Zala 1899 12 december k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	50.21 MB
Keltezés:	2011-02-17 09:42:57

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1145
Megtekintések száma:	5885
Leírás:	Zala 1899 december Politikai lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Huszonhatodik évfolyam 97. szám. InrkMtMc: ktiwkaJWUI. A •»rkM«H»«l rMkaaal lakai np«i t kimi 1 ». é—• 4,1 Ida ídIíwxH • lep taallaari rimiri taaalkoaó allilx kSiUminy Kiadóhivatal: Vinakáriplkt: FInéhil Ptltp kttu kareakadiaa. Z A LA Politikai lap. Mégjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap $ csOtdrtőkőn, ■LdrinrlH lm _ B\|éw lm It karosa (6 tn — kf. Pitém < hnn i I fii - kr Ratjadérra I korona (I Art 60 kr. Kjrflltfe potitaeea 10 krafaér. ZlááaOéart. valamtat a roaatkoiók Fleekal Flltp kiaj iW» UnmMla levelek aaak imart Ul fofadtatnak el. X(jM Ma ara M kra>4» Nagy-Kanizsa! 1 ti 1/9. Feleláa aierkeutá: iular Mkmémr SiarkssitAtárs: HMr» l^m. Vasárnap, december 3. kijelölve; hol kitűnő szellőzés, egyenletes fülén kíméli a tanuló egészségéi; tágas folyosók és jó padosatok veszik elejét a Allumneum. « i (Dr. Ct. G.) Most, hogy a tankerületi főigazgató oly nagy s felettébb megtisztelő elismeréssel távozott a nagykanizsai főgytn-nasiumból J alkalomszerű föleleveníteni az alumneumnak, v. á ipens gymnasial\'s, a iák asztal régóta feWg^jU mindig félretett tervét s meg valósi tá»ái. Fögyinnáziumunk a paralel! első osztály megnyitása óla nxtjdnem 400-ig viite a - tanulók számát. Ez, kérem, nagy dolog IrÍKyeljük a csurgóiakat, — de jóleső oly. váróéban, hol kereskedelmi, polgári örömmel méifis azt kell konstatálnunk, iskola s közelségben a vidéken államilag,}hogy sem a keafhétyf, wra a dédelgetett közaégileg és lelekezetileg kisegített 0t ula-egemeg\', sem a csurgói középiskolák lymnisium csinál konkurrencUt. Készt- {miatt meg ntm csappant a nkanizsai fögymn. helynek a primáa, a gazdag prémontrei {iQnsAga, ellenkezőleg: megszaporodott, a rend a pártfogója;nagyban elősegíti közép-! mi áppen nem közömbös a tandijszedö iskolájának népesedését, hogy régi hírnév-\' városi kasszára, de talán magára a városi nek örvendő gazdasági iskolája is van; \| publikumra aem ? Csurgót a minisztériumon kívül a dunán- ] A szaporulat azonban még inkább Itali ref. kerület istápolja és oly pompás megnövesztette a szegény dtdkók számát, főgymnásiumot állíttatott e szerényke mező-. És itt engedjék meg nekem ama szomorú Tároskának, hogy a kanizsai ifjoaág irigy- tapaaatalato < nyílt kimundását: kik iegjob-kedve nézhet a szép épületre, hol a diák- ban hangoztatják a keresztény- és felebaráti nak nem kell ócska, rozoga padokban szeretetet, kik a kicsordulásig teli vannak szorongania, alaosony termekben vakosljó tanácsokkal, miként kellene a szegénye- kodnia; hoj az árnyékszék ajtaja nem nyílik ken másoknak segíteni: azonnal a hamleti szemben hz iskola termével; a zene-, ének kételkedés és tétovázás köpönyegébe boriskolának, rajzazertárnak, tanári szobának,jkolóznak, valahányszorarfóljvan szó: nohát könyviárnak stb. külön-külön helyiség van tisztelt philanthrophom, váltsd apró pénzre theoríádat, segíts t» magad is a hozzád legközelebb álló szegényeken, ne csak másnak ajánlgass, ne csak rokonaidat és por felveréséoek; annak a pórnak, melyben nem rokonaidul támogasd megtakarított fiilé-tudós orvosok állítása szerint a bacil lusok j reiddel, de gondolj arra a gimnáziumra íb, mely téged tölnevelt; gondolj azokra a kis éhező diákokra, kikhez hasonló módon koplaltál és kínlódtál, míg nagynehezen jövedelmező álláshoz jultoatlál; juttass legalább némít, ne a városnak, ne a tanároknak, kikről hájadatlan lelked teljesen megfeledkezett; hanem axokoak a külvárosi és vidéki diákoknak, kik száraz kenyéren és gyümölcsön élnek héthosnat, csak vasárnap esznek kis meleg ételt. Igen ám, csakhogy: „Batier, das <st was Andeml" A tarsadalmí farizeusok csak másokat nógatnaCjó cselekedetekre, maguk a tapasztalat axertot legkizárólago-sabb öntésnek hódolnak. Azoktól nincs mit várnánk. Nem is azokhoz szólok. TARCA. Fohász. Ha sirat tadaék, awrauykllaa A fájdalom, mily bauaaa d«l; Sok bat kmrnl »l»a ii\|íti1 A feltart ktaa/rJMlf A blnat, üalr a kekkt Upl. A paaaaa, «•!/ aa ajkra aaáll; 4 kia, a awl/ a kehlat fojtja: i Majokbea Tlgaaat Ulti. Niaca Mjób\'b órain, nlnoa a ISldta, Mlat ka iifii; Ulklak ketef;. 8 ai\| klatól agé«a faltak reaa\|, Aat alaskogaalk aoa lakat Zl tartottál, kogr al aa eaaaa, 8 Mffcftad raaakeMI kai a; KI aaarbaa aok\' mu kafjrttl ■■(<> Koaaáé aedat, Mlaéeakaléa. Ok adf l\|J Boaol/t ajakaaira, Aláeá meg aa ántaykeéét I — I\|aa l» jeaaea diadalra Oh a4j Maajrat, oajrkat .dót I Ha alrai tmdatk Mfanjkllaa A ftjdaloa, m«lj bannaa dal; Sok bot, kawrfat Tlaa Mgávat A falióra köaajr, Bal? lakall. . — Dr. Kelemttmí, \' > \' Hangulatok. Irta: Korányi Berta. Tátott, Lomhán, ábrándosan lehúzta magához a feje fölött himbálódó oiKonaázal Caingiliogi I A gytí» nyörü tejben úszó lilát lünök öaueeeilingeltek a szőke lágy haj tűrtök fölSll. A fuegteatetüft poe-tiaként állott- ott, a h/pnolikns, kékes reliezO tzemeknek-varázaa aluli. - ^ llintha paoeirluének vidám akkordjai zengné-nek t közelben, vis»ahall«zó echojakénl az 0 lut« boldog sziveiknek. A vadvirágon punz\'a, ctodea éjben páron csillagok ragyogása szerelmet sugárzott a vágyódó kebalba; a zzereiem azava édaa hangú lilinkón repetelt szerte a siáUi n sóvárgó ajakról röpke inek a csillagok te é. Az a delceg, magas, búzavirág szinü bloiuoa katona liszt lehajolt — hogy megcsókolja azt a ouha kacsót — mely olyan ellenállhatatlan hálást 3nfaborolt,ea olyan gyönyörűen kivillant a dus virág fürtök - zö\'d legelek közöli 1- Éb h i sjíöke IQriöa tehér lány engedett,— a fekete tQsea raemek hipnózisa alatt I De csak egy peren I A kővetkező percben mint a ki nagy bttnt követett el, bemenekült a tőiddel beludaioli hátba. I Igen r^atelte a dolgot, de tatkor olyan silS I zisba tudia hozni az a illatul telített lavuri llevenő — olyan ádee erzta hsiot\'s át, — annai a kél nagy lekate nemnek latm alatt De mikor olyan »iép ez a tavaaa. Kezei közé támasztja lorró homlokát, belebámul a sötét tájba ée édes ellentétes áráénak da-I gaaztják kit keblet; nevetne Is, airaa is, de nem I tud ralhelkezdeni, olyan tebeietien, olyan boldog é« egyúttal olyan boldogtalan ia. Jffér. A nyári nap aranyét sugarai ott rezegnek a sárga veiés letett végigcsókolva a kokéit pipa caok ét ábrándos buta virágok tejeli. A mexökö aerenyeu dolgozik a munkát nép — de a hirtelen támadott nagy porfel\'eg megakasztja percnyire n munkát, Hirtelen elöltünk terem az elegáns könnyű jukker, a munkáanép alázatosan emeli kalapját a iöldea urasig előtt. Szép, fiatal aataony hajlj i;—délceg, nép termetéhez oda aimul egy fess kaionablouzot férfi. Az állhatatlan napeugAr oda tiklik és megaranyozva a menyecske puha esöke divatosan téáfiti haját, irigyen kőzéjOk tolakodik ée megtörik a két szempár forró p tráasán. A forró napaugár mindent penn ve — meg-lankautja a délceg menyecskét. Hirtelen megáll a fogat. — A térfi veszi ke- Bútor áruház WEISS JAQUES Nagy-Kanizsán. Teljes sálon, ebédlő és hálószoba berendezések Hatraa aiallé klaaol(áláa, airrarkrlt áriak. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. r Képes árjegyzék, rajz és költségvetés kívánatra Ingyen Nagy-Kanim ▼aaániap Nagy»Ksnliaa vároaánsk _ melegérzésü Zala 97 szám. (• lap.) 1899. december hó 3-án 4a emberiesen gondolkodó uilOűut^ játé* %ony nöegyesöleteihez fordulok: könyörüljenek t szegény kis diákonI Nagyra becsülöm ugyan azon nemes lelkek jó szándékát, kik a népkonyha felállításával igyekeznek a társadalmi nyomoraságon enyhíteni, de kérem szeretettel, akinek tiz krajcárja van, az inkább megless száraz kenyéren és gyümölcsön, semhogy kegyelmi koszion jóllakik. A diák legalább igy gondolkodik. Inkább koplal, de alkoholistákkal és napszámosokkal ntm eszik együtt egy asztalnál. Aztán nincs is 10 krajcárja. Itt csak a diákasztal, alumneum, segíthet a bajon. Társadalmi adakozás, egy-két Országgyűlés. Ser. 20. A magyar ipar helyzetéről folyt érdekes vita a képviselőházban, az iparnak adandó állami kevezénekről tóló tőrvényjavaalal tárgyalása alkalmából. A tárgyalást Rounbtrj Gyula előadó vezette be igen okoa és érdeke bestéddel, alánná Km jdlky a IQggetlenaégí párt nevében kijelentette, hogy a javaslatot eltagadja. Tstssetös, tartalmú ée nagy figyelmet keltő beszéd köveikesett most: gróf Serényi Béla s szabadelvű párt - tagja moodta, bírálataival végigmenve iparunk majdnem óesaee ágain ás sok réssben eredeti, söt frappáns, ipsr-progrsmmot lejtve ki. Serényi Béla egyike ...... . , . ,a Ház ama tagjainak, kiknek legtöbb hivatott- közvacsora, vagy bál tartása Összehozná a ^ „0 \|ptri ^olgokb.n felszólalni és irányt adni. Iitca nagy \|köagazdssági képzettsége ás a gyakorlat terén szerzeit komoly tapasztalata arra prsdesáslinálják, hogy ss iparügy terén égfkor vwáruerepet vigyen. Ma is ugy kritiiájá-ben, mint egy posiliv javaslataiban kiváló ssak-embernek ás gondolkodó lónak bizonyul. A szimpatikus szónoknak besséde végeitévei sokan gratuláltak. Major Ferenc elmélkedései után Hegedűi Sándor miniszter emelt szól. Hindeuekelfitt a túlzott kritikával ssemben védte meg a magyar ipart, msjd pedig a maga iparpolitikáját mutatta be nagy vooáeokbao. Végül általános, zajos helyeslés közepette elfogadásra ajánlotta a javaslatot. Rctkotonzky István, a következő szónok, volt ss ftessea pártok közepette az egyetlen, ki nemfogadta el a javaslatot, meri szerinte a nagy tókát Istápolja. Miután még Vitontai is felszólalt s Rakovtzky meg Kubdnyi Árpád közt eleven kis ssócssta zajlott le, a Ház általánosságban slfogadta a jsraslafoti —--—- Az omtitlin iikoli Unitii-km StŰc/otieU i szükséges összeget, melynek kamataiból egyelőre 10, majd 20, 80 ssegény diáknak\' két tál ételbfll álló meleg ebédet é* elégséges kenyeret adhatnánk. FOzelék és meleg leves, néha kis hoaétel: — ennyi a kívánsága a szegény gyereknek, kit a szülő a külvárosból s vidékről behoz Kanizsára. A kizárólag diákoknak nyújtott alamizsna len kinek sem derogálna, a lelügyelet gondoskodnék a rendrOl és visszaélések megelőzéséről és városunk gimnáziumi ifjúsága ezáltal felszaporodhatnék jélturre s áldaná haló poraiban azokat a nemes sziveket, kiknek fillérein müveit, tanult emberré lett. Persze, hogy a hírlapi cikk elhangzik; de annyi érdeme mindig van a helyi sajtónak, hogy legalább intelmei, figyelmeztetést nyújt: hol, mit és miként kell a mutatkozó bajokon segíteni. Ennyit akar e cikkely is. TObbet nem arrogál. Legfeljebb reménykedik, hogy talán mégis akad akaralerOs ember, ki kexébe veszi és megvalósítja az ajánlatot. Adventkor úgyis olyan ünnepi geijedel-mes hangulatban van a szív. A részletes tárgyalás során néhány módosiiást fogadtak el. apró o Mfpr PatdajOfiai Tirtafi/ ttéfén tlmonáotM tSSS.oktttsr 81-ta FMee láza. (Minthogy ez a kérdés nemcsak paedasogtai, hanem eociáJi szempontból i« nagyon fontos, Földu Okának hozzunk beküldött székfoglalóját tgitz terjedelmében közöljük.) Mélyen tusiéit tártaiig! As első szó, mely ajkamról, e helyen elröppen, legyen a köszönet és bála ssava. Köszönöm, bogy engem a társaság tagjai közé megrálasziot-tak. Köszönöm ezért, mert ezzel alkalmat adlak, hogy önöktOl tanuljak, bogy lelkesedésükből én is lelkesedéat meri\'sek. Köszönöm azért it, mert e megtiszteltetés után eszméimet, gondolataimat ide hozhatom s innen megtisztulva, as önók tudásával megacélozva vibetem ki a mindennapi éiet piacára. Ezek utján engedjék meg, bogy én is hódoljak ama régi szokásnak, mely az ilyen tndomA* nyoi társaságok aj lanját székfoglaló beazád elmondására kötelezi. Talajdonképpeu ez alkalominal piogrammot kellene mondanom, est azonban én feutilegesnek tartom. Életem, munkálkodásom anynyira a nyilvánosságé, bogy a prosrammom elmondásával csak untatnám önöket. £ helyett engedjék meg, bogy a napi aktuális kérdések közül egyet ragadjak ki és erről itt a legilletékesebb fórum riSU mondhassam el véleményemet. Most, mikor as orsz. közokts áaügyi tanács a különböző iskolák számára láaas sietséggel szerkeszti az uj tasiiáptervekei, azt hiszem, a Ieg« lonlosabb ezek kózOU aa elemi Iskoláé s sz elemi iskolák között is as osztatlan elemi iskoláé. Fontosnak jelzem est pedig azért, mert a minisz* >er a nagyobb tanító egyesületekhez véleménynyilvánítás végett elküldőtle ss „osztott (hal tanító) elemi iskola taotervét. S minthogy a különböző tanítóegyesületek véleménye egyáltalában nem nyilatkozott arról, hogy as oeztott ée osztatlan iskola számára a külön tanítás-terv el szükségesnek tartják-e, (elvetem án est s kérdést itt. Egyáltalán nem lörödöm azzal, hogy aa áo véleményem diadalra jut e, de azt igenis óhajtom, bogy s díszes társaság uyilatkoihaeeák Mindenekelőtt engedjék meg, hogy muuasam be, milyen a törvény szaval szerint, vagyis a papiroson, az osztatlan iskola. , Az 1868. 88 tc. 27. §-a ugyanis azt reodeli, hogy egy tanteremre 60 tanulónál többet számítani ném lehet Ez" a szem azonban nem á tényleg iskolábs járó gyermekek száma, hanem a szabály szavai szerint »a járni kellő« tanu\'ók száma. Igy tehát a 60 tanuló közé oda kell számítani az esetleg testileg fejletlen gyermeket ia, akiket azisk. év kezdetén felsőbb iskolába viazna sábe s gyeplő\', félkarral átfogta \|s asszonyka gömbölyű vállát ás halk szerelmei hangon suttogja : ,Magit", súg az asszonyka léiig lesütött pillái alól nési s mintegy édea alomban rebegi: — Oh de szép as élei, mily nép s meleg nyár, — bár őrökké olyan lenne a sziveinkből I őu. A Még viszhangzik a pacsirta dala, még beleseng a titokzatos égi haniok echoja a lülbe, mint a mikor ráborult a zöld rónaságra a csillaghimes homály: az alászakadó nyári est, a maga értelmetlen, sajátságos hangzavarával, mely telesaongta a csendes térekei; de asért már a msdár délvidékre szállott. A tarka lepkének megbénult a szárnya s le-\| hajlott a sárga kopárzágra, mely felett hideg fu« valóm lengedez, gyilkolója a gyenge életnek, kár-1 hoznia elreppenő lelkek őszi fényözőnné vált ha-Íálsóhajainak,\| melyek a virágok kelyheiről sza« badultak; lepkék bogárkák, füuálak sóhajaiban szakadtok le as élet ágáról. Vájjon (eljutnak-e a csillagok bonába ? Margit, kifilt a aveici slylben épült urilak te-rasszára, fáradt agyonsirt szemmel belebámul a hervadó tájbaj oly szomorú, oly üres as élet, ha elvesztettük hitünket, reményünket, — ha üressé váll szivünk I Csúnya mostan a hervadó park a zizegő harasztjával, fekete, piszkos Iáival és íonnyadt cpzantbenumaival; a háttérben azúrkék tóban tfU rik meg az alányugvó\' vérvörös nap utolsó rsf-e ze, mintha sohasem akarna többé ragyogni. " Margit láradt agya valami hisonlat után ke-reegél, olyan a táj mint a -r- mintegy — temető Idegesen (elkel, majd csendes melancholia lepi. meg, laasu ingadozó léptekkel megy a szobába, — levelet ir — a lisom, hosszú belük összefolynak szemei előtt. Majd hangos zokogásra lakadt. édet ji apám 1 Nem birom el az életet, és nincs erőm, hogy harcoljak vele. Gyávaság talán tőlem, ki, kitérek annak az aljából — ki valahol vigan éli világot, — mig engem a jobb jövő reményétől is megfoss-tott, boldogtalanná tett. Oly beteg, (áradt vagyok! Oh ez a csúnya őaz mindent .hervaszt. Érzem, nem birom tovább meg kell válnom az élettől — mert idegeim túlfeszítitek— megörülök. És egy nagy könycsepp olvashatatlanná teszi a levél löbbi zavtfros, szakgatott mondatait. Tél. Elkapta az őszi szél fürjmadár szólását; nem is hozts vissza; az ösztöne meg magát a madarat villte messze-messze tul az operenciákra —a I gólya után. ^ < A békák hj(lySb^iost már a szél apó mussi-lkát keserves dsllsmokat, óh egy-egy varjú belekárog, jajgat a szelek siralmába. Ilyen az élet küsn a szabad természetbea. \| A szobiban vigan pattog a tüi a kandalló\' I ban kellemes fényt vetve a télhomályban levő i szoba kényelmek, világos szinü bútoraira. A jeges medve bőrrel beterített pamlagon pihen a szép, sápadt Margit. Csúnya emlékek kavarognak emlékeselében. Különös i — esek az igazán megtörtént dolgok olyan álomsserüen tűnnek lel előtte. MAtkaeága.-lérjhezmenetele,- keserves csalódása, — és a bizonyos végzetes katasztropha — mikor az a bátor tiatál doktor megmentette az éleiét, — é* érzif hogy nemcaaz testi, hanem lelki kínjai is enyhültek azóta. De hogy is ne ? hiszen Benedek doktor olyan \| rokonszenves, -- kellenes ember. Szinte szükségesnek tekinti, miulán ő már fel is gyógyult I — hogy őt mindenoap lássa. I Ösztönszerűleg felugrik, megigazítja a zilált I fürtöket. Csengetnek,—és belép Benedek doktor. Suttogva beszélgetnek egy darabig.— A nipp-J szekrény kínai mandarinia komolyan integet por-cellán fejével és as óra üti hozzá a taktust: tik... \| tak...tik...tak... — A szoba családias csendjét ; valami különös hang szakítja meg, mintha egy t édea, szerelmi ciók csattant volna el, Hogy—hogynem Margit t«je oda tévedt Bene-\| dek doktor vállaihoz, - boldogan simulnak egy-! máshoz — rózsás vibrációk tárulnak szemeik elé. Pedig odakint moat nagy lomha pelyhekben kezd azállinkózni az első hó. í Hirtelen kitekintenek as-eblakon ; tél apó pe-\| dig vigan rázza a szakállát, még ugy sem örvend-jtek neki soha, mint az a nyugodt boldog két [safv odabent - Sikló, 1899. Mov. 26. — NftgY\'Ktnlstt vaairnap Zala 97. atim (9 lap.) 1899. deeembar bó 3-4n azűlei, X törvény sierint lehat a ttO aa aiimoak ia a lahatö lagriikább eeetben alkarfit öeszeve-rődni. TegyOk lel azonban, hogy az outallan iskola népeaUge flO tanuló. Eafcaaonn ái egyse évío-lyamolnak meglelelö oaattlyokba 10—10 tanuló lartoinek, da mivel az e\'ső o-italy növendékei (aati éa lelki fejlődésben nagyon ia kölönböaök, aa arány már aa eleő árban megzavarodik, ugy, hogy aa alaó oaatály népusége 16-re emelkedik éa u 6-6 ouiiiy nepeeaége együtt adja kl a Ugyancuk a 68. évi 8a lo. 88. g-a rendeli, hogy aa Ukolafentartó a* Saaaaa tanulók aUmára —tehát eaegénynek és gudagnak—aa iskolai év megkezdése elölt beaten! aa iskolái könyveket, a tani áaboa aa a tanuláshoz szükséges euközökel, a aaakat kíos<ija < áa aa árát a tandíjjal agyait a gondnok aaedi be. Tehát a tanuló áa tanító minden fennakadáa nélkül kaadi meg Biankáját. Rendeli továbbá a (Örvény 4. g-a, hogy ai iakola molaaató gyermek szülőjét fokozatos bQnte< lésekkel kell kötele»eégének leljeaiiéeére szorítani. S mindezeken kivül kötelén- az iskolaszék, gond-riokság, tanfe ügyelő folyón ellenőrizni a tanító munkáját a ha akárai bajt, hanyagságot vagy hiányt látnak, tttaténi segíteni rajta. Aat hiazem ezekkel a \'örvény elég uépen biztosította aa. outallan iakola munkálkodáeának alapfeltételeit. S hogy ea az iakola valóban áldá-aoaan i» működjék, e le\'tétetek mellett kizárólagosan a tanitó lelkes munkájától íflgg. Éi aszal én ia elértem (elvetett kérdésemnek a csúcshoz : megfe rlket-a a tani\'ó az elejejwaboit feladatoknak? Nyugodtan felelem rá, bogy meg. £s a feleletem után engedjék meg, bogy aa elméleti okoe-kodáa taréról léphessek ál a gyakorlati életbe. Mint egykori elemi iskolai tanitó, magam ia tani-toitam oaalallan iskolában. Beszélhetek lehá\' tapaaatala\'aiai alapján ia. De réaaint hivatalos, részint magán utón elég alkalmam volt oaztatlan iakoában lanito kollegáim munkáját ia megfigyelni. Ezeknek az alapján á llthalom, hogy a rendes egy tanilós iakola miodig el tudta végezni azt a runkát, a mit elvégzett a hat tanító* Iakola. Da ne fogadjuk még a lapaaatalatot aa el (eiléilen biiooyiteknak. Próbáljuk meg a matematika uglisésével « bizonyítási: ha hat tanító egy ár alatt 6-fdO, ragyia 800 gyermeket oktat, keve-aet>b-e ez, mintha egy tanitó egy év alatt 60 gyeraMket tanil ?—Aat hiazem, bogy nem. Aat eiiamerem, hogy egy teremben 60 gyér-mekat hat oulálybz aoroavs tanítani nehezebb, miot agy oeaiályból áifo 60 gyermeket. De viazont .a neházaággel a nemben bizonyos előnyök ia vannak. Aa oaatott iakola tanulója a magaaabb oaatály lanulni valóiból elóaeteeen aemmit aem hallott, tehát a tanító a tanításhoz sokkal nagyobb a apoaáaggal lóghat itt, mint az oaatatlan iakolá-bao; ha a tanitó akárme ylk oaztáiylyal közvet-lenül foglalkozik, a magyarázatára akarva- nem akarva valamennyi tanuló figyelmen. Hogy úgynevezett oaendea logialkozáat rendel a masik-nak, ezzela figyelmet elvóijní egészen nem tudja aa o magyarazaUtól, btaa a caandea loglalkozá\'t ugy •lOkaaaiutta, ltogy ez valami luleágoe, megfeaai-tatt figyelmet nem kíván. Ez aa oka aztán annak, bogy a mikor a következő évben aa uj oaa tálynak iámét ugyanazt Unitja, tanitványai mar iamarik a tárgyát s a tanitó munkája bizonyos (okig aa iamátleare éa ttaaaefoglaiáara sülyed. Hát még annyit aagithet magán a tanitó aa ceoportoeiláaokkal, o«zialy öauevonáaokkal is. Éa végűi fal kell em I lenem, hogy az oatatlan iakola tanítója előtt a tanullak •zamonkéréae, vagyia a feleltetéa egyáltalán nei okoz gondot, mig aa oaaiott iakola tanítójától ez rabolja al aa idö nagy réeaéi. Azt hiazem, már eddig ia elkerült bebizonyita-nom, hogy az oaatatlaa iskola számára nem nükaégaa a külön tanitáa-terv. A közokiatáal tanácsban azonban komolyan dolgoznak a külön tanitáa-terven. Sokat gondolkoztam, bogy miképpea került ea a külön tani-taa-terv kérdése a szőnyegre, A tanítók rénéről, akik rendez viszonyok köz iit munkálkodtak, pánt szt soha sem hallottam s ha itt ott lel is hang-aott a panasz, ez azok ellen irányult, akik a törvényi azamba aem vtazlk. De lattam, hogy a tanítóképzők gyakorló iskolaiban ia azépen elvégzi mindet] gyakorló tanító a munkáját ea a legbetyeaebb u\'ravalóval látja el ai ifjú tanítókat. Alt hiazem, hogy a lanitáa-terv kémlő emberek az ideálía állapotokat tekintik caak áa azzal nem törődnél, hogy hanyagság éa rendetlenség milyen állapotokat terem. Azt fittem, bogy az oaatott és oszUtlan iskolákat caak a törvény* ben kórfll in formájában ismerik éa a törvénytelen valóságtól undorodva fordulnak el. Ea eszel a mentaéget is megtaláltam számokra, de azért nem szeretném a Jielyesléat ia megadni törekvé-eeikre. (V4. k«Mlk«lk.) Tollfuttában. Ha valami aormányoshstó léghajóval, vagy gözsiklóval . rendelkeztünk volna, caaE 10 pere kellett voliiV Trafóiból Sulimig; mert a kát tu-rfata-ponl között csupán az Orlltr emelkedik, ígyik az innenaö, másik a túlsó szögeletáben van. Mindkettő a világ vége. Azzal a különbséggel, hogy Trafóiból a kuliura már tört kooi-ósvényt a Sfilfierjockon ál Qlaaa-omug taté; megnyergelte a 8 ezer métere havaa óriási. Buldinnil sxoo-bn igazán vége van a Világnak. Itt a kultivált kocai\'Ut a szállónál egy aaéleaebb udvarterttlatbe fot be, azután vége; ott már tiascafelé kell lor« ditani a kocafrudjátr Ez a világvégi pont, — ahol valószínűleg vi-téa Háry Jánoa annak idején lelógatta lábát az Ortlar tatájáról, volt utazásunk legközelebbi célja. Mivel pedig kóate éa Trafói közölt emelkedő hatalmas hegyen sem átszállani, sem átaiklani, de még csak átmászni »em lehetett, — óriási kerülő utón juthattunk caak el 8uldnb. Víaaza kaiéit kocsikáznunk Qomaqoi leié. Itt azután laka-nyarodiunk arra a fejveaztő útra, melylyel egyik oeztrák miniazler, Hoffmann, nyergellede meg a Trafói patakba rohanó Suldtn pMak mellett égnek meredő bérc oldalát. Az 0 nevéről aa utat ,Hof/manntram" névvel liaatelték meg. Idegboraongató aaerpeatin-ut aal Ugy van épitve a hegy oldalába, minibe letarolt, virágta-lan, lombtalan fOggő-kertek huiódnának egymás fólóti. Csak éppen olyan széles, hogy egy kooal haladhat rajia. A kocáiról jobbra-balra pompáa kilátáa, amilól véred rohamoaan szili a fagypont felé. Jobra : agyazéditő > rvéoy; balra: meredek begyoldal, tele továbbgördüléere váró kőomlade-kokkal. Szinte borzongva várod; no mo«t mindjárt megindulnak feléd, mint valami mindent el aodró kő-lavina. Nem bíu-m, bogy akadt vo\'na olyan életunt ember, aki ezen azuton elsőben áthaladva, lega lább egyszer ugy lí\'okban néma ioháazt nem rttpilett volna ahhoVa hatalmú Urhoa, akinek akarata nélkül egyetlen kő aem mozdulhat meg. Egy berlini némm volt aa utitarsuak esen a veszedelmes ulon. Bolk$ehild Samu, meg a berlini mindjárt aa ut kezdetén leeaálloitak s gyalogoltak a kocsi előtt, A kocaia ia leasállott. LSkt Emil kitartott velem a kooaiban addig, mig egy máaik kocsi nem jött azembe. A lelOlröl jövö kocái bevárt benBtlnket egy, aa ut oldalába vágott, úgynevezett .kitérőnél\'\'. A >jobbra Utj szabályánál fogva — amit a tiroli kocaiaok nagyon aaigoruan betartanak — a lelelé haladóikocsi a „hevágás\' felé kerOlt, a mi kocainknak pedig ki kellelt térni (hogy egy más mellett elhaladbaasanak fennakadás nélkCI) egészen a fQggőkert-forma ut saélére, ahol csupán néhány kőlap van leállítva, hogy a kifelé aurlódú kerekeket megakaazaza, a igy a koeail egy igen finom urihajszálnylra bistosilsn az őrtáuybe fordulástól. No itt már Emil ja abateigoli. Én fönnmaradtam. Ne tessék azonban yafhtnni, hogy talán a vakmeröaégig (okozódolt bátorság tartolt iönn Dehogy!\' A Uradtság I Az előző napi, tiaenegyóráa hegymáaaAe ugy kimerített, hogy még miadig valami borzongató láat éreztem. Uyen állapotban nagyon kőanyaa beleeaik ar ember a- Hzent Lélek alleüti h—gfcaafc legárutlanabbjába í megszál ja aaiváf az .Iataa irgalmába való vskmárő biaakodáa." Majd saak átsegít a jó latan I Miért gyalogolnék, mikor ó a kocáin is őriaengem? De amint kerflléeközben láttam, bogy kooaiak első kereke még aa oi azélare\'haráotoaaa fektetett kőlapra is rágőrddl: pár maaodpercre — aat hiazem — mágia ssegálloil a saivvareeem. Ha aa a kőlap akkor kettétörik vagy kidU, (híaz caak akkora volt, mint egy jóravaló z»in» dely) moat aligha rónám a fekete balQket a fehér papírra. Ott nyugodnám va\'ahol a tiroli béreek között, a yonagoii temetőben. Jó félóráig tartott Va az nt, mely mennél magaaabbra ér rajla aa embertannál borzalmasabb. Néha-néha megkieérelleat aal a módot, hogy elfordultam a veazedelmes kilátástól éa a kocsi mélyébe sOlyeesteitem tekiatetemet; da hiába I Aai hiazem : már vérében van az embernek, hogy aaemébe szeret nézni a veszedelemnek; megint csak az alattank tátongó örvény leié fordult tekintetem. Ahogy főlértSak a magaaba, megkOonyebbtUea lélekaeltam föl. Félóra múlva Layaniii voltunk, hol kocaisunk megetetett. SUitnbt délután 3 Ara falé érkeztUnk. A átálló igaagatója aaaal fogadott bennünket, hogy nioea szoba. A mint mondta: Tnf<Mi ka dőtt táviratunkra azonnal sOrgönyaOtt ia vieeaa, hogy a aaobák mind el vannak logialva. Caak-hogy persze aa induláa előtt kősvetetienAI leiadott táviratunkra -adott válaaaa már minket naas árt IVafoHmt. Mikor aa igaagaló látta boaaaura nyúlt ábrául ónkat, bizonyos udvariu tartózkodásul (nehogy megeerteeo bennünket) tudtunkra adta, hogy a melléképületben van egy toriata eaoba 01 ágyfyal; da már agy azokból ia la vaa foglalva olyan vendég ráeaáre, akinek megárkeaéaa naas egéeun bisoayoa. Ha aaaal megelégeaflnk, rendel-kezeaflukre booaáthatja. Hogyne alégadttlnk volna megt Kaaaárnyaeaarflen berendezett eaoba volt aa, őt ágygyal, kifáradt larisiáknak való, akiknek minden kéayeiaa ha-soataiao féoyOaéa; a fö, hogy álomra hajtbaaeák fejőket Ez a mallek-epOlet olt — amint kéeöbb megtudtuk — aa .Eflíekt Kirdu;" mivelhogy emeleti réeaében u o<t nagy aaámhan tartóakodé angolok aaoktak gyülakeani iateuiiinieietre. Pompáét Legalább a jó lataanel leeatak egy Ifldél alatti —f • HÍREK. — Haiálsiái A Nagykaniaul Takurék. pénztár november bó 80 áa kitlaia pelotájára « gyáulobogót, mely egy buagé, "a>al tiaaivi>e-löjáa-k halálai kirdeUe. fark— Mihály eletének 88>ik évében hoaeau auavedás atán slhuayl. Haláláról a ualádoa kívül a Nagykaniaul Ta-karékpéostar tiaaiikara ia adott klgyaaajsloolaat, A korán elhunyt koporeójara koszorút leitek testvérei, a Nagykania-ai Takarékpénztár, a tikarékpénaiár tisztviselői és aa Irodalmi és MU^észeti kör daláidája, mely utóbbinak, a mig o>ak egészsége enged «, buagn ea kedvelt tagja volt aa elhunyt. Tsoietéu pénteken délután a agy részvétmefeu ment ré^tie. a daiarda testületileg, zászló alatt VonnlLjii \| ott voltak továbbá a Nagyksntzaai Taksrékpénslár igugstóugának tagjai Eltk Lipót kir. kereak. tanaeaoa, ifasga-tóaági elnök vesetéaa alatt, a Takarékpénztár lisziikara, tie nkttlönben aa ömaee helybeli péna- Nagy-Kanizsa vasárnap Z\'lu 97 HiAm (4 lap.) 1899. december hó 3-én iilitaiiak l\|di\'íis«löi >(h. Miolfllt behatolták volttH a »irt ii dalárda megbstó gyAK/ditllnl inon \' Rll HWi TIIM.W B l« T« dilnatáwul. \' — A pép Ilfk; Náttdurho., I4r.ll Ztohy \'Náidor tudvalevőleg november 17 en 0 te ■«t mülelea* hetvenedik évi irdaléjál. El alkalomból a pipi aigy kitüntetésben réueiltette a Mibiilgő föarat, aktnak lutiniiyelvü lircrét klll-dflit, A pápai bravé magyar forditmban igy kaagaik: Kedven liuak I üdvöt én apostoli áldást \' Talmik aekünk Udvöilatdnkkel növelni Kaon örömödet, melyei ufóiéit <Nea, liogy o napok-bia smranonéMi megéred éleieduek hetvenedik évét. Amit éllad In.yaroán a hamérf é* ai egy háért eeelekedtél, möliAn megérdemli, lio\'gy riodiaok. akik aa egyhái Ah Ima javai hKh vükön viaelik, neked meg igun bonmu életet ki»ánjap>k. Ait mi in feliünkből Abajlink neked fltogy P\'dig laton Mjéodaxklvnl éi vigam-tnlátiiiviil áraestsn al téged, npnetoli oldalún lat, nerotelünk aálogául ú loitczIVWbbeH hi1< \|ak rad Hü Úrban. Adatott Rómában, 8<t. Páternél. IHJtt. november IV-ln, pdpmlgunk hasaoakettedik tívobeu, X\'lll. Lto pápa. — H\|gfatA«. Nagy ünnepnegii! igtatiák b« uerdán möllóitágftbtt Pápán m ágOHliti hitvallású evangélikusok dunántúli eityháskerüietéoek uj felügyelőjét : lliáii Lnjont, A uépen letlobogosott varos ii alkalomból kok előkelő vundóget lAiolt falni kÖxti Nft»y-Kí)HlíiiAiuM aamtvetUk as-ünna» IduaiiNj\'ak * Né\|tka;haak. Ujabban idskoatsk * Bh» Pálné6 »s. burgonyát Jnnuni—6 ti >ot.—dft—(.Vei1—én Mértté (Zal-tigrneg\| 6 Irtot. Atyy Vslerné 8 frlo\' éa lilm Lsío«uO Ü frlot. tízen Kaira* adományokat köeiönéflel nyitglAsva, aann helyrelgaiilásm, imlgálunk, hogy UallJiydMit-SlrailMaim Ödön hereiig ur nem mint nyllvinomu nyugtásva volt I), hunéin nhy hl tl\|lfái líe^ymtkedoll a nép-kouybiuak juttatni A Népkonyhn elnöksége. — t\'kiunki ttnnepély, Aa Itr. jótékony Wtgyltl vélaoiiDiAnyi dr, Neummtn Kde főrabbi indítványAru .elbaturoali, hogy a esokaao lelru békául ttnnepélylfKl kapesolntomn Cliauukn-llnne-plyi rendez. A» Ünnepély a intlgH nemében na első, mely vároiuukbm \'triaioll, lélekomoiö aé\|a felhívja azon uegényiorra MQlOkat, kik gyormekaik lalrubAaénAt éhajtjak, hogy aa irtcti kérvawylkat aa alabkaaghn InlyO hó 10-lg ad* jak b«. — Népr««d*l MosfaluM. Vár »ui>kbaa aa olmuli novémbor h^ban nU etelt naaa«aa 67 gyai mak; én pudlg tiírvényes héi«»igbdl: 23 fm éa 97 laáoy, ha<tiasái(nn kixtll; 4 liu i 8 laAiif. HalAloaá»i a»«r«k laéma 60 «« pedig 91 finemü éa 97 niii\' nili, balva ezUleteit 1 (fii éá 1 laány-gyarmak. Há<aiaAgli<ltéa céljából jnlenlkaaai( aa anyakónyvl liivilaiban IH pAr. ilkaan^anot kötött 10 pár, vényéi báa«Há« kél raalban kütleiatt éa pdig: rk.«férii glirílgkatnljkúa növol ik. férll 4<raalila nővel. — Mtitfvau m r«pllil\|\|«p. Nagy lilokbaa larljAk Hée»bni a rcfpil űgépal, amelylyei most tnódou tolyt la folyó lírt 99-<n. A ünnepélyt a . . iimpoitylm l\|ilyiié\|(eh«n tiir\'ottAk. Délután 8 kiaérlataanak a hadügyminiaaiériuaban. Ai uj gép arakor folvonUlt ama 76 laáiiv«yarm«k, kínét * lalialílója mn«yar ember, Maiimnger JómM aop-nőoiiylot (aliukiioiU l\'i^or 8anuué uűogyJvtlJ ron> \'ako». Minniugar (jépa élliiólag iu«lrpfleo alnök n váliíailniAny Ugjaival Wököabon intJa- agyaiarll, n mit bizonyít ai ft, hogy jaiiao kediak, liogy a IdAnykAk Hxépéii tarllal! iiH<lnlok gyórmekólöl la«t« el a nagy titkot. A gép nagy liiollnlt rOtMulltainuii»k balvet. Al oamona «\|MI i r«aib I ali. Ai alaö ríu akármilyan aulyoa Ur-dr. Nmntmn tóda Mrabbi rövid limil mondolt éi\|gyal fllggva larl a lavagöban; a tna odik réu a mang)«jia a Cbanukn gyeriyilkni. fianian nediii Iflrgyiii éa mdgát a «épat i« rií»ilii»ea irányban győnvörtt bi>Méd«l iulA\'nU « jallinluvő lirtlgyok- brtrmerré iovbu riizl. A warkazat harmadik bai é Kya[inkakliai a Cbanukn Ünnepély jiíliiif- ra«ia laikflali a uiagaaba eraalkoddil vagy lílya-lűiéüérfll i!m a nű bivaléiiról, A nagy Imiéit\|dé\'. .S»beaaéga órankaut 70 kiloiueier. Vagül a lavö l.e«. d UtAn kat kl< laényka: llmtur jiaarkaiai-nagyadik alapréaa namcnak allanaulyoa-MnrMm éa Rmi tolmáiKollAk a Nöegylei jóié. í ia az eliankeiö legaranilaa\', banem asl ujAt kunyiáiiál élva^űk kö«nin«lel. K«t (miilt\'ünóH ((yotaiisAgAiiuk lokqiaiara fal >a hmwnílja, A verilkat imviliitk u), molyoket eien elkalu rujgrp miudan euyos raaza kUön iiiüködin, (Üggot-iri egy Uuiar\'t «n poéln, ki gondon m«gligyr\|öje1 lenö a többitől. Katonai kőrőkb>l a< t bír {-lakataNliegylet üJűiihuh u-flkBilé»énuk. A luúny- a/.iVi\\TOH kúJuUL J jfannyiger ji-jija buaanálbaio péiyan Ltnai/d Lijm v. löiagyió, a na<iykanlsiil kuli\' beniőaé\|\|lelj«i iiavaUin, a vvkoI( immun I \'"i. ág. fivnnii. )jilkö/.HiÍK lültlgyelőju él Oflrfu Jdnoi tartalma arynrúnl inaly liaiiyoméat lellek u Qaéln bluit Ejyik káv-bizunkbin ügyvad, kilköxsógi pnabitn, Ihd-t l.ujo» foltt-1 hi(Hgivtó«A\|fni; A »r>-p üm.ep.\'iv o/.Knimuviil /rtn\'x I kiiHorgoll agy uri ember. B \'buzódoll a baraooy gyo ő a nagykanizsai bilköi>ég kQldöiiaii kttlbn ii lo »dta. Leui/yet fjnjoi) gyülekezeti lelflgyelő lul-méciolia a nagykauiiael \|iyQieka>ai nerenciekl-vánatail, melyeket na ünnepelt nairyou ulveaen fogadott; meleg arnyakban köainuetel mondod u gyülekezet képviselőinek és ulvélyea üdvözlőtől lóidé h gyülekezel tagiéinak. • — HolyrvlKatllAa. A nkanianai KtruktdS Ifjak ónk. tgyltlt noveinbfr 96-én tarluU kliiyyU-iteeröi honolt ludniiiaiank rémben kiliagy&e, I szerint — inimlon dód. rtJ.ai.ykak aiaoltlo bo< Üllek é« kávéval diran szaglalébe ei komoran nézelt a «vruflbe. iŰUwé\|ivny«i éa gyüiniileicn«l ettek mevvendé A löbbl<-k a rendel díluiaiii Iftriams, a mokott gelve. Miután már a \\«ndénrk ki vilink i»l> i \'bémáról beazelgallek. A velénröl, a pénzpiacról nálvH.a báiln»«zony«k: a ndegylo 1 vAliiszlináilyl « buzaurakról. Caak fi dőrmögöit rtMizkedvüen Ingolt, kiknek ójkeiiytai litlojiimiyul tették lebalőve Vllstag b >jusxiVhu, valabanymor kérdést iméstek a gyvrinokak mo^yemléi{>.\'lt>Hél, i4Ínte>i reaitvrttek hoz\'A. a/, oifonuáiá\'-bini. A bit meretei mép -- Eb, hngyjulok békén! ünnepélyé\', melyben igazi ürtiiue teli ugy ii; — No mi a baj? kieinyeknek, mini a nagyoknak ~ érteiülenünk \| — Hát uem clóg baj az, hogy a kvóta megint emelkedett ? részben amóhiba lolyiáo belyreig«aita«rn uorul. A magválamt\'itt "álmllmáuyi lavok anrából kl-marid\': Ntufild Ödön; és Hadnai JihS belyetl Rflfltiaí Ernő uedetett. évben meg torja tartani aa — De mi közöd neked ahhoz I A komor ur haragosan pattant (81: — Hogy mi köailm hozta! Az, hogy «« me* gint emelkedni foj, Mlnllfa nem volna eleg a régi is. Az ördög ttod annyi adót e\'viuelní, Voltak, akik rémi yeltek a l>ánalában. Béli* Idr. jrttékoiiy Nőegvlvt, — Vaautl éHietttkSafarli. A Déli vauit kaiilrea-práiierhoíl/oiinlániiyori egymAiutanbau két Oimeütkn\'éi vojt. Mindkét e>o\'ben teharvom-1 Klvaaietl lárea. Kolyó hi 1-én I tok UtkŐilek öime étnek idején ea mindkét enetb-n a város belterületen egy vöröaei bőrből kaizült az mmeütkiizéi közvetlen okozója a aagy föd [ őeezehajthatA. pénze* tárcu, melyben 415 lorint I volt Az elaö óiaaaUtkuséa u mimkkúli/i állo- nyita loii u siebökbe a kínos gondolat, hogy me-vol, elveiteit. felkéretik n bicületen megtaláló, m»»ban történt 1-én éjjel, a mi-udik ttimthali gint növekedik a lináoc dézsmaja^ hogy szt-a randóHökspitányi hivatalnál atfja át. AllumAabnn 9>an éjjil. Ai e\'iö öiu«üfk<°>iéaaélj Akadt egy azonban kOsülök, aki hamaroaan hol a károstól réméről 1UÜ torint julnlnmban szeroncaétlénaéK uom történ, mig ellenben h mu- mámiiiui kezdett. Szedülele* gyorsasággal pin« Misáról. j midiki\'AI SchUltr nii\|>ykunissui \' kalauz áleiét I gAllu fel a milliókat, öaaseadott, kivont, a<oraott, — IáérpátlIeiatTaaáaa nyflréU. A\'di- reuiietia. KivQn a vnnatkinér.i ineinélysai küzUI! omlott. Az\'áu kaoauva kiáltott löl. ;iii/i Manó körllnkböl távesuit tanár, ugy tanaik: i még töiibon inegsárllllek- ] — Megvnn! Hát tudod-e, hogy mennyi eeik uj allomáibelyln (iyőrii l iimegkezdi* U^indnlmi\| TAuee<lély. Ai nliö nugykaniziai Magynr le reád a bárom millió kvótaiöbbletböl. ataraplénét egy feloUammal, meyröl a Dunán- A^ataltnnasáK jótékonyé \'lu fgyeiület rteeember\' — ? ? tu i Hírlap a követkeiöket írja: 9-én uombaton, rgyesüleii helyiségeiben, Hayer — Tizenöt krajcnr/ >A gyön kereskedelmi tári^skör, aliö (iyulu (volt Pintér Sáudorj vendeglöjéban zártkörű Aliin a jókedvű urcanngetett a piacérnak. i»\|olva»ó estély* fn)»ee sikerült monbi\'on. i láno\'ilólyt rendm Kezdete enle U órakor. Ilelepö — .lóeka, llzaiam önnek az urnák a teketejit. Kárpán Min ietső kereikedelini inkuUi tunir jeuy t ki>foiiu,.c.<uiailjfgy t korona 40 lillér. Aa Itt n tizenöt krajcár. > irtotta a i«lilvi<ánt, m-ly a mai niüvrlt ke- estélyen Torma Antal zene1 aru ját>iik A timta E* oda lordul a komor ur leié: rttkeditrol nólt. A bmalian s<el>iaben tartóit1 jövedelmei a nzegény é« árvngyermekek lelruhá — Kilistttem a te kvótádat, de moit aztán felölvnái nagy tetizéiben rémeiült. A iai>\'ráiára lorditják n tekintve e jótékony célt, lelüU ■ hillgun egy évigf I olvaim utsn térmxvacaota volt s .Fehér ba,ó" litetvnekcl köazUuettel logudiá.k — A éSatfok Az édesanyja aaivére be- »záiióiiin.« \|, -A hiaalAa karlAtaaéaa. Hegedűs mél a leányának, hogy ne makacakodjék a Mle- — láatalla «alély. Szépen sikerűit ei Sándor knt\'oskodelemügyi miutmier tu Uamt génye inegválamtásáná1, télye volt iv iiagykanltsai \'ISlrsasktirntk november keresked\'l ni é* Ipsrkaiunrákuak megküldötl* az hó 26-éu. A emládiis jellegű vetélyt kedvemé ipirtórvény 60 §. módoeiiásn targyábai késsült éi kallemeseé lett* a< a jókedv, mely még a\'iöivéi\'yjavnnUtnt vél^ményozón o«ljaból. A mód»-refgell órákra kilmstott harmadik aégyeíi után hUAs lenyege abból áll, hogy Ipuronók é* keret-ii ügyre fokozódott, Az eatelyn a Követkorö kedlik ón a<ek inegbizottjal telephelyükön klvtll\' bölgyek vettek léiztt Hirok Hermaane, Blrck omk njy ipuroai vavy keröskedöl kereibatnek Mimi (Somngy 8it.-Miklól, DervnriU Irma iel, kik Uzlelkiirükhen h> jlle Ő aru eladáiaval fKozmadombja), Horváth N. Janómé, Horváth j vagy felban«nálúiával foglalkoznak. Kivételeien /.néni, Nagy Vslérn, Nagy KII, 8egerAue\| azonban n jövőben megeuiísdhelt u keronkodo\' íVzelholTer l\'aus, Hegeié Kitá, Tirnoesy Ousz lutnQgyi miuissler egyen iperoikkekre a togyam-távaé, TnrMeay Illa [Budapest), dr. Tubuly tónál való megrendeléz-gyüjtést U. biyuléae, Uoger Ullmann Elekné, Vidor Samuuél — Nirgéay girrMekek relmhAaáaa. I e* dr. Zirka Lejnsae (KoznudömbjaV ■ A nigykaniatai Ktió iiagyar A*tHdriail<j el.iök- — Hál aemmi esetre mm akana felesége lenoi annak a Üatalemliernek \'t — Hemml ősetrb mm. — De ö gasdag. — A ga«digaág nem boldogít. — Ka uép. — Islés dolga. — Jó osiilndból mármasik. —■ Aa én családom jobb. — Szeret téged. Én 01 nem. — Tekintélyes állása van. — Van tekintélieaabb ia. ■él Elvállal na és késeit ml Fischel Fülöp könyvkötészete Nagy-Kanizsán. A FOZÉSTÓL A LEGFINOMABB DISZKÖTÉS1G: ii ndennemű könyvkötő-munkát viiaalat Pauspartout emlék-albumokat diszfoliratoknak, táncrendeket a legfinomabb kivitelig. Elvállalok továbbá kápak, fotográfiák, tarvak, rajzok és térképek oachirozáaát, ugy mindan a azakba vágó munkát. ■ \' , \' l 1 - I Nagy-Kaniiaa vasárnap Zala 97. Bsám (ff lap). 1899. december tó 804a — En dlszez barátnőid irigyelnék tőled. ^ — Ugy I ? Bol sz a legeny t ? — Pártoljuk a hu»l Ipari, nemében páratlan az tis eredmény, finnéi oaeao én esokolád^yár rövid idő- alatt elért. Nem ia csoda, hiszen az öaszis gyártmányokná1 jobb \\ éa kellenti ize, tisztasága Tárni t általános kedveltsAgnek Örvend a fiumei . csokoládé és a fiumei c »oi6. A báliasszonyok kik miodsnlajt* e<oko)ádetés oaoaót próbáltak Szándékos emberölés bllntelinek kísérleti miatt vádolt Sehönteid György e leai ügyben végtárgyalás. Többrendbeli lopás büntette át orjaadaaág bűntettével terhelt Salamon (Lédör)^ 0yőrgy a tani elleni ügyben ité ethi* etóe. Sikkasztás bűntettével térbéli Lípschiu fiama IRODALOM. A Pmü Hírlap Kit évtissáaa mIí áll immár a nálunk, mart az előadás igen szlp és na* [gyobb kftzönsévre is érdemes voK A mitfi I ^ kööl első sorban ke\'l meg . • Uw\'itenQnk otabó Ferenqet (Helnecke Róbarö, ki roelyet u1 melyen behatolt sterepébe és azt teljesen érvényre juttatta. Hévvel é< érzéssel játszott, magával rasadta a közönséget, mely élénk figyelemmel kisérte minden egyes moziulatát. Tuboly Kle- e lem ügyben ítélethirdetés, mentionek (MÜhling Leonóra) ina szintén igen jó napja volt — Természetes volt játékában és beszédiben, és azért a siőkottnál jóval nagyobb batast ért el. Oabdnyi (Mtthüng gyáros íia) es már, mind azt mondják; mégis osak legjobb a I alkalommá) teljesen igáiolta abbeli állításunkat ____________ tinmei csokoládé ** eacaó I b«gy egy nagytehetségű fiatal s^iuésxszel állunk I Patti Hírlap mogstt~íét évtisíd tasosytyt. k«y mmm * szemben. Kitűnő játékával könnyen elhiteti velünk. \| ititarjadtobb ■ így legjobbnak elismert lapja méito sitije — fr\'lg>rlairstrt«! F. hó 18-án ég 14-én \| hngy igenis ex aa a léha liokó, kinek nincs fo- 1 ^ 9miM K(míttk Imz m8r az o^s\'álysursiát^k ^^j.\'^l\'\' h Isem az ember egyéni( értékéről, sem a Hi« a Pi Hlrlsp - kinek m$« ntnes soiwgye, lerobban aiánlhaljuMt becsületről, Nasyon helyén való volt Kövi Kor- mint liumey év alatt megj.iaet a tównyitja hogy előzékeuvsegéról én pontosságáról ország-1 neIÍH eHejr«cN Alma), ki ötözékeivel is tetsióst — mMM minden irányban, agy piimba, mist siere ismeri Bánó Gyula bankházánál (budiipest; kaitellt kitti ő: Halmai/ Trast gróf szerepében, d,mí J9rk* ^Wé, » kstslsswa VIT, Erzsebef.Vőrut 17" rendelje meg Egén/1 nemkülönben Tiszta (Heínecke papirdoboa ké- 1BSSGSÍSSSt~lmát sorsjegv 1(1 frl, fél 8 frt, negyed 4 Irt, nyolcad U/itöl. A többi szereplős is dicsérettel álltak meg a írt. A lesaxebh kxrácsoayi vsgy újév) 9ij«Aodék \| tk^lyöket. — CaO örtőkön : SulamitM ot ismételték lelt háa előtt. 1 \| —* Pénteken; Egy katona történtté régi drámái adták. A darab, mely a legerősebb ide^ket ia erős próbára teszi, nagy hatást tett, mit löleg SzM Ferenc (Rsno János] és. Tuboly Klemoniin egy tönyeremény, teb t nyujNiij mindenki kezet a nvrreacsének — Msrr«on^ késeledlérel értaaitjtlk I. vevöiiike\', hogy mi nem emeltük fel abríllsnt és gyémánt ékszerek árait, hantom a régi olfiÓ árak mellett s^ámitnnk mind i>t. Kttlonösen ajánlíök gyttnyórtt^sép divatos arany ékszereinken arany e«i ezUat zsebóráinkat, 13 próbás eallsU\'ö! ké-zült ezüst áruinkat, ex Üst nvö-aarkó-zetoket, melyeknt\'k vramm^a 5 kr. munkadijja föl 4« lefelé, t kaulMianl m « aAcykSataüÁaf diatm ggyuint; súséss Isébsa a c^ÖfgodatUn bírtWjfl, tarj«rat4j« ét ngMifi Uvt a tár<ulahni ajytnlfofy meg«wat«lt alv<»in»k. HsdmkiTftaéf, tS(g«tJ«aMf, (Uaokrttíkat sg^feaMg Tóit 4s und a Fsli Hírlap progri—j. K profTMiara Mtftsáik, • programjaM mad nin-deukof a asttlaai mnkáMk uu léayw finUjt, tlrwl t Ptsii Hírlap («gjr » moíUrtu, aiat S Jalwbsa) nift kMl ONfOllNit. Y«s4fűlkklf4i n 140 iuríi( ár. Ktmdi Qkm (Malit l MarkOTSW), clr. Véx—ngi Vilaof, if\\ ikrémgttmal, Ká#r l^amáii. r~ TAroáirót p#di<: MUkaátk -Eitaáa, Téik UU (&m ■itd a kúfktrtlvöl^fü RaU lavaiak Írója), Mrw £irely. Adrién) erxettell gondos játékának adhatunk) be. Mindketten kiérdemelték a köxAnaeg >Qrttn tel hangzó tMtazésnvilváii.tásaif/ Naoy iijuu/^í^/^ J^l ^S^J^/^ ® - "i«7 #nlí Ha 1 Tomtirkéníf látván, Rálm>f UailS. Homok (Gaaná Ml- i0" a\' hál/n f/jfÓrfy llaaa (ini kriiikta), Káodi-Looée l\' (8amboráü örmes er) »e jesen elemében volt, da együtt B. megbiz&Haikat kéri Benedek (íábor es\'/i\'nál ka.^bbé 8drkö»y [ ábornok], ki a legon-Testve re utódai, drágakő, ek^zerek, arány- óhIKVoES k(izde!mét a szerep nemudással loly tattá.\' exUstáiuk raktam, Büdnpeat, IV., KohhuiIi Lsjos- Nagvon helyénvaló volt P. Nagy Linda ispátaö)\' arca if.Kápír- aiynnrz.TtriiígygiT ^tiéroemvir:^; (Uzárj, Kfoy Kornélia (YalentinJ szin én hozzájárult az ent s.kerthez. Bkqó Jánoa 15 eves leány ka/V, kinek tanúskodása apjat .n I vályarabaághn viazi, egy helybeli kia leányka * Felez Ida ari\'a igen kedvben é<4 elén bátor \| sagg il; kapott is mindjárt kezdetben egy szép J Csokrot* - Szombaton: Am arany kakat bohózatos vígjáték bemutatója volt. Az előadásra vissza-ItérQnj^ « lltli műsor : — Uépé•tim—m* kirMtaltk kai/béli géa-BMlasiSa. - BSvvkk f»\|vllffMlláa • top klsSéblvsIstSkaa. 7 Anyakönyvi hírek. ■alt hétaa b\|i0MU nll.MNk. Kaiáar Márton, m. ás klr. ea. !. o«at, piaka»a?aa Márton - Ussmodic* Jéaaa/. aapaiáam: Karaae Kilovfca Öjörgy, midsiivaa: ióaaaf SijMHi öjurjfy, ióidmivea: Kaialla Polat Láaaló, fSldaitvas: I^mIó ^ Lsaávai í^éasld, uufmámtm: Mária HalUi J6«a«f, gab. kar«»kadd: Baatrii, Ratlía, JoSafa Horváth Li«ctő; OUbIvm Mária-HargI Arnold, dpiaa: Klak isfcaak Jáno», m éa kiK föha&isi? t EditU -Baj Kraaébat, mpnáaMM : A\|Ui Oröafcíd Károly, kaiaaa Fanrne Mrásavlca Mária káavasatfi: Jánoa. Háianágst kél éllek. Irváea Jiaoa ált. faiskola kaaatO. (Zllak)* — Ssftci! JallMBával aadakoviii Béla. yaaati lao!^ - Poleta Taréaia Osv.\' G lávák Jdaatfaévd. * Mult hét halottjai. Maaxfijrák Anna férj. Kálaiáa Jáaoasá, napaa. rk. J6 évaa tMMuiL Bargt Saadbr klr. fia • hóaapoa hír. tldSkarnt, aaa Taréaia férj. Lőrinc Saadorné napaa. rk. SB évaa. daganat a ksa-firbaa. ráviea Borbála lérj. 8aaiodiea Jánoané fóldmivaa rk. 56 évaa tftddfSmAkór. Cangar Maador, ayag. aa. éa klr. Oraagy, rk. 61 évaa vaaa-iob t gtttdtea áaaa 6av. Varga Jóaaataé ÍSldalvaa. rk. 78 évaa aggkér. Bvián Kraaébat oav. Proaaaják Jdsaafaé, koldna rk. 69 évaa tfldötágoláa Horváth Káio>7 rk. galyáa 46 évaa (Falaö-Jakabról) bél-oaavarodás. Bavári Kárólv rk. borbélj aagid 28 évaa tftd6réas. Baj Anna rk. I^npaa. aapaxáaioa laan/a ránggSrea. farkaa Mihátj, takarékp. tlastv. 88 éraa, tldig«ai0kór. Lángjai Ovérgy. faakaa rk. 68 évaa, tfidSlob. Kalória* Éva 6av. Soamar Ödönné magánzó, rk 51. évaa tidftgtaftkór. Vasárnap d. u. Bárik-bán [ifjúsági előadás) este; Su1ami,to (hHrmadMsorj. - bétjíto: Ax Aranylakodalom (/.ón»»előadás) krdded: A teknősbéka fvigj^ték eiöazör) szerdán; Sulamilh c ü órtükun : A fekete vér. (Jókái szinmttve) petiteken: A londoni Itoldúsók (zóna) ^omhaton \' k bosaórkáa) vár {operetted Színészet — Szerdán; Sndermann társadslmi szin-mlve 9fA becsület1\' került előadásra. A ssinlapon ,a darab erme a következőleg volt kitttntetve: A becsület vsgy t a gasdsg gyáros fia és a szegény vsrróleány44. A hsngzstos cimmegtoldás nemcaak felealegen, hanem, amint látlak, himvalé is volt. Ások, a kik nem erdeklödtek „a becsület\'4 iránt, pem érdeklődtek „a gasdsg gyáros fia és é siegény varróleány44 iránt sem; a ezinháiban csak kevesen veltaky mit főleg asért saj- (mÜkrUtküB), Koboo (C^nta Andor), a kSsaodvattaégS ia>aaa iafl króiiít^"ii»saq<ír rtfm ima, oes^s Aifaá,— Krúdy Ujnla. IZrmpÚMi Árpid, H»/fmmm Ötté atb, k Pufii fltttap ko£todvaitaégs ktrOüUUit, aaawagéoait, kis aikkait Hihuéih Kálmán <á TiaalaU HáabélL Ifltt Ábrányi Kornél (a Lloyd-kiabból), HmU iéb, Mr* Káraly atb. ir}4kf — 8p«eiaiitáaai io vannak a Htrtapaak a aaakn náer •gyatlai más lap a«aa vuul adb »tik vfla. Üyaniá aa inéat amliiatt oraaágg/SUai. kftaálatl, paUlákal láraadnlaaTa. a, kareototoá (oaoVagaaek) eellall atai aarban aa Kdi malyakbaa a toll «Joftraagn müvúsae TMk BéU m anartnt iagfataaobb tárcaírónk — napi aaaaénjpakhaa. 1 lla kérdéaakkas aabl boni ritka al—éüal aliamart aaaltaaaaaoéggai; bol Udománjroa \' könnyöd gtaynjal. tanítva ét kriUaátva. j Másik apoeiaUtáaa a lapnak a HmriuM §mmlalr ük* poakiati gaodag rorala, a aoaUaM Qmmtui állftt daaoa baagyaasorgalomnuU a aaélaakSra tilwéi\|ti Umt> lettel; mulattatva, trétáJkoava vagy niaeaiálra. További apaciálitáwk, a botankinít mkk romi* msSjH kaaáak alaá aakk-maatara Charumk Kasai anitiwl. wmk-értő mnnkatáraak aagélféval; továbbá aa klófcfat adott ád-/yayáwMto nvata. art irta kink. (Aawit Kéoa Bná, MWÉ Kiaa DesaŐ áflitja ftm.) A lap raodoa alaő dolgosé tárni — a már falsatsWilse Jüvftl — asiatéa eanjat kipróbált kirtaplrók: báré Jéoikm Ki mán (külpolitika), Lukjf Sándor (sspiklrak), dr. Komor Őjala taaiai kritikna), K.-Korát* LáMfr CképafirnSvéssatJ kritikaa), dr. Mii laor (saookritikaa), $mU T éaald {« éa kairóiéi táréák), Szojfi Béla (vagyos éa távinak), Wm Áihíí (kttsgaadaaag), HoíU Vílmoa (a asintés ayaaiahlásl kapasfiugsbnatteaiUi karcolatok Írója), Omthi Uiro (tórvéoy-aaéki tsdéaitá), ZaoUtot Láasló (boíyi tadésifté). SrkmiiSotg Jóaaof, aagédssarliaaatö. A tartalom gsadagaága éa Urjadalam takistoUbas aaiaiés ala6 halyen áll ma napUaptalak kSst a Paati Hiríap, m»ly napréisaprs M-M oldolo jalasik amg-, vasirsspse kint padig oIdolon. Külön keihézménmket la nyt^\'t etőfiaatóinok, még saÜg j a) bavonkint <yy hUSn }offo§mojm> a ki sm-daa napjára, tol jegy aótakr • ásást lapokkal; b) évoskist karáctosyi ajándékai s IWi Birlmp nogjf ktix* nofddrdt, a lagkitaaöbb írók rálő • gatott dolgosslaival. klhiksasas tsdaivalékksl a a lagérdakambb képak agéaa támagóvai , e) a Páriái Divat oimS, táayas kláltitáss képas boti divatlapot (Öyöry Ilona warkaaslésébaa) a Ponti Hiríap alánsstái fMron kapják. Htyény-kÖzlménysk dolgábss Is sisSaég illett a lapot; aradat! ragáayait Mtktzdih Kálmán, iáássyi Árpáé éa Wormr Gynla Írják ; fordított ragésyalt padig s kftlfthli irodalom lagalaárosdS termékeiből válogatja laasa. A Paati Hírlap rogosy-caarsokát naponkint agy-agy k8l-földi (francia, angol, oroas) tárét, elbsaséiéa, raja vagy Háttá dialóg agémiti ki; agy kogy anavl élvosstsa asépiroáslmi olvaamányt, mist a Paati-Hírlap, valóban agyotks aúta lap aam ad ma olvaaálssk. Máltás mondkatjak tokát ma basánk lagoltarjedtakb lapját a legolcsóbbnak la: méltán ajánlbaijnk s nagy magyar oi* vaaókftsSsaég pártotáaábs; mart a Paati Hírlap aMüsM ára <yy kóró cmk t fri 90 kr. neyyoééwr* 3 fri 50 ler. a s Törvényszék. Végtárgyalások éa Itélethirdetéeek. 1890. december hó 4-én (hét/ón.) Mag in tkir.ilii tmiaiiá* bOntettórel vádolt Salamon Károly elleni ügyben végtárgyalás. Gondatlaoiiágból okozott súlyos te«ti sértés vétségével vádolt HhII Oyt\'irgyné nzüi. Nagy Ilka elleni ügyben végtársyalás. ^tazánlak Kérte* bűntettének kisérlefe és becsületsértés vétségével vádolt Tárná* Mihály el* leni ügyben vóittargyalá. ■Lopás Lümette miatt terhelt C«eh Maria tsa\' elleni Ügyben ítélethirdetés. Közökirathamis>tás vétsége miatt terhelt Ztdraveo luván a tsa elleni ügyben Ítélet, hirdet ós. 1899. december hó 0 án (Szerdán.) Lopás és orgazdas&gbtintette és lopás vétsége miatt vádolt Pa\'aita Izidor s tsa elleni Ügyben végtargyalás. Felmenő ágbeli rokonon elkövetett súlyos testi sértés vóisíge miatt vádolt Mandics Károly Páriaí Divattal agyatt 4 frt Mlr. (Matstvásyoáaskaft elleni ügyben véMtárgyaláa. - I WvsUaölawa ki^jasatt a kladáWvtísl Lopu büntette miatt va^W. Irén leni ügyben végtárgyalás.. ( sagyedéna alftftaot, asistáa magkspjs isgyoséa bfcnmistaaam Lopás bűntettével vádolt Koiatér Antal elleni s Paati Hfrap aagy kiépas sapiárát aa 1900 évrs, vakmiut Ügyben vágtárgyalás. ) • lpl>as Myá fagásy addig ma^alast réasét kSlás Unyo- Hatóság elleaiar0.uk bűntettel terhelt id. Tóth György\'ellenW Ügyben itélelticdetéa. S^^o^sarabb poatsstslvásyss ktldssl i Badspaat 1899. december hó 14 (Csütörtökön.) j ^L* Kisrvtár Míbss a magyar gytjumásyaa a - \\.k 4 ui 1 U i . ; rn. H-II Vállalatok ktat agy aw, maly aépasariaágra vatakaáséa Lopás balettével vádolt Augján Tituj elleni o^ P41 Maamuatta OM KSayvtámL Isak s küs ügyben végtárgyalás. Mim m<\|válogatott, caiuoa uyosUss fUaUk Máisttk a trt» Nagy-Kanitss vstárnsp Zala 97. atám (6. lap) 1899. december hrt 8 áo iil Itali láaba (• liaaal liltaratara •*•> \|uli\| kárát tt—\' iksasa tanúskodnak trrtl. Ilassalknsalnk ktol Taapa Hhl;< mali Iw • vállalat, kaiul Hikúiáiiiit dW hitit irí)tow»nyv#l: Nipragil-vul [llll-M „Bagilvtl (11119-41.), molyok tudraltvUiig tnsglndlMták a mjruíiilTtk ntp-■ nooKotl Irodalmiunk fitost kornan-kát. Vllrísmnriy, k khuik ktaabb .possalt sdjs kinrs n vállalat, Ml a gytnyBrU Cierlultm-uiil tatrtptl (1188 iiáai TlaAj Stbtslvin nra krónikája Bndai iŰ bsaa bi.tórl-ájs (1180, n.) kSltfil irtik aatBtioatjiMI Unton kréalkiaaak lejjobb aaakájn, mslyhea Balláajr Arai, a régi aatvar Ultimat irdsass haván irt taagfaraat) jsgvsttakst. kgy iga Mm s.paalnma, Bármik Árpid Postás Klirl-jt Mit ke sgy (1IM—ITJ kittit flntot, a tg > ntdni itail dráaairodalaat Undsnnnnn Iirwtilt Jáaoa-a kipvlaall (11-41) Virndi Antal Jalsa fordításában. Sopksolan Mk. ■ty ttigáálájáaik a Trachlnl ntk-aak (I1I1-M.J fordítását CUk; Gargalj avatott taUAMI kapjak. Baraavlsay litert, a Subád Ljotnabau slladott aipaaart ártakaaáaall adja ktan a MimMiK dalt fdnat \|llál-ál\| a lg Wsrtkniaar Eda aa IlU-ll-iki mag/ar omággyiláat tárgyalja, (11M-M.) a mhII tirakviaak aa tlalatva. HM kiadilartt. Aa OM Kíuvrtár tgysa saáaa 10 kr. te aáMáa aagárdaall aat a aipairlslgil, aalykaa i^air llll ■!>■■ Ian«a. •lámára Már kteitl a karáéit aagrsátaáaadja bofj risaa Tan. wmr Ma\' láidír (álmHllll iarkapka()a lonn-taaüsipohrbaa Araik vi\'ifbiri fandor sarkopkagjit. 1 waaaaatilia aaaka ig/lk Itgklvilibb rtatks aa á-kuri saokriaaatnak. Nigj oldalaa harci áa Wásaatl \|alaiatak taaaak kifaragva Ltvtt «lakok saat^js ; agylk kaldnktlva kakik la aáajirtl j a aásik rattaattoa bo.aaillo Itáara kásáéi. \|n gyalogoa láltárdrt srasaksdvs rtpltl al Italait A H\'tr" Hírlap alAfiaaUM laráwonyl rantlk aaglspatái. a dl Albán aa, aaill aiadaa tMfiatU talJaMt dlftalaaal kap aag. ha caak sgj kóaspra flaat i< tW a Magyar Hírlapra la illái albta mig sasbh, mig Makaaabb laaa, ailat aa adil (lak valtak. Tartatva bataaa, áa aaoa kívül igaal aag\'npa ti-. Aa irtk aaJoa-jara, aa lllaaatrálarok Itgklvilóbbjai vált valvt dolgoaaak a maiádái >l«l>. Anoiklvll, hogy i ligird«k»«bb olraaaáay laaa, aág »ktaálliáaaal la dloaakad-bet. Bavállk stjd a k«ny»lárak diaaáaak. A Magyar Hírlap a^ má»\' Mraaateyayal la kitünteti allflaaiWL Jókai Mór raadklrtl árdakai af ngáayáaak iHáaaatágok Urttaata) addig aiagjalaat folytatáaalt dlíutoiitanon kapják aa a) alóflaatdk. la Otthon dal kittaS folyóiratot a Ma gyár Hírlappal tgytU aágy hrlatárt kapják agy aacjadáTi* aa aMflaatSk. SalatAa raadkivll olcsón jathatnak a gyöayórf Vraaoia Dlvatlap-koa, áa padig aagyadárra 75 krért, agy aaiatáa a Kápaa Oyanaakíap-hna, aagyadáraakáut 10 krért. 1 Magyar. Hírlap aladaa aliflaaldjának nlraa kiuággal falai a ■aarkaMUi laaaatak roratábai báraalaá komoly kárdáaára. 1 Magyar Hírlap a iagaltarjadtabb napilap, aaaly aiadaa laábaa kaaaflaa, aladaa tAiakféathaii magyar Politikája a aaaaat árdakalaak a »ádnlmáb« oaacaoaodla. Kgyábkéat flggallau aiadaa pártbaiolyáltól, Taaánlral a ■aabadalrlaág a a daaokratiaaua. icbbaa táaloritkataUaa. a Magyar Hírlap kitarjaaatl flgyalaát aindaara, aat a ktalgygyal bárai óaaaaflgfáaba koiható. Hlanó ad hiratáaát a hataioaaal aaaabaa folyráat taI\|aa!U. ál agyasak \|ogoa paaaaaáaak ■aóaadldja áladig, aaikar tat a kSaárdak ralaaaly aaaa-poatja kiráaja. A lagjobb Ml artk állnak a Magyar Hírlap állaadd áa klaárdlagaa ■nlgálatAbaa A lap aaápirodalai rá-aaa alsóra aga. Hírrovatai aáltoaatoaak, asgbiahatóh. 1 ayOAL Oly slanaak, aiy aoagalaasak aaak ts alakok, j Magyar Hírlap slóflaatásl ára (tlifra 7 írt, aagyadárra I Irt ■tatka aaaa u á!at daraadt\' tolás a\| agy pillaaatra. 1 att jaiaaatsii a haldokló saarraa vigad ktadalaa, aa a paripára oty tiaaaaa, oly airásai káaaal raaaak alkotva, mintha a raaalsaata iagaagyabh aw tan tarwitatu valaa 6kst aa ikiat uiliaaatábaa A Jalaaalak a kant raliaf alviaaat Isgaasbk alkalásai kiáll valók I feladatai dini koporsóban pihaal aa a por, aaly aalg aahter vtlt. Nagy yindor villhlrsa nsvit vlialtn. laadakbs M aihi)in Hamlalja.kl a taaatdbaa lárva, alkani ahalá) kápa alatt saa slaolás goadolala borai lalkini _ frisdslal Oaaaar, ka Aid róga lati, ~~ Lyalit (la, Wff Ilairti 5 ■>»< ^ \' Ok, hagy kl a világ liMaa vtlt i E sár — aoat a rapsdt laton t felt. —Wftüpi ia barna gondolat Kintit, a aaiyaak Un ataaa, caak thprvagktlai rajta, kltarkatui aidlt, áriádig a Citggadi valloaia, a alt a dia királyit Hanlióaak t .Tóbh dalgak vaaaak ftldta ál igán, Hantit, alntsam Hlnilartik fsllogai kipsa Hagy Sándor iutirói. Hídi pályája aaakáuáaáról aaói a Nagy Xápas VllágMrtaatt aoat asgjslsat 4K. flaalt, aaly rmok i sprodakoiókban aa tatja te aartapkagjéaak alítani taragváayali Aa agiaa mnahát aaarknati Maraaall Htarik tgyai taaár, a gtrtgókról aaáli kiút saaraó\|a Gyaalay Oyala akadaaihaa. Igy-tgy hitet in diaaaa MlkdrkMtebaa • Ml flaatankiat ia kapható 10 kíjával Hagjslaa aladaa kdta* sgy Mati Kapható a kisddkaál (Biwsy Tsatvink, Ind. tat Bt Badapost, T1IL. Olldi-at 11) a aiadaa haaai ktayvhanaksdia ntjin. — A .laadU IsQnramáf aov. li-lkl tt-ik ilaaia gytaahtnitti Jslaat asg. Laghikh aaakatáraát Dr Graiaiagsr Iván aaaakUUt gyáaaalja, a klaak gaadag Itagya tikiból tcy i iUrfy Taaia sairagin Irt naak bna dal- «gf»i-aaad Mi fblanóg vigia agy kit iyiayaak ttvta aaat a kanáte, Haaarjibaa, kogy hlvagys — Hsa ia jatttt aaite. M kr., Hy hó a 1 frt W kr. A kiadóhivatal V. kar., Hoavid-t., 1 aa. % van. KÖZGAZDASÁG. — A lakaialiltlril Az Ucei teljeaen •tlínettl, alix vaa némi forgalom. A bugái na-potikim olcaóbb áron rauik, minthogy a fogyaai-ua haiamoaabb idörs el van látva áa apaooláH* óra alig akad rav0. AlUl&oog a néni, hoiy az enyhe idöjáráa mág torábbi áro-öhkenáat bor: Mai árak ■ buaa 7 frt 80 kr, roaa 5 írt 80 kr4 Árpa 6 Irt, bflkkODy 6 frt, aab 4 frt 75 kr, bab 6 Irt 75 kr. CSARNOK. Mariska könyvébe. Ha aajdaa iltea kan alkonya laaaáll És aigaiWl a nivsa aagrspsd, Akkor la aaak rád goadalva liayka, Tigsd siksjoa alklldóa aaksd Ha naajdaa ayoasolyia kaat alá vstik 8 nta ad ftlija. caak pár vadvirág: Vihdtaa-t aagaa trtkn, laáayka. Mlkint Madai saokott a világ? Ha aHdaa nyír a rtdag alrkaatliaa Olvaad fejflanát olvsad ti atvsa ; __ ,, Kihalld Uaysd nj virágot fakant, 8 hidd. hagy kgaaytkb Ina a\'adai nsksna. t iagday aallst s Ak aábóla tóvlsat Klaaadlik a lagsavsk Dl C saivét távit lilkil Msgaabsatik attfáayaah. filnbg vigin Dóaaa Boreu. bklvin aoat kiaatll, „Mntaaa kadvat Jó laiayaa \\ Itat aayid ka Itail." Jaj, da sagyua Jól latta l\'toljin itatlte. Hsa kaliatt a aaip ólsginy Saa a vagyon nsgiayaan Haraadaapn a Myiradból II fogták a lagiaysk A .^ntli Magyaroraaág" a naaa tarts lasans aág: II Angyal Araáad ,,Vaisbogy-valakogy" aagyar dalt, aaly aa UttkirálydiJ d.lpályaaaten aa ÍM dijat aytrtt. II. Vol-atadt Batert „Ta,.pl paaaall" Polka-aaaarkit. IT. Aa aaaytn felkapott „8alaaltb" aaióó optra kát lagmobb l a. m. a „Sniamith dalát" te a ,.Hal-Vidra"^ Kiadta rtasts haaoaló gaadag 10—10 óival tartalaaaai aag. n alndn gtnriUl a lagjobb ■ - logaiktrlltabb ajdaaaigokat kfinll. Kgy flatt in 15 kr. Kgy aagysd. ivbaa * (Inat, <0 oldal aaastartaloaaa! 1 frt allilatiáii ina. tvaata a i iuraart 4 frt aUflaittatet. Bóftatliatal ..amit Magyarorsaag" kiadóhivatalában Bndaput, VI._ Csangtrl ima 62 a. II t. tü. honnan lijogyaákat ia aatat" váayaaámot Ingyen in báratttvt klldaaak. Mihók: Sándor. Lakásnézöben. Irta. Hallar Jenő Sárdi Gjmla, igani jogáu-typhoa, odaállott a kaputjtóba tdfe talhetuleg oagfol ráa<0 t a csenget;!! gombon. Már eldiOleg jól megnánte a< ajtóra kiakan \'olt cédulát. En roll rajta; „F. bú elánjára c«ino«, tilá* koi, Nc aatóaaa beraadetett aaoba, egjrJ vagy kát ur ráaaére kiadó." A kapa alatt levO aj\'ó feltárult áa titrdi Oyula a kfiaiöbón ■aitjelaaó, feltűnően oaino* bólgyet agealgyra váv«, udfaria^AO kárdeata: — N agyaid, kárén, laianttt van aa a kiadó aioba ? > — Iiífn, igfn, caak tessék utánam jónai I — csicaeregte ádtaen a náp bölgyeeake. A mint Gyna ur a foyer-be lépett, ai erOa naf alin szag, a mi az orrát meiiosapta, kiaaá, elkedvetlenítette. j£As előszoba pokolian gfttét volt. $ A jogász botorkált a sötétben, áa keg/etleoai karcolta a falat, aadkel, kanapét, mindenei mi útjába eg«tt. Érőlkődötl, de — eredménytelenül! A mint ott kecmereg a sötétben, tétovázó ujjat valami aima tárgyra, illetve arara tévedtek. Végigsiklott r testen ős vófotlsall az iliatf orrába kapott bele. Az ilyen nemű aberrátiók csiklandós termé-szeiOek lévén, a kívánt batás nem maradhatott el. Egy éktelen pofon rázkódtatta üteg a leje (latAkát a roaaa helyen tapotatódzónak, aztln meglelte az ajtót. Már ballataxo\'t i hafoadili aavbaból a csevegő lakáakiadó bivtvazózata. — Ugyan már, hol káaik olyan aokáig ?... Csak nem tévedt el ?... 0, nem nagysád,—válaszolt tompán a kár* denett — de valami delejes aram annyira be e-kapott a lejembe, hogy szinte szédelgők bt le. — Szegényke, szegényke — vigaazratti"jflF\' " azivfien a Vénusz — talán engot kapott valahol ? — 0, nem 1.., mivel,... mivel addig még nem volt lakáiom. Azzal betértek a negyedik niobába, a hol már námi viiágoaaág ia volt A szép nő félreiebnenteite a nehéz plllta-fttggffnyt az ablakról áa bahiaeigöea mondta: - Öljön le, QtjSa le, aranjom t Bizoayoaaa elfáradt) szegényke 11... Űe ne oda, ne oda szivem n nadazekra; ide, ide mellem, u kanapéra.. így, nil Sárdi OyhJa nem ások közé tartozott, a kik " legoti zavarba jönnek. > Nagyúri graudeszlvul dobta mattét • 4mMt difiin, — Há> mondja eaak, nagysád, hol van as a vzoba, a ni\'elyik kiadó ? — Ugyju ne laetlenka^jék I... Itinzdii aa aa, a hol most vagyank... Taláa nem SSSp? nem elegáns ? — De szép ia, aiegáaa it, cialc asm — világos. — Nesi világos?... Miért?... — Pardon I — igaxitofta helyre aaavaii — agy ériettem, hogy olyaskor nem világot, aidón kegyed ninca benn. — Hogy-bo y ? Talán aat buzi, barátom-uram, hogy én tgász nap aa Aaert égeiaa itt... Hohól... Az ftlemáazUne!... — Ntm ia ngy, aam ia azért vsa ilyenkor itt ragyogáa, hanem aaért, mert kegyed tízként csillogó parázs saamei adják a tényt, a villámot. No, nol Megharagszom, ha bókol!... — Ha igazat mondoi, akkor ia?.M — Akkor nemi... — Ugy kát aines oka haragra f... Sa igazat mondtam 1 — lgszá-án ftsa kérdezte aayalagva áa kél inélytfliü saaméi reávetett" aa ifjara. 0, mámor, kéj, szerelem áa hiaaág reagett ebben az egyetlen takinteiben. m — Igaaan, igaaán I. eróettette boldogan az ifjú ás majd meggyn t a rekkend melegtől, mely valóján végigcikázott. A a<áp ttsitony — mert ai volt — baleayult at empire asztalkán levó dobosba és kihrláasoit v onnét két aranyoa végfl cigarettát. — És mi lenna aa ára? tudakolta etmk uyy oél nélktll Sárdi, mivelhogy már biztos volt abban, hogy ingyen se kéne neki ez a lakas. — Mi-é? — Hát igaaáa kivenné ?... Ej, sem hiaaem én a<t al, nem is agy áll a kigyelmed saemo, hogy kivenné. — Ugye.-. (...Akkor miaek jöttem volaa ide ?... igaz ugyan, ha tudtam volna, hogy t/ytn aranyos bttbájoe kiadói vas soask a „világoa" azobának, akkor már régen \' eljöttem volna, de így csak legfeljebb aat tehetem fal magamban, hogy — feltéve, ha nem alkusznak meg, — mentái mindennap elrándulok ide leány—, akarón mondani lakáanéiöbe... — Hallja, barátom, mag? aagy onuyou I — Mondtak márl... Ideál a legszebb és legjobb levélpapír díszes dobosban mindenféle alakban • legszebb áa lagjobb Carta da CorrMpondanoa díszes doboxban. kapható: FISCHEL FÜLÖP könyv- és papirkereskedósóben Nagy-Kanizsán. í aivsl mag* Nagy-Kaiiissa vasárnap — Nu hál alkadjunk I — Halljak • végszót I . — Hát tudja, nngának, olyan jó fiunák néz ki, mert „igasat" bénél mart ott künn a villamos iram ia megklnosts, — marsnak,...no...90 frtért adón ki. <9 - Húsért ?l a>ó t Sárdi Gyula... Hu I...Hál kasáért?... ^ - Miért?..Taláa sokalja?... — Saép a«»iooyiól aa «mb«r semmit se sokall. — Tsbátr... Tehát kiYessem... — Komolyan mondja ?... - — Olyan komolyan, mint a milyen kompt lysa viaazaadan aat a .bizonyos" áiamot as —— induetornak... a — Mit ?...A* én férjemnek ?...No akt a bolondot meg ne tegye !.. — Hát ás kegyed férje, a ki ott teksiik a fbyerban ? — Perese... — Akkor nem kell a — esoba .. — Tréfál? — Dehogy tréfálok I Akkor válnék bolonddá, ha kivenném. — Hál miért nem skarja igy? — Miért ?...EIeó sorban is ak slfisnoba oiyán sötéi, mint Dante pokla, ha aem ftttik.. — Csak akkor, ha aappal van. fijjel világos. — Igen? .. — KllOnftel... — Má«od sor hálósiobán keresd ul járni se nem ksllemee, —se nem illendő, se nem — háladatos doLg..._ — De biss\' mi késóa fekasfink lei —Bocsánat!... fin még késAbbeo... Aslán meg ahbaa a második mohában olyan kábító illái terjenr, hogy aa ember vérét metpnbiija, öntudatát bilincsbe veri,...ásóval — nem vi belem ki a lakáét. — Pedig már alOre SrOttem. — Misek?.. Hogjr kidob?... — Ah!;.. Annak hogy tnladok... — Talán rajtam ?... 0, akkor megyek, szaladok... Adieu l— — fcj, ej I... Dehogy magán I... Dehogy 1... A lakáson I... — Vagy ngyl... No de asrt mégis elmegyek moet már. Már egésaea beesteledett... — De jegy este meg, hogy itt meg akkor kead világosodni, mikor kiat alkonyodik... Sárdi Oyula kesdte magát nem-jol éresni. Végre is minden sserelemnek ás minden la-káinéfésnsk vége ssokoU lenni. _ ,__(üyorean lelcihelödülL Bisonyos obligát tartózkodásul osont-ki a foyeron. A saép menyecske kikísérte. Mikor a kapu alatt voltak, a bájos saazony egy kacér ée elragadó mosoly kíséretében nyn\|-to«ta polia kacsó ját ss ifjúnak. — Maga csnnya, roaes... Be nem el a fin meleg, férfiaa kesét. Es meg egyet sunyorlntvs. súgta: — Kegyed meg, csúnya,...édee... fis egy lonró csókot csuppantott arra a patyolatfehér késfeirs... — Hál n«m veasi ki, valóban a saobát?... — Rendkívül ssjnálom, de — nem lsher \| Zala 97 ssám (7. lap.) n- 1899. december hó 8 án i- De asért ugy-e máikor ie eljön — lekás nésObs ?... — Ha megengedi ? I — Nem, hogy rntytiyodm, hanem — mg-kívánom I... Ci villámeebesen lopott egy osékot s jogász — fskste siemére. Mire megtorolhatta volna, — a loenomen kisiklott kari! kOiOl. --Es Sárdi Oyula ssatán mindennap elment — Iskásnéifibe, pedig már a cédulái ia levették * kapu ajtóról. De olyan peobje volt, hogy sohasem ■ tudtak megslkndni. A villamos induotor pedig tehetetlenül be-regeit a sötétségben .. NYILTTÉR, Selyem damaszt 75 krtól é frt SS krij aétenskást — valaalat r.k.u, hUr ia mIbss Hww>ir\| Nlj»1 él krtél 14 bt 68 krif méu ftaklst, — a UgdiT»io«üb atvés, Mis és siiatásatbaa. PrifU bijHiUhaak postaMr te váaMMnlwen, vela-■lat káakoa aaálllltva, — alittU p4tt aaaSafw daliával klléaaak. HENNEBEBO Q. a«ly«zn(yárái (es. ée klr. aévarl saálltté) Sártekfcea.) (í> ktfju leveleséé. 8»f)ob» kitoene levtlbélyea racaaatanpé legtöbbet Ígértnek becsáron aki is elfognak adatni. Kelt Nagy-Kaniseáa, 1H99. évi oovaaa. kó 98. napján. MAXIMOVITS OTÖRQT klr. birésigl véfiskatfé. Láplulájdonos és kiadó: FI3CHEL r^LÖP. IIBDETtlEKt 368 -1 1982/1891) végrh. ss. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött birósági végrehajtó ss 1881. évi LX. t. o. 102. §«a értelmében esennel köz-hirré tessi, hogy a nagykanisssi kir. járásbíróságnak 1898. évi V. III. 0791 esámu végsése köveikestében dr. Kreieler Jósssf nkantssai ügyvéd által képviaelt F. Komaoi lavisi oég javára Baeb-raoh Oyula nkanissai lakós ellen 8860 Irt * jár. erejéig 1898. évi december hó 20 án loganaioaw totl kielégítési végrehajtás u\'ján Isloglalt és 1086 frt 16 tarra becsült cement éa mosaik lapok és cement ssegélyekböl álló ingóságok nyilvái os árverésen eladatnak. Mely árveréenek a nagykanlssai kir. jrsbiróság 1898. évi V. III. 679\|9. ssamu végaése folytán 8260 frt tőkekövetelés, ennek 1698. évi sseptem-ber hó 28. napjától járó 8 \| ksraatai és eddig össsesen 04 Irt 76 krbsn bíróilag már megállapított költségek erejéig Nagykanizsán a heiygsioén eressiette \'eeodö eskózlésére 1899 éeesaber hé 6 napjának é. e. • érája batáridőül kiiBselik és abbos a venni ssándéko-sók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as érintett ingóeágok as 1881. évi LX. t.«c. 107. és \| Í06. S-a értelmében kétspészfizetés mellet 1466/99. • 368-1 Árverési hirdetmény. Alulirott bírósági végrehajtó as 1881. évi LX. t-cs, 109. g a értelmében eseonei közhírré Isesi, hogy a nagykanizsai kir. járáabiróaágoak 1899 évi y. 907—1. asamu végsése következtében dr. Rotachild Samu nkanissai ügyvéd állal képviselt Fskets József nkanízssi lakos javára RoWald Franciska nkanissai lakos sllen SO frt 11 kr. • jár. erejéig 1899. évi november hó 7. és 8-án foga. nalöeftoff kletégHént végrefi\'jíás utján lefoglali és 743 frt 08 krra becsült bolti falassreléeák, bolti árucikksk, saobabntorok atbbÓI álló ingóeágok nyilvános árverésen elsdstoak. Msly árverésnek a nagykanisssi kir. járásbíróság 1899. evi V.~907\|í. számú végsése folytán 90 frt 11 kr. tőkekövetelés, ennek 1899. éri október hó 90. nspjitól járó 01 kamatai, j \| vélté díj és eddig ösezeeen 19 írtban biróilag már megállapiiott költségek ereiéig Nagykanissén a helyszínén leendő eszközlésére. 1899. évi december hó 7. napjának d e. 9 órája huláridsnl kltOsstlk és ahbós a venni száadéko-só< oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok ss 1881. évi LX L e. 107. és 108. 9-a értelmében készpénzfizetés mellett, a-leg-többet ígérőnek becsáron alul ia sl fognak adatni. Kelt Nagykanissén, - 1899. évi november bé 28. napján. MAX1M0V1TS GYÖRGY klr. ktiéságt vtfnha\|X Sichltr-lék 9 Horgony - Pain -Eipeller Llnlment Capital etap. Ezen hírneves hlslssar eiiaatéüt aa ld& ni\'iuirúbáláaáaak, mórt már több mint 30 év éta mashishatú, H\|éaleaaiHaam Se-46 rzsétéskéet sáshaartaM Ussveayaél, osáiaii, tagsiagisttsaál áasHaMMeNaií és as orvesok által badArsaiUaakn is miaillg gyakrabban randeltetík. A valódi Horgony-Paiii-EspellBr, gysiorta Horgooy-Linimottt abievasaa alatt, nem titkos as«r, baoam Ifarl aépassrl késlsssr, aalyasá egy hástartáakaa sem kellene bíinyosnl •10 kr., 70 kr. és 1 fit üvsgenkénti Árban majdnem minden ^i^szenérban káaslat\' aélBaé bértékft utánzat van fnrialiankaa KI sea bon van; ffrS utráuoél B vat ifionávati JéaaaCgyégy-■Saasetsa BevtoárttesIkaM-:omut legyünk, mert ttibb kiseb- skaraagááreeeM, as minden egyes üveget „Heroosy" védjegy ée Riohtor oaégjapsés nélkül mint Sast valédft ntasitsa vfiaa BIOITO r.áaés társa, SDS0LST1ST at Wt rnliril iiilirift f; BoltlLelyiség Nagy Kauliaán m vároaliáza épHIetében azonnal bérbe adatik. Bévekket • lap kladéhlvatalábaa i tS>»i\' tp^pgi \|j ÜÉK1T. ——•~ ■laáaaálS.haMalá I rffafodcnt" Mörathon ek^n kitiné dohány keverék minden (Itt kapható. Gyári raktár: Weber és Tsa Bpest VIII. Erzsébet-körűt 19 s. HA«¥>H áNIHÁN i MARKBREITER L. urnái. A „HVrathaa" réftábea aegkééttstt mindén dohányiát, aert a éskésyiást Igaa sgéaisé-gsssé tssil, a alootm hatását slvssitl és aegsiskás nstéksa aélkllliketstlsaas vétik N»(y-Kanis«a vaaárnap Zal.i 97 azAro. (8. lap.) 1899. íiecember M f án ■SEOHPmBS;- "Í4Ö6J99. vigrh. u. MINCIER VAKR<6(iiÉPEK nélkülözhet lenek a háztartásban és iparosoknak MJV© K B- V AIIBÓGÉPBK mintaszerűek szerkezet és kivitel tekintetben, •I2VGER-VAHBÓGÉFEK minden gyári (Ízemben a legelterjedtebbek. MINGEBVABBŐGÉPEK a divatos mühimzésre « legalkalmasabbak. MT üijuUt ekUtis « 4iv«t«e ■«kic4ekeft. A SlnKer-tórsaHÍíg varrógépei világhírüket kitűnő minőségűknek nagy munkaképességűknek köszönik, mely kiváfó tulajdonságok a Singer-társaság gyártmányait mindénkor kitüntették. A mindinkább növekedő kelendőség, az összes kiállításokon nyert kiváló kitüntetések, a gyárnak 40 éven felüti fennállása a legigazabb és legteljesebb bútósiték azok jóságáért. Sínger-elektromotorok kizárólag varró^éphajtisra minden nagyságban. SINGER CQ varrógép-részvénytársaság Xutr.y-KjiiiIzMM, Deák Frr«ur<<tér 4#0. sián. ^/o/a^iO/o^o/a/ao/a/a/a/D/ap/a a ji yt^^[ Bn3 -Árverési hirdetmény. \'ÁluliroU bírósági végrohtuló ax 1881. évi l,X. t. c. 102\'. §-a értelmében eznuni I kUzhtrré teszi, hogy a nkanizitol kir. jblrdsAitmik V. 99\|3Ml izamu végzésit következtében Uouchán (iyulu . HxersaKÍ ügyvéd nltal \'képviselt ThVav Ltjenné sfll. Vlzy Gizella javain Baranyay Odún pwui lakds eleu 886 Irt s jár. erjfig 1890. evi ju 111- liA 13 n. íORuimto-iioti kielégítési véitrobiijiaii uijjn le lobiéit és 1Ö3U fr ru becsült 1618 kerenzt rozs, 42 asekérnyi lóheréből Siló ingóságok nyilvános nr-verAaen eladatnak. Mely árverésnek U nagykanizsai kir. járásbi fóság 1899. évi V. 364)5 as. régiese folylan 986 rt tőkekövetelés, ennutc 1898. évi december hó 1 napjától járó S •/• kamatai, 0, váltó dij es eddig összesen 61 irt 60 krban bíróilag már meg-Allapi ott költségek erejéig Bu berki puntán a helyűmén leendő rsskóslésére 18M. évi éeeeaker h* IS. eipjáetk, 1 ■ 9 érá)m határidőül kitüzetik s ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéRael hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. c. 1\' 7. §-a értelmében a legtöbbet férőnek becsAron alnl is eladatni lógnak. As elárverezendő ingóságok vételára as 1881". évi e. 108. §-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kell N.-KanizsAn 1899. évi nov. hó 28 napján HAxiMovrrs v kir. bir. végrehajtó. A LEGJOBB SZÁJVÍZ ~ O ií _J ül Z »d»iri uaácaoi, Schaltaler, ulllkaan taaárek te náaok áltál 80 tr itt ajkaira, afritAahatlaail u AMaTHERIH ér. P»\'f S, (2, M. A* kir. ad«. fofOMoatól BÉCSBEN. Oratokkai á L I A«, f.\| — t \' I MagUpo katáa miadsa mAJ- As fOfb»l tof fájás kallamatla. lakallat, Iiu (ófmk alloa, erásbitl s foghnrt, s fogakat legaagMabbj korig tpatgban tartja, a rigi Uaslltkat ■a\|éTM rothadás alias atb. Fogpor M kr ; Aaatksria fogpassta \'Ingssaj lencsében le kr., csomagban 85 kr., fogplomu 1 írt — Ulatbi aliéajrnappaa bttrtiaatál hasán allén »0 kr.v <1 ; Főraktár Nagy Kanizsán RHU Gyula gyógyszertárában a ibuTAitóhoa» Csak akkor Találj, ka Ingbea mint a nallslti! kék címkével Iraacl* uyatven\' te araayayoBú tegftaimal. .7^3 (A&sjyr/ui\'ma 7?, Évek éta kitünö pótléknak bizonyult a babkávéhoz. — Ideg-, szív és gyofhorbajoknál, vérszegénységnél orvosilag ajánlva, /Legkedveltebb ~ kávéitat a családok százezreinél, mmm c7cTJc7cJJc7c/c/c7c7c7c7cTc7cTe7cTcTcrá A LEQJOBB SZÁJVÍZ Nyomatott Kischel Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kanissán 1899 Huszonhatodik évfolyam 98. szám. ^ ^ Ttllltti É\|lll«i Flwtil FlUf kl»y»- miii>ii>ii>ii. •1 IHihwl Mst Ufm-klal i i. 4—* én ktu M* la«Maé« a lap wllmi rénára Ttaatkaai aladn kail.aás; KlaéóklvaUl ▼iMkiaáHbt i AnM Fűlt, Utff-kmthMa. L/iw/i wuOrnartm iiu Mas tm II kataaa (« M - fc Ntm — • torsa* il M - kr. I^wi I komat (I tn bt kt. ■jflUér petitem lé ki^sáf. ItHastésrt, vaiaalit viaitkiaéfc üssksi 1% kfcjlfcti " IkWh la* Politikai lap. Megfelenik NAGY-KANIZSÁN hatenkint hétszer: vasárnap s csltértikla. JérsMBMIaa ImM wk lasN(tl Ml ^ilaail é. Hr» i án M Nagy-Kanizsa. Id99. Fttstf* usrksull: Issiar láaéaf SisrkMitl társ: Uf^M MJm. Csütörtök, december 7. Asztaltársaságok. A „Zalai Közlöny" e^yik számiban e címen Dr. is. G. nemes hevületre valló sorokban lársadalmankat asztaltársaságok alakítására buzdiija. Sorainak felhivásazerü jellege is megengedi, hogy asokra néhány igénytelen éssrevéMI tegyek. Az asztaltársaságok mivoltát és célját melynek dltaHánoxM elterjedése a társadalom haladásának útján határozott visszaesés volna. A kinek agyát a társadalom emelése tet ápolása helyett a gyűlölködés melegágyaivá válnak. Félő, hogy a sokféle asztaltársaságok jelvényeikép nálank is a aaegft- aem cikkíró úr igy ismerteti: »Asztaltársaság a . modern városi életbéJTolyeJtomélyek hefen- Nincs ezek hiányán kinti találkozása, kiket tgyfilt hivatdz, foglalkozás ás gondolkozásmód barátságosan1 Sem lársadalmi, \|sem nemzeli, valami tiszteshéges helyen néhány órára I közgazdasági okok nem javallják ezek meg összehoz, hogy a résztvevők illedelmesen honoeilását. szórakozzanak, az vájetet, a lársadalmi A mai társadalomnak egyik nagy fogyat-érintkezést kissé nemesebb m-gvilágitásban kosá-a éppen abban van, hogy azt a külön lássák, egymást megismerjék, megszeressék bözö életmód, hivatás, foglalkozás, vagyoni s eSetleg jót cselekedjenek azokkal, kiknek különbség, szellemi egyenlőtlenség, vallás nincsen teritett adtalak, nincs meleg gunyá-; a in. eff. nagyon is gpétfsgolják. A jóknak kisebb-nsgyobb mértékben foglalkoztatja; színek legvérvőrösebbjei kelnének versenyre, akinek a szivét az ember érlelése* az em- Nemzeti szempontból is aggasztó as beriség jövőjének javúlása hevíti: csak eszme. Mert ne feledjük, hogy a miröao-eszmei tévedés esetán lelkesedhetnék a gyainknál fogva egyik-másik ponton a ieg-fof&Uosds, hivatás át gondolkozás többféle- könnyebben keletkezőének majd a szerb, iégt szerint alakúit különböző asztaltársa-1 román, német, tót és bnndahitű asztalsajnálni társaságok, a melyeknek ellenőrzés nélkül jak, nincs fűtött szobájuk és keresetük. Célja a kellepiqr összejövetel, társas érintkezés, olcsó és mégis disztingvált hangú mulatozás néhány órára. legszentebb feladatai közé éppen e baj enyhítése tartozik. Pádig e le adat megoldásában semmikép sem segítenének bennünket a célzott asztaltársaságok, sót — A tiszta szándék, mely az egész cikkből [mint a tapasztalat ott is mulatja, ahonnan kisugárzik, azt mulatja, hogy t. irójok csak\'ezek eszméjét hozzánk inportálták — az tévedésben buzdúlhatott (el oly eszméért, efféle társúláok az egyesítő hlvséges szere- való keretében azlán sok minden elfér. Hogy a jól én lelkesen végzett napi kötelességek után a lélek egy kis üdülésre vágyódik, est magam is elismerem. De hát — ugy Iátázik — ennek a szükségét nálnok nagyon is ismerik, nagyon is érzik, mert bizony Isten! mintha már egy kisaé tői-sokat is üdülnénk. Legalább is eleget arra, hogy némely üzlet- és iparágakat telvúi-goztassnnk, de eleget arra is, bogy élet-és munkaképességünket lentartsuk, sót — ha. as üdiiléfi gyakorisága erre befolyással van — fokozzuk. Asztaltársaságok alakításával mindoyé-junk üdülőhelye egygyel több volna éa ott üdülésünk bizonyon szabályok szerint zaj TARCA. Hamis az élet... Hamit a» éld, vén uztorde; Lomtárában tok a vacak Körme közé, ha keríthet: Qunynyal a ttemtdbekacag. ~zr • Legyen a lelked tiszta, meréts: ügy megállód majd a sarut: Jöjjön a véss, nem gySs le, Ha: Érte a itie, s as akarat! Körmefidy \'Pál. Mi van a halál után ?. . Irta. Qabányi László. Egy este nagyobb társságban disputáltunk egyről másról. Poharazás közben lecsépeltük a politikai helyzetet; toaszlirozás közben áttértünk az asszonyokra és a szerelemre: végül pedig min. den thpát kimerítve, filozotálni kezdtünk. Mi is hát tulsjdonkepén as az elmnlaa ? - Kegyellen kérdés, de bizony fől-fölmerül az emberben, akárhogy szeretné is elkergetni. Mindenfele iskolának hive akadt köztünk. Az esyik mindent legadoti, cinikus hányi-veliiéggel emlegetve, hogy: egyszer élünk, aztán bedugnak egy sötét "ödörbe és pázz, vége mindennek I ..A másik mint a ketszerkettől, ugy kezdte bizonyít, gatni, hogy ez lesz, az lesz, mert ugy kell lenni i A pohur.ik láncolni kezdtek a bizonyító tenyér- j csapások következtében, s összehad irtunk mi annyi i ostobsságo1, a mennyi c-ak kilerhet az ember száján, mikor olyas valamiről beszél, a mihez sem i mii. de éppen semmit sem én. . — Ugyan fiuk, nyiss itok ki egy perore az ab- \\ lakot, hadd tóduljon ki ez a rengeteg l&sl, azlán liHllgaasalok rám, majd e mondok nekiek valamit; — I szólt János bácsi, ami kedves öregünk, as egyetlen agglegény közöltünk, ki eddig uem vett részt, a ritatkozásban. — Hát hiz\'iny fiuk, hogy mi van a hálál után, i arról li nem tudtok Bemmit, én sem tudok sokat, az igaz, de salamit ménig tudok, — szólt János bácsi, s fölállt az asz\' al mellől s hátra telt kezekkel neki támaszkodott a kályhának. — Tizennyplo esztendővel ezelőtt történi, nk-koriban hivatalnokost ,tam Debrecenben. Szegény \| megboldogu t Nadasdt^ iala volt a hivatalnoktár- i «am és mondhatom: legjobb barátom. Nem voli1 olyan napja az évne«, hogy a hivatalon kívül I egy kél órát ne töltöttünk -volna együtt. Agglegény volt ö is mint én. Egy veiidanlibe (áriunk I vacsorázni s azlán haz^zisérgeltük egymási. La- kása az enyémtöl alig pár lépésre nett Béla m/h-bajoí volt. Néha gyönge rohamai voltak a több szór emlegette előttem: — Te Jánoe, meglásd én szí vaséi bodéebea fogok meghalni. Nem is bánom. Szép halál. As ember nem kínlódik sokat. Igyekeztem kiverni a fejéből a sötét gondolái lokál, a lassankint ö maga la félvállról vet>e a dolgot, kivat ősi felé javult as állapotia, a a ssiviiörcsOk is elmaradlak, — Egy esle n rendesnél tovább üldögél Bak a korcsmában a éppen arról vltatkoztuuk, a miről az elébb li. Mi az a halai ?... Mi van oda ál ? — Semmi, — mondtam én.— Hát mi volna? Csak nem hiszel a mennyországban, vagy a kétköves pbkolbin ? Hiu agyrém aa egész barátom. A vallás, a hit, mely „tűrni éa remélni megla-ail! nép nz, deosak emberi ag/HaÜtte voe-z.íh. Meghalunk. Porrá, hamuvá lenünk. volt, ninoa, El\'lttem áll á\'Sgény B >la mott la, mintha látnám ; hogyan rázza tagadólag a fejét 0 viszont spiriti zlának vallotta magát. Rám oáMt azzal, hogy: — As az erő, a mii Isten, vagy ka neked jobban letssik a — \'ermészet belénk oltott, — nem mulhatik el, de é Örökké, még~pedtg tudn-tosan Hiszek a lélekvándorlásban. Minden (tetőben hal meg éa születik ember. Noe a szellem á<vándorol az egyik\'01 a másikba. Emberből, Fischel Fülöp könyvkötészete Nagy-Kanizsán. A FÜZÉSTÓL A LEGFINOMABB DISZKÖTÉSIG: valuslat Pawepartout emlék-albumokat diszjelirataknak, táncrendeket a legfinomabb kivitelig. Elvállalok továbbá kópék, fotográfiák, tervek, rajzok éá\' térképek pachirozását, ugy minden e szakba vágó munkát Elvállal és készít mindennemű könyvkötő-munkát Z U M uáffl (S lap.) 1199. é«eMbr hé 7-ém k. a krtilgíla Bmm f ax nagyra afcetéeilalileaafr \'ttpf, * llllil katM ■ karmámj Immmta taflplták Daca Laatatataa mt mi iMkM caatfc- . ___ \|__pirtw, a oíyiaf. ■eT lpjg9ilHI« jipt pgg, m < gyafaae tafci takat egte-réttfe*< daacflbaé, ataai káám mm pMptiaP ét kairnttii y a nmáH ngy szrlie- ípmámL rotoáaak uoáJui, E4« cannt aa aai iqaatt, itrii aa«aa atra i«a « nkaaat, aiiattk. /ut ■ íthtnriliHi áa-j fioe éta mamim «i rtlirti: a mm a uaff l" apitaaán, kwa < Pk d a fer«j tat at mt aaaataa aőrtkrd » a MtUW. SnaaaAirpa kMriaPkai iöéetsSr Bmatét Btta Éátt. aü perm mm raata tataataPar a kréta «—» jofataaíta- — Ldtftuk, aa km a inttkaXMf rfyiHatt, r»- koraaaypari. — A Siti inaáaf jtiaaPii f —Éiélha fagya-fat* iti—É aü aearazaa aaa — Ddttgy, aa ji émh nplna — Maiján u ttP keM ML ühn aoÉ eoatóihájzi jiaitt a pMbckadétt u kecatttar. a mkákm peá-q ■MW eÉtaá fc wt; tat <CT laafcirfin aaeg-a pIMhiit a U a laáti Uiüf^ Miatta\', aa érttáaan az értei-z n4i gjÉodlpi a pengét tanaPpr kukaaa a kar, ex A kJboma iá lekapja, aa tltaaaoe í» Mg Bbc rifpii, hogy táti gk tóga aag■ a ItgMfrt) ain a átiapiÉaaéBi nau iutuía. A eigyraayttraatk tank, Barataa Mát ugsap • iáiífrtí fett ayiiatkoáa-u» mait, a Hifit a rftar zagáaátaa aag aaa aaa Matt, om attag imán tagja ciaauam aa «Ém, ■ agiatnafa áai M, tanén a ktttpp tataatt iQtrtPi a* a ■effakMttaÉéttipföak a káad0- a"Rar m Un a ligNnifttia kánfcaj •-tot. ea^. üfcéatdnáfceÉ-* ** k I A üt a tjtaáéa&cu: tacaea aűo- —.A pl ipr, a az íapt, Hrrtayt, igaiai cnatf mrh zrrMa aaryaa kae ágy az :«< afcatáaa hagy eaaéer- ahpa a mttimi taaaa\' — taaai répeta Bna kipea ée Idké- »a ptfra, rimm inwni MaLTaaMia «apai> aokn, kscr ifta 11,111 azé k« a hf> t, VCZÉRt áa éca<Wg, ■trw smaésati léascaL Krámer lft. Maff/ugtístí eaSoi laaa. ás efcőfc aü: — A lagnayi aajtaa oaaa Mfotíaa, eaak aala [ofnatan. tan Barataa BÖ* jUgHaali ar fag-aepi taartdéta* azt íÉtófca, tagr « iaiaéga a m \|j ■■t>í aaaralalM atyai \|f WrfM ase iaptvat naai Tattaocu.. TAamaa eaaoaa W a aaálaital: — Iftaa nal tgasit Máéit! — ...A \'fcMaiÉ ígauá®pű illwt rai aa att> iáaéft a tépwaél arat aaaaaai raa4ra«aaala« UML S^Mg aaüas jal» aeaa wtettn, — fejed ta az daM; it >ari aroa $ kfjt urna máaiaa aaavM waawialyat kirtafciillta^ toptag MMrfS zajitaa. •aaartü alg. — A taaaaatatyoktaa e&Rrt «a>waál tAtaa — m\|ti)\|t M(U\' Mta.o. Ittál ■iati tat AMaC karrá, aaanal a akit Hm ta a kar-ttnain ié Saa taéfcéa fliaÉei! 9máLta&Sa, mak tifcaaii tliaaialiá at\'Píi\' — Dfae a aat« iHiit ntar kiatru A zMi fiiét, i«ly»it kavéa lár anrargoo, ia Méa k«a zaj m kdtgaott ki a Upfca. aunsil nwnai otfuM Uakfc aaaáa a íaáo- c!á%. ■taal WliW. A támaa itM aaf M ayiiaaya vifat — Baáaar! - aart Már ká> irt ée «aak az a\'ai. Bi» a írito&c á, ia «at fm ajrtmut iaaát t iipit —í BHat. —** . a^ awjriiatt agy fcjt«aw<yatjelegi ■o^aat. naiTH aíg aoa iHtM tagy atÉaüaa íMafc at a — Jkm í Ma\' la! - aa^ik taárfl, — Maai A aift tttat kivaii uAaat aúa taát kart Ea« MpnaHk, > a aapl «MMt óiakaMpan «frfabá ^yt raryaak ( Batef aribaa aaté- kl Baít. tü UMaii a kai a&ft ia máaíámg aagMÉdk (atak. "A lagaapi &Si* lotfaméa o&tkélit&itm Na> A iiümniai^ feaaitta fa » itiaaari ta« aaavaafea a^Séei ia.,\'wayí iara« iláaiiaaá; ■aaajíl Myatt. \|aa a al láfl-\'T a aa- »«« ata í>. ttartTatar aa <Mk Btairtfi az ctfaáá ar?* I6«laait, tagy ar aaai agy ér-tSsWí a Ibasoá kaar ta jtáaa igyak artáaiiayr. tat a atagmá fefli, taff aaat fe í«s, tagy aáal ttteA ■aaeyíl kayatt, tanán feaaáatz att\|ihaini Itt ki ttiartaaaa a>a«at a jaifttaat. tkg a «b- aaat kífwai. A taiaepnaaar k^m JNaaia^ Ib>»b» aj ta»aar ■nptitatii unt makaa&krx miatt- Xtamttrfí átabtm \'érném mán alatt WHiig MÉa «aaaKr ta az (fte tagtz <ii<a;tét a ara. Ttta ketaaf =e La«y<* amittaaMiiwi KaMk hiy Ükéé bamááémá. ampmattik. t\'wáé mm, Paicaar kápráe£5 ar i^, hqg« ia Aa ifcaaá ssfeuífa gunart Ftraar aall!; Kaáaápg "gaat haagttttkja igy lyiütigjg kcfrataft aeai ktglaat taaarfia tafta)-■ta até\| tff etamá « scj^at ana««aa>Íaz ttiz. ct aafe az éHtiit aál nti azanxác m tfjttit* talár n» „ laaaaagaa avtat taatat. haaém éa éaf» Sr-\|a Sajt i laraaáwy alatt. — ta a ti** ? — nr)fc ta t Országgyűlés. ■•r/ léhi ilafaa í» aaáaiéÉc. aag aly ar aaat tfMtaiatf. laay Mt-tr li^aito a aabt kMawii. a aagy aaaáaaMyc haMM wnWiaa am% iaataü^áaa. fiütea aa aa alakvttaaaaat — JA atfaHsam. Éary aatnaai feMt asnaafc aanaarM Éntttta a aafy mméumáftt, ét iaf? m ki.\'/ fuif* mi a u aaa>« att a^ataab —awaat aenia ayiafc, aaaak m> ataut rana aaqpéuhafegt éaaaa uaaMK tr-iaa Bfta ipa iwirl awa^f «aat ap — Ks <aéa ta! aat a «aaiaaaaÉ a aagy ataMt\| aaifA paaajaa iani »inPn > 25 MK taff aaalaé-* aafec impnira amtum, fcJHt M .liaütm aavpo atmntk Tayaa aoa «a t twaAaae^ a <aiá-ér tagy tan^ainraa aa<aa -tutmmk (ttníMmi. a a aikAf.. lta«y mmummk mh*t ahm?~~ Tay-jat aaa aa-é at iaaa faüw Kiala jár az aSS ntaqrrea a Tialüpfc lltf at aeta a rtataaaaMA Tipr •aáagyaat ana-" itat. Üt aptr aaa a kas kifap ét tr<al, aaljtat \'mUam. Ma v.mm mttomp&a ta. — Aaaaat. matét. B»m m aj ááDfc-aatf* i&v km Saíwam... íjaa" a» atanat* «Mm> kaaMM aa fpéaa cfyaaawni lat; a atüfiaiia aAa tat aag, aaia «mé arnaíp ■ iaa/jaMik a aPitaaÉ, * aiataMp. iap aa aaa Éofitjfiíifr-aapa » fcatat aMaf , — ot a kafewif étattata. waaat ut. tmnagn inti \'tana. atat aaa, a atai a tat- tea ttma ragyaak — Egy k^a ata aagyak aááf. aag aatf aaa akMI ana, a aaarc MU taftabfe — Uáaia! — aaaüaaa, a awaw a ktatmtf. Aftsa entaak A aeaÉa*c.y a^it aytaa: kiaPia Mattá. Nat agy aat \'Á ált. Kapat rmamtmm a <aaM, iMuaa a gyanta • WaMta a lat taé. tttpaa Mii mm maayafctua aatg, aaüa azacaa ayvüi pjaanátii wpipia fttraÉata. — I at?- £ prtita aaaka mta aaParnalaé aapa aaiaa b aa attak aatayaat, at Mpafáttl tt-táaPt a tff aaap taac aifta MMMt» Ka* aaapin mmtrimm, taaaM at autt; — Ma km agy aaa a b y ta mtmáaá, — agy a»« a tagy ^ amaáum\'.. Egf mttum aaata rauna aiara onat^ tár: aálaa. Da a aaiaA piaaaitaa taar Utp fémmt- — Etáik tataul" Ki éiipattité 41 az eaa* lat aa^f aaattta* ? — káiwaiia aaa/a aa,aa aMtt#« KíattÉiaaiiaa ta at «#•« acw apaa aat íöftí .itanPta a áü (atf Cataá aaaiaaiar. Napa latütttaa. Ba aai taAytaa ta aaaaaatc, aa^Nt^l aa ata kai ür* ÜapaiL ütteptanaa Egy aiíakaa PaUi taaa ap átefáatMC «paa íaPiaai naaap* aAit a Haai I a; aaaana áttaaaanaa itta taaüaa aaayfcapt —■ Aa tatata feaaa ttaa m, tmm* aa inaatafc. A pubK aapaüt ? Jigp ttgpB ataaaaa a atf Mataara kay iaara a rattM, tari^aa aataaaa. ütta UÉf lt iilthrc, nm\'émaü lakait aa áfya A eawri aa aaafea tagy a lak é>a #pa agjal ■Ipt, aaÉtr paieja taUta kiOakaa PaaaaaatL étipWk Ma. Faira aaiva — Ja tat agy aaaa atagy tt •aa*. atagy ta aaaitaa!\' Hagy na két? Hl Már rnudea kéti. _ ÉMte. Irta: Uagarai. Catagataak , aa atiaiiipi pa agy att tata tap mff. - A »aa«iap» ane> ^ikaw, ppa la^n . aaapp a aaÉateay a laatt naaaa kaanuataéva\' r aaaMt a nalpl tattan. Ast Mapcf araijttlnaaa. ötó iaia9a taáaa aiyw aagm-aaaa* aaípa totapkaa a «aaiea Mk UraCPL Egpw ttiip pMpu taűá,—j®-tar a «gp aap>fi»fia. Xagy ittcptrui ctaktt aü ta a altata ttil az jfp. lIAnr imt priiratai. apaat aattaat aiaka tttaapttaaaáaÉaaaal a aaltiaifa alapa tattakat tagy ra a jltt, aaaaatt a«k ~ — D* l.téaM. a* taaattt aiaáPa kipt ? Itaa mtt a aaatakaaa mm ttipmmr aaf áaa HatMa... Nag>-Kanizsa csütörtök Zala 98 szktn. (é.\'Jap.) 1899. december U 74c A társulati vagy magftn iskola tanítója szive- j kettő—három. Ez a szokatlan jelenleg bizonyár* aeo elmégy a felekezethez is, mert ott az állása lazt fogja oradményesni, hogy szépeink a jövőben szilárdabb, de ha felekezeti ttiuitó les/, akkor éreznie kell, hogy állás- elnyeréséhez a hivek ússseség re szüksége v< lt s így a függés érzete nagyobb bizalommal testnek a Polgári Egylet estélyei iránt és szívesen keresik fel azt a he lyet, a hói oly jól lehet mulatni. M> rt hogy jól az egész egyházközséggel\' szemben fennáll. A: mulattak a Polgári Egylet estélyéli megjelente1 községi iskola tanítóját már cSrtk az iskolaszék; tán legjobban bizonyltja uz, liogv a szép nem válautj* s igy itt a tűni tónak a szerénységéből,; képviselőt . ajkiról sflrlin hangzón lel a kér-dláZAtosságából levesebb is elég. A községi tiini- dés; , mikor lesz megint mulatság" Az es\'élyén lók seregét in kétfelé osztja a község vagyonion kővetkező hölgyek veitek részt: Dr. Hentzik állapota, s igy keletkezett a csak községi és a* Ferencné, Fiálovics. Lajosáé, Fiálovics Antónia, allamsegélyes községi tanitn togalma. Valamennyi iFiálotics Margit, Riutmann Nné, Kanfmann taoilóval szemben a \'legelt (í helyei1- állaz állami\'Sarolta, Krausz Nné, Krausi Józna, Róib Mik-tanító. Ez már tanítói álíisát egyenesen a mj\'.jsáué,\' J.tda Margit, Rfinilz Jozaelaé, Sommer nisztertő nyerte s igy a lalu urai elöli sokkal Náthánné, Kohn .lenni. [8z.-Fehérvári Géncsi függetlenebb is. Sajnos, az állami tanítók\'kösöll Alhertnc, Tna-sy Ilona is van már kási szerű megkülönböztetés a ez - CJJ Ag;vM. N« nielió/.laasanak meg-a székhelyes es nem «zéVhelyes Janitok oso-iijedni: nem Naify-Kani\'sán sztpororfot\' meg az portja. ügyvédi k)ir^ban»m Budapesten. Dr. Stüri A mai társadalom egyik betegsége az is hogy\'(előbb: SatMer) Er.iíi födínk üjyánís llgvvédi ez egyén eriékéi az évezelt llzeléa lagysájyihoz irodát nyitót\' Hiidapráteir. Irodája: Deák méri. Tehát ha tOO Írttal valakinek lübi> a llze- F reuc-ulca 6 az II. 18. lése, e őkelö hely ju> amink a társas élelbon is Aagyllkea IA!éblrl»hs« A .Ma-. o va-auk a ránk uéxve megdöbben\'ö hírt, hogy Xalhurrctb/\' megteremtenék,,Zsigmond nkki náaybérti é* fődhíriokos PacsanI nétlago\'asának auyouiőtt-\' magár. A rendezett anyagi víuou\'yok j kíi\'/iilt élt földbirtokost - amint a la\|» írja -gyúuyih.váiatlan betegsége«itteégetas wtórG. i 17: ni ukaiunk bitéit -adni « niÉgdőbhentiíj biraek, Zalhwéctkij Zsigmond — míg a llsmlrinj amelyik grút palini iirndal ának lnr i .nw. ja volt — tiu-ngzá- ti»gy szerepei jals\'olt isrssdilim éleünkbeii. S Est a sz-renesét enségel oki>zta a miniszternek a gjaroríxng" decombre (Mki imában szekbelyes és nem snékliolyes" rendelete is. S amikor ezt az uj kásztol még nem lejez\'ék be a tanítók szomorú munkáját, meri Íme, egy uj kitóztot sésút elő az elemi isko\'a uj tanitá-terve is. Aki Ismeri mn i< a (aljisi ember fellogásat, aki lU\'ljs, bogy a lulüsi ember ma is i-evésbé fontos szemelynek tartja azt a tanítót, a láriyókaf mmtja, mint ml, amelyik. lyokbsn fnnit; söt azt tartjv hogy u magasabb ha a Itsujlö bir o akug*a van, e^ész uszályokban a legkiválóbb tanító\'; atii\'anak: a/, elölt nem kell b:zonyiii.\'slnum hogy ezután bizony megkülönböztetik az osztot es osziatlao iskola tanítóját ia. Me; is különböze hfik, myrl ennek nem kell annyit tunilaiii, mint amannak, következőleg —\' igy vélekedne ennek nem is kell sunyit tudni,jnint amannak. Ez a vél d edós vegre eTÚgad u tunitókra la s as osz\'Ailan iskoál átmenetnek tekintik uz o«z tol\' iskolához, s ha az átmenet úlerül, -bizony megérjük, hogy llzeteaemelkcdé* nélkül is előléptetésnek tekintik majd. lar-^p- tatlalmunkal f.>jitálm<san lOjfjjrertnieni a lelkű, kedveijemberuek Iraiivns halála. >«H»g)iárH(\'iije a tiwl»l»»líkérl. A vármegyák......jjeláiva az , hogy 11 közigazgatás állami rendi zését még lio -zu ideig hiábu varjuk a hogy a liszlvis\'lök u nobi\'.e officipmhoz szabott lizateaükböl u változott viszonyok közfiit meg min élhelnok, igymásután határozzák — a hogy.\' lisz\'viiélöik—juvaihiln\'iteánál—puladó kívetcae állal rendezik. Legutóbb Somogyvármegye is kimondta, lio\'.-y u uiégye a kaimazot\'jainak tíz u-sét lo&nielLs a tervbe vett reform nemcsak íme, ennyi bajt és-veszedelmel látok én iizjnlumizsa osztogaásra, lujtem •• helyiét gyökeres oss atlan.elemi i-kol« kjí).5n,iinilás. tervében, juvitúsiru ttírekazik, nemcsak u lizeiés-némi amely megbontja ti magyar ku\'lura egynegéi. ieicmelp.e\', hanem a korpal!ekok r"ndH<- resiU\'e\' lesülyeszti a nepolclulAs nivijál; bántja a szőlők j Veiie Icvbe. A. varm-gy^uek ez az egyedüli tiszti lanitók érdekéi; s arci szinten lényeges,! közt és móájn a szorgalom és hosszú szolgálat elégületlenséget teremt a tanítók köz/>ll. I megjutnlmiizására s a lisz viselők ambiciójanak Elmondottam pedig ezeket, mini az én véle-Lmeléséro és tzzel szüntelbetl meg azt a képtelen\' ményemet. Hogy ezekből mi bí, ami éilékes,ami I sé«ei, li.\'fy a választás esélyének\' ts kiteli tiszt-maradandó, s mi az, ami oinél ül való aggo-J yiselő 25- 30 évig mindig cvyenlö, siláoy javadalom: azt az ö\'ök bi-lc esege >a h m\'llett a\|dalmaz«abanrészeíü^m. — Sotnogyvari^gyétitm - vita\'kozá" tttze mqta\'ja ineg. Gólomat én minden ja legiyahban átkötött .szabdl yrendeí c t\' azei int a körülmények közöli e értem, mert már a hes.é- tjszti, segéd és kezelő szomelyzet évi folytonos: dem elmondása közben i> meggyőződlém, hoKy e1 fzol^álat utafi a lizetes 10{, minden további 6 társaság minden legja kívánja, hogy a lontosUyi szolgalat után á lizeiés öj-áóai. megielelu kérdést tisztázzuk es ebben e tekintetben csak korpotlékot kap. A korpóilekok\' téduzésére a vár egy a vágyunk, a hő óhajunk : győzzön a jobb ! megye 1" pótadót vet ki. Somogyban \'a ii-ílvise-- S h\'íy i vifát megkezdhessOk, -halározoUnn \| \|qk m r cild\'g ia sohkiil marásibb javad?lma-kimondom, bogy as osztatlan iskolánat nem!zAshun részegültek, ni«tt nálunk; nemrég külön tanítás \'erv leli, hanem erélyes, erős kéz, (ivlesüket pófadó kivetése által újból lolemelték ^melv ez islola lenntarlókat kényazerrtse rá " \' a l>zuttal a korp ulékol is readszi-resilették; /alá törvény szigorú végrébnj\'ására. I ban pedig megtagadták a tiazlv selök lizelós"uek Es ha kő zőneitel kezdettem meg beszédemet, I n;,gVOn csekély mérvben való leletnelését is. engedjék meg, bog, köszönettel is jlM H _ Ajt a. ^^.Imi liiirbűl A nagy-Az a figyelem, az a kivalo érdeklődés, amelylyeH- . . »,„ . «•« • ez alkalommal megtiszteltek, részemről hálát éa: kanizsai .Irodalmi és Művészeti Kör. iSaz-•lismerést érdemé:, amit igaz hálás szívvel nyuj-1 g4tótanácsa dec, 4-ikcn a. u. 6-ór.ikor ülést tnk át hazank első paedagogiai egyesületének és1 tartott Vécsty Zsigmond elnöklete alatt Az legyen ezulán Is, jgaZgatólanAc< elhaU\'irozta hogy az évi közgyűlés karácsony másodnapján. Inrtassék meg. E közgyűlésen Hal is István, Kárpáti Manó és Révész Lajos, időközben lemondott igazgatótanácsi tagok -líelyett ujakat fognak választani. Elhatározta továbbá az igazgatótanács, hogy Szilveszter estéjén hangversenyei mulatságot rendez A műsefrt a Kör azt k ivánom : Isten, áldása nemes munkélkodásán I (Viai HIRE K. — Megyei l(ü/.gviilé. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága f. é, dec. - . u-ikén és folytatva tartja rendes közgyü-1 daloskarának szereplese fogja migy részben lését. A kibocsátott tárgysörozatnak 381belölteni; de ezenkivül Síi\'h Kdlmda pontja van. \' _ 1 hegedümÉ — Táncestíij A Pulqiri Kyylet vig«\|pm.; Zsigmond, _ zenetanár, zongora-kíséretével; első szereplése egy jobb továbbá Kulcsok U rendeső bizott>iiának első szereplése egv jobb tc ifiért ifrtnH Kieelmail L«lt..»i tt_L A .1 ..L__L. _ I • fel fog lépni Stcrneck zongorakiséretível; Uo főgymn. tanár, az jövő jrénll bizalmai keliati bennünk. A december! it-azoai^tanács tagja; Jvas föl Finn-ország «>• I».<»I.iai 1 r..ii_rVaS_______ i 0 . . BJ ... dr. biáuy, hanem minden lAneo nőre jutott akárJkaímns iskolai terem átengedését. Ezer^\' az _2án megtariol 1 .csnladias fcllegü eslelyeu az a elhatározták azt is, hogy a Köt szokatlan eset törtért iiid,;, ho-v í« vicaomren- , , , ■ . f. \' . .lezö l^izottijág majdnem úJ^i Ine^oiek ^\'f^\'^í PrÓ 5lh°Z es igy nemc ak liojy timeosokban nem volt I "<ssus. Gyula miniszteriöl kérik egy al- ülésen még több folyó ügyet intéztek ei s uj tagokul fölvettek körÓlbelQl 15 jelentkezőt. — K0tvft« léasel »••«• ■■■kél. Az Ortzágot Köieö- BizoHtig, a mely az\' a WW célt tözte maga elé, hogy a fuM Háta javára diszkiadást rendez bár > HSlwit József Bmw* munkáiból, serényen dírgozik már azoa, hogy a mozgalmat orszégoasá -\'egye. Néhány nap múlva síét küldi az é öfizetéai feibiváat, illetve aa aláírási ivet a müveit Magyarország mioÖM fakto-iához, hogy kiki a ma.a kóréhen hivatal aaerw zen a szép és hazafias eszmének. A bizottság, me ynek élén Wlassícs Gyula jiöaoktati!\|TÍ miniszter, Jókai Mór és Beöthy Zsolt állanak, megalaku ása óta süríln kap,a az oml\| mioden rcszebtil az érdeklődd leveleket, a mi art bizonyítja, hogy visíz-hangra talált a mozgalom áldjam intentiója. Hisszük is, hogy egyesületeink és iat> /.cicink — nem is szófVa a lehetősek oiz\'ályArúl, amely meg lógja ragadni aa alka\'mat, hogy a kuliurának és »i irodalomnak \'gyüilea szolgalatot ügyen, — telkes larsai Uaznek a propagan-dsban az Oiszágsh Eötvös-HizoitaAgnak, a mely a munka kiadásával a magyar tani\'ók és tanárok sorsán óhaj- lendíteni. - Minden erdékUtdO, a ki olőfizelési ívre retl ktAi éa ilyet véle leaaégböl nem kapoll, forduljon ezért aa Országos EMvOa-Hizottság irodájához Bud pest, SaentkiriifMitea h47. sz, mely k<u íirönmcl teljesíti kivánsigát — Daiéaaáil IMI taahijiM aaeg-ajiU<. Megemlékezlünk aripak idején e helyen, I hogy a. nagyméltóságú lőldmivelésügyi m. kir. 1 ministerium támogatásával ^Mktunfdn gazdasági fétí tanfolyam rendeztetik, melyen a vidék na-dá\'k dó iíjai gazdasági és ipari kiképaéaben réMtmllluck.—E gszdasZgi tanfolyamra z kfinü környékről le >» azámmit jelentkeztek felvétette. A fe vett tanulók a ki\'üaő t napra iod a buszán megérkeztek es a tantolywnot GyuZoy Károly gazdasági szaktanár, mim a lar.lotyam vesatdje, ! m- gnyi\'otta ; röviden vAzolla a tanlolyám célját es a \' lanlolyanion elöadandukat. Maja MmyUui J&utf az áll. kepezde igazgatója, mondott bialató Havakat aa iljakbot. Asóta a tanfolyamon aa előadások javában folynak. A lanlulyamon tanítanak : dynlay Károly és Dikány Mihály képaadai ! takarok, íirauner l.ajoa népiskolai tani ó «• agy kosárkötőmester. A tanfolyziara talvMetatt: Mura-CsAnyból 4, Dráva Vásárhelyről t, Mura-Keraei rtrröl I, SohnáTól l, Kelsö-SzemwiyérőT 6, Kerka-pS\'Cnt Mik\'ooról 3, Lévámról 2, KolarastgrtJI S -fiatal gazda, kiknek részére Csáktornya vallatt Yusztalán két füldmivelö hátában a löldmivelési minisztérium lakást bérelt ki és a pun tatai ven-déglőben éleiinezésükrőt gondoskodott. — A tanfolyam 6 hétig \'art, melynek befejeztével agy tanfolyam nyitlatik. A téli gazdasági tanfolyamot a földművelésügyi miniszter ur Csáktornyán állandóailani szándékozik. — Mzegénjr a»AI«h t\|j«la«bel A ,Nagykani>sa Élaó Magyar AaaUltáraaaii* fel bivja a azegénysorsn a. 0lök«t, kik gyarMkeik kaiáosonyi leirnbásására igényi \'artaaak,aogy arra vonaikozn kérvényikt-l dec. 10 tg nyqjtaák ba a* As/ttaUársaság elnök séglhes. — C\'«ti 1a<I t cl rna« Borzalma családi diáma játszódott le Sümegen. Horváth János 17 éve került össze leletegével, Dörnyei Zsófival. A családi élete< sürüen fölzavarta a pörpatvar la veszekedés, aminek oka Horváthnak iazákoaaága Iv\' lt. A lölp.\'ilinkazotl ember illaa állapotábaa léltekenységgel kínozta tele egét. aki arra okot éppen nem szolgáltatott. Ilyen állapotban naeeaak \|"szidalmakkal ilette aa asszonyt, hanem aa ütle-gekut sem sainálta tőié. « asszony a durva bánásmód minit nur pir\'Or cl ia hagyta urát a s/u^j laiba illőit, de ker\'eaéra megint csak vitásaméul hozzá. Horváth újra felöntött a garatra, a I ifrss- álltpolába i egy balaskával főbe verte as asszonyt. Ez ekkor ludfara ad a uráoak, hogy (elhagyja űrökre, fölmegy Budapestre régi gazdí-íjához szolgálatba; minthogy azonban szerzemé-\| nyük közös, osztozzanak meg cajia. A kijózanodott férfi kérlelte feleségét, ne hagyja el De aa [asszony mcgelegebe a viszálykodás!, egyik rokonához ment lakni s innen járogatott haaz, hogy , allutjaikai ellássa a egye -mását péntaé tegye. Nagy-Kantasa calltörtök Zala 98. szám (S lap). 1099. december bó 1-én — Sem en, eem a váltulóim — folytatja utuitja. A párttelei megéljenezték, meggratolál emelt hangon Neményl. Négy véluitáion men> tem keretitől, aoha a korrumpálás egyetlen eszközével u éltem; mert abban a kerületben, melyei képviselni uerenctém van, senki u vásárolhat ét aenki ee eladni Est s uep és lérflu nyilatkoaaiot harsányan megéljenezlek Kóvelkuetl volna a tegnap megsemmisült névuerin\'i suvasás megismétlése. Termésleleten s<onbsn es u jöhetett simán.. Aa elnök kijelölte a jegyzőket s igy szúlt: Miután a belli már kl van fíusra, a 0 belO \| lállák, Háromnegyed ke\'lő lévén már, a vila folytaiéul holnapra halasztották ée áttértek n miniszterelnök interpelláció válaszaira. Buzáih Ferencnek uólt az elaö válau, aki a pestis behurcolása elen leendő óvintézkedések dolgában\' interpellált. A miniszterelnök kijelentene, hogy aa orosa bevándorlás ellenőrzése dolgában már előbb történlek intézkedések, k hajók uluai által történhető behurcoláa ellen, I minden óvintézkedés meg van léve. A jobboldal helyesel1, de Buzátb bár a rá- keadi a szavazást. , Felpattan Ugrón Gábor. — Bocsánat — dörgi — ummi ainea kihúzva. A auvasás megeemmisfllvéo, mindent újra kell kesdsni. — A suvarás csak onnan kezdve ummiadl meg — mondja az elt.ök — a bol a azabály\'a-lanaág kezdődött. \' A betű kihúzása még azabály aaarint tőrtént » Tösnagben ugrállak lel a negyvennyolcasok.; Rakovsaky, Oarlha Miklós, Barlha ód m az Ug ron nézete mellett laultek. Jobbról (Isjári Ödön I kért szót. — Ha itt házuabályaérléa történi, ugy as csak aa, bogy a kérdés leltevéae, léhát a suva-záa megkezdése után valóságos bázzzabáiyvita lolyik. Végte is iti elvek Qtközéséröl nincs szó, métóataasék hát belenyugodni az efnök intézkedésébe. Jobbról helyueliék, de a hegy nem" akart megnyugodni. — Legjobb meggyözödéaem szerint cseleked-lem, — uólt moat az elnök.- — De, mert a magam meggyöződéaét nem akarom\'rátukmálni a, Háara ée nem ekarom lenyrgielen lormaliláaok\' vilatáaának feláldozni a drága időt, ezennel el rendelem a szavazni kezdő betű uj kibuzázá\'. Moat Bátkay Láuló pillant fel. — Aa elnök ur indokolása abba a gyanúba boa bennünket, hogy mi a lormalltáaokat többre i becaü\'jük u ország idejénél. Ez aér éu a párt-j rak. Szerencsére ebből nem lett megint uj vjja. A szavazás eltartott déli 1 órái?. 180 sza< v aaattal 63 ellenében vetlék ludomáeu1 a mlniai-terelnök válaszát Barabás Béla Interpolációjára.! C-ak moat juloU el- a Ház odáig, bogy folytam a kvóta-javaslatát. Thnly Ferenc volt ez elaö saódok. A kvóta-javaslaiot, mint nemzetyontót, vlsus- Iszzl tudomásul vesii, még a aaigorubb imézke déiekel kér a< orosz zaidók bevándorlása ellen, mint a miiyenekei eddig foganatosítottak. A válaul egyhangúlag vették ludoutásul. A minimerelnök másik válasza Major Ferencnek szólt, ki a magyar Vörös-kerent-egyesü letet óhajtaná n dél-afrikai harctérre. A miniszterelnök kijolonielio, hogy a Major Ferenc kíván-I ságAI humánusnak tartja ugyan, de praktikus-Inak vagy hasznosnak egyáltalában nem;\'. Messzire vagyunk nagyon és ez ak expedíció llOlib áldozatunkba kerülne, mint amennyi baunnt ott liajllialna. A miniszlerelnök vélaszál ujoa helyi sléssel fogad* ik, csak Major Ferenc nem helycselt. , Major félórás beszéde után Széli Kálmán miniulerelnök jelenieite ki a néppárti képviselő evyik megjegyzésére, hogy po étikái keresni a Vörös-keruzt-egylet k mőködéseben, meddő dolog. Az agy autonóm testület,- azl teszi, a mit jónak jónak lát és akinek ellene panasza van, leghelyesebb, ha azt olt mondja el. Egyhangúlag vették ludomátül ez a válaul ia. Az osztatlan iskola tanítás - terve. StikJtUU buzid, . . ■ Muffjfaf ftMdyyii Térmfdf iMtén fimondotla 1899.okt. 91.én: Földea Oéza. (FolffUt.) Az outallan iakola, amit n közoktatási tanács tnnitáa terv kéuilői láthatok, nem olyan, mint a milyent én ot* alkaiommártéMjiollam. Abban az iakoabn nem 00, hanem 80, sőt ennél is több tanuló szorong. Abban az iskolában a tanilás kezdetéi öszszel az első ló, a végét pedig tava szsznHnrélső tö d 10 je\'zi. A mulaaztó szülök bűneiért a tanitó szenved s még nz iskola rr közepén sem jut a leg öbb gyermek a könyvhöz. Az Üyen iskolának a létele ia törvény-aéi-téa. Az ilyen iakoíáhan a taniló Szizi\'us kövét hengergeti a hegytetőre, de ez "a kő mégis a mélységben van. az ilyen iskolában minden — Nacsága kérem megazitaliam a fánklisziet; (ölve lesz-e vagy sülve ?,.. A cejgot is főltorral-tam tejben, a tojásokat meglőstem hozzá, a vlz ia forr neki, mibe elegendő cukrot leltem... — Hagyjon löl ve el i— Hát a pecsenyével mi van? — A csibe ia lorr, most mác csak lelóg jönni a tolla. — De Ludmilla, ne caináljon tréfát; hiu 10 óra lesz. Délre vendég jön. Csak siessen bogy mielőbb kész legyen... — Nacsága kérem, a hol most voltam a gyermekek melleit, én csak sétálni szoktam; a ruhámat moutták, vasaltatlak az ebédet készen kaptam, nem is vigyáztam: hogyan főzték. — Ne beszéljen sokai, iparkodjék! -r Dri\'ga naoaágám, most látom: nem tudok lősni. Azt gondoltam, hogy Iánkra aoha sem kerül a sor. —- Menjen maga hu\'ontalan! — No megmondta az a segéd, aki • < onlót A divalárusnötiek siet az urnő a kalapot átadni áttüzés végett, s állit ismer rá. A puderos dobos tartalma a fekete kalapon valósá\|;oa hófuvatot kep zett. A atekrénye tárva; selyem ruhája végig öntve. A rémülettől majd oda lett I Csöngetnek. Jön a térj egy pár kedves vendéggel, fiszébe jut szegény szánandó asszonykának, te-<en esztendőben caak az eredményteleoaeget lehet konstatálni s ha ebből tanuló kerti a felsőbb iskolákba, cuk nyomorogni fog, de tanuló tár« eaival égy HU haladni nem tud. ^s moat elő állanak a tanító \'Védelmezőt\' ée kimondják a szentenciái : aa osztatlan iakola aem ia taníthat annyit, mint a sokkal kényelmesebb viszonyok között munkálkodó ouiott iskola. És ha ez az ál-okoekodáa csakugyan gyöt-\'kdeimeskedik, és sz ontott iakola a lehető legcsekélyebb mértékre redukált tanitáe-lervet kapná ia, vájjon az ehhez tűzött reméoyekuek igy megludna-e felei i ? Vájjon, ha cuk azt kivánaót u osztatlan iakolától, hogy olvasni, irni áa számolni lanitu meg növendékeit, meg tudná-e teoni. ha alig négy 5t hónapig járnak a tanulók u iakolába, ha nince olvasó könyvük; ha akkor ia ennyit mula>zt mindenki, amennyit akar? Ime ide vezet a külön tanítási-terv, bogy sa elmélet emberei aegilaégére sietnek azoknak, kik uton, útfélen caak a (Örvényt sértegetik, akik kötelesaégeik teljesítésé helyett panaauzal vezetik (élre a közvélemény\'. Ea e félrevezetés miképpen sikerült, mulatja a külön tanitásterv eszméje. » N- Euk voltak aaok is, akik u oaita\'Ian iskolát szükséges roenuak kikiáltották. Miért ? - Mert nehmebb viszonyok között teljesíti kötelességét; mert (öbb ügyességet, fokozottabb kötelesség ár zelet követel a tanítóktól ez, mint aa outolt iakola. De aal laláu meg aem gondolták, bogy Magyarország, 17000 népiskolája közül 19000 az outallan izkola< Tehát a többség .aaakeégu rossz" nem lehel, biu a mivel! Nyugat állmaiban ia mindenült több az osztatlan iakola, mint as ouiott, a miképpen a világ minden oratágá-ban több a kicsi falu, mint a nagy lalu vagy a város. Beuélhetoék még u oaalallan iakola kiváló nevető batáaáról is, amennyiben a tanuló a tel\' ju iskolaköteles kart egy ée dgyansaon tanító vez\'téae alall löl i el, de ezúttal mel őzöm, mert nem tartozik szorosan a tárgyamhoz. E helyett engedjék meg, hogy felvetett kérdőt vilagit-haa-am meg a azocialia oldaláról ia. S hogy ebből a szempontból ia bebizooyithu-am a külön tanitáa-terv lölöslegességé\', vizsgáljuk mag a uülök, a tanulók áa a tanitók szem pontijából. Magyarországon pénz ée véradóját kicsi ée nagy falu lakóasága egyenlően izéli e u ország minden terhében egyenlően kell oaztoxkodai mindenkinek j ki meri hál kétaégbe vonni, bogy a jogokból is nem Kell egyenlően osztozni ? Mar pedig ha a kicsi falu taniiója egyenlő képeeiiée és egyenlő fizeiés mellett a polgár gyermekének sem kötelea annyit adni a szellemi kincsekből, mint a népesebb helyiségek tanítói, akkor a polgárt megkárosítjuk. Es e megkárosítást éppen ott követjük el, ahol a legérzékenyebb, áhol a legkeservesebb. És ha a neveiét és lanlláa tarén károaitjuk a polgárt, vájjon aa igaai kárvallott nem u egesz-nemzet-e ? Gondolják meg tehát nagyon azok az urak, hogy u.it cselekszenek, akik u ország kulturájál a törvénysértők kedvééri * le akarják aülveuteni. A tanulók érdeke ia lulajdonképpeo k szülők érdeke, mert aleleőbb oktatásnak alapvelő munkálatát az elemi iskola végzi. A felsőbb iskolák taniiói részéről ituott eddig ia felhangaott a panasz, hogy az elemi iakola e munkálatát (elüle» végzi, bál ezután ha aa outallan iakola hogy hisz ö neki még ebédje sincs. A kisasnonyt tovubb küldi. Most nem ér rá vele-\'tárgyalni. Első dolga: elővesz egy szakácskönyvei, hogy belőle hamar valamit kéuitsen. Nem megy semmire. Lesiet a házmesternöhöa; kéri; segélyjen meg\' főzni; -vendég lesz. — De nagyságot asszonyom, kéiem, fél tizenkettőre tus idő; most már minden késő\'; teuék a vendéglőből houlni; még éppen anynyi- időnk v.aívJjakí a készet meghozhassuk .. OhTphV ie szánandó emberke, kit elragadott hoaolt, hogy maga ctak olyan nacsága, a ki soha la bája^ alak, ki ékesen ül a lovon, szépen - teuj-contót nem tizet ; kinek aoha két hetes cselédje stez ; biciklin is, mini a villám ugy illan tovább; nincs. Kérdeztem: mit tegyek a bizta, mert maga sem tud főzni... De erre már a sodr01 a ii forgolódott;— s ha nem jön a divatárusnö, szomorú vége lett volna. Így Ludmilla elmenekült. Iánkká\'? RéÁj\|hajt is ha kell ILyeseii... De szegény boldogtalan azt egyszer sem lette el.• tud-e valamit sütni, főzni7) éri e legkevesebbet ia a házi do\'oghoz... Persze u melléket — éa roppant prózai. 1 nem is lesz köteles annyit tanilaai, mint u osztott, milyen leu ez a vélemény ? Már pedig az osztatlan iakolából nyert biaoayilványnyal ia meglógjuk bélyeguni a tanulót A gymnáziom, a polgári iskola előre is gyanua nemmel nézi u ilyen iskolai biionyitványl e a tanulót viuaavetik Ugy-e\|bárez a,tanuló ez alkalommal nem-a uját, hanem a rendszer hibájának log aldoaalul eeni ? S mivel érdemelte eat meg ? . Gondo\'játok meg hát ezt is tiutell tanítás terv kőszitő urak ! De menjünk tovább éa nézzük meg a tanitók érdekéi ig- A lánilók közé már eddig ia beféukalta magái egy a -.erencaétlen hóbort, a ai: a nagyzát Törvényünk szerencsétlen alkotáaa aa, hogy már bizonyoa tanítói káaztszeUein fejlődött ki. Ezt a káutue.lemet észre kellett venni a hivatalos világnak cuk ugy, mint mindazoknak, akik má* lyebben tekintetlek a tanítói kőzuellembe. NtfyKauiiM oülörtok Zalé 98 száun (ft, lap.) 1899. december hú 7 én ment. Azóta nagyon »okan járnak a leke kenyér eaudájára ée esészen széthordták a csuda-kenyerekéi Hogy miért Jeti fekete a kenyér: azt mé( nem tudják, A nép ast hiúi, hogy aa asszony ietenkéromléaa okoxta a ciudál, — Hrs.it Hlclell kiNil váaárek. öl idők óta a buoeuk alkalmául as flnnepló kfta-ségben valóságos nsgy vásárokat tartottak. A j m kir, kereskedelmi miniszter most véget vet eteknek s váMroknak, Körrei,deleiben tudatja a vármegye törvényhatóságával, hogy as eddig diva\'ban volt buosui-vásárokat egysserés mindenkorra beszüntette. Igy •ebét buc-u alkalaával nem less essbsd többé semmiféle árucikket ki» rakni ée srulni. — ág/oaélélte a aaéila. Egyházaa-Oz-tpsn-Bükk kóaaég eidejeben november 99-én két ember rágta a fái. a nagy eróie«siléssel apróaták meg két falói a tövét eles fejesével és mikor már tppen a ledöntésre került a sor, egy öfi őrssé nevB aaaaony járkált arra felé, aprófát szedegetve. A két fejssés rárivall, hogy ne közelítsen oda, j mert mindjárt ledül a fa. Űri örsae nem hill n ssónsk s abban a pereben nagy sugásssl recsegéssel omlott alá a hatalmas bükk s ss ssstonyt ugy ods apltotts, mint a pslscsintát. Ilikor Horváth IáUa, hogy kéréae mii sem hsunál s u aaaaony megmarad asilárdan elhatároaása mellett, borssssló elhatárosáa erleiódöit meg benne. Revolvert vásárolt s sete Bóráig iddogált, ssatán hsss ment. Feleeégét éppen lakásukon árte. Újból kérte: ne hagyja el, mi less vele ssesony nélkül Mikor neje s kérésre nem Uaioll, leikapta revolverét és rálöU. A megsebesített asrsouy lőlmroti, kiment a ssobából s a konyhába táaolyjolt. majd via«aafordull s akkor össsseeset Pár másodperc múlva megasünt élni. A gyilkoa, térj. most magára fordította a revolvert, de a fegyver csütörtököt mondott Ekkor elömie kor-tésskését s suel a mellén több szursst ejtett, anélkül,hogy inagát megtudta volna ölni. A lövéa ujára csakhamar óságaiménak a szomszédok, majd megérk estek n csend- és reudőrök és s hstóság emberei is. Vérfagya«sió látvány iáiul\' ssernök elé. Olt Isküdt nsgy vértócsában a •aerencsátlen aaaaony, körülötte mindent piroara flMBU a sebéből pataksó vér. Bent a szoba padlóján orréra búkra Isküdt gyilkos lerje. As oro«ok intézkedésére a halottai a sümegi kórhas halottas kamrájába, gyilkosát pedig as egyik betegssobába ►zallilották, ahol sflnél kimosták és bevarrták. - Taalléb láráil kéagj ttléar. A 7a-lámegyei Altalános rsnitótsstület krastbelyi járás-köre nov. 29-én tartotta m»g Keazi helyen öasi rendes közgyűlését, mit isienllissielet elözölI meg. A megnyitó bei sédet CtaiM Alsjos mon-dotta, ki lendületei) sssvakkal 8dv0zöl>s s s/ép számban megjelent isnllókal. Viitary Kálmán kestihelyi tanító néhány 8. osztályú tanulóval taoitotta as egy szer d és bövitett mondatot-; ügyes eiőadaaa tanulságos eszmecsere re adott alkalmat. Most követkézéit a lénypont r~ Nayy Margitnak a padegogiai kóréból tarlO\'t értekezése, melytfek ss uj tanterv szolgait liindu\'ó ponljsal. A vslláaerkölcsöa neveléssel laposols\'ban — melyre mindig nagy auly helyzendö — s gyermekek roaa* hajlamairól a<ól; alapos iimerettel lejlegrti: miképp kell ezeket kiírtául, uem különben, hogy mi mód vezet a gyermeki aaiv miivelesére es a szeretői ápolására. Énekesébe a te jen meggyőződés jellegét viseli msgán,eaívböl jöii, de szívhez is ssólt, már-t, i, s jelenlevő psedagoguaok szivéhez. Közvetlen meleg és tsr-talmas volt, irálya válaaztékoe; kierdemelte méltán h hallgatók tapsait. Joggal t-orakoaik e szép felölvá\'óhos Bércti Bódog tsuqlmánya arról, bogy miképpen kell a gyermeki sseietetei a csaádimn ápolni. E tanulmány is sséb tudással, I kiváló iélektani Ismeretekkel íratott. Ezek után] -Murai liSjoe referált as orsságos tsiillóbizotlaág utól-bi üléséről. Miután sz előadóknak jköoyvi köszönetei szavas uk, ns elnök tette meg jelen-tését, mely helyeslő tudomásul vétetett. JSs\'rcf I József uz Eötvös-alap módosítod alapszabályait________ olvasván még lel, egy biZOUság küldetett ki U \| jatt bennem létra. Fáldalaun teljeson kori segélyegylet pénztárának megvissgálására és ezzel a gyűlés véget ért. — Hiéakéaezgyár UuuAutuioii A l mull héten T«lo* varmegyében [árt Lányai Sándor \| ont. képviselj, az amenkaT saőlfltelep-k orssá-1 goa kormanytristoss, Nit« iaivsn ssólöszsti és l borászati ulüsyelósai^-átiDent Bonyhádra -is,, meit a kormány Naiy-Mnnyokon állami nzénke-negeyaiat aksr fölállítani. Es a szénkeneggyár látni el ss e»é«z Dunánlul és featvarmegye szükttógleiél. Ke aő Magyarország részére pedig Nyitrán óhajt lőiálliiani az állani uj ezénkéneg-gyárat s akkor a salatnaival együtt három ily gyár fog müklidni az országbiin a neui lesz s/ükség FrancziaoraaágbOl drága áron hozstni a ezéakénegrt.H Saty Oynla (Horváth tanár) igen éláoken ea-lékestetelt benuünket Saayaru Vendelt pedig a kettő kóat nagy a kílöobeég, mert Horváth nagyon neg volt elégedve a sorsával, aúg Sanyarú folyvást sopánkodik. Mivel pedig es így van: jé less, ha Nayy Gyula ia teas e kettő kőat agy ott* — lSSS-kaa vasssdsknea sebet Egy seb következménye. , Sellodre sr, a kl Halnt-Plornnt-sur-A usoaaetlion (Oaré) lakik, wWattM egiaaaége. ember veit ntadeu tekintetted; ■laéaa batagségtíl aul vett egias ttvoubát ivaa\' koráig, s midta HJ s iátesárás kapott IM eek kOratkoaUbaa nlwilp rtaSndi.U.i jaaavnlaU » aggodalmai okaaí állapotba Jatott. Ka a aab nyomorékká lette « kSa7Ut.11 rali anakél kaaaaáiai. De ratiea aittl leU raeaáa 6, ki aaha fájdalmat na ina.lt Miért kawtt, akt mlnillg \|ét volt, iaombetegséget I lal nem aakw meguagyaráanl. A vér felosslára Jttlietelt létrn oaáltal, hogy a lévegff egyee alko-tdeieaai a abba hatoltak. Kátaégklvll, «a a aab volt oka a batogaég k.UIk- afeSaak, . aa illata <10 SrSkW- étutl vagy a aalltUaiail fogva prwiMtlaálva vett. Bgéaa taraiínwtas, aa alté JelskUil kSfetkaatetvo, hogy a vért kall 1 rrü \' . ..1 :„-„ .r/n,-.a„ belyreállltaai . as Ism k t. Idegek m.garllsltMt Ml «lal\|,ek ,rWr« W éf(5,letftt Uttlsnl, ka arodHisyt akarnak alirsl. A Piak-pÜala rali arra, ka(y ayégyaliat USaaaa a]B. Sáliadra I<a\|ee ar a tárgyban a kivelktaS írásbeli MSisyltváaayal aaolgál; aaape kaptsa lábaaaaároa, kan ayoaw-rék mradtaa. aéayteiea vattaai aa.kda jáial KJdlg sohasem voltam beteg, de • tMI fogra naaáa rijdaioa (juliirt, a Mlyoaak •aljroa-Utalta belyaetaaiet s aadr. syt klsokst okasott Las-aaakéat teljes Iseaboteaség rttl rsltsa <rát Sokáig ■witl— a aiai a— g\'-^jy adott osyliSMsi így napon yft ■ a Pink-piliila liwanilatára , határoltam el magamat és laaua-laaaaa teljes válloaáa awgaáat é< Iwlaf- •iaembSt .alékaél egyéb a.a maradt. Ha, l&fcr eyoaarik vagyok, aa élet karMié ridag aakam, mért többi aam taaa-redek. A Flak\'ptlslák batianl vannak mladan Oly botegaigail, a moly a vér roa<t átlapaiáaak kövatkesminya ii eredméaye vaa a reama idagbotagaii, aárgaaág, váltosáa él tSbb beteg-rég kiratkaamiaya ellen. Egy dohos ára 1 irt 75 kr. ia kat dobos 9 frt Mogyarnrasági /Srakiár: TÖRÖK JÓZSnF gyógyaaertár&bau, Uadapnt, Király-ntca 12. Színészet. — Szombaton: Klum-nthal és Ksilelburg ,A» uranytHtkua" cimii vigjá ékinnk bemn\'atAj* nagy közönséget vonzott a ssinliázhs. A darab, tnolv egy h&rumévis tartó per reminiitzeenciájávai kezdődik, három bázassiiggal záródik. Ami Csuda-kenyér. A csudatörténeleknek,\| ekösben történik, ugy szólván semmi és a kft- sőt bátran \| adások kőst I ugy látásik, még ninca vege; a legújabb csuda j sftuség mégis Ssokolyon egy i-zegeny cseléd asszony kenyerevei 1 mondhatjuk, történt meg. Szokolyon es ns egész vidéken is arról a kenyerről beszélnek az embe-1 a> érdem, bogy ez igy rek, amelvik csudálatos módon szénfekete lett. Egy szokolyi béres tele-ege a héten kenyeret sütött abból a lisztből, amiből rendesen készített. A léostarzskajlásnál azonban valami nem tetazeit az asazonynak, e miatt aztán istentelen kai omlásra fakadt..; ektelen szidalmakat szórt a kenyérre, mig a kemencébe rakta. Mikor esután rendes idő mulvs kiszedte a kenyereket és (elvágott egyet: az tiasta szénfekete volt. Így mind hz öt kenyér. A cipó ásonban rendes volt. — Hogy el ne vesszen.a kenyér, a moslékba telid a dissnójainsk akarta adni. Ekkor megrémülve ast Iáim hogy egészen meg vörösödött a olyan, mintha vérea volna. Ennek perese - hamar pompásan mulatott hegy a< eddigi elöa egyedü; ez ré>z«HUii otzta\'Uo te szénben, Tiaztayi torién 1, As ö Dachsél-j mayere olyan ksbinaUalakilás, nowy bármely \| lövárosi uiüvisznek dicséretére válnék és minthogy majdnem as egész darabot Dacheelmiyer viszi, ebben t» Aljúit az előadáa nagy sikerét. A fugadóSnöt 8. Iltrtay Erzsi ad\'s elég aSép! sikerrel. 7orda/ Béla igen jó lőpmoér volt, de utovésre most már arról ia szeretnénk meggyö- \\ <ödni, hogy milyen tsnorista ? Tuboly Klemen-1 íiii (Daehseliuay^r le^ya) eleme a dráma és I így az Arany ItakaS nem igen nyújtott neki alkalmat , saép tehetségének érvényesítésére.1 StaU Kervnc ((gyárfás ügyvéd) jól végezte tlgyeit, Kity Kornél igen kedvesen selypített, ertdaánynyel udvarolt. I Ilire \| tniMíiyi (Milllet Ottó) némi külöaba«getr mely es este ótak bosasban nyilvánult. Sdrköiy (Flóri« koltfüs; elég jél baraonikált, KSoy Juliska (Florá unokshaga) annak megfelelőe < énekelt. — Vasárnap d, a. volt SS slaő ifjúsági előadás Bánk báni adták. A saereplők láa még soka aaayi tapsot aem kaptak mint as aika« lomnál. Aa iljuaág mely saaloláaig aag tömte é ssinháaal, lelkeaeu ispsoit Tuboly Kleacatinnek (Melinda) és 8M Fereaeoek (Bink-báaj. Miad-kettea alaposan rá ia aaolgáltek aa Ujasáa lel-kea tUatetéeeirs, mert hévvel áe nagy ambícióval játsziak. TmUty (Tiborc), (Tfliéayi(Biberaoh) szintén sok Ispsot kaptak, űabaoyi ezeket osek az<al érdemelte ki, hogy ipsrkodott szerepének megfelelői. A többi asereplök kösfll megealujük: SdrkÜMy (II. Endre), P. % Linda (Oertradia), Torday [Ottó herceg) ee Halmmy (Petur bánt. • — Vasárnap ««ie: Sulmmitkot ismételték. A közönség érdek.ődáss a darab iránt már assg-csappant — Hétfő 1 ,A» aranylakodalom\' a tavsasi aseson slágerja adatott zonasiöadásbsa. A föob szerepek a régiek kesébea voltak; csak Katalin szerepét vette át Tnboly Kieseitől Htrmy Erzsi, Qs es a csere nem v&lt az előadás előnyére, inejy egészben véve sem tette most asi a liatáat, ■int s tavaszi évadban ! Kedden : folyó hó 964a .A UknftfMa* francia bobóaatoa Vígjáték kerüli itt elősxőr színre. — A nagyszámú közönség leszüli várakozásnál nézett as előadás el* és ka végig elég jól mulatott ia a pongyola francia pikantérián, aa rcásis csak egy gyönge darab Impresszióját keltette. Nem találtuk egy szerepben sem as égyéni jellem terméesetae nyilvánulaaáL Ajjvigjá- le, melyben a cím játíűa éppenséggel a legkisebb sserépet. A löezereplök : ükampalitr [Halmát) tőle telhetőleg, jói álta meg helyé1, partnerié Ltoni* (Tuboly) I szép játékával moat U lekötötte figyelmünket, j Adolphe, (Gabányi) iámét megmutatta, bogy aaa-1 repeit nagy szorgalommal tanulja. Csak kisad kevesebbet mókauek. Júmard (\'Nagy Gyula) ügyvédje eltekintve talélénk inozdolatailól, elég jé volt, Br\'vpult [Szabój jobb is lehetett volna. Je-litlU (Kövy Kornél] ma kellő komolysággal íe« lelt meg aaerepének Oiboultau logadóa Tts»tnyJ is iparkodott a közönségét oinlaUaiuf Amjíu szobalány {Kövy Jofiskaj igen jól feslett, és tntpre e«att kis szerepében jó beuyomáat keltett Ltmarauiini (Szepesi Paula) QibouUatmé, [P. Nagy Lindii] Sifnol or^iw (Toréay B.) és a többi asereplök is igyekeztek a darab eikerekez hozzájárulni — Szerdán: „Géeák"-at játszották, Erre visa/.atérünk. közgazdaság. — A gsksastslelrél. As üaistmeoet változstlanal lanyha, ámbátor aa arakban csökkenés nem. állott be, sőtja mult bét ota néhány krajcárral javultak. Mai jegyae»ünk: buza 7 Irt 90., roza 6 Irt. árpa 0 Irt, bükköny & Irt 50, bab, lebér 6 Irt 76, bab, tarka 6 frt 75, zab 4 frt 80. csarnok. Sz. 6 emlékkönyvébe Jii ninca nekem, legyen mag aakad: Boldog, vidám e földi iletad, Örök tayass nyll\|ék salwd Matt Saép gytagy virág, aa láaa mig aord tolat\'. Ma érj. be még gyenge kebeled, Sülit felkl aa tSjje ha agad, Élj boldogan e gyáeaee ég alatt, - Hol ka a % s kavéa Ma fakad. Feladd 1 faladd aa ilet íijdalmit I Ni mia iltáak, miot csalh dilibáb > Búaaát matat a ba irta nyal kaaeé : Tövis aaarja aag mélyaa sdreéet feledj I ha,jobb-; eatikea ásd tavai Miattaa ? oh t aa báataea te toka ! - Mr ftjai fog - fat-dj el ea«aaat, Ha tltad igy tfa bsldogtbb lebet W ír-Kin— eltörtök Zala 98. uáa (• lap.) 1899. daeaaber hó 7-éo »«tr «tM ia Mkl klu Mf kic.Mi I aaa lap** Ma <0 Ma m, > tHl tf JiiMi W Uo» CMs / VtráM levél 6tt4;tk. 899. aa. _\' 364—1 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai Ur. tórrMraaek tlhn. oaatályal ráesirfll Malárré Nwtt, hogy Berger Adolf osgt kaeizeai lakot végTehsjtatónsk BnU József { végrehajtást iMoradó nkanizsai lakóa elleoi 9001 frt tlka. eaaak 1899. márcin< hó ti napjától KW • Febér Updt i N kamatai K Irt 76 kr. per. 9 frt 75 kr. Rm. __________JlT. niM^aMITégrekajtáa kérelmi, 10Irt35kr. jeieniegl a a még] ^ITteaUÍa M baSTdertK: W"»-«tead« kőlteegtk iránti vegrebajámagyebM TSZ .émÍ^LmZÍÍV »«»• «• tikrben + 393. tS^SS^ Beekft József ea neje Borvttb Mmrfecz ] « ^ Wsjdooáuf felvett 105L aépaorazton ház, — mká kmmm «■ UWj hartlOM fit becsértékben aa 1881. éri TEZT. MMavoMt,ba,LX-1\' W da u kertiére, wkkiatr ismét \'8W W deez hé l»lk aapjia W li li; kWen foiyfcn «ig caak kis patak váliki A a. !• érakar aa árit f lyábil. nelyet nagy kuss veabiáak ezen ikvi balóság hív. helyiségében dr. Rothschild Maissá « ah* WySsiati, míg csak küebfc aam < Saaa felperesi ftgyvéd vagy helyettese közbejötté-kas asial a mi PriaetpAia ktBiiuank. vei magi ártandó nyilvános ánerésen eladatni log. TíAaeb vtím nittaaíottaa meg legetőesőr a] Kikiáltási ár a teotebb kitett becsár. baltái* bsgietaatii a aimakéra a kopir do- Art erezni kiráoók tartanak a beetár 101,-1 leamtak aljában robogott tsHkk a vaaat SzttkIái kaaspéasbea vagy óvadékképes papírban aj a, majd km éívedé asiesgarm I klUldét\' kezéhez letenni. toyóe«ks partján, alagaUkoa* Keit Nagykanizsán, a ksr. tveaék miot tkv. i ■a ót, Me y aa aikamea vof<; hafóeagnál 1899. évi október hó 6 napján. i \'« "T-\| _00Z0WT. Ur. trariki tlMrá. j 6897tk-,99 365—11 Árverési hirdetmény. A alsmssii k>r. trvmek lelskkw osztálya j ráeaeeéi közhírré tetetik, hogy EeMhaofatd Ignác fiai iiksaiissl bej. kereskedőcég regreha jtatőnak \| Scbobert Karoly vsgrebajiási szenvedő sebet Iskós elleni 16 írt lőr, ennek 1896. bí»pt. 1-tői járó 6f kamatai, 3 tn SO kr. per, 2 Irt 80 kr. régreksjftás kérelmi, 7 frt 66 kr. jelenlegi cs a ; aaeg febneriSleodö költsegek iránti végrehajtási igytbM a fent nevezett k«r. írvszék ternlelehez tartané a yemei 166. az tjavbea 4- 1276 torsa.I alatt ietvett öreghegyi szőőnek Sebtrbert Károlyt] 1 etó a 101 hm becsttil \| része e u. azon tjkvbea +1319 hm. alatt lei vett öreghegyi szőlői a pincének n. azt illető a 229 inra beeső t £ resze 1880. éri december hó IS. xuspjáa d 0 10 ónkor (Mm ktcaégbeséaái Dr. Dk* Jé/aaf felperesi j flgyvéd vagy helyettese kóbejőttével megtartandó nyilvános tmrreen eiada\'ai í«g. Kikiáltási ár • ieaalrbfe kitett becMr. Arvereaai kivaoók tartoznak a becsár lOV.-afl készpénzből vagy óvadtkfcápss papírban a k\'knl-dőu kezebez letenni. KsM üagy.Kanaaán. a kir. trvszék mint tkvi bméaigMl, 1889. éviszept.hö 22. napj^o. GÓZQNY kir. tarv. albi\'6 ••••••• d 0 # M • í» la •••••• Horgony - Pain - Eipeller IWI fifglfl Hf Km Mititt kéataav tfitotUt at Ml ■KOCBUttafaak, mart aár tők miot 30 esáztf( tsgstan«tásaál - ■iHiimaatl ót m wvtk flÉMl MhviliMln ■ díd% paliaÉkat niliNiiik- A vaUM Horgooj- Pbo- Expeller, gjakorta Uorgoaj-Inal alBoaait aMt Mm tiifaa mm. kaam tful aépnsrl kériaasr. aal^aak agjr SaMaftMhaa tm kdhaa lila/if, 40 kr, \'0 kr át 1 frt. éregeutóiti irm miftmm minden nfazzertáriaa béuH-bearaa; fáraktár: TMk Bntffyifj-iiiriiitullaeitsiMsn Bentiriása^Bi- ré ipa intont W^ptaL nert tuti taw- bótdnt etánzat vaa tepdnaabaa. Háta afcaraa#Sraeari,at aáaéaa rgjwarrjEt Jlirji" ndjegy agebMcaiótgjaii Mttál Malma mltátt atsahaa vnan. ucra r. u. ás unt, roauTiiT m.4t Uc.aSnri Mama. keraasfti «arsa • Sasreafá á^mv^l MMi bagy* pvaayi, mAy gjsmnt a alnia 4 érses iogta el ketiismat aa " lá\'tara. Buy ésr a aagy-ktpriT, M arfjps igébai aMUak, «yarsJ bsMt, mrtaakm tatja vefe a íénj-vi AJatrstíaoal Ml\| MVal; >Wt«!hí3if al 4m Fxm Marh , Wmm ma dtr Meosch hulkml, be a barack méhéből ajaknak rak a blfkri ee Mdegi É iaMta \|a •\'tak a nsgy aámal raebT. Boéb erérujkbck dia Bimwdskraft, Van ms ém Festeia mt* awraflk.* I§m kmsaaaaa a psrtoji ember a bércek igába bt) ja • nhiai foiyőt-. fia a báqrák sséMo, stfc leaeftedik mindig a háa;ai>g, a csak aámi rigyitittasság ok am-baretatse bmUbm; jőn iát md m hatalmai bvbrt airiMMk la a kegyén makrót, zaz>e p—a is ■ ■ emMrt, állatot áa banyamr ezab\'ja si MaeÁ a iáin ár. maga ak Umatve áa! Mm aisétsmkmdkma Taüaa M»-e a maá w feoarój* *Öaa) mk m táaasek ieltávaáb a az emberi erOmak1 m ambar afeal sáaaag>«d4i raMinlgasig eUaaf A gMmeaáoay elw íőtrtre, aeáy apteamM viaaab«afeiMP a hagy torokban, MriaasmM pea-MmML fiaSM varat iiiitoháisha rölxüott be a Tonst At keláao aaillaem a QaaM M iá n vasM egyik knr íjlba A bacaai taéóbáaat el-1 bagt vi az JBaacá leéyé, majd káaóbb az Etsc panjaa babé a vaaat, ide aa0l6itimvaa)M éa Bybwkáui t kiefcti. A hátteret i» bbtál ia bair 1 a égbaajaáb aauimai t.egie kryarit. Gyakraa lelMÍaaek rgy agy amkiáa Ipskndá kOatyken leiagiár ramy^ aijá ptdu ■ssataa regi várakt sá)et rgbaa így fijgmaadsárea, Cm/stdái, Bsám gjppaa, Karé, fisfmsM. Wwik. jülmám$ áa saM Mámiaiaa lareááeaék. Véfra kellemM emuitáéM begya ás tea I ■fbanthaHrt emakeéáaaH etftiarit Mtrm rdp sae e vsiva. M miiáara villáival, tel^ee del -aaarf pompájiÉaa éa aaépaéka^ üt n aai tfiaame meáictt eibapja a raaat az bacát Wpet áa magas \'óltéiea at a Pmv Udjan kmi »8 retetve, Maria állomásra ja!. Kiragadó aacpaégá Utfcáy tarai a "sem dt IMaa s Jka-4d Mf)iáaeetaiu Gma ari rMl Mia inpimáaa ksa; fcttáfá kéfcsáakai. akad meg a tekintet Wmtémrm Bchamrabara m a fttiam begfarmak ináa tomataM; s kiaalbea m Ifútger, JíaCá-epiízí és x itafispr Bmy mStőaágoean emel kadart a feMkba, iá hatást aaCéá tlletvéajek ál gea<tia)imÉ8k saaaáifa<ik. Aaáioaá azaa Wya «j>Iit, bal egyámaa a meada asenat Laána király Materé kertjét tpattr. — Az ia Mga aaa «!y nagy mt bami ala-ie vnUmm vibfilMii :-«ifdbrb aegy m aaméjfargal m mai b» a fe(ü aaeaaa a at. A bijárai dM nrj hmm ematbaaa, m leppaat i\'ifawlfa kéi áa agyfegala bwtaam vaija aa alaaifctl A brrdáreá baemm amfaiat képetaak. \' « (Ibfea Me) Kérj 6 > ,y / »/ConHnmfal "j^JyOOC^fci Compa/uj^ oiUghtrü spanyol á portugál borait Sherry Portbor ^ Maiaga Madara Tarragonas. Kaphatók az ossiet finomabb fűszer <s csenuge kerukedé-4 tokion., oalammt poharanként ■u tiŐkofüM uálltMk íanehATákft ernftflMo. Kaphatók Hl^tUHÍTIÉIW ! MSM H ft \| Bfüá I Ki akar 400 márkát! kanakiat Waayaa, rtaal? Taátwa nl< V. Ma iWlt irodinl, Injpxig-Uadteaa. l^an sok k9M6M> francia, angol ét aéasrg aarr vaa kiráifft ét ajánlva FIATAL EMBEREK részére ntktatalaak éa Mféseh rtka eeMskbaa, »boi Santa -olsj bMiaalati orvoaAag javasolva vaa. a a tegcéiszBi Báb és legjobb a Santal-Egger * >f >f * K ■Mr a lufiké mtmémíjt \|aM tiélil iMaail M aa arvaa arak aMM rvaMellcUk. 1 ftveg ára lfrt kr; por la brrmsatv, apénz Mlligss bekMám mtíleti 1 irt 70" kr ,? Iveg 8 frt SO kr., I «veg 4 írt 50 kr. Gyögyswrtí? a VidorKax BUDAPEST VL f aai>k I. Tljn—!■!! Kmebel Kttlöp UptabtldaanaaaT Kayy iaamaaa 1899 Huszonhatodik évfolyam 99. szám. Inrkmtlltg: vtrMku »p»i»i fimm mt ktMMWWi £ M.rl<au»al trtakoaal lakot aap.a tiii ü. 0. 4—4 én ktal Ma iuttimdfi a lap tsalltml rlotira vooatkaaí alaéa ktaloatay. Kiadóhivatal: Váro»M»ipM«t: ttetttl Fi)Kp kényv-kotookadém Z AL A ELŐFIZETÉSI Á1AK: 1 int II karosa (I M - te. VMérn 6 korma (é frt — kr. HilHtm B korona (1 frt 50 kí RjUMtr potilaors ÍV knjtte. ElUnténk, valuaiat a U voaatkoidk Fiacbal Ftltp Mnyrki tilUW iatlaiatlk \' Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap csütörtökön. Btnaoatollaa lovalok enk II bWfctaéfrtoak ol. I\|JM ■>■ ti* M knjtii Nagy-Kanizsa. Icíy9. Falaié* iitrkiull: ■■•lajr liaéar Sisrksaitltárs: Rri rn m«a. Vasárnap, december 10. Társadalmi kollektivizmusz. (Dr. Cz. G) Nem szerelek a már egyszer elmondottakra visszatérni, inor-l az oivaáó közőn-éget nem érdekli sz egyféle thémánsk örökös pengelése. Ha tehát most ujből aiztaUdrsaiigokról (.\'riekezné^n, argumentumaimat újból kellene feltálalnom: m ért kellenek a modern korban asztaltársaságok ? Szembe kell szállnom t-zonhan egy határozottan nagy gondolati tévedéssel, melylyel gyakran, találkozunk különösen vidéki lapok cikk lyeiben, de okos emberek (tjeiben is, s melyet a „Ztláu-nak 98. sz. vezércikkelye mellesleg szintén órint. A kollektivizmusz gondolata ez, Comfonak, a nagy francia bölcselőn k és a nyomában keletkezeit iskoláknak tévedése, a mely a tömegek egyformásitására, az egyéni érték devaiválá-ára s arra törekszik, hogy statisztikai számok és átla;ok szerint .renJezkod-jék a társadalmi élet. A tömeijes termelés, a gépekkel való tömeges munkálkodás, az embereknek egy kaptafára\' való nevelése, a különösnek, eredetinek lerontása a köznek, közönségé- nek és átlagosnak érdekében n ialeniuHH- De nem is kívánatos állapot! Mert nak a szellemi átlagok Irinájával ,nüraemmiféle eszme nem örökéletű és semmi* * visszaszorítása, tehetségeknek fhMjjWMg^fffle individualitás nem szolgálhat örök lenzavaztalása, a kaszárnyarendszer, kis i mintaképül a többieknek, kiknek épp oly nemzetek elyomalá\'a s a nagy népek lel- (joguk van egyéniségük érvényesítésére, mint I hetet lensége, a pangermanizmusz, panang- i annak, aki saját egyéniségét gondolkodását likanizmuszz panromanizmusz, szlavizmusz, I akarná feltolni követendő mintául a löb-; sovinizmus és más »izmusz«ra végződő J binek. —* • hóborl, me\'y az egyléleségnek terjesztését j Legyen a földön sokféle, mint réten a irta zászlajára — mind e lár«adalmi kollek-! virAg; s ne legyen a társadalom egyféle, mint tivixmusz rovatába tartoznak. \' a kukoricával vagy lóherével bevetett szán- Tényleg ugy Ali a dolog, liogy amintRbien rejlik az élet gyönyörű*, nem születünk egyféléknek, mert még lest- M il8rlö.ntó\'" 4 munkán\'k- 4 vérek között is homlokegyenest ellenkező\\n » gondolatok és Ideálok m.n- etlentétes jellemekkel találkozunk; a mini »dÍ"nak\' ,nelek nt^tm-l küak-dvt, nincsenek\' egyféle emher- s növénylajok, viaskodva a jobbnak, tökéletesebbnek boí-hanem rendkívül nagy a változatosság do8a,á8át é3 megmaradását bztosilják. I emberben, növényb-n, állatban, lájékb«n: Részemről azoknk adok igazat, kik « hgya társadalmi életet sem szabad egy jna«Y eM)beri társadalmak, ki«bb iimnkakö-I keretbe szorítani. Minden oly törekvés tehát, wk egyetemének egyelartják. inely a szegényt a gazdaggal, a tudatlant Mindegyik ember keresse fel tehát az okossal, az erkölcsül a ISWánynyal, a. a tehetségének s hivatásának megfrletö szerényebbet a gőgössel össze akarja hozni munka- és társaskört; erősödjenek a fia s egymással kiegyenlíteni: meddő, hiábavaló körök a nagyobbak keretében. De ne avat-vállalkozás; ssrép, ideális, de ezen a földön kőzzék a cs zmadia a diplomáciába, a poti-soha be nem kővetkező állapot. likába, melyekhez jog végzettség, lörénelmi TARCA. Egy kisdedhez. Jar,.Jor aa iloaba Un kii gyormokou I A W oao«otated M(tintább mr-leo Minden maya, ridug m a vllécon, Csak I vagy tíuU, mini karmat. a virágon I Beutdu noQBdbai irtallanség .ragyog, Bn meg altaa btaéa, olyas vitkiit vagyok! Zaklató oaoevfdély, vad, ssllsj »tay sodra Ragadott aagtval le a »rba. porba. Makóé »» * gyom is illatosé virág, M.k-n olyas ború, oly otut a világi Ooad itutja laikosíat, képaa baa, kalováay; Ts oly vldáa vagy, stial goadtalaa esalo\|áay. Angyal v(y, Sraagyal; ka esak roád attak. Magvasul a aaivoa, alkartl a vétók; _ Tivoalk a gond is, fán asáll édes bika, Áldjot sMg aa latos oaotssor Is árts I ók jajj u iloaba, Mos kis gyomokoa! A ta ssarataUd lagliaotább saorolan Hindin ssasya, rideg non a világon, Oaa ■ t vagy liosta, aial kamat a virágaa I Otrgtfe bándor Az elhalasztott lövés. L Csoboih Miklós, a királylaki hercegi uradalom vadássa, csendesen bandukolt a rengeteg hatalmú Iái kőzött haza fele. As árdoz<> nap (ugarai csak gyengén szűröd-lek át a hatalinxB sQrQ lombotaon. Egyre gyengáii a fény; végre már teljes esti bomaly lekQdt as erdőnek vastag levélré eggH borított talajára. A vadáss csend\' sen, gondola:okl<a mélyedlen, lépd li. Lep\'einek saját teljesen lellogla a süppedékes talaj. Mire kiért a rengeteg »iiéie, már a nyili mesókön is az alkonya) télhomálya derengett esak.l Kissé megál oh ; meydOr/sölte uemeit, meri: as erdő sóiAisépe n án még ez a kis derengd világo sig is szokatlan volt neki. Elnézett laká-a leié, mely caak néhány 100\' lépésnyire állolt töle, szinlén az erdOsaelen. llangia an volt «z egész, vidék. A siw mesöl lulsó széléről ringoit el c«ak hozzá eg -egy emberi hang. Oir dolt ózlak cselédjei a „vadáas-földön.1 Puskáját leakasatot\'a válláról; rátámaszkodott I ugy nézett repkénynyel betűtőlt csendes laka leié. ~ Elgondolta, bog) abban n rengeteg szélén álló hajlékban most egy lélek sincs as 6 aranyos feleségén kivQl. Milyen csodás hatalom is az a uerelem I Mekkora bátorsággal. vértezi löl ee mekkora lemondásra képesiti a gyenge nő esi-vét is I £gy nő, aki életéi folyton társaságban (öltötte, aki megszokta a társas élei örömeit. élénk változatai^ akinek az1 ve o t aa «mber zaj iözepelte is megremegett, ba valahol egyedQlaeg-ben erle az alkony most ebben a kis oaa idea, ember lálogalailan tanyában télnapokat tölt egyedül e eszébe, sem jui. hogy telnie ia kel ene; hetet en át ki sem n-ozdul abból as egyttaugd zaj a>an, hiillgalag v lágbé és rá sem gondol, hogy alig ey óra-jarasi.yiru van caak aitol a ninaik világtól, aho\' kel esztendő elölt meg öl oly o zajosan ünn pellek. Biznny nagy hatalom, caodaa nagy halalom a sier. lem ! £xt gondolta magasan Cauboih Miklo. tg n^gelégedéaiöl, Ixi dogaaglól ragyogd aaunmnak sugarai o l pihentek az S oeeudra édo» paradicsomi i anyajan. Egyazerrn Caak mintha valami varallan baj érle volna, arca e komorult, kezébe kapta ttjgy-verél éa eröíien összevont ütmekkel figy Ive né-zell, mini mikor vadzörgesre figyel a vadász. Kiaae hallgalózolt, a/Ulán gyorailoit léptekkel ! siet* tt lakaaa tele. Más* or, mihul) I a hajlik közelébe ér, eleje szo 1 bolt futni aa ő aranyos kis Iduskaja, a -z>p re-mete-asH ony. Mo»i a ház küitzbbére lépelt már, (mikor eszre ve\'le. A vadász lürkeszö szemekkel, to-olyan né< jzétt feleségére, aki za/arUn állolt 1 Egeszén kizök< kentet le szerepábö frij-nek szokni au bangnla a — Jaj be furcsa rood van, Miklóakam ? Va lami kelleme lenseged vol ta\'án ? Ilyen art-ca I RlltftP WEIS^ J AQUES Nagy-Kanizsán JWIBPF, Teljes sálon, ebédlő és hálószoba berendezések r» . ■ • • - Ml ■ \' ~,..vrr"--~ \\a«)B uellá kluelgslás, aséraékrlt Arak. Sm jfl M fl O 9 Vidéki Megrendelések pontosan eszközöltetnek. wMMmWmUÉ Kép s árjegyzék, raji éa költségvetés kívánatra Ingyen 1 s s h Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 99. szám (S. lap) 1899. december hó 10 éo 4a bölcseleli tudta kell; viszont ne kellemetlenkedjék a jogász, bölcselő impraktikua tudásával oly ipari dolgokban, melyekhez nem ért, s ne igyekezzék elméleti tudásával nem akad dolga éa nem csinál hullámokit alj. I Parányi Zsigmond báró volt az eleó ímerpal Zichy Jáaoa gróf beezéde aem, a ki a néppárt jláló. Aa Otocsa áa Uogmegyében jelenikesó la-álláspontjának kifejtésével ma megkezdi a aégrfil szólott. A, raláa-biaottaág akciój« Mae I kvóta-vita folytatáaát. járt kallö er< dmenynyel a megyékre aéara. A I Pártja e\'fozadta volaa a javaslatot, de min meieghaagu ée íormaa iadokló bee?éd után Inler- irányitani azokat, kiknek (adásuk, egyéni I Un a kormány egéez terjedelmében magáévá pellációt n>ojtott be Perényi báró, a melyben a értékük és\' érdekközösségük a gyakorlati I tette a bizotteég álláspontját ea indítékait: moat felsómagyarorkzégi ioaég ouybttáaáre áe a Berág- ■fttjn^Jifn központosul, már nem teheti ezt éa nem járul hoxzá általa< megyében megkezdeti segitőakcióoak kitarjeesté- A társadalmi élet egészséges fejlődése noaaégban aam. aére kén a kormányt. megköveteli bon az életnek Midi szükséa- A rÖ d ** UJOn° meghe" A adódik interpe láeiót B.rta Ödön terjm- SSÍr -IÜE * i ,T4M,I • DéppW; h0,wn bm* kö\'eft9MlL tette elő és indokolta meg. Azt kénii a kormány, leteknek sokoldalúsága és sokfélesége m.alt Koolj4lby Bél. állt «6lásra. Azt fejtegette beve- (6\|> * „ , K fl ^^^ e sokféleséget szolgá é kis körök gyara- Ml4tü\|( hogy nálunk bamiaan szolgálják a ^ u i(utaláa január 1-val életbe nem láp, lojalitást; mert a nemzeti éraöH érvényesülését htneffl elhlllMtltlik. yM.t tortbM , kormányműdig azembe h\'lyezis vele ée a politikai bol- B,k ftr?e ^ , TÍtI000alA\| , „.^erteUt dogulás ára a nemzeti érzés feláldozása. megakadályozza ^ A dualizmus Ausztriái dédelgeti, nekünk-enk A nniuiwterelnök tüstént válaszolt erre a kér. az jut belőle, hogy fizetünk. Fízefjuk annak ^éere. költségeit, bogy Auaz\'ría még öseze nem omlott. L _ felesleges volt ez az éles hang. amelyei Ez nem igazaág. Fizeesen minden állam a közös- a k<pTÍietó ur .,r indokolásban használt, mert raigon meg a maga körében, Sitik lálókö- j gégéért annyit, amennyi hsszna van belőle. A, t9ryéoy ^„^t^,. nem píri kérdés. Aa itn- Beeaéde hevében egéazen a saját pártja <«>é taláai törvény uanleeileit törvény, némelyet fordult Komjáthy Béla. Azok felé, akik a háta !koaza irirrt me* nem ingathatnak. Kósza hírek mögöti ültek. A jobboldalra alig jutott el támadhatnak, Uyeoeket 0ártani I.br, d. eaek hangja. \'A miniszterelnök, a ki nagy figyelemmel \| kompetensbe csak w-m nwhető össze a tőrrény-hallgatta, közbe ia aaóll. nyel? Aa álalalaejanuár 1-vel életbelép, mert élt be - Én ia szerelném hallani! jkeU lépnie. E-halasztáaról nincs eaó, Oyen tár-Haragoa arccal lordul meg Komjáthy, a ki gya)áaok nem io<rDal[. u , képteien hif) amit a nem értette meg a miniszterelnök szavát , képvieeló nr ia olyannak nevez; nemcsak kepte- - Mit kiván a miniazterelnök ur?l dőrgi. Büem^áRflür i». - Hillani szeretném a képviselő urat, - A miuigzlere\|oöi válanu augó helyeslés fo. ._,. -_,,._ —r i—;—i^ns v.«. i mondja Széli Kálmán, — márpedig ha elfordul. „j,al miveltségű osztályú emberek is különköd-l m ^ I* \' ^ ^ , azonban keveadte, mert a mi- fodjanak és tuporodjMMoi. A.talentumnak, vezérlő lelkeknek van azután fenntartva e kis kd ök munkásságát-egy mederbe terelni, magasabb cél elérésére összegezni, Ez az államférfiaknak, nagyembereknek és gondolkodóknak dolga. A kisember rna- rével, tudásával^ne próbálja meg a nagy társadalmat irányítani, a mint nem vehetie figyelembe a mesebeli hangyának okos tanácsait az egyseeri erdész, hogy cuk a fiatal iákat vágassa ki, mert vén tölgyek odva\' hangyabolyoknak szóigálnak menedékül. \' • - á társadalmi tagoltság ezek után nem nagy baj. Csak az a baj, ha egyféle állású, — - i nem ballom. \| o...,, Aj,. nek és elszigetelten élnek Izolált munka Komjáthy arcáról elsimulnak a haragos redők . , " , . _ .. , . .__. __. , • "• —----.,_.-,—— . „inisriere nők twai valaaao.tlőbbre, mim amnnyit nem lehet intenzív, nem válik tehát lettes Ehhez a kívánsághoz bizony joga van a minlaa- - - , „ , . , ,, . u " ,« , .. , — kérdezeti volna. Eaért nem reazi tudomásul a mértékben sem az egyesnek, sem a több- terelnőknek. Most már előre fordulva mondta el •égnek hasznára. " fg^J éa ^odalma,.. A közőss^ olyan ^ ^^ ^^ aj ^ Wi _ áldozaiokat ró a nemzetre, melyekről a klegyezes „ ^ ... De viszont az élére állított, talhajtolt megaIkolói nem i3 álraodtak és nem Í9 . páoz. - Határo^tcbb kollektivizmusz, mely mindent egy kalap beli áldoz tokalegsnlyo<abbak. Csalódások egész alá akarna hozns oly biábtvaló fáradozás,, sorozata ért bennünket; de Ausztria mohósága mint az alkhimistákaak a munkája, kik ! \'óget nem ért. mindenfélének összeolvasztásából- aranyat alelnök öt pereire felfüggesztene az \| ülést. 8züaet alán a most lefolyt kvótmharc lelolyá- akartak csinálni. val< azt, mi át a mily et áa ad\'am, senki sem kapható t Kijelentettem áa kijelentem, bogy a i örvény életbe lép, éle\'be kell lépoie ; meri ha azt awgakadá\'yoanák, élni fogónk a retorzióval ugy, amint aezt az ,oruag érdekében álfooak találjuk. A viharoa letszéssel fogadott kijdeoiéa atáa Országgyűlés. Deceaiker g. sií lárgjalta Komjáthy több tűzzel és pártfe-;n,«T Nbta^gel veUék tudomásul a mioieatarel-lei zajos tetazéee között. 001 Ttlmw41- A párthivek megéljenezték ■ I Imaiber. 7. a harmadfélórás beszédet. Miután pedig már egy óra mult és még Nyugodt éi zajtalan a ter^m. Aa elnöki ké* interpelláció ia volt bejelentve, Justh Qyu a i üléat. Csendben nyitja meg Tallián Béla alelnök az eMgetyfinek, a melyet ma Dániel Gábor kezel, beazédél h^nspra halaaz ották, Justh Gyulát szimpántikus érdeklődéssel fo- ntét sohasem láttalak. Bál te igy ia tudsz nézni![ Nemsokára kívül léptek zaja hallatszik. Kopo —mondta a szép a»szony és aggodalmasan nézett gatnak az átlón. férjére. ! Iduskn lélekzetvisezafojtonan 0\' és szivére Oeoboth kissé szelídebb arcot vágott és fel-1 nyomja két kezei, hogy anut.k hangos dobogását indnlásiól rekedtes bangón kérdezte — Csak egyedül- voltál ? A nő zavartan nézett férjére s habozva mondta ; — Hál, perszeI... Ki le<i volna nálam? — Akkor easlódás volt az egész I— mondta a vtdász mintegy magának mormolva. — Láttál talán valakit ? — kérdezte a nő éa arca ijedtté, halványnyá lett — Igen, amint errefelé néztem, ugy tűnt föl csilitea Megmozdul az ajtókilioes ia egy erőteljes nyomáéra. — Terríngetté\', kirepült a kis galamb 1 hal-\'atazik egy taeagő lérfihsng. A nő reszketve hallgat, és várja. mi tog tőr* ténni. Nem kell sokáig varnia Hatalmas őblöa hang az alkonyi \'homályban, miatha egy férfi-alak iur-1 ballalazik. a férje hangja. rant vo na ki innen, de — ugy látszik — csak káprázat volt. — Persze, bogy caak káprázat lehetett! — mondta a nő éa mosolyogva ölelte át férje nyakát. Boldogan vonaliak be a paradicsomi tanyába. II. Borongós, felhős délul&n van. A ragyogó szép C«ob>ithné a vadászlak ablakában kötöget. Nyugtalanul tekintget ki. Ha a szél megzörrenti az ablak\'felé hajló repkény-ágakat, megrezzen, elsápad. Majd lábujjhegyen •éa surran az aj\'óhoz, megnézi, hogy jól be van-e tóiraa závár. Azotáa elvonul, a szoba egyik szögletébe, az egyik aaekréay mellé a ott kötöget nép caea-éenej. — Jó napot kívánok, méltóságos uram I A nő halálsápadt lesz; meg keü fogóznia a azekrénybe, bogy le ne szédüljön a székről. Mi log most történni ? ! — Ah j<> napot, jó napot, Ceoboth ur 1 — hallalazott az idegen férfi hangja. — Megakaitam látogatni, de zárva találtam az ajtót — Ahol az ajtó zárva van, méltóságos utam, azt jelenti, bogy nincsenek otthon! — mondta erős, határozón hangon a vadáaz. — Persze, persze! Hit hogy vagyunk a vadállománynyal 1 — Pül rosszul Sok aa orvvadász. — Pteraze,\' persze1 Nagy báj az. — De majd megritkítom őket. — Nagyon helyes 1 Hit a faiskola díszlik ? — Igen azépen. Ha tatazik megtekinthetjük. — Köezöoőat. Igén; igen. Noe hát hg azivee len megmatatni, engem nagyoa érdekel. Csobothné hallotta, hogy leije a szomszédos gróf csakugyan megindultak a fa-izkoln leié. Ez éppen azon az oldalon feküdt, amerre nem nem voli kilátás a vadász-laki61. Iszonyú szorongással várta férje haza-érkezéséi. As ajtót addig nem merte fölnyitni. KOrül-belül léi órj múlva lépteket kellete kélje léptei voltak; megismerte. Rögtőn kinyitotta az ajtót áa röpködve ment e\'.éje, mint agy megmenekült galamb. — Csakhogy itt vagy édea Miklóskám! lrgy.« nem történt semmi ? ügy-é jól tettem, hogy ne* záriam az ajtói a gról elölt — Jól letted, angyalom! Hanem gyere be a hajlékba; ott beszéljünk erről a dologról. Bementek. A férj letette fegyveréi; ötébe vette a kia remete-asszonyt ; megsimogatta szelíden és igy szólt hozza í — — Aranyos Idu«káa% most ígérd meg, bogy minden kérdésemre őeaintéa fogsz felelni. A nő rávetette ferjére okos, elbűvölő szép szemeit éa hami\'itallan asszony-politikával vá* linók. — Megígérem, de te is megígéred, bogy non lógsz a te remete-asszonyodra megharagudni. — Magigérem, angyalom, magig rem 1 - mondta Ceoboth, éa magához Síelte a kia assaooykit — No jót vaa, akkor kérdnbeuz. — Jó 1 Hát mood meg: Itt voít-é nálad tpnlt-kor a gró^ mikor én art kérdeztem, hogy egyedi I voltál-é ? i — Itt volt. Nagy-Kanim Va4rnap Zala 99 szám. ( lap.) 1899. íitfD ber 1.6 lOén gadja a párijv fejtegetéseinek hingjlbao ob- Iságot esenvédtem közönségeit gonosztevőit társa- lahooaac e\'őcípílte a bujkáló .itfortl, bogi jekll volt beszéde éa argumentumait legezi- a igábin, a börtön tálai közölt igazán nem gon- kövesse uralkodója nemes példáját, igyák a ma-veaebbena kvétabtzotiiágok jelentéMÍból a magyar doltam, hogy valaha Öez hajjid a magvar para- gyarokért. biaott«ág üzenet»lböl ée Horánaxky kvulalanul- i ménben a jellemtFlenség vidja eiren ketlj-n Bányából saedegetl. védekeznem. Forró lett a hangulat és xajo< lett a tetsző j SeregeelUI vélték körű a Ház minden oldalá-kedv, mikor Juzth rGyula a többe g "előkelő tag-jrói F>tlk Mikul a grutulnnaok Ax e >6k köz..ti jainak a választások alkalmival az ufifrág zulyo- j vall Kai oibzky mage. Heroutáikozoil az o»z po-sabb megterhelteteee ellen lett nyi atkozatáiból! liii.u nak (■» - kér n kézben a két képviselő olvasott aMBieliiéoyekal. Zajgott a guuyoa hoch ho^zaan, barál-ngos«n ben elgetell egyraá«e.>l. Most sem tudom miért.bujkált ugy sjiLf. Mondhatom hogy aztán liáktetareméHA képet-léggel ivott.1 , Cs tklisiunr meghitt és vidám leit a beszél ge-téa. Rátértünk a, mi éjjeli tanyánkra, >i Engttiefit Hírekért is, - • Hogy lógunk majd aludni abban a turisták aca- és éljen, egy-egy citátumot.meg is tapsoltak, de 1gy végződött a królsvita eleö személye?)mára berendezett k:szárnyai szobában ? • klnoe megütódes haiigulata fogta el a Házat, ügye. - j— Bejelentettük a berlini sógornak, bogy Emil árikor Fáik Miksa nevének említéaené1 Rakovuky Közben szünetei adott az elnök. ^ mey ulánjés én kegyetlenül s/oki uk búzni a »ziji», Samu István elkiáltotta magái: ( uJOggetlenHÍgi gróf Beiijovszky Sándor beiiélt \| csak tímwtöl. — Ennek toba ze volt se elve, se jellemei ; Vias autasilja a ja aila\'ő. Falk Mikae ebben a pillanatban nem voll a \|. teremben. A váratlan inzultus, a mely a szűrne- T 0 ! I f U113 b 311 ■iyaakadés első szikráját röpítette a vitába, kellemetlenül éi intette az egész Hasat, az elnök tüstént i Hnldtnben nz eM délutánt pihen f lordiot rjodreuUsiM a Rikortakyt, Juatb Gyula pedig;luk. Mindegyiknek elkelt ez a kis pihenő, abbahagyta a uemelvéeyeadil és lefejezte a be-! Kilo H óra t.jban {\'kkr eppen.a natonbati aiédét, követelve a kormánytól, hogy uj válasae vo\'lunk, ho a betlini uliivrs zongorajátékkal mu •éa formájában kérdezze meg a uem«etet velemé- UUaloll beunliuket; inugp-rdQlt itt a * lami rm- sem men dörgés oyéröi a kvólakérdésben. A psrtle\'ei zajosan tenet* ilian „u dublele instrumentum, amivel aafi~- Tmr vyy Aráig pffridumk a lehef-entM mel éljanez\'ék. Kétségbe volt e* e. Akkor fi nem tud aludni. Hanem aztán megnyugtattok. ^ -Ne aggódjék egy cseppet se! Van a magyar embernek men öeeatfre a hortoiás ellen is. A /fl/y. Hs torkolni kezdünk a ex öt zavarni Ingja, csak IQItyenteen egyet. Mindjárt e\'caende-Biflnk. E yébkfnl — ha jót iszik a p z^göböl ~ ne aggódjék, nem fogja fölverni almából sem vyutxó A köve kexö szónok a jobboldalról j^lenlke-Mii. Matlekovics Sándor állt azólásrs, hogy iga zolja • kvóta bízol tság megtámadot\' eljáráisl. Most érdekes jelenei következett, — • Kakovszky István kart szót. — Sajnálattal értesülök, — mondotta^ hogy lu\'m Su\'denbe nem igen j\'ihatnak zene müv,írek; egy iménti közbeszólásomat tévesen értelmezték. ®erl azok már tágén kiküs/öbötleUék volna e<t a Ki kell jeleklenem, hogy a mit én Falk Miksára repedtta/ékM versunyző jóezágbi éa a kedves mordoltam, annak politikai kftretkexeteiaegéie vonatkozott, benne a magánembert é< annak\' \'jelleeiét bántani a legkevésbé sem kívántam Most Falk Miksa állt lel. — Nem voltam jelen, — mondotta — mikor as ellenem iránya l közbeszólna elh mgzo 1, a kezesi idő kőz- édesét jelzik. Háromszor ímé\'« lelt a azután aludni mentünk, lik ezt a j\'lz-\'st bizonyos Időközökben. A barma- Samu aludt el le.flöob. A vara elég cseodee dika<t j-lenti, légy mont már tusiéihoz lehet volt. Csak néha lulia ott egy egy kis gyönge bor ülni. kani.nl Ennek as in»lrumenlum»«k a i aazn.Imából Kniil éa én nem aludtunk, azt köveuesteitem mindjári, bogy sem Tra\'oiba,. £i;szrr csak hallunk al-e ban .oaal mint ttikor valaki bide\|Y4 dermedező\' kezére lehel . - Hubhh! Hühhh! Hubh! Hühhtj t . — Mi az ? • kérdi Smil csendes hangon •Nem birok felelni a viüsztífojtott nevetés Al; csakujy döcögök az ágyban. Kis szünet ntán me^n* hálte tf . aoal bmt ga hívási kürtöt ajánlották volna helyette. A harmadik dobpergé u\'án főimen ünk a kő zöe étkezőbe, hol a föp ncea eibelreZ\'elt beni ün I k«». ^" .M. Ax esti ebéd jolia\'eíl. Utána p dig more pat gyorsabb tempóban : rio egy üveg terfani mellett kényelmesen »Jisli0tt" — Buh! Htthl Huh! Háli! melyről annál nagyobb meglepetés ei értesültem, k-\'dtönk. Oe hál aa ialenadin tok ánginsa, né- — Megveszett ez a német?— tefefi Emi. mert noha Rakovaxky István képviselő urat «ze- inÁje. franciája alig kapta be az uIoImí falatot, — FU\'tyolni .ik r a jambi.r, de nem >ud — m«\|yesés nem {"merem, mindaz, a mit fuOÍe hal mind egymásután ronu\'t ki á leremböj. P.dig11ondom én, ameun«ire a nevetéstől szálai birok. löUam, a perfekt gentlemap-re -vat A* elnő.r bennünk igen erőaen dolgozott a inagy r virtus Erre aztán Emii in elkezd jóízűen nevetnj ép rendreu\'asiiet elégtételt adott a megtsmadot> egy kis pezsgőre Ott is marádtunk volna ; hanem oda szól a lyitnínek . - képvieeOaek éa éu * izeméiy^a (byet Ralö axkj e\|v«ier e-ak kezdtek oltogatni a víl\'amös lani-\' ""— Ne erőtködje: i-zeu uorkoi.csan képviselő urnák ezzel a lojális nyilalkoz >1 tval, pakaT^ HoiktcMiid tlímmöl. a melyet bálával fogadok, elintézntnek tekintem.; Na hál ákkot gy rönk mi ia! Azt szeretném ludni: mit csinál ategény Általános, iuké helyeaié hangzót\'. 0l< hagytuk is üres termet éa lementünk a jámbor, majd ha mi ketten rágyqj unk ! — ra n- — D< — folytatta megindul .hangon Falk berlini „sógor" utár, aki zinUn elt•gadhatalian dom Emil ek,mire -z m-4g jobbanelSte d kacagnij Mikaa — eng\'dj nek meg nektm m<g egy meg- mm eti vutusail elmenekül n p zagő tlöL Mi-j Hal bizony sreyny Wssműrnek barátunknak jegyzést. Mikor ezelőtt évtizedekk>-l a magyar k r azonbün ; z alsó termek egyikében az c\'-őtezo i az g az éjszá\'-án nagyon kevés virág ju alkotmányér éa parlameiit»rízmu-^rt lizhel«s/fog- • •boni durnnáaijneglört m.iRoih-ckild Samu va- lolt ai az á rnak vilárafctl; mert ahogy r szint ^mmmmtmmmmmBmmmaBmmmsssBBesf... >. . .■------i. \' —j. . iái.. u t — Azóta többssör ia? — Többazör k -\'• — Hogy miért nem mondtad meg nekem, a. I la-di ■.Arra nézve nem is kérdezlek. Irmend terme-szelemet; megal artái kímélni valami nagy kellé mellenséttől. Csobolhoé igealő\'eg inputtá tejel. — Csak azt mondd m^g őszintén angyalom hogy mikénl viselkedett veled izemben. — Mindig igen udvaria-an, c«ak legn\'óbb volt vúeleie kéterteimü, majdnem ser ő. Azért z^r-am be előtte az ajtót. Cs\'iboihnak minden c»i pp \'-yére fejébe jplu\'1 Arca axinte lángolt; szemei Oazkósen égtek. — Köszönöm, kicsikém, köszönöm! — mónüla éa reaikető ajakkal eaíkolia homlokon nejét. HL A rengeteg csendes Csak egy egy ha\'aimas ragadozó-madar inban fit a sudár tSIgyeT fölön; az tőn meg a csendet. A völgy pázaitan kii őzikék legeleazi ek s löl-lölk pkodjak okos íejeeské-: iset, ha valami neszt hillanak-^- Egyszerre caak sebes iramodással tűnnek el a rengeteg sűrűjében. _A li ztáaoii meajelen a gróf alakja. Egyedül jön v dáaz öltözeti en. Puskául banyagnl lóbálja j v >llan Elmélazva lépegét a egy egy mosoly ját ixik ajkai körül, .4 — Jé napot, gróf ur — hallatsz k egy erő- J teijee hang. —- . Az e.y.k fa meHÖ\' kilép Csob Ib Mik\'ó«. A gróf megrezzen eazuvatlan fi gadj i a kö«ü « lés\'. — Jó aapo, ú napol! Nem haragszik tneg, bogy olyan sokszor j rok a inaink rtvirjeb.u ? Cnobo b nem válaszolt a g-d keidr^ére, hanem eléje áll, nint e,y rtCt-mh. iiclJ biró és így szolt; r~ (írót ur. ö\'rt krli <s ova„ia* ember. Nem lógja e tagadni, hogy nőmmel szemben tuz elet lenül vís\'lktdeit. Nagyon jó! ludom, lio;jy ezeri jogom és i öleli s-é.eni tetf vo na «iilől u töftigl^ as ág-lnimái yzerml elégtclell kértii. De én ikiu választnttHm ezt a scok;\'«os nnidot, meri azzal csak keltőnk Qgtenyen volív, eliniéiéit; nőmet pedig b csüleléb >ii be«zennyi zie vo na Így ieu-j kis<!rt udji kivüCik, hogy mi tőr éti; ugy min - i mindenki tóbliel ind >tl volna, mini amennyi tör-1 Hm\' \'léhát e>-y iő ek a becsületes hirn^ve. aki í vel-tlenü! az én ~felt<i-gem, a l köv»leii, hogy mii a lovagiasság szabályaitól eWt rw, teljesen négy »z mkőz\' intézzük el ixü vet. ön jó őv>, en is\' si vagyok. Tessék indul I! É t itt megddok Ahol I ön m^prin majd ax leat a másik poti\'.. Az első löm az on<-. Oyan ha\'á ozollan mondta a v. daiz e sxa j rakat, hogy a gróf színié gtpiesen engedelm^-kedft. Megii duh. Körülbelül 2Ö0 lépésnyi lávo\'sigban megállóit! és nfrgtordull. J A vadász a li.-ztás maiik részén i lolt mos-í dusl\'anul. — Lőhet grél ur! — mondta erélyes\'ö ée e ye len arcizma znm rande\'t meg. Á g\'ól fi lemeite fegyverét; célozott A tegyver eidoidüit i a go yé »Qr<Mtve c-apta le a vadasz talapját.\' A gról halálsápadtan meresztette szemeit • \'• v..dá.-zra éa várt a tövéire. A v.idi»z leer sxtette (agyvérét. A becsültnek eleget telünk, gról ur. De < ue-leiedje, bogy én a tel elállt I adós marad\'am, Mo»t már teljesen iintől tügg, hogy at a golyó I fegyveremben mar djo«. . ^ Föltette kalapjfil es n ki indult a rengeteg járatlan u jána-. IV. Egy hét múlva, mikor Cs-\'both haza meal, n-je térdre roakadt elöt e. Miklói, elviem, menjünk el innea! A gról uia rám akarta térni as ajtót. küauap a rangelegb^n megint agy lövés dördült el Azut?n újra cteudtss, hangialan lett minden a paradicsomi tanya kSrnl. A\'gréwt líóiian taldtnk meg a. királylaki erdőben. Na«\\•Á.aiiima s.\\sArnap Zala 99 saám (5. lap.) 1899. december hé tO én kfknek é* be< egeknek orro<ilag iltaláaoaan ajáaltatik. Egyesíti a babkávé kedvelt isletinge-V rét a bási m«Íálw»kés»itménrek egészségileg .oly fontos Muíajdonságaivnl és ebben nyugszik s valódi Katbreiner-kávénak nagy éréke és ha* eodülbntntlsn előnye mintfen kávéivóra, de . kü- indiapoaícióval jj&isxoH küzdeni éa azért ne n ér\' Merén város a ftseer folyó jobb partján lékel olyan hataet, mini a tsraaai évadbaa, mikor Iszik nagy.ibbára í égi kásákból áll. melyek köadl a Gésák s táraulst egyik pasaa-darabját képezte. I több fölött már néhány évasásad haladt el. Aa Jbrdayni (Molly) noha jobban énekel mint elődje utóbbi boáz év aatt roppant sokat válioaeU és Lhay Sárika, ki nálunk ezen szerepe- kreálta, 1 egész máa képet vett fel. As iadóhásidt\'kssdve még em blna elődjét felejtetni. Aayy Gyula la Pawer pjrjja mentén aaebbaél szebb villák, lAnösm minden családrt nézve. MiadenüU kap- [Imári márki), IWoy (Von Ci) minden lehetőt) szállodák épültek, befáaitoft utcák képaődtek. -bató, de ősapán aa eredeti osotaagokbau valódi, j elkövettek, hogv derült hangulatot keltsenek, de Merán járásbírósággá1, erdészeti éa adékiva-Ktteipp plébános arcképével, mint védjegygyél j az egias estén át meglehetős nyomott maradi. I tallsi, löiiymnásiummsl, post t és távírda hivataliéi es .i •Ksthremer* névvel. Erre különösen kell Koiy Juliska (Jnlniie) volt tán a> egyedüli, ki bír. Az ipar ée kereskedelem a régi részben figyelni, mert eaély értékű utániatok gyakran! némi érdeklődést tudott ébreszteni. \| koncentrálódik. Érdekes utcája a 285 méter ksmiaah .nyitott Kaibreinerkávé* gyanánt je- — Csütörtökön At Aranykakat adatott tná-1 hosszúságú szQk Laubtngam, mindjét oldalon a lenlk-znek, ami tehát a legsajátabb érdekünkbeu sodssor telt ház\' előtt. A szereplők ugyanazok \| házak előépitaéuyei által képezett árkadoerl ndig via»z«utasttai dó. - DépésstaaeneheresMUi helybeli gin- j ■fieM Mvtláieallá eel -é kiaéékli sislátaa voltak, mint a bemutató előadásnál. Csakis a •uttóról akarunk megemlékezni, ki ezen e->te oly révei dolgozott, hogy a darabot it közönség azon eetákétazer haltors teljesen, ami nagyon ronto ta la hatást. y Anyakönyvi hirek. Mult héten bejegyzett szűletássk. Totola Lajosa kalapoa : Gla.ll v Dékán Gyr»y, ács: látván. Káleaica ttaaaf, ftldmívaa: Mária. Kováca LáaaM, földmim: Katalin. DSma Mária, csalid: Teréaia. Tass Jia«ef, rillaagyári raa\'gi; Tarésia. Baba Katalin, cielid ; Mária. \'-TMk Sándor, bádegee : Nándor. Apáti l>»jo», p. is táv. isolp: Lajos. Sneff Jáaaa, flSIdmlvaa : kain üttetett fis gyermeke. Haida Mária, oeolid : Katatla. Daauck tajoe, birtokos: Qyala. Házasságot kötöttek ?\'»i«s Bernit, ssabi — Braaaar BaiUával. Molnár Feronc, vaaati bognár — Űrije laaállárai. Mult hét halottjai. Haraa Roailia, 7S ina, iar. magáasi, meHkártyaiab. MiUlacs Aaaa, I ivaa, rk. fiildmivon leánya, tfidSbnrut Doór Matild tav. Orbán Károlyai, M ivaa, rk. aapaaámoa aairbillaatyá aligl.l.naig . Bémath látván 11 ivaa, ik. aaalga, tádSeiei. ■agár Samu, 64 ires, iar. magátZd, aggkór. Walitr Jáaaa,\' ti ivet, rk. uakassveseté tagyilkoarig 1TÍa álul. Iiiia Jisae, SS ivás. rk. kiabasiga, vigkátrák. Viacaak OyCrgy, M ivaa. rk. sapesákos, ládSgám&kir. Gaál Katalin tsv. Basiák Pareaeai 78 Ívta, tk koldus aifctik. 8..ff Jáaoa, Jüldmivoj, halva aatlatatt fia gyarmaks. Polgár Agaié férj. Fnti Farencni 87. ivet rk. giplakatae aeie, tádSIiartt _ gyalogjárókkal. Eteti u-\'cában vas a 7t. Mi ura hás udvsribin a régi tartó aáay feiedetmi vér (l.snde fUrstlicke Bur.j. Eten vár a XV. s<ázad második felében Sigiauiuml (óh reeg ál\'ai épefr teteti és a vigkedéyü tártómáofi lejedelem — Pénteken végre egy nép-izinmüvei is lát-1 nejével Schottiandi Eleonórával a Meránban lejlénk; A gyimeti vaavirág volt a műsoron «óna-\| zajló tartoaánygyülések alkalmával gytkrae előadásban, mi mindenkor zsúfolt hátat jelent,(időzött e várban, hogy dalaiaki levegőt és meleg Első sorban iámét a >ug ról kell megemlékez-{napsugarat élvezhessenek. uünk; -ki ngyláisaik niues tintában a tugát fogalmával; Megengedjük, bogy egyik másik asinét* \| nagyon kiváncti a súgó minden egyes szavára, de a közőnségrő éppen a< ellenkezőjét mondhatjuk. \| llahnayni ^Preasm. r Magdolaa) * darab elején Sigismnnd iőberceg után időről időn I. Miksa császár kereste fel a várat és ss ö tiszteletére as el«ő emeleti helyiségek • Kaiaerzim-iiier« eine«esést kaptak. 1664-ben midőn as egész /«» völgyben járványoa b-itegség ura ke- \| megint indíapozieíóval kUzdGt1, de csakhamar Időt, az udvari orvosok taaácaára L Ferdinánd teküzdte ast és benne ismét egy iiári mlivész\'- Császár szintén Meránban a régi varbtn lak.rtt. jnöt láttunk; TWay-névsl énekelt duettjét s A vár, belseje a XV. és XVI- századbeit j közönség megismételtette, üírkíty érzelemleli j bútorokkal van berendezve ée a régi olthooiasság .énekével nsgy hatást ért el; ftfagy Gyulát benyomását gyakorolja a lá\'oga\'ór . Küiömböző (harangozó), Űutay (Marci), tialmay \|Prezaaei)jláli Iraiaények díszítik a taiaka\'. Látni lahei I. i Stabi Kereno (Btlánks Imre) igen jók voltak, j Miksa császár reliefbe metszett a neéi as ereSetí A szinl tpon s sserepek a kivetkező mulatságos régi kerettel ellátott képét. Aa egyik ,eaá»sár J módon voltak Celtüutetve: úgv. Fábián Juli* —: szoba" asztalán fekssu Merán varos aranykönyve Sárközy, Gyurka fia — Halmay, Prezamer Péter, melyben mindazok nevei (ogialtatask, kik e régi I "Eilmayné, Migdo\'ns,leánya-P. Nagy Linda, j vár fenlnrtását, restaurálása) é< berendezését Egyéb baj nem történt. ^.„leiő-egiletiék, élee ő ieiaége Fer-ac Józaet aevé- I. — Szombaton: A három tutSr. Herczeg; v»l, ki e fenti céln. ."000 irtot adományozott. Ferenc térfiuk. tigjaléka adatott. As elösdura vissza- KÖZGAZDASÁG. Törvényszék. Végtárgyeláeok és ítélethirdetések. 1899. dtfimber Il in (IM/ln.) Hstóság el\'eni erőszak bűntettével vádolt Vé-kási György s \'ssi ügyében végtárgyslás. Csalás vétsége miatt vádolt Sslsmon András \| ügyében végtárgyslás. Lopás büntette és jogtalan elsajátítás vétségé-1 vei terhelt Andrrlin Simon a Isai ügyében ítélet* hirdetés, Snlyos testi sértés bűntettével terhelt Benbő1 Ferenc ügyében ítélethirdetés. — A gabonaúzleiröl. Az üzlet a fagy követ kezteben valamivel élénkebb volt. Mai áraink buza zab é minői 0 Irt 75 kron jegyez , ? 6 «« í" 1 * mtnyi magaságban ieka.il i\'.\'fM L TA^ \'^ger színe fölött Miután minden é frt 90 kr bükköny 6 írt 80 kr. Árpáért, »"h k környezik dö\| felá őség asennt-4 frt 80-6 frtig fizetnek. B«b!^ ^lálés, riSta uralkodnak. CSARNOK. Meráni levél. Köali : Fehér Lipót. (folytatáe.) a villamos iáapák Egy másik utcának (Keanweg) 28. \| basán a falon HAltr András m trváityb41 far igott \| retietképe van elhelyezve, amiárt 1810 január 128 án mint ffuard generálja foglya ttoa hásbaa \' hallgattatott ki. Ugyanazon utea 36. azáae jháaáu emléktábla sraUlTa, Bögy Hofer Maateakt való elssáüitást előtt itt tölté az aloleó éjszakát I Metán város 523 házzal a 7600 lakóval bír és 819 mtnyi magasabban iekatik as Adriai ntlndea oldaliéi bm-van nyitott völgybe kilátáa, ritkán uralkodnak szelek, káíé-I.nfcen a \'éli hónapok szé.csend se . Azoukivül I kitűnik « vidék tiszta, iislbötieu azép aapu.garas i napok sokMégs általi Miótt itt tartózkodom, 04-i hat nap volt eaöa. Obermais község mely á tenger aaiae ftüöit ! 520 méternyi magasságban fekszik, 270 háswl s 2600 lakóval bír. Lankásan emelkedő, szépen \' alakult hegyoldalon a Passer f ilyó balpárjra, facsoportok, siőllök, virág- és gyttaöloakertek \' között fekszik s többuyire azon előkelő nagyobb melyek gijitaáz- 1899. dtctmbtr 13 án (Sterdán. __családok áltat kerestetik fel, Már kigyúltak s villamos latnpak ezrei és \| tartást vezetnek s .oly fürdővendégek által, kik én ott haladtam a pompás villaborok kiiaött gé- az élénk kisebb körre szorlfott fürdői életet á piesen követve \'<< hordárt, ki kivette kessmböí s {városban nem kedvelik, A nagyaokaságu, ízléssel podgyaasomal, és kinek a címemet megmondtam, j többnyire ujonan épült a kertekkel övezett mo-A mohón beszívott a/okallaupl ényhe levegfl \| dera villák\'és a régi újra átalakitott kasté\'yek mámoroseá tett, a villák kiUölt folyó Pautr tno- > ablakaibét remek kilátás élvezhető. Sikkasztás bűntettével vádolt Szerényi György ooton zúgása, a fényes sétányon hullámzó ember-1 ügyeben végtárgyalás. aereg és minden oldalon a magasba nyúló he- j Lopás büntetiének kísérletével vádolt Ciman» gyek, melyek gátat vetnek a asemnek, olyannyira j dor Ferenc ügyében végtárgyslás. uj benyomást gyakoroltak reám, hogy mintegy j Lopás es orgaidaaág büntette, sikkasztás és-j-áloraban valami méseerszágba jutottnak kép-1 jogtalan etasjutiias Vétségévet vádolt Miszlovics ge tem magam. (Folyt káv ( Szerkesztői üzenetek. Antal s tsa ügyében végU rgyalás. Csalás büntette <3s sugirászati kihágás vé\'sé-gével vádolt Halvax Gézit ügyeben végtárgyalás. Meran világhírét elsősorban kitüaö ^) uuT\'fe\'"^!^^^\'^^^ Iának köszönt. Azon idők elmultak már, melyek, imnk karácsonyi aaámákoa ttnlai, - asgyoa kirják : miben cSakÍB_betegek_Jiltal látogatott gyógyhely [ roskadjanak aat dacember 17-iig bakáldaal ,cfln j I ír 1 TvTIj—^ volt és mikor lépleú-nyomon nagybetegekkel, s -Waráá. Kljtráaaat Myamatban vaa. Mlkriyt kiaa^e- 1699. december 15-in (PMtken) • i,. igyrámberekket iehiteit laláikoani és ln4nnk> irtasiyak. - A lágiayre nisva satvss ttntaM sir sseien ie\\o e.nDeresgei lenarett taiatsoani es kiljU m8rt ktrictoa; a^tt nem igen leaa irkaaiauk. Erőszakos nemi közösüés bűntettével vádoltlescrtszegeszsegesekkeilemetlenül.éreztékmsgukat Németh Dénes űgyeben végtár vslás. Meránban. Ilyen nagy betegekkel csak ritkán1 M V I 1 T T & O Hatóság elleni erőszak böntsttevel vádolt Sir- j találkozunk. A azenvedö emberiség ugyan ma is I N Y I L I I t K. som Pál ügyében vegt.rgyslá. • \| nffgy mértékben keresi isi Merán gyógyhelyet, Emberölés vétsége és gondatlanaágból oko de e mellett nagyon sok egéazséges ember HennebeTflf-SelveiIl AK krtól zoti aulvos testi sértés vétségével vádolt Pscsícs válasstjs Meráni huzamosabb időre lakhelyül és ö \' , Urinc.ügyében Ítélethirdetés, _ : _ . ^gyöny^ \'^^ n^ka .zép M kg ^^^Tt^^t^t remea ro\\iu es aránylag enyne teie a ietdiwt0„bb asdvis, satn is atatixatbaa. Wvátfc mlstt, Villák és uu^aastélyok emelkednek a puiliaak potabir ia Tiaaaitesea. valamiat kiakaa gyógyhely körül ésat elIfljuéság miadent elkövet, aaátlitva, — ■atetákkas peál pestsfiréallássl hogy a lüidöveodégek a lehető legkéayelmeseb-ben éressék magukat. Meráa kliaatikua gyógyhely, Mtran városból, Obermait, Untermais éa (?roícá községekből\' áii, mely helységek egybeolvadnak és összes iakóaságuk 14,000 lélek. Emberölés vétségével ügyében ítélethirdetés. vádolt Ceitkovícs _CiL Színészet. — Szerdán volt az első operetts előadás; a GiUk-at adták. A főszereplő Halmajmi (Mimosa) küldenek, HENNEBERG G. selyemgyini (ca, ia kii. ad vari málllté) Hitakw (1 Magyar laraleais. Svájcba kitúrna lavilkilyag rsgaastáaé m Nagy-Kanizsa vasárnap Z la 99 szám (4 lap.) Hunyndy»utrni J5M, részint a magam orkánéiért) horkolására tOl-tAlébrcdtem, — folyton hallottam szegénynek i küiködését a fütty-próbával. Míg ml ketten sza.1 " kadatlanul huituk a vonót ide«>da a nagybőgő KntvOeűri burján,-fl íáiadlíg huk-hithUU; ami persze , caak annyit ért, mitha valaki erős sóim jókkal akarná elnémitani ai ági háborúi. V^gre egyszer megsajnáltam a különben is de moneintlni akartam elő lé a fütty larásahatalmái: jólesel füttyentenem. KmH abban a pillanatban megcaendetflll. Másik oldalára (ordulléenyugodl lé-leksésael alodi tovább. -- liroesartig I- mondta s német.— lob woll« le\'t aiebt glaubeu. Reggel mi v éd lelddüllen, de uliláPsunk lőrő döttan kelt fel. — Wie komm icb o ulideauldie Sch»ubacb» bűué-? — aéhsjioíta keservesen Teleky utcai Arany J, ntoni VI. ée VII VII ker. 2 2 8 4 1 8 1 1 2 1 2 1 1 kerület I 3 és 1 3 2 fiuosst. leányoezl. a a fiuosst. ieányo»zt tiuosit. » leáayosz\'. ., finoszt. leAnyoizl. fiuoszt H0 0 76 m 1 , 80 1 . 39 H 1 > 40 9 1 f » öl • 24 » üO • 1 . 150 • 1 • 26 1 71 9 2 , — 9 1 > 64 9 03 9 . 1 • 20 HÍ 7] 1899. december bő 10-ée mely azonban Hada A . bogy Somoti Viltuosna\', a nkanissai íel\'ő ker ökl-árman tudniillik reggeli,ul\|n hegymászásra;^ ^r^ ^ d(c. g.ikAn ^ _____ _____________ HpH íífljg dtc. indaltak, fel, a SckauliackküUtkn, mely oda-vissza . ,.\' i«u«h«», >=, . , » hosszú szenvedés ulán meghal négy Órányi járás H uljn s»kkl meredekebb mint a SlihttrjocM. Az éo hegymászá-i ambícióm a Lrafoii- kirán dolaaaa teljesen jóllakoll. Mig ők a mászva, sikálták, — a lenjve-eetány egyik padján ülve, gyönyörködtem a mozsár óvések ben, amiket tízszeresen verlek vissza a berek, mig hang-jok laaui, vonagló morajlásaal hall el. a\'messze segben: a Su/den palak völgyszoroséban. Aug, 18 fa volt i a király születésnapja. A tirolisk lojalitása durrogtatta r mowrakar Olt es a nap latéságoe ünnepezáaba me.\'jr. Tizenegy óra elmull már, mikor a kirándulok visssaérfefctrk. Tizenkét órákor megeliédellünk úrskor pedig már isméi ulon vollnnk \| hnldfogyatkosás történik, I pestről nem lesz látható. — Kai ■ sserslea tevi Verset vagy \| novellái bajos volna irai Sebrembeek Pál a-■onlornyai lakás sxerelméhó.\'. £a as ótvaeévse, tehát már nea mai gyermik fóldaivai, halálosan beles/eretett saját testvérének, féáriflask ösvegyébe, de a menyecske nem volt hajtaadé a ké«ő őszi érzelmeket wezoeoiai. A dühfieDoa Juán erre erőnek erejével le akarta barapai a menyecske orrál, de a mikor azt látta, hágy aa as enni való a-szonyks elég erős est a giaatiat megakadályozni, akkor a vén sserelosee aiáaa-rohant a menekülő asssonyaak és agy Utml tövig levágta a baját. Aa ügyei följelentették a bíróságnak. - Aa uJ kereals heakjeg/eh aa vege. As oastrák msgyar bankaak e digelé lorgalombjn volt bankjegyei eaafc német éa ma gyar nyelvű szöveggel voltok ellátva. Aa uj Uj Aaahlr. Lapunk zártakor értesUltiink, bankjegyek szövegét azonban akülőafel* ovgirák tartományok nyelvén is fe\'liintetik. A bankjegyek egyik oldalán ugyanis as érték inánál német nyelven kivBI a többi tartományi nyelveken la kifejezik, mig a bankjegy másik oldalán a teljes zóvrg csak aagysr ayelvfl lesz. A bankjegyeknek osairák felén mutatkozó est a vágyás a\|«i* vüseget az osztrákok Kalz! volt pédzttgymimsz-1 ernek kőszilnbelik, mig ai beértük azzal, bogy * as érték száma csak lisztáa magyar nyelvén (([illessék iei. — Magaa én legaagesabb körökben Meaoaer teát tusnak. — Ezen taa kiváló .jóaás Összesén 3H Irt tf? kr. e je - öngyilkosság. Vatiis Jaqo* 24 év** a helybeli KI cunid élelmezési raktar gakaz veze\'Ője f. hó ö én d. e. II órakor szolgálati hegytetőre fegyverével főbe lőtte magái «< szörnyei hali. Hogy mi ville ezen végzc\'e* lépesre, arra nézve s vizsgálat folyamatban van. Temetése I. bó (Ián délután 3 órakor katonai végbe pompával meni D\'luáti 2 Mtrdn felé. — Kritikus uapok r>Ib mester krill- „án.il logvt saját magái aláalja cnladr\'l-esalédra kus nspjuiuak lajstroma szokott pontossággal \' ....... * "** \' megjelent. Tessék parancsolni\', KWtrendüek: márciin I.7 szeptember inúrciin 30, nl,lóher 8, tauuár 31., aoguszlna-10., norember 7„ április In, január I., jnlius 12-én. Másodrendűek ; ileeen lii-r li, maju< 28., már- éa,,ma mtr es a leglerjediebb teafáj. — Minta csoaaguk 5Q krtól I írtig kaphatók Straa és Kiírni cégnél Nagy-Kaniz-án. — Hirtmaj klseMtével erteaitjék 1. vevőinket, bogy mi aea sael\'ttk lel\'a brillant és gyéaftnl ékszerek arait, hanem a régi olaaé árak mellett s/ámiUak míndenl. KOIbnötien eius 16., angnsztuH 25., szeptember 23.. dte "i bér ajanliuk gyönyörű sp divatos arany ékuereia 22.. "(elTruür -!■•< , április t»., jnnius 13 ftn. \| kei, arany é\' ézó»t zsebóráinkat, 18 próbás Ilarmadrenddek; jun\'ut 21., jnlius 2tí, —f. oki(ber23, inájui 14, januir 1&, aovember 32 én. Juniu. 13-iV* én má\|ai 28-na, m-ly napon HÍRE. K, bigyatki zá«o> állanik be, F 111 a<erinl a má sodrendú kritikus napok sorából valószínűleg «/1 ebófendüek kózé, aovember 22-ike s harmad- j rendünkből a masodre-daekbe avanzsálnak. A legkrilikas ikb nap márciua elneje, a legkevésbé kritika* jinuár lí>. Fab ur igaziágiról egyéb-kérit-nehama l\'S< alkaliiMlliJf meggyú/ódni, mert ő britit ueuak jelzi újév napját is, ettől pedig már nem sok idő válusZt eT bennBnkei. kft- Megl> bctői s/áraz id<>, mér- kóaé — Maiéi***. Blumttuthiin Jó/sef birtokon folyó hó 6-sn éleiének 76-ik évében e hituyi Zala-Szent -Balázson. Öavegye »zBl. Krmuz Johanni>, gyermekei, ezek \'kffzt íilumencheín Vilmna págyúnizsei g bunakerek"(l\'>, éi kiterjedt rokonság gyászolják- Tanelé e tolyo bó 8-án nngy retsrét melleit ment végbe. — Halaial Nzékenli\|érvAr«(l. vonatkozólag jinmr hí vára Kalb a A ^Széktt/tjétvir és VidéW\' dec. 7-iJcj \| prugn^stikonnal szo gál számában olvassuk a következő színházi hírt:1 iL í, . ."„\'Jli ....... . , fékfll hó-ae eel. A uindgyi bizottság tegnap este 5 órakor Mánodik negyed: Na<y bó éi esó. tartott Olésén döntött a jövő léire pályázó A harmadik nevyed; jellegre nézve a szini direktorok kérvényei tárgyiban. A pen áll sz elsó és második negyed k5/\' bizottság bizalma Halmai Imre nagykanizsai (7— színigazgatóban összpontosult, a kinek a De 1,no<ir * rl színházat az 1900—901. téli évadra bérbe adta. Halmainak igen jó neve van a vidéki színigazgatók közöli s ígéretet tett, fcogy társulatát a fejérváij igényeknek megfelelően szervezi. — áéawáa)eli • Xépkea) kának Ujábhau a következő tdománynk foly-ak be a népkoi) ha céljaira: Clemettl Lipóiné 4 z«ák horgonya, Kordét Antiké \|Kcrellye) 4 wák burgonya és 1 zsák bab Som ner íiándnriié <aák Imrgonyá, Wtitt Eai\'né 5 frt; ezüHtből készti\|t eiu4 óráiakat, eeást seekl<ein-kel, melyeknek grammja — egész készlet vétetnél nehezebb súlyban & kr.. kdgpealyfeaa 6 te fél kr. munkadíjjal euyüti. fi aegasásalfcat kéri H. ned- k Gábor és Teaivére utódai, drágakő ékszerek, arany- és eaOsiaruk raktára, Bnéapsat, IV, Ko-snih l.sj>M utca 17. Képes áijegysék inyyen ee bérmentve, . • — Tlaéér-láttte)inig \'árul aoat minden este a Kossuth Lajos-atea sétálói elé, A Budapesti Po\'iklinikai Egyestülel <>agy jótékony agi iorajátákáuaÍL váHalala kirakaitban agyaaia villimos láapák (énySzSnébeh láthatja a uafle-s g a lőnyere.nenyeiai nzolgáló puapás gyéaéa-toa ékszereket; melyek aéliok volnának agy királynő ékességéül is. — £ fBayereaéayea együtt 200.000 korona értékű fejedelmi ajándékot képeznek; est as ajándékot (ogja ugyani* a a/éreaoae Istebasstonya a neyajfégte kiasáaj betétért egy-egv koronáért — ennyi agy aorajegy-it nagyobb lég«altosá« — vaiakinek a< ölébe dobm. Bisoayaval négis nom\'tlí nak éa nincs Mtgyaronaégoa hölgy, aki na volaa kedvélőnek igérle/ik. \| hajlandó ilyen mekély öaszegért m>gaareiai aa- — ÉIO fAkija A i>u.in.,»iuvyei Máriagybd {nak lehetőségél, bogy a leg\|to ntpásabb diadém bál kűzséfcbcn — mini ludó ilónk jilenti — vidám knllierból, karperecekbői, melltllből, fülbevalókból násznép mnlal \'soll Búdi Jóts> f gssdálkodo la- stb. á ló valóé goe kiaoeiár birtokéba jaaaoa. kndalmas háskoál. A násznép sorában volt ifj. 18or>jegyrk egy koronáért minden eorejegy elá Slntó Janósiié v. A fialni menyecske vigan vo t, j rasitó üzletben kaphatók, évrdöti noms\'édjaival a s/óiakoxás közben sz\' — Aa lUMaség kaláraz A klisflnaég a\'z\'sl alá ej\'ett v»la it. Midőn lehajolt érte ro mtoo része által, aaaly még nem vo\'t azon hája .allizet b\'go t éiemskhamar loboi Vetett, helyzetben, bogy Kaihreiaer Knelpp • aalé\'a Siko lozi ii rohaut ki az udvarra kúthoz, de ai kávéja izáeek elónyeii egy próba utján <aaa halta • je\'őtt elolth liiáí\' volna a lángoló rnhát, oly i.u-j volna ismerni, az még mindig MzSaaégé* ptr-Knmn I \'y°a égési sebeket a«ii>\'C(leH, hogy alighanem jkö\'t árpának tekintelík, a aial azt a kivált Boldizsáfné 2 ff A szív s dománv kert be!, bsl .ebeibe. lalun éa gyermekek -sémára azelölt haaaaália- SsSneleimoní T&ffi^foL* . " \\\\\'> AlU.é^érdtebó. ^eik^át, bari.,, - Gifllté. a Petéll háara Ateosni A \'\'í0\'\'1\'" boldf gratki-aée, melyei e\| laluak arra, ho.y a KatbremeMéle gyártmány felbivá>r aBigyksBinai köza. el m. iskZbaa e\'fltI « \' lélhetBoV, e hó 16 igazi ■al«ta-káve, amely ezen aeva egv^ll a<nA eadekek kócó\'l is gyűjtöttek a Pelflll-\'^1"\'"" \'^"V ^ ^i^í.tS! At0n bézrs. E gyüjléi eredményéről a köv.Ue,ökb« >0\'? ,m ékán K».hreiuer maláta-kávéja egy u taláhaánp etámol el sx jniézet igazga óág«: \' I érinti a bo dkorongnak. A hold éjjeli 11 ór.t 441 ;áras szennl a kévégytaölea kivonata által a központi párb. Begyült: 4 (in-osztályban 4 , 3 . . 1 . . » - 4 % 2 leáavb>ti. kü/ái majdnem leijei less, miután 99 száza ékéi érinti a bo!dkorongnak. A bold éjjeli 12 óm 44 \| perekor ér a (óid árnyékéba é< 4 ér 7 perckor j babkévé ill Mél te isét erős mértékben nyeri, \| hagyja azt el. Mimau a jelzett időbenHoldtölte biaoéyáQt elhatároló befolyáaszl volt arra, hogy 2 frt 12 kr! Itt/., a tünemény a fr>lil ninden tájékáról kivéve ezen gyári mán v ma minden illámban be lett 46 „la kelet ázsiai partokai, laihaió lesz. Különösek! \| ratetve év megkedvalv* > ezzel világcikké vált. 8 , — , érdekei l<ü/f tünemény mo<tí azért mert a hold; Kaihreiaer maláta-kávéja többnyire aiat pótlék 3 , 07 , a liigjjHío?!^ vége telé a Neptun bolygót (ogja j a babkévéhoz a kalaaatalík. Ehhez kitüaóea 2 , 11 , i eltakarni. Be>de« körülmények közölt e jelenség ialkal«aa, mert annak isét fiaomiija, kélleaaseb-3, „ i6 .Ikösónségee mesezelátóvsl aea létbaió, aiu\'án a bé leszi és egyúttal az egézségrs ártalmas haté- 3 . 40 . bolygónak nagyon gyenge világossága van; a j aét aegssünteli De babkávé nélkül is trésen 60 , j jelen esetben azonban még szabad szemmel is elkészítve te tejjel s eako ral vegyiive, a Keih-2 . H8 ij látkafóvi válik. A> 1600-ik étben caak részleges) reiner-féle aaléta-iávékilüaÓM iaHk, agyara- 1899. (Wtmber lió 10 én Biiörendü haMaí gyátmdny, Méj/U ciak leQjóbty n mindenül! kap bitó Csokoládé Mhlim I0k, kik fti atflft ákí ré\|Kik i«liÉwa>n%<liii éa. mbIiIíiwíé—kaa wüé letüeüi mlh&l ■^■Iiurtin aa tfymt MMrt Jffvt Aki Mér Mf »!»« élet. «iU4—< ét élj ínéi. frnr»— iac/va tÉ—Irt LK HTHLH ALBERT a kitMé tllfcá—llé umf IfUftmi DDBionmi. TaattaasJatf BraMMti Matt a. kfr h—véé- ét BAfíK ANLfd éa Hr kM(T fKLÜOTKLf); * mm. ralié* éf hMi flgvl m mí-«is&?ttff> ■ gHaéaák f a unk. klr. alfajé. Llaimcat Ctpitíci comp. Km Mnwna kátánar eO—láOt ac M6 aitfrtikéléiMafr. Mt már tfkfc mtot 80 fc óta a ajkuk* >. IfcMkliantt^Mé H-ÜfiillHééil AéhiWI klaw—yaéi, aaanéft, tafaijf timl >•* átsüti ekaél ét «s tfjW Által yáórvíémtkn iá ■éaéf pttoiklaa laaéahi fit A vri&dt lluiM/\'PÉh KxptUcr. gyakorta Horjoej • Iíhmé ftktt. •«• tk» wr, fcaaem ifaa BipMirl kftztaar. mJ j««k cfjt héitminwi mi MUtm hunjzm. W kr, 7Í> Jer i ftrt 8r#>fiU»ii irtai ■^ami mmm iwsih- k«aM; ílraktár Tírdt létHfpég}\' MWaélBié«9ilti í tpni éralwak Ifywik. mtvt t£M» kíM fcévtrtt tfíial m hr^oiba, ki mm tkwfkvmM u Jhrtmf r&fytfg h IfiHiKr nr%ytvtm wMiié miat mm ttSül «i»n CCSTD F. AB éf t#Cf, 3U90LSTI9T mn lillKné tftháaykofrréh üladeolu kaphiié. Gyári raktár : Weber és Tsa Bpest VIII. Erzsébet-körut 19 lAlil-KAHglili MARKBREiTER I>. urnái. A „ÉíBrrnikmm" riptéte* aigaHHatl aéaéaa éatta&ét mmi • éafcaayiaai I«m nm> HMé <míí aiaatia kataait tfraajH aa aafuaUi aaatafct* aauiiéiatat aaaa vall a Nyomat itt KiaCfhei > ölop iaptituiaitt* > y-k »* * ,<gHa KLYTHIA a bőr ápolására> fillpp ^rp^^g^i X / ^ l.rgrlékeltbh íiliMmikl, bál ém lámOffé Pvtffr. \|\| l\| \\ MT Fakér, réaa«aia ét aárga. O O arjaJyaáll h ajáalva Or. Foki /. 1. ea Ur. taaár álfái fltéaafcm. M H \|P^MiHP IllNiéfi lavalak a. fagjtbl kárlkk* arialaa dakazka* aillék^vt vaaaafc \|\| í TAÜSSIG GOTTLIEB i X 1 f0r,nt 30 kri\'cár én klr. Mf-I#iitll« mmppmm é. UMér Bto. X iC rírraklán BÉ€, I. HtlIxHIt S. X X nV MftpHató m lll«l«srr>f gyéfymrtkimina^iki ■ X X ^^ hékút- fa t7émT**rtr»mm É/LVV-HAXM*. AH éa Bőbm. \|\| g 335£ Ulan küldőik; Metéli H. Hér én Hrrlner Clfvla #éekiaéf« \|\| KITÜNTETVE p 1899. MllioRfjaml kláMifá«oii araa/ érdMik«rt«8l éf ■HU»uii»l iif; énmmtl 1897, éri omtmköMl rtítígéprtmayin M élj: élltal »r»a;ér«M««l. Urai Maitiééil vfti\'wépwtoftjran iitffr aiMira; díj aranférraaial. 1811 lléd»>«^vé»4rk«l;l T(lcép«trMu\|r«a •!«! 4ÍJ ar«aféiMi»4. M§ro«é»éfk»l7l klélliflM aiaft d«j: iiraayércaa^. 1899 lag«df ■»aAftfdMé(i kiillité tocaafjmU kitluUié* Weiser \|. C. gazdasági gépgyára Ijéftai »l látott mik it ktffff t«U* tt apaflal alkélti Kaiai-llrill aarvfllf^féi Parfontíí l< í*n MSepét, kf^kk Urihbá «Mk. .-rcilouto k«M«l Ukk kiii(iá-«« kl«é«uutt 8aakr«aiézarf aaxMakéH. baraaált arf ;yaM. atéaa§yih^ raalált IrlaaraÉl éaréléi Hniki ém réfAvéfiit, kakri«M ■iiwiléU éa aiUdMiéla fáimégi géfH Dvéllal aalia éa fkfaaaiék-kifiilialnliai J\\nt\\ jr." ru tni-iitt répana a \'Mitló, i 10 írt. 177-80 lr)f\|7>ék lagyaa éa kÉiawIta ypiumei j m m . MvaéaéaMii iiird.fi u62Si5!c kíadóhivataiában Hayy«Kaalmái. Mörathon\' Nigy-Kamesa va\'ámtp Zala 98. í«ám (6 Up.)_^ Huszonhatodik évfolyam ioo. szám. T ■ Ifi Ha X Y jMT\' -rrrsrr-- / /A I ; M X X mrnmáA. X RLöracrta liu fer» tl üém « fel - kr, • ft M — kr «n • Iwm (I fel W kr. »ttmk paMaaaa M li^ir fllllkll\'l MMfM n%thp> Politikai lap. mád H6MAIIZSÁI Mmé kétszer: ntiriif i etitértiköi. ■MraMaal. _ntaatai a Hr4l/4m "■■■íl RHW INÉ UsptMa Mrik -----Tf> Staaalnla. \'mia ami Imnlkmé MIpiMmkd. €7- tn M k^iÉi Nagy-Kanizsa. 1öH9. iiakaartl Mtf BkaaAar tmUtimán: MM Csütörtök, december 14. A Btflyarsáj erkölcse veszélyben moníliás, de izmosabb Véririíó ertőtal® (észkor* fc. H" ho«? " kan égymásoLiti . itatom teodönég Dí ^ aa,d,e"< k8rtben " Bodspest erkölcsi sőlyedlsége azéft refD ^T0®0\' Hekastek, megtartsak elszigeteli teü rá fekete ánTyékl jl magyarságra. & !faP°<«»n. a sxeréocsfak ■ >íigora kordonokkal keS körülvenni Budapest és srttviros, nagy és Bodapést éa székvárost, hogy azerkölcsi víléffánM jt flipéről dm ú szólva, inkább <pMöti»« fekaie nedvét uét ne párokba poöükai, mm tají fevároa. A spwftkas\'á* orsiágba- KtHtetew ■ magyarságottói magyarság sohasem képezte lakoaaágáxuk ■ mkgyzr » tómé Az a éb» éa Mváay had, aa^y Iríroeokai. Védeni kefl as ondok kontá-atkflfcHalaiia^inet be—fi gatifii•}f»—nemzeti intelltgencunkat és né-kai csak-? igm caakétybinyadfebaa magyar, j ptekat. lffÉliL kMMfi, eafy pdy aéy taamo» A magyarság poM»kat fölénye iöfef ■* porta" ndfeaé gyIHetéaa nép, melynek,; mának még M> Ion tartó numenku* aa-diétán Maca sem aMime. sem istaoa,— porodéban, értda tWfébfo, vayyocábsn és hazába fáacs. értőid i Ukiságábeo van. A morális rt Budapest otáka romlottsága tkkép, gály anadocket az ertMorráat készül ■iatán a kóran^niocs beoitva a magyar- m«fiámadn:. Es ha a kóranyag beoltataék séf testébe, oaegiefcetósea el na szigetelve a ai\|yir laj lest\'he a ott gyökere\' kapna, Órreadek* léay. bógy a specifikus legfőbb kincsünket acaetiaüfté meg: a Hlii karakter még mindig raefOraött t magyarság teraubzdLgi szaporodóképességét maiiban aaayi tofiik<\|ot, bogy az étwai<E szerint uron tniajdnnaágtl nrurtflnknrk tudás mcdetf megveti asoa a^aa gyfey&-1 fajunknak, mely tgyedSl fcztosílblt számira rókei, a aelycket caak az eaerritt teat és tóreodőt. d\|»tásaSi lélek fogadhat be. De at már Má< okok. kőSóndsen ga-dasági tényezők, legnjabban már agyi- megkezdték rombold hatásokat a magyarság Uit erőire. Létre jSU aaoo aajoAtatoa, sőt kétiégbeejtőrs ráiható állapot, hogy a magyar (aj lassankint elveszti szaporodási fölényéi a többi nem-zetnéf lölötl. fia Bod ipeat (ő- és székváros aéf ráadásai mgfartőzte<i t-rkölcsi piszká-al a magyar\'ágol, kikeröibetetlenül a nemzett dekadencia, sdt a bukás örvénye (elé siettek. Ailjonk mtf Üt! ÁHitaok fel a je\'zöláb-IjáUErkölcsi reíornirak kelUbeköteikeznie a nem pusdán az erköSi amatt, meff pedig szintén nagy érd«k elvontan De as erkölcs politikai halárában egy népnél sem oly nagy Mentfréyö, axnt a magyarnál, mert caak as erkölcsös népek fejlődhetnek éa szaporodnak. Aphrodité kultusza mmdeoüU előidézte a népek haayattaaAt az ókorban épp agy, m>nl a jelenkorban, As erkó esős fajoké* a és a hanyatlás az erkötccU leseké. ifeg k«fl teMt fAlof»nak a ridéki varosok és kőlőoőaen a magyar koÉorai gócpontok, sót a falvak erkölcsi megfertőzését A francia éa német orfeumok obszcén vagy TARCA. Kitten vaJánk. !■• «IM ff rí* sfm Mka, IpmM enfc! ntft * - S ■ din. ■ MBa Mapl a Ugf att iktat a Ujai. (fa MeyajNL ákagt a* • Mkáfaa fifj .... Attoafca (faül a raíUj iaaa illlfljil Mkka afMa. anÉa • Maik .. baa m arapá* ■ ö trnm. Ii ^t sÖEt Maéa SM9 % iW\|a ^a HM mt la M ■■pk "CT\'O tmtrnmt^t la jbaab azxv cpvSU nitak t_ iTil 1 MMl Ma a Maáaa. Laatf a aMa iWa, kanaa á0ta <mr> «o u \|aat ár mm—— aáfyaa. ■ptaM 4M a • »i»» -a« «m* arfM aiu Ub< ia Mm héaa «M hH. Car gl at taa paA.IMaal eaafevbjr, VAa ifraa npMi, aaal W méí . ItaU ■ ááaa la»/ • mw Halta R aaaaaa <• mftm\' Mmm Ml kit a « 1 ám óda • JB faaaaal tarai ám&fi, t Htabtl kpi taaSi api, ■a a aMMkü nátaariCnte 14 AFatáá aagiMtaalai ára .\'inmaiuiMpiMiraa 9i aatá. ap áafS awatak I Wpata, aík a Ma wSl Bftaa ranáraaM afM a mm^mf j lm smá laa* IM aaaaaas. Falár L7. A szeszélyes comtesse. lrt>: Mfer Janó taataMlal a M xt- Déáís ka^ail aa M JMakat éeeemhen etp aalt, aMaaáaáft1-iA eakarr aaáaál k aa a kfilias jáliM, káp-rteMa Aa hevtf fkát. A sárga iakker-kocsi megáliL A koesá, ki eddig ant^a bjaairftigjaJ iaasK tan oda-há at, Eeszdkat aMbdjéröl «s átvette a kkaaaasaa)k>« a gyeptósurakat. KWak tararaiaai n» t aa blrncefc es aa aaaaoa! Sretneihen, metjekbífí- a swysra\'At pakol agyknaa láagja íott^oti, agy-agf jiHiaatra a ^aaalatkortn. aa "atakaU.a szerény-■ág (Bze eaaiaat lat , Arca, aa a faflbíjos, d-í aArkaae vrsiaa nsai, a hideg ttaeowagn; i. a vaksant ea kibivé 1 egédeaséxcek irayalatail söatefe lai takaUM mrp vak áa M áMk. De inkább ba»Dtitot« vaiusl lesshéíazó baa* dk arnaittt, mmi etiéayezle e i k* a\'aaai-hat. 9a% taaéag kaja két luaai ivarkseaW (atáaa karitta, libirfgelt a kac r«a A ?ó, MaikufH aatraetaaapfca aiatf. Paaw^ szépen Íejltsí .d .owi, aéu Mjiáaa, j kaekMa lartáaa adraMa Makaiaasaiata ót adt mm ■artálBa férfias adMtal éa &Mvö Maa taatféral, aaiyaM eaak kMaaga letetett aa-gyakkL A pariááakaeaii IwiBi a iaaai Waakéapaa- . ás«ancaé>t taryvan, kaay as mka a akja. A MMa rtfióa atvaMe e«—fiat. ú yi paha táUia ÉsMtit Aztka kiaéU a awau. m» Fischel Fülöp könyvkötészete Nagy-Kanizsán. IMU éskáuít II mjemiíÉ könyvkötő-munkát A FŰZÉSTŐL A \'LEGFINOMABB D1SZKÖTÉSÍG nmeunte-- e« l-Aáwkat AsM^makaak, taacraadakM a iaglMMfel knMk. Ehitialok továbbá képek, fotográfiák, tarrák. nkok és térképek eadiirozáaát, ugy minden a szakba\' vágó munkát Nk<yfUaiu» csütörtök Zala 100. szám (t. lop) 1«99 december bó U én éppen Hurvu légkörétől meg kell mentenünk különösen a magyar vidéket. Magyar gócpontjaink vezérférfi ií tiltakozzanak a mételyező színdarabok importálása ellen. Vidéki városaink szégyenitsék meg Budapest fő és székvárost ne hozzák színre u ily erkölcsi elvetemültségeket melyekben jg Budapest morál-inszanitiban szenvedő lakosságának egy réssé még gyönyörködni tud. De ez még nem elég. Nemcsak a szin-báuk elfajulásának kell gátat vetni. Maga az irodalom,( söl — szerencsére csekély kivétel gyanánt — n napi -sajttT is részt kezd venni az erkölcaragály terjesetésében. A magyar közönség jóizlése eddig erélyesen visszautasította a francia pornográf sajtó termékeit, valamint visszautasította azon magyar írók mdve.t, a kik az erkölcsi piszokban turkálás zsánerét Magyarországra át akarták plántálni: De támadhatnak nagytehetségű irók, a kik elfogadhatóvá tudják tenni a magyar olvasóközönség előtt is az erkölcstelenséget. És akadhatnak kiadók, a kik csak saját zsebérdekeiket Tógják tekinteni, valamint akadlak színigazgatók, kik kasszadarabokra vadásztak, még a közerkölcsök és nemzeti érdekek tilosában is. Ezekkel szemben idejében kell állás foglalnánk. A" kordonokat idejében kell felállítanunk, a morális Lazarelhekkel szemben. A sajtónak, sfct esetleg a közélet a a nemzeti politika egyéb tényezőinek is meg kell tenniök kötelességüket Különösen győzni fog a színigazgatók és kiadók érdeke nemcsak a közerkölcsök, hanem egyszersmind a nemzeti érdekek fölött is. . > Széli Kálmán 6 Nagyméltóságának Budapesten Deák Ferenc -megyéje, híven örSkWtt hagyományához, Nagyméltóságo/l által kibontott sássió körül tömörülve, mai najron Zala• Egerszegen tartott igen népet értekezlf ten a megyei ssabadelvüpártot megalakította; a párt NagywiéUósdqodat igaz lelkesedéseel legmelegebben Üdvözli és biztosit ja, hogy ki-tűzött programmját, melyben szebb és jobb jöoő zálogát látja, odaadással fogja támogatni. Skubliu Jenő s. k. pártelnök ködnek. Ennek módjait Ausztriával agyUtsaea állapítanák meg. A beszéd^, különösen második részében, a uélsöbal gyakori tetazéseel éa heiyaatéaait fogadig végül pedig zajos étjenataaai üdvözölte a szónokot. »T -v. . ■ ■Mtakrr II. Két pikantéria a mai, egyébként meglehetőeen szürke ülésnek ia érdekaaaéget köJeaflnzöli. * Ai egyik aa a kia párbaj voJt, aaeiyat Lakács Láaz\'ó pénzügyminiszter Polónyi Gé-ával vívott meg. Ea • párbaj aaért volt pikáaa, mert a körűi forgott, bogy ái tud jobban számolni. A párbaj kideri(etJ#, hegy Lukács Létzlé jól számol\'. Ártatlan pikantéria volt a második is, de csodálatosan jól csattant; Mikor Bariba kirukkolt az ő szenzációjával, hogy az osztrák vasa ti miniszter meghiúsította egy magyar nagyiparosnak előjelesen már elfogadott ajánlata ügyében a szerződén megkötését, a mi a viszonosság megbontását jelenti: akkor Hegedűs Sándor vidáman hunyorgott. Nem tájt neki a szenzáaió, Azi mondta: — Röviden felelhetek. Er a dolog nem történt meg. Az illető na\|\|iparoai magamhoz hivattam a azi jegyezte meg, bogy e dologból agy szó etm igaz. A miniszterelnök üdvözlése. Zala-Egerstegen folyó hó lO\'-én megalakult a szabadelvű párt és ez alkalomból Still Kálmán miniszterelnökhöz a következő Üdvözlő-táviratot küldte : Országgyűlés. Deccaabcr 9. Egyetlen beszéd "töltötte be a képviselőház \| ülését elejétőlvégig: Polónyi Géza hatalmas filip-pikája a k vóla«javaslal elten. Háromórásnak hirdette Polónyi maga előzetesen, de a szónoklat hévébén azután főlttloiu ia Önmagát, mert beszéde közel 4 órás lett. Ea meg kell adni Polónyinak azt az elismerést, bogy nemcsak ő maga nem fáradt ki, banem hallgatóaágáoak nagyobb réaze sem, mert mindvégig érdekes, eleven, válto<atoe, sok helyen lendületes volt. Htsien wm-etatheaetj \' A t. Hu nevetett. Barta Ödön mérgeaea bogy a Házban egy-egy szónok „kibeszélte" az pY(ttn, fel, aléat. De meg kall adni, hogy célja nem a .kt-j _ A mÍDÍIIx(er ur mác „Hiányodból ia beszélés11 volt. Alig egyszer-kétszer távozott el a me\|\|mo,.dhatla volna ezi nekem előre Akkor nem témájától, meyet egyébként minden előzményé- jjflerpíllálo\'k. ve! éa következményeivel együtt bírált meg. Tá-j _ oh kírein fey,e Heg.dűa, a képviselő ur. mádra a kormányt a javaslat formájáét éa a ki fflár szombaton közölte interpellációját a Neue r«lyi döntés elkerüléseért, a kvótabizottaágot en- iFfeie Pregl<b<n. Hát miért figyelmez tettem votn.? gedékenyaégeért, a többségei a a pénzügyi bi»oti-j Haft , kTÓU . ,iU ellenen ma tol-ságot % javaatat pártolásáért, a nemzeti pártol \' gosan u „órk. voh. Az egyetlen mozgat-nózetváltoztatásáért, végül pedig magv arázta: mi maj , Thalí u\\mén felszólalása roll. fér a paktnmba, mi aeea? A«i aem mondta vi-(B4kócv historikust ugyanié ma" MalOtie, lágüsan, hogy a moat tárgyalás alatt levő javaa- jbogy , kfóu Mm „j ^og «a már Koloaics k latot a paktum alá tartozónak Naeri-e el, vágyj33,^ kTdl4l kWela\|, , BMyiroktó,. \|fu> bogy aem ? Feliünéet keltett az a jóslása, hogy a kvó- Lkkor Bercsényi rá ia taeat, hogy elevenen olajba tajavaalatból njéyre nem leaz tOrvény, banem a flöie\|j ^ keM kös4 kerül< kirá\'y fog iámét dőnleni. Amilyen szokatlan ter-\| _ ^ k(ll Uaoi kf6u emelővel! - jedelmtt volt a beazéd., olyan volt a végén aa (luJfoU , Mé\|,öba\|. Ugron-pirt nevében beadott határozati javaslat I ^ __ ia, mely azerint a képviaelőhu a javaslatot elvetve Beeeeke* 11 a körösügyeket éa intézményekei megszüntetné Három beazéd han {zott el má a kvó ajavaa- éa a hadsereg és külügy ellátásáról a snját tör-1 lát feletti vitában, éa pedig kettő u ellenzék vénybosáai éa kormányzati hatásköriben gondos-1 padjairól egy pedig a kormánypárti oldalról Ma- .. — Te, Jean, iK mnra>t)<sj Georgea vigyázzon a kocáira. Senki nem jön más velem, c-u pán Kornosay. Lordoi köss-iek meg, Roppot majd az erdész lesz «iv>s pórázon vizetni. Mikor telj»een te\'citielödiek, a gról-kisasszony megkérdezte tárnál, hogy rendben v«nnak»e. — Alt\' righ\'! válaszolt az adoniazi liatal ember. — S\'il lou* piait?! . Megindullak a lanka* begyoldalon. Még a mohon liinkök, meg az iz egybetonédA tartott bsrastt nein takarták el őket, mikor Olivia grotnő báiralordu\'t ts öblőa torokkal, teli lüdOvet aipilotta víssí* : — A melyőtök olt hagyja a koeait — lelövöm. Az irook éa akocsis csak mélyen meghajol- tak. Mikor a fenyvesbe étiek, Olivia hirtelen reá lekin\'etl a marcom fegyveres kísérőre éi — mosolygott, mi\'Or látta, hogy amaz elsápad- — No, balja Louif, maga olyan, nini egy baUiü .. Sohasem hit min volna, hogy ennyire siemérmeieH. { — Miért, méltóaáeos komtesse ? — Maga kis bohó! No na piruljon most mag el!..„\'» . Azza gyöagén meglegyintette a feas erdéaz ragyogó képét. Aztán seb wii, mim ha valami veazedelem leóne, szolt a<-ki: — Eressze szabadon, ereaaze...... ast a kutyát... Az érdes ajkán lebege l a kérdés: miért? Olivia reá aem hederitve folytatta: — 11a moat el nem bocsáj otla volna, Hopp ; meg feldöntötte volna. — Kit kérem ? — Azt a ki kéidezi. Hogyan ia tud ilyen athléia-férliu ennyire megijedni. fizt már Korao>sy aem bagyhitla szó nélkül. Egyet bruazikolt a után reá kezdie : Méltóságos..... 3] .—. E11 mo-t, magáoafc- se méltóságos, ae com-tease nem vagyok. £a moat Olivia vagyok. Megértette ? szerelmesen simult a robuilus emberhez. — Nos hái Olivia I . Kegyed azt hiszi, hogy én félénk lerméxzelü vagyok Koppautal csalódik: — Mivel bizonyiija be ? — Igen egyszerűen. * Ol.ünk csak la erre a fatörzsre.. — így- ni 1... Nézzen moat az én imádott OUviám a szemem közé.. A comtesse, mint valami lebilincseli akarata médium, gépiesen caelekedett.. Az erdész szépen óvatosan átfogta a derekát — éa magáhot szoriMla... A leány nemeiből egysz-rre kihalt az a követelő kihívó letojmet. Álm^tagbn, kéjtől szomjasm reb\'gte: — 0, mondd, — szerelsz a ? Szeretsz-e ugy, mint más némbert uoktak szeretni, tettetés, ba-zugsáf, álaaaateakedéa nélkül.. 0, ne teikints I kőztünk a rangra, a társadalmi külOmbózőaégre. Rázd le magadról a hivataloa félénkség, a I kOtebs udvariasság, éa u alázatos maghunyass* kodás köntösét. Tudni, érézni akarom, hogy milyen lulajdonképden az igazi, palástolatlan szerelem. Bo dogan, szerelmetesen hajtotta p ci kócos fejicakéjét u marciális tar fi vállára. Az agy ideig caak hallgatott és fekete szeme álható tekintetét belemélyesztette a grófleány ábrándos szemeibe. Nyilván a telkébe akart látni. A comtesse nem értette ast a némaaago\'. Ideges nyugtalansággal kapta tel fejét és aggodat* ma»an érezte: — Nos, Louts, ívi lelte ? Talán... Az istenért aem merte volna folytatni — Ne is folytassa, ne ia I Olivia I... Mi közönséges ha andók igy szoktunk szeretni, A aok tftcaelés elfojtja a asiv szavát. Pedig a valódi szerelemnél a szív beszél, nem az ajak. —. Ezi az uriatocrátíS, piutocratis, a feltuvslko-dóit niágnasnép...no na azisttéregjen (....mondom, a mágnásnép nnm óameri, mert Ut a szive uiret, ut megkapja — pénzért; a kinek pénze van, ast elveszi — társadalmi opptiflimzmuabó1, mert nem labM maaaza Uaoce>ba keveredni. Mit i« gondolsz ?......Milyen beosteienség lenne u, milyen lealásó lenne u as ősi jogaaokáaek-hus és tradlflókhoz konokul ragaszkodni kényto* len orra, lovagra, ha a kékvért összekeverő! a köznapi parz>ztvérrel Ezen nem indtok ti agy szeretni, mint ast a természet, a költői aaierism megkövételi ..Aaért nem értitek meg a pórnak kevés igényű, feürke, de boldeg szerelmét. —Oh, vajha én kivétel lehatnék!..-suttogta, eó-hájtöivs, a ziháló mel.fi, lenyügöaöu leány. Ntgy-Kanitaa csfllörtök Zala 100 ssárn (8. lap.) 1899. december bó 14 én daréaa lmr4 áe Kolosvári Kit latrán támadtál a krótajavaí\'atoi, míg Szmialovztky Valér annak védelmére kelt. Madiráea Imre tagadta a zvólt-le\'fmeléa jogosultságát, mig ellenben Stmitlovszky Valér abban reménykedik, hogy a kvótafelemelés.-felsoro t tárgyakkai együvé csomagolni nemttná- által a magyar nép meg fogja tárulni, miként kell ti orxzág stámára uj gaxdasági eióket nyitni. A mai ülés legkitartóbb szónoka Kolozsvári Kiss látván v olt, a ki az d jóizü, de legtöbbször a\'apoa érvei és fejtegetéseivel kelt nikra a krótafelemelés ellen. Beszéde egyik helyén azt fejtegette, hogy a pénzért va\'ó elvmeglsgadái ujabb magyar szokás. Erre Vészi közbeszólt: felelően, de mindeneseire jó anyaggal és tsrtósan csomagolandó. Élelmi szerek, játékok, gyümölcs, szOve\', kalap, raha, fehérnemű kűlUn-kfllön burkolandók. Ezüst- és arany-nemdeket, továbbá pénzt t csos, mert esetleges kártérítésnél figyelembe nem vételnek s már a nyomozásnál is a tényállás kiderítését hátráltatják. A csomagoknak áltálában ugy kell göngyölve lenni, hogy egyrészt a göngyölet (burkols) a küldemény tartalmát külső beloiyás ellen megvédje, illetőleg, hogy a tartalmukhoz a burkolat és a pecsétek megsértése nélkül bozsá férni ne lehessen, másré\'Zt. bogy a tárta om más küldeményeken rzállitás közben kárt ne tehessen. A csomag t»rta\'mának minősége, természete, — Régi zokás az, kérdene meg caak Thai/ a hosszabb, vagy rövidebb szállítási ut, a vizén Kálmántól. Kolosvári Kiss István azonban visszsvágott: — Lehet, hogy a képviselő ur jobban tudja, hiss a képviselő ur loglalkozoti ezzel. Ei a konitoverzia iz ülés végén aztán Vészi vagy szárazon, vssutou vagy koc«in vslo szsllitás majd egyszerűbb, majd^ erősebb és tsrtóaabb csomagolást igényel. Ebhez képest; Jelentékenyebb értékű tárgyak, kivált, ha ned* ves-ég, dörzsöló-\', nyomás vagy ttté-t által kőny- lózsefet személyes felszólalásra birta, kijelentvén DTen P\' ^iP^k. selrem-kelmék, síb. és oly küldemények, melyek nagyobb távol- bogy t mennyiben Kolozsvári megjegyzésében ságra é< kivált lengélyén szállíttatnak, értékük, gysnusitás rejlener azt ő a leghatározotabban terjedelmük és súlyúkhoz kfpe-l megillető módon visszautasítja. A mire Kolozsvári Kiss István közönséges vagy fonákjával kifele fordf\'ott viaaz készséggel kijelentette, bogy a gyanusitáai szán- kos vászonba, bőrbe, szükség esetén vásionnal dák távol állt <őle körülburkolt dobozba leendők és jól körülköiö i zendffk, vagy jó szerkezetű erOs falódéba esoma- --Igobiadók. , .... I Ékszerek, drágaságok lókban elhelyezve, aion MM71N leiül vászotual körülbürkolt erős fadobozba, >agy lalidá\'skába zitKH és jll kOrülkOlOzve és lepő A pécsi m. kir. poata-távirda igazgatóság cséte\'ve adandók tel. 97688(1V. az. alatt az alábbi .FlgjratMealej Csekélyebb értékű tárgyak csomago á»shoz, téa" -i bocsátotta ki a postát igénybe vevő kő-1 líar szol hrdvcnég, dörzsölés, nyomsr vagy ütés zőnség érdekében: által egykönnyen nem sérülhetnek meg,elégséges, A karácsonyi posta-forgalom fokozott mérvben ht jó minőségű és többrétű csomagolás nélkül veazi igénybe a posta alkalmazónak tevékenysé-\' csak bezárt utazó \'táskák, bőröndök, jól abroncsolt gét s oly rendnvüli mérveket szokott ö\'tení, I hordok, erősen beszegezelt ládák : továbbá már bogy ha a tönnáíló postai szabályok a közönség: nem vérző egy-egy dr. vad adható fel. Tobb drb-által azoroean nem tartatnak be, a kir. posta a i vád pl. nyul, fácán, fogo\'y stb. csakis csomagolva legkiterjedtebb intézkedések és a legnagyobb erő-! adható postára. megfenités dacára sem képes a .közönség I Bécs vártba és annak korülatébe szóló haléi inden igényének eleget tenri, minek következ- küldemények göngyöltére — könnyű felismerés tében a közönség maga szenved kárt, hs kfllde-1 céljából egy negyedrét vörös papiros ragsszandó ményei nem érkeznek meg rende teté-tók helyére, a a cimzett lakásának pontos megjelölésére (kerü-vagy-ha megérkeznek, nem kézbesíthetők, vagy i lét, utos, neve, hásssám, lakás számajannalinkább végre ha kézbeaithetők is, a tartalom meg ván \| kell kivtló gondot fordítani, hogy az ily gyors sérülve, romolva atb. ; romlásnak alávetett kü de mén vek lehetőleg gyorsan A apaaztalal azl mulatja, hogy a asahá\'yokoak i kézbesíthet tik legyenek. _ közönség részéről viaté pontos betartása a csomag A kosarakba helyezett tiazti\'olt szárnyasokat sorsát bizioeitji, ennelfogva ir postát igénybe \'tartalmazó küldemények cimiraiát agy kell »lkal-vertrközönség figyelmébe a böv-tké/Okel annál mázni, hogy a leszakadás \'ehetősége kiiárassék s nyomatékosabban ajánlom, mert eteknek flgye - \'e célból legcélszerűbb, ba azok cimirata kereszt\' men kivül hagyása, az Mlamtinostárnak kárféri \| kötésekkel erős zsineggel a kosárra köttetik, tési kőteezellségét megszünteti. j vagy pedig a cimirat fatáblácskárs ragasslatik Minden egy* s küldemény a tartalomnak meg- vagy iralik, s a crimtáblácska sodronynyal vagy Aztán sebesen, mint a gondo st -^telaökő\'t öléből ét sietni kezdett A deliéi ilju nyomában. — Miért hagyott a faképnél olyan váratlanul? — Jaj, maga egy bortalma!>, félelmetes ember. Ja magától tgy félek.. Jaj L. —\' De hál miért ? Báalotiaai ? — Nem, nem .. dehogy bántolt, dehogy. De éraem...énem — lihegett, hogy vtlami láthatatlan erfl minket még snkator, igen sokszor fog össze- I fizni. — Ei ii olyan nagy baj lenne? Egy szegény erdéez nem ajándékozhatja oda szerelmét annsk, akiről tu4ja, bogy él boldogíthatni. —- Ne, ne... re beszéljünk tovább. Hangokat, hallok. .. His\'en mi tulajdonképpen vsdá\'zni jól\'fiak. A sfirfi csalilból, melynek tövében mogorva lassúsággal cammogott a patakból csobogó vfz, felemelte okoa tejet s nyitogató vizsla. — Lclőjjem ? — kérdezte aa erdéaz lanyarul, — Nem ; majd én. Ast histem: lácán. — Bizonyossal — isólt egykedvűen Kornossy. — Apport I — b itatta az amazon izgaiottan. A kutya .egyet ugrott és egyszerre brrrl... a fácánkakas (elrepült nagy robajjal. A comtesse leikapta puskáiét, célzott. A fegyver csütörtököt mondott. Dühösen kapta le aa öldöklő szer-zámot éa valamit susogva, \'mngesen \| vetette a vállára. — Miért nem engedte méltóságod, bogy én.. — Eh, ne legyen olyan önző I Nem elég mt fának sgy? — Hojy értsem ezt, eomtesse ? Még ma nem lőttem... Olivia keztyöa kezét villámsobeseo tapasztotta a fiatalember ajkára. — Ne izóljon többet! A tapasztalt érdéi* elértette a célzást, Besz»d helyett elkapta ut a filigrán kis 1 acsót, és forró c>őkot ryomott rá, szerelmét megpecsételve egy könycsrppel. Éppen ebben a pillmiaibsa rontott eléjük az irnok, kegyetlerű1 elpakolva. A leány reá mereszté vérben forgó szemeit éa az ellőj ott düh hangján kiáltott rá: — Megállj, gazember I Ezért meglakolsz I Lelőlek rög ön-. J Olyan mozdulatot tett, mintha fegyveréhez akart volna nyúlni. Az erdész vasmarokkal szorította és esókban fürösztötte. Georges halálra rémülten szaladt a kocáihoz vis-za. öreg tlionytl volt, m re hazaérlek. Legott msgáhoi hivatta a didergő írnokot a keményen rárivall1. S Ororges védekezett, hogy azl gondolta: lőttek valsmi\'i a zeri. szaladt oda — szokás szerint. - — Takarodjál 1$, majd számolunk I És még ignn nipon kinevezte — japánjának. erős zsineggel mindkét végénél fogva ■ csomaghoz tartéean hozzákőitetik, bogy a szálli\'ás a att a etm le ne etakadhasaon. Hogy főleg e romlandó Urtalmn klldemáaytk kézbeaithetése minden eeketőeéggel stetibaa bia-osittss-ék, oélszerfi egy cimirat másolatot t kfil-detnénybe légiéiül elhelyezni tton célbél bogy a küldeményre tlkslmazoit cimirat Ittttkadást eaaiéa is t bizottsági fölbontás alkalmával t címzett 1 megálltpiiható a a küldemény kézbe\'bet0 legyeo. A burkolat öaezefoglelása végett t küldeményre különömn a varrtéra, illtatfékrt áe zaiaegre \| annyi pecsé\'et kell alkalmazni, abáay elégsége arra, hogv a küldeményt a pecsétek mtgeértáee nélkül fölbontani ne lehemen. 1 A pecsételőire egyáltalán csak jé minőaégt, erőa, Urtóe peceétviant szabad baasatlni. Vignetták csak a csekély értékd küldemények beaértaára használandók. A ki rossz minőaégfi pecaétviaazt használ, mely könnyen leválik, anaak következményeit maga viseli Különösen elengedhetetlen föltétel az, bogy valamennyi pecséthez, ugy a küldeményen, mint a szállítóiévá en egy és ugyanazon pecsétviasz és vésett pecsétnyomó használtassák; Minden caomagboa szállítólevél n fi kiégés, melynek a csomagra irt összes címadatokat kell tartalmaznia. A címzés a szállító\'evél ada\'aival egybehangzóm, tisztán, olvashatóan éa tüzetesen [vezetékes keresrnév, táreadalmi állta, lakhely, község v;igy puszta, utolsó posta, vtrmegya, utca, báa-szám, emelel, ajtószám] magara a csomag góa gyöjetére írassék, hogy a címzett löleg, ba a küldemény nagyobb városba szél ia, könnyen áe késedet»m"nF1küI föflftlálható tegyen. Ha a göngyöletre írni egyáltalán nem lebet,ea esetben azon papirlapo, melyre a cím irva vaa, nemcsak széleivel, hanem eyé<z lapjával kell a csomagra éa pedig mindig az aat összekötő z«i-neg alá ragasztania Aranya\', erű-löt, pénzt, ékszer, éa drtgaat-gokat tartalmazó küldeményeknél a címet mindig magára a gyöngyösire (Vászonra vagy falidtra) Leli írni. (■yorsan romló lárgyakaál szükséges, bogy a záradék : „gyoraan romló, törékeny tsrgyaknéd {pedg a záradék : „törékeny" vagy a szokásos palack alak szembelüaőleg kilétessek. Fődolog, bogy a cím oly szabatosan éa ti«a-tán olvasható legyen, magán a csomagon lehető • leg jó nagy betűkkel kiírva, hogy a címzett azonossága és tartóst odási helyére nézve minden kétséget\'kizárjon ; s a helyes irányítás céljából az első pillantásra a rendeltetési hely kivehető legyen. A űpest és Bécs fő és székvárosokba szótő élelmi szerekei tartalmnvA küldemények fogyást* táai adó alá itnek. — A bor és s húsfélét tartalmazók pedig bárhova szóljanak, utólagosan fogyasztási adóval terheltetnek, i-zükséges tehát, hogy a Kzálliló levélen éa csomagon a logy asztási cdó aló eső küldemény minöeége éa mennyiségi klgr&mm, darab vagy liter szerint megjelölve legyen. (Pld : 1 pulyka, I klg. szalonna, S kacsa, 2 klg. özbus stb.) mert különben a küldemény a rendeltetési helyen megakadőstathaláa céljából löboalttik, mi t kézbesítési felelte késlelteti. Végre még főiem item, hogy t tor ódát lehető ctőkkenléae c-élj^bói, de még azért ia, bogy a kü deméi\'yeket -még aznap biztosan tovább küldeni lehemen, igen kiváaaloa, bogy a küldemények löladása a délelőtti .időben történjék, e célból intézkedtem, hogy kerületem nagyobb hivatalainál f. é. dec. hó \'90—84 ig bezárólag a küldemények a déli órákban ia felvétessenek. Pécsett, 1899. december 3 in, Fos/a tiwirda i\'yatyaléedg. KarHetsayl 4a ajévl gymára 4a padgjráaa fargalaaa. A helybeli vasúi állomás föoőki a közelgő karácsonyi ei újévi ünnepek alkalmából aa ilyenkor Ua zetorlődó málha- és csomagtorga\'oai gyors és pontos lebonyolítása érdekében arra kéri a t. közönség* t, hogy i leiadásra kerülő csomag- éa götigyöleleken a cimzett nevét és lakáaát pontcoan jelöljék meg a azokról mindennemű régi szállításra vonatkozó régi ragaszbérca és hivatali jegyzéseket kellemetlenségek rs visszkeres tek elkerülése végett eltávolítani saiveakedjék. ! Nagy-Kanizsa petttfctök Zala 100. szám (4 lap.) 1891 daeetnber hó 14-éa HÍREK. játazsza a főszerepet. 4 művészet terén Nyugalomba ment a löbbé on múl padagogM* valóban hivatott tehetségeket mindenkor banea miat zenciró fogja tölteai napjait Tanár-- MzaaaAlyl kir Blaskmtk István, a pé- lelkesen pártoló közönségünk ezzel az alka- aága alaU reagetei sokímttvet irt «sese selyskei oai kir; tábla elnöke, dteem, 12-én várorankba lommal bizonyosan meg fogja mutatni, moat Bawegjröjtam a kiadni óhajt, bogy aaiat érkézéit. hogy Tuboly Klementin eddigi sikereit teljes nyugalomban levő ia atolgáija h.aája zaneflgfá\' ~ rw4T* Aj.lr\'r mértékben elizmrri és lelkes pártosaival - C\| k»mp.tgár. Csőrié Károly Z.la S73UTS2Rf " , ,,ndr" burditani fogja öt még nagyobfaikerekr, SfSSJSSSA Aa igazságűnyminiszter Samusly Ottó joggya- — «e<4ly. A nagykanizsai Ott \\hg\\tar & 8zoÍgabtrói hivatal revizefálá»a végeit a koraokot a nagykaaimi kir. törvény»sékhes al-1 ÁuUUtdrnudg szombaton tartót\' tánceelllyének UgyH(iakkor a váronházAa ia megjelea\', abol a jegytővé nevezte ki nem kedvezett as idöjá ráz.. Da azért azok, kik képrieelöteataie! jelenlétében vette át Mórwümi A vallás és köaoktatlslgyi miniszter ffMawr eaea azép törekvést! Asstaltara«lgnak hívei Báliul Csáktornyái épiiőaae«ter éa birtokos kaa-Kiraiy sflmcgi áll. reáliskolai helyettes, tanárt, \| azok, kik aUa\'oa adtán szívesen adják je\'ét ezen , 4r\| Mkíu, readaa tanárrá nevesta ki. I AM\'altársasá iránti rokonszenvüknek, eljöttek, r sikerült vada-zatot__ A földmivelézügyiminiszter a keszthelyi gaz- hogy előmozdítsák az A-zlaltársaság az.p lörek-„ öi^S\'íS^li^ysH dasági tanintézethez JftttfM Richárd magpr. vését, no meg eay kie.it önzésből is, mert az SSSiSS^S^L\'Terttóííkíral" évártrazd. .WémWiegéd tanárt a ^"I^Mjg-té^n - hanemis tanszékre readaa tanárrá nevezte ki. inagy Etámban, — de iné(ian van a mpnem , . . í. TTv. _u„ A déli vaspáíya-iániaság budapesti igaagaió- képíiaelve. ügy roll ezen estén Is, lehái Hiírtré t^íSS^/jSÍ feí" aága Friedenthal Sándor Csáktornyát vaw.ii>odaláv<«o<« senki sem eaa\'édot.an, eöt ellenkezőleg \|lakomáitartett^A aaakabeé^s-Ü«tet raktári felügyelővé nevezte ki, mindenki egy kellemesen áé\|. éjsaak. ««ép r^l^rfíaLL^oir. ^ ^itíIÍ. ^ - E«kN4tklr4aA\|l ala«k«k. A nagy- emlékével. - At U»n fíUlfi: I f .íííi^ l H«Ím«b kanizsai térvényednél azerveaett esküdtbíróság Frank Vilmos, Hlafkó János, Tóth Lajos, Krtaa[ ^Lffi? "V- elnökéül TUk László törvényszéki elnök, helyet- Mátyás, Mórica András l-l fortotatTKaráca\|. ma,«» lParkodo\' teáévá pedig Miket Géza Ítélőtáblai bírói ciamel j Mihály 60 kr.; Krauaz Lipót, Eiehner .Sándor, áa jelleggel feirnházott nagykanisaai törvényazéki Loser József, Virányi éa Slern, Ber ich Ad .11, j bíró — a talaegerasegi törvényszéknél ainökOt Statuulotttku Adolf lönényazéki elnök, elnök- keiyateeeá Btrasut Lajoa kir. törvényazéki biró jelöltettek ki aa 1900 év tartamán, — SyagallJaaAa. a déli vaspálysiársaaág bodapeati igazgatósága 3Uák Józael caaktornyai vasúti raktári felügyelői 36 évi szolgálata után nyugdíjba helyezte — A aagyfcaalaaal OaaJaa folyó évi Jaöaabar hó 26. aapjáa 1 a 10 órakor zaját dísztermében tartja éri rendee közgyűléséi. A kOsgytléa tárgyai: I. Az 1890. árt kösgyűlé< kaiárosatábói: Elek Lipót elnök ar 86 évea el-aókeégéatk megörükitéeére aesreodelt arcképnek leiepleaéee ée dr. Nenaana Ede ar Qnaepi be-ezáaa 2. A válaaata<ány éri jelenléee. 3. A aaáaviaagáló bizotlatg jeleatáae. 4. A kí)liaég> eiöiráaysat elöl erjesztése éa megállepiláaa. 6. A tagsági dij aeitllapitáaa. 6. Netini indilványok 7. Elnök, alelnök, 19 válaaztaáuyi reodee, 4 pé"ag éa 8 azámviaagAló biz >Uaá« tag válaazlá^a. E<le 8 órakor Elek Lipót liartelatére a C aino diezteraébeo diaavacaora. — áayaklayvl klaavatéaak. A-. be-llgyainiazterina veaetéeével megbisott miniez-terelsök Zalatáraefyében a aágodi Hnjaköayvi kartietbe aayakönrreaa* :vá Heaogyi Jó/aei — lakaláe r/eraakak falrall4aAaa A aarykaaizaii Ei«ö Magy. Asztaltatsaaágf dec-28-án delaiae 6 órakor a aajái helyiségében (a idtf miatt nem volt ugyan olyan tátogatott, miat a megelőzök, da a kik a rua-z idö dioára is eljöttek, azok a szokottnál nagyobb élvezetben réaze-Qltek, Néhány jókedvű fiatal ember ugyanis eiitányt bosatoti. A ig hangzott el a nyitány . . _. , ,. . . e vendégek kellemes meglepetésére Oabinwi Linli k.-kOrjaiytöt a ceoeka-hegyhau aarakönyviL B,\|m „inOnoi.t ii<tt\| általáno. azeretet-karüietbe anyakóayvveaetövé Horváth Oinla Bei, ör„Bda (l\|ja) otl lermett t p1)tljum0n és lörjegyzöl, az aW pábóki anyakönyvi kerületbe atyju . Oabdnyi Arfíd egy humoroa monologját aayaköayvvezeiö helyettessé Bo;nár Imre JJ, ,\|fl. Nob« Oabány i a felkérés varatlanal Lvég" \' n,7ba4"rk,\' "T"- érte, kiváló le entuaalli ia tényeaen érvényead t. könyv, kert le be any .köayvvazetö-helyelleaeé A w,BMég cfljosan megtapsolta a azépteheieécg Hegtdia Károly )etyzöi Írnokot oev»zie ki éaLöadót O\'ána Raeárr Irén kUaaezony auTtta Bepar Imre kdeiével, vatameonyit a házaa-1 ^ h ^ kikfrre< ka)llr4 \|, n dalmBvé-aaai aayazooyv vezeieeeyei es a aaz, anagaoiea-1 Me(<\| Több dalt énekelt nagy tetezáa közt. Vé< aél való kö<realködaaa<-l ia megbuia. \|\|BI Lukács\'Q\\tt amA Ptlliahól .uvalt mély — faaaaléa. Altalános részvé tel kisérték érzéssel éa nagy hatá>aal. A legközelebbi zau-örflkv nyugalomra vaaárnap d-lulán Somai Vilmoe r-tn — értaafile-Unk a/triat — i«>nát leaanek telaö kareak. lakolai Uaár ilja nejét ezll. Hirtekl I fXekhe/ hesonM, azArakostató elöndtaok. PmM>, ki boeesas \'"n.edéa n\'án étetének 24 ik _ TA„(4 ta.Ar. A esnrgöi Unilókipaö érében bonyta le örök áioara lóságtól angérzó . .. . , ... .. . •„., . . r, eaaaeit. Ravatalán a fokonokon kivüt a lalaöl\'"14"1 l«Ild3»«bb \'"ír* Bátor, Lajot zenMaaár baceut relt aa iniézattöl, melyben 29 éven ál Fiachel Lajos, Lodner Ferenc, Samu József, Blan Ottó, Dodr látván, Knufer JAzsef, Neu Albert.,- .. , -__ - Oka Nándor. Muzlkár Vince, Hpanila Eal, Hrauer Adolf 60-60 krl Hajdú Józaef 80 krt, " ,,ot * » leá»rl f®« Sóbár György, N. N. 20-20 kn. A felülüzeléeek I rnl>zoi. ö«ezege 14 trt 80 kr. - A azivw felQlfizeiőanek . ~ n«á»-a«aklar, patika V* Sem dok-báléa köszönetét nyilvánítja a rendezőség, ,or- PJ"\'; ~ KagyKantzaán nem ieaz „, negyedik patika. A beHigyouniaz\'r Gáspár Árpad — Möegylati aaar. A« Isr. jiUkony NS- gjSy-xeréaz tolyamodváayát negyedik gyógyszer-agyiét nem éri be azzal, hogy az ewlxr-zeretet I tar ta!íllitáaá iránt elulftaitotta azzal aa indoko-teréa áldátoaan aüködik, hanem azon raa, begy taaafti^ A gyógyszertárak MélUtkaláaiaak réie-panio tareadalai eleiünkre is jótékonyan baaaoo., n,eoyeiílli U .örvényhalóeági bisotleatok hatás-Utóbbi tórekvéaa is szép aikerrs, jár, aert ra- körtl>e (irtózván, miután a negyedik gyógysaerUr aárnapi zsnrjsin mindenkor igen dt we közönség I rPAUitáaát Zalavármegye tftrvényha\'óaá i béaott-ielenik meg, mely élvezeitel szBrcaöh a bájoa\|géga panotdtag nem véleményezte, a negyedik leánykák áfial felszolgált tbeat éa egyéb oseoona \| gyógyszertár (eláltita-ái nem engedélyezi, féléi. A polgári elem előkelősége\' és a aiaderi-i H , n im . kor azép azáaban képviselt \'iaztikar a legszebb ~I«ingeaa»éa«». egyetértésben töltenek ilt egy két kellemes órá>. A kereskedelmi miniszter a budapesti ke-Mindenki megtalálja iti \'társaságát és c-af hamar reskedelmi kamara felterjeaztésére megen-Otthonoaan érzi magát a Cisino barátaágoe Lgedte, hogy a karácsonyi és mévi ünnepe diaateraébea. Alegutóbbl vasárnapi z-ur á ros« n«AmannkAn «mü <wnm- kareak. iskoia tfju-ága és a polgári iskola nővén-dákéi tettek diaza* koeaorat. ket megelőző vasárnapokon, vágyik december hó 24-én és 31-én az 1892. övi 14837, sz. keresk. miniszteri rendelet II. A) 1., 3.f 4. és fi. pontja alatt említett ipari éa k»-resked^lmi telepeken az ipari munka, illetőleg adás-vevés egész napon át végeztethessék. — I>J alapit4 tag Xtrkontt l^goe a nagykanisaai Ktrttktdö Ifjak tgylsténik nagy levékaay-eégtt, fiatul elnöke, az egyeeUet irán\'i jóakaratának ujabbi jelét adandó, az agyeaülM alapító tagjai aorába lépett. — Kalit. Ia\|4ayac/lall eatély. A tapolcai kath. legényegylet saját helyisében ta\'ol vaeáa aazuiielőad.»e»l egybekötött MkerGIt tlno-rigaimat rendeseit, Aa estély koronája Totah Lajoa halápi plébánot • A valláa értéke a családi lár«ad ilmi áa ál a nl életben<, cimü (elolvasása ro t. Utána szinre kerüli >A balatoni logae< cimü azioml, a aely a kőző iséget rlg tárgyával és a szereplők aikerllt természetei alakításával állandó vidám hangulatban tartott. Aa aatáiyt tánc zári a tanilotla azakértelemnel a zenét, a neázet jövő be, may a reggeli órákban ért véget — As >lra4alaal Kir" kla^jH-fneaaedeke uktatúiaak. Bitori ének e zenetanár-léae. A nagykanizsai „Irodalmi és Müvé- nak aüködéke emlékezetes lesz volt taaitránya-■zrtt Kör" eli öksége már kibocsátotta a inak, kikből aaerela t volna A r-Vrid 4 ári taa« meghívókat évi rendes közgyűlésére, mely folyam alatt művészeket képezni. Caoda dolgokat folyó évi, december hó 26-án, kedden dél- aOreli ritka mód-aerevel, mély álta\'án\'H lelto-ntán 3 órakor lesz a városháza diaztermé- né»t obezott. A valrwágoe zenész, hírneves orgo-ben. ieiata, nagy előszeretettel oktatta as ifjakat, A közgyfi\'és tárgysorozata: ~ kikből mindenáron jó muzsi\' ust kívánt képezni. 1. Elnöki megnyitó, t Munkája kitűnően sikerült, Közforgalomban levő 2. Titkán jelenté. I könyveivel oda vitte a fiatalságot, hogy azok 8. Szám Vizsgáló bizottság jelentése az ké-z éaekwek leltek. As ínéastben olyaa évi azámadásról. dalárdát tartott, mely magas azia oaaloo állott 4. A jövő évi költségvetés előterjeszléae. \| és nyilvános ünnepélyeken állandóan nagy tet-6, Netinj indilványok, , izéaben ráattrült. A zenél laiaden téren nagy — Jklaleajiték. A Nagy-Kanizsán! etöasfretettetjÉtiaelte; nea taak e>iat pad^gogna működő szinéaztársolat drámai hősnőjének, hanem mint ito, több Analló miben H ioljóir^t Tuboly Kltmsníia kisasszonynak jutalom- ban aaerzetf nevei A« erő« aanka asontna ki-játéka dec. 14-ikén (csütörtökön) lesz. Eche- aeritetle. A uaeleeitas eehé< d<d ir, rilka ea-garaynak „Mariaunt" cimü drámájában j bar, a kit meg ae<n tör. Bátoril ia TegtArie. — Í(ii\|até-«áUá\| Mamái Pal a -Ke«t-helyvideki takarékpénztár* Igazgatója— mint ár-lesülünk, áltáláról lemondott.Ez elhatározás* ak oka állítólag nézeteltérés volna, me y közte a aa igazgatósági tagok közt felmeri i. Mami! Pálnak nagy érdemei vannak aa aj pénzintézet látaaitáaa körít. Hal éven át veaeite a nénttár ügyeit buzga ómmal ée lelkiismeretesen. UlődjVul eaa/a- , getik Ikffmnn Simái, ÜUmanu Vencelt, hit Vf\'moat. — Lkreraeayek éa Ratalea-rind. A mint hirlik, a magyar főurak a bertin-tatai lóverseny eiedmányl/el aineaaak megelégedve, a a aagyar lovak részire viasza akarják szerezni a dicsőséget; e célbél ujabb verseny rendezése került szóba, a ez alkalommal a verseny végpontjául Bz aton-lüred\'t ia emlegetik. Ha aa megvalósulna, akkor Halaiot-Flred Earópaasarte emlegetett hely lenne. — J4x«parf. A nagykanizsai KartttlyáaA EyyaQitintk határozott pechje van. Korcsolya pályáján mikor v>a vas, nea tagy le mikor fagy, nines víz. Most az atobbi bajban vaa aa egyesület, Nagy-Kanizsa c ülörtftk Z la 100 szám (« lap.)\' 1899. december bó 14-éo mélynek vezoiőaége minden úton módon arra törektzik, bogy megszerezze a jégpálya alapfeltételit : a vizet; remélhetjük\' hogy ez meg ia lesz. 4 még akkor, mikor fagy, — Karáeseayl a^lalaAf I„aaauaU«a Brmiur Mihály vendéglős liz lelkes fiatal emberrel karöltve karacsony másodnapján a lazinaki vendéglőben családias jellegű, lánccal egybekőlött ozsonát rendez. A kibocsátott meghívó szerint lesz ; Pontos éa jutányos kiszolgálás ! Contelii dobálási Szerpentin dobálási Jó kedv! Feszu-telenség! Reméljük, hogy sok vendég is lesz ft mulatság d. u. 3 órakor kezdődik. B«lépli-dij^8i> krajcár. — ttiigyllUaa estléd Ktpt Ah na nevű, 24 éves, lelsólendvai születésű, nagykanizsai szolgáló dec. 13-án valami mérgeivett be. Kórblzha szállították. Gyógyulásához kevéa a remény. Tettét — -ál ílólag — szerelmi bánatában követte el. — Heravjell a Ualat» m. Balatonfüredről azt jelentik, hogy a Balatoa tökéletesen befagyott vitorlás-szán- versenyekre teljesen alkalmas. Is «jtt ata* IbaaipáiMat vaa, nem pediglen a aéz\'itéren, a zzit padon kivül így ttnk atgrtadeiiók • tatakirU a ttvárai luiitati a taá-tán segilve lesz a bajon. !■" Uataióati, avg te vátesi lavóltánk is tea—iák - Vasárnap délután a, ifjúság réoére Jékai I jjft Mór drámáját a StigMvári tfrtanukal adták. A 11 rossz idő miatt az előadáson csak gyéren jelent meg a tanuló iljuaág. A szereplők közöl kivált Tuboly Kleitrnlin, (Anna) ki minden időben s körülmények közt komolyan veszi szerepét. Zrínyit Halmai/ hzemélyesilette a tőle megszokott lökélylyel Jő volt még Suttá (Szelim.) — Vaaárnap este Bokor József nepezinmttve ránt. A aátoálk tottt mitodik atlyet • kanaaáik k»u« Urat Ian kóayvkinakilWél fctgtdn. A mlallf aa A ttttalitan loa, aial takaa gtadtlják KgyidSt aa afyi llltanaóik ktate kalitéval. Mindet állaantd ptraaía alakkaa áptl M. A Mai Maliink él allék aagyobh tlmigia állnak I aa alték fcUtfctál tagvt ntfctan riatiik aai a UrW» A Htea vWgyóbn aa fcidlk eitytarrttetatk tékaja ngyllt a a , ,. .•■... i Weajralk ptrtgltk t Myóke; Mtart rabaaolgal . . színre jól aiogatqll ház előtt. Legjob-1 riaaalgatták mH, Rómábaa térnénk van roll tataÍM: ban bevált ezen eatén a darab címe; künn ugyanit hatalmasan havazó t és így Katalin (Haimayné) férjével Vasas Józaival (Szabó Ferenc) hámisilat* ian hóval boritotlan érkezhettek meg. Aa előadáe nagyim vontatott volt. — Hétfőn : At árta fin h a londoni koldu soirégi színmüvét adtak zónaelőadáibin. A közön vég teljes részveitel von a sokat szenvedett és Üldözött Smike (Kövy Kornél) iránt, de a darabbal semmikép uení ludott meg barátkozni; es a vttorifts-szan-v.eraenyaareteljesen aiaiimas. , fc - krM((, toljo»cs« kárba veazell A halatonlüredi Stefánia-yacht-egylet nyáron aj Keddínegyujdonaagbcávolt nerencsénk; a B. A. L E- K. ot lat uk Jn színházban. Nem vízi, télen a vitorlán -ezá n -eporlot üli, és az idén • tagok közül gróf Esterházy .Mihály, gróf Aodrássy Géza és báré iukey lógják Űzni ezt a nemei sportol. Gyapay Nái dor, a Stefánia-yacbl-egylei in u z Y \' ,tfké.wül,le\' ,h°W I ráb végaecordjail dudorász: ák a vaorás svinokrendbeB legyenek. A Balatonon o ,.....„ a rendkívüli hideg olytáa oly eröa jégpáncél T _ g„rd4n . A SabiiiHŐk képződött, hogy egypár nap múlva a székerköz- lekedés ii meg fog indulói rajta. Csak a ball- szatbói élő parti lakótok károsodnak általa, mert a halászatot ezentúl csakis lékeken toly lathalják, a mi csekély eredménynyel szokott járni. A balatoni hajózás körülbelül egy nappal azelőtt izünl meg, mikor a zajiái megkezdődött. [tudjuk a darab avagy az előadás okozta-e ama rendkívüli baláat, bogy a ki zönségegy része már I I as eliö felvonás után távozott. A kiket a dühöngő1 * 4 T " ,0„ \| hófergeteg olt marasztott, azok kimenőiéiben a da- tézöje már minden eőkéazüleiel megteli, hogy \| ráh XZmrflak dudorászták : - Isten veled, gyö-t e! rablása vígjátékot\' Tantalusz kinjai. Puliár vau aa tiubtr kttábaa te aaaa tudja a atomját oltási ; talt asstalt lát a aatmt te aaa tudja as élitógtl calllapítani; ss valóban atomóra helyiet Frangola Pál makiét Commtroyban a Capadat-ttat 44. aaaa alatt tbból -aa itelbM v.htl.tt volta, amalyik luki tasfubbaa isiik 1 ■«(it kénytataa volt aitdturll ltmoadtal Gyomra aaaa vatt he ttamlt a WUáaadt, kárai karált it balé. Frangolt Ml nem tudott eeatait aaa megeménttaní, bányáid Ingerrel kiadott a így megatilta aaatenéfét Valóban saoaora tori i Ktul/aítok ntárnára a aaa ludat aaal. Ily kürt aéayak ktaótt erejét fogyni látta t tsaavadéati néttla-aUtek Kér-tn\|éay lalt a vér* ata volt alapadS arra, kogy aa Utaláaaa tji«iifetef»t lafyóxt- Havat 4 táj te, álatOatláC títteta avavtdétait. — Kiadta fyéfy-•atrt aazprébáltaia - írja - a aélkll. ktcy katéta lalt volna. Ctak midis a Fink pilulákat kaadlt» lititaálal, (raatna atfklny-uytkbaiéte. A tUi-Ját tlmalt, aröa laattaklat rittaa-tért t jó utttlttaul it viaaalfptaa. Ma klaayaa aaéaattk a attn cttdilttoa aradaéuy a Plnk- , . püalák aékiay hall ° • 4 haataálata >Ua illőit ba. Nem tudok mtet, alít kilttllaatel aoadaal t lat ura kénl, koaat lavtlm tyilviuaáfra. A ijöogaaéf aaiadta tajléja, ka t véraaaféaytéf arad-aéoyt, l atly aérfaaégol, atkéa taésatést fnituftel, te talvdtkattet Idén all, jyó\|y(th»tó a FUk-pilaUvtl mind a férfiakaii, aiad a atkáéi Titaaaadja áa t(f arajét a as tagol-kórbaa aaaatadl zyermtk t(tei<étét 8tr dobot ára 1 frt 7» kr, te k«t dobot 9 Irt Magyar oraaéjl flraktár: TOKOK józsxr iydfytar«áiibaa, Hada-paat, Király-utca It. Színészet. — Szombaton; Herceg Ferenc kitűnő vígjátéka : a három talSr adatolt középaaámu közönség elölt. A szereplők közül Nagy Gyula (Pol-lacaek) és Tuboly K ementin (Liza) dicaéretre méltó alakítást nyújtottak. Kittr Kornélia (Róz>a) nem voll elég élénk. 8tabó Ferenc (RátkyJ Álotay Gyula (Flóris), Tiutay (Kosioszky) tőink telhetőleg hozzájára tak a közönség azórakoztaláiihoz. Totday Réla elég ellemzeaveaié tudta tanai Hort-vay alakját. Oabányi (Bálint) a fiatal kereskedő alkalmazó\'tat találéui adta. A lőszereplö ezúttal ia a lugé roli. Azt hiiazük, bogy nem a lugó roisz, hanem inkább a eúgélynk van roatzul el- adták. IRODALOM. bélyezye. Te«ék a ^yukat ugy min. ^MC Z^m\'^gATtSí koavéátlal aliiaitar raodalatéra padig a koavédtlaaU klajt szokáaban vo.\'(, a színpad belsejében elhelyezni, A Irgoleaélib pallllkai aapliap A ,Bcili Ujtág" 1900. Jtatár 1-ére altlfiaalitl fiidit. A „Baggait Uj-aá(r-aak ugy a politikában, mint a liraadalad, kHagaadaaégi, alfétttli te aiudaa a ktell\|yat érdtkiS kérdéttt oak agy iriaytlva vau: aa igaaaégot aagirai te birtaiféla takiatat aélkll aaért kiadni. Irodalmi rtea« tlSkalS tSi ivoualou éli, klraditt aiadaaiól aagbiakató te győri. KittaS raféayt te érdtktt táróikat kóaíl A „tbggall l\'iteg" agyik célja aa, hogy a jtlltltgi nlyot gatdtaági viaaoayok kőaött a magyar család aayagi érdakait te m-gélkttteét Biadaaképta altaaoadltaa. A .Eaggoii Ujáig aiadaaaap ayolc ■ oidaloo falauik BMf te téaylag a lagulcaúbb politikai aapilan. K\'»-flaattei tea, ridákra portóaaalaata: Egy hónapra 50 b^ sagyadé>ra 1 frt M) kr. Bodapasfau héskot kordvt: így hóra 30 kr. A „Raggtli Ujai;" kiadóhivatala Budapaat JótatfUrat 10. A lati Krpra Vilé\|léiMacl aott aagjolaat 46-ik (laatébaa bavégaMik a .aáaodik\' kUat, a ;M(4k történő ta. Bit t kStotat dr. Oyoalty Qytte irta, a jalaa gflrig tudiia, ki Ubb atóre«kitdétt road.attt air aajló alá t ki Plaloa vilagatott munkáit ia (ordította a Pkllotopkitl Írók Tára aaiaára. Jolat képatttié(é<, aaorgalaál te au-kteaágit a m. Ilid. kkadamia iavalaat tagaiggal jutálmaata. Nagy Uvékaaytégtt thjtott ki klISalata a gDrÓg atvtk kaiyat kllrtea Ügyébcü, t alvóit aj kóay véhta lt érrétyaai-látta. A végssóbaa (alaoroijá forrtemaukáit. a atlyakbll maritalt. Valóban meglepd gazdagaága te tukoldalaaága at itaa^atakaak. A legújabb külföldi akadémiai értekttéttkta la aam agyaaar talalatk liiratkoiitt cailiag alatt, a jagy* aatbaa Saóval aa a Utal aindantsatro jalaa al, aa k libaa volt, hagy Qjromlayt nagyréut t munkájáért válaaatotta tagjai klaé aa Akadéuila. Oytalay kóayva aáaodik kUalét U>ai a Nagy Képet Vllégtirtéuat uagyaiabitn villalatiaak. moly IS kttotrt vaa tartana aa egteíat ltgjolattbb tudtealak írják, aatrkttt-tüio padig Maraull Haarik, agytteai talár, a ki a magyar Urtéaat atllatt l vllég.i)rtéa<tttl It btbtlóaa foglalkoalk. Miadtt kltatt oly gas<lt\| illaattrátiókbai, mjut at addig aegjalatt két Utat ; da aa lllutalrátiók mindagyra érdaka-aobbé Itoaak a mint koraakhoa Uatladlk a aalvag. Kgy Utat ára t) frt, BograadolhaU aladta kaaal Uaytktraakt-désben, a havi réuiatfitaitera it Hóval Ttatvéfak, írod. lat Kt. (Budapaat, VUL Ollói-ál IS. la.) Émkltt 4 kttat jttaaik mag. .» Ketaly-kaaaárajra titkai * olata uj rtgéay ktadldik moat a .Budapaat" képat politikai aapilapbaa. Tárgya aa 1848—éí lki aubadaágkan te a ráUvttkaaS aaomoru koránkból vaa atritva. Hatoaló liáaya raaéaytk-kai t „Budapest" már aokawr ktltatt ftlMaéat. „A Károlv-ktaaártyt mkái" aaoabu, ualyakrói a moataoi aamtadak it hallott tgyatatet, érdakanégóvtl falllmalja aa tatMt addig aagiolutakat A dooambtr altajéa balipó uj tlSfiaatak regényt kiadatta! Spartacoa gladiator- át rahMilgtlétáétt ata agyadli áB Al tW lacatalé idojéa Maaaaiaa Agrippa oly aaaét maaátel I vámból klvMtlt tápnak, atly péHakittelll váR, a I aitdaa aooiália moagaloara ráillik. All atadta l aépatfc, hogy a ua trémuk agynor áUlándlak: miért óolgtaataak i Jk lolytoaotaa, alkar t taaja uiae a kWpaa tyagodva, i a kéa, láb te éat karataétyéi Wamteati. Aada a gynatr > tat aoadA a léaaagókatk : at tdfatek kát naaaa, áa M báajátak meg. Ti atkaa kanetek. ét éa tlntdta ktrat-métyaUkat. kOaOttotak alotatva. Ha aaa dalgtaétk, éa tl-; paaattlok, ia utáaaa paattaltek II te — A kiroatil aéf a u{. I megértatta t példa hátai iat. Micaaaég nlt akkaa, a a Mé-otaöég aiadanható, aiadaakit meggyóa. Vitttamaatat a váettat. Rétu artl a pleht tarkai valtak, ata agytttr ralikta aaaraokal, da klrodalaakal hódítottak a népnek, aa Altalak gyűjtött vágytál vlanaadták atkl lagraa, tllitátkaa, Ua-ünnepikben, játékok nadtaótébta, Wáoartiitta. VagyaaaA aaatal.1 vtgyoa volt, mely megaraayoata a római attai S a pltba aladta lylnor belátta, hagy a UlSakM Jotttályok agy nagyobb tgytlgkta igyatllatk, melynek tnlétiktr ctl niótt t atoistti aagytág gtaiaata érlntatlen Mteágkaa lebeg. Bbbtn a tolytonoi btlálátktt tbbta aa agyatant folyó kan uandaa kltgynUHtékas rejlik lóaa állaatlktló, jog-ftudtaaraS trtja, Aa trSataaali értte, l át aaatálytk érdeket UtSatégéatk blatot tudata tmtatatta attg a óvta at\| rágatta! véltáglói birodalmukat. Errtl a római lámitiliaHt te Mftdtltatel tgól a Htgy Képat vtlágUrtóaal ül. Utalt, ««tybSl aott ftltab aa tgy tj itea a TÜlalal 47-ik flattatwa Aa agéaa al U ktlutból log álltai. Igy kttat árt I trt, ■HriaitalktH mitdtt kaaai kóayvkt< ttktdtebtu a kavi ráaalttlittléart la Bévty Tett ránk, íred. fai Rt (Budapaat, VIDL, Citaltt 18. aa.) Ivtaklal 4 kotat jttaaik a-g. — Bárki ntrtiktt 4 Irtot évenként teljesen ingyen, — mit den eltenszolgáItatás nélkül, — ha pontoa címét egy levelezőlapon beküldi a Mágyar Krónika kiadóhivatalába. (Budapest, VIII. Maria-utca 50J B-n. Aa e ravaékaa an>allllll alwt i áa bapkaléfc rtaakwl ntlp ktapkttw ki<éaé>ta Itgyll KÖZGAZDASÁG. — A lakaaaátlttrll. A hidegebb időjárás as üzletet némileg szilárdabbá telte ■ aa árak néhány krajcárral javullak. Árpa ttljeaea pang, haionloképp babban ia nűnetel az Bitet Mii áraink; buia^ 7 Irt 80, roza 0 frt, árpa 6 frfSB kr. zab 5 Irt, bab 6 frt 60, bUkkőoy A Irt 60 kr. CSARNOK. Meráni levél. Kőati: Fehér Lipót. (folytaiét.! Unltrmnii község l.ikósságánuk száma 3700 éa 380 háttal bir. Saintéu á Paaser balpartján, jobbára a völgyben lakarik • Obermaiiaik folytatását képeri. Többnyire aaon fürdőre dégek által kerestetik (el, kik a meredekebb atakat ktrülui óhajtják. Qraitek kóziég 40 házzal ét 800 lakóra1, Meran város éaiakniugati rónáén lektslk, védett fekvése és egyenletei m leg éghajlata folytán szép jövőnek néz elébe. Tehát Meréa várói, Obermtii, Untermaia és _ . .. -,-nH . -j . .__öratsob községek képezik együtt Meran klíma» lár magkap ék t regényt katdattll fogva. A .Hatitaat ... _. . , . , ,,, ,,, , tisüititei árt havoakéat l frt Kiadóhivatala Sudtpíatan HkuB gyógyhelyei. Mindenütt villamos világítás IV., 8arkuiyu-o. 8. etáa Magjararaaág aarctllk éve SaatUéay Náador te Ualal Károly hlrltpirók ugy fártdaággal taatgytjtauék a aUlraalaai év Urtéttlóatk adatait A aáaodik kötat tltó falt matt kagyla al t tájtól a a váraegyék te vámok agy ránt tsrtdlk éri lutptógéutk ltlrátál ---\'—rr Kbbta a kttatbu vuaak k(télre a megyék te vámok dkakto-gytlétéa tlauadotl Utntpi btnédtk, aaljtkaak bootet ta ad\|a mag, UgyNanillat! megyék vagy váratok tarlénta vaa btaaék Udbaboritet a honfoglalástól u tartdik évig. Aa tgón al Mtgyarornóg ttrtéoalói adja aoaalk darabok bta — Aa tilt Ultiért a király maltg ktatlaotal aoadatt á táranetkanltikatk t a mint a otaládl bitUataáayl Uayv-tárba itadtlta tlktlynai. \' éa kitűnő viaveseték van berendezve. A villámot áram cyért&táhoa az Stich folyó eröa viaeeéaM batinálták (el. E viaetéa már tz eltö kiépiiétaél 6000 lééről booaátott rendelkazáere ét es erő aegétyével Boaee várót ét Meraa fürdő kiUwn éi egésttéget világi tát élvezéséhez jutott. Néhány sort izenielek még Merán iparinak éi kemkadelméMk. A tiroli fafaragrányok mtesae (61 ön iaeaere teeek ét az idegen nagy vákaitékot Utalhat e farigómeatérek tokoldtlu gyártmányaiban. Meran vidékének Á kereskedelmi cikkei: a bot, gyümölci áe izarvinnarha. Nagy-Kamu* csütörtök Zala 100 szám- (® lap ) 1899. dt-cerober hó Uén ,Hja baráton, látja olt ait a magas szikár alakú öreget ; alig bír lépegetni. Kv<el egjult katonáskodtam, egjuerri letlQ >« bsdnsgyokks előléptetve. ö mtfst nyugelan/olt ezredes, én vagyok, d- nem c<« réltk vele (Tige kivet Imik.. Érdekes a saölők ült\'.téei nádja. Nem lat itt f(l a szőlővessző e»y-ary szabadon álló karóa, miat nálunk; hanem a földbe vert karókhoz egy -bi\'oayoa maga-aágbin keresztbe ia erősítenek radaka\' olyképpen, b gy e faalkotmányra, melyek \| csak ornasy ily módon a agy jerü\'net logielnak el, egy pony Nem ám. Tát tehetne bnzai éa kész volna egy hatalmas sátor; a ponyvát i-zonban a brrcztbea lej-őzen1 fekvő radakra lel vezetett asőlíloab kepesi és aj Szerkesztői ÜZCIlCtck ssöMlnabeátor al.tt függnek a azép, nehéz e«ö- * lőffirtrtk. Balfeál Sslata araik Tii taWtramüt* awr iay- Sok vendég szép\'ember hó elejétől novem- atgraaatat. kogr «a aig .>4k" gyesiét sem fogadta «! bérig a/óitőkurat használ, s egy egy iy wemélyI* M<« skártov d«ett.n» . g .... ...., , 8 i! * i sso aükSI ssokta ast aiabjlki taaal. Hl laaatk aaaakaa 8-8 kilo szőlőt fogyaszt el nsponkin1. hiaat, hogy ml Után gatyaaktataiak ast s rimát Ml sem A meráni gyümölcs mindenütt ismeretes! tadtak, kogy mi kedveli: ast hittek, 1.07 a m önnek monarchiánkon kívül is g minden gyöm»le<t>i- kivetései foglalkozást. álliiá\'On as első dijakkal lünteltetik kis A ssép1 M esilvilir, a nemei ma<cbanzger, a savanykás jó-isfi bőralátét s az il/atos rosaarin almát s vilás-váreeok gazdag potgéninsk aazlslsin talál baljuk t A LEOJOBB SZAJVlZ" 1 d O \' t i I j: r As Efabvölgyi szarvasmarha szép növéseéri keresett kereskedelmi cikk. A lótenyésztés isi virágzó állapo(bn van. Meran közelében ö^flmb«n s I.sssbsn tör\' > márvány a kőfaragóknak es szobrászoknak nsgy-j szeri), szépen erezet\' éS hófehér anyagot szolgál-1"" ts\', mely nagyobb keaaénytége és el entál\'ó ké-J pességé folytán vetekedik acsrami mkrváeyrijsl. I 3-. Az it<eai vidék Bée« éa Berlin épi késéseihez a hatalmas szobrokhos még as 0 sason túlra ia nagy ményíségü s hitalass tömböket szállít. Végül eegesili rm még az itteni vidék csekély iparágéi; a szárogatott és felrsgasztoti alftri nráyoi\'-kali munkát, mely virágoka aa illeni tartózkodás em\'ékére szívesen vásárol az idegen, A vallás követelményeinek kielégié<e céljából kilenc kaibohkua teo ploa éa kápolas, egy angol templom, egv oro-z orihodoz ta uploa s egy isr<elita iastersn Sllabivók r-ndelke\'éaére A meráai éle\' mir.dn szeaponlból le intve fólötle telleaea, a i&rdői ele\'rt a nap járs«a uralja Ha nap\'ugár aranyozza be s béreekei,! ugy felöltő nélkül kényelmesen Utálhat a fjjr-1 I dővend g a promenádon, melyen napmkintlv^ délelötl » délután egy kitűnő orebe-ter h-ing-versenyes. se A promenád a Passer iolyó pariján buaódik je végig s másik részén a yillák sora Isiseik kostök \| j a gyópbázzal (Kurbaue). A gyógybáz aielle-uéhen a P.isser ágyába vert cölöpön áll a zene-paviloa, melybéu 36—40 személyből áltó1 orebeater szdrokoztalja a sétáló, üldögélő fürdőközönséget. Itt g promenád hangversenyeken gyülemlik öewe Meran fürdővendégeinek legtöbbje, s mtnt minden fürdőhelyen i l is megvannak ama bizonyos tipikus sakok, asel-ekket mioden áldott nap tafálkozbataok. Egyik kimaradhatatlan sz aéiyiség a nyi< galmazott őrnagy se. Ugy ismerik itten : dtr Htrr Major. Olyas jó Mkü, jó kedélyű öreg i.r ő,j mini a inioönk szerkesztő ar a .Toldat ában\' egyszer egy Mokány Bever 1,arái ját lesiette le. j Alkalmam volt a Herr Majorral beazélgetni. EI-\' panaszkodta, hpgy ö már jó nébáay e«/tendeje törzsvendége Merim.ak, bázst vett asgá»ak Marlíagbta, agy ór < jártányira M bántól, ahon-; aét naponkint begyalogol kétszer; aiadeeki ia-meri a ea aagyoa bowanija. Távolabbról nem igen tadja egy-egy ismerőiének arcát megkü I lombőstelni, as ismeröa koaz >n neki e* ó kéay« telen űlöbeliérrii felngram s kalapot emelni.. .Hát kérem azlksége* e< nekem 1 - mondta as oreagy, pedig e-egacer ligvel r,ez ette n őket hogy ne köezéajeaek, oea haa/ntl az T képzelja csak máz Rómában m ismernek Marán iuternationális volt bó kifolyólag.\' Megyek az utcán, egyazer [ csak talapot emel egy előttem ~ elhaladó uri-i ember. — Il.liö barátom, — a»>lok od 1 neki — kihez van szerencsém? — „Oh éa Meránból ismerem Herr Major, volt a felelet. Nem marad egyebb bátrai mini itt hagyni szt a helyet; est a nadrágot, meg est a hariaayát már mindenki ismeri. (Bársony rí;vid nadrágot a tariata harisnyát I viasl az öreg). — Hál vegyen másik nadrágot őrnagy nrí harisnya nélkül, ko káztattam meg. »Nem lehet barátom, dehogy, bova gondol, ennél melegebb nadrág nem létezik, evvel ti naéiággai tettem meg maltévhenaz niat gyalog j innét TTebUf. 1 , C-odálkozáarimaak adtam Hejeé«\|, hogyT7 előre kalsdotl dacéra nagy utat képre\' "ffK ■Mgtenai. * NyuaaiJtt Kiesbe! Mfráá." KSaaiajlk. á karíuo /I malltklatbaa mag-jtles. HkU. As óhajtott ssámoirat aiklidattsk ia njóbb ér-kaaattat ia lagküselabli leadjak. Dr. Oa. (I. VatdariaSlag a karicaaajl rtámbas jataa-talja* mag. „■gr eaeaeay." Magyan ktaaSajek Laptnisjdonos és kiadó : FI8CHÜL FtTLŐP Z UJ J h lll I N O _J o y ixl z ••••••• s Bícbler-léle Horgony-Pain - Expeller Hóiméul Capgici comp. Een kiraeraa káiiazer eUaalállt as idd megarábálátának. mert már tnM) mint M) Ar Ma megbitkati. (MSatamesillagNá be-dSnsdláskést iSulmaztit k Umeajmét. oianál, ta\|su\|\|stásaál waegkileiekaál aa at orvoaak által bnldrx^)k««kre ia aráidig gr ak rabban readeHatii. A valédi ll\'prjnnjf-Pain- Kipeller. gjaknrta ílorgonj • IJnimaBt etaryetéa alatt, nem tühN ater. hasam igazi negueri htziuer. meijrnel (ff kixtartiakao aoffl kellene liüayotsi. 40 kr, 70 kr.« 1 frt ftvexenkrati árimn majdnem minden gyéjiy.-izertirton lé«N-heit vas; ffirattár: flrdk iáztrf gyóg lizcrcsznfl Badapntea. UevaKÍtlSi aJUlmi-ral ijaa éntoaak legyünk, mart több klaet-bért Ad otinzal vas furgalneihea. Ki aea tkar sHgkárstsdsi, azaiiadm egyrs a vejet „Hsrsoay" védjegy ia jtichter eiégjegyáés néilnl mint sea vaiédft ataráM naoa. BIOBTEE r.áB. és társa, BDOOLSTáST n. m klr. .Svait irflllliik. . Itee ad.art taaiaaaa, Melimllelee 60 á«t\| Csak akkar kik rimkirai aigaamaL iláft«éfle4lt«»léS Ki akar.400 márkát havaaklat kánsyaa, tlarteasig\'aaa ia rieika aiikSl ke-mai? Tadssaa elmét tsonal l.aálkityafgal telne-, ralva V SI n alatt Iá F. Wojtan, hirdetial I indával, Lriyaig-Uadaaaa. •ffeli Mahaáaesr taaéiaá is aM i tai éta sjáalva, »fvl)ish\'»Uaanl aa AMTHERIN ár fagg J, (I. aa. ia kir ad* Hajarinall BÉCSBEN. Graekbaa á t I IS f.\| - I -Iá MaclepS katáa astaéaa saáj- ás tef bei, f»(g-fájáa Mettemeétea lehellel Ita tegatll ellen, aráaWti a fogásai, a fogakat legtMgaeaU korig Igaigkan tarifa, • ragi Uosalikat rotkadia aUaa alb. Pogpor aa kr ; áaatkarto fagpaasU leafaaej iaaeaibaa • kr , caomagbaa M kr, tagyiamk g (rt - illataa adviayasappan UiUaataiUaaáai .ila sa kr. Főrektér Nsgy Kanizsán Beik O/ala gyógyszertárában á .HeeválUkea ■ \'alddl, ka aa^ite saM mirá aystvsa ée Ml t milltat wnm LEGJOBB SZÁJVÍZ z o m z o 0> > r > O X m » N m a m KérJ& (f)K, (öntinmtal a <-jpÁ}őeff3f űn^mi oilághlrii spanyol ú portugál borait Shrmj Portbor Malaga Madeira Tarragonam Kaphatók az Auifá finoméit fűszer is tttmegé kenuktdt -lékben oalamuU poharanként tz etókoübé udiloddk. kíoéházah és etiidíqtélfa\'Á Kaphatók NagyKanlzsán ROSENFELD ADOLF 6 Hl oML Igen sok külföldi Iranria, aagal is aésaet taer hirdetve és ejánlve FIATAL EMBEREK reszere nákáatalmak ée falfiaak eHea Mindazon esetekben, ahol Sania -ólai hasznalata orvosilag javasolva van, a a legcélszerűbb és legjobb a Santal-Egger H ( ■IMelaeaÉae, ateéy a itg)ikk ■alaSaágá kaiat iaálai laatal at«\|kl fciaitlt ée aa avvaa arak iltai raadaitellk 1 üveg árs llrt 50 kr; poaán bérmentve, a pénz előlegá beküldése mellett 1 irt 70 kr ,2 üvegt frt W kr., 8 üveg 4 frt IM kr. jl % 4 Gyógyszertár a Nádorhoz BUDAPBST. jj tl. VárMiSrut IS. I r ii I? 11 C0 N C ¥ t & CD CO CD "a3 X A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A A X 5 3 spldaiai tgy-iwaiiisaau 1899 Huszonhatodik évfolyam zoi. szám. ■ lurkMtMf Vir»»U» p«ltt riMktl rilép klljl-keraefcedáeibet. A ■ii>Hlwl írukaaal l«h«t aapaa-W kla{ i ». 4-4 in Uil lée tatásaadl ■ lap «a«llfpi rbnin Tonatkoaó utadat közieménjr. , KiaááfclvaUl: VáraekáaápUet: fUdul fWp kau/r-keraakídéu. ZALA KLÖrtUTiM ijUfc Egít tm 12 korosa (f fn — Sor. fiUnn I k«M (í ftt — te. DilMi\'n • Imi (l fn M te. - Njritttár p lli»ia 10 te^aár. IMtaeMsat, istudnt • Mi vsMtk\'i»ik Fiactel Wáf Káaj\'itasm kadéatte ia Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN netenkint kétszer: vasárnap csütörtökön. Séf raU1\|ea taraiak oak lemart M >»\|Wtal«ak ti Ina nta tn W kqH> Nagy-Kanizsa. Iöy0. Feleld* aiarkanti: Kaala; Mkmámr Srarkeaitftára: Wtfléma l.ajaa. Vasárnap, december 17. Zalamegyei szabadelvüpárt. Az ujabb kormányzati szellemnek igazán szabadelvű, tehát minden rokongondolko-dásu és rokonérzésú -honpolgárt munkára, tömörülésre ébresztő áramlata behatolt vármegyénk közéletébe is. Ennek eredmé-nyeül kell tekintenünk azt, hogy december lo-én ZalaEgerszegén is értekezletet tartottak, melyen szervezték és megalakították a zalamegyei szabadelvüpártot. Nagyon itt volt inár ennek az ideje I Hogy Zalavármegyeben, Deák Ferenc vármegyéjében, melynek hosszú időn át vezető szerepe volt a szabadelvűig terén, olyan erősen hódíthatott a néppárt, mint azt a legutóbbi országod képviselőválasztások eredménye bizonyította: annak legfőbb oka a szabadelvüpárt szervezetlenségében volt. álig a néppárt teljes erővel szervezkedett, addig a szabadelvüpárt ÖJSZetetL kezekkel várta a fejleményeket. Igaz, hogy az akkori kormányzati szel lem hatása alatt nem is igen lehetett volna megalakítani itt a megyei szabadelvüpártot. Olyan eredménynyel semmiesetre sem, mint moat A törvény, jog és igazság bódító vezető elveinek kellett előbb a kormányzati a törvényesség keretében maradva, hirdesse szellemben is diadalra jutni, hogy egyesü-la maga igazait, megérlelt elveit. Az elvi j lésre buzdítsák vármegyénk közéletének küzdelmek tisztaságával harcoljon lobogója ama kiváló elemeit is, melyek eddig tartóz* mellett. A hiveltnek azzal a seregévei, ! kodási állásponton váfták a valóban sza- melyet igy meghódított, vonuljon RH annak IbadelvQ kormánypolitika kibontakozását, idején a politikai mérkőzés terére; és gvflz-Jtost — bogy e kibontakozásnak be-1 zön annak a politikai hitvallásnak lobogója, I végzett tényével állának szemben — habozás Tiélkü\', teljes odaadással tömörül* I nek a kibontott zászló lőré, Ez a helyes! Ez t>izlo«ilja az elvek \| tiszta, becsületes küzdetm\'l. Tömörüljenek amelynek legtöbb hivője toborzódott össze. Az ilyen győzelem azután tiszta győzelem lesz és nem fogja elkeseríteni a diadalta* Janul lehanyatló lobogó híveit sem. Ez a tiszta, becsületes szervezkedési első sorban a vezető tényezők, azután azi szándék teremtette meg bizonyára várme-az erőszak nélkül való, tisztességes meg-1 gyénkben is a megyei szabadelvüpártot győzás fegyvereivel küzdve, szervezzék a Eppn azért tisztelettel üdvözölhetik még zászló körött az elvek igazságáról meggyő- azok ia, akik nem a szabadelvűsé lobogója zfltlek seregét. így lehet csak a maga:alatt akarják érvényesíteni politikai műkő-eszményi tisztaságában éryényesjtéhi ajdésöket. Nagyon természetes, hogy ai mostani kormányzati szellem vezető elveit, oröm-érzet azoknak osztályrésze, akik a szabadelvű polit kának hívei, mert nekik ezzal a szervezkedéssel alapot reméoyők lehat most már ahhoz, hogy jól szerveseit had— reggel vonulhatnak fel majd a politikai aávki iésre, amikor az ujabb kormányzati szellem elvei azeriut a jog, igazság és törvény en* ményének kell beragyognia a küzdőtereket majdan a képviselőválasztások küzdelmei* ben is. Az eröszakot föl kell váltani a jognak, ja vesztegetést az igaudgnak, az izgatást a törvénynek! - / Ám bontsa ki mindegyik politikai párt a maga lobogóját éa a jog védelme alatt, TARCA. A cilinder. IrUiStampay Miklós, Minden téztanen>Qek közölt legjobban azért-tem a — töltött borjúhúst. T»rméezetes, ez nem zárja ki, bogy meglehetős étvagygyal el ne fogjaas-szam a — csirke paprikaat is, mert ez fe igen J6 léezlanemfl.\' Ez a bevezetés elegendő arra, bogy önök már történetem elején az .Oroszlán vendéglő konyhájában találjanak pot.t déli 1Ü órakor. Mindenkinek m s más a szokása. Aa egyik pl. már ebéd elöli, a masík esak ebéd után pisskálja ingáit — Az egyik már ebéd előli, a másik ebed közben, a harmadik caak ebéd után vágja a kasalat a pikoo bálához. — Az egyik már ebéd előtt, a másik csak ebed n\'ín dühöe. Nekem »eg az a szokásom, hogy déli 12 órakor elsőben is a konyhába megyek tűzhely-vizitre. Természete: ih mk r nem mulaazlha\'om el, bogy a főszakácsnénak, ki melleslei mondva valóságos afrikai orangsiáag, — a le«»senzáció-sabb bókokat el ne recitáljam. — Ha ilyenkor szája szélei odaogranak liléhez —ez jele, bogy aznap a legfinomabb borjaszelet nekem lesz feltálalva Ezt a hatást ma is elértem. Caak ugy nyaldoslak szája azálei — nevettében - a füleit. J Nem csalódtam most aem. //1 Az ebéd, különösen ~r borjuszelet, minden\' várakozásomat felfii nulla. -Hm! ez a vén osztriga talán úgyis szerelmes\' belem, bogy ennyire kedvez. Míg így itlaődöm, a piknlo — egy bagolyképö büksi — odaaompolyog mellem a lehelet nyuit ál.\' - — Ki katdie ? -- nő. — Hojy hívják? — Nem tudom. \'— Nő éa isinereüaa, kflönőe! mormogtam.\' Regény ek jó kezdet, kontektnek j-S veg lenne, ha... noa, ha^salami igen szép es fiatal nő »ruá. De láasuk. Fölbontottam. Krdcet Búrdj) ur! Vasárnap dslatán 9 óra tájban a ligát Magda lorráaánal tárja bü imádója: Atreti. Hm, ez nem jrossz. Tehát légyottra bivnak. De ki az a Tercéi f 8 a ml lő: miiven ? Vörős-e, azöke-e, barna-e? Avagy lőrp<? hórihorgas ? terebélyes ? vagy karcau e f — Fi -lai-é, mint a rózsa, avagy öreg, kiszolgált csoroszlyi, mint az orazág útja ? Biz erre nehéz megfelelni. D nem töprenkedem e Mett. A lényégévelngyls liestábaa vagyok. Imád! Kell ennél több ? Az atész héten abnormális állapotban vet. tam. Barátaim mar a megbolcndu\|á»tó( keidének (illeni. S nem ok nélkül; éreztem, hogy uarai. mes kezdek tenni ismeretlen imádómba. A szerelem kezdete pedig előjele a megbolondulásnak. Azoe a heten a hivatalban annyi zavart éa hibát lettem, bogy nj direktorom, kit ca-k a mull hé en helyeztek ide, a kinek családjával még madar* la»Utboi aem kőíSIlsm legkisebb ismeretséget aem, >megrovás! kalnd«ban részesített. Lenyel lem, mint a borjaszelel, mert tudtam amúgy ia régen, hogy ráz«g ember, esáoaa szekér éa direktor a ót legjobb kitérni.\' _ Végre eljött a vasárnap. Megjelentem. Aa en imádómnak azonban híre hamva sem Volt- Talán később jön. Led len a lonásboz ás lázongó, forró véremet hideg viszel öblögettem. Életemben nem ittam meg annyi vizel, mint akkor. Végre ideucsiklandó saoknya-sobogá* tté meg lO\'elmet. Hint a vtdá-i\'kopö, hegyezni kezdési fű elmet, A csalit közólt vezelö síró egy gyönyörű szőke teremtés \'-bontakozott ki. Láttára mii dan vér az arcomba szőkéit. — Oh Tercsiké* t — kiált ám teljesen mag- Bútor -\' _ t áruház WEISS JAQUES\'Nagy-Kanizsán. Teljes sakn, ebédlő és hálószoba berendezések ■ag^ea aaellé klaaelfilta, urnéktll árak. - Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. K&pes árjegyzék, rajz és költségvetés kívánatra Ingyen Üt N»ry-Kanosa v»-árn»p - Zala 101, szám («. lap) 1H99. december hö 17 ía Es ha majdan a most szervezkedett szabedelvUpárt teljesen megizmosodva, iga-aainak a polgárok elméjét és szivét a meg-gyöaés erejével meghódítva, olyan tábort toborozhat lobogója köré, melynek erkölcsi ereje a hstia mggyfaöcUsbtn fog gyökerezni: akkor abból a küzdelemből, melyet Országgyűlés. Ureeabrr 13 és a szabadelvű pártnak programmja. A pártvi- gyűltek össze, melyen résztveti a vármegye fftle-szonyokal lebát bizonytalanoknak vagy ziláltak- paoja. grót Jankóitok László és alispébja Ctertím nsk éa a pártalakulási korainak mondani nem jKaroly. Az ebéden telkes Maitokban IluiK\'pe\'ták lehet. A régi szabadelvű pár> működését pedii a kormányt áa a varmegye szabadelvű pétii • iiay venni bírálat alá és az ellentéteket ugy i^épviselőil. Jelállltani a régi szabadéivü párt éa a volt nem-j zeli párt között, mint az elölte szóló lette, éppen I azzal az iránynysl ellenkezik, amelyet a kor-! imán/elnök kitűzött, mert a törvény, jog éa igaz ! isag kormányzati elveinek mellóxhetlen előföltétele: «z a tábor viv, kétségtelenül világossá leszi a báke. az is, hogv Zalamegvében igazán mehalt-éI A mult eseményeit egymás ellen felvetni, j Az első szónok a függetlenségi Brazay Kál- , , ., „ .] küzdelem lenne a multerl, iiooti küzdenünk kell\'mán volt f va® ^csalcMi világossá L jövőé,.. A múltról Ítéljen a történelem. Min. Mo#, kűveUue\|t Sf,„ Ka man f.l«ó>alá,e. lesz, hogy csakugyan elveszte le-é megyénk- j l«gj» » szabadelvű partnak, feleslegesnek tartja , rrr?1, . . " Iratkozni • kormány és különösen Széli Kai- Htro" \'W™ omlik SuiII K..lmán be>a«de beo győzelmi talaját a szabadelvűsé}, Vágj m4o irAflt va)ó ,e)\|élIei) halmára, amely biza.jaz el.őhen a kvóiabizoUság azámiiáai alapját, ea bogy csak az alvó közöny, a bizalmatlan j iom mellen azonban mégis kari a gyűlést, hogy i számadásainak helyességéi, a télre 0i( kompro-tartózkodás a bizonytalanul kapkodó szer-1 DíMa \'nditványánsk elveteaévei a pártnak, .„úuun, elfogadhatóságát b.zonyí o.ia a sok ved- ZZTlugyta aiTddir párUslratégíai Ltia^inkáb\'í\'míi aTS^Iatt^j^- M szempontból teljesen védtelenül. megalakulás külön pártot Is jelentene éa merl \'^\'gben b«tiuialk»zoU ugy itt, mint a maao- M . . , . . . >. _ ■ . .. 1 aebol az országban máakém a szabadelvű peri dik nazben, ahol a speciá-ia elle>sáli kőveiató-Hagy leiadat vár leiül a megaiaauit mej( nen) a\|akui,( mjBl égyszérüen ez elnevezésiek kel, különösen a headott határozati javaslattal megyei szabadelvüpárlra, melynek betöl-; alatt. • . roflalkozotl.\'\' Kolőnő-en érdekaa rtaz volt in aa lésén nézve \'„ónban biztosítékul fogad-1 \' túlzott iügz^leimégi .pirációkk.. «em- baljuk ama kiváló férfUInak politikai jelle-Ülnek egyike, SkMci Janó, aki nyugodt elJa- kifejtette a közös védelemnek a pra.matika mét, kikel a közbizalom a párt élére állított, dással és a meggyíződez meleg hangján színien, aaankcióban rejlő szükségét. A nártalaknUnról ludóailásunk ez-1 Szi.ly. Indítványának elve\'éae éa a pártnak \|tt \|.\|iUgoit egy pár ellenzéki. De válaszul a A partaisKUlasroi szoio luaositasunK ez. meggiekuláan melleit szállott síkra. Sok időn áll . . * w .. „ . . . n .. "úgymond - küzdöttünk a nemzeti pánban.«""»«\'nök kiwbb ,érftu»«k- <>k . fásoknak az elveknek megvalósításáért, u melye-1Ferencnek szavait citálta tejükre éa erre mat Mult vasárnap ment végbe nagy érdeklődés I kel a jelenlegi kormány a magáéinak vall. A Száll j elcsendesült a hegy. ■eltei. Zala Egersiegen a zaUmegyiaHbadalva Kálmán álul kitűzőit irányelvek alatt, együtt J Megkapdan hatott ezoláa a beaaéd harmadik part megalakulása. A vármegye nolabilitáaai ál- műkőd>e a volt azabndevü partiakkal, mozdít- ...... , . .. , tol kibocsátott felhívásra a báfu\'ás okozta rossz Luk közösen elö elveink\' megvalóai\'áaá\'. !» ,,eíe\'«ö réMe> ame\'íben * közlekedés ellenére naiv számban jelenlek meg1 Aaután a korelnök által (elleti kérdéara a szemben korményralépéeének előzményeire mnta-a aaabadelvfl pér\' latjai. . párt egyhangúlag éa na"y lelkesedéssel az ala- j tolt ni 8<éll miniazlerelnók. Itt már balfetól ia Miután Molnár\' Elek Csáktornyái ügyvéd, mint kulás\', mim a Zalamegyei szabudelvü párt ala-. hoasau helyeslés hangzott ás ez isméilödMt még toralaflk elloglslta az elnök, széket, {elszólalt kulásáiíWmondta. ttjoaabbau, mikor a szónok a beszédet befejezte. Otíly Dezső, a zalamegyei közéletnek egyik elő- Elnöknek Skilblics Jenőt, alelnöknek Koller \' \' ■ _ \' keiő tagja éa hivatkozva arra, hogy -a pártvUio-1 Utváot áa Herteleody í erence. kőzlelkiállaaaal 1 A rittövílkeió szönei alatt a lerem közepén ayok még annyim bizonytalanok tts ziláltak az, mewálauioltak. faűrtt embergyürűlöl körű hömpölyögve logadia a országban, a maga részérőíV szabadelvű párt \| Most Msgétby líéza szólalt fel. Altalánoa miniMtereiDök a hallgatóság elismeráaénak nyi-raagalaku\'áaát Zdamegyében korainak larija.\|alismeréa között kijeleulette, hogy A\'só-Lendván,\|. . „ -Min\|A/,i(1it Örvend mindeneseire annak, hogy a régi ezaba- »hol szervezett szabadelvű párt már létezik, a * , delvü párt megszűnt és erős szavukban ad kife-jvot nemzeti partiak belépése folytán megváltó-1 Szjtnet után Henlal er Lajoa a Ko-saib-pártrOl jesési ro-szs\'á\'ának a volt s<abadelvü párt mű-jsolt viszonyokai őrömmel űdvösőlve, a maga állt axólaara. Beazéde már választékos Irodalmi lédáaáröl. Teljes Kj»»l<.ijnn»l } m«ghlvs«ti Isismi s páfi ks«ab«.- rr,Trfj.frt -a. r\|ficdssé«ak ritka aaépségaért m»i(- Kálmán kormioyáióT a jobb jövől. E bizalumnál j Az éljeazéssel fogadott férfla* kijelentés uián Leemelie volna hogy nagyobb és keféalié ki* fogva nem a jwabadalvü pírlot óbajlonft Zalame., megválasztották az »gyaa kerüleiek j merült közönség hallgaua. Hentaller is, mint gyében megalaktlaoi, - hanem luditváilvozza, Aail, a kik a azabadelvűpártot a valassiókerűle-\' , . / 7 hogy az uj szabadelvű párt Széli Kálmán-párt lekben meg lógják aUkjlani. tSfillí \'érléneli párhuzamot voot a mull ea a legyen. ---Nagy TeUwedés! logadták báró Putheány jelen között, de azerl akluália volt baaa.de mlo- Dr. MaM Pál oméfíitp képviselő előadja, Gézának est as indítványát, hogy Széli Kálmán- \|dÍD részeben. Sok volt a beuádbeu a pénzügyi bogy a jelenlegi kormány efnOke, Szélt Kálmánénak éa a kormánynak táviratilag bizalmat sz«-L,jnt ée argunealum. akkor, amikor a kormányelnöki széket elloglalla, j vazzanak, a »i nyomban meg is történt. I „ . .___. \'___.„ bixtoa) határozott és világa programmol adott. Ezután az üés az elnök. Széli Kálmán mi- Vé«ül bemutatta az osztrák bomlást, mely amey programúi alapján usailakozUk hozzá a niatlerelnök éa a kormány lelkes éljenzése közt fátumszerűen dolgozik a tűggetleoaégi eumak pár jelenlegi hívei. E prbgramm a kormánynakjréget ért, mire a szabsdelvűpárl tagjai bankéira győzelméért. A beaaéd megérdemelte aat feledkezve. magamról, s feléje robsnva.\'m\'gölel-tem — ima megjelentem. — ürrrrimüön ugy lábsik örült I kiáltott á szőke megijedve, — Teljesen I Bolonddá, őrültté tef egyrzerie a áegyed megjelenése — szavaltam térdre borulva. — Menjen... merT..... — Ab! há. elűz, éde»? hisz kegyed bivolt ide... — K...é.. én ? Hát kinek néz ennem ? — Kinek?... Az én imádó Tercsikémnek . ►zóltsui s sat híve, hogy caak Iratál, hirtelen ltjból magamhoz ölelve, megeaóknltam. — Urram! ez impertinens vakmerőség, ne Lem térjem van. — Ah I férje ? csakugyan térje ? — hebegtem risraat sattve. — lgao, férjem Ú az uj pénzügyigazgatás. Ott jón 1 — Ah\' bocsftnal ., té<edéa ..- rebegtem, s mielőtt férje odajött volna, ililjntem. Borzasztó! \'l\'éhát uj direktorom nejének val-l lotlam szerelmei, s szt esőko lám mer. Na, lesz most világfe\'fordnlás. Óh, mi rl i"\| nem iamenem öl már előbbi Caak otthon vettem érzie, bogy ciiiiiderem a Magda-forrásnál matadl. Ez hát b-lúiyöl asjd nekem! I * # a s _ Másnap mini s léiig leforrázol l réee.imbolygu léptekkel bandukol\'im (j at irodába. Msr előre éreztem a megrováai ksaud puakaporoa szagát. £a kűlónös: a megszokott hétköznapi hangú. Ut fogadolt. Birekiorom mosolyogva loaadá kőazöntésemet. Ej, ej! Mi l>ilte ezt ? As előbbi direktor, ha jly későn Jőll valaki, a mennyorazág öaszea c illa -gal a nyakába akssxié, a ez?... mo-olyog. Kn i« moaoUogUm A másik percben már fanyarai rándali meg ajkam. a direktor usyia a macskafálék osztályába tartozik : azok S\'OkUk ily derült kedolylyel összetépni ellenfelaikai. Hálha ö is ugv teu? Tíz ór-t felé odajött hozzam s igy skólt: — Bárdi ur, hjlnap ünnep lesz, sz.vesan lá\'om ebédre. Reményiem, tudja, hol Ukom. Szavaira oly zavarba jö\'.em, mint a miskolci béks, mikor n kocsoayahs befagyott I ne. még ebedre is meghív, h >gy szerepemunnál dréfhsibbé legyen. Mit lehettem más\', ainthogy elmentem; igy is, úgyis végem vm». Jtásn.-ip.ll árakor sa on-rubában és fehér ka apban iuegj.lent(mdi direktornál. Nyájasan fogadiAi^ij azonnal a salonba vese-lett. Megkínált ii«ljlyel és cigaiviiávol. Leereszkedő de mégis cvni> m előzékenysége oly tnwáió hangulatba ejiett, hogy cigarettám tüzes veget böktem s szamba. Sziszazénol sem iaartem. Caak arra gondoltam, hogy ugyan keltőnk kötül melyik illenék jobban h L pót-meadre ? á<i-e, aki ludva mijident, a legravaazabb oroszlán ketreoébe jöttem Öoaéiit, avagy direkiorum, ki tudva, bogy nejét megcsókoltam, mégis olgarauával kínál meg. Es a közeli léiekrokoaaág megnyugtatott; a I mit aaaal dokumentáltam, hogy elég ügyetlenül, j inegkérdea\'em t minek is köasóehstem én tuisj-I donképen a megliaatalö meghívást ? — Minek ? küiönöa 1 még ilyet kérdeni ia; ao d< azonnal megtudja; — azóit a direktor — a \' hitte en zsebéből egy forgó písalojyt vett elő, a mellemnek asegesU: —♦ Egy hangot aa!! I mart...... — De .. ké...á...rem direktor ur, mioek kő-azónhetem a várallau megtiszteltetést, — his* öa I engem ebédre hívott meg. — Egy ásót se, parancsolom, tilsa kl a száját 46 tok alatt l-^aaóll szikrázó szemekkel. Mii lehettem, — ellátottam a aaámat 180 fok alatt. A következő pilaoatban elesel tenl a kakas éa \|................ egy havanna lógott vaeogd fogaim közöl1.. —. Ha. .ha.. ha...\'latsekrágyujtaai;ngy-e meg-Ijnkstaitem ? A csengetyű megszólalt. Az ébédlébe meutünk^ Ditíkiprnm neje Itigadoft.—Valóságos angyal volt. Kedves szavaint alighogy felelni tudtam. Különös meg caak egy arcizma aem ráodu t meg. me\|y a történteket elárulta volna. Tálán nem ismén meg ? Avagy titkon belém szeretet! ? Nem tudom, da annyi igaz, hogy ve-szedelmes módon udvarolni kezdtem. Zala 101 szám (» lap.) 1899. december lió 17-én a wjoe tetszést, melylyel a lüggetlenségi párt ho-oorálU. Deeeaiber 14. _ fi kormány egyelőre elejtette a* ülések meg-hosszabitására vonatkozó indítványt, minek loly-un ma elég simán folytatódott a kvóta javaslat tárgyalása. Mindőesze két ssó:iok beszéli a ja vas a* ellen: Lakató* Mikiéi és Barta Ödön. Lakatott Miklós főleg az o-atrákok kapzsiságát ostorozia és nem tartogatta a kemény kilégzéseket. Az öreg ur hazafias megbotránkozásnál tiltakozott as olyan karácsonyt ajándék ellen, mint a kvóta (eiemelése. Közel kétórás beszédét a szél-sőbsloldilon lelkesen éljenezték. Utána Barta Ödön lejte\'te ki állá-pontjátt Sosszsstn és sok sikerrel polemizált Szé 1 Kálmán tegnapi beszédével, végül pedig pártmegbi-zásból egy határozati javaslatot terjeszteti be, mellben a kvóiijavsslatnak a napirendről való levételét indítványozta, mivel most már úgyis bizonyue, h\'oyy Ausztriában a javaslat nem lesz ellegedvi és igy a korona döntése amugyis «ük-aégeaaé válik. De«. 18. i ^uidenbOt nug. 18-án d. u. 2 órakor posta-Endrey Gyula elsőnek szólott, miután előző- j kocáin utaztunk el. Ez jóval pcsóbb, de jóval leg Rohonyi (iyula beteljesítette a házszabályok I kényelmetlneebb is,mint a külön-kocsin való utazás, revíziójára kiküldött bico\'tsági jelentését. 1 Minden poata-hivatal e\'ötl meg keiL állani; lö-Eudrey Gyula .beszéde különben nem folyt le I raknak, levesznek egyet-niá-l; a mi á körS mé-minden érdekesség nélk&l. Keményen támadt o ] nyékhez képest elég gyorsan lörénik ugyan, de miniszterelnöknek es a hol osák lehette, vágta a {mégis csak unalmax. volt nemzeti pártot. { Megint végig kellelt mennünk a Hoffmaniuttu öl perc • szünet után Horánszky Nándor állt \|»«n g át kellett élni újra annak borzalmait, telszólasra. \' " \| A tiroli egyenruhás posta-kocsisnak azonban \| r Beszéde végeztével Horánszky Nándor erős!ez is csuk olyan, mint a siáfőldi ut; megköti a esete\', kijelentette, hogy spionkodásról az intézel-b>n saó sem volt, az igazgató csak a kötelessé-gét teljesítette, mikor vizsgálatot indított. Es a vizsgálat különben felmentéssel végződött éa a felmentő ítélet egész terjedelmében a nyilvánosság elé jutott. A miniszter vála-zát zajos helyesléssel fogadta a többség, de nem volt hajlandó tudomásul venni Pichler Győző, a ki a Ferenc-Jiuítel intézet tá» nári karának hazafiságát is kétségbe vonta, amit azután a minfster tüstént vísuza is utasított. A választ nagy löbség vette tudomásul. Végül Tallián Béla elnöklő alelnök szolt: Jelentem s t. Háznak, hogy a miniszter elnök nr egy indiványt nyújtott be, a melyben a házszabályok értelmében az ülések tartamának egy órávál való meghosszabbítaná! kéri. Az indít* vány leiolvasását ezenn»l elrendelem éa fölötte a a szavazást a bol api ülésre, félketlőre tűsöm ki. .. Igy hát holnaptól kezdve dé után. háromig tartanak a képviselőház ülései. Tollf uttában. meg eljárásét ó» indokolta meg azt a lépeset, a mely állásfoglalására birla. — Ki kell jelentenem,—fejezte be beszédét —• bogy ha en, mint egy ellenző akció vezetője nem is szavazom meg a kvótaemelését, de az erkölcsi seolidariiást köztem éa azok közölt, a kik aja-vaslaiot eltagadjak, fenntartom\' és javaslat-.ellen nem szavazok. Tetszes, helyeslés és taps hangzott a beszéd belejezievel, a mely után Barta Ödöa személyei kérd* sben kért Szó\'. Ez a semjlyes (elszólalás zajo- jeleneteket provokált, a melyek közben az elnók kei izben r-ndreutarílolta Iv.nks Oszkárt éa ujabb lelazóiala-ra bírta H>ránssky Nándort is. A\'rövid párharc Horánszky éltetésével veg\'ődött. Kei óra volt mar, mikor Wlassics Gyua kul-tuszminiNz er válaszára került a sor, Pich\'er Győző interpellációjára - Varga Ottó tanár ügyébén. A kulluszminiszer hiteles tormában adván elő az vi kerekef,—azután e kezd palingslni ostorával éa hajt eszeveszetten. Tirolban t. i. az a hajtási szabály, hogy „hegynek hajts, völgynek tarts meg van fordítva; a tiroli kocais völgynek hajt, hegynek pedi — amint már egyszer emli-tettém — talán drága kincséri sem szoriianá lovait még csak lassú ügetésre sem. esik, amiről «<kat hallottam már előzőleg f arra utazott atyámfiaitól, de mlg magam meg nem lyöződtem, nem akartam valóságul elfogadat) olyan mesés olcsóság van o l. Eyersben töltöttük as éjszakát. Máanap (aug. 19.) reggel 6 órakor ca. éa kir. külön posta-kocsin indultunk el Merán leié. Mikor a ~íeél6i öbözatO poata-kocaia lelllt a bakra, kezébe vette az oldsiao lóggó róvidka trombitát és olyan gyönyörűéi! fújta a postáslegény dalát [gyermekkorunknak egy halványaa rezgő émiékét: a »Der Fosiillion lat ein glfick-licher Mann* dallamát,] bogy szinte vtaaxavarázsolta azt a küliói vonásokban gazdagabb világot, mikor meg mindenütt esi a dalt riogattak tova a gőzmozdonyok lüstjélőls\'üztiszfán maradi levegő-hullámok. Uiunk igazán gyönyörű lelt volna, mert majdnem mindenütt az hlseh remei-szép és termékeny vülgyében haladtunk; hanem aa erőe szel irgalmatlanul lölkagaria az or-sá^ut teher poiV, az án ránk borította minduntalan, ugy, hogy félóra mulVá olyanok voltunk, miniba liaaltasaá-kokból ráztak volna ki bennünket. Hát óz bizony igen kellemetlen volt a nagyon sokat elvett a tagadhatatlanul pompás ut-vonal kőliői szépségéből. Kalapunkul egészen le kellett busói s»e-\' műnkre, s csak iU-oit m rlünk aaétoésni, mikor ii lojtogaló porlellegeket továbbragadta a szélvihar. Ezen az útvonalon kétszer ia tölváltóilák a lovakpt, Egyszer a nyílt országúton. Nagyszerű az, bogy milyen percekre ia kiterjedő pontossággal érkeznek meg egy-egy ilyen lo« ga<váltó helyre az eheosező irányból érkező posta* kocsisoki Gyorsan leugrálnák, egy-kettőre atlog-jak a lovakat a másik ■kooaiba \| azután megy mindegyik a másik kocsijával vissza oda, ahónuan elindult. Igen praktikus fogat-valtás ! Csak is iity juthattunk el Eytribíl rövid 5 óra leforgása alatt Mirmba, a klimatikus gyósyitáara azoru laknak taán egyik legolcsóbb Mekkájába. Mikor az oda levezető ut-meredek magasából Gomagoiban WaiaF váltottak é» l^mUni- ebbe , béreeklól atwetma^n atöMt km át d u. 6 órakor érkeztünk meg byrtbt. A »Hotel<Posl« tulajdonosa, aki egyúttal eyersi postamester is. a tiroli postamesterek ismert nyájasságával fogadott bennünket, ~ Hölkickitt Samura rögtön emlékezett, hogy már volt szerencsi;. a az ismeretaég révén kaptunk is szállásul egy o van termet [nem i merem szobának nevetni].\' hogy már gondo koani kéziünk: ne kötte-sük\'é össze ágyainkat valami rögtönzött házi telelon-készOlékkel. Eyera mnr abba az olcsósági vonalba roskáha, azt hittem,hogy lent a völgykallanban majd egyszerűen meg lógunk sülni. Tudtam, bogy ilyenkor-a kánikulai hűs-g elöl menekül ouuan mindenki! aki csak teheti, ha ciak a peesenye esi-nére nem pályás. Kellemesen csalódtam. Melegnek elég meleg volt, de izéit nem enk-kul perzselőbb, mint a mi nagykanizsai kánikulám;. In csak három órái töltöttünk. Ez idő alatt megjártuk a város utcáit. . 0 y kitűnő étvágygyal még sohasem fogyass tol aio r\| a borjmzeletet, mint akior. Ebéd ntan jött a (eketel Kepzeijak: direktorom neje, ez a cukros baba, tálalta fel a ugyauekkorjfején — azon a liolyhos sző-e lejen, ott magaslott aa én köcsög cilinderem. Azt bitlem a guta azonnal lap >s nyűgje lé nyom. Tehát most jön a fekete la re* I! Azt mondják ahol nem segit az éaz, segit a lók. S ezt helyesnek ia találtam, itt csak is egy mereai keresztvágás/ial aegiibetek magamon. - — Oh naaysád — szóltam édeekéa mosolylyal - ha nem vo nék főszámvevő, piktor szerelnék lenni. Ily gyönyörű modell a világ leghíresebb éeslöjévé tenne I... —r Igazán 7 .. kérdé pajkosan. op Valóban I — - Í -4 Lehet; de ciak ugy, ha ez a cilinder az enyém lenne I — Hát nem nagyiádé? .. — Tőriéneiesen nem; mert aa 5né...Ugy-e ■öné ; hisz, nézz* * neve is bele van Írva... Nos enegiimeri ?... — I...i.. geiv. hebegtem tönkie téve. — Ugy most már tudja tőizsmvevő ur miér hívtam meg ebédr-? — szólt a direktor. — Sejtem; hogy agyon aprítson. — Ha.. ha...ha... miért ? Dehogy; csupán azért, hogy a (a áll cilindert saját tulajdonosának nőm személyesen visszaadhassa •— Igen ..igea...csupán ezért — szólt kedvesen a direktorné a az ezért azó> különösen hangsúlyozd, — máskor jobban vigyázzon reá... Megkönnyebbüli szívvel távoztam htzá. Óh I az aranyos baba, tebát nem árulta el a csókot férjének; jobb ii, hátha megütné a lapos guta. De mi ez? Kia levél, ide léve a cilinder bélése alá. — Mily lltaloa. — Kölbootám. — Kedvei Bárdi I Reményiem megérlelt mindent. — Nagyszerűen viselte magát 0,\'lnle kitűnő volt.—Mikor találkozunk a Magd i lorraanal? \'-vj\' Olga. Oh mottinár ertek mindent. Oh eaok aa asszonyok IA kaidét meg van tehát a lolytatás á boldog jövojé. Este elmentem az Orosz in-vendéglőbe. Szokás saerint betekintettem a konyhába ía» Néhány bókkal biztositvá a linóm borjuaseiet eltávozni készültem. A lőazakácwe kivételesen kikísért a folyosóra. Ml lel\'e ezt a vén outrisái? — Hadi ur, bocsásson meg—vasárnap nem mehettem el légyottra, beteg voltam, majd máskor, — most vasárnap I szólt lyrai érzékenységgel. Megkövülve néztem tv... Bach 1 bát ez ai a Tereit ? óh I a vén orangutáng! MiuUn megmagyaráztam neki, hogy nsgy tévedésben van a szerelmet ée a borjuszelet ihat4-leg, elpárologtam. Azóta nem vagyok hiteiképea abonánaa aa „Oroszlánnak", Félek, hogy egy«aer Tercsi gynta-oldattal ömená nyi kon a horjnaseletemet. Pedig kár tenne értem ; bizony, bizony aaé( meg ia »íratna Olga I % Nagykanizsa vasárnap Ebéd utáo, mikor RotJuekild Samu azon tfl nődött, bogy mii mutathatna meg még nekaok hamarjában, — egyeaer eeak -kitör- Lik* Emiiből ai óhajtás: ■ _ Gyerekek! — oda kellene elmenni, aho< kötélen hufogalják az embert. Érré olyat kacagtam, hogy majdnem beszédül lem az egyik kirakatba. — fiát ezért jöttél te Maránba ? Ezt otthon is megtalálod, csak beszélj népen dr, Orot-d/md, a kir. ügyésusel. JRothséhild Samu még később is kérdezgette EmiUSt, hogy miféle hely az Meráabao, ahol kőtélen húzogatják az embert, — de nem magyarázta meg. A várost keresztül bandukolva, 8 éra tájban vonatra QllQnk a elmentünk Boztn-Grinbt. Itt volt két órai várakozásunk. Ez alatt megte-kinthe\'lüz a várost, majd újra vonalra ülve, JFVMMtu/iitáitl eate7 óra 30 perckor Topiachba érkeztünk. Ea ia benn volt az nti programban. Somu vezetett bennünket egyenesen a , titr-mania< szállóba. Ht azután megint leesett u állunk, mert a szálló igazgatója nagy sajnálkozással jelentette ki, hogy nincs szállóutnba. Szerencsére : Samut már várta ott egy hazulról érkezett távirat, amiből kitűnt, hogy mi csakugyan a Germaniába akartu ik szállani a nem Zala 101 seám. (4 lap.) 1899. december hó 17-én készletének ideiglenesen a laktanya udvarán leendő ehelyezése iránti kérelem tárgyában. 4. Előterjesztés az elemi népiskolai tanítók ötödéves pótléka és enneh fedezete tárgyában. HÍREK HalAlesAa. LtUntr Simon egeraracsai földbirtokos tevékeny életének 60 ik évében folyó óh 10-én Egeraracsán hosszas szenvedés után jobblétre szenderült Földi maradványait lolyó hó 12-én a pacsai izr. temetőben általános részvét mellett belezték örök nyuralomra. A káia. elemi lakelák áltaMeai láta Dr. Bustietka Kálmau kir, tanle ügyelő e hó 14 én városunkba érkezeti s szonnal a közi. állása után a jogosultságot az egyévi őnkéntesi szolgálatra megszerzik. —Az 1849. VI. 4c. 66. §. c.) pontja ugyani* aa egyévi önkénlési aaolgálalra azokat ia jogosítja, kik tekintet nélkül a végzett előtanulmányokra, valamely katonai vizsgáló biaottaág előtt általános műveltségüket igazolják. Ilyen előkészítő tanfolyam nyílik meg I900i január 2-án Nagy-Kaniaaán. A kurzus Kollár Fereocz nyag. bohv. s\'ázados felügyelete alatt áll — A tanfolyam tanárai: 4erger Jóssef lőgym-násiumi, dr. Villanyi Henrik felső kenek. isk. éa Kertén József polgáriskolai tanárok. — Bővebb felvilágosítást a nevezett tanárok bármelyike ad. — Jelentkezőket elfogad 1900. január l-ig: elemi liu és leányiskolák államosítása kérésziül. Dr" í™ , . . . . , " ,, fm — Vémytrtmémy. Nagy-Kantzsa azon aae- vitelével kapcso a\|os intézkedésekhez látott Me^re0MÍÍ vftroaok k8zé tartoailt, a hol az hj lutrin csupán (-a kényszerűség vitt oda beonünket. A távirat egyezerre nagyot .(ordított az igu-gató nivén és modorán: rögtön intézkedett, hogy nekünk okvetlenül szorítsanak egy ssálló szobát így kaptunk — gondolom a harmadik emeleten — egy nük szobácskát, melyben csupán egy ágy vollj" de több már nem is tért el. Ezt az ágyat Samunak engedtük át; a rendelkezésünkre álló többi, rekvizilumon pedig ugy ositozlunk meg, hogy Emil a padlóra, én meg egy nűk ée rövid pamlagra kerültem. Azért mégiz édes volt ott megpiheani egy napi* bogy másnap reggel 7 órakor megint kocsira kell ülni éa kocsikázni egész napon át Cortipáig és viasza. —r \' szerkesztetie az állami liu és leányiako\'ák köti* aégve ését 1900 január l-lől kezdve 1900. aug. 31-ig menő időre. Felterjenlét tett a vallás és ■ közoktatásügyi miniszterhez a szervezés és gondnokság ügyében « előkészítette az áll. iskolák tantestületének kinevezését. Az ingatlanok, bútorzat és leiszerelés átvételét 16én reggel kndte meg. Ezen aktusnál közreműködtek a váró\' képviseletében :• Vktty Zsigmond polgármester, Nagy Dezső előadó tanácsos és .Ankofftr Gyula h. ulmvevö; aziakolamék képviseletében: dr. llauttr János éa Simon Gábor; a tantestület <*m> & Irt., karttag \'képviseletében: Kovács Miklós és Váry József. Ezen bizottság mindenütt a helyszínén állapította meg az ingatlanok átvételével kapcsolatos mozzanatokat, azonkívül az összee 31 tantermet, tanj téstületi szobákat, mellékhelyiségeket, szolgai lakásokat, továbbá as összes tantermek berendezését és bu\'orzátát tételről léteire megvizsgálta. A célnak megfelelőket a kir. tanfelügyelő átvette az uj berendezést, pótlást vagy javítást igénylő eeetekbsn abúo\'tság a jövő intézkedésekre nézve kölcsönösen megállapodott. — As átvétel, Illetve átadáa munkáját I6»án délben lejezte be a bízottság és azonnal a terjedelmes jegysőkőny-vek megszerkesztéséhez látott, melyek sürgősen A város házából — Városi köagyüléa. - . Nagy-Kanizsa rendezett tanácsa város Üpvüelő testülete 18Ö9. évi december hó 18-án délután 3 órakor a városház nagytermében kwgyülést tart. Tárgysorozata .- 1. "Zalavármegye törvényhatásági bizottságának 14839- $9 jk, 254 sz. a. — a városi szakbizottságok választása ellen beadott felebbezés tárgyában hozott határozatának bejelentése. 2. A v. belső piád-, heti marhavásári éz az országos marha vásári helypénzszedési jog bérbeadása tárgyában megtartott nyilvános árverés eredményének bejelentése. 3. Tanácsi javaslat a honvédség lőszer- iellerjes\'telnek avsll-és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kir. tanfelügyelő, ki aa állsmo4<á»al kapcsolatos jelentését már Njtgy-Kamzsáról fel- sokat játnanak, de keveset nyernek. Miért ia érthető neiixAoíói keltett, midőn folyó hó 13-án aa oztálysorsjáték búzásának első napján Mtihofor-Kálmán, a helybeli nagytralik kezelőjéhez, távirat érkezed, hogy az általa eladott 60912 számú sors-j; gy 70,000 koronái nyert. Minden 0 dalról gra* (utalták a szerencsés elárusítói, honnét oly nyeremény kerüU ki. A-nyerok éa pedig ea a második ssensácié — a dnagszdag Front Lajos éa fiai cégnek tagjai. — ádasibayek a llpkeajbáaak. A népkonyha célraira njahban a következő adományok folytak be: Kő/m AUréd [Amsier- 11 vén (Béc) 10 frt, SgJUr KaJösné 5 frti Fitehtr Sándorné 8 Irt, Sutykowaky Viktor perceg (Kámabasa[ 4 saak burgonya, Rticktn/tld GynW>né fiO kU riz,-lenc«e és mák. A azivea 1 dományokárt bálaa köszönetét nyilvánítja a Népkonyha etaökaége- — A borhaaalltA« allam. Hogy a ha (óság a törvény szigorával üldözi a borhamisító-ka\', élénken bizonyítja aa alábbi esel is, Weppert üyőrgy, ápálbii [Tolna m.J korcsmáros ia addig űzte a borhamisítás jövedelmező meatersegét,míg rajta nem veszteit. A hatóság rajta kapvan a hamie bor készi\'ésán éa eUruaitáaáa, brevi manu el ia bánt a jó orral. Tolnamegye alispánja ■»• goru Ítélettel sújtotta, melyei a betOgyminiaaiar jóv» is bagyot már. E szerint Weppert György bsmis bor készítéséért 16 napi fogházra, a -forgalomba hozatalért pedig -aO frt péosbirságra keltetett. Egyszersmind köteles a 362 forint vegyvizsgálati, 33\' Irt eljárási s még as őenea felmerülő költségeket tuegfisetni. Mindezen! e ül, minthogy 1472 frt áru hamisított bort árusított terjentelte a miniszterhez, szombaton este hagy la már el, ennek sz összegéi a község negéayalapja el városunkat. \| javára köteles beszolgáltatni. Meg ia logadta, hogy - A aiámad dl v»l jal jHaseabcn A "eDlul mindig tinU bort önt a pohárba szokásos tanangi naptár sz idén jelentékenyen . A ««amyal. Érdekes e«et megváltozott. A Ker. jól. Nőegylet sok év óla! \'6r,Wn\' a ,onu° \'áaár alkalmával rendesen január 6 én tartofa eatélyé\', az Izr. Zála-Egera,egen. mely a esélbamuaok anaale-jót. Nőegylet egyhónappal később. A Ker. Nőegyfih?n ritktt\|s pkrjáL A vnlt állomseon a vasárra let az idei tarungi n,ulatságái lebruár l-re tüz«ei"ke,a l0\'!h uU" kl, az Izr. Nőegylet válasstmánya tehát elhaurozta. gen peDamkodoti, bogy a \|ároájat,a mai,bee 1001 hogy mulatságát január 13 In fogja megtartani. 1 wl\'ktt 10 ?rb wany voll.elveeateite. A jó lele-Ez alkalommal jelma-estelyt rendez az Izr. Nő-1,i,k megeaioelláka ssegéayi s aa egylet és be fogjá"mutatni a múló százsd divai-,11™ b«ll"«uk E« módo* PMMl- jainak változatosságait nemzetközi viselőiben. ennek " \'«lene,nek M\'0\'éo \'■■"»• Izr. NŐegyJet vigalma előreláthatólag ua idén ia a taraangi mulatságok egyik legérdekesebbje <esz. — Njallveealer aatAljr, Társaskör december 31-én Ssilvénter-estélyt art. Kezdete 9 órakor. Tagok által meghívóit vendének szívesen láttatnak. ÖMkóaileaJelttltckct alkéaallC tauf»v lj-amij_A tanfolyam célja, hogy oly ifjakat, kiknek az egyévi őnkéntesi szolgálatra jogosultaáguk nincs, felvételi vizsgára előkészítse, melynek ki étről besael- vároeba. ennek a jelenetnek 1 volt, s Kossuth Lajos-ateábaa megszólított egv rongyoe alak, bogy nem volna«e bajlaadé 10 A nagy.ksnizaai (drb- saját lielyséeeiben es"\'éb® \'"U>M a eMbw » lá üa et reményé- aiysfteak azoanal jó üa\'el rei ben férehivta a pénzt áruló szélhámost a meg* vette a 10 darab aranyat 47 Írtért, azután pedig boldogan állitolt be ügyvédjéhez, bogy pénzének ériékét megtudja Az ügyvád koaeta<ália, hogy a 47 frt ára aranypénz megérhet két garast, ■ert nem volt as ejyéb, mini ailány rézből való játekpéna. Legbecsesebb ami 4rfcékl aaha aeaa veeall dus válauték>>ao úrik és éksstrak Arany, vilit és Chi&aiiíit tárgyak a legolcsóbb gyári árakon. Látsurésuti czikká aiodeaftU klriuibu fa alaMgbra^aaváliaaUkbaa; a. a.: Salaa largarltek, amalptetik éa iieaitvtgtk arear salat, Itkahaaaetkeretkee a legjekk Ivegebkek ■a ii6iér4k, LiTCaAlEK atk. 379—3 Mh Jevitó műhaly a modern technika minden kellékével ellátva. Faltai aegresésMiek laggeatesakku és legjekkM latéitataak sl. UAUDIIDG llllfCá llanu VaBUeáa á- a. rd. \'klaSaaig aaita pártfogását ktrva, aiily tbaulktttl llnMDUlla RIIKOK, nayy~naniZS4U< Nagy.Kanizsa vasárnap Zala 101. szám (ff lap.) 1899. december bó 17-án — Balrnl Hortdlk Jóttef 16 évet \|fép lakatsai a déli vi»nt nagykanietai műhelyében * taerdán munkája kőiben agy mozdony munka-sitlalákoz azöriTöflF 4* snlyonnr uregsérleltaí A vizsgálatot megindították és aa bivaiva lesz kii deríteni: vájjon Horvélhot a táját, avagy más vigyáiatlanaára folytán érte-e a tnlyos beletet — Oikea pl kenjen a gjerauk Az a kérdés, hogy adjon-e a taniló as elemi iskolás kis fiának olyan munkál, amit otthon kell elvégeznie. Nem leckéi, hanem irásbei feladatot, ami ss\'án a gyerekel elvonja otlhon a szórakozástól A hanenlkodialól — magyaiuí szólván. Némely tanítótestületek alaposan megtárgyalták a dolgot, s azt mondták ki határozatnak, bogy igenis el kell látni a gyereket otthonra is irni- meg számolni valóval. Az volt as alkalom arra, bogy erről a kérdésről mindenfelé beszéllek, hogy asuj népiskolai taoilási tervel a vidéki tsnilóegyesü-leteknek leküldte a ministérium, hogy tegyék meg ~ rá megjegyzéseiket Az országos közoktatási tanácsnak azonban más a véleménye és miuián letárgyallak mind azt a kritikát, a mit a javaslatról a tanítóegyesületek beküldtek, kimondta, bogy nem kell otthonra is megterhelni a gyereket irásoe leckével. — Aa uj peaiabéi) egek. Újévtől kezdve tudvalevőén aj levélbélyegeket hoz lorgalomba a magyar posta. A koronaérlékszámitás behozatala szerezte meg ezt az ártal an örömet a szenvedet* mes bélyeggyűjtőknek kik most már megelégedetten csirizelbetik lel kartonlapjai ra az újféle bélyegeket. As ujtéle bélyegek négyféle rajzban jelennek meg. Kétféle rajz jut a leveleknek, egy a különféle levelezőlapoknak és levélborjlékoknak és egy a hírlapoknak. A mostani levél bélyegez, a hogy Bodó Roza szerelője bevált katonának. Elvitték h.qrazü három eeztendöre, bogy szolgálja a basái. Roza megőrizte szerelmet és hűségét há« rom évalati iar de nem volt elég erűt, hoga szfl-löi akaratnak ellene álljon s most őszszel hozzáment Horváth Józaelhez. S«erelméaek régi tárgya megsaabaduíván a katonaságtól, szinték megnősült. A pár helee menyecske, Horválhné, nem tudta elviselni, bogy tzivének régi ideálja mést boldogítson, a napokban gyufa-oldatot ivott. A trage dia cgak eddig sikerüli, mert az asszonyka főiépül. — I.aborl pöre. Parisban tárgyalták La> bori póréi, melyet a Libre Paroie ellen indítóit. 4 Libre Paroie ugyani* asl állította, bogy semmiféle merényletet eem követtek el és hogy Labori megrendelte a Aerényléfét, bo»y a katonai bíró-vág előtt szinháaí hatást keltsen és bogy as egéaz komédiát Prqbsriral készítette elő. A bíróság számos tanút hallgatóit ki, a kik valamennyien ast vallottak, bogy a merénylet igenis, megtörtént. Kihallgatták a többi közt Piquart-l is, a jel elmondta a merénylet összes \'részleteit és egyebek köst a következőket mondta : — Midőn a s/omoru eset behatása a\'alt visszasiettem a líceumba, Mercier táborunkkal szem ben tatáltam Házasságot kötöttek DSaa Istváa, keeria — Vnga R«fiaá?al Boa Ftrwc, kórjojjilS (liláiéin) - Jakén LefaáraL Muft hét halottjai Hlnckl Paala Arj. Sorai VUaaoaá, taaár w> iar. Sé éw, ládftftalkór. Koráéi Aeaa, faadaaaaoey rk. 63 áva^ táélésrat aiaaaar Vidi kagaár (8oaof/-£aiit-Mik óéról) rk 64 ivae •ffkori lealk. Villák inai tar. Peoeivtr Jtmmtai SUalm rk. 71 ávee, tffkór Zírtai Katalta Sav. Féviai JówUt, aaasa. rk. M hm. Máit •mlek. Horváth JóimI aapta. rk. 44 ávss tádáharaL Farksa Fimt, Unta fla.rk.IU ivee, láaggáiia .Urkáa limt, hiatajeoyr»oo\|éd, rk. St ótm, laaákwágl rufftrj. IMedOce Boaálla, tanuló, rk. le ina, ttdaataákir Wiiia Adolf alkasa, (V.-Bóairtl) Iar. 40 hm, tto* aavar. locaár Ttrieji iar. Mai Gjirgrai, Aidái na rk. 71 int; áfgkór. Színészet. — Caütőrötökőn: Tkboly Klemeoiin jnlalom- ______________játékául Eohegaray társadalmi drámáját Iwü\'issi, agámat. Sohasem fogom eífelej-l" Wmi\'wI HUyyd adták. Ugy a jutalmazandó, ki leni a dse ée a diadal kifejezését, a melyet a tábornok arcáról leolvastam. Labori maga védelmezte uiyét éa arra kérte a bíróságot, bogy Ítélje él a Libre Psrole szerkesztőjét egyezer frank pénibírtégra éa arra, bogy az ítéletet kétszáznegyven párisi éa vidéki ujsgban kösaétegye. A bíróság kétezer frank pénzbírságra ítélte z Libre Paroie saerkesztójét es köteleate arra, bogy tz ítéletet keiuásnegyven lapban köc-zétegye. , — A Fiaméi VaekeládégyAr nagyban hozzájárult a hazai ipar fejleszténéhea. E hirne- krajcároeok éppen ugy, mint a forintosok, ugya I VH gyjr állal készített csokoládé nazon egy rajz után készüllek, mig a levelezőin-1 naptAU,apra jobban terjed sz egé-z pok és levélbóritékok préselt bélyegei többfélék, Aa uj koronaszámitásszerinti 10, 2b éa 30 ül bélvegek igen tetszöek lesznek. E bélyegek rsjsa csekély véltoslaléa-al ngyanas, mely as 1898-iki pályázaton az Iparművészeti Muzeumban ki voll allitva. Bőbm János rajzén a magyar állam eszme a párnán nyugvó koronában van kifejezve, A —korona lölött koszomba foglalt gyönyörű távlat van, — a magyar Álfőldkfpe, — fölötle meré-azen, a rajzból csaknem kirepülő turulmadárral. Az egy koronái bélyegeken Ferenc Jízzef király feje van koronában i a báltérben fehér kellői kereszttel. Ez á bélyeg irigen sikerült. Havra neknek az Iparművészeti Muzeumban kiállított eredeti rajzén Sseat litván glóriát, antik modorban megrajtolt feje volt. A levelezőlapok bélyegei Dőrre Tivadar rajzai után kéizülnek. E rajiban a koronát ovália keret veszi körül, alatta (ölirénal és körötte a Tulipános Iád k rajzaira emlékeztető ornamentikával. A birlspbélyegeken a magyar cimer rajiét igen sikerüli illése ditzi tés veszi körül, As uj bélyegek kötött a filléresek lesnek a legcanotabbik, tehát azok, melyeket az éltalános lorgtlnmbio használ a közönség. A jövő év ellő napján mér látbaló lesz az qj be lyegek egy része, véglegesen azonban caak a mos tani készlet elfogyasztása után jönnek forgalomba Ai -elősorolt rajzokat különböző, a mostani azi neknek körülbelül megfelelő színekben állítja elő as államnyomda. - Beadelet a karkeeeaylárél. Az örökzöld karácaoaylék nem kerülhették ki sorsú kai; a rendelettel való gondolkodást. Ezentúl nem lesz szabad mindenkinek karácsonyfát árusítani A földmirelétfigyí miniszter agyanie szigorú b(lm elét terhe alélt elrendelte, bogy azok, kik fenyőkarécionytát árusítanak, a jogos ner zéaröl hatóeági bizonyítványt tarlósnak kiéllilani ■ ni maguknál tartani, bogy mindenkor ellenőrizhetők legyenek. A miniszter rendelete nagyon helyes, de nigonian végre is kellene hajtani, mert a karácsonyi ünnepeket megelőzőleg, tapasz* taiáa szériát, gonosz kezek nagy putatiléaokat asok\'ak tenni nemetek az erdei fenyő- ültetvényekben. hanem a díszkertekben ía. - Keserű aaéseskelrk. Mindennapi tőr» ténel, a szív megható története a kii Bodó Hósa cnbrendeki leány esete Megénekelték a poeték versben, az irók leírtak szépséges novelláiban, leglölebb aszal a t különbtéggel, bogy a hősnő elérte a legfőbb tragédiát il: meghall. Bodó Róaa nem halt meg, betegen lekiiik, de bitonyoaan meggyógyul. Ez a történetnek a vége. As \'eleje az, és eaeaó országban é* kitűnő izénél, feltétlen tisztaságánál fogva felülmúlja ai Os.zes mái gyártmányokat. Alig érthető, hogy haxáakbau meg annyian akadnak kik e kiváló magyar termék helyett más, külföldi gyártmáayt baiználnak. — fll\'rt sir a hegedű f A cigányprímás éppen egy bui magyar nólél játszik, még pedig olyan énéaaei, bogy i hallgatók egészen elérté-lényükét Ctakeg; Jlegmalikas uri snberre nem hat a nóta,, és közönyösen olvassz az újságot, A szomszédja odaszól neki: — Rogy lud ilyenkor olvasni, mikor ugy lir a hegedű. r- Hát már hogyne lírna,—felel a flegmatikus ur, — mikor a nyakát fbjogaiják, a basát meg lüréaselik. — g Hergeay-Pala-Expeller igazi, népszerű háziazerré lelt, mely szamot családban mér több mini 27 év óla mindig készletben van. Hátfájásnál, oipőfájdtlom, fejfájásnál, köszvény-nél, ctnznál itb. nél a Horgon y-Pa in-Ezpellerrel való bedőrzsöléiek mindig fájdalomcsillapító haláanaknak bizonyultak, lőt járványkórnál, minő a kolera, bányóhailolyáa, az altestnek Paln Ezpellerrel való bedörzsöleee mindig igen baaznosnak bizi nyúlt ezen kitűnő háziizer jó eredménynyel hasinélatott bedörzeöléakénl az inlluenza ellen is és 40 kr., 70 kr.. és t frt űvegenkémi árban a legtöbb gyógyszertárban készletben van, hanem beváiárláa alkalmával mindig halározottan : mint Richlar-léle Horgony-Pain-EzpaMr* vagy aRích- a címszerepet játszotta, aiat Stabó Ferenc (Moa toya) szép sikerrel oldották meg nehéz feladatukat A közönség zajos tapssal jutalmazta mindkettőt. TuMy Klementín azonkívül azép virágokat és értékes pénzes táraát kapott A többi szereplők is ainden lehetői elkövettek, hon a közönség megelégedetten távozzék, mi es alkaloméul meg ia történt. — Pénteken az Aranymktr aeat zónéhaa, teli ház elöli. — Szombaton Hutay jntalomjátékénl .As aranykakas" bohózatot vették elő harmadsiór, a jutalmazandó kívánságára .felére lesaálhiolt helyárakkal". Pedig Tiszlay felemeli belyárak mellett is zaufolt házat érdeaelae. \' er-féle Horgony-Liniment" kérendő ée a \'Horgony védjegyre kérünk figyelni. Anyakönyvi hirefc. Mult héten bejegyzett izületetek. Törvényszék. Végtárgyalások éa Kélethlrdetéeek 1899. itt. 18-án (hit/5}. Csalárd bukás bűntettével védőit Siofar Sándorné aaíI: Kánita Jobáana s tasi ellant ügyben »égtárgyalát. Eaberótés vétaégével vádolt Tuasek Mihály ellesi ügyben végtárgyalé&l Kötokírat hamieitáa büaletlével terheli Horváth Józsefné saül: Piacakó Mária elleni ügyben Ítélethirdetés. Caaláa és magánokirat haaúaitáa vétségévet terhelt Dentseh Emil elleni ügybea itélatkír-dvtés. 1899. itt. 20 dn (istrddn). Kokárl JóaMÍ, malom munkás: Jóssal Saakálaa Játot, fafháa ár; Fasla Saalo Károly, ktaflns: Irasábot Hóbor Antii, kintaiiaolfi: Urál 8fliph«f ji SZndor, nabó Hfid: JóimI Déd A iái kátnaaU: Mariit Horválk Boldtuir, kiatvaí btváa Subodoi Jeli. omÍU : Aaaa Horváth Aaaa, onláá: Aalal Kóbor Kok, varat! kotAeay Ujoi Koltják Ujo., g. H t vét: OákrMIa fraacallt Mikiit, kalaaa. Itália frdsahaled litván Aléalrtt: Aaaa Satrapa Jáatt, kóhruó jaUir: Márii Jáahör Qyfogj, Aldaitta: Qjta%j Haaéiltaitt Moat, otoláá : Bála Horvá h Mtfdolni, molád: Aaaa. 4 Hatóság elleni erőtaak bűntettével védők Döaöiőr József elleni ügyben vég tárgyalás. Hatóság elleni erősaak bűntettével vádolt Sőuriő András a lani elleni ügyben végtér-gyaléa. Lopás bűntettével vádolt CiamerMt Kstalin elleni ügyben végtárgyalés. Lopás bűntettével terhelt Horváth (Varga) Mihály a taai elleni ügybea Ítélethirdetés. Lopás bűntettével lerhelt Ifj. Zsiga Qeroe Józtef tia elleni ügyben itéleihirdetée. Magánlak sértéi bűntettével terhelt Tiaaai György elleni ügyben Ítélethirdetés. v 1899 dtc Mtin (aiittrtHön.) Gyilkosság bűntettével vádolt Mibovics György taai elleni ügybeg végtárgyalés. Lopás bűntettével lerhelt Jáabor Mari ellesi ügyben itélethirdeiá. Lopáa büoieitével lerhelt Horváth ZeóAa eK leni űgybea itéleihirdetée. Sikkaaafálnak tekintendő bünUUel terhelt Salamon Károly slleaí Ogybau ilélwhtrdaiée. * 1899. dt. 22-.Ín (pén\'.tktn.) Gocdatktnaágból okozott tulyoe tseti aértéa vétségével vádolt Keaaler Jenő ellaai ügyben végUrgysléi. Msgsat elhejtát bümette alatt vádolt Krimin er Katalia elleni űgybsa végtárgyaláa. Hatóság elleni erőszak büntette \'é« kőnayü teati aértéa vétsége, mégis köt rend elled kiké Nagy-Kftni*a vasárnap Zala 101 szám. (0. lap.) 1899. december hó 17 ^n gással terhelt Nagy Joo» « tos eleai ügyben itftiftflürcUtéft. Lopás btoeUe ét vétsége miatt tsrbeit Do-boetcs Jakab s tea tlsai Ínyben ítélethirdetés. Okirat haniaitáa bűntettével tsrbeit Szabó Hmf allén* agyban Ítélethirdetés* V IRODALOM. lesr ansUk aistaivet esabáaraja vagy kivágott pártái ^sötétség urtk«>dík S sötétségbe bo\|is mSkil* f4- gAZÁM Mi*™ 441 J! dr. Lusti a gépe\'.\' Egyet caftfar, "íb^ib! irt lakelák éa iaaitéaik réaxéra nefyídérra wklIH 10\' . ^ J^TTr l-JL ..L/ui.k. kr. Matatváayssámot klváaatrs köfd a kiadóhivatal. Cia ^ >" «°t0rt boaa /feárf FWp fónyvkareakedáee Nagy-Kaaiaaáa i néhány nyomás a egy u apparáuaoe alka ma- ■ASTABTA* n aairar háil—niyal kis- tett izzó laapáhos b tsottió, de jóral nagyobb, 1\' \'n;gu\' H,trkft?>i" ygf!S gombákká Ifwiiwig Baiiíaé. Kiadja; Atkauaeaa r.ti magyar tiwn—yffl P, , km _ . ..Ai,. egyetlei lapja, tanácsadója, a kamkiJkároaooor kígT«l. A« üvegkon.B* gyártódnak Hástartáa. A jé gesdssassoej Msalaaa barátja, as Uaaak támogatója a bástartáa gosdjaibaa. Á felytos vállasé, da a báatartáa aiadsa áfái isiüeli aorosstai: Gyermekesébe, Kgéeaség, -Gyógyaévéayok, Ssépaég ápolása, A laak atma Nákáay eappal eselöti a fivéroa Ékeserek, Késimnnka, tfaabáa éa varrta, PecaéttUs- agyik bukkMuk igazgatója a teák keiviaégeibea éjjali tHáa, Maradékok fllkaeaeéléaa. Hásiatarok, Meaáa, Vasalás, Molgilatet td/aritö örökét kftliaftaaa Ügyeíaestette, a •• Kánékoay álUtok, Fltéa, Vflágftéa. 8sappaafiaée, Kesy-Ikaségat fföeaa lalttkia kititta, wrt a péssiári kétaM j htktrtf ÉIé«kaara. Beváiáriáa, Étlapok, Étilek, Baroafl káró® Billió forórtUl sagedvi kedstt is Igaagatét • sapoe a^tahaak gyStMk a voásélytil léit, agy bogy agéas éfyei sea jadott atefíal Moedh.t.i. visMf voltak a iiyoakor ko-térakol vélt iátftl a bank péastárf kslyiaégábea. A\' roses asjteiea ásattál iadakoU volt, aert «mi aa éjjoleti a legte-■léilaiaibb bef&éai kis rtst tártént, aa agyik éjjeli ér kéaraaSkld teával Ka as éjjeli őr a péastár örisetíte kirendel* asaigákai a resdirrel sgylti máko&yoa dokáayayal kiaáita Mg a Mikor aaokat aa aka alayoata. a már várakat* katicákat kakocaétotU. Kaak a lagkiroaabb kaaosa-farák voltak a Így kébáttalaaaak látfsott, hogy a baak BÜiiéit aldadk. A baUMk kteál káros aaoaaal ■ankáboa látott, a aagyodik, a vooér auaitáaa mariit Mikor a raoér látta, feogy a saaka pavpáaaa flalylk. a véJotlaall kaso-Igyéba aai a ott iriaj att lapok kfiaal #gyat kiválaastott a aivapni kariati. Pár p«c aalva asikébaa kaayatt dőlt a \| kaagoa kakétára lakadt A tákbkk aMgiapotra Maradtak rá,, ■a^d a kaaaoafaráat akkaakagytát a a alad ari>ikkaa kacagó kaadaAoik kirftl aarvgiattak, a ki a »Mátjéa Diák* cási éldapot tartotta a kaaébaa, A vaaér aaatáa a Métyáa Diák kél kaodatt Malvaaai, a aaayira lakaiiUa a töbUak advar, Ss bakartéia^t, Diaakart, GyiáMoa, Nyaralás, ftr-dtaéa, Kikről a nftkaak, Irodalom, Sx-\'ahár, Zaaa, Képsi-■Ivéaaat, Gtaládi iont Rajtréay, Saarkaastü poota. Kad-vaattéayek alb, bivaa éa éidakaam tárgyalják a tadaivslé-kot; igao gyakraa diaaaa kjvitali képakkal aswléitrté<kép. Bi és válqptatt aaépirodatai réaa a lagtltiaobk írók tol-lábéi. Oyönjrörö kial itta. Minden aaáai fUva éa Átvágva. Aa aprékirdaté«ak rovatát a kiadékivatal iagyaa boeaá^a aa as aliOsaftfc rolM^kaséaéra. Kcy máaik kadváaaiéay, bogy a Hástartáa allMatii a Forgó báoti tlii Lapp ját 1 irt kalyott sogyodévaakiat 7i krért raodalkatik ag- Biffaatéai dlt sagyadévra l ftl 50 kr Matat vááyaoáMoi kiváaatra ls-gyas kild a.kiadékivatal. Magraadali dm: Horkol IBlfy kiayvkaraakadéaa Vagy Kasttaáa. KÖZGAZDASÁG. ^ A (cabonuJisletréi. KQIfOldi magaasbbj A avaut-1 Betgen sagarak, rael/ek a forgatható koroag kösspíés Jerd krajeiraét raiaaireJ uagjobb, gíímböyö kia iÖkrön megtőröck és tOTább ret-i teUtok. Hoff a keresslBlrilAfiUXt test asoasal szemlélhető tegyen egy derékszögű ngy«et ahk* j járat biró keret bftazuátata tzakaé^e^ E k-ret fekete ínglfllftiának egyik (ele íebér bargaapia* tincyanír-ral fso be rost a, es ea anyag tftkMt, bogy a nyákhártya és juem ne ixgalUaaék, még egy rékony eellaloid lenex an aikalaasrs. Ax agyik kezemet ax Qregkoroag fSJlöU a keret (Dnrcblracbtun^cbirm) fekete réne alá tartót-taa éa a máaik felén^a eo\'laiotd alatt l itum tiartáa a rilátosan kezemnek ^aoutvixAL A fekete terembea esak ax üreg korongból kiáramló xOidea fény árasxtoU homályos nlágoa-aágot a e iídmályban muxgo!t xajtalanal ai 6 aaroknélkOli cipőírei a doktor. Sötét, kosvor tekinteté, feke\'e axaküla, magsa titokaaloa alst^ jv, aa előttem lerő kés-esoatráa a a síri ■-gbononvatták halamat s ixiale f Int kexd^ >em. Fátyolozott hangon k>rde<iem: hogy ax egyik 1 A • Í^^^r^ír * í** iegjxéxek nalpnk is szilárdabb irányxaiot kellet- Jtf6 febelc niggöny síiét ta^ar-e el? 8 arárak ^ttf knfr^kntok. Ax doktor féreronu e fa^yt ée mintán a sst látták, lagy bijual\'dik a igy aiatva kávásuk. Mikor arpaftxlef >xünefel, a b.bexport fs megsxflnt. JO Rflmpn gppiritoat lexárta, hssyitott a labor!-\' s kssk Igaagatéja aéaaap a tártáiitakril érlaaait, aa alai xab iránt élénk fceresig uralkodik, közepes ám r\|amAb. parokaa a^ttast^ éa aatáa « Mk7áj máknak kft-1 p\| Tan banyagotra. Mai jegyxé-ttnk: buxa 7 írt jtt feliélekxrtiem, mert rtláxoa terembe S^s;-Vi T K V^ZVfrl 00 r^at Míod«a ^ lárkas lovi aiiliákat «\| »oa uM«ák. A Má«yáa Diák bükköny o Irt /6 xab 4 frt i5—4 írt lö. : lijomsign mérleaek, kia katlanok, miadeofek olMsttáai ára s^yadévre l »rt fr ar A kiadékivatal --Tfgrésxeti «sxköxi)k. Dr. Lasis/ Alfrédnek viilm 8arka.traa.atr. i iagym é, bérmaatva ktid! PQADMAl^ ^ ^ * « « A Sapw lllrUp KowMik i iagssokb issap. aj wOMflIMvJlX. . tórum* ft Ugüjabb tftláoyok foib WauálAftsval asaratat tssapa. Mast karáowoy sapja. Aaiksr aisdaskl van hcrendexre. Egy gyertyatartó a akli fujtató irtaat igyafcaiik aaat^ as aaáisá^ a ki b^taiaak. \|atfX\| sierkciet\'el biró Ismpirsl, gax aegélfírei * A Magyar Hirlss üagkivebb barátsi, iaaégaa olvaaék-: a\| MPT^n IRVM. íVn • oSm ca. i Up alöl£ői. M.ok» gydaylri aaglrpatéat ké«,« a IHOI ttlll IVWVI. -képeS egy pSTC alatt - 2D0* hA_j\|a It- Magyar Hirkp. Gydarór. karáaoa.yl alh-mot kéld axét a Köxli * Fehér ÜDÓt 1 ltDI* Mapr Piriap aa ritósaiksaklrodalMí rWac a aagyar Kfllöoo^ss érdekes egy «i axerkeieia mik- 2Í ÉÉ^^&^m^M : -ukop, melyen ax aregt^mexekr, lésx^U pre kagj adsdao igéayt bdvaa kMagít A fejobó családi Aztán epizódokat meaé\'gele\'t el a katona paratttmokat s lenese a<att jobbra éa bt ra. eióre állomásosod ax hátra lehet moxgatni, miáltal mindig ty képle- é\'etéhől Egyszer usehorsxagban alvsaaásy, agyasanaaisd foraáa artlaadiaa laos aa a poai* páa alksa. A Magyar Hírlap atifisatSl tallaaas \'dijtalaaal , rv ., . ... ... , kapják aag karáaooy katéNs. Ások ia. ak.k aaak agy ki- 0 szerette volna a cSeh nye-rrt aapn fisettak Wi. As aíbaa költi ára \| Irt \|0 kr laas. A Magyar Hirkp agyéb kadvosaésyai ia kllflaéaaa figyolaaro m rasdos ársál aokksl akaébbaa kapják s Magyar Hírlap aiöfítatii a naik frasda Divatlapot Kagyadévra 75 kndeárért Aa Ottkoa aat sagyoa aapaa illaastrált kavi folyóiratot, s Magyar Hírlappal agyltt aagjtdéjia aégy torsaiért a lépes Cyaraaki apot padig aagyadém 50 káén rasdafbafflr mtg as\'ofófisotok-A a»arkarttÓi laasatiFfsvs» tákas as aláCaatik ai.daa ké.déaikre postás, kiaariti vá-loaat kopook. A lap atótisatéai ára agy bóra 1 frt 10 kr. A kiadékivatal Badapaat. Honréd-otca 4 rsáa alatt vas. Mis Lap. doara: Forgó bácsi Vágyod évasáaad éta gy&syörkidtoti a KIS LAP ciaft képaa gyeiaakujaég Ms-gyaroraág aprá alvaoé kásásáéét, sagjad évaaásad éta kétrü, kétra — a (iváraakaa már asaakstos, a távalakk vidékaa vasárnap — aiot saivasoa látott aasdég kopogtat ka a aagyar családok Uajlékába, a bol vüáa, go.dt.laii gyaaskaopsn rapnB ssivv.1 várja, nijoagra kűsataii éa találgatja nagy ktváaeaiaa. v.jKa aic ad a ssépst. kad vasat kos aagafoi a KM LAP lagsjsbk asftas. Mait a KI8 LAP aúadig aafciakédva érkezik ag raodeiutáai kiiyéra éa aaiau kát késsal aastosatja kia kivri kásitt s sok nrsaaa ás saaista alvsssi valét: aaoé, albaaséiéot, spré sxirda* rakakai, dsíhaas varaikét a gjanaak fagékaay ssivékas tslálá édoa aajaajalvtkóa éo aiadaxt aastsri, kaij lyal kiosoi flsamaa saísasatt r.jsok kiaératábos, bogy ss, ilbl LAP slaosd, aa eaak asépaa alaoodva, da radaaéé kstáa kedvéért, vosséas naalélt^i ia la^raa. Eb-kas ia, aiat aisdasbss, assak a psdagégiai bw sjflvassl, saljmél fagva a K18 LÁfr aústagj aagédkasik a craládkas a sardiü gjaraakok no-vaitatéaa kirftl, oktatva aslattat, idiakiat pályásatok kit!-aéaévol. i^tvésyok, fogas kéfdéosk flladáaával aaakára aarkaaii a gyanaok alattiét Bogy Forgó bácsi kisveUastl ia érfstkasaák aa i apró .récével, sóéba áll válik a saar-lisiitlia. aagkallpt\|s irtaikat, báoatakat; Ut «coér, atbaigaait, vigsastal éa ekkal-aiddal afg-loáÜ ast, a ki sál vsiaai a rovéaoa vas. A Kié LAP gySsylrS tsrtshsákos képrst diasaa kiállhaabaa ia jetarik aag, slidaaeoáltal ára oly oaakélyro vas aaabva, bogy aMaaki kiasyas aigas.ral ti gyomokénak, a saélta. vaflée- éa klaaktotéalgyi a klr. aisíastar ar a 118 LAP-ot os alasd aiphfcilik tassié if)saágaak 3SS3. asáaa klr-wsdatiiint atvaoaásyal ajáaiotta. KH6aatéai éra sagysdóvto ások 1 irt MsgaríaM da . Kocád Fülöp káayvkaraksdáae Vog/fssésaéa Mlagar Masár. képaa asépárodalai iivstlaB. ftar-kasait Woki Janka. Kiad)a as Atkasaasa r. ft A MAGYAV Bálái a lsgrégibk «s kftkk kasai üvatíap, aaiy ksvoskist aégnar jiWk aag. Mimim agyaa aaá«a, gasdsg asép-irodalai tartalaávsl, gyisyivt asisaa éa ágyék képeivel a^iii ssiaks aasaek Divaiko végé cákkai oraségooarta-laasrstaik. A. MAGYáft IAZAB a^al éo fraacU divat képakkal ksdvakalik Másdas nlssil 1-J aM bárea aafliklat Jár, aoÉsosatt vagy hkitayiaéoa divatkép, aaa- megta- nalni a ezért egy ^xagyökeres c<eb fiat (an atoek Brm) fogadott inasai, a kl csak cseh nyelén ortn/ iv^auvi inasai, a ai cau wjo ven " YZ ZL í u iH — y lodóff beszélni. .Hataramha, ax a cseh gyerek leatra a reKonyka ^övl^eiiuiawkíkain)^ —-----------—~ ^—~— bírnak. Láttam még^egónaéges és beteg vérboh^ oralT egykettőre tudott németül beszélni, míg én bisooy máig em tudok ceebBl. Derék gyerek folt ax a fia. Datmátiáhxn s boszniai felkelés alatt egysxer jól össxesxl^m, mert kukorica alom helyett csupa kakorica szárat tömött a fekröbelyemftt sxolgálö teákba s sem todtsm jól alndsi. Akkor megszökött a be tyár. tikkor axtán en is megszöktem az Őrnagy nr mellől a majdnem Meltköztem egy roppant teijedelmQ orosz nőbe ki néhány milliónak bir tokában ngysneaak megbámnItatja mindennap\' magi. Mindi mis éa n ás fényes toileitbea jelenik meg és ngf hordj, fejét raatag nyakán, irint valami páva. KepzeJhető mily impoxána alak lehet Etféez ndrart képeznek körülö te a ssegényebb rokonok, megannyi Oroaxorazágból raío hölgy, kik n mi liomoa nö kóltaégéa fldBl ■^Inek Iferáebaa. Egy igazán feUQnöen irdekea alak a sxBlőrá- tek tárainak a ?ix«gáió -szene elé. 12 O <auroe nagyításban láttam anairroukopon tn^r«ul ?ais hacillnsokat, metyek Árosra van mk rggyiieg készített preparatamokaC rérteotee tkéket, melyek nagyon érdékosek. «• Egyik sxekrényben kalönféle Tegyé^aati anyagok, a másikban drága festékek vannak, egéex boszorkánykonyha- ma^ynak szereiről e§e«v rsgi ■ ment embert meglehetne mérgezni. Már sötétedet\', midőn issrát a szobájába va. setett fissra a doktor. 01 megmatatta gyerme* kai [két kis leány, egy kia #e faisaégének areképeit A gyermekek ked^eaek, as asszony osinos, kívánatos nő, kár, hogy nem tadjit megéreni nigy mivettsdgar^f\'qének lsíüleíé^4 gondolkodss-módjátj pedig bogy eserati "X ót és mekkora rajongó sseretettel eaBng gyermekein Uaga^ vendégek h-lyrsték kilátásba látoca-táankot Skndor, as ifja szerb király, ki itt xik, val^tziuUleg megiá>o^aja latira\'arinmát ea Röntgen intézetéi, A axerh király mindennapos rend^ge a gyaraakajaégsok iáképp \| rotómban jól ismert dr. Lnstig Alfréd, sx itteni promenádnak. Kösép\'ermeia, zömök ember, aem mediciQ-che riai s bskterológíai intézmény éa valami aokat tsrt külsejére. Kia fekete Imjasaa röntpea intézet tulajdonosa s orro«i vesetője. Ha \| többnyire rendetien ét nyakkendőjének köiójét végig halad a promenádon ax ő magas ro-1 már több ixbaa láttam kilógni kabátja aló1. Aréa btntnt alakja, sxBrks féleiiiaderrel fején, sOiü I hilavány, vértelen faké szinB, meglá a«ik, hogy fekete tekintélyes sxakállávat s sötéten maga ax élet örömeiből alr ba^áasa kivette részét, elé tekintő jzemeivel, mindt. Mnek megakkd \| Tiszteletére mait vasárnap nagy tirati nep-raj\'a s szeme. &« ö nem tekint semerre, megy színjátékot renaestek, mely játékok nagy bfr-gondolataiba elmélyedfen, közömbösen minden [aerre lettek axert és melyhen nem kevesebb, I mint 380 sxemély mfftődik kösra. Hotsr Andraa , katonai maködsaét, — csatáit tftkrőxt^tík vtss-[ssa. Bródy 8áaéor főrendiházi tag js itt adai a i nemsokára ideérkezik Vilmos német cmáaclr édee I anyja is. Sscp hölgyeket nagyon aokat látai, amint iránt, komoran, mintha, valami nagy lelki fájdít lf>m salya nyomná, görnyesztené meg hatalmae vállait Gyakran van alkalmam lámaágábaa lehetni s ilyenkor rendesen magyaral onvegank, Ugy látom, hogy 6 ia örfll, bogy alkalma vaa anyanyelvén beszélgethetni. Megbivása folytán mait vasárnap meglátogat* _ taa* A Habelmrger Straaee egyik szép épületé-1 végiglibegaek sabogó, selymes toUattjalkbes aek eieő emeletníeti részét fogbljik el helyiBégei. j egyedai, pirosan vagy társaságban és aagyoa Előkelően teeMezeU szalon és hálóazobd^án i halaáatos tere vsa itt a Don Jesookaak. Da kérésztől a Röntgen tereabe veretett Ez egy hagyoa ezúttal a hölgyeket, kikkel uly nagyon minden részén fekete szövettel bevont helyiség I sseratek toglalkozai tireaiabaa ép agy, aiat e Nt áll a Röntgen apparaias. A szobában teljes I ia aatanu i Nagy-Kanizsa vanárnap Zala 10i. ssam (f lap). IW9. december bé 17-é« De uért oe * esték fróiaa f§e»mi gaaéolait Bea fetedten at én a nafy-kan&aai k&gyeket; aaufc párwtí**k! -I----(flpj Szerkesztői üzenetek, 1 kftUNM kftaaAa fck. — feÍMI. akNB. KtaaAaftk. Laaél awai « E II kal/fcaa Kft atr anjbi iflitatta iat Imiék miwji, barv ntMMkn bút, — aaat kkujik ménj&t taag at IMiMhé ; kaauW / ak, itt. \' Miért rif K»kftt i fnu I kili, Mriw am twwfMMá 11 altodat Alti nEitt btu mi 1Ü0U aaaféayaak Lwrt fwsdd&J Maiaá aléje a téáaak. Emi aaárt ijwt i Frui 70 aer®t, sMrati iatuzj m;oá t ■féaykfi. Hajé ad é öatktok, ha na«• ■ gy é«ji(, YiIiHijii vagytok, aaaji aStt hartat Ei út ut ne tetté, M0N nanl teaaa, Mm aaaaéat attsai, kt i üli égaa. . D na égjea a aaftaa. > aa keUfaa aitaai, Cmk a Tidanyt hxgyski jobba® aagkajtaai — —f NYILTTÉR. i mHiiiem Jl Még Í Köszönet-njulvánitás. F\| Mi&dasokaak, kik felejthetetlen emlékőB Q oón.aaftl. B tiirtchl Paula H i* Bj elhányta alkalmával jól eső rfuvéűkkel I la H\| fájdalmamat eof bíte a iparkodtak, bálaa B §# WS köa> 6aelemet D\\ÍÍ7áoitOB3. I b6\| ■ J Naj-v-Karima 1899. december 14-én. S \|j Sommi Vilmát H Ii - —: . I iiiiiii— mű aaaaaaa txtor-fek SöfgoBjNPaffl-E^to \| LtfilBOt Capsici MBf. Etea küwraa fcáxiaaar elWaléitt aaüf a»pi iikél ss&sak. itmi már tett aU 30 ét óta m g iüíméo. fltfalaaaaJtapM la-1 ttraitofcaat ^ilntita UmwyH, \| caami, turmÉiii\'l - ^e^tóíétefató aa as amaat által lnimi iiéaaiii ia mindig (rakrmkkaa wltiHnik. 1 valódi Hoffaa y • Pa*- pTpaJfar. flrak&rat Ha gaay T raniwt iiüannáa alatt mm táfcaa aanr, haaaai ifaa aéfuari kaztaar, ■aíjraofc ■tr hécűftáehaa aa ke&N bráara ir. és 1 (Ü ít^hM ! rujdaiaa mméaa {jáQSMüHm kéaalat-btaraa; ÍCraktár: Tirik ÍÍLf(f0%< Kerettai? n ill Urra^uiaa alralaii fcer>-ia Q^íua raa W^sMaa B na akaratffrfca\'amjpl, u Muadra effra iwfrf J^nmf rtáftj h Ricktr czég^wft te-ikttl ntat aeai viliit otasitat var UCXTZH r. iB m Utm, CÜBOLSTaST • Ur. mErwí uisaa. tra MM (ia a lataikaa káaiiltekért aa Foulard selyem 65 krtól Iktfi krit teélfwakéat — \|&paai. ekiaai atk. ktgaiaM ■tatásatok éa aaáaakhaa, nkunit fakata. laUr la aataat Bmikm mljii 45 krtü 14 frt « khf ■Étaraaktai — a h^kliiabb Mftvéa. asia éa anatÉsatlaa, Privát-fagj aaiNl wk péifibif ét ruuantM ralaaúat ftas-aoa aaaíbm — ■tattkal pailg pÉHfwiillÉval MUaHk, DENNEBEBG G. aelyemgyárai oa. éa far udvari aaálhtá). lftrl«liaa« (1 kUrjar Wvai«Éa. grijtéi kátaana haéftMyag ragaaata»dé LapiuiajöODOft a kiadó: FISCHEL FTÍLŐP Fényképeket, &áfféS 4— karácsonyi és újévi ajándékul klváléaa akkaJauiak, művészies kivitelben mértékelt érért késxtt SINGERSÁNDOR fcM\|kip/ea>11 aatenae StttT-ILUIUÁI, m I^üaalaaal falu ^aat réaiv. tára. káaáilWia flláastat Újdonságok: Pigment-képek (» kirakatban látható) MaaekalU \|takek Ijakluaii tik Brtekeak saját arczképpel pérja 1 25 drbja 1. Itt UlONIEIVE- 1836. WWaaiaai kiéiüláaaa anmj iiriikawait éa alflaiiiiiai aajy éraaaeI. 1897. Jüabéri laurtiri i^iyw—jii aW : allail iraajÉreauad _Unj &aaB2»6k«H yatáfépiara>B/o aasj taaan, aW éj ara>yénaa«i MflttaMrtÉyt^ai^yiaBijB ^iai ^raajvaai BaanMiyp Héllitkaaa alaé dtj. ama/áaaai l Mai aaafaát aalípalirifi kiáiíitéa IrjEagroi>Íi kifltitaléa Weiser J. C!. "gazdasági gépgyára I«mKaa iuán Ajá^a. IA«VAB0IUZAO áa LEGJOBB vktógépkt, aaalaá, kiváltható kaj aoa^k-)j«Ual afiatatt attt áa kt\|ju latopaaa affackat alhalawii -—\' Ka la-Drill aatfapá Darfarfau * * ^ >* aaMpát, aa-pwÜaSa . reriDUla ml tAé fclIBitáaaa «Aai M kittaMatt Safiknaá&nrt anÉMbül baraaalL trfuryaii 11 tnaarait HatáftM, aaaka éa lépaijjÍH, kakirtm aa aaaiéli éi ■saéaattt fitéatéfi gáyait . . Bvlilal aaaUm- Aa iliiaatt kaaaaiaataali ai is i in fii Ma ™jf 18 w—aa Áf^egfaéii töMiii ripisp lagj aa 4a kiraaaa m XXKXKXKJOÖkKXW <K»)OöOOOOr: 2 20489.899. # 376-1 2 HIRDETMÉNY. X Nagy Kanizsa város rendeseit tanácsa ezennel köz-X hírré teszi, bogy a városi felső erdei erdft terüWén 5M n M irt 60 krra becsalt 178 dar«b wsátfa a folyó éri decem- A M ber hé 21. aapján d. e. 9 órakor, az abA erdei terülei^-n A g 547 írt GO trra becsült 220 darab szálfa a folyó éri A K december bő 23. napián d. e. 9 órakor, as alsó nytreaá X A <ás lege ő területén 351 fri 90 krra becsOM 38S dtrab Q X szálfa a folyó évi december hó 28, napján df.íX K órakor az alsó nyiresen, alsó és felsó oyireseo kivá- X ganJó nyiladékokban 828 írtra becsült 437 darab szálfa g n a íoJyd évi december hó 30. napján d. e. 9 órakor, az Ír alsó nyiresi erdő és iáslegeiő terúMén kivágandó nyílt V dákokban 267 bt 50 Jtrra becsölt 774 darab fs az 9 1900. évi jaooár hó 2. napján de. 9 órakor, az akó 9 nyiresi erdő területén 1138 írt 70 krra becsüli 1806 K darab (a az 1900. évi ianoár hó 4. napián d. e 9 óra-2 kor. a ieíső erdei fáslegelő 839 frt 10 krra becsük 162 X darab ia as 1900. én ianuir hó U. napján d. e. 9 V órakor é^ az aisó erdei fáslegelön 419 bt 60 krra be-)( csali 162 darab száifsaz 190U. év ianoár bó 18. oapják Yit 9 órakor oaíndmkora helyűig izonnati kévptez v fizetés mellett a leftöbbei iférő rénáre, de csak becsiron fefü! nyilvános szóbeli árrrrfseo eladaiik. X Kagy-KanizsáG; 1899. decesaber 15-én. X X &0000000000000(>0000000c)00í A városi taaacs, a Nagy-KanÍM* vasárnap Zilt 101 s»ám (9. lap.) 1899. (leisember bő 17 éft A legjobb karácsonyi ajándék EGY VALÓDI A mindinkább növektdő kelendőség, az Összes kiálli áíokon nyert legkiválóbb NIHGER kitüntetések a gyárnak 40 éven felüli fennállása, a világhír, melyet gépeink CSALÁDI maguknak kivívtak, a legigazibb és legteljesebb biztosítékot nyújtják azok VARRÓGÉP. jóságáért. 374 —3 SÍNGER CB varrógép-részvénytársaság ezelőtt NEIDLINGKR G. Wagy-Kaiílzna, I><-ák Frrenei\'tér 4iO. n/ám. Hol kaphatók a legjobb Hangszerek ? Eaaottauábaa ágyakor kérdét. Kiterelje tat atg a Irtloknar Frani, ktt\|t<trfyárákif, SokBabaoh-kat, Kgar melltt t üathoraaágbtn. Mtggylitl)<lik arról, hogy ott a ltgjobban rakat. Sa&moi kiálliUtaa tóbb- aaórósta kitanulva. —,.....— Iskolihegeduk drbja frt 2, t.BO, frt I, ó, 6, s. Orcheitrr-hegedtik jó hanggal drbla Irt 8, 10, II. Selo-hegedDk kltauS httggal, a Irgnngyobb alvétitkaek ajánlható, drbja frt 20, 10, 40, 60, 80, 100. flSRfjl Citera jávorfából, drbja frt 6, 7 S0, H 50. 10. Clttra pallaádból, drbja frt 10, VI, 15, 10. Citera taljatta pallaádból, «-paatttal drbja frt »0, Í6.S0. 40. no-tat íoo frtig. Továbbá alaáeaftle haagtie-rok, kerék ót ktlláktk Jótállót mellett a ltfolotóbb árban taál-llttataák. — (Ht\| ata ftlalS viamvótttik.) Képat trjtgyték ingyen óa bérmentve, Régi att-laikaitdak ajakra btottróllil-atk vágy megvélttntk. 811 XXXXXXXXXXUXXXKXUXXXXXXXXXXXXXXXXXX ——--—i—-———jg a bőr ápolására x -- x x X II X i o X X X X X X X X X X ry X X Egy doboz éra: X 1 forint 20 krajcár x X Utánvétté vagy nz KLYTHIA szépítésére és í finomításra ^ l.eplikeljkk llllirkl, bél éa tármaivá Paírr. mm- Fthér, róttttalo ét aárgt • vegyileg analyaált óa ajánlva Dr. Pokl i. i ot klr. laaár által ■éaakwa. Elianerö levelek a legjobb korokból aleáea dokoihtr Mlltkeive vaaaak. TAUSSIG GOTTLIEB ra. éa klr. adi. UlltUt etappaa át IllaSaearijrér ka. Faraktár ■ BÉCS, I. WellMtlr S. Kaphat a Irgllkk Ulalaacr-, gTÓgy«a»rkrreake4íakfa éa grágyiaerlárbM. XAVV-kAVIZSaS i AH éa >éka. ■áelatl m. Mr éa krelatr fiyala ergrkarl. » A LEGJOBB SZÁJVÍZ \|[ Oppal irr advarl Itnártot, Sfkaltiler, kalaikanrr ItSárok ót aótok A.tál 60 év! —óla tjáalva, olvltáahitliaal ia___ dr Fapp J, U. ct. át klr. adv. fogorvootól BÉCSBEN. Ovogtkbta á t. ne, í.l - f. -•• Mtgltpo katáa mindek aaáj- áa fogbaj, fog-j fájta keUamatlam lakellet, laaa fótiak tllta, aróabltl a fogkatt. a fogakat Itgatgaaabb korig éptégbtn tart\|a, a rágó kótttléktf atgóvja rothadát állta ab. Fogpor aa kr; Anatberin fogpaaita üvegait-laaetábtt 10 kr., ctoatgbtt M kr., fogplomt t frt — illatot aSvtayaaappaa Mrtlaatátlaniág tllta •• kr. Főraktár Nagy Kanizsán: Beik ©ynla gyógyszertárában a „Kagváltókot Catk akkor valódi, ka tvtgbaa alít a mtllttti kók cimkévti Inacit tytlven áa trttytyoaáa cégemmel. >36 A LEGJOBB SZÁJVÍZ X 0s»seg niom)(Hs freküi-X deae ulan küldetik. XXXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX /s Előfizetési felhívás a KÉPES CSALÁDI LAPOK szépirodalmi ás ismeretterjesztő képes hetilapra. ^ A ..KÉPES CSALÁDI LAPOK" olyan ntlltabta ét iráaybaa vaa aarkatalva, hagy if\|a t Srag"kalit ét agylltvévt élreteittl olvubatja. K- A ..KÉPES CSALÁDI LAPOK\'\' aiadaa évbta tégy kálót btktékttf rtgétyt ad iagytata ^ ailléklttti tlSoatióiatk A A .KÉPES CSALÁDI LAPOK" borítéka tttlltatt ét taórakoatató ott irtaik, tikivá kór-ilóatk ét ftltlntok tárhfaa ét \'gy •■ .mt-m -"J-nhnl kótölhttik gondolttttk»t 1- flISIók pattá já"bta, A KÉPES CSALÁDI LAPOK" •\'SUttléti árt t ,JWtcyak Lapja eaima divtUappal ót ^ t külön btkóih.U , BagónymeUoklat" ttl tgyttU: M . Sgéta évre ...... í fii — kr. Félévre.......I frt — kr. Ntgytdévrt ....... 1 frt 10 kr. A „KÉPES CSALÁDI LAPOK * taaak, aki at tlóiatlóti óttatgti óa MtakivSI aág 80 kr. etoatgnláti ét po.ttiaállitáti dijat tgytttrrt btkwdl, tlltaarétSI aág kklla 4 Itgajabb rtgánjl kSM fagyta ét bératatvt. ^ A KÉPES CSALÁDI LAPOK" aitttváayiaáaoktt iagyaa ét bérmentve ktld aladttokaak, a kik tairánt — legcélaxorHbnen ltvtlnólapoa — hottáfocdilatk. A ,KÉPES CSALÁDI LAPOK \' kUdókivatel* Budapatt, V., Vadáaa-atoa 14. (Saját káaákaa.) :X! TT: W J AJLÍ. XlirCLGLGSG e p kiadóhivat,ilaban Nagy-Kanlsaáu. Mörathon «« kltdiió deliánykererék mlndeaBlt kaphsté. Gyári raktár: Weber és Tsa BpestVIII. Erzsóbet-körut 19 láST\'kAIIIIÁIt MARKBREITER L. urnái. A „nSratkan" rlptéku aegkédttttt aiatea áekáayiéi atrt a áeháaysáat Hea t»ea«* inti Uul, a tlooHt bt tálát at vet ttl tt atfutkat aiatakta itlUlóikttttleait váSá. T Nyomatott Fisötíel Fülöp iaptuia\|tio(iva..»i NMy-h.autaaan 1899 Huszonhatodik évfolyam 102. szám. SelSSalleg: TiiHUi^lbl.flahlNMf kiayv-karwkadáeibaa. k ■aikaeelt-rl —t\'—f— kiat d. a. 4—4 ért Unt. ídé lotáeaadí • lap akall.al rtnér* veaatkeaá alada* ktsleaáay. Kiadóhivatal TlrwUtépiM. FUM FfllSp Mnjrv karaskediae. Z ALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KAÜIZSÁN helenkínt kétszer: vasárnap t c:ü! örökön. ■Lórnorrtn lui <« IH - k». \|IM — kr. ••cMém e kom (i m ae kr. Rjrtlttér p^Wri 10 ke^edr. tta ém U kaiaaa Mén* C kmu Blliill^, vaiaaiat • mdkN* Fisakat rilsp Utj ila— MraatollM lewlek «k kwtM M hplumt d. i0M Main M ferdéit Nagy-Kanizsa. 1899. Falain* aierkeeiti: ftaalay Mater Srerkesrtltárs: Bévéaa La^aa Csütörtök, december 21. Téli esték. kl firtatná azr nagy megrovássá,I, ha a miHztikus magyar természet a szertelen, a dás iránt kedvre derítjük a közmondáson gazdasági konzervativizmust Decemberben a nap délután négy óra ... , . . . . kor lenyugszik. Ilyenkorflttu bogárhátú, ka,aní°8\' « borzalmas alpári ponyvtko8zlja\| Még C8ak rűfyer k ^ kormányzati ntézkedés gyümölcstermő iája, de szép termést jósolunk. Az a körülmény, hogf három év alatt megtízszereződött a gazda* sági népies tanfolyamok hallgatóinak szánét, ast mutálja, hogy valódi szükségletet \'elégít ki. Ez évben még gazdagabb,* intenzi- ... . . .. .. . után kapkodott; ha unaloműzésből elball- nádledeies házaiba beveszi magát az una-! . lom. ETiben a decemberi, hamar sötétedő j1** M \'«éret »ra0Thegye.t vagy az ámt-.... . ., ... ... 0 , tas tetszetős szavát, időben tett eddig nagy szolgálatot a Bagó Márton, a Tatár Péter* » Rlnaldini, megi Ellenállni egyszerű szerekkel: a pony-a mezőtúri Szutyakoí^ Nagy Sándor Iv4rt mÍ9t ,eriUini « mi erkölcsöt ponyvaterméke. Ilyenkor talál kedves, ölelő I nöme8[1.\' 8 el nero k4bi(\' félre nem Ife karokra az elveket hirdető és elvtársakat Mt> hasznos olvasókönyveket a falukba j vebb tevékenység mdult meg, Es hogy •halászó vándorapostol, Ö "a* unalom hó elhelyezett könyvtárakból; néplapokat Jut-1megindult ée hogy mostanában vette ke-napjában unaloműzés jegyében érkezett, Ulni ods- melyek az élet tükrét mutatják, detét a népies előadás éa gazda-Miért ne találng tehát vendégszerető ma- de nem torzítanak sem erre, sem amarra; sági tanfolyam : azavonk van « in- ratwlaléalf \'___és e célra a nép hasznára szolgiló, isme- lelligetía gazdaiársadaloinhoz. Körülbel&l A hosszú gazdaságiiszűnetnekgazdasági [\'\'elek közlése: míötf er olyan egyszerű a szociális áramlat be esodort azon tumd-célokra való-kihasználása földraivelésügyí J «°ciálií, programra. Akár a Coliimbusjjobban kijegecedő véleménybe, hogy u miniszterünknek eddig is a legszebb sike-1 l°í48a- ~ \' \' / {"intelligenciának vezető kötelessége van az rekkel járó szociális politikája volt. Erre a Igl indultak meg a népies előadások.!alsóbb néppel szemben, llogy a honpol-célra a téli idő eddig parlagon maradt. Es j Erek a nép tanulás vágyának kielégítésére gá i kötelezettség nincs kimerítve, ha a fia csak parlagon maradt volnál De mint indultak meg, hogy az unalom ellen (mely j közterliekben erőnk szerint részt veszünk, föntebbi odavetett szavunk a helyzetet [ miatt a falu népe ölébe hullt a szociálisI ha alkalmazotlainkkal szemben a. tiszta jellemzi: léén, az unaloműzés jegyében: agitációnak) legyen, váljék ez arkánummá ; j emberszeretet alapján méltányosan bánnak; mételyezödött be az egészséges magyar;de voltaképpen többet értünk el vele aja magyar intelligenciára az a feladat is nép lelke. Magára hagyva, lelki táplálékot szórakoztatásnál. Nevezetesen elértük vele j hárul, hogy az alsóbb népréteg lelki azük-keresettésha ümüveTT rétinek ís meg- [ azt, hogy a jobb gazdaságvitel módjait ségejt kielégítésében támogassa. A hol s van a maga félrctévedl, dekadenciib ízlésé:; népszerűen ismertetjük, a gazdasági hala- veze\'.ő intelligencia ezt a kötelességét iá- TARCA. Egy hölgy levele a szerkesztőhöz. Arasyoe, \|d aaarkeaM nr I Boceáaatot kirak ; Kaa aavaraáa, da ka kall; — aert Caak agy II I aróltZ"\' Vérliii.ó. a al tUriiat.... — BocaOl.taaan: falt..: — Tegnap tata — (bak! maghal ok!) -Egy hadnagy „..megcaókolt.... lat Mlitjkk, hogy nép vagyok, Faae, alagana, a iaal.lt, . ..ta a ftriaa folyton .ld(l, "O, ka fid ex élei\'! Tagnap, a adat kaaa tartok, — (A aaiakáabdl jdttaa,) — UtamBa áll agy kla lajtaáat S asaalit tan Mtltea... Mi tagadáa ?,_ enájdlg a aaip volt; Hetykén állt a bajaaa"... Éa aléltan, 6 követett,-8 lói kegyetlen liajsaa.... Már eatggadtea ; libám laakadt, 8 aataa Is a hajszát, Midőn mellém lépatt 9 a udlt: „Klaérhoiam, a agyaid ?" Láaba jöttem,...,vérein felforrt.. _Dt —- kóata/t aalalaltaa. Eéllía 151®, r«daHaaa kit:_ Hadd auajea aullattea. " ilawtdbe IS swwkalat- Kéatbb, i. eal mkiU: .Liaaa, a agyaid ami biatoa mia !* 8 dirakaa — átfoata. .. Éa, a aaagiay bökd fillam. 8 argayagoStaa aaipaa. U« a alkar alviitaak, s is A lipcaSra liptaa. .-Mefesdkalt, vagy aágyaaa r, Itesbr. Erre Ima »ok»ni.» Vad boaaat akartaa állal. Dt aa ar — allUaat, — Ugya, Una, — aaárayü botráay !} Adjon kát taaáeaotü 81ral tadaák... magírílök. JaJI.... Ilyaat kl látott? "Vagy, — aa adfoa ! — Vad agy aeaaiéa ! , Magboeaijlok aakl 1 ....Moat enUkssem..... eirS Kod volt.. Ogy as látta — aanU.... üallo\' Jen/1. Emlékek közt -Iria. Korányi Bseta - Édes kiicft óniudailan-ánnak, virágos kV 4-agé gyermekkor te viigy le^boldogabb szaka az rhnberi eleinek 1 U<y érinti lelkemet\' a tff emléked, mint egy Oamerűs dal, a mit rjgen-regen hallottam, a mtt merner elleledtem, a ezerszer megtanultam újra, Olyan vagy ta miut egy meseország, melyből ha i »Hepénk, soha idl.bé meg ueiu találjuk a vissza-jvezatil utat. mégis visszatalálunk. Kgy percig tartó viragi lat, egy rég elhangzott \' dalnak veletlenQl megcsendüli) hangja akaratnak I ellenére riaazaVezet od t éa sok eifrl-dett lénénet, aos hnmályb.i veiseit alak feléled elötttluk. Magános szobámban a mint üldögélek, hir« j lén megisp\'it • aajáiaaerO varázs. Hogy mi hozta létre, alig tudnám magtnoa-[ dniii. Virágilat-e, dal><>, mi felkeltette onnan aa oaa-\| lékeket V Nem. Az óra egyhangú tik-lak ersae, j a meleg azobeban tele edi liígy lassú zümmögése, a szél süvöltése, a beún ural ködé csend: esek ké-ipeaik a bosszú téli esték költéaaeiet. Es mégis, lelkem mint valami kalitból kieaa- -j bailuK Onad/ir, meglebbenti sok pihenéstől zsib-j back szárnyait, próbaképén csapkod egyet-keUöí Rschel Fülöp könyvkötészete Nagy-Kanizsán. mindennemű könyvkötő-munkát Elvállal i és készít Elvállalok továbbá képek, fotográfiák, tervek, A FŰZÉSTŐL A LEGFINOMABB DISZKŐTÉSIGí - valamint ? Passepartout emlékalbumokat diszfelirateknak, táncrendeket a legfinomabb kiyheligt rajzok és térképek cachirozását, ugy minden e szakba vágó munkál Nagy-Kaniana csütörtök Zala 109 anám (». lap.) 1899. december hó 21 én intelligenciának tekintélye hogy a mester-gerendán levő TatAr Pétert vaLnemlüntetik fel a poaezimiactikuanak e a társadalmi ellentét, nemesebb dolgok váltsák fel. Mert a ma- »« » kilátó hogy a gazdasági önállóaág a magyar állam részére nagyobb feladató-kat, nehezebb kötelességeket tart fenn, me- jesitette, ott az intakt maradt oestályharc avagy gyűlölet nem féjlődhe- gyar intelligenciának abban is vezető, & I nv[ó fa\'»datot ke" v4,ll,n». h°W » néP lyek már néhány év muftán reánk háram- De a hol bizonyos paciíikációre van önmi velődósének eszköze, olvaamánya. lanakj^rfém ázabad hogy készületlenül ta. ma szükség, ott ia csak az intelligencia szórakozása a szép, igaa és jó hármas láljánaír. Ép ezért a gondviselés ténye, hogy segítségével várhatótejjes siker. Es miveladeálját szolgálják, miniszter is tadja azt, hogy ez az akció tarsadalmi téren győzhet csupán, nem hatósági utón tette meg rendelkező intézkedésit, hanem az önkéntes polgári társulatokat, a gazdasági egyleteket nyerte meg Nemzeti érzés, nemzeti munka. A magyar ipari kérdés a hazai ; ,tó legaktuálisabb és leggyakrabban tárgyalt the-mája s mégsem félünk, hogy örökös ismét- íparügyebiicjtezetéee jelen legjjly férfiú kezében van, aki a nemzeti szükségletek eszméjét teljesen megragadja és lángbuzgalmát fáradhatún energiával, az uj u\'ak feltalálásában bámulatos inventióját szerencsés szerve/ő tehetséggel köti egybe. ■ - ví . <N, Hegedűs Sándor kereskedelemügyi mi- —atfnkatársaivá. A fórum, a hová a* nép ünaimat vagy bosszúságot keltene. Hisz „Uzter gyorm kinőtt az egyszerű szakmi- l-ll.t a.aill>«A/iAin«lp « nu ixlniiAm imilniii \'m \'e • I < < t < « • t \' . ... lelki szükségeinek, a gazdasági szünet gazdasági célú kihasználásának ügye jutott, a lehető legszerencsésebb. Az a. negyven gazdasági egylet, mely a téli e»ték nagy céljait" propagálja, a maga vidékén éppen azokat öleli föl az intelligenciából, a kik a kis emberelő kenyéradói, vezetői. Az ő helyi tekintélyak emeli az inlédtedés\' becsét Tudunk, arróV hogy tavaly a po Itikai világ egy tekintélyes vezéremberenem átalloita falvakból-íalvakba eljárni éa gazdag ismereteinek -tárházából •ok hasznost, »ok szU^ségent, közkincscsé tenni minden politikai céliutnélkül- éppen abban, a néprétegben, mely oly -hálás tud lenni azok iránt, a kik-vele törődnek a mindennapi kenyérért való, nagyobb mér-; niszter szűk kereteiből; neve programmot tékben nyilvánuló kérés az, mely az evángeli-. jelent s ha a sors kegye megengedi, Ma-umi parancsban oly fenségesen egyszerűen gyarország gazdasági történetiben a legte-hangzik: hisz forró vágyakozásaza megszabadu\' vékenyebb korszakok egyikét fogja Ő meg-lás után modern „házából a szolgaságnak," jelölni. De míg költők, művészek és egyéb hol kemény munkánk gyümölcse, arcunk szellemi hősök a kortársaktól függetlenül verejtéke, szivü k vére a kültőldi ipari bér- j működnek és hosazu ideig meg nem értve, Araknak jut s amig évről évre olvasatlan végre mégis az emberiség közkincsévé lesz-milliókat kell az országból kiküldenünk egy j nek : az államférfiú nemzete közremüködé-kuhwnép legkezdetlegesebb szükségleteiért, gére van utalva, ő adja a teremtő gondo-nem leszünk megkímélve attól az önszemro- j latot, melyet a társadalom megtestesít; fi hányáatól, hogy azabad .akaratunkból kell adja a azikráf a szent tűzhöz, melyet a türelemmel viselnü k ipari kiskorúságunk nemzeti szentélyben úgyszólván vallásos áhi-következményeit Mindenesetre nehéz az év- J tattal kell őrizni. Ezért támad, bennünk ön-századok alatt mulasztottakat rövickidfl alatt ként a kérdés, váljon fel fog^smelkpdnt pótolni, •— hisz a Üyugati indusztriák egyes a magyar nemzet á nemzeti chauvtmsmus-ágai oly nagyszerű művelődési processzusok nak arra a fokára, hogy az ipari törekvé- \\ szakadatlan sorai, melyek mélyen belenyúl- sek éiső ifjúságát a Hatalmas, finomult éa\'^í nak a középkorba —és ezenkívül sok fontos és tetszetős idegen import ellenében kellő-Aszal a felhívásai fordulunk tehát élőfeltétel ia hiányzott, melyek TÖldmivelő kép támogassa? Vájjon a magyar iparosuk éppen azért a mpgyer intelligenciához, hogy j államunkban lehetségessé tehették volna a energiája és alkotókedve fel\'fog-e ébredni mindazok, a kik átérzik a kormányzati aagyiparmegteremtését: errenézve igy nyújtja 0ly mértékben és lankadatlan jókedvvel klU-intézkedés nagy jelentőségéi, vállaljanak korunk megyőző érvek egész sorát, melyek deni,hogy a nemzeti jómód területét megmunkál benne: azonban érdeklődésükkel fk^zólása szives meghallgatásra k.ll, hogy hódithassa ? Nagy feladatok azok, melyek • ,, . . , találjon minden magyar polgár és az állam 3 legközelebbi lövőben a termeidre és fi> mindenesetre emeljék az előadások fon-1 háztartásában. UJtóra egyenlő mértékben várnak, mert tosságát, hassanak lelkesitöleg környeze- Midenekeiőtt nagyot .nyom a megfonto- ezek az a két tényező, melyeknek a keres-tükre és az általános gazdasági haladIs ^ hogy a mérleg a földtermények inkábbikedeimi miniszter koncepciójában a legna-kőztudatát mielőbb vigyék be az érzésbe, a állandó eredménye és a finomult kultura 1 gyobb szerep jut és hogy ez a koncepció, gondolkodásba. j napról-napra emelkedő szükségletei közt egyre I megvalósuljon elkerülhetetlenül szükséges növekvő manc^-t mutat fel a földmüvelés ro-1 hogy a magyar társadalom a hazai ipar- így használjuk ki sikerrel ket; így állunk -hogy az unalom ásiló ördöge ne csalogassa Fűdére vágyukat, az ábrándokat és főleg a levegőben, aztán lelazult es repül messzebb, aaaua mőgőlt hanyva n jelent ezer aprőbb nagyobb Örömével, bujával, gondjaival, reménységével a visxtaaz&ll n múltba, teiarolt mezőnek lomhveazletl rrdőnek k»liő közepebe, hervadt emlékek hervadt örömei közé. Agneenek bivták as öreg dadánkat RÁncoa arcú, görnyed hátú anyóka volt. Hozy szeretett az bennünket; uiég a kenyér is — a melybe ö azt mond a, hogy kakasteies, joblian ízlett -mini másnak a kalácsa ;—csodálatosan ragaszkodtunk hozzá valamennyien. Hit mikor még hoaazu (éli estéken pergő rokka mellel) hallgalha\'luk azokat a gyönyörű meséket,, a melyekkel dadna-üiulattatott Milyen barátságos lelt ez a vörös karton lüg-gönvös azobs — a nagy zöld cserép-kályhával. Persze mesélt; miről másról, jnint deli királyfiakról, királyleányokmlj\'Bo.meg szerelemrö1, csillagról, virágról 1 Miről is ezólna a mese másról ? De \'mennyit tiidolt. N-kem azonban, mindegyik kősóit legjobben tetszet a Muoay Krisztinkéről aaóló mese. Azért, meri igaz történetnek mondta a dadua; no meg asért is, meri nayyon érdeken volt a meséje. • Arról szólt, hogy a Mucsyné elviszi a kevély Kriaztinkál a bálbs a olt a legények boazuból agyú >-Igncnliaijik, mert egyezer mindnyájukat kikoaa-raz\'a. Szomorú egy bi«lória Aszal kezdődött, bogy milyen cifrán indul a vására és liai behozatalok nyomasztó versenye meg-semmisítő katasztrófával fenyeget. Továbbá az uj kiegyezési\'tárgyalások nehézségei Ausztria lány a bálba a legénnyel, ott. hogyan mulal, Iá-1 radt éa már szeretne pihenni, de nem engedik. A laba kiserkedt i cipője vértó] ázik, hub 1 ennél mindég megborzadtam.de asérl ennél a résznél ügyeitem a legjobban. A vége pedig—amely rendesen nagyon meghatott hogy halva .vis<ik haza a leányt, éa azi-pen kiterítik; apja, anyja meg zokogva borulnak rá. * S ez votí a Mucsy Krisztinké eaele, a melyre mindig újra és újra kenem daduat: bizonyiláa miazerint ez igaz történet Oe elhitte azt ekkor velem együtl Horváth Marinka is, a kiből azóta már bizonyosan helyre menyecske lelt. Mert már tiz éve is elmúlt, hogy utoljára gyönyörködhettem Ágnes dadua meaéjében a piroe kartonjüggiinyöd, zöld caerépkályhás szobácskában. Nem ie bitiem vo na akkor, bogy én még valamikor a nyüzsgő nagyvárosi élet kellő közepében lelairjak éa vágyva — vágyjon abba a csepdee kis falucskába, a hol mo«t dadus sírját is fehér hó borítja. Mennyi illúzióm veszett el azóla I, Egyedüli boldogságom, ha a képzelet szárnyain <yra viaszalopózhatok abba as édes, kis lé tzekbe, azok kőaé a régi emberek kőz. És moat latén hozzád édea kacagó gyermekkor I A te rumántiud ellen kl nem kelhetnek a reália éle\', (árult kedélyű azürkén okoskodó em-. bérei. lliába raodják, hogy es a thema nem a mai modern vilájgnak való, mert a kjpek a lelkébe egyeset aok idő multán belopja magát ? u álmo- —már—a—tiegy venes években kipróbált önsegélyezését a körülményekhez képest mindnagyobb terjedelemben megszívlelje. dozó lesz, éa megírja ppetikuaar, —megéoekli ha nem is költő. SOttó, 1899 dec. 8. Uj visszhang. 1 A aaióta a tihanyi kolonor ée az Ekhó-domb között élkéesült az uj emeletes nyaraló: azóta ht>ba kiabálják a tihanyi parasztgyermekek, bogy • Ej te kis lány mii csinálsz, Ha a tükör előtt állsz- vagy: „Szép tihanyi kilátás, de nehéz a (öljárás" síb. nem viszhangozta többé Tihany. Pedii; as elölt csak annak a bizonyos ingóinak nem telelt, ki angolul kiabált ho<sá; öt azután azzal vigasztalta meg a vezető, h> gy nem tud a mi visszhangunk máskép, csak magyarul. Hanem moet már nem ért magyarul sem. Néha, mintha sírból beazélne, hallani néhány .zótagol, gyengén, elmoeódoitan. De ezért nem megy Tihanyba a turista, ilyei minden határban találhat. Szóval i „Tihanynak riadó leánya* nincs többé, meghalt. Vagy caek.alazik? Reméljük es utóbbit. Addig azonban nem marad más keresetűk a tihanyi fiuknak, mint a •keoJtóköröm,* meg a fejkótő" mit hüaégesen hány ki a partra a huU látasó Balaton; e a rikkantok elfele lik a veraeket. Hanem Zalamagye nem enged visszhangos na* véből. A tihanyi elt»>lgatalt, de megsaóialt a galamboki. Eddig aan balioliuuk rék, nem ke* szélt nem irt róla senki, da ez nem oeoda, mert még az odavaló ember asm tudott róla, padig otís van alig pár percnyire a falu végétől. Nagy-KaniaM caülörtök Zala 102 szám (S lap). 1899. december h4ll4e Nemzeti érzés és nemzeti munka,— ez a két jelszó disziti Hegedűs Sándor zászlóját —ezek lelkesítsék a nemzetet és vezessék a jól megérdemelt győzelemhez. Országgyűlés. December IA. Kezdődüti a nap jegyzOkBnyvi vitával. Leg alább ezen a cimen próbáltak meg a függetlenségi pártról\' \' Rátkay László és- Piehler Gtyfaő, bogy elodázzák az üléseket meghosszabbító indítványról [mára kitűzőit szavazási. Aprólékos kifogásokat boztak tel, de megemlítették, hogy aa osstrákok csak ugy akarják sz átulalási tBrvényt tárgyalni^ ha a magyar országgyűlés elébb elfogadja a kvótát, Sséll miniszterelnök röviden de nsgy hatással felelt meg mindkettőjüknek. Z-ijos teUsésikUIÜuösauJmAsodik epigram-malikua rövidségü, de rokatmendó feleiele aratóit, amikor így szólt: Kvótalürvény lií/unk csak akkor Ust, ha Auutriában is lm. As átutalási eljárás piáig január 1 én mindenesetre megless. Ebben egyelőre a függetlenségiek is megnyugodtak, s jölt több bizottfági jelenté. Kö züttük a Sima Fereno mandátumának megsemmisítéséről saóló. A kvótára térve, Marjay Péter tiszteletes ur besséde hangzott fel; magyaros mondásokkal csipkedte meg—lloránszky tegnapi buszédé\', de\|ea még kisebb baj volf annál, atnil a tiszteletes ur később — nyilván akaratlanul — lőlidéaeit. Elkalandozott ugynnis a hadügy terére, ,s a többi közt éppen nem hízelgő módon szólt a honvédséghez áthelyezel! tisztekről. — Ha önálló hadseregünk volna, — mondta — nem szállítanák át a honvédségbe a közös hadsereg hasznavehetetlen elemeli t Bári Fejérváry nem volt jelen, de ott volt Gromon Dezső államtitkár, aki nem hagyhatta s nem is hagyta szó nélkül a nagy-létai tiszteletes urnák ezt a kritikáját, amire egy kis vihar keletkezett. • Jölt ezután egy csendesebb fejezet: Tóth János igen lendületes beszéde á kvótá é-t rés\' ben a nemzeti part ellen, Ö is, M\'irjay is zárószót biztosító határoaaiijavaslatokat sdtak.b^ Megint zajos volt s befejező rész : az ülést meghosszabbító indítvány ügye. I\'ich.\'er\'Gyflsü nsgy ravaszul ollenindítványt rdoit be, hogy ne lO-löl 9-ig, hanem 0-től 2-ig kiirtsanak at ülések. Az elnök egyszerre ab nrt szavaztatni a két indítványról, Pichlrr kUliin tárgyalást ki\'ive* _____ lelt Azonkívül a ssélsAbsIo\'dalról több más \| rendületlenül beesélt egéss egyig, indítványt is teltek, a házszabályokkal aiejibea j uüostet adott as elsők, a szavazás elhalasztását, névszerint való asava-zást^rtek. A cél < a< volt, kitolni a hoaazabb ülése* ^terminuséi. Mtndszsok tajja1,- izgalommal ust ker «Mm kiálto/ssal járt Tahién Béla láda, hogy erőszakosan gordiusi csomót hord Assze a szélsőbal. Már félliáromra is járt az idő, Erre aztán egy csapáseal — kellé vágta a gordiusi csomó). — Ilyen- kifogás >kkal nem lehet kijátszani a hátisibályU— mondott. — Elfogadja a Há< a nunisz\'ereloök indítványát ? ., Á többség felállt; z indítványt elfogadták, as elnököl pedig jobbról zajosan megtipso ták a sikerüli slágerért, A főrendiháznak is volt rövid ülése ma délben báró Vay Béla elníikléséveJ. A lőrendek több bizottsági jelentésen kivül vjia nélkül eHo-L^^ u(4n gfdták a horvát , kiegyezési provizóriumról, a bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazság-ügymigi-iiériumban való alkalmazhatóságáról és a hazai iparnak nyújtandó állami kedvezésekröl szóló törvényjmslátokál. Sslaet után PUUsr Oyití kanéit azaal • nzilárd elbaiározásml, hogy kibeaséb a ülérf báromig. Vagdalkokó beazédet mondott Piebkr, a melyet ellentmondó kötbeeaóláeok aOrfta siakÜat-lak meg Negyed háromkor ulaetrt kárt, utáaa pedig folytalU a Aóaoklatál éa aaeroansáeea ki ia bessélte ss ülést. egéeesn háromig: a miért ■eg is éljeneaták, meg is tapaelták as elvtársai Határozati javaslatot ia uyqjtotl be — • praf-matika aakakció dolgábaa. Igy vépődött U első ötórás aJéa. L •.•\'■■\'\'-\' \' \' áe. 19 Olyao csöndesen kezdődött aa üléa, bogy aár fél llsanegy órakor, amikor aa eieő saéaok, RigO Fereno aa osztrákokat előbb .katyák\'-aak, később ,di»znók-nak nevezte, azt lehetett bteai, vagyunk. Percsel elnök tea él e-\'\' ulrsito la Rigó Fer-neet, mert bogy az oastrákak hasoaé tónusban beszélnek a magyarokról, aa még nem ok a magyar par\'ameat tónusának la-sülyeaa\'ésére. Pa\'eoky Mér már egéaaaa nyigodt hangon birálta a quótái. A képviselők aagyobb-résit a folyosón lábóroztak. De agysaarr* beei-eltek a terembe, amikor a szabadelvű párti oldtlról Pulzzky Ágost kelt fol ssóláera. Szólott a volt kormány köteles elő vigyázatáról és óratosaágárél áe kellő körültekialémel védte ateg a Bánffy-kormáayt ai elles, ■ iaiba 36 Deeaasber 18. A szombati viharos linálé ulán teljes csendben, mindon zaj, isgslom és incidens nélkül kszdfiilik a mai ülés, -a melyet nagy pontossággal tíz óra ulán alig néhány perecej nyit-\' meg Percei Dezső elnök. Simán kesdődik az ülés. Miesy Antal aaebO ***** ia kéas lelt volaa. szónoka. - .. ^ \'.\' Rskovssky Mván, a néppárti ba eóaálé, ées- Dioséretes rövidséggel beszélt. Kijélenteltehogy, rávette Pnlszky bestédében aat a sodroeyt melyet nem szavazza meg a kvótaeme\'ést, de ennek a bonyodalmak fejlesztésére jé áramveselö gys-okfll nem a dualizmusban, hanem a liberalizmua ban látja. As elvtársai rámondták, hogy ugy van 1 Uiána Misid László bestéit bosszuahbaa, de. uj argumentumok nélkül. Vitatkozott a kvóta-bizottsággal, tiltakozott, a mugasftfib kvóta: ellen, elitélte a többséget\' és a kiegyezési, végül kije lenlétte, hogy nem fogadj* el a javaslatot* Utána Rátkay László beszeli hevet lángolással, eröa iü/zel és spk kexerüsépgek Kijelentette, .hogy a javaslat egész tárgyalását céltalannak meddőnek, sőt komplyaág né:kül -valóitok tartja; n:erl sió se lehel arról, hogy a1 viszonosság alap* ját törvény legyen belőle Mitt használunk ástál, hogy elintézzük ? Bebizonyítjuk -vele poli ikar érel(K%ünkot ? Hármadfélszáz éve igyebet se b%oá.yitunk, mint nzl, hogy politikailag éretek vagyunk — egéss sz agylágyulásig. Rátkay Bánt tdl lehet használat — Miért ssavaziz meg telét a voit nem zeii párt alelnöke, Saeoliráeyi Árpád a Saéll-kormánynak a magasabb qootál, ba azért aaaa, mert tudja, bogy Blnily még magasabbat ajáaleit volaa löl ? Miért támogatja bét á volt na ma* ti-párt Saéll Kálmánt, ha az oam igaa? Ily kérdéseket vetett közbe Rskovssky Islváa csip.s beszédébe, mey egyenesen arra volt aaánva, hogy a régi és qj szabadéitüek kőat ellentéteket idézzen elő. , A „beugran\'áa* sikerült ia Sseativáayi Árpad azét kéri és egyenesen a BinlTy-kormáoy idejében való hangulatokat idéele löl é< • tavalyi saenvedélyességgel tá nudts a BánlTy^readaaart od» konkludálv t. bogy tudja, bogy a Báaffy: kormány a mostani i\'xssegnél nagyabb ajánlatot tett E<ek a kijelentések a régi aaabadalvl-pártbin a vita hevében élénk vi-aaateta<ét kel- A nyár egy pár napját olt löltötiem a faluban, kezdték kiabálni : „isten áld tno{{ a magyar): a Egyik estefelé, mfdőn már a nap lcbanyatlóban visszhang meg szépen visszakívánta egérz tikztán. . . , . ...L. volt s a. hőség megszün\', kisétálluuk n laluból \| Ezután: Megkíséreli ük mind hosszabb,^ meg I lettek, *j keletkesett s a tilbkoaáaok kiteje<éaei Karos felé vezető u\'on. Olyan néma csendes • hosszabb verssorokkal, végre megakadtunk ott, által égy percig ugy terazett, mintha egyszerre nyári este volt, minő a legtöbb juliusi este! hogy „Hazádnak reatftleNnül légy hivé óh ma« L^béi lollámsdt volna as a tel, mely a nemzeii-szokott lenni. Etnyugodoil a szellő, mozdulatlan\'gyár\'. Ennél többet nem Moll visna, hiába hdiű4 IIAi .á,.u volt a Iák levele, itt-ott felhangzott a hazatérő \| mentünk lobtrra balra tggy föl a domboldalra; pír\'01, "•Műe,TU Parl 01 ""áiaaaioHa. aratók dala. máshol kevesebbet, legtöbbnyire azouban semmit E jelenei hatása alatt álklt a képviselőház . A falutól pár percnyire találjuk a behijáki sem adott vissza. így iehát nettt értük el a- volt [még a követkeaő síéooknak, Metőssy Bélának a hidal. Arkábad víz csak esős időben van. El tihanyi viszhaiigot, me\'y lfl szólagof adoll beszéde alatt is aki lűlönben általános he!ye» bidtól keletre, >z árok mentén tiprott gyalocuijmig a ggambosi cak. llzeunégyel, ebből 19 mnt .. , . , „ \' ,. , ,. ,. ^ kigvózik, nyogntra pedig diilő ut vezet a közeli rejnck-tisztán-lr., \' • lé"el lu,ftlkoMlL m,kor Luk4ci L4íllí szőlőhegyekre, mef^ek ennek hálterét teljesen1 A zóna-térlcp lll. XIV. sz. lapján tíulaiubok eizárják. Csendes idő volt s bizonyos visszhangot és Beblják között m"g van elölve a hiti Ha várva, * szőlőhegyek felé fordulva jóko\'rát füty- jmoBt ettől keletre teszünk pár lépést az áéok-tyeotettem. Biztosra vettem, hogy a közeli szőlő- j parii g alog uton, ugy ráakadunk mindén lit-begyek visszaHogják .adni a hangol, de csalód-Ibaigazilás nélkül a helyre. lenét Behiják leié kell fordulni, mert\' a hangot vagy a behijáki nagy pajta, vag pedig a tőle keletre fekvő facsoport veri vissza. Különösen szívesen nyújt bővebb fe\'világosi* lási a helyszínén Starsinszky György galamboki kjegyző ur. Különösen az\'ilrai tsm. Není hallatszott semmi s már csalódva tovább mentem, mikor lültyentésem vis/hangját hsllottam, de nem a hegyek felö\', honnan szA-mitotlam, hanem n síkság ielől. Ekkor nekifordultam a síkságnak, a mi nem egyéb, mint a Zala berkeinek idáig nya\'ó része, s arra kísérlettem szerencsét. S ime, a hang isméi cak jó néhány másod perc múlva jött "vissza. Nem sokat kellett törni a fejünket, hogy belássuk, miszerint nagyobb visszhanggal van dolgunk. A gyermekek el Is léssel találkozott, mikor Lukács László pénzügyminisztert, mint a volt kormány tagját, arra szólította fel, hogy r fölmerüli kérdésben nyilatkozzék . Lnkáoi Lá\'alé pénaűgymiaies\'er a Háabaa atonnal nyilatk\'oaott, még pedig rendkívül lapla-t«iOHnw nagy politikai érzékkel oly fólvilágoailá sokát fldvii, melyekkél "megcáfolta a Báaffy élten emelt vádit,.de a volt nemzeti párt tagjai iráni a legnagyobb, kíméletét taáa«itotta. ajánlout figyelmébe Ga-1 Eziel végződött a mai ülés,elynek ba lámái \'TMí é81\',kö.r1yfk?\'! k!kJ m8"e"[beleosspva a viAX annak lolya-nát valósíinüleg népünk szokásai iránt ts érdeklődnek. ! . ,.. ^ \' megnövelik. * . V " \' Vágó Aladár. .] Nagy-Kanizsa cstttörtök Zala 102 szám (4 lap.) 1899, deeenpber bó SL-éo A város házából Usatháry Elek joggyakornokot Nőé ylet nagy vetkezőket Írja: A jótékony nőegylet nagy jelmez-eslélye. Az idei bálok soriban egyike lesz a legszebbeknek és a legfényesebbeknek, a jótékony nőegylet miniszterelnök vAlnsza. I nagy jelmez-eslelye. A XIX. azuad őaaaes kosz-Említettük már, hogy a zalamegyei sza-1 . 66 fo«í" mu",n! « Skálámnál éa így — Klreadelés. Az igaxságOgyrainiezler Rá> orsz. képviselő leányt férjhezmenetele alkalmából tát József? za\'aegersiegi törvényszéki albirót a megem éhezvén szülővárosának szegény hUsoraai-- Váron kihalás. - la zalaegerszegi járásbírósághoz, mint végleges\|ról ezek közti k osztásra 100 forintot küldőit aa R^ani-a r^^^ i soJ\'-A^ a^íjS je,—ke. Ezen SS^SlíSE^1 ^ÍKJÖ éír^ láfyméS^Slefl^yerX^l Ármin dm alatt me,fmlékeztank « l». Nőegylet álhU HAÍLdSít SMS wív/íor M» földbirtokos, nagykanizsai lakos, legyél jafluár la-én reijdezendő vigalomról A nkamzaaí A,néfeir®nd elölt felszólalt ZW4«y Vtk\'or kisasszonyt. - Izr. Nőegylet ezen ideája nem áll párallanal, S^érUeS^ 1 - üj -egye. aljegyzők. Zalaaezye mert csodás véletlen folyUna ftm jőt, Nőoggei JIhT !i I törvényhatósági bizottsága megyei IV. Mjegyzövé:! ugyanazon időben azonos nwlsfág rendezései A rendőrség Ugyan* ezen nagyhorderejű M}? Árvaszéki aljegyzőt; V. ^határozta el. EníljPéJNa^A^y ügyben nem járt el a kellő erélylyel nert az Pfid,« <taikd^.U\'k /)g"\'ko^^^ko, Nöe let jelmez-es\'élye\' cím alatt a kő- Iratokat oly későn lette át a biróségh z, bogy választolts msg. Az utóbb, négy év e)0U Nagy-as ügy Időközben elévült. Elnöklő polgármester f^0 dr. ifc/A«A.^Jak«.b ügyvéd Mája a feszólaló megnyugtatására kimentette, hogy,^" iwakornokoskodott é< .t .Zilá"-nak az ügyet tanulmányozni fogja és annak glején a hn»6 dolgozótársa volt tapasztaltakról jelentést fog tenni. Most áttértek a tárgysorozatra, i uioiuniw mm, nvn « wwucii« , : , , « > , , . , ._ Zalsvánregye lörvényhatófe bizottsága fe-! badelviipárt megalakulása alkalmával SzéU ^ISj^ lebbezés folytán megsemmisítette a„ szám KilmÍH mi„i8z(erelnököt táviratban\'üdvö- JJJ SS la vállonti eaággal minél inkább bistoaithaasa. Hogy a században uralkodó dival korhüiége ml- A közgyűlés tudomásul-vette, hogy a váro.i \\ Skub\|ic9 Jenö „árte\|nöknek I ^ü Tl^Ü biá"!\'\'" \'ÍSE\'tZF"^! tanács a belső piaci és hetivásár! helypénzsze- í,kUb"CS JönÖ Párte,nültnek- I • .Szazad dtv.lköi.yvét- egy ritka becsű munkál Fogadják legmelegebb köszönetemet \| »/éaslvevőknek kézséggel bocaájt ren-„;„,„. ,\'„ nT„>rn»T:u«xMi „ i„ n .. delkezésére es a királaiatoll kepet oda«u á\|áa-azives hangú-udwfelelokértj- mely Deák dékoiM A kMllflmök kiállítása épensíggel nem Ferenc vármegyéjétől kétszeresen jól je„ költségei, mert a hetvenes évekig .eiyem, esett Bizalmukból ujabb erőt méritek a\' vagy más egyéb drága kelmékből kcszu t ruhá-küzdelmekhez és számítok rá, hogy a kai nem igen viseljek, azok legnagyobb reazfl kitűzöl! nagy célok megvalósításánál tollbal ** batis?iból Mrrt4k kl edd,»i jelemke-támogatásukban részesének. -Széli, fe* S^Stj^S&S^g- mwLwLzS^j "^^^^\'i^eer esté,, Per,.ka. \'A egynegyedév, ötödéve,, Upótlékot, mely még a\|ti M „, ^ im <%\| jag/uir nap- Szegény TaaST.T sSíiő Klet Pertakon" víroet terheli, a közgyülé. megszavazta ; nemkü. I M k\'MdTC „\' ™kanittai kilrit i 31 én . TzSk r" belv..eIé^n lönben limnnkálts sz 1899— 900-kt iskola évre n.,lnll„ u, iw f\'. , , „ . .izrsasa ir neiyisegenan Aaaxeálliioti k«ltaéírveté.hfil a nénv e\'sfi hóm.nra Tivadar ai\|e«yző a nag kunizsu artkűrü Sylves\'er-estélyt rendet. Kezdete 8 ^ tóltsteeket taelvek utv mint a measzavazoU lArá8birfisé"\'1 » ^dhatóságo. fogja képviselni. Urakor. Belépti d,j ez-mélyenk-nt I korona. , A \' Fi lü\'fizetétek koatíneuel toíadtatnak ét hirls- Visagáló bizottság választását. Dr. Ined Ödön v. Z\|E-ezfl, £ mini\'zler- képviselő a lőcyényható.?4gl bitoUaág ezen lii-, Z,01^K fSl térozáia ellen felebbetést jelenteit be. elnök a kővetkező távirall válaszl küldte: déei jogot évi 1S0J2 frtért, az országos marhava-sári jogo\' pedig 1SS0 Írtért a megtartóit nyilvénot árverésből kifolyólag 3 évre Kaufrr Józ«elnék bérbeadia A honvédtégnek azon kérelmét, hogy löízer-készletét ideiglenesen a laktanya udvarán lie-lyeahesse el, a közgyűlés a v. tanács javaslón tzerini elutasította. Az államaailolt községi népiskola lanles\'Qle- i t i nyfzn u u. w. t vz , válaeztrtttHk : Zitgkr Ká inánt, fi^j«,.Sándort úaMSŐ* Vi.\\!Lk.e\'- kÍTT HerteU»dy FerenSe-, KoUtr iúvant uj állás betöltése trént inteiett kérdési a polgAr- ^ i8tv4nI. T " l mesterhez. A polgármester megnyugtatta s , , , , „ , lelazólalól, hogy az intézkedések mrgleleH«k,t ~ AalHme\|gyel N7.abadelvüpárt. hogy u állás mielőbb betőllhe\'ő legyen Hege- A zalamegyei szabadelvűpárt megalakulá- düa és a közgyűiös a vélaiA- tudomásul vette, sáról lapunk legutójbbi számában közölt I ptlag nyugláitatn — A akaalasat kalsnfi badaaljá* tavnl egylet f. évi december hó 17-én tartott rend* « \| kívüli közgyűlésen Tubolv Viktor I. elnökut égfhangnlag nigy lelkesedéssel, elnökévé megválásától ta. .— Szegény gyeraekek karé- ; HIRÉK. — CaanAdy ezredes vőlegény Csanddy Arthur ezredes, háziezredQnk a tudósítást még klegésziljük azzal, hogy az <"!OHJ"** A na^kanwsai „KrrtsxUoy já-alakuló gyűlés pártszervező bizalmi lérftaJtfkonyj^gyesül^ karácsonyra u fiu- éa kul megválasztotta: . J lj leány-gyermekef ruházott föl teljesen. ^tapolcai választó kerUjetbe: .Taidcs\\KTYXt ÍL^V^L i^^ Jenőt, a szent-gróthiba: dr. Gyömörey V.n- !sk0\'asfék A. ,Nöeflet ^ P \' ^ acnmanva rMvárn mMn.iinr.lr . A.u özv. S^antn^ Knartatr vxy Artnur ezredes, naziezreaunK a » * " Usztmánva részéről megjelentek • a és kir. 48. gyalogezred délceg parancs- cél, a keszlhelyibe ; Batthyány József grófot, ^^ Lajosné elnöknőj özv. &c noka folyó hó 14-én eljegyezte Simon Alice a nagykanizsaiba . Sándori, a :Fesse\|ho^ ^ ^^ kisasszonyt Simon Ödön sopronvármegyei!gyeibe: &W/Emtll, azalsó-lendvatba; Györgyné(Tííl^/Lajosné,Szoiza Sándorné, főispán leányát Sopronban. Mint .soproni . f^ Nándor , a zala egersZeg.be: Skublw ^ ^ \| gj ír^Tálasztmányi levelezőnk i^a, az ezred tisztikara az el- J^ a c3áktornyaiba : ^ Kalmáht, I ^ ^ felruházott gyermekekhez FarkL jegyzés estéjén, az ezred-zenekar kíséretében a baks«iba : Sanveber Józael^t. \| ,, . ~ mM,haió aiéo a menvasszonv lakása elé vonult És ott -" ^J ••••Kita^l pénzlAroa. A nagy- J1\'lr"a. val\\ .ta«\' mt«ett m,«hat6. MéP a. menyasszony lakása elé vom l fel ott kailUgai Jjir hitkozseg dü j ,ró8 ,ga Vasárnap bestédet A tanítótestület nevében igazgatót szereidet adott, s a usztikar küldöttsége ,arloU Ql(lge,ien péntUr^u\| it irodaUiIlU\| megbízásból Kovács Miklós tanító köszönte énási, pompás virágcsokrot nyújtott át a p,\|t választotta meg. \'meg a NőegyesQletnek a szegény gyerme- menyasszonynak. Miután á tisztikar ugy a - Clnaeies pü«pék klneveaése. ö keket boldogító jótékonyságot Azoknak az menyasszonynak mint az ő szülőinek kife, elsége » ..^T^\'AgoMoa veszpreud Hz4 \|á , , teremt^nelc pedig boldogságtól jezte szerencsekivánatait, a Hunyady induló- ■ J®^Ai szemeikből rag^ott ki a^L vai elvonult • . v ,uj pn.pflk reve ign)eretega magyar irodalomban i köszönet, a hája hangtalan értelmé. _ ~ Kinevezés. A .zalaegerszegi pénzügyi- műlordiiásai révén, a mely téren szerzed érde-1 — A keuthrljl urodulomból. Mitlt-igaigátóság Baytr Miksa, felsőkereskedelmi Is. meiért a Kisfaludy-lársaoág a mull évben tagjai rleh E\'ek grófi löp-tnztároa elhaálosása nagyobb kólát végzett tanuló, leteiiyei lako-t a letenyei küzé választotta. - váltoaasokat illetőleg előlépi éleseket idézett elő adóhivatalhoz dijtslap gyakornokká nevezte ki. j — Vaaitraspl /aui- —: hét főn. Az Izr. az un.ida mi tiizli. személyzetben. Bendekomcs Az igailágügyminiszler Pikk Ernő pécsi kir. Jót. Megylel kél -legközelebbi zaurjat vast\'irnapról István mamtartó a pénztéiOsi, ViáotMvy Ernő törvényszéki jogvy«koraokót a nagykanizsai kir. álteite héttőre. A prolongált zaurok közöl as elsői ispán a nivurfii .. alasra lépett elö. Szelez Jé* lörvényázékhex aljegyzővé neverle ki.- karácsony rtxd napján, a második p \'d g ujés nap • j nos felaömajo i i»pint I/jm íjorba helyezléa si, a UJ azeigsklré. A legutóbbi megyei jdn lesz a C^ino disztermehen.\' lelsőmujnri isp.int nllftlfra1 pedig MtkM LmosI reade* kússyűlésen Qájmy Ltjos megyei V. — Jól<kony>Ag Blau budapesti lakos nevtztok ki II•rzéncéröl, ennek helyibe Sémtth aljegyzőt »Z"lg»biróvavála«ztoták meg. unokája: Weiu Etiz kisasszony Weiaz Berlhold Zoltán \'gazdasági Írnok* megy. mmmnmmmmm^^k \' Legbecsesebb —m^mmmm ám* ertákét awhis aea lewtl ycluH- Vüiíisztökl\'áu Orák és ékszerek ujdonságok ít^legolcsótib gyári árakon Aranyf ezüst és Chinaezüst tárgyak aludosUlt kivitelben én vioMf\|»d, dai váliuuk^e; n. ra. : Malea Ijirgmetáelá, arreslpleték éa MzemUvefek araaj" eattst, tekasisesfaikeretbem a trajabb Ivnfrkkel, —IlónÉUÓlí, tlTC«öt):k stb. —878—3 Mh Javító műhely a modern technika minden liallékétel ellátva, ^fca rsast anr^ak kpk-k., á. t^.. t.,á,t.t..k „. f . \' HaM^RG M\|K$A Nagy.Kanjzsán á s. fad«ktstsaá( Ml vsa pártfogását kirve^Hy tUiUtytol \\ Nagy-Kenusa wüiörtők Zala 102 siám. (5 lap.) 1899. december bö 914a — Aa lnéalMl Uf mUI;. A kanizsai irodalmi és művészeti kör (mint már jé-leelttk) 1899. éri december bö 31-éo a >Survu< száfllá nagyieraaeben hangvrrwenynyel ál lánccal egybekötött zártkörű Sylsesíer estélyi rendes. A hangverseny kexdele 8 és fél órakor. Jegyek ára: Számozo t földszinti ülőhelyek: 1., 11. aor 8 frt., ül, IV., V, eor 1 Irt 60 kr. a többi aor 1 írt. Kantali Qlöhely 1 fajt. Földasinti állóhely 60 kr. Jegyek előre válthatók dtcember 27 ikétöl Alt ás Böboa arak kereskedésében, A kör tagjai igaaol-ványatk lelma<atása mellett a jegyek etöre vSltá séaál a jegyeket aaját réasBkre Iái áron vállhalják. 1. Vineta. SeilertA. Énekli a férfikar. 2. Serenata. Siernecktől. Énekli a vegyeskar.. 3. Felolvasás. Tartja Kalcsok Leó ur. . 4. Tarka Hadar. Holtan 01. Énekli a férfikar tenor-soloVal. 5. a) Duó Concertana pour déux Violina. Melodie Irlandaise. Vieior Morétlöl. b] Bölcsődei. Schuberttól Hrgedűp előadják Fesselhófer Jóssel látván és Szigeti Kálmán. Zongorán kiaérf Sterneck Zsigmond. 6. Cigányélat. Schtunaontó\'. Zongorakísérettel énekli a vegyeekar. 7. Katona induló. Gounod „Faunt" e. dalművéből. Énekli a férfikar. A vegyeftkarbau közreműködő hölgyek: Bartoe Íren, Bartoa Szidi. Broch Malvin, Csellel Margit, Farkas Vilma, Fialovics I agda, Fiáloviea Tónika, Knortzer Aranka, May Mariska May Gmelit. Manluano Janka, Mauinano Mariaké, Fóliák Hermin, Szaner Elza, Sssurmann Júlia, Sebulhol Adél, Szabó Gtsella, Török Juliska TnLoly Ida, - — Munkás segélyalapok láaiegalása. A aalamegyei lör.v nyhaló-ági biaotaág balaro-aata rzfiiui a községi munkás aegély-alapok Um< gatására. adott 200 frt ál a aeiie yból a kivetkező klrsegek ré»»e-Blnek evyenkint 20 frt sefrélyben : a tapolcai járásból: Dtiel, Köves* Káils. Szen\'-Bék I1h, Balaion-Henye. Monoetlö és Tihany; a tMmeqi járáib l: Ctabr»ndek. SOmry, óhid, Be»-i, Prága, Hány, Bodorfa, DöhröQe é« Hagy Gftrbft ; a lett thelyi járásból: Csrxrg-Tomtj, Vonyarc-Vaabegy, ÍUni, Al»ó-Zsid és Gyenea-Diás ; a z. tsi. grótM járásból: Gyfilevas, Viador fe-SzöIlós, Z.ia\'Sr -László, Trkmye, Zsla-Kemptlalo es Zala-Koipány;, .a. u.-kanistai járásból: Fi>yebáa. B»je»a, Mura-Kem»»tir-Kol átieg, Nen- et<9at.-ltikló», Újudvar, H.-Bakónak és Meirnye; o perlaki járásból:\\ Tnrcsilcse: a aáktoríyai járásból: őrség, Bá nvavár, Mura-Sirtt Kereszt, B- Kea, Miira-Saerda4elu.BtfcU> • ura-SikkAa, WI ék Vili. besykerfit\'lek ; a ahá lendiai járásból: Radamrm Zntkóo, Fi\'\' c ás Dobroaak ; a zalaegerszegi -járisból: B-k, G\'Henbá/a, ő döy Henye, N?me-Apait, Bea-nyő. C»c» Búitok, F. Szl. La-zló, Bottá, Dnbréie, Csatár. P\'tó-Henye, Sárh\'da é SzenI-Lőrinc. 1200 frt állak.pgéUnek a kiutalásit! felszaporodó kanalai Mura-Cgány, Sn.-GrCilh polgárváros, B«gooya, Zala Ivánc. Mesze-Györök és Szent Györgtfar községek segélyalapjai kö-öti eayeniöerr osztatnak fel. — Aa »Ankaru mar 40 év óla működik haiankban éa ná unk az éle biztosítási intézmény megalapitójáoak^xaföröjének tekinthető is mint ilyen, mindig különös figy-lmet fordít «g elelbiz loaitáa terén előforduló elő haladásra éa at ugy a díjtáblázatoknál valamint a érződ e»i feltételeknél alkalmazván, nemesak a biiloiilási módo-dozatok gazdag válaiwéka, a dijak olcsósága és méltányos elvei á lal, banem ahptökéje éa te> kintélyes tartalékai i tal mindazon búlosilékokat nyojtja, melyeket egy szolid életbiztosító társaságtól követelni lehet alaáas láaaaóaja érdekli aa sah kart, alt sasi matkájával réaá ■■ a tlaakr Saks t lakban ia. Vutgáeaég etákaégae, kegy aa aaa kar elletáll-kasssa a tkaáalaaiak, aa\'ytt s matti aaaka akoa. bt I krey Jaaatiaa kitaaiaony, dalai, 13 éva b-rléeé, kl Toar-liaígsikn (Valiira-lantot) lakik, kéaytaita volt abba ktgyal tálaéatgw mtakáját A takágaaa aak aaaka kívát. I litalaji. avagy a vér laraéttela gyóagatégt valt-« aaaak \| oka, aaa taáaL Blaaajw aaoakaa. korjr aár kárea év Ma aaptél-aaara gyaagtit, Klltalaaa aa utolsó ivbaa kllapou oly vaaawalaM íatt, bogy kénytelen volt süsSaa aaakétaé-gat aegeaakitaai — Sápadt éa bágyadt roltaa, Írja, arta taijaaaa alka-gyott, étvágy aa saa volt és álaoaat aaérayá lMénayoaát m arta á f lagcaakélyebb aagarUlaléa • tél tlfaDad-taaa, oldalaaa-ráaoaa, caipo- tájdalaaa vett és als. dnt WiWtik láttam. Ebbíl as áüapaibdl agy cjadálatoa gyégysaar ~~a Piakpllala SMbaditott mag. Hatiaa rögtéaöa volt, mindjárt kta-ayabbaa és erlaabbaak rostaa au gaaf^étvá-ttyaa aag-jütt, oatadaa __„_látom, jóttevO sysgalaat adott. Érazlan, bogy véna balyraáll éa agéaaaé-paaa karing aabaiaba.r Mintán arta viatátért, íjra kaadkttlaa attkáa a birtokon. á ba\|, atly Zafltrty kieaaatony nétatéglit alááata. igta laaert áatal laányoktál a véraatgésytégtak nevetik Levelében jól atgytráaaa as a betagaíggel karaktariaáló jeleket Da a vér kelyrtálUtáia, a mi a Pink pilalá ü ktasSakttt, eltllntelto mindazokat a bajokat, a a»lyaktti aaaavtdatt. Hasonló erodmény aitttkoalk mind a férfiaknál, alnt t nSksél aiad«a battgtégaél, a mely a vér gyBngeté-góból erad. A rápadtaágaál, t fSfájátaál, a aaaggatátsál ét altdi a taleriltetéafeé!. Egy dobot ára 1 frt 75 kr. éa hal dobot 9 árt Hágyarorfeági főraktár: Török JÓZSSÍ gyógyattrtárábta, Bndtpttt, Király-ntca lá. HTILÍTEOI4T. StegaUUsr Jáaos ur ssegtlankai aa átalk •Hanem Iá másított .ovagiaa 9fJ tMjia\'tM káa» ben vitaMléptek. Siegtilller ar aaa káMátt hotxáni m»a mtgbitoUakai, haaem avilstkasott tbkea a ayilatkosalban vao egy ely táradét inalyat óját re patáéi m érdekéken ia ki ba( igazitanom Stegatilsr ar agyaaia aat mondja, i hogy én öt dec. 9 aa n- ataártettea, éa aa as I állitáaa a tévédé". St\'gmBiIer János urnák, a nyirádi .Saállé Levelek kőtfndnaáa txeríaú anakatáraának ék \' már okt 9-ée tudtára adiam, hagy 0 aeamifile ténykedésével engaa nett sért. így tehát aa \' okoir, de Un jogom tea volt arra, bnfy éa 01 \| sérteni tksrism. Ba aaa veit szándékomban dac. ! 9-án aaa. Ha ő a égis akár akkeri travannkaa skár vi-elkedésemben ellene frányáié sértési vagy sértési saáadékot veti ésara, én est Isáka* mélyéből és ösaaién tajnálom, sót restellea és ! ereanel viasaavoaoD. Nagy-Kanizsa, 1899. (ka. 20. Surémfi Kénig. Szerkesztői Qzenetek. , Színészet. A bét első leiében a következő darabokat adta Halaay aatinisrsalaia: Vasárnap d. n.: Ludat Matyi ; n este: Paraszlkisattzony. Hétfőn: Oisák xó\'náelöadáa), Kedden: Nagy öyala jutalomjálékául Mátyás Diák éa a dakotai nagy itc. Szerdán : A görög rabszolga operetie került beBU\'atóra. A földműves egészsége. léétlgliln. bogy t Makra atakétaá igtt.aak a vsrtaa, vssaók, kSHslea, ka igésstégii Is kraéktty u A kÖ2Önség köréből. (As t rontbta kSaléttakért nem ftklót a nerk.) Tiszteli SurktutS Dr.1 Kénytelen vagyok lapjához fordulni, mert tudom, hogy pánaraom nemcsak az enyém, de fdei- mindn ya jönké. Hogy \'8-án elkezdett hsvazni nőit a hó, az ablakokon nem lebelelt keresztüli (ni, a járdák hava térdig ép; másnap még magasabbra kőit, már menni ae khetelt, akkor elkezdték a havat a járdákról lehányni a kocaiuira, anélkll, bogy a járdát égiszen letisztították volna s . homokkal meghinMték\' tolna A letiport bó raji - maradt. Hogy az idő engedni kezdett, megint tisztogatták a járdát iii-olt, sőt parancsolta is lett; de a leragadt i letiport hi tngint csak rajt maradt. Ma már ba tUsnSranék: ki tett eleget a járda tia/táotarlásáoak, miden a lagyis márjárhatlaoná lette, látnák, jogy senki. A járdák tisztántartásának ellenőrzése fontos dolog, mert aáért a fe elöséget vagy a háziúr, vagy a kapitány-ág, de valakinek viselni kell. B. Ié. NYILTTÉR. NYILATKOZAT SiegmDller János urnák a „Keszthelyi Hírlapiban dec. 17-én kö-W ett nyilatkozatára mint Surányi Károly urnák volt megbitotlai köteles-tégönknek tartjuk kijelenteni a kővetkezőket: • A lovagias targyslál torán szavahihető, gernlemauD férfiú irátoali nyilatkozattal is meg-erösitette, hngy vele szemben Stegmhlier Jánoa urnák elintézetlen ügye van. Steginüller Jánoa ar megbitolfaii erre .minden indokolás nélkül* viaaaléptek,minek tudomásulvétele után az ügyét réarünkrfil ia be fejezel taak nyilvánítottuk s az ily értelemben felvett és SUgmBller ur megtiltotta! által is sláit jegyzőkönyvet Su\'ráayi Károly ur ua>taK bsraKunkaak megküldöttük. Világos tehát, hogy ezért Saráoyi urat vádolni elhibázott dolog. Keeitbe\'y, 1899. deo. 20. Kmgysl Jáaus Als Ssilárd. riltl StfsaS. Igta. ■amttgyaaá látót Igaa kgjak klkU. Sslva ba agáimát aegyaa klislt\|ak ka áa tehvara" aam altS s aaaraSaak ii vivőit jó atvókaa. Fllntatták. atilóUttta kltlla II Laptulajdonee\' éa kiadd: FISCHEL V&Xtö. IBSllil.lK: •••••• Ikklif-tói SStSéS Horgony - Pain-Eipcllc^ • 1 \\u\\mm\\ ripilfl ni itta kirneva bóasiartlleatállt a üt megpróbtlásának, mart már több mint 10 évita —fkótliariSkgM ba-éanaMekást tkilaailitlk Uaneayaai. tténál, tt\|STf stltai ét aisálketksil ós a orrotok \'által kiJiialktíkTi ■ mindig gytkrahbaa rendeltetik. A vaSdi Hoi^öny-Ptin-Eipollar,-gyakorta Sargtay Üniment abtvatt akit, nem tiOras atr, hantin Igák ségsart hákatsr. n^yaak agy báitarláabtá sem kalitot hiányolni. 40 kr., 70 kr. éa 1 frt ávtgaakóati árban majdnem aiindtn gyógyaanfeMa kéexltt-ben Vto; fS.raktár: TSrtk Jénai pógy-noiázatl Budaptiteiu\' Bevótáitta dttlatá-vtl igon óvatnak logyiink, mert "több kiwb-bórtctil utúniat vaa forgalomban. KI SSfe akar at\|kártitaei, aj minden ágjta árag.< „Horgony" védjegy éa Riekétr cxégjtgyaóa nélkül mint ata valódit atarftta Vaaa RICBTES r. AD. ét Hrte, B0B0 LáTAPT • \' aa.a klr.tóvári lelllMét. ri& it, (onfirttrtfnl Wp&npa/H/. oildghírU spanyol á portugií borait » j Sherry Portbor . Ma topa . Madeira Tar rag o na $a. Kaphatok ot éuito finomabb füsitr ot taomot* ke*tktdi-stábon, omlmttm poharanként Siókom* itáttodák küriéimakJx wnééylMj. Kaphattk Na^yKsnlssin: M^J Nsgy-Kanit»a cütörtök Zala 102 sz»m. (•. lap.) s 1899. december hó 21 én A legjobb karácsonyi ajándék EGY VALÓDI A mindinkább növekcdá kelendőség, íz asMeskíithfásokon nyert legkiválóbb H1X6EB kitüntetések a gyárnak 40 éven felQli fennállása, a világhír, melyet gépeink CSALÁDI maguknak kivívtak, a legigazibb és legteljesebb biztosítékot nyújtják azok VARRÓGÉP. jóságáért. 374-3 SINGER CQ varrógép-részvénytársaság ezelőtt NEIDLINGEB G ~ 374 t — )Tagf>l£anlz<a, Deák Ferencz>(ér 4ttO axám. 1 7699 tk. 899. ss. melyek\' karácsonyi és újévi ajár.dókul ItliálizN alkalmasak, művészies kivitelben mérsékelt árért készít SINGER SÁNDOR Fényképeket 377 féayképéaaetl műterme Vttl-HAMZMAV, ■ V-Kanlr.aal lak. pénaí. rrnr. tára. házában fSMuliil. Újdonságok: Pigment-képek (a kirakatban látható) saját arczkeppe Maaelselta piskek Jlyakkeaél tfk Brtekstk párja 1 35 drbja I. ,. I 30 379—1 ELHŐ LE ÍXYKIHÁZAMITÁNI EGYLET, á — Leány és flu biztosító intézet. — álsylHaMI ISSS. Mkm, — ti (Sál( kilirtrlt náa/Jutalrkak Smi«(«1 _\' ■ 10 millió korona, atf issasgWt Ubb aaar család alapi Uait segítette olü, - As elab lváaykiháxaHiást egylet dijszibisti likiseiitáti \'-biztosításra a legsllbqrlinbbak m > JsgjutáuyoíiMiak. — Misdsa gondoskodó oMtádapánik, kl elhalálosia esetére is leányainak oiasjataiékol, Iáiknak Hatos skastatesoiát hiitodtanljüvú\'ii : — a bsiratkosis ajáalkató MvéM(k u enleO IraSákai N.4TTI.KR LáJOft urnái \\ajr;-Hanlua fKisissy-atcis Bajor kii) eszkazöliotnok. a kot ii bövobü folviKpjajUiaok késisiggat adataik. ~~ Az 1899 január i tól — december l fg beirt nász utalákok összege •4 mIIIIá IM rirr k^rtna. A aanrkaniiai vssárUpvieslMfail magában n agykanizsán .1899. április 1-iöl -^december l-tf beirt aássjstsli-kak AOO eaér korona IitÜzetBnkaél asaaiseab illetik-is bélyeg, esa beiratási di\| nem len Isetm X dijak hai önkiit h Sssthetok. — I rak éa kSigrrk, kik wghlelö wlltkjlndtlul A&sjtoisk, slagoknak biatoiilani, forduljanak biaaioaaal Kalllrr LaJoH veztrlcípvlselö atkoi. Tjíl-l ¥ Árverési hir4etmény. A nagykanizsai kir. tőrveniszek tkvi. osztálya részéről közhírré tétetik, bogy a délzalai takarékpénztár végrehajtatónak Nagy Józsei és neje Fülé Kstalin vegiehsj >\'B> szevedő a.rajki lakta ellem IÖ0 fri tőke ennek 1896. avi martin. hú 26 napjától járó 8} kamatai rO frt 10 kr. eddigi 16 Irt 15 kr korai.hí árverés kérslmi 6 Irt jeienlegi ea a még felmerülendő k6lt«égek iránti végrehajiáai ügyében u teont nevesít kir. törvzék terütele-hez turlo/.«"> az alsó rajki 166 a, tjkvbea -j- 3S hrsz. alatt le vett s 190 írtra becsült Jiás ea belsőség ; továbbá az alsó.rajki 38 «z tjkvben -f-034. hrsz.- s lelvén s 810 frtra becsült öreg hegyi szőlő mégH nr. alsórajki 6ff tz. jkvben 596 hrz a. -felvéti s SiHIrtra becsült öreghegyi szőlitt — mst p«dig .ez utóbbi, ingf\'an Fű\'e Katalin : térj, Nagy Józsefné javára bekebelezve holtiglant lm«zonélvezeiből ál-ó szolgalmijo/, épségben ha gysaáty\', 1900 évi febr. hé 16 ik aa^Jáa . «l. e. ltNrakkr Alsó Rsj\'< községházánál ír. H.uaer János lelpewsi ügyved vagy helyettem* közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni log. KíkiáKájd ér a tentebh kitett becaár. Árverezni kívánók tartnanak a becsir 101,- * ITT készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. ) Kelt Nagykanizsán, a kir. tvszék mint ikv. ^hatóságnál 1899. évidecz. hó 2. napján. QOZONY. kir. tvictki stbiro. gXXXXXXXXXX\'XXXXXfcXXXXXXKX: X X S X X X X élet és Járadékbiztosító társság Magyarországi vezérkópviselóség: BUDAPEST, VI. ker.. Deák-tér 6. szám. (Anker udvar) . s társaséi salát hszákis 878— 2 te X X öfazea vagyon 1898. végén 65 millió forint Biztosilási állomány 1898. vegén ..... 348 millió forint Eddigi kifizetések . . 1....... . lMfmillió forint A nyereményrészesílísru biztosítottak A uafegílélcterv sterinl, mint 20 év óls, 1899-bén is a? évi biztosítási dij 25{-át kaptái készpénzben kifizetve. B oszi álélt terv ►seriül (évenkiptv emelkedő osztalékI 1897., 1898. es 1899. években az összes — as egész biztosítási tartamon keresztül befizetett (lijak 3g-a, illetőleg az évi díjnak 9{, lüj és lő§-a fizettetett ki készpénzben. Előnyős kiházasitási és vegyes biztositások. Olosó díjak, nagyon kedvezd feltétalak. X X X X X X X X Igen sok külföldi francia, angol és aéairl sarr van hfftatve éa ajánlva 266 -40 FIATAL EMBEREK részére ^ raafcántaliuak ra falyáaak ellen Mindazon esetekben, ahol Sautai-olaj használata orvosilag javasolva van, a a legcélszei Ubb és legjobb a % Santal-Egger >f !f >f H W St o » A ktpzelheté li^uag.vnbb biztonság ^ Előnyős kiházasitási és vegyes biztositások. ^ Oloaó díjak, nagyon kedvezd feltételek. «f1 I Vf Prospsktoisai és falvUác^sttáaaal ssolgár a fSotl ü ö vezérképvtsslÖsty (Aotn ifynilctiftk, íMnti ajAnlatik II mlizendók ) A X valamint a táraMác kárvtselfijs H Kanizsán l X X X XXXXXXXXXX «XiX XXXXXXX DEVTKCH LAJOH fHazerkereNkedfi alkalasastaa, aal/ a Ue\|akfc alsIsM halM ImMsI SsslsMs\|MI káaaail éa aa arvaa arak aiSal raa<aHatlk. 1 flveg ára Hrt 50 kr; pos\'án bérmentve, apenz előleges beküldése mellett 1 frt 70 kr.,? üveg3 fri 30 kr., 3 üveg 4 Irt 50 kr. Gyógyszertár a Nádorhoz BUDAPEST, VI. Váel-kSnat 11. I ****** Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kámzsán 1899. —4- Huszonhatodik évfolyam 103—104. szám. Ttirili Ulti- Fteekal rtltf Hljf- -á ■!!■«») trfkmti MM) kiat 4. a. t , k ára kM. Ma Ultin* a lap aaallwal raa.tr. 1 aaalkaeá aliln káalaaáay Kia4a ki Tatai rMMftW: KaM ntr khn- kaaaal Mm írná A LjI\\ KAnmtM iau Zgáaa 4m II kareaa (« 01 — ka. rum I karaa l» St — ka Kyiludr 10 Tf I tWÉ .•aatkmAk ftaáal mtf Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap i ciltlrtíkáa. Bármestatlan Uralak aaak taart I Ml arfMaab aL ; tra te toll Nagy-Kanizsa. Falella aierkeeiti: Sealay SéaSer Síérteartltára: lér^aa bmj— Vasárnap, december 24. Karácsony Egy napnak a neve, egv szó az egész s mégis a hozzáfűződő eszmék, érzelmek, emlékek súlya alatt meghajlik a lélek, mint harmatos lomb nyári reggelen. Szép vagy karácsony ünnepe, mert vissza vezeted az embereket oda, a hol az élet ŐtÖmei laknak: a snrfUŰux. H szen valóban nincs öröm anélkül, hogy az ember az emberi érzé-ek gyöngeségein ellágyulni ne tudjon. á tudomány elménket hatalmassá teheti, de szivünk boldogsága a naiv hit bői táp-lilkoiik, mely a caodaszerüség zománcával vonja l<e i\|toz;d»kah —r Minél (adósabb lesz a világ, a társadalmi nyomorúság antul aivárxbb bűzeiét tárja fel úgynevezett lelvitágosultságunknak s mi epedünk egy cseppnyi boldogságért, mely felüdit, mint a hervadt virágot a nyári reg\| hirmaia Karácsonya keresztény világ tündér-ünnepe. -Közelebb hozza a sziveket egymáshöz: Áthidalja az egyes társadalmi osztályok kös válaszfalként lebegő sötét ürt s csodás módon aegmuiaija,—bogy isten flott nincs í személyválogatás, ö mindenkit egyformán szeret, egyformán akar boldogítani. Es maghajlik a bölcs fő alázattal, a tudós néma tehetetlenséggel; a mindennapi élet harcában kifáradt politikus lemondás-jsal;a kenyérért. küzdő iparos és munkás a jobb jövő reményében megadással az \| alatt a varázs-vessző alatt, mely ma meg : érinti lelkeinket)\' bogy kétszer év homályán \\ keresztül látva megértsük, hogy a civilizáció/ napja a betlehemi\' istállóból hintette \'szét sugarait először. Hogy aa igazi boldogság a lemondásban^ önfeláldozásban ée. & szeretetben rejlik. Hogy a törvények be-arlá-a, a/ erények virágzása, a jellemek Ijegecedése, az erők páralelt haladása csak ia KU verőfénye alatt lehetséges. A főid, a melyhez-— a költő szavai I szerint — báj és öröm kötöz, sivár lenne a Mért való küzdelemnek amig^ is nehéz sebesü\'ései között, ha as emberek ériékét \| lángeszükhöz mérnék fom\'-pedig szivükhöz A „fin de stéde" óffllt versenyében\'nivellálódik minden, még s tucat emberek lelke is. Mindamellett idöelötti- még a túlzott pessimizmusnak erkölest nihilizmussal vá- dolnia ezt a. kori; még nincsen veszve minden mindaddig, a mig lesz émmop* as emberiségnek. Azért a nsgy feladrt tiétek, philsntropoké, hogy az ünnepi hangalat legyen és máradjon. Hogy minél általánosabb legyen a betlehemi jáazol nsgy Öröme : legyetek neméi emSerszeretétte) rajta, hogy a legszegényebb konyhó ia megszerezze poezwét. A karácsonyfa misztikus világánái^ra-gyogjon a gyermekeknél bájos öröm ságiban, öregeknél a boldog vissza emlékezésben, legyen az az öröm taláradása ég öofeledtség 1 Csak le tudja talán még rázni az, ember a reálizmus keserű tudatát azokat a hétköznapi gondokat, a melyek alkalomszerűen eltérítenek bennünket ast ieUóluwtuslil, s a melyek csak vaddá, kárörvendővé és keserűvé teszik az emberi Az ideáli«mus lánghevénél vessen lobbal az emberszeretet melege, mely sz emberiség legboldogabb eszköze volt s sniarteaks as is leend. Oh, szép vagy karácsony ünnepe! A feoyőgalyak naiv gyermekek öröme, s betlehemi misztériumok, sz egyházak TARCA. Az én ,.angyalon." Irta: Oabényi László Mamát\', kaiieaeaykar. rWn txáll aa aagyal. Llldi a Hagveitd kh aaaeatá aai.a. Bear Maat ad.«a. Pmn**\\haaa. áa .0 aaS atfcáa a MU1 lelkekbe Tárom áa ia játtal. SUugyva, agyadéi, Tátol aaantilaUI, egymagamban marna, VaHaa knalia ja-e7 Valjaa kaaaáa aá!l-a? Sgy Wy égi klldttt. olyaa aagyal l«aa-a - l\'Wla a fcofy otlkea órtlaak a aafuk. Drága atyám, anyám, taatvánai d taxiinak, Saf maggyajtják axláa, A aek affd gyargyái, a aak kiad gyertyát ta rólam baaiélaald.. Inaié baaaakádlk. Ea aág jabkae látom. Whea mint goadolja, agy Mbati aakta, Heka a kijnalat, Elvin a aaaealil. ■agy kWttak vagyok, álmodom árasam . Álmodom íreiam, Ütem a fa kltSl l\' \|.« .laia aaaáaa atinilall Iaatv rím i -SMRranai\| •eijyesaaf aiaia-ien ^SSWHBT^ MM Katik agyakat. Be y aaákalják agyaáat, A alán imádkoatak, emlegataak engem. Egy sarra valaki, Mtaika na plu. La Iliiül rtrüu alStdri Uayta BAtaaaá a kaaáL Sahaaatt nlwan, . áraaaa WatáaH I ...ZMaai a lalkaaa .. „Kl jón el áa koaaám ♦ Si kacaa mag eagaa? Hiaalp ia j»e láa agy igOl k 11441 aagyal\' I F41ayli«a a mtmm, Kla k-a»dat áraaa, ....llaMdiM Aaaaakua, jáeágoa áruddal !... Te vagy ki ahaaatál Siakai árváa kagyva, Ta jStlél al tufa, a aeaayekWI lelkaa. Sabeare Haliak. Ugy aadkallak aokaaar. Drága kla aB(jreljt.B, aegkall kla aüváraa. Az 1022-ík. — Cilaafa Sertalaa aetfé poitái ealékirataibil — Forgalmi tisztviselő vagyok. Aa latén megál-idott migrainesfeleeéggel s e^y fellucat gyermek- kel. Tertaéesetea tehát, mikor a gimnáziumba jájé Bendegúz fiam lé ek- és n«dra\|aBakadve haza-\| rohani, felém kiáltva : ét stipemkum Iresedatt I meg, azonnal a gimnáziumi igazgatóhoz robantaaa, feléje üvöltve: -• Uram, féltucat gyermekem van, eaíná^s ki, bogy Bendeaua Sam öaztőndijat kapjon I Az igazgató kis kftpcös termalö filológus, mindenekelőll végigmért szemüvege* tekintetével, megvakarta lurkóját, azután szok ráteszi nyugods* Iámmal ezeket mondotta: — Uram, elűaaBr is mi a neve, báafadik oeaulyha jár a fia? másodazor menjen el aa I oaztálylOhőz, kérje ki a ku bizonjiivánjat, a asl ia: nem volt-é a mult idéeaakbea viaeletbtfl vagy lanulátból megróva; barmadaaor ne flazténdíist {kérjen, mert az ösztönnek nincsendjja,aat ingyss I kapjak a nem boaoreiaak érte, inkább nekésk i kerülnek pénzbe mindenféle szamár ösztöneink. Mit kivan tehát? — Stipendiumot a fiamnak! — leleltem a4r-\| tűd ve ea okitáa miatt — Aa már maa — mondta a\' direktor. -» Tehát ösziönzö kiaegitest. beszéljen magyaruL Ho bál ka stipendiumot akar, legjobb less ase-mélyesen magkérni a miniozteriumban valami nagy ural, bogy 6a folyamodásai figyelembe [vegyék. Tudja kér§m, a m»i peelekciéa világban Bátor WEISS JAQUES Nagy-Kanizsán. Teljes salos\| ebédlő és hálószoba berendezések * U .-,. * " lagyaa asalld kiaaalcáláa. aaéraéSka** árak. O pllf\|9 9 Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. WmA wMMMmmmm Wt árjegyzék, rajz éa költségvetés kívánatra ingyen I5t Lapnak mai száma 18 oldal Nagy-Kaniaaa vasárnap Zala 108—104 szám. (9. lap.) --.r.ílÉi ,lm,----: i harangszava, mely békts$igti hirdet la ha • mai napon mindenei ölelik a lélek, korai még as emberiség moráíis el-tfllléséröl szótanunk Az őrök szeretel, a béke magasztos ünnepét Öljük ma. Feledjünk azért e napon mindent, mi enk meg is nvarná áldott\' örömeit, a mi ▼issza vinné lelkünket boldogtalan, sivár AHdi küzdelmek közé. Feledjük a légvárakat, melyeket hiúságnak épített s Országgyűlés, j\'Dreeaiber SO. Az éles disszonancia. után, amely . tegnap . 1899. december hó 24-é<> egyetlen helyes stádiumban, amelyben a píhzagy. miniszter nyilatkozata helyezte. Ztigé helyeslés hangzott erre és kivált a szél-4 aöjobbról, innen Apponyi beszédei alatt még szabadéi >ű párt íégi éa uj hivei közt \'támadt< kettős s>enzÉcióval hatolt ma a hir, mely már az ölés megnyitása elölt zzerteezáHott a lolyo-síin : \' \' — üróf Apponyi beszélni Mg I sohasem hallatszott ilyen e^fc, őszinte tetszés, mint most, a nebéz kérd évnek mesteri megoldása után. Az egész . szabadelvűpárt lelkes tetszése ezu\'án rnihd melegebben bangzo\'t lel újra, amikor Apponyi i nagy ékpsszólásával, meggyőző valóknak néz. Nyomban a teremj ment, a ki eaak jelenj>«elésével lováib haladt (ejtegetéseiben. Baszd-volt, hogy olt legyen d jbe.zédnél elejétől végig. dének utolsó részében azt bizQnjjtott^hogy Megszántok a tegnapinkról való dlskiiaszíók és \| éppen élvéiért va» 26 esztendős kfl«delme után suttogások ; függőben hagytuk a saabsdelvüpárt, kötelessége a kvóta incidentálie kérdfbében tá-megvesztegetett szemünk) egéasségérfll a diagnózisokat. As általános vAra-1 mogatni azt a kormánál, melylyel a többi tooloe kozéat nem akarta sóiáig lüggőben hagyni az fr\'vi kérdésekben egyetért. Hivatkozott a vá\'aaa. Feledjük el a bántalmakat, a végletekig menő rombol haragot éi ádáz harcokat. A toronyból a békére hivó harang szól. első szónok, a tüggetjeuaegi Olah Józael ; röviden be«zéjt h kvóláról,i pár felei tetszése közben. Népes lett a kgrztit\' és terem, mire grf Appo Hangia viga&atalólag.CHeogve hullámzikbarátaival Való rövid eszmecaere után 7.. \',,„ \' ,. , . — szólásra á>ll. filénl; hailjuk-riadíHe\', nagy « ember, lakok felett... Lágv uljon a haragvó j mM\|á^al kM mgMI\|íl(á(r1l „ H4l. Ő p-dig \| May békére, bocsánstra. v > azzal fejezte be fejtegeteaeii, hogy kel szempont, j Feledjük el a csalódásokat, a melyekjböf: az orsaág éa maga a azetnp)ni\|ából akarjál annyiszor összetörték lelkünket s mindazt, j bírálni a javaslatot. a mi éleszti a vesztések feletti sajgó hátin- - Merl rtm "<fy* • javaslattal szemben ki-\| tof, az átszenvedett nehéz megpróbáltatá-l16\'" 0 hely«t- mondotta-s ebben élénk be-t .... , \' J lyeslés adott néki igazat, •okat, a sok vihart, mely pusztítva vonult \' ,, tl"felettönk \' * Mihelyt be-vde érdemleges részére fért aj \| azónok, éhahnoa he yeslés hangzott lel a jobb> JÉfk el, hogy az élet örömtelen, joldal milld D rés,én. De em.iett a azelaőbalra Ia hogyannak kezdete és vége egyként fáj-j osillapit.\'-on hatott az a Hjelenlóae, hogy ha dalom. Mert csak egy van, ami erőt ad a! ráazóriunalr a különválásra, akkor az elm-rad-munkában: az igassdg, m-lyel ux hozott!hatatlan krízisnek bátran szemébe Ml néznünk, a földre, kinek születését ma szent örömök1 közt ünnepeljük. Minden találja meg nyugalmát, lelje lel békéjét a karácsony ünnepén. Eltűnt, elröpült családi béke és boldog* Ság térj vissza ma! Az arcokon öröm, a szivekben béke és nyugalom legyen. Szegényhez és gazdaghoz egyaránt térjen be örömeivel a béke ünnepe, a drága, szép karácsony-est. Vajdai Szabi István. Beszédéi folytatva, Apponyi. - Albert azután egyenesen a tegnapi kontroverziara iért. fflegfe-sattl\' mindenek kiváncsigaga, Da a azónok az egyedül helyes álláspontra lépett már következő szavában : — Ha vannak [a kormány látogatói közt — mondotta—akik e koatrorerzia folytatásai akarják; akkor én nem maradnék adóa felfogásommal. —vNem \' Nem ! voll. szóban és intésben a felelei a kérdésre a szélsőjobbról ia. Nem ia hiszem, hogy.Jikadjanak, akik ezt kívánnák, lehal hagyjuk a kérdési abban ez tóihoz\' inlezelt* szózatára. T l— Leköszönni.. 1 szólt itt közbe egy hang a I szélsőbaltól. — Higyje el, közel á.\'ll \'eltemhez e gondolat 1 .— volt a. válasz.- De a mai körülmények Közt a leköazünés is a r&azló cserben ItagyaaS-val lett volna egyértelmű! /.aoa leszéa fogad a ezt a férfias, nemes ki-je\'eotéel: ■^Ilyenek a paneszkodók,—mondta Apponyi. --ők is elielejtik, bogy éveken at megmosdatni aem tudtunk a (örvényesség utján..\'. Hosszantartó, elénk taps, eljeozes és tetszés fogadta ezek után a befejezési, melyben Apponyi kvótát elfogadta. Miniszterek ée képviselők gra utálva aie\'tek a szónokhoz. A lovábbi vitában felszólalt a függetlenségi JFay István, aki harciasan éa hatásosan bírálta a tárgyalás eddigi momentumait. Majd az Ugroo-partról Visoolai .Soma mondott hosszabb beszédei, mely ügyes érvelésével, fordulatosságával kelteit nagy tetszést a baloldgh n. Az ellenzéken nagy sikert aralott ma Viaoniai-eaak amikor Polónyi bktártizaiáT Védte, dúlt megint a testvérharc két függetlenségi trakció közt. Stnrmán György csöndes, liigjadt beszéde-uláu Major Fereno -interpellációjával * vígzödütt az ülés. m December 21. A kvótsjavaslat ma lekerült a napirendről. A. Háznak mindjárt az ülés elején Száll Kálmáa többet ér egy nagy protektor a jó bizonyítványnál Astán uraságod twyie ttsstvisefőr..— * * — Igen — mondim mevhaj\'va magam — mozgó pőatás vagyok, félharmadik osz\'ftlyu jegygyei utazhatnia a negyedik osztályon. Okvetlenül fölmegyek Bad<pestr». — Okve\'etlenül kérem, nem okvetlenül. Aztáu Budapeetre lemegyünk, nem fel, mert a főváros 186 m. van a tenger sziqe téléit, a mi városugk-tenger felelt való magasaága pedig 210 m, Teaoek magyarul beszélni a fiának oszlálytajéfmegkérni, állítsa ki az ezidei.. — Értesít vényt ?... Igen, repü ők. — Micsoda érteaitvényt t — k»srdé ho-szu képpt az akkoráim magyarságot követelő direktor. Talán időszaki értesítőt akar? Azt ia megkapja az osztályfőnél. Ajánlom magam. £n ia ajánl am, pardon — ajánlottam.magam és megkerestem az osztályfőnököt; pardon, fiam fejét, Öletve líam osz álynnak a fejét, ki rettenetesen elcsodálkozott azon, hogy bejelentés nélkül merem szerdán délu\'án háborgatni. — A direktor ur küldött — hebegtem alázatosan fiam feje eőtt — ha kegyeskednék Orjaa Bendegúz 4 ik osztálybeli tanuló tavali bizonyítványát és idai értesítőjét. Stipendiumért folyamodok — Orjaa ? ? Hisz as megbakott hatból. Ezzel u értesítővel csak nem lolyamodhatik az ur. Da próbálja meg a tavali bizonyítván nyal, ha van prolekiora k miniazteriumban, akkor talán aikerül. — No ez ia I gondoltam magámban. Hát már csak fel illetve lemegyek Budapestre. Pont 9 órakor állítottam, be a holdutcai palotába, megapékilve n\'hány névjegygyei és ajánló levéllel éa eonak módja és rendje szerint először Ir a portásnál tudakozódtam: hányadik emeleten vsn ő méltósága, az oazlálytanácaoa ur hivatali szobája V A portás előszobájában csinos kis frqskalány aürgölödölt • — Aprmat tetszik kcretwi ? kérdé az angyal égi azelidai ggnt énhuncutkoeásaul. Azonn d bejelentem J>-ellebegett. BajetSntetl a jóeágos teremtés. Méuis igaza vae Madachnak, hogy jóság a nőnek alupeleme. Mig a bejelentés hiv.italoa ak\'uaa. megtörtént, az előszoba szecessziós képei\' nézegettem. A por áa tebát szeoessziooista, gondolám, caakbogy sokáig me yárakozlaij t az embert. AzalnU beiül pohárcsengés hallatszott. Reggeliztek. A kisfc Luciler is reggelizett; Itallotiam mennybéli hangját: „Nem kell a Ibea, baboa kánt kére1! sok cukorral.\' — No ni, — folytattam magamban — a kis cukros még cukrosába teszi a habos kávétól. De I miért uem mondja meg az apjának, hogy\' itt I Árok kinn egy. órája azelőszobában ? Talán elfelejtette\'? Ily •csitri lanynak kurta a baja, de \| kurta az esze i<. Megkopogtattam az ajtót es \| megcselekedtem az irtóztató büat. Semmi hang, semmi biztatás. Kopogtátok útra kétszer, aztán harmadszor. Negyedszeri kocogtatásomr teltárul az aj<ó. Egy pulykamérges alak dugja ki kopasz \'lejét ; — Kit akar ? Kit, keres ? rivallt rám a tanügyi cerberus. Nem látja, hogy reggelizek ? — Nem láttam kérem as ajtón at — teleltem szerényen. A penáat kereseip. — No, liiit jegyezze meg, hogy a ház felügyelőiével beszél moat. Miattam keresheti a portási, de engem ne savarjoa I Eszel a feldühödött cer-berua becsapta az ajtót. A portást a harmadik udvar végében találtam mag. Éppen a „Friss Ojsag" ot magyarázta a.. I leleségenek s nem zavartana magát betolasodott jelenlétemmel\'. — Kérem, éirő méltóságai, az osriáTyfanacaoa \\ urai keresem. Hol találhatom ? kérdem. — Várjon. 1-— vágott a szavamba a por ás, inig ezt a hirt elolvasom a lelesegeuHiek. S tovább olvasia a napibirelfét, hozzá még a \| hip Végén közül ni azokon ócska vicceket ia, miken. I gömbölyű feleaége aktmrákat nevetei t, hogy majd i azé\'haSadt a \'miederje. Yéghi (elém fordult á \| táltos. I — Mit ia akar? kérdé foghegyről, ö méltó-iságát keresi? Fenn vau a harmadik emelet, 11. \| ajtó jobbról. Sipirc előre 1 — szólt az udvarias biztatás. \| Felüzentem. Ö méltósága kegyesen togado\'t,\'da I végtele i sajnálatlat kijelenté ? ez a miniszteri tanácsodhoz lariozik Ezt ia felkerestem, A nagyságon ur a miniszteri titkárhoz utasított, ez a fogalmazóit z, ki 12 óra felé még nem lalüta \' időszerűnek a hivatalban való megjelenést, a segédfogalmasót kellelt felkeresnem; de ez hiva^ talán kívül kapott, prózát nyelven katzenjammeres hangulatban, roaaz kodvában a naptdtjaahoz kúl» dö\'t, ki vagtre meghallgatott, irataimat átnézte áa hivatali tqnta<aágának tudatában jóakarolag megveregette vállamat: \' — Caak menjen barátom uram. ezzel a pak-aamétával a bivatalazolgáhoi, ea majd ő kegyel--meeeágének a miniaater urnák aázlalára helyezi folyamodását, Assssogája, jónapot I [gen ám, de a hivatalszolga majd kidobott írásaimmal együtt. ,Ez nem az én doigoan, ea a aegéds<olga teendője; aa lakarii a kegye sasa arra, Józsefváros Békazug-utcájábau lakik. Ott megtalálhatja." Így eaólott a kívstalaaolgai ukáa. Nagy-Kanizsa vaiárna{> ■ . je\'entede be rit a jeleniőe fordulatot öreg padok •Mit. Jelenléte Mtriol moet átr nyilvánvaló, bogy Asszíriában 11 egyei ménjee jellegű kvots-íevsslat törvényerőre nem emelkedhetik és igy nálunk ia céltalan a javaslatnak további tárgyalása. ■ A baloldal helyeselt* a kvólánsk leveleié\', da alUneale a védsrö-Javaslalok napirendre tű* ■iáét. Tóth JfnOH ugyanis esaket a javaslatokat ie egyezményes jéllegfleknek mondotta, melyek ssin-tén AuaitriávMl sgysttértve tárgyalaadók és mi-fel nyilvánvaló, bogy Auastrlában aemmi körülmények közölt sem leu ezekből ea törvén* ezeknek mostani tárgyaltak! törvénytelennek ér lilába valónak mondja. , Széli Kálmán másodszor ia lelszólalt, ellene* mondott Tóth János Isllogásának és hangozlalla, bo,\'y a véderflt, mint as újoncn egajénláat Magyarország önállósn dönti el, Mnr a magyar országgyűlés önallóssgs szempontjából is kell, hogy Tóth tévedése ellen a last loglsljoo, A véderő* javaslatok le\'árgyalása ninos naptári terminushoz kötve, a lődolog as, hogy as ujoneoalstás elöli törvény legyen a javaslatból. Rátkay László a parlament munkásságánsk komolysága siompontjxból kérle s tárgyalás elhalasztását, bogy a képviselőt jobban ko-zül-beas-nek a jiiva-biUa Kim Albert őrömét fejeai* ki a feleli, hogy a kvólajavasiat I ekerOl a napirendről. Ugrón liábor hangsúlyozta, hogy a mugysr országgyűlés önállóan ssahályosss véderő ügyét, tiltakozik azonban azon kényszer elén, hogy ily tonlos kérdés két nap §lall Istárgyal\'assék, Miu-• tiir^z ügy ugy sem sürgős, nem okvetlenül fontos, bogy a javaslat meg ebben aa évben letárgyaltarsék, elégendő, hu ez januirbsn clfo-gadtalik, v. Széli KnImán h>irmadisbeu is felszólalt és kijelentette, hogy nem akar kénysserhslysetet teremteni, cssk a In s tárgyalásainak ökonómiájából vélte jónnk, ha a Ház még holnap hozzáfogott volna a véderöjavaslalok lárgyaláHához, mart igy januárban hosszabb szünetet lehe olt volna tartani. 0 azonban teljés lojalitással -uz Ő Indikoáaa alapján lioa»ejarul ebboa, hogy oe hol-aap kezdessék" meg e javasátok lárgyalasa, Csllggedieu lebaktattam a grádicson azon biztos tudatban, hogy folyamodásom sohasem kerül a miniszter szeme elé, midőn cilinderes uri emberrel találkozom a lépcsőházban. Kit tetszik keresui ? mondá a cilinderes, •J 0 Nagyméttósá.át keresem, du mindenünnen elutssitottak — feleltem szomorúan. v — Tessék (alfaradni velem Majd^Stnizeni -Iratéit — mondá hossám kegyesen. — Uram, Isten\'m — hüledeztem, ez niu\'gu a miniszter. Es ö nem gorombáskodik velem, sze-rényke forgalmi liutviselőveU ^ A miniszter át ve1 le folyamodásomat, a névjegyeket és ajánló leveleimet. — Stipendiumért folyamodik ? mondá $ifagy-méltóságs. — Haissor bukott el kegyelmes uram I moiidsm ennyi jóeágtól megzavarodva. — Micsoda? kérdésit komolyait tőlem Őnagy-uéllóeága Hatszor bukott meg a lia ? — Bocsássa meg zavaromat Nagyméltóságod. — igyekeztem kikorrigálni baklövésemet — én j buktam el haiszor, mert lé tucat gyerekem éa8Óo! frt fizetésem van. , — Vagy ugy 1 mondá a kegyelmes mosolyogva. Majd előjegyzésbe vessem lolysmodását. On az \'eserhussonkstledik. Csakhogy itt nem minden; máaodik nyer stipendiumot, miként az osztály sorsjegy—lu rinál szokás hí Különben msjd meg-•"\'látom: mit lehetek érdekében. Jól jegyesze meg: ■1022 ik. Könnyebbült adják ki iratait, ha tudja j ások hivatalos számát. Csak rstusljen. E-zel elbocsátott. Hát reméllek. Es nem kerül pénzbe * nem gorombáskodnak miatta a bürokraták. Zala 108-104 szám. (• lap.) 1899. deceabáV hd ?4-án . lentartva magának, hogy a Hás további munkarendjére nézve c-sk holnap tegyep moet már jevaelalol. As egésr Háa helyiseit, mikor moet Talllánl elnök határosaiként kimondta, hogy a kvótajavas-\' lat levéie<ik a napitet drót Oaoembar 22, \| A Ház ma tartotla ez évben ulolaé ü ését. j Sséll Kálmán s kepvlselőhss további muokarend-1 jére est ss Indítványt lette, hogy jövő évi jsn.1 18-ig ne tartson érdemleges ü ést, e napon pedig kezdje meg az ujoncosásra vonatkozó javaslat\| tárgya áiáL- -azután pedig hs 1900 évi költség-! vetést, illetőleg a hásszsbályok módositásál. Mielőtt e Hás az ünnepek elölt sséjjtl sslotl volná, még l\'gmn Gábor iq\'ézeit a keresk. mizissterhes: egy igeo érdekes, a Ház állal nagy (levelemmel1 hallgatod in\'erpeiláciot a huzat ipar védelme érdekébe . Hegedűs Sándor ideigleneaen adott válaszában kijelentette, hogy sz interpel ácioban kilejlolt elveket teljesen osztja, helyesli éa ások érvenyesilésére kellő flgyelemmel Isa. A azoká-hoh boldog-ünnep-kivánások alán szétoszlottá ál Ház Ingjál—bosszú idő 6\'a először nyugódl hon-! \'gulalbsn. j Az esklldtbiröság N.-Kanizsán. \| As esküdibirósáR tagjait 1900. évre a nagy-1 taniasal törvényszékhez h \|övetkezöleg állították egybe : 1 Aoél Pál ügyvéd Nagykanizsa 2 Ambtus/t Nsndor ny. őrnagy Nagykanizsa \\ 3 Btho.H Lisalo Quyvéd N-tgykanisaa é Bsyer Gtuls korcsain s Nsjykanisaa i 6 Halt izsi Oyt rgy fürdős \', 6 Barna György erdömester Ke-\'thely 7 dr. Ilarttia Gyula polv. lak. ig. N kenizss 8 Rartos Géza fog\'t-cholkus . , 9 Bsudis Ernő ny. gi zdatiszt Keszthely 10 Belns Lajos vyógyseréaa N igykáttizaá 11 dr. Benesik Ferencügyvéd . 19 Bendekovioá iSfván xámtartó Keszthely 18 Bpreo István fiakerita Nagykanizsa lé Berger Adolf kereskedő ; 16 Beréthy 7»tvée ügyvéd Csált-rnva 16 Blumen»chein Vilmos megánxi N.kanUsa 17 B\'ilf Bagnár János földműves Kia-Kanizaa "18 Biód Tivadar ügyvéd Na.;ykaiiusa 19 Bndáy Laioa asztalos , 20 Kun Ssitiu ker. iak. igazg. Nagykanizsa 21 Bunezou József löldti\'livim K.-Kimiz-u 22, Bariba Lajos izr. hilk. titkár N.kiwila»a 23 Csáké Bal* gazd tanár Keaztbely 24 Czérna I-lvan sóliszt Nagykanisss 26 dr. Csai\'ády Gusztáv ga<d. int- ig. Készt hely 26 Csigah\'sy Antal v. erdőmester N.ksnizsa 27 Caessaák Jn>sef ügyvéd Peilsk 28 Caóku Ferdinánd v, kűltanácsos N>aotssa i 29 C\'>rba Gt,szláv gnzd. intéző Keiztbely 80 Dante Kálmán asztalos Nagykanizsa 31 Dsru« Zsigmond ügyvéd „ 82 dr. De-sényi A>pád ügyv. Nagyksuisss 86 dr. Dics .liWl D^yved , 84 Dol-nanyoa Györsv töidmtives Kixkanissa 86 Dodr István szabó Nivykuaiasr 86 Döme Jánoa fiakeroa Nagykanizsa 87 Eben-panger L ó löldbirt. N.kaniasa 88 Elek Ernő f-tldbirtoko« , 89 Elek Lipót „ ~ , 30 Eperjes- Gábor tukp. biv. „ -fiperjesy Sándor ügyvéd ,. I 42 Fubiatiics Ignác adótarnok , 48 dr, Fábián 3higm. Ilgyvéd , 44 Fnios Kajbü ügyvéd . 4b ilj. Fesse hutér József kereskedő N kanizsa 46 F-sohelLajoskönyvkeres«edő 47 FqrMer Fereno földbirtokos Keszihe y 48 Freyler Adolf ügyvéd Nagyksniisa dr. Frled Ödön „. 60 Geíiistl Viktor épitesz , Geróc-i Jósset kalapos u „ 62 Grész Alajos ügyvéd Piirlak 1)3 Grflnhtn Alfréd keraakmU Nivykánizsn 54 Gudiin László tttldmüves „ 66 (iyorflf Jáno- ügyvéd , 66 cTrTUniós Feren úgyvéd Csáktorava 67 Hsiis István v, lanácsoa Nagykanizsa \' 68 Halvsz Frigyes kalapos , 69 Halpben Mór kereskedő „ 60 Hamei mayer Lsjos sótáruok „ 61 dr.lHsuser János úgyvéii „ 61 Ili. Hegedte Léaeló fWdmlves Klekaajssa 63 Hetvey Gésa nyus- wpáa Keszthely 64 Hild Fereae kőlaragA Nagykaaiaaa 66 Htrsebalfáe veHalkaaá - » 66 Hieafheiyr L.ioa kórk. gaad. M kaaiaae 67 Holfmaaa Soau ügyvéd K\'Otbely < n8 H< ffmaaa Mór polg. i«k. taaár N.kaairal 69 Horváib Jánoa ny. gepgy. ig. . 70 Horváih Karoly urad. főezamvevé KeeatMy 71 Irmler Jóseat kereaksáő Nagy kenusa 72 Janda Károly kertées „ 73 Káilovica Jáno- fbldmlve* , 74 id. Kállovtoe Jóa. pelva töldm. K.-kanisaa 76 Kel er Unáo eipé-s Nagykanizsa 76 Ke ler Mátyás , , 77 Kellert Lejoe po g. iak. tanár N.kxaisaa 78 dr. Keméay Fülöp ügyvéd Peruik 79 Kertées Jóssel polg. lak. tanár N.kaníaaa 80 Kilik Bél mésaaroe Nagyk#nissa Hl Ki** Jó<ael gasd\'int. tanrKe>stbely 82 Knoruer tiyómy ukp. hív. Nagykamsaa 88 Koller latvan loldbirtokae Aleó-üajk 84 Kolay fereno korcsmároe Nagykaaiaaa 66 Kot i ler Guztár adó tiszt , 86 Kövredi Kálmán kereskedő „ 87 Kőbler Antal vaskereskedő , 88 Kölilef tíyula — . ( 89 dr. Krelskr József ügyvéd , 90 Kasler Antal ékszeráas , 91 Ledolaaky Ernő kermkadő Naaykeaisaa 02 Unárd Ernő kir. kőrje«ya«Xaeiibaly 98 Lendvay József ny. péu. niatoe , U4 Lengyel Lajos v. fójegysé Nagykaaisea 95 Linzer Béla haszonbérlő „ 90 Ludner Fereno pék .. 97 dr. Uvaeav Sándor gaaá. iet tanar Keeatbelf 98 dr. Lőke Emil ügyvéd Nágykaaiasa 99 isár Nándor állatorvos § 100 ManldarióEde kémenyseprő , 101 Maiitaano Józsel m , 102 Matée Láe-lé földműves Kiekaaizaa 103 Máiyá-* látván eaisssadia Nagykaamaa 104 Miilei Laezlé földműves Jíiakaaiaaa 104 Milteuyi ti odor c>péz Nagykaaiaaa 106 Nagy Oesaő v. laoáeaóa a 107 dr. 0 op Mór ügyvéd , lOd Oioesváry Gyula m » 109 Ötvöe Eail adohiv. ellenőr 110 Palfy Alajos foerdeaa • 111 Plihal Ferenc kir. körjegyző > 112 dr. Plossser Iwváa ügyvéd » 118 Pongráoa Adolf torna anár » 114 Práger Béla gyógyaaoréaa • 116 Próbáld Károly magáaaé Nagyiaaisea 116 Puhy Ferene földműves • 117 .Rspocb Gyula ügyvéd » \\_ 1T8 ReTcbentéld AlfwH krreekedő » 119 Reichenfeld Gyula .» » 120 fteichenfeld Sándor > i 121 Remit* József tkp. hivatalnok > 122 K-vioaky O.to.kir.kösjLbe\'y. » 128 dr. H-isenberg Mór ügyvéd • 124 dr. Riihschild Jakab. » > 126 dr. Hothsahtld Samu • », 126 Hnssuyak János magánad \' » 12/ Saller L<Jns eptlées ■ 128 Szauermanu Mihály polg. tan. > 129 Sebestyén Lajos ügyvéd > 130 Simon Gábor • » 1:11 Simon Károly tkp. hivatalnok Perlak .. 182 Sum -wy Vilino- po g. iak. taaár N.kaniaaa 184, Soón Pongráo anyakönyvi felogy. • 188 Sparsam Pál gnzd. int. tanár Keeatbely 186 Sterbeciky Fereno v. hivat. Nagykanizaa i 136 Stieder Lajos ügyvéd Keszthely 187 Snrliuit Sándor nyng, őrnagy N.kanizsa 188 Sess Aulai könyvkötő • 189 Sttbmidi Károly polg. iak. taaár lik aniasa 140 Schádl János gazd, int, tanár Keaztbely 141 &>h<nidt Frigyes meiáasó Nagykaaiaaa 142 Síibalt-a Károiy polg. iak. taear N.kaaizaa 148 dr. Sobwarca Adolf Ügyvéd » 144 Scbwarca Gósitar kereskedő • 145 dr. Sohwerqa Zaigm. ügyvéd Kseztkely 146 Szabiidy Gusaláv doh. raiL lisst N.kaniaaa 147 Szabó Pál ügyvéd Keeatbely 148 Szalay Lsjos » Nagykaaiaaa 149 Szédlitiayer Fereno földműves Kiska il\'zsa 160 Ssegő Gyula lakereekedő Nagykanisea 161 S.tiágyi Gyula nyng. titkár Csáktornya 162 Hstankovioe János gazd. Int, tanár Keazlkeif 1Ö3 Szántó Janó* epuéea Nagykaaiaaa l64"8«ukic« Zsigm. magánzó > 166 dr. Tamas János űgyvé i Pírlak litö Tliomka Endre v. luáoeo* Nagykanizaa Nagy-Kanisaa vasárnap Zala 103-104 mam (4 lap). Tóth László 167 Tirolt János kávás »\' 168 Tossaaiss György földműves » 189 Torm« Lajos asztalos » 160 Tóth Istvta tiszttaitó Csáktornya Ül T5RJ? Ambrus magánzó Nagjkaaina 162 Tripsmmer Gyula tkpt, ígazg. » 163 dr. Tripammer Kmtl ügyvéd » 164 dr. Tanojv Gyula * » 166 Tabolj Viktor • 168 Uoter tJllaana Elek vaskeresk. „ 187 Vágner Karoly v. lö/gyám » ,108 ifi. Vsjdits Jázsel kőnyvkeresk, . 169 Valigamky Antal polg. isk. tan. » 170 Varga Ferenc v. kültaoáa\'o* Kiskánizta 111 Varga Ferenc Makár ffldsi. » 172 Várta Lajos ügyvád Nagykanizsa 113 y?c<ey Z\'igm. polgármester Nagykanizsa, 174 dr. Villányi Henrikker. is<. tan. » 1.- 176 VÍ«lesdray Ssador f.birt. PtHB-kefő Du/snsk 176 Vaeskic* János magánzó Nagykanizsa 177 Vusztl Alajos » » 178 Wolák Rez«ö ügyvéd Csiktornva 179 Z\'leaák Aatsl építést N.gyksní/Ss 180 Ziegler Kálmán kir. k.wjcyaö Csáktornya j kir. tvaattl alatt. Az afspbjstrómból kiválasztott és az 1900 dr. Kondor Jenő érré szükséges esküdlek tólje>roma ■ bízott. Ságnak mai napon tartott Blesélfcn hitelesilteleii. I Nfttiy-KamzsáOr 1890 nor.hó 25, \|kfe - Téth Lávz ó Faic« Lajos Wr. Matti alatt. Mattal (Ma. j dr. Kondor Jenő dr. Tripam er Rezső Jaajal blxalni Mafla. " dr. Eöri S\'.abó Jenő - Elek Emii Ut. ttaaéki bíró, adat a Ma. Ufja. Mattal férfin. ., Hcl;el(es raUQdtrk: 1 Aos Józsel v. jegyző Nsgykaoiisa 2 Ánboíicr Gyula v. könyv vivő > 3 Ark.\'vics lakván pák » 4 Babies Awíal cipész » 6 Banonyfi J\'t\'scf löldmövas Kiskanitaa - 6 Kenc/ik Jízs-t földműves Nagykanizsa 7 Berger J >kab szt\'óes • 8 Bognár Isnán kályhás > 9 Boros Imre takács » 10 \'C-Anyi Jnno-i v. hivatalnok • lt Cwlosz Jenő jbir. eljejryző » j 11 IVatsck kajtts kereskrdő 13 Kderr Nándor duh. rakt. gondn. N.kanjz-a 14/1 fj. Faics József földművé Krakimzsa lír Fant! fgaac kereskedő Nagykanizsa K Fantl Mór 46 Németh Imre Irv téki Írnok 46 Nen Albert v. adóellenőr 47 Rothmsn Mván ffi dvlrn 48 Ko bmsnD Lajo> aiitt\'é 49 ttotbmann Manykártkemásys^prő 60 Subitz János Maáosó r 61 Spanics Pál maiansó\' 62 Hcbweiizer Józsel- fodrán 63 S/tnea Ikwrf trt. aljegyző 64 Sann>a«r Imre tSrv. iruok 66 Szűcs József földműves 66 Topolies János csizmadia 67 TnpnllCS József > > 58 Ujvácy Géza gazdálkodó » 69 Ujváry Mihály adóli at > 60 Vogrincstes Ödön lörvsz. írnok . Az alaplájsiromokból kiválasztott és ss 1900. évre srQkség** helyétles esküdtek lajsirama a bizot1 sáiínnk mái napon iártott (léséhen hitelesíttetett Nigy-JCanizsá", 1899. nov. hó 26 dr. jsaysí / <Tr. Eöri 8z«bó Jenő tnatti bírj, siiat s bit. tagja FaiCii. Ltjos Usstiai CrfiiL Tripammer Rezső bisalmi ArQa. Elek Ernő bisalmi fírűw i havi A vármegye házából- A közigazgatási bizottság gyűlése. megyei koziK«zgsláti bizolt«ág dec-mher ülését dr. Jankovieh Lász\'ó gróf lői\'pán elnöklet* alatt tarló la. » Az s iapáni havi jelenté-t a közigaztatás egye* ágaibas luive tiber lióhan elöfordu t es« menyekről, valamint a főorvosi jelentes a november havi kozegésreégöiyi Állapotokról /elolvastatván, a- köztga/tttásí bizottság azokat jóváhagyólag tudomásul ve te. I»9Í. december bó 2i-é« « kai együtt véleményétét végeit kisdia a liAai főszolgabírónak. Kir. tanfelügyelő havi jele táae aaeriol éa j időszakban meglátogatta a járá«i főszolgabíróval I a liuncMíüldi. él ksvs* rk. iskoját. — Hodo»áoban megiesimet e aa állami iakola épiletéaek alhalye-I sésére szántj telkei, — MeglatoaatU a itreleci, belícai, zsla.njvárí rk. is.olál. Szob >i<eán a járási I lősfolgabiróval at ábamoaiUt k«rcMtUvi<«le I ügyében tárgyalt az érdekeltekkel- — Meglátó-[gstfa a dskanoveci ea doinasitietri r. k iskola, j Dgymitt as érdekebekksl a ké> község által \' kert állami iskola ügyében tárgyalt a járási főszolgabíróval, — Na^\'v-Récsén a kősségi kép-I viselőlestűiettet és iakola>sefckel a mostani álla-milsg segélyezett községi elemi iskoiáaak allamo-si<áaa iránt tárgyait a jará\'i főszolgabíróval." — MeplsIngatta az moanao megnyitott sala-svenl-gr. tbi á lauii fin- és leahyiakolákal. Egy ottan ! szervezendő aadaasjgi ismétlő i«kol« ügyében I mén a helyszíni gondnoxsági ülésből teit jelen I lést a roiiíisztcrhex. — Maalámgatta a saladat • gróibi ki-dednvudát. — Táske-Szeai-Péter kósae« iskolájának be«ar\'á> terhe mellett tavasakor leljesit\'udó építkezésre l^lhi va\'otl. A miniszter a rátiai rk., a palai rk. iakola részér* álUtusegél; képen évi 60 Irtot a korpót\' létra; továbbá a pftióskei közaá.i iakoian<k évi 118 frt ü6 kr.. a g-ls»í községi iskolacak a II. taniiói állas »zeivezésereé«iS00 frt államsegélyt engedélyezett, mirő> a bizottság az érdekalt községekei a miniszter lett a* masolatávál értesiti. f Tah\'áit\'Dórőgd rk. iakolaaak államsegély, Slrelec rk. iskolának korpilick, Zala-Sat. Mihály községi iskolának kórpótlék, Barabás községi iskolának államsegély, Maravid községnek a kisdedovoda talállithatsaa coljih-il állam.egély elnyeré\'eeri beadott kérvényeit a bixottaág pár-tolólag terjeszti ihI a miniszterhez. Pelő-He«yén a U. tanítói állás »aarv«rée tárgyában fölvett iskolasséki jegyzökönyvek a bizottság azzxl -vetié lado«iá<a<, hogy aa epitkeaéat >zabálv\'M kivetéssel a tav.wszul fele lősaég terhe mellett inegke/c^jék. Kondor Károly orósztonyi áa Ktlsr Karoly A löurfosi jelentesse: kapcsolatban n bizolt-ság ut»sitjii a járási töazolgsbiráksl, bogy járásuk terű elén az ebek összeírását vizsgálják felül ilsöjtőri tanitók litetési hátralékainak behajtása a be non vallott kutyák kiirtása iránt a kellő tárgyában a bizottság a szükséges inlátkedfat intézkedést tegyék — . ,-«— j meglelte,- ..— Jfiveí a talaegers\'egi bstegsegélyaö pénztár I rl7 Fark a Jó/sef kovács 18 Fehér J itsef törv. aljegyző 19 if. 71 eher Ftfrenc keresk. 20 Vnj Tivadar trv. aljegyző 21 PtlM\' S»ndpr állatorvos 22 (i r\'ner Vilmos pék 23 Golds eia Jakab takeresk. 24 Grösz Jó/>ot pék 26 tírnnner Ármin ibir. irnnk 26 fkűnbni Henrik keressedő 21 Gyósz Miksa mMzaro^ 28 Gs\'et\'ner Salnmon borEiril 29 trtteVr ViláKM • \' 30 Gmb Arnold va<ktre»kidő > 31 Haidn 8áador törv. tk« vezető • >2 Halvaz G«ala v. páaz\'áros , 23 Hard* Gyu a v. elleoór • 34 Hadai \'na Karoly hentes • 36 Hám Károly törv. irodstiszt > 86 ifj. H\'gcgűs György v. kg tanáesos > 37 H >r tlb kVrenC törv. írnok • 31 H»r«áth U uta t»rv. irod<igszg. • 39 Horcátb István v. sdMiuf » 40 Haeo idt (íoesárd jbir. írnok-- 41 Kere<mar D\'nas jbtr. Írnok Nagykanizsa 42 Kleia Ig»áe kerasktdő, • 43 Kraiky J«zse\| irv. tkvv?zetö • 44 Leadvai Samu könyvelő , HÍREK. A „Zala" aaal éaaaavaaS IOZ-18 tMsIts \|alaas A Utslhssi 4—. Sl -éa a4jak hl. _. miniéiért asealsUAa. Kilmln Osakár fiatal, nagy\'rhe\'ségű töldink, Kratut Upót e»-ayöaen ismert vendéglős 19 éves na, ki osak nemrég tért ha«a Airikáhíil, a hol a ketrsak. űg.i oiini«Z\'r inabí<ásából • T évat tlVltöli. a zala-éverszegi köskirltazoak az ott ápolt tagjai után 3000 frt bétegápolási költséggel van hátralékban, arait többszöri felszólítás után sem fizeti tt meg, a bizottság az alispáni hivatal utján uusi\'ja a város polgármesterét, bogy s fenlorgó követelés kiegyenlítése végen nevezett egyesület ellenében a vé.rehsj áa\' foganatosítsa. ----* lisrasked-^mligyi mmisat-rNsey-Kaniassit r ki.ziem\'tó nsgtolibitására szükséges terület buszerezbetésérc uét\'o a kisajátítási jogot engedély ez vén, at összes iratokat a bizot tság a város polgár i\'esirrébez a/zal teszi á\', bog) a telek JP\|HP!P!P „ . _ . •ultidon itaíVB\' az egye««éget a vételárra nézve aicy láts ik n^gyna jó\' ráírta a dolgát. Kitlaik li.éralje mez a eljárásáról tegyen jélentést. es abból, hogy «sí«dítnUndor karaskedelealigyi Nsgy«Kanis«áo a kftve»e\'i vám sz-d-aére vo 1 miniszter Isiratbsn ladaijs moat Kálmánnal, ml jia\'kosoiag a vár>s polgármestere az ö«ses! szennt tanisai es tripilis\'i lanalmaayairál le • irst-k a beteijesatvén, s/ok alapján a varmetvei larie.ateit j^leaténak ésai ezek kapnsán •lőadoH Jépitésíi-\'i hivatal a küvez\'tvsm egységárat 1TI# j kerel-m sl»pjn kikttldi öt a maffr kinttl é m rkrban javasolja megáHapitUlai. A bizottság a ] ktiMÜn ihliti innkmdiutí)** rali kiírmAki-j »zá\'iiils. eüy«ierü<itése végett at egyiégárr ditrt Orouoritdgba, egyelőre Kt«» a«áhelyivel, nézvt a mintssiérinmnál 2 krt boz javaslatba. í A meat>iza\'.á< egf é«í Időre terjed, melyre 4000 A talamboki snyakneyvvezető kertlleiben be- korvita ö<aiőodiiat kap Kálssán, asoakifll tedaz. Nyeltet anyakönyvvezető kineveztetései bozat a temek a kif-jtyndő tzleti tsvék»«T*í köl\'sojei I bitoltság javaslatbs. a a sittks g-s irodxbelyiség át eagéd«a<knsök A bitu taág tndomásul vette a lainisslerium\' rendelkesésere boo^ájtslnsk. Kanak alUnébea I leint t, me y szérjiit a csekély iorgali u Göntér-1 kötelessége a megbízottnak teljes buagálommal jhátao po»U é tsvirda hivatali nem engedélyezhet. \| a hasai kivitel érdekei szolgálni, OaUti tevff-MUefa község érdekeltségének kérvényét mely Ikenységéről közvetlen a mlnuateraík jelentéit \| szert ii neveted kő/ség a gulorföldi postahivatal lenni, hogy a miniszter a kiküldött tevékaayaé-j kézbesítési kerületébe »s<tas>ék be, érdemleges i gél kellőleg megitélbease. Kálmán Oetksr meg-jba\'ározsl hozatal előtt a tnaotiság ötu-s iratok-! bitóit köteles uyila\'kotatnt adni, hogy kűllöldi Legbecsesebb aatt éfUáét s»ks tea vaaall „ dus válsulétb>n Arany, tsfist és Lítsráli czikkek Orik és ékszerek Chi&aiíftst tárgyak újdonságok a legolcsóbb gyári árakon. svtlaaatab alaása/áls Uvitslka ts aiaMfbea, 4ia vilaaatábas ; a. a.: Htaa Isrfarllek, srristytetik éa Wflvetek sraa j, eattat, Itkasstssalkenlkea a Irijakb Ktegrkkel. asaM IIÖHÉBÓIá, LATClUVVKK ttb. Bhsa Bit—3 •C Javítóműhely a modem technika minden kellékével ellátva. ^Hk ^t HAMBURG MIKSA, Nagy-Kanizsán á a M. klslsslt asiies yártisfásii Urvs, aálj tkalsMtsl I Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 108—104 xzám (0 lap.) 1899. decémbcr hó 24-éo a gazda u megjött, kérte öt, hogy adna neki aa éjjelre háláit, mit a gaidi nem tagadott meg, idt vaciorávil él meleg ágygyal ia aTlátta. Va-•aora után Fekete a linók érét a bugyeiáriual ládájába telte tazal a caalád u Ismeretlennel egy azobában lefeküdt. íjléltájbtn a gaida leléb-reat,mert kissé féaott éa amint éure vet\'e, bogy u ajttf nyitva van, hogy az ö vendébe nem fekma aa ágyban i hogy ládája nyílra áli páni nélkül: nyomban lármát dtött. Siomitédjaival a tolvaj keraaáaére indult, de annak nyomi vettet). A uagéoy jónivQ ember uonnil feljelentest tett t oaeodöri\'égiiéJ, — VIlAaJérék .Tengerre magyar adta ki a jeietói Koaeuth Lajos. S lám mén ai inaeok kőiében ia akadt eme nagy mondatnak követője. C«ádek Kiroly eger aegi Aráé inaaa ezelőtt 4 hó« val eltűnt. Megjárta Velencét, Fiumét, Zágrábot, Triesztet, a ki tudja még hány helyet. Azóta bol dog aa a tárta, tki tzsbtd idejében hallgathatja ai édesen folyó magyar aaavak lengéiéből amaaaép helyek leirálát. kieebblajta konkurrenae akad\' agy kanak, iaítoiai tanulihan. ö ia per pedea ifHoioram t kintette meg Komárom vároaát, aatáo átrandult tiyőrbe. No mer ba Győrött van, ■egaáai P*tet ia. Egy -heti pauaa ulán meeg aairvel, tagyoa lábakkal téri viaata tanárai ölelő keblére. — A ker eneért ék A korosa él fillér rSvidUett jeliáeére a pénzügy miniizier kö.rendelete nerint a kővetkező jelién haaználtndó: korona » K, fillér — F. — A»on esetekben, midín u öeeteg né val kitelendő, a korona ei fillér Havak kiiraadék. Aa uj érték hivatalon elneveaáee: „Koronérték, rövidítve „k. é." hatokkal jeleahetö. Pénzöaszégek megjelölésnél aaonban a koronaérték jelzés nem ttendő ki, ■ihelyt a korom, illetve fl\'lér azav k teljesen kiíratnak, vagy e aaavak helyett aioknak fenn előirt rOvldité«e használtatik. Aa ötkoronások. Magyar éi anutriai vere\'U ötkoronáa érmek minden a koronáét lékben lejesiiendö fizetesnél névértékükben fogidtndi\'k el. Aa állami pénztárik aaokat korlátlan mennyi* •égben tartóinak elfogadni. Magántel kezéhez a koronaértékbeo teljeatlendö fi<etéa névér ékkel eiámitott 0i koronán ércekkel történhetik; a léi aaoabaa ni ne* köteieave őikorenáaokst MO korona Oeeaegen lat liaeté»kép elfogadni. Magán-leiek keaéhaa a koronaértékben teijeeitendö fiie-táeak névértékkel uámiiot egykoronás érmekkel ia történhetnek, a lét tz mban ham kötele* 60 koronánál nagtaabb önieget egy koronasokban elfogadni. A nikkelérmek, A magyar vagy ausztrini veretű nikkelérmek, azaz hun éa iii filléreaek minden tizatémél, t mely koronaértékben lelje aitendd, névértékben elfogadandók. Az á\'iami péns\'árak egy éa ugyanazon léitől tii korinánál nagyobb &»• <eg«t ily mértékben nem tar\'oxaak elfogadni. Hasonlókép nem kötelea a fél tiz koronánál többet nikkelérmekb.n tizeiéiképpen-elfogadoi. A bronzérmek. A magyar vagy ausztriai veretű bronzérmek, azaz két éi egyfilléreaek, mitden fizetésnél, mely kornnxértékben teljesi* teadö névériékben. Az álltmj pénztárak éa hivatalok egy éa ugyan<icn féltől jiz toronauál nagyobb összeget ily érmekben nem tartóinak elfogadni. A tel azonSan nem kötelei egy koronánál nagyobb öeezeget ily érmekben liaotéakép elfogadni — Agya a Jég vérén ellen Darun) i löldmivelésügyi mmisater megbízta a< országos meteorologúi hivatalt, hogy a vihitrágyukkal téieaeen a nyáron kisér\'etel több helyen ée tanulmányozása eredményéről tegyen jelentést. A «közgazdaságilag fonton ügy Ráun Oszkár roeieor\'o/ogqsunk saakavatott kezére jutott, ki főleg a geográfiái fekvésük, éa talajviszonyaiknál fogva valóságos „jégcsulészkekén" állitta la lel a lelböoiitó vikaragynket a igy Zala, Vaa, Pe-t. Zemplén, Arad, Tenesmegyék borvidékein. Alsó-Lendván 12\' vihsrágyu> a nyáron at jiyo\'c ízben mOkőd ettek. Ai\' eredmény az: hat estiben a tészta jéglelbŐ eloszlott, két. esetben olyan be. lyekre lokalizálódott a jégverés, ahol nemi voltuk vibsrágyuk fellállitva. Polgárdib^n » Szárhegy szfllítelepein lefolyt kísérleteket maga grof Batthyány Gézi ligyelte megaö azt jelenti, hi gy niájdrem tintára szemHlheiő volt a felhők faé\'foeiláu aa ágyuzáa ala", Tíz-tizenöt kilométernyire a felhők iámét egyeaültek, ami talán nem történik mondja a grM — ha a véde- kezés több állomáson történik. Legnagyobb j mozgalmat indi\'anak a kormányhoz pedig Mi* védekezési vonal a badacsonyi begyé, hol 220\' dötuéget menesztenek, métertől 460 méter magasságig, a hegytetőig! — A Petétl-káa JaeAtlTöbb mOkeé-áltörhetetlen zárt vonalbin terjed. A vlharígyuk, velő ifjú és a tanuló i\'jutág e«y caon-jrlj, «a<f 3-400 méter távolságra állottak e^ymevtél. Már-i senSFTa előszeretettel kultiválja, árum a tavnsaizalíöO vibarágya-ielej) kenős és hármas Zsigmond jénélanár éa MiUltr Vi\'möa teled kar. csoportban Ingja várni a jégfelhőktt De e kiaér j iskolai tanár vezetése mellett január hó 8-áa a leteknek caak aktem- lesa hsszns, ha a vedeke/ít: (Ja-ino disz1 érmében tánooal egybekötött haag-egyeégee ée egyöntetű lm. Nsgy baj k>Wníp, ver-enyi rendeanek, melynek tie4a jövedelme a babonái félelme Síékeifehérvárrdl, abof erte- gatöft iárasság állal tervetett PvtőA háajavAra kazletet hivták egybe a védekezés megbeszélésére: marad "nki,""u,?0letöl,eg k"onultak, mert Isten \| _ h^,, kll\|IMr (Ma.\'.opén) Aki-ellen v»ló »é ek, am.t as urak 4«veinek: pörbe ^ Kyernekek „^T.ár, v»gy házi hanfaaa-ssá\'lsnl I-ten haragjávsl. Polgárd.ban a ktegaa- JJ , kancaonyi éa uiéfi alkatomból igaa oleeta dák nem haeanálUk a viharágyukat a mégeuk j mMi^m [éa boszi való 8 hangjefykaa] rá eetn akarlak nézni. Sikerben ahol pedig a L^ ju,l f^fdcljou a .Zala\' ktidohiva\'alálMa, nép vallásosabb ugy válto o t át a babonás L,,, tJ0 megtudha.ó. lé elem, hogy a papok a puskaport megszentelik, . . . ., , , ..... Sőt .ok helyen a vibarégyukat a templom elí- L 7 ^ W iMa eU a oearnokaibán tartják. A nép la en sjsndékán.k í Wf\' . tartja azokat. A lelkészi kar ielvllégositáa.mak; moaogramm ,! elveszett Mfcmiik a kelí megtörni népünk ez elöitéle\'ét. 1 W f . . . . . . „ :.. „ .. beeilhetéae végett-a rendőrfőkapitányt hi»aialaál . . ~ A ^ Ladja át, h >l « tBl.jdonos á\'Ul ill. jut.lombaa Iria: Abból az alkalomból, hogy a< egy.tem L^q]; NagyKanizaán, 1899. december hó 81. orvosi kerán már nemeokftra ly isigxrlati rend ^ rendőrkapitányság. lép életbe, a számos oéla/.erQ relorm olvieáaaJ _ fi \' , .. ,. . _ .___, közben, egy jelentéklélennelt látasd, dealapjábtn , ~ OhÉaAInk ligyeJmébeaján^uk Schwarta mégia eléggé fontol kérdés merült fel: mién \|a)eör«p iliatee, gyaroa Budapest, Dámjaniok nem lesiik kötelezővé az orvoai egyetemen az N. & benaOJatM utca 28. által Készített Tkvmol logeréáut, anly ti legjobb éa legkellemesebb logtiaatitócaar taba-sokban. Paradan tu ajdoneágánál fogva (ölülmul miudeu mái foglisititóezett. - H m« MIM aaéaa ellem bta»-iiytt, mondja a kOzmondia. S ők tényleg éka» eeti szó\'óan fénntaqják a beszédet. Igy Hangzik a különös számarány nyilatkozata a közlemény élén á következőképén. A büd ipesti; poliktinikai egyeaillet kórláaa javára rendezeti Nagy Jótékonysági Sorzjáték hat húzása fofyamán tetemee meanyiaégü értékei melléknyereményeken kivBl egy 100.000 koronáa Itinyxremény továbbá öt egyenként 90.000 korona értékű lilnyereménjr jut kiaoreoláara. Oa miután a kivá\'ó eíönjrös játékterv érteimébea aiiadaa egyes sorsja«-a< ti eszes hutásokban (utáafiaatda nélkül) játszik, ugy a legnagyobb leMaégae nyeremény 200.000 koronát kitevő csinos vagjeal ideggyógyászat hallgatásul ? Mert a jelenlegi szabályzatok szerint ugy áll a dolcg, Jiogy bár ia ttgyetemen as idegorroa-iannák két tanazéke is .van, a hallgatók egyáltalán nincsenek kőte-I ave arra, bigy e kurzu<l csak egy óráig ii hallgatták a belőle vslatnely vUsgáKiot kiáilja-nak. Ezért történik, hogy sok vidéki orvoa teljesen tanácalalanul áll.a neuraazténiás beteggel szemben, a bár többnyire kétségtelen előtte, hogy nem egéeuéges emberrel van dolga, semmi o yan betegséget nem diigno.sztiaalht, amelyre a tudománya ráilleaék. Ilyenkor vagy les\'elt citromos vizet preskribál, vagy róviden ennyit mond: — Ön kép/elödi^ ! Pedig az idegbajos ember betegsége nem képzelödés, a ba sl is lennet aligbi múlik el a festeti Oitromoa-viztÖ\', vagy az [ronikui megi\'gy-aéeakiöl Ftjdilnm, m íjrt miiidiniiip ulvaaliatunk —\'toHefc Egy sorsjegy ára fliak agy koroaa, híreket arról, hogy komoy, élőkeiő, jéáltáauiVf\' tebát aié is mely yel aa öeaaea fOnyeretté vágyonoa férfiak egy ostoba percükben (ingyil-koaaág t követtek el; az ok: sulyoi idegbaj. Vagyis olyan baj, melyet áz orvot nem kopogtathat ki a maga műszerévé). Mikor az ilyen beteg, aulyoe perceiben, az orvostól a gúnyos megjegyzést hallja, fejbólintvá ezl válaszolja: — Tegyük KII, hogy csakugyan képzelődöm. De miért (Fin képzelődik on is, orvoa ur ? Ki miért nem képzefődik meg azáz máa ember, nkivel mindennap érintkezem? Ez a bipokondria mindenesetre súlyos ba\|; mert megfövi1 a nyu galmamtól és a. jókedvemtől. Mit szóljon az ilyen-beuédre a vidéki orvoa, aki a neurainéntából még cask egy jottányival se tud többet, mint nkármélyik la kusr Ha Lmfenaueri, Jendr«uikot, Sslgot vagy a többi- nyéket meglehet ütni. E szerint tgj egy haiádH iz iriáai öuzeg, jól megolvaeott nyolc krajeár koezkáatatik meg s megvásárolja aa eihar egyúttal a reményt, 88334 koronát\' nyarai — Egy valóságos éa saép »támpéldány. Sorsjegyek — ezalatt a aterencae eorajagy is, m ly e tekintélyéé számadás alapját képezi, \\ m\'nden sorsjegy elárusító üzletben kapható. Aki saaráa* csegyermek as vásáról belőlük. Mi szí hissalk meglehet kiaérleni. — Idegen aagyksagiaa hirdetettgyóg-y szer apeciáliteaokkal volt eddig az e«éoi ország e lepve annak dacára, hogy a külföldi gyógyszerészek szakképzettsége korántsem érié al a magyarokét, löt lapaistaUtaaerüen Igen aok hanoii, vagy angol gyógyszergyára egyáltalán nem eket hallgaún volna • bizonyára ludná, hogy az is gyógyszerész. Az alszérvi. t. i. hagy eső, Kó-idegbajos embernek épp u y szükeége van a lyag éa vesebajok ellen hirdetett franeia kéaait-gundos kez- éar- skár a lf>dőve»zeilnk vagy a menyeknél batározot sn megbízhatóbb 4a hatft-ií\'usz unak. £i ba nem is medicinával gyógyítana Lossbb a Ssntal-Egger mely a legértékesebb ok vetet len üsztábin volna azokkal a módokkal, \| keletindlaiSintai-oiajból készült éa melyet aa melyek a neiirasziéniáe beteg ellentálló kép-sae-! orvosok aa alkalmai ecetekben állandóan jé gél megnövelik. Mindenesetre érd-kes dul.ig, Hikerrei haiznátak. Egy eredeti tlvoc ára 1 Irt hogy a század betnié.e — az idékeasigei tud 15n kr. Fő és szétküldést raktár Nádor gyógy-valevöleg igy hivjik — a azuad orvo a előd szertár Budapest, VI. Váci körút 17. — vidékéé matd csaknem ism re en betegség. kapható a legtöbb gyógyszertárban. — Határé* —. Aa elaaa ber ellen. Az idei magyar izottau az Eggerfile aészftmény kérendő eredeti országi szüret uein igen ütött,^>e s ár azéri ii, üvegekben. kedvezőtlen volt a szőlőtulajdonosokra, mert rii - bor ára minden felé hanyatlult, bizonyságául annak,, hugy as olaiz bor liePzönlétj a borter , ni elültnek meg, nem bírható konkurreuciát okoz. A borárak esése miatt Aradmegyében már meg- j mozdultak a szőlősgazdák, de hiábá. Mosi, mint j nekünk írják, a badacsonyi borvidék központján I Tápoloán. indi\'anak mozgalmat, uepgyü.ések: alakjAban, A mozgalomnak az a oélja, hogy az Olas\'orazangal kö o t éa 1003-ban lejáró keres ktdelhii s^javődésHsn kormáuy meg ne hoszab> I bitaa a igy aj^líisxJ borokat nz eddigi 3 fariul l 20 krajcáros vám mellett Magyarországba behozni na leheasen. A mozgalom rendezői abban j állopodtsk meg, bogy e hó 24 n Tapolcán 26-án Balaton Füreden, valamint KSm KdUán tartan >k! népgyűlést, akikor kimondják, bogy or»zágo* II^IR Anyakönyvi hírek. Mult héten bejegyzett azaietéaek. Tasahasr Márts, nyomdst makáaal: JsaU Oentseh tsidot, Uaslé 1 halva satletatt fin Pspp Fsrsae, étpáaa : Ltlos Hsáaa Jakab, saatéea: Upét Osoador János, napisámos : Mária Tlrás KrssétMt téglás : kiirt«tiM.lt ltáay ueaiki Övnra Pstronoits tav. Dékán Istvánná, háaMmiaaatf I Mária , Nt\|V Sándor, ssatalsa : Margit ( Tiinkiu Sándor.\' kalava: Xrat Oaalok Jéaasf, kivtol stolga: Lásaló Pspp Lajos, hordár: Uoaa DávMovioa Jéaaof, tUlalvoa : Vonat Ssmodtcs István, pastiatstar (Ktskosároa) Istvéa Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 103—104 szára (5. lap) 1890. december bé 14 ée aaoigá latba oein láp, tsvékeayeégél aa öaatőndij élrezétének taegsiflnóne ólán Í« legalább három ávea ál, amennyiben a kereek, mlnisster aat Igébybe óbaiUaá venni, megfelelő javadalmazás mellett a haza\\ kivilelnék aseaieli. Kálmán ezen kitüntető mintaiten megbiaatáai el fogadta, én az újév elején elutazik uj állomáa beiyere Klewbe. - bkivl Sekueiger Arnold folyó bó 28-én délután 4 órakor veseti oltárhoz Rotk Laara kiaasezoayt a nagykanizsai jjr. templomban. — Mail vasstart amlalaáuk. Az 6- ée qj aaateadő nálank Magy-Kanlaaan sok vígság közt fognak Ölelkezni, Szilveszter estéjén agy ania aa Irodáim ée Művészeti ktlr bangversenyee es m«n kivttl, saját helyiségeikben bári eatélyeket readeanek : A Tártaikor, a dánná, éa aa Alt . MunkéMptS ügyuület. Dflbogy nem Ubldog a magyar. - UJ kéatar. A VI. VII kerfilet r. k. polgárainak v\'gre te\'jeetll egyik régi óhajuk. A már huzamosabb idfl óta üreiedéeben leró kántor orgoniaiai allaet a városi tanáoe folyó hó 20»án tartott Qléeébea betöltötte, ymegválaaztván eaen álláara Bugyiéi Ignác alaóMMmedii [Peat megye) oklevelea káatortaoi\'ót Aa qj kántor 36 éves, eaaládoe emberÁlláeát január 3-áo tartozik elfoglalni. — Segély egy leél beflietéeek á ka ráeaony ünnepek miatt a hétffl éa keddre esfl befizetések köveikeső változást azenvedeek ; A nagykanizsai (régi) Segélyegylet szővetkuet-nA : Mének idejéből mulatságo epizódot ir meg — UJ larialékea tlaalek. A kéaée had Eötvös Káro.\'y aa E--ban. \| sereg rendeleti köalönye ^jév előtt, valéasial leg A költő — irja 1798 évi január havában \| e bó 28-án vagy 29«éo köi<éteeai a tartalékos nemeei testőr lelt a Bécsbe ment Es<terbá«y \| tiaatek kinevezését. Síron kivttl tartalékos had-Miklós beröiig yolt da neneeí leatőrók kapitAnya. nagyokká a kellően minősített tartalékba hadap-Két angol rendkívüli követ jelent meg Bécsben \| ródoka\', azonkívül a mull évben esolgjüt amaz lord Spenoar é lord Sranville. Minua keltfllegyéves Önkénteseket nevesít ki; akié as elmélet barátja a hercegnek. Megkérték a hercegei m\'n-i ea gyakorlati katonai todoaiáoyokkél kitűnő lássa meg nekik a noimi-i testőröket! De hirl ne minősítést szereztek. A többi tartalékos hadapród adjon nekik. Ok meg akarjak lepni, ék pongyoiés az előléptetésre alkalmasnak talált egyéves Iájában akarják látni a magyar nemesi ifjúságot, i ünkémes közöl osak annyian ka^ák meg a tar-Reggeli órában bemennék u teetöiö\|jlaktanyáj»ba. jlaléko* tiszti rangot, ahány Üresedésben le»ő Benyitnak Kisfaludyho\'. Az ifjú ott- 111 íróasztala hely van a hadi állomány bsii létszám aatk«ég* mellett. Ezüst »linóra* kék nadrágja fel van letónek ijértékébez képest. A tisztté elő nem búzva, ezüst sarkantyús kordován csizmái\'U^fi.LtóflJiSSlfii.t egyéves ön kén leseket tartalékos tíszt-lában, de ezontul mellény nélkül, egy rét ingbea j helyettessé, illetőleg tartalékos kadéttá aaveaik nyakravaló nélkül, bajadon Ifivel. Hosszuszárü ki. A várható kinevezések magyarázatát felhiva-pipából szívja t\'a jánösházi dohányt, fújja a taoaan ily módoo adják: Az utolsó öt eastea-ttbtöt, mint a kémény s szobájában ugy gomo- dőbén tetemesen növelték a hivatásos lisztek lyog a (Bal, minlha a Veznv most olt akarna a-ámát, azonkirlll miaden vadászszázadban egJ kitömi a"kopogtatásra csak annyit kiáll: »bu\|j m.iaodik hadnagyi állást azerveztek. Igy tehát bel< S belép a herceg! S belép két angpj lord, htborn estében nem lesz oly nagy szükség Nagy-Brrtannia é* irland királyának kéi rend-j tartalékos tisztekre. Mindaaaellett van aiég kívüli követe. Nesze néked magyar nemesi be- szükség annyi tisztre, hogy egyeibré évenkint csfllet a ta pongyola ingeddel s ho-sznszárn tetemes számú egyéves Önkéntest neveznek ki szülyakoló selmeci cseréppipáddal. Kisfaludy tartalékos tisztnek. Igy tehát as ígéri elé éptetée leláll, őss süti sarkantyúját a katonásait üdvözli, külöiöaen a gyal jgságnál éa a radásxciapaiaknál a testőrkapitányt. A heroeg b/taél vele magya\' ai eöépt léaek számat lekinive, nagyon bflsé A két angoL lord annyit tud a magyarokról, amennyit a Mn\'rco Pólóból olvasott A m i gyurolt vagyis mks néven a kirgizek, helyesebben a latarok ott laknak a pusztán, c ikót őriznek a a léhá\'áról soha le nem szá lnak, o\'i e-zik a ny»r< htrttx ort~1s»izák a fwjft. .tft pédtg .világiu-dósaá lesz va In mennyi a aat nioudják: nem»si lestőrség, hát pedig voltaképpen tudós akadé ni i. Teringettét, 0 felségének, N igy-Britannia és Irland királyának csakugyan pince ilyen testőr- ért. szerdán 27-én délelőtt 1805. él 96 ért * ., délután 1897. évi. eaütért. 28-4d \' délelőtt 1899~évt. a »v délután A dütglai takarékpáni tárnái a hétfői befizetések oeütOrtOkön esskOslendók; kedden ellenben megtartatnak a betizstéaek. .,\'- A gazdaiigi takarékpénztárnál: a hétfői befizetések szerdán, a keddiek csU!0rtOk0n; a nagykanizsai takarékpénztárnál: ó héttő délelőtti befizetések szerdán d. e, a hétfő „ > szerdán d. n. a kedd délutáni befiaetéeek oeBiOnők d, a. lesznek. — Szegény tannlólc ksráeao-mju. A nagykanizsai községi iskolaszék évi költségvetésébe szegény tanulók karácsonyi felruházására felvett összegből az idén 118 fiu és in leány összesen tehát 229 tlerniiskolai tanuló részesalt 410 frt 3 kr értékű ruhaajándékban; melyért ezen az -aton isT kfozónrtfit nyilváuitja a köza. elm. iskola igazgátósága — Jntal«ai\|áték. Gaidnyi László a Ualmay színtársulat azéptehekégil és általános rokonszenvnek örvendő fiatal tagjának jütalomjátéka december hó 28-án csütörtökön lesz. Gabányi igen szerencsésen választotta "meg jutalomjátéka darabját. Ugyanis Artkur kalandjait, bohózatos vígjátékot, a budapesti Vígszínház állandó műsor darabját fogják előadni. A darab nálunk újdonság számba megy, mely körülmény bizonyára még f kőzni fogja azon érdeklődért, melyet Qabányi eddigi szerep lésével és megnyerő egyéniségével különben is kiérdemelt; — Sportegyesületi Szilveszterest. A csák- tagok, torayai Sport Egyesület 1899. december 31-én — .4 Kereslted* Ifjak éuk. egyesit a „Zrinyi" szálloda nagytermében tánccal egybe- lele január hó 20 áa nagyobb seabásn hang rnl, azután németül, aaután latinul. A kéf lordot meglepi, hojiy e< a vud magyar milyen népen beszéli azt a bárom nyntvq\'. Amtán irauci 1 nyelven kérdi tOle: mii dolgaik éppen most ? — Taiisnt fordítom oIhkíió! nemzetünk nyelvére. ges lesz. — Oéea-aeÉél/ Az Alt. Munkásképző Esésűiét -január bó 6-án a Polgári Sgyle1 nagytermében Oéea aatély elaeveaée alatt tartja első mulatságát. A polgári ügylet nagyterme -i-,—-,—jj- J.iz estély jellegének megfelelŐleg lesz {dekáéivá E< már a herceget is meglepi, de nem mutatja e„ aI 0(t fetafiltandó Géaa kávéházban a legaaebb meglepetését. A kérdést és Meleiei értik a (j^ák fognak Ulálkozni a< európai nigthatalmak a lordok i. Oda mennek az usztalhoi. Kezűkbe matrózaival éa egyéb képviselőivel\'. A« estély veszik Tassot íme a vad magyar igazat mondott, I mindenesetre igen érdekeinek ígérkezik mit Kezükbe ve«zik a kéziratot. Ez iá-ár nyelv, ezt különb-n ezen egye«ttle<tói mar m gnokta\'ok. nem értik. Kefébe adják a kéziratot Ki-falndynafc _ lekataáaltéa átlaaakAttaéaam Zala-a udvariasan megkérik, hony^fordiizoa le nekik Rggn^g képvi»e Oteetülete decemberbe tartoú köz-abbol élOazóv il néhány sort nemeire, laünra, gyü égében elhatározta, hogy a polgári leányiskola (randára, olaszrt. A vad rnagy.rest is megteszi. réM,,e okvetlenül uj épületet állit, de faáiratilag megkeresi a ^ minisztert, hogy a város által felajánlandó lelken feíépitendo polgári leányiskolái épület építési költségének törlesztésé állama mély képen adni kegyeakedjék. A kérvényt a poigér-me ter vezetése alatt a miniszternek küldöttségileg adják át s a küldöttségbe Botekém Gyula, Büehler Jakab, Beneu György, dr. Caiadar István Deutech Ferenc, faigler Mihály, Fieeher László, Graner Géza, tiajik István, Kaeater Sándor, dr, I Kde Aura\', K\'Otetz Gyula, Krosttz István, Lányi sége. Lord -Granville. még egy kérdi intéz a Kálmán, dr. Übertokn Mór, Roienberw Ziigiaond vad magyarhoz: . ^ . - - " -- — Igen tisztelt uram, boosásson meg ha exy< bizalmsa kerdéeem vau önhöz. Ha ön igen tiaa feli uram klezolgkliá ateaőr sí Iietev i * s < a ni ik y a-pa-atára, hát akkor ön igen tisztelt uram, megint csak csikót óriz í Ki-fa udy ránoz. ti a b-rcegre. A li. r eg szemein litUzkeseg és jókedv mos ilygott. Igy felelt tehát a lordnak: — Ugy vanl Qsi\\ót is örzök. de l^vat is, ahogy jön.. ■ Nagy caodálko>á8«al ballagott el tőle ,1 két lord a egynüal meg is köszönte a hercegnek a rendkívüli élvezetet. — Állami Inkoín frlavatáaa. A nagykanizsai, állami kezelésbe átmenő községi elemi fiu és leányiskolák ünnepies átvétele és felavalása 1900. január 3-án lesz. Ez alkalommal les« k le a hivatalos esküt a kinevezel! gondnoksági és tantestületi kötött, hangversenyei jótékonyáéin Szilveszter eatéíyt rendez. Be\'épti díj: személyjegy 3 kor. caaládjegy 6 korona. Kezdete 8 és lel órakor. A belépti-díj a tréfás sorajatékban valórészvételre ia feljotosi\'. — Klalaludy Néador ée aa aagel lordok; Kisfaludy Sándor nemesi teefőrkfldé- verseny estélyt rendez, melye 1 két elsőrangú fővárosi művésznő fog .közreműködői Eteti estélyen kívül több fa olvasó estélyt rend -z az egyeittlet, epyikei február bó 8 án, melynek Sf«/aN«c-J.>zeel,dr. Rtigtiky El9mér, Sckiit Sándor, Udvarig Ignác és virít Gyula várod kép* viselőkel választoltak. - Aa Agy védi tlaileleldlj Aa ügyvédi llssleledij ügyében a Kúria ujabban kelt haté rozatával kél lontoa e vet atatnált Az ügyvádi rendtartás 64 pont\|ában, aa ügyvédi tiszteletdíjra t onatkozó előzetes megállapodás érvényességéhes megkövetelt írásbeliséget ugyanis arra aa esetre is kiterjeszti, hi az ügyvéd \'elének ast a kijelentést teszi, hogy ai eljárás sikertelensége esetére nem\' iáit igényi a tiszteletdíjra; ilyen kijelentés tehát osak akkor érvényes jövőben, ba iráaba loglulj ik. — Továbbá azt ia kimondta agyanes Ítéletben a Kúria, hogy aa ügyvéd sem követel- \' heti olj irtsanak dijazáaát, ba a sikertelenség bebizonyítható módon aa ügyvéd mulasztásának tulajdoni hnté. - A Jtealv«s«g Jatatasa. Saegény, de ritka becsületes köoég a nemességére sokat adó Mtrá. Költilességiudó, engedelmes, emberszerető nép ez, melynek alig ynn párja. A nagy jAasi-vüaégnek ese 1 m ist ia áldozatul fekete rereoez. Bejött Nagy Kanizsára, bo y néhány darab aaar-vasmarhájtt elad\'a. Kanizsán látta egy ismeretfan gazember, hogy a földműves kötél 400 tnot rakott zsebre s aztán szemmel kiaérte. Megtudva lakását, előre sietett Pátré télé, agy, hegy 6 megtartására Wittenberg Ignác déli vnsuti lömér« előbb ert liazn, mint Fekete; a ki mikor hass nökOt a nagykanizsai fütflhá evyeaület. főnökét oyerts ért. az iam rel\'en vándorlólegény forma, óa I szálas ember mar Fekete udvarában volt. IMda «•».»■ 11 kit Unó dehánykerer^k mlaáealtl ksplialé. Gyári raktár: Weber és Trsa BpnstVIII.Erzsébet-k&rut 19 NAtiw-iáAüiiasÁai i MARKDREITER Ia. urnái. A „Héralheai\' rdptékea ■tgaedltetl aladea lakáayiH aert a détaayiáat Isae eeeé tesil, a aleetta tatáig tlyeutl áa aifezekáa eaatlkea ailklMiketetieaae válik Zala 103^-404. szám. (7. lap.) 1899: december bó 144a. k , Múlt hét halottjai rionbolt Jóeatf, fbldmlvat, rk. 47 évet, wrrl etivbaj Heraaaica Jáaoi, koldae (Garabooe) rk. 7t évt. rwloli Gtnsvloeea Rosálit, fólda. leánya, rk. IS kónapoa : rá ag ■Sete. Ulfa Paula tar égaiaar Jakabaá lakatna ótvegye rk\' 16 évet i iSdógtaAkér. Itaaa Jáatef aapeaémte rk. M évet tadsktrtt Oaat Amália 8ar. Salagtr Barnátaé iar. nöl fodrára 88 óvta, taSSkarat. Karács János aapasáaoa fla rk. 4 kóaapöa kérgknril. Horváth Baaália Kar. Balnettar Feréncné aapaaámoa ik. at »vtt tUSkanl.\' • Dadlrlmrt elpéát aa\|ád, gk, II évtt bálkarat. Bororlta Katalin tar. Hálán Jótaefaé kofa rk. 54 árra, aájdagttat Waiaar Sándor oaalád fla 3 hónapos rk tkdtharat Színészet. , Már már azon ponton voliunk, hogy letesszük y itt működő szinlartiulailal szemben a kritika tollát, midén bemutatóra kerüli görög rab szolga* angol operel\'e, melynek szövrgél Oreti Hall és zenéjét Sidney Johnea iria azon hifneve* inkább, mert u aaazony msgelóeőleg rábírta árét, hogy a birtokul az 0 nevére Írássá. Igy tehát a férj nem állott a bűnös szerelmi viszony aljában de as asszony mégis szabadulni akart tfl e, és már vagy egy exteadö óta egyre uosaolla, biztatta csábította kedvesé), hogy Ölje uieg Vlasics Istvánt. A liaiállegeny t-Ieinie undorral ulásftotta vissza ezt a gyalagato* tervel, es ott akarta hagyni szerelőjét, da ez bűnös szenvedélyének hainlinas erejével mindig vissza tudta őt láncolni magához. Megrendítő volt a harc, ütni ennek a MM tss-Pak tea A Hét iaUlária aaáma kazáeaoara dalát awaóayatk igórktaik. Is a kittaó hetiltpatk oljr ajándékot ád olvttóittk, a mely párját ritkítja. A tkt lárto Hátha a magyar irodalom laiaaa ktrUtaaal írtak, s al látásik as alákk (alaarak savókból. Jókai Kár. Mkaáé Kálmáa, UtvDa Károly, Bírnánk Fanac Bermaaa OMl Tóik Bála, Kóbor Taaás, Bwevietv Akart. Ifaataa, fim béri irmin, Haltai JaaS fcikaliiki Mihály, fláriaayi «sf Tömörkény Jalváa. Papp Dánlel, Tabalsbaqt Leó, Síptlatt, Keaadi Oóte, Jáasai Mari. Koxma Andor, Ssoswháal Mn% Podmanicakl Frigyet báró, BáVoay Jéaetf, Saalal FrasUt, Benicakyné-Bajta Uaka, Bártony Iatvaa. Lövik Károly, lakai Kall, SaSHÓty Ztlgmoad. ibráayi Eafl, fla. Nogáa Janka, Saabé Bodra, Oaválk Irat, fla%á hal ab . a kik liatal gyéreknek - lelkében végbement, míg végre \| as ólmait tia óv alatt is A Bét tó----1 voltak, a jakOárfi ia megtört amujy i« gyenge akarata, és aug.-Síének éjjelén engedett az asszony csábításainak és ráállt a bQuöe térvre. Az asszony kitanította öt arra, hogy kaszálás közben a V ásíts István kaszáját kerilae meg, és azzal Ölje meg Vlasils aaámot együtt-ean aslaállák meg la>a kivil Bég — agg eddig itmarstltn — meglepatáa vér aa aliaaóra. A Hót a jabilárla aaáaaával ujabb biaoayitékát adja párját ritkMá aépaaarttégóaak ós alvaaajáaak, aalysak agy aa lraáaleaa, mint a kSaSaaóg róaaéról Brvtad. Ka a lap tia óvat lissálldss alatt á magyar irodaiam kalhalóa láaittta, fejlttsUjt óé Istvánt, hogy ilykép a gyanú oly irányba lerélőd-! jggji jék, tpinlha sziivafopó msgyaroUő/eiték voinatt^f^ttt^a^ el a let let,-Szinte bámulatos; hogy minő ravaszsággal és kOrdltekinieasel rendezte el ez\' az as szony az egész gyílko\'sag tervéi, valóban ilyen Óválos körültekintő, és minden eshetőségre sza- lár-as-cég, honnét a Gésák is kikerüllek. Az ope- mUÓ ,erv <"k «B8I0,lTÍ agyban szuelhslik meg. ret\'ö olyhn. előadásban került bemutatóra, hogy kedves köielesttegűnknek Jártjuk arról bővebben megemlékezni. A görög rabszolga előadása éa reiidezrse egyaránt kielegiti-ii bennünket. Halmay színigazgató e» a Szereplők uvy látszik tudatában voltak-annak, hogy cokkal maradiak adósak eddig a közönségnek, meiy már türelmetlenül várta a lőrleezleat. A pörög Abxzoiga elöadas\'ávu,! ■« törlesztés meg\'örlént. H\'z volt a legjobb operette előadás és ha az énekkar csak- temileg ellogad-baló lenne, ugy "leljea mérvben e vrzbet lik vo na a pajkos muvsa ezen ki.áló zenei termékéi. Halmaynl (Arpastn) remek alnkllásl nyújtott és A 21 en tartott végiárgyalM Tóth Lá\'zló. » kir, törvényszék elnöke vezette. A tanács tagjai voliak: Csesznek Miklós és EÖrt Szabó Jenő; jesfsö IjYey Tivadar. A vád hat óságot Kandy^áU ügyész, — a védelmet Mihovlcs Györny részéről dr. Weisz Lajosi Vlnsits latvánné részéről pedig Varga Lajos helybeli ügyvédek képviselték. A véiitárgyalás nem szü ölködöll izgalmas, drámui jelenetekben. A lettes Mihovios György töredelmesen bűnbánó szivtel bevallóita bűnét es részletesen előad az egész eset lelolyását. Vlasits Istváone mindvégig makaóéul -tacadta azl, h<gy ő btz<alla volna ság este 7 órakor hozta meg ítéletet, a mely a\| mindkél vádlottat a\'Vlasics István ellen ellőve-1 tett gyilkosság bűntettében bűnösnek móndotlai elelűk icgytáig terjedő, (egyházbüntetéssel I sújtotta. Az itel-t ollt-n ugy a vádlottak, mint védőik lovvabbá Vlassits Istvánná terhére az ísl ügyész fellebbezlek,\' IRODALOM. " l*k{ nJrZi hj W\' " klfllfí\|ilet,ei \'?e"Jó Mihovicsot férje megölésére. A gonosz asszony ebleje volt lo,dn„»i»ak (Antónia berceguő; ki e/ ltin,a kjhivóan dacogan viselkedett és nem alkalommal beblsooyllolla, bogy mint énekesnő ,öí, akkor ^ mjkor a „ereoC8éileD helyei teljesen betölteni kepes; ftdrWsy (D öméd kedvfBe ^ mondta . neki, hogy ö volt görŐK rabsro gaj^ziniénktleii magaért, gyönyörű t,nneka rémeB \|e(\|\|iek értelmi szerzője, bartionia teije>en ervényre jutott. Ezeken kívül { még sok tapsot kapott Kőry Julisla (írisz.) ki egész l\'ájoavolt éa ledveaen énekelt; Kbty Komé1 j jriibszoiifanő) szépségével lllnt ki. 11 t Nai/y Gyula (Heliodorus büvú.-z) teljesen kiak- \' j^\'^g názta hált dalos srerepel, a közönségei gyakran jóízű kacagásra (akasztott. Diceérel illeti Tis»tay\\ (Marcus Pnponiuszj is éa leljen elismerés Takács Ák sl a Sz\'ntársuat első hegedűséi, ki ezen este a karme-ieri polcon ült és nagy x/akérlelemmel veze-te «z űtempáleát és ezzel .elömozdilotia a da-nagy sikerrt. A\' darabot csütörtökön ismételték. Penleken : Gyurk\'ivics lányokhoz volt szeren "eséiik ló\' a\'eiOadasban. Az előadás azonban olyan voll, bogy rendes belyarak melleit sem kívánhatunk jdbb«\'l. A Gyurkovics lányok, hol-donitójá Herkai -Feri, ezúttal Gahányi volt; n fiatal tehetség ezen nagy szerepnek is teljesen megtelel7, ^ngyr hogy a közönség pyakran nyílt színen megtap-olta. A másik szereplő, ki egé>z előadás alatt letudta kő\'ni a közönség érdeklő figyelmét, Kövy Ju iska,\'vnlt,temperi mentumo-abb Miczil alig lehel képzelni,: többi szerepek a következőleg voliak lélo.v.iva: Gyut«ovicané [P. Nagy L ndaj, Kamiin [Tuboly], Sári [Szabóne], Ella [Tordayné], Terka [Nagynej. Liza [Krausz Erzsi], Klára [Király ilona]. A kél legkisebb Gyurkovics lány műkedvelők soraiból került ki; mindketiő igen kedves volt. f>agy Gyulában legkisebbe1 sem láttunk Radványi ezeredesből: Szab." Ferencz [JSandorfi], Torday.[Rsdványi Gidaj Erőss [Semesse] elég jók voltak. Szombatón : Szabó Ferenc* julalomjálékául :>Ármány és szerelem" tragédiát ad ák. Igaal esprit éa npcaság magariiatka Aa aj évfolyaa egyik aaeaaalaa eaaaóaya Kóbor Taaáa Budapest oitáa aagy társadalmi regénye laaa a* mely irtat oraaágattrte méltán aagy aa érd kUktéa. A kik a HÉT-MI ailttót tktraak, fordnljtnak a kladóklvalalkta (TU.. Altó-•rdó-aor 8.), a mely klváaatra iagyta ót bérmeotra kfild aaámot A nágv.-rtéktt jnUlárli imámból mód\'nnkbaa Itat aa.malvéayt kótólaL Megrendelések «arW fB/ffp kleyv-koretkedóaóba latétaadSk. N\'agy-Kaaiaeáa. la • rávalbaa MtgeaallSaáS aávtk Mtgi ta<al heUk 4a kaphaMk riaahol NHp kt^vkem-katétébói Rlagy HaalaaAa Szerkesztői üzenetek. „Az én gyermekeéffein\' fönoi log. Budapest. Nem azokta honorálni. NYILTTÉR. Báli selyem 45 krtól A perbeszédek délutánra maradlak es a bíró-\|u f.t 6i krig aétemként valamint fekete, fehér éa Törvényszék. — U)llke<tág. A pólai Öreghegyen 1898. évi aug, hó 26 ikának -hajnaián történt réme* gyilkosság ügyét tárgyalta tőrvényt\'ékünk I. hó 91 én. As esetet lapuokban annak idegen koi I-tflk, deot rémes dráma a maga teljes val»diaá gébgp csak most a\' végtárgyaláa során lünt ki.— Dgy történt a dolog, hogy Viasica Istvánné, egy csinos es jómódú tótsaeotinárlooi paraazlaaszony — beteges urál gyűlölve, már évek óla bűnös sserelmi visazonyl folyIntőit a nála 14 évvel fiatalabb alig 22 éves Mihovics Györgyei. A viszonyról a férj is tudott, de beteges ée gyenge ember tevés,— hallgatag tűrni volt kénytelen, annál is lála Lap. Saark : Forgó báni. Negyed évtsáttd óla gyi\'ty\'-k\'H"" a KIS Lá£ cimll kóptt gynmoknjaág Ma-gyarorttág apró olvaaö kóaSaaégót, negyed évatéaad 3ta hétrOl, hétra — a fővárosban már ttoabaloa, a távolabb vidékaa vaaárnap — mint aaivaaaa látott vaadég kopogtat bt a magyar családok hajlékiba, a hol vidám, gondtalan gyarmakcaoport rtpeaó atiwtl várja, oijoagva kbttóati éa ttlálgal\|a uagy kiváltaiul, vajjoa mic-odt aséptt. kedveset kot magárét a KIS LáP legajabb taáma. Mart a KIS LAP mindig magrakódva érkezik mag rtndrltntéii helyért ét ttiato két kcttal otsloratjá kit kivel kótdtt a tok nemit é« éplltlat ulvaaol valit: autót, tlbtiiéiéit, tpró taiada. rabokat, dailamoa varaikét a gyaratk fogékony tsivékit találó édea aByaaytlvIköii éa aladeat maatari, balylytl kúttal tiniOnau saiaasatt rajtok kiaóratóbaa, hogy as, a mit a 118 LAP alaond, ua etak aaépaa elmondva, dt t ma rtdtadó hatás kedvéért, voatóta sataléltttó ia Itgytt. Eb-bta it, aiat aiadaabat, aaatk a gytraakajtágask lóképp pedtgóiiti bect" tyilvánal, aalyuél fogva a K18 LAP mlategy aagédkaaik a családban a atrdlló gyermekek na-vtltttéM kSrttl, oktatva mnlaltát, tdóakial pálváaatok kilátáséval. rejtvényei., fogat kérdóttk Kiadásával munkára atrkaall a gyermek elméjét. Hogy Forgó báotl kóivttleattl tt éiiatkauák tt 4 tpró orogévtl, taóba áll vtlSk a attr-ktttlSI ttttnethen, magbnllgttja Brtakktt, . bánatukat; beadlt, dloaér, atbalgaali, vigasatai óa okkal-aóddal megfeddi ast, a kinél vtltal a rováaoa van. A K18 LAP gyötyOrl ttrulaákoa képest dltatt kiállításban It jtltaik mag, aündaionáltai ára oly cttkályit vaa eaabva, bogy aladtakl kóaayea megta\'trúAietl gyermekének. A taélla. vallés- éa kSioktatáiiigyl a. klr. alaltsUr ár t KIS LAP-ol aa tltai népiskolák Utaló iljoaágáatk 8693. eaáaa kór-rtadtltlévtl olvasmányul ajánlotta. BUéttlétl ára negyedévre otak 1 frt. MtgraadtlS ola : íVetáW í\'fl/ffp kSayvktrttktdótt Ntgy-Ktaissán ■agyar Batár, kóptt ttóplndtlal divatlap. 8att-katatl Wohl Janka. Klad\|a aa Atkaaaaaa r. t. A MAOYAB SáUB t legrégibb ét legjobb btaal divatlap, atly hivoaktaá négyaaar jtltaik tág. Mitdtt egyet aaáma, gaadag aaép-irodtlai tartalmával, gyótyórS ttlnaa ét tgyób képeivel atgltptlót aaámba mennek. Divatba vágó elkksl ortalgaaertá-ismeretetek. A MAOYAS BAZÁB tagol ét fraatit divat-képekkel kadvaakaálká Miuden taáaaal l—S tót hároa melléklet jár, aalaeittj vagy bktUayoaáia divttkép, aaa-iear mntkák mmtalva,- aasbáaraja vtgy kivágott páriái saabáa. A MAGVAS SAUB alAtíuUti ált negyedévre I Irt lakolák ót tanttóaók réarfrt ttgyádévre otak l frt 40 kr. Mltalváayasáatl klvátalra kaié t kiadóhivatal. Ola Fifktl fXUHp kSayvkaretkedétt Nagy-KaaiiAa. Htaaekag aalyaaa ló krtól Ufrl S5 krig aééataakétl t legdivatosabb aaSvtt, taia ót mit látat ban. PrivAt-fáigjraaa. tókaak potubór ót viiaatitts-a. valamint káakta aaál Itva, — at tatákat p»4lg paatafav4al4Sval kátdtaak- HENNEBESO 0. sslysmfyárai (ct. ót Ur. advari átállító) aaHtkkaa.) Mtgyar itrtltaét Sváieba kétoarw lovélybélytg ragaastaadó Laptulajdonoa és kiadó: FISC3EL PÚLŐP. ur Ikhkr-ldi tia le s : Hwgony-Pain-Eípdler I « Llniment. Capsid comp. Kicn hiraovtt báiititr tlleatálll az Jdí niogpiábáUsának/mort már ISbb mist 30 óv óta mogbitbalú. lá\|datemoslllspltó be-dörzsiilétkent alkalnaztatlk klszvinyait. ósdinál, tagstaggatásnál ••* meghűléseknél ós at orvosok állal btdaraiéléwkre is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgoay-Htta-thaalltr, gj\'skorta lltigaay IJnimont olneveses alatt, ata titkos szvr, bánom Igail népszerű kázitrtr, mtlyatk egy háztartásban som kellemi hiányosai. 40 :kr., 70 kr. ét 1 frt flvegenköati árban nuydnom miadsa gyógyszartárbaa készletbon van; főraktár: ftrtk láistf gyógy-tieráatnói Budapetten. Btvátárlát alkalmával igta óvatosak legyünk, mert több kisob-bórtcliü utánzat vau forgálemban. KI tea akaraegkáretedel, tt minden rgyta üveget „Horpony" védjogy ót Blohtev ezógjegytée nétkól utlnt aea valódit utasítsa rnua. KICHTER r. AD. ás társa, 1UD0UTAST • cs. éa klr. wtvari edkttttók. Ki akar 400 márkát \| kavoakiat ktnayit, llaatiail\|ieit ét rialka aáUtkl reaalf Tadaata elmét aaoaaal levélbélytggtl Illa rtlvt V Iá at alatt ü. r. Wa\|4aat, kirátéáal \| Irodával, Laiptig-Uadaaaa. Nagy-Kanizsa vaairrap Zala 103. -104. szám. (8. lap.) 1899. december hó S44o. DIVAT SZALON divat- és szépirodalmi közlöny. Saerkeaati : Fanghné Qyujtó Izabella ée Stabóné Nogáll Janka. ia lUA-iki berlini Masoikftal kiálHiánon as arany éremmíl kitüntetve. njvai QvqIati minden hó Hu ée lMttí Diasee, elégiina klál- 1/1Y HL O/jiUUU iftskvA ■ különösen müvéaslee kivitelű sslnén divatezimiapja által diase minden aaaloa-anstalaak. TYtto* Qn1/\\w% lBl7®n mellék letév-1, aa UJ ÍJVKBJlEUDIVATTA L LFIVai O&&10U 9g9u% 44-4W oldalra terjed. TVitrüf «Qi7o Inn aaoakl»ai, bogy divatképei as omlkodó divtt takrt foly-1/lYftt O/ttlUIl ,on köKttl képeket Páriából, Londonból, HeiUabol i.. 8 es Utol ti idefen divatlapokat felen legeoné tenni. TViral QvoIat) rendesen kttsttl egynserablrloiletleket in, ée wódot, ntsnitáet 1/1 Yttt OlUlUZl nyojt t hftkycknek im, bogy rnbáiket takarékosan e mágfc ednoaaa otthon kéosltheaeék e önnek megkönnyítésére minden 3lk isámhou anabáa iv raa mellékelve. T\\; a Q-.l^ minden éMaetfleek mérték nlán ingyen kéanittet sanbá\' 1/1VU v ÖZIUUU inktt; es oly kedvesmény, melyet»egy divatlap nem nyújt* \'Tlíiröl- biai maakál vSUonatonak, a raadee hsnnnálstra anánt hia- 1/1Y W OZalUU Kéfktdl kndve a legritkább, legdivatosabb a) késimtínkÜg mindent bemntatjn e érthetően tahitje. Tkívnt Qrval/m enéplredahal rénne n\|y due, érdekes ée válteantoe, kegy 1/1Y <11 OAttlUU tnindm máe esépirodslml lapot pótol. Munkatársai köst ott tan irodaimnak minden jtleee éa fondot fordít arrai hogy a nök lapjába tehetséges kedvsit Irén ék le gjrakrse Írjanak. A lap nselleme mindig tisatoaeéges Koreai a a eaépet, a nemoeifdt e klaár minden frivol kösloményt. Lapunkat lialal 14-mjr«k ia bátran nlvnebetják asámrólrsámrs n utalja be kiválóbb hAigjek aren képeli: a mtivérset irodalom a a jótékonyak* nevenet«sobb Divat Szalon nónlakjait Divat Szalon nésére. Divat Szalon állaadó rovatot tart kérdnek éa feleletek köalénérn. X rovat mleden eMltlsotössk teljeeen dljlnlannl áll rsndolke- elóflzotéei ára : egész úvre lt koromigfélávra • keroaa, segyedém I keroaa Divat Szalon l»«,dl,lv,lUU ktvánatra bárkinek kild ma Inlfáejaiámekat leiyei ée Mrmenlie, klsdá klvalala Rndapeal, tílselUtér (lleae-pnlela) -- - as-* Divat Szalon XXXXKXXXXXXttXXKXX XXXXXXXXX I935,/,®99* 381—1 Pályázati hirdetmény. X X X X X x X X X __ Nagy Kanizsa rendezett tanácsú város közgyűlése jg «# határozatából a megüresedett városi számvevői állásra, Jf X melylyel évi tooo frt fizetés van Összekötve, pályázatot X nyitunk, megjegyezietvén hogy az állás választás utján az X X 1886: évi XXII. 75. § íjgyelembe vételével lesz betöltve. X II A kérvények 10OO. évi Jaunár ha lO-ik X X napjáig fogadtatnák el és azok Nagy Kanizsa város ta- X X nácsi iktatójába adandók be. X X IX X X X Nagy-Kanizsán, 1899. évi november hó 17-én, A városi tanács VÉCMEY polgármester. x X X X X X X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx ■iadeaeit kapkalé I S68-80 elismert legjobb loglUvIllóarrr PESTI IRL4P. Két évtiaedee mnlt áll immár a Pesti Hírlap mögött. Két tvtined \| bizonyltja, hogy basánk e Jeg«lterj«dtebh e igy l<jobbnak ellemert lapja méltó utódja lett a dicső emlékű Koasuth Lajos tórténelml neve-7etessgü Pesti Hírlapjának. Y > vonbatná est kéteégbe? 1 Bies s Pesti Hírlap — mint a tatsort-1 egy év süti mrgjalnat minden nőre biaonjft je — naabndeUü minden irány-baa, sgy politikai, mint tárvadalmi térne: (Igsetlem fftl- ée teleié, a hata-1 lommal ée a nagykósönnéggel esem ben \'iy aránk; ílrasekrmtlkmM minden További apeoiálitáeok: a betnakiati aakk revst, melyet kaaáak elaö aakk-meatere Ckmremaek Reanő asarkoast, esakértö mUnkatáreak eegélyóvel; továbbá aa időnkint adott kéljegkedvelék rovata, •rtiala kir»k. (ámast K30Q ResaÓ; emest Ki88 Desnó állíja Omiae.) A lap renden beleö dnlgosóticsai — a már foieoroltskaa kivAI — müatéa CMnpa\' kr<«\'tóbáit kirlapirAk: báró Jéelk tálmán (külpolitika), Lmkr Viador (napihírek), dr. Heaner Oynla (inim kritikáét, flá. MrnvAee Láa«\|ó képsA-mfivéeseti kritikns). dr BélUt Isor (seuekrilikni), üsgafcé Láealó (vrarov öe \\ iséb-n a caVggadetlen hiMet^ja, terjeastflie éa rajongó ktva s láredadmtasl . !ol?.ldt «cAk)\' Béla (yeayaa óe táv rátok), Werma Adolf (kMgaíég>, \\__—■^-a-TLv—. -—li.w Bella Yilmoe (a aaintéa epeeialltáet képesd rabnatAasdni karcolt tok \\rim). efKyeulGnég mognsanteU aiveioak Hsabsdclvttnég, fttggetlentég, demuaratiktte igjenlöeég — volt éa marad a\| Peati Hirbp prograetmja. K programmra etkttfaik. a prograntmbos 1>Q maradt mindenkor a eaelUmi \| mnnkáaok ama lényaa gárdán, melyota Peett IIÍrlaf(ogy a mnltban. mlnt aj jelenbea) maga kttril caoportonit. Ve ercikkirói es ido eseridt : dr. Keiaé4l üésá (felelón mrkeftStft)! dr VAaeemyl Yilmoe, ifj abráeji Koméi, Héber Temáe. Tárcaírói I«adig Mlluwáik Kálaián, Télk Béla (egyaséramind ♦ kóaHedvelUégü Cail levelek lrja], Mmrmt Karoly, (sárdenjl fléia, <t«lmle» [Keaedy fíésaj, ftiébor TkmM, Beáé Jóbr Téflaérkémy látván, Málmmjr Lássló, Homok (Cparsy Mihál>% U)öry Ilona (asini kritlkna), üéidi-HevácH Láealó (mükritikoí/, Hoboa (<toama Andor, a kösJwdvelt-aégl veraee kell krónikák >némóie, Vértest. Arnold, Aboeyi Árpád, Mrááj Ojnla, Semapléel árpád, ■elfmammm uttó ttb. stb. A Paáti^irlsp kóakedvelteégtt karenlkuit, cáevegéseit, kin cikkeit Klkraátk Kálmán (A tisztelt Házból^, U Mbráeyl Kornél a fLloyd-kiufcYól). Beale Jón [^i^y Gábor ieye l\|v Murai K-iroly etb: irjákf .Spaétililáeai ia vanttsk f Patti ifirlapnaV a esekre .t>ézv« egyet Un máe lap sem \'votélkadbeUli vele. Ilyenek\' es imént «aalittt orssággyaiéei. \' kóaélcti, politikai, taretdainrí u. n. kmreolatek tcaevngéoek) mell\'tt eleó aarbea aa leli levelek, melyakbea a toll. eUftaegn niövéase TÓtk Béla — es tdó iserint legjtlwaebb táreairóak — ixa.pl e^eroenyekkea, aktoália kérdleekbea isól í . " \' —--.--■ S - »---1 m LAI\' Jla — ill---I Balla Yílnoa (a aaintá:> epeeialitáet képesü gebnatdaadei kareolatak írója), Waikl Imre (törrényezékl tn lóiitó), laaldei Láealó (Helyi tndóoító), Sekmnla-aelj Jósnef, a«gédasarkeestA. A tartalom gisdagtáfl ée terjad«l«m Ukiatatábeu eaiaiéa alsó helyen ált ma dápil pjti»fc kónt s l\'ezti Hírláp, mely aapról>aapn tt-té oldaloa jeianii meg, va\\árnaponkint pedig éH aláaloa. tf. HeiSa keáveeanéayekea ia aynjt elAflaatóiaek, még padig. . havonkint egy (egyaéknaplét, a hó minden napjára, tói \' .1\'. " jogyaátekre enáat lapokkal: k) 4 vaukint karácsonyi aj&ndakul a Peall Hírlap masf képes aaptárát} a Ip^kittinöbb trók válogatott dolgozataival, kliaknasaa tndnivnlókkal a a legérdekaeebb képek egéen ttma gével; c) a Piriéi Divat cimti. léayee kiállltáea képea háti divatlapot (Gyóry ilons aaerkeeatéeébea) a Ponti Hírlap olóiaetai _ lélároa kapják. Regésj késleanéarek dolgábau ia ele6»ég illeti a lapot; eredeti regényelt likaeátk Jfálmán, Akenjl irpád éa Wermer Öynla Írják; fordított regényelt pedig a külföldi irodalom Jegeladrendö termékeiből válogatja fteeat. A Pesti Hírlap regény enarnokát naponkint agy sgy Külfölát (francia, angol, oreaa) tárca, elbenaálén, raja vagy tréfás disloff egéssiti ki; agy hogy annyi élveaetee tsépirodalmi olvnaaaáayt, minfT^Panti Hirlap, valóban egyetlen máe .lap eem ad ma olvaoóiaek. Méltán mondhatják tékát ma1ta4ak legelterjedtebb lapját a Iegolcöő\'bb-nak in: méltán ajánlhatjuk a aagy magyar olvaiaókdaAaaég pártolánába; mert a Pesti Hirlap . eTó\'fitétéei ara pgy hóra 1 frt 20 kr Mgyaá-évre i frá AO kr. e a Páriái Divattal rgyatt I frt IS kr Ifatatváar-aaáaaokat levelezőlapon kifejezett óhajra a kiadóhivatal miadaakova küld, asa ^ lapot naámoakint nea árnlják) S4S_1 hozzá, firka elme éllel t oreságeserte elismert iselluiu&eéggel r Hol tadományon alapnenággel, kol kóinyed gnaynyai/taaltva és kiitiaálva. liáaik apeoiálitáaa a lapnak a üaerkeéalél . ttaeaetek ukponki 11 ti gazdag, rovata, melyet a laalleméii Qaiatua állit, óanaa bangyáamrgalommal a naéloekőfn\' tndoa^nyo* kéezfilettel > mnlattatVa, tréfálkozva vagy .tótofálya. j egh* \';\'>Mlaáea.a\| aWlflaeté, aki áeeeaiber ké feifyaaaáa legalább negyedévre elédaet, esáaiéa aaegkapja ingjeni ée kér anealve a \|>fe\|4 Hírlap aa«jr képfű aapUrái as !•••. yévre, valamint a lapban feljé regéky addig ■egjeleat vél "ét Mién leareaaatkea. ~ A Faatt Kir lap Kaptára karáoaony előtti heUn fog asétktUáetal — A kladéklvaiai otme, kora aa elöftzatáni diákat lagoélgserttbb ponUnUlványon küldeni j gadapénl, \\\\ Váel kérai 7S. 1 1899. december hí 24-én Nagy<Kanina va»irnap XXXXXXXaJXXXXXXXXX Ö"7-k r „ tuvmAi , ■ . xxxxxxx* rxxxxxxxx* Utolsó hót g P4rfcUan 4 fog"créme 1 I \|\| ü ~ :.^______________ .L■•• »___X-E ---— , JH\| 1 --1 -J[\|/ . I E/Mörendil I I THYMOL THTMOL íj/ ! i ■ InMlMHrtfe BjJÍ\'H 5 jl rtMritCaipiil [I / wbbmhmJ Rí fogtliitlUiier, lU f ■ és ko.»r«ái\|. • i / —-........- ■ ■ H, Mit, Win. m Ki (dftktt. Jr- I j Migit ctaklegjobb I l «• hí i\| ■ i j\\\\i «W)i>w«i!íín<^r\| -. tik ártalaatlaa aatl- otm l«a nil- j ^^ AA / 72 j Mp«kM, iiuvo- .»,ü. / 111 ÍTipi / P Htja t foffijált. hjV^^J XilkÚlWwMiw j * / ■■> > -". Mt\'Ml •l\|yl .nTMHi Csoko(á(\|é \|J j». türvényesen vú- IrijlL !* II ÜUtaml piádon nu,auD #1 I . • sfi \'irtitiui ffifr .\'ll ■».<<»«•»«•* \| " ■ fl ■ •>..\' « 1 tubus 80 fillér. - kapható mindenütt, j I : Ék 0 <ls(\|b dint. dnbttbia 8 koron bin»«itf«. U3C30 I /\|\|)\|l\|\|\|\| hutásra érvénye* jótékonyoéla i«rW«n twu to I I Jí\\ • - por* játék a budapesti poU-1 l,CH^ABlZ ■ 1 \' \' H" . * ~ JB li/fin. kmiMt l«boia>orlsm. 31)7—7 klinikai egyesület kórháza Ja-1 ni apknt. d»\|.iii<kit«u m. XX KXXXXXIXXXXXXXXX ▼ára — sorsjegy ára oaak 1 korona. 1 Pg\|iy\|(g(]g(g\| karácsonyi és újévi ajándékul I" P Jf — í. \' klváléaa alkalma.ak, művészies kivitelben mérsékelt érért készít I SINGEK SÁNDOR 377 I iKsrké^urtl nulrrac VAtil-K kVIX.HAV. a V-Hanlaal lak. prnit. mit. iára Mi ♦ . házában flllulat. Főnyeremény "Éj \' Újdonságok; Pigment-képek (a kirakatban látható) ManthelU lí.mboU J»l »J 4rJ* 100000 l "\'""L saia\'" I I üxxMtKXXx%%xxmxxxnnxxuxxxxuxx ,«!ELYTHIA a bor ápolására £ Ki.kiutr. 2C\'/, l.Toiáml k.tpmb.» kiŰMtUtik. jj$ él /\|y\|\\ X 1 -j tlnooitá:4ra & { ■ V /íH-^MX I l.rgelakrlabh ailSsrkl, bál t* láraalcá rud.r. * • Klaő kaOa B ^ ^^^jA ;! v^m..^. vis47avnnhataHamil 1 o jl wpUn »n»iyikit í« s)Í»i« 9mt. 9. m, ue.^u wui. X vi93£avuuuauuitnuia y. Ellaaierf levelek a legjobbkirSkblInlndea dobothoz Maflékelve vasaak. K »á\'J\'nB4\'M ^ $\\* Ejy doboz éra: TAÜSSIG 60TTLIEB S 1 « 1 ,0rlnt a0 kr,J°ár m. bir. Ma. lllllMl ...„a. b UUte.robr Bta 5 B I__■ Karaklári BÉCN, I. Wallmalla a H Ibrr.ad.liMk.t HIÚM UljMit, \| f Ha,bal. a «r»l«bb Ulala^, Kyá«,..rrbrraabr-^aba. X a jótékonyczélu soisjáték 1 J déUmanwidetik. j ^ ,hT 8 icezelőségre \| XKKXXXXXXKKK»XXX XXXXXXXXX^XXXKXXKXX IV. kar., Kossuth Lajos atoxa 1. . ■. \'J -------- • ~ IlTTSaáJII ■ . 1 H 1 Tn RT.RXR 1T e lap Iciadóhivatalában Nagy-Ktoiua va»árn«p Zala ÍM—104 szám (IO. lap.) 1899. deoember bó 4 é« A legjobb karácsonyi ajándék EGY VALÓDI A mindinkább nővektdő kelendőség, az összes kiállításokon nyert legkiválóbb N I Sí fi £ B kílUnletések. a gyárnak 40 éven felüli fennájjása, a világhír, melyét gépeink CSALÁDI maguknak k7vivtakt a legigazibb és legteljesebb biztosítékot nyújtják azok VABBÓeÉP. - jóságáért. 374-3 SINGER C2 varrógép-részvénytársaság ezelőtt NEIDLiNGKH 6. Haicy-Kanlioa, Deák Fepenez-tér 4«0. náai 374 KITÜNTETVE M- MHUaaiaai klilltUaon srssy irdamkeraul ia mllleoiiiuny aagy iraaaal. SS7 Eiskirt aeaaatkdal TeUspr»raeiiy»« alaé dl\|: allaaal Mrmmrénmimml. Lévai üamzatkdsl »el5tipiiwnye« 1sss. HádaMStvásáfkalyi r»i«ip«»r»»arM IhntvMfWrl ktilHláaaa tM Saagadl wilt»»ly\|l MállUáa " nagy iU dlj: aranyéremmel, elnj dlj : aranyéi emmal •lat dlj i araayifaaael, legnagyobb, kltánUUe Weiief \|. C, gazdasági gépgyára Nagy-Kaiiiziái. Ajánlja: liOYAROIiUAS legújabb ón LEfiJOBB TETÓfiÉPÉT, axibad, kiváltható kapattuk-r \' Ijókkal •Hiteti „ atk ós IwpM Ma\|kN fgjarkai alkilaaa Zala-llrill ••rvatéfépat. Parfartő < oleaóia ina Jé, kdanjn vetógipit; legjobb ttu-toráibl aiab. ■•löl IDbltt ktwiS, tobb Hilltftaoa alti diljal liHaUtatt laikreaénarS aaitiakiH, karaaéH, ártaayatt, areajySjUH. restek, trlaeraH. 1 éaiéIM, asaaaka éa i4\|wiÉ\|éH, kikartaaa wnwltlt . é« mindenféle ptilMfl gépeit. , DrtUal műm és vlav—eáéfc >ma<ialaik»t „PIimí jr.\'4 ra ItiiMW répahpa éj löltöflüil, á lö frt. trjapitk lágyra és Mrsasatvs. asT-so Nzőllémlvelők éa siezéitasMk wsáaaára ! A szöllötelepek befecskendezéséhez , . 7 . -• valamint a gyümölcsfákat károsító rovarok, továbbá a szegecs éa tormáncs teljes kiirtására. Mayfarth £h. és társa féle siabiltimtxoU r * a\' ~ # ■ 5 önműködő 5 (ugy hordozható, mini kooaira szerelt A." jéoskendfj, a legjobbaknak biioayaluk, a a#ly< k szivattyúzás nélkül • folya aékot laalkléllss a növényekre parsauaik. Iaa»-br«a«a4ékik SMr ssk szsirs aesi péltfanya vsa alkalaaaiikaa éa száaoi ellmerf bizoeyltváay Wg^aotja aaakaak alvltáxkatlaD kiválóságát mUden súa raaéeaerre: aaaabaa, A legjobb vetőgépek Mayfarth Pb. éa társa Ucajakb mrkantá V rAQEIOOLA" (tolAvatSkatik raadnar) T«légp«i. Mindennemű H\|- ia keléabSaé atjaojr-ayWg aaáanára, Táltókarekek Kik II, dombon avagy alkon a legkBaayrbb \|áaé». legnagyobb tartósság 4a alád aaaalMt- a legolrsébb ár által tünnak ki i\\lahaU legnagyobb auaka-, idá- ia pinamegiakariliat tataik lakatévá. XUjMUsssáfaket szása- áe iialasfriiak- kézi ksszaálslrs. kikerics aar-ZMlálU etipllfrpsk. járgánya, gakoaareaták. trtaarik. akak. ksagsrsk éa karsaéIkes a lagajabb nadaaar ia allawrt iegjobb alkotás alkalaaaaaa aaiUtt \\ gyártanak ia aaillllaaak Mayfarth Ph. ós társa OS. Aaktr kis. aaabadalssaaott aseaigaaiasigl (ygyrak BECS. It. TABOB6TRASSE VI több mit: 400 arany-, szOet ée bronaééemmel klttnte\'.Me. — Klaerttí árjegyzékek ás süsaerl oklrstok Uváaatrs lagyta k\|Metaefc — SéS-10 Kapvtaalik ás IfétsMsk alkataartataak Előfizetési felhívás a KÉPES CSALÁDI LAPOK szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilapra, a .jckns osxlájdi latoi" olyaa aaaUankoa is Mnjkaa vau raatkasatva, hogy ifln a ing káléa ir agyáuriv* Hvasatiel olratkilja. _ aiadas jivbaa aáfj külön bakOlkatö regényt ad iagyaaaa A JtáHI OSALÁOI LAPOK\' naRiktatllt itllsiiriai^ . A Kársa 0SALAT1I LAPOK oi.Uk* aaaUoaaa* ia aaénkoatati ejanfiaak, 4IUtTa kir-éiaak ia {UaTatak tirháaa ia igy_y alAaart dijlalaaal kóiúlhaiik goadalalalktt aa „BMsatik padá-jf-ban. <■ -\'. ■ A KáPKS Oaai.áPI LAPOK" aliántéai ára a JSBlg^sk Lapja eslaá dttaUappal ia i HBi kakstkatá ,.»HéayMaüiMa<" t«) agyttt: Igiaa lui á hl — kr tV\' . • , \' rilivta^r. . .... I frt — kr. Nagt«dévra ... I frt 80 kr. > A „sáraa (iéliw um1 »■>\' aki aa atMeatW iiuign ia aaoaUvU aág 80 kif ia psftessállilad diját agysaam kaktldt, allasiwiatl ate kátta-é lagajabk ragényt kU ingyen ia birmantvaj ■ /" ^^ • • / _\' \' /. • A „KáPia CSALÁDI LJLPOK matatvanyMuaoket iagyaa ia binaaatva ktld aladtaokaú, s kik a\|iriai — l«jtlai«rubti«a l.vtUa\'lapoa — koaaábréslaak. _____ \\ A KÉPES CSALÁDI LAPOK < kUdóhiTAtála ,n . \\ Budapest, V VaitoftM U. (Saját kásában.) Z 1UI IJ > Ul ■ x N o Li o ! j Ul Z Sapklarr advaii M". thnllvltt\| ialsabaaer tanárok és aásak áltál se-áv éta ajkaivá, atvitáshaUaaal aa ANATHEYtIN dr Paff J, 6. ca ia kir, sdv. tbga itstll B É C S BTE. N. - % * . f Üvegekben át lié, f.\|-. L -M\' Meglep haláa süaAsa asáJ és ISctaL tor-fájás ksUsassátsa laMtoi lsaa AágiáM ellen, erttabitl a foghttrt, a fogakat legnagawbt karig áfságban urt(a, k rági kieattlikat angévja rothadás aOaa alb. l^ogpar M kr; Aaatbaria lk»paaala Bvagssa^ lencxibta M kr^ anaagkaa aa kr., Ikgyliatl á frt - illatot "ttírinytaappan kltlléslállasiaéi alias a* kV. Főraktár Nagy Kankaán; Keik Wyul» gyógyszertárában V a .ItiváUtkH\' Csak akkorvfiódl, ka ávagbaa mint a mallatti kék etakaval tnaoia ayalvaa ia araayajwaU cégemmel I" A LEGJOBB SZÁJVÍZ z o m z o 0» > "D 0) N ro> v m Melléklet a „Zala" 108-104. számához 1899 deczember 24-én- 4, iíaratsoity. ^ (Karácsonyra • \'megszületik a világ Megváltóin; ■ Szegényesen, egy szellős tatáidban. A pásztorokkal mágusok s Tiirtflflok Hál oltanak előtte ím, Ugottan. 8 az angyalok szeráf-dala Jelhangzott, Vigasztalásul a borult kebleknek * ~ . Dicsőség Istennek a magasságban ; V t Íís béke lent, a jámbor embereknek ! Csillag jelent megBethle/iem viliékén ; FétfyC hint körös-kilrííl ttízragyogásq Fenségesebb még az isteni kisded 1Elbűvölő, megszentelő varázsa \'Sóvár szemekkel néznek milliók rá;. . A lelkek édes kéjártéi remegnek. ■ Dicsőség Istennek a magasságban; Es bélee lent, a jámbcff etnberekneh:.,\' És — béke Ián. Takviis i:.iük,pi>rszüll!tl % Tizenkilenc század történetébe! 7 Harc,, háborít, öldöklés* vérözön: Kaiu Nemzetségének borzalmas képe j ■ A béke. a szeretet üli ünnepét. J Egyforma üdvösség a magássagbéliek-\\ Aek s a földi embereknek.. 1 Talán azért is óly sötét, pogány, 1 zordon ez az éjszaka,. mert befeketi-í tetté nz emberek szikéből száműzött--\'gyűlölet? . fí Jer kedvesem, beszélek neked, az j örök bókeségről... Ez a hangadó moderij. thémn... _ Néma csend uralog kicsiny szobám-fban, csak a kályhában ropog kalkan a tűz. Alfáiról leragyog az üdvözitő- szózat éa aranyos betűje: „Az Tatén -a szere ;tet.« A■ szeretet, az örök béke! - , Majd ugy lesz kinn a nagyvilágban is, miként itt a lelkek belsejében. A kardok, fegyverek, öldöklő szerszámok vasából kovácsolja.a világ azt [az óriási nagy falat, melv magában I fogja\'\'zárni a békesóget és távol tartja j tőlünk a testvérietlcn gyűlölködést, háborúk vérontó haragját, harci zaj Nagy, mflvelfnép dum-dum golyói szórnak \'. iaZonvát, s bekölüözik az emberek szi- ■ Most is halált, pusztulást sok ezernek.. Dicsőség Istennek a magasságban ; \\ \'. Es béke lent, á jámbor embereknek !- • Miért yübél; hát hozzánk, áldott Jézust Így tiginephk, ott távol születésed fí, Am nem feledjük: szelídeknek, jóknak Szól szép, magwztós igehirdetésed. ■ ■ A sziuredőklje nyygalom vonul, ha \' \'Fen híveid alázattal követnék. Dicsőség. Isfinnek a\'magasságban; Es .béke lent, a jámbor embereknek ! Küzdi virás C\'V\\uló- röpke létitnk-Nent\'leljülc itteu_ állandó honunkat. He m\'iif az Msime, libái delejtÜnk:. . lAkünk viharjd^minket nem szorongat. Lasz méi1 karácsony, \'■ ünnep e világon! Oh a kheru^ok vem hiába zenglek ■ Dicsőség Istennek a magosságban ; Át béke Jent, a jámbor éníüéreknekJ \' ^SdsO-Segeyl, 1009. tlec. hó . •\'• —\' Oltván pi CtfíajJÚT Ünnep Irta: 1 hangok Vajdai; Szabó István. Itt \' vagy tehát újra te drága, \'szép karácsony esté. ..* \' • \\ ? ■ Te azént ünnep,\' mely annyi, \'embert visszavezetsz az atheizmus taposott ösvényéről.\' Te ragyogó éjszaka^ mely annyi \' fásult szivet engesztelsz ..ki — üdv neked! ■* * \'Ivébe a békeség magasztos nngyala, legyenlővé ^tevéin kpldnst a nábobbal, kibékítvén haragot w -gyűlöletet, miként azt a mcg\'váHó njkd liirdeti—ós ! uralkodni fog a világon a V szerétet. Ebben a szívben, mely itt keblemben dobog, ebben sem lakott idáig % — I békesség. • > \|— Tombolvh a szenvedély lázas hnh rlámzással, vad Imrei kedv\'ujjbngótt 1 benne és ádáz meghasonlás lüktetett ereimben...mig nem jött a béke ma-Igasztofl angyala és-balzsamosj. kenetés /ujjával \'érintvén az elégedetlen, küzkö-idósben kifáradt "szenvedélyeket, jóté-\'j jkony álmát varázsolt reájuk s csitító) 1 szóval elringatta csöndesen. I > Fehér homlokú, aranyos h aj fürtű, I azurszemü, ■ halvány arau kis angyala] a békeségnek, hajtsd ido fejedet az ölembe., hadd álmodjam tovább az firők \| békosé/jről.. ..Dicsérvén téged és égi alkotódat) ki hozzám küldött! Hol valál békoség ezelőtt néhány esztendővel ?,. . A napban is caak foltokat láttámén; a.liliom illatában a kábító paláit: a rózsának csak tövisét éreztem ; a cail lagokbun az éjszakot láttam, a tavasz \| ban éreztem a -hervadást és szivem ^fminden dobbanása azt súgta, a mit már annyiszor elsírtam a nem fogom ismételni többé. Az ííröm csalogánydalánál édesebb volt nekem a fájdalmak holló károgása és f^iíejflBm a boldogság." Igen, az, mely más fczivében/ lakozott. I gyermekségem édenkorában ezer mér. ! esü- zöld karácsonyfa árnyékában repe* t-ő öyömien ártatlanul elsírtam ; nem biztatott más halig, mint a bölcaS al-\' ! tató dalához visszasíró emlékezet reme* ■ gő aeol-hárfája. Es előttem járta ciábitó táncát szüntelen a legkncérabb lidérc, mely agy velők éa szivek vérével táplálkozik: dici^aég a neve. —r Ne- érintse ajkát senkinek\' az első. I csepp : kábító, az! Éa ne kívánjon senki [■továbbra ia inni belőle- kárhozat az!-, \|i- De kinek mondtam- volna el: mi bántV ha nem önmagamnak ? Miben "kerestem volna megnyugyást, ha nem abban, hogy névét adtán} a fájdalom gyerraelfénei, mely lelkem verejtékéhen született. .- . \' . . 1 ■ • 0h jól esett kisírnom magam a dalnak enyhetadó vigaszában, gondolván, meghallja másíts.. - - S mig az egíisz világ boldog öröni-j beú, a szeretet\' meleg verőfényében sütkérezve áldotta a szent - karácsony ünnepét, lelkem fekete, gyásznak fátyo-lában vergődvo vergődött. Áldott ápyakéz nem simogatta meg homlokoLiíai; önaetlen baráti szrf nem vigasztalt az\' ifjúság boldog mámora szótfosztott a rideg, kemény öntudaton:" magad vagy, irva vngy!.. A békeséget kerestem akkor is! Az öriAc békesége\'. Nem mt, nein ezt.\' azt a másikat A hol sötét cipruslonibok borulnak a kígyózó ujakra, a hová a békeség aranybetűs kőoszlopokkal ^an oda sae-gezvé, ott abban a kertben^ji - vároe végén..; \' - Éppen hogy be akartam a kapón /épni,- egy gyönyörű kis kéz fogta inog kezoiuet. .Egy halkan suttogó szótól vert lábam . gyökeret. Ez a kis kozecske a tied. Ez az édes azó a tied. Ezek tanitottnk mog az > örök bé keségről másképpen gondolkozni. Ezek hozták meg az én áldott karácsonyfámat, kis angyalok ajándékát, lelkem elröpült nyugalmát»._ Azóta van örök. békeség a szivem* boiw Érdemes volt elárvulni érte, hógy ismét ne legyek árva. z Es érdemes voltba üjrjk kezdeni érte /az n3Wk harpotu\'á poklokkal éa rémeivel, hogy újra kiszabaduljak ónban,. Ide téved az estéli harangszó imára hivó hangja.. .Imádkozom. .! Megszállva és lógva tartja lelkemet I . A vigasztalan uton, apely a csügge-ünnek az egy napnak csodálatos poé-1 déshez vezet, nem világított elém más zise,., , - ; ^ •;■ i sugár,^mint az örömköny, mit boldog Nagy-Kantasa, vasárnap Zala melléklet (10— 104. Máin.) 9 lap. I8M. dac 14-fei Egy karácsony-cste. Ina: FaMr Lipót Szörnyű, lesújtó csapás volt reá nézve, midőn tisztán állott előtto siralma helyzete. Orvos volt, ismerte baját. A szive, aa a sziv, mely oly sokat szeretett és mely most ia a legforróbb szerelem érzetével volt tele, az hagyta eaerbe. Megállapította a diagnózist: Vitium oordis. ts eszébe jutott fiatal szép. t elesége, az a ki vánatos bájos - teremtés, akit lelkének egész melegével szeretett Vége.\'.;-.-.. Ha élni akar, másképp kell berendeznie életmódját. Hisz valami ■ hiitelén ° meglepetés, erősebb izgalom megállíthatja szivét\'örökre. Sajgott kegyetlenül a beteg sziv . hatalmas mellében, midőn feltárta fele-aége-előtt, szomorú helyzetét. tía a fiatal asszonyt, ki csupa szenvedély, volt," azóta . emésztő vágy ki-nozta. • . _ - \'. > . Egyedül volt Férje ott aludt\' a mel-lékszobában a gyermekekkel. - - Egyszer a fiatal asazonv idősebb féijezett nővére érkezett fel látogatóba. Ez az asézony csupa szenvedély, csupa szerelmi láz volt. Azurvösfálszonyu napok vtrr December kezdetén volt. A levegő Meránban ia hideggé vált és ha nem afltött a nap, elkelt a téli kabát is. Egy reggelen csúnya szürke köd takarta el a hegyeket á szem elől A lombtalan fák ágai mintegy a hidegtől görcsösen, megdernir dten nyúltak a levegőbe. Az orvos kedvetlenül ébredt fel, bán- Karácsony este van. Csend honol a főváros utcáin, melyekre a frissen hulló bó borit szép fehér szőnyeget Caak elvéive bukkanik fal egy \'siető alak a járdán. Az emberek otthon vannak mind a csendes családi körben, örvendezve és , édes emlékeket felújítva a kisdedek e totta ez a csúnya idő. A postás már! nt j^epta. itt volt nála : levelei olvasásához fo- l Egy vágtatva elrobogó kocái hirte- gott Egy fővárosi paciensének, egy Ja- ien megállt egy kapa előtt. tal asszonynak levelét bontotta fel ép- , ,, -■____^ ,„.. •__- . ,_ , . . . . _ . . f Abból as orvos szállt ki szivére aao-pen. A levé olvasasa közben elsápadt kézzel a mélv lélekaetet vett Ide és erős szívdobogás közben olvasta tat gjf» téaael s meiy ieteWtat vett. ide , • ^ hajtotta a saörnyü kétkedő a, a gyanú a . , 0(i ___j. ___ . féltékenység! Biztosat, okvetlen biato- „Mit jelentsen ez?" mondta maga-. habár érezte hoirv bel- ban és izgatottsággal simította végig JJj atcart tudni, babár erezte, nogy mm Feltárta a kaput és elszántan erősen dobogó szivVel haladt fel a Jépoaő-tkön. Gondolatában elképzelte: mint fogja most meglepni feleségét Rees-^\'jketée futotta végig testét éa hogy to- nedves homlokát. Felesége egy fiatalemberrel érintke zik nagyon sokat Ezt irta az az asszony. ^ De hát mit akar ezzel mondani ^ Ki az a fiatal ember S metsző fájda-T®j^® Hallott ari vnlm A 5-.t-.lill rtssZfltrvfirtfi I lom nyilallott szivébe Aztán összegyűrte , . . markában a levelet és eldobta magától. I Kon?olni- — _Ah, gyalázatos rágalom... Még néhány levél közt nejének bó- rítékát ismerte fel. Mohón nyúlt utána, és reszkottek az ujjai, ahogy a levelet kezében tartotta. — Vájjon mit irhát ? ;radtak.i Valami megmagyarázhatatlan noj-rí" 1 telem folytán késett a boríték falszaki- mi fog történni, arra nem mert Nem volt Ő már ur a házban, csak egy ».^rt . .. megtűrt „személy. - ^ Usaval. Mély lelekzetet vett es ajka.- Az orvos megértette, látta mint lii- hoí ^elve.csókot nyomottá levélre Fenn a szobaleánynyal találkozott ~ Még a régi volt. Rekedt hangon\'kérdezte az orvos, ha itthon van-e neje. A leány ijedten, meglepetve bámult az orvosra, kinek duli-vonásai félelmet Jceltették benne és zavartan, dadogott néhány értelmetlen szót. Az orvosnak gyanús volt a leány zavart viselete. degiti és idegeníti eí féleségét tőle a vendégül itt levő nővére.1 Végre egyszer a vacsoránál nem birváni \' A szive ? K .szive, az őrülten dobogott -— - -,. uéff az orvos előjeleit, érezte egy roham- Ilonám ^gz^gs^gga^ bt- j^. Az ^jtó félíájához • támaszkodott, hogy kis erőt gyűjthessen A szobaleány a szobába akart lépni, zom benned, hií?en ngy szeretlek. Esabbaü a levélben telesdge.azt irtai elviselni megaláztatását^ a kegyetlenj neki,- hogy egyezzék belea válásba, Le gz ft-vos kimerültségében asólni nem mert ő meghidegült iránta teljesen. tudva, kezével parancsolt távoaást a la-Az orvos feljajdul Waztánvisezarcrgyottj^pynak. Aztán komoran, sötéten tekin-ágyába- Veszélyes roham érte szivét; hö- tett maga elé. Vájjon bemenjen ? Hah I leikig fájdalom és keserűség, s a vissza- mert ő meghidegült iránta tejesen, fojtott düh egy felkiáltásban tört ,kit reszketó ajkain: . " ,j _ — Mit akartok hát! Meg akartok[rögve, tajtékzó"szájjalkapkodott levegő!hogy kalapált á"tejében Sápadt homlo Miálh éé migarohitiii Ikrtott, foleaégétlátta háróHadeg veríték gyOngyOaött maga előtt" egy- idegen férfiúval. Ordi-tani átkot szórni szeretett volna a nyomorultasszonyra, de csak fogfiit csikorgatta s nem tudott lélekzetet venni. Iszonyban kinlódott . - Mikor magához tért, órák hosszat fe j küdt ágyában testileg-lelkileg megtörve, szemeit kimeresztve. Valakinek mellette kejlett mindig I előre, aztán eltorzult lennie,, mert többször isjftéttődtek a ro-j össze felesége lábainál, hámok ölni? Erre felpattant nejének nővére és a .legfájóbb szemrehányások özönét bocsátotta az orvosra. /. " \' — Hit miért ment férjhez a feleseged ? Hogy asszony legyen\'. Most asz-szony, férje vanr és még sincs férje, hát micsoda Öröme van; élet-e ez egy fia tal asszony számára V Az asszony nem mert férjére tekin teni. Könyökére támaszkodva, ajkát harapdálta. 7 Az orvos feje lehanyatlott. Kegyet Egyszerre kéeazurásként érte egy a szobából kihallatszó csóknak csattanása, egyszer, kétszer sokszor, nagyon sokszor. Ekkor mint egy bosszúálló Isten, rontott a szobába. Pe visszahökkent. Öröm kiáltást halt latva. kitárta karjait, támolyogva lepett arccal roskadt A szoba egyik végében, az asztalon fénylő csillogó karácsonyfa állott égő len döfés volt éz szivének Hisz ugfcia Igy gyötíódött. a mélyen sújtott emJténytö csillogó karácsonyt a auow egu tantalust kinokat szenvedett. Szerette ber- 08 elaludt «i rómeB álm<>k gyö-\\gyártyákkal, uiely mellett gyermeke, ez asszonyt, ki szép voItTli ő nem kö-1 törték, melyek újra felriasztották. Az-1 állottak. Közöttük állt teliwége, karjai Üthetett hozzá. Belátta, hogy nem ina- K11 8iSÖrnyü viíiöi voltak; egyszerre ban legkisebb fiacskája tartva, kit sze radhat tovább a fővárosban. I csak. ott látta nejétr csábitó aiépségben, j retettel csókolgatott. , Állapota mininkább rosszabbra for- amíöt"egy idegen férfiú karjában élvezi; A szive e pillanatban felmondta a dult; a viszony közte és neje közt min k szerelem gyönyöreit, a^int csókolja I szolgálatot, közeledni érezte végét. Ea dig feszültebbé vált. _______________azt az embert épp oly hévvel éa ezen\' alűinfr^ leroskadt neje- lábai elé, utolsó Egy napon Jaztán becsoinágoltatott vedólye8 öleléssel mint a hogy őt egy-1 gondolatában bocsánatot kért nqjétől, és elutazott Meránba, . kor. Ilyenkor ökölbe szotult keze és dű- j kit s:- iVefcélt forrón végső leheletéig. .. hősen hadonászott a levegőben. \' \' 1 —•—* • Szomorú utazás volt oz. Merán enyhe levegője, csodaszép tájrészletei jótékonyan hhtottak áHapo-tára.^Felesóge is irt neki. Leveleiből nem tűnt ki semmi harag. E körülmény is megnyugtatta némileg és állapota rohamosan javult. Erősnek, egészségesnek érezte magát mint annak előtte és a reménység rózsás sugara biztató-lag ragyogott feléje. Boldog lesz még, szeretheti még feleségét ugy ahogy ő akarja; s jóleső megelégedettség, bizo_ dalom tölté be lelkét A karácsonyfán utolsót\'lobbantak a Aztán,jött az előbbi fojrásból ismét jgyertyák, amikór az orvoa életfaklyája is kialudt örökre * A szobaleány kivezette a siró gyer- egy levél, mely megadta szivének a ha lálos döfést. Azt irtsa neki az a fővárosi paciense, hogy felesége rutul megcsalja\' ni ekeket őt és hogy kézzelfogható bizonyítékkal szolgálhat. úsézenett hangtalanul, amint e sorokat olvasta. Nagy fáradságába került előhívott orvos kollegának eszméletre hozni. íérjt\' X Ái asszony^ \'sápadtan állott holtteste meÜfiti.^ i Nem szerette már \' Möst ott feküdt lábalnál élettelenig ismét j mozdulatlanul, mereven. Ea az asszony jbenáejóben megszólalt egy titkos hang, ia lelkiismeret szava: nTe ölted meg, ta, \'te....» .. ■ Nagy Kanina, vasárnap Zala melléklet (108 - 104. ssám.) t lap. 1899. dec. t4-é» Ajk assaony homlokát veríték boritá, a feje ingott és menekülni saeretett ■volna attól a benső hangtól. Ekkor megnyílt az ajtó és ason be lépett az asaoony aaeretője. A nő örörasíkolylyal repült a belépő karjaiba. - — Jöjj, gyorsan jöjj el innét, most már ngyis a tied lessek... meghalt ez ftt!—8 a férje holttestére matatott. Sokasor valami ősi, nemesi negédesség gyulladt lángra benne; ilyenkor kétkézre fogta - esi bakját ét annyira banda-bandáxott vele, «nintt»a valami ármányos eflenséggd viaskodnék. L Finoman zsinórosott, uj sujtásn átiüája ugy megfeszült jóháplilt — potrohán, bogy majd széjjel pukkadt Csizmáján kegyetlenül pengett az ezős-■ tös sarkantyú, mintha verbunkost aprózott Szerencsére, hogy a fiaskó ott áh vakho- est a szomorúságot De Pisti ekkor lsg mellett Igy még lenyelhette gyan már lápitKkeh- IL De mikor a tetemre nénett, velőt- i volna." ráaó aikoltáaaal tántorgott viasza, kar- De azt szegény feje rendszerint elfeledte, ját védőleg tárva ki maga elé. . hogy a csibukban tőz is, dohány is ég a Aa orvos megüvegeeedett, kidüledj jgy nem csuda, bogy a kiégett smvrna-szemei mereven szegeződtek as aaa-l^™ miatt, a paüüiom el nem marad-szonyra Es a halottnak ez aa irtó- j jjjtott - \' * zatoa tekintete megbomlaaztá « asz- A ^ héten j, a miltt koccantak aaony agyát, megzavarta easét Bém&ltjg^^ > sikoltozással, őrjítő félelemmel akart, Nem ± b^u im az öreg azóta más-menekülni a két merev saem tekintete]^ mjflt a p^ (. ki a boldogult előL Kirohant a szobábólőrülten; kqMáltj^^w^ Hal Mvhaité. K/wvw hAsvn ané mam anm * \' első feleségétől való volt) no meg a—nevr- hajjal rohant, hogy hová azt maga Hm tudta, caak messze* a két büntető merev asem rémes -nézésétől De a halott szemei üldöztök folyton Azóta, hogy ez az összekoccanás olyan tűrhetetlenné tette házas életét, annyira elkeseredett bog)\' bujában a sakkhoz folya- sAciuci utuuMva ivíjvuu \| rxiOtt Jrnnt rnfc«t«>ár a b^r Ma> lóvétekaen, dartlizott » \'. Persze—jómagával, kózbe-közbe megeresztve egy-egy kyaterkátj Egyszer csak összecsapta az egész pák-, lit és dühösen dobta magát a pamlagra. — A sistergős mennykő játszik svindlerekké! Hohó! barátom, spektábilis, nem ugy verik a cigányt-! Ha az embernek tercce vagy belája, azt ki szokás böffenteni játékos azt nem szagolhatja fedte utcákon, el-elbukva — ismét zi háló mellel felemelkedve^de axért egyre látva azt a mjgönitő tekintetet Sörön esett a bó. A pelyhek lágy ázegéasel hullottak a földre és betakarták tiszta fehér lepellel est a piszkos #világöíT Lassan kondultak meg a;®®csn^ícs templomok harangjai, és seregesen tó-imeg dúltak e szent éjszakán a hivők \'Is-, Hogy kire szórta elkeseredése mennykö-ten házába Ájtatos zsolozsmák szállót-1 ^ ki tudná kisütni tak az ég íelé. Eljött az ur, hogy bé- Talán az öreg maga se tudta! két tet2mts<>n á földön, bogy megváltsa Az ember néha unalmában magával is \'bűnös emberiséget -\'\' beszélget + \' Es kongtak a harangok szakadatla- Mikor dühe már a paroximusba csapott: nnl; oly\' méltóságosan, oly űnnepieáenj akkor * toppant, jobban mondva s&r-rogett h ngj"k.7 , ránt be Pista gyerek. Egy. megkínzott ember és egy bű- «^=-No mi a fityfiríttvet akarsz te ne-nös asszony halálharangjAnak hangjai buló? Mi? voltak azok már. fi házi orvos ur. „ Jrt»: Halié r Jené t A fiu .odacsuszott bozzá alattomosait,; orozv a, mint a hízelgő kígyó és — mielőtt a haragos spectábilis megakadályozhatta volna - egy csókot lopott annak tisztes, fehér kezére. —. No, mi járatban küldött anyád ? kezdte nyugodtabban az öreg. — Hát.. édes apám, azt üzente a mama, bőgj-... hogy... — No, nyögd ki mán! A Pista gyereknek elállt a szava. — No, mi az isten csudája van veled ?, Megnémultál? Beszélj, ,/nert termf nccse! . . Késő őszre járt íi idő. Künn .a pasztán, ilyenkor/ az unalom majd felveti az embert Különösen, ha valaki olyan mörazus Aagibavonalt, mint az megraklak öreg Tütő«y Flórián uram. A kis lurkó erre ugy elfogódott, hogy O-is amolyan .öreg ember—nem vén megeredtek a Jcönyet és olyan tisztességes ember" fajtája kurta uraság vok^ a .ki nagy-jbőmbölésbe csapott át hirtelen, hogy egy tehetségűnek, örők-i§ümk, akar látszani a sakálnak is becsületére vált volna, világ előtt, s aki erre a szép tulajdonságára — Eh menj, takarodj, takarodj, mert már {sak annál is inkább lehetett büszke, ....Tüstént kérdezd meg, hogy mit üzentek mert a váras legszemenszedettebb, leggyö- ... .Akasztófára való semmiházija igy meg-nyőrűbb teremtését mondhatta feleségének, szégyenítem a falamiát A forra\',... illetőleg De, hogy a gyeplőszárak nem. az ő ke- a szabadságharc alatt csak agy fütyörésztek zében voltak, hanem átsiklottak észrevétle-1 a fülem mdletj a aj fontosak, meg a karnál az asszonyéba, azt vagy nem tudta,táeaok, mégse felejtettem d, bogy mi va-vagy nem akarta fölérteni \'gyofc?...; Mért kürtők?.. Ejnye, ejnye,., a Mert hát kronc-legénv voh ám azlri áldója vatt^T. ilyen szégyen ilyen gya-őreg. f - 1 lázat L. Az én fiam az én vérem Oyea Széles marciális mellét önérzetesen éfTkorcs nemzedék!- Kutyaféknm „,_ kutyáié-fennhrjáaó aristoczats méhósággaf dülleszt kom!_ No de ilyent megérni) dii im mertette ki - míZor senki se látta. \' tafest" 1 Az asszonyka beadásijában jóleső ■»-lleg áradt szét A doktor ur ott melegedett a kandalló \| mellett Tütőssyné pedig valami fehérneműn babrált. Félhomály vette el as ember sseme világát terméflMes, bogy nem sokra ment a kézimunkával Ugyan nagysád, ne rontsa a szemét ( Remélem, nem akarta, bogy a klinikán ápolják. — Azt éppen nem-kivánom, de Pestre • szeretnék azért fel rándulni \'t —; Aztán mit csinálna fönn? [- — Eljárnák színházba, egy kicsit kitombolnám magam és tndom Istenem legott jobban lennék. — Azt elhiszem. Az Oaztrigás Mid, a \| Váljunk d, a Teknősbéka etc, ilyennemű vérpezsdítő látványosságok jobban hatnak, mint egy uualmas falusi orvos trécselései — Persze; különösen, ha az az unalmas falusi orvos — nőtlen is. — Alj} bizony a doktor bácsi nem unalmas, sokat tud heszélni! tódította hozzá Pisti úrfi! —\'\' Nem hallgatsz d mdht mindjárt f jrivalt rá a szép menyecske. Iszen én tanulok? De, de... te is mondtad" a múltkor, hogy a doktor bácsi-Az asssony jónak látta, hogy közbe kiáltson: — Nem fogod be menten a nádat! Te pletyka! A doktor négy fényes krajcárt csna-tatott á markiba és félhangosan biztatta: — Csajc kivele, Pista, ne Iflj-! te derék legény vagy! Kapsz cukrot is! Erre a Pista gyerek, mint jőlnevdt fiúhoz ütik, önérzetesen felkelt a székről és és zsebébe téve kezeit^ melyek görcsösen-szorították a nem csekdyAökét, egy igen élelmes propozidóval állt dó. — Mama! a doktor bácsi adott négy krajcárt azért, hogy a titkot eláruljam; te mennyit adsz, hogy egy szót se szóljak ? — Kapsz cscaót vagy linzer-tortát — Az nem elég! Hát még? Mit szeretnél ? — É-én? linzert és tudod olyan___iaá dobost is, a milyent a mohkor a doktor bácsinak akartál sütni, de -e- - Juci megette Meg — pénzt h -»-"Mindjárt kidoblak szemtelen fajankó! Azért se kapsz semmit! , — Akkor megmondom. De\'kitekerem a nyakadat —<■ Akkor megsúgom— Szemtelen imposztor! Tít, ha esólas, elnáspángollak t Mindketten^ndléje álhak. \' A szép asszoDy rányomta <liljo€n-tenyerét\' (mint a\'doktor asokta nevezni) —Pisti szájára és hallgatásra kényazerítette. \' ♦ Kf. orvos ur pedig befogta s—ssemét Igy ft nem beméi betett, se nem láthatott semmit De antul jobban —\' hallott. t aat is hallotta, mikor a doktor bácsi — tffaai ix>csá\' 1 megpuazizta az arcát, nem ugyan fístinek, hanem a—mamájának. 4r Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala melléklet (103-104. >sáui.) 4 lap. 1899. dac 24-én Ast meg már látta ia, hallotta is, hogy a >kis inam a < ezért nyakon felejtette, jobban mondva csak -^r legyintette. A szerencsésen kiszabadult knjón meg ragadta a kilincset, egyet nyomott rajta, rája csimpaszkodva, és mikor már teljes biztonságban érezte magát az ám bi tuson »•« csak az orra ért a szobába, diadalmasan vihogta : — Doktor bácsi, azért ne féljen ám 1 A »kis mama« magát szereti ám 1 De aztán a kővetkező pillanatban lódult is, a hogy karikás lábai győzték. m. uram leheveredett a ka- Aztán . első sorban it; egy jót húzott a hirhordó hátára a szájából kikapott pipa-szárral, másodszor pedig- kidobta hűséges társát a-azobábóL ~ . v /•Jóllehet a dohány kiborult, nefh esett nagyobb baj, mivelhogy még senki se gyújtotta meg. 7 .* . Aztán dühösködni kezdett — Azt a \' jégenkopogó rézangyalát t Hm\' ez mégis horribilis, hogy ilyesmi szakad az ember nyakára vénségire! Adta tűzről, pattant menyecskéje! Hát menjen, ha v?n neki: hová Nem tartom vissza! Nem én-!! . Aztán még neki áll felebb! Ha nem nem jggzjpásképpen, etiam Acheronta mo-vcoó Fbe én, egyedül csak én leszek az ur Este Tütóssy uram leheveredett a ka- a háznál! No nézze meg az ember, napéjáta •—i. \'- Hát ha mindjárt az Acheront nem is, Megtömte jó fajtájú raűz-dohánynyal a de a billikomát nagyon is megmozgatta, csibukját és várt - Künn a kiakolbólitott Kásztor szűkölt, Az érdemekben megőszült és fogbijjassá vomtöttf kaparátedtt,\' benn meg az öreg sfilyedt Kásztor ott lebzaelt előtte, a leteri- duruzsolt elkeseredetten, tett trptrhrn ° Mikor már némileg csillapodni kezdett, Szörnyen « bántotta az unaíom, mert ~ lépe" be hozzá Fogarasi dr. ugyancsak akkorákat ásított, hogy majd le- \' " Salve!-Domine spectábilis! — üd-esett az álkapcája vözölte a házi orvos páciensét (Azért diákul Aztán gondolt egyet, megrázta^ nya- jnert az öreg nagy kedvelője volt a remek kán a szúrós őrvöt és komoly, njpltósággal lnk nyelvének.) kezdett fcapucálni á tágas viskóban. _ Valamit mormogott rá, aztán megkínálta Aztán mikor körüljárta a nagy diófa üléssel, asztalt: odaállt á gazdája elé és okos po- Tálán rosszkor jöttem Tütóssy ur?! ttjával rábámult a hánykolódó uraságra —\' Eh, hagyjon föl! A doktor medici-Mintha csak azt akarta volna kérdezni nae míndi8 rosszkor jön. Ha nincsen baj, tóié: No öreg; mi újság ? . akkor W sincs rá szűkség. A tekintetes ut egy ideig nézte, nézte, ~ ugy mondták—kezdte, kajánul mo-aztán elmosolyodott és megveregette a kútya solyogva,—hogy ó nagysága beteg, szőrös fejét ■ ■ , (Pedig hazudott, mert éppen onnan jött - — Hozz gyújtót, vagy fidibust! .Kásztor L . • , -biztatatta a merengőt. Kásztor ó, kutya- ~ B»noni iz é" En miattam az is sága pedig sarkon fordult és oda ballagott lehet az ajtóhoz. Nagy karmos prácliit feltámasz- - Megengedjen, domine spectábilis, insto totta az ajtóra és várt, mig kieresztették. humillime, hogy beleártom-magam-az önök És betért a konyhába családi életébe. De én orvosi hivatásomnak A hosszú szárit füstölő instrumentumok- ÖgX vélek teljesen, moraliter és lelkiisme-nál ugyanis az a legnagyobb baj, hogy az retesenmegfelelni, ha ilyen dologba is bele-a ki pipálni óhajt, egyedfii nem. tud tfizet avatkozom. Megbocsát ugyebár Tütóssy ur? csiholni . -.- Eh! — fakadt ki ismét ez indula- Kásztor ur azért tette tiszteletét a kony- to8an szaladgálva a szobában—fussa csak hában, hogy Pista úrfit tfebivja végig ezt az epistolát. Ez már régi szokás volt • . Azzat eléje dobta a szomorú b\'üittárgyat, Pista azonban ma véletlenül nem volt j "" »«<?\' csináljon egy okos visum itthon, igy\\ hát Kásztor\' magában tértjrepprtumot! orvoS végig futott a levélen és ____A De nem — üresen. \| aztán visszatette. " „ Az örv tfiszilánkjábair egy levelet liö-1 Ax "raság megállt előtte és, élő kérdő-zott Kásztorí- (eltárulván az ajtó—ünnepé- alakulva, merően a szemébe nézett, a lyeseu bevonult és Tfitdgsyvel farkasszemet nélkül, hogy hangot adott volna nézett. ■ - \| A doktor ur egyet-kettőt csavart szép, Azonnal szemébe ötlött a levél. Jmarciális bájuszán-és szólt: Szépen levette, gondosan felbontotta és\| — Már moetjsak az a . kérdés, hogy olvasni kezdte. Fogarasi, a ki ismerte jól a vizsonyo-kat, majd hogy rosszul nem járt, nevettében. De csak — belül nevetett Türtőztette magát — Hiszen akkor rendben vagyunk. És felelemelkedett — Hogyhogy? . -=- Hát az én szerény nézetem aa, hogy tekintetességed ir neki egy sort, a melyben tudtára adja, hogy: föl is ut, le is ut Aut caesár, ant nihil! Vagy bocsánatot kér és —: marad; vagy nem s akkor — mehet! Igy csorbítatlan lesz uraságod páter familiási tekintélye. Az őrinek tetszett is ez a tanács, meg nem is! MegvaÉarta kopaszodó tarkóját Ez annak a jele, hogy kétségei vannak az embernek. — De hátha csakugyan elmegy ? — Akkor majd visszajött. Tudja, kérem, ha a férfi enged: - akkor a nő zsarnok; ha ellenben * férj nem enged: akkor az asszony rabszolga Meghunyászkodik. — És azt hiszi, dóktor ur, ily éh módszerrel céh érek? "Nem hiszem, Jianein tudom. Biztos benne? —1 - Mint akár abban, hogy Tfitőasy ur egy öreg oáiber, a ki nem vén ember. - No —gondolta magában — ennél több és hathatósabb argumentum nem kell Megköszönte szépen a tanácsot\' és az orvos megindult* Mielőtt betette volna maga után az ajtót, még egyszer megtudakolta, a miért tulajdonképp jött, csupa formalitásból: — Tehát ő nagysága nem beteg? saszal távozott, a nélkül, hogy a feleletre kíváncsi lett volna A mint hogy nem is lehetett Tűtőssy uram pedig leült, feltette as ókuláréiát és nagy kacskaringókat vetett a papirosra Tisztelt nagysád! Ha mi azért keltűnk egybe, hogy patvarkodjunk, akkor fölösleges volt a házasság. En tovább ezt a., státusquót nem tűrhetem. Vagy bocsánatot kér és akkor leszünk, mint voltunk, vagy... — No, — dörmögte magában — mi legyen ez a „vagy"? Valami szigorúnak kell lennie, hogy terrorizáljon ... Nos ? Egy pohár\' karezos talán segit Es csakugyan Megtörölte ajkát és folytatta: vagy sorsára bízom. De bosziuti akkot rettenetes lesz. Atyailag: Tütóssy. ^Tjsztelt fétjem-urant! En nem azért mentem önhöz nőül, hogy klastromi életet éljek Én asszony is akarok lenni, nem csak az ón nevét viselő báb. Fontolja meg ezt uram, ételt az esetleges következményekért,, melyeket az ön makrancoskodása involválna, a felelősséget nem vállalom magagirá. Rögtön kérek választ! Lepecsételte és oda adta a szobaleány-nak, a ki bejött, hogy az ágyakat lebontsa Es rágvútott egy regalitásra Tisztelettel: Aranka. Mikor az utolsó betűt elolvasta, odavágta az asztalra, csak ugy laspant nagyságod . — Nagyságom az öreg apád! —- ... Hogy Tűt\'Őssy ur szereti-e a- ked- i > " ve Tiejét " I „ IV. — Bolond beszéd ! Ha netp szeretném; rf ____\' nem vettem volna eL \' \| Vacsor^ után volt — Hát akkor,.., akkor van még egy j A mint m^gtheáztakj Pistinek be kel-diserét kérdés.* jlett mennie a konyhába, (a hová különben — Csak ki vele, fortiter! nagyolt szívesen ment,) hogy segítsen a bé- — Az t i, hogy ki az ur a háznál. \|res asszonyoknak tollat fosztani. Erre már nem tudta a tekintetes ur, I. Itt aztán boldogan .szívta magába a \'tűn-hogy mu felgljefCi^cvetétt is, meg boszan-j dér-nltték mámorító varázsát kodott ís, . . . -Mikor ketten maradtak, Fogarasi oda De azért csak higgadtan válaszolt, bi- ült a pamlagra a szép asszony mellé > hogyan én fütyülök, ngy tSütolj —l Pompáin!Uta^ufik+^Rögtön jön az egész kúriai! , \'a levél Még ki se mondta,már hozta Jud Nag^-Kanixaa, vasárnap * jHpP - - Zala melléklet (103—104. szám.) 5 lap. 1899, dac. £4-41 Élvezettel olvasták a régi módi bői özsaerótt levelet, — No ez remek! — szólt elégülten az asBHmy, J> — Foenomenális 1 , _ — Aztán hogyan fenyeget! — Ed tanácsoltam neki — Tehát akkor a n órai vonatul ? ujjougott a kikapós\'menyecske. — Ázzál, . 7 . azzal,pusmogta Foga-rasi és ajkához szorította szen vedel mesen azt a iorró, pici kacsót Es megszöktek. „ betűk- Az uraság éles lármája elnyelte az ő V. , Addig-addig készülődött az idő, mig a hosszú vajúdásnak tisztességes hóvihar lett a vége. . Pedig a kalendárium verőfényes novembert jósolt Lassau álntosau pirkadott Tütőssv uram aligha töltötte valami jóf az éjszakát Nagy, piros karikák rajzolódtak a szemes köré. Oda ült szokása, szerint az országútra néző ablaka mellé, a süppedő öreg káros-székbe és érthetetlen izgatottsággnl bámulta a fehér szemfődőt Kezében tartotta a pesti, újságot, böngészgetett is bennepde a gondolatai másutt kóvályogtak. ■ - Es pedig hol másutt, mint a asszonykánál — . „Eszébe jutott, hogy iszen tulajdonképpen nem is a felesége a hibás, hanem tulajdon maga. Hogy milyen áldott enni való, kivána-, . ,, , _i, . . . verandán, mie el nem unta tos egy terein tes is o. Annyira, annyira el- érzékenyült, hogy egy kövér harmatcsepp I — — — — — — húzott barázdát egészséges, pozsgás képére, \| a mint gördült lefelé, a papirosra. - A szép, sürü rojtos pillái mintha áthat-1 lan- organtínná változtak volna. Minden inkább tetszett, mint látszott. De ha testi szemei nem is voltak \| tiszták, jól láttak a lelke szemel Valami megsúgta neki, hogy baj van a kréta körül «A mint felvetette szomorú, bágyadt te- halkan eldorombolt egészségére vállék «z északai nyugodalmasaág f«-ját -«- Hát te bivaly bőrön búzott, akasztófáravaló címeres gazember f Te nyársravaló Hálám-szamár! Ki mondta azt neked, hogy fogj be; ki mondta azt^ hogy az_ Jtj^ hintót ilyen csatakosan vontasd haza, mi? Aztán ki engedte meg, hogy a legjobb csi-kóittta^ fogd be ilyen huncut időben! No heszélj, üvölts már, te égbekiáltó. No szólj hát 1 Hi&en már régen bangót adott volna .Szegény ördög, ha a tekintetes nr nem deklamál olyan viharos páthosszaL ■ Igy csak lapított ott, az almáijom mellett — Instálom alássan. — Nekem ne instálj, semmit Mondd meg, ki engedte meg ezt neked, mi? — Hát, kérem alássan, a nagysága. _ Tütőssy uram felhúzta . a szemöldökét majdnem a feje búbjára. -I F__rr Hát azt vitted el ? Mi ? kérdezte csendesen. — Igenis tekintetes úr és... — Ne papolj nekem többet itt Apage! Apage ! A parádés-kocsis kikeczmergett valahogyan az ajtón. Tütőssy uj^m pedig kiadta a szörnyű statáriumot, hogy vagy kerékbe kell törni, J vagy borogatást kell a — hátára rakni an- j ., \| nak, a ki elsőben toppan be a pusztai ma-aortás , Ijorba. Az »első látogató alatt természetesen Fogarasit értvén. Azzal bezárkózott és egész uap senkit se bocsájtott be magához, még a fiát sem, a ki künn pityergett addig a a dolgot VL Alkouyodott Az ég fedele arany pitykékkel volt ugyan kirakva, de elég sötét volt Három suhanc-gyerek meg ott lődörgött a sziíibeh; mert hiába: tudták, hogy a I r^g5meí — Quomodo, qnomodo valet? Mátyás barátom? Bene? A kérdezett pedig epésen dnntasok magában: Bepörölőm a disznókat! Igy elbánni a böcsületeS" emberre] ? I De aztán lassan megjuhászodott A villányi bikavér egy kis életet őntfltt bele Aztán lassankint töviről-hegyire elmesélte, hogy a pesti facália-bátyját látogatta ipcg, bevásárolt ebből is, abból is, no nMf azt is mai á propos felhozta, hogy a nagy ságával találkozott a vasúton, mikor jegyat váltott és, hegy a doktor nr fidvticli — Mit? az a humbttrger engem tiartel ? pattant fel hirtelen — Igen, igen -r- erősítette ártatlanul az ispán — sőt azt is üzente, hogy addig nem békül meg, mig a tekintetes nr mag nem kérleli- Az ördög vigye., a hátam, S®L°8é_____ - • — Mit ? Mit? Hogy én béküljek ki vele? a doktorral? No, ez. hallatlan confi* dentia. Még ő ütötte fel az orrát — Hát 6 valószínűleg a nagyság^ aaa» vait reprodukálta, mert ő súgott valamit a fülébe — Ah! úgy ? Azért sem engedünk I Justra sem I VII Estéukiut, mikor még a lámpát nem gyújtották meg, a szegény ágról antlraiH Pistike oda mászott az édes apja csonton térdeire és pacizott Tütőssy uram pedig elmesélgetett neki hold- és csillagfénynél a tündérkiaaaazonyok-ról, a Hamupepejkéről, a Csontváz-királyról, szerelemről, -tiútlenségról és sok máaroL A Pisti gyerek sokszor még sem ia értette, a miről mesélt .De azért az öreg caak nem hagyta ab&án. Lágyan rezgő hangom énsgjgőséfi, sze- mit az öreg ur kiad, mint regulát, azt brevi manu, ha törik-szakad is, teljesíteni kell Mert fájt -neki az egyedülvalóság; kínózta, gyötörte\'az a ttfdat, hogy kijátsnt- kintetét, látta, hogy a batárja döcög el az ab-1 daion A vizes pokróc ott fityegett a kocsi-ol- ^. meghurcolták a nevét, becsületét lak előtt üresen, azaz tele plaidekkel és más meleg gúnyákkal, / -_J Wegeseti szökött fel Kikiáltott a Juci cselédnek, hogy-^staute pede küldje be a Márton kocsist j Fogjanak ki a béresek, a palÓ£ kondás, U orrahegye^se látezott ki " belőle vagy akár ki a föld kerekén. — De azt a vén gazembert __Szegény Egyszer csak látják ám, hogy biceg valaki j en)j)cr j t a veranda ajtaja felé.. Nosza, nem kellett egyéb. . ,v Az egyik befogta a száját az érkezőnek, a másik kettő meg bepólyázta ugy, hogY öreg ember -r» nem. vés teremtsd elő. Csakúgy toporzékolt dühében, j nestül Aztán néhányszor megtapogatva a szé-rrrogton \| jgg ]]átát, ott hagyták pokrócostul, niinde- De, a? igazat megvallva, még se tudta hogyan üdvözölje á korai látogatót Márton meg tempóban, komótosan j kászolódott • le a havas bakról. A bagólevet kifolyatta a pipából; na\'-j gyokat cipákblt; lerázta magáról a hópihé-ket, került, fordult, végre aztán nem - cse-1 és uccu, vesd el magad, ki. erre, ki rí amarra; csak a hangos kacagásuk árulta nHj kérdezte a fiától Csak a vágyai, törekvései és az odaadó szeretete, az iránt a csapodár t-sseony iránt volt benne fiatalos. Különben érezte, hogy gyöngül, zsibbad, gondolkozási. tehetsége hanyatlik. De hát szeretett És a szerető szív megbocsájt. Egyszer, ugy karácsony táján váratla- él az-irányt a merre elszélyedtek. Az öreg tekintetés nr valami elfojtott nyö-1 szörgést vélt hgllani. ~~ Rögtön eszébe .jutott rendelete Derűsen tárt ajtót és szívélyesen biztató gon] a doktornak vélt alakot:—Tessék, csak tes- —Te Pista! Szereted te az anyádat ? — Nagyon szeretem apus, ugy, mint a galamb a búzát (Nem jutott hanraronn eszébe más bt- kély piszmogás után belépett a veranda aj-1sék doktor ur! itt jó meleg van.; bizonyo-1 tajan. Egyet húzott, csapzott, »iiedvdús bajuszán, lecsapta kopott báránybőr-süvegét a fayence-ra, a köpőláda mellé, aztán egyet i merte fel. bruszikolva, nagyot lélekzett és halkan koppintott egyet gémberedett ujjával az ajtóra. san a náthától tüszköl ugyebár. De milyen nagy valá rémülete, mikorj nyöszörgő utasban saját — ispánját is-j egény Az öreg mérgesen kiáltotta: No bujj belgarádics ilyen időben. Np^m^aaz,.Mátyás lelkem? Szegény t szegény! Talán elcsúszott? Persze sikos aj Hát engem szeretsz-e ? EgsTierró csók volt rá a felelet —. Hát aztán haza hiyjttk-e a mamát, \' te tacskó ! - Kérem szépen,édes apus, mentől előbb, És haza jött betegen az asszony. VIII m tá- rnán egyszer! Mikor aztán beljebb került,j Az még vánszorogvabotolgott egyre azt i Tütőssy\'uram, ha bőszült, fékteli olyau1og«tóásra talált, a milyent világ-Itljtogatwrr Agyonlövöm a kutyákat; agyon dujatu; Tütőssy pedig nem tudott eaeatfi életében sem ért, meg tar fqe. lén ! Im^ertineqtial Habi isejkire haragudni Nagy-Kanizsa, vasárnap Zaüa melléklet (HJ8-104. ssám) • lap. 1899. dec. S4-éo Mindenkit szeretett — s felesbe szerekéért- • \' Még s házi-orvos megpokróczozása is sfaufadt re? Hogy rendelheti el egy ily egyszerű lány minden felsaólitáa nélkül a házi könyvtárat szakavatott Részel ? Hogy tudta leseoktatni a \'Mancsikát a est — es s egy gysnnokkal több .rótt neki * — Majd megmondom ebéd aia nagysád, hogy miért mantOnk oda. A csonya selypítésrői, a mi neki as snyá- gyermekek előtt tfevé hoasá halk— Sót, mikor egy szép deczeaberi reggt-nak mindeddig nem sikerült? Es a mi ka S doktor egy áré jószágot tett az öreg uraság ágyába, Tútássy uram ar élébe kapta él kedélyesen, bár némi malitiával mondta, mikor már jól szemügyre vette: — Derék ! Derék! Mondhatom ! Egészen az apja fia. (8, hogy ülhet valaki as sas tálnál folyton kellemesen mosolyogva, akár isiik neked. — nem szeretok viUtkoani- Ebéd a tán! No megállj adok éa as étel, akár nem ? Padig ex aa angol lány Es adott ia neki Ssóhoz sa e ngedta látszólag jutni a leányt Kibnad\'dt belől* a rág •nPy Miss Ellen. Irta: Xilef nagyon egyszerű népak gyermeke ós tartogatott íéltékeny haraga nesn kimélte Iám, sok dologban mégis túltesz a háza lányt cseppet sem, „azt as angol prin- asszony án, aki rangos családból szár mázott — Furcsa\' Dyen töprenkedések idézték ceszt.\' — Elrontja a gyermekeimet, — olyan elő az \| finnyás jószágokká teszi őket, mint úrnőben lassankint a titkos irigység, aj maga! Hát as én ssaeam már nem, lappangó rosszakarat érzését Mert hátlsaó, — hát maga több akar lenni,mint \| csak asszony as asszony. Bármennyire j az anya ? A leány fölnézett a mennyezetre és is büszke volt kifelé erre a gyöngy-I nevelőnőre, ott belül az ezerrekeszü hallgatott — Es mennyit kér havonkint kis- asszonyiélekben más érzelmek kezdtek— Nem tanulnak semmit a gyerme- 1 dolgozni asszony? — Harminc forintot. . kelt, egéaanap verseket mondogatni; nem De miként éreztesse Miss Ellennel nem est kívánom én egy nevelőnőtől. _Sokailom kissé,de remélem, hogy\|az \' asszonyi fölényét? Mert utóvégre j* A leány a padlóra szegesé szemeit - — — -- \'és nem sséH. — Aztán meg kedves kjpasssony — tud/a a házban én vagyő* az asszony» a féljem felesége, — tudja — és nem refmekeim jó kezekben lesznek. — mikor akar belépni? — Akár mindjárt. is o volt az urnő aina-. meg a fizetett \|— Megkapta bérét a gyermekek kellőj ellátásáért, minek akar műveltebb, ta- — Helyes. Tessék intézkedni, hogy j kar08abb lenni az asszonyinál? podgyárza ide kerüljön s remélem, "A gyanakvó asszony szeme százszo- töröm, érti, nem töröm, hogy, bogy.. már délután rendben vele kisasszony leszünk Isten \' rosn megélesedik, ha az áldozat gyön- azokat a bizonyos praktikákat özse itt szobába s a kisasszonyt magára hagyta A leány magában maradva, futólag igét akarja kifürkészni Es az urnő,a házban. A leány rá se nézett aa aaesooyra, előt\'e — ki aa a tón s rövid vártatva a kai.un is, el a báabóL Aa asszony sirt a földindulástól, a A nagysága ezzel befordult a másik m.e8lel1u! 481 aPontot\' a tu- dást lehet intézni: a térj volt Az ő elment ura csak olyan hazajáró férj volt, ami- \'végigpillantott a szobán s elmosolyo- óta % mé®* h®tek- havak; evek ^pc , dott -Szép ki< tömlöc" \'mormolj ina- reStek" Üzletember, kinek csak olyan lenézett asszony egész keserűségével — gában de ám legyen, végigkóstol- m,D^eanaP0" gyöngédségei voltak a De nem elég! Még tőle lulánkot is jak a dolgot^fíelment bogy rendbe "nt A gyermekei életének sapott a lelke- legkényesebb részébe. hozza délutánig a podgyászát csak a szép oldalait szerette, h u;„ pii „ r - - . caika verset mondott, ha Emmike térdére Miss Ellen hamarosan megnyerte a -.x.,^. gyermekek kedvét A kis leányok, - ffi egyik hét a másik öt esztendős — a gyermekek jó ösztönével kiérez/éfc hogy . ^ vakrabban édes- tiszta tekintetű, gyöngéd kezű Ta™aeMtAt-. minUU gyamööan eaes- £s- ea a langy me/eg férj, mintha most tovább húzná az ebéd utáni szí as a esőké kis láov szoretettefbánik velük. getné ®a«áh5z Emmikét, ás i " , Banut kérdezősködnék a nevelőnőtől m,Dt kák viselkedése felől beszédesebb, ha a féij az előbbi öreg dadájok. Látta ezt a „nagysága" is és öNUt.uűnt ha az urnő beszél vele többet a lány-Miss Ellen is ssólitja tifog. bogy $ harminc nem csalódott. Ő is tanult mellette forintjáért /egalább angolai! " Elég ok a wtására. Majd sőt kantárszárat, gyanakvásra, i harag knrtábbra fogja ő a majd meglátja az titokban eUeste a karcsú leány kellemes kényes teremtés, hogy mennyire szabad mozdulatait, arcának értelmes kifejezé sét mert érezte,, hogy a inkább folejtik szemfike nevelőnőnek . tnennie. No gyönyörű kisasszonyon kis skandalum volna, ha az irigy ba-a járókelők,, rátoők egy szép napon a szemébe ka-mint ő rajta, ha az utcán együtt sé- cagnitnak, hogy „ime a <e híres angol tálnak- — Mert Mi«-s Ellen nrnője hü Missed, a kit oly sngyalnak festettél feleség volt ugyan, de szerette, ha mi- előttünk. — megcsalt a saját férjeddel soknak is tetszett : előfordul az ilyesmi, s nem b oly ritkán. A legjobban pedig azért szivelhetti Megkezdődtek az apró csipkedések, i kifogások, asszony asazonyeUe n támadt Miss Ellen nem is akarta észrevenni aa Mis* Ellent mert az ismerős hölgyek, ő rossz hangulatját. Mosolygott és illem-nagyon irigyelték tőle az angol k sas tudón válaasolt most is. — A gyerme szonyt Minő élvezete volt, ba asszonyi ] kek meg napról-napra iobl^mdfiogiak, társ aágban eidicsérbettenevelőkisasszo ; kedvesebbek lettek. 4 jL nyát s elmondhatta, bogy olyan vala- Nem lehet őt uiegsértenlfOe hát én mé- _ mi finom es az angol leány, olyan gis csak úrnője vagyok s megmutatom _ Éníüldteia^ falal^ai szépen bánik a gyermekekkel! neki! Oondolá a ház asszonya. — Igen j ^fH(,it\| Man-. Egy levelet hoztak: >Most már megmondhatom, bogy teljes lelkemből lenézem önt, assao-nyom. Azt hitte, bogy ha nevelőnőnek togad, becsületemet is bérbe -ve\'te. Én előkelő angol család loá-nya vagyok és női hivatásom előkészítésére gyermekei mellé szegődtem. Sajnálom, bogy a kis leányok fejlődését tovább nem gondoshatóm,mert meg vagyok győződve, hogy erősebb lelkű nőket neveltem volna belőlük, mint ön, asszonyom. .Tudja meg, bogy egy önérzetes leány ném vetemedik olyan űzelmekre. amelyekkei engem gyanúsított — ön elég kislelkfi volt arra. hogy engem s fórjót egyaránt vádakkal íUetettN^- oly vádakkal, melyek talán helyén valók aa önhöz hasonló- gyönge jellemű nőknél da én teljes önérzettel visszautasítom szokat Annyit tudok, bogy ha éa lennék as urnő. aki nevelőnőt tart, nem teklneném est ugy, mintha a ha i bérrel jogot szereztem volna a lelke és jelleme fölötti önkényes bíráskodásra. £l/n Gauéy • H- Hol a Miss ? — kérdé a férj este, asszony fla- A többi mamák ilyenkor sóhajtozva a legközelebbi alkalommal, emlegették az 0 kalamításailut egyik Mir pedig minden alkalom legköze-a francia gnvernántja arcátlanságát lebb, ba aí asszony akarja, hozta elő; a másik harmadik, negye — Miss Ellen hol volt ma a gyer áik is elpanaszolta, miként keseKtí meg mekekksl ? — kérde egyszer ebédnél, a nevelő szolgaszemélyzet háziasszonyi\' — A ligetben, nagysád, létüket. ! — Nem^épnondtam, bogy ne tes- 8 ez a Mis Ellen mindennap aj sék ilyen kora tavaszszal a ligetbe •obiémát ulotr fői tűnőjének. — Ho^y menni. \' bet valaki m^r nnrkrr rergei A férj nyugtalan pillantást vetett a olr<n ttrkéfeV \' takaiwsággal felöltöz- két nőre Aa asszony rögtön észrevette — Miért f — hisz aMSannyira megbecsülted. Jm^ Ugyan hagyd el! m is csak egy fán termett a többivel Szólt és megvolt stéged ve magával. Mégis csak I most aa ornó\' l \'Nagy Kanina, vasarnap Zala melléklet (106 -101. nim.) T lap. 1899. 4»c. 14-én K&rfcso&yi örloök. i<pbM tmát atilnjaiH, ■S0 Hm a ott ai.igyu ki Já ve. Vas valami vteytd, óhaja srivadeek, • egyébb kívánságod ? t... Tartad lOao ezeket miad ksré-eeonyra ; ha m gyengéden sseretö fe eségod, bitoijoMB sUesi «»t, bt vsa figyelmes jóságot térjed — telj"»íü t «u jé gyermeked, addig npik tegaak : Imikmit minden kir.adolh«tót; -vsa Mlmdod ni m. a stó ?.. fölfutod aaaak értelaet ? akkor m mindened Oh! te fldröt bősé nap, hl aa emberieég megtiltására keliél f I, laláJes-e bélaa saivre kinek minden rágyát betöltöd, a esíébe jat-a bogy hisz aa a ssgy jótétemény, ea st ad vöt ndlmusgot boao aaép nap Tőled Tan jé latee. Hány klld igát szívből eredé báláa fobáaat, a borai lábaldbos további kegyeidért esd ve f A kík élvetik a jólét és mód kiakaásbsllsn örömeit s sises-a köstlk olyan, kisek saséba sem jnlotl még s hála, pedig ínég egy pillanatnyi jé értésért is elismerési érdemel a mindeneknek Alkotója. Jl Ssép csillogó fényben tt-sik a természet, a jegw st s sürgő lombok, mind atfaanyl értéken fémekre emlékegtetnek, mintha szibériai jég wklák kötelében volnánk, oly élesen meleiö ssél athöll s levegőben, A "taunkááok szünetet csinálnák, s saj, a bsjsaa gyérül, sittre robaa mindenki családja kőiébe, este van, kigyúlnak s karácsonyfa •gyertyáinak milliói; — esak aaok értik élesen ftjdaimassn helyréinkét, kiket nem várja édes ottbon mosolygó képivel. Teseánaedó szegért j létek, se easél\'kétségbe 1 Van-e kiled V Akkor nem ragy elhagysto\'t; ba senkid sincs, vsn Uteced s v«n ajsak késs, keresd olt otthonodat, vidd ods f ihászodat, se csüggedj, Isten eeaemsiet — senem feleji, — ki latsat btr\\a gaadag ember at, s I Nemeik ed ik bottá a magasba, bol tasgikszíntelen a glóriát. 0 fi béke, a.pegayagvás hirdetője, as égést emberiség megváltására stttlelett. Ha nises karácsonyfád, legyen szivednek nyugalma, ka nisoa ajándékod örülj minőkének, gondold ast, bogy reád is vsa és less gond, tanulj Ittrni, a szenvedés jutalma a meanyorsság, honnan a Kisded őröm télien aet Is reánk, — hite at édes iteretat ünnepe es, emidoe minden ssivbOl csak imádéig fait adhat, a gazdagot arany ajándék Jwldogitja, a ésegéoy őrtll s napi kenyérnek 0 meleg asobának; a kisded röpköd ég falé tárt k írókkal s Örvendez miategr éretve a nagy piflaaat hatalmát, midöa a Megváltó leszállt ériünk a fóldré, hogy megmentse lelkünket a bottá vigyen a megmérbetlen boldogság örömébe. Azért jött st angyal hirdetve liogy: .örömöt SKHtdok »ektek, ne léijetek, aaert uis szül-ielt a ti Bdvöeséytek." % Ungtriié. asszony két férfi Irta: Zalai Oyőző m és bálok. Détvtfsoaltet ss% térje hivatalé ban dotgait végette, Mdétámssss kssd«s ére/s, bogy agy ür lámsdt lelkében, melyet bwülterí lérje nem képéa. Kittmsan btró nr, eiy kalandos nrott alán, blazírt testtel és lécekkel eton bitbea volt, bogy agy aő, a Úf • sasgteyságböl eme H, saeraa esssask éa boldognak lógja árasai magát, ha péBsiárcájai reodelketésére bocsátja. Vak tértek ast hiesik, hogy es ladeai pótor. Ssás saatooy kötői talán «gy«t kieMgÜ de a •dbbit nem; kalőaéesa oly eaaaooyt nem aiat Rltimeaaé, ki mar básaasági tmódik havában ■erslte voln« férjének »aao«be vásni, ariot a .Váljunk el C pneanje: .önöknek a háaeaaég rokkanlak háta, nektek n hadjárat kesdeta* ilyen gondolatok fugla\'kastatiák ast as érseki aaép aaasooyt, mikor egy tikkaaaié nyári dettwn Zola esyik regéeyét olvasva, etobaleánya Kec eli Piata jenytőt jelenté be aála. K\'cteli akkor érkentt a váróéba, hova hün-tetéaMI heiyesték át agy távoli állomásról, bol •gy főljtbbvalójával Volt őaetekocesnáaa és — mint a roat ny^vek baotélik—aastony lett volaa a dn ogbao. De tát as csak wóbeizéd volt és ki sdna mindenféle mendemoodárs; hanem asért igen alkalma* volt arra, hngy már msgérkeséao előli éfdAeseé tagya asesadiyéí. Könnyed eleganciával" ée a gyakoriolt világfi otthonosságával mu atla be magát; 4a midőn Tébajolt, hogy k« aet csókoljtn, Matild agy vüsnyos ársm lolyimát érette minden tatjában. Akaratlanul és (ájdalmaa Amzehasonlitást leit (érj éa Kacsé i kőxt. Ama agy megcsontosodoli ruei viharos múlttal, dere sedtf fpjjoj ét kőszvéqyesednl. kéasfilő lábakkal; ez egy deíiaa életerős lérft dos hajiCrtftkkel, fekete bsjnasstsl és bebltelgő modorral As eaő látogatás s conventionális ndvarias-sági formák tősött folyt le, s midőn lávosá»sor Keceli engedélyt kert, hogy máskor is eljöhessen, Ma ild mar skkor érezie, mintha be 01 valami metesó alna t igen-igro máskor \' i«, mindig, őrökre. - Kectelll egy liét alatt mindaabol aOk és fér-fisk megkedveliék, mivel nők kötőit kitSoő udvarló és táocos, férfiak kötött páratlan gavallér, jó batát éa ki OnŐ mulató volt. Miniagy négy béllel megérkeaéae után egy át-dőzaölt éjszaka a pessgő hatása alatt sá a gondolata támadt, bogy elmegy még egysser bolyongni a városba. A ssélea utcák néptelenek voltak, s csak itt-ott leheteti egy-egy jókedvű polgárt találni. A Irtsa éjjeltől ég jótékonyan belőtt reá ée at éj csendjében, as egvedOllél hatása alatt ide-ális gondolatai támad\'ak. Undorral gondolt arra s dőtsölő tiraaaágrs, a míodeakit megszapuló bírálókra, asokrs az értéki ka\'andokra, melyek beveeebb pessg^sbe bossék a vért, talán egyéni hiuságunkat is kielégítik, de est a kimondkstat-len.asi at igazi boldogságot nem nyújtják, ésesen gondolatai a öt Ken, mint egy távoli psrsdiosom, illót fel elölte egy boldog eealádi elet: ssép lis Isi stöke ssstotiy, magas termel, bársony arc, aehenr haj, ea midőn mindeteket elgondolta, — Oll toll sreae előtt Ritlmann biróné, ez a l-ijo^ trremíés, ki képes volna atat léHlt -öröltlé teáéi. Uondolsisiboi s hBvös ki jnali sssllö ebressii! ftpHn aem volt réls, bogy akar as ft eabsr, raW6-a vagy őrtll ? Mégaaaál Is n ni A köveikeaő pillsnatbsa Matild KaesÜt paiaaásHi rneg, ki SS örttltekebn hasmin »\|lwl tengR láhaftoa. L — Pttrséwitn msg liipnsana agyoo, &rti> «. gy, ar ön ört»Mj», megyek, e Kova akarja, a P "ketté a kárboaaiba, tegyen velem aa* eksr, csak ne kfildjön sl... te siarstea öoi, mámsr»l, boldogító sterelemmel, oh tsöl^e, minden pdta-m agy saéaad moat, halaira itát htete aem várja végső .rtelet Sty kínok kösAI, métf éa SC te leteletel. Ltstoan fogta meg MafiM parányi kaasf* elhal, motva csókkal, magstorilva, mintha soha asm akasoá eiereatteoí. Matildnak ea mind álom volt. át ijed séf ntán ss a hirtelen meglepetés, es a máworilé öröss megnémiiák, e veattette goodolkodáaál, ér* tekéi uralkodtak fölötte, most mMo est aa imádott terül tattá maga élŐÜ térdelni, ajkain a boldogiió steraem igéivel, öatudatlaaul, mint a holdkóros, emelte aaa* meit Kectelire. Oh, es a tekintet többet mondott minden ekeaató áanál — s á mátók pillánál-bia mar egymás karjaiban voltak. StareUak.. haareiiek.. Standak^. Rlltmanu másnap korán kelt \'* szokás szerint neje szobájába ment, hogy slbocsnasék töla, Maliid édesdeden aludt a csipkés páraak köafttt, üaöke haja boe-<aa leomlott takarójára. Farje örömtek mosolygással nézte és s boldogot meg-eiégedeséval gondolta magában. at a kincs ma* game éa senki másé. ^ ,v tT«« acsvnnv \\eéi félti \|»el, sm^lín körflltekint, aktor lá\'js. bogy Rítt-[szsbad Agy aSS40"Y lWB- r mann báza előtt vsn, aa ablakok aötéiek, sehol egy lélek aem Jutható, He mégia az egyik <blak^ ban a leeresztett függönyön át halvány világos ái kegyelin volt betamerní, bogy az I r»n éjjeli V órakor, váróéban legatebb lovai vannak ugyan Keczeli a kert keriiésén át igyekezett valamit grófaak, a kis Piata hadnagynak van a i kivenni a szobában történtekből; IWte\'te magában : várakozni iog. Dühvel pároault irigységgel gondolt RiUmmnra, ki e/t a bájos aszszouyt m igáénak mondhatta. Mintegy negyedóráig járkált tel éa alá. midőn az épület kert felőli ajlajáu sujt hallott Csende- Mindenkí egész Dezső legszebb bajusza, de Ritimson bírónak vsn a Isgszebb felesége. Bomlott is u<án»a az égess férfi társaság. Magas, karcsú és mégis vállas alak, hódiiú azeige^, remek szőke haj éstiamras bársony arc, msiy 26 éve dscára is olyjöde volt, mint egy 16 en kiuyilo\'t sz ajtó és azon ússts fehér pon ávaa hakfísé. Saé a mi szó, s aőknek is el kellett iamerni, gyolában Ritimanné lépeti ki. Leeresztett dus stöke hajéval hasonlított a kísértetes fehér aet bogy pompás és kívánatos aastony. Férje egy I taooybot, ki csak asért jelenik meg, hogy egy németországi utasása alkalmával ismerkedett férfit a másvilágra csábítson meg vele, és vagyona, valamint összeköttetései i Egyenesen a kertbe ment és eltűnt annak Iái révén kivitte, bogy 4 bét alatt a neje lett, a mi kötő* t. bizony négy sierenc-e volt Rheínhold Matild kis-1 Krcselinek es s lá\'vány asszonynak ; nem kellett iö6bé makrancos gyermekekkel vesződni, nem kellett megelégedni minden évben 8 toilettel é< I * kalappal, mert férje korlátlan hitelt nyitóit neki. As asszonyka eleinte boldog is «olt, de már hásasoágs ssö évében arra a tapu tta latra ju> tof, hosy egy stép és liatsl asszonynak egyéb vágyai is vannak, mint éksserek és loi\'ettek, lür- teljesen elvette mmdwiWnn e-te, mint egy őrült ugróit tői a kéritésra sj^m\'i»ik pillanatban mar a kerii.en voh. . . Matild a zaj a Ijed en lordul vissza, s meg dermedve látta, hoay egy lérli átugrik a kertié léaeu éa egyenesen utána fut. £1 akart bújni. Keczeli e naptól fogva megváltotolL Fellüoöen kerülte Ritlmann házát s csakis á iiangaste tőbbszfiri megbivasara latt taogaiast; eddigi szokása ellenere korán feküdi; te a h«jnal mar ébren találta. BoWog volt, aaiaá csak cy atera-mes ember lehet, s midőn h»jaaibaa.a kar IM Vötölt sétálva, egymás szemébe nézlek, a tatárkáé öröm perceiben megfe edkestek arrei, hogy meddig \|og ss még tartani. Élvezték a jeleni a non törödtek a jövövei. Fenékig ürítettek aa alvaaa lek serlegét és tusiak a mámorban. — Mádig így fagaentni? — kérdi • sá — Mindig, mindig,örökre — letelt a tefl egy issócaókksl pecsételte meg mondáaáaak igaa-ságát. Kercselivti tán most történt meg eüasőr, bogy Rittmannra gondolt, ki ayugodian aludt aa alatt szobájában ée borzadva gondolt arra, ssl törte-aik akkor, ba ő megtudja a történtekéi. Egy gondolata tamadt. Hirtelen megfogta Matild keséi ée ssenvedéi)éeeu a aseae köae nézve mondé: — Válj el férjedtől! Elég erös és tehetséges vagyok arra, h gy megélhesattak. Kinos aa a gondolat, hogy nem mondhatlak egyedül a ina gsménak; lölbőszit hz a tudat, hogy van agy lerfi a vila^ou. «U azt mondhatja : ehbea aa aassoayhoa nekem van jogom. Ealénkia\', imdte rád noodolv-i szobá t ban ii ök, örülne >«s aa a gondolat, hogy hu at a férfi most niegőle., meg-fisókol, neked ne o szabad leire lordulni, nem \|atem« köz-? nevelni, mert annak a I léi lineK jogn vnti hozzád. Nem Matild, e> nea j msradhit niy. Ktvá j tő\'em berati\', mindenre i kén vngtok de ezen a helyzeten váltósatni kell, __ ^ Maliid tagra iiyTítsabmokkel hajlga\'ta a ss> vskat, keblű lasa^an hulláintoli a piltaiMttig vegtg Igondolta h lör éMiekeTazóia, mióta KraatenUta 1 megism-rki deli Ritimsnnal, ki előkelő uilást, vagyont éa fttve^ ndolt neki; meggondoltr, bogy ő ezi \'a t Aulcif» t-mberl mtly rulttl üsalUt éa less\'ja; bisz hz at ember, ki mtudee kivansájál \| parancsnak nési, lu kepe- volna a laba nyoméi [megc ökolui, hiss i-z aa ember nem élaé tél est. rOriáai »ib»t dón trr>«Mkn; versenyeztek agy jtnásssl a Itá\'adnlOfs <e. becsület te a saa> I relém, / ~ Et a \'tép asszony, a ki hón fjokoa át eaak jat erteki vagyait elégítette ki, tüosljt pi\|lsnat» I bsn megtogh illan eitergíávál rontotta vtasM magát tton Örvénylő5, melynek stélen állóit, néhány pillanatig haboaoli, asa\'án ki»takitv» ma .át Kecza i ksrjklból, villámgyorsaa éitftst a \|hatban Másnap a kisváron kaszinóban általálKM éí« \|dekl.idés kötőit tárgyalták • as(iepö wiatsy^ stakdni, de qém leheteti; as Ij-daég, at izgatott- hogy Ritlmann bíf6 hirtelen •luteadt tági^elzsilibasslotlák minden erejét. sssbadságra. Néhány ásp múlva pedig wég jak Nagy-Kaniaaa, vasárnap Zala melléklet (10S—104. szám.) 8 lap. 1899. dac. 14-én ba \'\' lokoUa • kíváocsiaigot, hogy RUlmanD «gy Bigéből érksasll kérvénjában nyugdíjaztatását un. TallgUák, ée persze nem U igazi okol, ■rrt még asm aafiiela\'t meg as aa ambar, aki aa as awsoayi sziveket 4a almikai kiismert vo\'ia. , Keoaeli látaaótog közönyösen vstta al&t, de bensőjében innál »ulyo»abban érzé a csapáii, ■tgaokia nár mindennap aat a« amonyt, ki araikodott nm oaak .aaira, d« agyioiiig laton, w inosL hogy niMlöznl* ke\'lett, Mmondhaiailao kt tfia^i fogta el; gyűlő la matat, barátait «t na égés* viagoi. Ea a liöiől.i»lpi gentleman, kinek a bec-ttletről minő lalgoru logainal voltak oam tudtál fal lógni, hogy a férj* nak alvégre a taleiigabei éppen olyan alvi áz-katatlaa jogai vannak, mint a pinán táreejiho* vagy a óvaikoa •• mlg ea-kel eltulajdonítani a jogi törvény tiltja, aa amionyl a morál tör-vényei védik j mindennek daoara végtelen gyűlöletül volt altelve Rittmann iráni, ki ai 0 nju galmát arabolt. Ireata, hogy ai igv nem maradh il j áreite bogy tg a légkör meglógja öt Ölni. S<ibadgot kért éa kQIIOldr utason Bejárta Olanhon Örökké nipsugiris vároaalt, tana Hiányolta a keleti nök veszedelmeden nép nemeit, ♦* mldőo elvetődött Moncob», örült játekAvij w-agára vonlait egén tár-ang llgyelmé\'. Roppant nereoétivel játszott is pitur módon szórta a paaiat.\' Kai I* megunta, meni továbbié* • mi* »p ••ti g>or?oaailal már Berlinben voll. Egy órával kriöbben a „Kuiwr Vilhl<<>" Hotel «gy el«ö emeleti uobájábil néz\'* a berlini utcai életei, Farmit kedelylyel nrnt be maxnjp reggel a ártatlan pilliniása volt .aa, melylyel Keczelil fo-gidii. Nem ök beaiéittk, baoam ajkaik, melyek uamtalaa oókban olvadtak Öaaia és midőa a kéj perceiben — elfeledkezve minaenről, aa egáu világról, u alegán* berlini bo el <nbájában egyiket varáaaolták ama leladhelien hajnaloknak, - inra m vették, bog; órák teltek ai. Privs nekik cak pillanatoknak \'Uitt«k. A midén üt órakor Rittmann agiu gyanútlanul lakáaába akart menni. >árt "jt\'U talált; aat bdla, bogy nej isobájában délutáni Almái elu-s zörgu ni keadetl, mid/in. halk ullogá\\t hall bennt. Tud a, hogy Maliidnak niao imerőe ; mi oka van tehát arra, hogy valakivel sárt jtók Oly adö tekintettel nésatt férjire, maly képea lett volna agy józ»n térít őrülni team; de agy őrültet kijózanit»ni már nem. Otéere emelt kasét bágyadtan eresztene le. Sió oi akart, d* nem birtl Pillanatig zavartan tekintett körül, azután élettelenül bukott a pido-satra. — \' ..., J\'y" ." \'i ~ A nagy erkölcsi rizködialáiók egyik vagy méaik irányban rombolóiag működnek;. egyik embarnek teali, náciknak lelki fájdalmat okosnak. Rittmann a lelkében kapott Mbél, mélyet elviieloi nem todolt. f Vannak emberek , kik beleőrülitek as űrök mozdony, vagy a kormányozható léghajó kutalá-sábt; mások az I .lenség ör-k titkait lürkesiik ; * mire azt hiszik, hogy kitanultáki már igen cel- mögöu tárgya ion ? Habár faltolton bizolt neje hQaégében, még w [ ártatlan emberek lesznek valamely tébolyd leliámadf benne a féltékenység ördög- é» ember iájában. fa elli erővel döngetni kezdette az ajtói, bogy aj Ez a hfm, ki egyébként kitűnő jogasz bireban azállodabeli vendégek délutáni pihenésükből fel- állott, elbukott nini kp/ős bünfin. a vér áldó-riasztva, tiltakoztak az ily lárma ellen. z«ta; az ö nemesül gondolkodó elmíjedriegtörölt Maliid bennt halálsápadt voll At nem India,lázon a szirten, melynek asszonyi líoség a aeve. iliíl tegyen. Keczeliben leiébredt a férfitúi önérzet, Á másik férfi pedig szintén megsebezve etle-mely ét a meglepetés e (ojtott. se-t haza, leikéi a kétely es töprengés marcan- — Ej! jöjjön, a unnék jönni keld — és az volta. . ajtó leié ment, hogy kinylasu, de Matild, az cl- Igaz-e, bogy ő gyalázató* volt, meri szeretni azánt nő kétségbeesésével lariolla vfosza. merte ezt az asszonyt ? Iksz #,bogy ö lopott akkor, • - Ne (edd. majd én I Hadd érjen haragjának\' mikor megcsókolta öt ? Igaz-é, hogy piszkossag első lallobbanása eng\' in, ! volt lőle megilletni uxl az asszojyi, ki másnak a Rilímann a szobaba lépve, alső tekintete no- felesége volt ? jóitok saviul pH sspadt arcára eaett, M ezemle. \'•* K gondolatok üldöz1 ék tt rjjel éa uappd, ■ülve ulti n\'iag u őltu, mint a ciinytlevő Ou a {míg vegre megunva az örökös lelki Unokái, egy szig»ru apa oliilí. Szőke haj, melv rendelteit; golyóval ífelett véuet szenvedéseinek. Ittrtökben hullott homlokára, a leaüiölt szemek, Es az saszóny\'( ine yek n»gy lelki tusát árulták el, olyan sz-ppé, Őrök rej aiy » arad mint a többi; ez »z e y olyan bijossú Maiidoloa ép ló\'lék. Leheteti volna bűnbánó \| terejutménye a természetnek, bol mexiörk a filo- u«y, Hotel alt^n élterm->bn uiidön hz é<taréin—ftr-t bllbajos mremsiVBl" lyoaóra- <esatö 0-eg ajiojin a1 Kiituiannl es nejei pillantott* meg. Maliid vllágo* kr. iu ruhájában Qüo arcáválj A> iisaa tel* termeiével ticbb volt.- mint vslaha i Sem I-jludö b\'inbo voll, baneiif\'-teljeii pompájában klltylioil róit t, m> ly kabitó illatot lerje-zl mag* kői fit. ________ :i. \| Lazsaim es felSrál eu ment a Hotel ir"d.iiulm, mini vétkező\' l\'utílrtrnó ; I zútin, a morál és a kor s eliems; egyformák ezer lafényver-ita ttitlmannl, krjezer év óta e\'ényriák-l és bönetkket rgye- képiia tolt volna haragjaban mimlent darabokra zúzni eieiéDek egyediili üdvét kfpezte, csodalatos hidegvért és nyugodtsuKOt szinla I. Keczeli, ki eddig némán állt a szoba kóz-p<nL a lókéloles genilein»nn higgadtságával állt Hitt-1 maim elé e sza>akt>sl : ___j — Bíró ur. iőleleaségem Kíjeleutolii, hogy ü I botrányt csinálni és lemben, őlLJirsii ódnak mi 1 -lei.ünk, (öleltük pedig de látva a i öl, ki \| uralkodnak a híus.tg u vér. Maliid egyelőre gyiiezt öltött. Ki ludja, kit gyászol: azt-é, a-i él es mar toe.g is bah; vagy azl, aki már uiegha t o még is el. tol mag>adla, bogy ök már egy h\'olo időznek iit.jnanynáua tejesen árl»tln mint Hii\'mann magánzó is neje Frankfurtból. \| , — Jegyző ur, tnksrodjék e sz\' bából, önnek Nem tudta mii írsz mii cselekszik, folyton u u j nincs, joga ezt az as-sonyt .védelmezni.--led1 (orgoU elméjében; bogy ö 111 van.. Tamo-1 - Hiró ur, fig\\ e mezietem, hony ilt mint fér lyógvá ment szobájába ül tt következő Itíve.\'öl - — Irodalom. Imidet Maliid I Végtelen boldoglalanaágombán terültem az embereket é aton beidet, bol boldogságom! •i\'éineivi van, bebaratigoliam a felvílAgol, de B}Bgt"t nfin lalultam; bsjos arcod mindenüvé I elkiserl éa kimondhulailai ul ázcnvedieiii, hogy nem áthallalak De érzem hogy a végh-z I mez agyssr engedd, hosy kezeidet cókohas-\| tain, akkor szívesen elkárhozom es Iflrőm a i poáól kínjai1. Egy szó válaszért esd \'\' Ktczeli. A Mafrar Hírlap Cüaalwlik a Ufim-bb taaD, a _ •, .„ . .- -; . , . , \' ner.Ut fiiuepa. szent karácsony sápja. -Mikor mindenki liak állunk ognnusaal szeinöen. es un emnereK . ^^ lw.k„ik ■Mraaal aa irtélaak, a hl baeálalaak. irta: , um\'szoktak egymás közi ily bangón beszelni.] a Magyar Hírlap leghivaliii barátai,\' í.lOálgw olvatik: a" Kittmaonl ez ember iránt végleien gyolöiet lap álSItsetai\'. Számukra gyönyörű SMglep«táat káaaft a j0-f el llagyar Hírlap. Gyöaydrü karácaoayi albumot Mid aaát a ii. .* , „.. , ... i Magyar. Hírlap aa •ttfis«Utksk. Irodalmi rVaa a magyar Mini az Őrült kacagott lel. irák .alntja.áu.k a lolláMI k«au ki; aa lllan>rteiáaat — Ha . ha . h-i t Tehát még ön beszél, hogy \| mBvásariak kénltaiuk aa albnm tartalma oly raliéin it tesznek uri ejnberek ? Te mersz eugem leC- i satué, hogy miulnu igényt tón kieligit A\' l», jobb caaláill kéz-ami, u beszennyezted családom becsületé\' .gy.a.r.miad r,,™ú .a.iona,.a>» « a pom- , \|J ,. r • i . . ,. , _ . n I \' pás ílilUUl. A Jlaicyar Dlrl-p otfilizelSI lotjaMa diitalaaal ea leldultxd nyugalmamat, boldogaágomat ? I kapják meg karáuony botébxi. Aa»k ia akik caak egy I11S-_ .... Nem leb-toll ráismerni az előbbi ny^\'Odt \| napra nseltak alt. As albnm bolti ára I frt 50 kr Usa. A k\' zaledem. Még cs\'k egy vágyam van és 1 férfira; erei kidagadlak, melle hevesen lükielett,1 Magyar UhUp agyáb kodmaanyal i» kaiüaóM-i . figyai.mr. fer Byngwllaii lógok mégha ni, hisz oly boldoK wem„j kimereduk. Izgat .Uan járt lel-éa alá jtjBÍItilt- . , „ , . tmtttr „ „„ voliam, aminő boldogc-ak ember^het. Csk L,lUbí,( nem ^kmtvesem jobbr,, sem b.lra-.L",^^^^ m g agyer szeretnek i/emeidbe nézni, \'^kfmajd megállt éa hol uejTív hol Keczelire pillául-1 kr^srárt Aa Onh„a.Woa «np.a ittuSuaitXkaei va, miigában gondolkodott. - I Íjljólratot, a Mxy^r Hirl«ppU «aytt Mgyadiyra aágy ta. fcazbomó lelenet: egy ember, ki - imádja nejét! \'\'"f1^ » "P" r"« » wérc ■. , , . , \' . . . _ rtuiialbalik «tg >a oISFisolok. A uarkeatM Saaaatek ruva- é arra a Indalra jön. hogy a bálvány ham a; táhan „ 0torix«iüU miadaa ké dMkr* poates, kimariu vi-hogy ez az asszony, akinek a kedvéért ö telál- iint kapnak, a lap •KiiaoUal ára »gy bira i frt 20 kr. dozta karrierjét, elhagyta hazáját: éz az at!szuny A kladihltaiat Bndapaai, V., Elanváit-«tu 4 »ámalatt vau. Midőa a kifogástalan szabású (rakkos pincér!megcsalta; ez a uő, kiben az ideális lisztaizerel- uÁitautÁ • ma«ar kAaiuuaaaarak kis-í\|y ullaimM pulanalban a levelet áladta, ennek 1 met velte lelialalni? ez a nő inost elsfllvedl, i a^.Untkmtaíi.ii t, íoao-aa. s«rk«a.i iirtkv a (zaovedélye* .««,.,natkebelében, ki hóna- bálvanya megsemmi-üll. ___ , l y pokoimt tadoit érzelmeijak parincsolni, a visz- Az a féri), ki hidegvérrel harcolt az elei küz juatartáa i jó gaadaa,a«oay biaaimaa barátja, aa a«atat-azafojiott indulatok egász lávája türt ti a levél klelmeive). most arcát tenyerébe lemetvesíri, mini i taaaak támogatója » l^atarű* j^oadjaibu. A foiytaa Tát-olwuMS\' o»- gondolat : loglalkózistla, egy gyeffllfl\'. Moaó, 4. » .kjÉh.^ «i«d.s ágá» Wóutó wruaau, bo,y á tért, ki életének legboldogabb és legmá-\| iTajl ielugrolt és neje előtt térdepe ve W-1Xt^íttK!^^\'^ moritóbb perceit szerezte, itt van. 0, ki a világ I nyörgöll. —\'- I Utáa, Haladékok filkataaáláu. Uáiiaz^rak, Moaáa, VaMŰáa, elölt legboldogabb aaszoaynak mutatta mu^át, — Matild, kOoyiirülj rajtam, még kelt őrül-1 Kártákony állatok, Fiitáa, Vitágttáa Báappaaltxáa, Koay-(zivében irigyelte a oltat a szegény gazdag í.az- nőmJ. Szój-egy megnyugtató szót, hiszek neked\', i B»T4»r!». "V?^1 Mondat, kik a férjeikkel böldoaok\' \' Lom ^en^d^Oh. szó.j csak egy\' szót, bogy ^ ^ K\'jusza és readsile-i belükkel irla meg a. tatla\'n vagyt miivó»iut, c<aiádi lovat Rojlvóny, Saarkaatm poéta iad- Válaaál: Az az asszony pedig áll és bámul az előtte vosmáayek stb, Urea is iniakn-a tárgyalják a taáatTalá- .Délután 3 órako. .* \| térdelő férfira; de uem szól ~íemmit még kt; lga gyakran disae ktvitsW kápakkat »artüáiutáaáp. Rittmann nokás terini, midőn délu-sn ellij-akkor em, midö« férje vérbenforgó szemekkel fij\' « dúlt rendes -tátijára, nejétől elbociuzva nimLfelugrik éa egy pokoli kacajjal, mely megremeg- ........ ■ w veta észre, hogy minő változási.n ment át elteli írnsitekel, eléje áll és IQIébe suttogja^ nő. Arca ragyogott a boldogaáglól, a midőn — Hat f rjének keiét nyujlá, remegett az a kis kéz, a \| mérgezted szivemét és lelkemet ? Hát öt szereted közelgő boldogság vagy a veszély elöérsétében.\|éa_nem engem? ezt a diyatbábot, kjl inegaimmi-Kecxelinek még betegsége idejében aam mull I sitek ktzeip-^gV roppanásával a e szavakkal A* Ida .oly lassan, mint most. A jámbor mázul- a bámuld Kecseli felé indult, midőn az\'asszony inan nem csóko\'ja * szent sir kövét oly\'ábi uliaM ki eddig némán szemlélt m od-nl, moat egyszerre mint fi ezen; ki* összegyűri papírt, W"lyé?raz ö ke ségtieesve ugrott eléje t s kezét összelőve kő-Irata voll, * valóaággal lázban volt, midőn Matild iiyörgött- • uj aján belépett.-Nem az aiszony tolt, aki tud, — Ne öl,"inkább engem laposa el, csak öt ne hanem a .szerelmes menyasszony, üdvöt hosó, { bántsd\' apráklrdaUtok rovatit a kiadóhivatal Mmf B "bwaátil* aa elíflsefSk raudalkaataára. Bzy ytltC k«dt«a»My, bogy miért nem szólsz le demoa, ki <meg- P* Háatartáa eiifixatíl a Forgó báfot ,üs ksp\'-ját L. W \' 8 \'kalyatt aagyadávaaklat 74 kréit raadalkatlk meg. KIMaaMsi dl) negyedévre t frt 80 kr. Metattáayeaáaot klváaatn la-gyon.kttld a kiadóhivatal. MegreudelO oba: KkÍW ktayrkimkedtaa Nagy Kaaiaaaa. , Huszonhatodik évfolyam 105. szám. hlrtwlllll ▼ir«a4» 4ptut riaokci riisp u</i-ImMMht. 4 MwrkMitóMl toUkMii lak«t aapaa-_klllt L i—4 ara Un______ Ua lattaaaM rlap tullnl rinin roaukni «t»dM kSalaata/. KiadiklvataJ ViraakáaipSM: IUcM fWf kSnjr- kcrMkadéM ZALA aiór izrr zsi aa; tm 11 kM« (SfK-as. rmm • karaa <\| (rt _ te, K«éri4»ft» I korofli (I h N í. KyflkHr \|ilÖiai 10 knjrir BMialal, -tnnlat a kMsttsStoi voaatkoaók flaahai Mtóp M«jitü» s Politikai lap. Megjelenik NAQY-KANIZSÁK hetenkint kétszer: vasárnap t ciítörtíkín. MniaátaHaa imU mk MMH1 MI Sptiamk ti. agywi ara M Nagy-Kanizsa. 1iSH9. FiMla aiarkatxtl: Kalar SáaSar Siartaartftára: \' B4véa> L^ta. Vasárnap, december 31. Ébredjünk - haladjunk r amaz idegeinek előtt, akik összeköttetéseiknél fogva a helyi állapotokba be-Karukedaiad. ipari és Hiíuifi étoMakMl) tekintenek, tndva van, hogy, városunk hia: Árvái Adolf., gazdasági életének caak a nagyszabású T —^ kerete, foglalata maradt meg; az izom- aat, az erői s vér, az egészséges fejlő-Valamely vidék gazdasági viazonyai- dés előfeltételei— elsenyvedtek, elpusz-nak minémüsége mindig termeivényei- toltak. nek mennyiségétől és minőségétől, tfz azzal kapcsolatosán fejlődő kereskedj lem és ipar irányától, lakói"szorgalma\' csillaggá, a melylyé válni ügyekeseti. íme, szeretett szülőhazánk, városunk legqjabbkori története. A 60-as évek hatalmas lendaletet adták városunk fejlődésének; kflezön. hefcte pedig ezen fejlődést szerenoaéa fekvésének, a melynél fogva oly időbea, a midőn hazánk legtöbb vidéki várost Hatalmas, szép szál légény volt az még vasúti összeköttetéseknek hijjéa ifjú, mikor elbocaájtották s szülői ház-1 volt, a Déli Vasat két fővonalának gócból; erős, izmos, törekvő, szorgalmas, I pontjává tőn. Ausztriához való kössisé* tói és élelmességétől és végül azoníAkin mindenkinek megakadt a azeme;igénél fogva éa egy ideig kelet és dél gH 1 hozzátartozóinak büszkesége. Megjósolta I leié, a Dunántul és Horvát-Szlavon-mindenki: férfi lesz belőle, még pedig ország felé végállomást képezvén, ter-a javából. Kjlsdött haladé, fejlődött, a méazetes csomópontjává és lerakodó a hétköznapiak közöl egy fejjel máris \| helyévé vált az Ausztriából érksső kimagaslott, és senki sem kételkedett iparcikkeknek, nemkülönben megtordi-benne, hdgy mire férfikora delét eléri, tott irányba, tehát kifelé haladó nyers-ő lesz- a legerősebb testben, lélekben, j terményeinknek. A Dunántúl és Horvét-tudásban, anyagiakban egyaránt. Hala- j Slavonország kereskedőjének Kanizsára mjllPHHimHm_____ dásában kedvezd asspiciumok támogat- kellett jönnie, hogy terményein túladjon, egyik gazdasági tényező\' mint a másik, \| ták ;• fejlődése, sikerei becsültté tették; avagy azokat itt vasútra tegye ; viszont szerény keretek közt mozog; a „krájz-ínevét és őt imigát minderősebb tett-jitt kellett az auaztrisiipari termékeket ler" a kereskedője, a csizmadia, mögTvágyra sarkalták. Es midőn már közel beszereznie, vagy legalább ia el kellett a magyar szabó, vagy az egyinaeos volt ahhoz, hogy fenkölt lelke nemes értök Kanizsára jönnie, mégj ha Sít ▼ágyait megyaló8Í\|sa, midőn már közel anyagi és erkölcsi támogatástól függ, a melyben a törvényhozás és közigazgatás előrelátása folytán részesül. Ahol nálunk a föld mostobasága az intenziv fóldmivelést, hegyes vidékeken mondjuk: kőszén ós ércek hiánya folytán a nagyszabású ipari teemélést lehetővé nem teszi: ott erőteljes kereskedelem vagy ipar nem fejlődhet, hanem lakatos.és a.pék az ipasoaa. . Értjük: ha itt i haladás jtfegakad, járt a végcélhoz, — megbetegedett ha a lakosságot tespedéséből kiragadni, Nem ama betegségeknek egyike tá az igyekvés és a gazdasági fejlődés gondo- madta meg szervezetét mely hirtelen lata iránt fogékonynyá.tennl nem lehet; lép fel, sgy, hatalmas krízissel jár, és ha a közigazgatás és az illetékes köz- a melyből végeredményeül teljesen gazdasági faktorok a hiábavaló kilzde-1 felgyógyul az ember, vagy a melybe lemről elvégre is leteszitek. Hiányoznak belehal:: — lassan romboló betegség á fejlődés előfeltételei, és igy a mai!fészkelte, be magát testébe; jóformán viszonyok között nincs mód az orvos-1 azt sem todja: hogy keletkezett csak lásra I sorvasztó hatását érezte. — Tetterejét , Az állandó, stagnáoió eme példája I bágyadtság, életkedvét melancholia, bizonyára elszomorító jelenség; de meny- energiáát gyöngeség, a közügyek és a nyivel szomorúbb, midőn egy vidék, ős i saját gazdasági viszonyai iránti érdek-különösen; annak középpontját képező í lődését közöny váltotta föl. ö, aki éve-város évtizedeken át birt. jelentőségét! ken át vezető szerepet játszott, visszaelveszti, gazdaságilag egyre hanyatlik, j hanyatlott, hogy helyét adjon talán a többi vidéki városökkal lépést tartani \| kevésbé geniália, de egészséges, céltu-nem tud, építkezéseivel nem sokkal vanldstos férfiaknak... előbbre, mint 20 esztendővel ezelőtt és. Mi, a kitt őt ismerjük, fájó szívvel ugyanannyi idő alatt alig néhány ipari \| látják e lassú pusztulást, a melybe vállalatot létesített csak! \| belenyugodni nem tudunk Fényes kon- A hanyatlás- emez elszomoritó de eepciója, éles látása tág látóköre, erélye hű képét szorosabban [vett hazánkról, i még mindenek emlékében van_és sikerei, Nagy-Kanizsa rend tan. Városról festjük jfélbenmaradt és kézzelfogható bizonyi meg. Köztudomásu tényt hozunk fel, tékái azt az óhajt keltik bennünk: vajha melynek megvitatása felesleges: "Mind- sikflfülne betegsége diagnózisát meg-azok előtt, akik városunk gazdasági állapitanv tik\' és meggyégyitásá.val őt fejlődését szemmel kisérni hivatvák, a ismét régi pozíciójába visszahelyeznünk, kik gazdasági életünk tényezői és végül bogy teljesen kifejlődjék ama v\'ezSr-1 közvetlenül a bécsi nagykereskedőiül, vagy morva gyárosnál rendelte ismeg. Hogy az ekként nálunk öaazetorlóaó hatalmas idegen- és áraforgalom nyomán minő közvetítő kereskedelem lödött, azt\' felesleges elmondanunk Méf él az Trgeneráció, a mely arról számot adhat és a mely részese volt Nagy-Kanizsa szédületes fejlődésének és polgárai, jobbára kereskedői megvagyono-sodáiának. Ily kedvező suspiciomolf természetesen magok otán vonták váró-aonk kiépülését, lakosságának számbeli gyarapodását és egy valóságos ploto* crátla kifejlődését mint az egészségei haladás mindmegannyi jelét A kenyér* kereset bármely ágához fogott legyen valaki, aránylag osekély fáradsággal boldogolt és igy látszólag megvoltak Nagy-Kanizsának az összes előfeltételét ahhoz, hogy az ország legjelentékenyebb vidéki városai sorába emelked* jék. Ipara, igaz, nem volt számottevő, de hisz hazánk ipari fejlődése egyáltalában ojabb keletű és caak nagynevű miniszterünk: Baross Gábor óta lépett a\' megvalósítandó ideálok sorába. És midőn t. már közel járt ahbos, hogy.... Megbetegedett Megbetegedett- pedig azért mert Bútor áruház WEISS JAQUES NagjJanizsén. Tefo sálon, ebédlő és hálószoba berendezések Sscrss ntaltS hlaaaliáléa, aaéawékelt ini. Vidéki megrendelések pontosan eszközőlttenek. Kép s árjegyzék, rajz és költségvetés kívánatra Iqgyen i5t Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 106 szám. (9 lap.) 1899. december bó 31 mid ♦olt előrelátása; mert ahelyett, hogy pozícióját minden rendelkezésére álló eszközzel teljes erejéből támogatta, annake\'őtte felénk gravitáló forgalmat; I vonalakat; hogy találó hasonlatul él-Barcs pedig a Dráva hajózhatóvá tétele, jek, megcsapoltak bennünket több he- __\|________a___\| a nagyméretű tárházak, a nagy fa- éa lyen és mi, ha már aem tudtuk ezt megvédtéés-tnegtá madha tatlan náttette I faipartelepek éa hizlalda létesítése, ked- megakadályozni, nem gondoskodtunk volna; ahelyett, hogy* féltékenyen őrizte vező vasúti tarifiák és a mindezek nyo- róla, hogy az e csapokon át asivünk-volna meg a sors különös kegyéből reá ináö fejlődő haí«íáas kereskedelem bői távozrf vért ée életet ujabb táp-Bakadt előnyöket; ahelyett, hogy a által megadta Nagy-Kanizsa fejlődésé anyag által pótoljuk, a rendes vérke-tényleg tarthatatlanért másban keresett i nek a kegyelemdöfést Jraogésfc helvreálUitsuk. Itt van tegyük volna kárpótlást, még mielőtt késő volt; I Egy olyan iszonyatos decentralizá-fTO a Csáktornya—ukki úgynevezett ahelyett, hogy kellő eszközökkel még [dó ment itt végbe, a melynek páija I göcseji vonal Az ez által érintett helyi-áldosatok árán is ellensúlyozta volna más, [nincs. A - hány uj vasúti vonal csak ségek legtöbbje és az egész vidék an-időközben keletkezett kereskedelmi em-I létesült, valamennyi a kanizsai forga- j nak előtte Kanizsára gravitált Gabná-- poriumok rovásunkra végbemenő fellen- j lem lecsapolását eredményezte ; a Bu- ját, bortermését és egyébb terményeit afllését: — haladásába vetett vafcbiza-líápest--fiui\'ei hatalmas fővonal, a\'piacunkra hozta — viszont itt váaá-lommal, érthetetlen és megbocsáthatat-{Csáktornyaukki és megyénkben s\'rolta szükségleteit. Evek óta ez meg-lan nembánomsággal szemlélte a körülte ennek határain kivfil épült egyébb vo- változott Csáktornya, ^ala-Egerszeg, tflrténteket. 1 nalak mind elterelték \' tőlünk más Alsó Lendva közvetítik ma ezek üzleti Avagy"- hol volt a szeme és előre-1 irányba a nagyiorgalmat, a mi nyom- forgalmát Es mi történt részünkről, látása Nagy Kanizsa közönségének, ajban szembeötlik , ha szemügyre vesszük hogy az ekként tőlünk elterelt t\'orgal-városi tanács vezetőségének és leg-\'a „Dunástul" vasúti térképét. Mi tör-imat, ha csak részben is visszanyerjük? inkább érdekelt kereskedőinek, amidőn tént részünkről mind ennek az ellensu- Mindössze felmerült egy Kanizsáról Szombathely, Kaposvár, Barcs, Csák- lyozására, forgalmunk és kereskedel- Letenye, Alsó-Lendván át Regedébe tornya és különösen Barcs rohamos münk támogatására, helyesebben meg- vezető vasat építésének a terve. A fejlődésének, azok vasúti hálózata a szél- mentésére időközben ? Semmi — ójpe\'n- megvalósulás stádiumába idáig jutni rózsa minden irányába való kibővülésé- seggel semmi! Tyfinem tudott, pedig hát kézzelfoghatók nekidejekorán nem tulajdonítottak jelen-1 babérjainkon nyugodtunk, amíg csak amaz élőnyök, -a melyek ezen v^sutvö-tőséget? azok a lehető legalaposabban el űem \'nal kiépítésével üzleti forgalmunkra v Egyik város szándékosan ne vessen hervadtak éV kiérdemeltük magünknaEl háramlawának ; nem is tekintve \' azon -gátat a másik fejlődésének, gazdasági indolenciánkért, hogy íQlénk kerekedett szintén nem megvetendő körülményt, \' ~IWW<HlM>\|"V III"1* bi— wMáki vám. Tftmanytjjfftink immár koszorút fonja h"gy általa Gráecal Regede Spielfelden satnk mindegyikére ráfér egy kis hala- nak belőle eltespedt agyunk köré. ját egyenes, az eddiginél 60— 70 kilo-dás. Nem is jelentétte volna a felsorolt Nem járunk messze a valótól, ha; meterrel rövidebb és igy olcsóbb össze-városok fejlődése a mi hanyatlásunkat fatalizmusnak minősítjük 3 évtized óta í köttetést nyeiríiénk.Hasonlóképpen Nagy-"-soha, .ha felismerjük a helyzetet és I tanúsított közönyünket, mert Koránbeli Kanizsa létfeltételeihez tartozik, hogy a ellensúly ózzuk a, magunk javára, még elvrokonaink példájára — ugy lát- M. A. V. Budapest — fiumei fővoaalá-mielőtt az események csapásként zuduf j látszik — mi is azt hittük, .hogy ha hoz közvetlen kapcsolatot nyerjen. Meg- nak a nyakunkba Szombathely párját ritkító igyekezettel vasut-hálózata kibővítésén fáradozott és íme, nem egészen másfél évtized alatt 8 irányba vezet e városból a sínpár; kereskedelme bámulatosan fejlődött ; gazdasági bankot, tárházakat, villamos világítást és villamos vasutat létesített Rohamosan meginduló épít-Üléseivel pedig egész uj városrészek támadtak benne; megszerezte a MÁV. feletvezetőségét stb. Kaposvár, Zala-Igerszeg, Csáktornya uj vasúti vonalak megépítése által maguk köré caoporto-Mtották, miután\' tőlünk elvezették az az Dr ugy akarja, fáradozásunk nélkül sirfyli a mi kereskedelmünk már régóta, is boldogulunk, ellenesetben pedig még hogy ez a vonal máig még nem léteerőnk megfeszítésével sem vergődünk zik Tarifa-vis«onyaink javulására óriási zöld ágra Minek is exponáltuk volna befolyást gyakorolna, ha kelet és észak tcíát magunkat— hiszen csak javaink felé szállítandó áruküldeményeinket és létünk forogtak kockán, egyébb helyben rakathatnók a M A. V. ko-semmi! csijaiba. ha innét volnának a M. A. V.* Hogy £ városunkkal követett for- olcsó díjtételei mellett elszállíthatok a galmi politika nyavalyás, azt régóta Déli Vasút vonalainak kizárásával. A látja a figyelmes szemlélő. Közel 401 ki vasutaink tarifa- viszonyaival csak esztendő óta uj v suti vonalat nem egy kissé is ismerős; a ki tudja minő kaptunk, hanem igenis építettek me- olcsók a M. A. V. díjtételei és esekkel gyénket keresztül-kasul szelő, de más szemben milyen méregdrágák a D. V. állomásokba torkoló és igy a helyi vonalai, az kell, hogy azonnal felismerje áruforgalmunkat alaposan csökkentő taZ ezen ttrv megvalósításával járó, ke- TARCA. 1900. Uja Isn, antaHi ur, BaÚaf aj m«m4H I I* Maaaak u aj aUadha Kffcéa aj Jlmilt T«l )■>!)■ u auIU fim- ia jaffkaak- Mrrtak. Aaajrl kíj« Itgjm Baaak: SÍM w adótarii tak I Omk kMM HaM véfrekaftétl Tfatogun kWué\|tak A TiáíU aajlót, SSMma Jaaaaa Saaak Mrta-albor "Í _— laa-. mit i hqkHÉal Bjn afáaa ttleal . Usr«a aak i* ■selsUm El íj cactaadffiaa (Ijiriyijat Zala « ,Zili\' Uabaa (a ariha! tal. afMaat... mm kjráaak , Ss al tu ami Útra I m Ul Zcrt, vmawjléil hiti ■ ■■■ááalfli ! Ha láa aiaca alg taiaáfa, Vajjk, aiaa mif gmift i £»•£.«•« - VSaaartak k\'iimI aUkSI aak — ZtyUatt KM. Ul tur flir éri Ujjal Lábátrél kiiallkit 8 ka alao Bask. i agjrib riaxréajra Ka aiaca aajit hiiár . Ak. aé fráaka, láaka, — Baaaa ka, a--Hiabs! Haaatyal kintalaak Vu. kafekaa párja 7 Saavaal kall, áaa axaral&i, — . ■a a fiai jtrji. Za au(jirfa; da, Ticjiaiaa, S* kajy la ■ujárja: Ha ai Uf 4a Upn m.tJ, mm% Uf bnjyellirjil - \' „ U«7«a aaajl i.p baakija - (kJ MrtaMa): A kfajr .acjlat* .Urmi" ,kAr" \'-•M s — Iára - ililiajl ! ,J aijjka laaak, Z» aa —- t (danáij. I SÍ aa .. A«, ki----- küja : Ioaa ríaott dakáajra. Hb, ka iauaár alfbtittak A lattot é taal: V6it6lj«k al ina aariikM, Ha a< láa ■!( Ipi Gyijtmk ríja I Icraa* rtja I Ortljéa H« kaljklak I máj Mér-al na Mttra Oyakiaa aQrli k-MUk KI aa ajrana Uaa Tiaaat A \|nlaP laWl Ok, Jobb: ka aa, lalnt aMS a Uay fcnlillll klanhl I aJh H»n -Thai— ait": mód SMO iaal. Ha • — vlx«t kaaaik lm p4n ta aaMMMkéak fontoa aírakTÜban I Krata, Maat, adó, paatja... fadlf aaaaaaíWkaa\' — falaS tigaat — Oitvánft Gátpdr \'Al Iának! M aa laMa, raaaa U u oaal-tkrák om. Irta: Vajdai SzaM István Egy kés érintette vállamat. — OlUSzz fel és jöjj I Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy éa akkor . u ágyban, Hoipheus édes, lágy karjai kosfltt szenderegtem. A hogy taUbfadek s reá retem álmos ss-iaai-tnei arra. In költögetett, akfcgUáloa^ kogy aa egy aagyakaárays, tttok tetjes iBaéay. A goaéolat gyorsaságával repfiltBnk As aagyal ogyanis az én vállamra is szárnyaka! rapsjjtott es megtanlíott arra, hogy kai azokkal oly IgyaMo polosni a levegőt, hogy se ember nélkülözni loitya a majdáa Kmínds épí-teodA vttlasMs tasstat Kgy graaáriaauryi épület elölt állapodta ak — meg, nalynak aiadsa ablakából Mav— aeaAa ömlöu ki s Zala-fekete jjseakahs... (MtadjSn I láttam, hogy ott aem fraas ar világit I) flagy-Kanizsa vaeérnap Zala 106 szám (4 lap.) 1899. deeember bó 81-áo N» képes TÍMihiDfoC kai tani a táriadalom-•ii\'íbaa ba aaoa oélok, a melyekért hevül Mfc 4a lelkesed Bek, nea válnak Ideáljaivá "oknak, kikra halni Ipirkoduak, a kiknak ""takal 4a tehetaégüket asenlellk. Ez. ílestatte haldok\'ó liliaduak lörténe-tén»k legkimagas\'óbb alakjt\', ta aj Magyar-or»>áe megteremtőiét arra, bogy a táraadalom téayaafllt oly fóopon\'bea earasitae, a mely bl<at»a volt arra, hogy abból az 0 eszméi áradjanak ki u egéaa namaatbe, uj élatra 4br«>tTa innak holt tagjait, felaaabadltva lekötött eröil. A nem«eli kaaiao aegalaplttsa vall Sséoheavi litvánnak otyik kövatkeamé-avelben ée eredményeiben laiddvCMbb ntiaH la a kaainn alaplto\'ta aet a magyar Una" dalmát, lanan indult ki alndpn fontoiabb politikai moagaloa, Itt ének éa trfleftdlekmeg aaon aaimék. naivat a háta nagyja\'nak lóikéban fogantak. Etan kaalno révéé érMatta ■eg Saéohanvi a nemzettel, hogy aaakltanla kell aaaal a déde\'getetl ..sérelmi politikával, ■aiy már-már ssomoru bagvoatnynyá rtlt Mseyarorélleoil, hogy a haltnak ÖO»rejéből kal\| felttaádala, hoey még iogalnak kivlvt-aéra, IgaialmMilföscIáaére ia caak agy a ód vai: a>oa ralormok létesítése, a aalvakból laadaaéii megerfleödAb, anyagi ée arUlaai MJUia logi, a mslyssk legszebb gyOaOloee, .legboldpgtlólih eredménye untán\'a namaat saabadságt Imi. Eaan átalakulta és ojjt\'aOls« lés padU ttom várható asm aa oraaágiyüléetől, atm mta politikai ha\'alniatál, haáim osaki* a magyar tnrsniialnmt\'l fia a nera<eti kaaainó valamint ss annak mintájára tllbb nagy vidéki Városban oaakhamar alakult baaonló társnlaiok a nagy alapító óhaiáhoi áa reaépyéfcfi képest csakugyan a«akAiivé vtlmk „miaanJb sélokaak, műhelyeivé kellemes éa ha>saoa do\'goknak, Irányítják a közvéleményt, krtse-labb hoaaák eiywá\'boz a namaaaéist éa pn\'gáritgot, leheiflvé taatik áa aasmék liastt-Sáaát, bennfll errtsödik mag a magyar naasati asallem éa Olalknik egyszersmind as éltalános •mrópaj mamikkal, ttnlálkoeva ásókból, gaz dagodva éa megerösödvé általak. 1886. smpt, 18 in történt, boiv .takintétss salivármecH kanissal meaörárnaben as ujon nrn sservesendö Gasíno egyesült részéről tartatott köxBnaéges gyülekeae\'ben határoata tott! minak utánna ezen várnának éleöhbrángu lakosai éa műveltebb polgárai köaóhaj\'taaa a hatabéli tőhb rtroaok nyomdokát követve agy Caaino egyesületnek alaplláaát elhatároz /ták volna a e végre a\'álrásl Ivei ayitváa aa alálráaok kevés idfl alatt közel hatvanra ssaporodtak a e a<erint a aaűkaégee kbltaégek (OdSaéeére már oaak aa eddig alakalt Társaság ia mtgái szinte elégségesnek vélvén a lánaaágjagiai-kaataratial oda ayllaikuztak, hogy a Caainnnak kinyithattaára kell törekedni, aaen köskivánaágnak eléréeére legcél-artíiyoiabbnak találtatott, begy mindenek előtt egy- igazgató, egy titoknok, tiaonkét válaastmtoyi tagok éa egy pénztárnok vtlaaz-taaeék oly formás, hogy ezen vtlaastmány a lsgnagrobb serénységgel iparkodjon minden Szükséges lépéaaket megte ni a Ca»l-nonak minél előbb szerkasatésére, aa e végre ■egkivéntató malikénak lelfogadéatra éa mindeneknek a legjobb rendben leendő hozá-aára, ugy bogy a Casian legalább elad novemberre kinyittat haaaon. A választtat aynmban meg ia ejtik, A föméltóságu herceg az u. n. uj épületben aa nrodaimi földmérői lakáéi évi 900 forintnyi bérért átengedi a társaságnak ée megnyilik a kaaino, melynek tagjai ma e diaitea ovamokban a szokottnál ünnepélyesebb hangulatban gyűl\'ek össze, hogy a bálái elismerés babérját nyújtsák aaon férfiúnak, kinek nevébai a kaaino felvirágzása fUiődik, a ki míadenbén dísze éa büázkésége lett társaságunknak, kinek a kaazino érdekében kifejtett páratlanul bazgé, odaadó, lelkea 6 mindig öasetlea ée áldáaoa munkássága élni feg aindaaok tudatában éa aalékezetében, a kik barmikor a tár«aa élei, a közművelődés, a magyar kultara ezen iatés-ménye iránt érdeklődni fognak. Tisstelt közgyűlés I Kidén tieatalt Saim kegyeaek voliak kitüntetni aaaai.ftHogy gyenge iiavam lolmáoeolja nemoaak a kheino, hanem a nagykaniaaai ttreadalom aaen ünnepnapjának hangu\'atát, táraaaágank régi írásain akadt meg aaemea ta laposai kezdtem jegy zABnyvfiben. Menőéi tovább lepoatam, annál jobban fokozódott érdeklödéaem, fokoaódoU ii»atelatem a kailao múltja iráat. Eaao jegy sökönyvek a magyar ku\'tur\'örtéuet ekaaerény ugyan, dia nagyon diesö lapjai. Merem tllitaet, bogy a ka«ino vároennk kó\|müvelAdéaéaak tasloaiaeabb Uóyeiője vi^t. In találkoztak éa agyaaültek aa öaiaae láraadaUni erők és sstmollevo-elemek, itt dobogott városunk eaive éa eaen sxiv minden dobbanásából kihallott a\'z egész basa érverénelnek vlssabanpjg> Caak néhány példát említek a kaaino mü-ködösének jellemzésére. 1888. inároíus 6 an elhatározta, hogy mtjna havában « kaoiaaai kórháaakaak alóaegéllésére éa a népneveléere bált fog tartani. Ezen tánovlgalom tlaaia jö< védelmét i \|60 frt 90 krt tele részben a várpsi Tanádenak, fele rés<tmn pedig 84 i<ra»liia elüljtró<ágnak adja át a kö<bá<ak javtra. Egy másik mulatságának jövedelmében eaen kfrbtzak ésmualka egyesület os/.tozkodnak.Midönla89-ben társa«áa alakul ,a klvilAyitás szerkesztésére" pénztárából aionnal 100 frtot utal ki ee elvá-la\'Ja a beszerzett lámpák kivllágitásl éa len-tarttai költségeinek viselését azoa indokolássá, hogy „a Táfraatg fóoélja a varos javát előmozdítani. * Nlitos lapja krónikájának,, mely e nemes Ugv^vá\|\|rQj^ia<rtieávo< ne tenne, minden in-léjflte\'déáében aa kOhjOosk námdlőges elómos-dtláaa" lebeg ajeina alöt1. OJvaeó termében ott vannak égyea kl földi lapok és tudományos folyóiratok mellett a« oraiáii öazea tekintélyes ifjitgai éa havi közlóoyei, könyvtáré\', melyet (olyloiTgyarapit, alig hogy megjelentek, már Is dlasitlk 9<éohenyi, Eötvöi, De<ew9y, Jóaika mankál, termeiben utt\' ékeskednek Koaanth, Pnls/ky, Nyári, Bmie, Teleky Liailó, Tanosica Beöthy és a basa más nigyjai ak sreképei, jóval aa orszAggyüíés megnyitása előtt bizio-sitjn magának annak naplóiát, a legélénkebb figyelemmel kisérí a nemzel nagy ügyének mladan mozzanatát. 1848. junius l\'éu al Hadloal körnek .aa áHadaimi lttnc-iár fulssgél-lésére" tetemes össaeget küld, a szabadságharc leaajláaa alán ia meleg érdeklődéssel viseltetik a szahadaág s<eat ügye irtot és 1847-ben nagyeiabáeu liitéakedéaekel tea* az etaö lelé» Ida mlnjéalirium klnevoatetésénék méltó I megQnnepíéaére, Ezen közművelődési emb\'aibaráti ée min-daaek felett hazaliaa törekvései mind maga-1 sabbra emelik tekintélyét éa meghódítják azámara a nagykanizsai\' társadalom összes rétegeinek tiézteleiét és rokonérzéséi. 1868 ban a Polgári Egylet kivtn egyeaülni vele, 1876--] bm a kereakedslmi kaainot vesti fel keblébe. Pezsgő életű oaak a reakció atomom éwi« ban lankadt éa méla bánat, fájdalmas lemon-dál aköl jegyzőkönyvének aioa néhány idegen febuüt a lepel Elek Lipót élsinagyaágu árcképé-nyelven frt lapjából, a melyek híven tttkrlVa- röl, melyet a Caaino tagjai festtettek meg. telik történetünk ezen gyéezns napjainak \| a azönoki üdvózlea utan igen aokaa aieltek aaoa eaaaUayi né ok, aaoa - ktemlvalödém, emberbaráti ás haarfias feladatok iráat, a melyeknek aaolgitatára hivatva van, a Matyikről fenáliaea óla nem taladkaaeit aaeg soha. ál 6 körIKskiatáae éa bQloeaiége, buagó< aága éa erélyénél fogra\' Valósai meg a társaságnak már 1846. nov. líen klfejeíésre jutott azon óbaja, hogy tagjai számára kényelmen otthon, diazes bajlék épDijdn,\' tudomány és müvéuet aiíve-eo látott vendégei e , csarnoknak, melyben aasórakoisa ék üdülés k&lőaböaő nemei", aa agjmék cseréje, a kereskedelmi, társadalmi éa politikai kérdések marítalaaa ■ellett mindig alkaton nyílik a önutüveéere, as essméayek knltnsxira. £s anaak a láraa-atgaak ő a lelke éa mindig éber öre. a ki gondoskodik arról, hogy hivatásától el ne idegenedjék, bogy színvonala aoía alá gs aaálljon, hanem miodig emelkedjék. Gondoskodik arról, bogy a müvelődéa eazköxeí gyarapodjanak ea szószólója m nden hazafias ia emberbaráti eél hathatós támogatásának ée istápnlásának. Adományaival gasdagitja könyvtárát, a királyi .család tagjainak képeivel dieaiii teribeit jeléül annak, bogy a magyar emb-r aaivebee mindig karöltve jer a hasábot való aaeretet as alkotmányos királyhoz és annak osaládjá-boa való hü ragaazkodássál, aUpítványt tesz, bogy a Caalnoaak tturdöt njui\'aon a tanuló ifjúság buzdítására és nemes iparkodáara valé serkentésére ia, amit talán első helyen kellett volna említenem, mindig aaon van, bogy a diases hajlék ott kon legyen a bekének, aa egyetértésnek as őssabangzatnak, a kölcsönös szeretetnek éa tisale\'etnek Ea a >seretei éa tisztelet most as elismerés kossoraját fonja homloka kóré. Ea a aaereiet és liaztalet késztetett bennünket árra, hogy s csarnokot arckójiével díszíts lik. Minden dlsanftl és pompánál jobban fogja ékesiieni, egyszersmind pedig biztosítani szüntelen, örökön jelenlétét közöltünk éa mindazok kötött, a kik barmikor tagjai lesznek ennek a Iáte»a4it*k. Vakháayaaor szemlélni fogtuk nyájas, nemes vonásait, meg fogunk emlékezni aaoa becsei szolgálatokról melyeket a társadalom, a köemüvetődés, a magyar kaltura aaeat ügyének let\', megemlékezni az ö nenies, odaadó munkásságáról éa annak aagy sikereiről és lényea eredmenyeirőL Midőn pedig példáján felbuzdulva,, hasonló polgári erényekben ■vetekedünk majd egymással, es a nemes veiaeny, ea a lelkesedéi leea homlokén ragyogó dics koszorúja és bálás elismerésünk legméltóbb adója. O pedig, kit a kép ábráaot, e\|jen, éljen aokáig boldogan! A nagy hatást keltett beszéd vége leié assBvadéaeit éa mogaltztaláaát. De a mit a I zsarnokság elnyomni, iparkodott: a nemzeti érielem, ha lobot nem vethetett is, caendeeen, titokban, a azivek mélyéhe zárva tovább égett ée melengette a ha«afiak keblét. Igy volt társaságunkban\' ia és éppen « válságon időben találgosunk elósiör azon térim nevével, a kinek törekvése mindig odairtnyult, hogy ea a kaaino a magyar knliura temploma, a Üasta ezerelet oltára legyen. 1868. jtauár 6 an Banaay cs. k. civilbiztos jelenlétében tartotta köagyüléait ée eaen alkalommal a fiatal Ebenapanger Lipótot küldi ki a izavaaataaedö bizottságba. Neve ezentúl állandóan diazili a kasino évkönyveit. Aa 1863. évi közgyűlésen a választmányba kerül 1866-ben a titkári tiaatet ruházták reá, 1870 ben másodelnöké, 1878 ban pedig elnöke leea a kaainonilk. Pókról •fokra emelkedik a közbizalomban, fényes tehetsége, európai látóköre, feakölt gondolkozás! módja, puritán jelleme, a közjóért való láagoló lelkesedése, ragyogó bazaflsága minél nagyobb téri hódi-tasak mnakáaaágának, kiveszi részét minden fontoeabb kösttgyttnk intézéséből é« mladenült, a hol kesének nyomára akadunk, sikert és eredményi találunk, N-•- Ondjainak legkedvesebb tárgya pedig ea a mi ÍCsainonk, mely neki kössöni i pedig iijskoaá legizmosodáaát, felvirulásét, Gondos guzdaként rendezi háztartását, de midőa éber figyelemmel őrködik anyagi aiilárdiága la blatooaága feleli egyaaenmind élénk érzékkel visaltettk l ugy Elek Lipótnak,-mint a azónoknak..gratulálni. EUk Lipót meghatottan köasönie meg a aa^-rinte meg nem érdemelt kitüntetést, s megígérte, csekély ereje óaazeségével log buzgólkodni ama aaép célokért, melyei a -Caaino annakfídejéo maga elé tűzött. Azután telkérte Wnnr József alelnököt az ülés .folytatólagos vezetésére. A tárgysorozat szerint következett a \'vaiaazu mány évi jslentéw, .melyet dr. RotÁttküd Samu titkár irt meg és olvasott föl. Ugy ezt, valamint a azámvissg. biz. jelentését tudomásul vették ; a jövő évi költségelőirányzatot, mely 7818 Ir. 60kr. bevétellel szemben 7218 frt 68 kr kiadási tűntet föl, elfogsdták a a tagsági dijai a beltagokra nésve 90 írtban, a kültagokra aésve pedig 10 Írtban állapították mec. A költségtervezetekben 20» bel.éa 86 kültag tfHpel Végűi megtörtént ymt szavazat utján a vi» laaztás, melynek eredménye es: Elnök : Elek Lipót. Alelnök: Weiser Józaet. Választmányi tagok : Blau Lajos, Ebenapanger Leó, Knglánder Ottó pénztárnok^ Fiacher Sándor, gelaei öutmana Vilmos, Grűnliat Henrik, Lőwiogsr Ignác, Léwy Adolt háznagy, dr. Neoaaann Kde, dr. RolhsdiÜd Samu ügyén és titkár, Sohets Richárd, ér. Sohwarz Adolf háznagy, Sommer Sándor, . Nagy-tfaniisa vasárnap, Zala 106. mám (M. kp). 1699. deasa^ar hó IMa elftadáíok nttváeii ni rója inni Stoleter Henrik, ^flehwwt Gonláv, IJnger l\'llmaon Ele\|t VéŐsey, Ziigmond Weisz Tivadar. Számvizsgálók: ifilaukanbejg Vilmos, Eisinger Hantik ét Gotttfsin Jakab. E\'kOtgyülée folyamán beváliásr.i kíior-olták a ltO.-346.-M6.-501 ss. kötvényeket," . __V \' Ji. As ■ Issd«lral4a.Máiv. K Wtik" hauTDSk"6lTéTes évfordulója. MHV\'4ss. \' . flijnes ugyan, hogy a Kür e aa\| Az ,lrodalmi ét Mbvétzeli KOr évi rendes küagyfUán 1899. dac. 9flíikámLu. JS Órakor volt a városháza kis tanácstermében. i A közgyűlési f-éeny Zsigmond polgármester, s KOr elnöke wnite. Wvüaül\'e h unagjelent köri tagokét s .az ülést megnyitván, fölkérte dr. Roun-btrg Mór főtitkárt évi jelenlésének felolvasására. A főtitkár s kővetkező évi jelentéét olvasta föl: TiutiLt kótgyilh t A< irodalmi és müvénél i kOr .imént lefolyt éve nem voll eaeményekben gasdag. A daloskar, egyletünk egyik fenntartó on-lopa, ro kidomi kezdelt. olt, bol máikor a harmónia BtOtlé iel (SztfmleU .tanyáját « diszbermonia siele dOngetlee kapukat. Csoda-e tehát hqgy.aa Összhang hiánya a dakwkarban kételyeket ábrenlatt az irodalmi és művészeti kör lennáilbatáaa iránt ée eluOk-válsAgot voai maga u\'án, Körünk ée a uill»é eteti szakosztálynak Ogyhuzgó én érdemes -el nOkei1 lemondtak; de nem vesztvén él teljesen reményüket körünk életképességében, kölcsönösen abbsn egyesiek mag, bogy lemondásuk egyelőre neteijauleuék aa ígazga 0 tanács elé, Műkőiben a viszonyok megjátullak, .a da loskar kiűzte a diszharmóniát, ötzhang IflzOlt össze ismét beonOaket-ás fárodballan elnOkeink íme élünkön á.llauak éa lokototi butgjlommal és űgysseretetlel Mentelik körünknek tevékeny aégüket. Ezen lappangO -elnökválság, Illetve sz ezt azfilO okok bénítottak meg égyidOn körünket működésében, mely élet- és halál kOtt lebegett, de moet nj -éleiéi igyekezik Oileni. Dr. Wlaascs Gyula, vallás- és kOtoktaiás ügyünk lelkes és éber Oie ée vezetője, a Jtil.i mull éri kflsgyO\'ét egyhangú lelkesedéeeel disz-taggá valatttott, váltaztéeái megköszönve, körünk iránti érdeklődésének kegyes jelét adta. Szomorú kBteleetéget teljesítek, midOn meg emlékszem e helyütt Sümegi Kálmánnak, s kOr érdemdús alapítójának és dinelnökének halaiéról, a ki lelkesedétienek herével megterem te\'le \'körünket és mini amiak elnöke fárdhat-lannl Luzgólkodolt akOr menszilánj/fása körül. _______g«iH»i.b kugyUi j»léBI koszorút küld It a megboldogult tirjara. i körplkOdáeénskféPypoulját a Sylvt-t ter-esté: y képette. Már aa előző évről szóló . jelentesemben volt szerencsém betiámolni arról, hogy a< igaa galőianáee a kör egyik főcéljai, u társuaélei nek magasabb stinvonslva emelését előmozdllandó, módját akarta ejteni amak, hogy városunk \' s ine-java együttes megjelenése állal gyakrab ben tükröztesse vissza a társadalom egységet. ít a iulán e célra legaUtalmaaabb a 8yvnt> r vrgaágoak seentelt napja, elbetárntta, hogy a láTsegyletébet leikéri, hogy a szokáeos estély megtartásától álljanak >el ás lámogassék »zon törekvésünket, bogy lártadalmunk különböző rétegei egymá-hoz kOaeledienek ée simuljanak és Ofeel sz Oseselartás értele egybekaposoljs Amily fájdalmasan érintett bennünket ir NK. Caaino azon Alira a, mely saerínt régi szokására hivatkozva a Sylves>er estély rendezé-setöl nem térbet\'el, épp oly örömöt okozott az, hogy a nagykenitsai Polgári Egylet és a nagy kanitsai Társaskör kérelmünknek eleget leli. Ily auspiciamok mellet indnlt körünk, illetve annak — művészeti szakosztálya, mely a Sylvester-estély rendeseiével megbízatott— társadalmunk — siláli-ága elleni baraba és el kerü t is neki lega ább egy nagy rést ütni ázott válasatalakon,.mélyek társadalmunk különböző rénelt körülbástyázzák, amennyiben ti irodalom óh müvéeret városunk közönségéi nsjd mind -egy \'táborba gyűjtötte. Ezen eelélyen a deloskar fényesen kite l magáért és támogatva különös n városunk hOlg) műkedvelői ijlsl, megtelelt Mon nem kis artnü, vérakoaéknak, meiyel műértő küaOuae günk aa táplált. Hagyományos szokásához és erkölcsi kötelességéhez hiven a kör ez évben it megünnepelje március 16-ét, a szabadság e felejthetetlen napját é» nagyban fokotta azon üháe-pélyea hangulatot, mely -e ssent napon minden magyar ember ssivél eltölti. Krre ss évvé esett Petőfi, halhatatlan ■köl- aagy nap am tOkél nem OrÖkitelle meg nagyabb éiabásu ün-aepé ylyel, amisek egyrénben az emlilatl válság n7. oka; de nem áldozott fVOfi iránti ke-gyeleiének akkor midőn az igmgatOtanéet dr. Kies BrnO, az irodalmi saakostlály érdemes e nőkénék indítványára gondoskodott arról hogy azon ünnepi be-séd, mely raérciu < 15-nek jelen őségét méltatja, főleg Pe\'Oflnek e nagy nap körüli döntő asereplését domborils* ki ee egyutlaLmegemlékezvén Pelőfi haláénak 60 év>s évfurdnl \'járói, tárja lel lelki szemeink e\'Olt azon m \'gattloa eetmékel melyekel a ma* badság langlelkü apostola reá k Örökségül hs-gyoit mely mindenha az ö halhatatlan nevéhez lüzödnek. Dr. Kits Ernő mondja e bestédet, mely méltó voll fenyőit tárgyához. A 4£0r továbbá Petőfi halálának félszáaadoe évlordulój i alkalmából ugy a PetOli társaságnak, mint Sege vár köztég elöljáróságának aűr-j ^_güajjleg adott kifejezést hazafias értelmeinek.! Jelenlésemnek legörvendeteeebb eseménye a dalost nr me^iliuhodáea és megerOeOdéee. tedeatelai, sas réssét (a .behajihstaüssa\|)gátiig a nyugtatvanyokst be aem viltó együtt lörüüctni fogja — Az 1900. érre zxó\'ó kBllségtoriasont, 1301 irt 60 kr bsvátsli éa 290 írt kladáaMüalet fel, - váliotstisiml eltajjodlák. Indítván bejelentve sem lévén, Vtaf mond elnOk a jelenvoltakmk a megköszönve, sr ülést berakass elte MiBEK - (iel-ei Gnimtma Vil kir. lanácaós. leányát, gelsei Qutmann Li% Ua-asszonyt karácsony napján eljetyeata maaaaaet Beek Gyula, dr. a Magyar MzáTofbaak üákáca, fludapaeien. Bhoi Miksa keaalheljLayiy tgaitó aa birlap-iróáollégánk leányai Ilonka kisüss onyt éj jegyezte OóiU Ferenc sátoralja ujhe yl tOgymuuúiuai tanár. Lau/tr Mór a csurgói akarékp^n^ár pénztárosa e bó 25-tén s\'jegyetle íritdfüd Cle »en-tin klsatztnnyl, Friedféld üiksa k- raakedő és birtokot léányál Légrádon. b\'mhtr Ani .l a Wúmf J. C. kersaásáó cég üiletvetet^je Nngy-Kanizaán, jegyet váltott 4av. 8ingtr Mórné leányával Juliska kiaaaoqyayál Marcaliban. Virányi Samu, a Virányi ás BUrn tág be>L%g)a ___________RPHHH\|H\| eljegyexáf, Wortmann Manó msaántó Isányál A dalö"kaf élére ugyanja ööhm Emii Állott,! Nagy-Ksnítaán. "m m \| Rattmfid Kde eljegyezte kisasszonyt Budapesten. Mathea Károly fényképén ... Mariska kisasstonyt Nagy-Kanizsán. Havai Arthnr gabonakereskedő tjegyeste Strtm Ilona kisasszonyt, S\'rem Bernát isan/Vt Ütktffám Quelle eljegyezte Nitg aki ott már eddigelé it vezérszerepet vilt éa! a ki ugy ssep elméleti képességeieél mint ki* váló gyakorlati énekénéi fogva nagy hiva-lottsággal tölti l>e karmesteri tisztéi és teljes \\ garantiát nyqjl arra nézve, hogy a daloekar mindig tény esebb és tényswbb eredményt fog kivívni. fia ill nem hagyhatom megemlitée nélkül. Nagy Kanizsán, hogy es anyagelviee világban Bőhm Emil \| - Kl»«<veséa. A pécsi i éfOttbta elnöke, ffiinUgfi dlJaziá néikfll tállatta el a Kar vne- dr. Stolatr LáazM nagyksniasai törvénytsáki jog lését, kellő jutalmát talá va azon buzgoaégban gy«komokot, dijas joggyakornokká naveste ki. és ügynereleiben, melylyel a daloskar tagjai az — >vs«gjansllát«k. AlttMttr OwáÉt 0 nemes .példáját kövelik. Az ő liivó nózalára mind tObben aorakot-nak vezénylő pálcaja köré és slapos reményünk van arra, hogy városunk lelken hölgyei, kik már több ízben osaioiUk a dalárda eike-reiben, annak allandó laziaivá lesznek. Mily szépsétteaen sorakozik ehhea as igaz-1 galólanáoe álul IeUeielt oson eatme, hogy a kanizsai Kör stakoutályai \'hölgyeket is kérjenek lel a belepésre és nem kételkedhetünk abban, hogy váratunk minden szépért, buzgólkodó hölgyei lámpgai ásókat ném fogják tőlünk megvonm-éa nemée működést lejlenek ki, külünOesn a lársadalmi stakontálybáo, meynek elnOkéve az igazgatótanács egyhangú lelkesedéssr.l O.-zter buber Lá<zlóf, a hölgyek nagy barátját ét aion lérfint választotta meg, ki társas életünk megjavitáxa km ül annyit iáradotL Es itt a nőkről, a teremlés legszebb alko-láeairől lévén szó, engedtessék meg nekem, hs talán lulmerész ,ph intaainin csapong ét egy szebb jOvő kép\'i iáiul fel elöltem. Látom, amint n röpke dal, mely a ~ rózsás ajkak linóin hajtnsniból ezált felénk, mqgához láncol, lebilincsel be. nünket; látom, amint a dal] bűbájos hatalmával vonzza, csábítja az embereket,, azi súgván nekik^ ,idn jöjjetek, a ho\' a nők énekelnek; lát .m, amint a gyöngéd női kezek növik a társadalmi ösatetarlát erős s/álar, melyek kOrülveu ek, összetartanak minket; látom amint a gyöoge nők meg-teremtik »zt a lársada mi egységei, melyet mi, erőn férfiak megalkotni képesek nem vagyunk. A nagy tetazá«sel, éjjenzéuel fqgadolt főtitkári jelentés tudomásulvétele után olvasták a atámvizsfálo bízol Is ág jelentését. Bun Samu, Ltaávai Samu és 8igti Samu (a 3 pénzügyi Samu) je\'entelle, bogy a pénztárt ét a pénztári naplót teljesen\' rendben találták. Az évi bevétel 1818 Irl * 63 kr - a IriadAt 674 írt 79 kr vo I; a pénztári égyenleg lebi7H8 Irt 86>kr. Beváltat-lanul hever M66 dt b. Yjlrtos nyugt atvány. A kfl gyüUt a számvizsgáló blzottrág jelenlétét tudi máiul vette, a lelmenUényi megad a. A 666 4rb. beváltaJan nyugu-tványra néava pedig i-\|azt balátosta, loa) egy Kezét pör atján lógja leu I es György nagykanizsai ü etösegű bsdapssti fakótok nevüket , AndorTt,— Juk István varast iktató Nagy-Ka ni «án Jután\' n, Jhttiiaárin Antal zalaegemegi lakóé, valamint kiskora gyermekei Ernő és Anna ,Baá6m-ra változunak ve-zeték nevüket. - tíék Ltpél taaepellse A nagy-Carind* tagjai Elek Lipót, .96 év AU működő eluSkük aroképét oagfeanenék és dia-termőkben helyeitek sl. A leleplezési Innipaág a dee. 9tt-ikl, rendes kö/gylllea karétébso tOr-tént meg. Ugyaniam a napon-eate pedig din-vacsorát rendetlek a Catiaó dini armában as ünnepelt elnök tnzle\'etén. A aagytaabása diae-vacsorán mintegy aaátötvaaau jaleaMfe meg. Aa el«\'3 MkOesOntOt biti Lipót elnök amfta a királyra és a királyi ceaMd tagjaira; aantAn Kr. Schwart Adolf: Elek Ly«tra; JBsé Lipót (ti-lauolva) a Caainó tagjaira; dr. Rottnbtrg Mór: Vensy Ztigmond polgármeslarri; ár. Otttf Mór: a hadseregre ás \'jelenvolt \'képviselőjére; ScMwart Gns<tOv: Tóth Lánló tőrvénynékl elnökre, s a bírói kar jelenvolt latjaira; dr. fínti Odőn : a látaegyeaü etekre s azok jalenvoit elnökeire : Sohmiedt frigyesre ée dr. Beátáik Ferencre ; Vimy Zeigawnd (vákuolt) fiak Lipótra ii a Catloó tagjaira; Mm Jo taei kos őrnagy (tálanolra) a szeretetre és vsaralenra Dták poter: Ssommer Náthás posta én távíró felügyelOrt; Kaetmbaek Jóssef: a diaalakons lőreadeiöire, dr. Lóké Emilre -éa dr BaikssWW Samara ; Hikus -tj^aa (a kW kar- Bak Lnolva) Elek Lipótra ; Sesussr Nátk Lipét kél jobb kbsére, Weieer Jétaejrt tpang r Leóra; dr, Btntsik Ferenc (valaaaska) a Cuinóra; Hibám Oésa, (a Társaskör nevében vá\'aeaolva) Elek Lipnlra ; Forya Ujoe: • Ca<kO •svainak sósára, a k reaksdöi esitályra. — Ouaepie hásasaér, Wtimbirftr moiid kbfaragó ás nrköraklárnt polgartá-atnk n neje szül. Titkr Katalin f. bó tft-éa AaaepaM4k •serény családi kOrbss boldog hMieaáglk éA. Nagy-Kanizsa vasárnap, Zala 106. azám. ifi. lap.),_ 1899. december bő 81-éa. évfordvláját. A tinit* munkában ét-becsületben ♦Itftltölt emberöltő boldogító megelégedéinel löli-bati al >i ünneplők tsivét, kiket ml la míve-sta fldvftilünk. Isten áldása kísérje őket továbbra ia u 41-t ujjain " iontosaágávil. A Bekriee (iuntáv cikk a követkeinket tartalmazza t Dél (elé, égési Horvátoruágig, fejlett éa.je lemékeny magyar városok egéei sora siolgál erö-•itöfll és táraisiül etnográfiailag gyönge batá- — Dgyéssségl MégklMtlak. Al igi° raiok megtartásában és domináiáslban. Po», ságügyi misinter a járásbíróságok mellé me Kaposvár, NagyKanitm, Ssombathe y, mind oly gjsausa a követkeső ügyészségi megbízottakat városai a magyar birodalomnak, a melyekre bűn rendelt* ki: kék lehetünk, s a melyek büaskék lehetnek j>- A talaei tiéxgí kir- ügyésnégkerlflelébé. Zala-Kgtrutg: dr, Keresitury Jénel ügyvéde\', kelyetteseül Domokos Sándor aljegysőt. Alti-Ltndva. dr. Hijós Kálmán ügyvédet, helyettesét)! Kooh Ödön aljegyt$t; Jgáwtf:dr.Bárdié Pereno «. ügyvédet helyetteséül dr. Béayey Károly ügyvédet, Tapolca: Kováos Vilmos, belyetteeefll dr. Siőts Araold ügyvédet. A nagykanissai kir, ügvéssség kerületébe Sagy-Kanitta. Frey Tivsdar aijetysőt. Csáktornya: Sialmsy J»asef szolgabírói, helye1 teséül Himfy Lajos aljegysőt. KtttlMy: HofTmann Soma ügy védet, helyetteséül Zeffjrovits János aljegysőt , Lttenv!: Medvés Mihály aliagyiőt. Perlak: dr \' Tamás János ügyvédet, helyetteséül Mayer Károly aljegyaőt. — A ksavédség Urékll. A nkaniiwi 80. honvéd gyilogeired tartalékában kineveitet-tek hadnagyokká: Ltkman Béla, SbMUt litván, Strolm- Sándor, Bak Soma, Weiu Mark, StroU Joachim, \' Barot Béln , Mtláncnk Józsel, Schmrcz Sándor, Tratnik Gyula \'arlaléi os tisat-helyettesek; tlssthelyettesekké: Mutikdr Ferenc Major István, Lhner Röbert ée Horváth Antal volt egyévi önkéntesek. — Városi kősgyüles Varosunk képviselő teetüléte f. bő 30-án d. u. közgyűlést tartott. A napirend előtt Vktty Zsigmond polgármester jelentette, bogy s megyei törvényhatóság a város 1000. kö tségvetését változatlanul jóváhagyta, tehát a jövő évi pótadó 64.5J len. A községi elemi iskolák" államosítására vonatkosó szerződési a miniszter aláirta A uükkéaei átíratások cskötlérével a kőigyüléi a varo-i tanácsot megbízta, Ai iskolák á\'limosiláe\\ nsgyjelenlő -eégü kulturális tény lévén, as iskoiék átadasa, ílle ve átvéieteánnepélyéi formátlan togtdrténnléiai ünnepélyre Wlassics Gyula mininter, vármegyénk föis-páqja,\| alispánja és lanlelügyelője mftghivatnak. A lentékeny nemzeti hivatásukra. Mini egy lirdaa nagyértékü gytjngwor fütSdnek egytnát mellé * dunántuli várótok. Elükön Pécacseí, nz ország egyik logMebb legvirágzóbb, legműveltebb é* legmodernebb városával K varosok nemcsak etnográfiai bi\'áraink mesterséges megerősítése szempontjából, de attól eltekintve is fontos fényezői a magyar állami és nemzeti politikának. Arra vannak hivatva, mint a\'középkor bevehetetlen szikla-várai. Egy egész vidéket kell uralniok éa hatalmukban\' tartani műveltségűkkel, vagyonosságuk-kai, -hazaszere\'etűkkel es m-igyarságukkal. Tőlük \| indul ki a. nemzeti politika vérkeringése és hozzájuk >ér visssa. Valódi snvkamarái ők a nem> teli politika iiomszerkezetének. De ha általában1 városaink, főleg hnlárvároanifik i y nagy nemzeti leladal hordozói, unná inkább kell figyelmünket reá forditani a Dunámul e gyönyörű erőteljes városaién, a melyek.a jiyugoll és keleti kultu árain-; latok keresztelő pontján állanak u beiin linkéi a, mitvoli nyugoflal kullurni és gazdas i\|d í pcsokkal I öss<eiüznek. Előretolt erödei ök a magvarság at I nográlini e őnyomulásduak. Az ő falaik ktizőtt veti meg magát s magyar műveltség, « magyar: ipar ét kereskedefcm, a magyar liazaszere;et és \| magyarnyelv,ho;y etnográfiai határúink gyönge! itt-ott omladozó falait támogassák éa megerŐMt-aék addig, mig a magyarság laji erői a maguk csodás teljességében kibontakoznak éa a vonalakat kijebb tolják a magyarbirodalom földrajzi határai felé. » Megélj egyleti beflseléa. A nagykani- fojtóból] eredő^jas ekánLjfijavitott válták visssaetasításása, s azokat ajőtrobaö is leszámítolja. As Osstrik-Ma-gyar Bank e réuben való álláspontját miaáan pénzintézet aggódás nélkü] magáévá teheti. — ráríeHsk a hasal Ipart. A maga ivemében páratlan as as eredsrtoy, melyet s fiumei caoao és ceokoládégyár rövH - idő alatt elért. Nest- is csoda, hiasen as öasses -gyártmányoknál jobb; és kellemes ise, tisztasága miatt általános kedvességnek örvend a. fiussai csokoládé éa a fiaméi o«oaó. A háiissnosvok kik mindenfajta e«ofcoládét és oaeaót próbiítak már, nind ast mondják: ■ égis osak legjobb s liumei osokoládé és cacaó. Anyakönyvi hírek Mult héten bsj^gyzett születések. Hsakkarda Ferenc, mosdosyvsistj : Ilona Varta Jóiaaf, aOrgyári siaaUs: Jánoa átlós Károly, tioivéiMnneSfer; Károly, Dsssfl Ml Sándor, (akáca : Márta . Toplor János, p. és I. alUsxt: Gizella Vsifs Anna, csalid : Károliaa Hskua Vsnas, napssámoaT Rozália • Falca Jáaoa, ács : Anna Námoth Banális, szakácsné: Károly Ua( Jimi, nnli Hksa: Jésssf Ko«e.ith»l Adolf, Slte Mgéd i István lálortos Jésset, (ÜMmtvssi Jóxwf Oudlin Unlé, Mdatsss; áaita Dsatsok Sándor, hiúié: Oyols Horválk Tssés, nspssámos - Máris OrtaMd Adolf, ksrssksdtl: Béla Molnár Oéls, kalaaa : 7Uma Miké fsrsns, fltldmlvss: Aaaa. - . Házasságot kötöttek : Btalnsr Dániel, káaaié — lUeksr JalIvsL Scbvsigér Arnold, ktrsakaá — létk LssrtnL MuK hét halottjai Andor Károly, »r. rel 1 hónapos, sniéd fis; zaai Takarékpinttár r. t. által alakított ÖnsigélytB - H»w«li áaaa Jav. Ugrádl JínoSns, rk. 77 StöMlktttl arról" érlesit bennünket) hogy uz újév u\'ipján érdekes befizetések a következőleg en-közlendök: a hétfő délelőtti befizetés szerdán d \| a hello délutáni befizetés szerdán d, u. — Adományok a Népkonyhának. Ojabbml adakoztak Szarnék Lajoané 10 rendezendő flkómán u éfemiiik. UnieitOleténeY puradiesom, 5 kg ri<s, Rosenbergár Pá né 10 kg tagjai síimén a város vendégei lennek As ünnepség\' rendezésére Lengyel Lajos v. föjegyső elnöklése alatt 10 tagu bizottság küldetett ki. As állsmositás alkalmából kóuönetet szavazott s kőt gyűlés Wlauia Gyula, miniszternek, Butiiaka Kálmán kir. tanfelügyelőnek, az iiko\'asiéknek és „ . a tantestütanek A v. pénztárak kétrendbeli megvissgálátárót szMó jelentéseket a közgyűlés tudomásul vette. A tárgysorozat kimet itése ulán a polgármester boldog uj évet kívánt a városa;yák nak, kik vinonzásul a polgármestert megélje-nézték ——lakék jéte«tt. Zerkovitz U«zkár ur a uagykaaisni fogházban leiartóttaioijaknak a karácsonyest alkalmából 83 liter vörösbort, íitehd Fülöpné urnö pedig a rabkönyvtárnak 1 kötet könyvet sdhmánymott. Ezen adományokat há á-nn aegkössóni a aagykanizsai királyi ügyészség. — Beadklvttlt h«q\|ftl<t. A nagyka-nii«ai Polgári-Egylet 1890. évi december 31-én, vaaámip, délután 4 órakor saját helyiségében rendkitüli köigyűlést tart. Térgysoroiat: 1. Ingatlanok eladáiá. a való felbálalmaiás engedé ye-séaie. 8. A vendéglői biiottUg leszámolásának be jeieaiéee. — Ai Ixr. jtt mőexylet vi galasa. Serényen folynak már az élőké-szülőiek as Izr. jótékony Nőegylet január 13-ón tartandó századvégi jelmez eslélyére. Külön festő foglalkozik már napok óta a dekorációk elkészítésével; a posta májd mindennap ho% Vidor Samané elnök ufnŐ hab, 10 kg liszt és I zs. burgonya, GrBnbut Alfredné 1 zs. bab, Z idntnaszky Lajosáé 1q kg bab, i fazék azilvaiz, Bettlheim Aranka 1 fri. gelsei Gulmanp Izidor (Ungvár) 10 f(t, Zerkovitz Lajoané \'2 zs. burgonya, Birck Oizkár (Som.-Sví.-Miklés) 4 zs, burgonya, Plaohte Sándornál Blumenscliein Vilmoané sfskér. ■ Ssmodlos Verona félj, Vsdáss Byttgjwi rk, 17 ivté ntpstánsi nejo ; tldóftatkor Kocsis Jéaas1 tág, rk. 7V érM, ilUairsa: sátori véf-kinsrtUit; " . . . Tóik Mária, rk 30 éWa, lUiiMj: tSdJfSaikér. Haofa Vranciaka Oar 4rs( Ma* Jésesfcé, (k. S éva iltos üz.Mgya; tMétob, . Pintér Jakakaé isr. 85 ésas ksfását asjs: vtakév. Dstriok Géza ág. tv. 16 íves, érát ttféd: Utí(talÚI Ét- üveg kárai UMBslsu férj Színészet. A lefolyt színházi hétnek három kiválóbb V L 0 1_1 a í^ , , , , , —_ rM.moisanaia volt, két jutalomjat k éa Aa istaia- K"hö„ E«tlné 2 frt.\'Az adoaányrtm íz atou lit^fc előadása. Utóbbít aaért tartjuk>^2léwe iíuouetei moad a M-pkonyua elnökxége. - 1 K»elC siizoi)) Ladila Jézsefné, Pécsek Katalin már régebben — mikor még urával kőtös háztartásban élt — bünöáví-lonyt folytatott Lodner Laios nagykanizMikőmivesae/éddel, Később az aaszooy \'-)h >gyta urAtéa kiment lakni Virághegyré, hol azölöbirtoka volt. A legény ide is el ellátogatott hozzá. A karácsonyi ünnepeket Ludner a városban töltötte a ciak dec. 28-án ment ki szeretőjéhez Virfighegyre. Az nisznnynak érdemesnék, mert a uerepekben több Váltót ás volt. Kötyíuliska Ualmsysé helyett „ugróit\'1 be; Slitbányi helyett Hatmay. Ktty Juliskát ngylát-azik aarkalta azon inda\', hogyxa axint ár tolat legeleő tagja iterepél láiaahatta, éléuken ás kedvesen személyesítette Kis SáriJ és kis terjedelmit, de kellemes hangjával igen ügyesen bánt, telje aa kiérdemelven a nagy > közönség biztató tapsait Sárköty (Jani) ea este teljesen elemiben volt, . tzépun énekelt ée ugy jáUsott, bogy fiatal part-— ugy látuik - nem letnett a/, hogy a legény Derének is előnyére vált. Ot is többssür tajoaaa nem nála ét vele ünnepelt; mert mihelyt hajié megtapsolták. A löbbi szerep ők : Halma kába lépe\'t, a legdurvább azemrehányátíokkal éa[(Blogh PiiU), 7W>oly (Esater), Tltttay (Boron tetilegea bánta\'mazátsal fogadta mi közben eíy -janoa), Ssaéó (Bódi Kerenc), Nfy (Weiner -kósset szúrásokat ejtett rajta A legény vnlóazinU • Viimbs) niutén megérdemlik a dioaéretes felleg szintén védekbzett, de vesitére. mert a kot- említés\'. delem hevében az asszony több helyen, de kül% Stabi Fereno a társulat eseu szorgalmú ea nnien n basán ugy megunrta. hogy ugy kellett j \|eh,tége» hígja merést vállalkozásba boceátko-beszállitani a naayknuizaai .közkórháziul, hol sott, midőn lu alonijtiekául Schiller tragédiáját; most élet a halál között libeg . Ármány k mrelm vélaastotts. A valialkoaáa — Téli ruha. A nagykanissai Él>6 Magyar csak erkölcsi sikerrel járt Saabó részére, ki AnxtalUksaeig dtcember hó 28 áó este 6 órakor jWalter Ferdinánd szerepében megmutatta, bogy tartotta a szokásba ruha kiontást, mely alkalom\' testtel éa lélekkel él blvatáaánál éa Marná mai 10 flui es 4 leányt látott e téli ruhával é-t körülmények köat dioaéretes buzgalommal ipar-fábbelive. Tőllűty Péterné úrnőnek, Fehér Hzi-\|k<.dik Igaai éiveietet nvujtaci. Ha^sálnfe, bogy a donia, Baikufann Terét, Molnár nővérek éa j közönség n a jntaiiuaita kellőleg Sav Fereno eimére küldeményeket, párisi, berlini I c«twoá,a Teréz kisaanon oknak kik a leány-1 erdemeit, minek okát fóleg abban l4\|«k. hogy divatkony veket és egyébb segédeszközöket,. ruhákat dijtalapul voltak szívesek megvárni, a Iáit tainpadön Hagy tragédiákhoz jáfnes a közön-melyek mind ezen estélyi szolgálják. Az lárssng nevébent hálás.itörtönetét nyilvánítja az ségnekí;nisai .ia. elnök urnő készséggel bocsáüa mindezeket slnttkaág. L, _ Caflttiriökim (Mányi Lá»\'ó jaulomjátáka. az érdeklődők rendelkezéséré és a rendező A vuéu UijttHltiUa Nagy ea eőkaiö közönség jeleni meg a ssja. as erqeiilOOOK renoetsezeaere es a rwiuezo Tabb (tl\|fl, telmejMz a kérdés, bogy azok albálban, de nem azért, hogy élvezze (!) Árúm bizottsággal azon van, hogy a vigalom UaUóttrlapok, mely. kehi a kelet helyen uz évszám j itoUid^i trágánáfslt, bknem hogy megmniána fényes keretben foyjon le. 18-<iti van jelölve, haundlhatók Üstnek e jilnudr miszerint ktdveseévé fogadta a pályája kesdetán — Ka\|)-Kanista n g)éng)sorkaa A else/e után oly módon, hogy a 8>as számjegy ü-es. levó fiaiul tehetaeget, Mi tette Gabányit a hö- .Magyar Nimzet" "dec. 27«iki námának vezér-1 számjegyre javillalik ki. Az Otftrák Magyav bank j löeeég kedvencévé ?• E aósorban isrokonwenvea cikkje foglalkozik s határvidék vároiatül^ I mely reánk néive inérvadó, nem Iát semmi ókot \| egyéntaége, másodsorban nem mindennapi Intsl" t Nagy-Kamata vasárnap llgeneitya ét haraudttor uon Utáló tulajdoaa, hogy a legkülönfélébb tttrepekel ia mlndtnkor oegy ambleiével játtz«za, aokst (aanl ét iparkodik produkálni. A ki kiadd s\'inéta mért i egyik eatt iMomiiA-ban Mint Aridonooh kérő, a ■Mik tilt padig, f Qfwkotui Itányok-bnu mint Horkay kielégíteni képtt a köiöneégtt, aki ép olyas ügyetfii adja at arai, wiai at loait, a» hölúrotolt ttktUig. Ha még boasátesstük, bogy Gabáoyl kiválé tulajdonaihoz a tiaréoytég ít jani, Uijtaaa ladokoitaak látják a közönség kitüntető rokonasanvét. Síivaaeu latiak, b<tgy a jutalomjáték alkalmából,. - mely különben Gtbányl László tltíjfttilomjátélu\', volt, — t közöoeég ama rokoatetnrt kégs»l fogha\'ólag It nyilvánult. A» értékekei, a melyekkel a k»-zőniég Gabéajrlpik k«d»rtkrdeu, k( la érdemelte űeéderi Latttö, ít ami batjímae, pálmaágtkkaij dbtiteit btWrkogsoru, melynek nemit ti t«inü átklagia:\' ,Siujf-Knnii$<i várót Utintig* iQMijli\\ Liulinqk" felirattal volt elMtva.a mely ilyen arányban mén kipróbált nagy művészeknek ia ritkán. jat osztályrészül, mig kiaat korai veit, ■ da m^ggyőiÖdétUok a«, bogy tovább igy haladva, nyoma el fogja érni a müvéaztt aion fokát, mtlykn a babéri a* érdem jata mial fogja tekiiíthetei. Gtbáuyi r— \' agy látaaik — maga ú értreezeu babérko-roru eaíyoe voltat, álért a kövtlke<ő torokat küldte be botáink: NyütUkouat. Nagy-Ketliea városának kedvet köaőttége agy látásik lobbaa szereti, h»n«ki adónak a nem ■ ,o* aa adét; Itgalább eal mutatja a vtltm s«e • btn tteu»íioU kedvtt t Itlttlt kitüntető modora. Adita vavjok N«gy-Kam»«a kösöuaégéntk már síért a hatalmas é« asáp babérkoszorúért, a mii nem érdemtktm mtg a a mi otak a aagy mll-véaatket iHeti. Nem ia vttttm tehát egyábbnak, mint butditéioak, Jóakaratnak a kttdo ea fia< al asinétz irtnt. Ha a ja Itten is ugy aktrja mint e hogy én terttaém: ugy Ütni fog még ennem Nagy-Kanizsa e annak idején laegbUonyoaodliat-aak majd a felél, bogy a* adét hogyan fizet?... Minden orffmből azon leuak, hogy a be éa be-lyeaeti remény megvtló»ujon a hoijjrHSFagy-Ka-njsaéaak ae-iáliék imbaatm hátrányára aa bngy Gabényi Láxalóaak babér koatorai adott, lllttvt elölegesett. Lekötelezett adótuk; I \'•\' \' Gküxlnj/i hdszló■ Törvényszék. A ntyeházl férjgyllkoeok elítélve. A\' lityeháai mírtgkevemk bOnagyében meg tartott Mgiérgyatáaon — mint aat annak idején kGzéltQk — a kir. törvényszék á~ bonc vizsgálati jkveknek aa igazságügy] yrvosi tanácshoz Ipen.dő. felterjesztését rendelte el különőten azon okból, hogy. határozottan megéllupitlaasék, vájjon Siller György és Bogatin Gyérgy csakugyan mérgezés köveizezlében haltak-e el. Aa iratok visszaérkezvén, f. hé 2? ére^tQsetelt ki a folytatólagos tárgyalás mely alkalommal a törvényszék a következőleg alakult meg:élnék: dr. íálh Lázaié kir. tőrv. elnök, bírók dr. Kist István és dr. JSSrí Szabó kir. tvsséki birók ; jegyző Smmm Dezső. Közvádlékéat\'dr. Orotdg Lajos kir. ügyész, ■int védők: Dr. BródTivadar és Oromdrg Gyula ügyvedek szerepeltek. A tanok Ja szakértők mér az előzetes végtárgyalás alkalmával meghalgaitatván, ezúttal cnak az^gaiságflgyi orvoei tanács véleményt olvaatatott (el, mely kétségtaUaftl contlaiájji, hogy mindkét vádlott térje áraénmérgesés következtében halt el. Eautáa dr.Oroedy Lajos kir. ügyééi gyönyörű beeaédében remekill és igen hatáaosan csoportosította azon körülményeket, melyek kétségte\'enné leesik, bogy Sittemé, férjét előre megfontolt szándékkal éke meg, továbbá Bojatinné saját férjét megélte, ée hogy Sifterné Bogatin Györgv meg. öléeénél mint bűnsegéd tzintén közreműködött. Silteroé érdekében eemminemü anyhitö körülményt ham talák a kir. ügyéss ét esért a magyar ktoteté. trvkvbeo irt legszigorúbb büntetést kérte ti ltot alkalmaztatni. Dr. Brid Tivadar ügyvéd Sifterné védője ut igyekesett bizonyítani, hogy védence ceelekméaye nem gytlkoeaág, hanem osak emberölés s kűlönö- Xsla 105 ssám (7. lap.) ten a mellett átállt tikra, hogy hslélbűetetée ne alkalmastassék védence ellea. Orouvdrg Gyula ügyvéd, Boga tinóé védője védtuce lelmentéair ktrta, mert ez nem tudle, hogy a Sifternélöl kepott por méreg ét tsándéka ntm irányult arra, hogy térjél életétől meglottsa. A lőrvtnytzék tgy orai tsoéoskosás után hosta meg Ítéletét, mely szerint Siller Győrgpió egy rendbeli gyilkosságban mint tettes ée egyrendbell asáudtkoa emberőlésbtn mint bflnaegéd, Bogát inné pedig, egyrendbe i azéudékoe emberőléabeo mint teltet mondattak ki bűnötöknek ée ezért Sifterné életfogytig tartó. Bogtünpé pedig 12 évre terjedő ItgyliázbQnttiéttel tujtsttak. As Ítéletben vádlottak megnyugodtak, mert mint morfiák, "tudják, hogy megtrdemiik a rájuk asabo\'t büntetésl>A kir. ügyész szintén mevnyn godott. A védő); azonban fellebbezést jelentettek be as Ítélet ellen. IRODALOM. HÁZTABTÁa • mraf kiUaHMarak kBs Iftiajre; M»sJílonlk mlndop t., 10., SP-ia. 8a»rk«itl Kttrthy Kalíii, Kiadja i Itktnuaia r. ti Magyar gaadaaaaaeayok mviUm lapja, Mniotadéja, a kavaaktat hárouaaor B«ffj.laö llaaUrUa. A Jé \|aa4aa<aaaay blaalawa barátja, as avatat-laaaak táaagaUja a hlaUrUa gaaájaibaa. A folyton vtt-totó, da a kitti rMa nladtn áfái Méláit aorraaul: Ojrarautwaba, Ktioaii, Ujrésjratvterak, ae>p«tf Ipatiaa, Uká«, Ikaatnk, KWaanka, SaaMa áa vanti, PMaMUaa-UUa, Maraditok rilhuaaáliw. HáataMnk, Matia, Vaaatáa, Zirtikoajr illatok, Ittia, VlláglUti, SmppUflMa, Koa;-liakurt, Kliikaara. Btvitirlia, FZtpok, ttuuk, BanaA adrar, 8a bak«rtÍM«t,~l)laakart, Oylmtlae, Mjraralia, Vtr-dtaia, Ktkrdl a aékaak, Irodatoa, talakár Zaat, ItpaS-■tviaaai, Oialidl lovat. BaJtviajr, Baarkmaltl poata:~Ka4-vtaaiarok ut), btvaa ét irdakMM ttrnai\|ik a t«dnt»«l4-kit, Igta (vtkr.o dlMw kivitelt kipikiat •aualilteUtkin. tifl te rilo(>tott aaiplrodalaU rtea a hakttlatblí trák tel-lib&i. 0«»ajt)rS kitt Itta. Hlaétu aaiai ttteva te Alvá(va. Aa aprtkintettMk rovatit a kladikivatet lacvaa txxaiti1 aa u •ISAatfDk nndtlkaateira. Égy náalk kodnamtuj\', hogy a Hialartia olfifintSt a Vo\'rgé bitit ,Kia Lap\'-Jit t Irt koljrott nogyodivonltíiit 7A krért wad^jnUk mtg. Zttflaattet dt\| uogyodévro I frt 60 kr. Hatatviajraiaot ktviaalra lágyon kaid a kiadóhivatal. MofnadaiS ota: Fíttlul tüllp a<ayvk»rnk«Um Nagy Kaalaaia. lila l.p. Saork -. Forid biaal. >«syoá ivaaiaad 6U gytnyOrkOdtoll a U8 LAF otot kiptt jy«na»kujkig Ka-gyaroraait apri otvaoi kSstuigét, nigyod ivaaitad óta MWAI, kitn — a Tfiviroabaa >ir oa«abatea, a tavotabb vtdikoa vatirnap — altat aatvaiaa titstt raadif kopogtat bo a magyar oaalidok liijtikiba, \'a kot vldim, gondtalan gyorankcaopaat rtpoot aaivvot Várja, aljoafr* ktaataU te tatilgatja nagy klviaMlan, rtUon abwtda aaiptt, kodvtaat koa magával a SIS LiF lga\|abb aaáau. Kort a KIS LAP ■iadlg mgrakddva tekazlk mg naéoltatiet helyérő te talnte kit kiaaot ooaUtga^a Ma hivői kiÜStt a sok iramot te intlotao olvaoat valU i tnóait, otboaailiit, aprd «lndarabokat, dalUmo vonlkit a gyónnak fogikony oaivikaa talilé idea aayianltlUn te mlndost wotari, halytyoi-Uaaoi finoman ninomtt rajaok ktoirotiboa, kogy aa, a mit a K18 LAP olotond, no eoák aaipaa olatadva, do a aa-radwl^katia kodviiri voaadaa MoaliUatf la fogyat. Eb-boa ti, mint aladoabao, oaaok a gtonakajtegaak tSkipp ptdagigtal boci \' vagrttvknal. aotynit focva a KIS LAP ■latefy oocidkoaik a etalidboa t aardlli gyoraoktk no-vottetterktrtl, oktatva aalattat, IdSakiat pilyia^ok Utt-ateivol. njtviayoK, togu kirdiaok ttlodioával aaakira wrkoatl a gynaok olaitiL Hogy Porti Jbioat kSavottoatt la irtatkoaaok u i apra aragini,etoba itt vottk a aaor-kooaUI tuaotboa. aogkallgat\|a Maikat, báaatakat, budit, glcoir, atbalgaall, vlgaaátat it „ akkat-aiddal aog-Mdi ut, a klait valtai a roviaoa vaa. A KIS LAP gytayirf larulaikoa kipoot dimm klillttteboa it Jotoalk aog, aiadaaoaillal irt oly oaokilyio vaa aaabva, hogy aiadukt kiaayta aigtaonahotl gyoraokinok. a oaélu. vattia- te htaoktatiaágyt a. kir. ataiaater tr • KIS LAP-ot aa oloai aipUkotik taaaté iqaaigiaak 3593. aaiaa kór-roadotaivel olvuaiayal tjioloUa. HMaotiai irt nagyodim oaak 1 frt. MogroadoUI oia : FiteM FWp Mayvkararfkodiao >tgy-I«ali«ia. Sapar BaaAr, képw ■atptiodalal dlvatiap. Batr-koteU wokl Jtnka. Klad\|t aa Atkoaaaaa r. i A ÉASTAk BiZAB I legrégibb te togjabb ktaal divatlap, aoty kavoakiat tiayaaar Jelenik aog. Minden agyat aaáaa, gaadag aaip-iroaalaű tartalmival, gytnySrli adata te onib Uptárál aegtapotte -aaiaba ataatk. Myttka vágó pikk3 oreeigwala-iaaerotetek. i IAQYAB BAZAB tagol te ftaaota íJiTtt-kipokkel kodvookodik. Minden itiaatl 1—I eöt hiroa aelliklet Jir, ulneutt vtgy Uateayoaiaa dlrttkép, aaa-iear aaakik alataivt, nebitrala vagy kivigott pirlti a»bi>. A MAGYAB BAZAB alUaotiai in aegyodivn I tart lekötik te Unltóatk rteain aagnéivre oaak 1 frt 50 kr. Matatviayiaiaot kivámtm küld t kiadóhivatal. Cin fítthtl FU6p Uayvkonakod^at Hagy-Ktalataa. CSARNOK, század halálára - Alloftrikit kép. - (Félhomály. &yy««nJ dúsUt. a etnaí mtg-ftUMf* — Misái utrtnl. MMtt ámult, a lgM. deoember hó M in laX. te. Qmmtm(Mr,kém tffkádm iáUjL a kanqulalot díkimxtí adagió. ÁM uUlti awd vigt ftU tiptg Hl, mtffőrűptdim a) Oéniutt • Mi győageeég fogott el tgy tserrt I Fásul mm,., aambadi tagom remeg... Nehéz kér esáat egész vaiéaoa. Aa Öröm,j vigtág már — őetteretleoek 1 Valami mooahatallaa hatalma Veri billaeebe öntudatomat... ...JDe nem begyote magam!. .bár el/ kaaaáa Kering agyambao a tok gondolat.. {LM tgy padra.), — Igaz bogy éltem fergstegee Mint itjoé gyakran lenai esoaott, A kit a .korszellem magával rtai, S ki birni vágy: a mennyet éa pokoft... Hah! érzem mint döfi belém tőrét, Miot mérgezi meg vérem a halál I... Utak lenne kőnnyt es aa elmúlás I Meggyónom hat I i g y bár tiaztán talál I Hogy\' Is volt ? mint f Egy század nagy idd 1 S lenySgzőtt agyba\' eok botor terem... Pedig, ha szellemem a múltba néz; Ks szerteszét csapong a végtelen, A korlátlan idő birodalmán ; M-lyaek mértéke őnnmagunkba\' vaa : A kép, biaarr Itta, melyet lát, S csodás l Dt gyorsan f,,.. mert pere perc atáo Illan.... Igta, emlékszem rá, az én szBletéeem a * volt Rieheliea béjoe roereéja veszte: Lemosta es élet s korszellem, mely réaea Aü, ha a föd fordnl...Mivel as 6 tiszte öh állni a múltért, létre hosni jelent, Melyen r^j>\' csillogjon lelkének a képe. Hiasee minden század egy-egy takröt jeleni, Mélyben ránk moeolyg es Ő egyénisége.., A hős „eoniloitiére" napvilágot beanem Látóit Cor«ieábaa... Magygyá btnntm aAUM A kalandor s oaesár, bitor ó s láugsxellem f Vao-e, ki ugy bánt el férfiakkal s nőkkel, . Pórral ea királylyal ? Neki ujján forgott Nemieteknek aorta, .. Európa élete. Mondd »1, Baróerini I Ismert e 0 jogot ? N-ml ö gyártott,...de a \' nem kimélte... . 0, te nagy, félisten! kinél s trón játék, Ki egy ezembunyással rombolás ée lapateBa, Mért sülyedss agy tárba ? A eok öwő tiáedék Undok negéd t ármány miatt ImU fetrengesz. S inig homlokodon aa áureéla ragyog, A vi ágbóditó fénye, — addig agyra Dúlnak tut iinzésld, melyek baják, aagyok. 8 melyek sségyejt, átkot Szórnak jellemedre.- És jön a csalétek. Homályos burokban 0, as empereur kQldL.de nlnes foganatja. as Asi dicsééig lángja egyet lobbaa, Ea fi ocsmány ssörqyet időbea megfojtja. A proolamátiót megölte a magyar Hite, bizodalma, alkotmányhütége. Réndttletlen áll fenn a hon t némi fanyar Reménység t a basa Néma büszkesége. Egy nagy apostolnak balga hevülése Muzeumot alkot a bon klaeaeinek. Eg es oltár tűse. a tudomány méose, Ontja bálvány fényét, pedig nincsen kinek, A lelkekre mindig vigasztalan gyáaz vár Gybx a telhetetlen emoereur vaa boaa^j^. Országok holttealén rűbog At e oaaaar, Ei Moaakváig folyton Diadal as a\'Ja... . 8 midőn Bereaiaáa a mértéke bt fagy, A szerénete kénye levet ijtagárél: • m vásárol, t mindazt —bőlot m. i volt minden ImíI Sítfad még ntána. 0; Nem tűri a nyagtot, ö csak akar mindig • Lebetetlenaéget bal De elesik iimét. Kori Vágyát tl nyelte a Tenger; lakét — a menny. Aztán iökktn lemét a világ küllőja... Bismarck, Cavour támad, a arigaeér „Aa » alalU é\|\|eléa„. mit aogkáaoP. KeUit <••« A „Lagíalaíbb S.padl PátanaM la kiadlak tolna á ligáitok bOHHUMIt"; dl a Délkai U bl-aoayotra ymaattk, hogy kollegánk — oki tréfát oagyoa !• árti - n» .fog tud aaakit átokkal aajiani". ~ ~—hnpialajdotms ég kindé"-"T P13 C-SDSXí F TjT 3b ö y Szabó Gáspár tulajdonosból ROHOOV-NZT IIULÖNOSI.\' _____ é O __\'3 Q 131 t ^ \' ^ O ^ O Hirdetések ralvátataak e lap kiadóhivatalában Magy-Kanizsán. % Venni szándékozók forduljanak Ntgy-Kanim vasárnap, Zala 105. 8zám (§, lap). \'13Í99. december hó 81 éa. Masase, merne tájon, mint aa ég zenéje, D0rg>ag ágyú tompán . Amott a halál dal, > itt pendül as élet, a „léguagyobln nyomán. Lett a magyar I mari a nagy agy akartai Tett a honfi, inarl. tuent a nagy hérosz iflis. Mart ő előre tört I OH a leremtett karja. Aztán jOttek órák, napok, aranytfvek Támadt színház, költő, diplomata, iré Kos<ath,G >ribaldi, Gladitono, a láaglélak: Petőfi a Kölcsey, a rideg, móljr biré. Zengett a illvös ssé ; majd megoslirront a kard. JFelW. Ldhüdtzvt.) Elbájolt a íene, a hírhedt zenéje S mikor a esiv vidult, vagy köunyekre fakadt Csattogott a lantos" * Edes kee<rgéee... A hideg borzalom mórt futott át rajtam ? Hab, mert hallom; ériem milliók szívének Szilaj dobogaaái. Ne akadozz, ajkam ! Mért nem dalolhatok ?l Pedig ea as ének * A. legszebb I szabadság! NépfOuatg! Mily eaiméay I De a félholt ember, kinek tagjt detmedl, Tud\'O lelkesedni bármily osáboe eestné < ? Fdl kali rázni előbb, C\'iik akkor eszmélheti á itz isteuitelet sbgó harsonaja Te íre aerkeutette a meglálull magyart, &lint a fergeteg, ugy viharzott fel rája: Esere* ajkáról a .m.-g.id\|uk!\' S a\'kard, Mely hüvelyben pihent a Hsaké* rosd im>rU Megvillant a késben. Küzdőit Itt inludsnki 8 ha aem le agy 4a, mini ott Lials Illanó Likari u IMóla hajtó I ki. _ {Leroskad a padra) A pálmalerele azomoruflUt Mr»e\'( Az ég nem harmatot, hanem vért liullajiiiti. Zsarnok lettas Oukeuy. Máriirtgyilkol,tem t. Bujdosó az igát, \' másutt kerea hantói, Hol fajéi lehajtsa. Hah I be autót képek I A hazátlan magyar csak titokban sirhat.. Niuoaea, hova menjen; hímen ki at léphet. ,Nincsen, hova neszen; sehol nincsen csillag. Rettenetes sors volt I Vo.iaglott a tétteni, Nein hallatszod örömeié éveken kereaztlll. A .-ok alvajáró félve, bizva leale: Ho táeaad megváltó?_JSg,jtj{u villám, r-zdltl, Sióira c hasán át: „Szivtlnic riníojrsíge Dtákkhm Méleilt\'l — Magenla engir-M —_ Egy meteor ldttl.it, de. énnek a fjuve, GeillogiV angára Baamnyoz aiiitdent. Elfijjio tan hingzik egy oh-rab zokszava... Nen.ee ártatlansag száll aikra a tőrrel. Egy aor Oarco\' után, ÖJ a asep, ssanl aszi ssoay! üeoda hát, lia «ztlmböl dtth, saitok s vád tör Isi? Azért áit\'bsli, caakshogy Fölöttünk rirraa«oa ? I \' ■ I {folyton sötétül.) ■T A legfájóbb vé/set I Ulre, túrve, zazva ■« Caapong a véeskarvaJy a nagy világ felett, {lityiket kioltja as orvgyílok saizva, Alaltumbaa, aaért, mait ezen! volt a nemied. A másiknak véke ngyaiinnuyi, — semmi I Olt vontig ik mégis, tUHggyOlörve, vérben, A dorvtft meghurenlt lga<ság! Brr I Lenoi\|l? Vergődée ?! — Elet? - Nemi -Miül esdek (érden I Hirdetések! Ki akar 400 márkát! Ibafoaklat kánayaa. tlaataaaágaaaa áa rlalkaaálkSI ka-1 raaal? Tadaaaa elmét aanaaal larálbályagpl Ma»-Í r.l»a V. al aa alatt Iá r. W«\|taa. kirdatádl irodával, Lalpalg-Liadaaaa. Hal (Künn at éra 12 üt üt.) iiiiTi i Már Itt a végcél I Végeit kong az ér! Mugsznkiid a lengéi, küzdelem és tórd lel. Most már lezárhatom..pillám...nyugovóra.• (Busktt.) Padig nehéz váliál Mikor III, szerteszét Lüktet, pezsg \'u\'/. é\'stl. (Meghökkenve) Habi ott isi lény Inbog I D-reug uj izásad ? A fályol, tliI lebben? (\|\'r jéktt kap.) Te uagy laton L.wi e< ?...A munka [QMy Ifle) gylizni fog? -#♦96,Ik. 899.. s«. " 390—1 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tvazék Ikvi. osztálya részérói közhírré léleiik, hüiíy Garencsér latvan végrehajtat tónak Hegedűs (lyörgy és i rje ssfli. Májik Anna vég-rehajtasl azenvtxlö nagy recaei lakosok" elleni 48 frt 43 kr. löké, nmek 1898. évi okióher hó 8 napjaiéi járó §./, kathaiai 18 frt 20 kr per S frt 20 kr. vcgrch\'-ij ím kereiini 9 Irt 65 kr. arve ea kérelmi 8 frt 30 kr . hirdetési 11 frt 55 kr., Ijelenlegi ea a in g leltnerll snd i költságekJránli \| végrehsjtAsi Qgyébt n a lenni aevezelt Iflr. lörv-ezók teriiloinliBí Urwxú a ^rüciai 631 zz. IjkvlMii -j- 90 hrs\'.. a. r«-«ben, Geretioér Ijtlvin \'/« ré»xben H*i(edüa fív <gy é» M-lik Anna lulujdinisui ImIvm- é, 4ü5 lr ra bee>Qlt hnz udvar ée kert az l88t. ovi l,X. 156 §. dj pontja érlel-incben ereszen U\'. I0OO évi 4. (A mint látja, hogy a ittunkn, szorgalom, a Ijövsndfi sstmik msgtvstsHtti, a Otniutzoí, Qrátiik ] jönnek felfohászkodik.-) \|»M. hó % Ik napján <•. IO éraker al—loku a/ebben!. Maityatltk.)-\'. - XLalte.r Jenő. .Aa s\| iiáiad •U\|éa" aaámban. Nagyon kSaalajtk. JSiai fog aa 1900. ári I. Nör, mi vau még hátra ? Mennyi Bók ", ^nngn\'^-i\'.a. T»bb utnes ? De n vegúul itlig birom. iftrUtn l Nagy-Recse köz.i gltázánál Dr. Hoihtchiid Samu felperesi\' lUyvecf vagy liel)<-t\'S<« kőzbjó-tevel meglar andó .nftivAuoe a-vercae i eiodatni lóg. . Meg piidig tekintve, i.ogjr otv. .Uerencaér Jó-zseíiw a. Hur tmdaa B <rbála javaru C 2. alatt os/t-gyi haa^nnelvzat ea C 10 aiatl holűglani l\'iiutsbój aló -zo i I nij £ e<ékm megelőzőleg po . dig jelslogo<.követe e< van lu^-b ezva: aa ena-tett ingatlan mind k<-r. az igalmijog epséglien tartaaával .osax atun-.adaiuv il hi iui-ki megelőző jdlzá\'ogua líőiwtiiKíiék l-d -zéiéro Hgékaégaa-1303 lr btfij -f.ti\'ik, to azonban pttiik 1000 irt igert.Htnek bt akkor.cíurís a C 2 "élatu baszönolvtizet m<ir»d >-pa«ub n,- de ha ezen naazeg sem igertetuiík. be. askor nz »rver«s ha-laiytalaniiH va ik s u« ingtilan a leiitebbi halár-I napon\' iniudk it s^olgilnrjo^fa v.iíé tekintet ne fcttl I u,a\|iban ot^rvóriiztii ik. Kikiáltási ar * teu\'obu kileli becsár. \| Arvorézni ki/trtók mn nwk í bscrfr 101,-I &t k»-HZ\|ióii/l)-ii v -gy iivnd\'^képvg papírban a _ i kikfildöti keitehtz letenni. j t Nadwfl1)^\', 4 Ur, miaL^kv. \| líalóauguál 1099. ovi oki. hó 24. uapjAn. _1_;_jiűzím,______________ k.r. tornak! alblrö. Halom-birtok eladás. üliHiiÉ yi -ji/ BKOfl \'jxÁ sas ■lM«a>SIS kapkatá •tlaasrrl letajnbb laKilaatll4Na«-r. A legjobb vidéken álló, Somogy-Síént-Miklós hatá- 0 rában jkvö szaplányosi vízi-malom a legjobb karba levő Q berendezéssel-és felszereléssel 16 hold rét és szántóföldből álló birtokkal családi körülmények folytán kedvező feltételek mellett azonnal eladó. Nsuty-Kaniu)^ va»áni\|> Zala 106 utam (9 lap).1 Utolsó hót. 1KV9. december hó31-éu A LEQJOBBSZ AJVÍZ >»»»lMf rinri Haliim, MtaMar, ■ ■hrt wir taaárak áa aáaak Utál 40 ái Ma ajkaira, alrttáatvatlaaat áa ANaTHERIN huzáara érvényes jótékonyoélu — ■órajáték a. budapesti poll-kllnlkal egyesület kórháza javára — sorsjegy ára oaak 1 korona. Főnyeremény 100,000 «8isf~ karaaa éri. Klráaatra Wl, laroaáaaal kiaapiaaban kiftaattatik. Első huzáa vissza v o n h a tat I anul aaárjaimár hó 4«<s. ■affraadaláaakat poatoata Uljaait. a jótékonyczélu sorsjáték IV. kar, Kossuth Lajosutoza X, Legk ellem eaebb, legkitűnőbb és nélkül Azhstlan Fjgtisztitó szer tubusokban. TÖHY&NYESKN VáDVtt. egy tubu» 80 fillér (80 kr) - Alad\|aVtt kaphatt ■ 988-7 e darab dlaaaa doboahaa • koreai bámaatva. amáaa »1II <• raktár i 80HWAETZ Ulatszergyára hf.ua áwam Irtirawia BUDATMT Betajutok-ntoi 88. Sr. rapp J, Cl. <a. ia kir adr. IkfanaaUl BÉCSBEN. OvagakWa á L l«8, ti-t -18 Saflapt katáa aalndaa asAJ áa fofbaj, te fájáa kall—ti— iakaliat lua Nfal aiiaa, arfabiti a fogkaat a bffakat laga»gaa)k> korit ipaáfbau tartja, á ráfi káaallákat ■Ifiről rotkadáa aüaa atb. fogpor a* kr; Aaatkaria hfpaasta Inai laaoaábaa fO kr., oaoaugtaa as kr., fc»plo"k 8 frt — illatai aáriayaaappaa bártlaatát ianaáj aljon SO kr. Főraktár Nagy Kanizsán: Beik Gyula gyógyszertárában • .■aarálték^a.\' Oaak akkor nlMI, ka Irackaa alat a ■alléin kák elaikirai traacia ayalraa áa araayayiwll aifamaL » ""I ^A LEGJOBB SZÁJVÍZ Z o Hl z o <0 > r > o X \' n» co N rr> n nu raa f. n s 9 s s • s s • o i: t* b 8 88888 lickltr-lik • • 88 « 8 < Horgony - Pain - Expeller Llnlment Capsld comp,— Ecttt bírhat** háiiííorellontólU az Idfi miifliríihilialnal. mart már Ubb mint 30 h óta imjgbúbatö, fildalomoslllitpítí ke-MnalliakMt aSataaitatik kJanáayaíl, oaúznál, tagaiagfatáaaál ia maghUléieknéí ia 41 prroaok által badSrwUáaakru Is mindig gyakrabban rondeltotik. A ralddi ilorgony-Paiii-Expolior, gyakorta Horgony tainiineqt staeraaia alatt, nem tlHoa Mer, honom Ifari aápuarii Miftter, molynek ogy hiilartáíben som kellene hiányom íj 40 Icr., 70 kr. ia 1 frt üvegenként! árhaiT majduem minden gyinawrurban tészlítr boa van; M raktár: lóriik Jtz:tf iryógy-Morénnet BUdaptttoK. Beviwirliiaidlialiaá vnt ipm óvatosak legyünk, mart több kiaeb-bórtvkft utánzat vnn forgalomban, KI aem akár Bifjklretedal, u nuwícn egyraüvogpt „tiorjony" védjegy Srttnbter rzégjogymr jiéfkiil mint arai valódit utasítsa visaza. -CI"!i7ER r. AD. át UTM, ROBOLSTABT >n}«r kir. jtánrlkáUlUk. « * « s 0 a-* <18 eeee Kérje MeCfíICmpamf. oddgH isii spanyol és portugál borait — Shtrru Pörtbor Malaga Madeira T&rragona ** ; Kaphatók as ítstts flnamdbi füsier S cstmtg-f ktrtsJudi -sekberv; taJqmBtfcfwAaranűnf \'ikotcbb szállodák, kávéházak is vendeglök Kaphatók NagyKanizaá J : " . lí b M^oM. az r\'i Előfizetési felhívás a KÉPES CSALADI LAPOK szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilapra. 1 „Záras OSaiiáDX LATOK" oljraa aaaUaatban ia Mojkaa ran aailkln, bip itja a írag kltla h agytttrin álraaattal olruka^ja V A „aáras osai.ám LATOK" Bladaa irbaa Ugj ktlöa kaHtkaái rafáa/t ad (MjaMa ■aallákiatti allhaWIaak. A KÉraS osai.ám LAPOK" bsdláka anlUwaa áa aaárakoatatá Malájaik, illatra kár-dáaak a Maláták tárkáaa ia igy aa alMaaUk diJUiaaal kSaáikatik geaiialalalkal ae.SWtatWk pa«U já"-baa. A .,KÉWS osar.ám LATOK" alMaaUal ára a ^KUcfek Láljá" aalat dinUappal a a ktUa bakMhatl JUtáayaHlMktof-lel agyitt: - Zgáaa ám rllim Üárra Slgyadáata 8 M — kr-I frt —.kr. 1 frt 50 kr. A „Kárai OSaJLÁOI LATOK" aaaak, aki aa alifaalial II iigal ét awaklrti aág 80 kr ■utiagiliil a paataaAIUtáai dijat acyanrra baktldi, itl»wlait aág kaik « K^jakb r^áayt ktid lapaa ia báoaaarta. x A ,KáraS osai.ám LATOK" ■atatHayiankH iaayaa a kktalit ktll -talmkwk. a kik aSMal — lagaálaaartbbaa laralaaálapaa — koaaáAirdataak. A „KÉPES 08ALÁDI LAPOS" UadóMntUU liáapatt, T , T1W1S1 14. OM ktattaaj X Nagy-Kanizsa vasárnap Zila 106. szám. (10. lap.) 1899. daomaber hó 8141 ******* Igen aok kMMMi francia, ssgal M BMfeSt mr rss hlrdatva éa ajénlva 260-40\' FIATAL EMBEREK részére üHhlilsut éa M;ÍMk iUm < Miodisot) ecetekben, »hol tjantal-olaj hasznalata orrosd\| javattolvn vsn, a a legcélszerűbb és legjobb a I Santal-Egger iftilmrtn Mtr ■ lsg)hb bMMÍI kalet Ia4lal ImIiI ih\|MI amtll éa aa irwMk által imádKUk. 1 Sveg ára llrt SO kr; postán liérntentve, a pénz előleget bsktldése mellett 1 Irt 70 kr., 2 üveg S frt 90 kr., 8 flrsg 4 Irt 00 kr. Gyógyszertár & Nádorhoz .BUDAPEST, VI. Vári\'hlnil 1. mitontetve 11890. XÜlaaaluii kíáÜlláaén mi; érfeakeraacMe aílUiulnmt uq 11007 Ktablrt aaaaatktai ratAfípraraarijraa alaé élj : Éli—I MMImhnI Ural Miuttkbd vetUfépvenaajrea aaay Imm; «M «U : iraaj I i—il I 11898. HMaaaéváeárfcelTi rétésépraiaenyea «M ii) anajéreuaL Maneráairkaljl kláMláaep alaé 4: wstiMá - - - Mag ..........■ — hk MWStStta I\|8tt flaayadt Mripdiatt kiállttá. ctaf I. C. ÍCM ,. gazdasági gépgyár y«K/-Kaalisáa, ájialja láflfAMlUáfi lanfáhk ta . LEGJOBB : TET6«ÉPÉT,j aaabad, kitiltható Ifunl l/ókk»l allátett aák én >>nn laU\|kn njwtrt alkalBM SEala-DrlII .(( Olcíí ii Igen Jó, ttM)l nM»lpl>; lefjohb i DIYAT SZALOH divat- és szépirodalmi közlöny. , Bürkééül: Fsnghná Gyújtó Izabella éa Szsbóné Nogáll Jsnks ás 18SS-iki kartlal mmUAiI kiállitiaaa u uuy iraaaal UUsMw. Divat S-rnlrm »atfaiaaik iMn hd Mm ia lWn. Diaaaa, aleiáat klál- rniuu grii i hwsmi aiilwtos "-fa-ia ■^-rrftrrrH\'nit\'- állal diaaa aiadaa aaaloa-aaatalaak TWat Qnolnn litfa aaliékletával, aa (JJ UYKBMEKDIVATTAL i/IVttl OlttlUÜ W\|U M-U oldalra Wrjcd. THvkt S7»lnn kW áiwlMpd « aralkodé ilhat ttkra. Mf X/lTAv OABlUli tol kótol képeket Páriából, Loadonbdl, Berliibél 1. » által aé Maga diaiUapokat filalni.aé Uni. Divat SmÍati Kril, •nrMrlbktolMiektl Ii, <t, "ódul, utaattat ■f1™ °aairol1 inll lttlpii\'it un, h«r rahilut ukuákeeu i aés<« falaaaaa atttoa aemwiük • nuk maf kiion^iiMr. aiadaa t ik isiakox aaabéa iv m aallikalTa. ..... TUv.ií fiajlrvn alíflaatüaak mériék Ilii iIfjan káaaittat AUJUUt- oaaiuu ^r aa rj kadraia..,!/, melyet a»v divatlap mm ,aytjt- TH»aé <3«aiiii kál kwikál vátmtWaaik, • faadaa kimllilw atal XTLYM WKHMUU atéakist kaadta a htflkákk, lacdirateaabb if kialaankilf Biadant kemBtitjr i érthatAaa tanítja. Ttivat fivalAn MllrwUlairtae tl; iu,lidtka le táltasalae, l« VI VBl DZttlUII miI<i.. mi, Méptrodalal teper aátel knkuM Un ntt raa Irodalmak alndau jataM ia padot farélt arra, Ugf • a«k lapjába Mketaifea, kadralt lróu6U ia (jrakraa Irjiinák. A lap iSalhaM ntadlg tHmSáfdl. Karcul a a Blatt, a aaaaaildt a kiaár altidaa frlrol ktalaalajrt, l,apaak«» fiatal laá-afak ta kalran eWaakatják Divat Synlnn aaUtja ba hltaiákb kMOak araa , x/ivai 04B1UI1 kéaell; aatTéaaat. Irodalom, a Idtákoanác aanaataaakb kaaatl, több MáMMáaaa, aleá dljial kittatatati Hált, trtearsit aonatástpei Dpafapfn \| tátik ntaatb. ■•lül I Btld Stskrsaétierl aezélekélt koraaalt áriasyak, azkaaf jrfljtail. raat 4arU(, aieaafca, ta f»»aa<éft, Waaai1»aata>iaeiláll éa aiodaatsla gaidaeági (dpeM. ■ KlraiUl aálea- ta rlucalkk-kinadalaaSit „Flanel jr." rsz M-M rep\|npa es (öltóieii, i 10 01. Arjagyaélv lai;aa ta Mraaegt. 117-SO atalakjah. Tli Vftt SzuJnn ,\'1""14 ""w" Urt ké,aea«k Aa falalatak ktalMie. t^tvati Utsiuu g nral aladm aldHaaUaak taljasen OlJtkTanul Ali ratdalka-IéiIH _• - - . ■ Di\\at Szalon Divat Sealc ><laMklatala kivAaaum karfclaek UM mm- ív , Q , lal«É»\|aa«akal lac/aa ta lliaaalM, klata invat oZaiOD hivatala taéapeal, ClaalU Ur (Haaa-palalaj ua-a Mörathon fK«X«KXXXX X\'XK XHXU KJOOCOOí XX Ag yAmXlifcéZ^ ^ élet és járadékbiztosító társsság X Magyarországi vezérképviselősóg: BUDAPEST, £ VI. keir. Deák-tér 6. szám. (Ankar udvar) § ^ —Li " \' a táraaaái aalál kázákaa W-l ta ^ Aaanea vaujon 1898. végen t- . , . M ntilliű forint Q X.uiatositxti állomány 18ÜB. vegén.....*M tliillió loriot Q X Eddigi kiűzetések .... . ... . . . ÍM niillió lorínt A A tiyTeniétnrtsteta wre biitoaiioiitiK A uttiulékict > t-etiui, w ö mini 90 év <.ia, 1899-ben ia ut evi bizi^li^ HJ íöj-át kapták ^ kéaspenebeii- kiflsetvs. B oaaiaiekterr .\'tan <t (avettkiol emelkedő w otztaekl 189?.-, 1898. ea 1899 evaabeu at 0«atea — at egéea C w bietoailáai Isrluiuon kereattül bellteiat lüjk 3]-a, illetéleg at erl ^ 5 díjnak 91, l<t es t5\|-a lizet eletl ki készpénzben. g £1611768 klbázasitási és vegyes biitositások. Q Olcsó dijak, nagyon kedvwd MltéioMt A képzelhrté legMag^ebb bilteNÍAg, ö fieeiieklktsal ée falvllác váltással nolgál tásttaagyuemágl X vMliképTlaellatg (W %.ai»l Mta aMata.t ér tiiiafl.) X valamint a táraaaáf képrlaalija V Kaalsaáa 1 J S UEVTM U UJON fBaaerker«akeel«. > \| XX^XXXXXXXX ^XtX ^XXKXMXXXXXí! WB UUlliiA doláAnykeverek miadeálll láphaié. 6yárf raktár: Weber és Trsa Bprtst YHI.Entsé^kBtut f§ viei-Háiiiiii «• MARKDREiTER L. urnái. A nlleMkea" rdplekea Meskédttstt aiadaa Ssbáaytéi aart a éakáayiáX %ta i\|linl \|a»aa tssii, S aloeUa katáaat alvaeztl ea Mgttekát aaatakaa aélkMikatottsakt váHh. U7 j Nyomat tt F^ohel Fülöp Uptulaittotioimál Na^y-Kanitaan 1899.