* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 11.4 MB | |
| 2018-09-20 10:36:26 | |
 | |||||||
Nyilvános  664 | 1691 | A Nagy-kanizsai Izr. Hitközség | által fentartott Elemi, Polgári és Középkereskedelmi Iskola értesítője az 1894-95. tanévről. Szerkeszté: Bún Samu igazgató. Nagy-kanizsa, 1895 Nyomtatott Weiss L. és F. Könyvnyomdájában. 18968 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGY-KANIZSAI IZR. HITKÖZSÉG ÁLTAL FENT ÁRTOTT ELEMI, POLGÁRT ÉS KÖZÉPKERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1894-95. TANÉVRŐL. SZERKESZTÉ: BÚN SAMU IGAZGATÓ. NAGY-KANIZSA, 1895. NYOMATOTT WEISS L. ÉS F. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. 189(18 A NAGY-KANIZSAI 1ZR. HITKÖZSÉG ÁLTAL FENTARTOTT . ELEMI, POLGÁRI ÉS KÖZÉPKERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1894-95. TANÉVRŐL. SZERKESZTÉ: BÚN SAMU IGAZGATÓ. < ...... NAGY-KANIZSA, 1895. NYOMATOTT WEISS L. ÉS F. KÖNYVNYOMDÁJÁBAN. 18908 *«V2010 I. Iskolaszék. Elnök: (Dr. Schreyer Lajos. Alelnök: Szukits Nándor. Jegyző: (Barta Lajos. Főt. (Dr. Neumann Ede főrabbi, isk. felügyelő. 5 (Bachrach Gyula, gondnok. (Dr. (Blau Simon. (Bún Samu, igazgató. Ebenspanger Lipót. Fischl (Bál, ügyvéd. 10 Grünhut Henrik. Halphen Mór. Hirschel Ede. Krámer Lajos, az el. és polg. isk. tantestület képviselője Maschanzker Mór. ij (Rapoch Gyula, ügyvéd. (Dr. (Rothschild Jakab. (Dr. (Rothschild Samu. Stern I. M. (Dr. Villányi Henrik, a középker. isk. tantestület kép viselője. 20 Weisz Tivadar. J?) II. A nagy-kanizsai középkereskedelmi iskola története. E történeti vázlat megírására első sorban a nagym. vallásos közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 61847/1893. sz. a. rendelete késztetett, melyben kivántatik, hogy az 1896. évi milleniumi kiállításon való bemutatás végett a hazai középiskolák 1894— 95-ik évi értesítőjükben az intézet történetét közöljék. Egy intézet történetében továbbá annyi és oly sokféle mozzanat fordul elő, hogy azoknak hű följegyzésével kötelességet teljesítünk a jövő nemzedék irányában, mely abból tanulságot meríthet az iránt, mi úton-módon folytassa az elődjei által megkezdett munkát, buzdítást és kitartást az emberi munkát végveszélylyel fenyegető viharokkal szemben. Hogy azonban e czélt elérjük, kell, hogy a történet mindenekelőtt hű, azaz a tényeknek mindenben megfelelő legyen. Ez megint megbízható, minden subjectiv fölfogástól ment adatokat, kútforrásokat tételez föl. A történetírás legbiztosabb kútforrása kétségkívül a szemlélet, a saját tapasztalat. A mit magunk láttunk, sőt a miben talán magunk közreműködtünk, azt mindenesetre sokkal nagyobb hűséggel fogjuk előadhatni, mint ha azt mások közlése szerint, csupán az ezek igazságszeretetébe és helyes fölfogásába helyezett bizalom alapján kell tennünk. A saját tapasztalat hiányában élő tanuk közlései, valamint okmányok, hivatalos és egyéb iratok tartalma azon kútforrások, melyekre a történetírásnál támaszkodunk. Mind a három jelen vázlat megírásánál segítségemre volt. Huszonhét éve, hogy a n.-kanizsai izr. tanintézeteknél működöm. Ez idő több mint % részét pedig a kereskedelmi iskola szolgálatában töltöttem és azon szerencsében részesültem, hogy annak újjászervezésében nem csekély mértékben részt vehettem. Gondosan átnéztem az iskola összes anyakönyveit, az iskola-fentartó nagy-kanizsai izr. hitközség és a tantestület jegyzőkönyveit, melyekből a tárgyamra vonatkozó fontosabb adatokat felhasználtam. Ahol szükségesnek és hasznosnak találtam, érintkezésbe léptem az iskola volt elöljáróival, tanáraival és tanulóival, mint élő tanukkal. Némi joggal mondhatom tehát, hogy itt következő közléseim hitelességre tarthatnak igényt. 1» — 4 — 1843-1856. I. A kereskedelem és általános jólét kölcsönhatása. Kifejlődött kereskedelem mindenkor és mindenhol az általános jólét, a kultura hatalmas előmozdítója gyanánt bizonyult. Az ó korban a fénicziaiak kereskedelmi hajói uralták a tengert, jólétet, míveltséget terjesztve, a merre jártak; a középkorban Velencze magaslott ki kereskedelme által, nálánál sokkal magasabb államoknak irányt adva; az uj korban Angolország csupán magas színvonalon álló kereskedelme és ipara által tiszteletet parancsoló állást vivott ki magának Európa nagyhatalmai közt. Spanyolország csak addig volt hatalmas, mig kereskedelme virágzott. Ennek hanyatlásával az ország hanyatlása is állott be ugy, hogy most még alig számbavehető tényezőt képez a nemzetek sorában. A virágzó kereskedelem, amint egyrészt bizonyos szellemi előrehaladottság következménye, másrészt a jómóduság terjesztése által önmagában hordja további fejlődésének csiráit, de egyúttal a nép szellemi színvonala emlésének bölcsőjét, hatalmas rugóját képezi. A kereskedelem, mívelődés és általános jólét ezen kölcsönhatását nemcsak egész nemzetek, de egyes városok fejlődésében is észlelhetjük, egymásnak föltételező, illetőleg inditó okai. Nagy-Kanizsa város határszéli fekvésénél fogva mindig alkalmas közvetítő piacza volt egyrészt a magyar, másrészt a stájer, krajnai, karinthiai és olasz kereskedelemnek. Mint a Dunántul egyik kiváló kereskedelmi városa főleg Zala- és Somogymegyék termékeinek főmegállitó helyéül szolgált különösen e század első felében, valamint az ötvenes és hatvanas években, t. i. a vasúti hálózat kiépítése előtt. II. A kereskedelmi iskola keletkezése. A kereskedő foglalkozása nem csak élelmességet, hanem, mint már jeleztem, magasabb fokú míveltséget is igényel. A kereskedőnek nem elég írni, olvasni és némiképen számolni tudnia, nyelvismerete nem szoritkozhatik az anyanyelv ismeretére; ismernie kell még egykét más modern nyelvet, a szám- és könyvvitelt, nem nélkülözhet bizonyos jogi ismereteket stb. stb. Innen van, hogy Nagy-Kanizsa város izraelita lakosai, bár már 1832 óta jó hírben álló háromosztályú elemi iskolát tartottak fenn, melyben a tanulók a közönséges életre szükséges tudnivalókat elég alaposan elsajátíthatták; iskolájuk kibővítését, illetőleg egy 4-ik osztálylyal való megtoldását sürgették. 1842. évi október 3-án tartott ülésén a hitközségi elöljáróság elhatározta, hogy „az iskola negyedik osztálya haladéktalanul nyittassák meg." Az iskola ily kiépítésében kétségtelenül nagy része volt Löw Lipótnak, a hitközség főrabbijátlak, ki nem csak mint hitszónok, hanem mint paedagógus és iskolabarát hitközsége fölvirágoztatása körül nagy érdemeket szerzett magának. A 4-ik osztály az 1842—43-iki tanévben megnyittatván, ez időtől számithatjuk a nagy-kanizsai izr. kereskedelmi iskola fen-állását. A kereskedelmi élet szükségletei teremtették meg ez iskolát, a kereskedelmi élet szükségleteihez mérten volt a tanítás és a tanterv, melyben a vallásoktatáson és általános értelmi tárgyakon kívül a kereskedelmi szaktárgyaknak, mint: keresked. levelezés, keresked. számtan és könyvvitel elég tér engedtetett. Nem szabad felejtenünk, hogy a nagy-kanizsai izr. népiskola minden osztálya, az iskola keletkezésétől fogva (1832) két évfolyamból állott, 1844-től 185G-ig pedig az első osztályt még egy előkészítő osztály előzte meg, ugy, hogy a legfelsőbb (negyedik) osztály legalább is a középiskola 4-ik osztályának felelt meg. Általában ez időbe esik a nagy-kanizsai izraelita iskola fölvirágzásának kiinduló pontja. Már 1842-ben nagy költséggel 9 tanteremből álló uj iskolaépületet emelt a hitközség, melyet decz. 3! -én (Wáerá szombatján) Löw főrabbi által tartott szónoklattal ünnepélyesen felavatott. Az első évben a felső kereskedelmi osztálynak csak hét tan ulója volt, né vszerint: H i r s c h e 1 Henrik, KürschnerSamu, Lustig Gyula, Schwarz Vilmos, Wéber Mór, Weisz Fülöp és Weisz V i 1 m o s. Ügy látszik, a nagy közönség csak nehezen tudott az évfolyamok szaporításával megbarátkozni, mert a tanulók száma még 1852-ben is csak 22 volt. Csak 1853-ban emelkedett a szám 37-re, 1856-ban pedig 60-ra, hogy 1859-ben ismét 36-ra apadjon. III. Tanítók, tantárgyak, tanmód, taneszközök, tanítási nyelv, tankönyvek. A 4-ik osztály tanítója Eichberg Adolf volt, kit a hitközség már 1839-ben (Auszterlitz helyébe) iskolájánál alkalmazott, miután több évig néhány előkelő helybeli család gyermekeit magánoktatásban részesítvén, ez által kiváló buzgalmának és paedagógiai képzettségének számos jelét adta. Eichberg 1839-től 1843-ig mint a harmadik osztály tanítója működvén, 1843-ban az újonnan megnyílt negyedik osztályt vette át. 1844. október havában ez osztályra Bleier Ignácz alkalmaztatott, ki azonban a várakozásoknak meg nem felelvén, már 1866. május 1-én állását elhagyni volt kénytelen, melyet újból Eichberg-gel töltöttek be. Szakrendszerről még akkor nem lehetett szó s így a magyar nyelv és héber tárgyak tanítóján, a Pozsonyból meghívott Hartinann Lipóton kívül egymaga tanította a negyedik osztályt. Hartinann 1855. decz. végéig hű munkatársa volt Eichbergnek, mely időben Zágrábban könyvkereskedést nyitván, helyét Somogyi (Franki) Henrik foglalta el, ki 1856 —1860 októberig és azután 1862—1869 — 6 — októberig odaadással osztozkodván Eichberggel az ifjúság oktatásában, ez időben az elöljáróság által a hitközség titkárául alkalmaztatott. Az 1848-iki mozgalmas idő ez intézet ügyeit is érzékenyen érinté, ugy, hogy azok rendezésére külön bizottság kiküldése vált szükségessé. E bizottság tagjai voltak: Danneberg M., Gutmann S. H., Kürschner M., Löwy József és dr. Pressburger J., mely bizottságnak sikerült is az iskolát a rendes kerékvágásba visszahelyezni. Sajnos, hogy alapul szolgáló tanmenetről, valamint az alkalmazott módszerről értekezleti jegyzőkönyv, tananyag-napló stb. hiányában nem szerezhetünk tudomást és e tekintetben majdnem kizárólag a tanulók érdemsorozatát tartalmazó „anyakönyvek"-re (catalog) vagyunk utalva. Ezek szerint ezen időszakban következő tantárgyak taníttattak: Héber tárgyak: hittan, biblia, próféták, héber nyelv. Ezek közül következetesen és minden évben csak biblia taníttatott, inig a többi tárgyak tanításában nagy ingadozás mutatkozik, mely csak 1856-ban szűnt meg. Általános tárgyak: magyar nyelv, német nyelv, földrajz, hazai és világtörténet, természetrajz (1851-től kezdve), physika (1853-tól kezdve), mértan (1853-tól kezdve), szépírás. Szaktárgyak: kereskedelmi számtan, ker. levelezés, könyvvitel, ker. névtan (1849-től kezdve és pedig eleinte facultativ), váltóisme. Taneszközökben az intézet nem igen bővelkedett, ennek megfelelően a módszer sem emelkedhetett kellő színvonalra. E tekintetben csak ujabb időben, a középkereskedelmi iskola megteremtése óta, mutatkozik jelentékeny haladás, a mennyiben a hitközség valóban muniíiczens módon gondoskodik a szükséges taneszközök beszerzéséről. A tanitási nye 1 v az akkori osztrák abszolutisztikus kormány nyomása alatt nagyobbára német volt; csak egyes tárgyak taníttattak magyar nyelven, ezek voltak: magyar nyelv, hazai történet, földrajz (a német és magyar tárgyak közt szerepel; tehát valószínűleg hazai földrajz). A magyar nyelv alapos tanítása különben mindig a hitközség kiváló gondját képezte, sőt 1847-ben Bója Gergely személyében külön felügyelőt is nevezett ki. A használt tankönyvekről, valamint az alkalmazott ta nitási módszerről a fent emiitett okokból semmit sem tudunk. Bizhatunk azonban Eichberg felvilágosodott szellemében és praktikus érzékében, ki a lényegest a mellékestől meg tudta különböztetni és „a könnyűről a nehézre, az ismeretesről az ismeretlenre" tanitási elvet bizonyára érvényesítette. 1857-1869. IV. A reálosztály és annak átváltozása kereskedelmi osztálylyá. Az iskola kiépítése és nyilvánossági jogának megszerzése iránti törekvések. Bár az iskola a megelőző fejezetben vázolt alakjában is jeles szolgálatot tett a hazai oktatásnak, a mennyiben a maga nemében majdnem egyedül állott az ország tanintézetei közölt (felsőbb fokú izr. tanintézet ez időben csak Liptó-Szt.-Miklóson és Aradon állott fenn), egyrészt a sok tantárgy a tanulók intensiv oktatása rovására azoknak szellemi túlterhelésével járt, másrészt az iskola a kor fokozott igényeinek már nem felelt meg. A felsőbb osztály inkább gyakorlati, helyi szükségletet lévén hivatva pótolni, annak elnevezésére, jellegére, kevesebb súlyt helyeztek s mint „4. osztály", bár abban a reál- és szaktárgyakat meglehetős mértékben tanították, még mindig a népiskola jellegével bírt. Kívánatosnak mutatkozott, hogy az iskola, míg egyrészt a tanulók túlterhelését megszüntesse és mégis a fokozott igényeknek is megfeleljen, jellegében is mint felsőbb tanintézet a haza hasonló intézetei között foglaljon helyet. Az intézet átalakítása, kibővítése vált tehát szükségessé. Rendezett keresked. iskolák az 1857-ben megnyílt budapesti akadémián kivül abban az időben Magyarországon még nem voltak; törvény ezeknek szervezetéről nem gondoskodott; az iskolának ez iránybani fejlesztésére tehát hiányzott úgy a törvényes, mint a gyakorlati alap. Középfokú tanintézetekből csak a gymnázium és a reáliskolák léteztek, s minthogy ez utóbbi tantervénél fogva közelebb állott az eddigi iskolához, ezt még egy kétévfolyamu osztálylyal, a reálosztály lyal megtoldották, az elemi előkészítő osztályt megszüntették, úgy, hogy az egész intézet 10 évfolyamból állott. Ezen reálosztályban a tantárgyak ugyanazok voltak, mint az előbbi negyedik osztályban, természetesen szélesebb alapon. 1860-ban kezdték a rajztanitást (tanára Hoffmann Jakab, utána Kellert Lajos); tanították azonkívül mint rendkívüli tantárgyakat, a franczia és olasz nyelvet. Ezen kétévfolyamu reáliskola azonban csak mint magániskola állhatott fenn, miután mint nyilvános iskola csonka természeténél fogva á fennálló hasonrangu iskolák közé nem volt beilleszthető. (A teljes reáliskola 6, az alreáliskola 3 osztályból állott). Azon voltak tehát, hogy a kétosztályu iskolát egy harmadik osztálylyal kiegészítsék és részére a nyilvánossági jogot megszerezzék. 1862. ápr. 1-én ez iránt intézkedések tétettek is és e czélra az elöljáróság Fassl H. B. főrabbi, Szántó Simon, Löwy József és Eicliberg Adolf urakból álló bizottságot küldött ki, mely e tárgyat megbeszélje és javaslatát az elöljáróság elé terjeszsze. Hosszabb, meddő tanácskozások után 1863. ápr. 11-én az elöljáróság újból határozta, hogy az iskola „valódi" alreáliskolává alakíttassék át és megbízták az elnököt, hogy az igazgatóságot hívja egybe és beszélje meg vele a tárgyat. Ez átalakításra később a helytartó-tanács 7235/1866. sz. a. rendeletével is fölhívta a hitközséget és most már komolyabban megindult a mozgalom, sőt az 1866. évi nagyünnepek alatt a nyitandó alreáliskola javára adakozások is történtek, igy: Gelsei Gutmann S. H. 1000 írt, Vidor Samu és Lackenbacher Hermann 200—200 forint. De ugy az iskola kiegészítése, illetőleg átalakítása, mint a — 8 — nyilvánossági jog megszerzése csak pium desiderium maradtak. Az iskola ezentúl is kétosztályu magániskola maradt. E korszakot iskolánk történetében, legalább annak jellegét illetőleg, joggal az ingadozás, a határozatlanság korszakának lehet mondani. Névleg ugyan reáliskola volt, tényleg azonban akkor is a kereskedelmi tantárgyakra helyeztek fősúlyt. Innen magyarázható, hogy az intézetet sokáig az Ausztriában fennálló reál-gymnasium mintájára kereskedelmi reáliskolának (Real-Commercialschule) nevezték. Bármily sajátságosnak látszik is ez elnevezés, volt ezen iskolának épen 100 évvel ezelőtt egy igen tekintélyes mintája. 1770-ben ugyanis Wolt J. G. német mathematikus indítványára Bécsben a „k. k. Realhandlungs-Akademie"-t alapították, melyben ugyan főleg kereskedelmi szaktárgyakat tanítottak, de ezek mellett a reáliákat és ipari tantárgyakat mívelték. Hasonlóan ezen kereskedelmi reáliskolához Ghristiániában kereskedelmi gynmasiumot létesítettek. Az első anyakönyv, melyben az intézet kereskedelmi iskolának van elnevezve, az 1873. évi. A reáliskolával valő kísérletezés ekkor végleg megszűnt. Ezen határozatlanság daczára azonban a szerény eszközökkel működő iskola kitűnő szolgálatot tett a hazai szakoktatásnak. Minden évben szép számmal bocsátott ki növendékeket, kiket elsőrendű kereskedelmi és ipari vállalatoknál mint comptoiristákat szívesen alkalmaztak és kiknek nagy része vagy mint önálló kereskedő, vagy keresked. hivatalnok még most is a kereskedői kar díszére válik. V. Tanítási szabadság. Az iskola jó hire okozta, hogy azt mindig számos más felekezetű tanuló látogatta. Ez azonban az akkori Bach-Thun kormány confessionálismusával sehogy sem volt összeegyeztethető, minek következtében a tanügyi kormány már 1854-ben elrendelte, hogy keresztény tanulót nem szabad az iskolába fölvenni, az azt látogatókat pedig el kell bocsátani. Nem egyszer keserűséggel és benső felháborodással emlékezett előttem Istenben boldogult elődöm ama megható jelenetről, midőn ő e tanulóknak — számszerint 14 — a kormányrendeletet tudtul adni kénytelen lévén, tudatá velők, hogy többé az intézetnek növendékei nem lehetnek és a fiuk könnyező szemekkel az iskolát elhagyták. De a szülők ezen természeti joguktól nem engedték magokat megfosztani. Minden évben újból fölkeresték az iskolát és gyermekeik felvételét kérelmezték, mi által az igazgatóságnak nem egyszer kellemetlenségek támadtak. 1863-ban Deestler Mátyás gymnasiumi igazgató Löwy József, akkori iskolaszéki elnökhöz következő német szövegű átiratot intézett, melyet itt szószerint közlünk. — 9 — „No. 167/1863. Löbliches Cultus-Vorsteher-Amt! Aus zuverlässiger Quelle und thatsächlich ist es der röm. katli. Hauptnormalschule-Direction kundgegeben worden, dass allen höheren Verordnungen wieder — Oedenburg, den 31. Dec. 1853, Z. 17002 und 22. Juni 1. J., Z. 642 — von dem löblichen Cultus-Vorsteher-Amte die katholische Jugend beider Geschlechtes in den israelitischen Schulen nicht nur geduldet werde, sondern unterm Vorwande „Mädchen-Arbeit lernen" auch andere wissenschaftliche Gegenstände denselben vorgetragen werden. — Die röm. kath. Hauptnormalschule-Direction fordert demnach das löbl. Cultus-Vorsteher-Amt, welches über die isr. Schulangelegenheiten die Ober-Aufsicht hat, auf, diesem gesetzwidrigen Missbrauche Einhalt zu thun, widrigenfalls die Direction sich nach den Befehlen seiner Excellenz des Bischofs von Veszprim genöthigt finden wird, sich an die politische Jurisdiction zu wenden, und wo diese nicht hinreichend dazwischen treten soll, die Sache durch seine Excellenz am Allerhöchsten Orte befördern. Mit aller Hochachtung des löblichen Cultus-Vorsteher-Amtes bereitwilligster Vorsteher der Hauptnormal- und Gymnasial-Direction J. L. Mathras Deestler." 850/1865. sz. a. leiratával a főigazgató elrendelte, hogy azon kath. szülő, ki gyermekét más felekezetű iskolába adni szándékozik, ez iránti engedélyért a nm. m. kir. helytartótanácshoz forduljon. Ez engedélyt azonban nem igen adták, mit a helybeli gymn. igazgatóság 34/1866. sz. a. átirata bizonyit, melyben az igazgatóságnak tudtul adja, miszerint F. J. helybeli kereskedő azon kérelmének, hogy fiát az izr. iskolába járathassa, felsőbb hatóságilag hely nem adatik. E szomorú állapotnak, mint sok más bajnak, csak az 1867-ben beállott alkotmányos aera vetett véget. VI. Tanterv. Az iskola belélete. A tanterv e hosszú idő alatt mereven ragaszkodott a régihez. Uj tantárgyak gyanánt 1860-ban a rajz, 1861-ben a torna, 1878-ban az áruisme, 1880-ban az abba hagyott kereskedelmi névtan helyett újból a váltóisme lépnek föl. Hogy az oktatás a hiányos fölszerelés daczára aránylag szép eredményt mutatott föl, az csak a tanárok szakavatottságának és buzgóságának volt köszönhető. Az iskola belélete a lehető legegyszerűbb volt. A tanári testület csak három személyből állván, rendes tanári tanácskozások — 10 — alig tartattak. Ilyenekről szóló jegyzőkönyv csak az 1861. január 27-étől ugyanez évi szeptember 28-áig terjedő időszakról (aláírás nélkül) létezik. 1870. jan. 22-től újra felvétettek a rendes tanácskozások, melyek azután a mai napig megfelelő időközökben tartattak. Az évzáró vizsgákon kivül fél-, sőt negyedévi vizsgálatokat is tartottak, hogy vájjon a tanítási eredmény előnyére-e, azt nem merem állítani. A tanulók buzdítására szorgalom-jegyek (Fleisszettel) voltak használatban. A legjobb viseletű és legszorgalmasabb tanulókat azonkivül az arany könyvbe, a rosszakat pedig a fekete könyvbe irták. Mindkét könyv még ma is meg van, rövid ideig használták. Az arany könyvet, mint a tanulók erkölcsére és szorgalmára jótékonyan ható nevelési eszközt elfogadhatónak tartom, de határozottan kárhoztatom a fekete könyvet, mely egészen alkalmas arra, hogy az abba irt szerencsétlen tanulót valóságos gonosztevővé tegye. VII. Az iskola igazgatása. Iskolaszék alakulása. Az iskola igazgatása keletkezésétől fogva Eichberg Adolf kinevezéséig iskolai bizottság (igazgatóság) által gyakoroltatott, melynek tagjai különböző időszakokban voltak: dr. Horschetzky Mór 1844-1859, Löw Lipót főrabbi 1843—1846, Fassl H. B. főrabbi 1851 — 1861, dr. Kremsier 1851, dr. Pressburger Jakab 1848 — 1861, Löwy József 1847—1861. Ezek közül különösen dr. Horschetzky nagy tevékenységet fejtett ki az iskola emelése körül, ki annak létesítésétől halála napjáig tagja volt az igazgatóságnak. 1863-ban uj hitközségi elöljáróság választása ejtetvén meg, annak elnöke, Gelsei Gutmann S. H. indítványára az elöljáróság szakosztályokra osztatván, az első iskolai szakosztály, vagyis iskolaszék következőleg alakult: Elnök: Löwy József. Tagok: dr. Pressburger Jakab, dr. Szukits Nándor, Walbach Jakab. Gondnokok: Sommer Miksa, Weiszmayer Mór. Jegyzőnek felváltva 1 — 1 iskolaszéki tag működött. 1860. évi október havában a helytartótanács a hitközségi tanintézetek sanctionálásának egyik feltételeül azt rendelte el, hogy tanitó bizassék meg az igazgatói tiszttel, még pedig 105 írt igazgatói pótlék mellett. E felhívásnak a hitközség megfelelvén, Eichberg Adolfot, kit már 1857-ben az iskola felügyeletével bizott meg, az igazgatói tiszttel ruházta fel, melyet 1861. január 13-án el is foglalt és 1883. október haváig szakadatlan buzgalommal, szakértelemmel és ügyszeretettel látott el. — 11 — 1870 1890. VIII. Az iskolai törvény hatása. Kísérlet háromosztályú ker. iskola létesítése iránt. Gönczy Pál látogatása. Az 1868. évi, a népoktatásról szóló, XXXVIII. t.-cz. keresked. iskolánkra annyiban volt befolyással, hogy az eddigi négyosztályu, illet. 8 évfolyamú népiskola, melyből tanítványainak túlnyomó részét vette, 1870-ben a nevezett törvény által előirt liatosztályu népiskolává alakíttatott át, mely osztályok az 1. osztály kivételével 1—1 évfolyamból állván, a ker. iskolába lépő. tanulók az eddigi 8, ezentúl már 7 évi iskolázás után léptek be. Az 1872. okt. 10-én 1201. sz. a. min. rendelet azt határozta, hogy a ker. iskolák háromosztályuak legyenek és azokba csak oly tanulók vétessenek fel, kik négy gyinnasiumi, polgári vagy reáliskolai osztályt végeztek. E rendelettel az iskolaszék 1873. jan. 30-án tartott ülésén foglalkozván, azt határozta, hogy tekintettel a hitközség pénzügyi viszonyaira, az iskolát ezentúl is eddigi alakjában mint magániskolát tartja fenn. 1876. ápr. 12-én Eicliberg igazgató, tekintettel előrehaladt korára, nyugdíjaztatásáért folyamodván, az elöljáróság őt a tanitás alól teljesen felmentette és csupán az igazgatói teendők végzésével bizta meg, míg a tanítást. Bún Samu, Goldschmidt Dávid és Kellert Lajos tanárok végezték. Az 1879/80-iki tanévben a hitközség kísérletet tett, hogy az említett miniszteri rendeletnek legalább részben megfeleljen, a mennyiben kimondatott, hogy a következő tanévtől kezdve az iskola 3 osztályból álljon és a franczia nyelv a rendes tantárgyak közé felvétetett. Uj tanárul Wilheim József 1200 frt évi fizetéssel alkalmaztatott, kit az iskolaszék a ker. szaktárgyak és a franczia nyelv tanításával bizott meg, egyúttal őt igazgató helyettesnek kinevezvén, ki azonban a kolozsvári akadémiánál alkalmazást találván, 3 évi működés után állását elhagyta. Tárgyait Bún Samu vette át. A harmadik osztály 1880/8l-ben tényleg megnyittatott, mely osztálynak azonban csak öt tanulója akadt (kik. közül kettő évközben kimaradt), miért is a tanév végével ismét beszüntették. 1882. évi október havában bold. Gönczy Pál közoktatásügyi államtitkár a keresked. iskolát meglátogatta és Bún Samuhoz, a 2. osztály főnökéhez, az iskola szervezete, tanterve, czélja és a népiskolához való viszonya iránt kérdést intézett, mely kérdésekre a kérdezett részletesen felelvén, Gönczy a nyert felvilágosítást helyeslőleg tudomásul vette. Ezután hallgatta Bún Samu könyvviteli és ker. számtani, valamint Kellert Lajos áruismei előadását s itt tett tapasztalatai fölött az őt kisérő Krób Pál kir. tanfelügyelő, megyei és városi tisztviselők és az iskolaszék képviselőivel szemben teljes megelégedésének adott kifejezést. E látogatás iskolánk jövőjére — 12 — nézve döntő befolyással volt; mert mig egyrészt a nm. vallás-és közoktatásügyi minisztériumban az iskola iránt jó véleményt keltett, magát az elöljáróságot az általa fentartott tanintézet életrevalósága iránt bizalommal töltötte el, kitartásra és az intézet további fejlesztésére buzdította. IX. Eichberg Adolf visszalépése. Az 1883/84. tanév elején Eichberg Adolf igazgató nyugdíjaztatása iránti kérvényét ismételvén, az elöljáróság 1883. okt. 14-iki ülésén kérelmének helyt adott következő határozattal: „E lemondás a képviselőség részéről őszinte sajnálattal tudomásul vétetik, egyúttal a visszalépő igazgató urnák a népnevelés terén, különösen tanintézeteink lendítése körül kifejtett ernyedetlen ügybuzgalmáért, valamint a hitközségben folytatott 40 évi üdvös, áldásdús működéseért a hitközség hálás köszönete jegyzőkönyvileg kifejeztetik. * Mint a legtöbb tanitó, ugy Eichberg is csak rövid ideig élvezhette nyugalmát, mert 1886. évi jan. 17-én meghalt életének 82. évében, számos tisztelői őszinte bánatára. Eichberg nevét sok százra menő tanulói még most is kegyelettel, tisztelettel és szeretettel emiitik és méltán, mert ő odaadással és atyai szeretettel fáradozott kiképez-tetésükön. Meg volt benne a munkabirás azon neme és foka, melyet manapság mindig ritkábban találunk. Eichberg nélkül talán a nagykanizsai ker. iskola soha sem keletkezett, vagy sokáig fenn nem állott volna. Azért hála illeti emlékét mindazok részéről, kik ezen, oly impozáns intézetté fejlődött iskola jótéteményeit élvezik és élvezni fogják. Ugyanezen ülésen Bún Samu kereskedelmi középiskolai tanár a hitközség által fentartott tanintézetek igazgatójának választatott. 1890-1895. X. Tárgyalások az iskolának középker. iskolává való átalakítása érdekében. E sorok írójának törekvése első sorban a ker. iskola reorga-nisatiójára, azaz háromosztályú kereskedelmi középiskolává átalakítására irányult, mely törekvésében az iskolaszék által a legkészsé-gesebb támogatásban részesült. E szándék keresztülvitele azonban eleinte csak igen nehezen ment, mert a hitközség amúgy is jelentékeny iskolai kiadásait tetemesen emelte volna és 9 évi iskolázás helyett II -et igényelt. A kérdés alapos tanulmányozása után az igazgató az iskolaszéknek 1887. ápr. 3-án és különösen ugyanez évi okt. 28-án tartott ülésén ez érdemben részletes javaslatot terjesztett elő, melyben a nagyfon- — 13 — tosságu átalakítás nemcsak előnyeit, de szükséges voltát is kimerítően fejtegette, kérvén az iskolaszéket, hogy javaslatát tárgyalás alá venni és annak foganatosítása iránt a kellő intézkedéseket még a jelen tanévben megtenni szíveskedjék. Az iskolaszék a tervezetet helyesnek, annak kivitelét előnyösnek találta ugyan, de az ügy érdemleges tárgyalásába akkor nem bocsátkozott, hanem azt egy közelebbi ülés napirendjére tűzte ki. A következő ülésen tényleg megállapodás történt az iránt, hogy a régi kétosztályu ker. iskola mindenesetre háromosztályuvá bővíttessék ki. Az iskolaszék továbbá tisztában volt az iránt, hogy tekintettel a helyi viszonyokra, kívánatos, miszerint az iskola növendékeit első sorban ugyancsak a hitközség által fentartott tanintézet szolgáltassa, azaz, hogy a ker. iskolai tanulókat előkészítő iskoláról kell gondoskodni. Csak ennek mikéntjére nézve lehetett még kérdés. Az igazgató nyert megbízatás folytán az iskolaszék 1888. nov. 7-én tartott ülésén erre nézve két részletesen kidolgozott tervezetet költségvetéssel együtt mutatott be. Az első szerint a háromosztályú kereskedelmi középiskolát a hitközség által nyitandó négy-osztályu reáliskola előzné, a második szerint a népiskola 7. évfolyama a háromosztályuvá kibővitendő és az 1885. évi 29,801. sz. a. min. rendeletben kiadott „keresked. iskolák szervezeté"-nek megfelelő ker. iskola előkészítő osztályává volna átváltoztatandó. Az iskolaszék a két tervezet megvizsgálására dr. Schreyer Lajos elnök, Ebenspanger Lipót, Grünhut Henrik, Rapocli Gyula és az igazgatóból álló bizottságot küldött ki, mely a második tervezet mellett nyilatkozván, ez irányban tett jelentést az iskolaszéknek. Ennek 1889. márcz. 22-én tartott ülésén következő, a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urlioz ez ügyben intézendő, az igazgató által szerkesztett, folyamodvány jóváhagyatván, ez az elöljáróság márczius 24-én tartott üléséből a kir. tanfelügyelőség utján a miniszter úrhoz felterjesztetett, az előkészítő osztály pedig az 1889/90-iki tanévben az igazgató által kidolgozott tanterv alapján megnyittatott: „Nagyméltóságú Miniszter Ur! Kegyelmes Urunk! A nagy-kanizsai izr. hitközség rég megértvén a haladó kor intő szózatát, minden időben teljes erővel azon volt, hogy ifjúságát a lehető legjobb nevelésben és oktatásban részesítse. Ez okból már 1832-ben 6 évfolyamból álló 3 osztályú népiskolát nyitott, melyet 1840-ben külön leányiskolával kiegészítvén, a fiúiskolát 1844-ben még egy 7. évfolyammal bővitette, melyben kiválóan a kereskedelmi tantárgyakra súly fektettetett, mig 1857-ben mint határszéli kereskedelmi város kettős feladatának helyes felfogásában tanintézeteit kétosztályu kereskedelmi iskolával betetőzte, úgy, hogy kereskedelmi iskolánk joggal hazánk legrégibb hason-nemü tanintézetei közé sorozható. — 14 — Kereskedelmi iskolánkat 32, illet. 45 évi fenállása óta 2400-nál több tanuló látogatta, kiknek nagy része jelenleg mint önálló kereskedők vagy mint keresked. és ipari vállalatok hivatalnokai, részint igen tekintélyes állásokban, karuk tiszteletére válnak. Hogy e tanintézetünk hivatásának nemcsak általánosan a nevelés és oktatás terén, hanem hazafiúi szempontból is mindig megfelelt, bizonyítja a számos horvát- és németajkú tanuló, ki azt úgy nyelv, mint gondolkodás tekintetében mint jó magyar hagyta el. És habár kereskedelmi iskolánk eddigi szervezetében is a helyi szükségleteknek mindig teljesen megfelelt, hitközségünk elöljárósága mégis a kor követelményeinek és a változott viszonyoknak engedve, ezen nagy áldozatokkal fentartott tanintézet a nagym. minisztérium által az 1885. évi aug. 3-án 29801. sz. alatt kiadott szervezetnek minden tekintetben megfelelő középkereskedelmi iskolává történendő átalakítását határozta el, melyben jelesen 1. a tanterv a hivatkozott szervezetben előírttal megegyező legyen, 2. a tanfolyam 3 évre terjedjen, 3. megfelelő képesítéssel biró tanárok működjenek és melybe 4. csak oly tanulók vétessenek föl, kik valamely közép- vagy polgári iskola 4. osztályát jó sikerrel végezték, vagy felvéti vizsga alapján kimutatják, hogy az ezen osztályoknak megfelelő képzettséggel birnak. Azon tanulók, kik a felvéti vizsga követelményeinek meg nem felelnek, vagy egészen elutasittatnak, vagy, ha a készültségi hiány pótlása egy év alatt várható, az e czélra létesítendő előkészítő osztályba helyeztetnek, mely a kereskedelmi iskolával szoros összefüggésbe hozatván, abban szintén a kereskedelmi iskola tanárai fognak működni. Nagym. Miniszter Ur! Hitközségünk fél évszázadnál tovább tetemes költséggel a lehető legalaposabban gondoskodik ifjuságunk erkölcsi és értelmi neveléséről, fenntartván külön-külön hatosztályu elemi fiu-, hatosztályu elemi leány- és kétosztályu kereskedelmi iskolát, melyeknek évi költségvetése a hitközség sajátját képező 2 nagy iskola-épület jövedelmén kivül közel 11,000 forintra rúg, az összes tanulók (653) majdnem felét ingyen oktatásban és nagy részét taneszközökben, sőt ruházatban részesítve, de anyagi erejéhez mérten még nagyobb áldozatok hozatalára is el van határozva, csakhogy kereskedelmi iskoláját a lehető legmagasabb színvonalra emelje és azt mindazon attribútumokra képessé tegye, melyek a középkereskedelmi iskolával járnak. Azon legalázatosabb kérelemmel bátorkodunk tehát Excellenciád kegyes színe elé járulni, hogy ezen fokozatosan létesítendő középkereskedelmi iskolánkat, melyből a legközelebbi tanévben az első osztályt megnyitni szándékozunk, engedélyezni, nyilvánossági és á nagym. honvédelmi minisztériummal egyetértve, az egyévi önkéntességi joggal felruházni kegyeskedjék." 22512/1889 sz. a. jun. 15-én leérkezett válaszában a miniszter értesité az elöljáróságot, hogy a középkeresked. iskola meg- nyitása ellen nincs kifogása, az előkészítő osztályt azonban mellőzendőnek tartja. Egyben felhívta az elöljáróságot, hogy az iskola tantervét, szervezeti szabályzatát, a tanárok minősítési táblazatát, a tanhelyiség alaprajzát és az iskola felszerelését tartalmazó kimutatásokat terjeszsze fel. Az iskolaszék megbizta az igazgatót, hogy a kívánt, kimutatásokat, kivéve a Geiszl építész által készítendő alaprajzot, lehetőleg rövid idő alatt elkészítse, ki is azokat ájul. 14-én tartott ülésen bemutatta, ugy, hogy az iskolaszéki elnök az 1890. évi jan. 27-én tartott ülésen jelenthette, hogy a miniszter 1889. decz. 31-én 36,549. sz. a. kelt rendeletével a létesítendő középkeres-kedelmi iskolát végleg engedélyezte. XI. A középkeresked. iskola megnyitása. A régi kétosztályu ker. iskola algymnasiummal és alreáliskolával egyenrangúnak nyilvánittatik. Az előkészítő osztály elejtetvén, a középkor, iskola alapjául szolgáló iskola létesítéséről kellett gondoskodni. Hosszú és beható tanácskozások után az iskolaszék négyosz-tályu polgári iskola létesítését határozta oly formán, hogy az 1890/9 t-iki tanévben a polg. iskola mind a négy osztálya, 1891/92-ben a középker. iskola 1. osztálya nyittassék meg, míg a régi keresk. iskola 1. osztálya 1890/9l-ben, a 2. osztály 1891/92-ben beszüntetendő. És ennél maradt. A középker. iskola 1. osztálya 1891/92-ben tényleg megnyittatott, még pedig 35 tanulóval és a következő tanári testülettel: Bún Samu, igazgató tanár (könyvvitel, ker. ismeret és levelezés); Vidor Salamon, rendes tanár (mennyiségtan, természet- és vegytan). Bejáró tanárok: dr. Neumann Ede főrabbi (hittan), Hévizy János, főgymnasiumi tanár (magyar nyelv és irodalom); Hoffmann Mór, városi polg. isk. tanár (német nyelv); Kozár Eerencz, főgymnasiumi tanár (földrajz és történet.) Hévizy János évközben a nagy-kanizsai választó-kerület orsz. képviselőjévé választatván, helyébe Macska Lajos alkalmaztatott. A ker. iskola gyarapodása és színvonalának emelkedése különben már annak átalakítása előtt, 1889-ben, a nagym. belügyminiszter ur 1889. évi 80,816. sz. a., 1892/93. évi értesítőnkben közölt, rendelete által nyert kifejezést, melyben a régi nagy-kanizsai izr. kétosztályu keresked. iskola a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-cz. szempontjából algymnasiumokkal és alreálisko-lákkal egyenrangúnak és egyenjogunak elismertetett. Az 1892/93-iki tanévben a második osztály megnyitása által még egy rendes és egy bejáró tanár alkalmazása válván szükségessé, ez állásokra Somosi Vilmos,középiskolai tanár, mint rendes tanár (vegytan, áruisme és földrajz) és dr. Schwarz Adolf, gyakorló ügyvéd (váltójog és nemzetgazdaságtan) alkalmaztattak. 1891/92-ben az 1. osztály még a régi iskolaépületben volt elhelyezve, de a 2. osztály megnyitásával uj helyiségről kellett gon- — 16 — doskodni. Hosszabb tanácskozás után az elöljáróság elhatározta, hogy e czélra Iskola-utczai 618/473. számú házának első emeletét rendezi be, melynek átalakítása 3298 frba került. Az elöljáróság egyáltalában nem kiméit költséget, hogy az iskolát czéljának minél megfelelőbbé tegye. Mind a három osztály részére uj, modern padokat, fali táblát stb. készíttetett, laborato-riumot, természettani szertárt rendezett be s az iskolát a szükséges földrajzi, természet- és vegytani tanszerekkel látta el, mi szintén sok pénzbe került. Ez áldozatokat csak akkor méltányolhatjuk kellően, ha meggondoljuk, hogy a nagy-kanizsai izr. hitközség, a kereskedelmi középiskolán kivül négyosztályu elemi íiu-, hatosz-tályu elemi leány- és négyosztályu polgári fiúiskolát teljesen saját erejéből tart fenn. A hitközség azonkívül iskolájával az 1894. évi XXVII. t. cz. alapján felekezetek és társulatok által fentartott középiskolák számára létrejött országos nyugdíjintézmény kötelékébe lépett, ugy, hogy tanáraink jövőjük és övéik jövője iránti aggodalom nélkül, teljes erővel magasztos hivatásuknak szentelhetik magukat. (L. az alább következő III. sz. min. rendeletet.) Hogy mily gyorsan sikerült az uj intézetnek a legmérvadóbb tényezők elismerését kivívnia, mutatják az 1892, évi decz. 15-én 95,980. sz. a. kiadott belügyminiszteri és az 1893. jan. 24-én 1876. sz. a. kiadott vallás- és közoktatásügyi miniszteri alább közölt rendeletek, melyekben az intézet a köztisztviselők működéséről szóló 1883. évi I. t.-cz. szempontjából a főgymnasiuniókkal és főr eálisk olákkal egyenrangúnak és egyenértékűnek nyilváníttatott; továbbá az 1893. évi febr. 3-án 6064. sz. a. kiadott kereskedelemügyi min. rendelet, mely szerint az intézetet végzett növendékek az idézett törvény alapján ugyanazon minisztérium 1888. évi 4334. sz. a. szabályrendelet 3. §-ának A) pontjában megjelölt szolgálati ágaknál hivatalnokokul, valamint a vasúti tisztképző tanfolyamon nyilvános rendes hallgatókul és magántanulókul felvételi vizsga nélkül közvetlenül felvehetők. Rövid 2 évi működés után tehát iskolánk nemcsak életképességét, hanem azt is kimutatta, hogy a beléje helyezett bizalomnak teljesen megfelel, sőt a jövőre nézve a legszebb reményekre jogosit. Az 1893/94-iki tanév elején dr. Schwarz Adolf nagy elfoglaltsága miatt csak a váltójog előadására vállalkozván, a nemzetgazdaságtan előadásával dr. Rosenberg Mór gyakorló ügyvéd bízatott meg, míg Poór János, főgymn. tanár, Somosi V. tanártól a földrajzot vette át. 1894/95-iki tanév elején Kozár Ferencz, a történelem tanára pedig Kolozsvárra áthelyeztetvén, helyette Kalcsok Leó főgymn. tanár bízatott meg e tárgy előadásával. E tanév végén az első érettségi vizsgát tartottuk a 3-ik osztály növendékeivel igen jó eredménynyel, a mennyiben a kormány részéről kiküldött biztos urak: dr. Ruzsicska Kálmán, kir. tanácsos, tanfelügyelő és Kirchknopf Erigyes, ker. kamarai titkár a vizsgálat eredménye fölött feltétlen megelégedésüket fejezték ki. A szóbeli vizsgálatra az összes beiratkozott tanulók (24) — 17 — bocsáttatván, ezek közül 5 jelesen, 11 jól, 3 egyszerűen érettnek nyilváníttatott, 5 pedig két hó múlva teendő javító vizsgára utasíttatott, melyet mind az öt kielégítő eredménynyel le is tett. Még a vizsgálat előtt jelent meg a m. kir. honvédelmi miniszter ur 24454/1894. sz. rendelete (Rend. Közlöny 1894. évi 16. száma) és a közös hadügyi miniszter ur 2580/11. sz. rendelete (Verordnungsblatt für das k. und k. Heer. 17. Stück. Vom 26. Apr. 1894.), melyekben a hitközség által fentartott középkereskedelmi iskola az egyévi önkéntesi kedvezmény tekintetében a hazai főgymnasiumok-kal és főreáliskolákkal egyenjogosittatott. Már az első 3 évben az iskola szép látogatottságnak örvendett, a most lefolyt 1894/95-iki tanév elején eszközölt beírások eredménye azonban minden várakozást felülmúlt, a mennyiben magába az első osztályba 44 tanuló vétetett föl, kik kivétel nélkül négy gymnasiumi, reál-, vagy polgári iskolai osztályt végeztek, valamint egyáltalában eddig egyetlen tanulót sem vettünk föl, ki az 1885. évi 29801. sz. a. miniszteri rendeletben előirt előtanulmányokat bizonyítvány által nem igazolta, úgy, hogy e tekintetben is még a legszigorúbb követelményeknek is megfeleltünk. Örvendetes és az intézet jövőjére nézve szép reményekkel kecsegtető jelenség továbbá azon körülmény, hogy az első osztályba fölvett tanulók több mint fele nem a hitközség által fentartott polg. iskolából, hanem más tanintézetekből jött és hogy az intézetet különféle felekezetekhez tartozó tanulók örvendetes arányban látogatják. A tanulók összes száma a lefolyt évben 98, mi a megelőző évhez képest 22 % szaporodást jelent. Az iskola fennállása iránt ugyan elég biztosíték maga az azt fentartó hitközség, de annak minél jobb biztosítása végett i s k o 1 a-alap van létesülőben, mely a most lefolyt tanév végén kamat nélkül 6055 frtot tett. Az egyes adakozásokat az iskola évi értesítőiben mutattuk ki. Nem fejezhetjük be iskolánk történetét a nélkül, hogy azon nemeslelkü férfiaknak, kiknek első sorban köszönhető, hogy intézetünk mai színvonalára emelkedett, hálás köszönetet ne nyilvánítsunk. Ez a nagy-kanizsai izr. hitközség minden jó és nemes iránt lelkesedő elöljárósága, élén Gelsei Gutmann Vilmos, kir. tanácsos, elnökkel, melynek áldozatkészsége semmi áldozattól nem riad vissza, hogy e városban a mai kor követelményeinek megfelelő ker. szakiskolát teremtsen; köszönetet mondunk az elöljáróság isk. szakosztályának, melyből a kezdeményezés kiindult és mely nem nyugodott, míg a nemes szándékot a kívánt siker nem követte. Ennek tagjai jelenleg: dr. Schreyer Lajos elnök, dr. Szűkíts Nándor alelnök, Bachrach Gyula gondnok, Barta Lajos jegyző, főt. dr. Neumann Ede főrabbi, dr. Blau Simon, Bún Samu igazgató, Ebenspanger Lipót, Fischl Pál, Grünhut Henrik, Halphen Mór, Hirschel Ede, Krámer Lajos, Maschanzker Mór, Rapoch Gyula, dr. Rothschild Samu, dr. Rothschild Jakab, Stern J. M., dr. Villányi Henrik, Weisz Tivadar. 7* /ánSKoIíw-\'; Köszönetet mondunk Nagy-Kanizsa város képviselő-testületének, mely 1891. augusztus hóban tartott közgyűlésén az intézet részére évi 1800 frt segélyt szavazott meg. Köszönetet mondunk nagys. dr. Ruzsicska Kálmán, kir. tanácsos, tanfelügyelő urnák, ki a hitközséget nemesczélu törekvésében hathatósan támogatta. De hála és elismerés illeti a derék tanári kart is, melynek minden egyes tagja tőle telhetőleg hozzájárult, hogy az iskolát fentartó hitközség tetemes áldozatai ily szép gyümölcsöt teremjenek, melynek lelkiismeretes, buzgő működésének egyedül köszönhető, hogy az intézethez fűzött remények nemcsak hogy meg nem hiu-sultak, sőt sok tekintetben várakozáson felül teljesültek. A tanári kar jelen tagjai: Bún Samu igazgató, Kárpáti Manó, Somosi Vilmos, Vidor Salamon, dr. Villányi Henrik rendes tanárok; Kalcsok Leó, dr. Neumann Ede, Poór János, dr. Rosenberg Mór, dr. Schwarz Adolf bejáró tanárok. Ker. középiskolánkat illető ministeri rendeletek. I. A magyar kir. belügyminiszter 95,980. II—3. számú körrendelete valamennyi közigazgatási bizottságnak. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-cz. szempontjából a középiskolákkal (gymnasiumokkal és reáltanodákkal) egyenrangúaknak tekintendő szakiskolák — nevezetesen kereskedelmi iskolák, katonai tanfolyamok s nem katonai és nem kereskedelmi iskolák és tanfolyamok — megjelölése tárgyában hivatali elődeim által 1887. évi augusztus hó 31-én 56,313. (Rendeletek tára 1887. évi folyam 1903. lapszám) és ugyanazon évi deczember 10-én 80,588. (Rendeletek tára 1887. évi folyam 2442. lapsz.), 1888. évi február hó 22-én 5715, (Rendeletek tára 1888. évi folyam 139. lapszám) és 1890. évi január 5-én 80,816/1889. (Rendeletek tára 1890. évi folyam 13. lapsz.) számok alatt kibocsátott körrendeletek kiegészitéseül az alábbiakban közlöm azon ujabban keletkezett kereskedelmi iskolák jegyzékét, melyek a minősítési törvény szempontjából a főgymna-siumokkal és főreáliskolákkal egyenlő rangúaknak és értéküeknek tekintendők. Ezen kereskedelmi iskolák a következők: 1. a budapesti V. ker. nyilvánossági joggal felruházott (Aranyosiféle) magán középkereskedelmi iskola, 2. a homonnai államilag segélyezett községi polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola, 3. a nagy-rőczei államilag segélyezett községi polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola, 4. a szombathelyi államilag segélyezett községi polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola, - 19 — 5. a késmárki államilag segélyezett községi polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskola. 6. a nagy-kanizsai izr. középkereskedemi iskola. Végül értesítem a közigazgatási bizottságot, hogy a régebben keletkezett, de hivatali elődeim idézett körrendeleteiben megemlítve nem levő brassói gör. kel. középkereskedelmi iskola minősítés szempontjából szintén a főgymnasiumokkal és íoreáltanodákkal egyenlő rangú és értékű kereskedelmi iskolák közé sorozandó. Budapesten, 1892. évi deczember hó 15-én. Hieronymi. II. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 1876. sz. Zalamegye Ttir. tanfelügyelöségének. A m. kir. belügyminiszter ur m. évi deczember hó 15-én 95,980. sz. a. kelt körrendeletével velem egyetértőleg és kezdeményezésemre a nagy-kanizsai izr. középkereskedelmi iskolát a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-cz. szempontjából a középiskolákkal (gymnasiumokkal és reáliskolákkal) egyenrangúaknak tekintendő szakiskolák sorába felvette. Erről a tanfelügyelőséget tudomás és további eljárás végett értesítem. Budapest, 1893. évi január 24-én. A miniszter meghagyásából: Szatlimáry, miniszteri tanácsos. III. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztertől. 7117. sz. Zalamegye kir. tanfelügyelőségének. Az autonom felekezetek, törvényhatóságok, községek és alapítványok által fentartott középiskolák tanárai számára létesítendő orsz. nyugdíj-intézetnek jótéteményeit kiterjeszteni kívánnám a nem állami jellegű azon tanító- és tanitónőképzők, kisdedovónőképzők, kereskedelmi középiskolák és akadémiák, végül felsőbb leányiskolák tanáraira és tanítónőire, a kiknek nyugdíjazásáról a tanítók orsz. nyugdíjintézete keretében még nem történt gondoskodás. Ezen utóbbi intézeteknél alkalmazott tanárokat vagy a felekezeti stb. középiskolák orsz. nyugdíjintézetébe, vagy e nyugdíjintézet külön osztályába szándékozom bevonni, vagy ha ez kivihetetlennek 2* mutatkoznék, számukra esetleg külön nyugdíj intézet szervezéséről kívánok gondoskodni. Mindenekelőtt szükségem lévén a teendő számításoknak alapul szolgáló adatokra, az ide csatolt két rendbeli bevallási iveket (egyet az intézetek, egyet az egyes tanárokra vonatkozólag) kellő számú példányban a tanfelügyelőségnek oly felhívással küldöm meg, hogy azt az alább felsorolt intézetekre nézve töltesse ki és f. évi ápril hó végéig terjeszsze fel. Az intézet, melyre nézve a szóban levő adatokat kívánom, a következő: A nagy-kanizsai középkereskedeliní iskola. Budapest, 1893. évi márczius hó 30-án. (}f. Csáky. IV. Vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter. 10,600 szám. Zalavármegye kir. tanfelügyelőségének. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a vasúti alkalmazottak minősítése tárgyában 1888. évi 4334., 1890. évi 42,723. és 1892. évi 55,790. sz. a. kelt szabályrendelet kiegészítéséül f. é. febr. 3-án 6064. sz. a. kiadott szabályrendeletével kimondotta, hogy a nagykanizsai izr. középkereskedelmi iskola minősítési törvény szempontjából a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal egyenlő rangúnak lévén tekintendő, ennélfogva az e tanitézetet szabályszerüleg elvégzett egyének az 1888. évi 4334. sz. a. kelt szabályrendelet 3. §-ának A) pontjában megjelelt szolgálati ágaknál hivatalnokokul, illetve gyakornokokul, valamint a vasúti tisztképző-tanfolyamon nyilvános rendes hallgatókul és magántanulókul közvetlenül felvehetők, s az imént idézett szabályrendelet 4. §-a, illetve a vasúti tisztképzőtanfolyam szabályzatának 8. §-a szerint előirt felvételi vizsga letételére nem kötelezhetők. Erről a Tanfelügyelőséget megfelelő tudósítása végett ezennel értesítem. Budapest, 1893. ápril 3-án. A miniszter meghagyásából: Lévai Ferencz s. k., osztálytanácsos. V. A magyar kir. honvédelmi miniszter ur rendelete. (Közöltetett a >Rendeleti Közlöny« 1894. évi 16. számában.) 24,454/VII. sz. Körrendelet. Az izr. hitközség által Nagy-Kanizsán fentartott középkereskedelmi iskola, a cs. és kir. közös hadügyminiszter úrral egyetértőleg az egyévi önkéntesi kedvezmény tekintetében a hazai főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal egyenjogosittatott. — 21 — Az emiitett szakiskola ennélfogva a védtörvényi utasítás I. részének \\\\a) mellékletében felsorolt szakiskolák közé pótlólag fölveendő. Kelt Budapesten, 1894. évi május hó G-án. Báró Fehérváry Géza s. k. VI. A közös hadügyminiszter ur rendelete. (»Verordnungsblatt für das k. u. k. Heer.* 17. Stück. Vom 26. Apr. 1894.) Gircular-Verordnung vom 23. April 1894. Abthg. II. No. 2580. Auf Grund des 25., zweiter Absatz des Wehrgesetzes wird im Einvernehmen mit den betheiligten königl. ungarischen Ministem die dreiklassige Handels-Mittelschule in Gross-Kanizsa mit den Obergymnasien und Oberrealschulen in Bezug auf die Nachweise der wissenschaftlichen Befähigung für den Einjährig-Freiwilligen-dienst gleichgestellt. Hienach ist die Beilage IIa. der Wehrvorschriften I. Theil auf Seite 399 entsprechend zu ergänzen. Edler v. Krieghammer m. p. General der Cavallerie. * * * Legjobb tudomásom és belátásom szerint igyekeztem a rendelkezésemre álló adatokat az elémbe tűzött feladat lelkiismeretes és helyes megfejtése érdekében felhasználni és úgyhiszem, hogy ez sikerült is. Mindamellett lehet, hogy munkám nem ment hézagoktól, sőt talán tévedésektől sem. Ez esetben a t. olvasók elnézését kérem, ha szerény dolgozatom, mint minden emberi mű, nem ment hibáktól. Én csak alapvető akartam lenni iskolánknak egy később és avatottabb kezek által megírandó történetéhez és ha ez csak némiképen is sikerült, nyugodtan teszem le tollamat. Bún Samu. III. Jelentés a lefolyt 1894 95. tanévről. A lefolyt tanévben a tanulók beírása aug. 30-, 31-én és szeptember első napjain eszközöltettek. Felvétetett az elemi leányiskolába 196, az elemi fiúiskolába 197, a polgári fiúiskolába 141, a középkereskedelmi iskolába 98, összesen 632 tanuló. A felvett tanulók közül az iskolát a tanév végéig látogatta az elemi leányiskolában 185, az elemi fiúiskolában 187, a polgári iskolában 139, a középkereskedelmi iskolában 96, összesen 597 tanuló. Az egészségi állapot mind a négy iskolában az egész éven át kedvező volt, úgy, hogy a tanitást a tanév végéig akadály nélkül folytathattuk. 1894. november és junius hónapokban dr. Gerő József, városi orvos ur, belügymin. rendelet folytán az ország némely vidékén uralgó trachoma szempontjából az összes tanulókat megvizsgálta, de egyetlen ilynemű beteget nem talált. A tantestület egészségi állapota is kedvezőnek volt mondható. Csak az elemi fiúiskolában Boronkay Károly, a 2. osztály tanitója, márcz. 29-től fogva a tanév végéig betegség által volt akadályozva az előadások megtarlásában, mely idő alatt Fischerné Freünd Hermina, oki. tanitónő, által helyettesittetett, úgy, hogy a lanitás itt sem szenvedett nagyobb hátrányt. A tantestületben lényeges váltózás nem történt. Kozár Ferencz, a középkereskedelmi iskola tanára Kolozsvárra áthelyeztetvén, tárgyát, a történelmet, az iskolaszék megbízásából, Kalcsok Leó, főgymnasiumi tanár vette át. Vezérelvünkhöz hiven, hogy a hazának tanítványaink- — 23 — ban hazafias, vallás-erkölcsös polgárokat -neveljünk, ez irányban a lefolyt évben is kellő tevékenységet fejleltünk ki. Az elemi és polg. iskolában jan. 28-án hazánk nagy fiának, Deák Ferencz, megyénk szülöttjének, emlékét gyász-ünnepélylyel ünnepeltük. A középkereskedelmi iskola önképző köre jan. 2-án báró Eötvös József, márczius 15-én dicső szabadsághőseink emlékét diszülésben ünnepelte. Szombatonkint az elemi leány- és fiu-, valamint a polgári iskola ifjúsága isteni tiszteletre gyűlt össze, mely alkalommal Goldmann Samu, hitk. kántor ur, mint már sok év óla, szokoll önzetlenséggel a kántori tisztet minden díjazás nélkül volt szíves ellátni. A polgári iskola tanulói ezenkívül péntek este is ifjúsági isteni tiszteletet tartottak, melyen Steinberg Ferencz, IV. oszt. tanuló, végezte a kán-lóri teendőket. Uj intézmény ez évben, hogy a középker. iskola ifjúsága is — a zord téli idő kivételével — minden szombat délutánján főt. dr. Neumann Ede főrabbi ur által tartott exhortatióval egybekötött isteni tiszteletet tartott. Leányiskolánk 5. és 6. oszt. növendékei a főrabbi urnái confirmátióra előkészitő oktatásban részesülvén, Sa-buoth első napján az ünnepi isteni tisztelet alkalmával confirmáltattak. A középker. iskolai növendékek gyakorlati ismereteik bővitése végett Somosi Vilmos tanár vezetése alatt ez évben is több helybeli ipartelepet, nevezetesen a mintaszerűen berendezett maláta- és sörgyárat, a Weiser J. C.-féle gépgyárat, a Pollák l.-féle, Jacquard-székkel berendezett, takácsműhelyt, Vidor Salamon tanár vezetése alatt a helybeli Franz-féle villany-telepet tekintetlék meg. Fogadják e telepek tulajdonosai és tisztviselői ez alkalommal tanusilotl előzékenységükért köszönetünket. A polgári iskola tanulói továbbá Somosi tanár vezetése alatt a melegebb időszakban hetenkint egyszer városunk környékére természetrajzi kirándulást lettek. _ 24 - Tandíjmentességben részesült teljesen 267, részben 75, összesen 342 tanuló. Az elengedett landij értéke 7420 forint. Téli ruhával láttatott el a hitközség által 20, a Tal-mud-Thóra egyesület által 5, az izr. nőegylet által 34, a Löwinger Leó-féle alapból 4, Weber vendéglős személyzete által 5, a nagy-kanizsai asztaltársaság által 3, összesen 70 tanuló. Ingyen lábbelit kapott a hitközségnél elhelye-lyezett alapítványokból 76 tanuló. Ingyen tankönyvekben részesült é. p. részint a Talmud-Thóra egylet által beszerzett, részint az igazgató megkeresésére Singer és Wolfner, Lampel Róbert és Franklin-társulat könyvkiadó czégek által ajándékozott könyvekből 116 tanuló. Fogadják mindezek e helyen is hálás köszönetünket. _ 25 — IV. Tanintézeteink jótevői. Kötelességet teljesítünk, midőn e rovat alatt mindenek előtt Nagy-Kanizsa városának, mely középkereskedelmi iskolánkat a lefolyt évben is 1800 írttal támogatta, hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Iskoláink fentartására, szegénysorsu tanulók ruháztatására, tankönyvekkel való ellátására és ösztöndijazására a hitközség kezelése alatt állanak és rendeltetésük szerint a lefolyt tanévben a következő alapítványok*) szolgáltattak ki: a) Az iskola fentartására: Bold. Gelsei Gutmann Nanetta alapítványa írt 3.20 „ Hoffmann Mózes „ „ 10.30 „ Lackenbacher Rozália „ „ 11.20 „ Löwenstein Sarolta „ „ 40.— „ Löwenstein Mór „ „ 40.— „ Löwinger M. H. „ „ 1.66 „ Pollák Márkusz „ „ 9.80 „ Rosenberg Mózes „ »16.— „ Wahrmann Mór „ „ 12.— fit 144.16 c) Szegény tanulók ruháztatására: A hitközség „Montefiore M." alapítványa frt 80.— Bold. Gutfreund Gábor „ „ 15.20 „ Ebenspanger Manó „ »8.— „ Ebenspanger Róza „ „10.— „ Kaiser Sándor „ „9.— „ Lackenbacher G. R. „ .„ 20.— „ Pollák Márkusz „ 21.— „ Pollák Babetta „ „21.— „ Löwinger Leon „ „ 15.— frt 199.20 c) Tanszerek beszerzésére szegény tanulók számára: A hitközség „Fassel H. B." alapítványa frt 20.— Bold. Fassel Fáni „ »5.— frt 25.— d) Szegény tanulók ösztöndijazására: A hitközség Neumann Julia-féle alapítványa frt 8.— Fischl Pál ügyvéd ur „ »8.— _ Átvitel frt 16.— Valamennyi alapítványnál azoknak egy évi kamatja vétetett föl. - 26 Áthozat frt 16.— Kunfl Lipót ur Eichberg Adolf-féle alapítványa „ 7.44 Bold. Dr. Blau Simon alapítványa „ 8.— „ Bettlheim Adolf „ „ l.— , „ Ebenspanger Manó „ „ 6.75 „ Ebenspanger Róza „ „ 2.— „ Leszner Gh. „ „ 3.36 „ Leszner Márk „ „ 3.36 „ Leszner Bernát „ „ 3.36 „ Löwy József „ „32.— „ Löwy Efr. „ „ 7.70 „ Maierhofer Katharina „ „ 8.— Maierhofer Miksa „ „ 3.20 „ Pollák Ármin „ „6.— „ Dr. Pressburger Jakab „ »8.— „ Rosenberg Israel „ ,5.— , Rosenfeld Jakab „ „ 3.36 „ Sommer Ignácz „ „4.— „ Strasser L. D. „ „ 16.— „ Tachauer S. „ „ ^25 frt 150.18 e) Szegény leánytanulók ösztöndijazására: Bold. Grünhut Szabina alapítványa frt 16.— „ Lackenbacher Rozália „ „ 4.80 „ Tachauer Cacilia „ „ 4.60 frt 25.40 f) A héber tanulmányokban kiváló tanulók ösztöndijazására: Bold. Gelsei Gutniann S. II. alapítványa .frt 8.— „ Rosenfeld Sándor „ „ 3.— „ Neufeld Bernát „ „ 3.— frt 14.— g) A középkereskedelmi iskola alapjára tőke: Mult évi kimutatásunk kamat nélkül . . frt 5424.— Ez évi adakozások: Gelsei Gutinann Vilmos ....... 150.— Gelsei Gutmann Ödön........ 250.— Weiser József........... 50.— Stern Sándor........... 50.— Hirschel Ede........... 25.— Vidor Samu ........... 25.— Rosenfeld Adolf.......... 20.— Stern I.M............. 10.— Weiszmayer Lipót.......... 10.— Blankenberg V.............„ 5.— Bettlheim Samu.......... 5.— Átvitel frt 6024.— _ 27 - Áthozat frt 6024.— Ledofsky Ármin...........5.— Scherz Rikárd............5.— Sominer Sándor...........5.— Strem Vilmos............5.— Lengyel Bernát...........4.— Blau János.............2.— Deutsch Mór......................2.— Wilheim Ignácz...........2.— Deutsch József.......... „ 1.— frt 6055.— Kegyes adományok: Nagy-Kanizsai takarékpénztár az iskola fen tartására........frt 140.— szegény tanulók ruháztatására.....„ 60.— ösztöndíjakra............ 20.— Templombeli adakozások.......... 50.— Nagy-Kanizsai Ker. Testület a középkereskedelmi iskola 2 tanulójának ösztöndijazásra ... „ 20.— Talmud-Thóra egyesület a héber tanulmányokban kiváló tanulók ösztöndijazására 2 drb. arany Dr. Rothschild Jakab ur a 4. fiúosztály egyik legjobb tanulója szániára........ 5.— Bontz Endre ugyanazon czélra....... 2.15 Kertész József tanár ur a magyar nyelvben kiváló polg. isk. tanuló részére......., 2.— Schwarz Mór tanár ur a rajzolásban legjobb előmenetelt tanúsító tanuló részére egy könyv. Grünhut Alfréd ur gazdag és értékes ásványgyüjteményt adományozott a polgári iskola részére. Úgyszintén dr. Szukits Nándor iskolaszéki alelnök úr is szép ásványgyüjteménynyel és több könyvvel gazdagította szertárunkat illet. isk. könyvtárunkat. Mindezen jótevőknek e helyen is köszönetünket nyilvánítjuk. — 28 — Y. Tanszerek. Ez évi be A) Szemléleti oktatás. 20 drb. Leutemann-féle szemléleti kép.....frt 23.60 B) Természetrajz. Anhydrit....... frt —:40 Antimon....... 1.— Apatit........ » 1.— Arsen........ 1.— Beryll........ » 1.50 Chlorit........ —.20 Dolomit....... —.15 Fakóérz....... —.30 Amphibol....... » —.40 Gálma........ —.40 Korund, nemes, vörös, gör- geteg, Ceylon . . . . » 1.— Kryolith....... V —.20 Rézkovand...... —.80 Magnesit....... » — 30 Markasit....... „ —.50 Olivin........ —.40 Orthoklas...... . —.50 Pyrolusit....... v> —.40 Vörös rézércz..... 1.50 Saphir, görgeteg, tiszta . . » 1.- Saphir, köszörült, kicsi . . » 1.— Sylvin........ » —.40 Turmalin (barna) . . . . » —.50 Kallóföld....... —.20 Fehér ólomércz..... —.60 Witherit....... n —.40 Zinkpát, alaktalan. . . . » —.30 Natrolith....... —.30 Almandin, vörös, indián, nyersen kösz..... » —.95 Adulár, holdkő..... „ —.60 Broncit....... » —.10 Topas........ » 1.— Basalt........ —.12 Augit porphyr..... —.40 Basaltlava...... —.30 Basalttufa...... » —.20 Diabas ........ — 15 Diorit ........ —.10 Földpátkőzet...... » —.20 Gabro........ » —.30 Gneis........ » —.15 szerzések: Granit porphyr.....frt —.20 Amphibol-kőzet.....„ —.20 Melapliyr.......„ —.20 Malomkőporphyr . . . . „ —.30 Malomkőquarc.....„ —.20 Szurokkő.........—.30 Porphyr.......„ —.10 Qüar/.it.......„ —.10 Trachit.......„ —.30 Trachitbasalt.....„ —.30 Trass........„ -.40 Lúdcsontváz......„ 8.— Csukafej-csontváz . . . . „ 1.50 Tölgyfavirág mintája . . . „ 6 30 C) Természettan. Legújabb szerk. dynamógép frt 100.— Morse-táviró billentyűvel . » 35.— Tüzfecskendő, kettős . . yy 8.— Dagnin ütköző gép . . . » 25.— Ampére állvány . . . . » 32.— Müller fénytörési készülék » 8.— „ visszaverődési ké- szülék ...... » 8.— Reflector a Stöhrer-készti- lékhez...... » 1.— Tükör állványon . . . . V 10.— Chromsavas battéria átala- kítása ...... » 15.— Az ezen csoport alatti tárgyak áraiból 5% leengedés számítandó. Az 1891—92. évben beszerzett Lis-sajous készülék az illető czégnek visszaadatott és az ez évi számla ősszegéből levonásba hozatott. D) Vegytan. Gázburetta, Bunte-féle . . frt 6.— 2 kg. üvegcső..... „ 2.40 Liebig-féle káliüveg . . . n —.60 1 mt. Guttaperchasodrony . „ —.05 20 mi krosk. tárgyüveg lemez » —.40 25 „ fedőlemez . . —.38 2 lombik üvegdugóval . . » 2.45 15 főző lombik..... T) 3.85 4 Woulf-palaczk . . . . » 1.60 Areometer-hengerüveg . . V 1.40 — 29 — Eudiometer...... frt 2.— Porczellánkád..... # 1.60 Porczellánlap..... » —.20 Reverberir-kályha . . . . » 4.— 3 porczellán cső .... n 2.82 Szorító csap...... » —.25 Pincette platinhegygyel . . n 2.50 Dörzs-csésze achatból . . 6.— Tégely platinból, fedővel, 1G.9 gramm . . . 20.59 Tégely ezüstből, fedővel, 17.9 gramm . . . . » 4.37 3 kristályosító edény . . . 1.65 Fujtató bőrből . .\' . . . „ 1.50 200 gr. Cinnober . . . . » 1.— 900 „ vaspor, vegytiszta . V 1.08 1 kg. higany..... n 3.50 500 gr. szódabicarbóna . . n — 30 200 „ kálium bisulfuricum » —.40 100 „ „ hydric. . . n — .28 100 „ Baryum nitric. . . n —.16 200 „ Acid, phosphor. » 1.20 20 „ Nátrium nitroprus- —.80 sicum . . » 8 por-üveg......frt 3 03 Üvegdugós palaczk . . . „ —.18 Adomány utján: Természetrajz: Dr. Szűkíts Nándor, iskolaszéki alelnök úrtól: 34 drb tengeri csiga és kagyló, 1 rák váza, 2 tengeri csikó, 2 ttíhal, 1 echinus, 37 drb ásvány. Grünhut Alfréd úrtól: 208 drb ásvány. Deutscli V, ker. isk. I. oszt. tanulótól : 1 achat-utánzat, 1 csiszolt borsó-kő-tábla. Márkus J. ker. isk. I. oszt. tanulótól: 1 virágos kosárka mész bevonattal. Würzburg J, polg. isk. III. oszt. tanulótól : 50 példányból álló rovar-gyűjtemény. Ehrenstein Győző, polg. isk. I. oszt. tanulótól: kén-kristály halmaz. — 30 — VI. Könyvtár. a) Ifjúsági könyvtár. Ez évi beszerzések, illet, pótlások: Bánfi János: A félszemű. B u r n e 11: A kis lord. Földes Géza: Porból lettünk. Hofmann Ferencz: A megtért. „ „ A jó barátok. Jósika Miklós: Egy igaz ember. Mikszáth Kálmán: A kis prímás. Paul Bert-Simonyi: Utazások és vadászkalandok. Radó Antal: 1001 éjszaka. Sikor József: Pártos Matyi. Hofmann Ferencz: Das wahre Glück. Horn 0. W.: Der Orkán auf Guba. „ „ „ Der Schiffsjunge. Kammerer Willi.: Tom\'s Hütte oder das Sclavenleben. b) Tanári könyvtár. Ez évi szaporodás: 1. Vétel utján. Hampel József: Archaeológiai Értesitő XIV. köt. Kobell: Tafeln der Mineralien. Lányi Ernő: A szabadkézi rajz tanításának módszere. Pór Antal: Nagy Lajos magyar király viszonya Gianino di Guccio franczia trónkövetelőhöz. Az osztrák-magyar-monarchia Írásban és képben. XI. kötet. Csehország. — Az ezen műből eddig megjelent 10 kötet következő tartalommal: I. Bevezető kötet. II. Bécs és Alsó-Ausztria. III. Magyarország I. IV. Felső-Ausztria és Salzburg. V. Styria. VI. Karinthia és Krajna. VII. Magyarország II. VIII. Osztr. Tengermellék és Dalmáczia. IX. Magyarország III. X. Tirol és Vorarlberg. — 31 — Id. Szinnyei József: Magyar irók élete és munkái III. köt. Szilágyi Sándor: Erdélyi országgyűlési emlékek XVII. köt. 2. Ajándék utján: A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter XXIII. jelentése a közoktatás állapotáról. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter XXII. jelentése. Les Fabricants Exportateurs du Royaume de Hongrie. Albrecht János: Német nyelvtan polg. és ker. isk. számára. M ocnik-Lengyel S.: Szemléltető méréstan polg. iskolák számára. Nóvák Sándor: Költészettan polg. és felsőbb leányiskolák számára. Schubert-Heller Ág.: A természettan és a csillagászati földrajz elemei. Schwicker B. dr.: Ált. földrajz felső nép- és polg. iskolák számára. Wett stein-Halász S. dr.: Állattan. A növénytan elemei. Ásványtan. (3 köt.) Az ez évben létesített ker. isk. tanári könyvtár részére a következő művek szereztettek be: Censor: Statisztika. Frick- Leb mann: Experimental-Phisik I. r. Hermann P.: Grundriss der germanischen Philologie I. r. Kurz H.: Deutsche Literaturgeschichte 4 kötet. Lippert Jul.: Allgem. Kulturgeschichte. Dr. Mariska V.: A magyar pénzügyi jog kézikönyve. M. kir. pénzügyminisztérium: Az osztr. m. vámterület ált. tarifája. Oder mann & E. Göte: Deutsch-Franz. Handelscorrespondenz. Reicht, Salix és Kosovel: Warenkunde und Technologie. Simonyi-Balassa: Magyar Nyelvtan. Swoboda Otto: Kaufmännische Arbitrage. Sobry Jules: La tenue des livres. Weber J. J.: Illustrirtes Lexicon der Verfälschungen. Wein hold Ad.: Physik. Demonstrationen I—III. Zimmer H.: Grundfragen aus dem Gebiete der Grammatik. Ajándélt utján: Dr. Rothschild Samu ur ajándéka: F essler J. A.: Geschichte der Ungarn 10 köt. Dr. Szukits Nándor iskolaszéki alelnök ur ajándéka: Milne Edvards: Zoologie. Kolbári: Giftgeschichte. Dr. Duschak: Botanik des Talmud. — 32 — Fehér Jpoly: A vegytan elemei. Funke: Naturgeschichte und Technologie. Mayer: Pharmakologie. John Stuart Mill: Polit. Oeconomie. S chäff le: Nationalöconomie. Neumann-Spallert: Weltwirtschaft Mar perger: Kaufmann\'s Magasin. Kiadók stb. adományai: Dienes P.: Földrajz ker. tanoncziskolák számára. Gyulai Béla: Magyar olvasók, ker. tanoncziskolák sz. Gyulai-Barna: Ugyanaz. Telek János: Áruisme, ker. tanonczisk. sz. Dr. Veres Vilmos: Ker. számtan a középker. isk. II. és III. oszt. számára. A soproni, budapesti és kolozsvári keresked. és iparkamara jelentései az 1894. évről. Szaklapok és folyóiratok : Néptanítók Lapja 1894. Népnevelők Lapja 1894. Nemzeti nőnevelés 1893. Hivatalos Közlöny 1894. Felső Nép- és Polgári isk. Közlöny 1894. Magyar Nyelvőr 1894. Magyar Paedagogia 1894. Kereskedelmi Szakoktatás 1894. Zeitschrift für Buchhaltung 1894. Zeitschrift für den physik. und ehem. Unterricht. Orsz. Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1892—93. és 1893—94. (Bún Samu ajándéka.) Izr. Tanügyi Értesitő 1891., 1892., 1894. (szintén.) - 33 - VII. Az ösztöndíjas tanulók kimutatása. F. sz. Alapitó, ¡11, adományozó Ösztöndíjas Osztály Összeg frt kr. A) Alapítványok. 1 —2 Izr. hitközs. (Neumanné Weltner Samu el. 1 4 — Weisz J.-féle alap.) Helfi Rezső V 2 4 — 3-4 dr. Blau Simon Steiner Gizella V 6 4 — Kapperl Béla polg. 1 4 — 5—C Fischl Pál Schreiber Gizella el. 3 4 — Sternberg Imre P«lg- 3 4 — 7—10 Grünhut Szabin Hamburger Mariska el. 1 4 — Steiner Józsa n 2 4 — Schreiber Hermin 4 4 — Maschanzker Ilona 5 4 — 11-12 Kunfi Lipót (Eichberg Rechnitzer Győző polg- 3 3 72 Adolf-féle alap.) Maschanzker Guszt. •n 2 3 72 13—14 Löwy Efraim Hoch Imre n 4 3 85 Schwarz Pál kcr. 3 3 85 15 Neufeld Bernát Mandl Dezső el. 3 3 — 1G—17 Pollák Ármin Brück Henrik » 3 3 — Braun Gyula J* 4 3 — 18 Rosenfeld Sándor Dreisziger Izidor V 2 3 — 19 Tachauer S. L. Rosenberg Sal. ker. 2 5 25 B) Adakozások. 20-21 Nagykanizsai keresked. Krausz Zsigmond ker. 1 10 — társulat Löwi Vilmos V 3 10 — 22_23 Nagykanizsai takarékp. Áts Ede V 1 5 — Stettler Samu w 1 5 — Strausz Lajos •ft 2 10 — 24__25 Talmud-Thóra egyes. Apfelbaum Ignácz polg. 2 1 ai any Blauhorn Emil » 4 1 arany 26 Kertész József (m. ny.) Deutsch Jakab » 4 2 - 27 Schwarz Mór (rajz) Steiner Ignácz » 3 könyv 28 dr. Rothschild Jakab Pollák Bezső el. 4 5 .—. 29 Bontz Endre Milhofer Dezső » 4 2 15 Szorgalmuk és jó viseletük jutalmául könyvet kaptak: Vidor Béla el. isk. 1. oszt. tanuló, Spitzer Lajes el. isk. 2. oszt. tanuló, Rothschild István el. isk. 3. oszt. tanuló, Rothschild Béla el. isk. 4. oszt. tanuló, Rotter Sándor polg. isk. 1. oszt. tan., Boskovitz Ödön polg. isk. 2. oszt. tanuló, Frank Elek polg. isk. 3. oszt. tanuló, Blühweisz Győző polg. isk. 4. oszt. tanuló. 3 A) Elemi iskola. 3* - 38 — VIII. Tantestület. Bún Samú, igazgató. Boronkay Károly, oki. tanitó, a 2. fiúosztály tanítója. Működésének évei 45, ez intézetnél 39. Fischer Jenő, oki. tanitó, az J. fiúosztály tanítója, tantestületi jegyző. Működésének évei 6, ez intézetnél 2. Freund Karolina, oki. tanítónő, az 1. leányosztály tanítónője. Működésének évei 26, ez intézetnél 24, tanította ezen kívül a 4. leányosztályban a kézimunkát. Kertészné Grünbaum Sarolta, oki. tanítónő, a 4., 5. és 6. leányosztály tanitónője. Működésének évei 13, ez intézetnél 12. Kartschmaroff Leon, énektanár, tanította az éneket a II—VI. leányosztályban. Működésének évei ez intézetnél 12. Kellert Lajos, oki. tanitó, tanította a rajzot az V. és VI. leányosztályban és a VI. osztályban a számtant, természetrajzot és természettant. Keményné Klein Júlia, oki. tanítónő, a 2. leányosztály tanítónője; tanította ezen kívül a kézimunkát az 5. és 6. osztályban Működésének évei ez intézetnél 12. Kondor József, oki. tanitó, a 3. fiúosztály tanítója. Működésének évei 38, ez intézetnél 22. Krámer Lajos, oki. tanitó, a 4. fiúosztály tanitója. Működésének évei 17, ez intézetnél 12. Löwenbach Józsefa, oki. tanítónő, a 3. leányosztály tanítónője.. Működésének évei ez intézetnél 19. Hitoktatók. Hütter Lajos, ev. lelkész, az ág. hitv. tanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 2. Pichler Pál, róm. kath. lelkész, a róm. kath. fiutanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 10. Seregély Dezső, ref. lelkész, az ev. ref. tanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 3. Szabó K. István, róm. kath. lelkész, a róm. kath. leánytanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 1. — 37 — IX. Érdemsorozat. E l e m i leányiskola. í. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olvas. Bibliai tört. Magyar olv ■ Besz. ért. gy. Számtan írás i Kézi munka Barta Erzsike 1 1 1 1 1 I 2 2 1 Beck Róza ism. k i m a r a d t Bontz Edith 1 2 1 2 1 3 2 3 Boskowitz Róza 3 3 1 1 1 1 1 4 4 5 Blutn Ilonka 1 1 2 1 .2 2 3 3 2 Brüll Ilona 3 4 5 5 5 3 5 4 3 Brück Sarolta 3 3 3 3 3 3 4 3 4 Dick Katinka 2 2 1 1 1 1 4 3 2 Deutsch Gizella 2 1 1 1 1 I 1 1 3 10 Epstein Margit Fischer Elza 3 3 4 3 4 3 5 4 3 2 ■ 2 1 2 1 2 3 4 2 Fischer Etelka 1 2 1 1 1 2 1 3 3 Flesch Margit 2 2 1 4 2 3 4 3 2 Gerstl Gizella ism. 4 4 4 4 4 4 4 4 4 15 Gerstl Julia ism. 4 5 5 3 5 3 3 4 5 Ginser Malvin 3 4 5 4 5 3 5 4 5 Goldstein Etelka 2 3 5 3 5 3 4 3 4 Grosz Irma 2 2 2 2 2 2 3 2 3 Gstettner Méta 1 1 1 1 1 2 3 1 2 20 Hamburger Mari 1 1 1 2 1 2 2 2 3 Hirschl Malvin 4 4 3 5 4 4 5 5 3 Hoch Gizella ism. 2 2 2 2 2 2 4 3 3 Kaufmann Józsa 2 2 2 4 3 3 4 3 3 Koréin Róza ism. 3 3 1 4 1 3 4 4 4 25 Lévai Laura 2 3 2 2 2 3 4 2 2 Maschanzker Fr. ism. 3 3 4 2 4 2 2 4 4 Milhofer Frida 1 1 1 1 1 2 1 1 1 Neumark Ilona 2 2 2 3 1 2 2 3 3 Oblath Miranda Mária 1 1 * 1 1 1 1 3 2\' "Hittan 38 A tanulók nevei Erk, viselet Szorgalom Héber olvas. Bibliai tört. Magyar olv. Besz. ért. gy. Számtan írás Kézi munka 30 Oesterreicher Margit 2 2 2 1 1 2 4 2 1 Pollák Jolán ism. 3 4 4 3 4 3 3 3 4 Pollák Izabella 2 3 3 3 4 3 4 4 4 Pollák Helena 2 3 3 2 3 3 5 4 3 Rosenberg Ilona 2 2 1 2 1 2 3 3 3 35 Rosenthal Etelka 2 2 3 2 2 3 2 3 3 Singer Gizella 2 3 2 2 2 3 3 4 4 Vári Irén 1 1 1 2 1 1 3 1 3 Villányi Agátha 2 2 2 1 1 1 2 2 3 Weisz Elza ism. 3 4 1 3 1 3 4 4 4 -Be- ll. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Bibliai tört. Magyar olv. Magyarnyelv Besz. ért. gy. Német olv. Számtan Szépírás Ének Női k. munka Blum Margit 2 3 4 4 4 4 3 4 4 4 4 4 Breier Ilona 2 3 3 3 2 3 3 3 3 4 3 4 Broch Elza 1 3 4 3 4 4 3 4 4 4 1 Bruder Mari 3 4 3 4 4 5 5 3 5 5 3 4 5 Deutsch Olga 1 2 2 2 1 2 2 2 3 3 3 3 Deutsch Teréz 3 3 3 3 2 2 3 2 2 3 2 4 Friedmann Aranka 4 4 3 4 3 5 4 4 5 4 2 3 Goldstein Ella 2 2 3 3 2 3 2 3 2 2 2 2 Goldschmid Vilma 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 10 Grünbaum Róza 3 3 3 3 2 3 4 3 5 4 3 3 Günsberger Margit 2 2 2 2 1 3 3 2 2 3 2 3 Haas Hedvig, ism. 2 2 2 1 1 2 3 1 2 1 1 4 Hirschler Hermina 1 1 2 1 1 1 2 1 2 3 2 2 Káhn Gizella, isin. 4 4 3 4 3 3 4 4 4 4 4 15 Killer Róza, ism. 2 2 2 1 1 2 2 1 1 2 1 2 Killer Vilma 2 2 2 2 1 2 3 2 3 3 1 2 Kuttner Irén V i z s g á 1 a t 1. Kostelitz Janka e 1 k ö 1 t ö z ö t t Krausz Paula 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 20 Krausz Szidike 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 2 Kreisler Ilka, ism. 3 3 3 3 2 4 3 3 4 2 3 Láng Katinka 1 1 2 1 1 2 1 1 2 2 2 1 Lackenbacher Elza 2 3 3 3 2 3 4 2 3 4 3 3 Mayerhofer Francziska 3 3 3 3 2 3 2 3 5 3 1 2 25 Mergenthaler Margit k i m a r a d t Neufeld Lidi 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 2 2 Neumann Elza 2 2 3 2 1 3 2 2 2 2 1 2 Nyitrai Olga 1 2 2 2 1 2 2 2 2 3 1 2 Pollák Örzsi 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 1 3 30 Pollák Józsa k i m a r a d t Pollák Nina e 1 k ö 1 t ö z ö t t Pollák Kata 1 2 2 3 1 3 2 2 3 3 3 Rechnitzer Sarolta 3 3 2 2 1 3 3 2 3 2 1 2 Schreiber Paula 2 2 3 2 2 3 2 3 2 3 2 2 35 Schwarz Gizike 2 3 3 2 2 3 3 3 2 3 3 2 Sattler Hermina, ism. 2 3 3 3 2 4 3 3 4 3 3 3 40 A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Bibliai tört. Magyar olv. Magyarnyelv Besz. ért. gy. \' Német olv. i Számtan Szépírás Ének Női k. munka Számok Glementin 2 3 3 3 2 3 3 2 3 2 3 Sommer Elza 2 3 4 4 4 5 5 4 5 4 3 3 Sommer Málvin 3 3 3 3 2 3 3 2 2 3 3 3 40 Steiner Józsa 1 1 2 1 1 2 1 2 2 2 3 2 Stern Zsófi 3 3 3 3 2 4 4 3 4 2 4 Vári Ella 1 1 2 1 1 2 2 1 3 1 2 2 Weisz Hermina 2 2 2 2 1 3 3 2 4 3 2 3 Weisz Róza 4 4 4 5 4 5 5 4 5 4 3 4 45 Wittenberg Anna 2 2 2 2 1 2 2 1 2 3 2 2 Wolfsohn Hedvig 2 2 3 2 2 4 3 3 2 3 3 4 - 41 - III. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Bibliai tört. Magyar olv. Magyarnyelv Német olv. Xémet nyelv Számtan Földrajz Szépirás Ének Kézi munka 1 Beck Irén k i Ill a r a d t Berger Berta 2 3 4 4 4 5 4 5 5 3 3 2 1 Bergstein Irma 3 3 4 3 4 4 4 4 5 4 3 3 3 Blumenschein Mari l 1 2 1 1 2 3 3 1 1 2 2 3 5 Bonyhádi Czeczil 2 4 5 5 4 5 5 5 5 5 4 4 3 Bruder Teréz k i m a r a d t Bun Sarolta 1 2 2 2 2 3 2 3 3 2 3 2 2 Eislitzer Hedvig 1 2 2 2 3 4 3 3 3 2 2 1 Fischer Mariska 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 3 2 2 10 Fischl Blanka 1 1 1 2 1 1 1 1 2 1 1 Flesch Zsófi 2 2 2 2 3 2 3 4 2 3 2 2 Friedrich Janka 2 3 4 4 3 5 3 4 5 4 3 3 3 Gero Ella 1 1 2 3 1 2 I 1 2 2 1 2 Gibs Gizella 4 3 2 2 1 3 2 3 3 3 3 1 4 15 Ginser Karolin k i m a r a d t Goldstein Margit 2 2 3 5 3 5 3 4 5 3 3 2 1 Goldschmied Regina 3 4 2 3 1 4 2 4 4 4 3 3 3 Gross Gizella 3 4 3 4 3 5 3 5 4 3 3 2 3 Handelsmann Anna 3 4 3 4 3 4 4 4 4 4 3 1 4 20 Hirschel Jolán 1 1 1 2 1 2 1 1 2 1 2 1 2 Hirschl Luiza 4 4 4 3 4 4 4 4 4 4 4 3 4 Hoch Irma 3 3 3 3 3 4 4 4 4 3 O «J 1 3 Hofl\'mann Hormin k i m a r a d t Kaufmann Margit 2 2 2 2 2 3 2 3 3 2 3 1 1 25 Kostelilz Mari 4 4 3 4 3 4 3 4 4 4 4 2 4 Lackenbacher Meláni 2 3 3 4 3 4 4 4 4 3 3 1 3 Lackenbacher Vilma 2 1 1 2 1 3 2 3 2 1 1 1 1 Lengyel Ilona 1 1 3 2 1 3 1 1 3 3 3 2 Mandl Margit 1 2 2 2 2 4 2 3 3 3 2 2 2 30 Manheim Gizella 4 4 4 3 4 4 3 4 4 4 4 1 4 Maschanzker Ilona 3 4 4 3 3 4 4 4 4 4 3 1 3 Maschanzker Lina • 2 3 2 3 1 4 2 3 4 2 3 2 3 Österreicher Róza 3 3 3 2 2 3 3 4 4 3 3 2 3 Perkó Viktória 1 1 *1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 35 Platschek Regina 2 1 1 1 1 2 1 2 2 1 1 1 1 Pollak Janka 1 3 2 2 2 3 2 4 4 2 3 3 2 * Hittan _ 42 — A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Bibliai tört. Magyar olv. Magyarnyelv! Német olv. Német nyelv Számtan Földrajz Szépirás Ének Kézi munka Pollak Mari k i in a r a d t Prager Ürzsike 2 3 3 2 2 4 2 2 4 3 3 1 3 Récsei Róza k i m a r a d t 40 Rosenberg Mariska 2 4 5 4 4 5 5 5 5 4 4 2 3 Sauer Margit 1 1 1 1 1 3 1 2 3 1 1 1 1 Scherz Emma 4 3 4 4 3 4 3 4 4 4 3 1 2 Schreiber Gizella 1 1 1 1 1 2 1 2 2 1 1 1 1 Schwarz Irén 4 4 4 4 3 4 3 4 4 4 3 3 3 45 Singer Aranka 4 4 2 2 2 4 3 4 4 4 4 1 5 Singer Málvin 4 4 2 4 2 4 3 4 4 4 4 1 4 Sommer Róza 3 4 3 4 3 4 3 4 4 4 3 1 3 Strassberger Regina 3 3 3 1 3 4 4 4 4 3 3 1 2 Tóth Tilda 1 1 *1 1 1 2 2 2 1 2 1 1 50 Weinberger Gizella 3 3 2 2 2 5 3 4 4 3 4 1 3 Weinberger Irén 4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 4 2 4 Weiss Hermin 2 3 3 3 4 4 4 4 5 4 3 2 2 Weiss Mari 3 3 3 2 2 4 3 4 4 3 3 3 3 * Hittan IV. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olv. Bibliai tört. Magyarnyelv Magyar olv. Németnyelv Német olv. Számtan Földrajz Szépírás Ének Kézimunka | Augenfeld Stefáni 1 2 1 3 3 2 4 3 4 3 3 1 3 Baum Róza 1 3 1 3 3 2 4 2 3 3 2 1 2 Berény Zsóíi 2 2 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 3 Berger Tercsi, ism. 1 1 1 1 1 1 J 1 1 1 1 1 1 5 Blau Alice 1 1 l 1 1 1 1 t 1 1 1 1 1 Blau Margit 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 2 Braun Cornelia 4 4 2 3 4 3 5 3 4 4 4 3 Deutsch Ilonka 1 2 3 3 3 2 4 3 3 0) 3 í 2 Färber Kiementin 1 2 1 2 3 2 3 2 3 2 2 1 2 10 Fischer Margit 2 2 1 3 3 2 3 1 4 2 1 1 3 Fischer Hermin k i m a r a d t Fleischaker Meláni 2 3 2 3 4 2 5 3 5 4 3 1 2 Flesch Szelina 2 2 1 2 3 2 3 3 2 3 3 1 2 Gross Meláni 1 3 2 4 4 3 4 3 4 3 2 1 2 15 Grünhut Lucy 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Heimler Anna 1 2 1 1 3 1 2 1 3 3 1 1 2 Helft Irén 3 3 1 3 3 2 4 2 4 2 2 1 2 Hoffmann Sarolta 1 2 1 3 4 2 4 2 4 2 2 1 2 Kellermann Józsa 2 3 1 3 4 2 4 3 4 3 3 1 3 20 Killer Jolán 2 3 1 3 4 2 3 1 3 2 2 1 3 Kolin Mariska 1 3 2 4 4 3 4 3 4 4 3 3 Kalod Mari r. k. 1 4 *3 5 4 4 4 5 5 3 1 Krausz Margit 1 1 1 1 2 1 3 2 2 1 1 2 2 Leitner Gizella 2 3 3 3 4 3 4 4 3 3 3 1 3 25 Löwi Lujza 1 2 1 2 3 2 4 2 4 2 2 1 2 Lengyel Margit 1 2 1 2 2 1 2 1 3 1 2 1 Mannheim Margit 3 4 2 4 4 3 5 4 5 4 4 1 2 Markus Etelka 2 3 1 2 3 2 4 2 3 3 2 4 Neufeld Róza 1 3 2 4 4 3 4 1 4 3 1 1 2 30 Nyitrai Margit 1 3 2 4 4 3 4 3 4 3 2 1 2 Österreicher Elza 1 2 1 2 3 1 2 1 3 2 2 1 2 Rothschild Rózsi 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 Schreiber Hermin 1 1 1 1 2 1 2 2 2 1 1 1 1 Steinberg Malviti 2 3 1 3 3 2 4 3 4 3 4 1 3 35 Steinberg Szerafin 2 3 1 2 3 2 4 3 3 3 4 3 Schulhof Regina 2 4 1 4 4 3 4 3 4 4 4 í 2 Wamberger Adél 2 2 1 1 3 2 2 1 4 3 1 1 3 Weiser Ella 1 2 1 1 2 1 1 1 2 1 1 1 1 Weisz Elza 2 3 1 3 3 2 4 1 4 4 2 1 2 40 Weisz Hermin 2 4 1 4 4 3 4 3 4 3 4 3 3 Weisz Karolin 2 4 2 4 5 3 5 3 4 4 4 3 2 * Hittan - 44 — V. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet j Szorgalom Héber olv. Bibliai tört Magyar nyelv Magyar olv. Németnyelv j Német olv. | Számtan Földrajz Hazai tört. ! Szépirás Bajz Enek Term, rajz Kézimunka Beck Ilona 2 2 1 2 3 2 4 2 3 2 2 2 3 2 3 2 Beck Gizella 1 1 1 1 2 1 3 2 2 1 1 1 2 1 2 2 Fleiner Gizella 1 1 1 1 2 1 2 1 2 1 1 1 3 1 2 Hirschler Irma 1 1 1 1 2 1 3 1 2 2 1 1 2 1 1 1 5 Heller Margit 1 2 2 2 3 3 4 4 4 2 2 4 3 3 2 3 Krausz Elvira 1 2 2 2 4 2 4 3 4 2 2 2 3 1 3 1 Krausz Gizella 1 2 1 1 3 2 3 2 3 2 1 2 3 1 1 1 Krisanits Stefáni m e g h a 1 t Maschanzker Ilona 1 2 1 2 3 1 4 2 3 2 1 2 3 1 1 1 10 Rosenberg Karolin 1 1 1 1 2 1 2 1 2 1 1 2 3 1 1 2 Schlesinger Olga 1 3 1 2 3 2 4 2 4 3 2 2 o o 1 3 2 Varga Ida r. k. 1 2 1 3 2 4 4 3 2 1 3 2 2 2 1 — 45 — /í VI. osztály. • A tanulók nevei Erk. viselet | Szorgalom Héber olv. Zsidók tört. Magyarnyelv Magyar olv. , Német nyelv Német olv Számtan Földrajz Történet Term, rajz Természettan Szépírás Rajz Ének Kézimunka Beck Katalin 1 1 1 1 3 1 3 2 2 2 1 1 2 2 2 1 1 Deutsch Lina 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Prager Margit 1 1 1 1 3 1 2 1 2 3 1 3 2 1 2 1 2 Rosenfeld Sarolta 1 1 1 1 3 1 3 1 3 3 1 1 2 1 2 1 2 5 Steiner Gizella 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 — 46 — Ele m i fiúiskola. I. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Hitt. és bibi. tört. Héber olvasás Besz. és ért. gy. Magyar olvasás Számtan Szépírás Beck Samu 2 1 2 1 2 1 1 2 Berger Ferencz 2 2 3 2 3 3 4 1 Berger Jenő 2 2 3 3 4 3 3 3 Brüll Zsiga, ism. 2 3 2 2 3 3 4 1 5 Detrich Dezső 3 3 2 4 2 1 Ehrenstein Aladár 2 2 1 2 1 2 2 1 Fleischhacker Dezső 1 1 1 1 1 1 1 1 Goldberger Kálmán 2 3 2 4 3 4 3 1 Goldschmied Béla 2 3 2 2 4 2 4 10 Goldschmied Károly 2 1 1 1 2 1 2 1 Günzer Pál 2 2 1 2 2 2 1 1 Hamburger Jenő 2 2 1 3 2 2 2 1 Heisler József 2 4 4 5 4 5 3 2 Hirschl Pál 2 3 3 4 3 4 3 4 15 Kalod Frigyes 2 4 5 5 4 2 Kaufmann Rudolf 1 5 5 5 5 5 5 5 Kertész Zoltán 1 1 1 1 1 1 1 1 Liditt Ede 2 2 2 3 3 3 3 1 Lukács György 1 1 1 1 1 1 1 1 20 Mandlbaum Gusztáv, ism. 3 3 4 3 4 4 3 4 Maschanzker Jenő 3 5 5 5 5 5 5 5 Mautner Ödön k i Dl a r a d t Milhofer Ödön, ism. 3 4 4 4 4 4 4 4 Pollák Andor k i m a r a d t 25 Pollák Sándor 1 2 1 2 2 2 2 1 Rabinek Aladár 3 4 3 4 4 4 3 2 Récsei Ferencz k i Dl a r a d t Richter József 3 4 2 5 4 5 4 4 Spitzkopf Károly, ism. 3 5 5 5 5 5 5 5 30 Steiner Lipót 3 4 2 3 4 4 4 3 Stellner Márton 2 2 2 2 2 2 2 2 Strem Dezső Károly 3 1 1 1 1 1 2 1 4-7 A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Hitt. és bibi. tört. Héber olvasás Besz. ért. gyak. Magyar olvasás Számtan Szépírás Szommer Imre 1 1 1 1 1 2 1 1 Ungar Imre 3 3 1 4 1 4 2 3 35 Vidor József 1 1 1 1 1 1 1 1 Weber Mór 2 2 1 3 3 1 3 3 Weisz Árpád 3 2 2 1 1 1 3 1 Weisz Oszkár 3 2 2 2 3 2 1 3 Weisz Samu 2 1 1 1 2 1 1 1 40 Weltner Samu 1 1 1 1 1 1 1 1 Weiszhaus Aladár 1 1 1 1 1 1 1 1 _ 48 — II. osztály. A tanulók nevel Erk. viselet Szorgalom Héber olvasás Bibi. ford. Bibi. tört. Besz. ért. gyak. Magyar olvasás Magyar nyelv Német olvasás Számtan Szépirás Ármuth Pál 3 3 3 4 4 4 3 4 4 4 3 Bárány Lajos 2 3 2 3 4 3 2 4 2 3 2 Beck Árpád, ism. 3 3 3 3 3 3 2 4 3 3 4 Brandl Bezső 3 4 3 5 5 4 4 5 4 5 4 5 Deutsch Ede 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 Dreisziger Izsó 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Ehrenstein Károly 3 4 3 5 5 4 4 5 3 3 4 Fischel Rezső 3 2 2 3 2 2 2 3 2 2 3 Fleischhacker Feri, ism. 1 2 2 2 1 2 1 2 2 2 1 10 Flesch Sándor 2 2 3 3 2 2 2 2 2 4 3 Frommer Gyula 3 4 3 3 5 3 4 5 4 5 4 Gerő Andor 1 1 1 1 2 2 1 1 1 2 2 Gláser Ede 4 4 3 4 3 3 3 4 3 3 4 Goldschmied Salam., ism. 2 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 15 Goldstein Miksa 3 4 4 4 5 4 4 5 4 5 4 Grosz Mór 2 3 2 2 3 3 2 3 2 2 3 Grűnbaum Jenő, ism. 3 3 3 4 4 3 4 4 3 3 3 Günsberger Samu 2 2 3 4 4 4 3 3 3 3 O ti Handelsmann Ede, ism. 3 3 2 2 3 3 2 4 2 3 3 20 Helfi Rezső, ism. 2 2 2 2 2 2 1 2 1 2 2 Heisler Adolf, ism. 4 4 3 4 4 3 3 4 3 4 2 Hirschel József 3 3 3 3 3 3 4 4 3 4 4 Kálód Antal 2 3 5 4 3 5 3 3 2 Kaufmann Ede 3 3 3 3 4 3 3 3 3 2 3 25 Kaufmann Jenő 3 3 2 2 1 2 2 1 2 2 2 Kellermann Samu 4 4 3 4 5 4 3 5 3 5 4 Kohn Géza 3 3 2 2 4 3 2 3 3 3 3 Komlósi Sándor 2 2 2 3 3 3 2 3 2 3 3 Lengyel István 1 3 4 4 5 4 3 5 3 4 4 30 Lusztig Dezső 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Neu Hugó 3 3 2 2 4 2 2 3 2 3 3 Neumann Ernő 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 Oblath Róbert 2 2 *1 1 2 2 1 2 2 2 Nyitrai Imre 3 4 4 4 5 4 3 5 4 5 4 — 49 — A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olvasás Bibi. ford. Bibi. tört. Besz. ért. gyak. Magyar olvasás Magyar nyelv "Német olvasás Számtan Szépírás 35 Pfeifer Samu 3 3 2 2 3 2 2 4 2 3 3 Pollák Albert 3 3 3 3 4 3 3 4 3 3 3 Pollák Lipót 4 4 4 4 5 4 3 5 4 5 4 Reisner Sándor 3 3 3 3 3 3 3 4 3 4 4 Ritecz Sándor 3 3 * 3 4 4 3 4 4 4 4 40 Reiner Frigyes 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Rosenberger Imre 2 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 Scherz Jenő 2 2 2 2 3 3 2 3 2 3 3 Slovak Géza 2 3 3 4 5 5 3 5 3 4 4 Spitzer Jenő 3 3 2 3 2 3 2 4 3 4 3 45 Spitzer Lajos 1 2 2 2 1 1 2 ■ 2 2 2 2 Steiner Jenő 3 3 3 4 4 4 3 3 3 3 3 Steiner Lajos 3 3 3 3 3 4 3 4 3 4 2 Strasser Ernő ism. 3 3 2 3 3 3 2 3 3 4 2 Veiller Ilugó 3 4 3 4 5 4 3 4 3 4 4 50 Veisz Imre 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 Veisz Lajos 3 4 4 5 4 4 3 5 4 3 5 Veiszenstern Jenő 4 3 2 3 3 3 2 2 3 2 3 Vidor Béla 2 3 2 3 3 3 2 4 2 4 2 * Hittan 7* — 50 — III. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olvasás Biblia fordítás Bibliai történet Magyar olvasás Magyar nyelv Német olvasás Német nyelv Számtan Földrajz Szépírás Augenfeld Salamon 1 3 2 3 2 3 4 3 3 4 3 1 Blau Arthur 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 Blumenschein Henrik 1 1 3 1 1 1 2 1 1 1 1 2 Brück Henrik 1 1 2 1 i 1 2 2 1 1 1 1 5 Brüll Jenő, ism. 2 4 4 3 3 3 4 4 5 4 3 3 Deutsch Antal 2 4 3 4 3 3 4 3 4 4 4 4 Deutsch Jenő 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 4 3 Fleiner Béla, ism. 3 4 3 2 4 2 5 3 4 4 4 3 Fleischhacker Ferencz 2 4 3 3 4 3 4 3 5 4 4 4 10 Fleischhacker R., ism. 3 3 3 2 3 2 3 2 3 3 4 3 Friedmann Zsigmond 1 3 3 3 3 2 4 3 4 2 3 1 Goldschmid Tibor 2 4 3 2 4 3 4 3 4 2 4 3 Gstettner Géza 2 1 2 1 2 1 1 1 2 1 1 1 Hahn Vilmos 1 3 3 3 2 2 3 3 4 2 2 2 15 Hamburger Zsigm. 3 3 3 3 3 2 4 3 3 4 3 3 Hirschl Zsigmond 3 4 3 2 3 2 5 3 4 3 4 3 Hirschler Ernő V i z s g á 1 a t 1. Kaufmann Jenő 2 4 3 3 3 2 5 3 5 2 4 2 Kluger Simon 1 3 3 3 2 3 4 3 4 1 4 3 20 Kohn Ármin e 1 k ö 1 t ö z ö t t Kohn Hugó 2 4 2 3 4 3 4 3 5 4 3 2 Krausz Ödön 2 4 3 3 4 3 3 3 4 2 4 3 Mandl Dezső 1 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2 3 Mandlbaum Zsigm. 3 5 4 4 5 3 5 4 5 4 5 3 25 Maschanzker Ignácz 1 4 3 3 3 3 4 3 5 2 2 1 Mautner Ernő 2 3 3 3 4 3 3 3 4 3 3 2 Politzer Samu 2 4 3 3 4 3 4 4 4 2 3 3 Rosenberger Gyula 1 3 3 3 3 3 4 3 4 1 3 3 Rothschild István 1 1 2 2 1 1 2 1 1 1 1 1 30 Sattler Géza e 1 k ö 1 t ö z ö t t Singer Frigyes b e t e g Sommer Ignácz, ism. 2 4 2 3 3 2 4 3 4 3 4 2 Scherz István 2 3 3 3 2 2 2 3 3 2 2 3 Scherz József 4 5 3 4 5 3 5 4 5 4 5 3 35 Schreiber Adolf 2 4 4 3 4 3 4 4 4 3 3 4 Steiner Mór e l k ö 1 t ö z ö t t — 51 — A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olvasás Biblia fordítás Bibliai történet Magyar olvasás Magyar nyelv Német olvasás Német nyelv Számtan Földrajz Szépirás Stcrn Miksa 1 4 3 3 4 3 5 4 4 3 5 3 Stettler Ödön 3 4 3 3 4 3 4 3 4 4 4 4 Székely István 3 4 4 4 4 3 4 3 4 4 4 4 40 Weisz Antal 2 3 3 4 3 2 2 3 4 2 3 3 Weisz Ernő 2 3 3 3 3 2 3 3 4 3 4 3 Weisz Géza 2 4 3 3 3 2 4 3 4 4 4 3 Weisz Gyula, ism. Weisz József 2 4 3 4 4 3 4 3 4 3 4 3 3 4 3 3 3 2 4 3 4 3 4 4 45 Weisz Lajos 2 4 3 3 4 3 5 3 5 4 4 3 Weltner Kálmán 1 3 3 2 3 2 4 3 4 2 4 3 Zwieback Győző 2 4 3 3 4 3 4 3 5 4 5 2 * Hittan 4* IV. osztály. A tanulók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olvasás Biblia forditás Bibliai történet Magyar olvasás Magyar nyelv Német olvasás Német nyelv Számtan Földrajz Szépírás Adler Béla 3 3 2 3 3 2 3 3 4 4 3 3 Adler Miksa 1 2 2 2 2 2 3 2 3 3 3 3 Apfelbaum Géza 2 2 2 2 2 2 3 2 3 3 3 3 Borger Géza 4 3 2 2 2 2 3 3 4 2 3 3 5 Bettlheim Aladár 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 2 3 Braun Gyula 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Buksz Oszkár 4 3 3 4 4 3 4 4 4 4 4 3 Deutsch Dávid, ism. 3 3 3 3 3 3 4 3 5 3 3 3 Deutsch Miksa 3 3 3 3 3 3 4 3 4 5 4 3 10 Engl Lajos 1 2 2 3 3 2 3 3 3 3 2 3 Eiciiner Izsó, ism. 4 4 3 4 4 3 5 3 5 5 4 3 Frommer Sándor 2 2 2 2 3 2 4 2 3 3 2 3 Fein Vilmos, ism. 2 2 2 2 2 2 2 3 3 3 3 2 Fischer Géza 4 4 4 4 4 4 5 4 5 4 4 4 15 Fischl Győző 2 2 2 2 2 2 3 2 3 2 3 2 Fleischner Ferencz 4 5 4 5 5 4 5 4 5 5 5 3 Gerstl József 3 3 3 3 4 3 4 3 4 4 4 3 Gibs Oszkár 3 4 4 4 4 4 4 4 5 5 4 4 Goldschmied Rezső 1 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 3 20 Grünbaum Gyula 4 4 3 4 4 4 4 4 5 4 4 4 Günsberger László 3 3 3 3 3 2 3 3 4 2 3 3 Ileisler Jenő 3 4 3 3 4 3 4 4 4 4 4 4 Heisler Ignácz 3 3 2 3 3 2 4 3 4 3 3 3 Hirschl Rezső 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 3 25 Hoffmann Henrik 3 4 3 4 4 3 4 4 4 4 4 3 Kessler Antal 3 3 3 4 4 3 4 4 5 4 4 3 Kohn Gyula 2 3 2 2 3 2 3 3 3 2 2 2 Kluger Miksa 2 2 2 2 3 2 3 3 4 3 3 3 Krausz József, ism. 3 3 3 3 3 3 4 3 4 3 3 4 30 Künstler Ödön 3 3 2 3 3 3 3 3 4 4 2 3 Mandelbaum Ernő k i m a r a d t Milhofer Dezső 2 2 2 3 3 3 3 3 4 4 3 3 Ornstein Árpád m e g h a 1 t Pilzer Bernát 3 3 2 2 3 2 3 2 4 3 3 3 35 Pollák Arnold 4 5 4 5 5 4 4 4 5 5 5 4 Pollák Imre 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 2 2 — 53 — A tauhlók nevei Erk. viselet Szorgalom Héber olvasás Biblia fordítás Bibliai történet Magyar olvasás Magyar nyelv Német olvasás Német nyelv Számtan Földrajz Szépirás Polhlk Jakab 3 3 2 3 3 3 3 3 4 4 4 4 Pollák Rezső 2 2 2 2 2 2 3 3 3 4 2 2 Reinitz Béla 3 4 3 4 4 3 4 3 4 4 3 4 40 Rothschild Béla 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Sattler Oszkár k i m a r a d t Scherz Aladár 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Skopál Lajos 3 4 3 4 3 3 4 4 4 3 4 4 Sternberger S., ism. 3 4 O O 4 4 3 4 3 4 4 4 2 45 Stettler Lajos, ism. 4 5 3 4 4 4 5 4 5 4 5 3 Strasser Ödön, ism. 4 4 3 4 4 3 4 4 5 5 4 3 Schulhof Zsigmond 4 4 3 4 4 3 4 3 4 4 5 4 Schwarz Károly 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Wéber Aladár 4 4 3 4 4 4 4 4 5 4 4 4 Weiller Lajos 3 4 3 4 4 3 4 3 5 4 4 4 50 Weiss Sándor k i m a r a d t Weiss Tivadar k i m a r a d t Weiss Oszkár 4 4 3 4 4 3 4 3 5 5 4 3 Zapletál Simon 3 3 3 4 3 3 4 3 4 3 3 3 B) Polgári iskola. 4 X. Tantestület. Bún Samu, igazgató. Altmann Mór, polg. iskolákra képesített rendes tanár, oki. tornatanár, a földrajzi tanszerek őre, tanította a német nyelvet az 1—4, a földrajzot az 1., 2. és 3. és_a tornát az 1—4 osztályban, Működésének évei 14, ez intézetnél 13. Fischer Jenő, oki. tan., tanította a szépírást a 2., 3. és 4. osztályban. Kellert Lajos, rendes tan , tanította a hittant az 1—4, a számtant 1., 2. és 3. osztályban. Működésének évei 32, ez intézetnél 28. Kertész József, polg. iskolákra képesített rendes tanár, tantestületi jegyző, az iskolai könyvtár őre, tanította a magyar nyelvet az 1—4, a történelmet a 3. és 4., a földrajzot a 4., az éneket az 1--4 osztályban. Működésének évei 10, ez intézetnél G. Schwarz Mór, polg. iskolákra képesített rendes tanár, a rajzoktatási tanszerek őre, tanította a mértant, a mértani és szabadkézi rajzot az 1—4, a szépírást a 2. osztályban. Működésének évei 7, ez intézetnél 5. Somosi Vilmos, középiskolákra képesített tanár, a temészet-rajzi tanszerek őre, tanította a természetrajzot az 1., 2. és 3., a természettant a 4. osztályban. Vidor Salamon, középiskolákra képesített tanár, a természettani tanszerek őre, tanította a számtant a 4. osztályban. Hitoktató : Seregély Dezső, ref. lelkész, az ev. ref. tanulók hitoktatója. - 57 — XI. A polgári iskola tanterve. 1. Hittan. (A lefolyt évben előadott tananyag.) I. osztály, hetenkint 3 óra. a) Bibliafordítás: Mózes IV. könyvéből 11, 12, 13, 14, 15, (37-41), 10, 17, 20-ik szakasz. b) Imaforditás: Étkezés utáni ima, reggeli ima, schema, aschré, zsoltár. II. osztály, hetenkint 3 óra. a) Bibliafordítás: Mózes V. könyvéből 1, 2 (1 — 10), 3 (8—22), 4, 5, 6, 11, 12, 14, 15, 16. szakasz. b) Imaforditás: Az újévi ima. III. osztály, hetenkint 3 óra. a) Bibliafordítás: Mózes V. könyvéből: 29, 30, 31, 32, 33, 34. szakasz. b) Imaforditás: Az engesztelő napi ima, a reggeli isteni tiszteletnél használt zsoltárok. IV. osztály, hetenkint 3 óra. Az imakönyvekből végzett tananyag ismétlése, a péntek esti isteni tisztelet alkalmával használt zsoltárok. Szemelvények a példabeszédek könyvéből. f 2. Magyar nyelv és irodalom. C z é 1: a) A nyelvtan alapos \'ismerete és azon jártasság megszerzése, hogy a tanuló oly tárgyakról, melyek tapasztalata és tanulmányai körébe esnek, világosan és szabatosan tudjon szólni és stiláris ügyességgel irni. b) Irodalmi művek olvasásán és fejtegetésén alapuló ismerete a magyar irodalom fejlődésének. — 58 -- III. osztály, hetenkint 5 órán. a) Elbeszélő prózai és költői olvasmányok, különösen a népmese, népmonda, magyar történeti monda, a klassikus mytliosz és néprajz köréből. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás; az olvasmányok tartalmának megmagyarázása, ugyancsak az olvasmányok tartalmának szabadon való elbeszélése; könyv nélkül tanult versek szavalása. b) Nyelvtan: Egyszerű mondat és mondatrészek, fő- és mellékmondat megkülönböztetése. — Mondattani alapon a teljes-alaktan, tekintettel a hangtani módosulásokra. — Szóképzés, gyakorlatilag szócsoportok egybeállításával; az előképzők. c) Kéthetenkint legalább egy írásbeli iskolai vagy házi dolgozat. Ez által főleg a nyelvtant és a helyes irás gyakorlását kell szem elölt tartani; a föladat fölfogására a gyermeket az iskolában élőszóval gondosan elő kell készíteni. Tankönyv: lloffmann Mór, m. olvasókönyv L, Deme K., magyar nyelvtan. — Tanár: Kertész József. II. osztály, lietenkint 5 órán. a) Olvasmányok és azoknak feldolgozása, mint az I. osztályban. b) Nyelvtan: Összetett szerkezetű mondatok taglalása és szerkesztése; mellé- és alárendelt mondatok viszonyának ismertetése. A szókötés (a határozók, ugynevezgtt igekiegészitők tana). Szóképzés. Synonymák egybeállítása és magyarázata az olvasmány alapján. c) Kéthetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat, mely által a nyelvtan gyakorlásán kívül a feladatot ki kell terjeszteni az olvasmány egyes részleteinek vagy a költői elbeszélés tartalmának — miután azt az iskolában szabad szóval elmondták — Írásban való előadásra is. Tankönyv: Hoffmann Mór, m. olvasókönyv II., Deme K., m. nyelvtan. — Tanár: Kertész József. III. osztály, hetenkint 4 órán. a) Egészet alkotó történelmi olvasmányok, pl. Szalay László: A tatárjárás Magyarországon 1241 —1243-ban. Elbeszélő költemények. b) A magyar nyelvtan rendszeres áttekintése. A hangsúlyos vers ismertetése. c) Kéthetenkint egy írásbeli iskolai vagy házi dolgozat; tárgyát az iskolai olvasmánynyal kell kapcsolatban tartani, feldolgozása módját előbb élő szóval meg kell fejteni. Tankönyv: Hoffmann Mór, m. olvasókönyv III., Deme K., m. nyelvtan. — Tanár: Kertész József. IV. osztály, hetenkint 3 órán. a) Nagyobb epikus olvasmány, pl. Arany Toldija. Az olvasmány tartalmának megértésén kívül a mű szerkezetét S a költői stílus sajátságait is meg kell világítani. Prózai olvasmány: leírások, u. m. tárgy- és jelenetrajzok, jellemrajzok, könnyebb életrajzok (Plutarchos-félék vagy oly formában írottak.) b) A stílus általános törvényei. (A nyelv tisztasága és szabatossága; egyszerű és szép stilus.) A prózai és költői stilus különbségei tüzetesen, tekintettel a közéletben előforduló fontosabb ügyiratokra. — A mértékes vers ismertetése. c) Kéthetenkint egy Írásbeli iskolai vagy házi dolgozat, melyben a költői olvasmány tartalmát vagy kisebb leírásokat, elmélkedéseket, melyekhez az iskolai olvasmány nyújtja az anyagot, kell Írásba foglalni. Feldolgozásuk módját előszóval előre ki kell fejteni. Tankönyv: Környey- Gyulai, Irálytan. L ehr A., Toldi magyarázata. — Tanár: Kertész József. 3. Német nyelv. Gzél: a) Biztos nyelvtani ismereten alapuló lehető legteljesebb elsajátítása a német nyelvnek. b) Azon képesség, hogy a tanuló valamely az oktatás köréből vett tárgyról német nyelven helyesen írni és beszélni tudjon. I. osztály, hetenkint 5 órán. a) Folyó és értelmes olvasás; az olvasmányok tartalmának megmagyarázása s szabad elbeszélése. b) Olvasmány alapján: egyszerű és bővített mondatok; a mondatrészek. Ezek alapján a beszédrészek, a név- és igeragozás és a szóképzés elemei. c) Fordítások magyarból németre és viszont; helyesírási gyakorlatok. Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat. Tankönyv: J a u s z, deutsches Lesebuch IV., Kárpáti-Fleischacker, német nyelvtan. — Tanár : Altmann M. II. osztály, hetenkint 5 órán. a) Olvasás mint az I. osztályban. b) Összetett mondatok taglalása és alkotása: a szótan befejezése, mondattan és szóképzés kiegészítése. c) Helyesírási gyakorlatok; kisebb elbeszélések és leírások. Kéthetenkint egy Írásbeli dolgozat. Tankönyv : J a u s z, deutsches Lesebuch IV. Kárpáti-F1 e i s c 1) a c k e r, német nyelvtan. — Tanár : Altmann M. — 60 -- III. osztály, hetenkint 5 órán. a) Költői és prózai olvasmányok a görög-római és magyar történelemből; kisebb jellemrajzok; olvasmányok a természettudomány köréből. b) A szó- és mondattan rendszeres ismétlése mellett a szóképzéstan. c) Elbeszélések, leírások, költemények áttétele kötetlen beszédbe; levelek. Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat. Tankönyv: J a u s z, deutsches Lesebuch V., Kárpáti-Fleischacker, német nyelvtan. — Tanár: Altmann M. IV. osztály, hetenkint 5 órán. a) Nagyobb prózai és költői szemelvények olvasása, tekintettel az ismertebb német költőkre és írókra. b) Olvasmányok alapján: a költői írásművek í\'ontosabb nemei és a német nyelvtan rendszeres ismétlése. c) Önálló Írásbeli dolgozatok; polgári ügyiratok szerkesztése. Kéthetenkint egy írásbeli dolgozat. Mind a négy osztályban megfelelő költemények emlézése a tanórában történt kellő előkészítés és tárgyalás után. Tankönyv: Jausz, deutsches Lesebuch V. Tanár: Altmann Mór. 4. Szám- és mértan. C z é 1 : Biztosság és ügyesség a számolási műveletek végrehajtásában, jártasság a polgári életben előforduló mindenféle körülményekhez alkalmazott szám- és mértani feladványok megfejtésében. A geometriai fogalmak és alapigazságok megértése, módszeresen vezetett szemlélet és rajz utján. I. osztály, hetenkint 5 órán. a) Számtan. A tizes számrendszer. A négy számolási művelet egész számokkal és tizedes törtekkel. A tört mint hányados és viszony; közönséges törtekkel való számolás. A hazai mértékek ismertetése; időszámítás. b) Mértan. Planimetriai elemek. (Pontok, vonalok és szögek fekvési és mérési viszonyai.) A legfontosabb sik-idomok tulajdonságai és alakítása, u. m.: három-, négy- és sokszög, különösen a szabályos és a kör. Az idomok összeillősége, symmetriája, hasonlósága és a terűlet meghatározása. A kerülék és néhány görbe vonal. Tankönyv: Mocnik-Schmidt, számtan I., Lengyel S., mértani nézi ottan. — Tanárok: KeHert L. és Schwarz M. — fii — II. osztály, hetenkint 5 órán. a) Számtan. Számolási rövidítések, számtani műveletek korlátolt pontossággal. Az arányosság fogalmának fejtegetése. Egyszerű liármas-szabály; az olasz számolásmód. Mértani viszonyok és arányok elemei. Százalék-számitás. b) Mértan. Stereometriai elemek. (A sik. Az egyenesek és sikok absolut, és relatív fekvése, lapszög és szögletek. A legfontosabb testek tulajdonságai és hálózata, u. m.: hasáb, gula, szabályos testek, henger, kúp, gömb. A testek összeilló\'sége, symmetriája, hasonlósága, felszínének és térfogatának meghatározása. Testminták készítése.) Tankönyv: Mocnik-Schmidt, számtan I., Lengyel mértani nézlettan. A d á m o v i c s, ábr. mértan. Tanárok Rollert L. és Schwarz M. III. osztály, hetenkint 4 órán. a) S z á m t a n. Összetett hármas-szabály. Kamatszámolás. Határidőszámolás. Lánczszabály. Az arányos osztás. Elegyitési feladatok. b) Mértan. Constructiv planimetría. A) Egyszerű vonalú idomok. Az összeillőség symmetriája, hasonlóság és területmeghatározás kibővítése s az idevágó fontosabb constructiv feladatok. B) Görbevonalu idomok. A körtan kibővítése s az idevágó constructiv feladatok. A geometria alkalmazása a rajzolásnál és mérésnél. (Mindezeket, valamint a IV. osztály számára kiszabottakat is, a polgári iskola feladatához mért kellő rövidséggel, de lehető alaposan.) Tankönyv: Mocnik-Schmidt, számtan II., Adáinovics, ábr. mértan. Lengyel S., szerkesztő és gyakorlati mértan. — Tanárok: Kellert L. és Schwarz M. IV. osztály, hetenkint 4 órán. a) Számtan. A hazai, valamint a legfontosabb külföldi pénzrendszerek ismertetése átszámításokkal. Árfolyamszámítás. Lerovás és váltóleszámítolás. Váltókémlés alapja. Az ellentett szám, — a hat első alapművelet betűkkel. Első fokú egyenletek egy ismeretlennel. b) Mértan. A tér felmérése és területe kiszámítása. A térfogat felmérése és köbtartalma kiszámítása, alkalmazva ezt a töltések, földkiásások, épületek falai köbtartalmának kiszámítására. Tankönyv: Lengyel S., számtan II. rész, I. füzet, Lengyel, szerkesztő és gyakorlati mértan. Adámovics, ábr. mértan. — Tanárok: Vidor S. és Schwarz M. 5. Természetrajz. C z é 1: Az ásvány, növény, állat fontosabb csoportjainak szemlélésén és összehasonlításán alapuló ismerete, kapcsolatban a növényi és állati szervezet működésének ismertetésével. — G2 — I. osztály, hetenkint 3 órán. a) Téli hónapokban az ásványtanból egyes osztályok alap-jellemeivel biró, a mezei, gazdasági, különösen az ipari és kereskedelmi ismeretek alapjául szolgáló ásványok példányain sZemlélte-tendők azok ismertető jegyei, találási helyök és hasznuk. b) Tavaszi és nyári hónapokban egyes seregeket jellemző, azonban a mezei gazdaságban, az iparban és kereskedelemben használtatni szokott növénypéldányokon keresendők tél a növények ismertető jegyei, növési helyök és hasznuk. Tankönyv: Rótli S., növénytan I. Róth S., az ásvány-, kőzet- és földtan elemei. Tanár: Somosi Vilmos. II. osztály, hetenkint 3 órán. Egész éven át az állatok főbb osztályaiból, az alapjellemmel biró, egyszersmind a mezei gazdaságban, az iparban és a kereskedelemben használtatni szokott, állatpéldányokon tanitandók az állatok ismertető jegyei, tartózkodási helyök, táplálkozási és szaporodási módjuk, sajátságaik, általános és különös hasznuk; az állati rendszer főbb alapvonalai áttekintésével s az állatoknak analytikai uton való meghatározásával. Az állatcsoportok szervezete s életfolyama rövid vonásokban mindig alkalmilang ismertetendő. Tankönyv: Róth S., az állattan elemei. — Tanár: Somosi Vilmos. III. osztály, hetenkint 3 órán. a) Téli hónapokban az ásványtani ismeret kibővitendő a kőzettannal s a geologia alapvonalaival. b) Tavaszi és nyári hónapokban a növénytani ismeret a növények meghatározása utján bővítendő s minden alkalommal ismertetendő a növények szervezete és életfolyamata. c) Röviden egybe kell vettetni a föld terményeinek kapcsolatban állását egymással s igy egybefoglalni földünk természetrajzát. Tankönyv: Róth S., az ásvány-, kőzet- és földtan elemei, a növénytan elemei. — Tanár: Somosi Vilmos. G. Természettan. IV. osztály, hetenkint 3 órán. A testek általános tulajdonságai. A testek mozgása. Az erők és azok súlyegyene. A munka. A gépek. Tankönyv: Greguss-Berecz, természettan. — Tanár: Somosi Vilmos. 7. Földrajz. Gzél: A föld természeti és állami viszonyainak ismerete, különös tekintettel hazánkra. I. osztáy, hetenkint 2 órán. A magyar-osztrák monarchia földrajza, különösen Magyarország földrajza, az osztrák tartományoknak csak általános áttekintése, kiválólag az első természeti viszonyai. Az országok természeti viszonyainak ismertetéséhez fűződnek a topográfiái főbb adatok, városok és vidékek néprajza, a lakósok főbb foglalkozásának ismertetésével, nemkülönben a föld és kőzet főbb nemeinek, a jellemző növények és állatoknak lehetőleg szemlélet utján való ismertetése, szem előtt tartva a természetrajz tanításával való kapcsolatot. Tankönyv: Hunfalvy-Schneider, földrajz I. — Tanár: Altmann Mór. II. osztály, hetenkint 2 órán. Európa bővebb és Ázsia összébb vont ismertetése oly módon, mint az I. osztályban, kapcsolatban a statisztikával. Tankönyv: Hunfalvy-Schneider, földrajz II. — Tanár: Altmann Mór. III. osztály, hetenkint 2 órán. Amerika bővebb, Afrika és Ausztrália összébb vont ismertetése, az előbbi osztályokban megállapított módon, tekintettel a felfedezések történelmének főbb mozzanataira, kapcsolatban a statisztikával. Tankönyv: Hunfalvy-Schneider, földrajz III. — Tanár: Altmann Mór. IV. osztáy, hetenkint 3 órán. a) A három első osztályban tanult földrajzi ismeretek együvé foglalása és az egésznek áttekintése. b) Mathematikai és physikai földrajz elemei és földabroszok készítése. Tankönyv: Kozma Gy., általános földrajz. — Tanár: Kertész József. 8. Történelem. Gzél: a) Hazánk művelődési történelme, a társadalmi viszonyok és a törvényhozás ismertetésével. b) Európa és Amerika történelme azon korszakainak ismerete, melyekből a művelt népek jelen állása megérthető. — 64 -- III. osztály, hetenkint 5 órán. A magyarok történelme oly rövid áttekintésben, hogy egy év alatt az egészen át lehessen menni; Magyarország politikai földrajzának oly módon való áttekintésével, hogy az ország különböző korszakokban volt állapotát a tanuló a történelemmel kapcsolatosan megismerje. Tankönyv: Mangóld L., Magyarország története. —■ Tanár: Kertész József. IV. osztály, hetenkint 3 órán. Európa történelme Amerika felfedezéseig. Kiemelendők a tanítás folyamán: A keleti népek művelődési viszonyainak rövid ismertetése után a görögök és rómaiak történelme főbb vonásaiban. A kereszténység eredete és terjedése. A nép nagy vándorlása és annak folytán alakult uj államok. Az izlam eredete és terjedése. A pápaság uralma és a keresztes hadak. A középkori viszonyok bomlása. Az idetartozó földabroszok használásával és a szükséges földrajzi felvilágosításokkal. Tankönyv: Mangold L., világtörténet. — Tanár: Kertész József. í). Rajzolás. Gzél: A szabadkézi rajzolás gyakorlása mellett a szerkesztő sikmértan és vetülettan alapfeladványainak ismerete s ezeknek mindkét irányban alkalmazása. I. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Előkészítés a rajzolása. Egyenes vonalak, görbe vonalak s ezekből összetett egyszerű diszitmények. Sikmértani idomok. Egyszerű mértani testek, sodrony- és teljeslapu mintákról (távlati rajz) árnyékolással is. Az előadás mérve szerint a mintázás kezdete. b) Mértani rajz, hetenkint 2 órán. Szerkesztő sikmértan elemei (eszközökkel). Tanár: Schwarz Mór. II. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Fali táblára előrajzolt ábrákról, fali nagy képekről; ékítmények elemei. Fokozatos előhaladás a mintázásban. b) Mértani rajz, hetenkint 3 órán. Vetülettan elemei: a pont, vonal siktérbeli helyzetének meghatározása, egymáshoz való viszonya. Tankönyv: Ádá movics, ábr. mértan. — Tanár: Schwarz Mór. — 65 — III. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetcnkint 2 órán. Görög, később középkori és keleti stilü ékítmények rajzolása és színezése lapmintákról. Összetettebb ékítmények féldomboru mintákról. Mintázás. b) Mértani rajz, hetcnkint 2 órán. A vetülettan ismétlése és folytatása: síkok által határolt s görbe felületű rendes mértani testek ábrázolása. Arnyékszerkesztés. A látkép (perspectiva) szerkesztése. Tankönyv: Ádámovics, ábr. mértan. Lengyel S., Szerkesztő és gyakorlati mértan. — Tanár: Schwarz Mór. IV. osztály. a) Szabadkézi rajz, hetenkint 2 órán. Ékítmények domborművekről, virág és emberi fej s testrészek rajzolása domború mintákról. A renaissance-stil alapvonalai. Mintázás. b) Mért ni rajz, hetenkint 2 órán. Lépték (mérték) szerinti rajzolás. A mértani rajz alkalmazása az építészeti szerkesztés különösen azon ágaira, melyek a műaszta-losságban, lakatosságban vagy az agyagiparban e tekintetben előfordulnak. Tankönyv: Ádámovics, ábr. mértan. — Tanár: Schwarz Mór. 10. Éneklés. I. és II. osztály, hetenkint 1—1 órán. Létrák. Gyakorlatok különböző alaphangból, chorálok és népdalok. A könnyebb hangnemekből 4 kemény s ezzel kapcsolatos négy lágy kargyakorlatok magyar népdalokból. Tankönyv: Goll J., Polyhymnia, Bar talus, Éneklő ABC. Tanár: Kertész József. III. és IV. osztály, hetenkint 1 — 1 órán. A következő nyolcz kemény és nyolcz lágy hangnem; továbbá kisebb beosztású művésziebb hangjegyek és diszitmények használata. Kargyakorlatok magyar népdalokból. Tankönyv: Goll .1., Polyhymnia, Bartalus, Éneklő ABC. Tanár: Kertész J. 7* - 66 - 11. Testgyakorlat. I., II., III. és IV. osztály, hetenkint 1 — 1 órán. a) A rendgyakorlatokban a sorok mozgásának többféleségét kifejtik, a menés, futás nehezebb nemei mellett gyakorolják a sor-fordulatokat, sorkanyarodásokat és a sorok mozdulatának, összeállításának különféle nemeit. b) A szabadgyakorlatok különféle nemei stb. Általános órabeosztás. Tantárgyak I. II. III. IV. Összesen 0 s z tály 1. Hit- és erkölcstan. . . 3 3 3 3 12 2. Magyar nyelv és irodalom 5 5 4 3 17 3. Német nyelv .... 5 5 5 5 20 4. Számtan...... 3 3 3 3 12 5. Mértan...... 2 2 1 1 6 6. Természetrajz .... 3 3 3 — 9 7. Természettan .... — — — 3 3 8. Földrajz...... 2 2 2 2 8 9. Történelem..... — — 2 3 5 10. Szabadkézi rajz . . . 2 2 2 2 8 11. Mértani rajz..... 2 3 2 3 10 12. Szépírás...... 3 2 3 2 10 13. Éneklés...... 1 1 1 1 4 14. Testgyakorlat .... 1 1 1 1 4 32 32 32 32 108 - 67 — S" XII. Erdemsorozat. I. osztály. Osztályfőnök: ALTMANN MÓR. A tanulók nevei Hittan Magyarnyelv;] Németnyelv j| Számtan Mértan Term, rajz Földrajz Szab. k rajz Mértani rajz | | Szépírás Enek Testgyak. Erk. viselet | | Szorgalom Augenfeld Rezső 4 5 3 5 4 4 4 1 1 1 2 2 1 4 Báron Ernő 3 3 4 3 4 5 4 2 2 3 3 2 1 3 Brüll Tivadar 3 3 4 3 4 4 3 4 3 3 2 3 3 3 Dukász Miksa 2 2 2 2 2 2 1 2 3 2 2 2 1 2 5 Ehren stein Győző 2 2 1 2 2 1 2 4 3 2 2 2 1 2 Eppinger Ignácz 2 3 2 3 4 2 2 1 2 1 2 2 1 2 Fischer József 3 3 4 4 4 4 3 4 4 4 2 3 2 3 Fleischhacker Ede 4 4 2 4 5 4 2 5 5 3 3 3 2 4 Fleischhacker Jenő 3 3 4 3 2 3 3 4 4 4 3 3 2 3 10 Frank Ernő 1 3 2 2 3 4 2 1 1 2 2 2 1 2 Goldberger Béla 2 2 3 2 3 2 2 2 1 1 2 2 2 Goldstein Samu ism. 3 4 4 3 3 4 3 3 4 4 2 3 3 2 Grosz Imre 3 4 3 4 4 4 3 2 2 1 3 2 2 3 Grünhut Ferencz 3 2 3 2 2 2 4 1 1 3 2 2 2 2 15 Grünwald Béla 2 2 2 2 2 1 1 3 2 2 2 2 1 2 Günser Benő ism. 3 4 3 4 3 4 4 2 3 3 2 2 3 3 Ilirschler Miksa 4 4 4 5 4 4 4 3 4 3 3 3 2 4 Hirschl Mór 3 4 4 4 5 4 3 4 4 2 3 2 3 4 Holczer Rezső 1 4 5 3 5 4 4 4 2 3 3 2 3 4 20 Kapperl Béla 1 2 2 1 1 3 1 1 1 1 2 2 1 1 Kaufer Alfréd 4 4 1 3 4 4 4 1 1 3 3 3 1 3 Klüger Rezső 3 4 3 4 4 4 4 5 5 4 2 3 3 4 Koréin Vilmos 2 2 2 3 4 4 1 4 3 2 2 2 2 Krausz Albert 2 2 2 2 1 2 1 1 1 1 3 2 2 2 25 Lövi Miksa 1 2 2 1 2 2 1 3 2 1 2 2 1 2 Lustig Ernő 2 3 2 2 3 4 1 4 4 4 2 2 1 2 Rosenstein Gyula 1 2 2 2 2 3 2 3 2 2 4 2 1 2 Rotter Sándor 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 Scherz Lajos 3 3 3 4 2 2 3 2 1 2 2 3 2 2 30 Scheyer Jakab 3 3 2 3 3 3 3 3 2 1 2 2 1 2 Schlesinger Béla 3 3 5 3 2 4 4 3 4 3 2 3 2 4 Schreiber Mór 2 4 4 3 4 3 3 3 3 2 2 4 1 2 Schön Jenő 3 4 4 4 3 3 3 1 1 1 2 2 2 2 Schulhof Lipót 3 3 3 3 4 2 3 3 4 2 3 2 2 3 35 Scopal Antal, ism. 3 3 4 3 4. 3 4 5 5 4 3 2 3 3 Steiner Gábor, ism. 2 2 3 2 4 3 3 4 4 3 2 3 2 3 Ungar Antal, ism. 3 4 3 3 4 3 3 2 1 3 3 3 2 3 Weisz Ede 3 4 3 2 4 3 3 1 1 1 3 2 2 2 Weisz László 2 2 3 4 3 2 3 4 3 4 2 2 2 2 40 Weiszberger Rezső 4 4 3 4 3 3 5 3 2 2 2 3 1 3 Kimaradt: Kellermann Mihály. 5* II. osztály. Osztályfőnök: SCHWARZ MÓR. A tanulók nevei Hittan Magyarnyelv Német nyelv Számtan Mértan Term, rajz | Földrajz Szab. k rajz i Mértani rajz j Szépírás ; Enek Testgyak. Erk. viselet Szorgalom Apfelbaum Ignácz 1 2 2 2 1 2 2 3 2 4 2 2 1 1 Boskovitz Ödön 1 2 2 1 1 2 2 2 2 2 2 2 1 1 Braun Arnold 3 3 4 4 4 4 4 3 3 2 2 3 2 3 Deutsch Salamon 3 2 4 2 3 2 4 4 4 4 2 3 2 2 5 Gross József 3 2 4 2 3 2 4 3 3 4 2 3 1 2 Gút Béla 4 5 5 3 4 5 5 4 4 3 3 3 3 5 Günsberger Ernő 2 3 2 2 3 3 2 3 3 3 2 3 2 2 Haas Hugó 4 4 3 3 3 3 4 2 3 4 2 2 2 3 Hahn Jenő 3 4 4 3 4 2 4 4 4 4 2 4 1 3 10 l\'Iesz Bezső 3 2 2 3 4 3 3 2 4 2 2 2 2 2 Hirschl Ede 3 3 4 3 3 3 4 4 4 4 2 3 2 3 Hoffman Miksa 2 3 2 4 4 4 1 2 4 2 2 3 2 3 Keszler Pál 2 3 3 2 3 2 3 4 4 3 2 2 2 Krausz Jakab, ism. 2 4 3 3 3 3 2 3 3 3 2 2 1 2 15 Lausch Vilmos 4 4 3 3 4 4 4 3 4 3 3 2 1 3 Mandler Arthur 3 2 2 4 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 Manheim Béla 2 3 2 2 4 2 2 3 4 4 4 2 1 2 Maschanzker Gusztáv 1 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 3 1 1 Mauthner Lajos 3 3 4 3 2 4 4 2 2 3 2 2 2 2 20 Páski Sándor 3 3 4 3 3 4 4 4 4 2 2 3 3 3 Pollák Jenő 2 2 1 2 1 1 1 3 4 4 2 2 2 2 Pollák Miksa 2 2 3 2 3 3 3 4 4 4 2 3 2 2 Récsei Samu 1 2 2 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 Rosenfeld Henrik 3 3 3 4 4 4 3 2 3 3 2 2 2 3 25 Rosenthal Jenő 2 O ».J 3 2 3 3 2 2 2 3 3 2 1 2 Sohn Lipót 3 3 4 3 4 3 4 4 4 4 3 3 2 3 Schreiber Győző 3 4 3 2 3 2 2 2 1 3 2 2 1 2 Schulhof Zsigmond 2 3 4 3 5 4 5 4 5 4 2 4 2 4 Schwarcz Vilmos 3 4 4 5 4 4 4 4 4 3 3 3 2 4 30 Számek Mór 3 3 2 3 4 2 2 3 4 3 3 2 2 2 Weiss Ottókár 4 5 4 5 5 5 4 2 4 3 4 3 3 5 Wilheim Jenő 2 3 3 3 3 1 2 1 2 2 3 2 1 2 Zitter Rezső 3 3 4 3 3 3 3 1 3 2 3 2 3 3 Kimaradt: Blumenschein Győző. — 69 — III. osztály. Osztályfőnök: KELLERT LAJOS. A tanulók nevei Hittan Magyar nyelv Németnyelv Számtan Mértan Term, rajz Földrajz j Történelem | Szab. k. rajz Mértani rajz : Szépírás Enek Testgyak. Szorgalom Erk. viselet J Baum Arthur 4 5 4 4 4 3 4 2 5 5 2 3 3 4 3 Bayer Miksa 3 3 4 3 4 2 3 1 4 4 2 2 3 3 1 Berger Miklós 4 3 3 3 4 l 2 4 3 4 4 2 2 3 2 Bergstein Zsigmond 2 2 3 2 1 1 2 1 2 3 4 2 1 5 Boskovitz Aladár 3 3 4 2 4 2 3 3 4 4 4 4 2 3 3 Deutsch Oszkár 2 3 4 3 4 3 4 3 4 4 2 2 2 3 2 Deutsch Sándor 3 4 4 3 2 4 3 4 2 2 3 2 2 3 3 Dreisziger Izsó 2 3 3 2 1 1 2 1 2 2 3 2 2 2 2 Frank Elek 1 1 2 1 1 1 1 1 2 1 1 3 2 1 1 10 Glaser Lajos 3 3 4 3 2 2 4 3 4 2 4 2 2 3 3 Grünfeld Pál 2 3 4 3 4 2 2 2 4 4 3 2 3 3 1 Günsberger Gyula 2 3 3 2 3 3 2 2 4 3 2 2 4 2 2 Hirschsohn Béla 3 3 4 3 3 4 3 3 3 3 3 3 2 3 2 Kluger József o o 5 4 3 4 5 4 5 3 4 3 3 2 4 2 15 Krauss Imre 2 4 4 3 4 4 3 2 5 4 4 4 4 3 1 Landler Lajos 2 \'5 4 4 4 4 3 5 4 4 2 2 3 4 3 Lusztig Arnold 1 2 2 2 3 1 2 2 4 3 2 2 3 2 1 Milhofer Ernő 2 3 3 3 4 1 2 1 4 4 1 2 3 3 1 Morgenstern Zsigmond 2 2 1 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 20 Pollak Henrik 2 3 4 3 2 4 3 3 3 2 2 2 2 3 3 Rechnitzer Lipót 2 3 3 2 3 4 o \') 2 3 3 1 2 3 2 1 Rosenberger Győző Q o 4 3 3 3 4 3 4 3 3 3 2 3 3 1 Scheyer József 3 4 1 2 4 3 1 3 4 4 1 2 2 2 1 Schlesinger Hugó 3 2 1 1 2 4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 25 Schreiber Béla 2 3 3 2 2 4 3 2 2 2 2 2 3 3 2 Steiner Ignácz 1 2 3 2 1 1 1 2 1 1 2 2 1 1 1 Schwarcz Ferencz, ism. 2 4 3 3 4 4 3 4 4 4 3 2 3 4 3 Sternberg Imre 1 2 2 2 2 1 2 2 2 1 2 2 3 1 1 Weiller Vilmos 2 3 2 3 2 2 3 3 4 2 2 2 2 3 2 30 Weiller Zoltán 3 3 4 4 4 4 o o 2 4 4 2 2 2 3 2 Weiss Dezső 4 3 3 4 2 4 2 4 2 2 3 2 3 3 2 Weiss Izsó i 2 2 2 1 1 2 1 2 1 2 2 2 1 2 Würzburger Miksa 2 4 2 3 2 2 2 3 3 2 2 2 3 2 1 Magántanuló: Szamalovits József. — 70 - IV. osztály. Osztályfőnök: KERTÉSZ JÓZSEF. A tanulók nevei Hittan Magyarnyelv j Német nyelv; Számtan Mértan Természettan Földrajz Történelem Szab. k. rajz | Mértani rajz j Szépírás Enek Testgyak. Erk. viselet Szorgalom Berger Dávid 3 3 4 2 2 1 2 2 4 3 4 4 3 2 2 Blau Ernő 2 3 3 4 4 4 2 2 2 2 3 2 1 2 2 Blauhorn Emil 2 2 1 1 1 1 1 1 4 2 2 2 3 1 1 Blühvveisz Győző 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 5 Buksz Manó 3 4 5 4 3 4 3 3 4 4 3 3 l 2 4 Bürger Ignácz 2 2 4 4 4 4 2 2 4 4 1 2 2 Q o Deutsch Jakab 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Gottreich Aladár 3 3 4 3 4 3 2 2 2 3 3 3 2 2 Grünhúth Ottó 1 1 2 1 1 2 1 l 2 1 1 2 1 1 1 10 Heisler Ignácz 2 4 4 4 3 4 4 4 4 4 1 2 2 2 3 Hirschler Miksa 2 1 2 2 1 1 1 1 l 1 1 2 2 1 1 Hoch Imre 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 2 l t 1 Kellermann Béla 2 2 3 4 2 4 1 1 4 4 2 4 2 2 3 Kohn Miksa 2 3 4 3 4 4 3 4 4 4 3 2 2 2 3 15 Kol in Izsó l 2 2 1 1 1 2 2 2 1 2 2 1 1 1 Kollman Sándor 1 3 4 2 4 4 2 2 3 3 1 3 2 1 2 Kondor Dezső 2 2 3 3 4 4 4 3 4 4 1 2 2 2 2 Krausz Ignácz 2 3 3 4 4 4 3 2 2 3 2 2 2 2 2 Krausz Leo 2 3 3 4 2 4 3 4 3 2 2 2 Q O 1 2 20 Kronberger Manó 3 3 3 3 4 4 4 3 3 Q O 1 3 3 Mautner Berthold 3 3 3 4 4 4 4 3 4 4 3 3 2 2 3 Mauthner Sándor 3 2 4 5 3 3 2 3 3 2 2 3 3 2 4 Mayer Gyula 2 3 4 5 4 4 3 3 4 4 4 2 2 2 4 Menczer Andor 2 2 2 4 4 4 3 2 4 1- 3 2 2 1 3 25 Badó Gyula 2 1 2 2 2 3 1 1 2 1 2 2 2 2 1 Reinitz Lajos 1 2 3 3 3 3 2 2 2 2 1 1 i 2 2 Richter Vilmos 2 3 4 5 4 4 3 3 4 Q íj 3 2 2 1 4 Rosenfeld Jenő 3 4 3 4 4 4 4 4 4 4 1 3 2 2 3 Sattler Rezső 2 4 4 4 4 4 4 3 4 4 2 2 2 2 3 30 Steinberg Ferencz 1 2 3 2 2 2 2 1 3 2 2 1 2 2 2 Steiner Róbert 4 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 3 2 2 2 Székely Lajos 3 4 3 4 4 4 4 4 4 4 3 2 2 1 3 Wurm Miksa 1 3 3 3 1 4 3 4 3 2 3 3 2 2 3 Magántanuló: Szamalovits József. C) Középkereskedelmi iskola. _ 72 - XIII. Tanári kar. Bún Samu, igazgató, kereskedelmi középiskolákra képesített rendes tanár, az orsz. középiskolai tanáregyesület rendes és a keresk. szakiskolai tanárok orsz. egyesületnek választmányi tagja, N.-Kanizsa város képviselő-testületének és iskolaszékének tagja; tanitotta a könyvvitelt a 2. és 3. osztályban, a kereskedelemsimét az 1., a szépírást az 1. és 2. osztályban. Működésének évei 28, ez intézetnél 27. Kalcsok Leo, középiskolákra képesített tanár, a nagy-kanizsai k. r. főgymnasiurn rendes tanára; tanította a történelmet az I., 2. és 3. osztályban. Működésének évei 4, ez intézetnél 1. Kárpáti Manó, rendes tanár, a magyar és német nyelv és irodalom képesített tanára, az önképzőkör vezetője, az ifj. könyvtár őre, a kereskedelmi szakiskolai tanárok országos egyesületének rendes és a n.-kanizsai irodalmi és művészeti körnek választmányi tagja; tanitotta a magyar és német nyelvet és irodalmat és a kereskedelmi levelezést az 1., 2. és 3. osztályban. Működésének évei 8, ez intézetnél 3. Dr. Neumann Ede, a nagy-kanizsai izr. hitközség főrabbija, tanitotta a hittant az 1., 2. és 3. osztályban. Működésének évei 12, ez intézetnél 4. Poór János, középiskolákra képesített tanár, a nagy-kanizsai k. i\'. főgymnasiurn rendes tanára; tanitotta a földrajzot az l.és2. osztályban. Működésének évei 9, ez intézetnél 2. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanitotta a nemzet-gazdaság- és pénzügytant a 2. és 3. osztályban. Működésének évei ez intézetnél 2. Somosi Vilmos, középiskolákra képesített rendes tanár, a vegytani szertár őre; tanitotta a vegytant az 1., az árúismét és technológiát a 2. és 3. osztályban. Működésének évei ez intézetnél 3. Dr. Schwarz Adolf, köz- és váltó-ügyvéd, tanitotta a váltó-és kereskedelmi jogot a 2. és 3. osztályban. Működésének évei ez intézetnél 3. Vidor Salamon, középiskolákra képesített rendes tanár, a tanári tanácskozások jegyzője, a természettani szertár őre; tanitotta a ker. számtant az 1., 2. és 3., a mennyiségtant az 1. és 2., a természettant az 1. osztályban. Működésének évei ez intézetnél 4. Dr. Villányi Henrik, rendes tanár, bölcsészettudor, a fran-czia nyelv és irodalom képesített tanára; tanitotta a franczia nyelvet és levelezést mind a három osztályban. Működésének évei 12, ez intézetnél 4. Hitoktatók: Hütter Lajos, ev. lelkész, az ág. hitv. tanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél I. Pichler Pál, róm. kath. lelkész, a róni. katli. tanulók hitoktatója. Működésének évei ez intézetnél 2. XIY. Előadott tananyag\'. :i) Á.\\t s» 1 ú 11 <» s t « ii t ít r jj y íi k. Hittan. I. osztály. Prófétai olvasmányok nyelvteni alapon a prófétai eszmék különös méltatásával. Vallástörténet a Makabeusok szabadságharczáig. # II. osztály. Történet a talmud korától napjainkig. III. osztály. Rendszeres vallás- és erkölcstan. Magyar nyelv és irodalom. I. osztály, hetenkint 3 órán. Olvasmányok, a) Házi olvasmányok: János vitéz (Petőfi), Két szomszédvár (Vörösmarty), Buda halála (Arany). — b) Iskolai olvasmányok : Zalán futása (Vörösmarty), Szondi (Czuczor), A kőember (Gyulai), A hegedű (Arany), Edward (ó angol ballada), Szilágyi és Hajmási (népballada), Kádár Kata (népballada), Szondi két apródja (Arany), V. László (Arany), Tetemre bivás (Arany), Rozgonyiné (Arany), A csárda romjai (Petőfi), Népdalok, Műdalok, Felsőbükki Nagy Pálhoz (Berzsenyi), Hymnus (Kölesei), September végén (Petőfi), Szózat (Vörösmarty), Mohács (Kisfaludy), A madár fiaihoz (Tompa), A magyarokhoz (Berzsenyi). Kossuth Lajos beszéde a haderő megajánlása végett. Deák Ferencz beszéde a felirati javaslatról. Széchenyi István gróf beszéde a Duna-szabályozásról hitel utján. Kölcsey Ferencz védőbeszéde. Gyulay Pál emlékbeszéde Eötvös József báró fölött. A nyelvtan, stilisztika és verstan rövid áttekintése után az epikai és lyrai költészet összes fajai és a szónoki beszéd. Az epikai költészet, a lyrai költészet és a szónoki beszéd fejlődése hazánkban. 74 írásbeli dolgozatok: Egy könyvvezető alkalmazást keres. — Nyugtatvány. — Adóslevél. — Téritvény. -- Elismervény. — Bizonyítvány. — Felmondás. — Levél (Egy tanuló értesiti barátját jelenlegi viszonyairól). — Levél (Újévi üdvözlet szülőkhöz). — Kossuth Lajosnak a haderő megajánlása végett tartott beszédének tartalma egy barátunkoz intézett levélben. — A szónoklat hazánkban. — Szondi György eleste. — Középkori istenitéletek.— „Buda halála" tartalma. — A kereskedelem hajdan és most. — Arany János balladái. — A kereskedő hivatásának magaslatán. Tankönyv: Balassa József, Magyar Olvasókönyv poétikai és rhetorikai bevezetéssel I. r. — Tanár: Kárpáti Manó. II. osztály, hetenkint 3 órán. Olvasmányok, a) Házi olvasmányok: Trónkereső (Szigligeti), Bánk-bán (Katona), Abafi (Jósika), Uj földesúr (Jókai). — b) Iskolai olvasmányok: Csalódások (Kisfaludy K.), Az ember tragédiája (Madách), A kereskedelem története Magyarországban (Keleti K.), Magyarországnak nincs kereskedése (Széchenyi), Magyarország közgazdasága a XVlll. században (Grünwald B.), Mikes K. törökországi leveleiből. A dráma és fajai. A regény és fajai. A történetírás. A dráma, a regény és a történetírás fejlődése hazánkban. írásbeli dolgozatok: Felmondás. — Meghatalmazás. —Engedmény. — Utalvány. — Adás-vevési szerződés. — Folyamodvány. Jegyzőkönyv. — Levél a szünidei élményekről. — A történetírás és annak fejlődése hazánkban. — Bánk-bán jellemzése. — Levél a tél örömeiről. — Az idegen nyelvek haszna a kereskedőre nézve. Közlekedési eszközeink és ezeknek befolyása a kereskedelemre. — A „Csalódások* typikus alakjai. — A fényűzés gazdasági előnyei és hátrányai. — Az ember tragédiája méltatása. — A kereskedelem fejlődésének feltételei. Tankönyv: Balassa József: Magyar Olvasókönyv poétikai és rhetorikai bevezetéssel II. r. — Tanár: Kárpáti Manó. III. osztály, hetenkint 3 órán. Olvasmányok, a) Házi olvasmányok: Falu jegyzője (Eötvös), Karthausi (Eötvös). Csongor és Tünde (Vörösmarty), b) Iskolai olvasmányok: Ének Pannónia megvételéről, Terek Bálint megfogatása (Tinódi), Toldi (Uosvay), A magyar nemzetnek romlott állapotjárói (Balassa), A Kalauz bevezetéséből (Pázmány), A murányi Vénusból (Gyöngyösi), Rákóczy-nóta (Jaj régi szép magyar nép), A bölcs emberből (Faludi), Egy ledőlt diófához (B. Szabó), Egy falusi nótáriusnak budai utazásából (Gvadányi), Fohászkodás (Berzsenyi), A paraenesisből (Kölcsey), Eprészleány (Kisfaludy K.), A merengőhöz (Vörösmarty), A vén czigány (Vörösmarty), Kont (Garay), A zarándok (Gai\'ay), Isten hozzád (Bajza), Vár és kunyhó (Eötvös), Levél egy elutazott barátom után (Tompa), Talpra magyar (Petőfi), Honfidal (Petőfi), Távolból (Petőfi), A Tisza (Petőfi), A walesi bárdok (Arany), Előszó a Hitelhez (Széchenyi). Az irodalom és irodalomtörténet fogalma, az irodalomtörténet felosztása. Az önálló nemzetiség kora (1000-ig. ősmagyar költés). A hit kora (1526-ig). A vallási és nemzetiségi küzdelmek kora (1526—1772). A XVI. század (Tinódi, Ilosvai). A XVII. század (Zrínyi Miklós, Gyöngyösi István, Balassa Bálint). A magyar próza fejlődése a 16., 17. és 18. században különös tekintettel a szépprózára (Pázmány, Mikes, Faludi, Kármán). Irodalmi mozgalmak, költői irányok a mult század végén. Franczia iskola (Bessenyei, Orczy, Ányos). Magyarosok (Dugonics, Horváth, Gvadányi). Deákosok (Baróti-Szabó, Révai, Virág, Berzsenyi), Válogatók (Verseghi, Dayka, Bacsányi), Németesek (Kazinczy, Kiss J., Szemere, Döbrentei). A nyelv-ujitás. Csokonay Vitéz Mihály. — Kisfaludy Sándor. — Kölcsey Ferencz. — Kisfaludi Károly. -- Katona József. — Vörösmarty Mihály. — Gzuczor Gergely. — Bajza József. — Jósika Miklós. — Eötvös József. — Kemény Zsigmond. — Jókai Mór. — Tompa Mihály. — Petőfi Sándor. — Árany János. — Szigligeti Ede. — Madách Imre. — Széchenyi István. írásbeli dolgozatok: Magyarország főfolyói és ezeknek befolyása a közlekedésre. — „Csongor és Tünde" tartalma és méltatása. — A kőszén és termékeinek közéletbeli alkalmazása. — A reformáczió elterjedésének okai és következményei hazánkban. — A magyar irodalom újjászületése a mult század végén. — A természettudományok a kereskedelem szolgálatában. — Az éposz fejlődése hazánkban. — Széchenyi István gróf érdemei hazánk közművelődési és közgazdasági fölvirágzása körül — Petőfi lyrája. — A pénz fontossága a kereskedelemben. Tankönyv: Környe ¡-Boros, A magyar nemzeti irodalomtörténet vázlata. — Tanár: Kárpáti Manó. Német nyelv és irodalom. I. osztály, heti 4 órán. Olvasmányok: Besonderer Tisch. Die ehrlichen Leute. Der Schatzgräber. Benjamin Franklin. Die Heideschenke. Das Kochsalz. Mignon. Der Hopfen. Fabrikantan und Kaufleute. Der Fischer. Der Handelsmann. Schiller an seinen Vater. Lenau an seine Schwester. Der Sänger. Der Kaufmann in seinem Berufe. Vom Handel. Der Zauberlehrling. Der Handel der alten und der neuen Welt. Az olvasottak fordíttattak és beszédgyakorlatokban értékesíttettek eleinte kérdésekben, később összefüggő előadásban. Az olvasottak alapján tárgyaltatott az egész alaktan. Az Írásbeli dolgozatok jobbára az olvasmányokhoz simultak: voltak köztük fordítások németből magyarra és magyarból németre, ügyiratok, levelek és olvasott daraboknak emlékezetből való leírása. — 76 — írásbeli dolgozatok: Kundmachung. Quittung. Bon. Schuldschein. Bestätigung. Zeugnis. Kündigung. Die ehrlichen Leute (tart.) Oziris (ford.) Benjamin Franklin (tart.) Noé (ford.) Das Kochsalz (eml.) A virág és a felhő (ford.) Üdvözlő levél. A fösvény (ford.) Levél a szülőkhöz. Láng és füst (ford.) Tankönyv: Schack Béla dr. Német olvasókönyv kereskedelmi akadémiák használatára. I. r. — Tanár: Kárpáti Manó. II. osztály, heti 4 órán. Olvasmányok, a) Prózai olvasmányok: Lohengrin. Die Bedeutung der Kreuzzügé für den Handelsverkehr. Die deutsche Hansa. Die Donau als Verkehrs- und Handelsstrasse. Die Donaubecken als Getreideland. Die Eisenbahnen und der Weltverkehr. Vom Gelde. Vom Preise. — b) Költői olvasmányok: Der Mönch von Heisterbach. Belsazar. Der Cid. Lieder von Heine und Lenau. Minna von Barnhelm. Wilhelm Teil. - Nagyobb művekből csak egyes részletek olvastattak az iskolában, a többi részletek házi olvasmányul adattak, ezekről a tanulók referáltak ugy, hogy a műveknek tartalmát összefüggően előadhatták. Az olvasmányok alapján ismételtetett a szótan, tárgyaltatott a mondattan és a legjelentékenyebb költői műfajok, mint: Sage, Legende, Ballade, Romanze, Lied, Drama. Az Írásbeli gyakorlatok tárgyát ügyiratok, költeményeknek prózába való áttétele, nagyobb művek tartalmának leírása, fordítások magyarból németre és kereskedelmi irányú értekezések készítése képezte. írásbeli dolgozatok: Cession. Vollmacht. Anweisung. Pachtvertrag. Anst-Gesuch. A ló és a szarvas (ford.) Belsazar (tart.) Egy ifjúhoz (ford.) Der Mönch von Heisterbach (tart.) Gondolatok (ford.) Der Einfluss des Meeres auf den Verkehr des Menschen. A czigány a háborúban (ford.) Minna von Barnhelm (tart.) A kereskedő (ford) Minna von Barnhelm (Charakteristik). Tankönyv: Schack Béla dr.: Német Olvasóköny kereskedelmi akadémiák használatára. II. r. — Tanár: Kárpáti Manó. III. osztály, heti 4 orán. Olvasmányok, a) Prózai olvasmányok: Die deutschen Messen und Märkte des Mittelalters. Die Lehren der Geschichte. Triest. Fiume. Der Welthandel auf dein Ocean. Von der Ehrlichkeit. Entwicklungsstufen des Luxus. Handel und Verkehr im Mittelalter. — b) Költői olvasmányok: Oberon. Die frühen Gräber. Das Kind der Sorge. Der Harfenspieler. Heideröslein. Gefunden. Lied von der Glocke. Hermann und Dorothea. Iphigenie auf Tauris. Die drei Ringe aus „Nathan." A nyelvtannak és helyesírásnak összefoglaló ismétlése. Az első virágzás kora. — A második virágkor: Klopstock, Wieland, Lessing, Bürger, Herder, Goethe, Schiller, Heine. — 77 — A havonkénti Írásbeli dolgozatok tárgyát nagyobb müvek tartalmának leírása, fordítások magyarból németre és önálló értekezések képezték. írásbeli dolgozatok : A kalász eredete (ford.) Der Einfluss der Eisenbahnen auf den Handel. A Duna (ford.) Vortheile einer guten Handschrift (In Briefform.) Vihar után (ford.) Hemmnisse des Handels im Mittelalter. Fiume. Schiller életéből. A kereskedő (ford.) Herm. u. Dorothea (Charakteristik.) Tankönyv: Scliack Béla dr.: Német Olvasókönyv kereskedelmi akadémiák használatára. III. r. — Tanár: Kárpáti Manó. Franczia nyelv. I. osztály, heti 3 órán. Hangtan olvasási gyakorlatokkal. Olvasmányok kapcsán az alaktan a rendhagyó igék mellőzésével. Beszédgyakorlatok. Kisebb költemények és prózai szövegek elemezése. Kéthetenkint írásbeli iskolai és házi gyakorlat. Tankönyv: Noél-Bartos-Chovancsák, Franczia nyelvtan és olvasókönyv. — Tanár: Dr. Villányi Henrik. II. osztály, heti 4 órán. Olvasmányok kapcsán az egész alaktan a rendhagyó igékkel. A szórend. A participe egyeztetése. Az igeidők használata. Beszédgyakorlatok. Kereskedelmi levelek: Körlevelek, tudósító-és meghitelező levelek. Kéthetenkint Írásbeli iskolai gyakorlat. Tankönyv : F e 11 e r, Lehrgang der französischen Sprache I. és II. rész. — Tanár: Dr. Villányi Henrik. III. osztály, heti 4 órán. a) Nyelvtan: A mondatrészek kiemelése; a subjonctif használata; a participe passé egyeztetése. A rendhagyó igék tüzetes ismétlése. b) Olvasmányok: Les inventeurs. L\'homme qui sait lire et écrire. Lettre d\'un collégien français. Le travail. George Stephenson. c) Fordítások francziára. d) Levelezés : Váltóügyletekre, értékpapírok vásárlására és bizományi üzletekre vonatkozó levelek. Kéthetenkint iskolai dolgozat. Tankönyv: Fetter, Lehrgang der französ. Sprache III. rész. Tanár: Dr. Villányi Henrik Földrajz. I. osztály, heti 2 órán. Az Európán kívül eső nevezetesebb államok tengeri, folyami és szárazföldi főbb utjai, fontosabb kikötői. A nevezetesebb termé- — 78 — nyeknek földrajzi elterjedése, fő piaczai. Az európai gyarmatok tüzetesebb ismertetése. A mennyiségtani földrajz alapvonalai. 1. A föld alakja, nagysága, fokmérések. A földnek saját tengelye körül való forgása, szélességi és hosszúsági fokok és azok meghatározása. A földnek a nap körül való keringése, időszámítás, évszakok. 2. A csillagos ég. Álló csillagok, bolygó csillagok, csillagképek. A nap. Naprendszerünk bolygói. Á hold- és napfogyatkozás. 3. Tájékoztatás a térképrajzolásban. Tankönyv: Péter János Közgazdasági földrajza 1. kötet-Tanár : Poór János. II. osztály, heti 2 órán. A nevezetesebb európai államok világhelyzete, őstermelése, ipari és kereskedelmi viszonyainak ismertetése; a tengeri, folyami, vasúti stb. összeköttetéseknek kitüntetésével a kereskedelmi főbb piaczok taníttattak, mindenkor kiváló tekintettel Magyarországra. Tankönyv: Péter János Közgazdasági földrajza, I. és II. köt. Tanár: Poór János. Történelem. I. osztály, heti 2 órán. Európa újkori történelme a szent szövetségig, nevezetesen a felfedezések. A tudomány és művészet újjáéledése. A reformátió. A vallási és nemzeti háborúk. Az absolutismus kora. A franczia forradalom és Napoleon kora, figyelemmel mindenütt a kereskedelem oda illesztő történelmére. Tankönyv: L au ko A., Egyetemes történet. Tanár: Kalcsok Leo. II. osztály, heti 2 órán. Magyarország oknyomozó története, különös tekintettel a társadalmi, közgazdasági viszonyokra, közjogi állapotainkra és a kereskedelem történetére. Tankönyv: Ribáry okny. története. Tanár: Kalcsok Leo. III. osztály, heti 2 órán. Magyarország történetének folytatása és befejezése hazánk legújabb történetével. Kapcsolatban ezzel az európai forradalmak és állami alakulások történelme, mindenkor főtekintettel hazánk közjogi, törvényhozási fejlődésére és a kereskedelem történelmére. Tanár: Kalcsok Leo. Tankönyv: Mangold-Ribáry, Magyarország oknyomozó története és dr. Mutschenbacher, A kereskedelem története. - 79 — Mennyiségtan. I. osztály, heti 3 órán. A négy alapművelet ismétlése után hatványozás és gyökvonás. Elsőfokú egyenletek egy és több ismeretlennel. Másodfokú egyenletek. Logarithmus. Segédkönyv: Schrön-Stoczek logarai. Tankönyv: Dr. Beke M., Algebra. Tanár: Vidor Salamon. II. osztály, heti 2 órán. A másodfokú egyenlet és logarit.hmus ismétlése, számtani és mértani sor, kamatos kamat, járadék-számitás utólagos kamatlábbal. Kapcsolástan: permutatio, variatio és combinatio. Egyszerű és összetett valószinüség. Mennyiségtani remény, lotteria. Tankönyv: Dr. Beke Manó, Algebra. Tanár: Vidor Salamon. Vegytan. I. osztály, heti 3 órán. Az ásványtanból azon ásványok rövid ismétlése, melyek a vegytani ismereteket előkészítik, (gálicz, szóda, salétrom, mész, fémek és éghető ásványok.) Ez alapon a savak és aljak, kénegek, a vegyület fogalma, vegyrokonság. — A gáznemű savak (szénsav, sósav) és ammoniak. Az égési tünemények. Oxygen, A levegő ösz-szetétele. A hydrogen. A víz synthesise és analysise. A savak és aljak vegyi összetétele. Halóid elemek. Az elemek általában. Súlyviszonyok törvénye. Parány elmélet. Vegytani képletek és egyenletek. Ezek után oly vegyületek előállításának magyarázata, melyek az iparban és kereskedelemben fontosak. Végre a legfontosabb szerves vegyületek. Tankönyv: Erdélyi és Toborffy, Vegytan. Tanár: Somosi Vilmos. Természettan. I. osztály, heti 2 órán. Általános tulajdonságok. A szilárd, cseppfolyós és légnemű testek mechanikája. Hőtan. Hangtan. Fénytan. Delejesség. Villamosság. Mindent különös tekintettel az ujabbkori fontosabb találmányokra, kisérletekkel. Tankönyv: Greguss B., Természettan. Tanár: Vidor Salamon. — 80 — 1>) Szaktárgyak. Kereskedelmi és politikai számtan. (Irodai munkálatok.) I. osztály, heti 5 órán. A négy alapművelet ismétlése, az egység, törzsszámok és összetett számok, a számok oszthatósága, legkisebb közös többes, legnagyobb közös osztó, hármas-szabály, arányos osztás, vegyités, lánczszabály, egységszámolás, rövidített számítási módok, külföldi pénzek és mértékek, redukálás és resolválás. A százalék- és kamatszámítás kimerítően, képlet szerint és olasz gyakorlattal, tiszta, nagyobbított és kisebbített összegből, középhatáridő és váltóleszámítolás pontos és rövidített mód szerint, egyszerű árvetés, folyószámlák, progressiv, retrogád és lépcsőzetes módszer, értékpapír-számítás a budapesti és bécsi tőzsdén, számlák és jegyzékek készítése, arany-és ezüst számítás, egyenérték és belérték, az érmek verési törvényei, a főbb tőzsdék jegyzési módja. Tankönyv: Havas, Keresk. Számtan, 1. és 2. rész. Tanár: Vidor Salamon. II. osztály, heti 3 órán. Arany-, ezüst- és érem-számitás ismétlése. A külföldi váltók árfolyamértékének és névértékének kiszámítása a fontosabb tőzsdéken. Értékpapírjaink a berlini, frankfurti, hamburgi, amsterdami, párisi és londoni tőzsdéken; értékpapírok jövedelmezősége, részletiv-üzlet. Egyszerű és összetett váltókémlés. Arany-, ezüst- és éremkémlés. Tankönyv: Havas, Keresk. Számtan II. és III. rész. Tanár: Vidor Salamon. III. osztály, heti 3 órán. Arany-, ezüst-, érem-kémlés. Értékpapir-kémlés. Értékpapír paritás. Bankbizományi műveletek. Összetett árvetés. Kamatos kamat és járadék-számitás utólagos és előleges kamatlábbal. Középlejárat-számitás. Törlesztési tervek utólagos és előleges kamatlábbal. Kötvények kibocsátási árfolyama. Árfolyam-paritás. Szelvény nélküli és szelvényes sorsjegyek. Életbiztosítás. Minden számítás különös tekintettel a gyakorlati életben előforduló esetekre. Tanköny: Havas, Keresk. Számtan III. r. Segédkönyv: Schrön-Stoczek logarai. Tanár: Vidor Salamon. Könyvvitel. II. osztály, heti 3 órán. Alkalmas bevezetés és az alapfogalmak ismertetése után az egyszerű könyvvitel lényege, czélja, könyvei, a főkökönyv lezárása, - 81 a leltár. Az egyes tételeket megvilágító példákon kivül kidolgoztak egy összefüggő kéthavi üzlettervet. A kettős könyvvitel lényege, czélja, előnye és könyvei, franczia és olasz mód. A számlarendszer tüzetes tárgyalása. Nyers és főmérleg. A folyó számlák könyve. * Árú-ügylet saját és idegen számlára. Részes ügylet. Az egyes tételekhez fűzött példákon kívül kidolgoztak összefüggő kéthavi egyéni üzletet a franczia mód szerint. Tankönyv: Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Tanár: Bún Samu. III. osztály, heti 3 órán. A pénzintézetek, részvénytársaságok könyvelése, különös tekintettel a bankokra. A bizományi és részes ügyletek behatóbb tárgyalása. Gyakorlatul hosszabb üzletterv olasz mód szerint. Tankönyv: Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. Tanár: Bún Samu. Kereskedelemisme. I. osztály, heti 2 órán. Gazdasági és jogi alapfogalmak. A kereskedés általában. A kereskedelem fölosztása. Kereskedők és kereskedelmi segédszemélyzet. Telep és czég. Kereskedelmi társaságok. A kereskedelmi üzlet megszűnése. Mérték és mértékhitelesités. A pénz, különös tekintettel valutánk rendezésére. A hitel. A vétel nemei. A kereskedelmet előmozdító fontosabb intézmények. Közlekedési eszközök. Kereskedelmi szerződések. Tankönyv: Dr. Sebestyén Jenő, Kereskedelemisme. Tanár: Bún Samu. Kereskedelmi levelezés. I. osztály, heti 2 órán. A kereskedelmi irály kellékei. A levelek külalakja. Körlevelek. Kináló és ajánlkozó levelek. Tudakozódó és felvilágosító levelek. Levelek bizományi ügyekben. Levelek biztosítási ügyekben. (Magyar és német nyelven.) Tankönyv: Névy (magyar), Kleibel (német) Keresk. lev. Tanár: Kárpáti Manó. II. osztály, heti 2 órán. Levelek az árúüzlet köréből. Levelek szállítási és fizetési ügyekben. Levelek folyószámlákról. Intő levelek. (Magyar és német nyelven.) Tankönyv: Névy (magyar), Kleibel (német) Keresk. lev. Tanár: Kárpáti Manó. 6 - 82 - III. osztály, heti 2 órán. Levelek váltóügyekben. Levelek az értéküzletben. Ajánló- és hitellevelek. Levelek fizetésképtelenség esetén. (Magyar és német nyelven.) Tankönyv: Névy (magyar), Kleibel (német) Keresked. lev. Tanár: Kárpáti Manó. Áru-isme. II. osztály, heti 2 órán. Növényi tápszerek és fűszerek (gabonanemüek, liszt, keményítő, czukor, kakaó, thea, kávé, bors, komló). — Szövőanyagok (gyapot, len, kender, juta, gyapjú, selyem). — Cserzőanyagok. — Dohány, parafa. — Gyanták, kaucsuk, guttapercha. — Olajok. — Állati tápszerek (osztriga, kaviar, hering, húsárúk, sajtok). — Bőr és enyv. — Tankönyv: Fillinger Károly, Általános árúisnie. Tanár: Somosi Vilmos. III. osztály, heti 3 órán. Bányászati és kohászati fémtermények (arany, ezüst, higany, réz, ólom, ón, horgany, vas). — Gipsz, mészkő, márvány, czemen-tek. — Savak (kénsav, salétromsav, sósav). — Timsó, salétrom, hamuzsir, szóda, konyhasó. — Agyagtárgyak és üvegárúk. — Égő és tüzelő anyagok. — Ásványi, növényi és állati festmények. — Zsiradékok és szappan. — Szeszes italok. — Mind a két évben különös figyelembe vétettek a kereskedelmi szokások. Tankönyv: Fillinger Károly, Általános árú-isme. Tanár: Somosi vilmos. Váltójog. II. osztály, heti 2 órán. A kötelezettség fogalma általában és a váltókötelezettségről különösen; az utóbbi jellemzetes sajátságai, vagyis az úgynevezett váltó-szigorról. A váltónyilatkozatokról, mint a váltókötelezettséget megallapitó jogügyletekről. A váltónyilatkozatok általános kellékei. Az egyes váltónyilatkozatokról. Az elfogadás végetti bemutatásról. A telepitett váltóról. A biztosítási visszkereset és annak fajairól. A váltókötelezettség teljesítése. A fizetési visszkeresetről és feltételeiről. Az óvásról. Az előzők értesítéséről. A közbenjárásról. A váltó ellen tehető kifogásokról. A saját váltó kibocsájtójának nyilatkozata. A váltó másodlatok és másolatokról. Az elveszett váltók megsemmisítéséről. A hamis és hamisított váltókról. A váltó-elévülésről. A zálog- és megtartási jogról. Nemzetközi váltójogról. > időközönkint seminaristicai gyakorlatok, konkrét eseteknek megejtése a tanórán. - 83 Tankönyv: Dr. Honnan n Sándor, A magyar váltótörvény kézikönyve. Tanár: Dr. Scliwarz Adolf. Kereskedelmi jog. 111. osztály, heti 2 órán. Alapfogalmak a keresked. törvény, kereskedő és kereskedelmi társaságról. — A czég fogalma és az erre vonatkozó törvényes intézkedések. — A czégjegyzékek ismertetése. — A kereskedelmi könyvekre vonatkozó intézkedések. — A czégvezető, kereskedelmi meghatalmazott és a kereskedelmi segédszemélyzetre vonatkozó tan. — Az alkalmi egyesülések, közkereseti, betéti, részvénytársaság és szövetkezet. — A kereskedelmi ügyletekről szóló általános tanok. A kereskedelmi zálog- és megtartási jog. — Az egyes kereskedelmi ügyletek közül: a vétel, bizományi, szállítmányozási, közraktári, fuvarozási, biztosítási és alkuszi ügyletek. — Mindez a kereskedelmi törvény rendszere szerint és seminaristicus gyakorlatok alkalmazása mellett. Tankönyv: A magyar keresked. törvény szövege. Tanár: Dr. Scliwarz Adolf. Nemzetgazdaságtan. II. osztály, heti 2 órán. A nemzetgazdaságtanról általában. A gazdasági javak fogalma és azok osztályozása, a gazdasági javak értéke, a vagyon fogalma. A termelés és a termelési tényezők. A termelési tényezők össze-működéséről és ennek körülményeiről: a munkafelosztásról, rnun-kaegyesitésről, társulásról, az egyéni szabadság és tulajdonjogról. Az egyes gazdasági foglalkozások termelőképességéről szóló nevezetesebb tudományos rendszerek ismertetése és az emberi foglalkozások productivitásának helyes fogalma. Az őstermelés és annak nemei. A mezőgazdaság és annak fontossága. A termelési tényezők szerepe a mezőgazdaságnál. A földtulajdon szabadságát korlátozó intézmények: az őrség, a hitbizomány, a holtkéz és a birtokminimum. A kis-, nagy- és középbirtokról. A munkaerő a mezőgazdaságnál. A tőke a mezőgazdaságnál és a földek bérbeadása. Az ipar gazdasági hatása és az ipar nemei. Az iparos osztály szervezéséről. A forgalomról általában. Az ár fogalma és annak képződése. A szabad versenyt korlátozó okok. Kartellek és ringek. A pénz fogalma és szerepe a gazdasági életben. A valutáról, az egyes és kettős valutáról, a hazai valuta-viszonyokról. A pénzverésről. A hitel fogalma és haszna. A hitel nemei és eszközei. Az állam befolyása a hitelre. Bankokról és bankműveletekről, ezeknek osztályozásáról. A giró-bank. Utalványok (cheques) és elszámoló intézetek. A jegybankok. A bankjegyről és papírpénzről. A mezőgazdasági és földhitelintézetek. Áru- és terményhitelintézetek. Kereskedelmi- és 6* — 84 — vállalkozási bankok. Takarékpénztárak. Hitelszövetkezetek és népbankok. Ausztria-Magyarország, Franczia-, Angol-, Németország és az amerikai unió jegybankrendszeréről. Tankönyv: Dr. Pisztóry Mór, Nemzetgazdaságtan. Tanár: Dr. Rosenberg Mór. III. osztály, heti 3 órán. A jövedelem fogalma. Nyers és tiszta jövedelem. Szabadjövedelem és nemzetjövedelem. A jövedelem forrásai. A földjáradékról. A tőkenyeremény és az arra befolyó tényezők. A kamatlábról. A munkabérrről. A vállalkozó nyeresége. A munkáskérdésről. A fogyasztásról általában. Produetiv és inproductiv fogyasztás. Takarékosság, pazarlás és fösvénység. A fényűzés. A válság és nemei. Malthus népesedési törvénye. Az elszegényedés kérdése; a biztosítás. A hitel fogalma és haszna. A hitel nemei és eszközei. Az állam befolyása a hitelre Bankokról és bankműveletekről; ezeknek osztályozásáról. A giró-bank. Utalványok (cheque) és elszámoló intézetek. Áru- és terményhitelintézetek. Kereskedelmi és vállalkozási bankok. Takarékpénztárak. Hitelszövetkezetek. Ausztria-Magyarország-, Franczia-, Angol-, Németország és amerikai unió jegybankrendszeréről. A pénzügytanról általában. Áll amszükséglet és államkiadások. A budgetről. Áz állam bevételi forrásai. Az államvagyon nemei. Az állam gazdasági tevékenysége. A magyar államnak magánjellegű gazdasága. A magyar állam pénzügyi és közgazdasági regálei. Áz illetékről. Az adó fogalma. A progressiv adó. Az egyetlen vagy többféle adó kérdése; avagyonadó vagy jövedelmi adó kérdése. Áz egyenes és fogyasztási adók; ezek nemei hazánkban. Az államadósságokról és államkölesönökről. Az állam bukása. Tankönyv: Dr. Pisztóry Mór, Nemzetgazdaságtan. Tanár: Dr. Rosenberg Mór. 85 — XY. Kivonat a nagy-kanizsai középkereskedelmi iskola szervezeti szabályzatából. Az intézet czime, czélja. tanterve. 1. §. Az intézet czime: Nagy-Kanizsai Középkereskedelmi Iskola. 2. §. Czélja és rendeltetése, hogy ne csak szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kereskedők ugy általános, mint szakmiveltségök, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek. Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános miveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányának megfelelően, a kereskedelmi szellemben miveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtanak. 3. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztálylyal) biró középkereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás-és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnak 1885. évi augusztus hó 3-án 29,801. sz. a. kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. §. Az idézett szervező rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek a nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosításait az intézet magára nézve kötelezőknek ismeri. Attól akár a kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg az intézet, felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, a mennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények múlhatatlanul szükségessé teszik. Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos tantervről oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag mennyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállittassék. 5. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyítvány nyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett 86 kereskedői pályán kivül, a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-cz. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá felsőbb gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumainak látogatására is minősítve vannak, és végül, a mennyiben az intézetbe lépésök előtt négy közép- vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végeztek, jogositvák, hogy hadkötelezettségüknek, mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. 6. A nagy-kanizsai középkereskedelmi iskola fentartója a nagy-kanizsai izr. hitközség. 7. §. Az intézet feletti főfelügyeletet a nm. vallás- és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva. 20. Tanulókul felvétetnek: az első (alsó) osztályba: a) oly tanulók, kik a gymnasium, real- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyit-ványnyal kimutatják. b) ily bizonyítvány hiányában, korábbi iskolázásuk és hol tartózkodásuk kimutatása mellett oly tanulók, kik életök 14-, évét betöltötték és a fölvételi vizsgálatot, mely középiskolák alsó négy osztályának tananyagát felöleli, legalább is elégséges sikerre] kiállják. A 2. és 3. (középső és felső) Osztályba csak oly tanuló vételik fel, ki az előző osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább is elégséges sikerrel bevégezte. E szabály alul eltérés csak a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg. A felvételi vizsgálat eredményéről osztályzott bizonyítvány nem adatik. 21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni azon nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett. 22. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3 közt történik. Az ezen időn tul jelentkezőket csak kellő igazolás után veheti föl a tanári kar. Fentartás, felügyelet. A tanulók. Tanév, vizsgálatok. — 87 — 23. §. Deczember 23-án és márczius 31-én a tanulóknak előmeneteleiket és erkölcsi viseletöket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezek sajátkezű aláírásával ellátva az uj szorgalomszak első hetében az osztályfőnöknek visszaadandók. 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A 3-ik osztályt bevégzett növendékek a kormáy küldöttei jelenlétében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelök szerint „jelesen felelt, meg", „jól megfelelt", „megfelelt", vagy „nem felelt, meg" osztályzatú bizonyítványt kapnak. 25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt bejelenti a vizsgálandók számát, t. i. azokat, kik a 3-ik osztályt sikerrel végezték, és felterjeszti az Írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat. Minden tárgyra nézve több feladvány terjesztendő fel. E felterjesztés nyomán a közoktatásügyi miniszter határozza meg az írásban kidolgozandó feladványokat, valamint a szóbeli vizsgálat napját is.* *) A nagym. vallás- és közokt. m. kir. miniszter úr 1892. márcz. 3-án 12097 sz. a. kelt rendelete által e hatáskör ezentúl a kir. tanfelügyelőségre bizatik. XVI. Fegyelmi szabályok a nagykanizsai középkereskedelmi iskola tanulói számára. I. A tanuló kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával ugy saját magának, inint az intézetnek becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné jellemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny s minden tekintetben türelmes legyen, s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcseire káros, vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkezni. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó azon tanuló, ki vétkes gondolkodásmódja és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlen-ségre csábítja. 5. §. A czél, mely a középiskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből e edjen, s az idő és a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. G. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete és egész viselete legyen egyszerű és tiszta. 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának ugy az iskolában, mint azon kivül engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állnia. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha tisztjét teljesiti, kötelesek neki engedelmeskedni. — 89 — 8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanitói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkednek. 9. §. A tanulók az iskolákon kivül is alá vannak vetve az iskola fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulólc kötelességei az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, az iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, a mennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távol maradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb ¡dőre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők vagy azok helyettesei által írásban vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel, és pedig csupán csak az orvosnak, a szülőknek vagy ezek helyetteseinek bizonyítványa alapján menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyitványnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Ugyanazon eljárás követtetik, ha a tanuló nem egymásután mulasztott összesen 20 órát nem mentett ki. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban (valóságos himlő, bárányhimlő, skarlát, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egyptomi szembaj) szenvedett volna, felgyógyulás után az iskolába csakis akkor léphet ismét be, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyitványnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától az esetben is távoltartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb emiitett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre írott közlései nem fogadtatnak el. 15. §. A felügvelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azon egyént, a kinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnek bejelenteni. 1(>. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét oz osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és — 90 — halló képességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni vagy cserélni csak az osztályfő engedelmével szabad. 17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a tantermbe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik; mindennemű zavarás, ide értve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; a feladatot mástól leirni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos. 18. g. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való csoportos áldogálás is. Óraközökben az intézetből a tanulónak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyban tesznek, az illetők által, és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 22. §. Egyleteket művelődés czéljából alakíthatnák a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Színház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárusitása, cserélés a szülök vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos; épen ugy tiltatik az adósságcsinálás. Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű czélra csak az igazgató engedelmével szabad. 111. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kívüli viselet hasonlóképen a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola czéljával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. a kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános inegfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé — 91 — idézése s a kizárással való fenyegetés; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék, a n. m. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium s a hazai rokon intézetek igazgatóságai értesíttetnek. Ezeken kívül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, ugy mint az iskolában való bezárás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. Tandíjmentes tanulók, lia oly vétséget követnének el, mely a tanári szék előtti megdorgálást vonja maga után, elvesztik a kedvezményt. IV. Befejező megjegyzések. 27. Ezen törvényeknek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alólok senki, még a szülők sem menthetik fel őket. 28. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bir minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 29. A fegyelmi szabályok ezen szövege egy-egy példányban minden tanulónak kiadatik, mely példány a szülők által aláírandó, és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyül el nem fogadtatik. XVII. Az ifjúsági „Önképzőkör" működése. Az ifjúsági Önképzőkör ez évben is folytatta működését. A működés czélját képezték: a nemzeti szellem, a hazafiság és szép iránti érzék fejesztése, a kiváló irodalmi férfiak méltatása, az irodalom ismertetése, irodalmi és hazafias ünnepek rendezése, kötött és kötetlen nyelvű dolgozatok benyújtása, azoknak szó- és Írásbeli megbirálása, költemények szavalása, beszédek tartása, stylgyakorlatok és rögtönzések. A kitűzött czélok elérésére szolgáltak a rendes- és diszgyülések; czélirányos munkálatok benyújtása és bírálata; szavalatok és szónoklatok; írásbeli és rögtönzött bírálatok és pályázatok. A gondolatok helyes kifejezése s a nyelvkezelés szabatossága érdekében még élőszóbeli előadások és vitatkozások is tartattak. A kéthetenként tartott gyűléseken a középső és felső osztályok tanulói vettek részt és munkásságukban a nemes czélhoz méltó ügyszeretetet és buzgóságot tanúsítottak. A kör alakuló gyűlését szeptember 23-án tarto\'ta meg a kör vezető tanárának, Kárpáti Manónak elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében kifejtette a tanulók előtt az önképzés czélját és hasznát, megjelölte a szükséges eszközöket, különösen ajánlván a komoly munkásságot és az iskolai tanulmányokkal összhangzó működési irányt. Ugyanekkor történt a kör tisztviselőinek a választása is. Tisztviselők lettek: ifj. elnök Kohn Albert III. o. t„, alelnök Singer Imre III. o. t., jegyző Schwarz Pál 111. o. t., másodjegyző Krausz Oszkár II. o. t, könyvtárnok Löwy Vilmos III. o. t. és Haspel Ferencz II. o. t., pénztáros Neumann Alfréd III. o. t. A lefolyt évben az önképzőkör 15 rendes gyűlést tartott; beérkezett összesen 34 mű, melyeket irásbuli és szóbeli bírálat kisért; volt a körben 19 szavalás, melyek szintén bírálatban részesültek. Az első diszgyülést okt. 28-án Kisfaludy Sándor halálának ötven éves évfordulója alkalmából tartotta az önképzőkör. Az ifjúsági elnök beszéde után Löwy Vilmos III. o. t. olvasta fel „Kisfaludy Sándor emlékezete" czimü művét. Ezután Kohn Albert, szavalt Kisfaludy ..Dobozi"-jából egy részletet. Singer Imre III. o. t. „Kisfaludy Sándor mint Zalamegye költője" cz. művét olvasta fel. A második diszgyülés decz. 2-án Vörösmarty Mihály születésének 94. évfordulója alkalmából ta> tátott, melyen Kohn Albert beszédet tartott. Strausz Lajos II. o. t. szavalta Vörösmartynak „Az uri hölgyhöz" cz. költeményét. Singer Imre III. o. t. „Vörösmarty élete és költészete" cz. értekezését olvasta fel és Hoch Sándor — 93 — III. o t. a „Forum jelenet"-et szavalta Julius Caesarból, Vörösmarty fordításában. Harmadik díszgyülésül a febr. 2-án, Eötvös József br. halálának 24. évfordulója alkalmából tartott ünnepély sorakozik. Schwarcz Pál III. o. t. „br. Eötvös József élete .és működése" cz. művét olvasta fel. Kohn Albert III. o. t. a „Vár és kunyhó" cz. költeményt szavalta. Grünhut Rezső III. o. t „br. Eötvös és a Falu jegyzője" czimü értekezést olvasta fel és Krausz Oszkár II. o. t. szavalta Eötvös „Végrendelet"-ét. Utolsó diszgyülésünk márcz. 15-én tartatott. Kohn Albert elnök a diszgyülést alkalmi beszédével nyitotta meg. Krausz Zsigmond 1. o. t. szavalta Petőfi „Márczius 15"-ét, ezután Weisz Ernő 111. o. t. .Mit köszönhet a kereskedelem a szabadságnak?" czimü értekezését olvasta fel. Végül Schwarcz Pál III. o. t. szavalta Kozma Andornak „A szabadság napja" cz. ódáját. Grosz Géza önképzőköri tag temetése alkalmával Kohn Albert elnök mondott búcsúzót. Az év folyamán pályázat hirdettetett oly műre, mely azt tárgyalja, hogy „Mely tulajdonságok kívántatnak a könyvelőtől, hogy főnöke bizalmának és a kor követelményeinek megfeleljen?" Pályadíj a tek. Bún Samu igazgató ur által kitűzött 10 kor. A bírálók következőképen nyilatkoznak: A „Ne legyetek olyanok, mint a szolgák, kik urukat bérért szolgálják" jeligével ellátott dolgozat rendszeresen fejti ki a thémát. Ezen munka igen sikerült, szép, kerek egész, írójának olvasottságára, de különösen helyes felfogására mutat; irálya értelmes. Mint határozottan jó dolgozat, a pályázatot megérdemli. Szerzője Schwarcz Pál III. o. t. Kívántatott oly mű, mely kifejtse, „Minő kölcsön hatását észlelhetjük az irodalmi és politikai viszonyoknak nemzetünk fejlődésében a mohácsi vész óta?" Pályadíj Kárpáti Manó tanár ur által felajánlott 5 kor. Beérkezett 1 mű, melyről a birálat így szól: „Szerző elég szerencsés a fontosabb alakok és művek felismerésében. A dolgozat terjedelme és tartalma szorgalomra és behatóbb tanulmányozásra vall. Kifejezései azonban helyenként bombasztikusak, tele üres pátoszszal. Több helyen téves utón jár. Pályadíjra nem érdemes." A harmadik pályázati kérdés a következő volt: „Mikép nyilatkozik meg nemzetünk érzelem- és gondolatvilága költészetünkben?" Pályadíj a dr. Rosenberg Mór ügyvéd ur által felajánlott 5 kor. Beérkezett 1 mű „A népért van a költő" jeligével. Bírálója a következőképen szól: „A mű kritikai tehetségre, olvasottságra vall. Elég szerencsés írója az irodalom hatásának kidomboritásában. Jutalomra méltó." Szerzője: Singer Imre III. o. t. Kitüzetett 5 kor. pályadíj a következő tanulmányra: „Epikai költészetünk fejlődése a XIX. században." Beérkezett 1 mű, melynek szerzője a XIX. század epikai műveit áttekinthetően csoportosítja, de nem elég önálló." Pályadíjra nem érdemes. Azon kérdésre: „Melyek kereskedelmünk fejlődésének legfőbb tényezői?" beérkezett 1 munka. Bírálatából kiemelendők: „Szerző — 94 — nem foglalkozik elég behatóan a tárgygyal; sokat politizál és a legfontosabb tényezőket teljesen figyelmen kivül hagyja." A pályadij 5 kor. nem adatott ki. A hatodik pályakérdésre „Drámairodalmunk fejlődése századunkban" beérkezett 3 mű, melyek közül „A dráma test csak összefüggve ép" jeligével ellátolt munkának Ítéltetett oda a Fekete József ur által felajánlott 5 kor. pályadij. Birálata megjegyzi: „E műből legjobban meglehet érteni, milyen főbb irányok tűnnek fel drámairodalmunkban, s miképen lesz az egyszerű utánzásból eredeti magyar színműirodalom. Ugy nyelvére, mint rövid, de világos jellemzésére nézve a 3 pályamunka között az első helyen áll." Szerzője Singer Imre III. o. t. Fekete József ur által felajánlott 5 kor. pályadij tüzetett ki egy vig elbeszélésre, vagy humoros rajzra. Beérkezett 3 munka. „A szerelem csak lelkesít, de nem táplál" jeligéjű mű dicséretet érdemel. Szerzője: Blankenberg Imre II. o. t. A pályadij „Kétszer nyílik az akáczfa virága" jeligével ellátott műnek ítéltetett oda, mely „ügyes előadása, szerkezete és megfelelő tárgya által arra a legméltóbb." Szerzője: Schwarcz Pál III. o. t. Önképzőkörünk könyvtára ez évben is jelentékenyen gyarapodott; még pedig vétel utján 32 és ajándékozás utján 32 kötettel. Az ifjúság által junius 11-én tartott tavaszi ünnepély tiszta jövedelme, írt 93 08, szintén a könyvtár gyarapítására fog fordíttatni. Könyveket ajándékoztak az önképzőkörnek: Berger Ignácz, Deutsch Vilmos, Fischer Ferencz, Grünwald Ede, Krausz Zsigmond, Leitner Ernő, Lőwi Soma, Lőwi Vilmos, Menczer Rezső, Márkus Jenő, Markstein Simon, Nádor Lipót, Schlésinger Ferencz, Weisz Bódog. Ajándékoztak még: Fischel Lajos könyvkereskedő ni\' 8 diszművet, tek. Kárpáti Manó tanár ur 5 koronát, „ dr. Ollop Mór ügyvéd ur 10 „ „ Schwarcz Gusztáv nagyker. ur 10 „ „ Kolin Ödön ur 2 „ , kiknek ezúttal is mély köszönetünket fejezzük ki. A kör tagjai közül dijakat kaptak: Singer Imre III. o. t. mint az önképzőkör legszorgalmasabb munkása 5 k.-t Kohn Albert III. o. t. mint legjobb szavaló 10 „ Lőwi Vilmos III. o. t. kiváló szorgalmáért 10 „ Buzgó munkásságukért.: Schwarcz Pál III. o. t. 1 diszművet, Neumann Alfréd III. o. t. 2 Krausz Oszkár II. o. t.. 1 „ Haspel Ferencz II. o. t. 1 „ Blankenberg Imre II. o. t. 1 „ Grünhut Rezső III. o. t. 1 „ Weisz Ernő III. o. t. 1 „ Strausz Lajos II. o. t. 1 „ Krausz Zsicrniond I. o. t. 1 „ — 95 — S XVIII. Erdemsorozat. I. osztály. Osztályfőnök: VIDOR SALAMON. A tanulók nevei Hittan Magyar ny. Német nyelv Franczia ny. Földrajz Történet Mennyiségt. Vegytan Természettan Ker. és polit számtan Keresk. és for-íralomisme Ker. levelez. Szépírás i Gyorsírás Magaviselet Szorgalom | Áts Ede 1 2 3 3 2 1 2 2 2 2 2 2 2 1 2 Berger Ignácz 1 1 1 1 2 2 2 1 2 2 1 1 2 2 2 2 Braun Lajos 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 2 2 Deutsch József 2 2 3 3 2 1 3 2 2 2 1 2 2 2 2 5 Deutsch Vilmos 2 2 2 2 1 1 3 2 3 3 1 1 1 2 2 Dorner Pál 2 3 4 3 3 3 3 3 3 4 2 3 2 2 2 Fischer Ferencz 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 2 2 1 1 Fuchs Sándor 2 2 3 3 1 2 2 2 2 2 1 1 2 2 2 Gibs Gusztáv, ism. 1 2 2 3 1 2 3 1 3 2 1 2 1 1 2 10 Goldschmiedt Arnold 1 1 1 2 2 2 3 1 3 2 1 1 2 1 1 Gráf Miksa 2 3 3 3 2 1 3 3 3 3 2 3 2 1 2 Grosz Kálmán 3 3 3 3 2 1 3 1 1 3 2 3 2 1 2 Gutli Zsigmond 1 1 2 2 1 1 2 2 1 1 1 2 2 2 2 2 Hajós Ottó 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 3 15 Hoffmann Henrik 3 3 2 2 3 3 3 2 3 3 3 3 2 1 3 Horváth Sándor 2 1 3 3 3 2 3 3 2 3 1 3 2 1 3 Illés Fiedler Frigyes 2 3 3 3 3 3 2 2 2 3 3 3 2 1 3 Kalcsok Mihály 1 2 2 3 2 1 3 3 3 3 2 2 3 1 2 Kaufmann B. 2 2 3 3 2 1 2 3 2 3 1 3 3 2 2 20 Kohn Ödön 2 2 2 1 1 2 3 3 3 2 1 1 3 1 2 Koréin Samu 2 3 3 3 3 1 3 3 3 3 2 4 3 1 3 Krausz Zsigmond 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 Leitner Ernő 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 2 3 3 3 3 Lichtenstein Zsigm. 3 3 4 3 3 2 3 4 3 3 2 2 2 2 3 25 Löwensohn László 1 1 2 3 1 1 2 1 2 2 1 1 2 2 2 Lőwy Soma 1 2 2 3 1 1 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 Mándl Oszkár 4 4 3 3 3 2 4 4 3 4 3 3 3 2 4 Márkstein Simon 2 2 1 1 1 2 3 2 3 3 1 2 2 2 2 Markus Jenő 2 2 2 2 3 2 2 1 2 2 2 3 2 2 2 2 30 Marton Aladár 3 3 3 3 1 2 3 3 3 3 2 3 2 2 3 Menczer Bezső 1 1 1 1 2 1 2 1 2 1 1 1 2 2 1 1 Nádor Lipót 3 3 3 3 2 1 4 4 3 3 2 2 2 2 2 3 Sattler Géza 2 2 3 3 2 1 1 3 1 1 1 3 2 2 2 Sauer Béla 3 2 3 2 2 2 3 3 3 4 2 2 2 2 2 3 35 Schlésinger Lajos 2 2 3 3 1 1 3 1 2 3 1 3 2 2 2 — 96 — A tanulók nevei Hittan Magyar ny. Néniét nyelv Franczia ny. || Földrajz Történet Mennyiségt. Vegytan Természettan K.er. és polit, számtan Keresk. és forgalomisme Ker. levelez. Szépírás Gyorsírás Magaviselet Szorgalom Schwarz Géza 2 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 Schwarz Miksa 1 1 2 1 1 1 1 1 2 2 1 2 2 1 1 Steinitz Ede 2 2 3 4 2 3 2 2 3 2 0) 4 3 1 3 Stettler Samu 1 1 2 2 2 1 1 2 2 2 1 2 2 2 1 1 40 Strém Ottó 2 3 3 3 2 2 \'3 3 3 3 2 3 2 1 2 Valde Dezső 1 2 4 4 1 1 3 2 2 3 1 3 3 2 3 Weisz Alfréd 3 2 1 3 2 3 3 1 3 3 2 2 2 2 2 Weisz József 2 3 3 3 3 3 2 3 3 2 2 3 3 1 3 Zrínyi Béla 2 4 3 3 3 3 3 4 3 4 3 4 4 2 4 II. osztály. Osztályfőnök: KÁRPÁTI MANÓ. A tanulók nevei Hittan Magyar ny. 1 Német nyelv il Franczia ny. Földrajz Történet Mennyiségt. Ker. és polit, számtan Könyvvitel Keresk. lev. Aruisme és iparműtan Váltó és ker. Nemzetgazd. és pénzügytan Szépírás Gyorsírás Magaviselet Szorgalom Berger Jenő 2 2 3 3 3 2 3 2 2 3 2 2 2 2 2 3 Böhm Emil 2 2 3 3 2 2. 1 1 2 3 2 2 1 3 2 2 3 Blankenberg Imre 1 1 2 1 1 1 1 2 2 1 1 1 2 3 2 2 Bún József 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 5 Bruder Albert 2 4 3 4 2 2 4 3 3 3 4 2 2 2 2 4 Dettrich Emil 3 3 4 4 2 3 2 2 3 3 3 2 3 3 2 3 Eislitzer Béla 2 2 3 3 2 3 3 3 3 2 3 3 2 2 1 3 Fischel Ernő 2 3 3 4 3 3 4 3 2 2 3 3 2 1 2 3 Flesch Rezső 1 2 3 3 1 1 1 1 1 1 2 1 2 1 1 2 10 Grünwald Ede 2 2 2 2 1 1 3 3 2 1 2 2 1 3 1 2 Haspel Ferencz 1 3 4 4 2 2 4 3 3 3 3 3 3 2 1 q o Hirschel Rezső 1 2 2 3 2 2 3 2 2 2 2 1 1 2 2 2 Hoch Géza 3 3 3 3 3 2 2 2 3 2 2 2 3 2 2 Kohn Ottó 1 2 1 2 2 2 2 2 1 1 2 1 1 1 1 2 15 Krausz Oszkár 1 1 2 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 Landler Sándor 3 3 3 2 3 3 4 2 3 3 3 2 2 2 3 Lőw Jenő 1 2 3 2 1 1 2 2 1 1 2 1 2 1 1 1 2 Lőwi József 1 1 2 2 1 1 2 2 1 1 1 1 1 2 2 1 1 Maulwurf Gyula 2 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 2 1 2 3 20Neuwald Zsigmond 1 3 3 3 1 2 3 2 2 3 2 1 1 3 1 3 Nyitrai Lajos 1 2 3 3 1 2 1 1 2 2 1 2 1 3 1 3 Oroszi István 1 1 3 4 1 1 3 4 2 3 1 2 2 2 1 3 Pollák Aladár 1 3 3 3 1 3 3 3 2 3 2 3 2 3 2 1 3 Rosenberg Salam. 1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 1 1 1 25 Schlesinger Ferencz 1 1 3 2 1 1 2 1 1 2 1 1 2 1 1 2 Schwarcz Nándor 1 2 3 2 1 2 3 2 2 2 2 2 1 2 1 2 Singer Kálmán 1 1 1 1 1 1 3 3 1 1 2 1 1 1 1 1 2 Subicz János 1 1 o D 4 1 2 3 3 1 3 1 1 2 2 1 2 Strausz Lajos 1 1 1 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 30 Weisz Bódog 1 2 2 2 1 2 2 2 1 1 2 2 2 1 2 1 1 Vellák János 1 2 3 3 1 3 1 1 1 3 2 2 2 2 1 2 7 III. osztály. Osztályfőnök: SOMOSI VILMOS. A tanulók nevei Hittan iMagyar ny. j| Német nyelv Franczia ny. j| Történet Ker. és polit, számtan Könyvvitel Keresk. lev. j Aruisme és iparmütan Váltó és ker. jog Nemzetgazd. és pénzügytan Magaviselet j Szorgalom \\ Beck Sándor 2 2 2 3 1 3 2 2 3 3 2 2 2 Bischitzki Jakab 3 2 1 1 3 3 3 2 3 3 2 2 3 Blühveisz Henrik 2 2 2 3 2 3 3 2 3 2 2 1 3 Dentsch János 2 2 3 3 2 2 2 2 2 2 1 1 2 5 Grünhut Rezső 1 1 1 2 2 2 1 1 2 2 2 1 2 Győri Sándor 3 2 2 3 3 3 2 3 2 2 2 2 3 Hirschel Salamon 2 2 1 3 1 3 1 1 3 3 2 2 2 Hirschel Fülöp 1 2 2 3 1 2 2 1 1 1 1 2 2 Kohn Albert 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 10 Krausz Simon 2 2 2 3 1 3 2 2 2 2 2 1 2 Lövi Vilmos 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Neumann Alfréd 1 1 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 Rosenberg Arnold 2 2 3 3 2 3 2 2 3 2 2 1 2 Rosenfeld János 2 2 2 3 3 3 2 1 3 3 2 2 2 15 Szauer Arthur 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 3 Scherz József 2 3 3 3 3 3 3 2 3 2 3 2 2 Schreiber Jenő 3 2 2 3 2 3 2 3 2 3 2 1 2 Schwarz Pál 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Singer Imre 1 1 1 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 20 Weisz Ede 3 3 2 3 2 2 3 3 3 3 3 2 2 Weisz Ernő 3 2 2 3 1 3 3 3 3 3 2 1 2 — 99 — XIX. Jelentés az 1894 5. tanévben tartott érettségi (zár-) vizsgálatról. A zárvizsgálalol megelőzőleg tartoll évi vizsgálat eredménye folytán a harmadéves növendékek mindnyájan érettségi vizsgálatra lettek bocsátva. A május 31., junius 3., 4., 5., 6. és 7. napjain tartott írásbeli vizsgálatokon mind a 21 tanuló jelent meg. A tanári kar állal javaslatba hozott tételek közül a királyi tanfelügyelő ur a következőket jelölte ki: i. A magyar nyelvből: Mik vollak kereskedelmünk kifejlődésének akadályai 1848 előtt, vagy: Arany János érdemei irodalmunkban. Eredmény: 8 jeles, 8 jó, 5 elégséges. 2. A német nyelvből: Die Märkte und Ihre Bedeutung für den Handel, vagy a következő fordítás: Fejedelmi párbaj. Midőn Kopasz László fiai elhagyták az országot és Lengyelhonba szöktek: Miksa herczegnek harcza volt a pomeránokkai. A katholikus Lengyelország a keresztet védte a pogány pomeránok bálványai ellen. Már szemközt állt a két sereg, midőn előlépett az óriás pomerán vezér és felhivta a lengyel fejedelmet, hogy vivjon meg vele, és a melyik közülük elesik, annak népe hódoljon meg a másiknak. A pomerán óriás láttára megdöbbenve lépett vissza Miksa herczeg, ő vén volt már a csatára, és fiai még fiatalok. Ekkor egy ismeretlen vitéz lépett elő, egy idegen s felajánlá kardját, hogy a herczeg helyett megvívjon. Midőn a lengyel király kérdé tőle, hogy kicsoda, azt feleié: »Magyar«; s midőn az óriás kérdé a lengyel királytól, ki az, kit maga helyeit a küzdő térre állit, ez azt feleié: »Fiam«. 7* — 100 — A két fejedelem kiállott csatázni; tomboló lovakon ülve kelevézzel rontottak előbb egymásnak és Béla a roppant óriást kivetette a nyeregből. Gyalog, kivont karddal vívtak ezután és hosszú kemény tusa után halva hevert a fövényen az óriás. A nép örömrivalgása közben fogadia keblére a berezeg a lovagot és átadta neki a pomerán népet és egyetlen leányát. Jókai ulán. Eredmény: 7 jeles, 10 jó, 4 elégséges. 5. A könyvvitelből: Füredi János és Nagy Gézáján. 1-én közkereseti társas kereskedést nyilanak, melybe Füredi ad: készpénzben frt 8800, árukban frt 7800, váltókban frt 8400, összesen frt 25000 — Nagy ennek 4/B részét adja készpénzben, azaz frt 20000. Az elérendő nyereségben a szerződés értelmében a betétek arányában osztoznak: jan.1. Fizetnek nyomtatványok- és üzleti könyvekért 80 — » 3. » 5. Kapnak Engel Páltól Pécsett 3/h. hitelre 105 hktl. villányi bort á 22 Küldenek Lederer Simonnak Pettauban fizetendő 4 hó múlva 36 hktl. badacsonyit á 30 2310 1080 — » 8. Érkezik Kovács Antaltól Siklóson 82 hl. vörös bor á 24, melyért neki ápril 2-án lejáró elfgadvánvukat küldik 1968 — fizetnek erre szállítási dijat 42 70 » 10. Küldenek bizományba Fischer Gábornak Linzben 96 hl. vörös bort á 34 3264 fizetnek erre szállítási dijat 62 70 » 12. Küldenek behajtás végeit a Pesti Magyar Keresk. Banknak Kiss Ferenczre szóló f. hó 14-én lejáró váltót 840 » 14. Vesznek Lengyel l. P. fiától N.-Kani- zsán 120 hl. badacsonyit á 23 2760 — melyre készpénzben fizetnek 1500 frlot és a maradékért 3 h. elfogadv. adnak — 101 — jan.15. Küldenek Stonschegg Jánosnak Már- burg 65 hl. badacsonyit a 30 frt 1950 » 18. A Pesli Magy. Keresk. bank értesíti, hogy Kiss Ferencz a neki fizetés végett bemutatott váltót kifizette és küld frt 840.— le Vs % behajtási dij 1.05 porto \' \' —.37 » 1.42 838 58 » 20. Eladnak Kovács Gábornak helyben, 4/h. elfogadványa mellett 60 hl. fehér villányit a 28 frt 1680 — » 24. Leszámítolják (tovább adják) Sipos Elek márczius 10-én lejáró váltóját \'frt 2000.— le 6% 45 napra » 15.— 1985 » 26. Stonschegg János küldi a 1. hó 15-én neki küldött bor árát 1950 » 30. Fischer Gábor Linz a bizományi áru eladását frt 3264.— le 3% bizom. dij 97.92 költség 26.40 > 124.32 3139 68 mely összeget pr. 3 hó a bizományos terhére irnak » 31. Füredi kivett a pénztárból 150 Nagy » » » 120 — Az árukészlet értéke 8896 Kidolgozandó a naplóban és fő- könyvben. Készítendő a nyers mérleg és leltár. A főkönyv lezárása. Eredm. 11 jeles, 7 jó, 2 elégs. 1 elégt. 4- kereskedelmi számtanból. 1895. május 9-én a berlini tőzsdei jegyzékben a következő jegyzéseket találjuk: Magyar aranyjáradék 102.90 K. » korona » 98.— M. 102 — Egyesitett jár. (jun.—jul.) 100.— K. Osztrák hitelintézet részv. 245.60 M. Déli vasúti részv. (Lombard) 43.70 M. Budapesten ugyanezen a napon a Mark váltó árfolyama 59.75. Ezen árfolyam alapján meghatározandók a fönti berlini jegyzések budapesti paritásai. Eredmény: 10 jeles, 6 jó, 5 elégséges. j>. A kereskedelmi levelezésből. Feher Béla Nagy-Kanizsán Dorner Ferencztől Bécsben vászonnemüt rendelvén, Dorner teljesíti a megrendelést. Fehér nincs megelégedve a küldött árukkal. (Fehér levelei magyarul, Dorneré németül Írandók.) Franczia nyelven. Latltte és Ta. Genfben értesítik Strasser és Kőnig budapesti czéget, hogy utóbbiaknak f. évi május 1-ről kelt hitellevele alapján megbízottjuknak, Reiner Sándor urnák 3200 frankot fizetlek ki. A genfi czég ezen összeg erejéig a felmerült költségek lolszámitásával Strasser és Kőnig budapesti czégre intézvényez. Eredmény: 3 jeles, 16 jó, 2 elégséges. A szóbeli záróvizsgálatokat junius 24. és 25. napjain tartottuk a miniszteri bizlos urak (dr. (Ruzsicska Kálmán, kir. tanácsos, tanfelügyelő ur a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur részéről és Kirchknopf Frigyes ur, a soproni kereskedelmi és iparkamara titkára, a kereskedelmi miniszter ur részéről) jelenlétében. A vizsgálatokat megelőző, a kir. tanfelügyelő ur elnöklete alatt tarlóit conferentia a záróvizs-gálati Írásbeli dolgozatok eredménye alapján kimondotta, hogy valamennyi megjelent 21 tanuló szóbeli vizsgálatra bocsáttassék. A záróvizsgálatok eredménye a következő: Jelesen feleltek meg: Griinhut Rezső, Kohn Albert, \' Lőwi Vilmos, Neumann Alfréd, Schwarcz Pál, Singer Imre. — 103 — Jól megfeleltek: (Beck Sándor, (Blühweisz Henrik, (Deutsch János, Győri Sándor, Hirschl Fülöp, Hirschel Salamon, Krausz Simon, (Rosenberg Arnold, Schreiber Jenő. Megfeleltek: (Bischitzki Jakab, (Rosenfeld János, Sauer Arthur, Weisz Ede, Weisz Ernő. 1 tanuló két hó múlva teendő javító vizsgára utasíttatott. Az érettségi vizsgálatról felvett jegyzőkönyvben következőképen nyilatkoznak a miniszteri biztos urak annak eredményéről: pAz osztályzat megállapítása után dr. Ruzsicska Kálmán és Kirchhnopf Frigyes miniszteri biztosok meleg elismerésüknek adnak kifejezést a tapasztalt szellemi siker fölött. A mely tantárgyból elő is fordultak a múlt érettségi vizsgálat alkalmából fogyatkozások, ugyanezen téren kiváló haladás tapasztaltatott. A miniszteri biztosok köszönetüket fejezik ki az intézet igazgatójának és tanári testületének azon odaadó és hazafias munkájokért, melyet ezen határszéli intézetben a szellemi és nemzeti haladás érdekében végeztek. Midőn mindezeknek az áldozatkész hitközséggel leendő közlése elhatároztatott, a jegyzőkönyv aláíratott.u — 104 — XX. Az 1893-94. tanévben végzett tanulók alkalmazási helye. A tanuló neve Mely czégnél van alkalmazva A czég telepe Altstädter Aladár Franki & Ta. (M. Torsch\'s S., Bécs) Bpest Blankenberg G. Mauthner Ödön Bpest Báder Ödön Ismeretlen Goldschmidt L. Első M. Lesz. és Pénzváltó Bank Bpest 5 Hirschel Jenő\' Sartory Oszkár N.-Kanizsa Kaufmann Károly Mezőgazd. Ipar-Részvénytársaság (M. Alt. Hitelbank) Bpest Kohn Izsó Barcsi Sertéshizlalda Rt. Barcs Kondor Miksa Sör- és Malátagyár N.-Kanizsa Mandel Henrik Francesco Herzel & Gie Fiume lOMascbanzker B. Wohl E. Gőzfürésztelep és fukeresk. Bécs Morvái Izsó Giro- és Pénztáregyesület Bpest Müller Jenő Fodor és Krausz Fiume Philip József beteg Rechnitzer Samu Pick Vilmos Szombath. 15 Rosenfeld Jenő Kohn és Alter Bécs Schön József Honig M. Bécs Schlesinger Ign. Duschak és Ta., bankház Bpest Schvarz Aladár Wiener Bankverein Bécs Sommer József Gácsi Posztógyár Bpest 20 Strém Ignácz Kauders Zs. és Kállai M.-Vásárh. Weisz Henrik Báron Springer-féle szeszgyár Bécs Wirth Ernő Giro- és Pénztáregyesület Bpest Wolf Géza Brandenburg és Sternberg, bank biz. üzlet Bpest Zoór Győző Kemenesaljái Közg. Hitelbank Kis-Czell 105 XXL Statisztikai táblázatok. a) A tanulók származási helye. Kanizsai 435 Vidéki 197 Összesen 632 Tandíjmentes: egészen 267, részben 75, összesen 342. Iskola Osztály Nagykanizsai Zala Somogy Vas Veszprém Fehér Tolna Baranya Sopron Pest Bars Krassó-Ször. | Zágráb Várasd Verőcze Belovár Pozsega Ausztriai ! Egyptomi Összesen Kimaradt Meghalt Létsz. a tanév végén megyei Elemi leányiskola I 36 2 1 39 1 _ 38 II 38 3 4 — 1 46 2 — 44 III 46 5 1 1 53 6 — 47 IV 40 1 41 1 — 40 V VI 8 4 1 2 1 1 — — 1 — — — — — — — — — — — — — 12 5 — 1 11 5 Összesen ¡172 II 14 . 6 1 1 — — — — — — — 2 — - — 196 10 1 185 Elemi fiúiskola I II 38 42 4 8 2 1 1 43 53 3 — 40 5! III IV 39 41 5 9 1 4 1 1 47 54 3 3 1 44 50 Összesen 16026 \' 1 1 — — — — — — — — 1 — 1 — 197 9 1 187 Polgári iskola I II 16 7 12 5 6 8 4 2 — — 1 1 — - 1 3 1 1 3 2 — 2 11 34 1 1 — 40 33 III 11 8 7 1 1 1 1 1 2 — 33 — — 33 IV 16 3 5 — — — 1 1 — — — — 1 — 1 4 1 — 33 — — 33 Összesen 49! 28 26 5 2 — 1 2 1 1 — 2 5 3 ío! 3 2 1 1 — 141 2 139 Középker. isk. I 24 8 7 — — — — — — — 1 1 — — 1 1 — — 1 44 — — 44 II 21 4 2 — — 1 1 1 — — — — — 2 — 1 — — — 33 1 1 31 III 9 2 6 1 1 — — — — — — — — — — 2 — — — 21 — — 21 Összesen 5414 15 1 1 1 1 1 — — 1 1 _ 2 1 4 — — 1 98 1 1 96 Föösszeg 43582 54 7 4 3 2 3 1 1 1 1 2 9 4 15 3 3 1 632 22 3 607 106 b) A tanulók nemzetisége vallása kora Iskola Osztály magyar horvát német egyéb izraelita róm. kath. ev. ref. ág. hitv. 6 éves 7 » 8 » 9 » 10 » 11 , 12 » 13 » 14 » 15 » 16 » 17 » 18 » 19 » 20 » Összesen Elemi leányiskola I 39 — _ — 37 2 — — 9 18 8 3 _ 1 39 II 46 — — — 45 1 — — — 21 12 10 3 — — — 46 III 52 1 — — 51 2 — — — — 6 15 17 11 3 1 53 IV 40 — — 1 40 1 — — — — — — 12 17 8 4 41 V 12 — — — 10 2 — — — — — — — 1 5 2 4 12 VI 5 — — — 5 — — — — — — — — — — 1 4 — — — — — — 5 Összesen 194 1 — ■ 1 188 8 — 9 39 26! 28 32 30 16 8 8 - — — — — — 196 Elemi fiúiskola I 41 1 I _ 41 2 _ _ 14 24 3 2 _ — 43 II 51 1 1 — 50 2 — 1 — 5 24 13 10 1 53 III 47 — — — 46 — 1 — — — 2 21 17 2 3 2 47 IV 53 — 1 — 54 — — — — — 11 20 12 10 1 54 Összesen 192 2 3 — 191 4 1 1 14 29 29 47 47 15 13 197 Polgári iskola 1 11 35 28 6 4 2 — 41 34 — — — — — — — 10 13 2 13 17 5 10 4 1 — — — — — 41 34 III 29 3 1 — 33 8 11 14 33 IV 29 4 — — 32 — 1 — — — — — — — — — 17 12 3 1 — — — 33 Összesen 121 17 3 140 1 10 15 38 26 35 13 3 1 141 Középker. isk. 1 39 5 — — 38 6 — — — — — — — — — — 10 18 9 7 — — — 44 II 30 3 — — 28 4 — 1 — — — — — — — — — 8 12 9 1 1 2 33 III 20 1 21 — — — — — — — — — — — 1 16 4 — — 21 Összesen 89 9 — 87:10 — 1 — — — — — — — — 10 26 22 32 5 1 2 98 Főösszeg 596129 6 1 606 22 2 2 23 28 55 75 89 60 67 37 53 39 25 33 5 1 2 632 — 107 — XXII. A nagykanizsai izr. hitközség hittan! intézményei. Közli: Dr. Neumann Ede. Hitközségünk hittani intézményei szerves egészet képeznek és azon alapokon épültek fel, a melyeket a tizenkét évvel ezelőtt kidolgozott tantervek raktak le. Feladatunk a vallás tanait és intézményeit a serdülő nemzedékkel megismertetni, bemutatni azon történeti folyamatot, mely azokat létesítette és fejlesztette, a vallásos érzületet felébreszteni és táplálni, megerősíteni a valláshoz való ragaszkodást és hűséget és mindezek révén erkölcsileg megszilárdítani és vértezni az ifjú lelkeket. Ez a vallástanítás czélja, ezen szempontból történt a tananyag kiszemelése, ennek tudandó be, hogy a vallás szent okmányainak ismertetése az oktatás valamennyi fokán előkelő helyet foglal el; az anyag felosztásában pedig a tanulók .értelmi fejlettsége és azon iparkodás vezérelt, hogy a vallás-tanitást lehetőleg összhangzásba hozzuk az oktatás egyéb feladataival. Hogy ezen tantervek mennyiben váltak be, arról ítéletet mondani nem illetheti meg azt, a ki azokat kidolgozta. Tizenkét évi használat után még nem volt okunk változtatnunk rajtuk, pedig hazánkban éppen a tanítás és nevelés terén vajmi csekély az állandóság és alig próbáltunk ki egy-egy intézményt, már is megúntuk és olyannal szeretjük felcserélni, a mely merőben más irányelveknek hódol és más eszméket juttat kifejezésre. A hitoktatás kérdése is az utolsó évtizedben élénk, sőt gyakran szenvedélyes vita tárgyául szolgált. A szellemek harcza egy tudományos irányú felekezeti folyóiratban indult meg és akkor vetette legmagasabb hullámait, midőn a pesti hitközség kiadta egyetemes tantervét. Ez lángba borította a kedélyeket. A harcz még nem csillapodott le és ha sajnálattal gondolunk is egy-egy szenvedélyes szóra, a mely a vitatkozók ajkairól — pillanatnyi felhevü-lésben — fakadt, el kell ismernünk, hogy a vita jelentékenyen járult hozzá ahhoz, hogy a nagyfontosságú ügy iránt olyanok is kezdtek érdeklődni, a kik eddig az egész hitoktatással édes keveset törődtek és hogy a vallástanítás újjászervezését és egy országos tanterv kidolgozását meg lehetett pendíteni oly körben, mely annak előtte az egész ügyet alig méltatta volna figyelemre. A kilenczedik községkerület (Zala és Somogy) képviselete 1892. április 3-án foglalkozott a hitoktatás kérdésével. A kerületi elnököket bízta meg, hogy a vallástanítás egységes szervezésének érdemében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Az elnököktől a képviselethez került vissza az ügy, mely 1894. május 14-én egy dr. Herzog Manó, Hoffmann Mór, dr. Kohn Ármin, Löb Ignácz, - 108 — dr. Neumann Ede, Schwarz Samu és dr. Vcnetianer Lajos tagokból álló bizottságot küldött ki azon utasítással, hogy saját kebléből elnököt választva és az országos bizottságba ki küldendő képviselőt kijelölve az uj tantervek készítéséhez minél előbb fogjon hozzá. A bizottság meg is alakult és e sorok Írójának elnöklete alatt megkezdte működését. Munkálatainak alapjául az elnök indítványára a pesti hitközség tantervét fogadta el, úgy azonban, hogy a munkatársak szabadsága semmiképpen csorbát ne szenvedjen és sem az irányelvekben, sem a tananyag kiszemelésében és felosztásában az alapul szolgáló tantervtől ne korlátoztassék. A bizottság tagjai a munkát egymás közt felosztották és azt nagy részt el is végezték; az egyes munkálatok a tanterv kidolgozására kiküldött bizottság minden tagjával hozzászólás végett közöltettek és a bizottságnak nemsokára alkalma lesz végleges megállapodásra jutni és javaslatát a képviselet elé terjeszteni. Az ezen javaslatban kifejezésre jutó alapelveket fogja e sorok irója az országos bizottságban is képviselni. Az uj tanterv nem fog lényegesen különbözni attól, mely mostani hitoktatásunknak alapul szolgál. Az irányelvek ugyanazok, az anyag felosztása is alig fog változni. Hiu reménynek tartjuk, hogy az országos tanterv egy csapásra meg fogja változtatni állapotainkat. Ne várjunk minden üdvösséget a tantervtől. Ebbe a sokat sürgetett és agyonzaklatott tervbe életet kell önteniök azoknak, a kikre gyermekeink vallásos tanítása és nevelése van bizva. A közreműködő tanerők jóakaratától és buzgóságától függ első helyen a hitoktatás sikere. A vallásos tanok és intézmények ismeretének gyarapodását ezek hián a legtökéletesebb tanterv sem fogja eredményezni, vallásos érzületet pedig csak az ébreszthet., a kiben a vallás az egész lelki életnek tápláló forrásává lett, a kiben elég lelkesedés van, hogy a saját bőségéből másokat is gazdagíthat.. A tanítást két intézményünk egésziti ki, melynek jelentősége a serdülő nemzedéknek vallásos nevelésében napról-napra fokozódik. Az egyik az ünnepélyes ifjúsági isteni tisztelet, a másik a leányok eonfirmatioja. Az előbbi a lefolyt évben ujjászerveztetett és jelen alakjában oly ünnepélyes és az ifjúságra oly vonzóerővel van, hogy alig fogunk változtatni rajta; a confirrnatio, mely már egy évtizedes múltra tekint vissza, a gy ülekezet vallásos tudatában teljesen meggyökeresedett és az év legszentebb ünnepével egy fokra emelkedett azon nap, a melyen a leányok a valláshoz való hűségüket ünnepi gyülekezetben megerősítik. Ezen évben (Sabuoth első napján) 24 leány confirmáltatott. Az exhortatiot minden isteni tisztelet alkalmából, a confirmatiót és az arra előkészítő s az egész zsidó vallástant átkaroló hitoktatást e sorok irója végezte. Hitoktatás a városi elemi iskolában. I. osztáy (kezdők és haladók.) Heti 2 órában tanítja Kondor József. Tananyaga: a) héber olvasás, b) bibliai történet Ábrahámig. — 109 — II. és III. osztály. Heti 2 órában tanítja Kondor József. Tananyaga: a) héber olvasás és egyes fontosabb mondatok fordítása; b) bibliai történet Mózes haláláig. IV. osztály. Heti 2 órában tanítja Kondor József. Tananyaga: a) héber olvasás és egyes imák fordítása; b) bibliai történet Salamon haláláig. — Tankönyv: a pesti izr. hitközségtől kiadott „zsidó hitoktatás vezérfonala", minden osztályban a megfelelő rész. A főgymnasiumban. I. és II. oszály. Heti 2 órában tanítja Hoffmann Mór. Tananyaga: a) bibliai történet Mózes haláláig; b) liit- és erkölcstan (a 10 ige magyarázata, vallásos jelvények, isteni tisztelet, ünnepek, szertartások); c) bibliafordítás: Szemelvények Mózes II. könyvéből. III. és IV. osztály. Heti 2 órában tanitja Hoffmann Mór. Tananyaga: a) történet a második templom lerombolásáig; b) a hit- és erkölcstan kiegészítése és bővítése; c) bibliafordítás: Szemelvények Mózes V. k. V. és VI. osztály. Heti 2 órában tanitja Iloffman Mór. Tananyaga: a) történet (vallástörténet) napjainkig; b) zsoltárfordítás. VII. és VIII. osztály. Heti 2 órában tanitja dr. Neumann Ede. Tananyaga: a) rendszeres vallás- és erkölcstan; b) prófétai szemelvények forditása nyelvtani alapon, bibliai olvasmányok (Jób könyve.) — Tankönyvek: Halász, Zsidó hitt.; Kayserling-Neumann, Mózes öt könyve; Schreiner, Szemelvények; Neumann, Vallástörténet; Kayserling (Gsu-kási-Schön), Zsidók története. A városi polgári fiúiskolában. Tanitja Hoffmann Mór heti 2 órában. Tananyaga egyezik a gymnasiuméval. — Tankönyvek: Halász, zsidó hitt.; Kayserling-Neumann, Mózes öt könyve; Gassel, Zsidók története. A városi polgári leányiskolában. I. és II. osztály. Heti 2 órában tanitja dr. Neumann Ede. Tananyag: a) bibliai történet az első templom elpusztulásáig; b) vallástan: istenismeret — 110 — és istentisztelet, erkölcstan, egyéni tökéletesség és társadalmi erkölcs; c) az imakönyv tüzetes ismertetése, egyes imák fordítása. III. és IV. osztály. Heti 2 órában tanitja dr. Neumann Ede. Tananyag: a) zsidók története napjainkig; b) rendszeres vallás- és erkölcstan; c) imafordi-tás. — Tankönyvek: Halász és Schlesinger, Zsidó vallástani vezérfonal; Gassel, Zsidók története. Az alsófoku kereskedelmi iskolában. Tanitja heti 1 órában Barta Lajos. Tananyag; a) héber olvasás, kapcsolatosan az imakönyv és az ünnepek jelentö\'ségének ismertetésével; b) bibliai történet Mózes haláláig. Az ipariskolában. Tanitja heti 1 órában Barta Lajos. Tananyag: mint az alsófoku kereskedelmi iskolában. — Tankönyvek: Müller A., Héber ABC és imakönyv. A hitközségtől fentartotl intézetek növendékein kívül hitoktatásban részesültek: Iskola létszám o s /, t á 1 y 1. II. III. IV V VI VII VIII Főgymnasium..... 92 17 6 16 15 13 8 9 8 Polg leányiskola.... 61 18 15 11 17 — — — — Polg. fiúiskola..... 28 10 7 5 4 1 1 — — Városi elemi iskola: fiu ..... 26 12 2 4 8 — — — — leány „ . . . 49 24 8 9 8 — T- — — Alsófoku keresk. iskola . 41 25 16 Ipariskola...... 25 13 6 6 Összesen . 322 — 111 — XXIII. Kivonat a nm. vallás- és közoktatásügyi in. kir. miniszter ur 5009/1895. sz. a. rendeletével kiadott uj polgári iskolai vizsgálati szabály zat-ból. 5. §. A tanulók osztályzatainak megállapítására a következő fokok szolgálnak: a) Az erkölcsi magaviselet jelölésére: dicséretes (1), jó (2), tűrhető (3), szabálytalan (4), rosz (5). b) A szorgalomra nézve: kitartó (1), kellő (2), változó (3), hanyatló (4), csekély (5). c) A tanulásbeli előmenetelre nézve: kitűnő (1), jeles (2), jó (3), elégséges (4), elégtelen (5). d) Az Írásbeli dolgozat külső alakjára nézve: csinos (1), tiszta (2), rendes (3), tűrhető (4), rendetlen (5). 13. §. Azon tanuló, aki legfeljebb három tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot: a tantestület által javító vizsgálatra bocsátható a következő tanév elején. A ki háromnál több tantárgyból bukott: annak ismételnie kell az osztályt, mint szintén annak is, a ki a javító vizsgálaton bárcsak egy tantárgyból is újra megbukott. 31. §. A magán- vagy összevont magánvizsgálatokra engedélyt kérők, hiteles születési bizonyitványnyal tartoznak beigazolni, hogy életkoruk a vizsgálat idején megfelel azon osztálynak, a melyből magánvizsgálatot tenni óhajtanak. Hat havi korhiány esetén a kir. tanfelügyelő legalább jó készültséget igazoló folyamodóknak egyidejűleg korengedélyt is adhat. Túlkoruság a vizsgálatra bocsátó engedély megadásánál akadályul nem szolgál. 39. §. Teljesen ki nem fejlett polgári iskoláknál felsőbb osztályról is lehet magánvizsgálatot tenni, az esetben, ha az iskola minden szaktárgyra el van látva tanerőkkel. (56.344—1892.) 40. §. Fiúk (férfiak) csak fiúiskolában tehetnek magánvizsgálatot, ellenben nők, leányok fiúiskolában is bocsáthatók magánvizsgálatra, de a leányiskola tanterve szerint, s csakis kivételesen és különös máltánylást érdemlő esetekben. (8.791 — 1892.) 42. A megelőző 29—40. §-okban emiitett esetekben a jelentkező köteles az engedély elnyerése iránti folyamodványát kellően bélyegelve és származási bizonyitványnyal, továbbá eddigi összes tanulmányairól szóló és a tanulmányok elvégezése vagy megszakítása óta lefolyt idő alatti foglalkozását, nemkülönben erkölcsi tekintetben való kifogástalanságát igazoló hiteles bizonyít- - 112 — ványokkal felszerelten azon felső nép- vagy polgári iskola igazgatójánál benyújtani, a hol vizsgálatot óhajt tenni. Az oly tanuló, a ki nyilvános iskolát nem végzett, (38. §.), a vizsgálatra jelentkezésig eltelt idő alatti foglalkozását szintén tartozik hatósági vagy hatóságilag ellenjegyzett bizonyitványnyal igazolni. Szegénységi bizonyítvány alapján a folyamodvány bélyegmentes. 50. §. Ha a magánvizsgálatra jelentkezett tanuló a vizsgálaton egy, vagy legfölebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott: valamely később tartandó magánvizsgálat határidejét megelőző napok egyikén a tantestület által javitó-vizsgálatra bocsátható. A javító-vizsgálatot csak abban az iskolában lehet letenni, a melyben a tanuló az elégtelen érdemjegyet kapta. A javító-vizsgálat díjmentes s annak hosszabb vagy rövidebb határidőre való engedélyezésére a vizsgálatot követő 4 hét alatt az igazgatóhoz benyújtandó külön folyamodvány alapján a tantestület illetékes, mely a határidőt belátása szerint a többi tantárgyakból tanúsított előmenetelhez és a tanuló szellemi fejlettségéhez mérten állapítja meg. 53. §. Azon folyamodó, a ki a részére engedélyezett magánvizsgálaton nem jelentkezik, vagy arról a vizsgálat közben bármi okból visszalép, csak ujabb folyamodás utján és csak a következő szabályszerű határidőben bocsátható ismét magánvizsgálatra, de a befizetett dijak visszafizetését, vagy ezeknek az újra engedélyezett vizsgálatnál való beszámítását nem igényelheti. — 113 — XXIV. Értesítés a jövő tanévre. A tanulók felvétele mind a három iskolában szept. 1. és 2. napjain d. e. 9—12, délután 3—5 óráig a következő szabályok szerint történik, a javitó vizsgálatok aug. 30-án tartatnak. Az elemi isicola 1. osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik legalább 5\'/2 évesek és kiken az oltás sikeresen eszközöltetett, mi szükség esetén bizonyitványnyal igazolandó. A polgári iskola 1. osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik legalább 9 évesek és az elemi iskola 4 osztályát kielégitő sikerrel végezték, vagy felvételi vizsga által kimutatják, hogy a 4. osztály számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassággal birnak. A középkereskedelmi iskola 1. osztályába azon tanulók vétetnek fel, kik a gymnasium, reál- vagy polgári iskola alsó 4 osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és azt bizonyitványnyal igazolják. A 2. és 3. osztályba oly tanulók vétetnek fel, kik az 1., ill. 2. osztályt ugyanezen, vagy vele egyenlő fokú szakiskolán legalább elégséges sikerrel végezték. Úgy a polgári, mint a középkereskedelmi iskolába újonnan belépő tanulók születési és ujraoltási bizonyítványt tartoznak felmutatni. Születési bizonyítvány nélkül sem a polgári, sem a közép-keresked. iskolába egy tanuló sem fog felvétetni, mire ezúttal a t. szülők figyelmét különösen felhívjuk. Javitó vizsgálatra bocsáttatnak: a) az elemi iskolában azon tanulók, kik legfeljebb 2, a polg. iskolában azok, kik legfeljebb 3 tantárgyból kaptak elégtelen osztályzatot. b) a középkereskedelmi iskolában azon egy tantárgyból bukott tanulók, kiket erre a tanári kar Ítélete feljogosít, mely körülmény az iskolai bizonyítványon jelezve van. A két tantárgyból bukott tanulók közül azok bocsáttatnak javitó vizsgálatra, kik erre a megyei kir. tanfelügyelőségtől engedélyt nyernek. Ezen engedély iránti kérvények 50 kros bélyeggel ellátva és az iskolai bizoyitványnyal felszerelve, julius 5-éig az igazgatóságnál benyújtandók. a) Évi tandíj az elemi fiúiskolában: helybeliek részére 16 frt, vidékiek részére 20 frt. az elemi leányiskolában: 1.—4. oszt. helybeliek részére 16 frt, vidékiek részére 20 frt. 5.-6. „ „ . 32 , „ „ 40 „ a polgári iskolában: helybeliek részére 32 frt, vidékiek részére 40 frt. a középkereskedelmi iskolában: 1. osztály 60 frt, II. osztály 80 frt, 3. osztály 100 frt. A tandíj 2 részletben fizetendő, és pedig az 1. részlet a tanév elején, a 2. részlet február hó elején. b) Beiratási díj az elemi és polgári iskolában: helybeliek részére 1 frt, vidékiek részére 2 frt; a középkeresk. iskolában 5 frt. Bún Samu, igazgató. TARTALOM. Oldal I. Iskolaszék........... 2 II. A nagykanizsai középkereskedelmi iskola története ... 3 III. Jelentés............22 IV. Tanintézeteink jótevői.........25 V. Tanszerek...........28 VI. Könyvtár...........30 VII. Az ösztöndíjas tanulók névjegyzéke......33 A) Elemi iskola. VIII. Tantestület...........36 IX. Érdemsorozat a) leányiskola..........37 K) fiúiskola..........40 B) Polgári iskola. X. Tantestület...........50 XI. A polgári iskola tanterve........57 XII. Érdemsorozat . .......07 C) Középkereskedélmi iskola. XIII. Tanári kar............72 XIV. Előadott tananyag .........73 XV. Kivonat a nagykanizsai középker. iskola szervezeti szabályzatából 85 XVI. Fegyelmi szabályok...... . . .88 XVII. önképző kör...........92 XVIII. Érdemsorozat ..........95 XIX. Jelentés a lefolyt tanévben tartott érettségi vizsgálatról . . 99 XX. Az 1893—94. tanévben végzett tanulók alkalmazási helye . . 104 XXI. Statisztikai táblázatok.........105 XXII. A nagykanizsai izr. hitközség hittani intézményei . . . 107 XXIII. Kivonat a vizsgálati szabályzatból ......111 XXIV. Értesités a jövő tanévre........113 |
