* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 106.99 MB | |
| 2023-09-27 10:46:31 | |
 | |||||||
Nyilvános  75 | 205 | A következő szöveg a könyvből keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: | Országos P o l l i i Iskolai W ^ m i. !t$C S" " ... '' ..y-üU^-''irút ti, w haj. -1. N A G Y K A N I Z S A Városföldrajzi tanulmány. 93^-Oitirta: KEmTING KLÁRA. B E V E Z E T É S . 1.Előszó. Amikor a nagy történeti-multu szülővárosom városföldrajzának megirásához fogtam,meglehetősen nehéz feladat elvégzésére vállalkoztam.A város életének szövevényes szálait kikutatni s azokról hü képet nyújtani már a rendelkezésemre álló idő rövidsége miatt is igen nehéz feladat számomra. Az egykori hires Kanizsa várának ma már a helyét is nehéz elképzelni.Ép ezokból az 1690-ig hadászati szempontból oly fontos jelentőségű vár történetével hosszasabban foglalkozom, mert csak igy nyerhetünk tiszta képet a nyom nélkül elve - szett vár országos jelentőségéről. Az ember romboló,épitő munkája átalaKitotta a várat környező ősi-táj képét.Eltüntette azt a hatalmas mocsarat,amely a várnak oly fontos védőeszköze volt.Igyekeztem felkutatni s hűen ismertetni mindazon tényezőket,melyek egymásutánja alakította ki a mai táj s a benne élő mai város képét. Tanulmányómban nemcsak a szorosan Nagykanizsához tartozó völgy lecsapolását s igy a táj átalakitását eszközlő Principális- csatornát ismertetem,hanem kiterjeszkedem a völgy teljes hosszúságára,mely a Murától a Zaláig terjed. Csak igy lett módomban a völgyi vizválasztó helyének pontos megállapítása, mely a földrajzi munkákban ezideig tévesen,a valóságnak meg nem felelően van feltüntetve. 2.Fekvése,vizszintes és függőleges tagozása. Nagykanizsa Zalavármegye délkeleti részén Greenwichtől számitott keleti hosszúság 16°49 perc,az északi szslesség 46 fok 27 percén fekszik. A város közigazgatásilag egyesitett két részből áll u.m.Nagykanizsa- és Kiskanizsából. E két rész Zalamegye déli és délkeleti részére oly jellegzetes É-D-i irányú "Tura-Drávára nyiló átlag 5 Km széles principális-völgy legkeskenyebb részén,1.5 Km távolságban fekszik egymástól a völgy két pontjának tetején. Nyugatról a Mántai,ke létről a Bakónak patak és mellékvizei által határolt partszakaszon fekszenek e részek, a völgy fenekénél átlag 10 m-el magasabban. A nagykanizsai rész nyugati oldala egész meredek,suvadásos part jelleggel bir; ezen a terraszon fut a település nyugati széle a Magyar és Horthy Miklós utcák által határolva.Bttői a 143 m. t.sz.f.magasságból egyenletesen emelkeuik a terep a 168.5 m.t.sz.f.magasságig,szabályos ferde fekvésű lapot alkotva a város alatt. A vasúti pályaudvar is ezen a lépcsőn fekszik,igy a völgyben magas töltésen futó szombathelyi vonalnak erre a magasságra kell felkapaszkodnia. A kelet felől érkező budapesti vonalnak a Bakónak patak völgyétől a város délkeleti részét átszelő mély bevágáson át kell ugyanide lejutnia. Kiskanizsa felé a principálisvölgy partja igen csekély lejtésű,ez a rész nem is fekszik oly magasan,mint Nagykanizsa. T.sz.f.magassága 143 m. 3. Földrajzi helyzete. Ha a város földrajzi helyzetét vizsgáljuk,azt látjuk, hogy Nagykanizsa keletkezését, fekvésének helyét a természeti adottság jelölte .ki. Az É-D-i irányban húzódó mocsár a mai Nagykanizsa mentén szűkölt össze 1.5 Km-re. A mocsár keleti partján az É-D-i irányú Szala-hátságon végigvonuló útnak átkelőhelyet a tul''só partra legkevesebb munkával csak itt tudtak létesiteni. A fontos átkelő hely őrzésére vár épült,melyet a körülvevő viz és mocsár kitűnően védelmezett. Kanizsától a keleti peremut a mocsáron át már 50 Km távolságra lévén - Letenyénél átjutva a Murán - Csáktornyánál volt elérhető. Bécsből a Balkánra vezető főutak egyike a Bécs-légrádi. ut Nagykanizsán vezetett keresztül. Ezekhez kapcsolódott később nyugat felé a varasdi,majd a Kaposvár-pécsi ut.Négy irányból jövő főút az átkelőhöz futott össze.Ezekhez csatlakozott végül a buoai-keszthelyi ut,mely kezdetben csak kisebb jelentőségű szerepet töltött be.Ma ez az ut elsőrendű fontosságú a város életében. A balatoni beton ut kiépülésével a Keszthely-Nagykanizsa- Letenye-csáktornyai úttal belekapcsolódott a legforgalmasabb nemzetközi gépkocsi forgalomba. A felsorolt úthálózat metszőpontján keletkezett Kanizsa, melynek települése kezdetben mindenütt a főútvonalak mentén történt,melyről később részletesebben lesz szó. Szombathely Az a földrajzi fekvés,mely a Bécs felé igyekvő török hordák felvonulásának útjába állitotta a Kanizsai várat, volt később alapja a város kifejlődésének. Földrajzi helyzete miatt tudott Kanizsa a közvetitőkereskedelem városává lenni. Ausztriából és Itáliából jövő iparcikkek, gyarmatáruk továbbitása. az ország belseje felé,a Balkán termékeinek, a hazai nagy érdekeltségi kör gabonájának,állatainak, Bécs,Stájerország,Olaszországba szállitása a váralji kis te lepülésből hatalmas forgalmat lebonyolitó kereskedő és iparos várost fejlesztett. n- A T Á j- /Természeti adottságok./ 1. Geolo^ia . Nagykanizsa és környéke Zaiamegye délkeleti dombvidékén a "Szalahátságon"terül el.A megye ezen részét a vidékre oly jellemző É-D-i irányú,egymással párhuzamos völgyek tagolják.Ezek a völgyek io.Lóczy,Csolnoky megállapításai szerint ujabb - kori tektonikus eredetűek,melyeket a -szél tovább munkált. Az É-D-i irányú mélytöréseket az itt uralkodó ÉNy-DK-i szelek 45- ban metszve,enyhe vonalú iveltségre legömbölyítették,lesimították. E tektonikus szélbarázdák közül leghosszabb a Nagy- és Kiskanizsa között húzódó principális-völgy,mely a Zalától a Muráig terjed.A mindkét oldalról festői szépségű,enyhe dombokkal szegélyezett völgyet földrajzi szempontból különösen érdekessé, mondhatnám híressé keletkezése és völgyi vízválasztója teszi.A völgyi vízválasztó következtében a völgynek déli lejtésű vizei a Murába,míg az észak felé irányulók a Zalába ömlenek. Az uj harmadkor pliocén szakában mikor a pannon-tenger borította a Dunántul tájait,ülepedett le az a hatalmas vastagságú pannóniai rétegsor,amely ezen a vidéken ásványolajat tartalmaz. Lerakódásai: agyag,homokkő,homok,márga. A földkéreg felső részének szerkezetéről a mellékelt artézi kut szelvények nyújtanak világos képet. Ezen geologiai szelvények szerint Nagykanizsa e0ész vidékén a rétegek nagyjából kelet-nyugati irányban gyengén megvannak gyűrve.A várostól uélre fekvő terület egyelőre a legalkalmasabbnak tűnik vizszer- - 5 - zés szempontjából. Itt a rétegek, a vizmüvi kutakon s a régebbi próbafúrásokon átfektethető földtani szelvények tanúsága szerint délről-észak felé dőlnek. A város észak-keleti határában fekvő Károly-laktanya s a vizmü legdélebben fekvő VI. sz.próbafúrásának geologiai szelvényei azonban arra engednek következtetni,hogy a rétegek dő - lésiránya mindkét helyen megforault. ür.Papp Simon az olajkutatás geologus vezetőjének a vidéken végzett geofizikai mérései szerint Kanizsa vidékén hoz - závetőlegesen 1000 - 1200 m.mélységben egy alsó pannonkori reflektáló i''elület van,mely a város alatt kb.fél fokkal északról dél felé dől,majd a várostól távolabb délre egy szinklinálist alkot. Ennek az északi szárnya azonban,körülbelül a vizmüvek táján egy kisebb undolációt enged felismerni,amely a felsőbb rétegeknek megfelelően ugyancsak délről észak felé való dőlésre enged következtetni.Végeredményben tehát a vizmüvek vidékén a vizmozgás legvalószínűbb iránya délről észak felé mutat. Nagykanizsán nem vé^ezuek még mélyfúrást,de a tőle 9 Km-re fekvő Magyarszentmiklós natárában történt fúrások szerint 2338 m vastag pannonrétet, sor van. Lispe,Kerettye stb.Községekben végzett mélyfúrások rétegeiben az 104o - 1250 m.közötti mélységben találhatók az olajat tartalmazó homokréte.^ek tele - pülései. Dr.papp Simon ebben a 120 m.vastag olajat tartalmazó rétegben 6 olaj szintet állapított meg. Az elsrt olajszint boltozata napi 68 wa^gon nyersolajat szolgáltat. 2. Éghajlat és idő .járás. Nagykanizsa Dunántul délnyugati részén feküdvén,Róna Zsigmond beosztása alapján az átmeneti jellegű területen helyezkedik el. Az Adria közelsége miatt éghajlata átmeneti jellegűvé lesz, a tengeri és a szárazföldi között. A tél általában enyhe, a nyár pedig nem oly forró,mint az Alföldön. Az éghajlatot a légnyomás,hőmérséklet és csapadékviszonyok összetevése alapján vizsgáljuk.A légnyomás az éghajlat jellemzésénél kisebb jelentőségű,de az időjárás kialakulásában nagy szerepe van. Nagykanizsán másodrendű megfigyelő meterologiai állomás lévén,légnyomási adatok nem állanak rendelkezésemre. Hőmérsékletre vonatkozólag /1901-,1930/ év adataiból a következő átlagértékeket kapjuk hőmérsékletre vonatkozólag,C f okokbanj A levegő hőmérséklete C° -ban ,/1901-193o/: j. járt febc márc, ápr. máj. jun, jul. aug. szqx okt. nov. aec. Évi közép -0.3 0.8 6.0 10.4 15.6 18.9 20.9 19.7 15.4 14.4 4.9 1.6 10.4 Zo év átlaga alapján látjuk,hogy Nagykanizsa évi középhőmérséklete 10.4 c°. Az 1901 - 1930 években, a hőmérséklet évi járása szerint legmelegebb hónap julius és a leghidegebb január. A legmelegebb,illetőleg leghidegebb hónapok is változnak évenként. így pl. 1940-ben a leghidegebb hónap a február / - 21.2 C°/»1939-ben a december / - 14.3 C°/. A legmel ^-bb - 7 n hónap 1939-ben az augusztus / 35.4 C0/. Az éghajlat legjellemzőbb tényezője a csapadékmennyiségjez éltető eleme a növénytakarónak,talajvíznek,forrásoknak stb.,tehát közvetve az ember megélhetésének is e^yik alapfeltétele . A csapadék mennyisége szempontjából 1901-től harminc óv összesitett eredménye a következő értékeket adja az e^yes hónapok szerint miliméterekben: A csapadékok összege mm-kint 1901-1930.években: jan. febr. márc. ápr. máj. jun. jul. aug. saspt okt. nov. dec. Egész évi 38 39 46 71 85 75 78 74 71 71 59 54 763 A 3o év átlaga tehát 763 m/m. A csapadék maximuma május- julius hónapokban esik le,de augusztus,szeptember,októberben is jelentős maximum hullott le.Csapadékban legszegényebb hónap január-február. Az adatokból kitűnik,hogy Nagykanizsán épen ugy,mint Közép-Európában,vagy hazánkban is, a nyári esőzések vannak túlsúlyban. Tehát a meleg,derültebb évszak a csapadékos,mig a téli, hiaegebb évszak csapadékmennyiségét tekintve szárazabb évszaknak kell tekinteni. . 8 _ Az egyes években is különböző a csapadékmennyiség.Pl. 1938-ban 685.8 mm.,tehát az évi''átlagon aluli,1939-ben 760.9 mm.,mig 1940-ben 1210 mm.így az 1938.évi 685.8 mm. és az 194oben leesett 1210 mm.csapadékmennyiség között a kilengés 524.2 mm. A csapadék mennyiségén kivül, a csapadékos napok száma is fontos. Legtöbb csapadékos nap van decemberben, a legkevesebb pedig januárra jut. Hóban január a le^azdagabb 6.2 nappal. A szél túlnyomóan észak-északkeleti,észak-északnyugati, dél-délnyugati irányú. Szélcsendes napok száma évenként 16.3. principális csatorna Kiskanizsa alatt Principálisvölgy Principális csatorna a kiskanizsai hicnál * - 1 1 - 3. V Í Z R A J Z . Nagykanizsa környékét még a történeti iaők elején is viz borította,melyből csak a legmagasabb pontok,mint szigetek emelkedtek ki.Ezeken a védett szigeteken telepedett meg hoszszabb, rövidebb ideig az őskor embere,amit a különböző ásatások alkalmával felszínre került kőkori eszközök tanúsítanak. Idők folyamán a viz visszahúzódott,lefolyt,de a völgy a mélyebb részekben megmaradó lomhafolyásu viztől,a lejtő csekély esése miatt elmocsarasodott. A mocsarat a völgybe folydogáló erecskék, patakok egész serege táplálta,növelte.A völgy sással,náddal,füzesekkel s egyéb vizet kedvelő fákkal boritott rengeteg lehetett Kanizsa környéke még a török-hódoltság idejében is a táj arculatának ősi formáját mutatta. Az a szép völgy ,melynek egyrésze Kis- ós Nagykanizsa között húzódik,ahol ma dusantermő rétek, kövér legelők s itt-ott már szántóföldek terülnek el - Misefa déli határától lefelé Bajcsáig - hajdan egy összefüggő ,vizenyős,mocsaras terület volt. A völgyet egész széLe^ségében elfoglaló mocsár középtóján egy lassufolyásu patak kanyargott,melynek vizét a völgyet határoló dombok fui-rásai,erecskéi táplálták. A völgy e&yes magasabb kiemelkedéseit - a mocsár szigeteit - járhatatlan sűrűségű éger,nyár,kőris,füzes ós bozót borította. Ebbe a rengetegbe menekült a környék lakossága a tatárok elől. Ide épített védvarat a környék nagyobb birtokosa,ide tereié jószágát, itt lel menedéket a környékbeli jobbágy,valahányszor a török rablók elől menekülnie kell. Kanizsa vára is ilyen mocsárból kiemelkedő - a mai Kis ós Nagykanizsa közötti - szigeten épült. A mocsár közepén kanyargó,északról jövő patakot egykoru rajzok és irúsok tanúsága szerint tévesen Zala folyónak nevezték az akkori emberek.A mocsárt Kanizsánál is több patak táplálta. Igy még a vár előtt beléömlött jobbról a Mánta,balról a Lazsnak patak s az ördögárok vize. A várat körülvevő vizén,közvetlenül a vár előtt három felülcsapós malom működött.A völgy elmocsarasodásához az alacsony esésű és szétterülő vizű patakon kivül a vizimalmok is nagymértékben hozzájárultak. Az őszi esőzések s a tavaszi hóolvadás az egész völgyet vizzel árasztotta el s a viz alá kerülő mocsár egy szélestükrü tó hatását keltette a szemlélőben. A kanizsai völgy mocsarával párhuzamosan,tőle keletre mintegy két és fél - három kilométer távolságban feküdt még e^y mocsár,melynek két ága volt. Az egyik ág a Hécse és a sánci völgyön át, a másik ága pedig a Réce tótól délre Szabadhegy nyu-| gati lejtőjének tövében,a Péterfia völgyön keresztül huzóaott Sánc felé,hol az előbbi ággal egybeforrva Somogyszentmiklós nyugati oldalán egyesült a főmocsárral.Ezt a mocsarat a Szent-János és Bakónak patak táplálta.Ebben az ioőben Kanizsa környékén - 13 - három bagyobb tó volt: a Gördövényi, a Réce és a Halastó.MincU egyiknek túlfolyását egy-egy patak vitte a mocsárba. Az 169Q utáni állapot . Azt a hosszú,észak-déli irányban húzódó völgyet, -mely a zala folyótól a Muráig terjed - középen egy csatorna szeli át. A csatorna legalsó szakasza - a kakonyai révnél levő Murába tor-I kolásától felfelé a Zala-soinogymegyei határ-árok beömléséig - ma is ősi nevét:"NagyKanizsai-patak" nevet viseli. Ez a 6.571 Km. hosszúságú szakasz természetes vizfolyás jellegével bir,mert fo-l lyásának medrét a viz maga alkotta. Innen kezdve észak felé a mesterségesen készitett csa-I tornának a nagykanizsai-palini határig terjeaő szakaszát 16.086 Km.hosszúságban Principális csatornának,a hozzátartozó völgyi részt Principális völgynek nevezik. A csatorna középső szaKaszát, mely a nagyKanizsai-palini határtól felfelé 34.428 Km.hosszan Misefa déli határáig terjed: Kógyárberki-csatornának,a völtyet Kógyár-völgynek mondják. Mioefa déli határától a Zala folyóig terjeaő csatornarész, mely 13.165 Km.hosszúságú: Foglár-csatornának, a völgyet pedig Foglár-völgynek nevezik. A Kógyár,vagy Nagy-csatorna és a Foglár-csatorna nem függ össze.A kettő között Misefa határában a völgyi vízválasztónál 2.851 Km. nosszu csatornázatlan terület van,melyről később részletesen Uszek emlitést. Az iskolákban ma is használatban lévő Zalavármegye fali térképein - melyek az 1900-as évek elején készülhettek - "Nagykanizsai patak," Principális-csatorna" majd "Nagy-csatorna" jelzéseket találunk. Azonban a lecsapoló társulatok,valamint a völgy mentén lakó nép az általam emlitett elnevezéseket hasz - nálja a csatorna és a völgy eQyes szakaszain. Ezt a két oldalról festői dombokkal szegélyezett völ- - 14 - tyet földrajzi szempontból két dolog teszi különösen érdekessé hogy ugy mondjam hiressé: keletkezése,valamint völgyi vízválasztója. Keletkezéséről a geologiai fejezetben volt szó.A völgyi vízválasztóról a jelen fejezetben sorolom fel mondanivalómat. Ebben a nyílegyenes völgyben völgyi vizválasztó van, minek következtében a völ^y fővizfolyasa,a mesterségesen készült csatorna a hosszú,egyenes,észak-déli,illetve dél-északi iráynu völ^y talajvizét a völgyet szegélyező dombokról lefutó csapadékvizet s az igen nagyszámú forrásoknak,erecskéknek,patakoknak vizét részint a Zalába,részint a Murába szulxitja. Eötvös Károly a csatornára s a völgyi vízválasztóra vonatkozólag az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben c. mü Magyarország ív.kötetében a 136.oldal utolsó bekezdésében így ir:"A közép zala folyót zala-istvándból kiindulva észak-déli irányban egy 72 Km.hosszú csatorna köti össze a Mura folyóval Ez az u.n. Nagy-csatorna. A Zala a Balatonba szakad,a Mura a Drávába.Mind a Zalának,mind a Murának más-más folyamrenaszere van. Mások mindkettőnek mellékfolyói s a vízválasztó s a vizválasztóvonal közöttük egészen világos.A kettőt összekötő csatornánál nem annyira a kivitel érdekes,hanem maga a terv volt igen eredeti. A Zala és a Mura közt a vizválasztó vonal Pacsa irányában van.Ennek közelében a rajki dombok alján eredt az a patak, melynek neve ősidőktől kezdve Kanizsa folyó volt,mely inén délnek Kanizsa varos felé folyt,Kiskanizsát Nagykanizsától elválasztotta, a két város közt fekvő hires Kanizsa várat körülfolyta s Zrinyi-kútjánál, az egykori Zrinyi- v.Zerinvárnál a Murába ömlött.E folyó tavakat,szigeteket,mocsarakat képezett hajdanában A Kanizsa folyó eredeténél Pacsa körül a vizválasztó 152 m.magas a tenger szine felett s iran a Murába ömlésig 132 m.az esése. Az egykori Kanizsa folyó csatornáját most Principális csatornának nevezik s hossza mintegy 48 Km. De ugyanezen csatorna először Nagy-csatorna,majd Foglár-csatorna név alatt - 15 - - — 1 Pacsán tul északra folytatódik s 24 Km.-nyi ut után a Zalába ömlik,a vizválasztó magasságról leszállván 130 m.magasságra. " Eötbös Károlynak földrajzi helymeghatározásai meglehetősen bizonytalanok,határozatlanok,nagyjából odavetettek.Igy a csatorna északi vége szerinte Zalaístvándnál ömlik a Zalába, holott a betorkolás 2.5 Km-rel tovább Dötk község felett Csontosmajornál van. A déli rész sem a Zrinyi-kutnál,hanem a kakonyai révnál ömlik a Murába. A kanizsai patak forrásául is az alsórajki dombok alján eredő erecskét tartja.Kutatásaim alapján állithatom, hogy ezt a ma is név nélkül csörgedező kis erecskét sem Alsórajkon, sem Nagykanizsán senkisem tartja a nagykanizsai patak forrásául. A patak ereaetét északi irányban sokkal feljebb,Nemesrádó , Nemesszer,vagy Szentpéterur hegyeiből kibuggyanó erecskék egyikében kell keresnünk. Eötvös Károly a völgyi vízválasztót Pacsa irányában fekvőnek mondja.A vízválasztóra vonatkozó megállapítása is téves. De téves etekintetben dr.Kogutowicz Károlyé is,ki "Dunántul és a Kis-Alföld írásban és képben" c.könyvének első kötetében az 55.oldal negyedik bekezdésében a völgyi vizválasztó helyét pontosan lerögzíti,midőn azt irja:"Ha a zalaszentmihályi országút hídján állunk,itt is azt tapasztaljuk,hogy a töltések között áll a viz." Nem feai a valóságot a második kötet 171.oldalon levő következő megállapítása sem:"A völgyi vizvá - lasztót,amely pacsa környékén volt,ma átvágja a csatorna s öszszeköti a két részt." A nyár folyamán végigjártam a völgyet,hogy dolgozatomhoz a szükséges adatokat összegyüjtögessein. Elmentem a Zalaszent mihály-pacsai országút hídjához is,hogy megszemlélnessem a völgyi vizválasztót.Nagy volt azonban meglepetésem,mert a hiaról a mélyenfekvő vízre lenézve,nem találtam azt álláak.Vigan folyt a csatorna vize dél felé.Láttam,nogy Kogutowicz megállapítása - 16 - téves,láttam,hogy a vizválasztó nem itt van,annak még feljebb, északra kell lenni. A pacsai országút hidja 152 m.magaslati pontnak van a katonai térképeken feltüntetve. A viz itt nem állhat meg, mert a hiútól felfelé északra 6.544 Km.hosszúságban - a Kógyár-berki csatorna 0.00 m szelvényéig - a terep szintje,illetőleg a csatorna fenékvonala a 146.2 méteres ponttól a 150.2 méteres ma^slati pontra emelkedik.Tehát a csatorna 0.00 m.szelvénytől a pacsai hidnál levő 6.544 méteres szelvényig 4 m-es esése van a viznek.ilyen esés mellett nem állhat meg a viz a pacsai hidnál. Állitásaim bizonyítására mellékelem a Kógyárberki és a Princiijálisvölgyi Lecsapoló Társulat által gondozott csatornák hoszszelvényét, mely világosan mutatja,hogy a 65+44 m-es szelvénynél lévő pacsai országút hidja alatt nem állhat meg a viz. Mindezekből látható,hogy a völgyi vizválasztó nem Zalaszentmihály- pacsai országút hiajánál,hanem attól mintegy 8 Km távolságra északra Nemesrádó és Misefa községek között van. A vizválasztó vidékének leirását az alábbiakban közlöm,melyet Mérték 1:12.500 m térképvázlattal szemléltetek. A Kógyárberki és a Foglár-völgy vízválasztója Misefa község déli határában,K Ny irányban 153 m A.t.sz.f.magasságban husódó, a terep szintjétől alig kiemelkedő dombhát,melynek tetőlapján a nép által "Kettőspatak»-nak nevezett csermely folyik mesterségesen mélyített medrében. A két ágból eredő patakocska az ágak egyesülése után gyenge ivben nyugatra,majd északnyugatra tart.Misefa községbe érve hirtelen északra és észak-keletre fordul s a Kiszáradófélben lévő mocsaras halastó mellett magas töltés között 34 m.percenkinti sebességgel siet a Foglár-csatornába, mely a majornál levő hidnál kezdődik. Partján emelkedő magas töltéssel a Misefa-i uradalom tulajdonosa védi mélyen fekvő rétjeit az áraaás ellen,mert a vizszint itt alig mélyebb a - 17 - rétek szintjénél. A vizválasztó dombhát északi lába a Kettős-pataktól északra mintegy 260 m.-re K Ny-i irányú vizlevezető ároknál / l-es szám/ mig a déli lába a pataktól 500 m-re szintén K Ny-i irányú vizlevezető ároknál van /3-as szám/. A Foglár és Kógyárberki- csatorna között - a térképektől eltérőleg - a valóságban nincs összefüggés. A Nagy-csatorna kezdő árka /a vázlaton piros szinnel ra.jzolva/ mely észak-déli irányú, a Kettős-patak földhányásától 15-20 m-re kezdődik,ae medre teljesen száraz, gyepes,sekély egész a 3-as számú árokig,melyben már igen lassan folydogáló moszatos,hináros viz van.Az ároK itt még 1 m.széles és sekély. Szélesebbé csak a 4-es domboldalból csöveken kifolyó /alagcsövezés/ talajviz felvétele után lesz kb.2 méter,de medre még mindig sekély,folyása lassú,partja mocsaras.Mig a vízválasztónál a szárazfüvü majd lejjebb nedvesfüvü rétek szegé - lyezték az árkot,addig itt 500-600 m.hosszban a völ^ mocsaras, ingoványos jellegű. A Kógyárberki Lecsapoló Társaság csak a f első, neme srádói hidtól /5-ös szám/ északra 300 m.távolságra kezdi működését, innen mélyül a meder annyira,hogy az emiitett hidnál már 3 m. mély árokban meggyorsulva siet dél felé. Első nagyobb vizmennyiségét Nemesrádó déli natárában folyó Cserhidi-patak,vagy "Bánfa-folyó«-tól kapja./Két néven ismeri a nép./ a régi katonatérképek Malom-patak néven jelölik. Még több vizzel gyarapítja a szintén balról Deömlő "Cseke-patak" Pacsa északi határában,mely vörrü közs''gtől északra a Bánfa-i dűlőben ered. - 16 - A Principális csatorna Nagykanizsa körüli mellékvizei. Az emberi beavatkozás folytán átváltozott Nagykanizsai v.principálisvölgy fővize a Principális-csatorna,melynek baloldalról a za la-somogyiegyei határárok /:Bakónak-patak:/,jobbol - dalról a Berki patak a legnagyobb mellékvize. A várostól észak,-északkelet,-kelet, és délkeletre fekvő dombvidék /160-245-300 m/ forrásokban,csermelyekben, kisebbnagyobb patakokban rendkivül gazdag.Ezeknek vizét a Bakonak-patak gyűjti és vezeti le a principális-csatornába. BAKÓNAK-PATAK. Nagybakónak községet északról övező Cserhát-hegybői két ágban ered.Jellemzi az egész dombvidék - nagyobbára É.Q. irányú árokban helyetfoglaló - patakjaira,hogy felső szakaszukon viiláságuak,kettős forrásuak. Bakónak-patak az É.D.irányban húzódó völgyben Nagybakónak, Kisrécse és Nagyrécse községek mellett halad el.útjában jobbról-balról számos erecske csörgedezik belé.Nagyrécsét el - hagyva kissé D Ny.irányt vesz fel s a vasúti töltés alatt át 4 jutva a kaposvlri országútig a sánci réten keresztül párhuzamosan folyik a pályatesttel. A kaposvári úttól kezuve a sánci dombok mentén É Ny irányba kanyarodik. A vasúti töltésen másodszor is keresztülfolyva megkerüli a Bagolahegy északi lejtőjét. Itt a vele eddig párhuzamosan haladó - a nép által Szent-Jánosnak nevezett-patak vizét veszi fel,mely viszont a récsei hegy északi és nyugati lejtőjén eredő péterfa és Szaoadnegyből fakadó erecskék vizét hozza magával. A Szent-Jánossal megnagyobbodott patak hirtelen ismét D-Ny irányt vesz fel,majd a vasúti töltés alatt harmadszor is átjutva irányát állandóan megtartva Fityeháza alatt ömlik a principális csatornába.Útjában balról Szaplonyos ós Csalányos - 19 - patakok vizét veszi fel. A vasúti töltéstől kezdve Zala és Somogy vármegye természetes határaként szerepel.A pataknak a vasúti töltéstől a torkolatig terjedő szakaszát Zala-somogymegyei határárok névvel jelölik. Vize a mult században több malmot is hajtott.Jelenleg csak a mezei,vagy Potyli-malom őrli a bagolai és szentmiklósi polgár gabonáját. A csatorna és mellék-árkainak létesítése. A török i6á alóli felszabadulással kezdődött meg a hatalmas ősmocsár lecsa^olása,kiszáritása.Közvetlenül a török hódoltság megszűnése után a Korona tulajdonába került a gazdátlan Kanizsa s a város rendezésére területének felosztísára megjelenik Kanizsán a Neu Acquistica Comássio,az uj szerzemények rendbehozatalára kiküldött bizottság. A Neu Acquistica Comissio 1690.június 19.-én kelt - a város birójához és a városi tanácshoz intézett - iratában jelzi, hogy a hidak javitására és a mocsár tisztogatására a szükséges intézkedések már megtétettek.Ugyanis a mocsár balpartján elterülő várost a jobb parton fekvő városrésszel egy és fél Km. hosszan felszedhető pallós fahíd kötötte össze,mely az ostrom alatt úgyszólván teljesen elpusztult. Kis- és Nagykanizsa népe 1735.táján a két város között elterülő mocsáron át egy töltés emelését határozta el.A feneketlen mocsárba emberfeletti munkával hordták közös erővel a földet.Minden polgár,minden szekér hónapokig a töltésen dolgozott.A mocsár testén szilárdan végigvonuló szekérút a mai nyílegyenes müutnál sokkal hosszabb volt,mert S alakban szelte át az ingoványt. Hogy a Kanizsa patak vize szabadon átfolyhasson, a töltésen négy hidat nagytak. Az első hidon vámsorompót állítottak fel,ahol minden átmehő szekér után egy garas vámot szedtek.Kivételt csak a kanizsaiak szekere képezett.Az ut 36500 forint készpénzébe került a város- - 20 - nak. A mocsár e^yre kisebbedett,mert a széledet szorgaLmasan töltötték,meg magától is jóoarab kiszáradt,úgyhogy meglehetős területet tudtak belőle hasznosítani. A berek kiszárítása,a vadvizek levezetése, a város fontos tennivalója közé tartozott,mert a mocsár lecsapolásával akarta termőföldjét szaporítani. Az 1786.évi julius havában kelt "fölséges királi paran- CoOlat''* is a berkek,vizenyős területek hasznossá tételét szorgalmazza, midőn igy intézkedik:"ha némely elhagyott Berkeket és Sűrűket valaki haszonvételre fordítani szándékozik,megkínálván előbb a Birtokost,ha az nem akarná kiszárítani,magát a kiszáradás végett jelentkezőnek haszonvételül örökre által adassanak és 20 Esztendő után Contributio alá vétessenek." Ezen királyi parancs alapján irta 1789.decemberében Kanizsa birája a vármegyéhez: "mi ezen Kanizsai Bereknek kisz-rétását 1768-ik Esztendőben a provocált parancsolat szerént magunkra vállaltuk és tovább is vállaljuk,magunknak specialiter rezerváljuk." A város ősi jusson formált jogot a lecsapolás után nyerendő hasznos földek birtokbavételéhez.Nevezetesen a törökök kivonulása után hamarosan felmérette a császári kamara Kanizsa egész területét és holaanként 1 arany vételár fejében éladta a város lakosságának,akik tehát házaikat,földjeiket meghatározott összeg ellenében,vétel utján szerezték meg. Kanizsa akkori ura gróf Batthyány Lajos nádor is igényt tartott a felszabaduló berki földekre, s nem törődve a város ősi jogával egymásután foglalják le tiszttartói a Berek használható részét.Az uradalom is elhatározza a berek lecsapolását s 1788. telén megkezdi a berek "megmetszését".A város pert inaitott az uraaalom ellen a berekfbldek tulajdonjogáért,azonban egyik fél sem várta meg a per kimenetelét,hanem továbbirtotta a berek nádját, sását, bozótját, ástaa vizetlevezető csa tornát, hogy minél nagyobb megművelhető területet foglalhasson le.Késhegyig ment a harc a berki földekért. - 21 - '' Az 1800.év folyamán a város a bajosai határtól kezdve 3oo öl hosszúságban ásatta meg a berek vizeinek levezetésére szolgáló csatornát.Ez a munka igen fontos teljesítmény volt,inert a bajcsai határ magas szintje nagy akadálya volt a viz lefolyásának. Az 18o2.év juliusában a király rendeletére Kanizsára érkezett e&y bizottság,hogy a város és az uradalom közötti porben döntő határozatot hozzon. A helyszini tárgyalások eredmónyeképen a bizottság ugy döntött a már 12 éve húzódó perben,hogy a berket "az egész publicum" közhasznára kell lecsapolni, s eltiltotta az uradaliiiat a berki földek elfoglalásától. Kitörő örömmel fogadta a város lakossága a bizottság döntését s elhatározza a mocsár teljes lecsapolását. A vármegyei földmérők a biró és a tanácstagok jelenlétében kimérik az e0ész berken keresztülhuzodó árkok vonalát. 18o2.augusztus 3.-án kora reggel a város minaen épkézláb embere ásóval,lapáttal, a szekértulajdonos szekérrel sorakozott fel a kimért vonalak mentén,hogy megkezdjék a földtömegek kiemelését.A munkát az elöljáróság osztotta ki a lakosság között.Minden ház után ötöl kiásása volt kötelező.Három nap alatt 5000 öl hosszú 2.5 öl széles főárok készült el Kanizsa a - latt egészen a palini határig. A következő két napon a bajcsai határnál megkezdett két öl széles árok kiásásának állott neki az egész lakosság. 4000 ölet ástak ki két nap a Magyar utcai káték alatt. A két főárkot aztán a palini határ alatt 380 öl hoszszu, 1 öl szóles keresztárokkal,majd a Szent János szobornál lévő hidon alul 600 öl hosszú és 1.5 öl széles csatornával összekötötték. Ezzel a hatalmas lendületü munkával indult el az ősi mocsaras vadvizes területnek kulturtalajjá való átalakítása. A leIkes,kitartó emberi munka győzeaelmeskedett a feneketlen mocsáron, Egy század alatt teljesen megváltozott a táj arculata. Kis- és Nagykanizsát immár egy hatalmas töltésű széles kocsiút kötötte össze.Az úttól jobbra-balra elterülő mocsár - 22 - is i^en kicsinyre zsugorodott össze. A berek egykori süppedékes talaján a 19.százan első évtizedében már daloló lányok-legények gyűjtik az illatos szénát. Nagy- és Kiskanizsa közti alacsony réc,terület a Principálisvölgy hosszában három fontos vizlevezető árokkal van átszelve és pedig: Nagykanizsa lejtőjének lábánál elvonuló Dencsár- árok, a völ^y közepén húzódó u.n.Régi-vágóhidi-árok ós a Kiskanizsa alatt húzódó Principális-csatornával,melybe az öszszes lecsapoló árkok ömlenek. A Dencsár árokba ömlik az u.n. Ördög-árok,amely a város belterületi vízgyűjtő területéről lefolyó vizén kivül kb.200 hektár külterületről is szállit vizet a városon át a Dencsár csatornába,ahová több ilyen árok is hoz vizet a város belterületéről. Az ördögárok gyakran öntötte el az udvarokat, né ha a házakat is. A lakosság sürgette a rendezést. Ehhez azonban az egész Principális-völgy rendezésére volt szükség. A csatorna medre Nagykanizsa területén az 1900-as évek táján már igen elhanyagolt állapotban volt,minek következtében a völgy az év legnagyobb részében viz alatt állott. A müut és a palini határ közötti rétek - e^yes magaslatokat leszámit • va _ bizonytalan termést adtak.Ez az állapot a közegészségre is káros behatással volt,mert a moc arak a miazmás betegségek csirájának melegágyai lettek. A tifusz,de különösen a maláriás megbetegedések a lakosság között napirenden voltak.A szúnyogok ós bögölyök milliárdjai az állattenyésztésre is kártékonyán hatottak. A csatorna alapos rendbehozatala alig tűrt halasztást. A szombathelyi m.kir.Kultúrmérnöki Hivatal 1908-ban ki is dolgozott egy tervet a Principális csatorna és az összes mellékárkok rendbehozatalára. Ez az alapos tisztogatási terv 70.000 Koronába került volna.Ez időtájt a nagykanizsai érdekelt partibirtokosok egy lecsapoló tásulat megalakításán fáradoztak,de Murakeresztur, - 23 - Kollátszeg és Fityeháza községek lakói éveken át megakadályozták a társulatba tömörülés megvalósulását.ők a lecsapoló tár - sulat megalakulása ellen az 1865.évi XXIII.t.c.57.és 70.§ - a alapján tiltakoztak. Szerintük - az eddigi szomorú tapasztalataik alapján - Murakeresztur,Kollátszeg és Fityeháza községek beltelKeire és határbeli földjeikre a fentebb emiitett munkálatok végrehajtása káros ós veszedelmes lenne; a megalakuláshoz mindaddig nem járulhatnak hozzá,mig a Mura folyó szabályozva , partja megerősítve nem lesz. A nagy esőzések és hóolvadások esetén Nagykanizsa vidékéről lefolyó árvizek elöntik az emiitett községek határát , mert a Mura nagy vizállás esetén nem képes a Principális,illetve a zala-somogymegyei határcsatorna vizét befogadni. Végre hosszas tárgyalások után 1912.október 29.-én megalakult a régóhajtott vizlecsapoló társulat "Principális völgyi lecsapoló társulat" néven Nagykanizsa székhellyel.A társulat 1913.március 19.-én nyert engedélyt az 1885.évi XXIII.t.c.168. §_a alapján a Zala,illetve Somogy vármegyei Nagykanizsa r. t. város,Bajcsa,Fityeháza,Murakeresztur,Kollátszeg,Légrád ós Belezna községek határaiban a Principális csatornán és annak mindkét partján a szombathelyi m.kir.kultúrmérnöki hivatal által 19o8-ban elkészitett terveknek megfelelő medertisztogatási,lecsapolási munkálatokat létesiteni és azokat jókarban tartani. A társulat működési területe a Principális csatornának a Mura folyóba való beömlésétől kezdve fölfelé a nagykanizsaipalini határszélig vagyis a szomszédos "Kógyárberki lecsapoló társulat" által gondozott meder szakaszáig terjed. A társulat a tervbevett nagyarányú munkálatok elvégzését anyagiak hiánya,majd a világháború kitörése miatt csak 1915. évben kezdhette meg. Haavezetőségünk Zalavármegye alispánjának kérésére ki- - 24 - Utalt az orosz fogolytáborból 200 embert a munkálatok: elvégzésére. 1915.augusztus 5.-én a kakonyai révnél kezdődtek meg a tényleges munkálatok a mederben és a parton levő nagymennyiségű sás és nád kitermelésével s a fák és bokrok kivágásával. November 16.-ig a főcsatorna 6 Km-es szakaszán 20.000 m3 föld-mozgósitást eszközöltek.Ekkor a nagy vizállás,valamint a beállott hiofekövetkeztében a munkát beszüntették. Az 1916-1920.közötti években a háború s az azt követő zavaros idők miatt lassan halad a munka a kijelölt cél felé. 1920-ban a társulati meiiékárkok közül a Gondotai és a régi Dencsár árok kitisztítása vált halaszthatatlanná.Ugyanis Palin és Korpavár területén /mely a Kógyárberki lecsapoló társulathoz tartozik/ nincsen olyan vizlevezető rendszer,mely a vizet még a nagykanizsai határ elérése előtt a Principális főcsatornába vezetné,igy a vizek a kanizsai határban fekvő társulati mellék-árkokba folynak be. Mivel sok homokot hoznak magukkal az árkokat eliszapositják. Az 1922-ben a tisztogatási munkálatok mellé a Dencsár árok esési vonalának egyirányúvá alakítását veszik be a munkatervbe. A DENCSÁR ÁROK a Principális lecsapoló Társulat nagykanizsai szakaszán,az ártér keleti szegélyén észak-déli irányban húzódik s magába fogaaja a Lazsnak patakot,valamint a Nagykani zsa város és vasúti állomás közvetlen környékének csapadékvize it,összesen 20.7 négyzetkilométer területről. A szombathelyi m.kir.kultúrmérnöki hivatal által 19o8- ban készített tervben a Dencsár-árok nem birt egységes eséssel a torkolata felé,hanem két helyen,úgymint az Ördögárok torkola tától a Déli vasúti hidig,tehát lo85 m.hosszban,azután a Pécsvarasdi állami úttal való keresztezés pontjától,vagyis a 36+05 sz.szelvénytől a 39+30 sz.szelvényig,tehát 325 m.hosszban el - leneséssel birt,vize ászaknak folyt. Eme ellenesésü szakaszok legmélyebb pontjairól a viz az ott levő vasúti hidon át s azoktól nyugati irányban húzódó mélyedés,illetve árok utján talált tovább vezetést az u.n.Gondotai árokhoz. Azonban a rétbirtokosoknak az árviz elleni állandó panasza miatt az a kivánalom jutott kifejezésre,hogy Lazsnak-pjsztától a pócs-varasdi állami utig a vasúti töltés vizválasztó vonalnak képeztessék ki,melyen át a vizek a völgy felé ne engedtessenek, hanem a Dencsár ároknak a vasút keleti oldalán húzódó szakasza tétessék alkalmassá a keletről lefolyó összes vizek befogadósára és déli irányban való levezetésére;ehhez ké - pest a Dencsár-ároknak észak-déli irányban egységes állandó lejtést adtak. Az árok méreteit ugy alakították át,hogy az Ö*]P_árok betorkolásától kezave,lefelé 4.00 m3 vizet tua levezetni másodpercenként. A Dencsár-árok átalakításával kapcsolatban módosult a folytatását képező u.n.Cigány-árok is,t.i. azt is nagyobb vízmennyiség befogadására kellett kiképezni.Igy az 1.20 m.fenék szélesség helyett 2 m széles lett és mélysége 1.70 m. A főcsatorna és mellékársainak kitisztítása,illetőJ%- megásása végre 1929-ben befejezést nyert. Az elvégzett földiainka 500.000 m3 volt s a munkálatok 280.000 P-be kerültek.A társulati csatornák azonban a laza,homokos talaj miatt állandó gondozást és javítást igényelnek.Az árkok állandó iszaposodé - sát nagyban fokozza az a körülmény,hogy a vízgyűjtő nagy részén homokos a talaj. Ezt a bajt csak állandó tisztogatással lehet ellensúlyozni. A principálisvölgyi lecsapoló társulat által gondozott csatorna és mellékárkok hossza: 50.70 Km a principális csatorna hossza 22.60 Km Dencsár árok hossza 7.00 Km Cigány « 1.60 Km 26 - Régi vágóhidi árok hossza 5.00 Km Városréti " " 0.60 H Zárdáménti " " 0.70 w Lászlófürdói " * 0.40 ördögárok - " 1.30 II Gondotai H " 2.50 If Uj vágóhidi M " 2.00 •f Égett berki •» » 0.60 »f Gyékényesi " " 0.70 l» Kiskanizsai " M 1.00 II Ségerckerti » » 1.70 •1 jadai " - 3.00 tl a társulati mellékárkok hossza összesen 28.10 Km Kiskanizsai /malomkerti/árok hossza 1.00 Km Ségerc-kerti " » 1.70 Km jadai H M 3.00 Kin a./ A Principális csatorna meder fenékmagasságának adatai a tervezet alapsikjára vonatkoztatva ezek: a 0+00 szelvénynél /:a Murába torkolásnál:/ 127.2 m a 23+00-30+00 szakaszon végig /vizszintes/ 129.00 ii a 65+71 szelvénynél /zala-somogymegyei határcsatorna betorkolása/ 130.85 n a 74+20 számú szelvénynél 131.10 M a 89+47 szelvénynél /a bajcsai malom ára - pásztó zsilipje/ 132.88 11 a 139+70 szelvénynél /cigányárok beömlése/ 135.00 II a 151+70 szelvénynél 135.90 II a 166+00 szelvénynél 136.55 H a 183+40 szelvénynél/Transaanubia Rt.duzzasztó zsilipje/ 137.58 II - 27 - a 226+57 szelvénynél /a Nagykanizsa-palini határszélnél/ 139.02 Hm E szelvénypontok között a fenékvonal egyenletes 0.25-0.70 fi közt változó eséssel bir. A bajcsai malom árapasztó csatornája 603 m hosszú és fenékesése 0.7 A principális-meder fenékszélessége a következő: a 0+00 -65+71 szakaszon 5.00 m a 65+71-74+30 " 3.00 " a 74+30-89+47 » 1.50 " a 89+47-139+70 w 3.00 " a 139+70-141+40 " 2.50 " a 141+40-226+57 « 2.00 " A meder oldallejtői 1:1-1/2 hajlók. A Principális csatorna legalsó szakasza,mint látjuk 5 m fenékszélességü s percenként 16 m vízmennyiséget képes elvezetni a völgyhöz tartozó 570 km^-re terjedő vizgyüjtő területéről. Cigány-árok mederfenék vonalának magassága az alsó végén 135.90 m az alapsik felett,mely 0.35 ^ lejtéssel egyenletesen emelkedik; a felső végén a fenék szintje 136.10 m magas,fenékszélessége a 0+00-11+95 szakaszon 2.00 in.Az oldallejtők végig 1:1 hajlásuak. c./ pencsár-árok fenékvonalának magassága a 0+00 szelvénynél /cigányárokba torkolásnál 136.10 m a 7+20 " 136.50 " a 22+90 " 137.08 » a 36+40 " 137.80 " a 40+37 » 137.97 " az 50+22 « 138.75 " a 64+80 " 139.50 H Dencsár-árok a szelvénypontok között a fenék 0.35 - 28 - és 0.80 Ío o eséssel bir. A Dencsár árok fenékszélessége ekként változik: a 0+00 - 40+37 szakaszon 1.60 m a 40+37 - 50+22 ''» /ördögárok beömlése/ 1.20 " az 50+22- 64+80 /Lazsnaki árok " / 0.60 " d./ A Régi-vágóhídi árok fenékmélységei: a 0+00 3zámu szelvénynél 136.10 m a 37+00 számú szelvénynél 137.50 M a 48+00 " w % 138.00 " a 49+00 " H 138.20 " az 50+00 " rt 138.70 " az 55+22 " « 139.50 " A Régi-vágóhídi árok fenékszélessége: a 0 + 0 0 - 1 0 + 5 0 számú szelvények között 1.80 m a 10 + 50 - 36 + 50 " " *• 1.40 " a 36 + 50 - 41 + 00 " " n 1.00 " a 41 + 00 - 50 + 22 " » «• 0.50 » e./ A régi_vágóhidi árokba torkoló Ujvágóhidi,-Gyékényesi,- Gondotai és Égettberki árkok fenékszélessége 0.7 m. f./ A Principális csatorna jobb parti mellékágainak fenék- szélessége: a Kiskanizsai-árok fenékszélessége 1.50 m * a jadai-árok fenékszélessége 0.80 " a jadai-árokba torkoló Ségerckerti-árok fenékszélessége 0.50 " g./ A Dencsár-árokba torkoló mellékárkok 0.50 méter fenékszélességgel birnak. A b.-g./ alatt felsorolt összes mellékcsatornák és mellékárkok oldallejtője 1:1 hajlássál készültek.A Principális csatorna,valamint a többi fő-és mellékárkok patkái 1 méter szélességüek. A Principális csatorna medrében két zsilip van elhefyez- - 29 ve.Az első a 89+47 számú szelvénynél levő Batthyány herceg bajcsai uradalmi-malmának árapasztó zsilipje,mely egy felülcsapó malom hajtására duzzasztja fel a vizet. A másoaik a 183+40 szelvénynél levő,mely a Transdanubia r.t.gőzmalma és villanycentráléja részére a szükséges vízmennyiséget biztosította. A Transdanubia 1934-ben leállította üzemét,igy a zsilip is feleslegessé válván,lebontatta. A város a Principális-csatornában szabadfürdő céljára vasbeton zsilipet épitett,mely 1938-ban készült el. Zsilip a Principális- csatornán. A Principális lecsapoló társulat gondozza 1916-tól a Zala-somogymegyei határárkot is,melynek tisztogatandó szaka - sza a Principális csatornába való beömléstől /66+15 sz.szel - vénytől/ a Nagykanizsa- Kaposvári utig /£o9+09 sz.szelvényig/ terjed, összes hossza:13.594 méter. A határárok a Principális beömlésétől /66+15 sz.szelvénytől/ a Szaplonyos-árok torkolatáig /108 + 00 sz.szelv. / azaz 4165 m.hosszúságban 1.30 m.; a Szaplonyos-árok torkolatától a Nagykanizsa-kaposvári utig 9409 m.hosszúságban pedig 1.00 méter fenékszélességgel és mindenütt 1:1 oIdaÍrézsükkel bir. A határároknak "csalános" nevü mellékvizén a tisztogatandó szakasz a torkolatától /:0+00 szelvénytől:/ a csalányosi malom előtt levő hidig /35+00 szelvényig/ terjed Ssszesen 3500 méter hosszban. Fenékszélessége 1 méter, 1:1 oldalrézaüvel. A Szaplonyos nevü mellékvizfolyás tisztosatandó szakasza a határcsatornába való ömlésétől /O + 00 szelvény/ a postamalomig / 25+60 szelvény/ 2560 méter hosszúságban terjed s 1.0 méter fenékszélességgel s 1:1 oldalrézsüvei bir. A Principális-csatorna érdekeltségi tex''ülete: a nagykanizsai érdekeltség mentesitett p területe: 1954 kat.hold 1001 öl* a légrádi " 0 w 1148 " a murakereszturi " 386 " 1123 " a beleznai " 179 " 1274 «* a fityeházi » 108 M 945 " a bajcsai »» 363 M 1175 " összesen: 2994 kat.hold 266 öl2 A mellékárkok érdekeltségi területe: Bagola községbelieké 19 kat.hold 843 öl2 Baj csa »t 93 " 1562 " Belezna »» 205 " 1560 " Fityeháza « 64 " 606 " Somogyszentmiklós" 565 " 439 " Nagykanizsa m.város 63 " 985 " összesen: 1042 k.hold 1195 öl2 A Principális-csatorna legalsó szakaszának /Kanizsapatak/ érdekeltsége 592 kat.hold és 687 öl2. A Principális-csatorna és mellékárkai által mentesitett összes területek összege: 4628 kat.hold 748 öl 2 • - 31 - 4- t a l a j v í z . A talajvíz mélysége függ a terep magasságától,a folyóktól való távolságától és a talaj anyagától. A terepszín alatti mélysége magasabb terepszín alatt természetesen nagyobb,alacsonyabb terepszín mellett kisebb.Ezek figyelembe vételével Nagykanizsán a talajvíz terepszín alatti mélysége változó. A város legmélyebb pontjain 2.5 - 3 méter között ingadozik.A magasabb részeken a kutak szintje 6-8,sőt 10 méterre van a talaj szintjétől. Nagykanizsán régebben mindenki kutakból szerezte ivóvíz szükségletét,igy van ez ma is ott,ahol nincs vízvezeték.A nagykanizsai kutak vize általában kemény,nagymennyiségben tartalmaz salétromsavat.A kiskanizsai kutak vize lágy,lúgos hatású, mert alluviális víztartó-rétegből szivóaik fel. A kutak szintje 2-3 méter s oly bő a vízmennyiség,hogy a kertészkedő kiskanizsaiak naponkint 5-600 liter,sőt ennél is több mennyiségű vizet mernek ki öntözésre. 5. T A L A J . A város területén 60 ;;ó-ban átalakított kulturtalajjal találkozunk. Az észak-északkeleti részek legfelsőbb rétege 0.70- 1 m.mélységben vályogtalaj,mely alatt agyag és homok váltakozó rétegei következnek.A keleti és délkeleti dombok lejtőin lösz képezi a termőréteget.Hordalék,kavics,üledékrétegek a város délkeleti oldalán találhatók.Kiskanizsa termőrétege nagyrészben homok, a berki földeknél a felső humusz alatt tőzeges a talaj. Az enyheivelésü dombok között húzódó völgyekben öntés- - 32 - talajon képződött mezőségi talajon járunk.A mezőségi talaj legjobb területe a mezőgazdasági életnek. Épitési szempontból a kanizsai talaj jó,mert a normális alapozási mélység általában megfelelő. Kivételt képeznek e megállapítás alól a feltöltött területek. 6. N Ö V É N Y Z E T . Egy vidékről szerzett földrajzi ismeretünk csak akkor teljes,ha földrajzi tényezők mellett fiöyelembe vesszük a felszint boritó növénytakarót is.Ez u^anis bámulatos tökéletességgel tükrözi vissza az éghajlati és talajviszonyokat.Növényföldraj zilag Nagykanizsa és környéke abba a területbe esik , melyet pannonia-flóra kerületnek nevezünk,de érvényesül ezen a területen az alpesi /Noricum/ flóra is. Éghajlati,de leginkább felszini formák eredménye a principális-csatorna völgyében találnató sok állóviz,vagy még le nem csapolt mocsaras,zsombékos terület.Ennek növényzete nem sokban különbözik az ország területén másutt is oly gyakran előforduló állóvizek és mocsarak növényzetétől. A partokon és sekélyebb vizekben még 3 évtizeddel ezelőtt áthatolhatatlan nád /phragmites communis/ sás /carex riparia etc./ káka /Tipha latifolia/ mig az árnyékosabb partokon a mocsári surló/Equisetum maximum/ alkotott növényszövetkezeteket.Természetesen a völgy csatornázása után a növényzet uralma is kisebb térre szorult. Az állóvizek felszínét a tavirózsa / Castalia alba/,vizitök./ Nupuar luteuin/ levélmozaikja és csodálatosan szép vi - rágai teszik változatossá. Mig a vizek belsejében a sokféle fonalas moszat és a hinárok sokfajtája /Potamo^eton fluitans, p.pectinatus,cerat0phyllum demersurn/ éli érdekes szövetkezeti - 33 - életét. A nedves réteken mocsári gólyahir / Caltha palustris/ füzike /Epilobium hirsuturn/, füzény /Lithrum salicaria/hal - vány aszat / Cirsium oleraceum/,mely különben erre a vidékre nagyon jellemző,réti foszlár /caraamine pratensis/,tavaszi tőzike /Leucoium vernum/ stb.gyakoriak. A pázsit-növények között leginkább azok szerepelnek, melyek a savanyu réteken gyakoriak. EzeKen kivül emlitésre méltó a sokféle sás mellett a gyapjusás /Eripphorum latifoliuin/^ mely hatalmas területeket borit.Ezen terület leggyakoribb fásnövényei a különféle füzek /salix alba,cinerea stb./mézgás éger /Alnus glutinosa^ mely gyakran kisebb galéria erdőket is alkot a csatorna mentén. Szárazabb rétek,Kaszálók leginkább a domboldalon fordulnak elő. jellemző pázsitnövényei: borjú-pázsit /Anthoxantum odoratum/,ecsetpázsit /Alopecurus pratensis/,selyemperje /Holcus lanetus^ csomosebir /Dactylis glomerata/,réti perje /poa pratensis/,réti csenkesz /Festuca pratensis/,rozsnok/Bromus erectus/ stb.Továbbá agárkosbor /Orchis morio/,boglárkák. Pillangósok közül leginkább a szennyes-bükköny /vicia sordida/ és kaszanyüg /vicia cracca/ szerepel.Nagy tömegben él a kigyószisz /Echium vulgare/,kakukfüvek /Thymus/ stb. Az eléggé csapadékos éghajlat lehetővé teszi a nagyobb zárt erdők kialakulását is. Ezeket elsősorban tölgy /Quercus robus/,cser /Quercus cerris/,bükk /Fagus silvatica/,majd a gyertyán /carpinus betulus/ alkotja.A laposabb helyeken a kevert erdők foraulnak elő,melyeknek állományát főleg a vizes talajt kedvelő kőris /Fraxinus exelsior/ fekete nyárfa /Populus nigra/,fehér nyárfa /populus alba/, nyirfa /Betula alba/, éger /Almus glutinosa/ képezik.Nagyobb mennyiségben fordul elő a hárs /Tilia cordata/, s a juhar / acer campestre/.őshonos ezen a vidéken a szelid gesztenye is.A talaj és az éghajlat nagyon kedvez a tűlevelű ültetvényeknek is.Hatalmas tele- - 34 - pitéseket alkot az erdei fenyő /pinus silvestris/,vörösfenyő /Larix europea/j szórványosan előfordul a lucfenyő /picea excelsa/, s a jegenyefenyő /Abies alba/. Az aljnövényzetet a kevert erdőkben leginkább a harasztok /Nephrodium filix inas., N.austriacum/,sasharaszt/Pteridium aquiliuin/^ azután az alpesi származású ciklámen /Ciklámen europenum/, csodabogyó /RUSCUS hypoglosus/, tüdő fii /Pulmonarie Officinalis/, kankalin /primula vulgáris/, a különféle ibolyák/Viola silvestris/,varfü /Knautica silvestris/,szagos müge /Asperula ouorata/,stb.jelLanzik. A fejlett földmivelés a természet-ültette növényeket meglehetősen elnyomta. A flóra utak-patakok mellékére szorítkozik s a területünkön található erdőkben mutat fel nagyobb gazdagságot. 7'' Á L L A T V I L Á G . Nagykanizsa környékének állatvilága nem mutat fel lényeges eltérést a Közép-Európában honos állatvilágtól. Az erdőkben elég szép számban tanyázik még a szarvas,az őz. A mult században még elég nagy számban előforduló vadmacska teljesen kiveszőfélben van.A mocsár lecsapolása óta eltűntek a nagy bozótok és nádasok s velük pusztult az abban tanyázó farkas is. Az erdőkben gyakori még a róka. Az emlősök közül nagyobb számmal foraul elő a mezei nyul,melyet erős védelemben részesítenek. Itt-ott látni még borzot is.Az apróbb emlősök közül a hörcsög, a menyét és a mókus gyakoriak. A madarak közül a fácán és a fogoly gyakoriak.Mindkettő szaporodására nagy gondot fordítanak az uradalmak és vadásztársaságok. A gázlók közül a gém már igen ritka,de annál több a gólya,melyet a nép is nagyon kedvel. - 16 - ITT- EMBER A TÁJBAN". 1. Az őskor. Az első időkben minden technikai felkészültséget nélkülöző ,pusztán a saját kezeerejére támaszkodó ősembernek a természeti adottságokhoz kellett alkaLiiazkoonia. Vidékünkön az ősember nyomát csakis az ártérből kiemelkedő dombokon kereshetjük,ahol a gazdag hal- és vizimadár-álloraány kellő táplálékot szolgáltatott. Az itt talált szórványos leletekből nem állapithatjuk meg határozottan,hogy már állandóan letelepedve ólt itt a kőkori ember.Azonban tény az,hogy e vidék a völgyben húzódó mocsár világává a vizből kiemelkedő dombok erdős területeikkel igen alkalmasak voltak az ősember letelepedésére. A talált kőkori eszközök s a terület településre alkalmas adottsága arra enged következtetni,hogy a kőkor embere,ha nem is állandóan megtelepedve,de már élt e területen. 2. Bronz-vaskor. E kornak népei szintén a lápvilágból kiemelkedő területeket szállják meg.A szórványos kőkori lelőhelyek fölött találjuk a bronzkori tárgyakat is.Ebből arra következtethetünk, hogy folytatólagos egymásra településsel állunk szemben. A vaskorban már megtelepedett lakosság él Nagykanizsa földjón.Legrégibb telepesei a kelta-ereaetü néptörzsek voltak akik a mai Nagykanizsa helyén,északról déli irányba húzódó széles,lapos dombháton »Oppiduin»-ot ópitettek,mely az akkori időben még teljesen vizzel boritott környékből,mint sziget emelkedett ki. - 36 - Béke iaején a lakhelyüket övező vízben halásztak, a vizentuli erdőkkel borított magaslatokon pedig vadásztak,ami tulajdonképeni főfoglalkozásuk is volt. Ez a nép már ismerte a földmivelést, a marha- és lótenyésztést. Iparuk is fejlett lehetett,amiről a kelta sírokban talált számos lelet tanúskodik,melyet a nagykanizsai muzeum őriz. Agyag-müvességüknek anyagot adott lakóhelyük területén sok helyen a felszínen találna tó agyag. Edényeik sok maradvár^a ezzel magyarázható.Évszázadok múlva a "Cymberek" - szintén kelta ereaetü népek - özönlötték el a Duna és Dráva közé eső területet. Az itt lakó népeket meghódítva,számos város és erődítménynek vetették meg az alapját. Városunk helyén álló oppiaumot is birtokukba véve.9 azt tetemesen kibővítik és erős facölöpökkel és viz alá rejtett mély árkokkal veszik körül.A telepet "Corrhudunum"-nak nevezik el. Corrhudunum a keltáknak igen fontos és megerősített helye lehetett,mert még akkor is az ős törzsek birtokában maradt, amidőn a rómaiak Pannónia ősi lakóit már sorra leigázták. 3. A rómaiak alatt. A kelták által lakott területet legelőször Lucius - Crassus római konzul támadta meg Kr.e.118-ban. Kr.e.110-ben már a közép Dunáig mentek el a római légiók s a még fennmaradt rokon törzseket Julius Caesar hadai Kr.e.45,majd á Száva,Dráva és Mura közti részt - Kr.e.35-ben Augustus császár légiói igázták le.Corrhuaunum még mindig a kelta törzsek kezén ma - radt.innen szervezték meg szabadságharcaikat a leigázó rómaiak eilen több ízben is. Corrhudunumot csak Octavianusnak sikerült bevennie Kr. u.8-ban. Ezidőtájt hazánk területéről az ősi vizek már mindin- - 37 - kább lefolytak s a szárazföld évről-évre gyarapodott.Octavianus a szárazflöld felől mindinkább megközelithető s könnyen bevehető erősséget megszünteté s helyébe a mai kis Kanizsai ut mentén, a kőkereszt táján mocsárba vert cölöpökre terméskőből alapot rakatott s arra téglából várat építtetett.A vár négy - szögalaku volt,melyet minden oldalról mocsár s az azon keresztül folyó patak hozzáférhetetlenné tett.A szárazfölddel kelet és ryu-iatról könnyen felszedhető hid kötötte;: össze. Ebbe a kor kivánaliuai szerint felszerelt várba telepitó octavianus népeit s az elhagyott lakóhelyet íelszántatta. Az uj várat "Statio-Mansio-Municipalis"-nak vagyi3 " Népes állomásinak nevezte el.A nép azonban a régi,megszokott elnevezést használta azzal a különbséggel,hogy azt egyszerűen római nyelvre lefordítva "Canissa"-ra keresztelte. Corrhüaunum kelta nyelven "Kutya-hely"-t jelentett,igy lett belőle Canissa. ptolomeus törtónetiró "Valcum Canissa"-t mint népes Stációt" emliti,mely a "Savaria"-ban /szombathely/ székelő VII. légió kormányzósága alá tartozott és a "Sala" folyó völgyében átlag 5 Km széles és 42 Km hosszú,északról délre nyúlott ingoványos mocsár közepén "négyszög"-alakban terült el. Canissa hadászati fontosságával már a rómaiak is tisztában voltak,mert az ujorn^an létesített úthálózatnak gócpontjává tették. Hat irányból futottak az utak Canissán össze és . pedig l.soroga /Zágráb/,2.Noricum /Graz/,3.Sophia/pécs/,4.Lusione /paks/,5.Salla /zalavár/ és Aquincum /Óbuda/ Ő.Vindobona /Bécs/ felől. Valcum-Canissa a rómaiak uralkodása alatt többizben is - rövidebb-hosszabb ideig - az ős pannóniai néptörzsek kezére került. A gótokkal szövetkezett jasyg-sarmata törzsek 308-ban 38 - megdöntik a rómaiak Pannon uralmát; minaen rómaiakra emlékeztető építményt elpusztítanak,igy Valcumot is földig lerombolják. Ettől kezave az avarok uralmáig nem tesz róla említést a történelem. 4. A népvándorlás korában. A hun nemzetiségű avarok 541-ben elfoglalva Pannónia fölajét,épitKezni kezdenek elsősorban a feldúlt római telepek helyén. Valcum is újra épült és a VII.járás székhelye lett. Valcum chaganumból /chánságból/ később az avaroknak a horvátokkal való összebarátkozása,összeházasodása miatt a szláv hangzású Velika-knyázság lett. Az avarok uralmának végetvető Nagy Károly a VIII.században VeliKa-Knyázságot is leromboltatta. A pápának tett igérete szerint az elpusztított avar telepekre keresztény bajorokat és szlávokat telepitett. A szlávok 805-ben szállták meg Velika-knyázságot és azt fel is építették. A IX.században sok gazdája volt a várnak;felváltva német és szláv kezekbe került,de minden esetben az uj gazda a vár alapos pusztulása árán vette azt birtokába. 5.Kanizsa vára a honfoglalástól 1557- Kézai Simon XIII.század végén irt krónikájából tudjuk, hogy a 7 törzsfő közül Bulcsu a Balaton környékén telepedett le népével.A Balaton környékén /Somogy,Zala,Vasmegyék területe/ - a természet minden jóval megáldott vidékén - a római és a későbbi korok kultúrájának nyomai sem pusztultak el teljesen. Az itt maradt lakosságtól vette át a Balaton,Zala stb. neveket is. Alsó Pannónia Zsolt kormányzósága aló került s Nagyke- - 39 - nézség vára volt a székhelye.Zsolt magyarjai a környékbeli avar, horvát és besenyőkkel hamarosan összebarátkoztak s azok kalauzolása mellett 898-ban Lombaraiába törnek be.Aquileát,Veronát, sőt Velencét is megsarcolják s a hazahozott zsákmány na^yob bik ós szebbik része Nagy-kenézség várába kerül. Zsolt a bajorországi kalandozásokban elpusztult.Utóda Szoárd vezér lett,aki 916-ban Zsoltért bosszút állandó,Bajorországba tör s azt végig dúlva dus zsákmánnyal tér vissza várába. 960-ban az ősi avar nemzetségből származó Osl család Duló nevü tagja Nagy-Ke nézség vezére, ki népével együtt a keresztény hitre tért.Állitólag ő változtatta a vár nevét "Nagy-Canis sára",amiből idők multával a mai Nagykanizsa lett. Nagy_canissát,mint a keresztény vallás erős fészkét az ősi vallásért küzdő Koppány vezér többször megostromolta,de mindig eredménytelenül. Szent István az Csl családnak Récse környékén levő nagykiterjedésű birtokaiért,Canissa várát és a hozzátartozó területeket adta cserébe.Az elcserélt Osli birtokra pedig akasztó ispánságotjvagyis "országos-bakókat" telepitett a napirenden levő rablás,fosztogatással párosuló keresztényüldözés megszüntetésére. Az Árpáanázi Királyok közül többen megfordultak Kanizsa várában. Szent László Dalmátországnak Magyarországhoz való kapcsolása érdekében tett utazásai alkalmával 1086-1095 évek között diszes kiséretével együtt többizben vendége volt a várnak. Kálmán király Horvátország és társországainak Magyarországhoz való kapcsolása miatt történt zavargások lecsendesítése végett gyakran utazott át s pihent meg a várban 1096-1115 között. IV.Béla a szerencsétlen mohi csata után a tatárok előli menekülése közben a Kanizsai várban pihent meg.Innen ki- - 40 - sérték hü nemesei Zágráb,majd Spalaton keresztül Veglia szigetére. A királynét a kanizsai várparancsnok Osl Herbert oltalmára bízta.Osl a királyasszonyt ideiglenesen a pölöskei apácák zárdájába rejtette,honnan a zárda főnöknője s a környék nemes asszonyainak kisórete mellett a dalmáciai Clissa várába kisérte. A taCárok Kanizsát is feldúlták,mert a zord télben a befagyott mocsáron minden oldalról megközelíthették a várat,mely két heti erős védelem után tatárkézre került. Osl Herbert a Dalmáciából hazatérő királytól Nagy-ke - nesa várat kapta jutalmul nemzetsége kihaltáig.A tatárok által megrongált várat újra felépitette. A vár későbbi örökösei közül többen a környék rettegett kény urai,zsarnokai lettek,kik - ha érdekeik ugy kivánták - még a királlyal is szembeszálltak.Különösen III.Endre alatt már oly tűrhetetlen volt a főurak hatalmaskodása, hogy az 1298-iki országgyűlés elhatározta,hogy a Hóinetujvári grófok,Csák Máté és az Osliak vagyon és fejvesztésre Ítéltessenek.De nem volt aki az országgyűlés natározatát végrehajtsa. Az osliak erre azzal feleltek,hogy az eddig is erős vár köré a vizentuli magaslatokra előerődöket, a mai Sánc községbe - lyén pedig egy kis váracskát építettek. Aa utolsó kanizsai kényúr Osl Bálint 1324-ben történt halálával a gazdátlan várat a hozzátartozó birtokokkal együtt a csornai osl Lőrincnek adományozta Róbert Károly,ki mint ki - rálypárti főúr résztvett a Csák Máté elleni csatában,hol igen kitüntette magát. Lőrinc a hirhedt Osl név helyett a "Kanizsay" nevet vette fel,melyet ő és utódai századokon át a haza javára oly íényesen viseltek. Kanizsay Lőrinc a várat a kor kívánalmai szerint kibővítette és megerősítette.Az észak-déli irányban nyúló téglalap formájú vár nyugati oldalán,közvetlenül a folyó jobb partján a mai Sánc helyén épült váracskához hasonló toldalékot építtetett. - 41 - Ezáltal a viz a váron keresztül folyt.A vár régi egyenes falai helyett kő és téglából zegzugos u.n''.''Fürészmü" szerű falakat erneltetett. A várőrséget is igen megszaporitá,de a varon Kivüli hűbéreseiről is atyailag gondoskodott. £ épitette fel a romokban heverő régi templomot is.Jószívűségének^ emberszeretetének hire mea&e főibe eljutva 5 év alatt a vár és környéke annyira benépesült,hogy 1330-ban 1200 jól felszerelt hadat vezetett a Bazarád havasi oláh vajda elleni harcba.Lőrinc 3 fiával együtt elesett a szerencsétlen kimenetelű csatában. János és István a nápolyi hadjáratokban tanusitott hősiességükért ujabb javakat és méltóságokat szereztek.János 1349-ben főudvarnok,István pedig zágrábi püspök lett.Lajos király azt is megengedte,hogy az elszórtan fekvő birtokaikat Kanizsához közelfekvő Kincstári birtokokkal cserélhesse fel. Utóda fia Miklós lett,ki eddig mint apród a királyi váp ban nevelkedett.MÍKIÓS 20 éves korában,1387-ben Sopron és Vasmegye, majd pár hónap múlva már Zalavármegye főispánja. 1388. pedig a kir.tárnokiaesteri tisztségét is nekiadományozza. Várát,roppant kiterjedésű birtokait példás rendben tartva, többnyire az akkori hadjáratokban a király táborában élt . János testvére a papi pályára lépve az ország hercegprímása lett,ki Zsigmond király távollétében,mint magyar és horvát ország helytartója sokáig kormányozta az országot.A Kanizsayak hatalmas vagyonukból sokszor adtak kölcsönt a megszorult v.fcgságba jutott főuraknak;sőt magának a királynak is többször tettek anyagi szivességet,amiért ujabb várakat és uradaLnakat kaptak részint zálogul,részint örök birtokul. A királytól egy váron kivüli község alapításához is jogot szereztek.Ekkor keletkezett a vártól nyugatra épülő köz - ség a mai Kiskanizsa helyén,mely be leginkább szerb és görög kereskedők telepedtek le. - 42 - Miklós halála után a vár ura János érsek lett,kinek nevéhez a ferencrendiek letelepítése /1415-ben/ kórház és patika létesítése füzőaik. Kanizsay János hercegprímás halála után 1432-ben III. Kanizsay László lett a vár feje,kit Zsigmond Sopron vármegye főispánjává nevezett ki. III.LászlótjV.László király pártjához csatlakozván, a nemzeti párt jószágvesztésre Ítélte. A Rozgonyiak el is fogták Kanizsa urát s a várost ostromolni kezdték. A vár védői a szomszédos lendvai vár urától , Bánffy Istvántól nyert segítséggel az ostromlókat szétverték. A megrongálódott várat olasz épitők újból kijavították és megerősítették. IV.Lászlót Hunyadi László kivégeztetése után Budán börtönbe ve tik,de sikerül onnan megszöknie s kanizsai várába menekül. Mátyás királlyá választása érdekében 6000 főnyi hivével csatlakozott Szilágyi Mihály seregéhez, s ő volt az elsők egyike, ki hűséget esküdött Mátyásnak. Mátyás hűségéért előbb erdélyi vajcia,majd főlovászinesteri cinuiel tüntette ki.IV.László Mátyásnak a törökök ellen vivott harcaiban esett el.A vár fiára V.Lászlóra szállott. Az 1466-os és 1510.években Kanizsán szörnyű pestis dühöngött, melynek a lakosság 3/4 része esett áldozatul.A vár ura a lakosság számára élelmet és pénzt osztott szét; a megfogyatkozott vár népét a szomszéd tartományokból nagy áldozatok árán uj telepesekkel pótolta. A mohácsi veszedelem után az utolsó Kanizsay 1532-ben fiu-utód nélkül halt meg. Egyetlen leányát^ Orsolyát Zápolya János 14 éves korában fiusitotta. A dúsgazdag Orsolyát Nádasdy Tamás vette feleségül,ki ekkor még Zápolya hive volt,de nemsokára Ferdinándhoz pártolt s az ország nádorispánja lett. - 43 - Nagykanizsát,mint Zápolya hivének birtokát a mohácsi vészt követő időkben még a török nem bántotta. Mia.őn II.Szolimán 300.000 főnyi hadával 1532-ben Bécs ellen indult,Nagykanizsa alatt szállott táborba.24 órai pihenő után továbbment.Az útjába eső kisebb várakat elfoglalva az ellentálló Kőszeget vette ostrom alá.A hős Jurisics 700 emberétől védett várat bevenni nem tudta,igy visszafordult.Ekkor ütközött meg a gazdag zsákmánnyal visszatérő török portyázó csapatokkal Huszti György kanizsai várparancsnok. Huszti a lováról leesett s mint sebesültet a törökök magukkal cipelték. A szultán udvarába került rabszolgának,kit mint ügyes,képzett embert mindenki kedvelt. A szultán megbizása folytán beutazta Perzsiát,Chinát, Indiát egész az Indus folyóig,honnan Konstantinápolyba tért viszsza. ittért az izlam vallásra.Mikor a magyarok kiváltották a rabságból, hazajött Kanizsára és hozzáfogott viszontagságos utazásainak megirásához. Mielőtt a vár török kézre került volna, a törökök elől Rómába menekült,ahol müvét be is fejezte,melyet a vatikáni körj/vtár kézirattárában őriznek. Budavár bevétele után a török Kanizsa vidékére is eljárt rabolni,pusztitani,a lakosságot pedig rabláncra fűzve elhurcolta. A rabló hordák kiirtására Zrinyi Miklós horvátországi bán csapatot szervez s a kanizsai várőrsége 1 szövetkezve,egymásu - tán aratja fényes győzelmeit a török felett. A Mura-Dráva vidék megvédésére Ferdinánd 1542-ben Zri - nyi Miklóst zalamegye főispánjává s a Kanizsai-vár területének főparancsnokává nevezte ki. Ulema basa a kanizsai várat kétizben is megtámadta,/1543-1545-ben/,de Zrinyi mindkét esetben megverte a török sereget. 1545-ben oly borzasztó pestis dühöngött,hogy a lakosság 7/lo része elpusztult, a ferencrendi barátok is mind elhaltak, nem volt pap,ki a halottakat eltemesse. _ 44 - A járvány megszűntével Zrinyi Steyérből,Horvátországból, Náoasay nádor pedig Felső-Magyarország vidékéről telepi - tett uj lakókat a várba. Ekkor telepedtek le a Gömöri,Barsi,Nyitrai,Stankovics, Rabics,Martincsevics,Horvát stb.nevű családok ősei. Ferdinánd,majd később fia Miksa herceg is a legfőbb katonai vezetőség kiséretével beutazták Kanizsa környékét s a török feltartóztatására Kanizsa várát találták le6alkalruasabbnek. A Király körutazása után alkuba bocsátkozott Nádasdy Tamással, hogy a várat tőle megszerezze. Meg is kötötték a szerződést 1557 szeptemberében Győrött,melynek értelmében Kanizsa kincstári birtok lett. Kanizsay Orsolya Bars-monostort,Csejte várát s az ezekhez tartozó 3 mezővárost és 10 községet kapott érte cserébe. A kincstár birtokába került vár a mai Kis- és Nagykanizsa között elterülő kb.200 magyar holdnyi területü szigeten épült, melyből a vár mintegy 28-30 holdnyi szabályos ötszög alakú területet foglalt el.Az ötszög minden sarkában erősen kié - pitett,ágyukkal felszerelt bástya állott.A várat négy öl szé - les és 2 öl mély árok osztotta két részre; az ó- és uj várra. Ezen az árkon folyt keresztül a Kanizsa-patak. Az ó-vár kisebb,ae magasabb területen feküdt,mint az uj-vár.A két várat egy felszedhető széles hid kötötte össze, melynek közepén egy tornyos kapu emelkedett.A torony tetején erkély volt,honnan az őrök az egész környéket könnyen megfi - gyelhették. Az ó-várban volt a Kanizsay családnak főúri kényelemmel berendezett palotája; itt laktak a földesúr tisztjei és azok csalódja a várőrséggel együtt,többnyire emeletes épületbei. Itt volt a templom s mellette a ferencesek emeletes rendháza. Itt volt elhelyezve a kórház és a patika,melyet a ferencrendiek kezeltek. Az ó-vár keleti részében volt elhelyezve a fegy- - 45 - vertár, a különböző raüárak, a lőporos torony, börtön s a nagy viztartó. Az uj-várban laktak az iparosok, a fegyőrök,cselédség; itt voltak elhelyezve a különböző műhelyek,istállók,ólak.Ezen a részen helyezték el a széna és szalmakazlakat,melyek magas cölöpökör; állottak, ne hogy a nedves talajon elrothadjanak. Az egész várat 8-10 méteres vastag tömésfal vette kö - rül,melyet kétoldalról kő- és téglafal burkolat védett. A sa - rokbástyák négyszögé lakuak voltak,melyeken renaesen három, de szükség esetén 8 á^yu is elfért. A ván''alon belül köröskörül 10 öl széles,téglával és kaviccsal kirakott ut vezetett,ezen belül pedig hegyes karókból álló kettős palánk övezte a vár belső területét. Kivülről a várfalaktól két ölnyi távolságban karókkal kivert,állandóan vizzel telt árok vette körül a várat. Ezentúl következett a 800 öl széles,Zalaszentmihálytól pajcsáig terjedő,derékig érő mocsár.A mocsáron át fából rakott ut vezetett a várba,amit veszély iaején gyorsan fel lehetett szedni.Ez a fahia keletről és nyugatról kötötte össze Kanizsát a külvilággal. Maga a város ekkor még mindössze a Magyar-,Német és Sopron-tutcákból állott,melyek a vár keleti oldalán terültek el A nyugati oldalhoz tapadó külváros pedig; a mai kiskanizsai Rác utca azonban jóval nagyobb területü volt,mint a keleti oldalon levő külváros.A Magyar-utcán magyar földműves zsellérek,a Német- utcán főként németajkú iparosság,mig a Rác-utcában Zsigmcnd alatt odatelepitett kath.vallású,havasalföldi rácok voltak és magyar fölamivelők laktak,kik az ellenség közeledtekor zsupfedelü házaikat felgyujtva,minaen ingóságukkal a várba menekültek. 6. Kanizsa,, mint királyi birtok. Mikor a vár a kincstár birtokába jutott, a király Ta- - 46 - hy Ferencet bizta meg a várparancsnoksággal. A várat a kikülaött cs.kir.vezérkar jónak találta s csak a külső viztartó sáncárkokat látták el uj cölöpburkolattal. A bástyáknak számot és nevet adtak,mégpedig: északnyugaton az I.számú bástya "Zala",északon a 2.számú:"Fehérvár",keleten: a régi Kiiimán - a 3 számú "Szigetvár",délen a 4.számú: "Légrád" és délkeleten az 5.számú:"Csáktornya" nevet nyert. Megállapították teljes pontossággal a vár helyszínrajzi fekvését és terjedelmét,niely szerint: az északi szélesség 47° 1*37" és a keleti hosszúság 35° 4ö''l2" alatt mintegy 28-30 p magyar hold,azaz 161.675 m -nyire terjedt és szabályos ötszöget képezett. A megerősített Kanizsa vára Magyarország egyik legszámottevőbb erőssége; a török által legtöbbet ostromolt,mégis a legdacosabb ellentálló akadálya lett.A törökkel napirenden voltak a csatározások. Sokszáz kanizsai polgár esett áldozatul a folytonos harcokban a török kegyetlenkedésének.Sokat felkoncoltak, karóba húztak,megcsonkítottak,rengeteget rabszijra fűztek, gyújtogattak,asszonyokat,leányokat raboltak.De a kanizsaiak sem maradtak adósok soha.A vár börtönei tele voltak török rabokkal. A bástyafalakon lándzsára tűzött török koponyák sorakoztak. Pécs,Babocsa,Berzence,Székesfehérvár,majd 1566-ban Szigetvár elvesztése után Kanizsa várának kiválóan fontos szerep jutott Magyarország dunántuli részének megvédésében. Kanizsa vára nagy akadály volt a törökök hóditó hadjárataiban, azért folyton ostromolták. 1566-ban; amint kitavaszodott, maga Szolimán vezetett egy óriási serefcet Kanizsa alá s a várat me6adásra szólitotta fel. Tahy Ferenc várkapitány a felszólításra ágyukkal felelt s a fejetlenül menekülő sereget üldözőbe vette. Az 1571-i nagy támadást Thury György verte vissza,melyben maga is hősi halólt halt. 47 - A várat védő magyar kapitányok: Zrinyi György,tallóczi Bánffy Bálint, Alapy Gáspár,Bornemissza János emberfeletti erővel minaife sikeresen ellenálltak a szűnni nem akaró török támadásoknak. Bornemissza utódja Kielmann András német kapitány lett Ettől kezdve a kanizsai várőrség mindinkább német vezetés alá j utott. 1599-ben Nagykanizsa a szabad-hajdu csapatok főállomása lett.Nádasdy,pálfy és a császári hauak fővezére,Scnwarzenberg herceg egy oly csapatot szerveztek,melynek tagjai zsold nélkül,csupán zsákmányért szolgáltak; éle lmet, laKÓst és ruházatot a várakban kaptak. Főfelaaatuk volt az ellenség élelmiszereinek kézrekeritése,esetleg megsemmisitése.A csapat tagjait halász,molnár és hajósokból toborozták. A kanizsai várban mirtegy 1000 emoerből álló szabadcsapatot toboroztak össze. 1599.junius 22.-én azzal a feladattal külaték őket Mohács alá,hogy a- roppant mennyiségű élelmicikkeket,pénfct,ruházatot ,fegyvert szállitó török hajókat semmisitsék meg,melléjük aatak még 400 fegyveres katonát.A felaaatot oly fényesen ol - aották meg a szabadcsapatokhoz két hajó lőpor kivételével mindent elfoglaltak.Kanizsa felé jöve Hárságy községnél a pécsi, siklósi és szigetvári törököknek 6000 arb.marhacsoraájára bukKantak,melyeket Kanizsára hajtottak. Ibrahim basa értesülvén arról,ho^y a szabad-hajdúk leginkább Kanizsa várában tartózkodnak,onnan indulnak a török vidékek, várak ellen s oaa térnek vissza összegyűjtött zsákmányaikkal: előterjesztést tett a szultánhoz Kanizsa várának elfoglalása iránt,mire az engedélyt rövid időn belül meg is Kapta. ( tehát 1600,év augusztus végén EszéKen keresztül Szigetvárra jött és Mehemed alvezérét Babocsa vára ellen küldé,kinek pethő Geröely várnagy a gyenge várat már negyednapra átaciá. Ibrahim szeptember 7.-én érkezett Kanizsa aló s a vár- - 48 - tói mintegy 4.5 Km-nyire északra,a mai felsővárosi eraő szélén a récsei tó fölött egy nagy ciomDot hordatott össze s arra ütteti te fel sátorát. A kanizsai vár Kapitánya ekkor Paraueiser György karinthiai származású német volt. A várat 1300 német és ugyanannyi főből álló magyar gyalogság,továbbá 400 lovas és 100 karabétyos védelmezte,soraikban azonban a rendetlen zsoldfizetés miatt nagy kedvetlenség uralkodott,mihez hozzájárult az is,hogy Paradeiser katonai előtt fösvénysége és zárkózott jelleme miatt népszerűtlen volt. Egyedüli szerencséje volt Paradeisernek,ho&y a környékről a török által feldúlt várakból számos fegyveres nép és katona menekült a várba s ezek lenetőleg minden élelmi-készletüket, összes lábas-jószágaikat és baromfiaikat magUKKal hozták. 4 megszállás kezdetén Mehemed alvezér 20.000 főből álló sereggel pajcsa vára mellett foglalt helyet és a várnak déli részét lövetni kezdte. Ibrahim pedig Palinból a várnak északi részét lövette yhoij a várbeliek két tüz közé szorultak; de mivel a vár mocsaras helyen feküdt,azonkivül széles és mély árokKal volt körülvéve semmi kárt sem szenvedett,mig a törökök között a várbeli ágyuk igen nagy károkat okoztak. Már 10 napot töltött el az ellenség a vár ostromlásában, midőn véere be látták,hogy ágyúikkal semmire sem mehetnek,azért az ostrom gyorsitása végett rőzsekötegekKel és fadarabokkal iparkodtak az árkokat megtölteni,mit a közeli erdők bőségesen szolgáltattak,hogy a várba,vagy legalább a palánKokhoz hatoltes - sanak. Török Andrásnak,a tüzérség jeles parancsnokának tanácsára az ellenség munkáját lőpor felrobbentáaával akarták megsemmisíteni, mely alkalommal a lőportorony szerencsétlenségüKre felrobbant és szörnyű rombolást idézve elő,légbe repült. - 49 - paradeiser Zrínyi Györgyhöz kövedet küldött kérve őt, hogy e szorongatott várbelieknek segítséget hozzon,mit Zrinyi meg is igért. Eközben Fülöp lotnaririgiai herceg szeptember 17.-én megindult Kanizsa várának felszabadítására és oictóber elején mintegy £5.000 főnyi seregével Szemenyénél várta be Zrinyi György és társainak csapatát,melyekkel a sereg 45.000 főre verődött össze. Ibrahim egy-két,reánézve Kedvezőtlen,előcsatározás után békekötést ajánlott a felmentő seregnek,de a herceg és társai az ostrom beszüntetését tűzték ki első feltételül,mire az alkudozások abbamaradtak. Október 9.-én Fülöp elfoglalta a sormási dombok vonalát. 10. és 1& között kisebb-nagyobb csatározások voltak a két tábor között.A török és tatár csapatok a felmentő sereg élelmi- szeicereit,valamint a í''alvakból érkező élelmiszeredet elrabolták, mi miatt a táboroan éhinség támadt.Oly nagy volt az élelemhiány, hogy a katonák a csatában elesett lovaxat voltak képtelenek megenni. Az állatok is csak a mocsár nádjával,vékony gylfyakkal, levelekKel táplálkozhattak. Ily körülmények között október 13.-án Letenye irányában visszavonultak. A csapatok elszéledtek téli szállásaikra.Az ostromlott vár népe a felmentő sereg visszavonulása után - kiktől segítséget,éle Ímet és lő - port remélnettek - kétségbeesve a visszavonulás nyolcadik napján. 1600 év október £ 1.-én Ibrahim basával a megadás feltételeiről kezdtek tanácskozni s midőn az ostromlott seregnek a szabad fegyveres elvonulás megengedtetett,feladták a várat. paradeiser az elvonulás után Fülöp hercegnél jelentkezettjaki megmaradt összes katonáival együtt letartóztatta. Valamennyiüket vád alá helyezték és a haditörvényszék - pár em - ber kivételével - halálra Ítélte őket. Paradeisernek 1601.november £o.-án,a Hofburg téren, e- - 50 - lőbb levágták a jobbkezét,majd összetörte előtte a hóhér az Ibrahimtól kapott diszkardot,aztán lefejezték és holttestét a török basától kapott palásttal takarták le. Kugler György helyettes kapitányt 11 altiszttel együtt lefejezték.Nuzs Pongrác strázsamesternek előbb a nyelvét kivágták, majd felakasztották s a kivágott nyelvét a bitóra szegezték. A legénység kivégzését a jelenlevő tömeg fenyegető követelésére 3 évi várfogságra változtatta a haabiróság. Kanizsa elvesztése nagy csapás volt az országra,de nagy csapás lett ez Ausztriára is,mert megnyilt az ut Horvát és Steyer ország felé. A török Kanizsa várát megerősité s onnan a Dunántuli részeket 90 évig sanyargatta,zsarolta. 7. A török uralom alatt . 1600 - 1690. Kucsuk Hasszán,Kanizsa első basája a háborús viszonyok miatt elmenekült lakosságot visszacsalogatta a városba. Három évi adóelengedést igért annak,aki házát újra felépiti. Hamarosan felépült a város s megkezdődött a munka. A török Ígéretben csakhamar keservesen csalódtak.Az anyagi gyarapodás láttára a török sorrajárta a környék falvait, a városokat; s ami neki megtetszett,elvitte. Kucsuk 1601.tavaszán nagy erővel fogott hozzá a megrongált vár kijavitásához. Törökország- és Szerbiából hozatott mesterembereket a munka elvégzésére. A lerombolt Szent-György vár helyére keleti stilusu gyönyörű palotát emeltetett háreme számára,hova a Kanizsai és környékbeli legszebb leányokat gyűjtötte össze. A zsarnok basa kéj lakának lett áldozata. A környék népe összeesküdött a leányrabló Kucsuk ellen.Midőn egy alkalommal - 51 - seregével Egerszeg vidékét ment kifosztani,az agyonsanyarga - tott nép megtámadta szentgyörgyvári paloLáját.A meglepett őröket legyilkolták, a magyar leányokat kiszabadították,a várat pedig felgyújtva,földig lerombolták. A nagy zsákmánnyal hazatérő Kucsuk első utja Szentgyr^ várra vezetett,de mikor a földig égett "földi paradicsom"-át meglátta: lováról szörnyű orditással lefordult és szörnyethalt. Kucsuk utóaa Amrát Hasszán, belgrádi basa lett,ki a fosztogatás terén még Kucsukot is felülmúlta.Seregével nem az agy önsanyargatót t kör ny é Ke t, ha nem Steyer és az Alsó-Ausztria ^zdag városait látogatta meg,honnan mindenkor dus zsákmánnyal tért haza. Ezek az osztrák tartományokra nézve érzékeny látogatások érlelték meg a bécsi hadvezetőségben Kanizsa minél előbbi felszabadításának gondolatát. A bécsi hadvezetőség Kanizsa várának fontos jelentőségét csak annak elvesztése után látta be és most már mindent megtett volna annak visszaszerzéséért.A birodalmi gyűlés, a pápay a francia s a spanyol udvaroKtól kért segítséget a török kiü - zésére.A keresztény seregek sokszor próbálták visszafoglalni Kanizsát a töröktől s az esztendők folytonos harcokban teltek el. Az első felszabadító sereget Ferdinánd főherceg /a későbbi II.Ferdinánd magyar király/ vezette.1601.augusztus 12.-én Ferdinánd 29.000" emberrel Grazból Letenyén keresztül Légrád alá érkezett. Itt csatlaKozott hozzá VIII.Kelemen pápa 13000 főnyi gyalogos serege, a spanyolok 6000 lovasa,5000 horvát gyalogos ,ezenkívül számos magyar ur gyalogos és lovas katonával. Ferdinánd azonban seregével először Székesfehérvár ellen indult,melyet augusztus 24.-én kezdett ostromolni s szép - tember 1.-én sikerült is bevennie és 56 évi súlyos török iga alól felszabadítania. - 52 - Székesfehérvár bevételének örömére még 3 napig pihe - nőt tartottak s csak szeptember 9.-én este érkezett meg a se - reg Nagykanizsa alá. Ferdinánd az ostrom vezetését ez alkalommal Fülöp lotnaringiai hereire bizta. Amrát basa a székesfehérvárai ostrom alatt 3000 főnyi várőrségót az utolsó pillanatban a környékbeli török várakból 10.000 főre szaporította s igy a teljes biztonság érzetével iizente vissza Fülöp követeinek,Kik a vár átadására szólították fel,hogy "ne is prédálja dráöa porait". Szeptember 11.-én kora reggel Kezdődött meg az ostrom; de eredménytelenül. November 17.-én reggel 66 napi ostrom után, nagy veszteség mellett Ferdinánd visszavonult a török elől,hátrahagyva áöyuit,sátrait és minden hadi podgyászát. Sőt otthagyta a nyomorult sebesült KatonáKat is miridexi véuelem nélkül,marta lékül a töröknek és kitéve a rendKivüli hioeg tél miatt a biztos pusztulásnak. A sebesült katonáK a mostani Fels^erdő és Békástói_erdő között lévő halmon a fősereg háta mögött voltak sátorokban elhelyezve ós ugyanott vesztek is el retLentő nyomorúság Között. Ez a hely máig is "Katona-temetői dülő"néven fordul elő a telekkönyvben. Fejzi török króniKás szerint a keresztények mintegy 1000 sátrat,sok zászlót,ládát,szekeret,rengeteg élelmiszert és hadianyagot hagytak hátra,melyet a Kanizsai basa emberei két hónapon keresztül éjjel-nappal hordtak a várba. Ferdinánd csúfos megfutamodására a szultán 3 napi fényes diadal-ünnepet rendezett Stambulban. Az olaszok annyira nevezetesnek tartották Kanizsa akkori ostromát, hogy az ostrom leirása könyvben is megjelent az itt bemuLatott képekKel együtt. - 53 - - 54 - Az ostromló sereg elvonulása után Amrát basa a budai basától kapott 7000 magyar fogollyal hozzálátott a vár helyreállításához és megerősítéséhez. Az összelőtt kőépületek anyagát beépítették a vár falaiba, a házakat pedig most már török móara csak fából építették. Lassan-lassan a város külsejében törökös jellegű lett, amit különösen a sok karcsú minaret s a cifra mecsetek kölcsönöztek neki. Kanizsa a török uralom alatt is népes város maradt. Evlia cselebi török utazó leírása szerint a várban 1000 fából épült aeszKatetejü ház volt.,melyek az ingoványos talaj miatt cölöpökön állottak. A vár közútjai a sü^peaé^es altalaj miatt deszkákkal voltak fedve. A várnak két kapuja - a nyugatra néző Bácsi és a ke - ieti oldalon álló Szigetvári kapu - között húzódott a vár főút ja. A főút két olaalán ötven bolt helyezkedett el,melyekben mesteremberek készítményeiket s keletről importált ipari cikkeket árultak.Finom posztót és szép ruhanemüeKet lehetett itt találni. A várban a töröknek 3 mecsetje, 1 főiskolája és 4 elemi iskolája volt. Kanizsa várának külvárosát /a mai KisKanizsát/Topráklik_ nak nevezi Cselehi. Ez a külváros is viz által körülvett szigeten foglal helyet,mely szintén nagy és erős palánkerőditmény. Ötszáz cölöpökre ópitett,két-három emeletes,deszkából és fából készült,fazsindelyes tetejű erkélyes háza van. Van benne egy kolostor,két iskola,három mecset,két fogadó és nyolcvan bolt. Cselebi azt is felemlíti,hogy két lóhuzós malomban éjjelnappal finomlisztet őrölnek. Két egészséges vizű kútja van. A környékén termékeny szántóföldek,kertek,szőHők vannak. Füve, szénája,különféle hala s a galangagyökér füve kiváló gyógyszer. Sebészei kiválóak. Kanizsa vára a töröknek is főerőssége volt,külön bég- - 55 - ség és a kanizsai vilajet szákhelye lett. A vár évi 7000 arany jövedelmét defterdárok kezelték. A közigazgatást kádik vezet - ték,kik nem kapván rendes fizetést,hivatalos működésűkért mindenkitől - a vagyoni állapotához igazodva - kértek fizetséget. A "áros és a környék laKÓi adójukat a kanizsai basának fizették. A község vezetősége a török megszállás alatt továbbra is magyar maradt,kiKet a város lakossága maga választott. A török basák az öSozerablott kincset időközönként a szultán székhelyére száilitották. Hogy a Kanizsai basa mily rengeteg kincset rabolnatott el;azi az alábbiakban illusztrálom. 1663-ban a kanizsai várból a pár év alatt összehará - csolt kincseket: templomi Kegyszereket,családok éKSzereit,arany és ezüstnemüit s egyéb drágaságait 6 millió forint értékben 18 kocsin 1500 lovas és 2000 gyalogos fedezete mellett Eszéken át Belgrádba,majd oruian Stambulba akarta vitetni.Zrinyi Miklóst kémje értésitvón a szállitinány szeptember 2.-án történő elindításáról, a kisérő csapatot lovasaival az éj leple alatt megrohanva, azokat legyőzte s igy a zsákmány másnapra a Zrinyi várba került. Zrinyi az esetről azonnal jelentést tett Bécsnek s javasolja Lipót császárnak,no6y a rablott kincseKet igazolás mellett átadhassa jogos tulajdonosaiknaK. Lipót helyeselvén a javaslatot,Zrinyi messze vidéken kihirdette ,hogy a török által elrabolt kincsek kellő igazolás mellett nála átvehetők.Ugy is történt. Ez a nemeslelküség Zrinyi Miklóst meg népszerűbbé tette az országban. A török kézen levő vár ellen a legerősebb ostromot Zrinyi Miklós intézte 1664-ben,de ez a felszabadító hadjárat is szerencsétlenül végződött. - 56 Nagy-Kanizsa ostroma 1661-ben. A rossz időjárás,az idegen nemzetiségű császári vezérek féltékenysége előre eldöntötte az ostrom sorsát.Hochenlohe gróf a fii növése előtt nem akarta megKezueni az ostromot,Strozzi pedig a török segitőcsa;,atok Közeledésének hirére azonnali visszavonulást ajánlott. Zrinyi hiába tiltaK0Z0tt,hiába vágta földhöz kardját elkeseredésében: a vezérek a haditanácsban az elvonulás mellett döntöttek. Junius 2.-án kora hajnalban - amikor már csak pár napi kitartásra lett volna szükség a vár feladásáig _ az ostromló sereg elvonult Kanizsa alól.A kanizsai vár 1664.évi ostromáról készült képen L betűvel jelzett Szt.Miklós templom az idők folyamán elpusztult. Ma már nagyon kevós fal - rész lítható belőle a Nyires erdő közelében. - 57 - 1 Kanizsa vár ostromának képe. 1664.július havában Montecuccoli segítségével Zrinyi keavenc vára Uj-Zerin vár is török kézre került. November 18.-án - ma is tisztázatlan körülmények között - megöletett a zrinyifalvi erdőben.Máig sem tudjuk,Poka Tstván golyója,vegy pedig a vadkan ölte-e meg. Zrinyi halála után Kanizsa körül megszűntek a csatározások. A rabló,fosztogató török csapatoknak senki nem állta útját. 1683-ban Tököly Imre Erdély fejedelme érkezett meg fényes kiséretével Kanizsa várába,hogy az itteni beglerbéggel tárgyalásokat folytasson.Innen ment a 35.000 főnyi sereggel az Eszék alá érkezett Kara Musztafa nagyvezér elé 150 diszma0yarba öltözött nemes bandériuma kíséretében tisztelegni,KÍ őt IV.Mohameü szultán nevében fejeuelemhez illő fénnyel és pompával fogadta . - 58 - A nagyvezér Kanizsa várából indult 70.000 emberével ^ököly kíséretében Bécs ostromára. Kara-Musztafa ötneti Kanizsai tartózkodása alatt eöy kisebb fürdőt rögtönöztetett várbeli lakásán,mely elé vörösszinü márványból készült oszlopot állíttatott. Az oszlop felső végén az ő turbánjának hü másolata van kifaragva.Az oszlopon a következő török felirat olvasható:"Amali illa jetti Musztafa"! magyarul "Állittatá:Musztafa,hoty Isten őt hadjárataiban segit- A képen látható oszlop 1703-ban a várnak romjaiból épitett Szent Ferenc rendiek templomába vitetett,hol a főajtón belőli jobb oldalon a két nagy oszlop mögtttt ma is mint "szenteltviz- tartó" áll. - 59 - 8, Kanizsa felszabadítása. 1690.április 13.-án. Buaa várának, visszafoglalása után csakhamar Nándorfehérvár ,Szigetvár és Székesfehérvár is újra magyar kézre került. A bécsi haditanács ezekután Kanizsa várának visszafoglalását tűzte ki célul. A haditerv az volt,hogy Kanizsát lehetőleg vér nélkül - csupán kiéheztetéssel - fogják bevenni. Heiszter és Batthyány vezérek Zichy István és Inkey János tábornokok csapatainak segítségével a várat körülzárták. A körülzárás oly pontos volt,hogy a várőrség minden külvilággal való érintkezésének kisérlete meghiusult.Nem sikerült sehonnét segitséget kérni. Az élelem fogyóoan volt.A várőrség végső szükségében kirohanással próbálkozott az ostromló sereg gyűrűjén keresztültörni,de a roham nem sikerült. Ezekután a vár parancsnoka, Ibrahim tárgyalásba kezdett Heiszter tábornokkal a vár feladása iránt. Hosszas tárgyalások után a bécsi udvar által is jóváhagyott szerződést április 3.-án kölcsönösen kicserélték.Ek - kor a kapukat a keresztény őrség szállta meg.A törökök pedig holmijuk összecsomagolásához fogtak,mellyel csak április 12.- re lettek készen. A 4000 főnyi várőrség az ostrom alatt 600-ra lefogyott. Április 13.-án gróf Batthyány és gróf Csáky tábornokok fényes kisórettel a vár elé lovagoltak,melynek kapujában egy öreg janicsár aga mély meghajlás után Batthyánynak átadta a várnak háromsuros aranyláncra fűzött kulcsát. A tábornokok a vár és sáncainak megtekintése után a vár azonnali megszállását s annak leltározását rendelik el. Az átadást,illetőleg átvételt a Rácváros egyik gyümölcsösében tartott fényes ebéd követte,melyen a török várőrségnek valamennyi tisztje, a beglerbég s a vár kulcsait átadó aga - 60 - .vezetésével megjelent. Ebéd után a törökök málhás szekereiket útnak inditva, 800 magyar lovas kisérete mellett - örökre bucsut intve Kanizsának - Létrádon át hazájukba vonultak. A törökök köziil kb.200-an Kanizsán maradtak,hitet s ruhát cserélve békés polgárai lettek a városnak. Nagykanizsa visszafoglalásának emlékére Bécsben több emlékérméket verettek ezüst,réz ós cinből. A vár parancsnoka Batthyány Áaám az átvétel után azonnal hozzáfogatott a vár rendbehozatalához. A vár edciigi szintiszta magyar katonaságát elvitték, vagy leszerelték a"kuruc"idők kezdetén s helyükre Bécsből német katonákat hoztak,mire Battnyány lemondott tisztéről,mire az udvar Berge Kristóf ezredest nevezte ki utódjául. A napról-napra terjeszkedő kurucságnak nehogy főfészke lehessen Kanizsa vára,me&hogy a török ne tudja esetleg eme fontos hadászati pontot elfoglalni s vele Dunántult újra uráLni, ezért a török és magyar vérrel oly sokat öntözött dicsőséges inultu várat a benne levő összes épületekkel együtt Lipót császár 1702-ben földig leromboltatta. Ha visszapillantunk Nagykanizsa történetének egész a legendák ködös homályába vesző idejéig,azt látjuk,hogy ez a föld mindig az öldöklő harcok szintere volt. Dél ós Kelet,m^jd a honfo^xalás után Kelet ós Nyugat ütköző pontja lett a török iga alóli felszabadulásig.1690-ben Nagykanizsa vára befejezte a sok századot,sok dicsőséget,sok hányattatást és megpróbáltatást ért védőbástyái szerepét. Ezután a városnak egy oly korszaka következik,melyben a reánenezedő elnyomás következtében visszatartatott attól a béiíés fejlődési lehetőségtől,mely helyzeti energiájánál fogva joggal megillette őt.Kanizsa földesurai mindenáron hűbéresükké akarták tenni a várost,ami ellen a polgárság minden erejé- - 61 - vei tiltakozott,harcolt csaknem 150 évig.A torok kivonulása után egy háromtagú királyi bizottság itaata Nagykanizsát,mint szabad királyi várost a város polgárságának.A "szabad királyi város"cim azonban nem kivételes közigazgatási jelleget,hanem bizonyos kiváltságok megtartását,birtoklását,élvezését jelen - tette. Kanizsa lakói tehát kedvezményekkel,kiváltságokkal felrunázott városi polgárok voltak,akik házaikat,földjeiket meghatározott összeg ellenében a kincstártól vétel utján szerezték meg.Minthogy a város területe a város tulajdonit képezte,úrbéri szolgáltatásokat nem teljesített} polgárainak katonáskodni nem kellett,vagyonuk arányában kivétel nélkül és renui állásukra való tekintet nélkül rásztvettek a polgári közterhek viselésében. Va0yonuk után adót fizetnek,pex-es ügyeikben a maguk választotta birák Ítélkeznek,birtokszerzési joggal bírnak; vásártartási, vámszedési, téglaégető,mészárszék és pékkemence felállítási joguk volt .Vendéglője a városxiak abban az időben még nem volt,de a borát minden polgár szabadon árulnatta,,nert a szőllőtennelés abban az időben igen magas fokon állott. A királyi Kamara miután az ország nagy része lassanlassan felszabadul a török iga alól ós szabaadá lesz, a fel nem osztott területeket és azok haszonvételeit eladja egyes főuraknak. így történt ez Kanizsán is. 1703-ban a kir.Kamara a kanizsai birtokot és a kanizsai haszonvételeket eladja báró Grachich Semproniuanak 13.500 fo - rintért.Báró Grachich 1703-tól 1728-ig volt Kanizsa birtokosa. Közötte ós a kanizsai polgárok között ugyanazon a jogviszony állott fenn,mint előzőleg a kir.Kamara és a kanizsai polgárok között. Grachich után a szintén idegen származású Bugnay család vette át Kanizsát,aki azt csaKhainar gróf S.zapáry Miklós, a szomszéd Eszteregnye,Sormás és Szepetnek falvak földesurának aata át. Szapáry biztosítani akarván a maga ós ivadékai részé- - 62 - re Kanizsát, a kir .Kancelláriához í''orüul ós adomány levél kiesz- KÖziésót kéri Kanizsa birtokára.Hajlanuónak mutatkozik az adománylevélért 6500 forintot fizetni. Ennek az ajánlatnak következményeképen a kir.Kamara elküldi 1728-ban összeiróját Kanizsára,ki számbaveszi mindazokat a jövedelmeket,melyek a Kanizsai birtokkal járnak,így ezek között azokat a szolgáltatásoKat is,melyeket Kanizsa polgárai tartoznak Kanizsa birtokosának,mint a kir.Kamara jogutódjának szolgáltatni. Ez az összeirás szolgált a Kir.Kamara által megejtett becslés alapjául,amely szerint értékelték Kanizsa birtokát ós jöveaelmeit. Ezen összeirás szerint a kanizsai polgárok jogi helyzete teljesen ugyanaz,mint régen.Felsorolja az összeirás részletesen mindazoKat,akik a tulajuonosoKnak censust| t,vagy árenua-t fizetnek és hogy mily arányban. Ebben a felsorolásban az auózok sorában kót katona - tisztet és három nemes személyt találunk,mint adózót.Feleraliti az összeirásjhoey a kanizsai polgárok Kanizsa birtokosának sem kézi ,sem iganaps zámot,vagy is robotot nem szoigálnak,sem pedig ilyen cimen váltságot nem fizetnek. Szó esik ebben az összeírásban a vásárjogról,mely a városé lévén,annak jövedelme a város tisztviselőinek a fizetésére fordittatik,valamint a zsellérekről is,akiknek egy része a földesúr tulajdon földjéből kapott telken épült házban lakik, másrésze pedig bérházban; ezek tartoztak csak a földesúrnak két-napi kézi robotot szolgáltatni. A gróf Szapáry család által kapott donáció Kanizsa birtokát csak a férfiágnak biztosította. Minthogy Szapáry LÍÍKIÓS fiának s egyben utóujának Istvánnak az elnui\ytával,ennek az ágnak magva szaKadt,ezért Kanizsa visszaszállta Koronára. A kii*.Kamara az így ismét tulajdonába került kanizsai birtokot ós szolgáltatásokat 1743-ban újból eladja és peuig a - 63 - Szapáry család tulajdonában volt Eszteregnye,Sormás és Szepetnek falvakkal együtt a gróf Batthyány családnak. A család ak - kori feje gróf Batthyány Lajos az ország nádora,1744-ben - a kanizsai várnak felszataditásában résztvett Batthyány Ádám érdemeire hivatkozva - adomány-levelet szerez a birtokokra. A Batthyány család csak jogutóda lett a kir.Kamarárak » s igy a viszony közte és Kanizsa polgárai között szintén csak olyan,mint volt a kir.Kamara és a kanizsai polgárok között. fi kanizsaiak örültek,hogy a város földesura a hatalmas nádorispán lett,mert tőle remélték a város lerakott alapjainak erősebb iramban való továbbépítését. Az uradalom csakhamar kiábrándította vérmes reményeikből a kanizsai polgárokat,mert a város minoen féltveőrzött jogát ,kiváltságait semmisnek nyilvánította. A nádor elődjének Kanizsán nem volt egyéb birtoka,mint egy háza a vendéglővel és a Szómbatka dűlőben 6 hold földje . Rétje pedig semmi sem volt. A hatalmas nádor mindent igyekezett magának megszerezni. Legelőször is lefoglalta a használat nélküli u.n.parlagon heverő földeket. Azután elfoglalta a berekben levő réteket,mely eKet a polgárok nagy fáradság árán a mocsár "megmetszésével" n,y ertek. Az uradalmi mészárszék védelmére tilos volt nust be - nozni a városba. A pékek s a városi sütőasszonyok csak az urasági gabonából készült lisztet hasznáIhatták. Aki nem tudta beszerezni és bemutatni ingatlan-levelét, annak házát,földjét,rétjét az uradalom elvette^ A város vezetőségét mindenben az uradalom akarta irányitani. A bíráskodás jogát elvette - s mintha nem is szabad város, iianem jobbágyközség lenne,- az uriszékkel ületett törvényt. A város polgárai természetesen nem nyugodtak bele ré- - 64 - gi jogaiknak,kiváltságaiknak elvesztésébe. Ilyen körülmények között a város minaen energiáját a szabadságért,az elvett jogok visszaszerzéséért folytatott harc foglalta le, A város 1743-tól 1648-ig folytonosan perben állt az uradalommal. Hiába volt minden kérelme a varosnak vármegyéhez, országgyülésnez,magához a királyhoz is,mert ha valamelyik ügyben megr\yerte is Kanizsa városa a pert az uradalommal szemben, az uradalom nem vett róla tudomást. A város teljesen elszegényedett, fejlődésében elmaradt a többi városoktól,mert a város minden jövedelmét a folytonosan tartó perek felemésztették.Pedig természeti adottságainál fogva preuesztináivá volt a meg - gazdagodásra s ezzel kapcsolatosan a fejlődésre. Az úrbéri pe - reknek 1846.vetett véget. Az utolsó kanizsai uraság Battnyány Fülöp 1670-ben halt meg,90 éves koráoan. Fülöp hercegnek fiu-utóda nem lévén a pinkafői ágból származó Batthyáry Gusztáv r.erceg követte őt a Kanizsai Kegyúri székben. 9. A város kialakulása 169Q-től máig . A város mai kialakulása tulajdonképen a török kivonulása után kezdődött. A vár lerombolásával megszűnt védelmi hivatása, de földrajzi helyzete uj irányú jelentősé6et biztositott számára. Magyarország,Horvátország és Ausztria érintkezési szeletében feküdvén,természeti küldetés volt számára ^ három terület gazdasági érdekeinek Kiegyenlítése,az a macától kinálKozó Közvetitő és Kereskedelmi szerepkör,mely a KÖZÖS vámhatárok mellett tág teret nyitott a jólétet nyújtó munkára.A város fejlő - dését azonban a majdnem másfél századig tartó hűbériség ellen folytatott küzdelem nagyoan hátráltatta. A szabadságharc alatt az ellenséges hadak megszállása, majd a magyarsága mellett hűen kitartó lakosságra kivetett óri- 65 ási sarcok anyagilag teljesen tönkretették a várost. Az elnyomatás szomorú éveiben a beszállásolt osztrák katonaság legfőbb gonaját a "rebellis" város minél nagyobbmérvü kiszipolyozása képezte. Az 1667_es Kiegyezést követő nyugalmasabb iaŐKben vi.- szont a város vezetőinek szük látóköre,kicsinyessége állta útját a nagyobb lendületü fejlődésnek. A város-dacára gazdag kereSKedelmének és virágzó gyáriparának, továbbá jelentős kézműiparának - a világháború előtti időben az elhanyagolt ktilsejü városok mintaképe volt. A város függetlenségi érzületü polgárainak politikai magatartása természeteden maga után vonta,hogy sem a kormány , sem a vármegye nem tett semmit a város fejlődése éraekéoen. Ily körülmények között nagy belső életerő kellett ahhoz,ho^y Nagy- Kanizsa Zalavármegye legnagyobb városává fejlődhetett. Kanizsa vára körül két település keletkezett.A mocsaras völgy nyugati oldalának lapályos területén a mai KisKanizsa helyezkedett el,melynek települési uiagvát a mocsárral párhuzamosan haladó Rác utca képezte,ahová Kanizsay Miklós az 1400-as évek elején görög és rác kereskedőket telepitett le. A környék fölamivelő népének KisKanizsán való letelepülése a varasdi,szepetneki és a letenyei utak mentén történt. Később a homokkomáromi,majd a ija^yar-utcára vezető dülőut mentén épitik fel hajlékukat a települők. A keleti oldalon levő település - a mai NagyKanizsa - a völgy felé eső dombok lejtőjén helyezkedett el.A település ősi magvát a várialak tövében szerényen meghúzódó aii* pur utca képezte,mely már a török uralom előtt is megvolt. A mai Király utca környékén főleg iharos ok,Kereskedők laktak,mig a fölamiveléssel foglalkozók a Szombathely felé vehető ut mentén, a mai Magyar utcán s a Soproni-ut két oldalán - 66 - a mai Teleky utcán építették fel zsupfeueiii,szegére es hajlékaikat. jobb anyagú házat nem volt érüemes építeni,mert a folytonos háborúskodás alatt a várat ostromló sei-eg legelőször a külvárost dúlta s égette fel,ezért a lakosság az ellenség közeledtének hirére minden értékes holmijával a várba menekült s házaikat legtöbbször maguk gyújtották fel,nehogy az ellenség menedékül használhassa azokat. A vár lerombolásával hamarosan megindul a város növekedése. I.Lipót iae telepité le a török elleni narcok rokkant katonáit; mindeniknek hóznelyet s házaik felépítéséhez a lerombolt vár anyagábóx követ ,téglát,gerendát s egyéb épületanyagot adományozott. Gróf Berge Kristóf várparancsnok a kincstár s az általa adományozott telken a lerombolt várlal s a várbeli kőépületek anyagából a lakosság áldozatkészségének segítségével a Ferencrendieknek templomot és zárdát építtetett.Az akkori arátokban hatalmasra méretezett építkezést 12 év alatt 1714-ben fe - jezték be. A tornyot pedig a pénzhiány miatt csak 1816-ben építették fel. Grachich báró 1705-ben az uralkodónak tett szolgálatainak jutalmául egész jelentéktelen összegért kapta meg a lerombolt várat oly feltétellel,nogy a hatalmas falmaradvány oKat le kell bontatnia. Grachich azonban a faltömbökből csak annyit horuatott le,amennyi a Német-utcában épülő bérházainak s egy nagy vendégfogadó /a mai Korona szálloda/ felépítéséhez kellett, a többit otthagyta. Korona szálloua /vár/ Régi törvényszék épülete. /Dombi vendéglő/ Utóda gróf Szapáry Antal ugyancsak a vár falaiból épitteté fel a ma is oly jellegzetes 1-1.5 m vastag falu,ódon bolthaj tásu,hosszú,disztelen külsejü uradalmi épületedet,a mai hercegi házakat. Batthyány még a mai Horthy Miklós útra és Erzsébet térre néző "hercegi házat",a Dombi vendéglőt,/a mai régi törvény- - 68 - szék palotáját/ s a "kis sörházat" épitteté fel. Csecsemővédő otthon utcai része. A várfalak megmaradt maradványait a város lakossága hordta el házainak felépítéséhez. Az ikertelepülésből az ujabb keletkezésű fejlődik várossá. Nagykanizsa öt irányból összefutó postautak metszési pontjában keletkezett.Kiépülése sugaras település:az öt főútvonal mentén egymástól messzire elhajló, a natúrba messzire kinyúló utcák létesültek összekötő utcák nélkül. A település közben két tér alakult Ki:a Piac-tér,/mai Erzsébet tér/ melybe a Szombatnelyi-utca /ma Magyar-utca/, a Csecsemővédő otthon /udvari rósz/ De Berge gróf által épittetett 1702-ben. - 69 - Német utca /ma Király-utca/ és az Ispitál-utca /inai Horthy Miklós utca eleje/ s a Séta-tér /mai Eötvös-tér/,melybe a Récsei /ma petőfi-utca eleje/ és a Soproni-utca /inaTe le ky-utca/torkolt. A két teret a piarc-utca /a inai Fő-ut/ kötötte össze. Az 1753-ban készült telekKÖnyvszerü kimuLatásban már 14 utca van feljegyezve. Ezek: Né:.iet-utca /:ma Király-utca:/, Szombathelyi-utca /:ma Magyar-utca:/,Piarci-utca /* mai Erzsébet- tér és a F<5-ut a Teleky utcáig:/,Légrádi-utca /:ma Horthy Miklós ut közép része:/, Várhelyi-utca /:ma Báthory-utca:/Szentgyörgy vári- utca /:ma is igy nevezik:/,Miháldi-utca /:ma Attilautca: /,Soproni-utca /:ma Teleki utce:/,Récsei-utca /:ma Petőfiutca eleje:/,Cigány-utca /:ma a Petőfi-utca felső része:/,Uj - utca /-.ma Honvéa-utca:/,Szeglet-utca /:ma Kölcsey-utca:/,Szigeti- utca /:ma zrinyi Miklós-utca eleje:/,Külsőtelki-utca /:ma Rákóczi- utca: / Az 1786_os József császári felvétel hiven mutatja be az akkori város települési viszonyait.Ebben az időben az utcák egészen falusias képet nyújtottak. A már emiitett nagyobb épületedet leszámitva - bár a házak már marauanuónak épülnek - még a Főutcán is apró,bogárhátú,náudal,zsúppal feaett házaKat találunk, melyeroiek utcai Keritése deszkából készült. Az utcák nyáron porosak,az őszi és tavaszi esőzések iaején feneketlen a sár. A giares-göcirös utcákat,ue Különösen a város három nagyobb terét hatalmas pocsolyák disztelenitiK. A Séta-tér /:ma Eötvös-tér:/"Sárecz-tója" oly nagy és méty volt,hogy lovaKat úsztattak benne s nyáron nemcsak a gyerekek, de még a felnőttek is fürdőül használták. A mai Bajza-utca és a Kossuth tér közötti teknőszerü métyeaés vitét a "Cziglenicze-tó"-t csak az 1880-as évek elején tudták levezetni. A Piac-tér is süppedékes,sáros terület volt, - 71 - Fő-utca 1850.táján. Fő-utca felülről. Törvényház. Régi kereskedő ház. - 72 - melynek tócsáit 1869-ben csapolták le téglával kibélelt árkokkal. A mindjobban fejlődő Kereskedelem,Különösen az idegenből hozott áruk szétosztása és továbbviteléből KialaKult hatal-l inas átrakodó forgalom, aielyet mind kocsin való szállitással bonyolitottak le,égetően sürgette Kanizsa útjainak,utcáinak rend- I behozatalát. A város kavicsolással próbált a bajon segiteni.Az utak I kavicsozása azonuan nem adott gyökeres utjavulást,mert a feneketlen sár csakhamar elnyelte a rászórt tömérdek Kavicsot. Az utak rendbehozatala,tégla-járdák,vizlevezető-árkok I épitóse a város állandó gondjai közé tartozott. Az utcák besűrűsödése,a négyzetes utcatömbök a városi- I as település kialakulását bizonyitják. 1852-ben Kanizsán 1421 I ház van. 1854-ben nyilik meg a Kisfaludy-utca.Ez volt az első mérnök által megtervezett utca. Ettől kezdve az utcák keletke- I zését mérnöki kéz irányitja,szabályozza.Megnyitják a földmive- I lő és fuvarozással foglalKozó letelepülők részére a Magyar-ut- j cából kiágazó Qarai-utcát. Kiépül körösKorül a Piarc^tér is. Az uj utcáK megnyitása mindig a telektömbök négyszögesítése jegyében indul. Ilyen éretelemben nyilik meg a Csengeri utca középső része s i&y alaKul ki a Csengeri,Zrinyi,Batthyány és Kisfaludy utcák négyzetes tömbje. A Rózsa utca megnyitásával a Teleki és Attila utcát kötik össze s ezzel is egy uj négyzetes tömb szaporodott. A Hur\yadi utca megnyitásával egyrészt a Kinizsi,Rákóczi, Hunyadi,Kölcsey-utca és a Főút tömbje,másrészt a Hunyadi, Rákóczi,petőfi-utca és Eötvös-tér tömbje nyer Kialakulást. Kiskanizsán ugyanekkor az utcahálózat kialakulását továbbra is a aülőutak iránta szabja meg. + 73 - A Ferenc császári felvétel Nagykanizsa 70 év alatti fejlődését szemlélteti. Kisicanizsa települése folyamán utcahalmozódást a Temető- utcánál és a HomokKomáromi útnál találunk. Két terét is a természeti adottság hozta létre s alakította ki,mert ugy a Szent Flórián,mint a Templom-téren egyegy nagyobb pocsolya akadályozta meg a terület beépitését. 1660-ban nyílt meg a Pragerhof-nagykanizsai vonal , 1861-ben a Nagykanizsa-budapesti, 1865-ben a Sopron-nagy Kanizsai vonal és végül 1668-ban az 1866-i olasz-osztrák béiteszerződés értelmében a Barcs-muraKeresztúri-nagyKanizsai vonal , ho<^y a pécsi medencéből a szenet Triesztbe lenessen szállítani. A Déli Vasút vonalainak megnyitásával a me^növekeuett forgalom a postautaKról az állomás felé terelődött.A keskeny ispitál-utca nem tudta zavartalanul lebonyolítani a személy és tenerforgalmat,ezért 1866-ban a város elnatározza az Iván-utcának /:mai Csengery útnak Zrinyi I.!iklós utcától a tenerpályaudvarig terjedő része:/meghosszabbítását és osszeKÖtését a FŐ-utcával. A terv 1870-ben meg is valósult.Ekkor nyílott meg a Csengery utca,hol rövidesen az 1-2 emeletes paloták sora emelkedett. rál„ audvar. - 75 - Az a hatalmas kocsiforgalom,mely az akkori Kanizsa utcáin napról-napra növekedeti,a város vezetőit arra inditotta, hogy az utcákat kongótéglával burkolja. Tiz esztendeig tartott a város utcáinak,járdáinak,tereinek kongó-téglával burkolása. Ez a piros kongótégla 55 évre elrontotta a város külső képét. Ez a poros,majd sáros burkolat lett okozója a legsúlyosabb közlekedési nehézségeknek emberre,jármüre egyaránt. A nagylenuületü kereskedelem,valamint a szépen fejlődő kézi és gyáripar a polgári va^yonosodást mozditotta elő,ami viszont a városias fejlődésre gyakorolt jótékony hatást. 1875-ben megnyilik a Nádor-utca,mely a Kazinczy és Cstngeri utcák összekötője lett. Az uj utca minden telkét,mely az uradalom tulajdona lévén^ vagyonos zsidókereskedők a zsiuó hitközség számára szerzik meg.Itt épitik fel elemi és kereskedelmi iskolájukatjimaházuk s a hitközség bérháza is itt nyer elhelyezést. 1677_ben a Szemere és Kisfaludy utcákat összekötő Csányi László utcát nyitják meg,hol leginkább a Déli-Vasut alkalmazottai épitik fel csinos családi házaikat. Egészen uj képet ad a városnak az 1883-ban megnyitott Sugár-ut. A széles,nyílegyenes utca a Fő -utcától a Rákóczi-utcáig húzódott.Ebben az utcában épül fel hamarosan 48-as közös bakák s a 20-as honvédek kaszárnyája. Ugyancsak laktanya épitéssel kapcsolatban épül ki a József főherceg utca is,mely a Vagyar utcát a Petőfi utcával kötötte össze. 1902-ben a Sugár utat kiépitik egészen a József főherceg utcáig. A magánépitkezés nyomai erősen észrevenetők különösen a város belterületén lévő utcákon. 1886-tól 1890-ig 3 kétemeletes, 8 egyemeletes,125 nagyobb méretű földszintes ház épült fel. - 76 - Horthy M.uti "hercegi ház" Nemzeti Bank a Deák F.-téren. Csengery-utca 56 házat átalakítottak és megnagyobbítottak. .Az egymásután m%-_ nyíló utcák sok házat és telket tettek köztulajdonná. A millenáris évben a város a gimnázium kibővítését, a polgári fiu- és leányiskola részére uj épület építését,árvaház, sétakert,muzeum és könyvtár létesítését határozta el. Az 1900-as évek elején a varos beépítése még igen hiányos volt. A főútvonalak házsorait minduntalan üres telxek,telektömbök, kertek,Kerítések bontották meg.Az 1902-ben megnyílt Sugár uton a kaszárnyákon kivül még kevés magánház épült lel. A Sugár-ut és a Hunyadi uica összekötő utcája a Királyi Pál utca is most kezdett beépülni. A Csengeri úttól a vasúti töltés^ huzóoó plau-telek is beépítetlen volt. Az 1890-es évektől a tőkével rendelkezők a gyáripari vállalatokba fektették be pénzüket.A gyárak és egyéb nagyvállalatok, a Déli Vasút alkalmazottai,ue az idő is e^yre növelte a lakosság számát. A népszaporouást azonban nem követte megfelelő arányú építkezési tevékenység. A XX.század első évtizedében Kanizsán felütötte fejét a lakásínség,meiy a városnak azóta is hü kísérője. A világnáboru kitörését megelőző években újra felélénkül az építkezési kedv. 1910-ben épül ki a Tárház-utca,Só- és Vasut-utca.1911- ben épül fel a Rozgonyi-utcai tornaterem,a szénkénegraktár.Egymásután épültek be a város belterületén találnató üres telkek. 1912-ben a varos felépítteti a méntelep szép épületeit, hatalmas istállóit. A magánépitkezés is több hatalmas palotával gazdagította a várost.Ekkor épül a Rozgonyi utcai mozgófényképszinház. 1914.uavaszán csupa katonai építkezési tervek végrehajtásán fáradoztak. 1915-ben a pozsonyi katonai parancsnokság egy 3000 személyes katonai járványkórház építkezésébe kezd a somogyszent - raiklósi uton. í''ire elkészült, a Monarchia legnagyobb katonai kórháza lett a 70 holdnyi területen fekvő barakk-telep.A telepen ÖOOO fekvő beteg, 20 orvos, 500 ápoló-személyzet nyert elhelyezést. A barakk-kórház a legmodernebb felszerelésű; külön gyógy szertárral,tiszti lakásokkal,kaszinóval,műhelyekkel,mosodával, fertőtlenítővel, óriási konyha-pavillonnal,kertészettel rendelkezik. A barakk-kórház utai aszfalt-burkolattal vannak elr látva,az utak mentén gyönyörű fasorok,Ízléssel parkírozott terek nyújtanak szép látványt a betegejcnek. A barakk-kórházban építették meg az első vízvezetéket Nagykanizsán. A négy-emeletnyi magasságú vasbeton-víztorony látta el a Barakk ós Károly kaszárnyát vizzel.1916-ban a Telekiut végén épülő 1200 embert befofcadó pavillon-reniszerben elhe- - 78 - lyezett 12 tömbből álló modern kaszárnya is elkészült,mely 20 holdnyi területen fekszik. A világháború után a nagyfokú laKásinség enyhitésére az országos Földbirtokrendező Bizottság a "Városi Közkórház"- tól keletre terjedő u.n.Katonarótet házhelyednek osztotta ki. 1922-ben kezdődött meg az első kiosztás,amikor is 38271 2 öl területből 64 házhelyet parcelláztak szót.A másodizben i - génybevett 43.160 öl2-bői 113 háztelicet alakitottak. Az építkezés azonban a reánk szakadt nehéz gazdasági viszonyok miatt nagyon nehezen indult meg. Szociális és egészségügyi szempontból megfelelő lakások szaporitása és a hosszú idő óta szünetelő laKásépités megélénkitése céljából a város 1926-27-ben kétemeletes bérházat épittetett, melyben 16 egy-,kettő és háromszobás Kislakás van.l93otól Kezdve gyors iramban indul meg az épitkezés Katonaréten úgyannyira,hogy ma már pár telek áll még beépitetlenül. Ez az uj kertváros Nagykanizsa legegészségesebb,legrendezetteb, legszebb fekvésű villatelepe. Katonaréti villák. - 79 - 1930-ban épült í''el a hatalmas méretű Gábor Áron tüzérlaktanya, mely a régi Kaszárnyák stilusától egészen elütő,érdekes, modern alkotás. A város maga az 1932-ben végzett parcellázások folyamán mintegy 50 házhelyet osztott ki,anélkül azonban,hogy ezzel a város területét kifelé nagyobbította volna. 1933-ban épül ki a Babochsy- és Wlasits Gyula utca.Ez évben szünteti be a nehéz gazaasági viszonyok miatt hatalmas üzemét a na^ymultu weiser-gép^yár. A Sugár-uton lévő hatalmas gyártelket 1935-ben felparcellázták s a városszabályozási terv szerint nyitott Kazinczy-utcában épültek fel azok a villa-házak, s a Sugár-uti részen azok a mouern 1-2 emeletes bérházak, amelyek a legújabb épitészeti irányoK megoldásait képviselik városunkban. Református templom - 80 - 1938.évben nyilt meg a Pilsudszky-utca,raajd az Országút és a varasdi-utcát összeicapcsoló Munkács-utca a III.kerületben. 1940-ben kezdik épiteni a Horthy Miklós ut baloldali házsorát, mely területet a Batthyány uradalom engedi át épitési célra. irredenta-emlékmű Szentháromság. - 81 - Hunyadi-utcái részlet - 82 - Király utcai-részlet Hercegi ház Régi kereskedőház udvara. Szeszfinomitó. - 84 - Falusiak a kanizsai piacon. - 85 - A lakosság települési viszonyai. a./ T e l k e k . A város területe 12.931.174 hold; ebből belsőség 1198 hold,külsőség 11.730 kat.hold. Az I.és II.kerület együtt 699 hold, a in. kerület 499 hold. A város talajdonát képező területek: közterület 281 kat. hold 1482 öl2 szántó 142 ff 408 M kert /városi parkok/ 13 H 899 n rét 97 ff 1040 t» sző lő 6 n 00 n lege lő 1447 n 1507 tf erdő 3246 M 1248 ti összesen: 52 36 kat.hold 184 öl2 A telkesitett rész 280 hold, a telektörabökben ezenfelül még 630 nold belsőség /belső kert/ stb.foglaltatik benne, azaz a telkesitett terület kétszerese. Az I.kerületben telkesitett 111.800,közterület 133.100, a II.kerületben telkesitett 115.1200,közterület 102.200 hold. Egy lakásra esik az I.és II.kerületben együtt 48.5 öl^ összterület, azaz 57.5 La/hec . 15.5 öl2 telkesitett, 16.2. öl2 közterület és 16.8 öl2 belső terület. 2 p Az I.kerületben egy lakosra esik 23 öl telek,25.9 öl közterület, a II.kerületben 12.75 öl2 telek és 11.0 öl^ közterület. A látszólagos eltérés oka az,hogy az I.kerület telektömbjei teljes egészükben telkesittettek,mig a II.kerület telektömbjeinek belseje legnagyobb részben még őstermelés alatt áll,azaz - 86 - erős a beépitetlenség. A közterület eltérésének oka pedig az, hogy a város tulajdonában lévő na^obb összefüggő belsőségi kerületek majdnem kizárólag az I.kerületre esnek. Pl.városi kert, temető,Barrkk-telep,kórház,méntelep,szivattyútelep és szenny - vizderitő,nagyobb terek stb. A télKesitett területek, a beépitett telek nagyságok megoszlása az I.és II.kerületben: Nagyság összesen I.kerület II.kert llet öl2 arb. * arb. * drb. 50- ig 69 3.4 8 0.9 61 5.3 50-100 475 23.4 126 14.5 349 30.8 100-150 315 25.5 173 20.0 342 29.9 150-200 340 17.8 146 17.8 204 17.8 200-300 383 19.1 259 30.0 124 10.8 300-400 101 5.1 68 8.0 33 2.9 400-600 57 2.8 39 4.6 18 1.6 600-1000 26 1.3 21 2.6 5 0.4 1000-nél több 25 1.3 21 2.6 4 0.3 összesen 2020 861 1150 A kis teleknagyságok túlsúlyban vannak,mert az 50-300- ig terjedő telkek az összes telkek 69.5 >-át alkotják,részben az eredeti őstermelő településrészben a városias hézagos beé - - 87 - pitést is előidéző kislakásos csaláai házakhoz szükséges kisméretű telkek nagy száma miatt. A telek nagyságokban csak a telkek beépitett és udvari része van felvéve, a telektömbök belsejében lévő,mezőgazdasági müvelés alatt álló részek nem. Egészségi szempontból hátrányos a hosszú,keskeny teljek egyik oldalán végighúzódó uavari beépités, mely néha mindkét olGalas,sőt elég gyakori a teljes körülépités, ami a földszintes,bérlakásos beépités egyik okozata. A telkek beépitési módja az I.és II.kerületben: Beépitési mód összesen I.ker ilet II.kerület drb. h drb. f drb. i Városias zárt 609 28.2 328 36.4 281 21.9 " hézagos 795 35.8 283 31.4 512 40.1 Kertes 181 8.3 166 18.5 15 1.3 Falusias 417 19.6 68 7.6 349 27.3 Rendszertelen 18 0.8 13 1.4 5 0.3 Üres telek 159 7.3 42 4.7 117 9.1 összesen 2180 901 1279 A II.kerületben,ahol a telek nem olyan értÓKes,a városias hézagos beépités van túlsúlyban,továbbá az "stermelő ré - tegnek megfelelően a falusias jellegű; az I.Kerületben a városias, zárt a legtöbb, a városias hézagos és az ujabban telepi - tett Kertes mellett. - 88 - A telek értékére vonatkozó néhány adat a város köz - pontjából kilelé haladva: a Fő utcában 150 P/öl2, a Sugár ut torKolatánál 80 , Király utcában 60, Rozgonyi utcában 40, II.és I.Kerület külső részein 20-25 P. Legolcsóbb telekárak Kiskanizsán 6 p/öl2. b. /épületek. A lakóházak száma és építőanyagának megoszlása kerületenként az 1930. évben : Falazat és tetőanyag I.ker. II. ka-. III. ker. Kültelek Kő vagy tégla 686 1046 1079 47 KŐ v.téglaalapu,vályogfalu 15 135 31 - Vályog vagy sár 6 107 74 19 Faépület 61 5 14 8 Cserép v.pala,vagy bádog 958 1223 1012 55 Fazsindely,vagy deszka 10 55 154 1 Nád,vagy zsup 15 32 18 Lakóházak száma 968 1293 1198 74 A lakóházak összes száma 3533 A lakóépületek a nagyszámú téglagyár folyományaként 85 ''_ban téglából ós 96 ^j_ban cseréppel vannak fedve. Az építési telkeken lévő házak számának növekedése arányban áll a lakosság száporoüásával. A lakható épületre eső lakók számát az 1875-től kezdődő erős ópitési tevékenység különösen a többszintű házak építésével csökkentette.A háború befejezése után erős v«_lt a lakáshiány .Az épitési tevékenység - 89 - 1926-1930-ig és 1933-tól újból élénkebb és egyenletes.Leginkább állt a fejlődés a századforduló körül és a világháború alatt. 1885 - 1890-lg az átlagos szaporulat 47 lakóépület 1920 - 1930-ig " " 23.2 « 1930 - 1940-ig " " 35.5 " A lakásffióra szerinti megoszlás: 1 laKkaásos I#í4?6r .£> I3I5..k7e0r j.í 2 h 22.80 i> 26.20 <£, 3 " 8.50 % 15.10 io 4 " 7.20 # 8.90 io 5-10 " 13.80 Ío 13.20 °Jo 10 " 1.70 Ío 0.60 io Az 1 és 2 lakásos házak az egésznek 65 %~éX teszik ki. Különösen nagy a számuk az I.kerületben,ahol a sok családi ház és a II.kerület keleti részén,ahol az őstermelők falusias beépitésü települése van. A szobaszám szerinti megoszlás: I.ker. II.ker. 1 szobás 31.80 % 60.80 <f> 2 szobás 42.70 <f> 31.70 # 3 szobás 18.30 $ 6.70 $ 4 szobás 5.10 "jó 1.50 io 5 szobás 2.10 # 0.30 # Az egy szobás lakás a II.kerületben a legnagyobb számú, mert az ősteimelők és a többlakásos régebbi földszintes bérházakban lakó szegényebb II.kerületi népesség lakása. A kétszobás lakás az I.kerületre jellemző,miután itt sok a kis családi lakóház. - 9o - A lakosság népességi .viszoqyai. a./ Szám. Nagykanizsa lakosságáról 1869-tői a hivatalos népszámlálás aaatai pontos számokat adnak. 1669.óta a lakosság száma 10 évenkint : tv összlakosság gyarapodás szám % 1869 15.125 1880 18.390 3275 21.6 1890 20.619 2221 12.1 1900 23.978 2636 12.8 1910 26.524 2525 9.8 1920 30.037 3513 13.3 1930 30.869 832 2.0 A növeiceoést vizsgálva látjux,hogy 1669-1680 között nagyarányú a növekedés 21.6 -ó. 1890-től kezove 1900-ig közepes emelkedést látunk. 1910-től 1920-ig a világháború ellenére még mindig 13.3 ,-os növeKedése van a lakosság számának.1920-tól 1930-ig azonban egészen megtorpant a fejlődés,mindössze 2.9 /3„ os emelkedést mutat a növekedés,ami majdnem egyenlő a helybenállással. - 91 - b./ Nemzetiség. A vár lerombolása után 1702-ben Lipót császár rokkant német katonákat telepitett Kanizsára.A bevándorolt iparosság zöme is német volt.A városban a XVIII-XIX.századokban még jelentős számot Képviselt a németség.A nemzetiségi viszonyoKról 1880. óta vannak biztos adataink.Ebben az 50 évben csak a német a nemzetiség, egyéb nemzetiségek száma jelentéktelenül csekély. A népesség megoszlása nemzetiség szerint: ív 1880 1890 1900 1910 1920 1930 Magyar 16580 19118 22300 25300 29160 30401 Német 1280 954 562 706 541 278 Tót 38 35 27 39 23 17 Oláh 1 8 — 3 6 19 Horvát 22 315 222 313 173 12 Szerb 5 9 5 14 6 4 Rutén 1 _ - 1 1" Egyéb 225 180 139 136 127 98 Nemzetiség összesen 1572 1501 955 1211 877 429 Összesen 18398 20619 23255 26524 30034 30896 - 92 - Ebből a táblázatból kitűnik,hogy a németség térvesztése a nemzet testébe olvadással,teljesen magyar várossá tette Nagykanizsát. 1880-ban a németség az összlakosság 6.9 ,-át alkotta, 1930-ban már csak 0.9 $-át képezi. c./V a 1 1 á s . A lakosság vallás szerinti eloszlása : V a l l á s 1836 1869 1900 1910 1920 1930 Róm.kath. 5738 12233 18938 22532 25227 26950 Gör.kath. 68 0 18 35 44 42 Ev.ref. 9 32 312 279 512 478 Ág.h.ev. - 121 330 454 552 525 izraelita 1000 2707 2616 3378 366 3 2838 Gör. ke leti 32 27 6 7 14 Unitárius _ 9 1 8 Egyéb 4 2 1 7 Nem kath.összesen 1077 2892 4316 4155 4787 3904 összesen 6815 15125 23254 26687 30014 30854 - 93 - Foglalkozás.Gazdasági élet. A lakosság foglalkozása 1900 - 1930 években : Foglalkozási ég É v 1900 1910 1920 1930 őstermelő 5586 5200 5440 5443 ipar 5935 8112 8135 8340 Kereskedelem és hitel 2237 2458 3113 3156 Közlekedés 2852 3378 3725 2848 Közszolgálat és szabac foglalkozás 1419 1533 2390 2198 Véderő 860 885 2249 1721 Napszámos 1741 1132 901 1869 Nyugdíjas tőkepénzes - - 1850 3216 Házicseléd 1119 1034 855 722 Egyéb ismeretlen 2229 2792 1376 1356 összes lakosság 23978 26524 30037 30869 Az egyes foglalkozási ágakat fejlődés szempontjából vizsgálva, azt látjuk,ho^y növeKSzik: Ipar,KeresKeoelem,véderő,napszámos,nyugdijj állandó : őstermelés és némiképen a közszolgálat; csöKKen : közlekedés,házicseléd,etyéb foglalkozás. A város gazdasági életére vonatkozóan a kerületiténti megosztás igen elhaturolt. A számbelileg legnagyobb II.Kerület az iparosság, a napszám,véuerő,csekély részben az őstermelő réteg települése. - 94 - Az I.kerület a kereskedelem,közlekedés, a nyugdíjas tőkepénzes-házbirtokos foglalkozásúakat zárja magában. A teljesen falusias jellegű,különálló települést képező in.kerület /Kiskanizsa/ kizárólag őstermelés foglalkozásúak által lakott. Ennek megfelelően a kisipar és kereskedelem megoszlása a következő: Az I.Kerületben 6214 laKOsra jut önálló iparos 252 , /3.8 % önálló kereskedő 137, -/1.67 $ A II.kerületi 14.896 lakosra 502 önálló iparos /3.57 ,,/ és 178 önálló kereskedő /1.2 jut. A III.kerületben 7346 lakosra 105 önálló iparos /l.43>/ és 47 önálló kereskedő /0.64 /,/ esik. A helyi forgalomnak megfelelően viszont még ezeKen a területeken belül is legsűrűbben helyezkednek el az I.és II.kerület bevezető utjain, legritkábban a Katonaréten,Barakk-telepen és az e^ész III.kerületben. Különlegesen elhatárolt település a II.kerület keleti oldalán az őstermelőké, a kivezető fildutak és a nagykanizsai földek közelsége miatt, a Katonarét a bérmunkába tartozókkal, Barakk-telep,Babochay-, Wlasich-utcák a forgalomhoz tartozókkal, Csen^ery utca a nagyobb iparral foglalkozókkal. A többi foglalkozási ág elég egyenletesen van elszórva az ejes kerületekben. - 95 - Foglalkozás.Gazdasági élet. I P a__r\ \ a./ Kézműipar. A legrégibb időtől kezove a kanizsai vár arainak,Katonaságának, várnépének szükségleteit a várba telepitett iparosok látták el. De az iparos-megteiepedési-e alkalmas hely volt a várfalak töve is,mert az ellenség közeledtekor az iparosság minaen értékével együtt a várba menekülhetett. Az iparosság főleg a mindennapi élelmezési,ruházati,épitkezési, házberendezési és Hadfelszerelési szaKmában dolgozott. A XVII.század folyamán Kanizsa vára körül élénk ipari és kereskedelmi élet folyt. Nemcsak a vár ipari szüKségleteit fedezték, hanem a Környékét is ellátták. Evlia Cselebi emliti utieirásában,hogy a várban - mely akKor török kézen volt - ötven boltja volt a mesterembereknek, mig a nyugati külvárosban - Kiskanizsán - 80 iparos és keres - kedő boltjában minden feltalálható volt,amire az embernek szüksége van. Különösen kiemeli az itt kapható finom posztót és szép ruhanemüeket. MiKor 1690-ben a török Kanizsa várából Kivonult,ugy a várban,mint a váron kivüli településen már élénk ipari élet működött. Ebben az időben a város lakosságának nagyobbiK részét az iparosság képezte. Az iparosság volt a város vezető társa - dalma,közülük Került ki a város vezetősége is.Az iparos most már nemcsak a helyi lakosság s a katonaság szükségleteinek kielégítésére dolgozik,nanem a környék laKosságát is Kanizsa ipara - 96 - látja el. Az ipar emelkedéséhez hozzájárult az is,hogy Steyer és Alsó-Ausztriából sok német telepedett a városba,aKik nyugati Ízlést és technikát hozva, az ipar finomságát is emelték. A nagykanizsai iparosoknak céh-szervezetbe való tömörülése csak a XVIII.század 2.évtizedében fejlődik ki. A legelső volt a takácsok céhe,melyről az el3Ő feljegyzés 1722-ből maraat fenn. Az ő feljegyzéseikbői tudjuk,hogy a kanizsaiak céhe GAlambok, Bakónak, Oelse, Tűrje, Garabonc, Csapi stb.Községekre is kiterjedt. Kanizsa kulturéletére enged következtetni,hogy 1795-ben már könyvKötőmester is volt a városban,sőt 2 év múlva egy má - sodik is letelepedett. A céhek igen szigorú rendet tartottak,tagjaiknak nem - csak ipari,nanem családi,erkölcsi és vallásos életében is. Már 1613-ban a következő céhek működtek Kanizsán: "1. Szüts és Szijjártó céh 8.magyar varga ós botskor czéh, 2. asztalos és lakatos czéh, 9.gerencsér czóh, 3. takáts czéh, 10.mészáros czóh, 4. csizmadia czéh, 11.kőműves és áts czéh, 5. pintér czéh, 12.német varga czóh, 6. bognár czéh, 13.magyar szürszabó czéh, 7. kovács czéh 14.gombkötő czóh.M 1829.elején megalakult Kanizsán az első zalavármegyei .<a lapos-céh. 18o3-ban a kisKanizsaiak megalakították a kapás-céhet. A céhek vagyoni erősségét bizony ltja ,.az 1630-ban a városhoz beadott kórvény ük, mely ben beje lűntettéK,hogy,, Polgári Ispitály"_ t óhajtanak felállítani. Az 1850.évtől kezdve az akkori haladó korszellem las - sanKént aláásta a cóhrendszer kiváltságos,merev,kornadó szerve- - 97 - zetét és korlátait. A céhek SZÍVÓS ellenállással véuték önkormány zatukat, azonban az 1872.évi VIII.t.c.egyszerűen kitörölte őket az életből éa elfoglalta helyét az iparszabadság. 1874-ben a városi tanács bizottságot küld ki a céhek vagyonának felszámolására s az uj tórvény szerinti megalakulásra. Azonban a Nagykanizsai Iparos Egyesület csak 1876-ban alakult meg,mely 1877.április 15.-én Ipartársulattá alakult. A céhrends zer merev Kereteiből az uj renoszerre való áttérés nem ment minden zöKKenő nélkül. 188ó-ban már általános a panasz,hogy az iparosság kétnarmad része segéd nélKül tengődik, mert mindenki önálló lett,sokan képesités nélkül. Ezek a viszonyok érlelték meg azt az országos mozgalnat, mely köve telte,hogy szaktudás nélkül ipart senKi ne folytathasson. Az országos mozgalomnak lett is foganatja,mert az 1864.évi XVII.t.c.megalkotta az ipartestületek inai szervezetét. A kanizsai iparosoK készítményeinek jósága messze földön ismert volt. Nemcsak a közvetlen környéKet és Muraközt,hanem egész zala- és Somogy vármegyét ellátják iparciKkeikkel.Ezenkivül a vásározó iparosok - Vasmegye alsó részét és Horvátország Drávamenti területét bejárva - jó árujuk a kanizsai iparnak hirnev^t és tekintélyes számú vevőközönséget szerzett. Az iparosok kiválóságáról tanusKodnak a különböző hazai ós külföldi iparkiállitásokon nyert arany,ezüst és bronzérmek, valamint az oklevelek. így az 1879.évi székesfehérvári kiállításon iparosaink 1 aranyérmet, 2 ezüstérmet, 8 bronz érmet,Két diszoKlevelet és ló emlókokmányt hoztaK haza. 1885-ben egyiK kanizsai iparos Zágráb,Prága,majd 1889- ben Brüsszel és jamaikába állított ki ecetet és élesztőt,mindenütt szép sikere volt áruinak. 1905-ben a pécsi országos kiállításon egyik cipész-ipa- - 98 - ros remek kószitésü cipőit aranyéremmel tüntették ki. b. /Gyáripar. A céhrendszer letűnésével mindenki korlátozás nélkül űzhette iparát.Ez a szabadság csakhamar szabadossággá fajult és utat nyitott a tőke uraImának,mely csakhamar éreztette is hatását. A gyáripar egyre súlyosabb tényező lett a város életében. A gyáripar szivta fel a feleslegben lévő kanizsai és vidéki földműveseket s igy megmentette őket a kivándorlástól. Az olcsó munkaerővel és jó világpiaci forgalmi viszonyokkal rendelkező Nagykanizsa a kézmü-ipar helyett a gyáripari gócpont megszerzésérentörekedett. A legelső gyár már 1842-ben megalakult "V/eiser János gépgyár" néven.Az akkor létesitett münely szerény keretek között indult meg; tüzszekrényeket,kazán-és gőzgép-alkatrészeket és más elíéle munkákat készítettek. 1884-ben költözött Sugár-uton levő uj helyiségeibe,ahol gyárjellegüvé vált. 189^-ban már elsőrendű mezőgazdasági gépeket gyárt,melyek nemcsak hazánkban nyertek elhelyezést,hanem nagymennyiséget szállito''tt 1914-ig Olaszországba,Törökországba,Horvátor - szágba és a Balkán-iélszi^et minden államába. 1896 táján a g/ár már állandóan 100 munkást foglalkoztat. 1887-ben alakult a konyakgyár , mely áruit Horvátország és a Balkán államoknak,továbbá Ausztriába exportálta. 189ó-ban épült meg a Nagykanizsai Malátagyár és Serfőzde R.T.,mely később,mint Király Sörfőzue R.T.működött.Épületei és gérészeti berendezései az akkori időben párjukat ritkították. Gyártmányait nemcsak hazánkban,hanem több világrészben is fogyasztották. 1896-ban helyezték Üzembe Franc. Lajos és Fiai gőzmal- - 99 - mát,melynek teljesítőképessége rövidesen napi 10 waggonra emelkedett. A malom villamos-teleppel volt kapcsolatos,mely Nagykanizsa és környékének villanyvilágítását és ipari áramát szol - gáltatta. A vállalat később részvénytársasággá alakult át és mint Transuanubia Egyesült Gőzmalom R.T. országosan ismert vállalat. A malomiparon kivül tészta,müjég-és szalámi-gyártással is foglalkozik. Az 1890-es éveK elején alakították át a legmodernebb berendezésre a Stern J.és Fiai cég két téglagyárát. Gyártmányai nemcsak a közvetlen környéken,hanem a Balaton vidékén és Horvátországban is ismerteteké váltak. 1901-ben alakult meg a "Nagykanizsai Mechanikai Kefegyár", mely mindennemű kefeárut állit elő modern gyárépületében. Ugyancsak 1901-ben helyezték üzembe a "Mercur Vasművek" gyárat is,amely mint tengelygyár különösen jó nevet vivott ki magának nemcsak a hazai,ae a külföldi piacon is. 1903-ban létesült a "Dunántuli Szeszgyárosok Szeszfinomitó R.T."-a. A gyár mindig a legmodernebb nivón tartotta üzemét ós elsők között volt,amely berendezkedett a szesz dehydrálására. 19o9-ben kezdte meg működését az európai hirü Franck Henrik ós Fiai pótkávógyár. Ezt a gyárat eredetileg a nagykanizsai Schwarcz és Tauber-cóg alapította 1906-ban,melyet 1909-ben a Franck cég vett át. Ugyanezen évben alakult a Herkules téglagyár,majd 1912- ben alapított SzÓKely-féle téglagyár gyarapította a nagyteljesítményű téglagyárak sorát,mely ma mint "VlKtoria Téglagyár Rt egyike a legkiválóbb téglagyáraknak. 1919-ben kötél és zsineggyár, 1921-ben kefe^meszelő^ár, 1922-ben seprő-és kefegyár,továbbá kés- ós bicskagyár-alapitás történt. A reánk erőszakolt Trianon után 1924-ben alakult az - 100 - "iaeál kötő-szövőgyár^1 mely ma már natalmas ipartelep s gyártmányait országszerte elismerik. A Szabó-cipőgyár 1926-ban alakult,melynek készítményei az ország legjobb gyáraival felveszik a versenyt. 19j>3-ban létesült az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ vajgyára,mely naponkint 50.000 liter tejet dolgoz fel. Készítményeit főleg Angliába,az utóbbi időben pedig Németor - szágba exportálja. Az 1914-ben kitört világháború s az azt követő országfeldarabolás a helybeli gyáriparra is súlyos csapást mért. A gyárvállalatok piaca a várostól délre és délnyugatra fekvő Horvátország,Dalmácia és Balkán volt. A békekötés után piacuk 70 ;í-át elvesztették.A nagykanizsai öyáripar az elvesztett piacért uj elhelyezési teret keresett és részben talált is,azonban az elvesztett területekhez képest oly kicsiny volt,hogy üzemüket nem birván fenntartani, kénytelenek voltak azt beszüntetni. A szörnyű békediktálás halálra ítélte legjobb gyárainkat. Megszűnt a V/eiser mezőgazoasági gépgyár, a Merkúr-vasgyár. Leállította üzemét a Transuanubia nagy gőzmaLiia is.Szünetel a pátria pótkávégyár. A sörgyár is 6 évi munkaleállitás után ez évben újra megkezdi termelését. A meglévő gyárak is részint a feldolgozásra kerülő nyersanyag-hiány,részint a magyar piac vásárló képességének lecsÖKkenésével csak senyved; üzemük alig fejti ki termelőképességének egyharmadát. Az ipari termelés,mint városiasitó tényező a legfontosabb volt a városfejlesztési tényezők közül 1660-től kezdve a . vilógnáború végéig; - lol - Iparral foglalkozók: É v 1900 1910 1920 1930 Iparral foglalkozó férfi 2215 2914 3013 3101 nő 469 935 825 812 összesen: 2684 3849 3838 3913 A tulajdonképeni ipari foglalkozású népesség foglalkozási viszonyai szerint: É v 1900 1910 1920 1930 önálló 994 1126 1304 1083 Segédszemélyzet 1690 2723 2561 2830 a segédszemélyzetből: m É v 1900 1910 1920 1930 tisztviselő 44 97 79 136 segitő családtag, művezető.előmunkas 1016 1782 1898 2095 segédmunkás,tanonc 432 639 504 431 Egyéb 198 205 - 168 - lo2 - A kézmű-iparosok száma: Év önálló segéd tanonc 1890 370 693 308 1900 535 1098 495 1910 536 986 532 1914 583 859 598 1930 1063 630 Az ipari vállalat nagysága: Év Segéd nélkül dolgozott Segéaael dolgozik Összesen 1-2 3-5 6-10 11-20 20- 1900 668 290 100 24 12 9 1103 1910 727 303 113 44 22 16 1215 1920 925 464 1426 1930 625 356 134 29 8 12 1164 A fcO-nál több alkalmazottat foglalkoztató Vállalatok: ív 21-50 51-100 101-200 összese'' segédek szama 1900 6 4 10 395 1910 14 4 6 24 1150 1920 14 5 1 20 965 1930 9 5 5 14 630 - lo3 - Az ipari foglalkozásúak száma az összlakosság, hoz viszonyitva 1900 évi 23.6 #-ró1 1910-ig hiretelen felment 31.0 fi-ra, ettől kezave azonban 26.8 $-on áll,miután a 20-nál több segéaes ipar visszafejlődött, a megmaradt nagyobb ipar pedig munkaszegény. /Malom,téglagyár stb./ 1930-ban 3913 keresőből 1063 volt önálló /25.8 fi/.kz eltartottak száma 4427. Egy keresőre tehát átlag 1.1 eltartott jut. Az iparosok 50 dolgozik segéddel, 0 csupán egy tanonccal, 4o j_a maga dolgozik. Az ujabb nagyipari fejlesztés feltételei volnának: elsősorban az egészségtelen,országos központosítás megszüntetése, másodsorban uj fogyasztóréteg teremtése,különösen a kisipar részére, mely a Muraköz földművelő népének elvesztését nem tudja kiheverni,harmadsorban az olcsó energia-ellátás megoldása.Szén, vizierő hiányában fontos volna az olcsó villamos-erő nyerése, országos távvezetékkel szállitandó esetleges földgázon kivül csak szállított szén ós a helyi áramforrás áll rendelkezésre. Nyersanyagként a fa,az agyag és az Őstermelés termeivényei jönnek számitásba. Az iparosítás /több közepes-nagyságú ipari vállalat létesítése, vagy a fokozatosan leállított sok nagyüzem újra üzembehelyezóae/ oldaná meg a kb. 500 főnyi Ínséges, 100 főnyi értelmiségi elnelyeződósi,továbbá a helyi kereskedelem és építő-ipar égető kérdéseit. Kereskedelem. Kanizsa vára fontos közlekedési utak metszőpontjában feküdvén, a vár alatt már az Árpádok alatt élénk vásárokat tar - tottak. Kanizsay í,:iklós I.Zsigmondtól nyert engedélye alapján - mint már emiitettem - a mai Kiskanizsa helyén közsóget alapit nova szerb ós görög kereskedőket telepit le. - lo4 - , A keresKeaelem még nem az iparosodáson alapalt,hanem az agrár termékeken.Legtöbb hasznot a marhakereskedelem hozott. Nádasdy Tamás idejében már élénk Kereskedelem közép - pontja lesz Kanizsa,mert a várar állatokat és gabonát szállit külföldre. A kanizsai vár raktáraiba messze földről hordja be gabonáját,borát, Zala,Somogy népe,melyet Nádasdy Stájer országba exportál.Az olaszoKnak pedig .narhát szállit. A török uralom idején a Kereskedelem igen összezsugorodott. A török által megszállt területen nem mehet át a kereskedő a kirablás veszélye nélkül. Nagykanizsa fejlettebb értelemben vett kereskedelmének nyomai II.József császár iuejére nyúlnak vissza.A XVIII.század végén és a XIX.század elején már számos olyan kereskedő telepedett le a városba,kiK főleg gyapju,méz,gubacs,nyersbőr és bír - kőben bonylitottak le jelentékeny forgalmat.HataLnas arányokban fejlődött a gabona és terménykereskedelem. A terménykereskedők éles versenye a kiskereskedők egy érdekes gárdáját, a népesen nevezett "Krobotenf ahrer»''-eKet termelte ki. Ezek a nagykereskedők bevásárlói voltak,akik a helybeli és a muraközi fuvarosokKal bejárták Horvátországot,Szlavóniát ,Szerbiát és a Dalmát vidéket.Az ott bevásárolt termékeket: aszalt szilvát,szilvóriumot,mézet,nyersbőrt stb. beszállították a kanizsai kereskedők raktáraiba,ott tisztították,osztályozták, azután a világpiacra továbbadták. Nagyon fáradságos volt a Krobotenfahrerek üzlete,heteken, hónapokon át döcögtek a bevásárló szekereken. Számuk mégis egyre gyarapodott s elérte a 2000-et is,mig végre az 1870-es években a vasút elsöpörte őket. A mindig élénkebb fejlődésü terményexport egyengette útját a későbbi többágú kereskedelmünknek. Kereskedőink megismerkedtek a távoleső piacokKal s vi- - lo5 - I szont Bécsben,Grácban,Triesztben a gyárosok és az ottani exportőrök megismerték kereskedőink megbiznatóságát.A szekerek melyek terményeket vittek,hazajövet Bécsből és Grácból kézmű és vasárukat,Triesztből peaig fűszer és gyarmatárukat hoztak Kanizsára. Lassankéjrt kialakul a helyi fogyasztást szolgáló detail kereskedelem is. A kereskedelem egyes szakmáiban nagykereskedőink is vannak. A mult században Somogy,Tolna,Baranya megyéből, sőt Horvátország és Szlavóniából is nemcsak a terményüket árusitó termelők és kereskedők,hanem a külföldi iparcikkek, vas és fűszeráru bevásárlásért is Kanizsára jöttek a viszontelárusitók. Nagykanizsától 30-40 Km su: garu körzetben a vidék kiskereskedői még ma is itt vásárolják meg szükségletük legnagyobb részét,ezért van Kanizsán annyi fűszer,vas,textiláru atb . nagykereskedő. A 2o-25 Km-re fekvő falvak lakói közvetlen itt szerzik be szükségleteiket,rendesen a keddi és a pénteki hetivásárok alkalmával,amikor a falvak lakossága a városba jön,terményeiket értékesíteni. Ilyenkor igen nagy a forgalom még ina is a város belterületén s a kereskedők üzlethelyiségei zsúfoltak. Be az emiitett érdekeltségi körön tul is vannak helységek, amelyek a finomabb iparcikkeket Kanizsán szerzik be.Gyakran látni kocsikat,tenerautókat Letenyéről,Zalaszentmihályról, Pacsáról, melyek bútort,vasarukat szállitanak haza. Az országos vásárok is igen nagy terület vásárlóközönségét hozzák a városba. Évenkint 12 országos vásárt tartanak. Ma már ezek a vásárok is veszitettek jelentőségükből,de a kiskereskedői világ mégis megérzi ezeket a napokat,mert ilyenkor fokozódik a forgalom. A vidék lakosságán kivül jelentős fogyasztó piac maga a város lakossága is. A kanizsai ember szükségletének minden elképzelhető tárgyát megtalálja a város kereskedőinél. A háború előtt az előkelőbb osztály szívesen ment Budapestre,Bécsbe lo6 _ vásárolni,mert könnyű volt 3z ocisjutás." a azonban igen kevés ember megy Budapestre vásárolni s Kanizsán szerzi be szükségleteit. összeköttetéseink a külfölddel már annyira kifejlődtek az 1830-as években,hogy a nagy külföldi cégeknek városunkban állandó megbízottaik voltak. Az 1840-es évek elején kereskedelmünk első helyét a gabona üzlet foglalja el. Nagykanizsa neve a gabona-export révén Ausztriában,Olaszországban, Svájc és Németországban, sőt az akkor még Franciaországhoz tartozó Elszászlotharingiáfcan is ismert volt. Az 1840-es évek elején borkereskedelmünk is kezd szépen fejlődni. Vidékünk bortermelése minőség tekintetében korántsem vetélkedik az ország jobb borvidéke ivei,kereskedőink azonban ugy a termelő vidékek,mint az elnelyezési piacok felkutatásé - val, a szakszerű pincézéssel, a bor- értékesítése terén is szép eredménnyel működtek. A közelfekvő alpesi vidékek,továbbá az 1666-ig osztrák megszállás alatt volt olasz tartományok katonai szükségletének tekintélyes részét kereskedőink látták el, sőt még Franciaországba is szállítottunk cognac-készitésre Nagykanizsáról bort. Az élénk kereskedelmi forgalom inditotta a Déli-vasút igazgatóságát arra,hogy vonalait Nagykanizsán át vezesse,amelyek révén városunk akkoriban az ország legnagyobb gócpontja lett. A vasúti vonalak megnyitása megsokszorozta az eddig is pezsgő kereskedelmi életünket.Heti piacok napján többszáz, az őszi hónapokban pedig 1500-2000 kocsi gabona és egyéb terményt hoztak Zala,Somogy,Tolna,Baranya megyékből Horvát és Szlavóniából városunkba. A mindinkább élénkülő üzlet idején nagy gondot okozott a kereskedőknek a tőke megszerzése és minana^yobb szükségét érezték valamely hiteltnyujtó és pénzmüve leteket lebonyolitó - lo7 - intézetnek. Ezért 1840-ben elhatárózták egy önálló kanizsai pénzintézet létesítését s még ezévben meg is Kezdte működését a Nagykanizsai TakaréKpénztár. A kietjyezés évében alakult meg a Keresieuelmi és Iparbank,amely 1896-ban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fiókja lett. 1906-ban megalakult a NagyKanizsai Néptakarékpénztár. 1870-ben keletkezett a Délzalai Takarékpénztár,fóként a falu népének szolgálatára. 1873-ban a NagyKanizsai Bankegyesület kezdte meg működését,melynek megalakításában a Triester Bank-yerein is hathatósan vett részt. Az 1879.év jelentős mozzanata volt az Osztrák-Magyar Bank helybeli fiókjának felállítása,melynek működési körzete kiterjedt Zala-,Somogy- és Baranya megyékre és Pécs szab.kir.városra. piacunk jelentőségének egyik legjellemzőbb példája,hogy forgalom tekintetében a nagykanizsai fiók Temesvár,Szeged,Debrecen után következett. Kereskedelmi szempontból kiemelkedő volt az 1876.év auguatus 24.-e,amidőn az első "gabona és borvásár" megnyílt.A vásár fényesen sikerült. Elkelt a vásáron 761 waggon gabona; a borüzlet már gyengébben sikerült,inert elkelt 1100 akó,melynek legnagyobb része Stájerországba ment. Az 1880^as évekig a kereskedelmi élet mindinkább erősödött, ekkor azonban a fejlődés megtorpant.Különösen a gabonakereskedelem érezte meg,hogy a mindinkább kiépülő vicinális vasutháló - zat eltereli a várostól a forgalmat. Lassanként elveszett az a kereseti ág is,amely a kocsikkal behozott feabona és termények bevásárlásával foglalkozott. E veszteségek ellenére a gabonaüzlet még mindig oly erős maradt,hoty szükségesnek mutatK0Z0tt egy tárház alapitása. Ezt 1896-ban meg is építették; 2 éven belül a kétszeresére kellett kibővíteni.A "Tárházak" alakultak át Később a mostani Nagyka- - lo8 - nizsai Közraktárak Rt.-gá.Egyéb üzletágak ínég mindig emelkedőben voltak. Guttmann S.H.cég a fakitermelés, a faüzlet és melléktermékeinek ipari feldolgozása terén világhirre tett szert. Nagyszerűen szervezett borüzieteink minden esetben tudtak alkalmazkodni a helyzethez. ívenkint 200.000 hl bort ad - tünk el leginkább Ausztriának. A bécsi tojástfizsde áriapján a Nagykanizsáról szálli - tott friss áru márkás áruként szerepelt. Igen jelentős volt szarvasmarha,ló és hizott sertés kivitelünk. Kereskedelmünk magvakban is nagy forgalmat ért el, ugy hogy 1912-ben a kormány magvizsgáló állomást is létesitett Nagykanizsán s évenkint kb.1000 q heremagot ólomzárolt. A világháxboru után Nagykanizsa kereskedelme épugy,mint ipara szomorú képet mutat. Városunkat földrajzi helyzete, a gazdasági szükségszerűség teremtette meg s a lüktető kereske - delem tette virágzóvá. A nemzetközi országutak és vasutvonalak csomópontjában ki kellett fejlődnie ennek a városnak.Egy nagy sugárral megrajzolnató kör középpontjában feküdt Kanizsa,idehúzva a centripetális erő energiájával a messze környék,de főleg Muraköz lakosságát. Trianon egy tollvonással elszakította Nagykanizsát gazdasági területeitől. A körből csak egy nagyon hegyesszögű körcikk maradt,csúcsában Kanizsával.Határváros lettünk.Muraközzel elvesztettük gazdasági körzetünknek több,mint óf4 részét.A valamikori jólét,a hajdani viruló gazdasági élet eltűnt.Az élénk, forgalmas orszáfcos vásárokat csak Muraköz visszacsatolása keltené újra életre. A város kereskedelmi jellegére nézve jelenleg főleg helyi, a háború előtti távolsági ós nagykereskedelem visszafejlődött. A jelenlegi helyi kereskedelem megoszlása nem egészen arányos,mert bár az etyes ágak megfelelő arányban vannak egy- - lo9 - más mellett,a város területén még nincsenek egyenletesen elszórva és a minőség kereskedelem szinte Kizárólag a Király - utca,Erzsébet- tér,FŐ-ut és az azt keresztező ior^almi utak kisJ betorkoló szaKaszára szoritkozik. Igen nagy a hiány a II.kerület külső részein. A kereskedelem ós hitel százalékos aránya az összlaKOSsághoz viszonyitva: ív keresKeoe lem hitel össznépesség Io 1900 2237 23.978 9.3 1910 2458 26.524 9.3 1920 3113 30.037 10.2 1930 3156 30.869 10.2 Az önálló kereskedők száma IS30-ban 362,keresők száma 1475,az eltartottaké 1691. Egy keresőre tehát 0.83 eltartott jut. - llo - Mezőgazdaság és állattenyésztés. Nagykanizsa mezőgazdasága és állattenyésztése kisebb jelentőségű. A város területén csak törpebirtok lévén,az elérhető legnagyobb termelési eredmény mellett sem lehet a város lakóinak szükségletén kivül kivitelre mezőgazdasági terményt előállítani. 20-30 hold földje van 10, 10 holdja van 30 lakosnak. Átlagban egy földtulajdonosra 1.5 hold jut. A város egész területe 12931.174 kat.hold,melynek tagozódását 1930-ban a következő táblázat mutatja Terület holdban 2 k.hold öl 5&-OS merosz lás Telkesitett 280. 2.17 Közterület 281.148 2.18 őstermelés 12206.110 94.42 Vasút 125. 0.95 Vízfelület 36.1516 0.28 összesen 12931 k.h.174 öl2 A város őstermelési területe 12208 kat.hola. Ennek megoszlása művelési ágak szerint 1930-ban a következő; - 111 - Őstermelés kat.holű i Szántó 4126 33.80 Kert 244.15oo 2.00 Rét 2559.374 20.96 Legelő 1673.843 13.71 Szőlő 246.433 2.02 Erdő 3357.864 27.50 összesen 12208. kat.hold A szántóföldek legnagyobb tömege a lösszel boritott keleti dombhátakon terül el. Találunk még szántót Kiskanizsától északra és délre fekvő területeken is. A szántókon búzát, rozsot,kukoricát,burgonyát és takarmányrépát termelnek. Zab és árpaterme lésre föld nem jut. A kiskanizsai földművelők szántóföldjeiket kertszerü - leg művelik. Nagymennyiségben termelnek káposztát,paradicsomot, hagymát,zöldségféléket,melyet waggontételekben szállítanak Zala e ge r s ze g , S z ómba t he ly , Budap e s t pla 2c ára. Kiskanizsa belterületén minden m -nyi föld virággal, kerti veteménnyel van beültetve,hol a bővizű kutat elegendő vizet szolgáltatnak a konyhakerti növények öntözéséhez. A szoi^almas kiskanizsai asszonyok ügyes konyhakertészek; az idénycikkeket igen korán tudják előállítani,arai szép jövedelmet biztosit számukra. Terményeikkel nemcsak a város - 112 - szükségletét biztosítják,hanem Kanizsához közelebb fekvő balatoni fürdőtelepeket is ellátják zöldség- és főzelékfélékkel.A principális-völgyben több"kiskanizsai polgár"-nak bolgárrendszerü konyhakertészete van,melyhez a szükséges vizet a csatorna szolgáltatja. A törpebirtokosok a kerti vete.nényeken kivül gyümölcs, virág stb.termeléssel teszik jövedelmezőbbé földjeiket. A földek e0ész évi megmunkálását a szántás,vetés és aratáson kivül az asszonyok és leányok végzik; a férfiak fúva - rozissal foglalkoznak. Jövedelmező állattenyésztés csak a nagyobb birtokokon lehetséges. Az intenzivebb állattenyésztéshez nincs Kanizsán elegendő földterület,igy az állattenyésztés leginkább a saját szükségletük ellátására szorítkozik. Baromfiállomány közül legjelentősebb a tyúkféléké. A kacsa és ludállomány jelentéktelenebb. A város területén tenyésztett állatok nem biztositják a lakosság hus- és tejszükséöletét,igy tejjel,tejtermékekkel, vágómarhával,sertéssel,baromfival a környék falvai,uradalmai látják el bősé6esen a várost. Az őstermelők száma az összlakossághoz viszonyitva az 1900 évi £3.2 £-ról 10 évenként 19.5 % - 18.£ /o - 17.£ $-ra csökkent 1930-lg. Egy keres''re átlag 1.4 eltartott jut. Erdőgazdaság. A város tulajdonát képező 3357.864 k.holuat kitevő erdőbirtokból ezidőszerint 35 k.holanyi vágásterület áll évente 3 a város rendelkezésére. Ez évente kb.800 m müfát és 6000 ürm. tűzifát,értékben pedig 50.000 P.nettó jövedelmet jelent.Vagy is a város erdőbirtoka na oly tőkét képvisel,amelynek évi kamata 50.000 P-t tesz ki. - 113 - A tűzifa tulnyoraórászben cser,tölgy,gyertyán és bükk.A tölygraüfa alkalmas részben bányafa és vasúti talpfa,részben donga,illetve fürészáruk termelésére. piacra siető kiskanizsai asszonyok Veteményező kiskanizsaiak. Közlekedés,!''orgalom,városias élet. összeköttetés a város és a viaék között. A város és a vidék összekötésére szolgálnak az országutak, vasutvonalak, autóbuszvonalak és részben ezt a célt szolgálják a Nagykanizsán levő személy- és teherautók is. A város területén belül az országutak mindenütt jók. Az országos átlaghoz viszonyitva jó a Szómbathely-zákányi,Letenye-kaposvári, s a Keszthely-budapesti ut. Ezeken az utvonalakon nagyon sok kocsi,autó,stb.jármű jön a város területére. A személyautók és motorkerékpárúk csak átfutó forgalmat jelentenek. A tenerautók legnagyobb része, a lovaskocsiknak pedig teljes száma a Kanizsára jövő forgalom mérvét mutatja. A Nagykanizsa-budapesti,Nagykanizsa-soproni és a Nagykanizsa- barcsi vonalak metszőpontjában feküdvén Kanizsa,a hat i - rányból futó,elsőrendű vasúti voxialak na^arányu forgalmat biztosítanak a városnak. A vasúti állomás forgalmáról az alábbi számok nyújtanak képet: Nagykanizsa állomásáról rendes körülmények között na - ponta kiindult: Budapest felé Szombathely felé Barcs felé 4 gyorsvonat 4 személyvonat 4 sinautó 12 tehervonat. 2 gyorsvonat 6 személyvonat 4 tehervonat. 2 gyorsvonat 4 sinautó 4 személyvonat 2 tehervonat - 116 - Minden ágon ugyanannyi érkezett be is. Olaszország felé naponkint 2-2 gyorsvonat indul és érkezik. A nagykanizsai vasúti állomás 6-700 embernek ad ke - nyeret. A vidék ás Nagykanizsa kapcsolatát szolgálják az autóbusz utvonalak is. Autóbuszjárat közlekedik Na^kanizsa-Kaposvár,Nagykanizsa- Le tenye,NagyKanizsa-Hahót,és Nagykanizsa-Zalaszabar között. Minden vonalon naponkint menetrendszerűen két járct közlekedik mindkét viszony latban.Az autóbuszjáratok a posLaszállitást is lebonyolitják vonalaikon. Nagykanizsa utcáin a forgalmat két drb. 24 üléses és 1 drb.16 üléses autóbusz bonyolitja le rnenetrenuszerüen.A nyári hónapokban renues autóbuszjárat Közlekedik Hévizre is.Részben a helyi,részben a vidéki összeköttetést szolgálják a vá - rosban levő autó-taxik,tuvábbá a többi személy és teherautók. A város lakóinak egymás közötti,valamint a város és vidék kapcsolatát szolgálja a postaforgalom is.Le0gyorsabb összekötő kapocs a te lefon.A városban 1940-ben 602 távbeszélő előfizető volt. Nagykanizsa postaf or^aLnát az I.sz.nagykani - zsai és a II.sz.mozgóposta főnökség látja el. Kiskanizsán a III.sz.postahivatal külön postamesterség. A vidék ás a város kapcsolatát,azaz Nagykanizsa érdekeltségi vonzókörét muuitja,hogy sok iae^en jön a városba. Évente átlagosan3Z£oo belföldi bejelentés történik a beje - lentő hivatalnál.A vidéKről érkezők elszállásolása a városban lévő két moaern- rairuen igényt kielégitő - s egy régibb szállodában történik. A város közvilágítását 1894.óta a Franc-malom villanyfejlesztő telepe látja el. 50 évre kötött szerződést a várossal,mely szerint Kezdetben 12 Ívlámpa ós 300 izzólámpa szolgálta a világítást. 1925.óta 500 drb. 40 gyertyafényű izzólámpa és 24 drb. 980 gyeruyfényü Ívlámpa látja el - 117 - világossággal Nagykanizsa utcáit. 19o4.-ben a Drávavölgyi Villamos Áramszolgáltató Rt. vette át a város közvilágítását.A város utcáin járva megállapíthatja az ember,nogy a város elsőrendű feladatának tekinti a városias jelleget emelni,utcáinak minaen szükséges helyén lámpa ég. A városias jelleget aomboritja ki az a na^y áldozat - készség is,amellyel a város a mai igényeknek megfelelő felszereléssel renuelkező tűzoltóságot tartja fenn. A város délkeleti részén fekvő 12 kat.holdnyi parkjának, sétánya inak,parkosított tereinek,virágos utcáinak fenntartására, rendezésére,általában a város külső képének csinosítására levegőjének egészségessé tételére nagy gonuot fordit és évenkint tetemes összeget áldoz a város vezetősége. Teleki-uti ház. /Nagyka n1zs a. / + 118 - Ko zmüve k. A városias élet elsődleges kifejezői az élénk ipar és kereskedelem nagysága mellett az utcák külső képe,valamint a forgalom mellett a közmüvek kiépítettsége is.Ily szemszögből nézve a régi,6azuag Kanizsa a maga sáros,poros kongótéglaburkolataival, rendezetlen utcáival,virágdisz nélküli tereivel,vízés csatornamű nélküli elmaradott állapotában az elnanyagoltság városa volt.A világháború utáni,határszéli,szegény Nagykanizsa a háborút követő válságos esztenuőkben óriási erőfeszítéssel ifeyekezett behozni sok évtized mulasztásait. A megnezedett idők súlya alatt inault olyan fejlőaésnek,amelyhez fogható a béke bolaog,gazaag,nagyforgalmu éveiben is nemcsak Nagykanizsán,ae az akkori idŐK többi városaiban is alig fordult elő. A háborút követő években látta el magát mindazokkal a berendezésekkel és alKotásokKal,amelyeK nélkül ma nem nevezhetné magát városnak. A háborút követő súlyos évtized alatt létesíti: vízmüveit,csatornázását,Kitűnő útburkolatait,mintaszerű kulturális és egészségügyi intézményeit,kitűnően negoldott strsnd fürdőjét,művészi emléKSzobrait,gyönyörű parkosításait,középületeit. a./ vízmüvek, Nagykanizsa vízellátása a város vezetőségének minaenkor nagy gonaot oKozott.JÓ ivóvize sohasem volt elegendő. A nagykanizsai kutak vize kemény,mert nagymennyiségű salétromsavat tartalmaz ,raíg a Kiskanizsaiaké lágy, lúgos natásu,alig élve znető. A város területén a 4-5 elfogadható vizű kutat azok tartották jÓKarban,akik használták, a város csak a piactéri kutat gondozta. A mult század 9o-es éveiben próbálkoztak többizben is - 120 - vízvezetéket létesíteni,ae a tervek az akkori vezetők szük látóköre miatt nem kerültek kivitelre. Kisebb vízvezetékek már a múlt század másoaik felében létesültek. Házi vízvezetéke volt a Délivasutnak, a közvágónidnak s egy pár nagyobb gyártelepnek,melyek vizét a területükön furt ártézi kutak szolgáltatták. Amint már a város lejlődéstörténetét tárgyaló fejezetben érintettem a katonai igazgatás 1916-ban a nadiKÓrházzal kapcsolatosan vizmüvet is létesitett,melyhez a vizet a kórház területén furt két 100.öo m mélységű ártézi kut szolgáltatta. A vizet 18 m.maöas vasszerkezetű viztoronyba nyomták fel,melynek tartálya 75 m-es. A kórnáztól 4.5 Km távolságoan fekvő laktanyát is a hadikórnáz kuLjaiból kellett vizzel ellátni.Ecélból a katonai i^azfoatás és a város között a vízvezetékre vonatkozó megegyezés jött létre. Eszerint a város önköltségi áron látja el a katonai telepeket vizzel,ennek ellenében 1921.junius 13.- án a vízvezetéknek a katonaság által Kiépített részét városi üzemmé nyilvánították. Az egész város területére vonatkozó vízvezeték ós csatornázási tervek keresztülviteléhez a szükséges tőke hiár\ya miatt csak 1926-ban foghattak hozzá. 1926-27-ben épült fel a TeleKy utca végén a vasbeton víztorony,mely 30.3 m.magas,10.30 m.bels* átmérőjű, 10 m vízoszlop magasságú vasbeton víztartóval. A viztoror\y,mely gyönyörű kis parkban i''eKSzik - 160000 p_be került. A vízvezetéki .nunKálatok másiK fontos része a tokos öntöttvas- csőhálózat leiektetése volt. A tervezet szerint 9821 m különböző méretű öntöttvas Karmantyus utcai vezetéket építettek be. A kijelölt munkálatokkal 1927-ben lettek készen. A város 1929-ben is tovább fejlesztette a vizmüvet. A - 121 - meglevő kutaktól 500 m,illetőleg 250 m távolságra egy 140 m és 150 m.méjy ártézi Kutat fúratott.Ez évben épült még a 61ö m utcai összekötő vezeték. A város 1929.év végéig 930.000 P-t fordított a vízvezetékre. A két régi kut naponként 800 m^, a két uj kut naponkint 1000 m^ vizet szolgáltatott. A vízvezeték hossza 1928.végén : 15.700 m 1930 " 17.040 " 1940 M 22.050 " A vízfogyasztás naponta: maximalis minimalis 1927-ben 813 mó 263 mó 1928 " 1200 " 420 " 1940 " 2016 " 866 " A vízvezetékbe bekapcsolt házak és lélekszám emelkedése az elfogyasztott évi vizmennyiséggel együtt: Év bekap cs dLL ház fő fogyasztott víz m 1921 3 1710 - 1922 8 1912 52.000 1923 24 2097 85.000 1924 40 2342 88.000 1925 61 3088 98.000 1926 121 4019 120.000 1927 250 5901 158.000 1930 484 8781 317.000 1935 638 15434 425.000 1940 835 20060 492.520 - 122 - b./ Csatornázás. Hatalmas lépést jelenteit városfejlődési szempontból a csatornahálózat kiépítése. A régi,nyílt utcai árkok már az utaknak téglaval való burkolásakor eltűntek a főbb utcákból; a csatornázásnak ez a móuja azonban csaK annyiból állott,no^y az árkodat téglából beboltozták. A téglacsatornák az utca mindkét oldalán feküdtek. A város a korszerű általános csatornázást a vizmű építésének befejezése után létesítette. A inunKálatoKat 1926-ban kezdték meg. A csatornák betonból Készültek kör-,tojás és békaszáj- szelvénnyel. A szelvények 30/45 cm-től 90/135 cm-ig ter - jednek. Készült egy 140/210 cm. méretű 600 m.hosszú záporcsa - torna is,melybe az ördögárok vezet csapadék és külterületi vizet. Az I.számú szennyvíz főgyűjtő,amely a fedett záporcsatorna kitorKolásánál kezdődik, 1700 m.hosszúságban vezet az átemelő telepig, a telepnél 50/75 cm.belső mérettel. Itt a vizet 400 mm. 0-jü,39O m.hosszú öntöttvas csövezetéKen 6 m magasságra emelik a Kortny ::ÍK1ÓS uti főgyűjtőbe. A szennyvíz-eme lés két drb. 50 mp.literes és 1 arb.100 mp.literes elektromotorral közvetlenül kapcsolt turbina szivattyúkkal történik. A gyűjtőcsatornákból eső,zápor,va^y nóolvadás idején lefolyó víznek többlete, - amennyiben a mennyisége a szennyvíz négyszeresét tulnaxadja - a 7 vészKÍömlőn át részben csatorna, részben nyilt árok utján az elvezető árokba,azoKból a Dencsár árokba,onnan pedig a Principális csatornába jut. A Szemere utcát ''1 induló,szintén észak-déli irányú és az áte.aelő telep elkerülésével a szennyvizderitő telepre jutó II. számú főgyűjtő,amely az átemelő telepből felnyomott szennyvizet is befogadja és tovább szállítja,1600 m hosszú ós 50/75 - 70-105 cm.mérettel épült ki. A II.számú főgyűjtő-csatorna a város nyugati szólén a - 123 - Dencsár-csatornuval vonul párhuzamosan és a ueritő telepbe torkolik. A város különleges terepviszonyai miatt a szennyvizet két főgyűjtő csatorna vezeti a deritőbe. A város területének 2/3 részéről minden szennyvizet az I. számú főgyűjtő-csatorna e ^ Közbeiktatott emelő segitsésével juttat el a 8 méterrel magasabban fekvő II. számú f őgyüjtőbe nely a város nyugati szélén, a Dencsár csatornával párhuzamosan vonul és a ueritőtelepbe torkolik. A deritőtelep 9 hold területű. Van rajta hat urb.l m. 3 mély lOOO ni szennyvizet befogadó,téglaburkolattal ellátott deritőmedence. A főgyűjtőn érkező szenxiyvizet zárt csatornák utján, zsilipekkel bármelyik meaencébe lehet beterelni és a Den - csár-csatornába bevezetni. A csatorna vizek a Dencsár-csatornán a Principális-csator nába,onnan a burába találnak bevezetést. A csatornamű 1927.november 1.-én kezate meg üzemét. Az uj csatornahálózatba 1928.végén 522 ház volt bekapcsolva,ezenkivül 212 ház van bekapcsolva a régebbi tégla és betoncsatornába. A csatornahálózat hossza 1940.év végén: 20*540 Km. 1930.év végén a bekapcsolt házak száma 754 1935. » n » " h H Q32 1940. " " » " M w 1050 - 124 - r* Szennyviz-átemelőtelep. Szennyvízszivattyú. - 125 - Utak,utcák, burkolásai. Nagykanizsa nem sorozható a szerencsés úthálózattal rendelkező városok közé. A város két Különálló városrész bői állván, utcáinak hossza nem áll arányban a lakosság számával.A két városrész nagy területen fekszik s miután sok a földművéléssel foglalkozó polgára, nagykiterjedésű belsőségeken épültek a lakóházak, igy az utcák nagyon hosszúak lettek . A város utcáinak Összes hossza 69.765 Km. Ma már annyira haladtak a burkolási munkálatok,hogy 51.198 Km.burkolt,mig burkolatlan csak 18*565 Km; területileg az I.-II.kerületben 198.o90 a III.kerületben 52856 m^,összesen tehát 251*246 n^ burkolt ut van. A burkolatok közül elsőnek kongótégla burkolatot al - kaImaztak,amelyet már 1870-től kezaőaően épitettek a 25-30 cm. vastag homok alapra. 19o8-tól kezave azonban a forgalom növekeaése s a jármüvek és szállítóeszközök motorizálása folytán ezt a burkolatnemet teljesen mellőzni kellett; ujat egyáltalán nem épitettek,csupán a régiek karbantartására szoritkoztak,később maKauámburkolattal váltották fel,bazalt,mészkő és kongótégla törmelékből. A városnak vízvezetékkel és csatornával történt ellá - tása folyamán a burkolatok megrongálódtak s miután a város belterülete ,éppen azok az utcák,ahol vízvezeték ós csatorna készült legnagyobbrészt koiígótóglával volt burkolva, elkerülhetetlen volt .nár a kopott,niányos ós forgalom szempontjából egyáltalán nem megfejelő burkolatnak,ujabb burkolattal való kicserélése. 1929-oen eInatárózta a várws,hogy főbb forgalmi útjait átépítteti és azokat a mai kor Ígérteinek ós a forgalomnak megfelelő burkolattal látja el. - 126 - A burkolatokat a város 19,30-1931 években el is készíttette, melyeket a forgalom és városiasság szempontjai szerint választottak ki.így a Pécs-varasdi állami utat bazalt-kiskocka, homokaszfalt és topeka-aszfalt, a nagykanizsai-zákányi utat homokaszfalt és bazaltfejkő, a nagykanizsai-szombathelyi torvényhatósági utat homok-aszfalt, a Sugár egy részét homok-aszfalt, a Deák teret homok-aszfalt, másik részét felületi kezeléssel és bitumac-burkolattal látták el. Miután ezek az utak mind kongótégla burkolatuak voltak, az ezekből kikerült agyagból a még k ont, ót ó0 la burkolattal biró utakat javította ki. így a szombathelyi törvényhatósági útnak aszfalttal ki nem burkolt részét, a Sugár ut,Rozgonyi-utca,ós a Zrínyi Miklós utca kongótéglaburkolatu részét,a Saicnenyi téren peuig a megmaradt kongótéglából a tér közegét burkolták ki. Valamennyi uj burkolat - kivéve a kongó, bazalt}'' ej kő és bitumac-burkolatokat - 15 cm vastag betonalapra épült. A legfőbb forgalmi utak átburkolása után is maradt még a városnak kongóburkolattal ellátott utcája,amelyeket kijavíttattak. A fennmaradt használnató kongótéglákból a kisebb forgalmú belterületi utcákat burkolták ki,márcsak a portalanítás és tisztántartás óruekóoen is. A város III.kerülete - Kiskanizsa - utcái,kivéve a rajta is keresztül vonuló pécs-varasdi állami utat,közlekeués ós for.alom szempontjából alárenueltebb szerepet töltenek be, mint az I._ii.kerületbeli utcák és utak, burkolatuk is ennek megfelelő minőségű.A kiskanizsai utcák közül a nagyobbforgalmu utak burkoltak, tovább- azok,amelyek süppedékes talajuak. A burkolatlan utcák helyzete a talaj noaiokos minősége miatt nem kedvezőtlen és a város azokat is karbantartja árkolissal, leltöltéssel. A város utcáiról ált Iában elmo.nnatjuk, nogj kielégítő állapotban vannak. A burkolatlan utcák száma év- -1£7 - ről-évre í''ogy,a burkolatok jókarban tartásáról peaig kellőleg gondoskodik a város. - 128 - t Városi Adóhivatal. - 129 - Közegészségügy. Az első kanizsai kórház létesitése 1416-ban Kanizsay János hercegprímás és főkancellár nevéhez füzőciik.Mint Kanizsa várura az általa épitett kórházakat és patikát a betelepített fereiorendi szerzetesekre bizta. A Szent Ferenc Rend már a XVTII.század elején tartott fenn egy Xenodochiunot,amely inkább Ínségesek háza volt. Ebből fejlődött ki a kanizsai szegényház,Xenoaochium Civile. A Xenodochium Civile mellett a Rend egy gyó^y szertárt is kezelt, mely a mai Horthy Miklós és a László herceg utca kereszte - ződésén levő vendéglő telkén volt. A gyógy szertárt 1730-ban adták el. A gyógyszertár "Fekete Sas" néven ma is fennáll s a barátok által készített ereaeti berendezésének egy része még ina is használatban van. Itt emlitem fel,hogy Kanizsán a következő gyógyszertárak vannak: Igazság gyógyszertár,alapítási éve 1836 j Salvator 1882; Paduai Szent Antal 1907; őrangyal 1913; Szűz Mária 1923. A vár lerombolása után az első "ispotály" 1698-ban lé - tesült,mely tulajdonképen 15-20 személy befogadására alkalmas"agg ápolda" volt,mely az aKkori város központjában a mostani kaszinó épület helyén állott. Az a gápolaa már az akkori egészségügyi követelmények - nek sem felelt meg s rendeltetése szerint inkább szegényház jellegű volt,mint kórház. írem is volt különösebb forgalma; 1872.évben pl.mindössze 307 betegnek nyújtott ápolást 6468 ápolási nappal. Az 1868.évben nagy tifuszjárvány lépett fel a városban s ennek hatására 10 városi képviselő Írásban kéri a közgyűléstől, hogy a kórházat helyezzék ki a város központjából s uj,megfelelő kórházat építtessenek. - 13o - A kérelem helyesléssel találkozott,de az építkezés fedezésére nern volt meg a szükséges összeg, i^y a terv megvalósulása eltolódott 1860-ig. Az uj kórház 1885-ben lett készen s 83.683 forintba került,melyhez a vármegye 4 50.000 forint se - gélyt szavazott meg azzal a Kikötéssel,hogy az épitendő kórház közkórház legyen. Az uj kórház a régi ápolaából áthozott 14 beteggel 18B5. március 13.-án kezdte meg működését. A kórház egyemeletes főépületében nyert elhelyezést a sebészeti és belgyógyászati osztály 52 ággyal és az ápoló személyzetnek 6 ággyal. Külön földszintes épületbe kerültek a fertőző betegek 12 ággyal. A kórház megnyitása óta az 1914.évig nem gyarapodott, bár a terjeszkedésre napi 100-130 beteglétszárna mellett a 64 betegágyra berendezett kórháznak - már abban az időben is nagy szüksége lett volna. A háború kitörésekor létesült egy földszintes két kórteremből álló 40 ágyas pavillon épület,amelyet 1914-ben üzembe is helyeztek. Itt nyertek elhelyezést a tifuszos katonák.Ez az épület jelenleg a belgyógyászati női pavillon. A háború alatt előállott túlzsúfoltság további építkezéseket tett szükségessé. 1915-ben fel is épült egy ugyancsak földszintes 40 á^yas pavillon,mely ma a belgyógyászati férfipavillon. A háború után következő időkben a kórház zsúfoltsága csak fokozódott, a fórőhelyviszonyok etyre rosszabbak lettek, tjénány idevonatkozó szám is élénken bizonyltja a betegforgalom növekedését. így az 1866.évben 831 beteg 20.540 ápolási nappal állott kezelés alatt; ezek a számok az 1913.évben 2026 beteg 47.585 ápolási nap, az 1919.évben 2629 beteg 77.762 ápolási nap, az 1923.évben 2758 beteg 72.357 áp.nap, az 1926.évben 3493 be- - 131 - teg 91.605 áp.napra növekedtek,ami pedig az 1926.év adatai alapján átlagos napi 250 beteg betegópolási napnak felel meg. A további növekedést az a körülmény akadályozta meg,ho&y a 180 ágyas kórházban több beteget felvenni nem lehetett. így is kettesével feküdtek a betegek az ágyukon. A helyzet tarthatatlan volt s a város komolyan foglalkozni kezaett a kórház fejlesztésé vei, modernizálásával. Kedvező alkalom kinálkozott erre a kormány által rendelkezésre bocsátott külföldi kölcsönök igénybevételével. A kibővitési és mouernizálási tervek költségei 1,900000 pengőt tettek ki,melyhez a város,mint kórház-fenntartó 750.000 pengővel járult hozzá. Zalavármegye 160.000, a Népjóléti ós Munkaügyi Minisztérium pedig 414.000 pengővel támogatta a várost az épitkezés keresztülvitelében. ípitkezésekre és felszerelésekre igy összesen 1,324.000 P.állott rendelkezésre. A rnegnagyobbouott Kórházban természetesen emelkedett az orvosok létszáma is. Az 1913.évben alkalmazott két orvos helyett ma már 7 orvosa van a kórháznak. A kórház szépen megindult fejlődését a gazdasági helyzet leromlása megakasztotta. Az 1927-ben megtartott általános szemvizsgálat a nagy - kanizsai letenyei járások muramenti községeiben 1503 trachomás beteget talált,akiknek okszerű gyógykezeléséről feltétlenül gondoskodni kellett. Az 1920-ban megkezdett 60 ágyas szemészeti épületet a leromlott gazuasági viszonyok miatt még ma sem fejezték be. A kórháznak ma három betegosztálya van és pedig: a 100 ágyas sebészet, a 112 á^as belgyógyászati osztály, mely bői 32 ágy a fertőző osztályra esik és a 40 ágyas szülészet-nőgyógyászat. Az egykori 64 á^yas kórház ma 252 ágyas kórházzá épült ki. Az egyes betegosztályoknak megfelelő mütőteri.iek és kezelő he- - 132 - .lyiségek állanak rendelkezésre. A kórház is olyan intézménye a városnak,amely nagy te - rületre vonzóerőt gyakorol. Az 1938-ban ápolt betegek lakóhelyük szerinti megoszlása ityen képet mutat: ápoltak 5046 beteget 80.119 ápolási nappal,ebből 2307 beteg nagykanizsai, 45 fi 1653 n zalavármegyei,37 848 " somogyvármegyei,17 fi 38 * egyéb megyei, 1 fi E számok mutatják,hogy milyen nagy vidéki forgalmat jelent a városnak a kórház,hiszen betegeinek 55 1938-ban pl. 2739 ember vidékről jött kórházi kezelésre. A kórházban kezelt betegek kimutatás az 1930 - 1940. évben : É v i Betegek száma Ápolási napok száma 1930 3299 77.710 1931 3373 77.440 1932 3369 74.752 1933 3019 66.029 1934 3363 66.439 1935 3606 71.842 1936 4153 74.677 J.937 4305 74.190 1938 5046 80.119 1939 5289 77.713 1^40 4919 81.990 - 133 - A város egészségügyi intézményei közül renukivül fon - tos tényező a várostól 1.5 Kin távolságra fekvő .járványkórház 40 ággyal,külön férfi-,női- és fertőtlenítő osztállyal. A várostól 3 Km távolságra fekszik a volt hadikórház, mely a háború idején párját ritkította 3000 ágyával,gyönyörű inütőterme ivei,fürdőberendezéseivei,vízvezetékével,csatornázásával, elsőrendű szennyvíz elvezetésével,központi Konyháival,a tüdőbetegek számára létesített nyitott és fedett fekvő csarnokaival. A hauÍKÓrház külön kis városrészt képezett és a háború alatt megbecsülhetetLen szolgálatot tett a katonai egészségügynek. 7a "Honvéd és közrendészeti kórház" név alatt működik. A közegészségügyet szolgálja a "József Főherceg Szanatórium Egyesület" mely 1906-ban alakult meg. 1913. óta saját házában tbc-dispensairrel is rendelkezik.Az intézetnek ma már Röntgen-készüléke, Quarz-lámpái és jól felszerelt laboratóriuma van. Az Amerikai vörös Kereszt Egyesület az Országos Stefánia Szövetség heljbeli fiókjának közreműködésével a 42.számú anyaés csecsemővédő intézetet létesítette Nagykanizsán. A beteg csecsemŐKet az intézet 1927-ben felállított tejkonyhája, a gy^ célnak megfelelő tápszerekkel látja el. Az intézet£1927-ben 3200 gyermek és 120 terhes nő kereste fel. - 134 - A közegészségügy szolgálatában áll a városi strandfürdő és sportuszoda,mely 1932-ben épült. A fürdő a város központjához közel van. Elrendezése tágas, levegője a szabad fekvés és a környoe ző sétatér folytán tiszta, szép és kulturált. Területe 12.000 m . Az úszómedence 1000 m vizet fogad be,hossza 33 1/3 m,szélessége 18 m. A medencében fürdés és versenyuszás céljára kétféle vizszint lehet tartani. A gyermekek részére külön medence készült 12 m átmérőjű köralaprajzzal, 0.3-0.5 m.mélységgel. KULTURÁLIS ÉLET. Elemi népiskolák. Nagykanizsán már a legrégibb időkben, a legsúlyosabb viszonyok között is mindig nagy erőfeszítések történtek a közoktatásügy fejlesztéséért. Az első hiteles irott nyom,ami az iskolai életre vonatkozik, az 1731.május 7.-én kelt bejegyzés,meiy arról tanúskodik, hogy a város akkor már gyűjtögette a pénzt iskolaépítésre. Abban az időben az irni-olvasni tanítást a városba vetődött, itt letelepedett "írástudó ember"-ek végezték,de az iskolába- járás teljesen magánügy volt. Az iskola nelyisége a"mester" lakásán volt. A század közepén már fizetett tanítója volt a városnak. A "Nemzeti Oskola" egyemeletes 20 öl hosszú épületeáiul tanítói lakásokkal,felül 100 tanuló részére tantermekkel l8o6_ban készült el. A leányok együtt jártak az iskolába a fiukkal, de már ekkor foglalkozott a város azzal a gondolattal, hogy külön leányiskolát létesítsen. 1857-ben 800 iskolaköteles gyérnek volt Kanizsán,akik a 4 főelemi ós 3 elemi alosztályban oszlottak meg. - 135 - A tanítás a 2 nagykanizsai óa 1 kiskanizsai iskolában összesen 9 tanteremben történt magyar és német nyelven. Volt 7 tanitó, 2 tanítónő, 2 altanitó. Kiskanizsán egy-egy osztályból állt az iskola külön a fiuknak és külön a lányoknak.Kiskani - zsán a ma is fennálló Templom-téri iskoLa épületét 1841-ben ópitették fel,addig bérelt helyiségben volt az iskola. A hatvanas években a város nagy lépésekkel haladt előre az elemi iskolák fejlesztése terén. A város közepére helyezett iskolák széttelepitésén fáradozott a város vezetősége. A tanköteles gyermekek száma e^yre növekedett.Az 1872- 1873 tanévben már 20 tanitó és 10 tanitónő működik a kanizsai elemi iskolákban. Elemi iskolába járt ekkor 923 rk.,730 izr., 24 ev., 3 gör.keleti tanuló. Az ismétlő iskolába 116 tanuló iratkozott be. Az elemi isicolában 1891-92 évben szüntették be a német nyelv tanítását. 1894-95 tanévben már 31 osztályt tanított 19 tanitó,13 tanitónő és 4 hitoktató. Volt a központi,az Arany János utcai, a Teleki-utcai, az Eötvös téri,Hunyadi-utcai,valamint a két kiskanizsai iskola a Templom-téren és a Rác utcában. 1900.január 1.-től az elemi iskolákat átvette az állam s három igazgatóság alatt 3 körzetre oszlottak.Az első körzethez tartozik; a Vécsey-utcai,Teleki-utcai,Petőfi-utcai és a Barakk- telepi iskola. A II.körzethez tartozik: az Arany János-utcai és a Rozgonyi utcai iskola. A III.körzet iskolái: Templom-téri ós Na&yrác-utcai iskolák. - 136 - Az iskola benépesedése: Tanév Tanitók száma Tanulók száma 1870 - 71 14 823 1880 - 81 19 1437 1890 - 91 30 1967 1900 -901 34 1950 1910 - 11 41 2508 1920 - 21 49 2684 1930 - 31 58 2805 1939 - 40 52 2803 Rozgonyi-utcai elemi iskola, - 137 - Vécsey Zsigmond utcai elemi iskola. Nagyrácz-utcai elemi iskola./Kiskanizsa/. + 138 - Izraelita elemi iskola. A zsidó hitközség 3 osztályos fiu elemi iskoláját 1832- ben nyitotta meg 78 tanulóval.Az oktatás nyelve német volt. 1843-ban megnyitották a IV.osztályt is,melyben már kereskedelmi ismereteket és magyar nyelvet is tanitottak. Az iskola magas szinvonala miatt abban az időben keresztény szülők gyermekei is odajártak iskolába. Az iskola benépesedése: Tanév Tanulók száma f Tanév Tanulók száma 1920 - 21 361 1934 - 35 106 1924 - 25 183 1939 - 40 75 1929 - 30 165 1940 - 41 70 Az iskolának jelenleg 4 osztálya van; a tanulók létszáma a fenti kimutatás szerint óriási arányban esett vissza. izraelita elemi iskola. Városi kereskeuelmi iskola. - 139 - Ke&yesrendi főgimnázium. Nagykanizsának legrégibb intézménye a kegyesrendiek által vezetett főgimnázium. Szükségszerűség hozta létre 176 évvel ezelőtt ezt az intézetet. Kanizsa várának visszavételével Zala és Somogy megye megszabadult az iuegen uralom hosszantartó szenvedéseitől.A nép a beállott békében anyagilag gyarapodni kezdett,de szellemi tekintetben egy darabig semmi sem tortént. Az anyagi jólét emelkedése idővel megszülte a műveltség és halaaás után való vágyat: érezni kezdték egy tudományos és nevelő intézet hiányát.A gazaagaboak gyermekeiket messze viüéken voltak kénytelenek neveltetni, a szegényebb sorsuax neveléséről az irás-olvasáson tul pedig szó sem lehetett. A két megye szomorú tanügyi állapotán gr.Batthyány Lajos nádor Nagykanizsa fölaesura akart segiteni ugy,nogy Kanizsán egy középiskola felállítását határozta el. Nemes szándékának keresztülvitelére fia József kalocsai érsek 1763-ban szerződésre lépett a kegyesrend főnökéve 1,mely szerint a piarista rend 10.000 váltóforint tőkének kaaataiért ipagára vállalja egy Nagykanizsán felállítandó na^y gimnáziumnak tanerőkkel való ellátását. Az alapítványt a nádor tette le,megtoldva azt egy 300 öl2 területű Kerttel s egy 6 szekér szénát termő réttel.Az épülethez a vármegye segítette hozzá a várost.A megye ugyanis az 1705-ben közköltségen épült kaszárnyát 1500 frt váltságdíj ellenében átengedte a kegyesrendieknek. A váltságot ugyancsak a nádor fizette meg.Az épülethez tartozott a szomszédos tiszti laktanya,amit tanári lakásokká alakítottak át.A város a Szent János teAmpzl oimnotté zeentg e1d7t6e5 -ábte na npyiílatri smteágk nsa km.i ndjárt az első évben - 140 - 390 tanuló sereglett össze az ifjú gimnázium falai között.Mária Teréziától 1777-től évi 300 frt. államsegélyt kapott az anyagiakban nagyon is szűkölködő gimnázium. II.József uralkodásának első évében a rhetorikai osz - tály növendékeinek száma feltűnően megcsökkent. A növendékek megapadásának oka a szerzetes renaes eltörlése és noviciatusaiknak megszüntetése volt. A szegényebb sorsú tanulókat,akik előtt e korban majdnem ebedül csak a papi pálya állott nyitva,József császár intézkedése ezen biztos jövőjüktől megfosztotta. Mikor 1785-86 tanévben II.József kötelezővé tette az évi 6 frt.tandijat 110-re szállott le a növendékek száma,holott a megelőző években még 300-400 között hullámzott.1787-88 tanévben lett kötelező a német nyelv tanitása. Miután a rendelet szerint az első osztályba csak az léphetett,aki németül tudott, vagy értett, az intézet tanulóinak egész létszáma 33-ra olvadt le,a tanárok közül pedig többen bucsut mondtak pályájuknak. II.József halála után a tandij és német oktatás eltörlésével a tanulók száma újra 100 fölé,majd 200-ra emelkedett. * 1823-ban a piaristák átvették a várostól a nemzeti iskola vezetését,amiért a város a gimnázium épületét 12.000 forint költséggel kibővittette.. Az igazgatón kivül 5 tanár és az elemi osztályokhoz két papnövendék volt ekkor a gimnázium tantestülete, a növendékek száma pedig 308. A szabadságiarc idején a tanulók száma 113-ra apadt.A szabadságharc után következett tanügyi reform a kanizsai gim - niziumot is legszüntette,1850-ben. A város közönsége azonban addig járt kultuszminiszterhez,rendi kormányzósághoz és a herceghez, mig ennek eredményeként,mint 4 osztályos kis gimnáziumot még ugyanazon évben újra megnyitották. 1867-ben újra megnyílt az ötödik osztály,majd 1868-ban a VI.osztály is. 1870-ben,majd 1871-ben a VII. ós VIII.osztályt is meg- - 141 - nyitották s ezzel nyilvánossági jogot nyert főgimnáziumok sorába lépett a sokat hányatott sorsú intézet. 1904-ben a gimnáziumot a Sugár uti volt honvédlaktanyában helyezték el ideiglenesen,mely azonban a háború miatt 1923- ig tartott. A gimnázium végleges elhelyezése a Sugár uti volt közös laktanya megüresedése után oldódott meg. A város átalaki - totta a hatalmas épülettömböt,melyben nemcsak a gimnázium,va - lamint a Rend tagjai nyertek ideális elhelyezést,hanem a gimnáziummal kapcsolatos'' - minuen kényele-Jimel 50 tanulóra berende - zett - konviktus is. Az iskola benépesedése: Tanév Tanulók száma Tanév Tanulók száma 1920 - 21 478 1934 - 35 451 1924 - 25 396 1938 - 39 331 1929 - 30 457 1939 - 40 35" Z - 142 - Gimnázium.Kápolna. Gimnázium udvari rész. - 143 - Leánygimnázium. Nagykanizsa társadalma a felsőbb leánynevelés évtizedes hiányait pótlandó,1931.évben megalakította a Nagykanizsai iskolaegyesületet,mely egy leányközépiskola létesítését tűzte ki célul. Az egyesület még azon évben meg is nyitotta a Leányliceum i.és V.osztályát 51 növendékkel. Az 1932-33 évben megnyílt a II.és VI.osztály,1333 -34 évben pedig a III. és VII.osztály. Ez évben az intézet beköl - tözött mai otthonába az akkor megszűnt áll.fémipari szakiskola épületébe,melyet megfelelő átalakításokkal a város leányiskolái célokra alkalmassá tett. Az 1934-35 iskolai évben az Iskolae^yesület átadta az iskolát a "Notre Dame Rend"-nek. Ezévben fejlődött ki az intézet nyolc osztályú teljes líceummá. Az 1935-36 tanévben az intézet I. osztályában megkezdte a leány líceum fokozatos átalakítását leánygimnáziummá. Az iskola henépesedése: Tanév Tanulók száma Tanév Tanulók száma 1931 - 32 51 1936 - 3? 190 1932 - 33 81 1937 - 38 174 1933 - 34 121 1938 - 39 157 1934 - 35 183 1939 - 40 142 1935 - 36 167 1940 - 41 147 - 144 - A fiatal leányközépiskola benépesülése igen lassú tempóban történik. A benépesülés /grafikonja/ vonala 1931-től 1937-ig fokozatos emelkedést,de attól kezdve fokozatosan lefelé haladó irányt mutat. Notre Qame leánygimnázium. Kereskedelmi iskola. A nagykanizsai zsidó hitközség,melynek tagjai elsősorban kereskedők voltak,az ifjúság gyakorlati kiképzését szem előtt tartva,már 1842-ben népiskolájának nyolcadik évfolyamában kereskedelmi szaktárgyakat adatott elő. Ezek a kereskedelmi számtan, a kereskedelmi levelezés és a könyvvitel voltak.Ez az állapot 1857-ig tartott. Ekkor a nyolc évfolyamú elemi iskola fölé két évfolyamra terjedő kereskedelmi szakiskolát szervezett az iskolafenntartó hitközség. 190l-ben 1885.-i kereskedelmi is- , - 145 - kólák szervezeti szabályrendelete szerint az intézet három osztályú középkereskedelmi iskolává fejlődött. 1920-ban a V.K.M. rendelete alapján 4 évfolyamúvá szervezik az iskolát. 1933.szeptemberében az iskolát a hitközség vezetői átadják a városnak,igy a 76 éves zsiaó kereskedelmi iskola köz - ségi jelleeüvé alakult. Az iskola benépesedése: Tanév Tanulók száma Tanév Tanulók száma 1920 - 21 128 1934 - 35 116 1924 - 25 161 1936 - 37 150 1929 - 30 144 1939 - 40 154 Zeneiskola. A zenei oktatás 1926.előtt a magánoktatók kezében volt. Ekkor létesült a város által fenntartott zeneiskola, mely a város közönségének zenei nevelését és oktatását van hivatva irányitani. Az iskolának önálló épülete még nincs. Először a volt 48-as laktanya,Királyi Pál utcai raktárhelyiségében nyert elnelyezést,1940.októberében a Szent István Sugár ut 18.sz.alatti városi házba költözködött. Az 1939-40-ik tanévben a tanulók létszáma: 126 rendes ét 3 magántanuló. - 146 - polgári iskolák. A műveltség előrehaladásában ieen fontos szerepet töltenek be a polgári iskolák. Az államilag segélyezett községi polgári fiúiskola 1872-ben kezdi meg működését,mely 1876-ban a VI.osztály megnyitásával teljessé vált. A polgári leányiskolát 1691-ben létesitették;ugyanis a város a kétosztályos felsőbb leánynépiskolát polgári leányiskolává alakította át és ehhez államsegélyt kapott. Az 1896.évben lebontották a régi épületet s ujraépi - tették ugy,hogy most már a polgári leányiskolát is elhelyezték abban. 1900.január elsején megtörtént a polgári iskolák államosítása. A polgári iskolákba kezdetben az iparos,kereskedő,vasutas és az értelmiségi pályán működő szülők gyermekei jártak, a földművelők közül kevesen íratták be oaa gyermekeiket. Ma már a földműves szülők gyermekei a tanulók létszámának 19-20 képezik. Az iskola benépesedése: tanuló. < száma tanulók száma Tanév fiu leány Tanév fiu leány 1920 - 21 434 395 1934 - 35 385 325 1924 - 25 478 464 1939 - 40 505 372 1930 - 31 361 352 1940 - 41 560 385 - 147 - - 148 - Állami polgári fiuiskola Állami polgári leányiskola Iparostanonc iskola.. Az iparostanoncok a XIX.század elején a vasárnapi ismétlő iskolába jártak. Rendszeres iparostanonc oktatás 1846-, ban a "vasárnapi tanodák" megszervezésével kezdődött,melynek bizonyítványa nélkül senkit fel nera szabadítottak. ismétlőiskolai jellegét az 1886.évi átszervezés után veszítette el. Az iparostanonciskola fenntartója a város.1886- ban az iskolában 3 osztály, u.m.két előkészítő és egy első osztály van. Az osztályok száma évről-évre növekedik. 1900-ban az osztályok száma 7. 1908-ban már 12,1910 - ben 16, 1913-ban 17 osztályú az iskola. 1913-1914 tanévben a leánytanonc iskolát szervezték meg. Ez évben 17 osztályban 739 tanonc tanult. Az iskolának megfelelő elhelyezkedése miatt sokat kellett küzdenie. Először a polgári iskola épületében nyert elhelyezést. A háború alatt otthontalanná válva jól felszerelt szertárának nagy része tönkrement. 1926.őszén az ipariskolát a Rozgonyi utcai iskolának a régi gimnáziumból maradt egyik épületébe költöztették.A tanulók létszáma ekkor 910 és az osztályok száma 24. A tantestület 26 oktatóból és 4 hitoktatóból állt. - 149 - A nagykanizsai iparostanonciskola tanulói az iskola megszervezése idején 1866-ban,majd később,több évtizeden át, a szellemi képességek nagyon szerény mértékével mentek az i - páros pályára. Az iparostanoncok 3/4 része igen csekély alapismeretekkel lépett az iskola í''alai közé. Ha azonban figyelembevesszük azt a körülményt,hogy Muraközből, Horvátországból,Ausztria szlovénlakta részeiből jöttek el tanoncnak Kanizsára,jobbára a legszegényebb sorsú,árva, félárva,elhagyatott fiuk: nincs mit csodálkoznunk. Ezek a fiuk alig végezték el az elemi iskola £-3 osztályát,amikor a sors az ipari pályára sodorta őket.Azonban a magyar tanitóság hazafias munkája ezekből a német,horvát,szlovén anyanyelvű ifjakból, mire tanoncéveik befejeződtek,olyan ifjakat nevelt,akik tisztán tudtak magyarul beszélni,magyarul érezni és akik itt második hazájukat lelték fel s később hasznos magyar állampolgárokká lettek. Az iskola népesedése: Tanév Tanú! .ók Tan. össze sen Tanév Tanulók Tan. összesen fiu leány fiu leány 1900-1901 447 — 447 1924-1925 691 204 895 1904-1905 523 — 523 1929-1930 513 136 649 1909-1910 684 - 684 1934-1935 354 124 478 1913-1914 640 79 719 1939-1940 444 163 607 1920-1921 580 129 709 + 150 - ŐVOQák. Az első kisdedóvodát 1875-ben a "Kisded-nevelő Egyesület" nyitotta meg. Az Egyesület 1880-ban épitette fel a Nádor-utcai óvodát, 1881-ben már megnyitotta egy bérelt helyiségben a Magyarutcai óvodát,majd 1886-ban felépitette az Arany János utcai óvodát. Két év múlva a kiskanizsai óvodát is megnyitják.Ekkor a négy óvodában 353, nyáron még több gyermeket gondoztak. Az 1900-as évek elején a társadalom közönye miatt anyagi válságba került a Ki^aeanevelő Egyesület u^y,hogy kénytelen volt feloszolni és igy az óvodákat a város vette keze - lésbe. Ma városunkban 7 óvoda működik. iskolán kivüli népmüve lés. Már a mult század hetvenes éveiben rendezett a gimnázium és a polgári iskola tanári kara évenként téli tanfolyamokat azon felnőttek részére,akik iskola nélkül nőttek fel,vagy ha jártak is iskolába,azóta elmaradtak a kultura fejlődésében. Amikor a különféle kulturális egyesületek egymásután megalakultak,hosszú időre ezek kezében folytatódott a népművelő munka.Az intézményes iskolánkivüli népmüvelés 1919-ben kezdődött. Nagykanizsán főként a Zrinyi Miklós Irodalmi és Müvé - szeti Kör liceális előadásai képviselik az iskolánkivüli népmüve lést. 1927.óta állandó analfabéta tanfolyamokat szerveznek a katonák részére,melyeket továbbképző tanfolyamokkal kapcsolnak össze. A kulturfok egyéb mutatói is megvannak a városban.1927. óta van állandó szinháza,melyben azonban csak időszakonkint - 151 - tartanak előadásokat a vendégszirrtámilatok. 1905. óta Nagykanizsa a pécsi szinikerület hivatalos állomása. A szini-idény ó hónapján kivül a Városi Szinházat bérlő "Városi mozgófényképszinház" játszik a város magyaros stilusu, a Su&ár uti sétányban elhelyezett szinházában. Van még egy rnozgóí''ényképszinház, mely egész éven át tart előadásokat. A inult század élénk közgazdasági é]£te és a város fejlődésével párhuzamosan növekedő kulturális szükségletek korán megteremtették a helyi sajtó-életet. Az első,hetenkint megjelenő lap a "Zala-somogyi Közlöny" 1862-ben jelent meg. Magyarországon ekKor még viaéki lap kevés, Zalában és Somogyban pedig ezenkivül egy sem volt.1874-ben a lap nevéből törölték a Somogyi jelzet és maradt csak a Zala érdekeit szolgáló Zalai Közlöny.1905-ben napilappá alakul s főcélja a városi politika irányitása volt a város fejlesztése érdekében. Ez az egyetlen lap,mely első megjelenésétől kezdve ma is fennáll. A zalai Közlönyön kivül állandóan voltak hosszabb-rövidebb életű,más helyi lapjai is a kanizsai közéletnek. A napi sajtón kivül szépirodalmi és szaklapok is szép számmal indultak és multak el Nagykanizsán. A város lakóinak nagy százaléka budapesti napilapokat és folyóiratokat olvas. Oka ennek elsősorban a fejlett gazdasági élet; a város kereskedőit,iparosait a buua^esti közgazdasági hirek érdeklik elsősorban. Másik ok a nafaykulturáju,szélesebb látókörű lakosság tágabb érdeklődési köre - igy a helyi sajtó csak kisebb érdeklődésre tarthat számot. A város a háború előtt állandó összeköttetésben állt Ausztriával,különösen Béccsel,Gráccal,Trieszttel. így állandó nyugati hatás érvényesült kultúrájának fejlődésében. Régi iparosaink nagyrésze megfordult Ausztriában is,mert a háború e - - 152 - lőtt csak azt tekintették jó iparosnak,ki Ausztriában is járt s ott is tanult,. A kulturális egyesületek közül vezetőszerepet tölt be az 1885-ben alakult Zrinyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör. iskolánkivüli népmüvelés,munkásgimnázium stb.jelzik az Irodalmi Kör útját. A liceális előadások sorozatai,nemkülönben a Kör által rendezett hazafias ünnepségek az utolsó két évtizedben igen nagy népszerűségnek örvendenek. Ezenkívül igen sok különféle egyesület van a városban, amelyek magukba tömörítik a város lakosságának nagy részét. Városi színház 20-as honvéd emlékmű, - 153 - Lazsnaki kápolna. Víztorony. - 154 - F O R R Á S M Ű N K Á K. Alföldi András: Pannónia róinaiságának kialakulása és történeti kerete.Századok.1936. Balog János: Nagykanizsa város és vidékének hadtörténelmi múltja. Nagykanizsa 1897. parbarits Lajos: Nagykanizsa /Monografia/.Bp.1929. pátorfi Lajos: Adatok Zalamegye történetéhez.Nagykanizsa 1876. Dr.Bendefy-penda László: A magyar föld szerkezete.Bp.1934. Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. i n . kötet.Bp. pr.Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza. Halis I.és Hoffrnann N.: Zalavármetye évkönyve.Nagykanizsa 1896. Horváth Mihály: Magyarország története.Bp.1871. Lóczi Lóczy Lajos: Magyar Szent Korona országainak leirása.Bp. 1918. Osztrák-magyar Monarchia Írásban és képben.Magyarország./Ealavármegye/ Dr.Kogutowicz Károly: Dunántul és Kis-Alföld Írásban és képben. I.-II.Szeged,1930. Dr.prinz Gyula: Magyarország földrajza.Bp.1914. Dr.Réthty Antal - Bacsó Nándor: Időjárás,Éghajlat és Magyarország éghajlata. Bp.1938. Telegdi Roth Károly: Magyarország Geologiája.Bp.1929. Dr.schmidt Eügius Róbert: Nagykanizsa környékén végzett viz után kutató fúrások geologiai szelvényei. /Kézirat/. Evlia celebi : Magyarországi utazásaim. Nagykanizsa m.város jegyzőkönyvei 1690-től 1840-ig.Városi i - rattár. Zalaegerszegi vármegyei levéltárban őrzött nagykanizsai okmá- - Ib6 - nyok. ~Pf*ÍTTj<iipicÍLZt.3-Vc>fc?c/i. fejc^&fZotóíair''jt^Zjau^í, erc/ocíoí.zi , -ocyzor^ . Mellékletek: 1. Nagykanizsa 1753-ból való térképének részlete. 2. A principális-csatorna és mellékárMnak helyszínrajza. 3. Kógyárberki- és Principális-csatorna helyszínrajza. 4. Foglár-csatorna helyszínrajza. 5. Foglár-csatorna hossz-szelvénye. 6. A Kógyár-berki és Trincipális csatorna hossz-szelvénye. 7. Nagykanizsa altalajának metszete, nyugat-keleti irányban. 8. Nagykanizsa altalajának metszete, észak-aéli irányban. - 157 - T A R l A L O t l J E G Y Z É K. I. Bevezetés. 1. Előszó. 2. Fekvése,vízszintes és függőleges tagozása. 3. Földrajzi helyzete. TI.A táj. /Természeti adottságok/ 1. Geologia. 2. Éghajlat és időjárás. 3. Vízrajz. Az 1690.utáni állapot. A Principális-csatorna Nagykanizsa körüli mellékvizei. A csatorna és mellékárkainak létesitése. 4. Talajviz. 5. Talaj. 6. Növényzet. 7. Állatvilág. III.Ember a tájban. 1. Az őskor 2. Bronz,vaskor. 3. A rómaiak alatt. 4. A népvándorlás korában. 5. Kanizsa vára a honfoglalástól 1557-ig. 6. Kanizsa,mint királyi birtok. 7. A török uralom alatt. 8. Kanizsa felszabadítása. 9. A város kialakulása 1690-től máig. A lakosság települési viszonyai.a./Telkek. b./Épületek. - 158 - A lakosság népességi viszonyai. a./szám. b. /Nemzetiség. c./vallás. Foglalkozás,gazdasági élet. ipar. a./Kézmüipar. b./Gyáripar. Kereskedelem. Mezőgazdaság és állattenyésztés. Erdőgazdaság. Közlekedés,forgalom,városias élet. Közmüvek.a./Vizmüvek, b./Csatornázás. Utak,utcák burkolásai. Közegészségügy. Kulturális élet. Forrás mi tnk&A-, meíleJz-^íaÁ^ - 159 - P f i n c t p a t i s - c s a t o r n a Hossz -szelvény ŰCógyár-tcrbi csatorna li ^Uö.UUU Magassö-cj = 1:50.000 |
