| 2.31 MB | |
| 2018-11-20 10:46:54 | |
 | |
 | |||||||
Nyilvános  759 | 1807 | Nagykanizsai Maraton 2018. november 16. 45. szám 1, 3. oldal | Matiné jellegű tudományos ismeretterjesztő programot tartottak batthyányis növendékeknek a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban Magyar László Afrika-kutató születésének 200. évfordulóján. A rendezvény részleteiről lapunk 3. oldalán számolunk be. Fotó: Benedek Bálint Afrika-nap a városi könyvtárban Matiné jellegű tudományos ismeretterjesztő programot tartottak batthyányis növendékeknek a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárban Magyar László Afrika-kutató születésének 200. évfordulóján. A rendezvény remekül kapcsolódott az országos emlékező programokhoz, amelyek sorát egy tudományos konferencia nyitotta meg októberben az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban. November 13-án a Magyar Tudományos Akadémián is rendeztek emlékülést, szülővárosában, Szombathelyen pedig december 13-14-én tartanak nemzetközi konferenciát Magyar 200 mottóval a legendás Afrika-kutató életéről, továbbá utazásainak néprajzi, történeti, földrajzi és térképészeti vonatkozásairól. Mivel Magyar László két évszázada született Szombathelyen, a program szervezői úgy gondolták, a „szomszédvár" Nagykanizsa is méltóképpen emlékezhet meg a 19. századi magyar Afrika-kutatás e kiemelkedő személyiségéről. A jubileumi emlékező programot Balogh László, a Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója nyitotta meg, méltatva Magyar László életútját és munkásságát. A diákok által érdeklődéssel kísért kiállításon huszonegy nyugatafrikai ország zászlaját és numizmatikai érdekességeket mutattak be, elsősorban olyan országokból, mint a Magyar László által kutatott Angola, továbbá a Kongói Demokratikus Köztársaság, Namíbia és Zambia. Dr. Víg Károly, a Savaria múzeum igazgatóhelyettese a szülőváros fontosságát méltatta, arra is utalva, hogy annak idején az 1930-as évek végén Thirring Gusztáv kutatásainak is fontos szerepe volt abban, hogy az addig széles körben jószerivel ismeretlen Magyar László elfoglalhatta méltó helyét az Afrika-kutatók panteonjában. Magyar László 1848 és 1864 között tizenhat évet élt Angolában. 1852 májusában Afrika déli részének belső vidékein két, kevéssé ismert bantu népcsoportot látogatott meg: a kwanyama és az owambo népeket. Amikor Magyar László meglátogatta a kwanyamákat, negyven napot töltött díszvendégként Haimbili ya Haufiku király házában, Onambabi „városában". A 19. század végén és a 20. század elején a bátor kwanyamák több uralkodójuk révén kereskedelmi kapcsolatokat tartottak fenn a németekkel, tűzfegyvereket kaptak tőlük és ezeket használták a portugálokkal vívott harcaikban. Az owambók és kwanyamák mind a mai napig őrzik szokásaikat és nyelvüket: a legeltető szarvasmarhatartás mellett a földművelés adja gazdaságuk alapját. Magyar László volt az egyik első európai, aki ellátogatott e néphez, jó- val korábban, mint a nagy francia botanikus, Charles Duparquet atya. Magyar László készítette el Nyugat-Afrika első térképét és nagy érdemeket szerzett Angola földrajzi térképének elkészítésében is. Tapasztalt Afrika-utazóként olyan információkra is figyelt, amelyek más felfedezők hasznára lehettek: például, hogy milyen ehető gyümölcsök voltak, milyen állatok vadászatára volt lehetőség, vagy, hogy melyik nép volt barátságos vagy éppen ellenséges az idegenekkel, kiváltképp az európaiakkal. A városi könyvtárban megrendezett sikeres Afrika-nap zárásaként a batthyányis diákokkal rendkívül érdekes vetítettképes előadáson osztotta meg utazási élményeit egy mai modern világjáró, Musits Róbert, az IMRO-DDKK Környezetvédelmi Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki a nyugat-afrikai Beninben járt a közelmúltban. GG |
