* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 36.66 MB | |
| 2014-07-18 12:52:50 | |
 | |||||||
Nyilvános  1763 | 3803 | Rövid leírás | Teljes leírás (326.21 KB) | Muraköz 1894 26-30. szám július Muraköz II. (Medjimurje) Magyar és horvát nyelven megjelenő társadalmi, ismeretterjesztő és szépirodalmi hetilap Čakovec. [Csáktornya.] 1884. jún. 10.-1944. [jún. 30.] Szün. 1918. [jún. 30.]-1941. szept. 11. Megj. hetenként egyszer. Szerk. Margitai József Kiadó: Fischer Fülöp, Strausz Sándor Nyomda: Fischer Fülöp, 1894. aug. 19: Fischer Fülöp, Strausz Sándor A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: XI. évfolyam. Csáktornya, 1&94 julias 4-én £6. sz&m 8Mrk«uUSr«l irUktznl l«b«t mi»* d.nn»p 11 U U ór» között — A lap »Mlleml ri«*éra Ton»lko»4 ■ind«B kö»U»4ny Hargitai JilMf tMtkwiUI ••▼tr* ktld«ad». K\' ">!1 \\ <> 7 Kiadóhivatal t 11A I riacWI Fülöp könyTkerwkodUt. ld. küldendők u elöflieU»! dijak ■ylltUrek ia hlrd«U»*i. i\' i HirJfUíílí \'jü^josií íiáaitlatiuk. •• --- MAGYAR ét BORYAT RTKLTEN Mimi TÁRSADALMA ISMKRKTTKRJKSZTÖ k SZfríRODALII HETILAP. 91<>lt;)<>l«iilk hetenklni ^MK«rt v«itárnap. A «Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyai takarékpénztár«, a .Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. évre . . I é M r* ém .... I M a Negyed érre . • . 1 Ért Kffyaí ssáa 10 kr. I \' \\ < HlWUitfk at| |1>KI>I>«IÍI B*4*pwt*ei 0»MUr|W i. T. Ii • < M1M1 B. kJW. irU. MwWl Sektlak H., DnkM 1L, OpyaUk A., Damb* Ö L. 4« tántail U H*ra4L Kitsbn* ÖWra M« . Hyüttér p4tit»rm lé kr» . I I w * Az ¿rikőlcsrontó sajtó. t§?ftbo,lgüflűegye törvényhatóságának a fti mefftér\\J(^tfy.ŐnBégéhez is pártolás vé-tiCjfo^egHMjflt felirata teszi aktualissá, m^cé^óvV tegyük azt az igazán szomorú themít, hogy a nyilvánosság ama ténye zőj*nek, mejynek első sorban az erkölcsöt kellene szolgálnia és pedig a sajtónak, ez mennyiszer szemet huny eminens feladata előtt, sót a demoralizáló hatást tekintve, alig számba menő anyagi előnyökért, igen jeles tényezőjévé fajul le az erkölcstelenségnek- Jól meggondoltuk, a miket beszélünk és semtai sem áll tőlünk távolabb, mint a prüdőria. Tényleg igaza van Szabolcs megyének abban, hogy a sajtónak, a legmezteienebb erkölcstelenséget kultiváló hirdetései ellen lenni kell. Akárhány jól nevelt urat ismerünk vároEunkban, a ki valósággal zár alatt tartja a tisztelt fő és Bzékvárofo lapok egyik másikát, mert vé\'etlenül olyan növendékgyermekei vannak, a kilffeT a legmesszebb menő fokig megmételyezni tudna egy-egy, a szemérem érzetét durván megsértő közlemény A dolog annyira sublilis, hogy bővebb fejtegetését a jobbizlésü közönség bizonynyal el fogja engedni, de mégis meg kell említenünk annyit, hogy azok a titkos hirdetések, melyek meztelenül közölnek olyan gyógyitásmódokat és ---- H m* \' l-L-H! betegségeket, hogy az ember, legyen bármily modern a felfogása, a legnagyobb megbotránkozás nélkül nem lökheti félre. A tisztelt specialisták pedig makacs következetességgel hirdetnek az év minden páros és páratlan napján, igy az ő nagy hirdető szenvedélyük miatt az újság családos emberek számára valóságos dugáru lesz, mert ugyan gyermekei erkölcsét védő melyik szülő engedné meg, hogy az érzékiség minden nyavalyájáról a lapok révén tudomást szerezzen a gyermek ? Sőt tovább megyünk. Láttuk, hogy a magyar és német napilapok hirdetései férjes nők arczára a szégyenérzet bíborát festették- Nagyob nagy ár a t. lapkiadók e nemű jövedelme fejében as a romboló hatás a melyei e síkos hirdfetések révén az erkölcsi érzet veszt. A közmorál érdekében tehát a legelevenebb érzést tanúsított* Szabolcsmegye, midőn az országgyüléshéz felir, hogy a botrányod és türhetlen Alapotok, megszűnjenek. Csak azért mondotjuk ezeket el, nehogy a más házatájékán lássunk söpörni. Bizonyos dolog, hogy az újságok az ő modern tényezőikkel, a villany, gőz és telegráffal hatalmasan terjesztik az idegességet, bizonyos, hogy azon nemes erkölcsi feladatokhoz, melyeket nap-nap mellett teljesítenek, a tombolás, felületességnek démona is hozzá szegődik, ne szegőjék tehát a naturalismus iskolájába, annál ke-vésbbé, mert hasábjait, bármily nagy az ellenőrzés, gyermekek a kezükbe veszik. Sorainkat abban a biztos ós nekünk jóleső tudatban fejezzük bcr hogy vármegyénk is Szabolcscsal azonos fölterjesztést fog intézni az országgyűléshez. { . Á polgári leányiskola ügyében tartott iskolaszéki gyűlésből. M - A megjelenteket e első lorban a kir. tanfelügyelő arat Ziegler Kálmán iskola-széki elnök üdvözölte. Előterjesztette aa okot, a miért a rendkívüli gyűlést összehívta Nap nap után mind jobban fölmerül a szükségessége egy, a városban fölállítandó polg. leányiskolának; mindinkább nyilvánul az általános óha) egy ily iskola léteeüléae iránt a város polgárságának körében A lányok neveié*« nálunk kizárólag az elemi fokra szorítkozik ; igy határozatta n hátrányban vannak a lányok a fiakkal szemben. Vagy kénytelenek a asü lök az ismeretek eme szerény mértékével beérni, vagy más városba. adni őket, a mi ily zsenge korban, főleg a kisebb lányoknál szerfölött bajos már azért is, mert a mi hazafiúi érzést as elemi osz- mm A „Marakil ¡"tánz&ja Az Dzböki fQrdő. Irts ; Ve mer László. Az üzböki kakasok a reggelt intonálták. Schwarc* Samu, az üzbftki honoracior, szokásos Kneip-kurájáf kezdte meg, mert a czivilisácijó dolgában Üxbök immár a Knelp-kurálg haladt. Azon a napon, melyen történetem kezdődik, a Kneip-kurát derékban törte egy páratlan enemény. Idegen érkezett Üzbökre kereskedelmi szempontból. (Hiába, világfenáilása dia kereskedelem osinálta — az eseményeket.) A találkozá* lehető szívélyes volt. Samu egy horribilis csókkal tüntette el a jövevény, Kohn ur (mert, hogy élőket ne sértsek, igy nevezem el bösOmet) arczárói a reggeli harmatot. Kölnit meglepte a fogadtatásnak az a melege s dévajkodva Jegyezte meg : — No, csak nem vagyunk mi együtt mé-zezhétbe ? S visszaadta a csókot. Báresz történvén az adósaág, még a kasszakontóról is lemondott. In natura könyvelte el az ügyletet. Aatán azt jegyezte meg I -- Hallod-e Ssrnn ? A le czifTerblattod — bsgyja a szinét. Tudod-e, fordította másfelé a beszédet, hogy mi az én szentenoziám f — Arra kiváncxi vsgyok. — A mit Shakespeare mondott: hogy a műveltség fokát a szappanfogyasstás árulja el. Te I A fürdés luxusát már a régi rómaiak ismerték. Üsbök nem ismeri. — Kikérem magamnak 1 — Sgéssen vörösre festette árosát a méltatlanság Tudod-e hogy as európai haladásnak mi a kritériuma ? Samu mérgosen felelt vlsasa ; — Ne adj te fel nekem rebuszokat. A gőa\'ürdő kedves barátom, a gőzfürdő. Még e kultuiintézményt nem valósitla valamely város intelligenosiája, addig nem emelkedhettek, a kor nzinvonalára. Én mondom est nektek. &n I-ső Kohn Mór. E pillanatban as üzböki 8 lóerejü stabilgép egy melancholikus vénakiáltást hallatott. A gőzgép füitjére a nagy férfiú leiugrott, Kohn azonfelül még s homlokára is ütött. — Hoppl Megvan. Te, Samu. Hiszen nektek voltaképen félig már meg is van a gös-fürdőtök. — Fé-lig ? — Nem, háromnegyedig. Csakhogy inprak-tikus emberek vagytok. Nézz oda, ott van a gőzfürdő. Samu álmélkodva nézett a jelzett irányba Csodálkozva kérdezte: — Ott? — Ott. — De hissen ott a Tardy Mihály malmát látom ? Kohn pedig ünnepélyesen jövendölte. — Abból lesi s gőzfürdő. Vigyász oask, ▲ Tardy malom kazánját éppen most indította munkának s gépész. Vékony esövön Jobo- fott ki a fehér gős. Kohn megfogts a Samu arját — Nézz oda I Mi as ott ? — Oőz. ^ I — Mit gondolsz, lehetne-e ast felfogni éa levezetni Üzbök diosfiségére. megmutattam neked a nagyág útját; csináld meg. — Barátom, én rám ne bisd Amerika felfedezését, mert akkok soha sem less félfedezve. — 9/engs fejed van Samu, jobb lesz. ha a fejeddel csinálsa valami Kneip-kurát. Megmondom neked. A gőzfürdőhöz első sorban gös kell, as vsn ; keü egj fürdő ezoba s sa nincs. Mélázva telte utána Samu: — Az nincs... Kohn azonban egyet dobbantott. És elpattant ajkáról egy Széohenyi jóslat, üaböki formában : , — FürdŐsaobs még ninos, de less I x De hogyan ? — Okosan. Rendeszetek bálakat, tombolákat, felolvasásokat fürdő alapnak a abból építselek fürdőt. ) Ihlet vette blvkörébe Kneipnsk üzbőki hivét, a szeme íehérét ráfordította az aaorkék égre f a baráti érzée melegével ráata i meg korszaké« barátjának, Kohn Mórioaoak kesét. Ugy leaz I Ettől s perestől kesdve a közügyek Oaböki asztalára ki volt tranesirozva a gőzfürdő ügye, elannyira, ho«y as üzböki liberális párt est is a Erogrammjába vette« egyetemlegesen a polgári ázassággsl. A „Kiadós Liter" külön kis Ürmébe november 28-án mondott* ki aa üsböki vegyes intelligenozia, hogy deozember 7 én, a jelentő« aapon irodalmi reggelyt\' rendesnek Üsbökőn s Jókait felkértül egy kUt>bb ssánerü humoros dolog felolvasására. Jókait »zemélyeaen meginvitálni D-e r o z e Timeou fogja, a ki üzböki költségéé utazott fel a tf és székvárosba. Mihelyt a fövá. tályok biztosítanak, aat ne idegenben nyert hatás lerombolj». Napirendre kei ült tehát a polgári leányiskola szervezésének már rég vajúdó kérdése. A mikor kösaflnetot mond klr. tanfelügyelő urnák, hogy személyes jelenlétével a csél elérését eMmoaditani saive*-kedik, kéri őt, adná elő a módozatokat, a melyek mellett a polgári leányiskolának hb állam hosaájáruláaával való fölállitta-tása a legbiztosabban keresatül volna vi-hetö Rusataska Kálmán dr. kir. Un^csos nr, A megye kir. tanfelügyelője, előadja a»után, miért wefetné 6, hogy a polgári leányiskola Csáktornyán létrejönne, s hogy miért örvend annak, hogy ily természetű moagalom a városban megindult. A fiuk neveltetésének Csáktornyán meglevő alkalmait méltatva, áttér a lányok oktatásának ssUkségeseégére. Mindenki belátja, hogy as elemi is kóla e tekintetben nem tehet eleget As V—VI leányosxtálynak fbntartása hiányokat nem pótolhat; kitetssik es okból is, hogy sok lányt szüleik külföldre kénytele lenek adni: Varassdra, Zágrábba, Horvátországba, Marburgba, Stajerorsságba s máshová, a hol ily iskola van» hogy nekik a megfelelő műveltség s ismeretek ssersé-sére as alkalmat s módot nyújtsák. S hogy e lányok magyar szellemén nagy csorba eshetik — as természetes. 8 es kétszeresen nsgy baj, mert oly taglai a társadalomnak vesznek igy el bennük a Magyarországra nózve s lesznek pártolói n terjesztői idegen szokásoknak, idegen szellemnek. kik nemüknél fogva, mint leendő anyák, köspontjai lesan^k a osaládi körnek, irányt adván termt£setesen as á\'talok nevelteknek is. Már ezen szempont egymagában ia döntő érvként hathatna az tlgy elbírálásánál, ha egyebekben nem mutatkoznék is égető volta a leányiskola föl állításának. kérnek, hogy a helybili fia-polgári isko\'á ban magánvizsgálatot tehessenek, kell, hogy belássuk, miként itt egy oly kérdései állunk szemben, melynek valósítása közér dekü, nemsetiségi szempontból tekintve meg épenséggel nagyon szükséges. Azt hiszi, hogy aenki sincs, ki a polg leányiskolának fölállítását kikerülni, vagy azt csak elodázni is akarná. Pedig, ha tekintetbe veszszük az elemi iskola V—VI. leányosztályainak létszámát, valamint azoknak, kik évről-é^re engedélyt A mikor tehát a maga részéről, ae ügy fontosságától áthatv* megígéri, hogy az eszméért melegen érdeklődik a minden lehetőt el fog követni, hogy az mihamarább meg is valósittassék, » a mikor hiszi, hogy a magas kormány a fölhozott döntő körülményeket n indokokat figyelembe véve. akadályokat nem is fog gördíteni a polgári leányiskola fölállításának útjában ; ki kell azonban jelentenie, hogy áldozató-kat magának a városnak ia keli hoznia. A legkevesebb, a mit az állam a várostól kívánni fog: a lakás, a fütóa, a vi-lágitáa. Szükségesnek találja tehát, hogy az iskolaszék a , város képviselőtestületében határozatot provokáljon. Ez volna az alap, a melyen a további tárgyalások megindul nának. A dolog egyéb föltételei természetesen a minisztertől függ. Ziegler Kálmán elnök a kir, tanfelügyelő ur fejtegetését köszönettel fogadja Maga is átérzi az ügy fontosaágát s megvan arról győződve, hogy senki sincs a városban, a ki az iskolát illetőleg másként gondolkodnék. tehát biztosíthatja a tanfelügyelő urat, hogy a dologi kiadások felől teljesen nyugodt lehet, mert a város azokat a legnagyobb készséggel el fogja vállalni. A tervezett központi uj iskolai épületben gon doakodva lesz a polgári lányiskola el-helyeztetéséről is; míg az épület fölépül, ideiglenesen segíteni lehet a bajon ; alkalmas helyiség majd találkozik. Az alapfölté teleknek a város közönsége eleget fog tehát tenni s tudja, hogy ily természetű kiadásoktól nem riad vissza senki. Indítványozza tehát: mondja ki az iskolaszék, hogy a polgári leányiskolának fölállittatását szükségesnek tartja ; hogy a város képvigelótdatttletébes átiratot intés, melyben a dologi kiaeásokra nézve a várost fölkéri, hogy lakából, fűtésről s világításról a város gondoskodjék » hogy memorandumot saerkesst, melyet hozzájárulás otféljából a városhoz át tesz s melyben részletes indokolással kéri a kormánytól a polgári lányiskolának fölállitta. tását; hogy a tanerők fizetését, vagyis a személyi kiadásokat a magas állam vállalja el; \' s hogy végül a polgári leányiskola már a jövő iskolai évben, lehetőleg két osztálylyal megnyittasaék. Az iskolassék az indítványt * elfogadja s azt teljes terjedelmében határozattá emeli, mit az elnök határozatképen ki is mond. Miután ismételten fc£f«önet«t\' mdhdott" volna a kir. unfelUgyeI\\ artt^k, Sze- mélyesen megjelenni sztVöi/ vofcyyr továbbiakra nézve meg hathatós támogatását kikérte volna, a gyűlést az elnök be fejezettnek nyilvánította. Különfélék. Kérelem Kérjük t előfizetőinket, szíveskedjenek a harmadik negyed alkalmával előfizetéseiket megújítani s a hátralékokat beküldeni! — tylasitU Qyvla kerületünk nagy tehetségű orsz. képviselője ujabban is fényes babérokat aratott a képviselőház ülésein. Mint a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényjavaslat igazságügyi előadóba az ödszes napi lapok által kitűnőnek mondott beszédben referálta és ajáulotta elfogadásra a törvényjavaslatot Beszédét nagy figyelemmel hallgatták és zajosan megéljenezték. Képviselőnknek különösen érdekesek voltak politikai és történelmi fejtegetései melyek — a budapesti napilapok jelentései szerint „széles látkörre és nagy tudományra vallanak. " A .Magyar roeba ért, közvetlen összeköttetésbe helyezte magát Üzbök kel drótou. \\ As elnö aiv-noy aztal rettegtetett, hogy Jókai influenzás. Nem jöhet Üzbökről visszament a dróton, hogy Deroze (ej- és jósságvesziés terhe alatt ne merjen Jókai nélkül jönni. A részleteket teljeséggel nem tudom, de szegről-végrd\' úgy hallottam, hogy végre Bodor-féle kolerao*eppek gyógyítottak ki Jókait. Deroze utolsó telegramraját a legsötétebb atrika-beli lelkesedéssel vették tudomásul Üzbököo. As utolsó sürgöny est mondta : *J 0 k a i t\'h o z o ra." Szolnokról útközben méfc egy sürgöny! adott fel Deroze. „Ne Ütődjetek meg a dolgon, Jókait egy kis aaetonimiával hozhatom csak.« Metonimia ? Micsoda égi coda az ? At üzhöki emlék elótt egy uj gordiusi osomó. Cw-báról uj táviratot küldött Derese. Azon meg es volt. „Valami nagy parádét ne csináljatok. Hanem két fáklyát, meg emelörudat hozzatok ki. Lepődjetek meg, de agyon ne verjetek." Egy rejtélyből lett bárom. Metonimia. Fáklya és emeldrud. Ezen tudjon eligazodni Q*> böki elme. De azért a mi fényesség kitelhet Üzbőkröl, azl mind megmozdították. Had emlegesse meg Jókai, hagy Üibökön is járt. Daliás legények Öltek lóra, kis lányok öltözködtek lehérbe. Valahány mesxalőnyél akadt, arra mind lámpásokai aggattak. Tüzklgyókat rajzoltak vele a levegőbe. Huyan képe« less e ezt színesen leírni » Csörege tolla"aszalonna-falvi Világ Szavának? A Jókait fogadó beszédet Mozsár Tóbiás jegyző tanulta be. Próba szónoklatot rendezett egy vegyes felügyelő-bizottság e\'ött annak igatolására, hogy eltudja-e mondani és nincsenek-e benne sikamlós helyek ? — Bizony jobban is megtanulhatta volna, - mondta a gyöngédleien árendá»né a vigno-zum itán. Sötét este volt, mídön a tengeriszárral ffltött viozinális vasút kávédsrálója berobogod, minden szem Jókait leste. Dereze azonban elég tapintatlanul és tiszteletlenül valahol a vonat végén kiabált: — Piuk, jertek segítsétek leemelni Jókait. As Ozböki emléken egy gondolat szaladt keresztül ? — Már is? Akkor fucsoi a felolvasásnak I Mondhatom : az flzböki lányok még tiik s örömet éreztek. Oda se ntki ? Legalább hamarább kezdődik a tánc«. Micsoda tündéri kilátás. Két kiló szappannal van a „Kiadós Liter* nagy tánezterme síkossá téve. ilyet még nem látott Üzbök. — Nálatok van-e sz emelörud. Hozzátok azt is, kiabált a vonatról Dercze. (Elpirulva vették észre, hogy egy t©herkoc»iról kiáltozik le.) — Gyújtsátok meg a fáklyákat I Mozsár Tóbiás a két fáklyatartó közzé állt A fáklyavilág kísértetiessé telte a trémAs szónok sápadt arczát. Dercze e közben egy ládikól hengerített le. — Édes barátaim, — mondotta ünnepélyesen. — Jókai személyesen nem jöhetett. Elhoz* tam hát öt in ,e I (i g i e. Ki fogom nektek bontani Jókait. Azért a fogadtató czere-móntát megtartjuk, mer* már pénzünkben ven. Jó lesz Molnár, ha addig átolvasod még egyszer a beszédedet, mlg én Jókait bontom. Kibontották n ládát. Egy aranykeretes képel hámoztak ki belőle. Mozsár fulmináns üdvözlő beszédet mondott. Megemlítette a reczepcziót, a hármas szövetsé- get a végül kijelentette, hogy Üzbök sem akarja tágítani a 67-es alapot. — Ennek ordó kell, — süvítette Csőrei«, a »Világ Szava" levelezője. A közönség freneliku» tapsokkal adózóit a Hzónoknak. Deroze Jókai nevében válasxoll. Kijelentette, hogy Üs bőkre mindenkor szivesen jön. Majd az uj gőzfürdőbe le fog jönni felavató tür-dést végezni. Teljes sikert kiván. \'vHatártalsD lelkesedés. Taps I) — Ej de veszedelmesen hasonlít ez a kép Ürge Náoxihoz. Nini 1 Még ezopfja is van. Ünnepélyes, de nem tiltakozó körmenettel vitték be Jókait Üibökre. A résaletes elbeszél«« tői azért tartózkodom, mert Cuörege, a .Világ Szava" levelezője elől nem akarok.mindent elírni. * A felolvasás nagyon sikerült. Ebben szín* tén dercze Timeon helyetiesitette Jókait. A felolvasás elölt egy kisebb axabásu botrány is Ígérkezett, mert midőn Deroze elkezdte, a Jókai to-velláját, hogy: „Apját leütötte a hajókötél. Anyja...... Az üzböki elemi iskolába jAró növendékek, a kik f> karzaton lapullak karban Igy folytatták; .mosóné volt, as éjsaakai munkában meg* hűtötte magát..." Csörege leoMllapitotta a kis neveletleneket és minden félbeszakitá* nélkül lolytathatta: meghűtötte magát és meghalt I stb." Később sQlt ki. hogv Derce a Jókai no velláját is egy elemi flu olvasókönyvéből ollózta. Hogy az ilyen ember nem megy el a .Viléí Szava« sserkesstöjónek. A nagyssabátu estély mindössze 27 frt krt jövedelmezett. Természetes. hogy ebből D«m lehet az üxböki fürdőt felállítani. IJjság\' wmi szerint: Wlaisits Gyula az igazságügyi bizottság tudó« előadója a vitát magas «ivóra emelte,., ki nagy apparatus sal, éles beható megfigyeléssel és szónoki hévvel tört lándzsát as egyéni és kultusz „sabadság mellett. Különösen a vallásos »ág magasabb érdekeinek szempontjaiból ajánlotta képviselőnk a tö vényjavaslatot elfogadásra, a mi meg is történt. ffllassfa Qyula orsz. képviselőhöz a perlaki társaskör a következü üdvözlő sür gönyt intézte: Az egyéni és kultus szabad Bág mellett tartott nagyszabású beszédeért fogadja hazafias üdvözletünket és hálánkat. pWtam, E hó 28-án ünnepelte Jenei Gusztáv, a csáktornyai városi népiskolák érdemekben gazdag igazgatója ezen intő zetnél való működésének 25-»k évfordulóját A bizalmas körben megtartott ünnepély minden tekintetben sikerült és lélekemelő volt. A jubileum megtartásáról senkinek sem volt tudomása, tehát előkészületet senki sem tett, csak a midőn a népiskola első osztályában teritett fehér asztalnál a tanév bezárása alkalmából meghivottak előtt felemiitette az ünnepélyt, bogy a jelen tanévben feiezte be a csáktornyai népiskolánál Sfi-ik tanévét, tört ki a lelkese-dée a megjelent kartársak, ismerősök és jóba rátok részéről. Megjelentek a rögtönzött mulatságon, — mely ünnepélylyé nőtte ki magát mintegy ötvenen — a közönség minden osztályából. Felköszöntötték az ünnepeltet Pálya Mihály, Felméri Albert, Molnár Elek, Margitai József, Vrancsits Károly, Pruszácz Alajos, Szeivert Antal s még számosan. Óváczióban részesítették ugyanezen alkalommal Molnár Eleket, az iskolaszéknek első, ezelőtt 25 évvel volt elnökét s Ziegler Kálmánt a jelenlegi iskolaszéki elnököt, kiknek szép kivitelű mellképét 25 éyes működésének emléke alkalmából a közs. iskola részére Jenei Gusztáv igazgató készíttette el, A társaság késő estig együtt maradt éltetve a jubilánst. Mi is hozzájáru lünk sokaknak azon őszinte szívből jött jó kivánatához, hogy az egek ura Jenei Gusztáv urat, a csáktornyai városi iskolának mindenki által tisztelt és szeretett, érdemekben gazdag igazgatóját a Csáktornyai köza népiskola felvirágzására, volt tanitvá nyainak örömére, boldogság, erő, egészségben igen-igen soká éltessel (nyeremény« esilit vajtartó), 8strah»a Károly (nyereménye Casette), Pecsornik Fri-gyes (nyereménye iróa-ztaldisz), Czvetkovíts Antal (nyereménye 2 osinoa sÖröspohár.) — ó trachoma* sumbittgtk megvizsgálása céljából dr. Fehér Náthán éa dr. Mangin Károly kir. tanáosos. megyei főorvos e hó 27 én Csáktornyán és vidékén időztek. ^ pitlaH kisdtióroiaja javára 1894. évi julius hó 8 án Páriákon a Nagy Szálloda kerti helyiségeiben nyári tánczes-tély tar tátik. Kezdete 6 órakor. Személy jegy 1 frt. Családjegy 4 írt. Jegyek Sípos Károly ur gyógyszertárában éi> az estélyen a pénztárnál válthatók Felülfizetések hir-lapilag nyugtáztatnak. ; V,v adatik »Honfi dalokf, »Népdalok* és »Anyós dalok« müveimből- egy-egy könyv. Zala Egerszegen 1894. junius 28. Várossy Mihály, tanár. éJUUuziM. Egy helybeli, az állami ta-nitóképzőintézetet ebben az évben jó sikerrel végzett tanitónövendék, ok\', tanító a 2 havi szünidőre szerény feltételek mellett ajánlkozik nevelői vagy correpetori állásra. Bővebbet lapunk szerkesztősége. gintrtiét. A kereskedelemügyi miniszter ur Bencsák Emma k. a. pósta- és távirókiadót pósta- és láviró kezelővé ki-nevezte, — girrdltodaiis. Majhen Károly adai városi \'állatorvos, lapunk »zerkesstőjének bátyja, nevét belügyminiszteri engedéllyel Margitai-ra változtatta. — gsküfik. Gaszner József söptéri bérlő e hó 25-én vezette oltárhoz Zech-meister Viktor náprádfalvi bérlő kedves leányát Malvin k. a. - H r u a o c t i Elek mura-siklósi kántortanító e hó 27 én ta> totta esküvőjét Puhán Lujza k. a. Alsó-Lendváu — 4 Qtáktorafin tsrvisitt második gyógyszertár ügyét a belügyminisztérium ugv oldotta meg, hogy azt nem engedélyezte. A rendelet a megyéhez e napokban érkezett le. — 4 csáktoi ayai ssépitftgflit alapszabályait a belügyminisztérium jóváhagyta — 4 ttkézötffuM e hó 26-én tartottá ez idén az első versenytekézést Nyertesek lettek: Bernyák Károly (nyere ménye diszes falióra). Majczius Ferenca ¿skolai űüutpiljr £ hó 28-án tartatott meg Muraközben, Királylakon, a stayer és horvát határon felállított magyar állami iskolában az első évzáró-vizsgálat. Az állam tavaly állította fel ezt az iskolát, hogy a tanulók ne legyenek kénytelenek a szomszéd stayer iskolákba járni, a mit eddig magyar iskola hiányában megtettek. Az iskolai vizsgálaton jelen voltak: Vran csits Károly főszolgabíró és Margitai József képezdei igazgató Csáktornyáról, Gáspárlin Mihály plébános* az áll iskola gondnoksági elnöke, Ríttmüller Ármin urad. főerdész, Friedl Gyula körjegyző és Zdacsek Imre kántortanító Mihályfalváról, a hegykerület elöljárói, sok szülő s tanügybarát Az isko Ián magyar nemzeti zászló lengett, s ugy a vendégek mégérkezésekor. valamint az ünnepély alatt szólottak a mozsatilfc melyek hírül vitték az áll iskolától egy-két kilométernyire fekvő stayer és horvát köt* ségek lakóinak is a magyarok hazafias ünnepét és a jóravaló határszéli nép igazi őrömét. Gáspárlin Mihály, a lelkészi hiva tás igazi példányképe s a vidék népének valódi atyja megható beszéddel vezette be a vizsgálatot. Ma|d Herboly Alajos áll. tanitó egy évi munkájának bemutatása következett. Az eredmény főleg a magyar nyelvi beszéd-értelemgyakorlatban bámulatos és meglepő volt. Helyes módszerrel a még csak első és második osztályból álló iskola tanulói a beszédgyakorlatoknak a miniszteri tanterv által előirt anyagát egymással társalogva mutatták be. óriási fá radtságba került ez a munka, de kifizette magát Az érdekes vizsgálat befejezte után Gáspárlin plébános és Ríttmüller főerdész urak ajándékokat osztottak ki a szorgalmas tanulók között, mire a királylaki áll iskola első évzáró vizsgálata a jelenlévők hazafias örömére és a munkáját a legjobban teljesített tanitó dicsőségére befejeztetett. * t \' \' \' í 1 * — áíW ^«Jr. A zalamegyei tűzoltó-szövetség, melynek 34 egyesület a tagja a tűzrendészeit szabályzat módosítása tárgyában előterjesztést tett a megye tőr vényhatóságához. - A nagykanizsai járás jegyzői egyesülete 100 irtot szavazott meg az orsz. jegyzőiárva ház alap javára. — Keszthely ésHéviz között villamos vasutat tervez egy fővárosi tökepénzesekből s szakértőkből álló társaság. — A Zala folyó annyira kiáradt, hogy az idei szénatermést az egész völgyön csak-nem egészen megsemmisítette. -Avetések állapota az egész mé gyében tgen jó volna, de a mostani esős időjárás nem kedvez a növényzet fejlődésének. (glötUitéii MhtrAs »Honfi dalok« versfüzéremre, mely 10 iv és 186 eredeti szavalmányt tartalmaz. Ára bérmentve egy forint Gyűjtőnek háromra t példány is ktUMdi kirtk. Oirnot franoaia köztársasági elnök meggyilkolása tartja most izgatottságban egész Európát; a gyilkosságot Caserio Smto egy 22 év«« olass anarkhista követte el. — Kossuth szobrára eddig U4.81Ö fH 47 kr. gyűlt össze. CSARNOK- Dai. Bs&Avay GynlAtíVt. Az a cstindes. Az a csöndes, bánatosan hangzó dal Mikor este, késő este megszólal. Itt szivemben annyi bánat feléled: »Fáj a szive«, teher nekem az élet I" Őozre jár már, künn a mező megsárgul. Zöld levelek hnllonganak az ágful, Zöld reményim I hajh ti ia eltünétek ; .Én Istenem, Aiooa is már, mit reméljek 1 Temetőben vadgalsmb bog az ágon, Ott lehelne énnékem jó világom, Bura, bajra, keserített örömre ; „Majd jó lesz a fekete föld göröngy« 1" Fekete föld, virágtalan sirhsntok í Csöndben, nyugton jó is lehet alsttok. Még zavaró könny se hull tán a rögre: .Eltemeti bánatom aa örökre 1« Kösiönetnyilvánttás. •> \' o \' i i \' \' Fogadják mindazok, akik íalejthe- tetlen szerelett férjem elhunyta alkal- i, m^val a temetésen személyes részvétük által, vagy bármi más módon kegyeletük — illetvto részvétüknek kifejezést adni sziveskedtek, magam és családom mélyen érzett háláját 1 Csáktornya, 1894. junios 18 án. özv Neumann Józzefaé. ffKLKLOS SZERKESZTŐ MARGITAI JOZ 8MF .<r it Vu ßakovcu, 1&Q4 i-ga juliu«a. f. Broj. 26- t« » ét- ikJ^ \\ .¡ / \'h. MJi\'Oih i ! 8 nr«dnJkom aioíi j* «Takl da* go r or il I »od 11 i 1« TBlroiil. — h« tifcMfc m P*a*V «"Si, POUIW« b» «»rsdUU 4«Sefft aradaik* n (fckoT*. , ." 1 t / i X*4Ut¿U«tVO> k^JtUu-u Fi»«h»l fUipora kan m Aplata 1 ak«>C¿a polltjejn. Pr«ápl«tM ooii* |«i Na celo leto . . . 4 frt\' Na pol lata . . , Na óetvert leta , , 8 frt .1 fit toé i\'Kií •jVCLs\'i, , fojaflnl kroJJ kotta}« 10 kr. Obwaaa H polH rácodba I AJ \' 2 - wrfhítt^j*. ata» le^TMéillM i t MM^ankoM Jetlkn txlaxeél drtiitveiil tnanitTenl t povuéljivl liai s* pwk^, 3edL»:cUcra.t 1 to: -ra BxraJirU- xxradraiyu.._ , . „ , .t,y\' Bulben! gíasni*: ..M^im\'urskoga podpomagajuíega öinovniökoga drugtva\'exáakoveCke tparkagse«, „Meflimursko «parkatte*. i i d. , tl .--.:—i -i>_--\'\' \' " \' ■——- ■"\' ...... . . 1 ■ ■■ ■ . .......... ....... ... - ■ - <1 BiStorija i zemljepw. n ¿i » \\ IV. 2. Co » ék. .i * Preoetaje nam poglaviti joő jeden svét vu svétu. Stvoril )e Bog őovéka. Malena je i proBta pripovest, kafc najatareái a ho-geduh pisec VU\' evetem pismu povédu lo atvorenje: Od J*mlje je Bog mpravil télo, vu télo nadehnul duh, duhom otivilo se biCe i atane pred atvoritelja svoga, koji od semlje atvorjenotnu öadef ime zeljenjak (Adam). Do njegp atvoril je Bog iz biéa njegvoga drutiou (pajdalicu) mu tenku, koju je Dimf fivtm majku (EVa)- Bog dobár muder poklám kam je atvoril «véti duhoviti- (duhe,,attgele), atvoril. je joő bide, kője ima biti dub i zaj ed no stvar, neka je to kapta ili spona med razliCna avéta; medf dühoviUtó i stvarovHIm Vnotina prezbrojna dubov nosi botju priliku ; na i u növi stvor botji povéda bogodbhi hitteriftar, da je stvorjen na botja aliku i priliku, eveti; praviiCen. Spodoba je Boga. duda,,. nevjaiecfcelni. tai 1 UjOQOta \' •a alobodnom voljpm duh, po svojoj naravi i po viíjem boijem daru pnlika Bogu. Um ide za iatiuom, volja za dbbrom, a zmíriti ae aevaema jediio i1 drogo more aamo ne-izmemim i víkovitim. Covéku od Boga stvorjenu alagaia ae Ijpflo e umom volja» nlti bi vplja potegnula, kam nije nameril um, a obadvoje prilágalo r prijan\'alo za volju botja. Pak i télo ljtidkko Cudno-je atvorenje, i kak w vee aiavi mudraui rekli: ! >, u : V , .-f na malo vellki av^t ilü céli vn avéta svét. Veé gori upravljeno lioa. njegovo kaia mn, kaj je rekel apofltol Favel i ,jikati kaj je goreu\' Obra* ]e *rcaío dn9e, vu lőjem se blisk* vea duöevni *ivot; jedini Covék more se plakatl i smejati. Vnogo tivinah iaua po kője duti\'o i oejetilo ¿Ivljele i oátreíe; nu nijedna nejma vse. tak alolno (»ki adu vito) Najosobitedi pako dar ,télu ljfidskomu je »govor«. Ob r Ijiepih darov naravnih naklnCÜ je Bog iovéka darom vifljim U* vjekofiti duh imalo bi mu vje kovati i télo,, na obilnoj öosponovoj miloet: vu, lappom raju ¿iveti, vu ljepői po fasu bilí; sa navók preneSeno. Tu je Bog sam bíl prvomu Covéku oteo, sam navuőitelj i vo4ja. Od ovoga imel ae razraati i ¿»«pío diti veliki ljudski rod (pokolenje;) rekel je Qospodio Bog.;, „Baatite i budi vsb vno-2ína!" Ali biée umno i slobodne vol;e ireha da samo tulikajfte svoiom odlukom i tfínjom dojde do evojega oilja. Taj oilj, oiit vrhu naravi pokazal je Bog Covéku i obédal ga s pogodbom : Covök je rasumen, podvudev je, jaki je, more ee anda ladati, Fogódba lehka. da nemore biti lehkeSa. Zakón botji imal bi biti za elobodnu volju, Ijudaku pogodbu i potukaz k cilju ; nego prekr^il je ^ovék sakon i sgubil put k oilju. Jednim raahom pukla njemu odvraíenu od svoga oilja pred oCima grozovita razva-lina isméd dobra i xla, miloSCa botja i prvetnjo obeóanje ¡e prepalo, aoberglave mu je poCelasmrt aa evőm ardjbom botjom. Zmutila őovéka vraija prefriganost i lat, hitila ga prebudjena vu njem gizdont, nevjera L pohlepa poklám kam je kuSal prepovédani sad s dréva »znanja dobra i »«i sla% pojavi se vu ojem ni moago mut»t? i vu ereu «loba: vttji dar isgubil, nar»r i-nsravni dari vraaili se i pomutili.. Bog< je stvoril samo angele, a vrag je atroril ssbe sata; Bog je stvoril samo dobroga Covékai, a sloéest í ovék stvoril flb moc. Od maloga Ciña bivajo guato putih veliki dogodjaji^ i» jednoga dogodjaja dugri pripovest dogodja-jah. Malen se i neznaten vu prvi mah vidi éit» iabodnoga gréha^ nu gdo ga rasuaaoipromifl» ijati i razme ga, velik je to &nv vbáik dogodjaj, kak sbilja poeljedioooa je prevalík i odluóan za ves jeden rod bo£fib Stroits vah. Zbog toga Ciña preokrenula se éovéku «udbina prevrge! se QrngaC ves ljudskii rod i put njegov do vekiveénog» oilja \' njeg voga. Vu jednom Covéku dvog* «pola pre próbana je i precenjena ljudska narav. naproti «tvorilelju i oilju. Bog je tak rekel: Adam ata! .na uojenu i ut«gu za ves ljudski rod — kam on pretegne, tam bude vsaki za njim pomotak njegov. Pretegnul je on na slu atran, déca otí-ll amo za otcem, Bogu je odrediti p d koju bjí pogodbu i C nu stVora poatavil na Maten oilj. Prvi gr. h Adamu je i Evi na gTavu, ar je itiáel iz njjhove slobodhe vo\\je(í pak se na. njihovo dufiu takaj raéuna; alt za vse njihove potomke (pokolenje), ako nije na gUvu, a to je na krv i na rod i na 8Ule>.„ na sudbinu, kak je na péUto mutu, komu su pradedi bili knezovi, ne na glavu negó na rod gréh jednoga deda zarad kojega je knelija prepala. A nevalja puno krivili Adama i Evu, ar bi ti sam bil opal. Sudi Bog Bud: e, prtaije ljudska Z A UA V A. . !.* i i Prikladüost slepcoY. Foraato js\\ d* jai kod aliepeov sluh i Clt yij)¡sujen»< nurngo bolji,. negó kod vldeéib. Ja ua\\ d. pr. u Bvoje vrieme u Pelti poxasl jedaog Bltepog mtizlkaSa, koj je po oStsrijah i kívánás okelo hsdil ta< sei itlai produoiral, dg ¿».avakn kacto, M« "ta je. tko dal,da ja opipa, znal povedatl kakova je. Oa je asmo prutóte sha Uta po karti vlekel i onda paeve za siga roo psvedal^. da i je ova >, fcnel j bsrc ili, de^ko tref 111 desetica ksro. ji t. d. filixa Tbftrlntke lume je «ivel nieki utsr^lwi, j^ioeiupis^ kai ja, kii dvie godine s(ar. Ou je pipaojetn oskel a nri uajmeujflu fíllfJpjTT i* ivsliÉ" krivt zares pnakom je eéaaab opazil. Tureuske ure; koje je nspravil, je sam na sroje miesto o taren oosll i onde po*tsvlslr a pri tora je posve Bigamo ¿del po ôtoDgsh i vüzkitt dësksh\' ftaôajvilje tuner. Silepa-Psra4i«B igr|Ja.jaklsvir takovom vieôtiuom i sigurnoatjum, da to moogotna gledeCema aebl bilo mogáée. U Montkovskoj sksdemiji med ostalim je moói videti 1 jednoga liepo iz dreva zcezsnogs jsgars, to dielo je tsk\' fino, ds fiiújeí nenre biti, vsaki las na bradl 1 mal-taCih je je poipoao videti. Toga ja gara je jeden sliepi tirolec svojím nsvadnim tepoim notera zrezsU \' U jedoom selu Bngelske je okolo godine 1840. tivel jedan aliepî tkslee, koj ne asmo ds je ivefa mefltriju bolje tersl, negó mnogi gleleCi, fe dapsCe i ave k meátrij» potrebno, ksk su to kroaas, Cunek I\' t. d. si sam os* pravil. Ov Isti tkalec nije ssmo pri tom oatal, negö jer je bil velik ljubitelj musike, a osobito je ljobtl orgale, vlekls ga je jedaa krat teljs zstim, du a domtCoj clrkv». gde aa bile príliCoo velike orgale, mebsaismus isfib aezas. Jerbo pak jo mah) ufanja imal, da bi\' ma te doprastilo iste previzitirsti, sbll si je svoje 2elje iz glsve. Ns jedan krat\' se dógodl, da ie domtéi orguljaé umrl. kojom prffikxrm se- je prisutnosti tkslcs mnogo o vrliüi pokojnika kak 1 o dobroti domaéib orgplsh, koje pokojsik bsâ majatorski znal •KW^iy gov^rilo; Ovi spomeoki. su a sliepom tkalou opet . atara ftelja za orgulami zbudili tak, da se je iadaa.krat ob ppl aoói stal, odiflel a clrkva, vrsto k-orgalsm si odprl 1 rutenjem ta priCel orgulsh mebsaismas pretrstivsti tsk, ds sa se susedi ns okolo prebodili. * Iz avih oblokov is glave vaoi porinuÜ i jedsn je dragoga pitslf jeál taje, a, nsjvifte ib je bilo togs mnienja,, da to morai biti/ duh pokojnoga orgalsfia. Ipak nckoji, koji sa bili pametaijl, sa rekli. d* bi mogll Uti biti te aa z lampafti i oratjem a cirkva asvallli, sli nutri aikogs nisa uaflli; ksk jediuo Bllepogs tkslcs a podpanom dfieltr, koj od ve8elja nad odkritjem, koje je napravll)1 nlti dofiaTée nije opazil Óni sa gs dsksko prijeli, alt Cuvsi, koja ga je strast a> tak uenavadno vrieme a cirkvu dopeljala, puatili au ga s malom opomenum. A kad je vitele poglavsr8tvo njegovo telja sszaslo pozuava* juói ujegove razae vieátine, dopustiii sa ma, da si ciele orgale temeljito previzitira.> Od tog vriemena se je on polag ostalog i a grsdjenje orguUb sapastvM danse joft stoje velike orgale a1 cirkvi na otoku ,Mas", koje je ov sliepi tkalec sagradil.. Jedna mlada dievojks zgubila a kozsh vid i sluh, sli ja potlam dobila tsk fiai uos Cat pipán ja, da jo mogla. farbe razluőirati., »pd*ed ne val jala I Kaj }e Bog reW, nije porekel: zaori nad tovékom sud boÉji \\ „Prah «i b¡l i prah budefil" Negó fté laki ? prvlje budeí » mukom i znojem vadil is zemlje kruli, i to iz zernlje trnjem i kopinjem obrasle; a ti Zivih majka, budeé prSjo majka i namuftti ae mukah materinakili. Negó da nebude afon-* daño po Coveltw, kaj Je stvonl vaemogud Bog: namyen» i oanova bozja mora «e ;«purdtl, rod stvorovab imeaom „^oték--mora poleg etvorltelja svoga vjekovati bla-leu. Obeéal je Bog Covóku zvelíftitelja, koj ímde pekju potrl ailu, *ovéka>r<aiti okovah,, ter pomilovana, pomagna i popravljen® izpeljati na alobodu ainov boJtjih. 8 prvine revena je bo2ja nW: «Plodite ho i budi \'vas vnotina !M «toji joél navék Raja zemeljskoga neetalo je: prema novoj flovCkoj doBudjeooj Budbini preobrazila 8P zepolja, koju je stvoritelj aa Ijudeki rod odradÜ Kam ]e okrenula Ijudska etapa, dofiekttla ¿ovéka borba, leikofla i muka : u Crnom materom zemljom mora ge poga-djati i vaakojake smi ljavati ra une xa hranu, kak bi i o od nje izmamil; sa vnakojaftkom nepogodbm mora se boríti za zdrwvjjs a a nebrojaáim neprijateljem vkan|u*»ft\' se ¿ivot. Smrt vsevdilj hlepi nad Covékom, nu puno treba muke do nje. Nije Covék atvor-jen samo za eebe, negó takaj za drultvo ! Bttowl muje Ghepodin p»jdaOica i ona je za njega radoet VeÜka; rodilo «e Adamu i Evr prvxr «tete, radoBt Je ono obedvema veiika, kaj obedva ne badava «pomínje prva híStoíija. Ráete famiüja, reate Ijpdkki rod. L epo pripovéda Iiistirija, kak Bog Ham otfcinakom rukom ljude vodi, odhra nje vuCi. Zvel\'Citelj bude dotel\', nu kad« npu bude vréme. Bog\' je mogel etvoriti Covéka prez njega; nu zveliOili nemore on Ujog» prez njega. Trebalb je prvlje négo «nal p trebu i ctfnu zvehCenjs, da COVÓk razgovetno vidi i apozna sam sebe i eudbínu b oju, p«k ¡o9 da pravo razme Ijudski rod, njegovu Hudbinu i kaj bi bil i kam bi za-flrl prez Boga — Cemu se naravnim raz vitkom hoóe v remana Da ae hitre\'e razmcmo, to ti je tala- KAJ JE NOVOGA ? ■•i )\\ i, 11! i r . ,{¡i ; i* y < , ;•> •• i ,¡ » — Proeimo naüa pfotuvane prodplat* nike. na) nana vu novimr fertalju Ijeta pred-platne zaoatatke «im predi poôleju i pradpJate ponoviju IV\' - i r H (Drugi pat daljf.) f ✓ ■i i Ona se je n svojoj samotnoj uevolji bavila Aivaajem, njezino Svelo je b lo za óuditi ge fluo.sZbAla je takaj pisaü te njezino Ajamo uije bilo\' manje za éuditi se negó ávelo; jer linije, aa- bile. jedozke kak inora, a alo ve ii rieói bu atalei n jednako) daieéiui jedna od drage: dapad&, fcaj je biio najCodnOvitije, nko je koju siovu iZpnetila, tak je potlfem zuaU na pravo mieato vrtt\' linije metnutf. To jp bilo njezino dielo po danu i po noli, jer ako nije mogl* spati, stala se je i bez da bi svie<a u2g»U, aela si je k*stolu i prifiela je pisa« ili Sivatij. te je to negde raoglo Cudno se videt», kad je ona o tmici tak liepo písala i 9¡vala, kak drngt s dobrimi o£mi po bélom danu knmaj moga. Voánja ladjoin. Jedtietf bu ix Zente a.1 Szegedin na Tiszi ladjn vlekli. Bilo je preprezeno nekoJiko konj na dagib vojkah^ kof/a bq na obalu do-segle, i nekolik» Ijudih, koji evi zajedüír po obali proti voéi, oa dugih vn2etinah pod velikom halatíttkom i krikbm, kak jr to veő pri takovih prt]iftah navadi, jedna\' ogromnu ladju vlekli. red m 950.000 fcr. Vae «tlkre i< áép«tata plkéa zakopaik (areadator). Vai dovezdaAojl primatialnl ^aovaiei (alu^benikl) ostaju tu slu?,bi i plaá, ter b« im bude I dal je raöuaáia ljeta al u Mua v aoja kakijuk i na peasije. KoaUakt traje SO Ijet. S prvince je hotel imaoja vzeti aa anead* grof Thurn-ValsaaeiDa, all ga je magjarski komaaej kaVtX .luoze^a Atttrfjtfaetf« \' odbil. - Kontrakt je pod pitea\' 80. Majofta^ atolni ga kaptol pdobrilt< a odobrll ga, bade ¡ korn.anj (viada). . I \'J v. : v\' . ;j » ,*t>. PovBdnja vu gorn|tj Mayjarakot O povodn|l\' tu gorajpi Magjarakoj jav-Ijaju uekaj atrabovitoga. Vu kupzliftóu Pístiganü voda je pala, ali je zato tu «elu istoga imena por»â«do prék ato hítah. Va liptOTskoj varmegjiji vtopilo ve je vnogo IJudlb. Vnogobrojna mösta poleg rleke Vajr tak su opustoéeua, da je aUahota i pogledaU ib veada, kaè Je pódela veda padati. Seaokole i vrti su zartuljjeni piodine propre,. fiiva4 l< blago f vsu pokreteu imovioa odneflrta j^ vodlu Kvav ai neda aith yecéuiti. Vt Komoraau viadala je prnd par dant najvakSa pogibel/ ter su «e vaaki öac bojala kaUstrofe; Ovakre pevoduje nije bilo od Ijeta 1818. Boj »ti se je glada. Do 21; Jan i ole, va popUvlJeaeai podruCju poruSeuo je na jezere hi£ah i na jexere i jez&re Ijudatva au prez fcruva i prez hrane. Clrkva od ieUoza. Vezda je va sdoiujei»\' Meidlingto prl Befia ialofenai cit^cvta« Uojoj na eôlom zvéta nejma pira,, ar je aluieua ed a«m«g ialjexa ter nejma oa ojoj atti drubtUiioei (iwge üoje ntvari, Ovo je¡ eirkvu aaruC I« gn6ko-katoiiCka obó\'na tu Oarigrada po planaatu arhitek4A> Amavoura, koji ja mural praperattiijtaljeantt konôtrukcljn, pokehdob da se bade cirkvu podignala poleg imr morja\' na tak vom fuu-dada, koji je abaolatao nespoBobao za zidada temelje. Cirkva bade Mi poloüla na ieljezno podnoÉje od lednoga tomada. Njezina dutlna ieuosi 81 i pol Metra, sirloa 18 metra, viötu* torna 89 metía, oôla teZitta 4000 meter centov, a ima preatora il 500 ljudih. KoStala je 260.000 frankor. Gradina je va byzautiusküm slogd vu fabrlki K. Wagera. Grtditelj bade cirkva fa skurom razio, il (raztepel); prenosel Vu Oarigrad 1 tfndi ja Koliko je do vezda kovano ? Mínisterstvo fluaoeijah iedalo je i«kaa# kovawih va Aaatro Magiamkoj do 26. «ajaia 1994. Ijetau Po tew iMcazo va valb kovntcalv kovano je 1.. va Magjarskoj: zlataih korunab 166,168 740, arebernib koranah 82,240 184, ñlirab od nikela 11,448.680, tiliran od bronca 605.944 ; 2. vu Aaatriji: zlatuib korunah 2*2,888.120, srebernik koranah fri,667 000, fllirate od\' nikeltf 18\'977\'182, ñlirah od bronca l,899l810 Prema toma nakavano je do vezda va céloj monarkiji zlataih kraaah 409,031.860, a areberniU kraaah i drobifla 126,618 790 kranah» Paplrnatlh forlntiCah povaCetw je h prometa vu Magjartdroj 1,812.000 for., va Aostriji 5,291.278\' foi*. Zvuu toga je iz prometa, povleéeao 1/ vu Magiantkoj; arebernib\' ákudabi po- 2 for. 1,098.402 for., % íorintih 4,603.969 tur.r konaadi po 20 kr. 1,» 12.700 for., komadi po 4 kr. 70 820 for.; 2. va Aaatriji: are« bernih ftkadah po 2 for. 2,562.936 for., \\ forintih 10,950.264 for., komadi po 20 krr 6.300,800 for., k tnad^po 4 kc.H96.700 íar. Po totn je iz prometa povleCeno Vá vatno 33,688.440 foriuti sUrog peneaa. Na arendu dana imanja primasa vu Magjankoj. U BudlmpHlte javljaja : Glrof Öózai Batthyányi otee fiüiuatískog guremera, vz«t je vti zakup (iz aretttfe) m imanj«; itragjar-•kog primasa. ïnrat je o bal «o okolo 94.000 mekotkb, i to 80 000 mekot senoko ab i vrtov, 10 000 m kot patnikov 1 84 000 mekot gome. Arendator bude platil na ijeto najara od 860 000 forint!, preokimije fan ios za 700.000 for., ter je kapil i ovoJjetoí pri- Od nekad najedan kiat dojde jedan vandravec b-felleisenwm na pleóih i spar éiiem, koje. so mu iz istoga. van gledale, te zapita meitra ladvara : nBí H i ja alobodno u Szegedia za dobre rieii i dobra piala ? Koliko moram platiti?*" Meáter ladva>, koj jo bil vellki kaljiv-djlja odgororl: „Dvadeuet zrajcarah, ako se boCete sea ti u ladju, ako pak hoCete znaml Bkup vleói, onda deset krajearah. Vafl Pelíé-isen morete i za» toga v* ladja metuuti,, jer bi vam drugóije samo na zadevi bil." „Dvadeset krajoari — deset krajpari — deaet od dvadeaet ostane deset.M — Ovih deset k raj caro vy misli si, morem zasloílti. .Anda ¿obro, ako je dopalCeno" — veli, i biti FeUeisea o ladja, zatim vzeme jeduo voíe\'íez raoae i prifime aa. oatalemi iz avib silab, kaj je samo \'kada. mogel, vleíi. „Predi dojdemo na mieato* — mUlU si je vaka nebam< badava« negó, ako im po-mognemr". Kad bu doMi a. Ssegadin plati deaet krajeari za da mo se je Felleiveo voziM xa, da ja on Blobodoo ladja vlekel, te i jpí da-nas, misli, da j* onom prigodom , deset kraj-carov profitiral. Cm. Köllay zaova tiloZlti, montlratl i vu tih farbah brandratí. 12 Rtagfartke veffknaka hitt. Nakon Seflt tjedne piaze tíiagjarska je velihrika bita vzeia po dragt pat vu ptt** zakonaktr eaaova o dvHooj léföltbi, ktoja \'je 10. majala aa 189 proti lftf\' votomov odbila. . , Narodni mnzenm, gdr va vetiko) paM magoatska hl£a drü frvoje Bjednfoa, bit je veC od raooga játra pad oftrom stratböv, ar só oblaati hotelé pod vsaira cénu ovaj pat zapréCiti ikradalozne prtzore, koji au se ebivali prigodosi prvog votiziranja, kad bx prvf" doatojaoatveniki zenije bili grobljaaaki uapad uuti i pogrdjenl. VelikaBi podelí bu ved okok) 10 vare dohadjati. Med prvlml dcíel je vrhovai dvorski maráal gróf Antun (kécsen a za njirn taver-uik grof Zichy Ferenc», za kojega m tvrdili, da uobude doáeL Kotrigi epttkop&ti doali Mt atalo ne vai. Nadblflkop zagrebeCki. Posilovid, Bel »1 je poleg nadblökupa Kamattá. DoSh sa 1 odelni predstojmk va miuistaratm vafljakih poahrv ¡¡iroí 0«Iráki i kupatam ia«£j»i*ké téletne garde Bareaay, doéim su ixoatali grof Pálft\'y A., grof Kalmau Huuyady i hborúi komau-dánt vu Lembeigu prtnc Windiscbgraeti. Oá dubkom puuo dvorauu i galerije odpti Je prexel öxlávy aöduicu ob ^18 ?ori. i • • ^ Gcof Feidlaand Zichy predal je oii pe-tieijab proti cirkveDO-poiitiCkim osnovam. Kad Je uxet vu potrea nuuclum xastup* niéke hite o lenitbenom prava, govoril Je prvi Salamon pl. Gajzago, blvől prezeÄ vrhovnoga ra^unarskog dvora. ,0u se nede pobllte baviti oanovom, koja je zadodta pretreseua, vc<3 upaAuje ua politlCku potrebodu reforme lefittbof prav lak takaj i na rexültat pouov-uog glasovanja vu xastapnickoj hiti. Nadja ue, da se budu kotrigi pokoraiti ako tte ve-Őinl zastupuh\'ke bite, a to volji krune i uaroda. N t Grof Ztohy Ferenc nadjal se je, da bu4e viada svojimi osoovami poboltala odno-riaj ismedja oirkve i dr/ave i odstraoiti ribanja, aji oua js taj oduoáaj joipogor-éais. Ou ue<Je ds povrédi iCije vjerako éavstvo ili uvjereaje, pak stoga predlate, da •e vpelja ne obvexei, v*d fakultativui brsk (teuitba), s ovo oeaovu odbija. Bírna Vay Béla poxdravlja radostoo osuovu vlade, koju je xnatupnióka hifta prijels. Nadja so, da bude vlada uatrajsla, jer se ovo in c-",aovom uvodi jedius\'veuo ¿enitbeoo prafvo« PreporuCa osnovu na prihvat. Graf Zay Mikloá ixjavljuje se sa fakul-tativni civilni brak (ienitbu) On i njego»i prijatelji bili su skloni koiupromiau, all je vlada rajéi iatsla savex sa skajniml radikale!, pak se od i njegova stranka neboje ui borbe. Osvedoéen Je, da magjaraki nsrod nsteli oroga aakona pak ga s toga odbija. Grof Keglevlö Stefan nei\'e da ponovao uabrajs raxloge, koji xagovsijaju ovajzakon. üpoxlcija ih ui je pobila. PrihvaCa osoova i piepoiaCa ja. Za Um Upravlja govoruik je-deo pasus avog zadnjeg govors o reformi gorpje hife, koji so krivo shvatill d tolnaCili. Kad je on spomenul potreboAn ove reforme, nije mislil Stirn groiUi se biü. On i denes dr*i potreboim, da «e goroja bit* preaxtroji, all tak, da se pridrli a ne dokiat. Oa teli, da se ograniCi vl*^ gornje bite i ustaaovi, koliko putab je ona vlastua da odbije zakoo, koji je dolöja hita prijela. 0 \' tom ueka odluöö uovi ixbori odnosno uova xastupniika hUs. Na dalje kou»tatuje, da je 1 prvi pat veéina avetovnib velikatab zakon prihvatila. Prigodooi sjpecijalne debate on bade atavil xakljuCu< predlug, . koji bade vtilil vse religioxue ikrupule. Taj je aakljuöoi pred par doevi putem kradje doepel vu Javuoat. örof Antnn Bxócaeu oCituje, da nepoxna drogog luvereuiteta do ouog krune 1 ustava, psk se stoga niksk nemore podvrfl xakljuCku saatupulCke bite. Za njega je jediao mero-davno, da Ii je koja osoovs hasnovite, — a pokebdob je oevedotan, da je ova osnova ua k?sr, tnora ju odbiti. Evangelio.ki biflkup Zelenka preporuCs osnova, ar je hasoovita. Barna Joftef Radnyiusky izjsvljuje, da on vidi vjernost na prema tronofla i kralju vu drtaoja, ks) gs on xsoslmlje. 1 on asgo-varja jedtotveno teuitbeao pravo. all ue vu ovoj form». Predlate, da se isjavl eirkveno vjeniftaaje qbvexuiu», a iaa toga, da se saore vu iitom lokalu sklop\'ti 1 oivllaa tsaitba. VexdMnja oa«yvs odbijn, ar je osvedoCenr da déla vu intaresa troaala 1 oraaga. Mikgfof Sigrnnüd CsAky-PalUviöinl odi tujeY da uejuia odujega llboralnijeg inagoata, no on tuora ovu osuovu s toga odkloniti, ar je ona samo vu lnteresu iidovsb. Grof Baéobeny Imbro uilajli poriCe, da veCins hite stoji ua stsnovifitu negaeije. Vedina bi prihvatila obveznu formu civilne teutbe, kad bi ae i obvesnim pregiaéil cirkvona ie uitba. Od odbija osnova. s Mhi\'ii -J7 -i\' ü\'l \'»! \'\' HU/I Prezeá tízlávy zakljuéuje na to debatu. Minister pravosudja Öxilégyi oéituje, da je opoaicija slotna samo vu negadji a/; neploina vu svojib predlc\\<<Ih modifikacfju. ( i I < \' Za tim se je Bame prvlje 2 vare preálo da gluBUvanje- 1 * . • . \' Za o a o o v u glaso vali so: 9 evaageliékih oirkveaih dostojanstveaikah; stjegoDoie: boa grof Kboeo Hederváry, vrbovui vratar grof Julio SxécaeD, vrhovni atolnik grof Albin Csáky i vrhovni komorolk barun Béla Oroiy ; 3 vrbovaa audca; flamauski guveraer ; 89 grofov, med njimí Aladár Andrassy^ Aleksander Apponyi, Jarai Brdódy, Rudolf ErdÓdy, éetlri Eszterbáxya, Aladár, obedva Ladislavi i Tuodor grófi Jaukoviéi, Artnr Pejaöevló i pet SxécheDyijsh ; 21 baruD, raed ojimi; Leopold Edeiuhelm-Gyulsy, tri liádvánazkya, Géza ltaucb, tri Vays i dva Wodianera, i 51 Imenovaai kotrig, medju mimi: Jotef Baroeay barao Lorsad Eötvös, grof Ötefan ErdÓdy ml, grof Ferencs Esterházy st. (oéxdavnja imenovsn), barao Fejérváry, Pavel Gyulai, Ernest Hollaii, bsruu Bamel Jósika (zadnji pat nije gjasovsl), Julio Ksuts, grof: Btef^a Keglevié, Kolomso Miksid, baruu Sigmund Ueohtrixt (uexdavnja iraeuovan) i Jotef Zuber (nezdavoja imenovao). Skupa onda glasavslo je osaovu 128 kotrigov. Proti oh u ovi g 1 a a o v a 1 1 sn; 84 katoliéka i gréko-lztoCoa cirkvena dosto-jaostvenika, med njimi obedva kardinali Vassary i Slauch, nsdbitkupl: Posilovié Ssmassa i Gsiszka, biflkup Drohobecak/, patrijarh Braukoviő, metrópoli! Mirón äo> mau i vladike Nikaoor Popovié, Nektarije Dimitrijevié, Mirón Nikoliö i Germsn Opaöió ; za tim tavernik grof Fereucz Zichy i vrhovni dvoraki meHar Gejza Szapäry; kuez Nikola Pálffy , 62 grofa medju njimi: 8 Appouyia, Rudolf Ohotek, markgrof 8igmuud Osáky-Paüavic.nl, Andrad Osekonics, obedva Cairakya, pet Desseifyab, Jotef DraXkovió, »est Etszterháxysb, tri Msilstha, Markrgrof Aleksander pAllavicimi« LadUlav PejaCevié at., pet Wenckbelmah i 12 Z.cbysb ; 9 baruDah* 1 15 Uebranlb i imeoovaoib kotrigov, medja njimi: knex Pavel Esterházy, baruu Mariássy, Nikola Mihajloviő, Mar grof Edoard Pallavicini^ baran Jotef Radnyáasky, grof Imbro Ssécsenyi ml, 1 grof Antau Széosen. " : i T . . ,\'t\'i . / , Glasovalo Je auda skupa proti osnovi 124 kotriga. - : Nije d o i 1 o va vb em 60 kotrigov, med ojimi: biskap Strosmajer, vladika Grujié, proteatanski biSkap Baltik, grof Nikola Bánffy , barao Desider Prónay, grof Palffy-Daun, priuce Filip Koburg, knex Edmond Battbáayi, knex Radolf Lobkovicx, knex Jalio Odescslbi, knex Ljadevit Win-dltgrecx. grof Gjuro Apponyi, grof Marko Bombelles^ ml.; grof Ivsn Drafikoviő, grof Karlo Eltx, grof Fereocx i Tods Erdödy, grof Tasaillo Festetió, grof Koloman Hcnyády, grof Pavel PejaCevié, grof Ervin Schönboro, báron Ferenci Nopcss, Biglsmnnd Ormos, baran 2iga Ottenffoe)«, Lsaíslav Stögyény-Marich I Pavel Uxoviö. Tim je sjsdulca xakUuftena ob 2 vnre 36 mioüt, a aljödeda ureíeöa aa drugl dan ob 11. vori, kad js xapoéeia öpecijalna debata. i.\'.t »ív u Vu Budimpeáti, 22. juoiuüa. Ministarstvu poljodelslva atigle su vésti, da kvar od poplavah isnosi vu obéini Podbjel (varmegjija Árva) do 400.000 for. vu kotaru liptovskom 300 000 for., a vu okolioi Cerne vu trenduskoj varmegjiji, gde se boje glad», 1 milijuq forintih. Kvar vu ostalih kotarlh jot nije preftarcan. Vu M)«kolcu, 28. juniuta. Voda Tisza poplavila je oböine Kessi i Doromga. ^ ^ . I t i « . ^«S- 1 * \' ! M f j • , >i \' * \'■ > i \' íj ul- i»\' l • ¡ i \' \\ \' Izgiaula ¡adja. ■(r. , \' /\'!</{( (! .\' / Is Trata javlfaju; Austrianska barka „Alios«, koja ie 22. januara is N|u-Jorka odplovila put Liverpola, isniknula je pres traga. Barka je sagradfena ljeta 1870. vu \'IVstu ter je sapremala 474 bsCvab. Drti se da je propala- * , i . Buda 33-ga junlots 1894 13 39 64 3 i 22 Cenm zfikii. — Gmbonu úrmh. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. írt kr. Buza Pdenica "é " lí Zab Zob 6 Rozs Hrt 4 60 Kukoricza ó Kuruza sUri 6.- » DOVi Árpa Jeémen v ,, 6.rrr , , Febér bab Grah béli 5. - Sárga * > tuti 4 — Vegyes » » zmédan 4.- VASÚTI MENETREND csAktounvAIV. InilHl Hapasaka í I Gyor«-pfeta 6» VefJMTOnit Kanlasa felé Reggel 4 39 gyorav > Délben lt 89 * ■ Éjjel 10 07 poatsv. \\ » Reggel 5 52 vegyesv. Pragerhof felé Reggel 6 06 poetav. » DélutAn 4 16 » » Kjjel 1 17 gyora*. ZftgrAb felé Reggel 6 60 vegyeav. » DélutAn 4 10 * Varaisdig Eh te 10 17 » • Délben 11 44 m BobAra Rsggel 6 05 » Egeraiegre Délután 4 28 • Krhtilk Kanissa felOl Reggel 6 51 poHtav. y DélutAn 4 01 N * Éjjel 1 14 gyorav. > Este 9 32 regyeav. Pragerhof felöl Reggel 4 88 gyorav. > Délben 11 29 poatav. » Éjjel 9 65 • Varaxadról Reggol 4 22 vsgyeav. > DélutAn 8 50 • Zágrábbél Délelőtt 11 17 i\' t ti s Eate 9 80 n Ggersaegröl Délelőtt 8 62 m DobArél Ssts ü 42 ß Nyilttér.\' Hennebeig Q.(ca. kir. udvariszállitó) selyem gyára Zürichben, a privátmegren delök lakására közvetlenül szállít fekete,tehór • és színes selyemaiövstsket, méteren kint 45 krtól II Irt 65 krig poatabér és rammtn-teien, •ima, oaiko«, kooikáiott és mínfáaot-tMknt, dám**itot stb. (mintegy 240 kfilönbözö minflaég é* 2000 különböaö aiin é. árnya Isthan.) Minták postsfordultávsl küldetnek. SvAjo/ba ojimzett levelekre 10 kroa éu leveleiőlapokra 5 kroa bélyeg ragaaatandó. Emen rovat alatt köilöttekért nem vállal felelőséget a ttserk. ODQOVOBlfl UBEDW1K MARQITAI JOZ8EF Qlavni auredoik ÖLÁD FERBNCZ 153. szám v. 1894. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. éyi LX. t.-cz. 102. § a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a perUki kir. j&r&abiró-aág 1894; évi 989|p94. számú végzése következtében dr. Schwarcz Vilmos budapesti ögyvéd álul képviselt Kanfmaon 8. D. bpeati czég javára Beck Vilmos alsó. domborul lakos ellen 41 frt 10 kr s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt a 636 frt 50 krra becsült tekeasztal felszereléssel, különféle szoba» bútor, saikvizgép készülékekkel és 120 drb. czlnkupakoB sxikviaüvegböl álló ingóságok nyilvánoB árverésen eladatnak. Mely árverésnek a perlaki kir. jbiróság 1177/p. 1894. sxámu végzése folytán 41 frt 10 kr. tőkekövetelés, ennek 1893. évi október hó 18. nap)ától járó 6*/o kamatai és pqdig összesen 24 frt 17 krban bíróilag már megállapított költségek erejéig Alsó-Dombo ruu a helyszínén leendó eszközlésére 1894. évi julius hó 9. napjának délután 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni száu dékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, bogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX, t.-cz. 107. és 108. §-» értelmében készpénz fizetés mellett a legtöbbet igéiének becsáron alul ia elfognak adatni. Kelt Perlakon, 1894. évi junius hó 26-én. Stern Frigyes, k r. jbirósági végrehajtó. összesen 6 frt 50 krban biróílag már meg-állapított hátralékos költségek erejéig ML-Királyon alperes lakásán leendő eszközlésére i 1894. julhu hó iO. napjának délatial 3 örija l , határidőül kittlzetik és ahhoz a venni azán* dékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett Ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108 §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbel Ígérőnek becsáron alul ia el fognak adatni. Kelt Perlakon. 1894. évi junius 26-án. Stern Frigye* kir. jbirósági végrehajtó. 201/94. az. Árverési hirdetmény. Alulírott kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 108- i§-a értelmében eoennel közhírré teszi, hogy a Csáktornyái kir. járásbíróság 227l/p 94. Bzámu végzése \' által dr. Hajós Ferencz csődtömeg gondnok kérelme folytán Molnár Lajos caódtömegéhez tartozó 908 frt 78 krra becsült szobabútorok éa külömbnemü ingóságokból álló ingó-»águk nyilvános árverésen leendő eladatá>a elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyis Oaáktornyáu a helyszínén leendó esxköz* lésére 1894. évi julius hó 6 ik napjának délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni ajándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogot vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy azóbeli jelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt bir. végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 109. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán, 1894. évi juuius 25-Őu. 551 7—1 Molnár kiküldött bir. végrehajtó. A Riohter-fále 2W Captici oomp. Horgony-Paln-Expeller elnereiM lUtt igen jó hírnévnek örvend. Ezen flgd&lomoaillapitó bedörxsöléa valamennyi köuvóny, ceúz ia tigisuggatásban szenvedő egyéneknek ez uton legyen ajtalóUg emlékezetbe hozva. Ezen tinktura már 25 év óta, Mint lepMegblriiatébb \' :szer általánosan kedvelt ée ennélfogva már további tyánlásra nem szorul. Csekély Ara, fi vegenként 40 kr.. 70 kr. vagy 1 f. 20 kr. vagyontalanoknak ia lehetővé teszi, ezen kitűnő hizÍ8zornek beszerzését Bevásárlás alkalmával a „Horgony" védjegyre ügyelendő, nehogy utánzatot adjanak, mart csak a vörös Horgonynyal ellátott üregek valódiak. Ha a valódi Pain-Kipoller helyben nem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához: Richter -ógyazertára „az arany oroszlánhoz" Piában vagy Tőrök József gyógyszerészhez Budapesten. 650 l-l 300. szóm v. 1894. Árverési hirdetmény. Alulírott birósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. oz. 102 §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy a perlaki kir. járásbíróság 1893. évi 4574|p. 93. számu végzése következtében Zakál Henrik csáktornyai ügyvéd által képviselt Neufeid Adolf alsó-domborul lakós Javára Krizaay Mihály m-királyi lakÓB elleni 471 frt 50 kr. a jár. erejéig foganatositett kielégítési végrehajtás utján le ée fölül foglalt b 490 frtra becsült 2 sertvés, pajta, 1 herélt ló éa 1 tehénből álló ingóságok nyilvános árveré-sen eladatnak. Mely árverésnek a perlaki kir. jbiróság 1789lp. 1894. azámu végzése folytán »NEMZETI ÚJSÁG" czim alatt junlua 17-án Budapesten uj politikai napilap indul meg, mely, mint a nemzeti párt hivatalos lapja, öazinte ssökimondáasal harozolni tog a jelenlegi kormányrendaaer ellen éa becsületesen fog küldeni a nemzeti érdekekért. A Mpmvati ITlíiárt-tt \'elel/te a«erke8»iő|e Qünther Antal dr., helyettes aserkeastöje „Lvemieu Szeredai Leo, a kiket a magyar sajtó legkipróbaltabb, legkivá- lóbb munkásai támogatnak. A \\amrAti Iliuúcv^ e,öre ÍM \'elhívja a kftxönaég ügyeimét kitDnO veaéroaikkeire, „nem zen melyeket többek közt Apponyl Albert jtróí, Horánazky Nándor, Kováos Albert, Hódossy Imre, Bartha Miklós, Boglár Ferenc«, Benedek Elek, Hook János, Aosády Ignác* dr. nb. irnak. Ugyanily kiváló erők aserkeaalik a Mnmvntí ITiaór*^ minden egyes rovatát. Mindjárt az első mámban ME" nzonitó-^Lvemzeu Ujsag ^^ reKény ^ koslését kezdi meg a Nomvali ITiflá»" melT n»BY »«lyt fog fektetni arra, bogy gyorsan 6s megbiahatóan, „nemzeti elfogulatlanul informálja a közönséget Bőven fog foglalkozni a (VomTAti íTífláo-4» a vidéki élettel, adni fog bó közgazdasági rovatot, melv „liemzcii haasnos tájékostatója ée tankoaadója len minden üzletembernek és gazdának. Lesz a lapnak állandó divatrovata, kitűnően szerkesztett egészségügyi éa jogagyi rovata. A saerkeaitői üzenetek rovatában díjtalanul és azonnal ad (elvil&goaitást a Mi>mvpli ITiaáw" minden olvasójának, minden kérdésben. A >apnak az ország: „memzeii minden legkisebb helyén van levelezője, de a mellett külön levelezőket tart a világ minden nagy városában; ugy, bogy a „Nemzeti Uj8águ a leggyorsabban és legmegbiaha^bbap iog közölhetni mindea hirt A IVpimvpti ITiflá<*u a ko|,mány tulkap&satnak szigorú ellenőr«, s a „nemzeti UJBHg magyar nép szabnds&g&nak hü szószólója, az igazi egyenlőségnek lelkes harozosa lesz. A. -SS »M2MZUTI wJHÁ«« egyutUH a legolcsóbb napilap 1«. an- ELŐFIZETÉSI ÁRAK: msému évre......ia frt — Air. f«l ivre....... J fr» - hr HbgyeS Ívre •my héMpra S frt > fr* fcr hr. Egyee szám ára B. Pesten 4 kr,. vidéken K kr. — Kapható minden hirlapelráuBitónál Most belépő elöflietók juníua t7-éiöl ftüiím \' éig, tehát egy félh&napon át MBr ingyen -3M kapják a lapot, mulaiványsaámoaat készségesen küld a kiadóhivatal. „NEMZETI UJSAG" azerkeaztősége Budapeet, Petőfi utozalO (a^ AndrAaay-nt 6i Petöfl utm i aarkán.) „NEMZETI UJSAG* kiadóhivatala Budapest, VI. ker., nagymező-utoza 25. 639 a-a Kérjen csak „ZACIIEItLINT" mert e« a leggyorsabban éa legbfstoaabban műbödó «ser mindennemű férgek Upa»K<ltábára. Semmi nem bizonyíthatja jobban elérhetetlen ere jét és jóságát, mint óriási elter|ede*é-nek sikere mely szerint nem létezik egy második szer, melynek forgalmát, a ZACHKRLIN legalább néhány tuczat szor felül nem múlná. Kérjen azonban min denkor lepecsételt üveget és csakis t * »Zacherlln* névvel ellátottat m?rt * A l minden más értéktelen • • • f » / hamisítvány 1! Giáktoxay&a; Slrahia Testvérek Graner Teslvérek Heinrich Miksa özv. Göncz L. gyógysz. Alsó-Leadva: Fuss Nándor gyógysz. Freyer Fülöp Graner Testvérek. Fariak: Kramarits Viktor, Öosterics Pál. Folstrau : Max Robié . • \'Mii Az üvegek ára; 15 kr, 30 kr., 50 kr., 1 és 2 frt; a Zacherlin-pórszóró-készülék darabja 30 krajczár. 996 6 - 7 . í w . - 11 .\'v . ,_i_.\' ^. - - > t t_____ .. l.___________i _____ \' r Nyomatott Fiachd Fülöp iaptulajdonotiuAl Uáktornyau. Jfi y iJrtesttés. Van szerencsém a n. é közönség-; b. tudomására hozni, hogy lakásomat Sf^rlnyl tér, ftav. Zl«gl«r Lajomié házéba (Baumiiaok-féle vendéglő mel- • lett) helyeztem át. Csáktornya, 1894. jun. 20 ■ J>f\\ Wolf BHa Dráva Vásárhelyi körorvos. . i . Oglaa Imam sreéu po t. oböinstvu na znanje dati, da sem stan moj vu Zrinyskliw trgu leíeéu hiiu (Ziegler Lajoflove vdovice, poljeg Baumhacka) premestil. I Cakovec, 1894. 20-ga juniuáa. Dr. Woif fíéia. TELJESEN FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Felelő« sssrkesxlö és laptulsjdooo«: HOLLÖ LAJOS dr., ora* képviselő. HEGGEL hz ország legtávolabb esö részeiben is már \' • az olvasó kezeiben van. A Magyarország: plitikai, köxgaxdasági és társadalmi tudósításaival az ösz-bz«b lapokat megelőzi- , A Magyarországból a köxönség már kora reggel olvashatja as országgyűlés tárgyalásait kimeritő alakban, aa aanapi összes ktll- és belföldi eseményeket, kimerítő lő/sdel tudósjtáiiokat s>b. stb. A Magyarosság eddig ib tanújelét adta, hogy férfias bAtorsAggal kllad as ország I függetlenjéért én önállóságáért, én szembe száll minden korrupczlóval és közéletünket minden vissxaéléotöl megtisztítani töreksxik. A Magyarország IQggetlen minden hnlalomló!, minden magánérdektől, senkinek alárendelve nino«, s igy állánpontját nyíltan és egyenesen m. odhatja ki bárkivel szemben. A Magyarország eaen törekvéseiben a közönség résaéröl már eddig ia nagy támogatásban rémesül, n igy mint a nyilvánosság és a közérdek orgánuma folytonosan fejlődve és megerősödve áll jövőben is a közönség ezolgálatára. - A „Magyarorsziig" előfizetési árat SzerkePztÖFég-\' VIII. kar., Riß Sándor-utc?a :« 2 ss. , Kgóeís évre Fél évre . . Negyedévre . Egy hőnapiu 14 frt ~ kr. « - • 3 „ 50 1 . 20 Kiadóhivatal: I/. ksr., Rostély utcza 2 aa. 1-8 mm i l| XI. évfolyam. Csáktornya, 1894. julius 1-án BurkmtÖTtl irUkwt l.k.t »1». imnap 11 fa 18 &rm k&»4ü — A lap »MlUml rUmin von»tko»4 ■ind«» ktt»U»*«»jr ükrflUI Jösssf iMkiuUí HTir* kKldwdt. fclaáóhtVatal t i r. m . * A Bt Filém . , , IM V Megyéd évre . . . I Art Kgyw nftw 10 kr. i fclftatw A. T. «■ Faiöp k^^és. |ACYAIl ö hoRYAT RYKLYKH U6JEUHI TÁRSADALMI, [SMERTTE&JISZTS * SZÍPlRDDiLKI HITlLAf. ******** Wogloleiilk hctéahlnt »gyiurt t««árn«p. Id* kaldwdSk u •lflfl*«tfa4 dijak ■jriltUrtk 4a klrd»tfa*fc. ^_ ^^ A »MurákOvi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »C>iktúmyat takarékpénztár«, a »Muraköti iÖmtm.jlttlJH« uálliUUtk. takarékpénztár« aat. hivatalos közlönye. ■jtiin?____í. • mű; \' HduJ«kH., Dakaa K* OffMttki, DaaU O. tű fa UnUAl klanA BrtabaÉ: 8Um M. . _ f • : NyUitér pétitmrm 10 lm, »\'"Mimi m i"" Pénzintézeteink kötelessége. s«E£.,!)fldfctudomáBU dolog, hogy hazai pénzintézeteinkben rengeteg mennyiségű pénz van elhelyezve, mely hogy nem hever gyümö\'csözetlenül, arról bizontságot tesznek az évi zármérlegek és az osztalék, mit az aránylagos forgalom által teremtett jövedelemből nyújtanak az igazgatósé gok a töke tulajdonosainak. Hogy a forgalom és tökejövedelem, az egyea intézetek keletkezésétől számítva, évenként mily ará-nyokban növekedett, arról nincsenek biztos adataink, de annyit tudunk, hogy pénzintézeteinknek majd mindenike felvirágzott s vagyonilag biztos és }ó lábon Ali Nagyon természetesen az olyao intézetekre, melyeket a nagy közönség tart fenn, a melyeknek felvirágzásukhoz a társadalom minden rétege hozzájárul, a köz élet térin bizonyos erkölcsi kötelezettségek is nehezednek; melyek elől kitérni alig lehet e melyeket megtagadni elfogadható okkal ném is lehetne. Elismerjük szíves készséggel, hogy pénzintézeteink az efajta erkölcsi kötelezettségek elöl nem igen szoktak kitérni s anyagi erejükhöz mérten hozzájárulnak minden nemes jótékony, emberbaráti intézmény és egyesület segélye-zéséhez, hogy mondhatjuk, alig van alkotás, mely egyúttal pénzintézeteink áldozat* készségét is ne hirdetné. De megvalljuk őszintén, mi a pénzintézeteknek társadalmi szereplését és ügy- körét nem kizárólag a humánus cselekedetekben és a könyörület munkájában keressük, valamint hogy üileti működésűket sem tartjuk annyira megffzorithatónak, hogy az csak kölcsönzésekre éa értékpapírok forgatására szorítkozzék. A pénzintézetekre nálunk az az igen szép és kulturális tekintetben igen fontos feladat vár, hogy megteremtsék a magyar gyáripart, melyre a vidéki városiknak ma-holnap égető szükségük lesz. Mert ha vesszük, hogy az ilyen iránya tervek és kezdeményezések, melyek néhol a gyáripar megteremtését czélozták, mily indolencziával találkozott, ugy akarva, nem akarva, azt a következtetést kell le vonnunk, hogy a vidéki városokban a kereskedelmet és ipart emelni egyesek kezdeményezésére épeftv nem lehet, hanem a töke faktorainak kell tz ügyet kezökbe venni és megvalósítani Hogy pénzintézeteink ez irányú törekvései milyen lanyha, az iiagyon ismeretes dolog A túlságos óvatosság, mely intézeteinknél honol, azt tartfa, hogy ilyen váltakozó jövedelmű üzletekbe bocsá kőzni nem szabad; holott egy gyártelep létesítésénél a jövedelem bizonytalansága sokkal kisebb mérvű, mint pénzintézeteink mostani gazdálkodásánál Ha a fővárosiaktól eltekintve, a vidéki pénzintézetek működési körébe tekintünk, azt látjuk, hogy a nagyobb gyárak és ipartelepek létesítése csak a pénzintézetek kez- deményezése és hozzájárulásával éretett el. És hisszük, hogy ha pénzintézeteink jövőre még inkább levetkőzik eddigi elzárkozott-aágukat s viribus-unitia veszik kezökbe a gyáripar elhanyagolt ügyét az okveUentU fel fog virágzani A perlaki tűzoltók ünnepe. , \'Mi ;) Perlak városa az önk. tűzoltó-egyletnek díszes éa tágas, a kor igényeinek teljesen megfelelő uj szertárt építtetett Az uj szertári épület magában -foglalja a tulaj-donképeni szertárt, szolgalakást és tanácstermet, hol a gyü\'ések, tanácskozások és összejövetelek tatnak, hol a titkári hivatalt illető miodettnunü iratok és könyvek őriztetnek. Fogadja érette, Perlak varosa, ¡legodá» tdóbb köszönetünket: A szertár már ai$hb, néhány héttel, átadatott rendeltetésének, azonban még hiányzott róla az egyházi áldás, hogy a czélnak, melynek pzentdtetett, »Isten segítségével« jobban megfelelhessen. Az önk. tüzoltóegylet tagjai tehát Elkérték Főtisztelendő Varga János plébános urat, hogy szertárukat avassa fel. És plébános urunk készségesen tett eleget , a tűzoltók óhajának. Az ünnepélyes aktus folyó hó 1-én tartatott meg. ——— i„Mmkh"lánzáji A Mikulás. i. Boldog vagyok. Aranyos élet. Én mondom. Tiaenöt év, Ma viselem az aranyos nyűgöt, a noha voltak boldogságom egén néha-néha agy kis hamar tünö felhők ; egészben véve ngy telnek napjaim, hogy nem vágyom még a bolgár trónra sem. Ma különösen felelevenedik agyara ban a múlt memóriája. Jó kedvem van. Éppen most szavailam meg én éa feleségem a kfll- és belügyi tnikiadásokat A belügy az áa rewortom, \'»ely néha kiterjed • zárórán tuli időre ia. De legyen elég. Mikulás. Mikulás. Mennyi kedvaa gyermeki kacsó Ütődik lapara s mennyi kia gömbölyű arozra húzódik az öröm éa félsz vegyített érzelme I Mennyi ecetre való kép születik meg amaz idyllben, mit házaséletnek neveinek. Magam ia már tisenöt éve, megünneplem a napot Ez ia boldogságomhoz tartozik éa volta-képeu Mikulásnak köazőnheiero, hogy Hymen berkeiben oly csendes boldogaágot találtam, öreg legényke voltam már tizenöt év előtt ia. Biaony aa élat vihara meglehetősen letarolta bogár i Urteimet. A törfllközö volt az én lésüm. Aztán hlazért voltam nagyon. A nökhöa eljártam ugyan, de nem náluk mulattam akkor. Bolondnak tartottam, a ki a házasélet nyögét veazl lel mtkor » pányva nélkül való élet az igasi boldogság üía* a szabadság aa aa elévülhetlen--- melyet az emberi akarat, mint kincset Örix, mikor megvan a teljes erejével barozol utáuoa, ha már elveszeti. I)« hát minden oynicus ember nsm addig oynicus, hogy ne legyen passiója. Nekem is volU Szerettem a kia gyerekeket. A gyerekek is sxerettek engem, a »bácsit*. , Ha csak tehették, nálam vohak. Garaton lakásom minden szabadossággal (elforgatott bútorait turkálhatták ösaze. Nem báatam. Minél jobban eveztem a kopaszodás or-azága felé, annál jobban kóválfgolt agyamban egy gyatra gondolat. Esek a gyerekek annyit besaéltek ösaze visaaa, hogy sokszor megleptem magamat a mint Mariskára gondolok. Mert Mariskának hittak a lelkemet. A gyerekek csak ugy fáradoztak, mikor Mariakáról volt ssó. Milyen leány aa, hogy oly idáig tudja vinni a sziveket. Szerettem volna látogatót tenni nálok, de nem érne az semmit, Mariskát nem látja térfi vendég soha I Jobban írzik, mint a Hesperldák keltjében as arany almákat. Már nagyon bolondja lettem pedig a gondolatnak. Mariska volt eszemben kapueziner mellett is. Nem esett jól semmi. A garion-éiet gyönyöreitöl undorodtam. Több estét töltöttem otthon, mint künn. Hogy aoenjek hozzájok? Ilyen tépelődések között hónapok (eltek. De-oxember hatodikára virradtunk. Tartós cnipös hideg húzódott a tájra. A Szemessy gyerekeknek veresre sziila ki orrát a fagy, a hogy kora reggel berontottak hozzám. — Jó reggelt bácsi I -Tudja-e mi van ma ? — Tudom. Hatodika. Még 86 map muiva léaaen krisztus feltámadása, vsgyis nekem elseje. — Aa ám, csak hogy am van Mikulás napja. - Iga« I — Vajon jön-e hozzánk Mikulás, gondolja-e bácsi 1 Ettől a kérdéstől egyszerre elváltozott a lelkem. Kalamajkát táncáéit a merő örOmtöl. Meg van a kivihető planuai. Egy Mikulás előtt aaabad a vásár,.azt beboosáiják a földi -paradicsomba. A gyerekeket eJbiziattam ssép .ásóval : Várhatjátok a Mikulást. Eljön biztoa 1 A legnagyobbnak a Gyulának meg egy névjegyet adtam a névjegyre ert iftam a „mamának r „Nagyon szeretem ezeket a kia gyerekeket. Ne vegye rosaz néven, de ma betolakszom családi szentáljébe, mint Mikulás. Axt hiaaem saives fogadtatásra fogok találni." ) A válasz ez voltt „Várjuk minden esetre." Pompásan \' nyélbe ütöttem ezt a dolgot. Sste osakugyan megjelentem. Várt rám m egéas család, Mariska is ott állt a gyerek sorba», caak aa ö piros ajakán láncaolt pajkos mosoly, a gyerekek árosán a néma csodálat meg a reapektus-tól eredő félsz ozikáadtt Váltakozva. Minden gyereknek hoztam valamit. Mariakának a legérdekesebbet : a saftvemet. A ki eaek után is kíváncsi tudni, ai történt, annak elég magyarázatót ad a feleségemnek parancsoló, neheztelő. ¿lemrehányő azava. a kinek egy Stuart galléná nem engedély*» bet vén a költséget, (bja lapos bugyeláris) ily aaavakta fakadt épeu e pereiben. — Ugyan minek is jöttél háatttsnésöbe, te gonosz Mikulás, té............* . , j Vernsr JLáutttió. ,Reggel 7 órakor a tűzoltók, Tóth cjándor főparancsnok vezérlete alatt, díszben vonullak a templomba, hol ez alkalomból plébános ar ünnepies szent misét tartott. A mise végeztével a tűzoltók a axertárho? vonultak, egyúttal küldöttség hívta újólag plébános arat a szertárhoz A küldöttséggel megérkező plébános urat trombita harsogás és dobpergés között a tűzoltók üdvözló sorfala fogadta. Ezután kezdetét vette a felszentelés emlékezetes órája. Plébános ur magára öltvén egyházi öltönyét, imádkozott, s végig haladván a szertár helyiségein, szent vízzel hínté meg azt. Ezen perozek alatt mozsarak durrogása hirdeté mindeneknek, hogy a »S e-g i t s é g«-nek hajlékát Isten is megáldotta; honnan, ha vés*/ vagy baj száll a polgárok hajlékára, segítség indul »Egyesült erővel« az ő számukra is. Ezután plébános ur beszédet tartott a tűzoltókhoz. Üdvözölte őket, mint a kik önként állottak a polgárok javainak védelmére, Az ünnepélyen jelen voltak as összes városi elöljáróság, többen mások s a tűzoltóság összes tisztjeivel- Délután a tűzoltók sikerült mulatságot rendeztek Ottokon, melyen megjelentek még Főtiszt. Varga János plébános, Grész Alajos ügyvéd, és Veriy Ferencz urak, a városi elöljáróság és még számosan. A perlaki önk. tüzoltóegylet 1876 ben alakult, tehát Muraköznek legelső és leg régibb tűzoltói. A régi gárda azonban már jól« megfogyotl; kevesen, s csak 13-an f vannak még. kik azóta jóban, roszban osz-tozkodva, kitartanak ernyedetlenül. A többiek nagyrészt mind meghalUk, de ezek még tartják magukat, s tartsa ifl őket az Isteni Tapasztalataik nekünk ifjabbaknak használnak, de hasznára válik Perlak városának is a vész idején Mi nem adhatunk más jutalmat, hát fogadják ezek az elismerés és a hála virágát, kik több mint 28 nagy tűsben tüntették ki magukat: Ezek a következők: Ujlaky Boldizsár, Glavina András, Málék János, Balázs János, Glavina János, Glavina György. Brumecz Lénárd, Lilék Károly, Csonkás Ferencz, Csonkás József, . Nóvák János, Tkalcsecz Károly ós Filipásics Ágoston, A felazenteléöi ünnepély folytatását, de inkább ezek ünneplését jelezte a délutáni mulatság. -> A mululoágon számos felköszöntőt mondtak. Varga János perlaki plébános ur az öreg tűzoltókat éltette; Grész Alajos szintén a tűzoltókra emelte poharát (s hogy szavainak máskép is nyomatékot ad jon, maga fél hektoliter borral járult öreg tűzoltóink ifjupánghevének oltogatáeához.) igen szép, lelkesült hazafias felköszöntőt mondott Glavina > András városi- és tüzoltóegyleti pénztáros. Lelkesedéstől ián goló arczczal és gyujszavakkal buzditá horvát alku társainkat, hogy legyenek mihamar necsak szívben, de nyelvben Is magyarrá, s neveljék azzá fiaikat is. Muraköz legrégibb tűzoltó-egylete álljon szilárdan, hivatásának teljes tudatában évekig, de mégis, adja Isten, minél kevesebb alkalommal kelljen, vész idején, segítségükhöz folyamodni. Jegyző. Tűzoltók jubileuma. Légrádon e hé 1 én ünnepelte meg az önk. tűzoltó-testület 10 éves fennállá sá»ak emlékét. As ünnepély sikerének niDgvalóxitáea céljából a parancsnokság kebelében Ünnepély- és mulatság rendező bi • • zothtágok alakultak, kik fáradtságot nem ismerő munkájukkal as Ünnepélyen résztvevők általános dicséretét vívták ki maguk nak, ssiert valóbau «1 lehet mondaui, ily nagyszerű s negyobb szabású ünnepély még nem volt 1/égrádon. A felsŐrévi kies ligetben 4 nappal előbb megkezdődött a diases tánozhely készítése s el is késaült oly alakban, hogy bármely nagyobb város mulatság rendezőinek is dicséretére válhatott volna. A város közepén levő tágas négyssögü iskolatéren «egy kis tribün állíttatott \'fel, honnét a nagy nap reggeli 6 órájánan a tüsoltó-teatület saját zenekara ébresztgette a még álmodozó közönséget 9 órakor a városhása udvarából történt as ünnepélyes bevonulás a rk. templomban tartott disz-misére. A menet impozáns jelle gét és sikerét 11 pár fiatal hölgynek név szerint: Aratman Irén, Andrések Josefin, Breaer Malvin, Draakovich Margit és Jolán, Friedfeld Klementina és Amália. Gold-sobmied Gizella Grünfeld Irén és Róss, Heroser Rózsika, Herenosics Mari, Hírschl Paula és Olga, Kusmics Etel és Vilma, Koprivnik Mari, Misner Klementina, Neu-singer Hermin, Spitzer Fáni, Ssilvágyi Erzse éa W«rtinsnn Ilona kisasszonyoknak köszönhetni, kiknek ily számban volt ünnepélyes megjelenése önkéntelenül felköltötte a szép iránt érdeklődök figyelmét, a mint a zenekar indulóira szabályosan lépdeltek egymásután- A mise után, a melyen az iskolás gyermekek két hangon s magyarul énekeltek s a zenekar is fungált, a városház tanácstermében dUsgyüléa tartatott a közönség élénk részvétele mellett Esután következett az Ünnepély legfontosabb mozzanata» a tiz évet szolgált tűz-oltók kitüntetése a szolgálati érmekkel A kitüntetettekhez -intézett beszédekbőt csak azt kívánjuk ismételni, hogy viseljék fáradtságuk jutalmát erőben, egészségben még igen, de igen sokáig! As ünnepélyes a megható aktust a társas ebéd követte, melyen szárao« s kellemes tósztok volt/.* hallhatók. Legelőbb a kotori tűzoltók érkeztek meg testületileg, s 3 óra utája pedig a domboruiak saját jól iskolázott zeneka rukkal. A vonalon szintén érkeztek N Kanizsáról, jöttek a testvér Horvátországból is, a kik előtt d. u fél 5-kor sikeresen mogoldatott a kitűzött gyakorlat-Egy kis pihenéa után ünnepélyeaen a dombodul zenekar közreműködése mellett, a táncahelyre vonult ki as egész közönség Megkezdődött a táncz, 2 zenekar fújta, a harmadik húzta a talp alá valót, mit csak a tűzijáték szakított meg egy kis időre. Igen sokan voltak itt; az eleő négyest 26 pár járta. A hölgyek éjfél után kezdtek oszladozni, mig a kitartóbb férfiakat a kora reggel is kinn találta. A mulatságon felülfizetni kegyesek voltak: Főtiszt- Gadó Mátyás 8 írt 60 kr. Hermán Ferencz 3 írt. Starzsinszky György 2 frt 60 kr- Dénes Jenő 2 frt 60 kr. Kollay Rókus 1 frt 60 kr. Goldschied Józsefné 1 frt 26 kr. Rozenthal Miksa, Neusinger Béla, Murkovics Ferencz, Lőke N. Berényi Béla, Weisz Vilmos, Abeles J., Masznyák Gyuláné l-l írttal, Kohn Károly. Spiegel ós társai. Mikler Győző 76 76 krral, Do minics N„ Medved Lajos, Weisz Mór, Herczer Mór, Sternad N., özv. Neusingemé. Amtmann János, Kránitz Károly, Gadó Lajos. Hajdinyák István, főtiszt Vogrin János, Kasztl Jakab. Friedfeld Miksa, Fürét N., Lenkei Zsigmond, Lausch Lipót. Wort-mann Mór, Stefics N., 8alamon Ferencz, Goldschmied Fülöp, Feszti Antal, Grangyá Emi), N. N. 60—60 krral, Hirsch Ármin, Ferenczy Kázmér, 26 krral, Kasztl Géza 20 krral és Pataki Viktor 10 krral. A nemes szívű adakozók fogadják ez uton az egylet őszinte köszönetét t Különfélék. Kérelem. Kérjük t. előfizetőinket, 4 szíveskedjenek a harmadik negyed alkalmával előfizetéseiket megújítani s a hátralékokat beküldeni! 4 uáktorayal községi elemi népiskola értesítője az 1898-94 tanévről (XXVP3H) Közli Jenei Gusztáv igasgató tanító. Tartalma: Adatok az intézet történetéhez, A könyvtár, Az iskola i\'elügyelőhatósága, Tantestület, Tantárgyak, Tanulók névsora és érdemjegyei, Statisztikai adatok, l^l^a a felvételre nézve. A tantestület 8 rendes tagból és 6 hitoktatóból állott. A tanulók száma 477, még pedig 244 fiu és 283 leány; anyanyelvre 120 magyar, 262 horvát és 96 német; vallásra nézve 397 róm. kath, 106 izr., 8 ágostai és 1 ev. ref ; helybeli volt 407, Vidéki 70. — <4 ptfUüci raagy kir. áll elemi is-kola értesítője as 1898 94. tanévről (VI ik évf) Közli Tóth Sándor igazgató tanító Az értesítő a horvát ajkú népre való tekintetből magyar és horvát nyelven jelent meg. Taitalma: Iskolai hatóság, A tanév története, Tantestület, Érdemsorozat, Statiszti-kai\' adatok, Faiskola, Értesítés, — A tan-testület tagjainak ezáma : 11. A tanulók száma 497 ; anyanyelvre nésve 28 magyar, 474 horvát; római kath. 488, izr. 9. — é uiktoruyal áll. aegélyez.tt küzs. polgAri fi-iskola értesítője az 1893-94. iskolai évről. Szerkeazté Pálya Míhá\'y igazgató- Tartalma: Adatok az iskola történetéhez, Az intézet felügyelő hatósága, A tanitó-testulet> Tantárgyak, Tananyag, Tankönyvek, Érdemsorozat, Statisztika, Tanszerek, Zrínyi önképzőkör, Jutalmazás és segélyezés, Felvétel. — A tanári testület 7 rendes tagból és 2 hitoktatóból állott\' A tanulók száma 109 ; nyelvismeret szerint: magyar 4, magyar-német 7, magyar horvát 39, magyar-német-horvát 69 ; vallásra nézve: róm kath. 71, izr. 84, evang 4. Elégtelen osstályzatot nyert 24, közülök javíthat 7. V : * t ; — Qarköty $iador Csáktornyái, jóhír-nek örvendő zenekara e hó 10 ón hosszabb körútra indul Stayerba. Pettau, Grácz, Gleiohenberg, Radegund. Klagenfurt, Lai-bacb, Cilii sat. helyeket szándékoznak felkeresni. Útra induló zenészeink holnap, hétfőn a Baumhaok féle vendéglő kerti helyiségében tartják buosu-estélyüket, a mire felhívjuk a t. közönség szíves figyelmét! >. tf : ftvuicsétltiUU jiü ctolnakiié. A mult hó 28-án a légrádi jegyzősegéd harmad magával csolnakba szállt abból a czélból, hogy megtanulja az evezés fortélyait a sebesen folyó Dráván. Egy ideig sikerült is a csol nak ide s tova irányítása, de egyszer az evező lapát oly módon került a csolnak alá, hogy Vórth József jegyzősegédet bele rántotta a folyóba. Leírhatatlan volt a másik két ember ijedelme, a mint a habok közt elmerült segédei eltűnni látták. A lé-lekjelenlétüket el nem vesztő két embernek sikerült a tuldoklót kimenteni ki az esés következtében, miután, a csolnak alá ke rült. erősen megsérült mellén s kénytelen orvosi segélyt is igénybe venni ügy hisz- szűk, legalább egy időre nem fogja a csol-nakázáa. illetve evezés fortélyait a sebes Dráván tanulmányozni. E szerencsétlenség az egész városban sajnálkozást keltett a derék fiatal ember iránt — dilhibom, ssinncsétliniég.. Mult kedden éjjel 11-12 érakor Ceereno^óo» ée Ráca-Kanizsa közt óriási égiháború dühöngött, A Lendva a Cserencaóoz között fekvő Jula majorba háromazor egymásután csapott be a villám, mely felgyújtotta a gazdasági épületeket. Bennégett 14 darab ló ée 18 darab szarvasmarha. Ámon Jakab bérlő 6000 frt. kárt azenvedett. — frinzáczlis bttőrés. Folyó hó 26-án déli 12— \'j, 1 óra között eddig még ismeretlep tettes hatolt be K á h n H. órás és ékszerüzletébe Zomborban éa onnan a következő tárgyakat tulajdonította el: 1 nagy pecsétgyűrű két köves, oldalt levél disaazel 6—7 gr., 1 almatiogyürü lapos 8-9 gr., 1 fehérkövea gyűrű 6 ,6 gr., 2 drb korálygyürü 6 — 7 gr , 1 türkia 4-6 gr.. 4 drb lapos jegygyűrű, 4 drb félgömb jegygyűrű, 2 gyémánt gyűrű egy köves, 28 drb különféle gyűrű almatin és egyéb kövekkel kirakva; összesen 41 drb gyürü, 1 arany 8w A. R. férfi zsebóra, 3 drb Sw. A. B- Tulla férfi zsebóra, 2 drb Ora-nia Sw. A R féifi zsebóra, 4 drb Orania A. Sw. férfi zsebóra, 8. drb Sw. cl., 1 eaUst nyitott női zsebóra, 1 Sw. cl. női zaebéra, 1 fekete aozél női zsebóra, 2 arany karpereoz sima, 1 etüst varró eszköz, összes érték kö\'rülbelül 600-600 frt. Felkéretnek tehát a t. zálogházak éa a n. é, közönség, hogy alkalomadtán a zombori rendőrkapitányságot vagy a fenti czéget értesítsék. Qiuigot rálátunk a mult szombaton közepes eredménynyel folyt le, népesség tekintetében sem voli az valami kiválő. Az állat-vásáron a helybeli forgalom emelkedett ki szembetűnően, mig a külföldi és vidéki jószágkereskedők most igen gyéren voltak képviselve, mit főleg annak kell tulajdoni-lani, hogy környékünkön a közelmúlt napokban sok vásár volt ugy hogy a vásár eredményét ebből a szempontból vizsgálva, még kielégilőnek lehet mondani. 1/3- és \' szarvasmarha vásáron körülbelül 700 drb jószág lelt eladva, melyek közül Gutorföldre 2 és Puntivánba 8, Riedba 10 drb szarvasmarha lett aznap elszállítva; lovakból Neuburgha 3. Háttaszékre 2, Maréiba 4 darab Puntivánba 3, Franczdorba 4, Budapestre 2, Siófokra 6, Pozsonyba 6 és Csehországba 10 darab lovat adtak fej a helybeli vasúti állomáson. Az árak ren. desek ; vidéki kereskedők és iparosok forgalma közepes volt. — gaial hlrtk. Dr. P o s i 1 o v i c> zágrábi érsek beigtalása ma vasárnap megy végbe nagy ünnepélyesség mellett Zágrábban. — U j p e s t en a mult vasárnap óriási tüzkatasztrófa volt a Wolfner-féle gyárban; a tűzvész még hét-főn reggel is nagy erővel dühöngött; az anyagi kár is rendkívüli, de 6 emberélet is áldozatul esett. - Az országház b a n az utolsó érdemleges ülést szombaton a bezáró ülést szerdán tartották [a három havi szünet előtt; a főrendiház tárgyalásait 8-áv fejezték be. — 4 bndapistl állami ipariskolába (VIU. ker. Népazinház«utcza 8. sa) a beiratások «»eptember hó 1 napjától 6-ig tartatnak Az intézetbe rendea tanulókul felvétetnek azok a 15. évet betöltött ifjak: a kik a polgári iskola, gymna-aium vagy reáliskola négy alsó osztályá- ban jó osztályzatú bizonyítványt nyertek azon tantárgyakból, a melyek az ipariskola első, évfolyamának fő tantárgyait képezik, ezek : a magyar nyelvtan, számtan és Algebra, mértan éa mártani raja. b) iparoa-segédek és mindazok, kik az előbbi pontban kivánt ismeretekben a felvételi vizsgálatnál kellő készültséget tanúsítanak, o) Rendkívüli tanulókul ¿elvétetnek egyes szakosztályokba azok, kik az iparos tanú lók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték és legalább jó osztályzatú bizonyítványuk van továbbá, kik a megkívántató ismeretüket kellően igazolj tk. A 1 t a Iában szükaég e\'s, hogy a belépni kivánó növendék az általa választott azakoso* portbeli iprágban m á r e 1 Ő r e gyakorlatot szerzett, de legalább ia azon két havi nyári szünidő alatt, a mely után az intézetbeakar lépni, agyakorlatban foglalkozott le gyen. Az intézetnek Öt szakosztálya van ura. az építészeti, a gépé« Bzeti, a vegyészeti, a fém-vasipar a a faipari szakot e-t á 1 y 0 k. A beiratási díj 2 frt. a tandii félévenként 10 frt. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság. — gj páljaUsstUÓ. A Párisban megje lenő „Le Génié civil- műszaki lapban közölve volt egy Ouincy nevű ur által feltalált pályatiszti tó leírása, melynek többféle előnye van ; a mozdonyoknál éa lóvonatu kocsiknál még most használatban levő pályatisztitók meg is felelnek azon czélnak, hogy kisebb akadályokat elhárítanak és hogy a különben rendesen kekövetkező ki siklást meggátolják, de nagyobb akadályok nál még aem elegendő^» éa például a lóvonatu kocsiknál az emberi test a pálya-tihz itó daozára is a kerekek alá kerülhet, vagy oly vonatoknál, melyek nagyobb gyorsasággal haladnak, aa illető személy a készülék lökése következtében életétől fosz • tátik meg. E baj elháritása végett Ouincy egy pályatisztitót talált föl, mely némely tekintetben as utozaseprőgépek seprökéazü lékeire emlékeztet. Ez a sínekhez rézsut álló két fésükerékből áll, melyeket az elő-tengely hajt és a megóvandó jármű kerekeivel ellenkező iránvban forognak. A fésűk hajlítható anyaggal akként vannak bevonva, hogy az áttételi viasonyok következtében a kerekek gyorsabban forognak, mint a mozdony, vagy a lóvonatu kocái kerekei. A mondo t közlemény szerint, e kocsiknál és Iasabban járó gépeknél az akadály bizton oldalt tolatik és pedig a kerékkoszoruk ruganyosságánál fogva minden különös kár nélkül. Gyoramenetü mozdouyoknál természetesen a kerékko ezoru rugalmassága sem használ éa a lökés bizonyára halálát okozza a síneken fekvő embernek vagy állatnak. De a test kifalé less hajitva és legalább az elgázo-láa által nem lesz éktelenül megcson-kitva. — ¿ptüntiUs. Hazai kitűnő savanyu* vizünk a petáncsi (tulajdonosa Vog\'er Jó* zaef), mely évek óta sikerrel versenyez a külföldi savanyuviaekkel a mostani bécsi nemzetközi tápszer és hadsereg élelmeaési kiállításon a legmagasabb éremmel lett kitűntetve. Gratulálunk aa ujabb kitüntetés hez, mely méltóan aorakazik a már előbb nyert 8 nagy éremhez. — (¡ülsstrü találmányi terjesztett Menze P. mém ök a berlini vároe- éa közúti vasat igazgatósága elé. Caélja, hogy mind- egyik kocsiosztály-ablakon elhelyezendő táblán állitható számokkal kivtllrá azonnal láthatóvá tétessék, hogy a kocsiosztályban hány ürea hely van. A berendezés gyakorlati becse félreismerhetetlen,, lénye» gesen megkönyiti a helyet kereeő utasnak a Vonat rövid megállási ideje alatt e nehéa feladatot; továbbá fölöslegessé teeai a ko-caiajtó gyakori nyitogatáeát, a mi főleg télen igen kellemetlen a kocsiban ülő utasokra nézve. A vasutigazgatóság megígérte a feltalálónak, hogy a készüléket már legközelebb használatba vesai. A szabad helyeket jelző számokat mindenesetre a közönségnek kell beállítani és látszólag e körülmény fogná a tervet meghiúsítani. Máa észt asonban feltehető, hogy azon általános óhaj folytán, hogy a vasúti kocái ban lehetőleg kevesebb szorongás legyen, a közönségben elegen fognak találkozni, a kik a kényelem e kia réazét feláldozni készek éa kivfllröl a jelző táblák azámai-nak állítását eszközölni hajlandók leeznek, hogy a kocsiban pl. még négy üres hely van. — Hungária országos magyar vajkívitoll részvénytársaság a oslme annak a vállalatnak, mely Budapeeten a magy. kir. földmivelésQgyi minisztérium támogatásával egy millió korona alaptökével legújabban megalakult Lapunk mai számában k&zöljQk ez uj, a kötgazdaaág terén valóban koraaakot alkotó vállalatnak • gasdakösönséghez intézett felhívását, mely tudatja, hogy Qzleti működését már megkezdte éa hogy vajtermelésre vonatkozólag bejelentéseket elfogad, valamint bogy tejaáadaaá-gok berendelésére készségesen nyitft segédkeaet a termelő gazdáknak. Ha más államok tejgazdasági eredményét tekintjük, aainte oaodálatos, hogy nálunk a gatdaaág ezen előkelő ága, mely egy állandó tekintély és jövedelmi forrást nyújt, as állattenyésztést bistoa irányba tereli éa e mellett nemoaak hogy nem szorít ki más gasdaaági ágat, aöt ellenkezőleg, a nagyobb és jobb trágyatermelés folytán as egésa termelést még tetemesen fokosul fogja. < Különösen az előréhaladoltabb nyugoti államok gazdái már rég felismerték az oksaerö tejgazdaság és eszel karöltve a Jobb éa nemesebb állattenyéaatéa előnyeit, ott már tejgazdaság nélkül mezőgazdaság nem is képzelhető. Bámulatos is azok termelőképessége. Így pl, oiak öabány orsságot emlitve ; Franciaországnak >4,Átvitele a mult évben 140.000,000 frank értéket képviselt, Schlesvig-Holalein 56.000,000 márka értékű vajat exportált, aöt a kis Dánia mult évi va)kivitele is 28.000.000 forintra rúgott. Ha még tekintetbe vessztlk, hogy ezen országoknak óriási a belfogvasitása, mert mindent vajjal főznek és minden ételbea vajat fogyasztanak, elképzelhetjük, hogy a tejgazdaság mily hatalmas tényező. Reméljük, hogy a magyar gazda sem sár-kósik el saját érdeke elől, banem különösen most, a midőn a folyton hanyatló gabona árak, a már nevetségesen alacsony gyapjú Arak, aa űrü kivitel azüknetelése, a gazdasági szeszgyárak pangása, a megdrágult munkaerő, megingatták aa eddig biztosnak vélt gasdaaági alapokat, erélyesen nug-ragadja a „Hungaria" országos magyar vajkivi-teli részvénytáraság által nyújtott alalmat és nemsokára ná\'ank k maghonosul á vájtamtVr és vele kapc*>;*tban állattenyésztésünk is. . Ezt annál ia inkább reméljük, mert a .Hungaria" orsságos msgyar vajkivitsli réssvény-táraaaág régi, kipróbált és általán iamert gazdák és kitűnő hirnevü kereakedök kezében van, kik minden tekiotstben biztosítékot kéj>esnek, hogy a müködésükbös kötött várakozásnak meg is fognak ¿¿&lai. Előre tehát, okszerű tejgazdaság és okszerű állattenyésztés legyen jelszavunk I VXLXLOe SZBUDBSZIO MARIQTAI JOZ SlfiF J\'íit xl. tecaj Va tlakovcu, 1894 8-ga juliu^a. Broj- 27- .IlUJli Pred plato» cena fe s . 4 frt . 2 írt . 1 frt Na celo lelo Na pol leta . Na öetvert leta fi andtlkom «oíi Ja itakl do (o Torit i II l lt ,nnu. — &v* poAiljk* Ü4h»é* M MdrÍ»>»o-▼luk, u»J m poWJ«Jt ■Mgiul J»««fm «remiim n é»kor»o. | | E|| | |f| ■ I | I II | I ío>dlnl brojl ko*U}« 10 k*. ZsAaMjKtvsi Katawr* "*iMh«l Iflljm Ina m fradfUU I «buta« pOtUK\'a- , um htorvaiakor i I waKj¡inkoa jeaiku lalazeél droitvenl xnanatvenl I povuéljlvl lfsi mm puk.^ |Iaclaad 3»<a.n3crsfct 1 to: m muraira nadmljM. -3l\'utbeni glaanik: .Meflimurakoga podpomagajugega dnovniékoga druttvaX„¿akov6¿ke iparkasse", „Medjimurake aparkaaae^^t d. rotwlb. I fcl rttauJ». HiStorija i zemljopis. v. Vu prvom prekríaju ljudskom pokazala se okoloal (gisda) i nevjernost a trojakom pohlepom ; aa telovnom nasladom, »a vifli nom odlike, naoö i gospodstva, aa imetkom. Nagon taj bil mu je vu naravi, nu miroval je pokoren miloati boZjoj i neduiooj volji Napast se Uknula: Covök poéuti Bogu nad ■obom i zakón njegov, poöuti sloboda svoju, pak se je valjalo skloniti ili po za-konu ili mimo njega. Zlotvot prvl pogodil je pravo iilicu, mudro navinul fltrunju, pak je re kel: fBiti hoóete Bogu apodobnil* Ode krivo. I opet valja vpametl imati, da nlti svcmoguöi Bog ftovéka nemore zveUCiti prez slobodne volje i privolje njegove, a prez jedne ote pogodbe, da najmre slobod nom voljom prihvati zakona njegvoga. Trebalo je anda, nek ¿óvók pregleda i vidi sam na sebi ili na drugom, i ves ljudski rod vu oélu nek vidi t kaj se je dalje otel Bogu i na njega zaboravil, a oam se sebi prepustil, da vse vecma gubi cénu i grezne vu nistuvi\'o. Um l|udski ako nevertye, vu Boga, da bude obo2aval kaj őesa, i ako Bogu neveruje, da bude na svoju sramotu veruval komu god kaj. Prez zakona telovna naslada da mu je ogiftala duh i télo i potietila mu pofitenje; i moé ljudska i gospodetvo ako nije gra- djeno na bo2anstvenoj kröposti i jakosti, da se krii samo sobom bal kada je na vrhunou i naponu svom, Pak jaj 1 kam je ottóel öovék 1 Po gizdosíi ljudi postali neljudi, mudri drugaő vsakim znanjem i uminjen narodi klanjaju ne kakti tobo» bo-govom tivinam, robuje robaki velika vecina, ogromna oarstva babilonskó, ssirsko me-dijaniko, perzijansko, msoedonsko i t. d , di2u se i kráe sama sobom, siloviti i jaki várkői zaraali vu travú. Pripovest ob izhodnom gréhu, padu őovéka i gréflno} njegovoj naravi, i o zveliéi-telju poneaü su sa sobom i zaéuvali vei narodi, prem vsaki po svojem, ter vuöeni ljudi broje njih raznolikih vnoíinur: a joá se nijeden nije na9el tak divji narod, da otom nebi znal pripoVesti kakve takove, Tak se je prelejalo vu krvf> mozg i dub ljudski. Pak 1 je, da se vse okolo njega vrti: prez njega niti pravo razmeti Boga. niti, kaj vidimo s/éta, niti öovék razumeti sam sebe i svoje sudbine; prez takvoga navuka mora se tapati vu mraku, kak su priznali veé starlnski mudraoi. S plaCom na sM dojde, s plaöom sa svöta ode öovök : kaj mu je plaö sudbina i zadaöa ? Gdo vzeme postanek i koneo öovéku éiato kak psu ili jopioi, pésji\' mu ili jopski mora, da bude «ivot 1 vsa hiflto« rija. Po bistrom pako i sigurnom navuku tom razumévamo vse: i Boga i srét i sami sebe i narav, doatojftnstvo svoje eudbine i konec svoj i vsu bistoríju ljudskoga roda. Jezgra vsemu navuku i vsoj mudrosti je zapametiti i obdrtavati treba ova pra •, vila (regule). \\ i Vu vsakom éovöím Ziviju iri öovék, vu vsakom zametku ljudsBom tri su zametka: 2ivota iivotinskoga, ¿ivota ljudskoga, 2ivota boianstvennga. Íz zametka ljudskoga gamo je onda postal pravi Covék : ako je ¿ovék Aivotinju vu sebi obladal i prívezal ju za red, ako mu vu razum svéti svetlo ananja, i Volju ufllo tiée prosvetljena delovanja, a ves dub vodi svetlost boáje vére i dr2i «pona bo2jega zakona Tri su karike; prva karika Bog, druga karika duh ljudski (duhovnost. duhovni 2ivot); tretja karika télo liudako. Pravi je öovék samo onda, ako se vu ovoj verogi vaaka niija karlka tvrdo dr2i za vidju, c-ko je télo pokorno razumu, razum Bogu. Neknte se anda jedin> oilj . ovéku : Covék, budi samo bitje livo I Ar onda bi postai 2ivotinjsko 2ivinőe* Zahiitl bi zevsema duh, izlizala se ple\' mendöina* Nevel: se jedini oilj ¿ovéku : Covök budi samo razumne bitje 1 Ar razum prez viSje svetlosti izgubi vid i potemni mu se. Neveli se jedini oilj Covéku; Covék, budi ssmo bitje za zakón i red ZABAYA. Húsar iz Neiase. Kada sa godine 1788, Prusi sa Frsneezi rat vodili te sukroz fancezka provinciiu Champagne narftirali, nitko aije misül, da bi se sreéa mogla obrooti i da bada Fraacezi veö godine 1806. a Praika doflli i ov nepozvani poiiet povrnoli. Dok sa Prasi a FrsDoezkoj bili, nije se svak! od njih ponaSal, kak bi se bil moral i kak bi se bUo pristo-jalo, makar je 1 kakti oeprijatelj onde bi). Med oaulemi bil je i jedan pnukl ha-sar, koj je velikom Borovostjom u jedau koCicu nahrnpil, sve peneze i dragocieaosti, kője je oade nslel pobral, a na zadnje 1 vilahne is posteljah o svoju torba natrpal, jedaom rieéja, oa je robii, kak je samo naj* bolje mogel, a k torna je joS eloétavljal gazda i gazdarica ooe kaíice. Jedan deöee od osam god in ah prosil ga je kUée& nek bi roditeljem barem postelina aatrag dal, sil husar ga nemilosrodno vritne od sebe. Köerka istih pobefi za ojim te ga a dvoriflca svojemi raöicaml prime za dolmány le isto to prosi, ali od ja pogrtbi 1 hiti u zdenac, koj je na dvorilcu stal, gdstse je slromsSko dieteatopilo. Za nekoje vrieiue dobi Abecbied te se naBtaai u Naiase a Slezkoj. Oa ved nemlsli aa sarovosti, kője je kakti sóidat poéioil te misli, sve se je zaboravilo i preko ivega ved davaa trava raste. Ali kaj se je zgodilo godine 1806? — Fraacezi u maráiraja a Neisse, jedaa ml ad i francazki sóidat bade nakvartireni pri jednoj frloj gospoji, koja ga je liepo dvorils, sóidat ta-kaj vrli 1 pofltea ponaflal se je lépő i öedno te je bil posve zadovoljao i vesel. Drago jatro aedojde sóidat k-zijtreku. Gospa si misli: oo joi apuvs, tradea je, te ma zajtrek metne k-ogaja, za ds ba topel, dok se sóidat staoe. Ali kad ga dago iz svoje soblce nije van bilo, ide ona do vrat, odpre je stihs, da vidi, jeli mu mozbit nekaj oefali ili koj je zrok, da aedojde k-zajtreka. I nat, mlidi sóidat je a sobioi badaa sedel aa posteli sklopjenimi rakami, te je zdihaval, kak da ga je kakova nesreéa naila, 1 niti aije opazil, kad je gospa a sobic\'i Btapila. Gospa medjutim ide tiho do ajega te ga zapita: „Kaj vam se je dogodilo 1 zakaj ste Uk talostsu ?« Oü sad digae glavu, a oaa spazi, da su ma sa2ne oöi, zstim joj veli; „Ovi vilahat aa mojoj postelji, aa kojoj sam ovo nodi spal, bili sa oesmaajit godiaah mojih roditeJjah a Champagae, koji su r<»b« Ijenjem pruskih Boldstov ave svoje zgabUl te shromsflki Ijadl postali*. Na to joj prl-piovieda, kak se on svega onoga joá sieöa i kak Je ujegöYo srdce puao suzab. Jer to je prl on osamgodidoji deőec, koj je hasara bil bIobII, kad ma je roditelje robil, a sad ovde. joS je poznal je posaal poateljloo ¿erleoimi bovsmi mlrkanu, koja je oegda bila njftgovih roditeljah te sa mirkane slove blle poéetne alove imena njegove matere, kője je oaa sama svojom rakom aa ove vilahoe aamirkala. Dobra gospp, kad to Coje, vrlo le pre--plséi i reée, da je ona ovu posteljinu od jednoga hasara kupila, koj i dauaa joá a Neisse stanuje. — Sad se Fraaeez odmsh staae, da se odpeljati a hl2a husarova 1 éim aatar stupi, te negdadajega hasara sada u civllaoj opravi spazi, odmah ga prepozoa, da je to on Uti, „Jdli se vi jofl dieéste« — veli sad bivSerau busára — ,ksk ste prije osamasjst godiash jedaoma aedutaomu Covieka a Champagne cieli ujegov imetak a aovca i drago* cienostih, a na zadnje i ista posteljiaa silom rieli te oiite nikakovo pomilovaaje stimi Ijadml imali, kad vas je za to jedan oeam godsioji deöec kleéeö proíil i — oh moja sestra ?" HpoCetka se je Ftarí grieinik hotel zpri-Cavati, da tobo2 a rata nelde sve oaak, kak bi moralo iti I kaj bi jeden ostavll, to ipak onda drugi odnese. Ali kad je spazil, da taj ■oldat je on osamgodisoje deéec te kad ga je na «roja sestra spomiaul, preselo ma je •ve IzpriCavanje, mítri ga je poeela arrletí \' Ar nebi bilo Cinu pravo ponuke, razloga ni namjere — kaj istom poljepfiava íivot, i dobromu djelu daje oénu i korona. Keveli se ni jedeni cilj Covéku: Covék bndi samo dab! Ar ni onda nebi bil pravi Covék. Telovnoat ima se podvrői duhovnosti; nu ne aatrti se i prestati bivati. Slaganje rezuma tvoga a vekoveőnom istinom, slaganje volje tvoje s vekiveónom blaienstvom, alaganje vsega duha s veki-veénom ljepotom — budi véra tveja; vu dubu ove vére itvljenje budi krépoat tvoja. Budi prilika Bogu, budefl na botanat-venu blaten 1 To je kakov bi öovek moral biti. Kakov je pak bil, povéda hifttorija; a kakov jn, vidiá vsaki dan. Oholoet i nevjera pak trojaka ona pohota razvuzdana, s druge pak atrani peklena sloba 5 1»2: to ti je. kaj se mota i trga éovéka pojedinoe i ljudski rod ves; to ti je, kaj se predliöe svom hifttorijom ljudskom. Potrebno je anda to zapametiti. KrvaVi je veé prvi üst ljudske hifltorije; ar je vubil brat brata, Napreduje rod umom vu vsakom ananju i razumenju; ali po ludi i arou luői se na dvé itranke ) bije boj dobro sa slom, dok opalina preobladala vu vae, a promisei botja odsudi pokvareoi narod na potop. Ostal je sam dobri Noe hr svoja tri sina i njihovom familijom Druge glave, na isti ljudski rod, noaeéi istu staru narav plodi se i preatjre svfitom, ipak vidimo, kak ga giadost i nevjera zanoae, prije razstanka grade ca vekiveéni ai apo-aaenek i diku turen tobot do neba, ter bi na silu radi saljuknuti, kaj Jer Bog déla. Odlukom boljon zmélal se jezik po na* rodnih granah 1 íamilijah, a turen nedo-gradjen nasvan je bil .babel t. j. metei". • fz gidoeti je. iziíel, ali i jednako preőel vnogi takav babel Razié le se grane Ijud-skoga roda po vsem svétu. , r> (Drugi pot dalje.) > ümorstvo prezeSa Camotá. Bvét stoji pod utiakom strahovite i ta-lostne véati, koja nam ja stigla is Parisa. Predsjednik írsnceske republike, Carnot, bo-ravedi ve Lyonu na izloibí, vmorjen je od Talijana, anarhiata Cesarla Giovania Santa bodeiem (notem), Oarnot déli i tux aadbinu, koja je prije 284. Ijeta snaila aajp^pularni-)eg francezkog kralja Henria IV. — 1 od, vozeói ae 14. majuia 1610. vu téaaoj volici pariftkoj, bil je napadnut bodetem ubojice Ravailaca i vmorjen, — i oa je bil kak i Carnot 57 ljet star, Od onda pak vae do nadih vremenah opetovali sa sa atentati na francezke vladare, ali na sreéu, nijeden nije ospil do ovog, koji je otel Franceikoj Jednog od njesinih najboláih aioov. Btrahoviti ovaj dogodjaj opiada naSi véati ónak; Karnot (Carnot) je va sabotu va jotro okolo 10. varo vu prataji ministra —< pre-zeda Dupuya i svojib adjutantab oetavil Parlz ter ae zapjtil vu Lyon, da pohodi taraofluju izlotbu. Na banhofu va Pariiu bil je doéekan aimpatféniml uzkiiki , Vive Oarnot" koji so ae cólim patem opetovali. Va Di-jonu, gde je cag stal, predsednik je zagrlil svoja mala vnuéicu, drateatno déte, koja je doila s roditelji, Carnotovim sjnom i njeg-vom snehom, na baabof. Na veéer stigel je predsjednik va Lyon, gde ga je obönstvo doőekalo s eotaziasmom. 8to i jedeo\' hitec (áus) is topa (kanona* Stuka) oglasil je nje-gov dohodek, a jeze^e obéinatva sprevodili sa ga s banbofa va Wal, gde sa ma pri-redili bakljadu. Va nedelja pred poldan priaiil je Caroot slaibene ÜCnostl, kője aa ga dolle pozdraviti, a on viim odgovarjal, da ga ve-seli kaj je opet imal priHka, da dojde va Lyon. Generálnom vééa lyonsanom odgovoril je Caroot ovlmi rt&ml, kője bada njegoviyn tragiCoom smrtjam ostale tak snséajne: ,Ako sam s raog prvog koravka vu. Lyona saöaval tak zahvalau spomeo oa aimpatiCne izjave, to mi vezdaőnji doőek bode ostal neposabljiv." Sam Carnot ptkopöll je preíekta Rívandó komanderaki kriC poéaatne légije na prsa. Med oatallmi odltónioi prirntl je Carnot va prefekturi I lyonskeg nadbiékapa, vnogo apominjanog öoolliéa. Talijauski glavai kon» sal Basso predstavil mu \' je koaza-lami Hbor, ter je lzja*il telje sa aapredek 1 procvat Franceske. v Po poldaa pohodil ja Caroot islotbu, * na veöer bU js nasoeeu va trgoveökoj kO-mori isletkenim banketa, pri kom je nas* dravil velikom aspjabu Í¿lo2be. Carnot je naglaail, da va prsih vilh Fraacesab kaca Jedno sree, kad se déla o Cas ti, segura oeti I pravicab domovine. Upravo ova jednodoAnoét VBih Francetah zajaméajf napredovaaje k uspjehu i pravICnotti, pak Franeeskoj prl» pada, da va tom smerja prednjaói svéta. Malo sa 9 varom zdigel se je Carnot, koma aa entaziaatiéno klicali, da pejdc vu teater, gde ae je i mala glamiti ,Andro-macha-. Caroot je sel a prefektom Kivau-dom ta prve koCije, a za njimi P.ioiater-prezeá Dapuy i druge UCaoatL Komaj ka{ su ae ködje stale gibatí med kUcajaéim uarodom, kad im ae \' je priblliil miad da^o od kakvih 20 ljet sUr, opravljen kak jockey i vinal se je Velikom spretjoitjum na stepenica. Del Ico je driai papira va vis, ter se je Ciallo, kak da bi hotel predati molbenicu. -Na va papira ie bil zamotan bődet (oo?J. I prvlje negó li ae je igdo mogel oadjatí, vadril je de¿ko bode« vam Caráota, koji a? je sagaul k ryemu, da primi toboftaju molbenlca, va desau straa trbaha, ter ga raoil va jetra. Opazilo ae je taki, kak se je prezei bolao sradil va koCiji i vezda ae Je razponalo, da je poCiojen atentat Prefekt Rivaud vadril je ftakom po oapadaCa, koji je probal beüati, ter ga zrulil na semlju. Síotioe Ijadih priakoSilo je pak da Dije deaet atraiarah vselo xloéioca va obranu, ljudstvo bi ga bilo aa meato raztrgalo. ) Kad se je potlji dozualo, da je atenta tor Talljaa, doölo je do vellke demoaitraclje pred talijaoskim konsalatom, gde skiuat talijanski grb i zastava. peél i on padoe pred Francezom na kolena te oikaj nemre dalje govoriti negó: »Pardon* ! PoStovaui ótevec fiada miali, da ba Francez hosara aeiepal la njegova bozb02na diela, koja a njegovoj familiji poCinil, ali tomo nije tak bilo, jar kad je pofitenomu íovieku srdce pono ¿alosti i tuge, da se boée razpuknati, onda se neleli fantití, negó misil: Svi sdk) a boijih rukah te ueőa zlo sa zlim povrnoti. Ovak ai je i Francez mislil te rekel: ,Da si ti mene vritnul i zlostarljal, to ti j» odprafléam. Da si .aoje roditelje zloatavljal i na slromagtvo del, to ti odí odpraiéajo. Da si moja gestra a sdeaec hitil, gde se je vtopila, to ti Bog oek odprosti !H Stimi rieCmi se ie obrnal i otidel, bes da bi ma i najmanje kakovo zlo bil rfinil. A hnaaro je po tom bilo tak pri dofii, kak da bi bil na sadnjem dana pred vekiveónlm sudoem stal i nobi nikakova odsudu dobil. Poslie toga vláe biv»i húsar nije, nigde nadel mira niti pokoja, a daü ga je peklo, dok za Setiri mieaeca nije i umro, Navuk: U tudjlnstvu nefiioi nlkaj ta-kovoga, radi ¿esa se potlam nebi nial sa dotiónimi gde god Bastad, a k toma pamti i to, da ima hudlb Cinov, koji se nedaju labko j uborariti i Cez koje trava neraate. Skupec kovaé. K niekomo kovaóa, koj je bil na glaaa skupec, dojde dietid. Kovafi ga zapita» jeli je marljif i jeli rad déla i ob malom stroiku. Dietié nenavadan na takova pitanja Bkoro nije znai kaj bi odgovoril, ali ai je mislil, da bu ved svremenom videl, kaj ta pitanja snamenuju pak je uto odgovoril, da on rad i ob malem stroiku poaluje. Posto je na veóer doiel, iüf su spavat, a ranim jatrom ved majstor sbadi diotiéa, da Ide oa poseí. Dietiő se staoe i ide u kovaénicu, gde je a-majatorom sajedno do osme are kovai, a onda je doAla gazdarica te je obodva pozvala k-zajtreka# koj veé pri» pravan na atóla stoji. Kad sa se naiajtrekavali ooak nekak na pol, jer je pri skupca kovaéu jela malo bilo, veli kovaö dietlda t .Zuate kaj dieUé? Mi budemo aad odmah 1 obedovali, sa da potlam nebudemo jelom vrieme troiili, negó bad6mo onda samo dalje delali." Dietié, koj je ve¿ prevldel, kaj ra ona pitanja véera znameauvala i i kim ina poala, odgovori, da ma je prav. Na to doaeae majstorica joé jedno jelo i oni jedu dalje. ffCekaj Ti skupec, nama£em ja Tabal" - misil si dietkS. — .Dakle aad Ti dajefl obeda, po sajtreko, kad ai miaiii, da nabum nogal pono pojeati, a pod obedom pak bam moral delatl, sa da Ti niti jedna vora nebudo badava. — Cekaj malo, taki ja Tebe apla-tim« — Ovak je a eebi mislil dietié i a tom sa ta jedaa — tobotaji obed — pojeli. «Zoate ka) majstor?".— vell sad die-tlé. — sKad smo ved tak pri jela, bademo sa ti mar mahom i veCerjali, pak nebudemo onda na veéer treball." — Majstru je to bilo i kak prar, jer sad ba* skoro nikaj nebude mogel dietjé jesti, te sove majatorion, koja odmah jofl jednu zdeia krampira, kakti za veéerja dooese. Kad au i to pojeli, atana se, te ida, majstor a kovaönice adletlé ae prieme alaélt. „Kaj delate, zakaj ae alaéite?a ^ sapita ga majstor — »Kaj neidete a kovai-nicu ^da?u „Ah Bog saőuvaj" — odgovori dietié — „Tko je ikada videl kovaCe po veCerji deiati, — po vaeerji ae ide apat, sato I ja sad idem spat® , Majator je sad videl, da mu je naael, pak sl je miali l: nikaj sato, sutra bam »pametneJL Ali drogi dan dojde dietié, koj ai je Cos noé tak aj oekaf mislil, k-majstru pak ma vell; »Dragir majstor, nikaj na ovesa aviatu netrpi na viek, pak tak I mi dva nemreao sa aavek akapa oatatí: Zbogom ostanite I\' Cm. Kallas\' Dok m je xblvalo ovo trigino dogo* djenje uft vulicl pred trgoveíkom komorom, Jilo »a je to. teatro vuogobrojno obdlnstvo, koje je Cekalo ni» dobodek Oarnotov. Obdlaatvo je ved postilo nestrpljivo, k»j se -dohodek xatete, kad se til na jenput raxiiel gixs, da se je xbila velik» neereda i da je Caraot opal aldotom aű ten ta ta. 2eoe sa preplalene xaőele vlkitl, slnflbena gospoda oatavlla su naglo teatra, da xexnajo. Vea Lyon bil jeaa nogah. O pol deaeti vari doile su pred teater koCije, vu kojih ae je dopeljal minis- ter-prexea Dapuy i prefekt Bivaud. Obélustvo je stalo kljoatí „Vive Oarnot-, — no Da. poy je odgovoril: „Ne \' klléíte t Predaednik repablike opal je trtvoaa atentaU Ia i . i Ove aa rttl ixaxvale neopiaivi atlsek; sa vaih stran ¿ale aa te peovke aa xloéínca 1 polelo vi ka ti na oaveta (faotlji\'oat). Prefekt iiel je jaoter va teater, ter je i« predsed niCke lote oglasil irabovit dogodjaj. I ovdi je bil jeínak potresen ufinak. Obdiostvo (ljudatvo) se je raslllo oa iixjvekiu uzruja-noat, nemir. Predstave nije bilo. Medtemtoga so redarl (policaji) dopeljali ateutatora k redarstvu, gde je povedál, da ja 28 ljet star, rodom je Tali|ao, i me mu je Oeaario Giovani Baoto. Govori alabo fran-cexki. Po svojoj iapovéati doéel je istog juira ii OeUea va Lyon. Bode«, kaj ga je kopil va Gettea, dugi je 25 centimetrov, dríalo od pozlatenoga je bakra (knfra), tok o¿ baráuna a Cerlenipl i érnimi pegaúal. Kad aa Caráota iia ateotaU dopeljali va prefektara, vldelo ga je obflnstvo ñas lonjouoga na naslon kotijab, blédoga, sklop-Ijenib o^ih/ rabaOa, nad kojom ooail vei ki kordon reda po£aatne legije, bila je vaa klrvava. Or groan i priior genal je ljudstvo na aoae. Glavni adjntaat Oarnotov, general Borlus, prefekt Bivaud i lyooaki aaCeloik zdigii sa Caráota i koíije, ter su ga od-aeali va prva koadignaeija. PridoSli aa prvi lyonski doktori isiskall aa Ukl oxledu. Kad je doktor Ollier rana doteknnl lancetom, C»rnot se je nekaj osvéstil (k »ebi dolel) i alabim glasom rek¿) »Kakove mi bolt sada jete I" Doktori\' aa xatim rana xa vili, ako nebí kervarenje préstalo, da bada preaxéli operaciju. \\ Doktori, aedem ib na broju, nepreatance aa se bavili poleg Oaroota. Pokebdob da au jetra vse vifle otekala. kuáali so nutreínje krvarenje, koje je preotimalo mabf prepréCiti tim. da su raau, koja je bila 12 centimetrov daga i 8 centimetra áiroka, umjetno rax-AiriÜ, nebí li uk krv tekia van. Napokon su odprll trbah, da podpunoma astanove meato oxlede i tok krvi. Créva nisu bila oxledjena, ali sa jetra bila prebodjeoa. Operacija ipak nije oikal faaanila, ar je betetuiku bivalo od ¿aaa vse gorie. Krv niaa mogll obustavitl, a ranjenik je trpel strabovite muke. Va Lyoaa aaitalo je xaradi célog dogo, djaja móflanje, koje aa Dada oplsati. Va ¿asu aten tata bil je ves Lyon sjajno raasvétljen, a keanele vgaanale sa vae svéde kakti aa daa xnamenje. Ljadatvo je halabaóed prebxdjalo po varais 1 vikalo xa oavetom (faotlivostjum) ter je opuatoAila talijaaaka reatauraciju Oa-sati 1 talijanske kavxne Matossi i Madeira. Dva anarkiflte, koji sa iijavlli .Dobro je ixpeljano Ia malo da nijo narod raxtrgah 8amo kiraxiri na koajih mogli aa oteti srditostí obdinstva. 1 • t • Zadnje vtfati o attentatora gUse: Oeaario Giovaaol Santo rodjeu Je va Monte Viacoatia, va provioeiji milanskoj, atar je 29 ljet. Bil je opravljed opravom od jaano smedjeg platna i lato takovom kapom pokrit. Naili au pri ajem radoiéko knigc. S prva nije hotel oikaj reCl, kesnefle je prixnal, da je mabita, ter je avoj nationale napisal na komád papira ovak : „Oeaario Giovanni, Oorao dnca di Genova, presso distintlssima famlglla Magnl Francexko.* Po borvatski : Ivan Cesarlo aa k rao vojvode genovskoga, pri ngledni familijl Franje Magala. — Va Parlxu, 80. juniuka., Obéinstvu je doxvoljen priatop k Oarnotovom odru (raki). Niti dvoriile niti sgrada elisóa nemogu ni malog déla onog obdinstva primiti, koje ae riva k raki. Obtinstvo (ljudstvo) Btoji na jeden kilometer od elixejsbih poljanah do pi-jaca de !a Concorde. Trgovine cvétja nemreju vüe naxmagatl cvétja. Vai ¡ privatni vrti nemaju viie ni cvötka. Vezda voze cvétje ix provincije. Vénec pari2kih trgovcov tak je ogromeo, velik. oa ga buda vozili aa poeebnib kolib. Vénec strassbaríkih devojkah nosi grb (clmer) Strasabarga. Od naiega kralja vöaec dólan vu prvoj trgovini cvétja, na pautleku \'<a naplsano: „Camota predsedoika — Fereoc Jofef ceaar i kralj. Na sprevodu budu -iazoCni i zastupali Austrlju-Magyarsku poküaar grof Hojo», Schneider i Musaelin soldaéki attachéi. i Najdraiefii vénec je od xadruge mladib dévojkab, koj kolta 4000 frankov. Sprevod stidi da o poldan vu Notre* damaku cirkvu Ta bade xvonil vellki zvon. Va Uto dóba xvonilo bude vu St. Denisn kraljevski zvon, ,koji Dije xvonil od smrti Ljudevita XVin. Ornot Je prvi glavar zemlje, koji tada \\umire vu vlasti. < ¿alobnu mefiu éital bude kirdinil-oid-biikup parilki Richard, a asistiral bude mu Msgr. Ferrati aa stoloim kaptolom. Nj. Veiléanstvo car i kralj. 11 Njegovo Veliéanstvo oar i kralj odpu* toval je iz Beóa vu III, gde je pohodil nadvojvodkioju Mariju Valeriju, VUv jutro ob pol desti vuri xapulii ae ix lila vu Trient, gde bude ostal par danah, a xatim putoval bude vu Madonu di Campiglio, da onde sprovede a kraljicom neko vréme. Vu kraljevo) pratnji nahadjaju ae glavni adjutant Grof Paar i viie adjutantab i t«j. nikah. Nadvojvoda Ferencz Ferdinand. Nadvojvoda Ferencz Ferdinand odputo-\\al je au svojim komomikom. grofom Wurmbrandom i oberlajtnantom Prónayem vu Eoglesku. da ae kraljioi Viktori|¡ oaobno zabvali xa gostoljublje, kaj ga je viival va briatkih kolonijab za avog putovan> okolo zernlje Nadvojvoda je po-el preko Ostendea i Dovra, gde ga je doflekal pokli-sar grof Deym i odpratil ixravno va kra-Ijevaki dvor vu Windsora, kamo je atigel na veCer. Onda je odputoval odnud vo London, ter je vefierjal kod prinoa Walesa. Drugi dan prijel je austro-magjaraku kolo. niju i obeduval je kod pokjiaara grofa Deyma, vu pondeljek bil je nazoéen vrtnoj sveikovini kod vojvode Koburga i na veéer dvorakomu pleau, a v tork vu jutro oputoval bade put domovine. ( Najmlajsl varai vu Amerlki. Nnjmlajfli varas vu Ameriki je varad „Perry City*. Pred pet meseci bilo je mesto, gde ae denea novi taj varal raxpreatira, puato polje, na kojem aa prvi lator raxapeli. Malo danah catino podizale au ae tam drvene hiíice, a oeem dni za tim toga xapoéeli su xidati prvu hifu od kamena, oigla i oatalog materijala. Vu toj je hiii amjeádena redak-oija i átamparna novin „Perry Dail Time«.4 Opet nekoliko danah iza toga po¿ela ae zidati veliCanatvena agrada (stanje) nekog bankovakog druftva i velik\' jeden »hotel". Debes broji taj varo i 17.000 itanovnikov, izprepleten je telefonskom mretom, ima pofltarski i telegrafiCni ured i laatovito konjsku 2eljezniou< To je doista amerikan. ski napredek. Bodei me»;o diamanta. Komaj kaj je Carnot ixdeknul pod bodetem anarhiste Oesaria, javlja nam te-legraf dva nova aluCaja epodobnih atenta-tah> Vu Amaterdamu prebol je pred par dnevi anarhiata Zwan avedenika Geaeldapa na prodekalnioi ux viku anarkija, a vu Barceloni provaül je nekakov te2ak vu xt»n eivilnog guvernera, gde je próbal |iti na vrata njegvoga kablneta Delaveo taj vlov. Ijen. Pri njem su naili bode2 Kak je Barcelona aediile Spanjoakih anarhietah, vidi ae, da su oni vezda vezda odebrali na meati dinamitz bode2 (uo2a). Vu Parlzu, 30. juniuda. Vu puCkoj flkoli vu Buasiereau pokal xuval je utitelj déoi, kak je Caserio vmoril Camota. Pri tom ae je tak neapretno xane-odprtim no2em, da je 8 ljet ataroga defeca vu sroe. DeCec ja odmah oatal mrtev telj ae je kudal abog toga vubili Koditelji au oduatali od progona ufiitelja. Australskt meto vu Boou. Pred tjeden dan atigel je vu Befi prvi vagón friikog mesa iz Auatralije, koje je Okolo pol nodi dolel je k ranjeniku sadbiikup Oolulié, koj je oatal poleg ojega par minot, a xatim odstranil gliboko genjeo va blifaja aoba. Kad au okolo pol jedne vure ; vía xnamenja odavala, da mora amrt skoro ■lediti, dolel je nuter nadbükop sa xvojim velevikarom ter ma praiil zadnje kríxmaoje i zaduja otajstva. Carnot je bil va to vréme pri ivftsti (pri Bebí) ter je dva pat azkliknal \' „Je n\'en vaia" (Ja aam avrlll). Doktor Poucet prignol ae k ujeoin ter xa« je pri fteptaal : „Gospodine predajednik. Vaii prlfa-telji so poleg Vaa 1* Oarnot je odgovoril ilabom glasom : Njihova me nazodaoat usre-eaje l0 To sa bile njegove zadnje reéi. Malo zatlm préstalo ma je kucatí arce ter je on ob 1 vari 45 minut po polaoCi ixdebnul. KAJ JE NOVOGA ? — Proaimo nafe pfotuvane predplat-nike, na) nam vu novim fertalju Ijeta pred platne zaoetatke Ci m predi poileju i predplate ponoviju I Vu P02UI1U, 30. junluéa. Skupdéina katolikah od preko 10.000 oaobah, kojoj je predBèdal knez Nikola Morio Ecterházy uz grofa Ferdinanda Ziohya, poelala je telegrafiAke poxdrave kralju i r mskomu oteu papi ter je xzkljuCUa, da xe pridruËi primaau i biâkupom, koji budu isii pred kralja a molbom, da nepotvrdi oivilnu tenitbu. pred tremí meaeci odnud vu imrinjenom •tánfu < vu oltídjenih Vredah poalano tu Europu. Proba, da se australako meto na vse atrani Hvéta rasaáilje, uapil je podpuno. Komidija, koja je pregledalo muo, proñadlo ga jo vu izvratnom atanju, ter je meso vu velikoj trinici rasprodano med mesare po 46 do 48 krajcarah sa prvu atran, a po 60 kr. xa straftnju atran. Meaarl ga budu trlili po 72 kr. kilogram. Vaega akupa jo atig\'o 9460 kilograuuov, Ved vCera je dolía opet droga podiljka Meso Je pive kvalitete od piftanih volov. Dobre lepne I ttftna vure sa fal cëne raoii dobiti prl Pollak Bernatu vuraru tu CakoTcu (Pijac, éparkaiaa). Pri njem ae uzimljeju vure takaj ** popravek sa fal- oéue. Stranjski clganl. r \\ "2 S \\ 4 *f > ^ \\ , | \\ * \' \' - Vu B\'bibinju vlovUl au iaudari ciganaki Sereg od IS perdon. Gigán i au rodom iz Srbije, ter po njiliovom kazivanju putuju is Amerike dimo. Pii njih au nadU tandari, nekaj Tu peuesl, a nekaj vu predmetih (med oataUm i slatnu vu lancem) vu vröd. noatl do 1850 for. | dva odüro nabiUravol* Vera. Pokehdob ovi oigani svojom malom saalugom nisu mogli ateói tuüko penes, opravdana je sumnja» da au koga orobÜi, atoga au uh>éeni i predani kr kot, audu vu Brodu. ,, > 6do teli da bude areóen ? Qdo 2eli, taj ueka prylje, negó kaj se odya£i da ae oieni» poalu^a ova púanja j neka prvlje na njih odgovori : : 1. Kaj ti ae dopada: sama zaruCnica i!l nj slna herbija? 2. Jeli moréd mirno íekati na sajtrek ? 8. Mores li ae zdr2atl, a da ae neerdi^ kad je v liko pranje i da ae ne ljuti*. kad je preeoljena juha ? 4. Jeli moréd apáti kad déte plaöe ? (Ovo ae pitanje more upraviti i na vnoge feneke). 6. Jeli moréd zdrdati, da neprotualovidr makar i snad. da ti ima! pravo ? 6. Moréd li ae zadovoljiti a tim, da uvék tvoja reé bude predsadnja^ — Ako na vae ovo odgovori*, da more* i tvrdo nakanid pri tom da oetaned, onda budeft areqen. Isvoli pak próbaj I Vellke kradje i lopovfltine vu Nedelifldu. J \' \' i i ■ , 11 • Nije moCi vei zamuCati, a da ae na javnost nedaju Dráva-Váaárhelyaki deéki. Velike tatbine, po noéi krié, tuőnja i ostala sla del a nebud niti v célom Medjimurju naflel, kaj najded vu NedelidCu. Pred dverni l\'etmi iduóega j< dnoga deéka, navaljil je Céli íopor na veéer a no£i na njega, ter üU ga akrvarili, dotiCni je vu lom sa par tjednov i vumrl- Po no<Ji se hodi balabu-Ceé po vulicah i to traje akorom do jutra. a to nije doata, da ae oéle noéi larma, nego ae joí 1 krade. Ovlh dnevov dodli au sHkovoi na Akolake i uCUeljske vrte i pokrali su ®adje, a ribizlina au na aekli i odneeli. Proaimo vu to Íme dotióne oblaati, da nas obéuvaju kakvim god naőinom od toga notfnoga ras bója tv a, nemira i kradje. »The Gresham« t- » \'i i • • V w < \' V Pr »The Gresham a svaoom loudon akom druitvu\' (va Cakovcu je upravnkJtvo pri Graneru stacunaru), je uioői iivot oai-gurati. Tojeat platl, gdo ai hode iivot oei gurati, po letu vekiu ili menjiu avotu i to poleg toga, kak je gdo atar i kak avotu hoCe da dobi, pak ako bi vumrl, herbom imenuto drn*tvo splati onu svota, na koju je bil iati oaiguron, iii ako dolivi na p. 15—20 letah, n|emu daju iatu avotu vu ruke. Tak je moCi iivot ienakah i decah oaigurati. Ovo dru2tvo ina avoje glavno upravuidtvo vu Buda-pedtu. u Grao 80-ga juniada 1894 24 I 33 II 49 Nyilttér.- Cenm ïiika. — Qabonm árak. 1 m-,mázsa. 1 m.-cent. | frt kr. Buza Pdenica 6 — Zab Zob , 6 — Rozs H H 4 50 Kukoricza ó Kuruza at^ri) 5.— . a Uj a novi Árpa Jeémen 5. — Febér bab Grah beli 5. - Sárga a > átllti 4.—» Vegyes » » zmédan ■ ■ fcjwJ . 4.-n Egészaelrem, mintázott FoulArdokat (mintegy 460 különböaö fajban) méterenként 76 krtól ö trt 65 krig, valamint fekete. . fehér ee aainea aelyemaaéveteke 45 krtói 11 írt 65 krig aaálllt — alma, kooxkáa, oaikoa, virágos, damaaxolt minőségben (mint-1 egy 140 féle diapoaitió éa 2000 kOlön-béaOaxin a árnyalatban) asállit péetabér éa vám mentesen a privátmegrendelök la-káaAra Henneborgf ö. (ee. kir. udvarf asállité) eelyemgy&ra ZOrioh-ben. Minták póatafordnlóval kOldetnek. Svájc sba oaimxett levelekre 10 kros és leve-leaO lapokra 6 kroe bélyeg ragaaatandé. Eaen rovat alatt kftslOttekért nem vállal felelőséget a Saerk. VASÚTI MENETREND CSÁkTOJttNYÁN. Napaaaka h Győri- ■ ■daal 3 póita- 4a / 04 vagyaavonat Kaniaaa i elé Reggel 4 39 gyorav • Délben lt 39 n > É^jjel 10 07 poatav. » Reggel 6 52 vegyeav. Pragerbof felé Reggel 6 06 poetav. • Délután 4 15 n • Éjjel 1 17 gyorav. Zágréb felé Reggel 6 .60 vegyeav. » Délután 4 to • Varasadig Este 10 17 » ■ Délben 11 44 a . Bobéra Reggel 6 05 » Egeraxegre Délután 4 28 ■ Brk«aia V Kanixaa felöl Reggel 6 51 poatav. M Délután 4 01 a Éjjel 1 14 gyora». » Este 9 82 ▼egyaav. Pragerhof felöl Reggel Délben 4 86 gyorav. > lt 29 poatav. » Éjjel 9 55 ■ Var asad rél Reggel I Délután 4 22 vegyeav. Zágrábból 8 60 • Délelőtt 11 17 ■ ■ Eate 9 80 ■ Egeraaegröl Délelőtt 8 B2 » Bobáréi | Eate £ 42 a - Előjegyzés azólőoltványokra 1 A Nagyméltóságú földmiveléstigyi m. kir. minisztérium ellenőrizése alatt &lló országos szOlOoltvány telep részvénytársaság azon czélból, hogy a szOlObirtokossAgnak szőlő oltvány szükségletét a kívántató fkokban és mennyiségben fajtisztán biztosithassa, az i895 ik tv tavassáa késxitsnió szőlő-oltvá-nyokra már most előjegyzést nyit & határidő 1894. aagasitus 15. * 3 Ez előjegyzett oltványok az előjegyzé8 sorrendje szerint tilju Manyiitgbiü fognak kiszolgáltatni Az előjegyzés módja és feltételei tárgyában bővebb felvilágosítással készségesen szolgál alólirt igazgatóság. f\' Qrssigos sxM oltvány ttltp rtsrrtnytáisaság Arad-Baracakán Ménes, a. p. Gyorok, Arad megye. OSOOTOBITI UBEDKIK HARGITAI JÓZSEF Glavni aurednik GLAD FBBBNOZ < ■ m \' ; •1 Hirdetések. mmmm A RiohU»fila Tmct. Oaptiei oömp Horgony-Paln-Expeller •Inaraata aUtt igeu jó hiraivn«k örread. Kmd ffjd«lotnoaülapitó bodönaöWa TiUmennrl köuviny, o«¿a fc UcaxMntáabtUi «MbtW6 yt- neknok «a uton legyen «jánlóUg emUkeieíbe hoxva. Exen llnktura már 25 év *U, «lat lep»«8t>izh«Ubb \' \' -\'mer általánosan Vedreit áa eonéEtogya már további ajánlásra uem uorul. Cbekély ára, üregenként 40 kr.. 70 kr. ragy I f. 20 kr. ragyontalanokoak la lehttörá teaxl, exon kitűnő háaifiiomak beaterxMt B*ráaáriáa alkalmával a ,.Horgony" védjegyre QgyelendA, nehogy utánzatot adjanak, mert oMJt a vörös Horgonynyal ellátott üvegek valódiak. Ha a valódi Pain-Sxpeller helyben nom volna kapható, akkor fordol- gyártók gyógyaaertáráhoa : Riohter hol v ben junlt a __ gyógyaaeitira „ai arany oroailáaboa" Prágában vagy Tőrük Jóiaaf ptona<>ikM Budapeeten. Valódi cukli m 6* 1 KUoa öve«- pulMmkokbun. |i tutirosofctan I\' Cbri>toph-fél« II UU kérendí. SZOBAPALLO-FENYLAffK l.hH*r4 l«,l, k«(T t M«*>Ak « «itoU. »UU I W««»ilUll k«ll\' *4kn. r.ja NlfM a rhAÍIíUvvim. —. T\'r/ • mixoli.4. A jműIÓ o«dr«í tlrt/pd MHk, »------- m«lr a> o»«Jfwt4kn»k 4«---- KniklUU » HMmilaU oljran *«r»»rü. /MIÜM IMI » r«»46. nx olAjtlkkMk ujitjfc, ♦Ikírűlteflk. -rt, M<r kii »1« »4 jwhMl | »1 r«itír«ik»ií, »»¿tkul. t<>«y i aslitaMtt «a»b*»<dló-ttnyaftási, Mnéttenát 4« »jJM*o»ib»ir»A«, m»t/ Akár ««k M <>I»J ^alírrwtuí ftyt hj*. .»«4.» I rítt THrr «J T.U^mi mU4en «»ltot, korábbi nU<oU*t >U>| tm a»ulAn ■Mit\'J-: Hsat* fénymáa (tsinetetlen; «1 p*»14kr. U park.tr*>. «.)y «•■(>.■ *4«yt »4-„1f®,\'i®87? C~k íioytiMl, «<UlíofT« D«tu ÍWI «1 * hmatUÍl FoitMtoBU, k8rfllUIUI»5n4gr.«ö»mtr. k«»4paa- ,r.ir> «obira Tali) 6 frt. »0 kr.. t.jf •\'/, miika. rakUak TkUik, 14« Mld—Jok. MaMniwU»k 4. prwp-•ktw.ii l«f7«»4« b4rm*a«T. kU14»lo«k. A borlUrlianil Uí 4k ixxxjiooiaixaaGicxx^ #J_Ajándéktárgyak nagy választékban. j 9 * , __________-__________ irtianil )M TlpA.nl a<-4fr« • • »/irl ].«yr., mlr.l ..I a «bb »Int 1»10 /to létni KlárinAnyt .okf-14 «U.oiuk 4. b.aUIOák, • »okkal rwubb, • pakra« . c4lnak M| n.m f.UUS mlo6»<í- j | b«a hotiAk íoffalouib» Chrlüitoph Ferenc, 1 Tükl wUHiw ihjUtt leiulálója fa iítUIIi írirtí]i, F. Berlin. ... _ Zflp,ch . ; Csáktornyán : CRASFER XESrVÉKEKUÉL. nsanpw POLLAKBERNAT órás és ékszerész |j|}J C s áfk torny á n, Főtér, az uj takarékpénzárt épületben. Ajánlja dúsan felszerelt SVAJCZI ZSEBÓRA-, arany«, ezüst- és chínai ^ ezüst-áru raktárát. . . , Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. Minden e szakmába vágó javitAsokat jótállás mellett a leg-olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. GD a wr Otcaó árak mettett | • OOUXXXXXKXXXXKXX IXIXXXXXXXXXXXXXXXXi / oraiftgoa magyar vajklvltell réaivénytáraaiAg értealti a t. gazdaközönséget, MAGYARORSZÁG. : TELJESEN FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. 7 > Felelős sterkeszlö és laptulajdonos: HOLLÓ LAJ08dr,tm képvisel« .\'«.,>, mi . hogy irodáját Budapesten, Dalszínház-utcza 10 sz. a. megnyitotta ée vaj-termeléare vonatkozó bejelentéseket elfogad éa vajazállitáai szerződéseket köt; I vajátvételt azonban osak f é. október hó 1-én kezdi meg. - Ennélfogva felkérjük a t. gazda-kösönséget mielőbbi bejelentkezésre, mert egy vajtermeléare berendezendő tejgazdaság felszerelése tekintettel a már is beállott tömeges megrendelésekre legalább is 8 hetet vesz igénybe. RéuzJetes, az egéaz okazer® vaj-termeléat röviden tárgyaló szó- vagy iráabeli felvilágosításokkal legnagyobb készséggel szolgálunk. A .Hungaria* erszágos magyar vajklvlteli részvénytársaság Igazgató-sága» » Báró Jósika Babor s. i \' elnök. • -. ■ h f I ii. •\'•,11 \' t . Eádliss. i vezérigazgató. / II ;> i , i\' 558 1—4 REGGEL az ország legtávolabb eső részeiben is már az olvasó kezeiben van. A Magyarország plitikai, köigasdasági és társadalmi ladésiiásaival az öoz-szes lapokat megelőzi. i. \' . • ..,.■• A Magyarországból a kftzönaég már kora reggel olvashatja ax orsaAggyQléfl tárgyalásait kimsrito alakban, aa aaoapi Ossxes kül- és belföldi eseményeket, kimeritO tőzsdei tudósil&sükat slb. slb. A Magyarosság eddig is tanújelét adta, hogy férfias bátoraággal küsd as omság ÍOggeileaségééH éa itaálldeágáért, és asembe siáll minden korrupczlóval és köxéletQnket minden vissiaéléstOl megtisatilani törekszik. \' \' \' A MagyarorezAg (Sggetlen minden hatalomtól, minden magánérdektől, senkinek alirendelve ninos, s igy álláspontját nyíltan és egyeneaea mondhatja ki bárkivel szemben. A Magyarország ezen törekvéseiben a közönség részéről már eddig i* nagy támogalisban részesül, s igy mint a nyilvánosság és a körérdek orgánuma folytonosan fejlődve éa megerösödve áll jOvöben is a közönség szolgálatára. ! A „Magyarország* előfizetési árat HaerkeaetŐHéK: VD1. ker., Fhg Sándor-utca 2 az. Kftéea: évre . 14 frt kr. Fél évre . . <7 , — , Negyedévre . 3 , BO „ _ Egy Jbóimpra X . 2Q , fit\', i- ,\'i A \' . pír \'» . ; f 548 \'8-8 Kiadóhivatal: IV. ker., Rostély utcza 2 aa. >5 U.\' t&L Nyomatott Fiscbd Fülöp laptulajdonoanAl OsAktornyán XI. évfolyam, Osftktornya, 1894. július 15-én - £ff. szám »______,■ i 11. ■ 8*«rk«rat3vel irtekosnl Uk«t mlu-d»un»p 11 4« 18 Ara kOaOtt — ▲ lap imIIivI rácaira toaatko»4 Mlndon kö»l«m4ny Var(ltal J4ll«f aMtkaaatÜ itrlri kttldaodl. • • » * Kién érre ém . Negyed érre . . Egyes wxám 10 kr 4 fH « . . . a frt l ftrt Kiadóhivatali Fiaakel Fülöp k»ny vkoieaked*»«. Ida küldendők aa alöfl*et4»l dijak njrllttarak 4a klrdaUaU. SínM jutáojo&an &ziraitUtnak. MAGYAR ét HORVÁT HTON MKGJKLKNÖ TÁRSADALMI, fSHIRKITUUISZTfi k SZÉPIRODALMI HST1LAP. Megjelenik lietenkflnt egy^er: vnNárimp. A .Muraközi tiszti önaegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyai takarékpénztár«, a »Murakösi takurókpónztár« aat. hivatalos közlönye. . -i .n jij-ji t- i.i i ..... HlntaUaak m4« »lfagOtataak t »■dayaaUai OaUbargar A. ▼. la MuMri kW. Írod. MoaWti Bakaiak H., Dukaa M., O^ik JLt Üaafe ö. L. 4a tárakat 4« KenJiL BrBaUa » SUna M. m ___ NyUttir pHiltor* 10 Ikn> \'-J— -Ü i ■ .J------ih — itf\'ii m A köztisztviselők érdekében. i A tisztviselők vállát az ujabb időben paegrakták teherrel a a mint a régi pátriárkáim világban pár szóval könnyen elintéztek, azért most nyalábszámra kell teleiro gatni a papirost s az a tisztviselő, kinek elődje hivatalos elfoglaltalása me\'lett még gazdálkodni is ráért, ma örül, ha legalább az egy vasárnap délutánt nem a hivatalos szobák fülledt levegőjében, hanem családja körében töltheti. Igaz, hogy mai napság már mindenki homloka verejtékével keresi kenyerét s a jól végzett kötelesség teljesítésének tudatában bizonyos erkölcsi jutalom rejlik, de az már méltánytalanság, hogy a terhek növekedlével nem tart egyenletes lépést a javadalmazás A teendőket, a felelősséget rohamosan szaporítjuk, de a tisztviselők fizetésének felemelésétől annyira idegenedünk és elfeledkezünk, hogy az jobbadán ma is abban az összegben van megállapítva, mint volt év tizedekkel ezelőtt. A nemzeti élet egész vonalán megváltoztak pedig azóta a megélhetési viszonyok, az igények napról-napra fokozottak, az élelmi czikkek megdrágultak, szóval a megélhetés lellételei súlyosabbakká váltak. Ma már minden köztisztviselőtől megköveteli a társadalom, hogy intelligens emberhez illő módon éljen, ruházkodjék, a müveit társaság szórakozásaiban részt vegyen, hogy honnan teremti és veszi ehe? a szükséges anyagi eszközöket, azzal nem törődik senki. És ékből következik aztán két dolog : nevezetesen az egyik rész addig csinálja az adóseágot, míg hitele végkép ki nem merül s az anyagi és erkölcsi romlás és tönkrejutás után vigasztalan nyomorban áll, nyomorba jut, mig a másik rész visszaélésre vetemedik, az égetően szükséges pénzt tiltott uton igyekszik megszerezni s ezzel aztán nemcsak magát, de egy egész ártatlan családot dönt a fekete gyalázatba. Nem lehet tehát csodálni, ha a tisztviselők panabza már hangos sugolódássá vált s magában a közvéleményben is gyökeret vert az a tuaat, hogy a helyzet tarthatatlan. Maga az állam vette kezébe a kezdeményezést, hogy a köztisztviselők nyomasztó helyzetén javítson s nincsen egyéb hátra, minthogy nyomába lépjenek a városok községek, hol b tisztviselők fizetése még amazoknál is nyöfnoruságo sabb s a kisebb fizetésű tisztviselők javadalmazása csakugyan a »bér« alacsony színvonalán ál). Már pedig ha megköveteljük a liszt viselőtől, hogy megfelelő képességgel bírjon, ha megvárjuk, hogy kötelességeinek pontosan, hiven és becsülettel megfeleljen, tiszta kezű gondozója legyen s közvagyonná^ akkor szolgálataiért is ac(junk tisztességes fizetést, mert meg vsn irva 1 »méltó a munkás a maga bérére.« Tisztességes, becsületes közigazgatást óhajtunk mind-anyian, de ez csak ugy lesz elérhető, ha tisztviselőink számára biztosítjuk a tisztességes megélhetést s megóvjuk őket annak kényszerétől, hogy tiltott uton szerezzék meg magoknak a mindennapi kenyeret Sajnos tünet az is, hogy a köztisztviselők legelnyoníottabb és legnagyobb nyomorban tengődő osztálya : tanítóink anyagi helyzetének javításáért a községek és hitfelekezetek alig itt ott tesznek valamit. - u-T.—WTT*.—l - -lí—iir. Mi ,IJÍ. ii\'Ti V : jLidiiniiMii 1 Jnakh" tárnája Falusi regény. Mondhatom : érdekes theraát választoltam. A mit utolérhetetlen hájjal énekelt Fetrava b a mi Ádámot poétává avatta a paradicsomban : « Hzerelmet Ez az örök emberi érzelem inspirálta ¿vtiiedek óta a poétákat s hiába magyarázni meg Schoppenhauer ezt a csodálaton érzést raeta-flxiksilag : a tudományos kutatók szivét is meg-kereai a tüneményes kobold. Schoppenbauerre csak a sienzativ, ideg rokkant, századvégi emberek néznek csodálattal, » kik ra&r eljutottak aa emlékkönyvbe való ver-Belgés koráig, azok sokkal inkább kivánciiak a poéták beszédére. Ezek a jóhiszemű fiuk, a jövő nyárs polgárok sokat igérö hajtásai, ők Vörösmar-tyra esküdnek, a ki igy énekel: I A néma szeretet Szűz mint a lélek, melynek a Nyelv még nem véthetett t Eötvöa Józeí, a ki ezt mondja : Szeressetek ! E nagy világon csak egy van a mi boldogít: »»ivetek! Vagy a nagy britt gigász, Schakes-l\'eare, a ki igv gúnyul: „Szótlan együgyűség : szerelet, Sokat mond nekem, uoha keveset." Vagy szent Cyprián, h ki nem kevesebbet mond, mint ezt : „A ki keveaet szeret, keveset imádkozik s sokat imádkozik, a ki sokat aaeret. Vagy : Ejh... de mikor a közönség nem szereti a szenleucziákat. Jobb bizony, ha magam is inkább egy történetet mondok annak (eltüntetésére : hogy mi az a szerelem? íme egy történet róla. Hőnapoa szoba szürke szegénységében munkát irt Csikó Sándor. A szegénység nagyon gyámoltalan. Sándor is tapssztalta, hogy noha aa önkritika minden tekintetben meg volt elégedve n Szocializmus Veszedelmével, ezzel a készülő müvei, nem bizott sikerében. Megmulatt a müvét néhány elismert Írónak, a kik nagy magasztalás-sal Ítéltek a könyvröl és előre is tudományos nyereségnek mondották,ha e könyv megjelenik. I)e mlnö szatyra I A kinek a lelke a szooaialii-mus veszedelemért égett, annak — éhínséggel kellett kUzdani. A nyomor nem engedte dolgozni, a talán az égi nemtő emelte föl az erköloal el-fáaulás előtt azzal, hogy nyomorának legsötétebb napjai egyikén nevelői állást kapott Méhfaiun egy régi gentri-osaládban. Egészen bizonyon lehetett benne, hogy nem valami örömmel togadta a nyomorból kivezető angyal kesét de nem tehetett okosabbat. A Szoosialismus Veszedelmének iveit abban a tudatban csomagolta öaaze, hogy ennek egyelőre békét hagy és néhány zabolátlan, parlagi lélek nyesegetéaéhea (og. NyAría«Htwgá« és h falunak üde levegője fogadta. A fővárosban összezsugorodott tüdeje duzzadni kezdett. A kiéhezett embereken rette- Ne gyűlölködjetek. Az a vérlázító gonosztett, mely az egész világot megrázta immár a feledés tengerébe kiván elmerülni. Ránk ez a franczia esze veszettség alig tartoznék, nekünk, mint vidékünk érdekeit szolgáló sajtónak, vajmi csekély részben adna gondot a lyoni szörnyű eset, ha a magunk pátriájára nem tudnók levonni ez esetnek az ő nagy és súlyos erkölcsi tanulságait Do erről egy más alkalommal. netes6n fog, a jó házikoszt; Csikós Sándor ülizter formája kezdett áthaaonulni a vidéki jól táplált gavallérok formájáig. Hanem egy gondolat mindig bántotta. a Ssoczialismua Veszedelme. Erezte, hogy lelkébe* van tapadva a rögeszme. Lehet, hogy beleőrül, ha sokáig e gondolattal vesződik, de érezte, hogy neki meg kell Írni a Szoci iaiiamus Veszedelmét, tudQiaányos alapon. idők. folyamán azonban ez az eröa fogadás az a jó feltétel kezdett nagyon lenézett, nagyon lizedrangu kívánság lenni. A filozopter szivében, agyában sőt testében is Mtajálaágos változások uatek. Saive sebesebben vert agyában \'.ftkoa éa édes gondolatok hullámzottak, arciát pedig elöntötte hz epedő aterelem sápadtaága, az a legérdekesebb azin*, mely a hajlékony női szivet rabbá ssokta ejteni. Eb a ki történetemet ilyen válságos fordulat elé viszi, az Mártha, a ház tündér*, áyor* rohammal vette be azirét a nevelő, aki padig erről semmit nem tudott és még akkor a 8zo-ozialismus veszedelmén elmélkedett. Szép nyári alkonyat vólt. A tájat axetid szellő bodrozta. A kert illatát az efdőazélre hajtotta, a hol ö*>aeolvadt vad, terméazetee nyirkos erdőillattal. Sándor talán éppen ö rá gondolt. Mártha közeledett. Egyenesen a dolognak vágott. — Tudja miről gondolkozom ? Sándor a fllozopterok hagyományos ügyetlenségével szeretelt volna e perosbeu — mélyet különben óhajtva leaett, —\' elafllyedni. Mert ne gondoljuk, hogy csak a mámoros íranczía népben van az a nemzeti gyöngeség, hogy mert elnöküknek egy olasz szAmazAau gonosztevő töre által kellett meghalnia, hát ezért vak gyűlölettől szeretne minden olasx számára vérfürdőt késziteni; sajnos, ez a nemzeti gyöngeség bennünk, magyarokban is meg van. Mennyi nemzeti szerencsétlenséget, mélységes és igaz bánatot tudtunk volna elhárítani, ha nem tudnánk oly mélyen, szinte raegbocsAtatlanul gyűlölni Ha jobb szeretnők hazánkat, semmint gyülöljük ellenségeinket I A most nemzetünket részeire tagolni kívánó nemzetiségi kérdés a vak gyűlöletből nőtt ilyenné, de ugyan kinek ne volna tapasztalata a saját kisebb körében. hogy egyes antipathiákat mily nagyon szeretünk általánosítani, a gyűlölet vak eaz-közeivé leszünk, félreértések és érzékenységből gyűlölettel szivünkben, leheljük ki a lelkünket. Mennyire ismerte az embereknek ezt a hibáját Schiller, a ki a »Lied von der Glocke« czimü versében egy helyen igy kiált föl: Nem tanácsos az alvó oroszlánt felkölteni, vészthozó a tigris de irtózatosabb az ember vak dühében- Pedig a lelki nemességnek mily szép tulajdon »ága, mily szép megnyilatkozása & meg-bocsájtás, hiszen maga Jean Paul is ezeket irja: »Az ember sohasem oly azép, mint mikor bocsánatot kér vagy ad.« . Az ám I csakhogy tessék csak a pa-cséri kaszinóban egy tyúkszem Maposás horribilis sértéseért nem a lovagiasság útjára lépni; tesí^k csak egy ismert éa elszenvedett sérelemért megbocsájtani: csüs-tői fognak hűlni a meggyalázó epithetonok, mert a mi társadalmunk a gyűlölet számára van berendezve A társadalomnak ez az eszeveszett gyűlölete olyan nagy, hogy uiiatlh immár a társas érintkezések valóságos nyűggé válnék különösen azok számára, a kik bizonyos őszinteséggel rendelkeznek. Valójában a legundoritóbb az, hogy a kikről tudva-tudjuk hogy gyomrukból gyűlölik egymást, a társadalmi konvenlen- cziák szerint, ha találkoznak olyan édesek, mint a méz És simák, mint a kígyó. l)e még ezekre a képmutatókra is rá fog illeni szt. Ágoston szava, a ki egyik levelében a következőket irja: »Az élet ugy is szenvedésünkre adatott e földön, ne gyülöljük egymást, hiszen C a t o mondotta, hogy a gyűlölség nem bátor emberek tulajdonsága. o »xerelem? Mng»a-tanAr ur »*abato»ai,, hogy — Miről P ~ — Hogy ml ráxaa meg nekem mi as ? A belyiet Sándort poétává avatta. Körül tekintett. Az erdőexélen lörincalepék keringtek — Néaxe MArtha I Kíe1: m»gyará*nak. Lep-keurfl ós lepkekinH»a*ouy 1 Mennyi gyöngédnél, mily»"} olvadás. Ugy e látia ? Mont otókolódanak. Kivánoai a magyarázatra V Szó eil el ueu mondhatja. De egy csók aa egé«*. ▲ világ aionban caak nem fordul ki »árkaiból két egyuáM megértő »»Ívért, különösen, ha a», egyik gentry-láuy. a máaik reménybeli »«gád tanár jelölt. Mo»t ia hu történt, u mi ilyen esetekben történni axokott. Márthat eljegyezte egy viharon életet *lt báró, a ki u háiüu>»Mggal akarta biaioaitaiii, hogy tovább is kilogántalanul tagja léluwtftm a uiágná» kaaxtudnak. A aegédtauár? Ugyan istenem I Ki vetne ügyet exekre a romantikus nevelOoakékre ? Kgy a*ép napon csak elment fürdeni óh nem jött haxa többé. Midőn a Csikós Sándor örökségét leltáro*-lák ráakadtak a 8»<xuia!i»mus Veszedelmére. Ak egé»* »ajtó aat hirdette, hogy ea a láugelme elveiért halt meg Voltaképpen pedig nem aeéti. Sándor ba-lálával Mártiiénak oldotta meg ast a kérdését, a mit lörinczlepék «ma magyaráatak, h o g y m i a uaerelem? Holdvilágos estéken egy hamar öaxUlő azép an«fcony »étáigutvu a platánok alatt, többsiör ia-rnélll nagy lemondáaaal i — A» igaii » * e r e 1 e m Moréiméért meg is tud halni. Werner László. A bisdedóvoda majálisa Perlakon, Sajátaágos alkotást az emberi természetnek, hogy mig szemei vágyó kíváncsi aággal, összes atomai a felcsigázott szenve dély paroxismusával ostlggnek a jövő titokzatos leplén, keresve mögötte a böl esek kövét, a soha teljes mértékben nem élvezett boldogságot, addig a lélek, meggyújtva as emlékezet izzó szövétnekét, visazaszáll a mult sötét éjazukáába, egy-egy kiemelkedő pontjánál elmerengve áll meg, h megittasulva szivja magába az örökre elveszett, de egy pillanatra újra megtalált gyönyörök édes mézét . . . önkénytelenül, egy titkos hatalom varázserejével szállt vissza lelkem ti múltba, midőn a perlaki kisdedóvoda felügyelő-bizottsága által folyó hó 8-án rendezett nyári mulatságon megjelentem. Ugy tetszett nekem, mintha az, a mit látok, már egyszer megjelent volna lelki szemeim előtt, keresem, kutatom azt a ra gyogó lebUvüló képét aa emlékezetnek, mely most gyönyörrel tölt el, h megtalálom végre az aranyoa gyermekkor képzeletének fantasztikus v\'lágában^ A regék kalandos birodalmában le száll egy jótevő tündér a földre, elvezeti a királyfiut egy óriási lakattal lezárt sziklához é» igy szólítja meg : „E sziklák falain belül van a boldogság rejtélyes azigete mely a gyönyörök forrásához vezet. Nincs hatalom, nincs eiő, mely a sziklák mesés kincsét feltárná, de van egy kis virág, melynek érintésére az óriáa lakat lehull s megnyi\'nak előtted a barlang kapui. Ke read e virágot, s ha megtalálod, oly boldog lész, minő még nem volt halandó." És elindul a kis királyfi, kisérője egy hatalmas mágus, nyájas arozu viliik és nymphák. Legyőzi az útját álló óriást, megmér" kőzik a hét fejű sárkánynyal s végre hosszas kereaéa után társai segélyével megtalálja a szerény kis virágot. E virág varázserejü érintésére lehull az óriási lakat, láthatatlan sziklakapuk nesztelenül nyílnak meg, andalító zene hangaik feléje, a előtte áll a tavaaz ezer pompájában tündöklő sziget, melynek keretén belül ragyogó tüzü gyémántok és drága kövek szórják szerte azéjjel szem kápráztató lényüket. Igen-igen, ez aa 1 A mesebeli királyfi az emberszeretet, az őt kisérő ezermester a felügyelő bizottság fáradhatlan elnöke dr Béhm Sidney, a viliik és nymphák a bizottság hölgy tagjai, az óriáa a büszkeség, a hét fejű sárkány aa előítélet, s a szerény kis virág a jótékonyság. A bűvös sziget a fényárban úszó, ezernyi virággal művészileg díszített tánca* hely, melynek keretéből mosolygó korál 1-ajkak, éa a gyémántnál is ragyogóbb szemek delejes sugárzása, valamint Sárközi bandájának édea bua magyar nótái hozzák a szivet kéje* zsibongó forrongásba. Megindul a jókedv folyása, hatalmasan, feltartóstathatlanul, oly elementária erővel, mint valaha a régi jó magyar táblabírák patriarkális korazukAban. Néha néha elborulnak a nevető aze. mek, ha egy egy esőoaep nem birna ellen Állni a kísértésnek, megszökik felhőtáborá ból a megoaókolja az alabástrom vállakat, de újra feloseng a kaczaj, utat tör a jókedv fel a magasba, és elűzi a komor fel hőket, hogy zavartalanul bilincselje le a mámorba ringatott kedélyeket. És ez igy megy reggelig A piroa hajnal elbámulva üdvözli a napkeleiről ide lopott paradiosomot, a fecskék és pacsirták édes csiosergése belévegyül a zene fQlemászó összhangjába, a szerény méhek döngicsélve repkedik körül a virágok ezreivel díszített pompás koszorúkat, a az első letévedt napsugár örömittaaán fürdik meg a felé ragyogó szemek megmérhetlen boldogságot rejtő tengerében. A nap már a magasból küldte izzó sugarait, midőn a szűnni nem akaró csár dás mellől kedélyes villAsreggelihez ült a társaság, hogy ennek végeztével az Alom karjaiban szöjje tovAbb az édes regét a keresett ós megtalAlt boldogságról. A négyeseket Állandóan 26 pAr tán czolta. Az erkölcsi és anyagi siker, mely már a farsangon rendezett jelmez estélyen rohammal nyerte meg a közönség rokonszen vét, ezúttal csak fokozódott s megvette alapját a jövöben rendezendő mulatságok-nak a legmesszebb terjedő időkre. Ti pedig aranyos angyalkAk, ragyogó arczu iczi-piczi gagyogó kisdedek, jAtszAtok tovAbb gondtalanul bájos gyermek játékaitokat, mert oly szerető szivek gondos figyelme ügyel bizonytalan lépteitekre, melyekhez hasonlót csak keresni, de találni alig lőhet A jelenvolt hölgyek közül a következőket sikerült feljegyezni; Banelly Sán-dorné urnő, Banelly llermin k. a. Böhrn Sidneyné urnő, Cauazzali Ninette k. a. Triest, özv. Chriszt Józsefné urnő Nagy Kanizsa, özv. Csizmadiáné urnő, Csizmadia Mariska k. a., Ebenspanger MikaAné urnő, Gróf Gizella k. a., Gróf Margit k. a., Grész Alajosné urnő, Grész Irma k. a., Grész Melanie k. a., id Goricsanecz Józsefné urnő, if|. Goricsanecz Józsefné urnő, Szt.-Mária, Hauer Anna k. a Sopron, Hell Marianka k. a. Sopron, Herczog Józsefné urnő, Ilorválh Csongorné urnő, Kostyál Ferenozné urnő, Kramarits Viktorné urnő Korpics Jánosné urnő és nővére, Lange Kelemenné urnő, özv. LisziAk Ferenczné urnő, LisziAk Adél k.a., Lisz\'ák Gabriela k a. Mitterhauser KArolyné urnő Mura-Király, Német Gyuláné, Pichler Olga k. a. Alsó Domború, Ráth Ida k. a. Mura-Király, Reichwein Antalné urnő, Reich Betti k. a. Sopron, Rubesch Stlvia grófnő Trieszt, özv. SArosi Lászlóné urnő Sopron, Sípos KArolyné urnő, Sipos Nelly k- a., Sípos Vilma k. a, Sosterits PAlné urnő, Sosterics Betli k. a., Sümeg StefAnie k. a., özv. Schügerl JAnosné urnő Sopron, Verly Ferenczné urnő, Verly Ernőné urnő, Víz-Teleki Frigyesné urnő. Vizteleki llermin k. a., Budapest, Vizmathy Gizella k. a. Wüszt-ner Ilenrikné urnő stb. atb. Közli: Mercur. Különfélék. Kérelem Kérjük t. előfizetőinket, szíveskedjenek a harmadik negyed alkalmával előfizetéseiket megújítani s a hátralékokat beküldeni! — giialcjfia Ehrenreich Nándor mura» szerdahelyi körjegyző Nándor fiát, végzett zágrábi theologust e hé 22 én szentelik (el Zágrábban pappá s augusztus 6-én mutatja be az ellő szent misét a mura szerdahelyi templomban. Az uj áJdozárt való\' szinüleg Szelenczére nevezik ki káplánnak. — &agJ-&Mli.sán Babochay polgármesternek a vendége volt a mult héten Rattkayné Kossuth Liyza. kit azonban a közönség uem ismert fel Kossuth Lajos I egykori orvosa dr. Basso is legközelébb Nagy-Kanizsára rándul. Erről a szándékáról a jelenleg Nagy-Kanizsán tartózkodó Brivio Pietro nyelvmestert levelileg érte-si tette. — fiflllamrilágHásank, gőzmalmunk 8 gőzfürdőnk ügyében a nngy-kanizaai kir. törvényszéknél e hó 9-én volt az ajánlatok elfogadása feletti tárgyalás. A mint értesü lünk a hitelezők a Csáktornyái Takarékpén« tár ajánlatát fogadták el Pár nap múlva az ügy teljesen le lesz bonyolítva. — <S Mwabö\'-higyvldékea, mint értesítenek bennünket, az állami iskolai év* záró-vizsgálatok az idén is nagy ünnepséggel tartatnak meg. Lejönnek a főispán ur 0 Méltósága, alispán és kir. tanfelügyelő uruk h más közigazgatási bizottsági tagok. A hegyvidéken máris előkészületek tétettek vendégeink fogadtatására nézve. — zalaaigytl galamboki szőlőhegyet a filloxera fellépte folytán a fbldmivelés-ügyi minisztérium filloxera zárlat alá helyezte. — lalatgtrsagl fögimnasium A vármegye törvényhatósági közgyűlésének azon határozatát hogy 25 éven keresztül \'1,7,-os kulturadót vet ki s ebből egv alapot létesít, melynek kamataiból első-sorban a Zala Egerszegen létesítendő fői/ymnasium fenntartása czéljaira évi 5000 frtot bocsát a közoktatásügyi miniszter rendelkezésére, a belügymn szter jóváhagyta. 8 minthogy ezen vármegyei határozat jóváhagyásával a feltételek mind jogkötelezőleg biztosíttattak : a vármegye alispáni hivatala meg kereste a vallás és közoktatásügyi minisz teriumot, hogy Zala-Egerszegen állami főgymnasium felállítása tárgyában a szükséges lépéseket olykép megtenni kegyeskedjék, hogy az már az 1894j95. tanév-ben megnyitható legyen. Májer A. a szombathelyi megyés püspöki uradalom kormányzó.a s a városi pénzügyi és gazdaságügyi bizottsággal együtt hosszasan tárgyalt a felállítandó állami főgymnasium épületének telke ügyében. A végmegálla podáa abban történt, hogy az úgynevezett püspöki kertből szükséges egy katasztrális hold telekért a város a városi legelőből tíz katasztrális holdat ad. glun borok. Hiteles adatok szerint 1891. okt 1 tői, 1893. év végéig 1.600,000 hl. bor jött be Ausztria Magyarországba Olaszországból, még pedig: 1891-ben 30 281; 1892-ben 629,673 és 1893 ban 969,444 hektoliter. Ezért 7 fiával számítva 11.200,000 írt ment kt Olasz országba. -- 4 balatonpajti rasaL Zalamegye folyamodni fog az országgyűléshez és a kereskedelmi minisztériumhoz, hogy a Veszprém*, Balatonfüred, Tapoleza a Keszthelyig tervezett vaaut állami költségen épittesaék ki. A kiépítésre az ujabb számítás szerint, 18000 forint kell. Szüksége« volna, hogj aa érdekelt lakosság vezetői részvénytársaságot alakítsanak az állam hathatós támogatása mellett, mely utóbbi bélyegilleték« és adómentesnéget, szükséges anyagazereket, különösen pedig vaauti síneket adna törssréeavényekért- így a környék földjeinek értéke is emelkednék, továbbá a személy- éa áruforgalom a Balaton vidékén nagy mértékben föllendülne, mezőgazdasági és kereskedelmi középpontok alakulnának a a kőszénazerzéa * a kőbányák kiaknázása ugy a Veszprém, mint » Zalamegyére nézve igen meg volna köunyitve a a népnek is igen jó jövedelmi forrást biztosítanának. ^ — atolsö argamiütam. Ravaszul sandítva, szörnyű buscma képpel áll meg a tanyai czivis a büntető-ügyek bírája előtt, inert hát összekülönbözött a balfelöli szomszéddal s egy kicsit meglegyintette a kampóval annak azt a réasét, a melyik* kel nem szokott sántítani az ember. A tárgyalásnak már vége van, de a biró, mielőtt a marasztaló ítéletet kimondaná, megkérdi a polgárt: — No, Förgeteg János, tud-e még valamit felhozni a védelmére? — Tudok hát- Tisztelteti az anyjukom biró urat s egy kis tojást küldött!..,. CSARNOK-Dal Margithoz, Kedves, nézd l ... A aftpadó lomb Sorra mind alá pereg . . . Elsárgultak a mezők, mint A haldokló emberek. De ne félj a hervadástól Mosolyogva néad velem | Nézhetjük, mert szivünk mélyén Nem hervad a szarelem ! Lelkem könnyű és derült, bár Mindent hullni, halni lát: Temetőben játszó gyermek így "grál a airon át .. . Ősz van most s nekem tavasz nyit A kipusztult föld felett. .i Mosolyodban minden perczben Visszatér a kikelet . • . I Ábrányi Emil. Olasz Liszka. Készen áll a mennyezetes Kocsi az udvaron . .. Olasz Liszka esketőre Könnyezve megy azon. Nem a szive választottja Ül oda melléje — Fájó szívvel, könnyes szemmel Néz a ma^as égre. ,. . 0Istenen hát miért büntetsz I ? Boldog nem lehetek Szivem forró szerelmével Más legényt szeretek I Kisérne bár szüleimnek Atka ezen uíra — Nem bánnám, csak választottam Ülne itt simulva." De a szülők nem hallgatnak Leányuk szavára, Bogár Bandi gazdag legény, ő leaz lányuk párja. EUndul a csengős kocsi, Repülnek a lovak — Esketőre viszik a lányt, Hajrá I mind dalolnak t Egyedül oaak a mennyasszony Nem hallatja hangját —-Erőszakolt vőlegénye, Lttja nagy fájdalmát. B°szél hozzá . : . Vigasztalja . . . Végre kéri szépen : .Legyen ma vlg I és ne legyen Bánatkönny szemében" I" Hasztalan a vigasztalás ! Szive nagy fájdalmát, Eltitkolni ö nem birja Boldogtalanságát. Szárazhidi átjáróhoz Ér a vig nász-menet; Hol egy legényt átlőtt szívvel Lát az árok mellett. A mennyaaazony, mint maglátja, Nagyot sikolt nyomban 8 egy pillanat — lenn a földön A legénynél ott van. Reátekint - Diós Gyurka — Régi szeretője . . . Nagyot sóhajt és lehunyta Saemeit örökre- Olasz Liazka reáborul S mindörökké hive — Fájdalmában megrepedt a Boldogtalan azive. Farkasa Karoly, - Előjegyzés tzőlóoltvánxokra 1 A Nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. minisztérium ellenőrixése alatt álló orazágos szölöoltvány telep részvénytársaság azon czélból, hogy a szőlöhirtokosságnak szőlő oltvány szükségletét a kívántató fajokban és mennyiségben fajtisztán biztosithassa, az i89B ik tr tarasiáa kéjxittadő szőlő-oltványokra már most előjegyzést nyit. ¿r iUjMgyziit határi dó 1894. aaga.*iiru 15. Ez előjegyzett oltványok az előjegyzés sorrendje szerint ttlju mony\'U¡¡Un fognak kiszolgáltatni Az előjegyzés módja és teltételei tárgyiban bővebb felvilágosítással készségesen szolgál alólirt igazgatóság. Qtuigon uölö oltriny Ultp riarinytAn&tig ¿jrad-Baraoskán Ménes, u. p. Gyorok, Arad megye. felelős gmmno M A. R I Q TAI J O Z BfclF XI. te&Ú Va ¿fakovcu, 1894 iñ-ga juliu^a. Broj 29 8 ar*dnJkoB> *<Xl Ja «»aki <Ian gnvoriti m»d II I Jí TUfoia. — H». poilljk« tl4u¿« m aadriaja ao-viaak, a^J aa poiHJfjB na Ituo Har|1(al laUh aradalka va ÓakorM. Predplutna cena |ex Na celo lelo . . . 4 frt Na, pol leta i . . . 2 trt Na fietvert leta . . 1 hi Pojodlnl brojl koltajn 10 kr. Obwaua aa palag rútodba I Cal rataaaja. IséatsUetrei Zatara Jlohol • illpora ka« t* ytci plata i obaaana poUlf^jo. «a horvátikor« I ma*Jambo»» Jeslkn lzlazeél druitveni xnanstvcni I povuélJWI Umt *m pukt> placía»! «TraJciOtlJadt^xx 3»&artlcra.t 1 to: v-u. ®vaUru. naAalJrL íiluíbeni ¿aBtiikl: ,JMe<¡U¡auirak»ga podpomagajuőega öinovniőkoga dru£tva\'C,¿:nkove¿ke flparkaaae", „Mefljimurske aparkaaae\'4. i t. d HiStorija i zemljopis. vi. Plemena. Zibka Ijudakomu rodu je Azija; tu je bil njemn raj sem\'eljekj, poalje rajai prvi zavifaj, a poalje potopa po rtavnioi Azi|e epuatil ae Noe, poljane med vodami Tigrom i Eufratom npominju ae kakti raaaeliflte Pri tri aina Noeva. Semu, Hamu i Jafetu grozvala se tri velika\' plemena, a selitbom Semovo píeme krenulo se na izhod i pru-tilo Be onud po Aaiji^ — Hamevo na jug proti Afriki, a Jaíetovo na sahod aim proti Europi. Iz plemena rasvijali se i luólli oarodi, iz narodah postafala i raala nova plemena, is i>jih opet narodl i tak ae na vae Cetiri 1/trane valjali 2ivi elapi po toj zemlji dok bila napuCeoa vaa. Prije vsega neznajuól kakov je i dokam ide avét, odmioalo bi ae namjerioe» koliko bi ae i do kuda poznavalo, vaaki se je/ fturil vu ljepfli i plodnefli krej, pak se tu naata nil i utvrdil. Okrajoi bi ae rasmicali vae to dalje sarui, negó kad bi komu podrasla narodu vu aredini doguatilo, okuraZU bi ae on i razmahal, dok ae medjafti raxuaeknuli, ili ae je krvavhta\' okcflajem prekc¿ii> put. Aog je rekel, ueka Covek avfttu goapoduje, pak tak i je povsud,; ar prem ae te2ko mora boriti sa zrakom, h vodom i zevsum povrtinom zemlje, aa veim trojim carst* vom; um i ruke Ijudake vae au obladale, povaud jé éovék pronaíel pute i naöine, kak bi se hranil i od zla branil, povsud i vaemu ae je on privCil. Rasveaeliti \' raz-bla2 ti ae zna on ¿im i vu zemunioi pod vekiveónim anegom, i vu bladu pod vjeko-vitom iegom Buuőanom. Povaud Covék, ako ae odrodil nije, Sarkim aercem ljubi zaviCaj avoj i domovlnu avoju, kakvo mu je Budbiua doaudila Kud bi zahman bila ljudska muka, tud je skrbela priroda. Veliki dar bo2ji na vruéem pojasu, gde se neaije Éitek, je kruflevec ili „kruh dr^vo* vu A\'ziji (izhodnoj Indiji) i na australskih otooih To ti je drövo kak vélik nad hraat. . ali s dugim i flirokim liatom;,na njem raate plod (aad) okrug?l kak deéinja glava ili tikva, komu je meao bélo kak anég a mehko i prhko kak növi kruh od pőenice, porazreZe ae na flnite, oauSi i. onda se jede aladko kak béli kruh. Drévo je plodno za Cudo; tri stebla hrana bu öovéku na vau jedno godinu (ijeto) zadoata. Drugdi na Aeveru daje hranu ri barija i vadaaija i nekoje fele trave. Vu vruéem evétu kamila (deva)( iivina duga do dva klaftra a do poldrugi viaoka, ima vu zatiljku kukmu do dva Suba vi-soku, i naravno sedlo, dugi vrat, a more velika i jaka poneati i do dvadeaet centih. Pitovna je i krotka kak ovoa, dosta pa-metna i vjeáta, zadovoljina alabom hranom Dugó trpi glad, a kada je pojti na dalek put na vleée ai puno vode, kaj njoj je po mali dosta sa. meaeo i viáe dana ; nakladne ju Arapin robom, aedne nn nju joS i aam, pak tak vozi taj Zivi brod prék pÓakovi- toga mórja. Od Arapina malo potrebuje, a ona njemu 2iva, daje kola i konie, vunu i mljeko, a mrtva koku za opravu i pokri-valo, meao za hranu, Jodőe viáe nego Arapinu kamila. je putall^ku na aeveru aeverni jelen Prüike je jelenpke, livi ob ono malo zelenila, kaj raote na severu, a po zimi kopa hí ham izpod sn^ga i leda rogom i pafiljom mehovinu kakti prav ta njega atvorjenu Ma\'omu ovéku severnjaku alu2i jelen za jabanje, notaje i voieuje ; koia mu oprava, preatiralo za poatelju, i za aaonice, dapaCe za brvno i deaku na hitu, meao i mljeko vaakdaAnja mu brana, od roga mu no¿ i ¿lioa, dapaóe igla za ¿ivanje, éréva (Curke)\' mu je kodelja i klupko za pleUvo, a pa£elj kupica za piti. Mljeko mu guata kak vrht^e, i ako ae aamo malo at-pe, taki je puter, air aladek i teéen a hvale i meao, da je bol*e od na ega jelena. ZapreJten pred aane, veliju da moie prevaliti 20 miljah vu jednem dnevu. Delavne ruke po\'jep avaju zemlje ; nu óim hu ju kada preatale ruke delati, taki tam raate trnje i kupinje, kak je re* kel Bog. obrodi i zaraste. Kud su negda bili gizdavi varaői, gradovi, tud vezda atanuju zvéri, a kin-éene poljaue preobrnule au ae vu pustare. Vae pokori razamen i delaven Covék ; nego mu je vae takaj neprijatelj, pak mu ru£i delo. Ali razliőite aile i premembe deluju takaj jako na razvitek ljudakoga téla; i po tom hu ljudi vaake fele gradje, farbe i Z A B A V A. Lazi-Peter. Ako tam u gorüjoj Stajerskoj ili Ko-ruftko^, med brdinanH koée deóko kaj vrieden biti, tak mora ili „re.3 kerlec" ili pak pravi „la2li*ectt biti. Dobro jagaro, Cedue packe, poHeflo Htiljsrtte I vriednoga goapodma pleba-uula imaju. Njlhov kréoaar toéi kapljica, kak |u je goapodiu Bog dal zraati, ljudi Be raed aobam pogsdjaju i da nebí, kak svigde, u aelu po jedkn gizdavec bil, tak nebi bilo niti jala med Ijodttrif jer vaaki Bvakonau vuldi kaj Bi je tetko prískrbel. Bamo Htemi wrefc kerlecu neide nekak prav> »k«pa, uajliepii deCki uoae od proále jeaeui ceaarakoga kaputa, a pecke ae mora ja B-onim zsdovoljlti, kaj je aasent commlaala oatavila, i ovo oiedjutim uije uujgorle^ ali veéiaa i su alabífli i alekavci. Nego zato pab imaju eud*> jedpoga „Laáipetra* kojamu ueima tak blizu para, on je ujihova dikat te »aui i ja aam ga jeunoni prllikum Cal lsgati. Tak lagati, kak od^ oezoa nitko. I ako koj medjimurski jagar koj je barera svaki majater u lom, priéme lagati, tak to je proti Lafcipetru aamo dietefice vpovojcu. Iz vaih atrau zmed bregov, dojdu ljudi a ofitariju k-Neudeggeru, samo da budu La2ipetra öuli pripoviedati, Tu u arodini med jagari i seljaki pri atolu aedi Lztipeter, flkrljak mu je na glavi ua heodek, aoge pod stolom, kak au duge, pru2eu6. U lievoj ruki dr¿i na kratkem kanitu pipu a s deauom kad. kad vudri po atolu. Bvi u krómi, i ooi pri gusedoih atolih poaluftaju Latipetra. Őueider Detel odpre li rom oéi i vuzta ter poguta avaku Lalipetrovu rieó, akoprem pod priBSgom tvrdi, da mu uiti jeduu uovieruje. DapaCe negda ga i goapodiu plebanos dojde posluflat, jer i on ae rad kad kad naam je^ a — to mu je morati, Lafipetru dati — éaljeu je za istiuu. ,Je, je", — prlőel je zadoji krat 11a sastapljeoje — „Ta sedito i gledite a nitk* nezua kakov je dañas u kolendaru znamenit\' dan*. wNo kaj neznamo? — Bvetek je" — veli oitarjafl, te raetue nekoHko panib flzfi i prazoih ka pie aa Btof;\' »Proaim Te Neudegger naj govoriti, kak da bi bil kakov vuéeu Clovek. Em ja zaam; ali ako me popitaé, tak mored od meue ze-ztati\' — veli Lazipeter i vadri rakom po atolu. „Ali Ti niai oikaj v¿inil niti nikaj do2lvel kak Tvoje narodjeuje i 2eaitvu, a uovine aamo onda ótéjefl, ako Ti goapon dkolnik iz av. Gjurgjft potnore fllabekuvati." — Jagari ae smiju, jer je k^tejeajem pri oitarjaia izbilja zlo stalo. „Veli, da ima sloCeete oiiu — nadaljiva La2ipeter — «Zato 1 déla z krajdum dva dtriha miesto jeduoga." BTi — Ti- — opomene ga kréaar — „Naj me arditi, viáe krat se pri Tebi pripeti, da nemrem krajdu niti iz rak apastiti," — Kad au oni, koji su se Bmejali» bili na kr¿-raarevoj atraui, jer L»2ipeter Izbilja vilo krat s toj i na vratih sa nebrojeairai fltrihl. „Anda da vara pripovedara" — priCme opet Latipeter. i „No tak priémi vre jedan krat." — zglaai ae klobufiar Hlaster. Lagipeter sad potegne jedan krat ijt kupice svoga su»eda 2briAe ai raastaCe i opet dakora vadri po¡ atolu. forme glare i obraza. Po télu anda broji se pet velikih premenab : 1. Béloputno kavkaako ili po jeriku indo.evropejako; najljepfle i najdarovitlje plecae» a atanuje po Europi, Aziji zahod-1 noj i Afriki severnoj. 2. Zutopotno, mongolsko, tute ko¿e i plosnate lubanje, razrokih oéih, izskoCena obrata i őrnih lasih, a atanuje va iahodno) i gevernoj Aziji, severnoj Europi i severnoj Ameriki. 3. Crno etiopsko ¿me ko¿e, vunaate őrne laflW nadutih lioab i debelih vustni cab, a atanuje maticom vu Afriki. 4. Cerlenoputno amerikansko (zahodno indijansko) píeme ko2o kakti kufer Ceilene, malíh zapiljenih oéih, noai zavinutoga, laai gladki a atanuje vu Ameriki oaobito ju¿-noj i arednoj. 5. 8medjoputoo malajsko, puno spo-dobno etiopskomu, samo kaj mu ko¿a nije poave Crna, negó zagaöena, smedja, niti vustnice ¿erlene, n ti laai vunaati, negó dugi rudaati, a ¿ive matiooui vu Autraliji i otooih veükih morah. Gde Bt) píeme h plemenom sastaja tu jedno vu drugo prehadja, da nijednom neznaS po zemlji oötro potegnuti granicah; a vu istom plemenu ima razlike vsakojaéke i raznolike. Piemena se rezlikuju i zovu takaj po jeziku, a velika su ili menjña, • kak gdo i pofiem raCuna. Ljudstva vsega na svétu broji se okolo jezero milijijnov, nekoji broje tijam i prék do dvé, a paée do Cetiri stotine milijunah. jezikah ako se rac\'una na velika plemena^ nejma jako puno; nu ako boóeá po nev« jeátijem vuhu i aporneSem razumku, onda broje njih nekoji tijam do tri jete re. (Drugi put dalje.) KAJ JE NOVOGA ? — Prosimo naáe podtuvane predplat nike naj nam vu novim fertalju Ijeta pred-platne zaoatatke fiiiu predi podieju i predplate ponoviju l Papino zdravie. Noviae „Times" javljaju iz Blma, da je rimaki otee papa jako alabil i predal jed Doma kardila zapeóaéen liet, va kojem s» nahadja njegov tefltament I «aduje ¿elje. Pismo smije se odpréti stopram po papinoj srortl. Pobégel novCar. v ^ ^ - Budapeátanaki baukir (uovéar) Eugen LOry, koji je va hatvanBkoj vulici imal velika meojafinica i po vsih noviaah oglaál-val svoj solidni poseí, pobégel je pred par duevi iz Budapeflte, poklamkam je vkanil vse svoje kliente za ogromnu svotu. koj andenes pribli¿nu oznaCuja sa 200.000 forinti. — Jullufla 3. ae je strelil vu Zagllgeta, gde* au ga i naSlU Vu IMrmaro»-8zlgetu, 6. juliufia. Petoga juliula nadli aa vu iumi Kaszo-poljane, iiuaedja poljah, mrtvoga s preste)je oom glavom Gabora Beniozkya, od Ijeta 1892. kotriga goapodske hi¿e i velepoajedoika tu pedtanBkoj varmegjiji. Oa je pred nekoll-kirai daui poflel va Szarvaazo, ter je svojoj tovaruftici pismeno naavaatil, d* se bu vobil. Tovaruiica mu stigla je posebnim cugom i obeCala ouomu, koj joj nájde muí», 6000 for. — Napokou so mrtvo télo poleg dugog ixkanja nadli. Zrok BamosbojstTa nije poauat. Tuóa vu beckom Novom méstu. •i Na veCer 3. juliuáa razlejal se -je nad beflkira Novim méstom siles de¿dj s vihrom i tuéorn, koji je za nekoliko Casov poplavil vse vnlice i uapnnil ih ledom. Na. sreéa nije bilo vetra, ar bi drugaC bili vsi obloki raz-biti. tjtróla je vadrila prék 20 put, al i nije vóigala Btanja. Kvar vu vjrtih je veliki. Vénci na Carnotovu odru. « Na Carnotov odar (raka) polo¿eno je preko dvé jezere véucov, koje bu vowJi na 38 kolab, neraéunajuó sim vónce, kaj su ih poaeb noaili. ítaéuna se, da bu ovi véuci kofltali do 4 milijana frankab. Navadna je céna bilo od 2000 do 5000 frankab, izpod 100 frankah bilo jé vrlo malo, a vinec rúa- kog cara koétal 8000 trankah. Bil je obloften od orchidea^ & metra» tu promara a veliMp* pantlekooa i grbon», Vénec aaatrof-wagjarskog* kralja koMal je 4000 frankah. Oeaar Vilim (prajzki) dal je poloiiti v.tyee od ratah i orhidejah, 12 metía va promjera; kralliee dpanjolska vénau-od orhldtyah 2 i pal metra, va promjeru ¡ francezka komora, od . rafiah i orbidejah 4 i pol metra va promjeru ; kard i nal pariZki véaac od bélAh lelijah i gardenijah s apoátolsklm kriftem, 2 i po) metra promjeru. \' \' I \' ; Beriva (plaóa) prezeda franctzka republ\'ke Va ovom je foa zanimivo anati, kakova beriva vufciva prezeő francez^e republika, Najznamenitese je pfJI tom, ova beriva niau ustauovljena ustevom ni aaborom, ved se na prosto avriéuju vu proraéau. Beriva (plaéa) iznoie po dene&njem proraéuou. 60.0000 franakab, k toma, jofi pfldOr hadja 600.000 frankah za repreaeutaciju i putne stroáke. Ova je svota ixu^aila do l|eta 1873. Bí02.4OOi fraukflv, o4o«4a.90Q»000 traokov/ a od 1876. poviíena ie na 600 000 franakab. Po ton dobije preael (Jasiqjir-Perier na ljetúi 1,200.000 fraukat^ koji mu se vea-kog meaeca na dvé zasebae kvitaacije po 50.000 frn. izplaéuja. Za tri dana mepeca JuaiuSa prijel je Pdrier 9999 fraq. i 99 cent Bivfte oivilne liste isaosile sa ; 26. linajuda 1791. dozvoljena je kralja elvjlaa lista od 25 milijunah fraa., prvi kőnkül imq je 1800 lj U 60.000 fran.., oeaan Napoleon imal je clvilnu liatu od 25 milijunah, a aa vréme restaavacty» onu j» púnanla na 32 milijuna, a za jaliudke monarkije spala je na 18 milijanab. Za revolacije Ijeta 1848 general Cavignac poglavor izvrftujnée vlaal i dobival je 120.000 frauc., a uatav od 4. novembra uatanovil je plaén preaeda sa 600^000 frau. i elizejskn palaéu kakti &Un. Kqmore aM Ijeta 1849. atrodke rezprezeutacije uatanovile sa 600.000 fran. Napoleon Ili. kakU prezeá republike imal je anda prav tuliko, koliko deues i Perier, — a kad je poetal carew, poviaila, se je civilna liata opet na 25 mil* Od ostalih orsaékib glavarah dobira prezei fivajcarskog uaveaa najmenie, samo 13.600 forinti na Ijeto^ dok dvor kraljiqe Viktoriie (englezke) uz civilna listu od 385.000 funti áterlingah stoji 80 mil. fran. ^Je" — prkime — ,Jeli mi bndete vierovali ili ne, ali na to bi mogel prised --danaa je dan, kojega sam ja nekaj doJüivel, kaj vi nebi zgodili. To je bilo onda, kad som ja jo* sa atarim Uadetzky-em nutrí u Italji bil. — To vam je liepa zemlja\' — Bve na okolo samo ftge i pomarandie, a dinje pak raatu samo ooak prosto na dreva, svaka tak velika, kak dvevederni lagev." .Nemoguée P — zaóudi se pintar Stefek. TaH ja ai je samo aradini raaretu* — nadaljiva La¿ipeter —- „Pak iz njih delaju zibko za malo diecu^ ili lagvifie za vino, — a iz vekiih dapaíe i pomenjie ladjice, u kojih se onda po morju tijam u Bimsko nuter voie\\ Soétar Hikki mafle neveravano zglavam. wAli Cekajte, da vam dalje pripovedam ; Onda je bal bilo zastupljenje Kristuéevo, vruCe je bilo, kak je samo moglo biti — nekoliko atotin gradu*ev na anncu tak, d* su kokoli samo v tvrd jajea neale, a átrukel se je samo onak prosto za sunca Bpekel." Goapodln plebanuá ga pogleda, grozeéi mu se kaíipratom. .VeleéaBtni«, — veli Latipeter — ^Ovo nije la«, to se je onda tak zgodilo — ¡ek mi vieruju, istina je--ali da Njim alje povedam — * 2«díeu flem blJ\' dR je joS danaa sve suho u gr!n ; (pri tom je opet iz Buaedove kupice poöteno potegnul) Na jedan krat vam dojde alari Napoleon k nam. .. .!" Stacanarid, Kramarié i Öoáterid^neveru* vano atepn z glavami. „Cuja goapon Kramarié i goapon Soft-térié/ —- zavikne Latipeter, — „Kad Njim velim, da je bil Napoleoa, ouda jev bil Na poleou, ja sem dobra tam gladal — Ouda ja bil Napoleon, mogel bi na to priaeéi*» Goapodin plebanuá ma se opet kalipratom grozU „No, baá bl bil mogel i stari Eakoczy biti," — popoatil je malo Laáipeter — ,Bafl tak jako nisam tam gledal, ali ave aa okolo je po sebi imal aame krJZece id medalje, pak kajkakve zvezde — bm, ja mi lim, ipak je bil Napoleon. — Anda kad do naa doáel, poatane pred menőm te me ővretvo gledi — od prilike jedna ciéla vuru. — Ja ga nazad gledim — niti nisam a-oémi megnul, tak aem ga évratvo gladal, i to bal a o^i." „Na jedan krat je posoldalki „Kehrtl" uapravil te je rnirno dalje otiéel\'. — Zakljafi Lax.ipeter — „Jet onda ae Je to pripetilo 1 ako bum ato liet atar, tak ta uebam nikada aaboravik" Jedno vrieme bilo je sve na okolo tiho, da bi bilo m\'iz duti po aobi prebetati. „A dalje nije nikak kilo?" — aapita Bromee Soltar. „Da kako, da je bilo, i ter kaj. Drugi dan je bil Petek8--veli Luiipeter — „te je poéelo deldjiti i predetdjiti i nikak nije hotel de¿dj prestan, dok ho u i je stari Napoleon akap svojimi Ijadmi, svi do j|edaoga, vtopil«. „Ali Peter l" opomene ga goapedia Pie bañad. „Je izbilja," — popra.fi 5ae Laipeter ; — „To je pak jedeaput dragi krat bilo, — je 1«, amialil aem ae — to je drugda bilo !fi Fiai odgovor. j Glaaoviti lieéaik cr. Johnsoa odprl je Bvoja praxu a Loadona te je svojem «Ce-noitjum tak na glas podel, da sa ga iz bliza i it daleka bolcatniki pobadjali i pri njem pomod iakali. Med oataiemi doplovila je ladjom — GrCkî kralj itóA «amo 1,800.000 (rao;, — dauski kralj dr* put tuilko, Ivedtki kralj 6 i pol mil krunab, — portugalski kralj 8.8, — Ipaujulaki kralj 7-46, — talijaniki kralj 14*86, - prajzki kralj 11.7 mil. fran. ; a aBBtro-magjaraki ceaar i kralj 9,800 000 for. Atentator Caserío. Atentator Casorio, ubojica Caruotot, obrnul se je preko ministra unutraâojih poalov ua uovog prezefta Perlera aa proflnjom, da bi mu poslal nekaj pene», kak bi popravil avoju h ra n u tu reitu. „Meue hraniiu vrlo «lo-, pita! je ubojica, „a Vi ate mi ta pravo dufcen va\' pomod priakoéiti, ar samo meui imate tabraliti, kaj ate prezefl republikea-— Sad je konatatovano, da je jedeu stric Caserijer Ijeta 1889. vu ludnlci (narhaua) vu Mombellu vurarl, a jedua njegova teca na-btdja se od ljeU 1892. vu istoj luduici. Vu VelIkOM Beékereku, 7. juliufla. » * • ¡ i i . . \'Í Velikomu potaru pala je ovdi Irtvom velika datnpf pila Engelsfeldova, za tim viáe hiftah i ftidovaka ñkola. Na veéer bilo je httab vu duüui jeduoga kilométra va plameau. A ogenj se je podjendo ôlril i komaj da je do jotra preobladan, akoprem so dofjla vaa bu» sedba ognjogasu« druZtva, jer je veter puhal i oije bilo doata vode. Do drugoga daua bilo je kvara 300,000 foriati, Ob 10 vori 26 miaut dal je komandant fleregov, geueral öaussier zuamenje, da aprevod kreue (se geue). Seregi su zaprli Ipalir i poéell presentirati. Poleg rudanja kanonov ( tukov) aprevod ae je ua to geuul. Napred je stupala. republikanuka garda ua konji za njom je no9en vftuec, kaj ga, je sUvil (polo-Éil) ua raku prezefl Perier. Onda bu aljedili : Hvedenstvo kodjah i ajajua mertvefika kola. Raka je biia ovita uarodnom trobojnicom i prez vőucov. Cim su zgledall moikarci raku, aklDuli su őkerlake, 2eue su ae prekriíile. Za rakom stupali su noailci .Carnoiovih redovah, za ujimi tri aiui pokojoikovl, koji su ae du-boko dojmlli obdiuatva. Za sinovl stupala je ostala rodbioa, ta njom predajednik republike Oaslmir-Perler odkrite glavo, nakinéen vele kordoDom reda poéaatne legije i obkoljeo avo-Jim Boldaíkim itopom. Onda bu b\'.edili podpredajodaik komore de Mahy, itvauredui pokliaarl, poalaniki, dipiomatski sbor, senatori, zaatupiki i geueralitet. Hprevod je moral viiekrat etati. Ljudstvo je poboino libo bilo. Pripetflo bo je nekoliko neprilikab. Nekoj mladi íovék opal jo s ograde i oatal mrtev. Po svetéanih meflah vu cirkvi Notre-dame zdigujeua je b>la raka na kola ter je poiel sprevod k Pautheoüu, kam je priapel komaj ob 8. vuri, Nad odkritom rakom dnfcal je mlniater-prezei Dupuy pokojniku Bljededi nad-grobui govor : „Caruot je vumrl za Francezku i republiku, pogodjeu od okrutoe osvete jedue aekte, koju bude savez vsih oarodah razmel vtiiiti. Opal je poput soldata na polju Cuati. Ved je videl pred sobom Cas mira, ar uije iz daleka na to mislil, da se da ponovno zbirati, pokehdob je to smatral protivnim dubu uatava. On je uzviSeuo pojimal zadatke prezefla republike, on je znal Francezkoj ateéi vu zemlji i izvau nje aimpatijab i pofltovanja, Jednoglasuima itjavama sa2alenja dokazije inotemBtvo, koje je simpatije átovanje r*ival pokojnik je posvetil vse svoje sile i koji je hvalil vu sakoj sgodi. Vezda ga polafemo vu Panteon uz „orga-nizatora preobladanja" i tak apaja smrt genij rata s genijem mira. LÜStorija bade o njom rekla, da je hotel sjedin ti Francute vu republiki anosljivosti i mudroi»ti, napredka i alobode." PohvalivSi jos - velike osobne vrline pokojnikove i njegovu vae vek^u popularnost, dokouéal je ovak : \' «Tvoj tpomenek neée nikada vu Francezkoj imiknuti. Francezka oBŐóa velifilnu tvojega gubitka. Tebi uahvaljemo, dajesloga vsih sinov franoezkih vu zajedniékoj ljubavi na prema republiki pripravljena. Mi se budemo drzali tvoga gesla i navék b1u2Uí dobrobiti republike. Republika spulta avoju zastavu nad tvojom rakom. Prlmi tak nal zadnji pozdrav poklon zabvalnosti i bolil" Na to je raka sputéena vu grobnicu, a Ijadstvo se je zaöelo razhadjati. — Oaobito svetóau bil je fia» vu sprevodu Carnotovu, kad je raka prispela pred notre-darnsku cirkvu. Vojska je izkaiala poéast — vsa zvona su zazvonila. Kardiual Hichard pozdravH je mrtvaca i nazoéne navukom, kojeg, valja crpiti iz ojegvoga livijeuja ; da Be vezom patriotizma treba sloiitl. Papa je blagoalovil Francezku. — NjemaCki (prajtki) poalauik grof Müoster priobdil je prezelu Perieru, da je ceaar Vilim povodom pogreba Carnotova po-miloval ona dva francuzka oflcira, koji su vu decembru lani bili vu Leipzigu sbog flpbui-ranja obaudjeui na 6 i 7 liet relta. PrezeS je zamolil poalauika, da izruCi cara njegovu zabvalu za ovtj veledulul öin. — Vu Paritu vlovljeuo 200 anarhistah. Ndva moda vu EnglezkoJ. Vu Englezkoj poOima ae od netdavnja vpeljavati nova moda, koja dakak poteCe jod iz 16. atoletja, kak au ju nosili soldati, polazedi vu Ubor vu najfantaatiAijem pisa-noin (oifrastom) odölo vaih farbah Keaiiede je ova navada ae rabila aamo malkarom, — a denea maékare akceptiraia i mode. Gospe vu Eugletkoj daju ai delati oprave od vsake feie* tkaninah vtake fele iarbe. Jeden rukav n. pr. Cerleni, a drugi béli, a sto tak je suknja vu nakrif polovicom od jedne, a polovicom od druge farbe. Naravno, da ae prepulda fautaziji pojedinih gospojah, da ismislile kaj ve^u harlekinadu. Vu Parlzu, I. luliuda. Bprevod predajednika Camota bil je veliCanatveu. Ve¿ ob 8. vori vu jutro tapo-Cela ae je skupljati vojska, da pravi pri rprcvoda flpalir. Vu to je vreme bila veC tolika stiaka ua vulicab, kak se ua tretie republike jol oije videla. Badoznali avdt pos-jel je ne aamo vse vulioe, obloke i balkoné, ved i krove hiZah Okolo 10 vure naatala je upravo\' pogibeljna stiska. Dipiomatski za-atupuiki stranjskih vlastib, koji su redomice doési vu Klysée, doCekani su &ivom aklama cijom. Malo kesneAe doftel je prezeá Perier, kojega su sréeno pozdravili. . it Auierike i jedna bogata miada Amerikanko u London, te b¡ da glasovitoga Johnsoua usvoj stan pozvati. To je bila jedaoga itmed prvih tmerikanskib bogataSab kCerka Mrl Potter. Njeaina boleat, akopreiu ne smrtna, ali ipnk dugotrajna, prisililu ju je duie vriemena u Londonu ostatl^ a dr. \'Johnson ju je dano-míce, uegda i viie krat na dan pohadjal i tak boletti opaiival. Jeli anda óudo, da ae je mladi doktor u miadu bogata i liepu ameriktaku zaljubil, a i on« u njega. Kad je ozdravila, odputovala je natrag u avoju domuvinu a Ameriku, ali je vtela sobom njegovo ardce a njemu ostavila svoje, akoprem je ou bil nizkoga roda a ona vn vrlo preáti-maue kuCe. Na jedan krat ae doktor odvaái te ja zamoli za njeziuu ruku, t, j. zaproail ju je za lena- U toa pismu se je tprldaval, da je uitkoga roda, da ueima imetka i da je njegov jeden stric bil radi netoaa obeSeni. Amerikanka mu odgovori : da njezfn iaietak nije nikaj vekdi od njegovoga. te ako od njetina, rodbine do aada jol nitko nije nbedeai bil, tak ih ona ima preko dvadeaet, koji au to podpuao zaalutili i aato prima ajegova pouedu. , Kratko vr\'eme ta tim aa ae vienőali. Em. Kollay Dobre fepne i stêne vure ta fai céue mof\'i dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Cakovcu (Pijac, típarkaasa). Pri njem ae uzimljeju vure takaj za popravek za fal- céuu. $ekaj za kratek cas. Na banhofu. Kondukter : „Naj se íuriju, gospa cug bude taki idel." Goapa : „Taki, taki, samo se budem h mojom k¿erkom na razstacku skuSuvala«. Kondukter: „0, nije potrebno, to m i-rem ja mesto Njih obaviti.« Dober izgovor. Oteo. „Ali Francek, im si opet dobil zloCeatu »vedoöbu I" Francek : „Dragi japioa, to e navuôitelj vdinil, da aamo tebe srdi !" Komedijafl (koj je divje zv6r pokatu-val) : „Koj se podufa vu ovu tigri«ovu ker-letku nuter iti, dobi od mene jezero forinti.* Mu2 : „Ja pojdem nuter, negó samo najprl,e naj tigriôa vun pustiju I Lajtnant : Tak sem veó zadu2enr da mi drugo nepreoatane kak ili se 2eniti ili pak streliti. Cul M«m goapon doktor, da se hotfej u »taino vu naSem selu nastaniti, I ja tetn jedei^ koji inyimi poaluvati moram, pak zato sem se i doâel predataviti. Doktor : A skim imam arzóu govoriti? Mu^. ; Proaim poniano gospona doktora, ja sam pokopifi. Priredil ; OlAd l^erenoiE. Buda 30-ga juniuSa 1894 7 33 34 50 Cena zftka. — Uahonm árak. 1 m-.mázaa. 1 m.-cent. frt kr. Buza Pöenica 6 - Zab Zob 6 50 Rozs Hri 4 60 Kukoricza ó Kuruza stari 6 - uj » uoVÍ Árpa Jeémen 6.10 Fehér bab Grah beli 5 - Sárga » > ¿uti 4- Vegyes » » zméöan 4. - NYILTTÉR* Henneberg G.(cs. kir. udvarisfállité) se-I verugyAi a Zürichben, a privátmegren delök lakására közvetlenül sialllf. fekete.fehér ós mines selyemszöveteket, méterenkint 45 krtól II írt 66 krig postából* óh vammen-lewen, sima, csikón, kooxkáiott és mintáaot-(akat, dama»»*tot stb. (uiiotegy \'¿40 kölönbözö minőség áh 2000 különböxö sain ó* árnyalatban.) Minták postafordultával küldetnek. Bvájoaba c/.imsett levelekre 10 kros és levaleaölapokra 5 krce bélyeg ragasztandó. _______9 9 Esen rovat alatt kelőitekért nem vállal le-lelöséget a ft^y Baerk.fl A Kiohter-fólo TincL Captici comp. Horgony-Pain-Expeller elnevess alatt igen jó hirnévnok örvond. Ezea fájdalomcsillapító bodörcsölóa valamennyi köszvény, osnz rá tagHzaggatá.sban szonvedó egyénüknek ox uton legyon fyánlólag emlókozotbe hozva. Kzen tinktura már 25 év óta, mint legmegbízhatóbb \' ^szer általánosan kedvelt ós ennélfogva már további ajánlásra nem azorul. ÜBokoly ára, üvegenként 40 kr. 70 kr. vagy l f. 20 kr. vagyontalanoknak is lohetové toszi, ozon kitünö háziszernek beszerzését. Bevlsirlia alkalmával a „Horgony" védjegyre ügyelendő, nehogy utánzatot adjanak, mert (inak a vörös Hnrgonynval ellátott üvegek valódiak. Ha a valódi Pain-Expeíler helyben uem volna kapható, akkor forduljunk a gyártók gyógyszertárához: Richter gyógyszertára „az aniny oroszlánhoz" Prágában vagy Török József gyógyszerészhez Budapesten. 9t\\frt; 2489, hrsz. a egész 60 frt; 2686. hrse. a. egész 100 frt; 991. hrsz. a. egész 120 frt; 1464. brsz. i. egész 26 frt; ¿249 hrsz. a. egész 90 frt; az egész legeld és erdő illetmény 60 frt kikiáltási árban, a muraszerdahetyi 868. tk. 183. hrsz. a. egész 170 frt; a 369. tk. 861. hrsz. a. egész 60 frt; a 717. tk. 686. hrsz. a egész 81 frt kikiáltási árban és végre a mura-szerdahelyi 49S. tk. 481. hrsz. a. ingatlanból végrehajtást szenvedettet illető \'/*) része 16 frt becsértékben az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte ée hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1894. évi augüJiítu Ad íl-éa d. «. 10 órakor a Mura-Szerdahelyi község biró házánál megtartandó nyilvános árverésen a megálla« pltott kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10*1.-át készpénzben vagy az 1881 : JLX. t. cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított éa az 1881. évi november bó 1 én 8883. gz. a kelt igazság ügyminiszteri rendelet 8 g.ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: 60. t. ez. 170. §-a értelmében a báuatpénzuek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir* jbíróság, mint tlkfihatéeág. Csáktornyán, 1894. évi májos hó 80-án. 668 1 — 1 2978 tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat» A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírté teszi, hogy a Muraközi takarékpénztár végrehajutónak V>nkó Mihály várhegyi lakos végrehajtást pzenvedett elleni 72 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir.törvényszék — a Csáktornya» kir. járásbíróság területén lévő VI. hegyke-lületi 606. tkv. 1641|b. hrsz. a. 818 frt ée 1642/b Írsz. a. 48 frtra becsült ingatlanokra az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1894. éri aufusittH hö 11 ik aap/án dclatánl 3 órakor a VI. hegykerületi község biróhftzáuál Zakál Henrik ügyvéd, vagy helyettese közbenjőtté-vel a megtartandó nyilvános ái vetésen a megállapított kikiáltási áron alól is ela datni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingat lan becsáráuak I0°|,-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t.-cz 42 §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3338 bz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 § ában kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX t. cz. 170. §-a értelmiben a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséró1 kiálitott szabályszerű elismervényt átszolgál-tatnl. Kir. jbiróaág mint tkvi hatóság. Csáktornyán\' 1894. május hó 81-én 9944. tk. 1804. Árverési hirdetményi kivonat. A csáktornyai kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Teruteuyák Katalin végrehajtatnak, Caa lopa István végrehajtást szenvedő elleui 9 frt tőkekövetelés ós járulékai iránti végrehajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. törvényszék (a csáktornyai kir. jbiróaág) területén lévő muraszerdahelyi 89 tk- 884. hrsz. ingatlanból végrehajtást szenvedettet illető \'H réase 14 frt\' becsértékben — továbbá ugyanezen tjkvben 266. hrsz. a. egész 140 frt ; 606. hrsz. a. egész 160 frt ; 2136. hrsz. a. egész 66 frt; 2823. hrsz, a. égés» OOOOOOOOOOÖOOOOJOOOOOOOQOOOOOOOOj Magyar Savanyúvíz. PETÁNCZI SZÉCHÉNYI FOflRÁS hazánk legdúsabb nátron lithion tartalmú aavanyuvize. Kitüntetve: Budapesten kétszer, Triesztben, Bécsben, Szombathelyen és Pécsett. Lüttich (Belgia) és a Bécsi kiállításokon a nagy arany- éremmel lett kittintetve. Kitünó asztali viz, Borral vegyítve a legegészségesebb üditö ital A legelső orvosi szaktekintélyek minden járvány ellen ajánlják, mint gyógyszer rendkívüli jó hatásai van ktlltlnféle gyomor vese és légzési bajoknál ^ nagymérvű Lithion tartalma miatt köszvényes bántalmaknál nehéz emésztés éa mindennemű hurutok eseteiben. Gyermekeknél a legjobb óvszer torok lob ellen. Kapható minden jobb fü szer-kereskedésben ee vendéglőben Főraktár: XáravntiriCN Vic-tor fllszer- éa csemege kereskedésében Perlakon. 56 1—3 Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve OGOOOOOOOOOOOOOOO+OOOG ituiutmi VB. ^ oooooooooooooo -——......I HIRDETÉS. Van szerencsém a nagyérdemű közönség tudomására bjzní, hogy Csáktornyán, a Szenl Fercnczrendiek házában (Főtér) Mayer Jdnoi-féle 1894. évi julius hó 1-én átvettem ós azt a kor igényeinek megfelelően borond eztom. Midőn a fentieket titttelette^jeuen tudatom, kórom a nagyérdemű közönséget becses megjelenésével szerencséltet és részemről azon biztosítást venni, hogy legfőbb törekvésem le*z a f^léni helyezett bizalmat közmegelégedésre kiérdemelni. Te\\jes tisztelettel Iftiiiuiilr» Sándor 669 1 — 8 fodrász és borbély. országos magyar vajkiviteli réaavénytáraaaág érleilti a I. gazdaközönséget, hogy irodáját Budapesten, Dalszínház* utcza 10. sz. a. megnyitotta és vaj* termelésre vonatkozó bejelentéseket el" fogad éa vajazállitáai szerződéseket köt; a vajátvételt azonban ónak f é* október hó 1-én kezdi meg. Ennélfogva felkérjük a t. gazda-közönséget mielőbbi bejelentkezésre, mert egy vajtermelésre berendezendő tejgazdaság f elszerelése tekintettel a már is beállott tömegea megrendelé-| Bekre legalább ia 8 hetet vobz igénybe. Készlete«, az egész okszerű vaj-| termelést röviden tárgyaló szó- vagy írásbeli felvilágoaitásokkal legnagyobb készséggel szolgálunk. *-■\'.. I I • i \' A «Hungarla* országos magyar vajkiviteli részvénytársaság igazgató- Báró Jósika Síik s. i elnök. faM Iis 5,1 vezérigazgató. 668 2—4 Christoph Ferenc SZOBAPALLÓ-FÉNYLAKK lah.tórd teeil, ho« • itabik a roiaoUa aíall 1 huioilú •anak. mlT«I a kellimetlen IUI da a la»«ó, ragadó* »tar« mal/ ai "lajf.»tfknek 4« a* olájtakknak .«jilla, elkrrMt«- "l, hof/ klkl ini|á várai Ili*«, anilkol, bO«7 IIa» radi», a, elkrrOltrtlk. ball Km.ll.tl a haaanilata olyan a mlaoláal. A palló nad.Mt elveeatená lUyii. Mac kall WJ5ab8»tetnl! »xlnex«tt asobapaHÓ - fénymást, •arcátbarnát ia mahagoalbarnát, mely akár eaak aa olaj ío.Uk (Ml bo > pallót a etyuttal Uárt la ad. Eaárt egyaránt ai: Almaiba ló rá«l Taa "J pallóra Teljeacn beföd minden follol, korábbi máioUat albj van ainUa *lssta tinymáa (uineietlttij aj pallókra «• parketre, mely eaapan Moyt ad. Kül4n»«en parketre • olaj/eeUkkel Ml beeaáeoll ogá.ien uj pallókra rali. Caak Mn;l ad, eaaálfoava nem IMI al a famuatrát. ~ \' ------ >6 nágyuöf atr. (kit kftUpna- tj raktárak vannak aktaaok 1 enadlfocva , kírtlbalol W nánra»»«« 5 a*. 90 kr., vagy t\'l, «irka. * Balad rn vároal___ , Mlatamáaoláaok 4• proep A köivetlen Magraa4«14*«k saladrn váróéban, ahol , Ide kflldendok. MloUmáaoláaok de proep-an da bdnaeatve küldetnek. A beviaárláanál taa.dk a aokkal rmiia. • crakraa a eáloak mag nem fal a tó aAuMf ben hoiiák forgalomba. Christoph Ferenc, i tum sx^apsllé - léiruu feltalálója b ttrtflll rrirtó]i, Fráara. K. Berlin ZArJch. Csáktornyán : GKAEI2K TESTVÉKEE2JÉL t t Ajándéktárgyak nagy választékban. •S o JD <u 00 I • PM M Ü •eö O a-e <v M <D lm <D tsa 00 O POLLÁK BERNÁT órás és ékszerész |||| Csáktornyán, Föttr> az uj takarékpénzúri épületben. Ajánlja dúsan felszerelt , SVÁJCZI ZSEBÓRA-, * arany-, ezüst- és chinai ezüst-áru raktárát. Ajándéktárgyak nagy választékban olcsó árakért. •aa BO to rr a Minden e szakmába vágó javitásokat jótállás mellett a leg- ■ ■— . olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszközlöm. Otcnó árak metteti WO(C^XXXXXXXXXXXXXIXIXXXXXXXXXXXXXXXXi Házeladás. Alsó-Dombomban a főtér kellő közepén fekvő LAKHÁZ családi körülmények folytán szabad liézllöl előnyös feliélelek mellett azonnal eladó. Ezen báz a következő helyiségekből áll: 4 szoba, konyha, éléskamra stb. és egy tágas ttxletlielylségböl melyben most is jó forgalmú kereskedés van.—\'továbbá egy nagy liorpincze esetleg felszereléssel és a ví-rágfó borüzlettel átvehető. Bővebbet a tulajdonosnál $eufeld Henriknél 656 3 é -gombom*. Nyomato11 Fiacbel Fülöp laptulajdono&nál Csáktornyán- XI. évfolyam. \\ i Csáktornya, 1894. julias 22-én Aff! flzílm >v>s.\'i m - ti. 8Mrk«MteT«l *rt«kwnl l«k»t ni«-í»nn»p 11 U 18 6ra kMHi — A lap BMllrail ri«Ur« vonatko»* Minden köiltminjr M»r|ltkl Jéltlf tMkwrtl Mriri HHwM. Kiadóhivatal i Fbektl Fülöp k&ajTk«mk*dÍM. Id* kttld.ndök u «löflueti»! dijak ttylHt«r«k 4a klr<l*U«4k. Hirttéuk juUBjWB szinitUloat MAGYAR ft HORVÁT Rím IKGMÖ TÁRSADALMI, ISIKRITTDüKTfí 4 STtPIRÖDALII BCT1UP, _W*Klelenlh hetenklai cgywcr; vaiárnnp. A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyái takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. évre . . , é IH Fél érre . ... 1 Art H^fjbd érré . . . 1 ftrt Eflaána 10 kr. t \\ Ti / i • t ; fttrtrtinh w% > »aiqwtw: ö*Ub«n»r A. V. 4» feduMi B. kW. ifi. BttxbMt 8«kal«k H., DÜMa M., OypHt JL, D»nb* 0. L.te«árateAK«aÍ Bktnb««! Hiww M. *TT— HfUtiir ptitw 10 kr» Gyümölcstermelőink érdekében. Már több izben volt ismertetve részint napi, részint szaklapjainkban, hogy az Észak metropolisában: Szent-Pétervárott rendkívül nagy becse van a friss csemege gyümölcsnek és tényleg majdnem hihetet lennek tűnik lel, mily nagy mennyiségű gyümölcs íogyasztatik nem csak Szent* Péterváron és Moszkvában, hanem Riga Dynaburg, Helsingtors. Smolensk, Rybinsk, Varsó, Kowno, Nisni-Novgorod, Wilna, Kiew, Minsk stb. stb. nagyobb-kisebb orosz városokban is, mily nagy fényűzés tárgyául szolgál a szép gyümölcs az előkelőbb körök és t középosztály asztalánál, és mily magas árak fizettetnek ennek folytán Oroszországban asztali gyümölcsért. £ körülmény Magyarország által ez ideig vajmi kevéssé volt kihasználva gyü-mölcsészeténok javára. Hallottunk ugyan Kecskemétről mditott szórványos gyümölcs-küldeményekről Oroszországba, de épen mert nagyon is szórványosak, komolyan számoa uem jöhettek. Annál jpbban sikerült Francziaország és Déltirol érdekelt köreinek meghódítani az orosz gyümölcsfogyasztást és tekintve a rendkívüli magas árakat, nagy hasznát látták az oroszokkal való összeköttetéseiknek. Ájmkh" tárnája A menyasszony csókja. Megmozdult ós rengett a föld Hunyad é« Déva kőit. A nap a föllegek mögé bujt s a habos Cserna kiöntött a partján, elárasztva véreajmllá* maival az emlékezetes p 1 s k 1 i völgy virágos terét. Az a nap a halálé volt. Mikor a magyar tábor elhelyezkedett a Oaerna völgyén, melyet a nagyági és hunyadi hegyek körül öveznek, Bea-npó azt mosdotta Kemény Farkasnak : — A piakii hiddul Erdély ls el-v e s z e t11 (Wenn die Brüoke verloren, Sieben-hörgen verloren i) Es annyit jelenlett mAs szavakkal, hogy küsdeni kell a végsőig", a lélekszakadásig, a —• halálig. És azután megdördüllek as ágyuk, kitört a a vihar s a saiveiráió böaibölést ezerszeresen verték vbaaa a koj>ár hegyoldalok, melyek újra zöldbe borultak as oláhok által meggyilkolt magyarok klonlott vérétől. Aratott a halál, hullott a nemzet ifjúsága... A trikolór ott lengett mindenütt a fttslgo-inolyban a ha pillanatokra lebukott a földre, aa blzonyoa jele volt annak, hogy egy honvéddel \'«mól kevesebb, egy félistennel több van. A ko-»*k dárdája hátulrél furódoll a gyermskifjq keb Ilogy pedig Magyarország geographice sokkal kedvezőbb fekvésénél fogva, vagy inkább ennek daczára sem uralja, de sőt még csak részben sem birta meghódítani) az orogg gyümölpspiaezot, ez bizonyára nem \\ >^£^O^raegegyumölcs minőségén muh>Ss0t^ez minden tekintetben felveheti a versenyt ugy a franczia, mint a tiroli gyümölcscsel, hanem hiányzott a kezdeményező, mozgaló erő, mely e nagy fogyasztóhoz terelte volna a magyar terményt. Most azonban elérkezett végre az alkalom, hogy a magyar csemegegyümölcsöt egy csapással, könnyű szerével be lehet vezetni Oroszország fogyasztó területeire a nélkül, hogy a magyar gyümölcstermelőknek bármi fáradtságukba vagy anyagi ál dozatukba kerülne Csak akarnia kell a magyar termelőnek és nem csak piaezoj fog hódítani ter melvényének, de meg vagyunk győződve, hogy ki fogja Oroszország piaczairól a versenyző államokat szorítani; mert kedvező helyrajzi fekv£*e és gyümölcsének kitűnő minősége megadják neki a sikeres versenyre képesítő tehetséget és erőt- Csak be kell mutatnia termeivényének mustráit, az idén pedig bemutathatja, mert jó gyümölcstermés mutatkozik Magyarországon. A császári orosz kertészeti egyesület gyürt.ölcsészeti kiállítást rendez, mely folyó évi szeptember hó 28-én nyittatik meg Szent-Pétervárott A kiállítás nemzetközi lesz és elmondhatjuk, hogy nagyszerű előkészületekkel tétetik folyamatba, mert a rendezőség hatalmas segédesközöknek lévén birtokában, minden hathatós tényezőt megmozgatott, hogy a siker raéltö legyen ós megfeleljen az esiközök nagyszerűségének. Európa még nem látott olyan gyümölcsé-szeti kiállítást, a minőnek a szentpéteri kiállítás ígérkezik ! Az orosz császári kertészeti egyesület minden államban jelölt ki egyet az előkelőbb és kiválóbb szakférfiak közül a ki az említett kiállítást illetve ennek ügyeit képviselje az illető államban. így péld. Magyarországon Mauthner Ödön magkereske« dőt tisztelte meg képviseletével. Viszont a magyar kormány, illetve a földmivelési magyar királyi minisztérium Molnár István kir, gyümÖIcsészetl biztost nevezte ki szentpétervári képviselőjéül és bizta meg a magyar osztály rendezésével és ugyancsak a földmivelési magyar királyi minisztérium szintén Mauthner Ödön magkereskedőt ruházta fel a niagyar csoportbiztos tisztségével Szt.-Pétervárott. E két férfiú már most minden lehetőt elkövet, hogy Magyarország gyümölcsészete minél nagyobb minél Impozánsabb méretekben, minél tömegesebben, minél szebben legyen képviselve. A gyümölcsterme- lébe s mikor a vadszivü katona onnan kirántotta, a sziv is utána Bzakadl... Hauem a máBÍk pillanatban a zászlót ismét magasan lengeti > a toboraé hangjait ulhar-sogta a lelkes csatakiáltás. — Előre fiaim 1... A kit eltalált a golyó, felszakított egy véres göröngyöt, ajkaihoz emelte, megosékolla a — meghall. Es mind e mellett ugy Ifctsaot», hogy a csatának ssomoru vége less. A koxák lovasság közelebb vonult a hidhos, uürü tömött sorfalat képezett a Cserna alaoeony partján s rémletes tüzelést kezdett a honvédek ellen. Bem a tartalék sereg huszárait maga köré gyűjtötte a válságos peresekben s az ajánlkozók közül egy csapatot válogatott öwze, kik rohamot intézzenek a megszállott hidra. Még csak a vezető hiányzott s a tábornok épen azon gondolkozott, hogy kit küldjön a bi-■onyos veszedelembe, mikor egy ifjú, serdülő hadnagy vágtatolt elébe s katonásan jelentette magát: — Engedje, hogy én vezessem a csapatot, tábornok ur1 — Korán volna még meghalnod fiam ! As ifjú ember halovány croaát elöntötte a pír b hangja gyermekesen reszketett, mikor megszólalt. — Nem akarok elveszni, tábornok ur, hanem kiérdemelni egy osókot a — menyasszonyomtól!... Bem elmosolyodott, megsxoriiotla aa l(ju ember odanyújtott jobbját a a fölállított csapatnak a szokásos tisztelgő« után rohamot vezényelt. 8 mikor ti kis osapat trikolórja fellobogott a hidon, abban b. pillanatban megdördültek a hadsereg ágyúi ím, reag«tve a I földet elnómitva a aebeattltok haldoklók kiuos jajg«tá»át. A dalias ifjú, kiaek arcza a vihar lényében lángolt, ott volt mindepPtt legelöl» nem hunyta be szemét a lecsapó kard elolt, haném haroiolt éa vezényelt. A megriadt paripák beleiramodlak a süppedékes érbe s a magyar íábor szeme elöl eltűnt a kis csapat... Elnyelte a föld, vagy magával vitte a Czerna árja, mely folyammá dagadott e napon. Csillagos estére csendes lett a csatatér. Csak imitt-amott lobogtak a tábori őrtüzek, beszélve «a elmúlt nap vére« dicsőségéről, hirdetve ezrek gyászát, bánatát. A gévai Heneefty kastély is gyászba borult. Havatal állott a terein közepén, melyen ifjú, halovány arozn honvéd-hadnagy feMMf, homlokán egy tátongó, mély aebbel. If|U lányok, gyászruhás aasaonyok állták körül a ravatalt, melyre zokogva borul rá az özvegy menyamiony. Henűeffy Ilona a jegyesé-nek homlokára lehelli a o * ó k o t, — melyet csata előtt Ígért. Nem s*ól és nem panaaakodik semmit, ki- szen mit is mondana?)... A legszebb koszorút a piskii hídnál fonták a magyar trikolórra...... Bibó X,aJoíi. löknek minden kedvezmény, minden könnyebbség kieszközöl teteti,\' hogy csak tömegesen vegyenek részt a kiállításban: A magyar kormány a kiállításra szánt gyümölcseik szállítási költségeit twyát terhére elvállalta, ugy hogy a kiállítókat semmi költség nem terheli, sőt arra meg Mauth-ner vállalkozik, hogy olyan nagyobb gyii mölostermelőkhöz, a kik terjedelmesebb nagyobb özabásu gyűjtemény gyümölcsöt akarnak kiállítani, Mauthner az ö saját költségén kUld szakavatott embert, ki a gyümölcsöt szakszerűen becsomagolja I A kiállítást érintő minden kérdéssel bátran fordulhat gyümölcstermelő közönségünk akár Molnár Istvánhoz akár Mauthner Ödönhöz m\'ndenik kimerítő választ és felvilágosítást legott készséggel fog adni min-den kérdésre. Ritkán kínálkozik ily kítünö alkalom a hazai gyiimölcsészet részére minden anyagi áldozat nélkül egy nagy, hatalmas és jövedelmezö píaczot könnyű szerével megnyerni. Közönségünkön áll, hogy ezen alkalmat megragadja és el ne szalassza. Mutassák meg termelőink tömeges részvé-telök által, mire képes a magyar, gyümölcsész, mutassák fel Szent Fétervárott a magyar gyümölcsöskert \'kincseit Ha ezeket meg fogják olt ismerni, bizonyára kapva-kapnak rajtok és játszi könnyen ki fogják onnan szorítani a franczia és déltiroli versenyt f-i. 7 _ Képviselőtestületi ülós. Csáktornya várt« képviselőtestülete f. hó 14-én kettős Ülést tartott. Délulán 3 órakor Vrancaios Károly íőszolgabiró elnöklete mellett a képviselőtestületből kilépő tagok választását igazoló bizottságba egy hangulag ¿Siegler Káinián és Woliák Rezső képviselőket választották meg, mig a főszolgabíró Szilágyi Gyulát és Beruyák Károlyt jelölte h ooaga részéről ; az igy megalakított négy tagu választmány a f. hó 26-ára megállapított választásoknál fog szerepelni s 2 án lesz az uj képviselőtestület megalakítása. A czikluH befejeztével törvény szerint kilépő tagok névsora értesülésünk szerint a következő : Petrios Tynáee, Toplek István, Premecr Miklós, Hirsohmann Hamu, Sulleg » János, Zdelér József, Alazeghy A\'ajoa, Kelemen Imre ; időköaben elhaltak: Mi] kács Imre, Öároasy László és Neumann József. * A biróválasztásra, valamint a községi tisztviselői állások betöltésére augusztus hó 8 ika lett megállapitva. Ezután a második közgyűlést Pru-ssácz Alajos városbíró nyitotta meg a leg első sorban a községi iskolaszék elnökségének a polgári leányiskola ügyében kQl dött átiratát olvasták fel s Ziegler Kálmán városi képviselőnek hosszabb indokolása, illetve felvilágosításai után egyhangúlag kimondotta a képviselőtestület, hogy a kérdéses intézet felállítását múlhatatlanul szükségesnek tartja u * váró« résséről az intézet anyagi ügyeinek fedezéséből a dologi kiadásokat biatoaitja ; a személyi ki adások fedezése iránt a közaégi Iskolaszék sUrgőa memorandumot terjeszt a közoktatási minisztériumhoz, hogy az iskolát le hetőleg még a jövő tanév elején meg lehessen nyitni. Terv szerint egyelőre aa első 6* második Osztályt s évről-évre ki-egéssitőleg a harmadik és negyedik osztályt fogják saerveini egyidejűleg aaonban az elemi leányiskola V és VI osztályai bezáratnak, miá tal az uj intéseinek caupán a helybeliek számításával 80-40 tanulója less már a megnyitónál\'. Hossaasabb eaamecaere fejlődött ki a Perlaki utcsánsk tervben levő rendesése fölött, közbon felolvasták Festetioh Jenő grófnak as Utoza-»zabályű?áa vonalába esŐ telkére vonatkozó átiratát is, mely szerint a tulajdonát képező kérdéses darabot a városnak díjtalanul átengedi* miért a képviselőtestület jegyzőkönyvileg fejezte ki a gróf urnák a város nevében köszönetét. Végül a Perlakintcza külső felének rendezésére vonatkozólag, az épitéízbti bizottság lavaslalától eltérőleg abban állapodott meg a képviselőtestület, hogy aa állami tanítóképző környékén a kooaiutat átteazik ugyan a szabályozási vonalba, de a baloldalon fennmaradó területet nom ajándékozza el, hanem befáaitja, miáltal tényleg emelkedni fog aa az utcza-rész jóizlés szempontjából is. Ugyanott a mély fekvésű ut rendezése végett az ellenkező oldalon egy megfelelő mélységű nyilt csatornát ^észitenek, helyből födött, a az országút alí^t\' Vezetendő csatorna viszi a Ternava-patakba a vizet. Esen és egyéb munkálatoknak jutányosabb kivitele ügyébeu. az érdekelt iparosok meghívása mellett nyilvános árlejtés tartása rendeltetett el f. hó 22 ére, hogy ezeket a munkákat még az országút kővel leendő kiépítésének megkezdése előtt el is végezhessék. Ezek után magán személyek kérvényeit intézték el, majd Ziegler Kálmán képviselő interpelláczlójára és megokolt javaslatára fegyelmi vizsgálatot rendelt el a képviselőtestület a városi rendőrök ellen/ kik egy kotcsmai rendetlenség szitása által botrányos viselkedést tanúsítottak. Majd pedig dr. Krasovecz Ignácz városi orvos hivta fel az elöljáróság figyelmét a meleg nyári napokkal együtt közelgő kolera járványra s a lelkiismeretesebb tisztogatást, az utczák gondosabb söpretését és öntözéséi sürgette. a letenyei hitbizományi javak haszonélvezőjének a péCtt\'varHsndi álUmuton levő hidakon vámsze-dÓHi jog engedélyezésére vonatkozó folyamodvA uyál véleményezés végett leküldötie. Tekintve, hogy a póo» vara*suí köznton, melyen a kérdéses bidrtk vannak, a 44. sz. Murahid nagy költséggel az állam Állal épitettelt és tarlalik lenn a nélkül, hogy axon vámszedés gyakoroltatnék; tekintve, hogy a kérdéses hidak előállítási ós fen-tartási költsége elenyésző csekély azon összeghez képest, h melyet az államkincstár állaimul ozélokra áldoz; tekintve, hogy szára* vámok miniszteri rendelet értelmében is lehetőleg a leg. ritkább esetben és különös ügyeimet érdemlő körülmények közt fognak engedélyeztem! ; végül tekintve, hogy a muraközi lakosság szŐIöblrtokai, a melyek a I.etenye körüli hegytánczon fokÜHz-nek, osakis a szóbanfwigó vámhidak igénybe vétele mellett kü/.eliihetök meg s a vámszedési jog engedélyezése esetén a szőlŐroivelés minden indok nélkül tetemesen megdrágittatnék : a közigazgatás bizottság a vámszedési jogot általában és különösen a közgazdasági érdekek szempontjából engedélyezendöiiük nem tartja. - »f *—jucí-m« uju. ra.t A közigazgatási bizottsági ülés. A megyei közigazgatási bizottság Svamits Henó löispán őméltóságának elnöklete platt I. hó 10 ón tartotta ülését. Az alispáni havi jelentés helyeslőleg tudomásul vétetett. A légrádi rém. kath. plébánia templom te< lejének renoválási munkálatainál a költségviselés tárgyában hozott másodfokú határozat jóváhagyatott. A főorvosi havi jelentésben foglalt javaslathoz képest a belügyminisztérium megkerestetik, hogy az alsó.lendvai járásban trachomában szenvedő betegek orvoslása czéljából Turuischa szék-helylyel egy járványorvosi állás szerveztessék ; Rotorban az egyébként is igen elfoglalt körorvos a trachoma betegek gyógykezelése alól felmentetik s helyébe dr Szabó községi orvos havi 80 forint tiszteletdíj mellett ezen betegségek gyógykezelésével mégbizatik ; az alsó-lendvai, csáktornyai és perlaki járások föbiráinak elismerését féjesi ki a közigaagntási bizottság azon fáradhat-lau tevékenységért, a melyet a trachoma betegek gyógykezelése h « baj tovaterjedésnek megakadályozása érdemében saját hatáskörükben tanúsítanak. Ugyancsak köszönetét és elismerését fejezi ki a, közigazgatási bizottság dr. Féur Náihán egészségügyi tanácsosnak azon szive* ajáulaiáért, melynél fogva késxuok nyilatkoztatott augUMlas hóban Perlakon a ««üknéges műtétet a trachoma betegeken véghez vinni. A közigazgatási bizottság megkeresi feiira tilag a belügyminisztériumot, hogy a perlaki főszolgabírói hivatalnál egy dijnoki állást szervezni szíveskedjék. Klőterjeszieteti a kereskedelemügyi miniszter rendelete, tnelylyel Andrássy A\'adár gróf és Különfélék. — <§achbirgtr Fülöp volt Csáktornyái urad. pénztárnok Keszthelyen a városi adó-pénztárnoki állásra egyhangúlag megvá lasstatott — fátadaxon t. barataim és ismerőseim nek, kiktől Csáktornyáról való távozásom alkalmával az idő rövidsége miatt bucKUt személyesen nem vehettem, ezúton mondok szívélyes Isten hozzádotl Székesfehérvár, 1894. juliua havában Pollák Samu csoudőr-Őrmeater. — Zenészeink stayerszági körutjukat Pettau és Marburgban kezdették meg. K hó 12.én Gráczba érkeztek, a hol saives fogadtatásra la látlak. F hó 12-én d. u. 6—8-óráig a Stadlpark bsn, ugyanaznap este az Annen-Sttle-ben, iS-áu d. u. ugyanott, 14-én este az Oesterreichischer-HofTban, 15 én d. e. 8—11-ig a Volsgarterben, d. u. 4 órától a Franczenshöhe-ben, 16-án a Hotel Rossban, 17-én h Köuigstlgerben játszottak nagy közön»ég előtt. 18- és 19 ikére Glelchen-bergbe kaptak meghivást. Hárközy zenekara beutazzn a felső-styriai fürdőhelyeket és Tirolban szándékozik befejezni köruiját. — Öngyilkos postaezolga. A buda-past-prágerhofi vonalon hónapok óta történtek kisebb nagyobb sikkasztások, melyek alapján a postai értékek reklamálása napirenden volt. Kezdőben nehéz volt a sikkasztásnak nyomozása, de miután különböző postahivatalnál, de mindig a jelzett vonal állomáHairol jöttek a panaszok, a mozgópostára s végül uunek Schittkei navtl szolgájára irányult a figyelem. F. hó 17-én két pos-tafelügyelö, hogy a tolvajnak biztos nyomára jöhessen, álnéven csomagokat adott fel, melyekben 8 darab, jellel ellátott egyforintosokat helyeztek el. A kelepote osakugyan lépre caalta a tolvajt. Schittkei a csomagokat ügyesen felmeiozetie, s s mint rendesen szokta, az értékjegyet kihúzogatta s az igy megkopasztott csomagot újra beragasztva eresztette tovább. Frágerhofban a tolvsjlásnak azonnal nyomára jöttek s a sikkasztót, ki éjjel már élvezte is fáradságának gyUmölciét, álmából (elvervén, megmotozták s a csomagból kivett összegnek egy rénzét, hat megjelzett foriutot meg is talállak nála. A bűnön kétnégbeesre, a szerdán reggel Csáktornyán áthaladó vonat elé vetoite magát Frágerhofban; a vonat altesiét teljesen lemetszette, lábait levágta. Mág ugyanazon vonattal Marburgba vitték, amputálták, de ennek daczára még aznap meghalt. Az elsikkasztott összegeket hozzávetőleg százhatvan forintra teszik; az Öngyilkosnak felesége és hat kiskorú gyermeke maradt hátra. — kötőmig J\'tőiebSi. (A felelősség » beküldőt terheli, özerk) Rendőrségünk figyelmébe ajánlom a következő esetet, melyet már a közrend szempontjából is nyilvánosságra hozni kötelezve érsem ma gam A f hó 13-án az esti órákban vidám beszélgetés köpött haladt a Mihovlyán felé vesető uton egy kis karaván, midőn a volt .Muraközi csárda« jelenlegi lakójának, ugy látszik harezra, háborúra termett ékes virága, nagy hetykén elszóllitja a mit pem \'sejtő társasig egyik tagját, hogy a háa körül ólálkodó sötét alakok nem épen kellemes pártfogásába ajánlja, a melytől a véletlen szerencse folytán ugyan minden súlyosabb következmény nélkül megszaba-dult. Már most nem tudom, vájjon as éjieli lovagok éktelen szitkozódá«ával ki-Bért vakmerő inzultusa, mit a rablóvilég vad romantikájába beillő utonállásnak is lehetne deklarálni, részüktől csak ártatlan szórakozás akart -e lenni, de annyi b\'zonyos, bogy az üdülésre szánt néhány órának elrontására, ha benne élvezetet is találnának, más módot is kereshetnének\' Majd még rendőri fedezetre lesz szükségünk, ha aa itt nyaralásra kárhozva üres időnket a természet szabad ölében akarjuk eltölteni. Egy szemtanú. j^nárő rUsgálatok. A légrádi rk. iskola folyó tanévi záróvizsgálalai e hó 13. 14-én ejtetett meg, az érdeklődő szülök és tanügy barátok élénk részvétele mellett. Amely érdeklődést nagyban fokozta az, hogy ez volt első vizsgája a mult évben szervezett Is eni szeretet lányairól nevezett szerzetes apáczák itteni működésének. De ugy a meleg érdeklődés, valamint a felcsigázott kíváncsiság méltó kielégítést is talált; amennyiben a vizsgálat ugy a szerzetes nők, mint a két világi, uévszerint Polesinszky Emil tanitó és Thold Malvin tanítónő osztályaiban kitűnően sikerült. Legmegjepöbb az alig nébány hónapja megnyillott kisdedóvoda vizsgája volt; amelyet Prokeseh Mária Aurelia zárda főnöknő vezetett ritka szorgalom és fáradságot nem ismerő ügybuzgósággal. Alig maradt szem szárazon az öröm és meghatottság könnyeitől, láttára és hallattára azon dolgok és énekeknek, mellyel a földből alig kilátszó kis gyermek sereg — tisztán magyarnyelven — kedveskedett megjelent vendégeinek A tanév bezárása vasárnap azaz 15-én történt hála misével, amely nap délutánján az óvoda és iskolás gyermekek tanitó és tanítónőik vezetése mellett, a zárdafőnöknő kezdeményezésére, igazán emlékezetes ünnepélyt rendezett egy kis szini előadás, ének, szavalat és élőké pekkel, az ísko\'a érdemdús s a tanügy iránt lelkesedő elnöke Ft Gadó Mátyás légrádi plébános urnák e hó 29-én betöltendő 26 éves áldozári jubileumára. E meglepetést — melyet nemcsak a jubiláns, hanem a termet a ssufoláiig meg töltött vendégek is élveztek — osak szemlélni és ballani, de leírni nem U het Fényes bizonyaágát szolgáltatta ez annak, hogy mily jótékony ós mire képes a zsenge gyermeki szív és elme. ha azok művelése és képzése szakavatott és szorgalmas kezekbe van letéve. De e nagyszerű meglepetésen kívül megelégedéssel élvezhette ünnepelt plébános ur fáradságának gyUmöloseít is, mert \'ilyen iskolát csak az ő tanügyért lángoló telke s áldozatkész buzgósága teremthetett Légrádon, amit ama ujjabb ténnyel tetézett, hogy nyomban 100 frtoe alapítványt tett, melynek kamata a magyar nyelvben legtöbb haladást tanúsító növon-dék jutalmazására leszen fordítandó. Ez alkalommal voltak kiállítva a női kézi munkák is, amelyek szintén megelőzőleg kielégítették a legkényesebb igényeket is. Ez eredmények után nem is maradt el a méltó elismerés, melyet a jelen voltak mindegyike sietett is kifejezni a hivatása s kötelességének ily szépen megfelelő tantes tületnek s őszinte szívből gratulált a légrádi rk iskola elnöke és tanító testületének. Egy jelen volt. — ^ Csáktornyái állami tanitóképző-intézet első évfolyamába felvétetik oly ép testű ós egészséges növendék, ki 16 ik életévét már meghaladta és legalább 4 közép, vajtf polgári (esetleg 8 felstfnép) iskolai osztályt végzett Ha a jelentkezők száma engedi, sikerrel kiállott felvételi vizsgálat alapján felvétetuek olyanok is, a kik kevesebb osztályt végeztek. A szegény-sorsú, de jó magaviseletű és szorgalmán tanulók négy évig tartó kiképeatetésük ideje alatt államsegélyben részesülnek. A aegély minősége lehet: 1. ingyen teljes ellátás (élelmezés, lakás, mosás stb.) 2/ a növendék által fizetendő havi 5 frtért teljes ellátás; 8 havi 10 frtért teljes ellátáa; 4. az intézet pénztárából havi 6, 4, 8, frt. énzbeli segély. A köztartásl di ak havon int előre pontosan fizetendőt. Beiratáskor tartozik minden növendék 1 frtot betegápolás-, a köztartáaban résztvevő növendék pedig még 1 frtot evőeszközök kárpótlása ozimén fizetni, szükséges tankönyvekkel, ágyneművel és ruhával magát ellátni I A fehérneműbe vegyi tintával beírandó a növendék neve l Más intézetből magasabb osztályba rendes elbocsájM mellett csakis rendkívüli esetben vétetik fel növendék. Az igazga\' ótanácshoa czimsett kérvények a képzŐintézet igaagat óságához köldendők, A kérvényben mellékelendők: kereeztelési, (születési) iskolai és orvosi bizonyítvány. A segélyre igényt tartók szegénységi bizonyítványt tartoznak kérvényükhöz mellé kelni, mely esetben a kérvény bélyeg-mentes. A kérvények benyújtásának ha-tárideje augusztus 16. Csáktornya, 1894. ulius 15 én. Margltai József igazgató CSARNOK. Dal Margithoz. Ha néha, néha titkos órán Szemed\' mnltamra visasanés : Ne ejtse meg szép tiszta lelked A gyanú és a kétkedés V Ne kételkedjél hü szívemben, Mely érted él, érted remeg I Mikor te engem megszerettél, Meg is váltottál engemet . . 1 Mint a pokolból égre szálló Borzadva néz a mélyre le : Ugy nézek én multamra vissza, Mely száz pokollal van tele t Te vettél engem szárnyaidra Te szállottál föl én velem . . . Oh 1 hogy lehelnék hát te hozzád, Kedves seráphom, hűtlen ? I Nem az vagyok, ki voltam egykor, Bfin, szenvedély, meghalva rég . . . 1 Nemes szerelmed tisz\'a lángján Lelkem is ujjá szűleték I Ne hidd, hogy újra vísazasűlyed 8 alant tipor hitvány sarat . . 1 Melletted áll és jóban-roszban Oh 1 angyalom 1 veled Barad ... I Egész világgal szembe szállhat, Neked mindig hódolni fog . . ! Sötét lehet egész világnak, Te rád örökké mosolyog . . I Ne kételkedjél hát szivemben, Édes szived oszd meg velem I Ah 1 bízzál abban, kit nemessé És jóvá tett a szerelem ... 1 Abrémyt Emil. Egy pohár bor a hazáért Pohárt fogjon minden ember Kesébe S ürítsük ki a drága hazánk Odvére. Igynnk azért ozimborák, és Zengje szánk : „Egy pohár bor a hasiért Meg nem árt." Éljen a hon mindig tartó Vigaágban, Éljen a hon szerencsében S áldásban. Igyunk ezért ozimborák, és Zengje szánk: „Egy pohár bor a hazáért Meg nem árt " Éljen a hon mint Attila Korában, Vagy legalább mint Árpád kor-Szakában 1 Igynnk ezért, czimborák, éa Zengje szánk : .Egy pohár bor • hasáért Meg nem árt * Éljen a hon, három tenger ölelje I Mint Nagy Lajos király alatt ölelte Igyunk ezért, czimborák, és Zengje szánk: „Egy pohár bor a hasáért Meg nem ári" Éljen a hon oly nagyságban S oly fényben, Mint Hnnyadi Mátyás király Éltében. Igyunk ezért, czimborák, és Zengje szánk : , Egy pohár bor a hasáért Meg nem Véuron«y Mlh&ly. - Előjegyzés sxólőoltvánxokrft I A Nagyméltóságú földmivelésügyi m. kir. minisztérium ellenörizése alatt álló országos szőlőoltvány telep részvénytársaság azon czélból, hogy a szőlőbirtokosságnak szőlő oltvány szükségletét a kívántató fajokban és mennyiségben fajtisztán biztosithassa, az i895tk tr tartusán kéisittudő szőlő-oltványokra már most előjegyzést nyit tM)igy*i*t határiii 1894. augusztus 15. Ez előjegyzett, oít/ányok az előjegyzés sorrendje szerint tsljis tunnyiségbin fognak kiszolgáltatni Az előjegyzés módja és feltételei tárgyában bővebb felvilágosítással készségesen szolgál alólirt igazgatóság. Qrssigos szőlő oltvány tilsp rhtrényiissaség Arad-Baracxkán MV;.<«, u. p. Gyorok, Arad megye. VKLKL08 SZK&KXSZXO MARIGTAIJÓZSEF XL teéaj Vu (Takovou, 1894 22-ga juliu»a. Broj> 30 B ur«dntkom mo«l )• »v»kl du go tori ti ra«J 11 1 12 tarom. — Hto poiiljko M Mdr**>»»< rUak, bftj M po»HJ«ju na Im Mrwgltal J«*»f» wsdRlk» va Dkktm Predp latna mu» |e t Na celo leto . . . 4 frt Na pol lela ... 2 írt Ng öetvert leta . . 1 frt foJ«di&i braji kottajn 10 kr. Xs4at*"«tv0> «lOÜUx* yiwbfcl FUipor» kua m . i<r»dplaU i obaawi« pokilj^jn. a« Kiorvatnkor a 1 MjcJaifkom Jeilko Islaieél Aruítvenl znnnstvenl 1 povuéljlvl li»t u puk Obnten« M pol«« rOfodb« 1 fr) ntaaaj«. Slutbeni gl^nik klsclÄSDl »v*lciv»tl>d.«:n erat 1 to: vu ivaJgq. nad-alfta.. : „Medjimurgkogu podpomagajuöega «inovniökoga dru2iva\'C .(".nkoveftke Bparkasse", „Meflimorske HiStorija i zemljopis. VII Iz porodioah (familijah) razrasli ae narodi, íb narodah plemena. Ka] je vezda pleme obsiíuée viSe narodah, to je nekada bilo jedea narod, pu\'z, familija (porodica) Kak je koja grana naroda pala na ovakovu ili onakovu zemlju, ajela poleg ovskove ili onakove auaede, kakví dogadjaji prék nje hu preflli i ona sama ee sobom razvi-jala ; tak ae je viáe menje prama ostalim granam raénjala i preobrafavala, dokle od granah iatoga naroda Pflsfali bu narodi novi. Kaj ima ietu krv i rod, lati jezik, iste u veliko obifiaje (navade) i noínje : to ae broji jeden uarod. Jezik je *ivo bitno zna-ménje, po kojem narod je narod 1 po kojem ae lutii od vaakoga drugoga. Kak ▼saki öovék HRin za sebe treba da bude svéstan, tojest: da zna ö»m sebe, gdo je on aam aobom i zak,*j je stvorjen, tak treba, da bude svéstan i narod, tojest; nek zna gdo je i kohk j kakov sam sobom i naprama ostalim narodom. Bvéstan je pako narod, ako vsak» vu njera glava ili barem vediua pnka pózna svoj narod. snagu, haaen j pogibelj tyegovu, a ercem znaj Cuti i mari. Kak nesvflstan őovek, tak i po ves neevesten narod zna drugomu biti igraéka ili rob. Bog 1 narav upisali su őovéku aakon vu srce, da osobito mari za ivoju famjliju i Jrod, i tnjim da deli i radost i íalost, drugaó se je odrodil ili tijam iarodil. Dobro val ja 2eliti« i óiniti vsakomu éovéku, treba Ijubiti vea ljudaki rod, ar vsi amo si Ijudi i narodi blizi postankom, blizi Budbiuom i zadnjim ciljem, nu stoji staro pravilo : da ljubav dobro razredjena poCme od sebe sama\' Narodi bu se svi tak ra^rasli, da ne-koje porodice budu vu njem kakti stabljike ili koeti, za koje se veZu vsi ostali kotrigi i vse silo narodne :. ali obratno narodna jakoet i dika je njihova jakost i dika, prez naroda svojega i oua gube Caat, pak zato njihova je osobita duinost íiviti za dobro naroda svoga. Dok su kuefevske, Btare-áinske i drugoga imena velikaftke familijs avéstne, poznaju zadaéu svoju ter \'su zas-bilja pravo arce naroda: sbilja su onda velike, sbilja slavne i vjekovite vékom na-rodnim bu drugafi su na narodnom télu skule kratkoga véka, a jofl krajSe dike. Sebiínost je najpogibeljne i neprijatelj jednom Covéku i zveliéenju, a tak nejma hujde niti za ves narod kuge, negó ako negó je zavladala^ vü njem sebiínost. Vsaki éovék dulen je trsiti se po vse na Cine kak bi se usavráil i oplemenil, a tak je duften ves narod. 8 óovéka ima se ne morti svrnuti njegova narav, pak vu njega kakti vcépiti nova se ima savrfiiti i opleme-niti narav kakova je takova ; jer narav-nim aamo naóinom razvitek i plemenSóina je prava i trajna. Tak je sa vsakom Btvarju, tak s flovékom i se vsim naro- sparkasse". » t d. til\' IIJ II« ......Ill i ! I dom Po njegovu duhu i vrlinam, po nje-govi éadi i prema njegova poW.aju i po-treboeam treba ga voditi napredkom ; ar drugaC mora se izvrCi, zahi Ui ili barem mora da bude sméSen i nespreten kak da si koga oblékel vu nepristalu tudju hal« jinu. Ima éovék svojih falingah i hirah pak zlih navadnah, a ima tak vea narod ; nebi pako mudro bilo ni od éovéka jed* noga ni od vsega naroda, da tvrdokorno dr2i falingu i naopak navadn sato, jer je n|egov. Nigdar se po takovu neopametil i nepobolial I Koga je srela ponesla, a smamuje se svoga roda i naroda, prava je to gerdoba od Covéka; ar ako sbilja jesi kaj god> priznajom svoga s<romadkoga rado ili naroda^ bivaö jod vek4i vu oóima spametna Covéka i dii>.efl c^nu svomu roda; jesi li pako m»li, zatajom takvam bivoá joé menjéi- Ako je nazadek naroda tvogm sbogu hude sudbine : nije sramota ni narodna ni tvoja; veé je sramota samo ono, kaj je lastovitom krivnjom. Cim je nunim-nefli, vuóenedi, plemenitefli narod, tim mudrost i plemenifiina jakSe grabi okol o sebe pojedinoa, pak ako i bude nevaljani tine, slabeflega je ? onda maha i kratka obstanka; na snprot Cim vjie vu n&rodu razumn\'h i plemenitih Ijudih, tim razam-neái i plemenitedi je narod. Nemore anda vsejedno biti tebi kakov je tvoj narod. samo kada si napreden ti; niti narodu svejedno kakov da s< ti. Jedno |s drugim mora vezati Ijubav i sveta duZnost. (Dragi put dalje.) ZABAV A. Bez viere. i Vile krat se je general A. la biakapoai B. koji su za svojih mladih ietaU ijkupa o Ikolu hodili, o Bogu, o av. dakrameatih i u o vieri preplrali. Geaeral najrae do viere nije nikaj drial, dapaée je a svojoj heavier Bkoj filosoüji ili bolje rekutí norosti tak da> leko 1 tak daboko opal, da je tvrdll, da Boga niti neima. Kada nori ili prostak kaj tako-voga tvrdi, onda si Coviek miali: nije izobrsieo — nije iu}*l prilikf, gde bi se to navéil — od sarovíh ro4íM>lJsh i sam nije drugafi Cul, u skolu nije hodil a poslie n dru^vu propaiih pjjaucev, dapgubah, stepih-lebov, kaj je drqgo wiQgel do ti, negó da Boga ^ima te zato se dade pres#piti kak ovakovl zapuáóeni Ijudi do Boga i viere nikaj nedríe. Ali stim viáe je uedokaéivo, kak je general, koj je Bve «tapuje izobrateaja v2ival( na takova bez«iai6lena tvrdnja mogel doBpeti. Nje^ov conBcholarec, biBkup 3, g* je kakti Bvojega prijatelja jofi od mladosti, vifle krat, dok Be je znjim o »vetoj vleri prepiral, hotel na pravl pot dopeljatl. Sve je bilo badava. General A. je ostal pri toro, da viera samo jedna izmifllotioa a priiog popom, koji iz toga dobar kapital vleéa, a bedaki im njibove hokua pokuse kakti pravu latinu vieruju, akoprom je sve od naravi i sve avojim naravsklm tekom teöe, a Boga, koj bi tobo2 Btim ravnal, niti neima, a niti ga nije treba, jer je veé narav do sebi na toliko aavröena i bez falinge, da niti oikakove bitje nebi moglo biti savrienije od nje. Narav anda je uajveőa, a Bog koj bi joá prek naravi bil, samo se je a popovskih motdjanih pak u glavah zaiiknjencov rodil. Nebi ¿lovez vieroval, da je jedan general mogel o vak bedasto misliti, a ip.ik je bilo. Na jedaa krat je general zbetefal i to opasno, da so svi lieónici, koji su ga lieéili, prICell za njegov tivot dvojiti, jer je ns rastenje bolesti, tielo priCelo danomice tak aaglo propadati i jakoat zginiavati, da bu ae svaki éas smrti nadjali. Pobadjali su ga njegovi prijatelji te kad su dozoali, da je malo ofanja, da bi ozdravel, nagovarall bu ga, da se Izpove i prime presv. flakrament priCeati, sa da ako bi moral umrieti, barem kak vieroi katolik nmre. Ali on o kakovoj izpoviedi niti éotl nije hotel. Njemu popov-skih komedijah aije treba, je rekel. Dohadjala je i k njemu rodbifl«,\' te ga lato tak oa pomírenje b Bogom nagovarala. I to je bilo badav. Doiel je i biskup ga poboditi te mo predoéivái vekiveCoi iivot, vekiveCüo zvellCeoje ili skvarjenje, nagovaral ga je, te a i me njihovoga mediusobnoga, joS od die-tinatva, prú\'atelstva prosii, da doiaosti ivakoga katolika zadovolji to sad, kad ma ¿ivot na iasu viai, izpoviedi i priftesti. Predoéil mu je, da 8v. áakramenti, ako su hainoviii dufti i na zdravlje tiela dieluja i da ba tim prije ozdravel. ako si saviest oCisti te mu ae a duflu mir povrae. Sve badava I Oa ima Cistu savieat, rekel je, i sjegova dula mima, a na 8poved uedríi nikaj, niti mo o toen ved nitko niti rieCi nereóe, jer bo svakoga. koj mo b tam bedastoéum i nagovaranjen k-poatelji dojde, iz sobe van bltiti dal. Saznemi oéroi otide biskup od svog prijatelja te se odp\'-ti o kloflter franciSkanaki, gde éastaim patrom svoja nevolju pripovieda te ib zaraoli, da ae i oni o to ime Bogu pomole, moibit bi ma ipak gospodin Bog ta milost padieliti hotel, da bi ovldsl neprecie-njenu basen batrivoftti katoUöko viere na svoj zadnjoj ari, te bi be kroz bv. izpovied i presv. priCe8t na bla2eui vieémi «ívot pri-pravil. Jedan izmed patrov, videdi plaCuűega biskopa za avojim, na roba vekiveéaog akva- KAJ JE NOVOGA ? — Prosinao naáe poítuvane predplat* nike, naj nam vu novim fertalju ljeta pred-platue aaostatke Ciua predi poáleju i predplat» poneviju! Potres vu Carlgradu O potrera, koji je 10. juliufla zuafiel Carigrad, javljaju od onud : O poldau Catili hu prvi vaderec vu célom varaöa. Hifié bd bo níhale kak ladje ua mórja, kad je viher. Komaj kaj au Btaoovniki mogli izitl iz hi2ah, uledil je veé drogi vudarec, jeduako jaki. Vuogo htéah ae je zraülo. Za pet miaut vae hu vulice blle pune ljudstva, koji au blédi i preetraSenl prez oilja betali aim tam. Vae fcauke i vai ütacuoi naglo au pozatvaraui. Hlizn bnrse vu Galati srafiila ae jedna higa, koja je zeBipaia vae atoje stanovuike. Prehi-őeni telegrafiőke fltanjge i pretrgojeui tele grafiebi droti préöili prolaa vu vsrb valicab. Vu Stambulu iiaöinil je potres toliko kvara, koliko i vu Pari i vu Galati. Miuister policije vzel le sam pod svoju pazljivost prevaZauje raujeuih i mrtvih terpoapravljenje vrédnlh predmetab, kője uisu mogli stauov Díkl iz hiftah aoboia poneeti. Yifle cirkvab i vuogo hUUh poruleuo. Broj raujeuih i mrtvih do vezda se nemre ozoiöiti. Na uekojih méatih pojavil ae Je ogeuj. Raöana se, da ima okolo ato mrtvi i raujeuih. Ljudatvo stanuje i spava vu vrtih i prestranem polju zvuu varrnia. Teleijrafiőka aveza je prekinuU. Zaduje véati iz Oarigrada glase : Ovdi je joS namirom vse vu atrahu zaradl potresah Bkoror^ vae ljudstvo»api i ború vi ua vulici. I ua priokipskom otoöju p«»tres je ljuto haral, malo ae vae hite au zruSene, vuogi ljudi poubijaui. Mramorsko morje bilo je od potresa siluo zburkauo. Ladje uu se oa Blapih siluo uibale. Amtolska 2el|ezolca ima vnogo kvara, — pet baohoíoí je zruieno. Vu Peri i Stambulu uejma vulice, gde nebi koja to hi2a bila porufiena. NajviSe je ikvarjen vekkí b&ftar vu Stambula. Veliki ujegov krov iralll «« je i zesipal vuogo Ijudih. Céni se, da je od toga poubijano 150 Ijudih TllOt. lz Trsta piseju : Nad varatom * pokrajiuom Brescia, béscila je predevCerom takva" oluja (viher^) a tuCom, da je vu 40 rainotah uniltila (na oikaj spravila) ves prirod vu 28 obóine. Kvar se céni na viSe miliju-uah. Tu ¿a je bila debela kak golublnja jajca. V8Í obloki su razbiti, vnogi krovl pomíoni. Vu Bresciji led je lelal na tí» feualja metra visoko. Nemesa. \' Ir. Tarnopolja javljajü 8. juliufia: Mu2 Adam Gavrido zaklal je prelestne noéi vti malom selcu pri Zbarca npravo tragiCkim uaóinom svojega laskovitóga sina. Sbog ala» éajaó naatalih okoluostih opal je sin kakti aldov grabetljivosti svog otea, a onaj komu je bila namenjena amrt, postal je odkrivaé Ciña. Nemesa je nbojicu amadla na sífahovit aaéio. Jeden aldov Salamon Barbar iz Zbarea kupil je pred nekoiikimi tjedni od mola Adama Gavrida ves njegov ovoljotui med, ter ma je va to ime dal 10 for. ka pare. Kad je dodlo vréme, da meda predi, rokel je maí., da oemre obdrtati kontrakta, ali da je pripraven platiti Barbera toliko odltete, koliko bi mu rabia (¿idovaki pop) doeudil. Dneva 7. julroia posli au obt;dva k rabino, koj je Barberu doaad I 10 for. odátete, a mu2 je taki izplatii. Vu najboljáem apora-zumijeuju oboda bu ae povrnuli dimo ter su ae patem navrnali vu krCrao, gdf so ostali do veéera. Pokehdob je poéel deidj iti, po nudii je mu2 Barbera, da pri ajen preuotfi 2tdov je na to prista!, a«mu2 mu je domaj vu átaglj\'i (vu ákednju na sénu priredil notfiitfo, pak kad je iz Stsglja vun iflel, pazljivo ga zaprl. Ova okolnost tak je pre-plnSila iidova, da se jo atai i poéel po Staglju petati dok je odkril draga vrata, koja su bila zasaujom zaprta. Crez ta vrata iziflel je i odiflel ravao uazad vu krérau. Medtimtoga pe je pavraul maiov sin pijan dimo i opazii je na Atiglju odprta vrata, iiel je tam, pak «1 je kgcl na letHtfo, ^rinrav-lj%Do w «idova. rí\\i je doakoroia zaapal. Putern do kH}me srel se fcitfov a jednirn laodárom, koji ga je zapítal, ka« tak kesuo ide. 2idov ma je pripovédel, kaj se je pri« peti|0. No pokehdob 2aadar aije hotéi »«rovati Aidovu, a 2idov ae oija mogel e avojfc) perdodi izkazati, povruüli s? te ébeiva k aa2t. Kad im je na vettratoo lucaoje higdo ölje odprl vrata, predrl ifa je iaaiar a pni-kom — i oui au naSti pred aobot* tu^ koji si je prav pral krvave ruke. Kad je ma2 zagledal Üdova, krikoul je prMtraflen : „lm sem ja tebe vubl 1* 2«ndar je odmah zvezal muZa, ptaiakal po hiái i naéel 4jeg« voga siaa a prerézauim poiirakom vu itaglju-« — Qavrido jc predan auda. Generálni adjutant vu perju. Vu amerikaoakoj dr^avi Kolorado pro* vaiili (nahrupili) su nezdavajaa nepoaaasti haijivei vnő i vu staa Mr. Tarsuega geöerfeK oog adjutautu guvernerova ter e4pela4i hc aobom. Zavezaoih oőih deli aa ga na ke4a ter ga odpelali oa ¿polje* Ondi au ga slékli, namazali ga katraaom i povallii ga vu perje. Kad ae je Turaney osvéatil (k sebi doflel), njegvih je otmiéarov uectalo, á on je morál 25 engleakih miljah putuvati, dok M je srebea soldati, kője je guver&er poélal, da peilóe^u. Bum uja se, da au ae aad ujitü fantili pemoéai óiaovaiki aharifovi. Kolera vu Galicljí. — Iz Gaüclje javljajo aepovéljöü tfcat. da se je kolera vu ,Galicijl rasfiirfla 1 da jé zahvatila Krakov. Ondi je 11. jnliafla vumrla jedaa oaoba od kolera. Zartóeoi aa poliUékí kotari Krakov, Zaleazcxykl, Booraczyov i politiéki kotar Kotzinau ru Bakoviui. Vu vsem je o<t 8 do 11 jaiidla abeteCaio í«, a vumrlo 7 oaebab. — Va Ővedskoj pred nekoiikimi duavi doSel je 080bui damSif „Débeln- iz Kroaatadta vu Ötokholm, ma pokehdob je na n)«m vamrla jedna oaoba od kolera, vpuéen je vu kataurensko postája, gde je medtemtoga vumrlo joö pet osobab. — Kolera va Itaaiji, Od 50. juniuáa do 7. jtliufta zbeteialo je va Petrogradu od reája prljateljem, odlufiil Je potlemkam bi ae u cirkvi za airomaflkog grieíuika bil vraőe Bogu pomolil, sam k>njema oditi i po mo* guóuosti avoje vCmiti. mozbit bi ga ipak na pravi put obrnuti mogel U to iuie se od puti a generalov stan i jer jo bolestnika puno prijateljah pohadjalo, mislili su generalovi dvorjaniki, da je taj páter jedau izmed njih, koj ai hode teiko bolestuoga prijatelja poaie-tit, te bu ga pu8tili k-bolestniku u aobu. — Páter dolavál u soba, odmah se na jedan Btolac polag vrat aedue i priéme Cíalo luoliti. »Kaj hoCe ov fratar ovde ?" — zakriói, Da koliko ma je bolest dopuWala, general ii postelje — „Mozbit bi me i oa rad spove-dal. H i ti to ga vau 1 Netreba mi ovde popa." , Proal m njih excellenciju gospodina generala44 — odgovori páter — „Ja Njim uabudem nikaj neprilléeo, nek mi samo do-paste, da bum u ovom kutu za vrati aedel, bado oni poőeli amirati, jer bi vrlo rad »idel, kak on umira, koj Boga nevieruje, toga jog tilsain vldel, a sad bi ¡mal liepu prilika xa to videti." General na te rleói zamuíi — nekaj Ra Je a dula draknulo. — KieCi patrove posve su ga zmeöale. — Odmekel je. — „Naj ida aim k postelji gospodin piter" — veli na to — „Hola Be spovedati 1M — Pater ga odmah zvcseljem izpovtdi, zatim otide u cirku po pr^sv. priCeafc, koja a pro-cessijl pod baldahinom (nebom) zvelikum aveCauoBtjum dónese i skrulenoga generala pred avimi ujegoviml dvorjauiki, prijatelji, rodbioom i biskup je bil prlsataD, peiéesti I navadne molitve bví skup zmole. General je izbilja potlam ozdravel i joi víko godinab Boga po volji, na veselje svojih prijateljah tivel, dok mu je kucnola vara te je blaZeno aiaal. Kardinal 1 protestant. K nekojemu bolestoiku a Dabliau, (Irska^ koj je a jedaoj gostioui (oitariji) letal, bll je poavan aveéeulk. Bila ja tmléaa deidjevna nod a grmelo i blislkalo «e je pro« kraja i konca. Sveéenlk so odmah atañe i apravi ae sa presvetím tielom ua pat. Kroz de2d) i veter po blatnih ulicah koracal je avedeolk a gostioaa, izpovledi i prireati bolestnika Ol-tarjad, po vlerl proteatant, pozove aveóeuika po dovrlenom svetom obredu a svoju soba. Poklamkam bi mu óaéu fiaoga viaa, kakti za okrepu na stol metiul, reőe : „Naka ai samo premiale, kako sa gisdavi i oholi bi\'kupi i kardiaali 1 kak komod tivu I Ja sara aigurau, da kardinai biskup, dok sa oai ovoga dagoga puta po tmici i de2aja te po blata k boJest-aiku iduö prevallli, liepo á toploj aobi aedi i svoj puné pije." »Oni imája krivo aaieaje o ufera-, odgovori aveéenik. ,ZakaJ ,Jer oa to sad( kaj sa rekli, aedela«. „Kak oni to moréja anati f „la uajbolsega lavora. Oni aaene jaé nlti M ime aiao pitali." .Pak kak Njim je ime, ako pitati smem ?• .Kollea — Kardinai Kullea/ . Oitarjafi akoCI gore#Nek mi odproat« Njih emiaenoija — ja ni4am znal — moxbit 2eli njih emiaencija, da svoju koéiju pripre-zati dam ?" - »Hvala liepa 1 Ja idem natrag, kak sem i doAel. Ja aam ua to uav£en. kolere 141 caoba, Vamíle 62 oaobu, vu Kronitadtu 41 zbötefcalo, 18 vumrlo. Üd 24. Juuiuáa do 50. juuiui« vu Vartavi 8 oboljelo, 4 vamrlo, gaberqiji V*r4avskoj 80 oboljelo, 21 vumrlo, vu guberniji öroduo 20 oboljelo, 8 vamrlo, —: vu guberniji Kielce 68 oboljelo, 30 vumrlo, — va gaberuiji liadomsk 28 oboljelo, 14 vumrlo. Od 17. do 83. juniuía vu gaberalji Piock 78 oboljelo, 29 vumrlo, — a od 4. do 80. juniaáa vu guberniji tulakoj 20 oboljelo, 1 vumrla oBoba. Nj. Veliéanstvo kralj. Njegovo VeliCanstvo kralj povmul se je pred par dnevi posebnim ougom preko Innabrucka i Ausacea vu Iachl. Na ban-hofu bil je prepovedan vsaki dodek. Nad-vojvodkiuja Marija Valerija i njezina familija borave vezda vu Zell am See-u, pak «toga 1 niau mogli dodekati kralja. Kralj je kraljevni vdovioi nadvojvodkinji Őtefaniji telegraflral ii Mendela : ,Ja »am »o vu Madoni d» Campiglio za deaet ljet pomladil.* Kratke novostl. — Vu Budimpeiti. 14. juliuöa, Po procjeni BP. I*" iauoal viflal orsaöke bla gajue (kasze) za ljeto 1893. — 82 do 38 milijuna foriuti. Od Ijeta 1890. bil bi to najznameuiteöi vilak. Skupni viáak aadujih őetiri ljet Iznosi preko 10C m\'lijuua for, — Vu Lavalu vu Francezkoj obBud-jen je vikar Bruneau na smrt, ar je vmo-ril\'svoga plebanoáa i hitil ga vu zdenec. — Paplno zdrayje. Doőla je ovil» danab íz Vatikana zevsema formálná izjava, koja pobija najodluőneöe vae véati o pa-pinom betegu. Papa je é. juliaőa prijel vu uudienoiju apoátolskog delégala za Kgip-tom, uadbiákupa CJorbellia, koji ie nakon audienoije pripovédal, da je papa dl > zdrav. Vőera se je éetal papa vu vatikana-kih vrtih. — Vu Rimu. 10. juliuöa Do viera vederi zaprto je ovdi vu vsem 700 sum-njivih ljudih vu reflt* — Vu Rimu, 11. juliuöa. Zatvaranje anarhiflta vu reSt traje podjedno. Do ead ih je ved preko 1000 zaprto. Ovdeflnji . \\ reiti au tak prepunjeni, da moraju vnoge preva2ati vu Frienou i Civitavccohiu. — Vu Miflkolou au oroblli regimenaku kacu. — Veliki poiar s fondal je vu Ham-burgu dva magazine kave i dubana. Kvar isnoai 1,600.000 makarah. — Velika vruCina- Vu Spaujolskom orsagu je tak velika vruiina, kakve ee nigdo nezmidljava. Vu vulioah vara*a Seville se raztaplja asfalt tarao. Trpovlna I promet. Proizvodnja kamenog vugljena vu Migjarskoj. Po zadnjih fltati«tidkih podatoib proiz* vedeno je vu profllom Ijetu (godini) preko 36 milijuna tona. EJvoz unatod tvfliu raate uzaatopce iz Au«trije i Prajzke. Medjunarodna statlstika o izvozu piva. Vnogi miale, da Njemadka (Prajzka) najviSe piva izva2a, nu vu istinu na daieko vifie izva£a Englezka. 0 torn obnarodovane zvauidne brojke, koje vadimo iz novinab, izkazuju ovo razmerje : Vseskupa i«vo* piva: 1886. 1892. vu milijun marka Englezka ........................... 81.6......33.0 Prajzka ...........................19.5......18.0 Austro-Magjarska ............... 9.2...... 12 4 Franoexka........................... 1.2...... 16 Sjedinjene driave vu Araeriki ... 2.6...... 1.8 Sviycarska................... 0.8..... 0.2 Belgija.................... 0.0 .... 0 2 64.4 61.7 Kardinal otide. Nekoliko dui zatim dojde taj ofltarjaá k-kar dinaln te lijavi, da bi rad navuk u katolidkoj Vieri uzet). Kardinal ga poäalje k jednomu vriednomn domaőemu avedeniku, koj ga je podpuno u katoüdkoj vieH podudil, a zatim je preflel u naruóaj svete k^atoUCke cirkve i bil je ta cielo evoie 2ivljenje vrli 1 boga-bojeéi katolik. Dobar odgovor. Prajzka (NjemaCka) i njedinjene drtave nazadovale su vu izvoza povodom carins-kih\' mjera, poprimljen»h vu drugib driavah. Troáenje aira. Nijeden narod ne pojede toliko aira kak Englezi (Vu ostalom oni potroée i cajviie meea). Od 240 milijuna kUograma, t- j. od vseobtíe kolikode aira kaj se vu vse evropeke drlave uvo2i, odhadja vu Eng-lezku viáe od 180 000.000 kilogramov t-j. 70*/., doéim vu Frxncezku dohadja 81,500.000, a vu Prajzku 20,000 000 kilo-grama. Pri tak velikom uvozu Engl gka potrodi joá 2,000 000 kilogramov svoga lastovitog proizvoda, t j. ona pojede jo4 i veliku kojiCinu aira, koji ae proizvodi vu Velikoj Britanlji. Medjutim tim Nje-maóka izvozi 20,000,000 klgr. svoga aira, a Franoezka 9,000 000 kg. Svajftarská ivozi godisnje 43,000 000 klg. a Holán dija 66,000.000 kg. Medjutim vu Rusiji je proizvodnja Bira komaj vu razvitku. Trgoveckl kontrakt izme^ju Rualje habs- „Cuju gospon pater" — veli iedeu oboli mladi gosponCec — „Oni tvrde, da iuia Boga, ja pak »"»lim, da ga neiraa, jer ga jes nikada, nikada nisam v<del, a kaj ja nevidim, ono niti neviera em, da bi bilo.\' «Polag njibove theorije onda" — odgo vori mu pater — „niti ja uevierujem, da bi u njihovoj glavi bilo motdjanov, jer ih nikada nisam videl.u Em. Kollay matan, na mogel je ni ikoro poatati \' ftivah-uijitn, da nebude „vérna saveznice" nafte dr¿ave — Prajzka — pobrala za ae vae polelCice, koje je Ruaija bótela podeljiti Auatriji. To je doista pravo prljitelatvo í Ovnj kontrakt aeméuja ae gotovo ni malo trgoveCki politiókog odnoftaja, koji danaa viada izmedju te dvd driave. bur2ke monarklje. Nakon dugotrajnih i veékrafc prekinutih pregovorab, utanaéeu je na koncu konca ter kontrák, ter atupa vu krópoet 1* joliuia, a iztiie 81. decembra 1903. kak i oatall kont-rakti novijega doba, koje je sklopila na^a driava. Osniva se ne medjaaobnoj najvekíoj pogodnoati, a fundameut mu je trgoveéki sporazumek, koji vrédi od 21. marcloöa ovoga Ijeta. Najvekfla njegova zapreka bila je carina na iitarice, vu kojoj je habsburZka monarkija hotela imati alobodno ruko, na ipak je mo> rala popuatiti -rr-. Rusiji, poőto za oölo to doba neame poviáavati tlb caiiuskih Btavaka. Promet izmedju te dvé dr;.ave nije poave Dobre íepne I stöne vure za fal céne mod dobiti pri Pollak Bernatu vuraru vu Cakovcu (Pi|act áparkasaa). Pri njem bo uzimljeju vure takaj za popravek za fal» oöna. _________i________ (gekaj za kratek ías. Juliufl. \' Vsi bogatööi, j Keae pajdafli, Sbog 2ege sada Be2e iz grada: Idu na „sela\'„ Ili na nmore , Ili vu ,kupelji.„ Ili vu „gore , A ja pak siromak, Koj penez nemem, Ja bí hladovinu . Pri hi£i spremam: Od aorje do mraka, Nikom na putu Kupicu vina \' Pijem vu kutul Nije mogude. Doktor: „Prije vaega morate popiti vsaki dan koju kupiou viuaw. Bete2uik : „Nemrem". Doktor; „Ku-ajte. 8 poCetka bude "ím vadrilo po nekaj vu glavu, a\'i se morate privőiti, pak bude ved modi." Bete2nik: .Gospon doktor, ja jim velim, da nije moguée. Doktor : »Cudno je, da se va^.a natura tuliko protivi toj pitvini. Ja si to nemrem premisliti, a ipak je to jedino aredstvo, koje vam more pomodi. Kad nije drugaí prepisal vam bum nekaj, da vam 2eludeo preoblada tu odvratnost." Bete2nik: „Vse to nebude pomoglo, ja nemogu da pijem vina, ar — — nej-mam püneze". R»zgov6tno. Goapon i „Kak da vam zahvalim I Vi ste mi 2ivljenje \'oslobodilir Doktor (vu nepriliki): »Ali ja neznain, da bi vaa ja vradil." Goepon: wTo je baí ono, kad aa«n zbete2al, hotel sam po vas poslati, a vi ate bili odputovali." Srodne duáe. Ona: »Tak, ti dohadjad dlmo ob 4 vari vu jutro, a jeli ti zuaö, da ja do vezda n>sam ni oka atisnala?u On: „Niaam ni ja.- Hlabo Btvorenje. Sadec: „Kaj ae nesramujete bubati^ tuCi avoju tenu, to alabo atvorenjel" Ko2 : ,8labo stvorenje, gospodlo audec, jeli »a vidli oni to slubo stvorenje ?* Sudec nisam." Mol: „Ond* jlm bum povedál, nekoli* kirni dnevi dal« se vagatl, i va«e poldrogi méter cent." Nedvojbeuo. Profesor: ,Kaj misllte, kaj bi se bilo dogodilo, da uiflu vubili Cozara ?• Dijak : ,Bil bi keauefte vumrl." Priredil; Gl&d ITerencas. Pesma. Od zemeljske Ijubavi I Sada vara hoiera popevat, Od zemeljske ljubavi, Ar ae vu njoj vcC put z ljudrai Kaj kaj zloga prlpeti Videl Hem vam defika, pucu, VeC put skupai floptati, Ou joj lepie, oua reCe, Joj I ua) 1 kak ate zloCesti 1 i Ou are blifte k njoj dobadja, V se joj »agledi, Pak ju grli, oua veil, Joj 1 uaj 1 kak ste zloftesti ! Qlava glave se dotekne, V area jim ae zavrti, On |u kuflne, ona Sufloe. Joj 1 ukj ! kak ate zloCesti I Ona aretoe, on presreten, Ciato au se zmutilii Kaej ju, stiane, ona vrisne, Joj 1 naj I kak Bte zlodeotf 1 Ou joj depfie: U ai moj«, Tak si lep«, kak je aver! Puca k ujemu stiha zdehne, Joj 1 uaj 1 kak si zloCeat ti 1 Fertig ti je onda puca 1 Vu njoj l|ubav furt gori, 7/at\'m pak za dvo tri leta, < , V V Vnogu sueicu apuati; Vrag je ljubav, paeja vera, Nigdar nam je doati ne, Kada svojum atrelom flikue Kuuemo ju akorom avi. fluvajte ae mladij atari, Da va8 ljubav neprevari, Ar je ljubav shdki ¿as, Potlara «aloat bu sa ua». Cuvajte ae vi uueSice, Vi mladeuci 1 device, Da vaa ljubav ne vkaol, Pot lam ¿«lost vam vCini. Tomo LaczkavM. i * *lTot Xenakah i decah oalgurati. Oro drufctvo ima svoje glavno apravuidtvo vu Buda pefltu. 10 AGrac* 14-ga juliuft* 1894 «1 74 14 13 IS »The Gresham« Pr »The Gresham» zvanora loudon-akom druitvu (va Cakovcu je upravniCtvo prí Graneru stacunaru), je moCi fivot oal-garati. Tojest plati, gdo si hode ivót oai-gorati, po lotn veklu ili menjáu svotu i to poleg toga, kak je gdo atar 1 kak svotu hoCe da dobi, pak ako bi vumrl, herbom iwenuto droatvo splati oou svotu, ua koja je bil isii oslguren, 111 ako dollvi ns p. 16—20 leUh, "jemu daju istu svotu vu ruke. Tak je moo.i VASÚTI MENETREND €SAKTOKNYA,\\. indnl Napnaka i 1 Öyora- pösta- 4t vegyeivotut KanixHa í elé Heggel 4 39 gyorav » Délben 11 39 a » Éjjel 10 07 poisfav. > Reggel 6 52 vegyesv. Fragerhof (elé Reggel 6 06 poatav. » DélutAn 4 16 n • Éjjel 1 17 gyor»v. ZAgrAb felé Reggel 6 60 »•gye»*. > Délután 4 20 • Varazndig Eh te 10 17 » » Délben 11 44 n HobAra Reggel 6 05 » Egeraaegre DélutAn 4 28 » KrhMlh KanixHa felöl Reggel 6 61 poHtav. jf DélutAn 4 01 n ■ Éjjel 1 14 gyorav. > Eate 9 32 vegyeav. Pragerhof felől Reggel 4 86 gyorav. > Délben 11 29 poatav. > Éjjel 9 66 ■ Varazadról Reggol 4 22 vegyeav. > DélutAn 3 50 • ZAgr Abbéi Délelőtt 11 17 ■ p fcte 9 30 • EgeraaegrOl Délelőtt 8 62 f> HobAról Kale 9 42 • Cena zitka. — Mabow*«* árak. 1 m-.raázsa. 1 ra. cent. frt kr. Buza Pdenica i 6 — Zab Zob 6 50 Rozs Hr* 4 80 Kukoricza ó Kuruza st*»ri 5.80 dj w uovl Árpa JeCmen 6 50 Febór bah Grah beli 6 - Sárg& * » £uti 4.— Vegyes » » zmédan | 4. - Lenmag Len 10.- ____Nyílttér*____________ Efléazael/em, mintázott Foulárdokat (mintegy 450 különböxö tájban) méterenként 76 krtól 8 írt 65 krig, valamint fekete, fehér én «»In«« Helyemaaöveteke 45 krtól 11 Irt 65 krig »xAllit — «ima, koc-ckán, cfliko*, virágon, damaaxolt minőségben (mintegy 240 f*le diHpoaitió én 2000 ktllön-böxösxin h Árnyalatban) «»Aliit póatabér és vAm mentesen a privAtmegrendelök la-kAoAra Henneberg (3. (ca. kir. udvarf a«AIIUÓ) «olyemp:yAr« Zürichben. MinlAk póatafoHnlóval küldetnek. Sv^jo sba cxlmiett Isvelekro 10 kroa éa ieve-leaO lapokra 5 kroa bélyeg raganxtundó. _ Kaen rovat alatt könlöttekért nem vAllal felelőséget a tíaerk. ODQOVOBlVl UBEDNIK MARQITAI JOZ8BF Glavni aurednik GLAD FBftBNOZ Hirdetések. >XXXX)(OOOOCXXXXXX \'XIXXXXXXXXXXXXXXXÍICXO 0 I . Ajándéktárgyak nagy véla&rlékban. | # -bt •o ja <X> 00 N \'5 o 3SP * ? ff? :=J O) s -m: Hm OJ ki _Q o 05 POLLÁK BERNÁT órás és ékszerész Csáktornyán, Főtér, az wj takarékpénzári épületben. Ajánlja dúsan felszerelt svájczi zse:bóra-, aranya ezüst- és chinai ezüst-áru raktárftt. Ajándéktárgyak nagy y á I a s -l l é k b a n olcsó árakért. ¿1. V • 11 \' ? \' A Minden e szakmába vágó lavitánokat jót&lláa mellett a legft olcsóbban, lelkiismeretesen és gyorsan eszki^m. i .-I ; a» 3 + O- m CD- OtCMó árak met tett ra 201/94. «. Árverési hirdetmény. Alulírott kir. bír. végrehajtó az 1881\' évi LX. t.-cz. 108. §-a értelmében ezennel közhírré tetrci, hogy a eaáktomyai kir. já-ráablróság 2271/p. 94. azámu végzése álul dr. Hajós Ferencz caődtflmeggondnok kérelme folytán Molnár Lajos caődtömegéhez tartozó éa leltárila<< öaszelrott 90B frt 78 krra becsü\'t szobabútorok éa külömb uemü tárgyakból álló ingóaágok nyilvános árveré-aen leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a helyszínén, vagyiaüsáktornyán leendő eszközlésére 1894. évi julius hó 28-ik napjának délelőtt 9 órája batáridőül kitüzetik és ahhoz a venni azán-dékozók ezennel oly negjegyzéaael hivatnak meg, hogy az erintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t.-cz. 107. §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul la készpénz fizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik\' elsőbbségi jogot vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli je* lentéseiket az árverés megkezdéseig alnlirt bír« végrehajtóhox adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 18c31. évi LX. t.-cz. 109 §-ábau megálla« pitott feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Csáktornyán, 1894. évi julina 18-án. Molnár 670 1—1 kiküldött bir. végrehajtó. orii&gos magyar v^Jklvitell réiivénytáriaiág értesíti a t. gazdaközönséget, hogy irodáját Budapesten, Dalszinház-Utcia 10 82• a. megnyitotta és vaj-termelépre vonatkozó bejelentéseket elfogad éa vajazéllitási szerződéseket köt; a vajátvételt azonban oaak f é* október hó l ón kezdi meg. Ennélfogva felkérjük a t. gazda-közönséget mielőbbi bejelentkezésre, mert egy vajterpael&re berendezendő tejgazdaság felszerelése tekintettel a már is beállott tömeges megrendelé* sekre legalább is 8 hetet vesz igénybe. itészletes, az egész okszerű va|-termelóit röviden tárgyaló szó- végy írásbeli felvilágosításokkal legnagyobb kéazséggel szolgálunk. A „Hungarla* országos magyar vajkivifeli részvénytársaság igazgatósága : f • • r Iák §.k elnök. H ¡19\' l I vezérigazgató. J 658 8—4 i ooocx>oooooaoooooo oooooooooooooooog Magyar Savanyúvíz. PETÁNCZI SZÉCHÉNYI FORRÁS hazánk legdúsabb nátron líthion tartalmú aavanyuvize. Kitüntetve; Budapesten kétszer, Triesztben, Bécsben, Szombathelyen és Pécsett. Lftttich (Belgia) ég a Bécsi kiáliitásokon a nagy arany- éremmel lett kitüntetve. Kitűnő asztali viz, Borral vegyítve a legegészségesebb üclitó ital. A legelső orvosi szaktekintélyek minden járváuy ellen ajánlják, idint gyógy-szer rendkívüli jó hatásai van kültlnféle gyomor veae és légaéai bajoknál nagymérvű Líthion tartalma miatt köszvényes bántalmaknál nehéz emésztés és mindennemű hurutok eseteiben. Gyermekeknél a logjobb óvszer toroklob ellen. Kapható minden jobb füsser-kereskedé sben és Vendéglőben >. jTöraktár: HramaríCN Vicíor fűszer- és csemege kereskedésében Perlakon. 56 2—3 Árjegyzék kívánatra ingyen ós bórmentve. )OOQOOOOOOOOOOOO#GOOG OOOOOOOOOOOO o§ Házeladás. Alsó-Domboruban a főtér kellő közepén fekvő LAKHAZ családi körülmények folytán szaliad IkézVlöl elö- feltételek mellett azonnal eladó* Ezen ház a köveikelő helyiségekből áll : 4 szoba, konyha, éléskamra stb. és egy tágas ttiJeihelyiM^lMil melyben mosl is jó forgalmú kereskedés van. — Továbbá » 1 > egy nagy llOrptliexf esetleg felszereléssel és a ví- | régió be rü* tettel átvehető. 1 i * Bővebbet a tulajdonosnál (geuMd (ffeariknél é -§ombmn, AÍ\'Áit- i \'II l >>?|) Nyomatott Fiachel Fülöp laptulajdonosnál Ősik tornyán. XI. évfolyam. Csáktornya, 1894. julius. 29-én SaorkeaitCvel trUktanl lehnt mindennap II 4« 18 óra kOsOit — A lap imIIomI régiére vonatkoa* aoind»n köaleminy Hargitai jóxnef n*erke«*tö savira ktMaadi. Kiadóhivatal : \' FImWT" í I^JNJ1 önyvkerackadiaa. P^löö»et4»l dijak N nyllttciík Vi hlrH»té«vk. Birdetések jutánjo&aii uimitUtDik. MAfiYAR és flORVXr HYKLYEN mMÉ TÁRSADALMI, ISMKRETTKRJKSZTÖ 4 SZÉPIRODALMI HETILAP. _WeKjeleiilk lifitenkint egy»xers vutiArniip. A »Muraközi tiszti önsegélyző szövetkezet«, a »Csáktornyai takarékpénztár«, a »Muraközi takarékpénztár« sat. hivatalos közlönye. zo JHC szám KlIlMtM Arak i Kfi«x évre . . . . 4 tri fH . . . , Í M Negyed érre . . . 1 frt Kgy« ntávn 10 kr. BMsUa* mig •ithfmáUtMkf B*dapcsUn; OoMbargar A. T. *m KcJUUla B. Idrd. Írod Bfeatwa« Sckalak H., Dnkaa M„ OppaUk JL, Daab. O. L. 4* tirainM 4« B»r»4L MrBiilxu; SUrn M. NytlUtr ptlUtora 10 kr. Évzáró vizsgák a Murakőz hegy-1 vidékén. E hó 26 én és 26 án tartattak meg a muraközi hegyvidéki állami elemi iskolák évzáró vizsgái, melyek arra való tekintetből ia, hogy ezen iskolák nagy része épp. tiz év előtt nyittatott meg. a magyarság szép és megható ünnepének szolgáltak alkalmul. Jelen voltak : Svastics Benó főispán, Dp. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő; a megye részéről dr Vizlend-vay József földbirtokos, Tóth István Festetics Jenő gróf tiszttartója és Ilirschler Henrik nagykereskedő, bizottsági tagok. Továbbá Vrantsils Károly járási főszolga-biró/ Tislér József felső muraközi esperes, Margitai Józseí csáktornyai áll. tao.-képezdei igazgató több képezdei tanárral, a Muraközből és a zalavármegyei vendségből mintegy huszonöt lanitó. A julius 26 én kora reggel Csáktornyáról el ndult társaságot Stridón az elöljáróság, a hegyvidékből besereglett lakosság, a hegyvidék\' állami iskolák tantestülete és az iskolás gyermekek százai hatalmas diadalív alatt fogadták, hol Horváth Gyula stridói igazgató üdvözölte a megye főispánját. A nagy társaság a stájer ormokról százszorosan visszaverődő mo-zsarazás és lelkesült éljenek közt vonult az állami iskola négy tantermet és tanító-lakást magában foglaló épületéhez mely \\ gazdagon volt megrakva lombfüzérekkel s az egész város házain ia kitűzött nemzeti zászlókkal. A gyermekek által általában, de különösen a magyar nyelv tanulásában felmutatott rendkívüli siker, szép énekeik és szavalataik, nemkülönben az állami iskolá zás iránt ma már teljes bizalommal viseltető lakosság legbensőbb érdeklődése — mélyen megindították a jelenlevőket. Fokozla az ünnepély fényét, hogy a tizedik évforduló emlékére, példa és elismerés szempontjából, e díszes társaságban osztatott ki a magyar nyelv oktatásában és tanulásában kitűnő tanítók ős növendékek számára, a közoktatási miniszter, Zala vármegye törvényhatósági bizottsága, a nemesi pénztár választmánya, egyes lelkes tanügybarátok én jelenlevő vendégek állal adott hétszáz forint juialom. A megjutal-mazottak közt voltak : Balogh Ferencz második hegykerületí áll isk. tanító, Csizmadia Károly dráva egyházi rk. tanító. Danítz Sándor stridói áll isk. tanitó, Gönczi Ferencz zrinyifalvai áll. isk. tanitó, lfrrbolyi Alajos királylaki áll. isk. tanitó, IIoTfmann Lőrincz ráczkan^* zsai áll. isk. tanító, Horváth Gyula stridói áll. isk igazgató, Jeney Gusztáv csáktornyai községi isk. igazgató, Kaczun Ignácz mura-szerdahelyi kő/s. isk. tanitó Luttar Miklós ganicsai áll, is tanitó, Majhen Ferencz mura-szent-márioni róm. katk. kántor-tanító, Márkus Sándor molnarii áll. isk. tanitó, Murkovics János alsó-lendvai kántortanító, Tóth Kálmán hodosáni áll. isk. igazgató, Tóth Sándoé perlaki áll. tok igazgató, Vörös János közép-bisztricaei róm. kath. tanitó. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanfelügyelő lelkes szavakkal emlékezett meg a magyar művelődés és érzés tiz évi történetéről a Muraközön. Megköszönte a vármegye minden ügyét és érdekeit oly nagy odaadással szi • vén hordozó főispán, nemkülönben a megye és társadalom támogatását; a megje lent tanítókat pedig arra kérte, hogy jövőben is az eddigi szorgalommal hűséggel és szeretettel töltsék be nagy és magasztos hivatásukat Svastics Benó főispán teljes örömét és megelégedését fejezte ki a vizsgálat sikere és a növendékek kitűnő vezetése felett. Rámulatva a kir tanfelügyelő buzgó fáradozására megindító ékesszólással leücesi* tette a tanítókat s biztosította őket arról, hogy szent és fontos feladatuk betöltésében, mint a tanügy és a tanítók igaz, barátja teljes erejével lesz mindenkor és mindenben támogatásukra Végül pedig dicséretét és elismerését fejezte ki a lakósságnak gyermekeik gondos és hazafias neveltetése iránt tanúsított nagy érdeklődésért. A „líurakh" tárnája Egy pár rózsa. Szeben bevétele ntAn a tábornok összefogdostatta a város minden bugyogós iparosAl s puskatus között a Bruckenthal báró palotájának udvarára kísértette. A bajusztalan, nagy kalapos srászok ast hitték, hogy most már vége, Uiölt utolsó órájok nem lesz innen menekülés, Dideregve, fázva «sorongottak a jeges udvaron s hallgatták a székely katonák nyers és gúnyos megjegyzéseit, kik kíméletlen módon csipkedték a muszka hadsereg elé virágokat szóró atyafiakat. Egy fiatal tüzér löhadnagy, Péchy Albert vetelt véget aztán az ijedelemnek, felparancsoUa az iparosokat a palota fényes termeibe. A drága, fényezett bútorok rakva voltak osztrAk köpenyegek, blúzok, bakkancsok b mAs ruhanamöekkel, melyet át kellett alakítani magyar formára s a fekete sárga zíinórzat helyébe pirosat varrni. A szász iparosok könnyebben lélekzettek fel h nemsokára selyem és karszékekbe ülve, "serényen folyt a munka — szuronyok fedezete alatt. — Aztán mondjátok, sógor, — csúfolódott egy góbé a bársonyos zsöllén szurkoló csizma diával, — hogy nem becsül meg eléggé a magyar I Pár nap múlva aztán, mikor készen voltak h munkával s Bem hadserege teljesen tg felsze relévt nyert, az öreg ur megengedte a hadfiaknak, hogy kedvök szerint mulassanak. Két hétig szólt akkor Szeben falai között a zene. A tábor tisztikara fényes, páratlanul vig eslélyeket, hálakat rendezett s a szőke szász leányok ugyancsak járták a osArdást a nemzet-örök ós honvédek karján. Péchy Albert, a nyalka, daliás tüzér főhadnagy ildomosán, nyújtotta át az első bálra szóló meghívót gazdasszonyának, egy özvegy, előkelő szász asszonynak. — Sajnálom főhadnagy ur, hogy meghívását vissza kell utasítanom. — De asszonyom I... — Megmásithatlan határozatomat tudattam önnel, uram. Különben is a leányom... A terem ajtaja e pillanatban megnyílt s feltUnően magas, karcsú, Almatag arozu leány lépett be azon, kinek Belyem fürtjei sárga-fekete szalaggal voltak átövezve. Egyenesen a főhadnagy elé ment s reszke-téstelen hangon mondá I — Igen, uram, változhallan határozatunk, hogy a lázadó magyarok... A főhadnagy arczát elöntölte a bíboros pír, ssems megvillant » oldalán a kard nagyot csörrent. — Kisasszony I — Ismétlem, nram, hogy egy lázadó hadsereg vígalmában mi nem osztozhatunk. Látja est a szalagot hajamban ? A főhadnagy szemei oda lapadtak a gyűlöletes színre s lóiig haragosan, félig szánalomra«! tekintett az iglaetes lányra. — Azt hiazem, kisasszony, hogy szavaival nem szándékozta személyemben a nemzet«! sérteni. — Gyűlölöm a magyarokat, uram « ha óhajtja talán megmondom azt is, hogy miért ? — Rendelkezésére Állok kisassiony, felelt a főhadnagy s meghajtva megát, kar^jAra nehézkedett. Ez volt első talAlkozAsa a ház szépaóge« lányával s ettől fogva a két hét alatt többet a liánból ki sem mozdult. Mi volt az a delejes erö. mely a főhadnagy kedélyét annyira tfjgvAltoztatta, miféle Í.UvO* hatalom tartotta vissza a vig ozimborAktól, » mulató barAtok zajos társaságától, talány volt mindenki előtt, de megfejteni nem tudták. Péchy naponta beszélt a lAnynyal, ugytttt voltak a késő esti órAkban is, vé«ig járták r. termeket, hallgatták aa utczAkból felverődő tom-bolAst, zajt s ugy érezték mindketten, hogy leikökben valami Ismeretlen, idegen érzelem kelet kezett. A lib.Ükar az utolsó estélyt rendezte. Ma még a zene, a vígság, szép asszonyok ölelő karja, holnap as ágyúdörgés, a halál, a végitélet napja. Egész Szeben résztvett az utolsó bAlon, melyre Péchy Albert is megjeleni tiszt társainak örömére. A hAz asazouyAt ezúttal nem hivta meg. Járta a zene, tombolt a vígság, mikor ugy kilenor óra tájon w bálterem ajtaja feltAru s talpig fehérben, meifén, hajában- vérpiros és fehér rózsákkal, melyek zöld szalaggal voltak átkötve, belép a szépséges s»Asz leAny. Az AltalAnos meglepetés moraja zug végig A megjutalmazott tanítók nevében Gönczi Ferencz zrinyífalvai áll. iek. tanító mondott köszönetet s adott szép kifejezést a tanítói kar nemes elhatározásának kötelességük pontot, és hív betöltéséről. Dél felé az egész társaság Rácz-Kanb zsára indult, hol egy festői magaslaton, nagy lombsátorban közebéd volt. Szivből fakadt pohárköszöntökkel éltették a minisztert, főispánt, tanfelügyelőt, a megyei bizottsági tagokat, a hazafias érzésű esperest, a hegyvidék oktatásügyét hatáskörében melegen ápoló járási főszolgabírót, a Muraköznek már sok derék tanítót nevelt csáktornyai tanítóképezde igazgatóját, a tantestületet és elöljáróságot. \' Az Ünneplő közönség lelkes táviratban üdvözölte a haza határáról báró Eötvös Loránd val\'ás és közoktatásügyi minisztert, ki Zalavármegye főispánjához a következő távirati választ intézte: »A muraközi hegyvidék áll. iskoláinak szellemi sikere feletti örömben osztozva, őszintén viszonozom üdvözletüket. Eötvös, Dr. Wlassits Gyula a csáktornyai ke rület országgyűlési képviselője Koritniczáról küldött táviratban emlékezett meg a nap kulturális jelentőségéről. A »Szózat« eléneklése után a rácz-kanizsai áll. iskola két tanítója mutatta be fáradozása eredményét. A bizottság másnap a Il ik hegykerületi áll. iskolában hallgatta meg a vizsgát A szó legnemesebb értelmében »szép napok« emlékét nem fogja soha elfelejthetni, ki a/.okát átélte t \\ Különfélék. — fvastlts <§tnő főispán ur őméltósága e hó 24 én dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő éa dr. V»zlendvay József közigazgatási bizottsági tag kíséreté ben Csáktornyára érkezett. Másnap jelen a termeti, miulalt Péchy Albert oda lép a a nőkhöz — Köszönöm ezt ax áldozatot, kisasszony 1 — szól mélyen megindulva s megszorítja a remegő kexet. \' És azután kezdetét veaxi a tánca. Együtt tiklanak végig a terem parkettjén, hullják és érsik egymás szivének dobogását, megértik a mámoros ajkról elszálJó sóba) fájd jel?ntő»égét, mig oljtVo a reggel, az utolsó virradat. Félbarna* Szeben utczáin a tábori induló. Nehéz pakksxekerek, ágyuk dübörögnek vé-vig a kövezeten, a csapatok léptei alatt megremeg a föld, a magyar hadsereg megmozdul. Péchy Albert oldalím karddal, útra késsen nyit be a ház awuouyáhox, hogy buosut vegyen. A »«épaéges ssás.* leány sápadt, halovány arczczal támaszkodik egy sxékhea s mikor a főhadnagy bucauazava eloaendül a az lehajol, hogy megcsókolja kezeit, öntudatlanul borul annak nyakába ■ keaervesen felzokog. — Fogadja el emlékül tőlem est a rózsát I — »xólt kevés idő múlva ieahyhe* ■ nemxeii axiutl szalaggal átkötött virögeaomót tüxÖtt a főhadnagy mellére. — Astáu nem tart most már rebehs lázadónak ? A leány imasxerüleg kulcsolta össze kexelt. — Imádkozni fogok, hogy mindig gyöazenek. A főhadnagy a követkexö pillanatokbau már merase vágtatott, hanem az a pár hervadó róssa sok időkig viMsaemlékeatetU a sxebeui ásása leány könyes szemeire Blbó I>aJoM. ▼olt a stHddi és ráczkanizsai, 26 án pedig a sztanetineczí áll. iskolai vizsgálatokon. ő Méltósága Sztanetineczről lejövet, délben Polstrauban ült a vonatra s hivatalos ügyben Nagy-Kanizsára utazott. A szeretett főispán a hegyvidéken mindenütt a jegnagyobb ováozió tárgya volt. — £fr. lassíts Qyala orsz. képvise iőnk hazafias ügyeink iránt való meleg érdeklŐdósénok adott ujabban is kifejezést az által, hogy a Muraköz ¿első-vidékén tartott iskolaünnepély alkalmából az ünnep lökhöz a következő sürgönyt menesztette Koritniozáról : „Leikileg a szép Ünnepen Vagyok. Üdvözlőm az egész közönséget és társaságot! Isten áldását kérem hazafias érsüleíben és vallásosságban nevelt nemzedékre 1 Wlassits. A sürgöny épen a ráoz-kanizsai vendéglőben megtartott, mintegy 60 terítékű bankett idejében érkefcott s nagy lelkesedéssel fogadtatott. A jelen volt közönség ugyanosak távirati válaszban viszonozta a gyöngéd figyelmet. — gymtn. Molnár Elek m. kir. honvéd főhadnagy jegyet váltott Kun Gabriella Kun Bertalan főmérnök bájos lányával Nagy-Szebenben. Gratulálunk a kötendő frigyhez! — QtMvtsés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur Czlnzek István szigorló tanítójelöltet, volt mura-szt.-mártoni tanítót a vashegyi állami iskolához helyettes tan:tónak nevezte ki. — Qardasági tudósító. A földmivelós ügyi miniszter Utassy Béla bellatinci lakost és gazdatisztet Zalavármegye als*» lendvai járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bizta meg. — §ottornyán 1. évi aug. 6 én ünnepli főt. Kollay Jeromos ottani plébános 60 éves lelkészi jubileumát. Amint értesülünk, az előkészületek nagyban folynak, hogy ezen érdemes lelkésznek ezen napra a le hetőleg minél impozánsabb ünnepély rendeztessék. bizottság, tantestület, tanulók. A tanulók létszáma Stridón 166, IUoz Kanissán 96, Határőrsön 61. A vashegyi tanulók száma abból az okból nincs kimutatva, mert ott a tanítói állás pár hó óta üresedésben van. — Kir. tanfelügyelő Jelent黫 »érint a vallás- és közoktatásügyi minsxter Nyirvölgy és János-Iáivá részérő Nyirvölgyön, nem különben Sxent-Ilona és Mura-Szerdahely községek részére egy egy á lami Iskolát hajlandó lévén felállítani, a megfelelő intézkedések megtételére a kir. tanfel-ügyelöségét felhlvle/ — A Oániosán és Hódosán-ban engedélyezeit állandó gyermekmenedékháxak helyiségeinek kibérlése ós (elszerelése ügyében a a kellő iuiéxkedóst megtette. — A vármegye területén tartott összes dajkatanfolyamok eredményéről, valamint a vái megye kisdedvédelmének egétiz tervezetéről a miniszterhez jelentést tett. — A sxervexendö gyermekmunedákháxak ügyében volt A.-Domborun s a kántortanítói állás bonyolult ügyének lisxiósáHa végett Mura Viden. — Jelen volt a xrinyl-falvai állami elemi Iskola évzáró vizsgálatán. — <gr. Ritmus §6mit zágrábi szentszéki jegyzőt az uj érsek titkárává neveste ki. Az uj titkár muraközi (perlaki) születésű. - Csáktornya város képviselőtestülete a három éves cziklus lejártával újra alakíttatott. Sorsolás utján kiléptek a következő tagok : Petrics Ignácz, Toplek István, Premecz Miklós, Hirschmann Samu, Sebul leg János, Zdelár József, Alszeghy Alajos Kelemen István. Időközben elhaltak : Mi-kácz Imre, Sárosi László és Neumann József- A f. hó 28-án megejtett választásoknál képviselők lettek a következők : Alszeghy Alajos 332 szavazattal, Petrics Ignáoz 381 szavazattal, Neumann Simon 190, Premeox Miklós 190, Golnb József 186, Cvetkovios Vincze 186, Podvezanecz Antal 186, Ivacsics Mihály 186, Horváth Pál 184 és Komár Ferencz 183 Bzavazat tal Póttagok : Megla István 146 Toplek János 146, PriiBzácz Alajos 146, Tódor József 146 és Nóvák Ferencz 144 szavazattal. Az alakuló gyűlés tegnap, f. hó 28-án d. u 6 órakor volt VrantsŰH Károly főszolgabíró elnöklete mellett. — ¿¡jótékonyság. A hegyvidéki vizsgálatok alkalmából llirschler Henrik birtokos és Tóth István t\'szttartó urak 6—6 frtot adományoztak a szorgalmas tanulók meg jutaln&asására, dr. Wlassits Gyula orsz képviselő pedig 16 drb. szép imakönyvet küldött ugyanerre a ozélra. - é higyrldékl állami iskolák X-ik évi értesitője a mult iskolai évről megje lent. összeállította : Horváth Gyula igaz* gató-tanitó. Tartalma: az iskolák 10 éves története, a folyó tanév eseményei, ilkolai — <$géii*tgúgyi jshrartárcza A dohányzó emberiséget bizonyára erősen érdekli, hogy immár vége less a dohány elszáradásának, a mi viszont az elmorssolódást okozta Nod Torbud ur egy uj fajta szivartárczát talált fel* melyet Gloríóra néven szabadalmaztatott is. Valami titkos paszta van benne, mely nedvesen tartja a dohányt éa egy* úttal megfertőzteleniti. <4 cshmadia őnirsite. Majsztramnál egy tiri ember megrendelt egy pár finom cziz-mát. A mester esküdözött hogy remekbe fogja készíteni. De bizony késett a csizma. Eltelt egy hét, két hét s a megrendelő lába csak a régi rongyos csizmában taposta ezt a sárglobust. Végre a majszter hazaviszi a csizmát. — No hallja, — szól az ur, — ar Isten hat nap alatt egy világot teremtett s magának hat hét kell, mig er,y pár csizmát készít I A mester kicsinylőleg von egyet a vállán. — Hat nap alatt egy világot? No hát tudja az ur, olyan isaztán az. Hanem ezt tessék megnézni! — s büszkén magasra emelte a tényes pár csizmát. CSARNOK- Képek az Alföldről, i. Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája I Még mikor a daliás Várallyay Nándor proíeflsoroskodott itt, tanultuk Petőfi szép költeményét, mely a fentebbi sorokkal kezdődik. Többen köztünk akkor kezdtünk a magyar nyelv szépségével ós aengsetetS*-gével megismerkedni, azóta vagy busz esz tendő mult el. Messze hazámtól vitt a sora, és már vagy nyolca esztendeje itt vagyok hona az alföld tengersik vidékén. Ringó aranykalász, csalóka délibáb, fodros hullámú Tisza vize; a ki egyszer látott, de hogy kívánkozik el tőled. Rabod marad mindörökre, mint a kit bilincsre vert a szerelem. Egy világ, melyet érintetlenül hagyott a ozivilizáczió, a melynek népét látva, szinte lesed tigriakaoaagányoa Árpád harcara hívó kürtjeiét. Ámbátor most csak a térdig aároe korcamároa szamorodninak ke« reaatelt nyiri vinkója .telkesiti csatád a magyart. Mostanában a felvég ellen van elkeseredve aa alvégi legénység. A eaauH belli: a Tüoaök Caohány Mátyás tőrvénybiró urain legény fia, ki egy alvéged rózsaszálra merte vetni a szemét, a szép Makó Rózsikára, a bizony el is vette, akárhogy dohogott az alvégeai reményteljes ifjúság De hiszen hadd jöjjön el csak húshagyó kedd nehezen várt napja, majd megválik, ki a legény a talpán, ha mindjárt tizenhárom kakastollas akarna is rendet oajnklni a puska boldogabb vé* gével. Huskagyó kedd messze van, hiszen javában takarnak. A kaprosi tanyán a káptalan földjón ezrivel keresztben a buaa, szorgos ily tájt a munka, nagy becse van a dolgos embernek. Még a fehércseléd is künn van gyűjtőnek. De még a rontó Náczi bandája is ott BÜrgölödik a cséplőgép kürlll. A hegedű persze a Zélig korctmárosnál hűsöl zálogban, de ninca ¡s rá szükség az uj borig. Többet ia keresnek most napszám mai, a nem is vetnek ügyet arra, hogy az ujjuk eldurvul a nehéz munkában. A dob tetején aranypáitáa deli me-nyeoake ozifra viganóban, inger\'ő szólfujtá-ban áll. A távoli harangszót ő hallotta meg legelőször, hamisan kacsint a kék blouzoe gépész felé, ki bizony sziveaen megteszi a kedvéért, hogy egy órai szünetet enged az iszadó munkás népségnek, óriási szalmakazal tövében költik el a rengeteg bográcsban íött ételt, a hamis suaáju Bartók Panni nagy darab húst vet annak a hosszúlábú baráiságos gólya madárnak, ki vagy husz lépésre oda merészkedett a munkásokhoz. Bátran jöhetne még közelebb, ugy se bántja senki. Távo\'abb a tarlón juhászbojtár legelteti a nyá.At Mintha nem is kánikula évadja, hanem Szentandrás havának barátságtalan évszaka volna, ugy burkolódzik szűrébe. Kampós caátlii botjára tá maszkodva elbámul a tokaji hegyek felé, aztán hirtelen egyet gondolva, előveszi a tilinkóját s fújja nagy keaervében, hogy: Nem lorog a dorozsmai szélmalom. Hűtlen lettél, mással éled világod. Hej, Bartók Panna, hamis vagy te mint amott » Hortobágy a?élén a délibáb. Hullámzó tengert láisa, a ha közelébe ér kezel, sivár nagy semmi az egén* Néma sötét eat borul a tá ra, a po-roa országúton lassan ballag hazafelé az élettel megrakott szekér Gurdonyozó lánykák csoportosan mentek hazafelé, meg se látszik raitok, hogy igéaz nap nehéz munkában görnyedeztek, olyan vigan éneklik : Korcsmárosné lánya Sárika, Ki ki áll a korcsma ajtóba. Rajta van a piros vigauó, Ugy öleli a szolgabíró. Dal egy erdőről. Sohse láttam én erdőt Olyan szépet: Mint a melyik arra viaz, Ti felétek. Rózsafából van annak Minden fája. Zöld aelyemből minden kia Füve szála. Gyémánt tüzű sugarán Ott a napnak : Szivárványszín virágok Nyitogatnak. Paradicsom-madarak Énekelnek, Árnyában az illatos Leveleknek — Engemet, ha néhanap Arra járok, Bólingatva köszöntnek A virágok. Köszöntenek vidáman A virágok, Mintha tudnák felölem Hova járok : Mintha látnák, mi lobog A szívemben : Mintha tudnák : hozzátok Mi viss engem 1 SzaboloBka Mih&ly. Bordal. Cseng a pohár, caurdultlg áll. Ne sóhajtozz, inkább igyál Jó pajtás. Forog a föld, forgunk vele. Nem használ itt semmiféle Sóhajtás. E pohár a mi vigaaaunk, Az a mienk, mit megiszunk. Tele aaiv éa tele pohár összeillő testvéri pár, Tudod jól. Az a bútól, ez a boitul, De mindkettő ki ki caordul A soktól. Boruuk, bajunk sok, hát <gy nk : Az a mienk, mit megiasunk. Emberfia caotlik-botlik, Épen hogy csak elél boltig Mostanság. Eltemetik, elfeledik, Az utolaó Ítéletig Ott hagyják. Csendülj kondulj kis poharunk : Az a mienk, mit mégiszünk. 8závay Gyula Boldog voltam, boldogtalan vagyok ma V Nincsen legény, ki szavamra hajolna . . . Kihireaztelt el is hagyott hütelen 1 Büntesse meg a Jóságos Istenem I Farka« JKAroly. Apróságok. Nyári u t o n. Vendég (a vendég-1 őshöz, a ki a levest hozta): De hát ve-gye ki az ujját a leveses tálból! Ne fogja u&y • • • . Vendéglős (megnyugtatólag), Ne tessék aggódni, nem olyan meleg f Fölismerték. Kamilla ur, éu nem élhetek as ön leánya nélkül. — Oh, uram, ön igen nagyra beoaüli az én va-gyónómat I A jó tavasa. - Ifja verugyártó: Oh. hányszor megénekeltem ón már a tavasat I X. ur: És lássa, mégia mindig viaaaajön! Kedélyesen (viozinálla vasúton); Sajnálom, uram, minden hely el van fog lalva. Ha azonban velfiuk akar fatni, a legközelebbi állomáson kiszáll egy utas/ A hegytetőn. Vezető : Höl-gyeim, fölértünk a hegy tetejére. Most háromeser meterrel vagyunk a tenger azine felett . . . . éa tessék elképzelni, hány mater mély még ex a hegy lent a földben. Előrelátás. Egy kisebb birtok gazdája a leányával s ennek a jövendőbelijével sétakocsioáat tesz, hogy bemutassa a birtokot. A kocais jó gyorsan hajt. - Jánoa, — súgja a birtokos a kocsis fülébe, — ne hajts olyan gyorsan, majd kisebbnek látszik a birtok. A kathedráról Tsnár: Uraim, a levegőt nem lehet látni, de azért nem olyan «gyszerü dolog ez, mint a milyennek látszik. Praktikusan. Hogyan, a Gerey lány tetszik neked ? — Persze, hogy tetszik, van benne valami, a mi engem . • . — Ftjezd ki magadat számokban, ba* rátom I - Előjegyzés szőlőoltványokra I A Nagyméltóságú íöldmivelésügyi m. kir. minisztérium ellenörizése alatt álló országos szőlőoltvány telep részvénytársaság azon czólból, hogy a szőlöbirtokosságnak szülő oltvány szükségletét a kívántató fajokban és mennyiségben fajtisztán biatosithassa, az iB95 \\k #r tartusán khxiUni& szőlő oltványokra már most előjegyzést nyit. A* rttygJ\'M határi di Í894. aagtuoas iő Ez előjegyzett oltványok az előjegyzés sorrendje szerint tilju mnnyitégton fognak kiszolgáltatni Az előjegyzés módja és feltételei tárgyában bővebb felvilágosítással készségesen szolgál alólirt igazgatóság. tyuigo* y.xM oltránj tiltp rktrlaytiriasig Arad-BaraczkAn Ménes, u. p. Oyorok, Arad megye. Duzzad a jókedvtől mindegyik, csak annak a szelíd Borsos Julcsának szorul el a szive, mikor a kántorkorcamánál elhaladva a félrehúzott kártonfirhang látni en ged egy deli parasztlegényt, ki nagykő-molyan beszélget valamit a kaczór csaplárosnéval. De aztán csak ő is rákezdi a többiekkel, hogy : Selyemkendöm szemtanúja, hányszor borultál vállamra. Aeeoulup. Megpendült . . . Megpendült a caengő-pengő caimbalom — Gyere tánezba — Csapó Anna galambom! — Járjuk vigan, ugy mint egykor jártuk már, Repüljünk ugy, miként repül a madár ! Nem tánozolok, elmúlt a mi volt régen. Más csillag jár azóta már az égen . . . Máat választott, mást szeret már, nem engem Minek ia van a világon szerelem 1 VKLKL06 szkrkk8ztö MARIöTAIJOZ8KF XI. tecaj Vu Öakovcu, 1894 29-ga juliuöa, Broj- 31 8 or«dnlkom woíl jo «v«kl dan govoriti raod 11 i 19 varom. — 8vo poilljko tlíuío m «adriUj*»0-»Itsah, n»j m po*ilJ«Ju na ím« W*r«1t»l J*X«r» urodulka y* óakoTM. XxAnUiJatvo! VUchal Fiüpova m jmJplaU i ebaaaa» potiljijtt. «A Predplatuii cena Je: Na celo leto . . . 4 frt Na pol leta ...» frt Na éetvert leta . . 1 frt "V fojediul brojl kottája 10 kr. Obraan« n polag ^godb« I bü ratfnnajn ata horvalakor i 1 HanjarakaM Jeslko itlaxeél «fruitveiil znnnntvenl I povuél)ivl lint xa pnk. »v«j£i**tlJ«<5.€Ma 3ed.®rao:at 1 to: v-a. evailsru. noAolJ-u.. 31uibeni glasnik : „Me^jimurskoga podpomagojuőega őinovniökoga druitva\' f „Cakovetfke Sparkasse", „Medjimurske sparkasse". i t. d. *rr- HiStorija i zemljopis. yin. A kako bi pognati a napredkom i po-praviti narod ? Prije vsega valja pamtiti, da vsakim narodom viada osobita mdbina, viija raoö, koja ana najti avoje Ijnde, pak po njih izpelja dogodjajah i stvarih, kojih ti ijudi eveté audbine niti su razmeli niti boteli. Ali nevalja óekati tu sudbinu niti ae prepustiti slépomu sluőaja. nego treba de-lati- Gdo bi delal, pak kojim naCiuom ? Műdre hu ove regule : Razvitek i napredek naroda vu ruki je avete audbine ili bo2jega promisla, kojoj ae treba pokloniti i nigdar joj ravno naproti nedelati. MuÉ, koj ae je staoil na ogromnu zadacu popraviti i kakti preporo-diti narod, mora prvlje vaega da je sam preflel preko preporoda, sam ae aobom vu plemenfléini raztalil Nije li to, neka os-tavi veliku zadséu, pak nek ide sam sebe obdelavati i hobliti. Jeli pako abilja jak kak qcel, poflten kak suho zlato : ana on i éuti, kaj je od njega napravilo muia bífera, i őista i velika, pak bude isto vrattvo sfnal vpotrebiti aa narod Mulkarao vélik ima onda pritezati k qehi kaj je vu narodu bolftega Ova bolla stranka ima auxtezati goru i prete gom ju 8Vojom Bvezat|# da veé nebude raogla trgati niti dobra déla zrufliti. Od vsakoga tvorila i plemenila nal-bol-e je véra, ona je du8a vsemu ostalomu gradivu. Znanosti i umjetnosti, obdelavanje, obrt, zanat i trgovina (promet) i hrabrost (kuraía) vse to a vérom svezano naobra-Zava i krépi narod divno. Prez vóre oetane grozna nekakva dupljins vu duhu i 8rcu naroda, fl koje prvlje ili kesnefie mora povehnuti i sprbnuti, zegnjileti. Pravica brani od kvara i vsakoga zla z vuna, a krépost jad narod znutra: -zato te dvé neka bu vifloke voditeljice putem napredka. Ako ae je stavil narodu z\\ vodju éovék etraden vihern ák i\'i Btraéen zlotvor, pak sebi spodobnu okolo «ebe priteÉe dru íinu: more i on biti ftovek sudbine ali narodu samo za kafltigu i za nazadek Takvoga Covéka vaaki narod oslobodil Bog ! A tim bude br2e alo minulo po sebi, éim menje ljudih bode zanj prislonilo ili mu robovalo : zato Cuvaj se i barem mi-ruj mudro, ako se nemore odoljeti. Po gradu*u razvitka zove se narod : Prvo : divji, ako mu je 2iée pretetno maráeéko ¡li zvérsko Drugo ; sirovi, ako duh nekoliko déla i kupóa znanje, a ponekaj vodi i ravna du^no apoznanje, ali je naóin 2ivljenja joS akrez zanemaren. Tretje : brbaraki, ako duhom i télom veé obdrlava stanoviti druZtveni red i za-kon, akoprem je joñ, na ni¿jem gradúan. Cetrto: naobralen (kulturni), ako alo* bodna volja paz¡ na zakon i du°e i du8-noga spozcanja vu vsakom poslu, a prema tomu oplemenil je túlo i telovno pona-3anje. Zove ae joá naobrafen narod proe-Vétljen, ako je daleko napredoval vu znanju i razmenju; ugladen, ako je fino ugladjena naóina tivljenja i ponaftanja. Vsaka ova felá ima vu sebi velikih razlikah. Vu ni2jem ruda nosi vsaka vrst ovu avoju zuamenku : Divji, «ilovito ru^enje vsakoga reda i pravice. Sirovi, neznanje. Barbar, neugladjenost i neuljudnost. Vifljega reda narod pada vu red ni2ji i do vrsti najnitje, Cim se je odtrgel od zakona ooljega i óudoreda. Divjakab tvrdih ima jofi denes osobito vu Australiji, vu Aziji i Afriki Najgrde¿i divjak 2¡ve prez atalnoga stana vu grmu; niti déla, niti se brini kak bude do2ivel, — negó £ivi ob onom, kaj vlovi, od denes do zutra ; takovi Ziviju med sobam prez zakona, a a veéine su éopori njihovi vu neprestanoj svadji i boju. Najokrutneíi diyljaki jesu ljudoZderi ili pesijaneki (koji druge Ijude pojedu). Nekojim je divjimi puno kriva pusta zemlja pod strabovitom iarinom sunóanom ili pod vekoveCnora zimom; nu vekáim dó!om kriva je pokvar-jena narav i zlo^a Osobito za ijudotdere Z A B A V A. Nos. Poxaati taagjarski abkgaA Vohtkj Qta • novai je a godinah osaia «to, Oe^rd^setUi a Befio, gde je u diiüoujatiéoib krogovib Bvagdanji goet bil, %% opo vrieme joö mlad imal je osobite veliíiue nosa tak, da sa njegovi prijatelji trvdiliv df ako M 8e ou i o o/aikaru oblekel, ipak bi ga prepozatli. Uslied toga njim je Poiszky ponudil vadlingu, da ga nitko nebude prepoanal. Vadliuga bude prijeta. Jedj^og. bi^űe u druijtvu, u kojem i Pulszky bil, zt^ijpCen izlet u Baden, \'na £eljezni£koj prugi kilometr. od Beéa odaljeuo miesto) Sámuel J\'ozsika i oodaénji v,icq kaycler Appooyi bili bq takaj a toj partlji. On veéer pred ustanovljeuim dánom izleta uapiáe Pulp/ky grofu Apponyiu lista, u kojem se cielomu druitvu izpriéa, da poito je neuadauo zbeteZal, on sutra nemre dajjmi tog zabav<ieg iaiaU dtfllMk, biti. Medjutio) se je u jutro, jednu vuru prije dodastka vl«ka, koj je reéeno drufctvo u Baden vosil Pulszky na prvu fltaoiu od Boéa u fijakeru odpelal l, u, opravu bogatoga bojara iz Valahije preoble-fen, tilnom bradom, dogemi mustaCl i ja- kemi obrvarni, osviedoéen, da ga ovak nitko nebade prepozual, na vlak onde Cekal. Setajudi se na kolodvoru i Cekajuéi vlak, q kojem bu njegovo dra¿tvo sedelo, jedan ga je policista uviek ix daleka motril i sliedel. Na jedan krat ga dotakne po pleCih i veli; Naj dostoju zmeuom u ared policaj commi-sara se potruditi * Pulszky je odmah poslubnul i ¡Sel. Policaj commÍ8ar ga oltro pogleda i veli : »Gospone, oni imaju krive lasl". „Zgodili su" — odgovori Pulsxky, ba-roku si glase dolé vwmfli, i oduiali priöme commiaaru pripoviedaAi, da je ova maékarada samo za galu uslied jedne vadlinge, koju je on sa vi-* odliéue gospode vfiinil. Aha I To bi svaki mogel reCi8 — odgovori comisar — „Baß sad je doälo pismo, da je iz Praga jedan cassir skup 8 kasaum pobegel. Polag opisa osobe je njihovo Celo potve slißuo njegovomu.\' «To tatú samo na diku slu£iM. odgovori Polezky. „Gledajmo d^lje" — veli commiSar posve n slnlbenom glasu te iz atoleka zvadi tieraliou (Steckbrief) „Kak vidim, oni imaju i krivu bradu ?" .latina, je" — odgovori Pulszky i vzeme bradu dole. »Poave njegove lalovke", mrmra commi- flar, Pulazky-a sa tleralicom prispodabljaju. i. „ Mozbit su i mustaéi krivi ?" ,1 opet bu zgodili — veli potmehce Pulszky te potegne martialoe mastade iz gornje vaatnice. yI njihove vustnice bu posve spodobue opÍ8u osobe." Sad ali je nastala mala stanka. Do sad je ifllo eve dobro. Ali kad je red doáel na nos, onda je comraiflar priöel glavum kiranti, jer med tatovem maiein frntaetem nosom i med Pulezkyovem omainem vngorkotn, nikak mu nije hotelo za rukom pojti, makar i samo kak vu takvu mala spodoba uajti. ,1 njihov noa je krivi" — zdere se commiaar na njdga — „Dole znjim Ia „Ah to uikomu za volja nemrem véi-niti* — odgovori Pulszky, „jer ov je tu prirafléeni". TeÉkom mukom se je commiiar dal onvie-doóiti, da ov hob nije posudjeni, nego da je pravi i pravcati diel obraza, kojega nije konfis-cirati moói, i to mu neknk nije bilo po volji. Ali polag Bvega toga je ta ciela stvar ipak bila amefiAna i sumnjiva, te je to za jednoga policajnog commiiara vrlo i<»getljiva atvar, jer kaj onda, ako je taj éoviok polag svega toga ipak kakov biegunac a commiflar bi ga pustil dalje mimo oditi. Iii ako ga zaustavi, a on ie izbilja, kak aain tvrdi, poznanec od-liéue\' gospode. Commilar je sada bil u ¿krlpcu veli se, da nije toliko od nerazuma, koliko od ale volje. Clgani h malom unimkom artanom au sirovi, stranom barbarski narod. Nomadi ili pastiri prez ataña vu pod koli bom, a ipak pod nekakvim poglavaratvom, zakonom i redom broje ae kaj med alrove kaj med barbarake narode Naobrateni imaju atalen stan, gradove, varaie i aela, obdelavaju zemlju, medjami podeljenu, ti-raju meötriju i trgovinu, znanoat i urnjet-noat, a 2ivu pod aakonom. (Dragi pat dalje.) KAJ JE NOVOGA ? > < Velika sveranost. Lópa aveéanost ae je obdriala 26~ga i 26-ga o. m. vu gorujem Medjiraurju. On deu au se ftkolflki izpiti obdr2ali vu Strigovi, Raokanifti 1 Stanetincu. NazoCen je bil var-megjiDski veliki 2upan i vnogo dragib gospodab. Mn2&ri hu céli deu pukali, zaatave se vijale. Nali mali medjimuraki vuőeniki hu avigdi dobro lépő odgovarali vu horvatakim 1 ma-gjarskim jeiiku. lzmed navuóiteljov 1 dijakov H0 Jö do 700 frtov penez, vuogo kujigah za nagradu rezdelilo. Pozdravll je Bveéanoat a telegraromom g mlniatcr báron Eötvös Lóránt i dr. Wlaaalts Gyula ora. ablegat. Kraljevna-vdovica Stefanlja. Kraljevna-udova Stefanija odputovala je tq petek iz Beőa sa svojom köerkom Jal£a-betöm vu Toblach, gde bude du2e vremena oataU. „razmel", pak se je prlbliiel prlncesl ter )oj vu ävabakom dialektu priőeptuul: „INajla, idite malo prök k gospouu atra2foefltru 1" Mayjarskl minister poljodelfetva Iz Budimpeáte javljaju, da je ovih danah imenovan ministrom poljodelstva grf Audor Festetits. Grof Festetits Covjek je oo 52 godiue, áurjak groía Julija Bzapárya i od Ijeta 1892. ablegat vu saboru, gde ae je prikljuéil liberalnoj strauki. — Drftavui tájaik Miklofl ostal bu 1 na dalje vu iatom mlniataratvu. — Iatodobue proglaailo te je imenovanje dra. Augusta Pulaikya oraaikira tajuikom vu aiioistaratvu bogofttovlja i uaetavo, Zdarvo mésto. Princesa i straean. Is Wirttemberga javljaju sljedeói dogodjaj ; Kraljeva kói, 17 Ijet atara princesa Paulina, vrlo ae jednostavno odéva, pak 8e je tak pripbtilo, da je jeden sóidat ua atraíi vu Ludviguburgu nije poznal ter joj míe izkazal propiaane poóaati. 8tra2mo¡Uer, koj Je atal na protivnoj stráni naatojal je veim ino-guéim kreUnjem, da pazljivng* vCini soldata na princesu. I zbilja sóidat ga je nazadnje Ifll 8 prlpadajuCom okolicom brojl 8500 atanovuikab, a boravl ondi ov ¿a& do 7300 straujaki Ijudlb na lletovanju. Zanimivo je, da od tih akorom 16 000 duflah vu razdobju od 3o. juniuia ao 20. juliuéa nije ulti jedna osoba vumrla. Vu Sarajevu, 16. juliuéa. Na véeraflujoj prvoj velikoj utrki vu Ilidéi zestali au se uajpoznate*! sportsman! iz Prajzke. Glavnu (cesaraku) nagradu od 20.000 kruuati dobit |e grof Taflilo Featetiő Ha konjem „Domröschen", ua kojem je jabal jockey Smith. Podpuno minister8tvo. najti tu narodnom zaatnpnlka grofa Andera FeAtet\'du *godna lióhdit, koja bu koH radi avojih atrukoVuih apoaobnoitlb, toli i ubog avoga dhifctrenoga i politiéko^a polot\'ja, blti podpuno doraBlo ovoj z«dfcd». V*a novine prez tiazlike veselo possdravlj&ju ova) izbor ter oaglaaaju Vblike sposobnoati novoga kotriga fnlúMaratva, («óbito pako njegovu dovezdai-tija parlamentarná deíatnoát. x Zvun toga novine iztiCu, da je grof Fe&ette sana Vele» poslódník vu «életuoj varmegjijl, koja da ae ematra najoapredüjim krkjton Migjarake ve goflpodkraftem frogleda. Grof Feítetié slavi na daleko kttuti izvrsten goapodar^ tak da 8« more uazvati atrukovnjakom vu avom? minia-teratvu, Pokehdob je zvuu toga grof 2?eáteti<! va tésnom odnoiaju 8a najodlluÁnijimi ariato-kratskimi krugovi to vu polititkom pogledu njegov priatup vu minieterstvo znaineunjo poaitiven uapjeh, koga je postigel tñiniater-predaednlk. •j * Kr. magj. winlsterUIska liaredbá Naredba vu prédmeatu atavljaajá izvan prometa afeberdih drobnfh po 20 kr. aost. tréd. i bakrenog (kuftrueg> drobnoga peneze po 4 kr. a. tr. (Okruíolca na vse fiuaucijalufi óblaati i uredo)- Na temelju ovlasti dobivooe va § 21. zak. fil. XVII.: 1#92., «Useéega ob uaU-novljenju krunske v¡édno8ti, ter póleg spo« rátritaks, atanáóflbogá sa goip. c. kr. auatrijanakim ministrom ílnancijab, odredjujem uvufiouje srebe^QOg drobtio^ ¿o 20 kr. a. vr. ter bakreuoga drobnoga peneze po 4 kr. a. vr: uz aledeéo modalitete: Mioiaterstvo Wekerleovo bado do akora opet podpuno. Pokehdob mintatér pöljodóiótva prvog Wekerleova kabineta, grof Audrlja Bethlen, kak je poznato, nije atupil kod rekou« strokcije kabineta vu minietératvo, to je ministfa obrane barunu Fejérváriju povjerena privremena uprava ovoga resorta Kak 8« vezda kakti sigurno javlja, ovaj provisorij ueée dugó potrajati. Pri tom bili 8u odluéui ne aamo atvarni, veó takaj i politkki razlogi, da je misiater-prezed naatojal, da kaj vile skrati taj provisorij. Njcmu je napokon\' uapjelo I i ........ MM.....v I wmmáháái^m 1. Sreberni drobni peuez po 20 kr. a vr. a i bvkreni drobni penék po 4 kr. a. vr atavlja se dánom 1. Januara 1895. Ijeta ízvau zakoultoga prometa. Zaradi toga i majo se ovi penezij obfcirom aa ujihovu plateÄuu med vu jrívataom prometo samo do ukl|a> éivo 31. decembra 1894. primati vu o|>hovoj unuiualuoj viődnösti, odnosno va^platetooj vréinoati, uataoovljenbj vu Cl. XlÍL zak. el. XVI1L: 1892. 2. Dariom, kojega ova naredba tfapa vu kröpost, nemogu kr. magj. orsaóke blagajae f""""" te je veó a duhu videl noaa, kojega bu od Hvojih predpostavljenih za Bvaki aluC\'j dobil, Na zadnje Be je ipak znadel i Pnlszkyu uljuduo rekel; „Mi anda hoée-no ovak ovde polekati, dok vlak dojde i ako Njih onda ta odlléna goBpoda prepoznala budit, moreju bez svaké zaprieke avoje putovanje naataviti". „Je, ali ja onda moju vadliugu zgubim*, veli Pu)8zky. ,Ah toma je lahko pomoéi\' — odgo-vori commitrar — aOni se aamo nök nazad posta ve u svoju maákaradu." I tak je bilo uőinjeno 1 Pulazky hc je a avoju maikaradu natrag hl til te sad skup sa cormmi3arom< na vlak éekal. Kad je vlak dölel, ide odmah comisar k grofu Apponyiu te ga zapita, jeli od ovoga gospon« ovde pozua? ».Nepeana«4\'. Bil je odgovor. Sad bu bili 1 ostali po redu pitani, koji att a vlakom prispieli, ali nitt jedan ga oije poznal. Ved ga je pollolsta hotel za goler prijeti, za da nebi vuflel, kad on zskrí^i ; nAnda sam ja na ov naéin moju vadlin gudobil"\'. Naravski, élm au prijatelji Pulazkye^ kreiéedi glaa za<uli, avi au na jedan krat .Pulazky" 1 zavikouli, 1 aadi jo commilaru odlehnulo, te u Hvojem veselju zvadi iz 2epa tubakeru i p^-uudi Pulazky u. »Hvala líepa, ja neánofam*. Veli od. „Kaj ?" — odgoveri commiSar — ,Oni neflnofaju ? Vekiveéna ákoda za ovakot liepi organ, kak je Njihov Ia Zna si J)oifloói. U nlekom varoaincu bili bu u garnizoni soldati, a jer su veő du¿e vrierriena na iatom mieBtu bili, postali aa poeve domaói tak, da ujihovi officiri u prazuo avoje vrieme niti nisu uoiformu nosili, aamo kad au u sluíbi bili, oblekli au uniforme, a drugaC ua kug~ lana, 6a piVcí i t. d. aa uVfek a éi>vllu do-hadjall jtír4 im tő kakti pOZnatem domaóem ljudom uitko nije za zlo vzol, i opet bili bu bolje komod u civilu oble^eul. Jeduoé dojde u lati vaKá&lutfc öfihov general te je onde cielu godiuu ostal. Oo je dozual, da ovdeJuji officiri rado u civilu okolo bode, i akoprem jé to bllo u njlheVo proato vrieme, ipak |e izdal zk\'poVed, da ée ti nikojo doha dana ili noéi nepodstüpi ni jUdáé offioir tíod o«ti u kaátigu ua ulicu u civilu pokazati. Jedue nedeljo a jutro zestane reéeni general u nlekoj na strani varaáinca uzkoj vuliőki kapltaua Z. u civilu. K^apitau, kojemu je posve jasno bilo, da se ovde generalu nemre vtfgobti i\' da ov(fe aad semo odre itoat valja, Btupi kuralno pred generala, zdigna malö ákrijak te ga zapita» nebili mu on anal povedati, gde ovde kapitan A atauuje, jer je ou njegov brat, pak jer bai aada ima ovde uekakovog poala, áelel bi ga p hodltic General jedno malo osupnjen ma odgovor 1, da kapitau Z. u onoj 1 onoj valiei aa kraju n I. katu stannje i »tim alti neéekajud za-hvalnoat clvililte, otide dálje. Drugi dan je imal kapitan generalu rapport naéiniti, te kad je bil gotó ?, hotel se je udaljiti. Ali u tom ga general nazad po-zove : Gospon kapitao, nek ¿eiíaju joS jeden öaa. Kaj sem uj>m medjutim jofl hotel rieéi, je to : da ako Njih gospon kapitan, njibóv gospon brat bude jol jedníf nedfelju u jutro pohodití do-áel, onda óni pojda aá tr! dáné vu réftK Bolje jé Bóljé. Dvoraki äaljivdjfja (Hoffu^r) englezkog kralja Jukoba je jeünob Bvojeml uetilZneral Salami uiekög plemenitala «bantüval\'tk\'k, da mu aeje ov zagrotil, da ga pfvotri prUiköm ^¿bodue. Kad se je na to dkljivtljija dri kralju pritu2il i oöituvalj da na oV naiia dfida nemre svojemi dalami dvör zabavIjatU ako btr z«to u pogibeiji ¿Ivljenja\', odgovori mü kralj : .Neboj ae nlkaj, ako Te ov pkmeoita4 pre* bodne, tiif rfdttftfh dHiki\'rfan ga dam obeilti." Za vubi ae f.eluCi veli ua to ^aljivdjiji : .All\'ja bi radje vldel, da bl ga Vale Vell-Canatvo jeden dau predi dali obealtr.44 Ew. Kollay (kaae) i uredi vifle ixdáti one arabeme drobne peueze po 20 kr. a. vr. i bakreue drobne peneze po 4 kr. a. vr, koji ae taiuo Hahadja ili koji nuter dojde. Na kr. magjarske orsaéke blagajne i uredl daftni sa ove penexe prije-rnatl vu njibovoj nominalnoj vrédnosti uklju ílvo do dl. decembra 1896., odnoano vu nominalnoj vrédnosti, uatanovljenol vu Clanko XIII. s. öl. XVIII.: 1892., pad plate* lii vu cilj odkapa, kaj pod piatel vu soaiila §. 81. **k. tl XVIL: 1892. do avote od 6 foriuti, a radi odkapa blagajne x& mónjauje ueograaiCeno. Kakti kasé (blagajne) M ménjanjepoaluja : kraljevaka xuagjarska sredtfoja oraaöka bla gajna, kr. ors. blagajne vu Badapelti i Zag-rebu, kr, porexni vu nredi Debrecina, Oséka, Fiamig vu Gjóra, Kasai, Kololvara, Veli-kom Sebena, Pofana, Segedina i Temedvara. Zvan tóga ovlaitena je vaaka blagajna, ¿a more obxirom na poatojeéa raliba i na jgStovlta potrebu, izvréiti mönjonje. Po dneva 81. deceuibra ijeta 1895. nemreja orsaéke blagajne (kaae) i uredi ove penexe prijeti niti vu nominalnoj vrédnosti njibovoj, niti ax naknada vrédnosti materijala, ter dánom 81. decembra Ijeta 1896. preataje vsaka duíuost orsaga glede odkapa ovib penea. Ova naredba atopa dánom 1. juHnfla Ijeta 1894. vu krépoat. Kr* mag). miciaUrotvo financijab. Putnl progra» kraljev. * O putuib diapoxicijah na*eg cara i kralja Javljaju ; Nj. VelWJanatvo oataje do 1. azep-tembra vu Iflla i pataje odovad k vojnim vje¿bam va óesku i Moravaku, dojde 7. aeptembra va Lavov# da pobodi islotba. Va Lavova bade os»al Cetiri\' dina i nazodeo velikim vojoim vjetbam. Na |11. aeptembra putaje kralj k zaklju&iim vjeibam vu okolicu Balasa-Gyarmat a 14. bade Beptembra odprl delegacije va Budimpelti. Nekaj keaneie xaputil ae bude kralj va Njemaéku, gde se bude séatal a carem Villmom i pohodil dvore va Welmara, Darmatadta i Stattgarta. 8nég vu juliudu. Olaja, viher, koji je va aubota 14. juliuia béanil va alplnakib predelib, a 16. va blixini Moaakova opuatoSil je vise aelab, uanesel je veliki kvar i va Solnogradskoj-k gorooj Austriji. Va Gmundena, Altmüuateitl, Fraunkircbeno, Ebeni^éa, St. Jobaou i vaogib okoliAuih méstih padai je Bnég ter su vse gore zabélile. ~ Viher i tuCa vu Mletcib. Pred ieat dnevi béenila je vu Mletcib atrabovita oluja a tuteo*. Vae val ice bile bu posipane ledom, kak da bi opal anég. Na vnogib mes ti h led je opal na 80 cantimetrov visoko. f Vu Budimpeátf, 21. juliuia. Ovdefluja policija zatvorila je va relt vu Ganzovoi dionICkoj fabrlki namefléenog mladog talijanakog intinira Picoaronia, koji je vu druttvu izjavil, da je Caaerio dobro vóinil, kad je vmoril Camota. , Ja bi bil tak baratal ■ naflim krunjenim Carnotom". Preduxeta premeUCina dokazala jo atalne aveze Picca-rioijeve a talijauakiml anarhiati. Pi avila protl anarhlstow. Pred paritkim porotuim audiléem zapo-cala ae bude tí. angu»ta velika pravda proti aaarhlatom. iiexpravi bade prepaédal aadbeni ^rezeft Dayraa, obtuiba saatopal vrhovni odvetnik Bulat, koji je ta 111 Valllanta I Henrya, a obtuftuike budu braniii prvi pariaki filkaljufli. Broj obtaienikah ixooai 80. od kojlh bo pet pobegli pred vlovijenjem, m«d njimi inftinir Paul Reklus, duía anar-hiatickog pokreta, krflmar Martin, kod koga au se auarbisti shadjali, publiciat Pouget, krojaő Daprat i knjiíevnik Cúhen. Od vaib aatvorenikov, koji se okrivijuju, da sa bili kotrlgi anarblatiékog aaveza, naj-vise je graviran Oritx, koji je pajdafluval aa uamróenim Heoryem i iivel je od, kradjab i raibojstva. 1844-1894. \'Vu Podturnu bude dne 6. augastu sln2il veleCastni goapodin plebaun» Remai Koliay xlatna me«u — 1 kak öujemo, ae farniki na veliko pripravlaju ovaj jubileum ilim vekáom aveéanostjam sprevoditi. Kratke novostl. — Preavétli i preCaatni gospodin nad-biőkap zagrebeöki Posilovió je vu seaiji konaistorijalnoj od 18. juliuőa prés. i preő. g. Pavla Guglera naalovnoga bÜkupa, kano-aika i lektora. prvo8tolnog kaptola imenoval preglaaii za Bvojega in spiritaalibua gene ralnoga vikara. — íajnik preav. g. nadbiökupa. Gospodin dr. Dominik Premuá, notar nadbiÖkupakog dahovnog atola nadarbenik pi voatolne cirkvef imenovan je tajnikom prea. gosp. nadbiikupa. — Strahovita tuöa pala je 17. juliuda izmedju Reszova i Koulbaszova vu Galiciji. 30 móatah te¿ko je poatradalo. Vsa au polja na pol metra visoko pokrite ledom. Kvar Be céni n% pol milijana foriuti. — 1186 kilometrab na bicikla. O. i kr. major bar n Prochazka atígel je 12. juliuAa na bicikla iz BeCa vu Sarajevo. Onlje 1186 kilometrov ove pruge: BeC — Solnograd — SpiUl na Dravi - Bjelak — Ljubljana — Sarajevo prevalil za $est duevov. Iz Sarajeva vraóa ae báron Procbazka preko Bánjainké — Zagreba — Graca — Solnograda vu Beó \' $ekaj za kratek cas. Vandraveo : „Joden airomadni Inajdarski detiö proai aa malu pripomo6u Goepon: BNu fluofajte malo". Vandravec: ,Hvala, go»podine, moj nos nije gladen \' Ona : »Dragi Vilko, vno i aam senjala, da ai mi novu Ijepu opravu kupil". On: „Nije Cudo, dovßk aenja vifle put, kakvu god bedastoőu". Goapa: „Ali, Liaika, kak bí mogla tak bedaata biti, i po kurimiU iti, kad je moj beteÄen?" Dekla: „Im au oni rekli, milostivna gospa; „Idi po doktora moj Btari oael opet je beteten 1" Mera. Oigan: „Goepa draga, molino te, da mi dad kupica vina/ Goapa; „Glej ti njega, odkad piju oi-gani vino?" * Gigan : tBorme goapa, piju cigani i vino i Éganicu.» Gospa: »Nu dobro, dala bum ti bum, ali -.amo pol kupioe I« Cigan: „E pak bvala ti, i to je doata, «amo te molim, napuni mi gornju polo viou I" Gost: .Kaj vi to delate, keiner? Vi briftite uoÄa zvaőim iepnim roboom." » Keiner: „Nikaj zato, miloativni goepo. din, rúbeo je i onak zmazan." Sveto pismo. Sudeo (po obedu plebanodu, koji je preustanke peéenke i kolaée vu papir apravljal i zamotaval): „ Veliíaatni, kaj neveli aveto pamo : „Ne brini se za aut raőDji dan?" PlebanuS: „Do slove, goapon sudec, pak prav zato apravljam ovo. da za sutra uemam brige." Friredil; Ol&d Serenóse. TERUA Buda 21-ga juliufla 1894 07 411 i 1 21 Cena ziika. — Gabona árak. 1 m-.mázsa. 1 m.-cent. frt kr. Buza PSenica 6 — Zab Zob 6 60 Rozs Hri 4 25 Kukoricza ó Kuruza atnri 5 26 » UJ nov., Árpa Jeömen 6 60 Fehér bab Grah beli ö - Sárga * » 2uti 4.— Vegyes » » zmédan 4. - Lenmag L<en 10.- Nyilttér.\' Selyem hamisítvány Égessünk el egy mintát a venni ssándékolt fekete selyembM s a hamisit&s rAglön kiderül : Mert mlg a valódi s jól fented selyem az elégetésnél nyomban ö\'saepodftrödik és csakhamar kialszik, maga uttn csekély világoobarna hamut hagyván, addig a hamiaitott selyem (mely ssiros azinQ ssallonás less a könnyen törik) lassan tovább (minthogy roslsi&llai a festékanyagtól telittetten tovább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga utáu, de valódi selyem módjára soha össxe nem pödö-rödik, csak meggörbül. Ha valódi selyem hamuját ösaxenyomjuk, elporaik, a hamisítványé nem. — Ilenneberg Gh (os. kir. udvari szállító) selyemgy&ra Zorioh-txm, háshos ssállitva, postabér és vámmsn tesen Bilvesen küld bárkinek is mintákat, akAr egyes öltönyökre való akár egész végekben levő valódi selyem ssöveteiböl, Svájcba ciimzett levelekre 10 kro* és levelezőlapokra ö kros bélyeg ragasztandó. Ezen rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget a Bserk. ODQOVOBNI UBEDN1K M ARÖITAI JOZ8P1F Glavni surednik GLÁD FERENOZ 3071. tk. 1894. Árverési hirdetményi kivonat A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az államkincstár vógrehajtatúnak, Guncz István végrehajtást szenvedő elleni 31 fit 32 kr. tőkekövetelés ós járulékai iránti vég rebajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék (a oaáktornyai kir. jbirós&g) területen lévő bottornyai 151 tk. 197. hraz. a. 829 frt ; 658. hrsz. a. 171frt ; 696. hrsz. a. 188 frt; 633 braz. a. 69 frt; 1012. hrsz. a. 119 frt; 1485. hrsz. a. 95 frt; 1470. brsr. a. 190 frt; 1876. braz. a. 129 frt; 198. hm- a. 23 frtra; az ezen tjkvber felvett legelő és erdő llletméoy 160 frtra; a bott-rnyai 788. tjkvben 905b hrsi."?. 114 frt; a bottornyal 800. az tjkvbeu 1214. hrsz. *. 102 frt; 1.536. hrsz. a. 58 frt; 1609. hrsz. a 97 frt; a bottornyai 801. tk. 1806. hraz. a. 22 frt; 1892. hrsz. a. 171 frt, éa 1900. hrsz. a. 18 frtra becsült ingatlanok\'« az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fenöebb megjelölt ingatlan az 1894. éri aagusdas Ad 14 én d «. 10 órakor a bottornyai község házánál megtartandó nyilvánoB árverésen megállapított kikiáltási áron alól Is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az In-gatlau becsárának 10*|.-át készpénzben vagy az 1881 : LX. t. cz. 42. § ában jelzett árfolyammal számított éa az 1881. évi november hó 1-én 8883. az. a kelt igazság-ügyminiszteri rendelet 8 g.ában kijelölt óvadékkópea értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 : 60. t. cz. 170. §«a értelmében a bánatpénzeink a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított aaabályazertt elismervényt átazolgáltatnl. Kir jbiróság, mint tlkvihatóaág. Csáktornyán, 1894. óvijuniushó 4 én. 661 1 — 1 Házeladás. Csáktornyán a Zöldfa-utczában levő újonnan épült iiÁse u m 2 szoba, 1 konyha, 1 kamara, 2 pincze kertlel, szabadkézből eladó. Bővebbet a háztulajdonosnál 562 l-l drira-vátaxhilyt lakásnál. >00000000 00000000000000 Magyar Savanyúvíz. PETANCZI SZÉCHÉNYI FORRÁS 1 hazánk legdúsabb nátron-lithion tartalmú aavanyuviae- Kitüntetve: Budapesten kétszer, Triesztben, Bécsben, Szombathelyen és Pécsett. Ltittioh (Belgia) ós a Bécsi kiállításokon a nagy arany éremmel lett kitüntetve. (Szontor (§dl q Kitűnő asztali viz, Borral vegyitve a legegészségesebb oraiágos magyar vajklvitcll 1 réaivénylAraaaág értesül a t. gazdaközönséget, hogy irodáját Budapesten, üalszinház-utcza 10 SZ. a megnyitotta és vaj-termelésre vonatkozó bejelentéseket elfogad éa vajszállitási szerződéseket köt; a vajátvételt azonban csak f é* október hó 1-én kezdi meg. Ennélfogva felkérjük a t. gazdaközönséget mielőbbi bejelentkezésre, mert egy vaitermeléare berendezendő tejgazdaság felszerelése tekintettel a már is beállott tömeges megrendelésekre legalább is 8 hetet vesz igénybe. Részletes, az egész okszerű vaj. termelést röviden tárgyaló szó vagy iráabeli \'felvilágosításokkal legnagyobb készséggel szolgálunk. A .Hungaria* országos magyar vajkiviteli részvénytársaság igazgató-.sága: üditó ital. A legelső orvosi szaktekintélyek minden járvány ellen ajánlják, mint gyógy szer rendkivüli jó hatáaal van kttiünféle gyomor vese éa légzési bajoknál nagymérvű Lithion tartalma miatt köszvényes bántalmaknál nehéz eméaatée és mindennemű hurutok esetiben. Gyermekeknél a legjobb óvszer toroklob ellen. Kapható minden jobb fűszer-kereskedésben éa vendéglőben Főraktár: fárainariCN Vidor fűszer- éa csemege kereskedésében Perlakon. 56J 3—3 Árjegyzék kiv&natra ingyen és bérmentve. IOOOOOOOOOOOO JOOOaOOO OOOOOOOOOOOOi j t " s. k. elnök. Eáel Imre s. k vezérigazgató. 658 4—4 HIRDETÉS. Van szerencsém a nagyórdomü közönség tudomására hozni, hogy Ctáklornyán, a Sztnl-Fevenczrendiek házában (Főtér) Mayer Jánot-fble 1894. évi julius hó 1-ón átvettem ós azt a kor igényeinek megfelelően berendeztem. Midőn a fentieket tiszteletteljesen tudatom, kérem a nagyérdemű közönséget becses megjelenésével szerencséltetni ós részemről azon biztosítást venni, hogy legfőbb törekvésem lesz a belém helyezett bizalmat közmegelégedésre kiérdemelni. Teljes tisztelettel Hu lantos Máiidor 559 2 - 3 fodrász és borbély. _ l«hM*.í ..4.1, hory » Mobik » miíolii <U*ut I ka»»oAllatiy •auak, miről » kellemetlen IMI <« a lawd, ragadó. «iradi«, mal/ » ol»Jf.»Uknek ¿1 »« olaJtAki.ak .»JilJ», elkerflltetlk. Kmellolt » baMnilaf. olyan »g/»»»rU, hofy klkl ma«* ví«eibell a inliollal. A |i«llA u«a»M Urcvcjral falWrOlbal«, a«>41ku), b<>*jr alvaulaaJ fínját Maf kall kfll&ubOatotnl | s*lnex«tt ssobapalló - tfnymixi, trgáibarnát 4» wahaflonlbarnát, »aljr akár caak a» o1»J->.Uk födi Imi a pallói • efyuttal Ii ort I« ad. Kairt »gvarint II «lma«haló r4(l raty ul pallóra TeU*«en betöd minden »agy ul pallóra ftK |aien belöd d foltot, korábbi máioláat atb j ran aaotia (•<1. all almaibaló rófl ........... Tan a»u 1»U finymás (»inezetlen; nj pallókra i* parkatre, mal/ «upan Uajl ad. KülÄn»»an paraatra • ol»Jfa«Ukk«l mar bwlioll a«4»«n pallóba való "\' ---"a fáma.ti it. fjtl»u raktárak aktatok Otak ttuji ad, auUUocva o«m f&dl al a facaa.t.il. l\'u.l.cMBtf, kftrBlbaltll SS nócy.ittf mir. (ktl k»«4pna-a «obira »aß) 5 frL »0 kr., tmj t\'/i mirka. A köivetlen megrendelek mlndrn váróiban, ahol rak vannak. Ide küldendők. MlnlamiaoUUok 4«protp >k I orrán U bánoantva küldetnek. A be»A»ArU»nll U>. ii ICI vlayiaol a cifra • a »yirl Jwra, mlval art a UJbb ralnl 1HV0 eve líteiö gyártmányt .okfeU utánomk i* haml.iyik, • »okkal tini«». • gyakran a eálnak meg nem feleli minőig. b«n ho»iák forgalomba. Christoph Ferenc, a Titóil müHlií-llijUU MUlirtji h ttyillii iriníja, Prágra. K. Berlin. Zürich Csáktornyán : GRAUER TESTVÉREE2JÉL. Házeladás. 1 Alsó-Domboruban a fölér kellő ktizepén fekvő , LAKHÁZ családi körülmények folytán szabad Ké/Jlöl előnyös fellélelek inelletl azonnal el-adó*., > Ezen ház a következő helyiségekből áll : 4 szoba, konyha, éléskamra stb. és egy tágas iiiJeüielyl§éKbftl * melyben most is jó forgalmú kereskedés van.—Továbbá egy nagy borpInCAe esetleg felszereléssel és a virágzó borüzlettel átvehető. Bővebbet a tulajdonosnál $eufeld (genriknél 666 3 — 3 ¿t-$omőcmn. __ Kérjen csak „ZACHERL1NT1 mert ei a leg|yor««bban ém legbiztosabban működé mer mindennemű férgek klpH*zHt*H&ra. Semmi nem bizonyithatja jobban elérhetetlen erejét és jóságát, mint órláal elterjedésnek sikere mely szerint nem létezik egy második szer, melynek forgalmát, a legalább néhány tuczat-szor felül nem múlná. Kérjen azonban mindenkor lepecsételt üveget és csakis .Zacherlfn" névvel ellátottat mert minden\' más értéktelen hamisítvány 11 Giáktony&a; < Slrahia Testvérek Graner Testvérek Heinrich Miksa özv. Göncz L. gyógysz. Alaá-Leadva: Fuss Nándor gyógysz. Freyer Fülöp Graner Testvérek. Perlak : Kramarits Viktor, Sosterics Pál. Folitrau : Max Robic . Az üvegek ára! 15 kr, 30 kr., 50 kr.f 1 és 2 frt ; a Zaclierlin-pórszóró-készülék darabja 30 krajczár. 996 6-7 HHnm Nyomatott Fiachel Fülöp laptulajdonoanál Csáktornyán. |
