermekünk nem született és most megöregedve nagyon keserűnek látom az eltelt életemet. Feleslegesen éltem. Mindamellett örülnöm is kellene, hogy nincsenek gyermekeim, mert én sem vittem semmire az életben becsületes munkával és ők sem vittek volna. A világ rossz és az emberek egyre rosszabbak benne. Édesapám, aki az életbe csak tanácsokkal ellátva tudott feltarisznyálni, mondta, hogy a szegény ember minden világban szegény marad, öt elemit végeztem. Nekem ez bőven elég volt. Mire mennek az emberek azzal a fene sok tanulással, hiszem emberséget az iskolában úgysem tanítanak, és az hiányzik a világból. — Mennyi a nyugdíja Feri bácsi? — 5480 Ft. —Hogyan ossza ezt be? Mondja el, mit csinál nyugdíjtól nyugdíjig? — Aznap, amikor megkapom a „nyögdíjat", akkor ünnepelek. Aznap szalámit is megengedhetek magamnak venni, egy keveset. Azután másnaptól ekkora luxust már nem csinálhatok. Marad a kenyér és a krumpli. Állandóan akis konyhában élek, így a gáz és a villanyszámlám 600 Ft-ból kijön most még, mert úgy hallottam, januártól emelni akarják. Van egy Sokol-rádióm, azt hallgatom és abból tudom, hogy mi van a világban. Más szó- rakozásom nincs, kivéve a délutánonkénti kocs-mábanüldögélést. Egy-két kisfröccs mellett elüldögélek néhány órát. —Ennyi pénzből tényleg nehéz megélni. Szokott kérni segélyt? — Nem én! Minek néz engem. Majd 40 évet dolgoztam trógerként. Voltam teddidc-teddoda segédmunkás, de inkább menj odább paraszt, senki. Apám mindig azt mondta, hogy amim van, abból gazdálkodjak és éljek meg. Ne könyörögjek és ne kunyeráljak. Alamizsnát nem kérek. Különben egyszer megpróbáltam segélyt kérni. Soha többet. Tartsák meg a pénzüket. Akkor azt mondták, hogy 300 Ft-ot kapok és legközelebb hár^m év múlva újra kérhetek. Azt is mondták, hogy 7.000 Ft lehet a minimum, amit megkaphatnék. Igaz, hogy nem sok iskolát végeztem, de azt ki tudom számolni, hogy mikor érem el a 7.000 Ft-ot. 15 év múlva. Arra én régen elpusztulok. Meg azután mi lesz akkor a 7.000 Ft értéke? Én már megéltem egy hasonló válságot, így tudom, hogy nekem ebben a világban már nincs több sanszom. —Feri bácsi. A mai politikáról mi a véleménye? — Kimondhatom, ha leírja. — Természetesen leírom. — Én még ennyi ostoba embert egyrakáson soha nem láttam. Én csak a józan paraszti ésszel tudok gondolkodni. Én is szidtam a kommunistákat, amikor lebuktak, mert a saját sanyarú sorsomat is leginkább nekik köszönhetem, de azok, akik most helyettük vannak, azok csak „ugatják" a politikát! Minden rendben? A feleségek tűbb évti/.ede írnak és képtelenek leszokni erről a szenvedélyükről. Elhasználtak többezer tollat, néhány mázsa papírt, és nincsenek tekintettel a jelenlegi gazdasági helyzetre. Úgy kezdődött, hogy először csak évente írtak, majd havonta, később hetente, és napjainkban már naponta írnak PÉNZTÁRKÖNYVET. Mit, mikor, mennyiért vásároltak. lievétel, kiadás, egyenleg. Szigorú számokat, tényeket közlő olvasmány. A bevétel rovatot nem érdemes nézni, az stagnál. A kiadás rovatból pontosan megtudhatjuk, hogy mennyivel emelkedett a gáz, a villany, a víz, a kenyér, tej, liszt, cukor, meg az ember vérnyomása... Evek óta csak nagyritkán jelentkezik a kiadások közt, az utóbbi hónapokban pedig szinte egyáltalán nem: mozi, színház, patyolat, fodrász, kozmetikus, hétvégi családi kirándulás, könyv. Nem, ezt nem lehet ép ésszel követni. Tovább olvasom a minden titkok tudóját, amikor a rádióban egy bübályos női hang megszólal: „Uraim és hölgyeim! Van két hírem, egyik rossz, a másik jó, melyiket mondjam?" És kezdi a rosszal: a gépkocsik kötelezőbiz-tositási díja jövő áprilistól 9-10 ezer forint lesz, az alkatrészek ára ötszáz százalékkal emelkedik... Lecsapom a pénztárkönyvet. Úgy látszik halucinálok, agyamra mentek a számok. Rohanok az orvoshoz, hogy a létező összes érzékszervemet megvizsgáltassam. Még a nőgyógyászhoz is elrohanok, soha nem lehet tudni. — Minden rendben van! — állapítja meg az orvos. — Csak a vérnyomásával vannak gondok. Javaslom, teremtsen nyugodt körülményeket maga körül, és minden rendben lesz. Haza megyek. Elsőnek a rádiót, majd a tévét hajítom ki, már csak a csupasz falak vannak, amikor csengetnek. A postás jön az újságpénzért. Doktor úr! Tényleg minden rendben van, ott FENT is. Még szerencse, hogy az éltető napfény, a levegő, az eső ingyen van. Ezt nagyon halkan ^mondom, kérem ne adják tovább. Soha nem lehet tudni! j •— Szavazni volt tavasszal? —Igen, tavasszal voltam, de most ősszel már nem. És ezután akkor sem megyek el, ha agyonütnek. Tudja, ha a Fidesz nyerne, akkor elmennék — kacsint rám. — Miért szavazna a Fidesz re? — Mert nekem soha nem volt gyermekem és őket nem fertőzte meg á politika. A fiatalok tiszták és csak ők tudják, hogy milyen jövőt szeretnének. És szeretem bennük azt a szabadságot, amit nekem nem adott meg az élet. — Mit kívánhatnék Önnek? —Semmit nem kell kívánnia. Nekem már így jó, ahogy van. Azért sajnálom, hogy ''56-bannem mentem nyugatra. Biztosan vittem volna valamire. Csak a mi szép Magyarországunkban nem becsülik meg a munkát. Koldus maradtam. Meg most már mit ugráljak én. — Templomba jár? — Az én templomom ma már a kocsma. Csak ott érzem jól magam. Régen hittem Istenben, ma márnem! Egy fiataltól hallottam akövetkezőma-gyarázatot: ha van Isten, akkor nem egy van, mert egy ennyire nem tudja az embereket—így mondta a srác —- szívatni. Én úgy gondolom, hogy ez a megállapítás igaz. Isten bocsássa meg nekem! A kenyerem javát megettem és már nem kérek semmit. Fogadjon el tőlem egy jó tanácsot. Kívánom, hogy többre vigye, mint én, de ha becsületes marad, oda jut ahová én. Na, isten áldja! Vizvárl József FOROG A SZÉLKAKAS... ...egyre vcszettebbül, csak le ne dőljön. Úgy nyikorog, hogy meg kellene olajozni. Már aludni sem lehet tőle... Rajz: Cserny József Sorsok, emberek A túlélés „művésze" 1990. november 30. r KANIZSA 2 . ■■-XXX-X-XK:® .XX;X;X;X:X::;X:X;,, • ■■>::,,.;:; ;X;.;X;X; . y;x:x;x:xx:::;y,;, ■: x.;x:y;x:::x:x:x:xxx;:; ■, x-x-yXyxiiKx^xx:::^x.v-x.xxxy^xij^ixox^yx^y ^ ;y:x:o:x;x;x;x:xXx:x:x:x;x:x: Ahol a családok támogatása a fő cél! L." '' _.__i.V.A...... Dániában jártak Gyermekvédő intézetek vezetőiből álló 45 fős küldöttség járt dr. Rókusfalvy Pál népjóléti minisztériumi államtitkár-helyettes vezetésével a közelmúltban Dániában. A látogatás célja a dán szociálpolitikával való ismerkedés, s az örökbefogadások révén megkezdett kapcsolatkialakítás folytatása volt. MegyénketSzakony Gyula igazgató és dr. Horváth Györgyné igazgatóhelyettes képviselte, aZalame-gyci Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetből, a kanizsai Bajza utcából. Szakony Gyulát először airól faggattuk, milyen újdonságokkal találkoztak útjuk során: — Dániában van „védettmunka-hely",nálunk nincs. Pedigez nagyon jó, a társadalmi beilleszkedést segíti. Az átképző intézetben mintegy 150 fő 16-24 év közötti fiatal él, akik nem tudtak elhelyezkedni vagy szakma nélküliek. Itt megismerkednek egy olyan szakmával—növénytermesztés, tehenészet vagy haltenyésztés —■, amellyel adódhat munkalehetőségük. A betanítás négy és fél hónapot vesz igénybe. Ezalatt teljes ellátást, jelképes fizetést kapnak a gyerekek, s igyekeznek számukra munkahelyet találni. Ha ez nem sikerül, akár egy évig is ott maradhat a fiatal. Nagyon érdekes és újszerű volt az az intézmény, amelyet a,.nehezen beilleszkedni tudó gyerekek" számára hoztak létre. Itt 24-en tanulnak a nálunk is ismert egésznapos rendszerben. A szülők önként viszik ebbe az iskolába 6-12 éves csemetéiket, akik három csoportban dolgoz-nakkét-két pedagógussal. Anormál iskolávalnemszakadmegakapcso-lat, a visszahelyezés folyamatos: egy-két évet töltenek el a gyerekek. Nagyon szoros az együttműködés a szülőkkel, így a kicsik mellett a családot is nevelik. -—Mi szerepelt még programjukban? — Ellátogattunk a Fenrishus Intézetbe—veszi át aszótdr. Horváth Györgyné —, ahol szellemi és fizikai fogyatékos gyerekek élnek. Érdekesség, hogy a szülők együtt v an- nak és dolgoznak velük. Egy másik nap Trige városkában, a Brönshöj Centerben jártunk. Ez új, egyéves intézmény, tulajdonképpen bentlakásos öregek otthona, de minden korosztály számára nyitott — különféle foglalkoztatási műhelyekkel. Csoportunk az Adoption Center — Örökbefogadási Központ—meghívására és vendégeként tartózkodott Dániában. Az egész ország örökbefogadási ügyeit intézi ez a központ, mely Arhusban van. Mivel 15 % a gyermektelen szülők száma, ezért az adoptálásokirántnagy azigény. Külföldről 1965-től fogadnak örökbe, hazánkból egy éve. —Hogyan lehetne röviden jellemezni szociálpolitikájukat? — A szociálpolitika náluk egy szervezethez tartozik, jelen esetben az Arhus Megyei Szociálügyi Központhoz, aholmiisjártunk—mondja az igazgató. —Ez a szervezet egységes olyan értelemben, hogy a csecsemőkortól kezdve egészen az öregkorig foglalkozik az emberek életével, szociális helyzetével. Kü-lönösennagy figyelmet fordítanak a megelőzésre, legfontosabb feladatuk a családok támogatása, nevelése. Arra törekednek, hogy a gyerek minél tovább maradjon otthon. Nálunk az állami gondozásba vételt jórészt a gyámhatóság kezdeményezi, ezzel szemben Dániában a gyerek intézetbe kerülését 90 százalékban a szülő szeretne. Ha ez elkerülhetetlen, akkor is az a cél, hogy a fiatal minél rövidebb időt töltsön az intézetben, s visszatérjen a családba. —Milyenfogadtatásban volt részük? ■— Randersben volt a szállásunk, ez Arhustól, az ország második legnagyobb városától nem messze, északra található, Nagykanizsától pedig 2300 km a távolsága. Kitűnő ellátásban, szívélyes fogadtatásban volt részünk. A vendéglátó arhusiak a szakmai programok mellett városnézést, fogadásokat szerveztek, mindent megtettek azért, hogy kedvünkben járjanak. így nagyon jól éreztük magunkat — fejezi be a beszélgetést Horváth Györgyné. H. I. Egy súlyos baleset margójára Az a nap is úgy kezdődött, mint a többi. Jön a tél és a tűzifát össze kell vágni, mert a családnak meleg lakás kell. A körfűrész reggeltől egyfolytában működött. Délután a családfő már fáradtan, de folytatta a munkát, amikor megtörtént a baj. Egy kis figyelmetlenség, egy kis rövidzárlat, vagy csak egy rossz mozdulat, és a körfűrész a jobb kezet csonkolja. Mit sem sejtve megyek a dolgom után kocsival, így az elkezdett történet szereplője lettem. Egy a fájdalomtól és a rémülettől eltorzult arcú, csupa véres kezűember szalad elém az útközepén. Mielőttmegszólalhat-nék csak egy szót mond: — Segíts! Azonnal beültetem a kocsiba, és ami belefér, teljes gáz a kanizsai kórház felé. Fényszóróval és dudával robogok, hogy minél előbb az orvos kezébe adhassam. Vannak, akik azonnal félreállnak az útból, de van néhány vezető, akik lelassítanak és a fejüket mutatják. Nincs rá időm, hogy válaszoljak nekik, csak úgy villan át az agyamon, hogy vajon mit is tanulhatlak az ilyenek a gépj ármű-oktatáson, ilyenkor mi is a teendő? A súlyos sérülttel beállok a kórházhoz. Ekkor már ájult volt. Száz kilós súly emel-getése sem okoz nekem gondot, ha emelni kell. A sérült talán 60 kiló, de az ájult ember tehetetlenné tett a mozgásban. Vagy 15—20 ember látja, hogy kínlódok az ájulttal, de segíteni egynek sem jut eszébe. Segítséget kiáltok, hogy a csonka jobb kar ne az aszfaltra érjen, mert lépni sem tudtam. Csak egy férfi akadt, aki azonnal jött, és egy hölgy, aki tárja előttünk az ajtókat. Szívem szerint mondanám a bámészkodóknak, hogy ne bámuljanak a képünkbe, és a sérült csonka, vérző kezére, de nem szólok semmit. Végül az orvos kezébe kerül, és én megnyugodhatok. Megtettem, amit mindenkinek illett volna megtennie. Alkalmi segítőtársammal indulunk a dolgunkra. A kórház kijáratánál odafordul hozzám, és bár addig egy szót sem szólt, csakennyitmond: köszönöm! Törölgeti ő is véres kezét és megy. Én hívtam, hogy segítsen, és ő köszöni meg. Mire gondolhatott? Nem tudom! De azt igen, hogy a sok bámészkodó mellett ővolt az egyetlen, aki azonnal segített. Még a nevét is elfelejtettem megkérdezni, így most utólag köszönöm meg neki az újság hasábjain (remélem olvassa) és annak a hölgynek is, aki szintén segített. Ha arra gondolok, hogy az eset tanúinak eszébe sem jutott a segíteni akarás, összeszorul a torkom is. A vér látványa, egy bajbajutott ember látványa sem hozta bennük a felszínre, hogy ők is emberek. Ez a közöny tulajdonképpen csak másnap jutott cl a tudatomig, amikor is tiszta fejjel újra végiggondoltam a történteket. Senkit nem akarok megbántani, de hadd mondjak véleményt az esetről. Mit ér a demokrácia, ha az abban élőkből kihalt az emberség érzése? Tudnának-c, akarnának-e segíteni egyáltalán? Nem hiszem. Talán soha. Amikor este a kocsiból kimostam a sok vért, elfogott a kétségbeesés. Magyarországon ilyen kevés ember található már csak? Volt 45 év diktatúra és talán az, vagy a mai kor kilátástalansága is közrejátszhat benne, nem tudom! De azt igen, hogy akikből kihalt a humánum, az emberség érzése, azoknak teljesen mindegy, hogy nálunk demokrácia, vagy éppen feudalizmus van. És ezen érdemes lenne elgondolkodnunk, már legalábbis azoknak, akik még tudnak. V. J. r KANIZSA 3 1990. november 30. Látta már...? A kanizsai utcanév táblák Miután végigsétáltunk a város központi és legnagyobb terein, parkjaiban, egy kis barangolásra hívom meg az olvasókat a kanizsai utak, utcák nevének változó és érdekes világába. Hány utcája van ma Kanizsának? És melyik Kanizsának? A vár környékén kialakult, majd egyre bővülő ősi városnak, vagy a magát hol mezővárosnak, hol nagyközségnek kierőszakoló Kiska-nizsának? A kettőnek együtt? Vagy a megyejogú városi rangra törekvő, nagy peremkerülettel rendelkező jelenlegi városnak? Jólenne,ha 1990-ben nyilvánosságra kerülne a mintegy 200 út, utca, tér neve, helyrajzilag és történelmileg azonosítva, mert nemcsak az idegen, de a városlakó is szívesen ismerkedne egy ilyen kis füzetecskével. No, de ne a jövőbe, hanem inkább a jelenbe és sokkal inkább a múltba kalandozzunk! Fél évszázaddal a vár lerombolása után, 1753-ban 14 utcát jelez az egykori telekkönyv. Nevét közülük legtovább a szentgyörgyvári utca tartotta meg, majd kanyargó egyik felének a Katona József, másik felének pedig a Kórház elnevezést adták 1945 után. Az utazóknak jól jelezte az irányt a Récsei, majd Pesti elnevezés, de hát Petőfi Sándor neve —úgy látszik—később jobban „dukált" ennek a városból kivezető útvonalnak. Ez lett a sorsa a Magyar utcának is, pedig megtarthatta volna akár a Bécsi, akár a Szombathelyi utca elnevezést. A Somogyba vezető út volt Pécsi, aztán Teleki, és végül a jellegtelen mai Néphadsereg utca elnevezésű lett. A városképben elfoglalt helyét találóan jelezte a mai Kölcsey, mint a hajdani Szeglet utca, meg a Rákóczi, mint Külsőteleki utca. Igaz, ez utóbbi közben az érdekes Ci-celle névre is hallgatott. Akkorhátnincs isolyan utcánk,amelyik megtartotta nevét ősidők óta? Néhány akad csak: például a Rác, illetve Nagyrác és Kisrác utca, vagy a Varasdi utca. Ez bizony nem sok! Hogy 1945 után mi irányította a sok változást, azt tudjuk, hiszen leolvashatjuk a jelenlegi névtáblákról: Lenin út, Szabadság tér, Május 1 utca, stb., de régen is voltak nem mindig érthető változtatások. A 14 ősi utca között szerepel a mai Báthory utca neve is, de ki magyarázná meg, hogy névelődje, a Várhelyi utca, miért lett Zöldfa utca? A város történetében olvashatjuk, hogy még a XX. század elején is rop- » pant hiányos volt a város beépítettsége. A Sugár út csak a Rákóczi utcáig volt kiépülve, a Rozgonyi utca helyén—pedig ez eléggé belváros — kertek voltak, a Szemere utca helyén pedig nagy vizes térség tátongott. Aztán a város fejlődött, s modernizálta a régi utcaneveket, s az újakat se ősi néven, hanem híres emberekről nevezte el. így lett Horthy Miklós, majd Ady Endre utunk; József főherceg, majd Dózsa György utunk; és a magyar történelem és irodalom nagyjai — Kossuthtól, Bajzán át Zrínyi Miklósig — mind tér- vagy utcanevet kaptak városunkban. Kanizsa nagyjai közül régebben — úgy látszik — kevesen érdemeltek névtáblát: báró Wlasics Gyula, Szekeres József, Hajgató Sándor, vagy Sabján Gyula. Ez 1945 után megváltozott, s városunknak több mint 25 szülötte vagy kötődése életének és munkásságának emlékét hirdetik az elnevezések: Hevesi Sándortól Kaán Károly on át Landler Jenőig. Szép szokás, hogy kezdünk visszatérni történelmi és földrajzi hagyományainkhoz, így kapta a 7 -es országút egy része a Balatoni nevet, vagy a legújabbak közül — a helynek megfelelően — a Nagyberki vagy Kisberki elnevezést. Van számtalan „fű, fa, virág" utcanevünk is, a Hársfától az Ibolyáig. ... és a Lenin út. Fotó: Szakony Attila A város új irányító testületének, az önkormányzatnak sok dolga lesz az új utcanevekkel. Mert ugye miért kell nekünk Tolbuchin sétány, vagy a Kanizsán talán soha meg nem fordult Schőnherz Zoltánról elnevezett utca? A munkásmozgalom helyi személyiségeinél mérlegelnék, hogy mit tettek akkor, abban a történelmi helyzetben, adott lehetőségek között a városért. Gondolatban „bejártunk" majd há- rom évszázadot, jópár négyzetkilométert, s a kedves olvasó megkérdezhetné, hogy akkor melyik az igazi elnevezés? A jellegzetes, válaszolnám: Piac tér, Só utca; Rozmaring, Tárház, őrház, őrtorony utcák; a Templom tér, Tornyos köz, Ligetváros, meg aki szülöttünk vagy munkásságával életével érdemes rá: Deák Ferenc, Vécsey Zsigmond, Haller Antal — az legyen névadó! Büki Pálné „Ha így megy tovább, leköltözünk falura, ide Zalába" — mondja egy vegyészmérnök ismerősöm. Terve úgy látszik komoly, már házat is nézett, minden összejött és költözik családostul. Pest betonrengetegéből, ahol nincs sár, ahol a házmester korareggel lesöpri a járdát, ahol központi fűtés van és a boltok csak egy ugrásra. Onnan jönne, ahol körömcipőben lehet járni, és nem gumicsizmában a sarat dagasztani. Nem tudom, ott az íróasztal mellett ülve, vajon pontosan kiszámította-e, mit jelent, amíg a konyhakertből, az állatokból „terülj —terülj asztalkám" lesz? Mit jelent sajgó derékkal, az időjárás szeszélyétől függően művelni a földet, lemondani a moziról, szín- házról, kiállításról, a nyári szabadságról, a nyolcórás munkaidőről? Hát igen! Csalóka képek a fa- Sok szerencsét! lun élő emberek mindennapjairól. Igaz, ott a konyhakert, a háztáji, az aprójószág, a disznó, a tehén. Emlékszem, évtizedekkel ezelőtt tízezrek indultak útnak, otthagyva a földet, „nem vagyok én disznó, hogy egésznap a földet túrjam" felkiáltással. A könnyebb megélhetés reményében, hogy eltűnjenek az ipar fe- neketlengyomrában. Hátrahagyva öreg szülőt, házat, kertet, barátokat, szép asszonyokat, és szép lányokat. A negyven év alatt tönkre ment falvakban már nem szól a cigányzene, a búcsú is csak árnyéka önmagának, de megmaradt a kapa, az ásó, a tikkasztó nyári hőség, a napi 15-16 órás munkaidő. Megfordult volna minden? Nem tudom. Csak reménykedem, hogy a pesti szépasszonynak és családjának leszki tartás a. Remélem az első „pofonoknál" nem veszti el a fejét, és a reményt, mert óriási pofonok érhetik, és nem csak Őt! Meg kell próbálni! Sok szerencsét! — sery — Olvasta..? Lázár Ervin (1936) A Franko Cirkusz: Hangjátékok 1990. november 30. c KANIZSA 3 Filmjegyzet V Megint 48 óra Emlékeznek még a 48 óra című 1982-es filmre? (A hazai mozikban 1987-ben láthattuk.) Bizonyára nem, pedig Eddie Murphy első filmje volt ez az alkotás. A rendező Walter Hill nem átal-lotta nyolc év után elkészíteni a folytatást, amely a főszereplőkben azo- nos csak, természetesen nem a sztoriban. A börtönből frissen szabadult Reggiet (Eddie Murphy) a Jeges becenevű főgengszter szeretné eltenni láb alól, ám a megölésére lefizetett bérgyilkosoknak nem túl egyszerű a dolga. Reggie nem könnyű célpont, ráadásul akad egy zsaru segítője is (Nick Nolte), akinek pont a Jegesre faj a foga. ők ketten aztán csinos kis össztüzet teremtenek a legváratlanabb helyeken. Azt hiszem Eddie fiúnak senki sem tudja befogni a száját. Tudott dolog, hogy a forgatások során nagyon sokat improvizál, ilyenkor aztán a stáb is halálra röhögi magát. Az első nagy sikere óta eltelt nyolc évben jónéhány filmben játszott (Beverly Hills-i zsaru I-H, Harlemi éjszakák stb.), amelyek mind busás anyagi haszonnal jártak. Persze az a két ellene indított plagizálá-si per sem sújtotta le túlságosan, amelyek az Amerikába jöttem és a Harlemi éjszakák forgatókönyvének lopásával vádolták. Az elsőt már el is vesztette és valószínű, hogy a másik ötlet eredeti írója is egy sok nullára végződő csekket fog kapni. Viszont tény, hogy így, ilyen egyéni humorral, hol naivan, hol sötét bunkó módjára senki más nem tudta volna ezeket a szerepeket eljátszani. Ahogy szerényen megjegyezte, Eddie Murphyt csak Eddie Murphy tudja jól alakítani. Nick Noltet legutóbb a New York-i történetek egyik epizódjában láthattuk. A zsarufilmek tömegéből megismert zsarut alakít, aki összetűzésbe kerül feletteseivel, ezé rtfelfüggesztik állásából, ő viszont nem hagyja annyiban! A film erőssége az operatőr munkája (Matthew F. Lconell). Rendkívül pergőek a képek, és olyan szokatlan beállítások teszik néhpl feszültté a cselekményt, amelyek főleg a videoklippekre jellemzőek. El kell ismerni, Eddie Murphyt nehéz megunni. Talán aza titka, hogy bárkinek nyersen meg meri mondani a véleményét. De azt senki nem teszi a kirakatba! Lcndvai Béla Mindenki próbál „laza" lenni... Jazz kocsma a Hevesiben A november 16-i fellépésen munkában a Super Trió. Fotó: Szakony Attila Lázár Ervin felnőtt olvasóknak szánt hangjátékait az íróra oly jellemző mesei világ és valóság összeolvadása, egyidejűsége jellemzi. A krimi meseszerű szerelmi történetét a valóság szürke sivársága ellenpontozza, ahol az önzés, féltékenység, durvaság uralkodik, míg a Capriccio álomvilága a hajdani gyermekkort idézi az alkoholistává züllő tanár számára. A Lenn a kútban öregasszonya is a révedezés világába húzódik férjét betemető kút körül, a tanyáján, ahonnan már csak a halott állandóan jelenlevő emléke miatt sem mozdul. A Nők parasztudvaron két magányos nő, a kemény, erőszakos természetével a családját tönkretevő nagymama és a család elől a városba menekülő unoka találkozásának története, akik büszkeségükkel végül is elvágják az utat egymás megértése elől. A Ilang hőse az automatizált gépek közt egyszer csak rádöbben végletes és sivár magányára, de ekkor felfigyel a szíve do-bogására, a „hangra", amely megzavarja az automatika egyhangú zakatolását. Az ó, be szép az élet s minden más madár író hősénél váratlanul megjelennek fantáziájának alakjai—követelve, hogy örökítse meg őket. S mi mást is tehet erre egy író, mint leül az írógéphez. AzUta-zás a vörös lovon családjában pedig megjelenik a férj ifjúkori barátja, és a szolid, megbízható, pedánsan rendes házasemberből előbújik a gyerek a felesége legnagyobb megdöbbenésére. A Puskin utcaimesterdalnokok egy rádiós pályázatra készült. A feladat mind a négy felkért író számára azonos volt: két nő és két férfi szereplőre kellett darabot írniuk, akiket a mű folyamán el kellett tüntetni. Lázár Ervin a felkérés, a felkészülés perceit örökítette meg. A Rendhagyó baleset című játékban egy kicsit bolond fiú halálát követő munkahelyi vizsgálat során bontakozik a kollektíva élete, az emberek egymásra utaltságának, szolidaritásának fontossága. Végül a Hol van Amarilla? megint a fantázia birodalmába vezet. Három fiú elindul, hogy kiderítse, mi van a titokzatos kőfal mögött, ahová elhurcolták kislány korában, de a fal túloldaláról láthatatlan alakok lövöldöznek rájuk, így a rejtély megfejthetetlen marad. (Új Könyvek) Elfogyott a pénz, nem telik már nagyobb fesztiválokra, de sebaj, mert így viszont újra beindul a klubélet, ha az egyelőre nem is közelíti meg annak a nevezetes 1958-nak a hangulatát. (S nincs aza gazdasági válság sem, amely megakadályozhatná, hogy az emberek összejárjanak, és ilyenkor ráadásul még jól is érezzék magukat.) És vannak kiváló zenészek, akik saját bevallásuk szerint is szívesebben vállalják a fellépés klubszerű formáját, s inkább utaznak százkilométereket néhány ember kedvéért, mintsem játszani helyi tömegek előtt — kilométeres távolságból. Mert ez kérem nem kiégett ripacsok haknizása, hanem Jazz kocsma! Havonta kerül megrendezésre a Hevesi kamaratermében Horányi Iván szervezésében. A sarokban a „kocsma", a dobogón a JAZZ, az asztaloknál pedig kellemes hangulat, de lehet lemezeket is venni. Mindenki próbál Jiza" lenni, legyen az egyetemista, konszolidálódott tanár és fogorvos vagy extanácselnök. A zene nyolckor kezd, a színpadon ezúttal Vu-kán György, Berkes Balázs és Kőszegi Imre triója, ők „úri jazzt" játszanak, az elejénkicsit visszafogottan, a szünet után aztán belejönnek. De voltak márittolyan vagányok is, mint Csepregi Gyula és Vasvári Pál... A szünetekben, a rajongók gyűrűjében is készségesek a fiúk, megy a bolondozás, és egy-két nagy sztori is elhangzik. A közönség természetesen igen jól érzi magát, régi barátok futnak össze, jazzrajongók, de a félhomály a szerelmeseknek is kedvez... A rendezvénynek kialakult törzsközönsége van, ami nem csoda, hiszen a Jazz kocsma először tavasszal indult, s azóta csak hagyománnyá váltak a bulik. A kocsmaajtó legközelebb decemberbennyílik, amikorahírek szerint Jazz karácsony lesz, minek alkalmából a kanizsai jazzbandák is fellépnek maj<í> Major Tamás Pillanatkép az Ifjúsági Házban november 19-én megnyílt „Tudod már mi leszel?" pályaválasztási kiállításról: a DKG termékeit szemléli egy általános iskolás kislány. Fotó: Szakony Attila 10 Q KANIZSA J) 1990. november 30. Kanizsai versmondók újabb sikere (Folytatás az 1. oldalról) Nemrégiben egy rangos prszágos versenyen öregbítettek hírnevüket, amiről így beszél Schmidt István: —7 izenötödik alkalommal került megrendezésre a Bihari Vers- és Prózamondó Verseny, első alkalommal nemzetközi zsűri előtt, nemzetköziszinten. Az Iszkázon, Nagy László szülőfalujában megtartott elő- és középdöntőn elsöprő sikerrel szerepeltünk. A nyolc kanizsai induló közül hatan középdöntősök lettek, az országos döntőbe jutott négy versmondó közül három kanizsai volt. A sikersorozat november 17-én a Berettyóújfalun megrendezett országos döntőn folytatódott, ahol Bedő Csaba Radnóti-díjas versmondónk első, Horváth István kilencedik, Vincze Ferenc tizenötödik lelt. Jó érzés volt kanizsainak lenni a rangos versenyen, hiszen egyedül a mi városunk dicsekedhetett három döntőssel. Ez a verseny rendhagyónak számított emelkedett hangulatával. Felejthetetlen hatású, varázslatos erejű volt, ugyanis a huszonnégy induló közül tizenkettena határainkon túlról jöttek. Ezek a „külföldi" magyarok a magas szintű versmondá-sontúl csodálatos szépséggel és egyszerűséggel fogalmazták meg elhivatottságukat. Missziót teljesítenek, amikor a Kárpátalján, Erdélyben és Felvidékenfaluról-falura, városrólvárosra járva terjesztik a magyar szót a költészet erejével. Szószólója leszek, hogy ezentúlverseny csakve-lük együtt legyen—mondta Schm idt István. Vincze Ferenc a versmondókör egyik alapító tagja, polgári foglalkozását tekintve az Üveggyár gépésztechnikusa. Arról faggatom, mi az az ero, amely együtttartja hosszú éveken át a csoport tagjait. —Az eltelt évek során baráti közösséggé alakultunk, becsüljük, tisztelj ük egymást. Úgy gondolom, hogy az erős egymásra figyelés, az őszinteség, a jó közösségi szellem a kohé- Dr. Dobó László szerzői estje Bensőséges hangulatú szerzői est résztvevői voltunk november 19-én a Hevesi Sándor Művelődési Központban. Dr. Dobó László Színházi élet Nagykanizsán (1784-1950) című könyvének bemutatását szervezte meg a Pécsi Akadémiai Bizottság nagykanizsai csoportja, amelynek a szerző is tagja. Jászberényi Lászlónak, a PAB helyi csoportvezetőjének nyitó szavai után Harkány László, a Batthyány-gimnázium tanára köszöntötte a barátokból, kollégákból, diákokból, színházszerető polgárokból összeverbuválódott szép számú közönséget. Méltatta Dobó László vállalkozását, kiemelte a könyv érdemeit, és hiányérzetét fogalmazta meg, amikor felidézte saját, városunkhoz kapcsolódó színházi élményeit. Ezt követően Dcbrcczcni Tibor, a fővárosi Drámapedagógiai Társaság elnöke, a könyv lektora beszélt a könyvről, melyet nagyon értékes dokumentumnak tart. „A könyv kulturális érték a javából —mondta —, melynek első része, a színháztörténeti áttekintés valójában országosan kiveLíthető elemzést nyújt. Ez a második rész — amely óriási munkával és szorgalommal összegyűjtött adattár — hiteles forrásul szolgálhat későbbi kutatásokhoz. „Példaértékű a város vezetőinek az a segítsége, amely lehetővé tette az értékes könyv viszonylag gyors megjelenését"—fogalmazott Debreczeni Tibor. A kérdésekre válaszolva Dobó tanár úr beszélt könyve megírásának indítékairól, körülményeiről, köszönetet mondva mindazoknak, akik valmilyen módon segítették törekvésében. A családias hangulatú est néhány vendég anekdotázó, vidámságot keltő visszaemlékezésével, a könyv dedikálásával, és a kamarateremben rögtönzött kiállítás megtekintésével ért véget. Dr. Dobó László könyve még kapható a könyvesboltokban, és a könyvárusoknál. H. M. % í ziós erőnk. A csoportban nincsen sztár, mindenkit egyformán értékesnek tartunk. Közösen alakítjuk ki egymás versmondásáról a véleményt, őszintén, de nem bántóan. Ha valamelyikünk bajbanvan, olyan kapaszkodót igyekezünk adni, amely kivezeti a válságból. De meg kell mondanom, hogy vezetőnk Pista bácsi emberi tartása, megszállottsága is példa értékű, meghatározó számunkra — vélekedett Vincze Ferenc. Manapság egyre többet hallani, hogy válságban a kultúra, az embereknek nem kell a jó könyv, a vers; se idd, se igény nincs a befogadására. Ez a néhány ember vezetőjükkel együtt nem a fenti megállapításon mereng és sajnálkozik, hanem ahol csak teheti, mondja a verseket, mert hisz lélekformáló, nemesítő erejében. — Meddig? — kérdezem. —Amíg érzéseimet át tudom adni a hallgatóságnak, amíg közölni tudom azokat az értékeket, amelyeket esetleg a vers olvasása közben nem mindenki tud felfedezni — mondja Vincze Ferenc. —Meddig? — tűnődik Schmidt István.—Nekem ez az élettevékenységem. Ezt egyszerűen nem lehet abbahagyni. Horváth Mária Josip és Ivan Cikac varasdi faszobrászok kiállítása (Folytatás az 1. oldalról.) Jó hímevük ezúttal előbb érkezeit. Hallottunk már több mint 200 hazai és külföldi bemutatkozásukról, olvashattunk sikeres hazai— pécsi, zalaegerszegi, le -tenyei — szereplésükről. Most, a Kanizsa— és Környéke Alkotóinak Egyesülete jóvoltából városunk közönsé ge is megcsodálhatta a varasdi fafaragók munkáit. Az országhatárok nem választják el azokat, akik a művészetekben egymásra akarnak találni — mondotta megnyitó beszédében az Ifjúsági Házban megjelent népes közönség előtt Dr. Kereskai István, Nagykanizsa város polgármestere. A kiállítás rangját emelte, A K,a,,,la hogy az érdeklődők személyesen is talákozhattak a művészekkel. Az apát és fiát Josip és Ivan Cikac-ot Letenye város polgármestere Rosto-nics László mutatta be a jelenlévőknek. — Immár két éves ismeretség után, barátként érkeztek hozzánk —mondotta — hiszen alkotásaik azóta is Letenye városát díszítik. A Cikacok — az apja Josip és fia Ivan — 1973-ban jelentek meg a nyilvánosság előtt alkotásaikkal. Ez volt az az időszak, amikor a naiv szobrászat kivívta igazi rangját. Ma mára kö-zép-európai naiv faszobrászat jeles képviselői közé tartoznak. Alapélményeikben hűségesek maradtak a földhöz igazi krónikásai azoknak az embereknek és munkájuknak, akik szülőföldjük táján élnek. Művészetük alapelemeit közvetlen környezetükből merítették. ígyjelentke-zik témaként a nő, a férfi mindennapi falusi munkája, de megjelent a pihenés és a vidámság pillanata is szobraikban. egyik érdekes tárgya: a Kimerültség c. faszobor alkotás. Gondolatvilágukban az ember és a természet, az ember és a háziállatok kapcsolata igen erős hangsúllyal van jelen. Nagyon közeli hozzájuk a családi élet, kedves témájuk az anya és gyermeke. A szobrok mellett készítettek egyedi bútorokat, gazdasági eszközöket, játékokat. Több alkalommal megrendelésre is dolgoztak: szabad térre készítettek monumentális méretű szobrokat. A fán kívül megpróbálkoztak a kő alakításával is. Munkájukat számos elismerés fémjelzi: több oklevél; Zágráb, Belgrád, Split városok plakettjei; különböző kiállítások, találkozók érmei. Mindketten tagjai a Horvát Naiv Képzőművészek Szövetségének és a varasdi művészkörnek. A Cikacok nagyon kedves vendégei voltak a városnak, erősítve határon túli kapcsolatainkat. írta és fényképezte: Tóth Ferenc A Navotex leányvállalat gondjai 1986. szeptember 1 -én avatták fel itt a Béke úton üzemünket — kezdi mindjárt az üzemindulás tói a vállalat ismertetését NagyJánosné igazgató. — A budapesti VOSZK volt az anyavállalatunk. Akövetkezdév-tol és azóta is önálló leányvállalatként működünk. Vállalatunk a környéken éld leányok és asszonyok munkahelye, s bár a jövedelem nem valami magas — de ha szabad úgy mondanom — most annak is örülhetünk, hogy munkalehetőséget tudunk adni dolgozóinknak. — Hányan dolgoznak Itt? — 110-115 fdvel dolgozunk, de az összlétszámunk 309 fo, mert más városban és községben is van üzemünk, így Tótszerdahelyenkesztyű-gyártó üzemrészünk. Bedolgozó hálózatot fejlesztettünk ki, így a megváltozott munkaképességűeknek is munkát, munkaalkalmat tudtunk biztosítani. Ezért 8,5 millió forint kedvezményes kölcsönnel a városi tanács is segített nekünk. — Milyen a munakerő fluktuáció? — Sajnos olyan, mint amilyen a ndket foglalkoztató üzemekben ál- r--------- talában lenni szokott. A gyesre menők ugyanúgy gondot okoznak, mint a fiatal leányok, akik télen szívesen dolgoznak itt, míg nyáron Zalakaros és a Balaton elviszi okét, mert felszolgálóként sokkal többet tudnak keresni, mint itt. — Úgy hallottam, az indulás nagyon nehéz volt. Most milyennek látja a vállalat jövőjét? —Azindulás valóbannagyonne-'' héz volt, de most sem sokkal jobb a helyzet. Nem látunk perspektívát a továbblépésre. Most novembert írunk és nem tudjuk, hogy jövőre mi lesz. Egyszerűen nem lehet jövdt tervezni. Mi valóban máról holnapra élünk. Munkaruhát gyártunk, és most is raktárra. Igaz, hogy a raktárkészlet növelése pénzbe kerül, és emiatt ebben az évben is többször kellett felvennünk rövid lejáratú hitelt. Amikor vevojelentkezik, akkor viszont előnyben v agyunk másokkal szemben, mert raktárról azonnal tudunk szállítani. Egyébként szak- munkásképzést is finanszírozunk. Évnte 15-17 fot tudunk beiskolázni. — Éves eredményeik alapján idén milyen eredményre számítanak? —Tavaly 12,5 millió forint nyereséget tudtunk realizálni. Az idén bázisszinten — az elozo évihez hasonlítva — ugyanezt az eredményt várjuk. Ebbdl a felvett kölcsönök visszafizetése időarányosan történik. Borotvaélen táncolunk. Nálunk csak 1 -2 hónapra lehet eldre tervezni. — Külföldi munkák? — Elég tekintélyes tdkés megrendelésünk is van. Tdkés bérmunka végzésünk idén eléri a kapacitásunk 35-40 százalékát. — Akkor valutát is termelnek, gondolom szép eredménnyel? — Szeretném kiábrándítani. Hadd mondjak erre egy példát. A nyugati megrendeld pontosan van informálva az ország és a mi vállalatunk helyzetérdi is, így olyan szer- ződést is kény telenek vagyunk megkötni, amelyen mondhatnám, csak centeket nyerünk. A nyugati megrendeld könnyen válogat, mert tudja, nekünk megrendelésre szükségünk van és ezért kis pénzért is kénytelenek vagyunk vállalni. Ezenkívül megköveteli a jó minőségű munkát és apontos szállítást. A legkisebb minőségi, vagy szállítási probléma esetén súlyos százalékokat von le. A szűkre szabott szállítási határidd teljesítése csak túlórázással oldható meg, és ennek a túlórának a kifizetése is elviszi az exportból befolyó haszon egy jó részét is. Ha ezek után is számolunk, nem nagyon marad vállalati haszon anyu-gati bérmunkán. De nekünk nem is ez a legfontosabb, hanem a munkahely biztosítása. Az itt dolgozók ezután is itt dolgozhatnak, mert senki nem lesz elbocsájtva. Ezt az eredményt is meg kell becsülnünk—úgy hiszem, —búcsúzik cl tdlem az igazgatónő. Mit kívánhatok én ezek után nékik: talponmaradást. Vízvári József vakat. A tulaj 35 év körüli férfi, lezser mozdulattal száll ki a kocsiból. Már régről ismerheü a társaságot, mert így szól hozzájuk: — Na mennyit ad érte „Főnök", mennyit ér magának? A társaság arcán meglepetés, látszik ez rosszkor jött, itt nem lesz bolt, de egy hirtelen ötlettel kivágja magát szorult helyzetből: — Nyisd fel a motorháztetőt! — szinte utasításként hangzik. — Mikor mosattad le a motort — és csattan a kérdés. — Én nem mosatni, autózni szoktam! Na mennyit ad érte? Viheti! A „Főnök" egy határozott mozdulattal lecsapja a motorház tetejét és a slepp-jével távozik. Nem, ezen a vasárnap nem jött össze semmi. Egyre kevesebb a balek, de egyre kevesebb a komoly vevő is. Sántikáló, középkorú úriember meséli: — A komoly vevő utána megy a kocsinak. A múltkor kihoztam a kocsit. Érdeklődő volt, de vevő, aki vásárolni akart, nem. Aztán oda állít valaki hozzám, nézegeti a kocsit. Érdeklődik az ára után. „Délután jövök a járgányért" — mondta. Nem vettem komolyan, annyira nem, hogy délig haza sem mentem. Délben ott volt a lakásomon. Lassan, komótosan tovább sántikál, csak ő tudja miben sántikál. Ez titok! Nem messze a bejárattól izgatott fiatalasszony szorongatja hóna alatt a reti-küljét. Messziről virít róla, minden megtakarított vagyonkájuk ott lapul a táskában. A férj alkuszik. Lassan összejött a dolog. Próbaútra indulnak és vissza már nem jöttek. Az üzlet valahol megköttetett. Az eladók és vásárlók egy másik csoportja az ABC és az Űrhajós-presszó parkolójában horgonyzott le. Lehet, hogy valamit megtanultak az emberek a saját bőrükön? Azüzletek nem a nagy nyilvánosság előtt zajlanak. Hogy mi kerül a hivatalos adásvételi szerződésbe, az legyen az ő titkuk. Az ördög nem alszik! — idézve a bölcseket. A törvények mozgási irányához és sebességéhez szokott állampolgár levonja a következtetést és védekezik. Ezen a vasárnapon eladó és vásárló nem igen találkozott. Úgy mentek el egymás mellett, mint két idegen. A tehetősebbje vásárolhatott három millióért Mercedest, 750.000 forintért Mazdát, 450 ezerért Ladát. Szomorú vasárnap, és egyre szomorúbb. Cserny József A boldogító igen után a csalódás több tízezer forinttal mérhető. A masszívnak és teherbírónak tűnő gépkocsiról utólag derül ki, hogy az utolsókat rúgja. A bennfentesek már messziről észreveszik, hogy ettől a kocsitól a gazdája szabadulni akar. Azt, hogy valaki autó vásárlása előtt keressen egy megbízható szerelőt, nem ülthatja meg senki, minthogy a vásárlás előtt és alatt a tanácsát kikérjük, azt sem. Ne feledjük pénzről van szó! Az autóvásár színhelye, a nagykanizsai IZZÓS-parkoló. A felhozatalhoz képest a választék bő, mármint a „szocialista" kocsikból. Csak polgár pukkasztá-sára láthatunk elérhetetlen áron nyugati járgányokat. Ezeket megnézzük, és csak azért nem kötünk üzletet a tulajdonossal, mert a „színével" valahogy nem vagyunk kibékülve. Kilenc óra körül — a 75 forintos helyfoglalásért—csak egymást mustrálgathatják a tulajdonosok. Egy kis élénkséget a miséről érkezők hoznak. Van balekra váró, aki az 1500-ös Lada szélvédőjére kiírta „Eladó nyugati csere is érdekel". „Azt elhiszem —jegyzi meg egy fiatalember — csak a nyugati tulajt nem érdekli a keleti csere". Közömbösen cirkáló emberek. Szinte felforrósodik a levegő, amikor 10 óra tájt méltóságteljesen begördül egy dízel Mercedes, nyomában egy Ford Skorpió. Hanyag, lckezelőmozdulattal fizeük az „ácsorgási" díjat, ők öten a vissza-visszatérő vásárlók. Szétszélednek. Gyorsan felmérik a felhozatalt. A főnök ötven körüli „napbarnította", erősen barázdált arcú. Otthonosan mozog a sorok közt. Hatalmas aranygyűrűje vakítóan vülog az ujján. Valahol a bejáratnál találkozik újra a társaság. Félszavakból értik egymást. Az áldozat egy 1200-as Zsiguli. Körbe járják; mint egykor a lókupecok a lo- Borotvaélen táncolva 1990. november 30, Bős-Nagymaros, avagy ki fizet valójában Eldőlt az, amit biztosan tudtam. Fizet a magyar állam. Ausztriának kártérítésként Bds-Nagfmaros miatt közel 3 milliárd shillinget. Ezt vehetjük tanulópénznek is. Ha egyszer a tanulópénzt úgy fizetnénk, hogy tényleg tanulunk belőle, akkor azt mondanám, hadd vesszen az a pénz! Nagyon úgy néz ki, hogy most sem ez volt az utolsó tanulópénzünk, amit kiűzetünk, de erről most ne is essen szó, hanem arról, hogy ki a hibás, meg lesz-c büntetve, és kl fog kártérítést fizetni. Biztos vagyok abban, hogy hibás nem lesz, és senki nem lesz még csak felelősségre sem vonva. Fizetni viszont az állam fog. Az állam viszont mi vagyunk, tehát mi fizetünk! Azután csodálkozunk, hogy jövőre sokkal rosszabb lesz? Mert kitől lehet a hiányzó közel 3 milliárd újabb kemény valutát megtakarítani?... Ha egy esztergályos több selejtet gyárt, mint amennyit a norma megenged, levonják a béréből. És aki rossz erőmüvet tervez és gyárt, azt miért szintén az „esztergályos" fizeti meg? Nem szeretem azokat, akik rossz döntéseik következményeit Idklismeretfurdalás nélkül a bérből és a fizetésből élők nyakába zúdítják. Bős-Nagymaros így válik a pártállam hibás döntése miatt most a koalíciós kormány bűnévé is. V ________Vizvárj/ 1990. november 30. KANIZSA 13 Felszólítás keringőre A nőtlen, huszonhét éves polgármester testületi ülést tart. Az utolsó napirendi ponthoz érkeznek: „Az ifjúság helyzete a faluban". A megvitatásra kerülő témát szabatosan mindenki számára érthetően vezeti fel: — Az elmúlt évtizedekben az ifjúság jogos igényével nem sokat törődtek. A faluból a fiatalok elmenekültek, a lakosság elöregedett. A kedvező változások meghozhatják a fiatalok tenni akarását. Reméljük lesz sok gyerek... — Mutass példát polgármester! — szakítja félbe a beszámolót egy huszonöt év körüli hölgy. A testület tagjai a bemondásra helyeslően bólogatnak. Azutol-só napirendi pont egy fő tartózkodásával: ELFOGADVA! _Cs. J. TELEFONTÉMA Ne tévessze meg a kedves olvasót a közölt fénykép. Ezúttal nem arról adunk hírt, hogy új telefonfülkével gyarapodott a belváros, csupán egy régi került lencsevégre — mint látható — ajtó nélkül. Talán elsodorta egy jármú pont a forgalmas útra nyíló rosszul tervezett fülkeajtót, vagy valaki annak levételével épp ezt akarta megelőzni? Ne adj isten! — ellopták? Legyen így, vagy úgy, a város egyik legforgalmasabb pontján, a Szabadság téren úgy használni ahogy van, nem éppen ideális. Szöveg és fotó: Tóth Ferenc A Furcsa pár Nagykanizsán Jelenet a komédia A darab főszereplője: Bakai László színművész. dent tud a színházról. Könnyed darabokat ír, és valljuk meg, most szükségünk is van arra, hogy a színházban szórakozzunk! Ha dicsérni akarom a zalaegerszegi színházat, ezért feltétlenül megteszem: a darab szórakoztató, könnyed, a rendezés mértéktartó, korrekt. Kellemesen érezhettük magunkat. Ugyanakkor az egészen fiatal színházlátogató közönség is — amelyikből szerencsére ismét szép számmal vannak — magához közelebb álló darabbal szerethette meg a színhá- első felvonásából. zat, a színházba járást. így aztán eszembe sem jutott, hogy felvessek olyan kérdéseket, hogy Simon darabja életünk egyik.legaktuálisabban súlyos kérdéséről, a válásról társalog könnyedén, és valóban nem akarom elemezni azt a tényezőt sem, hogy ez a darab egy igazán jóléti társadalom viszonyait tükrözi vissza. Mert ha történetesen a Hevesi Sándor Színház azért választotta e darabot bemutatásra, mert aktualitásával szólni kívánt a közönségnek, akkor nagyon elmarasztalnám érte. Mi, sajnos olyan messze vagyunk attól, hogy súlyos kérdéseinkről nevessünk is, hogy a Makót is közelinek érzem a hasonlathoz. Ezért maradtam és maradok annál, hogy az egerszegiek szórakoztatni akartak és semmi mást. És ezt jól tették. Hadd mondjam meg azt az örömömet, hogy figyelemre méltóan jó a kanizsai színházi közönség. Igényes, és igényesen szolgálják is ki. Most, amikor minden sokbakerül és még drágább lesz, említésre méltó a színházba járás. Bízom abban, hogy ez nem fordul rosszabbra, a közönség az igényét, ízlését nem adja alább, és továbbra is lesznek olyan előadások, amelyek ezt kielégítik. Lchota János Fotó: Szakony Attila Nos, a játék, amelyet az elmúlt héten három napon át láthatott a kanizsai közönség, egy évtizeddel korábban bejárta a világot, játszották a Víg Színházban, és játszották a filmváltozatát Jack Lem-monnal és Walter Matthauval. Ma is emlékszem a két nagyszerű színész játékára, megoldásaira. Sajnos ma is emlékszem. így jár az, aki sok helyen megfordulás sokat elraktároz, bizony nehéz annak jobban és újat mutatni. Isten ments, hogy fanyalogjak vagy összehasonlítsak, de egyszerűen nem tudtam elhatárolni magam attól, hogy ne vegyem észre a Félix szerepét játszó színész Jack Lem-mon-os gesztusait. De nyomban feltettem a kérdést is magamban, hogy lehetne-e jobban vagy másképp ezt eljátszani? Bocsássanak meg mindazok, akik előítélet nélkül ültek be a nézőtérre. Megpróbálok az ő szemükkel is nézni. Neil Simon kitűnő színpadi szerző, min- November 13-án a Hevesi Sándor Művelődési Központ népzenei sorozatának első bérletes előadására került sor. A HSMK-ban rendezett nagysikerű esten a fővárosi Téka Együttes lépett fel. 14__Q KANIZSA _1990. november 30. Műsorajánlat Hevesi Sándor Művelődési Központ December 3—30-ig: Fülöp Ilona grafikusművész és Návai Sándor szobrász kiállítása. Megnyitó: 3-án 11 órakor, Haraszti László festőművész közreműködésével. December 3—4-én, 15.00 és 18.30 órakor Beavató Színház. Szigligeti Ede: Li-liomfi — vígjáték, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előadásában. December 4-én 1730 óra: „Fűben, fában orvosság" előadássorozat: A helyes táplálkozás. December 5-én, 19 órakor. Rátkai bérlet, Szigligeti Ede: Liliomfi — vígjáték, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház előadásában. December 6-án, 10.00,1430 és 16.00 órakor: Tündéri Buli. Linda és az Albatrosz együttes. Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház December 1,18.00 óra: Rock and roll Klub. December 2,10-12.00 Óra: Számítógépes játék és videó gyerekeknek. December 5,17.00 óra: A DKG Télapó-ünnepélye. Kodály Zoltán Művelődési Ház December 5,14.00 óra: Nyugdíjas Klub. Távoli világok, távoli emberek sorozat II. (vidcofilmes barangolás). 16.30 óra: Jöjj el kedves Télapó! MÁV dolgozók gyermekeinek Mikulás-estje (benne: találkozás a Mikulással, bábjáték, „Mesél az erdő" címmel a fővárosi Meseszínpad színielőadása). 17.00 óra: Kertbarát Klub. „A borok első fejtése" című előadás. Ifjúsági Ház Minden szombaton 10-11.00 óráig: Lutra csere-bere klub. November 30, 14.00 óra: „Aprók tánca" napközis táncház. December 3-8-ig: Karácsonyi könyvkiállítás és vásár, az ALMANACH Kft. anyagából. December 3-14-ig: Bútorkiállítás és vásár, a Bútorker Vállalat Koordinációs Iroda szervezésében. December 3, 14.30 óra: Karácsonyi ajándékkészítés alsó tagozatosoknak. December 6,1430 óra: Mesebérlet. A budapesti Meseszínpad „Mesél az erdő" c. mesejátéka. Móricz Zsigmond Muveló''dési Ház December 2, 10.00 óra: Aprók tánca. Játszik a Bojtár együttes. Helyó''rségi Klub November 30—december 6: Kálovicsné Molnár Zsuzsanna nagykanizsai népi díszítőművész Hímzés és Gyöngy kiállítása a Mini-Galériában. Megtekinthető naponta (vasárnap kivételével) 15-20.00 óráig. December 4,10-18.00 óra: Barbie baba-ruha kiállítás és vásár. Apolló Filmcentrum Apolló mozi: Előadások kezdete: 16, 18 és 20 óra. November 30—december 2: Lököttek (amerikai). Pénteken de. 10.00 órakor is. December 1—2, 14.00 óra: Brémai muzsikusok (spanyol). December 3—5: Roxanne (amerikai). Szerdán de. 10.00 órakor is. December 6: Ghost (amerikai). Stúdiómozi: Előadások kezdete: 17, 19 óra. Csütörtök: Filmbarátok napja. November 30: Bagdad Café (nyugatnémet). December 1—2: Véres játék (amerikai). December 3—5: Amerikai nidzsa 2.. (amerikai). December 6: Monseur Hire (francia). Matiné (gyermekeknek): December 2, 14.00 óra: Hahó öcsi! Láttam egy UFO-t UFO láz ütötte fel a fejét hazánkban. Érdekes módon mindig akkor, amikor el kell vonni az emberek figyelmét a politikától. Megnyugtatásként mondom, hogy ez nyugaton Is így van. Félünk a jövőtől, az inflációtól és közben csillagokat látunk. Ha az a csillag közben mozogni látszik, már láttuk is az UFO-t. Véleményem az, hogy UFO abban az értelmezésben, hogy földönkívüli lények űrhajói lennének, nem igaz! Ha az lenne, nem ilyen titokban röpködnének és szállnánaklemindig ott, ahol nem várják őket és nem látnák őket olyanok, akik jól kiszínezve továbbadják a látottakat és így megfűszerezve azután terjed mint a járvány. Ha ne adj isten mégis földönkívülick lennének, igazán segíthetnének rajtunk, vagy már ők is reménytelennek tartják az esetünket? Egyébként a minap én ís láttam egy csészealjat. Alacsonyan röpült az aszfalt felett, majd leesett és da-j rabokra törött. A kocsma irányából jött! v-i: Közel másfél milliós költséggel cserélte ki a KÖGÁZ a Keleti-városrész gázvezetékeinek hagyományos vízzárait. A munkálatokat az elavuló rendszer, valamint a biztonságosabb gázellátás tette szükségessé. Fotó: Szakony Attila — A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Vezetősége, a zalai véradók és szervezők szándékával egyetértésben november 16-án Kehidakus-tányban tartotta a zalai véradó mozgalom munkaértekezletét. A meghívottak közölt ott voltak többek között a Nagykanizsai Városi Vöröskereszt munkatársai, akórház, avér-adóállomás, és számos vállalat vöröskeresztes aktivistái. A munkaértekezlet tárgya volt: a véradómozgalomhelyzete és a kibontakozás lehetőségei. Hogy az eszmecserét miért éppen a kis zalai községben tartották a szervezők, annak oka: ott a lakosság 30 százaléka véradó, s a plazmaadók száma sem kevesebb mint 80 fő. — A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, aZalai Egyesületek Szövetsége, valamintzalai Falvakért Egyesület november 17-én rendezte meg Zalaegerszegen aZalai Egyesületek Napját. A közel lOOrésztve-vőközött ott voltak városunk képviselői is—a Nagykanizsai Városvé-dőEgyesület, valamint aközelmúlt-ban alakult Kanizsa- és Környéke Alkotóinak Egyesülete küldöttei. A jelenlévők az egész naposra tervezett program során szót váltottak a zalai egyesületek történelmi múltjáról, az egyesületi gazdálkodásról és vállalkozásról, nem utolsósorban az érdekvédelemről. — A Kanizsa- és Környéke Alkotóinak Egyesülete december 7-én tartja soronkövetkező ülését. A tanácskozás napirendjén szerepel majd a jövő évi feladatok meghatározása, az egyesületi élet aktuális kérdései, új tagfelvétel. Az egyesület vezetősége az Ifjúsági Házban várja tagjait és az érdeklődőket délután 17 órára. Tóth Ferenc ^ Téves kapcsolás^ " Egy kedves ismerősömet hívom ■ | telefonon. A vonal végén mély fér- \ ■ fi hang szólal meg: | 1 — Jó napot kívánok! X.Y. va- I | gyok, Elvirát kérem! | I —Az elejét vagy a hátulját pa- ■ * rancsolja, egészben vagy szeletel- ■ | ve és mikor viszi el? ff ■ — Bocsánat! Lehetséges, hogy ■ téves számot hívtam? — mentege- ~ I tőzöm. 1 | —Az lehet, mert ez itt, húsbolt! | - — Köszönöm és elnézést! . i Még újra hívom a keresett szá- ■ | mot.eljátszoma gondolattal, milyen \ ■ furcsa lenne az eleje a hátulja nél- | ■ kül. Mindenesetre egészben talán * I sokkal izgibb... I V_______ Hírek innen-onnan c r\ ■ 11 /"M y^tA ^ v issza | piiiariTO j 1990. novembéIÍR1 ^ KANIZSA ^ 15 ZTE—Olajt NB II-cs labdarúgó mérkőzés Kanizsai góllövő: Zrinyi a 62. percben, aki Martinkovics átadását juttatta 14 méterről a jobb sarokba. Már a találkozó elején az Olajbányász a várt taktikát alkalmazta, átadta a kezdeményezés jogát a ZTE-nck, akik viszont nem tudtak élni a lehetőséggel. Sőt a 8. percben, ha Farkasnem cselezi túl magát, már a vendégeknél lehetett volna az előny. Ezt követően Martinkovics és Kovács „szórakozása" tartotta izgalomban a nézőket, majd Zrinyi beadása nem talált belsőcsatárt, így nem született gól az első félidőben. Félidei vélemények: Madár Gábor:—Az Olaj azt j át-sza, amit vártam. Remélem a II. félidőben sikerül feltörnünk a „reteszt". Németh Lajos:—Eddig minden az elképzeléseink szerint történik. Kár, hogy Farkas kihagyta azt az óriási ziccert, most nyugodtabb lennék. A második játékrész elsőnegyedórája mezőnyjáték jegyében telt el, majd Martinkovics egy megszerzett labdát egészen az ellenfél 16-osáig vezethetett anélkül, hogy megtámadták volna. A rutinos játékos ezt kihasználva ügyesen ugratta ki Zrinyi t, aki belőtte az Olajbányász vezető gólját. Mindez a 62. percben történt, majd 12 perccel később drámai fordulat következett és Kaibás túl elhamarkodott ítéletének „zuhanyozás" lett a vége. Mármint Rózsa részére, akit Farkas ellen elkövetett szabálytalanságért kiállított a játékvezető. Idegenben egy gól, valamint egy játékos előny után azt gondolná az ember, jöhet a második találat. Jött is, de ezúttal a már „padlóra" küldött ZTE részéről. Igaz ehhez Skub- ínyász l-l (0-0) lics is kellett, aki időhúzás gyanánt a félkörből úgy adott haza, hogy a két csapat zöme az Olajbányász térfelén tartózkodott. Meg is lett az „eredménye", Kovács J. kihasználta a lehetőséget és máris l-l. Két perccel a vége előtt Skublics helyrehozhatta volna hibáját, de közeli fejese mellé ment. Egy olyan mérkőzésen lett döntetlen eredmény, amelyen többnyire az Olajbányász akarata érvényesült, így a ZTE végül örülhetett az egy pontnak. Edzői vélemények a találkozó végén: Németh Lajos, az Olajbányász mestere: — Úgy érzem, itt hagytunk egy pontot és ez nem hangzik nagyképűségnek. Ezt az egy pontot saját buta-ságunknakés ügyetlenségünknek köszönhetjük. Ettőlfüggetlenül nekünk a döntetlen nagyon jól jött ebben a nehéz helyzetben, de azért irgalmatlanul sajnálom ezt az egy pontot, mert megérdemeltük volna. Madár Gábor, a ZTE trénere: —Amire számítottam, az a mérkőzés nagy részében érvényesült is. Sajnos a támadásfelépítéseink nem sikerültek, mert sok volt a felesleges labdacipelés. A kiállítást fontos momentumnak tartom és az a véleményem, hogy elhamarkodott volt. Ezután az Olajbányász az eredmény tartására törekedett, és a hibájukat sikerült kihasználnunk. Az egyik pontot megszereztük, így az élcsoportban tudunk maradni. —Kápolnás — A sérült Müllner és a „besárgult" Szőke nélkül vették fel a küzdelmet az ugyancsak élcsoportos Marcali ellen. Kezdetben úgy tűnt, hogy gond nélkül „legyűrik" a vendégeket, mivel az elsőnegyedórában Kém, majd Vári is bevehette volna a kaput. Nos, ezután „elsüllyedt" a Vasút, sőt a 20. percben Fortuna, no meg Varga E. játékvezető is velük volt. Ugyanis egy szöglet után a kétségbeesett Nagy Tamás csak a gólvonal tájékáról, a vendégek szerint fél-méterrel a gólvonal mögül, vágta ki a labdát. A partbíró bejelezte a gólt, ám a bíró másként látta (szerencsére) s to-vábbot intett. AII. félidő elején volt még egy meleg helyzet, ez azonban a vendégek kapujánál, ám 10 méteres közvetett szabadrúgást Mózsi a sorfalba lőtte. Ezután a Marcali tá-madgatott, a vasutasok jól s keményen védekeztek. Az őszi idényzárón ezúttal a tartalékos vasutasok nem bodolgultak a labdával. Nagyon gyengén ment a fiúknak. A középpályások, a csatárokjóval a várakozás alatt teljes''-.ettek. Mindent belül erőltettek, a szélekről teljesen megfeledkeztek. Rengeteg átadási hibát vétettek s így folyamatos játék nem is alakulhatott ki. Ugyanakkor a védők, Nagy vezérletével jól szűrték meg a vendégek vérszegény támadásait. (Ba) Kém (MÁV NTE) a marcaliak háromszögéből próbál kitörni. Fotó: Szakony Atilla Olajbányász—Hungalit 11:29 (6:17) Az egerszegiek kapusa, Tóth tisztáz nehéz helyzetben. Fotó: PezzetU L''mbert MÁV NTE—Marcali 0:0 NB l-es nőt kézilabda mérkőzés. A kanizsaiak legeredményesebb játékosa: Mátyás (7). A bajnokság utóbbi fordulójában az elmúlt évi magyar bajnok Hungalit (egykori Építők SC) és az NB I. jelenlegi listavezetője szerepelt a dél-zalai városban, tehát egy újabb bajnok látogatott el Nagykanizsára. így aztán a sereghajtó, 1 bajnoki ponttal rendelkező kanizsai újonc ezúLtal is neves ellenfél ellen kísérelte meg a tisztes helytállást. A legfőbb feladat az volt, hogy a lányok elkerüljék a nagy különbségű vereséget. Nos, ebben bíztak, de aztán ebből semmi sem lett, hiszen 18 góllal vesztettek Mátyásék. Kanizsai szempontból igen rosszul indult a mérkőzés, hiszen alig telt el néhány perc és máris biztosan (Folytatás a 16. oldalon.) Mátyás lövése ezúttal utat talál a kapu felé. Fotó: Szakony Attila NB III-as labdarúgó mérkőzés. Az őszi idényzárón hazai környezetben szerepelt az élcsoportban tanyázó vasutas-gárda, amely jó őszi szerepléssel túht ki az eddigi fordulók során. A zárás azonban nem így sikerült, ahogy azt a kanizsaiak elképzelték, hiszen nem sikerült győzelemmel befejezni ezt a szép sorozatot. Nos, ezért egyedül csak a ha-zaiakhibáztathatók, akik ezúttal igen gyengén adták elő „tudományukat". 1 KANIZSA J 1990. november 30. (Asztalitenisz hírcsokor Zborai megyei Tízek-bajnok (Folytatás a 15. oldalról.) vezettek a vendégek. Az olajosok is megkísérelték bevenni a vendégek kapuját, ám a lövések rosszul sikerültek, illetve jólblokkoltavédelem. A megszerzett labdákból viszont sorra elmentek a bajnokcsapat tagjai s nem volt gond bevenni Skrach kapuját. Az első 10 perc végén már tetemes, nyolc gólos előnyre tettek szert a fővárosiak. A hazaiak a 11. perc táján lőtték elsőgóljukat, majd egyi-dőrc úgy nézett ki a dolog, hogy a bajnokkal lépést tudott tartani az újonc. „Megfogták" a védekezést s úgy4-4 percenkéntlőttek is l-l gólt. A 25. perctől aztán megint nagyot változott a játék képe. A kanizsaiak eladott labdával kedveskedtek Ma-joréknak, akik éltek is a lehetőséggel és 11 gólos előnnyel tértek pihenőre. Szünet után jól kezdett a hazai csapats lOpercen át tartottamagát. Ennek bizonysága, hogy ebben a szakaszban a bajnok csak 3:2-es eredményt ért el. Igaz, hogy ekkor már Adorján János, a bajnokcsapat edzője a cseréknek is többször adott játéklehetőséget. A másik oldalon, Dcregi László edző is bevetette a cscrekapus Sulyoknét, valamint afi-atal Szlobodát és Kötőt is, akiknek minden bizonnyal élmény volt szerepelni a bajnok ellen. Az újabb 10 percben is eléggé szoros volt a játék, de aztán újra előjöttek a hibák s azokból sorra eredményesek voltak a vendégek. Küzdelmes voltatalálkozó, abajnokmár nem villogott úgy, mint az első félórában. A befejező 5 percben újítottak a fővárosiak, újra akezdő-csapat szerepelt, amely végül is könnyedén érteelfölényes, 18 gólos győzelmét. A találkozótkövetően így összegeztek a megkérdezettek. Deregi László: — Sajnálom, hogy a lányok elmaradtak a várakozástól. Nem merték még azt sem játszani, amire valójában képesek. Megilletődöttek, kishitűek voltak s bizony sokat hibáztak védekezésben és támadásban egyaránt. Nagyon tisztelték a listavezetőt s úgy tűnt, hogy lélekben már a találkozó kezdetén feladták a60 percet. AHunga-lit lényegesen jobb csapat nálunk, de azért a lányoktól nagyobb ellenállást vártam, hiszen közülük most senki sem volt dicsérhető. SzlobodaJózsef, azolajosoktech-nikai vezetője:—Nincs okunk azel-keseredésre. A csapat most, a bajnok ellen erre volt képes, dehát nekünk nem aHungalit-ra, hanem a nála jó-v al szerényebb képességű csapatokra kell igencsak odafigyelni. S ajnos, nem tudunk igazolni, így aztán csak azokkal tudunkvalamitkezdeni, akik rendelkezésre állnak. Egyelőre ez van s a kilátások sem biztatók. (Balogh) A megyei szakszövetség a Vécsey iskola tornatermében bonyolította le a megyei Tízek-bajnokságot a felnőtt férfiak, az ifjúsági férfi-női korosztályban, amelyen a megye legjobbjai, köztük kanizsai NB-s versenyzők szerepeltek. A férfi felnőttben kanizsai siker született, melynek során aTungsram és az Üveggyár versenyzői külön párharcot folytattak egymással és az egerszegiekkel. Zborai Gyula, a Tungsram élversenyzője-edzője biztosan vette az akadályokat, akit meggyőző játékkal nyerte a Tízekbajnokságot. A döntőben Csapót, az Üveggyár NB Ul-as élversenyzője volt az ellenfél, aki nagy ellenállást fejtett ki, de végül is azNB Il-es versenyzője biztosan kerekedett felül. A bronzos döntőn Beck Gábor (Tungsram) a döntő szettben vesztett egerszegi ellenfelével szemben, s így 4. helyen végzett. A férfi ifjúságiak mezőnyében jól vetteacsoportküzdelmeketSalamon (Üveggyár) s az őt követő Losonczi (Tungsram). Az elődöntőben Losonczi javított, Salamon viszont vesztett s végül is az előző fiú a 2., míg az utóbbi a 3. helyet szerezte meg. A női ifjúságiaknál a döntőig jól haladt előre Jurik Andrea (Bútorgyár), de aztán a fináléban megtorpant az NB I-ben szereplő kislány, aki a döntő szettben alulmaradt NB Il-es ellenfelével, Dóczival szemben. A másik kanizsai versenyző, Lampert a 4. helyen végzett. A többszakaszos versenyrendben lebonyolított megyei versenyen az 1-4. helyezettek éremdíj azásban részesültek, az 1 -2. helyen végzett versenyzők sportfelszerelést is kaptak. Szakonyilstván, amegyei szövetség főtitkára így vélekedett aTízek-bajnokság végén: — A megye legrangosabb versenye igazolta az előzetes várakozást. Tulajdonképpen mindenki itt volt, akire számítottunk s végül az esélyesek vitték el a „pálmát". Ami az esélyeket illeti, arról annyit, hogy a felnőtteknél négyen pályáztak a bajnoki címre s ebből 3 kanizsai volt (Zborai, Beck, Csapó). Az ifi fiúknál is 4 jelölt volt s ebből kettőkanizsai (Salamon, Losonczi), míg a női ifiknél ketten voltak az esélyesek s azok is vívták a döntőt. A kanizsaiak közül Zborai és Csapó kitett magáért, ám a többiektől, már ami az élcsoportot jelenti, többetvár-tam. Egyébként komoly, nagy verseny volt a Tízek-bajnokság, amelyet a sportszerűség mellett a küzdelem, az elődöntőkben és fináléban jó színvonal jellemzett. Örülök, hogy az országos szövetségtől kapott támogatásból a díjazásra is futotta, s a pénzdíjhelycttsportfelszereléstbiz-tosítottunk a legjobbaknak. AzNB II. Barna-csoportjában az őszi idény utolsó előtti fordulójában Balatonszárszón szerepelt a Tungsram férfi gárdája. A csapat abajnok-jelölt, pontveszteség nélkül az élen álló Balaton-partiak ellen jól helytállt. Ugyan 12:4-re kikaptak, ám a kitűnő csapattól még senki sem vett el 4 játékot. Kanizsai győztesek: Zborai és Beck (2-2). Az NB III. Mechlovits csoportjában szereplőüveggyár férfi együttese legutóbb Várpalotán állt asztalok mellé. A találkozót bitzosan, 10:6-ra nyerték a kanizsaiak, ákik közül Csapó és Dömötör S. 3-3, Tu-boly és Novotny 2-2 győzelmet szerzett. A megyei bajnokságban 3 kanizsai csapat szerepel. A férfiak mezőnyében a Tungsram II., Üveggyár II. és a Bútorgyár II. női csapat vesz részt, amelyek legutóbb a következő eredményeket érték el: Üveggyár II.—Tungsram II. 10:6. A legtöbb győzelmet szerzett versenyzők: Novotny (4), illetve Horváth (3). Hévíz—Bútorgyár II. 13:3.Gy.: Jurik (2). — B — Diáksport A Városi Diáksport Bizottság szervezésében bonyolítottákleakézilabdázók városi versenyét. A lányok és fiúk mezőnyében egyaránt 4-4 iskola képviseltette magát, akik körmérkőzéses formában döntötték el a helyezéseket. A lányoknál a Péterfy Iskola, míg a fiúknál a Zrínyi bizonyult a legjobbnak. Eredmények: Lányok: Szabadság téri—Tanácsköztársaság téri 3:0, Péterfy—Hunyadi 7:4, Hunyadi—Szabadság téri 6:0, Péterfy—S zabadság téri 10:3, Hunyadi—Tanácsköztársaság téri 11:0. Péterfy—Tanácsköztársaság téri 20:1. Fiúk: Zrínyi—Hunyadi 19:0, Péterfy— Hunyadi 15:5, Péterfy— Tanácsköztársaság téri 12:4, Tanácsköztársaság téri— Hunyadi 5:2, Zrínyi—Tanácsköztársaság téri 8:2, Zrínyi— Péterfy 18:6. Kanizsa — várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Megbízott szerkesztő: Tihanyi István. Szerkesztőség: 8801 Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Pf. 74. Telefon: 06/93/12-305. A szerkesztőbizottság tagjai: Büki Pálné, Cserny József, Horváth Mária, Kápolnás Zoltán, Tóth Ferenc, Vizvári József. Kiadja a Journál Kiadói Kft. Felelős kiadó: Gyórffy István ügyvezető. Komputertechnika: Joumál Kiadói Kft. Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Teijeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fel évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél. |
