Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
1.7 MB
2020-12-09 11:07:43
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
602
1104
Rövid leírás | Teljes leírás (108.8 KB)

Kanizsa 2008. 027. szám augusztus

Cím: Kanizsa
Alcím: Dél-Zalai Hetilap
Megjelenés: Hetenként: 1989-től
ISSN: 0865-3879

Az újság szövege:

XX. évfolyam 27. szám
DÉL-ZALAI HETILAP 2008. augusztus 28. Kanizsa
Nyár, közösség, megtisztulás.
Sokunk gyermekkorának igazi
búcsúi hangulatát érezhettük át
újra. Lám, egy ötvenezres városban
is meg lehet ezt élni. Július
közepén volt a Sugár út sarkán
lévő Piarista Kápolna ünnepe.
Az egész azonban igazából
Campi Salentinában kezdődött…
Ez a tízezres városka az olasz
csizma sarkán meleg szeretettel
fogadta a kanizsaiakat az ünnep
napján. ők is számon tartják, hogy
kedves szentjük, Pompiliusz a mi
városunkban kapott először templomot,
közvetlenül az 1934-es
szentté avatást követő évben.
2010-ben lesz 300. évfordulója,
hogy Pirrotti Montecalvo Irpinoban
meglátta a napvilágot, hatodikként
a 11 testvérből. A szülőváros
plébániájának honlapján –
www.sanpompilio.it – éppúgy bőséges
anyagot találunk róla, mint a
szepi.hu-n, a szegedi piarista iskoláén.
Rokonszenves és nagyon is
követhető élete Campi Salentinában
ért véget (?). S hogy
mennyire jogos a kérdőjel: amikor
ünnepén a körmenet elindult
és kihozták a szent szobrát, a tömeg
tapsban és ovációban tört ki,
öt kilométeres körmenete is diadalút,
annyira köztük-, velük valónak
érzik az 1766-ban eltávozott
Pompiliuszt.
Ilyen élményekkel töltekezve
érkezett haza ez a kis csapat, s boldogan
osztották meg örömeiket az
itthon maradottakkal. A szombat
esti búcsúi mise is hasonlóan megtisztító
volt. Ezt segítették a vendég
celebráns, Radnics Zoltán piarista
atya lényegre törő szavai és a
harmadikos gyerekek angyali éneke.
Öröm és könny jellemezte az
ezt követő másfél órát is, hiszen
– a piaristákhoz több szálon is
kötődő – Sándor György egyedülálló
műfaja a családias légkörben
nagyon illett az ünnephez.
Az udvaron elköltött nyáresti
vacsora pedig szeretetvendégség
volt a javából – családok, nevelők,
s a szent tisztelői oldott
hangulatban, kellemes olasz muzsika
hangjainál beszélgethettek.
A gyerekek még táncra is perdültek.
És hogy miért emeltük ki többször
is: Szent Pompiliusz egy követhető
szent? A vasárnap folytatódó
ünnepen Vereb Zsolt igazgató
atya prédikációjának ez lehetett
az egyik legfontosabb üzenete.
Tévednénk, ha a szenteket csak
csodálnánk. ők nagyon is követhetők!
Az Úristen valamennyiünket
meghív az életszentségre, s
ehhez meg is adja a szükséges
eszközöket. Amikor Pirrotti belépett
a piaristákhoz, ezzel indokolta:
„Mert szent szeretnék lenni!”
Felismerte, Isten ezen az úton
hívja őt. Hogyne jelenthetné ki
hát közülünk bárki, saját útján
fölismerve Isten akaratát: „Azért
alapítok családot, mert szent szeretnék
lenni!”
„Érdemes hát felfedezni hivatásunkban,
mindennapi munkánkban
és életünkben a Lélek segítő
erejét! Tegyünk meg mindent
azért, hogy a szentségre való
meghívásunkat tudatosan, de Isten
adta belső békével – s ezt mások
felé is sugározva – élhessük
meg.” – szűrődött le az egyik ünneplőben.
P.J.
A Csónakázó-tónál rendezték meg
a megyei díjugrató bajnokság záró
fordulóját, mely egyben a regionális
verseny utolsó előtti megmérettetése
is volt lovasok és lovaik számára. A
kezdő lovasoknál a gyenesdiási színekben
versenyző Kovács Emese lett
a végső győztes, kezdő ló kategóriában
pedig a Rádiházai LK versenyzője,
Gecse Csaba nyert Zenóbia nyergében.
Az ifjúsági lovas korosztályban
Zerényi Luca (Hévíz LK) végzett
az első helyen, míg a felnőtteknél ezt
a helyezést a Kanizsa Lovasklubból
Callsen Barbarának sikerült elérnie
Fakos-Sogun lovával.
Callsen Barbara sikere
A világon elsőként – Kanizsán
Egy követhető szent: Pompiliusz
Egy kattintás, és naponta
friss híreket, tudósításokat,
riportokat olvashat.
Kattintson rá!
www.kanizsaujsag.hu
Az augusztus 14-20-ig tartó
nemzeti hét, a világ magyarjainak
találkozóján a Rozgonyi
Polgári Egylet Utazók Klubja is
képviseltette magát. A sokszínű
programról Miha Tamásné, az
egylet vezetője többek között elmondta:
– A megnyitó ünnepség helyszíne
14-én a Jüngling Zoltán (negyven
évig volt az üdülőfalu plébánosa)
Közösségi Házban volt. A Zala
Megyei Közgyűlés elnöke, Manninger
Jenő és Kiss László, Balatongyörök
polgármesterének köszöntő
szavai után Simó József, a
száz éve született Wass Albertre
emlékezett, Döbrentei Kornél pedig
szuggesztív előadásával az
összefogás fontosságát hangsúlyozta
legfontosabb feladatunknak.
E napon avatták fel a falu kemencéjét,
amelyben megsült az első
fenséges illatú kenyér, jászsági
malomban őrölt lisztből. A szívélyesen
kínált, gazdag vacsorát
táncház követte, ahol fellépett Petrás
Mária és a Tatros csángó népzenekar.
Gergye Ottóné, a klub vezetője
Hankó Ildikó és Kiszely István történész
professzor házaspár lenyűgöző
és előremutató előadásait
emelte ki.
– Hankó Ildikó Árpádházi királyainkról
szólt. Elmondta, hogy
még a mai napig sem azonosították
például a fehérvári ásatásoknál
megtalált királyi csontokat,
melyek között valószínűleg Szt. Istváné
is ott van, hanem méltatlanul
egy betonaknában vannak Fehérváron.
„Egy népnek vedd el a
múltját, elveszed a jövőjét” –
hangsúlyozta Hankó Ildikó. Kiszely
István pedig a magyar nép bölcsőjétől,
Belső-Ázsiától a Kárpátmedencébe
érkezéséig ismertette
történelmünket. Elmondta, hogy
Kelet Turkesztánban, amikor felbomlott
a hszingnu törzsszövetség
91-ben, az egyes törzsszövetségi
tagok elindultak a „népek nagy országútján”.
A kínai Nagy Faltól
Ausztriáig, ahol egy olyan terület
állt rendelkezésükre, hogy a nagy
állattartó népek folytathatták ősi
foglalkozásukat, az állattartást és a
földművességet. Ezen a kilencezer
kilométeres területsávon sajátos
kultúra alakult, mely különbözött
Európa kultúrájától. A magyarságnak
köszönhetően ez máig élő kultúra,
de más, mint az államalkotó
indoeurópaiaké. Ezen előadás kapcsán
sok-sok érdekes és értékes
adatot, eseményt tudtunk meg magyarságunkról,
népművészetünkről,
istenhitünkről, mondavilágunkról
tánc-, mese- és zenevilágunkról
– foglalta össze Gergye
Ottóné.
A sokszínű program előadói között
szerepelt még Szörényi Levente
zeneszerző és őstörténet kutató,
Hargitai András úszó olimpikon,
a Szent Korona tan kutatója,
Cey-bert Róbert Gyula, a Gasztronómiai
Világszövetség elnöke és
Kiss Dénes költő. Gudlin Györgyné,
Elekes Lajosné és Földes
Kálmánné élményeik között még
megemlítették Sólyomfi Nagy
Zoltán táltos előadását, akinek a
tűzével a kívánságaikat is elküldhették
oda, ahol talán segítenek
valóra váltani azokat.
Bakonyi Erzsébet
2 Kanizsa – Ünnep 2008. augusztus 28.
Főszerkesztő: Dóró János. Munkatársak: Bakonyi Erzsébet, Gelencsér Gábor, Polgár László, Steyer Edina. Tördelés, tipográfia:
Hársfalvi Tímea. Gazdasági ügyintéző: Tóth Tihamérné. Hirdetésszervező: Andorkó Mária, tel.: 30/916-1600. Szerkesztőség és kiadó:
Nagykanizsa, Király u. 47. földszint Tel./fax:93/312-305. Web: www.kanizsaujsag.hu E-mail: kanizsahetilap@chello.hu Levélcím: 8801
Nagykanizsa, Pf.: 154. Hirdetésfelvétel: Kanizsa Újság Kft. Nagykanizsa, Király u. 47. I. emelet. Kiadja: a Kanizsa Újság Kft. Felelős
vezető: a Kanizsa Újság Kft. ügyvezetője. Nyomda: László Reklámstúdió és Nyomdaipari Kft. Zalaegerszeg Felelős vezető: László
Károly. Terjesztő: TOTAL-LAP Kft., tel.: 20/981-3144. Felelős vezető: Fehér Tamás, tel.: 20/466-2286.
Megjelenik: 21000 példányban. ISSN 0865-3879
KANIZSA DÉL-ZALAI HETILAP
Szent István és a keresztény magyar
államalapítás, az Alkotmány,
az új kenyér napja. Nincs még egy
olyan nemzeti ünnepünk, amelynek
több neve, több apropója lett
volna, mint az augusztus 20-inak.
Megemlékező ünnepi beszédében
Marton István polgármester a
jeles alkalom mikéntjére, valódi
értékeire világított rá, közben felidézte,
hogy a különböző történelmi
korokban mit jelentett e nap.
1083. augusztus 20-án avatták
szentté I. István királyunk relikviáit a
fehérvári bazilikában. Nagy Lajos
uralkodása alatt egyházi ünnepként
tartották számon, majd 1771-ben Mária
Terézia Budára hozatta a Szent
Jobbot, amelyet ettől kezdve körmenetben
vittek végig a városon augusztus
20-án. Az ő közbenjárásával ismét
nemzeti ünnepként tartották nyilván
ezt a napot, amely a naptárakba is bekerült.
Az 1848-as szabadságharc
után hosszú ideig nem lehetett megtartani
az ünnepet. Újra a kiegyezést
követően 1945-ig volt nemzeti ünnep,
azt követően egyházi. Sorban
követték egymást a névváltozások: az
új kenyér ünnepe, majd az Alkotmányé,
s a rendszerváltás után, 1991-ben
a Magyar Országgyűlés Szent István
napját a Magyar Köztársaság hivatalos
állami ünnepének nyilvánította.
Városunk megemlékezése a Kanizsa
Fúvós Egyesület térzenéjével kezdődött
a Deák téren fél tízkor, ezt követte
az ünnepélyes zászlófelvonás a
Kanizsa Lovasklub huszárjainak közreműködésével.
AHevesi Sándor Művelődési
Központ előtti téren ünnepi
köszöntőt mondott Marton István polgármester.
Balogh László OKISBelnök
Illyés Gyula ’Haza, a magasban’
című versével üdvözölte a jelenlevőket.
Fliszár Károly esperes-plébános
szentelte meg az új kenyeret, amelyet
városunk polgármestere vágott fel.
Délután a felhőtlen szórakozásé
volt a főszerep, a kicsiket bábszínház,
kölyök-party várta, a nagyobbakat utcabál
és Keresztes Ildikó koncertje.
Mint minden alkalommal, ezúttal
is tűzijáték zárta az eseményt.
22.15-kor elaludtak a lámpafények
az Erzsébet téren, s minden
szem az égre meredt, ahol a legkülönfélébb
alakzatok jelentek meg.
Steyer Edina
Nemzeti
ünnepünk
Nemzeti hét Balatongyörökön
A Nagykanizsán élő művész
1966-ban végezte el a Magyar
Iparművészeti Főiskolát. Témáit a
mesevilágból, a népi hagyományokból
meríti. Gondolatait változatos
technikai eszközökkel tolmácsolja.
Készít selyembatikot,
gobelint, ólmozott üvegablakot,
üvegmozaikot, padlómozaikot,
üvegablaksorozatot, ceruzarajzot,
tollrajzot, rézkarcot, kőnyomatot,
olajfestményt. Nemez falikép,
újabban pedig a rekeszzománc készítés
foglalkoztatja.
B.E.
Kustár Zsuzsa Mosonmagyaróváron
Kustár Zsuzsa iparművész alkotásaiból látható kiállítás szeptember
5-ig a mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központban.
A Nyári Fesztivál ünnepélyes megnyitásán Csiszár Péter, a kulturális
központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket, a fesztivált Szabó
Miklós polgármester nyitotta meg. Kustár Zsuzsa iparművészt
Lehota János esztéta mutatta be a közönségnek.
Zalamerenye adott otthont a
nagykanizsai Civil Fórum által
megrendezett jótékonysági gyermektábornak.
A szervezők az adományozók
segítségével idén húsz hátrányos
helyzetű gyermeknek tudták biztosítani
a részvételt. A táborban különféle
hasznos és érdekes programokat
szerveztek a gyerekeknek.
Első nap Levente Péter szórakoztatta
őket, akit az Égből pottyant
mesék című tévéműsorból ismerhetünk.
Drogprevenciós előadás,
kutyabemutató, a keszthelyi nevezetességek
megtekintése, gólyalábas
bemutató, vetélkedő, strandolás
– mind-mind olyan program,
amelyekből a gyerekek tanulhatnak,
de egyben élvezhetik közben
a felhőtlen nyaralás örömeit is.
S.E.
Alig-Vár jótékonysági gyermektábor
2008. augusztus 28. Kanizsa – Tanévkezdés 3
A kanizsai belváros egyik impozáns
épülete lett a megújult
Rozgonyi Úti Általános Iskola,
melynek szép homlokzatát és utcafronti
részét sok járókelő megcsodálja.
A „rozgonyis” diákok
még vakációznak, de a technikai
személyzet és a pedagógusok
munkával töltötték a nyarat,
mert most van folyamatban a
visszaköltözés az intézmény huszonegyedik
századi kívánalmaknak
megfelelően felújított és
kibővített épületébe.
– Iskolánk közel száz éves,
2011-ben ünnepeljük a centenáriumát,
viszont teljesen megújult az
épület a rekonstrukció során. Új
tornaterem épült, teljesen betöltve
az utcafronton meglévő telket
– avat a részletekbe Jeszenői
Csaba igazgató. – Jelenleg az
épület belakása a fő feladat. Kollégáknak,
gyerekeknek, technikai
dolgozóknak, szülőknek egyaránt
újszerű lesz az épület, és valóban
mindenki az újdonság élményével
kezdheti az új tanévet. Persze
mindez most rengeteg munkát ró
mindannyiunkra, ugyanis az eddigi
szétszóratásban több helyszínre
kihelyezett csoportok felszereléseit
mind be kellett hordanunk,
és ez még mindig folyamatban
van. Igyekszünk mindent a
rendeltetési helyére szállítani és
rakni. Ezzel egyidejűleg természetesen
a pedagógiai munka előkészületei
is zajlanak, úgyhogy ez
a nyári szünet rendhagyó az eddigiekhez
képest, mert munkával
telt mindenkinek.
Ha valaki végigsétál a Rozgonyi
utcán, rá sem ismer a korábbi iskolaépületre...
– Valóban így van, a tervezőnek
és az építőknek köszönhetően az
épület arculata és megjelenése emlékeztet
a régire, de ez egyébként is
nagyon fontos szempont volt. A bővítés
első fázisaként lebontották a
több mint nyolcvan éves régi tornatermet,
és – keleti irányba bővítve
– a teljes utcahomlokzatot egybeépítették.
Ott van az új tornaterem.
Az iskolaépület emeletráépítéssel
is bővült, ahol új tantermeket
alakítottak ki. Ezzel együtt a
régi – körülbelül 1800 négyzetméteres
– alapterület a duplájára
nőtt. Ez óriási dolog, de most még
mi sem látjuk igazából ennek jelentőségét.
Vadonatúj informatikai
beruházás is megvalósult az intézményben:
ez annyit jelent, hogy
egy új számítástechnikai terem
várja a diákokat huszonhat munkaállomással.
Informatikai-nyelvi
labor is készült, továbbá úgynevezett
interaktív táblákat helyeznek
el a szaktermekben. Több helyen
lesznek még dolgozói számítógépek,
illetve vadonatúj vizesblokkokat
is kialakítottak. A tornatermen
kívül van még egy – most néptáncteremnek
nevezett –, de tulajdonképpen
egy balettra, táncra, és
egyéb művészeti ágra vagy sportra
használható, nagy tükörrel felszerelt
terem a pincében.
Itt az udvaron pedig – ahol beszélgetünk
– létrehoztak egy modern
szabadtéri sportpályát és valóban
esztétikus környezetet alakítottak
ki a gyerekek számára.
– A szűkös tér adta lehetőségeket
igyekeztek a lehető legjobban kihasználni
a tervezők, illetve az építők.
A sportpályát szemlélve, úgy
gondoljuk, hogy ez tényleg sikerült:
a tornateremnél valamivel nagyobb
méretű, korszerű szabadtéri –
rekortán, illetve gumiburkolatú –
sportpályával gazdagodtunk, továbbá
játéktér-elemekkel és távolugróhellyel
ellátott szép játszótérnek
is örülhetnek a gyerekek. Az
épülettel kapcsolatban még meg
kell említenem egy fontos dolgot,
ami jelentős változás az elmúlt időszakhoz
képest, méghozzá azt, hogy
az iskolai étkeztetés teljes egészében
itt történik, mivel a pincében
egy korszerű éttermet is kialakítottak.
– Mennyibe került ez a beruházás?
– A beruházás nagyságrendje
közelít az egymilliárdhoz, mert
több mint nyolcszázmillió forint
volt az iskolafelújítás és bővítés
teljes megvalósulási költsége.
Nagy valószínűséggel a tanévnyitóval
együtt kerül sor az új iskolaépület
ünnepélyes átadására.
A sajtóban ugyan korábban
felröppent a hír, hogy esetleg az
országos tanévnyitót is itt tartják:
nos, ez nem valósul meg,
mert más helyszínt találtak erre a
célra, de úgy gondoljuk, hogy
Nagykanizsa Megyei Jogú Város
vezetése teljes mellszélességgel
itt lesz és részt vesz egy szép és
emlékezetes megnyitóünnepségen
– teszi hozzá az iskolaigazgató.
Gelencsér Gábor
Tanévkezdés előtt az újjávarázsolt Rozgonyi iskolában
Augusztus 31-én, vasárnap délelőtt 9 órakor kezdődik a Piarista Óvoda
Veni Sancte-ja a Piarista Kápolnában. Másnap, szeptember 1-jén,
hétfőn nyitja meg kapuit a katolikus óvoda egy kis- és egy vegyescsoporttal
a Sugár út 11-13. alatt. A képen családok és óvónénik legutóbbi,
jó hangulatú találkozója látható a Piarista Iskolában.
A holocaust elmúlt századunk
legsúlyosabb következményekkel
járó tragédiája volt. Az a folyamat,
amely egyes emberek,
népek társadalomból való törvényi
kirekesztésétől a haláltáborok
gázkamráiig szedte áldozatait,
nem kímélte a magyarországi
cigányságot sem. A kis népcsoport
a létszámához képest jelentős
veszteséget szenvedett. Családok
százai vesztettek embert a
lágerekben és a munkatáborokban
fertőzés, golyó, gáz, éhség
következtében.
Nagykanizsán a Cigány Holocaust
Emlékműnél minden év augusztusának
elején megemlékezést
tartanak. Azért ekkor, mert Auschwitzban,
az Auschwitz-Birkenau
II. E táborban – közkeletű nevén
cigánytáborban 1944. augusztus 2-
től 3-ára virradóra több mint háromezer
cigányszármazású embert,
férfit és nőt, gyereket és időset
végeztek ki a tábor felszámolása
miatt. Akikkel nem végzett az
éhség, a járvány, akik megélték
még ezt a napot ott a táborban és
reménykedtek abban, hogy túlélik.
A gázkamrák felé tereléskor a
visszaemlékező német őr leírása
szerint rájöttek a cigány férfiak a
szörnyű tervre és megpróbáltak
fegyvertelenül ellenállni. A küzdelem
eredménye csak annyi volt,
hogy a gáz helyett a golyó, a meszesgödör
tüze, a vasrúd végzett az
ellenállókkal. Gyászuk ezért nemcsak
a múltnak szól, hanem a jövőnek
is, hogy a rasszizmus és a fajgyűlölet
ne indítson el olyan folyamatot,
amely ismét emberek kivégzéséhez
vezet.
A Cigány Holocaust Megemlékezés
alkalmából sajtótájékoztatót
tartott Teleki László, Nagykanizsa
Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi
Önkormányzatának elnöke,
országgyűlési képviselő, miniszteri
megbízott. Dr. Göncz Kinga
külügyminiszter, Zoltai Gusztáv,
a Magyarországi Zsidó Hitközségek
Szövetsége Budapesti
Hitközség ügyvezető igazgatója és
Dr. Székely István, a Nagykanizsai
Zsidó Hitközség elnöke.
– A CKÖ tizennegyedik alkalommal
rendez megemlékezést, s ez
az első év, amikor a zsidókkal közösen
szervezik. Mos azért gondoltak
közös szervezésre – hangsúlyozta
Teleki László –, mert az elmúlt
időszakban tapasztalni lehetett,
gyakrabban elhangzanak szélsőséges
nézetek az utcákon, és közösen
kell fellépni ellene. Emlékezni
és emlékeztetni.
Ennek jegyében szervezték az
idei megemlékezést is.
Göncz Kinga külügyminiszter
kiemelte Nagykanizsa minta szerepét
az országon belül, hiszen itt
emlékeztek meg először a holocaustról
olyan időszakban, amikor
erről még nem beszéltek az emberek,
és nem is tudtak a sok roma
áldozatról. Nagykanizsa volt az a
város, amelyik először emelt emlékművet
a holocaust áldozatainak
és mintát jelentett más városoknak
is. A dolog szomorú aktualitását
jelenti – folytatta a külügyminiszter
–, azt hitték, a rendszerváltás
után szabadon lehet beszélni
a múlt olyan tanulságairól,
amiről azt gondolták, a jelen és a
jövő számára is tanulságul szolgálhat,
és ez elegendő lesz ahhoz,
hogy ne induljon el Magyarországon
semmi olyan folyamat, ami
kirekesztésről, toleranciahiányról
és a másság nem tűréséről szól.
Az utóbbi időben azonban azt látni,
nemcsak hogy megjelenik, de
nő a támogatottsága a magyar társadalomban
és ijesztő, agresszív
formában jelenik meg az utcákon.
Társadalmi összefogásra és egységes
társadalmi elutasításra van
szükség ezzel szemben.
Dr. Székely István a szüleitől
hallottakkal erősítette meg az elhangzottakat:
a háború előtt valahogy
így kezdődött. A szülei azt is
el tudták képzelni, hogy megismétlődhet,
ő azonban bízik benne,
hogy nem.
Zoltai Gusztáv véleménye szerint
az a dolgunk, hogy megbékéljünk,
de egyet nem szabad: megbocsátani
és elfelejteni. Azért van
szükség a megemlékezésekre,
hogy a felnövekvő generációt megfelelően
tájékoztassák a történtekről.
A romák esetében azonban külön
probléma, hogy nagyon alacsony
az átlagéletkoruk és nagyon
kevés holocaust túlélő van. Vannak
bűnök, amelyek megbocsáthatatlanok,
és ilyen bűn a holocaust.
Marton István polgármester a
Holocaust Emlékműnél rendezett
ünnepségen kiemelte: ami a II.
világháború idején történt a cigánysággal,
arra nincs mentség
és magyarázat. Európa és Magyarország
tragédiája. Mi magyarok
különbözőségeink ellenére
bizonyosan közösek vagyunk
egy valamiben. Abban, hogy a
magunk eszközeivel el akarunk
követni mindent azért, hogy ami
a holocaust során történt, az ne
történhessen meg soha többé.
Amikor fejet hajtunk az áldozatok
emléke előtt, akkor mementót
állítunk azoknak, akik életükkel
fizettek a holocaust kegyetlenségeiért.
Az ünnepi szónoklatok után a
megemlékezők elhelyezték koszorúikat
a Holocaust Emlékmű
előtt. A nagykanizsai holocaust
túlélők nevében elsőként Nagy
Vilmos helyezett el virágokat. A
program este köszöntőkkel, koncerttel
és gyertyagyújtással,
majd éjszakába nyúló virrasztással
folytatódott az Erzsébet téren.
Bakonyi Erzsébet
Kanizsa 4 – Emlékeztünk 2008. augusztus 28.
Fotó: Bakonyi Erzsébet
A cigány holocaustra emlékeztünk
Lassan már egy éve, hogy Kállai
Csaba, országos fővajda kinevezte a
kiskanizsai Lakatos Ferencet helyi roma
vajdává, akivel arról beszélgettünk,
hogy mi történt vele az egy év alatt.
A vajdaavatás óta megtörtént a
bemutatkozás a városvezetőség
előtt. Jelen volt Marton István polgármester
és a fővajda is.
– Milyen lakossági problémákkal
találkozott eddig?
– A roma lakosság kisebb-nagyobb
problémákkal keres fel: szociális,
foglalkoztatási, egymás közötti
ügyes-bajos dolgaikkal. Az
egyik legnagyobb probléma a Citromsziget
helyzete. Sok terv felmerült,
de érdemben még nem történt
semmi. Nemrég volt egy lakossági
fórum, amelyen én is részt vettem a
város vezetőivel együtt. ők ígéretet
tettek arra, hogy elkészíttetik a terveket
és elindítják az engedélyeztetéseket.
Én mint roma vajda arra
tettem ígéretet, hogy ha készen lesznek
a tervek és megkapjuk az engedélyeket,
akkor a saját költségemen
– első lépésként – rendbe hozatjuk
az udvart, aztán lépünk tovább.
– Mi az Ön szerepe a roma réteg
életében?
– Egyfajta cigánybíróként tudnám
elképzelni magamat. Békéltető szándékkal
lépek fel a felek között, természetesen,
ha felkérnek. A Romani Kris
(Roma Törvény) keretei között egy öt
fős vezetőséggel próbálunk igazságot
tenni a két fél között, így nem kell
azonnal a bírósághoz rohanni. Meghallgatjuk
a problémákat, aztán javaslatot
teszünk a megoldására. A
végső döntést én mondom ki, amit remélhetőleg
mindketten elfogadnak.
Ilyen eset lehet például, amikor a vőlegény
megszökteti a menyasszonyt az
esküvő előtt. Ekkor a szülők az elmaradt
lakodalom költségei miatt kárpótlási
igénnyel léphetnek fel. Egymás
közti lopási ügyekben is igazságot
szolgáltathatok. Tágabb értelemben
véve a feladatom a romák összetartása,
annak segítése, hogy be tudjanak
illeszkedni a társadalomban.
Eddigi tapasztalataim alapján mondhatom,
hogy a többség elfogadja a
vajdaságot mint intézményt, csekély
azoknak a száma, akik nem. Akik elfogadnak
engem, azok gyakran hívnak
Roma és magyar békében éljenek
Arany minősítéssel és azon
felül ezüst éremmel tért haza a
Szivárvány Énekegyüttes a július
9. és 19. között Grazban megrendezett
5. Nemzetközi Kórusolimpiáról
(World Choir
Games). Magyarországot harmincöt
művészeti csoport képviselte,
ebből huszonöt kórus. Huszonnyolc
kategóriában osztottak
érmet a magyaroknak, nyolc
arany-, tíz ezüst és három
bronzérem született. Baráth
Yvette-el, a Szivárvány kórus vezetőjével
az előkészületekről, az
ottani izgalmakról, élményekről
és a jövőbeli tervekről beszélgettünk.
– 2007 novemberében jött az
értesítő a Musica Mundi szervezőbizottságától
a kórusolimpiáról
magáról, és hogy várják magyar
kórusok jelentkezését is.
December elején adtuk be a jelentkezésünket
vegyes kamarakórus,
ezen belül szabad program
kategóriában. Meg kellett
felelni bizonyos kritériumoknak
és a versenyanyagot – négy művet
– a jelentkezéssel együtt leadni.
Meg volt szabva, hogy melyik
korszak művei közül válogathatunk,
valamint az is, hogy
a saját anyanyelvünkön, tehát
magyarul is kell énekelnünk.
Úgy gondolom, mégis nagy szabadságot
biztosított így is a kategória.
– Hogyan telt a jelentkezéstől
számított idő egészen a kiutazásig?
Mennyit gyakoroltak, milyen sűrűn
tartottak próbát?
– Évközben heti egyszeri próbával
készültünk, voltak szerepléseink
is, azok is bizonyos szempontból
gyakorlásnak számítottak.
A nyáron egészen a versenyig
intenzívebb volt a felkészülés.
Hétvégenként szombaton is, vasárnap
is délután 14 órától, amíg
erőnk és kedvünk engedte, gyakoroltunk.
– Az olimpia két részből áll. Az
elsőn, az úgynevezett kvalifikáción
nem kellett volna a Szivárvány
Énekegyüttesnek részt venni, mégis
vállalták a kockázatot, hogy
esetleg nem jutnak tovább, hiszen
a második részben, magán az
olimpián csak azok vehetnek részt,
akik arany minősítést kapnak a
kvalifikáción. Mi volt annak az
oka, hogy mégis „elölről” kezdték?
– Igen, valóban nem lett volna
kötelező, hiszen a négy évvel
ezelőtti Riva del Garda nemzetközi
kórusversenyen elért arany
minősítésünk még érvényes
volt. De én úgy gondoltam,
hogy a négy év az négy év, hoszszú
idő, mérettessünk meg újra.
Döntésünket egyáltalán nem
bántuk meg, örülünk, hogy
megtettük, mivel most az arany
minősítésen belül több pontszámot
kaptunk, még magasabb
minősítést értünk el, mint négy
évvel ezelőtt. A kvalifikáció érdekessége
volt, hogy a zsűriben
ült Vytautas Miškinis, kortárs
litván zeneszerző, akinek egyik
szerzeményét is előadtuk. Különleges
esemény volt ez az életünkben,
hiszen találkozhattunk
egy ma élő zeneszerzővel, akit a
verseny után meg is kerestünk,
dedikálta a kottáinkat és együtt
fényképezkedtünk vele. Nagyon
izgultunk, hogy mit fog szólni
az általunk előadott művéhez.
Azt mondta, hogy több művét is
hallotta az olimpián, de mi énekeltük
el a legjobban. Ez nagyon
nagy elismerés számunkra.
– Hogyan zajlott a minősítés?
– Öt tagú nemzetközi zsűri bírálta
el az előadásokat, precíz
pontrendszer alapján. Rengetegféle
kritériumot figyelembe véve
osztották a pontokat, például
nézték a kottahűséget, az intonációt,
a hangok tisztaságát. Mindemellett
nagyon ügyeltek arra,
hogy a fellépés előtt minden
egyes csoport azonos feltételek
mellett tevékenykedjen. Be volt
osztva az idő a különféle próbákra,
például az akusztikai próbára
10 perc jutott. Öltözési lehetőség
nem volt, így már a fellépőruhánkban
kellett megjelenni
a helyszínen. Viszont amikor
csak lehetett, hallgattuk a többieket.
16-án kerültünk sorra, de
annyira népes volt a kategóriánk
– 42 fellépő volt –, hogy várnunk
kellett 17-én estig az eredményre.
A második fordulóra pedig
18-án került sor. Izgalmas várakozásokkal
telt az a körülbelül
másfél nap, próbáltuk megtudni
az eredményünket, de mondták,
hogy csak akkor lehet majd, ha a
kategória összes versenyszáma
véget ér.
– A második fordulóban is
ugyanazokat a műveket adták elő?
– Nem volt feltétel a darabok
különbözősége. Voltak kórusok,
akik ugyanazt adták elő, mások
megváltoztatták a teljes repertoárt.
Mi két számot cseréltünk
ki, így a műsorunk fele volt
más.
– A zsűri összetétele változott?
– Igen, a második fordulóban
egy hét tagú nemzetközi csoport
zsűrizett, a tagok között volt például
dél-afrikai, máltai, osztrák,
kínai. Úgy biztosították, hogy
egy-egy zsűritag a saját nemzetét
ne pontozza fel, vagy a másikat
le, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb
pontszámot törölték,
így csak a másik öt tag pontozását
vették figyelembe. Szerintem
ez egy nagyon korrekt megoldás
volt.
– Amásodik forduló végén ezüst
érmet kapott a csapat, de mint az
elsőnél, itt sem tudták meg azonnal
az eredményt.
– Igen, a fellépések után fokozták
az izgalmat azzal, hogy a díjkiosztó
ünnepségig nem árulták
el, hogy milyen teljesítményt
nyújtottunk. Így még nagyobb
volt a meglepetés, az öröm. 19-én
délelőtt 10 órakor kezdődött a díjak
átadása, este pedig a záró ceremónián
a kategória-győztesek
léptek fel egy-egy dallal. Óriási
lehetőség volt ez számunkra, nagyon
boldogok vagyunk, hogy
egyáltalán kijuthattunk a kórusolimpiára.
Még nagyobb öröm,
hogy olyan kórusok között végeztünk
ilyen szép helyen, amelyeknek
a tagjai most tanulják ezt a
szakmát, vagy ha végeztek is, nagyon
nagy ambícióval dolgoznak
a sikerért. Csupa fiatal, egyetemista,
akiknek teljesen más a
hozzáállása, ők nap mint nap ezt
csinálják. Közülünk sokan a civil
életben egész mással foglalkoznak,
van ügyészünk, mérnökünk,
állatorvosunk, akik a munka és a
család mellett vállalták az éneklést.
– Ugyan Graz „itt van a szomszédban”,
mégis nem kevés anyagi
beruházás kellett ahhoz, hogy el
tudjanak menni, meg tudják mutatni,
mire képesek. Nevezési díj,
utazás, szállás…
– Igazán a Zalai Príma Díjjal
járó pénzjutalomnak köszönhetjük,
hogy részt vehettünk az olimpián.
A város is támogatott minket,
a polgármesteri keretből kaptunk
100.000 forintot – ami egy
kategória nevezési díja – , és a
működési pályázaton is nyertünk
150.000 Ft-ot.
– Mikor lesz a következő és
vannak-e elképzelések arról,
hogy akkor is útra kel-e a Szivárvány?
– 2010-ben, Kínában rendezik
meg a hatodik kórusolimpiát.
Közös álmunk, hogy kijussunk.
Amikor tíz éve először indult
el a kórusolimpia, és a másodikat
Koreában rendezték,
akkor arról álmodtam, bárcsak
én is kijuthatnék egyszer a csapatommal
egy ilyen olimpiára,
és lám, megvalósult. Tehát nem
szabad nem hinni benne. Reméljük,
lesz lehetőségünk és találunk
támogatókat is. Az biztos,
hogy nagy anyagi háttér
szükségeltetik hozzá, de fantasztikus
lehetőség is egyben. A
világ minden tájáról összegyűlnek
ilyenkor a kórusok, a Bahama-
szigetekről, Indonéziából,
Chiléből, Európa országaiból,
és még sorolhatnám. Minden
náció képviselteti magát, és nagyon
jó érzés, hogy a zene
összeköt bennünket.
Steyer Edina
meg rendezvényekre díszvendégként:
lakodalmakra, keresztelőkre. A szíves
invitálást el is fogadom, mert megtiszteltetés
számomra, hogy ott lehetek.
– Hogy lehetne megfogalmazni
a vajdaságot mint címet?
– Roma vajda csak a lovári nemzetből
kerülhet ki, a többiből nem, de ő
fogja össze a többieket is. A vajdaság
nem választható, hanem öröklődik, a
legidősebb fiúra száll. Ha nincs fiú a
családban, akkor lehet választás útján
kijelölni az új vajdát, a régi elhunyta
után. Ez csak az országos fővajdának
a mindenkori joga, ő nevezheti ki.
– Milyen rövid és hosszú távú
céljai vannak a jövőre nézve?
– Rövid távú terveim között szerepel
egy irodahelyiség létrehozása,
amelyhez az önkormányzat segítségét
szeretném kérni. Itt hetente
tartanék fogadóórát, amelynek
alkalmával a roma lakosság megkereshet
mindenféle problémáival.
A hosszú távú célok között szerepel,
hogy jobban összefogjam a roma
társadalmat, hogy roma és roma,
roma és magyar békében éljenek
egymás mellett. Biztosítani
szeretném az embereket segítő
szándékom felől, hogy tudják, bízhatnak
bennem.
Steyer Edina
2008. augusztus 28. Kanizsa – Kultúra 5
Aranyos Szivárvány
6 Kanizsa – Városháza 2008. augusztus 28.
2008. augusztus 28. Kanizsa – Városháza 7
Ezúton tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy Marton István polgármester
– a megszokottól eltérően – 2008. szeptember 3-a helyett szeptember
10-én, Cseresnyés Péter alpolgármester szeptember 10-e helyett szeptember
3-án tartja fogadóóráját! Megértésüket köszönjük!
Balogh László a 3. számú választókerület önkormányzati képviselője,
OKISB-elnök fogadóórát tart minden szerdán 16.00 órától 17.00 óráig a Batthyány
Lajos Gimnáziumban (Nagykanizsa, Rozgonyi utca 23.): 30/2040865,
balogh.laszlo61@chello.hu
Bene Csaba, a 2. számú választókerület önkormányzati képviselője fogadóórát
tart minden hónap első hétfőjén 17 órától 19 óráig a kenyérgyári PERGO
lottózóban (Kinizsi u. 95. ).
Bicsák Miklós az 1. számú választókerület (Garai, űrhajós, Hársfa, Ifjúság
utca lakói) önkormányzati képviselője 2008. szeptember 3-án, szerdán 16 órától
17.30 óráig fogadóórát tart a Kinizsi utca 97. szám alatti bélyegzőgyártó
irodában. Aznap 18 órától 20 óráig Bicsák Miklós Palin és Korpavár lakossága
számára tart fogadóórát a palini új Általános Iskolában.
Bizzer András a 4. számú válsztókerület önkormányzati képviselője fogadóórát
tart 2008. szeptember 5-én, pénteken 17 órakor a Dr. Mező Ferenc
Gimnáziumban.
Papp Nándor a 12. számú választókerület önkormányzati képviselője fogadóórát
tart szeptember 9-én, kedden 17 órakor a Vécsey Zsigmond Általános
Iskolában, 18 órától a Zárda utcai kollégiumban.
Tóth Nándor, a 14. sz. választókerület önkormányzati képviselője fogadóórát
tart minden hónap első hétfőjén 18 órától a Móricz Zsigmond Művelődési
Házban.
Képviselői fogadóórák
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 30/2008.(VII.04.)számú
önkormányzati rendeletével megújította a „Hazavárunk” ösztöndíj szabályairól
szóló pályázati kiírást.
A pályázók köre: A „Hazavárunk” ösztöndíj iránti kérelmet az a legalább 3
éve nagykanizsai állandó lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgárságú
hallgató nyújthat be, aki lakóhelyén kívül, államilag elismert magyarországi
felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, első diploma megszerzése érdekében
folytat tanulmányokat, legfeljebb 25. életévének betöltéséig.
Az ösztöndíj összege a lakóhelytől az iskolalátogatási bizonyítványt kiállító
intézmény székhelyéig, tanulmányi félévre vonatkozóan 3 alkalommal történő
oda-vissza utazás költsége. Az ösztöndíj megállapítása az adott pályázati félév
elején érvényes másodosztályú vasúti menetjegy, illetve vasúti összeköttetés
hiányában autóbuszjegy diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményes ára
alapján történik. Az igényléshez benyújtandó a hallgatói jogviszony igazolása,
érvényes diákigazolvány másolata valamint lakcímet igazoló hatósági igazolvány
másolata
Az ösztöndíj két egymást követő tanulmányi félévre (azaz 10 hónapra) szól.
A Polgármesteri Hivatal félévente, utólag utalja a támogatást.
Az ösztöndíj kiírása, az azt szabályozó rendelet és a pályázati űrlap letölthető
a www.nagykanizsa.hu honlapról, valamint személyesen beszerezhető a
Polgármesteri Hivatal Eötvös téri és Erzsébet téri portáin, továbbá a Művelődési
és Sportosztályon.
Érdeklődni a Művelődési és Sportosztályon lehet az 500-780 és az 500-755
számokon.
Beadási határidő: 2008. szeptember 30.
Hazavárunk ösztöndíj-pályázat
Zalakaros Város Jegyzője 8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1. Tel: 93/340-
100 Fax: 93/340-531 Műszaki Osztály Telefon: 93/540-091 E-mail: zkarosmuszak@
mail.datanet.hu
Ügyiratszám: 03-497-2/2008. Ügyintéző: Sárdi Andrea. Telefon: 93/540 -
091 Tárgy: Falevél ''98 Kft. Nagykanizsa, 2379/3. hrsz. alatti ingatlanon 15 lakásos
társasház építési ügyében az eljárás megindításának közzététele.
Zalakaros Város Jegyzője a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 80 §
(3) bekezdése alapján hirdetmény útján értesítem az érintetteket, hogy az építési
hatóságnál a Nyugat Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal ZH-
1730-1/2008. számú kijelölése alapján engedélyezési eljárás indult a Falevél
''98 Kft. (címe: Molnári, Zrínyi M. u. 22.) kérelmező, Nagykanizsa, Kossuth
tér 7. szám, 2379/3. hrsz.-ú ingatlanon építendő mélygarázst tartalmazó, 15 lakásos
társasház építési engedélyezése ügyében.
A Ket. 29. § (9) bekezdése értelmében és az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény (Étv) 53/A § (3) bekezdés b.)
pontjának előírása alapján az alábbiakról tájékoztatom: az ügy iktatási száma:
03-497-2/2008., az eljárás megindításának napja: 2008. 08. 12., az ügyintézési
határidő: 60 nap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele, a hiánypótlásra
irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, a szakhatóság eljárásának
időtartama. Az ügy intézője: Sárdi Andrea - Műszaki osztály, földszint/
03 szoba, telefon: 93/540-091 vagy 93/340-100/112. mellék
Az ügyfélfogadás idő:
Hétfő: 8.00-12.00 óra, 12.30-14.00 óra. Kedd: 8.00-12.00 óra. Szerda: 8.00-
12.00 óra, 12.30-14.00 óra. Csütörtök: nincs ügyfélfogadás. Péntek: 8.00-
12.00 óra.
Elektronikus elérhetőség: muszak@zalakaros.hu
Az ügyben érintettek: a szomszédos ingatlanokkal rendelkezni jogosult tulajdonosok:
Nagykanizsa 2380, 2381/3, 2381/5, 2378, 2377, 2376, 2482.
hrsz.-ú ingatlanok tulajdonosai.
A jegyző megbízásából: Sárdi Andrea, műszaki osztályvezető
Hirdetmény eljárási ügyben
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet a Nagykanizsa
Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló Nagykanizsa
Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrt. vezérigazgatói állásának betöltésére.
Szerv megnevezése, székhelye: Nagykanizsa Vagyongazdálkodási és Szolgáltató
Zrt., 8800 Nagykanizsa, Garai u. 21. Betöltendő munkakör: vezérigazgató.
A részvénytársaság tevékenységi köre megegyezik a jogelőd Nagykanizsa
Régió Ipari Park és logisztikai Központ Kft., és Nagykanizsai Ingatlankezelési
Intézmény tevékenységi körével.
A vezérigazgató fő feladatai: A Gt., által és a Zrt. alapszabályában az igazgatóság
jogkörét gyakorló vezérigazgatói tisztségre meghatározott feladatok ellátása.
A vezérigazgatói állás 2008. november 1. naptól tölthető be. A megbízás határozott
időre, 5 évre szól.
Pályázati feltételek: egyetemi, főiskolai végzettség, büntetlen előélet, vezetői
gyakorlat, az alábbi területek valamelyikén eltöltött legalább 3 év gyakorlat:
piacgazdaság, vagyonkezelés, műszaki, beruházási, pénzügyi, gazdasági.
A pályázathoz mellékelni kell: az iskolai végzettséget igazoló okirat másolata,
3 hónapnál nem régebbi eredeti hatósági erkölcsi bizonyítványt, feltételként
előírt gyakorlatok igazolását.
Az alkalmazás a Ptk. alapján megbízási jogviszonnyal, a díjazás megállapodás
alapján történik. A pályázat benyújtásának határideje: 2008. augusztus 31.,
A pályázat benyújtásának helye: Marton István polgármesternek címezve,
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 8800 Nagykanizsa,
Erzsébet tér 7. A pályázat elbírálásának határideje: 2008. szeptember 30.
A pályázat kiírója fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek
nyilvánítsa.
A pályázattal kapcsolatban információt ad: Marton István polgármester
(Tel: 06-93-500-701), Cseresnyés Péter alpolgármester (Tel: 06-93-500-704)
Álláspályázat
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata nyilvános versenytárgyaláson értékesíti
az alábbi ingatlanait:
Hrsz. Helye Kikiáltási ár Versenytárgyalások időpontjai
Szept. Okt. Nov. Időpont
Eötvös tér északi tömb 50.000.000 17. 15. 12. 09:00
961 Kinizsi u. 20/2. lakóház, udvar 11.300.000 17. 15. 12. 09:30
131/2 Magyar u. 18. lakóház, udvar 19.692.000 + áfa 17. 15. 12. 11:30
4372/1 Lazsnaki kastély 65.000.000 17. 15. 12. 10:30
2190/A/3 Csányi u. 8. - iroda 10.700.000 17. 15. 12. 11:00
3817 Csengery u. 111. - telephely 5.220.000 + áfa 17. 15. 12. 08:30
A versenytárgyalás helye: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala
Vagyongazdálkodási Iroda (Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. II. emelet 6. ajtó) Érdeklődni a
fenti címen és a következő telefonszámon lehet: 93/500-724
Versenytárgyalás
Kanizsa 8 – In memoriam 2008. augusztus 28.
A sors néha (váratlanul) pontot
tesz, amikor a folytatásban reménykedünk.
Valahogy így volt Pék
Pál esetében is. Tudtuk, hogy súlyos
szívműtét vár rá, s ő a megpróbáltatásokat
kivételes lelki erővel,
s azt mondhatom, kellő humorral,
iróniával viselte. Amikor túl esett
rajta, s találkoztunk, szavaiból a
halálból újjászületett ember élményét
érezhettük ki. S e közben jelent
meg új, tizedik kötete: Az elmerült
sziget. A hűséges barát és szerkesztő,
Szirtes Gábor, a Pro Pannónia
Kiadó vezetője, ezúttal is szép kivitelű
kötettel ajándékozta meg a költőt.
S a fülszöveg ajánlása is egy
olyan emberé, aki Pék Pál versvilágának
kiváló, értő ismerője. Az
új, tizedik kötet akár meglepetésnek
is mondható. A folytonosságot
jelentő motívumok mellett megújulást
ígérő, új poétikai és gondolati
kezdeményeket bontakoztató versek
sorakoznak benne. Egyszóval
minden arra utalt, hogy a tizedik
kötet nem a lezárulást, hanem éppen
az életmű kiteljesedésének új
irányait, erőterét rejti magában.
Antológiába kívánkozó, „antológia-
gyanús” verseket találtam benne,
s amikor a kötet bemutatóján
ezt megemlítettem neki, kicsit sápadtan,
lefogyva is, mosolygott. De
láthatóan jól esett neki a pályatárs,
a barát elismerése.
S a június 2-án, a Honvéd Kaszinóban
rendezett, jól sikerült bemutatón
is megkapta mindazt, ami
ilyenkor egy költőnek „kijár”: a
szakmai méltatást, a szép tolmácsolásban
elhangzó verseket és a
közönség figyelmét. Ritka és felemelő
pillanatoknak lehettünk tanúi,
amelyeket már örökbe magába
zár a közös emlékezet. S ráadásként
még a zalaegerszegi szép
este a zsinagóga társalgójában,
ahol számos zalai író-költő jelent
meg, tulajdonképpen a könyvhét
záróeseményeként. S ezen a találkozón
Palinak még volt ereje élcelődni,
tréfálkozni. Ugyan említette,
hogy hamarosan „egy kisebb” műtéten
esik át, de nem úgy tűnt, hogy
ez az újabb kórházi „kaland” végezetesnek
bizonyul.
S néhány héttel később döbbenten
hallottuk a hírt, hogy az intenzíven
van, s küzdelme a szörnyű
kórral nem sok jóval kecsegtet. S
pénteken, 25-én Kardos Feri, gondoskodó
barát, a kötet bemutatóján
beszélgető társa, hívott fel: Pali
az előző nap, 69. születésnapja
előtt, két nappal, eltávozott. (Pedig,
úgy titkokban, nagyon készült
a hetvenedikre…) Igen, a sors
másként rendezte a dolgot: a megújulás
további lehetőségét megszakítva,
kitette a pontot. Egy gazdag
élet kihunyt, az életmű lezárult.
Pályájának (és életének) egyik
jellemzője volt a megkésettség. Sokan
tudjuk, hogy ez 56-os szerepvállalásával
függött össze. Emiatt
csak később válhatott polgári értelmiségivé,
költővé. Pedig erre a hivatásra
predesztinálta őt tehetsége,
a családi tradíció, Kanizsa múltja,
szellemi légköre, s a magyar irodalom
jeles alakjainak példakövetése.
Ahogy egy interjúban erről beszélt:
„A Forradalmi Diákszövetségben
kaptam választott tisztséget. Ezért
vizsgálati fogságba zártak. Ettől
függetlenül három diplomát sikerült
szereznem. Csak sokkal könynyebben
és kevesebb megalázatással
is lehetett volna…”
Nem lehetett. Ezért aztán kőkemény
jellemmé edzette magát. Szigorát,
tartását olykor nehezen viselték,
pedig csak megsebzettségét takargatta,
s bizonyítani akarta: képes
a hátrányokból is előnyt kovácsolni.
Képes volt Fodor Andrással nem
épp felhőtlenül induló kapcsolatát
mély barátsággá alakítani, s megszívlelni
szakmai tanácsait. Az, hogy
Pék Pálból első rangú formaművész
vált, az innen eredeztethető. Tarján
Tamás kritikus, lírájának egyik
nagyra becsülője is felfigyelt erre,
amikor 2000-es, válogatott kötetének
ajánlásában írta: „…erénye és
leleménye, hogy a magyar líra egyik
nagy tradíciójára, a főleg zeneiségében,
ritmikájában népművészeti alapozású,
s a műköltészet évszázadai
során megcsiszolt formavilágára rámintázta
a modernség zaklatottabb,
sokszólamú alakzatait. „A kifejezés
vágya, a szorító mondandó világgá
kiáltásának igénye már korai verseiben
megjelent. Első kötetében találhatóak
e jellegzetes sorok:
„ „s állhatatos képekbe oldva
versemben tágasság lobog,
mögöttem szárnyak karcsú íve
suhog, emel és háborog –„
(Mint a madár)
Ezt a „költői képekbe oldott tágasságot”
pályája során nem csak
megőrizte, fokról-fokra, kötetről-kötetre
tágította. S így vált, már teljes
költői vértezetben az „elkésettek”
képviselőjévé. Nem csak a nemzedéki
fájdalom szólalt meg verseiben,
de az elkésettség, a leszorítottság
minden változata ellen lázadt, tiltakozott,
protestált. Ekként vállalta fel
az 56-os forradalom örökségét, bár
örök lelkiismeret furdalástól gyötörten,
ha elkésve is, de utolsó kötetéig,
immár elmondhatjuk: haláláig, következetesen.
Emlékszem, számomra
az 1990-es Holtág című kötete
hatott revelációként, jelentett áttörést.
A kis sárga versfüzet katartikus
élményeket kínált olvasóinak. Megszólaltatni
a keserűséget, a csalódást
az „elkésettek rontott színpadán”
– ezt tudta Pék Pál. Tudott
verset írni N. I.-ről, s tudott kőkeményen
fogalmazni, ha az Ünnep meggyalázóinak
üzent:
„Miért a hajnal, / ha elemészti
mécsem?
Miért az ünnep, ha gyászomtól
okádik? „
S ugyanebben a kötetben írja:
látja „ a szabadságnak minden fintorát”.
S nem szűnt meg emlékeztetni,
bírálni, ostorozni (hisz bizonyos
értelemben Ady követőjének
számított, rendkívül erőteljes közéleti
elkötelezettségével). Hosszú
volt az út Szodomáig… Ahol „Kóbor
szelek fosztják itt / a tépett
zászlók selymét…”
Szólni szeretnék még egy jellemvonásáról:
a hűségről. Bár mindig
zsörtölődött, szülővárosát nagyon
szerette. S ez jogosította föl arra,
hogy néha kíméletlen őszinteséggel
fogalmazza meg véleményét bármely
visszáságról. Gyermekkorának
városképei, szülei arca, a barátok,
játszótársak tekintete mindmind
ott rejtőznek verseiben, képekké,
hangulatokká, érzelmi kötődéssé
alakulva. De hűséges volt a zalai
tájhoz, a pannon hagyományhoz.
Amikor 1994-ben elindult a Pannon
Tükör, ez a hűség munkált benne.
Visszaadni ennek a kultúrtájnak
a szellemi örökségét, becsületét.
Idehozni azt, ami minket gazdagít, s
a tágabb kulturális vérkeringéssel
összekapcsol, s felmutatni, a folyóirat
hasábjain, az itt születő alkotói
termést. Irodalomban, képzőművészetben,
helyi hagyományban. Az
indulás érdeme mindenképpen az
övé. S némi elégtétellel gondolok
arra, tehettem valamit, hogy ez az
érdem mind nyilvánvalóbbá, tisztábbá,
érvényesebbé váljék. Az,
hogy ma Zalában irodalmi közegről
beszélhetünk, neki köszönhető.
Hogy összekapcsolódott a muravidéki
magyarság kultúrája a megye
szellemi életével, sokban az ő tájékozódására
vezethető vissza. Nem
csak költőként, irodalomszervezőként
maradandót alkotott.
Új kötetében, Az elmerült szigetben
valóban megjelennek a halál közeliség
és az újjászületés drámai pillanatai,
életzsoltárai. A Tél angyalának
„hívása” még soha olyan csábítóan
nem szólt, mint ezekben a versekben.
Borzongatóan szép, a
nagytiljai temetőben ihletődött,
Nagy Gáspárnak ajánlott vers, az
Epitáfium egy rontott kertben. Ebben
írta: „emléked, hogy köntöst
cserél, /otthonom lesz otthonod.”
Nem sejtettük, mennyire közel van ez
a messzire repítő égi „otthon”, ahova
immár mindketten elköltöztek…
A búcsúszavak mindig nehezek,
torokszorítóak. Mégis ki kell mondanunk
őket. Azzal a felelőséggel,
amit ez az itt hagyott, nekünk hagyott
életmű ró ránk. Kedves Pali,
búcsúzunk tőled, emlékedet pedig
őrizgetjük, mint valami ritka kincset.
S egymásba fonódó, utolsó
kézfogásaink, öleléseink melegsége
még hosszú, hosszú ideig elkísér…
Péntek Imre
Kézfogásaink elkísérnek…
Pék Pál távozására
Fotók: Bakonyi Erzsébet
2008. augusztus 28. Kanizsa – Múltba néző 9
Rózsás János írót az ötvenes
évek elején hozta össze a sors a
később világhírű íróval, Alekszander
Szolzsenyicinnel. Barátságuk
nemcsak a nehéz évek
próbáját állta ki, hanem egészen
az utóbbi időkig tartott, a Nobeldíjas
író haláláig. A családdal
azonban még mindig tartja a
kapcsolatot a Keserű ifjúság és a
Gulag-lexikon szerzője, akit a
közös múlt felidézésére kértünk.
– Szolzsenyicinnel való barátságunk
1951-től datálódik, mert akkortájt
került a kazahsztáni lágerunkba
Ekibastuz városában, nem
messze az Irtis folyótól. A városban
építkezések folytak. Ott ismerkedtünk
meg egymással, méghozzá
a könyvtárszobában, ugyanis
mindketten nagy könyvmolyok voltunk.
Amikor olyan lágerbe kerültem,
ahol volt könyvtár vagy olvasási
lehetőség, feltétlenül a bibliotéka
körül sündörögtem. Feltűnt
Szolzsenyicinnek, hogy ebben az
ötezer fős lágerban nagyon kevesen
járnak könyvtárba, de köztük
akad egy magyar. Felajánlotta,
hogy beszél nekem olyan írókról,
költőkről, akik akkoriban – az ötvenes
évek elején – be voltak tiltva,
netán kivégezték őket, gulágon
pusztultak el, vagy nem jelenhettek
meg műveik. Fontosnak tartotta,
hogy ne csak a szocialista realizmus
műveivel ismerkedjek meg,
hanem az igazi orosz klasszikusokkal
is, akik ma is alkotnának vagy
kiadnák műveiket, ha a jelenlegi
kurzus nem tiltaná le őket. Így beszél
nekem akkor Jeszenyinről,
Blokról és Majakovszkijról, akinek
ugyancsak keserű volt a sorsa.
Szóba került Mandelstam, meg a
többi író, akikről ma már bőven
beszélhetünk, de akkor első forrásból
Szolzsenyicintől értesültem
munkásságukról. Hát, így kezdődött
a barátságunk, de voltaképpen
a szabadulása után úgy festett
a dolog, hogy többet az életben
nem hallunk egymásról, ugyanis
egy politikai elítélt, ha szabadult,
örökös száműzetésbe kellett vonulnia.
Tehát Szolzsenyicin sem tudta,
hogy hova viszik, és én sem tudtam,
hogy körülbelül egy év múlva,
amikor nekem is lejár a tíz évem,
hova kerülök, ezért Ekibastuzban
örökre elbúcsúztunk egymástól.
– Milyennek látta a nagy írót a
gulag éveiben?
– Nagyon csendes, halkszavú,
udvarias ember volt, különösebben
nem tűnt fel. Igaz, őt is
könyvvel a kezében lehetett látni,
de nem volt sem hangadó, sem
pedig feltűnő személyiség olyan
szempontból, hogy egy közösségben
vannak békésebb természetűek
és veszekedősebbek, viszont
ő nagyon visszafogott, intelligens
emberként viselte a nehéz
időket.
– A későbbiek során mikor vették
fel újra a kapcsolatot egymással?
– 1962. novemberében megjelent
az Ivan Gyenyiszovics egy
napja a Novij Mir (Új Világ – a
szerk.) című folyóiratban, és akkor
a szerkesztőségen keresztül felvettem
vele a kapcsolatot.
Szolzsenyicin elküldte nekem ezt a
kisregényt, amit elolvasva rádöbbentem,
hogy arról a lágerról szól,
amelyikben három évet együtt töltöttünk.
Vagyis a kisregényben leírt
események, helyszínek és személyek
számomra mind ismertek voltak,
mert hiszen egy baráti körhöz
tartoztunk és a lágerbeli tapasztalataink
azonosak voltak. Nagy élmény
volt számomra, hogy az a láger
lett világhírű, amelyikben az
utolsó négy évet töltöttem, és amelyikből
aztán később szabadultam.
A későbbiekben is váltottunk leveleket
egymással, de a gyorsan pergő
események miatt megszakadt a
levelezésünk. Szolzsenyicin ugyanis
az írószövetség negyedik kongresszusához
írt levelében kifogásolta
a sajtószabadságot, és ezért
a hatalmasok szemében nemkívánatos
személy lett. És amikor a
Gulag-szigetcsoport című hatalmas
műve megjelent, kiutasították
a Szovjetunióból. Tehát akadozott
a levelezésünk és barátságunk, de
mégis mindvégig töretlen maradt.
– A Gulag-szigetcsoport című
monumentális regényben önről is
gyakran említést tesz.
– Igen, az első kötetben megemlíti
az elítélésem körülményeit, a
harmadik kötetben pedig a láger
furcsa figuráinak szentel néhány
oldalt, vagyis arról ír, hogy milyen
érdekes emberek voltak a lágerban.
Úgy látszik rám is felfigyelt,
mint könyvmoly magyarra, aki a
sanyarú körülmények ellenére is
rendkívüli módon érdeklődtem a
könyvek iránt, és nem a konyha körül
koslattam fagyos savanyú káposztáért,
hanem a könyvtárostól
könyörögtem könyvet. Talán ezért
van az, hogy – engem is a furcsa
emberek közé besorolva – rólam is
írt négy oldalt.
– Évek múltán ön is küldött a saját
munkáiból Szolzsenyicinnek.
– Igen, elküldtem neki, sőt, ő engedélyezte,
hogy a Keserű ifjúság
első magyarországi kiadásánál a
rólam írott nyilatkozata legyen a
könyv előszava. Mindegyik könyvemet
eljuttattam hozzá, és így értesült
arról, hogy én is igyekszem a
gulágnak az eseményeit – természetesen
főleg a magyar vonatkozású
dolgait – megörökíteni és az
utókor számára hátrahagyni.
Szolzsenyicin hoszú évekig nem
kapta meg azt a méltó elismerést,
ami kijárt volna a későbbi Nobeldíjas
írónak. Hát, ugye el kellett
múlni a szovjet időknek ahhoz,
hogy ő a hazájában elfogadott legyen.
Szolzsenyicin 1994-ben tért
haza a Szovjetunióba. Az volt a feltétele
– hiszen már korábban Gorbacsov
is hívta haza -, hogy csak
azután tér haza, ha előbb megjelentetik
a műveit szülőhazájában.
1991-92-ben kiadták az összes művét,
benne a Gulag-szigetcsoportot
is, és akkor hazateelpült. Az igazsághoz
hozzátartozik, hogy Jelcintől
nem fogadta el a kitüntetést,
mert úgy érezte, hogy romlásba viszi
az országot. Putyinban viszont
egy erőskezű embert ismert fel.
Igaz, hogy Putyin KGB-tiszt volt,
de egy ilyen hatalmas birodalmat
csak erőskezű ember tudja kézben
tartani, a maffiát felszámolni, és
egyáltalán Oroszországot talpra
állítani. Szolzsenyicin azért fogadta
el Putyintól a kitüntetést, mert –
igaz, hogy a maga nemében Putyin
szintén egy diktátor -, de gyakorlatilag
a nép és a nemzet érdekeit
szolgálva igyekszik szigorú és következetes
lenni az államvezetésben.
– Hogyan kívánja megőrizni az
egykori sorstárs – a világhírű író
emlékét?
– Már korábban írtam egy tízoldalas
cikket Szibériában
Szolzsenyicinnel címmel, de a családnak
most írok egy levelet, amelyben
részvétemet fejezem ki a barátom
elvesztése felett. Nem szándékozom
külön nekrológot írni, mert
hiszen mint élő embert akarom őt az
életem végéig számontartani.
Szolzsenyicin tudatos hazafi volt,
szerette hazáját és nemzetét. Nagyon
érdekes felfogása volt a világról
és Oroszországnak a világhoz
fűződő kapcsolatáról. Az orosz történelmet
is a saját értelmezése szerint
interpretálta. Egyszer például a
lágerban – egy beszélgetésünk során
– azt mondja nekem: – Tudod-e
János, hogy Oroszország igazi fővárosa
Novgorod. Hát, én ezt honnan
tudhattam volna... – gondoltam
magamban. Erre elmondta nekem,
hogy Moszkva voltaképpen egy provinciális
pletykafészek, Leningrád –
ami korábban Szentpétervár volt és
lett ismét ma is – pedig az orosz
muzsikok csontjain épült fel. Nagy
Péter cár a svédek ellen fönt az
északi mocsarakban létesített egy
védő várost – Észak Velencéjét, de
voltaképpen rengeteg sok jobbágy
elpusztult az építkezések alatt. Elmondása
szerint tehát nem szerette
az orosz csontokra épült Szentpétervárt,
utálta a pletykafészek
Moszkvát, és számára a hamisítatlan
igazi szent főváros csakis Novgorod
volt – idézte fel az egyik
ekibastuzi beszélgetést Rózsás János
író.
Gelencsér Gábor
A barátság a lágerkönyvtárban kezdődött...
Egy zökkenőmentes új tanév startvonalán...
Szeptember elsején ismét becsengetnek
a város alap- és középfokú
tanintézeteiben, illetve
újra gyermekzsivajtól lesznek
hangosak az óvodák. A 2008-
2009-es tanév indításáról kérdeztük
Szmodics Józsefnét, a művelődési
és sportosztály vezetőjét.
– A nyár folyamán a közoktatási
törvény változásából adódóan
különböző fontos feladatokat kellett
végrehajtani. Itt a városon belül
nemcsak leépítések zajlanak,
hanem fejlesztések is – kezdte az
osztályvezető. – Létrehoztunk
egy fejlesztő iskolai csoportot,
ami szeptemberben indul. Sajátos
nevelési igényű kisgyermekek
nyernek itt elhelyezést és kapják
meg a nekik szükséges fejlesztő
foglalkozásokat. Mindez azt jelenti,
hogy a szülőknek nem kell más
városba elhordaniuk a kisgyermekeiket,
hanem helyben kapják meg
a szolgáltatást. Nagyon fontos az,
hogy az óvodai csoportoknak a
száma nem csökkent. Igaz, hogy
az óvodák területén átszervezés
történt, tehát létrehozta az önkormányzat
a Nagykanizsa Központi
Rózsa Óvodát, az összes többi intézmény
pedig tagintézménye ennek
az óvodának. Örvendetes,
hogy mind az ötvennyolc óvodai
csoport el tud indulni ebben az
évben és 1358 kisgyermek ellátását
biztosítjuk. Az óvodába a harmadik
életévüket betöltött kisgyermekek
kerülhetnek, hogyha
megvan a megfelelő fejlettségi
szint.
– Mi a helyzet az általános, illetve
a középiskolai oktatásban?
– Az általános iskolás korosztálynál
– amire nagyon büszkék
vagyunk és örvendetes –, hogy a
Rozgonyi iskola tényleg a huszonegyedik
századnak megfelelő oktatási
intézménnyé alakult ki a városközpontban.
Minden tantárgyhoz
és feladathoz megfelelő szaktantermeket
kapnak a tanulók, tehát
mindenki elégedett lehet ebben
a helyzetben. A 2008-2009-es
tanévben az első osztályosok száma
408 fő. A tavalyi évhez viszonyítva
csökkent a beiratkozottak
létszáma, ez abból is adódik, hogy
az óvodákban szülői kérésre több
tanköteles korú kisgyermek is
visszamaradt, mert a szülőnek joga
van kérni gyermekének az óvodában
egy évig történő bent maradását,
és ezzel a jogával több
szülő is élt. A középiskolákat tekintve
az elkövetkezendő tanévben
egy nyelvi előkészítő osztállyal
kevesebb osztály indul, nevezetesen
a Cserháti Szakképző Iskola
és Kollégiumban. Ez egyrészt arra
utal, hogy a gyermeklétszám is
csökkent, másrészt arra is, hogy a
szülők és a gyerekek nem választják
a nyelvi előkészítő osztályt
Nagykanizsán olyan mértékben,
mint ahogy a korábbi években tették.
Tehát a középiskola és a szakképzés
esetében meg kell említenünk,
hogy már a középiskolákban
is érezteti hatását a gyermeklétszámcsökkenés.
Nagyon fontos
megemlíteni – és amire szintén
büszkék lehetünk -, hogy szeptember
elsejével elkezdi kialakítását,
illetve működését a Térségi Integrált
Szakképző Központ (TISZK).
A benyújtott pályázatról még
nincs visszajelzésünk, de a napokban
bármikor várható, hogy nyertes
lett-e vagy sem. Nagyon jó
lenne, ha nyernénk, mert akkor az
önkormányzatnak nagy segítséget
jelentene e központ kialakításában.
– Miként alakul a pedagógus ellátottság
az új tanévben?
– Az automatikus tanulócsoport
megszűnésből adódóan – ami azt
jelenti, hogy kevesebb első osztály
lép be, mint ahány nyolcadik osztály
elhagyja az általános iskola
padjait –, tíz pedagógus álláshelyet
kellett megszüntetni. Ez nem
azt jelenti, hogy tíz ember került ki
az ágazati rendszerből, ugyanis
többen igénybe vették a prémiumévek
lehetőségét, valamint nyugdíjazással
sikerült megoldani, valamint
- ha éppen olyan szakos volt a
kolléga, akkor más intézménybe
való áthelyezéssel is sikerült megoldani
a létszámcsökkentést. Így
azt mondom tehát, hogy tíz álláshely
szűnt meg, de nem maradt
senki ellátás nélkül az ágazatban.
Az óvoda összevonásokból adódóan
is történt létszámcsökkentés: itt
a sors úgymond velünk volt, mert
az óvónők közül is többen választották
a nyugdíjazást, míg a Piarista
Óvoda indulásával áthelyezéssel
is kerültek át kolléganők a
Piarista Óvodába, és így ott sem
maradt senki állás nélkül. Egy embert
kellett felmentés-végkielégítéssel
elbocsátani a rendszerből,
aki valószínű, hogy más területen
esetlegesen majd talál magának
munkát. A középiskolák esetében
egy nyelvszakos kollégától kellett
megválnunk, viszont ő január folyamán
történő nyugdíjazás miatt
be tud majd kerülni az általános
iskolai ágazatba és a továbbiakban
is végezni tudja nyelvoktatói
tevékenységét. Úgy gondolom,
hogy az önkormányzatnak – a művelődési
és sportosztálynak – az
intézményvezetőkkel való közös
együttműködés révén sikerült úgy
megszervezni és kialakítani a
2008-2009-es tanév indítását,
hogy ez zökkenőmentesen le tud
bonyolódni – a szülők és a gyermekek
teljes megelégedésére –
mondta végezetül Szmodics
Józsefné, a művelődési és sportosztály
vezetője.
Gelencsér Gábor
Kanizsa 10 – Tanévkezdés 2008. augusztus 28.
Három és fél évig tartott, amíg
Szabó Béla, a Fradi Söröző tulajdonosa
– egy törzsvendégének
hirtelen támadt ötlete alapján
– kikísérletezte és szabadalmaztatta
a zöld színű sört. Városunk
újdonsült feltalálója július
6-án adta át Marton István polgármesternek
a Beremenden
megrendezett IDEA (ÖtletÚjdonság-
Találmány) nemzetközi
kiállításon és vásáron a zöld
nedűért kapott okleveleket,
amelyeket a városnak ajánlott.
Szabó Béla, vagy ahogy mindenki
ismeri, Béci bá’ a Zöld-sör
nevű alkotásáért IDEA-díjban és a
Szerb Tudományos Akadémia elismerésében
részesült. Az eseményre
– amely augusztus 1-től
kezdve három napon keresztül tartott
– három rekesszel vitt magával,
ez azonban kevésnek bizonyult.
Kanizsa 2008. augusztus 28. – A mi ügyeink 11
– A legnagyobb elismerés az volt –
meséli Béci bá’ –, hogy visszajöttek
az emberek, hogy ők újra megkóstolnák.
Az hazudik, aki egy versenyen
nem várja, hogy valamit elérjen. Én
is reméltem, mégis földbe gyökerezett
a lábam, amikor a nevemet meghallottam.
Természetesen az oklevelek is
nagyon sokat jelentenek, óriási megtiszteltetés
számomra, hogy átvehettem
őket. Azért ajánlottam fel a városnak,
mert a nagykanizsai vendégek
segítségével sikerült eljutni arra
a szintre, ahhoz a sörminőséghez,
amit a Magyar Szabadalmi Hivatal
március 25-én bejegyezett.
Az oklevelek másolata a díjjal
együtt megtalálható a sörözőben a
Ferencvárost jelképező ereklyékkel,
valamint a Szabadalmi Hivatal
nyilatkozatával együtt.
A különleges sör Kanizsára
vonzza a turistákat Zalakarosból,
és más, messzebb fekvő településekről
is érkeztek vendégek ide
csak azért, hogy a Zöld-sört megkóstolhassák,
például Győrből,
Miskolcról.
A jövő hétre várja Béci bá’ az
eredményt egy veszprémi mikrolaborból,
amely bizonyítja – másoknak
– azt, amit ő biztosan tud: a
sörben semmiféle mesterséges színezék
nem található.
A kiállításon való sikeres részvételnek
köszönhetően feltalálót
és találmányát meghívták szeptember
12. és 14. között egy hódmezővásárhelyi
kiállításra is, majd
ezután októberben Szerbiában mutatja
be az italt Szabó Béla. A jövő
év elején pedig a sör egyik őshazájába
utazik, de egyelőre még nem
árulta el, hogy pontosan hova. Palackoztatni
is szeretné, a tárgyalások
a nyárra való tekintettel őszre
tolódnak. Két nagyobb sörgyár
már felkereste telefonon, de az
még nem publikus, hogy melyik
kettő.
Névhasználati engedélyt kért
Béci bá’ a ’Nagykanizsai Zöldsör’
névhez, amelynek engedélyezéséről
Nagykanizsa Megyei Jogú
Város Önkormányzata dönt. Marton
István polgármester az oklevelek
átvételekor azt mondta, „a feltalálói
rang ténye nagy megtiszteltetés
a városnak, s a névhasználatot
a közgyűlés minden bizonnyal
örömmel fogja megszavazni”.
Steyer Edina
A sör, amely városunk hírét viszi
Több mint három hete zárva
tart a nagykanizsai uszoda.
Folynak a felújítási munkák. A
várható nyitás időpontjáról, az
elvégzett, a még elvégzendő
munkákról, az anyagi forrásról
kérdeztük Karácsony Károlyt az
uszoda ügyvezetőjét.
– Minden évben hagyományosan
augusztusban felújítás miatt leáll az
uszoda. A leállás általában huszadika
után szokott bekövetkezni és két
hétig tart. Szeptember elsején szoktunk
nyitni, ugyan is akkor kezdődnek
az iskolai úszásoktatások. Az
idén egy kicsivel előbb álltunk le,
már tizenegyedikén, mert egy nagyobb
mértékű felújítás, beruházás
volt a gépházban. A teljes vízforgató
rendszer, szivattyúk, szűrőrendszer,
régi vascsövek mind lecserélésre kerültek.
Tulajdonképpen ez indokolta,
hogy megnöveltük a leállás időtartamát.
Kicseréltük a nyílászárókat, világítás
korszerűsítést végeztünk. A
főbejárati lépcsőt teljesen újjáépítettük,
húsz évet bírt ki, szinte darabjaira
hullott, már balesetveszélyes
volt. Most egy akadálymentesített
műkő lépcső fogadja a leendő látogatókat.
Minden karbantartást, takarítást,
tisztasági festést, fertőtlenítést
elvégeztünk, amit az épület igényel,
az öltözőkben, az előtérben
egyaránt. Összességében 11400000
forintot kaptunk az önkormányzattól,
fejlesztési célú támogatást. Ennek
több mint a felét a gépházra költöttük.
Azt még érdemes megjegyeznem,
hogy a beruházás nagy része
az energia megtakarítást szolgálja.
A hídvilágításnál a régi higanygőzlámpákat,
korszerű halogén reflektorokra
cseréltük. Az előtér világítását
is energiatakarékos lámpatestekkel
váltottuk fel. A gépházban az új
folyamatos üzemű szivattyú rendszer
miatt az energiafogyasztás mintegy
felére fog csökkenni.
– Az utóbbi időben bővült is a
szolgáltatások köre.
– Tavaly volt a wellnes részlegünknél
egy nagyobb fejlesztés, akkor
építettünk egy jakuzzit Eddig is
volt két finn szaunánk, most az
egyiknek a méretét nem csak megnöveltük,
hanem egy tizenhét fős,
teljesen új szaunát építettünk. Álmennyezetet,
korszerű rejtett világítást,
hangulatos kőburkolatokat
alakítottunk ki. Volt a wellnes részlegen
egy hátsó kihasználatlan rész,
amit elbontottunk, a helyére jakuzzit
építettünk, melyet a szauna jeggyel
vehetnek igénybe a vendégek. Egy
másik hátsó kihasználatlan részben
infraszaunát létesítettünk.
– Az idei nyár időjárására igazán
nem lehet panasz. Milyen volt a látogatottság?
– A tavalyi évhez képest a júliusi
vendégszámunk közel a felére
visszaesett. Tavaly a negyven fokos
kánikula elég tartós volt. A strandra
az a jellemző, ha pár napos kánikula
van, akkor még nem indulnak
meg az emberek a víz felé. Nekünk a
huzamos ideig tartó kánikula az ideális.
Most egy átlagos nyarunk volt.
– Amikor a nyáron itt jártam
elég nagy volt a zsúfoltság. Nem
lenne igény egy másik, új medencére?
– Igény lenne rá, engedélyünk is
van egy termál, élmény medencére,
de ez eddig anyagi forrás hiányában
nem valósult meg. A terület
megvan, az építési engedély
megvan, de a háromszáz millió forintot
még nem tudtuk előteremteni.
– Milyen újdonságra, meglepetésre
számíthatnak majd a látogatók?
– Lesz szauna-show, melyet egy
végzett szauna-mester irányit. Ez a
szauna-kultúra szerves része. Szeptember
közepe táján ismét beindul
a masszázs stúdió, melyet a felfrissülésre,
el- lazulásra vágyók belépőjegy
nélkül vehetnek igénybe.
Czene Csaba
Uszoda: felújítás miatt zárva
Fotó: Steyer Edina
Egy mosoly, egy jó szó – ez az,
amit a nagykanizsai kórház önkéntes
dolgozói adnak a betegeknek,
ez az, amire nekik
szükségük van, hogy elviseljék a
magányt, elfogadják állapotukat.
Kovács József főigazgató,
Marton Ferencné ápolási igazgató
és Filákné Gábor Erzsébet
önkéntes koordinátor nemrégiben
mutatta be a sajtó munkatársainak
az önkéntes dolgozók
kórházba kerülésének útját
és feladataikat.
Ahogy a főigazgató is elmondta,
külföldön – az Egyesült Államokban
és Nyugat-Európában – nagy
hagyományai vannak a karitatív,
belső indíttatású önkéntes munkának
a kórházakban. Magyarországon
a Kórházi Önkéntes Segítő
Szolgálat Alapítvány kezdte el kidolgozni
és véghez vinni ezt a fajta
munkát. Céljuk az egész országban
elterjeszteni a kórházi önkéntes
szolgálatot.
Az önkéntesek részben tehermentesítik
a szakképzett személyzetet,
emellett gazdasági hasznot
hoznak a kórházaknak is. Lelki,
spirituális segítséget jelentenek
legfőképpen azon betegek számára,
akiknek nincsenek hozzátartozóik,
vagy ritkán tudják őket látogatni.
A legfontosabb tevékenységeik
közé tartozik – természetesen
térítésmentesen – a beteglátogatás,
a beszélgetés, a felolvasás, lelki támasz
nyújtása, ágyazás, elkísérik a
betegeket a különböző vizsgálatokra,
kéréseiket, igényeiket tolmácsolják
a kórház felé.
Nem egyszerű feladatok ezek,
különösen a hospice ellátásban.
Nagyon fontos a körültekintő válogatás
– a kórház részéről, és a kellő
felkészülés – az önkéntesek részéről.
Tréningeken vesznek részt,
vonatkozik rájuk a titoktartási kötelezettség,
munkaszerződéssel
dolgoznak, igazodniuk kell a kórház
küldetésnyilatkozatában foglaltakhoz
és alkalmassági vizsgálaton
vesznek részt – csakúgy,
mint a kórház többi dolgozója.
Marton Ferencné beszélt a program
indulásáról. Elmondta, hogy
január elején vette fel a kapcsolatot
a budapesti székhelyű Kórházi
Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvánnyal,
akinek ügyvezetőjével,
Meggyes Ildikóval közösen hozták
létre a nagykanizsai szolgálatot.
Két lépésben vitték véghez a tervet.
Először kiválasztottak két fő
koordinátort, akik az önkéntes segítők
munkáját szervezik, irányítják.
Majd ezután kezdődhetett meg
a toborzás szórólap és újsághirdetés
útján. Harmincöt érdeklődő jelentkezett,
akik közül – jelentkezési
sorrendben – tizenötöt választottak
ki, s jelenleg tizenkettő dolgozik
napi két órát az ápolási és a gerontológiai
osztályon. A kórház a
későbbiekben szeretné a pszichiátriai,
a neurológiai és a gyermekosztályon
is bevezetni a programot,
elsősorban azokból a jelentkezőkből,
akik az első toborzás alkalmával
jelezték részvételi szándékukat.
Az önkéntesek „kiképzéséről”
Filákné Gábor Erzsébet beszélt.
Két alkalommal tartottak nekik
tréninget, amikor megismerhették
az osztályok működését, a betegjogokat,
az időskori jelenségeket.
Ezután írásbeli vizsgát tettek, majd
részt vettek egy személyes interjún
is. A beléptetésre a vizsga után került
sor, a munka pedig június végén
kezdődött meg.
– Én mindenképpen egy nagyon
jó dolognak tartom, bár meg kell
mondanom, az elején ódzkodtam,
hiszen számunkra is új volt –
mondta Filákné Gábor Erzsébet. –
Azt látom, hogy az önkéntesek szeretnek
jönni, és a betegek szintén
szeretik, ha beszélgetnek velük,
foglalkoznak a lelkükkel. A legtöbbjük
olyan feladatokat is ellát,
amelyek igazán nem az ő tevékenységi
körükhöz tartozik, például a
mosdatás, ágyazás. Más kórházakban
– ahol a program már működik
–, az a tapasztalat, hogy azok
az önkéntesek, akik az elején csak
beszélgetnek, szépen lassan olyan
ápolási feladatokat is átvesznek,
amelyekhez nem szükséges szaktudás.
Az első, és legfontosabb feladatuk
a betegek spirituális, lelki
segítése, elégedettségük növelése,
hogy ők úgy érezzék, a kórházban
foglalkoznak, törődnek velük, nem
csak a testi bajaikkal, hanem a lelkükkel
is. Tulajdonképpen az ápolónők
munkáját is megkönnyítik,
de nem helyettesítik azt. Úgy gondolom,
jól kiegészíti a kettő egymást.
– A családomban nagyon sok
idős ember élt, én ápoltam az
édesapámat, édesanyámat, a férjem
három nagynénjét, és valahogy
hiányoztak – folytatta Szántó
Gáborné Anikó, önkéntes. – Annyi
pluszt tud adni egy idős ember,
ahogy elmondja az életét. Nagyon
sokat tanultam belőle, rengeteg
erőt merítettem. A legjobb, legnagyobb
eddigi élményem az volt,
amikor egy néni kezet akart csókolni,
amiért végigsimogattam a
lábát testápolóval. Láttam, neki
mennyire fontos, hogy valaki tényleg
vele foglalkozik, nem mennek
el mellette. Megértem a nővéreket,
nagyon le vannak terhelve. Arra,
hogy ők külön mindenkivel félórákat,
órákat foglalkozzanak, nincs
idő. De mi ezt nagyon szívesen csináljuk.
Steyer Edina
A kórház önkéntes segítői
12 Kanizsa – Civilben 2008. augusztus 28.
EGYÜTT KISKANIZSÁÉRT EGYESÜLET
8800 Nagykanizsa, Varasdi u. 56.
Adószám: 18963720-1-20
Közhasznúsági jelentés 2007. évről
Megnevezés Tárgyév / eFt)
A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 147
Közhasznú célú működésre kapott támogatás
- NMJV Önkormányzata 80
- tagdíj 30
- SZJA 1 % 32
- kamat 5
B.Válalkozási tevékenység bevétele nem volt
C.Összes bevétel (A+B) 147
E. Közhasznú tevékenység ráfordításai 145
- fotó, videó, hangfelvétel 80
- nyomtatvány, postaköltség 20
-hirdetés 20
-egyéb anyagköltség 20
-bankköltség 5
F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai nem volt
G. Tárgyévi pénzügyi eredmény 2
TEMPLOM TÉRI ISKOLÁÉRT ALAPÍTVÁNY
8800 Nagykanizsa, Bajcsy. Zs. E. u. 67
Adószám: 19274968-1-20
Közhasznúsági jelentés 2007. évről
Megnevezés Tárgyév (eFt)
A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 1.205
Pénzügyileg rendezett bevételek 1.205
B. Vállalkozási tevékenység bevétele nem volt
C. Összes bevétel (A+B) 1.205
E. Közhasznú tevékenység ráfordításai 1.124
Ráfordításként érvényesíthető kiadások 1.124
F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai nem volt
G. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye 81
KISKANIZSA DIÁKSPORT EGYESÜLET
8800 Nagykanizsa, Bajcsy Zs. E. u. 67.
Adószám: 18961292-1-20
Közhasznúsági jelentés 2007.évről
Megnevezés Tárgyév (eFt)
A. Összes közhasznú tevékenység bevétele 3.319
Pénzügyileg rendezett bevételek 3.319
B. Vállalkozási tevékenység bevétele nem volt
C. Összes bevétel (A+B) 3.319
E. Közhasznú tevékenység ráfordításai 2.563
Ráfordításként érvényesíthető kiadások 2.563
F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai nem volt
G. Közhasznú tevékenység tárgyévi eredménye 756
2008. augusztus 28. Kanizsa – Ez + Az 13
Horoszkóp
Ez volt a legszebb nyár, gondolhatja, s hogy
még sokáig emlékezetes maradjon, szervezzen
egy nyárbúcsúztatót, s ossza meg élményeit
barátaival. Apihenés, a szabadság után a
munka folytatása így talán könnyebben megy.
Abolygók kellemetlen hatására fogja, hogy
nem tudja az idejét beosztani, s összegyűlt
teendőit megoldani. Még a vonzereje is
megnőhet, ha összeszedi magát, és nem
dolgavégezetlenül fejezi be a napokat.
Újabbnál újabb feladatokat kell megoldania,
de ön inkább a felhőtlen szabadságot, az élvezeteket
hajszolná. Szinte észre sem vette,
és önzővé vált, azt hiszi, csak ön körül forog
a világ. Ez sajnos nem mindig van így.
Akényszerű szabadságot rejtett tulajdonságai
kiaknázására is felhasználhatja.
Próbálja meg könnyedén venni az élet
dolgait, s a megoldásukra is könnyebben
rátalál.
Ha valaki elmúlt már negyven éves, vagy
akár ötven, még nem öreg. Sosem késő
új elfoglaltságot, új munkahelyet keresni.
A szorongás, a begubózás csak ront a
helyzeten, és az egészségen.
Váratlan, és kiszámíthatatlan események kereszttűzébe
hozhatja a közeljövőben a családja.
Mivel ön jó természetű, és jó emberismerő,
gyorsan átlát a szitán, és harag nélkül,
diplomatikusan elrendezi a félreértéseket.
Bár jól sikerült a nyári kikapcsolódás, lazítás,
a lelkének ápolgatásra van szüksége. A
vágyai teljesüléséhez azonban szüksége
lesz némi nyugalomra, összegzésre. Acigarettázás
helyett inkább sportoljon.
Feldúlt lelkivilága azonnal tönkreteheti
családja nyugalmát. Túlzott elvárásaival
megsérti még a legközelebbi barátait is. A
nyugalom és a harmónia érdekében mihamarabb
változtasson ezen a szemléletén.
Szeszélyes a hangulata, akár egy tinédzsernek.
Az állandó bizonyításkényszerét
felejtse el egy időre. Így
sokkal vonzóbbá válhat a környezetében.
Ha nem találkozott idén a tengerrel, ne intsen
csalódottan búcsút a nyárnak. Keresse
fel ismerőseivel a városon túli hegyeket,
kirándulóhelyeket. A rétek őszi virágai is
elkápráztatják, s feledtetik gondját, baját.
Az idő lassan őszre jár. Gyönyörködjön
minél többet az évszak természeti
szépségeiben, s az érzelmi életében keletkező
nehézségeket könnyebben átvészeli.
Sikerre is szüksége van ahhoz, hogy úrrá legyen
a következő feladatokon, nehézségeken.
Ha nem úgy mennek dolgai, ahogy
kellene, vonuljon vissza a nyüzsgéstől, és
gondolja át alaposan a következő lépését.
III.21.–IV.19. Kos
IV.20.–V.20. Bika
V.21.–VI.21. Ikrek
VI.22.–VII.22. Rák
VII.23.–VIII.22. Oroszlán
VIII.23.–IX.22. Szűz
IX.23.–X.22. Mérleg
X.23.–XI.22. Skorpió
XI.23.–XII.21. Nyilas
XII.22.–I.20. Bak
I.21.–II.19. Vízöntő
II.20.–III.20. Halak
Állás
nemzetközi tehergépk.-vezető szakirányú megegyezés szerint
kőműves szakirányú 130.000 – 140.000 Ft
festő szakirányú 86.300 Ft
villanyszerelő szakirányú 100.000 Ft
minősített hegesztő szakirányú 250.000 – 280.000 Ft
hálózat szerelő szakirányú 100.000 – 120.000 Ft
traktorvezető szakirányú 150.000 – 250.000 Ft
AWI, CO hegesztő szakirányú 90.000 – 130.000 Ft
kárpitos szakirányú 90.000 – 120.000 Ft
szervíz technikus technikum 150.000 – 250.000 Ft
hibakereső technikus technikum 180.000 – 190.000 Ft
projektvezető főiskola 160.000 – 180.000 Ft
gyakorlómérnök főiskola 120.000 – 140.000 Ft
controller főiskola 120.000 – 140.000 Ft
ált. iskolai angol tanár főiskola KJT. szerint
ált. iskolai informatika tanár főiskola KJT. szerint
BőVEBB FELVILÁGOSÍTÁS a munkahelyi ajánlatokról a Nyugatdunántúli
Regionális Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltség és
Szolgáltató Központban, a Nagykanizsa, Fő út 24. szám alatt vagy a
http://www.nyugatrmk.hu webcímen kaphatnak.
Ügyfélfogadási idő: hétfő–kedd–csütörtök: 8.00–12.00
és 13.00–15.00 óra között, péntek: 8.00–12.00 óra
Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Nagykanizsai Kirendeltség és Szolgáltató Központ
Az Ön
rádiója
FM
95,6 MHz
Új SMS
szám
06-30/
30-30-95-6
SZOLGÁLTATÁS
TÁRS
14 Kanizsa – Apró 2008. augusztus 28.
INGATLAN
VEGYES
BÉRLET
Nk belvárosában 600 négyzetméteres
terület – társasház építésére
is alkalmas – eladó! Érd.:
30/227-3294, 30/448-6072
Nk-án a Fő úton 77 m2-es polgári
lakás jó állapotban eladó.
Érd.: 93/321-906 (6200K)
Eladnám vagy elcserélném
kisebbre három szobás, III.
emeleti, belvárosi, egyedi
gázfűtéses lakásomat. Érd.:
30/9590-413 (6283K)
Nk belvárosában a TANDEM
autókereskedés bérbe kiadó vagy
építési teleknek eladó. Tel.:
30/481-2323 (6260K)
Nagyrécsén, Antal hegyen 1,5
hektár szántó, szőlő, gyümölcsös,
akácfás terület eladó. Érd.:
93/371-230, 93/714-002 (6284K)
Nagyrécsén hét éves, 100 m2-
es, cirkófűtéses családi ház eladó.
Érd.: 30/633-9545, 20/403-9785
(6285K)
Nk-án a Berzsenyi utcában,
negyedik emeleti, két szobás lakás
albérletbe kiadó. Érd.:
30/590-3945 (6249K)
Belvárosi, egyszobás, egyedi
fűtéses lakás albérletbe kiadó.
Érd.: 70/5799-455 (6277K)
Ne dobja ki! Készpénzért vásárolok
régi dísz- és használati tárgyat,
porcelánt, képet, könyvet, régi újságokat,
stb.! Érd.: 20/555-3014 (6083K)
170 literes prés eladó. Tel.:
30/448-6072 (6278K)
Nagyrécsén vörös szőlő must
eladó. Érd.: 93/371-075 (6287K)
Fehér borszőlő, fehérbor,
valamint fenyő eladó. Tel.:
30/476-6625 (6289K)
Biztonsági őr fegyveres vagy
anélküli szolgálatot vállal főállásban
és helyettesként Nk-án,
illetve a környező településeken.
Érd.: 20/254-2679 (6286K)
Gépelést, illetve bármilyen számítógépes
szerkesztést rövid határidővel
vállalok. Tel.: 30/9932-
534
Takarítást vállalok. Érd.:
93/325-759 (6279K)
Magyar nyelv és irodalomból
korrepetálást, pótvizsgára, felvételire
felkészítést, valamint szakdolgozatok,
egyéb anyagok gépelését
vállalom. Tel.: 30/968-8184
(6288K)
42 éves férfi keresi hasonló korú
hölgy ismerettségét tartós kapcsolat
céljából. Tel.: 20/5601-725
(6290K)
A Hevesi Sándor Általános Iskola
2008. augusztus 31-én (vasárnap)
17 órakor tartja
ÜNNEPÉLYES TANÉVNYITÓJÁT
Hirdessen nálunk!
Lakossági apró egy alkalommal,
15 szóig 600 Ft, folyamatosan feladva
a másodiktól 300 Ft. Szolgáltatási
és közületi apró első alkalommal
15 szóig 1200 Ft, folyamatosan feladva
a másodiktól 600 Ft.
Az NTE 1866 MÁV futball-csapata
mondhatni repülőrajtot vett az
NB III Dráva csoportjában. Megvalósulni
látszik az a nézet, amely szerint
a csatár Nagy Roland és a középpályás
Rácz Szabolcs leigazolásával
sokat nyert a kanizsai harmadosztályú
együttes. Az első fordulóbeli
meccsük ugyan elmaradt a Kaposvár
II. ellen, azután azonban
Bonyhádra látogattak, ahol nagyon
biztos 5-2-es sikert arattak Ujvári
Máté két, valamint Cs. Horváth Gábor,
Nagy R., és Rácz Sz. egy-egy találatával.
Ezek után jött a hazai bajnoki
premier, melyen a Beremend
gárdáját látták vendégül. A lendület
nem apadt, hiszen az egykori cementgyáriak
lógó orral távoztak az
NTE-pályáról, a vendéglátók 3-2-es
győzelmét követően. A mérkőzésen
egy vérbeli csatárteljesítménynek
tapsolhatott a mintegy 300 fős publikum,
hiszen Nagy R. háromszor
mattolta az ellenfél kapusát. A félidő
kétgólos előnye biztosnak tűnt,
viszont aztán a beremendiek még
egyszer beköszöntek, s hogy a NTE
kiengedett, annak jel volt az is, hogy
a végén Nagyot kiállította felesleges
kezezés miatt a játékvezető. Ajó sorozatát
tehát vélhetően nem folytathatja
egy meccs erejéig, nem úgy a
csapat a Magyar Kupában. A második
főtáblás körben ugyanis 0-3-ról
fordítottak hazai környezetben az
NB II-es Kaposvölgye-Nagyberki
ellen. Agyőztes gólt Cs. Horváth jegyezte
a 92. Percben, előtte Ujvári,
Nagy R. és Burucz Barna volt eredményes.
Akövetkező kör sorsolására
a lapzártánk utáni szerdán került
sor, bár a szurkolók kívánsága
egyértemű: a zöld-fehér Kaposvölgye
után egy hasonló szín-összeállítású
gárdára vágynak. Nagy fantázia
nem kell, hogy kitaláljuk, melyik
„torna clubról” lehet szó…
Polgár László
Repülőrajttal nyitottak
2008. augusztus 28. Kanizsa – Sport 15
A hét embere: Nagy Roland
Születési hely, idő: Nagykanizsa, 1984. 07. 06. Posztja: csatár
Eddigi klubjai: MÁV NTE, FC Nagykanizsa (Olajbányász) – utánpótlás
Mérk./gól
2001/02: Kiskanizsai Sáskák (megyei I. osztály) 27/14
2002/03: Miklósfa (megyei I. osztály) 25/15
2003-2005: FC Napred (megyei I. osztály) 56/32
2005/06: Galambok (megyei I. osztály) 29/15
2006/07: FC Napred (megyei I. osztály) 30/33
2007/08: Zalakaros (megyei I. osztály) 28/25
2008/09: NTE 1866 (NB III) 2/4
Nagy Rolandot 17 évesen már az MTK Hungária hívta próbajátékra,
a megyei bajnokságban pedig igazi gólgyárossá vált. A 2006/07-es
idényben Tótszentmártonban megyei gólkirály lett, jelenleg pedig két
bajnoki után négy találatnál jár, és a Magyar Kupában is ugyanennyinél
tart. A kapu közelébe kerülve 23-25 méterről már életveszélyes,
szabadrúgásból bárhonnan képes a hálóba tekerni…
Nagy adósságunkat törlesztjük
azzal, hogy szétnéztünk a kanizsai
kézilabdázók háza táján avégett,
hogy miként készülnek az új szezonra
– mind a nőknél, mind a férfiaknál.
Már csupán azért is érdekes
lehet rátekinteni, mi történik a
Nagykanizsai Izzó SE-nél, mert
több olyan történés is adódott náluk,
mely arra enged következtetni,
náluk sincs lazítás. Ami már
most biztos: mindkét társaság
szeptember 13-án kezdi a szezont,
ráadásul Kiss Melittáék hazai környezetben,
a Zsigmondy-csarnokban
a Tamásival szemben.
Musits Ferenc, az egyesület elnöke
rögtön leszögezte, a férfi mezőnyben
osztályváltásra készülnek:
„Velük nagyon egyszerű a kitűzött
cél, hiszen szeretnénk feljutni
az NB I B-be az NB II Dél-nyugati
csoportjából, míg a hölgyek
tizenkét csapatos mezőnyében a
középső harmad a reális elvárás.”
A férfiak a felkészülést azzal a
Zádori Lászlóval kezdi meg az
együttes, aki egykor az NB I-es
Szigetvár szakmai munkáját irányította.
Náluk, csakúgy, mint a hölgyeknél,
Németh Imre is besegít erőnléti
edzéseivel. S ha már a női együttes
szóba került, ott Tóth László
végzi az edzői teendőket, aki röviden
így foglalta össze az eddigi
menetrendet: „Augusztus első hetében
kezdtük a felkészülést a
Tungsram-pályán futással, majd
konditermi ráhangolással. Az
erőnléti foglalkozások után augusztus
26-tól már a csarnokbeli
munkáról szól a program, heti háromszori
edzéssel.”
Mint azt megtudtuk, Takács
Andrea és Papp Zsanett személyében
ketten érkeztek Vonyarcvashegyről,
a gerincükkel kezelt
Ruzsa Renáta és Gombor Ágnes
bekapcsolódására azonban még
várni kell. A nyolcadik osztállyal
júniusban végzett korosztályos játékos,
a balszélső Pánczél Petra
viszont egy nagy ugrással kerülhet
közelebb sportkarrierbeli álmaihoz,
hiszen elvitte Kanizsáról a
Ferencváros.
S hogy egy nagy visszatérőről is
hírt adjunk: a lányoknál az ifjúsági
csapat edzője Mátyás Auguszta
lett. A kiváló kézilabdás 38-szor
szerepelt a magyar válogatottban,
s ötször volt az NB I gólkirálya.
Legutóbb az NB I B-s Nagyatádnál
játszott, s a változatosság kedvéért
írjuk le, hogy abban a mezőnyben
is ő volt a legeredményesebb
góllövő. A hálóba bombázást
tehát lesz kitől eltanulniuk a tehetséges
kanizsaiaknak…
P.L.
Pánczél a Fradiba távozott...
Ha nyár, akkor még inkább itt a
különböző (legtöbb esetben az utánpótláskorú)
kontinensviadalok ideje,
melyeken a kanizsai sportolók is
képviseltették magukat. E néhány
sorban igyekszünk számba venni
szereplésüket, hiszen amint erre az
olimpia is tanulságul szolgált, egyre
inkább meg kell becsülni minden
apró kis eredményt, sőt, már azt is,
ha valaki akár egy-egy korosztályos
válogatottba is beverekszi magát. A
Bulgáriában szorítóba lépő Orsola
Norbert ökölvívó junior Eb-ezüstjéről
már adtunk hírt bővebben,
Mihovics Szabina cselgáncsozó pedig
a szarajevói ifjúsági Európa-bajnokságról
hozott haza egy ötödik
helyet. Nagy Gábor és Daróczi János
felnőtt B-csoportos baseball
Eb-selejtezőn Szlovákiában játszhatott,
igaz esetükben csak mérsékelt
sikerről beszélhetünk. Lépjünk egy
házzal arrébb, hiszen a női kosárlabdázók
U20-as válogatottja Lengyelország
felé vette az irányt, soraiban
a Kanizsai Vadmacskák két reményteljes
játékosával Varga Zsófiával
és Fekete Csillával. Az Európa-
bajnokság B-divíziójában a csapat
egészen a bronzéremig jutott, s
néhány hete pedig arról hallhattunk
híradást, hogy a macedóniai
(Szkopje) U18-as női Európa-bajnokság
(B-divízió) magyar együttesében
is volt kanizsai nevelésű kosaras
Kulcsár Patrícia személyében,
aki ugyan jelenleg Olaszországban
él, de Kanizsa DKK nevelése
volt a korábbiakban… (P.L.)
Európában portyáztak
A napokban zárult pekingi
olimpia magyar szempontból arra
mindenképp jó volt, hogy az
elért eredmények nem kárhoztatják
tétlenségre a sporttársadalmat,
vagyis nincs védernyő, mely
alá húzódva azt mondhatná bárki
is: ugyan kérem, mit kérnek
rajtunk számon, hiszen ott a 7-8-
9 aranyérem. Nos, ezzel most
nem lehet érvelni, s lassan talán
eljutunk arra a szintre, hogy az
ötödik, hatodik helyeket is elkezdjük
becsülni. Mindezt annak
fényében érdemes említeni, hogy
szinte lassan már mindenhol talicskaszám
tolják a sportba vagy
egy-egy ágába a pénzt, mi viszont
jól elvagyunk a magunk levében.
S bármily fájó, le kell
szállni a magas lóról, mivel a
BMX-ben szerzett arany is ér
annyit, mint mondjuk a vívásé.
Ráadásul még látványosabb (mi
több érthetőbb) is előbbi az
utóbbinál. Szóval, szerénynek
kell nagyon maradni pénzosztóknak,
sportvezetőknek és esetenként
sportolóknak is. No, meg
azoknak is önmérsékletet kell
gyakorolni, akik az eredményeket
kommunikálják, mivel az első
hét fanyalgása után a másodikon
hirtelen nagyon nagy értéke lett
már az egyes helyezéseknek is.
Ki érti ezt, talán mégiscsak felébredtünk?
Már valóban itt lenne
az ideje…
Polgár László
Olimpiai kanyarok,
fordulatok
16 Kanizsa – Hirdetés 2008. augusztus 28.
Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata
eladásra hirdeti
a tulajdonát képező
NAGYKANIZSA, BERZSENYI UTCA 5.
magasföldszint 1. szám alatt lévő,
1363/13/A/1. helyrajzi számú,
egyéb helyiség megnevezésű
131 m2 alapterületű ingatlanát.
Az ingatlan forgalmi értéke
8.400.000 Ft
Az ingatlan megtekinthető:
előzetes telefonos időpont egyeztetéssel.
(Ingatlankezelési Intézmény, tel: 93/311-241. 16-os mellék.)
A helyiség főbejárata az épület Északi oldalán lévő vasajtó.
Az ingatlanra vonatkozó egyéb adatok:
alaprajz, tulajdoni lap, térkép megtekinthető az Ingatlankezelési
Intézmény Garai utcai irodájában.
Az ingatlan megvásárlására írásos vételi ajánlattal lehet
jelentkezni. A vételi ajánlat elbírálására az önkormányzat
vagyonrendeletében foglaltak irányadók.
A kiíró a változtatás, elállás jogát fenntartja.
Tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a 2-es és 3-as számú felnőtt háziorvosi
szolgálatok, a Nagykanizsa, Kinizsi u. 3. szám alól, átalakítási, felújítási
munkák miatt 2008. augusztus 31. napjától a Nagykanizsa, Erzsébet tér 15.
szám alatt (Kiskastély) működnek.
A 2. sz. Felnőtt Háziorvosi Szolgálat rendelési ideje változatlan. A vezetékes
telefon technikai okok miatt szünetel, elérhetőség: 06/20/282-3853.
A 3.sz.Felnőtt Háziorvosi Szolgálat rendelési ideje és a telefonszám változatlan.
Költöző háziorvosi szolgálat
TISZTELT UTAZÓKÖZÖNSÉG!
Értesítjük Önöket, hogy augusztus 29-30-án megrendezésre kerülő 5. Kanizsai
Bor- és Dödölle Fesztivál miatt forgalomelterelések lesznek.
Augusztus 30-án 10 és 11 óra között lezárásra kerül az Eötvös tér-Fő út-
Erzsébet tér.
Ezen idő alatt az autóbuszok nem érintik az Eötvös téri, Deák téri és Dél-
Zalai Áruház elnevezésű autóbuszmegállókat.
Kerülő útvonal Keleti irányban: Király út-Zrínyi úti ideglenes megálló-
Kórház utcai megálló-Teleki út
Nyugati irányban: Eötvös tér K-i oldala-Huszti tér-Rozgonyi út-Vásár út.
A 18-as helyijárat mindkét irányban a Zrínyi úton közlekedik.
Egyúttal tájékoztatjuk a Tisztelt Lakosságot, hogy a fesztivál idejére augusztus
29-én, 8 órától az Erzsébet téri nyilvános parkoló, 12 órától, pedig a
Polgármesteri Hivatal előtti parkoló lezárásra kerül.
Megértésüket köszönjük!
Kanizsai Kulturális Központ
Várható forgalomelterelések
a Dödöllefesztivál ideje alatt