Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

 
6.23 MB
2020-05-19 13:33:23
 
 

application/pdf
Nyilvános Nyilvános
443
1271
Rövid leírás | Teljes leírás (200.65 KB)

Cím: A Principális-csatorna vízgyűjtőjének vízföldrajzi viszonyai
Szerző: Cseke Ferenc (1939-1999)
Szerz. közl: Cseke Ferenc
Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Kör, 1995
Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/11.
Eto: 556.51(439Principális-csatorna)
Tárgyszó: Principális ; földrajzi környezet ; vízrajz
Szakjel: 550
Cutter: C 52
Nyelv: magyar, német
Oldal: 120 p.


A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével:


NAGYKANIZSAI
HONISMERETI
FÜZETEK
Cser hiúi 24 ■ Kalanca 48
Folsórajki 2 ■Falu 10
Kacorlaki
Kürtös 125
Homoki 41 Mántai 35
Nagykanizsa
596
Berki 62
Bakónakt* 300
Visszafog
87
11
1995
Cseke Ferenc
A Principális-csatorna vízgyűjtőjének vízföldrajzi viszonyai
550 C 5L
Cseke Ferenc
A Principális-csatorna vízgyűjtőjének vízföldrajzi viszonyai
Nagykanizsa, 1995
Készült a Dél-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat, a Principális és Felső-Zalamenti Vizi Társulat, a Zéta Kereskedelmi RT., a Kanizsa Ruhaipari Szövetkezet támogatásával.
Kanizsa említésének 750 éves évfordulója alkalmából
n v v £. íí X
Kiadja:
Nagykanizsai Városvédő Egyesület Honismereti Köre Felelős kiadó:
Dr. Cseke Ferenc
ISSN 1216-3724
KANIZSAI NYOMDA, NAGYKANIZSA 95 11 29 Felelős vezető: BRENNER ÁRPÁD
I. KUTATASTORTENET
A kereken 610 km2 területű vízgyűjtőben eddig szisztematikus, a felszíni vizek járását befolyásoló, minden geofaktorra kitérő kutatás nem volt. Mostanáig a legkülönbözőbb részfaktorokat kutatták, a legtöbb esetben nem is a vizföldrajzi szintézis érdekében. Legkorábbra a geológiai és morfológiai tényezők kutatása nyúlik.
Geológiai szempontból a terület viszonyait az 1930-as évek végére fő vonalaiban tisztázták. Akkor is mélyszerkezeti adottságok kutatása volt a fő cél, a nyersolajkincs feltárása érdekében. Az egész Délnyugat-Dunántúli dombság területére kiterjedő geológiai kutatások szintéziseként felszíni geológiai térképek születtek, amelyből megismertük a hidrológiai szempontból különbözőképpen értékelhető képződmények térbeli kiterjedését. Ezeket a munkákat két különböző időszakban, az 1930-as és az 1950-es évek elején végezték. Az utóbbi munkálatok az előző reambulációi voltak.A geológiai elemzések hidrológiai értékelésével kapcsolatban meg kell jegyeznünk egy mai napig fennálló kutatási hiányosságot is. Ezek a kutatások vízföldrajzi szempontból sokkal értékelhetőbbek lennének, ha elkészült volna a kőzetminőségek vízáteresztő képességének vizsgálata is. Azonban ez sem geológiai, sem geográfiai részről a mai napig nem történt meg. Ilyen adatokat területileg nagyon különböző elosztásban mindössze a mezőgazdasági szakemberek gyűjtöttek a talajjavítási és trágyázási vizsgálatok keretében. Az adatok begyűjtése és térképes ábrázolása után lehetőség nyílna a hidrológiai értékelésre, amely eddig nem történt meg. Többek között jelen dolgozatnak is egyik célja az ilyen irányú vizsgálat.
Regionális klimatológiai kutatást mai napig sem a vízgyűjtőben, sem annak tágabb földrajzi környezetében a DNY-Dunántúlon nem végeztek. Az egész NY-Dunántúl, és így a vízgyűjtő klímáját is feldolgozó munka most készül, amely része lesz a NY-Dunántúlról írt természeti földrajzi monográfiának. Jelenleg csak annyi és olyan részletességű adatot találunk a vízgyűjtő klímájáról, amennyi egy országos klímaszintézis kereteibe belefér. Ezek az adatok vízföldrajzi kutatás céljából csak részben hasznosíthatók, főképp a vízgyűjtő általános klímajelenségeinek az ország más területével történő összehasonlításakor. Tehát ez azt jelenti, hogy egy speciálisan vízjelenségek értékelése szempontjából készített klímavizsgálat még szintén nem történt meg. Ahhoz, hogy a Principális és...

Insert failed. Could not insert session data.