* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
6.23 MB | |
2020-05-19 13:33:23 | |
Nyilvános 443 | 1271 | Rövid leírás | Teljes leírás (200.65 KB) | Cím: A Principális-csatorna vízgyűjtőjének vízföldrajzi viszonyai Szerző: Cseke Ferenc (1939-1999) Szerz. közl: Cseke Ferenc Kiadás: Nagykanizsa : Nagykanizsai Városvédő Egyes. Honismereti Kör, 1995 Sorozat: Nagykanizsai honismereti füzetek/11. Eto: 556.51(439Principális-csatorna) Tárgyszó: Principális ; földrajzi környezet ; vízrajz Szakjel: 550 Cutter: C 52 Nyelv: magyar, német Oldal: 120 p. A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSAI HONISMERETI FÜZETEK Cser hiúi 24 ■ Kalanca 48 Folsórajki 2 ■Falu 10 Kacorlaki Kürtös 125 Homoki 41 Mántai 35 Nagykanizsa 596 Berki 62 Bakónakt* 300 Visszafog 87 11 1995 Cseke Ferenc A Principális-csatorna vízgyűjtőjének vízföldrajzi viszonyai 550 C 5L Cseke Ferenc A Principális-csatorna vízgyűjtőjének vízföldrajzi viszonyai Nagykanizsa, 1995 Készült a Dél-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat, a Principális és Felső-Zalamenti Vizi Társulat, a Zéta Kereskedelmi RT., a Kanizsa Ruhaipari Szövetkezet támogatásával. Kanizsa említésének 750 éves évfordulója alkalmából n v v £. íí X Kiadja: Nagykanizsai Városvédő Egyesület Honismereti Köre Felelős kiadó: Dr. Cseke Ferenc ISSN 1216-3724 KANIZSAI NYOMDA, NAGYKANIZSA 95 11 29 Felelős vezető: BRENNER ÁRPÁD I. KUTATASTORTENET A kereken 610 km2 területű vízgyűjtőben eddig szisztematikus, a felszíni vizek járását befolyásoló, minden geofaktorra kitérő kutatás nem volt. Mostanáig a legkülönbözőbb részfaktorokat kutatták, a legtöbb esetben nem is a vizföldrajzi szintézis érdekében. Legkorábbra a geológiai és morfológiai tényezők kutatása nyúlik. Geológiai szempontból a terület viszonyait az 1930-as évek végére fő vonalaiban tisztázták. Akkor is mélyszerkezeti adottságok kutatása volt a fő cél, a nyersolajkincs feltárása érdekében. Az egész Délnyugat-Dunántúli dombság területére kiterjedő geológiai kutatások szintéziseként felszíni geológiai térképek születtek, amelyből megismertük a hidrológiai szempontból különbözőképpen értékelhető képződmények térbeli kiterjedését. Ezeket a munkákat két különböző időszakban, az 1930-as és az 1950-es évek elején végezték. Az utóbbi munkálatok az előző reambulációi voltak.A geológiai elemzések hidrológiai értékelésével kapcsolatban meg kell jegyeznünk egy mai napig fennálló kutatási hiányosságot is. Ezek a kutatások vízföldrajzi szempontból sokkal értékelhetőbbek lennének, ha elkészült volna a kőzetminőségek vízáteresztő képességének vizsgálata is. Azonban ez sem geológiai, sem geográfiai részről a mai napig nem történt meg. Ilyen adatokat területileg nagyon különböző elosztásban mindössze a mezőgazdasági szakemberek gyűjtöttek a talajjavítási és trágyázási vizsgálatok keretében. Az adatok begyűjtése és térképes ábrázolása után lehetőség nyílna a hidrológiai értékelésre, amely eddig nem történt meg. Többek között jelen dolgozatnak is egyik célja az ilyen irányú vizsgálat. Regionális klimatológiai kutatást mai napig sem a vízgyűjtőben, sem annak tágabb földrajzi környezetében a DNY-Dunántúlon nem végeztek. Az egész NY-Dunántúl, és így a vízgyűjtő klímáját is feldolgozó munka most készül, amely része lesz a NY-Dunántúlról írt természeti földrajzi monográfiának. Jelenleg csak annyi és olyan részletességű adatot találunk a vízgyűjtő klímájáról, amennyi egy országos klímaszintézis kereteibe belefér. Ezek az adatok vízföldrajzi kutatás céljából csak részben hasznosíthatók, főképp a vízgyűjtő általános klímajelenségeinek az ország más területével történő összehasonlításakor. Tehát ez azt jelenti, hogy egy speciálisan vízjelenségek értékelése szempontjából készített klímavizsgálat még szintén nem történt meg. Ahhoz, hogy a Principális és... |