Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.

 
3.96 MB
2007-07-05 10:01:17
 

image/vnd.djvu
Nyilvános Nyilvános
494
3248
Az újságot digitalizálási gyakorlat alkalmával beszkennelte: Ferencz-Füge Róbert


Kanizsa 1989. 002-005 szám - november

Cím: Kanizsa
Alcím: Dél-Zalai Hetilap
Megjelenés: Hetenként: 1989-től
ISSN: 0865-3879

A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertető segítségével:

I. évfolyam, 2. szám 1989. november 3.

Ara: 9,60 Ft



KANIZSA
V Á R 0 S I B E T I L A P

Megjelenik minden pénteken.



• *
Önkormányzat!
A tömegkommunikációs dését, s azt is, hogy a külön-
Szokásos péntek délutáni pillanatot örökített meg Sza-kony Attila kollégánk: a két órakor kezdődött szerkesztőbizottsági megbeszélésen a következő szám írásairól vitázunk. Kevesen vagyunk-balról Mihovics József, Takáts Sándor, Kápolnás Zoltán, Horváth Tamás, Z. Tamás István, Pék Pál, Molnár László látható a képen - így várjuk minden kanizsai ötletét, javaslatát, írását és fotóit. A Kanizsa valóban legyen a kanizsaiaké!
Egészségvédelmi pályázat
Mi lesz a Munkásőrség épületével?
eszközökben, a szociológiai és politológiai irodalomban már több éve folyik a vita arról, hogy milyen szervezeti változások szükségesek ahhoz, hogy az országban kialakuljon egy pluralista, demokratikus rendszer, melynek egyik alappillérét az önkormányzatok képeznék.
Ma már közhelyként említ
hetjük, hogy az MSZMP, és
az általa létrehozott pártál
lam a 80-as évekre mély
gazdasági politikai és erköl
csi válságba került. A párt ál
tal kialakított szocializmus
kép nem bírta ki a valóság
próbáját. Ahhoz, hogy túl
tudjunk lépni a bürokratikus,
központosított és parancson
alapuló társada-
lomszerveződési gyakorlaton, létre kell hozni az önkormányzatok rendszerét.
Ez azt jelenti, hogy elismerjük a társadalom működéséhez szükséges szférák öntörvényűségét, az egyén és közösségeik autonómiáját, szabad szerveződését, saját ügyeik intézésében. Napjainkban érzékeljük az eseményekfelgyorsulását, a vidéki Magyarország ébre-

böző politikai pártok, mozgalmak a lomtárból újra elővették az önkormányzat sutba vetett eszméit, a választók kegyeinek, voksainak megnyerése érdekében.
A politikai földcsuszamlás valóban bekövetkezett, de ezen belül a közigazgatás rendszere lényegében változatlan, s nagyon leegyszerűsítve állíthatjuk, hogy a reform megállta megyehatárokon, s néhány kivételtől eltekintve nem nyert bebocsátást, pedig a kopogtatást már régen felváltotta a dörömbö-lés.
Szent István királyunk által létrehívott vármegyerendszer - mely a mai napig köz-igazgatási rendszerünk alapegysége - történelmi szerepét eljátszotta. A valamikori megye legendás ellenállása, progresszivitása, társadalmi húzóereje elveszett a távoli múltban. A helyzetet súlyosbítja, hogy 1949 után felszámolták az önkormányzatok hagyományos formáit, melynek következtében a társadalom széthullott, mert szervezték, és nem szerveződött, s ezért

Október végén értékelte a Városi Egészségvédelmi Tanács az Egészségvédelmi Alapra benyújtott pályázatokat. A döntés értelmében a Hevesi úti óvoda 15, a Családsegítő Központ (közösen a HSMK-val) 20, a Hevesi Művelődési Központ 10, a Nagyrác úti Általános Is-
Mint ismeretes, a Pénzügyminisztérium pályázat útján kívánja hasznosítani a Munkásőrség zárolt vagyonát. A Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megbízta Zsoldos Ferenc tanácselnököt,

kola 10, a Landler Jenő Gimnázium 25, a Városi Televízió 10 ezer forintot kap az Alapból. Az elfogadott pályázatok a városi egészségmegőrzési programhoz kapcsolódnak, közvetlen-, vagy közvetett módon a megelőzést szolgálják.
jelentse be a város igényét a Munkásőrség helyi épületére. A házat a város súlyos közoktatási gondjainak enyhítése érdekében oktatás céljára akarják felhasználni.

( KANIZSA J

1989. november 3.






különböző rétegei nem ismerik egymás problémáit, szemben állnak egymással. Napjainkra a megyerendszer ebben a formában a megcsontosodott konzervativizmus utolsó bástyája, s meglévő felépítésében működésképtelen szervezet.
A realitáshoz azt is kell mondani, hogy az elmúlt négy évtizedben a megyék viszonylagos önállósága nyújtott némi védelmet a központ centralizált hatalmával szemben, de a megyeszékhelyek, mint hatalmi központok saját területükön úgy viselkedtek, mint a legfelsőbb vezetés. Az önállósági törekvéseket letörték, a helyi kezdeményezések csak a központ akaratával egyetértésben érvényesülhettek. Egy-egy megyei székhely megalomániás fejlesztése érdekében más városok, községek fejlődését pénzügyi nyomással akadályozták, sorvasztották. S itt felvetődik a vidéki Magyarország problémaköre, a falvakban, kistelepüléseken lakó népesség halmozottan hátrányos helyzete. Természetesen a kormányzat időnként reformelképzelésekkel állt elő, mely megpróbálkozott a megyei bürokrácia leépítésével. A kísérletek sorra megbuktak, s ez a hierarchikus rendszer éppen úgy viselkedett, mint a XIX. század első felében a francia Bourbonok, azaz „Semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek."
Ezért a jövőben fel kell kutatni és biztosítani a vidék még meglévő erkölcsi tartalékainak felszínre hozását. Tiltakoznunk kell minden belső elnyomás kísérletével szemben akár a fővárosból,

akár a megyeszékhelyről érkezik. A demokrácia alulról jövő építkezéséhez az kell, hogy minden állampolgár számára legyen lehetőség a gazdasági autonómiára, függetlenségre.
A valódi önkormányzat megteremtéséhez szükségesnek tartjuk az alábbiak megfogalmazását, törvénybe rögzítését.
1. Az önkormányzás le
gyen állampolgári jog, mely
nek letéteményesei a helyi
választópolgárok, kik jogai
kat helyi népszavazás, népi
kezdeményezés és képvise
lőik megválasztása révén ér
vényesítik.
2. A községi, helyi politika
alakításának lehetőségét a
hatalom dekoncentrációja, a
helyi ügyekben való teljes
önállóság biztosítása terem
ti meg.
3. Deklarálni kell az önkor
mányzatok egyenrangúsá
gát és egyenjogúságát, s
szabad társulásaik révén
meg kell szüntetni a jelenleg
meglévő megye hatalmát.
4. Meg kell teremteni az
önállóság, kormányzás
anyagi fettételeit, létre kell
hozni a községi tulajdont, az
adórendszert pedig úgy kell
átalakítani, hogy a gazdasá
gi vállalkozások adója, vala
mint az SZJA nagyobb há
nyada felett az önkormány
zat rendelkezzen.
Mindezek figyelmen kívül hagyása nélkül a demokratikus jogállamiság megteremtése, a köztársaság csak üres tartalmatlan konglomerátum lesz. A felelősség nagy a nép mégegyszer nem ad haladékot arra, hogy valóban jól és otthon érezze magát Magyarországon.
Jászberényi László

Kanizsai képek

1989. november 3.

( KANIZSA J

Munkaerőhelyzet, 1989
KAPUN INNEN, KAPUN TÚL

A világ felgyorsult körülöttünk, s ebben a rohanásban, tempónkat hozzá igazítva, de mégis bizonytalankodva, helyünket keressük. Kapkodjuk a fejünket, válogatunk a hírözönben, baráti, munkahelyi puhatolódzó kérdések segítségével akarunk elemi következtetésekhez, válaszokhoz jutni. Erdekek, ellenérdekek szorításában élünk. Az elmúlt napok politikai változásai és váltása, tényleges vagy látszat helycserére késztetnek bennünket.
Aki a „helyén" áll, maradt vagy oda jutott, kapaszkodik, hogy a körvonalazott gazdasági szerkezetváltás, a kialakuló piacgazdálkodás idején biztonságos munkahelye legyen, hiszen elmúlt már az az idő, amikor a munkahely állampolgári jogon adott volt. Kialakult és naponta halmozódik a jól érzékelhető szociális feszültség: tömegek kerülnek a társadalom peremére, a létminimum szintjére. Emberek elveszítik a helyüket, kapun belülről, a kapun túlra sodródnak. A munkanélküliség veszélye a többség szám ára távolinak tűnik, de már velünk él, bekopogtatott a nagykanizsai otthonok ajtaján is.
A Megyei Munkaerő Szolgáltató Iroda Kirendeltsége Nagykanizsán a tanácson működik. Ennek a tanácsi szerkezeten belül szerveződött irodának az ügyfélforgalma 3600-4000 fő évente. A szám sajnálatosan növekszik, hiszen Nagykanizsa sem vonhatja ki magát az adott térség tényleges és változó munkaerőpiaci, valamint a gazdaság és foglalkoztatottság szakmai és területi szerkezetének átalakulását jellemző országos kórkép alól.
Ez év szeptemberében is kb. 600 különböző életkorú, végzettségű, felkészültségű férfi és nő próbálta ki az elhelyezkedésnek vagy a munkahelyváltoztatásnak ezt az útját. Vajon hogyan

vélekedett a társadalom gondoskodásáról az a mintegy 100 pályakezdő fiatal, aki a nyár után az őszi hónapokban bekopogott, érdeklődött, s egy részük végül is elfogadta, amit felkínáltak, akkor is, ha pályát kényszerült módosítani.
Az a 28 fiatal, aki a TUNGSRAM iskolarendszerén kívüli szakmai oktatásában részt vehet, vagy a Szociális Foglalkoztató betanító varrodájában munkához és képesítéshez jut, nem kergethet álmokat. A józan realitás talaján állva örülhet, hogy valamilyen munkahelyre oekerült, problémája átmenetileg megoldódott. Napjainkban szerveződik a gimnáziumot végzettek számára a komplex ügyviteli tanfolyam, ahol középfokú munkaügyi, társadalombiztosítási és számítógépes felkészítést kapnak, s ami nem elhanyagolható: a tanfolyam ideje alatt átképzési támogatásban is részesülnek. Mivel elhelyezkedésük a tervek szerint „szabadpályás" lesz, minden kötöttség nélkül elhelyezkedhetnek, kisebb intézményekben komplex ügyintézői munkát végezhetnek. Ok az átképzési lehetőségek igazi „vállalkozói". A szakirányú tárcáknak ez az alig 1 éves rendelete azonban az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatának, egymásraé-pültségének hiányait aligha simítja el.
Sajnálatos módon növekszik a visszatérő ügyfélforgalom. Ennek oka abban keresendő, hogy a pályakezdők több munkahelyet szeretnének megismerni, az idősebbek előtt pedig az elhelyezkedési lehetőségek városunkban is beszűkültek.
Megszűnőben van a „vándormadarak" aratása, s az 5-6 munkahely utáni „bérkiszorítós" játékra egyre kevesebb a lehetőség. A kanizsai vállalatok nem vesznek fel újabb vattaembereket, sőt a meglé-

vőktől is szabadulni igyekeznek.
*
Persze az őszi nagymértékű ügyfélforgalom elsősorban nem ebből a rétegből került ki. Egy adott nap ügyfélforgalmát áttekintve a mérnök-közgazdásztól a konyhalányon át a gépkocsivezetőig többféle munkaerőt igényeltek a helyi vállalatok, intézmények. A jellemző mégis az, hogy az igények 80 százalékban fizikai munkaerőre korlátozódnak.
Miért változtatnak körülöttünk munkahelyet az emberek? Kanizsa ezen a téren is az országos adatokat, belső arányokat produkálja. A motiváló tényezők között a magasabb fizetés, a végzettségnek, képzettségnek megfelelőbb munka éppen úgy helyet kap, mint az elbocsátás, kilépés, az átszervezésből adódó kényszerleépítés.
Ha nem is jelenti a tömeget, de feszültség van néhány értelmiségi munkakörben, pl. az oktatásban és a mezőgazdaságban. Érdekes, hogy a felsőfokú mezőgazdasági szakemberek újabban milyen gyakran megfordulnak az irodában. Talán a városkörnyék mezőgazdaságában megjelenő kényszerpályák, a gazdasági irányítás és az egyén szándékai kevésbé integrálódnak. Számukra október első felében egyetlen munkaerőigény bejelentés sem érkezett.
A vállalatok mozgásterét nem szűkíti le, hogy 1985-től munkaerő bejelentési kötelezettségük van, hiszen az újsághirdetés, a jóbarát közvetítése, a személyes kapcsolattartás is élő gyakorlat az iroda érdekegyeztető szerepe mellett.
Somos Béláné kirendeltségvezető szerint munkájukban igen jól érzékelhető, sőt mérhető a politikai élet változása, a város területén meg-

jelenő munkáltatói kezdeményezéseknek, az emberek szociális helyzetére, érzelmeire gyakorolt hatása. Idősek és fiatalok őszintén feltárják helyzetüket, szavaikból tükröződik lelki válságuk. Gyakran zavarodottak, lesír róluk az értékvesztett-ség. A társadalmi zavarok következtében károsodottak, károsítanak másokat. Bizalommal tárják fel szétesett vagy munkaerőhelyzetük miatt esetenként szétesni készülő családi életüket. Tartásuk, védettségük a külvilággal szemben megroggyant. Ezért is jó szót, bizalmi, korrekt ügyintézést kell kapniuk.
A jövő munkaerőhelyzetében sok a feltételezés, a bizonytalanság. Nagykanizsa polgárai arra számítanak, hogy egyidejűleg és egységes rendszerben, a gazdaság törvényszerűségeihez igazodva, de egyúttal humánus érdekeket védve is történnek dolgok. A szabályozók az eddigieknél sokkal kevésbé fognak a részletekre kiterjedni, de a vállalatok mozgásterébe jól beilleszkedhetnek az új munkahelyek, s a struktúraváltás minden embernek biztosíthatja a helyét kapun belül is. *
Az MTA ajánlatai az országnak erre a térségére is alkalmazhatók: regionális vállalkozásbiztosítási rendszer. ÁFA-kedvezmény kis-és középvállalatok számára, az új munkahelyeken foglalkoztatottak társadalombiztosítási járulékának meghatározott idejű csökkentése, hitel és kamatkedvezmények és határmenti kooperációk különleges szabályozása.
Remélni lehet, hogy talán ezekkel a gyors, határozott és ésszerű változásokkal kevesebben fogják felkeresni az irodát, kevesebben igényelnek közvetítői szolgáltatást.
Büki Pálné

( KANIZSA

1989. november 3.




Az olajbányászat kilátásairól
Mennyi az „annyi"
Válasz a kihívásra
Ma már közhelynek számít, hogy csak az a vállalat, üzem maradhat talpon, amelyik tud alkalmazkodni a megváltozott helyzetekhez, s kihasználva a lehetőségeket, elébe megy a várható változásoknak. Ehhez természetesen rugalmasság, innovációkészség, az új iránti fogékonyság kell. Sorozatunkban azt szeretnénk bemutatni, hogy a kanizsai gazdálkodó egységek milyen módon és milyen sikerrel próbálnak válaszolni a gazdasági kihívásra.
(Keresett a nyomásszabályozó
jovd?
• ••
A KÖGÁZ másfél évtizeddel ezelőtt kezdte meg a gázipar fejlődéséhez, a gázprogram végrehajtásához ma már nélkülözhetetlen termékeinek kifejlesztését és gyártását. Meg lehet állapítani, hogy a vállalatnál az elmúlt években nem csak szó volt a termékszerkezet átalakításáról, hanem az (kisebb-nagyobb zökkenőkkel) állandó programmá is vált.
Az is nyilvánvaló volt a nyolcvanas évek elején, hogy a nyereséges termékszerkezet kialakítása kevés, a termelés volumene függ a hazai piac igényeinek várható hullámzásaitól: a termékszerkezet bővítéséhez a külföldi piacokon való megjelenésre is szükség lesz.
Az utóbbi években két olyan lehetőség adódott, amelyek révén reális lehetőség volt a nyugat-európai gáziparhoz való kapcsolódáshoz. Az egyik a vegyesvállalat megalapítása, a másik a kisebb gázipari cégek termékeinek magyarországi gyártása, illetve az általuk meghatározott paraméterek szerinti feljesztés és annak alapján a
• termékgyártás.
A megalakult, magyar-nyugatnémet vegyesvállalat - a Magyar Gázmérő Technika Kft
♦ - először a háztartási, majd a ki
sebb kommunális-ipari gázfo
gyasztások mérésére alkalmas,
korszerű gázmérők gyártására
vállalkozott.
A vegyesvállalati keret arra is alkalmat adott, hogy az NSZK-beli alapító cég már gyártmányainak gyártását-szerelését Nagykanizsán rendelje meg.
Másrészt lehetőség volt ar-ra.hogy a Gastechnic GmbH által igényelt gázszűrő termékcsaládot kifejlesszük. A folyamatos műszaki kapcsolat „melléktermékként" azt eredmé-

nyezte, hogy a viszonylag hosszú átfutású fejlesztés mellett először öntvényeket szállítottunk ki megmunkálva, majd a 18 tagú fojtószefep-gyártmány-család komplett gyártására jött a megrendelés.
A bevezetőben említett fejlesztés az ország gáziparára sajátosan hatott. A lényeg röviden az, hogy a gáznyomásszabályozóink alkalmazásával lehetővé vált az addig megszokott gázszolgáltatási rendszerek helyett a sokkal nagyobb nyomásfokon való gázelosztás. Ennek gyökerei a MAORT által Nagykanizsán - az országban először - kiépített középnyomású szolgáltatói rendszerből erednek. Az utóbbi évtizedben az országban új „termékként" jelentek meg a kis csőátmérőjű hálózatok. A legkisebb és legnagyobb szabályozóink - versenyezve a külföldről behozott és Magyarországon rendszerbe szerelt szabályozókkal - így önmaguk is termékszerkezet váltást eredményeztek.
Az utcákban lefektetett gázvezetékekről a leágazó vezeték eddig acélból készült. Egy „egyszerű" termék és egy jól körülhatárolt, zárt szerelési technológia kialakításával (műanyagacél összekötő idom) országosan mintegy 160 km kisméretű acélvezeték helyett nem korrodáló műanyag vezeték került a földbe.
A következő években további változásokat fognak hozni, igy lehetőség lesz az exporttermékek körének és volumenének bővítésére.
B.J.
(Következő számunkban a DKG-s fejlesztési programról írunk.)

Fél évszázada folyik Zalában ipari méretű kőolaj- és földgázbányászat, s ez rányomta máig is érzékelhető bélyegét városunkra is. Aki eleinte az egyetlen, később bármelyik olajipari vállalatnál dolgozott, biztos jövő elé nézhetett, a város elismert polgára volt. Az olajosokra márcsak azért is elismerően tekintettek, mert külön lakótelepük, sportklubuk és pályájuk, művelődési házuk volt - és van ma is. Mellesleg a fél évszázada épült lakótelep jelenleg is mutatós része városunknak.
Manapság azonban felmondó levelekről hallani Ka-nizsa-szerte, s nyomában föl-fölröppen a kérdés: van-e jövője az olajbányászatnak?
Az tény, hogy - mint minden ipari tevékenység, - a kőolaj- és földgázbányász-kodás is véges. A mélyben rejtező fekete arany gazdaságosan kitermelhető része előbb-utóbb elfogy, aiermé-szet rendje szerint. Ez még-inkább jogossá teszi a kérdést és fontossá a választ.
A kőolaj- és földgázbányászat központja városunkban - és a megyében, sőt a Duna-Tisza közén is - a KFV, amely nevében hordozza tevékenysége meghatározását. Az említett természeti törvényt jól ismerik a vállalatnál, s eszerint is cselekszenek. Ugyan mit?

Mindenek előtt azt, hogy a vállalati pénztárca szabta lehetőségek szerint tovább folytatódik a kutatás, bár csökkenő mértékben. Ezzel párhuzamos a kőolaj- és földgázkincs kitermelése egyre újabb módszerekkel. A legeredményesebben a szén-dioxid gáz fölhasználásával, amelynek-az 1,5-3 kilométer mélységben kifejtett hatása révén kerül felszínre a fekete arany. Ez az úgynevezett fokozott hatékonyságú kitermelési módszer, amelynek eredményeként az idén már eddig is közel 40 ezer tonnás többlet-termelést könyvelhetett el a KVF, s ez már jelentős tétel az ország energia-mérlegében. A jelenlegi ismeretek szerint a következő években folyamatos termelésnövekedéssel lehet számolni, többek között a szén-dioxid mélybe-sajtolása révén.
Ez tehát az alaptevékenység, amelyet számos szakma és szervezet segít a folytonos-folyamatos munkarendhez alkalmazkodó ügyeleti rendszerrel is. Megtalálhatók itt a számítógépes szakemberek és a lakatosok, a kovácsok és a villanyszerelők, a gépkocsivezetők és a járművek „orvosai", a szerelők, a geofizikusok. Vagyis óriási szellemi és anyagi vagyon halmozódott föl gazdagodva a munkatapasztalattal. Mindez a tevékenység : egyre tökéletese-




( KANIZSA T
Járdával és kerékpáros úttal kötik össze Nagykanizsát és a palini városrészt. A 74-es út mentén az első 300 méteres szakasszal a tervek szerint még a hónapban elkészülnek a Közúti Igazgatóság nagykanizsai üzemmérnökség dolgozói.
(Szakony Attila felvételei)
Jövőre szeretnénk átadni a forgalomnak az utat, amely egyszerre szolgálja majd a kerékpáros és gyalogosközlekedést.
— Ennek valószínűleg nem örülnek
majd a gyalogosok...
- Sajnos nincs más lehetőség, úgy
hogy meg kell barátkozni ezzel a megol
dással. Két és fél méter széles lesz az út,
tehát alkalmas a közös használatra. Köz
lekedési szempontból sokkal közelebbi
rokonságban állnak a kerékpárosok a
gyalogosokkal, mint a gépjárművekkel,
ezért döntöttünk (gy.
1989. november 3.
dő, korszerűsödő, sőt euró-paiasodó vállalati szervezetben zajlik. Ennek legfőbb célja a meglévő, a fentiekben vázolt adottságok minél teljesebb kihasználása hasznot hozó munkával.
Az átalakulás kezdeti lépéseit még öt évvel ezelőtt tette meg a KFV, a megegyezéses eredménycélokkal történő vezetés elindításával, majd kiterjesztésével. Ez a korszerű emberi - főképp vezetői - kapcsolatok kialakítását célozta. Ennek lényege, hogy a különböző vezetők közösen dolgozzák ki az elérendő célokat, az eredményeket- vagy fogyatékosságokat is - együttesen értékelik, s ezek alapján döntenek a következő időszakban elvégzendő munkáról. Ez újfajta vezető-beosztott kapcsolatot alakított ki, elősegítve a tárgyilago-sabb vezetői kiválasztódást.
Valamivel több mint egy éve külön erre a célra létrehozott minden más munkától független munkacsoport „ki-vesézően" fölmérte, röntgen-nyelven szólva átvilágította a vállalat egészét, s a kapott röntgenkép segítségével kidolgozta a vállalat stratégiai tervét a következő évekre. Legfontosabb megállapítása az volt, hogy az alaptevékenység folytatásával párhuzamosan, kiaknázva az említett óriási szellemi és anyagi - gépi, épületekben megtestesedő -vagyont újabb tevékenységi körök meghonosításába kezd a vállalat.
Épp azért, hogy ha eljön az az idő, amikor már nem lehet gazdaságosan folytatni az alaptevékenységet, senkinek se kelljen fölkeresnie a „különleges" vállalati könyvtárat: a munkakönyv tárat.

Ezért a legszélesebb körű felvilágosító kampány kezdődött el, s folyik manapság is annak tudatosításával, hogy a vállalat maga, de az egyes ember is keresse a legtesthezállóbb munkát a vállalatokon belül és kívül, például új gyártmányok, szolgáltatások meghonosításával.
Ennek máris mutatkoznak a kezdeti eredményei. Lovásziban például traktorutánfutók gyártása folyik valamint készítenek - már külföldi, például* amerikai érdeklődést fölkeltve - élelmiszeripari gépzsírt biogrease néven. Városunkban a közismert nevén fúrási alsó telepen gépjármű vizsgálat és vizsgáztatás folyik a többi között vadonatúj svájci gyártmányú műszerrel is.
A piacérzékenység kifejlesztésére átalakulás alatt áll a vállalati felépítés. Önálló önelszámoló szervezetek - szakszóval divíziók - kezdik meg működésüket januártól, egyelőre tizenhatan. Ez is a korszerű gondolat meggyökeresedését jelzi.
Mindezt vállalaton kívüli, újabban külföldi - NSZK-beli - szakemberek közreműködésével valósítja meg a KFV, amelynek munkacsoportja nqmrég több nyugatnémet vállalat szervezeti felépítését tanulmányozta, hogy európai kitekintése is legyen.
Ha a kezdeti kérdésre akarunk válaszolni - van-e jövője az olajiparnak? - akkor azt mondhatjuk: igen. „Annyi" jövőre van kilátás, amennyit a fent leírt törekvésekből megvalósít a KFV-nél dolgozó közel 5 ezer ember. A maga, a város és az ország javára.
Ferenc Győző

Lépcsősor a Széchenyi téren, kerékpárút Palinban
A lenti és a fenti parkolót lépcsősorral összekötik.
Nagy port kavart fel jó egy esztendővel ezelőtt Nagykanizsán a Széchenyi tér szabad területének parkolóvá „parcellázása". A vélemények megoszlottak: egyesek praktikusnak tartották, mások tiltakoztak, merthogy rontja a városképet-Az elmúlt év tapasztalatai szerint úgy tűnik szívesen veszik igénybe az autósok, főleg azok, akik az itteni ABC-be érkeznek bevásárolni. Van ugyan másik parkoló is az ABC mögötti magasabb részen, ám az igencsak kényelmetlen, mivel onnan csak az egész üzletház megkerülésével lehet megközelíteni a bejáratot. Mint hallottuk, hamarosan változni fog a helyzet. Karmazin Józseftől, a városi tanács műszaki osztályának vezetőjétől kaptunk tájékoztatást ez ügyben.
- Az ABC és a mögötte lévő parkoló
közti szintkülönbséget - amely eddig a
gyalogosközlekedés akadálya volt - lép
csővel szüntetjük meg. Igy nem lesz
szükség az épülettömb megkerülésére.
Ezáltal remélhetőleg ezt a fenti parkolót is
szívesebben használják majd az autó
sok.
- Megszüntetik a sok vitát kiváltott má
sikat?
- Nem, mert előreláthatólag mind a
kettőre szükség lesz. Számolnunk kell,
hogy az Eötvös tér sarkán épülő 75 laká
sos ház átadásával jelentősen megnő a
parkolóhelyek iránti igény.
- Mikor készül el a szóbanforgó lép
csősor?
- Atervek készen vannak, jelenleg vár
juk az őt kivitelezőtől kért árajánlatokat,
300 ezer forintos költségre szám ltunk. Az
építést április végére szeretnénk befejez
ni.
Kerékpárút épül Nagykanizsán. No nem az egész várost behálózó, s nem is szabadidős biciklizgetés számára, hanem praktikus okokból - mégis őrülni kell a kezdetnek. E tervekről szintén Karmazin József tájékoztatott bennünket.
Elsőként a palini új lakótelepet kötjük összea várossal, pontosabban: a Magyar utcának a palini lakótelep bejárata és az rhajós utca közötti 1216 méter hosszú szakaszán épül meg a kerékpárút, amelynek kivitelezését már megkezdte a közúti igazgatóság üzemmérnöksége. Mintegy 3 millió forintot igényel a munka, az őszszeg egy részét a Közlekedési Minisztériumhoz benyújtott pályázattal nyertükéi.

6

( KANIZSÁT

1989. november 3.






# ll,liJ %^t^** ******
SAROKGARNITÚRA
ÚTOROYAR
OYABTÚI KANIZSA
KAPHATÓ! OKTÓBER 21 TÖL A MAOYOBI
ÚTOB
ÁRUHÁZAKBAN

egy fiatalos bútor a 21.
századig
két funkciót kényelmesen,
kétféle összeállításban
három és fél ezer forint
ülőhelyenként, a garnitúra
21 000 Ft-os ára,
és még
négy további érv szól mellette:
— hamar ággyá alakítható,
— kicsi helyen elfér,
— igen kényelmes, tartós
kárpitozású,
— könnyedén szállítható
és szerelhető.

így látom (II.)
Szociális piacgazdaságot!

Mátyás király udvari bolondja bebizonyította, hogy a szép hazában orvosból van a legtöbb. A középkorban ez Igaz is lehetett, de napjaink nyavalyáinak orvosai a közgazdászok. Több van belőlük, mint szociológusból, politológusból és történészből együttvéve. Pedig ezekből is szép volt a termés az utóbbi években.
Akkor, amikor a két szűk esztendő után minden közgazdász két szűkebbet jósol és általános a borúlátás. Biztató fényként jelentkezik a Magyar Szocialista Párt gazdasági programja. A tömörítés kényszere arra késztet, hogy önkényesen, de nem az összefüggésektől kiragadva néhány sarkalatos elvet idézzünk; Az elszegényedés és nem a gazdagodás ellen küzdünk.

A hatékonyságot a hozam és az anyagi, illetve szellemi vagyon hosszú távú gyarapodásainéri. Az államnak - miként a vi-lág összes fejlett országának - a piaci feltételek megteremtését, az új technológiák ösztönzését, a piac káros hatásainak kivédését kell magára vállalnia. Ezekből az alapelvekből következik, hogy a jövő egy vegyestulajdonra épülő szociális piacgazdaságé.
Valószínűleg itt sokan felhördülnek. Mi a fene az a szociális piacgazdaság? Fából vaskarika? Esetleg szellemeskedve kommentálják: félig nem lehet teherbe esni.
Pedig a szociális piacgazdaság mint fogalom előfordul Európa összes szocialista, szociál-

demokrata, keresztény-
szocialista pártjának programjában.
Nem több és nem kevesebb, mint az alapvető fogyasztási javák és szolgáltatások kiemelése a piac törvényei alól ártámogatással és adókedvezményekkel. A szociális piacgazdaság garancia a létbiztonságra a szükségletek elemi szintjén. Nem része a szociális védőhálónak, hanem szocialista ten-denciaa polgári társadalomban.
Szükséges, hogy a jövőben a szociális piacgazdaság mint cél, markánsabb, egyértelműbb megfogalmazást nyerjen. Olyan alapelvé váljon, amely megkülönbözteti más pártokétól a Szocialista Párt programját.
Az igazság az, hogy a tervezeteket ma nem a pártok írják, hanem az élet. Ezért aztán sok

közöttük az azonosság és a párhuzamosság.
Egy-egy program között a különbséget a készítők valóságlátó képessége jelenti. Hitünk szerint a Szocialista Párt programját az őszinteség, a kreativitás és a lényeglátás jellemzi.
Ennyivel több és más az MSZMP-nél és ennyivel jobb, -bár ezt sokan vitatni fogják - a többi párt tervezeténél.
Egy korszerű politikai párt-a Magyar Szocialista Párt az akar lenni - programját nem önmagának írja, hanem a népnek. A szociális piacgazdaság a társadalmi igazságosság egyik vetülete a gazdasági életben létbiztonságunk egyik megalapozója. Ennél többet ígérni ma felelőtlenség és demagógia.
Kelemen Z. Pál műszaki ellenőr

1989. november 3.

( KANIZSA )

Matematikus-napok Kanizsán

Csákány Béla beszélget kollégáival.
Színvonalas rendezvény házigazdája volt október 26-27-én a Landler Jenő Gimnázium. Az ország minden tájáról, sőt a határon túlról, Felvidékről is érkeztek résztvevők, akik a matematika sokunk számára rejtélyes útvesztőiben több, mint otthonosan mozognak.
- Az idén harmadízben
rendezzük meg a matemati
kusok elméleti konferenciá
ját és módszervásárát,
amelyre kétévente kerül sor.
A kezdeményezés a Bolyai
évforduló kapcsán indult is
kolánk matematikusaitól -
mondja Pintér Ferenc, a gim
názium igazgatóhelyettese,
matematikatanára.
- Pedagógusképző intéz
ményekoktatói, középiskolai
tanárok, szakfelügyelők
gyűlnek össze Nagykani
zsán, hogy nagyon színvo
nalas elméleti előadásokat
hallgassanak meg aktuális
matematikai problémákról,
illetve újszerű feladatmegol
dásokkal ismerkedjenek
meg, amelyet aztán a min
dennapi gyakorlatban, az ok
tatásban, az egyetemi előké
szítők során hasznosítanak.
Az egyes konferenciák a ma
tematika más-más ágából
merítik témáikat, (gy az el
őzőek a geometria és az
analízis, a mostani az algeb
ra és a számelmélet új útjait
és lehetőségeit boncolgat
ják.
Mészáros József galántai középiskolai tanár a csehszlovák, úgynevezett matematikai olimpiák feladataiból hozott a „tarisznyájában", dr. Oláh György Komárnóból az ottani tehetséggondozás módszereiről beszélt magyar kollégáinak. A konferencia idei zalai előadója a nagykanizsai dr. TóberErnő, aki az algebrai átalakítások témaköréből mutatott be válogatott feladatokat. Első alkalommal vett részt és tartott előadást dr. Csákány Béla, a

szegedi JATE tanára, egyben rektora.
- Miben látja Ön a kanizsa
konferencia hasznát, jelen
tőségét?
- A hasznáról talán a vé
gén tudnék véleményt mon
dani... jelentős dolognak tar
tom, hogy ez az országos
szintű találkozó nem Buda
pesten van, hanem egy kis
vidéki városban. Igaz, hogy
ez kényelmetlenséget jelent
azoknak a kollégáknak, akik
az ország túlsó részéről ér
keztek ide, de mindenkép
pen növeli a „nem Budapes
ten élők" rétegtudatát. Szak
mai jelentősége pedig abban
rejlik, hogy lehetőséget ad a
matematikát oktatóknak,
hogy rendszerezzék meglé
vő ismereteiket olyan elő
adók segítségével, akik a
matematikát alkotó módon
művelik.
- Rektor úr, mi a vélemé
nye a jelenlegi közép- illetve
felsőszintű oktatási rensze-
rünkről?

- Bár magam is középiskolai tanárként kezdtem pályafutásomat, mégsem merem minősíteni, mert ma már nincs rálátásom. Az én gyerekeim jó gimnáziumba jártak, és úgy gondolom, jó színvonalú a Landler Jenő Gimnázium is, mivel sok gyerek nyert felvételt innen egyetemre, főiskolára. Felsőfokú oktatásunk nagyon sokáig úgymond „el volt eresztve". A véletlenen, a személyes kapcsolatokon múlt sok esetben, hogy melyik városnak lett egyeteme, főiskolája, hogy melyik intézmény milyen mértékben részesült anyagi támogatásban... Az állam nem adta meg az elvárható anyagi, erkölcsi elismerést az oktatásban dolgozóknak, de maga a társadalom sem, mint az orvosok esetében. Persze, az egészsége mindenkinek nagyon fontos, a gyógyulás is azonnal érzékelhető, míg a


zellem fejlesztése csak hosszabb távon hozza meg gyümölcsét... bár az elmúlt időszakra ez sem volt érvényes.
- Az ön egyetemén az el
múlt tanévben indult egy
mozgalom, amely változáso
kat követelt...
- Igen, a legtehetsége
sebb ötödéves bölcsészhall
gatók indították azzal a cél
lal, hogy megszűnjön az a
számukra elfogadhatatlan
helyzet, hogy az egyetemet
kívülről és felülről vezéreljék.
Az okos emberek, ráadásul
ha fiatalok is, nehezen vise
lik el a hozzá nem értők irá
nyítását. Én hasznosnak íté
lem a törekvéseiket.
Magunk úgy gondoljuk, hogy mindez erőfeszítéseket követel a társadalom egészétől. A gondok pragmatikus megoldásához ad segítséget a matematikusok kanizsai tanácskozása.
Túri Mária

8

( KANIZSA

1989. november 3.






Járási Ildikó világa eleven, varázslatos világ. Mesék világa, legendáké, az európai kultúrkör és a Kelet izgalmas találkozása. A műterem zsúfolt, a kívülálló számára áttekinthetetlen, de a zománcra formálódó arc fogva tartja a szemet. Járási Ildikó dolgozik és mesél:
A Rozgonyi Iskola 5. osztályában kaptam egy aranyos tanítót, Kenyeres Béla bácsit. Ott ült mellettem órákon keresztül, s rajzoltunk, festettünk, s újra rajzoltunk. Végtelen türelmes volt. Én is boldog vagyok, ha felfedezek egy-egy tehetséget tanítványaim között. Gyakran felkeresnek ma is a gyerekek, mellém ülnek, mutatják rajzaikat és mesélnek...
A tűzzománc
művésze
A tűzzománc készítésénektechnikájával Zánkán ismerkedtem 1976-ban az Úttörővárosban. Ott égett mellettem a tűz, vibráltak a színek és festettek a gyerekek. Csodálatos élmény volt! Én azóta is nagyon szeretem a tüzet. Aki érti a zománc természetét, ahhoz kedves és barátságos. Egy ideig egymás mellett futott a két vágány, rajzot tanítottam az iskolában, kevés szabadidőmben tűzzománc dísztárgyakat készítettem. De egy furcsa kis kitérő tovább színesítette, gazdagította az életemet. Pszichológiát tanultam, s Mérey tanár úrhoz jártam, a hipnózisról hallgattam előadásokat és gyakorlatokat is végeztem. Mindenkinek ajánlanám, hogy foglalkozzon vele, mért a mélypontokból való felemelkedésben segíti az embert. A tűzzománc mestere, Kátay Mihály tanár volt az én igazi tanítóm. Kecskeméten nyolc évig az ő műhelyének ösztöndíjasaként tanulhattam a szakma titkait. Minden nyáron ott dolgoztam e kiváló közösségben. Évente kiállításokat rendeztünk, örültünk egymás sikereinek. A műtárgyak technikájáról röviden: Fémrétegeket rakunk egymásra, zománc díszítéssel, s az égetés eredményeképpen kialakul a tervezett szín és forma. Volt olyan estém,

mikor ötszáz lemezt kidobtam, mert rosszul sikerült minden. Az első, második és harmadik égetés a kívülállónak még semmit nem mutat, a negyedik rétegnél még csak az alapozás dominál, az ötödiknél elmosódottan megjelenik a kép, majd a különböző színű és anyagú díszítésekkel befejeződik a munka. Ugye milyen bájos női arc? Nagyon kell vigyázni a színezésre, mert a tűz segítségével harsogó színeket lehet alkotni. A giccs hamar létrejön.
Én az őskori, mitikus világot szeretem, emberalakjaim is nagyon egyszerűek. Az ősi kultúrát tisztán jelképezik, őszintén. Sikereim szerény bizonyítékai a Képcsarnok Vállalat kiállításai. Győr-

ben, Budapesten, Pécsett, Kecskeméten, Zalaegerszegen és itthon, Nagykanizsán is bemutatkoztam már. Ilyenkor megmutathatom magam, minden tárgyam helyettem beszél. Gondjaim nagyok, terveim szépek. Egy kis házat építek a Honvéd utcában. Műtermében és udvarán barátságos találkozóhelyet, otthont szeretnék teremteni művésztársaim számára is. Közősséget szeretnék érezni, kik tisztelik és segítik egymást.
Járási Ildikó művésznő fá
radhatatlan. Négy-öt éjsza
kán át dolgozik, nincs meg
állás és szünet. Csodálatos
ez a belső energia! A tűz,
mely forrón csap ki a villany
kemencéből, ott ég az ő lel
kesedésében, munkaszere
tetében. D. L.

1989. november 3.

( KANIZSA )

%ámi






Jusztitia
PANNÓNIA CIPŐIPARI SZÖVETKEZET
(Nagykanizsa, Szabadság tér 8.)
NŐI DOLGOZÓKAT
kétműszakos munkarendbe, teljesítménybérbe
FELVESZ
Jelentkezni: a fenti címen a munkaügyön.
Jusztitiának, az igazság istennőjének van dolga bőven ezekben az időkben. Hogy őt magát nehogy elfogultsággal gyanúsítsák, - vagyis, hogy az a bizonyos mérleg valóban az igazság oldalára billenjen, - pontos műszerre van szüksége. Vass László mérlegjavító és -készítő kisiparos 1974-ben került Nagykanizsára feleségével együtt, a Borsod megyei Sajólászlófalváról. Volt honnan ellesnie a szakma fortélyait, már édesapja is mérlegkezelőként dolgozott a Berentei Szénosztályozó Műnél.
Miután a szakmát kitanulta, a miskolci Mérleggyárba került. Egy ott dolgozó zalai barátja javasolta azt, hogy próbálkozzon Zalában, mert ott kihalóban van ez a szakma. Később belépett a kisiparosok sorába.
Szepetneken vásárolt egy családi házat, annak udvarában alakította ki a műhelyét. Hogy nem döntött rosszul, azt bizonyítja az a rengeteg javításra váró mérleg, amely a műhelye körül sorakozik.
Az ajtón belépve tömény festék- és olajszag csapja meg az orromat. Szinte továbblépni sem tudok a különböző nagyságú mérlegektől. Amikor a szakma érdekességéről kérdezem, Vass László elmosolyodik és a következőt mondja: .
- A kívülálló bizonyára csak ezt a rendetlenséget, -ami nekem természetesen nem az- a csavarok savanyú szagát és az én olajfoltos kezemet és arcomat észleli. Ennek ellenére mi a szép ebben a munkában? Az, hogy óriási precizitásra, nyugalomra, pontosságra

nevel és ösztönöz. A mérleg - ha nem is úgy tűnik - rendkívül érzékeny műszer, nagyon finoman kell vele bánni. A pontosságot súlyokkal állítom be és ha nem sikerül, megpróbálom újra és aztán újra. Kitartást igényel minden mérleg rendbetétele, hiszen általában nagyon rossz állapotban kapom meg ezeket. A megye hét ÁFÉSZ üzletei folyamatosan gondoskodnak arról, hogy legyen munkám.
- Vásárláskor gondolom
más szemmel figyeli a mér
leget, mint a többi vevő.
- Hogyne. A mérlegmuta
tó mozgásából én már min
dent tudok. Bizonyára nem
állnám meg, hogy ne figyel
meztessem az eladót, de
nem szeretek veszekedni,
így nem is én vásárolok, ha
nem az asszony.
Az asszony, Marika éppen vacsorát főz a családnak. A mai világban négy gyermeket nevelni nem mindennapi dolog, de a Vass házaspár erre is vállalkozott.
- Laci szintén nagycsalád
ban nőtt fel, ők is négyen vol
tak testvérek. Az fel sem me
rült nálunk, hogy én ennél
kevesebbet szüljek. Nem
mondom, biztosan nehe
zebb, mint a kiscsaládosok-
nál, de én akkor sem cseré
lek. A gyerekek közül a leg
nagyobb 14 éves, a legki
sebb 8 éves és úgy lettek ne
velve, hogy mindenki tudja a
dolgát a ház körül. A fiúk az
apjuknak segítenek iskola
után, a kislány pedig nekem.
Egy kisiparosnak könnyű négy gyermeket nevelni - öt-

lik fel az olvasóban. Hogy ezt megcáfoljam, ne feledjük, Vass László és felesége egyedül, minden külső segítség nélkül vágott neki az új élethez és a négy gyermek az albérletben született akkor, amikor a családfő még állami cégnél dolgozott. Soha semmiféle támogatást nem kértek és nem kaptak senkitől. Mindent saját maguk, a szorgalmukkal értek el. A faluban már nem számítanak idegeneknek, - ottani emberektől tudom -mindenki a szívébe zárta a családot.
- Ez valószínűleg azért van - igazol a családfő -, mert mi is sokan vagyunk itthon, így eggyel több, vagy

kevesebb nálunk nem számít. Mi mindenkin segítünk, akin csak tudunk. A gyerekek is ezt látják tőlünk, hiszen az életben nagyon fontosnak tartom a testvérek összetartását.
Vassék házát a végtelen egyszerűség jellemzi. Valami varázslatos van ebben a családban: a nyugalom, amiről maga a családfő is beszélt. De valami mégis csak nyugtalanítja: nevezetesen a szakma jövője.
Mivel ez eddig is apáról fi
úra szállt, szeretné, ha na
gyobbik fia is ezt a mestersé
get tanulná ki. Tudomása
szerint a szakmunkásképző
ben nem indul ilyen szak.
Vass László mindenesetre
megteszi a magáét, tovább
ra is szorgos és pontos javí
tója marad Jusztitia mérle
gének. Dónay Nóra

10

( KANIZSA

1989. november 3.






Népművelők dilemmái
Juhász Imréné és Fehér Imre nem tegnap került a szakmába. Pontosan tudják, mennyit ér a népművelés és a népművelő ma, hogy probléma akad száz, jövő azonban csak egy van, s itt és most ereszti gyökereit az ingatag talajban.
Juhászné: A MÁV Kodály Zoltán Művelődési Ház mindig a közösségi élet színtere volt. S mai gondja is ez: a közösség formálása. De az 50-es évek „lendületes" kultúrpolitikája már a 60-as évek elejére kifulladt, az intézmények elnéptelenedtek, kiürültek a formák, | felbomlottak a nagycsopor-' tok, s fékeződött a szellem-i mozgás. A kultúra hullámvölgybe került. Én úgy gondolom, hogy a ma adott értékrendszerben a műveltségnek egyre kisebb a rangja, s nem kevés erőfeszítésbe kerül a holtpontról elmozdulni.
Fehér: Annál is inkább, mert buktató, hogy örökségünk a szakszervezeti-vállalati működtetés, de az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Háznak lakóterületi feladato-| kat is el kell látnia. Ezt várja f a tanács, az anyagiakat azonban csak a Hevesi Sándor Művelődési Központnak biztosltja.
Juhászné: Nehézségeinket jelzi, hogy egy hónappal | ezelőtt vezérigazgató-he-lyettesünk bejelentette, hogy

1990-ben huszonnégy intézményt már nem támogat, s ha mi is e csoportba kerülünk, az közel egy millió forintnyi elvonást jelent majd, tehát a perspektíva könnyen átlátható.
Fehér: Esetünkben ez a fenntartói-támogatói viszony már megszűnt. A KFV korábbi, 90 ezer forintos támogatását elvonta, s tudomásunk szerint ezt az összeget is a HSMK használja. 2 millió 300 ezer forintból gazdálkodunk, s ha nem volna a DKG 900 ezres juttatása, nem tudnánk a működés feltételeit megteremteni. Addig létezünk, amíg ez a vállalat prosperál.
Juhászné: A MÁV például 1990-től veszteséges, pedig a vállalatok a művelődési intézményeket csak a nyereség terhére támogathatják. A vasút egyébként is szolgáltató vállalat, nem haszonérdekeltségű. Mi a legrosz-szabbal, a felszámolással is számolunk.
Fehér: Nem beszélve arról, hogy esetünkben a DKG csak céltámogatást nyújt: a fúvószenekar létét biztosítja. Ezért volt súlyos hiba a többi olajos vállalat visszavonulása.
Juhászné: Ami bevételt hozna, egy-egy nagyrendezvény szervezése, ma már képtelenség. Két hivatásos művész tiszteletdíja húszezer forint körül van, tehát ele-

ve lemondunk róluk. Nincs kompenzációs lehetőség.
Fehér: Az anyagiak hiánya persze a tartalmi munkát is érinti. Bevallom, olyan műsorokbevételeivel próbálunk talpon maradni, melyekkel -kimondva, kimondatlanul - a valódi értékek szintje alatt vagyunk. Diszkót szervezünk, vendégül látjuk a Beat-ricé-t, de „nem ilyen lovat akarunk." Igaz, hogy pódium-műsorainkban - a bevételekforgatása révén - meghívhattuk dr. Paizs Istvánt, Moldova Györgyöt, készülünk Koncz Gábor fogadására, de a belváros kulturális igénye és a mi lehetőségeink között szakadék van.
Juhászné: A „Kodály" elöregedett városrészben áll, ehhez kell igazodnunk. Igyekszünk ezért a szükségből erényt kovácsolni: visz-szakanyarodunk a régi közösségiformákhoz. Ismeretterjesztő és klubmunkánk a kisközösségekre épül. Nyelvtanfolyamokat, számítógépes, gépíró, szabó-varró tanfolyamokat szervezünk, s igyekszünk nyugdíjasaink társaság-igényét is kielégíteni. Ezek bevételi források is, de a folyamatos működtetés mégis csak zökkenőkkel jár. Hadd utaljak arra, hogy például a klubok évi 10 ezer forintnyi támogatást kaphatnak csak, s ebben a klubvezetők bére is benne van. Nagy szó ezért, hogy kertbarát klubunk, debreceni és pécsi kiállításával, országos sikereket is elkönyvelhet már.

Fehér: Ami a napi munkát igazán nehezíti, hogy oda szociális gondok is betolakszanak. Mi azonban szívesen segítünk. A vállalatok hétvégi műszakjai idején foglalkozunk a gyerekekkel, segítjük a kisnyugdíjasok étkeztetését, börzéket szervezünk; olcsó árukat kínálunk, bálás ruhát, burgonyát. Nem kimondottan népművelői munka, de szükséges.
Juhászné: Mégis tudunk értéket teremteni. Várótermi tárlataink Ősze András műveivel, a házsongárdi panteon és Készei Sándorné szőtteseinek bemutatójával, sikeresek voltak. A MÁV Dél-Zalai Táncegyüttes - az ÁFÉMSZ és a Zefag támogatásával - pedig már európai hírű.
Fehér: Fontos, hogy nyitottak maradjunk. Befogadtuk az alternetívokat, s nagy hatású akciónk volt Dinnyés József Erdély támogatására kezdeményezett egyhetes programja. Az Országos Béketanács elismerő oklevele is közéleti munkánk sikerét igazolja.
Juhászné: A legnagyobb dilemma mégis a fennmaradás.
Fehér: Ha a művelődési intézmények munkájának városi szintű egyeztetése is megtörténik, ha a tanácsi túl-szabályzottság megszűnik, s követelés helyett támogatást is remélhetünk, a kis művelődési házak közösségi munkája is betöltheti a maga szerepét.
p.p.

1989. november 3.

( KANIZSA

11





Szupertrabant
Kovács Tamás és a szupertrabant.
... ez a motortér kicsit más, mint a megszokott
Aligha van fiatalember, aki ne szövögetne álmokat életének egy bizonyos részében csodálatos, áramvonalas, szupergyors autóról. Aztán eltelik az álmodozások kora, és örülhet, aki végül hozzájut egy Skodához, Ladához, Wartburghoz. Kováts Tamás, a Rózsa úti Barkács-bolttulajdonosa még ennél is lejjebb kezdte. A hetvenes évek közepén vásárolt első autója egy 1961-ben gyártott Trabant 500-as volt. 1978-ban, egy balesetet követően komolyabb járművet vásárolt, egy Trabant 600-ast. Ez az autó ma már 25 éves, mégis csodájára járnak a kanizsai autó-barátok.
- Az Autósélet című újságban olvastam arról, hogy Trabantba Fiat-motort építettek. Ez keltette fel az érdeklődésemet. Egy budapesti járműtervező mérnöktől vásároltam aztán meg a dokumentációt, és az alapján végeztem el idén nyáron az átalakítást. Tavasszal még egy 22 lóerős, kétütemű motorú Trabanttal jártam, most pedig egy 47 lóerős, négyütemű Trabantom van.

Papíron 140 km/óra a végsebessége, de ennél többet tud. Ez az autó most jobban gyorsul és a végsebessége is nagyobb egy széria Zsigulinál.
- A motorcsere mellett
még milyen változtatásokat
kellett végezni az autón?
- Köztudomású, hogy a
Trabanton nincsen fék, csak
lassító berendezés. Erre a
kocsira egy Wartburg 353-
asnak a fékje van felszerel
ve, ez rendesen megfogja az
autót. Azzal, hogy más lett a
fék, változott a kerék felfüggesztés is. Egy új típusú Trabant kerékagyát szereltem fel, erre került a fék, így nagyobb a kerék távolsága. Elől és hátul is kellett változtatni a kerékdőlésen is. Máshová került a benzintank, a fenéklemezbe süllyesztettem egy 38 literes Zasztava tartályt.
- Szó volt már Fiatról, Wartburgról, Zasztaváról. Van még, ami eredeti ezen az autón?


- A kézifék kar. De nem
kellett változtatni a karos
széria elemeken sem. Az al
ját kellett csak egy kicsit
megerősíteni, mert ez most
már végül is egy 25 éves au
tó. Egyébként a korábbi,
500-as Trabantom használ
ható alkatrészeit elraktam,
ebből pótolom, ha valamire
szükség van.
- Hallott már az önéhez
hasonló járműről?
-Tudomásom szerint ilyen típusú autót nem alakítottak olyan módon át, mint ahogy én tettem. De van Kanizsán egy 601 -es Trabant, amelyben szintén Fiat motor van. Erről azérttudok, mert a gazdája nálam érdeklődött, hogy hogyan lehet ezt az átalakítást elvégezni.
- Tizenegy éve van önnél
ez az autó. Azóta szinte fo
lyamatosan alakítgatja, vál
toztat rajta. Most készen van
a nagy mű. Ezek után csak
utazgat vele, vagy esetleg
eladja, újból vásárol egy régi
Trabantot, és élőről kezdi az
egészet?
- Nincs szándékomban el
adni akkor sem, ha majd lesz
másik autóm. Hozzám nőtt
ez már nagyon.
-molnár-

Levelek M-nek Egy
Kamaszkorunk legszebb ősze volt. Az ég egyetlen tág lobbanás, s lombok telten, súlyosan, ahogy a szilvalekvár édes illata zúdul rájuk, s én loholok az osztályba, tíz perccel nyolc előtt mindig. Micsoda október volt, Magda!
A fiúk ott álltak aznap is, de a szavakban a tizenkét nap kihűlt. Riadtak voltak és némák. Anti bizonykodott csak, hogy segítségért kiáltott a rádió reggel, Gábor hadarta, hogy igazoltatták, s én, hogy tankok mellett préseltem át magam, s hogy megvagyok, isteni szerencse, hiszen a házbeli hűséges utánam rikkantotta, hogy katonaköpenyben láttak öt napja, tudja.
Néztem a többieket, és hittem: nem a félelem, a holnap vacogtat újra.
Tanárainkat aztán sorra gazembernek mondták, bolonddá tett nemzedéknek minket, s tavasszal már ellenforradalmi bandának, s tetteinket bűnnek. Gyanakvás vett körül, fenyegetettség. Ami fájt, titokká dermedt halkan. Krónikát Irtunk a forradalomról akkor, padlásra rejtettük, matracok alá, pedig nem volt benne más, mint azok dicsérete, akik hinni ta-nítottak, kiket bíróságok aláztak meg sorra, s kikért gyertyát gyújtottunk halottak napján - bújva.
Később, az iskolából kiverve, ország csavargói lettünk, tizen. Mégis itt vagyunk, mégis élünk! S hogy kamaszkorunk legszebb ősze volt, már tudjuk, s hogy újmó-di zsarnokságok mocska föl nem érhet hozzá soha.
Ezért, ha gyertyát gyújtasz este, ne a múltakért, a jövőért égesd, Magda!
1989. november 3-án Pék Pál

12

( KANIZSÁT

1989. november 3.






Fogalom?
Landler Jenő Gimnázium - fogalom. Fogalom azoknak, akik különböző okok miatt nem járnak, nem járhatnak ide, és fogalom azok számára is, akik itt tanulnak, dolgoznak.
Már hét éves koromban tudtam, hogy gimnáziumban fogok tovább tanulni. Az sem volt vitás, hogy melyikben. Hiszen dédapámtól a nővéremig, nagyanyámtól a nagynénémig szinte az egész család az iskola köveit taposta.
Igy tehát érthető, hogy nagy izgalommal vártam az évnyitót, s az első napot. Annak ellenére, hogy szomorúan vágyakoztam volt osztálytársaim után, kíváncsisággal telve léptem be az új osztályba, abba a világba, ahol négy évig együtt leszünk jóban-rosszban, s próbáljuk megismerni osztálytársaink természetét, elfogadni, megszeretni őket „bogaraikkal" együtt.
Az első hét könnyű volt... Csak puhatolóztunk, ismerkedtünk egymással és a tanárokkal. A második héten döbbentünk csak rá, hogy bizony most már tanulni is kell.
Mint már említettem, a nővérem is itt tanult. Őt 4,8-as átlaggal vették fel 'az iskolába, engem 4,6-al. Nagyon boldog voltam, amikor megjött a levél, hogy felvettek. Aztán egyre több (volt) osztálytársam örvendezett, hogy ő is „landleros" lesz.
Amikor néhányan odajöttek hozzám és mondták: lehet, hogy osztálytársak leszünk, azt hittem rossz vicc az egész. De aztán kiderült, hogy ez nem vicc, hanem nagyon is komoly. Az EMLÍTETT TANULÓK ATLAGA nem érte el a 3 egészt. Hová süllyedt a fogalom, a régi színvonal, a Landler nevezetessége, miszerint ide csak jó tanulók járhatnak!? Vagy a pótvizsga mindennapos dologgá válik? Az én osztálytársaim közül is vannak néhányan az előbb említett szinten, máris észrevehető, hogy kezdenek leszakadni.
Egészében az iskola nagyon jó benyomást tett ráfn, s remélem mégiscsak megtudja őrizni azt a legendás, régi színvonalat, amiért én idejöttem, s egyszer talán majd büszke leszek rá, hogy én is a Landler Jenő Gimnáziumba jártam. Talán...
H.J.
BONGÓ!
- mondta a kisnyuszi az ele
fántnak, és várakozó álláspont
ra helyzekedett.
- Nem veszek - mondta az
elefánt, és megpróbált össze
zsugorodni, de félúton abba
hagyta.
- Te figyelj - (gy a nyúl - ez
egy fantasztikus üzlet.
- Tudom, - válaszolta az ele
fánt, és visszanőtt.
- Ideadsz egy ezrest - fokoz
ta a nyúl.
- Nagy túróst - reagált az ele
fánt és menekülni próbált, de a
nyúl elállta.
- Fő a gyorsaság és a becsü
let - közölte lakonikusan a nyúl.
-AHA...-vélte az elefánt,
- ...és ha az ezrest ideadod,
megkapod a névsort...
- ...hrrrr ....hrrrr - mondta az
elefánt, és lilulni kezdett az a
nagy állat.
- Rosszul vagy? - faggatta a
nyúl - gyere, igyunk egy sört, tá
maszkodj rám...
- Anyu! - zihálta az elefánt,
de a nyúl könyörtelen volt:
-Aztán az első névre feladsz kétszer 500 forintot...
- ...nem adok fel!
- ...de feladszt, mert megver
lek! - szögezte le bátran, hatá
rozottan, szinte megalkuvás-

mentesen a nyúl, és toppantott! Ekkor az elefánt a nyúlra ha-lyezkedett, és ezt nem hagyta abba egykönnyen.
- ... már az első fordulóban
• visszakapod a pénzed - igazí
totta meg füleit a nyúl.
- Na, hol az a sör? - kérdez
te az elefánt.
- Bongó! - mondta a nyúl.
Az elefánt erre összetépte,
ízekre szedte, miszlikbe aprította, sapkát csináltatott belőle, feltette a fejére, letépte, leköpte és otthagyta. Akart venni egy újságot.
- Bongó! - mondta az újság
árus menyét.
Haza akart menni.
- Bongó! - mondta a taxiso
főr ürge.
- Bongó! - mondta a hambur
geres.
- Bongó! - mondta a rendőr
lámpa.
- Bongó! - mondta az esőka
bát.
- Bongó! - mondta a cipőfű
ző.
- Bongó! - mondta a dongó,
és szúrt!
No, hát ezt már nem! - sikíto-ta az elefánt, és beállt a sorba! Béres cseppekért.
Tiszai Szilárd

Egy műemlék halála
Kanizsa városának értékes műemléke (lehetne) az Inkey-sírbolt, amit 1768-ban építettek, és közvetlenül a Zalaegerszegre vezető forgalmas főút mellet áll egy dombocs-kán.
' A késő rézkorban az egész Kárpát-medencében elterjedt az ún. „Péceli kultusz". Többek között ennek az emlékeit is megtalálták az itt végzett ásatások során. (Érdekességnek megemlíthetünk egy bikát ábrázoló bronzkori agyagszobrocskát).
Ma jellegzetesen barokk külseje van az épületnek. Kis magasságú fal veszi körül. Messziről nézve, a kis sírbolt tényleg impozáns látvány. Viszont ha közelebb megyünk...
A sírkápolna és az azt körülvevő fal között meflmagasságig érő gyomnövények fajainak serege található. A legszembetűnőbb mégis az a kőszobor, ami e vasrácsos „bejárati kapu" mögött áll közvetlenül. Ki tehette oda? És miért pont oda? A műemlék körül - gaz által benőtt -legalább fél tucat kőszobortöredéket fedezhet fel a figyelmes nézelődő. Ennyit a külsőről.
A kápolna kőkockás „padlóján" körös-körül téglák, törmelék, szemét, üvegcserép. Pont az „ajtóval" szemben a falnak támasztva áll az a rozsdás vaskapu, aminek a sírbolt bejáratánál kellene állnia. A meny-nyezeten alig észrevehető fest-

ményrészlet látható, valamelyik szenttel.
A vakolathullás tönkretette, megsemmisítette (!) a falfestményt. Ha a kápolna belsejében szétnézünk, megakad szemünk a gondosan leterített szalmán no meg a hamun. Legalább ez a haszna megvan ennek a szerencsétlen építménynek. A csö-ves(ek), aki(k) itt lakik (laknak) örülhetnek, hogy „fedél" van a fejük felett. Ezzel azonban nem elégednek meg. A belső fal telis-tele van Írogatva 20-30 cm-es betűnagyságú trá-gár kifejezésekkel. Ezek a kifejezések persze nem azt taglalják, hogy a műemlékek védelme és felújítása helyett miért a Helyőrségi Klub épületét tatarozzák 3 év 3x365 napján.
Ilyen eszközökkel akár neki se álljanak a többi műemléknek.

1989. november 3.

( KANIZSA

13





Szól a szív"-ért szól a zene
Tünde
„Őszintén akarok élni, és csak annyit elérni, Hogy jókedvem senkit se bántson, És ha fáj a szívem valamiért, Ne nagyon fájjon."
Igazság - szeretet - béke!
Szépen hangzik, de egy kicsit giccses. Hiszen hol van ma a szeretet és a béke, amikor már a 2-3 éve-.sek is „puskával, pisztolyokkal" játszanak. S példaképül'.Schwarze-neggert, Stallonet választják. Tőlük tanulnak igazságot is!
Tünde a hétvégén a,.vallás"feliratú palackot törte össze Nagymaroson.
- Úgy érzem nem hiszek Istenben
- kezdi Tünde —, de sokszor még jó
magam sem tudom. Az egyik bará
tom elvitt Kiskanizsára, ahol pénte
kenként összejövetelt tartanak a hí
vők.
-Nem érezted magad furcsán közöttük?
- Az elején kicsit. De segítettek:
ugyanúgy szóltak hozzám, mintha
én is közéjük tartoznék. Még arra a
Nagymarosra is meghívtak.
- Ott milyen programotok volt?
- Volt egy szentmise. Aztán kü
lönböző alapítványok tagjai szólal
tak fel..
-Például?
- Hú! Hát pl. a magzatvédők. Jó
volt hallani, hogy más is úgy gondol
kodik, ahogyan én. Hogy ha valaki
elveteti a gyerekét, ugyanolyan bűnt
követ el, mint ha megölne valakit.
Mert hiszen az embrió ugyanolyan
lény, mint Te vagy Én, csak más stá-
.diumban. És Magyarország ne az abortuszairól, öngyilkosságairól legyen híres. Itt a családokban kell keresni a hibát. Mert a mai családokban hiányzik az összhang, a megértés, az őszinte szó, a szeretet.
- Valami politika, vagy ilyesmi?
- Á nem. Semmi köze a víz
lépcsőhöz. De sokan mondták -
tudod így - gúnyosan: „Na, mi
van? Mentek tüntetni? Pedig nem.
Ez vallás - hit - Isten. Nem Ma
gyarország-Csehszlovákia-Ausztria.
Mindenki egyforma volt. Tényleg,
mintha már évek óta ismertük volna
egymást, mint a testvérek. És olyan
felemelő érzés volt a zuhogó eső
ben, kéz a kézben..., és énekeltünk.
Ha bármi bajom lett volna, bárkihez
fordulhattam...
- De ha nincs semmi bajod, csak
a hecc kedvéért mentél ki?
- Ezt én nem mondtam! Nem ér
zem egészen jól magam, itt ebben a
világban. De hogy a fiatalabbaknak
jobb legyen, sokat lehetne tenni.

Szerintem a vallás egy jó irányítópont lehetne. De sokan csak a káromkodásokból ismerik Istent.
- és Te hogyan képzeled el a ki
fogástalan környezetedet?
- Hát... „Ahol a szemekben tiszta
fényt nem látsz, Ne keress engem
sosem" - énekli a Piramis. Én is va
lahogy úgy gondolom.
-Említetted a gondjaidat is. Azokkal mit kezdesz?
- Kisebb koromban vallásos vol
tam - no nem olyan nagyon. Most
már a zenében keresek vigaszt.
- Tehát neked a zene az istened?
-Megint félreértettél! Ez a világ -
nem tudom te hogy látod - szerintem félelmetes. És ilyenek, hogy hazugság, vagyis a képmutatás - un-dorítóak. Van aki ezek elől a halálba menekül, van aki a kábítószerbe — én a zenébe.
- A kábítószer is olyan, mint a val
lás, ugye?
- Hiszen az is, meg ez is ,£sak"
egy menedék!
- Ahogy vesszük. Nem ítélem el a
kábítósokat, nem is tartom őket un
dorítónak. Magatartásukat csak
megelőzni lehetne. Ehhez viszont
előbb teljesen meg kéne változnia
minden embernek.
Ezek Tünde gondolatai...
De hol is kezdtük? Igazság - szeretet-béke!
Vajon Tündét - s minket is - ki tanít meg az igazságra?
Novak Anikó
Színház?
Egyszerűen nem tudok közelebb kerülni a színpadhoz, messze vagyok tőle, sok a hang, hosszúak a széksorok, rengeteg fej mutat nekem hátat. Mondatfoszlányok tapadnak a szemembe, nem hagyják látni az értékes mozgást. Értelmetlen így itt ülnöm és néznem a fényeket, az agyagból gyúrt figurákat, ha kezük nem ér el a lelkemig, ha szavuk nem szorongatja meg az arcom a velük összekeveredő, őket eltaszító, széksorokból felbugy-gyanó nevetések miatt.
Akkor mit ér a színház, ha nem hagyják élveznem és befogadnom?
K. E.

99
1987. tavaszán - Balogh Tibor elnökletével - létrejött egy alapítvány a vak gyerekek segítésére. Tagjai között találjuk a vakok általános iskolájának igazgatóját-Hercsfai Katalint, valamint még két intézeti tanárt.
A „Szól a szív" a Zeneművészeti Főiskola előkészítős növendékeivel és a bécsi főiskola növendékeivel közösen terjeszti a művészeti zenét (komoly zenét). Egy ilyen „terjesztő" koncertet Kanizsán is hallhattak volna sokan, pénteken 13-án.
Lehet, ■ hogy szerencsétlen nap volt, de a művészek kitettek magukért, s a színvonalas produkció még némi haszonnal is járt. De még mindig nem tudjuk, hogyan segíthetünk a vakokon a húszasunkkal? Vagyis: mi a célja az alapítványnak?
- A fő cél — mondja Németh Ta
más zongoraművész - egy uszoda
építése a vakok általános iskolájá
ban. De ezenkívül olvasókészüléket
is szeretnénk beszerezni. Bár 7 da
rab már van, a cél, hogy minden gye
reknek legyen. Ezt Optaconnak hív
ják, és egy darab ára: 360.000.-Ft.
Valamint beszélő computerek is jól
jönnének.
- Ezt a pénzt a belépőjegyek árá
ból össze tudják szedni? Hiszen
olyan kevesen voltunk!
- Ez egy visszatérő jellegű látoga
tás lesz. Az ország különböző váro
saiban járunk, és hogyha már meg
ismernek bennünket — amihez a te
levízió műsora is segíthet - akkor
egyrészt az alapítvány érdekében,
másrészt a muzsikusok kedvéért
legközelebb többen leszünk. Úgy
tartjuk: sok kicsi, sokra megy. És
nem csak kérni szeretnénk, hanem
valami élményt is nyújtani.
- Tehát összejön az a 300 gyerek
szorozva 360.000 Ft és az uszoda
is?
- A komolyzenei koncertek elsőd
leges célja -veszi át a szót az elnök,
Balogh Tibor - nem az, hogy az itte
ni bevételből épüljön az uszoda. Itt
egy propaganda munka folyik, plusz
a művészi zene megszerettetése.
Tehát azzal, hogy mi most itt járunk,
ezek a szórólapok elkerülnek a na
gyobb cégekhez, ahonnan ezres, tí
zezres nagyságrendben jönnek az
adományok. És ha ezt beszorozzuk
olyan 15 várossal, mint pl. Veszp
rém, Eger, Szolnok..., és a tévének
is sikerült eladnunk qgy produkciót.
Ez a koncertkörút jelenleg 35.000.-
Ft-os haszonná! tart. Az alapítvány
számláján a 2 év során adományok
ból, koncertekből közel 3 millió forint
van. Ezenkívül 'van egy autóbu-

szunk, amit a gyerekek kirándulásaira használunk. Illetve ha koncertezni nagy csapattal megyünk—a buszba ülünk be. Valamint van még egy személygépkocsink is, és — ahogy Tamás is mondta - azok az eszközök, amik a gyerekek beilleszkedését, tanulását segítik.
— Említette, hogy sok magyar vá
rosban voltak már. És a továbbiak
ban mik a terveik?
— Amire büszkék vagyuVik: a kez
deményezést meghívták november
25-én New Yorkba, és még két ame
rikai városba. Bostonban a vakok in
tézetét fogjuk megtekinteni, ahol
Hercsfai Katalin fog egy együttmű
ködési szerződést kötni. Ez remél
hetőleg komoly segítséget jelent ne
künk is. És ezt először ti fogjátokpro-
pagálni!
— Milyen anyagi kereteik vannak
az útra, hiszen gyűjtenek- és a re
pülőjegy drága?
— Egy ilyen külföldi utat sponzorál-
nak, tehát egy svájci légitársaság
nak megéri, hogy az irodájukat rek
lámozzuk - folytatja Balogh Tibor.
És ezt a koncertprogramot fogjuk le
próbálni november 11-én Miskolcon.
— Nem tudom, maguk hogy lát
ják, de szerintem igen kevesen vol
tunk. És a kivezényelt osztályok sem
jelenthetnek hosszú távon megol
dást!
— Valamit türelmesen ki kell várni!
Ha nagyon könnyen ki akarom véde
ni a kérdést, ázt mondanám: egy ko
molyzenei koncerten 100 ember az
azért elég, mert a többi köhög,
prüszköl, zavarja azelőadást, művé
szeket. Végül is az alapítvány célja
nem az, hogy ebben a kérdésben
tiszta vizet öntsön a fejekbe. Mi a
szerződést megcsináltuk, idejöt
tünk. A produkciót művészi szinten
végigvittük. Jövőre már biztos nem
kivezényelt osztályok lesznek, ha
nem akik tényleg szívvel lélekkel a
koncertre jönnek. Vagyis építke
zünk! És ebbe belefér az is, hogy ma
nem kaptál maltert, holnap esetleg
cementet nem kapsz... De egy kis
társadalmi munkával minden meg
oldható! Vagy nem? Rl. ha minden
kisdobos és úttörő őrs csak 1 Ft-ot
ad, az is már 65.000.-Ft. És ha min
den Magyarországon élő ember? 1
Ft miatt még senkinek sem kellene
egész hónapban kuporognia!
A jelszó továbbra is József Attila
„Rejtelmek" című művének egyik so
ra? és szól a szív..."
Ehhez egy számlaszám is tartozik:
218-98141-3762
„Építkezzünk!"

14

( KANIZSAT

1989. november 3.

Pillanatok a nyárvégi MHSZ napról

I A tűzoltó kosárból sok gyerekkel együtt, ml Is megnéztük...

| —hogy milyen a kilátás.




Rádiózni is lehetett.

m

/
V,
$*

A repülés és az ejtőernyős bemutatón tünk. is kellemesen szórakozhat-(Fotó: Szakony Attila)

Kedves barátaink
Az MSZMP XIV., illetve az MSZP I. kongresszusa nem hozta meg azt az eredményt, amelyért harcba szálltunk, és amelyért az MSZMP-ben küzdöttünk a reformkori mozgalom tagjaiként. A kongresszuson az MSZMP világosan és egyértelműen nem vált szét irányzatai és áramlatai mentén, nem hozott létre a benne feszülő politikai ellentétek megtestesüléseként több új politikai pártot. így azok az egymást kizáró, de egymás útját lépten nyomon keresztező áramlatok jelenleg is benne feszülnek. Afentiek miatt a reform körök az országban sok helyütt elvesztették önazonosságukat.
A baloldali mozgalmakhoz való viszonyuk tisztázása, illetve a kongresszus munkájának megvitatása céljából feltétlenül szükségesnek tartjuk országos reformköri találkozó összehívását.
Meg kell vitatni, hogy az MSZP tagjaként, független reformkör mozgalomként, vagy új radikális szocialista párt létrehozásával, egy hiteles új baloldali mozgalom híveként kívánunk harcba szállni - az ország reális helyzetéből kiindulva - a nemzet felemelkedéséhez.
Az országos találkozót Nagykanizsán javasoljuk megtartani 1989. november 11-én, szombaton délelőtt 10 órától. (Szállást pénteken, szombaton igény szerint biztosítani tudunk.)
Kérünk benneteket, hogy jelentkezéseteket lehetőleg létszám megjelölésével (nov. 6-ig) a következő címre eljuttatni szíveskedjetek:
Cím: Jászberényi László igazgató
8800 Nagykanizsa, Petőfi u. 5.
406. sz. Polai János Ipari Szakmunkásképző Intézet Kollégiuma
Telefon: 06-93/14-173
Nagykanizsai Reformkor Jászberényi László dr. Dűli Gábor, választmányi tag dr. Izsák Attila, választmányi tag.

1989. november 3.

KANIZSA





Visszapillantó
Labdarúgás
Bűcsű az Ettu Kupától
Az ETTU Kupában rajtolt kanizsai csapat. Alinak (balról-jobbra): Bizó (tartalék), Szabó, Jurlk Gyuláné edző', Mausz, Gazsi.
Soproni Tibor felv.
Olajbányász-Sopron 1-0 (1-0)
Góllövó": Zrínyi (11-esból) Végig küzdelmes, változatos mérkőzést láthatott az a két és félezer szurkoló, aki a hazai siker reményében kilátogatott az olajbányász pályára. A piros-kékek kezdtek jobban és Hegedűs hamar megszerezhette volna a vezetést, de túl nagy gólt akart lőni - 8 méterről nagyot is lőtt
- de sajnos fölé. László buktatása
után a biztos ítéletvégrehajtónak
számító Zrínyi egy pillanatra kétség
be ejtette a szurkolókat, 11 -esből lőtt
labdája épphogy befért a bal kapufa
mellett.
Készei Ferenc a soproniak edzője, a szünetben: - Egészen a gólig csak a saját kapunkat védtOk. Utána viszont a csapat elkezdte játszani azt, amit tud. Helyzetekben és játékban is egyenlőek voltunk az „olajjal".
Madár Gábor az Olajbányász edzője, a szünetben: - Rendkívül könnyed, lezser a játékunk, ebben vannak pozitív elemek, de úgy érzem, ez a teljesítmény kévés lesz a győzelem megszerzéséhez:
A pihenő után a vendégek lőhettek volna gólt, majd ismét Hegedűs volt az, aki a felső lécre leadott lövésével behorpasztotta a kapufát Ezután felváltva maradtak ki a helyzetek.
Madár Gábor a mérkőzés után: -A második félidőben a csapat lelkesedése, küzdeni tudása javult Helyenként gyorsítottuk a játékot, azonban a beadások sok esetben az ellenfélhez kerültek. Voltak jó néhány mélységből indított támadásunk, ezeket viszont nem tudtuk értékesíteni, összességében úgy érzem az egy gólos győzelmet megérdemeltük.
Készei Ferenc a mérkőzés után:
- Egyszer hibáztunk, és ezt az Olaj
bányász kihasználta Utána teljesen
nyílt lett a játék és meggyőződésem,
nekünk is voltak arra lehetőségeink,
hogy ezt a mérkőzést legalább x-re
kihozzuk, ami amúgy a játék alapján
is ehhez állt közel.
Takács Valér a DKG dolgozója:-A mérkőzésről, már ami a színvona-

lat illeti, sok jót elmondani nem lehet Változatos mérkőzés volt, elég nagy irammal, de sajnos nagy hibaszázalékkal játszott a csapat.
(K.Z.)
Kézilabda
A város minőségi csapatai közül legtovább az Olajbányász SE NB I B-s női csapata jutott el az 1989/90. évi Magyar Népköztársasági Kupában.
A kanizsai lányok a legjobb 16 közé jutásért mérkőztek, akik az NB I-es Vasas együttesét fogadták az „olajos" munkacsarnokban. A találkozóra kétszázötvenen voltak kíváncsiak- a bajnoki mérkőzéseket általában 100-150 néző tekinti meg és látványos játékot vártak az egykori neves, sokszoros magyar bajnoktól. Nos ezúttal inkább a játék küzdőjellege domborodott ki és csak a hírmondónak megmaradt egykori válogatott Hajdú tűni ki a fővárosiaktól.
A MNK találkozót követően Szlo-boda Józsefet, az olajosok technikai vezetőjét kértük egy rövid összegzésre:
- A mai kézilabdázása már más, mint amit pár éve láthattak a sportágat kedvelők. Sajnos a színvonal jelentősen visszaesett. A korábban itt szerepelt Sterbinszky, Gödömé, Angyal, György, Ráczés kitűnő társaik utódlására még várni kell. A mai Vasas-állomány még nagyon messze van az elődöktől. Ami a mai csapatunkat illeti, arról annyit, hogy a fiatal társaság - a többség ifjúsági játékos - megtette a magáét. Sőt a második 30 percben, a befejező 5 percet leszámítva felváltva estek a gólok, vagyis abban a szakaszban egyenrangú ellenfele voltunk az élvonalbeli piros-kékeknek.
Vasas - Olajbányász 29:19/14:6/ Legjobb dobók: Hajdú /121, illetve
Mátyás 191.
Vízilabda
A Magyar Népköztársasági Kupában ezúttal második alkalommal rajtolt a Kanizsai Vízmű SE csapata (ezelőtt két évvel Cseh Sándor edző vezetésével debütáltak az MNK-ban, de akkor szabadtéren).

- Az OB ll/B-ben szereplő csapat
tal neveztünk be az 1989/90. évi
küzdelmekbe, amelyre a bajnoki
küzdelmek befejezése után került
sor. Éltünk a lehetőséggel, ami
újabb játékra, tapasztalatszerzésre
adott nagyszerű alkalmat — mondta
Molnár István, a Vízmű SE úszó- és
vízilabda szakosztályának vezetője.
A fiatal kanizsai csapat az MNK selejtezőben vett részt, melynek játékosedzője Szölősi Csaba. A „B" selejtező csoportban 5 együttes szerepelt egyfordulós, körmérkőzéses rendszerben.
- A fedett uszodában fogadtuk
Kecskemét és Cegléd csapatát, míg
Az Ettu Kupa második fordulójának kanizsai mérkőzése bensőséges ünnepséggel kezdődött. A felsorakoztatott vezetőket és játékosokat Zsoldos Ferenc, városunk tanácselnöke köszöntötte, majd C. Vincenso, Vrttoria város fiatal polgármestere válaszolt a kedves szavakra.
A közel 3 órán tartó mérkőzést követően - az olaszok jutottak tovább — így vélekedtek a megkérdezettek:
C Vincenso, polgármester, csapatvezető: - Kedves, barátságos volt a fogadtatás és nagyon sportszerű, színvonalas a kupatalálkozó. Mi nagyon sokat áldozunk erre a proficsapatra. Természetes, hogy igen boldog vagyok a fölényes győzelem eléréséért. A mi csapatunkat .jdobogós" helyre várom.
Czuppon Árpád SK-elnők, csapatvezető: - A jobbik csapat nyert. Mi nem tudtuk felvenni a versenyt a nagyszerű Vriesekóppal, aki mellé

a fővárosban mérkőztünk a Tipográfia és a Csatornázási Művek SK ellen. A mi csapatunk volt a legfiatalabb, így ellenfeleink még jóval előbbre tartanak. Bár valamennyi találkozón vereséget szenvedtünk, de a játékosaink mégsem okoztak csalódást, - hangoztatta Szabó György, a csapat technikai vezetője.
Az MNK küzdelmei során a kanizsai csapatban a következők szerepeltek: Leposa, Kertész, Gruttó, Szölősi, Szegi, Kálovics, Szemerédi A, Végh, Tőrgyekes, Szemerédi J., Csetneki. A játékosok közül kitűnt a 7 góllal legeredményesebb Gruttó, Kertész valamint a kapus Leposa. (balogh)
felnőtt Zampini. Mindent egybevetve a mi csapatunknak kellett volna nyerni 5:4-re, de elúszott két győzelem.
F. Quartarone, az olasz csapat edzője: -A holland játékosunk igazi —sztárvendég, - aki igazolta, az előzetes várakozást. Remekelt és az olasz bajnok Zampinivel örömteli órákat szerzett a sportszerű kanizsai közönségnek. A mi játékosaink labdabiztosak voltak, remekül szerváltak, ami a kedves magyar barátainkra ezúttal nem volt jellemző.
Jurik Gyuláné a Bútorgyár edzője: — A látottak alapján lett volna esélyünk a nagyon szoros mérkőzésre. Szerintem atovábbjutás a kupatalálkozó közepén úszott el, amikor Gazsi meglepő vereséget szenvedett. Az is igaz, hogy Mausz is közel állt a bravúrhoz, de a döntő pillanatban .gyorsított", s ez megbosszulta magát. Gratulálok az olasz csapatnak, akiket a döntőbe várok.

( KANIZSA T

1989. november 3.



Üldröplabda bajnoki forduló Kanizsán

Kanizsai válogatottak




Az 1989/90. évi ülőröplabda országos bajnokság ,A" csoportjában az őszi idény harmadik fordulóját holnap és vasárnap rendezik meg, Nagykanizsán.
Az idei bajnokságban, a minőségi első osztályban 5 csapat rajtolt, köztük csapatunk, az Nk. Hamburger.SK együttese. A bajnoki küzdelemsorozatot többszakaszos rendszerben bonyolítják le, elsősorban takarékossági szempontok figyelembevételével, így azután a résztvevő csapatok székhelyén összevont fordulókra kerül sor. Mi, az előző bajnokságban ezüst érmesek voltunk, most sem adjuk alább, sőt merész terveink is vannak. Titokban arra készülünk,
Kepe Tibor
Nem árulunk el vele titkot, amikor leírjuk: a MAV NTE jelenlegi gazdasági helyzete cseppet sem irigylésre méltó. Ennek ténye drasztikus lépések megtételére késztette az egyesület elnökségét. A döntés egyik „eredménye", hogy az NB ll-ben szereplő férfi kosárlabda csapat a jövőben önköltséges alapon küzd a bajnoki pontokért.
Kosa Lászlóval, a vasutasok ügyvezető elnökével arról beszélgettünk, hogy mit is takar valójában ez az elnökségi döntés.
- A férfi csapat viszonylag
gyenge rajtját mennyiben
befolyásolta az elnökség
döntése?
-Az elmúlt években is előfordult a gyenge rajt, bár kétségtelen, hogy bizonyos negatív lélektani hatása van Kényszerű döntésüknek.
- A csapat hogy fogadta a
döntést?
-Természetesen nem tapsoltak örömünkben, de fegyelmezetten tudomásul vették és nagy lelkesedéssel láttak munkához.
-A működés féltétel-rendszere, hogy oszlik meg az egyesület és a csapat között?
- A költségeket közösen
Futószalagon
hogy „elkapjuk" a bajnok Nyíregyházát. - hangoztata Czimmermann József, a kanizsai csapat és a magyar válogatott egyik erőssége, aki eddig 68 alkalommal szerepelt címeres mezben.
A Cserháti SZKI sportcsarnokban holnap 17.30 órakor a nyitómérkőzést Nagykanizsa vívja a szombathelyi Vasakarat ellen, azt követi a Nyíregyházi Piremon-Pécsi Lendület találkozó. Vasárnap 8.30 órától sorrendben a következő mérkőzéseket bonyolítják le: Vásárosnamény-Nagykanizsa-Szombathely, Szom-. bathely — Vásárosnamény, Nagykanizsa — Nyíregyháza.
Rákérdeztünk:
Kosárlabda: NB II - önköltségen
viseljük. Az egyesület biztosítja a terem lehetőséget edzésre és mérkőzésre, valamint kifizeti a játékvezetői díjakat. Az étkeztetés, az egyéni felszerelések költségeinek előteremtése önköltségi alapon történik.
- Vagyis a csapat tagjai
maguk rendezik ezeket a ki
adásokat?
- Ig.en.
- Es hogyan történik a
mérkőzésekre való utazás?
- A csoportban szereplő
csapatokhoz a legtöbb eset
ben el lehet jutni vonaton, s
lévén vasutas csapat va
gyunk, így ingyenes az uta
zás.
-A szakmai munka irányítása biztosított?
- Mindkét edzőnk, - Simon
László a felnőtt csapat irá
nyítója és Silló Zsolt az után
pótlást viszi - társadalmi
munkában látja el a feladato
kat.
- Ez a felállás hosszú tá
von ad-e garanciát a férfi
szakosztály továbbélésé
hez?
- Természetesen nem.
Döntésünk ideiglenes, ha
lesz lehetőségünk támoga
tásra, akkor abból a férfi ko
sarasok is részesednek
majd.
-kz-

Csáki László
Az MLSZ egyik kezdeményezése volt, hogy bizonyos időközönként ne csak az első osztályban szereplők kapjanak lehetőséget a különböző válogatottakban való szereplésre, hanem az alacsonyabb osztályban játszok is. így jött létre a labdarúgó NB.II. két csoportjának találkozója, ahova meghívást kapott az Olajbányász három kiválósága Csáki László kapus, Kepe Tibor és Sklubics Győző mezőnyjátékosok is.
Velük beszélgettünk.
- Hogyan szereztetek tudomást arról, hogy a
ti játékotokra is számítanak a keret összeállítá
sánál?
- Az MLSZ vezetése az Oroszlány edzőjét,
Tomyi Barnabást bízta meg a keret Összeállítá
sával, így ő kért fel bennünket, hogy vegyünk
részt a kőzöáfnunkában - mondta Csáki Lász-
kS.
- Számítottatok a meghívásra? - kérdezem
Sklubics Győzőt.
- Nem számítottunk rá, de feltétlen nagy örö
möt okozott mindhármunknak. Úgy érezzük, a
ml meghívásunk csapatunknak a nyugati me
zőnyben betöltött meghatározó szerepét is jelzi.
- Nyilván nem a mostani teljesítményünk kel
tette fel a válogatók érdeklődését, hanem a ta
valyi bajnokságban produkáltak- veszi át a szót
Kepe Tibor, a csapat középhátvédje.
- Hol volt a mérkőzés, és hogy készültetek
fel a találkozóra? ..
A „Sporttal az egészségért" akció következő állomása holnap lesz a Mindenki Sportpályáján. Az őszi túra próbáján a résztvevőknek 15 kilométert kell teljesíteni, a szintidő 3 óra. A családok és a 14 éven aluliak szintideje természetesen alacsonyabb (10 km-2 órán belül). Az akció befejező száma után a szervezők 20 különféle díjat sorsolnak ki azok között, akik az eseménysorozaton rendszeresen indultak.
November 11-én indul és várhatóan jövő év márciusában fejeződik be az a segédedzői tanfolyam, amelyre 37 fő adta le je-

Skublics Gyó'ző (Soproni Tibor felvételei)
- A mérkőzésre 20 fős keretet jelöltek ki és
a keret tagjai egy alkalommal találkoztak Siófo
kon, ahol az NB.I.-es csapattal játszottunk elő
készületi mérkőzést. A találkozót múlt szerdán
Budapesten, a Hungária körúton játszottuk. -
mondta Skublics Győző.
- Az eredmény ismert, 1:1 -re végződött a ta
lálkozó, vagyis nem bírt egymással a kótcsapat.
Az eredménytől függetlenül, hogy láttátok me
lyik csapat képezett jobb játékerőt?
Kepe Tibor: - Nem „haza" beszélni akarok, de a látotta'k alapján bátran állítom, hogy a mi csapatunk volt a jobb. Egyébként végig támadtuk a mérkőzést, de nem sikerült a győztes gólt belőnünk.
- A mérkőzés krónikájából nem derül ki, hogy
a mérkőzés folyamán volt-e olyan esemény,
amelynek főszereplői voltatok?
- Mezőnyfölényben játszottunk. Ugyan érvé
nyes gólt nem szereztem, de egy ízben sikerült
a kapuba találnom, amit a játékvezető - szerin
tem tévesen - les címén nem adott meg - eml I-
ti az olajosok csatára. >
- Lesz-e folytatása a mostani találkozónak?
- Ismereteink szerint a jövőben kialakítanak
egy egységes NB.II-escsapatot, és külföldimér-
kőzésekre is sor kerül. Úgy tudjuk, még ez év
ben az NB.I és az NB.II. ligaválogatott is össze
méri tudását - fejezte be a beszélgetést Csáki
kapus.
(kápolnás)
lentkezését. A tanfolyamra jelentkezők tegnap a városi tanácson felvételi vizsgát tettek és a felvételi követelményeknek megfeleltek kezdik meg tanulmányaikat az ifjúsági és sportosztály által tervezett tanfolyamon.
Alighogy befejeződött a városi kispályás labdarúgó bajnokság, máris útjára indul újra a labda - ezúttal teremben. A városi teremlabdarúgó bajnokság küzdelem sorozata várhatóan november 11-én indul és előre láthatóan jövő év februárjában lesz az ünnepélyes díjkiosztó.

Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovics József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Császár Zoltán és Pánczél István. Szerkesztőség: 8801 Pf, 74. Nagykanizsa , Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődés politika), Szakony Attila (fotó) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz:B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél.



HETILAP
I. évfolyam 3. szám 1989. november 10.
Ára 9.60 Ft.
EAN
Megjelenik ;^^—, - . - • « .
minden ■MB ü A R 0 S I
pénteken' • » « • » ■
I



Szűnjenek meg a megyék!
Egy felhívás elő- és utóélete
Az ezen az oldalon olvasható felhívás, melyet a HNF nagykanizsai városi elnöksége szeptemberben hozott nyilvánosságra, meglehetősen nagy visszhangra talált országszerte. Po-lai Józseffel, a HNF városi elnöksége tagjával, a felhívás értelmi szerzőjével az indítékokról, az azóta érkezett reagálásokról beszélgettünk.
- Amikor az ember egy ilyen változtatást kezdeményez, konkrét példákból indul ki. Ön régóta tanácstag. Fel tud-e idézni az elmúlt évekből olyan helyzeteket, amikor vélhetően másként alakul a város sorsa, ha az önök által elképzelt, megyék nélküli önkormányzati rendszer már működik? - Gondoljunk csak arra, hogy 20 évet Kellett várnunk az uszodára, míg Zalaegerszegen új kórházi szarnyak, középiskolák sora, tudomány és technika háza, színház, épült. Ugyanakkor Nagykanizsán majanem összedőltek az iskolák. Nekünk meg kellett elégednünk az alá-dúcolással, nem jutott újak építésére.
Egy másik példa: általában elmondható, hogy a megyei testületekben döntő súllyal vannak jelen a megyei, megyeszékhelyen élő vezetők. Nem' egyszer fordult elő, hogy Kanizsán is megyei vezetőt, nevezetesen a volt megyei tanácselnököt is a helyi vezető testület tagiának kellett választani, vagy éppen kanizsai országgyűlési Képviselőnek. Mindezek ellen a jó érzés tiltakozott elsősorban, nem pedig, ahogy ezt egyesek megfogalmazták, a „nyakas kanizsaiak . A jóérzés azért, mert hoqyan várható el attól a vezetőtől, aki máshol él, hogy a mi érdekeinket képviseljed
De beszélhetek arról is, hogy én voltam az a tanácstag, aki egy közelmúltbeli tanácsülésen felvetette: a megyei tanács elnöke számoljon el a megye pénzével. Joga van mindenkinek tudni, hogy ez a pénz hová kerül.
Milyen arányban és milyen indokkal osztotta el a megyei tanács, vagy végrehajtó bizottsága, amiben mint említettem, túlsúlyban voltak a Zalaegerszegen élők.

Sajnos mind ez idáig nem kaptunk erre a kérdésre választ, pedig a kanizsai tanácstestület határozatban kérte az elszámolásra a megyei tanácselnököt, ugyan ígéretet tett erre, mondván, neki nincs takargatni valója. De az elszámolásra eddig mégsem került sor. - Ez a helyzet, amit most vázolt, nem egyedi, nem zalai sajátosság. Erről árulkodnak a felhívásra érkezett válaszlevelek. - A felhívást valamennyi népfront bizottságnak elküldtük és az Országos Sajtószolgálat révén megjelent a napilapokban is. Nagyon sok reagálás érkezett telefonon, levélben. A HNF országos kongresszusán sokan megkeresték a kanizsai küldötteket. Véleményük az volt, hogy ezt a javaslatot önálló napirendi pontként kellene megtárgyalnia a kongresszusnak. A kormány jelenlevő képviselőinek rábeszélése nyomán az vé-gülis nem történt meg, de a Kongresszus úgy foglalt állást, hogy felhívásunkat mindenkép-
g
en figyelembe kell venni az nkormanyzati törvény megalkotásakor.
Miután a sok egyetértés, támogatás ellenében mmdössze egy tiltakozás jött, úgy gondoljuk, termékeny talajra falált a felhívásunk. Az egyetlen tiltakozó levél Salgótarjánból érkezett. Ez meg is jelent a Zalai Hírlapban, ugyanakkor - bár az összes országos napilap közölte - felhívásunknak nem volt hely a megyei lapban. Jópáran megkérdeztek tőlem, ugyan mj ellen tiltakozott a salgótarjáni Népfront-bizottság, illetve miért pont ennek adott teret a Zalai Hírlap. A kérdés második részére nem tudtam válaszolni, de az első részére van elképzelésem.
Salgótarján megyeszókhely. Ráadásul abban a megyében hasonló a helyzet, mint nálunk. Ami itt Nagykanizsa és Zalaegerszeg, az ott Balassagyarmat es Salgótarján. Nyilvánvalóan a salgótarjániak is féltik a saját pozíciójukat, anyagi helyzetü-ket.Továbbra is kiemelt fejlesztési lehetőségeket szeretnének maguknak, a többiek rovására. Úgy érzem, ennek a jövőben nincs létjogosultsága.
Molnár László

Felhívás csatlakozásra
A Hazafias Népfont nagykanizsai városi elnöksége az Országos Sajtószolgálat útján felhívással fordul az ország összes Hazafias Népfront bizottságához.
A nagykanizsai elnökség a korábbi évek állásfoglalásával összhangban úgy ítéli meg, hogy a lassan alakuló politikai és társadalmi életünkben a továbbfejlődés elengedhetetlen feltétele a közigazgatás, államigazgatás jelenlegi rendszerének megszűntetése, a falvak, községek és városok teljes államigazgatási és gazdasági önkormányzatának megvalósítása. A népi akarat, a települések harmonikus és igazságos fejlődése kikényszeríti a jelenlegi megyerendszer felszámolását. Ezek, a jelenleg oligarchikus centrumok a nemzeti jövedelem sokadszor! újraelosztói, a települések eddigi fejlődésének akadályozóivá váltak. Ez az ország sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem az irányítás szempontjából nem bírja el a 19 önálló életet élő, önmagát mindenek fölé helyező hatalmi központot. A településfejlesztés természetes igénye azt követeli, hogy egy ilyen országban mindössze 6-8, amúgy is természetes és kulturális centrumként működő tartományi székhely működjön csak.
A tartományokon belül meg kell valósítani valamennyi település (kicsi és nagy) törés nélküli fejlődését, a központi erőforrásokhoz való arányos hozzájutást. Ez az elosztás meghatározott normatívák alapján történjen, és azt semmilyen „felsőség" ne korlátozhassa. Mindezek megvalósításáért a Hazafias Népfront nagykanizsai városi elnöksége: eljuttatja felhívását a HNF Országos Tanácsához és a Belügyminisztérium illetékes helyetteséhez, valamint a parlament elnökéhez.
Felhívjuk az országgyűlési képviselőket is, hogy az új irányítási rendszer megvalósítását támogassák. Kérjük, hogy a csatlakozói szándékot, az egyetértést a HNF nagykanizsai városi bizottságának címére, Nagykanizsa, Ady E. u. 1., is juttassák el.
írásunk a 12. oldalon
Hazafias Népfront nagykanizsai városi elnöksége


1989. november 10,]
( KANIZSA
kapcsolat kulturális téren. A következő lépés egy reális gazdasági együttműködés lenne.
- Megszüntették a megyerendszert - A világútlevél már meglehetősen JÓ a és a törökök tömeges kivándorlása - Milyen szemmel tekintenek Bulgáriában hazánkra?

nterjtí Hriszto Kopcsevvel, Kazanlak tanácselnökével
Nemrégiben Zsoldos Ferenc tanácselnök vezetésével kanizsai küldöttség tartózkodott Nagykanizsa bolgár testvérvárosában, Kazanlak-ban. Ekkor további két évre szóló együttműködési szerződést (rt alá a két város tanácselnöke, melyben kulturális és sportdelegációk kölcsönös látogatásáról és gyermek, ilíetve családi csereüdültetésről állapodtak meg. Arról is döntöttek, hogy egyes várospolitikai kérdésekben szakértői konzultációkra is sor kerül. Az együttműködési szerződés aláírása után kértünk interjút Hriszto Kopcsevtől, Kazanlak tanácselnökétől.
- Bulgáriában két esz
tendővel ezelőtt hirdették
meg az átépítést, a pe
resztrojkát, ami szá
munkra, magyarok szá
mára is tartalmaz érde
kes elemeket Ilyen pél
dául a közigazgatás re
formja. Mint ismert, önök
megszüntették a megye
rendszert. 28 megyéből
kilenc régiót hoztak lét
re! Mik az első tapasz
talatok?
- Bár arra nem vállal-
kozhatom, hogy az
egész országra általános
érvényű tapasztalatokat
mondjak, de Kazanlak-
ban elégedettek va
gyunk. A lényeg: azóta
önállóan oszthatjuk el
azokat a javakat, amiket
a város termel meg. Ko
rábban bizonyos nehéz
ségeket okozott a város
mezőgazdasági termé
kekkel történő ellátása,
emiatt a következő né
hány évben sokkal na
gyobb súlya lesz költ
ségvetésünkben e terü
letnek. Szeretnénk széle
síteni a termékskálát,
néhány új kisvállalatot is
létre kívánunk hozni. És
még egy dologi A ta
nácsnak igen nagy az
eszközbázisa, amit kar
ban kell tartani. Eddig
erre alig jutott. De ké
rem, vegye azt is figye
lembe, hogy egyelőre
még csupán a folyamat.
kezdeténél tartunk. Ám
nagyon remélem néhány

éven belül meggyorsul az új lehetőségek adta fejlődés.
- Idén jelent meg Bul
gáriában az 56-os szá
mú minisztertanácsi ren
delet, ami a gazdasági
pluralizmus jegyében te
ret nyit a rmagántulajdon
előtt is. Erezhető-e már
az intézkedés hatása?
Támogatja-e a tanács a
magánkezdeményezése
ket?
- Már azzal is segí
tünk, ha nem zavarjuk a
munkájukat...! Komolyra
fordítva a szót! Azt már
említettem, hogy például
kölcsönöket nyújtunk
azoknak, akik az élelmi
szerellátás területén kí
vánnak tevékenykedni.
Műhelyépítéshez is tu
dunk adni tanácsi telke
ket. De említhetném azt
is, hogy kereskedelmi
hálózatunk több mint 30
százaléka már magán
kézben van, szerződéses
alapon. Ezek a cukrász
dák, éttermek és kávé
zók a tanácsnak is na
gyobb bevételeket bizto
sítanak, de jobb színvo
nalon is működnek, mint
korábban. Persze érez
zük, lesz ezeknek az in
tézkedéseknek negatív
következménye is, de
még nem tudjuk felmér
ni ezek hatását.
- Idén nyáron a törö
kök tömeges kivándorlá
sa kapcsán Bulgária
meglehetősen gyakran
szerepelt a világsajtó
ban. Kazanlak térségé
ben is közel négyezer
mohamedán vallasd bol
gár állampolgár él, s
több százan ki is vándo
roltak. Hol látják e prob
léma gyökerét, s mi lesz
ha a törökök ismét meg
szüntetik a vízumkény
szert?
- Már régóta jellemző
je a török magatartás
nak, hogy mindig akkor
indítanak ellenünk kam
pányt, amikor hazánkban
jelentős események tör-

ténnek, telgyorsulnak a változások. Idén - érdekes módon - az apropót a világútlevél bevezetésé adta. Egy dolgot azért még mindehhez hozzá kell tenni: egy kissé alábecsültük a vallás erejét. De kíváncsi lennék, fel-teszi-e nekem azt a kérdést is, miért költöznek sokan ismét vissza Bulgáriába?
- lgenf hallottuk a vá
rosban, hogy vannak
visszatelepülő családok
is...
- Azt hiszem, akik ki
mentek nem voltak tisz
tában a török valóság
gal. A kivándorló bolgá
rok módos emberek vol
tak, 4-500 milliónyi levát
vettek ki az OTP-ből. El
adták két-háromszintes
családi házaikat abban a
reményben, hogy odakint
hasonlót vehetnek majd.
Amikor látták, ez nem
megvalósítható, vissza
jöttek. Éppen emiatt az
állami vezetésnek ma
nagyon fontos feladata,
hogy megértesse az em
berekkel: nem olyan
szép a valóság, mint
ahogy azt a török sajtó
beállítja. Nyilván önök is
tudják: Bulgáriát 500
évig tartották megszállva
a törökök. Ugy vélem,
ami most történik, az a
török hatás utolsó ele
me.
- Nagykanizsa Kazan
lak testvérvárosa. Miért
fontos Önöknek, hogy
két határral arrébb Te
gyen egy város, amely-
lyel partneri kapcsolat
ban állnak?
- Más országokban is
van ilyen kapcsolatunk,
de a kanizsai a legré
gibb. Ebben fontos sze
repe van annak, hogy a
második világháborúban
több kazanlaki katona is
harcolt Magyarország te
rületén, a Pécs-Nagyka
nizsa vonalon. Sokan ál
dozatul is estek e har
cokban. Egyébként ma

Más kérdés persze az, hogy milyen szocializmust építettünk eddig és milyet szeretnénk a jövőben. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a két ország, a két város egymás mellett, s akár egymásért tudjon dolgozni.
- Nagykanizsa élete
beágyazott hazánk társa
dalmának életébe, s Ma
gyarországon az elmúlt
másfél évben nagyon fel
gyorsultak a politikai fo
lyamatok. Ez egyes szo
cialista országokban
egyetértést, másutt pe
dig ellenérzést váltottak
ki. Bulgáriában milyen
szemmel tekintenek ha
zánkra ma?
- Azt hiszem, ami a
tempót illeti, nálunk is
elég gyorsak a folyama
tok, a struturális válto
zás, még ha nincs is
annyi pikáns, szenzációs
elem, mint Magyarorszá
gon. Lehet, emiatt nem
ismerik annyira a nálunk
zajló változásokat a
nagyvilágban. De a mi
rendszerünk is régóta
várt a most megindult
változásokra. Nálunk az
volt a döntés, hogy
mindezt a Bolgár Kom
munista Párt vezetésével
kell végrehajtani és to
vábbra is a szocializmus
útján kívánunk járni. Igy
nagyon érdekel bennün
ket mindaz, ami ma Ma
gyarországon történik.
Hozzá kefí tennem, hogy
a bolgár nép reális infor
mációkkal rendelkezik az
Önök országáról. Ez Ka-
zanlakra is jellemző.
Mindig örülünk, amikor
magyar vendégeink ér
keznek, akiktől friss in
formációkat is kapha
tunk. Egy átlagos kazan
laki embernek több isme
rete van Magyarország
ról, mint egy átlagos bol
gárnak, s ez hozzájárul
hat ahhoz is, hogy ered
ményesebben tudjunk
együttműködni.

1989. november 10.

( KANIZSA




- A kórkép később következik
- Négyzetméterenként 18-22 ezer forintos ár
- A hétezer tulajdonosból hatezer tartozik
- Megszólal a fiók vezetője is
A lakáshelyzetről -az OTP szemével
A lakás ma Magyarországon nemcsak fedél a fejünk felett, talaj a lábunk alatt, hanem vagyontárgy és presz-tizs-szimbólum is. Ha valaki ma nulláról indul Magyarországon, körülbelül 12 esztendei átlagbérrel tudja egy lakás árát kifizetni. A leggazdagabb országokban ez az idő 5-7 év. Hogy takarékoskodni miből lehet egy átlagos fizetésű embernél, ez örök talány. Mit tesz az, akinek van pénze? Ingatlanba fekteti, hiszen ez ma a vagyongyűjtés egyik legbiztosabb módja, mert áthidal minden inflációt. Nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden részén. Ennek következtében a szabadpiacnak igen komoly árfelverő hatása van, s árait követi az OTP is. Ha jól körülnézünk, a lakásáremelkedés indexe nem nagyobb, mint az átlagos áremelkedési index. Normális életkörülményeit mindenki szeretné megteremteni magának, ennek pedig első lépése az önálló lakás, illetve otthonteremtés.
Nem kórképet óhajtok adni városunkban élő állampolgárok lakáskörülményeiről (ezt majd egy későbbi számban tervezem), hanem az OTP nagykanizsai fiókjának a lakásépítéssel, támogatásával, kölcsön ével és terveivel kíván foglalkozni.
- Hány OTP lakást értéke
sítettek tavaly városunkban
és mennyi volt a lakások át
lagára? - kérdezem Giber
Zoltánnét, az OTP nagykani
zsai fiókjának hitelosztály
vezetőjét.
- Az elmúlt évben 196 új
lakást, valamint 175 használt
lakást értékesítettünk. Az
idéivszeptember végéig 72
új lakást értékesítettünk, de
cembervégéig még várható-

an 34 lakás kerül átadásra az észak-keleti városrészben. A tavaly eladott lakások átlagos nettó ára új lakás esetén: 1 millió 172 ezer forint. Az idei lakásár már 1 millió 275 ezer forintra módosult. Az emelkedés azzal is magyarázható, hogy az idén nagyobb alapterületű, vagyis 90-93 négyzetméter alapterületű lakások épültek.
Átlagosan 18 ezertől 22 ezer forintig terjedő pénzösszegért adjuk a lakásokat négyzetméterenként. Egyébként a lakásárakat nem engedjük elfutni a csillagos égig, hiszen az nekünk sem érdekünk, hogy rajtunk maradjanak. Persze az OTP-nek eddig még nem voltak olyan gondjai, hogy ne tudtuk volna eladni a lakásokat. Szerintem a munkaerőt meg kell fizetni, a munkaerő árában bent kell lenni a lakáshozjutás lehetőségének. Tehát a különféle kedvezményekkel csak foltozzuk a zsákot.
- A fiatal házasok lakás
hoz jutását mennyire segíti
az OTP?
- A korábbi garzonházas
rendszer megbukott, mivel
drága volt, és ha a család lét-
száma gyarapodott, na
gyobb lakásra volt szükség.
Arra törekszünk, hogy a fia
tal házasokat meggyőzzük a
használt lakások előnyeiről,
hiszen lényegesen olcsób
bak, 600-900 ezer forint kö
rüliek.
- Mennyiért vásárolja
vissza az OTP a lakásokat
és mennyiért értékesíti azo
kat?
-A leadott lakásoktulajdonosainak mindig a jelenlegi forgalmi értéke szerinti árat ajánljuk.
Nagyobb áron vásároljuk vissza a szociális kedvez-

ménnyel értékesíthető lakásokat.
Visszavásárlás után újbóli értékesítés során 6 százalék haszonnal dolgozunk. Ez úgy érzem, tisztességes megoldás.
- Jelen pillanatban hány
OTP lakás van Nagykani
zsán és hány család tartozik
az OTP-nek?
- Közel 7 ezer OTP értéke-
sítésű lakásban élnek az ál-
lampolgárok és körülbelül 5 ezer 800 - 6 ezer lakásból tartoznak. A mostani gazdasági helyzet megkívánja, hogy számoljunk a munkanélküliséggel is. így, havalaki igazolja, hogy hosszabb ideje nem tud elhelyezkedni, kérhet egy év törlesztési felfüggesztést, vagy pedig javasoljuk, hogy vegyen fel újrakezdési kölcsönt, amely kamat nélküli.
Véleményem szerint fel kellene számolni azt az illúziót, hogy aki megvásárol egy 2-3 szobás lakást, élete végéig ott lakjon. Ugyanis számtalan ok jöhet közbe, ami indokolná a cserét, így válás, gyerek születése, illetve nem születése, szülőkkel való együttélés. Nyugaton például egy család átlagosan háromszor cserél lakást, mindig a megváltozott körülményekhez, igényekhez igazítja a mércét.
- Hány lakásigénylőt tarta
nak nyilván?
- Ebben az időszakban
ezer kérelmezőnk van, ebből
ötszázan valamilyen oknál
fogva nem tudnak jelen pilla
natban lakást vásárolni. Ja
vasoljuk nekik a használt la
kások megvételét. A fenn
maradó kérelmezők igényeit
a már említett észak-keleti
városrészben épülő lakások
kal próbáljuk kielégíteni,
ezenkívül a következő két-

három évben az Eötvös téri foghíjat, valamint a Rozgo-nyi utcát és a Tanép telephelyét kívánjuk beépíteni. Ezenkívül a keleti városrész lezárásaként a palinihoz hasonló, magánerős családi házak építését tervezzük -mondta Giber Zoltánné, a hitelosztály vezetője.
Polay Józseftől, az OTP nagykanizsai fiókjának vezetőjétől egy rövid átfogó la-
káshelyzet-elemzést kértem. Elmondta, hogy városunkban nem lehet panasz a lakásállománnyal kapcsolatban, hiszen sokkal jobban állunk ezen a téren az országos és a megyeszékhelyi helyzethez képest A lakásárak is jóval alacsonyabbak, mint máshol. Igaz ugyan, hogy volt egy hullám, amikor majdnem kicsúszott az OTP kezéből a koordinálás, ez pedig az adózást megelőző fél évben történt, amikor is mindenki menekíteni akarta a pénzét és magánkézből keltek el a lakások. Ekkor tény és való, hogy elszaladtak a lakásárak, azóta viszont újra normalizálódott a helyzet.
- A távlati lakásgazdálkodási és lakásépítési koncepcióval kapcsolatban Polay Józseftől megtudtam, hogy háromféle szempontot érvényesít az OTP. Az első és legfontosabb az, hogy a jelenlegi ezer lakásigénylő minél előbb lakáshoz jusson. A második: figyelembe veszik a város tanácsának érdekeit is, vagyis a város belterületének megfelelő, esztétikai szempontokat is kielégítő beépítést. A harmadik szempont szerint érvényesüljön az OTP anyagi érdekeltsége is, tehát olyan mértékben. építenek, amelyre van kereslet.
Dónay Nóra

( KANIZSA 7

1989. november 10.

így látom (III.)
I A Magyar Néppárt nézetei a gazdaságról



Megújult az üveg-porcelán bolt eladótere
Szépülő* bóVüM boltok a Zalaiparkernéi
Mint minden szerveződő párttömörülés, a Magyar Néppárt programjában is jelentős helyet kapott azon elvek összessége, amejyek alapján, véleményük szerint, működőképessé, mobillá lehet tenni a magyar gazdaságot. Pék Pált, az Országos Nagyválasztmány tagját arra kértük, hogy vázolja az elképzelések főbb pontjait.
-Azzal kezdeném, hogy szerintünk nem járható a föntről szervezett és kezdeményezett .„nagy reformok" útja. A változás csak a szabad állampolgári akaratból építkező helyi reformokkal indítható el. Az a meggyőződésünk, hogy a feltételrendszer központi megteremtése után, a települések, településtársulások pénzügyi önállóságával lehet megvalósítani az elképzeléseket.
- Városi, mondjuk Nagykani
zsa vonatkozásában ez konkré
tan mit jelent? Hogyan lehet biz
tosítani az önállósághoz szük
séges anyagi eszközöket?
- A tanács teremtse meg a
városi vagyonalap létrehozásá
nakfeltételeit, és vegye számba
azokat a módozatokat, amelyek
révén a város birtokában lévő
vagyont a jövedelemérdekelt,
egymással is versenyző má
sodlagos vagyonkezelő intéz
ményekre bízhatja. Egyúttal ha
tározza meg a városnak közvet
len hasznot hajtó kis- és közép
üzemek azon körét, amelyekre
a település gazdasági önállósá
gának megteremtésében el
sődlegesen támaszkodhat. Dol
gozzon ki tervet arra vonatkozó
an, hogy a városban működő ál
lami vállalatok vagyonának egy
része, de legalább 10 százalé
ka, miként kerülhet a dolgozók
javát szolgáló helyi foglalkozta
tási és szociális alap tulajdoná
ba. Kezdeményezze, hogy a
gazdasági társasággá már át
alakult vállalatok esetében ezt a
megfelelő érdekeltségi hányad
átadásával hajtsák végre. A ta
nács gondolja végig, hogy mi
képpen lehetséges a személyi
jövedelemadó arányos hánya
dának városunkban tartása, s
általa a településfejlesztés köz
vetlen és gyors elősegítése. Il
letékes helyen kezdeményezze
a normatív adókedvezmények
megadását a belföldi és külföldi
magántőkének egyaránt, ha az
zal a város ipari szerkezetének
átalakítását és a vegyes típusú
gazdaság megteremtését szol
gálhatja. Szükséges lesz egy
gazdasági tanácsadó bizottság
létrehozása, amely elemzések
kel, alternatív javaslatokkal se-

gíti a város gazdasági autonómiájának megteremtését.
- Kanizsán és más városok
ban is működnek mezőgazda
ságinagyüzemek. Ezekkel mi a
teendő?
- Fel kell mérni a termelőszö
vetkezetek kezelésében lévő
földek értékét, s kezdeményez
ni, hogy a termőföld közösségi
őrei anelyi önkormányzatok le
gyenek. Központi szabályzók
hiányában is, a jogszerű kerete
ket megtartva, el kell érni, hogy
a földek optimális hasznosítá
sának módját a jövőben meg
szervezendő új, önkéntes tár
sulások szabják meg. Ez ügy
ben teljes önállóságot kell bizto
sítani Kiskanizsának és a vá
roskörzet falvainak.
- Az ország gazdasága ré
szekből tevődik össze, azonban
az egész mégis több, mint a ré
szekpuszta összessége. A fen-
Nagykanizsa belvárosában az utóbbi 2-3 évben egyre-másra zártak be időlegesen a különböző iparcikkeket árusító boltok, hogy aztán több-kevesebb idő elteltével, megszépülve, esetenként nagyobb területen újra a vásárlók rendelkezésére álljanak. Kondákor Sándor igazgatótól a felújítások céljairól, az eddig befejezett munkákról, valamint a tervekről érdeklődtünk.
- A jelenlegi piaci helyzet nem igényli a bolthálózat bővítését, tehát új üzletek kialakítását. A jelenlegiek mennyiség és választék szempontjából megfelelő iparcikkellátást tudnak biztosítani a vásárolni szándékozók számára. Jogos volt azonban az igény a meglévő boltok felújítására és korszerűsítésére. Ez az igény találkozott azzal az elképzelésünkkel, hogy egységeinkben jobb működési feltételeket kívánunk kialakítani, új, korszerű eladási for-

tebb vázolt alapokon, milyen „nagy" gazdaságot valósítana meg a Néppárt?
- Szerintünk gazdasági téren
is újra kell értelmeznünk a „har
madik út" elméletét. Nem arról
van szó, hogy tehát, egy mind
két létező gazdasági formáció
ból mindent el kell vetnünk, s
helyette egy teljesen új magyar
gazdasági modellt kell kialakíta
ni, hanem sokkal inkább arról,
hogy mindkettőből át kell venni
azt, ami jó és hasznosítható, s
ezeket kell ötvözni a magyar
specialitásokkal.,.
- Úgy tudjuk, Önök nem hívei
a korlátlan szabadpiacnak.
- Nem, mivel a korlátlan sza
badpiac a valóságban korlátoz
za az egyén érvényesülését.
Nem minden ember rendelkezik
tőkével, földdel, kevés a mun
kaalkalom, hiányoznak a piaci
ismeretek és a vállalkozási ké-
mák bevezetésével magasabb szintre emelni a szolgáltatást. Éppen ezért a város belső területeinek rekonstrukciójával egyidőben és összhangban hozzákezdtünk az itt található üzleteink rekonstrukciójához is. Ez a Béke, Ady és a Lenin úton lévő egységeinket érintette. Az előbb elmondottakon kívül a városi tanáccsal együttműködve majdnem minden esetben lehetőségünk nyílt a boltok raktárterületeinek nagyob-bítására, több esetben az eladótér bővítésére is.
- Hogyan indult a felújítási folya
mat, milyen eredményeket értek el?
- 1987-ben a Béke út és a Deák
tér sarkán lévő épület tatarozásával
párhuzamosan hozzákezdtünk az
ott lévő divatáru üzlet felújításához,
majd közvetlen ezután a közelében
lévő üveg-porcelán bolt átalakításá
hoz. Ez utóbbinál jelentős mérték
ben növekedett a raktárterület. Az

pesség. Ezek miatt a korlátlan szabadpiac fokozná a társadalom differenciálódását, mélyítené az egyes rétegek között amúgy is meglévő szakadékot. A lényeg a mobilizálható tőke fontosságának elismerése. Ezt működtetheti egyén, mint magántulajdont, de közösség is, pl. szövetkezeti tulajdon formájában. Az állami tulajdont is át kell alakítani különféle közösségi, szövetkezeti, községi, alapítványi, részvénytársasági formává. Ezért ej kell választani az államhatalmi szerveket az állami vagyonért felelős szervektől, az állami költségvetést az államkincstártól. Mi humanizált piacgazdaságot akarunk, amelynek része a társadalmi, emberi humánum. A gazdaság mindenben az embert, az egyént szolgálja.
Z. T. I.

előbbi bolt már visszaköltözött és üzemel, a divatáru üzlet november második felében nyit. Az Ady Endre utcában teljesen felújítottuk a Lakástextil és a Papír-írószer boltot. Ezekkel végeztünk, mindkettő a régi helyén árusít. Jelenleg folyik a Lenin út 1. szám alatti Illatszer bolt teljes rekonstrukciója és berendezés cseréje, a tervek szerint december elején újra nyílik.
- Úgy tudjuk, hogy nemcsak az Il
latszer bolt esetében, hanem más
hol is végeztek berendezéscserét.
- A felújítás egyik célja a boltok
esztétikai színvonalának emelése,
és ehhez hozzátartozik a berendezés korszerűsítése, szebbé tétele. Az is nyilvánvaló, hogy az új eladási formák bevezetése szintén megköveteli az eszközök, bútorok, állványok cseréjét. Ebben a munkában igyekeztünk külföldi partnereket is bevonni. A Lenin úti Hangszerbolt berendezését pl. a jugoszláv Alpos cég végezte és ugyancsak tőlük vásároljuk az 1990-ben a Lenin út 8. sz. alatt nyíló üzletünkhöz szükséges berendezéseket.
- Milyen összeget használtak fel
a munkálatok elvégzésére?
- A felújítások, berendezéscse
rék mintegy 6-8 millió forintjába ke
rülnek a vállalatnak. Vállalati ered
ményeink 1989-ben is jónak ígér
keznek, így a jövőben is rendelekzé-
sünkre áll a korszerűsítéshez szük
séges összeg.

1989. november 10.

( KANIZSA)"




- Vegyszerek, amik csak könyvre vásárolhatók
- Murakeresztúron, Galambokon és Szepetneken van érdeklődés
- Hogy kevesebb mérget permetezzünk ki
- A 65 éves Pista bácsi is beül az iskolapadba?
Az 5/1988. (IV.26.) MÉM vetés mennyiségét. Mivel a
Növényvédelmi vizsga«háromezerért
Ez a helyzet jelen pillanatban. Azt hisszük, joggal kétel
kedünk abban, hogy a 65 éves Pista bácsi hajlandó 80 órá
ra beülni az oktatópadba, s még fizetne is hozzávetőleg
3000 Ft-ot. Marad tehát a kiskapu, megkérni a vizsgával
rendelkező szomszédot, ismerőst, hogy szerezze be a
szükséges „feltételes forgalmú" szert. De ezt is csak úgy,
ha lesz aki kiadja a boltban. zi\
rendelet szerint „feltételes forgalmú" minősítésű növényvédő szert árutermelő, mezőgazdasági kistermelő-kizárólag saját célra - akkor vásárolhat és használhat fel, ha engedéllyel rendelkezik. Az engedély megszerzéséhezvizsga szükséges, az erre előkészítő tanfolyam elvégzése kötelező. Mind a tanfolyam, mind a vizsga térítésköteles. Eddig a rendelet, amelyet nem fogadott osztatlan lelkesedés, főként a kisárutermelők körében nem. Kupó Józseftől, a nagykanizsai növényvédelmi és agrokémiai körzeti főfelügyelőtől azt kérdeztük, hogy mi tette szükségessé ezen rendelet kiadását.
- A közhiedelemmel ellen
tétben nem a növényvédő
szerek által okozott balese
tek számának növekedése -
válaszolta. - Inkább arról
van szó, hogy az utóbbi
években a nagyüzemekben
is feltételekhez kötött, és
csak ott használt növényvé
dő szerek átkerültek a kis
üzemi felhasználásba.
Ezeknek a használata fe
gyelmezettebb technológiát
követel. A nagyüzemekben
voltak olyan szakemberek,
akik rendelkeztek a követel
mények betartásához szük
séges képesítéssel, a kister
melők többségének viszont
nincs semmiféle képesítése.
Ezt a hiányt igyekszünk pó
tolni.
- Olyat is hallottunk, hogy
ezentúl a kistermelő könyvre
vásárolhatja a feltételes for
galmú növényvédő szere
ket, és csak a műveltterület-
nek megfelelő mennyiséget
kap.
- A könyv igaz. A bizo
nyítvány mellé minden sike
res vizsgázó kap egy nö
vényvédő szer vásárlási
könyvet, amelybe az eladó
bejegyzi a vásárolt szer ne-

szerek egységcsomagokban vannak, s ezek megbontása tilos, ilyen fajta mennyiségi korlátozást nem lehet bevezetni.
- Milyen eredményt vár
nak a vizsgáktól?
- Elsősorban azt reméljük,
hogy a felhasználási fegye-
lem javulni fog. Szeretnénk elérni, hogy a kistermelők a szereket rendeltetésszerűen használják. Arra gondolunk, hogy ne dupla vagy tripla adagokat permetezzenek ki, mert ez egyrészt pazarlás, másrészt egyéb nemkívánatos következményekkel jár.
- Még egy kérdés. Nem
lenne-e célszerűbb olyan
tanfolyamokat szervezni -
kis térítési díjjal, vagy anél
kül -, ahol a gazdálkodókat
a megelőzés, vagy a bioló
giai védekezés hasznossá
gáról győznék meg?
- Ilyen tanfolyamaink ré
góta működnek. Elsősorban
a prevencióra, a megelőzés
re biztatjuk a felhasználókat.
Arra, hogy lehetőleg minél
kevesebb növényvédő szert
használjanak és csak akkor
használják, amikor erre való
ban szükség van. Atanfolya-
mokat a TIT városi szerveze
te működteti majd.
*
- A városi TIT szervezete
ket a megyei növényvédő-
sök tájékoztatták a tanfo
lyam megszervezéséről és
céljáról - mondta Horváthné
Polay Mária, a nagykanizsai
szervezet titkára. - Megjegy
zem, ott is az volt az alap
hang, hogy a rendelet ilyen
formában nem helyes. Maga
a tanfolyam 80 órás, és a té
rítési díj előreláthatóan
2900-3400 Ft között alakul.


- Időben és pénzben nem
sok ez egy kicsit?
- Mi is soknak tartjuk, de a
tematikát is és a kalkulációt
is készen kaptuk. Ráadásul
a tanfolyamot és a vizsgát öt
évente meg kell ismételni.
Az öt év is érthetetlen egy
kissé, hiszen a növényvédő
szerek évente változnak,
újak jelennek meg, másokat kivonnak a forgalomból.
- Úgy tudjuk, hogy azok
nak a bolti eladóknak, akik
ilyen szerek eladásával fog
lalkoznak, szintén le kell ten
niük a vizsgát. '
-Az eredeti elképzelés az volt, hogy csak a növényvédelmi szakközépiskolai végzettséggel rendelkező eladók árusíthatják a „feltételes" forgalmú növényvédő szereket. Mivel ilyen viszonylag kevés van, később úgy módosították a rendelkezést, hogy bármilyen középiskolai végzettségű eladó árusíthatja. A probléma az, hogy főként vidéki viszonylatban ilyen is kevés van.
- Mik a szervezés tapasz
talatai?
-Vidéken, elsősorban Murakeresztúron, Galambokon, Szepetneken van érdeklődés, Nagykanizsán már kisebb. Minimum 20 fővel indíthatjuk a tanfolyamot, jelenleg 10 jelentkező van.. Kiskanizsáról, pedig zömmel ott élnek a kistermelők, kevés a jelentkező.
- Milyen más megoldást

tudna elképzelni a cél elérése érdekében?
- Véleményem szerint nem kellene kötelezővé tenni az előkészítő tanfolyamon való részvételt. A kistermelő otthon tanulna, aztán mondjuk 100 Ft díj ellenében a bizottság levizsgáztatná.
Varga Józsefnek a nagykanizsai mezőgazdasági bolt vezetőjének tudtunk újat mutatni, amikor elétesszük a „feltételes forgalmú" szerek listáját.
- Láttam már ugyan egy
felsorolást, de csak messzi
ről mutatták meg. Azon sok
kal kevesebb növényvédő
szer volt felírva. Most látok
egy sor olyat, amit mással
nem is lehet helyettesíteni,
ezekből többezer kilót ad
tunk el évente.
- Az önök dolgozóinak van
növényvédelmi szerek áru
sítására vonatkozó vizsgá
juk?
- Van, de csak alapfokú, s
ez nem jogosít fel a „feltéte
les forgalmú" szerek eladá
sára. Legalább két olyan el
adó kellene, aki rendelkezik
a szükséges képesítéssel.
Lenne is rá emberünk, de
gondot jelent, hogy még nem
kezdődött el a tanfolyam. A
nyolcvan órát alapúi véve,
legkevesebb fél évről van
szó, s addig nem árusítha
tunk ilyen szereket. Nekünk
eladóknak korábban kellett
volna letenni a szükséges
vizsgát.

&

( KANIZSA

1989. november 10.

Emeldgépgyártó Vállalat: új szervezeti formában


- A vállalati tanács választotta meg az új igazgatót
- A feladatokhoz keresik az új embereket
- A dolgozók - egyelőre várakozó állásponton
Ui nevet kell megtanulni azoknak, akik a város gazdasági egységeit veszik számba: Emelogépgyártó Vállalat.
A név az EPGEP nagykanizsai gyárát takarja. S itt nemcsak egyszerű névváltásról van szó, hanem komoly tartalmi és szervezeti módosulásról is. A kanizsai egység kivált a nagyvállalat kötelékéből, a továbbiakban önállóan működik.
A közelmúltban megalakult a vállalati tanács, amely elfogadta az új szervezeti és működési szabályzatot, megválasztotta a tanács elnökét és helyettesét, valamint az igazgatót. Ez utóbbi - egyhangú szavazással -Tüttö István lett, aki három éve áll az üzem élén. Vele beszélgettünk a gyár életében bekövetkezett változásokról.
- Az új forma, mennyiben
változtatta az igazgató "hely
zetét?
- Bár három éve a gyár
igazgatója vagyok, a válasz
tás, mondhatnám, alapvető
en megváltoztatta helyzete
met. Három évvel ezelőtt
ugyanis még a nagyvállalati
tanács nevezett ki, és ez
nem jeleneteit garanciát arra
vonatkozóan, Rogy az itteni
kollektíva is egyértelműen
elfogadott. A mostani vá
lasztás után elfogadottnak

erezhetem magam. Ez természetesen nagy felelősséget jelent.
- Vannak olyan vélemé
nyek, melyek szerint a válla
lati tanácsi irányítási forma
kifutóban van, nem a leg
megfelelőbb a vezetésre.
Miért éppen ezt választot
ták?
- A vállalati tanács irányí
tási formát a minisztérium ál
tal kiadott létesítő határozat
szabta meg, igaz, hogy előt
te konzultáltak velünk. Mi
úgy ítéltük meg. hogy a 13
fos testület megfelel a válla
lat nagyságrendjének. Ez
szükséges és elégséges a
vállalat irányításához.
- Milyen a vállalati tanács
összetétele?
- A tanácsba hét főt a dol
gozók választottak. A Szer
vezeti és Működési Szabály
zatban meghatározott szer
vezeti egységek vezetői kö
zül került ki négy fő, rajtuk kí
vül az igazgató jelölt ki két
embert, tz utóbbiak nem ál
landó tagok, a megtárgya
lásra kerülő témáktól függő
en a terület szakemberei. Az
igazgató nem tagja a tanács
nak.
- Milyen szervezeti átala
kulást eredményezett az
önállóvá válás?
-Az új szervezet kialakítása jelenleg van folyamatban. Az eddigi szervezet is rendelkezett minden olyan egységgel, funkcióképességgel, ami a teljes önállóság viteléhez szükséges. A változtatást az ésszerűbb működés feltételeinek kialakítása in-

dokolja. A legfontosabb talán az, hogy a műszaki és gyártmányfejlesztés eddig Központi feladat volt, most szükségessé vált egy műszaki fejlesztéssel foglalkozó osztály kialakítása. Ennek a kezdeti időszakban a fő feladata az emelőberendezések részegységének kipróbálása lesz. Növekedni fog a termelési osztályhoz tartozó egységek száma. Feladatunk lesz a termelés feltételeinek teljeskörű biztosítása, beleértve az anyag és raktárgazdálkodást is.
- Több területen a tevé
kenységi körök összevoná
sára kerül sor, ezzel a haté
konyabb munkavégzést és
az egyéni képességek jobb
kibontakoztatását kívánjuk
elősegíteni. Lényeges az is,
hogy a munkakorileírások-
bórkiszűrjük az átfedéseket
és az egyes munkakörökre a
feladatókat jól elhatárolva
rögzítjük. A változások so
rán nyilván személyi kérdé
seket is meg kell oldanunk.
A feladatokhoz keressük az
embereket és nem fordítva.
A produktív területen a lét
szám bővítése a cél. Ezzel
együtt lehetőségeinkkel
összhangban növelni kíván
juk a kvalifikált munkaerő, a
szakmunkások arányát.
- Az új szervezeti felállás
egyik célja az érdekeltségi
rendszer erősítése. Milyen

változásokat terveznek ezen a téren?
- A komplett érdekeltségi
rendszer kialakításához
szükséges az, hogy minden
egység konkrétan ismerje
feladatát, annak költségki
hatásait, egyszóval tudjon
gazdálkodni. Ennek megfe
lelően a gazdasági elemző
munka nagyobb szerepet
kap az eddigieknél. A kapa
citás lekötés biztosításánál
szintén az érdekeltséget kí
vánjuk előtérbe helyezni.
- A változásokat követően
milyen a hangulat a gyár
ban?
- Az emberek bizakodóak,
és van egy bizonyos fokú vá
rakozás bennük, de ez nem
csodavárás. Bíznak abban,
hogy a jobb és több munka
gyümölcsét helyben tudják
elvezni, de tudják azt is - és
ezt a vezetés is tudja -, hogy
az új körülmények között tu
datosabban es nehezebb
feladatokat kell megoldani.
Ez csak úgy lehetséges,
hogy mindenki maradéktala-
nulvégrehajtja a rábízott fel
adatokat, és munkája köz
ben arra is gondol; a minő
ség nemcsak a saját, hanem
a kollektíva jóhírét, életké
pességét és egyben saját re
mélt jövedelmét is meghatá
rozza.
Z. T. I.

Határainkon túli magyarok és a matematika


ten szcjlt arról, a fjatásról, ami'
ntöttem Oláh s kollegámat a iziLjmban az af-leti konferenci-:ii találkozhat-.omáromban é, n, ahonnan mind-étszer jöhetejt ;kor kezdőin baratom-[ontudato-
idományos konferencia nyú; _kotó, aqndplkqdo rnatemar
dato ajiaja-
maléskol-
sa,n Ksrestqu „ .„ — —
'ainkon tul elo magyarokkal. Es tortónt mindez még akkor, amikor lencsak „számon tartották, mit te-ifonoztunk, s mikor, miért kinek.,., sejthettük, mikor fesz elég ok elökotorni ezt a kartotókor.
Örömmel köszöntöttem Oláh György barátomat nálunk. Boldogan szorítunk kezet, felszabadultan, természetesen. Két kollégájával jött, Kalacska József Kornaförn-il, Mészáros József Galantaról ér-
Terrnészetes, hogy megkérdeztem, mit jelent számlikra ez a konferencia. Oláhx György mindannyi-§zor résztvevő volt, o válaszolt el--ször. Fontosnak tartja a szakmai ..apcsolatot, Cseriszlovák aban ilyen magas szintű tanácskozás nincs, SOK tapasztalattal térnek pa-za, amit hasznosítani tudnak tanítási gyakprlatukban. De ami de vonzza, az igazában a kapcsolatteremtés, g ^eszélgete,sek, kötődének e -mélyítése. Mészáros József kiemel-
nak
állottak inspiráló hatással
vannak rá, ugyanakkor van mit tovább adni a tanítványoknak. Ka-lécska József is a szakmai színvonal értékét hangsúlyozta.
ZÍK a nya lyen Mész t h
A matematika nemzetközi nyelven szól. Most értettem meg igazán, hogy az. érzelmi hovatartozást ez a nyelv fejezi ki. Oláh György elmondta, hogy feladatmegoldó szakkörével nyolc éve rendszeresen dolgo-ZÍK a MatematikaiLapokba, tapítyá-Filakovszky Ppter második he-
... végzett,. Kalacska József és ...ászáros József büszkén említette, hogy tanítványaik 75 %-a felvétett nyernek a - szlovák főiskolákra, Szóltak módszertani munkájukról is, amelyeta Kerületi Pedagógiai Intézet megbízásából vég
is, amelyeta Kerületi Pedagógiai I tézet megbízásából végeznek, matematika oktatás korszerűsíti sén fáradoznak.
beszélgetésünket a következő előadás Kezdete szakította meg Nem, búcsúzkodtunk, de végül megkérdeztem, mit szolnak a ná lunR történő változásokhoz. Azt mondták, amit mar régebben ej-mondtak Dobos László iá

3ros legyen ez az ország, ez a né magyar.
Lehota János

1989. november 10.

( KANIZSA





a hétköznapok világához, a falusiak derűjéhez. Lencsémet szívesen irányítom az újra, a fejlődésre, a munkaábrázolásban pátoszmentességre törekszem. Mindig megragad a táj szépségtartalma: minden évszakban más és más formában tárulkozik elénk - örök megújulást látok benne. A nehezebb műfajok közé sorolom a port-rézást: nem könnyű egy-egy arc kiragadásával általánosítani. Elbűvöl az állatok ösztönös bája is: állatfotóimban gyermekkori emlékeimet idézem fel. Kedvenc témám a sport, legyen szó akár a sakk statikus feszültségéről, akár a futballpálya mozgalmasságáról.


tem: a kiállításokon látott fotókat, amelyek alatt ott állt a név, Rezsek György, no és mellette a helyezés száma, többnyire az „1"-es, vagy a különdíj megnevezése. Későbbtudtam csak meg, hogy a tehetséges kanizsai fotós
Rezsek György fotós:
„Vonzódom a hétköznapok világához"
Eleinte csak képeit ismer- matematika-fizika szakos tanár, három -sportban ügyes - gyerek édesapja. Öt évvel ezelőtt ment nyugdíjba iskolaigazgatóként.
- A fotó szeretete végigkísérte pályafutásomat, s átnyúlt nyugdíjas életembe is -mondta a napokban történt

beszélgetésünkkor. - A fotográfia művelése esztétikai, irodalmi, képzőművészeti ismeretanyaggal és sok-sok örömmel gazdagította életemet. Szeretek alkotni, képeimmel valamit kifejezni.
S hogy mely témák állnak szívéhez közel?
- A témákat egyenrangúaknak vélem - szögezte le. -Vonzódom az emberekhez,


- A sikeres totó elkészülé
sében mekkora szerepet tu
lajdonít a technikának?
- Nem túlzóm el a techni
ka szerepét! Elvem: nem a
gép, hanem a kép a fontos!
A kép, amely életünk egy-
egy szeletének megjelenítő
je, gondolatok hordozója,
amely valóságot jelenít
meg, esztétikumot sugároz,
ízlést formál - és nevel!

8

( KANIZSÁT

1989. november 10.

Az erkölcs arcai (II.)
Karakter nélkül - tovább?
Beszélgetés Gadányi Lászlóval


Jancsd Miklós: Jézus Krisztus horoszkópja
A NADISZ - a KISZ nagykanizsai jogutódja - még a helyét keresi. Ballasztként hurcolja az MSZMP politikájának örökségét, s bár 1980-tól határozottabban képviselt egy új, bontakozó értékrendet, mára nemcsak nevét, tagságának zömét is elvesztette. Gadányi László ezért töprengve keresi a válaszokat:
- Az egypártrendszerű struk
túrában a KISZ-nek nem volt
önálló mozgástere. Az ideoló
giai munka, még a 80-as évek
ben is összhangban maradt a
korábbiakkal. A kommunista jel
ző egyértelműen a marxizmus
leninizmus elveit jelentette.
- Az ifjúság akkor már az el
lenzék mozgására figyelt.
- Ez a társadalomban végbe
ment változásokkal magyaráz
ható. Leginkább azzal, hogy a
pártpolitika monolit jellege miatt
képtelen volt kielégíteni a gyor
san változó érdeklődést. A KISZ
az események után kullogott.
- Válasza mintha elmosná a
lényeget. A marxizmus a közös
ségi nevelésre teszi a hang
súlyt, de ha az ember arra gon
dol, hogy a közösségek egy-
egy brigádban vagy iskolai osz
tályban már adottak, akkor a
marxizmus csak a meglévőt
motiválhatta, s nem éppen von
zó módon.
- Ezért indokolt elhagyni a
misztifikált ideológiát. Az álta
lunk is kárhoztatott rendszer
egyik fő hibája az volt, hogy fel
tételezte: a munkahelyen - ép
pen a struktúra zártsága miatt-
mindenki egy véleményen van.
Az alulról jövő kezdeményezé
seket éppen csak megtűrtek. Ez
vezetett oda, hogy tagságunk
csupán végrehajtó szerepet ka
pott. De ez a felépítmény alkal
matlanságából következett. Az
iskolai akcióterv sem volt más,
mint a központi program lebon
tása.
- Egy autokrata ifjúsági veze
tő vagy patronáló tanár tehát va
lósággal kioltotta a mozgalmi
munkát?
-Igen.
- Csakhogy a patronáló tanár
mellett ott „működött' az IKB,
amely elmondhatta és el is
mondta a véleményét. A dolgok
mégis másként tortérítek. Mi
ért?
- Tetejében a gyerekek tud
ták, hogy semmibe veszik őket,
mégsem tettek semmit.
- Talán azért, mert az iskola
alá-fölérendeltségi viszonya
volt a meghatározó. Fontos,
hogy a NADISZ közösségei
markánsan különüljenek el a
munkahelyi viszonyoktól.


- Az eddigi gyakorlat alapján
csak párttagok lehettek ifjúsági
vezetők. Másnak fogalma sem
lehet e nevelési területről?
- Természetesen lehet. Ma,
amikor az ideológiai nevelő
munka hagyományos tartalma
megváltozik, változik azok köre
is, akik e munkába bevonhatók.
- A NADISZ azonban válto
zatlanul politikai szervezet?
- Egyértelműen. Bár, akár
csak a DEMISZ, még nem ké
pes szakítani a múlttal. Tagsá
gunk a KISZ-ből jött, ezért nem
zárható ki a kommunista kötő
dés sem. Mindenesetre: tiltáso
kat nem fogalmazunk meg, sa
ját karakterünket keressük. Úgy
tapasztalom ugyanis, hogy az
alapértékek megfogalmazásá
val és a kedvezőtlen tendenci
ákkal van a legtöbb gondunk.
Alapvető értéknek mondjuk a
család biztonságát, az önmeg
valósítást, a szolidaritást egy
mással és minden magyarral,
az őszinteséget, a közélet tisz-
Filmlevél
Nem igazán kiérlelt alkotás. Hiányérzetünk a forgatókönyv esetlegességeiből, a szabadjára engedett fantázia realitást szürrealizmussal keverő csapongásaiból fakad. A filmnek nincs igazán szerkezete, hacsak a sajátos jancsói stílust nem tekintjük annak. De számonkérhető-e bármilyen rendező elv egy olyan alkotástól, amelynek nehezen követhető cselekménye egy darabjaira hullott, kiismerhetetlen, sajátos közép-kelet-európai miliőben játszódik? A történet a krimi elemeire épül, bár inkább vízió, az eszméiben, hitében csalódott, és isten által is magára hagyott emberiség drámája. Ám Budapesten játszódik, s a párhuzamot lehetetlen nem észrevennünk. A meghatározhatatlan célú, zömében értelmiségiekből álló csoportosulás összejövetelein, ahol Geyer Flórián

taságát, a békét. Folytathatnám... Fontos, hogy őrizzük a baloldaliság értékeit: a fejlődés, a társadalmi igazságosság, a szabadság és a részvétel elvét. Ha kell, különbözünk az MSZP-től is.
-Akkor miért ül a DEMISZ elnöke az MSZP felső vezetésében?
- Nagy Imre kongresszusi
küldöttként választó és választ
ható volt. Személyi felelőssége,
hogy mit tart magára nézve ér
vényesnek.
- Igen ám, de ha az ifjúsággal
kapcsolatos ajánlásokat elfo
gadja, és á testületi fegyelem
alapján azokhoz igazodik, ak
kor az MSZP politikáját bontja le
saját szervezetében. Hol itt az
önállóság?
-Azt akarjuk, hogy az ifjúságra vonatkozó döntések a parlamentben szülessenek. Parlamenti jelenlétre törekszünk. . Nem zárjuk ki egy választási szövetség létrehozását sem.
dalai épp úgy előjönnek, mint Sztálin, Trockij idézetei, egy méltóságában kijátszott, ideáljaitól megfosztott generáció illúzió-vesztése fogalmazódik meg. A szavak szavak maradnak, igazságtartalmukat ellopták az eszmét lejáratok. Egy negatív kor negatív lenyomatát láthatjuk. A dolgok itt megtörténnek velünk, sorsunkat ismeretlen erők irányítják.
A film főhőse - feltehetően költő - lehetné akár Kafka híres regényének visszajáró szelleme, de hihetnénk az égi hatalmak küldöttének, esetleg egy politikai szervezkedés irányítójának is. A káoszban kétségbeesetten kutat valami bizonyosság, kapaszkodó után. A szétesett világban azonban nem csak személyisége hullik darabjaira, hanem a film is. Követhetetlenül, értelmetlenül történnek a dolgok. Az apokalipti-


- Kikkel? Az ellenzéki pártok
kijelentették, hogy nem kíván
nak az egykori MSZMP örökö
seivel szövetkezni. Mégis az
MSZP-t célozza ez a terv?
- Ha a tagság úgy ítéli, igen.
- De egy politikai koalícióban
lehetőség van a kölcsönös
visszalépésekre. Ha például a
NADISZ az MSZP javára visz-
szalépne, akkor érdekeit az
MSZP fogja képviselni. Az ilyen
önállóság fából vaskarika.
Egyébként hány tagot képvisel-
- Jó esetben 150-200 főt. Re
mélem azonban, hogy ez az ak
tív mag sikeres választási kam
pányt folytathat. Mi a felnőtt tár
sadalommal egyenlő esélyt
akarunk. A mód azonban kidol
gozásra vár.
A NADISZ tehát nagy ugrásra készül. Előtte a politika mély vize, lábán a múlt kolonca. Az úszni tudók serege viszont már messze jár.
Pék Pál
kus látomás kevés egy jó filmhez.
A stílusban viszont felfedezhető a következetesség. A zártságot, feszültséget teremtő körkörös mozgatás, a zene, a gesztusok párhuzamossága, az ellenpontozás erősíti a film gondolatiságát. A videotechnika alkalmazása pedig túlmutat önmagán, dramaturgiai funkciója van. J. K. - az események elszenvedője, s egyben krónikása - videóján hol késlelteti, hol előre mutatja a történéseket, s az idősíkok váltásával sajátos ritmust kölcsönöz a filmnek.
A zárójelenet után kérdések tolakszanak elő: Kik vagyunk? Milyen hatalmak játszanak velünk? Mi lesz ezután? S egy utolsó: Kedves Jancsó Miklós, az effajta filmekkel mire megyünk?
Horváth Gábor

1989. november 10.

( KANIZSÁT



Árkádok alatt
(Fotó: Szakonv Attila)
A Kaposvári Csiky Gergely Színház november 6-7-én Jo-seph Stein - Jerry Bock világhírű zenés drámáját, a Hegedűs a háztetőn-t mutatta be a HSMK színpadán. Ugyanott november 8-9-én játszotta a Hevesi Sándor Színház Molió-re Scapin furfangjai című vígjátékát.
A HSMK kiállítótermében november 19-ig tart nyitva Nem-csics Antal festőművész tárlata.
„Játszom, ez a feladatom"
MedgyeiFTiária és Straub Dezső a kanizsai Vigadóban
A Helyőrségi Klub hívta őket, s most itt vannak. Straub Dezső éhes. ezért vendégül látjuk. A büfé előterében azonban már körbefogják az érdeklődők.
- Járt már Kanizsán? -
kérdezem.
- Többször is, és jól
éreztem magam. Kellemes
visszajönni.
- Más ez, mint a pesti
fellépések?
- Többet kell utazni. De
komolyra fordítva a szót: a
vidéki közönség hálásabb,
de az elismerésért jobban
meg kell dolgozni, mint
Pesten..
- On operettekben ját
szik...
Nem vagyok operettszínész. Talán azért gondolják ezt, mert volt pár operett-szerepem a tv-ben. Az operett könnyen eladható műfaj, ami az értékeiből persze semmit sem von le. Az emberek odafigyelnek rá.
- Lehet személyesebb
kérdésem?
- Persze, de világrenge
tő dolgokat nem tudok mon
dani.
- Mit szól a művé
szek mai elismeréséhez?
Kerényi gesztusáról, amint
visszautasította a kitünte
tést?
- Erről nem tudok, nem
is akarok véleményt nyilvá
nítani. Vannak olyan művé
szek, akiket nem érdekel,
milyen körülmények között
élnek. Az anyagiakat értem.
Nézze, van, aki megteheti,
hogy visszaadja a díjat, s
ez önkifejezésének egyik
módja. Én játszom, ez a
feladatom. A rántott csirkét
is elfogadtam az előbb,
nem''
- Éhes még?
- Azt mondják, a magyar
színészet sokat veszteti az
56-os és a 68-as kivándor
lókkal. Igaz ez?
- Azt hiszem, nem. A
nyelv, ami itthon adott, oda
kint béklyóz. Ha nem ma
gyarul játszott a színész,
képtelen helyzetbe került. A
nyelvvel a nép lelkét is
meg kellett szólaltatnia, s
ez szinte lehetetlen. Bár itt
hon sem beszélünk azonos
nyelven. Tudja, avval kell
politizálnunk, hogy dolgo
zunk.
- A színházban - szól
közbe Straub Dezső - két
féle színész létezik. Van,
aki megformál egy figurát,
önmaga is lehet, és azt köl
csönzi a szerepeinek, van,
aki pillanatok alatt képes
azonosulni a különböző
szerepekkel. Talán ez a
profi. A másik...
A két színész összenéz, s én arra gondolok: íme, az emberré lett színészek és a színésszé lett emberek feloldhatatlan dilemmája.. Ma kinek szólt a taps: a profinak vagy az embernek?
Hercz Gábor
- A közönségre. És van
két gyermekem, ez sem el
hanyagolható tényező.
S mar indult is a színpadra. Az öltözőben aztán Medgyesi Máriával fogadott.
- A kanizsai közönség
igényes - mondja Medgye
si Mária. - A taps most
sem maradt el.
- Köszönöm a dicséretet.
Kérem, művésznő, válasz-
szon: miről ne kérdezzem?
- A pályakezdésről.
- Rendben. Hogyan látja
az utánpótlás helyzetét?
- Ma könnyebb kezdőnek
lenni. Engem Gellért Endre
indított el a pályán. Ke
mény kézzel tanított a
szakma fortélyaira. De a te
hetség a legfontosabb. S
mintha csökkent volna a
technikai képzés rostáló
szerepe.
- Sok a dilettáns?
- Sajnos. A főszereplő a
pénz, a lakás, a kocsi...
(Straubbal egymásra nézünk.)
- A művésznőt bántja, ha
ezekről a dolgokról beszél
getünk?
- Nem, nem, szívesen
válaszolok.
Az Emelőgépgyártó Vállalat
l felvételFTnírdet :;
felsőfokú műszaki
végzettségű munkavállalók részére:
Kulturális hírek
Létesítmény-felelősi munkakörbe,
November 5-én az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Házban EDDA-koncert volt. - 8-án Koncz Gábor önálló estéjére került sor.
azonnali belépéssel. Bérezés megegyezés szerint.
A Helyőrségi Klub Mini Galériájában november 6-30-ig Simon Jenő amatőr festő tárlata látható.
Jelentkezés: a személyzeti vezetőnél.
Cím: Nagykanizsa,
A Stúdiómoziban november 7-8-án Gárdos Péter A hecc című filmjét vetítették.
Alkotmány u. 54.

10

( KANIZSA

1989. november 10.





Dr. Juhász János gyűjteménye
Mintha Bach - muzsikát hallgatna az ember. Juhász János főorvos úr
én fillérekért megmentettem 35-40 kötetet a megsemmisüléstől. Az-
beszélget valakivel az tán életutam során egy Ady Endre úton. Meg- Par evet a Nyírségben,
Fogadó Krúdyhoz
L
Juhász főorvos otthonában.
A történelem sodrában (I.)
A K 509-es története
szokott kép: türelmesen hallgatja társát, majd elindul, de pár lépés után újra megszólítja egy idősebb néni. Városunk pol-?árai ismerik, tisztelik it. Nekem is élményt nyújtott az a néhány
Í
jerc, amikor otthonában lallgathattam. Szívvel, lendülettel szólt.
- Több mint 40 éves gyógyító munkám során igyeKeztem mindig reális célokat kitűzni magam elé. Szabad időmet is értelmesen próbáltam eltölteni, népművelési feladatokat vállaltam. Előadásokat tartottam a TIT-ben egészségügyi témában, de egy-egy alkalommal szívesen fogadták hallgatóim diavetítéssel kísért úti élménybeszámolóimat is. Tudom, ön az én Krúdy-gyűjte-ményemre kíváncsi. Nos, ez is az én nagy kalandom, a legérdekesebb „úti élményem". Menekülési vágyból született, a mindennapi élet szürkeségét kívántam elfelejteni. Ez egy varázslatos világ. Mikor Krúdy Gyula műveit olvasom, színes virágcsokrot látok magam előtt. Mintha muzsikát hallgatna az ember, olyan finom ez a líra -romantikus és szentimentális. Szinte elbűvöli az olvasót széles körű érdeklődésével. A magyar történelem legszebb korszakai, a modern főváros furcsa figurái, a külvárosok szánalmas alakjai elevenednek meg műveiben. Páratlanul tudott azonosulni a meggyötört szegényemberekkel. Krúdy szerelmei gyönyörűek! A vöröslámpás házak lányaitól a falusi udvarházakban élő kisnemes kisasszonyká-kig megőriztem mindegyikük emlékét.
Gyűjteményem első darabjait 1950-ben Jászberényben szereztem. Szegény könyvek bezúzásra vártak a nyomdában, s

Krúdy szülőföldjén töltöttem. Láttam azt a tájat, éreztem azt a levegőt, melyről oly nagy szeretettel írt. A nagy író halálának 10. évfordulója kapcsán megismerkedtem leányával, Krúdy Zsuzsával. Azóta is meleg, baráti kapcsolatban állunk, hetente írunk egymásnak, akkor a ki-ámtásra könyveket kért tőlem, szívesen segítettem. Levelezek hazai és külföldi gyűjtőkkel, jó barátokkal, ismerősökkel is. Kérem őket, hogy segítsenek valamelyik művének megszerzésében. Most küzcfök a Vörös postakocsi egyik francia kiadásáért, sajnos kevés eredménnyel. De sikerről is beszámolhatok: valahol egy dél-olasz kisvárosban barátom megtalálta ugyanezt a művét, s a napokban elküldte postán. Pillanatnyilag 250 kötet sorakoziK Krúdy műveiből könyvespolcomon. Ugy tudom, hogy Kozocsa Sándor budapesti könyvtáros állománya után az én gyűjteményem a legteljesebb az országban. Legrégibb az eredeti kiadású Ifjúság című elbeszéléskötet, 1889-ből. A századforduló évében adták ki a Margit története című könyvét is. Egy egész generáció növekedett, fel a Szabadság csillaga, A vörös sapkások és a Nagy idők nagy tanúi című regényein. Megmutathatom azokat a történeteket is, melyek nagyapáink legkedvesebb olvasmányai voltak.
Ugye milyen csodálatos ez a könyvborító: Egy kisfiú magyar zászlót lobogtat, s közelében a dombokon pásztortü-zek égnek. A nyugalom és béke hangulata tölti el az olvasót.
Juhász főorvos úr Krúdyban bízik, én az emberségében, abban az adományban, mely Kanizsán példaképpé avatta őt.
D. L.

Karakay Ferenc a buchenwaldi néma iszonyatban lépett mellénk:
- Én tudom, mit jelent ez. Több,
mint nyolc évet töltöttem a lágerek
ben. Tudom tehát. Igaz, nem itt, a
Szovjetunióban raboskodtam.
Itthon találkoztunk újra. Akkor tudtam meg a teljes nevét, s hogy 1945. április 18-án ítélték el és 1953. november 20-án tért haza. Amit most olvasni fognak, az ő szlvszorltóan igaz története.
Diákból fogoly
1945-ben a kereskedelmi iskola másodéves tanulója voltam. Fiatal, lelkes leventeként, tanáraink irányításával szívesen vállaltunk hazafias cselekedeteket. Szentül hittük, hogy magyar hazánkért, a haza boldogulásáért tesszük, amit teszünk. így volt ez április 8-án is, amikor a vasút építésén dolgoztunk egész nap. Este ideiglenes lakásunkra mentem, amely a háború miatt, a Fő út egyik középületének pincéjében volt. Édesapám finom pogácsáját ettem volna éppen, amikor váratlan vendég érkezett. Felszólított, hogy kövessem. Ma sem tudom, milyen Ize volt annak a pogácsának, bele se haraphattam, mennem kellett. Az utcán ez a Bakán nevű lengyel átadott egy fegyveres orosznak, aki a Kazinczy utca valamelyik lakóházának pincéjébe vitt. Itt talán már tizenöten voltak. Közöttük egy kék-re-zöldre vert idős ember, Németh bácsi. Azt mondta:
- Jól nézz meg engem! Ha nem
akarsz ilyen állapotba kerülni, ne
sokat tagadj!
Intelme akkor is a fülemben csengett, amikor tizenegy óra felé felvittek. Feladtak néhány kérdést, amelynek eredménye egy tlzoldalas jegyzőkönyv lett, oroszul. Azt mondták, írjam alá. Felötlött Németh bácsi képe, és aláirtam.
Erőltetett menet
Néhány nap múlva nyolc fogolytársammal együtt húsz fegyveres űr kíséretében Sormásra hajtottak bennünket. Onnan lovaskocsival Lentibe szállítottak. Itt az iskola pincéjében napokig tartottak fogva, miközben minden éjszaka kihallgattak. Közben a foglyok száma ezer fölé nőtt, köztük németek, oroszok is voltak. Aztán elszállítottak ben-

nünket Ausztria felé. Orihodoson mindenkit kopaszra nyírtak, majd megkezdtük három napos menetelésünket. Aki a tiltás ellenére kilépett a sorból, vagy lehajolt, a rúgás keménységéből állapíthatta meg, milyen súlyosan hibázott.
A menetelés idején napi 45 deka kenyér volt az élelmünk, és valami kegyetlenül sós leves. Vizet nem kaptunk. Hogy kínzó szomjú-ságunkat enyhítsük, a pihenők során szedett sóskával tömtük meg a kabátujjunkat, és azt rágcsáltuk.
Az ítélet
Szentgotthárdon, Gleisdorfon keresztül Grácba érkeztünk, ahol a szovjet katonai bíróság elé kerültünk. Az (télét tlz év kényszermunka volt.
A poloskákkal teli szoba falára a többiekkel együtt én is felírtam a nevemet és az (téletet.
Évekkel azután tudtam meg, hogy a bátyám, aki illegálisan hagyta el Magyarországot, megtalálta falra Irt üzenetemet, és szüleimmel tudatta a fájdalmas hírt.
Egy hónap utazás
1945. június 21-én 80-100 társammal együtt tehervagonokba tereltek. A rádióból Karády-nóta szólt, és velünk, miután ránk zárták az ajtókat, elindult a vonat. Senki sem tudta, hova. A réseken kémlelődye, kitaláltuk, hogy Magyarországon járunk, ezért az állomásokon próbáltunk a vasutasokkal érintkezésbe lépni. Valahol már a román határ közelében lehettünk, amikor egy vasutastól megtudtuk: a Szovjetunióba visznek. Ezért a hírért a nyomorult ember nagy árat fizetett. Félholtra verték.
Miután világossá vált, hogy kivisznek bennünket az országból, hozzátartozóinkat akartuk értesíteni. A nálunk lévő kevés kis pénzt papírba csomagoltuk, amire ráírtuk családunk nevét, elmét, és az állomásokon kidobáltuk a vagonokból. Ma is melegség önti el a szivemet, amikor arra gondolok, hogy idegenek, kockázatot vállalva továbbították ezeket az értesítéseket. Mert az én szüleim is megkapták az üzenetemet.
Horváth Mária (Folytatása következik)

1989. november 10.

C KANIZSA J

11




Zoltán
Madarak jönnek
Madarak jönnek, tovarepülnek, szárnyuk alatt gyászhírt visznek.
Károg a szél, mérget hányna. Hajdan fehér - -Epersárga.
Noé-bárkám korhad, fája Isten jussa, merül sárga - -
Vezessen hát fiam álma - -Menekülök mosolyába.
Szerelemkút
Dünnyög a légben a
felhő, foszlik gyászfeketéje.
versei
Fénygömb nyakamat
nyalja, éled a szem legelője.
Fűnek tócsa a tükre, csendje bogarat altat, pázsit, kedvesem ágya testölelő puha hajlat.
Szemérmes Napom
ma elbújt - -Pezsdül bennem a
véred, gyönyörű
mandulaszemed szerelemkútba réved.
Állapot
Álomhatárkőhöz értem régi új sebekkel Egyik lábam
pocsolyában másik a semmiben Piócák mindenütt
vannak



Szoliva János versei
Apám Ecce homo
Táltos lován messze jár már. vilá9 világa, Felszántja a Hold virágnak virága! udvarát keservesen kínzatol, , ,.,,..,.. ... . ' vas szegekkel veretéi. felhő-Ibidbe csillagot (ómagyar Mária.siralom)
vet.
In memóriám Partra vetett
a koldus idő... Nyári este indultál a Csillagtestvéred télbe, ,, . .. , . kihűlni örökös fenyevnyit ZUhant' éjszakákra, el nem érheted-koronát cserélni Hiába mutatoa sebhelyed, legendás múmiákkal, Földanyád se ismer hogy farsangidőben fogadott gyermekére, asszonyfejek kiátkoznak antikrisztusok, próbálgassák nem értik jelbeszédedet, felidézett maszkodat.

12

( KANIZSA

1989. november 10.





Áldozatok emlékműve
Három évvel ezelőtt - az országban elsők között - a Hazafias Népfront Honismereti körének ülésén Boros Antal és dr. Cseke Ferenc középiskolai tanár kezdeményezésére indult el a II. világháború és a fasizmus áldozatainak tiszteletére emelendő emlékmű tervezése és építése.
A milliós értéket képviselő alkotás minden központi anyagi támogatás nélkül, jó érzésű emberek, vállalatok, intézmények és a városszépítő egyesület támogatásával készült el, társadalmi munkában. Rétfalvi Sándor szobrászművész és Csiky György építész alkotásának avatására október 31.-én került sor a városi temető egyik központi helyén.
Temesvári Andor, a HNF városi titkára megnyitó beszédében köszönetet mondott a mű elkészítésében kimagasló tevékenységet kifejtő személyeknek. Az önzetlen alkotók mellett többek között dr. Tolnai Sándor városi tűzoltóparancsnoknak lelkes szervező munkájáért, főtlsztelendő dr. Schőner Alfréd főrabbinak és Heves/ Sándornak a MIOK igazgatójának, akik a nagy értékű gránit oszlopot adományozták. Továbbá a DKG, a Kögáz, a KFV, a Domus, a Magyar Hitelbank Rt., a Sörgyár, a Bútorgyár, a Közúti Igazgatóság, a Volán Vállalat, a Városi Tűzoltóság, a Magyar Néphadsereg 4730 sz. alakulata, a Határőrség, a KIOSZ helyi szervezete, a MÁV pályafenntartási főnöksége, a Kanizsai Ruhaipari Szövetkezet, a Dél-zalai Vízmű vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat kollektíváinak és nem utolsósorban Hege Tibor öntőmesternek, vaiamint még számos segítőnek.
Zsoldos Ferenc tanácselnök avató beszédében felelevenítette a múltat, a II. világháború poklában elpusztult több százezer magyar emlékét - köztük több ezer kanizsai lakosét - és azokét Is, akiket a háború utáni rossz politika hurcoltatott el.
Fájdalommal jegyezte meg, hogy sajnos, csak most tudunk tisztelettel fejet hajtani emlékük előtt, s azok, akik nem tudják halottaik hol pihennek, csak ezután helyezhetik el az emlékezés koszorúit és gyertyáit a jeltelen sírokban pihenő szeretteik emlékére állított kegyeleti helynél.
A katolikus, református és evangélikus egyház képviselői imát mondtak az emlékműnél, és megáldották azt. A város, a különböző pártok és társadalmi szervezetek részéről megannyi koszorút helyeztek el az obellszk lábánál, majd valamennyien gyertyát gyújtottak; az emlékezés gyertyáit.
Sose hunyjon ki emlékük fénye.
Bacskay Zoltán
Bátran javaslom
H>ontosftpk
Válasz Nóra és Szálai László írására
A Kanizsa városi hetilap 1989. október 27-I számában .Ünnepelünk? - három változatban" című írásokhoz sajnos további pontosításokat, kiegészítéseket kell tennem, mivel a beszélgetések magnófelvétele egymás után készült. Szövegszerkezetből kiragadott mondatok összeszerkesztését tartalmazza, mely további félreértéseket okoz. Az írások szerzőitől kérem, hogy a Jövőben az érintetteknek Is bátran mondják el véleményüket, akár személyesen Is.
Konkrét kiegészítéseim (Németh Nóra és Szálai László írásához)
Kedves Nóra!
Nem a rendezvényeken jelenlévőknek kell szégyenkezniük, hanem azoknak, akik távol maradtak mind az MDF, mind a NA-DISZ-KADISZ által szervezett október 6-i megemlékezésekről.
Kérdezed: - „Miért kell még az ünnepeket is egymástól elhi-degülve - ahány párt, annyi felé szakítva - Ünnepelni?"
Véleményem szerint azért, mert Igazából még nem kerültek méltó helyükre történelmünk sorsfordító évfordulói. A többpártrendszer viszonyai között a leendő helyi önkormányzatok felelőssége lesz, hogy miként sikerül összehangolni a közös, méltó helyi megemlékezéseket. Ez ma még elmaradt. Meggyőződésem, hogy a választásokat követően ha előbb nem Is - a tisztes szándékok találkozni fognak és nem lesznek többé vélt vagy valós előítéletek, a „ki-kit keressen meg" tétovasága.
- Nem a DEMISZ hirdette meg a teaházi programot (NADISZ
és KADISZ, a házigazda a Hevesi Sándor Művelődési Ház volt.) - .Türelmem veszítve veszem a kabátom" - sajnálhatod, mert a türelmesek (ott maradók) véleménye szerint szenzációs volt Andreas Georglu és Szabó Sándor gitárművészek koncertje.
Kedves Szálai László!
Senki nem várta, hogy Jót írj az október 6-ai rendezvényről, különösen akkor, ha meggyőződésed szerint ez „lehetetlen". Jó lett volna viszont, ha nemcsak saját helyzetedből elemzed rendezvényünket és nem ebből általánosítasz.
Végig sértő módon úgy tűntetted fel mintha parancsuralml módszert alkalmaztak volna a szervezők. Ez sértő és egyben ellentmondásos, mivel Te magad cáfolod meg, amikor a szereplők számtalan igényét hallgatva megállapodtunk abban, hogy önállóan, öntevékenyen, igényelteket figyelembe véve alakítsátok ki a végleges programot. A kívülállók szerint ez sikerült is.
Személyem - úgy érzem - annyiban került előtérbe, mint amennyire a kanizsai diákszövetség, a szereplők képtelenek voltak önállóságukkal élni.
Egyébként már előzetesen megköszöntem a szereplőknek, hogy vállalták a megemlékezésünkön a közreműködést.
Szövetségünk nevében valamennyi szereplőnek, érdeklődőnek megköszönöm részvételüket.
Nagykanizsa, 1989. október 30.
Tisztelettel:
Gadányi László
a NADISZ elnöke
Talpra, ifjúság!
A ma történelmi Magyarországának fiatalja életszínvonalbeli javulást nem tapasztal.
Nem elég számunkra az, hogy a módosított alkotmány jogszabályban rögzíti azt, hogy a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.
Ezt tartalmazza az ifjúsági törvény is, amely igaz, már elévült, de helyette új még nincs. Tettekre van szükség, hogy ezek mielőbb megvalósuljanak. A mai fiatalok többsége közömbös, nem látja értelmét, értékét a munkájának, életének!
Miért?
Mert eddig azt tapasztalta, hogy az egyénnek nem lehet önálló gondolata, véleménye. Ma már mondani sok mindent lehet, de ez nem elég, hinni kell benne, és megvalósítani.
Épp ezért itt az Ideje, hogy végre kilépjünk. Elvállaljuk, nyíltan képviseljük gondjainkat.
Mi, fiatalok, fogjunk ösz-sze, mert eljött a mi időnk. Nekünk megadatott, hogy beleszóljunk a jövőnk alakításában.
A Che Guevara békeklub
Nagykanizsa, Béke út 14. (péntek - szombat 18 órától)

Koronczai Erzsébet Hit
Hit, oly kedves és őszinte szó
féltve őrzött, értékes emberi tartozék,
vagy felületes, elfelejthető, eldobható gondolatsor. Csupasz képzelet, és nincs fantázia,
saját szellemi létrehozatal, saját
kinyilatkoztatott hiszem, vagy önmagunk belső, lüktető titka. Hinni valakiben, valamiben — a csillagokban, magadban, a jövőben,
Istenben — ez egy tökéletesen reményteljes
önámítás.
De nagy - nagy nyugodt biztonság!
A Kögáz fölvesz számítástechnikai osztályára
PROGRAMOZÓ MATEMATiKUST
végzettségű szakembert.
Jelentkezni lehet a
vállalat személyzeti
osztályán,
Nagykanizsa, Somogyi B. u. 2.

Bár a lemez már tavaly megjelent, mégis időszerű, hiszen több társával egyetemben, csak most került a magyar hanglemezboltokba. Kissé késett ugyan, de már ez is figyelemre méltó eredmény. Jó hangzású, hangulatos lemez. Úgy tűnik a zenekar már teljesen kiheverte azokat a megrázkódtatásokat, amelyeket frontemberük, az azóta szép szólókarriert befutott Roger Hodgson kiválása okozott.

Rlck Davis billentyűs nem jött zavarba a súlyos örökségtől, gyönyörűen énekli a régi dalokat, hiszen a lemezről nem hiányozhat a „Breakfast Is America", az „Oh, Darling" vagy a „Crime of the Century". Az új dalok, az „It's Allright" és a „Not The Moment" is remekül szólnak. Kifor-' rótt hangzás. Igényes hangszerelés jellemzi a lemezt. Bátran javaslom meghallgatásra korosztálytól és zenei elkötelezettségtől függetlenül bárkinek)
Horváth Zsolt
Diák rockszínpad
Ha nem akarsz diák lenni, legyél színész!
Hogy hol? Sajnos, nem az iskolában. Nálunk, a Helyőrségi Klubban! Téged, de a többleket is, akik elhivatottságot éreznek ez élettel szemben.
Színész akarsz lenni? Segítünk!
A Diák Rockszínpad lehetőséget ad Neked ahhoz, hogy alapokat szerezz a felvételidhez.
Ha jössz, többes számban beszélj!
Mi, szfnpadosok minden ' szombaton négy órától a Helyőrségi Klubban vagyunk. Várunk téged Is!
Akik már elkezdték
Köszönet
Cserháti Sándor Mg.-I és Gépészeti Szakközépiskola,
Janzsó Antal
igazgató r.
Az Izraelita hitközség temetőgondnoksága nevében engedje meg, hogy köszönetünket fejezzük ki a Cserháti Sándor Mg.-I és Gépészeti Szakközépiskola tanulóifjúságának és tanári karának azért a társadalmi munkáért amit a temetőkért és a síremlékek ápolásában kifejtenek.
Nagykanizsa, 1989. október 24.
Gaál Zoltán gondnok

1989. november 10.

( KANIZSA )

13





A C-dúr íkóla l.ótre
~Jt ' Z==ttz- brft
C d e f
' ' A
t r r- m m ~ _
3 a t. (c)
c
u Q H t
*\ Q p p jt
o\ g p 0 ii P
A L (} f
r n
3 • Z. a I 1
* 1 0
® ©
0 i 0 4— ® o 3 l 1 c )
3. 5

© ■ 1



Gitáriskola (II.)
A C-dúr skála
A Nagykanizsai Építőipari Szövetkezet
évre váll
a.) generálkivitelezésben
- épületek teljes vagy részleges felújítását
- új épületek építését
b.) asztalos-lakatos egyedi termékek gyártását c.) önálló munkahét
- festő-mázoló-tapétázó
- villanyszerelő
- víz-gáz-központifűtés-szerelő
- parkettás munkákat.
Kérjük amennyiben igényt tartanának kivitelezésünkre, úgy keressék meg szövetkezetünket az alábbi címen:
Nagykanizsa Építőipari
Szövetkezet 8801 Nagykanizsa,
Űrhajós út 1. Tel: 14-480
Ha már behangoltuk a gitárt, esetleg megpróbáltunk néhány köny-nyebb dallamot is eljátszani, ideje, hogy komolyabban is megismerkedjünk a hangok világával.
Legelőször is a C-dúr skálát szeretném bemutatni, ami talán a legalapvetőbb, hiszen ez a skála képezi az európai hétfokú zene alaphangjait. Elnevezésük sorrendben: C, D, E, F, G, A, H. Ha végigértünk a skálán, a ciklus újra kezdődik (természetesen egy oktávval magasabban). A dúr skála jellegzetessége, hogy az egymást követő hangok közötti távolságok a következőképpen alakulnak: két egész, egy fél, három

egész, egy fél távolság. Hasábjainkon sajnos nincs lehetőség a zeneelmélettel behatóbban foglalkozni, viszont annak, aki többet szeretne ezekről tudni, ajánlom dr. Kesztler Lőrinc „Összhangzattan" című művét (Zeneműkiadó, Budapest). A C-dúr skála és a hangok egymáshoz viszonyított távolságai az I. ábrán láthatók. Természetesen ezeket az alaphangokat a gitárunkon is megtalálhatjuk. A félhangtávolságnak egy bund távolság felel meg, az egész hangénak kettő. így a gitár fogólapján az egyes hangok a 2-es ábrán látható le-fogási helyekkel egyeznek meg. Az ábrán a hú-

rok, és a fogólap csak addig van ábrázolva, míg el nem érjük az adott húr alaphangjának oktávját, ami után a ciklus újra kezdődik. (Tehát a 13. bundnál lefogva az E6 húrt újra F hangot kapunk.)
A 3. ábrán az alapfekvésben használatos C-dúr skálagyakorlat látható. A kotta alatti bekarikázott számok azt a húrt jelölik, amelyiket lefogunk és megpengetünk, a kotta feletti számok pedig azt az ujjúnkat, amelyikkel (bal kézzel) az adott húrt lefogjuk. (1= mutató, 2= középső, 3= gyűrűs, 4= kis). Ebben az esetben a számok azt a bundot is jelzik, amelyiknél le kell fogni a húrt. Fontos figyelmet fordítanunk arra, hogy először lefelé pengessük meg a húrt, aztán a következő hang megszólaltatásakor felfelé, majd szigorúan ezt a váltakozást megtartva folytassuk a skála gyakorlását.
A váltott pengetés e gyors játék alapja, a skálagyakorlás nélkül pedig nem lehet igazi haladást elérni.
Jó gyakorlást!

Galamb Zoltán

A Rocktörténet fejezeteiből I.
Rainbow, avagy a szivárvány
Sorozatunkat egy olyan zenekarral kezdjük, amely a 70-es évek második felének egyik meghatározó hard-rock csapatának számított. Már megalakulásakor Is hatalmas volt az érdeklődés, hiszen vezetőlét, a legendás Deep Purple gitárosát, Ritchie Blackmore-t a kor első számú zenésze! között tartották számon.
A gitáros szólólemezeként megjelent Rltchle Blackmore's Rainbow c. lemez többi közreműködőié azonban a névtelenség homályából került a felszínre. Énekesük pedig, a névtelen kis olasz, Ronnie James Dio mindenkit meggyőzött, méltán kopogtat a világhír kapuján. A lemez annak ellenére, hogy stílusában semmi újat sem hozott, ma már a rockzene alaplemezei közé tartozik, hiszen tökéletesre csiszolta mindazt, amiért ezt a műfajt oly sokan kedvelték és kedvelik ma Is.
A nyers gitárrlffek, a virtuóz, sokszor klasszikus zenei megoldásokra épülő gitárszólók, az elemi erejű, mégis érzékeny ének számos kezdő együttes számára szolgál követendő példaként. A lemez minden dala igazi csemege, míg a „Man of the Silver Mountain", a „Catcn the Rainbow" és a „Temple of the Klng" hosz-szú évekig fémjelezték a zenekar munkáját, és azok számára is kedvencé váltak, akik nem Igazán rajongtak a műfajért.
Mindezek meggyőzték Blackmore-t, érdemes folytatni. ÚJ társak után nézett, egyedül a fantasztikus hangú énekesét tartotta meg. A dobokhoz Cozzy Powell, a billentyűkhöz Tony Carey került, míg a basszust Jimml Bain kezelte. Ezzel létrejött a zenekar történetének legerősebb felállása, és elkészült egy újabb maradandó alkotás, a Rlsing.

Horváth Zsolt

14

( KANIZSA

1989. november 10.





Miklósfán

Nem tudni, ki/mi/kit/mit/ fegyelmez: a gazdi a kutyát, vagy a hűséges eb a gazdit. Alighanem kölcsönös a dolog, s mindkét félnek hasznos.
A MEOE nagykanizsai szervezetének kezdeményezésére a helybéli kutyatulajdonosok részvételével kiképző tanfolyamot indítottak el a derék négylábúak részére.


Kutyaiskola



A különböző fajú és korú kutyák beidomftása őrző-védő feladatok ellátására nem könnyű dolog, míg az eb elér addig, hogy a kapott parancs teljesítése neki - kutyakötelessége. Nagy figyelmet, türelmet igényel a póráz mindkét felén lévő-tol.
A miklósfai focipályán hetente két alkalommal készülnek föl a kutyák és gazdáik az őrző-védő vizsgára.

Szakony Attila
képriportja

1989. november 10.

( KANIZSA J

15







Túrázók
Csemege!
A sportrovat sztárvendége, a világhírű Vriesekoop
Látcső
Tömegsport
„Sporttal az egészségén" őszi túra Csőgör Jánosnó próbázó, a Kőolajbányászati Szakközépiskola tanára, aki a családjával együtt vett részt az akcióban:
* Az ifjúsági és sportosztály ebben az évben a „Sporttal az egészségért" akció-sorozattal váltotta fel a korábbi olimpiai ötprébát. Az őszi túrán családommal együtt - férjemmel és két fiammal - vettem részt és valamennyien szintidőn be-IUI teljesítettük a távot. Családunk az elmúlt 6 évben rendszeres résztvevője az Ilyen jellegű akcióknak. A mostani kezdeményezést Jónak tartom, hisz az embereket valamilyen módszerel rá kell szoktatni a rendszeres testedzésre. A Jövőt Illetően ezt az akciót még bővíteni lehetne, gondolok itt az Iskolák közötti versengésre, vagy más játékos programok beiktatására. Persze azt is látom, hogy az Iskoláknak a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a mozgósításra.
Asztalitenisz
Tungsram SK - Pécsi Kinizsi 5:11
Kanizsai győztesek: Beck (3), Zbóral (2)
Mlkola József, a Tungsram SK asztalitenisz szakosztály vezetője, a gyár dolgozója:
- Az NB. M-es bajnokságban csapatunk Jelenleg a 7. helyen áll. Mostani ellenfelünk pontveszteség nélkül vezeti a
A 15 és 10 km-es táv megtételére indulnak a túrázók.
Néhány nappal ezelőtt városunkban vendégszerepelt ETTU Kupa (a volt Vásár Városok Kupája) nemzetközi női asztalitenisz kupamérkőzésen az A. S. Vittoria Ragusa együttese, amely a Bútorgyár élvonalbeli csapatával küzdött a továbbjutásért.
Az olasz, pontosabban a szicíliai proficsapatot olyan kiválóság erősítette, mint Bettina Vriesekoop, akinek döntő érdemei voltak abban, hogy az olaszok 5:2 arányban nyertek, miközben a világhírű versenyző mind a három találkozóját könnyedén megnyerte.
A kupamérkőzést követően beszélgettünk a sztárvendéggel, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre.
- Mikor kezdett el ping
pongozni?
- Meglepő amit mondok,
ugyanis aránylag későn álltam
az asztal mellé, hiszen már el
múltam 12 éves. A sport, a
mozgás azonban jóval előbb
kezdődött.

- Mit tart első nagy sikeré
nek?
- Három évi sportági „ismer
kedés" után megnyertem ha
zámban az ifjúsági bajnoksá
got.
bajnokságot, fgy esélyeinket szerényen mérlegelve, a döntetlenben reménykedve léptünk pályára. Sajnos elképzeléseinket nem tudtuk valóra váltani, bár Beck és Zbóral közösen ugyan ötször nyert, de a másik két játékosunk Mlkola és Losonczl - ezen a találkozón nem tudott mérkőzést hozni. Az igazsághoz tartozik, hogy ha minden „összejön", sem tudtuk volna a Jó képességű pécsleket legyőzni, a legjobb eredmény - számításaink szerint - a 8:8 lehetett volna.
A MÁV NTE labdarúgói második félidei jó játékukkal fölé-nyes gyó'zelmet arattak a Pápai SE ellen. Képünkön a kitörő Várit buktatják a 16-oson belül. A megítélt büntetőt Kozma I. biztosan rúgta a kapuba.


- Fejlődése töretlen volt?
- Igen. E!zt azonban nagy
szerű edzőimnek köszönhetem,
akik rengeteget követeltek tő
lem, sokszor kíméletlenül meg
dolgoztattak. Néha nagyon ha
ragudtam rájuk, de aztán az
eredmények mindenért kárpó
toltak.
- Erősségei?
- Hű, micsoda kérdés, hiszen
láthatta, hogy elfogadható a
labdabiztonságom, ravasz az
adogatásom, erőteljes és „pon
tos" mind a fonák, mind a te
nyeres. No tudom a gyengéi
met is, de legyen ez az én tit
kom...
- Hol él?
- Hollandiában, pontosabban
Amszterdamban.
- Amikor nam játszik, akkor
mit csinál?
- Orvosi egyetemre járok,
ahol negyedéves hallgató va
gyok.
- Hazájában milyen sikereket
ért el?
- A sok-sok eredmény közül
megemlftem, hogy tízszeres fel
nőtt holland bajnok vagyok és
eddig 125 alkalommal szerepel
tem a holland válogatottban.
- Hány világ- és Európa-baj
nokságon indult s mik voltak a
legjobb eredményei?
- A mintegy 15 év alatt 7 vi
lágversenyen, 8 Európa-bajnok
ságon szerepeltem. A yb-ken
csapatban voltam bronzérmes,
egyéniben a legjobb nyolcig ju
tottam. Az Europa-bajnoksagok
sorából viszont kedves emlék
fűz az Önök országához, hi
szen Budapesten 1982-ben
megnyertem az Európa-bajnok
ságot egyesben és vegyespá
rosban is.
- Mire a legbüszkébb?
- Hát, talán arra, amikor a
világranglistán a 12., az euró
pain pedig a 2. helyen rangso
roltak.,

- Úgy tudjuk, hogy éveken
át férfi csapatban is szerepelt.
Ez mit „hozott" Önnek a játék
ba?
- Igen, ez így volt. Mintegy
10 éven át a fiúk között ját
szottam. Ez a szerelemben
nem hozott változást, hiszen

még most is hajadon vagyok, de a játékban, a fejlődésemben döntő volt.
- Eddigi pályafutása során
kik voltak nagy ellenfelei?
- A számos versenyző közül
kiemelem az angol Hammers-
leyt, a csehszlovák Hrachovát,
a szovjet Popovát és a kitűnő
magyarokat. Köztük Magos,
Oláh, Bátorfy és a mostani el
lenfelemet, az egykori Európa
bajnok Szabó Gabit, akikkel az
elmúlt 10 évben mindig nagy
csatát vívtam.
- Miként került az olasz pro
ficsapatba?
- Eredményeimre felfigyeltek
a kisváros asztaliteniszt kedve
lői, akik „nagy" csapatot hoztak
össze, hiszen rajtam kívül még
kínai éljátékosok is vannak.
Tisztességesen megfizetnek,
nekem pedig az eredményeket
kell „szállítanom".
- Meddig szól a szerződése,
miként ösztönzik?
- A szicíliai csapattal egy
éves szerződést kötöttem. A
pénzről csak annyit, hogy valu
tában fizetnek. Elégedjen meg
azzal, hogy megfelelő elisme
résben részesítenek, többet
nem mondhatok.
- A Raguséval együtt készül
a kupamérkőzésre?
- Dehogy. Én Amszterdam
ban keményen edzek és csak
a versenyekre utazom. Ott ta
lálkozom a többiekkel, [gy volt
ez most is. Küldték a repülője
gyet, én jöttem és megtettem
a magamét. Egyébként nagyon
kedvesek voltak a kanizsaiak,
akik Ferihegyről leszállítottak,
illetve Szabó Gabiekkal megyek
vissza a fővárosba.
- A rendelkezésre álló sza
bad időt hogy tölti el?
- Az egyetemi tanulmányok,
a sport, a verseny sok időt kö
vetel, [gy aztán kevés idő jut
a szenvedélyemre, a zenére,
filmre.
- Hallhatnánk-e magán
életéről?
ÍÍ
- Eddigi életem, szerelmem
a pingpong, nekem ez mindent
jelentett. Azt viszont elárulom,
ogy van barátom, akivel a tanulmányaim befejezése után összeházasodunk.
- Jövőbeni tervei, elképzelé
sei?
- Profi-szerződésem lejárta
után vissza szeretnék, kerülni a
holland válogatottba. Úgy terve
zem, hogy 2-3 évig meg sze
repelek a nemzetközi küzdőté
rem, majd befejezem az aktív
versenyzést, de a sportágtól
nem akarok megválni.
- Köszönjük az interjút1.
- Én köszönöm az érdeklő
dést, a kitüntető figyelmessé
get.
Balogh Antal

16

( KANIZSÁT

1989. november 10.




Mindenki sportpályája
Rákérdeztünk
Miért esett ki az Olajbányász OSK győztes csapata?
Előzetesek
Labdarúgás
Vasárnap az NB. II Nyugati csoportjának egyik bajnokesélyesét fogadja az Olajbányász. A találkozó választ ad arra, hogy a piros-kékek folytatni tudják-e a bajnokesélyesek elleni sikersorozatot. Mint tudjuk, eddig három olyan csapat (ZTE, Dunaújváros, Mohács) volt kénytelen pont nélkül távozni Nagykanizsáról, akik jelenleg is a tabella első felében foglalnak helyet.
Az elmúlt bajnokságban a két csapat egymás ellen mérlege 50-50 %-os volt. Az első találkozón Budapesten a Volán nyert 3-0-ra, míg a visszavágón ugyanilyen arányban az Olajbányász. A pesti találkozó érdekessége volt, hogy az azóta Nb.l-ben (U.Dózsa) játszó Bácsi -miután belefejelt Iványi arcába - kiállítása után a mérkőzés 4. percétől 10 emberrel játszott a volán, de így sem volt vitás fölényes győzelme. A tavaszi mérkőzésen már nagyon jól játszott az Olajbányász, színvonalas, játékot produkált és a rúgott gólok tekintetében is sikerült a re-vans. A két csapat mostani találkozóján a piros kékek a tavaszi játék ismétlésére készülnek.
Kosárlabda
Az 1989/90. évi kosárlabda élvonal „B" csoportjában a hétvégén rendezik meg az őszi idényzárót, amelynek során a MÁV NTE női eqyüttese hazai környezetben fejezi be az „első félidőt".
Az új szakvezető, Lázár Béla együttese a 10 csapatos „B" csoportban a középmezőnyt célozta az évad elején. A vasutasoknak a terv megvalósításához, pozjciójuk megerősítéséhez most is lesz az alkalom, akik az eddig 1 győzelmet aratott Sa-bária SE csapatát látják vendégül.
-A pécsi lányokkal megerősített együttesünk, a Szeged elleni kanizsai mérkőzést kivéve, hozta a várt eredményeket. Ezt a „kisiklást" egy bravúros győzelemmel kijavították, amikor a listavezető AR Építők csapatát megfosztottákveretlenségüktől. Az akkor nyújtott kitűnő játék megismétlését várom, amelyen kötelező a hazai győzelem - vé-lekedett Mester Józsefné, a szakosztály új vezetője.
Az őszi idényzárót vasárnap a MÁV NTE munkacsarnokban rendezik meg, eléggé szokatlan időben (kezdés: 11.00 óra), amiért joggal bosszankodnak a sportágat kedvelő szurkolók.

Diáksport
A Magyar Diáksport Szövetség az 1989/90. évi tanévre is meghirdette a Diákolimpia versenysorozatot. Az általános és középiskolák részére folyamatos versenylehetőséget biztosító program indítását városunkban megelőzte a városi diáksport bizottság újjászervezése. Alakuló ülésükön az iskolák képviseletében megjelentek Nagy Istvánt választották meg elnöknek, míg a két titkár Pátkai József és Szántó Zoltán lett.
Az általános iskolák versenyprogramjának kialakításáról Pátkai József titkár a következőket mondta:
- A szervezési munkánk során a már bevált módszereket alkalmaztuk. Mivel a diákolim-
pia felmenő rendszerű, így a program kialakításánál a megyei versenyek időpontjait figyelembe kellett vennünk. A város és a városkörnyék részére külön versenyeket terveztünk, más-más helyszínekkel. A mindenki sportpályája belépésével jelentősen javult a rendezés feltételrendszere, hisz valameny-nyi - nem termet igénylő - versenyt egy helyen sikerült lebonyolítanunk. A városkörnyéken körzeteket alakítottunk ki, majd a döntőket már a Kaán Károly utcában rendeztük.
Az őszi időszakban atlétika, kézilabda és nagypályás labdarúgás sportágakban voltak ver-
A kézilabda utánpótlás eredményességét számos országos, területi és megyei siker jelzi. A kimagasló teljesítmények elérésében gyümölcsöző együttműködést valósított meg a Péterfy Általános Iskola és az Olajbányász. Különösen a lányok mezőnyében értek el sikereket, amit az 1988/89. évi küzdelemsorozatban megnyert Országos Serdülő Kupa is fémjelez. A kupát nyert csapatban olyan kiváló játékosok szerepeltek, mint Németh Helga és Siti Bea, akik mártöbbszörös ifjúsági válogatottak.
gyengén rajtolt és a 2 leni oda-visszavágó
Az OSK új küzdelemsorozatában a címvédő Olajbányász :olt és a Z. Caola el-mérkőzé-

senyek. Atlétikában az ötpróba került megrendezésre, melyre a 13 városi iskola közül 11 küldte el versenyzőit. A több száz gyereket megmozgató viadalom mind a fiúk, mind a lányok mezőnyében a papírforma érvényesült - a testnevelés tagozatos Péterfy iskola aratta le a babérokat. A városkörnyéken már minimális volt az érdeklődés, mindössze 4 iskola nevezett az ötpróba versenyére. Kézilabdába a lányok és a fiúk mezőnyében egyaránt 4-4 iskola indult, itt is Péterfy-s sikerek születtek. A foci népszerűségét jelzi, hogy a nagypályás játékra hét városi iskola nevezett, közülük a két Rozgonyi iskola vívta a döntőt és a győzelmet tizenegyesekkel a Rozgonyi II. csapata szerezte meg.
Az őszi versenyek tapasztalatait Pátkai József így összegezte:
- Ügy látom, hogy a diákolimpia népszerűsége - a tavalyi gyengébb fogadtatás után -valamelyest nőtt. Ezt bizonyítja, hogy a megrendezett három versenyszámban megfelelő volt az érdeklődés, sőt a városi öt-próbára a vártnál is többen neveztek. Sajnos, ugyanez nem mondható el a városkörnyékre, itt az indulók száma erősen csökkent.
A tavaly útjára indított városi alapfokú versenyrendszer tovább folytatódik. Ennek a versenyformának az a célja, hogy
sen nem tudott előnyt szerezni, így már a selejtezőben elbúcsúzott a további küzdelmektől.
A fiaskó hátteréről kérdeztük Baranyai István, az Olajbányász SE ügyvezető elnökét, aki a következőket mondta:
— Az eredmény csak azok számára meglepő, akik nem ismerik koncepciónkat. A szakmai vezetéssel egyetértésben elemeztük az 1988/89-es bajnoki év tapasztalatait és arra a megállapításra jutottunk, hogy játékosaink erősen leterheltek. A lányok több frontos küzdelemben vettek részt, közülük többen az Nb.l/B, az Országos Ifjúsági Bajnokság, az Országos Serdülő Kupa és a középis-kolás bajnokság küzdelmeinek

a diákolimpia versenyen kívül más sportágakban is legyen lehetőség a játékra, mozgásra. A mostani tanévben a felmenő rendszerű versenyeken túl természetjárással, kerékpártúrával azstalitenisszel, kézilabdával és labdarúgással bővül a program. A Diákolimpia eredményei: Atlétika (ötpróba) lányok: 1. Péterfy (Pintér, Szloboda, Győrfy, Lenkovics, Ölvei, Leho-ta) 2. Hevesi 3. Szabadság téri Fiúk: Péterfy (Kurucz, Somogyi, Iváncsics, Kálóczi, Kandár, Pusztai) 2. Zrinyi 3. Hunyadi Egyéni összetett: lány: 1. Pintér Barbara (Péterfy) 2. Szloboda Judit (Péterfy) 3. Bános Judit (Hevesi)
Fiúk: 1. Iváncsics András (Péterfy) 2. Miszlai Ákos (Zrinyi) 3.
Ferenc Tamás (Hunyadi)
Nagypályás labdarúgás: 1. Rozgonyi II. (Nagy, Hoffman, Troma, Rácz, Burka, Tóth, Fodor, Szabadi, Molnár, Mészáros, Végh, Zámbó, Vörös) 2. Rozgonyi 3. Tanácsköztársaság téri
Kézilabda lány: 1. Péterfy (Skoda, Boncz, Siti, Boda, Si-monka, Kis, Szloboda, Szerdahelyi, Németh, Nagy) 2. Hunyadi 3. Rozgonyi II. Fiúk: 1. Péterfy (Kandár, Sziva, Kálóczi, Kulcsár, Horváth, Pusztai Sz., Je-rausek, Somogyi, Söjtör, Pusztai Cs., Tomasics) 2. Zrinyi 3. Tanácsköztársaság téri
(kápolnás)
mindegyikében játszottak. Ezt az óriási igénybevételt az új bajnokságban megszüntettük és úgy határoztunk, hogy játékosaink csak egy bajnoki osztályban, a jobbak így az NB.I/B-ben szerepelnek. Ezzel a lépéssel a gyerekek túlterheltségét kívántuk csökkenteni. így a mostani bajnokságban egy teljesen új OSK csapat indult, amely jobbára úttörő korcsoportú játékosokra épül. így történhetett meg, hogy az OSK győztes csapatunk elbúcsúzott az idei küzdelmektől, de biztos vagyok abban, hogy a mostani gárda rövidesen az elődök nyomdokaiba lép.
(bg)

Kanizsa- várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovics József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Ferencz Győző. Szerkesztőség: 8801 Pf.: 74. Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődéspolitika), Szakony Attila (fotó), Tiszai Szilárd (ifjúság) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, félévre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél.



KANIZSA
V i E 0 S I HETILAP

!. évfolyam 4. szám 1989. november 17
Ára 9,60 Ft
Megjelen ik :. minden
pénteké





Fejtó" Ferenc köszöntése
Fejtő Ferenc, a filozófiai hajlandóságú író, a Szép Szó egykori szerkesztője, a progresszív irodalom szellemi támasza, a népi demoKráciák igaz szavú kritikusa, Neuilly remeteje „érzelmes utazásának" nyolcvanadik mérföldéhez érkezett.
A legnagyobb szabadság birtokosa ő: függetlenül gondolhatja, amit gondol, láthatja, amit lat és tévedhet is. Isten éltesse sokáig!
Kanizsa gratulál szülötte fiának polgármesterünk nyári szép szavával, s most frissiben alapított úi-sagjának nyomdaillatával, nyomdászok, lapkiadok elhíresült utódjának. Hisszük, hogy ő - ahogyan kívánta - mára megtalálta murikája nyugaímát. Köszönjük a városnak írt levelét, köszönjük, hogy publikálhatjuk.
Ki a szegény, ki a gazdag?
Csak „grófgyerekek?"
A tanítványaim azt mondták: Az a gazdag gyerek, akinek márkás pólója, cipője, dzsekije van, aki csak úgy odaajándékozza a 100 forintos tollat, mondván: .i^ekem egy csomó ifyen vacak tollam
v'aji." írásunk a 9. oldalon

Fakanál és kapanyél
„Nálunk a nyáron átadták az új önkiszolgáló vegyesboltot. Az örömünk mégsem teljes, mert tőkehúst nem kap a bolt. Sok nyugdíjas és gyesen lévő kismama él itt. Egykét szelet húsért fel kell öltöznünk, s be kell bu-szoznunk a városban. Most ez még nagyobb gondot okoz, mert novembertől áprilisig ritkítják a buszjáratokat." írásunk a 7. oldalon

Politikai pezsgés
Mozgalmas hétvége zajlott le városunkban november 10-én, 11 -én. Két politikai csoportosulás is.
Országos tanácskozás
Az MSZMP reformköri szárnya országos értekezletet tartott, mert keveselli mindazt, ami eddig történt az MSZMP jogutódjában. Már maga a meghívó és a lapunkban is közölt célmegjelölés is ojyan ultimátumszerű kitételeket tartalmazott, hogy viharos tanácskozásra volt kilátás.
Hogy milyen lett valójában? Erről szól tudósításunk.
Für Lajos városunkban
Az egykoron Lakitelken Pozsgay Imre (is) megalapította Magyar Demokrata Fórum vezéralakja és köztársasági elnökjelöltje, Hür Lajos történész, egyetemi tanár városunkat is fölkereste és gyűlésen fejtette ki az MDF kongresszus utáni álláspontját.
Tudósításunk erről szól
Néhány adalék a
kanizsai sajtó
múltjához
Hári Sándor Rózsa Ferenc-díjas újságíró hozzászólása cikkünkhöz a 2-3 oldalon olvasható



M# az, ami nottön fogy?
Körkérdés Kanizsán
„Valaha, nem is olyan régen volt egy elnök és két helyettes. Aztán maradt egy elnök és egy helyettes, most pedig csupán egy elnök áll a városi tanács élén. Vajon melyik változat a helyes és melyik lenne a legjobb megoldás? Minthogy a téma pillanatnyilag igencsak időszerű - hiszen Nagykanizsa éppen a kérdés megoldása előtt áll - összegyűjtöttünk és közzéteszünk néhány véleményt."
írásunk a 2-3. oldalon

A lengető Barac^
A labdarugó UEFA Kupa II. fordulójában magyar bírói hármas dirigálta a Zalgiris Vilnius - Crvena Zvezda találkozót. A visszavágót a Litván fővárosban rendezték meg, ahova a jugoszláv „plávik" 4:1-es győzelemmel érkeztek.
A három „feketeruhás" egyike volt a nagykanizsai, 44 éves Kovács I. László, a „Barac", a hazai élvonalbeli bírók egyik legmarkánsabb képviselője. A korábbi FIFA sípmester ezúttal Hartman-nak „lengetett".


Hozzászólás
Néhány adalék
a kanizsai sajtó múltjához
Tisztelt Szerkesztőség!
Nagy örömmel vettem kezembe és forgattam a Kanizsa első számait. Zsoldos Ferenc városi tanácselnökhöz hasonlóan magam is meghatot-tan vettem tudomásul, hogy végre ismét saját lapja van szülővárosomnak. Tudom, hogy a város lakóiban az elmúlt négy évtized során a mindig is élt egy önálló városi újság igénye, sőt mint városlakók, méltóságukon esett csorbaként hordozták magunkban a városi napilap megszüntetését: azt, hogy a Zala, a város napilapja 1949-ben megyei lappá alakult át, szerkesztése és kinyomtatása is elköltözött Nagykanizsáról. Osztozom azoknak a remémyében, akik az új hetilapot nagy lé-

( KANIZSÁT
pésnek tekintik azon az úton, amelyen végül is odáig jut el a város,
Zala történetére vonatkozó adatokat és szeretném helyesbíteni, némileg kiegészíteni a Kanizsa első számában A Nagykanizsa sajtó történetéből címmel megjelent cikket. Zsoldos Ferenc tanácselnök bekö-
mét, hitvallását, a város érdekeinek képviseletét
hogy" gazdag sajtótörté- szöntő szavaiból ítélve, neti múltjához méltóan, a Kanizsa „elődei szelle-ismét saját napilapja lesz.
és szolgálatát vállalja." Legyen szabad ebből a megállapításból arra következtetni, hogy a Kanizsa elődjének tekinti az 1945. április 7-én megjelent Zalát, amely április 20-ig dr. Soltész Imre, majd ez időtől kezdve Bencze Jenő szerkesztésében, mint a Nagykanizsai Nemzeti Bizottság hivatalos lapja, később mint demokratikus politikai napilap jelent meg, mindvégig a Közgazdasági RT kiadásában. Arra sincs semmi ok, hogy
Az önálló, független nagykanizsai városi lap megjelenése
az örömön és meghatottságon kivül nosztalgiákat is ébreszt bennem. Arra emlékeztet, hogy az 1945 után megjefent Zala című nagykanizsai városi lapnál ismerkedtem meg az újságírói munkával. Itt kezdtem 1947 decemberében meglehetősen viszontagságos pályámat, amelyet végül, hivatalosan, mint a Zalai Hírlap főszerkesztő helyettese fejeztem be. Ezért talán megbocsátható, ha különös érzé-kenységgel fogadom a

1989. november 17.
a Kanizsa kitagadja elődei sorából a Zalai Világosságot, amely 1947. június 1-től 1948. áprilisáig, a két munkáspárt egyesüléséig, mint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei napilapja jelent meg, Nagykanizsán. Az újságot Dombay János országyü-lési képviselő jegyezte felelős szerkesztőként,
szerkesztője Zsitvay Imre volt, kiadója ugyancsak a Közgazdasági RT. Az idézett cikk tehát, amely a felszabadulás után Zala első számát 1945. októberére datálja, s „a nagykanizsai egyesült baloldali front hivatalos lapja"-ként jelöli meg, ezekben az adatokban nyilvánvalóan téves.
Itt szeretném megjegyezni, hogy a felszabadulás utáni Zala mindvégig a Magyar Kommunista Párt oefolyása alatt




Nóttön fogy?
aki az általános tanácselnök-helyettes eddigi tevékenységét különösebb törés nélkül át tudja venni. Ugyanekkor nagyobb hatáskört, fokozottabb önáNósá-got kellene adni a szakigazgatási szervek vezetőinek, amely saját szakterületük felelős, még pregnánsabb képviseletét jelentené. Azt illúziónak tartom, hogy társadalmi munkában legyen valaki polgármester, még az önkormányzati törvény megalkotása után is. A tanácsi tevékenység fokozatosan felértékelődik, már

lyükben megfelelően tudják képviselni. A népképviseleti és önkormányzati szerep -eddigi jogosítványok híján -szinte csak látszólagos volt, ám jelentősége minden bizonnyal erősödni fog. Ezt a két tennivalót mindenképpen egy embernek - nevezzük elnöknek vagy polgármesternek - kell ellátnia, képviselne. Ha mint álla-molgárnak betekintésem lenne a jelenlegi titkárság „üzemmenetébe", akkor meg tudnám mondani, ho^y ez megfelelő hátteret jeleh*..-e az elnök sokirányú fel-adatainafcegltségéheümeny-

Szükséges-e elnökhelyettes, s ha Igen, milyen?

Valaha, nem is olyan régen, volt egy elnök és két helyettes. Aztán maradt egy elnök és egy helyettes, most pedig csupán egy elnök áll a nagykanizsai városi tanács éfen. Vajon melyik változat a helyes, mi lenne a legjobb megoldás? Mivel a téma pillanatnyilag igencsak időszerű, hiszen Nagykanizsa éppen e kérdés megoldása előtt áll, összegyűjtöttünk és közzé-teszünk néhány véleményt. Külső, ám a közélet iránt fogékony személyeket éppúgy megkérdeztünk, mint a tanácsi osztályvezetőket, s legilletékesebbKént magát a tanácselnököt. Ime:

Papp Ferenc, A HSMK Igazgatója
A tanácsok munkája iránti érdeklődés az elkövetkező időszakban növekedni fog. A többpártrendszer már városunkban is jelen van. Egy ilyen településen mint Nagykanizsa, a tanácselnök mellett szükség van egy függetlenített helyettesre, valamint továbbra is vb titkár. Ha - mint ezen esetben - az elnök humán beállítottságú, akkor a helyettesnek olyan gazdaságpolitikai, településfejlesztési és pénzügyi ismeretekkel rendelkező, köztiszteletben álló szakértőnek kell lennie,

csak azért Is, mert a tervek szerint a megyei tanácsok szerepe, jelentősége csökkenni fog.
Dr. Tolnai Sándor városi tűzoltóparancsnok Bármilyen szervezeti formában lehet dolgozni, ugyanakkor azt is példákkal lenetne bizonyítani, hogy a bonyolultabb és az egyszerűbb vezetési forma is akadozhat. Nagyon fontos az, hogy milyen képességű, személyiségű, lendületű személy látja el az adott feladatokat. A tanácsnak hármas szerepe van. Az államigazgatási feladatokat az osztályvezetők szemé-

nyiben az elnök az érintett személyekre biztonsággal támaszkodhat, abban az esetben nem szükséges külön elnökhelyettes alkalmazása. Én az egyszemélyes vezetésre voksolok, alárendelt, szakképzett, dinamikus segítők közreműködése mellett.
Dr. Nemesvári Márta, az egészségügyi osztály vezetője
Nem érzem hiányát az elnökhelyettesnek! Egyrészt azért, mert az osztály felügyeletét korábban ellátó személy ma a tanácselnök, másrészt, mert a korábbinál sokkal nagyobb önállósággal dolgozhatunk. Ehhez

1989. november 17.

( KANIZSA 7





Engedélyezea, hoejr «..«
• •D<l«sla« aunkatáraa-* kiaenéal tll«lo» t<J«J« alatt
le szabadon mozoghasson* aivel aet ujsajüról törékeny*
a ég* megkövetelik ■■.■•; *•■■'■'' ■'■"■'"< ■"' •■
Érvényéé ■ viaazavonéeif. >..; ■■■■'." '' ■ í ■' ,. 1956.. nofaabsr Ui- ■."■•> !■■! *'■**:'■**•''■■
^mim^^y^
állt, Bencze Jenő, a jó tollú publicista a kommunista párt tagja volt. A lap egyértelműen baloldali, munkáspárti álláspontot foglalt el. Az 1947-es választásokat követően, amikor a szici-áldemokraták elsőbbséget szereztek a városban, a Zala átmenetileg megszűnt. Majd néhány hónapi szünet után újra indult, feltehetőleg immár kifejezetten a Magyar Kommunista Párt anyagi segítségével. A két lap közötti együttműködés és verseny számomra, aki ebben az időben kezdtem, pártonkívuli fiatalemberként a pályát, életre szóló tanulságot adott a plurális viszonyok értékeiről, újságíró-szakmai érdekességéről. Nagy szeretettel emlékszem ebből az időből kollégáimra: Hársfai Istvánra és Szabó Imrére a Zalától. Az előbbi a pécsi Dunántúli Naplónál, az utóbbi egy budapesti üzemi lapnál folytatta a szakmát. András Lászlóra és Molnár Károlyra, a Zalai Világosságtól. Az előbbi az

egyesült Zalánál, majd a Vas Népénél, a Pest megyei Hírlapnál folytatta munkáját haláláig, az utóbbi a Magyar Rádió munkatársa volt, jelenleg az Új Tükörben publikálj Bencze Jenő akinek, harcos, szókimondó publicisztikáját szívesen tekintem számomra példaadónak, 1949 január 3-ig jegyezte a lapot, aztán Budapestre költözött, ahol az olajipari tröszt lapjának, az Olajmunkásnak lett felelős szerkesztője. 1949. január 4-től Szántó Jenő vette át a lap irányítását. Később, amikor a Zala magába olvasztotta a zalaegerszegi Új Zalát, és Keszthelyi újságot s mint az MDP megyei lapja, szerkesztését, nyomását Szombathelyre költöztették, a Vas Népe és a Zala együttes felelős szerkesztője lett. 1956 óta a Népszabadság vezető munkatársa, jelenleg is ott publikál.
Talán nem szerényte-lenség, ha a Kanizsa elődjekent ajánlom elfogadni a Délzalát, amely

1956. november 4-e után, az MSZMP ideiglenes városi intézőbizottsága lapjaként, az én szerkesztésemben jelent meg, és időszakos lapként, kilenc megjelenést ért meg 1956 decemberéig. Létrehozására még

Hatjk
EHOíBÉU.
a Városi Nemzeti Bizottság hozott határozatot és megbízást október végén, de az első szám megjelenéséhez már a szovjet katonai parancsnokság, személyesen Sapovalov őrnagy enge-

délye kellett. Megjelen
tetésében a múlt száza
di technikai színvonalon
megrekedt kanizsai
nyomda dolgozói igazán áldozatos munkával voltak segítségemre, hiszen nem kis részt kéziszedéssel állították elő a la-
pot. A Délzalánál ismerkedett meg a szakmával két katonatiszt: Tímár Ede és Vékony Gyula, akik később a Zalai Hírlap munkatársai lettek.
Hári Sándor




Körkérdés Kanizsán
természetesen felelősség is társul. A szakigazgatási szervek közelebb kerültek egymáshoz, mi osztályvezetők véleményt fűzünk egymás munkájához, összefüggéseiben latjuk a tanácsi munkát. Most már valóban vezetői kollektívának érezzük magunkat. Tény viszont, hogy a tanácselnök roppant túlterhelt. Emberileg érthető, ha igényelegy helyettest, aki tehermentesíti, akivel ésszerű munkamegosztásban dolgozhatnának. Am az ágazatok önállóságának mindenképpen meg kell maradnia!
Kovács Zoltán, a termelés-ellátásfelügyeleti osztály vezetője
A tanácsi munka jelentő
sen megváltozott az utóbbi
években. Míg korábban a
tanácsi apparátus többségé
ben hatósági feladatokat lá
tott el, ma egyre jobban el
őtérbe kerül a gazdálkodás.
Az ilyen jellegű tevékeny
ség következtében megnőtt
az osztályok közötti együtt
működés jelentősége.
Ugyanakkor él még az a
szemlélet, hogy minden
osztály a saját erdekeit tart
ja legfontosabbnak, képte
len azt alárendelni a többi-
ekének. Az összehangolás
hoz, az eredményes együtt-

működéshez kellene egy olyan személy - nevezhetjük tanácselnök-helyettesnek -, aki a munkát koordinálná. Hogy erre ott az elnök? Nem, neki más a feladata: A protokoll-jellegű és diplomáciai feladatokat kell ellátnia, magasabb szintű tárgyalásokon kell részt vennie, képviselve a várost, és a nagyobb horderejű gazdasági feladatokat keli kézben tartania. Mindezek mellett az ő vállán nyugszik a többpártrendszerből fakadó politikai terhelés is. A helyettesnek viszont olyan menedzser típusú személynek kell lennie, aki jártas a tanácsi munkában, közgazdasági ismeretekkel rendelkezik, aki szakmailag képes átlátni a
E
azdálkodási tevékenységen résztvevő osztályok munkáját. Az osztályvezetőknek nem az a gondjuk, hogy saját területüket nem tudják elnökhelyettes nélkül ellátni - szép is lenne! Itt másról van szó! Arról, hogy most, amikor már nem csupán egy meglévő pénzösszeg értelmes felhasználásáról kell gondoskodni, hanem a szükséges fedezet megteremtéséről, akkor legyen egy megbecsült és kö-

zéleti ember, aki ebben hathatós segítséget tud nyújtani, elsődlegesen a város pénzügyi és gazdasági feladatára koncentrálva egyezteti az osztályok munkáját és segíti a tanácselnök tevékenységét.
zsoldos Ferenc
tanácselnök:
A közigazgatásban külön
böző vezető posztokon
szerzett tapasztalataim
alapján számomra nem kétséges, hogy elnökhelyettesre szükség van. Meggyőződésem, hogy a tanácsok önkormányzati jellegének valódi tartalommal történő felruházása, betöltése érdekében már a közeljövőben újra kell fogalmazni a tisztségviselők jogállását, feladat- és, hatáskörét, felelősségét. Úgy vélem, radikális hatáskör-tisztogatást kell végrehajtani. Mindenekelőtt ezzel is ki kell szűrni, melyek a valós és melyek a formális feladatok, hatáskörök.' Sőt tanácsi szintekre vonatkoztatva egyértelműen rögzíteni kell az önkormányzati- és az államigazgatási (vagyis a kormányzati célkitűzéseket közvetítő) feladatokat, hatásköröket és felelősséget. Ennek kapcsán tekintettel kell lenni a többpártrendszer működéséből adódó vonzatokra is. Véleményem szerint mindez nem képzelhető el a jelen-

leg hatályos tanácstörvény keretei között és ezért átfogó jogszabálymódosítás szükséges. Csak utalni szeretnék arra, hogy a többpártrendszer keretei között az önkormányzatokban a testületek normális élettevékenységeként szükségképpen megjelenik az, aminek eddig is jelen kellett volna lennie; a különféle érdekorientációk, közösségi programok, párttörekvések versengésének. Ez a fajta ér-dekosszehangolás a tanácselnök tevőleges közreműködését tételezi fel, akinek az önkormányzati testületekhez való kötődése egyértelmű és nyilvánvaló. Ugyanakkor elsősorban a tanácsi gazdaság napi operatív irányítása, szervezése és összehangolása a jelenleg hatályos tanácstörvény rendelkezéseivel is összhangban.
- a felkészült és megbízha
tó osztályvezetők mellett is
- a tanácselnök akadályoz
tatása esetén csakis másik
felelős tisztségviselővel old
ható meg. Mindezek mellett
a vb.-titkár jogszabályi fel-
adatajnál fogva elnökhelyet
tesi tisztet nem tölthet be,
s ebből is adódóan a már
említett indokokra is tekin
tettel szükségesnek tartom,
hogy a tanácstestület elnök
helyettest válasszon.
P. É.

( KANIZSA J

1989. november 17.



Válasz a kihívásra

A VAROSCIMER HISTÓRIÁJA
(I.)



DKG:
a tőkés a piacra

45 évvel ezelőtt olajipari kutatási- és beruházási eszközök, berendezések gyártására alapították a Dunántúli Kőolajipari Gépgyárat, mely a város egyik meghatározó gépipari üzemévé vált. 1700-1800 fő, zömében kvalifikált dolgozójának nyújtott biztos megélhetést, magas kereseti lehetőséget.
A gyár fő profilja olajipari kutatási- és beruházási eszközök és berendezések gyártása, ezen túlmenően szállít beruházási javakat az atomerőművek, hőerőművek, vegyipari üzemek részére is. A termékek zömében belföldi igényeket elégítenek ki, a nem dollár elszámolású export az összes termelési értéken belül 8-10 %. Országosan a beruházások erősen visszafogottak. A belföldi beruházási piac élénkülésével reálisan nem számolnak.
A pénzügyi kormányzat eddig nem tudott szabadulni a restrikciós törekvésektől, attól, hogy a mindenkori gazdasági ev újratermelődő deficitjét további szigorításokkal igyekezzen mérsékelni. Ehhez járul hozzá, hogy a belső infláció minden hatása a végtermékgyártóknál csapódik le, eredményüket rontja, piaci pozícióikat nehezíti. Az alapanyagok, energiahordozók áremelkedése miatt a késztermékgyártókra nehezedő prés tovább szorul.
A belföldi felvevőpiacot a pénzszűke jellemzi, a szocialista piac ellehetetlenül, a tőkés pedig nem ismeri el az áremelési próbálkozásokat. A vállalat számára nem marad más lehetőség, mint a tőkés export, melynek fokozására már az elmúlt években határozott intézkedéseket tettek.
Három országban - India, Ausztria, Kanada - vegyesvállalatot hoztak létre, Tunéziában közös értékesítési irodát alapítottak. Hatásuk már érződik, mivel a korábbi évekénél sokkal több számú ajánlatkérés érkezett a gyárhoz.
A tendereken elért dobogós helyezés azonban még nem jelent automatikus megrendelést is, mivel az új vásárlók egy része próbaszállításoktól, eredményes üzemi próbáktól teszi függő-

vé vásárlási szándékát. Mindezekkel együtt e területen jelentős elóbbrelépés-sel számolnak.
A vállalatnak tehát stratégiáját a hosszabb távú együttműködésre, szorosabb kényszerkapcsolatokra kell építenie. Ilyenek: a saját telephelyen történő ve-gyesvállalat(ok), vagy részvénytársaság alakítása. Az erre irányuló tárgyalások folynak több lehetséges partnerrel, de végleges döntés még nincs.
A külföldi tőke óvatos, csak akkor lép, ha a tervezett működési területen stabil politikai-gazdasági helyzetet talál, a számára is elfogadható anyagi érdekeltség mellett.
Talán ellentmondásnak tűnhet, de a vállalat helyzetét a termékszerkezet-váltásban, az új termékszerkezet kialakításában nehezítik az évtizedek alatt kialakult, lényegében pozitív körülmények. Nevezetesen a kvalifikált szakembergárda, az ennek megfelelő magas keresetek, a korszerű géppark.
A gyártó profil-, illetve struktúraváltás tehát egyértelműen csak az úgynevezett húzóágazatok irányába történhet, melyhez jelentős saját vagy külföldi tőkére van szükség. Az ezirányú vállalati törekvések gátja a magyar hitelpolitika, ilTetve az állami források teljes hiánya (pl.: gépkocsigyártási együttműködés).
A Dunántúli Kőolajipari Gépgyár vezetésének tehát az eddigieknél jóval nagyobb erőfeszítésekre van szüksége ahhoz, hogy e jól képzett, ma korszerűnek mondható eszközökkel ellátott gyárat a fenti gondok ellenére hosszútávon feladatokkal, munkával ellássa.
Az 1989-es gazdasági év céljainak eredményes megvalósításával számolnak. A jövő kép alakítása azonban a gyári erőfeszítések mellett feltétlenül szükségeli az ország politikai-gazdasági helyzetének konszolidálását és a határozott piacteremtő, élénkítő gazdaságpolitika elindítását.
Tombor Istvánné

Majdnem három évszázaddal ezelőtt, 1690-ben szabadult fel Nagykanizsa a kilenc évtizedes törők uralom alól, és megkezdődhetett a tőrökdúlás utáni reorganizáció jelentős munkája. Meg 1690-ben egy háromtagú királyi bizottság érkezett a felszabadított városba, hogy „a várat a várossal és határával együtt újra a magyar szent korona birtokába vegye" - írja a város monográfusa, Barbarits Lajos.
Canisa - ahogy a korabeli források említik a dél-zalai város nevét - 1705-ig a bépsi udvari kamara kirendeltségének kezelése, felügyelete alatt állt, ez a hivatal szedte be az adót, gyakorolta a földesúri jogokat. Ez a tény rányomta bélyegét az ismét felállított önkormányzati testületre, ennek működésére, sőt az egész város társadalmára. Lényeges változás történt 1690 után a lakosság összetételében is - a németek javára. A város vezetése teljesen német nyelvű lett, következésképp a városi adminisztráció nyelvével együtt; a városi tanács jegyzőkönyveit 1755-ig németül vezették.
Köszönhetően a fejlett igazgatási struktúrával és komoly iratkezeléssel bíró kamarának, Kanizsán röviddel a városi magisztrátus újjáalakulása után jelentős írásbeli fejlődés mutatkozik. Ez a fejlődés viszont magával hozta azt az alapkövetelményt, hogy kiadmányaikat a hitelesítés eszközével, a testület, a város pecsétjével lássák el.
Nincs nyoma annak, hogy Kanizsa magisztrátusa a város 1600-as eleste előtt használt-e pecsétet. Valószínűleg nem, hiszen a Zala vármegyei mezővárosok pecséthasználata az 1600-as évek második felére alakul ki, akkor, amikor Kanizsa még török uralom alatt állt. [gy a XVII. század végén a hivatalszervezeti fejlettség olyan fokán történt meg a városi adminisztráció megszervezése, amikor a pecsét használata már általános követelmény volt.
Ebben az időben - talán éppen a kamarai fennhatóság miatt - panisa polgáraiban - és valószínűleg német magisztrátusában - az az illúzió élt, hogy megkapják a „szabad királyi város" rangját, ami rendkívüli előnyöket jelentett volna, de amiről természetesen szó sem volt. Hogy ezt a folyamatot „elősegítse" Nagykanizsa 1695-ben úgy vésette meg pecsétjét, hogy azon a „CIVITAS" szó szerepelt, ami egyértelműen a szabad királyi városra utal. Az elkövetkező évtizedekben aztán a mezőváros megvé-sette azt a pecsétjét, amelyet több évszázadon át használt, s melynek körirata: SIGILLUM PRIVILEGIATI OPPIDI CANI-

SAE 1695, vagyis KANIZSA KIVÁLTSÁGOS MEZŐVÁROS PECSÉTJE 1695. (1. ábra)
Ezen a pecséten fejét jobbra fordító, csőrében olajágat tartó, kiterjesztett szárnyú sast látunk, mely jobb karmában a fogyó holdat, bal karmában gabonakalászt tart. A sas feje felett stilizált osztrák császári korona lebeg.
Amikor 1903-ban Nagykani-

zsa városa a községek törzskönyvezése során kérte címerének elismertetését, a felterjesztésben megemlítette a polgármester, hogy „1700-ban dühöngött tűz a városházát elhamvasztottá, midőn a város levéltára elpusztult..." Valószínű tehát, hogy az 1690 után megvésett pecsét akkor pusztulhatott el, továbbá „A Hercze-gi uradalom a pecséteket is sokszor elkobozta, ezért eredeti pecsétünk nincs is, a város tanácsa azonban mindig újakat csináltatott, melyekre a régi 1695 keletet reá vésték." -folytatódik a polgármester felterjesztése.
Ellenkezőjót bizonyító adatok hiányában ezt az érvelést el kell fogadnunk, miután nem ritka a címeradomány nélkül ön-jogúlag felvett címerek esetében az új pecsét vésésekor a régi ábrához ragaszkodni; ezzel is tradíciót teremtve, a régihez ragaszkodni.
Nincs okunk feltételezni, hogy a több mint két évszázadon át használt címerábra jelentősen változott volna az új-ravósések során, a sas pedig címeralakként az egyik leggyakrabban előforduló természetes alak, családi és testületi címereknél egyaránt, mely előkelőséget, hatalmat, erőt sugallt. Uraíkodói családok
— gondoljunk csak pl. a Habs
burgokra vagy a Romanovokra
- is előszeretettel alkalmazták;
és előfordul a sas napjainkban
különböző államok címereiben
(többek között Albánia, Ameri
kai Egyesült Államok, Ausztria,
Lengyelország, Liechtenstein,
Német Szövetségi Köztársaság
címereiben) is. Feltehető, hogy
ezek az akkori közgondolko
dásban nem kis szerepet ját
szó kérdések nagyban motivál
ták a címeralak megválasztá
sát.
Dr. Halász Imre (Folytatjuk)

1989. november 17.

C KANIZSA J




Reformkörös egyezség
Elmaradt a pártalapítás Nagykanizsán
Levél az olvasókhoz
Az ehhez szügséges tájékozódáshoz új forrást kínál városunk önáló lapja, de ez csak akkor lesz a miénk, ha a napi gondokkal küzködo kanizsaiak is így akarják. Nélkülük bármely szerkesztőség légüres térben mozogna. Lapunk első száma föbb évtizedes hiányt pótolt. Keresettsége azt bizonyítja, hogy a város polgárai várták ezt az újságot. Még sincs helye az illúzióknak.
Az első lapszámok után már tudjuk.hogy elevenebb, színesebb, informatívabb hetilapot kell szerkesztenünk. Ehhez kérjük olvasóink javaslatait, ötleteit és bírálatát. Szerkesztőségünk nyitottsága azt jelenti, hogy örömmel veszünk minden segítő szándékot, amely a valóság hitelesebb megjelenítésére buzdít. Erre vállalkoztunk.
Kérjük hát a kanizsaiakat, írjanak a szerkesztőségbe, telefonáljanak! Hívjanak a színhelyre és mi megyünk. Vállaljuk a keményebb, érdekesebb hangot is. ha a nyilatkozó jgaza hitelesíti. Mert ez a lap még nem ió újság. Csak az utca emberének segítségével formálható azzá.
Nem vagyunk hivatásos újságírók, szándékunk azonban egyértelmű: Nagykanizsáról aka-r.gnk írni a nagyKanizsaiaknaR. Hívjuk, várjuk Önöket!
A nyilvánosság erejére alapozva az egyes
ember gondjaibóf az ál'alánost felvillantva gon
dolkodtatni, cselekvésre inspirálóan - közös ér
dekünk. Horváth Tamás
Ma a tagadás korát éljük, hiszen tagadni egyszerűbb, ujat létrehozni nehezebb. Helykeresésünkben a dolgok felvállalása, a személyes részvétel csak ideig-óráig kerülhető ki, valahová tartoznunk kell.
A politikából kiábrándultunk, szenzációkra figyelünk. Néha úgy tűnik, belefáradtunk a hirtelen jött változásokba, értékelésükhöz sem időnk sem kedvünk nincsen. Megértem, de el nem fogadhatom a „nem érdeker, a „hagyjatok békén" magatartást, mert a helyzet megítélése helyett maga a helyzet érdekel.
Te optimista vagy? - szegezik nekem a kórdóst a gyermekeim. Lehetek? Szabad-e kiskorú, ám néha meglepően érett gyermekeimet gondjaimmal terhelni? Mennyit keT tudnia egy gyermeknek ahhoz, hogy tisztán lássa a szülő emberfeletti küzdelmét a mindennapiőrt? Sokat emlegetett életszínvonalunk megőrzésének látszata sem őrizhető, különböző lehetőségeink egyre nyilvánvalóbbak. Ha valaki, a gyerek veszi legkorábban észre, s teszi szóvá a maga természetes, néha szemtelen módján. De bárhogy fogalmaz is, a mondandó igaza a szülőt mindig szíven üti.
Az eszmék vagy eltűntek, vagy felerősödtek, a politikus utak pedig mára programokká realizálódtak. Mégis úgy tűnik, igazából kevesen politizálnak. Az emberek érdeklődése, saját helyzetük miatt, a védekező reflexként Nagykanizsán is, önmaguk felé fordult.
Az eligazodás igénye elemi érdekként is él.
MEGLEHETŐSEN NAGY volt a bizonytalanság a kongresszust követően a reformkorok háza táján. E mozgalom komoly erőt képviselt az MSZMP-n belül. Szerepük volt abban, hogy a kongresszust egyáltalán összehívták októberben és megindulhatott a mindenható állampárt lebontása. E legfelsőbb pártfórumon a reformkörök tagjai nem megszokott szervezeti formájukban, hanem egy heterogénebb nézeteket valló, úgynevezett Reformszövetség-be olvasztva szerepeltek. Ez is oka lehet, hogy a mozgalom egy részében tanácstalanságot okozott a kongresszus egynémely döntése. Ilyen volt a munkahelyi szerveződés kérdése, az egyedüli jogutódlás ügye, valamint a munkásőrség fel nem oszlatása. De ide sorolható még a pártva-gyonnal kapcsolatos tisztázatlan kérdések halmaza is. Az sem csökkentette a reformkörökön belüli megosztottságot, hogy sem a kongresszuson sem pedig azt követően még nem esett szó arról, mi legyen a jövőben a kö/ök, sorsa.,
A TISZTÁZÁS SZÁNDÉKA volt hát az, ami a kanizsai reformkör tagjait arra ösztönözte: szervezzenek Szeged és Budapest után országos tanácskozást Nagykanizsán. Választékot is kínáltak. Dr. Izsák Attila -a kongresszus eredményeit Revesellve - egy hitelesebb, Radikáns Szocialista Párt életrehívása mellett érvelt. Kelemen Z. Pál az MSZP európai szocialista programjára és a demoKrati-kus alapszabályára hivatkozva azt szorgalmazta, hogy túllépve a meglévő nézetkülönbségeken a reformkörösök teljes erővel szálljanak be az MSZP szervezésébe, hiszen e párt olyan lehet, amilyenné formálják. Juhász László egy pártoktól független baloldali mozgalom megszervezésében látta volna a kívánatos jövőt. E mozgalom helyi kérdésekre összpontosíthatna, s ezzel jelezhetné baloldali jelle-
Am szavazásra végül is nem került sor és elmaradt az új párt látva-

nyos megalakítása is. Mindennek oka, hogy a megjelent mintegy 150 reform körös többsége az MSZP szervezése mellett foglalt állást a hosszú, nem egyszer szenvedélyes vitában. Innentől már csak az volt a kérdés, mi legyen azokkal -országosan mindeddig a reform körösök 60 százaléka lépett be az MSZP-be - akik nem kívánnak az MSZP tagjai lenni? Eltűnik-e emiatt a mozgalom szervezettségével, hagyományaival együtt? Javaslatok sorát vetették el a tanácskozáson, míg Keserű Imre szentesi tanár indítványára megszületett a kompromisszumos megoldás. Maradjanak meg tehát a reformkörök, de tagjai maguk döntsék el, belépnek az MSZP-be. Akik igen, azok szervezzék a szocialista pártot, maguk mögött tudva a reformkörök támogatását is, hiszen abban a tanácskozáson mindenki egyetértett, hogy szükség van egy erős baloldali pártra. Akik nem kívánnak belépni az MSZP-be - s akár más pártok baloldali szárnyának tagjai - a re-formkorökben is fejthessen ki tevékenységet. Uj párt nem alakult

hát, csak a reformkörök égisze alatt kialakult egy köztes mozgalom. E csoportosulás níyei úgy vélik — okkal, joggal-e az kérdéses - hogy a hazai élet palettáján csak kevesen vannak ma ott, ahol lenniük kellene. Egy-egy ma működő partba zárva, egymástól meglehetősen távoli nézeteket valló szárnyak is léteznek, amiket csak a választásokra készülődés láza tart össze. Am egy új kormánnyalakítás után a programok megvalósítása során könnyen kiderülhet, az időleges kiegyezés nem bírja ki a gyakorlat próbáját. Néhány hónap múlva újrarendeződhetnek a politikai kaleidoszkóp mozaikjai, s akkor fog kiderülni kik vallanak baloldali nézeteket.
Egyezség született tehát szombaton Nagykanizsán, ami a többségnek és a kisebbségben maradottaknak is tartalmaz előnyöket. Hogy igaza lesz-e az egyik budapes-tj hozzászólónak, miszerint a reform körök voltak és nem lesznek, vagy e működési forma múkö-désképesnek bizonyul-e a jövő dönti el.
Rikll Ferenc

Tolmács voltam...
Rózsás János színes, érdekes egyénisége, a J\agykanizsai Sörgyár kplleRtivaianák. Udvariassága, es határozottsága, a munjca iránti szeretete cselekedeteinek mozgatorugoj-a/Tizen
.. Bútorgyárban
dolgo.ztam 13 évig. A beír- ~' fenori munka mellett
lékszik: - A Kanizs,a
beis.Ő el-nemet-
lolgo.ztam 13 évig.
rosz Jolmacs, voltam. Mindkét /elvből felsőfokú államvizsgám an. Oroszbor külö/i tolmács
snon mur)ka —' orosz, Jolj--nyelvb
folyarnatoss
A gyár fejl p
mosán a Holsten a Kron H. Kappert, az Alfa-Laval Linde céggel valtak folyam sá tálák A St
vizsgám. Az elet ugy hozta, hogy mindkét nyelvet szeles körben tudtam életem spran alkalmazni, a hadifogság jo tanu-lois.kola vqlt...!? A kanizsai sörgyárral meg a bútorgyári mun-Raviszonyom alkalmával sikerült a kpntaktus megteremtése. Az első időszakban vállalati rendezvényeken, a külföldiek gya-n látogatásakor segítettem a söripari vezérkart az eligazp-dasbari A tempó 1984 őszen gyorsult fe,l, a,mikor a gyári rekonstrukció uj szakaszáéba Je-pett. Akkor mar nyugdíjasként dojgoztam a sörös csapat állományában. Tolmácsoltam a bolgároknak oroszul, az NDK-soknak nómetüL A nolsten peg&el kötött szerzpdesek kapcsán vált folyarnatossa a „működésem . A gyár fejlesztésével párhuza Holsten a Krones, a t AlfLaval es a céggel valtak folyamatosá a tárgyalások. A sorból a Stemecker cég sem maradhat ki. Intenzív a tevékenységem, ezt állapította meg a nemet partner is. Sok a telex, a levél, a fordítás Havi átlagban 100
a fordítás. Havi átlagban a 100-120 muszajti fprdítás is .beletartozik a „műsoridőbe . Jaj, majdnem ejfelejtettem, hogy ehhez jön még a havi rendkívüli for--r"i-— yáró anyag. A szóbeli Dlás havi átlagban elén
tolmé
az 5u-eu óra. «.,... 4 4-
- Hogyan latja a fejlődést 15
év távlatából?
- Dinamikus fejlődéinek le
hettem tanúja. A szerződések a
vállalat szaipá/a előnyösek, A
"ivo a minőségi sörök szeles
gy tiati
Dpapon
beilles
;álájának a megteremtéséé, ...Jindéz a sorozatos műszaki fejlesztések eredménye, Hamarosan átadom a stafétabotot fiatal kollégának, de pár ion keresztül még segítem leszkedósét.
Bödör Béla

( KANIZSA

1989. november 17.






Csakhogy mi a fontosabb? A pillanatnyi - néha csak látszat - egységet őrizni,
Az eladó lány érzése
FUr Lajost a város határában fogadják.
ek egy bemutatkozó látogatás kapcsán
vagy a hosszú távú célokért dolgozni? Ha az MDF - tudatában saját erejének -időben szól, akkor lehet, hogy november végén nem négy kérdésről, hanem csak egyről szavazna a nép. Arról, hogy ki legyen az ország első embere.
Örülök, hogy Für Lajos a HSMK-belí nagygyűlésen szóba hozta a tisztességes politizálást. Rettenetesen nagy szükség lenne arra, hogy a következő hetekben, hónapokban a különböző pártok ne egymás besáro-
Az elnökjelölt felszólalása közben.
Elöljáróban csak annyit: tisztelem Für Lajost, mert olyanra vállalkozott, melyre az ezt megelőző negyven évben senki.
Mi eddig ahhoz szoktunk, hogy egy frissen megválasztott, kinevezett politikusról funkcióba kerülése után rövid, semmitmondó miniéletrajzot közöltek az újságok, személyiségének egyéb jegyei már valahol a pletykák, bizalmas hírek körébe tartoztak. Für Lajost köztársasági elnöknek javasolta az MDF, s mert a megpályázott cim a legmagasabb közjogi méltóság, úgy illendő, hogy lehetőség szerint az ország minden pontján megismerjék a jelöltet. Körbejárja tehát a megyéket, nagyobb megyéket, nagyobb városokat. Papokkal, az állami, és gazdasági és kulturális élet helyi vezetőivel konzultál, nagygyűléseken találkozik a leendő választókkal. A választók pedig - négy évtizeden keresztül ezt sem nagyon lehetett - nemcsak lelkesednek, hanem véleményt is nyilvánftanak a látottakról, hallottakról.
Kora délután magát megnevezni nem kívánó hölgy hívja fel telefonon a szerkesztőséget. Kiabál, fel van háborodva, magyarázatot követel. Magyarázatot arra, hogy vajon az a városszéli nemzetiszfnű-zászlós fogadtatás, melyben Für Lajos részesült, mennyiben különbözik attól, hogy évtizedeken keresztül várták a megye és város határokban az MSZMP-állam vezetőit? Nincs idő megmagyarázni, hogy Für Lajos elé az MDF-esek vélhetően önként, belső indíttatásból mentek ki, mlg a korábbi évtizedekre ez korán sem biztos, hogy igaz. Mindezt elmondani nincs idő, mert a névtelen telefonáló lecsapja a kagylót.
Kérdés a gazdasági vezetőkkel folytatott eszmecserén: Für Lajosnak mi a véleménye a jelenlegi közigazgatási rendszerről, a megye rendszer esetleges megszüntetéséről? Ha a köztársasági elnökjelölt tudta volna, hogy Zalának ebben a részében erre a kérdésére adott logikus, indo-

kokkal megerősített válasszal választókat lehet nyerni, másként reagál. Kanizsán nem a politikus, hanem a történész foglalt állást, hogy kár lenne az idestova 1100 éves, Szent István által kialakított megyerendszerért. Hogy ez egy közigazgatási reform során nem érv? Persze, hogy nem az. Ezért sajnálom, hogy nem adta át a válaszadás jogát jól felkészült szakértőinek, akiknek minden bizonnyal szakszerűbb gondolatmenetük van a kérdésre.
A Kanizsán töltött nap során jónéhányan megkérdezték Für Lajostól, mi a véleménye a köztársasági elnökválasztás körül kialakult helyzetről, a népszavazás körüli huzavonáról? A válaszokból egyértelműen kiderült, hogy az MDF Országos Elnöksége elképzeléseinek nem kedvezett az aláírásgyűjtés. A köztársasági elnök, illetve az új parlament megválasztásával kapcsolatos MDF vélemény logikus, sokak által elfogadható. Kérdés, hogy ez a vélemény miért nem látott akkor széles körben napvilágot, amikor az SZDSZ gyűjtötte az aláírásokat? Igaz, egy ilyen akció ártott volna az ellenzék egységének.

zásával, hanem saját érdemeik, értékeik, lehetőségeik hangsúlyozásával jussanak célba. A tisztességtelen hangnemre hallottunk egy példát is: van olyan baranyai falu, ahol az MDF-eseket lefasisztázták. Jogos a felháborodás a Fórum részéről, de ....
A kanizsai nagygyűlésen Csengey Dénes elmondta, hogy amíg más párt elnökjelöltje Londonban, Amerikában, Kanadában, Finnországban korteskedik pártja és maga mellett, addig az MDF jelöltje ezt itthon teszi. Kár, hogy a nagygyűlésen nem Für Lajos szólalt fel először. A tisztességes politizálásáról szóló eszmefuttatása után Csengey Dénes talán eltekint az előbbi összehasonlítástól.
Für Lajos bemutatkozó
körútjával megadta az elnökválasztás előtti kortes-hadjárat alaphangját. Újabb jelöltek várhatók tehát a következő hetekben, akiknek szintén fontos lesz, hogy bemutatkozzanak a Pesten kívüli Magyarországnak, a kanizsaiaknak is.
Úgy érzem magam, mint az eladó sorban lévő leány, aki több kérő közül választhat. Még nem tudom, ki lesz az igazi, de egy biztos: nem adom magam könnyen.
(Szakonyi Attila felvételei)
-molnár-

1989. november 17.

( KANIZSA T






járással dolgoznak. Amikor nem fogyott a piacon a zöldség, rögtön más növény termelésébe kezdtek, de sosem hagyták gazdátlanul, parlagon a földjüket.
- Hűha! - kiáltott fel Etus néni, amint véletlenül órámra néztem. -Már megint elbeszélgettem az időt. A pörköltem biztosan odaégett!
Bakonyi Erzsébet
Fakanál és kapanyél
Messze van-e a várostól - a város? Mert például Sánc a város része. Mindenoen? Ellátásban?
Sáncban a kaposvári úton Hajdú Józsefné Ivett unokáját és annak kis barátnőiét kísérte ki a kapun. Szombat délután, kora őszi napfény novemberben. Alkalmas idő a beszélgetésre.
- Hogy mit tudok a várospolitikáról? - kérdezte elgondolkodva, közben a versenykerékpárra ülő lányoknak integetett. - Otthon egész éjjel videóz-
Családi körben
tak eljöttek hozzám egy kis almás pitét enni, s elaludtak. Hát ilyenek a gyerekek. Az ember elégedetten veszi tudomásul, hogy épül, szépül a város. Sorra magasodnak itt, Sáncban is az emeletes családi házak,
- annak ellenére, hogy
hír szerint az embereTc-
nek nincs pénze.
- Épül az egyén. És a
közösség?
- Nálunk a nyáron át
adták ezt az új önkiszol-
§
áló vegyesboltot. Az römünk mégsem teljes, mert tőkehúst nem kap a bolt. Sok nyugdíjas, gyesen lévő kismama ér itt. Egy-két szelet húsért fel kell öltöznünk, s be kell buszoznunk a városba. Most ez még nagyobb gondot okoz, mert novembertől áprilisig ritkítják a buszjáratokat.
- Eta néni mióta nyug
díjas?
- Én a nyártól vonuj-
tam véglegesen nyugdíj
ba, a szociális foglalkoz
tatótól, 64 éves vagyok.
A saját munkaeszközeim,
- a fakanál és a kapa
nyél -, egész napos el
foglaltságot adnak így is.
Szüleim idősek, a férjem

beteges, a kerti munka csak rám vár. A nyugdíjunkból félre tudok tenni egy keveset az unokáknak cipőre, ruhára. Muszáj segíteni őket. Nem csodálom, ha nem akarnak 2-3 gyereket szülni a mai fiatalok!
A családi ház előtti virágos kertben a krizantém és a rózsa mellett ezekben a napokban ki-vjrágzott az ibolya is. A virágok elrendezésén látni, nogy hozzáértő, gondos kéz ápolja a kert növényeit.
- Pihenést, kikapcsoló
dást hol talál magának
ezen a környéken egy
nyugdíjas?
- Nekem, de azt hi
szem másoknak is, a tv-
nézésen kívül a Csóna
kázó tó adja az egyetlen
kikapcsolódást. Erdész
volt az édesapám. Télen
nyáron kijárok az erdőre,
a tópartra. Lehet, hogy
hazabeszélek, de az a
környék Kanizsa egyet
len gyöngyszeme, s ezt
a természeti adottságot
jobban ki kellene aknáz
ni! A város apraja- nagy
ja kijár ide hétvégeken.
A Tó vendéglőt tavaly
bezárták, mert nem volt
nyereséges. A fiatalság
pedig ki tudna használni
itt egy menedékházat,
sőt az átutazó külföldiek
sem kerülnék el. Duru
zsoló kandallóval, forró
teával, pirítós kenyérrel
lehetne fogadni a szán
kózó, síelő gyerekeket s
felnőtteket.
- Magányos a mai em
ber?
- Nem szabad minden
ben a hasznot, a nyere
séget nézni? De mondok
egy ellenpéldát is! Ugy
látom, a magyar nép vár
valamire. Egyik tárgyalás


Felnőttünk && önállósághoz
a másikat követi, s azután jön a hosszú várakozás! Rokonszenves fiatalember a Németh Miklós miniszterelnök, ahogy elnézem a tv-ben. Amit egyszer a fejébe vesz. azt véghez is viszi. Nem akar ő rosszat. Azt akarja, hogy minél több legyen a munkába lendülő kéz. Meg kell nézni a város túlsó felén a sáskákat. Ok évtizedek óta furfangos ész-
November 4-én rendkívül] közgyűlést tartott a Mozgássérültek Zala Megyei Egyesületének Nagykanizsai csoportja.
Az alakulásuk óta eltelt több mint 8 év alatt megerősödött sorstársi közösségük, s mivel a megyei szervezettel való viszonyuk az utóbbi időben nem yolt felhőtlen, egyhangúlag úgy döntöttek hogy jogi, cselekvési és gazdasági önállósággal rendelkező városi egyesületet hoznak létre és a megyei helyett az Országos Szövetséghez csatlakoznak.
- Milyen tervekkel, elképzelésekkel vágnak ne
ki az önálló életnek - kérdeztem a közgyűlés után
a régi-új elnököt Debreczeni Attilát.
- Megnyugvással tölt el, hogy a 220 fős tagság
egyhangúlag támogatta a vezetőség elgondolása
it.
Az elfogadott alapszabályban rögzítettük a szervezeti és gazdálkodási tevékenységünket, a jövőben nekünk ennek szellemében Kelfelnünk és dolgoznunk.
Továbbra is fő feladatunk lesz, hogy tagjainkat társadalmi környezetbe helyezzük, ám a társadalmi kapcsolatok rendszerét újra kell gondolni, még nyitottabbá kell tenni szervezetünket.
Központi támogatásra a mai helyzetben nemigen számíthatunk, ezért minden lehetőséget megragadunk, hoay rentábilis egyesület legyünk. A tagsági díjat felemeltük évi zoo.- Ft-ra, a pártoló tagsági díj 300.- Ft lesz. Bevezetjük a jogi tagságot, illetve tagdíjat, s várjuk intézmények, vállalatok jelentkezését, támogatását. A gazdasági és jogi önállósággal élve tervezzük vállalkozói tevékenység beindítását. Olyan egyesületet szeretnénk, ahol a közösségi szellem az uralkodó, igényes szintű érdekvédelem folyik, ahol a tagság önművelődését, kulturált szabadidő eltöltését megtalálja, de egymás gondjaiban is osztozik és annak megoldásahoz segítséget nyújt.
- A MEOSZ vezetése hogyan fogadta a kani
zsaiak lépését és milyen segítségei tud nyújtani
- kérdeztem a közgyűlésen is megjelent dr. Ga-
dó Pált, a MEOSZ főtitkárát.
- Az országos vezetés eleinte aggodalommal fi
gyelte a helyi csoportok önállósodási törekvéseit.
- Tudniillik nem Nagykanizsán történt ez először
- ma már nagyobb szimpátiával fordul a helyi kez
deményezései^ felé.
Ezek a helyi csoportok régebben is gazdag klubéletet éltek, kirándulásokat szerveztek. Ez fontos és reméljük a továbbiakban is meglesz. A mozgássérültek társadalmi beilleszkedésének esélyeit ennél nagyobb szabású programokkal tudjuk csak biztosítani, és az a kérdés, nogy a kis egységeknek lesz-e ereje, bátorsága munkatársi gárdája, hogy nagyobb feladatokat is felvállaljon.
mértekét még nem tudjuk, re a kormányzat válaszát.
Nem akarok hízelegni a kanizsaiaknak, de ők nagyon jól állnak, jó szakembereik, aktív társadalmi munkásaik vannak, és látjuk a kibontakozás lehetőségét. Az erkölcsi, szakmai segítségen kívül igyekszünk anyagi segítséget is adni, ennek mértekét még nem tudjuk, várjuk beterjesztésünk kányzat válaszát
Bacskay Zoltán

8

( KANIZSA J

1989. november 17.





Egész Kanizsa az otthonában
LEGYEN ON IS ELŐFIZETŐJE A KANIZSA VÁROSI HETILAPNAK!
A Magyar Posta, a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat, valamint a KANIZSA Szerkesztősége a nagy érdeklődésre való tekintettel lehetővé teszi a KANIZSA előfizetését.
Aki szeretné, hogy minden pénteken otthonába vigyék a lapot, az a postahivatalban vagy a kézbesítőknél jelezze előfizetési szándékát.
A lap előfizetési díja egy hónapra 35.- Ft, negyedévre 105.- Ft, fél évre 210. -Ft, egy évre 420.- Ft.
Várjuk Önt is a KANIZSA előfizetői táborába.
HIRDESSEN A KANIZSÁBAN!

Január elsejével induló nagykanizsai
MAGYAR-NÉMET IPARI VEGYESVÁLLALAT

munkaerőket:
négyszáz fős kollektívájába hív gyakorlott kreatív
- GAZDASÁGI VEZETŐT
(közgazdasági egyetemi vagy főiskolai végzettséggel),
- KERESKEDELMI UTAZÓT,
- SZÁMÍTÓGÉPES PROGRAMOZÓT.
Érdeklődés, felvilágosítás:
a 93/14-447 sz. telefonon, teljes diszkrécióval.





Tájékoztatjuk kedves olvasóinkat, hogy a KANIZSA című hetilap szerkesztősége és kiadója bővíti hirdetési szolgáltatását, lehetővé teszi lakossági apróhirdetések megjelentetését is.
Hirdetéseket a KANIZSA Szerkesztőségében Nagykanizsa, Ady út 1. II. emelet, valamint Ady út 26. szám alatt veszünk fel.
Lakossági apróhirdetések
díja 20 szóig 100 Ft.
Közületi hirdetések
díja: egy oldal 20.000.- Ft fél oldal 10.000.- Ft negyed oldal 5.000.- Ft


(Nagykanizsa, Béke u. 4. szám alatt) nagyon szép, olcsó, import
A P I E RT - PAPÍRBOLTBAN
KARÁCSONYFADÍSZEK
kaphatók.
Ajánlunk még ROBOTRON elektronikus



Várjuk szíves megrendelőinket hirdetésfelvevő helyeinken.
KANIZSA Szerkesztősége
Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Tel: 11-150
Zala Megyei Lap és Könyvkiadó Vállalat

írógépet
6120
6125
6130 minőségben.
Várjuk kedves vásárlóinkat.


.r

1989. november 17.

( KANIZSA




Ki a szegény,
Levelek M-nek
ki a gazdag?
Nemrég szégyenlősen
Fejtó Ferenc levele
Pótcselekvés az ingyeri
Csak
A tanítványaim azt mondták: Az a gazdag gyerek, akinek márkás pólója, cipője, dzsekije van, aki csak úgy odaajándékozza a 100 forintos tollat, mondván: „Nekem egy csomó ilyen vacak tol-lam van."
- Ilyen nincs - vágtam szét a lelkesült szóáradatot. Szó szót követett azonban, s még különbeket is hallhat-
Az igazgatóhelyettes már túl van az év eleji szociálpolitikai pénzek elosztásán. Százezres nagyságrendű az az összeg, amit a vonatkozó rendelet nyomán füzetekre, tankönyvekre, étkezésre szétosztanak. Növekszik az igénylők száma! Azoké, akik néhány éve még szégyenlősen kopogtattak be az iskolába segélyért, s ma már a jogosultak listáján szerepelnek.
- Az iskolában nincs sze
gény gyerek - mondja a
konyhai dolgozó. - Ide csak
„gróf gyereke" jár.
- Nocsak! Miért? - hitet
lenkedem.
- Miért? Ha sok lenne a
szegény, megennék az ízle
tes ebédet. Ez a sok alma,
bukta, az egész sült csirke
combok nem tömnék meg a
moslékos vödröket.
Kovács-anyuka csak két dologról nem akar beszélni: a párttagságáról és a sze-

tam.
Az osztályfőnök azt mondja: - Ne a ruháról, a lakásról ítélj! A drágább holmit, - látva a másikét, - kikényszerítik a gyerekek, de a kopott bútort, olcsó szőnyeget, vagy az anya tizenötéves kabátját eltakarni nem lehet. Inkább az OTP-nek tartozzon a család, csak a kirándulás díját befizethessék. Ha a szülők sohasem jutnak el moziba, - sebaj! A gyerek bérletére azért összekaparják a pénzt.
génységről. Az elsőt értem. De a másikat? A kétszobás lakótelepi lakásban négyen élnek, a Trabant is elviszi akárhova a családot, s a két szakképzett szülő csak megkeresi a kenyerüket.
- Azt igen - mondja - a kenyér meg a ruha megvan, aztán semmi más. Evek óta nem nyaraltunk, külföldön soha nem voltunk, a lakás meg a bútorrészlet elviszi a fizetés zömét.
Ki a szegény, ki a gazdag?
Ez a két fogalom néhány éve történelmi kategória volt, ma sokáig leplezett, tolakodó tény, devianciák forrása.
Engem viszont a probléma pedagógiai vetülete érdekel.
Miért érzi a márkás „cuccban" járó gyerek, hogy különb a többinél? Miért fontosabb a félrehajigált olvasmányok helyett a pad alatt suttyomban körbejáró százforintos magazin, vagy az elektronikus játék?

Veszekszünk, Magda! Anaté
ma bélyegét ütjük itt a MÁSra,
tisztaságot követelünk, rendet
egy „kompország"-világban, hol
a „meg-nem-gondolt gondolat
belezabál" mit kifőztünk, hol
leleplezés és viszály ékesít vi
tákat, hol a kiegyezés bölcses
sége szégyellni való holmi
így leszünk egy kiszorítós játék figurái, pedig kinyújtott kézbe fogózhatnánk, százba!
Csoóri - alig múlt egy hó tán - elszéledt szavait indult ösz-szeszedni, mert nem normális ország, hol író politizál, tudta!
Francois Fejtő 49 Bd.Vlctor Hugó 92200 NeuiUy/Saine.
TisztBlt Uram,
Körülöttünk, mégis, jóra érdemesből hány van, ki utolsó fullasztó igéit kiköpve egyetlen igazát, igazunkat kiáltja a Holdba, mert ördögi rendszer kényszeríti szólni, s fontoskodó fa-pofák, félállású senkik, egy diktatúra kreatúrái robbantják dühét, bár szelíd volt és csöndes, és hitt az emberi szóban, de körülvették a szürkeség lovagjai, a tanácsban ülő tanácstalanok, a Kárpát alji szómocsárba veszve, azt se tudta, Náze-rete hol van!

== Kettő ==
A politikus ember legyen, Magda, hisz purifikátori gesztusa, ma semmi. Mert nem a hit, mi nemesít egy pártot, a közért vállalt tett az.
De egy nemzet kiürült kemencéjében ki akarhat friss kenyeret sütni? Hisz a feddhetetlenek veszekszenek újra. Ezernyi hittel áldott, százezernyi könnyű. Harminchárom párt, harminchárom semmi.
Múltat ígér minden. Az ére-telmiség álarcait vetkezi csak sorra, s én borzadok, hogy nincs mögöttünk távlat. Forradalmunk évnapján is lekozmált eszme hányszor emelt hordószónok senkit! Pedig a létezőkről kellene csak tudni.
Hallgatni a csöndet, a várakozás csöndjét, a földből támadó morajt. S útközben is az egész célját tudni.
Mert erkölcs és politikai érzék hiánya egy nép magaslatai alatt nehezít a sárba.
1989. november 17-én
19B9 szeptember 8.
Pék Pál



A gyermeki lelkületet nem az iskolaköpeny és az olcsó tornafelszerelés előírása nyomorítja meg, hanem az engedékeny, felemás iskolai házirend! Pótcselekvés az a szociálpolitikai intézkedés, amelyik válogatás nélkül ad
tatlan az a szülői kivagyiság, amely számolatlanul juttatja zsebpénzhez a tanulót, vélve: ez a nevelés alapja. A jeles húsz forint, a négyes tíz...?

Tudom, a bérből élők helyzete egyre rosszabb. A többség vergődik. A probléma azonban megfordítható: a szerzésvágy szinte ránő a világra. Pedig ijesztő, ha a „mid van" kiszorítja az emberszabású álmokat. A számítógép vagy a videó csak eszköz, hogy a gyermekemberből - a család és az iskola egységes követelményei alapján - kiművelt emberfő lehessen. A jövő nevében kérdem: ki a szegény és ki a gazdag?


Nagyon meghatott kedves, augusztus 31-i levele. Júniusi látogatásom alkalma^gl néhány órát -, sajnos csak néhány drát - Nagykanizsán töltöttem és nsm volt alkalmam önt felkeresni, csak ép körulsétáltam, megkerestem édesapám és anyám üzletének helyét a Föuccán, lakásunkat a volt Csengery és Sugár uccákban és a régi idök«B emlékezve - nehéz idők voltak, de fiatal voltam! - sétálgattam a Felső Templom kterül
s örömmel konstatáltam, hogy a város szépült, élénk, nyugodt; remélem legközelebbi utam alkalmába! több időt tölthetek majd Nagykanizsán és arra is les idom, hogy fölkeressem nagyapám, Flschel fül'óp, a "Zala" alapitájának sírját s Dnnél is tisztelegjek.
Addig is, kérem fogadja köszönetemet leveléért és adja át munkatársainak is szívélyes Üdvözletemet.
Zsoldos Ferencnek városi tanácselnök, Nagykanizsa (Zala m.)
l
f€^j \A> ~~fct\A-<^i

10

( KANIZSA J

1989. november 17.





A gyerekek mosolyáért
A történelem sodrában
A K 509-es története, 2. rész
Az odesszai börtönben
- Nagyon szeretem a
vándortáborait
- Óriási túrák, közös fő
zések...
- Mindig elmegyek! A
hangulat, az élmény fan
tasztikus! Nem lehet ki
hagyni!
- Remekül érzem ma
gam, eszem ágában sincs
abbahagyni!
Mindezt a tanítványai mondták Lengyák Istvánról, a nagykanizsai Hevesi Utcai Általános Iskola tanáráról, aki az elmúlt tanév végén megkapta a gyerekek által adományozott „A gyermekek mosolyáért" kitüntetést.
Meglett férfiként, diplomás Könyvtárosként kezdett újra tanulni, hogy technikarajz szakos tanár lehessen.
- Valóban, elég kacska-
ringós volt az utam az is
koláig - mondja - de bár
mennyire is közhelynek
számit, én mindig pedagó
gus akartam lenni. Akárhol
dolgoztam, mindig csak a
gyerekek között éreztem
igazán jól magam. Csalá
dom anyai ágán nem egy
pedagógus volt. Ám az iga
zi példaképem nagyapám,
aki kántortanltó, afféle poli
hisztor volt... Amióta csak
az eszemet tudom, hozzá
akartam hasonlítani. Aztán
a nevelőotthoni éveim, ta
náraim is ösztönzően hatot
tak rám.
Nevelőotthoni élmények? Úgy hittem, azokat feledni akarják a volt növendékek!
- Nekem szerencsém
volt. Az Erdészeti Főigazga
tóság Nagykovácsi Nevelő
otthona Kellemes emlék.
Úgy emlékszem rá, mint a
Zsolnay-féle képességfej
lesztő iskola egyik előfutá
rára. Olyan nevelőtanáraim
voltak, mint dr. Szabolcsi
József, Barócs László. Mel
lettük szinte valamennyi ké
pességünket kipróbálhattuk,
fejleszthettük.
- Mégsem pedagógus
képző főiskolán folytatta ta
nulmányait.

- Nem ám! Mert nem vet
tek fel! így aztán nagyapám
unszolására esztergályos,
majd hivatásos gépkocsive
zető lettem. Utána könyv
táros Nagyrécsén, és a
MÁV-nál, majd 1973-ban a
HSMK-ba kerültem művé
szeti előadónak. Itt már volt
kapcsolatom a gyerekekkel.
Elkezdtük a ma is élő ját
szóházak szervezését a
„Gyere kapsz egy bohócot"
sorozatot, majd megalakí
tottuk az óvónőkből álló
bábcsoportunkat. Ezek a
rendezvények mind a gye
rekekhez szóltak.
- Városi gyermekkönyvtá
rosként már nemcsak Kani
zsán ismerték. Az óvodás

korban elkezdett könyvtári foglalkozásokról megyeszer-te beszéltek. Ezért a tevékenységéért nívódíjat kapott. Mégis eljött a könyvtárból.
- Harmincöt évesen nem
volt nehéz a váltás?
- Nem kínlódtam. Napkö
zis nevelőként - először az
voltam - a népművelő
könyvtáros ismereteim átse-
Pontosan egy hónappal a bevagonírozás után, 19,45. július 21-én szálltunk ki a vonatból, Odesszában. Egy félig lebombázott börtön lakói lettünk. A betonpadlójú egyetlen hodályb.an kétszázan lehettünk. Éjjel-nappal feküdnünk kellett Szalmazsákunkon, párnánk, takarónk nem volt. Olyan sokan voltunk, hogy csaK oldalunkon fekhettunk, és vezényszóra fordultunk. Hogy WC-re se kelljen kimennunk. a sarokba beállítottak egy bádog hordót, ezt használtuk mindannyian. Társaságában fogyasztottuk el 35 deka fekete kenyérből, és teának nevezett löttyből álló reggelinket és ebédünket, a sós levest.
Egy hónap múlva a betonon fekvéstől, a csípőmről lejött a bőr. Később csúnyán kisebesedett, a hús rothadni kezdett. Fájó sebemre kenőcsöt kértem, kaptam is, de nem gyógyultam tőle. Nem csoda, a száraz, kemény kenőcsben még üvegdarabok is voltak. Hogy kínzó fájdalmamat enyhítsem, magam lettem a magam orvosa. A vizeletemmel mosogattam egyre mélyülő sebeimet. Igazából sosem gyógyultam meg. A mai napig csak bőr borítja a csípócsontomat.
Végre ágyon
Három hónap múlva a IV. számú láger lakója lettem. A börtönből a lágerig az utat az ülepemen csúszva

gítettek sok mindenen. Fél ev múlva már bemutató foglalkozás tartására kértek fel. Úgy érzem, hamar vettem a gyerekek hullámhosz-szát.
- Közben technika szakos tanár lett. S idén rajzból is diplomát szerez. Az iskolában bábszakkört vezet, a Hevesi DSE-ben meg turisztikai szakosztályt. A
tettem meg. mert menni már nem tudtam. Igaz, dolgozni sem. Mellhártyagyul-ladást kaptam. Igy aztán megváltás volt. Rogy december 6-án, ha felnoltan is, kórházban kerültem. Végre ágyon feküdtem! Az a kórház nekem a megváltást jelentette.
Volt ott egy lengyel származású doktornő; ma sem tudok meghatottság nélkül gondolni ra. Olyan áldozat-Készen, olyan gondosan ápolt, hogy lassan felépültem.
Persze nap mint nap tapasztaltam, hogy fogoly vagyok. Egyszer nárom napig nem kaptam enni, mert gyarlóságomban két betegtársam babkonzervét is megettem a magaméval együtt. A kórházban sok volt a halott. Amint meghalt valaki, a lábára kötöttek egy fadarabot, amelyre ráírták a nevét, az ítéletét, s beletették az egyetlen koporsóba. Kivitték az épületbői nem messzi, aztán bele a hóba. A koporsót visszahozták, mert kellett a következő hullának. Akit kint hagytak,- nem sokáig

bábosokkal rendszeresen
szerepel megyeszerte,
évente legalább két vándortábort szervez. És ott vannak még a játszóházak. Hogyan lehet ennyi mindent csinálni?
- Élvezem valamennyit,
ezért nem fáraszt. Még
Sopronba, Szolnokra is el
megyek foglalkozást tartani.
Ugyanis amióta megjelent
az „Ollóvágta" című tüzet
sorozatom, sokfelől kapok
meghívást.
Lengyák István keze nyoma az iskolán is megfát-szik. Az udvarra játékokat készített, a Hevesi Napok tiszteletére emlékoszlopot faragott. Most éppen padokat készít, hogy tovább szépítse a gyerekek környezetét.
- Valaki kitalálta - mond
ja. - Jó ötletnek tartottam,
az iskola vezetőjétől támo
gatást kaptam, hát megcsi
nálom. Biztos, örülni fognak
a gyerekek! Tudja, azt aka
rom, hogy ne csalódjon
bennem az a kis lurkó, aki
egyszer megfogta a köpe
nyem sarkát, és azt mond
ta: „Pista bácsi, ugye te
nem leszel sohasem igazi
felnőtt!"
H.M.
maradt a hó tetején, jöttek a farkasok...
Lágerből lágerbe
A Zala megyényi területen harminc láger volt. Egyben körülbelül ötezer ember lakott, külön a nők, külön a férfiak. A táborokhoz tartozó üzemekben dolgoztattak bennünket. 1946. április 8-án elbocsátottak a kórházból, és egy ilyen lágerbe kerültem. 1953-ig a fv-es, az V-ös, a Vl-os és a XIV-es láger lakója voltam. Mindegyikben más munkát kellett végeznem. Az egyikben a halászháló kötését tanulhattam meg, és gyakorolhattam reggel hattól este hatig. A napi norma 3500 csomó volt. A hetesben megtanultam a sakkfigurák készítését, egy másikban erdőt irtottam, vasútat építettem. Nem tudom, hol volt rosszabb, hol még rosz-szabb az életünk. Napok, hónapok, évek teltek, mi pedig egyre keserűbben végeztük a ránk szabott munkát. Minden talpfáért egy magyar adta életét.
H.M.

1989. november 17.

( KANIZSA J

11



Kulturális hírek

Nagy Zoltán

versei



November 8-tól tart nyitva a Városi Képtárban a „Dél-Zala népművészete" című kiállítás, mely a magyar címer hatását mutatja be vidékünk népművészetére.
November 17-én nyílik az Erkel Ferenc Művelődési Házban Bálits Kálmán vásárlással egybekötött kiállítása.

November 18-án a Helyőrségi Klubban ifjúsági nap lesz, fórummal a város politikai szervezeteinek képviselőivel, Gerendás Péter és a Ladánybene 27 nevű zenekar felléptével.
A Stúdiómozi Francia új hullám-sorozatának következő előadása november 20-án Truffaut Jules és Jim című filmje.

Golgotái álom
Gyémánt tőrt fénye játszik arcomon és lángba borul a parttalan rét a telt kalászos búzatábla s amint forró anyaggá olvad a gáttalan-perzselő láva vagy acéllá pendül az elhagyott folyam úgy lesz fehér ingemen törvény a csizmatalpak nyoma s hátamon a krisztusi kereszt ahogy anyaóvatossággal visz le a hegyről Pilátus elé míg a mosolygó arcokról rozsda pattog rám újra
In memóriám T. T.
A szerelem fény-ereklyéjét tartom kezemben Markomból kihullnak az éjszakák - -
Párnák csöndjén mindenüres magányunk vesztegel az örök pillanat vetkező' trónusán



megfestem
Látomásaimat




Festményeiről sejtelmes világ tárul elénk. Az élet születésének pillanatát, a teremtés rejtelmeit vitte vászonra. A lágy, érdekes formák szinte lüktetnek, érezzük növekedésüket, terjeszkedésüket a fantasztikus környezetben.

- Az élet keletkezése emberben, a tengerek mélyén, a kozmoszban... gyermekkorom óta foglalkoztattak ezek a rejtelmek - mondja Ludvig Zoltán. Képzeletem szüleményeit, látomásaimat próbáltam megfesteni. Sok kísérletezés után így szülét-

tek meg ezek a formák. Hosszú időbe telt, amíg a formához megtaláltam a jó technikát. Ebben segítségemre volt a szakmám is. Kiváló mesterségbeli képzést kaptam a pécsi művészeti gimnáziumban. Ott végeztem, reklámgrafika szakon. Munkahelyemen pedig, - a Béke Moziban dekoratőrként dolgozom tizenöt éve -rengeteget rajzolok. Ez remek edzés számomra, így


otthon könnyedebben alkotok. Ma már a körülményeim is jobbak, néhány hónapja önálló műtermem van. Azelőtt lakótelepi lakásunk nappali szobájának egyik sarkában dolgoztam, ott bizony, elég kicsi volt a hely..
- Harmincöt éves korára
országszerte keresik képeit,
s kiállításai sok látogatót
vonzanak.
- Tizenöt önálló kiállítá
som volt Magyarországon és
külföldön, Budapesten, Deb
recenben, Kaposváron, Gle-
isdorfban, Zalaegerszegen.
Ebben az évben áprilisban
Lendván, júliusban Körmen
den mutatkoztam be. Most
készítettem elő harminc ké
pet egy nagyatádi kiállításra.
A fogadtatás, a kiállítások visszhangja mindenütt kellemes volt. Úgy tapasztalom, festményeim iránt a fiatalok érdeklődnek, de idős gyűjtő is vásárolt már tőlem.
Ludvig Zoltán tudatos, érett, művészetében kiteljesedett festő. 1984 óta a Művészeti Alap tagja.
H. M.

12

( KANIZSA )

1989. november 17.




A CIPÓMÉRT
Nem azért, hogy valaki megsajnáljon, hisz a huszadik században élünk. Fizetést kapok, és más is fizetést kap -annyit amennyit, mindegy. Tudom, hogy sokan hasonló lábbeliben járnak, bár nekem elég nagy lábam van, viszont nem ezen élek.
Bocsánat, én nem humorizálni akarok: nekem tényleg nincs cipőm. Van barátnőm, van barátom, van munkahelyem, és 44-es lábam. Itt közlöm, ha valaki azt mondaná: talpra magyar! Én miben álljak talpra? Hisz nincs alapom, múltam, jö-vőm és cipőm.
Kölcsönt nem fogadok el. Az én cipőm legyen a sajátom. Lehet bárhonnan való, bármilyen, de értsen velem egyet - legalább számozásban.
Nem 56-os lábam van, még-csak nem is 68-as, tehát eleve nem törhet. Hogy mennyire általános, a problémám: nem tudom. Ön hányas?
Nem mindig volt ekkora lábam. Istenem - megnőtt. És vele együtt nőtt a felelősségem - nemcsak a lábam iránt.
Egy szép nap reggelén arra ébredtem, hogy választópolgár vagyok. Ha valakit érdekel, ez egy tavaszi reggelen volt. Most ősz van, és a választások közelednek. Nehéz idők jönnek.
Én a cipőre szavazok.
(Szerkesztő Úr, Ön mennyit szavaz nekem?)
Hercz Gábor
böl ez megtörténhetett. Nincs mit mentegetőznöm, pem is lehet - a szerző és jómagam nem vettük figyelembe, hpqy az írás ilymó-don is értelmezhető. Bocsánatot kérünk Szálai Józseftől, a sanci kultúrház igazgatójától a hangnemért, s a megíogalmazás módjáért, valamint Zsoldos Ferenc tanácselnöktől, mert kritika nélkül adtunk helyet egy vele kapcsolatos, megalapozatlanul személyeskedő, Sértő állításnak.
Vannak azonban nyitva hagyott kérdések, amelyekre nem érkezett válasz, s ezek közül legfontosabb az, amely a sánci fiatalok további helyzetére vonatko-
0T\ T\'n JpT~77fci?3OTTT'"
A.
y\Xrr\.
A Szabadság téri általános Iskola tanulójának sorai.
Gondolatok a színházban
HSMK - Hevesi bérlet. .Alkalomhoz illő ruhába" öltözött középiskolások. Civilben 14 -18 éves színház- és egyéb bérlettulajdonosok. Kihasználom a szünetet, és két jól megszokott csengetés között - kérjük ne asszociáljon - érdeklődni kezdek. Ugyanis egyáltalán nem biztos, nogy mindenki azért van itt, amiért ón. S hogy én miért vagyok itt? Kiderül a válaszodból:
- En azért járok, mert a töb
biek js ide járnak, (színház)
- En azért járok, mert iroda
lomból akarok továbbtanulni.
- Én azért járok, mert sok
lány van, és érdemes őket
megnézni. (Ez egy fiú volt.)

- Én azért járok, mert itt
végre együtt lenetek a barát
nőmmel.
- Én azért járok, mert imá
dom a Kulkát, Koltait, Pogányt,
satöbbi.
- En azért járok, mert for
málja a jellemem. Hozzászok
tat az öltönyhöz.
- Hihihi: ne engem kérdezz!
Hihihi: mit mondjak?, Hihihi: itt
a barátnőm, majd ő válaszol.
Hihihi... stb.
Milyen fontos, érdekfeszítően izgalmas, jellemformáló, magasztos dolgok ezek! Most kezdem sajnálni azokat, akik nem járnak színházba. Nem is tud-
szín házba?
(Kedves olvasó, az előadásról majd valamelyik következő számunkban olvashat?)
Szálat László
top
Könyv -lista
Csaplár Vilmos:
Kurva vagyok
Moldova György:
Lopni tudni kell
Mit szeret a cica? Lőrincz L. László:
Gyilkos járt a kastélyomban
Kisgergely József:
Éjjeli pillangók között
Süteményeskönyv
366 és tucat mese
Európa
Szabó György:
Tanácsadó a nők
elcsábításához
LiJü:
A szerelem imaszőnyege Stróbl Gábor


Kedves Olvasó
Elnézést a hangnemért
Lapunk első számában „Szökött katonák között" címmel nagy vihart kavaró anyag jelent meg Hercz Gálaor tollából. Az írást szerkesztés előtt csak én (Tiszai Szilárd) láttam, javítottam, ajánlottam közlesre, ebből következően mindenfajta tévedésért vállalnom kell, és vállalom is a felelősséget.
Persze - mondhatja bár-
zik. Mert a cikk kemény, sértő és morbid, de a problémafelvetés alaptalanságát nem fogadhatjuk el. Azért ugyanis, hogy egy idős és beteg ember ilyen lehetetlen nelyzet.be Került, nemcsak Hercz Gábor és én vagyunk a felelősek, hanem azok is, akik hagytak a dolgokat .idáig fajulni.
egy idós embert.
1/alóban. Mélyen és igazán sajnálom, nogy hibám-
Nehéz dolog olyasfajta szókimondást a nagy nyilvánosság előtt egy itjusagi rovatnak felvállalni, amelyet más, idősebb korosztálynak kellene, kellett volna. Azt hiszem, a tény, hogy ez a hálátlan feladat ránk maradt, nem minket, hanem a körülményeket, a környezetünket jellemzi.
Elkötelezettség?
Nekünk nincs, és nem is igazán lehet jól kialakult, minden oldalról megtámad-hatatlan véleményünk, a világról. Ml CSAK KÉRDEZÜNK. Es azt fgérjük, hogy látásmódunkkal - mely néha kedvesen, néha bántóan, de naiv - színesítjük azt a palettát, amelyből ez az újság is festeget. Vállaltuk, nogy megpróbáljuk alakítani sorsunRat, ötleteinket és tévedéseinket is felvállalva nyíltan befolyásolni a körülményeinket.
Olyan embereket kerestem hát, akiknek a tehetségükön kívül még némi bátorságuk is akad ahhoz, hogy identitást és kontinuitást keressenek ebben a városban. Nem rombolni, építeni jöttünk.
Arra kérem a kedves Olvasót, hogy a szándék tisztaságát lássa, és ne legyen elnéző a hibákkal szemben, de segítsen bennünket ezeken túllépni, viszont tudja, és fogadja el, hogy ilyen hibák néna becsúszhatnak. Mi a legjobb tudásunkkal és szivünkkel azon leszünk, hogy ne csússzanak be többé.
Rovatunk - mint ahogy bármely rovat, lap, Hl. újság - nem kívánhatja az ,.Egész" Ifjúságot képviselni. Akik azonban ezekre az oldalakra írnak, a teljes nevüket adják minden egyes szóhoz, és nyitottak vagyunk bárki előtt, aki ezt a szabályt hajlandó elfogadni.
r
fc
16 - 20 éves fejel és tiszta szívvel nem lenét, és nem is szabad 50 évesként érezni és gondolkodni. Ha néha fogytán a türelmünk, az éppen a nem túl rózsás helyzetünknek köszönhető. Annak a helyzetnek, amit -bár nem mi teremtettünk -vállalunk, és jobbítani próbálunk.
Ezt a jogot a lehetőséget
kérjük, semmi többet. A
szavaink igazak. ,,_.,..
Tiszai Szilárd
az Ifjúsági Rovat gazdája

1989. november 17.

( KANIZSA )

ff





JEAAAAH!
IFJÚSÁGI NAP A helyőrségi klubban
Mindenféle ellenkező híreszteléssel ellentétben: ingyenes! November 18-án szombaton délután fél háromtól éjfélig! Programok: 14.30-tól filmvetítés a színházteremben, 16.30-tól a kanizsai IGRICEK együttes műsora & presszóban. 18 órakor a színházteremben a mikrofonnál: Gerendás Péter. Este fél nyolctól egy különlegesen jó csemege a SKA zenét játszó LADÁNYBENE 27 zenekar koncertje, és táncestje. Egész nap büfé, videó, teaház, folyóiratolvasó, és sok apró program vár mindenkit. Belépőjegy, bármikor érkezel: 00.00 forint!
A szervezó'k
HEK
NADISZ
Itt vagyok. Miért? Mit keresek én itt?
A hír hallatán - hogy jönnek - feltörő ujjongó érzés mostanra elcsitult bennem. Örülök, de néha valami furcsa szorongás is hatalmába merít.
Kik vagyunk mi? Ez a szakadt, mámoros tömeg. A társadalom negatív mellékterméke - mondod te. De én érzem és hiszem, hogy valami több más.
És ki az a Nagy Feró?! Egy műveletlen, útszéli őrült, aki 40 éves korára végre megkomolyodhatna, beilleszkedhetne az igaz, becsületes emberek társadalmába?
Nekem, nekünk több, más. Ő az, aki kimondja a szót, amire szükséged van, bevallja, ha nem tud mit mondani, nincs mellébeszélés. De nem hős, csak egy ember, és mint ilyen, téved is.'
Itt vagyok hát. Áhítattal bámulok a színpadra. Végre! Zene. Fütty. Sikongatás. Elindul a tömeg, a fal mellé kerülök. Most valahogy egészen kívülállónak érzem magam, s furcsának, értelmetlennek a helyzetet.
„Az őszinte szó kevés, az őszinte szó nehéz" - ének-

li, s vele együtt a tömeg. A zenekar tagjai buzgón ugrálnak, Feró is bedobja magát. A hatás nem marad el. Megbabonázva nézem a dal ütemére előttem hullámzó sokaságot. A zenekar csak karmester. Ők játszanak a hangszereiken. Egy emberként érzik a zenét, ez az, ami összeköti őket. Ebben rejlik az erejük.
Ők azok, akik felvállalják, hogy megveszik a csillogást, hogy ők a társadalom szélére szorult réteg, közösek a gondjaik, s ha kell, akkor együtt vannak. Mert igenis összetartoznak, másképp gondolkodnak, mint az átlag.
Milyen furcsa. Itt állok a falnál, figyelem őket. A mosolyukat, a szemük sarkában bujkáló cinkosságot, az összetartozásukat. S hirtelen belém hasít valami. Hiszen én is közéjük tartozom! És elindulok feléjük, bele a tömegbe. Most már én is része vagyok az egésznek. Ha csak néhány percre is, de meggyógyulok, s velük együtt énekelem:
„Hidd el, engem a legjobb szándék vezet, de az értetlenség fala körbevesz..."
- Somogyi Nóra -


Sokunknak voltak kedvencei a tavasz óta a csónakázótóra telepített hattyúk. Ám most mégis elmentek. Csak reménykedhetünk, hogy tavasszal ismét visszajönnek.
(Fotó: Szakony Attila)
Megváltó Béres csepp
LENNI, VAGY NEM LENNI
tást akarok elérni, ki kell várni tehát az ehhez illő alkalmat. Mosolyog a Nap, autók húznak el mellettem, felettem felirat: GYÓGYNÖVÉNY. Egy-szercsak valaki karon ragad.
- Na nézd, egy régi ismerős!
- Nocsak - nyitom tágra a szemeim - a Városi Könyvtári Hát Te hogy kerülsz ide?
- Ez nem kérdés. Az a kérdés, hogy miótal - feleli, és nem boldog. - Nézz rám,
hogy nézek ki... Az általános regenerálódás jegyében - de hisz te is tudod - talán
ezek a cseppek rajtam Is segítenek...
- Szó, ml szó. Rád fér... de nem akartalak megbántani. Viszont úgy tudom, tata
roznak Téged már ezek nélkül Is.
- Látodte ennek valami jelét?
- Tehát maradnak a cseppek.
Fogy a sor, nő a sor. Csak az összetétel változik. Egyszercsak valaki jó bokán rúg.
- Hogy az a ... szervusz Zsinagóga! Te Is?
- Na tessék. Az újságírót bokán kell rúgni, hogy észrevegyen. Nem szégyenled ma
gad? Egyél bérest!
- Ne haragudj, el voltam mélyülve, kedves Zsinagóga.
- Micsoda? Ki nem mondd mógegyszer, hogy zsinagóga! Múzeumraktár lettem ked
vesen a világnak csúfjára!
- Nem szabad ennyire türelmetlennek lenni. Készülnek a tervek, hamarosan hang
versenyterem leszel. Próbálj meg annak örülni, ami van. Az udvarodat hamarosan rend
be teszik, Téged is felújítanak...
- Csak nehogy már késő legyen. Kezdek lassan megbomolnl... ezért is álltam be
a sorba.
Száll a délelőtt, mint valami madár, mikor egy manószfnű objektum határolja el magát a járdától.
- Jéé, a Helyőrségi Klub! Hát Te miért vagy ilyen zöld?
- Mert valaki okos kitalálta, hogy a katonai művelődéshez a k(h)akl szín a legmeg
felelőbb.
- És? Nem tiltakoztál?
- Mikor? Kinek? Hol? Hozták az ecsetet, aztán nesze! Adjunk neki! A város köz
pontjában, 1989-ben.
- Állítólag működik valami városszépftő egyesület...
- Tudod mit? Add át nekik őszinte jókívánságaimat.
- Átadom.
Vajon még kivel hoz össze ma a sors? Na nézd, Zsidó Temető. A kidöntött sírköveivel, meg a HSMK előtti parkoló... menekülni kezdek, de a piac elállja az utam.
- Hova futsz? - szemtelen, mint a legyei.
- Csak sétálgatok így egyhelyben...
Előttem az Ifjúsági Centrum áll. Megszólítom:
- Te Is?

- Na állj. Engem te nem szólíthatsz meg, legfeljebb az unokáid, mert én még nem
Is vagyok.
- Akkor ezek szerint akár eléd is állhatnék a sorban...
- Nem! Ha egy létező dolognak használ a Béres csepp, akkor nekem, aki nem lé
tezem, miért nem használhatna? Talán seg(t a kifejlődésben...
Teljesen össze voltam törve ezek után. Úgy kell ide a megváltó Béres csepp, mint egy falat kenyér.
Ekkor azonban a tömeg hirtelen, valami Isteni sugallat hatására az oszlás útjára lépett. Most vagy az ebédidő ért véget, vagy a Kanizsa újság jelent meg, és mindenki rohan megvenni. Igy aztán végre én Is odajutottam az ajtóhoz.
Most már mindent értek. Tudom már, hogy ennek a városnak miért nincs könyvtára, zsinagógája, zsidó temetője, vasútállomása, Ifjúsági centruma, normális színű és nem bugyinla házai.
Kanizsán egyértelműen bebizonyították, és ezt néhány kirakatban jól láthatóan írásban is deklarálták:
Tiszai Szilárd

14

( KANIZSA T

1989. november 17.




Ülősztrájk - lakásért
Olvasol levelek
Bedobom a törülközőt...
Somogyi László, nagykanizsai lakos írásában az utas szemszögéből veti fel a helyi vasútállomáson a vonatra történő ki és beszállás kényelmetlenségeit, aminek oka a vonatlépcső és a talaj közti irdatlan távolság. Ennek leküzdése - mint írja - valóságos kínszenvedés és tornamutatvány, főleg az idősebb emberek számára.
A befejező sorokat szó szerint közreadjuk:
Mindezek után tisztelettel bejelentem, hogy „feladom". A súly
csoportok annyira eltolódtak, hogy nincs más hátra; „bedom a tö
rülközőt". Jól tudom, hogy a városi tanács végrehajtó bizottságá
nak már évek óta visszatérő témája a peronok helyzete, a vá
ros országgyűlési képviselője pedig már-már törzsvendégnek szá
mít a közlekedési minisztérium illetékes főosztályán, a város és
környékének több tízezer fős rászorultja nevében mégis arra ké
rem a város vezetőségét, hogy folytassa tovább az azonnali job
bítást eredményező intézkedésért vívott szélmalomharcot. Talán
hasznát veheti a keszthelyi példának, hogy elérheti azt, hogy a
legfontosabb vonatok (mint valamikor) az emelt peron első vágá
nyára érkezzenek és onnan induljanak.
Esetleg maradt még valamennyi pénz a biztonságos közlekedés I. díjával járó egy millió forintból és a tanács is beszállna a költségekbe, hiszen ez a téma is a biztonságosabb közeledést szolgálja.
Mostanság talán az sem elhanyagolható szempont, hogy a több tízezer ember lehet öreg, sánta vagy kövér, egy dologban azonban mindnyájan megegyeznek; valamennyien választópolgárok."
Egy fafaragó kezdeményezése
Virsli, füstölt áru szilveszterre
A Zalahús Nagykanizsai Gyára 1989. évi tervét időarányosan 112 %-ra teljesítette. Plusz ötezer tonna húsipari terméket állítottunk elő,- tájékoztatott bennünket Horváth Sándor gyárigazgató.
- Az év hátralevő részében készülünk a karácsonyj és a szilveszteri ellátásra, ezen belül 100 tonna virsli és 60 tonna füstölt áru elkészítése is szerepel a programunkban. Szombati és vasárnapi műszakok beiktatásával végezzük feladatunkat. Az alapanyagellátás folyamatos. Termékeinket Budapesten, Baranya, Somogy és Zala megyék területén hozzuk forgalomba.
Rorböch Jenő kanizsai fafaragó segítségünket kérve kereste meg szerkesztőségünket. Mondandójának lényegét -hozzájárulásával - az alábbiakban FELHÍVÁSKÉNT tesszük közzé.
„Az utóbbi évtizedekben a köz- és játszótereket díszítő vagy praktikus célokat szolgáló alkotásokban a fa természetes anyagként került előtérbe. Megyénk több városa dicsekedhet olyan játszóterekkel, amelyek egy-egy faragó alkotóközösség munkája eredményeként jöttek létre. Esztétikusak, s ami a fő, funkciójukban jobban megfelelnek a játék lehetőségeit kereső gyerekek igényeinek.
A város vezetését, a városszépítő egyesületet is foglalkoztatja köz- és játszótereink állapota. Jobbító szándékuk támogatásaként, szívesen résztvennék a város szépítésében, fafaragó társaimmal együtt, de ebből a körből nem ismerhetek mindenkit. Gyanítom, többen vannak mint ahányról nekem közvetlenül tudomásom van. Jó lenne összehívni őket abból a célból, hogy közös erővel maradandót alkothassunk a köz, a gyerekek javára. Ehhez a munkához - ha létrejöhet - a Fa-bik Károly Úttörőház készséges partnerként máris felajánlotta a műhelyét, otthont kínálva a fafaragóknak.
Az intézmény címére (Zrínyi M. u. 18/a.) kérem azoknak a

fafaragóknak, fúrni-faragni szerető embereknek a jelentkezését névvel és pontos lakcímmel, akik szívesen résztvennének a tervezett alkotói munkafolyamatban. Bízom abban, hogy ebben a kezdeményezésben társakra találok."
Rorböch Jenő
Egy kanizsai lakos
véleménye az
előbbiekre:
„Közel tíz évig a Keleti városrészben laktam, nyílt rálátással a szemben lévő játszótérre, amely különböző alakzatú fémépítményeivel, ritkán cserélt homokjával, gyorsan tönkretett pingpongasztalaival szolgálta a szabad idejüket itt töltő gyerekeket. Szolgálja ma is. De hogyan?
A magam részéről örülök a felhívásnak, kíváncsian várom az eredményt.
(Cím a szerkesztőségben)

A lakásprobléma gyakorlatilag minden családot érint Magyarországon. Azt is, akinek van lakása, mert vagy másmilyet szeretne, vagy már a gyerekének is kéne. Az ezt megelőző riportomban az ÖTP-lakás-noz jutás esélyeit boncolgattam, most a tanácsi bérlakásról essék néhány szó. Kik is igényelnek tanácsi bérlakást? A kispénzű, vagyontalan emberek, vagy az egyedülállók, akiknek a szűkös anyagi helyzete eayáltalán nem teszi lehetővé, hogy saját tulajdonú lakása legyen. Bárhogy is vesszük, vagyontárgynak számít az állami tulajdonban lévő bérlakás is, hiszen meghatározott pénzértéke van, arról nem is beszélve, milyen mérhetetlen anyagi előnyt jelent, ha egy fiatalember valamilyen rakás fő-bérlőieként kezdheti meg önálló életét, s nem évtizedekre szóló eladósodás árán képes lakást szerezni.
- Tanácsi bérlakásra jo
gosult az az állampolgár,
aki lakással, értékesíthető
ingatlannal nem rendelke
zik, valamint a nettó átlag
bére a 3000-3500 forintot
nem haladja meg. Dolgo
zunk a tanácsrendelet mó
dosításán és a mindenkori
bérminimumot fogjuk java
solni - mondja Osváth Sán-
dorné, a városi tanács igaz-
§
atási osztályának főelőa-ója.
- Hány lakásigénylőt tar
tanak nyilván? Évente hány
kérelmezőt képesek kielégí
teni?
- Jelenleg háromszáznál
több olyan lakásnélkülj
igénylő van, aki tanácsi
bérlakásra vár. Az elmúlt
évben 404 lakást osztottunk
el. ebből 365 családnak, il
letve egyedülállónak volt
kérelme. Tanácsi bérlakás
hoz 155-en, tanácsi értéke-
sítésű OTP-hez 249-en ju
tottak hozzá.
- Milyen hosszú idő telik
el a kérelem beadásától a
tanácsi bérlakáshoz jutá
sig?
- Ez változó. Ha fiatal
házasok átmeneti elhelye
zést kérnek, 1-2 éven belül
jutnak lakáshoz, ha végle
ges megoldáskent gondol
ják, minimum 3 évet kell
várni. A nyugdíjasoknál is
ugyanez a helyzet. Dr. Lu
kacsa Erzsébet, az igazga
tási osztály vezetője a ná-

rom hete lakásproblémái miatt ülősztrájkot folytai néni esetét részletezi:
- Az egyedülálló, mozgá
sában korlátozott nyugdíjas
néni lakását hét évveí eze
lőtt szanálta a malomipari
vállalat. A városi tanács
igazgatási osztálya lakás-
pótlasi kötelezettséget ír
elő abban az esetben, ha
vállalat, állami cég nem la
kás céljára vesz igénybe
helyiséget. A malomipari
vállalat eleget is tett a kö
telezettségének, így a néni
kérésére az akkor felújított
és átalakított Ady u. 5.
szám alatti házban biztosí
tottak egyszobás komfortos
lakást, ami az igényeinek
akkor meg is feleit. A néni
közben meggondolta magát,
így az egyszobás helyett
kétszobásat követelt. Bíró
ságra került az ügy, a né
ni elveszítette a pert I. és
II. fokon is. A nyugdíjas né-
nj azonban több mindent
követel: saját tulajdonú la
kást, amely belvárosi és
földszinten legyen. Arra va
ló tekintettel, Tiogy mozgás
korlátozott, megígértük ne
ki, hogy ha a közeljövőben
ilyen lakást adnak le, mi
ezt biztosítjuk csere útján.
O erre azt válaszolta, hogy
három lakás közül akar vá
lasztani és addig el nem
megy, amíg ezeket meg
nem tekintheti.
- Milyen a tanácsi bérla
kás-helyzet városunkban?
- Közel sem rózsás -
mondja dr. Lukácsa Erzsé
bet, majd Igy folytatja: Je
lenleg 5 ezer körül mozog
a tanácsi bérlakások sza
ma. Utoljára 1987-ben épül
tek, a városkapu körúton
adtunk át két, hatvannégy
lakásos épületet. A VII. öfé-
ves tervidőszak végéig még
34 tanácsi bérlakás épül a
Péterfay utcában.
- A szociológusok megál
lapították, hogy mi, magya
rok, nehezen mozdulunk
eredeti lakásunkból, szak
szerű műszóval élve. nem
jellemző ránk a mobilitás.
Milyen intézkedések ser
kentik jelenleg a lakáscse
rét?
- Ha a bérlő anyagi hely
zete időközben lehetővé te
szi hogy nagyobb szoba
számú ÖTP lakást vásárol
jon, vagy családi házat
építsen, a hozzánk leadott
tanácsi bérlakásért a hasz
nálatba vételi díj hatszoro
sát fizetjük ki. Tavaly 102
lakást adtak le összesen,
idén ez a szám 60-70 kö
rül mozog. Vagyis a hatszo
ros térítési dlj sem ösztön
ző. Jogszabály lehetővé te
szi, ha a bérlő nagyobb la
kásért a későbbiek során
kisebbet igényel, a korábbi
nál lényegesen előnyösebb
helyzetbe kerül, a haszná
latba vételi dlj háromszoro
sát kapja és egyszeresét fi
zeti - mondja befejezésül
Osváth Sándorné.
Dónay Nóra

1989. november 17.

( KANIZSA J

15





Az Olajbányász-Volán mérkőzésen Skublics a közlekedési
védők gyűrűjében. (Soproni Tibor felvétele)
Visszapillantó
Üveggyár - Z. Tungsram SE 6:2(2432:2319)
Futószalagon
Megkezdődött az 1989. évi városi nyílt sakk egyéni bajnokság, amelyet Nádasi Tamás, a városi sakk-szövetség elnöke nyitott meg.
A svájci rendszerű, 9 fordulós és mintegy 10 ezer forint összdíjazású bajnokságon 26 fő rajtolt, akik az l-ll. fordulóban a következő érdekesebb eredményeket érték el:
I. forduló: Marosvölgyi
(Tungsram) - Bellán (Tungs
ram) 0:1, Domsa Valéria
(Tungsram) - Vlasics (MÁV
NTE) 0:1, Földesi (Tungs
ram) - Hegedűs F. (Tungs
ram) döntetlen, Szomjas
(Tungsram) - Németh
(Landler) 1:0, Borsfai (egye-
sületen kívüli) - Molnár
(MÁV NTE) 1:0, Hegedűs
Zs. (ek)-Varga (ek) 0:1, Őry
(MÁV NTE) - Palsovics
(MÁV NTE) 1:0, Takács
(Tungsram) - Balogh
(Tungsram) döntetlen.
II. forduló: Vellák (Tungs
ram) - Keres marics (Tungs
ram) döntetlen, Kassai
(Tungsram) - Takács 1:0,
Papp (Tungsram) - Simon
(Tungsram) döntetlen, Ba
logh - Földesi 1:0, Hegedűs
F. - Őry 1:0, Sipos (MÁV
NTE) - Lenkey (Tungsram)
0:1.
* * *
A Magyar Ifjúság Centrum Kupa országos versenyének megyei előselejtezőit városunk bonyolította le. A Mindenki Sportpályáján és az Olajbányász pályán serdülő, ifjúsági és felnőttkorcsoportban mérkőztek egymással a kispályás foci kedvelői. A serdülők között Letenye volt a legjobb, míg az ifjúságiaknál kanizsai siker született, a Cserháti Szakközépiskola jutott tovább. A felnőttek mezőnyében a kanizsai TIP-TOP-Bútor csapata veretlenül lett első, így a másik két korosztály győztesével együtt továbbjutóként indulhat a megyei döntőn.

Vilniusi füttyös
A labdarúgó UEFA Kupa II. fordulóján magyar bírói hármas dirigálta a Zalgiris Vilnius - Crvena Zvezda találkozót. A visszavágót a litván fővárosban rendezték meg, ahova a jugoszláv „plá-vik" 4:1-es győzelemmel érkeztek.
A három „fekete ruhás" egyike volt a nagykanizsai, 44 éves Kovács I. László, a

„Barac", a hazai élvonalbeli bírók egyik legmarkánsabb képviselője. A korábbi FIFA-Sipmester ezúttal Hartman-nak „lengetett".
- Az UEFA vezérkarától kaptuk a küldést, s ez név szerinti volt. A találkozó
Legjobb kanizsai dobók:
Németh S. 451, Tóth J. 412, Zömbik 400, Kránicz 396
Az NB II. Nyugati csoportiában szereplő újonc teke Kanizsai együttes biztosan nyerte a zalai rangadót, amelynek tapasztalatait (gy összegezte Tóth Ferenc csapatvezető:
- Az NB ll.-ben való eddigi helytállásunk egy kissé elmaracf a várakozástól. így aztán szorongva készültünk az egerszegi fiúk elleni derbire, akik az előkelő 5. he-

színhelyén már előző nap megjelentünk, ahova a Budapest - Moszkva, majd a

Barac
Moszkva - Vilnius repülőjárattal utaztunk.
- Milyen körülmények kö
zött került sor a találkozóra?
- Szakadt az eső egész
nap, de a találkozó kezdeté
re megállt. így aztán telt ház,
mintegy 45 ezer néző fogad-
lyen tanyáznak. Az első három pár után még az eger-szegiek vezettek, azt követően viszont ugrásszerűen feljavult a fiúk teljesítménye, akik a hallatlanul lelkes és sportszerű közönség támogatásával ledolgozták hátrányukat. A. végén pedig a rutinos versenyzőink tették fel az „i"-re a pontot, sorozatban döntögették a bábukat. Ezúttal minden bejött a Csapatnak, amely bravúros és fölényes győzelmet aratott.
(Bh)

ta a pályára lépő csapatokat. A kissé mély talaj ugyan zavarta a játékot, de így is kitűnő 90 percet produkált a két csapat.
- Hogyan viselkedtek a já-
tékosok_és a közönség?
- A két csapat játékosai
úriemberek voltak. Kemé
nyen küzdöttek, óriási haj
tást produkáltak és fegyel
mezetten vették tudomásul
az egyébként jól bíráskodó
Hartmann ítéleteit. Nem szí-
nészkedtek, nem fetrengtek.
A közönség űzte-hajtotta a
hazaiakat, végig sportszerű
ek voltak, semmi rendbontás
nem történt. Az 1:0-ás ven
dégsikerrel végetért mérkő
zés végén nagy tapssal „ér
tékeltek", s erre valójában
mindenki rászolgált. Egyéb
ként az ezerfejű Cézár nem
mozdult, igaz ebben az is
közrejátszhatott, hogy a ta
lálkozót követően Lada Sa
marát sorsoltak.

- Volt „munka" a pálya
szélén?
- Nagy volt az iram, lükte
tő a játék s így aztán állandó
munkában voltam. Az első
45 percben a litván csatár
sornál gyakran kellett jelez
nem, mert a jugók remekül
alkalmazták a les taktikát.
„Éreztem" a játékot, Hart-
mannak egyszer sem kellett
felülbírálni. A II. félidőben
már könnyebb feladatom
volt, mivel a vendégek takti
kusan játszottak, .nem ro
hangáltak, így aztán én is él
veztem a kitűnő Stojkovics
és Prosinecski játékát. A 35.
külföldi szereplésem volt.
-Megítélése szerint külföldön vagy itthon könnyebb bíráskodni?
- Természetesen ott, ahol
színvonalas a bajnokság s
így a játékosok a játékra
koncentrálnak. Ez pedig saj
nos nem a hazai élvonalra
jellemző. Idehaza „szenved"
a labda, s bizony nekünk is
sokkal nehezebb a dolgunk,
de reménykedünk a javulás
ban.
Balogh Antal

16

( KANIZSÁT

1989. november 17.





Jó tanulók - jó sportolók
Évek óta lehetőség van arra, hogy elismerjék azok munkáját, akik a tanulásban és a sportolásban egyaránt élenjárnak. így
Kanizsai reménységek
Előzetesek
Vívás
Megalakulásának 30. évfordulóját ünneplő MÁV NTE vívó szakosztálya, a jubileumi rendezvénysorozat keretében holnap és vasárnap rendezi meg a II. osztályú csapatbajnokság döntőjét.
- Mindkét fegyvernemben in
dítunk csapatot de az erőviszo
nyokat ismerve, vérmes remé
nyeink nem lehetnek. A fiatal
kardcsapattól jó helyezést, míg
a párbajtőrözőktől tisztes helyt
állást várok - vélekedett Kiss
György, a vasutas-vívók szak
vezetője.
A kétnapos bajnokságot a Rózsa úti vívó-csarnokban rendezik. Holnap a párbajtőrözők, míg vasárnap a kardozók lépnek pástra.
Teremfoci
A szabadtéri kispályás bajnokságban szereplő 50 csapat közül 36 nevezett a 19-ón induló városi teremlabdarúgó bajnokságra. A szervezők a nevezett csapatokat három 12 fős csoportba sorsolták, akik egyfordulós bajnokságban játszanak egymás ellen. A csoporton belüli mérkőzések lejátszása után a helyosztókkal további játéklehetőséget kapnak a csapatok. Összesen 254 mérkőzés szükséges ahhoz, hogy kialkul-jon a végső sorrend. A bajnokság színhelye: a MÁV NTE munkacsarnoka. Játéknapok: november 19, 25. december 10. 1990. január 6, 7, 13, 14, 21. február 4, 11, 25. március 4.
Kiss Ernő, a városi labdarúgó szövetség titkára a szervezés tapasztalatait így összegezte:
- Hagyomány, hogy a sza
badtéri bajnokságot követően
minden évben lehetőséget kí
náljunk a teremben való játék
ra. Sajnos a nevezési díjat fel
kellett emelnünk, de örömünk
re ez sem vette kedvét a csa
patoknak, így a tavalyi indulók
száma nem csökkent. Változ
tattunk a csoportbeosztás rend
szerén is, a csapatok kérésére
az erőviszonyokat csak rész
ben vettük figyelembe. A vasár-
.nap induló bajnokság tulajdonképpen egész télen át lehetőséget ad a rendszeres testmozgásra.


volt ez a napokban is, amikor a megyei tanácson az iskolák által eljuttatott javaslatok alapján kihirdették az 1988/89-es tanévben kimagasló teljesítményt nyújtó jó tanulók — jó sportolók névsorát. A díjazottak között négy kanizsai fiatalt is találunk, akik közül Gajcsi Réka (Hevesi Iskola) az általános iskolások között az első, Baj Anikó (Mező Gimnázium) a gimnáziumi tanulóknál a második, Jassó Anikó (Mező Gimnázium) az első és Bogyai András (Landler Gimnázium) a harmadik helyen lett díjazva.
A kanizsai tornasport egyik legtehetségesebb tagja Gajcsi Réka, a Hevesi Általános Iskola 5. osztályos tanulója.
- Öt éves korom óta torná
szom és idén januárban már a
válogatott keret munkájában is
részt vettem. Ötször szerepel
tem az ifjúsági válogatottban,
míg ez évben a sportakrobati-
ka felnőtt magyar bajnokságon
második lettem - mutatkozik be
a sportakrobatika kanizsai kivá
lósága.
- A hazai szereplés mellett
számos külföldi meghívásod is
volt.
- Igen, az idén Lengyelor
szágban, Szovjetunióban, Bul
gáriában és Ausztirában is ver
senyeztem.
- A sportolásban elért nagy
szerű eredményeid mellett a ta
nulásban is jeleskedsz.
- Mindössze egy tantárgyból
volt négyesem, a többi mind
ötös. Egyébként a kedvenc tan-

tárgyam a matematika és természetesen a testnevelés.
- Mennyi időt töltesz a tor
nateremben?
- Heti nyolc edzésem van,
három reggel, négy délután,
egy pedig vasárnap délelőtt.
Nagyon sokat kell dolgozni ah
hoz, hogy a gyakolataink olyan
pontszámot kapjanak, amellyel
eredményt lehet elérni.
- A tornán kívül mivel sze
retsz még foglalkozni?
- Szenvedélyes bélyeggyűjtő
vagyok és van még egy
hobbym. Amikor külföldön va
gyunk, más ország jellegzetes
babáit és kabaláit hozom haza
magammal. Ezenkívül minden
olyan dolog érdekel, ami a hoz
zám hasonló korúakat.
Baj Anikó, a negyedik osztályos „mezős", jelenleg a Bútorgyár asztalitenisz szakosztályának tagja, aki több NB l-es mérkőzésen szerepelt már.
- A tanulásban elég jó ered
ményt értem el, a tavalyi átla
gom 4,8 volt. Ez amellett, hogy
sportolok elfogadható ered
mény, ami pedig a sportágat il
leti, ifjúsági korosztályban má
sodik alkalommal is megszerez
tem az aranyjelvényt.
- Ilyen magas szinten hogy
tudod összeegyeztetni a spor
tot a tanulással?
- Elég nehezen. A sportolá
son és a tanuláson kívül nem
sok mindenre jut időm, bár na
gyon szeretek én is moziba,
színházba járni és olvasni.
- Az azonos korú fiataloktól
nem „maradsz" le valamiről?
- Dehogyisnem. Sokszor va
gyok úgy, hogy amikor az osz
tálytársaim, barátaim moziba
mennek vagy szórakozni, én is
szívesen mennék velük, de he
lyette edzés szerepel a napi
programomban. Edzés után pe
dig este tanulás következik.
Persze nem panaszkodom, én
akartam, hogy [gy legyen.
- Kedvenc tantárgyaid?


- Főként a reál tantárgyak,
azok közül is a matek és a fi
zika.
- Jelenleg is tagja vagy a
Bútorgyár szakosztályának, de
nem játszol a csapatban. Mi
ennek az oka?
- Szerettem volna a Z. Spar
tacushoz igazolni, de a Bútor
gyár nem járult hozzá a kiada
tásomhoz. Most olyan helyzet
alakult ki, hogy edzek, de ver
senyre nemigen járok.
- Milyen terveid vannak a jö
vőt illetően?
- Ami a tanulást illeti, Sze
gedre szeretnék menni egye
temre. Nagyon reménykedem,
hogy sikerülni fog. Termé
szetesen a játékot is folytatni
szeretném. Szegeden van egy
NB ll-es csapat, remélem szá
mítanak a játékomra.
(Következő számunkban Jassó Anikóval és Bogyai Andrással készült beszélgetésünket adjuk közre).
- kápolnás -
Előzetes
Teremfoci
Szombaton hatodik alkalommal rendezik meg a KIOSZ Kupa nemzetközi tornát, amelyre a MÁV NTE munkacsarnokban kerül sor.
A többszakaszos rendszerű teremtornán 9 csapat szerepel, köztük 3 jugoszláv, 1 fővárosi és 5 zalai-nagykanizsai együttes. A küzdelmek reggel 8 órakor kezdődnek.

Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovics József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Ferencz GyőTzó". Szerkesztőség: 8801 Pf.: 74. Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődéspolitika), Szakony Attila (fotó), Tiszai Szilárd (ifjúság) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz: B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési dlj: egy hónapra 35, negyedévre 105, félévre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél.



I. évfolyam 5. szám
1989. november 24.
Ára: 9,60 Ft.
Megjelenik minden
pénteken

KANIZSA
VÁROSI HETILAP





Mint oldott
kéve
Gondolatok
az egységről
7. oldal
„Kifosztanak bennünket a jiigők"
2. oldal
Peterman Károly aktképei 6. oldal
Felfalja a boltokat, U uralja az utcát
9. oldal
Az
Vívás, kosárlabda,
elátkozott
foci
holló
előzetes
5. oldal
15. oldal

( KANIZSA T

1989. november 24.

Kifosztanak bennünket a jugók


Nagyobb a forgalom a boltokban, mint tavaly karácsonykor
Egykori tanárom a Münnich Társaság titkára
Együttműködnek az MSZMP-vel
Nem szeretek mostanában vásárolni. Attól meg egyenesen irtózom, ha arra gondolok, hogy mindez szombatra marad. Egyébként is unom a sorbanállást, idegesít a lökdösődés, de hogy kivétel nélkül mindenütt ezt tapasztaljam, az már fölöttébb bosszant.
Megszálltak bennünket a jugoszláv turisták. Visznek mindent, ami mozdítható. Hangosak, erőszakosak, tapintatla-nok. Még a benzinkútnál sincs nyugtom tőlük, kannaszámra hordják az üzemanyagot. Természetes mozdulattal fizetnek, nem értik, mi kifogásom lehet ellenük, hálás lehetek, amiért valutát hoznak az országnak. Erre pedig rá vagyunk szorulva, úgy látszik, teljesen mindegy, milyen áron jutunk hozzá.
Jó, jó, volt ido, amikor mi mentünk hozzájuk. Akkor mi vittük helyükbe a kávét, a sajtot, a diobelet. Mindezt azért, hogy legyen elég pénzünk cipőre, sporteszközre, italra, aranyra. Akárhogyis nézem, ezek nem alapvető szüksógleti cikkek. Ettől biztos, hogy nem lettek szegényebbek a jugo-szlávok. Mert felőlem aztán vihetnék ők is a 4500 forintos csizmát, a 3200 forintos pulóvert, a 180 forintos női alsóneműt, a 270 forintos harisnyát és a bevásárlás okozta izgalmak után felhörpinthetnének 15 forintért egy teát. De nem teszik - lehet, hogy ezek még nekik is épp olyan drágák, mint nekünk - hanem az élelmiszereket vásárolják fel. Ha megrohamoznak egy-egy boltot, pillanatok alatt lecsupaszítják a polcokat. A munkaidő lejárta után a háziasszony már csak ezekkel nézhet farkasszemet. A nagy semmit meg nem viheti haza vacsorára.
Persze, nem felejtem el azt sem, amikor mi szálltuk meg Ausztriát. Mennyi bosszúságot okoztunk az ottlakóknak. De ez leginkább a kultúrálatlan viselkedésünkből, mint a hirtelen rájuk zúduló áruhiányból fakadt. Ezzel korántsem védem magunkat, de ha már sorra kiárusítjuk az országot, legalább legyen meg a mindennapi betevőnk. Itthon és nem másutt.
Miután jól kidühöngtem magam, közreadom azt, amit üzletvezetőktől hallottam.
Szabó Lászlónó, a Dél-Zalai Áruház élelmiszer osztályának vezető helyettese:
- Közel három hónapja tart a jugoszláv invázió. Azelőtt átlagosan 600 ezer forint körül mozgott a napi bevétel, most már 1 milliónál tartunk. Különösen a tejtermékeket, így a sajtot, a margarint, valamint húst, fűszer-, vegyiárut, olajat, mézet, kávét vásárolnak. A cukrot, lisztet zsákszámra hordják. Ha kirakunk ezer üveg étolajat, egy órán belül elviszik. Szom-

batonként 15 mázsa sajtot tárolunk a hűtőpultokban, ez a mennyiség a reggel 6 órai nyitás után 10 órára elfogy. A pénztárban többen hagynak itt 5-6 ezer forintot. Az is előfordult már nemegyszer, hogy elfelejtettek fizetni. Ha figyelmeztetjük őket, hogy ne a táskába, hanem a kosárba tegyék az árut, úgy csinálnak, mintha nem értenek, amit mondunk. A szombati rohamokat már egyre kevésbé bírják az eladók és a magyar vásárlók. Reggel 8 órakor már elfogy a kosár, így bezárjuk az ajtót. Jelen pillanatban nincs étolaj, cukor, sajt, a hentesáruból is alig akad választók. A mostani napi forgal-
Érdekes az a pillanat, amikor a volt tanítvány találkozik a tanárával. Kölcsönösen érdeklődnek egymás felől és, kiderül, hogy a volt tanár már más szerepkörben tevékenykedik és a találkozás óta nagyobb átalakuláson megy át, mint maga a tanítvány. Dr. Halász György, az Államigazgatási Főiskola volt adjunktusa A tanácsok szervezete és működése című tárgyat oktatta nekem. Elmondhatatlanul meglepődtem azon, hogy jelenleg aktívan politizál. Tulajdonképpen nem magán a politizálás tényén lepődtem meg -hiszen ma majdnem mindenki közvetett vagy közvetlen módon ezt teszi —, hanem azon, hogy a Münnich Ferenc Társaság ügyvezető titkára lett. Első kérdésemben természetesen erről érdeklődöm.
- Hogyan került kapcsolatba
a társasággal?
- Értékeltem önmagámban a
múlt óv őszén-telén lezajló po
litikai folyamatokat. A végső in
díttatást az a bizonyos Pozs-
gay-beszód adta, amelyben a
politikus értékelte az 56-os ese
ményeket, eltérően az MSZMP
akkori állásfoglalásától. Az or
szágban igen kiélezett politikai
küzdelem zajlott, ezzel kapcso
latban nekem is megvolt a sa
ját véleményem. Kerestem azo
kat, akik hozzám hasonlóan
gondolkoznak, ez pedig a Mün
nich Ferenc Társaság volt.
- Mikor jött létre és melyek
a célkitűzései a társaságnak?
- Múlt év novemberében hív
ták életre a társaságot. Azzal
a céllal, hogy a szocializmus
mellett álló politikai erőket tö
mörítse, összefogja. A szerve-

munk megegyezik a karácsonyival.
Kozári Géza, a Húsáruház vezetője:
- Nálunk körülbelül egy hónapja tart a jugoszláv invázió. Vevőink hatvan százaléka jugoszláv turista. Az átlagos havi forgalmunk 6 millió forint, jelenleg már 10 milliónál tartunk. Csak összehasonlításul: tavaly karácsony előtt, tehát decemberben 7 millió forintnak megfelelően árultunk. A pecsenyesütő részlegen eddig 6 ezer forint volt a napi bevétel, most eléri a 11 ezret is. Tőlünk a füstölt húst, a sajtot, a disznó-húst viszik a jugoszlávok és ha mindez elfogy, azt vásárolják,
zet baloldali erőket tömörít, tagjai pártállástól függetlenek.
— Önökről az a hír járja, hogy
erősen szélső baloldali beállí
tottságúak.
- Tartalmilag az információ
nem helytálló. Az más kérdés,
hogy nem vagyunk a sajtó ked-
vencei, legtöbbször szélsőségesen állítanak be bennünket. Radikális baloldali szervezet a miénk, de tárgyalni akaró, változást igénylő, legfeljebb a változás irányát vitató szervezet. Nem vitatom, sok erő akarja a változás tényét, de a megőrzést már kevesen. Én is részt vettem a politikai egyeztető tárgyalásokon, az alkotmány témakörében. Társaságunk kötelezőnek tartja az új alkotmány szabályait, de nem titkolom, hogy igen erősen ellenálltunk bizonyos részletszabályok kialakulásában.
- Mégpedig?
- így például nem értettünk
egyet a szocialista jelleg elve
tésében, a népköztársaság és
a társadalmi tulajdoni formák
meghatározó jellegének elveté
sében. Ahogy az eredmény mu
tatja, túlnyomó többségben nem
a mi elképzelésünk érvényesült.
- Hány tagot tömörít jelenleg
a társaság?
- Tízezer fő körül becsülöm
a tagság létszámát. A tagok so
rában egy lassú átrétegződés

ami marad. A tumultust úgy próbáljuk kivédeni, hogy az üzletben átlagosan ötven ember vásárolhat egyszerre. Egy eladó áll az ajtóban, aki kifejezetten erre ügyel. Szombatonként végeláthatatlan sorok kígyóznak az üzlet előtt, a magyar vevőket előrehívjuk és igyekszünk őket minél előbb kiszolgálni. Az eladók rengeteget túlóráznak, a délelőtti műszak 13 óra helyett 16 órakor hagyja abba a munkát. A szabadszombatot már nem ismerik a dolgozók, múlt héten is öten ajánlották fel, hogy feláldozzák szabadnapjukat.
megy végbe, az átlag életkor 50 év. Társaságunk inkább azokat az idősebb korosztályokat tömöríti, akik a 45-56 utáni időszakot átélték. Természetesen szeretnénk fiatalodni. Zala megyei szervezettségünk országos szinten a legrosz-szabb.
- Mi a véleménye az MSZMP
újjászervezéséről ?
- Szükségesnek tartom ezt a
folyamatot. Az MSZMP mai ve
zetői is többször elismerték,
hogy egy erős baloldali pártnak
létezni kell. Célunk az, hogy az
újjáalakuló MSZMP-vel szoros
szövetségben működjünk, ami
nem zárja ki azt, hogy adott
esetben más politikai szervező
désekkel is: így például az
MSZP-vel ne lépjen szövetség
be.
- Mi a véleménye a többpárt
rendszerről?
- Miért mondjak erre a kér
désre mást, mint azt, amit az
alkotmányjogi füzetekben erről
írtam. Én mindaddig, amíg le
hetett, ennek szükségszerűsé
gét megkérdőjeleztem és vitat
tam, most, mivel a jogrendünk
része, elfogadom és az új
struktúrának megfelelően politi
zálok.

- Ha nem titok, miként fog
szavazni november 26-án?
- Négy nemmel.
Dönay Nóra írásai

1989. november 24.

( KANIZSA





Nem biztos a szükségessége
Beszélgetés Szommer Bélával a szepetneki tsz elnökével
Virágom, virágom,
Ahogy nyomon követtem az alakuló, újjáalakuló, és átalakuló pártok, szervezetek kongresszusait, örömmel tapasztaltam, hogy az új szimbólumok között megjelentek, vagy mint régi jelképek visszatértek a virágok. Az MSZP a vörös szegfűt, az MSZDP a vörös rózsa és a kalapácsos munkás egybefonódó rajzát választotta. Kimondottan örülök ennek a virág-divatnak, hiszen a virág, mint a természet egyik legszebb ékessége közel áll az emberhez, érzelmeket ébreszt, s talán még arra is ösztönöz, hogy viselője visszafogja indulatait.
Ettől a gondolattól meglódult a képzeletem, s bar erre egyetlen párt vagy szervezet se kért fel, szívesen adok néhány ötletet virág-jelképekhez, ezzel, is segítve a pártok és csoportok közötti békés virág-párbeszéd kibontakozását. A Magyar Néppártnak feltétlenül az árvácskát ajánlanám, legalábbis addig, amfg az ország állapotában jelentős javulás be nem következik. A kisgazdáknak mindenképpen
pompázó búzavirág, s ennek az a nagy előnye is megvan, hogy ha ezt összegyűjtik a gomblyukukba, máris kevesebb marad belőle a búzatáblákon. A Fidesznek a nefelejcs állna legjobban, no nem a kis virág szerény külseje miatt, hanem mert ők azok, akik leginkább nem akarnak semmit sem felejteni. Az SZDSZ helyében én a kardvirágot választanám (no nem feltétlenül a vöröset), mert ha le is fegyverezték a munkásőrséget, nem árt azért résen lenni. Némi töprengés után az MDF részére a nagyon kedves és sokszínű hajnalkát tudnám elképzelni, már csak azért is, mert ők ébredtek legkorábban öntudatra, no meg az sem Baj, ha időnként egy kicsit összecsukódnak. A DEMISZ jelképe lehetne egy szép nagy lótuszvirág, közepében „kisz - lakással, s ez folytonosan emlékeztetné a körülöttük élőket arra, hogy legégetőbb gondjukat eddig kik és mennyire segítették megoldani.
- Lőrincz -
Szommer Béla a szepetneki tsz elnöke, a megyei agrárreformkörök ideiglenes választmányának elnöke, több fórumon és több esetben kifejtette a szervezet és a saját álláspontját a magyar mezőgazdaság helyzetéről, a lehetséges és szükséges változtatásokról. Most arra kértük, hogy az agrárreformkör az ország egész mezőgazdaságra vonatkozó elveit és elképzeléseit a városkörnyékre vonatkoztatva mondja el.
— Azzal kezdeném, hogy a megyét és a városkörnyékét nem lehet kiszakítani az ország egészéből, elszigetelten vizs-
gálni, hiszen ugyanazok a hatások érik a mezőgazdaságot Zalában is, mint Somogyban vagy Békésben - mondta a tsz elnök. - Az egész országra, s így a városkörnyékre is vonatkozik, hogy rehabilitálni keli a leértékelődött paraszti munkát. Nehéz megbarátkozni azzal, hogy egy jól dolgozó traktoros bére kevesebb mint mondjuk a DKG portásáé, de általában a hasonló képesítésű dolgozó a mezőgazdaságban hozzávetőleg 1000 forinttal keres kevesebbet, mint az iparban. Ugyanígy nem tudjuk elfogadni, hogy a szepetneki vagy eszteregnyei vásárló, aki másik oldalról előállítja az élelmiszereket 10 óra előtt nem jut friss kenyérhez, vagy az iparcikkek nagy részéért Kanizsára kell utaznia.
- A környéken elég kevés az
egyénileg gazdálkodó földmű
ves. Napjainkban egyre többet
hallani a termelőszövetkezetek
művelésében lévő földek fel
osztásáról. Véleménye szerint,
mi történne például akkor, ha
a szepetneki tsz földjeit felosz
tanák?
Döntsön a verseny
- Az a véleményem, s ezzel
nem állok egyedül, hogy egyál
talán nem biztos a termelőszö
vetkezetek felosztásának szük
ségessége. Az egyenlő feltéte
lek megteremtése után a szö
vetkezetek és az egyéni gaz
daságok közötti verseny majd
eldönti az életképességet. Va
lószínű, hogy egyes ágazatok-

ban, mint például a zöldségtermelés, a kisgazdaság lesz előnyben, ez a jövő útja. Néhány jól gépesíthető, nagy tömegben előállítható és eladható termék szempontjából a nagyüzem a rentábilis. A min-denároni földosztás követelése elsősorban agglomerációs körzetekben tapasztalható, ahol a földnek nem mint mezőgazdasági területnek van értéke, hanem a telekkialakítás és eladás szempontjából értékes. Ha majd a Nyírségben vagy Zalában is követelik vissza a földeket, akkor érdemes lesz elgondolkodni ezen. De maradjunk a szepetneki példánál. A terme-
lőszövetkezet mintegy kétezer hektár szántóföldön gazdálkodik, és több mint 200 család tagja a szövetkezetnek.
Legalább 50 hektár
Úgy gondolom, hogy életképes farmergazdaság kialakításához, ahol a munkából már meg is lehet élni, legalább 50 hektárnyi terület kell. így tehát felosztás esetén mintegy 40 család juthatna megfelelő nagyságú földterülethez. Mi lesz akkor a többivel? De van más aggályom is. Mi és majdnem minden szövetkezet szakmunkásokkal dolgozik, akik a gazdaság egy-egy ágazatához kiválóan értenek, erre szako-

sodtak, de a gazdálkodás egészéhez kevésbé. A farmergazdaságokban gazdálkodni kell, s ennek csak része a termelés. Mondhatom tovább. A gazdaság elindításához és folyamatos működtetéséhez tőkére van szükség. Ez ma nem áll azok rendelkezésére, akik fő és egyetlen munkaterületként a mezőgazdasággal kívánnának foglalkozni. Lehet bankkölcsönt adni és felvenni, ez igaz.
Döntsön a földtulajdonos
Ez viszont röghözkötést, gazdasági kényszert okoz. A gazdálkodó, de talán még a gyermekei is azért művelik a földet, hogy a kölcsönt és annak kamatjait vissza tudják fizetni.
Félreértés ne essék, nekem is az a véleményem, hogy a föld tulajdonjogát rendezni kell, de ennek nem az egyetlen lehetséges módja az új földosztás. Egy másik lehetőség az igazi földjáradék fizetése, bár ez is problémákat vet fel. Jelenleg a földjáradék nincs beépítve a termékek árába. Ha beépítik, akkor ez jelentős áremelkedéshez vezet, amely tovább fokozza az amúgy is meglévő belső feszültséget. Egy biztos, a föld sorsáról a földtulajdonosnak kell dönteni, egyik lehetőséget sem szabad az emberekre felülről ráerőltetni.
Z.T.I.

Olvassa a Kanizsát!
Egész
Kanizsa az otthonában!
A Magyar Posta, a Zala Megyei Lap-és Könyvkiadó Vállalat valamint a Kanizsa szerkesztősége a növekvő érdeklődésre való tekintettel lehetővé teszi a Kanizsa újság előfizetését.
Aki szeretné, hogy minden pénteken otthonába vigyék a lapot, az a postahivatalban, vagy a kézbesítőnél jelezze előfizetési szándékát. A lap előfizetési díja 1 hónapra 35 forint, negyedévre 105 forint, fél évre 210 forint, 1 évre 420 forint.
Szeretnénk Önt is a Kanizsa előfizetőinek táborában üdvözölni.
Egyúttal arról is tájékoztatjuk kedves Olvasóinkat, hogy a Kanizsa szerkesztősége és kiadója bővíti hirdetési szolgáltatásait, lehetővé teszi lakossági apróhirdetések megjelenését is, amint ebben a számunkban már meg is győződhetnek róla kedves Olvasóink.

( KANIZSA J

1989. november 24.




A véroseímer históriája

Az 1903-1949 között használt városcimer, melynek visszaállítása folyamatban van.
A múlt század végén Nagykanizsa még ezt a sasmotívumos, önjogúlag felveit címert használja, melyet az utódok a szokásjog alapján vésettek újra. A Thury György Múzeumban található városcímeres pecsétek is döntően XIX. századiak, az egyik még 1881-es dátummal is el van látva, ami biztos támpontunk lehet a várostörténet egyes korszakaiban használatos címerek meghatározásánál.
Századunk elején megváltozik Nagykanizsa címere. Éppen a már idézett beadvány kapcsán módosították
- körültekintő szakmai vizs
gálat után - a város címe
rét. Ezt a címert (ami
egyébként e folyóirat cím
lapján is látható) a követ
kezőképpen írták le (1. áb
ra):
Ezüsttel és vörössel vágott barokkos, kerektalpú pajzs felső ezüst mezőjében jobbra fordított fején koronát viselő kiterjesztett szárnyú fekete sas, csőrében olajággal, bal karmában ezüst félholdat, jobb karmában ezüst pallost tart, míg a címerpajzs alsó, vörös mezőjében zöld alapon ezüst (vár) kapubástya. A várkapu jobb szárnya zárva, bal szárnya nyitva van. (A címerpajzsot mindig viselője oldaláról kellett nézni, tehát mintha karon lenne a pajzs.) A pajzson középen arany koronás rostélyos sisak látható, a jobb oldali sisaktakaró kék, a baloldali vörös színű.
A nagykanizsai címer példát mutatott, hogyan kell az évszázados címertani hagyományok szerint címerét
- a város történetében oly
jelentős súllyal bíró várral
- bővíteni, nem sértve ez
zel olyan szabályokat, me
lyek a heraldika hőskorá
ban alakultak ki, s amelye
ket a hetvenes években
olyan szívesen rúgtak fel
egyes városcímer-tervezők.
Ezt a szakemberek által elfogadott városcímert bel-

ügyminiszteri határozat emelte törvényerőre, így ezt tekinthetjük a város - ha nem is első, és legrégibb -de mindenképpen első rendelettel megállapított és pontosan szabályozott címerének, amit Nagykanizsa 1949-ig használt, mikor belügyminiszteri rendelet tiltotta be használatát valameny-nyi város és megyecímerrel együtt - mondván, hogy a reakciós régi rendszerre emlékeztetnek, s nem méltók a szocializmust építő, modern városokhoz...
1949 után majdnem húsz évig szünetelt a városclme-rek használata Magyaror-
szagon. Az 1960-as évéi< kezdeményei után 1970-ben, majd 1974-ben minisztertanácsi határozat engedélyezte a városok számára, hogy a történelmi múltra és a mai jellegzetességre egyaránt utaló helyi címert alkossanak ami azonban nem helyettesítheti az államcímert.
Nagykanizsa 1970-ben alkotta meg tanácsrendeletét a város címeréről és címer-használati szabályzatáról. Az ekkor megalkotott címerről a Magyar Városok címerei című könyvben a következőket olvashatjuk: „A város címerében a bástyakapu arra emlékeztet, hogy a település évszázadokig a délnyugati országrész legjelentősebb erődítménye, végvára volt. A város gazdag munkásmozgalmát, szocialista jelenét és jövőjét szimbolizálja a vörös csillag. A címer megjeleníti a város történelmi hagyományú színeit, a kéket és a fehéret is." Nem beszélve arról, hogy a város tradicionális színei - a pajzs alapszínei - a vörös és ezüst (fehér), a városcímer a heraldika (címertan) évszázados szabályait súlyosan megsérti, amikor egyszerre szerepelteti a vörös kapubástya nyitott kapuszárnyai mögötti fehér és a pajzstalp alsó részének ezüst mezőjét. A heraldika szabályai szerint egy címert két fémből (arany, ezüst) és négy mázból (vörös, kék, zöld, fekete) kell megkomponálni úgy, hogy fémre fém, mázra máz nem kerülhet. Tény, hogy a címer átvesz elemeket a régi városcímerből (négyfokos várbástya nyitott kapuval; vö-

rös-ezüst alapszíneket,
mert a kék - a kis vonal a bástyakapu alatt - egyáltalán nem domináns szín a pajzson) de együtt szerepeltet ezüstöt és fehéret, valamint egy politikai irányzatra jellemző, de Nagykanizsára egyáltalán nem specifikus vörös csillagot, hiszen ez a városcímerek többségébe belekerült, tehát egyedileg egyikre sem jellemző. (2. ábra)
Nem véletlen, hogy a nyolcvanas évek végén városaink egymás után állítják vissza régi címereiket. Csak néhány példa: Szentendre, Baja, Debrecen,
Pécs, Szentes, s megyénk-ben elsőnek Keszthely.
A Nagykanizsai városvédő Egyesület 1989. június 13-án tartott éves közgyűlésén kezdeményezte a régi városcímer visszaállítását. Övék tehát az érdem, hogy ez a folyamat - találkozva a pártok és a tanács elképzelésével - elindult, s városcímer és a zászló kérdése az október 5-i tanácsülésen is szóba került. A tanácsülés állást foglalt az 1903-as címer visszaállítása mellett, megbízva a tanács illetékes szerveit a megfelelő lépések megtételére. A tanácsülésen két kérdés vetődött fel. Az egyik, hogy miért nem a legrégibb címert szándékozik a város visszaállítani, hiszen a címer annál nemesebb, minél régibb. Nem vitatkozva ez utóbbi, egyébként helyes megállapítással, ismét figyelmeztetni kell arra, hogy a legrégibb címer, (a sasos) önjogúlag felvett címer, s miután a városnak korábbi datálású címeradomány leveléről nincs tudomásunk, az 1903-as, belügyminiszteri rendelettel megállapítottat kell az első hivatalos címernek tekinteni. (Több város is így jár el, melynek szintén nincs korábbi adománylevele.)
Másik kifogás a címer-pajzs fölött látható aranykoronás rostélyos sisakkal kapcsolatos, mondván ez a Batthyány-Strattman családra, Kanizsa egykori földesurára utalna, kik nem segítették elő a város fejlődését. Megint nem vitázva ez utóbbi megállapítás helyességével, a félelem valószínű onnan származik, hogy

néhány földesúr címerének motívuma fellelhető a városcímerben. Ennek legjobb példáját Keszthely, ahol a Festetics-család címerének egyik eleme (a darumadár) megtalálható a városcímerben. Ezt az eljárást - mely nem egyszer előfordul - a heraldika oltalomcímernek nevezi.
Nagykanizsán azonban szó sincs erről. A sisakon látható korona gyakran előfordul ilyen leveles orom-dísszel, az ún. „rangcím nélküli nemesi koronás ábrázolásnál. Előkelőségre utaló díszítőelem - semmi több. A grófi - általában nem leveles koronaként ábrázolt - nyílt koronán kilenc játható oromdísz van. Ha ilyen lenne a sisakon, az jelenthetne utalást a grófi családra, így azonban semmiképpen. Ugyanakkor a címerábra kell, hogy meghatározó legyen és nem sisakdísz. Miután ezt elvethetjük, kizárhatjuk a Batthyány-Strattman családra való utalást is.
Nagykanizsa tehát visszaköveteli régi, tradicionális címerét, színeit és zászlaját, jelentős állomásaként annak a városvédő, hagyományápoló folyamatnak, mely egyre jobban kiteljesedik abban a városban, mely a történelmi Zala vármegyében elsőnek nyerte el 1871-ben a rendezett tanácsú város — tehát a modern értelemben vett város -jogállását.
Az 1970-tól használt városci-mer.
Dr. Halász Imre


1989. november 24.

( KANIZSAT

Pártosodunk (?)
Tagtoborzás a kanizsai pártoknál (I.)


Az elátkozott holló
Ki gondolta volna, hogy Magyarország belpolitikai állóvize negyven évnyi tetszhalottság után — leszámítva 1956 sorsfordító napjait - közel harminc féle szellemiségű és érdekta-goltságú politikai pártok, mozgalmak es szövetségek csoportjait veti a felszínre? Ugy hiszem senki. Még a szamizda-tokat olvasók szűk köre sem remélte, hogy ilyen sokszínű „ellenzék" kerekedik ki egy maroknyi másképp gondolkodó szellemi műhelyéből. Azt meg végképp nem sejtette senki, hogy a negyedik köztársaság első választásaihoz egy olyan baloldal áll föl, amely e változásokban teljesen felőrlődött, kongresszusán lebontotta önmagát. Így azután nem csak az teszi érdekessé a volt baloldal szerveződését, hogy több évtizedes projetárdiktatúra után paradox módon az MSZP és az Uj MSZMP a legfiatalabb párt ma Magyarországon, hanem az is, hogy a jövő évi állami támogatások megszervezése normatív úton történik. Azaz nem az ideológiát támogatják, hanem a regisztrált taglétszámot. Hol tartanak hát?

sta Párt
Magyar Szociális
A beszélgetőtársat, Szabó Józsefet az MSZP Nagykanizsai Ideiglenes Szervező Bizottságának elnökét még a volt pártszékház épületében találom. Föntebbi titulusa már társadalmi munkát takar, hiszen felmondólevele útban van. Ami miatt még itt van, az az, hogy intézze az épület és felszereléseinek a Városi Tanácsnak való átadását. Kérdésem ebből is adódhatna, de inkább arra a találgatásra keresem a választ, vajon miért módosult az október 31 -i dátum december 31-ére? Talán a szűk egy hónap alatt túl kevesen igazoltak át az MSZP-be?
- Valóban kevesebben léptek be eddig, mint amire számítottunk - hangzik a válasz. - De hangsúlyozni kívánom, hogy az a körülbelül kétszáz fő, aki átigazolt, a szerveződési időt tekintve megfelelő. Márcsak azért is, mert sokan vannak azok közül, akiket szívesen vártunk és most is szívesen látunk sorainkban. Annak is örülünk, hogy - igaz csak tízes nagyságrendben - beléptek olyanok is, akik eddig semmilyen pártnak nem voltaTc tagjai. A szerveződésben két kategória emelhető ki. Az egyik azoknak a volt körzeti alapszervezeteknek a nyugdíjasai, akik ezt a pártot választották. A másik egy fiatal értelmiségiekből álló csoport, akik már néhány figyelemre méltó kezdeményezést is elindítottak.
Köztudott, hogy Szabó József is azon százhét szavazó között volt, aki a párt munkahelyről való kivonulása mellett voksolt. Sőt a városban már a

kongresszust megelőzően is voltak próbálkozások a lakóterületre való kivonulásra. A parlamenti döntés után ezen a téren hogyan haladnak?
kisebg tartoz
Kísérleteink is voltak, de gyakorlatilag ez csak most jelentkezik új vonásként. Említhetem Zíi 20 át hl
- Valóban akkor a leszavazott kisebbséghez tartoztam, ltik i lt
zik új
a Zrínyi u. 20. számot, ahol egy nyolc fős, egymást többé-kevésbé jól ismerő ember alakított alapszervezetet, de sorolhatnám az északi vagy a keleti városrészben alakuló alapszervezeteinket, hiszen ezek száma már tíz fölött van. De alakulgatnak még máshol is ezekhez hasonjo lakóterületi alapszervezet-csírák.
- Mennyiben igaz az a föl
tételezés, hogy a volt alapszer
vezetek megkérdezésekor dön
tő szerepe van annak, hogy a
vezető belép vagy sem: Gon
dolok itt az OTP-re, ahol Polai
József nemet mondott, így sen
ki sem lépett be.
- Ezt sem igazolni, sem cá-
„GYORS, PONTOS, MEGBÍZHATÓ." Valamikor, a két világháború között állítólag mindhárom jelző elmondható volt a Magyar Postáról. Vajon ma van-e Magyarországon olyan ember, aki tiszta lelkiismerettel akár csak egyiket is használni merné e furcsa birodalom kapcsán? Vajon van-e ember Magyarországon, aki ne tudna legalább egy példát hozni személyes tapasztalatai alapján arra, hogy jelenleg milyen működési zavarokkal küzd ez az óriás hivatal?
Bolf Györgynek, a kanizsai posta vezetőjének a Fogyasztók Városi Tanácsa legutóbbi ülésén elmondott tájékoztatójából is az derült ki, hogy már inkább az ott dolgozók le-kiismerete tartja össze e hosszú évekig „szent tehenet", nem pedig a szervezettség, az átgondolt, racionális irányítás.
Persze itt is volt az elmúlt időszakban átszervezés, ésszerűsítés, de hogy milyen eredménnyel, azt döntse el az olvasó a következő példákból.
VALAMIKOR A NYOLCVANAS évek elejéig az volt a szokás, hogy az újságokat vonattal hozták Budapestről Kanizsára. Aztán elkészült Balatonszentgyörgyön egy nagy küldemény gyűjtő-szétosztó központ. Azóta az a módi, hogy a vonatok csak Balatonszentgyörgyig szállítják a fővárosból a lapokat. Onnantól már gépkocsi hozza Kanizsára. Lehet, hogy ugyanez az autó elviszi balatontlátni azt a helyben keltezett

folni nem tudom. Tény azonban, hogy eddig az intézmények, vállalatok vezetőinek kilencvenöt százaléka nem kötelezte el magát. Nekem meggyőződésem, hogy nem is baj, na egy részük nem ezt a pártot választja. Hiszen egyesek személye es személyisége már az MSZMP-s múltban is taszította az embereket. A nagyobb gondot ott látom, ahol a dolgozók elismerését, bizalmát kivívó, a vezetést sikeresen ellátó igazgatók helyezkednek nem elutasító, de várakozó álláspontra. Mintegy nem észrevéve azt, hogy ezzel jelentős mértékben negatív hatást gyakorolnak azokra, akik elvi meggyőződésből vagy kialakuló szimpátiából már közelednének ehhez az új párthoz. Ezért a vezetői példamutatást — nem a régi nyájszellem értelmében használva — fontosnak tartom, mert az előbbiekre ellenpéldaként tudom mondani a Vízműt, ahol a vezetők egy részének belépése pozi-
levelet is, melyet mondjuk Sze-petnekre szeretne eljuttatni a feladó.
Talán sejtik már, hogy miért akarja a Posta hamarosan felemelni az újságok már ma is irreálisan magas terjesztési árát. Nem? Van még példám! Nagykanizsán jelenleg 13 újságos-pavilon üzemel. Egy-egy ilyen, 6-8 négyzetméteres pavilon új ára több mint 400 ezer forint. Ez jelenleg egy használt, negyedik emeleti, közepes méretű lakás árának a fele! Ezért a pénzért már tisztességes méretű hétvégi faházat lehet vásárolni! Csoda, hogy a Postának ráfizetéses a lapterjesztés?
A tisztesség kedvéért egy dolgot hozzá kell tennem az előbbiekhez. Minderről azok tehetnek a legkevésbé, akikkel mi nap mint nap találkozunk a hivatalban, az újságos bódéknál, vagy amikor kézbesítik nekünk a levelet, csomagot. Nekik ez az „ésszerűség" legalább akkora teher, mint nekünk. Ok kénytelenek végighallgatni szit-kozódásunkat, amikor késve kapjuk meg kedvenc lapunkat vagy ötödszörre is mellékapcsol a telefon és mi a hibabejelentőt hívjuk.
TELEFON. Már „csak" négy évet kell kibírnunk, és akkor talán nagyobb örömünk lesz ebben a már most is nélkülözhetetlen masinában. A tervek szerint jövő év tavaszán elkészül az új zalaegerszegi központ, ezt követően kerül sor a kanizsaira. Végre múzeumba vihetik a 96 százalékos leterheltsé-

tívan hatott az egész kollektívára.
- A mai helyzetben még egy
két hétre előre is nehéz meg
mondani, hogy mi fog történni.
Ez a párt akkorra fog fölállni,
mikor a legnehezebb megmé
rettetések kezdődnek. Gondo
lok itt a parlamenti és helyha
tósági választásokra. Mivel le
hetne elégedett a Magyar Szo
cialista Párt?
— Nekem meggyőződésem,
hogy ebben a varosban az
MSZP lesz a legnagyobb lét
számú párt. Azt is vallom,
hogy a diktatórikus, sztálinista
vonásokat levetkőzve sokkal
több szimpatizánsra teszünk
szert, mint tehetett volna az
MSZMP. Mindezek ellenére a
választások nem az új párt si
kerét hozzák. Nem az MSZP
alakít majd kormányt, nem az
MSZP alakítja ki majd a helyi
önkormányzatot, de nagyon re
mélem, hogy nem is az MSZP
nélkül!
{Befejező rész a kővetkező lapszámban)
gű (80 százalék lenne az optimális) 1951-ben telepített, azóta ötször bővített központot. Ez, a telefonálóknak és á karbantartóknak is inkább bosszúságot okozó, mint örömet szerző berendezés jelenleg havonta több mint 5 millió forintot hoz a Postának. Hát még ha tisztességesen működne! Vannak a városban olyan hírek, hogy az új központ sem fog rendesen működni. Azért, mert nem lesz új. Elterjedt, hogy a Zalaegerszegen most lecserélésre váró berendezést fogják áttelepíteni Kanizsára. Bolf György cáfolta a hírt, mondván, ez műszakilag is lehetetlen, ugyanis a mostani központot nem lehet csatlakoztatni az új egerszegihez. Tehát már csak ezért sem lehet, lehetne így rendezni a telefonhelyzetet.
- MEG AZÉRT SEM, mert az elmúlt évtizedek „korrekt" megyei elosztási rendszere után ekkora békát már nem lehetne lenyeletni a kanizsaiakkal. Viszont úgy tűnik, az új központ költségeinek egy részét - ha csak időlegesen is - nekünk kell lenyelnünk. Ugyanis ha már elérhető közelségbe kerül a régóta várt megoldás, Kanizsán is lesz telefonkötvény. Akinek lesz erre pénze, előbb juthat telefonhoz, mint a többiek. Kérdés, hogy két év múlva hány családnak lesz ilyen célra befektethető néhány tízezer forintja.
-molnár-

( KANIZSA

1989. november 24.






800.- Ft-ig
850.- Ft-ig
2400.- Ft-ig
515.- Ft-ig
625.- Ft-ig
2134.- Ft-ig
909.- Ft-ig
596.- Ft-ig
Peterman Károly fotói
Cím nélkül ♦ Tanulmány ♦ Viharban ♦ Vonalak

A Nagykanizsai Bizományi Áruház
ajánlata
255.- forinttól 498.- forinttól
1394.- forinttól 199.- forinttól 265.- forinttól
1985.- forinttól 668.- forinttól 391.- forinttól
Férfi pulóver, kardigán
Férfi nadrág
Férfi kabát, dzseki
Női blúz, pulóver
Női alj
Női steppelt kabát
Gyermek dzseki-overál
Gyermek nadrág
valamint ndi, férfi, gyermek cipők, csizmák nagy választékban, amíg a készlet tart.
Várjuk kedves vásárlóinkat.
Nagykanizsa, Ady E. u. 1. sz.

A megtévedt fiatalokért
A dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tanulói 1989. november 15-én műsorral köszöntöttek olyan embereket a Zala Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben, akik börtönből és javítóintézetből kikerült, bűncselekményt elkövetett vagy rossz családi hátterük miatt védő-óvó intézkedés alatt álló fiatalokkal foglalkoznak.
A társadalmi pártfogók jutalmazására hosszú évek óta Nagykanizsán kerül sor. Idén a megye több, mint száz társadalmi pártfogója közül a 18 legkiemelkedőbb - 16 személy és két kollektíva - kapott elismerést. Átadtak egy kiváló és két érdemes társadalmi munkás kitüntetést, valamint két oklevelet.
Szakony Gyula, az intézet igazgatója köszöntötte és méltatta az ünnepelteket. Kiemelte munkájuk fontosságát és hasznosságát: azt, hogy segítik a megtévedt fiatalokat beilleszkedni a társadalomba, életüket figyelemmel kísérik, támogatják munkába állásukat. Problémáikkal megértőén foglalkoznak, szoros kapcsolatot tartanak velük, s igyekeznek elérni, hogy a fiatalokoru megállja helyét az életben.
A jutalmazottak között hét kanizsai volt. Érdemes társadalmi munkás kitüntetésben részesült Klement Lajosné, az OTP városi fiókjának betétosztálya pedig oklevelet kapott.
Az ünnepség bensőséges keretek között zajlott le.
Horváth Ilona
Pontosítás
A Kanizsa c. lap 1989. november 3-i számában a Népművelők dilemmája c. írásban Fehér Imre^ az Erkel Ferenc Olajipari Művelődési Ház igazgatója a következőket nyilatkozta:
„A KFV korábbi, 90 ezer forintos támogatását elvonta, s tudomásunk szerint ezt az összeget is a HSMK használja."
Ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Lehet, hogy a KVF a ieízett összeget elvonta az Erkel Művelődési Háztól, de a HSMK ezt nem kapta meg és így nem is használhatja.
AT<FV évente 20-40.000 Ft-ot fizet intézményünknek teremhasználatért. Jó lenne, ha a cikk írója legközelebb a másik felet is megkérdezné, mert így írása hitelesebb lenne.
Papp Ferenc igazgató

1989. november 24.

( KANIZSA



Színház
előtt után

Jelenet a Scapin furfangjai címit darabbői.
(Fotó: Szakony Attila)
Mollére Scapin furfangjai című drámájához gyülekeznek a Péterfy és az And-rejka Iskola tanulói, a Hevesi Sándor Színház beavató színházi sorozatának hűséges nézői. Ahogy körülfognak, rég! előadásokról kérdezem okot:
- Én a Háry Jánosra emlékszem
vissza a legszívesebben - mondja a pé-
terfys Varga Eszter. - Akkor megnyerő
volt a szereplők kapcsolata a közönség
gel.
- Nekem a Csongor és a Tünde tet
szett - vág közbe Kónya Zsuzsa - Első
sorban Balga és Ilma Játéka. Humorosak
voltak és kedvesek. Hozzájárult a megér
téshez az ismertető füzet Is.
Örülök az elismerő szónak. Hozzáteszem még: a tantervi anyag életszerű feldolgozásához is sok segftséget nyújtanak az előadások. A bíráló megjegyzéseket sem hallgathatom el:
- A rendező ne szakítsa meg az elő
adást foíytonos magyarázataival. A rövid
bevezető elegendő támpontot nyújt a
megértéshez.
- A látvány Is fontos. Igényes, szép
előadásokat rendezzenek.
- Érthetően kell beszélni. Ha ez nem
valósul meg, az egésznek nincs értelme.
Nos, a Scapin furfangjai előadása mindezt jól Illusztrálta.
Az első felvonás utáni szünetben három miháldl tanulót arról faggatok, hogy
Merő Béla rendező előszava hozzájárult-e a mű megértéséhez.
- Igen. Játékos volt, képszerűén mu
tatta be a színjáték keletkezésének folya
matát és a szereplők kapcsolatát egymás
sal.
- Bizonyára furcsa a megjegyzésem -
vélekedik az előadás után az andrejkás
Artner Katalin -, de a zárókép tetszett a
legjobban. Minden szereplő a rá Jellemző
pózban jelent meg. Ügyes rendezői fogás
volt.
- Tetszettek a korhű jelmezek - mond
ja Varga Bernadett -, a hangulatos zene,
és ötletesek voltak a díszletek. Bár a
ház-létra jelzésen vitatkoznék a rendező
vel.
- Argente úr túl harsánynak tűnt, Qe-
ronte papa néha túl halk volt, Jácint „sí
rása" viszont a fülemet hasogatta. Minek
ez? - tudakolja Sebestyén Nikoletta.
- Én nagyon Jól szórakoztam - sum
mázza Kalmár Katalin. - Nagyokat nevet
tem a kópé furfangjain. Kár, hogy a kö
zönség sokat mocorgott, papírzacskókat
zörgettek, beszélgettek. Valóban jól szó
rakoztunk - vélem magam Is, ahogy a jó
kedvű gyerekhad után nézek. Bizony, Jó
volna, ha több hasonló előadáson tapsol
hatna az ifjú közönség. Aki kamaszkor
ban Ismerkedhet a Jó színházzal, megsze
reti egy életre.
Dobó László

Oldott kéve nemzetünk...
Egy kortynyi szabadság hatására máris lázban ég a nemzet. Félek, a mérlegelésre, józanságra intő szavak ilyenkor süket fülekre találnak. Mégis vállalom, hogy a mértéktartást, a „másik emberre" való figyelést ajánljam kanizsai polgártársaim emlékezetébe. Tollam erőtlen, ezért hívom segítségül szűkebb pátriánk gyakran megtagadott, de számomra mindig bölcs fiát, Deák Ferencet.
Halgassuk őt! Tarányi Józsefnek írta 1861. január 9-én:
Vulkán fölött ábrándozunk, s mulatjuk magun
kat rózsa-álmok viruló képeivel."
a baj súlyosabb, semhogy én vagy más abból
megmenthetné a hazát, és én magam is szívesen mennék azon ember után, ki erre némi valószínűséggel kecsegtető utat tudna mutatni."
„... Sokan azt hiszik, megszűnt a tizenkét évi abszolutizmus, alkotmányosság lépett a helyébe, most már jól fog menni minden. De barátom, a tizenkét évi abszolutizmus megrontotta az állam organikus életének minden műszerét, elköltötte három vagy talán több következő generációnak jövedelmét, kizsarolta az életerőt, földhöz verte az ipart és kereskedést. Most már az alkotmányosság sem képes az utófájdalmakat elhárítani, az elveszett erőt visszateremteni. A súlyos betegség meg van törve, de az elerőtlenedett organizmus képes lesz-e minden kóranyagot, mi még hátra maradott, leküzdeni?"
Kell-e magyarázat?
Ma kétségeink ellenére csak egyet tehetünk: Minden tisztességes szándékot és erőt egybefogva az oldott kévét össze kell kötnünk.
Harkány László
Karácsonyi előzetes
a Dél- Zalai Skála Áruház
kultúrcikk osztályán
Nagy választékban vásárolhatók import és hazai játékok.

Figyelmükbe
ajánljuk
a Barbie, Lego és Majorett termékeket.
Várjuk kedves vásárlóinkat!

8

C KANIZSA )

1989, november 24.





'óhajtva [áll
(Részletek)
I.
Csend a csendre licitál,
Mint eltűnt pillanat része,
Múltbazárt emlékek között
Felvillan valaki képe.
III.
Belezuhant a csendbe,
mint óriás kiáltás.
Aztán elhallgatott.
Hit, szeretet, erkölcsi tartás
Lomhán lebben, zizzen, zörren,
sóhajtva száll a falevél,
éltető fájától fáradtan földet ér.
Most még miénk e
látvány, e gyönyörű,
de ha bekopog a
december,
ködkabátba burkolózik, s Föld hátán
megpihen.
(Kép és szöveg Bakonyi Erzsébet)
Kulturális hírek
• A Helyőrségi Klub Vigadójában november 24-én Bessenyei Ferenc vendégeskedik. + November 27, 28, 29-én a Hevesi Sándor Színház új bemutatóját láthatja a HSMK közönsége. Thomas-Aldobolyi-Szenes nagysikerű vígjátékát, a Charley nénjét hozza Kanizsára a zalaegerszegi társulat. ▲ A HSMK-ban november 27-től december 30-ig tart nyitva Nagy István fafaragó művész kiállítása és karácsonyi vására.
■ A Béke Filmszínházban november 30 és december 3-a között vetítik Sylvia Kristel híres-hírhedt erotikus filmjét, az Emmanuelle-t.

versei
Nagyapám
Két tehén szekérbe fogva, Nézett messze, magasra, föl,
Vonta vágyait pokolba. Nem tudta azt, mi az őröm.
Káromkodással telt napok, Padlásra alig aratott.
Tenyerébe bújt a múltja, Kezdhetné elölről újra.
Ekeszarvba kapaszkodva Befordult a végső sorba.
Most is szánt a tarló-égen. Ott van minden csillagképen,
Csend
Körülölelte egy ország. Hallani lehetett a borsózó csendet, süket fülekben a jajt. Tűrtük magunkba zárva. S mint tapasztott szájon csüngött az ének, könyörgés, ima.
Filmlevél
ból a legtöbbet tudók szólaltak meg a vásznon. Vádlón szólnak hozzánk. Nem idealizálnak, nem szépítenek, még csak nem is gyaláznak.
A Stúdió Mozi jórészt idősebb közönsége döbbent együttérzéssel nézte Tölgyesi Ágnes „...evilágból..." című dokumentumfilmjét.
A rendező célja érezhetően nem a rehabilitálás, hanem a bemutatás. A fő motfvumsort az értékek devalválódása adja, és ez a tragikus. Nemcsak a vallásos emberre hat az alkotás, minden értéket tisztelőre.
Fegyelmezettség az életben, a segítő szándék és tett egyaránt pozitív értékek. Kiemeljük a szerénységet is, ahogy hajdani tevékenységükről szóltak a volt kedvesnővérek.
Az ankét résztvevőiben elsősorban az együttérzés nyert megerősítést. Az apácarendek további sorsa felől faggatták a rendezőt. Érezhető volt a katarzisig jutás.
A filmes szakember számára a beszélő képek, a téma tragi-kusságához mért cselekmény, a kiváló operatőri munka, a riporter-rendező háttérben mara-
Emberi értékek, sajátos jellemek léptek ki a filmkockákból. Megszólaltak a volt apácák, és most újra fogadalmat tettek. Beszéltek sorsukról, megaláztatásukról, amelyet belenyugvással tűrtek.
A rendezőnek sikerült a mértéktartó közlés. Kortörténeti dokumentumot nyújt a néző számára az alkotó.
A biológus-genetikusnak készülő és végül rendezővé lett Tölgyesi Ágnes témaválasztása feltétlen dicséretes, hiszen az utolsó pillanatban jutott el a 70-80 éves apácákhoz. (Megjegyezzük, hogy nem a divat vezette, az előmunkálatok már 1986-ban megkezdődtek.)
A közeli képek, az imára kulcsolt kezek mély együttérzést váltottak ki a nézőből.
A film ritmusa, a filmkockák egymásutánisága tökéletes egységet alkot. A „szereplőválasztás" is dicséri a mű készítőjét. A még élő 3000 apácá-

Augusztus
Szeretem az augusztusi
csendet,
Mikor a kasza sarjú között penget.
Szeretem a kékegű vitorlát,
Mikor rekettye bontja rám a
( szirmát.
Szeretem a kékvillámú fecskét, Rámcsicsergi a bársonyos
estét.
Holott a nyár már régen
itthagyott, Én a múlással egyidős vagyok.
S gyűlnek bennem fáradt
fecskerajjok. Velük majd én is útnak
indulok.
dása, ugyanakkor határozott vonalvezetése a pozitívum. A fekete-fehér képanyag szinkronban van a közlendőkkel. A vallásos emberben - első-
sorban a vásznon elhangzottak - a múlt és a jelen felidézése kelt döbbenetet.
Az ateista nézőben a humánum, az elkötelezettség, a tiszta erkölcsi értékek váltanak ki csodálatot.
A fiataloknak - ha megnézik és elgondolkodnak Tölgyesi Ágnes munkáján - a közelmúlt történelmének egy része jelenik meg. Nekik is illik tudni az apácarendekről, működésükről. Segít az alkotás a tisztánlátásban, a múlt feltérképezésében, a helyes értékítéletben. Erkölcsi tartást ad mindnyájunknak.
Az „...evilágból..." című alkotás a magyar dokumentumfilmek között jelentős helyet fog elfoglalni. Erre nemes egyszerűsége, hitele, művészi megformálása a garancia.
H. Gy.

1989. november 24.

( KANIZSA J




Azt beszéli a város.
...hogy az Almanach Kft. igazi kapitalista tempóval halad a maga utján, felfalja a veszteségesen üzemelő könyvesboltokat, tervezi kanizsai boltok átvételét is, s mindenképpen uralja az utcát.
Felfalja a boltokat, uralja az utcát
Takács Balázs (Almanach Kft.): Szeptember hónapban valóban három helyen nyitottunk könyvesboltot. Az ÁFESZ-szel kötött szerződés alapján a kisáruház könyvosztályát vettük át, a Komfort Veszprém megyei vállalattól a pápai és a várpalotai bolt került hozzánk, így alapterületünk 1000 négyzetméterre növekedett. További tárgyalásokat folytatunk a Művelt Nép Könyvterjesztő vállalattal. Előnyös szerződés alapján további boltokat szeretnénk átvenni, ezek között azonban kanizsai bolt nem szerepel
Túri Mária (Virág Benedek Könyvesbolt): Ha az átvétel megtörténne, nagyon rosszul érintene bennünket. De bizonyos fokig meg lehet érteni, hogy az Almanach-nak ilyen szándékai vannak, annál is inkább, mert nyilvánvalóan több és jobb áruval rendelkezik, mint mi.
- Nyilvánvalóan?
- Igen. Először is helyzeti el
őnyben van a Művelt Nép bolt
jaival szemben. Két-három he-

tes előnnyel rendelkezik. Pletyka-szinten tudom, hogy ugyanabból a raktárból, a mi vállalatunktól szerzi be áruját, tehát a vállalatunk előnyben részesí-
ti saját boltjaival szemben.
- A kereskedelmi forgalom
növelése érdekében...
- Biztosan. Nem tudom,
hogy Takács Balázs milyen
szerződésben van a vállalattal,
de azt tudom, hogy míg mi egy
keresett könyvből harminc pél
dányt kapunk, addig ő az utcai
árusai révén ugyanebből a
könyvből több százat forgal
maz.
- Tehát mindenképpen nye
reséges.
- Igen. Lehet, hogy nálunk
például szakkönyvekből a vá-

laszték nagyobb, az viszont biztos, hogy többet forgalmaz. Mi késésben vagyunk.
- A Virág Benedek Könyvesboltnak van egy olyan aggálya, hogy az Almanach elcsábítja a bizományosait.
Takács Balázs: Mi eddig sem vettünk át egyetlen bizományost sem. Viszont többen jelentkeztek, hogy szeretnének tőlünk átvenni könyveket. A Kft. az új felállásban (erre lapunk egy későbbi időpontban vissza-
tár — A szerk.) ezt a kérést megfontolás tárgyává teszi, hiszem amikor azzal jön a bizományos, hogy rossz ellátással, kedvezőtlen személyi fogadtatással kapja az árut, akkor azért a 6-8%-os, adóval csökkentett kis jutalékért, amit a munkaidőn túl végzett munkáért kap, természetesnek tartaná, hogy a bolt kiszolgáló személyzete megkülönböztetett figyelemmel fogadja őt, annál is inkább, mert az ő forgalma után a bolt részesül nagyobb jutalékban. S ha ezt a megkü-

lönböztetett figyelmet nem kapja meg...
- Érthető. De az is, hogy a
két Művelt Nép-es bolt némi fe
szültséggel regisztrálja az Al
manach munkatempóját és ke
reskedelmi sikereit.
- Úgy gondolom, hogy a kö
rülmények ismeretében, döntse
el a vevő, hol kíván vásárolni.
Mindenesetre a mi Zrínyi utcai
21 négyzetméteres boltunk na
pi betérő forgalma tizennégye
zer forint. Nem tudom, hogy
ezt produkálja-e a másik cég.
- A helyi boltok valamelyike
nem kíván az Almanach Kft-vel
munkakapcsolatba lépni?
- A Zalai Hírlapban megje
lent hirdetésünkre az egyik
könyvesbolt teljes létszámban
jelentkezett.
Túri Mária: Aha, szóval ő adta fel a hirdetést! A Virág Benedek Könyvesbolt jelentkezett is, de nem kaptunk választ. Ebből gondoltuk, hogy a hirdető Takács Balázs volt.
- Ebből gondolták? Az em
ber azt hinné, hogy valamiféle
ellentét van a két cég között.
- Most mondjam azt, hogy
fél tőlünk....? Nem tudom.
- De Önök a levéllel szinte
felajánlkoztak.
- Végül is, igen.
- Ezek szerint minden von
zóbb, mint a Művelt Nép bolt
jaiban dolgozni?
- Ez a helyzet.
(P. P0





VT ^^
%)
f { 1 < , J|8fw % :<>
\ *6ra v'nf Á JV-..--A
m É Sív -.<*■
1 1

1L^> ^^
1 H im
i sí 1 WM
íf 1 1
ilv hí vf W Űllm 1
i 1/i
1
fft»»tMf4í(«r *Cün!t!íii mi Hí íínHm X6fflif*t« Stif fhtf
xailEl

Részlet a metszetsorozaból.


A kanizsai vár török ura
lom alóli felszabadításának
300. évfordulójára készülve
évek óta szorgos munka fo
lyik a Hazafias Népfront
Nagykanizsai Történelmi
Emlékbizottságában, Dr.
Cseke Ferenc tanár vezeté
sével. A történelmi évfordu
ló méltó megemlékezésé
nek részeként „Kanizsai
vármetszetek" címmel fali
és kártyanaptárt adott ki a
Bizottság Melega István
grafikusművész szerkeszté
sében. A metszetek a tör
ténetiség sorrendjének
megfelelően mutatják be az
egykor híres kanizsai várat.
Képanyaga eddig nem volt
hozzáférhető, a város la
kossága kevésbé ismerheti,
ezért joggal feltételezhető,
hogy a hiánypótló kiadvány
nagy érdeklődésre tarthat
számot. Helyi kiadványként
csak Nagykanizsán kapha
tó, a Dr. Mező Ferenc Gim
náziumban - amelynek ta
nulói is vállalták a terjesz
tését - valamint a papírbol
tokban. Ajánljuk e kiadványt
minden érdeklődő kanizsai
lakos számára.
H. F.

10

( KANIZSA T

1989. november 24.




Templomok csendjében
A történelem sodrában (3. rész)
es története
Az állam és az egyház javuló kapcsolatának eredményeként, újra szervezhető hitoktatás az iskolákban. Városunkban azonban továbbra is a templomok a hittanórák színhelyei.
- Sajnos, nagyon kevesen
vagyunk. - tájékoztat Szabó
Bakos Szilárd föesperes úr. -
Hat lelkész van a városban. Az
általános iskolák száma több,
mint kétszer ennyi, és informá
cióim szerint kettőszáznyolcvan
körülire tehető a tanulócsopor
tok száma. Az Egyházme
gyénkben sem kedvezőbb a
helyzet. Négyszázötven helyett
kettőszázötven lelkészünk van,
s ebben az évben nem szen
telünk kispapot sem. Tehát je
len körülmények között nem
tudjuk megoldani az iskolákba
járást. A délelőttök folyamán az
órarendjeikbe az iskolák nem
is tudták volna beilleszteni a
hittanórákat, pedig ekkor meg
oldhattuk volna a kijárást. A
nap többi részében sok egyéb
elfoglaltságunk van. Reggel ko
rán misézünk, délután hivatali
órák, öregek, betegek látogatá
sa, temetés köti le az időnk
nagy részét. Ezért jobb megol
dásnak találtuk a régi formát,
maradtunk a templomban. Fel
vetődött az a gondolat is, hogy
hitoktatókat alkalmazunk, ám
anyagi okok miatt ezt a lehe
tőséget el kellett vetnünk.
- Emelkedett-e a hitoktatás
ra járó gyerekek száma az
utóbbi időben?
- Nem olyan mértékben,
ahogyan reméltük. A Jézus
Szíve Plébánián hatszáz hitta-
nosunk van. Elsőáldozásra az
idén hatvan gyermeket készíte
nek fel. Kilencvenkót tíz-tizen
négy éves tanítványom van,
akik hetente egyszer jönnek
hittanórára, ők két év alatt ké
szülnek fel az elsőáldozásra.
Kétszáz nyolc-tíz éves gyermek
jár ugyancsak heti egy alkalom
mal hozzám a templomba. Ör
vendetes, hogy a gyermekeket
sok szülő is elkíséri.
- Nem nehéz ennyi gyerek
kel foglalkozni?
- Dicsérnem kell őket. Jól vi
selkednek, figyelnek és tanul
nak. Pedig az alapoknál kell
kezdenem, sokan keresztet vet
ni, imádkozni sem tudnak, ami
kor idejönnek. Sajnos a szüle
ik - ha hívők is - nem nagyon
gyakorolták, vagy gyakorolják a
vallásukat, gyermekeiket sem
úgy nevelték eddig.
- Az elsőáldozás után a hit
buzgóság sajnos gyengül,
csökken a hittanórákat látoga
tók száma - mondja Lukácsi
Géza káplán úr, aki a Kórház

Kápolnában tart keddenként hitoktatást. - Jelenleg nyolc-van-kilencven negyedik-ötödik osztályos gyermekkel foglalkozom. Tavasz felé azonban biztosan többen leszünk, mert körülbelül kétszázan szeretnének bérmálkozni, és nekik is el kell végezni az előkészítő tanfolyamot. Bórmálkozás után tovább foglalkozunk a fiatalokkal. Bibliamagyarázatot tartunk.
- A fiatal házasoknak is in
dítottak tanfolyamot. Azokat
hívtuk és várjuk, — veszi át a
szót ismét a föesperes úr -,
akik még nem voltak elsőáldo-
zók, és ezt most pótolni sze
retnék, hogy utána templomban
is megesküdhessenek. Az első
foglalkozást már megtartottuk,
körülbelül negyvenen jöttek el.
- Nőtt-e az utóbbi időben az
istentiszteletre járók száma?
- Sajnos ugyanazt kell felel
nem, mint a hitoktatással kap
csolatban. Nagyobb gyarapo
dásban bíztunk. Sajnos az el
múlt negyven óv alatt hit _nél-
kül nőtt fel egy generáció. Őket
Szabadulás - vagy mégsem?
1953 tavaszán, amikor már anyám képét sem tudtam az emiékeze -temben felidézni, hihetetlen dolog történt. A szovjet őröktől hallottuk valamelyik álmatlan, hosszú éjszakán, hogy meghalt Sztálin. - Talán - suttogták -, a ti életetekben is változás következik.
Hittük is, nem is.
Aztán május 20-án a német rabokat elszállították. Állítólag hazamehettek.
Ettől Kezdve a napok csigalassúsággal teltek. Vártuk a csodát de egy teljes hónapig nem történt semmi.
Végre egy júliusi napon felsorakoztattak bennünket a láger udvarán. Az őrök -ahogyan máskor is szoktak - durván kiabáltak velünk, és kezdeni akarták a szokásos motozást is. Fásultan tűrtük. Ekkor az egyik rámordult a többire:
- Rendesen bánjatok velük! Ezek nem dolgozni mennek!
Nem tudtunk szólni: A torkunkat valami nagyon ösz-szeszorítoüa. Álífunk. és némák voltunk. A lelkűnkben dúlt csak iszonyatos vihar. Belül ordítottunk. Alig

megnyerni nem napok, hetek kérdése. Hosszú misszió.
Szabó Bakos Szilárd fóesperes hittanórán.
(Foto: Szakony Attila)
H. M.

mertük hinni, hogy az közeleg, amiben egyre kevésbé bíztunk.
Kristálytisztán emlékszem arra a napra.

Lembergbe szállítottak bennünket, ott megfürödhet-tünk. Megnyírtak mindenkit, és tiszta ruhát kaptunk.
Később a gyűjtőfogház udvarán sorakoztunk fel. Egy szovjet tiszt a következőt tudatta velünk: megállapítást nyert, hogy tévedésből lettünk elítélve, rövidesen hazamehetünk. Ez a „rövidesen" hat hónapig tartott. Rákosi Mátyás ugyanis nem tartotta szükségesnek, hogy hazatérjünk. Azt mondta, keressünk másik hazát, Magyarországnak nincs szüksége ránk.
Erről a hat hónapról, bi
zonytalan, kilátástalan,
csüggedt várakozásról nincs
mit mondani. Úgy éreztük,
a szenvedést, a megalázta
tást, az emberi méltóság
semmibevételét nem lehet
már fokozni. De tévedtünk.
Lehetett.
Újra itthon

Nagy Imre hatalomra kerülésevei ismét változott a helyzetünk. Jöhettünk haza!

Apróhirdetés
KÉTSZOBÁS 55
négyzetméteres parkettás, egyedi fűtéses, felújított lakás készpénzért eladó. Érdeklődni Nagykanizsa, Néphadsereg u. 9/a. 2. emelet 6.a. Radics
Ez itt az Ön hirdetésének a helye.
Vonatunk 1953. november 20-án ért Nyíregyházára. De régen éreztem a talpam alatt a drága, jó anya-földet! Most is beleborzon-ok, ha rágon-olok.
Aztán már minden gyorsan történt. A karanténban töltött hetvenkét óra elröppent. Budapesten megkaptuk a zsebpénzünket, 20, azaz húsz forintot, és mehettünk haza. Anyáméknak feladtam egy táviratot, hogy ne érje váratlanul őket a hazatérésem, aztán fel a vonatra, irány Kanizsa. Istenem, de lassúnak tűnt az a vonat!
De elkövetkezett a pillanat, amire több, mint nyolc évet vártam. Újra átölelhettem drága jó anyámat és apámat. Tizenhat éves voltam, amikor elvittek, huszonhárom, amikor visszatértem. Alltunk, öleltük egymást, és a könnyeink egybefolytak.
Ez Karakay Ferenc története. Az én fiam most annyi idős, mint ő volt, amikor letartóztatták. Hiszi, hogy amit teszünk, érte, nemzedékéért tesszük. Érzik, olvasóim, ennek a súlyát.?
Horváth Mária

1989. november 24.

( KANIZSA J

11





Városi kutatok
a Pécsi Akadémiai Bizottság helyi munkacsoportjában
Lendvai Anna tanár, dr. Kerecsényi Edit kandidátus néprajzkutató, dr. Markó Imre Lehel plébános, Zsidl Zoltán nevelésszociológus, Lehota János tanár. Jászberényi László tanár. Később csatlakozott dr. Horváth László régész, dr. Horváth György tanár, dr. Cse-ke Ferenc tanár, dr. Márkus Ferenc tanár. Az elmúlt esztendőben regisztráltuk Kunics Zsuzsa történészt és dr. Tolnai Sándor tűzoltóparancsnokot.
Az évente egy alkalommal szervezett nagy rendezvényeink kiemelkedő eseményei voltak: Lehota János: Bánk Bán értelmezése, mikor a PAB képviselői mellett főváro-
Egy sorozat elé
Tizenkét évvel ezelőtt, 1977. őszén alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottságának Nagykanizsai Munkabizottsága. A csoport a PAB III. szakbizottságának keretén belül működik.
Maroknyi, társada-
lomtudományok iránt fogékony, érdeklődő tanár, kutató és muzeológus alapította a bizottságoi. A szervezésben., oroszlánrészt vállalt dr. Ördög Ferenc kandidátus nyelvész-tanár, valamint dr. Meixner Béla középiskolai tanár, aki egyben a munkabizottság titkári tisztét is betöltötte 1985-ia, majd 1985-ben a társaság elnöke lett 1986-bao bekövetkezett haláláig. Erdemei elévülhetetlenek, hiszen az ő vezetése alatt izmosodott meg a szervezet, alakult ki tagsága, vált ismertté a déldunántúli régió, a megye és a város tudományos köreiben. A munkabizottság alapító tagjai voltak: Dr. Ördög Ferenc kandidátus, dr. Meixner Béla tanár, dr. Dobó László tanár, dr. Rózsáné

si irodalomtörténészek,
színházi szakemberek is elmondták véleményüket. 1983-ban Markó Imre Lehel Kiskanizsai szótára került megvitatásra a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében. A néprajzkutató dr. Kerecsényi Edit a horvátságról írt tanulmányát, dr. Horváth László régész pedig a Kis-Balaton térségében végzett kutatásait ismertette. Hallottunk sajtótörténeti, iskolatörténeti tanulmányokat dr. Horváth Györgytől, illetve Jászberényi /.asz/ófó/.Tagjaink rendszeresen meghívott előadók országos és regionális helytörténeti konferenciákon. Sikeres publikációs tevékenységet folytatnak dr. Ördög

Ferenc, dr. Kerecsényi Edit és dr. Horváth László. Bizonyíték ez egyben arra is, hogy a vidéken élés nem jelent kizáró okot a tudományos kutatás országos vérkeringésébe kapcsolódáshoz. (Jelentős alkotóinkat cikksorozat mutatja be - a szerk.)
A siker mellett azonban
kudarcok is érték a munka
bizottságot. Az elmúlt tizen
két évben nem tudtunk
megjelentetni egy olyan
önálló kötetet, mely mun
kánkat reprezentálna. Tud
juk, hogy napjainkban az
anyagiak csak szűkös kere
tek között állnak rendelke
zésre, de reméljük, hogy a
közeljövőben sikerül kivite
lezni tervünket, s megjele
nik önálló tanul
mánykötetünk.
Végezetül felhívjuk a vá
rosban a társada
lomtudományok területén
tevékenykedő kutatókat,
hogy csatlakozzanak cso
portunkhoz.
Jászberényi László a PAB' Nagykanizsai Munkabizottságának




visszaemlékszem a tanulás mellett volt másra is idő. Szívesen rajzol-gattam, csináltam fantasztikus grafikákat, csak a saját kedvtelésemre. Emlékszem, Boris Wallejo orosz származású festőművész munkáit tanulmányoztam. Nagyon érdekelt ezek közül az emberi, állati test részeinek, izmainak a megfigyelése, a mozdulatok, indulatok megjelenítése. Itt sem jártam szakkörre, vagy külön órákra. Az utolsó években próbálkoztam először festéssel, de mivel a hozzávaló felszerelés, anyag nekem elég drága volt, (gy
A barátok, ismerősök, munkatársak között szinte üstökösként tűnt fel tehetségével az amatőr festő ifjú Simon Jenő, a KFV fúrásellátó üzemegységének dolgozója. Nagykanizsán a Helyőrségi Művelődési Otthon mini-galériájában került sor e hónapban első, önálló kiállítására. Itt találkoztam a 21 éves fiatalemberrel. A falakon lámpák fényében szemet kápráztató színekben festett tájképek. A vásznakon csillogó víz, napfény, háborítatlan csend, egy-egy maroknyi természet. Jól illik közéjük a fantáziát kissé megmozgató alkotás is. Hirtelen választani sem tudnék. A jövő-menő látogatók elismerő szavait hallom, miközben asztalhoz kérem egy kis beszélgetésre.
- Hol is kezdjük ? - előz meg
kérdésével.
- Szinte alig ismerlek, ezért rád
bízom.
- Szüleim elmondása alapján ta
lán 4 éves lehettem, amikor nagy
meglepetésükre egy Petőfi képet
rajzoltam valamelyik kisebb szobrá
ról. Mint a legtöbb gyermek szeret
tem rajzolgatni, szlnezgetni, de az
tán semmi több. Nem kerültem ne
ves mesterekhez, az általános isko
lában rajz, vagy festőszakkőrre sem
jártam. Saját fantáziám után bármit
megcsináltam, de ha kellett, mond
juk elém tettek egy vázát, hogy raj
zoljam le, szándékosan nem ment.
Az általános iskola hatodik, vagy
hetedik osztályában vetődött fel
először, hogy jó lenne képzőművé
szeti pályát választanom. Ennek el
lenére magam sem tudom miért, a
Köolajbányászati és Mélyfúróipari
Szakközépiskolában kezdtem kö
zépiskolás éveimet.
- Nem a művésszé válás tipikus
eáete. Nem bántad meg, most már
mai fejjel gondolkodva?
- Nem mondhatnám, végsősoron
leérettségiztem és van szakmám,
hiszen abban dolgozom. Ahogy


A művész, egyik kedvenc festményével.

limüi
hát nem is készültek valamirevaló alkotások.
- Már türelmetlenül várom, mikor is
érintett ama bizonyos Múzsa csókja?
- Hamarosan eljött az ideje, en
nek külön története van. Az érett
ségi után jöttek a katonaévek -
Sormás, Taszár, Egervár, Debre
cen, Egerág stb - azok hoztak iga
zi változást, nagy fordulatot.
- Hogy is volt?
- A sormási alakulat KISZ alap
szervezete hirdetett egy pályázatot:
14 napos részvétel az egervári kép
zőművészeti táborban, neves művé-

szek, köztük Dusanek László festőművész irányításával. Ötvenen voltunk, ebből nyolcan amatörök. Volt itt fát, követ kedvelő szobrász, különböző irányzatot képviselő festő, képző- és iparművész, a grafikus, rézkarcokat készítő mester. Itt kaptam először anyagot, felszerelést, ami kellett. Az olajfestéssel akkor találkoztam igazán, megtanultam ecsettel, festékkel bánni.
Aztán még elmeséli, hogy ez év februárjában szerelt le. A KFV nagykanizsai üzemében dolgozik mint vlzkútfúró. Hálistennek van munka, alig győzik teljesíteni a megrendeléseket, [gy kevés az idő, csak a hétvégeken van alkalma, hogy kikapcsolódjon, hódolva kedvtelésének, a művészetnek. A családtól sok segítséget, támogatást kap. Igazi, őszinte és szigorú kritikusa az édesanyja. További kérdéseimre megtudom, hogy eddig kb. 40 olajfestményt készített, ehhez jött még számtalan próbálkozás grafikával és egyébbel. Szívesen fest a helyszínen, de vázlatból is, vagy csupán gondolatból. Kedveli a víz, a nap színeit, az ibolya, a sárga, a vörös, a kék árnyalatait. Realista felfogásban, egyéni Izű kifeje-zési formával, könnyed stílusban dolgozik. A valóságot viszi vászonra. Képei felirat nélkül is érthetők, szemet gyönyörködtetők - erről szólnak a vendégkönyv bejegyzései is. Életének nagy eseményére, első önálló kiállítására - melyet a megnyitón Ernst Katalin a HEMO vezetője méltatott - egy követendő kezdeményezés kapcsán került sor. Az intézmény mely segíti, pártolja az amatőr művészet minden ágát, már több alkalommal adott otthont hasonló rendezvénynek. Most tehát ifjú Simon Jenő amatör festő kiállítására várja az érdeklődőket november 30-ig, naponta 15 órától 20 óráig - vasárnap kivételével.
Tóth Ferenc

Mit deklarálnak a kanizsaiak?
Ez egy kényes kérdés. Mit is deklarálnak ? Ja, igen. A múlt heti számunk tanulságai szerint azt deklarálják, hogy Tiszai Szilárd.
Ez ellen én, a megnevezőit, tiltakozom. Mivel nem vagyok Béres csepp. Én csak megírtam az anyagot, és küldtem hozzá egy fotót is, amely a gyógynövény bolt ajtajáról készült, és a következő feliratot kiáltja világgá: BÉRES CSEPP NINCS !
Bagatell - ez a fotó tartalmazta a poént, az Írás megszületésének okát, és célját - ám ezt valaki kicsippentette a lapból. Tudni vélem, hogy az illető nem hattyú volt.
Ilyen, és ehhez hasonló tördelési baklövések miatt az ifjúsági rovat szerkesztése (12, és péntek 13 oldal) Nagykanizsán történik ezentúl. Hely: Szociális Foglalkoztató nyomdája, idő: vasárnap délután, személy: Tiszai Szilárd.
A tördelőnek pedig további kellemes hattyúkat kívánunk a fennmardó 14 oldalra.


MEGTÖRTÉNT
A diákok eldugták a naplót, hetekig nem mondták meg, hogy hová. Végül az egyik tanár megunja: - Kimegyek a folyosóra, elszámolok húszig, ha addig kirakjátok, nem tesz senkinek semmi bántódása! Kimegy, számol. Mit tesz Isten, éppen arra megy az igazgató. - Na mi van, Gyulám, te vagy a hunyó? Kedves Olvasó!
Azt szeretnénk, ha rovatunk olvasata folytán az őszinte őröm hullámai ringatnák lelkét Mielőtt tengeri betegséget kapna, közöljük, hogy keddente fél négy és őt óra magasságában a Helyőrségi Klubban megtalál bennünket Kérjük, észrevételeit ott tegye meg, oda hozza ötleteit, rajzalt, írásalt!
- a Rovat -
Fizetésnap



Elnézést kérek...
No nem a hangnemért.
Még csak nem is azért, mert megsértettem valakit, hisz sértődésre nekem volna okom. Miért ?
A negyedik számban megjelent egy könyv top-listám. Ezt szegény tördelő - hozzáértés, vagy hely híján - úgy szerkesztette meg, hogy az egész teljesen nevetséges lett. Mi derült ki a listából? Lapozzuk csak fel:
A tördelő Moldova Györgynek tulajdonítja a Mit szeret a cica ? című könyvet is. És milyen eredményes szerzőnek mondható Kisgergely József, hisz listámon - a tördelő szerint - négy könyvvel is szerepel. Az éjjeli pillangókról szóló mű mellett kicsit meglepő, hogy ő irta a Süteményeskönyvet, vagy a 366 és egy tucat mesét.
Majd a tíz sikeres könyv után a 11.:
Stróbl Gábor.

Kiskorpád. Péntek. Fizetésnap.
Már sötét van. A kisfalu békés néma magányába csak a tüzelő szukák kiálltják nászúkat. Csend az eleje mindennek -Jézus szavai itt mintha képet öltöttek volna. A buszra váró két diák sem töri meg a varázst. Szemükkel végig simogatják a házat, a mozdulatlan fákat és arra gondolnak, hogy sok-sok ilyen falu van még...
Csendes csobogás hallatszik... egy elfojtott krákogás, majd a buszmegálló bódéjából egy 40 év körüli hölgy (családanya ?) kászálódik ki alsóneműjét és szoknyáját igazítva - részegen.
- Aggyámá tüzet, Te !

A "Te", a buszmegállóban várakozó két fiú egyikének szólt. A megdöbbenés azonban a fiú szájára fagyasztotta a szót.
- Nem adsz tüzet ? Egy kis tüzet sem adsz te... - a dühös monológot a kicsapódó kocsmaajtó szakította félbe . A kocsmáros az előírásoknak megfelelően járt el, miszerint: Ittas egyéneket nem szolgálunk ki !
Tényleg nem szolgálta ki. Kidobta, csak úgy, ajtóstól. Majd megdicsőülve visszavonult csapja mögé, ahol már öreg és fiatal, heveny és idült, boldogboldogtalan várta a féldeci örömöt...
Kiskorpád. Péntek. Fizetésnap.
És sok-sok ilyen falu van még...
Major Róbert






leszálló: kettő egész + egy fél, + kettő egész + egy fél + egy egész. A második ábrán a harmonikus A-moll skálát láthatjátok, ahogy azt a gitáron kell lejátszani. Ennek
gyakor-
"" lásakor is vigyázni kell a váltott pengetésre. A harmadik és negyedik ütemben a köny-nyebbség érdekében fekvést kell váltani (ujjainkat
A< A-~U
A H C 0 t f 6 (A; I i I I i I I
& -CT) —pf<
F r p t H A
A M 6 0 F K» *•■ A b
■ í I I I I I I I
skála felszálló ágában a hatodik és
a hetedik hang is félhanggal felfelé
van módodítva, leszálló ágában
azonban a hangsor megegyezik a
"természetes" moll skála
hangsorával. Ez a legváltozatosabb, legdallamosabb skála, sok sláger épül erre a változatra.
Felépítése: felszálló - egy egész + egy fél +négy egész + egy fél,
Gitáriskola 3.
Az A-tnóü skálák
M. :
Miután az elmúlt alkalommal
megismerkedtünk a C-dúr skálával,
áttérhetünk a másik alapvető
skálatfpusra, a moll-ra. A C-dúr
hangjaiból felépíthető - azaz
párhuzamos - moll skála az A-moll.
Legalapvetőbb formája a
l.ilr.
"természetes" moll, vagy "eol" skála.(l/a. ábra). Ennek összetétele a hangközök figyelembevételével: egy egész + egy fél + két egész + egy fél + két egész. Ettől két eltérő változat is létezik még, az egyik a "harmonikus", (vagy összhangzatos) moll skála, amelynek hetedik hangját G-ről Gisz-re módosítjuk, s így ez vezető hanggá (a záró alaphanggal szomszédos félhanggá) válik. Ez a változat az alapja a moll skálára felépített harmóniarendszernek, de ezt hallhatjuk számos keleti dallamban, vagy a heavy metál gitárosok sok szólójában is. A skála felépítését az 1/b. ábrán láthatjuk: egy egész + egy fél + két egész + egy fél + egy másfél + egy fél hangköz.
Az 1/c. ábrán látható a "melodikus", (vagy "dallamos") moll

nem az első, hanem egy másik -jelen esetben a negyedik - bundtól felfelé kell sorban elhelyezni), ami kezdetben nehézséget okozhat, de kellő gyakorlás után nagymértékben megkönnyíti játékunkat.
Akik igazán technikásán akarnak gitározni, azoknak ajánlom, hogy bal kezükkel úgy fogják meg a gitár nyakát, hogy hüvelyk ujjúkat a nyak középvonalán támasszák meg. Ez nagyon fárasztó játékmód a kezdő számára, de az igazán gyors játékhoz nélkülözhetetlen.
Jó gyakorlást !
Galamb Zoltán
Kérdéseitekkel - szerkesztőségünkön keresztül - bátran fordulhattok Galamb Zoltánhoz !


Divatkereszténység és keresztény iffúság
Holnap Zalakaroson a művelődési házban ezzel
a címmel kezdődik Kardos Ferenc
előadássorozata. Téma: kereszténység, ifjúság,
zene. Az előadások rövidített változatát több
héten keresztül mi is közölni fogjuk. Ime a
bevezető főbb gondolatai.
UFO VAGYOK
Tessék rámnéznu Zöld vagyok, és feketék a fogaim. Autóbuszra emiékezetető repülő csészealjból szálltam ki ma reggel, és bementem a munkahelyemre dolgozni. A főnököm kissé meglepődött, de nem szólt semmit
UFO vagyok.
Igen, az élet így szép, mert lila, mert zöld, mert piros, mert UFO vagyok Tanulmányozok mindent és mindenkit, és röhögök. Röhögésem nem emlékezetet semmi földi zajra - talán mintha egy halódó légy fémes zizzenetei erősödnének bombamód a város fölé.
UFO vagyok, és ebbeni minőségemben köszönöm szépen, egész jól megvagyok. így zölden, kéken és feketén élek. Életem nem földi eredetű, de ez nem zavar. Néha színházba járok, esténként tojásos nokedlit zabálok, meg töltött káposztát, vajas kenyeret szalámivaL Éjszakánként feleségemmel - aki földi eredetű - szeretkezünk. Reggel felkelek, megmosakodok, elmegyek vécére, pisilek, vagy ha kell egyebet is, majd visszamegyek a fürdőszobába, hogy reggeli tisztálkodásomat teljessé tegyem. Megreggelizem, majd felöltözöm, beülök repülő csészealjamba, és irány a munkahely/
Én egy ilyen UFO vagyok.
A délelőttöm békésen telik, a munkatársaim viszonylag megértőek, de tudják, hogy más vagyok, mint ők, viszont tapintatosak, és segítenek a beilleszkedésben. Delente együtt ebédelek velük egy étteremben, ahol sorozatos kísérleteket teszek a pincérlány elcsábítására, azt hiszem, jó úton haladok. Délután szintén dolgozok, munka után a haverokkal sörözni járok, néha csapunk egy bulit.
Haverjaim szintén földi eredetű lények, emberek.
Én UFO vagyok.
Az estéimet már ismerik, az éjszakáimról nem akarok bővebbet mondani
Köszönöm szépen, jól vagyok, szeretek itt élni Nagykanizsán.
Kérem, ha esténként, reggelenként azonosíthatatlan repülő objektummal találkoznak, ne ijedjenek meg.
Az csak én vagyok.
TiSz (UFO)
Ma sok ember ajkát hagyja el a szó: "Én keresztény vagyok. Én katolikus vagyok. Én hivő vagyok. Én jó barátságban vagyok a plébánossal."
Ma sok ember panaszkodik, vagy mesél megkönnyebbülten régi nyo-morúságáról, hajdan volt félelméről, arról, hogy büntették a mindenhova elérő kezek, ha templomba járt.
Ma sok ember csak az egyházakkal tudja elképzelni társadalmi ünnepeink méltó megtartását.
Divat lett kereszténynek lenni.
Divat lett Isten és Jézus Krisztus nevét kommunistaellenes cégérként, egyszerű tagadómondatként használni: Divat lett a másoknak tetsző kijelentés mögé bújni, s így egérutat nyerni az emberek jóakaratának, tisztességének, bizalmának kapuin át. Divat lett a rendszer elleni érvek sorának élére állítani: - Látjátok? A kommunista államba született, vallásos családot csak hírből ismerő fiatalok tömege keresi fel a templomokat, zarándokhelyeket. Mert ez a szörnyű rendszer nem adott semmit nekik, vagy ha adott, rettenetes áron és ezért ők boldogságukat, boldogulásukat az egyházban, templomokban és imaházakban keresik.
Pedig ez az érvelés, ha van is benne igazság, ugyanúgy figyelmen kívül hagyja a hívő fiatalokat, a keresztény embereket, mint az elmúlt negyven év ideológiai érvelésrendszere. Aki rendszeresen jár egyházi közösségekbe, gyülekezetekbe, az nem lát tízezres nagyságrendű tömött padsorokat -az a hétköznapok kicsiny hívő csapatával találkozik. Igaz, e csapatok száma egyre inkább nő, főleg ott, ahol egyetemek és főiskolák vannak, mert a tanuló fiatalok között egyre több a hívő életét nyíltan élő és mások előtt bátran vállaló keresztény. Csak nagyobb egyházi ünnepek alkalmából duzzadnak fel e közösségek.
De miért is tódulnának a fiatalok tömegesen Krisztus egyháza felé? Hiszen ők, az új kor Krisztustól

elidegenített felnőttjeinek sarjai, nem ismerik a Bibliát, felekezetüket. Nem természetes számukra hinni, közösségben élni, élvezetkről lemondani, a lelket tisztán tartani.
Ha ennek ellenére mégis megtalálják e Nagy Káoszban Istent, hívő életüket csak új egyházakban, felekezeteknél, vagy a régi nagy egyházak ifjúsági csoportjaiban gyakorolhatják. De a történelmi" egyházaink elöregedtek, a fiatalok nem találják helyűket ezekben. Ezért fontos az új felekezetek, a fiatal keresztény zenekarok, a keresztény ifjúsági táborok létrejötte.
A legtöbb fiatalnak kapcsolatok híján mégis a legnehzebb utat kell választania: a magányos hívő életét. Róluk keveset tudunk. Róluk, akik nem pusztába kiáltva hirdetik az igét, hanem csendesen, de határozottan beszélnek róla. Róluk, akik istentiszteletekre járnak, de ott, ahol élnek nem találtak gyülekezetre, közösségekre.
A keresztény ifjúság nem ideológiát cserélt fel ideológiával, hanem gondolkodásmódot, erkölcsi és szellemi tartást adó hitet választott. Őket nem a kommunista rendszer hajtotta az egyházak soraiba. Megérteni, elfogadni a hívő fiatalokat, segíteni és tanácsokat adni nekik nemcsak az eddig hirdetett filozófiák helyett mást, jobbat keresők szándékával lehet, hanem tiszta szívvel, értékeiket tiszteletben tartva.
Akkor nem lesz hamis ha rájuk hivatkozunk, ha Istent emlegetjük. Akkor humanizmusunk hitelt adó és nem kétségeket támasztó híre nekünk is segíthet erkölcsi, anyagi boldogulásunkban. Akkor bátran kiállhatunk a hívő emberek kis csoprtjai mellett, és csak Jézuscégért kiakasztók, a katolikus és protestáns hívők hiszékenységét, bizalmát meglovagolva politikai karriert befutók, a magukat boldog, keresztény család eszményképével népszerűsítők, a tisztességtelen érveléseiket keresztfával alátámasztok, a divatkeresztények ellen.
Kardos Ferenc

Almanach Könyv top-lista
1. Bokor Imre: Kiskirályok mundérban
2. Nils Holgerson 3. Helen Mittermeyer:
Szerelmi örvény
(Vörös Rózsa sorozat)
4. Nina Coombs:
Pusztító szerelem
(Vörös Rózsa sorozat)
5. Emmanuelle Arsan:
Emmanuelle
6. Leslie L Lawrence:
Neben Het a halottak
úrnője
7. Leslie L Lawrence:
A megfojtott viking
mocsara
8. Lakner Artúr:
Édes mostohatestvérek
9. León Uris:
Exodus 10. A Nemi Őröm
Stróbl Gábor

Nyuszika kérdez
- Elmenjek szavazni, vagy
ne menjek ? - kérdezi nyuszika,
aki alapjában véve reformer, bár
adatlapjait még mindig piros
tintával írja.
- Menjek, vagy itthon
maradjak ? - kérdezi nyuszika,
aki szerette az együttlét örömeit,
de ezt most már csak a pár-, és
nem a pártkapcsolatokra érti.
Ha megyek, mire szavazzak? - kérdezi nyuszika, aki a négy választás után sem jutna ötről a hatra.
- Ezt most leírod ? - kérdezi
nyuszika, és bamba képpel néz
rám, miközben szavazólapját
gyürögeti.
- Persze, hogy le - felelem,
és indulok szavazni, de félúton
visszafordulok.
- Te nyuszika, szerinted
érdemes elmenni szavazni?
- Piros Hó •
Következő számunkban: A magyar STING



94.

( KANIZSA

1989, november 24.





egyben import és gyakran hiánypótló cikk. Talán ezért se szabadna oly lassan, ráérősen bírálni a készítményt. Akikkel eddig megvizsgáltatták az újszerű áramforrást, azok jónak találtak. Akárcsak a vásárlók, hiszen értékesítésükkel a százezerhez közelítenek és a fogyasztói reklamáció elenyészően kevés, nem éri el a két százalékot. Ráadásul „újszülöttként" jó véleményeket mondtak a
Munka közben az akkumulátorgyártdk.

A minősítők lassan dolgoznak
katrésze van, így azonos szerszámokkal gyárthatják termékeiket, sőt némi üzemfejlesztés után nagyobb erősségű áramforrást is készíthetnek nagyrészt ugyanazokkal a részegységekkel. Az is lényeges, hogy a fedél konstrukciója az eddiginél termelékenyebb szerelést tesz lehetővé és azon keresztül ellenőrizhető a termék minősége, így elenyésző a selejt. A vásárlónak a haszna, hogy a hagyományossal





Egy újítás nyomában Nagyrécsén
Új osztrák-magyar vegyesvállalkozás
Címkézik a kész termékeket, miközben Tihanyi Csaba szúrópróbaszerű ellenőrzést végez.
(Szakonyi Attila felvételei)
Három esztendeje is elmúlt, amikor Tihanyi Csaba, a nagyrécsei termelőszövetkezet ipari ágazgatának a vezetője egy újítással jelentkezett: új típusú akkumulátort szerkesztett. A nagykanizsai fiatalember motorkerékpárokhoz készített az eddigiektől eltérő
A HSMK-ban, májusban, a gleisdorfi cégek nagysikerű műszaki cikk kiállítást rendeztek. A kiállítás egyik célja áruválasztékuk bemutatása, vevőcsa-Iqgatás volt, a másik kevésbé közismert, a termékelőállításban és forgalmazásban meglévő együttműködési lehetőségek felkutatása. így jutott el a gleisdorfi Lorenz-cég a nagykanizsai Almanach Kft-hez, közös vállalat létrehozásának javaslatával. A feltótelek tisztázása és a két cég belső szerkezetének kölcsönös megismerése után úgy döntöttek, nogy megalapítják a közös vállalatot. Erre Került sor az elmúlt héten, amikor is Consensus Kelet-Nyugat Kereskedelmi Társaság néven megszületett az új vállalkozás.
A profilról, a célokról és a szerkezetről kérdeztük Takács Balázst az Almanach Kft ügyvezető igazgatóját.
- A vállalkozásunk több profilú - kezdte az ügyvezető igazgató. Többek között képesek vagyunk bármilyen nagyságrendű céget számítástechnikai eszközökkel, irodatechnikai éekkel felszerelni. Tudjuk ti é
gp j
vállalni bármelyik nyugati cég magyarországi képviseletét, akár egyszeri üzletkötés esetében is. Ezenkívül foglalkozni kívánunk belkereskedelmi ügynöki és szaktanácsadói tevékenységgel, utazási szolgáltatással, gépi adatszolgáltatási rendszerek tévézésével, szoftver ellátásával és különböző kulturális szolgáltatásokkal.
- Ez nagyon sokrétű tevékenységnek tűnik. Hogy készültek fel a szerteágazó feladatok ellátására?

áramforrást, mégpedig hat és tizenkét voltos változatba. Hogy miben különböznek ezek a hagyományostól? Abban például, hogy a két típusnak sok egyforma al-
- A cég tényleges tevékeny
sége a jövő évtől kezdődik, az
addig hátralévő hónapok a fel
készülést szolgálják. Ez alatt
az idő alatt kívánjuk megterem
teni a működés feltételeit. Az
eddigi éltalános gyakorlattól el
térően mi először a szervizhá
lózatot építjük ki, csak utána
hozzuk a technikát. Csak kva
lifikált munkaerőt foglalkozta
tunk, olyanokat, akik nem misz
tifikálják szakmájukat. A mér
nöknek értenie kell ahhoz is,
hogy kell befűzni az írógépsza
lagot és adott esetben ezt meg
is kell tennie. Abból a célból,
hogy szakembereink tudásukat
szintentartsák és fejlesszék,
dolgoztuk ki azt a rendszert,
mely szerint egy hetet itthon
dolgoznak egy hetet pedig
Ausztriában a Lorenz-cégnél. *
- Nyilván ezért a szaktudá
sért jói meg is kell fizetni őket.
- Ez természetes. Fizetésük
a kiképzési időszakban nettó
15 ezer forint. Ezt követően a
Lorenz-cég rendszeréhez ha
sonlóan lesz egy tisztességes
alapfizetésük és ehhez jön a
megkötött üzletek, és a vásár
lók visszajelzése alapján a
plusz pénz. Persze adott eset
ben ez lehet levonás is az
alapbérből.
- Egy utolsó kérdés. Milyen
az alaptőke megoszlása?
- Az alapító tőke kétharmad
részét az Almanach Kft, egy
harmad részét Lorenz biztosí
totta. Januártól ez a megosz
tás változni fog, mivel lesz har
madik tagja is a vállalkozás
nak, a HUNSA IMPEX C. C,
amelyik afrikai vállalat.
Z. T. I.

szemben egy jóval stabilabb és megbízhatóbb, sőt esztétikusabb akkumulátorhoz juthat.
E jó tulajdonságok el
lenére sem kapott zöld
utat még az újítás, a ta
lálmányi hivatal máig
vizsgálja a Tihanyi-féle
akkumulátorokat, miköz
ben a vásárlók, a motor
kerékpározók immár
évek óta minősítik a
nagyrécsei terméket.
- Most már esztendőben lehet számolni az eltelt időt, amikor újításomat szolgálati szabadalomként benyújtottam. Elfogadása vagy egyáltalán a véleményezése azóta is várat magára -mondja az újdonságok iránt érdeklődő férfi.
Miközben újítási szabadalom alapján gyártják keresett terméküket, ami

gyártmányról az Elektrotechnikai Ellenőrző inté-zetiek, ahol korábban kipróbáláson voltak az első példányok.
- A piac elfogadta ter
mékünket, amit az is ta
núsít, hogy az idén is
mintegy 35 ezer darab
értékesítésével számol
hatunk - említi Tihanyi
Csaba. - Ezek után már
csak arra várunk, hogy
a találmányi hivatal is is
merje el akkumulátoraink
jó tulajdonságait. Szük
ségünk lenne erre azért
is, mert exportra ajánlot
tuk áramforrásainkat, ér
deklődés is van egyes
külföldi cégek részéről.
Egy országos szerv mi
nősítése, bizonyítványa
feltételenül segítené
gyártmányunk eddiginél
is jobb bevezetését a pi
acra. N. F.

1989. november 24.

C KANIZSA

15




Jó tanulók - jó sportolók
(A jő tanuló - jó sportoló pályázaton díjat nyert kanizsai fiatalok közül ezúttal Jassó Anikóval és Bo-gyal Andrással beszélgettünk.)
Előzetesek
Vívás
A MÁV NTE szakosztálya megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére ma és holnap rendezi meg jubileumi rendezvénysorozatának záró eseményét, amelyre a Rózsa úti vlvócsarnokban kerül sor.
A szakosztály ünnepi közgyűlése ma délután fél 5-kor kezdődik, amelyen a Magyar Vívó Szövetséget dr. Kamuti Jenő elnök képviseli. A kanizsai szervezők a jubileumi közgyűlésre minden érdeklődőt szeretettel várnak.
A népszavazás miatt elmarad a vasárnapra tervezett városok közötti (Zalaegerszeg, Dunaújváros, Nagykanizsa) öregfiúk találkozó. Helyette szombaton 9 órai kezdettel a MÁV NTE egykori vívói, nők és férfiak nosztalgia versenyére kerül sor minden fegyvernemben, amelyre várják az érdeklődőket.
Kosárlabda
Az NB l-es mezőny „B" csoport-Iában szereplő MÁV NTE női csapata múlt szombaton kezdte meg az 1989/90-es bajnokság második felvonását, amely holnap délután hazai környezetben folytatódik.
A kanizsai lányok a BKV Előre együttese ellen márkőznek, amelytől szeptember végén 21 pontos vereséget szenvedtek. A vasutasokat fűti a visszavágás, akiknek nagy szüksége lenne a győzelemre. Helyzetüket nehezíti Moró orrcsont-törése, de Szakács sincs teljesen rendben.
A csapat házatáján a gondok ellenére bizakodnak, hogy a szombaton 16 órakor kezdődő találkozón megszületik a kanizsaiak negyedik hazai győzelme.
Labdarúgás
Vasárnap Idényzáró lesz a másod- és harmadosztályban. Az Olajbányász együttese a Szekszárd csapatát fogadja és győzelmi eséllyel lép pályára. Jó előjelnek számit, hogy a tavalyi bajnokságban mindkét mérkőzésen olajos siker született. Viszont az is igaz, hogy a piros-kékek tavalyi és mostani szereplését nem lehet egy „kalap" alá venni, mégis a hazai csapat látszik esélyesebbnek. Az őszi idény utolsó mérkőzésén a labdarúgók szeretnének kellemes emlékekkel búcsúzni közönségüktől és győzelmükkel jobb pozícióban várni a tavaszi Idényt.
*
Az NB. III Dráva csoportjában A Volán-Dózsa hazai környezetben zárja az őszi sorozatot, a jó képességű Kaposvári Honvéd csapatát fogadják szombaton hazai pályán.
A Bakony csoportban szereplő másik kanizsai csapat, a MÁV NTE legénysége a Győri MÁV DAC vendégeként lép pályára.


Jassó Anikó az Olajbányász tehetséges atlétája azzal kezdi beszélgetésünket, mennyire örült annak, hogy iskolája, a Mező Gimnázium őt is felterjesztette a jó tanuló - jó sportoló díjra.
- A tesi tanárom úgy fél
évvel ezelőtt említette,
hogy megpróbáljuk. Tavaly
talán nagyobb esélyem lett
volna, de akkor nem kerül
tem felterjesztésre. Meg
mondom őszintén, nem na
gyon számítottam a díjra -
mondja Anikó, majd nagy
lelkesen azt bizonygatja,
hogy a sportolás mellett
igyekezett a tanulmányi
eredeményeivel is kitűnni.
Végzősként szeptemberben
szeretne tovább tanulni, ta
nárnak készül és termé
szetesen a szakpár egyik
tantárgya testnevelés.
A napi edzések és a tanulás szinte minden idejét leköti. Ha mégis van szabadideje, akkor szívesen olvas vagy moziba megy barátaival.
- Nekünk sportolóknak
több mindenről le kell mon
danunk, de mindig azzal
biztatom magam, hogy ta
lán megéri majd valamikor,
hogy ezt csinálom - véle
kedik a csinos sprinter.
Úgy látja, hogy szoros napi időbeosztással a sportra és a tanulásra egyaránt tud időt szakítani.
Erről így vélekedik:
- Beosztom az időmet,
bár nyilván többet tudnék

tanulni, ha nem lenne edzés, de nem biztos, hogy akarnék is. Szóval ez olyan dolog, ha nem lenne edzés, akkor is elszúrnám valahol az időt, így inkább hasznos dologra fordítom.
Amikor újra szóba kerül az iskola és kedvenc tantárgyairól kérdezem, a testnevelés mellett a biológiát említi. Mindjárt hozzá teszi, nem azért mert felvételi tárgy lesz, hanem mert tényleg szereti. Az iskolában sportfelelősként is számítanak rá, feladata többek között az iskolai sportversenyek szervezése, és azok lebonyolításában is segédkezik.
Beszélgetésünkkor természetesen a sportbéli sikerek is szóba kerülnek.
- Nyolcadikos koromban
országos bajnokságot nyer
tem 200 és 400 méteren,
majd két évvel később kor
osztályomban 2. lettem. Si
került Budapest Nagydíjat
is nyernem, idén pedig a
Diákolimpia országos dön
tőjén 200 méteren lettem
ezüstérmes. Eredményeim
alapján ismét teljesítettem
az aranyjelvényes szintet.
- Szedi csokorba legjobb
eredményeit Jassó Anikó.

Kanizsai kosárlabda berkekben ismerősen cseng a Bogyai név. A család tagjai közül az apa sokáig a MÁV NTE szakosztályánál tevékenykedett, a nagylány Anita az NB l-es csapat tagja, míg beszélgetőpartnerünk Bogyai András a MÁV NTE másodosztályú csapatban játszik.
A Landler Gimnázium 2. osztályos tanulója a sport-

tal kötött barátságát így eleveníti fel:
- A Péterfy testnevelés
tagozatos iskolába jártam
és itt Rezsek Győző tanár
szerettette meg velem a
sportot. Hetedikes koromtól
kosárlabdázom, kezdetben
Silló Zsolt csapatában,
majd ettől az idénytől már
a felnőttek között játszom.
- Mivel érdemelted ki a
jó tanuló, jó sportoló címet?
- Amióta iskolába járok,
végig ötös tanuló vagyok.
Kosárlabdában ebben az
évben kezdett beérni a já
tékom, de szeretném ha ez
még jobban is menne.
- Az elmúlt napokban az
1992-ben rendezendő ifjú
sági EB-re kiválasztó verse
nyek kezdődtek. A szakem
berek a te játékodra is fel
figyeltek és helyet is kaptál
a nyugat válogatottjában.
Hogy ment a játék?
- Zalaegerszegen a Kö
zép-csoporttal játszottunk
és sikerült nyernünk. Na
gyon szokatlan volt a játék,
hiszen 5-6 egyesületből
verbuválódott a csapat. Úgy
érzem nem vallottam szé
gyent.
- Kitűnő tanulóként nyil
ván sok idődet vesz el az
órákra való felkészülés. Jut
elég időd a sportra?
- Igen, hisz amióta a
MÁV NTE megszüntette a
csapat támogatását, csak
hetente három edzésem
van. Ezt könnyen ki lehet
bírni, sőt ennyi játék kell is
kikapcsolódásként.
- A tanuláson és a spor
ton kívül mi az ami még ér
dekel?
- A sporton kívül külön
hobbym nincs. Egyébként
ha már nem tanulok, szere
tek tévét nézni és az ott
honi munkából is kiveszem
a részem.
- A jövőt illetően van már
kialakult elképzelésed a
sportpályafutásoddal és a
továbbtanulásoddal kapcso
latban?
- A férfi kosárlabda vo
nalán elszomorító a hely
zet. Nagyon remélem, hogy
a csapatnak sikerül támo
gatást szerezni és én is to
vább játszhatom. A tovább
tanulással kapcsolatban
nincs kialakult véleményem,
még van időm dönteni.
- kápolnás -

16

( KANIZSA J

1989. november 24.





Kispályások a küzdőtéren
(!■)
Sparíakrobaták a VB-B
A Hevesi Diáksport Egyesület sportakrobatáinak újabb sikerét jelzi, hogy a lengyelországi Katowicében rendezendő ifjúsági világbajnokságon két versenyszámban is kanizsai fiatalok képviselik hazánkat.
A november 28-december 3. között rendezendő viaaalon a magyar válogatott vezetője Farkas Zoltán, a HDSE elnöke lesz és a csapattal tart Gajcsi József edző is.
A VB-re való felkészülésről az indulás előtt kérdeztük Farkas Zoltánt, a magyar küldöttség vezetőjét:
- A válogatott keret négy egyesületre épül, így az Építők, a Gázművek, Cegléd és a Hevesi DSE adja a válogatottakat. Az ifjúsági világbajnokságra is ebből a négy egyesületből válogatták ki a legjobbakat. Nagy örömünkre Kanizsáról Vizlend-vai László, Király András fiú páros és a Takács András, Küt-sön István, Király András, Vizlendvai László négyes képviseli majd a magyar színeket. Rajtuk kívül még női párosban, női és fiú hármasban női négyesben és vegyespárosban valamint akrobatikus ugrásban indulnak versenyzőink. Ami az esélyeket illeti, nehéz jósolni. A kanizsaiak közül a fiú négyestől várunk jó szereplést. A 25 fős magyar csapat november 27-én indul Katowicébe, ahol az előzetes jelzések szerint 20 ország versenyzői találkoznak.
- K -
Városunkban több mint húsz évvel ezelőtt Indult útjára a szervezett szabadtéri kispályás labdarúgó-bajnokság, amelyet a VLSZ lelkes társadalmi aktivistái „gondoznak". Az első bajnoki évben, 1968-ban még eléggé foghíjas volt a mezőny, de aztán évről-évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kispályás foci.
Az érdeklődés fokmérője, hogy több éve már négy osztályban, 12-12 csapattal zajlanak a küzdelmek, amelyek rendszeres és folyamatos tevékenységre adnak lehetőséget a csapatok számára.
Induló sorozatunkban bepillantást adnak a bajnoki sikerek hátteréről, bemutatjuk a felsőbb osztályba lépett csapatokat.
Mesternégyes a szabadtéren
<*S«íály „arattíGSaR Guggolnak: IQovics, Vincze, Seofcot, Livitíky. Alinak: B«iiE<S Ferenc sxpoiizor, Munkácsi, SatxS, Suijolc, Horváth, Gábor Jtfzsef csapatvezető".
A bajnokság I. osztályában törzsgárdának számító Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalat (IKKV) gárdája ritka bravúrt ért el az idei küzdelemsorozatban, hiszen a fiúk sorrendben a negyedik aranyérmet szerezték meg.
- Vállalatunknál kiemelt figyelmet fordítunk dolgozóink sportjára, ahol biztosítottak a feltételek, jó az együttműködés a sportért felelős szervezetek, vezetők között. A jól menedzselt kispályás társaság méltán került az érdeklődés középpontjába, a fiúk számos sikert értek el IKKV-s színekben -

mondta Gábor József sportfelelős, a kispályások csapatvezetője.
Az „ingatlanosok" közel húsz éve résztvevői a bajnokságnak. A II. osztályban 1 évig szerepeltek, majd immár 18 éve a legjobbak mezőnyében kergetik a labdát.
- Három aranyérem után, az idei bajnoki év elején a dobogós helyek valamelyikének elérését tűztük ki célként. A maximális terv viszont a bajnokság megvédése volt, de jól tudtuk, hogy a bajnokság esélyese a Bútorgyár, mindenki őket várta befutóként. Nálunk amolyan „csakazértis" hangulat alakult ki -

kapcsolódik a beszélgetésbe a gólgyáros Horváth Attila.
Az új bajnokságra való felkészülésük jól sikerült és erősíteni is tudtak. Hozzájuk került a kanizsai fociberkekben jól ismert Szabó, Ifjovics, Vincze és Liviczky, akikkel jelentősen javult a csapat teljesítménye.
A bajnokságban, a várakozásnak megfelelően nagy versenyfutást folytatott a két csapat a bajnoki elsőségért. Hosszú időn át a bútorgyáriak, a tavaszi bajnokok nagyszerűen meneteltek, de a végére megtorpantak s ezt nyomban kihasználták az IKKV-sok.
- A rajt-cél győzelmet tervező bútorosokat a hajrában előztük meg, amelynek nagyon örülünk. Mi egyenletes, jó teljesítményt nyújtottunk. A srácok lelkesek, fegyelmezettek voltak, nagyszerű hozzáállást valósítottak meg. Az újabb aranyérem a CSAPAT érdeme, de a névszerinti kiemelésre mégis rászolgál Szokol ka-

pus és Horváth Attila gólkirályunk - értékelt Gábor József majd így folytatta:
- A „közreműködők"
közül feltétlen dicséret il
leti a korrekt játékveze
tést, a következtés mun
kát megvalósító fegyelmi
bizottságot. Ugyanakkor
úgy érzem, hogy ez a
bajnoki sorozat nagyobb
propagandát is megérde
melne.
Az ingatlanosok újabb sikerének kovácsai: Szokol, Vincze, Sulyok T., Szabó Gy., Szabadi, Horváth, Széligh, Munkácsi, Ifjovics, Liviczky. Csapatvezető: Gábor József.
- Bensőséges ünnep
lés, rövid pihenő után
nyomban bekapcsolód
tunk a városi teremlab
darúgó-bajnokságba. Le
vezetést s egyben jó fel
készülést jelent a febru
ár végéig tartó teremfo
ci, majd nekivágunk a
20. szabadtéri bajnoki
évünknek, amelytől
ugyancsak érmet várunk
- mondta befejezésül
terveikről a csapatveze
tő.
Balogh Antal

Kanizsa - várospolitikai hetilap, megjelenik minden pénteken. Felelős szerkesztő: Mihovics József és Takáts Sándor. Tervező szerkesztő: Ferencz Győző. Szerkesztőség: 8801 Pf. 74. Nagykanizsa, Ady u. 1. II. em. Telefon: 11-150. A szerkesztő bizottság tagjai: Horváth Tamás (elnök, a várospolitikai rovat gazdája), Kápolnás Zoltán (sport), Pék Pál (művelődéspolitika), Szakony Attila (fotó) Tiszai Szilárd (ifjúság) és Z. Tamás István (gazdaságpolitika). Kiadja a Zala Megyei Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Jakab Vilmos. Computertechnika: SZÜV, Zalaegerszeg. Nyomtatás: Zalai Nyomda. ISSN: 0865-3879. Nytsz:B/PHF/266/Z/1989. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj: egy hónapra 35, negyedévre 105, fél évre 210, egy évre 420 forint. Előfizethető a postahivatalokban és a kézbesítőknél.

Insert failed. Could not insert session data.