Muraköz 1894 044-047sz november.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	31.78 MB
Keltezés:	2014-07-18 13:10:04

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	931
Megtekintések száma:	2012
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (264.79 KB) Muraköz 1894. 44-47. szám november Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XI- évfolyam, 8Mrk<wtöv«l irt«k«sDi Uht mln-d»»B»p U 4a 12 ór» kö»6tt. — A lap wllml k^aair* von»tko»4 »lađe« kteWay M arcital Jilllf MMlkMat« HltM k«ld«d». KlaAókivftUl i Vteekfl Ftlöp kOnyrkamkadiM. tU kltteattk u aUSiatUal dljtk ayUM«tk is fclrtMistfc. Mtíú jsUijoíu uásitUlia. ♦■ii-i»\' ■ ■ 1 ■ " 1 ■»"»mmrrr ■ i ■"> Csáktornya, 1894 november 4-én 44. szám. MAGYAR tíORVÁT HYKLVEN HfiJHJNÖ TÁRSADALMI, ÍSiIRmERJEZTŐ %SZÍPtfiODiLM! BITI LAF. mr<^)elenlk heten k Int eKyftMri viwárnap. i\'wy m •Muraközi tiszti öneegélyző szövetkezet«, a »C^ktornyai.takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpéaztAr« sat Iiiva\'talos közlönye. l\'.i ■!—i- J x ..... •r Gásparios ereklyék. A vértanú halált szenvedett muraközi nagy hazafi éleiéből megható részlet jutott ludtynáaunkra, mely ujabb bizonyítéka an-yí^líjemes érzésnek, mely Gáspárits lel-egyéniségét áthatotta. Nagy \'^t^-mint ember, mint lelkész s mint ha-zafl egyaránt s méltó arra az emlékoszlopra, melyet a muraköziek hazafias kegyelete Alii tolt emlékének! JLuttttfliktyzí vértanú 1852. febr. 9 én Gyöngyösön, elfogatásának p llanatában kőt ereklyét adott át annak, a nyilvánosság elöl rejtőzködő honit ánynak, kinrk sz vességéböl ugy a perlaki, mint a csáktornyai Gáspárite-emlékbizottság láthatta emez ereklyéket. A vértanú a cirkovlyáni mura-egyházi temetőben nyugvó ózülöi sírhalmáról kis darabka földét és anyja jegygyűrűjét hordotta évek hosszú során át keblén. Mily meghHtó nyilvánulása a szlilök iránt való szeretetnek I ilyen net^e? gondolat, csak nemes lelkek ágyában íogamo/Jiatik meg 1 Az ereklye leírását a következőkben ismertetjük : Égy nemzeti szinü kis selyem-zacskó, nemijeti szinü szalaggal, benne kék szinü, lepecsételt papírban a föld, a papíron sajátkezű felírással (betüről-betüre; «Apám s Anyám hideg sz porai hideg takarójára emlékeztető hamuja a hamvaknak",) s a zacskóban csontból készült jegygyűrű képezik az egyik ereklyét. A másik ereklye égy ima, melyet ama névtelen honleánynak nyújtott át emlékül i „Murak9z"iá r szája. I-XJ ! Xti&Mttst ftVT:..:: i« Hegyed . . . t art Ify* aaátn 10 fer. Blrfettmfc mg MUpaaU«! &oMWfr A. ▼. M JtekaUU B. Ura. BakaiVt ML, Dakaa M., 0*»lik Jl, Daab ». L. V tAísJUU U Brtnbaa: »Ura ^ Nyllilér rrtUtor* 10 krt az utolsó pillanatban a szülői sírhalmáról való földet tartalmazó zacskóval együtt. A nyolczadrét nagyságú papirra Gáspárits által sajátkezüleg irott megható ima szavai, betűről betűre". „Szeretetének tüzét gyulaöz-8/a fel szivedben az Ur, hallgí.sson meg szorongatásidban, őrizzen minden veszedelemben, éa szent segedelmét soha ne vonja meg tőled. — Áldjon meg téged az Ur, adja meg szivednek mindén üdvös kíván * ságát, ajándékozzon meg hosszú élettel, és végórádban ne vodja meg tőled szent kegyelmét, minden mennyei és földi áldását áraszsza reád az Atya, Fiu ós Szent Léiek Isten Amen/ — A papír másik felén: Gaschparich Búcsúja. »862. Feb. 9-én t Gáspárics irása szép lérfias, tisztán olvasható, helyesírása teljesen korrekt. A lelkes honleány, kinek hazafias kegyelete megőrizik az ereklyéket, a következő megható sorok kíséretébe küldötte a perlaki bizottságnak azokat :* „Keljetek útra Ti híven őrzött szent ereklyék 1 Hogy melyiktől nehezebb válnom : SsíTöid sáent poraira emlékeztető szent hamvaktól ? — vagy Tetőled utolsó keservben írott Imára : azt nem tudom, de éven reményem valál— — Te pedig a magasból, dicsőült Süéllem l lengj alá álmaimban az emlékezet szárnyain. . . . ; sat. Ezek az ereklyék egy-két hétig lapunk szerkesztőjénél megnézhetők pár krajcárért. A begyült pénz a Gáspárits-emlékoszlop költségeire fog fordíttatni. Még szükséges mintegy 60 írt. Kérjük hazafias olvasó nk HtfflJ- I i»J_.. im--1 ^B I I JUH. \'ML ■»■ közül azokat, a kik még nem adalfQztak, szíveskedjenek adományaikat vagy lapnA^ szerkesztőségébe, vagy Siposs Károly gyógy, azerész úrhoz Perla k ra küldeni 1 Az ereklyék megőrzés végett Budapestre a szabadságharc ereklye muzeum^lm fognak elküldetni. , A társadalom egyik kötelessége. \' / t . Alvóra indul a t^rmétzet éa életre a lArnaduloui Magyarország induaztri&böl él ós igy terméssete«, hogy mikor a természet áldása ért dolgozui és azt le kell ecsetelni, szóval a kenyérszerűé« robotja között, a társad kJ in i mozgalmak stagnálnak Moat éled fel a társadalom, mikor a természet egy-iddre me^hp.if, plomba a^enderült. Éi siereűC<Jé» váljon az, a hol a társadalmi ozóloké^t legal^bfr télen valamelye« hevület mutatkozik. Hiszen minél Modernebb berendezkedést foganatosít az állam, annál hatékonyabb társadalmi támogatat £ század az emberszeretet százada éa a pauperimusnak hova tovább ijesztő jelei mutatkoznak. Városom, megyém lelkes höl gyei ez a» önök szezonja. Mily nemei, mily dicső dolog lesz a nyomor könnyeit törölgetni. Valóban I magyar nőnek születni dicső és nagy gondolat és a tárnadalmi nyomort mogenyh teni az öaök, Eötvös szerint az emberiség szebb éajobb felének köto-lesttégében. Jö jetek filant ropinikus száza Egy szép asszonynak! Virított az erdÖ, mező, A madár is dalolt még, Mikor esködted, hogy jweretsz, Tanúm : a csillagos ég I > . \' * ( \|\'\' Mikor bogár szép szemednek Néaésebe szédültem : Mikor karod engem Ölelt, . 8 az öledbe én ültem, Mikor esak engem csókoltál, Mikor tiltva volt másnak, Mikor sirig hű sisrelmst Ig^rgeMttnk egymásnak. —-- Kopár lelt az erdő, mező, A madár is hallgkt rég. Te is htttlenDl elhagytál. S csillagtalan most az 6g I Vlrit mig majd erdő, mez«, 8 tog dalolni a madás; De akkor már azivam rágsn. Temetőben porlik már I B. B+alcky JLe^om. Holtak karácsonyfája. — Irta: Sa«B JBde — (ittJ Karácsony éjszakája volt. Mogmoidult a temető, mintha a megelevenedő földnek megannyi pihegő kebeie lelt volna : kezdenek alá és fel hullámzsni a tehér bópehellyel betakart sirok. A iűzek ágai köui, melyek tradicióspsan suttoglak, mint felhő Joszlánj libbent elő egg-egy vézna alak. Némelyik halolt nem akart fölkelni, nagyon elfáradhatott életében, jól eelt neki apibené«. Azok Hirjajnak nekiestek, kikaparták, feltörték a koporsóját éa kapaozitálták # szegény elköltözött ördögöt, hogy keljen föl. A gangok kriptáit, melyek nem nyitlak föl, — mert nyilván as uraik nem akarták az egyszerű hant alól kikelt többi közé keveredni, megostromolták. Egy-egy hórihorgas váz fölkapta a nirkeresztjét ; ezekkel 4öngeuák be a kripta ajOkaL — A nagyaágos urakuak is kellett jönni a bársonyos fekhelyről. Kíváncsian néztem, mit akarnák a karácsony eztójéu CHinálnl ? < A temető kQzepén egy hatalmas fenyőfa állolt. — DiszJisQk föl karáo«onyfáuak 1 terjedt el a rémek között a outtofás I — A a szót telt követte. As óriási, zurmsrás fa ünnepi oziezomát öltött. A halottak elhozták koszorúikat, ágaira aggatták. A gazdagabbak ragyogó ékszereiket rakták a fára. Gyöngyöt is tettek arra bővea i Mk- bóJ a megkövült könyekböl, melyek a sifj^kr* hullottak. As a halott volt boldogabb, a ki a karácsöay-fára több holmit aggathatott. Azután a kápolnából kihozták a viassgyer-tyákat, felkötözték a iára. Sgyszenre felragyogott a temető karácsonyfája, magasztos, femté««* dies-ben. A teteje az eget érts, ugy msgaslott ott a fehérlő kihalt pusztaság közepette, körBlujjongva a Haemfödeles Irémek rohanó csapa\'ától. — Ki nem adott még a fára ? Ki nem adta oda mindenét ? E^y félig bedőlt síremlék mellett állva, ég felé meredő hi\\jjal, a rémlátványtól nregQvegeeédell szemekkel, észrevetlek engtm f. ; — Ah I valaki, a ki még nem adott; — Nloos semmim I kiáltottam tytségbeeeve. Hzegényebb vagyok a halottnál f\' \' " — Van, vanl hangiott körOlötteaa a kiáltás, és mint tajtékzó ár hullámzott körftl a sok halotti lepd. Körülnéztem, 8eM egj élő, A kizértétek kesében voltam. — Megértettem as akaratukat Van nekem is mlg valamim, a mit a kari osonj fára adtatok. Odarohantam a fához é» elbuosnziam a világtól. Reggel, a, mint á t emelő-Őr kijött a lakából : puszta volt a fa, oeak egy szegény Ördög test osdggött mita . Mikor levágta: fagyoean, hidegea aahant a karjai közé. * (lünk keresztjei: vörtfa és fehér keresztes, Jöjjetek <1 sokszor kigúnyolt, de valójában fontos társadalmi munkát végző nŐegyesü-íetek, itt vagytok 0 ti szegény iakol^a gyér-mekeket gyámolító, fölruházó, tanszerekkel ellátó egyesületek ; itt vagytok-e, az emberszerető század apeciali« találmányai: leve« és eleségosztó népkonyhák- Vídéküqk lelke« hölgyei a hidegre hajló időre ozőloxva a költővel kiáltok botfátok, — itt az idő most vagy soha, De tisztelt férfi társadalom ezzel nme,a vége. \' Mert ninc« ott nemzeti haladás, hol lalkea társadalmi munka ninc«. Egy haladó »emzetnek eleven as ő közélete én minden közintézmény iránt meleg aa Ő érdeklődése Oly sok ebben a poliglott államban a magyar társadalom kötelessége, hogy eat tételesen egyezerre fölsorolni nem lehetne. Itt csak egy sürgős feladatot emlittlnk meg, melynek teljesítése, aa iaioiativa a müveit társadalomra és főleg a honoraolorra vár. Értjük azt, hogy sürgősen kell gon-doskodnunk ások kellő szórakozásáról, a kiket a munkaszünet kedvezméuye kidobott romboló szórakozásoknak. Ez is olyan théma, a mi fblött mi újság ró k egy liternyi tentát eltudnánk togyaaztani. De ea nem tart attól vís-za, hogy szüntelenül ne hozzuk szóba. Értjük az ipa-roaotztály és kézmümunkásoknak szórakozá tára rendesendő népszerű felolvasásokat A vasárnapi munkaszünetről szóló »örvény egy tarthatatlsn állapotot itipunált : a * szórakozásnak dörzsölő rendsserét bizonynyal i hallhatatlan Baros* nem a kávé házak korosmák, hogy egyébről hallgassunk, fölvirágzását akarta, hanem aat, hogy as emberi testnek a pihenésre saolgáló alkalma megadassék És világos lehet mindenki előtt, hogy törvényhozási intézkedésekkel az iparos osz-tály költséges szórakozásától el vonassák Itt nekünk kell teuni A dolog nem olyau ördöngös, hogy társadalmunk meg ne tehetőé csat; egy kis jóakarat kell hozzá. És t. czélnál annak természete sser nt főleg a kultura elsőrendű munkásaira: a lelkészekre, a tanárokra és tanitókra számítunk. Lássunk részükről egy kis jóakaratot, valamint felhívjuk az ipartestületet, hogy a rendezést kezébe vegye, hisz a mit mi teszünk, az ugy is szerény kezdet. A müveit külföld már ott áll, hogy ingyen színielőadások, hangversenyek állnak a mun kásnőp szórakozására Azt hisszük, hogy őssi rendes koutempláoiónk nem marad teljefaen a pusztába kiáltó szó, hanem valamennyibe eredményre is fog vezetni. Valóban örvendeni fogunk ha e kérdés körül támadt mozgalomról beszámol-hatunk. Különfélék. - £lóté,titis ö Felsége tordsi Sándor Látsló csendőr hadnagyot főhadnagygyá léptette elő. — galottak estéjén ez idén is valósá gos fényárban úszott a Csáktornyái temető. A kivilágításnak kedvesett a jó idő, mely eareket osalt ki « kegyelet kertjébe. A ké pezdei ifju«ág es idén is gyáazlobogóval vonult ki s Bárány Ignác* igazgató, Bá-nyay Árpád tanár és Lábo« Péter növeu dék sírjánál senetanáruk vezénylete mellett megható gyá»zénekeket énekelt A haran gok egéss éljél snwtak. — A megholtak pedig nyugodjanak békével I é buidiaya épüési ügye. A városunk területén tervbe vett építés ügye lényeges lépést tetl előre. A Soukop Adolf kassai fő mérnök által összeállított tervezet, melyől már múltkor emlékeztünk* meg, összesen 19 épületet foglal magában, ezt a munkálatot vizsgálta fölül több napig tartott gyülésezés után tegnapelőtt véglegesen egy vegyesbizottság, Csertan Károly megyei alispán elnöklete--alatt. A katonaság részéről W nter Károly alezredes; műszaki igazgató, S\'chott-müller hadbiztos s Matios József dsidás őr nagy voltak kiküldve, a vármegyét Lányi Károly főmérnök, a járást Wrancsits Károly főszolgabíró. a várost Pruaaátz Alajos város bíró képviselték, kiken kivül még Wollák Rezső ügyvéd, Schwarz Albert dr. városi orvos és Morandini Bálint építész vettek részt a tanácskozásokban. Soukop terveit helyeseknek találták s fölvett jegyzőkönyv kíséretében, melyet az öjszes jelenvoltak aláirtak, a honvédelmi minisztériumhoz terjesztik ÍŐI, honnan a hadügyminisztérium hoz kerülnek föl fölülvizsgáld illetőleg jó váhagyás czéljábóL Csak azután kerül az ügy a város képviselő-testülete elé, mely véglegesen van hivatva dönteni a fölött, kell-e Csáktornyának laktanya vagy uem? Tudvalevőleg a hangulat olyan, hogy csak akkor megy bele a város az építkezésbe, ha a bérösszeg s kárpótlás czimén befolyandó öss\'-egek az amortisacióval törlesztendő összeget födözik Katonai beszálláso-lás czimén a vármegye 7888 frtoí, a katonai hatóság pedig mmt bérösszeget 19033 trtot Űzetne évenként. Azon fordul meg természetesen most az egész dolog, kap-e a város oly olcsó pénzt, hegy e bevételi forrásokkal az évi részleteket lődözze a már 26 év alatt a fölvehető kölcsönösszeget egé azen letörlessze. Ez esetben áldozatokkal nem járna az építés; különben meg talán olyan terheket venne magára a város, a melyek normúlÍ8\',1féjlődését könnyen megakaszthatnák. — ffal dl o z áj. Birezanóczy Béla caáktor-nyai polg. iak. volt tanár, a kit pár hónappal ezelőtt helyeztek át, elhunyt. E hunytáról a következő gyászjelentést vettük : özvegy Brezanóozy Béláné szül. Janik Kata lina, Báró Gaisler József és Báró Gaizler Géza ugy maguk, mint többi rokonaik ne vében mély fájdalommal eltelve tudatják a forrón szeretett fór), édes atya, após és nagyatya Nyiri Bre/anóozy Béla 1848. évi volt honvédhadnagy, állami polgári tanodai tanár urnák folyó évi október hó 27-én reggeli 5 órakor, életének 66-ik évében végelgyengülésben történt gyászos elhuny tát. A boldogult földi maradványai vasárnap folyó hó 28-án délután \'/,4 órakor fognak a helybeli róm. kath. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig f. hó 29-én reggeli 9 órakor fog a helybeli róm kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. 8 -A -Uj-hely, 1894. október bó 27. Áldás és béke poraira 1 — riadóníg Agytlmébi Mi dolog az, hogy a zal au j vár i utcza lakó t csaknem minden éjjel megháborítják nyugalmukban ? A megháborltás a házak ablakainak sorra való éktelen zörgetéséből, a ház falainak botokkal való döngetéeéből és közszeméremiértő kurjongatásból, meg néhány békésen nyugvó polgárnő nevének orditozásából áll. lla mindez egyszer történt volna szóba se hoznánk , minthogy azouban éjjirenden van as e fajta kihágás, óvánt kell as ellen emel nünk s adófizetői polgári jogunknál fogva hangosan kérdenünk : merre vannak a rend őrei hogy néhány haszontalan suhancs ily szabadon űzheti szemtelen kedvteléseit ? I.,. Ismétlődés esetén a fŐssolgabiróá{ elé visz-szűk az ügyet. Több Z. ujvár-utezai lako«. (Bekuldetetti) — tfásár A kereskedelemügyi kir. minister ur 76343 sz. alatt kelt rendeletével Csáktornya község kérelmére megengedte, hogy ott az évenként október hó 15>ikét megelőző hétfőre engedélyesett országos vá-sár ezentúl állaudóan október hó 13-án tarthassa meg. — Qombamlrgati. Na^-y Kanizsán egy gombával házaló asszonytól többen mérges gombát vettek, közöttük Morandimi Roman volt Csáktornyái építőmester i«. A gombák élvezete után a családtagok rosszul lettek s csakis a gyors orvosi segélynek kössöu he tő hogy végzetessé nem v&llott a gomba-evés. — 4 villany viligltis bajait — ugy lát. szik — a osáktornyai közönség már meg. elégelte. Erre enged követkeatetni az a sok panasz/ melyet azzal a szándékkal hangoztatnak sokan előttünk, hogy a nyilvánosság előtt keressenek orvoslást. Az a panasz, hogy az utcz&k lámpáinak egy réiae nem világit s a melyek világítanak, azok is csak a tökmag-olajos lámpa fényét juttatják különösed^ külső utcsákban járókelők eszébe. Nem kutatjuk, hogy a csődbe jutott vállalat mostani, gazdátlan állapotában, kf a hibás ? hanem felkérjük a város elöljáróságát, hogy nézzen utánna, miszerint a vállalat a várossal szemben, mely Űzeti, teljesítse kötelességét. — &/üyíiat. A vallás, és közoktatás, ügyi m. kir. ministeriumuak engedélyével a Csáktornyaí-Kisdedovó-Egyesület által fön tartott klsdedóvodánát hathavi tanfolyam szerveztetik, melyen állandó gyermek-menedékházak vezetésére alkalmas dajkák képeztetnek. Folyamodhatik e tanfolyamra minden eddig kifogástalan erkölcsi életet élt nő, ki magyarul tud, kinek életkora a 18—40 év között van, ki legalább Is az elemi iskolának 6 osztályát elvégezte. Tanítók özvegyei és lányai első sorban részesülnek. A kellően fö\'szerelt kérvények no vember 10-ig bezárólag, alul rt elnökséghez intézendók. A fölvétel a kir. tanfelügyelő ur ő nagyságáuak elnöklete alatt november 17-én történik, a melyre személyes jelent, kezén czéljából a folyamodók külön mog fognak hivatni. Csáktornya; 1894. november l én. Ziegler Kálmán, kir. körjegyző,, egyes, elnök. <4 baromdög tllta. Sajnos, a baromfidög ellen mindeddig egészen biztosan ható orvosságunk nincsen. Néba jót tesz az, ha ivóvizükbe egy kevés sósavat csöppentünk, vagy eleségüket karbollal megnedvesítjük, de mindez nem bizonyos. Néha még az tesz meglepőleg jó eredményt, ha az apró jószágot, mihelyt a dög kiütött, abból as istálló ból eltávolítjuk és egy másik istállóba vagy padlásra átrakjuk. Legjobb azonban a bajt, a mennyire csak rajtunk AU. megelőzni, még pedig a legnagyobb tisztaság által. Mindenféle ragály, bizonyos apró, szemmel nem is látható gombaíéle szervezetekből áll, melyek az állat vérébe valamikép belekerülve, ott szerfelett elszaporodnak és az állat vesztét okozzák. Ezeknek a parányi gombáknak úgynevezett csirmagvai pedig, leginkább az istállók falain, tepedékeiben stb szoktak lappangani, a honnan aztán köunyen belejutnak az állati szervezetbe. De a romlott, poshadt viz is nagyon kedvencz tanyája az efféle apró gombáknak. Azért azon legyünk, hogy állataink mindig csak is friss, tiszta vizet kapjanak az istálló\|uk pedig mentől tisztább legyen folytonosan. Évenként tehát legalább kélazer, őszszel és tavaszszal tisztítsuk ki a baromfi istállókat alaposan, a talajt legalább egy félásónyomnyira hordjuk ki s töltsük meg friss, tiszta földdel vagy homokkal, a falakról és ülőrudakról pedig levakarván az od« tapadt szemeket, meszel- I jok be jól klórméazszel, vagy karbolsavas vízzel, mert ezen szerek halAlos ellenségei az említett gombáknak s mulhallanul elfogják azokat ölni. 1o)i* t* a tyúkok életkora. Minden esetre nagy befolyása vaa a lyuk életkorának az évenkénti tojásmennyiségére nézve s nagy hiba, hogy tenyésztőink nagyrésze mentől kevesebbet törődik e nagyon is fontos körülménnyel- Tartsuk hát figyelemmel tyúkjaink életkorát s mihelyt azok a negyedik éven felül vannak, leöljük vagy el használjuk, mert bár tény az, hogy meleg helyen tartás jó és erős takarmányozás mellett tyúkjaink szorgalmasan tojnak s nagyobb tojásokat adnak, mindazonáltal az is be van bizonyítva, miszerint minden lyuk csakis egy bizonyos számú petével bír s csak ugyanannyi tojást is tojhalik bizonyos meghatározott időközben. így az első évben a tyúk fejlődik, nő s rendesen nem igen tojik, a második évben ad például 20 tojást, a harmadikban 100 at, a negyedikben 80— 100-at, az ötödikben 20-at. s azután ennél kevesebbet Ezt csak példakép hoztuk fel, mert nem minden tyúk egyformán tojik, hanem mindnyája körülbelül azon arány ban, m;nt a hogy felsoroltuk. (Falusi Gazda.) — Qumml arabikumos történet.. Itt él e aorok hőse a közeliinkben, dehogy rá ne Umerjenek, nevettük Kordém Jánosnak. A derék iérflu fülig szerelmes volt a főnökének egyébként lenni való szép leányába. Bella kisasszony pedig, hogy prózaiak legyünk : kútjába se vette est a sserelmt epekedést. De azért. ha benézett a gyógy-lArba, mindig Kordá«- úrtól kérte a glicerint: ilyenkor Kord&s ur patbetikuaan szavalta * — Tőlem kérte I Ah I Ez uj erőt ad, Bellát egyébként aain-tén titkos bu epesztette : a baja. Megvolt ugyanis nxenttül győződve, hogy ba — vörös haja nem leune, éne epedne tiz falu legénye. De hát itt </Olt Kordás. Hetekig kotyvasztott, desztillált, filtrál\', kevert százféle szert, végre mint egykor Archimedesként is bőszült ujjongással kiáltott föl. — Mag van, meg van ? — Mi van meg j kérdék sorsostársal a patikában. — Hajfestősxer ax 0 számára, — suttogta mint Nubia párduosa. M4g az nap estén átadta a fehér port dulcsinoiiájá-nak. gondos utaaitást adva, hogy ax iskátulyájá-ban lévő port vizbe kell áxtatni, axtán, mikor péppé oldódott föl kell kenni a hajra, astán hajrá I csak meg ke\'l nézni, milyen sxép gesitenyebarua haj less belőle. Bella oly moaolylyal vette át as iakátulyát, hogy ettől el lehetett volna olvadni mindenkinek, nemcsak Kordásnak. Kordás keztyüs kéixel siolgált ax nap. Fölvirradt végre a dic«ö nap hajnala és a patikárus megidvesült állapot, ban várta, leste, mint ragyog rá a ssép leány hálájának teljes oaillagtengere. (Ezf a metafdrát t. i. a szerelmes palikárus fundálta ki) Egyszerre Elrántották aa ajlót. Bella volt I Óh, ax rattene tes volt — A hajami a fejemi merény\'öl vandal I e fogatom t Tönkretett I Örökre elouGtott I Kordáa ur a rémülettől megkövülten meredt fu-riává oáltotott Hzivebálványára. Csak a palikáru« gyakornok mosolygott a bajussa alatt rav&atul. — Qummi arabikum voli abban a dobozban. Jo, finom gumwi arabikum* ö tette bele. A vörös, de bájos Belluaka haja pedig összeragadt. — Hicaluy Józsoí „MagyarNeraxet Története", több mint 600 illusztráoiióval és pompás sxinnyómatu mümellékletekkel van el-t^tva — első tünete most jelent meg. E nagyér-dekü történeti mű, mely hazánk ezeréves leno« állását a Honfoglalástól kezdve a Millenniumig a nagy közönségnek való világos előadásban ismerteti, elegáns kiállításával és olcsó áráDál fogva minden magyar honpolgár biztosan be fog\|a szerezni. Azon tény. hogy a Szalay-íéle „Magyar Nemzet Története" a Magyar Tudományos Akadémia által a nagy jutalommal lön kltünletve-valamint hogy a képek legnagyobb résxbeo az országos képtár, a történelmi arozképosarnok, • bécsi császári gyűjtemények és egyes hazai gyüj tök tu\'ajdonát képező eredeti festményekről, metszetekről vagy rajsokról készültek, elég biztosítékot nyújt a legnagyobb siker elérésére, a most megjelent első füzetei Flschel Fülöp (Siraua« 8ánt dor) helybeli könyvkerfskedése, bárkinek ia kéaz-■éggel megküldi betekintés czéljából. Minden hó 1. éa 16-én egy egy lüzet jelent meg 8 ívnyi terjede lemben, ssámos képpel és mümellékletekkel egy-egy tüzet ára 30 kr. C S A R N O K. Hervadt levelek. Oizi betegsége megjött már a lombnak, Sápadó levelek zizegve hullongnak. Hulló leveleknek csendes ziaegése t Szomorú lelkemnek elsxenderülése. Andalítja lelkem boldogító álom, Ottfeledkezik a tavaszi virágon. Tavaazi virágon, bimbó-feselésen, Patakparti titkos ibolya-ssedé^en Kékszemű ibolya, virágok virága, Szivek betegsége, szivek orvossága, Abban a két saemben a te sxined égett, Abban láttalak én harmatoean léged. Oh jaj. de asóta nincs is nyugovásom; Azóta csügg lelkem csak a bervadáson, Szivelője lettem virágtalan léinek, Magamhoz hasonló hervadó levélnek"- HzAvay Gynla. Utolsó ripo Irta: Ilal&sz Lajop. r t. Ugyebár önök a képes lapokat minden fél«" lem nélkül veszik kezükbe. Ne vegyék ext kérem arisztokratikus gögnek réssemröl, hogy mint naponta 82 hasábon megjelenő hírlapíró, lenézem a szegény, hetenkinti egyszer felbukkanó képes hetilapokat. Nem. Egy megrázóan szomorú történet emlékét tanítottak megvetni minden képe« heti lapot. A kinek szivében még igaa gyűlölet tud (akadni, ha a saé-pet, jót és igazat kinpadra vonva látja, azoknak mondom el ezt a történetet. Szeptemberi esö mosta a főváros ulczáit. A Terézvárosban már itt-oit egy elejtett sxót lebetelt hallani a jövendő évad ssurjaiból. A propellereken oiak ábrándos, kétségbeesett kedélyű em-rek hajókáztak, kezttkben Bossián költeményei, melyekben a költő : „Ax északi tenger örökködü (öldén. Vad sxikla fölött, viharokkal egybe »Hsrsogjn dalát ax alaktalan éjben > Akkor vetődött a fővárosba ebhidai Keserű Málé jogásznak. Ah, útközben majd sxétfesthette azt a harmadosztályú kupét ax ilju keblében tom-bo\'ó büszke lelkesedés. Igen, ö érezte, hogy fényes jövője felé utazik azzal a tulajdon Ill-ad osztályú zónás jegygyei. Mögötte fényes mult, zsebében akkora papiroson, hogy kisebb legénynek köpenyeg is lelnék belőle, olt állott: Keserű Márton érettnek találtatott. Alá is volt irva, mint okos, tudós férfiak, a kiknek a neve ott áll. De erröf még nem tudnak Budapesten. Nem árulja cl, hogy csak most tett éreltségit. Hiszen őt komoly meglett embernek gondolják itt. Mert lehetetlen, hogy ne olvasták volna hatalmas ozik-keit, hatásos költeményeit, remek tárcsáit, amik as „Ebhidai Hirlap\'-ban egytöl-egyig senzáciét kel-lettik. Igen ö néki „neve" van. Keserű Máté előtt megnyílnak ax irodalmi körök ajtai. Legközelebb megismeri Jóknit. Bruderichaftot is szik vele. Ok bruderxchaftot. Belemerült a lelkesedésbe a • személyszállításra ia berendezett tehervonat egv SPIJ lökéssel megállott a pályaudvarban. Kiszálll s elbarangolt az utczákon. Találgatta, fontolgatta, melyik szerkesztőségbe menjen először. Végre elhatározta, hogy a .Budapesti Hirlap"-hoz megy. Egészen meg volt elégedve a berendezéssel. Földszinten a kiadóhivatal, első emeleten a szerkesztőség. Büszke öntudattal lépkedett at emeletre. Beáiéit, a sxerkeaxtőt ke?«, egy magas erősen vöitys bajuszú ur, a ki nagy igyuk« ■ette! számitolta le a papirt, mutatta, hogy merre van. — Mert én Keserű Máié vagycH - monda önérzettel az ifju. — Jól van Savanyu Józsi — felelt aa ur löl sem tekintve, olt van a s«erkesy.lő. — Ks bizonyosan valami rablógyilkosságról ir _ gondolá ax ilju ember — osak afféle riporter, névtelen hős, a ki ax Irodalmi mozgalmakat nem klséH figyelemmel. — És azánakoxáesal tekintett a mozgalmas úrra. Bekopogtatott a szerkesztőhöz. — Szabad. — Keserű Máté vagyok. — Teásak leülni. Mivel szolgálbatünk. — Késerü Máté vagyok —• moodá újra, hüledezve. Megszólal a telefon osengetyűje. — Bocsánat 1 Halló. Ki besxéi ? — A nyomdásx I — Mi tetszik ? — Kérem egy kéziratban as áll, hogy Minerva kiugrott Jupiter fejéből, —; Nem hiba ex ? — Egy kicsit különös, de osak azedjek. Le csengetés. — Rendelkezésére állok. — Keserű Máté a nevem. — Hallottam már. Mit paraaoeol. — Azt hiszem a nevem ismerős. Legnagyobb sajnálatomra, most hallom elff- stör. — Mi tetszik? Nem érünk rá. Ax if\|u fölkelt. Méltatlankodva hagyta el a szerkesztőséget. Tix pero« múlva el ia leledták, hogy ott volt Egy pár lapot még végig prébált délig. Körülbelül at a jelenet játszódott lekavéa változat, tal. S azzal a megsemmisítő tudattal ment ebédelni, bdgy őt nem ismerik. Délalán félénken iudult el s már aszal kezdte, ha belépett, hogy nem fogadnák-e fel ujságirónaa r — Hogy hivják P Nagy félve mondta t Keserű Máté« Ismeretlen név. Mit tanult ? — Nyolca gymnázinmot, l érem. \| Nem ext értem, hanem valami okosabbat angolt, franoziát, gyorsírást ? — Eddig bizony magyar betű, manyar szóval éltem. Ebhidán c-ak egy tönkre\|ntott vloéex beszélt németül, de osak maga-magával hesxélge-tett. Atlán meg ax is kisült rá, hogy nem német, hanem boloud I El ia vitték a Lip&mexöre. — Nagyon sajnáljuk, nem használhatjuk. így ment másnap, harmadnap a Keserű Máté nak igazán bus lett as élete. Egyazer az utexán nyájas arcru, őszes axakállu öreg ur jön vele szemben. Ax emberek suttogják : Jókaii Keserű Máté szomorúan néz utána. Az 0 szép álmai I (Vége köv.) E^yób jelentés helyett rokonaink és t. (ismerőseinkkel e helyen tudatjuk folyó évi október hóban történt eljegyzésünket BLAU REGINA BRAUN OTTÓ CSÁKTORNYA Z ÁGH ÁB. ÉRTESÍTÉS. Vau szerencsém a t. hölgyközönséget értesíteni, hogy lakásomon (dtik-towyin gtuaann gtkiafélt hitbaa) varróintézetet uyitottam; amidőn is igen tisztelt hölgy közönség becse« pártfogásáért esedezném, megjegyzem, hogy ezen téren hosszas gyakorlattal és kellő jártas sággal birván, — a legkényesebb igényeknek is képea vagyok megfelelni. Szabászat és varrásban! oktatást igen solid feltételek mellett elvállalok. 607 Kovács Gyuláné Cák tornyán Felelős szerkeaatö ; HARGITAI JÓZSEF. Lap tulajdonos éa kiadó ; FISCHEL FÜLÖP (8TRAU8Z HAPttMIR) könyvkereskedése. .01 XL teíaj Vu\'ICakovcu, 1894 4-ga novembra. Broj 44. 8 «r»dnlko» tkot i J« »taki J« govoriti »od lllll Turtm. — 8v. potitjk« tííné« m M- ti.»V •• t>0nj«j» « »«• HM\|tM andaflu v« 6k#m. > Pred platna «•«» \|« t Na celo leto ... 4 írt Na pol leta ... 2 M Na öetvert leta . . 1 fart t . io>dinl broji kotUJu 10 1». (ftüMi m p©U ptfodb« 1 M nMhou^m. MMlD^ni C^itoni F1W»1 ku ^^ht^tebort I mmtlnmUom Je.ik« dn»žtvM»t »ua.ifrtve.il 1 povaéljlrl U.t z. pnk j^IasJKiasI )ea«o3mt 1 to: vu mvadsru nmAmlJa. Sfatbeni riaenlk: ..MedHmnrekoga podpomagajuCega öinovniticoga dT^cgko^ke iparka*", „Medjimurzke sparkas«,". » t Gáspáricseve relikvije. Da je öáspárica, meéjimuraki veliki domorodec i mučenik sa istinu vrédeo redovnik,\'poflten človek i dióén domorodec bil, poavedoči nam i to, da je vnogo i vnogo letah na prsih svojih jedrni. i« magjarskih farbah (érien, bél i zelen) napravljenu malu svvlnatu moflnju nosil, vu kojoj je bila semlja cd grobje svojih roditeliah i majkin prsten. Zemlja vu mošnji zamotana je vu modri papir i zapećaćens. Na papiru stoji napisano s Géspáricsevemi ruki t „Sveti prahi mojega otoa i moje majke.\' Takova lépa misel samo velikimi i dičnimi ljudmi dojde na pamet I Vréden je on, da iu mo domorodci spomenik podigli 1 Relikvija s jednom lépőm molitvom koju je Gáspárics vu onoj minuti, kada su ga nepriatelji vu Gyöngyösu 1852 leta, 9-ga februara vlovili, jednoj vrédnoj domo-rodkinji predal. Ona iatagoapaje te relikvije priločkoj komidija poslala. Ta domorodkinja neće svoje ime vu novine postaviti. Relikvije je vu svojem listu 8 ovimi reći poslala k komiiiji: Idite na put vi svete relekvije, koje sam verno čuvala I Od koje mi ae tete rezatati? od aa tvojih roditeljih praha se spomenućag avetog pepela, ali od tebe vu zadnjoj stiski pisana molitva ? — to neznani, ali si mi ufanje bila .... Ti pak 42 letah moje iz visine dičena duftal letaj doli vu mojem enu na krilah spomena. Kada su Gaaparicsa vu Gyöngyödu njegovi neprijatelji vlovili, je taka\| predal onoj domorodkinji jednu molitvu, koju ie sam Gasparics napravil i pisal. Ta lépa molitva ovak glasi: 2ara ljubavi božanske nek vužge vu tvojem serou gospodin Bog, nek te posluhne vu tvojoj sili, nek te obrani vu svakoj pogibelji i njegovu svetu pomoč nigdar naj ti ne prekrati. — Nek te blagoslovi gon-pod\'n Bog, nek ti da izpuniti svaku dobru Celju tvojega srca, nek ti prikaže dugi život i na »vskradnoj vuri naj ne odvrne od tebe njegovu svetu milodlu. Svim ne beskim i zemeljskim blagoslovom nek te podeli Bog_Oteo, Sin i Duh sveti Amen. Ove su te relikvije Gáapáricsa, kakti istiniti svedoki, njegovi kak je on svoj dom, svoje rodno mesto, svoje roditelje ljubil, a Bogu se molil. — Moáuja is magjarskih farbah na prsu kaže, da je magjarsku do movinu verno sltrtjl, zemlja od cirkovljans-kog groba kate, daje bil dober Medj murec, prah i prstan svojih roditeljah kaže, da je svoje roditelje jako poštuval, a njegva lépa molitva kaže, kak je dober svećenik i krflćenik bil. Naj nam svim na peldu budu njegovi čini i naj ostane njegov spomenek vu srcih nadih 1 RHfa Pu»cenik Vid\' ttía brögu majo dalje od obdiue vu negdaSojoj gustoj staroj dami napravi] si je pred vnogo ljetni puičenik Vid Kalabić mslo, derveoa kolibica, va kojoj je žive). Vid je bil kakti dober véd diléko glasovit e nekoji sa mu prlpisavali i veliku moć. Njegova starost, -njegova doga bMa brada, a osobito njegove tihe i modre rééi davale sa ma pobožen izgled, ptk stoga ga vnogi i nazvali sa: „sveti Vid.* Pobožno Íjadatvo mrvelo je k njemu> da ma se \'pokloni, da im kakti védovica ksj povéé, toluaöa da I pomore. Vid je zoal vsa-komu nekaj reCi, ka] bi ga ublažilo, vmirilo, obodrilo i uvjerilo vu Boga. Nije bilo ni jednoga rómara, koji ga nebi bil/ nadarU za znaménje svoje zahvalnosti, sa snaméuje svojega zadovoljstva i povjerenja. Za stradanje nije V\'d zoal, ar je živeta dobival od vsih stran, ali pri vsem tom iivel je jako priprosto i ódéval se samo platnenom rub~uluoin. Svoja hižica nije\'nigder ostavi jal, -neg samo onda, kal bi pošel sa svojim oilekom va dama, da nabere suhalie za gorivo >li kamenja, iz kojeg je izklesal vsake fele kipe, koje je okolo svoje kolibe postavljal. Vu K., dvé vare od Š udaljenom sela iivel a je jedoa mužaćka familija vu n-ijvek« iem nemiru i svadji. Muž je bil pijanec i lenjak, slosUvljal je žena i deca. Oa se je svsl „David.« ZABAVA. Prosim kredit Pokojni magjarski kultus-mlnister i izvrstan spisatelj Baron Bétvfts zapove jednoć avojemu dvorjaniku, da jedna flašu šampanjca iz podruma gore donese. Dvorjanik medjutlm očituje, da neima siti jedne flaše toga finoga vina u podruma, jer da je ves Aampanjao već potrošeni, pošto gusto krat gosti a kuća dohadjaju a svakom prilikom se Šampanjac na stol nosi. f ■ i, ., j , Í . . - . . \', Ministar je svega šampanjca jedaako iz Francezke dobival, a ov je oaravski bil najbolji U ma ■ nstik fabrikah delani, nisu bili niti sbliaa par. > Jerbo pak ja ieć gustaš aa Šampaajao iaaal, zapove dvorjaniko, da ga iz jedne domaće trgovine donese- Dvorjanik poćme malo macati, a ministar ga zapita, kaj mrmla i zakaj naotids pe Šampanjac. Dvorjanik odgo« vori, da a trgovini bez novac nikaj nebi dobil-Sad minister zvsdi iz leps petsdu te ja preds dvorjanik^ a «v na to otide. ■\' j Zs kratko vrfeme donese flašu Šampanjca te ja metoe skop sa ćdtom pred ministra na stol. Ov si ga odmah natoói i pije. Ali kad óaöu sprazni, pozna\'.na jezika, da to nije Šampanjac domaćeg proizvoda, nego da je to j en pravi francezki šampanjac, kakovoga on is Francezke dobiva i zato mu se odmah a moždjanih rasavieti, da „dvorjanikov posel a toj stvari nije čiat. Pozove ga anda pred se te ga na red pobere, a on izbilja prlzaa, da )e vlastitoga ministrovoga Šampanjca, od kojega je jod jedna flaša o podruma bila, mo za pet forinti prodal, a novce a lep spravil. Odmah je vkanleni ministar hotel vka^ ujlivca iz službe protierati, ati se a hipa prodomisli te ma reće: .flaj me ti lopov 1 Km ja zaam, da nas gospoda vi dvorjaaiki svakom prilikum vkaajajete, gds samo morete, pak niti ti zmeoom nikskvva iznimka nedelaš, ali za buduie prosim, da mi barem a takovom slučaju moje vino oa kredit daš." Fürst Btemark. Knez Bismark je vrlo nagle naravi, a takov je bil i za svoje mladosti. Dok je joft bll perovodja pri gradskem sudu, dogodilo se )e jednoć, da je jednoga pravoga Berlinca pri sada presladovsl. Kak svi varalćani, tak je i na?, Berlinec bil pri sada, nikaj se to-bož nebojeći, osoran te je oaak a nečednom tonušu na pitanja mladoga perovodjo Bisnarka odgovoral. Ovakova becobraznost je Birmarska ua toliko iz trajnicah dopeljala, da je iz svog stolci gore skoftil i Bjrlincu doviknui : »Gos-pone, ako se nebadu pristojnije ovde ponašali, tak njih van hitim I* • Po sadnici se Setajači veliki sadec po-trepće razrajenoga Bistnarka po plaći te ma prijateljskimi reći veli: ,Nek se t«k nesrde gospodin auskaltant, a od ovud nekoga vao hitati, to je moja stvari" Preslušavanje se sad nastavlja, ali za kratko vrieme već se Berlinac opet oedostojuo ponaša, i ns pitanja onak odgovara, kak da bi oa boti h ital.\' Biaaaark to vad nemre podnesti, njegova nagla narav ga natiera i on opet ves zala-renf skoči is svog stolca te od srditosti uruči oa Berlinca; »Gospoae, ako ss nebadu čed-neAe ponašali, tak o}lh dam po gospođino velikom ssdca van kititi !* Napoleon. Ú1 Za vrfeme francuskoga rata sa Mtx kum, kad je nsjmre oaš vrli princ M$m kakti mezikaoski cesar ooak nesretno dokončal, sa- V I * Kada je žeuu domaj vu hiži tukel, a tena bi ma vn javkanju i pU£u rekla: »Joj, Da . • . idett rekel je on taki: „Dobro kad boć«l da vide, a ti hajd ua put, na vulica.-O uda ju )e potegnul na vullcu i tam tukel. ^ A kad bi. teiu opet javkajuć rekla: „Ne moj Davide/ rekel bi : .Kad neće«, da vide, a ti hajd va hiu,a i onda ju je o\'dvlekel v hitu i opet tukel, Tak je ženo mercvarll na vi* nallno. Kada si Je žena ni mogla dmgač po moéi, odlučila je na tolnać soseda iti svetom Vida i pri njem pomoć umoliti. Jedooga dneva vmekonla se ona već pred zorjom i predmeta svoj pat. Kad je doftla blizu kolibe, ugledala je starca sedeti na prago. Brce je njo) od straha i ftaleeti zadrhtalo, ona te hitila na kolena, sklopila je moleč ruke i saviknnla je vu ves glas : — O sveti Vid, pomoči mi, pomoíl 1 Starec je doflel bliie k ženi i rekel je 0 jop — Stani se sirota jedna, ja znam, da te tvoj pijani muž tuče i razbija, pak si dolla, da ga ja kaitlgujem 1 • f — Začudjeua tena podigla se i rekla : — Istina je, Istina Bveti otec Kafltiguj ga, kaltigsj, I podaj mi Jakost i moć, da ga bum mogla preobladati i pokoriti, dok k sebi nedojde i nepobolfia se. — Tvoja pravična elja nek se izpun4\' Vezda je pozval starec tenu vn svoju kolib0 1 rekel je, da si Bedne, a on izvadi iz groda\'» jedne sa vsake fele znaménji popisanu tablu, ter je rekel^ — Eto vidiS l Ja morem Tvojega mota na tri naöine kaStiguvatl. Da vmerje pod tež kim! mukami, i da ga najdefl već mrtvoga, gda dimo dojđefl, — Hi da bude dok je živ, lepav i nemoten, da nebnde nlgdar mogd ruka na Tebe podiči, — »li «ko žel»fl, da ga pretvorim na kratko »réme vu osla, kojega bud po volji mogla tući, zlostavljati i na njem terhe nositi, dok ti se god srce tvoje na njem nezkali. Zrberi si ve kaj hoóes 1 . 0 svali otac, rtkla je tena, onda te prosim, preobrni ga vu osla, da gu se morem nalemali (nabubati) i na ujem vse terheno posle obavljati, koji sa do ve zanemarjeni. — Dobro, rekel Je Vid, onda mi podiji Tvoga mota, koji se bode k tebi kakt! osel povrnnl. Pune Četiri tjedne m:>reš tajim ba-ratitl kak hoće;1.. -£a tim vremenom moral ga opet sira dopelj-ti. DojduCI žeaa dimo, povédaia je svojema mata, da ga je pozval sveti Vid/ da odtnib k njemu dojde. Ta vélt raztrézaola je naša, nu lpak se je branil I klel, da se Vida pojti neće, ali strab/ koji ga je od dana do dana tri, i boječ se, da ga nebi Vfi svojom moć)om zdrobil, odlućil se ipak va Ö. itl. Nekolike dnevov keiaele stal je David već pred sta-rim Vidom. ^ Pogledeč ga ov rekel je taki: a. — And a Ti Bi onaj, koji tivoiu tena zlostavljah 1 koji si rekel; da sim neba§ llei. Ziradi tvoga krutoga nedela i neposlušnosti, ja bi te mogel skončati, da nebl vlfle nigdar ni sunca ni videl, III te včioiti bogcem i izvrći milosti i nemilosti Tvoje 2ene. A mogel bi te pretvoriti i va J.ivinče, te oaak k alti ga m, kak si zaslutil. — Oprosti mi svati otec Vid I — J i vidim i znam, ?,alujeő, stoga badem milosliven proti Tebi. Na dobil budefi jednu zadaća. Evo vzemi ovo vreče, i idi 2njom prek Nedelidć* I Cikovca va Mursko-8redi»če, tćr prosi povsud ahnufltvo za mene. Ali jaj Tebi, ako samo jedna var« gdé le~ njaril budeö, ili ako se podufaš od izpro enoga almufitva makar jednu drobtinica kruha Ili melje, ili jednu kaplju vina potrofliti, ili pro íi«ti. Pred mesec dni nesmeS se aiai a niti dimo povrnuti, ali vreć«^ mora bit« puna. Vezda odhajsj 1 Drhtavim korakom iflel je Dxvid, a stari Vid poiel je tu štalu k svojema staromu vrć oslabljenomu osla, ter ma je govoril: „E moj stari ćaći prijatelj, ve a? moramo na mesec dni rezitl. Ti baft tfel k ono) tenl, pri kojoj nebul imel dobre daeve, ar te če- kahu trde i ailne tailw, ali moj« U »uza nebsadu pomogle. Naičoa si na bathie, Ur lb sterpljivno poduaflaj, dok k meiii Vezda. od vezal osla, i f«l Je uoči va K. i pciveaai ga pred swrjuw pred Uit# one tene. Kak je zorja ie zaöerleiilla, bila Je žen već na nogaj, a gda je zjila iz Nte^van i »gledala osla privezanoga pred vrati, viknula \|e radostno : — Ha, lopov, lenjak kaj si dolel 1 Čekaj, vesda te navčim pameti, ja ti baca sto vratno pOvrnula batine, koje um ja od tebe dobili 1 (ia to je zgrabila debelu batina; ter je vadírala po oslu, da ie previjal. Pri vsakoj batini poviknuta je : „Tolvaj, pijanec, dajdsr ve kuni i larma).* Kad se je osla Bita ua-tukla, natovarila je ua njega ćetiri vreć* kuraze i iflla je na aenjem. Dragi d»p natovarila jó opot toliko ita I pofiin opet na tiltva. Vsaki dan iniftU j ft kakvoga posla, kaj je osla terlila f poleg toga joft nabubala. Kad se Je navršilo mesec dn», pavrnul se je David, na kladjen spanim vrećom, ti« torbah, barilah i paklecov. Terh ie Mi tak egromeo, da je ilivkal pod njim i bil rje vs« od sb«ía moker. Kad je zgledal stari Vid Davila jzttel je pred njega i rekel mu Je: — Ti D svoju lekcijo dobro »vr\|ll, naj ti ba podlo no. Idi vezda w Étaha, I počivaj «i tam, dok te pozovem. Komaj kaj je DavM tvrdo supal, dofa je i lena dopelala osla. Siromslki osel bil, je Jako mtiavi i slab, da se komaj na nogaj zdertati mogel- Stari Vid izaj»l je U kolibice pred teno; i rekel je njoj. — Kak vidim, Ti si dobro iskala svoje srce, fantila se svoma mulu u ves batioe, kaj si od njega dobila. v — Samo onak, kak je u4lo£l, reki« je 2ona, pak pokthdob mislim, da u« ga pameti navčils, prosim te sveti otec, daj ga opet pretvori vn Covekal Va tom togu vsoia je iz osla pun« vreće, natrpano sa ve&kojot-kiml dari. — Na dobro, nek ti bade, kad prosil u njega, reke) Je Vid issejué, — dosta se drlaval se Je jednoć franoazkl cesar Napoleon III, u ceurfcom Eugéniám a varofla Biarritz-a. PuCanstvo ga je svećano dočekalo te je u slavo priredilo pučka svečanost vani pod vedrim nebom. Ta ea se janci na rslnju pekli, razne pučke igre Imdjale, o da be« plesa nije bilo, razmeva se samo po sebi. Oessrski pir Je toj svečanosti prisostvoval i r-pukom se zsjedno veselil. Dok se je anda stanoviti pučki ples iz-vadjul gledala je cesarica istoga vidljivim zadovoljstvom, kad najedan krat opisi jedna selsku dievojko) na straul ialostno umn stati, doöim su osUle dlevejke kmkti za vadlingu u kola plesale. Ide anda k-njoj te ja zapita : * Zakaj Ti nepleiefl, doéim se Tvoje pijdallce efo veselo n kolu obračaj« ?■ » MAh • kim W pleaaU" — odgovori die-vojka — »On, kojega ljubim je u Mexiki; ur mu neka nevierna postanem te ovde s jednim drugem pleiem, dok on mosbit onde u kojem fipitalu ranjeni loži ?" 0»e odprte rieći su se oesirlci dopale te sa Ju duboko dirnale. Ona odmah otide na dragu stran, «d« j« cesar stal t« ivoj spomenek u dievojkom pripovieds. Cesar se na to odmah odpusti k-dievojki, koj^ je joi u vlek na strani atala te tslostno ples gledala, te joj reće i „Moje diete, ti ipak raorad plesati i veseliti M, pak jer je Tvoj dragi u Mexiki, gde se za me bori, tak hoća ja s Tobom plesati, jedna aUiiba uhtieva drugu la Stini riečimi prime liepu i Čednu die-vojku za ruku te se na ućudjenje svib spusti á- njom a kolo, g lie je jajom plesa L dok je ples u obče trajal. Cesar Vilhelnt < • ? I ? Jodnoč se !« praski kr«^, potladnji uem-áki cesar Vilhelm votli u Victorii theater, u Be lina, te nije sobom svojega adjatanta, nego ae je sam vosil. Na boka je sedel ku> Cii i Uelesni jagar. Kad je cesar iz kočije otide) i • theatru snlknal, adpttl «e jagar u bliiuju pivara, jer je smI^ da predstava a theatru najmanje ieduo i pol ure traja, a do toga Uie-DNU mor« koju Isria pive aailtiti. Modjutim, jeli se cesiru nijs komad do-pal, kojega su on dan predstavljali, tli je bil koji drugi razlog, dosta tomu, on je već u fertal ure oetavll predstava te is theatra títiflol. v Kočija d on uli pred vrata, ali jagar na boku fali. a samo )e kcAitto. Jedao sloftbenik od theatra ide odmak jagara iskat; a eeoor aa togo pri kočiji stoji I teka. Dogo vriooM je prosto, kad toda negda dojdo jagsr vos sasopljen. Videči ćokajućega ceiara prod kočijom stati, do omiljavice prestrašeni jagar piriéme mucajući se spričavati^ $11 mu cesar niti neda govoriti, nego tiite ^ mirnom tona ma veli; ,A kaj se toliko sa ta mola stvar izpričava!? Ti si «A me panokrat i dogo moral čekali, ud sem p pet j« jedan krat na Te ćeksl. Sad imo quitt 1 Odpri mi Trota od koćija I" x Rheamatismus i podagru. > i Jednoć je jedan gospon. stanovitog« dok tora zapital, kakova je rasllk« med rkouma-tismasom i podsgrom. Doktor mu posve jasno riizloti jedno I drago slietodioi odgovorom : Ako se vseaae jedss preflic* na flaraf, te se a nja priti metaa, o uUm u trojfom nbroc«, •iok ie bol, samo moro «4rtati, to je o«4a rbenatiimos. Ako se pak na to loraf Ji jedan krat okolo obrne, to J« oMa podagr«"^ « LI tm. itoMay je namočil, « uto uek budo od vésda Bolji mir med Vami. drugač budem i Tebe kslti-guvs! I Osobito drži jesik za zubmi. Vezda je odpela! stari Vid osla vu dtalu, prlveul ga sa jasle i prebudil je Davida, tsr ga dopeljal pred tenu. Obedva morali bu se ukleti i ugovoriti, da budu vu dojduče vu Habavi i delu spre-vadjaü avoj život, ter zahvalujuč se starcu, iiji su srečni 1 veseli dimo. Prefrigani starec gledal le sa njimi, kiírnál je s glavom i sméhom tiho reke) t , — O vi slöpi bedaki. Priredil: Gl&d Ferenos KAJ JE NOVOGA? i • Kraljica i Jókai. „Pesti Hirlapu- priobćuje M. Jókai dosvolno svoj razgovor i carlcoin i kraljicom. Elisabetom pri nedeljnom primaju vu budim, tkom dvoru. „Vi ste doživeli Ijepu slavu na poč<?tku ovoga ljeta povodom Vaflega jubileja1\', tak je upočels kraljica risgovor s Jókajem, koga je pozvala k sebi vu bélu dvoranu. - $kai: Nek mi dosvoli Vaáe Veličanstvo; da so najsmjernije sabvalim, kaj se je Vade Veličanstvo i na daleku putovanju sjetilo mene. — Kraljica: Tak sjajno po astiti književnika, razme samo Magjsrska. Vnogi gradovi i cd és ta imeaovala su Vas počMtojna gradjanom ? Jell delateV veida kaj vek ega ? v— Jókai: Vu mojo) je dobi delo jedina slast. — Kraljica : Ali ved dugo nije nikaj Valega ugledalo svöts. Kaj pifleta vezda? — Jókai: Romau, koji se dogadja vu Beču. -Kraljica; A tam posnaja vade romane vrlo dobro > pak ih veó i tu originalu flitaju, I \'possavanje magjarskog jezika diri sa vu Beču. Kak se sove Va« roman?-«- Jókait ^Maguata." To je bultori\|a jadne ćarallce, koja se je vu najnovede doba proslavila. — •Kraljica: A gde se more romau dobiti? — Jókai: Najprije bu isidéi vu noviuah. Ja se »budem brinu), da se bude prvi eksemplar jod prvlja, nego II-knjiga i udje, dostaviti Vademu Veličapitva. — Kraljica : Rada bum prijela TaAu knjigu. Moja duga putovanja običajem ja prikratili čitanjem. Kaj delate vu ljetu ? Sprevadjste li viéme vu zelenilo? — Jókai: Ponajviše na Ővabeabergu. — Kraljica: i \'meue oživljuje samo priroda« 04 ljeta do l,eta ljubim ju vse vile. Za tim je kraljica obrnula govor na 1 Tátra-Füred, na Erdély i oa Oarmen Byiovn - i pitala JókaJa, kaj .udi o njoj? - Jókai: Js ju visoko cénim, uaroöito sato, ar ljubi narod, komu je kraljicom i jer vu vsih svojih pjesmotvorib dokazuje, da taj flafod ljubi. Kraljica: A pri tom je toli jednostavna i tak dobra I ona je vnogo terpela i vse preterpela, kaj ju je saadlo. — Jókai: Bog čuva vladarice, u kojs njihove narodi mole Kad je kraljica posije po svom nadvor-niku, barunu Nopcai poručila neka sjedne, odgovoril je Jókai: a Ja sem se denes sa • 10 Ijet pomladil. videlo Bila je nazočna vnogobrojna aristokracija, ministri, generali, zastopniki, kler i diplomatski »bor Njegovo Veličanotvo oar i kralj doflel je caricom i kraljicom o ruki Kraljica je b\'la vu črnini. Od dvora bili su nazočni nadvojvode Jožef i August, Nado vödkinja Klotilda i vojvoda Filip Haohsen-Koburžki sa tovar udicom. t Kralj je naprvlje razgovarjai s ministrom predsjednikom, zatim s Ka manom Tiasom, n grofom Albertom Appouyiem, ruskim konzulom Vasilijem i njemačkim konzulom grofom Henkel Donesmarkom. Kraljica je razgovarala sa vsemi ministri i vid« gospodjah- Vu pokrajnom salonu predstavila joj je grofica Andrássy vide mladih aristokralkinjab. Kaj je kódtalo odkrióe Amerike 1 Jedne genovnežke novine daju na znanje na temelju arkivalniki iztraživanjah popis Uro kov sa odkriče Amerike, pak ih prispo-dablja s trojkom modernin ekspedicijah. Kolumbo je imel godidnju plaću od 1600 lirah, obedva kapitani njegovih ladjah do-bivali su po 900 lirah Mornari su imali oa meseo po 12 lirah i 95 centesimah Cčla oprema ekspedicije vrčdila je i kodta 14 000 lirah Vsega skupa stajalo je odkriće Ame rike 86.000 lirah, anda recimo toliko, kol.ko n. pr. posebni oug njemačkog oara iz Berlina vu Epatiju i nasad. Crispi se včnćal. Talijanski minister prezed Francesoo Crispi, koji je već viáe od 26 Ijetah ftivet vu oivilnoj ženitbi sa svojo n tovarudioom Linom/ dal se je ovih danah vu Napuliu i oirkveno vJenćatiKfsđavati), a liberalne no-vine razbijaju si glavu, kaj je moglo slo-bodoumnika sklouuti na takov korak. No čini se, da im nijeden od razlogah za to vjenčanje n je po volji — ar obedva miride po „klerikalizmu". Kakti prvi razlog navady d aju, da Grispijeva kći Pepina polazi za strogo katoličkog sioilskog princa pak familija potrebuje ov aldov, — a kakti drugi razlog spominje se. da je sam Crispi hotel svetoj stolici dokazati, koliko je sklon cirkvi. Profesor dr. Behring I njegov serum. i .\'tK Primanje na dveru. •»i« >>\\ 21 oktobra o poldan stigla su Veličanstva Is Gödöllőa vu Budimpeštu Vno-gobrojno ljudstvo dočekalo je kralja kraljicu na vulicab ter ih ardaćno posdrav ljalo Kraljica je odredila, da se vozi vu odprtih kočijah vu kraljevski dvor. Kraljic* je bila vu črnini. Primanje na dvoru bilo je tak sjajno, ak se budimskom dvoru vod vile Ijet nije njem, nije li taj serum pogibellen, ako h obdukcijom votinjah, od kojih je uzet, nedokaže, da bu one zdrave bile. Pokehdob se je točno raspravilo o priredbi, prokudanju i o v«ih mörah opreznosti kod konzervira" n\|e i uporabe, v/>će je izjavilo, da uporabom toga seruma nenastaje nikakova pogibelj za onoga, koj se njime vrači. No pokehdob postoji garanolja za vse to same onda, ako se serum us strogo drmanje vsih propisali sgOtavija, to je V0će ostalo kod svoga prve-ega predloga, da se proisvoduja i pro. daja stavi pod strógi nadzor orsaga (države) Do urednjenja domaće drlavne proizvodnje neka se dosvoli uvažanje samo is gorespo-menute fabrike, gda vodiju nadzor sami profesori Behring i Ehrlich, glede vsih ostalih srfldstvah, koja se tržiju vu bečkih apotekah, da se povede oltra istraga. \\ 4 Amerikanski mliljunari. Vu sjedinjenih državah vpeljana je nova dohodarina, koja iznosi 2°\|t- Dohodek do 4000 dolarah nije podvrgnut dtibri (porezu) Vlada računa, da bude na jedno ljeto novom dtibrom dobila 80 milijunah dolarah S<m vara Nju-Jork platil bude do 2 milijuna dolarah. Vu Nju-Jorku ima 4H osobah, koje imaju na godinu vile od 10 milijuna dolarov dohodka ; 9 osobah ima godidnji dohodek od preko 50 milijunah dolarah. Niu Jorftki milijunari redaju se ovak: John Rookefellor 126 mii junov imótka William Astor 120 mil, Jsy Gould 100 mil., Russel Saáe 00 mil., Kornelij Vsnder-bilt 80 mM Vili Vanderbijt 75 mií., Henry Flagler i Willi Rockefeller vsaki sa 60 mil,, Joh Astor i Moaea Paylor vsaki 50 milFredek Vandebilt 85 mi\'., Vanderbilt Perozy Pyne, Hinry Havereyer i M Lingt vsaki sa 80 milijunah itd. Vu vsem ima vu N\|U Jorku 78 000 osobah (peráonah). koje imaju na godinu do 10.000 dolarah dohodka, » » ? Konferenciia za sjedin enje cirkvah. Oktobra 24. je vu Rimu pod predsed-uićtvom papinim odprta konferencija, koja se bavi pit-n em sjedinjenja odpalih ishod* cirkvah s rimo-katoličkom. Vu konferenciji nazočni su kardinali : Rampolla, Ledohovsk\', Lnngénieax Vinoeuzor Vannutel > Galim-bjrti ter patriarke katoličkih Siraoah i Ma-ronirah i zastupnik patriarke Melohitah. Prva s.ednioa bavila se je samo ustanovom programa sa dalnje razprave. Od kri dem krvnoga seruma kakti vračtvo proti difteriji na glas izadli dr. E nil Behring jo* je mlad čovek. Rodil se je ljeta 1854 star \|e anda 40 Ijet. Ljeta 1887 postal je dtodskim doktorom, aa tim je delal vu Koohovu laboratoriju vu Berlinu i pod i vu Hallu sa sveućilidtnog profesora. Oöbiljno istraživanje baoillah dopeljalo ga je odkriča, da krvni sok životinjah, ako mu ae oduzmu krvne b\'obioe i ako se rasvčdi bacilarnima sastojinama i immunisije i vrači od difterije Vileljetno izkustvo napokon ga je prinukalo da priobči svoje od t riče strukovnjakom, koji a, t , Rodi] su do sad polu&l, veoma povoljnih reaultatah. « \|0 m\\rdü& ul Krvni serum denes ee jod proisvodi" 8 \' r - samo pod nadzorom proresorah Behringa i Ehrlioha vu fabrike farbah Meister Luoius i Comp. vu Hochstu na Majn>, ali pokeh* dob je poraba postala tolika, da je neb; mogle ova fabrika ni v u najmenjdo) móri namiriti, pobrinule su ee strana vlade, da vu avojih državnih zavodih dadu pod stro gim nadzorom prired ivati krvni serum Tak se bude i vu Beću i vu Budimpedti vu voterinarskom zavodu pod k mtrolom strukovnjakah sa kratko vrčme ovo vračtvo prlredjivatl, pa bude i njegova očna usled toga poatati faleia. Dolnjo-austrijsko sdrav-aiveno v6će bavilo ae je ovih danah pita« Najnovečs. \' \\ y , i s Aleksander III. ruski oar je 1-ga uovembra od večer ob S vur i 16 minutah vu Livadii vumrl. Zmotni oar je dugo be Rodil ae je 1846 g je vladarom 1881 ga U ga maroiuča". Njegov naalednik je na tronudu sin njegov Miklod — Alexán-drovič, kej je vezda 26 let star. Dobre žepne i stöne vure sa fal oene moči dobiti pri PoUak Bernatu vuraru Čakovcu (Pijac^ Sparkaaaa). Pri njem uzimljeju vure takaj sa popravek za fe očno. vu se Hl Buda 27-ga oktobra 1894 18 fto 38 13 00 ff m bon m ér m k. C«u« zlika. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Pflenica 1 6.70- . _ Zab Zob 5.50- _ • Rozs Hr* 4 40- 4.75 i Kukoricxa ó Kuruza stari 6 Ž0- ~ i . » »J ■ novi 625.- 6 26 Árpa. Ječmen 5 80- 6.60Í I Fehér bab uj Grah beli 8.— Sárga » » » tuti 6 75 \' Vegyes a , » zméőan 5.75 Lenmag Len 10. - Bükköny \' Grahorka 6-- ■\'Mi VASÚTI MENETREND csAktobhvAn. ImiIMI Napnak« Qjrnt-pó»U ól T«Df»T0D»t Kanixsa (elé > Pragerbof felé Zágráb fel« » Varasmiig Bobára Egemxegre Rrkulk Kanixaa felöl li > Pragerbof felöl Varazsdról > Zágrábbél • Egersaegröl Bobáról Heggel Délben gjjel Reggel Reggel Délután Éjjel Reggel Délután Eh te Délben Reggel Délután Reggel Dé> mán Éjjel Este R««g«l Délben Éjjel Regg«l Délután Délelőtt Este Délelőtt Este 4 II 10 5 6 4 1 6 4 10 II 6 4 6 4 1 9 4 II 9 4 3 II 9 8 9 39 39 07 52 oe; 16 17 60 20 17 44 06 28 61 01 14 82 36 29 66 22 60 17 80 62 42 gyorsv n pOfltav. vegyeav. postav, n gyorav. vegyeev. ...... I postav, n gyorsv. vegyeav. gyorsv. postav. ■ vegyesv. a Nyilttór/ Báli selyemsztfveteket méterenként 46 kilót U frt 66 krig. valamint fekete, fehér é« tziues aelyemaxöveteket is méterenként 46 krtól 11 frt 66 krlg — sima, o«iko«oft koczkázolt mintázott, damaszolt atb. minő ségben (minegy 200 különböző fajta éa, 9000 különböző sxin « árnyalatban} póata-bér és vámmentesen a privát megredelök la-kására asállit : Henneber« G. (oe. éa kir. udvari szállító) selyem íry&ia Züriohben. Minták póstaíorduló val fcflldetnek. Sváiozba oiimzett levelekre 10 kros bélyeg éa levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragaaatandó. __________ mx ! . K* \|XXXX)KX>OOCXX^ B I Ajándéktárgyak najry választékban. O) M -K k* V N oo -o jO O bi O) J Exen rovat alatt közlőitekért nem vállal fe-lelöaaéget a Ö,erk* ODOOTOElfl UBEDlflK MAROITAI JOZ8KF Glavni aurednik GLAD fkrenoz -v-^ií V POLLÁK BERNÁT órás és ékszerész J^j Csáktornyft Fóter, az uj takarékpénztári épületben. >« * •-» r f. y Ui t < l I,.. Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,>j ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy rá Is aztékban olcsó árakért. ( tf l WiU i i > ;íí5>i)«f! .. Minden é szakmába vágó javításokat jótállás mellett t leg« olcaóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. Otctó árak fellelt 4986 tk778947" Árverési hirdetményi kivonat, A csáktornyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi . hatóság köthirré teui, h»gy 8xk lepita Antal é« neje tíujaniU Magdolna drávatcenUvánl i« lakosok végrehajtatoknak, Bojauits Simon végrehajtást szenvedő elleni 41 frt 10 kr. tőkekövetelés és járulékai Iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék — a Csáktornyái kir. járásbíróság területén lévé drávasaenUváai 251 tk. llö/d. brix. as. a. ingatlan 55 frt; 168/d hrst. a Ingatlan 810 frt} 280/a bra. a 188 frt j 4041đ hrsz. s. 190 frt; 496/* s. 69 frt; 432/d hr». a. 108 frt 424/s brss. a. 126 fft; 494}i hm, 97 frt; - 589\|a brss, a. 64 frt, 698/a hrsz. a. 141 frt; 418 hrsz. a. 72 frt kikiáltási árhan a végr. t. 166 §-a értelmében egészben — az 560/« hrsz. a. ingatlanból pedig végrehajtást szenvedettet illető hU része 168 frt 60 kr. az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte es hogy a fennebb megjelelt ingatlan «z Í694 éri novimbtr hó 30 ik uip/in déltlSU if 10 órakor. $ drávsszentivAol község blróházánál megártandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10).-át készpénzben vagy>s 1881 LX. t crs 42. §-ábsn jelzett árfolyammal mitott ésas 1881. évi nov. hó 1-én 8888 ss. SQrgönycaim: Gottschlfg Budapeit. Telefon 57-86 \'QOTTSCHUQ ÁGOSTON " . " \' 1 • \' . m. •: tea-,rum- és cognac-nagy kereksedó BUDAPEST. ,i( Központi iroda: IV, Vácíi-utcza 4. ss r. . kelt igazságfliymlnisteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékklpes értékpapírban a kiküldött keséhez letenni, avagy aa 1881: LX. t. cz. Í70. §>s értelmében a bánatpénznek a biró-Lgnál előleges elhelyezéséről kiállított sza-álysseifl elismervényt átszolgáltatni. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Csáktornyán, 1894. szept. 18. 665. ( raktárak .Ott míf IV. váczl- utcza 6. az. A „Mandarinhoz" a városház tér mellett. VI. Andrásai ut 23 „Hoag.Oong vározkhoz" a kir. opera átellenében. Kiviteli pinozék : X. Köb&nya, fOzór utoza 9k sz. Kizárólagos bizományi-raktár Ctaáktornv és vidéke > részére Stralila testvér araknál. i Közvetlen behozatalu valódi ohinai éa orosz karaván teák, Jamaioa-, Braailiai- és Cuba-rumok, franczia oognaook, \'iköiök a legfinomabb minőségben, eredeti osomagok éa palsczkokban, eredeti árak mellett. ^rjigfiék kíráaatrt Ingyta ti Htatntri. i i ^/\' Magyar, ntaiet, franczia és angol képekkel ékített MUNKÁK. —o -Kő-,- aczél s réznyomat u 4io£n€r«k. Magyar, német, franczia és angol remekírók művei. Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjeleni kötött és kötetlen könyveknekJegdúsabban fölszerelt raktára. Bármely szerző által irotl, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és áríölemelée nélküli megszer- ..... ■ -.....» "" ■ ■■ 1 - ■ ■ ■\'■ i . \' zéséről gondoskodunk. + ■ - ... . / í Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb\'készséggel nyujtatik fölvilágitás. Utazási kézikönyvek, atlaszok, földabroszok, tervrajzok, v f5ld és ^ggAmbök. v i\'X1-\'- Ima- fes ájtatossági blnrvek egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek s rajzok nÖl műnk aKHOZ * Ítí< mm . t < A „MURAKÖZ4 ttfoadalml hetilap kiadóhivatala. FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰ-, ZENEMŰKERBSKEDÉ8E KÖNYVKIADÓ HIVATAL A, PAPIR-, IHÓ- és RAJZESZKÖZÖK RAKTÁRA, KÖNYVNYOMDÁJA és KÖNYVKÖTÉSZETE Cwék tornyán. Alapíttatott 1860. évben., Szótárak. IPJUN l<i\| IRATOK. KÍ.PKSKÖMVRK minden kor és nem sztmira, minden nyelvsn, a legdúsabb vá- < lasztékban. ISKOLAI OKTATÁSI könyvek í minden nyelven. Népies naptárak, iHKAHáCH^S zsebkönyvek. fl.V-. <" Az összes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak s kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb kész- "" " 11 # séggel küldetnek mind helybe, mind vidékre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyor- WÍV^/ (A.* sasággal teljesíttetnek. \\\\ 1 A Irodalmi közlönyök éa jelentések ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. 8ZAKÁ08KÖN ÍVEK. Előfizetés elfogadtatik t minden bel- éskölflldl folyóiratok, napi ée < > > divatlapokba a szállítás mind helyben mind vidékre a leggyorsabban eszközöltetik. * Megyénk tanintézeteiben hatzuátandé tankönyvek folyton raktáron vannak. l"\' \'«1 f) Kfomatótt Fbchri Ftilöp (Strauas Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XI. évfolyam. Csaktornya, 1894. november 11-én 45. RziUn* 8a«rk«aatfvsl irUkMnl l«kt »U, inup 11 fa 18 óm köiött — A lap mmIIohI rlatit« vonatioaá kOsUaéay Hargitai Jéua»f (mtkmU m vir« . ktldwdl. KlaAAMvatal riMM FttWp k»Bjnrkr«d(dÍM. U« klUMUk m «l«flMtVI»Aljtk\' • ajrllttMak 4* klnkU*. Birfct&k jiUijtui, uiailUUil Klöft.U«t Araki 1AGYAR él BOMÁT FTÍKLYEH MEGJRLKHŐ TXRSADALMf, ISMKRmEíüKSCTŐ k SZÉPIRODALMI UTHiP. _Megjelenik lietenklxit VANárnap. u A »Murakőai tiszti önnegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Murakőzi takarékpénztár« aat. hivatalos közlönye. 1 I I III IIIII■ III II I II ......... i i J \'-U A Kgéaa éwf , • • 4 IH Fél évre.....S frt Nagyid ém . . . 1 frt Igyes mám 10 kr. BHUHw> aUg •Ubftaitaiaa* i : öoldWsf Jt. t. «• KoksUia B. Mrd. írod Kfertaai Makk H., D«kM M, Opjwlik áv D»«b» L. Is társi&il te Hmm«L >: BrftnUa; Btwt M. ^ . NyUUl\' pitit«* 10 JW>, • ■ i m < mlini i A vMurakozi-Tiszti-önsegélyzö-Szövetkezet. i 1886; juniuöban alakult meg a czim-ben megnevezett egyesület. 1890-ben újból szervezkedett. Kétszer ötven havi mullra tekinthet vissza városunknak s a Muraköznek eme legszerényebb szövetkezete, mely e hóban működésének 2-ik turnusát befejezvén, a második cyklus folyamán teljesi lelt ténykedéséiül s az egyesület belélelórfll a vagyoni gyarapodásáról a jövö havi köz* gyűlésen fog számot adni- annak az igaz Zajtalan <a szereplése, mert reklámhoz soha nem nyúlt A világ jóformán tudomást sem vett rólai; mert a kör. melynek érde keit képviseli, lármát a dologból nem csinált, hanem »aját erejére utalva, minden kUleö segítség nélkül (áradozik,egyesületének fÖlvirágoztalásán.iS ez a tömörüli tiszt-viselők kicsiny lelkes csoportjának sikerült is, « mi annál »agyobb érdemüknek tudandó be, mert a körülmények, melyek között megindult b a viszonyok, melyek; hatása alatt működését az egyesület folytatta, ked vezőknem igen voltak.t erejére zsibbasztó lag, mondhatni bénitólag halottak azok. Dó az akadályokat elhárították\\ a nehézségeket leküzdötték ; a , közömbösséget, mely valóságos* pessimizmussái vált, eloszlatták; aa egyesek részéről kezdetben tapasztalt ás* AJ:mkh"Urmja, A „ma#y. kereskedelmi iljakról" CMitycn tisztelt fölgyeim íj uraim! Meg kall őszintén vallanom, hogy talán merészség tőlem, midőn felolvasás tartására vállalkozom, de ha mégis vállalkozom e feladatra, ugy bátorít azon rsméof, hogy tekintettel csekély tehetségemre, elnézőt lesznek irányomban. Hogy. e tekintetben csekély a tehetségem, azt ne tessék kérem o<odálni, mert ha ax Ég ura meg is Áldott-volna- irdi vagy publicista. tehetséggel,- nem )használhatnál« felr < mert foglalkozásom folytán/nagy ritkán, van alkalmam e téren mQködni, hisz az én szónoki tehetségemet ónak is akkor szoktam alkalmami, ha egy hölgynek »zápeket mondok. Beszélő tehetségem alkalmasé* "ára leginkább azonbaa akkor\' nyílik tér, ha főnökeim megbkásából gabona vétel vagy eladással foglalkozom, i Ugyebár, azt fogják mólyen t. hölgyeim ás uraim kérdezni, vajjnn hol kell itt a szónoki tehetség. — Elég arra a pénz. Ez nem áll, mert hogy eladhassak, sokszor a vevőnek már augosz-tusban tale kell « fejét baazélnsm, hogy mily roaaaul állanak a vetlek, bogy bi« ében kell halnunk; ez eladónak pedig meg kell magyaráznom, hogy a Ternava folyót nemsokára szsbá- ♦) (Készletek Hirscbmann Henriknek a cák-tornysi W«k. Ujak őnfc körében í. hó 4-éo tartott ielolTaaásából.) kálódásokat, ellenszenvet megtörték: aa1 egyesület megizmosodva, bizlos lépesekkel futja be pályáját 2-od ízben s minden baj nélkül, teljes erejében a colpontnál Ismét győzelmesen megáll. 8 ezt egyedül kitartással érhette el. Rajongás az eszme s czél iránt, Ügyszeretet s kollegiálitás adhattak csak eröt a küzdelemben s a jutalom az önbizalomért — a legszebb, a kifejtett fá radságért — a legméltóbb: mert a siker, melyre a periódus befejezésével a legnagyobb nyugodsággal és elégedettséggel rámutalhat, méltó az ügyhöz, méltó a harezosokhoz, kik az eszmét nemes hévvel fölkarolván, tiszta kézzel megvalósításához segítették azt 8 rokonszenvünk ép ezért fokozottabb mértékben irányul a szövetkezet felé I itentiója, melyczéíból létesült, nemes. Az egyesület első sorban önsegélyző szövetkezet. Idegen pénz nélkül, az ülapitó hivatalnokoknak havonként befizetett forintjaiból gyűlt össze a töke, melyet a tagok közt forgattak.. S ebben van a határozott előnye a más. pénzintézetekkel szemben. Az egye sülét tagjai; ha pénzre rászorulnak, idegen emberek szeszélyének magukat kilenni nem kénytelenek ; nincsenek a takarékpénztárakra utalva, a hol a kölcsönök megsza« vazása mégis szigorúbb föllételekhez \' van kütvo; nem kényszeríttetnek talán lelketlen uzsorások hálójába menekülni; van egy szövetkezet, melyhez bizalmasan fordulhatnak; a mely ugyanazon húsból és vérből való, a mely a kartársaknak talán nehér helyzetét megérteni tudja s szorultságá« akár pillanatra, akár hosszánb időre szive« sen »egit. V/a hVj/ PéozintCT Aletta t az egyesület. de> a leghumánusabb fajtájából, mely a lehető legcsekélyebb kamatra dolgozik ; a részletek visszafizetésében a lehető legnagyobb elné-< zéssel viseltetik < hasznot nem keret* a ha \'ilyen mutatko nék az ismét csak a tagokra száll vissza, mert azok osztalékát képezi. Kezelése a képzelhető legolcsóbb. .\' Kiadásai számba nem igen vehetők ; lakása mibe sem kerül, alkalmazott tisztviselői ügyszeretetből, minden anyagi haszon nélkül végzik raunkéjokat Egyszóval minden kellék megvan ahhoz: a mi egy szövetkezetet föl1-virágoztathat. Hát mit szóljünk az egyesületi szellemről, melyet a szövetkezet a tisztviselők testületében megteremteni hivatva van ? A különböző érdekek elenyésztetésóre, a külöü féle hivatalnoki osztályok sürübb érintkezésének előmozdítására mi volna alkalmAB, ha nem egy ilyen szövetkezet? Sne fered-►jűk, hogy ily egyesület mellett komoly akarattal házi szükségleteik legnagyobb részét is julányosabban szerezhetnék be a tisztviselők mint bárki más, a hogy ez eszmével az igazgatóság ismételve már foglalkozott is, de megvalósitása a tagok tartózkodást miatt eddig még nem sikerülhetett. Az eszme az óta érettebb már, ki- yoriAk, hajózható lesz és azon boztfk Csáktor* nyára Beo«kerekröl a gabonát és ezáltal az Arak boraaazló módon sttlyednek. A társadalomnak önök Altul cak félig meddig ismert rétegéről, a magyar kereskedő ifjúságról, illetve annak foglalkozásáról és szellemi fejlődéséről is akarok néhány szót szóllnl. Analizáljuk esen tárgyat egészen iskolaiasan és kérdeniük először: kiket is gondolok én as emiitett megnevezés alatt ? Ásókról akarok beszélni, kik több vagy kevesebb, de mindenesetre {némi iskolai kiképzés mán a kereskedői pályám léptek, abból a célból, bogy jftvöt, tisztességes kenyérkereső forrást alapítsanak és hasznos tényezői legyenek azon nagy apparáinsnnk, mely hivatva van hazánk terméoyeit értékesíteni és hazánk iparAt és kereskedelmét azoa pólósra eme ni, mely alkalmas arra, ho«y Európa többi ondvel! Államaival ne osak a versenyt kiállja, banem esőket még <ul is szárnyalja. Mert nino-ien orsság a földön, melyet a természet minden e czél eléréséhez szükségei e<zkö«sal ugy megáldott volna, mint szeretett basánkat. Van itt ter méksny föld, van itt bányászat,, van itt állatié nyésatés és a mi a fö : van itt az ipar ós (öld művelés s terményeinek szállítására szolgáló lego!oébb eszköz a vlzl nt. A mint már előbb említettem, iskola« kiképaée nélkül a kereskedői pályAra senki nem léphet/ de bárminő iskolai ki képzése legyen is, ez oiak egyoldalú. Teljes ki-képaéat oukia\'a gyakorUti életben nyerhet, mert ba as iskolában a kereskedőket teljesen ki akar nák képezni, ez először sok időt venne igénybe, másodszor pedig minden egyea szakma megtanításához, de mi több: minden egysa vidék helyi íviasouyainak tanulmáoyozAsa oéjAliól nuás máo iskolába tellene járni. Ugj hogy ba például va- laki as> iskolából vald kilépésekor azonnal Csáktornyán akarna divatáru Usletet uyitani, ugy directe Csáktornyán kellene iskolába járnia. Hogy a kereskedőnek szakképzettségén kívül intelligens embernek is kell leauie, bizonyítja >ax a tény, hogy ha például egy hölgy a divatáru üzletbe megy, nem osak azt kívánja a segédtől, hogy kalapot adjon el neki, hanem tudoi« kX a történtlemből még azt, is, hogy Mária Tetézi«, midőn az országgydíéa megnyitása oiéljából Magyarországban járt, milyen kalapot viselt ? A ÍUszersegédnek kis vegyészeti tudománnyal kell birnia, mert ha például egy háziassaony azon panaszát mondja el, ba férje mindig otthon marad, és ugyanoly s<cinü fekete kávét akar ebéd és vacsora után, mint a milyent a Szeivert kávéházban kapni, ugy tudnia kell, bogy az osakis egy harmad ceylon, egy harmad mokka éa egy harmad jáva kávé keverékbőt érhető el. Mindezen szakképzettségen kívül szükséges, hogy a kereskedő gyorsan és biztosan tudjon Siámitani. — Igen fontos, tényezői a kereskedői szakképzettségnek a köayv-vitel éa • levelezés alapos ismerete. A könyvekből nemosak üzlettársainkkal való összeköttetésünket, illetve követeléseinket és tartozásainkat láthatjuk, banem saját vagyoni állapotunkat mérlegelhetjük, és a bizonyos Időben produkált nyereséget vagy vejsleséget határozhatjuk meg. Hogy minő ezerepet játsiik a kereskedelem-beu a levelezés, ast felesleges elmondanom, blsa mindnyájan tudják, hogy az üzletek perfeotuálása nagyobbrészt levelezés utján történik. Fődolog tehát, hogy a levelező gondolatait belyea éa köny-\' nyea érhető stylusban tudja kifejeani, vitele nem sok fáradságba kerülne; vele pedig életrevalóságban as egyesület csak nyerne. A M. ö. T. Sz. tagjainak csekély számai a czég bejegyzéssel és fölszereléssel járó nagymérvű kiadások s az alakulással járó nehézségék daczára életképességét be bizonyította, megérdemli, hogy gyarapodva s erősödve kezdje meg életének harmadik periódusát. Tömörüljenek Csáktornyának, a Mura-kösnek összes hivatalnokai s tisztviselői kivétel nélkül. Demonstráljanak a testületi szellem, az összetartás mellett azzal, hogy a Tiszti Szövetkezetbe tömegesen belépnek 1 A mellett, hogy pillanatnyi pénzzarukban magukon segíthetnek, vagyjúuujnként befizetett csekély bCétjeikből-fottttímr megerőltetés nélkül idővel szép kis tökét is gyűjthetnek: segítenek megszorult hivatalnoktársaikon ; az egyesületben maguknak hatalmas bástyát teremtenek, mel^a szövetkezet tagjainak, ki tudja, még mw^lőnyöket lesz képes idővel nyujlanil Mi az egyesület alakulását figyelemmel kisértük, olt állottunk bölcsőjénél, érdeklő déssel kiséri ük működését; örömmel láttuk fejlődését, erősödését S mert életrevalóságáról meggyőződtünk, szivünk teljes melegével ajánljuk a Muraközi sTiszti-Öns. Szövetkezetet a tisztviselők pártoló figyelmébe Hogyan őrizzük ellen a személyes hiteit í Kereskedelmünk és iparunk az utóbbi időben nagy lendületet nyert, a minek oka pénzügyi és hitelviszonyaink rendesésében. Vjavitáaában rejlik, Az utolsó időben különösen pénzügyi viszonyaink rendezésére fordíttatott a főfi-gyelem A valuta rendezése által hitelviszonyaink kétségtelenül megszilárdulnak. Korunk átmeneti korszakot képez a pénz korszakából a hitel korszakába és tgy már most figyelmünket arra kell fordítanunk, hogy mindazon akadályokat, melyek gátul jelentkeznek ez átmeneti korszakban, leküzd jük és ideje korán elhárítsuk. A kereskedelem és ipar fejlődésével terjed a hitel ügyletek száma is. A hitel, mint tudjuk, kétféle, úgymint dologi és személyi, amaz konkrét javakon, míg emez az illető jellemén, képességein és élelmességén alapul. Legtöbb hitel a kereskedelem világában személyi. A kereskedelmi világnak tehát A kereskedfi ifjsk társadalmi viszonyaira áttérve najDálstlal mondhatom, hogy esen osstAly a társadalomban nálunk oem érts el ast a po\'oiot, wsly őt megilleti, é» épen esen baj orvonlása végett alakullak és alakulnak szakegyletek, melyek hivatása egyesitett vállakkal a közös erélyeket előmoiditani, Anglia és Németorsságban, mely államok hatalmukat, a virágté kereskedelem és iparnak köszönhetik, a kereskedői alkalmazottak a társa-dslomnak mérvadó rétegét képezik és kösiisxte-letnek örvendenek. — Nálunk is a helyiet utolsó időben nagyon javult, és midőn ezen körQlményt örömmel konstatáljuk, ness mulaszthatom el Baro«s Gábor volt kereskedelmi minUxterröl kegyeletlel megemlékezni, mert ö volt az első, ki belátta azt, hogy a kereskedő ifjak szellemi és társadalmi fejlődése nem c»ekély befolyásai van basánk kereskedelme és ipara fej ődésére. A kereskedslmi alkalmaioitak jövedelmi visionyal a más hivatalokéhoz hasonlítva, többé kevésbé meglehetősen előnyősök, de lttinemosak a muakát, hanem főképpen a megbishatórágát fizetik meg, mert a kereskedő soksxor legfontosabb Qgyeit, sokssor vagyona legnagyobb rénsét alkalmasott-jára bizss, arra kell ügyelnie, hogy személyi hitelét biztosítsa és szilárdítsa. Hogy az egyes kereskedőknek dologi és személyi hitelképességeit kipuhatolják, alakultak majdnem gomba módra az ugy nevezett informatiousbürók, vagyis tudósítást adó irodák. Ezen irodák magánvállalatok lévén, természetes, hogy mindenekfölölt a saját érdekeiket tartják szem előtt és ez által gyakran óriási kárt okoznak neracaak -egyes kereskedőknek, hanem az egész kereskedelmi világnak is. Az ilyen tudakozó intézet tagja akként osztogatja a jó ós rossz informác\'ót kénye kedve szerint mint egy diktátor. Ha az illető ellensége;\' rosszat, ha rokona vagy jó barátja: hAc jót Üzleteket semmisíthet meg és üzleteket köthet. Lehet, hogy a kiről a jó értesítést ad az a világ legkétesebb jelleme, dé mi haszna ha a megbízó felül az információnak, hitelt is nyújt az adott jó értesítés alapjan és vagyont veszíthet. Nagyon kivánatos lenne, ha az állam melynek kötelessége mindama akadályokkal\' melyek kereskedelmünkre hátránynyal vannak, elhárítaná, megszüntetné. Czélszerü volna tehát, ha az állam maga kezelné e fontos ügyet. Mert az ál-lami közegek által adandó tudósítások mindenesetre megbízhatóbbak, hitelesek lesznek, itt személyes kérdések a hű tudósításokat nem alterálnák és mennyi csőddel, anyagi romlással lenne kevesebb. Különfélék. — 4 $urakőzi\'$UtÜ-£iu. $zűvttkmt a napokban igazgatósági gyűlést tartott, me lyen.all-ik oyklus föloszlatásával s a 3-iknak megalakításával foglalkoztak. Határozatba ment, hogy Csáktornyának éa a Muraköz nek tisztviselőit föl fogják hívni s ezért az egyes testületekhez s hivatalokhoz külön külön s valamennyihez együttes fölhívást fognak intézni, hogy az egyesületbe való belépésre őket sarkallják. A tagságra kötelező aláírás as elemi nép skolában teljesít-hetŐ, a hol as erre vonatkozó Nyilatkozat megtekinthető s aláirható. A leszámolás a jövő hóban lesz, a mikor a beszámoló közgyűlést is megfogják tartani. Az alakulás 50 hóra történik. — gigytlmnttijúk ason t. ügyes bajos olvasóinkat, a kiknek a kir. járásbíróságnál van dolguk hogy ezután az idéző ozédulán, kitűntetett órában pontosan jelenjenek meg a bíróságnál, mert a folyó hó elsején életbe lépett uj. a sommás eljárásra vonatkozó törvény eltörli a bíróságoknál szokásban volt két órai várakozási időt. Ezután, a ki pontosan nem jelenik meg a kitűzött órán,, el fog „makacsoltatni", meri az uj eljárás nem ismeri a régi, két órai várakozást, — iigftól ítlgoxlatok fognak e hó 14 -15 \' és jövő hó 12 -18-án Zala Egerssegen tartatni! — 4 ctiktornyal kir. járásbíróságnál aljegyzői á\'lás fog a legközelébb szerves tetni- — 4 ktrukidtlml Ujak önképző egylet f. hó i én sikerfllt estély t rendezett Az estély váltosatos prógrammja éí a szereplök ügyessége a jelen volt nagyszámú közönség figyelmét mindvégig lekötötte és igazi műélvezetet nyújtott Az estély lefolyásáról a következőkben számolunk be : Elsőnek Herlinger Olga k. a. lépett fel Mozart Böl-cső dalával. A kedves dalt helves felfogással, biztosan s nyugodtan adta elő ugy zongorán, mint énekben. Főleg a songora-kiséret teljes elismerést érdemel. —■ Hirsoh mann Henrik a magyar kereskedelmi i (jakról tartott figyelemre méltó alkalmi felolvasást, melyből más helyen közlüuk részleteket. — Majd ismét Herlinger Olga k a. ült a zongorához s szép ügyességgel játssotta el Leybaoh Sonnsmbula-ját. — Kopjár Sándor Petőfi : Ivás közben czimü költeményét szavalta el szépen, helyes ges~ tussal ós hanglejtéssel. — Dorner József Gabányi: A föld és népei humoristikus előadásával bármely színpadon sikert ara« tott volna. Előadása a közönséget könnyekig megnevettette. — Végűi Herlinger Olga k, a. tóbb szép magyar \' népdalt énekeli zongorakísérettel ügyesen, hatással, a melyeket a közönség többször megújrázott. Minden egyes közreműködőt zajosan megtapsoltak és megéljenestek. a mit mindegyik teljesen meg is érdemelt. Az eatély összeségében azt a benyomást tette reánk, hogy ugy a prog-ramm választékossága, valamint az előadás szabatossága nagyobb körben is méltó lett volna a bemuta\'ásra. Örömmel konstatáljuk, hogy a kereskedő ifjak önképzőköre ismét egy nagy lépéssel haladott előre 4-iki estélyének sikerei által, s egyúttal a jelen volt kösöuség abbeli óhajához csatlakozunk, hogy minél előbb hasonló élvezetben részesítsék azt. —- gégtidon m. hó 31-én FarkaB Fe-rencs nagy kanizsai orvos körorvossá választatott meg Hirschl A-min körorvos helyére, a ki KisjBukoveezre költözött- & magyar gyáripar ujabb nagy diadaláról igen örvendetes hirt kaptunk, A lembergi kiállítás egyik osztályában, a tűzi fecskendő osztályban megvertük valamennyi külföldi gyárat. A diadalt két törekvő iparvállalatunknak köszönhetjük. A tűzi fecskendő osztályban a legelső kitüntetést, a díszoklevelet a Tarnóczy-gyár Budapesten kapta, a második dijat, aranyérmet a Walser-gyár Budapesten, a harmadik dijat, aranyérmet Czermak R. gyára Tepliczen, a negyediket R A Smekal Szmichowbam az ötödiket L\'el J. G. Biberachban, a hatodikat, ezüst érmet E. C. Flader Sorgenlhalban, a hetediket, ezüstérmet Rözen Antal Krakóban, fi nyolezadikat, ezüstérmet DouteR. Fr. Bialán és a kilenczediket, bronzérmet a Geittner és Rausch fecakendőgyára Budapesten kap ták. Annál nagyobb örömmel konstatáljuk a Tarnóczy-gyár e fényes sikerét, mivel ennek nagy jelentőséget azon körülmény kölcsönöz, miszerint az oszlrák ipar e téren elsőrendű, régi jeles gépgyáraival szemcen emelkedett elsőségre és azokat túlszárnyalta. A Tarnóczy gyár legutóbb, október 3 án Uj-Gradiskán, a Horvát Sziavon országos gazdasági kiállításon is a legelső kitünteté3t, a díszoklevelet nyerte. — fitna Halok kimérést. A pénzügyminisztérium vezetésével megbisott magyar kir. miniszterelnök a szeszes italoknak a kávés üzletekben és csukrászdákban való kiszolgáltatására kért engedélyek kiadásánál követendő eljárásnak egyöntetűvé tétele czéllából( a belügyminiszterrel egyetértőiig rendeletet adott ki, a melynek lényegesebb intézkedései a következők : A kávés üzletek (kávéházak, kávémérések) Tállalkoséi részére általában véve csak a finomabb fajú égetett szeszes italoknak, úgymint; likőröknek óh más édesített szeszes folyadékoknak, különle* gea pálinkaféléknek, rumnak, oognacnak és araknak kis mértékben való elárusithatására adható engedély. Az engedélyesek a fenn t jelaett égetett szeszes italoknak k s mértékben való elárusitását legfelebb 0.1 literig terjedő űrmérettel biró poharakban gyakorolhatják. A nagyobb éa a műveltebb elemek által látogatott kávéházakban, az emiitett poharasás mellett még a honi finomabb asztali oaemege és külföldi boroknak, továbbá honi és külföldi sörnek zárt pa-laozkokban, az üzleti helyiségben leendő elfogyasztás czéljából való elárusitásra is adható engedély. Más kimérés nagyobb ká-véházakban sincs megengedve. — tgskőtö. Petrovics Mihály vizi szcnt-györgyl róm. kath. kántortanító e hó 6 ón esküdött örök künéget Bayer Mária kisasz-szonynak Pécsváradon — hilfbiH jótékonyozélu nőegylet a nspokban Bernyák Károlyné elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melynek főbb tárgyai voltak: 1. Molnár Jóiaefné volt egyleti alelnök és Mencsey Károlyné választmányi tag a t- állásaikról lemondottak ; a lemondások sajnálattal tudomásul vétettek 2 Az egyle. mint minden évben, ugy az idén is több szegény, de Jó magaviseletű és szorgalmas tanulót lábbelivel lát el. Szegények részére pedig néhány öl fát szerez be. A beszerzésre szívesek voltak vállalkozni Tóth Lajoané és Beruyák Károlyné. De bár szerettünk, Mégis feledtünk, ÉU is, 0 is. Dehogy volt í«hx a vers. Dehogy. Hanem KeserU Marton költöi hangulatban volt. Az h hosszuarczu varrólány vitte el a szivét, a ki ott lakoti vele szemben as udvaron. Mi állott volna utjokban ? Egy párrá leitek. Aztán éltek boldogan, zajtalan életet, Nóha-néha azonban Keserű úrból kilör a legényvór a ilyenkor aztán egy-egy eltllkoltj forintnak a nyakára hágott. Ámde hogyan ? Ex volt a vesste. Azzal a jámbor hazugsággal állott ilyenkor elö, hogy neki fontos hírlapi küldetésben kell eljárni s tudósítást, riportot kell szerkeszteni. As asszonyka hitte a jó szót, a míg egyszer aríán jó társaságba nem keveredett a jó ur s egy kissé inspirálva téli kabát nélkül jött haza. Kitudódott minden s a riport egyszer s mindenkorra betiltatott. Et volt a zseni utolsó föllobbanása. A láag elaludt a posványban. Beállott a sötétség. CSARNOK. Utolsó riport. Irta : Halász Lajos. Vége. u: aix-ztxtz Történt azonban, hogy falragasxok olvasása közben szemébe ötlött, hogy egy uj képes lap keletkeslk. Elmegyek a szerkesztőségébe, gondolk. És elment. És abban a nedves szobában, a mely a .szerkesztőség" díszes táblájával ékeskedett, megszerzödtették havi huss forintokért s ezért köteles volt a lapban megjelenő képekhez szöveget Írni. As ilju titán kétségbeesve fogadta az ajánlatot, de lelke mélyen el volt tökélve, hogy majd ír ö olyan szép, olyan zeniáll8 szöveget a képekhez, hogy mégis csak roegistrerik. De az ideálisok sorsa a földön igen sajnálatra méltó. Keserű Máté leült asztala mellé • várta a képet, melyhez ö a szövegel fogja irni. Meg is jelenik egy rongyos, szurtos szedö-gyerek. — Horom a képet I — sapitja. — Ide vele — szól ixgatottsn az ifju. A gyerek odaadja s elmegy. Keserű Máté a bemázolt papírra tekint. Fölkel, odaviszi az ablnkhoz. Még mindig nem tudta mi az. A szerkesztőnek nem mer szólni, fél, hogy gyámoltalannak tartja. Kh, utóvégre is valami tájéknak látszik. írjunk a csendéletről valamit. Ilyenformán. ü magasztos sxent magány, milyen hívogató ez az ünnepi osend 1 Mint vágyik a szivem ily nyugodalmas, kies helyre. — 8zinle lá\'juk, mint telik meg az emberek ssive e helyen, mert van-e szebb dija az emberi törekvéseknek, mint meg-nyűgödet, az áldott helyen ? Leirta s másnap megjelent a kép alatt, a kép pedig agy őrültet ábrázolt, a mint ketreczé-ben Üvöltő. A csapás majdnem elvette Máté eszét. Nem is mert a szerkesztőségbe menni. — Azonban a szerkesztő ur az utczán fogta el. ~ Pompás I Kedvo« barátom, ön megalapította lapom hírét. Vasárnap benne leszünk az ftssxes éloxlapokban. Milyen reklám I Milyen reklám t Jöjjön egy piooolló kapuczinerrs, fizetem. Éh fölemelték a fizetését öt forinttal. Ez volt életében az utolsó sugár, egyszer villant feléje az érdeklődés napsugára, aztán lenyugodott. Lett csöndes napdijas, esténkint meg szöveget Írott a képek mellé. Most mér megludia látni az alaktalan keíelenyomatból is a képet. Pedig a sname sokat romlott azóta. Egyszer aztán as történt, hogy valami merengő leányt mutató kép alá oda Irta Máté az ö hangulatát, ilyen formán : Virágot adtam. áu is, ö is. mit kaptam Könyvembe rákiam, ío is, ö is. Irodalom. Lapunk e rovataban ismertetett müvek, lapunk kiadójánál • Fischel Fülöp (9irusz Sándor) könyvkereskedésében megrendelhetők. —- A Magyar Nemzet Törfónete tíz kötetben. Millenniumi kiadás. Két évtizednél több mult el azóta, hogy Magyar Hazánk történelméről az utolsó nagyobb szabású, s az egész anyagot Összefüggésben tárgyaló mű megjelent. Ezen hosszú időn át a művelt nagyközönség panaszkodott, hogy ssámára történészeink alig produkálnak valamit. Ennek dacxára asonban az évek még sem multak el eredménytelenül, mert tudósaink azon eszmétől vezetve, hogy történelmünket ki keU vezetniös a meseszerű hagyományok vi ágából, valóságos hangyaszorgalmai fejtettek ki a történelmi kútfők felderítése, átkutatása, kiadása ós magyarázása, ós számos kisebb-nagyobb vitás kérdés megoldásá körül, ugy, hogy százakra rug azon tudományos beosü kötetek száma, melyek két évtized alatt nem az olvasóközönség, haném a kutató történet-tudósok használatára megjelenek. Ugyano<ak ezen idő alatt fejteltek ki történetíróink nagyobb és behatóbb munkáeságot művelődéstörténetünk múltjának felderítóho körül, és azóta foglalt feret irodalmunkban a lörténeli munkák illusztrálása is, mely a történeti alakokat s eseményeket, valamint a mütörléneti alkotásokat is szemlelhetö alakban mutatja be az olvasónak. Ezen fárndsá-gos s kül>ö sikerekben meddő nmokáJCág fényes eredményeket mulathat fel, mei #$nek kösaön-helő, hogy mo-t, midőn hazánk ví^réves fennállásának ünnepéi megülni készülünk, történészeink elju\'ottak odáig, hogy nemzetünk ezeréves történetét mind feldolgozás, mind külső kiállítás tikintetébén az Ünnepélyhez méltó alakban matathatják be a közönségnek. E nagy előkészületeknek kösxönhetö, hogy most, midőn a kormány az országos kiállítás s számos állandó alkotás, a vármegyék és városok kulturális intézmények létesítése a a töroénelmi emiéhek művészi megörökítése által vesxnek részi a nemzetek ó.etében annyira jritka ünnepélyen, a magyar nemzet minden egyes tagjára nézve is megadatik a lehetőség arra. hogy saját házi tűzhelyén emelhessen emléket az ezeréves küzdésnek, a nagy e»emé-1 nyekben és nagy tanulságokban oly gazdag nemzeti mulinak, hogy a maKyar nemxet történelmétől oly remekmüvei szerezhessen meg, mely mint a millenniumi ünnepségek legállandóbb emléke késő utódai előtt is az ö haxailas érzésének tündöklő bizonyítékát képesze. Éppen ez widitot-a az Aihenaeumot arra, hogy a millennium ^kalmából közzétegye, A M a g y a r Nemzet Törtje-tét a legrégibbldökiől napjaináig Tiz nagy 8 adrét alakú vaskos kötetben. Több ezerre menő Ülusztráoziókkal, axines képmellék-Jettel szOvegképekkel, térképpel, fao-timilékkel s a legkitűnőbb festőművészek történeti alkotásainak reprodukálásával. As anyag bősége, a források gazdagsága, a részlelek s krtuiei kérdések tisztázása ma már csaknem leheiet\'enné teszik, hogy ext a feladatot egy ember oldja meg. Ez a meg-gyóxödéa birta a kiadó táraulator arra az elhaiá-rosásra, hogy kiváldbb törléne S ink köxül éppen azokat, kik egy-egy korszak tanulmányozásának szentelték idejöket, közreműködésé lelszólliisa és igy minden egyes korszak megírására egy-egy kiváló erőt nyerjen meg így jött létre a Millenniumi Tőrlénet, mint a tudomány asinvonaiau álló s a mellett bárkinek is élvezhető olvasmányul szolgáló nagysaabásu nemaeii vállalat. A műnek egységes szerkes^ését Szilágyi Sándor, történet- írásunk régi bajnoka vállallg magára : a gazdag képanyag kiszemlélésében, a megfelelő művészi reprodnktionális eljárás megválasztásában pedig kiváló szakembereink fogják öt támogatni, ifi tekintetben a Millenniumi Történet minden hasonló irányú magyar vállalatnál gazdagabb és fényesebb leend. A mü beosztása a következő . I. kötet : Bevezetés a Magyar Nemxet Történetéhez. írja Vassary Kolos herczegprimás. — Pannónia. írták Fröbtlich Róbert és Kuisin«zky Bálint. — A vezérek kora. írja dr. Maroiali Henrik, II. kötet : Az Árpádok kora. Írja dr. Marosali Henrik. III- kötet; Az Anjouk kora. írja Pór Antal. — A luxemburgi-ház. Írják Fejérpataki László, dr. Schöoherr Gyula egyszers-mint segédaserkesztö ás Cxnbor Bála. IV. kötet: Mátyás király. — A Jagellók kora írja Fraknói Vilmos, V. kötet: A Seperátio. — Uabsburgok és Báthoryak. Bocskay. írja Károlyi Árpád. VI. kötet: kötet: Küzdelem a nemzeti önállóságért. 1608-1690 írja Aggyal Dávid, Vll. kötet: II. Rákóozy Perencz kora. írja Thaly Kálmán. VIÍL kötet: A hanyatlás kora. 1712—18t5. Írja dr. Marczali Henrik. IX, kötet: Az ujjáébredéa kora. 1816-1648. írja dr. Ballag! Géza X. kötet: A modern Magyarország. 1848—1849. Irta dr. Marosai! Henrik. — Millenniumi epilog. írja dr. Jókai Mór. A Millenniumi Történetet egyelőre füzetek-ben és pedig hetenkint megjelenő harminoi krajcáros filxetekben fog megjelenni. Minden füzet az illusztrált azövegen kivül 1-2 külön melléklelet is tartalmaz. Az egész mü 10 köetben, vagyis 203 fűzeiben lesz teljes. Ara tshát köte-tenkinl fűtve 6 frt, — diszes (élbörkölésben 8 frt less. — -- — -—-----—— Nyilttér." A helybeli keresk. ifjúsági egylete f. hó 4-lk mulatságán meglepő dolog volt, hogy német szövegű dallal gyönyörködtették a közönséget s horvát neroceti színű asztalkendők díszelegtek a vacsorái teriléknél. Ha magyarosítani akar e kör, végezze ezt Isten igazából: a nemzeti érdek előmozdításának Örve alatt pedig a nemxetlesség ellen működői megvetésre méltó eljárás. Ezen szerény, egyéni nézetemet vagyok bá tor a közönség szives tudomására adni. S. F A ezerk. megjegyzése. A kereskedelmi ifjak egyesülete ellen lapunk mai számában megjelent nyílttéri közleményre, a következő megjegyezni valónk van : 1. A nyílttéri köxiemény megjelenését — bár mennyire is óhajtottuk volna, — két okból nem volt módunkban megakadályozni : Elősxör, mert ha minem adunk annak helyet, a beküldő többesör ismételt kijelentése ase-rlnt, a napilapoknak küldötte vonla el panasxát t másodszor, mert a vélemény saabad nyilvánításának bizonyos határokig nincs jogunkbsn útját állani. — 2. Az igazság érdekében kötelességünk kije-lenleni, hogy lapunk szerkesztősége, a mely képviselve volt az; estélyen, hazafiság dolgában nem észlelt semmit sem, a miért a rendezőség megrovást érdemelt volna. Sőt ellenkezőleg - A prog-rammnak minden egyes pontja magyar volt, va csora közben a pohárköszöntők magyar nyelven mondatlak s a társalgás is, főleg a fiatalság közi, magyar nyelven folyt. A lény az, hogy vaosora után eg;ik szobában saját jó kedvéből egy flat»l ember egy német oouplet énekelt, a mit többen pisszegéssel fogadtak, az elnök pedig as éneklést betiltotta. A horvát srinű papir asztalkendőket nem láttuk. Ha voltak, bízói.,áva nem tudatosan és uxál italosán rendelte meg azok«t a vendéglős. Ismételjük, hogy a nyilltsrezö urnák ez alkalommal »e«. mi oka sem volt as egyesületet hazafiatlanságg! vádolni.Ha pedig egyéb okok a rugói, a keresk. ifjak egyesülete iránt érzett ellenszenvének, azt más uton és más alakban is megtehette volna. * Ezen rovat alatt közlőitekért nem lelösséget a vállal h Bzerk. Felelős szerkesatő; HARGITAI JÓZSEF. ■ . »-i . i Laptulajdonos éa kiadó; FISCHEL FÚLÖP (STRAU8Z SÁNDOR) könyvkereskedés«. Jt it teéaj Vu Čakovcu, 1894 11-ga novembra. Bröj 45. g nrdnikom moii ]♦ »raki <Ua go»oriti wd II i 18 Turo«. — 8 V« il»é«i M MdciAj« »• TiMk, »C »• POÜJ^» »» »• ■•rsUiU JtMfk u»Wk» r* Ó»kor»e. >> Predplnin« ooum f«t Na celo leto ... 4 (rt Na pol leta ... 2 frt Na četveri leta . . 1 írt foj4tal brojl koUj« 10 k. Ob! M polH »«>fođb» I fiü XsAateiJstvei K^ftkÉTl FímImI JTIHpow kom pcW>UU i okuiM pottlj^ja. «aa h«rvai»kor i I ma^jarskom Jevlku Izlazeći đrnžtvenl znanatven! I povuéljivi lini sa puk. wTtr.im.rr.\\ »-v-alcl W3»d.ark 3»đ.a:pjErtt.t 1 to: Tra »TreOaru. jaod-lJ-u.. aiuibeni riasuik: „Međimurskoga podpőmagajuőega činovničkoga družtva\' C „Čakovečke Sparkaase", „Međimurske sparkasae\'4. i t. d. __ , ... _ ^ --■ ...........■ " »-JumU-J------- -U— .\'-UJ- JL~ JJllU-l-l- .1111 I 11 LlU. I J\'»< \'IF»gg Nekaj malo Statistike. Glasom službenog rezultat zadnjeg pučkog popisa od ljeta 1890 ti vi vu austrij kom Primorju (Istra, Trst i Gorica) vu vsem 659.280 dulah a od Uh je 294.680 Hi 44 7 procentov Talijaoah, 207 168 ili 812 pro-oenta Slovenacab, 141 177 Hi 214 procenta Horvatah i 16 206 ili 2 3 procenta Nemcov, doklam oetatek odpada na druge narodnosti. Na tona. se anda teritoriju nahadja vu veem 62 8 proc. Slavenah, 447 proc. Talijanah (ogromna većina vu Trstu) i 2 8 proo Nemoov. Glasom istog službenog\' rezultata iivi vu Sta^erakoj, Koruškoj, Kranjskoj i yu austrijskom Primorju 1,814 942 Slovencov, 141,908 Horvatov, 1 147 794 Nemoov i 296.408 Taljanah. Za ovo ljudstvo obstoje ns ovom te« r i tori ju 14 nemških gimnazijah i 8 nemđkih realkah Biovmoi imaju 2 mefiovite gimnazije i meéovitu realko, Talijani imaju 2 gimnazije i i realku, Horvati nemaju nikaj. Vu tih školah vući na gimnazijah 2729 nemSkih i 1848 slovenskih dijakov, na realkah 1222 nemikih i 280 slovenskih di-jakov, Baamerje vu ćoakih zemljah je sljedeće: Vu Ceskoj živi 8,644 188 Cehah, 2,04fr,011 Nemoov i 6089 Poljakov; vu Moravskoj 1,690.613 Čehah, 664 168 Nem-cov; vu Slezkoj 129.814 Cehah, 281 656 Nemcov i 178 184 Poljakov. Ukupno živi vu tih zemljah 5,364 66 Cehah, 8,004 784 Nemcov i 183 168 P# ljakov. Vu cčloj austrijskoj polovici monarkije (Cielajtanijl) iivi 8-461.680 Nemoov — 36 l\'/g, 14 118.922 Slavena = 601°/. (6.472 871 Ceh, 8,719 232 Poljak«, 3.105.221 Rusin, 1,176 672 Slovenca i 644 926 Hor-vatah i Srbah, 676 805 Talijanah i Latinabb a«9°\| (vu Dalmaoiji samo 16.000), 209.110 Rumunjah = 0-9»/, i 8189 Ma gjsrah. Vu magjarskoj polovici monarkije (Translajtani.i) živi po magjarskih službenih podatcih 7,431.068 ili 42 6°/é Magjarov, 4,925 026 ili 29\'0\'\|a Slavenah (2,604.176 = 14 9»/. Horv. i 8rbov, 1.987 617 1191. Slovakov i 388.828 — 2 2\\ Ruainah). 2,691 947 ili 14.9% Rumuujah 2,106 298 il> 112 0°/, Nemoov ter 100 000 dudah drugih narodnostih. Prema vsemu tomu nkazuje nam se ova konaćnaslika célog pučanstva monarkije Austro-Magjarke : Slaven skupa Nemec » , Magjar , , Rumunj „ „ Talijan . , 19,043 988 (46-30°!.) 10,667 878 (25 66 . ) 7,439 202 (17.99 , ) 2,801 057 ( 6-77 , ) 675.000 ( 1-68 „ ) Skupa 41,846.118 (10000%) Po veroizpovjesti ukazuju nam se po zadnjem popisu sljedeći rezultati; Rim -kat. ukupno 27 769 000 (66-7ö/d) Grk -kat. Grć.-izt. Evang.-lut, Unit.-kalv. Židovah n n 4,481 000 (10 8 „ ) 3,178 000 ( 7 6 .) 1,642000 ( 4.0 . ) 2,368 000l( 6.7 „) 1,866.000 (46,) Gospodarstvo, j Izgon marhe vu jeseni, Kak nasupe hladne jesenske" noći\' ili se pojave mrazovi, ne valja blago goniti na padu. Treba pričekati, dok sunce osudi i Ogréje travu. Ako se dela protivno, prehladila se bude marba i sbetežati Vu to doba treba po malo privučala blago na krmljenje vu fitalah, i to da ne marha pri-deržava po dulje vu stajah i da mu se vse malo po malo obllneie daje suho krme. Sejajnje ő a 1 a t e vu jeseoi. Da dobimo sa dojduče ljeto kaj raneie áalate, dobro je, da se posija kesnj pod jesen, ar bu seme nekoliko tjednov prvlje nihnulo, nego ono, koje j« posejano na protuljetje. Da ae zelje nepokv a r i* Da se selje nepokvari, najbolje se je vsaki put, kad ga vadid\' is kaoe^ (lagva) ZABAVA. Čudnovita mudrost. Vfše krat kojs proksena tvrdoja dobro izjrfodne* više krat kodta kaputa, a vide krat i kože Joi ktkapotn. U ovom slučaja, kojeg ću vam\' sad pripoviedatl, koitala je samo kapata »•u Tri veseli dijaki, koji akoprem niti pre bita., pare nisu imali u šepa, jer su sve pro« foófeaitynavrnuli su se na svojem putovanja o jeđtm krčmu mteleći, da svojom mndróstjnm već Iz tog, nepovoljnog staliáa. koj se dragtć glad i íedja zove, nekak izkopali bodu, bez da bi isaorali kakti kakvi navadni. lumpiy bez da plate vojti. Ü to ime njim je bai dobro došlo, kad su stupivU o krčmu spasili, da je liepa i mlada krčmarica sa na domaj. Oni si anda zapoveja jesti i piti, te su malo na po 6ssu i postali Akoke volje. Med sobom pak sa pričeli éuduovíti mudri spomenek voditi t koliko najmre* hiijad iietsk već iviet stoji i koliko httyad joA stal bsds, t$ kak svaku desetu hiljada godiush ono isto biva, kaj se je pred deset biljadsh godiuah zbivalo, a da •e bu opet ofio isto podi« deset bilja d ah zgodilo i to on isti dsn i Istu vuru. t Ja se dobro joi sie<5ama — veli jedan proti krčmarici — »kak smo mi tri pred deset hiljada go-dinah, isto tak kak dsnss, ovde pri vas pili i jeli, potlam smo bvI skup jedan za dragim umrli i 8vo se je promienilo te prorcienjajad se opet na to doálo, da se u tih deset bilja, dah godinah opet svi narodili i sve je opet onak postalo, kak je i onda bilo-. Krčmarica, koja je na strani iivals, paz> ljivo ih je posluiala, te kad su pričeli tvrditi, da oni to sve iz najvučeoelih knjigah »nadu, činilo se je, da im i vieruje. Njihov spomenek je joi dugo trpel i óim su vlfle opazili, da im krčmarica sve vjeruje, tim sa vide pečenk« i vins si zspovedsli, tak dogo, dok je več i prek sedam forinti na krajdi stalo. Kad sa se najeli i napili, idli su s farbam van, jer novac imali nisa. Anda sa se ud na nieki fini uaćin iz škripca morali zvleći. To pak njim je bU dobro dolio, da sa videli, da la krčmarica njihov mudri spomenek vieraje! wDraga gospa krčmarica« — pričme sad jedsn izmed njih i — „Zosiemi novci zs sad zlo stoji, jer je do vas pano krčmili bilo, jeibo pak smo opazili, da ste vi jedna vrlo psaetua osoba se, nadiamo, da kakti stari prijatelji ovds kredit dobimo, i ako vam je prav, tak vam mi za deset jessr < list, kad opet dojdemo, kak ste to\' predttćall pošteno hoćemo nsplštlti.* Modra krflmsrlca to nije za alo vzela, bila je podpuno aadovoljua te ja je vrlo ve* selilo, d« sa gospoda dijski s-onim malim, kaj je tu bilo, bili sadovoljni.. U tom se je medjatim potajuo pred vrat« postsvila i gospoda zapro8ils, da bi tak dobri hoteli biti, pak bi sada medjatim svoj\' dug\' od preko sedam forinti, kojega sa pred deset Jezer liet, kad sa ovde bili napravili, hoteli platit^ jer kak sami tvrd, da je ved sve ta bilo kaj ba došlo. Na njihova nesreću stupi a tsj hip domaći blrov sa joi nekolikeml poltarinimi seljtki a krčma, sa da a svem poštenja koja kapica vina zajedno poplja. To vloveljenim vtićokom nije bilo b«3 po volji, jer je sad odmah odsada bila službeno izrečena . * Dosta je podteuo, akd netko nekog« deset jeitrgo-dioah va plateš dag) čeka i to bez interesa, zato gospod« imajo svej stari dag odauh izplstiti ili svoje kspute a stlog ostaviti. I ovo zadojs je moralo biti?. a krčmarici im j<> obećala, da kad sa jezer liet opet dojda te budu bolje pri penesl, negoli sa danas, im sve, kom&d po po komsdoi natrag predati i onda Im opet dalje kreditirati. ▼lejed vu raaol kupicu žganice. To včini 4 ili pet put, pak ti se zelje nebude pokvarilo. Jabuke. Jeden francezki doktor veli, da jabuke, kad ih jerno pred ili po jelu, hasniju vrlo probavi. Jabučna kiselina podpomaže. pro bavu, jači želudca. I najslabeSi želudeo podnesel bude kuhane jabuke, ako nemse da podnese sirove. Kak se more razpoznati star i s ajeo od mladoga. Staroga tajca od mladoga razpoznal budeí po ovom. Mladoga zajoa su novti Crni, Spičaati i vitki, a staromu zajou su novti na zadnjih nogah sivi. Treba i na ovo, da se pazi, ako su 8U zajcu oöi Bkopljene, onda jo to znatne« nje; da je zajeo već nekoliko dnevov vubijen. KAJ JE NOVOGA.? Behrtnjov krvnNerum proti difteriji. • .1 • . \'i Klub bačkih spotekarah dokončal je prrft»sthu sabottf, da Be ima Behringov krvni-serom proti difcirjji pro lava ti broj 1. fliflica za B for.# br. 2 po 7 lor. 60 kr. i br. 8 po 12 for. 60 kr: Medtimtoga je dolel apotekarom1 odpis1 ministerljuma, kojim Be dozvoljava, da se ovaj krVnl serum more prez ziprek prodavati doktorom vu apotekah, po« kebdob oú nije tajno sredstvo; nego vnétvo igotovljeno bakterlolotkim putem po posoatoj metndi. Pri tom se imadu apotekari držati postojećih zakonikih propisah. Izravna nsrućba salihe ovog sredstva po dok tor ib \' i privatnih oso ah dotvoljeb je samo nz dozvolu političke oblasti. Dobavljenje iz inozemstva dozvoljena je samo iz onih fabrikah, gde s<3 krvni-semm pod garancijom prizvanih struCoJakov prodajo. Narodba naiočlto spominje kakti takovo fabrike: ,Fai bwerke Meister, Lucioa und BiHtiog/\'O Hdohsl1 a. M.," — „Chemische Fabrik anf Actien vofinalu Schertng in Ber- lin« — i PaBteurov va Parizu. Glede čuvanja krvnog-serama ima se strogo paziti na to, da on oatane vo jednakoj nizkoj temperaturi, da nestoji na svetla i da pospravlja na vrlo čisto mestu. Ako bi se opazili tragi kvaren,, nesme se prodavati. Doktori imaja osobito pripaziti na betetnike, kojim ta oatrcsli krvni serum 1 vsaki pojav pronot\'ratl, Ooi sa odgovtA i\\«s svaki korak, kaj ga Činiju. Po-leg toga imajts se pobrinuti, da ee vsigdi iz pelja lokalno razk uživao je, gie bi se difterija pojavila. Zanimat hoće morti naše čitatelje, da im povemo, kak se pripravlja taj za vrafttvo serum. 0 tom je do vezda poznato ovo : Kad se diftorijaki biccili uzgajaju va bonillonu, iz te se kaltare odeli inteosivai gift/koji je upravo zrok betega. Vezda raztopi li se ovaj gift vu katbolooj kiselini, a od te raztopine toöno izmjerenja doza injocira pod kotu \'ti votinji (konja itd ), onda na3tnpi lehki beteg, koj hitro prejdo. Tak se udtotcava nekoliko meseci, rabeći vje vekla vnožino gifta, a životinje se na taj način vse vifle i vile imuniz\'raju, to znameauje one poleg pravoga baratanja prez zuamenite9<\'g »Stcčenja podna daju vse jakša vnožinu gifta, i to četiri puta od onoliko, koliko bi odmah usmrtilo tivotlnja, ikojom se nije tak baratalo. Velika je zasluga Behringova, kaj je razpoznal, da va krvi životinjah, va koje ee tak uáteroavs im tvar (aotilozlu), koju more dignut odstraniti delovanje gifta. Pusti li se ovim životinjara krv, ter ostavi li se krv na m ru, onda opal-neju na dno čerlenl dö\'ci krviv doklam nad njlml ostaue tekučins. Ta tekuč na je nerom, koja se zevsema jednostavno odlije, Tekućina je lehko žuta, a vu sebi zadržava protugift, difterija antiloloksin. Taj leram, koji se tak dobije, je Behringovo vračtvo proti difteriji." í • h^O^- fr jjMÚs* Í. U . : »jb <s\| Noro sredstvo proti tuberkoloil^ Kak se javlja, doktor V querat vu GUnfu, vučenik tajnog savjetnika Kocha vu Borilna, bavi se već duže vremena novim zdravstvenim sredstvom proti tuberkolozi, ter je sa avoj\'m izprobanjem sa oselskim (od osla) serumom poluč\'l vu istina nenavadne uspjehe. Dr. Viquerat dal je na znanje vezda od 26 alačtjevab, vo kojih je vraćil tim? sredstvom, ter ih je od vaih već 14 ozdravilo. Navadna , kronična taberkolozu po mnenju spomenutoga doktora moči je vmčiti samo- iujekoijiottt seruma takove životinje, koja je irouua proti tuberkolozi, Takova je pakt tlvotiuja ool, kojeua se more m lila taberkelozoog boni^-Ione injlclrati, a da ne sbetež. Za< fteet^tjed« nov po takovoj« injekciji iznikneja pri njem vsa znamenja betega; , njegov anda serem ima svojstvo, da zaptčćl pojavu tuberkuloze, PotroSek slblcati. Nej ma gotovo stvari, koje bi ee toliko pravilo i toliko troSilo, koliko aa neznatne,, ui.le, nu ipak tallko guatnenit« ftibieev Kalikó se potiofli tih ölbicah, uemore se lehko usta\' novlti, ali jednomu uredu va Berlina, koji se bavi odpremom ove robe, poálo je m rokoma da sloti ove makar ne zevsema podpane broje. Va Baropi potrufti ih se poprük n* Jedua glavu sedem kemadah, a to izaail poprečno do dvé milijarde, flibtcah (Sigicah) na {eden dan, a nz jedno ljeto 730 milijarda! Te fl bice prodane jedna poleg drug?, predstavljale bi daljinu od 86.6 milijarda metrov, koji bi 829 put omotali zemlju, 6000 tiblcah stane na jeden kilogram, anda na dan 800 000 kilogramov őibicsb. Pokehdob Kubični meter jalflüvlne, najbolfle drévo za ibice, vaga 800 kila, to trebt 400.000 kubičiih metrov drva,-« da se pokrije potreboča libicah vu Karopi za godinu daaa. Samoga fosfora potroli ae na ,■, S\'bicah 210.000 cesti za ljeto dul. Ako s« troákovom za fosfor prlračuna troftak za drftvo; a pladA za delavce mmj 18.000 forinti, vte iznoai vrčdnost öibicah sa godišnju potreboču n. va Karopi do 120 milijona forint. Dodati nam je as konca^ ds ta oije\'priraćaa« stro-flek sa Skatulje, spremanje, papir,, pačate , vojsk itd. Kak listja I trave, Va Almerijt bliza Barcelone va Spk-njolskoj Sivi nekoj Beuitez, koji je Imal sa jednom samo zakooitom toyarag com 32 decé. Od tlh"imt ih tS Zlrih^ najrn^ 20 mnlkart cov I 6 ženskih. Oženjeno ill\'je li," jerfén * , aáÉaÉa Vkradjeiii vilaheu, Dva stepihlebl su se dogovorili, ds budu u selu N. jedno daln napravili, koja im bude svedučaustvo) kak sc oni vjeititsti i ds med ostalem! avojemi tatbinami, koje su ii-bilja poč;uiliy znaju i takove speljati, koje maksr ds su I kuštigo vriedue; sli su tak smieáne, ds nikomu niti ns psmet nebi doSlo nje zs to iti tuftit. Peter i Pavel sa se dogovorili, ds budd s-AndraSom komediju nsprsvili, kojoj se bu sviet jođ dugo I dugo vrfetnena smejal, a to njim je tim laglje na pardet doilo, jer baš u ono vi leme se je o reCenom miesta pano tatbi&e dogadjalo i svaki dso se je moglo o novih spomlüati bez\'d\'bi\'itko bil tate mo. el vlovltl. Nsrsvski da sa ove a istinu tstb\'ne Petéi" i"Psvél poćinjsvall, sli ih nitko nfje mogel vlovltl. Sáds psk sn se dogovorili, da bočeja jedna takova iz lale i koja ba dosta smielna, počiniti. Andrs< anda dobi jednog dana lists bes podpias, \'a kojem; je^ bilo siledeće pisano : »Andra I Bodite počeni) od denes noći ns opresn, jer sa se dt* Utr zavadjali, ds" bu jedan od njih vilahen izpod vaáe /ene vkral tk, da vi to sspriećiU nebude te mogući.« \' LI ,To sa pravi dva lopovi" — veli a sebi Andrsš — »Jedan se vadljs, ds bu viUhem vkral, a drngi gs evo prepovieda, za da vsdljinga nedobi." I sad . je Aadrad pričel zkoznele spati nego\'prije. Taki droga noć zatim se lopovi dođulja,a čez zsvrtje i vrt u dvorifič«, Petcr mettje lojtru ns oblok Andraőeve sobe, tak glasao, da je ov to a sobi moral doti, a Pavol se je skril za stup, koj je tik vrat stal. Kad je AndraS fltropot lojtre zaćul^, stane se iz postelje, vzeme o raku omalnogs oáőoka, jer je rekel, da je to najbolla pištola, koja ieuvlek nabits a niksds nezataji, pa se postsvi k obloku. Peter ide po lojiri po malo gore. ali pred sobom riva iz canjkov i elauie napravljenu figura, sličnu čovieka. Na jedan krat se glava te figare pokaže ns obloku, a And-rai misleči, da je to tst, zamahne oSčekom i silno ga po glavi oáine. Peter zakrići, kak da bi njega bilo dosegnulo I pusti strsdilo iz lojtre ns zemlja opasti, sam psk hltró doli zléze te se sa koću skrije Kad je sve tiho postalo, veli Andruá u sobi : .To nekaj nije dobro, najprije je zakričal tat, s esd je sve tiho, morslo se je zlo p (petiti, idem pogled-noti, ksj se je to dogodilo.u 1 on izide ns dvorilće. Ctm je črez vrata vsn stopil, potegne se Pavel, koj jo za stapom pri vratih sta\|, ćes sada otvorena vrsts noter te ide Ursve? a sob j, a kojoj je žena vis o straha oá postelji letala. U sobi je bils tmins I Pavel mrmljs-jućim glssom veli teni: ,2easx ov\' lopov je mrtev, a premisli li samo, ti je odbornikov sin Joáka. Daj n$i Litro vilahen ispod sebe, da ga va njega zamatam i ameka odpeeesn i tam zakopam, jer akd Bfl zezal. aaaé kaf <me\' ćeks." Žena hitro vzeme vilaheu it posteče \' I preda ga svojema.omldljenoma maža, jef Pavel je tak podmaklo govoril,, ds ona oijf mogls rszpoznsti da to nij« glas njeaiao^a mota. Komaj da\' je Pavel s-vHahnom vani bili dojde Audras o sobu I sm^jafi veli\': ^Ah, em je izmo nekakovs komedija1 sve skup/ tat je is canjkov l slame« Had ga tena ali\' zapita, koja je ns asmsm étrtfaka irtalsi\'ksrc je vilahoa del, kojegs ma j« malo prtje áfths. Sad su mo se tekar oči odprl« 1 za-vikne: ,G vi aearedal lopovi, tak ste »i i psk vilahna izpod tene vkrtlit kak ste oÜm to a lista plssll." n. Eifi. mi od tih ioni 11 dece, a ostali po 7 ;ili 8 Vsa rodbina broji preko 100 kotrigov. Nova ntanja vu Englaskaj. Vesda se va Engleskoj rssprsvlja o vrlo .vataom« pitanje: jeli smija nsjmre tene nositi hlsće? Negds sramežljive Albionske kderi nisu podnfsle Biti izvustití te réCI, a den denes govore samo hlače. Ako se ts oensdjsns prememba ženske srsmetljlvoatl more nasveti „pokvarenostjum, to je onds toj pokvsrenosti kriv sport, »r deaes ved tene vadasiju, halasiju, veslajo, vose se os bicikla itd. POnsjpredi došlo je va nsvsdu pri biciklisti nj s, tobože ssradl komoditete, ds noee tsk svsne: fknickerbocker8eu, spodobne turskim dimijijat« (hlsčam). Pitanje anda glede bi-dkllstanjsh bilo bi konačno röéeno, nu vesda je na jenkrat ustalo „gospojinsko drottvo za pobolisnje noduje, .kojemu idu na ruke vellkailce, ter potrebuje, ds bi gospe domaj i svon hiže, va salona, va teatra smele tsksj nositi spomenute knickerbockurs." Zakaj aa pri sévanju paatavija ruka na vuata ? h Í i. »M « « • - Jedne engleske novine Imsja zs to regala pristojnosti ovo tolniöenje: Pred 400 ili 600 Ijet širilo ee je prssnovcrje po Enropl, da vrag neprestance šnts, ksk bi doflol v« Ijsdsko télo. Vrsg je svekflinom vlese! črez vusta ; ako b< dogo čeksl ponukal bi človeka, dssévne,psk onds brže bolje bolje nnter. Zsradi toga sa se ljadi prvlje prekriti li kak bi zövnnli, da preplavlja vrag«. Mati va španjolskoj i Italiji oritsju se i vezda, do-im sn drogi toga se stavili, ter se čuvaja od vrsgs tak, da postave roko ns vusta. O vs pripovest toga Engleza dosta je Ijepa ; vnn post Ml, a se is ssme pristojnosti. Zimovanja kraljica. v Bečke novine jsvljaju, ds sa zs zimo-vsnje krsljićina ovih dnevov vč njene konične odredbe. Kraljica ba po svojoj navadi spre* vodila simu na jugu i to vu Algira. Konoem ovog meseca kraljica ba odputovsls va Algir i ostati ondi do polovice marciuda. Ns protu-Ijetje povrúals se bade kraljica na Krf, kam ba i đ<:ila s deoom princesa Gisela. Vo majašu dojde opet kraljica vu Beč. Podignimo krmu. 2alostni se dani pokazuju letos gospo dsrora. Nč je doeta, da né je mnogo prirodilo, pak jod neimani očne, nego je to najvekda neprilika da i blago malo ima krme* Bormefl mnogi vre već vesda su zabrinuti kak i dm budu si blago črez zimu prehranili. Zabrinutost medtim nepomate nepriliki nitt niti nedoneee hasna, sato na meBto raztutenja bolje bude, da rasmidljavamo, kak bi se is neprilike isvukli, i nakoliko je samo moči. si pomogli. > U ovom listu ;e mnogo dobri navukov bilo izre. eno glede toga\' sada te js samo u a par atvarih telim gospodarske druga uporiti. Moguće, da ov, on hasna uzme. » Anda najprije to velim, da polag iaku-danja da »» mrzloj Stali blago uvčk vide krme potebuje, nego u dobro toploj Atali. Za uzrok tomu učenjaci to nava^jaju, da tivo tinj«, kak toplinu proisvadja, mnogo masti U sebe pribavlja, kaj a onda shranjenjem mora opet nadomeSčivati. To pak ako blago im studenom jnftstu stoji, telo ms sled nsravskog sskona tim topline nastoji proizvesti, da se proti simi obrani. Dočim, ako je dtala topla, onda je mnogo menje topline prisiljeno tivinće preisvesti, uslid ćesa mu je i menje krme potrčbno. Takva le to prilika, kak da bi pećnioa imala jako mrzlu ili pak menje mrslu sobu razgrijsti. U prvoj Je priliki naravski, da 2 - 3 put toliko govorih stvarih potrebuje se, kak u drugoj priliki. „ I to se more ia spisah putnikov čitati, da u mrslih pokrajinah stanujući ćovčk 2—8 put toliko pojede, kak stanovnik u vrućih orsagih. Tako poimenoe doilm Es kimak ua litre mašće izp je, na jednom sčdećem mćstu 8-4 kilo mesa pojede, sa toga u vru("cj pokrajinah stanujućemu, Arabu dosta za 1 dnevno hranu po koja jabuka ili kruška i jedno dvö iake riže i spodobna. ^ Tako je mnogom obsiru na ov način i pri tivotinji, ako ne ravno u tak velikoj méri, aii je to istinito, da u mrzloj Stali, snatno već pojedi, ali zato ipak ne je bolje jakosti c Zato u vesdanje krmno tednom vremena imajmo i to na brigi, da nam bladće nestoji u mrsio j štali, ar si i na taj način mnogo krme začuvamo. Nevehm s ovim to, gdo bi znal kakvu felo preustrojenja, da polotimo na Stali, nego samo to, ako poglednemo jednoga drugoga gasde, drugs si štalu na mnogih mestih tak je spopudćena, vrata nisu dobro zapirajuča, da onde zima borme i kak dojd unutri i mrzli vötri fućkaju. Ali misle, da je sa átalu i dobro. Đa je pako to istins, da nad ovakva nevaljana vrata, ne, da veter samo dohadja, nego da i jen dél krme isbadja onud van, ar kak sam vide gore spomenut, ako tivina trpi simu, onda joj vide hrane potrebito. Ja anda velim to, da uzmimo na oko vrata na átalah sada, Jok je vremena, te moremo komotno popraviti, da veter nebude mogel nad nje povo\'jl prepuhavati. I druge fa linge već sada popravimo, bile one na krovih atönah ili gdó god. Ako ai pak na zimu štalu dobro priredimo, toje toliko, kak da za par vozah sčna krme vide imali Gdé su vrata tenka, ondč je jako dobro i uméstno iz slame splesti takve kite na dužinu i Širinu vrata te je na vrata pribiti čim zima nastane. \'To mnogo topline pridržava, nedopudča, da bi se Stala izhladila. Drugo kaj telim reći je pak to, da gdo joS neima se karniou takvu na kola, neka ii ju priskrbe ili pak neka se njih viSe zdruti, da si nabaviju to hasnovito orudje. Svaki more znati, koliko isjedkah i ostavkah od marhe osobito od one bol e fele, odpada. Za boljih vremenah to niti nft je toliko kvara, ar se tim gnoj povekdava, ali u ovo s krmom skupim vremenu, svako krmno betvo skupo je gospodaru, ako pak sečkarnicom izrete, onda nedojde pod kvar, doč>m ga b\'atće nehiti iz jaslah. Zvan toga pak ovak isressno, osobito pak ako se sa slanom Vodom I posejami posipi je i najgdrju krmu potrodi mar e, kaj bu drugačije ondé ostavilo. Dapače i kurusinje se more julno srezati m sećku i to marha poje, ako se slanom vodom podkropi i spaoa. Ba svim ovim pak nesamo, da mnogo krme proparamo, nego i mnogo jakia i vrödnija marha nam protuletje dofeka. $kaj za kratek Has. Sram ga je. Sudeo (obtuženiku): „Kaj drhćete tak? Opatam takajT da porumenite vsaki čas, kaj to znamenuje?" Obtufenik : „Sram me je, da nisam do vezda bil niti jenkrst kaSUgovan.\' Tak je. Prvi dijak: „Poveć mi, Joika, gde bi ja vuru kupil ? Koji je vurar najboli ?« Drugi dijak : „Ako me poslušati hoćed nekupuj nikakove vure, ar nijedna nevalja\' Ja sam prod ćeiirinajstemi dani jednu kupjl i već sam ju peti da saložiti moral 1« _ \' <1 Neprilika. Aj „Poveć mi, dragi prijatelj, jeli 8 bil vu nepriliki, kad si Tvoju saručniou prosil (snobočil) P" B : „Oh, ter i vu kakvoj ! Kaj misliš imati 600 forinti duga, a niti prebijeno™ krajcara vu tepu!" Ti meni, ja tebi. Lajtnant; „Draga puoioa, reoi mi, jeli bi bila tak dobra, pak mi ovo pismeoe dala frajlioi Anki, ali kaj nebi nigdo videl lu Slutkinja: »Zakaj, ne, ako mi obečaju priskrbeti jednoga Ijepoga i mlsdoga Ula-nera l- Dobroćudni tovarud. Žena : „Oh, dragi moj Jotak, denes sam srečna, ar vidim, da ti ja lice pri jelu prijaznije.« Mat. „Je draga tena, ja sam Ti denes M tu malu premembu, koju si mi priredila jako zahvalen I« Žena : „A kakovu premembu ?" Muž : .Do vezda bila je juha navčk presollena, a pečenka zgoráta, a ve jepaćenka preso lj ena, a juha sgoréta.* Is dédnskog sveta. Stric: „Poveć mi Ifek, plaöek?- šakaj se ve Ivek: „Ar imam toliko kolaftov, da neznam, gda je bum pojel 1 Priredil: Gl&d Ferenoz Dobre tepne i ttene vura za fal oenu moči dobiti pri Pollak Bernatu vuraru ve Čakovcu (Pijacj £parkaesa). Pri njem se uzimljeju vuro takaj sa popravek za fal- oénu. 8\' P, LOTERIJA G rac 04 8 ga 22 novembra 3ft 85 1894 SO Gabona árak. — Cena ziika. - 1 m.-cent. 1 m-.m&zaa. frt kr. Buza PSenica 6.76-- Zab Zob 6,60 - Rozs Hrt 4 86-4.80 Kukoricza ó Kuruza stari 6 20— -1 • uj * novi 6.80 — 6 29 Árpa Ječmen 6--6.60 Fehér bab uj Grah beli 8.— Sárga » » » tuti 6.80 . Vegyes » „ > zmedan S 6.76 Lenmag Len Bükköny Grahorka II 6.-- "T? Nyilttér/ Hennebet « G.(cs. kir. udvariszAlliió) se-lyemgyám Zttriohben, a privAtmegren-delök lakására kösvellenül Mállit fekete, fehér és síines selyemíuöveteket, méterenkint 45 kríól II frt 66 krig poHUibér és vammen-ie«en, sima, csikó«, kooká«otl és miniáiOt-takaf, damasitot stb. (mintegy 240 kűlönbözö minflség é« 2000 külftoböiö sin ó* árnya-latban.) Minták postsfordujlávsl küldetnek. 8vájc/ba o/iuuelt lerelekre 10 kroa és levelesölapokra 5 kros bélyeg ragasstandó. 1§93—94-1 k I v termelési évad Budapest vidéki magyar királyi péaxügyigazgatósig 67642. • X. 1894. Qrftf Eoglovioh István utódai budafoki cognac éa borsaeszgyáros czégnek. Kórelmóra a budafoki cognacgyárban az 1893—94. termelési évadban feldolgozott bormennyiségről és a fizetett azesza-dóról szerkesztett kimutatás mellékelve ki adatik. Budapest* 1894. aug: 14. Fináczy m. p. Kimutatás« A Budafokon levő Gróf Keglevlch litván { Utódai cognaogyára által az 1893 - 94 termelési évadban feldolgozott bormennyiség: összegezve: 1,195,780 liter ezután fizetett termelési adó Összegezve 12555 frt 69 kr. Budafokon. M. kir. pénzügyőri szakasz. 1894. aug. 9. Gurszky Rezső m. p. szemlész. Nyilvánosság elé csakis ml hoztunk tevékenységünkről hivatalos adatokat, ezzel ismételten bizonyítékát akarjuk adni ama körülménynek, hogy cognacunk megbízhatóság tekintetében leiül mul minden más gyártmányt. Tekintetbe véve, hogy gyárunk 1882-ben alapíttatott és az ♦ éa • • cognac 188& és 1886 ban •»♦ > 1888-ban • t 180 l-ben hosstott általunk forgalomba, méltányos ama bizalom, mely gyártmányunkban helyeztetik. A fentiek által bizonyitékát adjuk mily kiváló szollditássai dolgozik gyárunk, és elvárjuk, hogy a fogyasztó közönség, mely r r SS >. v IXXXXXCX xxxxxxxxx x xxxxxxxxxxxxxxxxo i I Ajándéktárgyak nagy választékban. jó oognaora súlyt fektet; a kizárólag din-oklevelekkel kitüntetett és mlndenUtt kap* ható Gróf Keglevich István coganc-ot fogja vásárolni. Gr. KEQLEV1CS ISIVÁTS utódai promoa ori^oegaao és borszsszgyár igazgatósága Esen rovat alatt köslöltekért nem »állal fs lslösséget a - ö,erk* J* •as u o ja <D cc M M U M \'OS ► UD •D M <D Jtt N co -O O \'C** bi 4) h-3 POLLÁK BERNÁT órás és éks:<#rész \|\|jj Csáktornyán, Fólér, az uj takarékpénztári épületben. u Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,• ezüst- és chinai ezűst-áru raktárát Ajándéktárgyak 11 ag y t á I a s 11 é k ba n olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javításokat jótállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. OtCMó árak tneiieíi * . ? ÖXXXXXXXXXXXXXXXXIXIXXXXXXXXXXXXXXXXÍ •aa OD BO> ar 6115 tk..l894. Árverési hirdetményi kivonat. A csáktrrnyai kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság köshirré teszi, hogy Wo 11 ák Rezső végrehajtatonak, Jannsiss György kedvesh«\'gyl Iskos végrehajtást szenvedd elleni 87 frt 65 kr. \'tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék a Csáktornya! hir. járásbíróság területén lévő V. hrgykerQ-leti 696^. 566/1. brsz. bz. a. ingatlan 82 fit becsértékben az V. hegy kerületi 708 tkv. 651/1 brsz. 68 frt. 968 tkr. 661/2/a hrsz. a. 88 írt es 974 tkv. 499\|i brsz. a. 88 irt becsértékben az árveréit ezennel raegállap\'-tott kikiáltási árban elrendelte „és hogy a fennebb megjelelt ingatlanok az Í894 éri dicumbir hb 5 tk napiba délután 3 órakor. \': * \' \' ■ az V. hegykerületi községházánál megtartandó nyilvános árvetésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. K 1 \' Árverezni siándékozók tartoznak az ingatlan becsárán a k 10)„-At készpénzben vsgy az 1881 LX. t- ci; 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 8888 ss. a. kelt igazságügy minister! rendelet 8. §ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy se 1881: LX. t. cz 170. §»a értelmében a bánatpénznek a bíró-ságoál előleges elhelyezéséről kiállított sza-bályszeiü elismervényt átazolgáltatni. Kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Csáktornyán« 1894. szept. 28. 609. Sürgönyozim: Gottschilg Budapest. Telefon 57-86 GOTTSCHUG ÁGOSTON tea-, rum- éscognac-nagykereksedő BUDAPEST. Központi iroda: IV.. Vóczi-ulcza 4. sz RAKTARAÜ: < , IV. váczl- utcza 6 8z. A .Mandarinhoz" a városház tér mellett. Kiviteli pinozék: X. Kőbánya, füzér utoza 0. pz. Kizárólagos bizományl.raktár Onáktornva és vidéke részére Straliia testvér urálinál. Közvetlen behozatja valódi ohinai és orosz karaván teák, Jamaioa-, Brazíliai ós Cuba rumok, franczia o gnaook, hkörük a legfinomabb minőségben, eredeti csomagok és pal< czkokban, ere* deti árak mellett. . , émgfikk klwáaatra iagyta U bétmaatn. . VI. Andrásai ut 23. „Hong-Gong vároakhoa" a kir. opera átellenében magyar, német, franczia éa angol képekkel ékített , MUNKÁI —o-Kö-,- aczél s réznyomatu Magyar, német, franczia és angol remekírók művei. Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknekJegdúsabban fölszerelt „ s raktára. --, V Bármely szerző által irolt, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és áríölemelés nélküli megszer- ■ i \' ■■ \' zéséről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágítás. Utazási kézikönyvek, atlaszok, , földabroszok^ tervrajzok, föld és éggömbök. A Ima- és ájtatossági li OnM\'th egyszerűen és legékesebben kötve a leggaidagabb választékban. Mintakönyvek 8 rajzok N Ól MUNKÁKHOZ. * __A „MURAKÖZ* társadalmi hetilap kiadóhivatala. FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰ-, ZENEMŰKEBESKEDÉSE KÖNYVKIADÓHIVATALA, PAPIB-, IHÓ- és RAJZESZKÖZÖK BAKTÁBA, KÖNYVNYOMDÁJA éa KÖNYVKÖTÉSZETE Cfl&ktornyán. Alapíttatott 1850. évben. Szótárak. IPJU8AUI IHATOK. KÉPE8KÖWRK minden kor éa nem Márnára, minden nyelven, a legdúsabb választékban. ISKOLAI is OKTATÁSI könyvek \' minden nyelven. Népies naptárak, > AlMCAif ACH4& zeeblcOnyyek. * Az Összes irodalom termékei a könyvkereskedés rak- tárában megtekintés végett készen állanak s kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldetnek mind helybe, mind vidékre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök ós jelentések ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. bzakAobkönvvek. Előfizetés elfogadlatik \' minden bel* és külföldi folyóiratok, pap1 és DIVATLAPOKRA a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyor sabban eszközöltetik. # Megyénk tanintézeteiben hanzuátandő tankönyvek folyton raktáron vannak. Nyomatott Fiachel Fülöp (Slrausz Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XI. évfolyam, Csáktornya, 1894 november 18, ftwrkwatÖTel irtekexni lcV»t mla-iwn»p 11 te 12 óra kftaött — ▲ lap •Mileni riuir« yonatko»ö taind«n kösUminy M arft tal JÓSS«f KMlkMltA N,irt klldtodl. Kiadóhivatal: #lBck«t Ftllöp könjrvkerwkedia. Id» kíldíudök aa elGfiaetfct dijak nylltterek U hlrdtUnk. • » . \' Mlítá jaUoyosar. számittatnak 46. szftm. MACYAR és HORVAT NYKLYEN ^ÖKIINÍ TÁRSADALMI, ISMERKTTKRJESZTŐ k SZÉPtRODALM! BKT1LAP. __lietcnkint vanárimp. A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a\\. Csáktornyái takarékpénztár^, a .Muraközi i/ a. KléftaatétA trak t Kgéea érre . . . 4 firt Fél érre .... 8 Art Negyed érre . . . 1 51 Egyes szám 10 kr. J i Hir44t~k Mif tllbc^totMkt ftadapwt«: QoldUr,«- A. V. éa fckaUla B. ktrd. írod. Bteab««. Bakaiak H., DakM M., Oppíllk A, DaaU e. L. 4« tináail te H»«L BrBaba. 8Un. M. takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. -art- Iparosaink érdekében. / í .\'A! I \' \' it í •: . \' , I, MártonfTy Márlon kir. tanácsos az ipar ji-kolák országos felügyelője «Iparosok olvasótára« czim alatt a folyó évi deczember hónaptól kezdve egy füzetes kiadásban megjelenő irodalmi vállalatot fog megindítani, mely vállalat a Vallás- Közoktatásügyi és Kereskedelemügyi m. kir. Minister Urak támogatása mellett létesül Csaknem minden társadalmi osztálynak mrgvan hazánkban a saját szakirodalma, egyedül az iparos osztály az, mely e nélkül szűkölködik., , , Igaz ugyan, hogy nálunk az uloM idő ben figyelemre méltó intézkedések tetettek az iparos osztály művelődésének fokozása érdekében, s a nagy számmal létesült ipa-rostanoncz-, ipari szak- és középipar-iskolák, továbbá a szakrajztanfolyamok, a segédek továbbképző tanfolyamai, a legényegyletek, iparos ifjúsági önképző körök« az iparosok számára az ország különböző yárosa ban rendezett népszerű előadások, mindmegannyi üdvöj és kiváló tényezőkké váltak az iparos osztály kulluráján:ik emelésében : de mindezek mellett, s tulajdonképen eme tényezők kiegészítése és betelő zése még mindig érezhető szükségként áll előttünk. t • Az .Iparosok Olvasólára" azon fontos czél megvalósítására létesül, hogy ipiros - » , . ifjuságui/knak módot nyujtsunk, egyrészt a hiányzó de elkerülhetetlenül szükséges ismeretek megszerezhelésére másrészt a p& lyájukon szükséges hasznos tudnivalók ki bővjtésére. Ezen vállalatban megjelelendő olvasmányok akként lesznek {szerkesztve, hogy egyrészt a szakirányú tanoncziskolákban segédkönyvül /használtassanak, másrészt az iskolát végzett, de szakirányú oktatásban nem részesült iparos segédeknek önképzé-Í8Ö!:re eszközül szolgáljanak E mellett a tanulni vágyó mesterek is haszonnal íor gnihatják ezen olvasmányokat, mert azokból egyrészt a saját javokra okulást, ^másrészt eszközt nyernek aría, hogy segédeiket és tanonczaikat ipurágukban helyesen képezzék. A váPa\'at tehát egy kis tükör leend, a melybe a nagyok is bele nézhetnek. Az Iparosok Olvnsótár^ foglalkozni kíván az ipari élet minden ágával, a gyáriparral ugy, mint a kó^uiü\'parral; éa mig egyrészről népszerű m dórban tárgyalni; fogja mindazt, a mire a iparos oszlá\'ynak művelődési szempontból szüksége van: másrészről szintén népszerű modjrban m ágiivá, a szakképzés terjesztése czéljából, tárgyaim fogja az ipar-technikai kérdések«! 5 de a szorosan vei; szakirányú ismertelése-ktn kívül adni fog a vállalat a közgazdaság kőiébe <ső, továbbá erkölcsnemesitő, Nyílttá,- ptlittor« 10 kr. 1 ■\'. « --X. 1 - J\' -1 t szív- éa jellemképző olvasmányokat, mindezeket az ipari életből meritve éa az iparos osztály anyagi és szellemi fejlődésének támogatására A vállalat körül csoportosulnak hazánk szakíróinak kitűnőségei. * Lapunk barátjai és olvasói közölt Bzá-mos iparos van, kiknek figyelmét felhívjuk az orsz. ipar felügyelő folyóiratára. Első sorban saját érdekeiket mozdítják elő azok az iparosok a kik ennek a munkának támogatói és olvasói lesznek. Ajánljuk tehát ipa« rosaink ős az ipariskolai tan Ilók figyelmébe az iparososztály kulturájáuak érdekéből a vállalatot, melynek anyagi ügyeiről lapunk más helyén szólunk. ; Modern tapasztalatok. \' Ki szemügyre veszi a mai társadalom bármely rétegét, az bizonyára be fogja ismerni, hogy salnyul a nemzedék s a tapasztalatból azl a meggyőződést szerezheti, hogy a satnyulásnak okozói maguk a szülök, kiknek nincs egyéb czéljuk; óhajuk, mint a gyermek leányuk számára ideje korán a férfi világ egész seregének meghódítása. Kényes dolog erre rámutalni, mert ma-nap a szülőknek többnyire elvük: «add a leányt, mikor kérík 1» S megfeledkezve a A Jnrakh"lí ruija. Emlékezés Grót Zrínyi Miklós a költő 1664 november 18-án történt haláláról. — Irta : Bzokoly Lajos. — Ma van 23D- ik évfordulója azon gyászos emlékű napnak, midőn e sokat szenvedett édes hazának egy lángszellemü költője, államiéi fin és hadvezére Muraköznek kursánccxi erdejében 1664. év november 18 án esti 5-6 óra közt Lipót király tudtával és beleegyezesévul a bécsi kormány által e óiéira (elfogadott Pök« István vadász fegyvere által orozva agyonlövetett. Zrinyi magasztos emléke és dicsőüli szelleme nemcsak Muraközben, hanem széles e hazában maiglaa is él, s élni fog, mig az u\'ónemzedék tiszteletben tariandja emlékét azon dio-ö ősöknek, kik aunyi balszerencse közt s oly sok viszály után is íentariák e hasát, melynek neve : Magyarország I Zerinvári Gróf Zrinyi Miklós izületed 1616. május 1 éu ; szüleié«! helyét Csákioroyára teszik. A Zrinyi család a régi Subicb horvát nemaetség azon ágából ssármazoti, mely a birtokában levő Brebir várától és megyétől »Brebiri grófok\'-nak nevezte magái : a osalád több lapja e néven a 18-ik azázadban Bosznia, Dalmáo ia és Szlavónia béuja voli, mignem Brebir György grólnak (IV. Györgs) N tgy Lajos király Zriu horvátországi várul ndomanyozia, s ekkor vet\'e lel a calád is a Zrini, később árinyl nevet- Miklós atyja György, testi erejéről s személyes bátorságáról volt hires* de mint horvát bán 1022) a közügyekben is tevékeny ró«zt vett, s uzóih, hogy Pázmány Péter a protestáns vallásról családjával együli a kath. hitre léiilette, II. Fer-dinánduuk igen kedveli embere volt, s mint ilyen nagy szolgálatokat lelt a császárnak. Részt vett a 30 éves háború küzdelmeiben. Több ízben har-{czolt a törökkel is. A család fejét igy részint hivatalos állásával járó kötelességek, részint pedig a harczi vágy, kivonván a o<aládi ólét szűkebb köréből, gyermekei Mik!óa és Péter édes anyjuk UímaHZ\'.csi Széchy Katalin gondjaira hagyatlak. Azonban ai. apai felügyelet és nevelés edző hatásának hiányát kellőkép pótolta a csáktornyai élei, mely ,már a zsenge gyermekeket kiragadta a gyermek\|átékok ártatlan öröirei közül s figyelműket komolyabb tárgyak ielé íordiiá. Csáktornya ugyanis a déli határssélek egyik végvára lévén ; lörők résirfil folytonos zaklatásoknak a puszti\'áHoknak volt kitéve, ugy hogy a vár népe még béke idején is kény\'elen vo\'t hadilábon állnni, a igy C»áktorny* és kornyéke gyakori véres üti öleteknek volt színhelye. De h várnép neiu igen maradt adós^ ós mikor csak szerét tehette, ki-kiosapott a portyázó török seregekre és sokszor dus zsákmánynyal lóri vissza. { E szerint a serdülő kis Zrínyinek gyakran nyüt alkalma hallani, mint aaólal meg a h«roi riadó, mint hangvik fel a diadalmi harsona ; gyak-, ran saemlélhelé, mint táru\'nuk fel a vár kapui, hogy bologadják a baroxt\'érröl a diadal zálogaival visszatérő vitézeket. Latta a tömérdek zsákmányi, az ojiett lörök foglyokat, aa ellenség kezéből ki-csavar! zátzlókat a a győzetem egyéb jeleit. De a váruan már s régebbi időkből is sok oly tárgy volt felhalmozva, mely viszont ősei vitézségére emlékezteié. A folyosókon régi náulók, a falakon számos puska és kard, egy-egy ős aroz-, képe, egy egy harczi jelenet, a melyek miad a Zrinyi név diosOsógérö> regéltek. I Sokszor láthatta, mint rebegnek a nemzet hQ fiai áldást a hazára, áldást annak jövőjére. Mind eaen külső hatások korán megedaették a gyermek lelkét s előkészítek jövő hadi pályájára. , Alig volt 10 éves, midőn atyjftt elveszhette, a kit állítólag Wallenstein herozeg, ama kor Hay-nauja 1620. deoz. 18-án Pozsonyban aaeuólyes boszuból retekkel megmérgezett. Tetemei a azent-ilonai kápolnában -.»yugosznak. Ezzel a gyermek éleiében is u\| fordulat állptt be. II. Ferdináód kiráiy, kinek Zdnyi György oly bű szolgálatokat tetl, mag gondoskodott az árvákról, s további neveltetésök iránt Pázmánytól kért tanácsot. A biboros főpap meleg érdeklődéssel volt aa árvák sorsa iránt, a gyámjuknak Domilrovios Péter Ság rabi püspököt ajánlotta, ennek halála ulán pedig maga vette át s gyámságot, -s a fiukat előbb Gráozba, utóbb az áitaU 162á-ben alapított nagy* szombati jt>z«uila főiskolába adta. Főuraink gyermekeinek nevelésében ez időtéjt uj irány állolt be. Mig Csáktornyán neveltelése inkább ossk külső hatásokon éa ■ szemléleten alapúit, addig Nagy-Szombatban a csaták bösa ssjából a mu-asak szelid hajlékába vonul, a hol gondos vezetés mellett aa elme és saiv minden tehetsége magasabb szellemi kimQveléat nyer. A jezsuiták kiváló gonddal tanították s régi klasszikusokat, s a fiatal Zrinyi Is mohó vágygyal törekedett szok iemeretdre. (Folyt, köv.) m i természet szYgoru törvényéről: «add féijhez1 a leányt, mikor arra való I« Igaz, a terméscet törvényét, mi magunk — férfiak — tiportatjuk a szülőkkel sárba, mert a leány alig tette le a gyermek czipőt, már is — ha gazdag sUrüen kopogtatunk az eladó leány házához s könyörgünk kezéért s ha nem adják, pár év múlva vén leány nevet sütünk homlokára, mely annyit jelent: maradj magadnak. Nem igy Uraim l Hajoljunk meg a természet szigorú törvénye előtt, mely szerint a leány 24 éves koráig fejlődő rózsabimbó, kit, ha ez előtt leszakítunk, fejlődésében meggátolunk s vétket követünk el mind magunk, mind az állam ellen. Még nagyobb bünt követ el az a szülő, ki leányát 16 — 16 éves korában kényszeríti egy férfi oldala mellett az élet terheinek elviselésére. Vagy nem-e a korai férjhesmenésukből származik a fiatal anyák pusztulása ? I A mely fa, növény termő képességének teljes kifej\'ődése előtt hoz gyümölcsöt, termést, annak a rendes körülmények kőzött satnya gyümölcsöt kell nevelnie; de egy szersmint satnya marad a fa, növény is, mert fejlődésének életműködésére szükséges anyagának egy részét gyümölcsének táplálására használja, melyből sem magának, sem gyümölcsének elegendő tápanyagot nem adhat: tehát mindketten satnyulnak, csenevésznek a pusztulásukat siettetik. Más szempontokra is rá lehetne mu« tatni, melyek az elsatnyulásnak okai, ilyenek p. o. a tanulők tulterheltetése a játéktól való elvonása, a szeszes italok korai élvezete sat. De legyen elég mostanra ennyi! * f Czélom csakis az, hogy a szülők és a társadalom figyelmét felhivjam arra, miszerint van ok gondolkodni a dologról, mert maholnap felkiálthatunk, hogy: Mind ilyen volna már Árpád nemzedéke ? Ily elsatnyult fajzát; ez hát Árpád vére ? Ezeknek szerezték vérrel e szent hazát ? Ezek nem érdemlik, ezek meg nem óvják I Farkus Kéuroly. ; r-r; - -.tsgs Különfélék. $vastlcs §iaö főispán tir ö Méltósága e hó 16 án Csáktornyán megvizsgálta a szolgabírói hivatalt s megelégedését fejezte ki. Innen AUó Lendvára utazott a d. u, vonat tal ugyancsak a szo\'gabirói hivatal megvizsgálása végelf. pbiltam FiMpics János letenyei járás-bírónak a bitói téren való működése 26 éves jub leumát e hó 9-én ünnepelte meg a letenyei intelligentia. Mi is kívánjuk tisz telőivel együtt, hogy még sokáig szolgálhassa az igazságügyet, jó egészségben 1 ^ ciálfo/Afaijótókonyczélu nőegylet nek mult számunkban közölt htréhez kiegészítőlég arról értesítenek bennünket, hogy a szegény tanulók részére Bernyák Károlyné úrnő, a szegények részére a tüzelőfa be szerzése és kiosztásán pedig Cvetkovics Antalné úrnő kéretett fel — ^ (jdipiilcs talikojilop izéljaira Molnár Elek ügyvéd öt foiintott adot át lspunk f»erkefc»tő:égének," mely összeget Pe-lakra küldöttünk »z emlékoszlop pénztárnokának. Fogadja a t. ügyvéd urat jó ügy nevében e helyen is hálás köszönetünket ajw;ves adó mányéi t: fatköü fióadot jeles zenekara ma vasárnap a «Hattyu» ezál\'oda éttermében fog hangversenyezni. A n. é. közönség pártfogását e helyen }s kéiik a zmkar tagjai — £ Csáktornyái ipartanodai bizottság f. hó 12 éu alakult meg ujabb három évre. Elnökuek Zíegler Kálmán kir közjegyzőt, alelnöknek Szeiverth Autal vendéglőst, gond noknak Gráuer Miksa kereskedőt, jegyzőnek Zrinyi Károlyt, az iparos-tanonczisko-lai tantestület képviselőjét választotta meg. A tavalyi számadások átvizsgálására M»ran> dini Bálint és Szeiverth Antal küldettek ki. A tanszerekkel hiányosan fölszerelt tanon cokat illető\'eg a bizottság megkeresi az iparhatóságot, hogy azok gazdáit maga elé idéztesse a esetleg Bírságokkal kényszerítse, hogy tanonczaikat a szükségekkel lássál^ el. —» ^ vatauii városi zenekar , kísérete mellett e hó.1 10 én Kristóf varazsdi hege dümüvész hangverseny! rendezett Csáktor nyáu, a .Hattyú"-vendéglő nagytermében. A közönség alig állott 16 egyénből, a hangverseny azonban mindennek daczára megtartatott. Kár. hogy Oly kövesen jelentek meg, mert ugy a hegedűművész mint a zonekar játéka megérdemelte volna a kö-zöaség részéről a pártolást. — é hiljbill iskolaszék f. hó 16-én tartott rendkívüli látogatott gyűlésén a sza\' badságért folyamodott súlyosan beteg 8z n kovica Ferenoz elemi iflk, tanítónak egyelőre kéthavi szabadságot engedélyezett. A he-lyettesjtéssel addig egy korábbi határoza tának alapján minden további kötelezettség vagy igénylámaaztás kizárásával, Czompó Andor helybeli kántort, okleveles tanítót bizta meg, ki ez alatt a kántori teendőkre nézve helyettesítésről gondoskodik, mert e két állást az iskolaszék inkompat bilisnek tekinti. az eiső és egyetlen specialista, a magyír orvosi tudományt egy uj ággal gazdagította, rendelése t pedig erősen igénybe veszi a fó. városi ós vidéki publikum, mely a szépség helyreállítása, a szépség megóvása és ápo-lá\'ft czéljából szakszerű kezelésben és tanácsban kiván részesülni. £ $araköz » f. hó lliki száma nyílt terében S. F. alatt megjelent nyilatkozatra a szerkesztőség ugyan kimerítő vá\'iszt adott, de szükségesnek tartjuk az igazság érdekében mégis megjegyezni, hogy a csáktornyai keresk. ifjak Önképző-egyl. nem képezi hivatáxát nemzetiségi polikát űzni — czélja csakis a társas életet magyar szellemben fejleszteni, mely feladutának teljes mértékben meg is felel a miről mind-au)i, kik az egylet helyiségét már meglátogatták, meg is győződhettek. Ha a »Muraköz tekintetes szerkesztősége az emli.ett nyilatkozat beküldőjét, ugy ismerné, mint mi — ha feltevésünkben nem csalódunk — ugy oly kimerítő válaszra nem is méltatta volna. Hir&chmann Henrik, Doraer József, Kopjár Sándor. — orvosi spiáilltás. Lopunk nyiltte ében Máihatják olvusóink dr. Jutassy Jó\' zsef főválosi bőrgyógyásznak jelentését, melyben magát kosmetiqueurnek, azaz a Kos metka oivosának is nevezi. A kozmetika azon ága a bőrgyógyászatnak, mely főleg azon bijok orvoslásával foglalkozik, melyek az emberi szépség lóvására vaunk. Ilyenek : a szeplő« a pörsenések (wimmerli), a tü zők (mitesszer), bőrfoltok, nap ütés, leuciék, eze mölcbük, bŐrvÖiősségek kézen, art zon és oiron, hideg kezek és lábak, kicserepesedett ajk és duffs, repedezett arcz- ős kézbőr, továbbá a kellemetlen izzadás, kelletlen szőrök (női bajusz), hajhullás, csenevész bajusz, és bzakálj valamint a körmük Összes betegségei és elváltozásai. Hasonló kosme-t queur-orvo ok ez idő szerint csak a leg nagyobb világvárosokban működnek, hazánkban es »z orvosi specinlitás csak most talált müve\'ő.e, ped g hány ember van, a kinek —- sokszor már hívsásánál fogva — n gyobb bajt okoz a durva, sz ntelen, rán-czoa vagy szőrős i>rczbőr, avagy a kihulló, töredező ha) és bajutz, mint valami komolyabb betegség. Dr. Julasi-y, m nt e téren — é* »iparosok QlvasótáraA folyós irat egy-egy iskolai év tartamára terjed-a tiz hónapra terjedő tanév alatt tis íütet jelenik meg, -> Ö^sesen 86 sürfla uy0* mott iv tartalommal, a mely a szükséglethez képest megfelelő képes illuatrátiókkal lesz ellátva. A közlemények akként lesznek megírva, hogy nem csupán az egyes iparágakkal fóglalkozökat fogják érdekelni, hanem közérdekűségüknél fogva bármely iparos pályán haladó egyén hasznos ismereteket szerez het azokból. Tekintve pedig azon fontos körülményt, hogy a legújabb miniateri utasításokban -az iparoBtanonoziskolákban a szakirányú oktatásra kiváló suly van fektetve ; s tekintettel arra, hogy az „Iparosok Olvasótára" ezen szakirányú tanonoz-iskolák részére haszuos tankönyveket is fog adni: bizalommal reméljük, hogy as iparos-tanonczískolák felügyelő bizittsággni, igazgatói és tanító-testületei alkalmas módot fognak találni arra, hogy az „Iparosok Ol-vasótára" valamennyi tanoncaiskolában minél szélesebb körben elterjedjen, s hogy a tanonczok megtakarítandó filléreiből maguknak egy Bzükséges és hasznos kési könyvtárt szerezzenek. És a miut a vállalat szer kesztője MártonfTy Márton az ipariskolák orsz felügyelő,e semmi fáradságot sem tart nagynak arra, hogy az »iparosok 0 vasó-tárába" hazánk legkiválóbb szakférfiaitól közleményeket szerezzeu ugy a kiadóczóg is minden áldozatot meghoz arra, hogy a vállalat tetszetős formában s az igényeknek minden irányban kielégitőleg jelenjék meg., Az „Ipar sok Olvasótárának" 1894—5 tanévi, tiz füzetes folyamának előfizetés vagy megrendelés utján való árát 8 forintban állapítottuk meg, Hazafias üdvözlettel 1 Budapesten, 1894. évi november hóban. Lámpel Róbert féle o* és kir. udvari könyvkereskedés (Wodianer F. és fiai) Budapest, Andrássy ut 21. sz. Az «Iparosok Olvasó* tárá> nak kiadója. — tfosiönitnyllvinUii. Boldogult Ragyák Ferencz volt tüskeszeutgyörgyi plébános síremlékének felállítására az alább következők, szeretetük és tiszteletük jeléül az itt felsorolt kegyeletes adományokkal járultak : Hódosán községből: üirschmann Lipót, Kisfaludy Gyula, Hertarioa Lénárd, Purics Menyhért, l-l frt, Purios Lénárd 76 kr, Purics Vincze, Tkáltaioa Elek, tíztrahia Balázs. Kerovecz Vincze, Kisa Lőrinoz Tóth György, Lopar os Flórián; Vadla látván, Öteiner Lénárd, Narangya Flórián idősb., Zerna István, ?Blagusz János, Pandur Mátyás, Horváth Pál 50-50 kr, Vadla Mihály ifjú 40 kr, Pintários Mátyás idősb., Gra-natér Bálázs, Purics András, 8ztrahia Lénárd, Purica Pál. Oztjura Péter, Vadla Mihály idősb, Kiss József 30 - 80 kr, Jurcsecz István 25 kr; Purics István, Kránoeecz Tamás, Blsgusz Lukács, Szabói János, Via* hek Lukács ifiu, Glád Antal, Pintárics György idősb, Vadla György ifjú, Pintários Mátyás Zadra vec* Francziska. Nusshol Károly, Nusshol József, Vadla Lénái d idősb, Kopják István Pandur Lőilnoz, Bozfica LŐrincz, Msti Rókus, Grnatér Lénárd, Grego án Pál 20-20 kr Vadla Jakab Vadla Lukács 15—15 kr. Jurosecz András. Kerznár József, Krízsai Jáuo«, Vlah-\'k Ka-talin, Viuczek Mária, Tislerios János, Skor jánecz György, Hegedűs Lénárd, Bengesz Márkusz 10-10 kr, Sztrah:a Miklós 6 kr \\J — Alsó-POsztákovecz községből : Szabó Imre 1 frt, Kontreoz Lénárd 50 kr, Hor-Mihá\'y 20 kr. — Turosiscse községből : Vlasii« György 1 frt, Laczkovics Mátyás, Kercsmár József 20- 20 kr , Jancecz István 10 kr, - Alsó HráscHán községből: Branilovica Simon Košaric« Róza 60- 50 kr, Kollarica József idősb 40 kr,_ Zerna Albert, Zerna Balázs, Szetnik György\' He gedUa Jakab, Zadraveoz Antal, Kollarica Ilona 10—10 kr, Kooséndi M&tyfis 6 kr — Pálinovecz községből: Horváth Tamás 60 kr, Szabói András, MárcziOs Teréz 20-20 kr, Nóvák Lukács, Baranasics Mátyás 10-10 kr. Bsfolyt összesen 26 frt 20 kr Fogsd ák a nemes szivtt adakozók gyüj-töblzottságnsk hálás köszönetét- — Hódosán, 1894. november 13. Hirschmann Lipót bizottsági pénztárnok, Purics István bizott-aági elnök- t§iitaitásu czimmel Kürlhy Emiiné urnö szerkesztésében Budapesten egy nálunk egészen uj irányú és hézagpótló Ipp jelenik meg szép kiállítású 16 oldal terjedelemben havonként háromszor (elsején tizedikén és huszadikán^. Rendkívül gazdag tartalmából (78 állandó rovata van) csupán a fontosab-bakat emeljük ki. A lap élén a nő-világ érdekeiről jegy magvas iráuyczikket közöl, utána pedig: háztartás, konyha, lakás, fűtés, plncze, hálószoba, szalon, házi ipar, művészet, divat, fehérnemű, szabás-varrás, kézimunka, tudomány a házban, a szépség ápolása, a nök joga, keresetforrások, a kertészet különféle nemei, baromfi tartás, be vásárlási források, étlapok stb. stb. rovatok gazdag tartalma nyújt hasznos tudnivalókat a háztartás minden ágából. Ezeken kivül érdekfeszítő regényeket i« közöl. Rendkívüli kedvezmény, hogy a «Háztartás« olvasó közönségének megbízásá t díjtalanul elvégzi Előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 írt és negyedévre 1 írt 60 kr, a mely a kiadóhivatalhoz, Magyar Nyomda Budapest\' VIII., József-utcza 45. sz. alá küldendő. — taagyu aemset töftiait» " S/alay József kiváló munkájából ma jelent meg a második fűzet, melynek ugy szövegéről, mint képeiről elismeréssel kell nyilatkoznunk. — A szerző e\'Őbb a rómaiak harczait a germánokkal tárgyalja, azután áttér a hunok betörésére és Att ila történetére, végül a hatodik fejezetben ama germán népekről szól, melyek hazánkban a hunok elüzetése után uralkodtak — A szöveget ugyanaz az élénk világos előadás jellemzi, a melyet már volt alkalmunk kiemelni, és a források felhasználása tekintetében is a legnagyobb lelkiismeretességet kell konstatálnunk A képek egytől egyig rendkivül érdekesek és van köztük aok olyan is, a mely nálunk Magyarországon még sohasem volt repró dukálva. Csak még arra figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy e munka nem tudósok, hanem a müveit nagy közönség számára készült. Nem is egy évtized, hanem alig két esztendő fog kelleni befejezéséhez, ugy hogy az egész mü 1896. elején kapható less. Ez is négy előnye a könyvnek, melyet ismé-telve melegen ajánlunk. Egy füzet ára 30 kr. Előfizetési ára negyed évre (6 füzet) 1 frt 80 kr, fél évre (12 ftUet) 2 frt 40 kr. Egész évre (24 füzet) 7 frt 20 kr. Az előfizetési összeg legczélszerübben Lampel Ró bert (Wod\'aner F. és Fiai) kiadóhivatalának Andrássy Ut 21. sz. a. küldendő be. A füzetek bérmentve küldetnek. ~ girciti <S"taCí h,ti \'V/d««* »Uí idők" lesz a czime. Az első szám deczem-ber elején jelenik meg és ugy tarta\'oa^ mint kiállítás dolgában u, lesz és kiváló. A közönség olyan családi lapot kap, mely- nek minddn egyes czikkét a legnevezetesebb magyar írók írják és a legjelesebb magyar festők illusztrálják Elbeszélései hű képét fogják adni a magyar irodalom mos-tani fejlődésének és iameretteriesztő czikkei-vben hasznos tanácdokat és ügymutatáaokat talál majd az olvasó Herczeg lapja az Uj idők magyar, modern, éa előkelő családi lap lesz A deczember elején megjelenő számot a kiadók, Singer ós Wolfner 250.000 példányban ter esztik ós kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve küldik meg Előfizetési ára negyedévre 2 frt. CSARNOK. „Almauach 1895-re,") Eszembe jut egy régi adoma Laubéfről: a legbiresebb német sxinháxi direktorról. Mikor (Jrüne gróf a bécsi császári színházak igazgatója vele tárgyalt, hogy mily föltételek mellett volna hajlandó a Burgszinháx igazgatóságát elvállalni, röviden igy válaszolt: — Öt évre föltétlenül szabad kezet kérek minden leendőimben — Miért ópen Öt évre ? — cíodálkozott, az intendáns. . . , — Az első bárom évben caupa ellenséget szerzek magamnak olyan emberekben, a kiket kénytelen leszek a színháztól elkergetni, a negyedik évben jó barátokat szerzek és az ötödik évben végre iákerQl a sor arra, bog v a színházért tegyek valamit. Nos hát, Laube uramnál sokkal kedvezőbb helyzetben volt ax Egyetemes Regénytár álma-naohja 1 Ellenségei egyáltalában soba sem voltak, mert ki is gyűlölhetne egy ilyen kedves, mindig mulattató ozimborát I A jó barátok száma pedig már as elsó esztendőben légió volt, s ma ha — akár a fővárosban, akár a vidékén — belépünk intelligensebb család otthonába, biztos, hogy az olvasó asztalon megtaláljuk az Almanachot. Vájjon miben rejlik aajátképen vonzerejének titka, hogy óvröl évró nagyobb tért hódit magának és má már mlot házibarát szerepel, a ki ellen azonban még a legskrupulózusabb férjnek sem lehet kifogása ? Azt hiszem, hogy ennek két oka van. ^z első abban áll, hogy a szerkesztő és a kiadók épen osak a legjobbat tartották elég jónak az Almanach számára és^aggodalmaa gond-dbl rostálták meg az ide szánt közleményeket. A publiku n, mikor kezébe veszi "a díszes kiállítású kötetet, már előre meg van győződve, hogy a modem magyar elbeszelö irodalom javát kinallj&k neki meséxen olosó áron. A második, nem kevésbé fontos ok as, hogy az Egyetemes Hegénytár Almanaobja minden esztendőben hü képét adja a mugyar elbeszélő irodalom különféle árnyalatainak és iskoláinak. Szóhoz jut benne a romantikus és a verlsta, ás ideálokat kergető iró épugy mint az életet foto-grafáló. Minden geure megvan benne, osak ópen az Ízléstelen és az unalmas nem. Ezt a ket\'öt közel jönni sem engedi a szerkesztő. És a publikum, mely mintegy kaleidoszkopikus tükörben látja együtt az egész magyar elbeszélő irodalom képét, örömmel Kapkodja el az aranyozott kötésű csinos köteleket. Lám, az idei Almanach is mily változatos nevekben és irányokban I Elöc<araokában Mikszáth Kálmán a szerkesztő fogadja a vendégeket, még: pedig egy minden izében zamatos humorral telitett előszóval. Mikszáth as Almanach előszavából valóságos specialitást csinált már és a közönség1 évről-évre nagyobb várakozással né síébe, mert jól tudja, hogy a szellemes tréfa jakjában saját-képen egy komoly, éles megfigyelésre valló easay-t kap a magyar irodalom valamely ágáról éa irányáról. Az idei előszó ia olyan tősgyökeres magyarsággal és pompás humorraj van megírva, a minőt osak Mikszáth tud produkálni. A honnéuröket as Alminaoh fogadó termében ki más csioálhatná, mint a magyar irodalom fejedelme. Jókai Mór. Egy régi adomát mond el, azzal a bűbájos költészettel és meleg köavetlen-séggel, mely még akkor is tregkjtpja sziveinket, mikor már a reálizmus rabságába ejtette, Jókai varázsszava arra is \'képes, hogy lepattantsa a rablánozot és ismét elvezessen minket íantazia tündér birodalmába, a hol 0 egéisen otthon van. Jól esik kipihennünk attól a fáradságtól, melylyel sok modern könyv olvasása jár és néxni a csodás ragyogást, mely tollának nyomában keletkezik. Franoziás könnyedséggel és magyaros éraés melegével csevegi el Szabóné-Nogill Janka as ő kis történetét, melynek czime „Hervadás". De mintha a szabad természet lehellete csapná meg arezunkat, a mint a következő elbeszélésre áiior-diljuk a lapokat. Igen, es 0, a termésxeilelrás nagymestere, a termésset szépségeinek szerelmese, Bársony Mván „Egy rab megsxökött* az ő históriájának ozime. Nyelv éa tárgy egybeolvadnak benne es Bársony prózája ebben as elbeszélésben olyan tiszta és átlátszó, mint aaon tengerszemek egyike, a melyekről ö regélni exokott. Lehet, bogy csak a véletlen adta neki szóm-ssédul a nemrég elhunyt Jusath Zsigmondot, de akkor szereti ám a véletlen az ellentéteket. „A* utolsó lakó" nagy raffinement-nal van megirva, vagyis inkább megrajzolva. Meglátszik .ajta, hogy szerzője előtt ott lebegett a modell. — Hevesi József olasz czimU novellája („Vorrei morir") pesszimisztikus világnézetre vall, de olyan érdekle-szitő, hogy szívesen elnézzük a szerzőnek a nök ellen táplált neheztelését. Vájjon igazi nehezte-lés-e ex, vagy csak aflóle dépit d\'amour ? — Ignotus és Pékár Gyula elégtételt adnak a nőknek a férfiakkal szemben. Az 6 históriájukban („Válás után« és „Egy vén leftny\'V a férfiú a bűnös és rossz, a nő pedig a jó. De azért nem hiszek nekik egészen, mert mintha kissé elfintorítanák arozukat a nő magasztalása közben. Ax ilyen verista-fóle Írókkal azeuiben mindig jó au elővigyázat, mert nagyon is óles szemük van ós ismerik azéletet Békefi Antal telepatikus történetet mond el, a mely az apai érzésnek dlcséneké-vel végződik éa már esért is rokoszenvre számit-hat «s olvaxók túlnyomó részénél. Kosma Andor egy miniatur-zaarnokot rajsol, a kit megejt késő korában és ledönt képzelt hatalmának zsámolyáról egy gyermek-mosoly. Murai Károly egy kia tréfát cseveg el. Kazár Emil érdekes mese szövésével hat, Tói h Béla assal a lángoló fantáziával és keletiesen dus színezéssel,> mely as 0 sajátja. Harmath Lujza után, a kinek thémája a sxiv világából van véve. Malonyai Dezső egy igaxán párisi izü történetet mond el és befejezi az elbeszélők sorát ax, a ki meg ts kezdte Mikszáth Kálmán. ■ 0 egy históriát mond el nekünk a gyermek-szobából. „A németke" ez a ozime és el van benne mondva, hogy az ő fiaoskája, hogyan sajátította el a német nyelvet. Hogy ha én fiatal és szép mama volnék, ezért a történetért nem restelnék egy meleg csókot a sserxötöl. Igazán megérdemeli I Ml S e?zal elmondtam volna mondókáimat a tegu j a bb Alwenaoh tarlalnoAról. Hogy külső kiállítása is mt tó ennyi szépséghez és jósághoz, mondani se kell talán. Erről már a kiadók neve kezeskedik. ) Almanach ax 1895 évre. Szerkeszti Mik\' ssáth Kálmán. Egyetemes R^génytár X, év\'olyam 111, és IV. kötete Singer ós WO\'fner kiadása. Ára diszkötésbeu 1 Irt. Szerk. üzenet Perla k. Azokkal, akik magyar nyelvet nem ax anyatejjel ssivták magukba, ssivesen elmegyünk munkáik közölhetőségének elbírálásánál a legvégsőbb határokig, s jobban örülünk egy nem magyar szüleléstl egyén gyenge dolgozatának, mint egy magyar anyanyelvű egyén jő dolgozaténak ; mégis verseit a legjobb akarat mellett sem közölhetjük. Mások ellevetéseUi mutatványul verseiből pár strófát bemutatunk : \' Az Ősz múlik. A szántóföldek, mtxök < erdők s rétek, A telet «;omom«n zaj nélkül átélnek. Midőn kftxelednek a szép tavaszi napok, örül nekik at Afisa természet: mondhatok Különösen a gyermekeknek kinyílik as élet Kik a pillangók után átfutnak az eféaa rétet. A szerelem, đa tudnál, hogy mily nagyon saeretlek, A szivem utánad néha osak szét nem reped S szüntelenül reád gondolom, egy áldott percaig sem nyughatom, hargitai józsef. Laptulajdonos és kiadó; FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) XI. t€&aj- Vu Čakovcu, 1894 18. novembra. Broj 46. ST 8 nrrdnikom rnoii )• a»akl daa govorit\' m«d 1» i 18 »aro«. — 8v. pošiljk« tlente M asdriaj mo-Tinah, oaj a« poli 1 jaja na Ibm ■argltal Jalafa »ndilltt n óakovae. Pred platna mm« Je i Na celo leto ... 4 (rt Na pol leta ... 8 frt Na četvert leta . . 1 frt fojađiai broji koiUju 19 kr. Ob M polt modu I taj ndhuaaja. blaMJitni KaJlUra Flaoh.l Filipova kaai as prmiplata i vbaaana polllj^j«. un liorvaUkor i 1 MaicjarakoM Jeslkn Ixlaxeél drnžtvenl znanstveni I povućljlvl list Ka pnk. ,15^181051 •vaJci«"tiJad.an JadLanlcrat 1 to: vu »vaOcra nođ-olju.. Službeni glasnik: „Međimurskoga podpomagajučega Činovničkoga družlva\' C „Čakovečke íparkasse", „Medjimurske sparkasse". » t d. Nekaj od kaleudaroVa A. Gradjanski kalendari. Rr-č »kolendar® dohadja od latinskoga "calendarjom" (odnosno od „calendae«), kaj znamenuje raidelbu kalenda, jedne od trijuh perioda rimskoga meseca Ta se préi rabi, da označi registre, koji sadržavaju razdelbu vremena vu pojedine dćle, i da pokate sijed dana, meeecov, godiöujih doba i svetke. Julijanski k o le nd ar, nazvan je „stari stil a rabe ga samo aljedbeniki grčko iztočne vure, Utemeljil ga je Ju\'ij Cezar 45 ljeta pred Kristuflom. Ar ljeto nema 865 dana već po priliki 365 dana i 6 vur odredil je Cezar, da se vsake Četrte1 godine za 24. februarom dodene jeden dan, [ da se tim onaj manjak od 6 vur nadok-j nadi. Nu kak je taj račun nő bil zevsema točan, zaostali su grčko-iztočnjaki za kato-j Ikkiua kolendarom za 12 dana. N. pr. kad katoliki imaju 13 januara 1896, grčko-! iztočni imaju novo ljeto (1 januara) Tak bude do 1. marciufla 1900 ljeta; doklam vu XX* Btoljetju zaostal bnde julijanski, kolendar za 18 dana Gregorijanski kolendar. Već ae vu XVI- stotemu opazilo, da julijanski kolendar nije točan, da zaoetaje po pravom I rafunu za 10 dana Zaradi toga odredil je papa Gregor XIII. da se 6. oktobra 1682. jeta polvisi za 10 dana pak, da se broji kak 15. oktobra. Ov au kolendar poprimili malo po malo vsi kulturni (izobraženi) narodi. Naproti Husi, Bugari, Srbi i Grki zadriali au način brojeuja po julijanskim kolendaru. Židovski kolendar. Ravna se po gibanju sunca i meseca. Godina je raz deljena vu mesečne mesece (po 29 ili 30 danov) a Ima ih 12 (navadna godina) ili 13 (embolismična godina). Obične godine imaju ili 863 dana (manjkava godina),, ili 364 (pravilna godina), ili 356 (obilna godina. Embolismit ne godino (po 13 meseci) imaju po 383, 384 ili 385 dana Nve ae dvé fele godina izmenjuju tak, da su u ciklu od 18 Ijet uvek embolismične 3a, 6a, 8.a. Ha, 14.a , 17.«, .i I9.a ! Godina 6664. (ko a odgovarja katoličkoj od septembra 1893. do oktobra 1894 ) je po broju sedma, anda je obična; dočim je 6665 godina (jer je osma) euoboliami na, Mohamodanaki kolendar. Ravna ae zevsema po gibanju meseca. Ljeto (godina) ima. 12 meaeoi (po 29 ili 80dana) sa 364 (navadna godina) ili 866 dana (obilna godina) a zaostaje za 11 dana za f>ravom sunčanom godiuom. Dneva 5 ju-iuüa ljeta 1894. poćela je mohamodanska nova godina 1312. B Cirkveni kalendar. Vu cirkvenom kolendaru ima svetkov, koji padaj u navők vu isti dan meseca (nepomični avetki), a ima ih takvih, koje vsakoga ljeta (godine) ménjaju svoj\' položaj (pomični avetki). Na/gl»vneii elementi za preračunavanje pomičnih evetkovinah jesu a\'edeói: 1. Zlatni broj je period od 19 Ijet, posije kojih mesečna godina počimije sa istim danom, kojim i sunčana. Ov za. kon je iznajdjen od atenskoga astronoma (zvézdoznanoa) Methona (432 ljeta pred Kristusom), a uzneseni sugrad ani njegovi zarezali su to iznaíastje zlatimi slovi vu mramor. — Period taj služi, da se preračuna mlad (mladi mesec) a najpaće onaj, koj odredjuje Vuzma. Vozem mora navek, da bude prve nedelje za punoga meseca, koji se pojavi po 20 marduSa. 2. Ep a k ta naznačuje broj dana iz« medju zadnjega mladoga meseca i 1. januara. Tak je n. pr. za ljeto 4, t. j. zadnji je mlad bil 4 dane pred 1. januarom, anda 29. decembra ljeta 2895. 8. Nedeljno slovo. Vsakomu danu tjedna vu obratnom redu odgovarja po jeden od prvih sedem ilove navadne abecede: A = nedelja, B =- subota, C — petek, petek, D = ćetertek, E = ZABAVA. Štakorski otvor (tvarilo.) Jedne č dojde n apotheku nitki dečko tc zaprosi apofhekara, da bi ma dal nekkov ntrov za Štakore, jer poŠto sa ve tak ber.» obrazni; da piičmn isto remenje 1 hamote gledati, veli: »poslali so me japa, da iz »potheke nekakov otpov donesem, i-kojlm bi je pootrovali — samo prosim nek mi dobrG naprave, jer nam prevet Škode dolaju". Apotkekar: MZi koliko hočei moj si u ko ?• Deóko: .Tak, jedno jezera ih bu po ivo j prilici.* Apotbekar: »Nepitam te koliko je Sta-korov, nego za koliko peuez hočeč otrov ?* Dečko: „A bal — No nek daju z« furiot.- Apotbekar mn sad tvarilo priredi 1 sve ga toéao poduči, kak ga ima i gde podmetati osiguravajući ga, da ako bu sve tak delal, uspieh nemoie manjkati te će átakori svi do jeduoga, bez mijoiče i pardona, za na sve vieke viekoma otrovaui poginuti. Pećko vzeme otrov i ot\|de. Za oma dui dojde sam otac toga dečka u apotheku te veli apothekaru : »Jo) su svi ž vi, zdravi i veteli." Apotheker ga nepozua te zapita : »Tko je ž\'v, zdrav i vesel ?u Seljak : nNo moji átakori. Njihov otrov, kaj su mi ga po dečku poslali, nikaj nije hasuil — niti da, bi samo jedau od njega bil zbetežal a kamo li pogiuuh* Apolhekar: Aha, te je bil onda vas dečko, kojemu 6am otrova za Štakore priredil ? — A jeli ste sve i onak napravili pri podmetanju, k .k sem ja dečku rekel ?" Seljak : . Jusera 1" Apotbekar: Nevierujem 1 — Jeli ste otrov na friiki kruh pomazali?« Seljak : . Jesam 1* Apotheker: BZ-drvenom žlicom ?\' Seljak: .Je!« Apotheker: „I onda pred luknje po fltali nametali ?u Seljak: tJel\' Apotheker: „Na suho miesto ?M Seljak i „Je 1* Apotheker: »I stakoil nisu hoteli žderati ?• Seljak: ,Nel" Apotheker (srdito) .No k vragu I Oudf vadi Štakori nikaj nevaljaja, jer ja sam vam poslal dobroga, fiiákoga i jakoga otrovatf. KaStitfuvan radi odiece« Stari genaral Laudou bil je pravi auitri-janski junak, koj se je n mnogih prilikah kakti takov izkazal, k tomu je bil vrlo eprija teljen u občenjn s-ljudmi, koj negledač na svoja generalsku čaat, znal je vile krt s na-maiőu, sa jr«8iemi seljaki sedefi za tolom, injluii zajedno njihovu većerju, sastojedo iz cieloga krumpira ili graha s-ootom 1 koflčić, n\|m uljem, troiiti, A kaj pak je jod najčudnovatije bilo, do oprave nije nikaj ćrial-akoprem bi to kakti soldat bil moral, jedino a paradi, onda je bil, kak se veli, kak da bi ga iz fikatulice vzel. Jednoć je njegova vojsjra marširala će* gornju Austrija te je a jednom trgovi&ća mala pol dana počinka Za generala Laudooa bil je odredjeni kvartir pri jednem trgovca istoga miesta te je ovomu bilo nalo eno, da za generala pripravi navadni purgarski obed. Trgovac vesel, da bu tak vr\'ednog* gosta a svoju kuću imal sreću prijeti, naloži svojoj ženi, da malo bolji obed priredi, nego ga navadno imaju I stim oiide po svojem poslu. Žena otide u kuhinju i pričme sve i* CJ trfcda, * G — pondöljek Žnjim Be označuj« 1. januara, pak vsaka navadna godina ima jedno nedeljno slovo: ljeta 1895. je F. anda je 1. januara tork. Pre Btupno ljeto ima dva slova n. pr. 1896 Ima ED, lak da do 2B. februara vrédi E, a onda do konoa ljeta D Sljedećega ljeta 1897. bude slovo 0 (petek), ljeta 1898 B i tak dalje vse vuobratnom redu 4. Rimska indikcija je doba od 15 ljet, po kojimi su Rimljani podavali Cbne daće pak po njoj računali vrőnre. la ju rabi cirkva katpüöka samo. da ravna datum papinskih bula. 18951 15 1896 16 1897 1898 1899 1900 17 18 19 1 tork srédu petek 18 subotu 10 nedelj u 2 pond ;15 Nego ar vuzem pada navek vu ne-delju a znamo po tablici E, da je 6. aprila (ljeta 1898) sréda, onda hoće 10. biti nedelja i to Vuzem. 6. Pomične svetkovine, Kad je tak dokazan den vuzma, lehko je iznajti dane pojedini pomičnih svetkovinah : 1. Septuagesima je sedma nedelja pred velikim tjednom^ ili 63 ljeta pred vusmom ; 2. Cista srfda ili pepelnioa je 18. dan po 8eptuagesime; 4 > 8. Prosni dani jesu molitve čreE tri dni, koji su pred zsstupl\|enjem Kristusovim ; Zsstupljenje Kristuflvo vu nebo dojde 10 dni pred Trojaki; Ö. Trojski su vu 7 nedelji po Vuzmu. a smUljavaju nas na dohodek Sv. Duha na Apostola; Sveto Trojstvo, vtemeljeno na čast Sv. Trojici od sv. Štefana, biflkupa liežkoga (ljeta 920) dohadja tjeden dni po Trojaki; 7. Tölovo vu četrtek po av. Trojstvu, a na čast svetoj Pričesti vpeljano od pape Urbana IV. vu 12. stoletju; 8. Advent poftimlje vu 4 nedelu pred Božića i to najranege 27. novembra, a najkesneáe 3. decembra 5. Iznajti datum vuzma more se ns »ledeći način : N. pr za ljeto 1898. a) Od dvejuh posljednih brojka (98) rečene godine treba odbiti 4 (anda 94) i ov broj podeliti sa 19. — Po tom bude 94; 19 = 4, 18 je ostatek, a to je zlatni broj. b) Od zlatnoga broja odbija se 1 (anda 17) i pomoži ae 11 t. j 17x11 = 187 a od toga se odbije najvekSi od 30, koji se najvifle približuje broju 187. Vu naőem 210 bilo preveč, ar je 210 vekdi od 187 sluć»iu je 30x6 = (dok lji n. pr. 30x? a to resme biti. Anda imamo 187 - 180 — 7 jeepakta. o) Epakta treba konačno odbiti od 44, pak bode 44—7 —37. maroiu:a ili točno 6 aprila je pun mesec Priredil: Qlé.d Ferenoz KAJ JE NOVOGA? — Njegovo Veličanstvo daruvalo je siromakom vu Budimpešti 5000 forinti, siromakom va Gödüló-o 300 forinti, s od poplave postradalim vu raarmaroSkoj varme-gjiji 1500 forinti. — Sultan (turski cesar) namerava eoglezkoj kraljici podeliti red osmaolijske dinastije, a princa Waleskom Imtiazov red. Nesjjoda nadvojvode Re\'nera. Kad je nadvojvoda Raiuer ovih dnevov va Bidernu jahal po Vilhelraovi vulici,v poplavil mu se je konj, ter ga hitil. Poleg idući ljadi priskočili su nadvojvodi vo pomoč, aH se je uadvojvoda medtimtoga sam podigel, zajahal ns konja i odjahal dalje. — Takr za par danov javili sa telegrafom iz Beča, da ova nesgods neće imsti nikakvih nepovoljnih posljédicah po nadvojvodo. }■ \\ Pobunili se muti. « * Va Hassta, marmaroflkoj varraegjlji vu Magjarskoj, pobunili sa se ovih dnevov seljani ssrsdi oblastnih odredbah glede pokspanja íjadib, koji su od kolere vumrli. Pred tremi . tjedni pojavila se kolera vo Hassta, ter \|e vsaki dan vumrlo nekoliko ljadih. Na grobju za one, koji vumreju od kolere, na kojem do vezda nije bil jo4 nigdo zakopan, ims vesda već 36 mrtvih. Oblast je odredils naj-oátreíe more, da se kolera nerazSiri. Voliće, vu kojih je bilo kolernih betežnikov, zatvo* reue su stražam, kak i hiže, vo kojih se beteg pojavil. Žandsrska postaja pojjflana je, vlada je poslala doktoréul iuétruraent za de-sinfekciju, Skole so zaprte, senjmi prepovedani, Poleg vsega togs drži nsrod, da so doktori zdence ogiftsli, ter ds imaja nslog i siromašni puk ogiftati, sr gs ima preveć, ter je orsagu na terb. Vo tom bedsstom miiljeuju boji Be ljudstvo od doktorov, ter ne samo da se taji beteg, nego i mi tve skrivaju. Vu srödwse dogodil slnöaj, ds je jedna žeus od kolere zbotetala, a da uije b\'l pozvan doktor. Kad je vomrla. ostavili sa ja va postelji ter kad }e va petek vamrls i njezina kćerka, onda je komaj prijavila rodbina te slučaje. V n tork vumrie sa opet 8 osobe. Istoga dana vu jutro iziéül se je narod po vnlicah, ter se tajno razgovarjal. Zaključili sa oteti mrtve oblastim i pokopati jih na skupnom grobja. Dva m tvi bili sa već na poćastnom grobju pokopani, a tretjega je opravo blagoslavljal svečenik, kad ns jenkrst Ijodstvo je nahrupilo ns giobje i odnesli mrtvoga ns obće grobje. Sdi plebanuS nije se mogel tomu suprotstaviti, ter je ns obćem grobju čokal, dok se je novi grob izkopsl I dok su mrtveo pokopali. Pojakflani ftandarski odel fhi i dobsr obed prigotavljati i dok je ona u najvekioj brigi i posla, eto ti generala pred kuhinjskemi vrsti sa njegovim navadnem .Dobar dan gospa". Ona gs pogleda te ma oljudno odzdravi, ali jer je bil posve prosto oblečeni, nije se niti iz daleka mislila, ds je to genersl, već je bila u stalnoj misli, to mora njegov poslnžalk biti, koj je naprvo došel a kvar tir. Ona joi niti ua pol nije bila i obedom gotova, a soldati su već domarfli-rali I — Ouak u stiski i nsglosti veli tomu umišljenomu poslažniku: »Prosim vas dragi piijatelj, noderte mi malo pomorite, ds bo obed prije gotov". Genersl odmah odloži svoj kepenjek i pričine drva za komen ns msle komade kalati. U to do\|de trgovac, koj je generals od prije već poznal, domov, te kad gs spazi gde drva kala, zavikne : »Ali zs pet ranjski gospodin genersl, kaj to mmenaje ?" „Ksj drago" — odgovori general — »nego da sem kifltigavsn radi moje4 zločeste od leće." Razme muziku. Jedsn izsluženi soldat, koj je a rata noga zgubil, imsl je pravO a invslidni ssvod Hupiti, gde su onds takovi za dielo nesposobni izsluleni soldati doživotno stanom i hranom obskibljoni. Ali jer se i tam imaju soldsčke rogule obdrtsvsti, rano a jutro stsjstii u osam sati na večer već u postelj leči , ostale druge regule, nije, nije ma se hotelo notar iti, nego si je od soldaćke oblssti izprosil, da mn miesto toga kupe jedsu verklec, s kojim si ba mogel krah služiti, psk će mu to penzijs biti. Ns njegovu snds želja, kupili su mu zaproőoni verklec I on gnjim otide po svietu od hiže do hiže igrajuć svoj gigerl m a rá, sekserl polku i ostsle nsvsdue komsde, koji su u tom verklecu bili. Jeduoć dojde a jedno dvorišče, postavi svoj verklec na poznate ikrake i prićme svoj „Tanti pampili igrati. U to dojde ćrez dvo-l riflce jedan njegov poznani, koj je žjnim zajedno pri militaru služil. Kad ga opazi, ide kojemu, pruži ma ruka te ga pozdravi * „Servus Joflka I — Već te dugo nisam videl. A ksk ti kaj ide?" „Ha nejde mi baS uajbolje"—odgovori ma invalid — ,a\|i bi\' mi jod mnogo gorje iSlo, da to malo muzike nebi rszmel — gotovo bi moral zigladeti.* Exaraen. e Izpit iliti fximen teče. dijak medicine siedi prt d izumom komiuiim, pnftssori ga zpitavaju, kak to oni već znada, da je človeku sve po zimi vraöe a po lietc zima. — Bog zna, kak ba zifiel ? — Jeli bn izpit položil? — Ovsk si misle njegovi eadragi koji ga dole u ganjku ćeksjo, dok dojde ter* im povo, jeli je gotov ili psk bu joi jedaa krst moral dojti k zelenomu stola sedet. Bog zna, jeli se je taj čoviek kaj vočll i jeli toliko zna, da bi rtogel na svoja raka ljadi vrać\'ti ?\' — Ovak si opet misli professor sudbene medicine te mu zsds pitanje, Iz kc jega odgovora budemo taki videli, jeli j«7 dijak rigorozum (ex^meu) podnesel, ili pak ba joi jedan krst moraf na riflpet dojti k zelenomu •tolu. Professor digne jeino čoviečansko koet, te mu ju pokaže pitajući gs; .Neka oni meui gospon kandidat povejo, ksk dngo je ovs kost u zemlji zakopana letala i jeli je moákoga ili teuskoga spola ?" Dijak odgovori. .Nazočna kost je od poslić smrti onoga, čija je, a zemlji letal«, s spola je ženskoga, jer se veli ova kost, Dal nje pitanja vile nije dobil. — Kaj mislite jeli je examen podnesel ili pak je morsl joi jedsn krat k zelenomu stola ? Koj aije ns ćistom, neka popita jednoga goep. liečnika, on ba ma povedal jeli odgovor do« bar ili ne. Em. KolUy pod vodjenjem gradskoga kapetan« potrebuval je, da so mrtvec prenese na pošastno grobje. Narod se je tomu protivi); ter zagrozil gradskomu kapetana, d« ga vmoriju, a na koncu navaliti sa i na tandare. Žandari igli u suprél sa natekujimi banganetami. ali narod je sta, kak živi sid. Žene, roužkarcl i mladi dećk> saprotiviii sa se tandarom, jednomu tandaru vzeli sa puSku, koju su prelrgnull, atsa drugom težko ranili žandara. Žandari su streljali vu srak, i kad je i to ne pomoglo, sprožili sa poflke va narod i nahrupili na nje s b.m-gauetami. Jeden mu?, zrušil se odaisb mrtev na lemlju a vnogo ih je ranjeno. Vezda stopram su mogli žandari narod pretirati. Hinjenih je do 60, med ovimi 20 ten- Nemir nuisejod vtsiil. V I Zadušil te. i • ■\' ■ . • Vu Novom Sadu vo Adamovićevoj fab-riki konjaka (cogrtaca) opal je težak Ivan Szimitz vu lagev, koj je bil naponjeui vrućim konjakom, ter se }e va konjaku zadošil. Uzimanje drtavnih notah iz prometa, Meseca oktobra bilo je samo još 24 4 milijuuah drtavnih notah po jeden forint vu prometa, dokle se je od konca jalia^a uzob iz prometa 35 milijunali. Zvua toga povećeno je iz prometa 9 milijanah državnih notah po 5 i 50 forinti, za koje sa izdan1 banko te, ter Vezda vu céiorn ima joi 822 7 milijuunh ioriutah drtavn k notah va prometu\' Kratke novosti. rr C. 1 kr. Visost eichercog Karlo Ljudevit, koji bude cara i kralja zastupal pii sprevodu pokojnoga ruskoga cara Alek-aandra III., doáel je va predeatneurt tjednu sa, svojeg imanja vu Kiss Tapalcaány va Bič odkuit. bude odpatuval vu Petrograd. --r Gićki ki alj potujuć. vu Busiju, gde bu ubioćen sprevodu pokojnoga ruskog« cara d(éel je vu Beć i— Na zapoved cara Nikole bude se odprla va Moskvi subskripcija, da se podigne spomeuik carn Aleksendra Ili. — Na jtzerogodišojoj jubilarnoj izložbi va.Budimpilti izložila bude Turska vse dra-goCénosti, koje so odnose na Magjarsktf. — Kolera vu iztiodnoj Galiciji se diri I ovdi konštatovaoo vido sluöajov. — Na željezničkoj potaji vu Vence-u ni «4 su mrtvoga Euglczj, koji se je sam vubil jer je vu Mouakovu izgubil na kartaniu dva milijaua fapkov, koji nisu bili njegovi. — Vu uBobuom cugu, koji je vu tork iz Rutkah prispel vu Budimp dtu, uadli su vu vagonu drugoga razreda mrtvoga pješač? koga kapetana. Na dtsuoj sl;epoćici videla se rana od kagle* Oficir se je sam ^strehi Zove Se Ivan KubUa, kapeta va 26. pje-Aajkoj regimenti, koja je va Losonca v a posadi. Priznanje na smrtnoj postelji. i. Čitamo vu budimpeštanskih novinah sljedeće : Pred sedem Ijet izniknal je iz Kapod-vara mlinar i pek Jtkob Rosenbaum. Ditalo so je; da je pobégel od svojííi- kreditoiov. S vrcmopoiD zaboravilo se zevsema na ova ugodu,, dok dae\'a 8. novembra napokon nije Ulflo ne< čekivanitn načinom istiua na videlo. Vu jednom Belu blizu Osftka pozval je nekakov ua smrt bete\'en kelnar avečanlki da ga spovč, ter mn je prlzral. da je sedmimi Ijftml, dt.k je bl kelner vu jednom holelo vo OsCkc, iabilp (vmoii) vu tom hotelu Masitojenogg Jakobu Rosenbaumn, ter ga poro bil. Tuk se doćepal 3000 forluti vu gotovom i v salte fele viöJuosiih papirab. Vmorjenoga pokopal je vu pivnici, ter je ozuaćil poblite mesto, se gde izuiknuli mlina more najti. Ni prijavu svećenikovu preizkalo je redarstvo pivnicu i za istiuu našlo je čo-većjl kostur i komadiće oprave, koje jo rodbina Roseubaumova propoznala kakti dČlu ujegvoga odžla. Istraga se nastavlja. Magjarske palice za Jetala u Ameriki Poleg isvedtenjs nevjordkoga, kouzula, onde jako idćeju magjarsko dróvo za palice za detanje, tak da jeden poslovnik lani do flO jezer forinti vrédnosti drva za takve palice dal odpeljati its Magjaiké. Najbolje se idće fino ćrešnjovo, viánjovo, oskorudov i, divjeg« kostanja za kojeg hiljade dobiti je 400- 600 frti, do im drvo agncije za palice, za jezero 80—100 frti plaćaju u Magjarskoj. Drvo po.<öku u 1-4 godini, te ga onak kako je odpeljaju, najviše, ako ga ua jednom kraju sviqeju\' I lepa vinika najde na kupca. G<lö je anda ovakvog dróvs, pisati polovniku alt uemiki. doćim pako kokod u drugoj godini ae more jod u raćun pod pečenku uzeti ali i doma pećeuku daje, gdö u varodu takva dobra prodju ima, ili gdö i pri domu mnogo mladine se trodi, dobro bude, "da ae nakonou drugoga ljeta uedrzimo ju podnipodto dalje, ar u četrtoj godimi vre jako malo nese. K tomu medjutim i to spada, da sprotuletja opet ranite nasadimo, da se^plš-ćenoi iilégnu. Iz pidćeta u aprilidu izlegloga pri dobrom hranjen u pifićenka iste jesene vre nese redovito, ćemu sa gojitel raduje, ar u to vrćme su i jaja drateda. Zatim pak iz ovakvog ranog isvalenja mlad na se do zime bolje objača, bolje more presimiti ćrez simu preživiti). kak kesnedega izva.l\|e-nja, koja je vre samo a pecensku. (Konec sijedi)\' Dobre žepne i 8t6ne vure za fal cenu moći dobiti pri PoHak Bernatu vuraru ve Čakovcu (Pijac, £parkaesa). Pri njem se uzimljeju vuro takaj za popravek za fal-oénu Od česa kokosi miio^o iiesu ? Od leta do leta vie i vise idćeju i kupuju jaja te koliko gazdarica iz jajah unutri dobi, néje posljednja, stvar, da ko-kodi koliko neseju, pri jednoj istoj hrani osobito pak aprotulčtja, gda su jajca naj-draleda, jeli za rana ae hapiju ktomu. Naravski je [stvar pak ipak mnoge nemisle na to, da gdj oče mnogo jajec mora najprije dobro nesuće kokoši imati To pakt/da nam po dvoru dobro ili zlo nesuće kokosi treju, né je ravno poael sreće; brižna gazdarica i Mama mnogo more k tomu doprinesti, da bude imola dobro nesuće Jkoko i, Ćovek bi mislil, da je tomu lehko pomoći. Priskrbiti ai je treba vezda p o or« sagu fiireče inozemske fajte. Samo da ova lćpih penez kodtaju, navadno više jedu nego navadua mladina, domaća, te su joi i ca tjivede tak, da bni koji su snjimi po kudaj naöinili, znaju iz skakanja, da neskodir ako Cwék i od ove vrsti hrani jeden pae kokodih i jeden par pevcah, jod i za domaće kokodi da po njih uzmognem vekie pidćeucti odhraniti samo; da bi ovakve zadržavioi büa skupa zabava. Skudanoj gospodario to niti né ie potrebno, ona si zna dobre nesuće kokoSi odhraniti, i to brez avak, coprije, tak da napazi i iznajde med koko-Šini ai, koja je najbolja nesuća, koja najveć jajec iznese na ljeto, te najranide počme nesti, te onda od ovakvih polaže joj jajca pod kvoöku Ovo jedno dvt> leti nastavljajući, dočeka radost, da joj kokodi ave više jajec dadu, brez da bi innogo jesti potrebuvate, Hi pak cartljive bile, kak su inozemske fajte. Ima isvan togs mušterija i drugoga izlaza. Nesmeju se star<5 kokodi dižati, ar stara kokod daje doista dobru juhu, ali to je najdražija juha, ar dok ostarala, mnogo je vide pojela, negó je jajah dala. Qdo s mladinom ima posla, on bade znal, pa ako nebi znal, lehko napBzi, da kokod u drugoj godini najvide neee, tretjoj vre menje/ <gekaj za kratek ias. j Zagonetke. • Kakvsá je rszliks izmed elefanta i muhe? ; \'»nilOA OJfWf Zakaj se zajec nazad odgledava, kad ga pes t\'ra ? \'ijo ipszpo »ra8a.jv Zakaj vrabec skaće piök ceste? nw]s ngnjp sa o?oq ay Zakaj se postavlja cirkva va selo f pUBlBod nAJ[Jp UA 0\|98 fljmau 88 jy Zakaj éovek gledi vu kapica, kada pije? («pai» \|§q pjdnji nA jjaio? \|q p»x \'onA jq Kakva je razlika izmed punog čoveka i pune flaše ? egsy vun< « \'\|gnjz aa onpsAVU ifaao^ unj •jfoia ^SJA? ?of Koja je spodobnost (sličnost^ izmed vsge i žene? •ujjiuj spíí o)jp9i Jjjzaf e( maApaqo Koja je razlika izmed suuca i jedne klobasice ? o\\>\\ s \'spoqzj i; 0(10) vfpsqz; ODuns vq \'touo( i\| tonsq Koja je razlika ismed pelenog parana i rekvijema ? i9a)jui SZ U)jl(ajj9j « \'oatf ss Oj OSJOj Ćemo nosi\|a mlinari béle kape? \'nf\|j)\|od nAsi« )s vq K\'<j to znamenuje, kad srsks na jednoj nogi stoji ? (sjjju e[oaem«os9^[ Gda se séno kosi? ^ jsojj vasj) oujss as js \'ip9\|n Priredil: Glád Ferencz. ODQOVOBWI UBEDWIK MARQ1TAI JÓZSEF Glavni aurednik GLÁD FERENOZ v/ IflTFHlIA Bu(Jal0\'&« novembra« 1894 \'" ~ "" r* ■ .......... .. Uabona Arak. — Cena zlika. OXXXXXXXXXXXXXXXXX !XXXXXXXXXXXXXXXXO jjj & j Ajándéktárgyak ringy választékban. \| » * 1 m-.mázsa. — l m.-cent. Buza Zab Rozs Kukoricza ó » uj Árpa Fehér bob uj Sárga * > Vegyes » „ Lenmag Bükköny Páenica Zob Hrž Kuruza stari ■ novi Ječmen Grah beli » žuti » zméöan 5.— Len 10. -Grahorka 6-- frt kr.j 6 75— — 6.50 - 4 60-4.80 5 25 -6 26 6.30-6 29 5 60 ~ 8.— 6 75 VASÚTI MENETREND csAktohuivAIV. Indul Nzpmkz Gyor«-pósU- éa vegye»von;\\t Kanizsa felé > » a / Pragerhof felé a * Zágráb felé a Varazsdig Bobéra Égerszögre Krla«»IW Kanizsa felöl ■ a Pragerhof felöl > a Varaisdról a ZAgrábból a Egerssegröl Bobéról Reggel Délben Éjjel Reggel Déluién Éjjel Reggel Dólutén E»te Délben \' Reggel Délutén Reggel Délután Éjjel Este Reggel Délben Éjjel Regg«l Délután Délelőtt Este Délelöll Esie 4 11 10 5 6 4 1 6 4 10 11 6 4 6 4 1 9 4 II 9 4 8 II 9 8 39 39 07 52 06 16 17 60 20 17 44 06 28 51 01 14 32 36 29 65 22 50 17 30 52 42 gyorsv n postav, vegyes, postav. n gyorsv. vegye»v. postav, n gyorsv. vegyesv. gyorsv. postav. ■ vegyesv. ■ » a Nyílttéri ♦Ezen rovat alalt közöltekért nem vállal felelősséget a Sierk- Egészselyem, mintá ott Foulárdokat (mintegy 460 különböző fajban) méterenként 75 krtól 3 Irt 65 krig, valamint fekoie, lehór és színes »elyeinssöveieke 4ő krtól 11 Irt 65 krig szállít — »iuoa, koc/ká», csikó, virágos, dsmaszolt minőségben (mintegy 240 iéle dinpositió óh 2000 külön-bözöasin s árnyalatban) szállit póstabér és vám mentesen a privátmegrendelök lakájára JHCennebeíR O. (os. kir. udvari szállító) selyemgyAra Zürichben. Minták póstaíoHulóval küldetnek. Svájo zba ozimzett levelekre 10 kros óh levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Erlesilés. Külföldi tanulmányutamrói visszatérve, lakásomat Dadnpeat, egyeteuilér eaiim helyeztem át. Rendelés délelőtt 10-l-ig, délután 3 - 4 ig. Levelekre szívesen válaszolok. Dr Jutassy József, bör- és bujakór specialista Kosmetiqueur. POLLAK BERN AT , \\ « , * . • « órás és ékszerész jj\|Jj Csáktornyán, Fötert az uj takarékpénztári épületben. v Ajánlja dúsan felszerelt SVÁJCZI ZSEBÓRA-, arany,- ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. . >.. : . j. Ajándéktárgyak nagy rálasstékba-n olcsó árakért. Minden e szakmába vágő javításokat^ {(Mállás mellett a legolcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. •aa tt s TO w ©• •-i r l Oicö árak mellett i OXXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXXÍ OOÖOOCOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOO Figyelmeztetés! Tévedések és félreértések kikerülése végett á nagyérdemű közönség szíves tudomására hozzuk, hogy czégünk alapító főnöke, id. DIETKICH EMIL úr által az 1865-ik évben létesített Dietrich és Gottschlig czég-minthogy Gottschlig József úr az egyedüli volt társtulaj donos idöközben meghalt és neje mint beltag a czégből önként kilépett, - összes árui, üzletei és ingatlanai az alulirottak, mint a fennállott czég utódjai tulajdonába mentek át ezelőtt / DIETRICH és /GOTTSCHLIG cs. éa kir. udvari szállítók, tea-, rum-, oognac- és palaczksőr-nagykereskedők BUDAPESTEN KÖZPONTI IRODA: IV.. RSal posta utoza 10. ax. 11V., VAozi-utcza 18. az. UDVARI TEA- ÉS RUM-RAKTÁRAK: { IV., Kigyó-tér 1. az. I VI., Andi ássy- vlt 33. n. -1 , VÁROSI PALACZKSÖRRAKTÁR: IV., Aranykéz-utoza 1. sz. ÁTVITELI-P1NCZÉK É3 RAKTÁRAK: Köbnyé, Füzér-utoza 30. azAxn, (uját tclcpüokOn.) Távirati cmim: DIETRIVUFl i t SOrgönyozim: Gottschlig Budapest. Telefon 57 86 \| gyorsan és pontosan eszközöl a magyar gazdák Bank bizományi irodéja Budapest. ixabetU-u- 43. Az intézet helyi jogtanácsosa ZAKÁL HENRIK ügyvéd. Muraköz. GOTTSCHLIG ÁGOSTON tea-, rum- és cognac-nagykereksedő BUDAPE T. i Központi iroda: IV. Váczi-utcza 4. sz RAKTÁRAK: ív. váczl- utcza 6. sz. vi. Andrássi ut 23. A .Mandarinhoz" városház-tér mellett. „Hong-Oong viroakhoa" a kir. opera átellenében Kiviteli, pinczók : X. Köb&nya, füzér-utoza 9. ez. Kizárólagos bizományi-raktár Csáktornya ós vidéke t ) részére \' itraliia testvér uraknál. Közvetlen behozatalu valódi ohinai és orosz karaván teák, Jamaioa-, Brazíliai és Cuba rumok, franczia C gnaook, likörök a legfinomabb minőségben, eredeti csomagok és palnczkokban, ere * deti árak mellett. \'^rjegják kívánatra ingyen ít bérmentve \\ vf. Magyar, német, franczia és angol képekkel ékített MUNKÁK. —o Kö-,- aczél s réznyornatu Magyar, német, franczia ós angol remekírók művei. Az irodalom bármely ágában s bá-mely nyrlvcn megjelent kötött és kötetlen könyveknekjegdúsabban fölszerelt raktára.* Bármely szerző által irolt, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelés nélküli megszer zéséröl gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggé) nyujtalik fölvilágitás. Utazási kézikönyvek, atlaszok,* löldabroszok, tervrajzok, föltf és éggömbök. Ima- és ájtatossági »• Siiyvek egyszerűen ós legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek h rajzok nólmunkákhoz * a „MURAKÖZ_ társadalmi hetilap kiadóhivatala. FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MŰ-, ZENEMŰKEBESKEDÉ8E KÖN YVKI ADÓHIVATAL A, PAPIB , IHÓ és BAJZESZKŐZÓK BAKTÁBA, KÖNYVNYOMDÁJA éa KÖNYVKÖTÉSZETE Csáktornyán. s Alapittatott 1850, évben. Szótárak. 1PJUS Ilii IRATOK. KÍPK8KÖXYFRK minden kor éa nem számára, minden nyelven, a legdúsabb választékban. ISKOLAI ás OKTATiM könyvek minden nyelven. Népies naptárak, ALMANACHOK zsebkönyvek. Az összes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak s kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldetnek mind helybe, mind vidékre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök ós jelentések ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. szakAobköní\'vek. Előfizetés elfogadtatik : minden bel- é3 külföldi folyóiratok, napi és DIVATLAPOKRA a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyor sabban eszközöltetik. Megyénk tanintézeteiben hazuátanfio tankönyvek folyton raktáron vannak. Nyomatott FischeJ FOlöp iSiisu» Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán. XI. évfolyam; 8Mrk«nt6v«l irtekeinl l«k»t min. 4»bd»p 11 4« IS óra kö»ött — A Up iMlleml rtntre voaatkrat »Ud«» ktaltariay Hargitai Jóaaef ntiktnUI Mtin ktMtadi. . «4éklvaUl I na! Ftlft? kSnjrvk«mk<lÍM. 14« ktldMdAk u elöfiutfct dijak ayllttersk Is klrd«U«k. Hirdetések jitísjouo száoitUtaak. Csáktornya, 1894. november 25, 47. szám. mm éí boryát hyklykh mumi társadalmi, ismerettwueszt6 * szépirodalmi hetilap. __W«g)«leiiik holcnkliit cgyMer: vamáriini). \\ A .Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« snt. hivatalos közlönye. Xlfifiastési árak t , ■ Egész évre . > A \' . 4 M Fél érre . v . ü 8 flrt Negyed étre . , l firt Egyei azám 10 k. j Hlrdttts % »lft>fIUt»k I hod»$aUn: Gol<lb«rg« A. T. Is Kckt«l» B. hlrd. ind. B4«bai Seb alak H., Duk« M , Oppallk A., D»ut» O. L. Is tánlail U titraJL Brflnbeu: HUrn M. \'.. SyiUtiv pitit tor a 10 kr. A vérsavó tudományos szem-\' ^pontból. i Intelligencziánk rohamos fejlődésére vall, hogy immár hazánkban a közegészség ügyi kérdések iránt is taeg van az általános érdeklődés. Még egy évtizeddel ezelőtt nem lehetett a vidéknek olyan merész szer kesztője, aki annak a koczkáztatása nélkül, hogy czikkét egyetlen olvasó se méllassa figyelmére, — ki merte volna adni az oly czimü czikket, minőt mi most irunk. ,, Ma már nem kell attól félnünk, hogy aa a czikk olvadókat nem talál, mert ellenkezőleg a dolog ugy áll, hogy a közönség minden vonalon lázas érdeklődéssel viseltetik a szerűm oltások iránt és fájdalom, bizonyos veszélyes optimiszlikus vélemény foglal tért Mielőtt a kérdésben néhány szót, a melyet helyzetünkben, mikor nálunk a gyermekgyilkos kór is evidens, szükségesnek látunk elmondani, elébb bemutatunk egy kiváló orvosi véleményt, azt, melyet TÍiim József járásorvos Bácsmegye alispánja elé terjesztett; az ő vélekedései a következők: A vérsavóról ma még végleges Ítéletet mondani nem tehet, de nem is szabad. A túlságos örömnyilvánitás ép oly helytelen, mint a szkepszis. A szerumkérdés megoldva nincs •-j u ■ i\' m A Jmk8i"Unzája. Emlékezés Gróf Zrínyi Miklós a költő 1664. november 18-án történt haláláról, (Folytatás.) — Irta; Szokoly Lajos. — Zrínyi, mint Pázmány gyámfia mindennapos volt as érsek b&sánál, sok nevesetes férfiúval megismerkedett és sok fontos kérdés körül tájé-kozáat nyert. As ársek néha magával viite Pozsonyba és Bécsbe is. S a fogékony ifjú minden iránt, a mi szép és nemes, melegen érdeklődött s e szerint Zrínyinek Nagy szombat nemcsak az elvontabb tudományok alapvető helye, hanem gyakorlati iskolája volt a leendő á\'lamlérfiunak és szónoknak is, ugy mint Csáktornya a vitói katonának és hős hadvezérnek. Nagy-Ssombatban felsőbb tanulmányait elvégezvén, 1636-ben elhagyta a várost s a következő évben Pázmány ajánló levelével a Szemko-vios Mátyás préposttal Olasiorsságba utazott s ezzel befejezte tanulmányait. A művészet ea örök hszájAt lálhatá. Megcsodálta Valeooze gazdag mükinoseit, elandalgott Róma régi emlékein, s tanulmányozta ősei hazájának irodalmát, mflvéeaetét, politikai s társadalmi állapotát.1 „ • Zrinyi olassorssági utja után Csáktornyára lért vissza, ai ősi birtokon megosztozkodott Öo<-Csével, ugy hogy ő Muraközt és a magyarországi blrlokráazt kapU ZIs, Somogy és Baranyamegyében, Péter pedig a horvátországi részt. Átvette ojaládi birtokát s rendezéséhez fogolt. Gsák- és minden jel arra mutat, hogy éveken át napirenden lesz, klinikai vizsgálatokat kell bevárnunk, mert a szerűm tudományos értékét csak ez döntheti meg; a magángyakorlat eseteit számba venni absolute nem lehet. A szerura használatát mindazonáltal a nevezett kiváló gyermekgyógyász engedélyezhetnek találja, mert a szerűm a hevé-szélre egyáltalában nem káros; tehát ha nem használ, nem is árt Másodszor használni nem lehet A diíteritiszes beteg gyógyításáról orvos nem beszél, csak az a ki humbug. Virchow a hires berlini tanár Véleménye a szérumról egyébként az, hogy a difterilisz ebbeni tehetetlenségünk é3 a szerűm árla\'mallansága erkölcsi kötelesség, hogy a magángyakorlatban már most alkal mázzuk, még mielőtt véglegesen döntötték volna Hatósági intézkedés szükséges az esetleges visszaélések megakadályozása té-kintetében. Lehet, hogy a szerűm mint\'orvosszer nem fogja beváltani a hozzákötött várakozásokat ; ára mint közegészségügyi szer a difterilisz megakadályozásra, ott a hol föl nem lépett, biztosítottnak látszott- És jóllehet a difteritisz elleni szer nagyon drága, mert egy difterilhzes beteg orvos\'ásához 12—20 forint áru anyag kell, a védoltásra elég 2 frt áru és egyszeri beoltás 14 napra veszélytelenné, immúnissá teszi a gyerrae tornyát ujjá alakitolta, s birtokai központjává tette. Zrinyi korában Csáktornya valódi psradi-osom vol\'. A vártól egészen a szent-ilonal pauli-nusok zárdájáig díszkertek voltak szökőkutakkal és szobrokkal ellátva. Zrinyi Miklós 1647. évben a horvát báni méltósággal jutalmaztatott. Később kineveztetett királyi iölovászmesteruek, születésénél íogva Zsla és Somogymegye főispánja, légrádi ós muraközi kapitány volt. Egósa Európa fejedelmei vetélkedő tek egymás közt, hogy Zrínyit minél fényesebben s nagyszerűbben kitüntessék; maga Lipót király is birodalmi herezeggé neveste ki őtet. (Fessler Genoh. d. Ungarn, IX- Theil. Seüe 131.) mely méltóságot azonban Zrinyi szerénységből s hazafiságból el nem fogadta ; a magyar nemzet pedig «törökverő.» melléknévvel tisztelte meg őt, (Muravidéki hagyomány szerint) s telteit a dicső emlékű Hunyadiak hőstetteivel kezdé összehasonlítani. De e mellett költői ihlsilséggel is fáradozott előmenetelén. Bátran mondhatjuk, hogy ő volt a XVII. században az az ifjú, ki hős nemzetének a költészet terén remek nyelvmöveket adott. Nevezetes prózai munkái: a ,TÖrök Áfium ellen való orvosság u Mátyás király életéről való elmélkedés • „A vitézség oircumstantiáiról."„Tábori Kis trao(a.u stb. stb. Azonban e uemU munkáinak koronáját ai „Obaidio Szigetiana," a „Szigeti veszedelem« caimü nagy eposa képezi. Tárgyát Szigetvár ostroma és védelme, s a költő szép Ősapjának, Gróf Zrinyi Miklósnak a vár védelmében kifejteit vitézsége és hősies halála képezi. Hadi teltei, befolyása, személyes vitézsége nemcsak csodalókat, de ellenségeket is szerzett neki, kik közül csak a hatalmas (örököket, és Monteoucul Rajmundot említem meg, ki a vitéz ket. Olt a hol a járvány vehemensen lépett föl, ott a szülők\' bizonynyal nem fogják sajnálni az egyszeri beoltást, akár a többszörit sem. És a tudós orvos ajánlja is, hogy már most a próba-oltások megejtessenek ; ott pedig a hol a vérsavóval a betegség ellen küzdenek, statisztikai jegyzések történjenek, valamint kiváló ügyelem történjék a tekintetben is, hogy a diíteritiszes gyermek nem csak betegsége idejére, hanem azontúl is elkülönittessék, mert n gyógyult diíteritiszes beleg két hétig magában hortjja a betegség csiráit. A közigazgatási bizottság Ölése. A megyéi közigazgatási bizottság Svas-tits Benő főispán * őrtiéllóságának elnöklete alatt f. hó 13-án tartotta havi rendes ülését. Az alispáni havi jelentés\' helyeslőleg tudomásul vétetett.\' <• Felolvastatott a főorvosi jelentés a küz-egészséoflcry terén oklóber hóban.a. uAcoje-gye területén e\'őfordult esetoényekről. A közigazgatási bizottság elismeréssel\' vette tudomásul a vármegye főorvosának odaadó buzgóságát és élénk érdeklődését, a mely-lyel a dyphterilisz gyógyítását czélzó »szerűm* Ügyet kiséri és elhatározta, hogy a bánnak nagy költséggel épített uj Zeria várát is elveszni hsgyá, (106. jun. 35.) s gyáva német zsoldosai állal Alsó-Muraköz több virágzó helyeit, nevezetesen: Alsó-Dombórut, Mura-Videt, Kotor feldulatni s kirabolni engedte. Zsriovárnak ieldu!atá<a s légbe röpifése (166-1 jul. 8.) után Monteouculi Zrinyi iránti gyűlöletét még azzal tetézte, hogy Zrinyi birtokán, Muraközben seredének szabad rablást és fosztogatást engedett, (M. tört. tár. XVI. 133. 1.) ezurán pedig seregét a Murán átvezetvén 1664, jul. 17-én Alsó-Lendván oiatlakozott a Regédén át jött Lipót bádeni nagyherozeg ssregéhes, s az aztán összes seregével Lenti alá vonult ennek megerősítése ulán 70,000 főből álló sereggel indult nagy sokára Szent-Öotthárd leié, hol a csata 1G6I. aug. 1-én meg is történt, ez ütközetben azonban Moateouculi serege — miután későn érkezett — nem vett rósat, (M tört. tár XVI, 134, I.) hanem ast a francziák vívták ki, e daosára annak, hogy a török csapat, teljesen szétveretett, a bécsi kormány mégis Köprili török nagyvezértől könyörgött békét. A török porta által előterjesztett csúfos békepontokat a bécsi kormány, illetve Lipót király minden ellenvetés nélkül elfogadta; nemzetünkre nézve oly lealázó és gyalázatos feltételek melleit a béke Vasvárott húsz évre tehát megköttetett. ^ - . m A magyar nemzet a vasvári béke megkötését megdöbbenve vette tudomásai, mert osakis az következtethette belőle, hogy a bécsi udvar a békét a nemzet alkotmányos «abadságának lerombolására fogja íeibas&nátni. A nemset saine ezt nem nézhette többé, mint egy kitör félben lövő fergeteggé változott át, titkon tanáoskozmá-nyokat tartott, s elhatározta, hogy aa arany bulla sárpontja szerint fogja szabadságát megóvni. , J főorvosi jelentésnek a «szerum»-ra vonat kozó részét a föszofgabirák utján a járási és körorvosoknak ^aszat küldi meg, hogy szintén tüzetes tanulmányuk tárgyává tegyék ezen ügyet s törekedjenek iránta a közönség érdeklődését felkelteni s a vagyonosabb osztályt adakozásra birni, hogy a befolyandó adományokon a szegényebb osztály gyógy kezelését czéizó «szerűm» szereztessék be továbbá a közigazgatási bizottság megkeres a vármegye törvényhatóságát az iránt, hogy a belügyminisztert feliratilag kérje fel a szükséges «szerura»-nak országos költségen való beszerzésére, addig pedig a vármegye alispánja hatalmaztassék fel b\'zonyos összeg erejéig \'ozerum• beszerzésére a szegényebb osztály gyógyithalása czóljából. Koller István bizottsági tag ismertelte a nagy kanizsai közkórháznál levő, mielőbbi orvoslást igénylő hiányokat. A. közigazgatási bizottság feliratilag megkeresi a belügyminisztert Zala Egerszegen csendőr szárnyparancsnokságnak szervezése ügyében. Zalavármcgye ipartanácsába az 1895-ik évre a közigazgatási bizottság Dervarics Lajos és Ján Ferencz kereskedőket rendes, Klosovsaky Ernő és Nagy Károly iparosokat póttagoknak beválasztotta, A közigazgatási bizottság tudomásul velte a dunántuli h. é. vasút részvénytársaság értesítését, melyben tudalja, hogy a közigazgatási bizottság azon kérlm°, miszerint Zalaegerszegről d. u 2 órakor Csáktornya felé menő tehervonathoz egy személy szálliló kocsi akasztassák, forgalmi okok miatt nem teljesíthető. Kir. tantelügyelő havi jelentésében előadja, hogy javaslatokat tett a hodosáni és gánicsai állami állandó gyermek menedékházak vezetőinek kineveztelése ügyében. Ugyaftcg^ ezen időszakban hagyattak jóvá a hodosáni menedékház helyiségére vonatkozó bérszerződések. — Személyesen tárgyalt a nagy kanizsai iskolaszékkel az ottani tultömött községi elemi osztályok s a polgári leányiskola uj helyisége ügyében. — Meglátogatta a baki és tárnoki községi is kólát, — Novában személyesen tárgyalt ke- rületi \'esperessel a járásában levő iskolák állapotáról illetve államsegély jogosultságá* ról. - Meglátogatta a novai és mikefai r. k. iskolát.\' Bollahidán a hitközség elől-járósigával uj iskolaház és tanitó lakás építésének a tavaszszal kivitelét megállapította — Intézkedéseket tett egy hat havi állandó gyermekmenedékházat vezetni alkalmas egyé nek kiképzését czéizó tanfolyamnak Csák tornyán f. hó 17 ón megnyitása ügyébeu. - Ugyanezen időszakban fejlesztettek b az 1893 4. tanévi tanügyi állapotot felölelő statistikai munkálatok, — Keszthely város képviselőtestülete egy otlan felállítandó polgári leányiskolához megfelelő telket ós 10000 írt építési költséget ajánlott lel. — Végül jelenlé, hogy ezen időszakban a tankerület lőbb fontos ügye érdekében Budapesten volt. Olvastatott Hirschler Henrich alsó domborul lakős nagykereskedő a kir. tanfelügyelőhöz intézett levele, melyben azon ajánlatot teszi, hogy a mennyiben a közök tatásügyi kormány a község kérelmére haj-andó lesz Alsó Domborun a fiuk részére állami iskolát állítani, a közoktatásügyi kormány áldozatkészségéhez képest k\'ész az a. dombotui leányok hazafias ős valláserkölcsös nevelését akkép előmozdítani, miszerint a leányok oktatásához megkívánandó, ma gyar oklevéllel bíró szerzetesnők, nem különben az iskola által igénybe veendő lakást, tantermet és egyéb helyiségeket sajátjából adományozza s még ezenkívül a zárda iskola fenlartásához évenként 800 forinttal is járul. A közigazgatási bizottság meleg elismeréssel üdvözli a hazafias áldozatkész ajánlatot:\' Hirschler llenrioh alsódomborui lakósnak jegyzőkönyvi köszönetei szavaz s ezt neki kiadatni határozza, a közoktatásügyi minis-terhez pedig a továbbiak érdemében jelentést tesz. < Előterjesztetett Hidasy Kornél szombat helyi megyés püspöknek a -közigazgatási bizottság és a kir. tanfelügyelő megkeresésére érkezett értesítése az összes esperesé-geket lelölelő intézkedéseiről az igazolatlan iskolamulasztások szigorú megtorlása, a tullömöttség megszüntető?, az ismétlő iskolázás szervezése és a magyarnyelv sike- res oktatása érdekében. A közigazgatási bizottság a tanúsított buzgóságért elismerő köszönetét Nfejezi ki az egyházmegyei főhatóságnak. Kir tanfelügyelő jelentést tett az 1898. évi 26 t. cz. alapján segélyezendő iskolák államsegélyéről. Külön-kö\'ön csoportban tün-tette fel a törvényes minimummal nem birő tanítói állásokat, a jelzett törvény alpján 2 ik illetve 3-ik tanítói állások szervezésére vonatkozó kérvényeket, nem különben a nevezett tőrvényezikk alapján szervezendő uj iskolákat. A közigazgatási bizottság az illető kérvényeket tárgyalván, az egész vár-megye idevágó tanügyi szükségleteit felölelő jelentését a miniszterhez megteszi. A közoktatási miniszternek rendelete a földmivelésügyi miniszternek az 1894, évi 12. t cz. 45 § a értelmében kiadott, a községi faiskola kezelők illetve a tanköteles gyermekeknek a fatenyésztésben való gyakorlati oktatására szolgáló tantervet tartalmazó .Utasítás" ügyében tudomásul vétetett s a szóban forgó utasítás az egyházi főhatóságoknak, az áll. és népoktatási tanintézetek gondnokságainak és iskolaszékeinek, valamint a főszolgabíróknak azzal ada • lik ki, hogy az egyházi főhatóságok alatti összes iskolaszékeket és tanítókat, a gondnokságok és községi iskolaszékek ugyancsak a tanítókat és tantestületeket a főszolgabírók pedig összes előljárófltgaikat az »Utasítás« ban foglaltakról tüzetesen értesítsék, felvilágosítsák ős betartására utasítsák. -— Sziukovlcs JFerencz. (1843-1894.) <v Megalakult tehát a Vesselónyiféle összeesküvés, melynek tejel voltak : Vesselényl Ferénoz nádor, Krangepáu Ferenci, Nádasdy Ferenos és Kákdozy f\'sreuoi. Ezekhez tartozott még egy ragyogó nevtl ma-gyar családnak két tagja : Zrínyi Péter ós ennsk testvére Miklós a jeles költö, kitönö vezér és nagy baxafl, A bécsi kormány nem is minden sggodalom nélkOl látia a hóké ellen késsülő szembe állást és kivált Zrínyi Miklóstol tartott, hogy valamint ö volt egyik fóoka k háborúnak, ugy ö fog lenni ismét a szikra, mely a kialudt harezítüzet felgyújtja, hogy a bókétleneket megnyugtassa, felvilágosítsa, a magyarokkal s békét elfogadtassa, as udvar 1664, évi okt. 81-re gyűlést hirdetett Bécsbe, s arra Zrínyi is hivatalos volt. A gyűlés azonban — ismeretlen titkos okokból — nov. Xö-re lett elhalasztva. (Pauler „Vesselóuyi ési összeesküvése." 1. 86. 1.) Ezek szerint tehát Zrinyi Miklóstól tartott a bécsi udvsr, melynek szemében nagy szálka • volt az, hanem mind esek daczára, — mivel Zrinyi neve oly ünnepelt volt egész Európa fejedelmei előtt — nem merészellek nyilván és erővel belskspni, (Cserey Mihály históriája szerint) ha-nem alattomban egy német jágert nagjr üzetéssel .ogidtak meg, a ki Zrinyi szolgálatára kötelezvén magát, mindig keresett alkalmatosságot, hogy valahol vadászatban treglőhesse, sok minden dolgot ráfogtak még Zrínyire, a mikkel indokoltnak vélték a bécsi udvar ezen orgyilkossági tervét As udvar által elhatározva lett tehát, hogy Zrioyi Miklós a költö, ha máskép nem sikerül, orozva is eltétessék láb alól. 1664. évi november 13—18-ka között (Bethlen G. önéletírása sierinl) érkezett Zrínyihez Csáktornyára nemcsak a nagy peosóiű mandátum deákul, hanem egy futár által hozott „Csásiári kis titok peoséije alatt — mint hívni a sokiák — kóailev\'ói németül Írva (Handbriel), az a kettős levél, előtte nsgyon kétséges volt, titkos tanácsossá, Vitnyédi István, a soproni hires lutheránus ügyvld mindenáron lebeszélni akarta Zrinyi« a Bécsbe való menetelről, mert sietve hivatta ö Felsége I. Lipót király. Zrinyi azonban a lebeszélésre osak azt válaszolta: „Conscia mens reoli fauiae meodacia ridul", semmit sem vétettem, ha veszek : „Ártatlanul, tisztességesen, as igaiságórt, nemzetemért veszek, hogy ezt a törökkel való gyalázatos békességet nem javallottam," ezekből látszik, hogy Ziinyi is jól tudta; hogy a bécsi kormány élete ellen tör. De mind a mellett Zrinyi bizonyosan fel ment volna Bécsbe, «ha rajla még akkor nap, melyben a királyi levelet megkapta, estve faló könyörült volna a kőszívű fátum.« (Tud. gyUjt. 1822. óv X. kötec 12—17 I.) hihető, bogy Zrínyihez a titkos peosétü kis levelet hozó futár 1664. november 18-án reggel, vagy délben (Bethlen G. szerint) érkezett a titkos küldetésében pontosan el is járt. vagyt* egy jágert nagy fizetéssel fogadott meg, a ki Zrínyit vadászat közben meglöhette. a mi nem Is késeit, mert 1664 évi november 18 án keddi napon Zrinyi Miklós, a horvát bán csáktornyai várában a köve,\'kezö urak voltak ; Bethlen Miklós, Vitnyédi lstvaa Gróf Zibhy, Gazioi kapitány. (Folyt. köv.) Egy tevékeny férfi haláláról kell megemlékeznünk, a mikor itt e helyen Sainko-vics Ferenozről szólunk. A mit az elhunyt a legutolsó perczig nem rejtett, de a mire mi el voltunk készülve, bekövetkezett sokkal hamarább, sem mint hittük volna. Szinkovics Ferenc/ elköltözött az élők sorából, oda a hol nyugtot talál, a hol már nem fáj semmi t Küzdött ifjúságában^ hogy ozélt órjen ; fáradozott élte legtermékenyebb szakában, hogy magának neosak existenoziát biztosítson, de munkájával becsUletet is valljon. M>nt idegenajku ifjú lett a magyarságnak rendithetetlen hivévé s a viszonyok folytán a tanügyi pályára sodortatván, a magyarosítás munkásának osapott föl- S hogy e téren minő munkát végzett, tanús« kodnak róla az eredmények ; mutatja Csáktornya kultúrája, melyet teremteni Óit segített ; hirdeti a magyar szó, melyet ő is hirdetett, bizonyságot tesz róla as osztatlan tisztelet, mely életében környeste, az általános részvét, mely Öt as örök nyugalyom helyére kisérte Ha a munka mezején fára-dozónak legszebb jutalma az elismerés, mely-lyel mindenfelől találkozik, ugy Szinkovios bizonyára osöndesen nyughatik ott a sir mélyén, mert emlékezete szeplőtelen marad. Az elismerés koszorúját nyújtja neki az egész társadalom, melyért lelkesedett, melynek érdekében küzdött; a magyar Genius zászlaját mi is meghajtjuk előtte, mert a magyarságnak egyik oszlopa dőlt el vele ; mert a magyarosítás szent ügyének busgó apostola hunyt el benne 1 Életrajzi adatait a következőkben vonhatjuk röviden össze. Csáktornya fia volt; itt született 1843. szept. 1-én horvátajku szegény iparos szülőktől. Tanulását tehát oly időben kezdte meg zsonge korában és folytatta később, a mikor nemcsak . idegen nyelv, de idegen törvények is uralkodtak ná-lünk; a mikor nemcsak; hogy nem tanították a magyar nyelvet iskoláinkban, de az iránta való gyűlöletet ültették el a fogtkony szivekbe s ápolták az ellenszenvet a magyar hasa, a magyar állameszmével szemben, így került ő Varazsdra, hol középiskolai tanulmányait 1866-1860-ig végezte az odavaló gimnáziumban 8 h >gy mind eme gátló körülmények daozára derék hazafivá lett mégis, bizonyít hamisittatlan érzelmei mellett s részt követelhet magának az ér demből a budapesti férfi-tanitóképző-intézet, melynek 1865-ig növendéke volt -- Bárány Ignács igasgató vezetése alatt. A tanítói oklevél, mely a tanügy bajnokává fölavatta, Pákán nyitá meg számára as ottani iskola ajtaját. Itt töltött egy keserves évet mint kántortanító segéd, de mely időre ö mindig édesen emlékezett vissza. Szerény volt az állás, még kevesebb fizetése; de az első szolgálati év az ó idealizmusával; a világba első izben kilépett ifjú kedves környezete, ax 0 kellemes szórakoztató apróságaival, tanítóskodásának legszebb szakaszává tették pákai tartózkodását. S ha 1867 ben Csáktornyán megválasztották az akkori felekezeti iskolában tanitónak, örült ugyan, hogy szülővárosába, övéi körébe segítette sorsa, de Pákáról nehéz ssivvel búcsúzott el. 27 év mullott el tehát az óta; hogy Ssinkovfas a tanügy szolgálatában városunk polgára volt Két évvel többre terjed egy negyedsxáxadnál az ó tanítói munkálkodása. Hogy 1869 ben kösségivé lett az iskola\' őt is átvette a várós. 8 a mikor 1871-ben helyben a polgári iskolát szervezték, Őt is kinevezték ez intézethez, a hol az ifjúságot tornára tanította azon oklevélnek alapján, melyet 1871-ben e tárgy tanítására nyert. A mikor Magyarországon tapogatóztak még, bogy hogyan is kellene a magyar nyelvet ax idegenajkuak köxölt a legsikeresebben tanítani l csak 1878-ban formulázták azokat az általános elveket s eljárási pontosatokat, Szinkovics helyes érzéke már a 70 es évek elején találta el a helyes utat. Ax értelem- és beszédgyakorlatok alapján való tanitás volt az ő módszere melyet imgft a közoktatásról szóló törvény is ké sőbb sankcionált. Ezt a módszert tanulták a magyarra lett horvátajku fiatal tnitótól kartársai, kik még mórt is hálával emlékez nek meg arról, hogy tőle mily sok gyakor-Uti fogást lestek el — már akkor 1 8 Szinkovics nemcsak a tanügy terén buzgólkodott. Hálás talajt talált a szívben a magyar szónak — a dal mezején. Mindenki tudja itt a városban, högy a helybeli dalárda egyedül Ő neki köszönhette, hogy létrejött s hogy időszakos álmadozásaiból több izben felköltetett 0 lelkesítette a dalárokat, az ő buzdító szavaira tömörültek azok időközönként a dalárda zászlaja körül. 8 hogy e hasznos és a szivnemesitŐ egyesület most pihen s nem kisérhette ki hivatalosan lelkes vezérét utolsó útjára s nem búcsúztathatta el akkor, a mikor tőlünk örökre hucsut vett: nem rajU múlott; eléggé fájlalta, de háta megmásíthatatlan viszonyokba neki is bele kellett nyugodnia 1 Két évvel ezelőtt csöndes Jubileumát ülte negyedszázados helybeli tanítóskodásának- Ki hitte volna akkor, hogy az akkor még kitűnően konsxolidált férfiú ma már ne legyen az élők sorában 1 De hát a gondviselés kifürkészhetetlen intézkedésének ugy tetszett s ő tőlünk örökre elköltözött 1 Legyen könnyű neki a hant 1 Pihenjen a sokat szenvedett ott az anyaföld hideg ölében I Találja meg ott a nyugalmát, melyet soha sem keresett, de melyre bizonyára rászolgált, a a melyet ma^rdemelt 1 Elhunytóról neje a következő gyászjelentést adta ki: özvegy 8z nkovics Ferenczné született Lukofnák Karolina mélyen szomorodott szívvel jelenti, ugy a maga, mint a mélyen sújtott rokonjág nevében, hogy felejthetetlen férje Szinkovics Ferenoz ur csáktornyai közs. elemi iskola! r- tanító s polg. iskolai 8. tanár, hosszas szenvedés é) a halotti szentségek ájtatos felvétele után, folyó hó 17-én esti 7 órakdr életének 62-ik esztendejében az Urban csendesen elsxenderült Hűlt tetemei f. hó 19-én délután 2 és féi órakor adatnak át az anyaföldnek, a gyász-ÍHtentísztelet 20 fito délelőtt 10 órakor fog a tóm kath. plébániatemplomban mondatni. Csáktornya, 1894. november 18. Nyugodjék békében! Gyászjelentést adtak ki azonkívül még az elemi és a polgáil iskolai tantestületek íj, mindannyi a részvétnek és bánatnak legmélyebb » legőszintébb hangján, Temetésén megjelent Csáktornya közön ége és mind a három tanintézet tanuló ifjúsága igen nagy számban. A simái Men-csey Károly k rtársa emlékezett meg az elhunytról s búcsúzott el tőle megható beszédben. Legyen könnyű a hant s nyugodjék békével I A közönség körből/) Különfélék. Qiót (gutttlcs JtaS ur e hó 22 én a délutáni vonattal Csáktornyáról több havi Muraközben való tartózkodás után Gráczba utazott. Qlntnűt. Beér Ferencz Csáktornyái állami tanitóképezdei zenetanárt a vallás-ós közoktatásügyi minister ur jelenlegi alkalmazásában segódtanárrá nevezte ki. - &ymtn. Dr. Pecsornik Miklós e hó 19én vezette oltárhoz Varazsdon Stiff.er varazsdi kereskedő kedves leányát Natáliát. -v gjrilvinos kösrfatt. Festetio9 Jenő gróf ur Ő méltósága a helybeli Kindedóvó-Egye Ulet dologi kiadáaainak födözéiére ötven frtot volt kegy es ujabban ismét utalványoz tatni. A midőn ezen ismételt adományt a nyilvánosság előtt és nyugtatnám, fogadja O méltósága, mig ez alkalmasabb formában hivatalosan megtörténhetik, ez Uton az Egyesület,legforróbb köszönetét Csáktornya, 1894. november 23. Ziegler Kálmán, óvó egyesületi elnök. 4 szépitűtgyaülit hasznos tevékenységé nek ujabb jelét adta azáltal, hogy a város által mulatóhelyül felajánlott Jalsa nevü erdő egyik részét fákkal ültette be, utakat készi tett rajta sat., szóval ujabb rendeltetésének megfelelő állapotba hozta. A szépítőegye-sület dicséretére méltó tevékenysége a közönség elismerését joggal kiérdemelte. fáiköil $>ndoi jeles zenekara ma vasárnap a «Haltyu» szálloda éttermében fog hangversenyezni. A n. é. közönség pártfogását e helyen is kérik a zenekar tagjai 1 ♦E rovat alatt közlőitekért sem alaki, aem tartalmi tekintetben nem vállal felelöa-eéget a Szerk. gtkintitu swkmtí url Egy kitűnően szervezett színtársulat városunkba 3 heti előadásra Idejönni ezán. dőkozotl Monori Sándor színtársulat igazgatója, ki a nagyterem bérlete miatt a vendéglőkhöz fordult, tőle azon választ nyerte, hogy az ujonoMn alakalt Casino a termet ezen szinolőadásokra átengedni nem hajlandó. Mintán a nagyterem annak idejében ugy épült fel, hógy as esetleg előforduló szinelőadásoknál is megfeleljen, vagyis jobban mondva a asinházra is figyelem vét«« tett, nem tudom, hogy miért ne legyen megengedve egy színtársulatnak előadásait itt megtartani, a hol egy megfelelő helyiséggel rendelkezünk; vagy talán már any-uyira nélkülözhető volt Csáktornyán a szellemi szórakozás, hogy azt adott alkalom* mai magától elutasítani lehet? Azt hiszem Csáktornya közönségének még van annyi joga a várostól követelni, h°gy egy szintársniat előadásá t megtarthassa, különösen akkor, ha a vendéglő bérlője es a színtársulat közt akadály nem forog fenn. Ezen körülményt a városi elöljáróság figyelmébe ajánlva és sóraimnak becse« lspjában való közlését kérve, maradtam kiváló tisztelettel. Egy szórakozni akatO. Csáktornya, 1894, november 23. Felelős szerkesztő: M ARGITAI JÓZSEF. Laptulajdonos éa kiadé; FISCHEL FÜLÖP (STRAU8Z SÁNDOR) :\\7. /IX ■V/ .H — gjiirinoi köuönti. A tek. isko laszéknek, a helybeli tanintézeteknek és azok tantestületeinek, valamint általában a városi n. é. közönségnek legmélyebb köszönetemet fejezem ki az igaz s mély részvétért, melyet boldogult férjem elhunyta alkalmából irányomban tanúsítani méltóztattak. Csáktornya, 1894. november 21-én. özv. Szinkovics Ferenczné. Nyilttér. gjUatkoiat. Nehogy a közönség vezettessék félre városunk isme t alakjaitól (Hirsehman H. Pozvier J., Kopjár 8.) kötelességemnek is-mefem, hogy válautadjak soraikra - Szükségesnek tartják as Urak megjegyezni, hogy hivatásukat nem képezi politikát űzni: czéljuk csakis s társas életet magyar szellemben teijeazteni. Uia\'m ne űzzenek politikát ; nem való az Önöknek 1 Nehezebb ám ax, mint biso nyoa német dalt, bizonyos ablakok alatt énekelni. Nem akarom önöket kapacsitálni, csak arra vagyok bátor felhivni as emiitett Urak becses figyelmét, hogy ha csakis a magyar társas életet életet akarják fejleszteni, £on-uolják meg\': as a rövid „csakis* szó nsgy kötelességet ró önökre s ilyen bekezdj mellett nem érik el sohasem 1 Kérem tehát az Urakat, hagyjanak fel törekvésükkel 1 Sikeresebben böködhetnének azon a bizonyos fadarabon, melyen a lábtyü művészek remekeiket alkotják s melyet közönségesen kaptafának neveznek. Köte\'ességem így fizetni, ax élvezetes estélyért, hol egyesülve mulattatott a német s horvát szellem a magyarság álarcza alatt. Jelen soraimat haxsnálom fel kljeién, técére annak, hogy nem vagyok hailandó tovább folytatni, semmiféle polémiát, amit írtam azt át in éreztem s ex érzelmek gyermeke e legmélyebb megvetés, melyet emiitett Urak iránt érzek Bpitzer Ferenc«. <>m i U\'Jli • E rovat alatt közlőitekért aem alaki, sem tartalmi tekintetben felelősséget nem vállát a Szerk, WHRWfV: XL te8aj- Vu íakovcu, 1894 25. novembra. Broj 47; ia "Tiíé* ii. : • -* * 0 iir\'dnlkom moíl )< »Taki 4» iroToVttl md II I IS Ynrow. — 8va poéiljka ti«n«>É» «»dr«a)a <►-viaak, »tj m poJiljaJ« m i tu« ■m«ÍU1 J«Mf aradaika t« v Ćakom. » . i. i .-v K, . yit«h«l Filipova Ua M pvdplata i obauaa« potiljci. i i . ii > i PredplatMMM )«i Na celo leto . . . 4 trt Na pol leta Na četvert leta 2 frt 1 trt foj«điai broji koSUJ« 10 kr. Ob»nw M pok( )\| »pita I fa) raiunajn «« \|M»rv»lwk«n t I «aKjar«koni Je.lku lxlazeél druitven! unn»tvei«i I povuéljivl Uni mm pnk. »Iscl^zl ivaldv xljm<Si9xx 3ed.«rOcxa,t 1 to: vu »Trakta. nod-aljvi. \' r •" r.ln«hw<:\'glasnik t „Međimurskoga podpomagajučega CinovniCkogadružtva^ ^Cakoveóke žparkasse", „Međimurske »park^e^L^d/^ ■ .....I. 11____!\'■ JI IH.UI II \' ■ " \' -XJJ\\ ^^ ^ \\ » . it ■ Magjarski orsacki proračun za . ljeta 1895: t .» A Redoviti izdatki. Ira Kijev dvor II. Kabinetika pisarna III. Državni sabor IV. Zajednički izdatki V- 8edidnje pen»i> V<! Penaije rít. forinti 4 650 000 77.065 1,763 958 26,604 967 34.551 7,902 431 XX. MinisteratVo za bogofitovje i nastavu \' - 9,689 288 XXI. Ministeistvo pravosudja 15,216 024 XXII. Ministeratvo honvftdov >14,071,988 "Skupa 421,053.098 B, Prolazni izdatki i investicije • ■ - • I. Prelazni izdatki. Ministerstvo pravosudja Ministerstvo honvédsko 800.000 100.000 Vit. Orsački dugi VUI Dugi preuseti od garantovanih železnicah 18,6711747 IX. Predujmovi na garancije željesničah 578 928 X. Nutarnja uprav* HorvaUke i- Sla von\'je 7,848.640 XI. Orsaćki računarski dvor 145.684 XII. Upravno sudifite 4.000 XIII. Predsjedničko ministeriuma 411.430 XIV. Miniiterstvö na previánjem dvoru 60.112 XV. Ministerstvo sa Horvatsku, Slavoniju i Dalraaoiju 42.760 XVI. Ministerstvo unuternjih poslov 14,575 314 XVII. Min steratvo flnancijah 76,839.220 XVIII. Ministerstvo trgovine 8,8559.891 XIX Ministerstvo poljodelst\\a 16,564 716 Državni računarski ured 15 000 ,Upravno sudište j 27.000 126,945.391 j Predsednićtvo ministeriuma 110.000 Ministerstvo na prev. dvoru 4 000 Miniaterstro unutarnjih poslov 265.693 M nisterstvo finanei ah 16,997.178 Ministerstvo trgovine 824 000 Ministerstvo poljodelstve 358.350 M.niatcrslvo za bogoUovje i nastavu 314.186 Ministerstvo pravosudja 12 000 Min sterstvo lionvédov 2,119 511 -H Skupa 20 046 853 1L Investicije, .v < -t: i. • • • Za gradnju parlamenta i 860.000 Ministerstvo unutarnjih pos\'ov 57.650 Ministerstvo fiuancijah 1,529.856 Ministrstvo trgovine 10.646 966 Mini.terstvo p -Ijodelstva 3 249.347 Ministerstvo za bogoitovje i nastavu 3.361876 Skupa 20,095 195 > C Vanrednl zajednički Udatki 6,597 602 , ( Primitki. A. Redoviti primitki. Orsački dugi 8,600.891 Ministerstvo na previánjem dvoru 800 Ministerstvo unutarnj h poslov 1,851.220 Ministerstvo fimncijah 303,024 837 Ministerstvo trgovine 118,859.277 Ministerstvo poljodelstva 16,054 799 Ministerstvo za bogoátovje i nastave 1,807124 Ministerstvo pravosudja 742 964 Ministerstvo honvédsko 874 419 Skopa 446^76^861 B. Prelazni dohodki. Ministerstvo flnanoijah 19,199.266 Ministerstvo trgovine 18.000 Ministerstvo poljodelstva " 26.000 Ministerstvo za bogoátovje i nastavo 8 196962 Škupa 22,485 226 \' s\' , « Ukupno blancija. Redoviti izdatki Prelazni izdatki 421,053.098 20,046 858 ZABAVA. i,i . - •Istina vrhu svega. <■/«■. j . * Jeduoč je hercegica Lingaeville, jedna izmed prvih daaah nt dvora frsacezkoga kralja Ljudevita XIV-I, stanovita osoba pri kralju za nekakovu milost proporočala, ali badava; kralj je njezina preporaka odbil. Nád tim se je hercegica na toliko razrdila, da Je pustila rieéi opasti, koje no samo da su bile uepromi l;ene već dapaće i za kralja zbantejiiće. Kralju Je netko, sve povedal, ka) herceg ci o njem govori a on se je vrha toga pritožil njezinomu brata princa Gmdé. Ovomu je ta stvar njegove sestre bila vrlo neogodna i on je tvrdil, da je to nemogoče, jer on Ipak nemisli, da mo je sestra pamet zgubila* \' •>\\t. to; »Ja bum njoj samoj vieroval — odgovori kral) — „ako bu ona sama pred menom potvrdila, da Je to ave izmift\'jotina i da ona ka{ takovoga o meni nije govorila\'. Princ ot\'đe k-sestri te joj sve odkrije. Ali se je badava jedao deli popolden trudil ja nagovoriti, da a ovakovih okolnostih ne-rslja iskren biz ti več sve tajiti koliko je samo moguće, a ds će ona još k to ih u kralja veliko veselje učiniti; ako bu sve tajila i kakti Iz« mialotivnu tvrdila. ,Kaj ti moj brate hočefl" — odgovori hercegica — ,da ja moju falingu\' zjeduom Joi vekium proti Boga i kralja nek popravljam ?" Ja nisam moguća ga nalagati, najmre pak, kad je on toliko velikoduáaD, da mi ho£o vierovati, kaj ma buro govorila. Ou koj me je prepovedal, nije dobro včinil, aii zato nije dopušćeno, da ja njega, kakti ocmitelja pred kraljem iigodem, jer napokon je ipak istina govoiil". Ona drogi dan otide sama k-kralju, te kad je audiencija dobila, stopi pred njega, hiti se ia kolena te ga zaprosi za odprolöenje radi njezinoga nepromišljenoga govorenja, jer re£e, ona víée drži do toga, svoja krivnja pripoznati i oproáCenje si izprositi, nego li ua drugi raćan se od krivnje oprati. Kralj, ne šarao da joj je odprostil, več joj je i podelil stanovita milost, koja ona nikad očekivala niie, dapače je mogla opaziti, da ja od sada kralj pano vile cieni nego prije. Navak: Istina je vrhu svega. Istinom najdalje dojdei. • \' ..\'-■ Ak> ÉHK Jíboöb Pravi soldat Ripofl je bil Boldat iz Veadee# jedne franoezke pokrajine, koje stanovnik! sa se već vide krat kakti pravi krtöeniki vierai svojemu kraltu iskazali. Ripoi je takaj bil i dobar krdöenik i vieren soldat svoma kralju. — Iza revolucije, bil je u okreiaju od re< publikanskih soldatov obovlleo fe k iedoomu kiiiuomu drevu, koje se je po jrepablikaaoih imalo sroditi dopeljap, „Cuj nas la — veli mu— tti si s oružjem u ruki vlovljen, tvoja odsuda je već gotova, pogledni, ovde je je soba a kojoj si se rodil, tvoj otac jod notri stauaje, — po gledni si ju za zadnji ktat.u — Zarobljeni pogleda na stran, gde je bilo vide drevah na kupu, a do trideset kockah od tog miesta,, stala je izb\'lja mala kučića. Njegovo srdee se ptiese i suca za suzom mu poted) niz jic. Republikanski officir je njega va asrajanost opazil. BNo joS Dlje u te ive zgubljeno — veli ma republikanec — samo ako bufl hotel poslubnutl. »Posluhnutl 9 — Pak kaj, hoćete, da včinlm ?M — zapitam jakim gtkiom Vendecac, a pri tom sa mu se oči iskril* i kakit- pro-badsjnće sulice sa njegovog preobla#»vcr uprte b<le, koj je nategnjenim karabinu« pred 20,096,196 6 597.602 nvesUcijs Vauredai izdatki Skupa 467,792.748 Predoviti primitki 446,875831 Prelazili primitki _ 22,486.226 Skupa 467,811057 467,792.748 467,811.057 i < Svota izdatkov Svota primitka Suviétk 18-809 Bilanclja redovitoga, gospodarstva \\ Redoviti izdatki 421,058.098 Redoviti primitki _445,875.831 Vi ak 24,322.788 forinti, t / • í j t • ( ,i Dr, Aleksander Wekerle upravitelj ministarstva flnancljah t kraljevski magjnrski mluister-pmeS. Nekaj iz gospodarstva. « i Po Ijodelstvo Ov meaeo poöina se mlatiti, ter se snopi nesmeju na debelom metati. Stanje mora se čuvati pred mrasom. Zemljilća moraju se preorati, gnoj »e izvata na polje. Repa se jemlje iz seml\|e. Senoko\'e se gnoje Vinogradarstvo. k Ako je povoljno vréme, polažu se grebenioe, gorice pričneju se gnojiti, kolci ae jemljeju iz zemlje da ne gnjiliju, ako su katranlreni mogu se pnstiti vu zemlji, a vu toplih predelih more početi jesensko rez. Voćarstvo Voćke moraju se gnojiti ter se more ju i presadjuvati. Očistiti se moraju voćke od mahovine i od suhoga švrlja." .„ Vrti jara t vo. 1 . ,, Povrtjd, ko e ima Vani ostati prék zime, ima se pokrili sa listjem 11 f gnojem, ostalo mora se spraviti vu pivnicu zs zimu Pćelaratvo. Ov meseo .moraju se Čmeloi Čuvati pred zimom, slabim čmelcim more Be dava^ hrana, a letila (luknje) moraju se po-meojtoti. .... Šumarstvo i v adasija. Počima se drövje sfcči, sije se žiri brezovo seme. Vadasija na e srne jelen««-kak takaj i na zajce je pv mesec yu nsj, boláem razvitku, srajnak zgubiva vu ovom meseou svoje roge* Prekapanje (rigoiihinje) zemlje. Joi prijo nekoliko ljet bilo je prebiranje raspravljeno, jeli je potrebno pod presadjt\' vanje trsja potrébno péska prekapat ili pak ne ? Protivniki prekapanja su stim obrazlagali posel Čemu bi onak lofli i sipki pAsek premetali te ga jo8 nevrédnijim činili« Đe nes smo vre onamo dospeli, da svaki uvidja hasen prekapenja. Znamo, da je pések samo ozgor na povrSju nevaljjani podtim je\'mnogokrat jako tvrd, nadalje e i to poznato, da dolnje naslage iz jako neplo-devitih, divljih delov sestoje. Prekopnu vrédnost, jxad shodnu potrébtiu samo on zna pravo prerazmetí i uvažiti, koji je u neprekapani pések sadovnoi dvövo ili trsje zasadjival. 1892. sprotulétj« presadjivsl sam mnogobrojne drvah i grm* ljah u prekapani i neprekapani pÖJek. Od drvah u prekapanih pöfek j»ko njih je malo ostalo, te premda niti jedenput ne sam zaléval. ipak su vrlo lépő rasla, te njim tlo pod gornjom naslagom uvék se dosta vlažno, pokazuvalo. Utvrdi pések (grabe) usadjena drévja su takaj doista lépő polirala, ali su se nasuprot večkratnemu zalévanju sva posuéi\'a. Imsl sa in priliku videti mlado trsje, kojo je \'posadjeno u neprekapani pések. Nasad je bil stoprv 4 ljetah, te se je očevidno k uništenju nagnulo trsje. Jednog ovakvog trsa izkopavfli, ogromnomu korenje nsmah pravi uzrok falinge. Na zdravom za Život sposobnim trsu redovito na naj* dolnjem «korénu polira i jako ftilje temeljno, a postrano kor^n iée \|e vre slabfiie.. Iz neprekopanog péska izkopavSe korénje mu je ravno protivno razvito, ar su pri ovom najgornji postrani korén! najbolje bili r&ztiti, doóim najspodnj« podlog ili korénje illti nožno koi énje gotovo je uni&et»o-Né je anda čudo, ako se Ukva tra> za kratko vr^mo uništi, ar mu je na plitvom razgrrtnjeno\'korönje zmrzljavici Jzloieiio, te pri obdéjuvsnju oStroči motike/ Istina je doduše, ako »u negda, aamo, ga onak Izložili brez prekapanje, odonud potiče jod i dendenea ob)stojeie ono krivo uvjerenje, da brez priklanjenjaUsjs nerodi ar s priklonjenjem okolo obkopano i dole položeno, posadjsvnog trsja plitvo mu w razdirnjuče kérénjiíe dospölo je u gl\'bljiže naslage t« su iz njeg \'zvleöenje fiibe »e unutri se na dno grate ukorenile. Drugi pnt dalje. KAJ JE NOVOGA? Manevri ljeta 1095. Ksk Wiener Allgemeine Ztg. novtn« Is saufanoga avlrsls doznaju, održati hoće se carski msnevri ljeta 1895. vn baranjskoj varmegjijl, med Peéahum, Barčom I Kapo* varom. Ovi msnevri, vu kojih boda snlelovsll tri, oduosao éetiri vojns sbora, bađe os mesto onih velikih manevrah, koji se pred dvetnl Ijetml zaradi kolere nlsn mogli održat«.. Glavni stan kraljev bude vn Pečuhu, pk ba tam boravil prajzki cesar Villm gost. s" • I \' Princesa Marija Orleanska. Kopenbsgeike novine »Kjopenbavn do-našajn Tést, da Be princesa Msrija Orleanska, tovaruflica princa: Waldewara, neCe v fle povrnuti vu Danska, ter da bode Ustupila iz danske kraljevske hiže. Princesa odsotna je od mesec« jnainfla iv nije bila ni pri sreberaom <-gostuvaoju dsnskih preatoloaasljed* nikah Ksk je poznato, igrala je prlrcesa vn evropskoj politiki vnogo ljet važno. ulogv Njezinim posredovanjem doJli su va ruke ctrs Aleksandra.,III aui. foliSni spisi, sa pridooesli, da se je Easijs Njemačkoj ol-tođjila. ni m.I,: obladanim Vendeecem stalj. »Kaj se anda od mene zahtieva i zs kon cienu neks si svoj život odkupim ?u „Samo jedna malenkort" — odgovor offioir te mo hoče jednn sekira predati. — ,Ti samo ima* katolićko-popovskomn prszno-vierjn-svoje preziranje lsrsziti i ovo. križno drevo poseči." Ripofl, koj se je već pokleknul, za ds smrtni ndarae, prime, sdgne se sad, vzeme sekirn i promstra križ. Ć >viek bi bil mislil, ds se je njegovem nutarnjem, u njegoroj duži porodila borba medju Ijubavjo prami Boga i strahom pred srtjam. Zijim zajedno zarobljeni ksmersdi već sa se ns stran obr-nuli pd straha, da bi njihov kamerad svoja viera bii moguć potepi, »» njihova boja- zanije dugo trpela. Blpoé podigue siekero, kojom sn ga oberniaU u v.s, odbieži do krilnoga drva te zsvikae jakim glasom ksj, je igda mogel : „Jaj si ga onoma. koj bi se pedstapil krti nséegs gospodina Jezaáa KriUaSa poflpotati, ja sam ov£e te ćn, ga brauiti do. zadnjeg daha, do zsdnje kaple krvi moje.« T I >z-bilja, bilo ga ja baš Hepo gledati, toga gjeglernoga soldata ivoje vlere, kak tu smcžno stoji naslonjen na. krit. On seklru visoko zdignjenn obima rukama držt, sveU ogenj mn se is očinh kresi, čini se. ksk da ga nieka vrhunaravna jakost olivljoj* — i Niekbje vrleme si je na ov naćin bezbožce držzl daleko od tiels, jer ih je njegovo ne-vadano držanje tak osnpnalo, da se niti jedan nije približiti podufal. Ali na skoro su pričeli jedan pred drugim sramiti, radi toga, .Sto ih tolikn množinu, samo jedan jedini u straha drži, te strašnom krikum navale na njega — prevelika množma, dakako, da ga je svladala. On je zadobil rane od svih stranah i akoprem mu je krv curkom carela, on se je ipak jednako osovJJen za križ dtUl. Dl vijaki mu rnke od križa odtrgajo, hite ga na podnožjn križa na zemlju, napere ma svoje bajunete proti ardca te mu kakti divjaki rače: „Poé\'eoi toga kti\'.a ili si odmah mrtav I« „Nikada I I hiljada paU ns* — odgovori hrabri krdéenik — ,Oro je znak mojsgs, sveliéenja te ga hoća još jedan krat zagrliti." I ztdnjim naporom svojom već Istrošenih silah obodvima rukama sagrli krilno drevo. U ovoj positari prime junački linbitelj križa sadnji smrtni fndareé i njegova dnfta je odletela k na križ propetom Bogoćloveku, za da čuje pred njegove rieći; »Tko me pred ljudmi spozna, toga 6a i ja pred mojom ot-coro poznati." I i u\'v !•• i\'.nihJ \'M \'L- r. • V • »uUmtik n\\h tftly Vi 0?«UI H 0,1 14li\|!> inu tíi ■■ i Vívííl I . » J • tU >4 \' I í$oiip)i utr,/- mHt\'A ■ v\' i e t\' i1 i ^ i 1- ^ nilo >1 i f i»SnY. t\\ ■ . i. i i•» i r Dvanajsti sam ja, Jedan Izmed najgoržih revoltantov, koj je iza francezke revolucije pano sls poéiail i vifie krat si n svećeničkoj krvi, na to reknč rnke pral, je opal n pogibeljna bolest. On se \|s zaklel, da ujegovc kučujpop nikada neb« itnpil, ili, ako bi se ipak koj to podstnpil ućiniti, te bi sami ob sebi knjemo 4cel, nikada iz njegove sobe živ nebnde Iziflel. — Bolest njegovs se je medjntim danomice pogoršavali i već je bilo malo ftlA> ni^aj ufanja, da bi ostal ti v. To zesna jedan svečenik, ksk ttpj i grožnje bolestnikove. Ntkaj zato; dobar pastir snade/ da mora, ako je potrebao, i isto svoje življenje, ss svoje ovce alduvati. Bes daljnjeg promiflljavaaja odloči se redeoi sre<^ tenik ns žrtvu i ide poaietiti boteatnika. Kad je ov svećenika opazil; pobera sve svoje sila. skaps i kakti stekli strahovitim glasom zaruči t »Kaj ? Pop j« pri oaea^ I Dajte mi polku, da ga kak psetom strelim". • »Dragi moj brate" — odgovo i mn svećenik „Ksj moreš z-orožjem napraviti ? Ja imsto jakSe orulje od tvojega n ta napereno, a to Je ljubav moja I moje stalnost U Sad pretegne bolastnik svoja rnku iz postelje te se grozi, inJom sveéenikn k^6sć; »Znaj! Ova raka je dvanajst takovih, kakov si U pogutils.9 Godišnje ixvo&ta Ministri truovine u ijet« 1895. t: ■ Ovo isvešče izašlo je ovih danah. li njega douosimu po novlnah »Pest. Llojdo« sljedeće podatke o željeznlcah Koncem ljeta 1898. Iznosila je dolina ieljeanlcah va sem* ljah korane magjarske 12.57749 kilometrah, anda vide sa 488-86 kilometrah ili 8 6 postotka nego ljeta 1892. Vn orom ljetu iidane sa koncesije ta 425 kiloaetrab, koncem godine gradilo se 440\'8 kilometra, aa koncesija predloženo je bilo 4284 4 kilometra. Željeznice Imaju 1958 lokomotivah, 8840 i 47.568 tovarna kola\' vagona. Naraješćeno je bilo 6419 činovnikah i 23.498 podćtaov-nikah i slugah, koji skupa dobili 20,522 608 forinti plaće. Odpremilo se 45,560 838 osobah (više 4 490 489>, 75 868\' tonah (po 10 metrički centov) putnićke prtljage, 26.829 012 tonah brze i teretne robe i 8,599.356 tonah robe va režiji. Ukupni investicional stroiki iinosiü sa 989,635.169 for, od ovib izdano sa krallevske magjarskft željeznice 732,865.656 for. (742 post.), na drultvene glavne željeznice 183.674.265 for. (13\'5 post.), vicinalue željeznice 122,095.248 for. (12 3 post.) Ukupni dohodki lanaáall sa Í02.868.265 forinti (X 9,091.032 =» 9\'68 post) od ovih odpada os kr. magj. državne željeznice 79,296 208 for, na družtvone glavne željeznice 14,768 614 fór. vinialne zeljezalce 8.818.488 for. — Uknpni izdatki izražali au 56,857.115 for. Pri olh žoljeznicah Izmit Cisti dobiček 46,024.150 for,j za 3.668-165 for.. vile neog li prijašnje godiné. Anarhisti vu Italiji. . , • . \\i (i. . i \' • Kak is Paierma javljaj provalili su vu noći od 8. na 9. novembra va trgovišta Borg-heto anarhisti va obćiuska hižu, gde sa vse knjige, kipei zastore i pohižtvo polejali a petrolejem\' a zatim vuftgali. Hiža je do (au- ,Ti se brate varaš ! — odgovori svećenik — „jer je jedan manje dvanajsti naime nije, umro, on dvanajsti sem ja. Sim pogledm", i stim si tazgali prsa — „ovde su zuamenja od tvojega meča 1 Božja tnllosrdnost ml je Življenje sačuvala, sa da tebe sa vekivečni život oslobodim Stimi riećmi opadne svećenik bolestuiku okol vrata, zagrli ga Iju beano, govori o neiamernoj dobroti i milosti našega zvellčitelja, moli te ga priredi aa s mrt tak, da je pomiren z-Bogom spokojno se iz ovoga na drugi bolji svlet preselil* . i!. Čudnovata kaStiga. U jednom miesta a Medjimurju (ime miesta neéu povedati) se je ustrojilo novo ognjogasno drožtvo; Ovo je, kad su iiepái dani bili, po svetkih znalo male izlete napra* viti te se a fra\|SCiui zabavljati. Ali eto ti ialost 1Svski krst je med njimi nekoj bil, koj je malo pregliboko a kapioa gledal, te se je pod sadnje znala svadja prvoga reda poroditi, koja je pod okoiaostjami i batinani se znala dokončati. Poglsvsri družtvs »e na to jedaa krat u sednlcu sastanu 1 ds tim svsdjam pri izletih kr-j usprave, postave paragraf, kojih se od Ud bude svaki moral držati, Prvi paiajrrsf odmah je glssil: „§1. Tko ae pri izletih opije, dutu bu plattU pet pol\'00 ■\' \'\' p\' vi\'i^ lokami ■ a/.u :... ., Em. Kollay daments izgorela. Sest osebah je vlovljsno na koje sumnjaja, da su pri tom poslu vu žigauja sudelovali. — Vu Riminiu hitili su dne 8. ovoga meseca pred failu gradskoj: načelnika bombu, koja je rasprsnula i silni kvar počinila. Dva sa občinski činovnika pr tom ranjeni. Vlovljeno 5 osobah, poznaM anarhisti, koji su ved bili iMtlguvani. Jeden od njih imal je sakritu flaSu^dinamita- V1 o v 1 j e n i t M i. Va okolici Ljablane vladala je pune dvö godine velika nesigurnost. Vu subotu odkrili su žandari skrovišće tatov vu hiti 70 Ijet ,stare vdovlce Kasar vu Gleinicu pri Ljub* Ijaoi. Vse prostorije bile su napunjene vkradje uimi stvarmi. Ta je nsdjeuft velika vnožina zlatuih i srebornih predmetah, svećeničkih-odorai^ nakiUh za grobe. Trebalo ja 5-velikib kolah, da so stvari odpreme. Vdovica Kasir si 6 kotrigov tatske drulbe predana je sudu. r Poro b) jen dvor. Iz Bruselja piieju, da su zilarfani razbojniki provalili vu dvor barunice Frattfieu vu Saint Mauru. Svezali su gospodaricu i njezinu slutavku, porobili su céli dvor. Oiuesli su vsu sreberniuu i dragulje, kak i 15.000 frankov gotovih penea. Barunica i slutkinja letala su 40 vur, dok ih niju os\'.o bodi li susedi. Razbojnikom nejma tragu Krjtióki dani ljeta 1895, Po Falbu ovo su kritični dani ljeta 1895,; I. reda: 18. septembra, 11. marcinša, 20. augusta, 9. februara, 18. oktobra, 9. aprila, 22. juliuSa, 11. januara; II. reda. 9, majufla, 16. novembra, 26. marcluáa, 25: aprila, 31. decembra, 14. oktobra, 24. februara, 22. juniula, 4. septembra, 2 novembra ; III. redat 24. majuia, 2- decembra, 16. decembra. 7, juuiša, 5. augusta, 25- januara i 7. juliufli. i Zaradi aajos. Vu petek bil je bsrun Hirsch sa povećim druitvom na vadasiji kod Caáre. Jedeu gčnić, mladić 20 ljut star, hotel je vkrasti strelje* noga zajca, kaj je opazil lugar Mraz, ter je hotsl gónléa vloviti. Ostali pogonjićl pritekli su svojemu pajdaáu va pomoč, ter seje razvila tučuja, vu kojoj je lugar, da se obrani, sprožil pušku i trefil nesrečnim slučajem mladića, koji je hotel zajca vkrasti. Mladić je ostal mrtev« \' Jókai Móo Košuta. Dobre žepne i stöne vure za fal oenu moči dobiti pri PoMak Bernatu vuraru ve Čakovcu (Pijac, Žparkaesa). Pri njem se usimljeju vure takaj aa popravek za fal-oönn. Od íeaa kokoši mnogo nesu ? (Dalje). Mj ff-\':; ly ■ . Po léti npazkom na hranu mnogo mo remo pripomoći, da kokosi dobro nesu Narav kokofii iflće gibanje, drbanje jedenje črvov i kukcov zelenila. Gdö kokoí na gnojtiáto drba i okolo hiže nahadja »elonu-travu, kukce, ondč njim to s malo srnate hrane moremo pomoći. Gdć je pak meoju tim mladina u posebni dvor aaprta, ondö je dobro da jamu aa črve pripravimo sa nje, ili ako po vremenih životinjska čreva donesemo njim od krčmara, mesara, te je na drobno iWpamo, ss selenila pakizkuhin-skoga zelenja odreske i d^le od očišćenoga kuhila Salatu i takve fele njim pohitamo. Grabi sa črve se tak prigotavlja\'ti, da u nekoju od stana odaljenom méstu u jednu vgjabu nahióemo pomééano gnoja, krv, posije, Cröva, krumpira, sećku te« to namah pokrijemo. Za kratko vröme israste tu mnogo črvah u amöti samo od rfebe s česa onda na\' čase pohitamo po jednu lopatu mladinj. Ali ravno tak, kak meao, ali črvi ili kakoi — 1 selinilo, potrébuo e mladini k tomu, da dobro nese, ravno tak joj je potreben i vapno, is ćsae ae lupina jaja zgotavlja. Strte lupina ;od jaja i odpadki od j stari od sida, neka nigdar nemen,kaju pred mladinom • 1 •/ - Je su zatim stanovite mateije, koj potiču kokoš, da neae. Skoro svaka gasda" rioa bude kaj takvoga anala. Nekoju jedno-itavno papriku namöSa med hranu kokošinju ; druga je po Iöti nareaavala koprive po pak some koprivinje, koje je u jesen skup spravila tretja je kruha dobro opeöenoga drobjio nsreaala 1 avinom polijala. Četvrta žira skupa strla sposijami te stoga testo načinila, koje u velič ni bolovoga zrnja ponametavala pred kokoši. Dobro je taka] ako na pšenićuihposijah ili sažimljenog ječmena, s nekaj vide kuhanoga i sdrobljenoga krumpira smöJano, gda se kruh peče u peCniou metne ali na toliko ssmo, da a« ueobsuši i neotvrdne preveć, i stoga danomice na malom podavaju kokošim. » • \'. K \'omu najpotlje, da bi kokoši u šimi nesle, te bi protuletje rano počele neste potrebuje se topel kokošinjak. Kuriti mla dini bila bi jako skupa stvar, ali u najvid* rr.astah moći je učiniti, da se kokoliojek poleg štalah priredi, te čres stönu ov isres ostavimo, kud is Stale more toplina ti kokoSinjak dohadjati. Ako pak niti toga nebi mogli učiniti, onda neka kokolinjak jma južno položenje, te ga ie cigla is brvanja načinimo, da ga veter nemore prep uvali. (Konec). ODGOVORITI UBEDWIX MARQlTAI JÓZSEF Glavni surednik GLAD FERENOZ G m bon a Arak, — Cena žitka. 1 m-.mšzsa. 1 m.-cent. 1 frt kr. Buza Pšenica 5.75-- Zab Zob 6.60- Rozs Hr* 4 75—4.80 Kukoricza ó Kuruza stari 550—• 26 . új • novi 5.--6.29 Árpa Ječmen 5 50- Fehér bab uj Grah beli 8.— \' Sárga » » » žuti 6.75 Vegyes » „ » zmčšan 6.76 Lenmag Len 10. - BUkköny Grahorka 6.-- n i Buda 10-ga novembra 1894 81 21 18 88 r N y i 111 é r. Selyem hamisítvány, ftgougűnk el egy miniat a venni »^ndókolt fekete selyembíl s a hamifliiA« rögtön kiderül: Mert mig a valódi s jól íesteit selyem as elégetóanó nyomban ömepödörödik és csakhamar kii alszik, maga útin csekély vil6go«bsrna ba. mul hagyván, addig a hamisított Mlyem (mely uiroa azina szallonáH lesz 8 könnyen törik) lassan tovébb (minthogy roataatállai a festékanyagtól telitlelten tovább izzanak) és sölót barna hamut hagy maga után, de va-lödi selyem módjára soha össze nem pödö-rödik, osak meggörbül. Ha valódi selyem hamuját összenyomjuk, elporsik, a hamisítványé nem. — Ilonnebeig Q. (c». kir. udvari szállító) selyemgyái-u Zürichben, házhoz szállítva, postabér ós vámmen lesen szívesen küld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből, Svájcba ciimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 6 kros bélyeg ragasztandó. Hirdetések. < Pályázati hirdetmény^ Őrség községben (Zalamegye Csáktornyái járás) a tanítói állomásra pályázat hirdettetik, — laniló javadalmazása 300 írt készpénz fizetés utólagos havi részletfizetésben, — 1 hold föld haszonélvezete, Ve hold kert és szabad lakás haszonélvezete. \' V , A folyamodók kérvényüket 1894. évi deczember hó 3l-ig főtisztelendő lierk Félix úrhoz, mint isko laszéki elnökhöz kellően felszerelve beadják. A választási halárnap a kérvények be^ érkezte után fog kitüzetni. Pályázhatnak oly okleveles tanilók, kik a magyar és horvát nyelvet szóban és Írásban birják. Iskolafülésre 20 frt fára. " Kelt örségben, 1894. november 18. f.J II H It K, iskolaszéki elnök. 614____ 4828- 94. tk: Árverési hirdetmény. A perlaki kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóiig áUal közhírré tétetik, hogy Lepogla-vecz Mária férj. Suplika Tamásné murakirályi lakosnak Klarics Dora férj. Cseronkó Jakabné, Kovács Boldizsár murakirályi, Kovács Lukács, Kovács Ilona férj. Mikecz Bol-dizsárné hemusoveczi, Kovács Teréz fóij. Koren Bálintné.tíhkeBztgyörgyi, T.szii István muracsányi, Tiszai Jáuos hagyatéka képviseletében Bzalay Lajos ügyvéd ügygondnok nagykanizsai lakoBok, Klarics Vincze ismert tartózkodásu végrehajtást szenvedettek elleni végrehajtási ügyében 662 frt 60 kr töke 1886. évi október 6-tól járó 6/. kamatai, 18 fit 60 kr biztosítási végrehajtás kórelmo, 16 frt 46 kr kielégítési végrehajtás kérelme, 11 frt 66 krbau ezeunel megállapított árverés kérelmi költség behajtása cxéljából a n-kanizsai kir törvszék fperlaki kir. járásbíróság) területén lévő, a murakirályi 1470. sz. t j k v be o A f 46 brsz. a. felvett inga lannak Klarics (tévesen Dorics) Dorottya férj. vCsereukó Jakabné, Kovács Boldizsár, Kovács Lukács, Kovács Ilona férj. Mikecz Boldizsárné, Kovács Teréz férj. Koren Bá-lintné, Tiszai János hagyatéka. Tiszai István, Klarics Vincze tulajdonául bejegyzett 7t-ecl rósz 2647. 42. hr. a mkirályi 1609 sztjkvben A f 1012/a brsz. a Klarics (tévesen Dorics) Dora fórj. Cserenkó Jakabné, Lopoglavecz Mária férj. Suplika Tamásné, Kovács Boldi zsár, Kovács Lukács, Kovács Ilona férj-Mikecz Boldizsárnó, Kovács TeséZ ferj. Koren Báliutnó, néhai Tiszai János hagyatéka, Tiszai látván ós Klarics Vinczo tulajdonául felvett ingatlan az 1881. évi LX. t. cz, 166. § -ának a pootja áiapjáu egészben 24 frt, a murakirályi 1609 sz. tjkvben A. 1627\|s hrsz. s. i gyanazok tulajdonául fejvett ingatlan ugyanazon t. cz. alapján e^éizben 117 fit 33\'3 kr, a murakirályi 1609. sztjkvben A f \'2054]o htsz. a. npyau azok tulajdonául felvett ingaslan, ogyanazo:i t. cz. alapján egészben 178 frt 6613 kr- » murakirályi 1609 sztjkvben A f 2421 Ja. brsz. ugyan azok tulajdonául felvett ingatlan ugyanazon t. cz. alapján egészben 93 frt 66 kr, a mura kl» rályi 1609 sztjkvben A t 466jc;l hrsz. a, ugyanazok tulajdonául felvett ingatlan ugyan) t. cz. alapján egészbon 77 fit 83kr, a murakirályi 1609 Bztjkvben A f 23ö2\|a hrsz. a. felvett ingatlannak Klarics (tévesen Dorics D<>ra fér;, Csoreukó Jakabné, Kovács Boldi ztár, Korács l ukács, Kovács Ilona férj. Mi kcez Boldizsárné. Kovács Teréz férj. Koren Bálintnó néhai Tiszai János hagyatéka, Tiszai István, Klarics Vinczét Illető % része 266 frt, a murakirályi 1493 sztjkvbeo A f 466 c\|, hrsz, a- a most nevezettek és Lepoglavecz Mária fórj, Suplika Tamásnét illető ingatlau az 1881. évi LX. t. cz. 166 § ának a. pontja alapján egészben 77 frt 83sj, kr. a draskoveczi 410 sztjkvban A f 699 hrsz. a. ugyanazok tnlajdonánl felvett ingatlau, ugyanazon t. cz, alapján egészben 92 frt kikiáltási árban 1894. évi deczembor hó 20. napjának déle\'ótti 10 órakor Murakirály iiletvo 1891. éri dtcumbit hó 20 da A. a. 8 órakor Draskovecz községházánál Szebóoyi Ljos felperesi ügyvéd vagy helyettese köxbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen el fognak adatni. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni szándékozók tartoznak a becsár 10\|a -át készpénzben vagy óradékképes érték-papirbau a kiküldött kezéhez letenni.„VevÓ köteles a vételárt 2 egyenlő részletben még pedig az elsőt az árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 16 nap alatt a másodikat ugyauatlól 80 nap alatt minden egyes részlet után az árverés napjától számítandó 6/. ka. untokkal együtt az árverési feltételekben meg. határozott helyen és méJozatok szerint lefizetni. — Ezen hirdetmény klbacsájtáaával egyidejűleg megállapított árverési feltételek a porlaki kir. jbiróság telekkönyvi osztályánál és Mu akirály, Draskovecz község elöljáróságánál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Toriakon, 1894. évi 8zepteinb3r hó 22. 616 Figyelmeztetés! Tévedések és félreértések kikerülése végett a nagyérdemű közönség szíves tudomására hozzuk, hogy czégünk alapító főnöke, id. DLETMCH EMIL úr által az lStíő-ik évben létesített Dietrich és Gottschlig 7VH czég-minthogy Gottschlig József úr az egyedüli volt társtulajdonos időközben meghalt és neje mint beltag a czégböl önként kilépett, - összes árui, üzletei és ingatlanai az alulírottak, mint a fe^uti-állott czég utódjai tulajdonába mentek át. ezelőtt / DIETRICH és /60TTSCHU6 \'\'i cs. és kir. udvari szállítók, tea-, rum-, oognac- ós palaczksör-nagykereskedők BUDAPESTEN KÖZPONTI IRODA: ^ IV.,; Ré0l postautosa 10. ». (IV., Véoziutcza 18. az. IV.. Klflyó-tér4.\'aa. VL, AndrAaay-üt 9«. bs. VÁ.ROS1 PALACZKSŰRRAKTÁR : IV., Arany kéz-utoza 4. sz. ATVITFXI-PINCZÉK ÉS RAKTÁRAK: Kőbánya, Füzér-utoaa 30. aaám. (»»ját tcUpQnkön.) í Távirati cxiut: DlBTUlVUFl. Sürgünyczim : Gottschlig Budapest. Telefon 57 - 86. GOTTSCHLIG ÁGOSTON tea-, rum- éscognac-nagykereskedő BUDAPEST. Központi iroda: IV. Vóczi-utcza 4. sz. RAKTÁRAK: IY. váczl- utcza 6. sz. VI. Andrást! ut 23. ▲ „Mandarlnhos" a városháztér mellett. „Hong-Gong városkhos" a kir. opera átellenében Kiviteli pinozék: X. Kőbánya, füzér utoza ö, ez. Kizárólagos bizományinak tár Csáktornya ós vidéke részóre \' » - i Itraliia lestvér uraknál* Közvetlen bahozatalu valódi ohinai és orosz karaván teák, Jamaioa-, Brazíliai- és Cuba-rumok, franczia 0 gnacok, likörök a legfinomabb minőségben, eredeti csomagok és palrczkokban, eredeti árak mellett. <£r)igyikk kívánatra ingyta és béimtatvt. \'•. ■ i v - Magyar, német, franciia és angol képekkel ékített MUNKÁK. —o -Köaczől s réznyomatu Magyar, német, franczia és angol remekírók művei. Az irodalom bármely ágában s bármely nyelven megjelent kötött és kötetlen könyveknekJegdúsabban fölszerelt raktára. N 1 Bármely szerző által írott, bárhol megjelent és hirdetett könyveknek leggyorsabb és árfölemelés nélkíili megszerzéséről gondoskodunk. Az irodalmi termékeket illetőleg a legszívesebb készséggel nyujtatik fölvilágitás. < Utazási kézikönyvek, atlaszok, földabroszok, tervrajzok, föld és ^ggArabök. Ima- és ájtatossági kön j vek egyszerűen és legékesebben kötve a leggazdagabb választékban. Mintakönyvek s rajsok nól hl UNKÁK hoz * A .MURAKÖZ4 társadalmi hetilap kiadóhivatala. FISCHEL FÜLÖP (STRAUSZ SÁNDOR) KÖNYV-, MÖ-, ZENEMÖKEBESKEDÉSE KÖNYVKIADÓHÍV ATALA, PAPIB-, IBÓ- és BAJZE8ZKŐZŐK BAKTÁBA, KÖNYVNYOMDÁJA és KÖNYVKÖTÉSZETÉ Csáktornyán. Alapittatott 1850. évben. Szótárak. IPJUSiUl IRATOK- KÉPK8KÖNYVKK minden kor és nem sxámára, minden nyelvsn, a legdúsabb választékban. ISK0L4I * OKTATÁSI könyvek minden nyelven. Népies naptárak, A&wah ACK*K, zsebkönyvek. Az összes irodalom termékei a könyvkereskedés raktárában megtekintés végett készen állanak 8 kívánatra, gondosabb megvizsgálás végett legnagyobb készséggel küldetnek mind helybe, mind vidékre. Vidékről érkező megbízások kellő készséggel és gyorsasággal teljesíttetnek. Irodalmi közlönyök és jelentések ingyen szolgáltatnak ki a könyvkereskedés által. szakácskönyvek. Előfizetés elfogadlatik ? minden bel éskülföldi folyóiratok, napi és DIVATLAPOKRA a szállítás mind helyben, mind vidékre a leggyor sabban eszközöltetik. # Megyénk tanintézeteiben fi aszná tanító tankönyvek folyton raktáron vannak. Nyomatott Fischel Fülöp (Strauei Sándor) könyvnyomdájában Csáktornyán.