* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 23.03 MB | |
| 2020-08-03 10:15:28 | |
 | |||||||
Nyilvános  487 | 1125 | Rövid leírás | Teljes leírás (513.29 KB) | Zalavármegye 1925 040-051. szám április Zalavármegye Politikai napilap. Zalaegerszeg. 1922 [ápr. 10 - 1932. dec. 31.] Megj. [hetenként háromszor, 1925]: hetenként hatszor. Szerk. 1924: Kakas Ágoston, 1925. okt. 2.: Herboly Ferenc, 1930: Kakas Ágoston, 1932. 146. sz.: Sylvester Péter János. K. Zalavármegye Lapkiadó Társaság. Ny. Tahy Rozália utóda Kakas Ágoston. - 2 r. A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: sJ rt / IV. évfolyam. Zalaogersieg, 1925. április 3. Péntek. Ara 1000 korona* 40. ssán. naiELiiiK itrmlvr iAioisxob. Ilifliitéa 1 kéupra 11.000 kir., ■•nriém 30.00« ktr. TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI LAP. Swkllltt: HEIBOLY FEHEIC Sserkesitóség ét kiadóhivatalt Salai|«ru«f, Síéchenyl-tér 5. iiia. Tileloi 131. Jlluek efjr Uíenben. hiszek e*y bitibtr, Rlitek egy itteni örök IgaMágban, íl\'wk Mamraromir fellim«dá«ibtnM N Amen. A kamatláb leszállítása örvendetes jelenség -mindazok számára, akik nyitott szemmel kisérik figyelemmel azokat az apró, ma még alig érezhető tüneteket, melyek lassan-lassan a gazdasági konszolidáció felé vezetnek. A magas bankráta mindig kísérője volt a nagy háborúkat követő gazdasági összeomlásnak. Igy volt ez a francia forradalom után is, ahol azonban elég rövid ideig tartott, mert Napóleon lángeszével és harctéri sikereivel minden téren, tehát a gazdaságin is, rendbe hozta a francia állam ügyeit. Nekünk azonban sajnos, sem harctéri, sem gazdasági Napóleonunk nem akadt, igy ki kell várnunk a nagy orvosnak, az időnek gyógyító munkáját, mely a gazdasági életen ütött sebeket behegeszti. Az erre szükséges időt azonban céltudatos pénzügyi politikával meg lehet rövidíteni. A magas kamatláb volt az a nyomasztó teher, — s bátran mondhatjuk, még ma is az — mely káros következményeivej valósággal megbénította a gazdasági élet normális menetét. Milyen haszonnal kellett az iparosnak és kereskedőnek dolgozni, hacsak a kölcsön vett tőke után 50 százaléknál magasabb évi kamatot fizetett ? Hány °/*-ra dolgozzék az iparos és kereskedő amikor a magas kamatláb mellett a sokszoiosan felemelt adó, a megdrágult üzemköltség és a többi megélhetési nehézség is terheli ? És ezzel szemben az üzleti forgalom jelentékenyen redukálódott. Amig a pénzünk hol lassabb, hol gyorsabb tempóban csúszott lefelé a lejtőn, lehetett valamivel indokolni a magas kamatlábat. Ugy magyarázták, hogy a magas kamatláb pótolja a pénz állandó értékcsökkenésit. Pénzünk azonban ma már állandó, igy a felhozott indok tObbé nem helyénvaló A kormánynak tehát olyan pénzügyi politikát kell folytatni, mely a bankkamatláb mielőbbi leszállítására irányul. Az az 1 — 2\'o is, amivel a bankkamatláb csökken, 1—2 lépéssel közelebb vezet az ország gazdasági talpraállitásához. Alacsonyabb kamatláb mellett az iparos és kereskedő is alacsonyabb °.<>-kal kalkuláltat ja az üzleti hasznát s az ily módon bekövetkező olcsóbbodás nemcsak nagyobb üzleti forgalmat eredményez, de az alacsonyabb kamatláb módot nyújt a hosszú idő óta minden gazdasági munkában hiányzó investációra, ami egy általános gazdasági fellendülés alapja. Sok észrevételt lehetne fűzni azokhoz az ödvös változásokhoz, melyeket egy évi 10—12 százalékra leszállított kamatláb eredményezne, de elég csak azokat az anomáliákat figyelembe venni, melyek a lakásépítő mozgalom mellett a mai bankkamatlábbal kapcsolatban feltűnnek. A népjóléti minisztérium az űjonan épített lakások szabad forgalmát biztosította, mindamellett tőkebefektetés gyanánt házat senkisem épít. Hogy miért, azonnal rájövünk egy kis számítás után. Egy 3—4 szobás ház a legtakarékosabb számítás mellett sem épithető fel 300 millión alul. Ha ezt a pénzt a tulajdonos a bankba teszi, ez idő szerint több mint évi 60 millió kamatot hoz. Olyan lakót pedig a háztulajdonos nem kap, aki... |
