* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 6.33 MB | |
| 2018-04-10 13:00:23 | |
 | |||||||
Nyilvános  470 | 1357 | A nagykanizsai izr. hitközségtől | fenntartott fiú felső kereskedelmi iskola az 1932-33. iskolai évről. az intézetet alapították 1857-ben. Közli: Balog Dávid igazgató. Nagykanizsa Gyarmati Gy. könyvnyomdája 8812 A következő szöveg a füzetből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: A NAGYKANIZSAI ITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT .......NEGYEVFOLYAMU FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ERTESITOJE AZ 1932—33. ISKOLAI ÉVRŐL, AZ INTÉZETET ALAPÍTOTTÁK 1857-BEN, KÖZLI: BALOG DÁVID IGAZGATÓ. NAGYKANIZSA GYARMATI GY. KÖNYVNYOMDÁJA 8812 2391534848232353532323534848482348535353485323482323235323484890482353484823000201010253234848535323534848235323484853485348010101015353234823485323 A NAGYKANIZSAI IZR. HITKÖZSÉGTŐL FENNTARTOTT NÉGYÉVFOLYAMÚ FIÚ FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA ÉRTESÍTŐJE AZ 1932—33. ISKOLAI ÉVRŐL. AZ INTÉZETET ALAPÍTOTTÁK 1857-BEN. NAGYKANIZSA GYARMATI GY. KÖNYVNYOMDÁJA 8812 I. ÁDÁM RÓBERT 1932. november 24-én terjedt el városunkban a szomorú hír, hogy iskolai szakosztályunknak nagyrabecsült tagja és intézetünknek lelkes barátja, Ádám Róbert nagykereskedő elhunyt. Bár azóta már hónapok teltek el és tudjuk, hogy az idő az emberi szív íájó sebeit meggyógyítja, mégis bánatos érzéssel gondolunk még ma is a nagy veszteségre, amely a körünkből való végleges eltávozásával iskolánkat is érte. Ádám Róbert ugyanis a kereskedők ama tiszteletreméltó gárdájához tartozott, akiben hivatás- és munkaszeretet, kereskedelmi szaktudás és általános műveltség vallásos szellemből fakadó hagyományos zsidó hithűséggel és az ezzel karöltve járó erős hazafias érzéssel párosult. Ezért volt őszinte és osztatlan a részvét, amelyet élte delén való elhunyta polgártársaiból kiváltott. A derűs kedélye mellett is mélyen érző, minden szép és igaz ügyért áldozatosan is lelkesedő embernek az elmúlása azonban különösen bennünket érintett fájdalmasan, mert benne nemcsak szeretetreméltó, kedves barátunkat, hanem iskolánk volt tanítványát és a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók szövetségének ügybuzgó elnökét vesztettük el. E minőségében benső meggyőződéssel vallotta és hirdette a szövetség eszményi célkitűzéseit és lelkesen támogatta azt a törekvésünket, hogy a nagy értéket képviselő intézményt a jobb időkre sértetlenül át kell menteni. A volt tanítványnak a hálaérzete nyilatkozott meg az iskolánkhoz való szeretettel teljes ragaszkodásában is, ezért becsülte annak tanári karát, ezért volt érdekeinknek és nemes törekvéseinknek vérmérsékletének megfelelően harcos\' szószólója, a tanulóifjúságnak pedig atyai jó barátja és támogatója. Emlékét szívünkbe zárjuk és kegyelettel megőrizzük. HIRSCHLER SÁNDOR A Mindenható bölcs akaratában való megnyugvás enyhítette csak a fájdalmunkat, amelyet 1932. szeptember 30-án az a lesújtó gyászhír váltott ki belőlünk, hogy Hirschler Sándor takarékpénztári vezérigazgató és kincstári tanácsos, az iskolánkat fenntartó nagykanizsai izr. hitközség általánosan tisztelt alelnöke és iskolai szakosztályunknak érdemes tagja váratlanul elhunyt. Ma, amikor a mostoha gazdasági viszonyok folytán mindinkább elhomályosulnak azok az erkölcsi alaptételek, amelyek, a társadalmi életünknek biztos pillérei, tudjuk csak igazán értékelni Hirschler Sándor egyéniségét, akinek egész életét a lelkiismeretes munka töltötte be és akinek a férfias, tiszta jellemű ember volt a mintaképe és a feltétlen korrektség a munkatársa. Hivatali állása erősen lefoglalja ugyan, de azért szakít magának időt arra is, hogy gazdag élettapasztalatait, tudását és szakértelmét a köz javára is kamatoztassa. így szerzi meg nemcsak Nagykanizsa mértékadó köreinek osztatlan tiszteletét és becsülését, hanem a legfelsőbb helynek kitüntető elismerését is. 4 A jól megérdemelt elismerés azonban csak fokozottabb tevékenységre serkenti és súlyos betegsége ellenére sem távozik azoknak a társadalmi intézményeknek az éléről, ahová a közbizalom állította. Szeretettel foglalkozott tehát hitközsége ügyeivel is élete utolsó pillanatáig. Az iskolánk iránt való érdeklődése azonban különösen nagy, ami arra a körülményre vezethető vissza, hogy gazdasági ismereteinek és szaktudásának alapjait a nagykanizsai kétévfolyamú kereskedelmi iskolában szerezte. A volt tanítványnak soha el nem múló háláját bizonyítja, hogy tisztviselőit mindenkor az iskola végzett növendékei közül választotta és az a sok jótékony adomány, amelyet intézete évtizedeken át vezetője szellemében szegénysorsú tanítványainknak juttatott. Az iskolánk iránt való szeretete magyarázza, hogy tanári karának is megértő jó barátja és érdekeinek igazságos képviselője volt. Abban a tudatban kisértük el utolsó útjára, hogy az iskolánkhoz való ragaszkodását és a tanítványaink iránt megnyilatkozott szeretetét és nagylelkűségét nem felejtjük el soha. Áldott legyen emléke! KERTÉSZ JÓZSEF Szomorú kötelességet teljesítünk, de bensőnknek a sugallatát is követjük, amikor e helyen arról a nagy veszteségről is megemlékszünk, amely hitközségünket és iskolai szakosztályunkat Kertész József ny. izr. elemi iskolai igazgatónak 1932. június 15-én történt elhalálozásával érte. Bár az előrehaladottabb korban rendszerint fellépő, súlyosabb természetű betegsége miatt minden eshetőségre gondoltunk is, mégis mélyen megrendített bennünket a megmásíthatatlan valóság, hogy a magyar tanügy általánosan elismert, érdemekben gazdag munkásának fáradt szíve megszűnt dobogni örökre. Ma-holnap egy esztendeje lesz már, hogy Kertész Józseftől fájó szivvel végleg elbúcsúztunk, lelki szemeinkkel azonban magunk előtt látjuk derűsen mosolygó arcát, jóságos tekintetét, erélyt és erős akaratot is visszatükröző vonásait, a tanítónál a hatásnak igen fontos eszközeit. Csak igy érthető, hogy tanítványai még ma, a nyugalombavonulása óta eltelt hosszú idő után is szeretettel emlékeznek meg mesterükről és lelkesedéssel beszélnek tanítási és nevelési módszeréről. A Megboldogultban azonban nemcsak a széleskörű tudása mellett is szerény, megnyerő modorú pedagógust és testvér-intézetünknek a\' város határain túl is nagyraértékelt vezetőjét tiszteltük és becsültük, hanem kedves kollégánkat is, aki évek hosszú során át, mint hitoktató, majd a háború éveiben óraadói minőségben nagyszerű képességeit iskolánk javára is gyümölcsöztette. Munkás életének emlékét kegyelettel és szeretettel megőrizzük. II. Hetvenhat éves iskolánk. A nagykanizsai izr. hitközségtől fenntartott kereskedelmi iskolánk az 1931/32. tanévben érte el fennállásának 75. évét. Az iskola történetében kimagasló eseményt jelentő ez évforduló fontosságát e helyen megfelelően méltattuk is. Rámutattunk arra az áldozatkészséggel párosult emelkedett szellemre, amely a haladás és művelődés szolgálatától és lelkes hazafias érzéstől áthatott hitközségünket már 75 évvel azelőtt jellemezte és amely a nemzeti szempontból is nagyjelentőségű kereskedelmi iskolánk megteremtésében oly példaadóan megnyilatkozott. Az évforduló okozta ünnepi hangulatban sem hallgattuk el azonban azt a sajnálatos körülményt, hogy a mostoha gazdasági viszonyok következményeit erősen érzi a fenntartónk is és hogy a rendkívüli méretű gazdasági válság őrlő ¡5 5>y & erejének iskolánk is nehezen tud ellenállni. A fennálló nehézségek elleniig. is* rendületlenül bíztunk azonban intézetünknek a régi keretben való fennmaraá|á5j»> j^ ban. Megerősítette e hitünket az a tapasztalatunk, hogy a hitközség mai vezetősége a mostoha viszonyokkal is dacolva mindent elkövet, hogy az elődöktől alkotott, a mult hagyományait képviselő és megtestesítő iskoláját továbbra is fenntartsa. Az iskola szetetetétől sugallt és bizonyos mértékben indokolt optimista véleményünket azonban a gyorsan torlódó események megcáfolták. A hitközség elöljárósága ugyanis már a tanév elején megállapította, hogy a mai kedvezőtlen pénzügyi helyzetében a 76 év óta működő kereskedelmi iskola fenntartásával járó terheket a hitközség többé nem vállalhatja, ha más, az ő szempontjából fontosabb hivatást betöltő intézményének a létét veszélyeztetni nem akarja. Az elöljáróságnak ez a minden tekintetben helytálló felfogása csakhamar általánossá lesz és ezért mind szélesebb körben terjedt el a vélemény, hogy a hitközségnek a már említett okból várnia nem szabad és az érzelmi szempontokat is félretéve, kedvenc alkotásától, kereskedelmi iskolájától meg kell válnia. Csak így érthető meg, hogy az elöljáróságnak azt az előterjesztését, hogy a hitközség iskoláját Nagykanizsa megyei városnak ajánlja fel, az 1932. november 19-i közgyűlés egyhangúlag elfogadta. A szomorú tény miatt érzett lehangoltságunkat azonban enyhíti a tudat, hogy iskolánknak a léte és fennmaradása biztosítva van. Hála és köszönet ezért elsősorban dr. Krátky István úrnak, városunk nagyvonalú, ideálisan gondolkodó, a kultúra és az ezt szolgáló intézmények lelkes szeretetétől áthatott polgármesterének, aki iskolánknak a köz szempontjából is értékes tevékenységét már a múltban is elismerte azzal, hogy a város jelentékeny anyagi támogatását szerezte meg számunkra. Egyrészről e nagyértékű elismerésnek és jóakaratnak, másodsorban pedig annak a helyes közfelfogásnak, hogy Nagykanizsa, a Dunántúlnak még nem régen egyik legjelentékenyebb kereskedelmi gócpontja, azt az intézményt, amely a kereskedők képzésére és nevelésére hivatott, a Trianontól sújtott mai helyzetében sem nélkülözheti, köszönhető, hogy iskolánk egéről a válság felhői elvonultak. A közvélemény ily irányú megnyilatkozása eredményezte ugyanis, hogy Nagykanizsa emelkedett szellemű képviselőtestülete f. évi március 3-i közgyűlésén az izr. hitközség kérését teljesítette és az iskolának városi kezelésbe való átvételét egyhangúlag elhatározta. A képviselőtestület e határozatát Zalavármegye kisgyü-lése f. évi május 9-én jóváhagyta. Az átvételt végső fokon megerősítő miniszteri jóváhagyás ugyan még nincs meg, de minden jel arra vall, hogy rövid időn belül ez is megérkezik és a nagykanizsai négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola közhasznú tevékenységét már a jövő tanévben, mint városi iskola kezdi meg. Az intézetünk történetében fontos határkövet alkotó eseményről szóló jelentésünk azonban hiányos volna, ha az iskola tanári testületének a nagykanizsai izr. hitközséggel szemben érzett mély háláját és őszinte ragaszkodását e helyen nem tolmácsolnánk. Erre kötelez bennünket az az állandóan tapasztalt jóakarat, amellyel fenntartónk ügyeinket intézte, érdekeinket képviselte és az a jóleső készség, amellyel az iskola nívójának az emelését célzó törekvéseinket mindenkor támogatta. Emelt fővel és azzal a büszke öntudattal hagyhatja el őrhelyét, hogy az iskola fenntartásában megnyilatkozott áldozatkészségével a hazai kultúra és a magyar kereskedelmi szakoktatás érdekében becsületes munkát végzett. A hála érzetétől eltelve köszöntjük a mélyreható változás küszöbén Nagykanizsa megyei város nagyérdemű közönségét is, mint iskolánk új fenntartóját. Tesszük pedig ezt ama biztos reményben és meggyőződésben, hogy az iskolánk létalapját biztosító kedvező változás folytán áldásos működését most már zavartalanul és abban a szellemben folytathatja, amelyre 76 éves múltja kötelezi. 6 HL A Nagykanizsai Felső Kereskedelmi Iskolát Végzett Tanulók Szövetsége. Aki a diákszövetségeknek az életét és működését figyelemmel kiséri, az tudja, hogy ez egyesületek a legszorosabb kapcsolatban állanak azzal az iskolával, amelynek keretében alakultak. Magától értetődő, hogy szövetségünk működésében is ez a szempont domborodik ki. Ez az oka, hogy a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók szövetségének a tevékenységéről e helyen most már negyedszer emlékszünk meg. Ez eljárásunkat azonban az a meggyőződésünk is indokolja, hogy az évi értesítőkben megjelenő ismertetések nagyon alkalmasak, hogy az iskola végzett és jelenlegi tanulóinak az egyesület iránt való érdeklődését felkeltsék és fokozzák és arra is, hogy tudatossá váljék bennük a gondolat, hogy egy életképes szövetség iskolának és volt növendékeknek egyaránt elsőrangú érdeke. A mai, a szövetségi gondolat szempontjából oly kedvezőtlen időben ugyanis a mi, már a kezdet — kezdetén is eredményesen működött szövetségünket is az elsorvadástól csak az mentheti meg, ha a szép és nemes célokat hirdető zászlónk alá sorakozik mindenki, aki a nagykanizsai felsőkereskedelmi iskolát végezte. Az elmúlt évi működésünkről szóló beszámolónkat azzal az őszinte vallomással kezdjük, hogy a szövetségünk fejlődésére vonatkozó reményeink nem váltak valóra, mert a minden téren bekövetkezett nyomasztó viszonyok bénító hatását erősen megéreztük mi is. Ennek ellenére, szövetségünk, főképen pedig annak budapesti csoportja kultúrális téren az elmúlt esztendőben is igen szép eredménnyel működött. Ennek köszönhető, hogy szövetségi körökben a nagykanizsaiak budapesti kultúrestéi közismertek és azok rendezőinek és szövetségünknek méltán elismerést szereznek. Az elmúlt évben e téren a helyi viszonyokhoz mért szerényebb keretekben a nagykanizsai csoport is teljesítette a feladatát. Természetes, hogy e rendezések az együttérzés és összetartozandóság ápolására és a baráti kapcsolatok kimélyítésére is nagyon alkalmasak voltak, tehát alapszabályszerű céljainknak is sok tekintetben megfeleltek. Az említett erkölcsi sikereink mellett sem hallgathatjuk el azonban, hogy az eddig elért eredmények nem minden tekintetben kielégítők. Vonatkozik ez a megállapításunk elsősorban szociális jellegű célkitűzéseinkre. Ezirányú tevékenységünk ugyanis megfelelő anyagi eszközök hiányában még mindig a legszerényebb keretek között mozog, pedig a mostoha gazdasági viszonyok következtében e tekintetben ma nagyon sok volna a tennivaló. A legfontosabb feladatunk betöltése körül, az állásközvetítés terén sajnos még kisebb az eredmény. Az emiatt érzett lehangoltságunkat azonban erősen enyhíti a tudat, hogy nem a tagjaink erre irányuló készségének a hiányára, hanem tisztán az évek óta tartó, a gazdasági élet minden ágára kiterjedő válságra vezethető vissza, hogy e fontos célkitűzéseinket egyelőre megvalósítani nem tudjuk. A szövetségünk jövőjébe vetett hitünket azonban a jelenünkről festett e kevésbbé kedvező kép sem ingatja meg. Nem pedig azért, mert rendíthetetlenül bízunk a sorsnak jobbrafordulásában, annak az időnek az eljövetelében, amikor szövetségünk szép céljait és törekvéseit teljes egészében megvalósíthatja és különösen a ma állásnélkül lévő fiatalabb tagjainak igen nagy szolgálatokat tehet majd. Véleményük szerint a mának a legfontosabb feladata ezért az, hogy 7 a szövetségünkben rejlő nagy erkölcsi értékeket a remélhetőleg nemsokára elkövetkező jobb időkre átmentsük. E feladatunk azonban eredményes csak úgy lehet, ha tagjainkat ez elgondolás megvalósítására irányuló őszinte akarás és áldozatkészség hatja át. Biztató igéret e szempontból, amit az 1933. június 4-én megtartott IV. rendes közgyűlésünkön tapasztaltunk. Az elmúlt évi működésünkről szóló beszámolónk tehát hiányos volna, ha erről legalább mozaikszerűen nem emlékeznénk meg. A reánk nézve mindig ünnepet jelentő közgyűlésen tagjaink nagy számban jelentek meg. Ez a körülmény minden kétséget kizáróan igazolta, hogy a szövetségi eszme és gondolat él. A közgyűlésen megnyilatkozott meleg és lelkes hangulat pedig a tovább való élniakarásnak volt a kifejezője. Az ünnepség fényét csak emelte, hogy a közgyűlésen dr. Krátky István polgármester úr, dr. Hegyi Lajos főjegyző úr, az iskolánkat fenntartó izr. hitközség elnöksége és városunk közgazdasági életének több vezető férfia is megjelent. A közgyűlést Miklós Gyula, bankigazgató, társelnök nyitotta meg. Keresetlen, de annál melegebb szavakban üdvözli a megjelent vendégeket és a szövetség tagjait. Balog Dávid ügyvezető elnök a hála és szeretet hangján köszönti iskolánk fenntartóját, a nagykanizsai izr. hitközséget és Nagykanizsa város közönségét, mint intézetünk leendő fenntartóját. Üdvözli, az iskola megteremtése és fejlesztése körül érdemeket szerzett Bún Samu és dr. Villányi Henrik ny. igazgatókat, intézetünknek a közgyűlésen megjelent volt tanárát, Markovits Dávid pécsi felső ker. isk. tanárt és a diákévek soha el nem muló emlékeinek a hatása alatt az iskola ódon falai közé visszatért vén diákokat, a 10, 20, 25 és 30 éves találkozókra egybegyűlteket épen úgy, mint azokat, akiket a szövetségi eszme hozott a körünkbe. Kegyelettel emlékszik meg ezután szövetségünknek az elmúlt év folyamán elhunyt lelkes vezéréről, néhai Ádám Róbert társelnökről. Majd a szövetségünk jelenére és jövőjére vonatkozó, e beszámoló bevezető részében is érintett kérdésekkel foglalkozik. Beszédét azzal a hitvallással fejezi be, hogy a jelen sivársága mellett is rendíthetetlenül hisz azoknak az eszméknek a diadalában, amelyek a szövetségünk létét és fennmaradását biztosítják. Dr. Villányi Henrik, nyug. igazgató kifejti, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet nem alkalmas arra, hogy az ifjúságnak munkát és állást szerezzünk. Pedig a jelen ifjúsága nem érdemli meg azt a balsorsát, amelyben sínylik. Fogékony szellemmel, acélos testtel, bátor elhatározással minden munkára vállalkozik, de alig, hogy elindul, hajótörést szenved és hiába szikratáviratozza veszedelmét a világűrbe. Kishitűséget azonban nem szabad mutatni. Az igazságunk hangja és a népek lelkiismerete oly meggyőzően szólnak mellettünk, hogy a népek kénytelenek lesznek velünk szemben elzárkózó álláspontjukat revizió alá venni és ekkor a mi ifjúságunkra is jobb napok virradnak. Addig is ifjainkról szeretettel kell gondoskodni. Rotter Andor a 30 évvel azelőtt végzettek nevében hajtja meg a hála és elismerés zászlaját a nagykanizsai izr. hitközség és mindazok előtt, akik a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola fejlesztése körül érdemeket szereztek. Rámutat a kitűnő szellemre, amely az iskolában mindig uralkodott és amely a tanulók valláserkölcsi és hazafias alapon való nevelésében nyilatkozott meg. Azt hiszi, hogy az iskola helyes nevelési rendszerének tulajdonítható elsősorban, hogy a világháború és az azt követő idők erkölcsi és anyagi következményeit nagyobb lelki megrázkódtatás nélkül elviselték. Fájó szívvel veszi tudomásul, hogy a nagykanizsai izr. hitközség iskolájától megválni kénytelen, de örömmel látja, hogy Nagykanizsa nemeslelkű polgármestere a hitközség segítségére siet és megmenti az intézetet, amelynek oly sokat köszönhetnek. A gondolatokban gazdag, nagyhatású beszéde végén kegyelettel emlékszik meg a háborúban és a polgári élet küzdelmeiben elesett osztálytársairól. 8 Kisfaludi Rezső a 25 éves találkozóra egybegyűltek háláját tolmácsolja az iskola iránt, ahol megtanulták felebarátaikat tisztelni, vallásukhoz ragaszkodni és hazájukat szeretni. Az önzetlenség és baráti szeretet felemelő érzéseit is az iskola oltotta beléjük és hogy szeretett tanáraik munkája nem volt meddő, bizonyitja, hogy ez érzések hozták őket a mai napon ama intézet falai közé vissza, ahol életüknek a legszebb éveit töltötték el. Majd szeretettel adózik elhunyt osztálytársai emlékének. Kertész Árpádot is hasonló érzelmek töltik el, amikor mint az 1903-ban érettségizettek képviselője felszólal. Szeretettel köszönti az iskola volt igazgatóját és tanárait, akik odaadó, lelkes munkájukkal lehetővé tették, hogy az életben helyüket megállják. Kegyelettel emlékszik meg az intézetnek a világháborúban elesett hőseiről, a kötelességteljesítésnek mintaképeiről és osztálytársai nevében megkoszorúzza a dicső tetteiket hirdető emléktáblákat. Sörlei Jenő a 10 évvel ezelőtt végzettek nevében megemlíti, hogy a világháborúban már nem vettek részt, de az annak folyományaképen jelentkező gazdasági háború hatását erősen érzik ők is. Megköszöni volt tanáraiknak az érdekükben kifejtett szeretettel teljes munkáját. Majd az intézetnek hősi halált halt növendékei felé fordul a tekintete és soha el nem múló kegyeletük jeléül elhelyezi az 1923-ban érettségizettek koszorúját. Wilde Imre a IV. évfolyam tanulói nevében búcsúzik az iskolától és a tanári kartól. Látja a nehézségeket, amelyek az életbe való kilépésük alkalmával reájuk várnak, mégis reméli, hogy az iskolában szerzett ismereteik lehetővé teszik az elhelyezkedésüket. Az évfolyam háláját és köszönetét fejezi ki ezért szeretett tanáraiknak. Majd bejelenti a szövetséghez való csatlakozásukat és kéri a szövetség tagjait, hogy céljaik elérésében a lehetőség határain belül őket támogassák. Róna Gyula budapesti főtitkár a szövetség szeretetétől áthatott, nagy gonddal szerkesztett évi jelentése egyesületünk negyedik évi működésének hű tükre. Elsősorban arról a pótolhatatlan veszteségről emlékszik meg, amely a szövetségünket Ádám Róbert társelnökünknek, Szántó Vilmos választmányi- és Spitzer Antal számvizsgáló bizottsági tagnak az elmúlt évben való elhalálozásával érte. Az elhunytak érdemeit méltató, egyesületünk háláját és szeretetét kifejező, mélyen járó szavai élénk visszhangra találtak mindnyájunkban. Ezután kimerítően beszámol egyesületünk kultúrális tevékenységéről, a budapesti csoport minden hónap első szombatján rendezett, az együttérzés eszméjét nagyszerűen szolgáló estéinek a sikeréről. Bizonyítja ezt, hogy ez összejöveteleknek a látogatottsága állandóan emelkedik. E csoport nem hanyagolta el azonban egyéb feladatait sem, mert a rendszeresen tartott választmányi üléseken a tagok gazdasági érvényesülésének a kérdésével is foglalkozott. A hónapokon át tartó viták egyik komoly eredménye, hogy a tagok egyrésze már ráeszmélt arra a becsületbeli kötelességére, hogy egymást a mindennapi életben is támogatnunk kell. Ez üléseken merült fel az a gondolat is, hogy a vezetésben való váltógazdaság a szövetségnek csak hasznára válhatik. Kizáróan szövetségi érdek szülte tehát az elhatározást, hogy a budapesti vezetőség lemondott és az 1933. február 26-án megtartott rendkívüli közgyűlésen a budapesti csoport új vezetőséget választott. Szociális célkitűzéseink kereteit — mondja a jelentés — szűkre szabja szövetségünk anyagi helyzete. Mégis megtettünk mindent, hogy kötelességünknek e téren is a lehetőség határain belül megfeleljünk. Sürgős segélyekre, orvosi gyógykezeltetésre, gyógyszerellátásra stb. 450.— pengőt, szegénysorsú tanulók támogatására 120.— pengőt, a tanári könyvtár céljaira 25.— pengőt fordítottunk. Legfontossabb feladatunkra, az állásközvetítésre vonatkozóan sajnálattal állapítja meg a főtitkár, hogy e téren ma megfelelő eredményt elérni nem lehet, mert a mostoha gazdasági viszonyok miatt minden erre irányuló jó szándék és törekvés hajótörést szenved. Ha egy-egy állástalan tagunkat sikerül is itt-ott ideiglenesen keresethez juttatni, ez még korántsem jelenti ennek a legégetőbb, de egyszersmind legnehezebb kérdésnek a megoldását. Várva-várjuk azonban a viszonyok javulását, hogy az állásközvetítő osztály megszervezésével e tekintetben is nagyobb eredménnyel működhessünk. A főtitkári beszámolóból tudjuk meg azt is, hogy szövetségünknek ma már 416 rendes, 2 pártoló és 24 alapító tagja van, vagyis 44-el több mint az előző évben. Alapító tagjaink száma is szaporodott eggyel: dr. Halphen Jenő, hitközségi elnök, diszelnökünk lépett alapító tagjaink sorába, amiért neki e helyen is hálás köszönetet mondunk. Végül megemlékszik az iskola életében és tanári testületében beállott fontos változásokról is. Szeretettel köszönti az iskola nyugalomba vonult tanárait, Domány Ármint és dr. Rosenberg Mórt és a szövetség hálájáról és ragaszkodásáról biztosítja őket. Majd meghatóan ecseteli azt a lelki hatást, amelyet az iskola volt tanulóiból az a körülmény váltott ki, hogy az iskola fenntartójában változás áll be. Jelentését szövetségünk diszelnökéhez, dr. Krátky István polgármester úrhoz intézett azzal a kéréssel fejezi be, hogy kövessen el minden lehetőt, hogy a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola, a magyar kereskedelmi szakoktatás ez ősi vára, megmaradjon és nemes hivatását a hagyományokhoz híven teljesíthesse. Biró Ernő pénztáros a szövetség vagyoni helyzetéről számol be. Mindenre kiterjedő jelentése szerint egyesületünknek a vagyona 1422.36 pengő. Magától értetődő, hogy ez az összeg távolról sem elegendő arra, hogy anyagi természetű feladatainknak megfeleljünk. Reméljük azonban, hogy az általános gazdasági helyzet javulásával tagjaink a tagsági díjakat pontosabban fizetik majd és így anyagi mérlegünk is kedvezőbb lesz. Brandl József a számvizsgáló bizottság jelentését terjeszti elő. Ezután Laufer Sándor, 30 évvel azelőtt érettségizett növendékünk szólal fel. Nagyon sajnálja, hogy a szövetség bevételei egyáltalában nem elegendők ahhoz, hogy a célkitűzéseit megvalósíthassa. Véleménye szerint a szövetség tagjai egy családhoz tartoznak és a család egyik tagjának a másikon tehetsége szerint segítenie kell. A szövetség céljaira 100 pengőt ajánl fel azzal a kéréssel, hogy példáját kövessék. Dr. Krátky Istvánt felszólalásra készteti az a körülmény, hogy a nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát a város veszi át. A mai közgyűlésen elhangzott hazafias szellemtől áthatott beszédek hatása alatt kijelentheti, hogy az iskola csak gazdát cserél, mert arra, hogy a szellem is megváltozzék, szükség nincs. Látva a szeretetet és ragaszkodást, amely a volt növendékek részéről az iskolával szemben megnyilvánult, örömmel állapítja meg, hogy a szövetség derekas munkát végző, valóban .élő egyesület. Kéri a szövetség tagjait, hogy azt a szeretetet és ragaszkodást, amelyet az iskola beléjük oltott, terjesszék ki a városra is, legyenek büszkék kanizsai származásukra és vigyék bele az országos köztudatba, hogy ez a határszéli város életképes és támogatásra érdemes. A megüresedett tisztségek betöltése után Miklós Gyula társelnök zárószavaival és a Szózat felhangzó zsolozsmái mellett végződött az emelkedett hangulatú és a szövetség életerejét bizonyító IV. rendes közgyűlésünk. A közgyűlés napján megtartott, nagyon jól látogatott társasvacsora is annak a szellemnek volt a kifejezője, amelyet a szövetségünk képvisel. A felejthetetlen diákéletre való visszaemlékezés hatása alatt megnyilatkozott baráti együttérzés a fehér asztalnál fokozódott. Az est hangulatát a megjelent hölgyek csak élénkítették. Balog Dávid, Jelinek Miklós, Szurovy István, Biró Ernő, Miklós Gyula, Rajki István, Róna Gyula, Barbarits Lajos és Rotter Andor felköszöntői is hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetségi gondolat erősödjék. Reméljük, hogy tagtársainknak megnyilatkozott lelkesedése a hétköznapokon sem lanyhul majd és újabb sikereknek lesz a kútforrása. 10 VIII. Igazgatói jelentés az 1932—33-i iskolai évről. Az iskolai év megnyitása. A lefolyt iskolai év a tanári testület alakuló értekezletével 1932. szeptember 4-én kezdődött. A javító vizsgálatokat szeptember 5-én tartottuk meg. Javító vizsgálatra jelentkezett 27 tanuló, nem felelt meg, tehát osztályismétlésre utasítottunk 4 tanulót. A június 14. és 15-én megkezdett beírásokat szeptember 6. és 7-én folytattuk. Az I. évfolyamba 15, a II. évfolyamba 26, á III. évfolyamba 29, a IV. évfolyamba 26, összesen 96 tanuló iratkozott be. A beírt tanulók közül évközben kimaradt a III. évfolyamból 1 tanuló és így a létszám az év végén 95 tanuló volt. A beirt tanulók száma az előző tanévhez képest 38-al csökkent. Annak ellenére, hogy a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr az I. évfolyamban való felvételt megszigorító rendetetét átmenetileg enyhítette, mégis erősen csak ennek az évfolyamnak a létszáma kisebbedett. Ez országos jelenségnek valószínű okai, hogy a háborús évek a tanulók létszámára gyakorolt hatása iskoláinkban még mindig érezhető, hogy a végzett tanulók elhelyezkedésének nagy nehézségei miatt a kereskedelmi és közgazdasági pályákat ma kevésbbé értékelik és hogy a gazdasági viszonyok állandó romlása következtében mindinkább szaporodik azoknak a szülőknek a száma, akik a kereskedelmi iskolai magas tandíjat és az iskoláztatással járó egyéb kiadásokat megfizetni nem tudják. A rendes tanítást az iskolai év ünnepi megnyitásával 1932. szeptember 9-én kezdtük meg és a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 39.252/1933. sz. rendelete értelmében 1933. június 20-án fejeztük be. Tanári testület. A tanári karban a f. iskolai évben fontos változások történtek, amelyekről az intézet igazgatója 1932. szeptember 4-i alakuló értekezletünkön a következőkben emlékezett meg: Jelenti, hogy a tanári testületben az 1932/33. iskolai évben mélyreható változások lesznek. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr ugyanis f. évi július hó 11-én 88213/1932 sz. a. kelt rendeletével Domány Ármin tanárt, aki intézetünkben rendes tanári minőségben 33 évig működött, nyugalomba helyezte. Búcsúznunk kell tehát, Isten hozzádot mondunk annak a férfiúnak, aki életének legszebb, legtermékenyebb éveit a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola és a magyar kereskedelmi szakoktatás szolgálatában töltötte. A búcsú rendszerint fájó érzésekkel jár, a jelen esetben azonban a válás perceit megkönnyíti az a tudat, hogy nyugdíjazása nem szakítja el iskolánktól, mert 33 évi eredményes tanári működése maradandó emléket biztosítanak számára. Domány Árminban azonban nemcsak a kötelességét lelkiismeretesen teljesítő és nagy általános műveltségű tanárt, hanem a jó barátot is elveszítjük. Azért lehetetlen, hogy a körünkből való végleges távozása miatt érzett igaz sajnálkozásunknak ama őszinte kívánságunk kapcsán, hogy a jól megérdemelt nyugalmat sokáig élvezze, kifejezést ne adjuuk. Indítványozza, hogy Domány Ármin tanár úr érdemeit a mai jegyzőkönyvben megörökítsük és erről őt jegyzőkönyvi kivonatban értesítsük. Á tanári kar az indítványt egyhangúlag elfogadta. Hasonló érzelmektől eltelve jelenti be továbbá, hogy a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr f. évi augusztus 29-én 41134/1932. sz. a. kelt rendeletével Dr. Rosenberg Mórnak óraadó minőségben való folytatólagos alkalmazását a f. iskolai évre már nem engedélyezte. E rendelet intézkedése 39 évi értékes 11 tanári működésének a zárókövét jelenti. Távozó kartársunk nem tanárnak készült, mert ügyvédi oklevelet szerzett. E körülmény azonban pedagógiai munkásságának az értékét csak emeli. Mint ügyvéd és kereskedelmi iskolai tanár a közgazdasági élettel a legszorosabb kapcsolatban állott, megfigyelte annak változásait és tanítási módszerét ezekhez alkalmazta. Az életből az életnek nevelt és tanított. Csak így érthető meg az a maradandó hatás, amelyet a növendékeire gyakorolt. A hivatását szerető és kötelességét legjobb tudása szerint teljesítő tanár azonban kedves kartársunk és jó barátunk is volt. Azért természetes, hogy tanári testületünkből való kiválását őszintén sajnáljuk. Indítványozza, hogy dr. Rosenberg Mór ügyvéd úr érdemeit a mai jegyzőkönyvünkben megörökítsük és erről őt jegyzőkönyvi kivonatban értesítsük. A tanári kar az indítványt egyhangúlag elfogadta. Az iskolánkat fenntartó nagykanizsai izr. hitközség iskolai szakosztálya 1932. szeptember 19-én tartott ülésében a közgazdasági és jogi ismeretek óráinak az ellátásával a f. iskolai évre óraadói minőségben intézetünk volt növendékét, Beke Ferenc oki. A) szakos felső kereskedelmi iskolai tanárt bízta meg, a megüresedett magyar-német nyelvi tanszékre pedig óraadó-helyettes tanári minőségben Telegdi Bernát magyar-német szakos oki. középiskolai tanárt választotta meg. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 43412/1932, sz. rendeletével megengedte, hogy Telegdi Bernát az iskolánál a f. tanévben alkalmazást nyerjen, de csak óraadó tanári minőségben. A fiatal tanárokban iskolánk hivatásukat szerető, ügybuzgó és kötelességüket lelkiismertesen teljesítő tanárokat kapott. Tanulmányi ügyek és az iskolai fegyelem. Rendtartásunk intézkedésének megfelelően a f. iskolai évben 1 alakuló-, 2 módszeres-, 2 ellenőrző-, 3 osztályozó és 1 záró értekezletet tartottunk, amelyeken a tanulók szorgalmának és előmenetelének az ellenőrzésével és a tanítás eredményének a fokozását előmozdító módszertani kérdésekkel foglalkoztunk. Az iskolai fegyelem megszilárdítása érdekében követendő egységes eljárásokat és az e célt szolgáló egyéb intézkedéseket is ez értekezleteken beszéltük meg. A tanulmányi eredményben, amelynek részletes statisztikáját más helyen közöljük, némi haladás észlelhető. Ha ennek az okát kutatjuk, úgy ezt nem az iskolánkba kerülő tanulók előképzettségének a javulására, kötelességérzetüknek az emelkedésére, hanem főképen arra a körülményre vezetjük vissza, hogy az elmúlt iskolai évben az egyes évfolyamoknak, de különösen az I. osztálynak a létszáma igen kicsi volt. Magától értetődő, hogy az évfolyamok alacsony létszáma a tanulókkal való behatóbb foglalkozást tette lehetővé és e pedagógiai szempontból feltétlenül kedvező jelenségnek a következménye a bukásoknak a szokottnál kisebb száma. E jobb eredmény ellenére meg kell ugyanis állapítanunk, hogy a mélyebb kötelességérzet tanulóink legnagyobb részénél még mindig hiányzik, mert távolról sem dolgoznak azzal a komolysággal és kötelességtudással, mint szükséges volna. Hiába ragadtunk meg minden alkalmat, hogy ezt az életben való boldogulás szempontjából is nagyjelentőségű lelki értéket tanítványainkból kitermeljük, be kell vallanunk, hogy e törekvésünk kevésbbé sikerült. Ezért kevés a jeles és jó, ellenben sok az elégséges rendű tanulónk. Pedig az életben való elhelyezkedés ma jó bizonyítvánnyal is rendkívül nehéz, anélkül pedig majdnem lehetetlen. Ha azt vizsgáljuk, hogy miért hiányzik ez értékes tulajdonság növendékeinkből, úgy ennek áz okát nemcsak a mai idők fiatalságának könnyen való boldogulni akarásában, hanem főképen abban találjuk, hogy a szülők tanulmányi tekintetben sem ellenőrzik megfelelően gyermekeiket, nem serkentik és nem szorítják őket kötelességeiknek oly mértékben való teljesítésére, mint azt a fennálló nehézségek megkövetelik. Nem változtat a tényen az, hogy a szülők talán az egyre súlyos- 12 bodó gazdasági válsággal kapcsolatos létfenntartási gondok miatt nem foglalkoznak gyermekeikkel eléggé, mert az iskolának a szülői háznak e támogatására épen ma van nagy szüksége, amikor a jövő bizonytalanságából származó kétségek a fiatalság munkakedvét amúgy is csökkentik. A rendkívüli tárgyak közül ebben az évben német társalgási gyakorlatokat és szépírást tanítottunk. A német társalgási gyakorlatok tanításával a német nyelvi eredményt akartuk fokozni. E célunkat nemcsak a német nyelvnek nagy gyakoriali jelentősége, hanem a magasabb követelmények is indokolják, amelyeket az új érettségi szabályzatunk e tárgyra nézve előír. Ezt tanulóink is jól tudják. Tisztán a mostoha viszonyoknak tulajdonítható tehát, hogy e gyakorlatokra a f. iskolai évben a III. évfolyamból 9, a IV. évfolyamból pedig csak 8 tanuló jelentkezett. Bár a jelentkezők csekély száma miatt e tárgyat csak egy összevont csoportban tanítottuk, a társalgási gyakorlatoknak jótékony hatása a német nyelvi eredményben mégis megállapítható. A szépírást az első évfolyamban, mint rendkívüli tárgyat azért tanítottuk, mert az iskolánkba kerülő tanulóknak az írása egyáltalában nem megfelelő. Ez a körülmény és iskolafajunknak a jellege a magyarázata annak, hogy a szépírás tanulására az I. évfolyam minden tanulóját köteleztük. Itt említjük meg, hogy az Országos Kereskedelmi és Iparos Szövetség felső kereskedelmi iskolai tanulók részére 1932. október 18-án rendezett tanulmányi versenyén az 1931—-32. tanévben érettségizett növendékeink közül Ondrcska Elemér es Szántó István vettek részt. Ondrcska a német kereskedelmi levelezési versenyen a negyedik, Szántó pedig a gyorsírási versenyen 200 és 150 fokon a harmadik díjat nyerte. Örülünk e szép eredménynek, mert reméljük, hogy ez a siker tanulóinkra buzdítólag hat és őket nagyobb szorgalomra és erőkifejtésre sarkalja. Kétségtelen, hogy az OKISZ-nak a versenyek rendezésében megnyilatkozó áldozatkészsége minden tekintetben elismerésre méltó, mert e versenyek az iskola és a gyakorlati élet között fennálló kapcsolatnak a kimélyítésére és tanulóink egészséges irányú becsvágyának a fokozására alkalmasak. Ezért nagyon helyes, hogy az egyesület a tanulmányi versenyt ez évben" is megrendezi. Véleményünk szerint azonban jobb volna e versenyeket mindenkor az iskolai év végén megtartani, mert az iskolából már kikerült növendékeknél gyakran oly gátló körülmények fordulnak elő, amelyek a versenyeken való részvételüket nagyon megnehezítik, sőt esetleg lehetetlenné teszik. Az iskolai fegyelem megszilárdítására irányuló munkánkat a f. iskolai évben folytattuk. Állandóan hirdetjük, mert meggyőződésből valljuk, hogy eredményes tanulmányi munka csak rend és fegyelem mellett lehetséges és hogy az életben való boldogulás szempontjából talán még fontosabb, hogy az iskolából kikerülő tanulók kifogástalan modorú, önfegyelmezett és lemondani tudó fiatalemberek legyenek. E felfogásunkat indokolja az a tapasztalatunk, hogy az elhelyezkedés mai nehézségei mellett csak a legszerényebb, teljesen lefokozott életmódra is képesítő e tulajdonságok kímélhetik meg a fiatalságot azoktól a csalódásoktól, amelyek az életben ma oly gyakoriak. Magától értetődő, hogy kielégítő eredményt e tekintetben is csak a szülői ház támogatásával és segítségével érhetünk el, amelyet azonban a legtöbbször sajnos nélkülöznünk kell. E körülmény és a kedvezőtlen életviszonyok fegyelemlazító hatása ellenére is örvendetes a haladás, amelyről fegyelmi téren beszámolhatunk, mert tanulóink magatartása az iskolában és az iskolán kivül is általában megfelelő volt. Súlyosabb elbirálás alá eső fegyelmi vétség az év folyamán egyáltalában nem fordult elő, szigorúbb büntetést csak egy-két esetben alkalmaztunk, sőt a kisebb fegyelmi 13 vétségek száma is erősen csökkent. Az iskolai fegyelemnek kétségtelen bizonyítéka az is, hogy az évfolyamfőnökök a tanulókat lakásaikon az esti órákban történő látogatásaik alkalmával otthon találták. Az iskolai rend szempontjából kedvező jelenség továbbá, hogy növendékeink az előadásokat pontosan látogatták és iskolakerülésre valló igazolatlan óramulasztás alig volt. Egészségi állapot. Az iskola tanulóinak az egészségi állapota az év folyamán nem volt kedvező. Növendékeink a városban a téli hónapokban járványszerűen fellépett náthaláz miatt sokat mulasztottak, de a tanítás azért nem szünetelt. A tanári testület tagjai között csak enyhe természetű, egy-két napos betegségek fordultak elő, a megbetegedések azonban a tanítás folytonosságát egyáltalában nem zavarták, mert a mulasztó tanárok helyettesítéséről mindenkor könnyen gondoskodtunk. Az iskola egészségügyi viszonyait dr. Neumann Henrik, az iskola egészségtan tanára állandóan ellenőrizte és az arra rászoruló tanulókat ingyen gyógykezelte. Szemvizsgálatokat dr. Goda Lipót, városi tiszti főorvos kétszer tartott. Valláserkölcsi- és hazafias nevelés, iskolai ünnepélyek. A vallásos szellem ápolására az elmúlt évben is nagy gondot fordítottunk. E fontos kötelességünknek a szokottnál is fokozottabb mértékben való teljesítésére az a meggyőződésünk is ösztönzött, hogy csak a vallásos hit adhatja meg a fiatalságnak a szükséges lelki erőt ahhoz, hogy erkölcsi egyensúlyát az élet megpróbáltatásai közepette se veszítse el. A tanári testület tehát állandóan vigyázott arra, hogy a tanulók vallási kötelességeiket pontosan teljesítsék. Tanáraik és hitoktatóik vezetésével résztvettek felekezeteik istentiszteletein, vallási gyakorlatain és ünnepségein. Az a meghitt benső kapcsolat, amely növendékeinket hitoktatóikhoz fűzi, azonban nemcsak az előírt vallási gyakorlatok elvégzésében megnyilvánuló vallásos szellem fokozására, hanem arra is nagyon alkalmas volt, hogy a tanulók erkölcsi alapját erősítse és mélyítse. A középiskolák zsidó vallású tanulói által rendezett Chanuka-ünnepen intézetünk növendékei közül Fischer Tibor II. évf., Steiner István III. évf. és Báder Jenő IV. évf. tanulók szerepeltek. A hazaszeretet és a nemzeti érzés ápolására is minden alkalmat felhasználtunk. Állandóan rámutattunk szeretett hazánk szomorú állapotára és azokra a feladatokra és kötelességekre, amelyeket e súlyos helyzet fiatalságunkra ró. Iskolai ünnepélyeinket is ez a szellem és az a törekvés hatotta át, hogy tanulóinkban a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodást és a legnagyobb áldozatoktól sem visszariadó hazaszeretetet fokozzuk. Az iskolai rendezéseket azonban felhasználtuk arra is, hogy az ifjúságot az ország gazdasági boldogulását előmozdító hazafias kötelességeire figyelmeztessük. Szeptember 9-én, a tanév megnyitásakor a nemzeti egység és erő szimbólumának, a nemzeti zászlónak hódoltunk. A nemzeti zászló tiszteletének a fontosságát és jelentőségét Surányi Gyula tanár méltatta. Október 6-án kegyelettel emlékeztünk meg az aradi vértanukról. Az ünnepi beszédet Wilde Imre IV. évf. tanuló mondotta. Október 17-én az első tanítási órán áldott emlékű gr. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter kultúrális munkáját és annak nemzeti jelentőségét méltattuk. A „Magyar Hét" tartama alatt, október 19- és 20-án a magyar iparpártolás közgazdasági és nemzeti fontosságát ismertettük. Október 23-án, halálának ötvenéves évfordulója alkalmából önképzőköri díszgyülés keretében áldoztunk a költőfejedelem, Arany János halhatatlan emlékének. Az ünnepi beszédet Wilde Imre IV. évf. tanuló tartotta. Október 31-én takarékossági napot rendeztünk. Az igazgató bevezető beszéde 14 után Beke Ferenc tanár a takarékosságnak magán- és nemzetgazdasági jelentőségét méltatta és a tanulókat ez erénynek az ápolására hívta fel. Az október 30-át követő héten minden évfolyamban egy-egy órát a magyar szó halhatatlan mestere, Gárdonyi Géza dicső emlékének szenteltünk. December 12-én Surányi Gyula tanár a limanovai hősökről emlékezett meg, az ifjúságot a hősök iránt való tiszteletre buzdítva. Iskolai ünnepélyeink sorában ez évben is az első helyet foglalta el a március 15-i szabadság-ünnepünk, amelynek a műsora a következő volt: 1. Élj, őseink hazája. Énekelte az ifjúsági énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Elmondta Klein Pál III. évf. tanuló. 3. Végvári: Magyar vagyok. Szavalta Klein Endre I. évf. tanuló. 4. Talpra magyar. Énekelte az ifjúsági énekkar. 5. Ábrányi Emil: A vándor madár. Szavalta Kovács Rezső III. évf. tanuló. 6. Ünnepi beszéd. Elmondta Wilde Imre IV. évf. tanuló. 7. Térey Sándor: Új talpra magyar. Szavalta Fischer Tibor II. évf. tanuló. 8. Szózat. Énekelte az intézet énekkara. A világháborúban elesett hősök emlékének megünnepléséről szóló miniszteri rendeletnek olyképen tettünk eleget, hogy május 3-án a zsidó temetőben nyugvó hősök sírjánál emlékünnepélyt rendeztünk. Az ünnepély kimagasló pontja Vermes Aladár következő emlékbeszéde volt: Kedves Tanuló Ifjúság! Úgy emlékszem, mintha csak tegnap lett volna, pedig ma-holnap 19 esztendeje lesz annak, hogy egy szép verőfényes nap alkonyán, 1914. augusztus 23-án átesett az ezredünk a tűzkeresztségen. E napon, illetve ebben az ütközetben vesztette el ezredünk többek között egyik kedves mosolygó arcú, hős katonáját, egy alig 23 éves bajtársunkat. Mi, akik a tűzkeresztséget szerencsésen megúsztuk, szívből megsirattuk szerencsétlen bajtársunkat, elesett hőseinket. De hányat kellett még megsiratnunk azok közül, kik velünk együtt kipirult arccal, vesszen Szerbia és az entente jelszóval ajkukon, szent lelkesedés tüzével szívükben, halálmegvetéssel rohantak csatáról csatára. Nem haboztak ők, nem fontolgattak, nem aggodalmaskodtak! Mindnyájunk édesanyjáért, a szép magyar hazáért, lelkesedéssel hagytak ők itt mindent, ami kényelem, ami szép, ami kultúra ; itt hagytak aggódó szülőket, fiatal hitvest, álmodozó menyasszonyt, gügyögő gyermeket és csak egyetlenegy szent cél lebegett szemeik előtt: a győzelem. Eleinte ment is minden, mint a karikacsapás. Győzelmet győzelem után arattak a mi hős katonáink, diadalról diadalra vitték a magyar lobogót és vele együtt a szövetségesekét is. És hála az ő önfeláldozó kitartásuknak, nem is volt a mi szép hazánk földjéből huzamosabb ideig egy talpalatnyi sem ellenséges kézben. Sőt! Már lábainknál feküdt Szerbia s úgy látszott, hogy végsőt vonaglik az áruló Romániával együtt. Sajnos a látszat csalt. De nem a magyar katonák hősiességén mult, hogy kihullott a zászló a kezünkből és elkövetkezett a második Mohács: Trianon. Trianon, ahol megtépázták, darabokra szaggatták, életlehetőségétől megfosztották ezt a szerencsétlen, amúgy is ezer sebből vérző országot. Trianon, ahol bennünket állítottak oda bűnbakul és tettek felelőssé a háborúért, holott napnál fényesebben bebizonyosodott, hogy épen a magyar nemzet, illetve annak vezető férfiai voltak azok, kik a legerősebben és legőszintébben ellenezték a háborút. De sem Trianon, sem az annak nyomán keletkezett válságos idők ne csüggesszenek el bennünket! Nem szabad a nehézségektől megijednünk, nem szabad 15 kétségbeesnünk, míg a magyar igazságnak olyan harcosai, olyan védelmezői lesznek, mint az itt eltemetett hősök is voltak. Kedves Tanuló Ifjúság! Az ő halhatatlan tetteiknek, az ő hervadhatatlan érdemeiknek akarunk áldozni a mai napon. Ezért jöttünk most ide, ahol csak egy kis töredéke van eltemetve azoknak a hősöknek, akik a világháborúban életüket áldozták a magyar hazáért. Fiatal legények, kiket hiába várt haza az édesanyjuk, meglett férfiak, kiknek bús özvegyei és árvái siratják ezt a borzalmas emlékű háborút. Valamennyien egész férfiak, kik mindenüket örömmel áldozták fel azért a mérhetetlenül magasztos és felemelő tudatért, hogy szabad hazának szabad fiai lehettek. A hazáért, a magyar szabadságért, a magyar igazságért vértanú halált halt nemzeti hőseinknek szenteljük mi most a kegyeletes megemlékezés néhány percét. És ebben az áhítatos pillanatban fogadjátok meg nemzetünk reménységei, oh magyar ifjúság, fogadjátok meg, hogy majd ha üt az óra, ti is épen olyan lelkesedéssel és odaadással szolgáljátok a magyar ügyet, mint ők. Addig is azonban tartsuk ébren hős katonáink emlékét. Zarándokoljunk el az ő sírjaikhoz, amikor csak alkalom kínálkozik arra. És majd ha eljön a szabadság napja és mámorosak lesznek a szívek a győzelemtől és majd ha ismét leng a háromszínű zászló a Kárpátoktól az Adriáig, akkor újból és újból keressük fel a nagy világégés babérkoszorús hőseinek sírjait és a mainál méltóbb keretek között köszönjük -meg nekik a példát, melyet nekünk mutattak. Ti pedig, megdicsőült hősök, nyugodjatok békében. Hisz itt áll sírotoknál az a magyar ifjúság, amely amikor hódol a ti dicső emléketeknek, egyszersmind hitet tesz arra, hogy minden erejével, utolsó csepp véréig és utolsó lehelletéig küzdeni fog a ti álmotokért, az integer Magyarországért. Május 3-án tartottuk meg a madarak és fák napját is. E napnak a jelentőségéről és rendeltetéséről, az ifjúságnak e téren való fontos szerepéről Surányi Gyula tanár beszélt. Május 7-én a „Zrínyi" sportpályán évzáró tornavizsgát rendeztünk, amelyen városunk közönsége is nagy számban jelent meg. A szokottnál nagyobb díszt kölcsönzött e vizsgálatunknak az a kitüntetés, hogy a versenyek győzteseinek a jól megérdemelt díjakat Nagykanizsa városának minden szép és nemes ügyért lelkesedő polgármestere, dr. Krátky István úr gyújtó hatású beszéd kíséretében adta át. Május 7-én ünnepeltük meg Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem születésének 400-ik évfordulóját. Az önképzőköri díszgyülésen az emlékbeszédet Telegdi Bernát tanár mondotta. Május 28-án az intézet ifjúsága a tanári testület vezetése mellett vett részt Nagykanizsa várősának a háború hősi halottainak emlékére rendezett ünnepélyén. Június 4-én délelőtt az iskola tanári testülete és tanulói határszéli városunk lélekemelő és közönségének áldozatos hazaszeretetéről tanúskodó országzászlóavatási ünnepélyén jelentek meg. Június 25-én évzáró ünnepélyt rendeztünk, amelyen a tanulmányi ösztöndíjakat és jutalmakat osztottuk ki. Tandíjmentesség. Az intézetünket fenntartó nagykanizsai izr. hitközség iskolai szakosztálya az elmúlt iskolai évben 6 tanulót egész, 2 tanulót háromnegyed, 7 tanulót fél, 21 tanulót egynegyed tandíjmentességben részesített. Az elengedett összeg 3250 pengő. Ha meggondoljuk, hogy fenntartónk a súlyos gazdasági viszonyok következtében maga is anyagi nehézségekkel küzd, értékelhetjük csak igazán azt az áldozatkészséget, amely a jelentékeny összegű tandíjelengedésben megnyilatkozik. Szülői értekezletek. Az iskola és szülői ház között fennálló kapcsolatnak a mélyítésére a f. iskolai évben is két szülői értekezletet tartottunk, amelyeken 16 az érdekelt szülők és helyetteseik majdnem teljes számban megjelentek. A szülők részéről megnyilatkozó nagyobb érdeklődésnek természetesen örülünk, mert ennek elsősorban a tanulóifjúságunk látja a hasznát. E megállapításunk ellenére ez értekezletek a f. iskolai évben sem váltották be azt a reményünket, hogy az erre irányuló céltudatos munkával sikerül a szülőknek rendszerint passzív magatartását megváltoztatni és őket az iskolára nézve is gyümölcsöző felszólalásokra ösztönözni. Pedig ez értekezletek igazán értékesek csak akkor lesznek, ha a szülők nemcsak az előadásainkat hallgatják meg, hanem az iskolával és gyermekeikkel kapcsolatos tapasztalataikat, észrevételeiket és óhajaikat is közlik velünk. A november 13-i első értekezleten az igazgató azokról a követelményekről beszélt, amelyeket az iskola fegyelmi és tanulmányi téren a tanulóival szemben támaszt, Marosi Géza tanár pedig „A gazdasági helyzet hatása a tanulóifjúságra" cimen tartott előadást. Az értekezlet népes volt, de az előadásokat követő eszmecserében csak egy-két szülő szólalt fel. A március 19-i második, értekezleten az igazgató az első félévi eredményt és ennek a megjavítására alkalmas eszközöket és eljárásokat ismertette, Beke Ferenc tanár pedig „Az erkölcsi nevelésről" értekezett. A szülők a második értekezleten is nagy számban vettek részt, de az előadásokhoz való hozzászólásra őket rábírni nem lehetett. Hivatalos látogatás. Dr. Szakáll Zsigmond főigazgató úr iskolánkat 1933. március 30. és 31-én látogatta meg. Ez idő alatt az összes évfolyamokban többször megjelent, megvizsgálta az iskola ügykezelését és felszerelését. Tapasztalatait az elnöklete alatt megtartott értekezleten közölte a tanári testület tagjaival. Megelégedését kifejező szavait szívesen hallottuk. Örömmel fogadtuk azonban a tanulmányi eredmény fokozását célzó észrevételeit és megjegyzéseit is, mert meg vagyunk róla győződve, hogy az élesen látó, figyelmét a legkisebb részletre is kiterjesztő, tapasztalatokban gazdag pedagógusnak jóindulatú tanácsai értékesek és azokat követni érdemes, mert iskolának és tanárnak egyaránt csak hasznára válnak. Ipartelepek látogatása, tanulmányi kirándulás. A kereskedelmi iskola hivatásának csak akkor felel meg, ha az élettel kapcsolatban áll és növendékeinek gyakorlati ismereteket is nyújt. Meg kell tehát ragadnunk minden alkalmat, hogy tanulóink már tanulmányaik ideje alatt is a gyakorlati élettel megismerkedjenek. E cél érdekében növendékeink szaktanáraiknak a vezetése mellett a f. tanévben is nemcsak a fontosabb nagykanizsai ipartelepeket látogatták meg, hanem néhány kereskedelmi és gazdasági vonatkozású intézményt is megtekintettek. Fogadják az ipartelepek és intézmények vezetői e helyen is hálás köszönetünket a barátság gos fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek. Az említett fontos célt hathatósan előmozdítják a tanulmányi kirándulások, amelyek nagy pedagógiai és erkölcsi haszonnal is járnak. Mindent elkövettünk tehát, hogy a Miskolc és környékére tervezett kirándulásunk sikerüljön. Sajnos, hogy a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt e szép tervünket sem valósíthattuk meg. Ily körülmények között örültünk annak is, hogy tanulóinkat filléres gyorsvonaton Sopronba vihettük el. Mint a viszonyokra jellemző tünetet említjük meg, hogy ezt az igen kis költséggel járó egynapos utazást is csak a kirándulási alap jelentékeny támogatásával csinálhattuk meg. A kirándulásról Neufeld. Simon, vezető tanár a következőkben számol be: Május 21-én egy filléres gyorsvonat felhasználásával 42 tanuló részvételével egynapos tanulmányi kirándulást tettünk Nagycenkre és Sopronba. Bár a kirándulás csak egy napra terjedt, mégis minden tekintetben megfelelt annak a célnak, amely tanulmányi kirándulások vezetésére ösztönzi az iskolákat, mert alkalmat nyújtott az ifjúságnak hazánk oly részének a megismerésére, amely történelmi emlékekben a leggazdagabbak közé tartozik és igy nagyban hozzájárult tanítvá- ff 17 nyaink nemzeti öntudatának fokozásához. Nagycenken megnéztük S?échenyi szobrát, a Széchenyi család kastélyát és a Széchenyi mauzóleumban áldoŰjrnk^a ^ legnagyobb magyar emlékének. Sopronban meglátogattuk a civitas fidelissi-ma!í _—"\' nevezetességeit: a várostornyot a hűségkapuval, a Storno-házat, amelyben Mátyás király is lakott, a múzeumot és a város egyéb nevezetes épületeit, műemlékeit és templomait. Majd egy nagyobb kirándulást tettünk a várost övező hegyekbe, ami a késő délutáni órákba is benyúlt. Iskolai találkozók. A kedvezőtlen gazdasági viszonyok folytán ma a szokásos iskolai találkozók megrendezése is nehéz. Ennek ellenére 1933. június 4-én é 4 évfolyam volt növendékeit üdvözölhettük iskolánk falai között. Nem változtat a találkozók értékén az a körülmény sem, hogy a részvevők száma a szokottnál kisebb volt. Érthetővé teszi ezt az a körülmény, hogy a gazdasági élet hanyatlásának anyagi következményeit főképen az az osztály érzi, amely a kereskedelmi iskolák volt növendékeiből kerül ki. A nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzettek szövetségének a megalakulásával különben az iskolai találkozóknak a jellege bizonyos mértékben megváltozott. Természetes ez azért, mert a szövetségek és találkozók célkitűzései majdnem azonosak. A találkozókat ezért már néhány év óta a szövetségi közgyűlés keretében tartjuk meg. Szövetségünk közgyűlési beszámolója tehát a találkozóknak a lefolyását is ismerteti. Ezért e helyen csak a találkozókon megjelenteknek a névsorát közöljük. 30 évvel azelőtt érettségiztek; Altmann Aladár, bankigazgató, Budapest; Biró Henrik, a Hitelvédegylet tisztviselője, Budapest; Balázs Ernő, MÁV intéző, Debrecen; Eisdörfer Zsigmond, ingatlanközvetítő, Budapest; Fischer Géza, magántisztviselő, Nagykanizsa; Fehér Arnold, biztosító társasági igazgató, Pozsony; Frank Gyula, kereskedő, Kiskorpád; Kondor Hugó, a Schopper I. G. cég cégvezetője, Budapest; Kovács Antal, a Keszler I. és Fivére cég főnöke, Budapest; Kálmán Oszkár, a Travers RT. ügyvezető igazgatója, Zágráb; Laufer Sándor, nagykereskedő, Gyula; Kengyel István, ny. postatiszt, Nagykanizsa; Miklós Gyula, ügyvezető igazgató, Nagykanizsa; Rotter Andor, kereskedő, Nagyatád; Szurovy Géza, állomásfőnök, Budafok; Vidor Ernő, a Gyufaipar RT. cégvezetője, Budapest; Vermes Géza, szeszgyári igazgató, Nagykanizsa; Zábó János, állomásfőnök, Komár-város. 25 évvel azelőtt érettségiztek; Jelűnek Miklós, az Angol-Magyar Bank fiókfőnöke, Nagykanizsa; Kisfaludi Rezső, számtartó, Gödre; Neufeld Pál, a Magyar-Olasz Bank fiókfőnöke, Hatvan; Ország József, kereskedő, Nagykanizsa. 20 évvel azelőtt érettségiztek: Brandl Gyula, kereskedő, Nagykanizsa; Fischer Pál, kereskedő, Kaposvár; Frank Ottó, banktiszviselő, Újvidék; Grünhut Andor, részvénytársasági tisztviselő, Budapest; Hirschler Imre, részvénytársasági tisztviselő, Nagykanizsa; Kasztl Lajos, vendéglős, Pacsa; Kaufmann Hugó, gyáros, Pápa; Kertész Árpád, könyvszakértő, Wien; Rajki István, nagykereskedő, Nagykanizsa; Szász Manó, pénzintézeti főtisztviselő, Budapest; Sohr Imre, kereskedő, Kaposvár; Vida Lajos, kereskedő, Nagykanizsa; Villányi Antal, uradalmi főintéző, Tarnóca-puszta. 10 évvel ezelőtt érettségiztek: Barta István, magántisztviselő, Budapest; Biba Sándor, az OTI tisztviselője, Nagykanizsa; Biró Pál, ügynök, Budapest; Dolmányos József, malomellenőr, Nagykanizsa ; Fischer Imre, kereskedő, Kaposvár; Hermann József, vámszaki tiszt, Budapest; Kelemen László, jegyző, Nemesdéd; Pilczer Sándor, banktisztviselő, Pécs; Schwarc Ernő, kereskedő, Babócsa; Sörlei Jenő, városi tisztviselő, Nagykanizsa; Vágó István, kereskedő, Barcs; Vancsura Imre, kereskedő, Budapest; Weisz Elemér, magántisztviselő, Wien. A tanári testület társadalmi és kulturális tevékenysége. A kedvezőtlen külső körülmények a tanári testület tanítói és nevelői munkáját napról-napra 18 megnehezítik. Megfelelő tanulmányi eredmény ezért ma csak fokozottabb erőkifejtéssel érhető el. Az iskola tehát a tanári kar idejét erősen leköti. Az intézet tanárai ennek ellenére sem felejtették el, hogy társadalmi és kultúrális kötelességeik vannak. Elsősorban mint tagok támogatták tehát az e célokat szolgáló országos és nagykanizsai egyesületeket, amellett a helybeliek működésében tevékeny részt is vettek. Különösen sokat foglalkoztak szövetségünk ügyeivel. Kultúrális téren nagy érdemeket szerzett a f. iskolai évben is Surányi Gyula kartársunk, aki az Irodalmi és Művészeti Körben tartott nagyértékű történeti és irodalmi tárgyú előadásaival nemcsak ez ismereteknek a népszerűsítéséhez, hanem mindenkor nagyszámú, lelkes hallgatósága hazafias érzésének az emeléséhez is nagyban hozzájárult. Kultúrális célt és a vallásos szellem megerősítését szolgálta az a nagy tetszést kiváltott előadás is, amelyet Telegdi Bernát tanár az izr. hitközség egyik vallásos délutánján tartott. V. Felettes hatóságok. A felügyeletet iskolánk felett első fokon dr. Szakáll Zsigmond, kir. főigazgató úr gyakorolja. A másodfokú felügyeletet a Vallás- és Közokatás-ügyi Minisztérium V. a. 2. ügyosztálya végzi. Intézetünk fenntartója: a Nagykanizsai Izr. Hitközség, amely az iskola ügyeinek az intézésével az iskolai szakosztályt bízta meg. Az iskolai szakosztály tagjai: Elnök: Ötvös Emil, ny. állampénztári főigazgató. Helyettes elnök: Dr. Goda Lipót, városi tiszti főorvos. Jegyző: Fábián Miksa, hitközségi titkár. Előadók: Balog Dávid, felső kereskedelmi iskolai igazgató és Havas Rezső, elemi iskolai igazgató. A tanári testület képviselője: Neufeld Simon, felső kereskedelmi iskolai tanár. Az elemi iskolai tantestület képviselője: Lázár Artúr, elemi iskolai tanító. Tagok: Bún Samu, kir. tanácsos, nyug. felső kereskedelmi iskolai igazgató. Dr. Balázs Zsigmond, ügyvéd. Dr. Bartha István, ügyvéd. Dr. Beck Dezső, ügyvéd. Dr. Bród Tivadar, ügyvéd. Grünfeld Miksa, magánzó. Halász Jenő, nyug. elemi iskolai igazgató. Dr. Halphen Jenő, ügyvéd, az izr. hitközség elnöke. Dr. Kahán Imre, nyug. ezredes-orvos. Kálmán Leó, bankár. Dr. Kertész Lipót, városi állatorvos. Kleinfeld Ignác, takarékpénztári igazgató. Dr. Kreiner Zsigmond, kórházi főorvos. Lőwenstein Emil, nagybérlő. Miklós Gyula, bankigazgató. Dr. Ney Hugó, orvos. Dr. Rapoch Aladár, ügyvéd. 19 Rosenberg Oszkár, segélyegyleti igazgató. Dr, Rothschild Béla, ügyvéd. Sárkány Mór, nagykereskedő. Stern Gyula, gyáros. Székely Nándor, nyug. városi mérnök. Vermes Aladár, nyug. középiskolai tanár. Dr. Villányi Henrik, nyug. felső kereskedelmi iskolai igazgató. Dr. Winkler Ernő, főrabbi. Tanári testület. Balog Dávid, igazgató, felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár. A segítőegyesület elnöke, az áruismeret-vegytani szertár őre. Tanította a vegytant és áruismeretet a II., III. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 7. Működik ez intézetnél 31 év óta. Rendes tanárok: Abádi Jakab, felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár. A II. évfolyam főnöke, a sportkör pénztárosa. Tanította a kereskedelmi ismereteket és kereskedelmi számtant az I., a magyar kereskedelmi levelezést a II. és III., a könyvvitelt és gyakorló irodát a II., III. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 20. Működik ez intézetnél 8 év óta. Marosi Géza, felső kereskedelmi iskolákra képesített tanár. A III. évfolyam főnöke, a természettani szertár és a tanári könyvtár őre, a segítőegyesület pénztárosa. Tanította a természettant az I., a mennyiségtant és politikai számtant az I., II. és III., a kereskedelmi számtant a II., III. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 18. Működési éveinek száma 16, ez intézetnél 11. Neufeld Simon, igazgató-helyettes, középiskolára képesített tanár. A IV. évfolyam főnöke, a segítőegyesület ellenőre. Tanította a német nyelvet a II., III. és IV., a német társalgási gyakorlatokat a III. és IV., a francia nyelvet a II., III. és IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 21. Működik ez intézetnél 13 év óta. Surányi Gyula, középiskolákra képesített tanár. Az I. évfolyam főnöke, a földrajz-történelmi szertár őre, a gyorsírókör- és az énekkar vezetője. Tanította a történelmet a III. és IV., a földrajzot, gyorsírást és karéneket mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 19. Működési éveinek száma 33, ez intézetnél 10. Óraadó tanárok: Beke Ferenc, felső kereskedelmi iskolára képesített tanár. Tanította a jogi ismereteket a II. és III., közgazdaságtant a IV. évfolyamban. Heti óráinak száma 8. Működik ez intézetnél 1 év óta. Lázár Artúr, katonai átképző tanfolyamot végzett elemi iskolai tanító. Tanította a testgyakorlást mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 12. Működik ez intézetnél 2 év óta. Dr. Neumann Henrik, iskolaorvos. Tanította az egészségtant mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 1. Működik ez intézetnél 5 év óta. Telegdi Bernát, középiskolákra képesített tanár. Az ifjúsági könyvtár őre, az önképzőkör vezetője. Tanította a német nyelvet az I., a történelmet az I. és II., a magyart mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 19. Működik ez intézetnél 1 év óta. Vermes Aladár, középiskolákra képesített ny. tanár. Tanította a szépírást az I., a gépírást a II. és III. évfolyamban. Heti óráinak száma 7. Működik ez intézetnél 6 év óta. 20 Hitoktatók: Gazdag Ferenc, világi pap, püspöki tanácsos. Tanította a róm. kat. hittant mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 8. Működik ez intézetnél 11 év óta. Horváth Olivér, ág. ev. lelkész. Tanította az ág. ev. hittant az I. évfolyamban. Heti óráinak száma 2. Működik ez intézetnél 13 év óta. Kádár Lajos, ref. lelkész. Tanította a ref. hittant a II. évfolyamban. Heti óráinak száma 2. Működik ez intézetnél 24 év óta. Dr. Winkler Ernő, főrabbi. Tanította az izr. hittant mind a négy évfolyamban. Heti óráinak száma 8. Működik ez intézetnél 13 év óta. Házmester és iskolaszolga: Francsics Zsigmond. VI. Az elvégzett tanítási anyag. A felső kereskedelmi iskolák tanítási anyagát a nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 68000/1927. számú rendeletével kiadott tanítástervünk egész terjedelmében felsorolja. Az egyes évfolyamok anyaga főképen a magántanulókat érdekelte. A magánvizsgák központosítása folytán azonban magántanulóink már nincsenek, azért a tanítási anyag részletes ismertetése helyett a fentemlített tanítástervre utalunk, amely a m. kir. Egyetemi Nyomdában kapható: Budapest. VIII., Múzeum-körut 6. VII. A könyv- és szertárak gyarapodása és jelen állapota. Iskolai felszerelésünk átértékelését a 1931—32. tanévben befejeztük. Ez iskolai évről szóló értesítőnkben foglalt adatok tehát könyv- és szertáraink tényleges állományát és értékét tüntették fel. Iskolánk azonban változás előtt áll. Az elemi iskolával közösen használt könyvtárainkból a népiskolai oktatással összefüggő könyveket ezért az izr. hitközségnek átadjuk. Ez az oka, hogy a könyvtárak mult évi állományát és a mai állapotot feltüntető adatok között jelentékeny különbség mutatkozik. Felszerelésünkben a f. iskolai évben lényeges változás nem volt. A súlyos gazdasági viszonyok miatt szertárainkat távolról sem fejleszthetjük oly mértékben, mint azt a szemléltető oktatás fontossága megkívánja. Iskolafenntartónk áldozatkészségéből és egyes cégek lekötelező szívességéből azonban felszerelésünk kis mértékben mégis gyarapodott. Ifjúsági könyvtár. A folyó iskolai évben végzett új leltározás szerint a könyvtár állománya 1461 munka volt 1503 kötetben és 5603 50 pengő értékben. Az 1932—33. tanévben ifjúsági könyvtárunk vétel utján 20 művel 30 kötetben 144\'41 pengő értékben gyarapodott. A könyvtár állománya a f. iskolai év végén 1481 mű 1533 kötetben 5747-91 pengő értékben. 21 Tanári könyvtár. A könyvtár állománya a fentemlített okból a f. iskolai évben 849 munka volt 1729 kötetben 3196"82 pengő értékben. Az 1932—33. iskolai évben könyvtárunk vétel és ajándékozás utján 37 művel 40 kötetben 215\'90 pengő értékben gyarapodott. A könyvtár állománya az 1932—33. iskolai év végén 886 mű 1769 kötetben 341272 pengő értékben. Folyóiratok. Az 1932—33. tanévben a következő folyóiratokat járattuk és kaptuk: Adó és Könyvvitel, Budapesti Szemle, Fizikai és Kémiai Lapok, Hivatalos Közlöny, Kereskedelmi Szakoktatás, Közgazdaság és Kultúra, Magyar Nyelvőr, Magyarosan (V. K. M. ajándéka), Magyar Szemle (V. K. M. ajándéka), Mult és Jövő (Hitközség ajándéka), Természettudományi Közlöny, Neu Rundschau és Revue des deux Mondes. Földrajzi szertár. E szertár az elmúlt évben ajándékozás utján Magyarország domborművű térképével gyarapodott. Jelenlegi állománya 17 térkép, 1 domborművű térkép és 1 földgömb 505"— pengő értékben. Történelmi szertár. Állománya változatlan, vagyis 8 térkép 194"— pengő értékben. Gyakorló iroda. E szertár állománya az 1932—33. iskolai évben különböző, a ker. szaktárgyak tanításánál jól felhasználható iratokkal és nyomtatványokkal gyarapodott. Jelenlegi állománya 30 drb. „Espé" készülék és 380 drb. nyomtatvány és ügyirat 478 29 pengő értékben. Természettani szertár. Állománya az 1931—32. iskolai év végén volt 152 drb. 1135\'60 pengő értékben. Szaporodás a f. iskolaévben 8 drb. 113 30 pengő értékben. Jelenlegi állománya 160 drb. 1248"90 pengő értékben. Áruismereti szertár. Állománya az 1931—32. iskolai év végén 1571 drb. 579"— pengő értékben. Gyarapodás az 1932—33. tanévben vétel és ajándékozás utján 157 drb. 110-50 pengő értékben. Állomány az 1932—33. iskolai év végén 1728 drb. 689 50 pengő értékben. Vegytani szertár. Állománya a f. iskolai évben selejtezés folytán csökkent. Jelenlegi állománya 286 drb. 1606 81 pengő értékben. Sportköri felszerelés. Állománya az 1931—32. iskolai év végén volt 176 drb. 597\'90 pengő értékben. Gyarapodás a f. iskolai évben 5 drb. 75 pengő értékben. Jelenlegi állománya 181 drb. 672\'90 pengő értékben. 22 VIII. Az ifjúsági egyesületek működése. Segítőegyesületünk a f. tanévben is pénzzel és tankönyvekkel támogatta az arra rászoruló tanulókat. Az egyesület azonban nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel ahhoz, hogy nemes hivatását a mai kedvezőtlen viszonyoknak megfelelően teljesíthetné. Oka ennek az, hogy a nyomasztó gazdasági helyzet következtében évről-évre kisebbek lesznek azok az adományok, amelyek azelőtt növendékeinknek pénzzel való jelentékenyebb támogatását lehetővé tették. Ily mostoha körülmények között működésünk főképen tankönyvek kölcsönadására szorítkozott. 70 tanuló 435 könyvet kapott díjmentesen kölcsön. Minthogy az egyesületnek számbavehető bevétele úgyszólván csak a tanulóktól befizetett tagsági díjakból volt, pénzzel csak néhány tanulónkat támogathattuk. Pénzsegélyben 9 tanuló részesült, akik között 200\'— pengőt osztottunk ki. Örömmel állapítjuk meg azonban, hogy elsősorban a helybeli pénzintézetek nagylelkűségéből évvégi jutalmazásokra még elég tekintélyes összeget fordíthatunk és ezt a pénzt is végeredményben szegénysorsú növendékeink kapják. Az egyesület pénztári és vagyonkimutatását az alábbiakban közöljük: Az ifjúsági Segítőegyesület pénztári forgalma az 1932/33. tanévben ö s s z e g Bevételek: p f P f P f P f 1. Egyenleg 1932. szeptember 1.......... 2. 96 tanuló befizetése a f. évben ... á 1 „ „a mult év végén 2 80 268 2 80 76 820 271 51 56 3. Szelvények: 2 drb. Nemzeti Bank részvény...... 1 „ Nagykanizsai Bankegyes. r.... 4 „ Zalam. Gazd. Takp. rv....... 2 „ Nagykanizsai Takp. rv....... 20 2 4 2 85 28 85 4. Adományok: Zalamegyei Gazdasági Takp. Rt. ... Néptakarék Rt...................... Érettségi díj maradványa ......... Visszatérített mozipénz ............ 20 30 28 2 _ 80 5. Kamatok: Bankegyesületi könyvben ......... Nép takarék „ ......... 40 3 90 30 44 20 153 05 Összes bevétel 1245 12 Kiadások: 1. Mult évi ösztöndíjak ............... 2. Könyvek vásárlása és kötése......... 3. Segélyezésekre ..................... 4. Szelvény beszedési jutalék ......... Egyenleg 1933. június 15. 48 162 200 833 80 36 70 26 1245 12 Nagykanizsa, 1933. június 15. Neuleld Simon sk. Balog Dávid sk. Marosi Géza sk. ellenőr elnök pénztáros 23 Az ifjúsági Segítöegyesület vagyonkimutatása az 1932/33, tanév végén Nagykanizsa, 1933. június 15. Neufeld Simon sk. ellenőr Balog Dávid sk. elnök Marosi Géza sk. pénztáros ö s szeg P 1 f | P f 1. Készpénz........................... 831 26 2. Értékpapírok: a) Nagykanizsai Bankegyesüleí és rékpénztár részvény Délzalai Taka- Bún alap darab Dr. Villányi alap Ve „ Balog alap 2/s „ Domány alap Ve „ 1 darab a 50 P 50 — b) Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár részvény Bún alap 6/ao darab Dr. Villányi alap 37/so „ Balog „ 5/2o „ Markovics „ bJ%> „ Domány „ 9/20 „ Neufeld „ Vso n Kaufmann „ 11„ 4 darab á 50 P 200 — c) Nagykanizsai Takarékpénztár részvény Segítőegyesületi alap 2 darab á 30 P......... 60 — d) Nemzeti Bank részvény 1894-ben érettségizettek alapja 2 darab á 120 P 240 — 550 — 3. Tankönyvek: Mult évi értékelés............ ...... 67575 P Új beszerzés ............... ...... 162 36 P 838 11 30°/0 avulás .................. 251 43 586 68 4. Felszerelés értéke .................. 15 Vagyonérték összesen 1982 94 4 24 Jelentés a Deák Ferenc Önképzőkörről. Az önképzőkörnek általános az a feladata, hogy a tanuló gondolkodását önállóságra szoktassa. Alkalmat ad neki arra, hogy azokkal a tárgykörökkel, amelyektet szeret, de amelyeket az iskola részletesen nem beszélhet meg, behatóan foglalkozzék. Hozzászoktatja az önképzőkör a tanulót, hogy az iskola kényszerítése nélkül komolyan, lelkiismeretesen és szigorúan dolgozzék, mert olyan birodalomról van itt szó, amelyet maga a növendék teremt és gazdagít. E magasabb cél mellett az is fontos, hogy a tanuló biztosabb fellépést, nyugodtabb modort szerezhet. A kereskedelmi iskola önképzőkörére ezeken kivül még az a feladat is hárul, hogy a növendékek gazdasági műveltségét fejlessze, gyakorlati gondolkodását elmélyítse. A tanulók az év folyamán egyre fokozódó kedvvel dolgoztak és egyre jobban észrevették, hogy itt a maguk alkotásáról van szó, ahová odahozhatják azt, amihez kedvük van, ami foglalkoztatja őket. A fiatalos hévvel végig-küzdött vitákban sokszor kellett a vezető tanárnak segítenie, hogy a tanulók az ellenkező vélemények és sokszor túlzó felfogások közt megállapodásra jussanak. A kör érdeklődése körülbelül egyformán oszlott meg a közgazdasági és szépirodalmi tárgyak közt. 40-edszer alakult meg ez évben a kör s vezető tisztviselői a következők voltak: Elnök: Wilde Imre IV. évf. tanuló. Alelnök: Steiner István III. évf. tanuló. Főjegyző: Kovacsics Ernő IV. évf. tanuló. Könyvtáros: Szabadi Béla IV. évf. tanuló. Titkár: Mátray Lajos III. évf. tanuló. Az év folyamán 12 rendes gyűlést tartottunk. A benyújtott értekezések (18) közül 10 közgazdasági és 8 irodalmi tárgyú volt. A szabadelőadások száma 4 volt. Ezek közül három foglalkozott irodalmi és egy közgazdasági tárggyal. A szavalatok száma 24 volt. Valamennyi hazafias és a magasabb tanügyi hatóságoktól elrendelt iskolai ünnepséget a kör megrendezte. Ezeket az ünnepélyeket az igazgatói jelentés külön pontban tárgyalja. Telegdi Bernát s. k. tanárelnök. Jelentés a Gyorsírókör 1932—33. tanévi működéséről. A gyorsírás-tanítás eredményének biztosítása és növendékeinkben a gyorsírás iránt való érdeklődésnek felkeltése és fokozása céljából 1932. november 27-én megalakítottuk az iskola „Gyorsírókör"-ét. Évek hosszú során át vajúdó kérdés jutott nyugvópontra, midőn az iskolát fenntartó izr. hitközség évenként 100-— pengős hozzájárulással elhárítva az anyagi nehézségeket, megadta a módot arra, hogy bár szerény keretek között, de a legszükségesebb segédeszközök beszerzésével a gyorsírás gyakorlati elsajátítása érdekében körünk működését megkezdhette. Alapszabályaink jóváhagyása után november 27-én tartottuk az alakuló gyűlést, melyen iskolánk II., III., IV. évf. növendékei közül 33-an, mint kezdők és 13-an, mint haladók jelentkeztek rendes tagokul. Ezen tagozó- 25 dásnak megfelelően körünk 2 csoportban minden vasárnap vagy gyakorlóórát, vagy házi versenyt rendezett 60—120, illetőleg 100—160 fok diktátumokkal. Az alakuló gyűlés választotta meg a tisztikart is, melynek tagjai a következők: ifjúsági elnök Barabás Sándor IV., titkár: Kovacsics Ernő IV., jegyző: Wilde Imre IV., könyvtáros: Kelemen János IV. évf. tanuló. Ezek a tisztviselők és a melléjük választott választmány tagjai: Balogh József IV., Báder Jenő IV., Czerján Imre IV., Weisz Rudolf IV., Steiner István ÜL, Pungor Antal II. évf. tanulók készítették elő a versenyeket és végezték az elbírálást is. A gyorsírókör védnöke Balog Dávid intézeti igazgató, aki mindenkor a nála megszokott lelkes szívességgel támogatta a kört és az ifjúságot a gyorsírás gyakorlása terén, amiért neki ezen a helyen is hálás köszönetet mondunk. A gyorsírókör házi versenyein leginkább kitűnt tanulók közül jutalmat nyertek Bodó László II., Breyer Imre II., Klein Pál III. és Luijg Jenő III. évfolyamú tanulók. A kör lapja a Gyorsírástudomány volt. Az elültetett fa ma még szerény virágokat mutat, de a lelkesedés és komoly igyekezet, mely minden ténykedését jellemezte, egészséges és zamatos gyümölcsöket igér. Surányi Gyula s. k. tanárelnök Beszámoló az ifjúsági Sportkör 1932/33. tanévi működéséről. A sportkör neve: Nagykanizsai négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola sportköre, kerület Székesfehérvár, keszthelyi csoport. A sportkör igazolási száma 79, megalakulási ideje 1921. október 1. A sportkör tiszteletbeli elnöke (igazgató): Balog Dávid, kereskedelmi iskolai igazgató. A sportkör vezető tanára és lakáscíme: Lázár Artúr, Nagykanizsa. A sportkör tanára testnevelési tanár-e ? nem. Az intézet tanulóinak a teljes létszáma: 95. A magántanulók, illetve magánvizsgázók száma: — A testgyakorlás alól felmentettek száma: 6. A sportkörben működő tagok száma korosztályonkint: I. korosztály (10—12 évesek): —, II. korosztály (12—14 évesek): —, 111. korosztály (14—16 évesek): 11, IV. korosztály (16 éven felüliek): 78. Összesen: 89. A korosztályok sportköri foglalkozásának heti óraszáma összesen: 12. A működő osztályok: —. Van-e az intézetnek tornaterme? nincs. Van-e az intézetnek játékra alkalmas udvara ? igen. Hány m2 ? 650. Külön játszótere? nincs. Melyik sporttelepen gyakorolnak a tagok? a nagykanizsai „Zrinyi" sporttelepen, hányszor hetenkint? egyszer. Van-e uszoda ? nincs. Hányan tanultak meg úszni az iskolai év alatt ? — Hányan tudnak összesen? 68. Télisport üzésére van-e mód? igen. Melyik sportnemből rendezett a sportkör házi-, intézetközi-, csoportkerületi-, országos versenyt? házi: atlétika. Melyik KIS OK versenyben, hol, mikor hány taggal vett részt a sportkör? —. 26 A mult iskolai évben a szünidőre társadalmi egyesületeknek kiadott sportköri tagok száma: —. A sportkör vagyonának mult évi maradványa: 137 69 pengő. A jelen tanévben testnevelési járulékokból befolyt 40% részesedés: 355-03 P. A jelen tanévben befolyt egyéb bevételek összege: 2215 pengő. A sportkör jelen tanévi összes kiadása: 266"99pengő. Maradvány: 147-88 pengő. A sportkör működésére vonatkozó egyéb feljegyzések: 1. Az 1932. október 2-án Nagykanizsán megtartott kegyeleti stafétaversenyen 12 tanuló vett részt. A versenyzők a B) csoportban első helyre érkeztek. Valamennyi részvevő érmet kapott. 2. 1933. február 7-én a ZTE és NTE nagykanizsai sportegyesületek a városi szinházban tornabemutatót rendeztek, amelyen intézetünk 5 tanulója vett részt. 3. 1933. február 12-én tartotta a Magyar Országos Tornaszövetség Nagykanizsán tehetségkutató-versenyét, amelyen iskolánk 5 növendéke szerepelt. A részvevő tanulók közül kettő a feltételeknek megfelelt és a MOTESZ jelvényét kapta meg. A sportkör által esetleg rendezett csoport-, kerületi-, vagy országos verseny részletes eredménye: —. Nagykanizsa, 1933. június 15. Lázár Artúr s. k. vezető tanár. Bevétel A tanulmányi kirándulási alap 1932/33. évi elszámolása, Kiadás Balog Dávid sk. igazgató Kelet A bevétel Összeg Kelet A kiadás Összeg hónap nap megnevezése p f hónap nap megnevezése p f 1932. 1933. június június 5 15 Egyenleg az 1932/33. isk. évről......... 5 tanuló befizetése á 1— P 600 *> 36 május 20 Az 1933. május 21-i soproni kiránduláshoz való hozzájárulás ............ 141 szept. 13 90 tanuló befizetése á 1.— P ......... 1 tanuló befizetése Kamat ............ 90 1 35 június 15 Egyenleg ......... 591 25 1933. március június 17 14 89 ! 732 25 732 25 június 15 Egyenleg ......... 591 25 Nagykanizsa, 1933. június 15. Neufeld Simon sk. igazgató h. 27 Iskolánknak a jótevői az 1932—33. tanévben. Az adományozó neve Az adományt kapta Évf. Összeg P f A Nagykanizsai Bankegyesület és Dél- zalai Takarékpénztár „Hirschler Sándor" alapjának kamatai 200 P... Steiner István III. 100 11 11 Klein Endre I. 100 — Az Angol-Magyar Bank adománya ... v. Mátray Lajos III. 50 — A Nagykanizsai Bankegyesület és Dél- zalai Takpénztár adománya 100 P Wilde Imre IV. 50 — 11 11 Richter Jenő III. 25 — 11 11 Stern Ferenc III. 25 — A Nagykanizsai Takarékpénztár ado- mánya 80 P ..................... Deutsch Ferenc III. 40 11 11 Szabadi Béla IV. 40 A Néptakarékpénztár adománya 50 P Segítőegyesületnek 30 — Önképzőkörnek 10 — » Diákszövetségnek 10 Zalamegyei Gazdasági Takarékpénztár adománya ........................ Segítőegyesületnek 20 — A Dunántúli Szeszfinomító Rt. adomá- nya 50 P ........................ Balogh János II. 25 — 11 11 Fischer Tibor II. 25 — A Dunántúli Szeszfinomító Rt. alapjá- nak a növelésére.................. 50 A Zalamegyei Orvosszövetség Fiókja „Pillitz" alapítvány kamatai ...... Barabás Sándor IV. 35 28 Diákszövetségünk adománya 120 P ... Győri Lajos IV. 20 11 11 Klein Pál III. 20 11 11 Somogyi Jenő III. 20 11 11 Herrnstein Ferenc II. 20 — 11 \' 11 Gyarmati Ferenc I. 20 11 11 Tárcsái Béla I. 20 Dr. Villányi Henrik és egyéb tanári alapok és az 1894-ben érettségizet- tek alapjának összesített kamatai... Ludas András IV. 28 85 Az 1908-ban érettségizettek alapjának kamatai és az I. és II. sz. postahiva- talok adománya .................. Furmen Elemér I. 13 06 Összesen 797 19 Fogadják a nemesszívű adományozók az iskolánk iránt tanúsított jóindulatukért e helyen is hálás köszönetünket. 28 XIV. A tanulók névsora és érdemsorozata. Érdemjegyek: 1 = jeles 2 = jó 3 = elégséges 4 = elégtelen Magaviselet: 1 = példás 2 = jó 3 = szabályszerű 4 = kevésbbé szabályszerű I. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Surányi Gyula. Külső alak: 1 = szép 2 = rendes 3 = tűrhető 4 = rendetlen A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom ] Történelem Földrajz Természettan Mennyiségtan Keresk. számtan Keresk. ismeretek Német ny. és levelezés Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Szépírás Irásb. dolg. külső alakja I Magaviselet Bagladi Béla, Nagykanizsa, 1917. r. k. 1 2 1 3 3 3 3 ,3 2 2 2 3 3 3 1 Béry József, Károlyváros, 1916. r. k. 2 3 3 3 3 4 4 3 3 3 2 2 2 2 1 Denkinger János, B.-Sztgyörgy, 1917. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 1 Detrich Dezső, Nagykanizsa, 1915. ág. ev. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 2 ? 5 Furmen Elemér, Nagykanizsa, 1913. r. k. 1 2 1 2 1 2 2 2 2 1 2 1 2 1 1 Gyarmati Ferenc László, Szombathely, 1916. r. k. 1 1 1 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 Hágner Kálmán, ism. Nagykanizsa, 1915. r.k. 2 3 3 3 2 3 3 3 3 2 1 1 2 3 2 Klein Endre, Budapest, 1916. izr. 1 1 1 2 3 2 2 2 3 2 1 1 2 2 1 Kolarics István, Fityeháza, 1918. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 2 1 2 3 2 10 Krása János, Budapest, 1918. izr. 3 3 3 3 3 3 4 4 1 3 3 2 3 3 2 Lamm Géza, Miháld, 1915. r. k. 1 1 1 2 2 2 1 2 1 ? 2 ?, 3 3 3 NémethJózsefLászló,Nagykanizsal916.rk. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 2 1 Nyirő József, Sopron bánfalva, 1915. r. k. 1 1 1 1 2 3 2 1 2 2 1 1 1 1 1 Sárkány Pál, Nagykanizsa, 1918. izr. 3 2 1 2 3 2 1 2 1 1 2 1 1 2 2 15 Tárcsái Béla, Hidegség, 1915. r. k. 1 1 1 2 2 1 1 1 2 2 1 1 2 1 1 I II. ÉVFOLYAM. Évfolyamíőnök : Abádi Jakab. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom |j| Történelem Jogi ismeretek Földrajz Kémia és technológia Mennyiségtan és polit, számt. j Keresk. számtan Könyvvitel Magyar keresk. levelezés ||| Német ny. és levelezés Francia nyelv és levelezés |j| Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Gépírás Irásb. dolg. külső alakja || Magaviselet Balogh János, Bagolasánc, 1917. r. k. 1 1 1 1 2 2 2 2 2 1 2 2 2 1 1 2 1 1 Bálint Béla, Hahót, 1915. r. k. 2 3 3 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 1 2 2 2 1 Bodó László, Murakeresztur, 1915. r. k. 1 1 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 1 2 1 2 3 1 Bogdán Frigyes, Zákány, 1915. r. k. 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 5Breyer Imre, ism. Nagykanizsa, 1916. izr. 2 2 2 1 2 2 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Czulek Lajos, Zalaszentjakab, 1916. r. k. 2 2 2 2 2 2 3 2 3 3 3 3 3 2 1 3 3 1 Dlaszk Ferenc, Nagykanizsa, 1917. r. k. 2 2 2 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 3 1 Fischer Tibor, Nagykanizsa, 1915. izr. 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1 3 2 Fitos Árpád, Lokca, 1916. r. k. 1 2 1 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 10 Fitos Géza, Lokca, 1913. r. k. 1 2 2 1 2 3 3 3 3 2 2 2 3 1 2 2 1 1 Grosz József, Balatonboglár, 1917. izr. 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 3 4 3 2 2 2 3 2 Gut István, Barcs, 1916. izr. 1 1 1 2 2 2 3 3 3 2 2 3 2 1 1 2 3 2 Herrnstein Ferenc, Nagykanizsa, 1916. izr. 1 1 1 1 2 2 3 2 2 1 2 1 2 2 1 2 3 2 Ifi Ferenc, Balatonberény, 1912. r. k. 1 2 1 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 2 1 15 Juhász István, ism. Magyarszováta, 1913. ref. 1 1 1 1 2 2 3 3 3 2 2 2 3 1 1 1 2 2 Kertész György, Barcs, 1917. izr. 2 3 3 3 3 3 2 2 3 3 3 3 3 2 1 2 3 2 Kunics László, Nagykanizsa, 1916. r. k. 2 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 3 1 Lakatos István, Pölöskefő, 1916. r. k. 1 2 3 2 3 2 2 2 2 2 3 2 2 2 1 2 2 1 Pungor Antal, Rum, 1913. r. k. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 4 4 3 3 1 2 1 1 2 20Schwend Rezső, Ács, 1915. r. k. 2 3 3 3 3 4 4 4 4 4 3 4 3 2 2 2 3 2 Surányi Károly, Mezőkomárom, 1915. r. k. 1 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 Svatkó Géza, ism. Oltác, 1912. r. k. 1 3 3 2 3 2 2 2 3 3 3 3 3 2 2 2 1 1 Szokol Ferenc, Barcs, 1916. r. k. 2 2 3 2 3 3 1 2 3 3 3 3 3 1 2 2 2 1 Tóth Béla, Nagykanizsa, 1912. r. k. 1 3 2 2 2 2 2 3 2 3 3 2 3 2 1 2 2 2 25 Török Miklós, Szöllösgyörök, 1914. r. k. 2 3 3 3 4 3 4 4 4 4 4 3 4 2 2 2 2 1 Varga László, Nagyrécse, 1914. r. k. 2 3 1 2 2 3 2 2 3 2 3 4 4 1 2 1 2 2 30 III. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök: Marosi Géza. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom || Történelem | Jogi ismeretek j Földrajz Kémia és technológia Mennyiségtan és polit, számt. | Keresk. számtan Könyvvitel Levelezés Német ny. és levelezés jj Francia nyelv és levelezés jj| | Gyorsírás Testgyakorlás j Egészségtan j Gépírás 1 Német társalgási gyak. | 1 Irásb. dolg. külső alakja ¡1 | Magaviselet . Balogh János, Babócsa, 1913. r. k. 3 4 4 3 4 4 4 3 4 4 3 4 4 1 2 1 2 2 3 Borsos Miklós, Eszteregnye, 1913. r. k. K i m a r a d t Bujdosó Ernő, Szarajevó, 1913. r. k. 1 3 3 2 3 3 3 2 3 2 3 3 3 1 2 1 2 2 1 Csiszár László, Belatinc, 1914. r. k. 2 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 2 2 1 1 1 2 2 1 5Deutsch Ferenc, Nagykanizsa, 1916. izr. 1 2 3 1 2 2 2 2 3 2 1 2 2 2 2 2 — 3 1 Faragó Márton, Letenye, 1915. r. k. 3 3 3 2 3 2 2 2 3 3 3 3 3 3 1 2 — 3 2 Frenkel Béla, Tápiógyörgye, 1914. izr. 1 1 2 2 2 2 3 3 3 2 3 2 2 2 1 1 — 2 2 Horváth Sándor, Pacsa, 1912. r. k. 1 2 2 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 2 2 1 — 3 1 Jerausek Gyula, Korpavár, 1915. r. k. 2 3 3 3 3 3 4 3 3 3 3 4 3 1 3 3 — 2 3 lOJoó János, Nagykanizsa, 1914. r. k. 2 3 3 2 3 4 3 3 3 3 4 3 3 1 2 2 3 3 1 Klein Pál, Szalkszentmárton, 1916. izr. 2 1 2 1 2 2 2 2 2 2 1 1 1 2 1 1 — 3 2 Kovács Rezső, Körcsönyi-puszta, 1915. r. k. 1 2 3 2 3 3 3 3 2 2 3 3 3 2 1 2 — 21 2 Kulcsár Endre, Tapolca, 1915. izr. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 fm 1 1 2 2 1 Lovassy Sándor, ism. Siófok, 1913. r. k. 3 3 4 3 3 2 3 3 3 3 3 3 4 2 2 1 — 2 2 15Lung Jenő, Zalalövő, 1914. r. k. 2 3 3 2 2 3 3 2 3 3 3 3 2 2 2 2 3 2 1 Lusztig Andor, Nagykanizsa, 1915. izr. 2 1 3 2 3 3 3 3 3 2 2 3 4 2 2 2 — 2 1 Mátray Lajos, Nagykanizsa, 1916. r. k. 1 1 3 1 2 1 2 2 2 2 1 2 1 fm 1 2 — 1 1 Papp Péter, Bánokszentgyörgy, 1913. r. k. 2 1 2 2 2 3 3 3 3 2 3 3 3 fm 2 2 — 2 2 Persovits Gyula, Nagykanizsa, 1916. r. k. 2 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 fm 1 2 — 3 1 20Pőcz István, Nagykanizsa, 1915. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 2 2 3 3 2 Répás András, Porva, 1911. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 4 3 2 3 3 l 2 1 — 2 2 Richter Jenő, Nagykanizsa, 1915. izr. 2 3 3 2 3 2 3 2 2 2 2 2 2 1 1 1 — 1 1 Somogyi Jenő, Nagykanizsa, 1915. r. k. 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 3 2 2 l 1 2 2 3 2 Stampf Zsigmond, Nagykanizsa, 1916. r. k. 1 1 2 2 2 3 2 2 2 2 3 3 2 l 2 1 — 2 1 25 Steiner István, Pécs, 1916. izr. 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 — 2 1 Stern Ferenc, Nagykanizsa, 1916. izr. 2 2 3 1 2 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 1 — 3 2 Szerecz László, Pölöskefő, 1913. r. k. 2 2 3 3 3 3 4 4 3 3 3 3 3 2 2 2 — 3 2 Weinberger Ernő, ism. Nagykanizsa, 1915. izr. 2 2 2 1 2 2 3 3 2 1 3 3 3 2 2 2 1 3 1 Weisz Zoltán, ism. Nagykanizsa, 1914. izr. 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 — 3 2 31 III. ÉVFOLYAM. Évfolyamfőnök : Neufeld Simon. A tanuló neve, születésének helye és éve, vallása Hit- és erkölcstan Magyar fog. és irodalom |[| Történelem Közgazdaságtan Földrajz Áruismeret Keresk. számtan Gyakorló iroda Német ny. és levelezés j Francia nyelv és levelezés || Gyorsírás Testgyakorlás Egészségtan Német társáig, gyakorlat || Irásb. dolg. külső alakja I Magaviselet Ackermann István, Zalasztjakab, 1914. r. k. 1 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 1 Baj Ferenc, Nagykanizsa, 1915. r. k. 1 3 2 2 2 3 2 3 3 3 3 2 3 — 2 1 Balogh József, Nagykanizsa, 1914. r. k. 1 1 3 2 2 3 2 2 3 3 3 2 1 ___ 2 2 Barabás Sándor, Székesfehérvár, 1912. r. k. 1 3 2 2 2 2 3 2 2 2 1 2 1 _ 1 1 5 Báder Jenő, Tótszerdahely, 1914. izr. 2 2 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 1 2 1 1 Czerján Imre, Nagykanizsa, 1914. r. k. 2 3 3 2 2 2 3 3 3 3 3 1 1 - 3 1 Erdélyi György, Nagykanizsa, 1914. r. k. 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 1 2 - 3 1 Győri Ferenc, Pogánysztpéter, 1915. r. k. 1 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 2 3 3 1 Győri Lajos, Pogányszentpéter, 1914. r. k. 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 3 2 1 _ 2 1 10 Herrnstein Gyula, Csáktornya, 1915. izr. 2 2 3 2 2 2 3 2 3 2 2 2 3 _ 2 2 Horváth Antal, Zákány, 1914. r. k. 2 3 2 2 2 3 3 3 3 2 3 2 3 _ 2 2 Kelemen János, Barcs, 1914. izr. 2 3 3 2 3 3 3 2 3 2 2 2 1 _ 1 2 Klaszán Sándor, Balatonlelle, 1914. r. k. 1 3 2 2 1 3 3 3 2 3 2 2 3 2 2 1 Kovacsics Ernő, Wien, 1914. r. k. 1 2 2 2 2 3 1 1 1 3 1 1 1 _ 1 1 15 Krakauer Ferenc, Berzence, 1911. r. k. 1 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3 2 3 3 3 2 Krakauer István, Berzence, 1912. r. k. 1 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 1 2 _ 3 1 Ludas András, Fityeháza, 1914. r. k. 1 2 1 1 1 2 1 1 2 2 3 2 2 2 1 Molvarecz Zsigmond, Sziszek, 1912. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 2 3 2 Novotni István, Balatonboglár, 1912. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 2 3 2 2 1 20 Persovits József, Nagykanizsa, 1914. r. k. 1 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 1 3 3 2 1 Simon Gyula, Somogysztmiklós, 1913. r. k. 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 fm 1 — 3 1 Szabadi Béla, Nagykanizsa, 1914. r. k. 1 2 1 1 1 2 3 1 3 2 3 i 1 2 1 1 Weisz Rudolf, Nagykanizsa, 1914. izr. 2 3 2 2 3 2 3 3 3 3 2 fm 3 — 3 2 Wilde Imre, Nagykanizsa, 1913. r. k. 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 2 i 1 _ 1 1 25 Winkler Kálmán, Zákány, 1914. r. k. 1 3 3 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 — 3 1 Ziegler Antal, Nagykanizsa, 1915. r. k. 1 3 2 2 2 2 3 2 3 3 3 2 3 2 1 32 VIII. Érettségi vizsgálatok. Érettségi vizsgálatot a lefolyt iskolai évben is csak a tanév végén tartottunk, mert a szeptemberi javító érettségire utasított tanulók a kaposvári fiú felső kereskedelmi iskolában vizsgáztak. A május-júniusi érettségi vizsgálatokra 34 tanuló jelentkezett, akik közül 26 a f. iskolai évben, 1 az 1931/32. tanévben a IV. évfolyam nyilvános tanulója volt, 2 teljes ismétlő érettségi vizsgálatot, 5 pedig javító érettségi vizsgálatot tett. Az érettségi vizsgálatok írásbeli része május 16., 17., 18. és 19-én folyt le. A szóbeli érettségi vizsgálatokat június 12., 13. és 14-én tartottuk meg. E vizsgálatokon dr. Gerő Tibor kereskedelemügyi miniszteri osztálytanácsos, mint a Vallás- és Közoktatásügyi és Kereskedelemügyi Miniszter Uraktól közösen kiküldött biztos elnökölt. Az érettségi írásbeli vizsgálatok tételei a következők voltak: 1. Magyar fogalmazás. 1. A nyelvújítás irodalmi és politikai szempontból. 2. A takarékosság közgazdasági jelentősége. 3. Magyar-cseb kapcsolatok. Eredmény: jeles 1, jó 3, elégséges 25, elégtelen 1. 2. Német kereskedelmi levelezés. Összeköttetésben álló cégek: Szárnyaskiviteli R. T., Nagykanizsa és állandó bizományosa Johann Schmideck, Wien. 1. Schmideck 1933. április 6-án közli Nagykanizsával, hogy a leölt szárnyas ára most húsvét előtt emelkedik és ha csirkét kg-ként 2.20—2.30 S, hizott libát 2.60—2.70 S-es áron tudnak szállítani, akkor a szokásos feltételekkel el tud helyezni 100—120 ládával. A tojás ára után is érdeklődik. 2. Nagykanizsa április 10-én küld 35 láda csirkét nttó 1270 kg, limit 2.20 S kg.-ként. Jelzik, hogy 2—3 napon belül ugyanennyit küldhetnek. Libái csak 2.80 S-es áron szállíthatnak. Tojás 0.05—0.06 S darabonként. 3. Schmideck április 13-án elszámol. A befolyt összeget az Osztrák Nemzeti Banknál S-számlájuk javára befizette. Kéri, hogy a melegedő időre való tekintettel az árut jobban jegeljék. Eredmény: jeles 2, jó 6, elégséges 21, elégtelen 1. 3. Francia kereskedelmi levelezés. 1. Danneberg & Weiss, Nagykanizsa, 1933. április 15-én írnak Julek Lalandiernek, Belfort. Miután Franciaország Magyarországból nagyobb kontingens tengeri bevitelét engedte meg, ajánlatot tesznek neki cinquanti tengerire, q-ként 42 fr Fr, Nagykanizsa állomásról. 2. Lalandier 24-én megbízást ad 800 q tengerire, amely május 15-ig szállítandó Svájcon át. A beviteli engedélyt már elintézte. Kiegyenlítés bank utján. Eredmény: jeles 1, jó 4, elégséges 24, elégtelen 2. 4. Kereskedelmi számtan. A Központi Bank, Nagykanizsa, Nagy és Társa nagykanizsai cég megbízásából és számlájára a következő ügyleteket bonyolítja le: Április 1. Egyenleg terhére lejár március 31 26501— P; Április 10-én elad letétéből 33 10 kötés 250 darab Salgó részvényt a 20.70, szokásos költségek, va per április 18.; Április 15. Befizet számlája terhére a magyar-olasz kiiring számlán G. Nanarelli trieszti cég javára 22000\'— lírát és R. Tonelli javára 23000 lirát a 29.90, kamara illeték 20 P, V40/. igénylési és 3°/«> kiiring jutalék; portó 4.— P. Május 2. Javára bevételezi a Nemzeti Banktól £ 432,, 18,, 9, londoni átutalást a 19.60, 1.20 P portó. Május 12. Beváltja a ma lejárt 1800.— P-s elfogadványát; l*/c° telepítési jutalék. Május 20. Jóváírja a benyújtott 3 darab váltót május 21-i értékkel, még pedig P 1220.— lej. aug. 12.. P 1850.— lej. aug. 17., P 1530.— lej. aug. 19., ugyanakkor megterheli 8%% diszkonttal, 1/10*0 számlabélyeggel és a kifizetett diszkontált értékkel, május 20-i valutával. Június 2. Jóváírja az inkasszóra küldött Gazdasági Bank részvény szelvényeinek értékét 100 drb. á 3.— P va per február 20. Június 7. Megbízásból fizet Halics Lipót szállító cégnek 740.— P-t. Június 25-én Nagy Ferenc befizet számlájuk javára 1260.— P-t. Június 27. Vesz letéte részére 4 kötés Bauxitot (80 darab) a 24.50, a szokásos költségekkel, va per július 11. Június 30-án lezárja a folyószámlát, retograd módon, a zárás után lejáró tételek elővezetésével; kamatláb május 15-ig 8*4%—5V3°/o, azután 8% és 5°/0 Szokásos költségekkel elkészítendő a zárás. 2. A 88°-os nyerscukor ára Londonban e/6. Határozzuk meg ennek budapesti paritását és mondjuk meg érdemes volna-e Londonba cukrot exportálni, ha nálunk ára 9.80 P per °/0 kg., ha a londoni árból levonandó költségek : jutalék 2°/°, kamatveszteség raktárdíj 2 d per C, kihordás a hajóból 4 d per 2 C, fuvardíj Fiume-London 12/ — per 20 C; biztosítás Wo, deviza árfolyam 19.60. Fiume költsége 1.10 lit per kg, vasúti költség Budapesttől Fiúméig lit 14.40 per % kg. 100 lit = 29.60 P, berakás Budapesten 0.10 P per q. Hozzáadandó skontó 11/2°/o) jutalék 2°//, mindkettő kisebbített összegből. A számítást 100 C-re végezzük. Eredmény: jeles 3, jó 4, elégséges 23, elégtelen —. 5. Gyakorló iroda. 1933. május 1. Horváth és Ferenczy közkereseti társaság a következő vagyonnal nyitja meg könyveit: Készpénz 1727.—; 100 db Philips akkumu-latortöltő-készülék a 63.88 és 500 db Neon-gáz villámhárító a 5.25; berendezés 3260.— P. Horváth István vagyonrészesedése 8000.—; Ferenczy Aladár vagyonrésze 6000.— P. Május 3. A Philips Rádió és Villamossági R-T.-tói, Budapestre érkezik bizományi eladásra 600 db B. 443 számú 3 rácsos lámpa, lim. á 25.— pr 2 hó, vagy 2°/o skontó. Jutalék 10°/», jótállási díj 2%. Fizetünk 26.10 P költséget. Megírandó a részv. társ. árukísérő levele és a közkereseti társ. válasza. Május 10. Eladunk készpénzért 2<>/° skontóval 40 db akkumulátortöltő-készüléket a 98.50, 200 db Neon-gáz-villámháritót a 7.— és 300 db B 443 számú lámpát a 25.—. A forgalmiadót szintén felszámítjuk. Május 11. A Philips Rt-nak megküldjük az eladási bizományi számlát és az értesítő levelet a tiszta bevételnek készpénzben való feladásáról. Május 15. A tagok fejenkint 500.— pengőt vesznek fel. Május 22. Eladunk Halmai Imrének, Helyben, 2 havi hitelre 250 db B 443. sz. lámpát á 25.— és a forgalmi adó. Értesítő levél elad. bizományi számlával. Május 31. Kisebb költségek a hó folyamán 142.74 P. Zárás 31. A tagok bevételei után 570 tőkekamat jár. Az árukészlet leltári áron számolandó el. A nyereség fejenkint oszlik meg és a tagok betétét növeli. Elkészítendő az alapkönyvelés táblázatos módon, a bizományi skontró és a zárókimutatás. Eredmény: jeles 3, jó 7, elégséges 20, elégtelen —. 34 Az érettségi vizsgálatot tett tanulók személyi adatait, érettségi vizsgálati eredményüket és pályaválasztásukat a következő kimutatás tünteti fel: Érdem egyek Név Születési -d o -— (n -<D tuO M <J c re &J0 «5 5 53 \'3 •re re ■5 N W íS T3 o > üá w <u -Sí tfí •4» V ü V tfí -<u A képesítés Választott hely > ■4) "55 -O) t/í 55 öí O re >, 5 0> c •O) -re X re T3 N re ac ■r. \'re* w c V T3 O ■M rr. CJ u, 2 — o > 11 > O) >> c .5 \'G foka életpálya :3 M H re ■o s :0 5 aj re >1 E -<D c re t/5 > S f- X B. Sá O z £ Ackermann István Zalaszentjakab 1914 r.k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt vasúti Baj Ferenc Nagykanizsa 1915 r.k. 3 2 3 2 2 3 3 3 megfelelt tisztviselői Balogh József Nagykanizsa 1914 r.k. 2 3 2 2 2 2 3 3 megfelelt tisztviselői Barabás G. Sándor Székesfehérvár 1912 r.k. 3 2 2 3 2 2 2 1 jól felelt meg tisztviselői Báder Jenő Tótszerdahely 1914 izr. 2 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Czerján Imre Nagykanizsa 1914 r.k. 3 3 2 2 3 3 3 3 megfelelt vasúti Eichner László** Nagykanizsa 1912 izr. 2 3 3 3 3 3 2 3] megfelelt tisztviselői Erdélyi György Nagykanizsa 1914 r.k. 4 3 3 3 3 3 3 4 nem felelt meg, szeptemberben javíthat tisztviselői Győri Ferenc Pogánysztpéter 1915 r.k. 3 2 2 2 3 3 3 3 megfelelt katonai Győri Lajos Pogánysztpéter 1914 r.k. 2 1 1 1 1 1 2 1 jelesen felelt meg tanári Herrnstein Gyula Csáktornya 1915 lizr. 2 2 2 2 3 2 3 2 jól felelt meg kereskedői Horváth Antal Zákány 1914 r.k. 2 2 3 2 3 2 3 3 megfelelt katonai Kelemen János Barcs 1914 izr. 3 3 3 3 2 2 2 2 megfelelt tisztviselői Klaszán Sándor Balatonlelle 1914 r.k. 3 1 2 2 3 3 2 3 megfelelt katonai Kotnyek László** Somogysztmikl. 1911 r k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt jegyzői Kovacsics Ernő Wien 1914 ijr k. 2 3 2 2 1 2 1 3 jól felelt meg vasúti Krakauer Ferenc Berzence ¡1911 r.k. i3 2 3 2 3 3 3 3 megfelelt vasúti Krakauer István Berzence : 1912 r.k. 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt katonai Ludas András Fityeháza 1914 r.k. i2 1 2 1 1 1 2 2 jól felelt meg tisztviselői Mihálovich Béla* Csákány 1912 r.k. ¡3 3 3 4 3 3 3 3 nem felelt meg, szeptemberben javíthat jegyzői Mohi Géza** Nagykanizsa 1913 r.k. 3 3 3 2 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Molvarecz Zsigmond Sziszek 1912 r.k 4 3 4 3 3 3 3 3 nem felelt meg, szeptemberben javíthat katonai Novotni István Balatonboglár 1912 r k 4 3 4 3 3 3 3 3 nem felelt meg, szeptemberben javíthat vasúti Persovits József Nagykanizsa 1914 rk 13 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt katonai Pőcze János** Balatonmagyar 1913 r.k 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt tisztviselői Simon Gyula Somogysztmikl. i 1913 r.k 3 3 3 3 3 3 4 4 nem ¡eleit tneg, szeptemberben javíthat tisztviselői Szabadi Béla Nagykanizsa 1914 r.k 2 1 2 1 3 1 3 2 jól felelt meg gazd. tisztv. Temesvári Lajos** Muiakeresztur 1912 ¡r.k 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt postatiszti Ujváry Géza*** Nagykanizsa 1912 ¡r.k 3 3 3 3 3 3 3 3 megfelelt gazdasági Verebélv István*** Nagykanizsa 1910 r.k 3 3 3 3 3 3 3 3 í megfelelt jegyzői Weisz Rudolf Nagykanizsa 1914 ¡izr ¡2 1 1 2 3 3 3 3 megfelelt kereskedői Wilde Imre Nagykanizsa 1913 r.k 1 1 1 2 1 1 2 1 jelesen felelt meg tisztviselői Winkler Kálmán Zákány 1914 ¡r.k I2 2 2 2 3 3 3 3 megfelelt katonai Ziegler Antal Nagykanizsa ! 1915 ilr.k |3 1 2 2 2 2 3 3 megfelelt katonai A *)-gal jelölt a múlt iskolai évről maradt. A **)-gal jelöltek javító érettségi vizsgálatot tettek. A ***)-gal jelöltek teljes ismétlő érettségi vizsgálatot tettek. I. Teljes érettségi vizsgálatra jelentkezett ... ... .............. 29 jelölt, 100 százalék Jelesen felelt meg ... ... ... ... ...........2 „ 7 „ Jól felelt meg ... ... ... ... ... ... ... ... ... 5 „ 17 „ Megfelelt ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 17 „ 59 Megfelelt összesen ... ... ... ... ... ... ... ... 24 jelölt, 83 százalék Szeptemberben 1 tárgyból javíthat...... ... ... ... 1 jelölt, 3 százalék Nem felelt meg összesen ... ... ......... ... ... 5 jelölt, 17 százalék II. Javító érettségi vizsgálatra jelentkezett .................. 5 jelölt, 100 százalék Megfelelt ........................... ... 5 jelölt, 100 százalék 35 VIII. A rendes tanulók összefoglaló statisztikai adatai . az 1932—33. iskolai evben. Csoport A kimutatás tárgya I. | II. III. IV. Összesen évfolyam A rendes tanulók száma: Felvétetett _________ ____________ Kimaradt ... ... ... ... ...... ... ... Meghalt ..................... ... Kizáratott... ... ... ... ...... ... ... Osztálvozatlan maradt ... ... ... ... 15 26 29 1 26 96 1 Születési évük: 1918-ban ............... _________ 1917-ben ______ __________________ 1916-ban _________ _______________ 1915-ben ____________ ____________ 1914-ben ________________________ 1913-ban____________ _________ ... 1912-ben ... ... .................. 1911-ben ________________________ 3 3 3 5 1 4 8 6 2 3 3 8 8 5 5 1 1 4 15 2 4 1 3 7 19 23 22 11 ! Vallásuk: Izraelita ... ... ... ... ... ... ... ... Római katolikus.....\'.......... Református ... ... ... ... ... ... ... Ágostai evangélikus ... ... ... ... Görög katolikus... ............ ... 3 11 1 6 19 1 10 18 4 22 23 70 1 1 Anyanyelvük és nyelvismeretük Magyar ... ... ............ ... ... Németül beszél ............ ... ... Horvátul beszél... ... ... ... ... ... Tótul beszél...... ............ ... Szerbül beszél ... ... ... ... ... ... 15 1 26 8 28 1 26 1 2 95 11 2 Szüleik állandó lakása: Nagykanizsai... ............... ... Más zalaniegyei... ... ... ... ... ... Komárommegyei... ... ... ... ... ... Pestmegyei ... ... ... ... ... ... ... Somogymegyei ... ... ... ... ... ... Vasmegyei ... ... ... ... ... ... ... Veszprémmegyei... ... ... ... ... ... Sopronmegyei ... ... ... ... ... ... Elcsatolt területi ... ... ... ... ... 10 1 1 3 13 3 8 2 18 5 1 3 1 19 7 60 9 1 1 21 2 1 Szüleik foglalkozása : Őstermelő v. őstermelői alk.___ ... Önálló iparos, gyáros v. ipari alk. Önálló kereskedő v. ker. alk ... ... Köztisztviselő (ny. áll. vasúti tiszt, tanár, tanító, katonatiszt) ... ... Egyéb közalkalmazott, postai, vasúti v. katonai altiszt... ... ... ... ... Orvos, ügyvéd v. más értelmiségü Magánzó és egyéb ...... ... ... ... 1 4 1 2 2 1 4 1 2 6 8 7 2 3 6 8 6 5 5 3 3 11 1 3 5 17 18 13 26 2 14 Előmenetelük: Jeles rendű ... ... ............ ... Jó rendű ... ... ... ... ... ... ... ... Elégséges rendű............ ... ... 1 tárgyból elégtelen... ... ......... 2 tárgyból elégtelen_______________ Több tárgyból elégtelen, ismétlő... 7 6 2 5 16 3 2 1 5 15 2 4 1 6 20 1 23 57 2 9 3 Magaviselet: Példás........................... Jó ------------------------------- Szabályszerű... ... ... ... ... ... .. Kevésbé szabályszerű ____________ 9 5 1 16 10 14 12 2 19 7 58 34 3 Milyen rendkívüli tárgyat hányan tanulnak: Szépírás ... ... ... ... ... ... ... ... Német társalgási gyakorlatok... ... 15 — 9 8 15 17 36 A tanulmányi eredmény kimutatása az 1932—33. iskolai évben. I. évf. II. évf. III. évf. IV. évf. Tárgy Az osztályozott tanulók száma 15 26 28 26 1 2 3 4 i 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 Hit- és erkölcstan ............ 9 3 3 _ 14 10 2 _ 9 15 4 _ 16 10 _ Magyar fogalmazás és irodalom 5 4 6 _ 5 10 11 — 7 8 12 1 2 6 18 — Történelem .................. 8 1 6 —■ 8 7 11 — 1 7 18 2 3 8 15 — Jogi ismeretek............... — — — — 6 13 7 — 6 13 9 — — — —- Közgazdaságtan............... 4 16 6 Földrajz ..................... 1 7 7 — — 13 12 1 1 12 14 1 5 12 y Kémia és technológia......... — — — — 1 10 13 2 2 10 14 2 — — — Aruismeret .................. 1 8 17 — Természettan ............... 1 6 8 Mennyiségtan és politikai szám- 1 6 7 1 3 8 13 2 1 7 17 3 — — — tan ........................ Kereskedelmi számtan ...... 3 5 5 2 1 10 13 2 1 10 16 1 4 2 20 Kereskedelmi ismeretek ...... 2 7 5 1 —- Könyvvitel .................. — — — — 2 5 17 2 1 7 18 2 — — — Magyar kersk. levelezés ...... — — — 4 6 13 3 3 12 12 1 — — — 5 5 16 Német nyelv és levelezés 4 3 8 2 6 16 2 4 4 19 1 1 5 20 — Francia nyelv és levelezés ... — — — — 3 6 14 3 2 7 17 2 2 6 18 Gyorsírás..................... 4 6 5 — 2 5 17 2 3 8 14 3 2 4 20 Testnevelés (testgyakorlás és 7 7 1 — 12 14 — — 11 12 1 — 10 11 3 — egészségtan) ............... 10 4 1 — 12 14 — — 10 17 1 — 10 5 11 — Gépírás ..................... — — — — 5 20 1 — 13 14 1 — — — — Összesen m a> CN r> r> o> m ro r^ m 00 CO m m CD oo m CD t- CD oo CD a> Nem kötelező tárgyak: Szépírás ..................... 4 8 3 - 1 í Német társalgási gyakorlat ... 1 5 3 5 3 37 VIII. Az 1933/34. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke: I. évfolyam. Dr. Neumann Ede: A zsidók története I. rész. Dr. Töttösy Miklós: Dogmatika. Riedl-Pintér-Gálos: Retorika. Domanovszky-dr. Kovács: Történelem I. rész. Dr. Márton-dr. Pécsi: Földrajz I. rész. Simoncsics-Bogdánffy-Stróbel: Természettan. Szuppán-Havas-Stróbel: Algebra. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan I. rész. Dr. Trautmann-dr. Kuntner: Kereskedelmi alapismeretek. Dr. Schack-dr. Vincze: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv I. rész. Dr. Schack-Hauser-dr. Vincze: Német nyelvtan. Dr. Schack-Nemes: Az egységes gyorsírás tankönyve I. rész Dr. Szukováthy-dr. Schuschny: Egészségtan. Dr. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. II. évfolyam. Dr. Frisch Ármin: A zsidók története II. rész. Dr. Töttösy Miklós: Katolikus erkölcstan. Riedl-Pintér-Gálos: Költői írásművek elmélete. Domanovszky-dr. Kovács: Történelem II. rész. Dr. Fülei-Szántó-dr. Horn: Jogi ismeretek I. rész. Dr. Márton-dr. Pécsi: Földrajz II. rész. Dr. Bankó-Dancsházy: Kémia és technológia I. rész. Szuppán-Havas-Stróbel: Algebra és geometria. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat és járadékszámításhoz. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan II. rész. Dr. Schack-Wirker: Kereskedelmi levelezés I. rész. Dr. Kuntner Róbert: Könyvvitel I. rész. Dr. Schack-dr. Vincze Német nyelvgyakorló és olvasókönyv II. rész. Dr. Schack-Hauser-dr. Vincze: Német nyelvtan. Dr. Latzkó-dr. Honti: Francia nyelvkönyv I. rész. Dr. Schack-Nemes: Az egységes gyorsírás tankönyve. II. rész Dr. Szukováthy-dr. Schuschny: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Dr. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. III. évfolyam. Dr. Fényes Mór: Biblia. Dr. Töttösy Miklós: Egyháztörténet III. rész. Dr. Merényi Oszkár: Magyar irodalomtörténet. 38 Dr. Merényi Oszkár: Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-dr. Kovács: Történelem III. rész. Dr. Fülei-Szántó-dr. Horn: Jogi ismeretek II. rész. Dr. Márton-dr. Pécsi: Földrajz III. rész. Dr. Bankó-Dancsházy: Kémia és technológia II. rész. Bogyó-Havas-Stróbel: Politikai számtan. Bogyó-Havas: Hétjegyű logarithmus és kamattáblák. Demjén Elemér: Táblák a kamatos-kamat és járadékszámításhoz Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan III. rész. Dr. Kuntner Róbert: Könyvvitel II. rész. Dr. Schack-Wirker: Magyar kereskedelmi levelezés II. rész. Dr. Schack-dr. Vincze: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv III—IV. r. Dr. Schack-Hauser-dr. Vincze: Német nyelvtan. Dr. Schack-Wirker: Német kereskedelmi levelező. Dr. Latzkó-dr. Honti: Francia nyelvkönyv II. rész. Dr. Schack-Nemes: Az egységes magyar gyorsírás tankönyve. III. rész. Dr. Szukováthy-dr. Schuschny: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Dr. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. IV. évfolyam. • Dr. Bernstein Béla: Zsidó vallástan. Dr. Töttösy Miklós: Katolikus hitvédelem. Dr. Merényi Oszkár: Magyar irodalomtörténet. Dr. Merényi Oszkár: Magyar irodalomtörténeti olvasókönyv. Domanovszky-dr. Kovács: Történelem IV. rész. Dr. Horn József: Közgazdasági ismeretek I. és II. rész. Dr. Márton-dr. Pécsi: Földrajz IV. rész. Dr. Bankó-Dancsházy: Áruismeret. Bogyó-Havas-Oravecz: Kereskedelmi számtan IV. rész. Dr. Kuntner Róbert: Könyvviteltan II. és III. rész. Dr. Schack-dr. Vincze: Német nyelvgyakorló és olvasókönyv IV. rész. Dr. Schack-Hauser-dr. Vincze: Német nyelvtan. Dr. Schack-Wirker : Német kereskedelmi levelező. Dr. Latzkó-dr. Honti: Francia nyelvkönyv II. rész. Dr. Latzkó-dr. Honti: Francia nyelvkönyv és kereskedelmi levelező,. Dr. Szukováthy-dr. Schuschny: Egészségtan. Kozma Bernát: A gépírás tankönyve. Dr. Kogutowicz Károly: Iskolai atlasz. 39 XIV. Tudnivalók a jövő iskolai évre. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Ürnak 39252/1933. számú rendelete értelmében az 1933—34. iskolai évre a beírásokat mind a négy évfolyamban június 26. és 27-én tartjuk meg. A beírásokat szeptember 6. és 7-én folytatjuk. A júniusban beírt tanulók is kötelesek e napon az igazgatónál jelentkezni. A beírásokhoz minden tanulónak személyesen kell eljönni. Feltétlenül szükséges azonban, hogy azoknak a tanulóknak a beírásánál, akik az intézetnek növendékei még nem voltak, a szülő vagy helyetteseik is jelenjenek meg. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr a felső kereskedelmi iskola I. évfolyamába való felvételt szabályozó 37600/1932. számú rendeletének hatályát az 1933—34. tanévre kiterjesztette. A rendeletnek a felvételre vonatkozó része a következő: A júniusi első felvételi napon csak azok vehetők fel a kereskedelmi iskola I. évfolyamába, akik a középiskola IV. osztályát javítás és ismétlés nélkül végezték s azok, akiknek a polgári iskola IV. osztálybeli bizonyítványában legalább annyi jeles és jó osztályzat van, mint elégséges. A júniusi második felvételi napon és a szeptemberi felvételkor, ha még van hely, felvehetők azok is, akik a polgári iskola IV. osztályát több elégséges, mint jeles és jó osztályzattal — de javítás vagy ismétlés nélkül — végezték és ha ezek felvétele után a negyvenes létszámon belül még lenne hely, felvehetők azok is, akik a közép- vagy polgári iskola IV. osztályát csak ismétléssel vagy javító vizsgálattal végezték el. Az I. évfolyamba való felvételhez szükséges okmányok : 1. a gimnázium-, reál- vagy polgári iskola IV. osztályának megfelelő eredménnyel való elvégzését igazoló bizonyítvány, 2. születési anyakönyvi kivonat és annak, aki az 1932—33. tanévben nem járt nyilvános iskolába, erkölcsi bizonyítvány is. Felsőbb évfolyamba való felvételhez az előző alacsonyabb évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány szükséges. A felvételi díj 25"— pengő. Ebben az összegben a beírási díj és az előírt összes mellékdíjak benfoglaltatnak. A felvételi díj a beíráskor fizetendő és ennek fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandíj 200\'— pengő. Az első negyedévi tandíj a beírás alkalmával, a második december 15-ig, a harmadik március l-ig, a negyedik május 15-ig fizetendő. A beírt tanuló köteles az egész évi tandíjat akkor is megfizetni, ha az év folyamán bármily okból kimaradna az iskolából. Tandíjmentességért 1933. szeptember 15-ig lehet folyamodni. A nagykanizsai felső kereskedelmi iskola igazgatóságához címzett kérvényekhez az iskolai bizonyítvány másolatát és szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítványt kell mellékelni. 40 A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 37382/1932. sz. rendeletével a vasúton való bejárást szigorította. E rendelet szerint a vasúton való bejárásra engedélyt csak az a jó magaviseletű tanuló kaphat, akinek az otthonától való távolléte a 9Va órát meg nem haladja. Miután iskolánkban a jövő tanévtől kezdve délutáni tanítás valószínűleg már nem lesz, a bejárásra az engedélyt a legtöbb esetben az igazgató adhatja majd meg. Kérjük a vidéki szülőket, hogy gyermekeik elhelyezésénél az igazgató és a tanári kar előzetes tanácsát kérjék ki, mert a tanulók gyenge előmenetelének gyakran a meg nem felelő környezet az oka. A kosztadó helyeket a tanári testület állandóan ellenőrzi és szükség esetén a tanulóknak kevésbbé kívánatos helyeken való elhelyezését megtilthatja. A javító-és pótvizsgálatok szeptember 5-én reggel 9 órakor kezdődnek. A javító vizsgálatra utasított tanulók iskolai bizonyítványaikat szeptember l-ig kötelesek az igazgatósághoz beadni. A tanári testület áthatva a magyar iparcikkek használatának nagy nemzetgazdasági jelentőségétől, eddig is állandóan követelte, hogy az ifjúság hazai gyártmányú tanszereket vásároljon. Ennek ellenére e helyen is felhívjuk a szülőknek a figyelmét a nm. Vallás-és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak 1930. január 27-én kelt 640—05—1448/1929. számú rendeletére, amellyel a hazai gyártmányú iskolai szereknek a kötelező használatát rendelte el. Tartalomjegyzék: Oldal I. Ádám Róbert, Hirschler Sándor, Kertész József ... 3 II. Hetvenhat éves iskolánk ......... ..............................4 III. A nagykanizsai felső kereskedelmi iskolát végzett tanulók szövetsége......................................................6 IV. Igazgatói jelentés az 1932—33-i iskolai évről............10 V. Felettes hatóságok ............................................................18 VI. Az elvégzett tanítási anyag ..........................................20 VII. A könyv- és szertárak gyarapodása és jelen állapota 20 VIII. Az ifjúsági egyesületek működése ..............................22 IX. Iskolánknak a jótevői az 1932—33. tanévben............27 X. A tanulók névsora és érdemsorozata ........................28 XI. Érettségi vizsgálatok ......................................................32 XII. A rendes tanulók összefoglaló statisztikai adatai az 1932—33. iskolai évben ..........................................35 XIII. Az 1932—33. iskolai évben használandó tankönyvek jegyzéke ... .........................................37 XIV. Tudnivalók a jövő iskolai évre ....................................39 |
