* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 30.9 MB | |
| 2014-07-23 17:10:13 | |
 | |||||||
Nyilvános  1368 | 4090 | Muraköz 1895 1-4. szám január | Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: u- XII. évfolyam: CsAktornya, W85. január 7. \'002 8B*rk«Mt4f«1 irtskssnl l«h »t Isaaap U 4a )• éra ktattt — á )sp bmIImiI risairs renatkoat ■daél kklwéiy l»r|ltftt JíilMf Hwkwtl asvArs *iaáéhlv\\Ul i VMmI Vtlftp Mnjrvksrssksdéss U» k«M«Mk m slASsstfct dijak ajrUttsrak te klnlstts*s lirfciéuk jíUujoho uinitUtoaL. t. mmnÉÜ MAGYAR és HORVÁT NYKLVKN HEGMŐ TÁRSADALMI, ÍSIIRmMiit^íllllODALlH BKTILAP. Wvgjlelculk livtenktnt *ytyH%e>/\\ vft*AiSin|» A »Mu -nkfl/i lis/ii önhegélyzö szövetkezet«, a »Csáktornyái takurékpétiztár«, a »Muraközi takarékpénztár« »at. hivatalos közlönye. BfftMté«t árak: £#é»* évre . ... 4 M Fél érre * . . 8 firt Negyed é?r* . . . I firt E«y«s aaáai\'lO kr. HlHUtfaak m*« sUfcfi4tataek i B«d*í*»Wa: öo)db«rgw A. T. <*v. KckrUin B. klrd, írod Wc*b«*» S«ka!«k H, DokM M., OppsljMC**"*"\'"* Dk«b< 8. L. «* tir^oál 4* tf»ra#?. Br»iib#B/Íun» Ú A f* őszinte szavak^ lapunk olvatólhox «, Syi\'Uir " 1 Amidőn lapunk uj évfolyamát jelen számunkká) megkezdjük, bizalommal intéz tttk e sorokat mindazokhoz akik a múltban hfl támogatói vollak lapunknak én azoknak a szép feladatoknak, melyeket lapunk által hazánk határszéli magyar közönsége éveken keresztül oly odaadó lelkesedéssel és kitar-t ássál támogatott és irányított. Fogadják e nemes ügy nevében a multakért hálás kö szönetUnket és hallgassák meg kérelmünk?! a jövörs néave. - Borainkat azoknak is ssives figyelmükbe ajánljuk, akik kevésbé pártolják lapunkat Arra kérjük lapunk t. olvasóit, hogy a murakötiek hazafias czéljainak orgánumát résxeait\'ék abban a támogatásban, amelyet annak fontos és neme* czéljai megérdemel nek! Etek a czélok nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi és szellemi támogatásra is rászorulnak Nyiltan és őszintén beszélünk ! \' • - Lapunk, vidékünk értelmisége részéről nem részesül sem szellemileg, sem erkölcsi-^ leg abban az odaadó támogatásban melyet az czéljainál fogva joggal megérdemelne. Legkevésbé sem csodálkozunk azon, hogy a támogatás nem oly mérvU, mini a milyennek lennie kellene; hisz a magyarnak régi Vbája afc4lojB3Í>/magáét nem becsflttTirtg. Ha nem volna vidékünknek lapja, akkor — meg vagyunk felőle győződve - még nagy anyagi áldozatok árán is teremtené nek De mivel van, — igy gondolkoznak sokan — minek erőltessük magunkat?! Majd dolgozik UgyUnkért a szerkesztő /, pár évig még majd bírja a munkával, aatán ha belefárad, majd akad megint valaki, aki idejét, erejét, nyugalmát, szabadságát, népszerűségét feláldozza l Oknnk van hogy ezek-kel a gondolatokkal vezetjük be az uj évben lapunkat I Vidékünkön sok tehetséges Írogató ember van, kik közül sokan parlagon hevertetik tollúkat, sokan meg alig veszik tudomásul azt, hogy idehaia is van egy orgánum, mely nem nagyképűsködik, mint akárhány vidéki lap, hanem halad csendesen a maga utján; nem veszik észr*>, hogy Muraközben egy igénytelennek látszó lapocska, mely éber szemmel figyel arra, hogy Muraköz népe szellemiekbei) és anyagiakban erő södvén, őritől hagyománykép örökölt ma gyar érzelemhez\' és hazaáv.erétéfhé* hfl maradjon! — Tollforgató földieink közUl vajmi kevesen gondolnak arra, hogy első do og a magunkét megbecsülnünk, me.t\'hami magunk sóra becsüljük egymást, mások becsű lését annál kevésbé sikerQlend kiérdemelnünk. A »Muraköz« re az ellensége sem fog- hatja hogy anyagi érdekek góit* A »Muraköz« minden szellemi munRSsa ingyen dolgozik. A kiadónak a lap után nincs haszna. A »Muraköz« vidékünk érdekéit minden irányban, (elles odaadással képviseli. 6 mégis, hány intelligens és tene* tös magyar család van Muraközben, amely-, nek asztaláról hiányzik lapunk, s hány Írogató földipk van« aki tudósításait, közleményeit nálunk alig olvasott vidéki lapokba küldi, mig a saját vidéke lapját mellőzi. Pedig a Muraközre vonatkozó tudósiiá«ok elsősorban minket muraközieket^érdekelnek. Nem tagadjuk, hogy a »Muraköz kö" zel ezer példányban el van terjedve, amivé\' kevés vidéki lap dicsekedhetik, s hogy ennek az oka, lapunk két nyelvűsége — Öe tudjuk azt is, hogy lapunk olvasóinak zöméi maga a nép képezi S ez igy van jól, igy van helyesen, mert lapunk csakugyan \'első sorban a muraközi nép hazafias ciéSjaiért és művelődéséért szerkesztetik és tartatik fenn. De mégis, j maga a nép nem képes kél oyelyü lapot fenntartani. Kell.Jiogy a ma-gyar értőmjnég ih áldozzon anyagiakkal* s munkájával. , Ez az oka, hogy ezen bevezető sorainkban apellálunk vidékünk magyarságához és kérjük őket, miszerint ugy az előfizetők és olvasóközönség gyűjtése, valamint erkölcsi és szellemi támogátásuk által biztositsák lapunk fenná láaát, tudósításaik s e&yéb AJmkiz"tármja, Hozom Dárius párbaj«. — Hauioreuk. — Különösen akkor fogott a ntikra, ha a íehér asalalnál találkozóit as üzböki intelligencia. Egy egy vidámabb jellegű disznótor, rangoxabb lakodalom megannyisxor kipattintotta a titkon aspirációkat és ilyenkor rendesen nagy tervekkel gazdagodva távoilak el egymástól. Mert Üzbökön Jóían korában mindenki r»signtál, de ha as üzböki karazostól hevült föl a fantaxiájuk, akkor nagyra-törö tervekkel gazdagodva lelkesítették egvmáal Ha ugyan hinni lehet Kotroc*ó Gyulának, Üxbö kön a plavuai osa t a után a respublikát is kikiáltották agy disznótor lelke« vigalmai köxben. — Szerencsére azonbsn e korszakos kijelentésre, melynek • .Nyalka Leopárd" volt azinbelye, nem emlékeseit senki, mikor kijózanodiak. Igy aztán ai ás böki republika elaludt. Határozottan szerencsésebbek voltak asonbrn aa nteaai világiUs modern kérdésével. Erre agy sajnálatos katasztrófa megrökönyödése adott aU kaimat. Ugyanis 8om Gergely háxszentelése u\'An • mettcuwudtiHUlt halottak hangos kiéneklöje Tubák D. Mihály kántor, felfordult t iransversalis át árkába éa kimarjult a jobb karja. Kárpátoktól Adriáig, asas a faluvégi Salamontól a tisxtelendö uráaiM «Sy vészkiáltás baug«oti keresstül, melyl nek Mafcökl apás részleteit lehámosva, tisstán állott mindaiiki előtt, hogy as állapotok tarthatatlanok. ba ax Qzböki elöljáróság, ax Qzböki sugárúton legalább hat lámpát nem állittat föl, Üzbökön népgyűlést rendeznek. És a mi esu<án következik, arról teleljen aa elöljáróság isten és ember elötl és a bagatel biró elölt, mert ninos érzéke as európai haladás lrant, hogy az elöljáróság vérláxiló mulautása folytán C/bök ott áll, hogy a saom-ssédoa Jáaz-Arok Peosér gúnymosolylyal (og rájok tekinteni. Ex halott. Ax elöljáróság rendkívüli közgyölést tartott, a melyben Mohioza L. János bíró táláradó lelke-eadéssel jelentette ki, hogy n szom«xódo^ Já«z-Árok-Pnoaér áltMlÜxbök lotOaetoi msgál nemengedi 6h a hat lámpát, — ha lehet — összetáno<olás utján felállítja, a kámort pedig beira\'|a a kerületi betegHegélyxö egyletbe és bistositja az életét a további bxle«tttek ellen. Történtek hangok arra is, hogy a világítás behoxHtala ellenére nzerenosétlenaégek éppenaég-gel nincsenek kizárva, ]ó lenn« a azsmélysaá litó lóvanutak létasitéNdre is as előkészítő lépéseket meglenni, mely — bizonyos — és ez a asó nyomatékkal volt hangsúlyozva — alkalmakkor «m-, bermeutö szolgálatokra lenne hivatott, a mir« egy Qzböki Károlyi Gábor kö*b« axóloit: — Hsjsxen jó is lennd, b« grófunk l«nn«, oszi az osiuálna. A közvilágítás problémája azonban hat lámpa erejéig megoldetoH, és hogy moat a közvélemény erejét igy kipróbálták, kedvet kaplak magasabb vágyakra is. A »Nyalká Leopárd« aarobrá szeparéjében ültek hárman. A totyakos Hegymöghy Ignáoz, ü-bök digniióriusa, Hobomi Dárius, «i »xbökij viveur ás Dsiabos Imre, Üsbök alumínium tollú föjegysóje. OsAnd<>sen kvaterkáztak óh Üzbökra vonatkozó planumokat aarjuztak — Sélysmgyárat. va«y agrárius bankot lá-tesits«nek-e Üzbökön ? Hozom negédesen saólt zözbe : — Náoxi, az agrárus bankot ne engedjök. Ha Ü<bök szomjuhoslk a bimévre, miként a zsoltárbeli ssrva« a hires patakra, az agrárius bankkal megOHiaálom ón. i&ngem válaszlatok meg pénztárnoknak, engem, Hozoui Dáriua. — Ha az Uzböki belétek engedik, többet elk«zelsk abból, mint a László malomból. Fiuk I hogy fogják akkor Ü/bökót emlegetni, de, hogy I Náozi báosi indignálódva vetett« «1 est a bixar eszmét. — Kevés vagy te abhoz, öoakös. Pénzzel \' más szamár ember ia lud ««iaálni. Csinálj üres késsél. . . " Hozom egy eszmétől megkapatva kiáltott föl: — Náozi, kérjünk Üzbökre egy áüami tü-osinálógyárst. , * — Hát szabók lágyunk ml, mir . . — Adjuk meg aa «ssmd\' a halott ih«Í^áMa-láaára. > T — Menj már t« demográfus I fuss I... Hozom felállott Csontos bütyköli a rozoga vendéglő asztalra ba|iiotta. , — Termeltem «gy korszakos eszmét. Közelebb fiuk, még a falaknak is lehatnak iüleik. Hozom oly foniosködva szólott, hogy környezete szükségesnek lát la a tanáoskoxáat sepa-géare átvá\'toztalni. összebújlak és ott állaniiotUk meg Üzbök hírességének titkos módjait, Jeaat, az üxböki pinoaért, mikor véletlenül benézel t az extra sz«paiéba, jeleniöségteliesen tuszkolták U... No, de lisztfUtiel Hlölirottat ez n«m »usi-rozza. Hiz«ig«k magamnak aizal, bogj Üzbök kőzleméuyelk áltat pedig lafrüÖkilak s*e 1 lenn nivnauját emelni szíveskedjenek I össin téri mondtuk el kérelmünket és indokainkat , a erőe a reményünk, hogy lapunk közönsége meg fog; hallgatni bennünket. Upunk czélját már több előfizetési fölhívás alkalmával leírtuk, talán nem tog Ar tani* ha ezen alkalommal ismételjük azt. A muraközi nép a horvát ée stayer országiakkal való mindeunapos érlntkezéfe, valamint a horvát és »»lóvén lapok becsem pásizése Által, nem különben a haiaflatlan elemek tevékenysége * miatt nagyon ki van téve » pánszláv kísértésnek. Kell, hogy a nép ne legyen ráutalva &z rássorulva az ily irányú és czélu irodalmi termékekre,, mert a nép értelmi fejlődésével együtt nö-vekssik annak érzelmi világa is, ami ha hazafiatlan irányban vezettetnék, sok kese rüséget és baji okozhatna a magyar állameszme cséljafaak. Ennek elháritáza okából a »Muraköz« egyik része horvAt népnyelven Jelenik meg a népnek való tartalommal- A lap ezen részének tartalmát hazafias irányú, vallásos, közhasznú, ismeretterjesztő és mutattató népies közlemények képesik Lapun kat nemcsak Muraközben, hanem Horvát- és Slavonorsságban is sokan olvassák. S estei1 is fontoa nemzeti érdekeknek teszünk szolgálatot. - Békét hagyunk mi nekik s nem avatkozunk az Ő ügyeikbe- — Legyenek ök minket becsülő jó horvát hazafiak, csak hagyjanak ök is nekünk é» ügyeinknek bé két De nem h«llgatunk, ha idehaza, tneré szel valaki a mi magyar cultur ügyeinkbe avatkozni I Az ilyenek irányában — czdlunk Ós jogunk tudatában — kíméletet nem is merünk. Lapunk magyar része olyan tartalmú, (sem jobb, sem roszabb) mnt más vidéki lapé De még^sem egészen 1 Mert a »Mura köz« magyar rés*« első sorban a muraközi hazafias irányú és czélzatu események, ün* nepélyek, társadalmi és tanügyi hasaflas törekvések hü támogatója és referálója. Ily czélu munkálkodásra más helynapnak nincs alkalma, mint csakis egy idegen ajkú vidéken megjelend lapnak. Mi, akik nem magyar ajkú nép között, a^ horvát és stáyer határon lakunk, mi érevsük és tudjuk azt leginkább, hogy e töldön kívül nincsen ssámodra hely!« Nekünk a határszélen élő magyarságnak kell kiielé is UÖkbecsülést szereznünk türelmünk és tapi itatunk által nemsetünknek ; nekünk van alkalmunk nemzeti érdekeinket menten a sovinizmus vádjától, minden támadás ellen megvédelmeznünk MurakŐziek I Nyíltan és őszintén feltártuk panaszainkat, elmondottuk hpunk ezé! jait és előadtuk kérelmünket Ki meg akart értem, az megértett bennünket I - Közö« munkásságra, együttes tevékenységre, erkölcsi és születni támogatásra van s Uk*ége a sze kesztönek és anyagira a kiadónak nemes czéljaink elérésére. — Abban a reményben, hogy t. sorsosaink az uj esztendő* ben ugy az egyikkel," m nt a máikkal (el virágoztatják ügyünket, vagyok a t. olvasó-közönségnek. yfo.isafias üdvözlettel: A szerkesztő. •X Leyulezés. - VaraMdról írják lapunknak as alábbi sorokat, melyeknek asért I« ssiv^iten és örömmel adank helyét, mert már maga a tény, hogy Horvátoraságból felkere nek egy magyar lapot, hálájuknak az ott tartózkodó magyarok iránt való nyilvánítása cséljából, Örvendetes jelenség A hozzánk beküldött levél és annak osélja egyik Uuubisony«ág« a horvátországi viszonyok ugy reánk, mint a horvátokra néave örvendetes megváltozásának a annak hogy a szent István koronája alá tartozó országok népei a közö* hasi érdekei felé törekvésben kezdik egymást megérten\' Üdvözöljük a-lakozó m»gyar hasa fiainkat a horvát földön, akik nomes cselekedetük által a magyar nemzetnek becsületet sze estek, s üdvözöljük horvát testvéreinket, akik hálájuknak ily figyelemre méltóan adnak kifejezést I — A var»*«di levél igy apói: _ T. Szerkesztő Urt A mi kérelmünk az, hogy lenne ssives alábbi tudósításunkat le fordítani és becses lapjáuak magyar részé ken közölni. As itteni lovas önkényteaek között sok derék magyav gavallér vau, kötöttük Kállay miniszter fia, akik iráut ezen néhány sorbau szeretnénk igazán érzett hálánknak kifejezést adni Ugyanis: A varassdi »Vadember* hez czimzett vendéglőben (talajdonosa a közbeciüléanok Ö.vend5 Hajas László) tartja öszz.övetelét a minden mozgalmával, miat a Lehel Kürtjének rendez UvalMOje offé vagyok és igv a sserkeasitf uroak, oiiköibeo a szegény Izkolá-oknzk 60 darab elbaaaoált ujségbélyeget adtam poatéra (a jOked*0 adakozókat áldja meg as ég) sokatjaleuiölag Írtam meg, hogy ŰzbOkta valami kéazQl. De a szec-kesztö or ezen jelentésemet alapoaen félroértatte, mert mikOxben áradozó szavakkal damooatrálta, hogy Jáaa Arok Paoséron a liberális java<«laiok mellett uzgy tOnteiéeek voltak. keeerOen tódította meg azzal, bogy lám Üabökön uem *kar történni semmi.. Oka volt megbánaia. Hiszen KliOnak posta munkái adott ÜzbOk, sraz bizonyos ^réztáblákat kzlleieti elővennie. bogy a köyaikesOket löiirj.: Hoxotn Dárius közgazdász, ki legutóbb a valutarendezézrOi tartott billal egybekötött telol-t esá»t, kihivatta Szilágyi Dez»(M, a ki több évekig terjedő m.uitwtersége alatt mldaz ideig nem adta m«g (és mozt már meg sem adhatja) a JárAzblró zágot. a telekkönyvi hivatallal egyetemben. áz «Mt kiváló módon ixgatta az OabOldeket. Hogy az orsaágoz közvéleményt kellő módon tá-jeko«UMék, Üsbököa megallzpitották a zajtóirodát. A „Kürt" vz»ére«Íkket irt, majd állandó rovatot ayltott aa Ügynek. Uoeom, világosan aaért, bogy presaiOt gyakoroljon Biilágylra egy automata mérlegen mogméreiie magát Nyoloavaokél kilót ayo suott ébomra. Tanukkal Utdia eat a dolgát igasoloi. A .Kttrf-höa ztMttélvzeeo rittQk az Bgy réazleteit, majd az oraságoa kö.poail lapokhoz de paiáoziót íudltottunk, bogy a dolgot keilo módon megerte«uk. Ü«böknek egy ki. vitéghlr kell. Tegyék megl Az uj«ágozioáló uraknak meg ozak •gy kie nyomda tealék be kerül. Úzbökön az öileiea Hozom diadalának te\'ű-pontján lubickolt. As (Uboki nőegylet jegyző* könyvileg konztatália, hogy ezl a tórfiut homlokon kellene ozókolni. Mi. Ozaintén sxólva. abban a véleményben voltunk, bogy a Hozom bravúr aiiklije belógja járni az európai zajtól. Mert hallana dolog ia az, bogy agy minlaztert kihivjanzk, a miért lábbal lapozta a lokálpatrioiizmuat. Ez lázaa érdeklódézzel vártuk az ujzégokat. Az njaágok pedig kuiyába ze vették zi egéez altért. Neveaeteaen a Hozom Dárius eaeie öeeseeeett egy ezegedi diurnizta dolgával, aki ebben az időben uem valami hízelgő aiavakkal nyilatkozott az ig*a»ágOgy-u>iiiie*(erról, a miért a miniszter meg ia inditotta a beo«ttleteérté<i pört a zzegedi diurnizta ellen. Hozom, a ki beoHÜleibeli j ügyekben igen verairt volt kvjelentette, hogy inig a beONdleleértéei pör el nem dől, 0 nem bolygatja1 as affért. — Fiuk a dekórum n (ö, mondotta jelenlö-ségtelMzen. Es igasa ia volt. O ugyan »*épeu öriste aaeg a dekorumot Kijelentette, hogy igen I« kihívta Szilágyit, de oeupán — az orziággyüléeből egy beiolyáM>e kormánypárti képviselő segitaégé^ vei éz pedig azért, bogy a magáról megfeledkezett diurnizta állására pályázsék. É4 ez affér óta Üsbökön ujrz nam történik semmi. Haámy KiUim\'in varassdi .polgári aHZtaltárzaaág", melynek asztalára ogy persely van helyesve abból a czélböl, hogy minden vendég, aki oda ül, tzhet\'égéhes képest pár kraj< zárral aza o-ritHH a p raely tartalmát As 1894-ik évben öz-zegyült 60 írt, de es kevés ahhos, hogy a sok azegény ruhátlan iskolás gyermeken segitve legyen Szerencse, hogy ebben a vendéglőben mintegy 26 öukénytes étkezik, ak k a helyben állomázosó dzsid&a esrednél tel,esiteuek szolgálatot. Amint megtudták\' esek a fiatal nemes-lelkű ié fi k hogy az assU\'társaságnak szükaége volna még segélyre, pár peres slatt maguk közt össsegyüjtöttek 36 frtot, mely összeget átadtak a zpolgá t azstal« elnöké nek, Hajas urnák Még más jóazlvü emberek is akadtak, akik azihtén egy-két koronát adogiányoztak, s essel együtt 100 írtnál többre menő össseg gyü\'t egybe a rohátlan tanulók feleegélyezéze oséljaira. A gyűjtés ben az érdem oroszlánrésze mindenesetre Hajaz vendéglős urat és az 6 nemesen gon* dolkodó nejét illeti Azon nemes ** vü, horvátul nem értő magyar adakosókra való tekintetből, kik adomány ikkal kegyesek voltak hozs&járulni a HZ\' gény tanulók felruházásához, a t. szerk. ur engedelmével, becses lap ában leirom a ruhnkioszUz ünnepélyét. Deczember 23 án d u. 8 órakor gyönyörűen íeldi-zitett karácsonyfa alatt folt elhelyesve a sok osizma, felöltő, sapka stb A nemzeti hymuus eléneklése után az egyik tanitó be-zédet intézet a tauu óiljusághoe, melyben különösen hangsúlyozta, hogy le-gyeufk hálásak jéltevóik iránt ós ha íelnÖ-uek, ök is segítsenek a isegényeken. I Ezulón 17 tanuló között kiosztatott egy-egy egész öltözet ruha. A szegény tanulók azonnal magukra vették uj ruhájukat, jóit evőik elé léptek, mire köz$!U^ egy tanuló hálás szavakkal mondott köszönetet maga és társai nevében mindazoknak, akik szívesek voltak felruházásukhoz hozzájárulni; végre ugyanaz a szegény tanuló letérdelt és a jótevők életére Isten áldását kérvén, elmon* dotta a »Miatyánk htent és Üdvözlégy Máriát«. A tanulók még elénekeltek egy karácsonyi éneket és a király hymnust, mire mindegyik kapott irónt, tollakat tsb. Íróeszközöket. A 17 felruházott lauulón kívül még vagy 60 tanuló jelent meg, hogy szemtanúi legyenek az ünuepélynek ós segítsenek az éneklő ben társaiknak. Ezeknek is jutott ajAndék. Ha láttátok volna a tanulók örömtől és hálától etil ogó szemeit mindnyájan ti*z> lelt adakozók I örömmel tellett volna el a ti szivetek isi Isten áldja meg és tartsa meg a szegény tanulók minden jótevőjét 1 P. Különfélék. gt tylaslts Qyuta körülölünk országgy. képviselőjét az a kiváló megtiszteltetés érte, hogy a szokásos újévi üdvözlő bezsédet, mely lyel a képviselőház elnökét az év fordulója alkalmából az egyes pártok megtizztelni szok* tak< a szabadelvű párt felkérésére és megbízásából ez idén 6 mondotta el* — Orez. képviselőnk beszéde igen szép volt A lendületes szavakkal elmondott beszédet a szabadelvű párt tagjai, kik között minden mi n>szter és államtitkár jelen volt, több izben élénk tetszésnyilvánítással, helyesléssel ós élienzéssel szakitottaV men s a végén hosz-azasan és lelkesen megéljeneztek- Sjlruitr napján a Csáktornyái, virágzásnak örvendő társaskör, ig<m sikerűit es télyt rendezeti. A »Hattyú« ve.odéglő nagytermében szép számú közönség vett részt az estélyen. Beér ],Ferencz tanár vezetése mellett Dr. Farnek László, Kolbensoh ug Bé\'a, Kovács Emd és Vrancsics Jenő. Sz Nagy Károly a »Szerelem« czimü férflné gyesét teljes szabatossággal éa szép előadással énekelték. Kollár Mariska k. a. Csáktornyai Lajos »A köllö halála- czimA\'Költeményét és még egy humoros költeményt kellemes bangiával, ügyes hanglejtéssel s igen szép sikerrel szavalta. — Dr Hajós Ferencz a »Svéd Concert« et Beér Ferencz zongora kisérete mellett fuvolán nagy gya* korlatra valló ügyességgel adta elő. Vran csics Irén k. a- több magyar népdalt saját zongora-kísérete mellett nagy tetszéssel énekelt- A közönség szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel jutalmazta a programm minden egye« darabját, melyek előadása valóban művészi magaslaton állottak. — A sikerült műsort táncz, s vidám poharazás követte, mely reggel i óráig eltartott- Éjiéi ben pár pillanatra elaludtak a villamlámpák, [elesvén az elmúlt esztendőt, mire a közönség ssjos éljenzése között, ismét meggyúllak azok. A jelenvoltak kölcsönös »Boldog újévet« ki\\ántak egymásnak, mi pedig sok oly sikerült estélyt kívánunk a társaskörnek, amely leginkább van hivatva arra, hogy városunkban évek óta stagnáló társas életbe uj a jobb szellemet öntsön. — £ uákioruyai takartkpinitár r. f. át vette a hitelező választmánytól a gőzmalom, a gőzfürdő és villamvilágilási telep kezeié sét. A takarékpénztár igazgatósága Hirsch mann Leó, Bencsák Ferencz Mayer Salamon és Szeiverlh Antal igazgatósági tagokat bízta meg az ipartelep kezelésével Vámörlóseket 107« v*tn és 2 •/, porlási illetékért teljesít, ha a vám természetben fizettetik. Készpénz fizetés mellett métermázsánkint 60 kr. — gfonorf 3it&társalata múlt vasárnap fejezte beCsáktornyán előadásait »Spitzer Régi« népszínművel, mely egyúttal a társulat egyik legtehetségesebb tagjának Agotay Ferencznek jutalom-játéka volt. A kereske delmi i(jak önképző egylete értékes arany lánczczal lepte meg a mű észt- jfy orgona Lélekemelő én magasztos egyházi ünnepély volt múlt év deczt-mber hó 28 án Hodozánban. Ugyanis » napon szenteltetett fel a község kápolná.ának uj orgonája, melyet Angster Jrtnef péov orgona-épitő készített. Az orgona felszentelését Hergár István szt. máriai eflperes plébános végeste, ki a felszentelés után szép beszéd ben méltatta as ünnepély jelentőségét, kiemelve Peczek György tüske szt -györgyi plébánosnak az or.ona létrehozásáb in tanúsított fáradhatatlan te\\ékenyaégót és ügy buzgóságát. A felszentelés után szent mise volt, melyre a hivők zsúfolásig megtöl ék a kia kápolnát, Az ünnepélyt fényes ebéd sárta be Purios Vincze közbirtokos vendégszerető házánál, mely alatt számos felköszöntők is mondattak — ffaléloiit Weisz Salamon, a helybeli Hirschmann család egyik tagja, január lén reggel 6 ós fél órakor élete 66 évében rövid szenvedés után elhnnyt- A boldogult hülttet emei e hó 2 An tétettek a csáktornyai izr. temetőben örök nyugalomra — Áldás hamvaira I mighúthikbdl gyakran igen súlyos betegségek keletkezhetnek, ha kellő időben alkalmaa szerek nem alkalmaztatnak. Mint rendkívül hathatós t-zer z 2& év óla Hor-gony-Pain Kxpellér népszeiü elnevezés alatt Jó hírnévnek örvendő Tinct C*ps. oomp. bedörzaölés igen jónak bizonyult. - O^úz, köszvény íe\'fájás stb. ellen, gyakran má\' az egyszeri bedörnölé* elegendő a fájdalmak Ciillspítására, Ezen rég jónak bizonyult be-dörzsölésnek egy háztartásban sem kellene hiányozni, már asért »em, mert majdnem minden gyógyszertárban kapható 40 kros, 70 kros és 1 frt 20 kros üvegekben, tehát nsgyon olosól -^Minthogy értéktelen után zatok is léteznek, ajánlatos a vételnél a .Horgony* védjegyre ügyelni. @alaloiii. Laczkovios Tamás turosiscsei közbirtokos, lapunk horvát részének mun katárs«, % \'lépve-sekiifk kiváló kezelője, mult év decibe m ber hó 2H án 49 éves korában meghalt. Nyugodjék békében 1 A lentebb ajfcmiókok. A vidéki h0-lönzég, mely mostanában tömegesen rándul lel Budapestre, bogy karáoaonyra és újévre bevásárlókat tegyen, a különböző otábité hirdetési ajánlatok között alig tud válaaxtaui, — alig tudja magát elssánnl rá, hogy mit vegyen övéinek. A kirakatokban szebbnél szebb tárgyak láthatók, de talán valamennyi közölt legszebbek a Siernberg Ármin és Testvére féle Kerepezl uti bángazer ipar telep kirakatában láthatók. Egy egées házat foglal el e nagy vállalat, dúsan felhalmozva ugy a löld-zzinieu inint az emeleten a legkülönfélébb zene-karbeli s műkedvelői hangszerek az Ozazez réz és fa- fuvó, verő és vouö bangzsereken kivUl zseniális oomhinatióju disz és játék hangszerek .harmonikák és harmoniumok mechanikai zenélő müvek, magától játszó zeneeszközök melyeken egész operákat lehst lejátszani, zenélő madarak melyek a legszebb dalokat fütyülik stb, egyik legszebb és legérdekézebb tárgya az egéza ipar telepnek egy niokelböl készült karácsonyfa állvány mely Unuepies zenekíséret melleit laszu Ütemben forgatja a káráosonyfát. Ará 26—32 frt. Ennél szebb kaiftosonyi ajándék alig képzelhető. Az üzlet maga valóságos látványosságot képez, melyet a közönség osoportokban néz és különösen est« kell (eltűnést, midőn az egész ipartelep villamos fényárban úszik megvilágítva az egósz térséget. Es a kereskedés a fővárosban annyira népszerű ás kedvelt, bogy mostanában mindig zsúfolva van, a személyzet alig győzi kiszolgálni a közönségei. Felhívás előfizetésre. Az Or**ág-Vi-lég képes hetilap, január haváhzn XVI évfolyamába lép. Az a tizenöt ezziendö, melyen át az Ország-Világ elsőrendű magyar irók rgész táborával lépett a kűzdiérre, bogy győzelmet biztosit-zon magának a közönség annyit hangoztatott közönyösségével szemben fényes blztOHitéka nek, melyben egyre fokozottabb mértékben t\'4v*k~ síik kitűzött ozélját elérni - A külföldi lapok beáradó özönével kellett felvennie a küzdelmet az Ország Vi\'ágnak, hazafias missziót is teljesített, mikor ezeket kiszorította azzal, bogy a legmagasabb nivón álló, elsőrangú művészek áltr illuaatrált, legjobb nevű Íróink által irt képes lapot adott a művelt magyar közönség zezébe. —A lefolyt év melyben az Országos Irodalmi Hészvény-Társanég kipróbált erőkből álló testülete vette kezéba a lap kiadását, végleg biztosította annak folyton uövekvö terjedését- A szerkesztőség fáradhatatlan igyekezete, melyljel az slább közlött fényes iról névsort fűzte munkatársainak koszorújába, meg-crösiteite a lapot a közönség szeretelében. — A lefolyt évben dr. Váradi Antal szerkesztőn kivül a következő irók neveivel találkoztunk az Ország. Világ hasábjain: Ábrányi Emil id. Ábrányi Kornél. Ábrányiné K. Kleirentln, Adorján Sándor, He-niczkyné Bajza Looke, Bársony István, Bartók Lajos, B«öiby László. Buday László. Dalma Qyözö, Degré Alajos, Endrödi Sándor, Kn*} József, Erdélyi Zoltán, Kaik Zsigmónd dr., Fekete ignáoz dr., üoll János, Qaál Feienoz, Hegyi Béla, Hevesi Sándor, Horti Jenő dr., Jókai Mór, Kern Aurél, Kéry Gyula Kozma Andor, Lauka Qusziáv, Lévay Mihály, Makai Emil, Mikszáth Kálmán, Pap Zoltán, Palágyi Ujos, Porzsolt Kálmán, Rákosi Vlkior, Sas Ede, Saianella. 8»áaz Károly, 8zaboloska Mihály, Sssbóné-Nogáli Jankk, Özoms-bázy Igiván, Szokolsy Kornél, Szoaiory Emil, SzőllÖNi Zsigmond, Szomory Dezső (Páriz). To\'nsy Lajos, Vadnsy Károly. Verő György. Vértesi Gyula, B. Virág Géza. Wehner Gyula fr. ZJ-ohy Géze stb, — MrglesaiteU törekvésünk leend ezentúl is ezzel sz Írói gárdával érdemelni ki a nagyközönség növekedő pártoláaát Egyetlen képez lap sem ad annyi mtlvéazi képet, oly gazdag szöveg-larUlmat, annyi pompáz aeaaaaűvet gae-dsg karáosonyi é» ünnepi mellekleteket, mint lapunk. Az elnflaetőiuk között kiaorsolt Jékai-diea-kiadza elsőrangú iuQvé»zriuk rajzai, kiiüoö Íróiak ozikksi öessez isneezarzötakoek áltálnak közlött • . ... 9 * «> / ■ z lapunk rétzére irt zenem fij&i^en nek Mij-«-bizonyítékai. 8 a belső tartalomnak megfelel a páratlan kUieö kiállítás, melyről a Pesti könyvnyomda részvénytársaság gondoskodik s ez elsőrangú müintéizl hangjegymstszö műhelye azolgál« tatja zenemellékleielnk metszeteit is. Mindezek mellett a lap előfizetési ára • régi merad: — Negyedévre 2 frt. félévre 4 frt, egész evre 8 frt. Kiadóhivatal, hová sz előfizetési pénzek küldendők : Budape«i, V. ker, hotd-u\'eza 7. a*. Mutatványszámokat ingyen küld a kiadóhivatal; •H CSARNOK. A köszöntések módjai. A hány hás, annyi szokás, mondja helyesen a m agya. közmondás óh est igazolja az a sokféle köszöntééi mód h melyet az egyea népek egymás közt használnak a kölcsönös üdvözlőn alkalmával. A régi görögök a találkozásnál egyformán e szóval üdvözölték egymást: Cha-irel (örvendj!) a romaiak pedig a találkozásnál A vei (Légy üdvöz), bucsusáekor: Vale (Jó egészséget) felkiáltásai. A zsidóknál a jóismerÖsök egymás kezét, tejét és vállát csókolták meg. A kalaplevétel csak a 16 17 ik században jött divatba. Németországban a nőknek mindenki kezet csókol. Olaszországban ez csak a legközelebbi ismerősöknek van megengedve. Oroszországban pedig a nők már a férfiak késosókját, a férfiak homlokára ejtett o&ókkal viszonozzák. Mindenesetre olyan pzokái. a mit nálunk is nem egy férfl szeretne ha alkalmazásba vennék. — Németországban a köszönés \' egközönség«-Babb formája protestánsoknál »Jó reggelt I« a katholíkusoltnál a nálunk is legalkalma-zotiabb, Dicsértessék az ur Jézus K\'igstusl Ujabban általánosabb leli ött is „Isten önnel" vagy #ajáulom magamat". Németországban egyébiránt majd annyi a köszönés, a hány féle foglalkozást űznek az emberek. As oro « leborul ura lábához, térdét átöleli és megcsókolj1, a lengyel paraszt üdvözlése is majd ez, különben s lengyel mélyen hajol, válón i&ókol, a cseh ellenben az em ber ruhája as^lét. A aláv fajok üdvözléseik alátatosak, kifejezik a szolgaságot. a kelet népei még émelgösségig H\'olgiasrtak: A török mellére kulceolja mindkét kezét, mélyen hajlik, az arab szivére teszi kezét és énekelve mondja : Salem alej kum. A bengál és hindu azt mondja »legalázatosabb azo gája< és mindenféle hókuss pókuszt csinál, a ceyloni leborul felebbvalói előtt és minduntalan nevét és ősimét mondja Kinábau, ha két lovzs találkozik, ss «l*óbb ranga leszáll ós ugy várja be míg a másik elhalad. Japánban lehúzza szandáljait éa karjait tén:;g boceájtva k i tja ; Ne báuts I Abiszí Dia lakói térdre borulnak és csókolják a fö\'-\'- t. Maudtokiben a nőket ugy üdvözlik, hogy kezöket kétszer megszagolják. — Az egyptusi kínyuitja kezét és a mellére C*»p. Afrika népei megazagolgatják egymást, m\'nt nálunk a kutyák éi a legkülönösebb módon dörzsölik egymáshoz as orrukat. Legkülönösebb a tibetiek üdvözlete: ezek kidugják nyelvüket, fogaikat vicsorgatják ée a fülük tövét vakargatják. Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. JLaptulajdouos és kiadó ; FISCHEL FÜLÖP (SÍRAUSZ 8ÁND0B) I XIL teóaj Yu Čakovcu-, 1895 6. januara. Broj I. 8 n rad nikom »•«! Ja atak l <U» govoriti M*d 11 i 11 raroat. — St« potiljk« ti«aóa m uárUj«M-viaah, maj m paílljaja m Um Marciin ittofa irWilki T« Óakorac. PmlplKln« re u bi )e t Na celo leto" . . . 4 trt Na pol leta ... 8 frt Na öetvert leta .. 1 trt fojađial broji kofttaja 10 k> Oba aa polac ragodba I U ralu a »ja hliWDrtwi Katera Fiatal FUipova kua ea fTMlpUU 1 ©tanan. po«l|«Ja. u horvntakor i i n«Kj«nkon Je.Iku Izlaaeél družtvvpnl xnnnntveul I povuéljlvl IIni aa puk ^laHaad gvald«\' tU®dl®aa jMdLMnIcreit 1 to: v^u. »TraOcru. xiaAolJ-g oluiben* Oglasnik : „Međimurskoga podpomagajuflega činovničkoga druživa\'* „čakovečke flparkasae", „Medjimurake aparkaaae1\'. i t. d _____. -I • mm, JII__I LL1 . . " M ....■■ J- - — —UH. T-1XJ— -------11—J. -. \'—L- ^ _ -- ---**■ Zrak. (Dalje). 11. Stan Proti sraka i uepogodam vremena »i-daiu i grade si ljudi hite m obranu i stanovanje. U stanovih proboravimo uajveći dél tivota. Zato je potrebno, da nam je ■lan zdrav. Hitu si sidajmo na sdravo tlo. Zdravo tlo je onda, ako je Cisto; ako gnjile saato-jin« nezadriava, ako je suho i brez duhe Zbog toga je neőietu lemlju, gnoja i t. d. prije treba iskopati i »vositi Hitu treba na oiviéenom méetu zidati. Na ovakvom je meatu redovito suhifle tlo, kak na dublje letećem! Na ovakvom meatu i arak bolje obhadja. Ako neima pod<gnje-noga mesta, onda je treba navrfliti, podići tlo aa ouhom zemljom, a péskom. Na nsvilenom méetu hita ne samo da je zdrava, nego i sa povodnje je mnogo aéguroeta. Hita mora ae u zemlji ma Čvrstom temelju (fundai) podigati. Temelj hite aténe, najbolje je »z cigla, ili kamena aidati, na vlatnih mtatih oementne sténe, da bude hita suha. t , Vlatne sténe jako su nezdrave, zdravju Škodljive. U vlatno »Unatih stanovih srak ZABAVA. K-novoj godini 1895. Kaj je danas videti na svletu. Poslutajte dragi, pisat ća vam mooga, Zrelo prosudite ka) bude iz togaf Jer sad maogi éoviek alt spoznati neće Oenu svog livljeoja i dobrotu sreća, Nego hoćfl ti vet, kako lije pravo, Ali kaj je preveć, ni)\' nit skrahom zdravo. Zato hoću na red pobrati dekliće, A za uji mi odmah razkošne Mladiće, Potlam pak ostali jen za dragem pojdo, Dok na zadnje nadi meštrl na red dojda. Jer dievojke sada svad ae samo tate, Da osmoga dobit sa teaitvi mate. Tutba pak mladićev oa dievojke jalni Nam poveda, da ni|edaa oije staloa. Ostali sadataja zla vriemeoa psuju, A starinska toboi dobra, svesde kaja. Kaj pak mefltri vele? — To je tolko krike, Da ved aetnre biti, os biesoe fabrike. Ta se »srne ognjem pek psrom fa8*ri I tak odrivava potteo majstor stari. Kada tak govore. Ja se samo smejem Misieć: j, Strpite se! — Taki * as pre tejem.- \\j je gorti, nego u suhom stanu, ar u njih vodene pare luknje na stenah zaćepljuju, te je ovak naravsko luftanje preprečeno. Zrak se nemore^\'onoviti nego se sve veCma kvari. Sténe se zbog toga ovlatniju \' ar iz zemljiitnoga tla\' vlatnost, feićhtniuu aténe up\'jaju Brven e, aténe od blata, vapneni kamen mnogo vile feichtn ne pobirajo, ar njim je svojstvo vlaaaste ooviOavoati vekfe. Iz takvih anda materijalah zgot»vl|ene hite su feiohtniáe. Zato je dobro teafeljne dM« hi;,e iz jako obetganoga oigla zidati ili iz óvratogu kamena; ar u ovih se mnogo menje feioht nine izhlapljuje iz tla/ Post nje od cementa pak viAe zapréőuje izhlaplienje i upijanje feichtnine u visinu. Novo podignjeni stani su uvök feiohtni i zdravju Škodljivi. U novom stanu; neita-nujmo, dok se nője sevsjm osušil Feichtni stan mora se osuditi Feichtni stan tak oeuiimo, ako ga érez neprestano odprte obloke luftamo. Sténe stanovnih soba treba je od vre mena do vremena pobéliti, ar ae na aténah érez dute vremena maz Jsakupi, koji pljesnivomu i slu ajno i bntega more prouzro* kuvati, vapno ove pljesnive tvari neškodljivimi óini. Pri malanju sobah treba je paziti i čuvati se, da faba nezadrtava gifta u sebi, tak n. pr. zelena farba većinem čemera zadriava U obče ćuvajmo se zeleno pótó*-lanih sobah I na podi te sobe obraćajmo parku. Zemljeno podiate nepopodjenoje feioht no smet no, nezdravo. Na s oiglom popod jenoirt podifltu ae bosonogu lehko prehladi. Drveno p di>te ima aamp to manjkavost, da med gravnjenjem, apoj njem deakah retll ostanu ; u koje Ve amet i ćrvl akupiju; ravno »bog toga treba je deske čvrsto i pazljivo skupa spajati. Pod se u istoći drtati ittjá . s redovitim smetanjem i gustim ribanjem. Oblok je pri stanu vrlo vatni cinbenik Oblok ima velik biti, da érez njega a ba dovoljno svötlo dobije. Sun ano je svétlo / za uzdrtanje zdravja ravno tak potréb to, kak i aunćana toplina. Ravno je tak vattiá aun&ana svetloat za ćovtka, kak i za radće, koje farbu gubi i menja u tmini . Neka nam bule na sobah potrébit broj dosta velikih oblakab da ćrez nje svetlost; m 0*0 dopirati Oblok naj bude prostran lahko ae i podpuno odpirajući, da prezra\'euju (lufu-nje) odgovarja. Ali mora ae i dobro zapirati, ar u zimi oblok préCi izhladenje sobe. U\'Mu „Svskoga opitem polsg njegve cicueM, fSamo kritizirat prosim oajte meue", ,Jer se zmeuom svaki taliti oemoreM, fBuduć sam tvrdeái od bel vine kore". ,Nu koma se hoće i-meaom poigrati.a, „Neka se zabuti 1 — Ali on će znati." „Kajti tko ta rieđ moje piát nehaje,« #Nekt zna, da ima batioa dva kraje/ I. Dievojke. Ženski spol oal liepi, kaj oo danas radi ? Nikajl — Neg se delija, pere, kiti, gladi. Navoki za paca sad tu odebraoi: Pievaoje, kitare i fortepiaol, Plesanje, svijanje 1 spodobni stvari, To je ive kaj soade, xa drago uemsri. Kupioja i polja, prelo ili Ivelo ? Ak — to nij\' aa pučke sad moderno dislo. Neka Őavel sudi i bies neka aoade, Kaj je obće sads te dievojke rade? Oiel dao pred zercalom zlatno vrietne trofle, Gledsé jasa i\' taste ili psko lote. Ciel dao alfit nerade 1 — (tak to mora biti) A aa većer oa bal ? T«m moreju iti I — Oieli dao projde, dokiam se nakiti Samo da ot večer more oa ples iti. Ifem iz roke o roke idu kak posude Pri gateoju ogujs, dokiam se oevtrude. On\'e oa sve strane kakti jopci skaču, Dragi dao pak dom« s glavoboljom plaća, —a—iiwaaa^w\' . "i ,: • y Kajti tak bez miere i bez cilja plela, Djiplu, skaču, bie*e, za nogami tetfu. -Kad čoviek premisli, tsk mi moje brade, Oue na tih balih vragometno rade. Svaka svoje tielo silom muiij mori, Kak da ju Bog samo za to aa sviet stvori, 0»e plesom huda mula si vio viti. Ako ga drugačije oemogu dobiti. , Ali bez dobitka domov se povrate Muža si oevlove, badav trofle sate. Onda dojdu domov, krčem, glavoboljom, Sa potrtim tielom, bodcem i zlom voljom, Podriemaoom glavom, crveoimi oči, Kalijem, muklim grlom te se i vrat koći. Siromafika packa, doma kad is Jedne Sobe ide v drugu, od slabosti sedoe, Drhtanje oa tielu, trgaoje po kosti I glavobol dobi, kak da ciel dao posti. — Drugi dao se staoa iz svojih postelja, j Biiede, kakti da im oa lica je melja, Ćela oarugaos, tiela posve slsba, Dieva tad oajmlajla izgleda kak baba. — a * • Oprave bi svaka nosila po modi Makar i na vieru, toboi oiflt ueflkodi, Ali Bog začu vaj, da bi tile sft&o, Vtrudele bi ruke, zbolelo ih rame, Pri tom bi, moguće, sk varilo s j oči, Tolko potrebuvat od njih pak ni)* mééij Odliepiie bi oam mlade kakti róia, oblok 8rije, topli sobu, da »uno« na njega grije, »ato léti ponavljajmo namésto »takla drvene rebrioe složio« na obloke, koje su mnogo lofliji voditelji, topliue, kak je Itaklo. Covék tretjina svoga života u sobi boravi, zbog toga je stanovna bolje spa> vatna aoba od velikoga utčcaja na zdravje. Pri uredjenju stana pazimo na to, da nam je spava Ina soba dobra. » Zrak spavalnesobe redovito )e najgorči ar je onde najanamenitije pokvarenje traka Crea dvicanje tčla. Pa ovo joi slom navadom savrtavamo, da u spavalnu sobu nit sraka nepužćamo. nego obloke i čvrsto sa prte držimo. ✓ e U jednoj sobi neka mnogo lludih nespi •kupa. Spavalna soba neka bude prostrana Cista; ne pako tösna, tiniina Spava\'na soba neka je dobro prozraćljiva Spavajmo — navlastito sa blaftise Ićtno doba — polag o^prtog obloka. Usta i nos si nepokri»a;mo pokrivalom. To sve sato, da dovol.no zraka imama Posteljinu si svaki dan prozraćujmo Vrlo je abodno , ako se more poiel soba za dčoa i pojjel za betežnika urediti Kuhnju je u zdravoj b>2i n takvo mösto treba postaviti, odkutj kubinska duha nemore u atanovne sobe dospéti. Potiébiti je k stanu shoden dekret. Šekret mora se tak ami štiti i zgotoviti, da mu apsrivanje nemore u stan dopirat\', te da semljiflte nrg nećist. Šekreti sa svojimi lihlapljivanji kvariju zraka, te Airiju pri-lépljive betege Šekreti imaju se gusto pre-sraf i vati, (isti ti i a raztopinom žel ezne g»lic -(600 grv na 10 lit vode) polévati. U ubćem je |\'eba atan, da bude zdrav, u Čistoći držati. U tu svrhu treba je sténe béííti, zmetati, ribati, brisati. Naročito pak ako je bulestnik bil u sobi pak moreb t prilepl|ive bolesti, — toöno mora se soba izčistiti i polijati rečenom prije kapljevinom. Ako je zrak sobe po bolesti, ili zbo* kakvi mo drag;^ usrokov zmetna, — neumčstna je uavada s ootom ili kakvom mu dragom dihalom kaditi. S ovakvim nakadi om samo povek&amo budu duhu n d ugom duhom, a i nepretignemo Škodljivost onakvoga zra ka Najbolje je ovakve sobe dobro prezra ćivati. : U stanovnlh lobah nemuiju ae trpiti domaČe živine (pes, maćek, kokoi, pilili i t. d.), pljesnive, gnjile stvari, nit niži takvoga, kaj jaku duhu diri, pa nit onda, ako bi ovs duha inače i ugodna bila, n. pr. mnogo ovötia na jednom skupo, sad, varivo,, zelenje. Škodljivo je rubeninu autyti u stanov noj sobi, ar ava ova kvajiju zraka. Zrak se u aobi neproe\'n^o kvari ovoadrav je čovećje ma i polagano, ali ga napadne. Ovomu je najiigurnlla najdélotvornija prota sredstvo čisti zrak. Samo u čistom ^sraku more čovek zdrav biti. 8obu je anda sći«-tim arakom treba providiti, k tomu slaži prezrači\\anje. Sobu Je toliko potrebito pres-raöivati, da u njoj neprestano ostaja brez duhe zrak. Takvo anda prezrećivsnj« pri kom arak sob« avoju neugudnu duhu neiz gubi, nč ja dostatno. Stan s« vre čres stöna i sam prezra-ču«i zbog ftupljikavosti gradjevnog materijala. Ovo je naravsko prezračenje, ali ovo u sebi né je dosta. Pod pomagati moramo čres obloke, da je odprte držimo. Ove različne troke pokvarenju sraka i zasme« tonju. moramo odstraniti Zato danomioe vide put, ali barem u jutro i večer onu sobu, gdö sadržavamo jemo i spimo, zraka mor mo obnoviti. Obnovimo, prefriökamo zraka tako, da vrata i obloke odpremo, te je odprto držimo, i tim dufte, s čtm au menjže sobe i čim niib vUe u nutri stanuje. Ovo zovemo prezračenje ili luftanje 8 pres* rafen em dovadjamo čisti zrak u sobu. Sobe se za mr«le l^tne dobe kuriti moraju ; (ftn se brinemo zato, do nam bude zrak prema poUvbi naéega tčla dovoljno -topa\\, znutra ae kureče peći provldjone an podjedno za prezračenje sobe, ar obtopljeni zr»»k buduč laglji od mrsloga, neprestano Se Van gibl|B, a mrzli puk unutra, ravno zbog toga su znutra se kareće peči bol e avrhi, gdgovarajuče, nego avana se koreće. Zeljezua peć — isusemsi novog ustro-enja lijane peći. — zločesta je. ar s« zvan« redno naglo usjja, pa satim naglo o hladni. Za usdrianje zdrav a bolje su semljene peći ar jednaku topliju davaju najbolje au jp&k kandalene, koje sobu podjedno prekraćuju. Kad već itzk dalje nevide od nosa. —■ -AÜ oiekog posla ipak doma rade, Evo I Čujte kakvog, sraki neka znade: ♦ ♦e Jedna črlenilom farba bliedo lice Druga pako modre crleni ustnice. Ova pred oblokom mora ciel dan biti, Ona nos 1 usta svakom izmieriti. Rukavice svaka do lakta navleće, Da joj sauce bielu kožu neopfiće Mreža preko glave, da pokrit« lice, Kak da ide lovit o Muiu ribice. Pri tom sve se čude, kak to more biti, Da &e Ud mladići nećeiu ženiti? — 1 ja Isto mislim, pak vičem : Mladić\' I Kaj vi ne čujete, kak javča deki Cl ? Hajdemo ae ženit, već je zadnje vrieme, Danas ili zntra nosit nsm je breme. Ali badar Vičem, nitko sluflzt neće, Nego skoro avaki samo skrene pleče. Zakaj pak tak rade, ja ću vam povedat, Ak ćete me aamo mirnim okom gledat Ja na kratko velim, koja mnogo zbira. Kasno 6> doftivit svog ivatbenog pira 1 — Komaj pucka svrdi godina desetu, Već mladi e ima sve a ivom leéeto, Kziti u dvanajstom daje več znamenja Duboko uzdiše, lica farba mienja. Kad pak dojde vrieme, da bi zamai illa, Ouda ona svaflta i kaj kaj primiiija, I ak ju za žena tko mirli uzeti, Tad ae kakti janćec ona preseneti. Olmsh prićtne zbirat, koj Ae biti bolji. Premda ao joj riedkl po njeziuoj volji. Jeden nij\' plemenit, toga vzeti neč«, S-drugim — jer ni|\' bogst — neće dielit sreće Ov nij liepo zrzčćen ili nij\' po modi, A tretji kak mulec, veli; da viek hodi. Četvrti pak npjau strelovita oć\\\' I Žito ga vzeti — veli - nije moći. — . U tom zebiranja packi lieta projdn, D ik ju i mladići konaćao miiaojdu. Jer kzda dievojka jedan krat ostari, Bogme, on<ia za nju u.tko već nemari. Onda nit staroga nemre već dobiti, M zdić pak se neda rže uloviti Orak mnoga packa sudbino o plaće, Jerbo osduživi zaraćne pogača. i KAJ JE NOVOGA\'? Pailv na predpUt« - Pokehdab ae je pričalo novo l|«to, alobodni amo pofttuvane na0p predpiatnik« uljudno zamoliti, da. isVolje predplstu a« ljeto 1895. obnoviti i vaikak čim prvlje, da ae redovito, neprekinuto odpremaoj« novinsU »Međimurje - Muraköz" uzmogne za dalja v uredi ti Predplata, molimo, nek nam ae izvoli pripotiljati aamo požtanskini neputnioami, koje au za to najshodoafej aamo treba, da ae na njih ioćno označi adfeaa predpietnika i < Cčna novina«) „Medjimurje — Mura« kOa* t ostaje i sa ljeto 1^96. nepremenjena 1 to: Na očlo ljeto 4 forinU. Na pol ljeta 2 lorinta- Na fertaij ljeta 1 forinta. Naplate vlad aro» Naplata ili" civilna lista prezeiz /rz»ceaka republike izuosi f^at at > jezer kvana aa godinu Socijalist« zahtevali su, da se poaeojl$ aa 400 000 kraa4i. iavestiuij proraCana od« U* je pretilog i pokekdob je spoméaal, kak, ja ceaav Napoleon III, va ime civilae Usta imel, dobival, 26 miii|i}jia frsua, piiubčii je sabora popi* civiiéiib liOak (pUöe) evropskih dvorova. Ve Biglazkoj civilna liata iznosi 15 anliana frsn-ka; vu Prozkoj 19 ail>j<|aa J car njemački kakti takov neo^a civilne liste; va Bavarsko)« 7 miliiaaa; va Broa|iga I II.se u u mililua i pol; ta Virtembergu 8 ml* tijuas; v» Bdlgtii 4 milijuna i pol; vu Španjolskoj 9 oailiaua VU Auatru-M«gjarskoj 62 i pol milijaua# va Italiji 16 milijuna ; vu Danskoj 1 i pol mili|uu*r vu Gićkoj 1 milijun 826000. Kulik*, u v« Aua^ljl »utina. D k palači va Aastlriji vnogo za dubaar trož ju, i to od ljeta do ljeta viAe vidi se is orsaćkoga proračana za zemlje, .zkstapaae va careviuskoma veću os l.eto 1896. Po. ovoma proračuna prodalo ae duhana ljeta 1888. za 77,647.976 forinti, ljeta 1889 za 1,926 822 for., Ij«t» 1890. joi za 1,874 440 for. via«, ljeta 1891. i opei sa 1.469.080 foi. vUay vu ljeta 1892. aehtdjaaao opet 1.226 084 for. vis«, a I jota 1898Ű prodalo aa dapače za 2,109 686 for. viáe, nego prveftega IjeU. Kačuua se, da se bud« 1896, l,eta prod slo duhana za 8,868.700 for. i Stroški za uredjanje rčkah vu Masjartko / I Horvatakoj. Ovi stroški iznosili su glasom- Izkaaa msgiarakog ministra pol|odeistva od, Ije 1867. 1898.\' skupa 62,íől,869 for. Od te svote odpada aa reguliranje Dunava 82,000 000 for., Ttae 20,000-000 for., Kö-röia 6 000.000 for,, Drave 1,800-000 for., Siva 686 267 foriaii. f Kovanje penei vu n«i»« arsaflu- ».i Taćsjem ljeta 1896. Imado se izkovati, 100 milijuna krunsh va aiatn na rsčua orssfe 20 milijun«^ kranah va alata na račun osebnika. 16 milijona kronah va arebra aa ra.un oisaga 14,666.200 kran« nikelskog uovoa i milijoa branćaooga novca —> Vse ak epa kovanje peaes tanaSslo bude po tom t 160,666.000 kresah prama 98.948 000 kra- oah vu godim 1894- ( * Naobrazba pučka vu &panjtlek*j. Is luaiéat kaj |a je izdale jaograteko i «M«ti«ko draltvo ti Madridi, prolik »d ja-fa od tedemuajet ailijeaak IpaajelsUfc t<te-Vfcb im« ih p reke jedeoast milijanah koji niti čitati ni pisatireanajo. 2lv§t ljadtki ♦ \\ Na jedno ljeto vamre oa vsea lYéta é* 88 iniltjunah Ijudib. Pe tom veaira ih M d *n 9,1,664, — vük u tora 3780, A vsako minutu II, anda •korom aa vsaki Ákacaj eroa vamre po jadao ćorak. Poprečno II v| dovek 80 l)et Fertalj ljadi vamre prvlje, oege aa* vrli aedmo) ljeto polovica liadih ! vamre sa 17 Ijetai,/ ili |oi oekaj raoete. Od 10.000 ljadi fitm\'o jedeo doti »I 100 IJet, od 600 »amo jeoen »0, a od,100 samo jedea 60 ljel Prav**. Nesdavoja je jedeo goapon v a Berliaa dobil po poiti jednoga feoig«, ter ga aije hotel pri«iti, ar jo ne bila pltđeaa poéUrina od pet feeigrov, Ov gospoa ja jeden krčmar, od oatare rcć svadljivec i pravdat, ter je opet potreboval od tvoga protivoika jedaoga feniga. Veada su već osraali aadbeol itrolkt do 200 k ranah, i to ibog jednoga feniga — koj je meaje vrédea ed Oil ega krajcara — kaj ga oo gocpoa oatal duien krčmsra pri plsćauju raćuua. I nali bi nekoji medjimardaoi anali po-ve\'ati, kak »u nastali silni fllkalski I sudbeni stroiki, saradi male kakve stvari (kak je oa prilika Ma pred nekojim vemeeom ra Prlloka velika pravda sbog mnle sekirice). Bolje st pomiriti i naravnati sa sosedom, nego li »a pravdati ta kakvo god mala stvar. ćudnafnavada. Vu Jednom maJom aelcu Dalmacije bila je navada, da je mladoleoje po sdavaoja tvoja larudnicu po zobih pljusuul i na to rekel: »Tak U bude Kad me rassrdtf", a aa tim ja je kuloul i-rekel: „A Uk pak ti badt, dok budel dobra." Jedoa devojka is primorja btla je tak ^edoa, da Je poAla sama! iá jeduog dedka ta reöenog selca. Zdavaojo je bilo obavljeno vu primorje, a mladoieoja »Uleti, da^ je i te takova navada, lapil je po sdaveoje\'ivoja mladu lenu po zaMh; a ova zadudjeaa aa tom čudnom baratanju svojega mladoleoje, stopila je jeueu koračaj nasad i povi aula aa kaj )« Igda mogla jako pljeska govoreći! »Im sám ni ja oé amrtajena." Od Čoga vremena presU 1 a Je U navada pjjaikaoja taki po adavaaja, nego se rabi istom nekoliko tjednov keeoeie po baromstra tjebavL Kratke nevoatl. Bvia nali m polt. ditateljem feUmO, sreća, mir i bolji blagoslov oa tem mladom leta 1 — fLAcxkovich Tami« poljodelavee is Tartsiscee, suradoik nalik novio, ko) je sa pak medjimerski l«pe popevke pisal, vumrl je 3S-ga decembra vu 49-tom I tu tvoga tivota. Nsj počiva va mlrol - Staiaaaer And ris sv.-mirto nsk i notariat »o je ve Va* rsftda 84-gs \'deoembra strelil. Obć\'oski I dragi penesi sa talili nasredoog ttoveka. L>obre tepns I sténe vura m fal odnu sooći dobiti pri PaUak Berna t u varam vn Čakovcu (Pijao, &parkaaea). Pri njem ae ttitmi,S)U vare takaj *aj popravek sa fal oénu* a Gospou MiSko. dala. Napisal { Glád Fereuoz. Nekak već va kesoo Jeseo lani, porodil (pisal ma va obáe nije nigdar) je lio MiAko v ojema etcn Andraáu Hapáku, da bu .dolal .na farlap" aa nekoliko daoa, da vidi, kaj se dela domaj. Zbog toga oaatalo je veliko veselje va \'kiti Andralevoj. A kak i neb. I Milko ma je bil aajetareli, a po tom i oa| dragle déte, jodioi sin, a ved ga nisa videli peaih pnucatih četiri Ijet. Nije to lala ud videti rodjenog tvojega deteU četiri ljeta I Bil je Mtéko vu Fiumi Űuancijalni stra-Aao, ili kak medjimurei vele »fluaoc". Ovaj dao, kad je Milko imal dirao prispeti, sbanila i nemirna postala vsa Andralova hiia. Osobito Aadralova lena, a Milkora mati, Kata olje mogla sigdi mira uajti: bel« I s je lim, belala je tam, da pripravi da podtpravi ono, samo da Miska kaj ljepše dočeka. Ta se pere, mete, kuha, pede, pripravlja ae borme kak da je bolić ili kak daj bi dotel va hila geoeral. Ali je vle nek i geaeral, im je njezioo déte I Starica je kak da bi so pomladila. —• Glej, glej, kak ti ooa skače, 4alil se je videdi teoa kak samo, sve pospravlja po hiti, kak kakva mlada devojka dvajstf Ijet stara. — Moći stari I odgovarjal* je Kata, mudi, pak ae veseli, morti H sin kai donese, ako aikaj drugo, tak barem pipu i duhana. — Hoće, neće, meni je vsejeduo, samo oek oo meoi dojde zdrav i vesel: rekel Je Aodral. Zame je dobra i ova lulica, koju aam si tam amajstroval. B#. nije kvar, ako oj se kaj pripeti, kad ja ti pak vu zapeček bitig. A i dabaoa naleti oevök po koja lula. ▲ ako aaga dabaoa, ima dosti l.stja ua vi« • nji i kore oa dréaeku. Na iati naćio veselils so se Milkove sestre, dvd dsvojke kak troe, a obedve već sa zarnol. Njih je osobito veselilo, gda su pomislile, kak oje ba brat vlovil i nedelju lujimi plesal, da bede milota pogledati. Jah! To bu uekaj I Vse ivét aas bo gledal I Vsaki svoje misli, a ved se i uod pri-meknuls, a Milke jol ndga. Ved ta se pobojali, da nebade niti "tiolel. Vsi sa bili kakti oa ognju, a osobito puce Vsaki čas koja bečala na put, da posluga, jeli se ćujo kola. Ali öeaa néga—ndga ga. Stopram vo tamnoj o©oi kad su se već i svésds bile razsipale po oebu a stara Kata poéeia se ved i plakati, boje i te, jeli se uij« Milai pripetilo; ali na jeukrat su začuli, da ia kola pred hUom stala. — Eto ga 1 vsi sa na jeukrat saviknuli. Niso »nali, gdo budeprveüi sagrlil Miflka, koji je medtimtoga već bil skoćil is kola, pak ae presetal pred hilom, ar se je zdron-cal polteoo csli deo oa kolih Prvi ga poprijel otec. Mati, gda ga opasils, plakala te je od veiel a. Sestre pak, kak da bi M Iramavale isiti pred brata, stale aa malo dalje, pak so gledalo brate. — Im sestra, oa| je Milko „oficir" a od pflaaoc4% rekla je jedoa sestra drugoj i potegoula sa rakav. QleJ Ima ófic raku opravu, a i sablja ima, samo mu ae oesvéti kak pri Farki striea Marka. (Ov je Ferko bii sin ojikevoga suseda Marka. Za ouih , prvelih-daevov iz-kolal se je na lrhkom. pak je do Ural do oficira.) Setvoi, sorvas, fater! vikal je Milko, hoteć se osloboditi od grlenja otcovoga. — Bigecf Got ? A? — Vo is muter? A, muter, ves ii dir? rekel je sa tem, gda se je saeknui otcu, a videl je mater, kak se plaće. Sreća a mati objiraala je sina, pak fa počela grliti i kuluvati, mislil bi, da ga bu zadušila, plačed i smejud vo Jedeu mah. Vi siu vester t Sau, lau I Bigec kjaioe ? — Gledi ti mojega Mitka 1 govoril je otec veselo gledeć sias. dok te grlil i mate-rom i sestrami. Gflo bi rekel, da bu is ojega ovakov dovdk i A m pak naj bo, naj je i va u alem gaju israsla drenova batioal A da ai ti ojega, prijatelj videl, kad je detilri Itetrai odMel le doma, borme, aeM poznal obrnul ae je Aodral k foriogalu, koji aamdtai séoo pred kouje. Oada ulje bil drago Sipek ; teánk, slab, golobard, a glej ga vezda I A glej ga veada 1 Jeder. Itrok, jaki1 aamsa-tadil se, — ali borme je i meue preatigel I — Pak kak je Milko ? A ? sapitai je Miku, kad se je ia sestrami iskolaval: A, a, kame, vtekool je svoju vu Andra-levo reč forlogal, aabman ga pital^ j oeaua ti on horvatski. Od jatra pak evo do vesds uije zmeooin niti reč pregovoril. Kaj ćel, govoril ja njemu, a govoril mojemu ridjsoo, vie Jedao. _ — Kaj ? Oceril se Aodral ua foriagala. Ej Mi4ko, jeli dujel, kaj vali ov tvoj koéijsi ? obrnul se nato k Mhki, misleći, da se kočija! norca dela i Sali. ( — Vas? obrnul se Milko. — Im evo ov kočijal veli, da ti nesoal horvatski. Dsjder mu reć^ da late. — Niks kroatiá I odrezal Je MUka. Kasaj ? nategnol se Aodrad^ zalkiljil ; uagoul se k sinu, tobote da ga bolje daie. — Non k a pilo I rekel je nato Milko i obrool se. — Oho, sa^odil se Aodrsl. To soa veli toliko, koliko : Ja oezoam, ksj govoril Je-borme jel Nisam ni ja aahman se klatil po itali ,i a da oebi barem zoal, kaj j to saa-meouje. — Ali to nemre biti I Vi obedve lafete, hoćete, dogovorili ste se,da ae malo a nami oalalite. Nikak se Audrsla ae da verovati. — E psk dobro, veruj, ako hoče«, a ko oedel, eto ti sina, pak govori tujim, oceril so koéijal, kaj ma Aodral neće verevatU Aodral počine opet, da govori sa siaom, ali s*oi samo je skretai rameni: oerasme, pak kaj ćel mu. — 0 vrate, vu svoj telo I naljuti ae uapokoo Aodral. Pak veli] kaj se oebi ćovftk ijutil. Moj sioko, zakolji se ooétoso 1 Kaj bi is\'om od tebe bilo da si se potocal, kad um se ja potuoal, pak poglej ineoe, nisem ni jedne svoje iédi zaboravit. No to biade Ijepo, dolel je sio dirao, a riezna-\'govort», spomioati se sa Bvojimi roditelji. E, brate, ooda nisi a takim raćouom trebal ni ditto dojti. Mati medtimtoga opet je vadtUa oa plaí a pucam oikak uije i^lo va glava to, da bi gdo mogel svoj jezik zaboraviti. Keliko su se veselili ojegvomo dohodka, psk glej vezda 1 — To ti je isto kak da ima) Nemca va bili: sede si poleg tebe, a oiti kaj zamrmra, oiti govori; to rjemo govori, govori kameni i govoril je Aodral vo srditosti. Vu ostalom ja nemarára. 2ena, eto ti sioa, pak delaj tojim, kaj h.<će) Ju ae ne em mélati vo vaáe posle. Prijatelj, hajde ti zmenom, pak budemo oekaj < alabrkuuli; zoam da si gla-den. A oo, kak mu je volja, Kekel je to Aodral koćijalu, a ov pak je komaj ćekal. _ (Drugi pat dalje.) ODGOVORNI UBKDN1K MAUQitai JOZSHJF Glavni suredaik GLADFfiUKHGZ, 4906-1894. tk. Kérvénye Máté Andris és neje Med »ár Ilona m.-cftáuyi lakosoknak mi 6884 |tk. 93 •x. «. fl endclt Önkóutes Árverés meRtzriász ujabb határnap kitQzós» irátn. — Végzés. -A kéielemnek hely adatik, eseti kórvéuy költségei 4 frt 01 krb«u állapittatnak meg 0«es&-nák József ügyvéd i észére, saját feM ellenében. Egyúttal k i bocsáttatik a. kövttkezóv Árverési hirdetmény. A perlaki kir. járásbíróság, Máté András éi oej« MedvAr Ilona m. csáujri lakósok ké relmeeó közhírré teszi, miszerint a n.-gy><aniz«ai kir. törvényszék a (perlaki kir. járásb\'róság) terü\'etén fekvő, a m.-esányi 199. sz. tjkvbeu AI 3064 hrsr. a. foglalt ingatlanból kérelme-zök uevóu álló jutalék 44 frt a 899 sztjkv-ben A-f4329 hrsz. a. foglalt, u- ezek nevén álló jutalék 44 frt 4 987. se. tjkvbec, AX 8288 hrsz a. foglalt ingatlanból u. ezek nevén álló jutalék 22 frt a 9222 sz. t$kvbeu AI 1464, 2069 ós 1462 hrsz. a. foglalt in-gatlanokból u. ezeket illetó jutáié* 116 frt; a 2286 sz. tjkvbeu AX8231 hrsz. a. foglalt ingatlanból o. ezek nevén álló jotalék 19 fit az a. e, tjkvben AX3237 hrsz. a foglalt ingatlanból u. ezek nevén álló jutaiák 8 frt j a 2688 sztjkvben AI 2034, 2067 ós 2066 hrsz. a. foglalt ingatlanokból u. ezek nevón álló jutalék 79 frt; a 2660 az>.|kvben Af 2047 hrsz. a. foglalt ingatlanból u. ezek nevén álló jutalék 09 frt és végül a 74 sztjkvben AI alatt felvett ingatlanok után járó arány* lagoi Ingeié és erdÖ illetményből a. ezek ue vén álló iutalék 6 frt b\'CAÓrtókhen iQ95 ivi lana ár hó 30. napjia dililőtt 9 itoku Mum-C\'áuy község bázáuál Oacszuák József Ügyvéd perlaki lakós felperesi ügyvéd vagy helyettese közbeniftttével megtartandó nyilvános árvetésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fentebb kitett bee*-. árverezni kivánók • tartoznak a becsár 10* .-át kószpéoxben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevó kötelei a vételárt bárom egyenlő részletben még -»-pedig az elsót ai árverés jogerőre emeikedó-tói számítandó 16 nap alatt, a másodikat ugy attól 80 nap alati a harmadikat ugyan áltól 46 nap alatt, minden egyea részlet után az árvetés napjától számítandó 6 % kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozatok íznrint lefizetni Ezen hirdetmény kibocaájUsával egyidejűleg a megállapított árverési feltételek, a perlaki kir. járásbíróság tkvi. osztályánál a hivatalul órák alatt megtekinthetők. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Perlakon, 1894. nov. 80. 644 6196 1894. tk * Árverési hirdelményi kivonat. A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Gor\'osánecz János mikófii lakos végrehajtató* nakt Kodba Józaaf mara szerdahelyi lakos végrehajtást izeuvedett elleni 81 frt tŐkprí , kOvetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyé-\'* ben a nagykanizsai kir. törvényszék (a esik«": tornyai kir. ibiróság) területén lévő mura-szerdahelyi 789 tkv. 962 brez. a. 26 frtta 1186/8 brtz- a- 28 frt, 1268/6 hrsz. a- 80 frt 1712/8 hra*. a. 12 frt, 2067/2 hrsz. a. 6 frtra, a mura szerdahelyi 746 tkben 1761 hrsz. a. 66 írt, 1778 hris. a. 68 frt, 6a 1848 hrsz. a. 87 frtta megbecsült ingatlanra •z utóbbi 8 ingatlan egészbau as Arveréat ezeu -nel magállapitottkl kikiáltási árban elrendelte éa hogy a fentebb megjelölt ingatlanok > 1Ő06. ért jaauit hő iO-ik napjia d. #. SO ónkor a mura-szerdahelyi közlég házinál megtartandó nyilvinoa irveréaen a megállapított klkliltiii áron alól ii eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárnak 10*],-át vagyis az 1881 LX. t. ez; 42. §-iban jelzett árfolyammal szimitott és az 1881. évi nov. hó l én 8383 sa. a. kelt Igaziig Agy mimsteri renlelet8 §-áhsn kijelölt óvadékképes értékpapirbsn a kiküldött kézé-bez letenui, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a biróságnü előleges elhelyezéséről kiállított izabályizeiü elismervényt átszolgáltatni. A kir. jiriabirósig, \'mint telekkönyvi hatóság. . ^ 646 l-l C«áktomyin, 1894. deézembor 18 in. Magyar, német, franczia ét angol képekkel ékített MUNKÁK. Kő-,- aczől s réznyomatu 4ÍlKMÍT«k. Magyar, német, franczia ós angol remekírók művei. I I Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyvekneklegdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által írott, bárhol megjelent ós hirdetett könyveknek leggyorsabb és áríölemelés »Mküü megszer- --jtv^-- . - , zéséröl gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvllágttás. Utazási kézikönyvek, atiaszok, földabroszok, tervrajzok, föld és éggömbök. *-*■ • - — - - . Imé- éé ájtatossági I Saayvek egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek a rajzok NÓINCNKAKUOZ * V a .MURAKÖZ\' tarsadalml hetilap kiadóhivatala^ FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰ-, ZENEMŰKKHK8KKDĆ8E KÖNYVKIADÓHIVATALA, PAPIB-, IBÓ áa RAJZESZKÖZÖK BAKTÁBA, KÖNYVZIYOMPÍJA éa KÖ5YVKÖTÍ8ZBTB C«AktornyAn. v Alapíttatott 1850. évbe« Szótárak. INUSlUI IRATOK KÍPK8KÖ\\YVKK minden kor éa nem axftmára, minden nyelven, a legdüsabb választékban. ISKONI * OKTAT iül . könyvek minden nyelven. Népies naptárak, AlMANACEOE assabktJny vek. Az öbszes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak 8 kívánatra, gondosabb megvizsgálás végeit legnagyobb kéez- séggel küldetnek mind helybe, mind vidékre. • \' --V Él. 0 f,-! » . \' Vidékről órkozö megbízások kellő készséggel és gyor- sasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök és jelentések ingyen szolgáltatnak - ki a könyvkereskedés által. 8ZAKÁ08KÖN TVEK. Előfizetés elfogadtatik: minden bsl és k U I f ö I d 1 folyóiratok, napi és DIVATLAPOKRA a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyor sabban eszközöltetik. Megf/^nk Inutnl^ietribiu hnnz»> áhnulo tnnhAnffvek folyton rnktihon vaunak. 6742 tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat* k Csáktornyái kir. járásbíróság mfnt telekkönyvi hatóság közhírré teszi, h»gy s belat\'nczi takarékpénztár végrehajtatnak, Makoveci Lörincz végfalul lako« végrehajtást axenvedett elleni végrehajtási Ügyében a kérelem következtében s kielégitéoi árverés 92 frí tökekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék a Csáktornyái kir- járásbíróság területin levő végfalai 86 tkv. 68 b. sf. s. ingatlan 176 frt, agyanitt 60 b. aa. s. ingatlan 166 frt ős uagyanitt 127 ü. aa. a ingat\'an 871 t kikiáltási árban .as árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elren lelte és hogy a fentebb megjelelt ingatlanok as A * i895 iri január hó Hén d #. iO órakor. a végfalnsl közaégbiró hátánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól Is eladatni fognak. Árveresni szándékozók tartososk aa ingatlan becaárának 10%-át készpénzben vagy aa 1881 : IX t. cz. 49. § ában jelzett árfolysmmal számított éa az 1881. évi november bó 1-én 8888. az. a kelt igazság ügy miniszteri rendelet 8 g.ában kijelölt óvadékképes értékpapirbau a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881; LX. t. cz. 170. §-a értelmében a bánatpénaa»k a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átsao Igái Ütni. K-r. jbiróság, mint tlk?ihatóság. \' Csáktornyán, 1894. évi nov. bó 11-éu. i 648 ! I !Négy regény ingyent ,. * ogBBmmmwmmwmmmmmmmmmmmmammmmtmtmmammmmtmrntammmmmmmamm . (gelhivds a művelt magyar olvasó koaönaéghes I • A .Képes Családi Lapok« jelenleg mtr as ország minden -vidékén s legtöbb müveit magvar osalád háaibaráija. , Közkedveltséget éa elterjedtséget aa által ért el, hogy .mindi« hazafias irányban s úgy van eaerte»atve, áogy a serdülő leánykának ia bátran a kezébe lehel adni, e e mellett as atyák, anyák és nagyanyák i« mindig megfelelő szórakozást ée hasznos ol- vaamányokat tálalnak benne. A Hölgyek Lapja" ozlmü, melléklet, a\'nő hü tanáoaadója ée szellemi titkára á MRejf6nymellćkietM évente négy díszes regényayel ajándékozna meg előfizetőit, szép azines borítékkal,, melyeknek egyenkénti bolti ára 1 frt,, tehát összesen >éfy • forint. — 4 , A „Boríték" tele van\' szóra kosta ló talányokkal a mullatlató apróságokkal, kérdé- aekkel, /eleietekkel, [egyszóval a „Képes Caaládi Lapok" a leglartalomdusabb, a legélénkebb s mégia a legolcsóbb szépirodalmi képen halilap. ( A képek a legelső mővéaxek eoteiének köszönik létüket. A ,Hölgyek Lapja" mellékletünknek divaiképei mindig a le^jóbb divatnak mintái, igy az 1805 ik évi első saám a kővetkező tartalommal jelent meg: "Házsmáréa társa" regény Heniozkyné B*j«a Lenkétől, .Újév" költemény Ábrányi Emiltől, „A befelé fordiioii kép" novellh Muray Károlytól, „A nö feladata* dr. Turnowaky Mórtól, ,A sötét világ" Tolnay Lajoatól, »Az iljuanya« költemény dr. Feleki Sándortól »Az álom« Q- Dióezeghy Mórról, „Bál uián" Mó*xároa Sándortól, „Az időről" • satira Jámbor Lajostól, „A azép szinén/nö" regény Rudoyánazky üyuiálól. v 1 | Előfizetési árak: \' x )>■ a .Hölgyek Lapja« ozimü divat- a .Regény" melléklettel együtt Egész évre — — — — — 6 Irt — kr. Fél évre — — - — — — 3 , — , * Negyed évre — — — — — 1 , — „ , A „Képes Caaládi Lapok" - hetilapból mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal mindazoknak, a kik ev iránt — legcélszerűbben levelezőlapon — hozzá fordulnak. -\' > A ki bárom uj előfizetőt gyü|t a az előfizeté«! öiHxegei utalványon egyszerre beküldi, annak elismerésül »egy díszes emlékkönyvet« küldünk. A ki as egész évre való hat frtnyi előfizetési öna/eget 80 kr. o\'omagoláai és postaszállítási díjjal együtt e,y-«erre beküldi, annak eliameréaül 4 regényt küldünk, a ki 3 frt előfizetési összeget 40 kr. otomagoláai és postaszállítási di|jal együtt egvsseire beküld, annak két regényt küldünk elismerésünk jeléül és a ki oaak 1 írt 60 krnyi negyed, évi előfizetéHÍ dijat 20 kr. osonmgolási- éa poslassálüiáai díjjal együtt egysserre beküld,.\' annak a kiadóhivatal egy regéuyt küld jutalmul. 4 a ,,Képes Családi Lapok" kiadóhivatala 629 8 - 6 - Budapest. Vadász utcza, 14. sz: saját házéban ooooooooo HIRDETMENY. Bottornya és vidékének önsegélyző «zö vetkezető Í895 Január hó Í4~éu d. a. 3 órakor tartja I-8Ö évi rendes közgyüiésfet Bottornyán, a szövetkezet belyMgóben, melyre a t tagok ezennel meghivatnak. OXXXXXXX xxxxxxxxx X X* XXXX*X*XXXXX 4C*0 # | Ajándéktárgyak nagy választékban j # -c 4> (fi M M U fis Tárgysorozat t 1. A zárazámadások megvizsgálása. 2 Felmentvény megadása. < , 8. Az al pazsbályok némely §-ának mó dositAaa 4 Esetleges indítványok. Bottornya, 1894 deczember 28. 642 2 2 UD 5 0) N OÍ -u lm <u S\' M \\. O bt cu -J A* i|U|tt4«4( > 0 POLLAKBERNÁT órás és ékszerész ||gj Csáktornyán, Fölér, az uj takarékpénztárt épületben. V « lu. Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSFBÓRA-, arany^ ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak na<ry t n I a h z t é k b a n olcsó arakért. m jq i m & Minden e azakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöra. OIcmö árak mellei!, OOOOO OOC OOWKXXXXXXXXXXXXXXiXIXXXXXXXXXXXXXXXX M vonatott FiecbeJ Fülöp (Sirautz Sándor) könyvnyomdájában CBAktoroyán. XII. évfolyam. Csáktornya, 1895 január 13 h«rk*rat6vtl 4rt«kssnl leköt min 4»>a«p U i« k6lön _ A Up imIImií ri«*r« ro.atW •l*d*a köil»min/ Hargitát Jézaef iwkHitl Mvir* kftkUaéé. Sla4éklvatal i t\' 2. szán*« l^Z\'Z ■ mUl * m NYELVEN ÍMlM TÁRSADALIÉI, ISIIRIMÍ k SZÍPtROÖALMf RT1UF. hetenjtliaá vn»ftrzift|». ■ymUrtk éa kirésUs«*. MUá jiUijnu niniltatoili. A .Mn-aktfii Imii önsegélyző szövetkezet., a .Csáktornyai takarékpénztár., a .MuraköSi takarékpénztár, aat hivatalos közlönye. Kl*a*«ié*i áxalS : t*4as évre . fai év™ .... Negyed irr* . . . Kgyea aaám 10 kr BliiaW, mUt »M^MMmül t M*pwtw: tkUkwgw A V. Éa KoksfeU 1 kir4. irW »UUi Mi akit H, iHkM ■., Dp^lfk JL, D..U « L hUrattU «»] Krt.Uii; M. - A roncsoló toroklob (difteria) és annak gyógykezeléséről a Rehrinpr-íéle gyógysavóval. Iria : Dr. Krassovecx Ignáca. A roncsoló (orokiob, a gyermekeknek fez a lojtogató angyala, évről évre mindin-kAbb nyer terjedelemben. Mily rossz íaju ez a betegség, láthatjuk azt a statisztika adataiból; magéban Magyarországban éven-kint 20,000 gyermek hal meg ronosoló , toroklob folytán. Magától értetődik, hogy mmden lehető eszköz megkísértetett ezen rettenetes betegség ellen, azonban fájdalom többnyire eredmény nélkül. A legújabb időben Houx tanár Pár osban és Behring tanár Németországban egy uj szert, az immunizált lovak véréből eredő u. n. gyógy-, vagy vérsavót (serum) jiaaználtak föl difteritis ellen, és mindjárt azt is hozzá tehetem bátran, hogy jó sikerrel. Ezen aj szernek alkalmazási módja a következő: A roncsoló toroklobban szen vedö gyermeknek három, egész négy napon át naponkint egyszer 10 gr- külömböző erősségű gyógysavót Koch-fóle tlvegfecsken dővel bőr alá (subcutan) fecskendeznek, és pedig ugy, hogy az első napon a gyöngét a másodikon az erősebbet és a harmadik napon a legerősebb vérsavót fecskendezik be. XyilUU y*tüm 10 jkrv Én ezen uj kezelési mód iránt, mely-lyel minden újság telve volt, mindjárt kezdettől fogva nagyon érdeklődtem éa hogy magsDűwgzeű^yáj, meggyőződjem róla, fölüt azt a mNÖeak^és ott a Szent Anna-kórházban, valamint volt tanárom, jelenleg udvari tanácaos éa csász. orvos Wiederholer tanár ur által berendezett uj diphteritis, csarnokban egy héten át látogatásokat tet tem. Hozzá még megjegyezhetem azt ia, hogy Wiederhofer diphterit s csarnoka az orvosok számára, Bécsnek egyik látványos sága és egy modern kórház minden követel ményeinek megfelel. Ezen csarnokban akkor 40 roncsoló toroklobban szenvedő beteg gyer mek fektldt, és ezek mindannyian gyógysavó val (serum) kezeltettek ; e mellett azonban az ezideig szokásos helyi kezelés különösen to-rokgyiknál, sóviz és kreozot gőzöknek inhalá cziója is tkasznAltatéit. Aa eredmény annál jobbnak bizonyult, minél előbb kezdték a gyógysavót befecskendezni. Wiederhofer nyi latkozata szerint a halandóság oly gyermekeknél kik a betegség beálltával az első három tsapon át gyógy«&vóval keaeJtottek. csak 1 egészen 2 százalék; a megbetegedéstől számítva három nap után a vérsavó hatása bizonytalan. Ha most meggondoljuk, hogy ajz eddig szokásban volt kezelési mód mellett, a halandóság még a gyermekkórházakban is 60 egészen 60 százalék, a vidéken még ennél is magasabb volt, ugy joggal állithatom, hogy az uj gyógykezelési módnak a sikere fölötte kedvező. A vérsavó azonb n mint védőoltás is hasz^ftltaUl* a Oífahteria ell egészséges gyermekeket .\'bénítanak vele hí sonlólag ahhoz, amint tehénhimlő nyírekkel beoltják őket, hogy megoltalmaztassanak a bimlőbetegségtől; csakhogy ez az oltás a vérsavóval a gyermekeket difteritis ellen fájdalom csak 4, egész 6 hétre óvja meg. Hozzájárni még az is, hogy az uj szernek az ára igen nagy, S befecskendezés, melyet egy gyermek szükségei 25 frtba kerül, és mindamellett ezéh uj azer jelenleg még meg sem kapható. Ehhez járul roég, hogy hogy Szegény szülők gyermekei, kik amúgy is többségben vannak, sokkai könnyebben esnek dipbteritisbe, mint a gazdag szülők gyermekei- A szegény emberek tehát az uj szernek drágasága miatt nem résaesfllhetnek annak áldásos hatásában. Azt mindenki belátja, hogy ezen a bajon okvetlen segíteni kell valaM\'iek- Az államnak ilyenekre pénze nincs, jóllehet az ember a legbecsesebb tő-ekéjét képezi- - - v <> -> E ezeint a baj orvoslása egyedül a nagy közörieég jótékonyságára s orul és amint az eddigi eredmények mutatják, sikeresen A városokban mindenütt gyűjtenek, és a fővárosokban már több 100,000 frt\'ot adományoztak ezeu czélra- A mi vármegyénk sem maradt hátra a nemes versenyben / j^Jir j tjf tnjj Az emberevők szigetén, Irta: Bogdaaovita György (Bekaita Guaztávné). Nem veaetem én a Iranózia meréaa azár-nyán aa olvaaót. Afrika délkeleti, aem délnyugati partjaihoz. Miért ls tenném koozkára becses éle-lüket, hogy • vad azereoaeuek lekete éa teioviro zott ábrázata kiderüljön, fehér fogaik az étvágytól öaazeverfidjenek azon ízes éa kedvea falatokra gondolva, a melyeket még az európai inyenoa ia megkíván, ha a mi körünk szép aaazonyait egy csomóban aaemlélheti, Nem a kökuazdió. a pálmák, nem az őaerdök, « gorillák hazájába vezetem,, hol kékebb az ég, iányeeebbek a caillagok, hú|ább a növényzet éa kol a tarkábbnál tarkább kajdácaok rikoltanak veraenyt a majmokkal, midőn az ízletes gyümölcsökért vetélkednek. Nem visaem önöket a lekete emberek harezainak azlnhelyére, sátrak alá, h*,l • nyerteeek körültánozolják az elfogott legyőzött foglyokat éa üdvkiáltáaba törve ki, adják meg a jelt az áldozatuk leméazárlására. Nem hajózom önökkel expediczió tagjaiként, tndomány-azomjaa angol módra, avagy a pápa. saemea német alapo« kutató tersaéazetével egy bajön, hogy megmérjem a még ismeretlen tájék még lakhatókká ée vároeokká alakítható földjét. Nem U aaenvedtetek hajótöréat önökkel, hol a vihar üvölt, a hullámok darabokra ronoeoiják a hajónkat éa mi. a megmenekültek, térden állva köszönjük a Teremtőnek, hogy a Fidsi aiigetek lakatlan tájára kiosapott az ár. Nem tektwera le önöket bálatelt azívvel osodás megmenekülésük fölött egy rögtönzött ágyra pálmalevelekből a nem ébresztem főt édes álmukból » vad indiáuok üvöl-téaével, kik minket gúzsba kötnek, megfoaztanak ruháinktól éa megtapogatnak, hogy elég kövérek vagyunk-e huaíözö fazekaik számára. Nem I Az én azigetem nem a délkelet tueaéa .tájékán van. Az én azigetemet nesz veaai körül az oczeán tengere. Népes oaivllizált vidéken van. Európában: As én azigetem, azellemi axiget. No, ne féljenek I Nem Jelentetem meg rég elhnnyt kedveseinek éa elleneinek alakjait. Nem vagyok spiritlata, ki a régi emlékekben dúl. Nem kell sötétaég, hogy azellemi szigetem lássák. Az én azellemi azigetemet napfény részi körül. Lakoeaága kedves, művelt a aselleaai jec«-uase doree tagjai. Népei a szépség éa ész legkiválóbb példánya. Ezek az emberek azok, a kikre egy természettudós aat mondaná, hol e lepkefo-góm, e>ek a ritka példányoki Áa én azigetem minden oreaágbau, de eeak aa oraaág szivében létesik. Hol u uraság f A -fővároaban. Ja a azellemi véredény szolgálja a provlnozlát, az oraxág testének többi réezét. Ez serkenti jóra, roeezra, magasra. As én saellemi azigetem lakossága a leg- arisztokratikusaL>b elem. A legjobb azlvtt barát éa a legkegyetlenebb ellenség. Összetart mint a fidil aaigeti indiánok és megeszi, ha tőnkre tat te elleneit. As éa azellemi szigetem lakoaaága nemosak a dival ismerőse, de a divatok teremtője. As én szellemi asigetem egy fórom, olyaa hatalmas, mint ralaha a velenotei köaláraa»ág volt. 8 birrejei vannak, kik a többi embsrek oou duile lajstromát figyelemmel kisérik, sói mioöaitik la.. Büntető hatalom. 8őt egymás ia tulylon mag figyelik, méltók e arra, hogy a azellemi sziget polgárai gyanánt neveateeoeoek, Méltók-a arra, hogy e nagyhatalmat, melyet a azellemi társulat kezében tari, meg<>eatbaeaák. Aa én saellemi saigetem a pári«i irók éa uitlTéaze^ köre. Mondják, volt egy idő, oaidőo e kör tagjaként azerepelhetoi elég kvalilkaosió volt kérő gyanánt föllépni a legaoropulusabb aaOlió háznál éa entree aa advarl báltól elkezdve a naintaateri szobán át a legtHkoaakb éa aártkörü Qlésekre. Az én szellemi szigetem tagj:i uoindanStt oK vannak Hivatáauk a titkos datekiivség ét 1 uyllvánoa megbünteléae mindannak, a mi a politikai és társadalmi (éren aa igas*-ág U szép allén történik. ök az igazaág éa axépmüvéazetek apo«U)lai. Ok terjeaztik bővös hatalmukkal a- jó. izléat, a helyes szellemi iráayt, eeazözeik első sorban «z izlés, a tehetség, a sajtó, a aaó, az ének; a hang-•aereW( a márvány, melybe vésnek s azt hiszem \'a featömúvéaz, az iró, ka énekesnő,;a szavaló művész, a szobrása, a zenelró mind koraaakalkotó müvet teremt ; avagy legalább ia kilejesi a kor irányát éa izléaét. A nagy tömeg, a kinek kedvéért kedveért, a kik azámára dolgozik, aslveaen v szett« t i magát általuk és bthuke arra, ba lapjában oly nézeteket olvas, mely lelkében vUzhaogra talál. — BSsske arra, ha sp kedveeez eakiéme, éaekesnőie a aajtóban ia ennep«žteiik. Bűaaka, ha a Héptárban, azon képre, mely lelkebea aaól asól. a aaelleui v gárda ia oriat tökélyre mutat, aaeghizik ezeuiul és $00 Irtot engedélyeseit a vérsavó he q*erzéséhez, azonkívül elrendelte, bogy aa orvosok a vármegye területén mindenütt ezen caélból gyűjtéseket rendezzenek Ml ceáktoroyaiak i«*köv®«8ük a aeuie* példát! Közülünk mindenki, a ki a gyermekeket azereti. ~ é* ki nem szeretné őket (?l) tisztelettel fölkéretik, hogy fillérjeivel hozzá-járuljon a roncsoló torok lobban szgnvedő gyermekek megmentéséhez, hogy annak idején ac uj szer a szegények ssámára ia megszerezhető legyen. A gytytée itt Caák tornyán már nem sokára megkezdik ée a t cz. adakozók nevei a »Muraköz-ben közhírré tétetnek. Csáktornyán, 1896. évi jauuár 3 án. Levelezés Tekintete* Szerkesztő Uri Hzmodis* Viktor alsó lendvai járási Szolgabíró, véraavó beszerzésére kezeimbe« juttatott Ösazeeen 188 frt 70 krt Aa általam betekintett gyüjtflifek ne rint ezen öeaze* a következő adományokból folyt bee — Adományoztak: Dr. Mandel Pál 25 frt Samodita Viktor ALendva 10 » 10 • 20 » 6 a 1 80 kr. 10 frt 1 frt Hajós Isaó Fuaa Nándor Mátyáaovuky Vincza Dr. Oeelkó Öáudor Ö«V. Qordignány F.-né Hotenberger Mátyás Laubbaimer Oszkár Török Kálmán, Bagonya 1 » HeverenoskM Iatv. A Lendva 80 kr. Suaa Mauó, Lenti Pallér Janó, Rédfc* Hajó. Mihály, A Lendva Hoffmann János, Lenti Ujlaky Lánló A. Lendva Huf Jócaef Suaka Horváth Mih., A-Lendva Hutás* Fii ipánica Lajoa 50 kr. 6 frt 1 a 1 > 60 kr« 60 » 80 > 1 frt 60 kr. 40 . sz*ll*mi gárda ltél*léb*n, aOt igyskssik as Ö allao-őrséte é* kritikája után m*gv*onl, naegballgatnl, msgtspsolai as alkotO mfivésst, a kik a sz*ll*ai gérd* működésébe o**k agy távolból lakiotanak b*, akt hihetik, bogy *a a társiság osup* róaaá koa vetett ágyon plhsu. Hatalmában élved a jó-lé«, a tisst*l*t, a hódolat ás nyagalom slónysit. Nam tudja aat, bogy meoayi lti«t..óbAu kall átmenni* aa agyé* tagoknak, mig 14* bejut. N*m tucha aat, mily berotvákon slszlk éjjel U, mig a szellemi társaság elismeri: közéak tartoaol. Itt D*m hátinál a vagyon, Itt uam jé latba a ssttl*-téa. A valláaát s*m kérdsilk makinak. Müvs bi-aoavit a m*llell, hogy hit* van a »zépb*o, * Isnköltb*«, s «sm*sb*n é* hogy humánus. SZERELEM — Irta : Juat Zsigmond. — (Aa slhuajt M Usds\'Isn twm). Csak »zárt m, ivmk »zárt z* Nem ucr*tl*k, mégzo, mégss, Hej k***rU hfi zzlv*moak Ss*r*i*mr* ébredés*. Crak aludjon, n* ébrsdj«u. Miattad a* k***r*gj«n, Vlg a aaiv*m, dalo« madár Bsároyára bét miért »ssdjoa ? üssk azért **, osak azért a*, M*m »zerstlsk még«*, méga*. A hfi ssivosk mU kfl aaiv ksll Hogy ss*r**s*, bogy Maradics látván Alsaaghy Jóami Hajas József 1 tősen berg Mátyás DeuUch Henrik Csaplovic* Józaeí Stein Antal 1 frt Kiss Dénes 1 » Wortmann Benő Baranyay Kálmán. Balazaicz Mihály, Belatinrz 2 frt M*uo*60s Mihály, Ganicsa 2 » Baligác* Mátyás, Llpahóa 2 » Szréa István, Bratona 2 » Dómján Iván, Deklezsén 2 » Seres Márton, Ir*ahás 2 » Vohár Iván, Mellinca 2 » Mathó Mihály, Adriánc* 2 » YlaaiU Nándor, Belatincs 1 :frt 10 kr-60 „ 50 , 10 . 10 . 10 „ 10 kr. 60 „ Simon Károly 1 » ütaaay I » Ku*s«)ik 1 » Weiaa 60 kr Koczeíh * 1 frt G aki Kálmán > 60 k Lamm Leó, 1 frt Mooaáry János 1 > Hotter Herman 60 Szíjártó Géza, Dobronak 2Q Szeiedy Julcsa 20 Mayer Frigy as 10 Forinto* Titus 20 Dobronak közaég 60 Hermán Jáno* 10 Büki Jáno* 10 Btlki Antal 10 Kollár János 10 Hzép György, Jaksbfa 20 Németh Mária 10 Pallér Jenő, Rédics 1 frt Vaazary N 1 , Balaia FéNfca, Jakabfa 10 krj Oaánr. Farkas 10 Bodnár Sándor 10 Liasló Pál 10 Kóea Pál\' 20 Mulaaits János 20 Tóth Ignácz 60 Schwarci Arnold, Reaznek 50 Nagy Györgyné 20 Gálos Pál 1 frt Gayer 1 . BelsŐ-Sárd község 50 k< Külső-Sár d köz»ég 1 frt 50 Dede* község 50 , S i jár tó háza közsCg 50 , Dömölky Andráa 80 , Fle*ch Manó 50 „ Rédics község 50 „ Htom bat fa község 50 , 8per Kálmán 20 „ Gaál István 80 „ G ózon Imre, Szentgyörgyvö\'gy 10 , Gózon Lajos 10 . Z^iga Gyula 10 „ Szabó Mihály, Pete*-háza 1 frt Ehrsnreioh Ján. A -Lendva 60 kr. Felkérem tekintetes szerkesztő urat, misz-rint becses lapjában ezt egész terja-delmében köaaétenni szíveskedjék azzal, bogy esen összegen a Höohati -gyárból vér-aavót már rendeltem a az meg is érkezett és a teljesen vagyontalan gyermekek gyógyítására tog fordíttatni. Fogadják az adakozók o helyütt adományaikért forró köszönetem nyivánitását, kész szolgája Alhó Lendván, 1895. január hó 3-án Futa Mándir, gyógyszsrész. K Q1 o n f é 1A k. — QUuriiUik. A vallás és közoktatásügyi miniszter ur, Madarász Lajost, a salamegyei kir. tanfel Qgyelöséghei szolgálattételre beos\'tott áll. elemi iskolai tanítót, ugyanezen kir. tanfeiügyelöséghez tolnokká, Grézló Jánost a csáktornyai áll tanítóképezde gya-korlóiskolájának|volt tanítóját, - legutóbb a nyitramegyei kir. tanfelOgyelőséghes szolgálattételre beosztott áll. ellemi iskolai tanj tót pedig a nyílra megyei kir. tanfelflgye-löaéghez, tollnokká kinevezte. (gtltorjok t. olvasóink figyelmét lapunk mai számában a difteritis gyógyítására vonatkozó oiikk utolsó soraira t A gyógysse-rum beazerzéae raéljábél felhívás intéztetik a közönaéghez. A gyógyszerára szerfölött drága-jorroeság, ebből aa okból a aaégényeb-bek alig vehetik igénybe annak áldáaait. A társada\'omnak kell ennélfogva a szükséges pénzt összeadnia. Lapunk mai számában közöljük a Lendva vidéken történt adakozások kimutatását. Nem hiszazttk, hogy Muraköz áldozatkész közönsége nem követné a jó példát é* megvonná filléreit a szegény beteg gyermekek tđll 4 #úsl*</ Tiszti Önsegélyző Szövetkeaet rendé* évi közgyűlését f. jauuár hó 20-án d u 2 órakor az elemi népiskolában tartja meg Tárgyá az évi számadások és mérleg bemutatása. Az elnökség. é uéktotüféi önk. tűzoltó-egy le t rende* évi közgyűlését t hó 18 án d. u. 8 órakor tartja meg a köz*, elemi népiakolában, — me yre az egylet i. t pártoló tagjait ez uton is tiaztolettel meghívja az elnökség. 4 csáktoMfi önk. tflaoltó-egylet táncz vigalma f. hó 19 én lesz megunta a Hattyú szálló dísztermében. Kezdete 8 órakor. — Belépti díj 1 frt. - A tiszta jövodaleai aa egyesület alapvagyonának gyarapítására f>r-dittatik s e czélból fel ül fizetések köszönettől fogadva a .Muraköz"-ben nyugtáztatnak. 4 P**UM szegény tanulókat segélyező egylet |él sikerült Sylveater estélyén felülfizettek: C-esznák József 6 frt, dr. Kemény Fülöp, Korpios Jáno*, Grész Alajos, Sosta-ric* Pál 2-2 frt; dr. Baán Árpád, Varga Jakab, Kchulu Sándor, Verli Ernő 1 - 1 frt; Banelli Vilmos, Ebenspanger Miksa, Spitaer Józsefué, Verli Ferencz, Banelli S^ndorné, Zrínyi Viktor, Glavina Andráa, Kramarits Viktor 50-60 krt — Tombolatárgya kat adományoztak: özv. Verli Miksáné, Grész Alájosné, Banelli Hermán, Vizmathy Gizel\'a, Osizmadi« Mariska Grész Irma úrhölgyek; továbbá dr Böhm Sydney, Sípos Károly. Vei 11 Ferenoz, Két társaaág, slpo* Elek, Krampics József, Spitaer Józaef, Horváth Csongor, Goricsánecz, Németh Gyula, Egy társaság. Tóth Sándor, Banelli, Grész Alajoa, Posterics Pál, Lange Kelemen, Verli, Scbulta Sándor, Baraob Henrik, Szer-neca család (M ra-Király). Fogadiák a t adakozók az egylet hálá* köszönetét I Csiszár Józaef egyleU gazda filmubéL A helybeli kereskedelmi ifjú aág önképző egylete uj oldaláréi mutatta be magát e hó 6-én, a mikor a nagy vendéglő nagytermében jelmezbált rendexett Nagy vállalkozás volt részükről, mert nagy In-adásokkal s ko skázattal járó föladatra vállalkoztak. De, ha diflcsittel végződött Is a mulatság, egyet bebizonyították, hogy egyletük életképes * hogy a vezetőségnek érzéke v*n ahhoz, miként lehetségee egy körnek alapszabályai keretében, — a föladatát, kitűzött Önképzés mellett mulatságokat is kultiválni. Az f.uság mindent megtett, hogy a közönség magát jói érezze. A táncstersm pompásan volt földíszítve; «« Ízlésesen alkalmazott sá"tlók guirlandok fenyőgalyak tetszetős külsőd adtak a nagyteremnek. — SárkÖzy zenekara ia kitett magáért. \\ ren. dezők a«m pihentek, hanem fáradhatatlanok voltak abban, hogy a hölgykoszorunak nyújt-aák mindaat, mit tőlük joggal várhattak. Az erkölcsi siker aa egyleté; a jelenvoluk egy kellemes emlékkel gaadagabbak, s a jóté konyaág alapja 29 frttal gyarapodott, mert akkora az Összeg, mit a mulatság felérés* ben a városi kórház alapnak s teleréasben aa önképzőkör könyvtárának hozott, A jelenvolt hölgyek közül, kik jobbáVasép jelmezekben jelentek meg, a következőket sikerült följegyeznünk: Székely Vilmosné (Elzáaai nő), Bayer Manilia (muraközi leány), Helnrich Gzilli (magyar leány), Hei mer Gisella (muraközi leány), Heimer Szidónia (magy r leány), Heimer Emma (ma gjar leány), JKreuta Caili (bosnyák leány), Lura Vilma Siófok (balatonmel\'éki leány) Mayer G-iaelh (zágoriai leuny), Meider Róza (magyar leány), Me der Berta (magyar leány), Pulai Hegin (alföldi leáuy) Pollak Gisella (bosnyák leány), StOger K talin (magyar leány), StOger Berta (magyar le ány), Selinger k. a. Dráva Szeut-Ivánról (középkori magyar leány), Sommer Sarolta Trákostyánból (szerb leány), Ste.n Czilli (magyar leány) éa Freier Malvin k- a. Dob ronokról — ^ játisi mezőgazdasági bizottság tagjai lettek: a) A csáktornyai járásban rendes tagok: Kecskés Ferencz. Murai Ró bert Szilágyi Gyula- Tislér József. Tóth István. Vrana Frigyes. Póttagok: Kaiser Lajos- Mesterich Aladár. Tomka György, b) A perlaki járásban rendes tagok : Bane Ily Sándor- Meatrics Gáboir. Peczek György. Szabó Imre Varga Gábor. Vlassios György Póttagok: Glavina András Kollay Rókus. Puolis Menyhért, c) Az aisó lendvai járásban rendes tagok*. Hajós Mihály. Hajós Izidor. Isoó Ferencz Msgethy Giaa- Sohár Kálmán. Vlasits Nándor. Póttagok* Baka Boldizaár. Hirschmann Ferdinánd- Gajer Lajoa. 4gjontUőtti a fa Kerm&n Pál ternov-osáki lakos 13 éves György nevü fiát e hó 3 án egy dülö fa a. yonütötte- Holetics Jó zsef, Holetios Mihály, Kovácaios Imre éa Kutnyák József a stridói ut mellett egy fa levágásával voltak elfoglalva A kis Kermán György teheneit hajtotta Hrra; a favágók figyelmestették a fiat. aki nem tért ki, mire a ledttlő fa "eltalálván őt; íojét ketté hasitotta ós lábát eltört«- A kis pásztorfiu nyomban meghalt. A favágók Ugye a csáktornyai kir. járásbíróság kezében van. — 4 aáktorayal kirtsk ifjak önképzö egylete által f- hó 6 én rendezett jelmez* tánczkoszorucskán a következő felfllfizetések folyUk be: — Mayer Salamon 8 frt, Dr. öchwarlz Albert 2 60 kr.; Herlinger Mór, Szilágyi Gyula, Bernyák Károly. Pető Jenő, Mayer Hermann, Herzer Mór Bpest, Berger Béla Eszék, Neumann Ödön Belicza, Kriee-habar Bpest, Hackl Károly 2 2 frt; Reich Mór Bécs, Bchlesinger Henrik Terezovácz, Berber Vilmos Mura-Szombat, Heinrich Bernát, Löbl Rezső, Bak Adolf, Spitzer Ödön, Mayer Arthur, Domer József, Hirsch mann Henrik, Székely Vilmos, Löbl Mór, Pollak Gyula, Bachrach Győző, Benekikt Béla, Kohn Hermann, Heinrich Miksa. Zrínyi Károly Baumann Zsiga Zrinyi Viktor Strausz Sándor, dr- Hajós Ferencz, Pálya Mihály, dr. Wolf Béla, Tannebaum Dávid, Peczek György T- Sxt.-György és Kornfeind Nándor Dráva-Vásárhely t-1 írt Továbbá : Pulai Henrik, Meider Albert, Grosz Lipót, Kohn Lipót, Kopjár Sándor, Sáfrán Lajos, Meider Márk, Sommerné Trakostján, Pollak Samu, Weisz Miksa, Ivacsics ós N- N- 60 50 kr. Hoffmann Lipót, Hoffmann lg. és Hlrschl Rezső 20-20 kr- Összesen 60 Irt és 10 kr mely összegnek fele Csáktornya város birájának, mint a kórház alap kezelő jének, mig a másik fele az ifj. egylet könyvtárának adatott át. — Fogadják első sorban a felülflzetők, nemkülönben Luria Vilma k-a. ki a rendező jelvényeket volt ssives készíteni, továbbá pedig mindazok, kik az estély sikeréhez bármily módon járultak, hálás köszönetünket ! A Csáktornya i ker. ifj. öak egylete- gtroialos ajugtairinj 29 frt 56 kr. o. é. azaz huszonkilencz forint 65 kr. o. é. mely összeget alólirott Csáktornya város elöljárósága — a csáktornyai keresk. iljuság önképző egyletétől, a f. évi január hó 6 én megtartott táncsmulatság alkalmával felül -fizetés fejében befolyt összeget —- a kórházalap javára — köszönetünk nyilvánításával hogy felvettük, ezennel elismerjük. Csáktornyán, 1896- január bó 11-én Prusátz Alajos városbíró* >£fagyat QUnyok*. Minden msgyar anya szivét különös aggodalom fogja el, m.helyt leányai tul vannak a gyermekéve ken éa belejutottak abba a korba, melyet egy költő találóan »bimbó-kornak« nevezett el. — Mily olvasmányt nyújtsak leányaimnak? E« az a kérdés, amely az anyákat ilyeukor foglalkoztatja. Jól tudják mily nehéz ez. — Ez a forrás liazta legyen« a tudáa szomját csillapitaa, a leányka érdeklődésének megfelelő legyen, s amellett ne meaitőleg hasaon aaivre és lélekre; erre nézve okvetlenül szükségei az, hogy gondos, szakavatott éa a serdülőkor lelki életét ismerő kéz mutassa meg neki a tudás for-ását. Ennek a feladatnak fog megfelelni a „Magyar Lányok" caimü képes hetilap. A ►zerke ztést egy kiváló magyar irónő : Tut-sek Anna vállalta el éa segítségére lesznek a legjelesebb magyar ivük, akik szép elbeszéléseket, regényeket, ir^jretterjesatő czik-keket, a háztartási életre vonatkozó oktatá" sokat, mulattató és elmés fejtörőket bocsátottak rendelkezésére Nemcsak a hasznos* hanem a szép is képviselve lesz a >Magyar Lányok" ban. A legkitűnőbb művészek vállalkoztak arra, hogy festményeikkel és raj* zaikkal díszítsék a „Magyar Lányok" lapját. S hogy a belső tartalomnak teljesen megfeleljen a díszes külaö, a kiadók: Stager és Wolfner, nagy gondot fordítottak a kiállításra és külső csinre. Az ára mégis olcsó, negyedévre 1 frt 60 kr. Mutatványszámot ingyen küld a kiadó hivatal (Budapest, Andrásay-ut 10). A legszebb ey&ndókok. A vidéki kö-sönség, mely moatanában tömegesen rándul fel Budapestre, hogy karáoaonyrr, in n{£rre be vásár lásokat tegyen, a külör.bözö **i>ité hirdetési aján latok közölt alig tnd válaastani, - alig tudja magát elazáuni rá, hogy mit vegyen övéinek. A kirakatokben asebbnél azebb tárgyak láthatók, de talán valamennyi közölt legszebbek a Sternberg Ármin és Testvéro féle Kerepeat uti hángaaer Ipar telep kirakatában láthatók. Égy egéez háaat foglal el e nagy vállalat, duasra felhalmoara ugy a föld-asinten mint az emelei«n a legkülönfélébb aene-karbell a műkedvelői hangaserek az Osezee réz éa fa- fuvó, verő és vouó hangszereken kívül zeeni- a közönség csoportokban néz éa különösen est« kelt (eltűnést, midőn aa egéaz ipartelep villamos fényárban ussik megvilágítva az egésa térségen Ka a kereskedés a fővárosban annyira népss»r8 éa kedvelt, hogy mostanában mindég sanlolva van," a azemélyzst alig győzi kiszolgálni a közönséget. A legesse] lemeebb lap. A fövároai nj-ságok konkurenoziája óriási. Valahányazor egy-egy lap jelenik meg, a hitetlenek zaindé^hlietlenül csóválják a tejüket, hogy hoonan tud ez előfizetőket szerezni, ás mégis azerez. mert egy-egy uj éa érdekee lap teremt magának mindég uj közön-aéget. Legalább aat mutatja az az óriási érdek lödé«, melyTyel a magyar közönség aa ö legrégibb szépirodalmi aapi lapjának, a „Fővárosi Lapok"-nak átalakulását éa megböviteit ujabb alaDokra való fektetéeét fogadta. l)e hát ezt. az érdeklődést nem la lehet csudálni Aa uj azerkeaatö: Pórzsolt Kálmán maga köré gyUjtve a mai magyar irodalomnak úgyszólván minden aaámottevő munkánál — nap nap után olyan lapot ad a közönségnek kesébe, mely teljeaen konkurrenczián kívül áU. Napról-napra ujabb meglepetéseket szere*, érdekee irodalmi éa politikai oaemegékkel látja el a. lapot, a legteljesebb franozia leleményességgel anélkül, hogy a nemzeti talajt kieresztené a lába alól s anélkül« hogy nemzeti jellegét elvesztené a lap. A »Fővárosi Lapok« njjáalakitáaáuak vövid ideje alatt Is, deoxember 16-ika óta- mióta térje-delaso politikai tartalommal ia megbővül- Mindjárt első számában adta a király ama tollának bü mását, melylyel az egyházpolitikai törvényjavaslatokat szenteeitette. Karáosonyl mellékletül pedig a legkiválóbb magyar Íróktól közölt egy osomó kia aalndarabot, melyeket a oaaládokban otthon, pompásan laö lehetett adni. A nMűkedvelők azin-káa"-nak fez volt a lap karáoeonyi mellékletének ozlme) akkora kelele volt, hogy a megjelenés napján a déli órakban már a főváros egy eláru-aitó helyéu aem lehetett kapni egy karáoeonyi számot aem. Most legutóbb a farsang kezdetére, Vlzkereaat vasárnapjára, egy magyar Uteraturában páratlanul álló aaámmal kedveekedet olvaaóiuak. A lap kaiön mellékletkép adott egy illuaztrált tánozrendet, melynek minden számát a magyar irodalom jelesei Írták. A lap teljesen uj nyomokon halad a azerkeaztösége, öaazetoborozva a magyar Írók legjelesebbjeiből — nap nap után ujabb kellemes éa érdekes meglepetéseket azerez olvaeóinak, ugy, hogy a magyar hírlapirodalom valósággal dioaöaégét ülheti ebben a lapban, mely aa eleő igazán modern előkelő magyar ityaág. $act. Qaps. comp mindig mint Horgony* Pain-Expeller kérendő és csomagolások .Horgony* nélkül, mint nem valódiak visz-szántási tandók. Zara. ÜRAN1TZ CZECZ1L1A NEUMANN M. jegyesek. Belovár. ália oombinatióju disz fe látékhangaaerek .harmonikák és harmonlv^/« mechanikai zenélő müvek, magától játaaó zeneeaaköaök melyeken egéaz operákat lehet lejátszani, zenélő madarak melyek a legszebb dalokat fÖtyülik atb, egyik legazebb és legérdekéaebb tárgya az egésa Ipar telepnek egy niokelből kéeaült karácsonyié állvány mely Ünneples zenekíséret mellett laasa ütemben torgatja a káráosonyfát. Ará 86— SS frt. Ennél saebb karáoeonyi ajándék alig képaelhetö. Aa 0a~ let maga valóságos látváayoeaágot képez, melyet Nyilttór. •E rovtil aiatt k öe löt tek ért aem alaki, aem tartalmi tekintetben nem vállal felelöe-aéget a Sisrfs. nyilatkozat. Kermann János bottornyai k. tanitó úrral történt össsessólalkoaásom csakis tévedés következménye volt- v 661 4ftií M- Felelős szerkesztő: HARGITAI JÓZSEF. LaptoJajdonoe és kiadó: ! fischel fúlöp (STRAUSZ SÁNDOR) ■■si (L teóaj ■ .á \'•■■■■ » . v\' \' Vu Čakovcu, lW 13. januara. Broj 2. * nrcdnlkom moti j« svaki du govoriti m«1 II I 18 torom - tr. poilljk. ««..*• m udriUjt •»-vl»ak, BkJ - M poélljajn »» ■«"tlUJ >Jo*«r» ar*d»ik« v« (VkoWC L L I*l\'«*<lp MiUMeCM |«|. Nn celo leto . » . 4 • 8 bt • t trt 4 Nu pol leta N« četvert leta obtMii« m po i »t r*r>4U I W Pojedini breji kotta)* 10 Ml Xs«aUlJitToi - t*UUn n.oh.l Filipova ku pr»4>l*U 1 obaatn« pottljah M borvatukori I »aH|ar«Uoai Jevlk« lsl»K*él đruttv^ni znanatvenl 1 povuéljlvt llut s« ptik * Inaleuzl m-srsOcU tíJmAvaxi JmdLmaaJcrit 1 to: vm e vaukra, nad-mlj-a.. ^SlukbenVglasnik : „Međimurskoga podpomagajučega činovničkoga druživa"\'\' „Čakovečke flparkasse", ^Meflimurske sparkasae*4. i t d. v Gospodarstvo. Djelovanje povrtelja na zdravlje.< Nekoji amerikanski doktor veli, da mrkvin sok oblaftuje dud ter vmiru e rsa-drafljive iivce; od; gralca i leće, čovčk ae debeli ter bude vesel; nasuprot da repa mrlavost i turobnost, a seleni grah (fatulj), ako ga öovök duže i vise jede, »rokuje razdraftJjjvoet i srditoat Nesnamo koliko je vn tom istine; nu to anamo, da vu glasovitom franoeakom kupaliSču vu Viohiju, gde ae vraóe ljudi tuhkom vodom, nejma obroka pres pune adele kuhane mrkve. i i Nesnamo, dali ae od leće deblja ; mi znamo, de hraneč se dote vremen repom, Covök omráavi i postane slovoljen. Vn tom nas osvedoćavzju Englezi, koji jedu vnogo repe, pak je za istinu med njimi velika rćdkost debel tovék. A zna se i to, da Eoglezi nisu baá preprijasni ljudi. Neznamo aa iavjestno, ni to, dali od zelenoga graha postaje őovék srdit; nn to znamo vsi, da od boba, ako se pnno jede, čovjek, dobiva nevu^odnu duhu; a i čelnjak čini, da čovjek smrdi dojdući dan vnogo gorje, nego li onaj dan kad,ga jede Geler je nesumnjivo dobro vraćtvo od kostobolje i trgsnja vu te\'u; nu nije zdrav za o\'i, ter ljudi koji jedu puno celera be-tegnju vnog«krat na vulganju oćih. Zelje od rimskih se vremena smatra jako ljekovitom hranom; najpaće od prunib betegov. Voda (sok) sa kisöla zelja vubija irvs ter polagano ćisti. Kiselo lelje dobro zamatteno uljem p<epr6ći piianost; nu prvlje bude istina da to ćini, ono ulje, ar je dokazano, da se neće tak hitro opiti íovjok, koji je prvlje obroka popil žlico ulja Nu den dene«, kad je vino jako skupo (<lragi>), netreba ste strane lelje preporučivati, a zvun toga spameteD se čovjek ne opija. Salata vsake feh i glavnata i pernata drli se od nekada hranivom, kaj umiruje krv i ćisti Od ostajoga biljevnoga hraniva, kuruza je jako. zdrava ter jad čovjeka Hoćete li, da se pomogne dievojka k«j se bledoboljom osu ila, dajte joj, čim joj se teludeo malo oporavil, svaki dan kuražnoga kruha ili kad«/ Premslo se napokon zna ta ljekovitost orahovoga listja/ od kojega se, kad se pofáéi, pravi (déla) teh, Vtlo dobro vračtvo proti skrofulam, ćisti krv ter décu prestaju spopadati piáCaji, mozoli i t d. v.\' Njegovanje peradi vu zimsko doba. Osobito patnju potrébno je- posvetit peradi (kokodam, raoam, guskam i puram) vu zimsko doba Perad je izvrtana onda vsaka fele bétegom, nuka) od zime, nekaj od toga, ar ae nemore gibati. Tim pogibe-ljam more izboči pravom njegom i hranom. Britna njega i hrana peradi isplati se v<ć tim kaj kokoši neaeju i pozimi jajce* kad su i onak najdražega1 Zvun toga bude perad, ako Be drti v u toplom, raneifte nest i jajca., čim se moreju dobiti i raneli pioeki. Vu zimi dobro je i preporučuje 86, da ae daje kokofiim mehka, topla hrana, vu>kOjoj ima masti, a pred večer suhoga zrnja.^ Mehka hrana daje se iz jutra, da kokodi dobiju odmah kaj vu teladec (a ne safcho vu gvatu), zrnje na večer zato, da probavila imajo po noći posla i da tim daju toplinu livadi, S ovoga razloga potrebno je kad je mokro i hladno vrtme davati vile suhe hrane, a kad je suho i tople*« onda viée raehkoga i ze\'enoga hraniva. Preporuče se, da se vu zimsko doba daje kokolam na suhom mestu, gde néga anega, slame, gnoja zrnja, péska da po tom drbaju. Ako je toptina izpod 6 ili 8 graduiov R, onda se kokodi nepuJćaju iz etajah\'niti po dnevu, već im se nutri na sedelu priredi gornja zabava. Vezda, kaj im ae daje, neame biti ZABAVA. K-novoj godini. 1895. II. Mladići. Nit dećak za oavuk maogo sad nemara, Vrieme badav troAl, roditelje Tara. Peneze potrati, karta te il skače I tako po školah badav dere hlade. Mnogi koma) zvráe onak nekak ikols, Več bi radi v-sviete igrat fine role, A kad ib zapi tal za njihove rede, Onda mudrijaši kzk stletia preblede. — ♦ *a Poglednimo aamo a obče mladiće, Kako za noa vledu sirote dekliće. Niti pred Taljanom jopci tak neska&i, Kak pred liepom dievom oni kodkodačn, Naklone lm prave i vieruost obeda, Dok je kak stenice nevlovi u vreća. — Doklam so sajedno, kak treba, je Staja, A kad se raziđu, posvud gadno panju. Prigiblja ae; vrte, kréo se i lafa, Samo da pri takvoj malo vide valu. Mustaće po modi sada svaki frće. Da mu kakti repi preko neza étrda. Brada? — Stum je posla negda vift« sati. Ko) ju hnću liepo, kak treba, sravnati, £vak ja reti korak keAoom poćeSe* Desnom ili lievom nogom pak poplefle Palicu svak nosi, cigare kak repe A nogim sa gtče cusrave i sliepe š\'uljakom na hendek pol glave pokrije,\' A na diugu stranu vendar sunca grije. Cvaki dan uajmenje bar do deset sati Morati je dobro i ugodno spati. Jer se Dali mladi po kavanab tepu, Ceprem večkrat nikaj nemaju u fcepu. Ov sopnnom rake vragometno pere, Oo bi rad liep biti, kotu z-lica dere. Jadan mate laai pomadom diluöom, Drugi glavu, bradu tinkturom kipućom. Or gitdavec tamo, sim tam se zgledava, Iz desna na lievo, ftkrljakom scukava, 8ad flkileč, sad blejeć po oblokih zieva, Pak piesmica brauda kakti gladna ieva, Ov, gde koju vidi, tam naklone re|e, Senje pripoveda, lalju plete mrete. Na vratu mu visi itebor tak nazvani, S kojim liepa lica k*sebi büte mami. * * Kom j mladid spazi zdalka dievu koju, Već se kak jeiiea koči u svom zooju, Oćuai vratki zbriva, Ikrljakom pozdravlja, Misleći, da ves svöt najbolje zabavlja, WE.gfbeaster" Dlener iz daleka viče, „Jó reggelt kiváuok" ili „bon jour" psiće Kad već bl\'au dojde, onda se pogladi Kefleom po glavi, brkih i po bradi. Sad naklone rele, odklh zna tak srasti, Da bi ćovek mislil: bogme sad Ae pasti. Tu nogami brnseČ, sim tam poakaknje L ručica pučki srćeno kufinjo. Jod zinustaći stepe, opet ae nakloni, Ak ostrogo nosi, i zajimi pozvoni. Prem svaki nenosi ostroge na nogi, Jer po modi nose i na glavi mnogi, Na gde god je nosi, on im neoprosti, Već zatvenći znjimi, da je svako) doiti. — * * ♦ »Frajlica eHaubons, darf ich so frei biti* „I u druttvu uach Haus sad njih sprovoditi4\'. Oua se nasmeje te mu odgovori: „Cliarmant I — No caak tessék I Ak Ih to nemori.- I ovim spodobno razgovore vođe, Posvuda i svigde, gde god se nahode. Jerbo tri četiri jezika u jedno Ztneáaju i onda bunceju neredno: Horvatski i nemški, magjarski francuski. Latinski, taljanski i negda engleski. • • Gospam, gospodičnam dokazat ae trudi Kako mnogo vriede u njegovih grudi. Had batinom kate, muataćiće frče, Poštenje popravlja i s cigare cmrće,. Sad si stcple hlače, sad vratnik popravlja, Zdesetaki zvonće, roka a lep spravljat. Tak od Istih genjen giiboko uzdile, I joi toga onde natovari vile. mrzla niti zmrtnjeoa. Racam i g unkám ima ae prerediti čiato kupalilče. Svinje* Ako svinje noće ju rado jesti/ moramo j« pripraviti da budu jele, a to tak; Ako im aa rano vu jutro, prvlje uego su kaj dobile, dade jedna laka ječmena ili sobi Ovo se poméfla sa soljum. KAJ JE NOVOGA? Poziv na predplatu. j i Pokehdob se je pričelo novo ljeto slobodni amo pottuvane nafte predplatnike uljudno aamo iti, da iavolje predplatu aa ljeto 1896. obnoviti i vsikak čim prvlje da ae redovito neprekinuto odpremanje novinab »Medjtmurje - Muraköz* usmogne aa dalje vurediti. Predplata, molimo nek nam ae Izvoli pvipotiUati aamo pofttaoskimi naputnioami koje au sa to najahodnele, samo treba, da se na njih točno označi adreaa predplatnika Géna novinam „Medjimurje — Muraköz* ostaje i za ljeto [896. nepremenjena 1 to: Na ollo ljeto 4 forinta. Na pol ljeta 2 lorint* Na fertalj ljeta 1 forinta. Kraljica v u Algiru. i Pariiké novine »Figaro-1 pripovédaju vnogo toga o boravku austro^magjarske kraljio* vn Algiru. Njezino Velićamfttro ima vu sjajnom »Splendid llotelu« vu elegantnom gradakom predelu »Mustapha1\' oélu prvu kondionaoiju aa Í6 sobah. Stan )e aajmljen za Ui meeeca za avotu od 16.000 irauakah Kraljica se vnogo Ae. e, kup je po Itaeoaih osobno vsake fele robe, ter se opravlja vrlo prijatno. Tak kak^ae je na atanila dala je kraljica k sebi pozvati nadr biskupa alg rskoga ter gusto pohadja • irkvu Ki alj i« a živi j dnostavuo, hrani se priprostoi Vsaki dan poflilja kraljica kralju* Foreno Jožetu telegrsfidku Vésto svojem boravku. Ovih dauah putovala bude visoka gospa po pokrajini Konstantini. Nadherceg Albrecht ,. \\ i Iz Aroa javljaju, da nadherceg Aibreoht beteguje od vratobolje i katarhalne nahlade I ar m^ poldan more nadhere*g z* par vur ostiai is postelje. Nadherceg se je hladil pri prevozu mrtvog téla napuljskoga kralja iz hotela vu cirk^ru, pak zaradi toga i nije mogel nazočen biti sprevodu kral)a. Ipak neima pogibelji za ftivot visokog beteinika. hajnovesl novosadski pečaatnl gradjani. • x »i Vu spraviAću- gradakog zastupstva no- vosadnog od 3. januara prediolil je protee-tanski svećenik Molnár, da povodom sank-oije cirkveno-politifikih zakonah najponisnele izjavi Nj, Velićanatvu> podanička vernost, privrženost i ljubav a vernim delavoeűt i Savjetnikom Njeg Veličanstva dr. Wekerleu, Szilágyiu i grofu Qsákyu da se podeii poóastno gradjanstvo. Prvi dél; predloga jednoglasno jo s oduševi j en leen privijen, a proti drugomu govorili su opat Kopper, koji vidi ođtetu oirkve vu novih zakonih, — i Srbi Mihajlo Polit ter Vuóetió. koj\' su na* glasili, da bi bilo nelojalno, kad bi ae imenovali poćaafcnimi gradjani ministri, koji au izgubili t>ovj«ie Nj. Veličanstva Zastupstvo je ipak aa 60 proti 23 votnma prijeto predlog i dokončalo podasteti kralju pok* lonstvenu adresu. Streli! ae direktor banke. Vu Szabadka atrolil aé pvelestoi tieden direktortamošnje gospodarske banke i grun. UA Qjura Manojlovič. Kakti s ok samoubojstva označuju, da mu ae je ju glavi módalo. Dokazano je, da {>anka netrpikvare. Bafifar, Melko I Biltitar. Onih dnevov je vu Štajerskoj rodila edna tena trojke, koji\' su na krstu dobili Frflja, brblja, klafra, venodvu i petla Da on jezik ids kakti stara metla. Ustnice ai suhe jesikom namnt", Tim brte govori 1 mastuije late. Zatim je već vrieme, mora dalje iti Jer ih-laaa- jutče nakolko obiti, Nogami poatrets, do zemlje se prigoe. Brzo se ofrkne, prarno glavu digue. Ruke kutojaći u milost se zruča, Da ga sve od muke bole iita pluća. Ovak mnogi mladić tiera svoje lova Dok ga koja majka k juMni pozove. e- Mnogi« samo zato sad u cirkvu idu, Da ljabesno svoje u liepoti vida, On ae preoavede, ona pako smeje; A pohotne treći na roleto vaje. Jeiai tu ae krti, druglv tam posUja, tJntoezuz znamenja opet ouaj daje, Glavom »lm Um male, svoje zube kale,, A pod vnho svojoj, treći nekaj Ute. Ova se previja s očmi namlgava, Oh pak, kak v komedji> okol se »gledava. O to nije liepe, to Je preko glave^ Da se već i Boga prikačuju alave, Is molitva\' dela nekakoga lals. Zar vam tako nizko taviest je opala? Pazte, da se nebi jedooč dogodilo, Da vam sviet e oćl vikne : „Sram vaa,bllol* . i III. Zakoniki. Za ženitvu dan*s tena ae nesoubi. Nego samo blago-, to je kaj se ljubi. Budi ona dobra ali malovriedna, Samo ak je novac, tad |e mala vrledna. A u kratko vrieme kad penei i prejdu, Na vrat pako. droge neprilike dojdo, Onda je gotovo, mira vile nije, Jerbo maéka s-psetom lahko ae pobije. Žene onda mimo, a moti svakako, Ona Ido lievo ovi naopako. Spravilća sad dr|e već i iste tervč, Muže sa nos vode i niolnje im pliene, Jer aad tena s možem ba* po vratki mik Ruke si podboči, — ona sablja pade. Muli ae podmeču kak opznjek stari, Malo koja lena za svojega marl, Jer tena po modi sad mora imati Bar dva Ijobovnika i ia mul sme znati. Medjutim mol mogi ni/ bolji I kod koče, Jer na todjtb vratih Mnogi- moti kače. Raznimi zgovori leue si prevare, Dok pe-tajnifr asieafcUt oni se klala** Domače zapaste potrisbe i sile, A novce zatrols no bezsranase vile. U spodobna bolest maoga tana pada, Dragog tajno ljubeč svomu mula krade. Oua Ijobovnika dostojno pogosti* A mat i-obitel)am vise>pata pesti. (Drugi pat dalje.) EmKaltay. ose svetih trib kralfev, — GaApa«, i Boltitar. , Englez ki wllljunarl. Smrt je minuloga ljeta nemilo kosila med jsoglezkimi milijunari Kak is Londona javlja u, vumrlo je vu Londonu 26 oso bah, koje sa ostavile imetak od 100.000 do\' 1 roili|Una funtih tterlingah. Veklim sedélom pivari i fabrikanti, koji su ostavili svojim nasljednikom (berbom) skupa 11,226.314 funtih ftterlingov. Ako podeljimo ovu svotu na 26 oeobah, dohadja proprečno na jednoga os tavitina od 6\'/, milijuna forintih. Čudno je, da med mrtvimi- nég* ni jednog o glasovitih milijunarah. ♦ \\ Kratke novosti — Budimpelta, 6 januara. Vu Hétfalu blizu. Braiova izgorelo ja 300 hitah, ter vu n{ h vnogo d ce — Pri Vellithi blizu SAtoralja Ujheiya pogazila je te\'jeznifka ralica 7 težakov ter ih do smrti zdruznula, a dva ranila. — Vu Opavi, 6. januara. Barnnina Seefried vnuka nadeg kralja, rodila je kfterku. Kralj, koji je po tom postal praded, srčeno je gratuliral barunu Seeiriedu. — Va Rimu, 6 januara Vfero pred poldan padal Je snög dv| vure. Zima je vrlo osjetljiva. Snég je opal po vsoj Italiji. — Iz Beča javljaju : Glavni agoditek aredkah Hozah) za regulirsnjs Dunava za 80 000 for. dobil je br. 140 868, a glavni agoditek (trefbr) ljubljanskih lozah aa 26.000 for. br. 24 760 u — Vu Braupau pojavila se je. tobote majka botia, pak se je tam »ésUlo do 6000 ljudib, a vu tom povodu morala je tandar< morija posredovati, pak je nekoliko ijudih ranjeno. — Vu Budimpeltauskom sveučililtu je ovoga ljeta 4000 sluSateljah, t. j. sa 278 viée od predlani. Medju upisanimi ima 2600 pravnlkah (juristov.) — Ia Pariza javljaju, da ae od ljeta 1894- vinski prihod vu Francezkoj očni na 89 mllijunah hektolitrov na proti 60 mi« lijuna hektara vu ljetu 11)1)3. — Gorući rudokop. Vu iioulder Countj VU Kolobardu, vugljeni rudokop gori već trideset Ijet i n\'kak nsmreju pogasiti. Ov trideset ljetni ogenj zrokuval je kvara več za milijune — Cukor od pamuka. Jeden Englez iz okolice Zanzibaa počel je aa uspjehom da dAla eukora od pamukovoga semena. — Stara biblija. Vu Trsbousu odkrili su va arkivu jeden list biblije is 9. stoletja vu zapadno gotskom pisua. Sadrtaj ovog pergamenta spada va XXI i XXII pogla-nje knjige Koclesiastiou*. V učenjaki aude, va je ovo prvi lalinaki prevod av. pisma iz Vulgate, koii piaan vu Kvropi, a misle da potiče odj sv. HieronimS- Dobro lepne I íténe vure "za fal očna moći dobiti pri Pollak Bernit« vnrarti va Cakovoo (Pijao, dperkassa). Pri njem ze uzliiMiejtt vure ^kaj za".popravek aa ial olau- , Uospoo MiSko. dala. Napisal: GH&d Fereno«. (Dalje). Došli se vsi va bila. Avidraš se je sel a koči^Mem m atol, jpek m počeli Jss«. javé*, a Miiko m ipauclra po tre su ostale va kuhujl poleg ogoja. Miiko del ruke vu iepe, ipancéra se, vsdi Is žepa varu i pogled« na uju, fućka Audrat ga ssmo gda gda pogleda ispod oka. — 8iromačec aa sigurno je gladea, a ja neznana, kak bi mu ponudila/ rekla je Kata Andraiu. — Kaj je mene briga I Ako bude bote)| nek si sam vzeme, a sko né psk nsj se poati. Jot ga burno morti pitali kal-: malo dete. — Im tiho bodi, ti ćovčk bolji, kaj si tuiiko nahrupil, kak da j« on kriv, počela je Kata mirite mai*. Déte je bilo va tadjem ivét u, psk sabora vilo avoj jezik, ali le boda hitro pri nas uavčil/Nije to mudro »lovo. — A kaj ti znai, bedasta 2ena 1 otreeel se Andral. Videla ju Kata, da se je Andrai prav x* iatiuu raaljutU, p»k mu je dala mira. — Sinek, jeli bi kaj jel? zapitala je mati Miiku pozabeć, da ja on nerazms, Na glej čudo! Miiko i ako nije razmel klimu! j* a glsvom, da hoće. No mati toga i nije opaiila, nego je lamo brie bolje nosila na stol vee, kaj je bila pripravila. — Jeli bi evo ? jeli bi ono ? počne ga spit a vati, hH Miško je aamo Sutli- — A kaj ga tnliko spitavai, otresel se je Andmi. l)eni pred njege, pak naj jede, kaj hoće Tak ie i bilo. Ona je naslsgala pun sti l, a Miiko je počel iamatati po onom jelu kak da je is gladi vudel. — Glej, gle], kak sladko ana Jesti naiu hrana, a sabora vil je naš jeaikl napravil se norca Andrai — Im samukni večkrat, viknula je Kata, koja je veselo gledala tvoje déte, kak Bladlro\'tfakfte, kaj je ona pripravila. Da je aa Umi réémi, a joi; prle, gdo paaljivele gledal Miéki, bil bi videl, kak se prem en j a vu lica. Ciato kak da se nečesa sramuje. Njse je podafal nikomu uiti vu lice, pogledati. Ali gdo bi to opazil vu ukvoj priliki t Pak da je I g<Jo opazil, gdo 11 do togs kaj drial. Kad so je M »ko obilno naje), slékel ae i piebitii vu postaija Za kratko vréme spal je kak zaklani. Zut.-a dan se skupa vu sorju stali vsi, zvar Miške, Kočija® zaprege! je konje, zajtrekoval i otilel, a oni pospravili i prire-redili su hita nalofiji ognja vu kuhnjl, postavili vodu za zajtrek, pak su si poseli poleg °guj* i greli tu se, ar je vhdí bila ^dosta oétra zima. Miiko je joi spal. Sediju oni tak pri ognjiiéu, raéili su ognja i greli su se- Voda vu kotla je veé zavréla, a jedna puca doueela je melja ivsi-palft vu kotel, da ae skuha „palenta*. V u tom toga^ae pokazal Miiko pri kuhinjski vrati joj goloruk, podsakanimi rukavi i pregundral je nekal nemški, — Bole moj, kaj hoće f zapitala je akrbaa mati- — A kaj mrmljai ksktl coperojak ? oeeril Audrad. Znal, da te mi neraimemo. Délaj kaj ho6.fr Miško kak da bi »e domislil, da ga ne-razme.u, psk je potel pokatnvati s ruksmi, kak se vrniva. — Bogme pravi pravenl coperajak ! prešani je Andrai va smö{i. — Glej, rad bi se vmival, pak idče voda, domislila se časti. — Dej Jelioa, beti k zdence, pak donesi ír iák u vodu vn zdeli. Dok je Jelica odbeiala na zdeuec prímekéül ee Miiko k ogajiču, Mati maje dala stolca i on ai je sel, da ae malo segréje. Ljepo mu je godilo, raakoraéil se je okolo öguja, gole ruke drial je ober plavna, pak te grel. .Palenta- je vu kotlu vréla i napuhavala se je "tak, da je ipricala iz kotla vun.-~ Val sú tiho. Najenkrat zakrlči Midko ; — Jaj meni I (Tu izrekel nekakvu kletvu - ali horvatski I) — Oh palenta, palenta, da bi te nej bilo! Več te nisem gledal četiri ljeta, gdi ae kuhat a kamo li sreča, da sam te ve né videl l k Vsi su m presenetili od ćuda. Gledaju ve jeden na drugoga, ve Milku — kakti da neverjeju svojim vuham, Kaj je to? Miiko je preblédal kak krpa i lahamnul ae zubmi zs desna ruku Zs miloga boga, kaj ti je? rekia je prva, mati. — Im mi je skočila palenta na ruku, pak boli atraina. — Poglednite! i Miiko je pokazal raka ali mu je i narasel mehur kak orehi — Dsj kč«rka. hitro ledene vode vu krpu I viknula je matirjedncj Hčeri. — Ha-ha—bal prehitU ae je akorom Andrai od améha. Bog • tobom, čovdkl Kaj ti je? N jemu do muke, a tebi do iméba, rekla mu je tena. — Im gdo se nebi smejal 1 Vidi* čudo kak ae ie Miško hitre navili horvatski > Vezda su se stopram i drugi na to zmiilili a i Miško. Sam Bog kna, kak ja bilo njemu pri duii. Videlo se na njem, da sebse od srama vu aemlju. Nije^zaal od za* bune, gde je. — Hajde, hajde, muči samo ! poéela je Kata tiiiti Andraža, videči sinovu zabunul Hvala Bogu da je tak 1 Ali je^ neće Andrai Baéati 1 — Znal sam ja, da to nisu čisti rakuni rekel je. Gde je to prilika, da ie tak zaboravila, svoj jezik. Im znam ja, nisam ai ja jatreinji. Ej sinko, sinko, hotel sj, da bui nekaj vékái od naa, ako se 6udei pr léin j al, da to boie nesnsi jezik\', kakvoga mi govorimo. Slabo U je to dika 1 Ali vidia, kak te je Bog pokaral. Neće Bog drogo, nego pravicu. .Palentaa te je navčila pameti, To nek ti bude tolnač, da se nlgdar nepričinjad, da si kaj viieli nego jesi-. , . Još bi Andrai i dalje govoril, da ga nije vtiiila Kata i kćeri, koje sa videle, kak Miiku vubija sram. Miiko je obrnul oći k zemlji, pak je bil tiho kakti s olovom zalejani. Za malo bilo, pak su zaboravili na vse, ksj se je dogodilo, Veada stopram nastalo je veliko veselje. Jed moremo povedati, da se ispunilo vse, ksj su se nadjali od Miike roditelji i sestre. Midko je ostal pun mesec dana domaj, a kad >e je odpravljal, suze su mu polejale obraza od ialosti, kaj se rasstaje sa svojimi. Nu za aigurno mu neća dojt vide lelja, da se prenevalja kak da bi zaboravit materiuski lezlik, pak ds stim tobote pokale, ovsje gospodstvo. A: „Ja Vas od srca Aalim, da ste tak dobrogo i vrloga muža izgubili.4 "i Vdovica: „Ja sam prav jako nearećos. Znsla saui koga sam imala, ali Bog sna kakvoga budem ve dobila 1" Ovčarska <ala. Jeden putnik srel je ovčara ter ga sa* pital: .Odkuditirai Ti te ovc«?\' Ovčar r ,Od repa.* Putnik: .A kam.ih tiral?\' Ovčar: .Proti glavi.e Putnik: ,\'A kam pojdeju tvoje ovce. kad ih ostaviti ?• Ovčar: ,Kud koja i glavom okrene, lam bu i iila." Putuik srdito): .Idi k vraga i dalje*. Ovčar (doviknjuő za njim): J A ti do Boga.« Putnik (iza nekoliko minut pomislil si je da je ne dobro vćinil, kaj je ovčara rekel, nek ide do vraga, ter ae povrni i rekei ma je): .Prijatelj nefelim ti ono, kaj sam ti prvlje rekel e Ovčar: „Niti ja Tebi-« Vn brijačnici. Doéel je mu* va brijačnicu, vn kojoj je bil onda samo inad (moćnik), koji je komaj četiri dni va navuku bil. Da maia nas-puiti, Zgrabil je topa britva i kak ga je naaopoail, počme strugati po moj <vom lica Siromašni mu/, je trpel i trpel, itiikayai zuba i oči, da pogutne boli, koje mu je tupa britve zavdadavla. Vu tom toga zabrečale sa mačke uegdi vuui, a inad je to drečanje mačkino čul i rekel je. »Koji je vrag tim mačkam?« „Morti i nje ukov bedak podkriva, kak si ti* odgovoril je mut. , i M i - . . .j X . ... - Trefil. " Slepec; a Kak Vam je prijatel ?* Sepavij „Kak vidite I* i Betetni pijanec. Doktor: vKaj riđim. Vi Imate vinski pehar pred sobom ?* Mul: »Znajo gospon doktor, ja ono njihovo vračtvo kajti je vodeno, nemrem nikak dragač doli spraviti kak i vinom«, Priredili QlAd Farenofl ODOOVOBlfl URSDKIK M ARÖIXAI JOZ8EF Glavni surednik GLAD FE BENOZ (Konec). <&ikaj m a kratek cas. i On mora anati Navuéitelj : .Poveč mi Msejr, kak je bilo izraelskomu narodu, kad je boijom mi loioom srečno vuiel pregonu Pharaona Mali Majer: .Hvala, dobro.« Žalost. UMU Budaö-ga januara 1895 O 21 85 2 H tiabonm árak. — Cenm ziik* 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. | frt kr. Buza Pienica I — Zab Zob 6.60 - — Rozs Hrft 4.80 — — Kukoricsa Ó Kuruza stari . uj * novi 6.29 — -r- Árpa Ječmen 6.--- Fehér bab uj Grah beli 7.— Sárga » » » žuti 6— Vegyes » „ » zméöan 6.- Lenmag Len 10. - Bükköny Grahorka 6. - - 8 Henneberg^nelyem csakis akkor valódi, ha közvetlen gyáramból rendelik — fekete, fehér éa szineoket 36 krtól 14 írt Irt 66 krlg méterként — »ima, csikós, kooz-káxolt, mlnlázottakat, damaaztot Hal. (mintegy 240 különböxő minőség éa 2ü()0 minié-aatbao) aat. póatabér éti váinmenleaeu a háahoa sxáHilva éa mintákat pó*tafor<1nlóval küld: Hennebei« OJ. (oa. kir. udvari axáilltó) HelyemKyArft Zürichben. Svájciba czimzelt levelekre 10 kroa éa levelező lapokra 6 kroe bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt megrendeléaek pontoaan eliniéaietuek. "V 409/1894. BI. Árverési hirdetmény. Alulit t kir bir. végrehajtó as 1881 évi LX. t.-c«. 108< §■<* éltelmében ezennel közhírré teszi, hogy a csáktoi nyai kir. já-rásbiróság 4228/94\' számú végzése által a belatiuczi takarékpénztár vogreha\'tó jsv&raf Makovecz Lórincz és társai ellen 70 frt tőke I ennek járulékai erejéig elrendelt kielégitósi végrehajtás alkalmával biróilsg lefoglalt és 481 frtra becsalt Makovecz Lörincznél egy kancsaló, I szekér, 1 ttazö, 4 db. eertéa és épülőfélben levó ház, Sumann Jánosnál 1 kanozaló, S szekér, Qolonka Antalnál 2 db. szsrvasmarhából álló ingóság nyilvános árverésen leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Vescziczán és R. Kanizsán leendő eszközlésére 1895. évi január hó nap- jának d. e. II órája határidőül\' kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as érintett iDgóságok ezen árve. résen az 1881. év LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alnl is késspőüzjtfizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogot vőinek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli jelentéseiket m árverés megkezdéseig alulirt bir, végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. cz. 109. §-ábau megálla-pitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán, 1896 január 8-án. 649 l-l I !Nógy regény ingyen! (gelhivds a müveit magyar olvanö közönséghez I A .Képes Családi Lapok« jelenleg már aa orazág minden \'vidékén a legtöbb müveit magyar család hásibaritja. Közkedveltséget éa elterjedtaéget aa által ért el, hogy mindig hazafias irányban a ugy van azerkesztve, hogy a aerdtllő leánykának ia bátran a keiébe lehet adni, s e mellett as atyák, anyák és nsgyanyák U mindig megtelelő szórakozást éa haaznos olvasmányokat találnak benne. A „Hölgyek Lapja* ozimtt. melléklet, a>ő hü tanácsadója éa siellemi titkára A .Reffénymelléklet" évente négy diasas regénynyel ajándékozza meg elöflze-tölt, szép azinea borítékkal,^melyeknek egyenkénti bolti Ara 1 Irt, tehát ösaxesen négy íorint. — A .Boríték" tele van\'azórakoatató talányokkal s mnllatlató apróságokkal, kérdésekkel, feleletekkel, [egyszóval a „Képes Családi Lapok" a Isgtartalomduaabb, a legélénkebb a mégia a legolcsóbb szépirodalmi képes halilap. A képek a legelső művészek eosetének köszönik létüket. A .Hölgyek Lapja" mellékletünknek divatképei mindig a legjobb divatnak mintái, tgy az\'. 1805-ik évi első sxám a következO tartalommal jelent meg: "Háxsmár ós lárva" regény Benlczkyné Bajza Lenkétől, „Újév" költemény Ábrányi Emiltől, .A befelé fordított kép" novella Muray Károlytól, ,A nő feladata* dr. Turnowsky Mórtól, .A Hötét világ" Tolnay Lajostól, »Ax ifja anya« költemény dr. Feleki Sándortól »Az álom« Q- Dióssegby Mórtól, „Bál után" Mészftroa Sándortól, „Aa időről" asatira Jámbor LaJoitól, „A szép eainéssnő" regény Hudnyánssky Gyulától. Előfizetési árak: a .Hölgyek Lapja« osimü divat- s .Regény "melléklettel együtt Egéez évre — — — — — 6 Irt — kr. Fél évre — — ~ — — — 3 , — , Negyed évre — — — — — 1, — „ A „Képes Caaládi Lapok" hetilapból mutstványseámokat ingyen és bérmentve küld n kiadóhivatal mindazoknak, a kik ea iránt — legozélaxerübben levelezőlapon — honá fordulnak. A ki bárom nj előfizetőt gyOjt a as előfizetést összeget utalványon egyszerre beküldi, annak eliameréaül »egy dissea emlékkönyvet« küldünk. A ki ax egész évre való hat trtnyi előfixetési ös8zeget 80 kr. oaomagoláai éa postaszállítási díjjal együtt egyszerre beküldi, annak elismerésül 4 regényt küldünk, a ki 3 irt előfizetési összeget 40 kr. osomagolási éa postaszállítási díjjal együtt egvazerre beküld, annak két regényt küldünk elismerésünk jeléül és a ki csak 1 Irt 60 krnyi negyed, évi előfizetési dijat 20 kr. csomagolási- és poataaaálliiáai dijjal együtt egysxerre beküld, annak a kiadóhivatal.egy regényt küld jutalmul. ..... a „Képes Családi Lapok" kiadóhivatala Budapest, Vadász-utcza, 14. sz; saját házában 629 4-6 OXXXXXXXXXXXXXXXXlXIXI*XXXXXXJCXXXXXXXO ^ A | Ajándéktárgyak nagy választékban. | m ^ POLLÁK BERN ÁT órás és ékszerész jjgj Csáktornyán, Fóter, az uj takarékpénztáré épületben. / i ♦ j l Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó arakért. CD Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a olcsóbban, lelkiismeretesen éa gyorsan eszközlöm. 3 n as -* OIcmö árak tneiieti. i lQ*XXXXXXXXXXXXXXlXlXIXXXXX*XXXXXXX*XXO Kxxx>000000000000000000«0l»0l00000000000000000000000j A csáktornyai takarékpénztár részvénytársulat L 01. részvényesei 1895. évi február hó 14-én délután 3 órakor Csáktornyán, a társulat saját hálában tartandó XXIII. RENDES KÖZGYŰLÉSRE tisztelettel meghivatnak. a tmnácnkozá* tárgyainak borrendje t a) Elnöki megnyitás, b) A közgyülóai jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. o) Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentésének felolvasása és a felülvizsgált évi számadások feletti határozathozatal és a íelmentvény megadása. v v d) Határozathozatal a tiszta jövedelem mikénti felositása iránt. e) Jelenlés a szövetkezeti állományról. í ( f) Az igazgató, aligazgató, 6 igazgatósági tag és a felügyelŐbizoltság megválasztása. x g) Löbl Jakab volt takarékpénztári könyvelö özvegyének kegydijazása. h) Netáni indítványok. « » Csáktornyán, 1895. január hó 6-én. ^ . . A* liazyatóséfs 42. § A tanácskozási és szavazási jogot a közgyűlésben minden részvényes személyesen vagy törvényes aeghataj. mazottia (41. §) által gyakorolhatja; de ezen jog gyakorolhatáaára megkívántatik hogy a részvényes legalább 20 éves éi részvénye a közgyűlés előtt legalább 2 hót óta a társulat könyvében az Ő nevére legyen beirva ós végre hogy as szintén a közgyűlést 3 nappal megelőzőleg, azaz 1895. évi február hó íi-én az intézet pénztárába letétessék, • < k Meghatalmazványok osak részvényesek nevére állíthatók ki* t t A megvizsgált évi számadások, az üzleti jelentós ós a felügyelő bizottság jelentése a társulat üzleti helyiségében a q közgyűlést 14 nappal megelőzőleg a részvényesek ált*l belekinthetők 667 1 — ( #OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOXK¥lO<OOOOOOOOOOOOOOJOOOOOOOO< A Csáktornyán székelő muraközi lal<arélipén%lár rén#íénHÁrNa§á(( 1895. évi február hó 9-én délután 3 órakor saját helyiségében i > XIV. RENDES KÖZGYŰLÉSÉT tartja meg, melyre a t. részvényesek ezennel meghivatnak. ■ ♦ ■ ■ JBL9IBBB®: 1. A gyűlés megnyitása az elnök által. 2. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. 3. zárszámla beterjesztése s e fölötti határozat. A mérle* jóváhagyása. Az osztalékok meghatározása és a felmentvéuy megadása. 4. Négy igazgatósági tag és a felügyelő-bizottság megválasztása41) 5. Az aligazgató és felügyelő-bizottság fizetésének felemelése iránti igazgatósági javaslat. 6 Netáni indítványok. 7. A jegyzökönyv hitelesítésére két részvényes tagnak megválasztása. --AZ IGAZGATÓSAG. U i a x í9\' 4LtaPAo*ko*4\'i é" • köigyttlósen minden réa.vényes siemélyssen gyskorolhaijs, de ezen iot ayakorolba- hatására megkívántatik, hogy a részvény, legalább 20 éve« - a ré«vénys s kö.gyQlé* előtt legalább 4 hét óta a U^STkö^vVi^n as ö nevére legyen beirva és végre, hogy az e.intén a köigyölé.t 8 nappal megelőzőleg sz imáiét pén.táráb* letétessék *ouy ve,l>*n A válssttáai jog azónbaa nsmossk »xemélyeaen, hanem a távollevők Alttal is gyakoroliatbatik, I. I. a mez\' nem isUnhstő réa.vé-nyss egy másik részvény** «avl,.Uask gyskorlásárs különösen felbalalma.hst. a.onbsn szintén saöksig- ho7r « ilí »ÍStaoJ élil szavazó részvényes legalább 20 éves legyen és részvénye i héttel a közgyOléa előtt a té«eség könyveiben* ö n/vé" bel "aluUlla-ék! Meghatja* ványok osak részvényesek nevére Aliit hatók ki. «46 i-3 Nyomatott Fischel Fülöp (Strausz Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XII. évfolyam. Csáktornya, 1895. január 20. 3. mául .. r.i!it.\'i.yr- jbi_j-jjL u ii ■ ju . xm.ua SaarkMaUrat irUktaoi lakat »ia-4»»n»p 11 ia 11 ór» k 6» M t — ▲ lap »mIIméI riwUr* Yoaatkoat »laé« kfaU»«a7 Mar«Ital JélMf iNtkwK uitri ktld«US ■ m M8* éw» , , . 4 (H Fél érre . . . . t frt Negyed érre .v. . I frt Egyea Mám 10 kr. KüuMIütaUI t » •I JTSltty kSajTkaraakadtar Ua ktliwMk aa »Iöfl»et4#t dijak ajilttarak U kirésUa««. liíáetéuk j4|djmii uiniltiloal. * MAGYAR ét HORVÁT NYKLV8K MKGJBLKNÖ TÁRSADALMI, SÍMITÍSJGZTÍ k SZÉPIRODALMI HKTILAf. OT<»K)<»leitlk hetenklnt egytiert TMárniip. ■■ ■ .. . i , . a . A »Wu-aközi tiszti Önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a .Murakőzi takarékpén*».Ar« »sat. hivatalos közlönye. Dr. Wlrtssits Gyula minister. C i HliMli.k aO« »!*«a+tet»akt Saéapaataa: S«l*W«ar A. V. 4a a«fcaMe B kir4. StU Sinku Bakaiak H , OakM X., OyyoUk DmW Ö. L éa ttraiaAl t« MaralL RrSabaa; Štora M. > SyHílér f»til*ar* /• fcr» ö Felsége a király dr. Wlassits Gyulát, kerületünk riagyludományu orsz képviselő jét, val\'ás- éi közoktatásügyi minislt^J^rT vezte ki- Országszerte általános megelégedéssel megyénkben s főleg Muraközben őszinte örömmel fogadták dr. Wlassits Gyula kineveztetéséről szóló hirt, melyet Csáktornyára ^s Perlakra mult hétfőn már a dél előtti órákban meghozott a táviró. Az öröm, szeretett képviselőnknek mi-nisterré történt kinevezése fölött, annál nagyobb éa általánosabb Muraközben, mert azt a férfiút érte a legmagasabb bizalom és kitüntetés, — aki választókerületünknek büszkesége és dicsősége; — aki teljes odaadással volt védelmezőie és hathatós pártfogója mindazoknak, akik ügyeikkel,- baja ikkal hozzá fordultak- Nem volt egyetlen egy kérvényező, kinek ügyében közben nem járt volna képviselőnk, s alig van község választókerületükben, amely hálával ne tartoznék képviselőnknek! Muraköz hegyvidéke soha sVm hálálhatja meg eléggé képviselőjének azt, amit a szőllődézsmaváltság ügyében tett, mert a jó Istenen kivül csakis neki köazőnheti, hogy az évtizedes tartozások, hátralékok leiratlak s rendeztettek. Alig néhány hónapja, hogy szereteti képviselőnk közöttünk volt Meggyőződhe tett akkor ugy Csáktornyán mint Perlakon, hogy választóketületünk értelmisége és Mu. z derék népe őszinte és odaadó ragasc kodással viseltetik személye iránt. Ez az odaadó ragaszkodás a hála őszinte megnyilatkozása volt s ez a hála örökké fenn-arad képviselőnk irányában, szerencséiében ugy, mint balsorsában. Muraköz közön sége soha sem vo t s nem is lehe^ hálát, lan jótevői iránti ; - Tudjuk jól, hogy to országos Qgyek gondok és bajok ministerré lett szeretett képviselőnknek minden perczét elfoglalják, de tudjuk azt is, hogy az országos gondok között is figyelemmel kiséri a mi ügyeinket s teljes jóakarattal íog viseltetni Muraköz hazafias, erkölcsi és ányagi feivirágozása iránt, melyet nemes szive egész ideálizmu sával eddig is oly igaa odaadással ápolt- Az Ég árassza szeretett képviselőnkre fényes állásában, minden jóságát 1 Ezt mi murakö&iék, kik szerencsések vagyunk szeretett képviselőnkben egyúttal, a minisztert is tisztelhetni, igaz sziwel kívánjuk. e e Wlassics kinevezése közoktatásunk szempontjából - irja t »Magy. üjs« szerencsés, mert Wlassicsot a mellett, hogy előkelő jogásznak ismeri a közvélemény, egyullal mint tanférfiu is szAmot tesz Mint tanár, egyetemünknek egyik disze volt, kitűnő előadása és nagy tudománya miatt A katedrán Szilágyi Dezső méltóbb utódot alig találhatott volna Tanítványai a rajongásig szerették és tisztelték, a mit meg is érdé-melt mert Wlassic* a leglelkiismeretesebben teljesitette szép feladatát. Tanítványai márnára büntetőjogi szemináriumot tartott, melynek eredménye lett, hogy tanítványainak tudományos csikkéig melyeket a figyel mes tanár jbakaratu tolla egyengetett előkelő szakfolyóiratok közölték. És mint iró, párját ritkító szorgalmat fejlett ki. Önálló nagy munkái: A »bünkl-sérlet tanáról«; A »bűnvádi eljárásról« igen hamar nevet szereztek neki. Állandó dolgo« zótársa a legelőkelőbb külföldi szakfolyó-iratoknak, sőt a Strafgesetzgebung der Ge-genwart cz nagy internáczionália munkának egyik tzerkesatője. A külföldi folyóiratokban nem egy ériékes czikke jelent meg tanügyi kérdésekről s"nem érdektelen megjegyezni, hogy a külföld előtt ő ismertette meg hivatali előd|éuek Eötvös Lóránt bárónak közöktfttási programrnját. Megnyerte a magyar tudós akadémia pályadiját: »A tettesség és részesség tana« két kötetes munkájával- A tudós akadémia rég nem választott -érdemesebbet, mint ^ mikor dr. Wlassics Gyulát választotta meg rendes tagjának. És a tisztán tudományos szakirodalom mellett, éveken át mint kodifikátor is működött. Az 0 keze alól került, ki a biró> és ügyészi szervezet reformjáról szóló törvény ; az ő keze alól került ki a királyi táblák deczentralizácziójáról szóló törvény, mely* ben a helyi előléptetés helyes eszmélje \\y tőle van. A bűnvádi eljárás kodifikationália munkáját már Fabinyi alatt kezdte meg és ijlmk8i"tírmja, A nóta. (Rezervista élet.) — Irla: Bibó Levjo«. — Hajnalt négy óra volt, mikor az eared mars-adjuaztirungban már a kaszárnya udvarán állott s a generális végig lovagolva a soroz előtt, indulási vézényaltetett. Rekedt dobpörgéa hangjai mellett vonultunk végig az alvó vároaon, ki a uiezö poroa oraaág-utjára, melynek oldalán terül el egy emlékezetea érség, a vérázott — Barozaaág Aa a löld, melynek porai közé a Gábor Áron hamvai vegyülnek. A nap rózsá* aroaozal emelkedett ki a azé-kely havasok mögül a bearanyozta augaraival a hegyi zubatsg habzó hullámait, melynek partjain menetelt az ezred, a Székelyföld ifjúsága, virága. Minket, reaerviatákat ugyan főhadnagy ur 8vatupc*ek utak koionoznak, meg haszontalan llntanyalóknak nevezeti és tartolt, de azért h* n»t gunla hallgatni a dobpergéat es a horniaat kürtöléséi, hozzánk fordult, hogy énekeljünk valami jót, valami aaépet. — Caak taki, fiaim, egy kettő I — mondotta a jámbor oa-oalauer, a mivel aat akaria mondani, hogy ütemet larlauok. Danolni, éuekelni minden katona szeret, de most különös kedvet éreztünk ho*zá. Az edea aaüiöföld felöl caendea légáramlat verődött arozunkba, az emlékezetes kökö-1 hld hoavédemléke azinte melletlünk lenni látazott, oly magaaitoean emelkedett ki a harmatos róna kö-zepéböl. — Éa a szelek azárnyán mintha valami bugó, bánatos hangok jutottak volna hozzánk keresetül a légen. A kővetkező pillanatban aztán megosendült a nóta : .Kaik eső karikára..." Elöazör osak laasudadva, halkan egy-két rezerviaia ajkáról saállottak e hangok, aiajd vihar-azerltleg zúgott végig az egéaz eareden s szünetek közben megszóllalt rá a viszhang meaairől, arató leányok ajkán. A legénység saemében kigyuladt a tüs s nem psnaszkodott senki, hogy nehés e maraadjuszti- rnng. — > Hanem a második versaaak kezdeténél, mikor tisztán, érthető leg kl lehetett venni e Kossuth nevét, a generális hátrafordult, sebes vágtatásaal rohant végig a sorok mellett s a mi ezáaaduuk előtt, hol legerőteljeaebben éa legöazbangzatoaab-ben szólott a birea nóta, megállott és neki esett azegény Svatupcaiknok. Lehordta a földig. A kardjával folyionossn as orra>köril motoszkált a a szebbnél-szebb kasaárnyai titu\'usok ugyanosak kijárlak a portonis bajtársnak. Nagy, aavószinü saemelt rajiunk is végig Villantotta a aazal iámét az eared élére vágtatott. Egysaerre csend lett a újra megssólalt a dob. Mikor fáradtan, tlkkadtan, öt órai -nehéa manirosAa után felértünk a predeali havasok közé, büntetésből pihenőt aem adtak, rögtöuö»en hoszá kezdettünk a lögyakorlatokhoz, melyek osak alkonyatkor érlek végat. Akkor már ott páro\'ogtak a szakácsok edényei a mohóé aáiklatömbők haaadékaiban. LeszereliQnk a hozzá láttunk a menázsihoz, mig aa ezred tiaatikara lomboa aátor alatt, teljes kényelemben fogott a vacsorának ta beillő ebédhez. A fáradt legéuyaég uésaáu hevert a. gyepen, oeak m altieatek káromkodása ée gorombaaága törte m »g a havasok mély éa ünnepélye* caendjél. A tisali aátor felöl ekkor 6vatupcs«k főhadnagyot léttuk felénk köaeledni, e raínt rázta a kardját s teljes erejéből aaon igyekezett, hogy komolyságot erőltessen az arozán. — Rezerviaták I - kiáltotta/ mordul felénk s intett hogy menjünk közelébb. Lehettünk mintegy ötvenen, a kik oda gyültünk. — Hát tudja, magok, — szólott roez magyarsággal, — énekelni muszáj ginverália araak, de nem Koasoth éa karikara. Ert...? \' Helybenhagytuk, hogy érijük éa felállotluzik z tiszti sátor mellett egy dombra, honnan nem~ sokára szétáradod a magyar népdal búbánatoa dallama. A predeáli é« szlnáji havasok osak ugy neogtek Z láradt bakák énekélöl. Imit-amott a tiasta égen egy-egy csillag ia kigyulladott, mikor Uaau zümötigésaei, szöveg nélkül, az egyik fiu egy végtelenül szomorú nótát keadett dúdolni. Fájón, keaervvel búgtak a hangok végig a völgy ölén a a rezerviaták azon vették éazrema- kondlflkáló munkáját egyik szerkesztő társ« volt; h 34 nyomtatolt iv indokolása is tőle vau. A mlnistieriumok ankettjein folyton szerepelt. Caáky Albin gróf is behivta volt mint szakférfiút abba az ánkíétba, a ma lyet a doktoratus szabályozása illetve eltör lése tárgyában egybehívott. A parlamentbe már mint ismert nevü éta elismert férfiú lépett be, »fényes szak képzettsége mellett az uuiversalis műveltség magas fokával. Mint szónok is csakhamar feltűnt, s épen az egyházpolitikai nagy vitában 0 tartotta a legáltalánosabb elismerést keltett beszéde kei. S nagyobb jeleutőségü politikai műkő dése közt sem feledkezett meg a magyar társadalom nagy érdekeiről. Egyik legbus-góbb tagja a dunántuli kultúregyesület nek melynek fontosaágát ő — mint a Muraköz képviselője — érzi át legjobban. Ott a horvát határszélen megindította a mozgalmat a DKE. érdekében és szép összeget gyűjtött a nemes ozólra. Azt hitzszük, mind e tény elég ékesszólóan beszél Wlassics mellett, a ki kétségkívül, a legnemesebb amblczióval törekedni fog arra, hogy megfeleljen szép hivatásának. — Az ország méltó érdeklődéssel fogadja a fiatal uj kultuszminisztert és — szerencsét kíván neki. Jegyzökőíiyv felvétetett Csáktornyán, a csáktornyai önk. tüsoltó-egylet 1895. január hé 13 án tartott renden évi közgyűléséről. Jelen voltak: Nusay Mátyás elnök, Atezeghy jegyző és Deák, Beno*ák, Szeivert, Bemyák, Benedik B.r Dőring. Ceizek, Bn-ianica, Matanovlcs, Bors, Zrínyi, Re ze», Hotvatics, Debics. Marinovics, Bl u, Hepp Ede, Godina, Megla A., Vengert, Hernstein, Partlios. Kelemen, Bedic*, Szőke, Horváth ^Y^rgj, Baranics Hampamer, Budai, Kipke, Buumaun, Vrbnyák, Pulai, Moraudiui, Masztnaft, Bohio, ifj. Szirk, Pol Iák Samu, Megta István, Pruszácz, Kukoveoz, Neumann Salamon, Vugrincsloa, dr. Sohwartz, Mátján, Stolczer tag urak. 1) Elnök üdvözli a megjelent tagokat és a Csáktornyái önk. tűzoltó-egylet 20 évn fennállását bizonyító mai rendes közgyűlést, as alapszabályok 6. § a értelmében hatá- gúkat, hogy az esrsd valsmenyi tisatjs köréjük csoportosult s énekelt vslök. ^ Meghatotta, megindította a bánatos Haliam a generálUt is, a ki bort rendelve s rexerviaták-uak, elrendelte, hogy »löveggel énekeljék a nóta*. A fiuk slballgattsk. A Hxlgoru katonai legyelem következményeitől tartva, némán állottak a dombos. — Ns, fujul I — szólott idegesen as öreg ar s kivont kardjával kesdelte verői az ütenyt. És akkor mintegy varásssiórs, megoaendült a nótH, hx sa imsszerü fobási: „Tavanz eliuult ..." Valamennyi sroz mind kigyu\'adt, s siemek könybe borultak a a rezerviaták ládák, mikor egy os. é* kir. generállá az utolió, alenyéasö hangoknál két könvos«ppet morasolt végig azemeiben. A hatás hossza perozeklg tartott a osak ké aöre iordult a rsservistákhoz sa öreg, aordul ki. abátva : — Sis rebellen. mindig, immsr a Koaauth I... És kisdts s parancsot a hsssindulásra. Caüggetegeo, kimerülve bandukoltunk a dobok egyhangú psrgéae mellett as országúira, hanem ugy éjtéltájon, mikor s msg«»entslt baroia, sági róuán elvonultunk, ugy tetaxett, mintbs s> e\'esstt hőa honvédek slrjs lelett emelkedő osslop •gy fejjel magasabbra nőtt volna... rozat képesnek és megnyitottnak nyilvánítja és a mai közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére Megla István és fieray&k Károly tag urakat kéri fel 2) Elnök jelenti, hogy a választmány a folyó ügyek elintézése czé\'jából a mult évben két ülést tartott; a< első ülésen a választmány határozatából kifolyólag fel lettek szólítva a rendfentartó-osztály tag jai, vzljon akarnag-e a nevezett osztály tagjai maradni, ha igen. akkor tartsák kö telessógCtkuük az előirt szabályzatok szigorú betartását. Ezeu fe hívásnak következtében 12 tag szonnsl kijeleutette, hogy ők a sza-hálásatok intézkedéseinek teljesen aláve\'ik magukat éfi tagul maradnak, ezekhez járult még 8 uj Ug s i gy a rendfenlartó osztály létszáma 15 tagból áll ; ; Ami az sgylet vagyoni állapotát illett van azernosém jelenteni, hogy a« egylet va gyona készpénzben 1007 Irt 26 kr. a segélyző egylet készpénzvagyona 2975 frt 39 kr. és a leltár értéke 3847\'60kr te«z ki. Tudomásul vétetett! ✓ \' - 3) Parancsnok jelenti: Az elmúlt évben a mükÖdŐ tagok sorába felvétetett 7 uj tag, kilépett 3 és megh»lt 2; a tagok száma ma 65, — Tartott 8 gyakorlatot, 3 köz-, 3 választmányi- és 2 sególy-egye-aületi gyűlést. Tüzeset nem fordult elő -Résztvett a megyei tüzoltó-szövetHég közgyűlésén Zala Szt.-Gróthon zug 19 én, hol egyesületünket hivatalosan Szeivert é> Ditt-rich urak képviselték. — Továbbá jelenti, hogy egyesületünk az 1875. évi ápr. 18-án történt megalukulása óta minden megszakítás nélkül működik s igy fená\'lásának busz éve*, örömünnepét a folyó óv egyik nyári hónapjában azándókozik a lehető legszűkebb körben, csakis a szomszédos tá »egyletek belevonásával megtartani s ugyanezen alkalommal lesznek a Moigálati érmek Is kiosztva. Helyeslőleg tudomásul vétetett 4) A számadások felülvizsgálására kiküldött bizottság jelenti, hogy a számadásokat rendben 4b helyesen kezeltnek találta s kéri a pénztárnoknak a felmentvéuy megadását. Az évi számadás zövetkező : Bevétel. Pénztári maradvány 1893. évről 962-88 Tánczvigalom tiszta jövedelme 50-65 Molnár Lajos adománya 10 00 Csáktornyai takarékpénztár 50 00 Muraközi takarékpénstár 40-00 Gróf Festet ioh Jeuő adománya ^ 25 00 Megyei mérnöki hivatal 1000 Csáktornya köz^g adománya 120.00 Katonai elszállásolás utáu 11.49 Különféle 500 Tagsági-dii 13600 Tagsági-díj hátralék 6 00 1426-4* * Kiadás. Tűzoltói szaklapokra 6*10 Tűzkár elleni biztositáa 6\'46 Egyleti szolga fizetése 120 00 Tagsági-díj Bpest és Zalaegerszeg 6.05 Utalványok mellett 229 28 Különféle számlák 89 28 Tag<ági-dij hátralék 600 Takarékpénztárban 968 26 142« 42 A közgyűlés a bemutatott zársiAmadást tudomásul vette s Deák József pénztárosnak köszönete nyilvánítási mellett a fölment-vényt megadta. 6) Paraucsnok bemutatja a segélyező egylet felülvizsgált számadásait, mely nte-rint az óvi bevétel 90 frt, az évi kiadás 46 90 frtot tesz ki, ez utóbbiban van a magyar országos lüzoltó segélyalapba 1894. év január 20 án beküldött 13 frt 50 kr. tagzági díj A segélyző-egyeaület vagyona \'készpénzben 2975 39 frt- Tudomásai vétetik s Godina Miklós pénztárnoknak kö-zönet szavsztatik. 6) Elnök bemutatja az egylet szerel-vényeiről felvett Htárt 8847 60 frt értékben. Tudomásul vétetett. Egy példány De-bios János szertárosnak átadatni a egy példány az irattárba helyeztetni rendeltetik. 7) Elnök jelenti, hogy a választmány a közgyűlés utólagos jóváhagyásának rémé« nyében az évenkint megtartani szokott táucz-muiatságoi f. hó 19-ére tűzte ki s a meg hívókat kinyomatta szétküldötte és a rendesőbizottságba a következő tag urakat Választá be : Nuzsy elnöklete alatt: Szei-vert, Moraudini, Deák, Hirschmann Leó, Masztnak, Dittrich Löbl, Pulai, Frász, Bohin, Bo a, Kipke, Mayder, Matanovios. A közgyűlés a választmány előrelátó intézkedését a tánezmulatságra vonatkozólag köszönettel vette tudomásul. 8) Elnök jelenti, miszerint az alapszabályok 9. § a értelmében az egylet tiszti-karának mandatuma a mai nappal lejárt « m;dőn ugy az Ő, mint tisztitársa nak nevében a beléjük helyezett bizalomért e helyen ünnepélyesen köszönetét nyilváuitaná, fölkéri a közgyűlést as "uj választás elrendelésére. Dr. Schwarz A. korelnökké választatván, a közgyűlés egyhangúlag következőkép alakitá meg a tisztikart ; , elnök Nuzsy Mátyás (leluök Ziegler Kálmán jegyaŐ Alszeghy Alajos pénztárnok Deák József ügyész Wollák Rez ő orvos dr. Schwarz Albert t» szertáros Piuszá.iz Alajos szertáros Debics János parancsnok Szeivert Antal alparanosnok Morandini Bálint tüzrendőr paranosnok Wollák Rezső „ „ alparanosnok Benedik Béla mászó szakaszparancsnak Masztnak Hz vattyu „ „ betöltetlen Í Pulai Henrik Zrinyi János Matsnovios Péter Klein Mór segély egyleti pénztáros Godina Miklós jegyző ifj- Szirk Frigyes őrségvezető Bujanits Sándor. Választmányi tagok : 1 Tódor József 2 Rosenberg Lajos 3 Pálya Mihály 4 Hirschmann Leó 5 Benoxák Ferencz 6 Bemyák Károly 7 Ma ztnak József 8 Godina Miklós 9 Klein Mór 10 Kukovecz Ferenz 11 Zrinyi János 12 Frass Tamás. 9 § Elnök bemutatja iz 1895. évre felvett következő költségvetést : Bevétel: Pénztári készlet 1894. évről 1007-26 Csáktornya mezőváros adománya 120*00 68 pártoló tag után á 2 frt 136 00 "Í2Ö3 26 120(0 6 05 6\'48 7-10 80000 2000 100 00 20-00 184 65 1268 26 Elfogadtatott szón megjegyzéssel, miszerint Csáktornya város képviselőtestülete felkérendő ; szíveskednék a költségvetésünk- Kiadás : Egyleti szolga Tag8ági-d|j Tűzkár elleni biztoaitás Két szaklapra Beszerzeudő ko< si fecskendőre Szolgálati érmekre Különféle kiadásokra Az egylet képviselőjének hivatalos Utazásaira Vá\'ható pénzmaradváuy ben kooii fecskend« berurzésére fölvett 800 frthoa fc még hiányzó őrseget megszavazni és kiutalványozni, hivatkozva a képviselő-testületnek a rógi szerkezetű kocsi-fecsken. dők eladása alkalmával begy Ült .pénzöszszeg. nek mire való fordiátait ozélzó határozatára. 10. g. Baumann tagtárs indítványára a kfofyülés egyhangúlag jegyzőkönyvi kö ssönetet^ szavai az egész tisztikarnak ós a müköflö" tagoknak. Kgyéb tárgy nem lóvén, elnök aa ülést bezárta. K mi . .. Altxeghy jegy««. Nuzsy elnök. Hitelesítjük:\' Bernxak Károly, Megla István. IU K d lön léi ék. $r. fölasslts (fjula miniszter ur, választó kerületünk orsz.\'képviselője a törvény értei, mébeh le fog mondani képviselőségéről s ui válawtásnak fogja magát alávetni. Nagyon óhajtandó volna, hogy kerületünk összes irányadó körei tekintettel képviselőnk országos\' hírnevére éi azon fáradozásaira, melyikkel ügyeinkben a bajainkban oly odaadó buzgósággal eljárt, nem fognak ellenjelöltet kandidálni. Annál kívánatosabb dr. Wlasslts Gyula minister vir egyhangú megváUftstáaa, hogy a mnraköli nép s annak k ötön »ége a választási izgalmaktól és annak következményeitől megkimélteisék. géprisiliaksuk miniszterré való kandi-dálásáról, Csáktornyán hétfőn 10 óra 36 percekor leadott sürgöny által lapunk szerkesztősége értesült először. A hír délután 2 óra 63 percekor hozzánk érkezett uiabb s többekbea érkező sürgönyök megerősítették. Általános örömmel fogadták városunkban a birt s több vendéglőben összegyűlt a-etaltársaság lelkesen éltette az uj ministert. Másnap megeredt a sürgönyök özöne, melyekben szerenosekivánatait tolmácsolta vidékünk közönsége képviselőnknek. - Kép* viselőnk e hó 16 én bucsuaott el az egyetemen tanítványaitól, akik nagy ováozióval fogadták a szeretett tanárt. Az uj minister hivatalában e hó 16-án délben 12 órakor jelent meg legelőször. • ■ • \' — £üutnh. Dr. Csury Jenő ministeri segédíogatmazót, a kereskedelemügyi m kir minister az 1895. óv tartamára a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló törvényczikk végrehajtása tárgyában kiadott rendelet értelmében alakított budapesti állandó bor vizsgáló szakértő bizottsághoz, titkárul nevezte ki. * 4 tüiolté-igyuttlit 1894-ik évről szóló számadásait Deák József egyleti buzgó pénztárnok, egy külön nyomatot íven mu* utta ki. Bevétel 1426 ft 42 kr., a kiadá sek leszámítása után fennmaradt ösvzeg 963 frt 26 kr. Vagyon 4864 f t 86 kr., a segélyalappá együtt 6880 frt 26 kr., ami tekintettel vároaunk kis námu lakosságára, szép összeg. 4 >£ottorayal és vldékebeli őnsegélytő szövetkezet« f. hó 14 én tartotta első évi rendes közgyűlését a tagok élénk résztvétele mellett, melynek lefolyásáról röviden a következőket jelenti tudósítónk. — A gyűlést Kollay Lajos igazgató nyitotta meg, behatóan tolmácsolván a szövetkezetnek céélját. üdvözölte a szép számban megjelent tagokat. - Igazgatói jelentését terjesztette eő. melyből^kifolyó\'ag a felügyelő-bizottság által felülvizsgált évi zárszámadást és raéUeget\' bemutatja, mit a közgyűlés egyhangúlag elfogadván, az igazgatóságnak a telm«ntvéuy megadatott. Ezek után az igazgatóság újból megválasztatott. A felügyelő bizottságba a két kilépő tag helyett pedig Kollarics Imre és Dervoderics Mihály urak választattak meg Egy-két tárgytalan előterjesztés után az alap szabályok néhány § $nak módosítása egyhangúlag elfogadtatván Czvetkovics Antal szövetkezeti tag előterjesztése folytán a köz. gyűlés az igazgatóságnak buzgó tevékenységéről jegyzőkönyvileg köszönetét nyilvánította, mire a közgyűlés az összes igazgatósági tagoknak megéljenzésével véget ért. Szinte nem várt megelégedéssel távoztak a szövetkezeti tagok közül azok, kik a távolból jöttek Boltornyára, hogy személyes meggyőződést szerezhessenek ezen eddigelé fala helyen ritkán feltalálható jótékony intézmény ügymeneteiéről. Mondhatjuk teljes őszinteséggel, hogy a kezdők által kifejteit tévé lienység és buzgóság érdeme nem maradt gyümölcstelenül, mert az érdekeltség a szövetkezet iránt napról napra oly fokozatosan nő, miszerint a szövetkezet igazgatósága azok részére, kik az intézmény jobb oldalát kissé későn ismerték meg, egy II. csoport megnyitását szükségesnek látja. ighltd. A Csáktornya város iparos polgárai 1895. február hó 9 én a „Hattyú* szálló dísztermében zártkörű tánozvigalmat rendesnek. Beléptidij személyenkint 60 kr. Kezdete 8 órakor. - A t\'szta jövedelem a helybeli szegények között, felekezetre való tekintet nélkül felosstatfkl — Feltllfizetójek a legnagyobb köszönettel fogadtatnak ós a .Muraközben" nyugtáztatnak. % .i — forgalmi akadály. A zágráb - csáktornyai vonalon e hó 16 án Budunscsina ós Novimarov állomások között hirtelen beállott hóolvadás következtében földcsuszamlás történt, mely a pályát járhallanná tette. - A személy, podgyász és po<laforgaln*ai a csu-számlás helyén átszállással, il\'etőkg iu\'akás-sal tartják fenn. Az akadály előreláthatólag három napig fog tartani — 4 htlybili jótékonyczélu nő-egylet f. hó 16 án Bernyák Károlyné elnöklete alatt tartotta meg a rendes évi közgyűlését, melynek főbb tárgyai a következők voltak: -1. Titkári jelenlés, melyből kitűnik, hogy a választmány a lefolyt évben 4-azer tartott Ülést. Rendes segélyben részesített 21 szegényt, rendkívüliben 88 at. Áldásos működésével mindig arra törekedett, hogy a szegények Sorsán javitson ós a hol csak lehet, bajaikon segítsen. Az egylet rendeltetéséhez hiven s czéljainak megfelelőleg működött, ebből kifolyólag azon reménynek ad kifeje zést, hogy a tagok száma a jövőben nem fogyni, hanem síaporodni fog, Az egyéne* volt 81 tagja, ket\'ő elköltöíött, maradt 19 és pedig 1 i alapító s 78 rendes, —: 2. Az egylet pénztárosa részletesen elszámol ax egylet bevétele és kiadásairól. Bevétel volt 665 frt 34 kr., kiadás 689 írt 60 kr. Az egylet jelenlegi vagyona «669 frt 68 kr. 3. A pénztár megvizsgálására Elkéretett bi zottság — Bernyák Károlyné, Bencsák Stana és Fischer Dugovich Betti — jelentése szerint, a pénztár rendben és helfjgjgMft kezelt-nek találtatott, miért is Dittrich Jánosné pénztárosnak jegyzőkönyvi köszönet nyilvánítása mellett a fötmentvény megadatott. 4. Több tisztviselő ós választmányi tag viselt hivataláról lemondván, ujak választattak éspedig: alelnöknek Tóth Lajosné, pénz tárosnak Probszt Ferenczné; választmányi tagoknak : Kollaricö Mihálynó, Simon Lajos-ff né, Szomtner Istvánoé és Zakál Henrikné j i-.- úrnők. 6. Az 1888- évi január fió lfjla hozott szabály - birságra vonatkozólag V-egyhangulag töröltetett. - 6 Jegyzőkönyv hitelesítésére fölkóretek ; Czvetkovics Antalné és Molnár Jójsefné úrnők. — ^íJrflvtf Kayser Vilmos baki urad., ispáu tegnap vezette oltárhoz Kayser Lajos Csáktornyái urad. kasznár kedven leányát Irén k a. Állandó boldogság kísérje frigyüket 1 A Hzépltő-ogyösOlot választmánya f. hó 13-án választmányi ülést tartott. Elnök kéri a választmányt, hogy az évi zárszámadások felülvizsgálására válaazszon egy 3 tagu bizottságot. — Megválasztana < : BöüchAk Ferenoz. Megla István éa dr. Sohwarz Albert, kik még a gyűlés folyamán a számadásokat átvizsgálták a arról a kővetkező jelentén! terjesztették a válaaztmány eló : — A számadásokat a (0- és mellékkönyvekkeJL.s azok mellékleteivel Öswehasonlilvád, azokat teljeJéa rendben találtuk, miért is kérik, hogy a pénztárosnak a felrneutvéuy megadasaék; egyúttal jpdit-ványozza, hogy Csvetkovioa Antal b^gó péoztá-rosuak jegyzőkönyvi köszönet szavaztassák. — A valasztmány a jelentést tudomásul veszi s hozzájárul a íennt emiitett indítványhoz Elnök azon índitványnyal láp a választmány elé, mely szerinti a Schulegg féle háztól a Z»laujvárl-üt t melleit fekvő őrházig mindkét, oldalon ,jasor ültettessék s a gyalogjáró rendbehozassak. Á tervezetet a, válaaztmány elfogadta s a szükséges iák s töltéshez szQkségen anyag beszerzésével elnök bizaiik meg. A városban osakis gönbskáo* ülleltndö. A városon kivül azonban lombos Iák is alkalmazhatók. — Czvetkovics Antal pénztáros,kérelmére a választmány elhatározza, hqgy azon tagokat, kik fizetés-beli kötelezettségüknél eleget uehi tetiek, — az egyesület tagjai közül törli, mivel azok ugyla csak öten vannak s helyettük már több olyan tag le-lentkezet\', kik készséggel hajlandók ebbeli kötelezettségüknek eleget tenni. Végül elhatároztedk, hogy a közgyűlésre való meghívás alkalmával, minden egyes tag egy példány nyomatott alapszabályt kapjon. Meghivö. A os&ktornyai ssépilö-flgyesület t hó 20-án d. u. 3 órakor az elemi népiskola 1. osztályában közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai ezennel lituteietteljesen meghívatnak. Tárgyt t. Elnöki jelenté«. 2. Az tfv* zárjzáfpadázofcréj szóló jelentés 3. A Wagner féle telek megvétele i ■< > , llerozeg Jfere.uoz képes hetilapjának, ss „UJ Időkének megjelent a 4. száma, Hefrk óla írók, művészek és a nagykŐxöuHÓg érdeklődése klaéH est a vállalatot, melyről tuár az első szám megjelenése előtt kifejezést adtunk azon Örvendetes meglepetésünknek, hogy valahára meg van ss a minden bében eredeti szépirodalmi lap, mely előkelő és modern, de a weUell teljesen magyar. Örömmel láijuk az .Uj ldöku második számából és a legközelebb megjelent 3. ós 4-ből, hogy ugy tartalom, mint kiáHitá# tekintetében egyre halad a lap, egyre zxépül és igy nem is csodálkozunk, hogy rövid fennállása daczára már több, elöflie-löje van, miol(tyrtnely más »zépirpdalmi lapnak. — A kö öuség\'sokat várt olyan laptól, melynek szerkesztője Herceg íVenoa. kiadója a Singer és Wolfner czég és várakozásában nem is o«nló-dott — Olysn íljusziráoziók, mini a harmadik azámbr-i Jendrassik Jenő „Látogatás az atoller-ben* és \'Neogrády Antal ,Beszélhet jó vitéz" oflmü humortól duzzadó képel, a második számban Pállya Cólexztin .Tüzér rohama* és Lioek Lsjos „Gyurkovíoiék" o. ojü rajza, raég alig jelentek meg tysgyar lapban. S a mellett az „yj idők" nem egy génre ü olvasóknak van megírva, hsnnm megleli benne a család mindén tagja, férfi, asssony és leány a mága kedvenoz olvasmányait. Olvasóink figyelmébe ajáoljuR továbbá az ugyan osak Singer és Wolfoer kiadásában Tuisek Anna azerkesztéso mellett megjelenő .Magyar Lányok" oiimü lapot, mely fiatat lányok számába van szer kesztve és Pósa Lajos »Az Én Újságom« ozimfl pompás gyeimeklspját. Miud a háromból kívánatra ingyen és bérmentve küld mutatványszámokat a kiadóhivatal Budspesteu- Andrássy-űt 10. í, I Felelős szerkesztő: MAR6ITAI JÓZSEF. * Laptulajdonos és kiadó ; • Á r f - M Üt« FiSCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) > ^ .Uí\'ytq á?a>*d .is^ Broj 3. . i B »radnikom n.oíl ]• «v«ki <Uu ro»oriti mod 11118 Turo«. — Sv« poMIJk« tUNfe m udrUj**«-vluk, naj m poSUJ^Ju »» Imm «*snrgU«4 J»*»f« Brodnika TI öakoTM. I\'redp ataa Na celo leto . Na pol leta im« |e: . 4 frt . frt . 1 trt Na ćetvert leta . fojvdint broji koMafa 10 fe». ObmsM« M pol«« r*4a>*Ja MiMHTCI ÍM&Uxm rWitl »UlyoY» kui M f*o4yl*te 1 thuiu po*üj«J». mm horvatakor i i aaK)ar«b«a Jrrtku ftaluse«! drmitveni Enanatveiil I povuéljlvl Uni aa puk. ^Xadaucl »viüclvtlj4N3L«n Ji3L»33Llcrit 1 to; ttul mveJaro. xxad-aljM___ Olnibeni glaanik : „Mefliwurakofa podpomagajuCega činovničkoga drultva\'«" „Čakovečke ftparkanne", „Međimurske sparkaase". i t. d. I fal Dr Wlassita Gyula% minister. Njegovo Veličanstvo kralj je dr. Wlas-sit« Gyulu, abiegata nafleg zbirnog kotara im ministra bogofltovje i pouka imeno-val Vu célim oreagu aadovolstvom vu nadaj varmegjiji, a osobito vu .Medjimurju sa istinitom radostjum su prijeli glas imenovano aa ministra dra. Wlassits Gyule. j * Kadost je vu Medjimur|u s tem vekds, ar je onoga vrćdnoga muta dostigla naj-vifleša zaufanoat, koj je nažega abirnog kotara dika, koj |e sa najvekSom odanostjom branitelj bil svim onim, koji su ea svojimi pot-rebočami i posli k njemu se obrnuli. Negi bilo niti jednoga, koj se je k njemu obrnul v u pot-reboći i sili, da mu nebi bil pomogel nal ablegat, i komaj je koja oblina vu uaiem sbirnom kotaru, koja s zahvalnostjum nebi bila dužna nademu ablegatu I Gornja stanku Medjimurja nigdar nemre zadosta aabvaliti svojemu ablegatu Wlassitsu ono, kaj )e vn gorničkom poslu naöinil, ar is vun gospodina Boga, samo njemu more zahvalit, da su se deeetogodiž nji gornićki dugi doli spisali i da su ljudem gorioe, bile, zemlje i grunti ostali. Samo nekoliko meseeah tomu, da je nai dični ablegat pri nas bil. Mogel se je onda oevedočiti tak vu Čakovcu, kak vu Prelogu, da na3eg abirnog kotara i Medjimurja puk ga sa oélom svojem duflom ljubi i njegvu visokovrédnu osobu poátuje. Sa ovom ietinitom odanostjum i ljubavjom hoteli smo mu pokazati, da smo mu zahvalni, a ova zahvalnost prama njemu vu srcih naflih sa navfike ostane, bude li on VU sreći ili nesreći. Medjimurje\' nemre neflme, niti neće nigdar nezahvaljen biti prama svojim dobročiniteljem 1 Znamo ni to dobro, da bude nas vrédni ablegat svsku svoju minutu potré-buvaia sa orsačke velike posle, ali snamo i to, da med velikimi orsaćkimi posli bude i na naa mislil, i da budu mu nadi domaöi me djimurski posli i naée potreboče takaj na srcu ležali tak, kak do vezda Znamo i oeegureni smo, da bude on za pak medji~ murski vu svojem visokim staliflu vnogo i vnogo dobra napravil. Vu to ime; naj mu gospodin Bog nadaljuje sva dobra vn njegvoj d\'čnoj ministarskoj stolio 1 To mu mi Mediimuroi iz sroa želimo, koji smo srečni, da imamo ablegata ministra. topram vu protuljetnib dnevi Kad obumre, oda mu pada toplota krvi do 1 gradafta, a ko mu toplota krvi padne izpod O* il i do t. j. onda kád se voda lediti ;>oóme, onda >8taue navék akröeu, t. j, ou se onda vile lig-lar neprebudi. Od mesožderab obumre; vu zimi jeft. Pod jesen, kad se dobro napifta, izkopa si jeft vu ftikarju, pod kamenjem ili vu prikladnom zakutku jamu, koju li naatre s mshovinom i listjem, ter se ooda vu mesecu oktobra ili novembru va< nju legne /na zimski poč nek. Vu protyletja, kad se vsa priroda prebudi, onda se istom i ež prebudi, a prvo mu je, da si po>£če fteuu. Kad )ež obumre, padue mu toplota krvi akorom do O*. — I medved obumre barem ta uajoStreže zime I on se kik i jazvec skréi vu najmrzlelih s\'msz h dnevib, kad se je prije zime dobro podbrani. — Puh leži 8kičou va Šupljih bukvah tli vu drugih luknjah, gde si je nastrel listja, s»oa ili slame. On se ksdkad pri Ijepom topleSem vremenu prebudi. — Hrček i veverica obomro tulikajie kak i puh\' I oni se prebude pri topljeáem vremena. Hréek nipuoi svoj podzemni stsn vsakovrstnim živefcoin. On si iz« kopa stsu gde god na aranicab z mijab 3 do 4 áuhe gllboko. Stan sastoji od vi<e roedju-aobno vu saveso stoječih lubicab, va koje hrček nanosi vu laloénih torb:cah po 1 cent žita. Samo jednu takovu sob cu priredi si hrček za stanovanje i zimski poćinek, a odstre ju mehovinom ili travom, Hrček zavleče se Narodno gospodarstvo. u Nekoje nade živine, koje vu zimi obumr Rszlčiteo živine obumru na različno dugo vróme. Naž flitíaifl prvlje, nego obumre, skrije se s ostalimi dižmi^i vu Soplje dróvo, pod krov bičih, vu turue i t. d. On ae prebudi ZABAVA. K~novoj godini 181)5. III. Zakonski. Nek premisli čoviek samo ova bleda, Da sad psi i mački več sgospodam jedu, Jer pri svako) gospi siedi mačka mala, Ili kakov padel, koj s\' okol nje vala. Ova dražba kava svako Jutro dobi I tak moogoj gospi zajutrak poglobi^ Pri obeda pako mora biti meso, Jerbo drago nefle taj bahljivi peeo. Pri strlkaaja od njih, zabava mala DausSaje nam gospe imada i šala. Ciganke i babe vleSto karte medo, I buduča is njih prorokuju srieča. One za nos vode samužeue žene, Koje iiča stvari ivoje izgubljene. One znamenito ive popreko oče: Gde je ono srdce, koje za nje toč«. — haraju, obeču, fale III kude, fes m o, da zasliepe — sve vele da bode. e • * Gospe su sad čule, da sa s trojem raže, Ke diie i bodo. — A sad hajd aa muže : Oni vsaki večer negde skopa dojda. Gde i m liepi ćazi bal badava projdu Tam ta domovina neuskrate piti; Bog ftivi narodnost 1 — I to mora biti. Al od svega toga kaj narodnost ima ? Ktd pospanom glavum svaki pijan klima, Za rod, domovina, h>ćeja prispati, Drogi dan do devet il do deset sati. Za oarodooet onda tak se dogo spava ? Dok im se na postelj i saiutrek dava. Zi takov ,Bog Živi« mnogi ae tak strože, Da drogi dan iflču po volicsh groie. Pievati i piti, to je lahko moči, Al od toga nije naroda pomoči. I tudjinci tad ea domorodci nagi, Kad na stola vide Chimpagn3r u flafli. Vjotro pik od toga nitko aoati ueče, Narodnost tad visi od nebeske sreče. Jer od nazdravljanja i pijanstva toga, Nećete doživiet zdravlje roda ivoga. e e Stotiuu ih dana« onaj tam pogosti, Potlam pak sain doma glodje gole koutl. Doklam još kaj ima, svak ga rad oglobi, A potlam od istib fnftka figu dobi. Svi ga ooda cieue, dok pliva u srieći, A kid ave potrati, svaki skrene apleói. Prijatelja ooda nijednoga uciaii Siromak sam doma trudnom glavom kima. — Kolki po kavanak a noči se klate, I tam zlato vrieme sabadava trate. „Makao" — „Halber Zwölfe* - „Pirbl* — »Nafti Važi- Pozoajo več isti pastiri na psfli. Pri kirtinjo mnoga kesica se sloli, I nočca bez spanja nebmjna se troli. Zaduje svoje grože, reći bi i hlače, Moogi tam zakarta, potlam piko pliće. — Vino se sad troál bolje nego vodi 1 Mnogi se opije, da nesua kad hoda. To ti je Bog živi, zdravicu i hvala. Čadu vina kolta svaka riečca msls. Pred ssdanji m svletoin on već čoviek nija. Koji prieko miere vino sad nepije. Svi jednako žmulje mladi kik i stari, Ter si svaki z vinom svoje zdravlje kvsri. Onaj žep tam javče, slab želadac ima, Ovoga od muke obbadja i zimi. Jedan prehlad jenje ima, dmgi bodeč, A ouog Um boli vragometoo drobec. I droge betege takov život radja, Želodci i grla — ave se zlo nahadja. Tak oi većer mnogi silo oovsc trosi, Drogi dao pik doma oeima ait pet g rodi I Do oblaka orel lihko ee proturi, Ali tak visoko borme nemre pora. Zato koji teli éoviek bit isbilja, Nek tak dalko leti, kak ma moga krila* Nek otvori oči, doklam ocć nedojde, J>r nastane tmica, kad ivietil dan projde Ooda bo se iilil, ali bude kasoo, Jer če Be za oblok skriti suoce jasno. Na stran aoda svim tim I Pokoj ti ostaoe, Nibuž se žsluval, kada jutro ivaue« — f0 it«,j iiUu vpolovioi oktobru, ter zatekne jioutra izla« i ulaz dtana, a onda obumre* _ X Aelva obumre. Ova »e koncem oktobra iskopa pod zemlju, odkud izide stopram to aprilu. Tak dogo preži mojo i kodčari. Kače se prehodijo prvlje, ar jih Tidimo več to meseca februara, ako bo topli dnevi. Pavukl vu dumah. Vučenjak Dr. O. Keller iz Züricha piie i dokašuje, d* pavuki obavljaju vu Sumi jako i namenit i hasuovit posel, ar da so pavoki u uzdržsvauje i zdravje šumu potréboi. Ondi gde ie pavoki va lomi nastane, veli isti pi-iec da i doma bujnije raste. Pavuki fondajo ikodljive vudi i kukce, koji podgrizavajo i kvarijo ültje, grančice i krodnje. Dr. Keller je iztraSival vootioo pavakah, ter je pronaiel i dokaz»l, da bu pavuki najvekfii i najljuteii neprijatelji takvih Škodljivih vudib i kukcov-Oi dapače dokazalo, da pavuki siondajo vide ikodliivih voftih i kokcov, nego iste vtiče, koje se braoeia kukci, ter da au vpogohaino« vitezi za < ume, nego vtiče. Zato nek nam budu pavuki dobro vidjeni gosti vu žumah. Jakost kukcov, Fraucezki naravoslovec Plateao iznašel je vrlo spretne itro.eve (madinice) i male vagice, ikojimi se more prenajti i izmeriti jakoat kokcov, koja oni imaju. Stemi probarai dokazano je, da kukci imajo nevjerojatnu jakost, pak da je ta jakost razmeroo vekih pri malih, nego pri vekdib kukcov. Osob>to iu ćodnovati bami za hrodće- Za taj c 1} zapre/.e se hrodč va hsm za konec, kujom podigne malu y.delicu, vu kojoj su utezi (gvihti) vo giamik. Tim oaćioom ustanovil je spomenuti naravoslovec, da hruić more razmerno 21 pa t vide potegnuti ^povlečij, nego konj, a ćmela 30 pat vide. Kouj povlači % 8T°je tetiue, brodi 14 put v de, a čmela 20 pot vide, a to se pak veli, da hrosč moie povleči vio lebko 14 drugih hroSćov, a prema toino more * hrolć razviti jakost (aoagu) od jedne leljeznlćke macine. Razlike izmed staroga i mladoga zajca. Stari zajec od mladoga z<«)ca radi k uje /v I 1 fte tim, kaj aa pri mladom zajca aovti črni, spičasti i vitki, d oči m so pri starom zajcu na zadojih nogah sivi. Ako su zajoo oči sklopljene, onda |e najboljdo znaméuje, da )e da je več dogo vobijeo. Vo ostalom spoinati se more lebko, jeli je zajec star ili mlad i po tom, kaj se voba pri mladom zajca sa rukami od vrlka uaprot; glavi lebko rastrgati morejo doč|m ae vnho iitVoga zajca oedi lebko razporiti. \' • \' \' v Bolikovo vapno (Clorkalk). x Solikovo vapno je "dobro \\ sredstvo prot gosenicam. Da ae občovajo vočke (jaboke, brudke i t. d.) proti gasonicam, vzeme se \'/, kilograma solikovoga vapna i poméda se ca V4 kilograma masti, ter se oačioe krugljier od te smeae i omotaju kudeljom. Ova kudelja obesi ae na dotično drévo. Na takove nečeju dobadjati gosenice, dapače i metni) lei.e od ovakvog drflva. 6. F. Zetoano 20 Mit Junah. Iz Beča su javili: Va prizemlja saatro- 1 magyarske banke zeS<ale su se 11. januara 20 milijonov b.iokootah, koje sa ili ikvartenf bile, ili iz promet« po vlečene. Zetganje bankah obavilo so je vo p-Mebnoj peći, prav za taj cilj pHredjenoJ, a nazočni su bili komiiijs i zastopniki obedveh vladah. Magjanki veleposjednikl. Kataitralno ravoatelstvo izkazalo je, da va Msgjarskoj 3191 veleposjednik (veliki gruntsd). Nsjvekli veleposjednik je sama diitva (orsag) sa 2,816 418 katastraluih mekot; med privatniki najbogateéi ie veisposjedoik knez Nikola Esterházy s« 421.963 katast. raekot Princ Koburg poseduje 214 838, nadherceg Albrecht 157.731, nadheiceg Jož«f, 56.939, a ostali kotrigl vladarskog doma skupa 86.912 mekotah. — Od grofovah najbogateli je posjedom grof Krvio Bchčuborn. sa 226.021 mekota. — Grof Tasilo Fedtetić Ima 186.641 mekoto, auatro-magjarsko leljezničko druttvo 226 169, cirkveni foud 170 000 kat. mekot, — Od bldkupah najbogatedi je limo-kutobčki biákup veliko varadiuski na 189 984 meUt, a za ojim takt sijedi grčko-katoli^ki bilkup veliko-varadinski, aa 130 808 mekot, doćim nadbiékup kaloćki possduje samo 28,702 me* kote, a primas magjai ski 98 000 mek. Naj~ bogatedi kaptol je jegaraki sa 91.702 mek., najbogatedi varad Debrecio sr 91,618, a za ojim Segedln sa 72,127 mekot. — M*oje od 60 000, a viCe od 30 000 ima 81, izmed &0.000 i 20 000 mekot 64, izmed 20 000 i 10.000 mek. 197, preko 5000 mekot 266, prek 1000 mekot 1656, preko 750 mekot 981 veleposjednik. Audienclja kod ruske carice. Kad. % fe francezko poslanstvo (deputacija) s admirslom Gervaisom na felu opradtalo od oarioe vdovice/ prignul se je admiral, da kudne oarioi rukn, — no »va je zagrlila admirala ter ga kuWila v u čelo i gorko zaplakala Spomenek na sjajne krondtadske dane, kad je i oar Aleksander III jod bil vu podpunoj svojoj snngi, silno se je dojmila ćarioe ter ju svladala. Oataii KAJ JE NOVOGA? Minister dr. Wlauits Gyula. Velika sreća je dostigla Medjimorje, ar je Njegovo Velićaostvo kralj — kak smo vre to opisali va prvom člaoko oalih novio, — nadega pravoga medjitnorskoga abiegata dra. Wlaasits Gyuiu za ministra imenoval. Jod nigdar nije imelo Med|imorje mioiBtra za abiegata I Polj^g zakooa ae mora za miojatra ime nuvaoi ablegat zahvaliti nad ablegačtvom, pak se ua novo izebrati dati. Dobro bi bilo, da bi bil naá bivái ablegat na novo jednoglasno izebian za abiegata, gledeć na njegovo veliko ime i njegov veliki atalU, pak na ono vnogo dobra, kaj je on za Msajunurje včinll. Kuiiko se bude ovoga Ijsta kovano penez ? * Vo magjarakof orsaćkoj kofoici, kovalo se bode ovoga ljeta 10 milijanah komadah po 1 fl\'ér, — 60 milijoni, komadah po 2 fi léra, — 28 milijonov komadov po 10 fllérov, — 10 milijooa komada srebroih kruob 800.000 komadov po 20 alatnih krunab. IV. Svi ostali. 8ada čemo droge krivce pogledati I primieroo plača, ka ih ide, dati. Oai na aod pojdo, al se oek neboje, NiJt nedűbe drugo, nego evaki svoje. 8kupec novce čuva, tmulji vžepu ključe, I sim tam po sobi, kakti koza duče. Slo puta oo kndue krajcar, i pogladi, Kad ga za vao dati iz iepa izvadi. Nemiloma gladan i šedjeu zdihava, Te u svoje novce oviek zalokava. Za podtenje takov nijedan nemara, Jer na oči ves sviet i Bam sebe vara. Na skupen isgleda i oprava amieána, Jer ej skoro svakom ozka ili tieaoa. Da sukno propara, na krojače mrči, Kad mo jénaija miera, koči se i krči. Niti blato s-čiftem oo si oeotere, Boječ ie da kefom iste nepodere. A"kaj već krat dojde, da oo boodu nosi Vzimi i po lietu. vsoiego i po rosi. Bluikinjo i sluge, no to bo ti Ijodi °»obite vrsti i degav« čodi. Mislil bi si Čoviek, da su to gospoda, Tak da družba okolo gizdavo hoda. 8»d tko hoče imat od gospoje dara, ™ora se naklonit prije kod. ključara. Tko pak bi s goipooom hotel govoriti, pri kuharici mora to zproaiti. A gospa pak dekla, — O to tala nije Jer ta ivako jutro bogme kavu pije. A kad ua vulicu se odmaii iti, Dragocienim blagom ona se nakiti. S parazolom vruki,diagi sdeene strani. Ovako ju vidift áetati se vani. Ako pak joj dojde ko)i poskočneii, Bolje na frk nego li je on prve*i, K njemu se prldroli^ a prveiem fige li aterflči stepe. - Eto opet brige I — A kaj pak bi rekli — kak goiponi iluge ? U kavane bode i zabave droge. Oni ae svod lećo kakti gizdelioi, Dok nevlove srdoe kojoj dekleiini 8 kojom Ud pod ruko — (tak je sad već moda) Kak pav po smetojaka gizdav okol boda — C^.mir stara kola oa saro prHiva, To je njegvo iriedstvo, da bogattd biva. Podplate ua č\'lmab tak as tanko zlaple, Da so i najdraže za osam dan tapije. — Krojač balja liva potarbanim koncem, A v-ra "oo postavi, da je avila — norcem. Sukno si dvoitroko odmieriti daje, , 01 kojega pola dragoma prodaje. Kolari izteia preslabe koUče. A filarke trle sloćeste kolače. Brijač prihodniko canjkom vrat obvete, 1 dok brije brado, vustnlco zareie. Htriiač na pol striže | dela dirok«, Za babice stare, z-ovčjih dlak baroke. V ah tari, pijani gde god v kata ipijo, Miesto da ivo dužoost zvráoja te kdija. Tkalec predjo smakne, platna prisvovj^Je, Kovač pijan več krst i koojs zakuje, Krćmsr psko vino krati prieko miere I potoika mnogog haharski odere. Mlinari si jemlju troverstne vagauce, Da ii kolač apeka i skahsju tg\'zoce-Peki — Obuj pak nikad uezoa kaj su lale, Jer kruh pe e zločest i temTjice male. Ah — al kaj mesari sada iz nas rade. Ni jedan podpunu vagu nam nedade: 8privagom, zlim mssom, jebu uam pokvare, A ia malim prstom oa oči prevare. Klobučar ia konjake dlake lkrij*V pravi, -Koj kapca ns skoro pobieii as glavi. Sure pak popravlja i potlam agladi, Tak za bal zla roba dobre oovce vadi. Bravar pak lokote svoje preporuče, Koje ivaki more odpreti bea kiuča.. — Piotar frvojedno drevo fal kopaje, Skojeg onda delaa lagev prekapljoje: Režke med dagami mora svak imeti, Dar se lamo ltepo ooak preko ivétu Kaj bi dobra čoviek rekel aa lončare T Kad ioaj* roba ilaba labko se poUre. Blato priredjaja, po kem lim tam ikaća, Zko;eg onda looci jol novi premačo. Za loočarskog meltra čul aem govoriti, Da ie najbolj smije, vgrabo kad prebiti, Medjutim ta pričo meka baba »tara, > kotrigi depuudjé ^r sií koljétt* i íep-nuli; »Madame, mi se klanjamo Vsfloj boliIw Većima njih imala je suze vu o<*ih. Papirnati ponezl vu prussatu. Na koncu ljeta 1894. bilo je glasom iakasa kontrolne komiiiio sa orea^ki dug vu prometu papirnatih forintačah sa 14,470320 forinta, peta ah aa 14S,|48.926 forintah, petdesetačah ac 146,691.660 fc-rinta. Do konca ijeta 1894. povučeno\' je iz prometa 43,413,040 komadah papirnatih forintačah. 8neg 1 ilma; Vu Parisu, 9. januara. Zadnjih danah básnila ja silna jnöSnajmeóava vn £ketsko| Engleskoj severnoj Španjolskoj i južnoje Francozkoj, ter je zrokuvala vtlike kvare. Predprožte noći zasipano je vile aelah na Pirenejih. Vu jednom franoezkom mestu poetradalo je 60 ljudih. Vekki" dél hitah sr uli I se je pođ šhežriim tSrhom. Kulfko zlata ima monarhija. Bečke novine dale su na znanje i*kaz o zalihi zlata, kaj ga ima Vezda nafia monarhija- Auairo-raagjarska banka posjeduje vsega skupa zalihe 181-80 milijun forinti, austrjjanska vlada zalihu od 109 3^ milijuna forinti, a magjarska vlada zalihu od 66 82 milijuna forinti Priračuna li ze k tomu zlato, koje je vu kolanju ter eiranftki zlatni penez, to iznosi c£la zaliha zlata okruglu avotu od 3ÓÓ milijuna forinti- Poleg svega toga ova zaliha jož ni iz daleka nedotioe, da se vpcljaju pladauja vu zlatu, ar v\'ade jod neimaju niti toliko zlata, da bi mogle odkupiti vse državne note, kam ii da bi banka bila pripravna za vae eventualnosti. Deneáuja zaliha komaj dotiče, da se valuti da. nekakov stabilitet Vr^me^ gda ae bud« vpeljalo plaćanje vu zlata još je daleko, ter valja prvlj* urediti i bankovno pitanje* koji Je pasil na dinamit; prhnul, .vu arakv Na bllinoj ladji usmrćen je jeden kova6, tri su težaki ranjeni težko a tri lehko-Eksplosija se je po svoj priliki sbila nepas. Ijivoetju« težaka, koji ie vozil dinamit. Zvun ćuua potonula je i splav, na kojoj je obližnja ladja imala svoj ugljen. ligoreU milijuni. Vu sgradi austro-magjarske banke vu Be u sežgano pred poldan 20 milijunah državuih ban k notah po 10, .400 i 1000 forinti, koje su tečajem tremena akvarjene i povlećene is prometa. Zvun toga zežgano je vnogo izplaienih couponah., Procedura obavi,\'«oa je vu posebnom prostoru vu pivnici. Bankvote bile su vse preljuknjane 1 složene vu pakfeoe. Dva su ih (Jovéka sla-gala vu velike kožare jz drota ter ih napo-, lugah porinuli vu razjarenu peó, gde su ih tak dugo okretali, dok su bile zežgane na pepel . , i Rezultat parižke svjrtske izložbe jeta 1689 Stopra m ovih dnevov zaklj učeni su definitivno računi parižke svjetske izložbe od l|eta 1889. Izložba imala je vu vsemu prihoda 60,002.798, razhoda 48,949 948 őistog viflka 1,062 850 franakah. Vu pri-hodu izkazan je prin s države i grada Pariza tf $<kaj la kraftjr čar I u Oinamitna eksplozija vu ONovl. Dne 7. januara po poldan sbila se je na dunavskom kanalu vu Oriovi straina eksplodija Tam je delala posebna ladjs pri regulaciji Dunava, vu njezinoj blizini plaval je őun nakla^jen dinamitom. Jenkrat vužgal se je diuamit ter je ćun s težakom, Morala je zmislit ua meAtra lončara. — Vužar uazred hodeć svoje *nža plete, Iz hodnika dela nevaljane drete. Te svi ki kupuju njegvu robo, vele, Da ja rattrgonti more lito tele. Židov staru robn pod novu prodaje, A sa kopcem poslie friško figu daje. Sipunar ii stare madde svieée pravif Koje kada gore ves se stol poplavi." Stollar I — taj več laftih ima nego treiča, SpredpJatom, zlim dielom sve metne o kleiča. Btolce samo skeli kakti sa igrače, Ali si rajona zato dobri plučo. — I oožari prave nože mehke tope, Zato ipak trže nje za uovee skope. Nit Legradski, kojim tobož dobar je glas, " Niso nikaj boljli od drugih, uit aa vlas; Pivari I — no to to grieiniki ti stari Ki zvodóm trguju, kak »licitari.1 Sami remenari budu vriednl pla<*e, Kad 7a sve te spletu omattie korbaće 1 - Em Kollay. •Ji Novi minister predsjednik. Barun Desider Báuffv, komu je bilo povjereno da sastavi novi magyaraki mi-niaterium, rodjen je vu Koloflvaru Ijeta 1843. 28. oktobra, star je anda 62 ljeta Vučil je vu Berlinu i Leipsigu i postal ljeta 1876. velikim županom (főispán) var-megjije solnnk-duboćke, » kesne e i biat-rioko-naflof\'dke. Vu tom je svojstvu ostal 16 Ijet te? je razvijal veliku energiju, kaj ga je l\'ita 1892. preporučile kakti nasljednika ?éohy Tomaža. Od ljeta 1876. do 18»1| bil Je Bánffjr notarju^ magnatske hiže, za tim jepostal prezed orsaćkoga epravid<la, a vezda pred osmemi dnevi za »mmister prezeda,« Delo londonskog podtanskog ureda o božiču. O tom izvaurednom delu iziftlo je al|e-deče izveiće. Bilo je preko 6000 pomoćnih Oeobah nameflčeno, da se svlada posel na podti vu božičnem tjednu. Pokehdoh broj redovitih poJtarskihčinovnikah (sluftbenikov) vu Londonu isnoai 21.000. to je ovoga tjedna poslovalo 26 000 osobah Na glavnoj podti bilo je 4000 osobab zabavljeno stim, da sortira liste. Listov je stiglo 31 milijun vide nego vu navadno vráme Broj liatovah za inozemstvo bi) je kolosalan (velika vno-Žina); tak ih je predano za Seelandiju 188 000, za Australiju 680 000, za Ameriku 700 000. Zvun toga trebalo je bilzu 1 ^milijun paketov odpraviti. - 66 000 listov nije se moglo dostaviti, zaradi krive adrese Prihod arstrljskih *«i|eznieah ljeta 1894. Gljedećih pet privatnih velikih željezni-bah austrijskih imalo je minule godine ova kov prihod (dohodek) t Državna željeznioa 26,840171 foriut. Južna željeznica 43,469669 forint. Severna željeznica 88,776 677 forint. Bev. zah. žejeznios 9,936 680 forint Po-labska željeznioa 6,449 420 forint. Zaradi tóga oftekuje se za ovu godinu dividenda pri orsačkih željeznicah sa 82 82 for-, kod južne željeznice 4 forinta, (a ako bude po državi odkupljena 10 for.), kod severne Željeanioe 146 for, kod severno zahodno teljeznioe 10 forinti/ i kod polabske željeznice U for 60 kr. Zadibavanje mužkarca. O te žooe 1 Nigdar lm nemrsi Vfoditi, Ako li ide čovek vn krCmu,., odmah reli: »Oh ta nesreća od oioia 1 NlVék me pusti samo domaj, s on le pres briga klatari okolo,* Ako sedi ćovek domaj, ooda mrmlja nepre. stance: „Do vraga takvo življenje. Vzeht sam staru babu na mesto moža* olja mogoč\' da bi se potegu o I is htže i podneiel liter vina." Ako proti hrani kaj prigovoriš, eto ti šotah eto ti žalosti. Taki\' ti plačnd veli: „Takvomu poáloknjenca olje mogode vgodlti, idi raját va krčma, a asgrizt mi života.A Ako ide4 vo krčmo, onda jajj pomagaj, onda je mož neobtesanec, razsipnlk i Bog zúz, kaj jo*. Ako se brini! va bdhraüjéúje dece, pak1 si onda našel. £eua taki pridodžne tf\'pod. smehom: „Nu ti bod im pak omatil ^zadeV Btsvuidanost decs pokazuje, da su va tvojoj Akoli.* Ako is pak nebrinll za azgoj áece, onda teli: „Nije. čudo, da io dsca\' tak raavozdana i razkalašena. PusUž vsakomu da déla kaj hoće* Ako Je Ćovek opet Ijobomoretii onda /ena veli: „Harno me zlostavljaj, ja ti bum pobégla.* Ako opet rije llubomoreo, onda mora vsaki čas posloiati t „No Je, — i stvojona Ijubtvjom već jo zdavnja kraj i koneć. Niti je bi o treba se ženiti." Zato prav svöt veli: ,Qdo bi vgodil, oo se nije rodil.« ■>-.M u. Ženi Obedznje- Muž; „Reći mi, draga,Katica, A •) hoće! ljub ti i ou.la, kad me vile oebad^7a> 2eaa: »Onda stopram i ter kaki" Aha 1 A : »Vi navék velite, da mrzite ieáé,\' a denes sam Vas videl sdvemi mladim! lit*« B: .Je, ali to neia bile tene, nego — dövojke Prlzaal.\' \' Joiek : „Draga mamlka. Ti mora* dati moje hlaće bolje izpra<i, gospou navnčitel) navék oudi kile od veiikogk piiiha, kad me bije.- Prirodttf \' Q\\H Perein os H ODQOVOB1TI UBEDH1K MARGITAI JOZ8KF Gllavbi suredoik GLAD FE RENCZ .»i umu Grao 12-ga januara 1896 20 25 uj;ia ao tíabonm árak. — Cenat titká 1 m-.mázsa. 1 m.-cent, J írt\' . Buza Pöenica 676— Zab Zob 6.60-, — Rozs Hrž 4 80- — Kukoricza ó Kurüza btari uj • novi 6 29- 4 .\\ Árpa Ječmen 6-- t II Fehér bib uj Grah beli 7.— " Sárga * • • žuti 6 _ Vegyes i „ » zmédán [\' 6. — \' Lenmag Len 10. - Bükköny Grahorka \' , 6. - - Nyilttér. •E rovat alatt köztöltékért sem alaki, sem tartalmi tekintetben aem vállal felelősséget a Saerk. Foulard-aolyemet 60 krtól 8 frt 86 krit noéterenkint — japáni ohioai sst. a legújabb mintázattal és ssinekbeo. a. m. fekete, fehér éa asiosa Heunebarg selymet 36 krtól 14 trt 66 krig méterenkint sima, osikos, kooikásoit. mlntáaotlakat damasitott sat. [mintegy 240 kClönbözö minőségben éa 20ÖÓ aaln mlntá sattal aat. poatabér éa vámaientesen a bábhős saállitve és mintákat küld poatafordultA-vsl: Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) selyemgy&ra ZÜriohben. 8vájoba oiimsett levelekre 10 kros és levelezőlapokra Skroe bélyeg ragaaatandó. Magyar nyelven Irt megrendelések pontonén elintéztetnek. 2 6889 tk. 1894- Árverési hirdetményi kivonat« A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hwgy u államkincstár végrehajtatónak, özklepics Mihály végrebajtAat szenvedett elleni 65_fi t 19 kr.tókekö»eteléi és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék a Csáktornyái kir. járásűiróaág terttletáu levő podtureni 721. tkv. 17 b. bi. a. ingatlanból Szklepica Mihály podtuieni lakóit illető 2/8 lésze 209 frt becsértékben, a podtureni 728. tkv. 682 h. iz. a. ingatlau egészben 60 frt; a podtureni 1060 tkv* 1061 h. bz a. ingat« lau egészben 69 frt; a podtureni 728 tkv. 1608 h sz. a, ingatlan egészben 106 frt; a podtureni 1010 tkv. 667 h. sz. a. ingatlan egészben 144 frt becsértékben és ezekből az 682. 1608 és 667 b. sz. a. a végrehajtási törvény 166. §*a értelmében — az árveréat ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelelt iogstlanok at Í895. éti Mmir hó 6 án d #. iO órakor. a podtureni köz-égbiró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól Is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak as ingatlau becsárának 10*|#-át készpénzben vsgy az 1881 : LX. t. cz. 42. g-Aban jelzett árfolyammal izámitott éa az 1881. évi november bó 1-én 8383. iz. a kelt igazság-ügyminiszteri rendelet 8 §.ábau kijelölt ÓTadékképeg értékpapírban a kikll\'dött kezéhez letenni, avagy az 1881 : LX. t. cz. 170. §*a értelmében a bánatpénznek a biróságnál elólegei elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszól gáltatni. Kir. jbiróság, mint tlkyi. hatóság. Csáktornyán, 1894. évi nov. hó 28-án. 668 gatlanból Gollub Tamást illető fele réize 822 frt 60 kr. kikiáltási árban az árverést elreu delte ós hogy a fentebb megjelölt ingatlan az \\ Í896- éri fibraát hó 5-ik napján d i. iO órakor a IV. hegy ker fileti közJégbiró házánál meg tartandó nyllvánoa árverésen a megállapított kikiáltási áron alól íl eladatni fog, Arvereani szándékozók tartoznak as ingatlan becsárnak 10*|#>át vagyis az 1881 LX. t. cs; 42. §-ábau jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó l-éu 3333 sa. a. keit igazságügyministeri rendelet 8. §«ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenui, avagy az 1881. LX. t. cz. 170. §*a értelmében a bánatpénznek a biróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabálysaeifi elismervényt átszolgáltatni. A kir. járáabiróság, mint telekkönyvi hatóság. 660 1—1 Csáktornyán, 1894. november 27-én. 12 í r íP§ i\' a fÍF* lí; % i f l 1 % m 14 s» ifí Hirdetmény. í t. Zalavármegye m. kir. pénzügyigazgatóságának 81l|ll-b 1895 sz. a, kelt körrendelete folytán Csáktornya város elöljárósága köztudomásul adja, hogy jövőre mindennemű adópénzek melyek a városi pénztárba fizetendők érvényesen •i C 7 egyedül a városi pénztárnok: DlUK JÓZSEF kezére fizethetők. A városi pénztár adópénzek elofgadására nyitva áll és pedig: a) állami adók befizetésére llélfÖn, Cslitörtttktin és HTirttiliiatoil d. e. 0-12, d. u. 3-5 óráig: b) törvényhatósági és községi adók, illetve pótadók befize-zetésére pedig naponkint a rendes hivatalos órák alatt. Kelt Csáktornyán, 1895, évi január hó 17-én, 664 l-l 148 sz. kz. 1896. (glőljcUöság. 6880 1894. tk Árverési hirdetményi kivonat . A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zakál Honr k flgyvé<1 álul képviselt, özv. Vutsák Miksáoé síül. Zagurszki Amália vég-rehajtatónak, Gollub Tamás végrehajtást szenvedő elleni 100 frt tőkekövetelés ós járulékai iránti végrehajtási figyóbeu a nagykanizsai kir. törvónynék (a osáktornyai kir. jbiróság) tertt-l«téu lévő IV. hegy kerületi 778 hri/.. a. In- Pályázati hirdetménye Alulírott fössolgahiróság részéről közhíré tétetik, hogy a mura-szerdahelyi körorvos állásáról lemondván, ezen állás betöltésére nézve 1895. éVÍ február hó 14-ik napja tüietik ki, A körorvosi illetmény SOO frtra tétetik, a körútja külön laszen reagál lapítva. Felhivatnak mindazok, kik ezen állásért folyamodni akarnak, kérvényüké folyó évi február hó 10-ig alulírott főszolgabírónál bemutassák. Csáktornyán, 1895. évi január 9-én, 662 1—1 fflrantsits, főszolgabíró. toooooooooooooooGooooooo«ooo »00000000000000000000000» A csáktornyai takarékpénztár részyénytársulat 0 t cz. részvényesei 1895. évi február hó l4-én délutón 3 órakor Csáktornyán, a társulat 0 saját házában tartandó XXIII. RENDES KÖZGYŰLÉSRE 1 ím teletlel meghivatnak. a imttacmkozá* tárgyainak norrendje: a) Elnöki megnyitás. v : \' \' n b) A közgyűlési jegjzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. jJ o) As igazgatóság és felügyelőbizottság jelentésének felolvasása és a felülvizsgált évi számadások feletti határozathozata JJ és a felmentvény megadása*. T d) Határozathozatal a tiszta jövedelem mikénti felosztása iránt. ^ e) Jelentés a szövetkezeti állományról. \' Q f) Az igazgató aligazgató, 6 igazgatósági tag és a felügyelőbizoltaág megválasztása. q g) Löbl Jakab volt takarékpénztári könyveld özvegyének kegydijazása. j q h) Netáni indítványok. Q \\ Csáktornyán, 1895. január hó 5-én. r> 42. §. A tanácskozási és szavazási jogot a közgyűlésben minden részvényes személyesen vagy törvényes meghatal-mazottja (41. §) által gyakorolhatja; de ezen jog gyakorolhatására megkívántatik. hogy a részvényes legalább 20 éves és részvénye a közgyűlés előtt legalább 2 hét "óta a társulat könyvében az 6 nevére legyen beirva és végre hogy az szintén a w közgyűlést 3 nappal megelőzőleg, azaz 1895. évi február hó H-én «« intézet pénztárába letétessék, ( s i j ,.,, * • . Meghatalmazványok csak részvényesek nevére állíthatók ki. S A megvizsgált évi számadások,, az üzleti jelentés és a felügyelő bizottság jelentése a társul.t üzleti helyiségében a közgyűlést 14 nappal megelőzőleg a részvényesek ált 1 betekintheíők 667 2- 8. ^ *OOOOOOOOOOOOOCOOOOOOOOOKKXKKOOOOOOOOOOOOOOJCOOOOOOO< s A Csáktornyán székelő lal<aréhpéu%lár rev/Wkii}-tarwa*ajr 1895. évi február hó 9-én délután 3 órakor saját helyiségében XIV. RENDES KÖZGYŰLÉSÉT tartja meg, melyre a t. részvényesek ezenuel meghívatnak. 1. A gyűlés megnyitása az elnök által. 2. Áz igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. 3. zárszámla beterjesztése s e fölötti határozat. A mérleg jóváhagyása. Az osztalékok meghatározása és a felmentvény megadása. 4. Négy igazgatósági tag és a felügyelő-bizottság megválasztása*) 5. Az aligazgató és felftgyelő-bizottság fizetésének felemelése iránti igazgatósági javaslat. 6 Netáni indítványok. 7. A jegyzökönyv hitelesítésére két részvényes tagnak megválasztása. ______AZ IGAZGATÓSAG. t»* #) B9. §. Á tanAoskoxAsi és szavaxAsi jogot a közgyűlésen minden ré«xvéoyes személyesen gyskorolhaijs, de exen jog gyakorolha-balásAra megklvAntstik, hogy a részvényes legalAbb 20 éves s a részvénye a köigyüió* elö«t legrlAbb 4 hét ó>a a tArsasAg könyveiben as Ö nevére legyen beirva és végre, hogy az miotén a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg hs iniózet pánsiArábs letétessék. A vAlssiiAsi jog aióobaz nemesek személyesen, hsnem s tAvollevök által is gyskoroliaihstik. t. i. -a meg nem jelenhető részvé-nyss egy másik részvényest ssavAzatAnsk gyakorlAsAra különösen felhatalmazhat, sxonban szintén sxüVaégea ho^y •* ily magbicott Által szavazó részvényes legalább 20 éves Isgysn és réssvanye 4 héttel a köxgyülé« elölt a lArsaság könyveiben az ö mvére beirva találtaxsék Meghatalmazványok osak réssvényesek nevére Alliihatók ki. találtassék «46 2-3 Nyomatott FiacheJ Fülöp (Strausz Sándor) könyvnyomdájában (Csáktornyán. XII. évfolyam. Csáktornya, 1695, január 27. (WtrkmllTil érUk*»nl lakat Mla-in.ip 11 4« IS óra ktaMt — a lap imIImmI riwéra voaatkoaé ■iito ■•rvitll Jéna*t aastkasall Mftn k(U4a»4é Siaaéklvatal i riMk«> FSlöp k»ny»k«rwik«d4M IU ktUaadék aa atiflsatiai dijak aytlttarak is klrdatiai*. hkiká jiUijwi számíttatnak. 4. feZáui. i . V m«fU*ti«l irak Kfém* im fél érre Negyed évre % • • • • • • a 4 frt 1 M 1 frt tO kr mm t üorvat mim megjrunő tírsadaiii, Hiurnuiari * szépirodalmi múl __heten kiút eyyaer: vunAru«)>. A •Mirnközi (»zli önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takerékpénztéíTT takarékpénztár, sat. hivatalos közlönye.\' ■■ « m a »Muraközi a „Muraköz* szerkesztőjéhez. ItklnttUi fiirktJitć gr l ^^^^jMfíérem, hogy a magyar nyelvben 1 jeleskedő muraközi és vendidéki tanilók és növendékek 1898 — 94 tanévre esedékes, most már kHenozedik megjutalmazó Bárói szóló elszámolásomat becses lapjában közzétenni sziveskedjék. Ezen kilenozedlk megjutalmazásra a kővetkező összegek áflottak rendelkezésemre 1. Zala vármegye törvényhatóságának adománya 300 írt 2. Zalavármegye nemesi pénztára választmányának adománya 120 frt 3 Dr. Mandel Pál ur adománya 1894-re . - 200 frt 4 J)r. Vizlendvay J ur adománya 8 » \' 5. Tóth István ur adománya 6 » 6. Az időközi kamat 8 k \'— ■\'■ I I __HJH ti S*UWp( i. T. 4« BokaMa S. klrd irU Bfc»fca». Bakaiak H, Dakaa M., O^llk JL, Daaba Ö L. éa ttrataál ia Har»4t Brtrbaa: SUra M Nyiluk pUU—rm 10 fcr* Összesen; \'641 frt — Ay Zala vármegye törvényhatóságának adományából megjutalmaztattak; Balog Ferencz második hegykerületi áll. isk. tanitó 30 frt \'Danitz Sándor stridói áll. isk. tan. 30 » Herbolyi Alajos királylaki áll isk. tanitó . 30 frt Hoíímann Lőrincz rócz-kanizsai áll. isk tanitó 80 Irt Horváth Gyula stridói áll isk. igazg. 40 s Jeney Gusztáv csáktornyai közs. isk. igazgató 40 frt Tóth Sándor perlaki áll; isk. iga«g 40 » Az összes muraközi hegyvidéki áll. iskolák növendékeinek 60 » összesen; 800 frt B) Zalavármegye nemesi pénztár^ választmányának 120 frt adományából meg\' jutalmaztattak: [ Csizmadia Károly dráva egyházi rk. tanitó »0 frt Gönczi Ferencz zrinyifalvai áll. iak> tanitó i 3ü frt Márkus Sándor molnárii áll isk. tanitó 80 frt Veres János bisztricaei rk isk. Unitó f 80 frt összesen : 120 frt C) Dr Msndel Pál otszággyülési képviselő umak, — választókerülete magyar nyelvben kitűnő tanítóinak és növendékeinek adott jD\'alms, a ktt{í*kezökép osztatott ki: ^ Kaczun Ignácz m.-szerdahelyi közs. isk. tanitÖ, 30 frt Majhen Ferencz mura-szentmártoni rk. kántortanító 30 frt Murkovics János alsó lendvai rk. kántortanító \' 30 frt As alsó lendvai polg. és rk. iskola „növendékei ^ 40 frt Beliczai rk. iskola növendékei 10 > Bottornyai rk. iskola növsndékei 10 » Deka noveli rk. iakola növendékei 12 » Domasinecai rk iskola növendékei 18 » Mura szerdahelyi közs. iskola nö vendékei 12 frt Mura szentmártonl rk. iskola nö vendékei , 14 frt összesen: 200 frt D) Dr. Vizlendvay Ferencz ur adomá nyát és az időszaki kamatot kapták a perlaki állami elemi iskola és a kisdedóvóda növendékei 16 frt. . K) Tóth István ur adományát kapták a vizsga bel i Ünnepélyes kiostás alkalmából, a stridói állami iskola növendékei 6 fit. Tehát " Azalatt - 300 frt * II) alatt - 120 > C) aiatt - 200 • D) aiatt - 16 * E) alatt — 6 » őszesen: 641 írt Vagyis ezen kilenczedik megjutalmazáat alkalmából kiosatatott összesen hatszáznegyvenegy toriat. Végül megemlítem, hofcy a/Muraköat 1886. évi 48, 1888. évi 8, 1\'88» évi V 1890. évi 4 és 6 1891. évi 7 ós 18, 1892*. A „M n r a k fl t á r o z áj a. Egy aranymosó czigány története. Irta: Luk&o« Béla. Egy kis bevezetés. Talán ismerete« in olva •óink előtt, hogy Baross munkatársát és hivatalában utódját a zsurnalisztikától hódította el az államkprmányzás. Hogy Lukáos Béla nem c*ak kiváló publlozista, de biztaló jövőt igórő bellet-risis volt, ha a novelláknak marad, annak jelentékeny tanúsága e szép elbeszélő«, melynek első részét most mutatjuk be olvasóinknak. Olyan vadvidék ez, hogy elszorul az ember l«lke. Ha ai istennyila rettentő kedvében leütne, nem volna hely hová elmenekOlj előtie. Ha a sziklahegyek szakadásaiból megáradt folyamok slá »udulnának reád, ki az elxárt völgyben vagy, menthetetlenül elöntene az áramlat. Ninos menekülés, sehol sehova. Az égbolt ugyan hatalmas, óriási oszlopokon Dyog»slk, de bálhs e merész oszlopok valamelyike meginog s reánk ssakad a boltosat, mely lölőtto nyugszik. Hátha valamelyik hegy megunja unal-U)>» sxerepét, mindég egy helyben maradni és oszlopul szolgálni — kedvet kap egy kis kirándulást tenni — megindul lelelé a kis völgyöbölbs, » bol mi állunk s a honnan n»nos szabadulás. De féljünk, ne rettegjünk. Tiszta, lelhőilen az ég • » nap barátságossá, kedvessé teszi a lakatlan vidéket. Forrón, nagyon forrón süt a nap, ba •®ár el nem inult, ugy bizonyossal! mosi van a kanikula. Kedves vendég volna egy kis szellő, de a völgy magas begyek által van határolva, melyek útját állják a légrobamnak. A kis vö\'gyet patak sseli át, szeszélyesen kanyarodva egyik begy tövétől a másikihoz. — Néhol nagy szikladarabok állják útját, de a kis pataknak van esze, hogy megkerü ia aaokat s bar lassabban, de mégis tovább balad. E palak aligha mindig ilyen sxelid, legalább aiok a nagy ssikla-darabok, melyekkel tele van medre s aa iapapos mosadékkal telerakott völgy, ast engedik sejtetnünk, bogy tud ő néha rakonezátlankodoi is. — Rongyos, elperzselt bőrű ozigány ül a patak mellett. a hol legisaaposabb a partja. Előtie görbe asztal áll, a>on egy elavult pokróozdarab, m ozigány reá szór néhány lapát iszapot s a porondot s aztán lemossa ismét a pokróesot néhány désaa vízzel, igy megy ez már reggel óta. Aranyal mos Mások a föld belsejében keresik, 0 jobban »xereti ciak Üt a napvilágon. A patak arany tartalom vidékről Jön, sok olyao vls egyesOl benne mely egyenesen a bányákbői fakad, vagy »úidákat hajt. S az Ilyen vi« mindég hoz magával néhány ssem aranyat. De még felhőszakadások vixáradá. sok alkalmával sok ssem aranyat lehordanak a megdagadt hegyi rohamok aa aranytarialn<u begyekről. S a ozigány nak es is jó. Megél belőle naprólnapra. Csodálatos, hogy semmi sem biria lekötni ezt a fajt, osak as arany. Többi Ur»a vándorol még most is; bazájok szeles e világ, egész »sgyo-nuk a sátor, vallásuk ugyanaz, melyet a falu követ, a hol időnként letelepednek. Aa or-xágoe latalóm óh valamennyi kormány status böloseasége hajótörést szenvedett • faj letelepítésénél. De a mi az államférfiaknak nem sikerült, ast végrehajtá „z arany vonzó »reje a mig a nagy rés* máig aem nyúlt bozaá ama kinoabes, melyei a nyugoti polgárosodás aa állandó Istalspedés által nyújtott, hanem megtartotta a vándorbotját és sátrat s megmaradt a megvetett, hazátlan ssám I. ivelett, a társadalomból sxabad mint a vándornép, melyet semmi sem köt egy helyhez, — a máaik hódol a föld vodzó hatalmának s állandó lakhelvre voault. ( Az aranymosó csigánynak van hazája, állandó lakhelye, Vallása, melyeket nem változtat mint köpönyeget. különbözteti meg öt bolyongó fajtájának más oastályoeaitól. Ott ül még mindig aranymosó asatala elölt a vén dádé. Szellő« ugyan a ruhája, nem la fárasztó a munkája, azért mégis osak ugy liheg a izzad a forró sugárrá miatt. Furcsa, gondolja magában a dádé, még ilyen melegen sohaeem sütött a nap, aligha meg nem bomlik az idő. De munkáját mégsem akarja félben hagyni. Fogja magát, belemerül a közeli patakba s visz-ssaül a helyére, az asztal mellé. — Most süss nap I,— mondja oaioismusaal a czigány — van dolgod mig megssárilhaiex I 8 némileg fö fri.sülve folytatja munkáját. Kgyik lapát fövényt a másik után siórta a pokióozcxal leterített asstalra, de a nap sugarai folyton tikkasztóbbá váltak s a ozigány már sülni érezte bőrét e Halhatatlan hőségben. 8sé(nés<U s ez eg*" égboltnak egészen más képe volt mini előbb. A kisebb átláiszö felhőket osakhamar nagyok éa süröék követték. A fenyőmadár sikoltva repflit be a fenyvesek mélyébe. A nap elborult és min-deoki \'udja, hogy aa ilyen rekedt höaég még ki-áibatatlanabb. Éles sxösseoés ömlött be • ^agy-szakadásokon és szorosokon át. ,Ea a viharnak előjele. A fenyvesek audarei edd 15 oly osöbdes felszíni képezlek, mint m tengernek sötétaöltf sima r évi 7, 1893. évi 7 éa 1808 évi 40 s 1894. évi mai számában foglalt elszámolásaim érteimében, tehát Összemni küencx alkalomból kiosztatott, társadalmi uton begyült ado Hiányokból — ötezer w>áz negyvennyolcz forint éz hetven krsjczár. A megfelelő okmányokat becsatolva, vagyok Zala-Egerszegen, 1896. január hó 17 líaza ti u üdvözlettel Dt. kir. tsaiosos, UufolfltfjraUl. \'Megyei élet A megyei közigazgatási bzottaág január havi ülését áv&stica tíenó főispán ur elnöklete alatt f. hó 15-éu tartotta. Az alispáni jelentés felolvastatván és Lslyeslőleg tudomásul vétetvén, az egyes bizottságok alakíttattak újból, vagy egészíttettek ki következőképen: • Gyámi felebbviteli küldöttség tagjai: Ceertá\'i Károly alispán, Gózouy László fő jegyző. Oessnák Sándor árvaszéki elnök, Arvay Lajos m. t főügyész - hivatalból; Eperjessy Sándor, Skublioa Jenő, Skublica István a közigazgatási bizottság részéről választva, Skublioa Gyula, dr. Gyömörey Vinoze, Bogyay Máté fŐispánilag kinevezve Fegyelmi választmány tagjai Skublioi Gyula Eperjeasy Sándor, Háozky Kálmán, Gernya László, dr. Ruzsioeka Kálmán, Lányi Kálmán. Erdészeti albizottság tagjai: Ceertán Ká roly alispán elnöklete alatt: Háozky Kálmán, Skublioa István. As erdei kihágási másodfokú biróság tagjai Skublioa látván, Skublioa Jenő, Há( zky Kálmán, Farkaa József, Koller István, dr. Gyömörey Vinoze, Bogyay Máté, dr. Víz-lendvny Józaeí. A pótadó egyénenkénti kivetése tár gyábau beérkezett felszóllamlások elbírálására hivatott bizotuág tagjai; Epeijeesy Sándor, dr. Gyömörey Vincze, Skublics István, dr. Vizlendvay Józaeí. A n. kanizsai és s. egerszegi közíórhá* zaknak 6 6 elmebeteg befogadása végett kibővítése tárgyában mindkét intézet bizottsága megkei estetett. A letenyei hidvám ügyében beérkezett kérvény teljesen felszereltetvén, a közigazgatási bizottság azzal terjeszti fel a keres-kedelemügyi ministe-hez, hogy « váinsze-dési jog megadását közgazdasági azempontból nem véleményezi. De ha a ministerium az engedélyt mégis megadná, ugy kéri, miszerint, azokon kivUl, akik a törvény hatá rozmányai szerint a vámfizetés kötelezettsége alól fel vannak mentve, még azon zalamegyei muraközi lakósok is mentessenek fel, akiknek a letenyei határban szőllő-, vagy földbirtokaik vannak- Kir. tanfelügyelő jelentése ezerint ezen időszakban érkezett a miniszternek a tandíj alól felmentett szegény tanalók ingyenes tankönyvekkel ellátására vonatkozó rendelete. — A.\'Domborun felállítani kért állami iskola ügyében az összes föltételek és műszaki okmányok felterjesztettek. A Mura-Csányban felállítani kért állami iskola adatai a megkívánt pótlás után azonnal felterjesztettek. — Résatvett a csáktornyai állami tanitóképezdénól megtartott póttanképesitő vizsgálaton és az igazgatótanácsa ülésén* — Dráva*Vásárhelyen megtekintette az állandó gyermek-menedókház helyiségeit; ugyancsak a pályázatnak haladéktalan kiírása iránt a helyszínén intézkedett — Alsó-Lendván megtárgyalta az iskolaszékkel a polgári fiúiskola államosításával összefüggő további intézkedéseket; a város járulmányát már befizette s az átteiekkönyvezés már megtörtént a az építkezésnek még e tavaszon megindítása ügyében a felterjesztést megtette. —- Mura-Szent-Kereszten az ott felállítani tervezett állami iskola helyiségeinek felbecslés«: íé* méretei érdemében tartott helyszin\' tárgyalást. Kir tanfelügyelőnek jelentése a magyar nyelvben jeleskedő muraközi ée vendvidék) tauitök és növendékek kilenozedik megjutalmazásáról a megfelelő stámadás bemutatása mellett tudomásul vétetett- A gazda tili teendőiről. — A gazdálkodással foglalkozók figyelmébe. — Nulla díes sine linie, azaz tárgyunkra vonatkozólag, egy nap se teljék le gazda-^águnkban munka nélkül. Azért bogy a természet aluszsza álmait, az ember ne aludjék A tél két irányban igényli a gazda munkáját. \'Megadni, azaz rótolni a földnek az olvesztett táperőt éi fontos teendőink vannak aa állataink gondozására is. Okoe gazd* télen leltárt és mezőgazdasági mérlegét rendezi, mart egy raozionalii gazdálkodónak pontosan vezetett számadásból kell tudni hogyan áll. Talán kétségtelenül legfontosabb teendő a trágyázás eszközlése. - Ha csak ímmel-ámmal folytatjak azt, könyen megeshetik, hogy azon esetben, ha az idő hirtelen meglágyul, trágyánk egy lésxe bennreked ta nyaudaadvarunkon, mi kétszeres kárral já . EIhő kár rz, hogy azt csak egy év múlva értékesíthetjük, másodszor a hosszú állás után a trágya tápereje osökketi A trágyát sohasem rakjuk kupaczokba, mert így egyenletes trágyázás ^ nem e thetŐ soha, azonnal teregessük el a trágyát. A mennyiség tekintetében as az elv, a helyes vékonyabban trágyázni és nagyobb területet behordani. Ha vastagon trágyázunk, kedvező idő-láráaban megdűl a gabonánk, szárazság esetén pedig kisül A szakértők általáuosan követett elve az, az összes kultivált területnek 10°/o át megtrágyázni. Tiz aratás egy trágyázás, hosszú időnek látszik. Egyébként ezt mindég a talajminőség fogja megszabni ; bizonyos számokkal kifejezett határvonalat megszabni lehetetlen, mert végtére is a trágyázás ninc9 szakácskönyvben előírva, a hol minden szernek megvan a maga mér-teke. a >nm ^»^t«1 A második fontos munka, állataink ápolása. Talán kezd már gazdálkodásunk annyira okszerűvé alakulni, hogv ne nevesse ki még a járatlan g<zdálkodó, midőn az állatok teleltetéséről ivszámra menő tanácsokat olvas Rendszer kell a takarmányok fogyasztásánál, nem pedig az az avult t égi elv. lükre. l)e a mint beléjök kapott s ssakadAsokon betörő szél, hullámzásba jöttek a fenyvesek, mint a tenger, mikor tölkorbáosolja a vihar. Olyan felséges látványt nyújtott ez a tengeri... Legsiább megszűnik az a ozudar meleg, gondolu magában a dadé. Mintha a közelgő esö nem sok bajt okozhatna neki, föl aem vette aai, hr.uem ott ült lovább asztala mellett. A vihar közelebb jött. A azél süvöltőit és zúgott. Sivitolt a szakadásokban, bömbölt a barlangokban, .irt midőn a sziklába ütközött és dör göti mini a lavina, mikor a fenyösugsrakon kt-torieteit a völgy egyik szélélöl s másikhoz. — A hstslmas ienvök mint gyönge vesssö-ágsk hajlonglak e dühös szélrohamok alstt s a felbök e nsgy léghusam lolytáu a legsxeszélyeeebben kavaroglak össss-vissza, peroi alatt elborult a látó-határ, de egy peres müve volt s a szél lyukat iuri magának a lelhöboltozaton, a melyet mint aranyozott töllséren Özönöltek be a nap sugarak. Sajátságos játékot űzött a fellegekkel egymáshoz esapva őket, az egyiket sebsnesen hajtod, aztán hirtelen visszafordította, egy pillanat alatt nem volt nyoma. luie ismét hoz egy lerbes felből, villámee-baseéggel ragadja magával, a felhő szakadozik utjábau mindenül!, hagy egy darabot maga után Egyszerre még nagyobb szélroham kapja meg, magával sodorj« ellenállhatlanul és folytonosan közelebb hozsa a hegyekhez. Ha ebben az irány-bsn rohan tovább, okvetlsoűl a fenyves kiállé csúcsaihoz csapódik. Vakiió villámlás tölti be a kis völgyet. Ezt követi agy Irtóztató dörgés borzasztó moraj kieé* írtéban. a légkör villamossága egyesül a föld villamosságával... A terhes megrakott felhő megszakad... Csatornaként ömlik a zápor. Az idegrázkódtató rász-kódtatás és dörgés felkölii a ozigányt asztalától, látta a távolban a megszakadt és lezuhanó felhőt, érezte a vastag oséppekat, melyet már hozzá ia elhordolt a szél : meggyőződött, hogy «s arany-mosást nem folytathatja tovább, aazialát olt hagyva, összehajtá a tövényböl kimosott aranyszemeket tsrtslmsió pokróozot s megiuduit s ozigány kunyhója felé. Kunyhója épen a tövében j feküdt ama hagynék, mely fölött megszakadt a nehéz felhő. Siettet^ meggyoMtá lépteit, hogy addig kunyhójához érhessen, a mig a havasi pata- 1 aok megáradnak, mert ha ezek rohanó folyókká dagadusk, nehezen érhetne haza. Volt is oka sietni. Hiszen a zápor nem is hull többé oaöppekben, hanem mintha csatornából ömlenék. — A kegyoldalakon már egész patakok, egész folyamok ösönlenek alá. Lábai alatt meglágyult a föld, alig birt lépésről lépésre ka-passkodni a< Ösvényen. a dördés és villámlás megszakadstlan volt. A terméezet szellemei rettenetes kedvűkben lehettek, hogy igy rombollak. MiodsnOtt patakok, folyamok gyűllek a szakadatlanul eső sáporból. A völgy medre pedig már tengerhez hasonlított, — csupa egy viz volt már as egyik begy tövétől a másikhoz. De a ozigány mászott, osuszott lépésről-lépésre ; az is eszébe jutott, hogy a nagy visársdás még kunyhóját is fenyegetheti talán... s e gondolat még nagyobb erőfeszítésre kényszerité Tovább haladása nagyon, de nsgyon meg voli nehezítve. A Ctakok egész folyamokká nőttek. Néhol az egész gyoldal nem volt más mint egy irtóztató sebességgel és morajjal legördülő visroham. — Ilyen helyeken kellett a oaigánynak átvergődnie. S valóban bámulatos zzivóaággal győzte le az akadá- lyokat. Szikláról sziklára, gyökérről-gyökérre, ág-ról-ágra kapaszkodott. Az egyik patakon átgázolt, a másikon, melynek dübörgése jelzé, hogy nagy köveket is görget le magával a mélységbe, a vi/behajtó ágak segítségével kapaszkodott át. — Bámulatos küzdelmet folytatott ez ember az elemekkel. Egy mély szakadáshoz érkezett. Csörömpölve hullott abba alá azikláról-sziklára a vizro-hsm, piszkos párát osapva föl vele a levegőbe. Egy-egy tiszta tó volt, teledobva levágott fenyőkkel. Az ezredéves fákat mint szalmaszálat emelte izmos hátára, a megdagadt folyam vitte, ragadta magával tovább, le a mélységbe. a recscsenés, csörömpölés, zuhanás és dübörgés rémületesen zűrzavaros morajt vert föl a vihar tombolása közepett. Még némulva, félénken állt meg e borzsssió akadály elöti a ozigány. Üi szskadáson túl, látszott már as 0 guoy-hójs a másik hegy aljában, de embernek lehetetlenség volt odajutni, még a szárnyast is lekapta volna a kérlelhetetlen vihar. A ozigány megállva a szakadás szélén azon törte a fejéi, hogy kűzd-hetné le ezt sz akadályt is r Hirtelen egy bor-zsszió látvány ragadta meg figyelmét. — A hegy, melynak tövében az ö kunyhója épült, megindult és folytonosan a völgy felé szállt alá. A borzasztó felhőszakadás roeglágyitá az agyagot, a aok hegyi folyam, vízmosás és szakadás migingatá slspjá-ban s most az egéss beeylömeg a mélység alá csúszott. A fsusztaló csatornán utal tört magának és terhével együtt a kunyhó felé rontott. Néhány pillanat múlva a ozigány kunyhójának semmi nyoma sem volt. Csupa iszaptenger volt a helyén és e sártenger fölssinéa ezredéves fenyők és óriási fák úsztak. (Folyt, és vége köv.) .ddig etetni egyik egyik takarmány félét, még benne tirt, Ez geu helytelen dolog, mert minden máa-más takarmányban, más ás má« éa más a táperő és ha aa ember megkívánja a táplálkozásban a változatos-»ágot, bizonynyal megkívánja as állat is. á természet gondoskodott erról, a legelő változatos tápszereket nyújt, nyújtson télen által a gazda is« A teiméezetnek ezt az ajmotatását m»g<rt»« gazdáink, mert szeoskavágóval többféle tápszert aprítanak Össze, normális tápanyaghoz jut ezáltal 6« azt fttlesztve használja. As itatásnál fő a tisztaság, a ki a piszkos vályúból itat, annak az állatgondozásról fogalma sincs. Ugyanoeak télen át állataink napjában kétszer a vakarást és keféidet ia igénylik. A bőrápolásának higemkus fontosaága immár kétségu lén. Ai állatok ttlrik a vakarást, mert ösztönük súgja, hogy ez javukra válik, a mely állat nem tttri, annak a jele, hogy nem szoktatták rá soha. Télen tisztogatta*, auk gazdasági eszközeinket, hozassuk rendbe kerítésünket, szőlőkaróinkat, istálló, ház ós gazdasági épületeink padlásait, takaritassuk és ne engedjük gazdasági belsőségünkön felolvadni a havat és alámosatni gazdasági épületeinket. Aztán a hásiipart fejleszazük és üzzök, oairok, sás, ltáka, kötés és ionáa mellett tartsuk azt is gazdaaági feladatnak, hogy cselédeink néha-néha télen át szellemi táplálékhoz jussanak. Különfélék. §t. IffUssitj Qynla minister e hó 26 én a képviselőház minden oldalán osztatlan tetszéssel és rokonszenvvel fogadott beszéd ben mondotta el közoktatásügyi miniszteri programmját. A minister, akinek ailg volt né hány nap ideje arra, hogy a budgettet áttanulmányozza, beszédében a legnagyobb részletességgel nyilatkozott tárczáiának min den kérdéséről« A minister beszéde \'végén viharos tetszésnyilatkozatok hangzottak fel s minden oldalról sokan siettek a minister-hez, hogy gratuláljanak neki első debutjének szép sikeréhez. §r. Wujtts Qyula vallás- és közoktatásügyi minister! a tegnsp délután Csáktornyán megtartott értekezleten, óriási választó közönség általános lelkesedéssel képviselőjelöltjének kiáltotta ki. A választás legkésőbb két hét múlva meglesz, amikor sok és sok ezer muraközi íogja áldani a végzetet, hogy Wlassits minister képviseli válasxtókerüle-tünket 1 dsikto/nya rátos képviselőtestülete e hó 28 án gyűlést tartolt melyen, elsősorban felolvastatott dr. Wlassits Gyula orsz. képviselőnknek, a város közönségéhez intézett meleghangú levele, melyben köszönetét nyilvánítja vallás- és közoktatásügyi ministerré történt kineveztetése alkalmával a város tanácsa által hozzá intézett üdvözlő sorokért. — A bonvédelmi ministerium által a Csáktornyán felállítandó Jovas-kaszárnya módosított terve helybenhagyatván, az ügy jelentéstétel végett az építészeti bizottságnak adatolt ki §irü Jküurtsés 0 felsége a király dr. Grtin Gyula zala-egerszrgi kir. törvényszéki jegyzót, a tapolczai kir. járásbírósághoz al- biróvá nevezte ki *- > 4 JfttraJtfd-Tiszli-önsegélyző Szövetkezet í- hó 20 án tartotta meg Alszeghy Alajos elnöklate alatt, rendes évi közgyűlését, meiy alkalommal a S.ik cyklust is megalakították. Jelen volt 198 üzletrész képviseletében 15 tag — A jegyzőkönyv hitelesitői Felméri Albert és Puhr Mátyás. Az elnöki jelentés tudmásul vétetik. — A tiszta jövedelem a zárszámadások szerint 79 frt 67 kr., mely s tagok osztalékául el könyvel te tik. A felügyelő bizottságnak s az igazgatóságnak a fölmentvényt megadják Az ujabb alakulás 84 taggal, 600 Ozletrészszel kimondatik. -A fölügyelőbizottságba beválasztatnak: Jeney Gusztáv, Pálya Mihály és Thorday János. Uj igazgatósági tanácsosnak Macskásy Sándort választják meg. Mencsey Károly indítványára kimondja a közgyűlés, hogy a fizető osztálylyal kapcsolatosan, fogyasztási osztályt létesít, egyelőre ezukorra s kávéra s ennek vezetésével az igazgatóságot bízza meg- Felméri indítványára az igazgatóságnak jegyzőkönyvi köszönetet szavaznak. 4 csáktotnyal siépM-igyiitUtt f. hó 20-án tartotta meg évi záró közgyűlését. A közgyűlésen a tagok szép számmal voltak kép viselve. Jelen volt 72 tag. Az Ülés kezdetén felolvastatott az egyesületnek a lefolyt évi működéséről szóló elnöki jelentés, mit a közgyűlés tudomásul vett. A jegyzőkönyvnek hitelesítésével megbízattak Macskási Sándor és Premeoz Miklós. Előterjesztetett a jövő 1895. évre szóló költségvetés/ mely szerint a jövő évben várható pénztár maradvány 847 frt 84 krban irányoztatik elő. — Elnök egy tervezetet terjeszt a közgyűlés elé, mely szerint a város végétől a temetőig befásitott gyalogjáró készíttetnék. A közgyűlés a ter vezetet általános helyesléssel fogadta s kivitelével a választmányt bizta meg. Elnök ajánlja a Wagner-féle teleknek megvéte\'ét, mely telek most 4600 írtért megkapható volna. A kérdés szavazat alá bocsájtatott; a megvétel mellett szavazott 25 tag s ellene 42 tag s igy az emiitett télek nem fog megvétetni. —• ür. Schwarz Albert pénztárviza-gáló bizottsági tag Indítványára Czvetkovics Antsl pénztárosnak lelkiismeretes és buzgó munkálkodásáért, — |egyz\\&<tayyi köszönet szavaztatott, mit azonban $aiya Mihály indítványára a közgyűlés azzal egéaait ki hogy Morandini Bálint egyesületi elnöknek fáradhatlan munkásságáért s az egyesület czéljainak elérésében kifejtett kitartó ügy-buzgóságáért szintén jegyzőkönyvileg fejezi ki köszönetét &ighiró Zala vármegye fiatalsága által a megyei árvaház alap javára Zala Egerszegen, 1896. február hó 9-én az »Arany Bárány« -szálloda termeiben rende*end ő zalavármegyei bálra. Belépti dijak. Személyjegy 5 frt, családjegy 9 személyre 10 frt, több személyre 16 frt, páholy 15 frt, páholyszék 8 frt. - Jegyek válthatók Czukel ter Lajo9 megyei aljegyző ur hivatalos helyiségeiben és a bál napján a pékárnál Kezdete 9 órakor. FelülfizefaMt - a jóté-kony czél iránti tekintetből köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztalnak. 4 Csáktornyát kereskedő ifjak önképző egylete 1896. február hó 2-án (szombaton) saját helyiségében a következő műsorral estély t rendez, melyre tagjai családjaikkal ezúton is meghivatnak. Műsor: 1. Talpra magyar" szavslja: Kohn Gyula ur. 2. »Két szem« monolog, irta József, előadja: Münz Jenő ur. \'8. »Czeit búcsú« Endrődi Sándortól, szavalja: Kohn Gyula ur. 4. »Az őrült« Petőfi Sándortól, szavalja: Kopjár Sándor ur. Az előadást a könyvtár javára rendezendő „Jux tombola* követi, melyhez tombolatárgyak köszönettel elfogadtatnak éa kéretik azokat legkésőbb folyó hó 27-ig Lőbl Rudolf egyleti pénztárnok úrhoz kOI deni Kezdet este 8 órakor. - U 4 „&arakősu folyó évi l-ső számában megjelent ama közleményre hogy egyletünk Ágotay Ferencz a Monory színtársulat egyik tagját, jutalomjátéka alkalmából arany láncz-czal ajándékozta volna meg, az igazság ér dekében kijelentjük, hogy az említett aján -dék több fiatal ember által vétetett és nem egyletünk pénztárából fizettetett. A csáktonrnyai keresk. ifj. önk. egylete. dfoJUrt. A perlaki önk. tűzoltó-egylet f. évi február hó 2 án a R Társaskör4 nagytermében, saját pénztára javára tánczmulat-ságot rendez. Beléptidij személyenkint 1 korona Egyenruhában megjelenő tűzoltók saját személyük után belépti dijat nem fizetnek Kezdete fél 8 órakor. Felülfizetések köszö nettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak 4 Csáktornyái nSsgyltt]f hó 28 án közgyűlést tartott, melyen a lemondás folytán üresedéibe jött egyleti pénztárnoki tisztségre Frász Tamásné urnő, a ezintén lemondás folytán üresedésbe jött választmányi tagságra pedig Beér Ferenczné urnő választatott meg. Elhatároztatott továbbá, miszerint még két szegény segélyben részesüljön Végül a jelen volt tagok felkéretnek, hogy odahassanak, miszerint az egyletbe minél több tag iratkozzék be. — 4 ciaJttó/ayfli tűzoltó-egylet e hó 19-én tartolta szokásos tánczvigalmát, melyen nem nagyszámú, de jókedvű közönség volt jelen. A táncz csak reggel felé órt véget. A jótékony czélra felülfizettek: Murai Róbert, Morandini Bálint és Nuzsy Mátyás 6-5 frt. Ziegler Kálmán és Hirschmann Nándor 4-^-4, frt. Schulleg János, Hirschmann Samu, Hirschmann Leo, Hirach mann Adolf, Rosenberg Rudolf, Bernyák Károly, Kollarlts Mihály, Mayer Herman, Mayer Károly, Benedikt E.- Baumaon, Zsigmond, Zskál Henrik Lőbl Mór. Schrank testvérek, Neumann Salalamon és Szeiverth Antal 2—2 írt dr Hajós F. ós Heinrich B. 160 -1-50 dr. Fámek László, Kohn Herman, Prusáis Alajos Dekkert József, Bosnyákovics Amália, Hartmann Adolf Ba-ranícs Andrásné Neumann Samu. dr. Schvarz A bert. Sauer György, Wollák Rezső, Molnár Elek, Mayder Mór, Kornfeind Nándor, Dr Wolf Béla. Francz Ludvig Nagy-Kanizsa Morandini Roman N.-Kanizsa és Knorozer György N.-Kanizsa l-l írt. Pollák Samu, Ivacsics Ignács, Zrinyi Viktor ós Weiaz Miksa 60-60 kr. összesen 77 frt. A sziv«s felülfizetők fogadják a tűzoltóság hálás köszönetét I Nyilttér. K revat alatt közlöttekért sem alski, sem tartalmi tekintetben nem vállal felelős »éget a Sserk. _ t . _ \' Báli selyemszivetekét 36 krtói U frt 66 Mg méterenként — valamint fekete, fehér, i-zines Henneberz selyem 86 krtól 14 frl 65 krig méterenként sima, osikos, koozkázolt, mintázottak, damaszt stb. (mintegy 240 kft* lönböző minőség ós 2000 szin a mintázatban alb. póstabér éa vámmentesen a házhox sifcl-litva mintákat postafordultával kQld : Hon neberg G. (ee. és kir. udvari ssállité) selyemgy&ra Zürichben. — Svájozba ozimiett levelekre 10 kroe, levelezőlapokra 5 kros bélyeg rsgasstandó. Magyar nyelven irt megrendelések pontosan elintéztetnek. » _»_ ■ mu i i ■ ■ rr v-js-srs ■ jrs r J 1-.—^\' ,-u-x- iám - \'-»wt—aar 4 J » Felelős szerkesztő: MAR6ITAI JÓZSEF. JLapiulajdono* As kiadó; FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) ilL te čaj Va Čakovcu, 1895 27. januara. "S Broj 4. S nr»«in(k-«» moéi j« »v«kl iU» govorit II i 18 turom — St« potiljka tltné* M udriUjtM-rlaak, n»j m polllJ«J» aa ím ■Mfitai j«i«r» nw^u v« v (Vkovao. 1\'rtdplMtn« mm« f« i Na celo leto . . . 4 fa Na pol leta . . . S trt Na öátvert leta . . 1 ki ObkMM M poUf i M miumjm. i>o>di»l brojl ko*Uj« 10 ht. fcUtatoljrtre! |j#tar* riMb*l VIHpova ba m yr»ipl»U 1 otaatn« polil|*J«. \' \\ es horvnlmkor. I mnK]snkoM Jeslkoi Ik1«m*1 druitveiil ii.h.ihi v«..l I povućljivt 11«! *» pnk fcliElouEl arvoúcivtijeHaL®» Jstdfoaicreit 1 to; -sra i^aüjra. _ "\\uthw glasnik: „Modjimurakoga podpomagajučega činovničkoga di-uitva"\' „Čakovečke tparkaW, „Međimurske aparka»»e\'4. itd.\' Novi magjarokrministerlum. Barun Desider B á nff y novi minister-predsjednik, rodjen 28. oktobra 1848. ljeta vu Koloivaru, postal je ljeta 1876. velikim županom (főispáu) varmegjije sol-nok-dubočke, keonede i nadodske, ter je vu obedvepo varmegjijam razvital veliku ener-«iju proti Rumunjem i Sasom. Ljeta 1890 bil je oposvan, a 1891, preuzel je predsed-ničtvo zastupničke hiže. Desider P e r č z e 1 minister nulradnjlh poslov, rodjen je ljeta 1848. vu Segsardu kakti sin kadnjeg ministra-pravoeudja Béle Peroela. Ljeta 1868. postal je začastnim Sodnotarjudom, potli pravim podnotarjulom aranjske varmeg)iie, 1871. sudoem -vu Tolni, gde je ostal 10 ljet. Od ljeta 1887. zastupnik (ablegat) je vu saboru, a od lani je podpredsednik zastupničke bile. Ladislav Lukács minister finanoijah rodjen je 24. novembra ljeta 1850. vu Zalatni vu dolnjoj albenskoj varmegjiji. Juda ee je vučil vu Koloivaru. Ljeta 1874 postal je profesorom vu pravoslovnoj akademiji vu Gjuru, ali je tu ostal samo 2 ljeti. Vu sabor biran je prvi put ljeta 1878 , gde se je osobito istaknul kakti narodui ekonom i iavestitel) flnaoijalnOg odbora. Koloman Tisza Imenoval ga je ljeta 1889. na mesto Wekerlea, koji postal državni« tajnikom vu ministerijumu flnancijah. mi-nisterijalnim savjetnikom, pak je on sude* \\ loval kod vsih finanoijalnib operaoijah od ljota 1887. do 1891. Ovoga je ljeta zaradi slaboga zdravja stavil slu£bu i bil odlikovan komanderskim križem Leopoldova reda. Kesoefle je Bude.oval vu valutnoj enqueti i postal ljota 1808 drfavnim tajnikom vu ministarstvu flnancijah Lukács je general-direktor vekieg rudničkog poduze a, pod-p rezed erde\'jsko hipotekarne banke i direktor centralne iparkaee. Ernest Dániel minister trgovioe, rodien je 3. upa uda 1848- vu Elleméru vu torontalsko) varmegjiji, gde je i tapočel 1866 svoje službovanje kakti upravni, a kesnede kakti súdbeni činovnik. Ljeta 1870 bil je kakti Deákovac izebran vu sabor, vu kojem vie od ouda nep rekidno sjedi. Od ljeta 1884 aastupa veltki Bečkerek. Osobito se je istioal kod regálaoije Tisze. kod graduje potiske ieljesnice iz Vel koga Bečkeroka vu Veliku Kikindu, kojoj je i prezed. On j" takaj i direktor domovinske dparkas • i vsake felo ostalih poduseč\'h Grof Andor f e 8 t e t i o s miaiater po-Ijodelstva, rodjen je ljeta 1844 ter je istom lani prevzel vu kabinetu Wekerlovu isa odstupa grofa Bethlena listnicu poljodelsUa. Julio W 1 a s s i o s dr. minister bogoštovlja i nastave rodjen je vu Z*la-Eg< rssegu 19. m arci uda 1852. Vu složbi je od ljeta 1875. i to kakti sudbeni činovnik kod sudbenoga stola, kesneSe kod kr. table, a napokon vu ministarstvu pravosudja kakti zamjenik državnoga nadfi\'kala. Za minist o-vanja Szilágyiévá izradil je Wlaseios zakonske osnove o organizaciji\' kr. tablah i o ergani-zaoiji sudov Vu novembru 1890. imenovan je profesorom vu budimpedtanskim sveu<>i* lidtu, a ljeta 1892 izebran je vu Čakovca zHHtupnikom. Vu saboru Wlaeeics ae je odlikoval u upravnom i pravosudnom odboru a bil je i isveatitel za aak. osnovu o »lobodi religije. Wlasaios je ujedno vrlo ploden strukovni pisec vu kaznenom prava i od tri godine kotrig akademije Aleksander Erdélyi minister pravosudja rodjen je 1889 Od ljeta 1866. do 1870 hIužII je kod gradskog poglavarstva vu Pedti. 1871. predel je kakti pomoćni izventitelj ka kr tabli, postal 1886. kuri-alnim sudcem, 1888. senatskim preze\'om budimpedtanske kr. tabuié, a 1891- on je državnim tajnikom vu ministerijumu pra-vesudja, a od lani zastupnikom. Barun öejsa Fejórváry FZM minister hoovédstva i privremeno minister a I a tere, rodjen je ljeta 1885 i po tom senior kabineta Kakti mlad oficir odlikoval se ljeta 1859. vu talijanskom Uhorr i dobil je za avoiu junačku odvažnost vu bitki kod Solferina vitežki križ reda Ma*i;e Terezije. Barun Fejórváry stupit \'je jo3 za Kolomana Tis/.e vn ministarstvo ter je no samo po dobi več i po složbovanju naj-staredi magjarski m nister. Imbro pl. Josipovioh minister ZABAVA. Dva foringaüi. Dva trgovci iz Kaniue su se vile krat po trgovini okolo vozili, ooi su se po cielom Bomogyu i po cielom Ifedjimurju anali voziti, te po selih meda, gubača, kože i ostala od Ijudih prekupljevati te oudt dok io doáli do željezničke postaje a rob« so imali dosta na-kupljene, znali oa roba ns fteljezuicu predati, a sami pak se a prvim viskom, koj je u Kauižu iiel, domov odpeljati. Prije vendar so svoje foringa^e, koji so večinom bili seljani iz obližnjih selsh, platili, Medjutlm je siromak foriugad s Umi trgovci morsl imati željezoo trpljlvost, jer po oelik onsk od bife do h že postajati kupljene stvari Ba kola nositi, onde je liepo" o red metati, ta da viže gore vlszoo, a to 1 po žarkom tancu I po deldja činiti, nije bila iala i aato bi Ate bilo pristojalo, da sa rečeni trgovci pri izpladvanju forlnger gde kakov mali triokgeld ptiložili bili, ali toga nafti forisgsli nikad doživili nisu, da~ pače po najvekftoj žegi niti kopica viaa nikada od svojih trgovcev dobili niso. Jednoč oe ooi dogovor«, da kad prvi kut ovi trgovci dojda, boda oe nad njimi fantili, na koj način i gde pak se bodo nad ojimi fautili, to sa po svojem dogovoro za svoja tsjoa držali i nikomu o tom niáta pri povledali. Jesen dojde a Injom i trgovci vo Medji morje> Odmah si u Kottoribi pogode tvoje foringaSe - čini mi se Spabijo Jožia i Ja« daoa — te bajd sad od oela do sela, od hiže do hiže. Natovorili so več bili skoro pun« kola svakojake kramari,e a proputovali več prek pol Medjioaorja. „Jod idemo a Strigovo pogledat1« vele trgovci — „ond* napunimo kola do kraja i od onod odmah u flafcovac oa kolodvor, gde čemo sa Kamzau robu predati • — Hi 1 Hoje! Cu j I — Konji se genu i kola putuju proti Ótrigovi, trgovci naravski u.* kolib sede, akoprem je terh i be» njih bil dosU veliki. AH foriugad je njihova i oni imaju prava vsaki oa svojih kolih sedeti, konji pak nek vleču, jer zato su konji, zakaj Oisa zajci, onda nobi morali trh vleči. — Övak li trgovci fllosopbiraju. Foringe dojdu do mieita, gde se je malo s breg ižlo, i to je bilo miest<», gde so 00 forlngafli nad svojemi trgovci fantiti dogovorili bili. Na jedan krat, kad so pod trhom konji oapeli žtrap.jge, veli Spahija trgovca, koj je ua Jadanovib kolib komod sedel : „Kaj vi človek nOvidite, kak konji težko vleču, zakaj neidete iz kol dole — .Kaj Je vai za me i aa moja foringu briga,* odgovori trgovec. „Tak?- veli Spahija „taki vas je is kol dole dobim." — Zatim zamahu« bičem i trgovca podteno tri-četiii krat ćes pJsča omekoe. Jadan to videči, gde au Spahija ujegovoga trgovca oa kolib bičem ples\'če, ss-vikne kakti tob-)ž srdito: „Zakaj usdaž mojemu trgovcu mira — čekaj 1 Ako buA ti mojega trgovca haril, badem bogme i ja tvojega" — te odmah bićem pri me onoga na 8pahijevih kolih voščiti. Spahija oa to tobo/, jo bol}« srdit, vdrapi nekoliko krat opet onoga na Jaianovih kolib, (a ov da ma povrne, opet onoga n« 8pahijevih, Ovak je to jftdno vrieme tálo, dok ia trgovce is kol dole stirali, a na koucu pri žel;ezaici je svaki trgovec svojemu foringada k-plači jož trinkgeld dodal, tobož sato, jer se je tak gjegjerno sa njega savzel, kad ga je on drogi foriogal bi\'em omikaval. / Prevejajai putuifc Pred nekelikemi godiuaul aicpal 40 je nieki stepihleb po Medjimnrja »kolo, koj se je izdaval za potnika o Jeruzalem. Oa je pripovedal, da <toba(lja h 8t. WW* i putuje israven k svetoma grobu a Jereaslem. Več dojduči u Kottortba, je pital *a pežti i« Horvatska i Slavoniju, rodjen je 1. »eptembra 1894. vu Kurilovou vu Turovom polju- Po smrti ministra Bedekovića, postal je 28. augusta 1889. njegvim nasljednikom. Barun Samuel Jósika minister á litere, koji js napokon prijel Ustniou magj ministra na previflnjem dvoru, rodjen je 28. augusta ljeta 1848. vn Solnogradn od otca baruna Ljudevita Jősike- i majke grofioe Adele Bethlen. Njegov oteo bil je sportman ivropskog glaaa. Mladi Jósika vuflil se je Yu Parisu i Engleskoj, a bavil se je samo praktičnim gospodarstvom. Vu javni tivot atupil je 1872 Irakti Veliki notar koloAvarake varmegjije, kojoj je od 1885. do 1888. bil veliki* Županom (főispán). Ljeta 1892. iiebran je vu Kolodvaru za ablegata, a vu januaru 1898. postat je orsaökim tajnikom vu ministarstvu unutrašnjih poslov. Stoga je mesta lani odstupil. KAJ JE NOVOGA? Zbiranje. Zutra bude vu Zala Egerssegu odlu Ceno, koj dan bude zbiranje ablegata. Naj-ke«nej za dva tjedne bude se zbiranje obdržati moralo- Vu Čakovcu su vćera apravilće držali 1 jednoglasno izkriknuli za kandidata dr. Wlaasits Gyula ministra, koga puk u-edjimurski hoće na novo izebrati, tojest potvrditi za svojega ablegata- Kak Čujemo, odo Medjimurje je samo za njaga- Francozkl vladari. Za vréme svoga vide od jezero-godiftnjeg obstanka Frjmoezka je izmenMa Vse forme vladavine,4>ila je absolutna kraljevina i carevina ter republ ka. Ona je preživela vladu ćetirih velikih kućah Karolingah ($43 987.), Kapentingah (987—1828.) Valoisah (1828-1589.), Bourbonah 1589 -1848. izuzev 1792-1814.) i Napoleoni-dab (1804-14. i 1852—70.) i doliv la iretju demokratsku republiku. Karolingah sedelo je nakon smrti Karla Velikoga na fraooezkom tronudu U, i to : Karlo Ćelavi, Lindevfc II-, Ljudevit ni.. Karloman, Karlo Debeli, (Odo grof Pariik i), Karlo\'bedasti (Hudolf burgunOaki) Ljudevit IV r Lotar, Ljudevit V. Kapetiog h bilo je vu vsem 14 i to : Hugo Gapet, hUbrt, Hearik I. Filip I.. Ljudevit VI., Ljudevit VII. Filip II Lju) devit VIII, Ljudevit IX-, FtUp III. Filip IV.. Ljudevit X., Filip V.* PKarjo IV. • Valoisah bilo je 18 i to: Filip VI.# Ivan, Karlo V-, VI. 1 VII, Ljudevit XX, Karlo VIII., Ljudevit XII. Franjo 1., Hen-rik II, Franjo II, Karlo IX. i Henrik III. Bourboncah bilo je 8, i to; Henrik IV., Ljudevit XIII., XIV. XV;, XVI. i XVIII. i Luis Filip. Napoleonida bili au dva Napoleon I. i Napoleon III. Prva republika trajala je od ;i792— 1794., a vladom je. upravljal konvst (1792 -1795.)\' direktorij (1795 — 1799) i konau-laj 1798—1804). Druga repoblika trajala je od 1840-1851. a vlada su vrflili privremena vlada, general Cavaignao kakti diktaiori Napoleon Bonaparte kakti predsednik. Tretja republika traje od ljeta 1870.\' a bili su predsedniki Thiera (1871 — 1878 ), Mac Mahon (1878- 1879 ), Q*evy (1879 — 1881.), Carnot (1887—1894.) i Perier (1894 do 1895.) • Francoska je anda odbijeno liskup-novladu prve republilie imala vu vsemr* O^ ljeta 1843. do 1896. ljeta 54 vladara Od predsednikah tretje republike nije nijeden dočekal, da mu mine zakonito vréme njegvog vladanja- Thiera Mac Mahon Grevy bili su prisiljeni, da odstupe, Oarnot je vmorjen. P rier je nakon kratka vlade sam dal oatavku. * Nije bilo puno bolje ni anjihpvimi pred* Aaatniki. Napoleon 1IH vumrl je vu sužanj* stvu, a njegov ain daleko od domovine, isto tak i Napolfon I. i njegov ain. I vlaatodržcl prve i druge, republike ni#u bolje prošli. • • Poznato je na dalje, kak au izgubili tronula Louie Filip i Ktrlo X ter Ljudevit XVI. Poslednji franoezki vladar, koji je vumrl na tronutu, bil je Ljudevit XVIII. (fv 1624.), a posljednji, koji je ns-sUdil svoga otca na tronutu — bil je Ljudevit XIV., a to znamenaje, da od 250 Ijet vúa vu Franoezkoj na tronužu nasledil sin avoga Otca. 1 drugaó dalo ubi se jo$ iz fracezká hiltorije dokazati, da je franoezki uonud najpogibeljnefli, najnestalneli i najtragi&nei. Henrik III. i IV. Ivmorjenl su,\' Ljudevit XVI. smaknut je, Oarnot vmorjen, — a o proz broja a ten ta tah nećemo ni da govorimo. Margarotokl otok. » Gradsko vtće va Badimpel^i odbilo )e seAuitivoo uabavu Mzrgaretakog otoka (Margit sziget), kaj gt je pouudjl gradu na kup mdherceg Jolef. Gradsko váóe opravdava dvoj sakljućek pomenjkanjem penez i siluima potrebama vu dzage «»lje. Vez4a ie vjero-jatuo, da bu nadbsrceg pooudil otok privat« nikom. Prirod vina po ovčt«. Cres íjét* bil je Magjsraki orjag na ćtrtom m«stu, kaj se tiče proisradj*uja vina, vseb orssgov ovoga svita. Dsoes je pak ssdmi. To pak dokažpje prirod vina i 99*; Vu Frzucezkom orisgu jeprired viqa 30,70l,9?9 by b toli tro v. Vp Talijankom orj|«gp )* prijo d vina 24,000.500 hektolitrom Vu Španjolskom orsage je prirod PB« 24,000.000 hektolitrov, Vu Prajskom ors»gu je prirod viua 5,000.000 hektolitrov Va Avstriji je prirod viua 4000000 bektoiitrov. Vu Algeriji orssgu je prirod vina 8,648.000 hektolitrov. Vü Magjarakom orsaga Jj pr.rod vina 2,006 567 hektolitrov. Vu Serbijl orsaga je prirodi vina 1,800.000 hektolitrov* Vu PortagaUji orsagu ie prirod vioa 1,500 000 hektolitrov. Vu Svajsaraki gospoju poStarlcu Doiicu, ksk je joft\' (jtalsko od ovud do Jeruzalema, i kad mu je bilo povedano t sedem sto vur# sli ako 2ez spaS-oik po stezi do Hete Maiije prejde, onda je za pol vure mejne, tak je iiel onud, samo da pol ure Meaje hoda bu imsl. No to bal nije tak bedasto, kak bi ae človeku Činilo«, jer siti najesanja polakdica neeme se prezirati, drogać fovlek nikada nedojde do vekle. Svaki ima prilika\'vile krat jeden groS, nego forint preparati ili profitirati, a dvadesnt gro4i sa Ukudjor jedso forint, i tko na putu od sedem sto var dslećine, svakih pet var pol ure profitira, on je na cielom putu profitiral. — Tko zraéuna? U ostalom nsfl putnik b*l oije tak mislil^ jer njemu je vile stalo do dangube i dobrog jela, pak ma je kato bilo prilično >ve jedno gde je bil i kud je bodii, Pol a g starog prii-eójs, nemre prosjak (koldus) nikada zabludi ti te nije mogući dojti n tak zločesto selo, gde aebi barem toliko dobil, koliko si ie podplatov razdrl, najmre pak. ako Je bos \'hodil. — Ali nsd stepibleb je uviek gledal, d* je po glavnoj cesti hodil, gde sa Uepde kute i bogatiji ljudi, te gde s< je bolje kuhalo. Na* daogaba najme sije bil sa kakovom go-dar kultom zadovoljan, kak sa to navadno pobo;.ni jeroasiemski potniki, on nikaj drugo nije hotel jesti, aego dobru i hraaivu juha li živea kamena. Kakova je 4o opet nova Jobaa od l\'vca kameua? Bado moji poituvani ćtevci pitali. Ali nek se strpe, odmah njim b«w povedal. Naá potni« ki stopihleb *ud* Nd® u Podturen te pokuca pri gospoji Pepići Lahreii-sackovoj na vrataj onda poveda kam putuje i kak joi ujesinogz pokojnoga otca Gosmić* posnal, te joá doda lai, da sa ju ivi ludbre-žani dali pozdraviti i da jo) gorloe listo« tak dobro stoj«, da bu najmanje dve sto hekto* litrov dobila. Ovakovimi laimi jp hoće u dobra volju spraviti, ali oaa je m* toliko madra pak posua pticu po perja. — Nnvierale mu nit j«dne rieCi 1 — On ju zaprosi nekaj jesti u ime božje, ali ona odgovori, d« bsj sada neissa nikaj pri ruki te ga pošalje k-gospodinu notariatu, gde su)bal denes gusku uklali, Alf nal itepihleb je već bil pri gosponp uotarlulu, pak ga je gospa kakti nevalaocz prepoznala i stirala. Zato on sad gospoji Lahrensack veli i ,Nek mi dopuste barem, da si ua njihovem komeua sam skuham is 2ivca kaneua juhu.14 — Gospa Lahrenaack pozaa rasne juhe i dobre i nevaljaue, ali iz kameuje jaha nije nikada vidla a jo* manje kuials, zato sad da ba nekaj novoga vidla, is laois ppatiželjnosti dopusti putujućemu romára, da fti ty jaha iz živca kamena skahs, a saaaa pak boće polag stati i gledati ksk sa dela i kakva ba to juha. Stepihleb sad donese I« ceste nekoliko malih živcov ksraenov, dobro je opere i a punom lonca vode pristavi k ogajq. Za kratko vrieaie odcedi iva voda te gospu, koja je na istom komtoa i» »e obed kuhala, zsprosi da ma kamea,M(^ «ad dopusti I njezinom govedskom j u bem nalejatl, jer onda budu txilji. Oca ma tó a drage volje dopWti i ob sad od njezioe jobe ua svoja kamenećke do pol lonca naleje. -• Juhti se dalje koha. Nije dugo trpelo i on ja zaprosi mslo mrkva, repe, poriuka i dve glavioe kula Ona ma i to donese. Gu kah* dalje. .Znaju gospa, ovakeva kamenska jaha zna )ako dobra biti, ako se i po d v« do tri falati mesa na ter hite". Iz saave zuati/elj-nosti kakva ba to jaha is kamenja, odre!« ma* polovica svojega mesa iz lonca te tau je preda. On taj komad { hiti a svoj lonec i kuba dalje. .Imajo malo molje ?" upita on za ćaa. .Ifosqj lu odgovori ona t« mu donese. — .Samo jedno jajce prosim !\' veli pp«t sa kratko vrieme. Oua mu i to donese. ^ On sad masi i naćioi niekp. vrst kaiice is te*t*. .Samp jo| malo aoli p.osins lM dok kMk« Is med rakaml droki* — Gospa ma preda, fo-leoka, aek si vseme koliko ma je treba. On posoli jaha, a eatlm aaknhaia k šlicu uuter. .Sad je gotova juha iz kamenja I" veli — galije u z44o i Me ko$ut kakova j« to iz ka^eoia Ju^a. — »Barmel ji dpbra*. vail ORa, ^ M^eni sa vam ostali ;tvrdl*. .Je* -T- pdgpvqri go — .kameni niti oiso aa jesti, w njim o«uvlm ovda za dragi kr«t, kjtd hm najsi« opet is J«razal«ma dom«v potoval. 0q4» njim o4 onad za spo-mea«k dane»e» iJcoJik^ 1 rala iz J«rieho«, 8 ti m oti4« i ljude vara 4*lj«, Ajeli.bu kad 8koljjtac«i i iz Jericho natrag a Podtureo dočitavši, to « Istini* us mog u za stalno redi r-r aU d-i^j w. — \\ Em- Kullay» orsagu j« prirod vin« 1,600.000 hektolitrov. Vu Bulgariji oriagu je prirod »ina 1,600.000 hektolitrov. Vu Grčkoj orsagu je prirod vlns 1,80000 hektolitrov. Ovi brofi uam poksžuju, kak smo vu prirodu vina a sos tal i. Starost pojedinih vladara. Rimski otec papa )« \'naJstareÜ, on >je 34 Ijet star. ta njim je najatarefti vladai uadherceg luksemboiki, ar \'je veada 77 Ijet aUr. Nekaj mlajži je kralj danski, koji se je rodil ljeta 1818., deklam engleska kraljici Viktorija je rodjena ljeta 1819. Pet vladarov jol ima 70 ljat, deeet ih je va lestdesetih ljetah, 7 vu petdesetih ljetah, 8 va četerJe-desetih ljetah. Isa ovih dobadja oa red njemački (prajski cesor, koj je 86 ljat Star, ooda portugalski kralj sa 81 ljetom. Kneza od Waldeka je 29 l,etah, a ruakom cara 26 Ijet. grbrki kralj ima 18 Ijet, nizozemska kraijica 14, a ápanjoisk ikralj 8 Ijet\' Najduže vlada engleska kraljica od Ijet« 1837. onda aii krslj Ferenc Jotef, koj) vlada 48 Ijet. Joli potok nesređen dan. Ima vnogo ljadih, koji drže, da je potek neerećui dan, doklamMnas historija vuči, da toma nije tak, oego da je petek kak i dragi dao. Pflde toma jesu/ Shakespeare, taj veliki dramatik, rodil se jo va petek; Washington rodil se je va \'petek, Amerika )e odkrita va petek, Bsstllja razorena va petek, kraljica Viktorija vjenčsla se va petek. Napoleon Bonaparte rodil se je va petek. Mariik) toludoc. Na božični post (oa badnji daa) potrošeno je va Pariaa 76000 kilogramov mesa, 66 000 vsake fele klobaslcab, 100.000 mladine, (peradi),28.600 kilogramov,[ribe, 66.000 meter centov ostrigah. Koliko je toga dneva potrošeno vsake tele sladkiia i kolaóov, ter pres broja jesere i jezere kupic vina, piva i o tom statietika neizkazuje broje, ali aadeé po gorojem, rekel bi \'da je zdravi parlfki te-ladec vnogo toga prebavil. 6dö ima najviše starih devojkah 1 vdovic ? Jíden paritki statist\'čsr srsčaoal je, da od vsih fraoceskih deperteiaenta ima otok Korsika razmeroo osjvifte starih devojkah (pucah), dokiam okolica Parita, Normaodija, Bretagns i Gsscogaa ima asjviie vdovicah. Ia istog isveftća vidi se, da va Fraaceskoj ima dva milijuna vdovicah a jeden j} milijun vdovcov« 11 Ijemačka (prajzka) vojaka. Evo statističkih podatkov o zadnjoj reg rutaciji vo N emačkoj: Od 268.177 regrutov .malo th je 260 836 ojemačka \'kolska osob-razbu, 1726 naobrafteno ih je va stranjskib jezikih, a 617 olje ih soalo podpisati svoje ime. Medlimuroki Kalendar. XII. • t« čaj Medjimorskog Kolendara Je\' islssilo pri knjižari Fischela Filipa vn Ca" kovcu. Vu kalendara se sJiedeče fttive naha« jaju: 1) Kakvo bodo ljeto 1896 ? S. Kolendsr 8) Oirkvenl dnevnik (pisal Glád F ), 4) Kai )e razlika ? (Sa slikom), 6) Pod polaočko (pisal K Kollay), 6) Pri ioitara (sa alikom), 7) Čudotvorni krajcar (priredil Glád F.), 8) dvercar pak flnanci (Sa slikom) 9) Odgovo ril mu |0 (9» slikom), 10) Ggan na sejma (Sa eltknm), 11) Nekaj za kratek čas. 12) Gospodaielfo (Glád F ), 18) Nekaj malo ia stare Stiigove (B. Kollay), 18) Sejmi I prež žeajs, 16) Oglas). Cčaa kolendara jo 20 kr. To je vre ne istina! — Is laagjarakoga. — Jod preko OporenciáSkoga morja bil je jeden siromaiki človek j on je imel tri sine. Jedeukrat ual je kralj obznamiti v čelom orsaga, da onoma bade svojo čer za leoo dal, koji ba ma mogući nekaj takinoga reči, kaj on nade ftogel verovati* Začul je to naj-stare*! sin siromaškoga človeka, koga sa za Petra zvali. Zdigne se, otide k kralja, reče slugi/ da on hoóe s kraljom govoriti. Ved do ovoga rremeoa toliko l/toliko kraljski sini, pak draga velka gospoda sa bili pred kraljem, med kojimi je svaki hotel kraljska frajlica za žena zeti, ksk zvezde oa oebesaj. Ali bormei oiti jedeo bil mogoći tam nekaj takAooga reči, kaj mu kralj nebi veruval bil. Na zadnje stopi Peter pred kralja i pokloni mu se: — Bog daj dober dao, gospodin kralj 1 — Bog daj i tebi, moj sin! Zbog kaj si dolol pred mene ? — Ja se bormeS žeuitj hočem gospodin kralji — Dobro je, moj sin, ali na kaj ae ho* ženil ? — Bog zna I nekak bi vre živel. Moj otec imao jedn hižičku, pak malo zemljo. — Verujem, moj si o, — veli m o kralj. — Ooda imamo Jofl tri glav marhe. — I to ti verjem. \\ • • — Ve, nojklavnjs se je.\'na naiim dvora toliko groja nabralo; da smo se več ne mogli gibati zbog njega. — To verujem. — Jeukrat nam to reče nafl otec : Moji sini, odpelajte to nesnaga na onu mala zemlja, ba njoj hasnuvala nekaj. — To verajfm. — Mi smo onda vozili to nfumagu tri tjedne na dvejih kolah. — To verojem. — Nego zbladili amo \'a, pak suio do zadnjega smeta sve na susadovn zemlju znosili. — To verujem. Da se to več sgodilo odiflel sem dimo i povedal sem to mojemo otcu. — To verujem. — Ooda ja,[ moj otec pak, moji dva mlajši brati, tak četiri, disli smo vun Da ntla zemlja. —: To verujem. — Posle toga prijeli smo našega soseda zemlju pri četiri \\voglah, zdigli smo njo, kak je vre Sega stolnjaka, i stopli smo inje nes. naga na naie polje. — I ovo ti verojem, — Ooda smo oalu cčlu zemlja s stravi* oom semeoom posipali. — To verojem. — Na to je takova gosta gama uarasla na njo), da takžno jož nišći ne videl. • - Ovo ti verujem. Mojemu oteo je^žal bilo izseči one lepotne dreve, kupil je jedoo čredo svinje. — Verojem. — Pošlem toga je, svetli kralj, vaftega dedeka za kaoasa pogodil ..II — Lažež galfteoj , 1 — Nego kralja je aa jedeokrat va pa met dolel njegov obeftaj. Taki je popa dal aveti, adal {e kralj svoja ćer s siuom sir-maSkoga otca. Takšne gostuvauje so napravili da je glas va sedem orssge odižel, ista sirotinjska dece su tskSooga kolača dobila va rake, kak moja ruka. Bila je jaha, psk juha, jofl k toma čuda ooe juhe brez mera 1 Brez góléra kepenjek Nalagal Bem te oalek. Boriak Viktor. I Jgekaj m a krati k ia$. vnal Zlobno pitanja. Gost; „Prosiin Vas, donosite mi liter Kerčmar: „Odprootite, [ja točim samo pivol" Gost* .Kaj nemate vina? Ooda ste okrstili VsSa krčma ,k plavomu grozda« samo aaradi VaSeg plavog nosa 1* Covčk, koj Ijabi red. Domačina (pri obeda): .Hvala Bogo, po vsoj hiži lada ipak red. Vjatro nijo bilo oigdi čeilja, a ve ssm ga ipak nažel va cuipajzu."\' Mogoči razlog. A t v Zakaj se ve i gda god kolje stara mačka sa mladim mačakom ?* B; „Mogoče, da je njezin zet.« Gizdost. Doktor .* »Od ove medecine, dajte Vašemu moža vsako peta vara po jedaa žlica". Maftača: „Zakaj tak, gospon doktor, im mu ja morem dati vsake pol\' vare i po dvé flioe, hvala Bogu nismo bógei, da bi morali jož i na vračtvu Aparati t« Dva mladiči. »Frajlica, ja sam va njili obar vab sa- ljubljen/ — Ali to mi je rekel i gospon Maževič. „Nikaj zato, ja imam vekia vaba". Va apoteki.1 Služkinja: „Prosim za 20 kr. praha proti nesnagi lM Apotekar: „Joli sa ljude ili za marhal" Složkinja; „Ja netnam, to je za mi* lostivu gospu." Gltd Jferouoa. , „The Gresham" osi guraj u re družtvo va Londona. Ravnateljstvo za Hagjaroktf: Budapest, Ferencz József trg. 6—6 namera, va svojoj palači. Za one, koji si h oče j u život osigurati, daje navak i prospekte friau, tigrić va Čakovca^ nsproti velike oltarije. Ovo oeiga-rajuće drottvojiina viče kak 180 milijunah kra-nah^vrOdnosti. — A jedoojetoi dohodek bél je laoi 23 mllijoD kruoah. Za otiguraoje Uplatilo je ovo drožtvo od 1848-ga leta vila kak 280 milijuo krunah. ODGOVORNI ÜBEOVUC MARQITAI JOZ8EF Glavni suradnik GLAD FE RENOZ IflTnJlU Bud<i 16** J«uara1896 Ullmi 40 ie so no 91 Gabona árak. — C*mm Utka m-.mázsa. 1 m.-cen t. frt kr. Busa PSenica 6.70- — Zab Zob 6.70 — r— Rozs Hrž 6.-- — Kukoricaa 6 Kuruza stari . uj • novi 6 80- — Árpa Ječmen 6-- Fehér bab uj Grah beli 7— Sárga a » žuti 6,- Vegyes » „ » zmč&an 6.- Lenmag Len 10. - Bükköny Grahorka 6.-- Pályázat #00000 o Kotor nagyközség rom. kath. népiskolánál kántortauitói, esetleg egy tanítónői állásra, pályázat hirdettetik. Javadalma mint tanító 800 írt, továbbá mint kántor 100 írt készpénz havi előlegben a község péntárá-ból; szabad lakás, mely áll; 2 lakószoba, konyha, éléskamra, padlás, pincze, gazdanági épületek a hozzá tartozó kerttel; 1 hold 659 Q6\\ szántó és 2 hold 714 Qöl rét haszonélvezete, mely után az adot a kánlor-tanitó fizeti; fltoláris jövedelem 3800 lélek után, mise 60 kr., nagytemetés 56 kr., kis-temetés 26 kr. Azon esetben, ha az üresedésben levő állás egy helybeli tanitó által töltetnék be, ennek helyébe egy tanítónői állomásra \'nyit. tátik pályásat. A tanítónő javadalma: 856 írt készpénz havi előleges részletekben ; egy izobából álló szép szabad lakás; 2 hold 650 (J öl szántó haszonélvezete, melyekért az ismétlő iskolát is tanítani köteles. — A kellőleg felszerelt kérvények főt. Voghn Janit isk. sz. elnökre czimezve, legkésőbb f. évi február 21 ig beküldendők, mely napon pályázók zenei képzettségükről személyes bizonyságot tenni tartoznak. Ha a kántortanító! állás egy helybeli tanítóval töltetnék be, azonnal megerősitte • lik; egyéb pályázó egy évi próbaidőre vá-lasztatik; a tanítónő szintén azonnal meg-erösitetik A muraközi horvátnyelv tudása a kántortanító részéről előnyben részesitetik. Az állások mindkét esetben a választás után azonnal elfoglalandők. 666 1—1. Vogrin János, Steinauer József, isk. u. elnók. isk. ss. jegysö. Pályázat. A Dráva-Vásárhelyen felállítandó állandó gyermek menedékháznál, az ovónói állásra ezennel pályázat hirdettetik. Javadalmazása évi löü frt és szabiid lakás. Felhivatnak mindazok, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy hivatalos bizonylat tal felszerelt kérvényüket a dráva-vásárhelyi község elöljáróságára ozimezve, f. évi február hó 9-ig nyújtsák be. — Az állás f. évi ni&|u» hó 1-én lészen elfoglalandó* Dráva-Vásárhely, 1895 január hó 24 én\' Kornfeind Nándor Znidariö Jakab jegysö. 667 1—2 városbíró. 00000000000000000009 . XII. ÉVFOLYAM. ♦ A csáktornyai takarékpénztárral egyesölt g Önsegélyző s%ővetke%et i. ex. tagjai folyó évi i\\m lil M délután 2 órák, Cátorp, a Csáktornyái takarékpénztár részvénytársulat helyiségében tartandó cizeiiiisK hivatkozva az alapszabályok 20*) §-ára, tisztelettel meghivatnak. TÁ RGYAK: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő bizottság jelentése. \' 8. A folyamatban levő V. és VI. csoporti számadások fölötti határozathozatal és a felmentvény megadása. 4. öt igazgató tanácsi tag és a felügyeli! bizottság megválasztása. 5. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. 6. Netáni indítványok. Csáktornyán, 1895. január 17-én. Az igazgatóság. O ♦) Hogy a k&igytilés érvé nyes balárosatot hozhasson, arra legalább 20 asOveU keze ti tagnak jelenléte szükségeltetik, kik 500 (Orssbetétet képviselnek. Ha a kösgyülés nem válhatnék határozatképessé, akkor 15 nappal későbbre egy uj köigyülés hívandó ö»s*e, mely as első köigyQlés tárgyai fölött tekintet nélkUI a tagok vsgy törzsbetétek ssámára, jogérvényes határosatokat hos. A megvizsgált évi számadások, as atleti jelentés és a felügyelő bizottság jelentése a társulat üileti helyiségében a közg>#&* tf nappal megelósOleg a részvényesek Által betekinthetOk. 1 1—8 ¥000000000000000000000000000000 első magyar bőrönd- és börim-gyár DUNEITZ EMIL detail osztálya BUDAPK8T, Károlykörat 3. Hogy a kicsinyben vásárolni ssándékosó kösónség igényeinek meflelelbesseo, egy köa-vétlen kicsinyben szétkttldö ositáiyt állított fel, hol kövjtkesö tárgyak, a legnagyobb válaaitékban és eredeti gyári árakban küldetnek *zét. I Faailbörőndök különféle alakban hölgyek és urak számára vitorU-vaterprov és bőr^ózibóröndök minden minöaég éa árban. HAr kezlNtazó <á-kák uti toilette necessairek, oldalutiláskák, mAI utüáaká«, utl plald-*sl)«k, <*1I íwkaró gyöngyök kábsaá^védök (Gamaschen). Válté- és o^nkóiArcák Portefeuillea, iskolatáskák, clllnderkalap tokoh, lissli böröndök, d« zruhaböróndök, vadiUzlAskák, fegyvertokok és mindennemű e szakmába vágó tárgyak. — Nagy választék pénz-, sz. i var-, ciigaretta-, dohány-tárczákban a legkülönbözőbb kivitelben z,\'-* ^ Megrendeltek bárminő e azaktnába végé ezikkek- ben etfogadtatnak. Képe« ár|dl| mess lesen küldetik 656 1 5 ÍOOOOCOOOOOOOOOCOOOOOOOO#G4IO lOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOt A csáktornyai takarékpénztár részvénytársulat 8 t cz. részvényesei 1895. évi február hó 14-én délután 3 órakor Csáktornyán, a társulat saját házában tartandó XXIII. RENDES KÖZGYŰLÉSRE tisstelettel meghívatnak. --iái -írni A imnúctkozás tárgyainak sorrendjei k) Elnöki megnyitás, b) A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes kijelölése. Jf o) Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentésének felolvasása éa a felülvizsgált évi számadások feletti határoaathozatá W és a felmentvény megadása. S d) Határozathozatal a tiszta jövedelem mikénti felosztása iránt. ££ e) Jelenté* a ezövetkeseti állományról. O f) Az igazgató aligazgató, 5 igazgatósági tag ég a feltlgyelőbizottaág megválasztása. q g) Löbl Jakab volt takarékpénztári könyvelő özvegyének kegydijazása. g h) Netáni indítványok. Q Csáktornyán, 1895. január hó 6-én. o x A* i«a#«a<ONBir. o q 42. § A tanácskozási és szavazási jogot a közgyűlési en minden részvényes személyesen vagy töi vényes meghatal- q g mazottja (41. §) által gyakorolhatja; de ezen j<>g gyakorolhat.Asára megkivántaiik hogy a részvényéé legalább 20 éves és q q részvénye a közgyűlés előtt legalább 2 hét óta a társulat könyvében az ő nevére legyen beírva ós végre hogy sz színtér, a q q közgyűlést 3 nappal megelőzőleg, azaz 1895. évi február hó 1 l én az intézet pénztárába q § letétessék, Meghatalmazványok osak részvényesek nevére állíthatók ki. O w q A megvizsgált évi asámadáeok, az üzleti jelentés és a felügyelő bizottság jelentése a társul »t Uzleti helyiségében a q q közgyűlést 14 nappal megelőzőleg a részvényesek álM betekinthetők. 667 8 -8. q ^OOOOOOOOOOOOOeOOOOOOOOO)OOCMKOOOOOOOOOOOOOO^OOOQOOOO# B A Csáktornyán székelő muraközi tal<aréhpén%tár ré*4*ény-társasájr 1895. évi február hó 9-én délután 3 órakor saját helyiségében XIV. RENDES KÖZGYŰLÉSÉT tartja meg, melyre a t- részvényesek ezennel meghivatnak n isis 1. A gyűlés megnyitása az elnök által. 2 Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentése. 3. zárszámla beterjesztése s e fölötti határozat. A mérleg jóváhagyása. Az osztalékok meghatározása és a felmentvéuy megadása. 4. Négy igazgatósági tag és a felügyelő-bizottság megválasztása*) Ő. Az aligazgató és felAgyelő-bizottság fizetésének felemelése iránti igazgatósági javaslat. 6 iXetáni indítványok. 7. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes tagnak megválasztása. __AZ IGAZGATÓSAG. *) 59. §. Á tanácskozási és szavasául jogot a közgyűlésen minden részvényes személyesen gyakorolhatja, de ezen jog gyakorolha-halánftra megkívántatik, hogy a részvényes legalább 20 éve« m a részvénye a kö*gyülós előtt legalább 4 hót óla a társaság könyveibe aa ö nevére legyen beirva és végre, hogy az szintén a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg a* iniózet pénztárába leiétessék. A választási jogazőnbea nenaosak személyesen, hanem a távollevők által i« gyakoroliaihatik. t. i. a meg nem jelenhető részvénye« egy mAsik részvényest sxavázatának gyakorlásába különösen felhatalmazhat, azonban ssintén szükHÓge« hogy «i Ily megbízott által szavazó részvénye« legalább 20 évee legyen ée részvénye 4 héltel a kőzgyüló. elölt a lársaság könyveiben az ö nívére beirva találtaseék Mrtghatdlmszvknyok osak részvényesek nevére Állíthatók ki. 646 3—3 Nyomatott Fiscbel Fölöp (Slrsuus Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. 3 |
