* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 39.33 MB | |
| 2020-09-11 15:22:35 | |
 | |||||||
Nyilvános  700 | 1460 | Rövid leírás | Teljes leírás (972.2 KB) | Zalavármegye 1926. 122-145. szám június Hiányzik: 146. szám Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Y évfolyam. :_- .. íalafjersMg. 1926. )nnius 1. Ke'űd ára 1500 HortMi POLITIKAI 2Sí.A.3?;u:,.AJP KUlelenlX minden hétköznip délután. - Elfttlntés: e'iy hónapra 25.000 K. negyedévre 75.000 K. - 8ierkeutéaég és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Síéchenyl-tér f. Telelői ISI Tótágast. Nem a háború, hapcm az erőszakos béke kólintotta ugy fejen az emberi társadalmat, hogy kábultságából mindmáig nem tudott fölocsudni: Ebben a kábultságban azután olyan tettekre ragadtatja magát a társadalom, hogy tótágast áll itt minden, amit csak látunk. S ha bármely téren látunk is orvosláshoz, nem tudjuk betartani a rendes mértéket, hanem azonnal túlzásokba esünk s még többet rontunk az állapotokon, mint amennyit javítani akartunk. Szigorú törvényeink dacára ma bűntény bűntényre halmozódik. Az erdők rengetegeiben biztonságban érezhetjük magunkat, de ezer veszély leselkedik ránk a városok kőrengetegei között. Épfen fordítottja a régi állapotoknak. Máskor aki bünt követett el, a vadonokban keresett és talált menedéket; ma a gonosztevők a városok falai közé menekülnek, ott ütik föi tanyájukat, olt húzódnak meg az igazságszolgáltatás büntető keze elöl. Véres drámákról számolnak be a rendőri krónikák nap-nap mellett s ezek úgyszólván kivétel nélkül a városok falai mögött gördülnek le. " A városokból indult ki a divathóbort, a bűnözéseknek eme kiváló alkalmatossága és megmételyezte a romlatlan falut is. Nemcsak a nemzeli viseletet szoritotta ki ez végkép, de durván támadt a közerkölcsiségnek is. Nem csupán azzal, hogy alantas ösztönök, érzéki vágyak vették át az uralmat a tisztesség és * wemérem fölött, hanem az igényeknek föl-fokbzása által is, mert ezeknek kielégithetésére még á legundokabb bűnöktől sem riadnak vissza a tömegek. Áldozatai a társadalom minden rélegében találhatók. A jótékonyság gyakorlása is manapság nem azt célozza, hogy másokon, az ínségben, nyomo-ságban sinylődőkön segítsenek, hanem, hogy egyesek, az akció vezetői jussanak bizonyos előnyökhöz. A jótékonykodás — szinte hihetetlenül hiányzik - a társadalmi megoszlás szolgá-\ laiában is áll. Vegyük csakrközelebbről vizsgálat alá, azonnal szembeötlik, milyen ferde irányba lereiödött az egész! Az irgalmas szamaritánusnak általánosságban ismert és világszerte hirdetett példája is nagy átalakuláson ment keresztül olyannyira, hogy az ma csak az ajkakon él a maga igazságában, a gyakorlatban azonban teljesen elszntelenedett. Ma az irgalmasság cselekedeteit gusztus szerint, nem a régi megfakult irások alapján kell gyakorolni. Aki ugy merészkedik a/t gyakorolni, amint valamikor tanulta, aki abból a példából indul ki, amely a szent könyvekben olvasható, arra rásütik, hogy ■guszlustalanság", amit cselekedett. S amikor nem átaiják ezt nyíltan kimondani, akkor azzal próbálgatják az erkölcsön ütött mély sebeket gyógyítani, hogy kigyót-békát kiáltanak még a kisleányra is,- ha az nyáron könyökig érő ujjat hord ruháján. ' Közönséges fardangi maskarádé az erkölcsi romlásnak a női ruhaujjakon végzett harakirije, •mikor az irgalmas szamaritánus példájának követését „gu8zlu8talanság"-nak mondják. Ez már nem túlzás, hanem fejtetőre-állitása az igaz-»gnak és kigunyolása az erkölcsi törvényeknek, "o'oit, ha az irgalmasság cselekedelei válogatás nélkül gyakorlásra találnak, ha az irgalmas wamariiánus példája a maga igazi formájáén Jll előttünk és talál köve... |
