* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 8.83 MB | |
| 2018-09-20 11:10:13 | |
 | |||||||
Nyilvános  615 | 1672 | Hiányzik: 1-4, 19-22, 81-82. oldal, 13-14. oldal fele | A Nagy-kanizsai Izr. Hitközség által fentartott Elemi, Polgári és Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1898-99. tanévről. Szerkeszté: Bún Samu igazgató. Nagy-kanizsa, 1899 Nyomtatott Krausz és Farkas Könyvnyomdájában. 1717 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: £ UM A NAGY-KANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG ÁLTAL FENTARTOTT ELEMI, POLGÁRI ÉS FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1898—99. TANÉVRŐL. SZEHKESZTK : BŰN SAMU IGAZGATÓ. NAGY-KANIZSA, 1899. NYOMATOTT KRAUSZ ÉS FARKAS KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. 1717 REV 98 «V2010 III. Jelentés a lefolyt 1898—9-iki tanévről. Igaz fájdalommal emlékezünk meg ez évi jelentésűnkben első helyen ama veszteségről, mely tanintézetünket néhai dr. Szukits Nándor, iskolaszéki elnök ur, elhalálozása által érte. Az Istenben megboldogult 1863 óta iskolaszékünk tagja, 1894—1896. alelnöke, 1896—1898. elnöke, mindenkor pedig a tanügynek, különösen iskoláinknak lelkes barátja volt. Mint gyakorló orvos rendes foglalkozása mellett talált annyi időt, hogy a tudomány egyes ágait különös előszeretettel művelje, az iskolákat pedig gyakran és szivesen tisztelte meg látogatásával. A nemeslelkü emberbarátot aug. 27-én örök nyugalomra kisértük. Koporsóján dr. Neumann Ede főrabbi a hitközség, e sorok irója a tantestület nevében adott kifejezést ama nagy fájdalomnak, melylyel korai elköltözése városunk és különösen hitközségünk minden tagját eltöltötte. Utódjául az elöljáróság 1899. márczius 5-én tartott ülésén dr. Rothschild Jakab alelnök urat, alelnökül dr. Schwarz Adolf urat válosztotta. A lefolyt tanévben a tanulók beiratása szeptember 1., 2. és 4. napjain eszközöltetett. Fölvétetett az elemi leányiskolában 131 fiu „ 179 a polgári „ „ 121 ,, a felső keresk. „ 96 összesen 527 tanuló. — 6 — Szaporodás a mult évhez képest 9 tanuló. A felvett tanulók közül az iskolát a tanév végéig látogatta az elemi leányiskolában 127 az „ fiu- „ 173 a polgári „ „ 119 a felső keresked. ,, 95 összesen 514 tanuló. Örvendetes jelenségnek jegyezzük föl, hogy összes iskoláinkban több évi tapasztalat szerint igen csekély az évközben kilépett tanulók száma, valamint egyáltalában az iskolalátogatás teljesen kielégítő. Az egészségi állapot elég kedvező volt. Haláleset egy sem fordult elő. A tanulmányi ésfegyelmi állapot szintén kielégítő volt. Csak egy esetben kellett nagyobb szigort alkalmaznunk, a mennyiben egy ker. isk. tanulót, nagyobb fegyelmi kihágás miatt a nagym. miniszter ur hozzájárulásával, az intézetből kizártunk. A tantestületben beállt változást illetőleg megemlítjük, hogy Balla Mózes, felső ker. isk. tanárnak a mult tanév végén a galgóczí áll. polg. iskolához történt kineveztetése folytán az iskolaszék a távozott tanár tantárgyainak előadásával Perger József (alsó oszt.), Schultz Ernő (középső oszt.) és dr. Vörös Cyrill (felső oszt.) főgymn. tanárokat bizta meg. A polgári iskolában Neubrunn Tóbiás rajztanár évközben a mohácsi áll. polg. iskolához kineveztetvén, az iskolaszék kénytelen volt tantárgyainak előadásával ideiglenesen a folyó évre az intézet többi tanárait megbízni. Mély fájdalommal jelentjük e helyen, hogy Boronkay Károly, ki elemi fiúiskolánknál töltött 40 évi szolgálat után az 1895/6-iki tanév végén nyugdíjaztatott, folyó évi ápril 6-án jobb létre szenderült. Im rövid idő alatt a második eset, hogy egy tanítónk sok évi működés után csak igen rövid ideig élvezhette nyugdiját, a mennyiben az 1890/91-iki tanév végén nyugdíjazott Kemény Mór leányiskolái tanitó is már 1892. január 14-én meghalt. Valóban szomorú és megszívlelésre méltó jelenség mindazok részére, kiknek kezébe a tanitók anyagi helyzetéről való gondoskodás le van téve! E tények elég világosan mutatják, hogy ha már igen kicsiny azon tanitók száma, kik 40 évi szolgálatot elérnek, ezek közül még sokkal kisebb azok száma, kik nyugdijukat csak 10 évig is élvezik. Nem vélünk tehát csalódni, midőn azon reményünknek adunk kifejezést, hogy az 1891-ik nvugdij-törvénynek 1901-ben bekövetkezendő revíziója alkalmával a szolgálati idő 40 évről legalább is 35-re le fog szállíttatni. A felső kereskedelmi iskola tanhelyiségeiben változás állt be, a mennyiben azok a régi iskolaépületbe helyeztettek át, hol a tantermek megfelelőbbek mint az előbbi helyiségben. Felső kereskedelmi iskolánk történetében esetleg korszakalkotó mozzanatról is kell ez évi jelentésünkben megemlékeznünk. Ugyanis iskolaszékünk azon hő óhajtól áthatva, hogy az intézetet minél magasabb színvonalra emelje, márczíus 14-én és április 6-án tartott ülésén az igazgató előterjesztésére elhatározta, miszerint a magas kormánynál felső kereskedelmi iskolánk államosítása érdekében a szükséges lépéseket megteszi. Iskolai ünnepélyeket tartottunk: szept. 22-én összes intézeteinkben gyászünnepély bold. Erzsébet felséges Királyasszonyunk emlékére, január 28-án mint Deák Fercncz, nagy hazánkfia, megyénk szülöttje halála napján az elemi és polgári iskolában, márczius 15-én a felső kereskedelmi iskolában, ápril 11-én, a nemzeti vívmányok törvénybe iktatásának évfordulóján az összes iskolákban, junius 8-án felséges Királyunk koronázása évfordulóján szintén az összes iskolákban. Tandij mentességben részesült egészben részben az elemi iskolában 130 87 a polgári „ 55 26 a felső kereskedelmi „ 24 20 összesen 209 133 tanuló. IV. Tanintézeteink jótevői. A) Alapítványok I.) Ösztöndijakra. Folyó sz. Alapítvány Összeg Az ösztöndíjas neve j Osztály frt | kr. Elemi leányiskola. 1 1 Ebenspanger Róza 2 _ Brüll Margit 1 2 Fassel H. B. 5 — Deutsch Gizella 4 V 5 — Friedmann Szidónia 4 3 Fassel Freidl 4 (32 Boskovitz Róza 4 4 Fischl Pál 3 90 Rosenberg Valéria 3 5 Grünhut Szabin 4 37 Steiner Adel 1 » V. 4 37 Mayerhoffer Margit 2 n » 4 38 Adler Lenke 3 v »> 4 38 Rein Anna 4 6 Leszner Chaile 3 36 Friedmann Gizella 1 7 Leszner Márk 3 36 Kürschner Mariska 1 8 Lackenbacher Rozália 4 80 Augenfeld Róza 3 8 Mayerhofer Katalin 3 80 Neumann Hermin 1 » n 3 80 Hamburger Szidónia 2 » n 3 80 Heisler Meláni 2 n » 3 80 Kohn Ida 2 10 Tachauer Czeczilia 4 60 Goldstein Etelka 3 Elemi fiúiskola. 11 Bettlheim Adolf 1 1 Neumann Rezső 1 Fischl Pál 3 90 Frommer Gyula 4 12 G. Gutmann S. H. 4 — Flesch József 4 ii » 4 — Weisz Ferencz 4 13 Lövvi Efraim 3 85 Rechnitzer Zs. 3 » » 3 85 Krausz Jenő 1 10 Polgári iskola 19 Dr. Blau Simon 8 Almási Géza 4 20 Eichberg Adolf 8 — Milhofer Dezső 4 Fassel H. B. 5 — Fein Vilmos 4 n 1» 5 — Adler Ede 4 21 Lessner József 3 36 Beck Samu 1 Lőwy József 3 — Weltner Samu 1 » » 3 — Zwieback Izsó t )) » 3 — Deutsch Dezső i v » 3 — Fürst Rezső 2 W 3 — Komlósi Sándor 2 22 Neufeld Bernát 3 — Krausz Ödön 2 23 Rosenberg Israel 5 — Maschanzker Ignácz 3 24 Rosen féld Sándor 3 — Weiller Lajos 3 25 Strasser L. D. 8 — Pollák Rezső 4 ?? ?? 8 — Pollák Jakab 4 26 Dr. Pressburger Jakab 4 — Mautner Ernő 3 4 — Müller Mór 3 27 Dr. Szukits Nándor 5 — Dukász Aladár 1 r? 5 Krausz Béla 1 Folyó sz. Alapítvány Összeg Az ösztöndíjas neve Osztály frt kr. 14 Lövvy József 3 __ Krausz Árpád 2 3 — Weisz Béla 2 %) >> 3 — Zwieback Lajos 2 3 — Kaufmann Jenő 2 3 — Ösztereicher József 3 15 Rosenfeld Jakab 3 36 Beck Károly 1 16 Tachauer S. L. 2 62 Fischer Ernő 1 bo r leischacker Bela 1 17 Weisz Julia 4 — Heisler József 3 4 — Weber Mór 3 18 Dr. Schreyer Lajos 10 — Kürschner Béla 4 >> >> 10 — Goldschmid Béla 4 — 11 Felső kereskedelmi iskola. Folyó sz. j Alapítvány Összeg Az ösztöndíjas neve Osztály frt kr. 28 Megyeri Krausz Mayer 30 _ Weisz Izidor 3 29 Nagykanizsai takarékp. 20 — Boskovitz Ernő 1 20 — Weiller Vilmos 2 30 Pollák Ármin 6 — Almási Ignácz 2 31 Elek Lipót 10 Összesen 316 91 II. Szegény tanulók ruházására. 1. A nagykanizsai izr. hitközség Montefiore Mózes alapitv. frt 80.— 2. ,, „ „ Báró Hirsch Mór „ „ 20.— 3. Ábrahám Károlyné „ „ 20.— 4. Ebenspanger Róza „ „ 10.— 5. Ebenspanger Míinó „ „ 8.— 6. Kaiser Sándor, Júlia és Károly „ „ 9 — 7. Löwinger Leon „ „ 16.— 8. Pollák Babetta ,, ,, 21.— 9. Pollák Márk 21.— frt 205.— III. Iskolai pénztár részére. 1. Lackenbacher Israel frt 3.02 2. Rosenberg Mózes >> 16 — 3. Hoffmann Mózes ?? 10.50 4. Löwenstein Sarolta )) 40.— 5. Löwinger Henrik ,, 1.67 (5. Löwenstein Mór 40.— 7. Gelsei Gutmann Nanetta )) 3.20 8. Dr. Szukits Nándor >> 6.— frt 120.39 — 12 B) Adakozások. (Lezárva május 31 -én). I. Ösztöndijakra. Adakozó Összeg Ösztöndíjas 1 Osztály | frt kr. Nagykanizsai Takarékpénztár » it Nagykanizsai Keresk. Társulat tt o o o o — Polednák Ernő Wirth Imre Steiner Ignácz Boskovitz Ödön 3 3 3 2 Összesen 40 — II. Szegénysorsu tanulók ruházására. Nagykanizsai Takarékpénztár Elek Lipót, Ebenspanger Leo 30—30 frt Grünhut Henrik Schulhof Adolf Löwy Ödön, Weisz Tivadar 10—10 frt Löwinger Ignácz Dobrin Richárd, Gstettner Salamon, Lengyel Bernát, Bettlheim Aladár, Löwinger Lajos, Fischer Dávid, Kohn Emil, Rosenfeld József, Weiser József 5—5 frt Blumenschein Henrik Dr. Rothschild Jakab Dr. Schwarz Adolf, Gstettner Vilmos 2.50—2.50 frt Grünhut Alfred, Löwy Adolf, Rothschild Albert, Goldstein Jakab, Rothschild Samu, Kohn Emil fia 2—2 frt Récsei Pál, Blankenberg Vilmos, Schwarz Géza, Dr. Gerő József, dr. Rothschild Jakabné, Gross Miksa, Abeles Ignácz, Ötvös Emil, Milhofer Jakab, Günsberger László, Deutsch Mór, Kövesdi Jenő 1 — 1 frt Steiner Ignácz, Weltner József 50—50 kr. frt 60.— ff (30.— ff 23 — ff 15 — ff 20.— ff (3.— ff 45.— ff 4.— ff 3.— ff o.— 12._ ff ff 12 — ff 1.— frt 266.— III. Az iskolai pénztár javára. Nagykanizsai Takarékpénztár frt 140.— „ „ a keresk. iskola czéljaira „ 100.— Grünhut Henrik „ 50.— Szamek Lajos „ 10.— Ledofszky Ernő, Schwarz Gusztáv 5—5 frt „ 10.— Kaster Miksa, Lengyel Bernát 3—3 frt ,, 6.— Altmann Mór, Rothschild István, Braun Gyula 2—2 frt „ 6.— Strem Bernát, Kertész József, Kondor József, dr. Gerő József, Abeles Ignácz, Balaton Béla, Fleischhacker Gyula, Kohn Ede 1 — 1 frt 8. - frt 330.— IV. Az iskola-alap javára. 1897/98-ik kimutatásunk frt 8162.50 Gelsei Gutmann Vilmos „ 200.— Weiser József „ 50.— Dobrin Richárd ,. 15.— Schulhof Adolf „ 10.— Dr. Rothschild Jakab, Rosenfeld József 5—5 frt „ 10.— Dr. Rosenberg Mór, Gross Miksa, Lengyel Bernát 2—2 frt „ 6.— Bún Samu, Abeles Ignácz, Kövesdy Jenő 1 — 1 frt „ 3.— frt 8456.50 az alap keletkezése óta tőkésített kamat nélkül. Összesítés. Ösztöndíjak Szegény tanulók rnházasára Iskolai pénztár javára Összeg frt kr. frt kr. frt | kr. frt | kr. Alapítványok Adakozások 316 40 91 205 266 — 120 330 39 642 636 30 Összesen 356 91 471 450 39 1278 30 14 Bold. felséges Királyasszonyunk emlékére létesítendő orsz. »Erzsébetalap« valamint a felállítandó emlékszobor javára rendezett gyűjtés eredménye: Elemi leányiskola: 1. osztály frt 2.35 2. „ \' „ 2.05 3. „ „ 3.68 4. „ „ 3.05 frt 11.13 Elemi fiúiskola 1. osztály frt 2.32 2. „ „ 2.66 3. „ „ 3.61 4. „ „ 2.81 frt 11.40 Átvitel frt 22.53 Áthozat frt 22.53 Polgári iskola: 1. osztály frt 1.25 2. „ „ 2.28 3. „ „ 4.50 4. „ „ 5 — , frt 13.03 Felső keresk. iskola: 1. osztály frt 3.80 2. „ „ 3.20 3. „ „ 3.55 frt 10.55 Összesen frt 46.11 mely összegből frt 22.62 a helybeli izr. nőegylet utján az 1574. számú gyüjtőiven az Erzsébet-alap javára beszolgáltattunk, mig 23.49 frtot az Erzsébet emlékszobor javára a Nagykanizsai Takarékpénztárnál gyümölcsözőleg elhelyeztünk. Fogadják a nevelés- és oktatásügy mindezen nemeskeblü barátai intézeteink nevében hálás köszönetünket. V. Iskolai könyvtár. J A) Az elemi és polgári iskolai tanítói könyvtár 1898/99-ik évi szaporodása. Ajándék utján: 1. csoport 190. sz. Néptanítók Lapja 1898. ,, 194. „ Dr. Krausz Sámuel Talmudi életszabályok és erkölcsi tanítások. „ 195. „ Schill Salamon. Alexandriai Philo jelentése. IV. „ 243. „ Balló J. - Miklós G., A csillagászati és fizikai földrajz elemei 1898. V. „ 95. „ Bátori N., Állattan polg. isk. számára 1899. VI. „ 9ö. „ „ „ Növénytan polg. isk. számára 1899. „ 38. „ Tóth József, Szerkesztő ésgyak. geometria 1898. „ 39. „ Lengyel S., Szerkesztő és gyak. mértan 1898. „ 40. „ Dr. Geredich Emil, Szemléleti geometria I—II. oszt. 1898. 41. „ „ „ Szerk. geom. III—IV. o. 1898. „ 42. „ Gaál József, Ábrázoló mértan 1895. Vétel utján: I. csoport 189. sz. Népnevelők Lapja 1897. 193. „ „ „ 1898. 191. „ Magyar Nyelvőr XXVII. 1898. 192. „ Polgári Iskolai Közlöny 1898. II. „ 139. ,, id. Szinnyei József, Magyar irók élete és munkái VI. kötet. IV. „ 242. ,, Az osztrák-magyar monarchia Írásban és képben XV. kötet. Magyarország V. kötete. „ 244. „ XVI. kötet. Galiczia. — 14 B) A felső kereskedelmi iskola tanári könyvtárának szaporodása. I. csoport 41. sz. II. III. V. VI. VII. IX. 58. 59. „ 62—68. 28. 29. „ 30—31. 33. 34. 35. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. „ 14-20. „ 21-25. 26. 27. 28. „ 13-14. 15. 22. Ajándék utján: Schuber Mátyás, Német nyelvtan, olvasó- és gyakorló könyv. Király Pál, Magyarország története. A nagykanizsai kath. főgymnasium története. Dr. Weisz János, Világtörténet 1., II., XV., XVI., XVII., XVIII., XIX. Mocnik-Szabóky-Schmidt, Geometria 1898. Kont Gyula, Elemi fizika, felső kereskedelmi iskolák számára. Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan, felső kereskedelmi iskolák számára. Beke Manó, Mértan és Algebra, felső kereskedelmi iskolák számára. Dr. Leredich Emil, Mértan, felső kereskedelmi iskolák számára. Bóbita Endre, Fizika felső keresk. isk. számára. Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve, ker. isk. számára. 111. kiadás. Bún Samu, Könyvviteltan, kereskedő tanoncz iskolák számára IV. kiadás. Dr. Schack Béla, A keresk. iskolai tanárok késmárki tanfolyama. Ipar és kereskedelem 1895-ben. Az osztrák-magyar államvasuttársaság délmagyarországi uradalmainak leirása. A kereskedelmi ügyek 1897-ben. Az iparügyek 1897-ben. Magyar statisztikai közlemények VII—XIII. „ \' XV-XIX. Bokor Gusztáv, A magyar hivatalos statisztika fejlődése és szervezete 1896. Dr. Ráth Zoltán, Magyarország statisztikája. 1896. Dr. Kovács Gyula, Közgazdaságtan. Fetter Johann, Lehrbuchderfranz.Sprache.I—II. Bartos-Chorancsák, franczia nyelvtan és olvasókönyv. I. Hivatalos Közlöny 1898. Vétel utján: I. csoport 38. sz. Fagnet E.-Haraszti Gy., A XIII. század. I rodalm i tanulniányok. 17 I. csoport 39. sz. Croiset M. -Kempf. J., A görög éposz törté- nete. II. „ 40. „ Regőczi (Exner) Győző, Szépprózai dolgozatok" II. „ 57. „ Hampel József, Archaeologiai Értesítő XVII. „ 00. „ Mayerhoffer Hans, Oesterr.-ung. Orts-Lexicon. „ Gl. „ Ruskin-Geöcze S., Velencze körei. III. III. „ 32. „ Karsch A. dr., Die Insektenwelt VI. „ 13. „ Laveleye-Bartha-Pulszky, A tulajdon és kezdetleges alakjai. II. IX. ,, 18—20. ,, Zeitschrift für den Unterricht in Physik und Chemie IX., X., XI. Jahrgang. 21. „ Kereskedelmi Szakoktatás. 1897/98. 23. ., Zeitschrift für Buchhaltung. 1898. „ 24. „ Orsz. Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny. 1897/98. VI. Tanszerek. Ez évi beszerzések : Földrajz: Kogutovicz, Magyarország fali térképe frt 4.75 „ Palesztina „ „ „ 6.— Természetrajz: Talpa europaea, kitömve . ... „ 2.— Strix flammea, „ .....„ 4.— Lepus timidus, fejcsontváz . ... „ 1.— Emys europaea, csontváz . ... „ 4.50 Perca fluviatilis, „ . . . . „ 6.— Rana esculenta „ . . . . „ 2.50 Physika: sodronytekercs .... s ... „ 15.— mágnesrúd.........„ 2.— Galilei-féle erőgép.......„ 10.— Vegytan: csőkályha........... 5.—- eprouvetták........... 1.25 fujtató asztal........„ 24.— Áruismeretek : Kereskedelmi gabona mérleg (Grünhut Henrik ur ajándéka). Rajztanítás : Húszak, magyar stil . „ Q-- frt 97. — 23 — A tanulók nevei j Erk. viselet j Szorg:ilom i Héber olv. Bibliai tört. i Magyar olv. Besz. ért. gy. Számtan írás Kézi munka Steiner Adél 2 1 1 i 1 1 2 1 2 Schlesinger Berta 3 4 1 i 1 3 3 3 4 Weiller Mariska ism. 3 4 4 4 4 4 4 3 4 Weisz Alice 2 2 1 3 1 3 4 3 2 30 Weisz Ella 2 1 1 1 1 1 1 2 2 Weisz Gizella ism. 3 3 4 3 4 4 4 • 4 4 Weisshaus Róza 1 2 3 3 2 4 4 o • > 4 IL osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. j Bibliai tört. Magyar olv. Magyarnyelv Besz. ért. gy. Német olv. Számtan Szépirás Ének Kézimunka Ármuth Janka 2 3 3 2 3 4 3 4 3 3 3 2 Bartos Erzsi r. k. 3 4 *3 3 4 4 3 4 4 3 3 Berger Margit idb. 1 2 2 2 1 2 2 2 3 1 1 2 Berger Margit ifj. 1 2 2 2 2 3 2 3 3 3 2 3 5 Berger Aranka 3 4 3 3 3 5 5 3 4 4 3 4 Bontz Renée r. k. 1 2 *2 1 3 3 2 3 3 2 2 Deutschberger Ilona 2 3 3 3 1 4 3 1 3 3 2 3 Fleischhaker Elza 1 2 2 2 2 3 2 3 3 3 2 2 Fleischahker Irén 1 3 2 3 3 3 3 3 4 3 2 10 Hamburger Szidi 1 2 2 2 2 3 2 3 3 3 3 4 Hirschl Róza 3 3 3 5 3 5 4 3 4 i 5 Heisler Melani 2 3 3 4 3 4 4 3 4 3 3 3 Kahn Janka 3 4 3 5 3 5 5 4 5 3 2 Kohn Ida 1 1 1 2 1 2 2 1 2 2 1 2 15 Klinger Clementin 2 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 3 Kluger Aranka 2 2 2 3 2 3 3 2 3 3 2 1 Krausz Ilona 1 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3 1 Marton Julcsa 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 May er Julcsa 3 3 3 4 3 4 4 3 4 3 3 2 20 Mayerhofer Margit 1 1 1 2 1 2 1 1 3 3 1. 1 Milhoffer Erzsi 1 2 2 2 1 2 2 2 3 2 2 2 Rothgans Ernesztina 3 4 3 4 2 4 4 2 2 4 3 4 Singer Olga 3 4 3 5 3 5 5 4 4 4 3 4 Sonnenschein Margit 2 2 2 2 1 3 3 2 2 3 2 3 25 Szabó Erzsi 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Schercz Julcsa 4 5 5 4 5 5 5 5 5 4 3 5 Steiner Katicza 4 4 4 4 3 4 4 4 3 4 4 4 Viola Margit 1 1 1 1 1 2 2 1 1 2 2 1 Weisz Szelina 3 3 3 3 3 4 4 4 3 4 3 * Hittan, Kimaradt: Beck Róza. III. osztály A tanulók nevei J Erk. viselet Szorgalom j Héber olv. Bibliai tört. Magyar olv. 1 Magyarnyelv! Német olv. Német nyelv Számtan Földrajz Szépírás Rajz Ének 1 Kézimunka j Adler Lenke 2 2 2 2 1 4 3 4 4 2 1 2 3 3 Armuth Ilonka 2 1 2 1 2 2 2 2 3 2 1 2 1 1 Augenfeld Róza 1 3 3 3 2 4 4 5 4 5 3 3 1 2 Bartha Jolán 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 2 2 1 2 5 Bartos Anna r. k. 1 1 *1 1 1 2 2 2 1 1 2 1 1 Beck Katalin 3 3 2 3 2 4 4 4 5 4 4 4 1 3 Brüll Ilona 3 4 4 4 4 5 4 5 5 5 2 4 1 3 Brüll Malvin 2 2 1 1 2 3 4 4 3 3 2 3 2 2 Buchwald Margit 2 2 3 2 2 4 4 4 3 3 3 3 2 3 10 Deutsch Margit 2 2 2 2 1 3 2 2 3 2 3 3 2 1 Epstein Margit 2 2 2 1 2 4 2 3 3 3 2 2 2 1 Gerstl Gizella ism. 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 4 3 4 Goldstein Etelka ism. 2 3 1 1 1 3 3 4 3 2 4 2 1 3 Gstettner Paula 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 15 Gtinser Malvin 3 4 2 2 2 4 3 4 4 4 3 4 1 3 Kertész Gizella 2 2 2 2 2 3 3 3 3 2 3 3 1 2 Krauss Elza ism. 2 1 1 1 2 1 2 3 1 2 3 1 3 Leitner Szidónia 2 3 2 3 2 4 3 4 4 4 3 1 1 Löbl Gizella 2 3 2 3 2 3 2 3 3 3 3 3 2 2 20 Lukács Margit 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 1 1 Neumann Vera Lujza 1 1 1 1 1 2 2 1 2 1 2 2 1 1 Récsei Lina 2 1 2 1 1 1 2 3 3 1 1 2 2 3 Rosenberg Janka 3 4 3 3 3 5 4 5 5 3 4 4 2 3 Rosenberg Valéria 2 4 2 3 1 5 2 5 4 5 3 4 2 4 25 Spitzkopf Klára ism. 3 4 3 1 2 4 3 4 3 3 4 4 1 3 Stern Frida 1 2 2 1 2 3 2 2 3 2 3 3 2 Stettier Mariska 3 4 3 3 4 5 5 5 5 5 3 3 3 Weiller Aranka 3 4 3 3 2 4 3 4 4 4 3 3 1 3 Weiss Mari 2 3 3 2 2 4 4 4 4 4 3 4 3 30 Weiss Karolin 4 4 3 3 3 4 4 4 4 4 4 4 2 4 •Hittun. Kimaradt: Scherz Teréz. IV. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Bibliai tört. Magyar olv. i Magyarnyelv] Német olv. Német nyelv j Számtan Földrajz Szépírás 1 Ra.iz | Ének 1 Kézimunka |j Berger Margit 2 4 2 3 2 \\ 3 4 4 3 4 4 1 4 Blumenschein Klára 1 2 1 2 1 3 1 1 3 3 2 2 1 3 Boncz Edith r. k. 1 1 *1 1 1 3 2 3 3 2 3 2 2 2 Boskovitz Karolin ■_> 2 1 2 1 4 3 4 3 2 3 2 1 3 5 Boskovitz Róza 2 2 1 1 1 3 1 3 2 2 3 2 1 1 Breier Ilona ism. 1 2 1 1 1 3 1 3 3 1 2 2 1 2 Breiner Aranka 2 3 1 2 l 4 2 4 4 3 1 1 1 2 Brück Sarolta 2 3 2 3 4 2 4 3 4 3 2 1 2 Bún Ella 1 1 1 1 1 3 1 2 2 2 3 2 1 2 10 Deutsch Gizella 1 1 1 1 1 2 1 3 2 2 2 2 2 2 Flesch Margit ism. 1 2 1 1 1 3 1 3 2 3 2 1 1 1 Fleischhacker Malvin 1 3 1 3 1 4 2 4 4 4 2 2 1 2 Frank Erzsi 1 2 1 •} 1 3 2 3 2 2 3 2 1 Q O Friedmann Szidi 1 1 1 1 1 2 1 2 2 1 3 2 1 2 15 Goldmann Ida 2 3 1 3 1 4 2 2 4 4 2 2 1 2 Grosz Irma 1 1 1 1 1 2 1 3 1 1 2 1 1 1 Grünfeld Teréz 1 4 1 2 2 4 3 5 4 4 o o o 1 2 Günsberger Mariska 1 2 1 2 1 3 2 3 2 3 2 9 1 9 Kaufmann Szidi 1 3 1 2 2 4 2 4 4 4 Q O 2 2 Q O 20 Kuttner Irén 2 4 2 4 2 4 o o 4 5 4 4 4 1 3 Maschanzker Fáni 1 4 2 4 2 4 3 4 5 4 4 4 3 4 Maschanzker Gizella 1 3 2 o J 2 4 4 4 5 o O 3 3 2 3 Milhoffer Kata 1 1 1 2 1 2 1 2 2 2 1 2 1 2 Pátkai Irma 1 1 1 1 1 2 1 3 2 2 3 2 1 2 25 Pollak Ilona 2 5 2 3 2 5 4 5 4 4 4 3 3 3 Rein Anna 1 2 1 2 1 3 1 3 3 3 1 2 1 1 Rosenberg Erzsi 1 2 1 2 1 3 1 3 3 2 2 3 2 2 Sommer Elza ism. 1 1 1 1 1 2 1 2 2 2 2 1 1 1 Stern Gizella 2 4 2 4 2 4 3 4 4 4 3 3 1 3 30 Wallerstein Janka 2 3 1 2 1 3 1 2 4 4 2 3 1 3 Weisz Elza 1 2 1 3 1 3 1 3 2 3 1 1 1 3 Weisz Erzsi 1 2 1 2 1 3 1 1 3 2 2 1 3 Weisz Ilona 2 2 l 2 1 3 1 2 3 3 2 2 2 Weisz Lilli 2 4 1 4 2 4 3 3 4 4 3 4 1 3 * Hittan. Kimaradtak: Schwarcz Erzsi, Schwarcz Cornelia. Vizsgálatlan maradt: Leitner Olga. Elemi fiúiskola. I. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Hitt. és bibi. tj ■ j Héber olv. Magyar olv. Besz. ért. gy. Számtan Szépirás Barta Ferencz 1 1 1 1 2 1 1 1 Beck Károly 1 1 2 1 2 1 2 2 Bettlheim Pál 1 1 1 1 2 1 3 2 Blumenschein Rezső 1 1 1 2 1 2 2 2 5 Dembitz Márkus 3 5 5 4 5 5 5 4 Dick Zsigmond 1 2 2 3 3 2 3 2 Fischer Ernő 1 1 1 1 2 1 2 2 Fleischhacker Béla 1 1 1 1 2 1 1 1 Friedenthal Károly 3 2 4 2 2 2 4 1 10 Frischmann Márton 2 2 2 2 3 2 4 2 Guttentag Imre 2 3 2 3 2 3 3 Günsberger Ferencz \'1 2 2 2 2 2 2 2 Günser Imre 3 5 5 5 5 5 5 5 Hahn Albert 2 3 3 3 4 4 4 3 15 Kárpáti Elemér 1 1 1 2 2 1 2 2 Klinger Károly 1 3 4 3 3 4 4 2 Kohn Ernő 1 1 2 1 2 1 1 1 Kohn Hugó 1 1 1 2 2 2 2 2 Koréin László 2 3 3 3 4 4 4 4 20 Krausz Jenő 3 2 - . 2 2 2 2 3 2 Lusztig József 1 1 1 1 2 1 2 2 Markovits János 3 3 3 3 3 3 4 3 Mayerhofer Kálmán 2 3 3 2 4 3 3 2 Neumann Lajos 1 1 1 1 2 1 2 1 25 Neumann Rezső 2 2 2 3 3 2 4 2 Palugyay Ferd. r. k. 3 4 4 4 5 4 4 Pollak Andor 1 2 2 2 3 2 3 2 Pollák Miksa 1 2 3 2 2 2 3 1 Rabinek Jenő 3 3 4 3 4 4 3 3 30 Rícsei Lajos 1 2 2 2 4 2 3 3 Rosenthal Gyula 2 2 3 2 3 2 3 1 Singer Lipót 2 4 2 3 4 5 4 4 Sohn József 1 1 1 2 2 1 2 1 Spiegel Ernő 4 5 5 5 4 5 5 5 35 Spitzer Ernő 3 3 4 3 4 3 4 2 28 -i A tanulók nevei Erk. viselet j j Szorgalom j Hitt. és bibi. t. Héber olv. Magyar olv. j Besz. ért. gy. Számtan Irás Steiner Ede 3 3 2 3 3 3 4 4 Stern Jenő 2 3 4 3 4 3 3 3 Szabó Imre 1 1 1 1 2 1 2 1 Türk Lajos 3 3 4 2 4 2 4 2 40 Ungar Leo 2 3 3 3 4 2 1 3 Weisz Imre 1 4 3 5 4 5 4 3 Weisz Jenő 1 2 2 2 3 3 2 1 Weisz Miksa 2 5 3 5 4 o 5 5 Weltner Jenő 3 5 3 í) 4 o 4 45 Wittenberg Ottó 1 2 2 2 2 2 2 2 Kimaradt: Berger Rezső. \'29 II. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Bibi. töií Héber olv. j Bibi. fordítás Besz. ért. gy. | Magyar olv. Magy. nyelv Német olv. Számtan Szépírás Breiner Elemér 2 3 3 2 3 2 2 3 3 3 1 Buchwald Miklós 1 2 2 2 2 2 1 3 2 3 2 Dembicz Ármin 3 3 4 3 3 3 2 4 3 4 4 Dukász Jenő 2 3 3 O O 3 O O 3 4 O «_) 4 4 5 Ehrenstein Lajos ! 3 5 4 3 5 3 3 5 3 5 4 Engländer György 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Epstein Vilmos ! 3 4 4 3 3 3 2 4 3 4 4 Fried József I í 2 3 2 3 3 2 3 2 3 3 Friedländer Henrik j í 2 3 1 1 3 1 3 1 1 1 10 Frommer Pál ! 3 2 3 2 3 2 1 3 2 3 3 Gottreich Izidor 1 3 4 3 3 4 3 3 4 3 4 4 Gutmann Imre 2 3 o 2 3 3 2 3 2 3 2 Grünbaum Dezső 2 2 3 2 3 2 1 3 2 2 3 Grünbaum Lajos 3 3 3 3 4 3 2 4 3 3 2 15 Hirschl Henrik 3 3 3 3 3 3 2 Q >J <> O 3 1 Kertész Imre 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 2 Kaufmann Jenő 2 3 3 3 3 3 2 4 3 4 3 Krausz Árpád 1 2 2 1 2 2 1 3 2 2 3 Krausz György 2 1 2 1 1 2 1 2 2 2 2 20 Krausz Samu Kohn Rezső 3 2 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 4 4 3 3 4 4 3 3 Klein Rezső 2 2 2 2 2 2 1 3 2 2 1 Kuttner Lajos 3 3 3 3 3 3 2 4 3 4 3 Láng Béla 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 25 Leszner Sándor 3 5 5 4 5 4 3 5 4 5 4 Leitner Zoltán 3 3 3 4 4 3 3 4 4 3 4 Ország József 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Révész János 1 1 2 1 2 1 1 2 1 2 1 Rosenberg János 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 2 30 Rosenberg Rezső 2 Q t-> 3 4 4 3 3 4 4 4 4 Sattler Sándor 2 2 2 1 2 2 1 2 2 1 2 Szeidmann Ernő O 2 2 1 2 2 1 Q O 2 2 3 Schreiber Rezső 2 2 2 2 2 3 1 4 3 4 4 Stern Jenő o o 5 5 3 5 3 3 5 o <3 5 4 35 Stern Manó 1 2 2 2 1 2 1 O O 2 2 o •) Steiner Ernő 2 1 2 2 2 2 1 2 2 1 >> 30 A tanulók nevei Erk. viselet | Szorgalom Bibi. tört. Héber olv. Bibi. forditás Besz. ért. gy. Magyar olv. Magyarnyelv Német olv. j Számtan Szépírás Telleman Fülöp 2 3 4 2 3 3 2 3 1 4 3 Weisz Béla 2 2 3 2 3 3 2 3 3 3 3 Weisz Jenő 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 40 Weisz Sándor 2 3 3 2 3 2 1 3 2 3 3 Végráth Emil 2 2 1 2 1 3 2 3 2 Zvvieback Lajos 2 2 2 1 2 2 1 3 2 O O 3 Kimaradt: Kürschner Béla. III. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Bibi. fordítás Bibliai tört. Magyar olv. Magyarnyelv j Német olv. I Német nyelv ! Számolás Földrajz Szépírás | Rajz I Ének Torna Beck Jenő 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Berger Miksa 2 3 3 3 4 3 4 3 4 3 4 2 3 4 3 Id. Berger Sándor 2 1 1 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Ifj. Berger Sándor 4 5 4 5 5 4 5 4 5 4 5 4 4 ■ 4 3 5 Breiner Imre 2 3 2 3 3 3 4 3 4 3 3 3 3 3 3 Buchs Bernát 4 4 3 4 4 3 4 3 4 3 4 3 4 4 4 Deucht József 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 3 3 3 3 Deutsch Jenő 5 5 4 4 5 4 5 4 5 5 5 4 4 4 4 Fleischhacker Imre 2 3 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 3 10 Fried Imre 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 3 Friedländer Richárd 2 2 2 3 3 3 4 1 1 3 3 2 2 3 3 Friedmann Jenő 4 5 3 5 5 4 5 4 5 5 4 3 3 4 3 Friedrich Miksa 3 4 3 4 4 3 4 3 4 4 3 4 3 4 3 Frischmann József 4 4 4 4 4 4 4 4 4 5 5 4 4 4 3 15 Frommer Ernő 4 4 3 4 4 3 4 4 4 5 5 3 3 4 3 Goldberger József 3 4 3 3 4 3 4 3 4 3 4 3 3 3 3 Heisler József 1 2 2 2 2 2 3 3 3 2 2 2 2 2 2 Holczer Jenő 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Kárpáti Miklós 2 3 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 20 Kohn József 2 2 2 2 2 2 3 3 4 3 4 3 3 3 3 Koréin Sándor 3 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Kreisler Jakab 4 5 4 5 5 4 5 4 5 5 5 4 4 4 4 Lengyel József 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 Mandelbaum Guszt. 4 5 4 5 5 4 5 4 5 5 5 4 4 4 2 25 Marton Vilmos 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 Maschanzker Jenő 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Márkusz Adolf 4 5 4 5 5 4 5 4 5 5 5 4 4 4 4 Neu Béla 2 3 2 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 4 3 Neufeld Pál 1 2 2 2 3 2 3 2 3 1 2 2 3 3 3 30 Österreicher József 1 2 2 3 3 3 3 3 4 3 3 4 4 3 3 Pollák Sándor 2 2 1 2 2 2 2 2 3 2 2 3 3 3 2 Rechnitzer Zsigmond 3 3 2 2 3 2 3 3 4 3 4 1 2 3 2 Rosenberg Elek 1 2 2 3 3 2 3 2 3 2 3 3 3 3 2 Scherz Andor 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 3 3 3 2 35 Seidmann Leó 3 3 2 3 3 3 o o 3 3 3 3 3 3 3 3 Spitzkopf Károly 3 5 4 5 5 4 5 4 5 5 5 4 4 4 4 Sonnenschein Rezső O O 3 3 3 3 3 4 3 4 3 4 3 3 3 3 Steiner Jenő O o 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 4 4 4 4 Steiner Pál 4 5 4 5 5 4 5 4 5 5 5 4 4 4 4 — 32 — A tanulók nevei Frk. viselet Szorgalom | Héber olv. Bibi. fordítás Bibi. történet Magyar olv. Magyar nyelv Német olv. Német nyelv Számolás Földrajz Szépírás Rajz Ének i Torna 40 Szigeti Sándor 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 Ungár Imre 3 3 2 3 2 2 3 3 3 2 2 3 3 3 3 Villányi István 2 3 2 3 3 2 3 2 4 3 3 3 3 3 3 Vojtic Leo 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 Wamberger Pál 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 2 2 2 2 45 Weber Mór 2 2 2 2 2 2 3 3 4 3 3 3 3 3 3 Weisz Lajos 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 3 3 3 3 Weiszenstern Lajos 4 3 2 2 2 2 3 3 3 2 4 3 3 3 3 Kimaradtak: Gróf Imre, Löbl Károly, Rothganz Oszkár. — 33 — IV. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet | Szorgalom Héber olv. Bibi. ford. Bibi. tört. Magyar olv. Magyar nyelv Német olv. Német nyelv Szá tan Földrajz Szépírás Rajzolás Ének 1 Torna Adler József ism. 2 4 3 3 4 2 4 2 5 3 2 2 2 3 Arnstein Sándor 1 3 2 2 2 2 4 3 3 4 3 3 2 3 3 Beck Ede 2 3 2 3 3 2 3 3 4 3 4 3 4 3 1 Berger István 3 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 3 4 1 5 Berger Simon 3 4 4 4 4 3 4 3 3 3 4 3 4 1 Braun Imre 2 4 3 3 4 2 4 3 5 4 4 4 4 3 2 Broch Emil 3 3 3 2 3 3 3 3 4 4 4 3 4 4 2 Brüll Zsigmond 3 5 3 4 5 4 5 4 5 5 5 3 3 4 2 Buksz József 3 4 2 3 4 3 4 3 4 4 4 3 3 4 4 10 Deutschberger Ker. 3 3 3 3 4 3 4 3 4 3 4 3 4 4 2 Ehrenstein Aladár ism. 2 3 3 3 4 2 3 2 4 3 4 2 3 2 2 Ehrenstein Károly ism. 1 3 3 3 2 2 4 2 4 2 3 2 3 2 3 Feigelstock Lajos 3 4 2 3 4 2 4 2 4 4 4 3 4 2 3 Fischl Béla 2 2 1 2 3 1 2 1 2 3 3 3 2 2 1 15 Flesch József 1 2 2 2 2 1 2 2 2 1 2 1 2 2 2 Frommer Gyula ism. 2 3 2 2 4 2 3 3 4 2 2 3 3 2 2 Goldschmied Béla 2 4 2 3 3 2 4 2 4 4 4 2 2 2 3 Krausz Gyula 2 4 3 3 3 3 3 3 5 3 4 3 4 2 Krausz Jenő 3 4 3 4 3 3 4 4 5 4 4 3 4 4 2 20 Krausz Vilmos 2 2 2 2 3 1 3 2 3 2 2 2 2 3 Kremsier Béla ism. 3 4 3 2 4 3 4 3 5 4 5 3 3 2 2 Kürschner Béla 2 4 3 3 4 3 4 3 5 4 5 3 4 2 1 Ledofszky Dezső 2 2 3 2 2 1 1 2 1 3 1 3 3 2 1 Mautner Ödön 2 4 4 .4 3 3 4 4 5 3 4 3 4 3 25 Neumann Frigyes 2 2 3 3 2 2 2 3 2 3 2 3 2 2 Rabinek Aladár 4 5 3 4 4 3 5 4 5 5 5 3 4 3 2 Rapoch Pál 3 2 3 3 3 1 2 2 3 2 3 2 3 3 2 Richter József 3 4 4 4 4 3 4 4 5 4 3 4 4 4 3 Rosenberger Sándor 2 2 2 1 2 2 2 3 3 2 2 1 2 3 2 30 Sattler Vilmos 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 1 Singer Sándor 2 2 3 3 2 2 2 2 2 1 2 1 1 3 3 Schlesinger Béla 3 4 2 2 4 2 4 3 5 3 4 3 3 4 3 Schreiber Arnold ;J> 4 3 4 3 3 4 3 4 4 4 3 4 4 2 Sternberger Albert 3 3 2 3 2 2 3 2 4 3 2 3 3 4 2 35 Weiller Hugó ism. 2 4 2 3 4 2 4 3 5 3 3 1 3 4 2 Weisz Aladár 2 3 3 3 3 3 3 3 4 3 3 2 2 4 1 Weisz Ferencz ism. 2 3 3 3 2 2 3 3 4 1 3 1 1 1 Kimaradtak: Kellermann Samu, Scherz Jenő. 4 B) Polgári iskola. í 3* IX. Tantestület. Bún Samu, igazgató. Altmann Mór, polg. iskolákra képesített rendes tanár, old. torna-tanár, a földrajzi tanszerek őre, tanította a német nyelvet az 1—4., a földrajzot a 3. és 4., tornát az 1—4. osztályban. Működésének évei 18, ez intézetnél 17. Halász Jenő, tanította a szépírást az 1. 2. és 3. osztályban. Kellert Lajos, rendes tanár, tanította a hittant 1—4., a számtant az 1—4., a természettant a 4. osztályban. Működésének évei 36 ez intézetnél 32. Kertész József, polg. iskolákra képesített rendes tanár, tanította a magyar nyelvet az 1—4., a történelmet a 3. és 4., a földrajzot az 1., az éneket az 1—4. osztályban. Tantestületi jegyző. Működésének évei 14, ez intézetnél 10. Somosi Vilmos, középiskolákra képesített tanár, a természetrajzi és természettani tanszerek őre, tanította a természetrajzot az 1., 2. és 3. osztátyban, tanit ez intézetnél 7 év óta. Hitoktatók s Treiberics Titusz, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Seregély Dezső, ev. ref. lelkész, az ev. ref. tanulók hitoktatója. Az érdemjegyek magyarázata. Érdemjegy Erkölcsi viseletből Előmenetelből 1 dicséretes kitűnő 2 jó jeles 3 tűrhető jo 4 szabálytalan elégséges 5 rossz elégtelen XXII. A polgári iskola tanterve. 1. Hittan. (A lefolyt tanévben előadott tananyag.) I. osztály, hetenkint 3 óra. a) Bibliafordítás: Mózes IV. könyvéből 11, 12, 13, 14, 15, (37—41), 16, 17, 20-ik szakasz. b) Imaforditás: Étkezés utáni ima, reggeli ima, schema, aschré, zsoltár. II. osztály, hetenkint 3 óra. a) Bibliaforditás: Mózes V. könyvéből 1, 2, (1 — 10), 3, (8—22), 4, 5, 6, 11, 12, 13, 15. szakasz. b) Imaforditás : Az újévi ima. III. osztály, hetenkint 2 óra. a) Bibliaforditás: Mózes V. könyvéből 29, 30, 31, 32, 33, 34. szakasz. b) Imaforditás: Az engesztelő napi ima, a reggeli isteni tiszteletnél használt zsoltárok. IV. osztály, hetenkint 3 óra. Az imakönyvekből végzett tananyag ismétlése, a péntek esti isteni tisztelet alkalmával használt zsoltárok. Szemelvények a példabaszédek könyvéből. A héber nyelvtan elemei fokozatosan minden osztályban. 2. Magyar nyelv és irodalom. a) A nyelvtan alapos ismerete és azon jártasság megszerzése, hogy a tanuló oly tantárgyakról, melyek tapasztalata és tanulmányai körébe esnek, világosan és szabatosan tudjon szólni és stiláris ügyességgel irni. b) Irodalmi művek olvasásán és fejtegetésén alapuló ismerete a magyar irodalom fejlődésének. 38 — I. osztály, hetenkint 5 órán. a) Elbeszélő prózai és költői olvasmányok, különösen a népmese, népmonda, magyar történeti monda, a klassikus mythosz és néprajz köréből. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás; az olvasmányok tartalmának megmagyarázása, ugyancsak az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése; könyv nélkül való versek szavalása. b) Nyelvtan: Egyszerű mondat és mondatrészek, fő- és mellékmondat megkülönböztetése. — Mondattani alapon a teljes alaktan, tekintettel a hangtani módosulásokra. — Szóképzés, gyakorlatilag szócsoportok egybeállításával; az előképzők. c) Kéthetenkint legalább egy írásbeli iskolai vagy házi dolgozat. Ez által főleg a nyelvtant és a helyes irás gyakorlását kell szem előtt tartani; a föladat fölfogására a gyermeket az iskolában élőszóval gondosan elő kell készíteni. Tankönyv: Hoffmann Mór, m. olvasókönyv 1., Deme K., magyar nyelvtan. — Tanár: Kertész József. II. osztály, hetenkint 5 órán. a) Olvasmányok és azoknak feldolgozása, mint az I. oszt. b) Nyelvtan: Összetett szerkezetű mondatok taglalása és szerkesztése; mellé- és alárendelt mondatok viszonyának ismertetése. A szókötés (a határozók, úgynevezett igekiegészitők tana). Szóképzés. Synonymák egybeállítása és magyarázata az olvasmány alapján. c) Kéthetenkint egy írásbeli iskolai vagy házi dolgozat, mely által a nyelvtan gyakorlásán kívül a feladatot ki kell terjeszteni az olvasmány egyes részleteinek vagy a költői elbeszélés tartalmának — miután azt az iskolában szabad szóval elmondták — Írásban való előadására is. Tankönyv: Hoffmann Mór, m. olvasókönyv, II., Deme K, m. nyelvtan. — Tanár: Kertész József. III. osztály, hetenkint 4 órán. a) Egészet alkotó történelmi olvasmányok, pl. Szalay László: A tatárjárás Magyarországon 1241—43-ban. Elbeszélő költemények. b) A magyar nyelvtan rendszeres áttekintése. A hangsúlyos vers ismertetése. c) Kéthetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat ; tárgyát az iskolai olvasmánynyal kell kapcsolatban tartani, feldolgozása módját előbb élő szóval meg kell fejteni. Tankönyv: Hoffmann Mór, m. olvasókönyv III., Deme K, m. nyelvtan. — Tanár: Kertész József. — 39 — IV. osztály, hetenkint 3 órán. a) Nagyobb epikus olvasmány, pl. Arany Toldija. Az olvasmány tartalmának megértésén kívül , a mű szerkezetét s a költői stilus sajátságait is meg kell világítani. Prózai olvasmány: leírások u. m. tárgy- és jelenetrajzok, jellemrajzok, könnyebb életrajzok, (Plutarchos-félék vagy oly formában Írottak). b) A stilus általános törvényei. (A nyelv tisztasága és szabatossága; egyszerű és szép stilus.) A prózai és költői stilus különbségei tüzetesen, tekintettel a közéletben előforduló fontosabb ügyiratokra. A mértékes vers ismertetése. c) Kéthetenkint egy Írásbeli iskolai, vagy házi dolgozat, melyben a költői olvasmány tartalmát vagy kisebb leírásokat, elmélkedéseket, melyekhez az iskolai olvasmány nyújtja az anyagot, kell írásba foglalni. Feldolgozásuk módját élőszóval előre ki kell fejteni. Tankönyv: Weszely, Stilisztika. Arany J., Lehr, Toldi. Tanár: Kertész József. 3. Német nyelv. Czél: a) Biztos nyelvtani ismereten alapuló lehető legteljesebb elsajátítása a német nyelvnek. b) Azon képesség, hogy a tanuló valamely az oktatás köréből vett tárgyról német nyelven helyesen írni és beszélni tudjon. I. osztály, hetenkint 5 órán. a) Folyó és értelmes olvasás; az olvasmányok tartalmának megmagyarázása és szabad elbeszélése. b) Olvasmány alapján: egyszerű és bővített mondatok; a mondatrészek. Ezek alapján a beszédrészek, a név- és igeragozás és a szóképzés elemei. c) P^orditások magyarból németre és viszont; helyesírási gyakorlatok. Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat. Tankönyv: Deutsch-Garai, Német nyelv- és olvasókönyv I. Tanár: Altmann Mór. II. osztály, hetenkint 5 órán. a) Olvasás mint az I. osztályban. b) Összetett mondatok taglalása és alkotása: a szótan befejezése, mondattan és szóképzés kiegészítése. c) Helyesírási gyakorlatok; kisebb elbeszélések és leírások. Kéthetenkint egy Írásbeli dolgozat. — 40 — Tankönyv: Deutsch-Garai, Német nyelv- és olvasókönyv I. Tanár: Altmann Mór. III. osztály, hetenkint 5 órán. a) Költői és prózai olvasmányok a görög-római és magyar történelemből; kisebb jellemrajzok; olvasmányok a természettudomány köréből. b) A szó- és mondattan rendszeres ismétlése mellett a szóképzéstan. c) Elbeszélések, leírások, költemények áttétele kötetlen beszédbe; levelek. Kéthetenkint egy Írásbeli dolgozat. Tankönyv: Deutsch-Garai, Német nyelv- és olvasókönyv I. Tanár: Altmann Mór. IV. osztály, hetenkint 5 órán. a) Nagyobb prózai és költői szemelvények olvasása, tekintettel az ismertebb német költőkre és írókra. b) Olvasmányok alapján: a költői Írásművek fontosabb nemei és a német nyelvtan rendszeres ismétlése. c) Önálló Írásbeli dolgozatok; polgári ügyiratok szerkesztése. Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat. Mind a négy osztályban megfelelő költemények emlézése a tanórában történt kellő előkészítés és tárgyalás után. Tankönyv: Deutsch-Garai, Német nyelv- és olvasókönyv I. Tanár: Altmann Mór. 4. Szám- és mértan. Czél: Biztosság és ügyesség a számolási műveletek végrehajtásában, jártasság a polgári életben, előforduló mindenféle körülményekhez alkalmazott szám- és mértani feladványok megfejtésében. A geometriai fogalmak és alapigazságok megértése, módszeresen vezetett szemlélet és rajz után. I. osztály, hetenkint 5 órán. a) Számtan. A tizedes számrendszer. A négy számolási művelet egész számokkal es tizedes törtekkel. A tört mint hányados és viszony; közönséges törtekkel való számolás. A hazai mértékek ismertetése; időszámítás. b) Mértan. Planimetriai elemek. (Pontok, vonalak és szögek fekvési és mérési viszonyai.) A legfontosabb sik-idomok tulajdonságai és alakítása, u. m.: három-, négy- és sokszög, különösen a szabályos és a kör. Az idomok összeillősége, symmetriája, — 41 — hasonlósága és a terület meghatározása. A kerülék és néhány görbe vonal. Tankönyv: Mocnik-Schmidt. Számtan I., Lengyel S. Mértani nézlettan. — Tanár: Kertész J. és Kellert L. II. osztály, hetenkint 5 órán. a) Számtan. Számolási rövidítések, számtani műveletek korlátolt pontossággal. Az arányosság fogalmának fejtegetése. Egyszerű hármas-szabály; az olasz számolásmód. Mértani viszonyok és arányok elemei. Százalék-számitás. b) Mértan. Stereometriai elemek. (A sik. Az egyenesek és sikok absolut és relatív fekvése, lapszög és szögletek. A legfontosabb testek tulajdonságai és hálózata, u. m.: hasáb, gula, szabályos testek, henger, kup, gömb. A testek összeillősége, symmetriája, hasonlósága, felszínének és térfogatának meghatározása. Testminták készítése.) Tankönyv: Mocnik-Schmidt, Számtan I., Lengyel, Mértani nézlettan. A dám ovi cs, Ábr. mértan. — Tanárok: Somosi V. és Kellert L. III. osztály, hetenkint 4 órán. a) Számtan. Összetett hármas-szabály. Kamatszámolás. Határidő számolás. Lánczszabály. Az arányos osztás. Elegyitési feladatok. b) Mértan. Constructiv planimetría. A) Egyszerű vonalú idomok. Az összeillőség symmetriája, hasonlóság és területmeghatározás kibővítése s az idevágó fontosabb constructiv feladatok. B) Görbevonalu idomok. A körtan kibővítése és az idevágó constructiv feladatok. A geometria alkalmazása a rajzolásnál és a mérésnél. (Mindezeket, valamint a IV. osztály\' számára kiszabotokat is, a polgári iskola feladatához mért kellő rövidséggel, de lehető alaposan.) Tankönyv: Mocnik-Schmidt, Számtan II., Adámovics Ábr. Mértan. Lengyel S., Szerkesztő és gyakorlati mértan. Tanárok: Altmann M. és Kellert L. IV. osztály, hetenkint 4 órán. a) Számtan. A hazai, valamint a legfontosabb külföldi pénzrendszerek ismertetése átszámításokkal. Árfolyamszámítás. Lerovás és váltóleszámítolás. Váltókémlés alapja. Az ellentett szám, — a hat első alapművelet betűkkel. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel. b) Mértan. A tér felmérése és területe kiszámítása. A térfogat felmérése és köbtartalma, kiszámítása, alkalmazva ezt — 42 — a töltések, földkiásások, épületek falai köbtartalmának kiszámítására. Tankönyv: Lengyel S., Schmidt Ág. dr. Algebra I. füzet, Lengyel, Szerkesztő és gyakorlati mértan. Adámovics, Ábr. mértan. — Tanárok: Bún S. és Kellert L. 5. Természetrajz. C z é 1: Az ásvány, növény, állat fontosabb csoportjainak szemlélésén és összehasonlításán alapuló ismerete, kapcsolatban a növényi és állati szervezet működésének ismertetésével. I. osztály, hetenkint 3 órán. a) Téli hónapokban az ásványtanból egyes osztályok alapjellemeivel biró, a mezei, gazdasági, különösen az ipari és kereskedelmi ismeretek alapjául szolgáló ásványok példányain szemlél-tetendők azok ismertető jegyei, találási helyük és hasznuk. b) Tavaszi és nyári hónapokban egyes seregeket jellemző, azonban a mezei gazdaságban, az iparban és kereskedelemben használtatni szokott növénypéldányokon keresendők fel a növények ismertető jegyei, növési helyök és hasznuk. Tankönyv: Roth-Schuch, Növénytan I. Róth S., Az ásvány-, kőzet- és földtan elemei. Tanár: Soinosi Vilmos. II. osztály, hetenkint 3 órán. Egész éven át az állatok főbb osztályaiból, az alapjelemmel biró, egyszersmind a mezei gazdaságban, az iparban és kereskedelemben használtatni szokott állatpéldányokon tanitandók az állatok ismertető jegyei, tartózkodási helyök, táplálkozási és szaporodási módjuk, sajátságaik, általános és különös hasznuk; az állati rendszer főbb alapvonalai áttekintésével s az állatoknak analytikai úton való meghatározásával. Az állatcsoportok szervezete s életfolyama rövid vonásokban mindig alkalmilag ismertetendő. Tankönyv: Róth S., Az állattan elemei. — Tanár: Soinosi Vilmos. III. osztály, hetenkint 3 órán. a) Téli hónapokban az ásványtani ismeret kibővitendő a kőzettannal s a geologia alapvonalaival. b) Tavaszi és nyári hónapokban a növénytani ismeret a növények meghatározása utján bővítendő s minden alkalommal ismertetendő a növények szervezete és életfolyama. c) Röviden egybe kell vettetni a föld terményeinek kapcsolatban állását egymással s igy egybefoglalni földünk természetrajzát. — 43 — Tankönyv: Roth-Schuch, Növénytan, Roth, Az ásvány-, kőzet- és a földtan elemei, a növénytan elemei. — Tanár: Somosi Vilmos. 6. Természettan. IV. osztály, hetenkint 3 órán. A testek általános tulajdonságai. A testek mozgása. Az erők és azok súlyegyene. A munka. A gépek. Tankönyv: Greggus-Berecz, Természettan. — Tanár: Kellert Lajos. 7. Földrajz. C z é 1: A föld természeti és állami viszonyainak ismerete, különös tekintettel hazánkra. I. osztály, hetenkint 2 órán. A magyar-osztrák monarchia földrajza, különösen Magyarország földrajza, az osztrák tartományoknak csak általános áttekintése, kiválólag az elsőnek természeti viszonyai. Az országok természeti viszonyainak ismertetéséhez fűződnek a topographiai főbb adatok, városok és vidékek néprajza, a lakósok főbb foglalkozásának ismertetésével, nemkülönben a föld és kőzet főbb nemeinek, a jellemző növények és állatoknak lehetőleg szemlélet utján való ismertetése, szem előtt tartva a természetrajz tanításával való kapcsolatot. Tankönyv: Hunfalvy-Schneider, Földrajz I. — Tanár: Kertész József. II. osztály, hetenkint 2 órán. Európa bővebb és Ázsia összébb vont ismertetése oly módon, mint az I. osztályban, kapcsolatban a statisztikával. Tankönyv: Hunfalvy-Schneider, Földrajz II. — Tanár: Altmann Mór. 111. osztály, hetenkint 2 órán. Amerika bővebb, Afrika és Ausztrália összébb vont ismertetése, az előbbi osztályokban megállapított módon, tekintettel a felfedezések történelmének főbb mozzanataira, kapcsolatban a statisztikával. Tankönyv: Hunfalvy-Schneider, Földrajz III. — Tanár: Altmann Mór. — 44 — IV. osztály, hetenkint 3 órán. a) A három első osztályban tanult földrajzi ismeretek együvé foglalása és az egésznek áttekintése. b) Mathematikai és physikai földrajz elemei és földabroszok készítése. Tankönyv: Schneider-Szenessy, Általános földrajz. — Tanár: Altmann M. 8. Történelem. Czél: a) Hazánk művelődési történelme, a társadalmi viszonyok és a törvényhozás ismertetésével. b) Európa és Amerika történelme, azon korszakainak ismerete, melyekből a művelt népek jelen állása megérthető. III. osztály, hetenkint 2 órán. A magyarok történelme oly rövid áttekintésben, hogy egy év alatt az egészen át lehessen menni; Magyarország politikai földrajzának oly módon való áttekintésével, hogy az ország különböző korszakokban való állapotát a tanuló a történelemmel megismerje. Tankönyv: Baróti-Csánki, Magyarország története. — Tanár: Kertész József. IV. osztály, hetenkint 3 órán. Európa történelme Amerika felfedezéseig. Kiemelendők a tanitás folyamán: A keleti népek művelődési viszonyainak rövid ismertetése után a görögök és rómaiak történelme főbb vonásaiban. A kereszténység eredete és terjedése. A nép nagy vándorlása és annak folytán alakult uj államok. Az izlam eredete és terjedése. A pápaság uralma és a keresztes hadak. A középkori viszonyok bomlása. Az idetartozó földabroszok használásával és a szükséges felvilágosításokkal. Tankönyv: Mangold L., Világtörténet. — Tanár: Kertész József. 9. Rajzolás. Czél: A szabadkézi rajz gyakorlása mellett a szerkesztő síkmértan és vetülettan alapfeladványainak ismerete s ezeknek mindkét irányban alkalmazása. I. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Előkészítés a rajzolásra. Egyenes vonalak, görbe vonalak s ezekből összetett egyszerű diszitmények. — 45 — Síkmértani idomok. Egyszerű mértani testek, sodrony- és teljeslapu mintákról (távlati rajz) árnyékolással is. Az előadás mérve szerint a mintázás kezdete, b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. Szerkesztő síkmértan elemei (eszközökkel.) Tanárok: Kellert L. és Kertész J. II. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Fali táblára előrajzolt ábrákról, fali nagy képekről; ékítmények elemei. Fokozatos előhaladás a mintázásban. b) Mértani rajz, hetenkint 3 órán. Vetülettan elemei; a pont, vonal síktérbeli helyzetének meghatározása, egymáshoz való viszonya. Tankönyv: Adámovics, Ábr. Mértan. — Tanárok: Kellert L. és Somosi Vilmos. III. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Görög, később középkori és keleti stylü ékítmények rajzolása és színezése lapmintákról. Összetettebb ékítmények féldomboru mintákról. Mintázás. b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. A vetülettan ismétlése és folytatása: síkok által határolt s görbe felületű rendes mértani testek ábrázolása. Árnyékszerkesztés. A látkép (perspectiva) szerkesztése. Tankönyv: Adámovics, Ábrázoló mértan. Lengyel S., Szerkesztő és gyakorlati mértan. — Tanárok: Kellert L., Altmann M. IV. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Ékítmények domborművekről, virág és emberi fej s testrészek rajzolása domború mintákról. A renaissance-styl alapvonalai. Mintázás. b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. Lépték (mérték) szerinti rajzolás. A mértani rajz alkalmazása az építészeti szerkesztés különösen azon ágaira, melyek a mű-asztalosságban, lakatosságban, vagy az agyagiparban e tekintetben előfordulnak. Tankönyv: Adámovics, Ábrázoló mértan. — Tanárok: Kellert L., Somosi V. — 46 — 10. Éneklés. I. és II. osztál}\', hetenkint 1 — 1 órán. Létrák. Gyakorlatok különböző alaphangból, chorálok és népdalok. A könnyebb hangnemekből 4 kemény s ezzel kapcsolatos négy lágy kargyakorlatok magyar népdalokból. Tankönyv: Harrach, Arany lant I., Bartalus, Éneklő ABC. — Tanár: Kertész József. III. és IV. osztály, hetenkint 1 — 1 órán. A következő nyolcz kemény és nyolcz lágy hangnem; továbbá kisebb beosztású művésziebb hangjegyek és diszitmények használata. Kargyakorlatok magyar népdalokból. Tankönyv: Harrach, Arany lant II., Ernyei, Énektan I. Tanár: Kertész József. 11. Testgyakorlat. 1., II., III. és IV. osztály, hetenkint 1 — 1 órán. a) Rendgyakorlatokban a sorok mozgásának többféleségét kifejtik, a menés, a futás nehezebb nemei mellett gyakorolják a sorfordulatokat, sorkanyarodásokat és a sorok mozdulatának, összeállításának különféle nemeit. b) A szabadgyakorlatok különféle nemei stb. Tanár: Altmann Mór. Általános órabeosztás. Tantárgyak --Li____,__ I. II. 111. IV. Összesen osztály 1. Hit- és erkölcstan . . . 3 3 3 3 12 2. Magyar nyelv és irodalom 5 5 4 3 17 3. Német nyelv..... 5 5 5 5 20 4. Számtan 3 3 3 3 12 5. Mértan....... 2 2 1 1 6 6. Természetrajz..... 3 3 3 — 9 \'/. Természetien .... — — — 3 3 8. Földrajz..... 2 0 2 2 8 9. Történelem..... — — 2 3 5 10. Szabadkézi rajz . . 2 2 2 2 8 11. Mértani rajz 2 3 2 3 10 12. Szépírás . . . 3 2 3 2 10 13. Éneklés..... 1 1 1 1 4 14. Testgyakorlat..... 1 1 1 1 4 32 32 32 32 10B | XI. Erdemsorozat. I. osztály. Osztályfő: KERTÉSZ JÓZSEF. A tanulók nevei Hittan Magyar nyelv Német nyelv Számtan Mértan Természctr. Földrajz. Szabk. rajz \'Mértani rajz Szépii\'ás Ének Torna Erk. viselet \' Beck Samu 3 3 2 ■ 3 3 3 2 3 3 3 2 3 1 Berger Ferencz 2 3 2 3 3 1 1: ■2 2 1 2 2 1 Brandl ReZső \' 5 4 5 5 4 4 5 5 3 3 3 2 3 Buchwald József 4 4 4 4 4 3 4 4 4 2 3 4 2 5 Deutsch Albert 1 1 1 1 2 2 3 3 2 3 2 2 1 Dükász Aladár \' 1 1 1 2 1 1 2 1 í 2 1 1 Glaser Ede 5 3 4 4 3 3 5 5 4 3 2 2 2 Goldschmied Károly 4 3 3 4 3 3 3 3 ■3 2 2 2 2 Goldstein Miksa 4 4 4 5 3 4 4 4 3 4 \'2 2 2 10 Grünbaum Ferencz 3 3 3 3 2 4 3 4 3 2 2 2 2 Grünbaum Jenő 4 4 3 \'4 4 4 4 4-\' 4 4 3 2 2 Günser Pál 4 4 2 3 3 4 4 3- 3 3 2 1 1 Hamburger Jenő 3 4 2 3 3 2 4 4 3 3 3 3 1 Hirschl Leó 2 2 1 1! 2 2 1« 1 1 1 2 2 2 ■2 15 Hirschl Pál 4 3 5 5 2 4 4 5 4 3 4 3 2 Klüger Aladár 3 3 2 4 3 2 3 3 1 2 2 2 2 Kohn Dezső 1 ! 1 3 5 3 3 3 4 2 2 4 3 3 2 Krauss Béla • 3 3 3 3 2 2 2 4 3 3 4 3 1 Kremsier József 2 3 4 3 3 2 3 4 3 4 2 4 "2 20 Liditt Ede 3 3 3 3 3 4 4 3 3 3 2 2 2 Pichler Ferencz 4 4 4 4 3 4 3 3 4 2 2 3 1 Rechnitzer Józfeef 3 3 3 3 2 3 3 3 \'3 2 ■2\' 3 1 Schlossberg Sándor 3 3 3 3 2 2 2 3 2 1 2 2 1 Schnitzler Andor r. k. 3 3 4 ¡¡4 4 4 3 4 3 4 2 2 2 25 Steiner Lajos isim. 2 4 ; 2 3 3 3 3 3 2 1 2 2 2 \' Strém Dezsői I ■2 2 ■3 3 2 3 2 3 2 1 2 4 2 Weiss Oszkár 4 3 3 4 3 4 4 4 3 3 2 1 2 Weiss Samu 3 3 2 4 2 2 3 2 2 3 2 2 2 Weiss Sándor 4 3 2 4 3 3 3 4 3 3 2 2 2 30 Weltner Samu 2 2 1 2 1 1 2 2 1 1 2 1 1 Zwieback Izsó 3 3 2 4 4 2 3 2 2 1 2 1 1 Elmaradt: Pfeifer Samu. — 48 — II. osztály. Osztályfő: KERTÉSZ JÓZSEF. A tanulók nevei Hittan Magyar nyelv N\'émet nyelv Számtan Mértan Term, rajz Földrajz Szabk. rajz Mértani rajz Szépírás 1 Ének Torna Erk. viselet | Ármuth Pál 4 4 3 3 2 3 2 2 3 2 3 3 2 Deutsch Dezső 2 2 2 2 2 2 1 3 3 1 2 2 1 Dukász Lajos 3 4 2 4 3 2 1 3 4 2 2 2 2 Eisler Ernő 3 4 4 4 2 2 3 2 2 3 4 2 3 5 Fleischhacker Fer. 3 2 3 3 2 2 2 2 2 3 2 2 1 Frank Gyula 3 3 3 3 2 1 3 1 1 2 3 fm. 2 Fürst Rezső 4 4 4 3 2 3 3 4 3 4 3 2 1 Gross Ferencz 3 3 3 3 2 2 2 3 2 2 2 2 1 Gross Mór 3 3 3 3 3 2 2 2 3 3 2 2 1 10 Kohn Ede 3 3 4 3 2 2 3 4 2 2 2 2 2 Kohn Géza 2 2 1 2 2 4 1 3 3 3 2 2 2 Kohn Samu 3 3 3 3 2 2 2 3 3 4 3 2 2 Komlósi Sándor 2 3 2 2 2 1 1 3 2 1 2 2 1 Krausz Ödön 1 1 1 2 1 1 1 2 2 1 2 2 1 15 Löwi Imre 4 3 5 3 3 4 4 4 3 4 2 3 2 Markbreiter József 4 4 1 3 4 4 3 4 4 3 3 2 2 Mattersdorfer Zsig. 3 4 2 3 4 3 3 2 1 1 2 1 1 Nöthig István r. k. 1 3 3 3 1 2 1 1 1 3 4 1 1 Oblath Sándor 4 3 4 4 4 3 3 4 4 4 4 3 2 20 Schlesinger Jenő 2 3 4 3 3 3 3 3 3 4 4 4 1 Singer Gyula 1 2 1 2 4 4 1 2 3 1 2 1 1 Steiner Jenő 3 3 3 4 4 4 3 4 4 4 3 3 2 Steiner Zoltán 2 3 3 2 3 1 2 2 2 2 2 1 1 Stern Miksa 2 3 3 2 3 4 3 2 2 3 2 2 1 25 Stettler Ödön 4 3 3 4 5 4 3 4 4 4 3 3 2 Weiss Lajos 4 4 4 4 4 4 4 4 4 2 2 3 2 Weissenstern Jenő 3 3 3 3 4 3 2 5 4 4 2 2 2 Wirth Pál 4 3 4 3 1 1 2 2 2 2 3 2 2 Elmaradt: Berger Dávid. — 49 — III. osztály. Osztályfő: ALTMANN MÓR. A tanulók nevei Hittan Magyarnyelv Német nyelv Számtan 1 Mértan Term, rajz Földrajz Történelem Szabk. rajz Mértani rajz Szépírás Ének Torna | Erk. viselet | Adler Béla 3 2 3 3 3 4 2 2 fffl 4 3 . 1 3 1 Adler Lipót 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 -1 1 1 Augenfeld Salamon 3 3 4 4 3 3 3 3 3 3 2, 1 í 1 Bayer Gyula 3 3 2 2 2 2 1 2 2 3 3 3 1 1 5 Brück Henrik 1 1 1 2 1. 1 1 1 1 1 1 1 2 1 Deutsch Antal 4 4 5 5 4 4 4 3 fm. 4 3 4 3 2 Eisdorfer Zsigmond 2 2 2 4 3 2 3 2 4 4 2 2 3 2 Fischer Géza 3 2 3 3 3 4 2 2 3 3 3 4 3 2 Friedmann Zsigmond 2 3 2 3 3 4 1 2 3 3 2 2 2 2 10 Gibs Oszkár 4 5 4 5 4 5 4 5 4 4 4 3 3 3 Glücksthal Arthur 4 4 3 4 4 3 4 3 3 4 2 3 2 2 Gross Ernő 3 3 2 3 2 2 1 3 4 3 2 3 2 2 Haasz Dezső 3 3 4 2 4 4 2 3 4 4 4 2 2 2 Hamburger Zsigm. 4 3 3 4 2 4 3 3 4 2 3 3 3 3 15 Hirschl Zsigmond 3 4 5 4 4 4 4 3 4 4 2 4 3 2 Hochstädter Gyula 4 4 5 3 3 4 4 5 2 3 3 3 2 2 Kaufmann Jenő 2 3 3 3 3 \' 1 3 3 3 3 2 2 4 2 Keszler Antal 2 3 2 4 2 2 1 1 1 1 2 1 1 1 Kohn Hugó 1 3 2 3 4 2 2 2 2 3 2 2 1 3 2 20 Maschanzker Ignácz 3 2 2 3 2 3 2 2 2 2 1 2 4 1 Mauthner Ernő 2 1 2 3 3 .3 1 1 2 3 1 2 3 1 Müller Mór 2 3 3 2 1 1 2 2 4 2 4 3 3 1 Reinitz Béla 4 3- 4 4 4 3 4 3 3 3 3 1 3 3 Rotter Andor 2 3 4 2 2 2 2 1 3 3 2 2 2 2 25 Sattler Józfeef 2 3 3 4 3 3 3 3 3 3 3 2 2 1 Spitzer Lipót 5 4 4 4 5 4 5 5 2 3 2- 3 3 3 Steiner Henrik 2 2 2 2 2 1 1 1 2 2 2 1 2 1 Székely István e. r. 2 3 4 4 3 3 3 2 3 3 4 4 3 2 Szitár Béla r. k. 1 4 4 3 4 2 4 3 2 3 2 2 2 3 30 Weiller Lajos 3 2 2 3 1 1 2 2 1 1 2 1 2 2 Weisz Arnold 2 3 3 2 3 3 2 2 3 3 3 2 2 1 Weisz Géza 4 3 4 4 3 2 2 2 3 3 3 1 2 2 Weisz Nándor 3 4 4 3 3 3 2 3 3 3 3 2 3 1 Weisz Oszkár 4 3 4 5 4 3 3 3 3 3 2 3 3 3 4 — 50 — IV. osztály. Osztályfő: KELLERT LAJOS. A tanulók nevei Hittan M agyar nyelvjl Német nyelv Számtan Mértan Természett. Földrajz Történelem Szabk. rajz | Mértani rajz Szépírás Ének Torna Erk. viselet Szorgalom Adler Ede 2 1 2 2 2 2 1 1 2 2 3 1 1 1 1 Adler Miksa 3 4 3 3 4 3 4 2 4 3 4 4 4 2 3 Almási Géza 1 1 2 2 2 2 2 1 2 o Ld 2 1 1 1 1 Báron Ernő 3 3 4 4 2 3 3 3 3 3 2 2 2 2 3 5 Braun Gyula 1 1 1 1 1 1 1 1 3 1 2 2 3 1 1 Deutsch Miksa 3 3 3 4 3 3 3 2 3 2 3 2 2 2 2 Dukász Jenő 2 3 4 3 1 3 2 2 1 2 3 2 2 2 2 Fein Vilmos 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 Feldmar Béla 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2 1 1 10 FYommer Sándor 3 3 4 4 3 4 3 3 4 4 3 2 3 2 3 Goldberger Béla 2 1 3 3 1 2 2 2 2 2 2 1 1 2 Grausz Samu 3 3 4 3 4 4 4 3 2 1 2 2 2 2 3 Kohn Samu 2 2 3 2 3 2 2 3 3 3 2 2 2 2 2 Krausz Imre 4 3 4 4 4 4 4 3 4 3 3 3 4 3 3 15 Künstler Ödön 3 4 4 4 4 4 4 4 3 2 3 4 2 1 3 Kürschner Samu 4 4 2 4 5 4 2 4 2 1 1 4 2 t 3 Letzter Jenő 4 4 4 4 4 3 3 4 3 4 3 2 3 2 3 Lewin Samu 2 1 1 2 1 2 1 1 4 2 2 3 2 1 2 Milhofer Dezső 2 1 2 2 2 2 1 1 4 1 3 3 3 1 1 20 Pilczer Bernát 2 1 2 2 2 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 Pollák Jakab 2 3 4 4 3 3 3 3 3 2 2 1 2 1 2 Pollák Rezső 3 3 2 4 4 4 2 3 3 3 1 1 2 1 3 Rein Ignácz 2 3 3 3 3 3 2 1 3 3 3 3 2 2 3 Rosenthal Sándor 3 4 3 3 3 3 2 3 3 3 3 4 3 1 3 Skopal Lajos 4 4 4 3 3 4 4 4 3 4 3 2 1 2 3 Schwarz Károly 3 3 4 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 2 3 C) Felső kereskedelmi iskola. 4* XII. Tanári kar. Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a tanári könyvtár őre, a keresk. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi tagja, Nagy-Kanizsa város képviselőtestületének és iskolaszékének tagja; tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat mind a 3, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 32, ez intézetnél 31. Kalcsok Leo, középiskolákra képesített tanár, a nagykanizsai k. r. főgymnasium rendes tanára; tanította a történelmet mind a 3 osztályban. Működésének évei 8, ez intézetnél 5. Kárpáti Manó, rendes tanár, felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a magyar és német nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 11, ez intézetnél 7. Perger József, középiskolákra képesített tanár, a nagykanizsai k. r. főgymnasium rendes tanára; tanította a mennyiségtant és a ker. számtant az alsó osztályban. Működési éveinek száma 25, ez intézetnél 1. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és felső osztályban. Működésének évei ez intézetnél 6. Somosi Vilmos, középiskolákra képesitett rendes tanár, a földrajzi, áruismei, természet- és vegytani szertár őre; tanította a vegytant, áruismét és technológiát a középső és felső, a földrajzot mind a 3 osztályban. Működésének évei ez intézetnél 7. Schultz Ernő, középiskolákra képesitett tanár, a nagykanizsai főgymnasium tanára, tanította a ker. számtant és mennyiségtant a középső osztályban. Működik ez intézetnél 1 év óta. Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesitett rendes tanár, a „Zalai Közlöny" szerkesztője, bölcsészettudor, tanította a franczia nyelvet mind a három, a ker. levelezést és szépírást az alsó osztályban, a gyorsirászatot mind a 3 osztályban Működésének évei 16, ez intézetnél 8. — 53 — Dr. Vörös Cyrill, középiskolákra képesített tanár, a nagykanizsai k. r. főgymnasium rendes tanára; tanította a mennyiségtant és ker. számtant a felső-osztályban. Működésének évei 6, ez intézetnél 2. Hitoktatók : Hütter Lajos, ev. lelkész, az ág. hitv. tanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 8. Kertész József, oki. polg. isk. tanár, az izr. tanulók hitoktatója. Rasztics Rafael, róm. kath. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 1 év óta. Az érdemjegyek magyarázata. Érdemjegy Erkölcsi viseletből Előmenetelből 1 jó jeles 2 szabályszerű JO 3 kev. szabályszerű elégséges 4 rossz elégtelen XIII. Tanterv a nagym. vall. és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1895. évi aug. 20-án 44001. sz. alatti rendelete alapján. 1. Vallástan. Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1 — 1 óra. A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4-én 13033. sz. a. kelt vall. és közoktatási m. kir. miniszteri rendelet). 2. Magyar nyelv és irodalom. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. A prózai Írásművek ismertetése, olvasmányok alapján. 1. Leirás. Tárgy és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, uti rajz. 2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetírás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történetírók műveiből, tekintettel a történeti tanításra. 3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bizonyítás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés. 4. Szónoklat. A szónoki forma és irály, egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből. 5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből. A prózai olvasmányokon kivül a költőiekből lyrai és leíró művek, kisebb elbeszélések (románcz, ballada stb.). Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkezetére, a prózai és költői kifejezésmódok különbségére. — 55 — Az Írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók, vagy az olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok után-képzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése. Helyesírási gyakorlatok: tollbamondás, valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján. A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrínyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja: Gyöngyösi; ujabb irodalmi nyelvünk-alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői: Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos, hazafias és szerelmi lyra: régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok. A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az époszok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészükben ismertetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb irók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba. Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok részint az olvasmányok, részint a tanulók ismereteinek köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer. Dispositiók készítése, nyelvi és stilistikai magyarázatok, helyesírás. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján. A dráma régi nyomainak megemlítése után: Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformkorban: Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth. Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra. Házi és iskolai Írásbeli dolgozatok felváltba kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. — .56 — 3. Német nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon, különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére. A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése. írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátítására, fordítások és utánképzés utján; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása; kisebb feladatok óráról-órára; nagyobbak, mint házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése; szabatos fordítása magyarra. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányok, részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre. írásbeli iránytani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra. Prózai és költői darabok könyv nélkül. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése. Olvasmányok ujabbkori elsőrangú íróktól, különösen a társadalomtudomány és a publicistika köréből. írásbeli dolgozatok : fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért tételekről és forditás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer. Prózai darabok és költemények könyv nélkül. 4. Franczia nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására. b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leírások a nép- mese, monda, történet, föld-, és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása. c) Szótanulás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira. d) írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, fordítás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint házi és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Rendhagyó igék. A particulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és módok, különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások, mint az alsó osztályban. b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok. c) Ügyiratok. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való Íratása. d) Szó tanulás tárgyi és etymologikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, synonymák, kereskedelmi kifejezések. e) írásbeli dolgozat, mint az alsó osztályban, főkép fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Az infinitivus és a participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások, mint a megelőző osztályokban. b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles irók műveiből, tekintettel a nemzetgazdaságiam és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főkép levelek olvasása, fordítása, betanulása és minták után való- Íratása. . d) írásbeli dolgozatok, mint a középső osztályban. 5. Földrajz. Alsó osztály.. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése. Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsiai Törökország, India, Khina, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült-Államok, Mexiko, Brazília, Argentina, Chile) ismertetése kereskedelmi szempontból. — 58 — Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes és főképen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államok idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokkal való összeköttetéseinkre. Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának, a nevezetesebb világkereskedelmi piaczoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fontosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparczikkekkel, különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkán-félsziget kereskedelmi viszonyaira. 6. Történelem. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése. A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakult keresztyén-germán királyságok, kereszténység. Mohamed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az investitura harcz (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén. Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance, átmenet az újkorba. A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház és királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugoti és keleti császársággal. Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygarchia felülkerekedése. A Hunyadiak kora : a) Hunyadi János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse; b) Hunyadi Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt. — 59 — Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések. A reformátió és elterjedése ; ellenreformátió. V. Károly és a Habsburgház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II. Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld. A harmincz éves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás ; felvilágosodott absolutismus. Éjszakamerikai szabadság-harcz. A franczia forradalom, Napoleon császársága, a bécsi congressus. A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformátió elterjedése, török hódoltság. Nemzeti és vallási sérelmek : Bocskay felkelése és a bécsi béke. Magyarország részvétele a harmincz éves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György. Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót; A Wesselényi-féle összeesküvés. Zrinyi Péter és társai. Tököly Imre fölkelése. Magyarország megszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II. Rákóczy Ferencz fölkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly. Mária Terézia és II. József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a franczia háborúkban és belső állapota ez idő alatt. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. .Ujabb forradalmak (julius és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés, Oroszország terjeszkedése a Balkán-félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus. Bosznia és Herczegovina megszállása. A magyar nemzet történetéből. I. Ferencz uralkodása. Az 1825. évi országgyűlés; a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1847-ben megnyilt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakulása. A szábadságharcz. Önkényuralom. Deák Ferencz és az 1867-iki kiegyezés. Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése. — GO 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A négy alapművelet positiv és negativ számokkal. Hatványmennyiség; négyzetre-emelés közönséges számokkal. Az első fokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok. A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főkép a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati egyszerű példákban. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. A logarithmus fogalma. A Brighs-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a logarith-musok segélyével. Első fokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák főkép a kamatszámolás köréből veendők.) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változtatás röviden. A valószínűség számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség. A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gula, henger, kúp és gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főkép a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Politikai számtan. Kamatos kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák. Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi) annuitással. Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottériakölcsönök. Kölcsöntörlesztési és sorsjegyhuzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölcsönárfolyamok egyenértéke. Életbiztosítási számolások egyszeri és évi dijjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díjtartalék-számolás. 8. Természettan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga. 61 Halmazállapot. A csepfolyó és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. Gőzgép. A meleg és hatásai a testekre. Thermometer. A meleg forrásai. A hang keletkezése és terjedése; visszaverődése; magassága. Hangszerek. A fény és annak terjedése, erőssége és mérése ; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a mikroskop. A látás; szinszóródás; színképelemzés; a testek szinei. A mágnesség. Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplastika. Hőelektromosság. Áccumulator. Elektromágnes. Elektromos telegraph. Inducált áram. Dynamo elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon. 9. Kereskedelmi számtan. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Alapműveletek egész számokkal, közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával. A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése. A redukálás és resolválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat. Hármas-szabáy. Láncz-szabály. Arányos osztás. Elegyítés-szabály. Á százalék-számitás behatóan, alkalmazva a súly-, értékés költségszámolásnál az áruüzletben szokásos módon, az áruk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szeszszámolás-. A kamat- és discontszámolás. A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discontálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámitolására. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénysuly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénzverési viszonyok ismertetése. Az arany-, ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piaczokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével. — 62 — A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fon-tosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam kompensatio. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Netto kiegyenlítés. Felső osztály. Hetenkint 4 óra. A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetetlen intézvény és küldvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és indirect kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás váltókkal és értékpapírokkal. Az árvetési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fontosabb börzeműveletek, különösen a prolongatió. 10. Irodai munkálatok. Alsó osztály. Hetenkint 1 óra. (Kapcsolatban a szépírással.) Számlák a közvetetlen áruüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főkép a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási számlák, álszámlák. Jegyzékek váltókról és értékpapírokról. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről. Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapírokról. Folyó-számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős, kettős és változó kamatlábbal. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combinált feladatoknak mintaszerű kidolgozása a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből. XI. Könyvviteltan. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Általános rész. A könyvvitel fogalma, fontossága és czélja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek. — 63 — Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXXVII. t.-cz. 25—36. §§-ai; a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-cz.; a magyar büntetőtörvény 1878. V. t.-cz. ide vágó pontjai.) A könyvek hitelesítése és bélyegzése; az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. — Az üzletesemény mint könyvviteli tétel. — Adós és hitelező. — A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából. A vagyon, annak felosztása: activ, passiv és tiszta vagyonra. — A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására. A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése. a) Az egyszerű könyvvitel: Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók (rovancsok), u. m. az áru-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró. Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árubizományi könyvek stb. A könyvek megnyitása a leltár alapján. A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi áruüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása eszközlendő. Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása. b) A kettős könyvvitel: A kettős könyvviteli módszernek jellemzése. A számlák rendszere és tana kimerítően. A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése. 1. A kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (franczia könyvvitel) jellemzése. 2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése. A kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: egyesitett napló és főkönyv. Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei. A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s Nyers mérleg. — 64 — A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: Pénztárkönyv, Előjegyzék, Gyüjtő-Napló, Főkönyv. Segédkönyvek: Folyó számlakönyv és a közvetlen főkönyve-zésnél felemiitett segédkönyvek. Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása. A hibák felkeresése és kiigazítása. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Kereskedelmi társaságok könyvelése. A közkereseti, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, — különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvénynek ide vonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok. A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben. A folyó üzletesemények elkönyvelése után a\' könyvek lezá-randók. A lezárási munkálatoknál figyelembe veendők az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és a bizományi ügyletek könyvelése az áru és banküzletekben. Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a havi tartozó levelezésekkel együtt. Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalokban. A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők. 12. Kereskedelmi levelezés. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszerüek, melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak.. Ezek: a bizonyítványok, elismervények, téritvények, kötelezvények, nyugtatványok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmazványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a czégbejegyzést, és czégtörlést illető beadványok. Körlevelek (hirdetésekkel). Az áru-üzletben kináló levelek; levelek hitelügyben; tudakozódó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban; előforduló levelek. Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gvakorlandók. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben, és pedig: a váltó-hitelről, intézvényekről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-küldvényekről, prolongá- tióról, bizományi váltókról, szükségbeli utalványról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek foly ó-számlákról. A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket is kell készíteni. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-üzletben s általában bank-üzletekben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások. 13. Kereskedelmi ismeretek. Alsó osztály. Hetenkint \'¿.óra. A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedők és a segédszemélyzet. Czég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az áruk fajai. A mértékrendszerek és a mérték-hitelesítés. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésűk módjai. Az adás-vevés: ajánlat, alku, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő, 14. Közgazdasági ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Általános rcsz. Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság. Termelés. A termelési tényezők; természet, munka, tőke. Termelési költség, productiv és inproductiv termelés. A termelés eredményességének feltételei: Állam. Egyéni szabadság s tulajdonjog. Munkamegosztás és egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége. Üzlet. (Kis és nagy üzlet). A termelés főágai. Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének föltételei. Kereslet és kínálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárusági áruk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége s értéke. A hitel, annak nemei s hatása. Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség. Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás. Különös rcsz. Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmivelődési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel. 00 — Ipar. Felosztása, különösen a kis- és nagy-ipar s annak jelentősége. Czéhrendszer. Iparszabadság. Az ipar előmozdító tényezők : szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások és különösen a szabadalom, minta- és jegyvédelem. Munkás-kérdés. Intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről. Kereskedelem. Közgazdasági jelentősége. — Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A bankok jelentősége és felosztása. Az egyes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybank-rendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és védvámrendszer. Vámterület. Entrepőt-ok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése. Váltóárfolyam. Közlekedés. Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiútak, vízi utak és vasútak. Szállító intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraph, telephon. Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek. Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok. Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg. Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi s örökségi adók, vámok. Államadósság nemei, fölvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása s fölosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az államjövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján, röviden. 15. Jogi ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Bevezetésül röviden: A jog fogalma és nemei. Köz- és magánjog. Vagyonjog, család- s öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon, zálog, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai: letét, adásvevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás. Az alsó osztályban tanult kereskedalmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része, a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedé- — (57 — seinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A már tanultak ismétlésével kapcsolatban, a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a, vizi s a vasúti jog fővonásai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi és iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegyügyről, a vasárnapi munkaszünetről s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése. 16. Vegytan és áruismeret. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molecula, atom, moleculasúly, atomsúly. Chemiai rokonság, chemiai érték. Képletek. Hydrogen. Chlor, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogen. Oxigén, viz. Kén, kénhydrogen, Kéntrioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammónia, salétromsav; levegő. Phos-phor, phosphorsav, gyújtófa-gyártás. Arsen, arsenessav és arsensav, auripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bor és borsav. Carbonium-csoport, gyémánt, graphit, czeruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; szén-sulfid. Silicium. Siliciumdioxid és az idetartozó drágakövek. A fémek általában. Basisok, savak, sók. Nátrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfat, salétrom. Borax. Soda, soda-bicarbona. Vizüveg. Kálium, kaliumhydroxid, caliumchlorid, kaliumjodit, caliumchlorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir, calium-silicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammoniumcarbonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, czement, chlormész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, bariumsulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, magnesiumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zinksulfat. Réz, rézchlorid, rézoxidul és rézoxid, rézgálicz, rézcarbonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólomchromat. Bétüöntvény, sörét. Higany, higanychlorid, higanychlorür, higanyoxid, higany-sulfid (cinnober). Ezüst, ezüstchlorid, ezüstnitrát. Arany, arany-chlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Alumínium, alumíniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminiumsulfat, timsó. Agyag és agyagáruk; üveg és üvegáruk. Vas és vasáruk; vaschlorid, vasoxid, 5" — (58 — vashydroxid, vassulfldok, vasgálicz, vascarbonat. Nikkel; cohalt-chlorür, sznialte, kobaltkék. Mangansuperoxid, kaliumpermangánat. Chromoxid, chromsav, kaliumehromat, kaliumbichromat. Platina, platinchlorid. Ón, ónchlorür, ónchlorid, óndioxid, óndisulfid (musiv arany). Ásványi festékek és drágakövek. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az áruismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világító gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, anthracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok; methylalkohol, aethylalkohol, szesz és szeszesitalok. Glyczerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collodium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemüek, rizs és szágo. Szőlőczukor (méz). Nádczukor s a czukorgyártás. Phenol, hangyasav, eczetsav (eczetgyártás); palmi-tinsav, stearinsav, oleinsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya- és szappangyártás. Művaj, borkősav, czitromsav, salicylsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatosan a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidák, kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj sajt, husáruk és hus-conservek). A fonásra és szövésre alkalmas rostok; fonalak és szövetek. Faáruk. 17. Szépírás. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A folyóirás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond és diszírás. — 69 — A tantárgyak és heti órák. Sor Tantárgy A heti órák száma alsó közép felső összesen osztályban 1 Vallástan........ 1 1" 1 3 \' 2 Magyar nyelv és irodalom . . 4 3 3 10 3 Német nyelv.......\' 4 3 3 10 4 Franczia nyelv....... 4 3 3 10 5 2 2 2 6 (5 Történelem........ .2 2 2 6 7 Mennyiségtan és polit. számtan . 2 2 2 6 8 Természettan....... 2 — — 2 ! 9 Kereskedelmi számtan .... 4 3 4 11 1 10 Irodai munkálatok..... 1 2 2 \' 5! : 11 Könyvviteltan....... — 3 3 (J i 12 Kereskedelmi levelezés . . 2 2 2 6 13 Kereskedelmi ismeretek .... 2 — — 2 14 Közgazdasági ismeretek . . . , — 2 2 4 15 Jogi ismeretek....... — 3 2 5 16 Vegytan és áruismeret .... — 3 3 6 17 Szépírás......... 2 — — 2 .. Összesen 32 34 34 100 A jövő tanévben használandó tankönyvek. ALSÓ OSZTÁLY. Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv 1. Névy L., Kereskedelmi levelező. Dr. Schack B., Német olvasókönyv I. Noel-Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan és olvasókönyv, I. r. Péter J., Közg. Földrajz. Kerekes Gy., Történelem 1. Dr. Beke M., Algebra. „ „ „ Mértan. Kont, Elemi fizika. Havas-Bogyó, Kereskedelmi számtan I. Trautmann, Kereskedelemisme. Vajda P., Mintalapok, magyar és német. — 70 — KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv II. rész. Névy L., Kereskedelmi levelező. Dr. Schack Béla, Német olvasókönyv II. Heinrich K., A német ker. levelezés kézikönyve. Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan II. Simonyi J., Ker. Földrajz. Kerekes György, Történelem II. Dr. Beke M, Algebra. „ Mértan. Havas M., Keresk. számtan II. III. Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Matavovszky, Áruisme és technologia. Lengyel Al., Vegytan I. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. Vajda P., Szépirási minták. FELSŐ OSZTÁLY. Dr. Balassa J., Magyar olvasókönyv III. Névy L., Kereskedelmi levelező. Dr. Schack B., Német olvasókönyv III. r. Heinrich K., A német ker. levelezés kézikönyve. Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan III., függelék. Mendlik A., Franczia levelezés. Simonyi J., Ker. földrajz I. II. Ribáry-Mangold, Magyarország oknyomozó története. Kerekes Gy., A kereskedelem története. Havas M., Kereskedelmi számtan III. rész. Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún S., Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Dr. Hermann S., Ker. és váltójog. Dr. Pisztóry S., Nemzetgazdaságtan. Matavovszky, Vegytan és áruisme. Segédkönyvek: Kovács S. János, Magyar-francia frazeologia. Újvári Béla, Franczia magyar és magyar-franczia szótár. XV. Kivonat a Nagy-Kanizsai Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából. Az intézet czime, czélja, tanterve. 1. §. Az intézet czime: Nagy-Kanizsai Felső Kereskedelmi Iskola. 2. §. Czélja és rendeltetése, hogy ne csak szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők úgy általános, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek. Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános miveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányának megfelelően, a kereskedelmi szellemben míveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtanak. 3. §. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztálylyal) bíró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. §. Az idézett szervező rendeletben körülirt tantervet, Valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőknek ismeri. Attól akár a kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg az intézet, felső helyen ki-eszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, a mennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények múlhatatlanul szükségessé teszik. Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos tantervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag mennyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállittassék. 5. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyitványnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kiviil, a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-cz. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá felsőbb gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumának látogatására is minősítve vannak és végül, a mennyiben az intézetbe lépésök előtt négy közép- vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végeztek, jogositvák, hogy hadkötelezettségüknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. Fen ta rtds, fel ügyelet. 6. §. A Nagy-Kanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagy-kanizsai izr. hitközség. 7. Az intézet feletti főfelügyelet a nm. vallás- és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva. A tanulók. 20. §. Tanulókul felvétetnek: az első (alsó) osztályba: a) oly tanulók, kik a gymnasium, real- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyitványnyal igazolják. b) A 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az előző osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább is elégséges sikerrel bevégezte. E szabály alul eltérés csak a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg. 21. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni azon nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett. Tanév, vizsgálatok. 22. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1 -3. közt történik Az ezen időn tul jelentkezők felvételérc nézve szintén a 3. §-ban emiitett miniszteri rendelet irányadó. 23. §. Deczember és márczius 1-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezek sajátkezű aláírásával ellátva az uj szorgalomszak első hetében az osztályfőnüknek visszaadandók. 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A 3-ik osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen felelt meg", „jól megfelelt", vagy „nem felelt meg" osztályzatú bizonyítványt kapnak. 25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt bejelenti a vizsgálandók számát és felterjeszti az Írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat. XVI. Fegyelmi szabályok a Nagy-Kanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára. I. A tanulók kötelessége általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával ugy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatu, előzékeny s minden tekintetben türelmes legyen, s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros, vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó azon tanuló, ki vétkes gondolkodás módja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedet-lenségre csábítja. 5. §. A czél, mely a középiskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen, s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. 6. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete és egész viselete legyen egyszerű és tiszta. — 75 — 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának ugy az iskolában, mint azon kiviil engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állnia. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha tisztjét teljesiti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanitói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek. 9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulók kötelességei az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, a mennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók ügyeimét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távol maradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által Írásban vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak a betegséggel és pedig csupán csak az orvosnak, a szülőknek, vagy ezek helyetteseinek bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyitvány-nyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban (valóságos himlő, bárányhimlő, skárlát, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyp-tomi szembaj) szenvedett volna, felgyógyulás után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragály-mentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyitványnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érinkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb emiitett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre irott közlései nem fogadtatnak el. — 7« — 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azon egyént, a kinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és halló képességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni vagy cserélni csak az osztályfő engedelmével szabad. 17. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a tanterembe menni, helyét csendben elfoglalni, és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik; mindennemű zavarás, ide értve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készitse el; feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetét elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás ; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való áll-dogálás is. Oraközökben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által, és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, az vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 22. §. Egyleteket művelődés czéljából alapithatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Szinház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. Könyvek vagy más tárgyak elárusitása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; épen ugy tiltatik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű czélra csak az igazgató engedelmével szabad. III. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kivüli viselet hasonlóképen a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola czéljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. a kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek. Ezeken kívül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. Tandíjmentes tanulók, ha oly vétséget követnek el, mely a tanári szék előtti megdorgálást vonja maga után, elvesztik a kedvezményt. IV. Befejező megjegyzések. 27. Ezen törvényeknek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem, menthetik fel őket. 28. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bír minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege egy-egy példányban minden tanulónak kiadatik, mely példány a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. XVII. Az ifjúsági „Önképzőkör" működése. Az ifjúsági Önképzőkör ez évben fennállásának hatodik évét töltötte be és ez évben is több izben bizonyságot adott arról, hogy hivatásának teljesen megfelel. A működés czélját képezték a nemzeti szellem, a hazafiság és szép iránti érzék fejlesztése, a kiváló irodalmi férfiak méltatása, irodalmi és hazafias ünnepek rendezése, kötött és kötetlen nyelvű dolgozatok benyújtása, azoknak szó és Írásbeli megbirálása, költemények szavalása, beszédek tartása és rögtönzések. Kéthetenkint tartatott gyűlés, melyeken a benyújtott dolgozatok megbiráltattak, szavalatok, szónoklatok, valamint ezekhez bírálatok is fűzettek. A kitűzött czél elérésére szolgáltak még a diszgyülések. Az Önképzőkör tagjait a felső és középső osztály növendékei képezték, kik megfelelő munkásságot fejtettek ki. A kör alakuló gyűlését szeptember 13-án tartotta Kárpáti Manó vezető tanár elnöklésével, ki megnyitó beszédében ecsetelte a kör czéljait, útmutatást adott a hasznos munkálkodásra és tevékenységre hivta fel az Önképzőkör tagjait. Ugyanekkor választattak meg a kör tisztviselői. Ezek: ifj. elnök: Wirth Imre f. o. t., alelnök: Krausz Aladár, k. o. t., jegyző: Steiner Ignácz, f. o. t., másodjegyző: Boskovitz Ödön. k. o. t., pénztáros: Schlésinger Hugó, f. o. t., könyvtárosok: Dreisziger Izsó, Horváth Károly, f. o. és Almási Ignácz, Fürst Albert, k. o. tanulók. A lefolyt tanévben az Önképzőkör 12 rendes és 7 diszgyülést tartott. Beérkezett 15 mű, melyeket Írásbeli és szóbeli bírálat kisért; volt 36 szavalat, melyek szintén szóbeli bírálatban részesültek. Az első diszgyülést szept. 22-én tartotta az Önképzőkör Istenben boldogult Erzsébet királynénk Ő felsége gyászos halála alkalmából. — Schlésinger Hugó, f. o. t. Makai Emilnek „Erzsébet királyné halála" cz. költeményt szavalta nagy hatással. Kárpáti Manó vezető tanár ünnepi beszédében emlékezett meg nagy halottunkról. Végül Dukász Miksa a. o. t. Szávay Gyulának: „.Szent Erzsébet koporsója" cz. költeményét szavalta lendületesen. November 20-án, azon alkalomból, hogy a magyar nemzet nagy fiának, Baross Gábornak, az ország fővárosában szobrot emelt, tartottuk második diszgyülésünket, melyen Krausz Aladár, k. o. t. szépen megirt felolvasásában emlékezett meg a „vasminiszter"-ről. Január 28-án, Deák Ferencz halálának évfordulója alkalmával Wirth Imre, ifj. elnök emelkedett hangon méltatta a „haza bölcsé"-nek érdemeit. Ugyanekkor Krausz Aladár és Páski Sándor k. o. tanulók szavaltak. Az 1848-as márczius 15-iki események évfordulója alkalmából diszgyülés rendezése által vette ki részét az Önképzőkör a nemzet nagy ünnepéből, az egész tanári kar és a tanuló ifjúság jelenlétében. Az ünnepély a Szózattal vette kezdetét, melyet az ifjúsági ének- és zenekar adott elő Sterneck Zsigmond zenetanár vezetése mellett. Ezután Schlésinger Hugó f. o. t. lelkesen szavalta a „Talpra magyart". Majd Wirth Imre f. o. t. ifj. elnök gondosan megszerkesztett felolvasásában ecsetelte a nagy napokat. Krausz Aladár, k. o. t. nagy hatást ért el Jakab Ödönnek „Márczius 15." cz. költeményének elszavalásával. Az ünnepély a „Hymnus"-sal ért véget. Márczius 20-án Kossuth Lajos nagy hazánkfia halálának emlékére gyászgyülést tartottunk, melyet Steiner Ignácz, f. o. t. lendületes beszédével nyitott meg. Ezután Krausz Aladár, k. o. t. Ábrányi Emilnek „Kossuth sirja" cz. költeményét szavalta hatásosan. Végül Wirth Imre f. o. t. Kossuthot mint szónokot jellemezte. Az 1848-iki törvények szentesítésének évfordulóját április 11-én ünnepelte az Önképzőkör. Az ünnepély a „Hymnus"-sal vette kezdetét. Az igazgatói megnyitó után Páski Sándor k. o. t. szavalta Vörösmartynak: „Király hymnus"-át nagy érzéssel. Majd Kárpáti Manó, Vezető tanár ünnepi beszédében méltatta a 48-as vívmányokat. Ezután Krausz Aladár k. o. t. dicséretet érdemlő tehetséggel szavalta Koltai Virgilnek: „Április 11." cz. költeményét. Végül az ifj. ének- és zenekar a „Hunyadi induló"-t adta elő nagy tetszés között. Dicsőségesen uralkodó felséges királyunk megkoronáztatásának évfordulóját hódoló tisztelettel ülte meg az ifjúság. — A diszgyülést Krausz Aladár, k. o. t., az Önképzőkör alelnöke, alkalmi beszéddel nyitotta meg. Pollák Dezső, f. o. t. lendülettel szavalta Endrődi Sándor „Előre!" cz. költeményét. Ezután Boskovitz Ödön k. o. t. gondosan megszerkesztett felolvasásában méltatta junius 8-dikát. Majd Páski Sándor, k. o. t. nagy hatással szavalta Petőfinek „A magyarok Istene" cz. költeményét. — Az ülés végén Krausz Aladár alelnök, felhasználván azt az alkalmat, hogy a kör utolsó gyűlését tartotta, az eltávozó vezető tanártól a kör nevében elbúcsúzott és eddigi fáradozásaiért köszönetet mondott. Kárpáti Manó, vezető tanár, a kör tagjait további buzgó és hazafias munkásságra hivta fel. Végül a jelenvolt igazgató ur méltatta vezető tanár érdemeit és a kör tagjait további buzgó működésre hivta fel. Önképzőkörünk szavalati versenyt is tartott, melyen a nagyszámú résztvevők közül Pollák Dezső, f. o., Krausz Aladár és Páski Sándor, k. o. és Dukász Miksa s Rosenstein Gyula a. o. tanulók tűntek ki. — 80 — Körünk könyvtára a jelen évben — részint adományozás, részint vétel utján — jelentékenyen gyarapodott. Beszereztünk a) vétel utján 80 kötetet, és b) adományozás utján dr. Neumann Ede főrabbi úrtól egy kötet és Gross József, k. o. tanulótól 2 kötet könyvet. Az Önképzőkör részére dr. Ollop Mór, ügyvéd ur, a lefolyt évben is egy darab aranyat volt szives ajándékozni. Fogadja a nemeslelkü adakozó ez uton is az Önképzőkör hálás köszönetét. A kör tagjai közül érdemeik és buzgó munkásságuk megjutalmazására a következők részesültek jutalomban: Wirth Imre, f. o. t. elnöki buzgó tevékenységeért 1 arany. Krausz Aladár, k. o. t. mint a legjobb és legszorgalmasabb szavaló 1 arany. Páski Sándor, k. o. t. eredményes szavalásért 1 arany.-Steiner Ignácz és Boskovitz Ödön jegyzői tisztségök pontos betöltéseért 5—5 korona. Az Önképzőkör vezető tanára. Felső osztály. Osztályfő : Somosi Vilmos. Berger Lipót Blau Benő Boskovitz Aladár Dreisziger Izsó 5 Frank Elek Gavora Dániel Gstettner Henrik 5 Heinrich Mór Hirschler Ödön 10 Hirschsohn Béla Hoffmann Sándor Horváth Károly Kohn Vilmos Mautner Gusztáv 15 Morgenstern Zsigmond Muszti József Polednák Ernő Pollák Dezső Rechnitzer Lipót 20 Riedelmayer Károly Rothauser Imre Schlesinger Hugó Steiner Ignácz Su.sicki György 25 Számek Jenő Tauber Győző Tálos István Weisz ErnŐ Weisz Izidor 30 Wirth Imre Würzburger Miksa XIX. Jelentés az 1898—99\'-ik tanévben megtartott érettségi vizsgálatról. A felső kereskedelmi iskolák szervezetének értelmében osztályvizsga mellőzésével a felső osztályt végzett mind a 31 rendes és 2 magántanuló érettségi vizsgálatra bocsáttatott. A május 17., 18., 19., 23., 24., 25. és 26. napjain tartott Írásbeli vizsgálatokra mind a 33 tanuló jelent meg. A tanári kar által felterjesztett tételek közül a miniszteri biztos ur által következők jelöltettek ki: 1. Magyar nyelv és irodalom. Kossuth Lajos és Deák Ferencz (Párhuzam). Eredmény: 4 jeles, 12 jó, 14 elégséges, 3 elégtelen. 2. Német nyelv. Der Reis (Beschreibung). Eredmény: 2 jeles, 13 jó, 13 elégséges, 5 elégtelen. 3. Franczia nyelv. Budapest, 1899. május 17. T. cz. Lebrun S. Ch. urnák, Genfben. Hivatkozással f. hó 12-éről kelt levelünkre, nyugtázzuk f. hó 14-éről kelt levelének vételét, melynek tartalma rendben van. Ma bátrak voltunk \'Önre frcs 40,000.— per 27. c. Schuller G. rendeletére ugyanott intézni s kérjük, hogy intézvényünket számlánk terhére kifizetni szíveskedjék. Mi viszont az alábbi számadás szerint 19,262 65 o. é. írttal ismerjük el Önt. Az üzletben ma sem történt lényeges változás; az eladás csekély, a hozatal gyenge; az irányzat valamivel élénkebb- \' " Tisztelettel Király és Kutast. 40,000 frcs pr. f. hó 27-én á 48*20 o. é. frt 19280.— Kamat 6 napra 3°/o 9.64 Alkuszdij 4/io %>o 7.71 17.35 o. é. frt 19.262.65 Eredmény: 2 jeles, 10 jó, 19 elégséges, 2 elégtelen. 4. Kereskedelmi levelezés. 1. Ernyei Mór Temesvár, mégbizza f. évi május 1-én Engländer Henrik, budapesti bankárját, hogy adjon el letétéből frt 20.000.— névértékű magy. kor. járadékot; ennek ellenében vegyen ugyancsak letéte számára 50 db. osztr. hitel-részvényt; az ebből keletkező különbözeti összeget pedig küldje el Mayer Vilmosnak Prágába. 2. A megbizó avizáló levele a hitelezőhöz. (Német.) 3. Engländer május 3-án értesiti megbízóját, a megbízás teljesítéséről és egyúttal 4. értesiti a hitelezőt. 5. Május 5-én a hitelező elismerő levele a budapesti bankárhoz és 6. Ernyeihez (Németül). Megjegyzés: Adatok napi árfolyam szerint. Napi árfolyam: Kor. jár. 97.40 alk. díj V2°/oo. Osztr. hitelrészv. 357.60 alk. dij 10 kr. darabonkint. Eredmény 2 jeles, 15 jó, 14 elégséges, 2 elégtelen. 5. Kereskedelmi számtan. 1. Budapest 42500 franc követelését Páristól Hamburg közvetítésével hajtja be. Melyik mód előnyösebb: a) ha Budapest intézvényez látra Hamburgra s ez 3 hó múlva lejáró váltót Párisra, vagy b) ha Páris küldvényez látra Hamburgnak s ez 3 hó múlva lejáró váltót Budapestnek? Mennyi Budapest bevétele, ha az előnyösebb módot választja? Hamburg l-5°/°o jutalékot számit. Budapest jegyez Hamburgra 59.70 4% Páris „ „ 124.10 pr. 3 hó 4% Hamburg „ Budapestre 169.80 „ 3 „ 3Va70 Párisra 80.40 „ 3 „ 1Ví%> 2. Kiszámitandók a Párisban jegyzett következő papirok budapesti paritásai: Magyar Aranyjáradék 104.10 Állam-Vasut-Részvény 723.20 Déli Vasút 3% prioritása 387.50 Eredmény: 9 jeles, 9 jó, 15 elégséges. 6. Mennyiségtan és politikai számtan. 1) Hány frtot kell minden félév elején 8 éven át befizetnünk, hogy a további 5 éven keresztül minden félév végén 950 frt járadékot kapjunk, ha a félévi utólagos kamatláb 2%? 2) 86000 frt kölcsönt 50 féléven át utólagos annuitással törlesztünk 2V2°/o félévi előleges kamatláb mellett. Készítsük el a törlesztési tervet az első 10 félévre. A tizedikre tegyünk próbát. Számítsuk ki még az utolsó törlesztési részletet. Eredmény: 6 jeles, 8 jó, 14 elégséges, 5 elégtelen. 7. Könyvvitel. Bognár Ferencz és Lakatos Márton 1898. június 1-én közkereseti társas kereskedést nyitnak, melybe ad — 87 — Bognár Ferencz: árukban frt 6240. --, váltókban frt 3420.70, főkönyvi követelésekben frt 2730.—, készpénzben frt 2609.30 összesen fit 15000. Lakatos Márton váltókban: frt 6500, készpenzben frt 3500, összesen frt 10.000. A szerződés értelmében a betétek 6°/o-al pro anno kamatosittatnak, a tiszta nyereség egyenlő részekben osztatik el. Üzletmenet: junius 1. Fizetnek különféle üzleti költséget frt 120.— „ 3. Vesznek 82 hl. badacsonyi bort á 24V2 fit........„ 2009.— melyre készpénzben fizetnek 1009 frtot, 1000 írtról 3 havi elfogadványt adnak. „ 4. Küldenek bizományba Röderer testvéreknek Bernben 96 hl. szegszárdit á 28 frt 2688.— 82 hl. badacsonyit,, 30 „ 2460.—frt 5148.— „ 4. Fizetnek erre szállítási költséget „ 198.20 „ 6. Leszámitoltatják helyben Nagy Ferencz jul. 15. lejáró váltóját ... frt 1000.— 5\'/a0/o lerovat . . . „ 5.96 frt 994.04 „ 7. Küldenek Leitner Ferencznek Gráczbanfizetendő 3 hó múlva 40 hl. ó bort á 20 frt. frt 800.-„ 8. Fehér Géza, Csurgó, fizet számlájára „ 500.— „ 10. Vesznek felében Kiss Péterrel helyben 52 hl. szilvapálinkát á 60 frt .... frt 3120.--melynek felét a társaság, felét Kiss készpénzben fizeti. „ 12. Eladják az árut ugyancsak készpénzben á 70 frt frt 3640.— „ 12. A nyereségből Kissnek járó részt ennek javára írják. „ 14. Leitner a folyó hó 7-én neki küldött borért elfogadványt küld pr. szept. 7. frt 800.— „ 14. Röderer testvérek jelentik, hogy a bizományi árut a szabott áron eladták . . frt 5148.— „ 14. számítanak 3% jutalékot frt 154.44 különféle költséget . „ 25.— frt 179.44 „ 4968.56 I — 88 — mely Összegről szóló elfogadványukat pr. szept. 10-én küldik. Juniuslö. Bognár kivett a pénztárból . . frt 100.-„ 15. Lakatos „ „ . . „ 80.- Az árukészlet értéke .... „ 3260. Könyvelendő a naplóban és főkönyvben. Készítendő a nyers mérleg és leltár. Zárlat. Eredmény: 9 jeles, 10 jó, 11 elégséges, 3 elégtelen. A szóbeli érettségi vizsgálatokat junius hó 12., 13. és 14. napjain tartottuk Péter János, budapesti felső keresk. igazgató, vallás és közoktatásügyi miniszteri biztos ur és Dr. Taizs Károly, soproni ker. kamarai II. titkár, kereskedelemügyi miniszteri biztos ur jelenlétében. A vizsgálatokat megelőző, a miniszteri biztos urak elnöklete alatt tartott értekezlet határozatából az Írásbeli vizsgálat eredménye alapján a jelentkezett 33 tanuló közül 30 szóbelire bocsáttatott, 2 osztályismétlésre, 1 pedig az egész vizsga 1 év múlva leendő letételére utasíttatott. A szó- és írásbeli vizsgálatok eredménye következő volt: Jelesen felelt meg: Tauber Viktor. Jól feleltek meg: Blau Benő, Frank Elek, Morgenstern Zsigmond, Polednák Ernő, Pollák Dezső, Rothauser Imre, Weisz Ernő, Weisz Izidor, Wirth Imre = 9. Megfeleltek: Boskovitz Aladár, Gavora Dániel, Gstettner Henrik, Heinrieh Mór, Hirsehsohn Béla, Hoffmann Sándor, Horváth Károly, Kohn Vilmos, Mauthner Gusztáv, Susieky György, Samek Jenő, Steiner Ignáez, Sehlesinger Hugó, Würzburger Miksa rendes és Deutseh Oszkár, Stoeker Lajos magántanulók --- 16. Két hó múlva javitó vizsgát tehet: 1 tantárgyból 2, 2 tantárgyból 2 tanuló. 1 tanuló a vizsgát 1 év múlva ismételheti, kettő osztályismétlésre utasíttatott. — 89 — XX. Az 1897—98. tanévben végzett tanulók alkalmazási helve. J A tanuló neve A czég neve Lakhelye Babocsai Tivadar J. Anspach & Co. Strumpfwaaren-Fabr. Bécs Berger Dávid Herz és Társa fakereskedő Zágráb Blauhorn Emil Kohn N. és Társa Szeged Deutsch Jakab Kereskedelmi Bank Zágráb 5 Engel Béla Vasadi Gy. és társa papírgyár Budapest Engel Jakab Első magyar vaggon- és gépgyár Győr Gottreich Alfréd Nemzeti baleset bízt. társaság Nagy-Kanizsa Herlinger Ernő Magyar államvasút üzletvezetőségénél Zágráb Hirsch Alajos Posta és távírda Dombovár 10 Hirschler Miksa Orenstein és társa Triest Rio de Janeiro Hoch Imre Gutmann S. H. Nagy-Kanizsa Horváth Sándor Pósta- és távirda-gyakornok Keszthely Kertész Sándor Egyedi-féle szeszgyár Budapest Kohn Miksa Hevesmegyei Agrárbank Eger 15 Kohlmann Sándor Engländer Ottó Nagy-Kanizsa Kollin Izsó Közg. takarékp. és hitelbank r. t. Szombathely Kondor Dezső Bécsi biztosító társaság Nagy-Kanizsa Krausz Ignácz Rothschild Samu Nagy-Kanizsa Kálmán Leon Kereskedelmi és iparbank Nagy-Kanizsa 20 Kronberger Manó Bihar-szilágyi olajipar r. társ. Budapest Mauthner Sándor Zerkovitz Zsigmond és társa Nagy-Kanizsa Menczer Andor Alexander Menczer Bécs Molnár Ferencz Ismeretlen Nagy Jenő Gutmann S. H. Nagy-Kanizsa 25 Radó Gyula Adolf Biss, keményitő-gyár Bécs Rechnitzer Miksa Graz S. gabonakereskedés Keszthely Reinitz Lajos Vasúti tisztképző tanfolyam Budapest Richter Vilmos Gondrard Fréres Fiume Rosenberg Kálmán Breier Sándor és fiai Kőrös 30 Steiner Róbert Kapronczai takarékpénztár Kaproncza Szabó Gyula M. kir. adóhivatal Marczali Szívós Imre Vasúti tisztképző tanfolyam Budapest Tauszik Sándor Első magyar kötő- és szövőgyár Vácz Tóth Karoly Vasúti tisztképző tanfolyam Budapest 35 Wamberger Ernő Salgótarjáni kőszénbánya Budapest Wurm Mihály M. államvasút üzletvezetőségénél Zágráb Weisz József egyéves önkéntes 90 XXI. Statisztikai táblázatok. a) A tanulók származási helye. Iskola | Osztály Nagykanizsai , Zala Somogy Vas Baranya Veszprém Heves Nógrád Pest-Pills c I Sopron Zágráb \\ Varasd | Kőrös-Belov. I Verőcze il) Bosznia Összesen Kimaradt Meghalt I.e^szám a tanév végéa ni e g y e i Elemi leányiskola I II 32 29 — 1 — — — — - — — 1 — — — — 33 30 1 — 33 29 III IV 28 32 2 3 2 1 — — - - — — - — — — - 31 37 1 2 — 30 35 Összesen 121 5 3 1 — — — — 1 — - — — 131 4 — 127 Elemi fiúiskola I II III IV 39 38 43 18 5 3 6 11 8 — — 1 1 — — 1 1 1 1 1 — 1 46 43 51 39 1 1 3 1 — 45 42 48 38 Összesen 138 25 8 — — I 1 — 1 2 1 1 — 1 179 6 173 Polg. fiaiskola I II III 22 15 23 3 8 4 3 4 5 1 1 — — — — — — — 1 2 2 1 — 32 29 34 1 1 — 31 28 34 IV 16 3 6 1 — — — — — — — — — — — 26 ! — — 26 Összesen 76 .i 18 3 1 4 1 •-- 121 2 119 jFelsS ker.isk. I II 18 15 5 9 5 4 2 1 — 1 — — — 2 2 — — 33 31 — _ 33 31 III 15 4 6 2 — — — 1 — — — 1 3 — 32 1 — 31 Összesen 48 18 15 4 1 — 1 - 1 2 2 1 3 — 96 1 95 Főösszeg 383 66 | 44 8 1 1 2 1" 1 I 1 5 4 6 4 ¡527 13 _ 514 Nagykanizsai 383 Vidéki 144 Összesen 527 — 91 — b) A tanulók nemzetisége vallása kora Iskola i ; Osztály magyar német horvát egvéb izraelita ! róm. kath. i ev. ref. ág. ev. 6 éves ! 7 „ í 8 „ 9 » 10 , H » j 12 I I 13 , : 14 „ 15 , 16 ; ! 17 „ 18 T 19 „ 20 „ | 1 21 . Összesen Elemi leányiskola I II 33 28 _ _ — 32 28 1 _ 12 10 9 16 2 9 3 1 33 30 — 2 - 2 — - — — 1 — — 111 31 — — — 30 1 — - — — 7 10 8 5 — 1 31 IV 37 — — 36 1 — — — — 6 10 13 8 — — — — — — — — 37 Összesen 129 — 2 — 126 5 — - 12 10 32 27 21 19 9 1 — — — — — — — 131 Elemi fiaiskola I 44 1 1 — 45 1 — J 20 18 5 2 1 — _ 46 II 41 — 1 1 42 1 — — — 19 15 4 3 2 — 43 III 51 — — — 51 — — — — — 9 19 14 5 4 51 IV 38 — 1 — 39 — — — — — 1 17 11 7 2 1 — — — — 39 Összesen 174 1 3 1 177 2 — 20 37 29 26 35 18 11 2 1 179 Polgári fiaiskola T II III IV 30 28 32 26 — 2 1 — 31 28 32 26 1 1 1 — "i — — — — — 13 11 9 6 12 16 2 6 8 11 — — — 3Í 29 34 26 — — — - — — — — — — 2 — — — — — — 2 — 1 - 6 4 10 3 — — — — — — — — \'— — 2 Összesen 116 — 5 — 117 3 1 — — - — 13 26 36 27 14 5 121 Felső ker.isk.l I 31 — 2 — 27 6 — — — — — ..... — — — 6 11 5 10 1 — — 33 II 29 — 2 — 27 3 — 1 — — — — — — — — — 3 16 9 2 1 — — 31 III 28 — 4 — 25 6 — 1 1 16 11 2 1 1 32 Összesen ) 88 — 8 — 79 15 — 2 — — — — — — — — 6 14 22 35 14 3 1 \' Íj 96 Fő-összsg 507 1 18 I II 499 25 — — I 1 32|47|61 53 56 50 46 39 34 28 27 35 14 3 1 1 527 92 c) A tanulók előtanulmányai, a szülők foglalkozása és a végzett tanulók pályaválasztása szerint. (Felsíi kereskedelmi iskola.) A szülök foglalkozása A tanulók előtanulmányai A végzett tanulók msly pályára léptek Kereskedő Iparos Földbirtokos és bérlő Közhivatalnok Magánhivatalnok Más értelmi osztálybeli Magánzó Egyéb Összesen polg. isk. IV. oszt. gymn. IV. oszt. reálisk. IV. oszt. 1 régi ker. isk. II. oszt. felső ker. isk. I. oszt. felvételi vizsga alapján felv. Összesen Az érettségit tett tanulók száma kereskedelmi pénz- és biztosító int. Vasút, posta és távírda, hajózás ipari gazdasági egycb közszolgálatbeli keleti keresked. tanfolyam ismeretlen A tanulók hány %-ja lépett ker. és ipari pályára ? 189V2 21 4 1 2 2 — 4 1 35 25 6 2 2 — — 35 1892/3 13 4 2 — 1 1 1 — 22 20 2 — — — — 22 1893/4 16 7 3 4 2 — 3 1 36 35 1 — — — 36 24 10 9 — 4 — — — 1 95\'8 1894/5 23 7 3 3 2 2 3 1 44 33 7 4 — - — 44 21 13 5 — 2 1 — - - 95 1895/o 20 8 1 7 4 5 1 46 35 6 4 — 1 — 46 28 9 6 3 4 1 — 1 4 67\'8 1896/7 21 8 3 4 _ 1 4 2 43 29 7 7 — — — 43 35 13 9 4 5 — 1 3 77 1897/s 11 4 1 8 3 — 4 4 35 32 — 3 - — — 35 37 13 7 7 7 — 1 2 73 1898/s 17 6 — 5 2 — 2 1 33 27 4 — — 2 — 33 142 48 14 33 16 4 26 11 294 236 33 20 2 3 — 294 145 58 36 14 22 2 2 1 10 XXII. A nagykanizsai izr. hitközség hittani intézményei. Közli: Dr. Neumann Ede. Elemi iskola, a) Izr. Iskola. I. osztály. Tananyaga: Héber olvasás és egyes rövid mondatok betanulása (5 óra). Bibliai történet: A világ teremtésétől Ábrahám haláláig. (2/2 óra.) II. osztály. Tananyaga: Héber olvasás és egyes rövid imák betanulása (4A> óra). Bibliafordítás: Mózes első könyvéből: 1, 2, 3, 4 a 17. versig, 8, 9 a 13. versig, 11-ből 1—10 és 26—32. 12 a 12. versig, 13, 14, 15, 17 a 11. versig, 18, 22 a 20. versig. (4 óra). Bibliai történet: Ábrahám halálától Mózes haláláig (2/a óra). III. osztály. Tananyaga: Héber olvasás és imák betanulása (4/2 óra). Bibliafordítás: Mózes első könyvéből 25-ből 19—34, 27, 28, 29 a 17. versig, 32, 33, 37, 40, 4l", 42, 43, 44, 45, 46-ból 1—8 és 28—34, 47-ből 1 — 12 és 28—31, 48, 49-ből 29—33, 50. A nyelvtanból: az orthoepia legfontosabb szabályai: sevá, dáges stb. A teljes igék „kál" ragozása, a névszókról általában, a többesszám képzése és a birtokviszony, a számnév 1 —10. kapcsolatosan tárgyalva a fordítással (4 óra). Bibliai történet: Mózes halálától Dávidig, egyes nevezetesebb bibliai fejezetek felolvasásával (2/2 óra). IV. osztály. Tananyaga: Héber olvasás (8/2 óra). Bibliafordítás: Mózes második könyvéből 1, 2, 3, 4 a 18 versig, 5, 6 a 10. versig, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21-ből — 94 — 1—7 és 12—22, 22-ből 19—30, 23 a 20. versig, 30-ból 11 — 17, 31, 32, 33, 34, 35 a 4. versig (4 óra). Imaforditás: A Semá, Semóné eszré és Alénu (V2 óra). A nyelvtanból: A névmás és a teljes igék ragozása végig, kapcsolatosan a fordítással. Bibliai történet: Dávidtól az első templom elpusztulásáig (2/a óra). b) városi elemi iskola. I. osztály. Tananyaga: Héber olvasás és bibliai történet Ábrahámig (2 óra). II. és III. osztály. Tananyaga: Héber olvasás és egyes bibliai mondatok és .rövid imák fordítása. Bibliai történet Mózes haláláig (2 óra). IV. osztály. Tananyaga: Héber olvasás, rövid bibliai fejezetek és imák fordítása és betanulása, és ezzél kapcsolatban az ünnepek valamint a legfontosabb szertartások ismertetése. Bibliai történet Salamon haláláig. A hitoktatást az izr. iskolában az illető osztálytanítók végzik, a városi elemi iskola hitoktatója Kondor József. Tankönyvek az izr. iskolában az izr. tanitó-egyesület tórakiadványa és olvasókönyve, a városi elemi iskolában a pesti izr. hitközségtől kiadott „Zsidó hitoktatás vezérfonala", minden osztályban a megfelelő rész. Ezeken kivül mindenütt az izr. tanitó egyesület imakönyve. Polgári iskola, a) izr. iskola. I. osztály. Tananyaga: Bibliafordítás: Mózes IV. könyvéből 11, 12, 13, 14, 15 (37—41), 16, 17, 20. Imaforditás: Reggeli és ésti ima. Étkezés utáni ima. Bibliai történet: az elemi iskolában végzett tananyag ismétlése (3 óra). II. osztály. Tananyaga: Bibliafordítás: Mózes V. könyvéből 1, 2 (1 — 10), 3 (8—22). 4, 5, 6, 11, 12, 13, 15, 16. Imaforditás: Az újévi ima. A második templom története (3 óra.) — 95 — III. osztály. Tananyaga: Bibliafordítás: Mózes V. könyvéből 29, 30,31, 32, 33, 34. A reggeli istentisztelet alkalmával használt zsoltárok. Imaforditás: az engesztelőnapi ima. A talmud kora és a spanyol zsidók története (3 óra). > IV. osztály. Tananyaga: Az imakönyvből végzett tananyag ismétlése, a péntek esti istentisztelet alkalmával használt zsoltárok. Szemelvények a példabeszédek könyvéből. A történet befejezése (3 óra). Tanár: Kellert Lajos. Tankönyvek: az imakönyv és szentírás mellett Cassel Dávid, a zsidók története és „rövid héber nyelvtan", b) városi polgári (6 osztályú) fiúiskola. Tananyaga: a) héber olvasási gyakorlatok és az imakönyv ismertetése, b) szentírási szemelvények fordítása, c) történet vázlatosan, d) rendszeres hit- és erkölcstan (3 óra). . Tanár: Hoffmann Mór. Tankönyvek: Halász és Schlesinger, Zsidó vallástani vezérfonal, Schön, a zsidók története, Hochmuth-Szép, Mózesi hit- és erkölcstan. Városi polgári leányiskola. I. osztály. Tananyaga: Bibliai történet Salamon haláláig. Vallástan: istenismeret és istentisztelet az imakönyv nyomán. Héber olvasás, az imakönyv ismertetésével és egyes imák fordítása (2 óra). II. osztály. Tananyaga: Bibliai történet a babiloni fogságig. Vallástan: az egyéni tökéletesség és a társadalmi erkölcs. Héber olvasás, az imakönyv ismertetésével és egyes imák fordításával kapcsolatosan az ünnepek és szertartások méltatása (2 óra). . .,. . III. és IV. osztály. Tananyaga: a) A zsidók története napjainkig, b) rendszeres vallás- és erköcstan, c) imaforditás (2 óra). Tanár: Dr. Neumann Ede. Tankönyvek: Halász és Schlesinger, Zsidó vallástani vezérfonal, Cassel, a zsidók története, Hochmuth-Szép, Mózesi hit- és erköcstan. — 96 — Főgymnasium. I. és II. osztály. Tananyaga: a) Izrael története a jeruzsálemi templom elpusztulásáig, b) Szentírási szemelvények fordítása és az imakönyv tüzetes ismertetése (2—2 óra). * III. és IV. osztály. Tananyaga: a) A zsidók története a babiloni fogságtól napjainkig, b) Szentírási szemelvények fordítása és az imakönyv ismertetésével kapcsolatosan az ünnepek és szertartások méltatása. (2 óra.) V. és VI. osztály. Tananyaga: a) Vallástörténet, b) A zsoltárok fordítása és tüzetes ismertetése. (2 óra.) VII, és VIII. osztály. Tananyaga: a) Rendszeres vallás- és erkölcstan, b) Prófétai szemelvények fordítása nyelvtani alapon és bibliai olvasmányok (Jób és Kohelet). (2 óra.) Tanár az 1—IV. osztályban Altmann Mór, az V—VIII. osztályban Dr. Neumann Ede. Tankönyvek: Stern Ábrahám, Izrael története I. és II. köt.; Cassel Dávid, A zsidók története; Neumann Ede, Vallástörténet I. és II. köt.; Schreiner M., bibliai szemelvények 1. és II. köt.; Krausz S., Rendszeres zsidó vallás- és erkölcstan. Felső kereskedelmi iskola. I. osztály. Tananyaga: a) Vallástörténet, b) Az imakönyv tüzetes ismertetése (1 óra). II. osztály. Tananyaga: a) Vallástörténet, b) Az imakönyv kapcsán az ünnepek és szertartások méltatása. (1 óra). III. osztály. Tananyaga: Rendszeres vallás- és erkölcstan (1 óra). Tanár: Kertész József. Tankönyvek: Neumann Ede, Vallástörténet I. és II. kötet; Hochmuth-Szép, Mózesi hit- és erkölcstan. — 97 — Keresk. tanoncz-iskola. Tan anyaga: a) Olvasási gyakorlatok, kapcsolatosan az imakönyv ismertetésével és a hit- és erkölcstan legfontosabb részeinek méltatásával, b) Bibliai történet Mózes haláláig. Ipariskola. Tananyaga: mint a keresk. tanoncziskolában. Óraszám heti 1 — 1 óra. Tanár Barta Lajos. Tankönyv: Míiller A., Héber ABC és imakönyv. Az összes tanintézetek növendékei két csoportban istentiszteletre gyülekeztek. A szombat délutáni istentisztelet alkalmával e sorok közlője exhortácziót tartott, mely a heti szakaszhoz fűződve egyszersmind rendszeresen kapcsolódott a tulajdonképpeni hitoktatáshoz. A polgári leányiskola érettebb növendékei ezen évben is Sábuoth első napján az egész gyülekezet részvétele mellett ünnepélyesen kon firmáitattak. A konfirmácziót e sorok Írójától végzett előkészítő, rendszeres, a vallástan legfontosabb fejezeteit felölelő oktatás előzte meg. A hitközség tanintézeteinek növendékein kívül hitoktatásban részesültek: Iskola Létszám O s ztál y I. 11. 111. IV. V. VI. VII. VIII. Városi elemi fiúiskola . . 21 4 2 6 9 „ „ leányiskola . 50 10 8 14 18 — — — — „ polg. fiúiskola. . 22 5 6 4 4 1 2 — — „ ,, leányiskola . 85 34 20 16 15 — — — — Főgymnasium .... 110 25 21 19 14 8 5 8 10 Keresk. tanoncz-iskola . . 42 24 18 Ipariskola...... 26 11 5 10 Összesen 356 7 XXIII. Értesítés a JQVŐ tanévre. . _;. .,-JI \'i A tanulók felvétele mind a három iskolában szept. 1., 3. és 4. napjain délelőtt 9—12, délután 3—5 óráig az alább következő szabályok szerint történik; a javitó és pótló vizsgálatok augusztus 31-én és pedig délelőtt 9—12-ig az elemi és polgári, délután 3—-5 óráig a felső ker. iskolában tartatnak. Az elemi iskola I. osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik legalább 5V2 évesek és kiken az oltás sikeresen eszközöltetett, mi szükség esetén bizonyítvány nyal- igazolandó. A polgári iskola I. osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik legalább 9 évesek és az elemi iskola 4. osztályát kielégítő sikerrel végezték, vagy felvételi vizsga által kimutatják, hogy a IV. osztály számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassággal birnak. A felső kereskedelmi iskola alsó osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik a gymnasium, reál-, vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizo-nyitványnyal igazolják. A középső és felső osztályba oly * tanulók vétetnek fel, kik az alsó, illet, középső osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték. Ugy a polgári, mint a felső kereskedelmi iskolába újonnan belépő tanulók születési és ujraoltási bizonyítványt tartoznak felmutatni. Javitó vizsgálatra bocsáttatnak: a) az elemi iskolában azon tanulók, kik legfeljebb 2, a polgári iskolában azok, kik legfeljebb 3 tantárgyból kaptak elégtelen osztályzatot. b) a felső kereskedelmi iskolában azon legfeljebb 2 tantárgyból bukott tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványban jelezve van. Évi tandij az elemi fiu- és leányiskolában: helybeliek részére 24 frt, vidékiek részére 28 frt. a polgári iskolában: helybeliek részére 32 frt, vidékiek részére 40 frt. a felső kereskedelmi iskolábariT az alsó és középső osztályban 80 frt, a felső osztályban 100 frt. A tandij 2 részletben fizetendő, és pedig az 1. részlet a beira-táskor, a 2. részlet február hó elsején. Méltánylást érdemlő esetekben — 99 — a tandíj negyedévi részletekben is, de mindenkor előre, még pedig az 1. negyed a beiratáskor, a 2. negyed november 15-én, a 3. negyed február 1-én, a 4. negyed ápril 15-én fizetendő. Beiratási dij az elemi iskolában helybeliek részére 1.20 „ „ „ „ vidékiek „ 2.20 „ „ a polg. „ helybeliek „ 1.30 „ „ „ „ „ vidékiek „ 2.30 Ezenkívül fizet a nyugdijalapra minden elemi és polg. isk. tanuló 15 krt, minden keresk. isk. tanuló 3 frtot, utóbbiban az izraeliták 2—2 frt. hitoktatási dijat. Mindenki, ki az elemi, polg. vagy ker. iskolában tandíjmentességet kíván nyerni, eziránt Írásban tartozik folyamodni. Folyamodók tartoznak kellően felszerelt kérvényeiket aug. 15-éig a hitközségi elöljárósághoz benyújtani. A folyamodványhoz melléklendők: a szülők szegénységi, valamint a tanuló utolsó évi iskolai bizonyítványa. Bún Samu, igazgató. Tartalom. I. Erzsébet királyné II. Iskolaszék III. Jelentés . IV. Tanintézeteink jótevői V. Könyvtár VI. Tanszerek A) Elemi iskola. VII. Tantestület VIII. Érdemsorozat IX. Tantestület X. Tanterv , XI. Erdemsorozat B) Polgári iskola. C) Felső kereskedelmi iskola. XII. Tanári kar....... XIII. Tanterv........ XIV. Az 1899/1900. tanévben használandó tankönyvek XV. Szervezeti szabályzat ..... XVI. Fegyelmi szabályok ..... XVII. Önképzőkör....... XVIII. Erdemsorozat....... XIX. Érettségi vizsga\'atok..... XX. Az 1897/98-iki tanévben végzett tanulók alkalmazási helye XXI. Statisztikai táblázatok............. Oldal 8 4 5 9 15 18 XXII. Hittani intézmények XXIII. Értesítés 20 22 36 37 47 52 54 69 71 74 78 81 84 89 90 93 98 |
