* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 7.76 MB | |
| 2018-09-11 15:49:55 | |
 | |||||||
Nyilvános  817 | 1840 | A Nagykanizsai Izr. Hitközségtől | fenntartott Felső Kereskedelmi Iskola értesítője az 1911-1912. tanévről az intézet fennállásának 55. évében. Szerkeszté: Bún Samu a Ferencz József-rend lovagja, igazgató. Nagykanizsa, 1912. Nyomatott Krausz és Farkas Könyvnyomdájában 33444 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1911-12. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 55. ÉVÉBEN. SZERKESZTÉ: BÚN SAMU A FERENOZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, IGAZGATÓ, M NAGYKANIZSA, 1912. NYOMATOTT KRAUSZ ÉS FARKAS KÖNYVNYOMDÁJÁBAN REV 98 A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1911-12. TANÉVRŐL AZ INTÉZET FENNÁLLÁSÁNAK 55. ÉVÉBEN. szerkeszté: BÚN SAMU A FERENCZ JÓZSEF-REND LOVAGJA, igazgató. 5 zm:: * "Jy NAGYKANIZSA, 1912. NYOMATOTT KRAUSZ ÉS FARKAS KÖNYVNYOMDÁJÁBAN 83444 REV 98 REV 201Ü i. Iskolaszék. Elnök: Dr. Rothschild Jakab Alelnök: Heltai József Jegyző: Barta Lajos Dr. Neumann Ede, iskolai felügyelő 5 Bettlheim Győző Bún Samu, igazgató Dénes Lajos Ujnépi Elek Lipót Elek Mór 10 Grünhut Henrik Halphen Mór Krámer Lajos Löwe Adolf Löwy Adolf 15 Dr. Ollop Mói-Ötvös Emil Pongor Henrik Rapoch Gyula Rothschild Zsigmond 20 Dr. Rothschild Samu Scherz Richárd Dr. Schvvarz Adolf Schwarz Ignácz Sommer Ignácz 25 Szommer Náthán Stern Sándor Dr. Weisz Lajos Weisz Jakab Zerkowitz Lajos 3 II. Jelentés a lefolyt 1911—12-iki tanévről. A tanulók beirását szeptember 1., 3. és 4. napjain eszközöltük A rendes tanítás szeptember 6-án vette kezdetét és folyt megszakítás nélkül a tanév végéig. Felvétetett az alsó osztályba 46 a középső osztályba 46 a felső osztályba 29 összesen 121 tanuló. Az iskolát a tanév végéig látogatta az alsó osztályban 45 a középső osztályban 43 a felső osztályban 29 összesen 117 A felvett tanulók közül tandíjmentes volt egészen 21, részben 47, az elengedett tandíj összege K 7040. A tanulmányi eredmény kielégítő völt. Múlt évi jelentésünkben iskolai orvos alkalmazása iránt kifejezett óhajunknak az iskolaszék a lefolyt tanévben Dr. Darányi Árpád nyug. törzsorvos e minőségben történt alkalmazása által megfelelt. Részben ez intézkedésnek is tulajdonítható, hogy az iskolalátogatás megfelelő volt, mert az igazgató minden gyanús mulasztásról haladéktalanul az iskolaorvos útján a mulasztás okáról tudomást szerzett. A fegyelmi állapot általában kielégítőnek mondható. Ám a középső osztály ellen e tekintetben többször kifogás volt, miért is 2 tanulót csendesen eltávolítottunk. A tanári karban változás nem történt. Igaz sajnálattal jelentjük, hogy Rosenberg Richárd iskolaszéki alelnök és gondnok ur, ki 1897. óta az iskolaszéknek lelkes tagja, 1901. óta annak alelnöke és gondnoka volt, és aki e kettős tisztségének mindig nagy buzgósággal és hozzáértéssel megfelelt, városunkból való elköltözése folytán alelnöki tisztjéről lemondott. Helyébe a hitközségi elöljáróság Heltai József ker. tanácsos urat választotta. Dr. Schack Béla kir. főigazgató ur intézetünket április 30-án meglátogatta, minden osztályban a tanításon többször jelen volt és távozása előtt a tapasztaltak fölötti megelégedésének adott kifejezést. < Kimondhatatlan örömünkre szolgál, hogy «guttal iskolánk •1* 4 fejlődésére és egész jövőjére nézve rendkívül fontos, örvendetes eseményről számolhatunk be. Az 1894. évi XXVII. törvénycikk u. i. azon nyilvános tanintézeti igazgatók és tanárok nyugdíjazásáról .gondoskodik, kikről állami vagy más hasonló természetű közrendelkezéssel gondoskodva nincs. Bármennyire sürgette is hitközségünk elöljárósága és iskolánk tanári kara többszörösen ismételt megfolyamodással és küldöttséggel az intézetnek a nevezett nyugdíjintézetbe való felvételét, ez sehogy sem akart sikerülni. Ennek pedig nagyon káros következményei voltak, mert a tanárok látván, hogy jövőjükről, agg korukról nincs gondoskodás, néhány évi itt működés után más intézetnél kerestek és találtak alkalmazást. Már pedig a gyakori tanárváltozás csak hátrányára van az iskolának. Gróf Zichy János v. b. t. t. jelenlegi kultuszminiszteré az érdem, hogy e szomorú, iskolánkra és annak tanáraira átokként nehezedő, állapot véget ért. Ő kimondotta, hogy az iskolát az országos tanári nyugdíjintézetbe fel kell venni, lelkiismeretesen és eredményesen működő tanárai jövőjéről az államnak gondoskodni kell. 1911. nov. 15-én Greszler Jenő miniszteri segédtitkár úrtól levél érkezett az igazgatóhoz, melyben értesiti, hogy 16-án a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur rendeletére délelőtt az igazgatót az intézet épületében fel fogja keresni, hogy az iskola és tanárainak az orsZ. tanári nyugdíjintézetbe való felvételét megtárgyalják. Kívánatosnak jelzi, hogy ez alkalommal az iskolát fenntartó hitközség képviselője is jelen legyen. Nyomban e levél vétele után igazgató Dr. Rothschild Jakab iskolaszéki elnök úrral érintkezésbe lépett, hogy ugy az iskola, mint a hitközségi iroda részéről a miniszter ur kiküldöttjének a kívánt adatok azonnal rendelkezésre bocsáthatók legyenek. November 16-án Greszler min. titkár ur Miiller Adolf min. számellenőrrel együtt tényleg Nagykanizsára érkezett és két napi, késő estig elhúzódó munka után az iskolaszéki elnökkel, igazgatóval és hitközségi titkárral lefolytatott tárgyalás után az egész anyagot feldolgozták. Hogy mennyire komolyan vette a nm. miniszter ur nemes szándékát, mutatja azon körülmény, hogy rövid pár hét alatt mái-le is érkeztek a miniszteri rendeletek, melyekkel az iskola igazgatója és tanárai az orsz. tanári nyugdíjintézetbe felvétettek. És most hálás köszönetet mondunk O Excellenciájának kegyes intézkedéseért, de köszönet illeti a nagykanizsai izr. hitközséget is, mely nem csekély anyagi áldozatok árán. lehetővé tette a miniszter jóindulatu szándékának kivitelét Különösen hálásak vagyunk Dr. Rothschild Jakab iskolaszéki elnök urnák, aki az ügyet évek óta meleg rokonszenvvel kisérte, nov. 16. és 17-én pedig ügyvédi teendőinek félretételével velünk együtt kitartóan dolgozott is. 5 Megemlítendőnek tartjuk még, hogy a min. rendeletek visz-szamenő érvényűek, ugy, hogy nemcsak a jelenleg itt működő, de az 1894. óta itt működött tanárok egész szolgálati idejére is szólnak. Ő Nagyméltósága a miniszter ur egy másik, iskolánkat szintén örvendetesen érintő intézkedéséről kell itt megemlékeznünk. 75559/190(3. sz. rendeletével kimondta a miniszter úr, hogy mivel „a városok, hitfelekezetek és testületek által fenntartott felső kereskedelmi iskolák tanárai a közművelődés és kereskedelmi szakoktatás érdekében époly fontos feladatok betöltésére hivatvák, mint az állami iskolák tanerői, a fizetésben mutatkozó aránytalanságok államsegély által megszüntetendők". E rendelet folyamánya gyanánt 1911. november 10-én 135000. sz. a kelt min. rendelet alapján miniszter úr Bún Samu igazgatót a VII. fizetési osztály 1., Dr. Villányi Henrik tanárt a VII. fizetési osztály 3. és Domány Ármin tanárt a VIII. fizetési osztály 3. fokozatába léptette elő. Iskolánk ez évi történetének örvendetes mozzanatai sorozatát azonban még ezzel sem fejeztük be. A tanulók folytonos szaporodása, az intézet állandó fejlődése az iskolaszék figyelmét az iskolaépületre irányították, mely az intézet mai igényeinek már nem felel meg. Az az eszme merült fel tehát, hogy felső kereskedelmi iskolánk részére a Nádor-utcában a hitközség telkén uj, a modern igényeknek minden tekintetben megfelelő palotát építsenek. És ez eszme máris komoly tárgyalások stádiumában van. Reméljük, hogy jövő évi jelentésünkben már a folyó építkezésről és részletes adatokról számolhatunk be. 6 XVIII. Az iskola jótevői (ösztöndijasok.) Alapító, adományozó Ösztöndíjas tanuló Oszt. Összeg A) Alapítványok: Gelsei Gutmann S. H. Bidnazsek István a 2 tandíjmentes hely Schlesinger Manó k Nagykanizsai Takarékpénztár Vámosi Tivadar f 10.— Halász Andor k 40.— Pollák Ármin Dukász Imre k 12.— Báró Gutmann Vilmosné megyeri Krausz Róza Rauch Béla f 60.— Dr. Stolzer Henrik Hacker Leo f 23 13 Délzaiai Takarékpénztár Herzfeld Árpád k 100.— Mandl Jenő f 100.— Eichberg Adolf Weisz Jenő k 80.— Schlesinger Manó k 80.— Loewy Ödön Ney Géza k 52.— Bún Samu Bauman Lajos f 30.— Griinhut Andor k könyv Dr. Villányi Henrik Meiszter Ántal f 20. - Lövve Adolf Székely Tivadar a könyv Dr. Holzer László Salgó Károly a 21.60 B) Adakozások: Nagykanizsai Takarékpénztár Rozgonyi Gyula k 20.— Horvát Károly a 20.— Nagyk. Kereskedők Társulata Somogyi Ernő f 20.— Löbl Jenő a 20.— Zalmegyei Gazd. Takarékp. Péter Lajos k 20.— Loewy Arnold Kaufmann Hugó k 40.— Práger Árpád f 35.— Néptakarékpénztár Zsitney Ödön k 20.— Zerkowitz Lajos* Fischer Bálint f 50.— ifj. Kertész Árpád k 50.— Fogadják a nemeskeblü adakozók e helyen is hálás köszönetünket. * Német nyelvben legjobb előmenetelt tanúsító tanulók részére. 7 IV. Tanári kar. Bún Samu, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, a Ferenc József-rend lovagja, a keresk. szakiskolai tanárok orsz. egyesületének választmányi, az orsz. izr. tanító egyesületnek tiszteletbeli tagja, Nagykanizsa város képviselő testületének, Zalavármegye törvényhatósági bizottsági tagja, tanította a könyvvitelt a középső és felső osztályban, az irodai munkálatokat a feiső, a ker. ismereteket az alsó osztályban. Működésének évei 45, az intézetnél 44. Balog D., felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, tanártestületi jegyző, a természetrajzi, földrajzi, árúismei-és vegytani szertár, valamint a tanári könyvtár őre, tanította a vegytant, árúismét és technológiát a középső és felső, a földrajzot mind a három osztályban, a szépírást és ker. levelezést az alsó, az irodai munkálatokat az alsó és középső osztályban. Működik ez intézetnél 10 év óta. Domány Ármin, középiskolákra képesített rendes tanár, az önképzőkör vezetője, az ifjúsági könyvtár őre; tanította a történelmet, a magyar nyelvet és irodalmat mind a három, a kereskedelmi levelezést a középső és felső osztályban. Működésének évei 15, ez intézetnél 13. Elek Mór, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, tanította a mennyiségtant és a keresk. számtant mind a három osztályban, a fizikát az alsó osztályban. Működik ez intézetnél 2Vs! év óta. Dr. Rosenberg Mór, köz- és váltó-ügyvéd, tanította a jogi és közgazdasági ismereteket a középső és lelső osztályban. Működésének évei az intézetnél 19. Dr. Villányi Henrik, felső kereskedelmi iskolákra képesített rendes tanár, városi képviselő, tanította a német és francia nyelvet mind a három osztályban. Működésének évei 28, ez intézetnél 21. Hitoktatók: Domány Ármin, az izr. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél e minőségben 4 év óta. 8 P. Kovács Kalliszt, róm. kat. lelkész, a róm. kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 2 év óta. Hütter Lajos, ág. ev. lelkész, az ev. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 17 év óta. Kádár Lajos, ev. ref. lelkész, a ref. vallású tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 3 év óta. Jankovics Velimir, görög kath. lelkész, a görög kath. tanulók hitoktatója. Működik ez intézetnél 3 év óta. 9 XVIII. Tanári könyvtár. I. Nevelés, oktatás, bölcsészet. 1 Bach-Eulenberg, Schulgesundheitslehre, 1891. 2 Babarczy Schwartzer Ottó, A gyermek lelki világa. 3 Dr. Balló József, Vezérkönyv a beszéd- és értelemgyakor- latok tanítására. 4 Bárány Ignác, Az olvasás tanmódja, 1874. 5 Barna Jakab, 100 gyermekjáték. 6 Bartalus István, Magyar énekiskola, 1890. 7 Bartold Frigyes, Der Idiotismus u. seine Bekämpfung, 1868. 8 Bihari Péter dr., Az iskolai nevelés. 9--Esztétika, 1886. 10 Csikós Gyula, A jelképes számtanitás. 11 Diestervveg-Bányai, Útmutató (ált. rész), 1890. 12 Dillmont Teréz, Encyclopädie der weiblichen Handarbei- ten, 1874. 13 Dittes Frigyes dr., Grundriss d. Erziehungs- und Unter- richtslehre, 1874. 1 4--Sittliche Freiheit, 1860. 15 — — Geschichte der Erziehung u. des Unterrichtes, 1878.\' 16 Dortsák Gyula, A középiskolai rendtartás magyarázata. 17 Dreszler J. G., Psychologie u. Logik, 1870 18-19 Nádai Pál, Könyv a gyermekről. 20 Ember János, A magyar tanító anyagi helyzete, 1889. 21 — — Az apró emberek tudománya 22 Emmerson-Szász K., Az emberi szellem képviselői, 1894. 23 Fassel H. B, Tugend- und Rechtslehre, 1862. 24 Felméri Lajos, A neveléstudomány kézikönyve, 1890. 25 Ferenczi Vilma. Vezérfonal a női kézimunka-tanításhoz. 26 Falk Richárd, Énekkönyv az izr. iskola számára. 27 Garve Christian, Vermischte Aufsätze, 1801. 28 Gönczy Pál, Tanulmányok, 1888. 29 Gáti György, A hivatás áldozata. 30 Göőz József dr., Paedagógiai értekezések, 1880. 31 — — Gyorstanító képes A. B. C. 3 2---Hangutánzó A. B. C. 33 34 35 36 37 39 40 41 42 43 44 45 46 ■48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 -70 71 72 73 74 -76 Göőz József dr. Hangutánzó olvasás- és irás tanítás. Goert A., A tanítás művészete. Göőz-Ujvárí-Petróczy, Tanítók Tanácsadója V. kiadás. Gaál Mózes, A jövő iskolája. Gyertyánffy J., Előgyakorlatok az irás-, olvasás- és rajzolás tanításához. Herbart J. F., Paedagogische Schriften. Hoffmann Mór, das Weib u. seine Erziehung, 1873. Hosztinszky, Illusztrált részi, tanmenet az elemi iskolai rajztanításhoz. Jakobi F. H., Wider Mendelssohn, 1786. Jean Paul, Levana od. Erziehungslehre. Juhai Antal, A gyermek első tanítója. — — A II. osztály tanítója. Kármán Mór dr., Közoktatásügyi törvények és rendeletek tára, 1878. — — Paedagogiai dolgozatai, I-II. Kakujay Károly, A természetrajzi oktatás vezér- és kézi könyve, 1885. Kállay Béni, A szabadságról, 1867. Kehr K., Die Praxis der Volksschule, 1869. Kellner Lajos dr., Volksschulkunde, 1857. Kirschmann J. H., Immanuel K\'ant\'s Kritik der Urtheils-kraft 1872. — — Immanuel Kant\'s Kritik der praktischen Vernunft 1882. — — Kritik der reinen Vernunft, 1884. Kis Áron dr., A nevelés és oktatás története, 1880. — — Gyermekjáték-gyűjtemény, 1891. Klammarik K. dr., A magy. középiskolák \'szervezete. Klobuschitzky Paul, Bildungsregeln zur Erziehung der Kinder, 1841. Kleier-Vonderlinn, Projectionszeichnen, 1884. Környei János, A tanító az iskolában, 1870. Lányi Ernő, A szabadkézi r. tanításának módszere, 1894. Kemény Ferencz, A nemi probléma. Lederer Ábrahám, Erziehungslehre f. isr. Lehramtskandidaten, 1865. — — Kisebb dolgozatai, 1877. Lőhr J. A. C., Elementarbegriffe. Lubrich Ágost, Neveléstudomány, 1878. — L\'Eseignement en Hongrie. Legouvé-Feleki, Az olvasás művészete. Mennyei József, Nevelés és tanítástan, 1869. Milde W. E., Erziehungskunde, 1829. Morlin —dr. Szuppan, A magyarországi népoktatásügy keresk. és ipari szakokt. szervezete és közigazgatása, I-II. 11 77 Molnár Viktor, A hazai középiskolák reformja, 1885. 1879. 78 Netolitzka Em, Methodik des physikalischen Unterrichtes. 79 — — Politische Verfassung, 1826. 80 Molnár László, A nevelés története. 81-84 Munkácsi B., Az izr. vallásoktatás el. isk. vezérfonala. 85 Maurer János, A tornázás elmélete. 86 — — Vezérkönyv az el. isk. tornatanításhoz. 87 Mazurek Pál, A rajztanítás az elemi isk. 1. és 2. osztályában. 88 Mulford P., Der Unfug des Sterbens. 89 Nagy László, Beszéd- és értelemgyakorlatok. 90 Neményi Imre dr., Ifj. könyvtárak és olvasmányok. 91 Netolitzka Emil, Methodik des fisik. Unterrichtes. 92 — — Politische Verfassung. 93-94 Nádai Pál, Könyv a gyermekről. 95 Opitz J„ Der Lehrer und der Arzt, 1853. 96 Orbók Mór, Paedagógiai Plutarch, 1887. 97 Dr. Oláh Gyula, Az ember és az egészség. 98 — — Neveléstan. 99 Pékár Gyula, Nürnbergi isk. egészségi kongressus. 100 Riehl W. H„ Die Familie, 1861. 101 Ribot-tiolló, A lelki átöröklés, 1896. 102 Rónay Ferenc, Nemzeti nevelésünk reformja, 1878. 103 Sanders Henrik, Uber Natur und Religion 1781. 104 Singer Izr., Erziehungslehre für Israeliten. 105 Smetena Aug., Der Geist, 1865. 106 Smiles (K. Tóth K.) Jellem, 1880. 107 — - Önsegély, 1879. 108 Schreiber Moritz, Gymnastische Heilmethode, 1852. 109 Spenzer H., Die Erziehung. 110 Szalai István, Tapasztalati lélektan, 1858. 111 Szabó Károly dr., A tanító jogai és kötelességei, 1894. 112 Szatmáry György, Nemzeti állam és népoktatás, 1892. 113 Széli Lajos dr., Vezérkönyv az életmentés- és egészség- tanhoz, 1884. 1 14 Szegfi-Erődi, Daloskönyv izr. iskolák számára. 115-16 Szűcs Izsó, Modern rajzoktatás, I—II. 117 Taschek Gyula, A rajzoktatás módszere, 1892. 118 Tóth József, Népoktatási törvények és rendeletek 1884. 119 Treugold F, Sadrach A. B. Duego, 1888. 120-21 Tomcsányiné Czukrász R., Phonomimikai előgyak. 122 Ufer Christian, Vorschule der Paedagogik Herbart\'s, 1888. 123 Újvári Göőz dr., Tanítók tanácsadója. 124 Uhrl Józsa, Női kézimunkaoktatás. 125 Utasítás az áll. el. népiskolák gondnoksága sz. 126-27 Verédi Károly dr., Paedagógiai Encyklopaedia, 1886. 128 Waldapfel János, A tanítók hibái, 1893. 129 Dr. Wessely Ödön, A modern paedagógia útján. 130 Wagner F., Herbarts Lehre: Psychologie, Ethik, Paedagogik. 12 131 Magyarország néptanítóinak 2. egyetemes gyűlése, 1874. 132 1868. évi XXXVI. törvénycikk a népiskolai oktatás tár- gyában, utasítások, tantervek stb. hivatalos kiadás, 1869. 133 A reáliskolai tanítás terve. 134 Az egységes jogosítású középiskolákról folyt szakérte- kezlet jegyzőkönyve. 135-42 Tanterv és utasítás az elemi népiskolák számára, 1906. 143 A szabad oktatás szervezete. 144 Utasítás az 1907. évi XXVII. t.-c.-hez. 145 Magyarország közoktatásügye. 146-71 A vallás- és közoktatásügyi miniszter jelentése a közoktatás állapotáról: 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. 1890. 1891. 1892. 1893. 1894. 1895 1896. 1897. 1898. 1899. 1900. 1901. 1902. 1903. 1904. 1905. ¡906. 1907. 1908. 1909. 1910, li. Magyar nyelv és irodalom. 1 Alexander Bernát, Madách: Az ember tragédiája. 2-4 Balassa József dr., Magyar olvasókönyv f. ker. isk. sz. 1898. 5-6 Beöthy Zsolt, A magyar irodalom története. 7 — — A magyar nemzeti irodalom története, 1884. 8 Bocz József, Magyar nyelvi ismeretek és olvasókönyv f. ker. isk. számára 1., 1896. 9-10 Bodnár Zs., A magyar irodalom története MI, 1891. 11 Boros-Környei, A magyar nemzeti irodalom története 1887. 12 Brunovszky Dezső, Magyar olvasmány a polg. liuisk. sz. II. 13-14 Croiset-Kempf, A görög éposz története l-II, 1897. 15 Csató P., Ung. und deutsche Sprache. 16 Csengeri Antal, Budapesti szemle, 1867. 17-18 Deme Károly, Magyar olvasókönyv polg. isk. sz., I-II. 19-38 Eötvös József báró összes munkái, díszkötések. I. K\'arthausi. II-III. A falu jegyzője. IV-V. Magyarország 1514-ben. VI. A nővérek. VII. Elbeszélések. VIII-X. Beszédek. XI. Kelet Népe. Pesti Hirlap. Reform. XII. Tanulmányok. XIIí-XV. A XIX. század uralkodó eszméi. XVI. A nemzetiségi kérdés. XVII. Kisebb politikai cikkek. XVIII. Költemények. Színművek. XIX. Gondolatok. XX. Levelek. Életrajz. 39 Faguet-Haraszti, A XVIII. század. írod. tanulmányok, 1898. 13 40-42 Göőz-Póra-Tóth, Magj\'. olvasók, polg. leányisk. sz., 1890. 43-45 — — Magyar olvasókönyv polg. fiuisk. sz., 1890. 46 Gyulai Béla, Olvasókönyv alsóf. ker. isk. sz. I., 1888. 47 — Pál, Értekezések a nyelv- és széptudoniányok köréből XVI. kötet. 48 Gyulai B.-Barna J., Magyar olvasók, keresk. tanoncisk. sz. 49-51 Gyertyánffy-Kiss, Magyar olvasókönyv polgári iskolák számára. I—III. 52 Gvulai Pál, Értekezések a nyelv- és széptudomány köré- * bői. XVI. kötet. (2 péld.) 53 — Béla, Irodalmi ismertető. 54 Heinrich Károly, Anyaggyüjtemény a magyar nyelv taní- tásához, 1886. 55 Hoffmann Mór, Közönséges irálytan, 1890. 56 Horváth Cyrill dr., Magy. irodalomtört. olvasókönyv, 1897. 57 — — A magy. nemzet írod. történetének vázlata. 1897. 58-60 Kalmár Elek, Magyar olvasókönyv középiskolák számára, I-III. 1896. 61 — — Iskolai magyar nyelvtan, 1898. 62 Király Pál, Rendszeres magyar nyelvtan, 1889. 63 Kugler János, Irályképző alsóf. iparisk. sz. I-III. 1891. 64 Környéi-Gyulai, Gyakorlati irály tan, 1885. 65 Kobzy János, Zrinyiász és régi epikai költészetünk. 66 Kőrös Endre, Kudrun. 67 Kis József, Legendák a nagyapámról. 68 Kozma-Somogyi, Első könyvem. 1906. 69 — — Phonomimikai ABC és olvasók. 1906. 70-73 — — Elemi isk. olvasókönyv, 4 kötet. 74 Magyar Tud. Akadémia, Emlékbeszédek. 75-77 Névy László, Olvasókönyv ker. tanoncisk. sz. I-III. 1897. 78 — — Kereskedelmi levelező, 1885. 79 Nóvák Sándor, Magy. irálytan és olvasókönyv polg. isk. számára, 1877. 80 — — Költészettan polg. isk. sz. 1895. 81-82 Petőfi Sándor, Összes költeményei, 1842—46. 83 Regőczi Győző, Szépprózai dolgozatok, 1899. 84 Riedl Frigyes, Poétikai olvasók és poétika, 1892. 85 Ruzsicska Kálmán dr., Beszédek a társadalom és a tan- ügy köréből. 86 Simonyi Zsigmond, Antibarbaros. 87 — — Magyar nyelvtan, 1879. 88 •— — Kis magyar nyelvtan, 1891. 89-90 ---Nyelvtudományi közlemények, XXIII., XXIV., XXV., XXVI., XXVIII. 91 — — Magyar nyelvtan a középiskolák felsőbb osztályai számára, 1891. 92 — — Az uj isk. helyesírás szövege és magyarázata. 93 Sümegi Kálmán, Foszlányok. 14 94 Szántó Kálmán dr., Magy. írod. történeti olvasókönyv. 95 — — Irály- és költészettan polg. isk. sz. 1889. 96 Szamota István, A Schlágli-féle magy. szójegyzék, 1894. 97-98 Szinnyei József, Magyar olvasókönyv, 1889. 99-112 Id. Szinnyei József, Magyar irók élete és munkái. 1—XIV. 113 Szilády Áron, A XVI. századbeli m. költők művei. 1896. 114 Szvorényi József, Magyar irodalmi szemelvények. 1867. 115 — — Am. nemzeti irod: rövid ismertetése, 1879. 116 Váczy János, Berzsenyi Dániel életrajza, 1895. , 117 — — A magy. irodalom története. 118 Wessely Ödön, Stilisztika polg. isk. sz. 1899. 119 A m. tud. akadémia kiadásában megjelent munkák és folyóiratok jegyzéke, 1890. 120 Végh Mátyás, Költemények III. Német nyelv és irodalom. 1 Albrecht János, Német nyelvtan közép- és polg. iskolák számára. 1889. 2 Bauernfeld., Theater (Shakespeare), 1812. 3-4 Barna János, Német nyelv- és olvasókönyv középkeresk. iskolák számára I-II., 1892. 5 Benser dr.-Ruge, Lesebuch für Handelsschulen. 6 Bokor József dr., Ahn-Erényi gyakorlati német nyelv- tana, 1889. 7 Bún Samu, Leitfaden beim Unterricht in der deutschen Sprache. II. r. 8-11 Castelli J. F. Erzählungen und Theater, 1848. 12-13 Deutsch-Garai, Német nyelv- és olvasókönyv polg. isk. sz. 14 Endrei Ákos, Német nyelvkönyv polg. isk. sz. 1897. 15 Engelien, Sammlung von Muster-Áufsátzen. 16 FleischTiaker-Kárpáti, Német nyelvtan, 1889. 17-18 Felsmann József, Deutsches Lesebuch, 1895. 19 Garai Ede, Német olvasókönyv ker. isk. sz. I., 1895. 20-31 Göthe J. W., Sämmtliche Werke, 1870. 32 Haller M., Gedichte, 1750 33 Hermann Franz, Die deutsche Schreibung und Satzzeich- nung, 1856. 34 — — Paul, Grundriss der germ. Philologie. 35-36 Heinrich Gusztáv, A német irodalom története, 1889. 37-45 Heine H., Sämmtliche Werke, 1872. 46 Hoffmann Mór, Német tan- és olvasókönyv, 1883. 47 — — Német nyelvtan és olvasókönyv polg. isk. szám. I-III, 1891. 48 Hurtel J. M., Aufsatzlehre, 1843. 49 Houvald Ernst, Die Feinde. £0 Hortobágyi A., Német nyelv- és olvasók, polg. isk. sz. II. 51 Kellner L. dr., Materialien für den Unterricht in der deutschen Sprache, 1872. 52-55 Körner Theodor, Sämmtliche Werke, 1853. 56 Kosegarten T. L., Blumen. 57-60 Kurz Heinrich, Geschichte der deutschen Literatur. 61 Kluge Hermann, Themata zu deutschen Aufsätzen. 62-63 Kemény Ferencz, Német nyelvtan és olvasókönyv. 64 László Antal, Német ny. gyakorló és olv. polg. isk. sz. 1894. 65-66 Lenau Nikolaus, Gedichte, 1857. 67-70 Lessing G. E., Gesammelte Werke, 1858. 71 Ludwig S. W., Gedichte 1827. 72-74 Lüben és Nacke, Einführung in die deutsche Literatur, 1883. 75 Mund Theodor dr., Geschichte der Literatur der Gegen- wart, 1853. 76 Pädag. Verein, Dresden, Wegweiser durch die deutsche Jugendliteratur, I. 77-80 Pichler Karoline, Frauenwürde, 1818. 81-82--Die Nebenbuhler, 1821. 83-86 Platen August, Gesammelte Werke, 1853. 87 Schack Béla dr., Magyar szöveg német fordítása. 88-90 ---Német olv. felső ker. isk. sz. I-I1I. 91-94 Sanders D., Der goldene Spiegel, 1772. 95 Schiller Fr., Kleinere prosaische Schriften, 1810. 96 Seume J. G., Sämmtliche Werke, 1835. 97-99 Sue Eugen, Die Geheimnisse des Volkes, 1850. 100 Schubert Mátyás, Német ny. olv. és gyakorlók. II. 1899. 101-04 Thűmel A. M., Sämmtliche Werke, 1853. 105 Vernaleken Theodor, Deutsches Sprachbuch, 1880. 106 Virányi Ignác, Német olv. és gyakorlókönyv középiskolák számára, 1875. 107 Weiller E. F., Lustspiele, 1767. 108-09 Wieland Z. M., Die Abderiten. 110 Wurst J. R., Anleitung zum Gebrauch der Sprachdenk- lehre, 1875. 111 — — Die ersten zwei Schuljahre, 1849. 112 Zimmer H., Grundfragen aus dem Gebiete der Grammatik. IV. Francia nyelv és irodalom. 1 Bartos-Chovancsák, Francia ny. és olvasókönyv I. 1896. 2 Bartos-Matyéka, A francia levelezés módszerének kézi- könyve, 1896. 3 Danheisser, Küffner és Offenmüller, Französische Sprach- lehre für Handelsschulen. 4 Fénélon, Télémaque. 5-6 Fetter Johann, Lehrbuch der fr. Sprache I-III. 1892. 7 Gonzales E., La princesse russe, 1860. 16 8 Gondos Miksa, Francia német levelező, 18S9. 9 Herrig és Burgny, La francé littéraire. 10 Hefti Frigyes, Francia olvasókönyv, 1898. 11 Klimo Mihály, Francia nyelvtan, 1896. 12-13 Kovács János dr., Francia ny. és olvasókönyv I—III. 1896 14 — — a francia ker. lev. vezérkönyve, 19u0. 15 — S. János, Magyar-Francia ker. szótár. 16-17 Kreyssig Fr., Geschichte der französichen Literatur. I-III. 1889. 18 Lafontaine, Fables, 1857. 19 Littré E., Petit Dictionaire, 1890. 20-22 Lesage, Gi! Blas, 1836. 23 Latzkó-Ujváry, Francia nyelvtan és ker. levelező I. 24 Larive és Flenry, La première année de grammaire. .25 Mendlik Alajos, Francia olv. és fogaim, ker. isk. sz. 1893. 26 — — Francia olvasmányok kezdők számára. 27 Odermann-Côte, Deutsch. Französische Handelscorres- pondenz. 28 Passy Paul, Le français parlé. 29 Plötz Salamin, Elemi francia nyelvtan. 30 — Varga, Syllabaire Français. 31-32 — Károly dr., Meth. Lese- und Übungsbuch der franz. Sprache. 33 — Károly dr., Elementargramatik der franz Sprache, 1885. 34 — — Französische Chrestomathie, 1887. 35 — — Kurzgefaste syst. Gramatik der franzv Sprache, 1883. 36 — — Schulgramatik der franz. Sprache. 37-42 Rousseau J. J., Oeuvres complètes, 1856. 43 Sue Eugen, Henriette Dumesnil, 1858. 44 Schiebe-Odermann, Correspondance commerciale, 1887. 45 Theisz Gyula, Petite grammaire française, 1896. 45 Valló M., Módszeres francia nyelv- és olvasókönyv, 1902. V. Héber nyelv és irodalom, zsidók története. 1 Alexandrini Philo, Das Leben Mosis. 2 Bacher dr.-Mezei dr., Izr. magy. írod. Társ. Evkönyve, 1895. 3-4 Ben Zew, Óczer hasorósim, 1815. 5 Bergl J. dr., Geschichte der ungarischen Juden, 1879. 6 Budinger Mózes dr., Leitfaden beim Unterrichte der isr. Religion, 1843. 7 Braun W. A., Agudász Ézov. 8 Cassel Dávid dr. Geschichte der jüd. Literatur, 1872. 9-13 Deutsch Henrik, Pentateuch, 1887. 1 4--Haftórath. 15 Ehrentheil Mór, Jüdisches Familienbuch, 1880. 16 — — Jüdische Characterbilder, 1867. 17 17-19 Eichhorn J. G., Einleitung in\'s alte Testament, 1790. 20 Fassel H. B., Tugend- und Rechtslehre, 1848. 21-22 Flavius Josephus, Geschichte des jüdischen Krieges, 1856. 28 Friedländer Dávid, Sod Haibur (időszámítás), 1880. 24 Gesenius W., Hebräisch-chaldäisches Wörterbuch, 1829. 25 — — Hebräische Grammatik, 1839. 26 Grätz H., Geschichte der Juden, 1888. 27-28 — — Volksthümliche Geschichte der Juden. 29 Hegyesi Márton, 12 ellenröpirat. 30 Herxheimer Salamon dr., Die 24 Bücher der Biebel, II. 1843. 31-32 Jost J. M. dr., Geschichte des Judenthums, 1858. I-II. 33 Kaiserling-Neumann dr., Mózes öt könyve, I. 1892. 34 Károlyi Gáspár, Szent Biblia, 1873. 35 Kaufmann D., Jahresber. d. Landes-Rabbinerschule, 1880. 36 Kis József, Zsidó évkönyv 5636. (1870-1876.) 37 Kohn J. H., Bibel- und Talmudschatz, 1866. 3 8--Der Bibelschatz, 1858. 39 Kohn Sámuel dr., A zsidók története Magyarországon. 40 Krausz Sam. dr., Talmudi életszabályok és érk. tanítások. 41 Lippe Ch. D., Bibliographisches Lexicon, 1881 42-43 Löw Lipót, Hamafteach, Nagykanizsa I. 1855. 44 — — Ben-Chananja, 1859. 45 Lövvisohn Salamon, Bibi. Geographie, 1821. 46 Letteri M. dr., Ocer Hasorósim, 1862. 47 Makkai Emil, Zsidó költők, 1892. 48 Mayer K., Ele Hamiczvoth, 1832. 49 Mendelssohn Mózes, Philosophische Schriften I. 1784. 50 Michaelis Joh. D., Mosaisches Recht, 1-11. 1777. 51 Philipsohn L. dr., Die fünf Bücher Moses, 1847. 52 — — Die späteren Propheten. 53 Pollák Miksa dr., A zsidók története Sopronban. 54 Reich Ignác, Beth. Lechem, Jahrbuch, 187!. 55 Riesser Gabriel, Jüdische Briefe, 1840. 56 Rosenfeld Henrik, Rendszeres héber nyelvtan. 57 Salamon Gotthold, Die 5 Bücher Moses, 1837. 58 Schill Salamon dr., Alexandriai Philo jelentése. 59 Stern M. E., Nach Jerusalem (Héberre ford.), 1860. 6 0----Móré Nebucbim, 1864. 61 — — Chówotb Halebábot, 1856. 62 Spiegier Gyula dr., A héberek bölcsészetének tört. 1893. 63 Ujassi Farkas, Geschichte der Juden, 1874. 64 Wertheimer J., Jahrbuch der Israeliten 5616. (1855-56.) 65-66 Wieser G. B. dr., Biblisches Realwörterbuch I-II. 1848. 67 Zunz dr., Die ersten Propheten, 1837. 68 — Die Hagiographen, 1837. 69 — Die letzten Propheten, 1837. 70-74 Philippson, Mózes 5 könyve. 75-86 — A próféták. 2 18 VI. Földrajz, történet, politika. 1 Ballagi-Király, A magyar birodalom leirása. 2 Balogh Pál, A népfajok Magyarországban (22 melléki.) 1902. 3-4 Barna-Csukási, A magyar zsidó felekezeti, elemi és polgári iskolák monographiája. 5 Baróti-Csánki, Magyarország története polgári és felsőbb leányiskolák sz. II. kiadás, 1894. 6 Bartholdy L. Z. S., Der Krieg der Tiroler Landleute i. J., 1814. 7 Baczonai Lajos, Alkotmánytan polg. isk. sz. 8-17 Bátorfi Lajos, Adatok Zalamegye történetéhez I-X., 1876. 18 — — Tiz év emléke Zalában, 1876. 19 Bányai Jakab, A nagybecskereki izr. népiskola múltja és jelenje 20 Bánóczi József dr., Az orsz. izr. tanítóképző intézet tör- ténete, 1895. 21-22 Bárczay Oszkár, A hadügy fejlődésének története, 1896. 23-32 Becker K. W., Weltgeschichte I-X., 1836. 33-35 Berecz Antal, Földrajzi közlemények, 1875. 36 Beksics Gusztáv, A román kérdés és fajok harca, 1 <¿95. 37 Bippart Georg, Hellas und Rom, 1858. 38 Boldis Ignácz, A turócz-sz.-mártoni állami intézetek múltja és jelenje, 1896. 39 Borostyán-Faludi, Kereskedelmi földrajz, 1888. 40 Bodnár Zs., A népfajok sorsa és más kérdések, 1900. 41 Breier Eduárd, Die Tartaren in Kroatien und Dalmatien. 42 Bricht Lipót, A budapesti ker. akadémia története. 43-47 Bronikowsky Alex., Polen im 17. Jahrhundert, 1829. 48-49 Bukle H. Ph., Geschichte der Civilisation in England. 50 Bún Samu, A nagykanizsai ker. középiskola történ. 1895. 51-52 Burckhardt-Bánóczi, A renaissancekori műveltség Olaszországban, 1896. 53 Carlyle Tamás, A francia forradalom története, 1878. 54-55 — — Die französische Revolution. 56 Csaplovics Johann, Gemälde von Ungarn, 1829. 57 Dr. Csiky Kálmán, Magyar alkotmánytan. 1906. 58 Diesterweg, Populäre Himmelskunde, 1879. 59 Dienes Péter, Földrajz ker. tanonc isk. sz. 1897. 60 — -— Földrajz polg. iskolák számára, 1892. 61 Eisner Henrik, Befreiungskampf d. modernen Staaten, 1838. 62 Faludi Miksa dr., Földrajz ker. isk. sz. 1892. 63 Fáy András, Adatok Magyarország bővebb ismertetésé- hez, 1854. 64-73 Fessler J. A. dr., Geschichte der Ungarn, 1825. 74-75 Flammarion Camille, Csillagászattan. 76 Forster J. R., Sauboeuf Ferriers Reisen, 1815. 77-78 Fraknói Vilmos, Mátyás király levelei, I-III. 1895. 19 79 Frankenburg Adolf, Magyar Életképek I., 1843. 80 Freytag G. & Bernhard, Verkehrskarte v. Oesterreich- Ungarn, 1900. 81 Funke E. Ph. Mithologie. 1825. 82 Gaál-Helmár, Magyarország története. 83 Gecsér Béla, A magyar nemzet története polg. isk. sz. 1898. 84 Gelléri Mór, Az ezeréves Magyarország, 1896. 85 — — La Hongrie millenaire, 1896. 86 Gönczy-Kogutovitz, Magyarország megyéinek kézi atlasza. 87 Göthe J. W., Winkelmann und sein Jahrhundert, 1823. 88 Grossinger J. R., Papistengeschichte, 1784. 89 Gregorovius-Pásztori, Hadrián császár, 1897. 90 Halis-Hoffmann, Zalamegyei évkönyv, 1896. 91 — — Ugyanaz. 92 Hankó Vilmos dr., Székelyföld. 93 Hauke Ferdinand, Leitfaden für den Unterricht in der Geographie, 1857. 94 Hampel József, A régibb középkor emlékei Magyarország- ban, 1894. 95-102 — — Archäologiai Értesítő. 103 — — Archäologiai közlemények. 104 Helmár Ágost. Magyarország kézi térképe. 105 Horn Julius, Das Königreich Ungarn, 1864. 106 Hunfalvi János, A magyar birodalom földrajza. 107-08 ■— — Egyetemes földrajz. 109 Pál, Magyarország ethnographiája, 1876. 110-11 -- — Az oláhok története, I-II. 1894. 112 Hickman-Péter I., Zsebatlasz. 112-14 Hunfalvi-Schneider, Földrajz polg. leányiskolák számára I-III., 1890. 115 Huppe-Szatmáry, A lengyel alkotmány, 1894. 116 Horváth Mihály, Magyarország függetlenségi harcának tört. 117 Hangay Octáv, A pángermán egyesületek, 1900. 118 — Gusztáv, Harc a magyarságért, 1903. 119 Halis J., Szines mozaik Nagykanizsa város tört., 1893. 120 Havas Rezső dr., Dalmácia, 1906. 121 Hoensbroeck gróf, Das Papsttum in seiner socialkultu- rellen Wirksamkeit. 122 Jekefalussy dr., A magyar korona országainak helység- névtára. 123 Julius G., Die Jesuiten, 1854. 124 Kaiserling M. dr., Die jüdischen Frauen in der Ge- schichte, 1879. 125 Karácsonyi I. dr., Szt. István oklevelei és a Szilveszter- bulla, 1891. 126-29 Kerékgyártó Árpád, Magyarország történetének kézikönyve, 1874. 130 Kerekes György, A kereskedelem története, 1896. 2* 20 131-33 Kerekes György, Történelem felső ker. isk. sz. 1898. T-ITT. 134 Kelemen Géza, Földrajz felső ker. isk. sz. 1898. 135 Király Pál, Magyarország története a középisk. felső oszt. sz. 1879. 136 Király János dr., Pozsony város joga a középkorb. 1894. 137 Kónyi Manó, Deák Ferencz beszédei, 1882. 138 Kopp József dr., Die Judenfrage, 1886. 139 Kővári Béla, Utazásom Törökországban, 1878. 140 Kűhne-Klencke, Alex, von Humbolt\'s Leben und Wir- ken, 1870. 141-42 Kerp Henrik, Methodisches Lehrbuch einer begründend vergleichenden Erdkunde, I—II. 1900. 143 Kozma Gyula, Földrajz a polg. fluisk. I. oszt. sz. 1902 144 Krisztinkovics Ede, Birtokrendezések, 1901. 145 Dr. Kovács Dénes, Kossuth L. halála és temetése (V. és K. miniszter aj.) 1909. 146 Lancziani-Lubóczi, A régi Róma, 1898. 147 Laukó Albert, Egyetemes történelem ker. isk. sz. 1894. 148 Laveley Emil, Kormányformák, 1881. 149 Lecky-Jolovicz, Geschichte der Aufklärung in Europa, 1869. 150-52 Lippert Aug., Kulturgeschichte I-III. 1886. 153-62 Livius P.,-Ostertag, Römische Geschichte. 1798. 163 Matlekovics S., A kereskedelem története, 1873. 164 Magyar László, Délafrikai utazások, 1859. 165 Mayer György dr., A társadalmi élet törvényszerű- sége, 1881." 166-71 Macaulay-Csengery, Anglia története, 1877. 172 Mangold Lajos, Világtörténelem polg. isk. sz. 1896. 173 — — A magyarok oknyomozó története, 1887. 174 Mayerhoffer Hans, Oesterr.-Ung. Ortslexikon 175 Marczali Henrik, A legújabb kor története, 1892. 176 Mednyanszky-Hormayr, Taschenbuch für die vaterländ. Geschichte, 1882. 177 Dr. Mayer Samuel, Geschichte des Strafrechtes 1876. 178 Mocsári Béláné, Keleti utazás, 1901. 179 Dr. Marczali-Földes, A történet kis tükre, 1906. 180 Nagykanizsai főgymn., A nagykanizsai kath. főgymn. tört. 1896. 181-82 Nagy Gyula, Magy. történelmi emlékek, 1896. 183 Neményi Ambrus dr., Das moderne Ungarn. 1883. 184 Nemes Ödön, A marosvásárhelyi polgári fiúiskola története, 1892. 185-88 Nitsch P. M., Zustand der Griechen, 1806. 139-90 Nork F., Populäre Mithologie, 1845. 191 Dr. Németh Károly, Földrajz az osztott az elemi népisk. IV. o. sz. 1906. 192 — — Földrajz az osztott az elemi népisk. V. és VI. oszt. számára. 1906. 21 193-94 Nösselt Friedrich, Weltgeschichte für Töchterschulen I. és III. kötet. 195 Nóvák Mihály, Zalavármegye az 1848/49-iki szabadság- harcban, 1880. 196 Pauer Imre, Értekezések a társadalmi tudományok köréből, 1897. XI. 197-200 — — Értekezések a történettudomány köréből, 1897. XVI. 201 Péter János, Közgazdasági földrajz, 1891. 202 Piitz-Baranyai, Földirat és történet alaprajza, 1858. 203 Pór Antal, Nagy Lajos magyar király viszonya Gianio di Guccio francia trónörököshöz, 1892. 204 Paulovits Sándor, Raguza és vidéke 205 Radó Adolf, Az olasz irodalom története, 1896. 206 Renan Ernst, Das Leben Jesu, 1864. 207-14 Ribári-Mongold, Képes világtörténet, 1886. 215-20 Rottek Károly, Allgemeine Geschichte, 1855. 221-23 Ruskin-Geőcze, Velence kövei, I— 111. 1988. 224-44 Rudolf trónörökös, Az osztrák-magyar monarchia Írásban és képben : 1. Bevezető kötet. II. Bécs és Alsó-Ausztria. III. Magyarország I. kötete. IV. Feiső-Ausztria és Salzburg. V. Stiria. VI. Karinthia és Krajna. VII. Magyarország II. kötete. VIII. Az osztrák tengermellék és Dalmátia. IX. Magyarország III. kötete. X. Tirol és Vorarlberg. XI. Csehország (I. rész). XII. Csehország (II. rész). XIII. Magyarország IV. kötete. XIV. Morvaország és Szilézia. XV. Magyarország V. kötete. XVI. Galiczia. XVII. Bukovina. XVIII. Magyarország VI. kötete. Felső-Magyarország. XIX. Magyarország VII. kötete. XX. Magyarország VIII. kötete. XXI. Bosznia és Hercegovina. 245 R. Kis István, Az utolsó nemzeti felkelés. 246 Schelle P. A., Universalhistorie, 1782. 247-51 Schneider K .F. R., Erdbeschreibung und Staatenkunde, 1857. 252 Schneider-Szenesi, Általános földrajz, 1892. 253 Schwicker H. dr., Ált. földrajz polgári és kereskedelmi isk. számára, 1889. 254-81 Schütz, Allgemeine Ortskunde, 1832. 282 Smetz Mór, Geschichte des deutschen Reiches, 1874. 283-86 Szalay-Baróti, A magyar nemzet tört. I—IV. 287-94 Szilágyi Sándor, Erdélyi országgyűlési emlékek XIV—XX. 295 — — Magy. tört. évkönyvek és naplók II., 1894. 296 Szép Lipót, A veszprémi izr. isk. története, 1870. 297 Sághi János, A Balaton Írásban és képben, 1902. 298 Szávay Gyula, Amerikáról, 1900. 299 Sebestha Káioly, A ^magyar nemzet tört. polg. isk. sz. "*300-05 Szabolcsi Miksa, 0i zsidók egyetemes története, (Izr. nőegylet ajándéka). 22 306-07 Thury József, Török történetírók, I—II. 1896. 308 Thaly Kálmán, Thököly Imre fejedelem leveles könyve, 1691 — 1692. 309-12 Taine-Toldy, A jelenkori Franciaország alakulása, 1884. 313 Teesz János, Földrajz ker. isk. sz. 1887. 314-15 Toldy László dr., Kereskedelmi földrajz, 1885 316 Tylor E. B.-Spengel, Die Anfänge der Cultur 1. 1873. 317 Dr. Tergina-Kovács, A magyar nemzet története polgári fiúiskolák számára, 1902. 318 Todd, Népszerű csillagászattan. 319 Varga Ottó, A magyarok története, 1894. 320 Villányi Henrik dr., A nagykanizsai izr. hitközség tan- intézeteinek története. 321 Veritas, A magyarországi románok, 1908. 322 Wekerle László dr., Négyezerév. 323-29 Welter F. B., Lehrbuch der Weltgeschichte, 1855. 330-31 Zehden Károly, Handelsgeographie, 1^90. 1894. 332 Zehden-Cicalek-Rothaug, Atlas für höhere Handels- schulen, 1889. 333 Zipser M. dr., Über das hohe Alter des jüdischen Volkes, 1871. 334 Földrajzi intézet, Teljes földr. atlasz. VII. Mennyiségtan, ker. számtan. 1 Baerlocher Vilmos, Zinseszinsen und Rentenrechnung, 1885. 2 Beke Manó dr., Algebra, 1896. 3 — — Mértan és algebra f. ker. isk. sz. 4 — — Számtan polg. isk. sz. 1892. 5 Beskiba Theodor, Elementar-Mathematik, 1839. 6---Algebra, 1823. 7 — — Lehrbuch der Geometrie, 1826. 8 — — Auflösung der Gleichungen, 1832. 9 — — Lehrbuch der Rechenkunst, 1829. 10 Bogyó-Novák, Feladatok a ker. számtanból. 11-12 Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan, 1896. 13 — — Hétjegyű logarithmusok, 1898. 14-15 Baranyai és Perjéssi, Geometria a polg. isk. I—II. és III—IV. oszt. sz. 1901. 16 Czelles A. L., Elemente der Geometrie und Trigo- metrie, 1844. 17 Gaál József, Ábrázoló mértan polg. isk. sz. 1892. 18 Grube A. W., Leitfaden für das Rechnen in der Ele- mentarschule, 1881. 19 Gerevich Emil dr., Mértan f. ker. isk. sz. 1899. 20 — — Szemléleti mértan p. isk. sz., 1898. 21 —■ — Szerkesztő mértan p. isk. sz., 1898. 23 22 Glasel K., Lehrbuch der Geometrie, 1859. 23 Gaál József, Ábr. mértan polg. isk. sz., 1903. 24 Haberl J., Politische Arithmetik, 1875. 25 Haupt Ottomár, Arbitrage und Paritäten, 1874. •26 Hadaly K., Mathematik, 1789. 27 Hittig-Kados, Számtan polg. isk. sz., 1903. 28 Karner Johann, Ditscheiner\'s Lehrbuch der Merkantil- Arithmetik, 1871. 29-36 König Gyula dr., Mathematikai és természettudományi értesítő. XI—XV. kötet. 37 Kleyer A. d., Lehrbuch der Goniometrie, 1886. 38 Kreitschek J., Kubische Berechnung des Bau- und Werk- holzes, 1814. 39-41 Kreibig József, Kaufmännische Arithmetik I—II. 1901. 42-45 Lengyel Béla dr., Mathematikai és természettudományi közlöny, XXVI., 1892. 46 Lengyel Sándor, Szerkesztő és gyakorlati mértan a polg. isk. HI IV. oszt. sz., 1898. 4 7---Algebra f. ker. isk. sz., 1898. 48 — — Geometria f. ker. isk. sz., 1900. 49 Dr. Lutter Nándor, Algebra polg. fiuisk. sz., 1901. 50 Mayer-Zettner, Alak- és mértan polgári leányiskolák számára, 1890. 51 Mauritz Rezső, Közönséges számtan, 1888. 52 Mocnik-Schmidt, Számtan a középisk. I—III. oszt sz. 1894. 53 — Szabóky, Arányszámok, 1880. 54 — Lengyel, Szemléltető mértan, 1895. 55 — Szabóky-Schmidt, Geometria a középisk. felsőbb oszt szám. 1898. 56-57 Petzval Ottó, Felsőbb mennyiségtan, 1867. 58-59 Pettler J., Anleitung zur Rechenkunst, 1829. 60 Prändel J. G., Algebra, 1795. 61 Salamon J. M , Lehrbuch der Arithmetik und Algebra, 1821. 62 Schmidt Aug. dr., A geometria elemei. 63 — G., Anfangsgründe der Mathematik, 1798. 64 Schrön-Stocek, Hétjegyű logarak, 1893. 65 Spitzer Simon, Berechnung der Leibrenten, 1878. 66 — Salamon, Tabellen für Zinsen u. Renterechnung, 1878. 67 Szabó József, Értekezések a mathem. ludományok köré- ből, XV. 1-5 füzet. 1892. 68-69 Szenes Adolf, Számtan polg. fiúisk. I-II. oszt. sz. 1902. 70 Szuppán-Szirtes, Geometriai alaktan, 1899. 71 — V.-Péch A., Számtan középisk. és polg fiu sk. sz. 1903. 72 — — Havas M., Algebra f. ker. iskolák sz., 1906. 73 Tóth József, A geometria elemei, 1897. 74 — Szerkesztő és gyakorlati mértan polg. isk. sz. 1898. 75 Veress Vilmos dr., Számtan felső ker. isk. sz. 1889. 76 — — Politikai számtan, 1896. 24 77 Vágvölgyi Béla, Algebra a középisk. IV. o. sz. 1903. 78-79 Zindel A. W., Arithmetik, 1836. 80 Zeuner Gusztáv dr., Abhandlungen aus der mathemat. Statistik. 1869. VIII. Természettudományok. 1 Bátori Nándor, Állattan polg. isk. sz. 1893. 2 — •— Növénytan polg. isk. sz. 1889. 3 Bein Károly, Természettan f. ker. isk. sz. 1890. 4 — — Természettan polg isk. sz. 1894. 5 Berge Fr, Schmetterlingslehre. 1899. 6 Bóbita-Gerevich, Fizika a kozmographia elemeivel, 1896. 7 — Endre, Fizika felső ker. isk. sz. 1898. 8 Borbás Vince dr., A növények természetrajza, I. 1886. 9 Bozóky Endre dr., Középiskolai fizikai gyakorlatok. 10 Caldani L. M., Phisiologie des menschlichen Körpers, 1784 11 Cherbuliez-Geőce, Művészet és természet, 1893. 12 Crüger J. dr., Grundzüge der Physik. 1884. 13 Csapodi-Gerlóczy, Egészségtan polg. isk. sz 1889. 14 Calver G , Käferbuch. 15 Csizmadia-Képessy, Természettan f. ker. isk. sz. 16 Drugolin W, Pflanzenstoffe, 1847. 17 Dulácska S. dr., Természetrajz, 1870 18 Eger, Naturalien-Sammler, 1897. 19 Erismann Tódor, Népszerű egészségtan, 1880. 20 Emődi Antal, Természettan ker. isk. sz. 1896. 21-24 Fodor-Paszlavszky, Népszerű természettudományi előadások, 1886. 25 Frick-Lehmann, Experimental-Physik. 26 Funke E. P., Handbuch der Physik, 1811. 27-31 Fischbach H., Katechismus der Forstbotanik, 1805. 32-36 Funke C. Ph , Naturgeschichte und Technologie, 1805. 37-38 Freeskai János, Találmányok könyve 2 kötet, 1878. 39 Friedrich C. G., Naturgeschichte der Vögel. 40 Gmelin J. F., Naturgeschichte, 1791. 41 Gerding Th dr., Bücher der Wissenschaft, 1862. I. k. 42 Grosz H. (Ahler), Die wichtigsten Handelspfianzen in Wort und Bild. 43 Halász S, Természettan és csillagászati földrajz, 1884. 44 Hazslinszky Frigyes, Magyarország és társországainak sphaeriái. 45 — — Ugyanaz. 46 Hanák K. J., Természetrajz, 1885. 47 Heszler J. P., Lehrbuch der Phisik, 1852. 48 Houdek-Hervert, Mittheilungen, 1893—1296. 49-51 Koch J. F. W., Botanisches Handbuch. 25 52 Kottenkamp-Roget, Der Galvanismus. 53 — — Der Electromagnetismus, 1847. 54 — — Die Schöpfung, Materie und Bewegung, Hidrostatik, Geologie, 1846. 55 Kottenkamp F. dr., Menagerie, 1847. 56 Krämer-Lechner, Die internationale elektrische Ausstellung in Wien, 1883. 57-58 Kraft Gidó dr., Die Ackerbaulehre, 1879. 59 Kont Gyula, Elemi fizika felső ker. isk. sz. 60 ------ Ugyanaz, 1896. 61 Karsch A. dr., Die Insectenwelt. 62 Kobell, Tafeln der Mineralien. 63 Kolbani Pál, Giftgeschichte des Thier-, Pflanzen- und Mineralreiches, 1798. 64 Klein Gyula, Vizsgálódások a növénylevelek rendellenes- ségeiről, 1892. 65 Dr. Kovács János, Fizika a f. ker. isk. sz. 66-69 Lenz H. O., Naturgeschichte, 1873. 70 Legeza W., Ásvány-, kőzet- és földtan. 71 Lorinser G. F., Flora Deutschlands, 1851. 72 LeuniSj Schulmineralogie. 73 Lorinser F. W. Dr., Die wichtigsten essbaren, verdäch- tigen und giftigen Schwämme. 74 Makay István, Fizikai Laboratorium. 75 Miklós Gergely, Vegytan és természettan a népisk. VI. oszt. számára, 1906. 76 Müller Johann, Die Vorwelt, 1805. 77-80 — — Physik und Meteorologie. 81 — — Grundriss der Physik für Gymnasien. 82 Mayer J P., Handbuch der Pharmakologie, 1835. 83 Pfaff W., Die Gesammt-Naturlehre für das Volk u. seine Lehrer, 1834. 84 Porkony A., Naturgeschichte des Pflanzenreichs, 1868. 85 — — Naturgeschichte des Mineralreichs, 1867. 86 — — Naturgeschichte des Thierreichs, 1890. 87 Poppe J. H W, Physik, 1842. 88 Pap János, A természetrajz elemei. 89 Reinhard H. dr., Das Mikroscop, 1857. 90 Roth Samu dr., Ásvány- és földtan, 1884. 91 Raf György. Ker., Naturgeschichte f. Kinder, 1833. 92 Schubert Heller, A természettan és csillagászati földrajz elemei, 1895. 93 — Móritz, Pflanzenkunde, 1851. 94-95 Sigau de la Fonde, Experimentalphysik, 1780. 96 Stocker József, Mineralogische Anschauungslehre, 1856. 97 Szabó J., Értekezések a természettud. köréből, XXIII 98 Weiser József, Anfangsgründe der Physik, 1854. 99 Wildemo C. L., Kräuterkunde, 1807. 100 Weinhold, Physikalisch^ Demonstrationen, 1887. 101 Wettstein-Halász dr, Állattan, 1894. 102 — — A növénytan elemei, 1893. 103 Wiedcrmann G. dr., Zoloogie, 1848. 104 Vánca Mihály, Teimészettan és csillagászat elemei, 1902. 105 Zippe F. X. M, Naturgeschichte, 1855. 106 Mitteilungen des naturw. Vereins für Steiermark, 1869. 107 Értekezések a term. tud. köréből. 108 Természettudományi Közlemények. IX. Árúismeret, vegytan, technológia. 1 Asbóth János, Árúisme és technológia, 1892. 2 Baum von Bürger, Chemische Schriften, 1880. 3 Bisching Anton dr., Allgemeine Warenkunde, 1889. 4-5 Csengeri Antal, Vegytani képek a közéletből, 1857. 6-7 Dammer Ottó dr., Waren-Lexicon, 1855. 8 Erdélyi és Toborffy, Vegytan ker. isk. sz. 1887. 9 Erdmann-König, Allgemeine Warenkunde. 10 Fittig Rudolf dr. Wöhler\'s Grundriss der org. und unorg. Chemie, 1874. 1 I Fillinger Károly, Általános árúisme, 1887. 12 Hanko-Pacholek, Chemia és árúismeret, 1896. 13 Hinterberger Fr., Lehrbuch der Chemie, 1853. 14 Hermbstardt S. F., Grundzüge der experim. Kamerai- Chemie, 1808. 15-16 Jaquin I. F., Allg und medic. Chemie, 1889. 17 Koós Gábor dr., Szerves vegytan, 1889. [8---Mech. Technologie 1888. 19 — — A szervetlen vegytan alapfog. 1889. 2 0--Árúisme, 1882. 21 Lengyel Béla, Vegytan. 22 Lehmann C. G. dr., Taschenbuch der teoretischen Chemie, 1850. 23 Liebig Justus, Die org. Chemie für Agricultur und Physiologie. 1840. 24 Liphardt I. C. L., Chemie, 1840. 25 Merk Klement, Warenlexikon, 1884. 26 Roscoe H. E., Vegytan, 1887. 27 Reichel Salix, Warenkunde & Technologie, 1894. 28 Dr. Ruzsitska Béla, Élelmiszervizsgálati chemia. 29 Schedel Johann dr , Warenlexicon, 1811. 30 Telek János, Árúisme ker. tanoncisk. tanulók sz. 1894. 31 Wolf Emil, Chemische Untersuchung landw. Stoffe, 1875. 32 Wichelhaus H. dr, Népszerű előadások a ehem. tech- nológia köréből. 33 Catalog des Waren-Museums der Wiener Handelsakademie. 26 27 X. Ipar és kereskedelem. 1 Artaria & Cie., Eisenbahnkarte v. Oesterreich-Ungarn, 1903. 2 Balassa Benő, Takarékpénztári kettős könyvvitel, 1901. 3 Bálint Imre, Kiviteli áruk csomagolása. 4 Bender G., Buchführung, 1879. 5 Bolle János, A selyemtenyésztés Japánban, 1899. 6 Brutzer, Handelscorrespondenz in 6 Sprachen, 1861. 7 Bún Samu, Egyszerű és kettős könyvvitel kereskedő tanonciskolák számára. 1884. 8 Bún Samu, Ugyanaz V. kiadás, 1910. 9 — Egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve felső ker. isk. számára, III. kiadás. 1894. 10 — — Könyvviteli minta- és gyakorlófüzet alsófoku ipar- isk. szám. III. kiad 1 1 Bún József, Pénzintézeti ellenőrzés. 12 Bernát dr, Lombard Street, 1882. 13 Bodola L., A rizs meghonosítása Magyarországban. 14-15 Bein-Bogyó-Havas, Polit. számtan, I—II. 16 Engelmann J., Geschichte des Handels- und Weltver- kehrs, 1806. 17 Ereky Alfonz, Mérték-, súly- és pénzisme, 1881. 18 Földes Béla, Magyarország statisztikája. 19 Félegyházi Ágost, A budapesti tőzsde áruüzleti szoká- sai, 1886. 20 Frommer Rudolf, Deutsch-Ung. Börsen-Wörterbuch. 21 Gerő Viktor, Kereskedelemisme és iparjog, 1890. 22 Golz dr., Landwirtschaftliche Buchhaltung, 1876. 23 Gömöri Lajos, A magy. ipar- és kereskedelem korszakai, 1902. 24 Heller, Compass, 1883. 25 Horváth János, Az iparosok adó-, bélyeg- és illeték- ügyeinek kézikönyve, 1890. 26 Hiigli F., Konstante Buchhaltung. 27 Jäger E. L., Geschichte der Buchhaltung, 1874. 28-30 Jónás János, Kereskedelmi levelezés, 1889. 31 — — Kereskedelmi irodai munkálatok. 32 — — dr. Schack, A magy.-német keresk. levelezés. 33 Kautsch J , Das Bank- und Börsenvvesen. 34 Kende Zsigmond, Magyar Kereskedők Lapja, 1889 35 — Ugyanaz, 1890. 36 Kormos Alfréd, Magyar pénzügy, 1889. 3 7-----Ugyanaz, 1890. 38 Kertschmár, Stenografisches Lesebuch. 39 Kiss Sándor, A kolozsvári ker. akadémia története, 1896. 40 Kraicz Lajos, Útmutató postai küldemények felszerelésére. 41 Kaincz Gizella, A gépirás tankönyve. 42 Kreutzer Lipót dr., Magyar jegybank. 43 Léautey Eugen, L\'enseignement commercial et les écoles de commerce, 1886. 44 László Vilmos, Amerikai könyvvitel. 45 Mill Stuart, Merkantilische Bemerkungen über Ungarn, 1802. 46 Mozin A., Handlungsbriefe, 1810. 47 Mártonffy Márton, Jelentés az iparoktatási intézetek 1895—96-ik évi állapotáról. 48 Kiviteli Cimtár és Pótfüzet. 49 M. ker. muzeum, A világ közgazdasági viszonyai. 50-51 Maier-Rothschild, Handelswissenschaften. 52 Martonfy Miklós dr., Ker. ismeretek. 53 Novak Frigyes, Handelswissenschaft, 1886. 5 4--Geschwindschrift, 1898. 55 Novák-Trautmann, Könyvviteltan. 56 Odenthál József, Das Mustercomptoir an Handelsschulen. 57 — — Lehrbuch der dopp. Buchhaltung. 58 Pinterits Károly, Könyvviteltan ker. isk. sz. 1897. 59 Pirges Carl, Lehrbuch der frz. Handelscorrespondenz. 60 Róth Mór dr., Magyarország statisztikája, 1896. 61 Széchenyi-Vojditcsek, Über den Credit, 1830. 62 Schmidt G. F., Die Schafzucht und Wollkunde. 63 Stammer Károly dr., Wegweiser in der Zuckerfabrikation. 64 Scbiebe-Odermann, Auswahl deutsher Handelsbriefe, 1S85. 65 Schack Béla dr., A ker. isk. tanárok késmárki tanfo- lyama, 1898. 66 — — Kereskedelmi iskoláink a miilenium esztendejé- ben, 1896. 67 — — A ker. isk. tanárok kassai szünidei tanfolyamának emlékkönyve. 68-71 — — Magyar Kereskedő Könyvtára, L, II., III., IV. évf. 72-75 — — A magyar kereskedő könyve, I—IV. 76 — — A miskolczi szünidei tanfolyam évkönyve. 77 Schär J. T., Lehrbuch der Buchhaltung. 78 Scheller Franz, Lehrbuch der Gabelsberg\'schen Steno- graphie. 79 Sobry J., La tenue des livres, 1894. 80 Szojka Gyula, A debreceni ker. akadémia évkönyve, 1896. 81 Dr. Sonndorfer Rud, Die Technik des Welthandels. 82 Simmel Georg, Phylosophie des Geldes. 83 Szuppán Vilmos, A bpesti ker. akadémia. 84 Tschinkel Camillo, Kereskedő és konzul. 85 Vargha Gyula dr., A magy. hitelügy és hitelintézerek története, 1896. 86 Visegrádi-Lengyel, A vasúti árúszállitás kézikönyve. 87-88 Wirth Miksa dr., Geschichte der Handelskrisen. 89 Willheim J., Egyszerű és kettős könyvvitel I-II., 1888. 90 Zachár Gyula, Gyakorlati keresk. tudományok, váltó- isme, 1888. 28 29 91 Zachár Gyula, A francia kettős könyvvitel hitelintézetek- nél, 1877. 92 — — Általános üzleti könyvvitel, 1889. 93-9.5---Ker. és pénzügyi szemle, 1888/89/90. 96 — — A mezőgazdasági könyvvitel. 97 — — A közgazdasági számvetés tudománya, 1892 98 — — Ker. és pénzintézeti szaktanfolyam. 99 — — Kereskedelemisme, jog és szokások, 1888. 10 0--Pénzintézeti üzletvitel, 1893. 101 Zerkovitz Emil, Amerikai kereskedők. 102 Zsengeri Manó, Könyvvitel és Mérleg. 103 Budapesti áru- és értéktőzsde, Áruüzletí szokások, 1904. 104 Orsz. Ipari és Ker. Okt. Tanács, Szakvélemények és elő- adói javaslat a f. ker. iskolák szervezetének revíziója tárgyában. 105-08 A kereskedelemügyi miniszter jelentése az iparoktatás állapotáról. 109 Az osztr.-magyar vámterület vámtarifája, 1887. 110 Tájékoztató adatok a ker. és iparkamarákról, 1896. 11 1 Les fabricants exportateurs des pays de la Couronne HOngroise, 1898. 1 12 A budapesti tőzsde áruügyleti szokásai és az áruüzletszámitolás rendje. 113 A magy. szent korona országainak közgazdasági állapota 1900. évben. A magy. korona országainak gyáripara. 114 Általános rész. 115-17 Vas- és fémipar, gépgyártás és közi. eszközök. 118 Villamossági ipar. 119 Mész-, magnezit-, gipsz-, cement. 120 Agyag- és üveggyártás. 121-22 Faipar. 123 Bőr-, szőrte- és szőripar. 124 Fonó- és szövőipar. 125 Papíranyag és papírgyártás. 126 Malomipar. 127 Cukorgyártás 128-29 Élelmezési- és élvezeti cikkek gyártása. 130-31 Vegyészeti ipar. 132 Ruházati-, sokszorositó-ipar, papírgyártás, könyvkötő.ipar. hangszeripar. 133 Magyarország földmivelésügye. 134 Jelentés Somogy- és Zalavármegye selyemtenyésztésének állapotáról az 1904. évben. 135 Hazai ipari beszerzési források. 136 Az I. Magy. Ált. Bizt. Társaság jub. évkönyve. 30 XI. Közgazdasági és jogi ismeretek, statisztika. 1 Acsádi Ign., Két pénzügytani tanulmány, 1894. 2 Bárczi István dr., Közg. ismeretek. 3 Bokor Gusztáv, A m. hiv. statisztika fejlődése és szer- vezete, 1896. 4 Fassel H. B , Das mosaisch-rabbinische Strafgesetz, 1876 5 — — „ „ „ Civilrecht, 1854. 6 — — „ „ „ Gerichtsverfahren, 1859. 7 Földes Béla, Közgazdaságtan. 8-9 — — Értekezések az angol és francia nemzetgazdaság köréből, 1882. 10 — — A nemzetgazdaság-és pénzügytan kézikönyve, 1885. 11 Franklin H.-dr. Dénes Valéria, A sociologia elvei, 1908. 12 Gerő Viktor, Nemzetgazd.- és pénzügytan, 1890. 13 Gonda B., Közgazdaságunk l\'880-ban. 14 Hauser Ernst, Ungarn\'s Wechselgesetz, 1840. 15 Hermán S. dr., A m. váltótörvény tankönyve, 1888. 16 — — Am ker. jog rövidre vont kézikönyve. 17-18 Kautz Gyula, Nemzetgazdaságtan, 1881. 1 9---Pénzügytan, 1885. 20 Keleti Károly, A Balkán félsziget közgazdasági viszo- nyai, 1885 21 Kovács Gyula dr., Közgazdaságtan, 1899. 22 Kürschack E., Jogi ismeretek, 1900. 23 Knorr Alajos, Önügyvéd, 1872. 24-25 Laveleye-Bartha-Pulszky, A tulajdon és kezdetleges alakjai, I-II. 1897. 26 Lévy-Ramsberger, Grundriss der Nationalöconomie, 1896. 27 Mariska V. dr., Pénzügyi jog, 1891. 28 Makay Dezső, Visszapillantások hazánk régi igazságszol- gáltatási viszonyaira, 1887 29 Matlekovits Sándor, Nemzetgazdaságtan, 1867. 30-31 Mill-Stuart, Politische Öconomie, l-II. 1869. 3 2--Ugyanaz, I. 1869 33 Neumann-Spallart, Übersicht der Weltwirtschaft, 1884. 34 Pisztóri M. dr, Nemzetgazdaságtan, 1884. 35 Pulszky Ágost-Mayne, A jog őskora, 1875- 36-38 Philipovich Jenő dr., Grundriss der polit. Oekonomi, I-II. 39 Röser János, Váltójog és váltógyakorlat, 1885. 40 Sacher Istv., Közgazdasági ismeretek, 1896. 41 Schlettvein J. A., Politische Ökonomie, 1779. 42 Schönleitner Ign , Handels- und Wechselrecht. 43 Susahajda János, A magy. polg. vagy anyagi magánjog rendszere, 1871. 44 Schaeffle, Das gesellschaftliche System der menschlichen Wirtschaft, 1867. 45 — Abriss der Soziologie. 31 46 Dr. Th. Theumann, Das oesterr. Wechselrecht. 47 Tóth Lajos, Községi kalauz. 48-49 Törökkanizsai Schulpe György, Munkásügyi reformok, I—II. 50 Vadas József dr., Jogi ismeretek, 1896. 51 Visegrády dr.-Lengyel Fer., A vasúti áruszállítás kézi- könyve. 52-55 Wirth Miksa, Grundzüge der Nationalökonomie. (4 köt.) 56 Werner-Sombart, Socialismus und sociale Bewegung. .57 1836-iki országgyűlési törvénycikkek. 58 1865—8. évi 59 Gazdasági politikai tanulmányok, 1896. 60 A m. szt. korona közg. állapota 1901-ben. 61-62 Magy. statisztikai közlemények. 63 Magyar kereskedelmi törvény. XII. Szótárak, encyclopâdiâk. 1-2 Balassa J. dr., Kereskedelmi zsebszótár, 1889. 3-4 Ballagi Mór, A magyar nyelv szótára, 1873. 5 — — Német-magyar szótár, ném.-magy. rész. 6-7 — — György A., Kereskedelmi szótár, 1887. 8 Belicza József, Magyarország tanítói név- és címtára, 1886. 9-20 Brockhaus F. A., Die Gegenwart. 21-22 Hübner J., Conversations-Lexicon, 1804. 23 — — Curiösus und reales Natur-, Kunst-, Gewerk- und Handlungs- Wörterbuch, 1776. 24-25 Kelemen Béla, Magyar-német és német-magyar szótár. 26-27 Marperger P. J., Kaufmannsmagazin, 1765. 28-43 Mayer H. J., Conversations-Lexicon II. Aufl. 44-77 ---Volksbibliothek. 78 Pollák Káim, Héber-magyar szótár, 1881. 79 — — Handwörterbuch der deutschen Sprache. 80 Wutz Albert dr, A magyarországi fő- és középiskolák névkönyve, 1887. 81-86 — Wochenbände für das geistige und materielle Wohl, 1847. 87-88 — Handwörterbuch der deutschen Sprache, 1821. 89 — Schul- und Reise-Taschenwörterbuch der ital Sprache. 90 — Dictionaire allemand-français. XIII. Folyóiratok, szaklapok. 1-26 Néptanítók Lapja, 1886—1911 = 26 kötet. 27--Repertórium, 1868—1892. 28-46 Hivatalos Közlöny, 1893—1911 = 19 kötet. 47 — — Repertórium. 48-66 Keresked. Szakoktatás, 1892/a—191°/i = 19 kötet. 32 67-92 Magyar Nyelvőr, 1886—1911 = 26 kötet. 93-111 Izraelita Tanügyi Értesítő, 1890—1911 = 19 kötet. 112-21 Természettudományi Közlöny, 1900—1911 = 10 kötet. 122-35 Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny. 1892- 1905 — 14 kötet. 136-41 Népművelés, 1910—1911 — 6 kötet. 142-61 Népnevelők Lapja, 1880. 1886—1903. 1911. — 20 kötet. 162-67 Felső Nép- és Polgári isk. Közlöny, 1891 -1896 = 6 köt. 168-72 Polgári Iskola, 1897 — 1901 = 5 kötet. 173-84 Paedagógiai Szemle, 1880, 1881, 1883—1892 = 12 kötet. 185-88 Magyar Könyvviteli Folyóirat, 1908—1911 = 4,kötet 189-93 Orsz. Paed. Könyvtár és Tanszermúzeum Értesítője, 1907—1911 = 5 kötet. 194-96 Paedagógia, 1893—1895 = 3 kötet. 197 Nemzeti Nőnevelés, 1893. 198-201 Akadémiai Értesítő, 1893 — 1896 = 4 kötet. 201-4 Közgazdasági Értesítő, 1893 — 1886 = 4 kötet. 205-6 Magyar Izrael, 1906. 1911. 207-8 Zsidó Szemle, 1891. 1892. 209-17 Paedagógium, 188 4—1892 = 9 kötet. 218-19 Freie Paedagogische Blätter, 1880. 1881. 220-23 Oesterreischischer Schulbote, 1853, 1855—1857 = 4 köt. 224 Realschule, 1857. 225-37 Zeitschrift für Buchhaltung, 1895-1807 13 kötet 238-44 Zeitschrift für Physik und Chemie = 7 kötet. XIV. Vegyesek. 1 Barta Lajos, Hitközségi ügykezelés. 2 Bulwer É. L., Collection of Britisch Autors. 3 Filippi A. P., Italienisches Lesebuch. 4 Frühauf J., Italienische Grammatik. 5 Ploetz M. A., Sprachführer für Deutsche in England. 6 Palóczi Lipót, Olasz nyelvtan. 7 Ranschburg J., Angol nyelvtan. 8 Stepanko Alb., Vezérkönyv a tornatanitáshoz. 9 A magyar könyvkiadók milleniumi könyvjegyzéke. 10 Kereskedelmi kamarák jelentései, 40 darab. 33 XVIII. Tanterv i a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 1905. évi augusztus 20-án ke\'.t 44001. sz. alatti rendelete alapján. 1. Vallástan. Alsó, középső és felső osztály. Hetenkint 1 — 1 óra. A vallásoktatás a hitfelekezetek tanterve szerint történik s arról a hitfelekezetek saját hatáskörükben gondoskodnak. (1894. évi május hó 4\'-én 13033. szám alatt kelt vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszteri rendelet.) 2. Magyar nyelv és irodalom. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. A prózai Írásművek ismertetése olvasmányok alapján. 1. Leirás. Tárgy- és jelenetrajzok, állatrajzok, jellem- és néprajz, úti rajz. 2. Elbeszélés. Mese, parabola, életrajz, történetirás. A magyar történeti irodalom rövid ismertetése. Mutatványok a kiválóbb történetírók műveiből, tekintettel a történeti tanításra. 3. Értekezés. Fogalmak magyarázata, felosztás, részelés; a bizonyítás legegyszerűbb formái, elmélkedés, szorosan vett értekezés. 4. Szónoklat. A szónoki forma és irály: egy-két rövidebb olvasmányon megmutatva. Mutatványok Kölcsey és az ujabbkori szónokok műveiből. 5. Levél. Olvasmányok irodalmi jelentőségű levelekből. A prózai olvasmányokon kivül a költőiekből lyrai és leíró művek, kisebb elbeszélések (románc, ballada stb.) Különös gond fordítandó az olvasmányok szerkesztésére, a prózai és költői kifejezésmód különbségére. Az Írásbeli dolgozatok folyvást kisérik a tanítást és olvasást. Különösen fontos a dispositiók készítése. Ilyen dispositiók vagy az 3 34 olvasmányokból vett tételek kidolgozása s az olvasmányok után-képzése, házi és iskolai gyakorlatul felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok tárgyi és alaki fejtegetésével kapcsolatban az alak-, mondat-, szóképzés- és verstan ismétlése. Helyesírási gyakorlatok : tollbamondás valamint a könyv nélkül betanult daraboknak fejből való leíratása. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetése, kapcsolatban a poétika fő-fogalmainak magyarázatával, olvasmányok alapján. A mondákból kiindulva a magyar éposz fő képviselői: Zrinyi, Vörösmarty, Arany. A történeti énekek régi fejlődésének megemlítésével, a rege Kisfaludy Sándornál és a ballada Aranynál. A regény verses alakja; Gyöngyösy; ujabb irodalmi nyelvünk alakulásáról Kazinczynál és Kármánnál; az ujabb regény fő képviselői : Jósika, Eötvös, Kemény, Jókai. A vallásos, hazafias és szerelmi lyra, régibb példák bemutatása után Berzsenyi, Tompa, Petőfi és az ujabb lyrikusok. A tárgyalás mindenkor olvasmányokból indul ki. Az épo-szok és regények nagyobb mutatványokkal és kivonatokkal lehetőleg egészükben ismertetendők. Elbeszélő költemények és modern teljes regények házi olvasmányul. A kitűnőbb írók rövid életrajza is beszövendő a magyarázatba. Házi és írásbeli dolgozatok, részint az olvasmányok, részint a tanulók ismeretei köréből vett tárgyakról, felváltva kéthetenkint egyszer. Dispositiók készítése, nyelvi és stylisztikai magyarázatok, helyesírás. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A magyar irodalom ismertetésének folytatása olvasmányok alapján. A dráma régi nyomainak megemlítése után Kisfaludy Károly, Katona József, Szigligeti és Madách; vígjáték, tragédia és drámai költemény. Politikai irók és szónokok a reformokban: Kölcsey, Eötvös, Széchenyi, Deák, Kossuth. Az irodalomtörténet rövid áttekintése, figyelemmel a közgazdasági és utazási irodalomra. Házi és iskolai írásbeli dolgozatok, felváltva kéthetenkint egyszer a növendékek irodalmi és szakszerű tanulmányaiból vett tételekről. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Szavalás. 35 3. Német nyelv. Alsó osztály. Heten kint 4 óra. Az alak- és mondattan beható tárgyalása olvasmányok alapján, tisztán gyakorlati módon különös tekintettel a nyelvi anyag gyűjtésére. A német nyelv alak- és mondattani sajátosságainak, különösen a magyar nyelvtől eltérőknek, ismertetése. Írásbeli gyakorlatok az alak- és mondattan elsajátítására, fordítások és utánképzés utján; a helyesírás elsajátítására tollba-mondás, másolás és a könyv nélkül tanultaknak fejből való leírása; kisebb feladatok óráról-órára: nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, felváltva kéthetenkint egyszer. Az olvasmányok nyelvi és tárgyi fejtegetése, szabatos fordítása magyarra. Prózai és verses darabok könyv nélkül. Beszédgyakorlatok. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Olvasmányok részint szépirodalmiak, részint szakszerűek, beszédgyakorlatokkal, különös tekintettel a kereskedelmi nyelvre. írásbeli irálytani gyakorlatok kéthetenkint egyszer; fordítási gyakorlatok magyarból németre és szabatos fordítás németből magyarra. Prózai és költői darabok könyv nélkül. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Az irálygyakorlatok folytatása és a magyar nyelvi oktatásra támaszkodva, módszeresen válogatott olvasmányoknak verstani és poétikai fejtegetése. Olvasmányok ujabbkori elsőrangú íróktól, különösen a társadalom, tudomány és publicistika köréből. írásbeli dolgozatok; fogalmazványok a tanulók ismeretköréhez mért ■ tételekről és fordítás magyarból németre, valamint szabatos fordítás németből magyarra, kéthetenkint egyszer. Prózai darabok és költemények könyv nélkül. 4. Francia nyelv. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. a) Nyelvtan. Olvasás (kiejtés); kapcsolatban a mondattan nélkülözhetetlen szabályaival. A névszók alaktana. A segédigék s a rendes igék ragozása. Fordítások a nyelvtan begyakorlására. 3* 36 b) Olvasmányok. Egyszerű elbeszélések és leírások a népmese, monda, történet, föld- és természetrajz, nemkülönben az üzleti élet köréből. Egyes költemények betanultatása. c) Szótanulás. Tárgyi csoportokban, különös tekintettel a kereskedelemben előforduló terminusokra s a nyelv sajátosságaira. d) Írásbeli dolgozatok (másolás, tollbamondás, fordítás), rövidebbek óráról-órára; nagyobbak, mint a házi és iskolai gyakorlatok, kéthetenkint egyszer. Középső osztály. Heten kint 3 óra. a) Nyelvtan. Rendhagyó igék. A partikulák. A szórend. A névszók mondattani tekintetben. Az igeidők és módok különösen a kötő-mód használata, az igeidők egymásra következése. Fordítások mint az alsó osztályban. b) Olvasmány. Mint a megelőző osztályban. Az olvasmány tartalmának az idegen nyelven való kikérdezése s ennek nyomán beszédgyakorlatok. c) Ügyíratok. Kisebb ügyiratoknak, főkép leveleknek olvasása, diktálása, fordítása és minták után való íratása. d) Szótanulás tárgyi és etymológikus csoportokban. Nyelvi sajátságok, szinonymák, kereskedelmi kifejezések. e) írásbeli dolgozatok mint az alsó osztályban, főkép fordítás az idegen nyelvre és gyakorlatok a levelezés köréből, kéthetenkint egyszer. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. a) Nyelvtan. Az infinitivus és participiumok használata. A határozók, a viszonyszók, a kötőszók. A nyelvtan rendszeres ismétlése. Fordítások mint a megelőző osztályokban. b) Olvasmány. Nagyobb szemelvények jeles írók műveiből, tekintettel a nemzetgazdaságtan és kereskedelmi irodalomra is. Beszédgyakorlatok az olvasmányok alapján. c) Ügyiratok. Kereskedelmi ügyiratok, főkép levelek olvasása, fordítása, betanulása s minták után való Íratása. d) írásbeli dolgozatok mint a középső osztályban. 5. Földrajz. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A földrajzi alapfogalmak ismétlése. Az idegen világrészek áttekintése után a fontosabb államoknak (behatóbban Ázsia, Törökország, India, China, Japán, Perzsia, Egyptom, Éjszak-Amerikai Egyesült Államok, Mexico, Brazília, Argentína, Chile ismertetése kereskedelmi szempontból. 37 Középső .osztály. Hetenkint 2 óra. Európa általános áttekintése és jellemzése után e világrész összes, főképpen nevezetesebb kereskedő és iparos államainak kereskedelmi földrajza, kapcsolatban az illető államnak idegen világrészekben fekvő birtokainak és gyarmatainak ismertetésével. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Magyarország és Ausztria földrajza; különösen Magyarország őstermelési, ipari és kereskedelmi viszonyainak tüzetes ismertetése; tekintettel az idegen, főleg a szomszéd országokból való összeköttetéseinkre. Világkereskedelem. Az előbbi két osztályban tanultak ismétléséül és áttekintő összefoglalásául a világkereskedelem mai állapotának, a nevezetesebb világkereskedelmi piacoknak, közlekedési utaknak, eszközök és összeköttetéseknek ismertetése, természetes kapcsolatban a fontosabb termelési helyekkel, terményekkel és iparcikkekkel, különös tekintettel Magyarország bel- és külkereskedelmére és figyelemmel a Balkánfélsziget kereskedelmi viszonyaira. 6. Történelem. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Bevezetésül röviden az ó-kori történet áttekintése. A középkor történetéből. A népvándorlás (Attila) és a nyugati római birodalom romjain alakult keresztény-germán királyságok, kereszténység, Mohammed. Nagy Károly birodalma és annak felbomlása. Hűbériség. Az invesztitúra harc (a császárság és pápaság küzdelme). A keresztes hadjáratok. A Habsburgok a középkor végén Az európai török birodalom megalakulása. Az olasz városok és a renaissance átmenet az újkorba. A magyar nemzet történetéből. A magyar nép őstörténete, vándorlásai és honfoglalása. A magyar keresztény egyház ás királyság megalapítása és megerősítése. A magyar királyság küzdelme a nyugoti és keleti császársággal. Az arany bulla és kora. Az utolsó Árpádok és összeköttetéseik a Habsburgokkal. Az Anjouk és Magyarország fellendülése. Uj állami és társadalmi intézmények. Zsigmond és az olygarchia felülkerekedése. A Hunyadyak kora: a) Hunyady János mint a magyar nemzet és a kereszténység hőse; b) Hunyady Mátyás alatt a nemzet fénykora. A magyar királyság hanyatlása az utolsó Jagellók alatt. 38 Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. A renaissance terjedése és hatása. Találmányok és tengerentúli felfedezések. A reformátió és elterjedése; ellenreformátió. V. Károly és a Habsburgház hatalma tetőpontján. Angol Erzsébet és II. Fülöp; Anglia emelkedése és Spanyolország hanyatlása. Németalföld. A harmincéves háború. XIV. Lajos. Az angol forradalom. Nagy Péter (éjszaki háború). Poroszország és II. Frigyes. A felvilágosodás; felvilágosodott absolutismus. Ejszakamerikai szabadságharc. A francia szabadságharc. Napoleon császársága, a bécsi congressus. A magyar nemzet történetéből. Magyarország a mohácsi vész után. Az erdélyi fejedelemség megalakulása, a reformátió elterjedése, török hódoltság. Nemzeti és vallási sérelmek; Bocskai felkelése és a bécsi béke. Magyarország részvétele a harmincéves háborúban. Bethlen Gábor és I. Rákóczy György. Erdély fénykora és hanyatlása. I. Lipót: a Wesselényi-féle összeesküvés Zrínyi Péter és társai. Tököly Imre felkelése. Magyarország felszabadulása a török járom alól és a bécsi önkényuralom. II Rákóczy Ferenc felkelése és a szatmári béke. A nemzet és a királyi ház kibékülése. III. Károly, Mária Terézia és II József. II. Lipót és az alkotmány biztosítása. Magyarország részvétele a francia háborúkban és belső állapota ez idő alatt. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az újkor történetéből. Ujabb forradalmak (juliusi és februári párisi forradalom) és a népszabadság. A tudományok haladása, felfedezések; gazdasági átalakulás, munkáskérdés. Az egyesült olasz királyság és a német császárság megalakulása. A keleti kérdés. Oroszország terjeszkedése a Balkán-félsziget felé, a legutóbbi orosz-török háború, a berlini congressus, Bosznia és Hercegovina megszállása. A magyar nemzet történetéből. I. Ferenc uralkodása. Az 1825. évi országgyűlés; a nemzeti reformküzdelem kezdete. Kossuth Lajos és a „Pesti Hirlap". Eötvös és a centralisták. Nemzetiségi mozgalmak. Védegylet. Metternich és kormányrendszere. Az 1807-ben megnyílt országgyűlés, az 1848-iki törvények. Alkotmányunk átalakúlása. A szabadságharc Önkényuralom. Deák Ferenc és az 1867-iki kiegyezés. Az alkotmánytanból a mai magyar közjog ismertetése. 39 7. Mennyiségtan és politikai számtan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A négy alapművelet pozitív és negatív számokkal Hatványmennyiség, négyzetre emelés közönséges számokkal. Az elsőfokú határozott egyenletek egy és több ismeretlennel, különös tekintettel a szövegezett feladatok megfejtésére. Arány és aránylatok. A planimetriai idomok ismertetése a legfontosabb tantételek bevonásával, ezen idomok congruentiája, hasonlósága, területüknek s a kör kerületének és területének számítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlat egyszerű példákban. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Gyökmennyiség. Másodfokú egyenletek egy ismeretlennel. A logarithmus fogalma. A Brigh-féle logarithmus-rendszer. A szorzat, tört, a hatvány- és gyökmennyiség logarithmusának, a logarithmushoz a számnak keresése. Számtani műveletek a logaritmusok segélyével. Elsőfokú számtani és geometriai sorok. (Idevágó példák főképp a kamatszámítás köréből veendők.) A kapcsolástanból a helycsere, egybevetés és változás röviden. A valószínűségi számolásból az egyszerű és ellentett valószínűség. A stereometriából a szabályos testek ismertetése szemléltetés alapján. A hasáb, gúla, henger, kúp és gömb felületének és köbtartalmának kiszámítása, főképp a kereskedői és ipari életből vett gyakorlati példákban. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Politikai számtan. Kamatos-kamatszámítás utólagos és előleges kamatlábbal, a conform kamatláb. Segédtáblák. Évjáradék-számolás. Kölcsöntörlesztés utólagos és előleges kamat mellett (évi, félévi és negyedévi annuitással). Záloglevelek és kölcsönök. Kölcsöntörlesztés. Lottéria-kölcsönök. Kölcsöntör-lesztési és sorsjegyhúzási tervezetek készítése. A kölcsön árfolyama. A valódi kamatláb. A kölcsönárfolyamok egyenértéke Életbiztosítási számolások egyszeri és évi díjjal egy személyre a legegyszerűbb biztosítási módozatok mellett; ugyanezeknél a biztosításoknál a díjtartalék-számolás. 8. Természettan. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A mozgás törvényei. Az erők. Súly és súlypont. Egyszerű gépek és alkalmazásuk. Inga. 40 Halmaz-állapot. A cseppfolyós és légnemű testek alaptüneményei és törvényei. A gőzgép. A meleg és hatásai a testekre. A hőmérő. A meleg forrásai. A hang keletkezése és terjedése, visszaverődése, magassága. Hangszerek. A fény és annak terjedése, erőssége és mérése; visszaverődése és törése. Fontosabb optikai eszközök, különösen a mikroskop. A látás; szinszóródás ; színképelemzés; a testek szinei. A mágnesség. Szikrázó elektromosság. Áramló elektromosság. Elemek. Ohm törvénye. Az áram hatásai. Galvanoplasztika. Hőelektromosság. Áccumulator. Elektromágnes. Elektromos telegráf. Inducált áram. Dynamo-elektromos gépek. Elektromos erőátvitel. Telephon és mikrophon. 9. Kereskedelmi számtan. Alsó osztály. Hetenkint 4 óra. Alapműveletek egész számokkal, a közönséges és tizedes törtekkel, a rövidített és gyakorlati eljárások bevonásával. A kereskedelmileg fontos országok mértékeinek és pénzeinek ismertetése. A redukálás és resorválás. A megnevezett számokkal (mértékekkel és pénzekkel) való műveletek. Átlagszámítás. Olasz gyakorlat. Hármas-szabály. Láncszabály. Arányos osztás. Elegyítésszabály. Á százalék-számítás behatóan, alkalmazva a súly-, érték- és költség számolásnál az áruüzletben szokásos módon, az árúk egyszerű és összetett árvetésének könnyebb feladatai. Szeszszámolás. A kamat- és discont számolás. A belföldi értékpapíroknak értékszámolása, tekintettel a budapesti és bécsi tőzsdei szokásokra. A belföldi váltók discon-tálása. Az osztrák-magyar bank határozmányai a váltók leszámítolására. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Arany- és ezüstszámolás; az ötvények finomsága és ennek jelzése, tiszta súly, ötvénysúly. Az osztrák-magyar bank beváltási szabályzata az aranyra vonatkozólag. A pénzlábak és a pénz-verési viszonyok ismertetése. Az arany-, ezüstfémnek és pénznek nevezetesebb piacokon való árfolyama és értéke a tőzsdei szokások tekintetbe vételével. 41 A külföldi váltók árjegyzése. A külföldi váltók értékének és névértékének kiszámolása, tekintettel a budapesti, bécsi és a fon-tosabb külföldi tőzsdei szokásokra. Árfolyam-kompensatió. A tartozás és követelés kiegyenlítése külföldi váltókkal. Nettó kiegyenlítés. Felső osztály. Heten kint 4 óra. A külföldi váltók kémlete: választás a) rövid és hosszú lejáratú váltók, b) a közvetlen intézvény és küldvény vagy más idegen helyen fizetendő küldvény, c) a közvetítő külföldi helyek között. Kémleti számolások az aranyra és ezüstre. Direct és indirect kiegyenlítések külföldi váltókkal. Magyarország és Ausztria értékpapírjainak jegyzése a külföldi tőzsdéken. Kémlet értékpapírokkal. Bizományszámolás valtókkal és értékpapírokkal. Az árve-tési számolás részletesen. Árvetési táblázatok készítése. A fonto-sabb börzeműveletek, különösen a prolongatió. 10. Irodai munkálatok. Alsó osztály. Hetenkint I óra. Számlák a közvetlen árúüzlet köréből. Scontrók, leltárak és mérlegek összeállítása, főképp a vonalzás és rendes bevezetés gyakorlása. Bizományi vétel- és eladási szám\'lák, álszámlák. Jegyzékek váltókról és értékpapírokról. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Bizományi, költség- és biztosítási számlák bonyolódottabb esetekről Jegyzékek és számlák arany-ezüstről, pénzekről, devi-sekről, értékpapírokról. Folyó számlák az alkalmazásban levő módok szerint, kölcsönös, kölcsönös és változó, kettős, kettős és változó kamatlábbal. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Az előző osztályokban tanultaknak ismétlése után combinált feladatoknak mintaszerű kidolgozása, a levelezés, a számtan és a könyvelés köréből. 11. Könyvviteltan. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Általános rész. A könyvvitel fogalma, fontossága és célja; a könyvvezetőben megkívánt kellékek. 42 Törvényes intézkedések a könyvelés tárgyában (kereskedelmi törvény 1875. XXXVII. t.-c. 25—36. §-ai), a magyar csődtörvény 1881. XVII. t.-c.: a magyar büntető törvény 1878. V. t.-c. idevágó pontjai. A könyvek hitelesítése és bélyegzése: az azokban felveendő hasábrendek, általánosságban tárgyalva. Az üzletesemény mini; könyvviteli tétel. Az adós és hitelező. A feljegyzések alaki kellékei a hitelesség és szokások szempontjából. A vagyon, annak felosztása activ, passiv és tiszta vagyonra. A leltározás, vagyon-becslés; összeállítás a leltárkönyvbe, tekintettel a vagyonrészek csoportosítására. A könyvvitel két módszerének: az egyszerű és a kettős könyvvitelnek általános jellemzése. a) Az egyszerű könyvvitel. Lényeges könyvei: a leltárkönyv, a pénztárkönyv, a napló, a főkönyv és a scontrók (rovancsok, u. m. az árú-, az activ és a passiv váltó, az értékpapír stb. scontró). Segédkönyvek rendeltetése. Beérkezett számlák könyve, kiadott számlák könyve, lejárati könyvek, árúbizományi könyvek stb. A könyvek megnyitása a leltár alapján. A folyó könyvelések bemutatására egy rövid, egy vagy két havi árúüzlet könyveinek megnyitása, vezetése és lezárása esz-közlendő. Leltározás az év végén. Az eredmény meghatározása. b) A kettős könyvvitel. A kettős könyvviteli módszernek jellemzése. A számlák rendszere és tana kimerítően. A kettős könyvvitel kétféle módozatának általános jellemzése : 1. Kettős könyvvitel közvetlen főkönyvvezetéssel (francia könyvvitel) jellemzése. 2. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel (olasz könyvvitel) jellemzése. A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: egyesített napló és főkönyv. Segédkönyvek: az egyszerű könyvek scontrói és segédkönyvei. A könyvek megnyitása a mérleggel, azoknak vezetése az üzlet folyamában (próbamérlegek) és lezárása a Mérleg és a Veszteség- és Nyereség-számlával s nyers mérleg. 43 A kettős könyvvitel közvetett főkönyvvezetéssel: Lényeges könyvek: Pénztárkönyv, Előjegyzék, Gyűjtő-Napló, Főkönyv. Segédkönyvek: Folyó-számlakönyv és a közvetlen főköny-vezésnél felemlített segédkönyvek. Gyakorlatul egy-két havi üzlet kidolgozása. A hibák felkeresése és kiigazítása. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. Kereskedelmi társaságok könyvelése. A közkereset, betéti, részvénytársaságok és szövetkezetek könyvelései a kettős könyvvitel szerint mutatandók be, különösen figyelembe veendők a kereskedelmi törvények idevonatkozó határozatai, valamint a vállalatok keletkezésére, alakulására, a tőke elkönyvelésére vonatkozó viszonyok. A folyó könyvelések bemutatása egy rövid üzletben. A folyó üzletesemények elkönyvelése után a könyvek le-zárandók. A lezárási munkálatoknál figyelembe veendő az átmeneti tételek és tartalékok elkönyvelése. A részes és bizományi ügyletek könyvelése az árú- és banküzletben. Egy havi takarékpénztári vagy hitelintézeti üzletmenet könyvelése a lényeges és segédkönyvekben, a hozzátartozó levelezésekkel együtt. Ipari, illetőleg gyári vállalat könyvezése fővonalokban. A könyvviteli műkifejezések német nyelven is ismertetendők. 12. Kereskedelmi levelezés. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. Ügyiratok, nevezetesen a nyilatkozatszerüek melyek a kereskedelem körében is gyakrabban előfordulnak. Ezek a bizonyítványok, elismervények, térítvények, kötelezvények, nyugtatványok, felmondások, engedmények, utalványok, meghatalmazványok; továbbá a beadványok, névszerint az iparigazolványt, a cégbejegyzést és cégtörlést illető beadványok. Körlevelek (hirdetésekkel). Az árű-üzletben kináló levelek; levelek hitelügyben; tudakozó és informáló levelek; megrendelések és a velők kapcsolatban előforduló levelek. Az ügyiratok közül azok, melyeket levél alakjában is szokás kiállítani, ebben a formában is gyakorlandók. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek fizetésekről. Levelek adósok és hitelezők között. Levelek váltó-ügyekben és pedig: a váltó-hitelről, intézvények- 44 ről, a váltó elfogadásáról, telepítéséről, váltó-küldvényekről, pro-longatióról, bizományi váltókról, szükségbeli utalványokról, az óvásról és visszkeresetről. Levelek folyó-számlákról. A levelekhez tartozó váltókat és jegyzékeket is kell készíteni. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. Levelek bizományi, szállítmányozási és biztosítási ügyekben. Levelek az érték-üzletben és általában bank-üzletben. Levelek bukási esetekben. Meghitelező levelek. Szolgálati ajánlkozások. 13. Kereskedelmi ismeretek. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A kereskedelem fogalma, jelentősége, felosztása. A kereskedő és a segédszemélyzet. Cég, telep. A kereskedelmi társaságok. Felszámolás, csőd. Az árúk fajai. A mértékrendszerek és a mértékhitelesítés. A pénz, pénzverés, érem, valuta; váltópénz, papírpénz, kereskedelmi pénz. Hitel, kamat. Utalvány, check, váltó. A váltó fajainak, kellékeinek s a váltócselekvényeknek rendszeres ismertetése. Az értékpapírok, kötvények és részvények fajai, kibocsátásuk és törlesztésük módjai. Az adás vevés, ajánlat, alkú, kötés, teljesítés, fizetés. A közvetítés: alkusz, ügynök, bizományos, kereskedelmi képviselő. 14. Közgazdasági ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. Általános rész. Szükségletek, javak. Gazdálkodás, magán- és közgazdaság. Termelés. A termelési tényezők: természet, munka, tőke. Termelési költség, productív és inproductív termelés. A termelés eredményességének feltételei. Állam. Egyéni szabadság és tulajdonjog. Munkamegosztás s egyesítés. Vállalatok, azok nemei s gazdasági jelentősége, Üzlet. (Kis és nagy üzlet.) A termelés főágai. Forgalom. A forgalom nemei s fejlődésének feltételei. Kereslet és kínálat. Érték. Az áralakulás szabad verseny mellett. Egyedárúsági árúk. Hatósági árszabások. A pénz, annak jelentősége ás értéke. A hitel, annak nemei s hatása. Jövedelem-megoszlás. Bevétel, jövedelem és járadék fogalma. Földjáradék. Munkabér. Tőkekamat. Vállalkozó nyereség. Fogyasztás. Közgazdasági és magángazdasági fogyasztás. Háztartás. Takarékosság. Fényűzés. A termelés és fogyasztás viszonya egymáshoz. Válságok. Biztosítás. 45 Különös rész. Őstermelés. Felosztása és különösen a mezőgazdaság. Földmívelési és jószágkezelési rendszerek. Mezőgazdasági hitel. Ipar. Felosztása, különösen a nagy- és kisipar s annak jelentősége. Céhrendszer. Iparszabadság. Az ipart előmozdító tényezők: szakoktatás, szövetkezés, társulás, kiállítások s különösen a szabadalom, minta- és jegyvédelem. Munkás-kérdés, intézkedések a munkásosztály helyzetének javítására, az állam, a vállalkozók és munkások részéről. Kereskedelem Közgazdasági jelentősége. Valuta, pénz, annak értéke és hatása. A nagyobb államok valuta-viszonyainak ismertetése. Kereskedelmi és közlekedési intézmények. Felső osztály. Hetenkint 2 óra. A bankok jelentősége és felosztása. Az egyenes bankügyletek, különösen a jegy-kibocsátás. A nagyobb államok jegybankrendszere. Takarékpénztárak. Közraktárak és közraktári ügylet. A biztosítási ügylet. A kereskedelmi testületek és hatóságok, kamarák. Vásárok, kiállítások, börzék. A vámügy. Külkereskedelem. Szabad kereskedelmi és vámrendszer. Vámterület. Entrepótok. Kereskedelmi szerződések általában. Consulok. A nemzetközi tartozások és követelések kiegyenlítése Váltó-árfolyam Közlekedés Annak jelentősége általában. A közönséges kocsiutak, viziutak és vasutak. Szállitó-intézmények. Vasúti tarifa, a tarifák különböző nemei. Pósta, telegraf, telefon. Pénzügytan. Államgazdaság. Államháztartás. Államszükséglet s fedezet. Budget. Zárószámadás. Az állambevételek. Az állam saját gazdasági bevételei. Regálék. Monopolok. Illetékek, azok egyes nemei s lerovásuknak módja. Bélyeg. Adók és osztályozásuk általában. Egyenes és fogyasztási adók; forgalmi és örökségi adók, vámok. Államadósságok nemei, felvétele és törlesztésének módja. A fogalmak meghatározása és felosztása egész általánosságban a pénzügyi tudomány szerint. Részletesen a budget és az államjövedelmek egyes nemei a magyar pénzügyi törvények alapján röviden. 15. Jogi ismeretek. Középső osztály. Hetenkint 3 óra. Bevezetésül röviden. A jog fogalma és nemei. Köz- és magánjog. Vagyonjog. Család- és öröklési jog. Vagyon, dolog. Dologbeli jogok: tulajdon-, zálog-, szolgalmi jog. Kötelmi jogok. Jogügyletek, szerződések és azok fajai; letét, adás-vevés, kölcsön, bér, haszonbér, munkabér. A jogügyletek érvényességének feltétele. Jogi képviselet, meghatalmazás. 46 Az alsó osztályban tanult kereskedelmi ismeretek ismétlésével kapcsolatban s azok fonalán, a fontosabb határozatokra szorítkozva tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény I. része, a magyar váltótörvény, a nevezetesebb külföldi törvények, eltérő intézkedéseinek tekintetbe vételével, a csődtörvény főelvei; továbbá a kézi zálogügyletekről, az uzsoráról, a részletügyletekről s az értékpapírok megsemmisítéséről szóló törvények legfontosabb intézkedései. Felső osztály. Heten kint 2 óra. A már tanultak ismétlésével kapcsolatban a fontosabb határozatokra szorítkozva, tárgyalandók: a magyar kereskedelmi törvény II. része; az ipartörvénynek az iparrendszerre vonatkozó elvi határozatai és főbb intézkedései; a vízi s a vasúti jog fővo-násai, továbbá a kormánynak a kereskedelemre s az iparra gyakorolt befolyását ismertetvén, a kereskedelmi s iparkamarák szervezetéről, a consuli bíráskodásról, a szabadalmi, házalási és védőjegy-ügyről, a vasárnapi munkaszünetről, s a betegsegélyző pénztárakról szóló törvényes intézkedések lehető rövid ismertetése. 16. Vegytan és árúismeret. Középső osztály. Hetenkint 2 óra. A vegytan fogalma. Egyszerű és összetett testek. Keverék, vegyület. Molekula, atom, molekula-sűly, atom-súly. Chemiai rokonság, chemiai érték. Képletek. Hydrogén. Chlór, sósav, bróm, jód, fluor, fluorhydrogén. Oxygén. Viz. Kén, kénhydrogén. Kéntrioxid, kéndioxid, kénsav. Nitrogén, ammoniak, salétromsav; levegő. Phos-phor, phosphorsav, gyujtófagyártás. Arsen, arsenes-sav és arsen-sav, auripigment és realgar. Antimon, antimontrisulfid. Bór- és bórsav. Carbonium-csoprt, gyémánt, graphit, ceruza, faszén, csontszén, korom, kőszén. Szénoxid és széndioxid; a láng és az égés; szénsulfid. Silicium. Siliciumdioxid és az idetartozó drágakövek. A fémek általában. Básisok, savak, sók. Nátrium, natrium-oxid és hydrát. Konyhasó, natriumsulfát, salétrom. Borax. Szóda, szóda bicarbona. Vizüveg. Kálium, kaliumhydroxid, kaliumchlorid, kaliumsilicat, kaliumjodit, kaliumcblorat, kalisalétrom, puskapor. Hamuzsir, kaliumsilicat. Ammoniumchlorid, ammoniumsulfat, ammo-niumcarbonat. Calciumchlorid, calciumoxid; mész, cement, chlor-mész, gipsz, mészkő, mészégetés és mészoltás. Bariumchlorid, bariumsulfat. Magnesium, magnesiumchlorid, magnesiumoxid, mag-nesiumsulfat, magnesiumcarbonat. Zink, zinkchlorid, zinkoxid, zinksulfat. Réz, rézchlorid, rézoxidul és rézoxid, rézgálic, rézear-bonat; réztartalmu festékek. Ólom, ólomoxid, ólomcarbonat, ólom-chromat. Betüöntvény, sörét. Higany, higanyclorid, higanyclorür, 47 higanyoxid, higanysulfid (cinnober). Ezüst, ezüstchlorid, ezüstnitrát. Arany, aranychlorid. Bismuth, bismuthnitrát. Alumínium, alu-miniumoxid s a megfelelő drágakövek, aluminiumsulfat, timsó. Agyag és agyagárúk üveg és üvegáruk. Vas és vasárúk; vas-chlorid, vasoxid, vashydroxid, vassulfidok, vasgálic, vascarbonat. Nikkel; cobaltchlorür, smalte, kobaltkék. Mangansuperoxid, kalium-permanganat. Chromoxid, chromsav, kaliumchromat. Platina, pla-tinachlorid. Ón, ónchlorür, ónchlorid, óndioxid, óndisulfid, (musir arany). Ásványi festékek és drágakövek. Felső osztály. Hetenkint 3 óra. A szerves vegytan elemei, kapcsolatban az árúismeret s a vegyészeti technologia bevonható részeivel. A szerves vegyületeket alkotó elemek. A szénvegyületek. Methan, petroleum, világitó gáz, chloroform. Benzol, toluol, naphtalin, antracen. Illanó olajok és gyanták, kaucsuk és guttapercha, kámfor. Alkoholok; methyalko-hol, aethyalkohol, szesz és szeszes italok. Glycerin, nitroglycerin és dynamit. Szénhydratok; cellulose, kapcsolatosan a papírgyártás, robbanó gyapot és collonium, gummi; keményítő, kapcsolatosan a gabonanemiiek, rizs és szágó. Szőlőcukor (méz). Nádcukor és a cukorgyártás. Phenol, hangyasav, ecetsav, (ecetgyártás); palmitin-sav, stearinsav, oleinsav, kapcsolatosan a zsiradékok, gyertya és szappangyártás. Művaj, borkősav, citromsav, salycilsav, csersav és cserzőanyagok, kapcsolatosan a bőrgyártás. Sárga vérlugsó, vörös vérlugsó, cyankalium. Festőanyagok, növényi és állati festékek. Anilinfestékek. Alkaloidok,- kapcsolatosan kávé, thea, kakaó, dohány, fűszerek. Protein anyagok, kapcsolatosan az állati tápláló anyagokkal (halak, rákok, osztriga, tej, vaj, sajt, husáruk és hus-conservek). A fonásra és szövésre alkalmas rostok: fonalak és szövetek. Faárűk. 17. Szépírás. Alsó osztály. Hetenkint 2 óra. A folyóirás rendszeres tanítása és gyakorlása; rond- és diszírás. 48 A tantárgyak és heti órák. A heti órák száma i-i Tantárgy alsó középj felső össze- w osztályban sen 1 Vallástan........ 1 1 1 3 2 Magyar nyelv és irodalom 4 3 3 10 3 Német nyelv....... 4 3 3 10 4 Francia nyelv....... 4 3 3 10 5 Földrajz......... 2 2 2 6 6 Történelem........ 2 2 2 6 7 Mennyiségtan és pol. számtan . 2 2 2 6 8 Természettan....... 2 — — 2 9 Kereskedelmi számtan .... 4 3 4 11 10 Irodai munkálatok..... 1 2 2 5 i 1 1 Könyvviteltan....... — 3 3 6 12 Kereskedelmi levelezés .... 2 2 2 6 13 Kereskedelmi ismeretek 2 — — 2 14 Közgazdasági ismeretek — 2 2 4 15 Jogi ismeretek....... — 3 2 5 16 Vegytan és áruismeret .... — 3 3 6 17 Szépírás......... 2 — — 2 Összesen 32 34 34 100 49 VII. Az 1912—13. tanévben használandó tankönyvek jegyzéke. ALSÓ OSZTÁLY. Az engedély, sz. Dr. Koltai-Zilahi, Prózai Írásművek elmélete. 4. kiad. 115350/1910 Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező i. 2. kiad. 29189/1907 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló I. rész. 7. kiadás ......128899/1910 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. 3. kiadás . . 2390/1907 Latzkó-Honti, Francia nyelvtan és ker. levelező. 1. r. 132680/1908 Kirchner-Pataki, Földrajz. I. rész. 3. kiadás . . . 47776/1912 Kerekes Gy., Történelem. I. rész. 6. kiadás . . . 129543/1911 Dr. Beke M., Algebra. 6. kiadás..............89105/1908 Lengyel S., Geometria......................2138/1899 Csizmadia-Képessy, Fizika..................35869/1908 Bogyó-Havas, Keresked. számtan. I. rész. 5. kiadás 11375/1912 Trautmann H., Kereskedelmi isme. 4. kiadás. . . 124771/1909 Vajda P., Mintalapok, magyar és német. Kozma B., Gyorsírás. 3. kiadás .......109153/1911 KÖZÉPSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai-Zilahi, Költői írásművek. 4. kiadás . . 31968/1912 Dr. Schack-Jónás, Keresked. levelező. II. r. 2. kiad. 4794/1904 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és gyakorló. II. rész. 6. kiadás..........129533/1911 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. 3. kiadás . . 2390/1907 Bartos-Chovancsák, Francia nyelvgyakorló és olvasókönyv. II. rész. 8. kiadás..............1912/1901 Latzkó-Honti, Francia nyelv és keresk. levelező. I. r. 132682/1908 Kovács S. J., Francia kereskedelmi levelező. 2. kiad. 15451/1909 Kirchner-Pataki, Földrajz. II. rész..............88636/1910 Kerekes Gy., Történelem. II. r. 6. kiadás.....129543/1911 Dr. Beke M., Algebra......................89105/1908 2 50 Az engedély, sz. Lengyel S., Geometria......................2138/1899 Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan, II.—III. rész. 5. kiadás.............11375/1912 Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bún Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. 3. kiadás....................20022/1894 Matavovszky K., Vegytan és áruisme..........2409/1897 Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan. 2. kiadás . . 5380/1897 Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog . . . 46837/1891 FELSŐ OSZTÁLY. Dr. Koltai-Sassi-Mészáros, Irodalomtörténet. 2. kiad. 98094/1908 Dr. Schack-Jónás, Kereskedelmi levelező. III. rész. 2. kiadás..........................2769/1905 Dr. Schack-Hauser, Német olvasókönyv és nyelvgyakorló. III. rész. 4. kiadás......128S48/1910 Dr. Schack-Hauser, Német nyelvtan. 3. kiadás . . 2390/1907 Bartos-Chovancsák, Francia nyelvgyakorló és olvasókönyv. II. rész. 8. kiadás"..............1012/1901 Kovács S. János, Francia levelezés. 2. kiadás . . 95336/1907 Kirchner-Pataki, Földrajz. III. rész. 2 kiadás . . . 66753/1906 Kerekes Gy., Történelem. III. rész. 3. kiadás . . 98205/1908 Bogyó-Havas, Kereskedelmi számtan II -III. r. A. kiad. 69978/1908 „ Táblák a politikai számtanhoz . . . 3128/1898 „ „ Politikai számtan. 3. kiadás .... 16651/1908 Schrön-Stoczek, Logarithmusi táblák. Bűn Samu, Az egyszerű és kettős könyvvitel tankönyve. 3. kiadás................20022/1894 Dr. Hermann S., Kereskedelmi és váltójog . . . 46837/1891 Dr. Pisztóry M., Nemzetgazdaságtan............5380/1897 Matavovszky, Vegytan és áruisme............2407/1897 51 VIII. Kivonat a Nagykanizsai.Felső Kereskedelmi Iskola szervezeti szabályzatából. Az intézet címe, célja, tanterve. 1. §. Az intézet címe: Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola. 2. §. Célja és rendeltetése, hogy necsak a szűkebb lokális körre szorítkozva, hanem országos jelentőségre törekedve, hazafias és erkölcsös szellemben oly ifjakat neveljen a magyar kereskedelemnek, kik majdan mint kereskedelmi tisztviselők és mint önálló kerdskedők űgy általánosan, mint szakműveltségük, valamint gyakorlati képzettségük szempontjából a kor magas fokú igényeinek megfeleljenek. Feladata továbbá az intézetnek, hogy általános műveltség mellett a kereskedelmi ismeretek és képességek elsajátítását lehetővé tegye olyan ifjaknak is, kik nem a kereskedői, hanem mezőgazdasági vagy iparos, vagy a kereskedelmi tudományokban jártasságot feltételező más pályára készülnek és a kor gazdasági irányában megfelelően, a kereskedelmi szellemben míveltetni s a kereskedelmi tudományokban képeztetni óhajtanak. 3. §. A belső szervezetet illetőleg az intézet minden tekintetben azon alapon áll, mely a három évfolyammal (alsó, középső és felső osztálylyal) biró felső kereskedelmi iskolák számára a nagym. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztériumnak 1895. évi augusztus hó 20-án 44,001. szám alatt kelt rendeletével részletesen kijelöltetett. 4. §. Az idézett szervezeti rendeletben körülirt tantervet, valamint e tantervnek nevezett minisztérium által később netán elrendelendő módosítását az intézet magára nézve kötelezőnek ismeri. Attól akár kötelezőkül tekintendő tantárgyakra nézve, akár a tananyag részletes felosztását illetőleg, az intézet felső helyen kieszközlendő engedély alapján csak annyiban fog eltérni, amennyiben azt fontos helyi, vagy más figyelmet érdemlő körülmények, múlhatatlanul szükségessé teszik. 4* 52 Semmi esetre sem engedtetik meg eltérés a hivatalos alaptervtől oly irányban, hogy akár a feldolgozandó tananyag meny-nyisége és foka, akár az abban kötelezőknek nyilvánított tantárgyak száma leszállittassék. 5. §. Szervezete és tanterve alapján az intézet által érettségi bizonyítványnyal elbocsátott ifjak a szorosabb értelemben vett kereskedői pályán kivül a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. t.-c. értelmében több rendbeli közhivatal elnyerésére, továbbá gazdasági intézetek s a műegyetem megfelelő collégiumának látogatására is minősítve vannak és végül amennyiben az intézetbe lépésük előtt 4 közép- vagy polgári iskolai osztályt jó sikerrel végezték, jogositvák, hogy hadkötelezettségöknek mint egyévi önkéntesek feleljenek meg. Fentartás, felügyelet. 6. §. A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola fentartója a nagykanizsai izr. hitközség. 7. §. Az intézet feletti felügyeletet a nm vallás és közoktatásügyi, valamint a nm. kereskedelmi és közlekedésügyi minisztériumok e végből kirendelt közegeik által gyakorolják. A szűkebb felügyelet gyakorlása az intézetet fentartó nagykanizsai izr. hitközség elöljárósága kebeléből választott iskolaszékre van bizva. A tanulók. 20. §. Tanulókul felvétetnek az első (alsó) osztályba: a) oly tanulók, kik a gj\'mnasium-, reál- vagy polgári iskola 4-ik osztályát legalább elégséges sikerrel bevégezték és ezt bizonyítvánnyal igazolják. b) a 2. és 3. (középső és felső) osztályba csak oly tanuló vétetik fel, ki az elóző osztályt ugyanezen vagy vele egyenlő fokú szakiskolát legalább is elégséges sikertel bevégezte. E szabály alúl eltérés csak a nm vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál kieszközölt engedély alapján engedhető meg. 21. §. A rendes tanuló osztálya összes kötelező tárgyait köteles hallgatni, hasonlókép tartozik eljárni ama nem kötelező tantárgyak óráira, melyek hallgatására az év elején önkényt jelentkezett. Tanév, vizsgálatok. 22. §. A tanév szeptember 1-én kezdődik és tart junius hó végéig. A tanulók szabályszerű felvétele szeptember 1—3 közt történik. Az ezen időn túl jelentkezők felvételére nézve szintén a 3. §-ban említett miniszteri rendelet irányadó. 53 23. §. Január 31-én a tanulóknak előmenetelüket és erkölcsi viseletüket kimutató értesítők adatnak ki, melyek a szülőknek vagy gyámoknak bemutatandók és ezeknek sajátkezű aláírásával ellátva, az uj szorgalomszak első hetében az osztályfőnöknek visszaadandók. 24. §. A tanév végén tartandó vizsgálatok nyilvánosak. A felső osztályt bevégzett növendékek a kormány küldöttjei jelen-létében érettségi vizsgálatot tesznek, mely után előmenetelük szerint „jelesen felelt meg", „jól megfelelt", vagy „nem felelt meg\' osztályzatú bizonyítványt kapnak. 25. §. Az érettségi vizsgálat szó- és Írásbeli. Az intézet igazgatója a közoktatásügyi miniszternél legalább egy hóval a vizsgálat előtt felterjeszti az írásbeli vizsgálat számára az illető tanárok által kitűzendő feladványokat. 54 IX. Fegyelmi szabályok. a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola tanulói számára. I. A tanulók kötelességei általában. 1. §. Minden tanuló köteles erkölcsös életével, illendő magaviseletével és szorgalmával úgy saját, mint az intézet becsületét megóvni. Kerülnie kell tehát mindent, mi az erkölcstelenség, neveletlenség, vagy durvaság bélyegét sütné eliemére a házi és iskolai, valamint a társadalmi életben egyaránt. Az erkölcsös élethez a vallás buzgó gyakorlata is tartozik. 2. §. Társai iránt minden tanuló barátságos, békés indulatú, előzékeny és minden tekintetben türelmes legyen s iparkodjék minden olyast kerülni, mi az egyetértést megzavarhatná. Ha a tanuló bármely módon sértve vagy károsítva érezné magát társai által, osztálya főnökéhez forduljon; magának elégtételt vennie nem szabad. 3. §. Oly egyénekkel, kiknek társasága a tanuló becsületére vagy erkölcsére káros vagy épen veszedelmes befolyást gyakorolhatna, tilos érintkeznie. Tilos tehát a társalgás az elbocsátott vagy kizárt tanulókkal is. 4. §. A legszigorúbb büntetésre méltó az a tanuló, ki vétkes gondolkodásmóda és érzületének nyilvánítása által társai erkölcseit rontja, vagy ezeket erkölcstelen cselekvésre, hazugságra, engedetlenségre csábítja. 5. §. A cél, mely a felső kereskedelmi iskola tanulói elé van tűzve, csak kitartó, megfeszített szorgalommal érhető el. A tanuló szorgalma ne csak külső legyen, s ne szorítkozzék csupán feladatai teljesítésére, hanem mélyebb kötelességérzetből eredjen s az idő s a művelődésére nyújtott eszközök lelkiismeretes felhasználásában nyilvánuljon. 6. §. Az illem és tisztesség iránti érzék minden tanulóban feltételeztetik. A társaival és más személyekkel való érintkezésben törekedjék a tanuló szerény, illendő magaviseletre, s használjon művelt emberhez méltó beszédmódot. Öltözete s egész viselete legyen egyszerű és tiszta. 55 7. §. A tanuló az igazgatónak s az intézet minden tanárának úgy az iskolában, mint azon kivül, engedelmességgel és tisztelettel tartozik. Midőn a tanár a terembe lép, úgyszintén, midőn távozik, valamennyi tanulónak fel kell állania. Kötelesek a tanulók az iskolaszolga irányában is illendően viselni magukat, s ha az tisztét teljesíti, kötelesek neki engedelmeskedni. 8. §. Elváratik a tanulóktól, hogy mindenki, de különösen a helybeli tanintézetek tanárai és tanulói, hatósági és egyéb, az értelmi osztályhoz tartozó személyek iránt kellő tisztelettel és udvariassággal viselkedjenek. 9. §. A tanulók az iskolán kivül is alá vannak vetve az iskolai fegyelmi hatóságának, melyet az igazgató a tanári karral együtt gyakorol. II. A tanulók kötelességei az iskola iránt. 10. §. Minden tanuló köteles az előadásokat pontosan látogatni, a szükséges iskolai könyveket és szereket magával hozni. Oda nem tartozó dolgok, amennyiben az azokkal való foglalkozás a tanulók figyelmét az előadástól elvonná, elkoboztatnak. Tartoznak egyszersmind a tanulók iskolai szereiket, könyveiket, füzeteiket rendben és tisztán tartani. 11. §. Előre látható akadályoztatás esetében az engedély a távolmaradásra egy órára az illető tanártól, egy napra az osztályfőtől, hosszabb időre az igazgatótól kérendő, az ok a szülők, vagy azok helyettesei által Írásban, vagy szóval előadatván. 12. §. A tanórák elmulasztása csak betegséggel és pedig csupán csak az orvosoknak, a szülőknek, vagy azok helyettesei bizonyítványa alajpán menthető ki. Mikor a tanuló újra iskolába jő, köteles a mulasztás okát az osztályfőnél hiteles bizonyítvánnyal igazolni. Ha a tanuló előzetes bejelentés és engedély nélkül egy hétig kimarad, az iskolából kilépettnek tekinthető, s a névsorból kitörölhető. Az órák látogatását illető kötelezettség kiterjed a nem kötelezett tantárgyakra is, melyek látogatására a tanuló az év elején jelentkezett. Az ilyen tanfolyamból való kilépés az igazgató és a szaktanár beleegyezése nélkül tilos. 13. §. Ha a tanuló valamely ragályos bajban: valóságos himlő, bárányhimlő, vörheny, kanyaró, diphteritis, szamárhurut, egvptomi szembaj, szenvedett volna, felgyógyulása után az iskolába csakis akkor léphet be ismét, ha teljes felgyógyulását és ragálymentességét kezelő orvosa által kiállított bizonyítvánnyal az igazgatónál igazolja. A szülők és helyetteseik kötelesek a tanulót az iskolától távol tartani, ha az odahaza ragályos betegségben levőkkel érintkezett. Ily esetben is a tanuló csak a fentebb említett orvosi bizonyítvány bemutatása mellett jöhet ismét az iskolába. 14. §. A szülőknek vagy helyetteseiknek egyszerűen névjegyre irott közlései nem fogadtatnak el. 56 15. §. A felügyelet gyakorolhatása végett tartoznak a tanulók lakásukat, annak változtatását, s azt az egyént, akinek gondviselése alatt állnak, az igazgatónak és az osztályfőnöknek bejelenteni. 16. §. Az iskolai év elején az osztályfő minden tanulónak kijelöli helyét az osztályteremben, figyelemmel a tanuló látó és hallóképességére és esetleg más alapos óhajtására. Helyet változtatni vagy cserélni, csak az osztályfő engedelmével szabad. 17. §. A tanóra kezdetét jelző csengetés után minden tanuló tartozik a terembe menni, helyét csendben elfoglalni és a tanár belépését kellő magatartással bevárni. Előadás alatt csend és figyelem követeltetik: mindennemű zavarás, ideértve a kijárást is, tiltva van. Szellemileg minden tanuló együtt dolgozzék a kikérdezésnél, felelni azonban csak a kérdezettnek szabad; a súgás vagy beleszólás szigorúan tiltva van. A dolgozatokat minden tanuló önállóan készítse el; feladatot mástól leírni s általában bárminemű csempészetet elkövetni tilos. 18. §. Az egyes tanórák közti időben meg van engedve az illedelmes társalgás és mozgás; ellenben a futkározás és zajongás a legszigorúbban tiltva van. Az osztályban lévő tanulók mindenkor helyeiken tartoznak maradni, az iskolatábla befirkálása, előadáson kivül a dobogóra lépni szigorúan tiltatik. 19. §. Szintén tiltva van az intézet helyiségei előtt való álldogálás is. Óraközben az intézetből a tanulóknak csak az osztályfő engedelmével szabad távozni. 20. §. A dohányzás szigorúan tiltva van. 21. §. Az intézeti épületnek és minden tartozékának tisztaságára a tanuló is köteles ügyelni. A falak, padok és egyéb bútorok megrongálása, befirkálása fegyelmi kihágásnak és egyszersmind kártételnek tekintetik. Mindennemű kár, melyet a tanulók az iskolai szerekben vagy egyéb tárgyakban tesznek, az illetők által és ha ki nem tudódnának, az egész osztály által megtérítendő. Ha a kártevés rosszakaratból vagy pajkosságból történt, a vétkes fegyelmi büntetés alá esik. 22. §. Egyleteket művelődés céljából alapíthatnak a tanulók az igazgatóság engedélyével; az iskolán kivül álló társulatoknak azonban tagjai nem lehetnek. Színház és nyilvános mulatságok látogatására minden egyes alkalommal az osztályfőtől kell engedélyt kérni. 23. §. Könyvek vagy más tárgyak elárúsítása, cserélés, a szülők vagy helyetteseik engedelme nélkül tilos ; éppen úgy tiltatik az adósságcsinálás Pénzt gyűjteni az intézet növendékei között bárminemű célra csak az igazgató engedelmével szabad. III. Fegyelmi büntetések. 24. §. Az előző pontok tiltó szabályai ellen elkövetett tények büntetés alá esnek. Az iskolán kívüli viselet hasonlóképpen 57 a fegyelmi törvények alá tartozik; e szerint minden az iskola célával és méltóságával ellenkező cselekmény, pl. kávéházak, korcsmák és más nyilvános helyek látogatása szigorúan fenyíttetik. 25. §. A fegyelmi szabályok áthágására mérendő büntetések fokozat szerint a következők: a) megintés, illetőleg megdorgálás az illető tanár által; b) a tanulók elkülönített helyre való ültetése, illetőleg kiállítása; c) nyilvános megfeddés az osztályfő által; d) élesebb feddés az igazgató által; e) a tanulónak a tanári szék elé idézése s a kizárással való fenyegetés ; f) kizárás az intézetből, melyről az iskolaszék és a nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium értesíttetnek. Ezeken kívül alkalmazható a körülményekhez képest egyéb büntetés is, úgymint az iskolában való marasztalás, mely felügyelet alatt végzendő komoly szellemi munkával köttetik össze, továbbá házi fogság alá helyezés, melynek kiállta a szülő vagy gazda bizonyítványa által igazolandó. 26. §. A harmadfokú büntetésről már a szülő vagy helyettese értesítést nyer. Tandíjmentes tanulók, kik erkölcsi viseletből kevésbé szabályszerű érdemjegyet kapnak, vagy hanyagságuk által ki nem elégítő tanulmányi előmenetelt tanúsítanak, elvesztik a tandíjmentességet. IV. Befejező megjegyzések. 27. §. Ezen törvénynek az intézet minden növendéke alá van vetve, s alóluk senki, még a szülők sem menthetik fel őket. 28. §. Ugyancsak e törvények kötelező erejével bír minden olyan szabály és utasítás, melyet az igazgatóság, a tanári karral s az iskolaszékkel egyetértve, esetleg később ki fog hirdetni. 29. §. A fegyelmi szabályok ezen szövege 2 példányban minden tanulónak kiadatik, melyek egyike a szülők által aláírandó és azután az osztályfőnek bemutatandó. A tanév kezdetén a fegyelmi szabályok a tanulók előtt felolvastatnak, s azok nem ismerése mentő ürügyei el nem fogadtatik. 58 X. Jelentés a Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskola „Deák Ferenc" körének 1911—12. évi működéséről. Önképzőkörünk az idén érte meg fennállásának 19-ik évfordulóját. E hosszú idő alatt működésének célja mindig az volt, hogy azt az egyoldalú műveltséget, amelyben — mint a legtöbb szakiskolánkban — a növendékek részesülnek, általánosabbá tegye. E cél a mindinkább terjedő ellenkező felfogás ellenére is, még mindig aktuális. Manapság ugyanis az a nézet uralkodik, hogy az ilyen ifjúsági egyesületeket meg kell szűntetni, mert — tekintettel a tanulók különben is nagy elfoglaltságára — fölöslegesek. Bármilyen okokat is hoznak fel e javaslat indokolására, annyi bizonyos, hogy nem árt, ha van szakiskolánkban egy ilynemű egyesület. De ideje volna már egyszer szakítani az elmúlt hagyománnyal, hogy a Kör vezetője csak a magyar irodalom tanára lehet. Más iskolákban több Kör áll fenn, s a modern nyelvek tanárának is van helye a vezetésben, sőt a szoros értelemben vett szaktanárok is találnának működési kört. Az ilyen egyesületek célja nem lehet kizárólag a szépirodalom ápolása, mert ettől messze esik a felső kereskedelmi iskolai tanulók 90%-ának műveltsége. Lehet valaki akármilyen szorgalmas a kereskedelmi iskolában, szépirodalmi művek Írásához ez még nagyon kevés, oda rátermettség kell, ez pedig némely évben egyáltalában nem fordul elő. Az alakuló gyűlést Domány Ármin vezető tanár elnöklete alatt október 4-én tartottuk. Áz alapszabályoknak a választásokra vonatkozó részeinek felolvasása után, a tisztikar megválasztása következett. Elnök lett: Bognár Gyula f. o. t., alelnök: Herzfeld Árpád k o. t, titkár: Biró Ferenc f. o. t , altitkár: Halász Andor k. o. t., főkönyvtáros: Vámosi Tivadar f. o. t., könyvtárosok: Hacker Leo, Práger Árpád f. o. t., Kaufmann Hugó és Spiegler Miklós k. o. t. A Kör működése nagyon silány volt. Az alapszabályok értelmében kéthetenkint kellett volna gyűlést tartanunk, de az év folyamán csak hatot tarthattunk. Azért az Önképzőkör inkább 59 az iskolai ünnepségek rendezésére szorítkozott. Tartottunk öt diszgyűlést, és pedig: november 6-án a 13 aradi vértanú emlékére, november 19-én néhai Erzsébet királyné emlékezetére, márc. 15-én a márciusi napok megünneplése végett, április 11-én és a koronázási ünnep évfordulóján junius 8-án, mikor is az Önképzőkört ünnepség keretében zártuk be. Ez ünnepség műsorának első pontja a Hymnusz éneklése volt; majd Vörösmarty Mihály „Királyhimnusz" cimü költeményét szavalta Róna Ferenc a. o. t. Azután a „Tartsd meg Isten a királyt" cimü énekszám. Az ünnepi beszédet Balog D. tanár ur tartotta, ezután ismét egy szavalat és befejezésül a „Szózat" éneklése. A könyvtár vétel utján oly sok művel szaporodott ez évben, hogy ezek ára a Kör pénztárát teljesen kimerítette s így a minden évben szokásos pályadijak kitűzése elmaradt. A nagymértékű hanyatlás, mely a Körnek ez évi működésében mutatkozik, csakis a tagok hanyagságának tulajdonítható. Csodálatos, hogy mennyire kihalt a szépérzék, a jó és nemes iránt való előszeretet az ifjúságból. Ez magyarázza meg az idén tartott gyűlések csekély számát és kis eredményét. Dr. Ollop. Mór ez évben is egy 10 koronás aranyat adott át a Kör vezetőjének, egy a történelemben kiváló előmeneteli! tanuló megjutalmazására. A dijat Bognár Gyula f. o. t. kapta. Fogadja a nemes adakozó ezűton is hálás köszönetünket áldozatkészségéért. Amidőn jelentésünk végére érünk, figyelmeztetjük az egyesület tagjait, hogy viseljék szívükön az Önképzőkör sorsát. — Becsüljék meg és tartsák fenn meleg szeretettel ezt az intézményt, melyet 19 évi sikeres működése után a megszűnés veszélye fenyeget. Tőlük függ a Kör továbbra való fennállása, mely ha nagyjelentőségű eredményeket nem is produkálhat, de tagjainak mindenkor alkalmat nyújt az önképzésre, ami nem csekély fontosságú dolog. Ama reményben, hogy a Kör még számos évet megér s nagyobb sikerrel működik, bezárjuk jelentésünket. Az Önképzőkör vezetősége. 60 XI. Magánvizsgálati szabályzat. A nm. m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1903. évi 3640. sz. rendelete a felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok szabályozása tárgyában: A felső kereskedelmi iskolák főigazgatójának. A felső kereskedelmi iskolai magánvizsgálatok eddigi rendszerének szigorúbb és helyesebb irányú szabályozása céljából az 1895. évi augusztus 20-án 4401. sz. a. kelt rendelettel a felső kereskedelmi iskolák számára kiadott szervezetnek a magánvizsgálatokra vonatkozó 64. és 65. §§-ait, valamint az e tárgyban kibocsátott rendeleteket ezennel hatályon kivül helyezve, a jelzett szakaszok helyébe a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrral egyetértően a következőket rendelem el: 64. §. Magánvizsgálatra bocsáthatók a felső kereskedelmi iskola alsó osztályának tárgyaiból oly egyének, a kik a polgári vagy középiskola negyedik osztályát (a latin nyelvtől eltekintve) sikerrel végezték, 17-ik életévőket betöltötték s hitelesen bizonyítják, hogy a gyakorlati életben működnek; a középső és felső osztály tárgyaiból magánvizsgálatra, illetőleg az utóbbit követő érettségi vizsgálatra, azok bocsáthatók, akik az alsó, illetőleg középső osztályt akár nyilvánosan, akár magánúton elvégezték, 18, illetőleg 19 évesek s a gyakorlati életben működnek. Az egyes osztályok vizsgálatai rendszerint egyévi időközökben engedélyeztetnek. Felső kereskedelmi iskolából kimaradt tanulók kimaradásuk esztendejében még akkor sem kaphatnak magánvizsgálatra engedélyt, ha különben a fenti föltételeknek megfelelnek. A magánvizsgálati engedélyért folyamodók szabályszerűen bélyegeit s a főigazgatóhoz cimzett kérvényeiket minden év szeptember havában azon felső kereskedelmi iskola igazgatójánál nyújtsák be, a mely iskola állandó lakóhelyükön, vagy ahhoz legközelebb van. A kérvényhez születési, iskolai, erkölcsi és oly hatósági bizonyítványt kell mellékelni, mely a folyamodó iskolai tanulmányai óta eltöltött foglalkozását is hitelesen bizonyítja. 61 A kereskedelmi iskola igazgatója a beérkezett kérvényeket a tanári kar véleményes jelentésével együttesen október hó első felében terjeszti föl a főigazgatóhoz. Ugyancsak a kérvény benyújtásakor lefizetendő a beirási és az évi tandíj, mely díjak azonban kedvezőtlen elintézés esetén a folyamodónak visszaadatnak. A beirási és tandíjak fizetése alól senki sem menthető fel. A magánvizsgálati engedélyt nyert egyének az előadást nem látogathatják. A magánvizsgálatok mindenkor a főigazgató vagy megbízottja elnöklete alatt tartatnak junius havában, illetőleg a felső osztálybeli magánvizsgálatok az érettségi Írásbeli vizsgálatok előtt. Az elnök állapítja meg a vizsgálat napját is. A vizsgáló bizottság tagjai a főigazgató (vagy megbízottja), az iskola igazgatója és azon osztály tanárai, a melyből a jelölt magánvizsgálatot tesz. A jelölttől a vizsgálat megkezdése előtt megkövetelendő személyazonosságának igazolása. A vizsgálat kiterjed az illető osztály minden rendes tantárgyára, Írásbeli és szóbeli s akként tartandó meg, hogy a jelöltnek az osztály összes tanítási anyagában való jártassága kitűnék. A dolgozatok külső alakja úgy bírálandó el, mint a rendes tanulóknál. A bizonyítványt, — amelyen feltüntetendő a vizsgálati engedély száma és kelte, s hogy magánvizsgálat alapján állíttatott ki, — nemkülönben a vizsgálat lefolyásáról felvett jegyzőkönyvet a vizsgáló bizottság elnöke, az igazgató s az illető osztályfő írják alá. Amennyiben a főigazgató nem maga elnökölt, a jegyzőkönyv hozzá felterjesztendő. Szeptemberben tartandó pótló vizsgálatokra, kellően indokolt esetekben, a magánvizsgázóknak is, akik a tanévvégi magánvizsgálaton igazolt betegség vagy súlyos ok miatt nem vehettek részt, a. tanári kar adhat engedélyt. Ha az illető szeptemberben sem jelentkezik, vizsgálati engedélye további érvényét elveszti összes lefizetett díjaival együtt. Vizsgálatok összevonása nem engedhető meg. Kivételes esetekben azonban és ha a jelölt előzetes vizsgálatát legalább is jó eredménnyel tette le, a következő osztályból főigazgatói engedéllyel már félév múlva jelentkezhetik vizsgálatra. Különbözeti magánvizsgálat engedelyezését kérhetik azok a gyakorlati életben működő ifjak, akik a középiskola nyolcadik osztályának sikeres bevégzését igazolják, vagy érettségi vizsgálatot megfelelő sikerrel tettek. Folyamodni olyan módozatok mellett lehet, mint a rendes magánvizsgálatért. Az első esetben az Írásbeli és szóbeli különbözeti vizsgálat kiterjed a felső kereskedelmi iskola különbözeti tárgyainak mind a három évi tanítási anyagára, a mit a rendes érettségi vizsgálat követ: a középiskolai érettségi bizonyítvány alapján pedig a jelöltnek Írásbeli és szóbeli érettségi vizsgálatot 62 kell tennie a felső kereskedelmi iskola, különbözeti tárgyaiból. A többi tárgy osztályzatai a középiskolai bizonyítványból veendők át. 65. §. A magánvizsgálati díj mind a három osztályra nézve 80—80 korona, melyből minden vizsgázó tanárt tantárgyankint egy rész, az igazgatót, mint ilyent még egy rész illet meg. A vizsgálatnak a jelölt részéről komoly ok nélkül való megszakítása a vizsgálati díj elvesztését vonja maga után. A tandíj és beirási díj minden osztálymagánvizsgálat után, valamint \'a magánvizsgálat ismétlése esetén is fizetendő. A különbözeti vizsgálatoknál tandíj nem hanem 120 korona vizsgálati díj, illetőleg az érettségi vizsgálatért az érettségi vizsgálati szabályszerű díj fizetendő. E vizsgálati díjakból is az igazgató, amennyiben a vizsgáló és a vizsgáló tanárok tantárgyankint egyenlő jutalékban részesülnek; ezentúl az igazgatót még egy rész illeti meg. Ezen új szakaszokban megállapított szabályok 1903 év szeptember havától kezdve kötelezők. A már tárgyalás alatt levő magánvizsgálatok ügye az eddigi szabály szerint nyerhet elintézést, valamint a már engedélyezett magánvizsgálatok is ez eddigi eljárásnak megfelelően tartandók meg. Minderről Nagyságodat tudomás és a további eljárás végett azzal a felhívással értesítem, hogy a magánvizsgálatok új szabályzatának megfelelő végrehajtásáról és szigorú ellenőrzéséről gondoskodjék. 63 XII. Felső kereskedelmi iskolai tanulók állami támogatása ösztöndijakkal. 2172. sz./1912. A nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr a felső keresk. iskoláknak és tanulóinak a szakismeretek s általában a gyakorlati műveltség terjesztésére irányuló közérdekű feladatát az által is kivánja előmozdítani, hogy a felső keresk. iskolák szegénysorsu tanulói tanulmányaik befejezése céljából állami támogatást nyerhessenek. E célból az 1912/13. tanévre felső kereskedelmi iskolák tanulói közül egy tanulónak egy 40> koronás, négy tanulónak egyenkint 300 koronás és négy tanulónak 200 koronás ösztöndijakat fog adományozni. Ez ösztöndijakra a felső keresk. iskolák bármely osztályába szabályszerűen felvett szegénysorsu, de kiváló előmenetelü rendes tanulók tarthatnak igényt, akik közép- vagy polgári iskolai tanulmányaikat is jeles, esetleg legalább jó eredménnyel végezték s akik gyakorlati kereskedelmi pályára készülnek, vagy kereskedelmi irányú főiskolákban kívánják tanulmányaikat folytatni. Az ösztöndíjakért a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez címzett folyamodványok a fentebbi feltételeket igazoló mellékletekkel ellátva hivatalomhoz október hó 15 ig nyújtandók be a tanári kar véleményével együtt. A nm. vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter ezentúl is tanévenként legalább kétezernégyszáz koronára terjedő ösztöndíj összeget fog engedélyezni felső keresk. iskolai tanulók részére 200—800 koronás ösztöndijak alakjában. Még a folyó tanévben a nm. vallás- és közokt. m. kir. Miniszter ezenfelül összesen (1300), azaz egyezerháromszáz koronát óhajt szétosztani 200—300 koronás ösztöndijakként olyan hat szegénysorsu tanuló között, akik állami felső keresk iskolákban folyó évi junius havában jeles vagy jó általános eredménynyel végzik érettségi vizsgálataikat, s akik nem folytatják főiskolákon tanulmányaikat, hanem közvetlenül kereskedelmi vagy hasonló gyakorlati jellegű életpályára lépnek. Az ezen kivételesen csakis a folyó tanévre adományozható ösztöndijakért folyamodók kérvényeit minősitésük igazolása 64 mellett az iskolák igazgatói legkésőbb folyó évi julius hó 4-ig terjesszék fel hivatalom utján. Az ösztöndijban részesülők félévi és tanévvégi bizonyítványai mindenkor felterjesztendők. Az ösztöndijas tanulók előmenetelének ellenőrzésére nézve az állami felső kereskedelmi iskolákban tandíjkedvezményt élvezők szabályai követendők. Erről a t. Igazgatóságot avval értesítem, hogy a fentieket a tanuló-ifjusággal azonnal közölni és egyúttal arról is gondoskodni szíveskedjék, hogy ezek az intézkedések az Igazgatóság vezetése alatt álló iskola folyó tanévi értesítőjében is megfelelően közzététessenek. Budapesten, 1912. junius 10. Dr. Schack Béla főigazgató. Valamennyi felső kereskedelmi iskola t. igazgatójának. 65 XIII. A tanulmányi kirándulási alap zárószámadása. Egyenleg az 1910-11-iki tanévről.......K 77.48 Kamat .................„ 2.53 K 80.01 mely összeg a Nagykanizsai Takarékpénztárnál gyümölcsözően el van helyezve. Nagykanizsa, 1912. junius 12. Balog Dávid s. k. Bún Samu s. k. Dr. Villányi Henrik s. k. igazgató. 2 66 xiv. Az ifj. segítő-egyesület 1911—12. TARTOZIK a) Pénztár- Korona Egyenleg az 1910—1. tanév végén .... 4800 85 Mautner Henrik, Győr adománya K 140.— a Villányi alapra és kamat . . . K 1.22 141 22 1901-ben érettségizettek adománya a Villányi és Bún alapra ......... . 100 — 1911-ben érettségizettek adománya ... 50 — 1910—11-ben beszedett könyvbekötések . . 1 80 55 tanuló tagsági dija ........ 1 10 — Az ifj. hangverseny tiszta jövedelme . . . 1043 04 Festi A. és Kaufmann J. urak Alsó-Domboru, adománya............ 10 — 1902-ben érettségizettek adománya* . . . 100 — A Nagykanizsai Segélyegylet adománya . . 100 — Kamat.............. 203 16 6660 07 - A fent kimutatott pénztárkészlet gyümölcsözően el van helyezve: Az izr. hitközségnél............K 2465.74 A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál.....„ 3361.01 A Nagykanizsai Takarékpénztárnál . . . . . ■ „ 442.59 K 6269.34 b) Vagyonkimutatás: Készpénzbetétek .............K 6269.34 Tankönyvek értéke 1910—11. év végén . 844.15 Ujabb beszerzések ......... 214.33 K 1058.48 10% leirás „ 105.85 „ 952.63 K 7221.97 * A tízéves találkozón résztvettek: Barna Gyula, Breuer Zoltán, Büchler Mór, Gáspár Béla, Günsberger László, Kohn Samu, Lewin Samu, Scherz Lajos, Schwarz Károly, VVeisz Hugó. 67 évi pénztár- és vagyonkimutatása. kimutatás. KÖVETEL Nagykanizsa, 1912. junius 12. Elek Mór s. k. Bún Samu s. k. Domány Ármin s. k. ellenőr. igazgató, elnök. pénztáros. 5* Korona Újonnan beszerzett könyvek s bekötések 214 33 Nyomtatványok és póstadijak...... 4 24 Készpénzsegélyek .... ...... 12f> — Ösztöndíjak............ " 47 16 Egyenleg............. 6269 34 6660 07 68 XV. A tanulók névsora, születési helye és ideje. Alsó osztály. Osztályfő: Dr. VILLÁNYI HENRIK. Abonyi Sándor, Budapest, 1895. deczember 14. Bajkor Roland, Nagykanizsa, 1896. julius 15. Baumgarten Sándor, Budapest, 1897. január 12. Bednazsek István, Nagykanizsa, 1897. szeptember 7. 5 Berger Lipót, Belisce (Verőcemegye, Slav.), 1896. szeptemb. 28. Bogenrieder József, Nagykanizsa, 1897. január 4. Bohenszky Adolf, Veliki-Denci (Horv.-ország, Belovármegye), 1895. szeptember 20. Breiner József, Zákány (Somogymegye), 1896. junius 29. Fáy Árpád, Zákány (Somogymegye), 1893. julius 29. 10 Fehér Márk, Jesztreb (Sárosmegye), 1897. május 23. Fehér Sándor, Szigetvár (Somogymegye), 1897. április 22. Friedfeld István, Légrád (Zalamegye), 1895. junius 14. Gógl István, Nagykanizsa, 1894. szeptember 2. Grünfeld Árpád, Nagykanizsa, 1896. április 30. 15 Guttentag Ernő, Nagykanizsa, 1896. november 3. Heine Roland, Gelse (Zalamegye), 1894. május 27. Hirschsohn Ignác, Alsódomboru (Zalamegye), 1897. május 7. Holczer László, Orosztony (Zalamegye), 1897. augusztus 13. Horváth Károly Csáktornya (Zalamegye), 1896. október 14. 20 Josifovics Sándor, Nagykanizsa, 1896. szeptember 1. Kisfaludy Zoltán, Hódosa (Zalamegye), 1895. november 15. Kocsiás János, Nagykanizsa, 1892. május 7. Kramer Endre, Nagybajom (Somogymegye), 1895. julius 26. Láng Lajos, Nagykanizsa, 1895. augusztus 19. 25 Löbl Jenő, Marcali (Somogymegye), 1896. október 29. Ludvik János, Nagykanizsa, 1895. március 22. Mayer Károly, Nagykanizsa, 1895. junius 7. Paár Oszkár, Barcs (Somogymegye) 1896. május 24. Palkovics György, Nagykanizsa, 1896. április 6. 69 30 Péter Jenő, Nagykanizsa, 1897. junius 3. Pinty Sándor, Nagykanizsa, 1897. január 10. Poppel Ferenc, Hosszufalu (Zalamegye), 1895. augusztus 27. Róna Ferenc, Nagykanizsa, 1897. május 2. Rosenberg Sándor, Nagykanizsa, 1895. december 30. 35 Salgó Károly, Sárvár (Vasmegye), 1897. december 6. Scheer Imre, Baja (Bácsmegye), 1897. november 5. Scherz Imre, Nagykanizsa, 1897. junius 9. Singer Sándor, Keszthely (Zalamegye), 1897. junius 28. Schmidt Kálmán, Kőszeg (Sárosmegye), 1896. március 4. 40 Sörlei Sándor, Nagykanizsa, 1896. március 29. Stolcer László, Csáktornya (Zalamegye), 1896. junius 16. Székely Tivadar, Csáktornya (Zalamegye), 1897. október 8. Szerb Gyula, Mura-Csány (Zalamegye) 1896. december 24. Weisz Félix (Felice), Fiume, 1897. október 9. 45 Weisz József, Porrog-Sz.-Király (Somogymegye), 1896. jan. 2. Kimaradt: Kemény Arnold. Magántanulók: Berényi Géza, Metzli Mariska, Pálffy Jolán, Pálffy Gabriella. Középső osztály. Osztályfő: ELEK MÓR. Atlasz Ignác, Nagybajom (Somogymegye), 1892. december 5. Auspitz Ottó, Verőce (Horvátország), 1896. julius 29. Biach Károly, Nagykanizsa, 1895. december 25. Blum József, Siklós (Baranyamegye), 1895. március 3. 5 Bogenrieder Ottó ism., Nagykanizsa, 1893. október 17. Brandl Gyula, Nagykanizsa, 1896. január 7. Buksz István, Nagykanizsa, 1896. november 4. Csempesz József ism., Letenye (Zalamegye), 1894. dec. 28 Dukász Imre, Nagykanizsa, 1896. április 22. k> Fischer Pál ism., Báté (Somogymegye), 1894. junius 10. Frank Ottó, Nagykanizsa, 1897. február 21. Fried Andor, Nagykanizsa, 1896. október 10. Grünhut Andor, Nagykanizsa, 1897. január 21. Halász Andor, Nagykanizsa, 1897. április 11. 15 Hauser Béla, Budapest, 1896. julius 13. Hercfeld Árpád, Nagykanizsa, 1896. május 10. Hirschler Imre, Nagykanizsa, 1894. december 7. Hirschler István, Nagykanizsa, 1896. szeptember 5. Kasztl Lajos, Pacsa (Zalamegye), 1896. augusztus 27. 20 Kaufmann Hugó, Belatinc (Zalamegye), 1897. január 27. Kemény Kálmán, Nagykanizsa, 1896. Id. Kertész Árpád, Bal.-Ederics (Zalamegye), 1896. márc. 26. Ifj. Kertész Árpád, Nagykanizsa, 1896. szeptember 3. Klein Jenő, Légrád (Zalamegye), 1895. julius 25. 25 Königmayer Iván, Ságod (Zalamegye), 1893. január 29. Krausz József ism., Nagykanizsa, 1893. szeptember 12. Krausz László, Tapolca (Zalamegye), 1896. január 1 1. Krisztoflcs Rezső, Csáktornya (Zalamegye) 1896. január 24. Lendvai Dezső, Nagykanizsa, 1896. julius 22. 30 Ney Géza, Teleki (Somogymegye), 1896. julius 28. Péter Lajos, Nagykanizsa, 1894. május 15. Rajki István, Nagykanizsa, 1897. március 1. Rozgonyi Gyula, Nagykanizsa, 1896. julius 21. Schlesinger Manó, Banjaluka (Bosznia), 1896. junius 3. 35 Schott Ödön, Nagykanizsa, 1892. december 4. Schön Sándor, Csurgó (Somogymegye), 1895. december 12. Spiegler Miklós, Belatinc (Zalamegye), 1896. julius 4. Strém Zsolt, Budapest, 1896. március 25. Vida Lajos, Nagykanizsa, 1895. január 30. 40 Villányi Antal, Nagykanizsa, 1895. december 15. 71 Weisz Jenő, Nagyatád (Somogymegye), 1896. április 12. Zsittney Ödön, Nagykanizsa, 1894. november 18. Zsubory István ism., Nagykanizsa, 1892. április 18. Kimaradtak: Friedenthál Imre, Nagykanizsa, 1895. január 18. Schlesinger Alfréd, Szombathely (Vasmegye), 1894. nov. 13. Szabó István ism., Nagykanizsa, 1892. augusztus 18. Magántanulók: Grosz Ernő, Mnistik Tivadar, Tripammer Margit, Zábó József. 72 Felső osztály. Osztályfő : BALOG DÁVID. Baumann Lajos, Barcs (Somogymegye), 1893. december 9. Biró Ferenc, Balatonvörs, 1894. november 16. Bognár Gyula, Keszthely (Zalamegye), Brandlhoffer Frigyes, Nagykanizsa, 1894. február 11. 5 Fischer Bálint, Nagykanizsa, 1896. január 25. Fischer István, Zalatárnok (Zalamegye), 1894. május 13. Frankéi György, Csanálos (Zemplénmegye), 1896. márc. 18. Friedrich József, Kisvárda, 1894. november 16. Gógl Béla, Nagykanizsa, 1893. március 8. 10 Goldfinger József, Nagykanizsa, 1894. december 6. Hacker Leó, Sopron (Sopronmegye), 1894. szeptember 9. Kelemen Jenő, Álsó-Zsippó (Somogymegye), 1894. szept. 25. Kondor István, Szigetvár, 1895. október 27. Lasky Nándor, Nagykanizsa, 1893. november 22. 15 Lichtner Sándor, Klostár (Belovár-Kőrös), 1894. szeptemb. 28. Mandl Jenő, Tótújfalú (Somogymegye), 1894. október 23. Meiszter Artal, Magyarboly, 1890. február 28. Polgár Béla, Kotor (Zalamegye), 1896. február -20. Práger Árpád, Csáktornya (Zalamegye), 1896. február 9. 20 Rauch Béla, Vizvár, 1893. szeptember 10. Reich Andor, Jobbágy (Nógrádmegye), 18Ö3\' október 15. Schweitzer Kálmán, Nagykanizsa, 1894. február 14. Somogyi Ernő, Bonyhád, 1895. julius 11. Strém Imre, Budapest, 1895. julius 12. 25 Szántó Imre, Nagykanizsa, 1895. január 7. Szémann György, Nagykanizsa, 1893. május 23. Szitár Árpád, Nagykanizsa, 1893. november 3. Vámosi Tivadar, Álsó-Domboru (Zalamegye), 1894. nov. 23. Wollák Jenő, Leile (Somogymegye), 1894. julius 4. 73 XVI. Az 1910—11-ben végzett tanulók alkalmazási helye. A tanuló neve A cég neve Város neve Betlehem György Postatakarékpénztár Budapest Blau Jenő Neumann Testvérek Csáktornya Bolmanác Velimir Beocini Cementgyár Unió rt. Budapest Brandelhoffer Antal 1. Soproni Serfőzde s Ma- látagyár Sopron 5 Dőri Zsigmond Dr. Dőri József gazdasága Szombathely Erdős Sándor Letenyei Takarékpénztár Letenye Földes Kálmán Postatakarékpénztár Budapest Fuchs Imre Fatermelő szövetkezet n Fiirst Ödön Forgalmi Bank Fiume 10 Herzog Aladár Krausz Dávid gabonakeres- kedő Budapest Herrnstein Pál Strasser és König Barcs Hirschler Ernő Délnémet gőzhajózási rt. Budapest Hoffmann István P\'ischel Fülöp Nagykanizsa Hütter Vilmos Nagykanizsai Takarékpénzt. „ 15 Josifovic Milivoj Anton Tscheligi sörgyár Márburg Keszler Ferenc Blau M. Fiai Nagykanizsa Kisfaludi Aladár Kereskedelmi és Iparbank rt. Kaposvár Klein Miklós Wiener Bankverein Budapest Kohn Ernő Flaschner Artúr Bécs 20 Mezei Henrik Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Budapest Mátrai József Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár Nagykanizsa Pátkai Jenő Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Budapest Perényi Andor Erdélyi faipar r. t. » Pissenberger Imre Grünwald Testvérek és » Schiffer épit. vál. 74 A tanuló neve A cég neve Város neve 25 Pollák Jenő Gutmann S. H. Nagykanizsa Rechnitzer József Sulzer Sándor, fatelep Somogyvár Riebner Samú Rothschild Samú Nagykanizsa Rosenberg Lajos Grünwald Testv. és Schiffer Budapest Schütz Béla Magyar Általános Takarék- pénztár „ 30 Strém Pál Sör- és malátagyár Nagykanizsa Székely Ernő Banca Mobiliana Societa Anonima Fiume Szépe Lajos ismeretlen Szigeti László Nagykanizsai Bankegye- sület Nagykanizsa Szilágyi Imre Szüleinél Kaposvár 35 Vlasits Gábor Magyar államvasutak Budapest 75 XVII. Jelentés az 1911—12-iki juniusi érettségi vizsgálatokról. A május 30-án és 31-én megtartott osztályvizsga alapján a felső osztály 29 tanulója közül hat szeptember hóban teendő javító osztályvizsgálatra utasíttatott. írásbeli érettségi vizsgálatra bocsáttatott tehát 23 és 2 tanuló, kik az 1911. szeptemberi vizsgán 2 tárgyból teendő javító vizsgálatra utasíttatván, kir. főigazgató úrtól engedélyt kaptak arra, hogy azt saját bizottságuk előtt 1912. junius hóban letegyék. A tanári kar által felterjesztett tételek közül kir. főigazgató ur a következőket jelölte ki: I. Magyar fogalmazás. A kereskedőnek nem csak anyagi, hanem szellemi és erkölcsi tőkére is van szüksége. Eredmény: 1 jeles, 5 jó, 17 elégséges. II. Német kereskedelmi levelezés. 1. Josef Griinfeld vvíeni cég V./10-én ir Kesselbauer linzi cégnek. Figyelmezteti, hogy ápr. 10-én lejárt tartozása, január 10-én neki küldött árukról, még nincs kiegyenlítve. Az összeg K 2468\'25. Sürgősen kéri. 2. Linz V./12-én felel. Mentegetődzik a rossz üzletmenettel és egy adósának inzolvenciájával. 1500"— K-t azonnal küld pénzes levélben, a maradékra 1 havi halasztást kér 6°/o késedelmi kamat megtérítésével. Eredmény: 3 jeles, 7 jó, 10 elégséges, 4 elégtelen. 76 III. Német nyelv. Über einige Rohstoffe der Textilindustrie. Eredmény: 12 jó, 8 elégséges, 4 elégtelen. IV. Könyvvitel. 1912. május 1-én Farkas Imre következő vagyonállapottal nyitja meg üzletét: Árukészlet Váltók . Adósok . Ingóságok Készpénz Aktíva K 28,510 19,3 0 20,700 1,900 8,200 K 78.650 Passzíva Hitelezők . . Elfogadványok Átm. kamat Tiszta vagyon K 6,640\'-6,800\'-210\'-„ 65,000\'- K 78,650\'- Ugyanekkor belép a közker. társasággá átalakuló üzletbe Fehér Elek 40.000 K készpénzzel. A szerződés értelmében a társak betétei 6\'Vo-al pro anno kamatosíttatnak, a tiszta nyereség a betételek arányában osztandó el és ezeket szaporítja. máj 8. Vesznek felében Kis Károllyal helyben 500 q tengerit á 14.— I\\, melynek összegét egyenlő részekben készpénzben kifizetik. „ 15. Eladják az á metá árut Molnár Győzőnek, Boglár á 16\'— K. Molnár készpénzben fizet K 3000\'— és ad 5000.— K\'-ról szóló 3<h. elfogadványt. „ 20. Érkezik Németh Gézától Dombovár, 300 q búza á K 22\'-melyért neki 3/h. elfogadván}aikat küldik. „ 25. Leszámittatják Varga Péter váltóját pr. jun. 30. K 1800\'— 5% lerovat 36 nap, K 9\'—. „ 28. Küldenek Halász Gábornak, Sopron, 200 q zabot á K 14\' — fizetendő 4 hó múlva. „ 31. Beváltják ma lejáró elfogadványukat Fehér P. r. K 800\'— „ 31. Üzleti költség K 280\'— „ 31. Farkas kivesz a pénztárból K 200\'—, Fehér K 160\'— Zárás. Az árúkészlet értéke K 35,600\'—, az ingóságok értékéből 5% leírandó, passzív átm. kamat K 180\'—. Eredmény: 3 jeles, 7 jó, 10 elégséges, 4 elégtelen. 77 V. Kereskedelmi számtan. 1. Paris megbizza Budapestet, hogy vegyen frt. 10,000"— n. é. m. aranyjáradékot á 110"30 és 100 drb. Déli V. részvényt á 172"— és ennek ellenében adjon el 25 drb. O. M. államv. részv.-t á 733"io, a maradékot pedig 2 havi direkt intézvénnyel hajtsa be. Budapest a megbízást junius 1-én teljesíti, árfolyam 95*40, 3V\'2°/o és felszámít szokásos költségeken kivül l°/ooo jutalékot; elkészítendő az elszámolás. 2. Parisban 1912. jun. 1-én a következő jegyzések vannak: O. aranyjáradék 95"65, m. aranyjáradék 93 75, osztr. m. áll. v. részv. 788"—, D. vas. részv. 180"—; meghatározandók ezen árfolyamok budapesti paritásai, ha az átszámító árfolyam 95"40. 3. Bréma küld Triest-en át Nagykanizsának háromféle teát: Btto kg. 122*50, Ta. kg. 29"5 Souchong szám 1. á M 2"75 pr. x/a kg. „ „ 33*20, „ „ 7*25 Mandarin ...... 2"55 „ „ „ és „ 183*75, „ „ 31-25 Souchong „ 6. „ „ 1 "25 „ „ „ Skonto 2%, szállítási díj K 20"oo, vám K 217 pr. % kg, mérlegpénz, K Kso kisebb kiadás, váltóárfolyam 117*80; határozzuk meg a beszerzési árakat, ha az összes költségeket súlyköltségeknek vesszük. Eredmény: 2 jeles, 8 jó, 13 elégséges, 1 elégtelen. VI. Francia kereskedelmi levelezés. 1. Rost és Ta. Rouen-ben 1912. április 1. megbízzák Leuba A ügynököt Párizs, hogy vegyen számukra 10 drb. névre szóló Crédit fonciér részv. legjobban. — Fedezetül csekket küldenek pr. Fr. 7000*—ről Párizsra. 2. 1912. április 3. Leuba A. értesíti Rost és Ta.-t Rouen-ben, hogy számlájukra vett 10 névre szóló Crédit foncier részvényt á Fr. 700*—. A vételszámla Fr. 7008*35. A csekket javukra irta, ellenben Fr. 835-kal megterhelte őket. Eredmény: 2 jeles, 5 jó, 16 elégséges, 1 elégtelen. VII. Magyar kereskedelmi levelezés. 1. Rosenfeld Alajos, helyben V./5-én ir Deutsch Károlynak Wien. A. Diesel Motorwerke A.-G. ott rendelkezésére bocsátotta a nekik mult hó 28-án küldött 5 vágón bükkfaszenet, mert álli- 78 tólag az nem elég száraz. Iparkodjék vele az ügyet rendezni, ha szükséges bonifikáljon vag.-ként 20 K. Sikertelen eljárás esetén vegye át a küldeményt bizományi eladásra. 2. Válasz 7-én. A cég a küldemény átvételére nem volt hajlandó. Egyelőre saját pályaudvari raktárába rakatta. Fuvarbér és kirakásért fizetett K 826"40. Az eladással majd foglalkozik. 3. Ugyanő 12-én a szenet á K 4t,o eladta. Csatol eladószámlát, nettó értékét K 2238"60 átutalta számlájára a Hazai Bank R.-T.-nak Bpest. 4. Rosenfeld 14-én jelzi a Hazai Banknak ez összeg lefizetését. Egyúttal megbízást ad, hogy a letétben levő 25 darab közúti villamos részvény alapján 5 drb. új részvényre elővételi jogot gyakoroljanak és 25 drb. Magyar Bank részvényt legfeljebb á 665 vegyenek. 5. Válasz 15-én. A wieni összeggel 14-iki lejárattal elismerték. 5 drb. Közúti új részvényre gyakorolta az elővételi jogot, s ezért 650 K-val pr. ma megterhelték. A Magyar Bank részvények a limitált árfolyamon nem vehetők meg. A megbízást egyelőre előjegyezték. Eredmény: 2 jeles, 7 jó, 13 elégséges, 1 elégtelen. Az írásbeli vizsgálatok alapján szóbelire bocsáttatott 23 tanuló. A szóbeli vizsgálatokat junius 17-én és 18-án tartottuk meg Dr. Mutschenbacher Viktor nyug. jogakadémiai igazgató, vallás- és közoktatásügyi miniszteri biztos ur és Heltai József, ker. tanácsos, kereskedelemügyi miniszteri biztos ur elnöklete alatt. Az érettségi vizsgálatok eredménye ez: Jelesen felelt meg: Mandl Jenő. Jól feleltek meg: Baumann Lajos, Bognár Gyula, Fischer Bálint, Frankéi György, Kondor István, Práger Árpád, Rauch Béla, Vámosi Tivadar = 8. Megfeleltek: Bíró Ferenc, Brandlhofer Frigyes, Fischer István, Friedrich József, Goldfinger József, Hacker Leó, Kelemen Jenő, Meiszter Antal, Polgár Béla, Reich Andor, Szeemann György, Somogyi Ernő = 12. 1—2 tárgyból szeptember hóban teendő javitó vizsgálatra utasíttatott 2 tanuló. 79 XVIII. A felső keresked. iskolai érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés. Az intézet három évfolyamának végeztével a tanulók érettségi vizsgálatot testnek, melynek eredményes letétele a következő életpályákra nyújt képesítést, jogokat és előnyöket: 1. A szorosan vett kereskedelmi pályára. 2. Az áll. közigazgatás azon ágainál, melyekre az érettségi bizonyítvánnyal bíró ifjakat a tisztviselők minősítéséről szóló 1883. I. t.-c. minősítetteknek és illetékeseknek nyilvánít, u. m.: a) a postaszaknál, mint postafőtiszti tisztviselők; b) a pénztári szaknál, mint központi állampénztári és adóhivatali tisztviselők, törvényhatósági pénztárosok, ellenőrök, könyvvezetők, gyámi pénztárosok; c) a kezelési szaknál, mint dohányárudai, raktári hivatalnokok, telekkönyvvezetők; d) a zálogházaknál, mint zálogházi igazgatók, ellenőrök, könyvvezetők, pénztárosok, ellenőrző számtisztek; e) az államszámviteltani vizsgálat letétele esetén alkalmazást nyerhet a számvevőségi szaknál mint főszámvevőségi és ellenőrzési hivatalnok s minden állami hivatalnál és intézetnél, u. m.: minisztériumoknál, megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott és r. t. városoknál, pénzügyigazgatóságoknál, adófelügyelőségeknél, illetékkiszabási s minden állami hivatalnál, dohányjövedékeknél, állami jószágigazgatóságnál, bányászatnál, pénzverdénél, áll. zálogházaknál, közpénztáraknál, posta- és távirdaigazgatóságnál stb. 3. Ezeken kivül az intézet növendékei, ha tanulmányaikat folytatni akarják, beléphetnek: 1. a budapesti keleti kereskedelmi akadémiába, 2. a m. kir. közlekedésügyi akadémiába (vasút, hajózás, pósta, táviró), 3. a kereskedelmi iskolai tanárképző-intézetbe, 4. Az 1900. évi 100.000 sz. belügyminiszteri rendelet szerint a községi jegyzőségre képesítő közigazgatási tanfolyamra felvétetnek. 5. Jeles bizonyítvánnyal a hazai összes gazdasági akadémiákba. Ezen jogok és előnyök mellett az 1889. évi VI. t.-c. 25. §-a értelmében az egyéves önkéntességi jogot is élvezik. 80 XIX. Statisztikai kimutatások. A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya osztály Iskolalátogatás Beíratott összesen . . Évközben kimaradt Létszám a tanév végén 46 1 45 46 3 43 29 29 121 4 1 17 Születési év 1890....... 189 2....... 189 3...... 189 4....... 189 5....... 189 6....... 189 7....... 1 1 2 9 17 16 4 3 6 6 22 5 1 7 13 4 4 1 5 11 21 19 43 21 Vallás < Izraelita ..... Róm. katholikus . . Ág. evang..... Ev. reform..... Görög kath..... 24 17 3 1 1 35 11 19 10 78 38 3 1 1 Anyanyelve Magyar...... Német...... Horvát...... 41 3 2 42 3 1 28 1 111 6 4 81 A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya osztály A felvétel alapja Ismétlő...... Polg. isk. 4. oszt. . . Gimnasium 4. oszzt. . Felső ker. isk. alsó oszt. ......közép „ 4 30 12 8 38 2 27 14 30 12 38 27 Nyelvismeret Magyar...... Magyar-német . . . Magyar-horvát . . . Magyar-német-horvát . 35 4 5 2 37 3 •1 5 14 7 3 5 86 14 9 12 A szülő vagy gyám lakóhelye Nagykanizsai .... Más zalamegyei . . Somogymegyei . . . Vasmegyei .... Baranyamegyei . . . Pestmegyei .... Békésmegyei .... Zágrábmegyei . . . Bács-Bodrogmegyei Liptómegyei ... Varazsdmegyei . . . Verőcemegyei . . . Fiumei...... Serajevoi..... 25 6 6 1 1 1 1 2 1 1 1 28 8 4 1 2 1 2 14 5 8 1 1 67 19 18 1 3 2 1 2 1 1 3 1 1 1 A szülő vagy gyám polg. állása Önálló kereskedő . . Keresk. alkalmazott Önálló iparos . . . Iparosnál alkalmazott . Köztisztviselő . . . Magántisztviselő . . Őstermelő..... Ügyvéd, tanár, lelkész Magánzó..... Egyéb...... 11 2 7 6 2 1 2 5 10 12 4 5 1 8 1 8 2 5 9 5 1 3 4 4 1 2 32 6 17 2 17 6 6 11 9 15 2 82 A kimutatás Csoport Alsó Köz. Felső Összesen tárgya osztály Tandíj- EgésZ tandijat fizetett . 1 * » n Va / * n n \' * » » Tandíjmentes .... 22 2 8 6 8 19 4 5 8 10 12 4 53 10 15 22 21 fizetés L 8 3 83 A tanulmányi eredmény kimutatása. Tantárgy Alsó oszt. Köz. oszt. Felső oszt. Az osztályozott tanulók száma 41 43 29 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Hittan....... 8 17 20 13 13 17 6 15 8 _ Magyar nyelv és irod. . 1 6 34 4 4 7 28 4 1 6 18 4 Német nyelv..... 1 7 28 9 3 1 1 24 5 5 7 12 5 Francia nyelv .... 1 3 31 10 6 5 27 5 3 4 21 1 Földrajz...... 2 13 26 4 6 12 23 2 4 8 17 — Történelem..... 4 9 30 2 6 11 26 — 3 13 13 — Mennyis, és pol. számtan 6 14 25 — 7 5 30 1 1 9 19 — Természettan .... 4 20 21 Keresked. számtan . . 8 15 20 2 7 10 25 1 6 9 13 1 Irodai munkálatok . . . 6 22 16 1 8 17 18 4 13 12 — Könyvviteltan .... — — — — H i 10 25 1 8 8 13 — Keresked. levelezés . . 2 9 32 2 0 6 28 4 1 / 20 1 Keresked. ismeretek . . 5 9 29 2 — — — — — — — — Közgazdasági ismeretek . — — — — 5 13 23 2 2 10 17 — Jogi ismeretek .... — — — — 5 12 26 —• 2 11 16 — Vegytan, áruismeret . . — — — — 3 11 27 2 2 10 \\7 — Szépirás...... 5 23 15 2 Gyorsírás...... — 11 — — — 3 — — — — 1 — írásbeli dolgozatok külső — — ■— — — — — — alakja...... 4 24 15 2 9 28 6 — 10 16 3 — Magaviselet..... 21 21 3 22 20 1 18 11 84 XVIII. Jelentés a VI. női kereskedelmi tanfolyamról. A női kereskedelmi tanfolyam célja: azon kereskedelmi szak-és irodalmi ismeretek, valamint gyakorlati ügyességek elsajátítása, amelyekre az életben a nőknek, akár mint könyvvivőknek, pénztárosoknak, levelezőknek s egyéb üzleti alkalmazottaknak, akár mint a család tagjainak, pl. az üzletben az apa vagy férj helyettesítése alkalmából, vagy a háztartásban szükségük van. A tanfolyam 10 hónapig tart A női kereskedelmi tanfolyamba oly növendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy felsőbb leányiskola és leánygymnásium 4., vagy a felső leányiskola 2. osztályát sikerrel végezték, avagy megfelelő előképzettségüket a magyar nyelvből, számtanból, német nyelvből és földrajzból felvételi vizsgálattal igazolják. Felvételi vizsgálatra bocsáttatnak, kik legalább 16 évesek. A felvételi vizsgálat dija 20 korona. A felvéte.li vizsgálatnál megkívántatik: 1. A magyar nyelv ismerete alak- és mondattanilag, biztosság a helyesírásban és jártasság a fogalmazásban, — 2 számtanból jártasság a négy alapmiveletben egész és törtszámokkal s a hármasszabályhoz tartozó feladatok megfejtése, — 3. földrajzból Európa, különös tekintettel Magyarországra, továbbá Ázsia és Amerika leíró földrajza általános vonásokban, Afrika és Ausztrália átnézetileg, 4. német nyelvben olvasás, írás, könnyebb német szöveg megértése. A női ker. tanfolyam egy osztályába legfeljebb 40 növendék vehető fel. Rendes tantárgyak: Kereskedelmi számtan .... heti 3 órában Könyvvitel ........ „ 3 » Kereskedelemisme, ker. levelezés, irodai munk........ » 3 Német ker. levelezés..... 3 Keresked. földrajz áruismével . . » 2 Gyorsírás......... n 3 Szépírás...... . . . . 1 » 2 20 » 85 Kirchner Béla, a női ker. tanfolyamok főfelügyeletével megbízott felső ker. isk. főigazgató úr május 3-án a tanfolyamot meglátogatta és a tanulókat minden tantárgyból megvizsgálta. Látogatása befejeztével a tanári testülettel értekezletet tartott, melyen úgy általánosságban, mint az egyes tárgyakra vonatkozó észrevételeit megtette. Tanári kar: Bún Samu, igazgató, felső ker. iskolákra képesített tanár, a felső ker. iskola igazgatója, tanította a könyvvitelt. Balog D., felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a szépírást, ker. földrajzot és árúismét. Domány Ármin, középiskolákra képesített tanár, tanította a keresk. ismeretet, az irodai munkálatokat és keresk. levelezést. Elek Mór, felső ker. iskolákra képesített tanár, tanította a ker. számtant. Krámer Lajos, polg. iskolákra képesített tanár, tanította a gyorsírást és gépírást. Dr. Villányi Henrik, felső keresked. iskolákra képesített tanár, tanította a német nyelvet és levelezést. Női felügyelő: Halász Jenöné, oki. tanítónő. Miután elegendő számú tanuló jelentkezett, .a tanfolj^amot a nagym. vallás-és közokt. miniszter úr 100,851/911. sz. engedélyével szeptember 10-én megnyitottuk. Beíratott 29 tanuló, kik valamennyien a tanfolyamot a tanév végéig látogatták. 86 A női ker. tanfolyam Böhm Margit Braun Klára Farkas Ida Fekete Teréz 5 Friedenthal Margit Heinrich Elza Hirschl Ilona Hubenay Irén Kelemen Erzsi 10 Klein Edit Kohn Irma Kremsier Gizella Lendvai Margit Megyesy Irma 15 Ney Jolán növendékeinek névsora : Neumann Flóra Palkovich Mária Pavelkovich Ilona Péterfi Mária 20 Práger Riza Preslmayer Mária Radosits Gizella Rosenfeld Ella Steiner Irma 25 Szemző Erzsébet Vajda Margit Varga Ilona Wöllner Júlia Wukíts Rózsi A tanári kar határozata értelmében, a jövő tanévben is megnyitjuk a tanfolyamot, ha legalább 25 tanuló jelentkezik. Akik tehát abban résztvenni óhajtanak, jól teszik, ha e végből már julius első 3 napjain utolsó iskolai bizonyítványuk felmutatásával az igazgatóságnál előzetesen jelentkeznek; a végleges felvétel azonban csak szeptember 1., 2. és 3. napjain eszközöltetik, mely alkalommal a születési és utolsó iskolai bizonyítvány bemutatandó. Évi tandíj 120 korona, beirási dij 20 korona. Tartalomjegyzék. Oldal I. Iskolaszék...............2 II. Jelentés a lefolyt tanévről..........3 III Az iskola jótevői.............ti IV. Tanári kar...............7 V. Tanári könyvtár.............9 VI. Tanterv................33 VII. Az 1912/13-iki tanévben használandó tankönyvek . 49 VIII. Kivonat a szervezeti szabályzatból......51 IX. Fegyelmi szabályok............54 X. Önképzőkőri jelentés...........58 XI. Magánvizsgálati szabályzat.........60 XII. Felső ker. iskolai tanulók áll. támog. ösztöndijakkal 63 XIII. A tanulmányi kirándulási alap zárszámadása ... 65 XIV. Az ifjúsági segítő-egyesület zárszámadása .... 66 XV. A tanulók névsora............68 XVI. Az 1910/1 l-ben végzett tanulók alkalmazási helye . 73 XVII. Jelentés az érettségi vizsgálatokról......75 XVIII. A felső ker. isk. érettségi bizonyítvánnyal járó jogok és minősítés.............79 XIX. Statisztikai kimutatások..........80 XX. Női kereskedelmi tanfolyam.........84 XXI. Értesítés a jövő tanévre . . . . ......88 |
