Zala 1899 05 május k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	44.21 MB
Keltezés:	2011-02-17 09:29:20

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1116
Megtekintések száma:	4925
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (627.68 KB) Zala 1899 május Politikai lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NtD\'KiűiaH, csiUörtö* Zala 40. ssAra. (4. lapJ I8í)9 málna b& II in utssakataoak alapos kiépítésére vonatkozó terv és költségvetés bemutatására. A K tetthely — balaton-tzent-gyórgyi h. é. vasul megkeresésére, bogy saját vonslán a 40 —H kilómét er ssakasson 4 m. széles útjáról létsaühsasaa, Kollár liváa bizottsági elnók elnök-léte alad a belyttim szemlet a közigazgatási bi-aotiaág elrende te. A iMnigiláii bizottság falira1 ilag megkeresi • kereskedelemügyi minisztert, hogy a Zula-Eger--tzeg — Stent-lvsn közAtti h. é. közteledéinél az este 8 ó. M perckor indnló vonatul, a mély jelenleg 20 percnyi tartózkodás. után indul Kis-Fa-ludrol Snnt lvávi. Zala-EgenuegrOl 16 perccel később indítsák ei, amikor Kis-Fsludon csak 6 percnyi késése lenne, Ugyancsak megkeresi a köaigatasi bizottság a déli vasút (klol ga<gatóaágál az iránt, hogy a Sít-Ivánról d. u. 6 és lé; órakor Nagy\'Kanizsára iuduló tehervonalhoü. szemén szállítás céljából egy kocáit esatoljanuk. Kir. tanlelüg;alO J«ImMm szerint a miniszter a uila-agarssagl Úonilló gazdasági ismétlő is oln további sorsa ügyében a tárgyaidat a vaiossal el-Miidi\'lte. — A nagy kanisaai községi elemi fiu-és ériéiben, 46.601 Irt 66] kr. (ogyaniásf italadók ban, 10.416 Irt 18 kr. itslmérésí illalékben, ragyái összesen 3.026.963 Irt 68} kr. Leiratba hoztak január — áprilisi idöesakban; a> egyenes adóban 8.291 Irt 40 kr., b) had mentességi dijban 113 trtot. Fisetési halasztást S adóiénak adlak 439 írt 14 kr. tartozáara ; ideiglenes házadóopén-te Béget 46 épült-tre. gatására leikéri, miré elaCk as érdaklOdéat kö-aflnve, a ti lest baaária. A második rendkívüli gyQéat t\|t>im> Herteleody Ferenc g\\es életi eloOk einfikist* alatt I. hó 9-én tartották. Felolvastatván a sttmei;hvldékf gazdakör által SQmegen 18Ö9, junius hóban tartandó all»td>\|«-I sás terveieto és l őltseg vsiéae, a közgyűlés aa Umw Gai Wffp köztjflléie. ] rL\'^^^.^^rraMiYf.t^ir Szokatlan nagy asámoial jelan-ék bi«g a gat- a gardakor által ugyanerre a célra tOlé kárt datált egyesület tagjai f. hó 7»én Zala-Egerssg«n,j 800 Irt segélyt a kii r rer.delkea#eére bocaátja. as egyesület nagy termében tartott reqdkiTÜli koaayalaaan. _,—;_______,___ Bizonyára maga á kitüsSU Iftrgy tonioaaága kéton« a tanokat a tömeges megielauéör, hojjy (élük (« bet\'i cg mindent elkövessenek a histoeiti társaságot jégkáriel jével szemben, ane\'y a gszds-küzóiiség létérdekét lúmaiij» itaeji. _ Jier\'t-lendy Karauc egyesületi elnök títivüzülvéti a »ap Háaa1 megjelelt t igokal, ludítja, hogy A pacsai gasdakör által kért 430 Irt asgélyt t lilagyüléa a M>r réssére meg* a vsln j tudó másul vélté a gaa<lak3rb«< belépett tagoktűi IMII i kimutatást; a nsv-orlmi 48 oly tag volt, akik j a gaidas<tgi egyesu aiaek nem voltak tagjai, akiket á kéagyflles u sokul fo\'teH, valamint %ela>Egersa»grői dr. C»sk Karoly árveaseki ülnököt. Aa Uraságoa Gsid«4gi Egyesülőt esetese alatt álló Of« a közőliajimk iragtelalóieg hivtu gyi>« a rend-.ál<t álló Or«i gus (Lw.disHivotkeiet a gaida-kivOll kósgya\'éat a jégbi<iuaitát tárgyában \\ kéri sági egyesületét b«\'épé<re bivts fel. laanyiakolák aliamoaitáaa tárgyában a telekkfl.iyri „ tagoka\', bogy néwtttM, e«etleg indítványukat A kósgydlée felkérte aa eluUkSt, hogy a siAvat* okmányokat a ssersódes aserkwstse céljából \|gdjáfi eífi. krselró\' tájékozást eseraa<«n a annak alapján a tia^áa Kiruly t» Wkárí. « k&.gyQlést, i«»6 gvOléwn s<M\'«n laWHágosltáal. Imi tonitO-kéoetóét ée egye^leti ktsdedorodál,a ho\|T lnt<Mu . náp^8ndr<> kt,a,Bu urgy A -agY^-óvárl «a dwtgi akadémia taam f «»l-w-bala»s kat«tgi, b.hóti r. kath. -\|,iuUMr<t lériie kí .Usiute k.Sififctál \' V^sprémben aa ottani iar. 140ÜI. a (.^inngt potetri teáuynkoht «> „, egyrsal.tlár>Ihs\'a><nD \|.u<gslai« elnökinél, ««t<\'Hrtiiél • ute^gersieguparoe tanoncoksiakraja taoblyn. \| aki i.uéíett megkeresésre oly xsivea ,uk"1 inának, amelyre raegbirsk vár-egyénk káeaarggel á< rf glön inUskedett ft readkisOli «»«<laeági egye«Qletél. A k«tg>-Uléa Uro«i Pál kótgyüiésnek n kért idóre való OaasébivatáM ktthWtt* ki aa egye-Ulet k«p- iránL A kóaiyttlés a* indítványt egyhangú helyes• viteleiében. Idősei fogitdiá. I haád KáJeaáa minist\'er«lo3k ét Darányi lg* gtatán Sgi)y DdMö Un; ssHrt aki a (oiyó bál110 yídmi^élásttgyi mini«ster »i .gyesUiet ré Urtoti illsadó vá.atalmányi gyQléeen figyel- f^1"®1 b»«\'4Ínk "»!"«\' ü tvöidrt trHra«m kii«önil a fttdakAs0n-4ret • jégkirtellei fit \'•v«l«\' ktt düttek, amii n kiisgyülós Örömmel mái, a baiaion lOradi aiervethaaái, felaó népiskolát, • rótn, katb. ev. rel. éa ur. elemi iskolái, n Islaó eórsi r. kaih. és ev. rel at alsű-cörsi av. rai a paknuski róni. kath. a lovagi av. tol. a httlatoti-küvesdí tv, rel. as arácai ev. rel. elemi iskolákat A épilketés, második tanról átlát j betöltése éa at állatnaegelyrO szóló lenámolás. Sgyeben volt Urosatonyban. — A helyiségek J !"<\'B,lta I reodtartás h itkoláiáanak némely kOsaégben lel-1 \'•"y^f\' veatejlelemre 2-án (M lette «i ébreattellé, tevékenységre -iarkslta a amely tnnt-\| gslomnak ödvSs bat\'ásii már is ésslelhetó. At Ite-javaslatát a köugaxsatáai bitotitágnál lerjea«tiÍl\',rnímr . teny^w, míg elö. - A minitster atfile kértéé gyermek meite tdöbwi aiegindult asrar mox/som életrs dékhásak vesetéeare alkalmas egyének Mképzű tél eéltú hatheti taniuiyam költségvetésének be - . .... — . . , . terjettlését rendehe el ónfenn\'artás ö-at^ne készteti a saxdskftsAnségat á MMt fndftrtri \' ^"_ f?»liltt » . \' , \'f"^1 végett a miniaster 60 frtos állam segélyt ntalrt.^" Í<itkirWttat swmbro, atnelymA t«iawga» nyotott a vonyarcvashegyi, vindornyattflilfisi, f>J>1,\'kin\'\'t .bfJI» tormsIO\'di, talián-dftrdgdi. tsegvári, ságodi, ssbcm i nem VepT, ssigeti, posata-magyaródi, aánadi, ssUmvár, rr-P^: \'lüT* ftirtll<« * <d>1" les-hitt, bsk liittósi. baiutou-iaredi. böröndi, csebi 1 lor,"T hahóti, kis gffrbói, 4-buiavári, óhidi, rígácsi. mo íp,va"t1 a lööb«n m,i,,dn — ■ n oszlói, arécsiev. rel. süepetneki, stepesdi, sala ! k»««i verseny ne, u j« á.ló — ká.lel megs/ünlaiése istvándi -.. . „.. --. rajki, keaawd-ollári, sala-tárnoki, ssepetki kfisaégi f • 13 •\'»\'»<:lósügyi "\'imái ért törvénv besenyőt áll. segélyesét) kósségi iskoláknak, mirőlH?"11 lr.4nl » Wte esd államt lüs-ét as ilktö kfisségeket értesítik. I4* r"\'B vaí(i bislosttás bebnsainla tárgyában ; A tsénl-andráti rém. kalh. iakoU kérvényét!?) onnyibén p>di/ e» k.viheUinem volna, lel-államtegély elnyerése iarg\\ában a miniszterhezI irftJ\'n aa egyeaülel a Ifllamivelésflgyi párioMlag féltetlesz tik; mimsa\'ert. hogy hs Orxságos üasdssági Agye- Vimláti Lór.nc ebergényi tanitó választ sál a !,alet réM®rö1 "éitinditott a a ssUmegyeii gasda-biaottság megerősítette. sági egyethlet helyeslésével isulalkosó Orsxá«os Korenlsy Ferenc tanitó fisetési hátralékát behajtás végett kiadják a járási löszolgabi-rónak.---- As általános ismitló es gasdatagi iskolák keresztül vitelérdi szóló 28. 352. rendelet tárgyában a bizottság a megfelelő intézkedést megtette. Az árvaszéki elafik jelentése szerint a fogalmatói karnál március végéu hátralék voll ~tpr$7, április hóban beérkezett 4 234 s igy elin\'ezes alá k> rü t 16.061 flgydarab j ebből aprilit bóbsn e"-inléztek 4.608 drbot s igy április végén hátralékban marsdt 10 453 ügydarab. As irodánál már cins végén hátralékban volt 1.261, április hóban leírás végeit kiadatott 4068, öe zesen 6.869 db ; ebből április hóban leírtak et ezpediáltak 4498 dbol a igy április végén hálra.ékban maradt 1.376 drb. A kir. pénzOgyigszgató jelenlése szerint egye« nes adóban áprjlís hóban belolyt 91.862 (rt 62^ kr. A folyó év e\'ejetől április végéig Összesen befolyt 487.064 frt 97} kr. adó, amely a mu\'t év hason szakában befolyt 622 880 frt 81 krral szemben 186884 frt 38} kr, eaOkkenést tantét fél. Április végén há!rs\|ékbun maradt 1,474,608 frl 88 kr. egyenes adóban, 78.199 irt 76 krt, hadmentességi jlijbao, 916.069 frt 611 kr. tzőló-dézsmaváltságbsn, 487.606 frt 491 kr. \'bélyeg és jofiHétékbea, 14 670 frt, 16 kr. illéték egyen- miniasier G<mutatás n m\'t tee pftidányftt kftji titkári hivatalnál 60 ivelástUyi minisilcr a vértelü ismertetésélre é< írUsára vonátkosó aitt 116 példányát küldte meg as egyeattletaék ; a kOsgyBlés elbatároata, bogy asokat a gasda-kórO^nek a tagok kO«oll való asétoéstás végett megkOidí, A mőlőkaróknak vasúton ksdvaxwényea szállítását a miaiazter — as egye U\'elhei iutátétl leirata szerint •— engedélyete ; a óéira szolgáld igazolványokat aa égyeaQlatnek megküldi, s a tagok a titkári hivalaVnal kapbalják meg Tudo-nasul vette a kOajfülas, hogy a föld-miveléaUgyilminisz\'cr a minia\'parastigaadaságot lárgyálian ; 2t ngyamnsk—lalirstiltm__k»rj« fal Z^la-Sttntóti engedélyeit a ás aaaak faDgyalstévél szövetkezetet a jéw- es illabistuaitát {tárgyában agy anyagi, miit erkOleai táaogatáiban szivea-kedjűlc rés/eMieni. «• Hozzá szóltak a trgylios Csertán Karoly,dr. GyOmOrey Viac», dr. Czinaer István, Koller isi ván egyesOleti * ingok. Utóbbi felemiitette, hogy az Elsti .Magyar Ál<aláhoa Bizto-itó társasággal 1887-ben kötfftt jég«zOvetség szabályai aserint a dijakat a felügyelő bizoltaág 12 évre állapiba még; a 12 éve* cyclu« 1808-ban járt le s I. hó 10-án választják meg Budspesten a Jégszövetségi telQgyelö bizottság tsgjait, akik hivatva les/nek a díjtételeket az uj 12 éves cyclusra megállapi-tani. Figyelembe véve e körülméuyl, Ssily Dezső indítványának ellogadása mellett javasolja, keresse meg a gazdasági egyesölet sttrgöoyileg at Országos Magyar Xíazdasagi \'Egyesület választmányát, bogy et hasson oda, miaserint oiy tagokat válasszanak be a jégasöveteng lelttgyelő bizottságába, akik a gatdakösOnség érdekeit tartják szem elOtt az ujabb díjtételek megállapításánál. Végül elnök öss/egesvén a tárgyalás eredményét, teltette a kérdés\', melynek eredménye vo t, h\'igy a kisgyűlés ugy Saily Deaső, mint Koller István egytsplell tagok Indítványul egy bangnlag e\'fogadla, s egyúttal elhatárolta, bogy a vármegye lOrvinybatóságát feliratának támo Csorba Oussiáv keszthelyi gazdasági isulutéaeii iniézöt bista meg. Hásonióan tudomásul vette a füldmiveléaflgyi miniszter leiratát, nme yet abból a célból küldőt t gaadaközönaég figyelmét, hogy ha az általa bevásárolt? vető> ia fümsg, műtrágya, abrak takarmány s\'b._vásár fisánál ax áru minOség tekintetében teljes bialoaitékot nem ta\'ál, es árakból vett hiteles minin megvizsgáltatásával i-egitse elö n visszaélések megszűnt élését. Gtutier Lajoé egyesületi tag által benyújtott munkaterv megállapítására kiküldött bizottság jelentését általában a közgyOlés elfogadta ; hogy azoaban az összes tsgok róla tudomást szerezhessenek, ansak az egyesületi Értesítőben kinyo-malását, egyúttal a legközelebbi közgyűlésen részletes tárgyalását határozta el. Végül Nusxer János egyesületi tagnak javaslatát a köavelitO központi hitel és fogyaasláai szövetkezet szervezéséről az Értesítőben kinyomatja és a jövő gyűlésen tárgyalja. * HIRE k . — D. K. E. a mlalssterelatkaél. A Üunántnli tvözmliveLödési Egyesület,\' a melynek elnöke volt annak megalakulása\\öia Széli Kálmán, a a kinek fáradhatatlan buzgalma éa lelkesedése hatalmas tényezővé tetté as égy«* lületet Dunántúl kaliurájában, legutóbbi kös-gyűlésén örökös tisatelelbeli tagjává váiaastotta SUU Kálmán miniaalerelnökOl, bogy hálfjál ily módon rójja lé némiképpen az agyeaflilét (még-alkotója és felvirágoitalója iránt. Huszonhatodik évfolyam. 36. szám. hhuwMhi t VümM* riMki sut, klajv-tmki4MWi ■utwUMl irtok Mii bM ktat I. «■ <-» <n klat. 14 laWwaél » lap ihIUbI rtoMrt nMikiaé ilita kkMij. ElaSéhl vt t»l i VtroakutM11 i Hit, ttar »• ssmkiéSm. ? ZALA Politikai lap, MMldMik NAGY-KANIZSÁN hetsnkínt káttzer^wuiraap l cifltírlökön. UTV tudrwmm áui l(éa km II kNw (• IH — M Filém I tmu (• in — M IwWim I karra (1 k< Hb Hfthtor 10 krH« SIStartéMk, rtli^ti klrtilHiku ■ihUhM ri«M rWykte>-k«N» klinttl kDmM Hm— Mte Imin arak tamrt imé kél kpilil A inNtatHi Nagy-Kaniaia, 1690. r«Mh uarkHitl: lnlif Mwlw llWkNlttUn: m+tíma L^Jm. Csntórtök, május 4. „Der schöne Karl.\'í A bécsi polgármesterről, Lueger Károly doktorról beszélünk, aki abban a szerencsében részesült az imént, hogy a képviselőházban véglett velő Széli Kálmán miniszterelnök. Nem lehetett neki könnyű az ő helyén Luegorről egyáltalán boszélni. A miniszterelnöki állát oly mosszomenő vannak előtte, hogy nem is men^ekimert Laeger, királyunk oeztrák fő- vele szembeszállni. Aü a kérdéa, fhelyet PicWor képviselő a miniszterelnökhöz intézett, hogy talán Cél Luegertől, — ha nem is volt egyenosen a helyzetből\' kiragadva, de bizonyos mértékben Lueger önhittségéből volt véve és így csak természetes volt, a mit a miniszterelnök válaszolt, hogy ő sem mint ember, sem mint teklntetekot diktál, hogy igen gyakrAn miniszterolnök, nem ismer félelmet, de inkább szabad zsebrevágni a szitkokét, i tokkal magasabban áll, hogy sem Lueger mint rájuk válossolni. A mint nem \' ures tirádái ingerelhetnék őt szabad müveit embernek egy utcai \| Mint obböl iátjuk, a miniszterelnök ripők után szaladni, hogy a sétabotjá-1 móg az ogyonoH provokáció által sem vaI ogyet végighúzzon rajta, ha a nyel-1 j-agadtatta magát oda, hogy Lueger vét kiölti, úgy nem szabad államférfi- hangját é„ m0d0rát kövesse. Mértéket nak egy Luegerre reflektálni. Haaonla- ^^ „ nyufttkozatában csak addig tunk nem egészen találó; mert az utcai ment( a motl(lig óppm kellett, ripőköt ignorálássAl le lehet fegyve- Lehet, hogy sokAn sokkal erősebb akcentusokat kivántak és szívesén látták volna, hA végre olyan lett volná a fogAdj Isten, a milyen a jó nap-, de helyesen cselekedett a miniszterelnök, I morális értéke nem volt egyensúlyban mást Neveletlen marad s végül azt j hogy a tekinteteket, melyekkel állásá- egyébb kvalitásaival, mert Újával volt hiszi, hogy oly rettenetes respektussel nak tartozik, nem tette félre. Nem azért, a szerénységnek, melynek a» ő esetében rezni. Ha látja, hogy nem képes boszen-taui, abban hagyja a neveletlenkedést Nem igy Lueger Károly Az ignorálás nem tesz reá benyo- székvárosának a polgármestere, hanem mert betegnek tartjuk öt, — egész komolyén beszélünk — nagyon betegnek. Bécsben „a szép Károlyinak nevezik Luegert, Erős testalkata ée imponáló szakálla van. E külső előnyökhöz tár sülnek még: intelligencia, képzettség ée szónoki tehetség, Elképzelhető, hogy az ily előnyökkel felruházott ember nem egy könnyen t&rtjs magát az embidó-tói menten. Fiatéi éveiben az aikotmányhú szabadelvű párthoz cseÜAkoioU, hogy ebben érvényesüljön. Ez ez osztrák alkotmánypárt fénykorábAn volt, mikor az a kimagasló talentumok teljes bőségével dicsekedhetettjés a felfelé törekvő embiciónAk kevés tere volt Lueger talán túlbecsülte kvalitásait, talán nem. Erre nézve eltérők lehetnek a nézetek; de azt nem lehet kétségbe-vonni, hogy az ő erkölcsi tartalma, TARGA, A vörös haju. Irts: Kóaes. — Kogok valamit tC.lti 1 — Na atvarj kedvesem, reményiem nem oly fontot. — Elli megbánod! mari bizony nagyon Ibétos. •— Nos? mondá Elli kíváncsian óh parányi füleoskéit nővéréhez hajlá - noa beszélj! — Menjdnk U. — Annyi időm ninoaan, mert nem végetek munkámmal, add tehát itt tudomásomra, mert lehetetlen hímzésemet lelbeazakitanom. — Meghallhatná esetleg a nevelőnő és ez nagjron kellemetlen lenne nékem. De annyit OMgjsgyashstak, hogy nagyon fontos, különösen Mám nézve. Ds ka nem vagy klvánoai, ugy hallgatni fogok ős nem ia kerül nagy megerőltetésembe. Különben előbb-utóbb úgyis meg fogod tudni. Elli most mégis jónak látta a himaéat (élre-•enni, fényes vörös haját bomlo árúi hátra simli-fa, felállott As egykedvűen nézőit nővérére. — Jöjj kis rózaám, mond el mesédet, de saak mielőbb végen, — szólt csintalan kis nővéréhez ki alg lehetőit ifibb mint 12—19 éveit, A folyosón Zsófi gyorsan nyitott fel egy a)túl én n on bámuló nővérét betolva, ő maga meg egy rövid ideig szétnézett nem-e vette valaki tízre, stlán beonont Elli után ea gondosan elaária as ajlól. Csend volt mindsnüti én es megnyugtatta » kív- cselazövől. — Elli! A megjótt. — Ki? — öl még pedig életnagyságban. — Honnao iH<iod ? — Láttam H.ijá\' két szememmel, melyek mindent éureveunek. — Kt miből sejted, hogy ,ő" aa V — Hahaha — kaoigott * kieaike — hál hallottam. — Ismét hallgatóztál V — Nem . hanem ..de...de moat na kérdezz I — feleié elpirulva a gyermek, elég, hogy tudom él néked méltányolnod kellene, hogy elmondom. Sői még jóslatot is mondod, és podii\', hogy belőletek sohasem lest egy pár. — Miéri le kis dodonaf jósnő ? Ián nem -nyerte meg magas tetszésedet. — Neui I — Kérlek, most beszélj I — Hahaha t — Megmondod e vagy nem ? kiáltá Elli türelmetlenül. — No na haragudj édes Ellím, elmondok mindent, egy föltétel alatt. — Hogy ne áruljalak el f — óh nem — leleté egykedvűen Zón — azzal nem törődöm, hanem elheszéléssm jutat* mául, add nekem ast a hímzett selyem zsebkendői, melyt t a napokban mar kértem. — Legyen. — Köszönöm. Most lakat halld vétanéaysrott. Biztosítalak," hogy ő térjed eok ,sem lesz, ás első ok, bogy olyan hossru és sovány, mint as én ksrom. — No ss bizony elég hossza 4s sovány, vs 4 Elli gúnyosan oda. Minden lelslet helyett Zora gyönyörű lékele hajfonadékuit fogá kasebe és Elli elé tartva minden azót jól mattnyomva sziszegé; — Nem — vörös ám I -— (ionosa — monda az Idősebb nővér szomorúan. Zóra felelete tőrdöfés volt a leány szivére, ki legnagyobb szerenoaállenaéettl azt tarta, bogy vőröshaja volt, mely tőidig ért és mint egy arany-palást lakará ter netét Naponkint, midőn dús hsjsalát lésÚlte éa a tükörből anotk éléük színe eléje tárult, kétségbeesetten könyörgött as ég uráhoa, hogy vegye el tőle est as egö erdót ea inkább adjon neki kis héjat — de íeketát. Nem volt ritkaság aa sem, liogy neVelSnője vállára borulva keservét köftyskbe önt. Uyl- T^iszlevélpapirok kártyapeplrok, atlaa- fa- ée pplr-oeet-táben, Fény képalbumok Emlékkönyvek dus választékban kaphatók Ftschel Fftlöp könpkereskodésében Nagy-Kanizsán. Itagy-Kaniasa, oafllörtö mini türelemnek kellett volna megnyilatkoznia. ő a ionban mert a szabad-eltü pártban nem találta meg ambioiója gyors kielégítését, a demagógia karjaiba ▼etette magát s önmagával jutott ellen-mondáiba A belső sohisma lelki beteggé tette öt, • minden, amit aióta művelt, min* den, a mit asóta besiélt, abnormális volt b betegsége oly előrehaladott sta-dinmban van, hogy a gyógyulás kiaárt-nak látszik, Hogy van as, hogy lolkfjboteg ember esrekre oly faacináló, elragadó hatást gyakorolhatott, hogy egy világvárosban polgármester lehetett. A pupoeok országában az orsaág fejének is púposnak kell lennie és hogy Bécs betog, axt az egész világ tudja, sőt a béosiek is sokan tudják, kik ait a oeendes reményt ápolják, hogy előbb-utóbb el kell követ-keanie valamelyes gyógyulásnak, Ssért nem mérhetjük rendes mértékkel Lueger ellenségeskedéseit, som gorombaságait és a retorziót osak annyiban tartjuk szükségesnek, ameny-nyiben valódi érdekek vannak a játékban. Zala 86. saám (1 lap) 1898. május bé 44a A MUtkovict-ttgy. Valóságos hazajáró kísértet lett immár néhai való jó Matkovics Józsefből Ha igazuk van a spiritisztáknak, akkor Ő most valamelyik szellem-szférából ugyan-. csak kedélyesen mosolyoghat azon, hogy mennyi •euerw, >garmoncU és ptiU* brtü kopik annak kiderítése érdekében: vagon miért kurtította meg egy kőtéllel az ő keserves életét Mert hát meddőbb fárado- (—) A helytét he. Egy réai publicista ki «tár a Deák-pártnak előkelő tagja volt, irja a „Pesttf Correqmdmz^-nek a következő cikket: A politikai, sőt még a társadalmi (lelnék U mimen vonatkozásában mutatkoznak már a jótékony Icöustkeményefamaba fordulat-nak, melyet Széli Kálmán UteziteUAA vezető miniszter kitűnő államférfiúi személyisége, a felette megnyerő benyomás^ melyet még politikai ellenfeleire is gyakorol• mnte csodát mllvelt, mindének előtt a parlamentben. Már at sem alárendelt dolog, hogy a fuusió a nemteli párt és a kormánypárt közt folyton\' jobban beválik; Hogy at elmek külső egyesülését a lelkek ősszekaptsolóddea egészíti ki. hogy as sllentétek minden maradványa s mintlen kedvetlenség elpárolog: — oly siker, melyet a ministterelnöknek kell köszönni — de mindenesetre még jelentőségesebb hogy at ellenzéknek még radikálisabb szárnya is a parlamenti karc jobb formáihoz ne hott; az elvekhez \'ttirkéilenül ragaszkodik bár. de azok képviseletét nyugalommal és szenvedély nélkül képzelhető mint egy végső valló. kísérli meg. Főleg ebben érvényesül a 4s/o-\|m.ás né,W öngj^ossá lett ember suja lyáea annak a személyes varázsnak, mely «!MJIött »,on v,utkorni\' min« lé,«k«m uj kabinetfőtől kiindul. J \| mozzanatok kergették őt öngyilkosságba. r> , , . . ,, v , .. .A vélekedés, a gyanitgatás ilyen esetben lloqy ennek dacára még eléq sok táram \\ _ .. . J -r . .. 11 7 , i. ii il, j . * semmit sem ér, semmit sem bizonyít. nehézséget kell leküzdeni, azt magától lehet \\ w . jl , __ t. < a i u ,■ \', , . Ki tudhatná azt megmondani btzooyo- értm A Ménwezebb nehéznekegyikemág\\ h u eféje nyilatkozatnélküli mmd^azAusztnéval való gazdtoáp kgy.\\elkeseredéssel öngyilkossá lett embert minő * T:/ J^ff ^ körülmények vitték végzetes elhatározásán ? miniszterek fognak ide érként, hogy, mint u . \'__- . , . íj... jh .. Wi ,. _J /f» .. 1 Ha ő maga meg nem mondta, írásba nem sokfelől állítják, xmét a kiegyesis fegWt, íz ok?, akkor minden csak fel- gyal/anak. Mi lA ^tevéa, találgatás marad és hogy mennyit a magyar miniszterelnöknek módjában leez . . e3 _.i t u fii. j .. « i . i i a ii i,i • a érnek az eféle találgatások, konkrét adattal ilu tanácskozásokba beleboceátkozni. A mire . ,. . . . ... •í ,_. , . , ,_, is In lehet mutatni. nézve a két kormánynak a vám- és keresve- Kwecaenvben történt h ttf körfll delmi Még és « bankkérdés tárgyában \\ ^„t értékű vf^al Wktott JI/vnu,, arra ném már mg. fa\|dmim ember a kender-áztató tőrtínt a megegtH az tbrvényavaslai ^ tókába vetette magát Mikor ^méieúentt) ; "!ÍLr v ^fjH^ft Ü/Íjt^! kihúzták, az egybJereglettek hangos szóval i azon többé mii sem lehet változtatni. Mind■: _ t 7% ,, r, _ . ._5 . „ .. 11 . , . - . . . vádolták a feleségét, aki egy kissé kikapós amellett tehetséges, hoou az osztrák mintszte• _w ~ , _ , __ • A,. , mJ _ : i i ? \' r\'9. , . , volt. £ közben a fölösleges mennyiségben remek wn még valami mondán* valóink a ■_ ,. -t ,___,. . _ , \'. * _ . J. . , .. lenyelt víztől lassankint megszabadult ön- a mayyar vémárn s ez esetben ^^ ^^ £ és réveteg valóezmü, hogy Széü meghaügatja őketde ^^ körülnézve, • ezt nyögte : »MiS nem hagytatok meghalni; ugy se birok azt már nem tartjuk valószínűnek, hogy Széli miniszterelnöknek lenne valami mondani valója az osztrák miniszterek számára. A parlamenten kívüli tárgyalásokat a kiegyezés felett egyszer végre mégis teljezen befejezett\' nek keu tekinteni s nem lehet Őket minduntalan újból felvenni, ha az osztrák kormány valamely okból annak szükségét érzzx hogy velük foglalkozzék. megélni ebben a kutya drága világban!« Ha ez a gazdag ember ott fuladt volna a pocsolyában, ki mert volna arra csak gondolni is, hogy az éhen-haláétól való félelmében hagyta itt az árnyékvilágot I Hát bizony az is nagyon meddő dolog: vitatkozni, hogy asegény, öreg, asztmás Matkovics Józsefet mi kergette öngyilkosságba. Ki tudhatja azt ? A magunk részéről nem is szóltunk tOlte hajinak színét 4a bowqját nem Önthet* ki máskép, mint dúl hajzatát tépte te átkozta. Száléi nem voltak képesek rávenni, hogy mulatságokon rteat vegyen te dacára hogy már ütsokileoc lavaaat látott maga elOtt alvonu ni, A végzel sem tenni. ellen azonban nem lehet semmit — Uram, éo bees&letaaavamnuü kötelezem még nem látogatott egyetlen balt aem \'te még magam, hogy leányomat misnak nem adom. Elli •ohaaem hódolt Terptychoreaak. Mindezen még aobaxem aaere eU aenkit. ón látta fit, tudja, eiakii TÖrts hajzata lartolta é vezetéktől riaasa. Könnyen elképzelhető tehát fájdalma, midOn goDotz kis huga iámét vOrös hajára célzott. Ke-aerve még nevekedett, midőn megtudta, hogy ,0k la vörte. — Tehát ő is — mondá szomorúan, szánóan. — Igent Uzy-e bár édes Elli, — te nem , "—: ~ZW.~~T\'ZY\' méaa hozzá? 6 is vörös, le is ; mct még ^ mert ^ <? olT mf " cselédség után ia kellene nézni, hogy az ia... ™ 4n m"«4t kina> " caak egy osskélraég. Látva nővére a<emeibeo a könyükel, elhalt hogy Törte te azt állilja, hogy már rég letasik önnek. Elli nem iameri önt. Lehet, hogy valahol látta, de saemtlyea ismeretségre nem emlékszik. Noa tehát uram, nékem van egy haditervem, melyet önaek okvetlenül végre kelt hajtani. — Szívassa aram, — halljuk! — Elli azért nem akar önröl még hallani gatott. — Nem! soha — teleli Elli, ajkaiba harapva. Sohasem — folytatta szenvedélyes kitöréssel, —1 nem voluék képes magam előtt látni azt a gyűlölt saint. Oh miat utálom. És zokogva hagyá al nővérét, saját kis szobájába sietett és magára aárta az ajtót. Elkeseredésében nem ia hal otta, hogy hányszor kisérlelték meg hozzá köze* ledni, Sírt keservesen. Nem a sors szeszélyét látta ö ea" ember megjelenésében, hanem ssttlőit vádol, kik szerinte szándékkal vörös férjet kerestek neki. Balga gyermek 1 Hivták ozaonáhot — vacsorához — hasztalan. Ajtaja zárva maradt mindeaki előtt és másnap a rettegett vendég már rég árkon bokros tul volt, nagy nehezen vehették nak rá, hogy szobáját elhagyja. magát kérem, az caak egy csekélység Legközelebb, ka iámét meglátogat bennünket, például két hét múlva, tagyen lel egy r- parókát. Ha távosik tőlttnk. ismét eltávolíthatja; caak Elli előtt legyen — barna Ha már az aakOvó meg volt, addigra megkedveltetheti magát leányommal te reméljük: nem kiíogáaol akkor aemmil. Herbert Imre a boldog vőlegény ott II imádott kia menyasszonya mellett és beszél neki örök hűségről, őrök szerelemről. És Elli? Elli hálás ezen ember iránt te a hála hamar őaaaakőti a sziveket. Hálás iránta azért ia, mart nem cautolja vörös haját, sől ugy látásik, mintha as legjobban tataaenék neki. Szerencsére Zora nincs hona. A szülők a kia tecaegö papagályt aa esküvőig egy nagynénihea küldték látogatóba, hogy a titokról a fátyolt tel ne lebbenUe — idő előtt. A jegyesek boldogok. Midőn a pagy nap elérkezett, melyen egy Uj élet, egy lg világ tárait M előttük, midőn az oltár előtt térdelve, a boldogító agtea életre ható „iftn-\'t kimondták te a leány koaaorua, fátyolos lejára as ablakon beaaflrődő aspMsy teljes ragyogásában szállott, Etil halkan imába foglalta : — Istenem hayd meg mostani boldogságomat. — És vörös hajadat — anaogá Imre; éa asssi együtt szsreUelak meg! — Oh csodák csudája. Zóra a titkot aaég nem árait a sl. Ott áll tass vő\'snye mellett, ajka körül sokat jelentő gunymoaolylyaL Remek esofc* rát minduntalan ajkaihoa emeli te caak a mellette állók látják, hogy kaeagáaát iparkodik eltakarni. • • a Vidáman ssól a sene, vidáman ioiyik a tánc a nagyteremben. Most agy percre licaiadssfll a sajt mert a Batal p r uti ruhában jatsaik \'meg, bucsut vennt. Zokogva buoauzik Elli a szülőktől — rokonuktól te iamaröeöktől. Moat Zórára kéről a aor. — Súgok valamit Elli! Ea már karjai között tartja Elli vörös tájét te áruló ajkait aőváre lőléhea taaai, midőn a ftstal férj est észreveszi te villám aebaaso najéhes kőaeledik, hogy a gonosz nővértől strandja Ellii, még idejében. Már-már eélt ért — de ebben a percben két .pardon" kiáltás hsngsik....4s ? No ha már tikentaou hál ha ia íejezenu A Ratal férj fejéről ív alakban leröpült a paróka ésivöröahája még rikítóbban tárait a aaemléM elé, mint Eilü Egy pillanatig EUi megdermedve bámul aa élénk ariare, de azután karját tétjéébe Öltve, élpirulva susogta: — Siessünk édes,- mert lekéstak a voaatol Nttf-Ktniut csütörtök 1899. májat hó fcén volna ehhei ai ügyhöz, ha dt. Sttktrtt JitstJ kórháti igasgató urnák egy ujabb (lapunk mull atámában megjelent) levele eit kötelességünkké nem tenné. Ebben a levelében dr. Suktrts Jáutf kórháii igazgató ur ugyanis a városi tanács részéről Knorbur György vároei képviselő ur interpellációjára adott és ugy ai interpelláló, mint a városi képviselőtestület által tudomásul vett, megnyugtató válási dacára <wy jegyiökönyv közlésével azt ügyekeiik feltüntetni és kimutatni, hogy MtUhwict JósstJtí a vároai tanács eljárása kergette öngyilkosságba; és ennek a jegyzőkönyvnek alapján fenn is tartja azt a súlyos vádját, hogy a vároai tanács az agg szegényről nem gondoskodott s i^y elhagyatottságában végeste az ki magát. Noa hát, ezzel a (most már ismételten hangoztatott és az egész képviselőtestület meggyőződésének, álláspontjának is homlokot szegező) súlyos váddal ssemben s köivéie» mény helyes tájékozása, megnyugtatása céljából kötelességünk volt belebocsátkozni ki flgy Jkörül felhozott mozzanatok vizsgálatába. Mert vagy megfelelnek a valóságnak dr, Suktru Jituf igazgató ur állitássi és , akkor a sajtónak is kötelessége a városi tanács eljárása ellen fölemelni szavát; vigy pedig megtelte kötelességét s városi tanáét, s akkor kötelességünk a felszólaló ur vádját a maga értékében mutatni be. Ha időnk volt volna ai akták tanulmá-nyoiására, akkor már a felszólalást kommentárral kisértük volna; de a mult kedden délután 5 órakor átvett és szerdán nyomdába adott felszólalás tartalmára vonatkozó aktákat behatóan megvissgálni s igy arra ala-pos megjegyzéseket tenni az idő rövidsége miatt nem lehetett. Azóta azonban a MatkoVics ügyre vonatkozó aktákat áttanulmányoztuk s most már határozottan kimondhatjuk és ki is mondjuk, hogy dr. Suktret Jótstf igazgató urat ez alkalommal másodszor tévisztették meg és pedig most az előttünk ismeretlen Matkovics Pál, aki illilólag néhai Matkovics Józsefnek az édes-fia. Azért mondjuk, hogy ,jlUiMlag" mert az olyan egyéntől, aki egy tekintélyes úriember felültetésére képes jegyzőkönyvbe diktálni légbőlkapott dolgokat, amiket hivatalos akták cáfolnak megi az óvatos ember (mielőtt állitásait jegyzőkönyvbe foglaltatná) elő szokta kérni a keresztelő levelét is, De hál ne kételkedjünk I Koncedáljuk, hogy az a bizonyos Matkovics Pál csakugyan néhai Matkovics Józsefnek édes-fia. Vizsgáljuk: mit mond eza fiatal tMdrkus«? ,Alii úi lát lUfkaa, Vaád I* a etv«ed 1 Hadd sftjM i upftaj Stik-Nrtta tyadat >" Matkovics Pál előAll és éppen olyan könnyű lelkiismerettel, mint hslhalatlan Aranyunk „vén iUrlnu\'-t, esküszik ,sz Égre, Atya, Fiu, Szent-Léltk hirmas Istenségre* és vallja: „Hogy édes-atyját kihelyezték Muhkácsi Imrénehez, hol egy kis szobiban hatod-magával volt s itt a kicsiny, rossz levegőjű szobában maradni nem tudott, lulsdozni kesdett. Hogy ionén elvesette Teodor Marihoz s itt helyeste el s várostél megajánlott 10 írt tsrtás dij reményében. Hogy 10 nspi tsrtás után s ískásadónö kérésére édes-atyja félment a város básábs a taftáedijt -kérni, de a városi tsnács tst meg-tagadta. Miután pedig Tandor Marinak in, tehát két isben megtagadták annak kiutalását, végre édes atyia kénytelen volt egy kérvéuyt beadni; de mivel a kérvény süntésése sokáig késett, ettél való féltében, hogy tarlásadónője elküldi, felakasztotta magát. Hogy a kérvényre atyja halála a án csak \| vsits: s városi tanács ezen jogtstsnui tél vett Imi három vagy négy hétre jött m«g a végsés, \|segély összegekkel s hét nspi tartásdija\' fadis ittast melyben a szóbelileg megtagadott 10 Irt tartás dijat a városi tanács iráibelileg ia megtagadta. Kzeket mendja be Matkovics Pál a dr. Székért József igiigitó ur állal fölvétetett jegyzö-künvvbe. Vessük egybe esekkel u álliiásokkil a tényeket. Matkovioi Józsiiéi 1897.július 28-ikáe helyesték kt Munkácsi Imrénéhei; innen Aa: Pál (a tekintette skérvényének helyt nea sdott,i adhatott. De es már csak Matkovics halála után törttel tehát 0 nem is tudhatott róla semmit; hacsak sl nem fogsdjuk Matkovics Pálnak spiritisatíkM jegyzőkönyvi bemondását, smely szerint az aag. B-íkan öngyilkos* lett Matkovics Jézaet ugysa-csak aug. 8-ikán adott be egy kérvényt; Bugyil-kosslga után várt még ,hw< a kervéay etta- utál bemoudáss szeriol) másnap reggel, aiai j\'éié-ére; s miaun mar egysaer megóngyilkoiódva juíius iW-íkén veietle tl Tindor Máriáboi, kinél {és i\\jra röltamadva is hiába várt, — valamelyik {silntén Matkoviot Pál áll táu sssrinl] tis napig mpoo (a napot a spiritiszta Matkovics Pál jelöli meg határozóttanj egy ujabb öngyilkosság gal eljátszotta Jókai Mór egyik regénye böMttak szerepét; siókét, »akik kéttur kainak mtf.\' Ilyen világos képtelenségeket, sz ismert tényei-kel eilenkeié dolgokat mondott jegy<6könyvne a furfangos fiatal „Márkuf (Matkovics Pál) amikkel dr. Sttktnt József igazgató arat csodálatos módon téreesetle, erősen megtáplálván azt a nem akaró tevés véleményét, hogy Jéswfet csakugyan a várom tanács ii megtsgadták, hát \|malasstáaa, nemtörődömsége kerge\'te halálba. Isaato osodt juk pedig, hogy Mstkoviee Pál bemondásából azonnal ki nem éreste as ismert tényekkel meg nem egyező abszurdumokat, s mint szaktudós észre nem vette, hogy Matkovics Pál nem más, mini alkalmas médium olyao tanával lomásra, aminőt erősen óhajt a hipnotizáló. As Igyet Ieljut tárgyilagossággal viz-gálórs ss s jegyzőkönyv oiytslélt impresszióval hat, hogy tartózkodván, s lakasadónő kérésért fölment a városbásálioz személyesen kérni s 10 napi tartásdíjat. \\ Mivel Tandor Mariáhoi julius MMkén ment s ennél 10 napig tartózkodott, — ■ városházához való fOlmenettlén- k napja: augusztus 8»ika lehetett oiak. Matkovics Pál állitáss sserint Tandor Mari is fölment a tartásdíj! kérői. No, hát erre ue szabjunk hoeuabb időt; mondjuk, hogy mindjárt I megingani •ug. 8-ikán lölment a tartássdónö is sürgetni a \| Matkovics klásetést, Es mivel ennek togsdjuti el a ctelekinény-ts\|lődés gyorssságáRsk okáérl, hogy Mmkovioi Józsii a két ízben történt szóbeli megligidáo után mindjárt aznap, tshát aug. 8-ikán Írásbeli kérvényét ii benyújtotta. Ekkor untán az édei fitt állitáss szerint köve1 kezelt egy még reménynyel toljon pausa; mert (amint jtgyiökönyvt bemondása isól) nun kér-tinij mkai kéull.t Nos hát erre a sokat késésre vegyünk mi rövid 7 napot; mirt eddig cuk táp-1 hasonló suggeesiióval Matkovics Pál bemoadAaai lálhatti ai Öreg Mstkovicsot s remény, hogy kér« j alapján ilyentorma jegyzőkönyvet is lehetett volna vénye tárgyában intézkednek. Aialán, hogy a »tokát kittit* kérvényre hét nap alatt sem jött végiéi, beállott a reménytelenség kitiiKtrólája és Ma\'kóvics József felakasztotta magát. Matkovica Pál szerint tehát az öngiilkomág előbb, miut aug. 16-én vagy (kurtítsuk as időt) aug. 18-ike előtt m-m lörténhe ett meg. Hivatalos sdat si- ritil pedig at öngyilkosság aug. 8-ikán történt. Valósé, oi spiritlsziikus boszorkányságok alakulnak kielőttünk, ha aa aktakkal igazolt tényeket egybevettük Matkovics Pál bemondátsivil. A Malkovlcs-űgy aktái sserint lény as, hogy Malkovics Józsefet a vároef lanacs 1897. jut. 88-ikin Munkácsi Imrénéhes adta tartásba utólagos havi részletekben fizetendő 10 forintért. Tény as, liogy Í897. aug. 4 ikéil (léhát as elhelyezés után het naprs i kerv-nyt intéseit a vároei tanáéhoz hogy Muntacsi lmrénétől távozva. Tandor Mariáuál tartí>ikodhasek j mert es baját már ismeri Előbbi helyének minőségei egy szóval sem \| említi, s csak azt kéri, hogy a lit orint tartásdíj Tandor Maria réssére tolyóeiliassék. A tartásdíj havi utólagos ré sletekben lévén jegytökönyvileg is megállapítva, a folyóaitásra fölvenni: Jrgyifklayv. Ilaikovloa Fii, aagykaalaati lakaa, Ukalaa tam tk liagy 4daa-%tyj4l, lUlkorlca Jtwta, kawHIHaHk t »t roal ktaktrUsba, Isi HT taianfalt i htlywttk •(, kojjr (Hajtotta u aataa. bal vIjtm ma était kapottr S«t7 air aáaaap aaptlll ■!>■!. da u ipa lik lábfők ée tirrii iminil—titHI valshanr aipiltMt s kMitehM autáa klaOtl ff privtt káahaa UrtAaW. Hlkar —L- aaaMja turt ■titikbwi sstatlewtt, sM vsti ttUlntbas, koer i kór káli koaatra kartt, lillllHHt MfiL Nafy-Kaftiaaáa, 1SW. if tl. Matlmict Ml. komolyan tlyaa De hát ki az ördög venne jegyzőkönyvi bemondásokat I Igazán aajnáliuk dr. Ssekerea József kórházi igazgató urnák a közflgyekke ssemben ■ utat kosé energiáját, hogy ilyen kétes értékű dolgok polemikus fessegeleseben forgácsolódik eL Hisz hs as ö nemes törekvése abban kulmina ó-dik, hogy N.-Kanizsán okvetlenül ssegényhas lele-xittessék, ennek érvényesítésére könnyen megtalál ! hatja ő a méltó keretei miat képviselő a városi I közgyűlésen gyakorolható jogában; s nem kel felidézni síri kísérteteket, sem pedig tetemre hivat kergetéssel megvádolnia a városi tanácsot mm meri hiss sbban (Matkovics József megidézett szelleme nélkül is) mindenki, bizonyára a várom tanáes is egyetért vele, hogy Nagy- Kanizsának létesítenie kell szegény hánt és pedig a szegény ügy rendezésével kapcsolatosan. Azt azonban nem lehet mtgakadá yosm sem szegény házsal, sem a szegényügy teljes rettde-hogy ne akadjansk életfaradt, asztmáé, belegea öregek, okik öngyilkosokká (észnek a vároai lauáoa eazményien atyai gondoskodása mellett is. Valamint azt sem, hogy akkor is ne akadjanak vállalkozó »Márkunkakik a tanács ellen vall* akad, aki komolyan veszi őket és teltl csak ang. végén kerülhetett volna sor. Malko-\|(j,tal .Márkus-\'okat; nem kell őngyilki vics József azonban a kérvény benyújtása után negyed-napra {aug. 8-ikán) már öngyilkossá lelt; léhát akkor, amikor még a tartásdíj esedékességéről szó sem lehetett. Honnan, mi alapon ssá hatla volna meg tehát Matkovics Józsefet már aug. 8-íkán at a re.tenelesen kétségbeejtő sötét, tejlelem, hogy hátha nem utalja ki a városi tanács Tandor Máriánsk a havi 10 frt lar\'ásdijat majd aug. 31-ikin ? j lésével\' Hisz Matkovics József ss ápolásba adást elren-de ő s s 10 frt tartásdíjat megállapi ó tanácsi végzést megkapta s igy egy pillanatig aem kellett aggódnia, hogy tartásdiját megtagadják; aminl hogy tényleg sem Matkovics Jósselnek, sem Tan* dor Máriának nem is tagadták meg aoha aem I na\|j szóbelileg nem irásbelileg ; nem is tagndhatták \| ^ekik meg, mert egyik sem kérít toka, sem tiival, sem irdtban, hogy a tartásdíj Mrijiutttttűc. Az tehát hogy lutkovics József azért akaaztotta lel magát mivel „a várót még nem fizette ki a tartásdíját —■ csak a vallomásra szuggerált Matkovica Pál fanláziájának terméke lehet. Ilyenre pedig sem könnyű, sem súlyos vádat alapítani nem lehet, nem szabad! Tény az, hogy Matkovics öngyilkossága után Öt napra (aug. 18-fkáa) Tandor Mária adott be 14070/897. hz. a. egy kérvényt melyben ,ti* napi* tartásért „nAni ktgyd\\j utalvaHyoMdiáf kéri; mivel ■ionban kitűnt, ho&y Matkovics Jóssef Tandor Máriánál esak Aznapig volt, mely idő alatt Tandor Mária Mátkovics Józsefnek heti segélypénzét (mely a teljes eltartás elrendelése, illetőleg foganatba vétele után neki már nem járt) két isben is fei- Országgy ülés. Ápr M. (As •alkotmányos kőllMgek« csinálták iqa aa első vitát. Éndriy Gyula beszédében rámutatott arra, hog£ a fuvardíjaknak ée élelmezési költségeknek ilyelén szankcióbálAsa, mint a milyen a javaslatban van, elrontja még eaokat a kerületeket is, akol as ilyesmi eddig nem volt ssokásbaa. Vtstitr Imre egész csomó kitogásl emelt a szakasz ellen, a többek kösött azt is, hogy es majd a plutokráciáoak biztosítja a túlsúlyt a Nagy-Kanizsa, ogöiörtók Zala 36. s>átn. (4. iapj ih»9 mája* M 4 én mtgju parlamentbe-. Eletén, jegyezte meg erre ütötték • padokat a néppártiak, »eláll«-t kiáltoz-később Ratofnky litván, hogy mindai miért Jut ták ti tértéiakai röpileltek O\'tyrt. csak most essébs Veeztemek éa miért nam flg)tl-meeUMte aaakra annak idájén BánfTyt, a ki bizonyosan hallgatott volna ilyen blialmaa emberének, • aatAn? — Uz«orát I — kiáltá Hakomky. — Haaudlk I vágott viasza Olay. — Paraasl! duplázott\' rá Mestlényl Pil. — Ai elnök utasítsa rendre Olayt I Nem Stéö Kálmán mlnitaUrelnök ia ásót emeli ét lürjük at ilyen kilejezétl I Addig nem beatél, mig kijelentette, hogy 6 a válaiatáaok abaolut tiazla- rendreufaailáat nam kap. algám torakaiik, de ei gyakorlatilag lehetetlen, j Sokáig hiába ráata a otedgől Dániel alelnök, éa éppen aiért tzOktéget ea a aaakaaa, hogy a á lalrengetO lármában Olay kiléi«aéaét nam ffcvar áa álalmeaéai költségek UrOgye alall ven- »»«l,oM«- °\'"r «immo wnételto a .cokf-t \'egeiének na történhessenek Majd ha e(\|fl aa houi ho1 • •H«w •kom,M" ideje • váltattátok deoentralitáoló\|áu>k, vegyit a kósségetkinti navaiáinak, akkor labat ai ilyen rtadelkatáat mellöini Konuth Ferenc rövid, tömflr bauédben Mintán • decentraliaáció éa a Tálautói jogok klter-Jeaztése mellett sióiolt. A Háa tObbaéga a ut-kaaat elfogadta\'ée elvetette ugy Polotner Jenő, mint Tbaly Kálmán indítványait a 7-lk éa 8-lk H törlése iránt. A 167-lk fi-nál Orlay Kálmán egytaerre aaial a meglepd iadltványnyal állo\'t elő, hogy a köa. •égi iagyaSknek engedjék meg a válautáii moa-lalomba való baavatkoiáat, mert kOiönben —Itt a nemzetiségi rém. Oyflry Elek erélyesen utaal-totta viaaia aat a reakeiooáriui \|kiiérletet ét tiltakozott aa e\'len, bogy minduntalan a neaae-ttaé»i mumust tolják alt, ha a azabadaág-garen eiákat me« akarják nyirbál il. A Háa napirendre tért ai ártatlan kia Indítvány (OlOlt éa rátért a kamel-paragrafusra. A néppárt egyaáaután bárom Jánoet küldött a tűzbe: Fark™ Jánost, AsMth Jánoet ée Molnár Jánoet. Figyelemre méltó dolgot ajánlott a tOrvényhozáa figyelmébe Aebóth János, a mikor angol mintára ut ajánlotta, hogy annak megité-léee: történt-e aaóasékrOl lelki térelem, biaaaaák « biróaágr. Aa utolaó aaóaok Pultzky Ágost volt, a ki védelmaate — Bánffy Dattől. ■4Jaa 1. Kalooaay Alán, a pártonkívüli ifjú cistler-cita - aaeraetee aaó\'ott elsőnek, a paregralut ellen. Bakovaaky litván, a néppárt Illtet tempira-mentumu tagja, nagyobbtaabátu flllppikát mondott, melynek végén a kiíogáidt aiakat aok tAriétére adott be Indítványt. A néppárt lelket ét harcias éljennel, aürfl tapasal kitérte Rskovaa-kvt, ki többek közt aposztrofálta a függetlenségi pártol ia, mUrt pártolja Kossuth Ferencet, bogy miért nem védi a katholikua papokat, kik kötül 4ft-btu sokan vértanuságba mentek Koeauth La-jot ttavára. \\ A saBnet alatt, mely at élénk viais-hangot-kuli6 beszédet követte, tenkl sem eéjtette, bogy vibar jön. Alighogy megnyílt az filét, kihallatszó ha-tilraas zsivaj szólított bt minden embert a te- vőit. Erre tájból, erőaebben kitöri a néppárt haragja, mint a vészharang, ugy kongott bele a rengeteg lármába Kálmán Károly öblöa basszusa : — Ki vele! KI kell doboi I A eacéna, mely alatt a Koaauth-párt egeaaen csendes volt, ttzal végződött, hogy Olay a rendrultltáat magkapta a aztán mérsékeltebb zajongás kízt védekezett a vita közben feléje eaórt vádak allén. Vároaey éa Otay közt nyomben at után megtörtént a kibékülés, dé Rekovasky ataal vágott vlaaaa Olaynak, bogy töle meglltz-lelleláanek veaai a •hazug- aaót. A uoéna vegy félórahoeszat tartóit, azután a néppárt veaéraaónoka, gról Zichy Jánoa, már teljee csendben mondhatta el bestédét a kantel-parogralut ellen; e beaiédit ai egén Háa aaembetUnö figyelemmel, a néppárt pedig zajos tetaséaacl fogadta. Májas 9. A tzóizék-iaaka-s kürttll vita ma nagy arányokban moagott. Nem kevetebh mint nyolc ssónok vett benne ráait, de aaért a vita még mindig ninct befejezve. A népptrt ma három aaónokát küldte haroba. Elsőnek Meszlényi Pált, ki löleg Olay l.ajos tagnapi ttereplétével loglal-koaott, azután aa öreg Juriaa Mihályt, ki leltsó-lilását aaaal aagyarásta, bogy egyháatnak roaea szolgája volna aa, ki akkor sem kel annak védelmére, mikor a veeaélyben forog. Végül Malőr Fereneei, ki tagadta a miniszterelnök békéi Irányúiét, mert megtöri a 170. 11 röl való izgatátok különben legjobban az egy hág; nak ártanak. A mikor Zmeakál Zoltán éa Molnár Jáaos köabeatóláaai azzal gyenusiloUák Horáoizkyt, bogy ma máaként beszél, mint előbb: Horánssky nyugodt előkelőséggel tiltakozott as ellen, hogy öt fölfogása éa elvei megváltoatatásával gyanúsítsák, mert ő erre alkalmat nem adott, de meggyőződése mindig aa volt, hogy aa állam érdekeit meg kell óvni aa egybáaéi mellett. ik ivi T A vármegye házából. Zala vármegye törvényhatósági bizottság 1899-\' i május bó 8-án ea folytatva kötgyölést a következő ttrgyaorotaital: A vármegyei árvaszéknél üresedésben levő aljegyzői állásnak vtlats\'áe utján be-töltéee. 8. A vármegyei számvevőség, a vármegyei básipénstár 18»a evi záraaémadását bemu< tatja. 8. Ugyanis a betegépo\'ási. katosabessállA-solási éa vaauii póiedó alapokról egyOtiesen kesel t 1898. évi sársaámadést bemutatja. 4. Ugyanaz a méterelapról 1898. évre ezer-kenteit zárasámsdási bemalatjs. 5. Ugyanaz a kőaig. fogház alap 1898. évi aáratámaoáit bematatja. 6. Ugyanaz as erdéaaeti alap 1898. évi sár-aaámadáít bemntaija, 7. Ugyanaz at áiiategéaaaégOgyi alap 1898. évi aarszámadáat bimuta\'js. 8. Ugyanaz a törzsvagyon, kési-sálog és baj^malmi alapok 1898. évi aáratimadést bemntaija. 9. Ugyanas « tartalékalap 1898. évi aárasá-madáat bemutalja. 10. Ugyanas ss állattenyésztés alap 1898. évi lárzzámadáat bemata\'ji. U. Ugyenaa ez ebedó alap 1899. évi aárszá-madási bemutatja. 18. Ugyanas a monografle - alap 1898. évi aáraaáaadáat bemutatja. 18. A vármegyei pénztárban kezelt .Gyatókay Hozálie" ikastAndij 1898. évi záraaámsdáaa be-muUttatik. 14. A zalavármegyei tisati segéd keselO és no\'gaaarmélyaet nyugdíj elepjának 1898. évről Á lüggetleniégí \'párt sorúiból Polónyi Gésa i vetetett aaámadáta bemetettatik. ée Vieonlai Soma jutottak ásóhoz, Polónyi kije 16- A községi éa körjegysöi nvmdij elap-lenteite. hogy a uakaiat, ugy a mint van, elfő-[nak 1898. évről vésetett saámadáaa bemuUt. gedja. A néppártot felvilágoeitolta, hogy miért \'»tik. « nem eaatlakoinatik t jelenlegi küzdelmében hoszá \| 16. A vármegyei árveesék aa öeezeMtett a lüggetleniégí párt, mely mindig álláet foglal ss I árva pénztárról, az uvetari tartalék- u árvetári ellen, hojy a szószékről hirdetsenek páripoliti- tütkár éa az árvetári biraág alapokról 1898. évre kát. Viaontai Soma azonban támadói sorába á\'lott. aserkeastett aársaámadáaokat bemntaija. iziotén a szakait \| 17. Zale-Egereaeg r. tan. vároe 1898. évi gyámpénztárt námadása bemutattatik. A kormánypárt részéről Komlóaay Ferenc, az 17. NagyKtnitsa r. tan. vároe 1898. évi rembe Olay Lajot polémiába fogott Rakovasky-val a elsőbben fi azt találta mondani, hogy e kmholikui pzpok Rómlból kapnak utaiitáit. Heves ellentmondások röpködtek erre a néppártról. D Olay tovább ment, azt mondta, hogy a ketbolikui papokból teltek a Kottulh-gytlázók, Lepsényi. Zelenyák. Itt aztán kitört a vibar. — Nyolcezer papol meggyanutitl — kiáltott haraggal Butái h. — Eláll I Eláll dörögte kórusban a néppárt. — Bánffy csatlóst) vagy I — zúgta rá Olayra Varoaay, as Ugron-párli pap. — Cokii — volt erre Olay haragot vá latsa. Motl nem engedték tovább betaélni. Dobogtak eaatergnmmegyei kanotok. Horáuazky Nándor éa a — miniszterelnök bestéit. Komlóaay Fereoc röviden kifejezte kiiogáialt sa oly tok oldalról mgtámadott szakasz ellen, melyet 0 sem tehet a magáévá Nagy érdeklődés kitérte a miniszterelnök beszédét, a ki kijelentette, hogy ö ragaszkodik a javallathoz, ugy a mint az van, éa nem engedheti meg, hogy abból as ellensék tetssése tterinl kivaloiaita aa inlézkedéeeket, a me!yek előnyére vannak, de ellanezze azokat, aelyékböl nem jut nekik előny. Tagadja,\' hogy a szakasznak valiát-üldösO tendenciája lenne. Nem helyeali, he a politikát a vallásba viasasdk, de nem barátja annak aem, ha a valláat a politikába viazazfik. A letkéaanek a javaalat tokkal több tzabadaágot biitoBít, mint a köniiztviaelönek. Tiltakozik azon gyanuiitáa ellen, mintha az ő politikája a szemfényvesztés politikája volna. Kz a vád caak akkor linne jogosult, ha valamelyik igéretét még be nem váltotta volna. A javas\'at szigorú ihajtáséhoz ragaszkodik, mert ez biztosítja a választanok tisztaságát, a mi kl fogja zárni aal is, hogy a büntető asakassok alkalmaztassanak, A mlniaaterelnök fejtegetései lelket védőre akadtak Horánaaky Nándorban, a ki az Oléa végén aaintén tiltakozott as ellen, bogy a paktum be ne tartasaék, éa megnyugtatta a néppártot arról, hogy • tzóazék-enkattban nem rajlik valláat HldótO tendencia. At állemellenee Izgatásokat azonban meg keü akadályozni. A saósaék- gyámpénsiári eiAmadáaa bemntaUetii. 19. Széli Kálmán m. kir. miaiiztarelnök ur ö aagyméltóaágának 8844 M. B. L at. magas leirata, melyben m. kir. minhaterelnökké legkegyelmesebben történt klneveatetéeéröl aa aj miniaateriam megt laki tátiról a törvénybaióaágot értesíti éa egyúttal azon várakotáaának ad ki-iejeséet, hogy a törvényhatóság öt ée minisster-társéit, az előlük Öltött tostoa leiadatok meg. oldásában haaeflaa buzgalommal éa erélylyel támogami fogja 80. Hegedűt Sándor kereskedelemügyi m. kir. miniaatar ur 1898 aln. 899. aaámn magas leints, melyben kireskedilimügyi miniszterré iegkegyelmeesebben történt ktnevettotéaéröl a vármegye kOiöneégét értetlU ét egyúttal felkéri, bogy a reá váró l-intoe ét közérdekű feladatok megvalósítására irányuló törekvésében Ot támogatni esivetkedjék. 81. Peretel űesső m. kir. belügyainlister ur ö móltóságának ad. 1884 eln. számú magas leirata, melyben a belügyminiszteri állástól legkegyelmesebben történt (elmentése alkalmából e törvényhatóságnak, bivataloe eljlráaa közben ta-násított hatékony kösremakődéesért Oesiute kö-tsönetét syilvéatt\|». 88. A nigymélióeágn földmivalésttgyi a. kir. miniazter ur 89700 VII. 1898. aa. aagaa körrendelete, i, mezőgazdaságról éa meiőreadőraégröl ttóló 1898 ; 18. titc. végrehajUaa tagyában. 88. A nagyméltóaágn földmlvtléaágyi a. kit. minitzler ur ad. 690 eln. 1899. éa ad. lUlf Ntgy-KtniBtMi csütörtök Zala 8H Bűim (ff. Itp, 1899. május 4-éo. 1-8-WMi az. magnt körrendeletei >n községi kiadó kéi\'véuvn,onK«d6lyts-/t- a iránt némely mit ordOU én kopár ierUl«tek ull.imi 4H Znlu-Egi>r/eg rend. tan. váron polgár\' kezaléaéröl, lovábbá a közblrlokoHtiimk ét n menteié, h h«pvi>elöl«atUlttt által u vftrnt tulaj-voll urbéretak oantiulan tulajdonába lov/í, kft/l! mii htaxnált nriWk öh kopár területek gazdiut/tgi ügyvitelének ttabályotAfiárAI< szóló IH9H; lO trvoikkntk lolyó AvI juliut hó l-én leendő élet-balépietéae tárgyiban. 84. A nagyméltóságú m. Mf, belügyminiszter ur 2Í8ÖB Vlll-u ami. m, magas raudi-lalH az 5437 ni. I891)-jk 4. hz, határozatra, innlylyai az rvaa>éki ideinlenea ülnöki ftllAs remUzeiealUo-! (Hittannak javadalmat tan !I00 Irt lakbérlllal-méaynyel lelamelltilelt é* a molylyi\'l a 700 In ! limitáré Aa 300 íVt lakbárilleiméiiynyitl invMiil* \| mázott arva«tékl aljegyző fizetése HOO írtrn felemeltetett. 25. A magyal g<adtiaági unUli-t 00, az, írlvnta^ii, borbamltilázok tneggá\'lása* oé\'jfthól teendő intézkedések tárgyában. 26. A owuym arvitazék 15169 a 91), mx. iiliraUi ax árvatiri kil»ö« Itatnálknloa meiiAllA\|>ltAaa tárgyában. 27„ Kikttldtitlaégi jelentés a vármeiiycbáxi épitkeaét tárgyában. 28, A nni. m, kii\'. heltliiv miniszter untak 81079 11. ni. a. kait rimdoMe, a vármegye házipénztárának Uouda Zoltán saáintanicaos altat eatköaült mftuvixHüAliMiól, 29. A nm, m. kir. helüuyminitaler innak 14483 U. az. a kait . rendelete, ai iilsó-íandval aanlgábiróaiz hivatalos lieiyUögtinek elhelyezne tárgyában. 00. állandó bit\'Alú válaazimány kii Héatiiéiie. 31. A lóavatóhlso taágnak ItiogM éte. SS. A balatoutavi gő/hajAzási réatvénylir- t*rj« ti _J.PL_■■_■■ donát képező közlegelók hat/.uálatán<tk szabályosáén tárgyában alkotott szabályrendeletei Kadó látván Ah tArait lelrbbe/éte kapcsán bot< rja»iti. 411. A lapoluai járna fAzzolgabiráj1! Tapolca község képviialŐlMitllletének néhai Uaotinyi lánua biímvititiak ty alreinlékkil luowlö alláiaau tárgyában liu%otl határozatit dr. Mányoky (iyula lelnbbiwfiftn kancsin liaiorjep/ll, Bt), Braun llernil ko<»rl>l lakosnak kérvénye !t közéjt iHilti\'iviUotéll állfil\'/mk egesx»é\|{ügyl stemuoiilból liteiitlfí ellivt liiá«» iránt. 51, A l«:Kíiiyoi jlit\'Ax l\'naxi Ignhirajii Toi-Sxent Márton köwég kfi.\|tv/Ki\'\|(íliwilili-11)iiék j li\'tnlvii — r gedei vasúti fonal -egélyexesa ttr- j gyithiui boxoti liu\'ArozMál Selmaidor Józaet ítlIebboxéH\'f HiposáU beterjiHili, , Í)H. A lolitliyoi járá» f/iszolKlt irája l\'tri"Vente! Mtxai\'it kéiiuaelO\'aatlllti\'tinek ax aaA<eudva — t\'ójgt\'düi vitHU\'i vonal aagflycxAno tárgyában hö-X\'iti batáriwa\'nt Korvamárna Ji\'xkcí Ah tárta) 1« obliüzuiio kapctán bcU\'ijitoütl, 5Í), A ki\'axlltalyi jiU\'íiH loaxolyabíraja KatxU hu y naiiykit/rfg ti<rQI»t<1> mgadálypxati tAraavi koc«ik oh bár«ooatk kímOn^iíiv maKállapito\'t v\|irldii«xabit>t io<<goröttt^N vAgmi biicrj«ati. 54. A it\'an\'gorao\'gi jArín lü\'xulgnliirxja Nvin«»Apáli baiivkUi-ég ra1 dtariáaí ax^bályxatát . tUrvrnybut\'V\'áxi J^váhagyAa vág«i\| l>etfrj»axti, ím, A lut»nyui járaa lö«n gnbiraja llobrl, Knrka-Sxvnt-MiklAi, Kntlaj. Luvátxi, ljOiulvn-U\|-laiu ét l\'inua bogyk^uóitek ren>lUria»i nxaliálr-aatát ttlrvviiylMitónági Jóvabagyta vágott be- jtráti aaaflmadaiAfi jAtt taftági helyakiak vftlimztáa ntjáa leendő bet51 (éra. 70. A rilgy-kanizeaí bixolitágban Ur«i<rdáabe 71. A vármxgyai atámvayffaéf illat aagtiia-liált kAxaégbirAi tsaatdáaok «a kött«églarvak tnrrénybatóaági jóvábagyáa végett bemotattatuk. 72. A ptnotovai av. raf. tgyham tagélyado-mányotáKB iránti kérvény. aaság 188, aa. a. kait váltata, a ré«xvényiaraa< aág tagéiyetéaa tárgyában S6.H4 tt. jk. f. a. boxoti, kOxgytt\'éai bataroratra. 88. Zala-K\|iarxeg r. t. varotuak ougvdélyo* xett borlogyaasiáti pótndo bérbeadása turnyábaa boxott kép\'italOteainlati hatArnxata, a ax ennek alapján kOUlit bérleti «xer.<t<lea törvényliir< aági jóvabagrat vegeit tieroalaitatik. 94. Mnractány koiacg ké\|ivi«eliHet(U elének hehojthat un tOldbérek, bitiAukiui haa«onb«r et legelő adAk lüriéte tárgyában hozott haiárnaatu. 85. AliA-Doirbora kooég kepviaelAteatOletéMk * kOxaég inltjdonai kép«/A 8000 Irt, regála k.ir-talaaitáai kfitveny faloldáaa (árnyában h«a<>ll határaaata. 86. SQmeg kAtaég képviai>bi tratUleiéuek n kexelée alatt illó alapokból kSlcón veit Oanxe gek niólagoa engedélyaxeaa tárgyában h«anli íiatároaala tSrvényhxtüeági jováhairyAe végett bemuiatiaiik. fttl, A Uaxibtlyi járáa föazid\|Hi)iirA)n Alaó-Kel\'ő-l\'ubok Ah Nomea-ltoldogaatx»nyta hegy-ki>aacgpkrendtartáei ixabalyaatii\' ttirvenyhatrisági jováhagyáa vegeit beterjeszti. 57. A tünieiii jurát lót/. IgabirAju Oreg-Hugit* luigyMlKnég rondliH\'tftat t/tbilyiaiát- inrvény-Im\'ómljji jóviihugyá^ végett bptcrjetxii. 58. A nnjtyméltitaigii tüldmivoloHrtnyi n. klr. niioiitürititnnak 22452, V Ü1,1 H\'.lí), ax rendelete n xala\'egeraxegi brvyko/aeg rendtartási -nbá\'y-aatának módotiiaa tárgyálMO 5 . A tupolcfil jilrftH tóeiulifiitiirAja Badacsony-1 Újhegy hegyk<Wfeg rendtarUti szabály/,utál tHrvénylmió«Agi jóváhagyna végett be\'erjetati. (K). A keaxthelyí járta (Őaaolgabitája Caorax\'eg-Tötniij hegykOtacg tflo«xlAta ttrgyáhan hozott határozatát tOrvényható\'áKi jováhagyáa végett i betprjetüti. 61 A ketxlhi\'lyi jarnt Ulaxolgabirája Vidornya H I R I K. Hlttéal levelek palgáraadaatakMa. Nagy-Kanixia polgármeatere, Vécaay Zaigmond, a< itiaó-1 meleghangú levélben Qdvóxólte a varoa kóxónaége nevében ia Zurna Károly tábornok, volt dandár-parancanokot, abból ax alkalomból, bogy a aaikaa-l\'ejcrvuri V. ra. kir. bonréd-kerttiet parancano-kávi \'nevextetett ki. Zurna Károly, ki midón magyar honoaaá lett, ilktóaégi helyéül Nagy-Ka-nixaa vároaát válaa/tntta, a polgártAni megamlé-kexea eme gyóngéd figyelmetől meghatón «n, a kóvalkexű aajátkexU-eg irt lelket aorokban kó« axónia meg ax QdvOslalat: Mélyen ihzieU Polgánmkr Ur\\ Axon valóban riika-txép, kellemet Udvóxló toraiért, melyekkel engem kérflletí paraacaookká tórlénl kinavaatatéaam alkalmából magtiutalni méllóatatott, logadja Polgarmwlar or, legmélyebb kOasÓneiemet I lioldognak mondhatom magam, hogy axon vároa kötelekéhez tBrtoxhaiom, amelynek oly elükelő, nemet gondulko/átu polgárai éa nagyra bectOll lelket, aaivea kóxónaége van. — Axon kellemet emlékek, amelyek engem Nagy-Kaaí-xaáhox liixaek éa amelyekuali alapját a köxóa teg exen ujabbi megnyilatkoxáaa caak odár-dabbá letzi, — tóba nea móló éa asivaaabe mélyen gyökerexA kedvet nyoaokat véatek. Keilemeaen tölt el már aa a tudat ia, bogy parancsnoki állatomnál lógva aieraooaéa lenek isméi, — bárcuk olykor-olykor ia — taaratva tiutelt körűkben lehatni. Pécs, 1899. máj. 17 . Usxinte tiaileló bive: 87. A keaxtbelyi járás föstolgabirája, tói- lak hegyko^égnek ieloazlásn tárgyában hozott tórvényhaióangi jóváhagyás véneit vépyhátóa&gi jováhagyáa vegeit beierjeaiti V dornyalok kóxaég képvHelfítettilletének, n kozeég tulajdonát képező 50 Irlót* óh a kózaég felügyelete alatt álló a Vidorayalok kOzség volt úrbéresei tulajdonit képező 350 Irt névértékű ilalmó- hozott határozatát rési jog kártalaniiáai kötvények eladása tarnyában végeit be\'erjetxii. hozott haiiroxatái. ha<áro/atAt beterjeszti. 62 A keszthelyi jnrts lósxolgabirája Alaó éa Fe\|«A-Z>id hegyközségeknek teloazlásn tárgyiban 9rvényhaió«á(i jóváhagyás 68: A keizt helyi járás lóazolgabtrája Karmaea, A letenyei járás lóttolgnbirija lórvény- Nemca-HUk és Kö.veskut hegykli/.Héneknek felon-hatóaigi jóváhagyás végett beterjetati Erdflsfa Iám tárgyaban boaott hatiroxaiit mrvényható- kouég Sképviselóieatflletének, kó/tégi ingatlar eladja tárgyában hozoit határozatát. 89. Tapolca kóztég képviaelötealllleténvk ingatlan birtok azerzéae éa a községi rendőrök szaporítása és azok fizetésének rendetéae tárgyában, bo/o\'t határozata. 40. Lenti kózaég által vásárolt in^ntlyni\'kra vonatkozó adáavevési sxerzódéa törvényhatósáiii jóváhagyás végett bemuta\'tatik. 41. Zala-Sient-Iván, Ördög-flenye községek k ipvisclííi estületeinek községi pótadó leirá<a tárgyiban hozoit batiro xatat törvényhatósági jóváhagyás végetj mulattatnak. 42. Zala>L5«ó község tulajdonát képező korcsma-épület bérbeadása tárgyában kötött, szerződét jóváhagyás végeit bemutatiatik. Sági jóváhagyáa véitett beterjeazti 64. A ketithelyl járA« tósxolgabiri\\ja Voayare-1 Vaahegy, Öyenc-Iíiís éa etzet Uyörök hegy-kt\'ixtégeknek feh S\'lá>á tárgyAban hozott határo-1 aatit tflrv -nybatóaági jóváhagyás végett betar-1 jaaati. 65. Az alaé-lendvai járis fűsxoltttblrája Kit-Palina kiisaég képviselőtestületének ingatlan vétele tárgyában hozoit határozatát törvény-j S/ent-Lőrinea, Pető esjhaió«ági jO\\fthagyáH végett bel erjeszti. 66. A megyei i-zámvevösÓK elöterjesziése, Keszthely nagyközség képviselőtestületének köt- be-1 ségi pAtpdA tiirléae tárgyában .bo/ott határoza-itAnak jóvah;tgyása iráni. 07. A megyei s/Amvevőség eiot-érjeazténe jBndafa község képviseiötest Ületének községi ipótadó tiirlésH ■ tárgyftban hozott határozatának 48. Perlak kóxség által magán ulon bérbea-1 jéváliagyása iránt, szerződések jóvA- dott ingatlanokra vonaikosó bagyáa végett bemntattatnak 44. Aa 1890. évi l>aó I. o, axabályrendelatek irAdo»itva bemutaitatnak 45. Bölcs Sándor . perlaki járási amlgabiró s tb. fSasAlgabiró, kérvénye, szabadságidő engedélyezése iránt, 46. A vármegye Alispánjának jelentése, hogy Segesdy János vármegyei IV-ed aljegyzőnek hét hali szabadságidőt engedélyezett. 47. Záboifxky Jóx-ef vArniegyciki\'>xign/g:itÁsi 68. A megyei s/áwvevőség előterjesztése Alsé-Miliályovec köznegképviselőtestületének ama alapján alkotmt I határoznia tárgyában, melyben Hahus István, Pongrácx l\'ál ét Habús Antal volt köxségbirák terhere meüállnpitott összegeknek elengedését, illetve inxftllitását kérik jAv&hagyatai. 69. Nagy^Iíanizsu rund. tan. város polgir-mostere, a nagyikAnizsái telső templom njjáépi-téaére alakult hiiotithgunk rxi\\madarait ellenőrzés és iörvt>nyba\'ósiigi jóváhagyás végett In turjeasii. * Zuma i. k. Mtrntk. Polgármes\'erünk hasonló módon Odvóaölta CtanA&y Arlhur ct. ét kir. eiredaat, a 48. gyalo\|-ezred parancanokil ia, aki a poroaz kir. if oaat. vörös sasrend tol íjdoooaa lett. Aa üdvbólt ase-redea Sopronból a kővetkező aorokban válaszolt: Nagyságos lIram I Szívélyes örömmel fogadtam kitlntaéaam alkalmával nyilvinilott barilaigoa Odvözléaét Fogadja Nagyságod H lisxlelt polgártársai legőszintébb köszönetemet! Megragadom ezen alkalmat, hogy Nagyságodnak teljes nagyrabecsülésemet kitajatheaaam, melylyel maradok Sopron, 1899. apr. 26. Cmmidf «. k. — JIAJual «l«l4a(et4Mk. A ct. ét kir. 48-ik gyalogurtdbt* előleplek -. Moll máry Kálmán alearedea — earedaasé, fnbiny Lajoa vatérkari száz idot — caapaitzolgilalra beosztva a aa. éa kir. 48-ik gyalouazrednéi — óroagygyi a vaaér-karnál, verebélyi Marná Tibor ct. éa kir. kam rás főhadnagy asitadotai, L*cs RexaA 4a MtreichHn^ó lovag hadoagyok lőbadaagyokká. ▲ m. kir. 20-ig honvédgyalogt&tdbtn: Hadoeay Ferenc II out. asiaad ia l-tő osaUlyu száza-, dbasi; dr. Darányi Árpid II osztálya «zrdorv os 1-sö osz tálya ezredorvotsá, THibtr Kii inán éa Cuk* Sinaor hadnagyok lókadnagyokki, HtifhtU Jenő lörzatirmester baduagy kaaleótiaztté. - — A honvédség kftréból Zárna Károly láboniok a 82. dandár parancsnoka, melyhez,jJüP. honvéd gyalogezred is tartozik, az V. honvéd-kerület parancsrokivá neveztetvén ki, helyébe a honvédséghez való áthelyezés mellett Nagy-Kaniraa, csütörtök i dandárparancsnokkd Panot Alajos ozru-doá a péo^i os. és kir. 62. gyalogezred parancsnokát neveiteték ki, ~ OrTMtk KfAIAa. Ai Orttdgoi Orn-mívthéff tsalamegyti fiókja, amely évenkint s woe mát ait vároiábin tarajk ért rendeaftöz-gyülését, az ideit ápr. ki 29-én Nagy Kantátán unott. A vidékről megjelentek: dr. Hiiru Isiváu ■•gyei tiaati főorvot (2ala-Egeraiet) dr. Brüimer József (Alsó-Leadva), dr. Majd Sándor (Lelanye) dr. HMu Mikii (Zala-Egemet), dr, HalAu VIIiboi (Bánok-Szt.Győrgy), dr. Hautner Jótaef (KfoKemárom), dr. Jitta fthlie (AlióLendva) dr. Kirúly Mór [Aleó-Lendva\|, dr. Kovdcuics Férné (Nova), dr Lítttntohtt Mór (Ttpolea) dr. Luhmieh Gábor [80meg\|, dr, JVunc Sima (Bellitino, dr. Mintr N. (Zula.Szt.-Gróth) dr Nttmark Béla (Keszthely), dr. SouhIM Jenő (Zala-Egersieg), dr. RAuai Mór (Kotor), dr. Tk««y Gábor (Zala-Egerszeg), dr. Viola Ignácz iGelie); továbbá meljelentek az ö.sze* nagyka-kanizaai orroiok ét grógyazeréazek Elnöklő dr. Háry latrán megyei tSorvoi mintán melegen ttdvö/ölta a nép taámban mogjc-lent tagokat, igen aiép slöadáat tartott: „A* orvóttndomáoy alkalmazásának nehéziégolről a gyakorlatban.* A( előadást lelke* éljenzés és tapa követte. Aiutan a kötgyüléi napirendjére tértek át. 1. Dr. Thai/ Gábor izövetaégi legyzíl felolvasta a aalt liléi jegyzökönyvét valamim ti atolió válaaztmAnyi lilét jegyzökönyvét. 8. A vilasatát megejtetrén, az eddigi tiaxti-kart ujbói egyhangúlag megvillantották. 8. Olvastatott a eomogvmegyei aaövetség átirata, a kflzegéiztégUgy áflamotitáiának itlr-ntéee iránt, taelyet Dr. Saakerea Jóaaef pótin-dilványával egyhangúlag elhgadták. 4. Elhatároztatott, hogy a legközelebbi közgyűlés Ktuihtlyen tartanék meg. A kSagyttléit ai Arany Saarrai azálloda diniemében egy minden tekintetben kitűnően •ikerült bankett követte. — Tárosé tanár. Kárpáti Manó tanár, a nagykanizsai felső kereskedelmi iskola tantestületének egyik oszlopos tagja, Győr szab. kir. város kereskedelmi akadémiájának tanárává választatott meg a nyolcadik fizetési osztálynak megfelelő illetményekkel. Kárpáti Manó távozása határozott vesz-teaég tanintézetünkre, mert Kárpátinak nem kis része van abban, hogy Wlassios Gyula vallás-és közoktatásügyi miniszter a minap nála járt küldöttség előtt felső kereskedelmi iskolánkról oly elismerőleg nyilatkozhatott. De határozott veszteség Kárpáti Manó távozása társadalmunkra nézve is, mert akár kulturális, akár humánus célokról volt szó, Kárpáti tanár mindenkor kész örömmel ajánlotta fel szép tehetségét, hogy a közjónak használhasson. Mind ezek folytán Sajnálattal tölt el bennünket Kárpáti Manó tanár távozása másrészt azonban örvendünk hogy nemesmunkálkodása megtermé a megérdemelt gyümölcsöt. — A r«u4traég gjftasa. Rendőrségünk egyik legdéloegebb emberét: CtordJi Józiei rendőrt májai elsején a halál hirtelen kiragadta aa élők toriból. Ctordái igen koteleeaégtudó éa felettetei által szeretett rendőr volt, ki 1896-ben egy kiakaninii verekedée alkalmával erőt oaoBtsuaódáat azenvedett, mely sérliléa elvattfite a halál csiráját Ctordáa gyakran pinaizkodott, hogy balaő Korátokat éret, de azért poutoaan megfeleli hivataloi köteleaiégének, míglen hétfőn itivazélhüdés kioltotta életét. 43 évet élt; ebből több évet mint katona a et. éa kir. 48-ik gyalogezrednél, 14 évet pedig a vároti rendőr-légnél töltött. Özvegyet éa négy kiakoru árvát hagyott hátra. Temetétén, mely szerdán délután volt, réaiivett a viroi tanáét képviteletében; Vktty Zsigmond polgármealer, Lengyel Lajos v, főjegyző éa Nagy Dezső előadó lanáeaot, a rendőrség tisati kara éa legényiége Dtdk Péter lőkapitány vezetéae mellett éa nagyszámú közön-tég. A kopogót ii rpndilr»éj! líalikarának ó > Zala 86. szám (6. lap) legenyaégéitok koszorúi díszítették, » n illzoltói zenekar k ísért a gyásaindulóvnl egész u tirig. — Nyrtr m llalatoiioii. Május elsejével beköszönt a nyaralások, kirándulások ideje ás n -balalonmelléki fürdőhelyekre megkezdődik a von-dégjárát. A halaimat vízen .keretűiül pedig gyom hajók tiklnnak, vldAtn ulimoknl visznek Siófo ról llalijloti Küredro, Révlűlöpra, lloglárru ót vissza A hivatalos menetrendet igy állapilollu meg a Balatoni Gőzhajózási Rétzvénylártatágr Siófokról délelőtt 11 ónt 6 perckor indul n gőzhajó t órakor érkezik liaialonKtlredre, a honnét délután 8 óru 80 perckor tnegy vitsza Sió\' lokrn, h megérkezik 4 óra 80 pőrekor. Itoglirról déli 12 órH 16 perekor indul a hajó t ttóvlülflpre érkeslk 12 órn 46 perckor, innét, tovább indul. 1 órn 10 perckar b lladactonybn jő 2 órakor Vitzalelé 8 óra 20 perckor indul 8 lloglnrra érko-ssik 8 óra 80 perckor. KlrAlyl k«Kj elt>aa. Szabó Vince bécti lakot 1HU4.- evbeu n budapesti ev. rei. egyház ielkéaie előtt háianágott kőtOlt Sluinplhauter Máriával. Szabó Vinoe csakhamar megunva a leletégél, 8aommer (ílzc\'lu ziilnk<pcal tiületétQ bécti lod^átznővel adln magát őttze óa dacára annak, hogy érvényét házaimig! kötelékben volt, 1896 évi jnliut 80-án a nngykuniztaThnyakönyv-vexető előd házottágot kötött Szotnmer Gizellával. De nem tokáig maradtak békotségben, mert ti igazi Szahóné férjét ót Szommer Gizellát a birótágnál (eljelentette. Olvasóink mnléfcwni fognak, hogy a nagykaniztai tőrvénytték Szabó Vincét nyolc hónapi ét Hzomm r Gizellái két hónapi fogházra itéíle, ez utóbbit azon okból, mert beitmerte, hogy Szabó Vincével való házat-aágkőléte előtt tudta, ho\'ty Bzibó Vincét egy mát nőh >z érvényét házattági kőtelek iQzi. Mott amiként érletUIUnk Sommer Gizella az illetéket hatóaágok ajánlata lolvtan legleltőbb királyi kegyelemben rószeeUII, Ugy vagyunk informálva, hogy a királyi Ügyészségeknek ós bíróságoknak 1878 évben törtónt (elálliutn óta a teljes kegyelemnek ez ux eltö etete. — IMákek klráadnliina. Aprít 2ÍMn (tz imbaion) a nngykniiizgni lögymná\'iu\'ii ifjúsága kiránduk\\sl lett Várnzedra és Csák tornyán. A varaztdi Állomáson ne ottani ftigymnViU\'n tt-nftraiböl álló kUldt/lteóg l \'gudta őket. As álló-másról egyencseu a ziinyifalvni (kurtineci) erdőbe vonu tak, hol a Zrínyi Mitilói halála helyét jeltő o zlop áll. Az emléket liőrfllállvn, aliiitttsl énekelte el az ifjntág a Hymtuist és Szózatot, mnjd Itapoch A udár fi. oszt; tan, méltatta rövid, de annál l«lk«-ehh beszédben n nagy hazattt. Vanizsdra vis^zntérve, mogtekin< tették a toniploinul.nl, a vymnAdumot Aa a •zinhául, végül az Erdődyek ősi várát. Viasza-utazóban délután Ctuk\'or\'nyftn kiazAllottak. Itt a laniióképzö-intéxet ifjiiiulga hangversenyre készen várta már őket a/, intu/.ct diazlei méhen, lnnuu a Zrínyi-várba mentek, hogy nz érdeket kiránduláat újra nzon ferliu emlékének felidé-zétével iejea/ék be, a ki irtnt táplál1 kegyeletük e vidékre von<ott» őke\'. — UJ ptaltl éanaelittlieté«. A karctke-delemtigyi miniszter ti p^cti m. kir. póttá- át láviró-lgazgaic tag előtörje zteaere megengedte, hogy mfhaldi poetahivatal májút l-élől kezdve ne a nngyréctei potlnhivatallal legyen összeköttetésben, hanem hogy n zalatzentjakabi vatuti meg\' állóhelyen egyeoeten a mozgó púatával hozatták ktpctolatba. A pécti m. kir. posta ét táviró igazgatóságnak erre vonatkozó hivatalos értesítése igy hangzik :< A kö/sóg éi-demes elttljárótágánuk Miháld. F. évi január hó 8-án hozzám intézett ét Somogy vármegye alitpunja utján beérkezett kérvényére érleaitem az érdemet elüljárósagot, miszerint u keratkedelemdgyi m. kir. Miniszter llr 0 Nagy-méllótága I. líó 80 án 84,361 tzám alatt kell magas rendeletével előlerjeszlósetnie megengedte, hogy a míháldi postahivatalt a nagyréctei postahivatallal való őaszeköltelé ének egyidejű beszüntetése mellett a zala-zentjakabi vasüti megállóhelyen a kora delutáui órákban áthaladó mozgó póstákkal naponta egytzer közlekedő gya og-küldönc poatajárat utján hozzam potlai összeköt" leiéibe. Ennélfogva 1899. évi május hó 1-é\'öl kezdve a miháldi póitahlvatal a zalatzeuljakabl vasúti megállóhelyre fog lenn lartai i naponta egyszer közlekedő gyalog póstajáraiot, amely a lipest Pragerhoí 8 számú mozgópostát tzálliló 205 (indul d. u 1 óra \'5 perc\'or) ís n 80(1 Rzámu 1899. május hó 4 én vonuthoz (indul d. u. 2 ó, 81 pre.) a melyben l\'ragerhofiliudapest 8. számú mozgóposta közit kedik,\' csatlakozik. fDzeu uj önzekölletéa létesítésénél Miháld köt hú/; közöntége azon előnyös helyzetbe kerül, hogj n d^li 12 óráig feladott péata.kőlderoéoyek tnéj ugyanazon nap minden irányban továbbítást nyer nek, az érkezeit póttál pedig télen-nyáron már délulán 4—6 óra közt kézhez kapja. — CtyllkoN apa. A keszthelyi apát hahóti birtokának bérlője, Adorján Mihály april 29-én vizvár-pusztai lakásán fiát Adorján Ferencet, agyonlőtte. —- A 30 éves, nős fiatalember atyjával együtt gazdálkodott; de nem voltak békés viszonyban. A békétlenséget később erősen szította az, hogy a fiu jíilya vallásáról, a református vallásról, a róm. kath. hitre tért át. Azt azonban senki sem gondolta, hogy torzsalkodásuk ilyen végzetes kimenetelűvé legyen April 29-én (szombaton) a semmi rosszat sem sejtő fiu nejével bizalmasan beszélgetve állott nz asztalnál, miközben egyik kezét nejének vállán nyugtatta. Egyszerre csak felnyílt a mellékszoba ajtaja s a küszöbön-megjelent az apa, fegyverrel kezében. — Félre!« szólt dörgő hangon. Ezt a figyelmeztetést a fia mellett álló menyéhez intézte. A következő pillanatban villámgyorsan vállához kapta duplacsövű fegyverét és a meglepetéstől szinte dermedten álló fiára duplázott. Az első lövés golyója a mellbe hatolva, átszakította a tüdő egyik szárnyát a a hátsó lapocka-csont alatt kijőve, a falba fúródott. Már ez a lövés is (öltétíenOl halálos volt. A második lövéssel egy csomó sörét hatolt a mell másik részébe és ez is erősen megtépte a tüdőt A hivatalos boncolás április 30-ikán volt A gyilkos apa nem várta be, hogy a csendőrök adják át az igazságszolgáltatásnak, hanem szombaton reggel beáUitott dr. Bród Tivadar nka-nizsai ügyvédhez: *agy bajban vagyok uram szavakkal és elmondta a fentebb vázolt tragédiát, véres tettének okául azonban azt adta elő, hogy iia őt agyonütéssel fenyegette. egy ládát akarván fejéhez lódítani. Dr. Bród ügyvéd elkisérte a gyilkos apát a kir. törvényszék vizsgáló bírójához, hol csakhamar megjelentek a gyilkos keresésére kiküldött csendőrök is, kiknek azonban itt már nem akadt dolguk, mert x a tettes beismerésben lévén, vizsgálati fogságba helyeztetett — BelegMgélyUI Péaatár. A ktttiMyi ipartestületi beleg.wjé/i/iü-pénsUh májút 7-én tartja IV. évi rendet közgyűlését. A tárgysorozatban foglalt jelentéaböl adjuk a következüket: A pénztár 1898. év végén 1842 (rt 84 alaptőkével rendelkezett. A betegaegélyző pénztárnak 1898 évben G27 segéd- ét 898 tanonc tagja volt. Eltávozott 884 aoged, (elszabadult 68 tanonca, lelbonjatott 36 szerződés éa igy az év végén maradt 808 téged et 194 tanonc tagja. Orvoai gyógykezelésben részesült 899 ing.—Gyógyszerekre 888 irt 68 krt, táppénzekre 288 Irt 80 krt. temetési díjakra 60 forintot, kórházi ápoláara 88 1 ágért 804 Irt 70 krt lorditolt a pénztár. Járulékokból befolyt : 1016 lrfTO tegedek után, 141 frt 38 tanoncok után, 886 Irt 88 kr hátralékokból. A betegaegélyző pénztar vagyona a felügyelő biaotttág által felülvizsgált vagyonkimutatáa szerint 8088 frt 38 krl tesz. — KlráadulA. A lulaagersaagi ielaö kereskedelmi iskola leltő oaztulyauak növendékei május első leieben, tanévük befejezése éa a irksbe i érettségi vizsgálatok megkezdése előtt tanáraik veretése mellett kirándulnak egy-egy napra Nagy Kanizsára^ ahol a sörgyárai, továbbá Saombatbelyre, ahol a bőrgyárt éa gyufagyárt tekintik meg. Nagy-Kauiztán majui 3-ikán te kin\'ei\'ék meg a sörgyárat, mely kirándulásról lapunk jövő szrmálmn részletesen fogunk irni. — Klpeaedéal aaaagalaaa. Vároaaakban az elmúlt április hónapban a halálesetek amma Nagy-Karnisa oíitttrlök • taü\'iMssk • iáinál 96 szásalékkal hiladti mff. StülitMt 67 gyermek éi pedig törvényes 2H flu éi M leány ;háMMi{OD ktrttl 8 fiuéa Sl leány; mtfkalt 71 én pedig 84 linemü á« 16 nőnemű;\' balra itUlelalt kát I Ingyennek. Háttsság oéijá Ml •■ anyakönyvi hivatalnál jelenthetett 20 pár háassságot kötött 16 pár. — Ab áak«r álat áa járadék blaloaitó társaság XXXX. rendes kösgvülése aprll 14 én lar> tátott mag 0 Exoell.gról Nákó Kálmán alnOklata alatt. Az eredmény a leglényeeabb a lártaiág lannáláaa óta. A vagyon 05 millió 880,170 Irt. M krra emelkedett Ebből Msgvarorsaágra aaatl Magyar értékpapírokban 9.148,740 Irt 46 kr„ Jel-sálogkftlcsftnökben (10114.190 írtban megbeoeűlt ingatlanokra) 8,107.000 Irt Ingatlanból (társesági háa Budspeelen) 681, 884 írt 40 kr A réaavény stslvény 100 frltal, valamint a mai hirdetéaben kimutatott nyereményosgtalékok készpénzben a tárnáig budapatti és bécsi pénatárainál lelvehe-tök. A nyereményoeztalékokat at aláirt saalvény bemül ilása ellen a lána-ég helybe^ képviselője éa kiűzeti. — Ci»441 isifstadiM egy Miépulséi* l/M h4a M\|)tM •], aáéawtw, aaáfwa, kél Mta agy haarka, éléskamrával- MnkkM ■ lap klkééUTiMláks. Színészet. Szombaton Kterée látványos tOrténali asinmü volt a mttaoroo. Halmay Igaaga\'ó nem kiméivé költséget, igán aaép kiálíltáaban mutatta be eaan darabol. A köareműködök ia, élükön Halmay igazgatóval minden lehetőt elkövetlek a darab sikare érdekében. A aiinbáa ea alkalommal nem -lelt meg, mii annak lulnjdoniiunk, hogy a dara bot már több iahan adták nálunk, igaa, hogy nem olyan tzép kiállitáiban, mint Halmay, de a közönség a látványon darabok iránt a múllakban szénéit tapHaxinla\'ok folytén taitóikodó, ei alkalommal azonban kellemesen lepte meg a szén kiállítás. Vaaárnap délután helybeli gyermekmükedve-lök Robimon Ormot i .adiák. Miklóty minhézi titkár éa augóé aa érdem, hogy a fellépő kis műkedvelők játékát élvezettel nézhette végig a közöneég, melynek nagy része termésgelrsen gyermekekből kerüli ki. A kieaikék alaposan be> tsnuliák aserepeiket, ügyesen mozoglak és igen érielmeaen beazéltek. A kösremüködök a kivetkezők voltak : Qddnhmitd N. [id- Robinio »], Krauu Vilmos (Cniioe\|, Riekter József, Brill Zsigmond, Kobold Pista, \|Crnoe pajtáesi], Deli PerancJ hajóskapitány), Kraun Erzsi [a kapitány leánya], Frommtr £. [Kebernek Vendel], Bulen József fHordós Bálinti, Király Vilma[Trézsi kofa], Viola Lajos [Mankó rendőr], Bmur Sarolta (Melliett tündér], Király Ibolyka [Lucifer], Erinyi Aladár (Huri — Péntek), FMr Pál (Karvaly indián), Frommtr Gy. (Brother esredes), Katona Vieior (Keselyű), Btrka István (Kánya), litrkn Simoa (majom). Vaaitrnap e«te az üssr éa-et ismételték. HétMn At ördög mátkája adatott léi helyé-rak msuett. A darab ezen másodszori előadásnál ugyaneton aikart érte el, miit at elaö előadás alkalmával. Kedden Eohegaraynak „FoU, mely ti»tit" dmO tánadalmi drámáját jáiaaották. A kiváló alekitó erőket igénylő darabot elég göndttléke> nyen éa tiaaleaeégea eikerrel adták elő. A legerősebb drámsi tehetséget ia próbára tevő szerepben : Matildé szerepében Tubdy Kimenti* szinte művészi azinvonalra emelkedett a rend. kivll nehéz jellemalak helyee interpretáláséval ée a szerepén átvonuló lélektani mortivamoknak tanulmányra valló, ügyes kidomboritásávsl. A azülők emlékével etemben végtelenül gyöngéd; az éristlsniága tudatában önértelesen büsike, hajthatatlan; a aterelmében tPsrnándóval uem> bee) etinle lehetetlenül összeroskadó) blionyos pillanatokban bámulaioean erélyes, maakor meg lemondásul vergődő női jellemet a annak itt-ott majdnem lélektani képtelenségekbe tzőkő msr-ktos árnyalását elfogadhatóvá tudta teani. Aa est sikere határozottan áz övé, mit a közönség ia eléggé demonetrált utal, hogy nyílt jelenetek közben is megtapsoltz éa a (elvonás után lőbhstOr kihívta. Igen jó alakot muletoit be HoAnay (Don flusfo) ée dfoséretreméltó törekvéssel játszottak ; Köm Kornélia (Enriquette) ét vsaid Ferenc (Fsrnándo). Zala 86 asám (7. lap.) S\'ardin „A Kuyároe< került tainre. Aa előadásra vits4atérink. CSARNOK. Vallenl Fruhnsann Tértet. Irta : Slrekl Ferenoz. Kiismerem, hogy talán aokkal eredetibb, ötletesebb, a figyelmei mgrsgtdóbb oimet ia tehettem volna e sorok elé. Kínálkozott ia bővében. Teiazéaém iteriat válogat haltam volna belőlük. Raebbnél szebbeket, föl\' ünöbbnél-leltünöbbeket. Rlklró, vukoe, Ökölnyi 7olna a lap élére, ha a cióH-hujstéjn lenne a kenyerem. De én minden\' 7 nél aokkal azebbnek, választékosabbnak larioltsm ezt aa egyszerű, idegén, ismeretlen nevet a melyről eddig senki sem hallott, de a mely rövid idö mula nemesük édes hazánkban, hsaim a külföldön is a »ürün emlegette. betűkkel szedethettem iW,k "iekiaegy magasabb szellemi inűiligénriá. riponereskedés aaenzá- \|,hetnek a müvei, kökötl foglal majd helyet, sőt kell is helyet log» lalnla, Moat, a midőn legelőször irom le est at igénytelen, távolról sem költői csöngéeü nevelj szerényen húzódik aa meg a Rejtelmes Világ hasábjai kOté beékelve. Éppen olyan szerényen mint a milyen annak wisslőjs, HÓ (eleség, gyermekeinek szerető édes anyja, gondot, dolgot, fáradhatatlan háziasszony. Amolyan egyszerű polgári visssonyok kötött élő nő, mi\'ysn a fővárotbsn eser meg ezer van. Férje vslleni Mélyát, a m. kir. operaház zenekarának tagja, Képiét\' matematikvs ée ssztronomus. Ebben sincs temmi kűlUnös. A tudományos buvárkodáe rendet foglslkoaása mellett neki szórakotás e -nindeneeetre sokkal haaznosabb a liaatább élvei nyqjtóbb, mintha bármi máaban kereaaé azt. Mindebben még ugy vélem semmiféle nevese-teeeég nines. Semmi, a mit megörökíteni érdemes volna. Nem ia erről akarok én Írni. Távolról sem aa a oéloas, hogy a kicsiny, az egyszerű viszonyok kötött a a csupán rokoni a baráti körben forgolódó család körülményeinek vázolásával untassam a Rejtelmes Világ olvsatlt. Vi-légéri sem. Méltó feltűnést keltő, tüneménvsseri tényekről akarok beszámolni. Olyen lényekről, a melyek előtt le kell rakai a kételkedőnek a fegyvert, a tényee nappal, ép értékekkel szem lélve ezeket, még a leguisiksossbb hitetlennek is gondolkodóba kell eaaie. A materializmus el hagyatott, pókhálós lombiárának berossdásodot-ajtai osikorogva fordulnak meg majd újra aart kaikban, mert láaas izgatottsággal kell áikutatn a dohos helyiség elkoptatott, ócska fegyvergyűjteményét, gondoean leporolva, kicsiszolva egyik másik már rég . használaton kívül helyezett ütötUkopott saablyáiáaak pengéiét, hogy Ha máéként nem, legalább aeéltoll formájában tegyen haaanoe szolgálatokat at ijeeaiö módon düledező utolsó várfslsk védelmében. Hogy ha malerisllamusoak ea a haroa nehéa leez, a aa ujabb körmönfont leóriák agyafúrt kioirkalmezáaa nem egy elmét fog megerőltetni, arról majd gondoskodunk mi is, de első sorbsa kezeskedik Valleni Fruhsuoa Terézia rendkívüli bámulatos, mesés, médiumitáta. Erről a páratisn, erről a kápráaaloa médiu-mitáarót óhajtok eauttal röviden bírt adai. Csak a sajái tapasztalatomat irom le, amennyiben ezt egyelőre e kieeiayke cikk ssük keretei között megtehetem.- Mondhatom igsaén nagy aaverba vagyok. Pedig et a toll a kezemben, ugy a hogy meg eaokta már eorokba róni a fekete belüket. Moet azonban küzdenem kell még esael a jól ismert sserssámommai is elaunyira, hogy nem kis erővel, a szó szoros értőimében rá kell kénysss-riteni a munkára. Nehezen megy, mert htesen azt te tudom voltaképen, hogy hol ia kezdjem ? ; j Éppen aaért csak ugy vakon markolok bele az agyamban kóválygó gondolatok tömegébe e aat velem papirotra, a mi éppen a keten ügyé* be kerül. Nemde azt mondottam, hogy Fruhmana Terézia tüueméavea képességű médium. Erről e hó 19. délntán, (ínyes nappal báró Mikoa János ur, a Rejtelmes Világ főeaerkeeztője ée én a aaját stemsinkkel gyöződlüak még, a mikor t I. ez az egyzaerü családanya, a ki 80 teljes éven 1899. május kö 4 én keresztül még ceak rajtolni sem látott, kapráaa-tos gyorsasággal két olyan kompiiiráli kepét állitolt elő minden goodolkoaáe s a legparányibb javilás nélkül, hogy bómaiatuakal eilfeitaai fefce^ tétlenség veit. A rajzok ifaztáa eaak ceruzával ké«zalnek, de valósággal művészi kivitelben, plasztikai tökélylyel. Hogy mit ábrátoiask ? Azt megne-vésni, leírni merőben laheteilenség. Első pillanatra látni, hogy aa emberi fantáaia ilyeemit létra nem boshat, képzeteket nem saeresbéi; a rajtolás módja e mikéntje padig minden eddig ismert eljárástól teljesen elütő, vagy kogy akarva, nem akarva meg kell győződni a felől, — ■ég ha egyéb körüiméoyak kétségtelenül nem is támogatnák ezt a föltevéet, — hogy ezek a Valleni Mátyás, e médium férje, miadösase ia tavaly lett a spiritualizmus hive. Mint bő olvasottsággal rendelkező, tudományosan képzett férfiúnak f0llflat,hogy a ahadaraái«aak nevetett gyakorlati spiritusliamosail a világ legműveltebb elméi, legkiválóbb tudósa! is nemcsak érdemee nek isrtják komolya* foglalkozni, hanem ao-kan közülük egész életüket te rasaáajtk arra. kogy eaen az ismeret len téren búvárkodjanak, Ea a körülmény (Oikültütie kivftWMiaágá* s e\'ka-lározla, hogy taaulasányoani fogja a «piriia»li»-maat. Nem kie áldosaital lassanként beesereate az tdevág6 szakirodalom legteljesebb termékeit a teüee három hónapon keresstül futyioa bújta a könyveket, a melyekből egyes részleteket időnként a feleségének ia felolvasod. A midőn november bó végen aat gondolta, hogy elméleti ismeretei immár elegendők, h <gy msgával a gyakorlattal ia megpróbálkstaéfe, (eleségét arra kérte, hogy tegyenek Mteo kísérletet aa agy nevezeti .forint táncolta-táa"-al. Mindjárt az elaö üléa bámniatoeaa mkertlt, mtrt alig érintette teleaége az esést forintot, \'valósággal elszaladt ujjai alól a sebesen torgott ia körben irt betek kOaöit. Pár nap múlva aUr erőaebb fizikai maaiteee tációkat észleltek. A nagy nehéa ebédttcasialból hatalmai kopogáaok ballatasottak, majd a Bobéban ide-oda osuisott ea a hatalmai bútordarab, sőt január hóban 19 éves Agata nevű leáayuk ia médiummá fejlődött. Nem agyiser megtörtéol ugyanii, hogy a azéken ülö kie leáaykái a m nifetttáló szellemek az ablaktól aaékeetől együn at aaitalhoi toltak. Hssooloképsa Sdgáit, a liut k Etek a meglepő jelenaégek, — a melyeket kOrillményeoen e helyűit leírni meg sem kisír-hetem, — természetesen arra indították a oea> ládapát, hogy ke«detben rendezerae üléseket tartsanak. Mivel asonbaa a gyermekek sanek folytán többször avngtalankodtak, a kisérlatszé-seket egyelőre velük többé sem folytatták, hanem e helyen arra kérte Valleat a feleségél, hogy legyen próbát az iráasal, Ai asszony asonbaa, a kinek lelkéből a törtéatek dacára eem itat el teljeeen a kételkedésnek egy b\'soayoa árayéka a elméjében még ott rágódott a azkeptioiamaaaak egy kicsinyke atomja, eiak nagy nebeaa engedni lérít óhajának. 1899, márciua IMn, tehát alig egy hónap előtt, vette keaebe ily óéiból elfetör aa iránt i helyezeit maga elé egy Ív fehér papírost. A jóba kesében könnyen lebegő irón pár pillanat múlva megindu I, annak jeléül, hogy ebben at iránybaa ie rendkívüli médiamltáiaal van mogáldva. Pár rOvidke köaieaséay aUn a ceruza rajiba fogott a sürü gömbölyű, egymásból folyó vonalakból képződd lelhöze\'es alakzatokat formált Ezuiáa primitív kontúrok, majd kezdetleges ara-beezk-virágalakok következtek. A köveikeiü aapon, március 10-én, a férj egy rsjnömböi szerzeit be s újra nekiül lak a mankánsk. A tömb első rajtlapja plr perc alatt telve volt A1 alőbbi napon prodakált rajthoz viszonyítva at óriási haladás már swaaselléAka-tóaa feltűnt. 11 éo egy egyaoee vonalakból alakalt kold (Mond) lájk^p lett aa eredmény. 18-én már agy hold virág* (Moadblame) alakult kL Ettől fogva a fejlődés rohamomul éealelketfl. Akasdetben kicsiny njaok mind nagyobb éa Zala 36- szám. (8) lap. 1899. május hó 4-én nagyobb alakot öltőitek, U(y hogy mft már a mMál néiiyssögmeijr nagyságúak agy általában aan -tarlósnak a ritkaságok Itöaé. fci inig eleinte aap itakánl tata oak agy rajtol produkált a médium, addig jelenleg, — a mennyire \'(, t liog\'altaAga, baai teendői megengedik, — II, i, aöl 5 darabot ia képes előállítani, még padig a napnak bármely saakábsn, bármily körülmények kőzött. A leayaa napaugár, idegenek, a nyitott ab\'akon át behalasztó kooeiaórsj, járkáláa, be-slgetéa, dohányaáa atb. egyáltalában nem aavMrja, sölrajtolá* köabsn 0 maga ia bes\'élgei Tol\|o en ebar állapotban van. oiáminlansiur báai teendői klsiéllfják, a álkor is a rajzot U hrautiija. Elírt pillanmra ia lá\'bató, hogy milaem gondolkozik, vázlatot nem kínait, kese gyoiaaa aikliks papir»n. Sokaaor 101 kell ál nia> karját (ha t, I. nagyobbalaku a raj<^ erősen ki* nyújtania, sflt as aastal köríti- ide-oda mennie a I). A rajz kivitele mindennek daoára bámulatos, művészi. Egy bajasálnyi javitáa, egy parányi igasitáa azokon nincs. A nádiam legtöbbször nem percekig. negyed* órákig, hanem 6-6 órán át is dolgozik folyton, saak\'<dailannl a tiélklll, bogy valamikor ii leg-eaekályebb fáradságot, megerőltetést érezne. VI raló rgeeitégnak örvend, piros pozagáa teatea nÖ, csak eröaen rövidlátó, agy hogy állandóan szem* Bt eget kénytelen viselni, A legfinomabb leheletszerű rajzokat la a legpuhább (Kohinoor 6 B izámu) me;j nem begye-ztt dsrva ceruzával állítja elő. Ezeken a rajsokon elömlö különleges modor, ss előállítás proce darája, a gyorsasig stb mind mind sgylölegyig annyira feltűnő, bogy kétiel foghatólag magán viaaíi mindazon sajátságokat, a mrlyek aa emberi s\'kotéaok közli kiemelik. A médiám fejlödéso én termelési képességei — ha szabad e kifejezést használnom, — egyszerűen mesés. Mareíns 9-től április 19-éíg, tesái 42 aap alatt több mini 80 darab kisebb-nagyobb rajzot illitoit már e\'ö. Egyetlen egy sem hasolit a másikhoz. Egyik éppen olyaa különleges mint a másik. Egy más világnak geologiku- képződénél flórá\|át is faunáját tttatetik elénk. Tájak, eziklák egzotikus nüvényalakútok, bámulatos pompájú virágok, csudálatos növények, madarak stb. váltakoznak ezeken n képeken. A teknikájuk is mind komplikáliabbá vá ik; ezzel kspcsolalban a gyorsaság is fokozatosan emelkedik, agy hogy a legutóbb egy óriási (két négyazög méter nagysága) képet — e«y hatalmas arányokban alkotott madarat, — 8 e- fél óra alatt kéasitett el teljesen Ez volt edrtu egyazer»aiud n legbo»zsbb teö is, melyet egy kép elkészítése igényelt. Lehetetlenség ezeket s r«jzol>at ugy leírni hogy a>ok elképarthetök legyenek. Látni kell őket. Eppeu szert egyenlőre legyen ei^g-röviden még csak néhány fontoe kdrlll lényt fölemlíteni oly eélból, hogy eaen tüneményes médiamitásról a Rejtelmes Világ olvaaól magáknak bálvány fogalmat alkothassanak. A médlnm védőszelleme magát „Ball"-nak nsreai. Hogy mikor és bol ált, vagy egyáltalában földi lény vól\'-a ? még nem nyilatkozol1. Az irásb II közlemények, —miként maga mondja— ueben\'re esnek, a/árt mindig oaak röviden vála> szol. A feleletek válaszlékossk, mély értelműek és megkspók. Egyetlen egy lértő, illetlen klfe-jesés uzokhaii elő nem fordul. Öjkesor versekben nyilatkozik meg « gyönyörű xbexainetr"-ek ilynek ii médium trolijából, Töbször megkérdette tőle ugy h médium, mini a térje í vájjon nem fog-e \'ártani es az izonyat<>a munka a médium egéességének ? A sztereotip válasz folyton igy hangzó11;\' ? » Nem, «oba I én őrködöm fU\'ölted miadiA veled vagyok, soha el nem hagylak ée megvé/ delek I A midőn pedig az iránt kértek felvilágosítást hogy li\'l vau most, milyen világon él, honnan valók e/ek a növéuyek, állatok tájak stb, miket! ii képek ábrásolnak? —állandóan est hangoz-tatja: — Oiak türelem, csak -türelem is türelem. Mindennek megjön a msga ídsje. Mindent meg i fogok magysrázni. Te transz állapotba fogsz esni e diktálás, lérjsd pedig majd iijs I Más világok- j kai logtok megismerkedni. Előbb rajzolni és cssk j rajzolni 1(10,100, 100 és 100 méter papiros kell,1 míg minden elkészül. Asnlán jön s msgyarázat. Míg vslameltik kép el nem készül addig a szellem nem Írja alá a nevét. Ha est teszi aLkor tudja csak amédi m, hogy a kép késsen van. Soha még csak nem is képzeli, hogy mi leaz. Semmiféle erőt, vagy különös idegen befolyást nsm érez karjában, ennek daokra mégis tiez\'án világosau észlelhető, hogy gépiesen dogozik. A legtöbbsvör - természetesen nem tudva a raji nagyságá\', — kicsiny, a papiros, ugy bogy az iron as asztalon rajzó tovább kikkor a médium megkérdezi, bogy mi hiányzik még a rajzból és mennyi papimat kell még hozzá ragasztani ? Az utaaitást „Ralf" mindig a legpontosabb m megadja. >zért nem egy képbes két, három, sőt, hst, hét, nyolc darabot is majd ss egyik, majd a másik oldalához oda keli r4e«s\'ani, amelyeken azulán a rajz tovább folytatódik, mig csak a szellem alji nem iija a nevét s mi s b\'iejeséat jelsi. „B«lf" maga írja, hogy ö a rajzolás ben oly rendkivül erős, hogy e tekintetben akadályokat! egyáltalában nsm iamer. EÜel, nappal, bárhol és bárki előtt rendelkezésére all a médinm. Valieut a teleségét egy alkalommal transzban le Is fényképezte, hogv lássa, vájjon nem tűnik -é elő a lemezen valami szel em alak ? Tudvalevőleg as Uyea fényképek igen ritkás szoktak sikerülni s rendkívül erős médiamitás igényelnék. Ebben ss esetben is a let ŐobssAr 10-90 sőt 80, 60 felvételre vsa szükség, mig a kép tökéletesen kislakul. Gyenge, rossz, kicsiny fölvevő gépe dacára, mely i\'yeu kísérletekre távolról sem slkalmss, már s második feltételnél egy ideális gyermekfej kaiváoy körvonalai (Intek elő a lemezen. Ha módja ée alkalma leti volna további (elvételeket eszközölni, a kép bizooyárs teljesen kislakai. Nos ás táján a fotogralálo gép is haliu-cslnái ? Magam is láttam ést s lemezt, melyen daoára hogy nince konzerválva, a gyermekű körvona lai még most is kivehetők. Az eisö eredeti Isvo-nat-példányt Valieut Gabányi Árpád, a nemzeti azinnáz művészének ajándékozta. Hogy pedig a mediam egészséginek cs ikngyan nem árt a fáradhatatlan munka, aunak legekia-tánsabb bizonyítéka az a tény, bogy médiumitása gyógyító erővel is rsndelkezik. 19 éves Agata leányának — a férj és saját elbeaiéléae s/eríot, — a legcrilsobb akut jellegi hurutja ugy maradt el egyszerre, listán\', abban a pillanatban, bogy véletlenül a< anya jobb kezét a torkára tette. Hasonló módon érintette fiának sroát, ki retten-tea fogfájásban szenvedett A fájdalom nyomban megazlul s asó<a se támadt fól mrn. Már most ba tekintetbe vesazük »<oa körülményi, hogy Vallenl Frahmaua Terézia média* mitást rendszeresen alig másfél bú ota gyakorolja tehát úgyszólván siédiamisztikus ereje a lej ődés kezdetleges atááíamában van még, — ugy hogy a lelenben még csak uem ia tsdh-itó, bogy mi miadeare lesz képéa ? — köanyen elképzelhetjük bugy a m txyar gyakorta.i spiri tust izmos ezen jelekből következteive sokat, uugyon eoazi várhat tőle. Ez oly lény, melyet mar most se Uket késégbe vonni. Éppen asért állandóan figyelem »e> fogjak kisérni ezt s maga nemében as egész vilagoa páratlan médiumitást s rajta leszüuk, hogy a további esemenyekröl miaüsnkor hűen ea piato* aan beszámoljunk. L&ptulajdonoa é* ktado: F 1 I C H K L r C 1.0 r. 115911 99 szám. 158-1. Árverési hirdetmény. A letenyei ktr. járásbíróság mint tkvi, hatóság közhírre leszi, hogy Spiegel Albert maracaányi lakosnak Tssai Máris lérj. Vorgek Benedekné marscsányi lakos ellen 46 Irt tőke ennek 1899 évii január 2-töl járó 6} kamatai 8 Irt 86 kr. per 6 trt vegrehajtám 7 trt 46 kr, esuttali költséggel iránti végrehajláaa ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék a letenyei kir. Járásbíróság területén fekvő Báiks községi 418 ss. tjkvben és -f 466 brss slslt felveti vált ág köteles ingstlsnrs 366 írt kikiáltási árbsn Rátka közaég birő házánál 18M évi Junlus Wt-lk napján IO áraksr . e. Or. Kemény Fülöp lelperesi ügyvéd vagy bslyeltesse kösbsnjöltével megtsrtandó nyilvánoa árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a tentebb kitett beceár. Árverezni kívánók tartósnak a becsir 101,-át készpénzben vsgy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Leienyen, a kir. tvasék mint tknyvi hatóságnál 1899. évi isprilis hó 9-én. P1L1P1CH JÁNOS. ktr. Járáskiró. Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capaíoi oompos. 10 kr éta aMMikaXi rá\|Saitasiillapltt ksSérssMekéet alkalnaitatA klsMarail, sséwál, ta\|aia\|aalisaál is ■sjkiéiikaél sa u orrunk tltal badSrsaDUaakn la niadi\| gyakiabkaa iwdaHsttk. á V3ééi Haigeaj ——— Kssa hinwrcs káslasar sitsotálH aa M ssacprékilMaak, art már I énük ■■pl o ■ _ Pun- Cxp«ll«r, gskoria Horgoov- Linimant staavasés alatt, xa tttksa sasr, kaasss Ifail aáasnrk kádam, matnek fj Ustaitmkas ssa kaUsM UánsaL 40 kt., TO kr. is 1 frl Hraktár: TMk eetea. BevástrUs alkabnival Im iiakaak laorSak, amst tSkb kutbhirUH atáaaat vsa hsgalesskan. II ssss akar aMfkáraaedal, sa mkésa sgyaa flTSRSt „Harftajr" vtájap áa Riaítar osiCHjais ailkSl miot ssa veMM atMÜm vtaaaa. Riohter P. Ad. ém társa, oatas. ia kir. nénsi saátUiék, Rudolatadt (niitagNk dvsfsokéoti árkaa aik)itnna síindsn ryófjtsertárbea kásslsftsi vsa; Mzsef gjéijsMríssBsl laáepéetea. BavOiUs stkahntval UsabUrtákt atáai 1! Használjon Ön FEGYVERKEREKETII! Különös előnye: utólórhetlen 1M könnyű járás [megerőltetés nem létesik. \|\' flfllii s világ IstaaiyaSS keréásáriyára. tnilHia IMM f >■■!■«!■ Matyaiawaigl vsakrtgattsét: KAHN és HELLER c^lél Magasi Vtaal-ktnt SS. Nngy-Kanizaa oíhürtök Zala 36. asám (• lap.) 1899 május 4-én Mftrathon w >■»»«»" bMI"""* U1U11 aai\|trette- é. plptdokiu/kn Ö\'lMwl »(il» ■ »lxr kutsa lnUJduMiftl BUU . D»0>N bámlljr dokié jriril, u aUbbl ifatl tripla Isa (Irta A l«t»t»»4f»a«bb katarik talaaisUa ia pipa n éakáa/ba T«klii« »■!, kan Miraikaa a alkatia iHalaua ka- tiait a pmm parallaálja, alaéeu iaháajraáaak ailkllaik.tstlaa Uat risa \|il\|wdaktiiyij>l ytfj ai» ria elftrstta. daiitavajal kavartattk 4111 al>4i lekáaraiaak .juluük Nagy wi\| so kr, kla oaoaiac M kii kllla ?if»t ia <aaaianlij plp»doká»jr a kala* ealgantuéeaiajr riaiire Priktklliwiaj; tla kla sseaMf Mrauatve I Irt M krajcár * atáavM MUstl VliaonUladóknsk jeaeéalaeaá. ISI- Ifyadttll kiesitA I Jlöratli Tivadar g^tttmMft Grác». Yaairktpftaelt Meiyeraneáf ia a Uneneicak rimir* Dv»rsAk Jánoa beviteli ügynöksége ■TTDATMT n, Oyir-atoaa 48 Nagy-Kanimi képviaelfaég: lllarkbrellfr L,aél. Hirdetmény. Perlak község eiőlj&rös&ga közhírré teszi, hogy Perlakon a folyó ötí május hó 23-ára eső országos vásár ez évben - 22409! 1899 számú engedély alapján — folyó május hó 18-án lesz megtartva. Perlak 1899 április 30. Zala Jözsef Glavina András ji-gyaö. bíró. C layton & Shuttleworth <a astégaidasági gépgyáraeok § Budapest által a legjutánybubb árait msltett ajáakataaki Looomobil 6a gőzcséplőgép-készletek WrikM lá»»tay-iilell«le«k. Mk«n MiaMk. tl.iUta ratak. tn>atwe. hullj H "i, iieaasyf\' ■ if«iHii>, .UMcrajtaa. nmn „Colmbii-Drill" Lincoln! tbrzagyárnnk a világ legnagyobb locomobU- éa caéplflgép-gyám Kapható; Ragy-KaalMáB t • Feaselholer Jósaei Armuth Nátháu Balaton Teetvérek Deutacb Lajos ifj Fischer Ferencs Fieiachhacker Józaei Marton éa Hnber Neu éa Klein Roseníeld Adoll éa Aa Schleainger Isidor Schwers és Tauber Strém és Klein Weiss és Schmidt larii: Dorner S. Fischer A. Fried Lajos Hercaeg József Breuer Ferencs Fischer A. Klein Jorseí Mautner M. Béla Neumann M. Szabó Sándor Weiss Sándor Zacherlin neaa paplrzaeakóban! \\ • áSí Bauer 1. Kaufmann L S. Kreissler Uéea Schwers R. Fisoher Simon Felel IhmIi Weiler V. és Sean lile gáaaairmmi Berger Miksa iw-áaé i Nádaai Alajos Zaboraky Károly Zabusek Károly Rotter Bernát i«p-a<ii Dedinasky J. gyégyas Pasaai Schleifíer M. G. Pariak Kremarita Viclor Sosterica Pál. M-h Bodia Mátyáa Darnay Kálmán Márkus Salamon la 110-10 ___ Egyedül csupán üvegben valódi! El A HIIB IGAZÁN CSALHATATLAN, GYÖKERES SEGÍTSÉG MINDEN nshV féreg-pusztításhoz. HHnHMBHHHHni NagyKanisss csütörtök 1809, ml us hó 4 én II A% AHKEfi étet- ét Járadék blstos I ló - térsuég. H ■afjarorszan vezerképviselősés BUDAPEST, KI, Ml-ttrí üli (Anknr-udvar), a táreaaágr saját házában VafJTMS ISW rlgla — — BéaSMMáai éüssiéay ISSS tMi lééHI bllMáNh - - - á •a allllé fartal Ml aJlllé fnrlsl SOS Billió larla iréMiilliénl Matualtottak A uaatallllar. aaarial - alal km I. óla -ISSS-W I u éti hlaloaiUal 4(1 lí\'.lt kapták klaaplaaWa kMaatvs. ■ -alaUkiM. aaarial (Inakéul aaalkads oaalallk) 1197, (SOS és 1800 Irakbaa ss lasan — as aflaa UsVwtlésI larUaua ksraaatSl kaáaaUlt dijak »/,-•, IlUlélsf •a Ivíéljaak eV, !•</, és ll\'/,-S SaaiMati ki klaspésaksa, Előnyös kiházasitási és.vegyes biztositások. Mindsnnsmű haláleaeti, életeseti ét járadákbiztositás Prospektussal éa felvllágoeltáeeal szolgál a fsntl magyarorazégl vazérképvleelöeég, (hová Ügynökségek Iránti ajánlatok la Inté-landflk), valamint a társaság ügynökei. Helyi képviseld: DELTSCH LA JÓN. iSitlt fii Budapest, V., Lipót-körut 18. sz. (Vigazlnház mellett, a nyugati pályaudvar a Margithld közelében.) A közönségnek pártfogását kérve, ajánlja (larrett K, éa llui féle legifjabb szerkeze U aompound göz-irwMgon.ya.it félstabil és stabilatokban, a mo\\ lek 40 százalék tüzelőanyag meg\'akaritásssl dolgosnak. (Msmozdonyokat éa gflzoaéplAket négyszer fordítható eoél-dobeinek kai, toldáat nem Igénylő azelmsrázókksl éa nagy azlts felülettel minden nagyságbsn. 191 Minden tajls lovss oséplökéea leteket, araié-éa vetögépeket, ezeoa-kevágóksl, répevágOket és minden más gssdsssgi gépeket Vidékén lakó szolid Ügynökök kerestetnek! STANDARD élelbiitoolté (Arasaig KdlnburighbHii, Angolhon Mh Alapíttatott 1826. parlamenti határozatokkal. Imirmittl Itt: BUDAPEST, l kerület Mh\\m i n Évi bevétel . ......... 27,500 000 korona Kiutalt nyaraményréazak ... . 150 000000 „ Vagyon ............ 220 000000 „ Halálesetek folytén klfltetve . . . 450 000000 „ A Standard kötvényeinek nevezetesebb előnyei: Kétségtelen biztonság, jilacsony dijaik., Szabad világkőtvények, KOtvények. érvényben, tartása díj• fizetések, elmúlás z tátidnál. Tőkésítés és előre megállapított visszaváltási érték. Jdegtámadhatatlan Ság Feltéllen fizetés öngyilkosság esetében egyévi fennállás után. Szabad háború, biztosítás népfelkelők részére. MC Oljtáklátatak kívánatra klléstesk "Wt Kerületi fö\\i«3naölcmé: FIIKJHEL. FÜLÖP klayvkereskedése NAQY KANIZSÁN l»»- „ATTILA" kerékpárok VILÁGHÍRŰEK. Európánskegtökéleteeebb éa legfinomabb gyártmányé FlirMké\|iN rldáklbéprlielék kerralelifk. Gyárak: Drezda, fleriío, Haooorer, Tepiifx- AJÁN LATOK: a magyarországi vszérképvisélöséghsz Budapest, VIII. József-ktírut 36- ATTILA kirékpirmíírik Krotschmar E. és társa. f í Hlrgisyoaia:, SZÍÜIÓ TÍRSA B0D1PBST- ▼aasléli és kansalaév Lakkal;---------- Utolaó posta .. . Uj sorsjáték I — Uj azorencae! som uim jalatl laalt s 111. BI0. klr. Hab oaalél/SMn^élék aaal l>avé(aell lywaÉif-nssásala a résattsvékask taaUlyrlaall la Utal vélatlaasétkél tskas jetsttsk lététkei éa vsgysekei és seaét-bgva aaga agyarlakai!, kagy ■laésaU Iparkodik a kiaéééé aj IV- magy kir. szab. osztálysorsjátékhoz sgy usrassss-ssrsÉseyet r.adaiai. i.aii 100.600 iiiümn, 10 000 nysrsmésy és agy jataiaa §#T 13,163.000 korona Maasgbsa kari) klsonalésrs. ~~~ Minden második sorsjegy nyer- A lagaagytbb nyaraalay a lagaaaraacalaabb asatkaa 1.000.000 Qp üli kl rlaal. 600 000. 4MM0. 200 000 « é 100 000. M.ééé, So.ON. 71. BN. ée.see karaaa atb-Alaata flérséa aaétkSId aradall .al^Jafyakat as I. aastllykaa a blvsla-loaaa ■agállspitstl árbaa t Igéae aradall aorajagy — — — frl S-— IN , , — — - a 3.— 1M-I 1 asnad , « — — — , LM 1 nyolcad n , — — — » —JB as óaaaag bskSMéss allsaéhsa (ltgjokh pasUstelvUyayal) vagy atsarttt.1 Mlrnt.n réastvsvé ssonaal a kaala atáa aafkapla Ulásk a klvalaMs aya-raaéayjagyalkat. A ayaraalayak tarvaaartlaj kiéaattataak Slsssss alséaskl, kl „MseamseSS rtOSaisU" akar, lahaMiag kaia-4ék ■átkát, ■laéasaaslw f. é. saájua 18. és 19. elélt aálaak agy atr aaeaa-aar^agyat aagraadtlai, aalyaak aagktlééaa Utalnak aaaaaal térUaU Szántó és Társa sntélyisrs\|aték fUraSa BIISAPMT, Daa-aMaa 10. UtyiSáMDÖ-- KlgraMií-lnél HaáBté és Tárae ciéfifl Budapest Kirak lésasaf ktldasl l-aó oaatitya aradall •anjagy^la IV. BMgyar oastllyaorajltlkkoa, awlylrt SS éssasg ért kr. -) aUiaaTCaaa—a Hiidetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. Nyomatod Kiaoliel Flllöp laptulaidonoanál Nagy<Kaitiaaan 1899. Huszonhatodik évfolyam, 37. szám. * luitHMtni \| TíimUi^IUI flttkll Hit) kltyt-iirakMbi aMtktttlkttl érUkMil lakai aspee* Ital é. s, 4—1 irt kitt lát Itl4«tt44 a lm itallaat rmir< nmiNt iliiln ktil»ii\| lllttklflMI V4rwk4t4ellti I MatAaf Hi< )••;«■ ZALA Politikai lap. Mogjolinlk NAGY-KANIZSÁN hctinkint kétszer; vaiáraap 1 ciOtértökőn. sirtrizeraat íui ((«•• i>n It Imim (I M — k< rum I kwvM (I M — l» iiiHtm I li M Mti RytMMr patltaan 10 krajaái HMhIíhI, .!—>»> a >IHiMiiI « ituuwu rtwkai na^Hn^Nw II4MM« miiniii lé\'Mitoilu latl«l aak mirt k(M* Ml kMMl «L \|0M Ma ilt N kiflii Nagy-Kanizwa, 1H90. lalalla aiarkatill; halar iáaáae liNtHiUlin: BUrimm I^m. Vasárnap, mAjua 7. Egyik tengeri kígyónk. ( Nngy Kaniiia többek kötött arról ia nevezetes, hogy haulmna tengeri kigyói vannak, amik időnkint hol a közgyűlési termek-ben, hol ai újságok hasábjain Qlik föl fejőket, hogy egy-két órára foglalkoitaaaák at emberi agyakat. Egyik tengeri kígyónk ai állandó azin-hái kérdése ia. latenem, mennyi ssép, ha-táara aiámitott fráiia omlott a levegőbe éa a papirosra, hogy ai állandó aiinhái léto-aitéeévelmár cgyaier triteaüljönmeg a lelke e-valamelyik kiválóan fbiemelő pillanatában, valamikor régen kimondott ige \| A uép fráiipok azonban kárba vesztek ; el ige eddig mégsem tesleefllt meg. Ksuttal egésten »eans phraiet akarunk ehhet a kérdéahei asólani; ait akarjuk kimutatni, hogy as állandó asinhái léteeíté-séhes immár nem kell semmi, csak egy kia jóakarat éa egy kis hasafiaa áldozatkészség. Annak bisonyitgatásába sem akarunk bnlebocaátkoini, hogy as állandó asinhás megvslósitásának ideje elérkesett; mert bisonyitsnsk helyettünk a kősvetetlen tapaai- talati tények. Csak rá kall mutatnunk a konkrét esetekre, hogy rövid pár hét le\' forgása alatt háromuor négysser is visssa kellett utaaitani vagy kétsiái egyént a ssin* hási pénztártól, mert már nufolásig wln volt a nésőtér. Art tehát már nem lehet felhozni a síinhái-épités halogatáaának mentségéül, hogy még nincs szinházlátogstó közönség Ugy hisszük: ason is tulvagyunk már, hogy a színháznak kulturális és társadalom* erkölcsi fontoaságáról kellene prédikálnunk. Vagy hogy ast kellene fejtegetnünk: minő erőa kapcaoló erőt képvisel ei egy empo-riális város és annak vidéki intelliganciája kötött. Arról aem szükséges msgyarásatot tartanunk, hogy milyen hatalmas ténynső egy állandó asinhás a város fogy asz táai forgalmát éa löllen^Qlését elöeegitő elemek betelepedésének kérdésében. Azt sem kell tslán hangoztatnunk, hagy s színházul haaz nált nagyobb termek opyike aem alkalmas téli előadások tartására, mert egyiknek sincs öltöxőja. Szóval azt bizonyítgatni, hojy állandó alinhát kell —■ hála Istennek 1 — szükség- telen. A »é«//« tehát nem kérdés; csak as, hogy UktUk. \' A lehetőség kérdése pedig sét másik kérdés-n sarkailik : a pénz éa a hely kér-désén. A hely kérdését illetőleg Nagy-Kanizsa iránysdó tényezői körtl-belül kivétel nélkül abban ax egyértelműségben vannak,hogy as ál* landó aiinhásat máshova, mint az Erisébei-térre (a volt Fö-térre) építeni nem Inbet. Erre a célra mintegy predeeztináhnak lát* síik a törvényszék mellett fekvő régi épületcsoport területe. Es azonban hitbizományi birtok, melynek kisajátítása iránt a ha óság részéről — amint tudjuk — történtek ugyan lépések, de hát is ilyntt hitbizományi birtok-rész kisajátítása nehézkes, howzadalmss dolog; ennek lebonyolításától tenni függővé ss állandó asinhás meg* valósítását nem volna eléggé megokolható elhatározás. Már «ak azért sem, mert mi magát a hitbizományi ápOlot csoport terű-letét nem istartjuk tctyoaen alkalmas helynek az állandó színház számárs; és pedig azért nem, mert ason s helyen assinhás épületét a mellette emelkedő kSuctmm szálló éa a TÁRCA. Félek. .. Ttri\| hwvwtllttl, Kiirt, illáig ImiI lultt kaüttltk tl A Min kAllttat Kntil ttetkiial Baytttt kaiTlstsk #1. PktltMttttk 441 ra i«t\|fia berak Ml II klM, Irajrikta létet «t >M4kra. hteninUita Vitt M\|« 4 rifltl Ilktltka, paaaith Wiwai iltirti Kt t ttlraa Hratit Ylr4»fakaJl4»al —Hm4 illára (attvs— CtaÜogé taányajrtl Ur H4fi u«k«4k» As aratal fcttka, Hé Ml t MSU, tu kt vlttMtirtk, A Tiii\| la »lt»«f Saip t4ajk4» It alkty l(j Imi. l\|j Itta,— Nlak. JW»M ilár. Kirándulás Nagy Szent-Bernháni hegyére. Irta: Vértesi Károly Uláaáaon \|\\akraa történi velem aa as eset, hogy a mások állal oly annyira felmagasetali helyek hidegen hagylak, mlg oly egtes pontok, melyek megnéséeérél lebeszélni töreked1 ek, tel-lesen klslégtténak. sót s latolt képek tdé folytán sem mosódlak el, emlékezetembe vt-sza-vissss tértek. fts es lérmésaetee ; ai Isiéinél i iaes külön-bőiőbb valami; kedélyállapotunk ii lolytonasán változik, mnéllogva sok lügg attól, mily hangulatban voltunk akkor, mikor ezt vagy aat a képet néxlttk, 101 eg pedig i milyen világiéiban volt a kép ? Mindig saebb as eg mosolyogva, mint mikor olomtsürke felhők kóborolnak rajta. Nuy S\'.-Hernhárd hegyéről is mondták nekem, megtekintése nem hátalja meg a reá fordított fáradságot. Gmk beesésetek tl a piros táblás könyvek ulán, engem nagyon vonzott w ■ hely Hisi még most sem teledlem el, mikor a kii oskolában jé tanilóak olyan aaépen beszélt ré a} oaak agy nyeltük szarát s ugy ha\'lgatmk, hogy aa egerkének nesze Is még zavarólag hatott votaa akkor rtánk. Felültem magamban már akkor, ka megntWok majd, én ie oda elmegyek. A \'Virágon kebll s gyümölcsöt érlelő Rhone völgyben, M»riigny, aa a-kedvei városka, bul uyaraliaaka a Bvájoban bolygó luristákoak (őbadi ssá láss van A kis városka aa Al öld m alig bm> hatna osak falusiamba, itt aeoabaa, hol etrnga dóaa tarul lel a svájci táj pompája a a világ több réssébői nagyon aokaa összelátnak : gócpont is még. A terménzet mindig bájos i fiatal saya murád, udvarlói mindig Ivsaaek. Erre járnak a Simplonoa s Sz.>Bemhárdon át aa olssa földre a s nagy mogorván álló Tele-Noir mellet Chamoizba, nézni Kurópa legnagyobb hegyét; Montblaucot, mikor reggel este iné arany lüaben éy. Ekoloaeilia hegylóaMgaek, gigautikus rajaiknak mindig van sok bámntéja »Iliül a kő rűielst a terem tés tmlékpenaw,* mélyeket mindig érdekkel lehet netai. No de ásattál y ei* mutatónk a nagy»a-barnbárdt boapice tts irányzóit. Mtnthugy ritkán taoktuk magunkat ily fárasztó nagy aira elba ároani, oaak kevés Utghél élt a társaságunk, Abban ia eaek egy nő, as éa hitvesem, nemeokára aiaiáa, begy oltár előtt megfogadta : holtomiglan el nem hagy. Martígny-bői tel a hegyi kolostorhoz tizenkét ára kelt, a ugyanannyi lejőva. Nem tudjak vájjon hegyateoei vagy lejövet vtasí-e inkább Igénybe ai erőnket. Alig hagyluk el a turista váróit a mellette aa üdén saep sóid mogyoró^ hol fürge eveik#k játszi könnyedséggel szökdécselve hajlítják a eestjs WeiSZ Jaques butonakttráb&n Nagy-Kanizsán Késslitben tvtatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom 4m<M«l, barokk rséMte nlyllt kánnal berakott stb. háló- obódlö és sálon ssoba bútorok, továbbá mindenféle más butorutok, mslyek s legslőnyősebben éa legmérsékeltebb árak mellett kaphatók Képei árjiigyiék klváaalr* iagysi klléetlk. Nagy-Kanizsa vasárnap törvényszék bérhelyitégének iromba tömege nagy önértékben elnyomnák. A színháznak, hogy elég impoiániaif emelkedjék ki a legnagyobb részben minden \'stilnélkali épQlart-tömegből, lehetőleg aiabadon kell állania. Ebből a szempontból ás egyéb reália okokból ia legalkalmasabb helyQl nz Erztébet-(érnekai a réeze kínálkozik, mely a tár kő-t.pán álló villamos Ívlámpa áa ai éjszaki részén levő fasor körött fekaiik. Ez éppen •lég nagy volna a uinház számára. Idővel tatán ki lehelne sajátítani azt a régi épOlet-csoportot is, amit ligeteaiteni kellene. Ily módon könnyen, minden huza-vona nélkül oldatnék meg a hely kérdése. Másik fontot kérdés : a pénz I Ait mondják ugyanis, hogy nincs még elég pénz. Dehogy ninc< \| A városnál van t célra 35 ezer, a Nagy-Kanizsai Takerékpénztárnál 10 ezer, a Dél-zaiai Takarékpénztárnál 6 ezer, a Polgári Igylytnél 10 ezer forint, öazaeaen tehát \'60 ezer forint Ezt az öaazeget folyósítani kellene. A város az évi 1000 forint hozzájárulást emelje fel 2000 forintra (Ez megfelel 40 ezer forint tőkének.) A nagykanizsai Takarékpénztár adjon azooiálisták és kibontották vörös lobo-1000 forint évi járulékot. (Ez megfelel zo gójukat, moly a nemsetköziaéget hirdeti világszerte. Nem tudjuk, 1 * ~~ Zala 37. szám. (9) lap. helyiségek jövedelméül előirányozható öaz-pzpgnek (amik összesen 7 ezer forintot ten> jlének ki) megfelelőleg 140 ezer forint kölcsönt lehetne felvenni színház építésre. Ehhez csatolva a mái* meglevő 60 ezer forin-tot, egyQUvolna a szükséges 200 ezer forint, A színházat azután használni lehetne hangversenyek alkalmával, sőt fha a földszinti nézőtér gépezet által elmozdRhatóvá tétetik) bálok alkalmával is, s azután ez uton is szaporítható volna a jövedelem Mindezekhez pedig szükségtelennek tartjuk csak egyetlen frázist is fűzni. Gondol* kódjának az elmondottak fölött azok az irányadó tényezők, kik éppen olyan jól tudják mint mi, hogy Nagy-Kanizsának a maga erejéből kell a lakosokat idecsatoló a az idegeneket ide vonzó, kellemea tartózkodási helylyé lennie, shogy erre igen fontos \| tényező az állandó uinház. A vörös lobogó. A virágfakodás hónapjának, május-1 nak első napján, régi szokás szerint, az 1 idén is megmozdultak a magyarhoni eier forint tőkének.) A Délzalai pedig adjon miért éppen , . . .. ... . ,,, est a bájos napot, a természetnek ezt 500 Irt év. járulékot. (Ez megfelel to ezer a Blép ^nepét Válasstották ki maguk- fonnt tőkének.) nak tüntető napul a világrenddel elé- Így együttlesz megint a színház céljára gedetlen munkátok, annyi azonban tény, 70 ezer forint Ez a már meglevő 60 ho«y ® n»P éppenséggel nincs összhangezer forinttal kitesz 130 ezer forintot ,baf \\ "J"0 £ JÜJff . ... ,,. . . . ... , . gatni szándékozó törekvéseikkel. Az A azinház felépítése és fölszerelése kö.<orwá^ valamennyi városában gyűlésez-rülbelül 200 ezer forintot igényelne; tehát e napon (magában a fővárosban még kellene 70 ezer forint Ennek s tő-tizenhat gyülét volt egyszerre,) es véres kánekimegfeielőkamat-őaazeget, 3500 forintot, szájjal, teli tüdővel hangoztatták jogai-nagyon könnyen jövedelmeznének a tzinházi \| k»t, közbe természetesen ittak is egyet bolt- és vendéglői helyiségek. " »meglwntottákezz^ \' " a közbékét. Azután széjjel oszlottak ée Igy a város, a takarékpénztárak évi hozzájárulási összegének és a színházi bér- másnap már tovább folytatták életüket, anélkül persze, hogy ezáltal csak a 1899, május hó Mn legcsekélyebb változás is esett volna WStikon. — Eltekintve attól, hogy micsoda eredménye vagy eredménytelensége volt az idei májusi mozgalmaknak, alkalomszerűnek találjuk nem annyira magáról a szociálizmusról, mint inkább as itteni szociálisták áldatlan működésérő egy kevéssé elmélkedni. A szociálizmus tudvalevőleg elégedetlen a mai társadalommal s a fönnálló törvényekkel. Szó sincs róla, bogy ebben a tekintetben némileg ne volna igazak, mert az bizonyos, bogy a közállapotok az egész világon tökéletlenek \|még és messze vagyunk attól az ideális kortól, a mely kor minden embernek egyenlően osztja az igazságot. Ezzel azonban nemcsak ők, "de a nem szociá-lista érzelműek is tisztában vannak ás valamint azok, úgy emezek sem képesek a bajokon radikálisan, hogy ne mondjuk: erőszakkal segiteni. Miért lázonganak tehát, miért terjesztik fóleg az alsó néprétegekben az elégedetlenséget, holott ezzel kevésbbé fogják elérni céljukat, sőt inkább meesze esnek attól! A szociálista tanok nem olyan igazságok, a miket a nép önmga bevesz s a mikért akaratianni ia lelkesül, — vezetőkre, úgynevezett apoetolokra van azükség, hogy e tanok valahogy elterjedjenek, a miből világooan következtethető, hogv nem is a mi népünknek való, - a józanabb részének legalább aligha... Az ily vezetők és apostolok sok helyütt szinte rátukmálják a nemzetközi mételyt a népre, ugy, bogy aa eleintén enged a tolakodóknak éa szo-oiálistának vallja magát, de ntóbb még ha egy kissé gondolkozni kezd, ott hagyja őket és veri a mellét; „mea culpa !u A közelmúltban röviden s erélyesen bánt el az e fajta népvezérekkel a belügyminisztérium. Mindenesetre helyénvaló is ám ez a szigor velük szemben, sőt szüntelen ellenőrsét alá kell ágat A Draoae piezkos-ssürke vizének a hideg lÁelete a nyári képből lélit alkotott A aaennyes víznek árja partot verve, asüritiömböt höapóly-gat éa folyton locsog az Brökflt bó vidékéről, a honnan letörtet Mintha neki sem tttaaeuék as a kietlen táj, a melyen születelt. Bontalma helyeken jártunk a Dranae pariján helyiyelköaael. Ezerszámra iekádtek körülöttünk a kőtuakók, a fékevesztett terméeseti erő duláaá-nak léredékei, melyeket at elrongyolt hegyről ráz le egy-egy zivatar. Fejűek fölött mint Damokle* kaid aaoat ia IQggött akárhány Itkinálkoaó darab. Mikor a aivatar megremegteti a természetei, megelevenedve hullanak a kövek a löldbe fúródnak, Mikor $edig jön a vislaviaa halált aratni ée első pörni, borzasztók t nyomok, mtlyeket maga után hagy. A glacier de gietrasi asiklaomláaa 1818-ban a Draeeet ie eltorlaszolta, bogy nem folyhatott le a Rhoneba. Mély tó dagadt fal a völgy ölében a mindent elnyelt. B bátor puartilék a viaomláaok görgetegek/ eaak odébb állnak,de a rögöt el nem hagyják a szabad respublika népei; t kivándorlási nem ismerik. 8embrancher, Orsiértt, Lidd éa Bonrg-S.- minden hulladékot a házak tlé dobnak a as ablak alatt dombra raknak. A kapaszkodókon bol a kerék nagyon elgurulna hé nélkül ia asánon járnak a a hosszú télre lát hordanak. Utunk aséditö mélységek löiött húzódott vt-azedelmea vékony padlén s karfátlan párkányainkon vlaa. A nagy eeéeü s<erpentinákon egy-egy IthuUt ia keretziben áll utadon. Nem tudjak olykor, öezvérbiton jobb a, vagy gyalogszerrel ballagni ? tárásaié as egyik, társsaié t másik egyaránt. Csak veselénk ütemes, nebéa lépései maradnak lolytonoaan egyformák. A begyoldalra násxtorksránok kapaszkodnak elszóródva. Tejgazdaságot űznek bennok egéas nyáron, mikor a tahétoaordák magoaabban járnak. A laházakbol vig dal bugáik, a mindennapit ktdvvel keresik. Ilyenkor minden tető lo gtdórá válik. A péaztorgyermek ujja a alt citera hurok reagenek, a patak malmok sngáaába vagyainak el hangjai Kudjük magunkat itt jél éretni a szereljük, bogy betérünk a jó emberekhea vaíaakenyereani. De oéitnk tovább menésre itt bár kedvetlenOi, de t vándorbotot felveeesük. Pedig aaeretnők hal- Piere csak vityiilóstarü házakból állnak, de bee- jiui, mikor caillag-gyuláakor a szerető szivek nük azért jó pibenö esik. JsSólnak agymáahosat volból.Szeretnők hallgatói Orsi érésnél gyönyörködtetett a magu Moot a SaHű gaads-nönek, dallamot aíipafáaát, jodlá Valan csúcsának hóléayben csillogó pompája, roeáaát melylyel a munkatársakat kaltagtti a Bttaskén trónol ez t bavaai lok. (hajnalpír felt Untékor. Szóval aaerétnök hallani Mikor a kit kősségek estik utcáin járunk, nyo- a dal vitahangját a máeík ajkrólmi ia vidít műnkben van mindenütt a (öld salakja, mert hatna inkább, mint dal az ajkon, vidorság as aroon, mert ilyenkor megelégedés költözik t szívbe. Ha van emberi fogalom eaerinii éietboldog. aáv, tat itt keressük, ae a gyapjusaakoo. kineset ládánál. Parva domua, magna quiea, el lebet mondani nem egy karáaaréi. Mikor aztán elköteleg t nagyobb ánnep 1 a kőoltárnál öaazejönnek ifjak, öregek, az egyház asegény ásolgája ia felváaeaofog bosrájuk, hirdetni as ftdvirato\', mieéani. Apröpéesael Isttik t 14-radaágát, de a mi szegénységekből kitelik még meghálállak asontölül egy kis sajttal, vajjal, bogy teljesedjék az iráa mondása: »aki az el tárnak szolgál, aa arról ágyék." — tvssátadok óla asolgálnak már védett helyen egyes lapoe aairtek köoltárul tvaaáaadok virágti hervadlak el rajtuk. Kintk aaive elfásalt s minden iránt érdektelen, vigasstaléat nem M rakásban, aéaze meg a természel tágaa templomában as ág kék kupolája alatt tat as ottáraméiáat át lombsáior-ban hallgasson ey misét végig, aselyet as éotk a zene hangja magaeatoeeá temek, lehet talán ha még nincsen késő, olvadni fog szive mint a jéghagy forró nyáraaakáa. Caak t havatok világában vannak Ilyen képek. A vízesés magasról törtet le a estet tajtékot tur, hallgaad eaak a habok zenéjét I Oa egy vad tmtadék ssomortt aL Szemed előtt tátong a Vár hogy átmenj rajta. Mikor nátem est a ttW an-dáját, megszólal mallattMi t hegyi sasllim ttéaz oda oatk — mondá —10 tatr ember Mrtt-wptt magát keresztül a vsstedsimes helyen, népsméesió .tayy-Kantaa, veari>ap Zala 87. «sáni <S l»p) 1Mb. nájot y> 7-én venni őket működésükben, hogy valamiképpen egérutat ne találjanak a tovább ne folytassák romboló munkájukat. Ott, a hol a azooiáliztnus terjed, megsattnik a béke, rend, nyugalom a helytlkbe véren Kavargások, elégedetlenség és nyomor lépnek, miként azt számos példából tuujuk. Mán erodményo idáig még nem i volt a szociálista mozgalmuknak, amely körülmény már magában véve is eléggé mutatja, hogy itt nem annyira a tanok, mint inkább azok terjeastői veszedelmesek. A szociálista pártvezetőkről minduntalan kisül valami, turpisság, aminthogy mindennek naptényro kell egyszer derülni Okét nem az eszméért való rajongás vezeti, liánom önnél sokkal önzőbb cél: a könnyű megélhetés. Az elbolonditott hívekkel dorüre-borura gyűjtetik a keaerveson nélkülözött pénzt — a mi különböző pártcélokra szükséges, — de valójában a maguk zsebéjt töltik meg vele s a népnek nem kötik egyasar a néppárti kitolások mezejét. Még Ra-kovezky István mondott záróbtazédet, majd Ugrón Qébor éa Ssilágyi Desaő mérték ösase a Mrdéstk föltevésénél házaaabály-tudáaukat, asután ssarasolt a képvitelőliáz. Né/taerwll tzavázáiról rebetgetlek tagnap, hogy tat lógja kérni a néppárt. Nem kérte éa igen bölcsen lette. Hiasen minden névuerint! szavazásnál világosabban betsélt na as egyaaerO lölállát. Pedig mikor erre kerQlt a tor, már igta népetek voltak a padok. — EHogadja a Hás a 8. §. a) pontját ? — hangzik a kérdés. , — Es nyomban súgva, tuhogva eme\'kedik tel a ilirfl ambertrdő a jobboldalon, a középen, a széltfba on. Csak a ba oldal hátsó padjain fedes fal a tzem maroknyi embert, aki (llve maradt: a néppárt — ennek Is csak 18 embert. — Kltogadja a Hás a 170. asakatsi ? Magint hatalmae auhogát, megint, föláll as embererdö. A maréknyi ellenzék psdig megnövekedett — három asál emberrel. Ezek »s Ojron-pártlak. Négynapos vita után tiaanöt lónyi ellenzék I as orrára, hogy mire fordították volta-1 _ Mt „ mosoly keltő eredményt konstatálják a képpen? Elég as. hogy gyűjtötték « képviselőit a ezzel özönlenek a lolyosóra ötpercayt ennek fejében fényes Ígéreteket kapnak I mftnetre. a földosztásról, a papi vagyon fölosztásáról, a militárismus megszűntéről stb. I A népet föl kell világosítani, hogy I mindez csak mézes madzag, maszlag, ez a* értelmiségnek a kötelessége kÜlö-1 nöeen most, bogy a májusi vörös ünnep S alkalmából ismét hozzáfogtak átkos működésükhöz a szooiálisták. á szünet alán egy képvi elő bement a terembe, de rögtön réműlteo aiata t vittsa. v — A kanaelparagrafus\'viu meghalt — éljea a kanstlparagrafaa-vita 1 — hirdette. Mert bál odabann Mol ár Já>oa szépen lóly-tatta as imént befejezett vitát a — 171. szakasznál. fckaa angol nye ven fel ia olvaaott egy .ervet,\' agy angol ítéletet, mely kimondja, hogy a pap* nak szabad kapaciálnl a képviae öjelölt érdekébe". Eéaöbb mindenki köszönetet szavazott volna Molnárnak azért, men alkalmat adó t a lelesóla-látra Szilágyi Dastőnek. Nagy beszéd volt ea, hatáaában olyan, aminő a nagy sgybázpolilikai harcok óta a Házban nem Bóra, melyet a néppárt a utalt naHwkál őassebogozótt. Lesujto\'t éa aemmivé tette, Matt as apró \|embar«k nagy erőfeszítéssel építettek, vaslogika val, megdönthetetlenül biaeeyltoua ki Szilágyi, hogy ha valakinek, hat éppen as agy-hasnak ke lene a maga érdekeben kérnie a kaaast-psrsgrslus intézkedéseit. Egy-egy közbekiáltás hangzott, da a kiáltó vesztére, mert a asónok megfog\'a ás — mag é-pázta kegyetlen elméseéggel. Legjobban kijutott Molnár Jánosnak, mert Szilagyi bamarjábm lel-olvaa\'a tz angol itéletoek azt a réxzét, a mit Molnár — elnallgstott. Ez a réas pedi* ugysntz, a mit a kznzelparagraftit mond. — A képviselő ur az egyik re-zt id-zte, éa meg a másiktt f — mondta mosol togva Szilágyi, éa a Ház zajos derültsége, tapaa logadta a sikerült slagért. Pompás elmésség csillogott abban a részben, mikor a szónok rámntstott, bogy a néppárt a ssa-kasz tartalmát nem akaija, de aj formálást Kan* goztat — persze asért, bogy as aj tormában t régi larta ómból semmi ne marudjoa. És újra zúgott a derültség, a taps, ím kor a „márilrum-keresést" perszifUlta a Szénák, amely igen ole-6 ez rsethen. — Méfit mánlrok t — kiáltotta Padár. — Na hasonlítlak as ártatlanéi égd pipát «S inkvizíció tÖzéhez/ — replikázott erre Szilágyi. De az egész beazed löllelkeiitö éa gyöayör-kódtatö hatá sal volta Házra, hosszan arló tetssAi, éljenzés és taps üdvözölte a szónokot mind a része ut.in. Országgyűlés. naju* s. K Két momentum adta meg az Illés asinél és hangját, ki-melve azt a hétköznapok tsűrkeségé-bfll két lélekemelő m >mentura: az egyik a szavazás, egy négynapoa, keaeiű egykáspolitlkal iztl hangzott; a azokban az idökbeu, is caak egy vita után, a máaik Szilágyi D<zaö fulminánt ♦•"b * mondott ehhez hsaonlot: Szilagyi Dessö bestéd e, a mely ásóitok által ayujiható legritkább igasságügyrainiszt.r. Azóta Szilágyi Dezaö alig ia áivaaatak Arájával ajándékoata m«s a Hásat. i vett réazi a Haz vitáiban ; ma az ő regi, bataL Kezdődött pedig az a nap üres padok melleit, maa, csillogó lagyvareivel mutatkozott he ajra. aa Ugron-pérti Szalay Káró y beszedével, mire a \| Igaz Itlki gyönyörűséggé!, s valóságos áhítattal vitát bezárták. Plóaz Sándor igazságügyminiszler. hallgatta a Ház, hogyan sújtott le Ssilágyi heszé-jogáaai érvek eröa fegyverzetével tarolta le még dévai arra a meslrrsegesxn összegabalyi\'Ott cso- Bonaparts Napolaoa parancsából. A. kék tenger dog, kinek sok vaa, hanem a ki kevéaael beéri. zöld azi.etéröl, világhódító ul a- mely hat millió ember életéin kérőit — erre ia elvitte. Kereste a rendkívülit, bsbért aratni ment, hogy diciöaéget szerezzen nemzetének. Az tmborek pedig, kik ő után na asáz halálba mentek, azt tondotlák, hogy őket jött boldogítani; esak látni kellett a bajoakodást szántalpakon mily Ogygyel-bajjal vooatolták a nehéz üteget katonái. E ezakadék-ban emberarcról ősidőktől fogva nem halt soha annyi varajték. Vért tzzsdt a had népe. S tndod miért kínozta itt magát az emberiség a mi indította as emberfölőt I munkára? Az érc, caengő pénznek verve. A mit a lő d etaö hadvezérének parancsszava nem birt kivinni, megtelte a pénz. Vaa-a annéi nagyobb hatalom ? Erre elhagyott a hegyi szellem, hogy annál jobban álmélkód-huaam. Elértünk atulán a kecskepásztorok csendet birodalmába ia, melyet csak a bavaai kürt méla hangja savat meg olykor-olykor, mikor sir-bug s mag törik a bérceken kérdezd meg a faefpőben járd golyhól, ki lanitot\'a arra, bogy kicsaljon as egysasrü hangaaerböl olyan bűvös hangot, milyent hiagjagyre leani nem tndott még senki sem. Xérdtád meg kivolt toraamestere, hogy oly ügyé* eea kúszik a tsédiiő magason éa éimos bottal leoeapja a saskeselyűt, mikor nyájára tör; Kér desá> Mft hogy gyűrt kalapban ée a* durva váasnu mez^an, itt taon a tisatább légkörben miért tnt magát loéfu olyan boldoganKérdéseidre nem \' fog Mlat feleiai, ds érai tzive, csak ifi a staM találja boldogaégát Nem av S\'lxX\' Mi^or a kecske alá lekasik a emlőjéből n-gyot hu\'va lakomáz, jobban meg van elégedve miat mások a lucullusi aulainál. Csertg-bong a kolompszó a szerle-széjjal lutnas hangjai. Aa idő múlik a felnő a kis kecakepáaa-tor j meglátjátok mire megnő bátor zergeradáss váiand belőle majd idővel. A ürge, az antilopéknek ez a kedvea laja, as egyetlenegy, mely nálunk honos. Ott ugrál az Alpok éa Kárpáto. merev emelkedésű sziklatstöln Horog lormán hátra hajlott sxtrvárói könnyen rá lehel lamerui. Mikor lürge ugrásait teaai, lábainak két elrnjét hátrassoritja: Mikor csoportokban legelészni lejubb járnak a embert látnak, vezetőjük vészjel gyanánt 10\'tvöt bocsát ki az orrából, mire felfedve, el ugrál az egéaz nyáj. Íme moet is halljuk a puskák ropogáaát, a golyók aivitáaát a hagyek közt viaaahaagozva. Ullélea kellemetesen pihen a szem a havasi rózsa törpe bokrain. Eazreveaazük, bár nem árasztanak felénk illatot. Nagyon szerény es a virág, de éppen asért, mert oh nagyon l<erény, szeretik a hegy- ée völgy lakók. Ha pedig idegen jón messze iöldrli, örül mintha kincset lelne. Tűzz kis csokrot hsjad édertébe, te ia é les kiocsem ! ^ i f \' j Szép as aipesek nagy birodalma. KoOaseaa hlrdflUe előaör m evangéliumot ró\'uk,-utáaa luriata-tbll ir folyton karco- megfzámlálhataiiau furiata-l la gf «rr5l i görbe világról. ■AJaaa 4 A kúriai biráakodátról szóló IörvényjtvasUa tárgyalását ma bevégezte a képviselőház. Miatta a vita mai, utolsó részlete elhangzott, lonioa törvényjavaslatot terjeazicti be Lukács l^aató páaa-őgyminiszier: a töesdeadórél s.óló törvéayjavaa-lat es. A néppártról még kát beaséd jött a kariai Líráskodss tárgyában ; Rako>ssky István t 171. szukaaznal, Molnár Jsnoa pedig a l7t ssak • tanai szó l. s mindketten nyilakkal próbáltak vissza-lövöldözni a Ssilágyi Dezső tagnspi beasédehea kilejtett megdönthete len igasaágokra. Srbogyasa sikerűi\' azonban hatást elérniük, annál kevesbbé, mert Ssilágyi Dezső ma is rvplikásoit mindegyiküknek röviden, — da nagyon alaposan. Miután as állt mi népiskolák elhelyezésének ; költségeiről szóló törvényjavaslatot vita nélkfll elfogadták, Széli Kálmáu miniszterelnök tájékoa-tatta a Háaat a legközelebbi munkarendről. Javaslatára elhatározták, hogy holnap csak harmadik Iolvasásra szánt ülés lesz, azután jövő péntekig asünetel a hás, mert addig talán befeitai a kúriai biráakodáa tárgyalását a főrendiház. Az Ülés vegén Picbler Üyőző interpellált a Vaakapu-iarifa ügyében, a mire Hegedfla mamin azonnal magoyugtató választ adott. A aaélad bal kivéteievel az egéaz Ház tudomáaai vatta a kereskedelmi miniszter feleletét. » A képviselőház ma délelőtt 10 Órakor aüg egy otgyedárás űlest urtou /krwW Dmd atoök-lete mellett, melyen harmadtaon olvasásban aé-fogadták a kúriai binukodásról es as áliant siaaH Iskolák megtelelő elhslyesé ével felmerülő költségek ledeséaéről tsóló két lörvényjavaslaUit. Napé-rend elölt Still Kálmán miuissteralndk ataaitotta viaaaa rövid föisaölalfa alakjtbaa Piohler UyőaéaaI tegnapi flléaben Bajorortaág elleti mttsatl támadását. Ni\|fKuiw fiaárnap Zala 17 aaiin (4. lap.) 1X99. má+us 7éo. * Társadalmi feladataink. Irta: Heroiegh Mihály 4 lárMMlalanl a4J«l. Ai sgáes haia áril már •» iiyit\|N (áruda lom asűkségea Tollát. Legmélyebb gonáalkoiólnk keresik at Jutákat ál módokat auuak való-alláaáfa. Ee«n utak áa módok kftsé tartónk min-deaekelött: Aa slósákenr, flgyelmee éa birátságoa háaás-•ód a nemzstíaégsk iránt Eddig megtört éat, b»gy \|iehorvátoatuk, letótostnk, laraooatuk, le-oláboátuk. leeaáesosluk, lerussnyákostuk ókat. laen fenhéjázó ée ráurtóa büsskMggel, hogy sgy mondjam heiykeaéggel fül kall hagynunk. JEít aert, fajgyűlölete\' támuat; sllsaszenvlt ébraaal mnunk Iránt áa aatn saerettlsl Holott padig a ml legyvtrűnk: a sseretet, ajóikarat, a béka, é» a higgadt rábaaaéláa aeateraége. A magyar társadalmi egységet oaak ilyen fegyverekkel és nem srOsaakoa eezköaökkel lakat é« ksN érré-svssltsnl. N«m a tárádalomaek, hanem aa államhatalomnak levén leiadata: kalló srélyt a kentényehn sksratstllárdaágot alkalmasai ott, a ho aalkaág van rea. A láraadalomban nsm aaabad valakit gyanú* al\'aní már oaak asért la. mart mSs nyelven bssaál. A aamsstlaágsk Jóravaló rácsát aameaak bogy mag kell bsoefilaf, da aót lámosatal la kótelee-ságűnk. Oondo<aa ksll külöa választani a roisot a konkolytól, habár agytttt tsrmsttsk Is. As a faladatnak, boiy s jókat bs\'ditsak, a tévelygőket padig aibslgasiiauk. Sokat Ithtlaek a társadalmi anyuéi megváló-sihasra a birósáfok éa kftalgasgaUsí batóaágok Is. Aa aró ás hatalom as 0 kesükbea van. Nagy a befolyásuk éa alaóaorbaa hlvatvák arra, hogy társadalmi utoa ia magkedvolleeaák, terjeeissek aa állam bivataioa nyelvét a emeljék, aailárJitsák a magyar állam hivatalos tekintélyét. Sitiién aagy sso\'gálstot tehetnek ily értelemben a takarékpóaaiárak, bankok, gyárak, kersa-k.deimi áa Ipervellalatok. Oda ksll lórekedai, bogy mindeien intéielekben kipróbált, magyar ér.almü, jó hasafl legyen a gasda, aa igaagaió é« bogy tóié aaármassák s munka, aegilaég, jaiilom, jótékonyság a aemsetisógek ia leleke-•elsk ssástára. Hadd órasiák meg mindenfelé, hogy a magyar taj és s magyar éraslmt jó hazafi as, a ki sem engedi meg, bogy a aaegéay aépowiály kiaaolgáltssaák a nyomor, a sakütás ás ss ussors Qldóaéaeinak, fojiogatáaamak. Nem a mi baláakörOakbe tartosik agyas, ée ■int fontos téayaaót sl nem hsllgsikatjuk, hosy ive i alkalmas mód volna a társadalmi egység valósítására a katona aorosás la. Eaeket a «oro« aá\'okat ugy lehetne véghes vinai, hogy a nem-ssiiségi vidékek bási ezredeinek lee pedig magyar fiukból, a magyar vidákea bási ezredei, aek Isis nemiatiaégi fiákból ujonoostatnának. Aa ilyen eljaráaból ismerkedés, barátaág, o»ase-bazasodás, aógoraág, rokonság keletkezetnék, — a mely sokkal kóselébb hosaS a máa nyelven be-allö honfi társakat a magyar ajkaakboa. A telepítéseket ia agy lehatas végrehajtani, bogy magfeiaaaák a telepitvényekei; egyik (elében magyar, a máaik leiében máa ajknakkai; ée mát ia agy, hogy Iflbben legyenek a magyar eaaládok, mart a magyarbaa kevesebb sa elleot-álló sró. Es ss at ia kósslsbb hosna ókat egymásboi a társadalomban éa snybiisné s bi-sslmatlsaaágoi, as idegenkedést s a súrlódásokat A Jteiepitáaek easn módja a régi világban kulönőeeo pedig a mait aaásadban, lóbb megye terűletéa kftvaiietett is ás miat a mostani la* paaatelalok biiooyitjsk, minden (Itt a f legjobb eiedasáaynyel. Hatalmú asarepre vannak hivatva társadalmi agy beolvadás tekintetében a kiededovodák, lóid* ■ivea-, hátiipar, faragó-, bányamunkás-, asólló-aiati- éa ksrtésa-iskolák stb. De mágis oaak agy, hogy egyik késbea a lutalo n, a másikban padig alkalmilag a (sgyelemtartó vessső is ott legyen. A társadalmi sgyf ssempontjából egyéni aéástam, begy éa sem volnék ellsas még annak asm, ka aa okvan vidékeken, akol uugyobb saássa nemsáliaégek laknak, a magyar kóaépfckolákhan (ymnáaiumosbaa ámbár nem kótalsaólsf, nem k readae laaár állal — a vidék nemaetlaág jellege sssriat — a horvát, vagy a román, vagy a aaerb, vagy a tót eyelvet ia taaiiaaák, -» kegy gy aaen nyelvek egyikét, vagy másikat aa ér- dekttdó magyar ás nem magyar ajkaak mag laaulkaiaéb. Itt legyen megemlítve ason intézkedés is, hogy neveltessen as állam minél tóbb fiút a ekból aa esek rásaárs ssolgáló állami nemiet iaági öaalöadijek alapltáss állal. Mert ba Selhárla, Homéaia bossásk la, kdlfóldre ishalalmaa péns-ósasagsket küld ki — állami árdeksinek eló-mondiláaa, illetve e haao ló nemlativége rokon* asenvánsk ábresstás végett i skkor hazafias kő-telaaaég peraaoeolja, hogy ilyen, vagv hasonló áldoaaiot Magyarország ae sajnáljon legalább a hasa halárain bellii. Ennek elmalaaatáaa bű a Isaas a basa, btta lenne a magyar asmset ellen. A fóldmives ás iparos Ifjakból alaklUadó dalániák és műkedvelő társaságok la sokat ae-githeinének a táraad <lmi agység kisáaatos céljának elérésének Eaeket la kűlOsbósO kedveamé* nysk ás állami segélyek álul lebstue Ossiónósni város éa megye szerte vsló ntssáaokrs, kiráad u-láaokra. Sokat tehetnének evégre a cselódtartó gssdák Is, bs nemsetiségi embsrskból foadnák oaelé-daikel. Esak minden nebéaség néfitűl Brfimmef lannlják msg ayelvünket ée ka aaolgálalukból kilépnek éa baaamennsk: otthon ma)d rólank más néttteksl, kedvs<óbb válsményeksl terjesi-tanénak. — Ha kóstapaaslaláa aaerint a bórtfl-nókten, \|fegyiatésotekbea óseieeaokaak a még agy árul is megtanulnak a nrm<etiségek : any* nyival iskább tog e jó eredmény aióéllaai a roldmlvatés, ipar ás kereskedés kórOl alkalma-wtlskaál, as építéseknél, a bási körben, gyárakban, aa iparos és béayamfibeiyekben. it lehel s tár la bit, remény s nseretet msgvsii bmtageealk sl ssálss s ftsiába minden felé. A tár nyilvs, a nsmset bálás ás as panaea kodjék senki, a ki a kAaflgynek igasáa aaoégaial akar, bogy nincsen asámára tavákenysági kór; mert aam a főrangú jog, asm a damafóf irigység \|g gea aaoritják öt ma már a köspa-Ijáról. Oly csámos iere van a kóstevékenységaek, bogy váiaaatbst belőle mindenki magának valót — hajlama éa iebe\'<4ge aaerint Éppen as a mi bsjnnk, hogy aam akarnak foglalkoaai a táraadalom dolgaival, aaelyek ília» láaael, jóvadelemmel nincsenek óessakóive. Padig eaffus u. a. nobils offtcu n, mély olyaa aaépea jelTemsi a múltban a jó-sivű, nesseselkű ás humánas goodolkoaásn ma.yar nemes embert. A kit aora felrahásott vagyonnal, mlvsltslggsl, atálssebh látó körrel éa polgártársainak becsi-lé-ével, bisalmával: férfi, vagy aö, as na álljon fólre egyik sem. A nobils ofHcum kőteleaaégei ró s baaaüra, * bogy aaolgSlja aa államot és iársa.1aimal, gyámolító a saegényekst ás aiűkölködőket. Oak igy lehat erósbb as állam, nemesebb a társadalom a oaak Így gatolbaijnk meg, hogy as emberek oe rohsnjaaak aa önsáa, S\'tkkaeg, vagy nólklIOsós utján a ssoolálUmaabs. A társadalmi Igyskkel való foglalkosást a baaasserste\'ta kívül még aa embarmég ia kóva> teli. oaak lateaben bissank, »iai biaáakl Kmber»ógUokből álljon tssa hasSuk\'l Da mágia biitölibet tebst a társada\'mi egy. aég megteaieaü éaére a magyar láreadalom, na maga Is erályeaen hosiálát a nasy munkaboa; ba műveltségi, értelmi fölényéi, fajsulyát minden sgyee alkalommal; kirándulások, vándorgyülé-aak, kongreaaansoknál minél gyakrabban áa foko-aottebb mértékben mula\'ja a aemaetieégek siótl A aemaetieégek ba látják, bosv minden táron mi vegyünk aa erőeobbek éa velük liamáausan bánnak: ó-ikáat hossank aimulnak, önként alaa-látitiák saokáaainkai, öaaént mesannlják nyelvinket a ésirevéi lenül megbisható barátokai fognak ssereani bennük. Társadalmi Tálaulklak lerembeláaa. Hagyjunk lől tehát már agyaser a rendi (okoiatok oastályislak felálUtéaával, ha táraadal-mi egységet, egységes társadalmat akaraak. Ne kalaaaak agymla hitéi, va»y vallását, bogy pokollá teayfik a fűidet; ae bolygassak egymás foglslkosását, életpályáját. Mert nem as életpálya, aam a mglslkoaáa nemeeiti meg aa embert, haaem a asemályea érdemek, a siemólyes lettek, tásgyaroraiág namaeii nagy oéljsinak magva lóaitásában egyikét rem nálkfllösheli ason erők éa láayeaökask, melvak a társadalom kűSnbösö rétegeiben rejlenek. Mag kell aaoabsa jegyeiaem, bogy a táraa-daimi agy»ég nem követali aattk»ágkóppea, bogy a —4gv» megnyissa termsit, saalonjait a népnek és AssnaAIslkaaaék a ISldmiveléaaal, iparoaaal, vagy kareakedővd. Minden ember aaokkal társalog, mulat, kikkel kataaik a ólt árai magát legjobbaa, a hol miveltaág a máa ahbas hasonló vagy attOl kUQsbaső körllményak nsm állítanak eléjs válaaafalakat. Annyit atooban megkívánhatunk a hasa it dekóbee, bogy as ariwtokrala s általábsa i Hrtokee nemaaaóg fetadja előjogait a táraada lomban áa a nyilványoa kóshelyakan e tegye le ntodorából magáaórintkaeéeaibaa miadaat, a mi linsmÉMlliil aláabat áa sérthet Aaok padig, akik ipariksle», vagy keraakedée-ael foglal koiask : viaeltaaasaek a földbirtok oe oastáiy iránt tóbb bizalommal, negvobb tíasts-letteL 8 agy aaok, miai a földbirtokosok hárítsanak sl magoktól minden o\|y esetei, vagy téaykflrtlmáuyt, melyet ai irigység, roasakarat, vagy féltékenység ürügyül haasnálhat 01 f balyaaáak, faaiült viaaoayok alőidásásáro, félraér-láaakrs, kisbkkeaáeekro, kölosöaóa asgbasealás ra ás ttisadalail súrlódásokra. A jég magtőrt. A usaaseti társadalom aidaa Oa éa leánya ársl, bogy aj köUlaeségek báral nak reá: bogy a uéthuxó erőket egyeailjlk, a tespedő kfiaöayt megtörjük; lelket Óatakak kétaágksnésbi, bizalmat a esOggedóabe és bogy H I R I K klaevisliik - resla éa Uvlrél A kereskedelemügyi mlniaztar kinevezte: Bmji Jósaef pósta és táviró- tisztet ftlügytlSvi; Hit Miksa, Palkó Zsigmond á« üdrtntr Káró y pasi _ és távíró-tiszteket flkUtlékU. — A posts, táv viró é« távbessólo elsők igatgatója kinevezte: Tuk Béta éa Villák Jáuo< posta áa táviróS gya-korsokokat posts és távíró titMtkU; Csíüdtr János ás SoNaeniera Frigyes poéta éa táviró segédtissteket segédellenörökké; PtaUk Qyula posta áa távírói aegédtísz\'jelöltet legedtiastté j itóróe Lőrinc aaolgat — aliiasUA — FimUd rangban tUUpUk : Sommér Náthán pósta éa IA-viró felügyelő, Qnul Miksa éa Armf La\|M Mtiestek, Zaviüa Adolf p. és távíró-ttest ée CUkéMf látván altiszt. — As i<t Is\'soroltak részben s Nagy-Kaniasa városi,-résiben a mozgó postshivatalaAI működnek. - Kamuira! tagak válaistéia A soproni kereskedelmi áa iparkamaránál IroasdáaM jóit tsgsági helyekre a nngykaaissai atbianUaigi kertilel a következőket vAlasatotta meg: BMJpi tol, i(j. Futdkoíftr Jósefet éa HireeMÍdát roodea tagoknak a kereskedőt twalály réaaáről\' SmUir Lajos, Miliinyi Sándor ás Dsmm Kslmánt sa Iparorok róssáróL Póttagok: Unow UUaaaaa Elek, 8ekm Richárd, Adoll, HUM Jáans 8amu Jósaef éa Ttfdiet János. - „QaaslMágl Taáéslié. \' E dm alatt 8sékss-r«bárvárott ajáv óla agT általáaoa kfta- gaadasági érdek! áa iameroUsrjsszlő (olyótrat Jelenik meg Aa^ddig msgjelest ssámok k.zárólago-isakemberek dolgozatait tartalmázsák ée baaaaoa tanácsadóul szolgáljak miadaaokaak, kik a kóagaadaaig áa aa asasl kapcaolatbaa levő tanalmányok iránt árdeklódaek. A aaer-keaziőtáraak közt Békt/fy Elek (Zala Koppány) éa Mikik Sándor (Kssatbely) lapnak dolgosóiár-wl ia helyei foglalnak. A lap elóAaeléei ára agy évre 8 Irt 60 kr. Sierkasstóeég ée kiadóhivatal : Mássáros-atca 5. szám. — lótéheayeéia malatoMMAs. Udmar Imre ssinigaigató a közönség nagymérvű pártfogását vissonzsodó, igérolet Isit, bogy a heiybsU ,N6nUt\' javára egy jótólonyoálv előadást tog tartani As Igasgaló azonban értaaAlváa, begy helyben M nőegylet van, a tat! ajánlatot — értesülésünk szerint — oda fogja módoséinál, hogy a jótékonyoélu előadást nem a .Nőegylet, beásni s afráinyáe k ivódik, Uletve kulturális inlásmásysk javára fogja tartasd,\' meiysk nagy anyagi küzdelmek Unt, felekezetre való tekintet nélkül - fsáéinak Mg eaabsrbaráü hivatásuknak. — TaaalaaAay-al. Miat már lapaab magalőaó wámábsa maginak, a laliigiriaagi felel keroaksdelmi iskola aóvsadáksi —baM áálatás meglátogatták a sngykiaiaml malááa-gyárt és earfősődét A tasiatMt iQMga C\'dsardg Nagy-Kanisaa vasárnap v utóját megtanulta ée al is mondls leekéj-tt olyan i gyore tompában, hogy aa előadást lagttlább lal agy negyed árával megkurtította. — Szabottén klvtll meg egy tú alak tttnt (al a látóhatáron, kii a asinlap Nmgy Miklósnak nevea, mi aaoiiban osak agy igen-igen piciny Miklóekéi láttunk, kiről — ha nem tartanánk attól, hogy a Robinson CritHun előadásában közremüködó gyermekeket mitpipl jük — aat állítanák, hogy 0011 gvermekelódáa-rál lelhettek a aainpadon. Aa igáagatónak a próba alkalmával látnia kellett volna, hogy e«en — különben csinos Hu - nemvsak Octavenak, kenem általában nem aiinpadra vulö, Olyan darabban, mint a .Vasgyáros", melyben a leg kisebb sasreptonek tudnia kell, hogy mit csinál, nem aaabadott volna Nagy Miklóanak helyt adni. Iliért nem inkább Redeyvel jálsaatla Odavet? Ka esetben legalább egy rosss Ulignv herceg helyett kaptunk volna egy elfogadható Oclsvel, a herceget Jpedig eijátsahatla volna u igssgalö maga és ha már mi oesljuk ki a sserepeket, ugy Nsgy Gyula (Bachslin jegysö) sserepet á\'adluk volna 9árkőaynek. A köaöneég Tuboly Klementin é« Seabö Ferenc ssep tshelségenek teljes méltánylása mellett kitOnöen mulatott Nagy Miklös lehe tetlaoségln. Csütörtökön a NsMatan\'nlg vig 0perelte volt a műsoron. Aa egéea napon át -sah adat tanul tárté eső miatt a szokottnál jóval kisebb közön- Zala 97 ssám («. lap.) IRODALOM Narenlt a lllt\|lirUatt hlaéallrl. E a okát lámadoll. aaorgaiaaa 4e iiegylrdeal \|ala« "aduinak agy kla eaeaybaa ntnndja al gondolatai! a tértéuatiráa feladatáréi, i)él\|árél, a aodaaarslrél. Aa aaaay a nsurkonatiaAtMn aagja. Inníi nagy alllalalaak, a Nagy Kipnit Vlllgiortaaet-nak 1899. májas bő f in Bodrogh, Liptó, Pozsony vármegyékből, fayká» rokrnl pé<i\|g Somogy, Nyitrs,,Po«sony, Trenceéa, Hont, Nógrád, AbaucToraa, Komárom, Zala, P»et, Báoa-Bodrogh, üömör, Háromsaék, Maroe-Tnrdii, lle«es, Csongrád és Tolna varmegyékből panaaakodaak. A >sessélyes időjárás lo\'ytáa a alttava\' malyWn nspili tWrtkél t.aartatl aag aael.aaAt \| nOvenysStegyanlőllsuttl fejlődik. A a orrtág egyes a aalyek «t ■ miinkalórealt a aaaka MtirkoaaMltin és1 - - •* ■ • — - w \' ■aglráaákan vaastlk. Nagyra, Igán sagyrs . tartja as agyaa léay, as sdst IrtlkM, — liiasas a síikül iakiisllaa törté-ael#t Irsi, tlit a Aaslyt arra vntl, hogy a as .íaldolgoaelt" lagyas, asaa ,lgaa klpat ayaJUon. Máa aaAval: Igak ll tagyaa, klp la, Aa tro IIHaaaou vállak, imirl Ly laaltkat legjohbaa, ilo igaalt táttaaaoii, u lgaaát Idlase allakba. Mimiiül tényt faleoroial hlaslagaa, mart hiaaaa a-m a téglák laáaw taaai aa IpélaUt, k saa elrsailasáaék, Süt ast kiesi, aa adatok lalauroláaa válogaláa allkél mag kaaialtasá a kittel, aart saa aagodaé, kogy a foatae iasaay aa él a«a* Illaté helyet Foglalja al Aa egylaietgak kkláal>4aéaé;e s a kéitabaAg folUmorúlo tassl váltoaaloaaá, gaadaggá a térté-tiltat, aa tttsttll aag aa Ittméllémklél. 1)0 agyla nem lakat a tSrtlsaÜré vaaatéjs, aég akkor aaa, ha aa Íré aaat aa átUléaoattéaUl. Aa Iré eokbaa tévedhet, da aa Igaaán fon -toa aaa maratihat ra\|tvs s vlaagáWdit aaoa alélt, oaak aa agyaa eaaaélyekbae, aa agyaa Mostinytklisn karaaaék a tér (oltat anyagéi) kwiea aa agyaa kőrakat ItlISIUI eeaealkbaa, l aa aasaekat aagvaléalté I tlaalavekbea. — Ba volaa ftlvlil klvoaala a kltésé aaaayaak, aaty valébaa aaoalay a aagyar InHtatoahaa, a ntolyet aár ainatra ia lefordítottak. Aa aaaalk gasdagaága aallatl sagyhaa aaall értékél aa la, kogy valébaa kéilél ayalv.ii a kéltél aaárayaláaaal vaa I írva Aa alttaaé — a (Sastaa kiadványok kalyaa aaakáaa \| aaartst as alsé kiitol aulai féaatlbaa vau. Kaaal bols-\|aaéd<ill a uy st laft kétala Aa eglaa kitut ára éisské-léahon S (rt. agy fSsot ars Sn kr. Megjelas aladau hiten ség Jött a sainbásba. Ellenben megjelent aa elaö i egy mot. Kapható Havai Taatvirak Írod. lst. Rémvényiár-vlrágadomány egy gyönyört virágos kosár alak-1 fo* ÜIWl"\' ls,) 1 M,m,w h1"1 M»tki-jában, melyet Lévay Sásikéaak. a darab cim- xT.rtU„ii.,.n- ■agyar lap, aaraly aaa aaereplöjének nyújtották at mindjárt belépéskor, plrtoélokat, liánom eaapáa tgaai aaaaatt órdakakat aaotgál, Kedvesebb, tetsxelösebb Deniset, mint Lévay s Magyar Hírlap. Résol agy évtlsad. aár. kogy aladaa Sárika volt, még képaelni is alig lehet; ée most í»"flM Ai\'fü!íbM\',.l11\'1\'\' 5 ___9 . _T ,, . .. . ■... . lé atbaa. a loslolkaiisliti védíja la táaogaléja a Magyar Htr- egy nagy. msréas ugrássá már át is térheittnk , Mud.a„ kn«rjotls flgyalanmol. a koairdak hu aaotgá Lorioti őrmesterre, [SárkSiy), ,ki nem áltta mg Wfél\', adván a reneg őrmestert kitánöen. Exen boMaatos gedve a esinésanek, a nélkül, hogy ea a darab ártalmára lenue; de AWy tíyula (Cbateau gróf őrnagy) aainte veesedelmeeen sokai haunulls lovagló korbácsát Különbén is a .Ssaltán operett* .ndsastsi\' basáját látaaott játssani. a kikapós őrnagy bejeit lUséay (Gelesalin) megtelelt, noha 6 ia a kelleténél többet mókáaott Pénteken ; At ÁruityUkodmimaí adták ölöd\' aaör. A ssinháx s nagy eeő dacára — majdnem sgtesea megteli. Szombaton: A Qywkmet Uámyok kerültek ha—latóra általános bérlelssűnetbea A szinhus megtelt Az előadásra visszatérünk. részeiben a gttböim»vetések, főképp pedig a rozs ritkulása ée itt-ott s baza elmaradása, továbbá a tavasziak Itutstt es egyenetlen kelése ée fejlődése már némi aggodalmat okos. A kukorica vetését és keléaét is több helyen hátráltatja a ssslea és hideg időjárás. A busa oraságaserte ns<yobbsr* kielégítően, sőt hélyenkint igen szépen áll; néhol lulbuja s iH sarlózzák ia. A saára<ság«okozta risaianaradist u Alföldön egy jó országos eső még helyrepótolhatná. A rosa és kétszsres az ország nsgy lészébee már kslásaba bajt, sőt néhol teljesen kalászban ált; átlagban jrtvn gyengébb a busáaál. Az őszi árpa meglehetős jói nö. A ssb, lóképp ss Alföldön, többnyire szélben kelt ugyan, de fejlődésében mégis itt maradt sl legjobban, A repcében főkép a inam asi lágy éa as uiabbaa fe lépett rovarok sok kart okoztak. A kukoricára aa tdéjáráa baeenlóképen kevéesé volt kedveeö. A hüvelyesek éa kerti vetemények vetése még tóbblslé lelyik: s koraiakban a httvö* időjárás kért okozott. A kölss és tatárka vstése szintén még tolyesutbaa van, hasonlóképpen a len ée kenderé te. A éo-hanypalámák kiültstésére ss idő nem alkalmae. A takarmányrépában a rovarok sok kárt okoznak, A cukorrépában is paeatiianak a rovarok, de e< n növény mégis jobban áll s kapálását mar megkezdték. A korai burgonyát sxinléu kapálják, többnyire jól keit ki. A legelók tlv* plbll^í^llaaráiyví* » Katyar Hírlap. A vidék I nő egyenletesen \\ helyenkint gyenge. A szőlők BOTHPHMMHMMMHIIlsgkiokb iogsaak la lop nty ibar Ara, mint a>iagy a aa- -nyitása ée metszése béfejeiletett. A szólók álta» operettben sok minden meg vsn en- seéUkakaa Meisawikaév-ay ■í«»»J» kaasllsa ai^tt UhuQ jöl keltek ugyan, de a hűvös időjárás Itt ■ Iss\'-sU-abb orassgoa kérééaaktaa la itaarkaaaléjo r«yl ■ .. \' h , •l e-e-Al—Uliííaa kall. Sándor, kl a magyar iMvtiég Ugkitts&bb vréivat asoigátjs " "" ososot\'. A Korai gyo«oieaieiesbea saio-a Magyar Hírlap révéa a kéaégyal. A aséplmdalai munka-1 "osett a raerciu«i erős hidegek, valamut SS áp- Törvényszék. - Végtárgyaiésok éa ítélethirdetések - 1899 him4ju* M 8-dn Mftn)\' Magánokirat- hamisítás bűntettével vádolt Kontree Lenard e^ leni ügyben végtárgyalás. — Hatóság elleni eróesak bUntottévcl vádolt Sifter Borhála eUeni ügyben végtárgyaláa. — Kmberölée vélaégévet terhelt Zsebe János elleni ügyben Ítélethirdetés. - Lopás bűntettével terhelt Polai Fem one esü\'. Bsttyáni Cili i iss slleni Bgyben itéleU kirdetés. — 1899 hi májút M 10-én (utrda.) Lopás büntette ée tulajdon elleai kihágással vádolt Aee (Kovács) János s tsa elleai Ügyben végtárgyaláa. - Lopás büetette ée vétsége miatt vádolt Hegedüe (Balogáee) József s tsa ellesi ügyben végtárgyalás. — Tűzvész okosás vétségével terhelt 1/j. NJilei (Szegletmájer) Ferenc elleni ügyben ítéM. kirdetés. — Sikkasztás büatettévei váddi Kis Feronc ellen i ügyben itélethirdetée. — 1899 hi «4jttí hi li in (péntek). társak állu Jékal Mér áll, aa aglaa magyar saaaat aladaa Mákra ktauolkadS a béaskaaéga. RondklvRI tartatuaa, vát-toaaloa. érilakfossltS a telkwaa aagblahaté s Magyar Hírlap aladaa agyaa náma. llovatai gaadagok. Tinái aagaa I Irodalmi aaliinaalva vaaaak Ngvlaal kérdlsakban igaai taklntély. BlSflsstélnck blaalaaa jé barátja. Sogttl ékat aladaa Iráaya klrééabaa taiilaaaaal, felvllágoattásiial, a aaarkaaaléi ssaaatakbra aly kaagiia, oly latktéaaanlaaaa, ■lat agyaiba asks lap aaa. 8 atndeaanfolél annyi kod-Taaaáayt ád alSflaatSInsk) liogjr ss példátlan a aagyar I klrlaplradaloabaa. A latsad ragéaya olmft albumát lagyaa kapja aag aladaa a\| uagyadévaa aléltaaléjt. As Idsi kény V- > piacnak alaea aaaél ardakaasbb taraéka. A Pranoia Divat-j lap alak pompái divatlapot, valamint a Kla Világ cial aaap, klpaa gy raeklapot aokkal oloaébbaa kapják a aagyar Htrtaa aléftaatAi. A Magyar Haaloa claé ramak folyóiratkoa ia kaavasalsyaa árun jstaak aa aléHaUlt. Tolatoj -Faltá- > aaéáa cíaá szgykirt uj reginyit ktali moat a Magyar Hírlap. Aa addig aagjalaat réaat as sj aléHaalAk dtjtala- iaal kapják. Ka a TuUtoj-féls rsgány a lng<aabb védéb-aaéé. aalt a mátok gaaaága miatt alkskott laányok érdaklbsn 1 valaka aaglrtak. A Magyar Hírlap atfiflaatóal ára lélévra\' 7 Irt, aagy,4lvra 8 Irt 10 kr.., I héaapra 1 IH iO kr A Sndapaataa vaa, V. kantlat, Hoavéd-stoa é rilisi derek é< jégesők sók kárt okozlak. NY1LTTÉR. Nyersselyem-básztruha S frt 86 krUI 4t írt 78 farig telje* SltlayMa vaW kalau I — Taaaara Is Snaaloag-Poagl a. valaalnt Mait, Mér éa asi aaa Haaaalerg aalyaa 41 knél 11 irt St krig aétanakénl — a lagéivaloaabb aalila, aaio éa alatlalkaa Mral-fagyaallkaak podakér éa váaaaattaaa. »ala-alat liáakoa aaállttva, - ■Wékst paélg )IHlhl daliával kéldsatk. HEHNEBEM & Mlyomfyánű (aa. Is kir. aévarl eaáUMé) — Ha»sa (ü) I Magyar lavalaaéa. Sréjcba Illa— lartlUtyag iagaa»aall kladékivatal aaáa alatt Közgazdaság. I>ereskedelvinttg\\ i, mi a<"k a luvsrlevelek, Aa uj fuvarlevelek A niaster elrende>e, iiogy melyek a/ 1898. évi jsauar l-en éleibeléplete<l vaauli üaletss.ibál><s usk tne.iele A alakban s 6 éa 1 kníjcároa béiyegjegvekkcl a<litia\'n»V rló, május l-en ml is, s/nnh«u t>ezár< sg október végéig leihas\'uálhalnk legyenek, illetőleg a va suti állomásokon, ugy a tiel , min> Aasilrisval vit\'ti forgitlombtttt, ez időponti)! eltngadlassanaii. A vetések ál Inait. A földmivelésüsyi ainix/terhes a gssdasagi tudósítókt»l érkezeit jelentések szerint Kgesfl. okos la l áronról: Fejér, Pest, \'Biiranya, Tolna, 2aU, Súros, Öómiir, S-.nboh a, Heves, B.ics- Gépkötóde. Alulírott ajánlja magát a &. érd; kösönaégnek mindenféle gépkötéaaot\' munkára, — keríkpdrosóknak kStitf ingeket^ továbbá,gyetmekrukdkat is harisnyákat vagy ezek javítását éa lejtését a legmérsékeltobk Araikm • leglakbas kéultem. Bsivea megrendeléseket kér: Vittenhtifer Mária gépkeié. Nsgv-Kanizaán, Némei»utca 770. ss elleni vétséggel ügyben végtir- Ro- Többrendbeli családi állás vádolt Paudsr Ferenc elleni gyaláa. Magzatelhajtás bűntettével vádolt Saefl sálls elleai ügyben végtárgyaláa. Bágahnssáa vétségével terhelt Világos György állad üg ybea ítélet hirdetés. Lopás buitette és vétsége miatt terhelt Groz-dek Regina elit ni ügyben Ítélethirdetés. BströL-CLlsttos szépségéét lehet eléuni s 4r Spltaar-Klr MÁMA krasraasfl, smely már agy tégely használatánál elhalvanyi(ja a szeplő- ps majloltokai. állandó használata pedig teljesen eltávolítja. A JMaae Pader" és „Márta aaap\|iaa-\'>nsl haszna vu pedig megóvja az arc bársonyos külssgét a késő öregségig. 82—18 Kapható: Govorkovich János Mária oiítprtirftaii Eszék. felsöTároi- eredeti csomagokban. Raktér Tlrlk Jéaacf gyógyszerésznél Budapesten és minden nagyobb gyógyszertárban. Egy tégely 86 kr. Postán legkevesebb bárom tegelylyel küldök utánvéttel Bővebb felvilágosítással ingyen ée bérmentve. f H»gy-K«nim, vatániap Zak 87. szám (ff. lap) 1899 május hó 7-én feaác lgaigaló-Uuár veteléte melleit jött — Nepilkáltl barMKf fcer»«ii«il.; kenőcs, mely e kínos betegségek biita gyftgy-honink én s helybeli tslsfl kereskedelmi iskola Péose\'i nagy ssensáciél kotlett Ksuu Ármin é* szeréuek bizonyult Városank polgárai kézül is növ«ndék«i által a megérketésnél .knllsgiálli fis pécsi bornagykereskedő <"g tumjd hhmsh >k, uiválytsséggsl fogad Itlftt. Ai i fjeiig piak 2 -II j Katin lgnáonnk HzíllttW, Rann több nap e.Őtt érát töltött vároiunkban, mely rövid időt teljesen \| elfcUtil Piciről és táviratilag tudiilu Bécsből, igénybe vette a nagyszabású Iparvállalat inog- bogy nem tér többé vissza. Szökését ngy m igya-takinté\'áéss sör készítés módjának magyarázata, iássák, bogy a pécsi borpiac válság anyagilag illetve bemutatása. A ■egtekiolésnél si iQnságot tönkretette és valóssinülag attól i« tartott, hogy Ooldkammtr Károly él Botmbtrg Rielisrd Igazgatósági tagok udvari elötékeavségnel ksliu-zolták, iiákiserü msgyaráastokkái pedig Shrlick Riebard ssrfOzftaaestef saolfilt. ás tfinság, mely nsgy érdeklődést tanositott a láttoltak és hallottak iránt, sson msgiyösódést is vitte asgaval, bogy terfosödéuk gyártmánys olvan kitűnő Ital, mely dicséretére válik asrffiiMénknek és minden vsrseoyt kibír. - Tssllék gyűlése. A ./alamégyei ált. tanítótestület" nagy-kanizsai járásköre es évi reodes (tavuszi) közgyűlését 1999. május hó 18-án (csütörtök) lit órakor, Sormáson, a köaségi népiskola helyiségében tagja megtartani. Tárgyal: 1. Miit gyűlés jegyzökönyvének lelolvssáss és hítelewtese. I. Gyakorlati előadás a msgyar, nyelvtanból. (IIL onl. a Kimondat a annak lőné-vi alanyáról) Tartja: Andsrs Károly ar, sormás! rendes tag. 8. A tanítók egyesületi életének fejlesztése (hivatalos vagy szabad egyletek legyenek-e !). Előadó : Kertész Jóssef ur, nsgyksnissai rendes tag. á. »A 7—14 éves korig Isrtó isukö-telezettség" és ,Ai önálló gazdasági ismétlő Iskoák. Értekeiéi Selmeciy Imre ar, geltei rendes tagtól. 8. A nyilvános (iskolai) vizsgálatok meg-ssflststése. Tárgyalja: Kovács Mikiét ur, nsgyksnissai rsndss tag. 6. A ,Vtsvármsgyei ált. taailólestülst< többrendbeli i.idilványs. Elöt»r-jesstí ai elnökség. 7. Folyó ügyek, netáni indítványok. Nsgy-Kaniisán, 1899. május hó 1-en Uajgsio Sándor járáskőri elnök. — IraC Mhsmg a siléék A sem> régiben slhunyt löhsrceg éleiéből, érdekss dolgokat beszelnek. A Iftheresg nagyon szerette s isidé dslokit i síi illiüák róla, hogy as össtes isidé imsk és ssoltárok lengyeles és modernebb melódiáit, vslsmiai a lengyel isidéi kuplék melódiáit el tudta dudorászni. Egy bácsi >-idó erteke« kösiektU melódiái sasntyének is öl kolossvári orsiágns vegyvizsgáló állomá< vus gálaia alipján hamisítás miatt el fogják ítélni. Mar biteleiói képviseletében s pocii bank meg-vissgálta könyveit. A , vizsgálat szerint Kuni adósságai meghaladják a 170,000 forintot; e/.t a x ósúegei azonban közkoremli fársa, Sch ipringer J. bánkcég teljesen fedezi. Kanti Allilólag hamis váltókat is holott forgalomba és ezéri menekült Pécsről, otthagyva csaladját. Kann szökésével n péosi pénzpiac kart nem szenved. - A Wréekereeat kftsgjülAae. A Magyar Hzent Korona Országainak Vőrökeresz\' Egyesülete Stefánia özvegy trónörökösné Jőher-cagssssony, legfőbb védnök éi Lajot Győző főherceg, védnökbelyettes jelenlétében e hónap 17-én sserdán délelőtt 11 órakor a Magyar Tu« dományoi Akadémiai disitermében yyász-dhzü\' Uit éi uyoinban azután orntágon köxgyüUtt larl. — Ilaláletéa. Lapunk lárlaknr értesülünk, hogy Dobrovili Jdnot, \|(ighnllgató, a nngykaiii-isii fiatalság egyik igen rukoiM/.uovu\' derék tagja iiomba\'on í. u. 4 órakor meghalt. Még oa <k 24 éve* volt — Niéltk regenerálása A Balaton vi-dékéu moi már n kisebii t földbirtokosok is derekasan hosiáfognak a Qlozera puizlilotta Szőlők regenerálásához. Mint a T. és V. irjs : síig akad égy-két szőlősgazda, ki ne termelne .vad vesizőt> és ne ojtana legalább annyit, hogy egy egy vágót ojtványokkal beültethessen. Sőt a tehetősebbek már annyi ojlyányt készítenek, hogy másnak is jut belől és Igy .pénzelnek* is mar munkázsaguk révén.- ís ezt a józan magyar népét csakis a nagyobb szőlőbirtokosoknak a rendkívüli munkássága indította utánzásra, emelte ki abból a letbargiából, melybe őt a flozera veszedelme döntötte. Ai idén oly na/y mértékben láttak hoiiá a fásojtványok készítéséhez, hogy csupán Tapolcán_4 oly telep van (állami mondják. Följsgyestéktovábbá rőli a követkeiő I telep, Vastagh Jánoe, flirsch Lipót, Friss László, két adatot. As ötvenes évskbéa is nagy ebédet \'mely egyenkint százezren felül ojlotf; ha hozzáadott Ernő föberosg, melyre égy akkorjában I számújuk a Balatonvidéki liloxera ellen védekező nemesített ssidó bankárt ii megint, Mikor a x»idó I Egyesületet, a 80—40 szőlőbirtokost, kik tisezren bankár u étterembe lépett, a katonazene régi i főiül ojtottak és a nagyszámú kisebb birtokoso-isidó dalokat fujt A bankár megütődve hall- lkat, továbbá a vidéken a lesencetomaji bal.-gaits és asvarodotUn tekinteti kürti A fábero«g edericsi, badacsonyi, ssígligeli, révfülöpi, köves ezt éssrevetté s igy taóli vendégé bet: wOsak kállai stb. nagyobb telepeket: bisvast 4—5 előre uram, minden batalmssságot t magi pép* j millióra tehetjük as idén késiült fnsojlványok himnunával ssoktam fogadni." Aisidrt tudomány; némát. Nem megvetendő a aöld ojlás alá-rakott iránt it ntgyon érdeklődött ai elhunyt főherceg vad vesssők száma sem. A zöld ojlás meg is és égy ásben, méta Mspy Msniés jact, Faasl, j érdemli, bogy nagyobb mértékben kultiváljuk, akkori rabbibos fordult és aéhány judaica mert az írás is taraja, hogy mindeneket megpró-telöl tudakozódott nála. A föbenqg a nagyiudót báljaiok. rabbitól a felftl is örömmel értenült, k>gy JótseiI — Piimim kérkseslssk Jugh Jóset nádor felesége, Máris Dorottya, milyen slőssere bérkocsi tulajdsnot s saját, valamint több társa tettel fnflalkoaeli a héber tudományokkal. nevében pansssos levelel intésett hó</.ank, mely-— IJJdssiág • áskáayiéksak. A ben elmondja, hogy néhány fiakkerns bisoayox „Möratkon" hirdetés sierint ezen cikk a legked-1 előjogokat vindikál magának ss indó-hási bérko-eltebb és legjobb dobánypótlék, melyet a 19-ik esi állomásos. Állítólag 1 2 bérkoosi-tulajdonoi oásadbaa vsgyiték gyanánt kipróbáltak. A nem tartva be a főkapitány által megállapított Möratko naiMsak ölesé dokáaypótlék hanem i sorrendet, erősaakotan as első helyre tolakodik, •úat keverék, igen ksllsmss illatot kólosöaöz. \| mi resdesen éktelen lármával történik, inert a sokan hssinálták már es néhány napi hamnálat után győgyu ást értek el e csodakenőcscsel, mely kizárólag kapható 1 frlért Zoltán Béla advarf szál iló gyógyszert arában Budapesten.\' — Negyedik as. klr. n-abnánfaanseH •astAlyaar^Jaták. Ai előttüok fekvő terveset szerint májat bó 18-án ét I9«én lesz as I. osztály bozáss és figyelmezto^jfik különösén olvasóinkaf, hogy a nyerési esélyeket esak akkor leket ezen sorsjátéknál teljesen kiaknázni, ha már aü első osztálynál megkesdjük s játékot. Amint kttlümbőzö helyről értr-sülftak á sonjgyek iránti kereslet épen oly élénk é» nagy, mtat aa első játéknál volt és azért tanácsos, hogy minél elébb egy sorsjegy birtnkáb < jussunk. Az első osztályú sorsjegyek ára egy egész sorsjegy i frt, -, fél Horsjegy 3 frt, —, negyed sorsjegy 1 Irt 60, nyo ctd sorsjegy 75 kr. -Hí a különböző foelárusitók felett szemlét tsrtunk, akkor n* előttünk ismerős Török A és Tsa céget. Budapest, Váci-kőrut 4/s. mint szolid bsnkhá/at, mely nagy tserenesével játszik, biz« vátt iijánlbsljnk. Aki tehát Tőrök A és Tsánál Váci-kőrut 4/a. alatt vásárolj* sorsjegyét, aa a legjobb kezekben van. Iiyst liralklk Hf jé adkkre, saSp Isis m« BMileU stsaasl fehéMask JHsalksrfk latésluéMsak ér. AasasfaM araál káslfca Sélaiáa. üiséa I laefslaekea ac; isat^Mlséatia •aáa a\|, aéáiaraffa, saánaa, hét aaefca, agy kaajrla éliakaauáfSl. Mvakbel • tmf Italé klvslaláksa. Ip aasktakalát vIpaM It évaa, tlUas •klevrlea vlaeellér, kljrlaaleg Sa agy aapaU atwrlkal és rarcpsl aa4IMel«fal kiállt, állási karaa. — Oaivaa sugkaiaa<atk • lag ki* éiklvtlaláka kéreSaak W. L Jagy mlmtt. Anyakönyvi hírek. A Háiasságsl kllillrk Osrcaal PéUr, csalid — Ssabii Tilmsvsl fioldaal Mihály, poatsssotga — Ácr Jnliáimávat. Hováasky Istvta, esixmsdlsmsstar — ligv IIsslkállai. Kocaia Jisaaf, kslsas — Skodsessk Máriával Mult hét halottjai. Ring Mór Isr. hatva aaáMatt fla paraaha. Longy«l Anna Sav ; Gosdáa Jáaosni rk. 69 évaa (Öld - míves. Qodlaa Jallásss rk. 4 évas, lüldmivaa laáaya. Szollár Ctytrgy rk. t hónapos, füldmivea fis Pieklar Brsnébat rk. !I6 ivat, sspaaáawa. Qaroci JÓasf rk. M óvaa. munkai Jakáss Jóaaaf rk. 69 ivaa RUdaalvaa. Cíánoj Osaellls tar. Dtvoraakk Jánosai rk. 79 ivaa, aya. vaanti kooaimaalar tavagya. Caordáa Jótmí rk ll ivaa, vártai ranátr. Mar Hálván rk. I hóaapoa caalid la Oibor Jóssal rk. 77 ivaa, RUdalva. Niaalk Jaliássa ftav Topsllaa tljirgysi rk H Ivas hsljrassrsóBii, iá Mörathon állaadóan kapható Mtrübreikr L gyári képviselőnél Rsgy-Kaniaán. - Keadlrslgl slailmnika. Nsgy-Kni-asa város kösbiitoniági állapotát és a városi rendőrség tevékenységét ez simult április hóban iá kővetkezők tüntetik ki: feljtlmuteit: 4 bűntett, 13 vétség, 71 kihágás őssseeen 88 büntetendő cselekmény. Eredményesen nyomoztatott 84 sasiban. üiaytaaaaMttf Mié ésuás- makMI M férfi ét 16 nő. LdartittaUatott: 38 egyén. A» iSrszemélyzet tevíktnysége: 90 őrizem, 90 járőr niolgálat, 8 vásár felügyelet, 90 hnizonnégy ór ás tiszti ügyelet, 2 segély szolgála:, 5 tolonc kiiéret, 86 színházi ügyelet 86 he yuini szemle. A kötbukoasági állapotok kedvesőknek mondhatók. hátráltatott fiákkerosok nem akaiják engedi, jussukat. Mielőtt botránynyá fajulna a dolog, ajánljuk est a főkapitány figyelmébe. Színészet Szerdán A vas(jydros-\\, Obnet színmüvét adták fél helyarak me-lelt, mely utóbbi körülmény folytán h színház isulolásig megtelt. Az előadásról csak kevés jót mondhatunk; a mi.jó volt, Tuboly Kltftnentin (Claire) és részben SmoU Ferenc —\' HareaaerA eélitváiHl. A helyben [Derblay] javára kell irnunk. Tuboly Klementin, állomásozó cs. és kir. 48. gyalogezred póttartalé- u ki megelőző eat" bravúrral eljátszotta a .Folt, kos legénysége, folyó évi május hó 10-én reggeli a mely tisztit" drámában Matild larasztó szerepét, 6 órától kezdve Kis-Kanizsa, Bajosa, szepeineki ezen este is \'nagy umbicióval és szép likőrrel major és a Principális kanális által határo t játszott, de a mit ö alkotott, lerontotta a környe-lötéren harcszerű céllövészetet tart. A rendőrfő zel, nem értve ide Szabó Ferencet, kl Derblay kapitány lelhivja a közönséget, hogy a jelzett nemes felindulását hűen adta viaszs. SiaM Fe-területet 6000 lépés kerületben ezen napon rencné ez alkalommal eiöazör mutatta be magát, annál inkább n ki kerülje, mert az ott lartőzko- de csakis magát és nem Athensist, a milliomos kodás életveszélyes. gyáros fennhéjázó es bossuvágyó leányát Szabó — Aa amku tit\| \|4IUvlJéaek nevez Ferencné c inos szinpadi alak, ki azonban Athe-hetö az a h rneves csuz és kősskény elleni naisl nem tr.nulmanyozta, hanem ennek mondani Az ezredéves kiállítás orvsai juryje a- Fimu Jíihí valamennyi bsionnevü vii között egye-dűl ítélte a Nagy millenniumi Érmet, továbbá egyedül tiszteltetett meg ó Felsége által egy legmagasabb kitüntetéssel. A Femes Maael keaertt-yiaböl mint rendszeres adag egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve elég. Kapható: RosenfeldA és fia és Marton és Hűbéroágéknél - - \' • \' \'\' ORAPHIC TROGEP a legjobb, legegyszerűbb, legtartósabb és legkönyebben kezelhető. Ara 66 frt egy fényeiett dobosban. - Kizárólagos képviselet és tömktár Fltohel Fülöp kfinyvkare»kedeaébon N Kaaliaán ■C PrtipeottMtl ulvtttt usigttsk ~W§ Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 87. acána. (7. lapj Köszönetnyttvánitás. ö Fensége SALVATOR LIPÓT föherczeg udvarmester! hivatala. állaliaaa iiMin-oii. ö csiuirl át iIrályi r»>t(* Htlvttor Upit FiktrMta rnaaklvll ■ím vaa i>U\|f\'«r aa atkatMalmal káltlt talpakkal. 0 Faaaiat ksamkk zj,loz klráaéaláaoa kaaaaálla • oaláiktt ti ártata, k»a/ lákal aaa fáradlak agy tl, alat aii kiaiaaigM tlplkaál. KaMSk m pár viuUaaHmlpát, hogy unt • BtiUUr* kátaliatatk irtaikat m kaiul pUUtMi, ngyaaaaaál a tlpáaa-■41 a »tti kIntik 18t. , _ Httulk, IMMOL* >*uuil\|<k im yly Jék lMuik, in ép ab ariMfílh, a ailal «r\|Mrilh faltah a iaa-hawtalk. ligráb, KM. jallaa ki 8-áa. KR A HL. kt«árkapiláty Hifjtromii <.It alulattnlnoka, • káilgaigttátl Mrátág ilaáka, a kávttka íftktt írja; Tlttttll Doktor url * As ttkmbtUtS ttlpik klittntakiMk kkotyahtk, ttilkriaa ét pakáa járok atgtttoi mintán lábftjátom, agy hogy — «t klttta — lábbijom hbm) továkk orvotiáit mm lgáa««l. ailvw taaii ic.kl ktW Ont DáMtoa. IW7. 41 utplimbtr lT-4a. 118-60 Tttttelá Mm VtUIIU SÁNDOR óvjuk lábainkat hWrgtől. nedvességtől és meghűléstől. Nincs ttbbt lábfájás I Sem tyúkszem, asm liaadóa lib, sam börkeményadi\'a, asm lábdaqanat, asm lábáqéa. MtU Uai tImUh atia m lUaajlkkll a JAráaa aaaak, ki oalpól* dr Bima-ftle, aa aféaa ilfl\|«a eaabaéalmaaett aebeettalyU* MUt\|4 at. KftliüTuUrtíjn l írt íO kr, tgjuerl «0 ír, honskUJp 4« kr, Kyermrkeknrk fele. ia ukttUalpbálát kltlt«aágál ligjobbui Maoayit\|a, kogy • ea. im hlr. khh hMtaarMMk 4a a aa. klr. kaa«MU\|a(k cMlf tt iss sár uiUlllalall. SailklMit taakla atáavittal. rigy a páaa nlitacM btklldátt aaliatt Ftlrlligotl tárok, proapactaaak 4* kttaiaitayíWáaltátok ligu. K* VliaaalalaMluMh n»\|M«lá Ánaptaéar, n Állaláiss Aibratáru\'iyár kitHt táraaaág BUDAPEST, VI., Silv-utoza 18. KERÉKPÁR RAKTÁR UJTOER ULLHMN ELEK vaekemrteJéeéfcaw a világhirű „Pnmlír helical" kerékpárok flMfvMets ia raktára. KitQnö járású és solid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt ...... ISS hrlaltil lUMi. ■ Hlndemnesafl kerékpár alkatréuek ááa sálaaztiákaa. Aijanaikak lanrn éa kémcaite. z* ^mmmimmmmmmmm—mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm 1H99 májai hé 7 én \' Mörathon TZSgZr* ö1\'"™1 «\'JI» M takar kltlat taltJ4oaaá«aJ alatt págyajtra bárally iokáayayal, aa atékM tfaU atada taa tlrán AltgtglMrtgtatbk ktrwák eaigaraMa ia pipa-itt* a/W Tillilw aat, kogy Háraikoa a aikoUa irtalaaa ka-* tiaái a gyiatrrt paraUrttia, ataáaa iiklajaiaak aálktllakitttlit Hal ráta pipaáakáayayal r»gy igy rt a®\|lilyayal kmrtotik Orrotok által alaáaa iiklayilaik íJiilmHI Nan taaaac ao kr, kia aaaM« f kái MT5a Táfat 4a latqilh \|l\|alikáay a kllfta etifartttaáahiaj ráaaárt Frákakllitaát/: tia kia m>( káraMirt I Irt SS krajaár •iátrát atüttt Vlawalalaáiknak Jltiiilawi. ISS- ^ IgyaMU kéaaitél lHfralk Tivadar grégjUknoMfi « ráe u Vta4ik4pTÍaaM Ka«yareneia 4a a láratruáfsk il«ln Dvorxaák Ján»a beviteli ügynöksége misaran. n, tyiMtm a Nagy-Kanizaai képviaeléeég: Markbreltsr Lumél. Még minden réeztvettaretóaépveraenyen, 4p mj 18ÍW. inliaa hó llén HÓDMEZŐ VÁSÁRHELYEN ia a két e\'afl díjjal areny érmekkel lett ki<(hitetve. Ho GOBMIGE a világ lecréglbb arató- ée fükaazálógépgyára Chicagóban. Magyarországi kliárélages vezérképvlaalöeége: BUDAPESTEN MÜLLER ÓS WEISZ SYáa-aiaaSe. Ajánlják: aleKmegbi/haióbblCOOHMlCE „HÜNOAHIA" kévetJté i tfji\'.;> l«<t\'>k^letm«hhICCOB1ICI „DA1SY\' marokrak é aratógépet * a leaujahb a l>Kjobh IC CORMICK ,JBW fttkaazálógépet SzáaMS kttSatsMa ia MsaMfl levél l§ajal\|t 111-17 Me Ctralo* lyártaáaya (épek kiaMiataa tikilettsaifit Oipaiak nagy taiabaa, a ftadák taljaa aiplliiiWw aa tnaif aiaéaa aZkSUabta raaatk. Bécsi Nők köeaftniietik Szépségüket tiat torbaa a ItakaUiaiatkk, liiisltatéiaU ée ír-aki Originál Pasta Pompadour kaaaaálaliaak, aaty ták. Br. A. Hz ama tattleiaj. - Km lalfttliaa kaaaailala illat, Hl eiSialil. ■ i aiatlrt aá, aá« eamm I raktad aíép, ráaamuaélktU « B " P^B • aagaaabb ksraakaak la; — Jítállát awliatt (lUmáittw kL J VkkV a pisa rlataatéaUk) tUtaiai a aMpIM, aiiMlakaL ktels-ttT flp haly—ágai, rSrttMIokat, klSUttkt 4a a Ur iltia aia tkalálaltaaágát. - Már iO to áta a l^aaaaaikk araaágak-sál atTiwikalt tlktlaaaáakaa raa, aalrtt klMiyltrátyok ia k4lu7<Ulk^aalak taaifkyéaak Im aaar ltilti-ib 4a irtalaaliaaai«iaak tt4( Uawyliákt a 4S 4<t ftaa álláa, atly Mi alatt MtHUt Mar találuioti hl át táai laaát ti. - Igy Mfriy ára. atly 4 kiaapra tü(, I 40 trt POMPADOUR-TEJ utaatl ujnlul Mim viHartat a aa aMkkt, - a4 aaaia atta na táaik al. — Brtéttt krtc 1J0 H faaptátar taappaa 10 kr, raapaéiai falai rtaaaaaáal, oráa ia fckir alakaa 1JS trt. Faréaliaaak klatltaaal WlklMai SUm SftWaii Sláai [klem ■la aaé lralarl WMi Faaliaaaaaaai lá aakasa, kik aa waéáli MaaitN a raláil 111 aaaataak. Vüalait taak lltaail aárt nia^ikil fc\|il)ai»k a\| Raktár Naiy-Kaaizaán: KKKMDI QYULÁMÁL. K»hjz a vasárnap 37. •aánn. H lafO 1890. rtiájűs hó 7-én 1520/tk. 1899. a/ám IM—1 Árverési hirdetmény. A iwgykaniiteai kir. ISrvényszék mint tkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy dr. 0 ck József ügyvéd nagykanizsai lakó* végrehajts ónak Varga István magyar-szerdahelyi lakóa végrehajtást szenvedó elleni 210 Irt tőke. ennek 1897. évi október hó 1-tól járó 8/. kamatai 24 fart 70 kr. per, 9 Irt 40 kr. végrehajtás kérelmi, 10 frt 16 kr. korábbi árverés kérelmi, 6 Irt 60 kr. qjabbi árverés kérelmi; továbbádr.flanserfJáooaügyvéd, csuüakoaotl végrehajUtónak 10\') irt tóke, 16 frt 60 kr. per, 8 Irt 70 kr. végrehajtás kereimí és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási a.yében s fent nevetett kir. tdrvényazék területéhez tartozó a magy.~tttrdahtlyi 429 u. Ijkvben I 230je éa 784jb hr.-z. 128 írtra becsült ingatlanuk, továbbá időközben a m. szerdahelyi 61L az Ijkvben Schindelperger János éa neje Molnár Rozi tulajdonául átjegyzelt I 1-7 sorszámú 288 ir ra becsült ingatlanok 1800. éri májat hó 8. nagján d e 10 órakor M.-szerdabely községházánál dr. Diei József és dr. Hauter János felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésed eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb ki eU hecaár. Árverezni kívánók tartoznak a brcsár 10%-át készpénzben vagy óvad-kképes papírban a kikül- dOtt kezehez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszek mini tkvi hatóságnál, 18 )9. évi ra trcius hó lő. napján (iÓZONY, kir tezili albiró. GYÜMÖLCSFA-PERMETEZŐ SZER Aa toairtw éa aaS\|alml kwtl pl-mSIcaii-laajréutia baaiaan Srrfllail (llil ai\|ának; Mé-t ■ShSaw, kap a ta—allk Bgjíltna «l<6 Mrbia a iát és ulallal aajn-riai puwttió rovar ia kn\| állta iiiajraqaa. Tobii ktnms >nlé»M ■akirtl tttdaal tjmim atfcartlt • aistak^tSMÉtalAaa ■ttMfai ilkttrúuk birtokába Jakaia IhIiI u altirt altit taariat OwiUll váa, vafjlht tmvla^álttllf Is ■TANARON\' (gylslliifi-firsstiii sssr) nina hatom ftrgiloaba, ejjid^JMíg a taah-dalom tlayariaa aiUM 8754. a. a. a baja• Itáliát BtfMtua ügj aa liiaikllttáa, da ki-Halna a wpt vfaasálaá ktttaí aijaliji IM katáro»tt kljalantéfa kátertttaik, aatrial a „Taaarsa\'\' acyika a latjobb tji-■MaaUnfiiU lunkuk MUUtatl Wstaa ■wéitayayal jár la alatt aaal kim katt—I na > fi, m aaaak ajáaMttii i. R«7 Mm ka M kr. 1 r«sN ns\|a MriaU r<aaakaaiM laná\|a-\| frt Specialista Sérvkötőkben. * A laMMM* «■ kú. mi SérvMti mwI m-kiaUlftk iéI alaya —la< a >H<atM taaakb —i af baa, ma oaaaaik M tj-korot ktUtmtha ajo-■M la aHivetitf* ilSaa ra ■■MM kr> aa aA-digl tirrkfttik kiáa/tt. a gaMMMa geapi aérv-kitf Idomltkatd pdMtival, iaarraa Wr rdór»l It Mt-toaúfí l»wl Ca. éa kár. aasáráa ■tsjtr éa katga kir. utátétliB Kitünjetve Brüsselben anu>yifamaal,dtMkmáugrl. Arak: SQZS^^tl lylnalu ktuIM uiikMt aSiáhtk, h katak, jirf- üjaJH t>yik, tgraaiUrtdk iHar dug-Alt mim). irtki\| állal flüAk, katkSUk. I ■ladwMlt paalink uik ■ la bllpjaá flaltt aawa«HM>«i iitima ■ iwti im Keleti J. os. ás Ur. orvos, ssbásxstl mü- és kOtsasr gyáros Alapit ts7s ia4apa»tta. Ala«ft. isTa IV. Ziriaataririf alaia 17- eaáa. ■SaaMpAr pouui afAai: IV. BssSllf IS. MS—14 Nasr kapat áfkoaék lafjrta éa llfaaNiz Hm im/Wril llllanni Wmkil bmmrSutmki. m I I Hirdet 3sek i w —..,-..... ML .... „,,, iii-. i i n i.ni . felvétetnek Hattat Vsaaaa ■Mlttalttétttt MW, Umm/j Jakmk SMMiMm Pi TanraFUckar VitM kana- . _ ^ . - „ I iTdilÜll , ftmkiim TatUfUa ia aiai-WitalM tetatta, IMvat^ Qjim t. JapX L-hMa, (Ma» fi1 I Ű f II F T U fi T AP ijii—Slw MxK Bnma Unt} Mrtaka* Ipr dr KM« Moll tát, aik BtUdba Saeaniek Sáote aMáWr i 1 O V II li L I U LUt SUGÁR MANÓ, gíiláf: SUUKi, 1. kit, hraíqi.ilm 3ít újít Saáwss altisri és klailal lévaiak kMD MasaaUtt Baratrte Fii, wlllada- ia aailtl ialiMeait iifj thc la M( Shak \| Mp* VW4ki msgrsndsMssk gyorsan ás pontosan aszközöltstnak tss-a, könyvkereakedésében Vkfy-Kaitnáfl Negy-Kantasa vasárnap Zala 37. szám (9 lap.; 1899 május 7-én % KÓMKGBN Dr. Dreiszker József vízgyógyintózete máju« hó l-tól nyílva Rendszer PrluulU ón Kaeipp. Gondos orvosi felügyelet. Kitűnő «l-látás, igen jutányos ár. Az intézet minden higinikus körülményeknek megfelelően be van rendezve. Legszebb gyógyeredmények kimutathatók. rwifllUl lN\|;ta, MSS— Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capaíoi oompoa. Bsm kinevet hásJseer aOaaU\|k u Mi mogpribilfataak, mmi mii tttt aM K t» Ms SN0HM* féj^tiCMlilll^llé ifcMUl^flk h^^j tSflHBflfiMhMÉf éB ^é is ss orvosok alul h-HniMÉsstai b nuatfif gjakzakkan waSattettk. A nJ* H««f—7-1 Pkia-fapeller, jjrikort* Horgo«T-Uninnot ifn iili alatt. Mm titkot wr. ksM Igái sipsssri hárisssr, asbaek hjt WutttlM ms keOsae Utoveat 40 to., TO b. is 1 ftt Uf«(MkMI áifcas wiáMe afoiai plpMertártss kássU&sa m; ffrsktár: TMk Jéreeí pépsssiésiaH SsSshsIss. BniáMés aUohsártl tass érstosak lantok,\'a«t tíbfc kJeeoMrilH etáasst TU bnlombu. n m Ow tasakárssséel, ss aÉtám egjas «tet „Nsrfsay" »M)ht is Hektár ouonr^ ailksl mi* ma valééN sSssMm vtasss. Riohtar F. Ad. éa tárea, aeiss. Is kfc. eénrf ariOMík, Rudoletadt (na^gk). VALÓDI ff IlflQLEUM „ha padlóm ■ PADLÓIBMÁHCI sfr^ »inb«a Fontos háziasszonyoknak I Tiitv, Yidve. m ^Nines többé ragadós atobnpedlól Linóleum ® padlózománoz egy Ara alatt keményre ssársd. gyönyöre féujre ven 4a stárheUaa tartóssága. gV TlbtnSr a^lbiHnl, fcofj m NeoantMter-ttle Uno Isii Myatt utlimllktt kaptak ■ rvvtk, Sgyelmealftjok Uhat a L nri MHi\|l\|S, kojjr aádf 4s OHáa Udtar tél* UsslassMt kérjaa s mt <Mub il. ♦ ♦ ♦ LAKK- í& FESTÉKGYÁR EISEJtSTADTEfl TESTVÉGEK. Bécs STacy-ITam 1 írniaa. Icaplxató: NUE és KLEIN éa STREM és KLEIN arakmdl oooooooooooo oo. oooooooooo< 8 Ifi állati u iluáikü - UriJ kuiiikt nü lélkiMrtki. - [(tsisésánrl ketéságtét B««vtifilvi (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jel. 8-án) 8 legjobb és legolcsóbb regttsitltáMier A »xáj kióblitéee csapén fog vagy sxájvixxel nem elégsége ■ fognsk tisztítására. Ehhez tuittAser bassnálata. telette szüksége* valamiféle Isg- q lladealU kapkaté. OOOQ3COOOOOOOOOOOOO )OOOOOD Kapható: Nagy-KaMlaaáa i . Feeeelholer Jóssel Armotb Nálháu Balaton Teatvérek Beulsch Lsjoa ifj Fischer Ferencs Fleiachhacker Jóxsef Marton éa Huber Neu éa Klein Roaenfeld Adolf és Aa Sehlestnger Isidor Schwers és Tauber Stréra és Klein Weiss és Sehmidt Dorner S. Fischer A. Fried Lsjoe Qercseg Jóssel Ssrieltley breuer Ferenci Fischer A. Klein Joisef Maatner M. Béla Neumann M. Saabé Sándor Weiaa Sándor „» fi neaa paplrnaeakóban ! Bemane , Bsuer 1. Knufmann I. S. Csati I \' Kreisaler Gésa Schvars tt. Fischer Simon felel lnisii Weiler V. ée Sama Kla Haatára—i Berger Mikaa ■aoraeea. Nádaai Alajos Zaborsky Károly Zabuaek Karoly Rotter Bemét ■agyaásna Dedinaiky J. gyógyss Schleiffer M. G. rse lak t Kráments Vidor Sosterics Pál. Msm« Kod is Mátyáa Dnrnay Kálmán Márkás Salamon la no-io Egyedül csupán üvegben valódit EZ 4 NZICB IGAIÁN CSALHATATLAN, GYOKKRRN HKOITIÉtl MINDEN HKlfi FÉBEti.PUaZTITÁttHOK. T Nagy-Kaaiiaa vaaárrap Zala 87 sám. (10 lap.) I»M. mávus hó 7 én H omlokzatfestókgyár ■M aa. éi Ur MMk-Miyu ktsArélaff mk. Föherczeg I éa hareMjrl uradalmak, oa. éa ktr. katonai tntésAaéfak va?utak Ipart-, bánya éa gyári táraulatok épitéal vállalatok, épttfl mesterek, ujysslnUn gyári éa lngntlan tulajdonosok esálUUtya. Bi UIIIMT l< I vvn U á Ilik r V 1 1 kaaloknt-ttalékik. aaty.k »ink« falotdkaték, itiraa illápotbai, paraJakban ia 40 HHUJIRlblJIIta ktltabM -latiba. kiléakl.t lé krtél Mhl4 -állltUU.k é. a.i . fcrtik ..irtü-taj Bécs, 111, Haupatraeae I30.es (ia\|ét kiiiln) (4t Ulsii, inm u olajfMÍlékkel. H-i _____ liitHateiae rsa)>im(kk(l. ——. WsUkériya, sfystkrtés kaataáiatl ataettáe klváaatra taf yie éa kéraaatve kiléttlk Az eredeti Singer varrógépek minden iparág valamint házi varrásmunkák számára. A Nlii\|{fr-társa«áK varrógépei világhírüket kitűnő minőségüknek és nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságok áita), a Sláger-tárisasáf gyártmányai mindenkor kitűntek. A mindinkább növekedö kelendőség, as öaézes kiállításokon elnyert kiváló kitüntetések a gyárnak 40 éven felüli fennállása a legbiztosabb és legteljesebb biztosítékot nyújtják azok jóságáért. Ingyenes oktatás a divatos mühimzésben Singer eröüzem berendezés a legújabb módszer szerint. Hlnger elemre motor klxárélag varrégép hajtásra atladen nagyságkaa The Singer Mfc Co. részvénytársaság Nagy-Kanizsa. Deák Ferenes-tér 460 náa. 2s/£eglepö -j-jcLorELsáig, Legszebb alkalmi ajándékok. KHI«m«M eljárán mindennemű és nsgyságu fényképek nigyobbltiiári ÍM MMIgolé mt% ara a;s\|ielt Arakért. Monoohrom- olaj-, aquarell- éa opal fényképek. T. Cs. A ItirUprtii taljaui aj aljiria aaarllt kéttlljllt fé) éa atS: kéreaaeiyeé Tt\|jf tiltsa alak lic ilss- aatol flíhfta káttiraa, alá dai honiak baklWMt fia? képéi, akir vtitt kiklaet, éaaaerréetyple «n pllU ailiyl kép. HatktTtteM alriaaak álul UimI na-ieu kldalfaara, na kal-riapalaak it taljaa kaaoalatoaaáf Intik al. (\|y fa\|at raasSak kl ajjf oaapartbll. rafy kit, aaat-lag több (ajal eaoportklppl alakltaik II, aa!lkll,kofr magaaabb irt kániak aairt, ■lat \'17 tJ— képén. Ml\|lai HJ ttajklp aa-fjrikkiliM jé fiajképátaaél S0-S0 forintba kard, ai iát 5 Irt ÍO krért átállítják portital ia aao ■•[oliaaal afjltt. Aait Ükét adilif i tat-al\|U ár ériytia caak tfjm kWitalaaak .af.dh.tuk a<\| ai\|tkuk, aoat Bár ki-laláJdoi l«aa. MIIt aokai klriatik rolaa air Tála-a.lj kadraa ualádUf tigf barit képit up ilikkas alkéatlttatai, ha na Íjad lak rolu rlaau iiin ktltaéftlt; kin aaat létaiik sssbb ée alkalaeaeabb ajiaáik nSlati., fin nUhiiekn éa alstmial UMféljH alkalmakra, aiat enr Ida finykip alAa kéasttett sin aUka fimykép A nagjobhlttír* aiklak Átadott ftajrkipikit aérUltaa állai\'otbaa klldjlk a fia/kipakat »l»«ai A áaélklldla atia-tíH«I ankősAttotlk ia as «tiiTÍtell klrli a»a> macfttU* mn aiialttatlk. Megreséslésskst ilfsgsé; MASSBEEZTE23 3L.. NAOY KANIZSÁN Vritz T. éa tárea, FRANKFURT, a Majna melle1! kipiia.l«tib.n _- _ Uj sorajáték 1 — Uj szerencse! MIK UMKS iltatt latait i Ql. aacy. klr. aeak. oatál;aonjáUk aaat kmipatt ayioalay-hssiasii » rlaatmékaik aadil/riaali Sa Utal TÉlHliitkn eekaa Jetettik lilitkai M «aeyeaSet » •»•♦!-fbfTi aafaac/ariakali, kof aiadaaái IparkMik a kaadudo aj IV- magy kir. szab. osztálysorsjátékhoz KT Meriaeeé lerdeayet raaMd. larit lOe óóO aorv)C7r SOOOO aywéay k afj atalaa X3.163.000 korona taaaafbaa karit kluialiwa. Minden második sorsjegy nyer. ~ A lafMUobb njraraaiajr s lagaaarHeeleekk mtWi Korou 1,000.000 (Eg ni lm) ss.iss, so oee Ts see I. oistilykos a klnta-kt rial. SSS.HO, 4SS.OSO, 200 000 1 é 100 000. IS.OOS koroaa atb-Ataato leárad* aaiikmd aradatl >anj-f7kat loaaa mfillapított árbaa t áfisa aradatl aoruJtgy — — — frt fl, — I Ml , .--- . » - 110-» t sanaé . , — — — , US 1 nyolcad, „ — — — , —.71 aa ttmt bak Ildi* alUaebaa (lafjabb poalanulráajriiyal) mr itáarálUl Ittadaa rtaatrui aaonnal a kaaáa etil aajkapja tMSak I klrstalM iya-raeey\|ef7eikat. A ijMaaiayak tarraaartláf klSeaitataak Iteiiis alaésakt, kl „—eraaull prikllal" akar, lakutn kala-dik ailkSI, aiadaaaa.Ua f. é asájua 18. fa 1. előtt ailaak fj mm mm nrtjfjtt aaftaadalal, aaljeak a^klldiaa általiak a iái tArtialk. 8inlajaala i Sím) TÁRSA IQBiPIST. Szántó és Társa eutétysers\|éték tléraSs at sAPEsr, utik-Mni te. _LSVÁSAMDÓ___ IffTtlM-lwl Hsánté éa Táras cié\|flfl Bttáapeat Kink riaaaara klldial l aó oaatilya aradatl aorajnr1 i IV aiifir MStüjMraJitikbia, aalyirt ál laat\| frt kr. -) ■mi amkiamá lltollMl ilflWll VaaatiV Lakkaljr — Ulolaó poatá k kaitatalr.. Nyomatott Fisohel Fülöp laptulaidoooanál Nagy-Kanisaén 1899. Huszonhatodik évfolyam. 38. szám. ImkiMtMi r Vémkás-épélM ftaakal rtltp Uip limktdMb.1 mrtmSi^ trutnal lakat iipH-kitt i 1, 4—6 óra Un (ét lan.aadt 1 aaallam MHti •OMIIDM kftlMaM). UUéklnui: Vlrnaktaéptltt: Pinchtl Hlh kínyv- ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁK hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. uArvarm uu t\|W tm lt komi (I Irt — ftUm e koron f\| trt — tr l«Odim I nrtu \|t « htki KfiltUr pattom 10 kt^ér. Zltlaatsaak, .liurtrt» Uiéiknikii •matktaék HhM rMfMix >w» HmmMm lavalal atsk kaaaart t mt kél fceaéatt tl tatnH krajsir Nagy-Kanizsa. löifí). Mtlét sisrkMitl: tnltr léadtr Siarkaiitlüra: tUvéaa L^m. Vasárnap, májas 11. Tudomány és irodalom. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése, az ott lefolyt értékes és magas szinvonalu beszédek, megint reá terelték a közfigyelmet Széchenyi István nagy alkotására. Nem lehet tagadni, hogy a mint bölcsőjénél az ébredező, az idegen kul-tura bilincseiben sinylődő nemzetnek szeretete és lelkesedése virrasztott, most az Akadémia távolabb áll az anyagilag és szellemileg fejlődött, a szabadságát, önállóságát visszanyerő s azt élvező nemzetnek szivétől. Nem azt akaijuk mondani ezzel, hogy az Akadémia nem haladt volna a haladó nemzettel. Azt sem értjük alatta, hogy elszakadt a nemzeti élettől, hogy nem tart lépést a nemzet modern szükségleteivel, hogy Akadémia és nemzet nem értik meg s azért nem szeretik egymást. A nemzeti hanyatlásnak, a nemzeti erők lenyügözésének, az elmaradásnak, az elnyomatásnak és szolgaságnak napjaiban természetszerűleg közelebb álla- nak egymáshoz a nemzeti élet tényezői. Később, mint az épülő templomtorony falai, mindjobban eltávolodnak az anyaföldtől, a nélkül, hogy összefüggésükben változás állana elő. Az Akadémia, megalapításának első évtizedeiben központja, irányitója, úgyszólván foglalata és összessége volt a nemzeti kulturának. Ma már nem az A tudomány és irodalom fejlettebb, számos irodalmi társulat mellett van sok, tisztán tudományos és kulturegye-sületünk. S egy sereg jól szerkesztett napi- és szépirodalmi lap terjeszti a felvilágosodást s viszi be a kulturát a tömegekbe, a nemzeti társadalom széles rétegeibe. Az Akadémia nem egyedárusa immár a nemzeti kulturának. Idősebb nővére csak a nemzeti művelődés többi orgánumának. Népszerűséget nem hajhászva, mégis megtartotta kiváló helyét a magyar nemzet kultur tényezőinek hierarchiájában. A legutóbbi közgyűlésen nemcsak a zöld asztalnál hangzottak el érdekes beszédek, de a fehér asztalnál ia. A mit Wlaasics Gyula, az Akadémia alelnöke, a tudomány és irodalom nagy erkölcsi hatalmáról beszélt, az széles körökben fog meleg érdeklődést kelteni és méltán számot tarthat a közvélemény legteljesebb figyelmére. Az illusztris szónok maga, a ki a banketten nem alelnöki, hanem miuiaa-teri minőségben beszélt, tanúságot tehet a tudománynak éa irodalomnak hatalmáról. E két hatalma* szárnyon emelkedett ő maga is oly magaara, a közélet ama fénylő csúcsára, a hol ma van s a hol, miat a magyar kul tura vezére, a legilletékesebb megjelölni a tudomány éa irodalom nagy hivatását, elsőrangú szerepét a modern államélat háztartásában. Wlaasics Gyula, mint kultuszminisztere a Széli-kabinetnek, a mely kabinet feje az irodalmi formákat a politikai szónoklat terén is visszahelyezte jogaiba, visszavarázsolván a Deák-korszak klasz-szikus szónokainak rég letűnt idejét,-— Wlaasics Gyula jogosan mutatott rl, TARCA. A szegfU. A . ZAI.t" aradatl t>reája. L Araié Juliska volt Malomsokon a legssebb leány Aranyos, kívjnalos, mint a pici piros alma; de csíntalan,\\ veszedelmes. A ragyogó két fekete szemevei tornán megverte a legényeket; bornlol tak utána valamennyien .De legjobban Csapó Pista, as egyik esküdt lia. Médos legény volt, derék is, szép is. Araié Juliska xzonban csak játszott, incselkedett v> le mindig, mint macska az egérrel. Az 6 szive mér titokban Biró Palié volt, a ki pedig alig vetett reá ügyet. Komoly, csendes, zárkózott legény volt ez, aki sohasem szokott dévsjkodni a lehérnépekkei. Egyszer, bogy éppen jelen volt, mikor Arató Juliska ugyancsak erósen csintalankodott Csapó Piaiéval, nem állhalta meg, szép csendesen, észrevétlenül oda húzódott a leány közelébe, meg-azólitotta • — Juliska I A leány arca kigyúlt; szemei szinte lángoltak. Oda ugrott e éje kacér perdüléssel. — Csakhogy már egyszer msgából is kipattant a szó! Mit akar mondani ? A legény sz-lid komolysággal nézett a leányra. — Miért játszol te ezzel a szegény Csapó Pistával? — Aztán miért ne játszanám? — Mert nagyon szsrei. — Hál akkor én haragudjak rá ? — Nem azt mondtam. Okos leány vagy le nagyon jól tudod te, bog* én mit akarok mon daii. — Persze bizony I Maga is csak okos legény mégse érti meg, hogy én mit akarnék mondani. Ha értené, talán nem lenre olyan lancaali szent A legeny kissé rosszalótag Ingatta fejét. — Furcsa vér z<orult tebeléd, Juliska. Majd meglátod, roaaz vége lesz ennek. Nem jó olyan azivvel játszani, aki halálosan szeret. Biró Pali feleletet sem vért szavaira; ott hagyta a leányt, aki megint csak tovébb incselkedett a legényekkel; külünösen pedig Csapó Pistával Ez alatt valamelyik legény azt mondta, hogy menjenek ki játazani a Csiger völgyébe. Tetszett a szó a leányoknak is, meg a legényeknek ia. Pompái idő volt, verőfényes vasárnapi délután. A Csiger völgye kitűnő cicázó hely volt. Vigan, nótaazóval mentek oda a legények, meg a leányok. A Csiger szép kristálytiszta hegyi patak volt. Magas, szédítően meredek szikíaormok közül zuhogott le s nny lolytalta ntját csendesebben, simábban a bércek alatt kígyózó völuyben. Biró Pali latta, bogy valamennyien a Csiger völgye le>é tartanak a talubeü Salatok. Nem érzett valami jíi kedvet ahhos, hogy tovább nézze a hancurozáaukat. Haza akart menni. Már el lé meni egy darabig Aztán egyszerre, mintha cssk valaki megfogta volna karját, megállott. Valami olyanfélét éresett, hogy mégis el kellene neki menni utánuk. Vtlami megérthetetlen nehéz érzés fakadt a szivére. Rosasst sejlett- Megfordult éa moet már gyorsabban lépkedve, ment visasa a fiatalság után a Csiger patak völgyébe. Mire oda ért, már a leányok, legéuyek mind egy csoportba verödöiten álltak a Csiger partjáa és nagy csendben, asints visszalőj\'olt lelekzetlel néztek föl a meredek aaiklára. Valami annyira ekötötte figyelműket, bogy Biró Palit észre Na vették, mikor oda érkezett. Ez lt megállott éa arra nézett, amerre a többiek. Ekkor látta, bogy Caapó Pista ott jár már fenn a meredek aztkla-ormok között, ahol elég egy köttuszamlás, hogy hanyatt-bomlok bukjék le a halai karjaiba. — Mit keres ott fennr Csapó Pists ? kérdezte a közelében álló legénytől. — Talán a halalát, mondta sóhajtva a legé.iy. -* Fogadásból leszi talán? JJiszle véipapifok Flscbel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. kártyapapirok, atlas- fa- éa papír-oaaat-tában. Fényképalbumok, Emlékkönyvek dna választékban kaphatók Nacy-K»ni«» cstliöriók bogy a haza felvirágoztatására, a nem zeti erők harmonikus kifejtésére ma sincs a közéletnek hatásosabb fegyvere a tudománynál és irodalomnál. A tudomány és irodalom, igaz, virág a politikai élet fáján, de „lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ?u A história arra tanit, hogy az irodalom és tudomány, meg a szépművé-szetek együtt járnak a politikai hatalomnak és az anyagi boldogulásnak emelkedésével. Hanyatló államoknak az irodalma és művészete is „dekadens." Az pedig régi, igen, régi igazság, hogy • rómaiak és görögök dicsőségét, hatalmát, államát túlélték a görög és római, remekírók halhatatlan müvei. Julius Caesarnak „Emlékiratai" túlélték hadvezéri sikereit s politikájának minden eredményét. Wlassics Gyula „nemes küzdelem"-nek nevezte a magyar tudomány és magyar irodalom harcait s kijelentette, hogy arra a jövőben is a legnagyobb feladat várakozik. ezek közül af tudománynak és irodalomnak bajnokai sem. Wlassics Gyula a magyar közvélemény megelégedésére tölti be nehéz, de annál díszesebb állását. A mit már a magyar kultura és művelődés érdekében tett s a mit még ezentúl tenni fog: cselekedetei és programmja egyaránt méltók az ország dicséretére s az ország bizalmára. Az Akadémia bankettjén elmondott felköszöntője is oly eszmékkel és irányokkal van tele, a melyek rokonszenvesek és szivünknek Jcedvesek. S mert a miket ott elmondott, azoknak igazsága nyilvánvaló, azért tartottuk kötelességünknek ezen a helyen méltatni s fejtegetni nagybecsű kijelentéseit bizonyítéka lesz annak a benső szívélyes, _ nemcsak a politikai hanem a privát térre is kiterjedő viszonynak—melyben képoiselőjükhűt állanak a választók. Az egész aradi szabadelvű párt melyhez a várót legelőkelőbb köm tar-tótnakf versenyez az iparkodásban) hogy képviselőjét Ünnepelje. E versenynek megvan a külisszatörténetemelyet ma, miután legyőztük a válságot, melynek leküzdésében épen Hieronymi Károlynak előkelő része volt, át szabad adni . a nyilvánosságnak, a mit előbb közzétenni nem engedett meg az 6 közmondásossá lett szerénysége és ama törekvése, hogy a város polgárai közt ne idéztessék elő viszály. Midőn ugyanis Hieronymi annak idején, hazafias indokok által vezéreltetve és egyenes hangsúlyozásával annak, hogy továóra is teljesen a szabadelvű párt elveit vallja, a nevezett párt köréből, jól megjegyzendő: a körből, kilépett: néhány választó oly okokból, melyek taglalásába bocsátkozni nem akarunk, (Af. U.) Bizronymi ellen en petit oomité bizalmatlan- --\| sági szavazatot rendezett, melyre azonban / . m .„ - ■. ,. ... \\rögtőn egy szélesebb körökben máig ismeret- (-) A förend hdx klerikális £ eUmtüntetéH következett. A város vezető elemeihex kőzelálM sa, tóközegek azon \\mmaíiaígei gyMzr* jöttek össze, melyből S fáradoznak,-írja a ,,1\'ester Cmrtspodtnz," I tMlefu.i&.a bizaImi feliratot kapott, melyet a Z-tílí^S^J^^^ÉSÍ város fyMIcelőbb polgárai aláirtak. A rend- kívüli érdemek, melyeket Hieronymi mindama tereken, melyéken működött, (és ezek Jelölelik az állami, tudományos és társadalmi élet legfontosabb ágait,) edtligeli szerzett, az egész országban annyira ismeretesek s mindenütt méltányoltatnak, hogy nem csoda, hogy választóinak az a része, mely annak idején az ő személye ellen irányzott nyilatkozatra engedte magát csábittatni, most [már arra törekszik, hogy külön megnyilatkozások által fátyolt borítson a múltra, \\3iost már ezekben ségénél való hétfői audienciájából tőkét kovácsoljanak céljaik számára. 0 Eminenciája alkotmányos érzelme is a nagyrabecsülés, Valóban, ezt nem vonhatja kétségbe\' melylyel az egész nemzet adózik az agg egy-aenki. A magyar nemzet nagy állami ^fejedelemnek, nem engednek wg olyan és nemzetivfeladatok előtt áll. Nemzetimagyarázatokat, minőket e közyekterjeszte-, . \'„ . i. nek. () tminenciájáMl bizonyára távol van egysége még nincs befejezve, nemzeti í ^ alkotmányellenes befolyást akarjon állama még nincs kiépítve, nemzeti ] gyakorolni és a király hatalmát a törvény-céljai elérve még nincsenek. hozás határozatai eUen hivja fel. A kerceg- E nemzeti egység, az állam e nem-í™"^ "O^dnyos jogával él, midőn ______________i___ zeti jellegének hűséges szolgálatában ,1^Z a körölcben is tudják, hogy az úgynevezett alWin wLaJ^a mlnf nnJSf!lr,« 1 0 h/e,U n&etet a \\ „aiszidensek" eljárása döntő volt a válság állván Wlassics Gyula mint politikus < ^ előterjesztése felett. AV^ fiMUabl a^ k^tiae és érdek ée miniszter, jól látja, hogy az Akadó-\\szeretett egyházjejedeUm békeszeretete és böl-\\rOlk\\lli eljárása a helyzet tisztázásához tonnának, hogy tudományos ós irodalmi j csesége büonynyal megtalálja a helyei utat, \\Mta ^^ „z utat annakaz álhmjérx egyesületeinknek, hogy tudósainknak mely a haza üdvére válik. ( [finak, aki ma oly geniális módon vezeti az ée Íróinknak ezentúl is ki kell venni al (:) Aradról írják -a „fíuter Cor-, , ,, _ .. , -.. , , ,, jti réípodenz* -nelt, homi Hteromrmi Károly leg-maguk részét a nemzet, küzdelmekből^^. m >JgJ g tudJeJg a hogy valamennyi nemzeti erőt enagy U.^ képviseli az országgyűlése,,, rendki-célok érdekében kellvén mozgósitani ós^" érdeklődéssel tekintenek választói körében. csatarendbe állítani, nem hiányozhatnak \| A fogadtatás, mely ez alkalomból készül, ujabb ország sorsát. Választókat összeíró ífilitséiet A megyei központi választnáuy CsertAn Károly alispánnak, mini a központi választmány elnökének, elnöklete alatt f. hó 2-án illést tartott. — Dehogy ! Látod ott lenn a sziklacsúcson azt -a azál szsglfli ?-—r—g-1 — Azt akarja lehoani ? — A»t. V Bizonyosan Arató Juliskának. — Annik. — Juliska akarta ? — Az. — Szerencs* tlan I Biro Pali kivált a (ialal-ág csoportjából, oda futott a meredek sziklak aljába egészen és két kezét szájához illesztve, leiszólt Csapónak : — Pista! Csapó Pista megtámaszt olts lába t és két kaijával a azikla-ormok egyikébe kapaszkodva, megállott: lenézeit. Ahogy megismerte Biró Palit, az ö legkedvesebb tiará<ját, mosblyogva szólt le: — Utánam ne gyere Pali! — De utánad megyek, ha le nem jösz. — Félúton nem állok meg Leviszem a szegfűt Juliskának. Csapó Pista csak mászott tovább az istenkisértö uton. A fiatalság sápadozva, Arató Julis mosolyogva nézte az örült vakmerőséget. Biró Pali behatolt ez alatt a sziklák közé s azekuak öblözetéböl nézte szívszorongva azt a szerencsétlent; akit a szerelem ilyen halálos vállalkozásba kergetett. Megkönnyebbülten lelegzetl, mikor látta, hogy Csapó Pista elérie szt a sziklajalal, melynek tetejében az a szál szegfil "fclloti. Még csak egy lépést kell tennie, aztán leszakíthatja a virAgot. Majd azután vslshogy csak lesegíti a jó 1-ten. Csapó Pista szé\|>en át. is lépett a sziklatsla-zatrs. Utana is nyúlt a szegfűnek. Ebben a pillanatban a halálos rémölel ordi-<ása rázta meg a völgyet. A tiatalség szivtépö jajgatása vonagott végig a szikla-óbl<>kön. A szál szegfű o>t állott a sziklacsúcson. Csapó Pista a mélységbe zuhant, mielőtt leszakíthatni volna. , Olt nslt meg Biró Pál karjaiban, II. Szomnru lány lett attól a naptól fogva Arató Juliskából. Nem incselkedett, nem kacérkodott többet a legenyekkel. Csak biró Palit kereste szakadatlanul. Anniik a jóságos, komoly legénynek szavaiból tudo\'t cs»k vigasztalást meríteni. Foiytonosau elülte lebegett szegény Csapó Pista, a mint Biró Pali karjaiban iszonyú kínok kőző t vouag ott, míg lelkét kiadta. Pauaszkodolt Biró Palinak, hogy meg-inegjelen neki álmában Csapó Pista és egyre csuk arra kéri, hogy azt a szál szegtűt ültesse siriára. — Látod, Juliska — mondta neki Biró Pali — nem fogadtál nekem szót. Figyelmeztettelek pedig, hogy n%m jó játszani uz olyan halalosan szerető szívvel! De most már verd ki lelkedből azt a szomorú emléket. Imádkozzál szegénynek lelkéért. — Imádkozom, sokat imádkozom, — mondta a leány mélyen sóhajtva, — de asért örökké nyugta an vagyok. Csak akkor van egy kia nyu-ga ma szivemnek, mikor maga mellett vagyok. Zokogva borult a legény vállara cs sírva • yögte: — Megkönyörülhetne már rajtam. Biró Pali szive megeseti a lelkiismeret-üldözött leányon. Egy hónap múlva kihirdették Őket a templom-bun. — No, most megvigasztalódik Arató Juliska!— mondták a malomsokiak. De bizony nem igen vigasztalódott meg. Sót ettől a pillanattól lógva meg szomorúbb, még halványabb lett. Pauaszkudolt, hogy most már nemcsak álmában, de ha ébreu van, akkor ia megjelen előtte Csapó Pisla es most is csak arra kén. hogy hozza el azt a szegült a sírjára. — A gonosz kísért. Többet imádkozzál! -»-mondták neki az asszonyok. Imádkozott iz nagyon sokat, de azért meg-megjelent Csapó Pists. A menyekzö előtti éjszakán különösen nagyon nyugtalanul nludt. Minduntalan tölébredt. Eémea álmai vóltak. ügy éjiéitájban pedig egyszerre csak megnyílt as ajtó. Jól látta; nem aludt Belépett rajta Csapó Piéta, öt egyezerre ki/erte a hideg verejték. Mozdulni sem mert. De jót látta, a mint ágya leié jött; megállott elölte es suttogva mondia: \| — Juliska, addig meg ne esküdjél, míg a szegtüt síromra nem ülteted. ZhU 3(1. szám. Cl. Japj Elníjk a megjeleni bizottsági tagokét üdvözölvén, a decemberi közgyűlésen megválasztott Ingok a törvény értelmében az esküt telették s jegyzőül Fitoe Márton választmányi tagot választották meg. Ezután felolvas\'ák a belügyminiszter leiratát, amelyben a megyebeli országgyűlési képviselő válaszlök névjegyzékének az lOOOik évre történendő kiigazítása iránt való intézkedések meglételére figyelmezteti a kózpoti választmányt; mig a másik felolvasott rendeletében arra hívja fel a központi választmányt, bogy azon választó jogosultakat, akik, mint adóhátralékosok, a választási névjegyzékbe a törvény értelmében még fel nem vehetők, lontos okból ez alkalommal az össze-irási iveken megkívánt adatok teliüntelése mellett a folyó évi össze rés i letöleg kiiguzitás alkalmával pontos „külön" jegyzékbe vétesse. A kózpouti választmány a megyében létező 9 választó kerületbe kerüleu-nkint község flle\'öleg I körjegyzőség szerint az Összeíró, illetőleg kiigazító küldöttségeket következőleg választolta meg annak megérintésével, hogy hz öttugu küldöttség közül első ez elnök, utanna jő két re»-; de* es két póttag: 1. a tapo\'oal választó kerületben : 1. Tapolca, Monoetor Apáti, Diszel, Gulács, Tördemic és Nyirád körjegyzőségekre: Tóth Lajos, Gláaer Sándor, Csigo Ferenc, Somogyi József, Horváth Jenő. 2. Balaton Füred, Örvényes, Csopak, Nemes-Pécsei és Felső-Örs körjegyzőségekre : Köves Ede, Ecsy József, Segesdy Jlikiós, Kubdebó István, Molnár János. 3. Köves-Kália, Kővágó Örs és Kékkút körjegyzőségekre : Földes Sándor, Fehér Sándor, Cseinez Elek, Papp Laios, átollár István. .4. Szent Antalla es Talián>Dörögd körjegyzö-zőségekre : Hertelendy István, Liike Samu, Cse-mez Pál, Tóth Sándor, Németh Ignác. II. A kaszthelyi választó kerületben: 1. Lesenc-\'-Tomaj, Nemes-Vita, Keszthely. Keszthely polgárvaros, Vonyarcvashegy, és Zsid körjegyzőségekre: Virius Vince, S.ieder Lajos, Barna György, Sarkadi Károly Papp Mihály. .Páhok, Sármellék, Gdambok es Kts-Komá-rom körjegyzőségekre: Mészáros Antal, Oltay Guidó, Ferency János, Starzsinsky György, Novak Károly. 3. Karmaca, Szántó, Csány, Zala-Apáii, Rezi és Zala-Szántó körjegyzőségekre: Hertendy József, Havsssy József, Bachár Antui, dr. Bakönyvári Ildefons, Milkovícs Géza. III. A zaia-azsnt\'gróthi v. lasztókerületben : 1. Sümeg, Rendek, Káptalanfa, Bazsi, Ukk, és GalM körjegyzőségekre: Eitner Zsigmond, dr Bardió Frrenc, Rohrer János. 2- Gógánta, Mihály la és Tűrje körjegyzőségekre : Szűcs Zsigmond, Zdrávy-Árpád, Hayden Zala-Szántó és Csány körjegyzőségekre: Beierédy László, Bolfl Péler, Ányos Kálmán, Martincsevics István, Rtmrner Lajos. IV. A nagy kanlzaal választó kerületben: 1. Nagy-Kanizsa városára: Dr. Benlzik Freenc, Elek Lipót, Simon Gábor, Faics Lajos, dr. Hauser János, dr. Fábián Zsigmond. 2. Szent Balázs, Gelse ás Langviz körjegyzőségekre: Vizlendvai Sándor, Sebestyén József, DerYsrics Akos, Szondy László, Elek Ernő 3. l\'acsa, Szenl-Péterur, Zala-Apáti, Bucsu-Szent\'László ér Zala«Szent-Mihály körjegyzőségekre : \'Bubb Á\'aroly, Illés István, Uuszuszt Lajos, Szarka Antal, Táncos Lajos. 4. Bakótiiik, Sárszeg, Diósktil, Uroszlony körjegyzőségekre: Gyürkis Anaklét, tiruner Lajos, Humoi^János, Gyuft István, Oi\'nesBela. V. A zala egerszegi válaastó kerületben : 1° Andráshidi, Ságod, Bagód, Besenyő, Bak és Nagy-Lengyel körjegyzőségekre: Nagy László, Skublics Karoly, Farkas Gábor 2. Hahó\'. Söjtör és Tárnok kőrjegyzésége re Király Klek, Psjihy Elek, Sélley Pál, Tóth Gyula Puly (tebor. Ü Znla-Kgerszeg városra, Szent-Iván és Bu-csu-SzenULaszló körjegyzőségekre: Csutor János, Vízi Gyula, Németh Gábor, dr. Kele Antal, Topier György. 4 Kupomok, Nemes Apáti, Szepetk, Koppány és Csány körjegyzőségekre: Vajda János, Tala« bér László, Győré János, Árvay Gábor, Szakeres István. VI. A bakaal választó ksrülstben: 1. Zala-Lövő, Sa\'om vár, Csonkahegyhát, Nagy-Lengyel körjegyzőségekre : Farkas Sándor, Ba-boss Ármin, Laki Imre, Takács Lajos, Tuboly Zsigmond. 2. Nov , Tárnok és Páka körjegyzőségekre: Stádel János, Levay Isi van, Bezerédy István Bizáczky János. 3. Buk-u, Cs süireg, Szent-Győrgyvölgy és Rédcs körjegyzőségekre: Sobár Kálmán, Gálos Pa1, Molnár Kálin m, Gayer Lajos, Zsiga Gynla. 4. Dobrnnek, Kel lati nc, Tunischa, Bagonya és Cserencsóc körjegyzőségekre : Vugriacsica Boldizsár, Sirausz Flóris, Kajdas Károly, Cinky Jó* zsef, Tőrök Kálmán. VII Az alaó-lendval választó kerületben: r 1. Lendi\'H, Gyertyános, Cserencsóc, Kerka-j Szent-Miklós, Dobronak, Bellaltnc, és Turnisba j körjegyzőségekre : Isoó Ferenc, Kiss Pál, Magethy I Gé/a, Szanveber József, Szabó Döme. \| 2. KA dics, Lenti, Páka, Széosi-Sziget, Szeme-nye és Szent-Adorján kőriegyzőségekre: Horváth Pallér Jenő, VIII. A Istsnysl válsszió kerületben: 1. Szepetnek, Sormás, Becsehely. Tót-Snaot-Márton, Letenye és Mura- Keresztúr körjetyzöeé-gekre: dr. C«empeez Kálmán, Tamáa Gynlt, Schmeider József Hozián György, Ssemsé Gyula. 2. Puasta-Magyaród, Bánok-Szent-György, Tárnok, Páka és Murakeresitur körjegyzőségekre: Schmidt István, Eoerbart Gyula, Tamás Sándor, Büky Jóssel, Bskss Ferenc. - 5. Kotor, Alsó-Dombom, Létrád, Murs>Vid, Szent-Mária és Draskovec körjegyzőségekre: Gsdó Mátvás, Golub János, Mersics Mátyás. Kaié György, Babics Gábor. IX. A csáktornysi váhsztó kerületben: 1. Csáktornya, Csáktornya küllára, Dráva-Vásárhely, éa Dráva-Csány körjegyzőségre: Tót István, Vollák Rezső, dr. Hajós Ferenc, Szel vert Antal, Bezéthy Isi van. 2. Stridó, Felaö-Mihálvfa, és Vizi-SssoMryörgy, körjegyzőségre: Kayser Lajos, Gáspárini Mihsiy, Horváth Antal, Plichu Bela, Kraothakker József. 3. Dráskovac. Alsó-Kraljevec, M -Csány, Hodo-sán, Perlak es Szobi>tlca körjegyzőségekre : Pecek György, dr. Bóbm Szldney, Síposa Karoly, Kisfaludy Gyula, Bariul György. A kiigazítási eljárás befejezésére és ss összeírást iveknek a központi választmányim leendő beterjesztésere veghláridőtll I. e junta hó 5-st tűztek ki. A börzeadó. Holub János, Sümeghy Tivadar, Győző, Tóth Janoe, lmreh Antal, Hajgató Lajos. 3- Zala-Szent-Gróth, Aranyod, Zala-Koppány, 3. Dekánovec, Belica, Mura-Szent-Márton, Mura-Siklós, Mura-Szerdaheiy, és Bolornya körjegyzőségekre: Hajós Mihály, Muray Róbert, Kovács János, Tivadar Ferenc, Koilarics Imre. Jéghideg kesével eröeen meg ia szorította kezét; aztán megint kiment az aj ión. Szegény leány nem birt aludni Felöltözött. Alig varta, hogy kiaae pirkadjon. Nem szólt senkinek ; kiosont észrevétlenül a házból és ment sietve a Csiger völgye felé. Érezte, bogy neki nem lesz egyetlen boldog pillanata Bíró Pali mellett sem, ha meg nem te»zi Csapó Pista kívánságát. Hiaz olyan rémes hangon mondta neki, bogy addig meg ne eakfld-jék, mig a szegfűt sírjára nem ülteti. Hát legyen meg a kívánsága! Ha Csapó Pistát fölvitte oda oson az iatenkiaértő ösvénytelea bércfalon a nagy szerelme, mért ne vihetné löl öt ia? Mért ne tenné meg est ö ia azért, hogy boldogan, nyugodtan élheeaen Bíró Palival I Lázas agyának es a gondolata vitte, mikor pitymallatkor útnak indult a Csiger völgye felé. Ugy számított, hogy teljes napkellére itthon leaz a virággal a akkor vőlegényével együtt viasik ki Caapó Pista sírjára. De valahol nagyon elkéshetett, mert a nap fölkelt; már mindenki talpon volt a házban, még sem érkezett vissza. Bementek szobájába, hogy fölköltsék. Nem találták. Zavartan futkostak ide-oda. Keresték mindenütt Nem volt sehol. —— Kiüzentek Bíró Paliért Mire ez megérkezett, valamelyik szolgale-génytöl, a ki künn legeltetett, megtudták, hogy pitymallatkor a Csiger völgye leié ment ai etve. Bíró Pali nem szólt senkinek, csak a leány anyját hívta magával. Bistoera vehette, hogy a szeglüért mehetett Zakiatottielkiismeretét meg akarta nyugtatni menyeksője előtt; meg akart azabadulni a kísértéstől. E< kergethette bele abba a vállalkozásba, hogy a szegfűt lehozta Csapó Piata sírjára. — így gondolta Biró Pali. Sietve mentek a Csiger völgye felé. Mihelyt a sziklák közé értek, Biró Palinak első dolga volt a szegfűt keresni. A szegfű már nem volt a sziklacsúcson. Tehát a vakmerő leánynak sikerűit lebozni. Most már lázas nyugtalansággal hatoltak be a rzikiaöblök köaé. Az egyik azikiafal tövében ott leküdt élettelenül Arató Juliska. Keblére szoritottan tartotta a tőveatül kivett szegtüt. Anyja jajszavára fölpillantott Mikor Biró Palit, meglátta, arca átszellemült — Vidd ei Pista sírjára! — suttogta elhaló hangon. PihegO melle még egyet vonaglott. Aulán meg állt a szívverése. - — y- — A tiSrvínyjavanUt kanjrajtlá. — A képviselőháznak Lukács László pénzdgyaú-aiezter beuyqjtotu az ertéklorgl hí adóról szóié törvényjavaslatot, melynek több intézkedésit a következőkben ismertetjük: As ertékpapir-iorgaiombaa felmert ő ügyletek adókötelesek Az adóköteles értékpapir>iorgak>a tárgyát képezik: as állami és egyébb kSzkOU csonók kötvényei, záloglevelek ée egyét, köt-veuyek, részvények, részjegyek, élvezeti- se nyeremény jegye, aursjegyek, osztalékszelyények, amennyiben a bevásárlási értekük méz »ea állapíttatott meg. A bel és külföldi váltók, atalvanyok éa ouek-kek, a vert ée veretlen nemes fémek, a kí ldldí peuzaeasek, papírpénz éa bankjegyek és a taatt-ioó Mucstári ataiványok, pénztári jegyek és laksrékpéuatári könyvecskék iráni vsió forgalomban kötött ügyletek as értékpapír-forgalmi adó alól mentesek. Adóköteieeek a következő ügylelek: as adásvétel, a caere, amennyiben u lalet klIOeböeé fajtája értékpapírokra vonatkoaik; az átetalá«, amennyiben az értékpapírok átvételére, vagy aaáiiitáaára kötelezett tel helyett as értékpapírokat jogilag különböző harmadik aiemély veeei át, vagy aaállitja; » dijlgvletek (egyszeri ée ketiös dg ügy letek), sUlisge-ügyletek, „meg«gyswr annyit" kikötő ügyletek éa egyébb diiÜgyletek; a halaaztó ügyletek (report és deport, nem alakszerű lombardüslet)) miadea egyéb ügylet, mely tőaedei. vagy lössdeazerU forgalmat létééit Adómeoteees a követkeaft ügyletek -a kisorolt, vagy beváltandó értékpapírok beváltása éa aa agyaaegy értékpapír címleteinek kicserélese; as értékpapírok kölcsönadáaa, kOicsOndy kikötése nélkül ée agyanazou fajtája értékpapíroknak nyole uapoa belül való viaan-adáaának kötelezettsége mellett; aj értékpapírok kibocsátása alkalmával eseknek ss értékpapíroknak első megazerzese; értékpapírok konvertálása; jelzálogkölcsönök felvétele ée visszafizetése alkalmival a hitelező intézet éa a jelzálogadél között a záloglevelek tekintetében felmerülő ügyletek; visszaszállítások a halasztó ügyle* tekböl. Minden egyes ügylet csak egyszer e-ik adó alá és így a kötéskor adó alá vont ügyletnek teljesítése vagy lebonyolítása éa viszont aj meg-adóstataa tárgyául nem szolgálhat A bi/omiayi ügyletnél agy a bizományos és megbízó, mint a bizományos ee a harmadik szeméiy között kötött ügylet egyeakint adóköeie. A dijügy telek meg-gadóztatáaa nem a megkötéskor, hanem a L bonyolításkor vagy szállításkor történik. A megadóztatás érték szériát történik a aa Nagy-Kuiin oafltttrtöc Zala 88 sttm (4. iap.i adó ktxzámitáaának alapját aa ügylet tárgyának Arteke képezi. Ettől ai értéktől minden kétezer korosa atán adó fejébea tíz fillér jár. * kéteaar korosa értékig aaonban ni ügyletek aa értékpapír forgalmi adé alól teljeaen mentegek. la értik kiaiámitásának alapjáéi a leezámo-láara kötött Ügyleteknél a leatáaoló árfolyam, • közvtetlea ügyleteknél padig a megállapított vételár eaolgál éa eanek a biányabaa a bada. pánti értéktő«ade kWetaloe árjegyzésének péosár-lolytmt. A pénzttgyiniaiazier fölbatalmtttitik, hogy leszámolásra kötött ügyeleteknél megállapított egyaég alapul vételi i ellett aa adót aa egyea tőzadti kötéaek atán állandó őeezegben megállapíthassa. A leesámolásrs kötött ügyleteknél aa adó kimáaitáaának alapját ,a laasáaitolda végett való bejeienté" illetőleg a leszámoló iv képezi. Aa ebbea a bejelentétben foglalt minden egyea tózadei kotéa értéköauaga után járó adó lile-fele öaaiege jár. A lessámoláare kötött minden ügylet a budapesti értéktőzsdén jelenleg érvénybea levő értekütleti azokáaok alapján a leezámnló-iroda közvetítésével bonyr littatván la, aa ily Qgyle\'ek atán járó adó poaio lerovásárt a leaaáiuoló-iroda tzavmol, amely a* esetleges sdómegróviditéeeket harminc eapoo belül aa Tl\'etékM pénzügyi ható-aágnak fe\'jelenteni tartozik. A közvetlen ügyleteknél ax adólerovás etem-poa\'jából megkülönbösteteodők oly üeyeletek, amelyek alkaazok itfiztde tagok) közbenjárásával kwtetoek meg; oly ügyeletek, amelyeknél a szerződő felek, vagy ások egyike értékpapír-forgalmi ügyletekkel ipamerüan fovlalkosik éa oly Isvletak, melyek a knaz kö<vetiiése nélkül jönnek létre ét melyeknél az ügylelet metkőiő szerződő felek egyike tem foglalkozik ipararerüen érüákpapiifnrgalmi ügyietekkel. Az értékpapír-forgalmi ügyletekkel iparszerben foglalkozó táraaatgok éa egyének (bankok, bank. éa váltóházak, bizományoeokj az ertékpnpir-lorgalmi ügyletekről külön lajatromot illetőleg lajitromo kat vezetni éa az adókötalea ügyleteket az ügy fei megköteaétól tzámita"dó há rom napon belül a lajstromba bevesetni kö\'eleaek. E lijtt-omok kiáHitáaa éa vezetéte iránti módozatokat a pénaflgy>nioi«zter rendeletileg álllpiija meg As adó a lajstromokba bevezetett ügyelelek alapján az adó lerovására első sorban kötelezett fél által teljes ősazegban rovandó le. Az eriekpapir forgalmi llgyletekka\' foglalkozó társaságok és egyének tartoznak ezt n fbfialko láiukat a pénz-Bgvminiazter által megjelölendő pénzügyi hatóságnál bejelenteni éa pedig ások, kik a törvéay éle belépte előtt is foglalkoztak ily ügyletekkel -a törvény életbelépte napjáig, A törvény életbelépte mán az ért»kp ipir-lorgalmi üzlet Ipsrazerü megkezdénét t bejelentétaek kel meg«\'"znir. Az adó lerováaa közvetetlen vagy közvetett Közvetlen tdólero^átntk ieh«t b\'lye -a letzá-■oló iroda atjin lehonyoKtot. azalknazok uiján közvetített éa ply ügyleteknél, amelyeknél a tzerzndő felek egyike vagy mindkét t>er/ödÓ fé! ipirtaerüen foglakozik énékpapir-forga>mi I üg^letekkal. As a<tó közvetetlen lerovását a \| peozügyminiaziar engedélyezheti ét mód\'zz\'aitj rendeletileg njlapitja meg. Minden o y ügylet I ■tán. amelyuéi az adó lerovása nem közvetlenül j történik, az adókötelezettség bé\'yegj-gyek fel j báazaáláaa utján teljesítendő. A bélyegjegyek a bély»g éa illetékek iránti törvények éa tzabá- j lyokban foglalt rendelkezések figyelembevétele mellett azokra az okiratokra ragasz-andók, atne-1 lyeknek az ügylettel kapcso\'atban való kia Utasa a jelen tönény ertelmeb>n kötelező. A bélyegjegyeknek előállítása ét forgalomba hozatala iránt a \'p4u<ilgyminis/.ter rendeletileg intézkedik. Oly ügyleteknél, amelyeknél az egyik «zer-tődft félként az Osz\'rák Magyar Bank szerepel, a következ i határozatok iranyadók,; az Osztrák Magyar Hank által a leszámoló Íróimnál benyújtott leszámo ó ivek uem ennek adókötelezettség alá, a másik szérződő fél á tal benyújtóit ieszá* moló ivek adókötelezett\'-geire nézve pedig a rendet határozatok, irányadók. Ar álla ni hatóságok, állami intézetek ét vállalatik altal kötött értékpipir-fogalmi ügyletek ■tán já(ó adó csak a szerződő magáulelet terheli A jelen térvény é\'t«liuélien kötelezőleg kiál-litaadó \'okiratuk vagy kötelezoleg vez-ieudö naplók éa lajstromok, valamint a le«támoló iro-dános benyújtott leszámoló ivek és szükség esetére as ér\'ékpapirüzleiekről vezetett üzleti könyvek az elteaónó kőzagekaek báratikor felni utatandók. Megőrzésükre as alkanok, az értékpapír fogalmi ügyletekkel rparH»«rüao foglalkozók éa a letaámoló Iroda három éven át, minden egyéb azemély egy évea t< kötetes. Az értékpapiMbrgalmi adó ellenőrzése érdekében megejtendő mindea eljárásban a péatügy-minitzier\'álttl e célra külön megbiaaadó kllzegek járnak jl, akik az értékpapír-fogalmi adé alóli elvonáaok eaet-inek kivételével éesfeleteik titokban tartáiárt köteleztetnek éa ezeket az éazleleteket a kereseti adók kiróvaaa tekintetében aem baaználbaiiák fel. A törvény megszegéts, smennyiben jsz adó slvonásánsk öaazege megállnpilbató, as elvont adóöaszag 160 azereaével. ismétlés eaelén pedig az elvont- adóöasseg 860 600 szóróéival, mint pénabiraSggal bűntetteik. Amennyiben as elvont sdóösseK nagyaága meg nem állapítható, a peaz-bírság 800 koronától 10,00 koronáig erjed. A törvény és s törvény végrebajtá** iráat klbo« eeátaadó rendeletek readelki><éeeinek megszegése sbbau az eaetben, ha adóalvonáaaal nem áll kapcsolatban, 60 koronától 600 koronáig terjedő rendóirtággal büntettetik. As, aki adókötalea okirat birtokába int, eanek az okiratnak helyet felbélyegzéaeért azavatoaasggnl tartozik éa adó-elvonáa estiére az elvout tdóösa<eg 60-t/eretével, ■int pénzbírsággal büntettetik. A jogerőre emelkedett pénz éa rendbírságokat a pénzügyminiszter kiváló m\'ltányláat érdemlő etetekben negyedére M értékelheti. További méraékiéanek eaak akkor van helye, ha azándékoa adómegrflviditéa elete nem iorog feon. A je\'l<m törvény 1900. évi janaár hónap 1-éu lép hatalyba és végrehajtásával a pénzügy miniszter bizatik meg, aki Horát«Sslavonorizá-vokra nézve Horvát-Szlavon ét Dalmátbrszágok báujaval egyetértőleg jár el. A vármegye házából. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága fulyó bó 8-án és folytatólagosan folyó hó 9-éu tartott l közgyűlésében a varmegyei árvaazéknéi ttr>-ae-! déabeu levő aljegyzői állásra bárom pályázó ko> zli egyhaagnhg Pap Jánoa válaaatották m-g. j Ügya.iezen közgyűlés hoaszaaan foglalko<ott egy nj megyeház építésének tervezetével, mely j ügyben meinorandnm intéztelik a lielllgvminia /-1 terhez. A költségelőirányzat mintegy 90.000 lorint. \| Vármegyénk egyik jelet szülöttje Baaányi1 János költő emlékével is loglalko/ott a ktlzgytt-j lés, a mennyiben a linzi temetőt, a bol 1846 óia jeltelen airbau pihennek ta elhunyt költő ham-: vai d-mu aljik és ha idője kúrán inlézkedéa n>>m történik a jeltelen sírokban porladozó caontok egy kö-öa airba léteinek. Ennek elvjé1 veeudfi Tapolca vároa kiizönége I azon kérelemmel furdalt n törvényhatósági; hizottaághoz, hogy 100 forint költséggel sir-1 emieket állítiiatann a I nai (emelőben a vároa azQlö tj^nék azon öatzegből,\' melyet évek előtt fgy bizottság letélne helyezett a városnál Ba-csáuyi azUlőházánik > mlpktáblával való megje-löleae eéj.ibó éa ma mar miategy 400 írtra rug. A törvényhatósági bizottság . kész-éggel hozzája-1 rult ugyan a Tapolca vároa kérvény éhez, de bizouyjB formalitásokhoz i>oti iua<á< Most már j csak az a kérdés, hogy Liuz várót tanácsa \| kóztemeirjénes rendezésévi elvár—» addig, mig I-hivatalos formalitások elintézést nyernek. azon adózók, kik a kivetési la/strombvi magái lapított adóval loiyó évben sióesAr rovattak rstf adóaitozatuknak as adóköoy vacaké ben történt b-jegyzesét kővető 15 nsp alatt írásban a zala-ogerasagi m. kir. Pénzflgyigazgatóaágboa beojajt-hassák. Nagy-Kaoiaáo 1899. május bó 8-án. NEU a. k. ViCSEY a k. tlltaSr. ptlpémtatír A város házából. 7486\|899. Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy Nagy-Kanizsa várót 1899 évi IV. osztá yu kereseti adókiveté-i lajs\'rouia az 1883 évi 44 t. c. 16 és 18 §§ értelmében a mai naptól fogva 8 napon át a váro-i adóhivUai helyiségében kitétetett oly aélból, hogy a hivatalos órán belül bárki által betekinthető, bogy az ellen észrevetelét áiegtehesse és pedig : A) Azon adózók, kik az illető lajstromban megállapított adónemmel mar a mull eyben is m-gvoHak róva, a la s rom kitételének napját; b) HÍREK. — Jubiláló bonoáa apát. Dr. HoUáty Jmt-liaiáa dömölki asant baiiedekreodi apát a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a jövő h mapiaa ünaepli székfoglaláaának n-gyeda«azadoa évtor dulóját. Ez alka ómmal — KU-CeU egész társa-da ma azileskörd mozgalmat indít a népsserQ apát jnbiletimának méltó megünneplénére. — Eljeg/sé. Sauer Margit kisaaazoaft, 8aur Ede nagykanizsai kereskedő leányát, eljegyezte Pollik József magyar áilamvasoti hlva-taluok Dombovárról. — Mlalttttrl elliaMrta. A pénzOgymi-nitzter Kovács Rezső perlaki főszolgabírónak a közadók behajtása kórfii tanusi ott buzgalmáért elismeréséi fejesle ki. — MlaUalorl blstan, A zalaegerssegi 4a nagykanizsai lelső-kereskedelmi iskolákhoz aa éraitaégi vizagálalok alkalmára miniszteri biztosul Flter Játot lóvároai felső kereskedelmi-iskolai igazgatót küldtek ki. — B«rmaial kérni Dr. Hornig Károly veszpreuii püspök a tegesdi kerttletUiveil{ a bérmálás szentségében a kővetkező sorrendben fogja részesít- ni: május 28-án Kéthelyen, május 8><\'én Tótazentpálon, május 30-án Marcaliban, május 31-én Buzsakon, jumua 2-an Mesztegnyén, jUmIUS 3-án Pelső-Szege-den. junius 4 én Taksonyban, junius 6-én Nemes-Vidon, junius 6-án Samsonbau es junius 7«éu Vöraön, — Nrmzetl Nziieteé\| Slngy-Kanizsán. Vécsey Zsigmond\\ N.-Kanizsa polgármestere, május 6-iká(i d, a 6 órára hivatalos helyiségébe értekezletre hivu egybe azokat, kiket az »Országos Nemzeti Szövetsége központja a szövetség eszméjének propagálására kijelölt. A kijelölt hat egyén közöl csak hárman jelenhettek meg; a, másik három akadályozva volt a megjelenésben. Az értekezleten elhatározták, hogy Nagy-Kanizsán szervezni fogják a Nemzeti Szövetséget és e célból legközelebb egybe is fogják hivni a nagy értekezletet s megalakítják a szervező bixottságot. Közönségünk bizonyára készséggel fog majd csatlakozni az eszme támogatásához, melylyel csak hazafiságát fogja dokumentálni. — Ua<ila-a(l lud6«llk. A föld mi f«-leaügyi miniszter Stvlel János nla táruoki lakott Zalaváraegye novai járására é< Btehár Álltai zttlá\'S\'áutói lakot\' /.alavár negye keszthelyi járatára nézve a gazdasági tudóiitói tiszttel biziu meg. — Ko btil láln(tlá líyurá\'z Fereno a dunantuli agotlai evangélikus egyházkurület ptlapöke, a külső-a mogyi evangelikus egyházmegyéhez tartozó evang. egyház községekben nevezetesen: Vesén május hó 20-án, lhároa-Bérén y ben május bó 27-óu, Porrog-Szen\' -Királyon május 28-án. tiyekeuyanen uiájus 29-éa, Nemes Pátrébau május 30-au, San ioii ma)us ll-en, es Surdon junius 4-éu egyházi látogatást, illetve kanomka vizitaeiót tart. —r A prímás u; aralusia Vaxz.irg Kolos biboros heroegpríinás ja ius 2-áig marad a fővárosban, Pünkösd heiebéii a heroegprimtks berm.rlai log s junius 2-an ICúh\' Medárd dr. pipil prulár tus, primasi titkár kiséreUben UaiaiQiiIür^drt utazik — Erzs-bet-azobor-leleplezós. A Nyirádon •fílaliiltiU Erzsébet királyné Miillszohrának ttu-nepélyes leleplezése a hó 22«öiiVdólutáu 4 órakor lesz. A asoborbizo tág miodeni elkövet, lio;jy u ünnepély minél féayesebbeu sikerüliön. E célból megnyerte a páp-ti kir. tanítóképezde tanári ka-rá\', amely 100 uöven lékkel a jelzett oapoo Nyirádra zarándokol a hagsfias daloka; fog «gy as ünnepélyes bálaadó istenítiszteleten, mint a Nagy-Kannsa Csütörtök klepletés alatt énekelni. Külön ruegbivAk sem leessek kibocsátva, ép asért eintoa klvják ag • váraegye területén müködö lörvényeséket klr. bíróságokat, péotBgy igaet etóeágot, tanfelügyelő-sége, as össas taaintéaetek \'aaári, tanitói k.rát ée ifjaaágát, a kO nnleie köimUvelodéái éa jótékonysági rgyielaket; aa öasaae vsllá«lelekes«tek lelkészeit éa ai összes váraegyel hatóságokat éa a aesyel jrgysőegyleiel. Kata táressvaeeors teaa, aelysn egv teriiéa ára V frt, ea öessegből 90 kr a aaoboralap javára fog fordíttatni. A tát-.ssvaeeoráhot je\|jr»j( előre Táltk* lék Morváik Jáaos oylrédi káator-lanilónál éa aa lnn»pély usjyáo a ayirádi nagyvendéglőben. Minden (éle aegkeraséeekre éa laéekosóeáeokra salves hézaggal válaasol a »zobor bizottság, »öt kiráaaira egy a eUaeghi, mint a devaeseri vaeut állomé-soabo* k«eeikrél i« goeduekodai fon. — Éraálaéal vlaagák A helybeli feU3 ktrmktddmi lakolánál as iráaball árettaágl vlae-gáiálok fulyó bó 17-éa keaditdnsk. — Palttlvlaagait vAlaa.iAaak A ma-gyoi igazoló válaastmány H^jik látván válásit-mányi elnök elnöklete alatt április hó 80-án ülélt ■ártott, amelyen lárgjalfis alá vették as alsó leodvai, geisei és ceeas rsgi vsUastókertletban s megyeblxotUági tagok rálasatásai. Asaleó-leodvai kerületi válasstást ss igazoló vélassmány jóváhagyta ; a cse.riragi kerületi válasstást mg»emmi-(iteite s a vármegye törvényhatósági tTiottsági közgyűlésén uj válaasláa elrendelését kossá javaslatba. Jóváhagyta a g«aei kerületi válasstást is. Mivel asonban a válasstás megsemmisítése vé gélt beadott kérvénybe egy bizonyítvány volt csatova. melyben több gelseszigeti válesstó est bizonyítja, bogy községükből 8 válaaató helyett más izszzo\'t ■ mivel as elrendeli vtsigálsl azt denlette ki bogy csakugyan bárom tálasaié helyett más bárom szavazott, de a kik ások kősóit voltak, akik a bizonyítványt .latruk, s mivel a legtöbb .savasalotl nyert hlzo laági tagok ulán aki következett, uásoi leiül kevesebb zasvsza lot kapóit a igy alapos gyanú mertül lel a takin Zala 38. szám (5 lap.) mellett. At egész országban felhangzó és •szép, csendes meleg esőket* kérő éneknek — ugy IáUzik — foganatja is lett, mert keresztjáró napok alatt a mult heti hideg esőzés után csendes, meleg esd termékenyítene meg sz u) életre ébredett természetet. — Haskástk flgyelaéb* A hivatalos l.p egyik Máma bossa, boiiy a kftzői belügy atnlasteriumnek a belügyminiszterhez Imésett köslése eseriat sayrbek kost M.gyaror«sá(béi é« a lársorsságokból is sssmosn lódulnak Pariéba, asi.o reaénybrn, bogy a jövő évi vi\'égkí-áliitáa munkálatéinál alkalmazást fognak találni. Mivel e aunkálaiokaái el«ő sorben a belföldi franois munkások alkslmsitatoak éa ilyenek te\'iesen elégséges ssaabnn állasak reedelkt-»ére ée mivel a munkakeresők Párisim lódnláaa különben is oly foka, bogy a legutóbbi kiállítsa iapa«stslsl alapi-n bízvást mondhatni, bosy a Jelzett célból Parisba utazókra Igen kn.lsmeilen csalódás var, indokoltnak iat»sik a< érdekel\'eket Ily valla>ko<á«lól óva laUni. — As Izraelita hltkőzarjek autonomiája As Izraelita lóaaégkerüleil eledkök vsakra <p és bét\'nn tartottak rendet évi gyűlésükéi Budapén-len. Ttaáoa^osaáok befejeztevel >Uldőd-égileg liasielegtek Wlaa-io* öyul* Kulni»zminl«zteniél ée Hséll Kálmán mintatere síknél és megkérték éke1, bogy ar izraeliták aiiloiiamiéjftiiak biztosítására és aaabályoiáaára mielőbb törvényes intézkedései tegyenek, A mlnNsterek a küldöttségei siiiesen togadtak ea megígérték a< izraeliták basafiss működésének támogaiasát és as aulono-mta kérdésének r»udesé-ét. A küldöttségben, Igálása, mely ek Vezetője Sehweiger Márton vitt, ré<ivetl gége, j ne\'sel Outmann Vilmua air. t<ináC\'<ns is, mint » nagykanizsai köa«égkerület elüljárója. - TrBMlfs A város közOusé\'tenek óriási részvéte e mellett helyezték I, 8-án délu an örök I nyugalomra Dobrwici Jánosi, az oly korán «l- 1899 májas ll-én — msgsirsngu áliambivatalnokaak adta kt fát — s agy iaimotatot al beakan loftalt tulajdonosát — varosunk egyik esiaaa leányát magábos rendelte. Média a amik— fl leányka látta, bogy agy iaaarlaaal vandaiga — ijedtei lávoaott. Eddig a aeae. Moat jéa a térién.i. A leáay és aaoak anyja aegtedták eeaa mesét éa annak saeraéjét bétlte este kéret\'ák. Nyári mit sem sejtve, a kitOsAtt pontosan megjeleel, de oúdéa lálts, bogy nékáay olyan egyén ia vaa jelen, kiknek aeöé)ét, adat tényt mondta el, baawr tíaztába jött azzal, hon ezen találka nem log kedélyeaen végsódni. De sejthette est abból is. bogy a becaó leteben dns> ván megsértett leáay és aaaak aayja, nagyon Is harcias kedvükben voltak. Ken várva be lábát s tárgyalások — elére látható eaaitaaós lefolytait — a h»g férfiú botjának viaasakagyáaával futásnak eredt. Ezen találkáaak a eorpue deieüje tebát megvan, hihetőleg még kesre kerti annak gasdájs is. - Brsaékaé kart. Maases-GydrOk kózség-lelej\'hetetlen, boldogult Ensébat királynénk etab lékére a Balaton késeiében egy asep darai-területei bekeritett éa est különféle Iákkal beBA tette éa EraaSbei kert neva adott neki a területnek beültetésénél igen nagy érdeme van Mxjor János községi bírónak, ki nemcsak lettgyeit a munkáaokr, hanem maga ia aaorgal ómmal napokon át dolgozott a kert minélsaesbé téleHÜ. Major magánál is igenasereti a gyümölcstákal, mii bizonyít eléggé, bogy a közalt években 100 Irtot megköze itőleg adott ki syüaöieatákra. Bár volna mindén könégbea ily gylmflkefaawslfl j bíró, így hamarább magazlnuák a« annyira gyakran előforduló garázda kaaak farou-népünknek e szuadlomra méltó beieg» telben, hogy a kik ^maa helyeit azavaatak. \\ hunyt joghallgatói, ki sorvasztó betegségére hiába legnagyobb valóasinüaég szerint est as<-rt tet\'ék, I kereseti gyógyulást a dél enybe éghajlata alatt, bogy a választás megsemmisítését kérelmezhessék: Mindenki, a ki ismerts nz elhunytai, ssaretle ót A vlllaaax vlUglUi Igtmagea. Zala-Fgerazegen — u«y IáUzik — nagy óvatoe-aaggal járnak el a villamos világításra nézve megkötendő szerződés tárgyában. Errót tanúskodik »Z>tlamégye« laptársunknak es a kir-kS<le-menye: »A . illamos tíligitás ágyába \' a várnai tanács a vállalkozónak kiadta, a város ráaairfll felkért szakérté előterjesztése alapján készíteti aa iratokat a nagy-kaniaaai királyi lörvényssrkhez rokonazenve\', azereny lénye miatt és ezen köz* j mintaszerződést aláírás váge t Mini erteaftlünk, a áttették aa il etők u>egbüntetése vége* t. — Veudt\'g.srrepléa Kalmár József a Magyar Színház első tenoristája — fegyvergyakorlaton városunkban időzik. A fíatu művész—engedve a közóhajnak és Halmay igazgató felkérésének — szombaton este vendégszerepelni fog a színházban. Kalmár,— kit kötelezettségei sürgősen a fővárosba szólítanak, csak egyszer fog fel lépni. Előadják a Bányamestert. — Flllér-igyri>Dlrt A nagyka nizsai Ur. jót, Nőegylet kebelében egy ujabb fiók-egyesület van alakulóban. Az jótékony nőegylet, - melynek kezdeményezésére létesült az oly áldásosán működő népkonyha, hétfőn ^ú&rSamuné, azegyesű-let-\'rökös elnökén- k elnöklete alatt tartott választmányi ülésében elvben elhatározta, hogy szegénysorsa tanulók felruházására és iskolai könyvek beszerzésére fillér-egyletei alakit, A tagsági dij évenkint 100 fillér, illetve egy korona lesz. Az alakulandó egyesület tervezetét legközelebb kidolgozzák és a választmánynak bemutatják, mely azután végleg határozni fog ezen ügyben. — Ugyanezen vá asztmányi ülésben megválasztották most már tizenegyedszer <Révisi Lajost, lapunk szerkesztő társát, az Izr. jót. Nőegylet titkárául és Batta Lajosi másod-titkárul. -- Kermtjáré-ua\|iuk. A róm kath. hivők hétfőn, kedden és szerdán szokásos módon tartották meg a keresztjáró körméneteket. Hétfőn Kis-Kanizsára, kedden szeretetei imposáus módon nyilvánult n temeies vállalkozók a szerződési miniara vonaikoaótaf alkalmával. — Aa elhuoyt koporsóját szebbnél lett nyilatkozóiakban több oly pontot vettek lel azebb koszorúk diasitetiék, mind megannyi a szeretet és bsrátság jeléül. A feliratos koszorúk a kővetkezők voltak : Viszontlátásra Jaucsikánk, — Anyád és bátyád Milán ; Falejtbelet en Jancsikénak — Yerka ; .Szerelet jó Jaucsikájának— Remete lléza; Szeretett kereszt ttunknak — Wucskics János és neje; Korán slbunyt barátunknak — utolsó üdvözlet; Szeretetnek jeléül — Etelka és Uyula; Szerelő kollégáid; Utolsó uladra — Prágrr csatádtól! Reaveiünk jeléül — Kohn Lajoa éanej -; Tiezlelela jeléül— Jack raa>ád A család a kővetkező gyászjelentést a ta ki : a adtuk be a vároai tanácshoz, a melyek elto-gadba\'atlinok. Ilykép a villáavUagitáa kérdését vagy bizonytalan időre el kell odázni, vagy pedig uj árlejtést kell a városnak kiirnl a új vét. lalkoxókkal tárgyalni a villamvillágositás kérdésének megoldása tárgyában. Minden esetre a kellő óvatossággal kell e kérdés körül eljárnunk, nehogy — mas városok példájára saját karunkkal fizessük mag a dolog elkaaaai\|rodaeai.« — Mérgesé Érdekes mérkőzési aaat tartja izgatót tságbun Sand község laloaail. Gönc ÁtÜitt ottani lakos husamoa idő óta be\'egeskedett, mely idő alatt az orvoai gyógykezelést alig vette Ozv. Oobrovics D imötörné azü\'. Gaok Helena igspybe, »t »i.h«n .nn_jobban—arikő^lafc mint anya a a.jat s gyermekei Milá\'i, Peter, He-léu özv, l\'opovics Diiinö.örné és Sándor nevében lajdalumtelt szívvel jelenti lelejthelellen jó fia illetve Inal vérük Oobrovica\'Jáuo joghallgatónak f. évi m\'joa hó 6>án d. u 4 órakor eletének ik évnben bosszú szenvedes után törleul gyá< szos elhunytat. A azerelelt etbnnyi löldi marad-vanyai t. évi május k» 8\'su d n. 9 órakor fognak a görögkeleti egyház szertári ásni szerint be< -zenleltetni s a helybéli görög keleti sírkertben \| let » népiskolai törvény örök nyugalomra tétetni K«lt Nagy-Kan>zaán\| elkii 1S90. május hó 6-án. Aid m éa béke lengjen u \| delei legjobb fiu es tesiver porai teleli I — A Polgári Kü lat láéagytléaa A nagykanizsai Polgári-Egylet vasárnap délelőtt dr. Benlzik Firittt qlnúklesivel rendkívüli kósgyü\'é-t lariotl. A közgyűlésnek csuk egy tárgya vol>. Rtyi! óU.\'-beti; tobblauitó iülcsüiwk convertáh\'mra uj kölcsön felvételi/ük tw/t- \\ közt pedig t-zek itt kuruzslók A napokban aztán bead ak a szegény betegnek valami italt, mely tó nyomban meghal\'. A mergezes miatt m-ginduli a bünvizsgálat, annak kiderítése végeit, bogy ki a tettes A hullat ó-én boncol\'ák IÖL — A aaaak a atplakala A vallás- és közoktatásügyi i>i<i-ai«r rendelet.) küldött a áösigazga\'A-i biáot\'Másosboz, lantétUgyel>>>égakit es e. az egybazi fi)ltaióságokhoz, amely r«nde-némely iuteike<leaének •■eree .bb > •.greti.jiásit kívánja. A rflii» seri ni a min seter 1897,98-ík tanévről ssólö uépok atnaí ütutisztikai idalókbót nrról gyö< xödött me;, hogy aa ora<aa 10,760 elemi nép-iskolája közt\' az •gy\'aaítét 11.92T osztatlan elemi iskolából cak 69 ssátalékbaa, vagyis tmstui! éSéd eieml jakét zá\'alekabaa vagyis 8718 \'dílyezése, A közgyűlés elfogadta a vátaszmany elemi iakolái>an vuli meg « uirványsaabtd hai-abbt\'li előterjesztését, hogy az Osztrák-Magyar* I évea mindennapos cvlulytm összesen, eoat cau.lt Banknál fennálló lőUOO toriutos kölcsön lelemel-, 10.854 elem népiaaolabaa 64\'8 szátalék aráay-tessék 26000 \'orlulra, a nagykanizsai Takarék- bán leitek elegei a< úko atenntarlók az L1808. pénztárnál fennálló 18.000 forintos kölcsön pedig 3B. törvénycikk 1. és 48. jj-ai azon raadeikea--7500 forintra ssállittaasék le. Ezen müvelat folytán \| senek, mety w rist a mindennipi wkalásáa hat a Polgári Egylet a folyó évi költségelőirányzat j évfolyammal bír. a temetői kápolnához, szerdán a felső- lem-1 szerint szükségelt 9000 furintot megazerzi éa noha\|J Kittiek következtében a gyakorlati iamere-plomhoz mentek zászlók alatt, áhítatos könyörgéseket énekelve. A körmenetekben résztvett a főgymnásiumi, a polgári fiu- és leányiskola s az elemi fiu- és leányiskola tanuló-ifjuáága is a untestület.k vezetése a fennmaradó kölcaőn összege 500 forinttal \| leknek éppen igb«c-ea«bbjet (aiaö: a történelem, migaaabb lesz, mégis évi 360 forim kamal-meg- áitalánoa flildr ij\', pulg ui jogok éa kötelességek, takarítási ér er a Pulgári«Egylet te. mesze tani tárgyak, gaad taagtaa) nem tanai- — A beeattletrablé. Ngarm Jánoa cipé-s- haták, s ezen biánynyal az elemi népiskolai segéd — ismerőseit,azon mesével szórakoztatta,\|o.talás törvényszerű foada<at megoldani itea hogy ö egy alkalommal a vasúttal m-gérkezíf, I képes. Nft(jy-Kuniba osülörlök .Ugyancsak 1897—08. tanévről egybegyttj-HU adatokból tuerill a minlaaler amit ineggyö-iMU, hogy a 10.700 népUkoa kőiül osak 11.800 mailett roll taméilőlskola, taliál a néple-kolák 17 aaáaalékában nam tatlak aleget a (Örvény rendelkeaésénak. Kbhöl siawponlhól UfftltOaObh a hiány a kóssegl likoléknál, mari 1775 ilyen lakola kOattl csupán 676-nél, továobá a lelekesati iskoláknál, nari sseknéi mag 18.801 Ilyen iskola kOittt uaak 10770-nál toII Ismét lőiskólal tanfolyam, Keek al«p\|áo fbijilvja a mlnluter a közi-gaagatáal biioltaágokat, hogy a népinkolal 5. áa 6. oastalyoknak, valaailnt aa általános, ga»da« aáfi ismétlölskolákask lOláHitasél mlndon jelM iakoláaál saoriialiaaisák. A mulasztást elkövető lakóiak lantiéival aasmben, ha lalakeaeHek, as Ulető egyhási iöbstóeáfbos, a ha Állami-, köiaé-gi-, aagan- vagy láraalaii Iskolák, akMir n ml-alxaiarhaa tegyenek isleaióal. Ha as Illető lanltók ■ulaaaláaukat Igasolni nem luduák (p, o. aa lakola lukoaatoa Ia\|l»aai4ae lehet aa oka aámely iakola c-onka voltának). akkor lUlhatalaiasaa a ■iniaster a közigazgatási blavtlaágoi a aulssitsa-megtorlsaárs. ▲s egybásl tOhatóeágokat pedig kéri a ai-níaittr, notiy h jslssii törvényei enea állapotokat saját haltak Őrlikban asttat séták Inog. As orvoslás határidejéül as 1890—1000-ik tanév, elejét tüil ki, A klr. lanfslttgyelöaégnék sslgoru allisslartáa éa a »Bkaégaa erélyes Intéakedáaek meglétele vécéit küldi le a minlaster a rendeletet. A tan lallgyelO tartoalk minden tauliit Afyeimaztelnl, hogy aalasaiáa aaetéa fegyelal vlaagálat utjAn fotrjftk kötele-ságéra saorltani. Ili iólealitl a miniszter, hogy aa állami lakolák aaa kit Oubek a többinél, mert 14UB állami lakola kOatl 4S7 sgytaaltóe oastatlan éa 1SN tObbtanltóa oaetott állami Iskolában, Owseesn tehát 640 iskolában nincs Hservesvo aa V—VI. uastály. E hiányok pótlásáról .a tanfelügyelői a jelen iakolaév végéig tartósnak Jelentést laaai. — Hírlapi elkksk lelki váara. A Díj-aokok Oraaágos Egyen ületének elnöksége a hir-lapaaarkeasiésnek valóban »aereuceés módját találta ftl. Klőa«ör ráír a vidéki lióksgyeeOleiek élnOkelre, hogy ilyen éa Ilyen oiamet, erre as IdOrn oikket írjanak a „Oljnokók Kő>iönyé"-be meri ha elvállalták a nifgtisateló tliuluat, dolgos, sannk is érte n napldijasok érdekében. As elnOkok aaonban ugy lálaaik, nem tettek eleget a fölhívásnak, meri a Dtjnokok Közlönyének legújabb uáaában már látható, hogyaa Irat a második lépés, melyet a késlekedő munkatársak ellen itsa aa elnOkség. As említett ajeág leguiubb számában a kővetkező felhívás Jaleat smii : Valklváa I Maitkori falUvimakaak ataaat ntm U»4a, hlklrlak Márk Inéra Sgyvád ar dakraoaal, tykcaloa Antal ar aakad-kai, lailaay Uyárgy«r aagyváradl. Hagy Oyala ar aaaMarl éa Piall Gáaa Lajta ar pácai, (MagvasSiatl alatktkat, kogy L ka SO-lf HJ-HJ cikkot Iwaakkaa laaadá ktaaátátal ? ágait bakáldaal aaJraakadjaaak. Tárnak i 1. áa agyaiártáa, kartálal aaaratot ápalája, Ifja Márk bájra ágy vád ar I. A oljaoktárráayrol áa aiiak alőayal áa kláayalrél. Írja Sokakiak &ataJ ar. a Aa agJaaltl balilaiában allyaa aódoilláaokat kallaua karaaattlriaal, Írja Hagy Gyula ar. 4 tJteatalá s táaca altbágok, kaayvaraaayak a aákad-rali alAadáaok alkáall raadraáaáhaajrja Bsllüy Oyárgy ar, a á dljaokok háit ráaatáayláraaaág aláayaértt, írja Prall Oáaa Ujoa ar. áa IM tálaarait tárgyak ki aaa oaarálhaták; a dkk tarulau 8-4 oldalra (raodaa Irodai papirt aaáailra) tarjadat. Kárjdk a eikat poataaan a killattt kaláraapra kakUáaai. Tiatalattal As alatkati- Ebből lehat sejteni, hogy a hRrmadíH\' felhívás milyen leas. — Tömegea kilépés As utóbbi IdObea szinte járvanyaserfien terjed a nép közök a tele kesetoélkBIiaeg. Ea a szomorú jelenségnek nagyrészt a szocialista apostolok sa okai, akik vándorút jókban orbi et urbi hirdetik a népnek : — Le a teherrel I Ne laeaaetek a papnak I Éljen a leleketemélkoliség I A szegény nép peraae azt hiszi, bogy mindaz szentirán, amit a szocialista apoalo\'ok hirdetnek s a totrefTgz egyháznál kezdi lerázni. Legutóbb Horgoeoa léptek ki tflmegeaen s kstolikas egyházból Hsrainehái család jaleat aeg a saolgá-birónál a kiieleateiie bogy kilép aa e^báaból éa telekeaeinélkOli leaz. Epyaital jeleaték, bogy legkS- Yjh\\h 98, atánri. A lap,) 1809, május hó 11-én aalebbismél ötven család liayyja el as egyházai, E fiatal gazdaliasi, mert a berea még ugyanazon éjjel megleale öt éa a major-udvsnm Igy éles bsltávsl ugv sújtotta lejbe, bogy Krausz szörnyet halt. Ugyancsak Somogymegyében Biederman Re- ssö lovag szen\'egáti birtokos endróei ispánját, /Old Mártont lamadta meg a mull heten a ... uaelédseg, a mUrt egy bérest elboc«álotl. Az a népnek, bogy hagyja «l az egyháiat, legalább , k4(MIIurá, értí , \|,ban. magszsbadul a sok haaaoutalaii kOllaégtöl. Ifin H sauelaliata.prédikAoló - ugy láüaik — hato l,; - \'»P« wllea. (lalambok közs.g-wert a hlv«k most egymásuán késtOlnek egy- ban e hó Bán virradóra Varga Imre nevO em hásukal elhagyni. [barnek a\|(aját UItOrte valaki s 81 M 66 kr. tr- - Mágaaákéll barkeraakeds Kereeke- <ék0 ruhát lopott el, a finomabb fajtából a durvább portékákat s/anaszél szórva, otthagyta a tömegen kilépéauek -> mini Hs. H. írja — aa a< oka, hogy Pákoliot János piébnnoa egy szegény aáikapárt állítólag nem akart megesketni addig, mig a 16 forint Ifilllségol le nainésell. A jegesek toltál egyházi áitlAü nélkQl keltek agyin. IdOkózhen aaon a vidéken hkooIhIíhIa agitátor járt a est s esetet folhaasnalva, latkérő beaaá t dalai körókban még mindig Kanti Ignác pécsi bork«rekedö ssökéae kepeai beszéd tárgyé\'. Aa eltűntről blití napig ml liir MSm érkezeti, aam köavsive, »em közvetlenül és csak annyit (adunk, liugy Béoaban volt, da pnani rukonat 101 n«m kireale és érért nem vehsite kéaliet ns ehhez kUldótt táviratot Hova, m rre vette útját, senki •ea as\|tl, de sst valóasinOitannrk tartják, hogy miaden oyulVlHflierol hljAn — (Kanu U\'iáe oaak néinatűl Irt éa lioizélt) nélifiiiy eter Irltil, melyet msgáho vehetett, Amerikába menekQIÍ volna s szégyen éa bttelesól elOl Katin Ignáo anysgl viszonyairól inal n<plg «em elkerüli teljesen lilt, megblahntó képe\' a kötni, de igea valóaalntl, bogy hOgal 110.000 frt ndósága van, aaly aaonban nyugodt lehonyolitáa esetén né-háuy eser forint htján ledeseiet találhat. Ep azea bókén lebonyolítás érilnk<b<n gyűltek egybe a »Ba r a n y a m e g y e 1 hiteiintéseta balységsibeu h liitalssiik, hosy a leendők iránt (anáeskoaási rolytesaausii. Ott voltak Kiudi földön. A kik ctak hírét halló ták Kínig Kováét Istvánnak, mind rá gyanakodnak, hogy ö tette] Mert ez ember a kővetkezőkről nevezetes. Zalamegyei Hahóton siQleteli, Somogyban éa Baranya-ban nevelkedett a íz utolsó pár év alatt épen IBD rendbeli lopást körelett el, még pedig idégans ruhnneműekbeu, a hitványakat nam bántotta. A jókat zálogházba csapta a a pénzzel urizált. Egyszer Megcsípi ék, hogy menjen katonának Eszekre. El Is ment, de a murkábs nevetett a pár bét múlva ott hagyta kaionáékai, mint Szent-Pál az oláhokat. 8 letelepedett a somogymegyei Andócskosségben s felcsapott urnsk. Pécsről vett insg« mellé egy asszonyi, ezt felesege gyanánt tartotta a veök volt egy öreg léril cimbora Is, est apjánnk szóll-lotiit. A világgal vlbi ette, hogy ö gazdag tőkepénzes a mikor egy expedícióra rándult ki, mintha a bérleteket szedné iiesse, elfogták s átadták a pécsi törvényszéknek. Ez meg Atadt < a katonái parancenukságnak, mert a 102 gyalogezredhez Jótf, a pécsi k0lc«öu0s aegélysö egyesülni \| tartozik Eszékre Innen épen oly szépen szökött igazgatója, a kl as értekezleten elnököli, továbbá i meg másodszor is, mint e öször. Most Zalában a hitelintézet képviseletében fuobs Ádám. Jus- garázdálkodni a Gilambokon követte et a 181 ik tus Miksa ígaagató«á«l tagok, Toldi Béla dr. köztudomásra jutott ruhaszerzést. A csendőrség Ügyész és Pnrges Béla vesériitkár, a moháosi I hihetőleg nyomara akad. Iskarékpánstár képvi«sle>ébeu : Néaeth Lipót \| _ j\|Ur»uö« éa • hadgyakorlatok. Ogyésa, továbbá oaepreghl Bchspringsr Öas/Uv j Murakőz fel s katonáktól. A mk fölt! alkalmas és Jogi képviselője (Itt zberger Sámu dr.-Pttrat lerep a haborua jáiékhos a Csáktornya vidéke a OyöíO dr. Hiltányl László dr. - Kadies kédArmes- igggiuimaaabb öaupontoaiiáai helye a Stájer tor képviseltében, Wsiaz lókönyvelő as Engel Ji\'iaael lia oég képviseletében és Bteia Henrik dr. hitelezők. Aa egybegyűltek asoa kérdés fölölt targyaltak, \\aljon fOlszámol\|ák-e Eann Armín éa fia cég b«te\|í táreeaAgot éa kit busa bak még a komplikált tölaaámoláa keresztül vitaiéval. As sltflat Kann Ignác borraklárából berendezéséből, házából és künt levő követeié* aeibol oly összegei remélnek bevélelesbeiai nyugodt értékaeits* esetés, hogy a hitelezők érdeke eaáltal leginkább védhető meg. As érte- i keslet ezen irányban nem Jutott meg végtegea megállapodásra és a döntést aájua 16-én dél-atán aagtartaadé értekezletnek tarolták főn, amikorra löbb blialenn nyilatkozatát várják, Eddig Kann Ignác rendőri üldöztetése lárgyá-van nem tettek a hitelezők l\'péaeket, de eaen ttldözteiée aligha iavazslne eredményre. — Mevevároagje TleeiaklIlláMk. Paa-esova város tOrvéuyliaift>ágs, elkatéraata i msfi kéri a kormány, hogy Toromé - éa Temeavegye területehói eaakitaa ki éa Allitaa viaaaa a régi Keve megyét, mely a katonai batánörvidék polgárosításáig fennállott. Ebben a kérdésben Paneaova nagyobb emlékiratot dolgoztatott ki éa éa borvátorazági, valamint a dunántuli hadcsapatoknak; azért a generális urak nagyoo megszerették Muraközt. As utolsó lia évben annyi háborúnak voltak a jó horvátok aaem-áe lültanui, hogy mo<t> már előre félnek a háborún hírektől; de — ugy látásik — legjobban fél Festetics Jenő gróf, a kmek két év előtt 4000 birkája hallott el, mert az aklokat a huasárok tartottak megszállva. Sok uram a ts áldásod. Megpróbálkoznak a nagy áldást kéréssel eltávolítani, de ha á Eriegsrath a nagy tábori mappán kirajzolta aa utvooalakat a a tábornok urak megállapítottak aa Qtkőaet helyéi, aat arról a mappáról ugyan le nem vakarja aenki. A nagy félelem azonban meg nem indokolt, mert nem valószínű, bogy MurakOsben fogják as ellenséges csapatok a dőniő ütközetet megvívni. — UJ paplraa-aialvéták. A aémetor* siágl honhehanllerni udvari kOnvvnvomda tulaj-doaoaa Bachmann O tó, agy, »* eddigiektól eltérő papiros aaálalkendóeekéket készít, melyek már la nagy el terjedésnek Örvendenek. Az aj papiros aaatalkeadOoakék mindenféle tréfás löliraiokkal, gúnyos versikékkel, adomákkal atb. vannak elánt báró Dánlel Ernő vezetékével\'kttldöttségileg liálva, a a (0 oéjiuk as, hogy azt a rövid időt ia, átnyújtotta Széli Kálmán miniszterelnöknek. A! míg as átélek mhordaaáig várakozni kelta vén* miniszterelnök szívásén fogsdta a küldöttséget dégnek, kedélyesen, aaerakosva töltsék el. — és megígérte, hogy Panosova városának óbajál \| Aat hiaazOk, nálunk is nemsokára el lógnak támogatni lógja. terjedni as a fajta tréfát leiiratokkal.ellátott - Msabadsreaaaarl Iklhal* kalékés.; aaalalkandfosUk. Bizonyára olvuóinkat is erdekein, fogja ama _ AllmlH4man4gUr A rt<adaiú iUatl betegségek állása ZalavármegyébM e hó elején: _ ama ssép éji jelenség, mely egész május végéig less látható a Gyia, Hattyú, Cepheua, és Sárkány csillagok közelében, az éazakiaark leié. Közönséges ssinházi látócsövei, de ssabadasemmel ia jél látható a lényea QalOköe, mely 61000000 kmnyi sebesseggel (Igyekszik egy szebb, tiastább haza felé... — A llal-levelek klodáea. Deák Péter rendőrfőkapitány érteaitl a közönségei, hogy a f. hó 14-én megtartandó oltáai utó aaemle miatt a pünkösdi vásárra a kia-kanissai gaada közönség* nek a marhaleveleket nem vaaárnap I4én, hanem áldosó cstttörlAkön II\'én d u. órakor lógja a kia-kaniaui városházánál kiállítani. — Ceeléd-aaeréajrlelok. Krausz Benő a somogy>szentlászlói Blringer-féle uradalom gazda tisztje volt. A napokban az egyik béres roass fát tstt a tOsre a e miait Krauaz megdorgálta a hOtltn cselédet A kőteleaaég áldozata lat a Lépiene t Eszteregnye 1 u., Letenye 1 u., Rlgáos 1 a, öaeseaen 3 község 8 udvar. Veaaettaég ; Köves-KAIIa 1 u.,Zánka 1 u . Összesen 2 község 5 udvar. Tenyéaabenaaég és hólyagos kiütés: Sormáa 1 udvar, Rtthkór: KristófTalva 1 udvar. Sertésvéas; Bak 18 u., Mhrakeresstur 1 u., Saécsi-Ssigal 1 udvar, Szant-Lissió 1 udvar) Ssombatfa 1 u., Zala-Sasnt-Iván 10 u., Összesen 6 kösség. Bo4él HaapiUiakaa agy air4pw adalyaa kée a\|, eJéaseoaea, aaáiaa, hát aaaba. agy kaaika IIQkaaráral S4wkil a lap klidé klvaaiiksa Nafi-Ktauoa wülörtók Színészet — SimMm A flywráseáss Uámpk, Herceg Fmk ]{ daktps került bsteutetófs. A darab meséje Htli; uóvsl d M moodvs. Négy OywbevMt May Mfr ffw* egymáatánban férjhez, nisán boaoaeeny ndkő! i Jktá^m^ • mm Jtéige dU A teáayoá Itrjfcn MM-Itask médj atoabaaoly ágyeen e muliiiatóan ru msgtrva bogy i IMMf pompáaea meltl tb ny Orta át KtM (t»M\|) t«V)IIM magy akt rttkMá adta iM MctiiM aaó toéytaa; Sárái (KAn KarnébAI) egy térte osAá vmai löWiá alt, Kast (Kri innska) tgy mentk tuUidooiiott ál arc. Miodeai • faág must barátit Haráag Ftd (HtMf> laaisammaa nagy Islsmlnysastggi. tdg rágrs 0 saját maga is csepdtbs tarái át aulen volem Islistgfti rnsai a Uyarkarme laáayoá lígítWmaJóbbjii, ltot (Lány Sárika.) At apróbb üymrioeies latayakst .Vayyaé Ujrtry RMta Krmm Lrzm «t JCárélsr Ibolya aeeaaAlvadtetMb A Gyarkovicn-seasaái P. Xn Linda, fisdráayi ntedM ^kff Gyult, Sandáé át Seefcó Pereoc adták. A darab ksM beUaalte folytán nagyon jál Mt tt Mm Mtktft arator — Vasárnap délután »A adéea isussfl féspi. éa aats ,A M jMatség* atpsiíemAi adták. — Hétfőn zaalolt kás melleit, »A /W» rímm kertit atMrt MMyáraá Mttait !kimarni hdyett Lémf Sárika adta Ftnasa Rumit. mi mm fák aa aloedáe tMayen. Sérááey Antal Göndör Sáa-der saartiiéfcta a atAnor«t artstaaábna reaMkstt t agy énaiaatsii lyfleyWketááétt adat kilqseta I ttljss játékáért safoa ovecsAkea részesül. — KeMea taft ház elölt a Ojnréeeíes fad-mfimJ aduk ■aeodseor. — Szerdán .Vá»i-népasjn«á ment fél bay-! árak molett Közgazdaság. Mire IgyelJIak • ftléaftr\|d btrtadMéaéaél ? Zala 38- ttán. (7) lap. 1899. májas hó I14m így annál többet hordhat eáa ki sséntóWdaakrs. t»yáb növények tsraiéaát ia nvdjtt. Kipás áa ipán aóvtnyektd Bedig aatrt kell trágyti kaet-aáiaaak, mart asotaak larmelM a mai >mso-nyok kóeAti eaak akkor Ami ki magát, ha nagyon bó termest adtak; a hőtsraást piádig aakls irágjráiásaai ideabatják alá a t« okból a aAvéaftáaél degndó í«áfMÍ»rágy» hiányt aaatéa s mltjrágyákeS faliátleatl ull dkalssaaai, Mrt sáska e kát tragraaetanak egytuts alkalsMátt képéi }íjyad\|nwii4 lármást előállítani, Vágil 6, ügyeletes kdl trrt, hogy a főid mgma«kéia>át a ktlAobfteö aAráayetaél ideje kartn á(Maák el t klláoiaea arra, hogy taeasd teteméayek alá a szántás még öMd le/yeo MkőaliWo 1018(1899. szám. 157—L Lapudajdoaoa és kiadó: vzacxxL vürz,iö? Hirdetések. Gépkötöde. Alulírott ajánlja magát a n. érd; jközötiségnok mindanfále gépkötóaseú monkára, — kttikpArozókmk kötött tm/titi, továbbá, gyctmtkruhdkal is ha-runyáJmi ragy esek javítását éa fejtését a legméraékdtebb árakén ■ leg\|ebbaa kéMitcsm Szivén megrendeléseket kér: Vittenhöfer. Mária géfkM. Nagy-Kanizsán, Héaas<»atea 770. As oksMrt tsséálkodááaak egyik föltétele aa, bogy a termetes sa»rrast»éaél bizonyos i terrsaero»«get iö»t-sunk, ai-r a ku larnOrények tarmines a, i%íaye, kiánaima más máa. Olyan gazdálkodni ttrret keli tehát kétztienQnk, a melyben ezen kMabáaö tgáayvti kiaiégitÉai nyernek. Es«a gaxdÜ&odam tere a növényter-■aiém ág saarrsaMro ép agy vonatkozik, miat at állattartásra, sót m.atán a gazdálkodás tulaj \| dankepaai alapjai a nSrenytermefe kepvzi, ezen ttfóbbi elább amttalaadó. A a&eéaytafMltsi a^ sasi lasaaiaél toztában tárén a termelendő misények minetnOaégéed ea aaok aranyárai, a vetáaforgu bereadaz áatael a! köieUczakr* káli Igfdai: I. Miaun a Irgtöbb g^zésaágbaa as ómi\' rabonaimtk wrmdéaere balycatk a su yt, aa! Í4) gabaaaleick pedig aagy igtayl aörenytk, I rzeknek oly bciyet kall jmtaiai a ratiatorguhaa, bagy igényük iftssiiliaaia kiciagitl«Mh. E)6»e-teménye ragy egy tak^r«áay-aov«ay pl, lábere, j sabo-Mkkóny ragy pedig egy karai >apéaa6-\' vóay, <a«y rtgil retjök agaiba. Jó helyet tog majd talAlci >s Oazi g ibosa eaw adréayek ntán ax»t, mert ideje korán kerültek la a talajról a\| így módunkba ab a földet as óazi gabona alá krllóasi slákaamlsai, de masrészrót jó hSye leszi azért ia. mert as említett aóieaytk aiá rend\' X a>er»t ístáilátrázyái hsznalaak, a tóid tebti jó ailapótba > marad r<ma» s ralsaiely b azior-daa miirágya aikalmazasa aitol a gabonafejek \| termését iy bsssslu sasUett megkéts^ertzhetjök. I Műtrágya baaiuiíam eaeéa a szaperíoazfafati s .ettezáa^ák elö t adjak, a kat bodaakéat 150 kg. meaay hegben. V 1 Tavaszt tanoaa elóretemtnyakáat kapáajO aóveayl tosaak baaznatni, mint pl. trágyásett \|0 tskarmsayrépát, Larguayat, vagy kaksrieáL {Q 3. A ukarmáay áa bpii aöreaj ebet pedig IX pboaaléiák s»áa fogjuk termelni. \|M A A ktafetlaa isiálkMrÉgyaital eUósorbana JJ lakarminiaóvényeknél majd a kapus és ipanlO sóváayeasái alkslmazjsk. Takarmsaynóvtnyek fO sál azért, mert miaál tóbb tapasysgot talál a { Y lakaraSsy a lóidbeo, aanál szebi>eB, eróteljeseb-■ q hsa lejiódik, aanál nagyobb termést ad s »méi \| JJ nagyabb s ttAat, ássál tóbb i latot tanbslssk, O sünéi több az tilt?, annál lóbb less a trágya a\|Q Árverési hirdetmény. A letenyei kir. járásbíróság mist tkvL I eág kóshirré tssu, bogy at sisó-msrakád takarók pénztár végrehajts (ónak Otttár B4lint éa agja Sáaétk /ímas nsadásearri iskóa végrsbt^tst szenvedők dUni 198 Irt (Akt ennék IS96T évi ugant* tat hó 6-ától járó M kaamtaí 3 Irt 28 kr. óvád vállódfj lé írt W kr. per. lé írt 90 kr. régrekajlád és 7 Irt 46 kr. eznttaÜ költségek íráati fágraksjtád ügyében a nkanitwi kir. tasák \|(t isteard kir. jbirMgi területén fekvő FőraSk Ikősségl 9 astjkvbtn A-f 9 brsa. a. Orcaár Bálint ét ngje Sánták llosa tulajdonául bdegyatB \| rése ráhságkőteles ingatlan 466 írt kikiáltási \| árban Vóreaők (i tetve Csórnydóld) kflinégbiró jkásánál ItM ávl JmmlM t ik nagjás i a. IO Arakar Dr. Kemény Fülöp perlaki lakó- leiperem figv-réd vagy belydlese kőabenjAtlávd megtartaadA nyilvános árverésen e Lada lm tog. Kikiáltási ár a lentebb kitett becaár. I Árverezni kívánók tartatnak a beesár ál készpénzben ragy óvtdáfcképtt pspirkaa a kiküldött keséhez letenni. Kelt Letesvéa, t kir. ívnák adni Ikayvi hatóságnál 1899. évi április bő 23-án. előadó helyett: FILI PlC B kir. jtitsHrl. Ilir cL©t é se jc felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereakedésébeo Hafy-KaalTaáa IXXXXX Légrelaóbb helyen engedélyeseit JUHA" biitoiitó-tiriaiág. Összes biztosítéki alap több mint tizenöt millió forint ttf Alapillatait IM7 évbes Esnnel van tzsreaeaém a n. é. közönség tadomására boni, bogy a .JDl/NA\' btrtozltó^tirsaség Jt fcugyiiOkáég--t rám rabá<ts. A »DUNA« biztodtó-társasag biztosítéki alapja lAkébas és tartalékban 10,WŐ,304 frtnt és évi dijbevátelskbes 1500,000 frtnál többét, Gsaan biztositékí alap tehát 15 millió frtsái többet Uaz ki. A .DUNA* biziodlá»>kal eszközöl szabott dijak mellett: á) Itskár ellea lak- és gazdaaági épületekre; b) jtg-ár ellen mindennemű terményekre; ej szsüitád veszélyek ellen leoseren, vunton es di az ember életére, tökékre és járadékokra, valamint leányok ktbázamláu, minden kombiaieiió széria. Mintán még fölemiilem, hogy az előforduló károk a leglelkiismeretesebb módra meg becs SJe<»ek és s lánaság által a legpontoaabbaB ir Ölettetnek, kérem beeass aiánlaisikat a maradok kiváló tiastelsttd Magy-Kaaizsás, 1S99. április hó XX xxxxxxxxxx HELTAI JéUEf Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompoa. t ■aaa azraans kAsisssr iHmsSIS si W aMsékéiéséaak, sssstjaér Mbt mát Mér éa ssagkatmá, jtalamasnstia MérzstatM iftslamttli kteoémit, eaéméi, fagSTStssléwil is assk»ssl>dl sa irwsat Üti MtraaMiastos ia aMjg gyatoaMa saatsMtt. I nTlil tlmgaaj ] 1a-fa^alae. 0aka>ta Haagaar-IMaM sbevasia alatt, aaa ----- art káMar, aainat agjr kásartiaM ssm sssusri\'Uitsasr! májuk UaaittsM ssm kalsaa Uáamai. 40 bTkl kz. a 1 bt ingaM sikaa augésaat aUsa rjífjBartfatsn kásaisaaa vsa; Hrakttr TWk Msssf trmjsaeif ......... akt Haskkirikt mLéts! fan tvatsM tetak, wat Hl__aha. ■ asm stsr mspánaatsi, aa siaM mm L_ tvsgst jargasg vídjsgy és Kefear eaigjagjaie -aéOdtt ant asa vaMÍtt «M vísssa. Ba9B Riohtar F. Ad. 6a társa, m fa kk. társai uűitót, Rudolütadt f Nagy-Kanizsa. csütörtök í-99 május hé II én H ■Iné m ét ki* rnWfc nnyti ktaárélag atk omlokzat festók gyár KBOÜITEINIB líiBOLY Mm. III, Haupetraaee 190. u (tájéi Miiku) _____ KhlaMii MMfimtkkai. mtmm" Fákarezagl éa heretegl uradalmak, at. ét kJr. katonai Intézéségsk vssutsk Ipari . bénya ét gyári társulatok építési vállalatok, építő msstáruk, úgyszintén gyári ét lagttlan tulajdonosok szállítója ■ ksatokaet-lsatikek. aalyak <M« hlaidktiik, náru illapotbag, portiakban is « ktMakáat alatákaa ktléabiat It krtái Márti willltutaak m aal • Mik uirtintut gát outi, hmm u olajfestókkol,. n~i Matahártys, HrxkHM kaaiaslstl stssNás kivásatrs lMM> is Ititwatvt UHésift. -jLjcLoaa.sá.g\'. Legszebb alkalmi ajándékok. H ti Klliai* rljárán mlndannamu ét ntgytégu fényképek nigyobbltásárs «éél\|lé arai s)t]ltil Arakért. Monochrom olsj«t squsrsll ét Opsl fényképek. T. Cs. á fisykip«kt Wllant* «j aljáráa átadat ktatltjSk fgj it mM kársassmé vagy tétté* ttok lágy alap-mim Mhis kittire, aie-ím imiit lukalilou fény. kiprSI, aki» vlitt. ksklsst, éasstrrietypi »«gjr fiit-Nitsyl kéá. HwkavtMt MlrMMk álul kisatl sn Imi kldalgaata, hs mI> Itlplui M\| a tolja* basgatstoaaág intik l. E\|y fejat TMxSnk kl «gy csoporttól, ngr kit, aaat I«t tóbb hjat etoportkippi alakítsak it, a aiikU, bogy rnsgambb irt kintiak asirt, wint agy agya* kipirt. Mlgltri agy AayMa a a-gyekMttaa )i ftnykipiasai] SlVIO tartatba karai, ssi aat A Irt lO krért aaillftjak partira! a as* awgaiiasal agytlt. Arait tokát addig a tut-aagat it Mylia csak agyas klaitalmnk aagadkatiak aag magoknak, wwt mir Mt» inlajdos less. Jtílr Mksa kiriaUk toloa mir nls-aaly kaéaas aaaliétag. asgy barit kipit asgy alakbsa alkiatltltlal, ka aaa Ijadtak tolni ttaasssnagy kAltatgtM; klss aam litsilk aaabb éa alkalmasabb ajáaéák satüstéa , van amlikaapokra és mlstsaasmt Hsstfilpa alkalmakra, aiiat tn kts fénykép atáa késsttatt aagy alaka féeykáp A nagyak\' lliara aaklak átadott MayUpaáat airtotlas ilUi atkas kaldjllk s liayUpakat fiaaaa. á isitklldéa atáa-•aul aaaktMItotlk ia as sUaritall ianagaa kivái M taaaaagnláa aaai aaáalHallk. MayiaSalatikH alfagié; MAE5BEEITEE 1. naqy-kanizsAn------ Trltz 7. és társa FRANKFURT, s Majna mellti Vkifrtmittibaa MArafhnn ur "fp"1 ««■""\' gjátyfikatartk 1V1UI ltUIUU aslfsratt a pipadaáiuykss. Qijasail sxljja aa ambw UMsS tuUjdoaaigaí alatt Digyajtra kánatly doMsyayal, aa alábbi iga ti talpfa ital A legagéasatgeaebb katarik eslgaratta a pipa-A dtkáayka Taklalra axt, bogy Móraikoa a nikotin Írtaimat ka-* táait a gyomorra paialiaálja, alaéaa dakisysisak ailktláakatotlaa HU ria pfpaáekánysyal ragy aigy riaa aigsratta. doi.ínysytl kararMik Orrotok ittál alaéaa iiikiajtiaik aj talmik Mtgy csomag SO kr., kts aaamag IO kJ kálls Tágat a aaaagalia plpsdabi ty a\| ktfaa aaigarattaéskisy rásaira f ut »kai«atay Us j(it aasaag binaanltra 1 Irt M krajait \| stásva aaiiat ViasMtlalaéékssk JSaaéataaai. lz»- IgysélUl kasaito I JiSrath Tivadar {J^lkbmMA taráéi, Vasátkipakalé Magyatonaáf «a a liiasnságtk riaaáta Dvarraák Jáawn beviteli ügynöksége t BUDáPEBT VI tyárattu Ai gy■ Kanixsai képviselőség: Warkhrcllar L.nél. élet- és Járadékbiztosító-társaság. irnsrtépMM: BUDAPEST, FI, Oeak-ter 6 szál (Anker-udvar), a táraaaág saját házában. #aaa»a saayea lWe rigía — — — — — ■latsMtlláal álleaaáay 1896 vágia — — — léélgl kllart^wk ______ — — M aaULáé tortat — \'— ata ndtllé forist — — lés Billió tarlat A ayawisyráasnalistil kist aat tat tak A ossuliktsr aaartat — mint kan i» 4ta -ItH-kan la as íy! bistoattisl díj »f/,-t kapták kiaapiaaUa kttlaatvs. ■ aaslalihlarr marist (iytnkiní amalkadA oastalik) 1807, 1808 ta 18B9. itakbaa as hasas — aa agiss ktstoatiisi tartaswa karmaUI kaSsstatt dijak 8%-a, lllntfilag as irl ill)»»k t/, If/, it lf/,-a ftsaitotott ki kiasptasb<s. Eltínyös kiházasitási és vegyes biztositások. Mindennemű haláleset!, életeseti ét járadékbiztosítás. Prosptktasttl ét Mvllágotltáttal szolgál a fenti magytrortzágl vezérképviselőség, (hová ügynökségek Iránti ajánlatok la laté zendflik), valamint t társaság Ogynékai. Helyi képviselő: DELTM\'H L.ÁJOH. lEetzó Pál Budapest, V., Lipót-körut 18. sz. (Vígszínház mellett, t nyugati pályaudvar t Margithid köze ében.) A közönségnek pártfogását kénre, éjáoljs Gsrrett R. és fiai fáls legqjabb sser-kese fl compoand gőz-mozganycLit félstabil ím atabllalakban, a meylek éO százalék tazelő-anyag megtakarilásssl dolgosnak. Qözmozdonyokat át gflsotápMktt négyszer fordítható soél-dobsinek kai. toldátt nem Igényli tatkaaráaókkal éa ntgy szita faltllattal, minden nagyságban. 121 Minden fajta lovas oaéplftk ész letek ét. arató- át vatögépeket, azeoa-kavágókat, répavágókat és mindsn más gazdasagi gépeket • Vidéken lakó szolid ügynökök kerestetnek I MŰK************************* Ny"tnai \'tt Kiet>el Külöp/laplulaidot „ATTILA" kerékpárok VILÁGHÍRŰEK. Európának legtökéletesebb éa legfinomabb gyártmánya FizrlÖbépea vidéki képvIarlAk kereatetnek. Gyárak: Drezda, Berlin, Mimi Tepiiii- AJÁNLATOK: a magyarországi vezérképviselóséghez Budapest, VIII. József-körut 36. ATTILA kirékpármmk Kretschmar E. és társa. NkfV\'kaiiitMii 1 H9i}, Huszonhatodik évfolyam. 39 szám. Viratkktlplltl PlMktl flIOp »!)!• kartektélakbte •aMkaaatlttal értekaast Itket eepti\' kist il, 1. 4—4 ifit kiint, lét taikaeailll t l»p imIUmi r»«»t\' • viteeituMV iluln kn»i«»>tttf IliMkliiMI VkrnakiatpSlal \| AVapAaf mi fi »<!»>»• Z Á LA Politikai lap. Mftgieliinlk NAQY-KAMIZ8AN hgtenkínt kéluér; vuárnap • osUlÖrtÖkőn. iLúrtsaraai un Ket.t tm li ktfaaa (f lm — u Ultin I korai (t írt -- II Kat/aáitr* I keress ll In W In NjilHér pettnea 10 krajtá* ClMMitMk, .tlaaial • kWoMiti •oa.ikuaek Plaeket Ftaíp lh i ■(\'• k«d«»)(« íiiImM, MflMitellaa 1*11 Mik laaitri taael Ml f»e*aa> .1 IfTM «■ Irt is kiklili Nagy-Kanizsa, 1 HV0. I .l.l«t HKktlltl: htlif MumIm Ni.rktiillliri: lUl^u I.^Joa. Vasárnap, május 14. A kúria bíráskodása elfogadva! A főrendiház ogy ntigynfcabásu vita után oH\'ogatlIiit n kúriának választási ügyekben való bíráskodásáról szóló törvényjavaslatát. IikísoI eltűnt a voisubő körök ogy nehéz gondja ón — mint reméljük — I nem tbg alaposnak bizonyulni egyház-fejodelmoink ntnn félelme, hogy a jó egyetértés állam és ogyháa köst meg- > aavartatik, K rotnényro \' feljogosít bennünket egy hossi&u időre vissaanyuló i mogllgyelóson alapuló tudat, hogy nálunk aemmiféle hajlandóság aein lé-teaik as ugynovozott „kultúrharcára, aem n világi hatalom birtokosainál, som a kldrnsmU, som végre a nagy közönségnél. A\' hevoakedők tessik n kivételt és csak megerősítik a szabályt. Főleg a mi n mostani miniszterelnököt: Széli Kálmánt, illeti, e tokintetben egy pillanatig som lehotünk kétségbon éfi nyiletkoeata Vaszary Kolos bibornok hercegprímás és Samassa érsek fejtegetései ellen elhangsott polémiájában oly határozott és oly meggyőző, hogy arra még abban aa esetben is teljes, bizalommal lehotne építeni, ha a mi- J niszterolnök politikai jelleme nem lenne a nélkül is oly erősen kidomborított, általánosan ismert és általánosan becsült. A mi pedig főpapságunkat illeti, bizony nyel elég ogyszorüen arra hivat* koxnl, hogy vozére a nemeslelktt Vaazary hercegprímás, kinek szelíd lényét isme-1 rotes jelszava, A „paxu jellemzi, A vita Vasaary Kolos bibornok herongprimáanak logolőkelőbb formában és igen magas színvonalon álló bőszé* Idévol indult mog. A békére törekvő és jbéko után való vágyat minden monda-i tában kilehelő „haroi" beszédének mindjárt a kezdetén kijelentette, hogy a törvényjavaslatot nehéz aggályai dacára a résilotes vita alapjául elfogadja, mert figyelőmmel van arra, hogy a törvényjavaslatnak mihamarabb leendő életbe léptetésétől sokan Üdvös hatást várnak közéletünk egész irányára Ebez fűzte aztán azt a reményét, hogy a katholikua egyház elvei éa tanitásai szempontjából aggályos és nehézményezett rendelkezések ki fognak hagyatni a törvényjavaslatból Hivatkozott a hercegprímás az ezen javaslathoz hasonló törvények eredetére s hoz-záttette, hogy a külföldtől ne a rossz&tf hanem a jót utánozzuk. Mély hatást keltett, midőn az illnst* rís szónok azt mondotta, hogy ha kísérletezni akarunk, célszerűbb lenne, ha t titkos választások behozatala által törekednénk a tiszta választásolua. A papaág ellen irányzott rendelkezések nemcaak sérelmesek, hanem feleslegesek is, mert a magyar püspöki kar a papságnak a nélkül is megadná a szükaé-ges utasításokat. A hercegprímás után Samaaea érsek foglalt állást a javaslat ellen, min Széli Kálmán miniszterelnök kelt i törvényjavaslat védelmére. Ezt oly la bilincselő, előkelő formában tette, aolj meggyőző logikával, hogy klaascikuaac Szép beszéde után ki-ki teljesen nyugodt \| lehetett a javaslat sorsa ielől Mindenekelőtt tagadta aat aa álli tást, mintha a javaslat a katbolikni TARCA. A gazember- ina : Zalai Qyözö. — I küldött neki, bunem a második talá kosáénál így mólt hozzá i — Kisa-szony, én mint tudja törvényezéki \| irodeigasgnló vagyok a IX. fiseiesi osztály 2-ik {fokozatéban, van evi 14110 Irt üaetésem, mely 11800-ig emelkedik, adósságaim nincsenek, iyy I hat ezt hiszem, egy szerény igényű leánykát tud* Korondy Pál törvényszéki irodaigazgalé, ez j boldogítani és neki nyugodt zavartalan jövöi a száraz pedáns bürokrata, aki szándékosan ke- bizloeilaní Kisasszony sn szeretem önt, akar-e rülts a nökM, g Mjog táHártfö ál, HéWlWW \| ll«oégem li nni?------------ lett Hozöky Vilmába, a sánta Bosókynak aleá-, Ha Koroudy ezeket egy más leánynak mondja, nyába. Az öreg egy aiientiarius fttkália volt i ss szemeit lesütve szemérmeteaen igent mond, és zugirászatból élt, amely foglalkozását az lés as anyakönyvi statiaxlikában a házasulandók ügyvédek is, meg a biróeagok is könyörüleibdi el- számát eiiygyei szaporítva, megelégedeti férj és nézték neki. Bizony «a ilyenféle embernek a leánya czak szerencsenek tarthatja, ha egy olyan jó állású, derék, éa józan uri ember kéri meg mint Korondy és lám mégis báhnilyen hihetetlennek lássék is kosarat kapott. (Erre ugyan azt is lehetne mondani, hotty mikor nőkről van szó aemmil se tartsunk lehelellennek.) Ugy történt a dolog, hogy egy bsrátja révén akaratlanul is megismerkedett a leánynyal, aki lényének külső varársával kiszakította eddigi unalmas, egyhangú életeből, egy ideális boldog jövő képét lárva fel elölte, Korondy azon emberek közé tartozott, kik ha valamire elhatározzák magukat keresz\'fil is viszik. Nem sóhajtott, nem ábrándozott, virágokai sem feleség lesznek. De hisz édes Istenem, melyik bölcs volna képes Éva teái yainak szivébe behatolni és az ott lappangó titkos gondolatokat es ábrándokat kilűrkészni? Ez a leány, aki gyermekkorától bizonyos önállósághoz volt szokva, keaét nyújtotta neki e szavakkal: — Bocsásson meg, hogy fájdalmst okosok önnek, de be kell vallanom, hogy saivem már nem saa-bad, szeretek egy (érül, akinek^ tudomása sincs érzelmemről, lehet hogy nem is leez, lehel ha ennek az embernek nqje lennék, néha eheznem ia kellene, mig az ön oldalán jól élhetnék, önt tudnám tisztelni, becsülni, de szerelni nem. Az erfís férfi a székének támlájába fogódzott, hogy le ne roskadjon e szavak hallaltára A<t a bálványt, melyet ö hetek éu aaOnte\'ea maga előtt lat, neki nem aaabad imádni; azon oltárkép, melynek ö képea volna életet lóik dozni, eltűnt, megsemmisült e két sso tüzében; mást sas-retek. Mindketten lehajtva fejeiket, lásuttan bámultak- ti semmiségbe, mig a lerfi törte meg a csendet egy nehés sóhajjal, majd hirtelen felugrott-és oda állt a leány ele villogó szemekkel éa reksü hangon, mintha fojtogatná valaki, kardé: — ki az is ember, az égre leérem, mondja meg, bárki tegyen az, megölöm, ig»S, igen érti ? megfogom ölni De ekkor hirtelen más inda-lat veti erőt rajta, lágy hangon suttogta mint egy örüli, — nem, nem logom megölni, hiaa akkor magának lájdnlmat okoznék, de mondja meg, ki az, én felkeresem éa megmondom neki t le örült bolond mit járkálsz itt a hétköznapi emberek közt? luss, szaladj egy mennyország vér reád. A leány látva\'est a vergődő férfit, végtelenül megsajnálta, nemcaak öt hanem magát ia; miatt nem tudja ö est az embert szerelni, milyen nagy, miiyen nemes szive lehet ennek az embernek, aki így tud gyűlölni. Valami demooi erő, agy belső hang aat sugla neki: mond meg azt a a vet, lássuk megmeri-e ölni, van-e bátorsága esnek as aklabnvaraak aa ellen a spsdaasin ellen ? Hirtelen nehogy megbánja elhatározását, a, maga elé bámuló Korondy fülébe egy nevet sagutt es kiszaladt a szobából Welsz Jaques butorraktárában Nagy-Kanizsán Készletben tarlatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónémet, barokk. roc«o«o »tylU, gyöngyházzal berakott stb. háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok, továbbá mindonfélo más bútorzatok, melyek a legelőnyösebben és legmóreékeltebb árak mellett kaphatók KA»m árjegyzék kívánatra. Ingyen küldetik NagyKanizna vasárnap egyhás jogait éa ssabad mosgását meg* szorítaná, mintha a aalua rei publioio elvét helytelenül alkulmaaná éa mintha eaért alkalmas lenno a kormány által ia oly igen óhajtott jé ogyetértéat állam éa egyháa köst megsavarni. Hivatkoiáaaal arra, hogy a javaslat Zala 80. aztm. (») lap. mind két kormány álul óhajtott folytaiéin gof tartam megszór i itatott ama rendelkezés által, hogy az megszűnik abban a pillanat ban, melyben a parlament máskép intézkedik. A folytonosáigi klauzulát, mint emlé kezünk, azért teremtették, hogy a kormányok a kiegyezésre vonatkozólag felmentesaenek a mindenkor felmerülő parlamenti mizériák kompromisszum tárgya, ama reményé- H°y 81 nem sikerülhetett nek adott a miniaaterelnök kifejsséat, J™* » Tílfeí . ,, ... . iM j j « 7 noijy a parlament máskép Intézkedhetik, hogy a fflrendlháa a törvényjavaslat iJluaóríuMá tette az egész klauzula értékét, politikai tarméaaetét nein tévoastl aaem! Amda ai oaiirákok önként, vagy önkénte-elől és aat enyhébben t\'ogjiv birálni, I lenfii beleélték magukat abba a csalódásba Még Ernuaat Kelemon, gróf Oyttrky hogy a gazdasági kiegyezés immár bdát-Abrahám, gróf Haapáry Gyula, báré hsüttlsn időkre bluositva van. Ugyanő caa- 8ólymossy Ödön és Saabé Jené l.easéltek, 11^""k «}• ki ^JSTflj taktikai okokból, a mi ellenzékünk is és mire a javaslatot általánoaaágban egy- mluUn ;\|\|mdjeg , béketárgyalásoknál hangulag és kéedbb résaletoiben ia, követelésekkel állt elő, as akkori bokekös-, miután Plésa Sándor a javaslat ellen 1890, május hó 14-éo még nehezebbé tegye, mint volt ai övé. Avagy a »izchl klauzula* módosításának ára fejében a bankszabadalom tartamának megrövidítésére Mrekazenek, mint Ausztriából jövő hangok e,hitetni akarják? Ez alig lehrt igy. Nem hitetjük, hogy az osztrákok bármely közösséget komolyan resxringálni akarnak vagy hogy előnyökről lemondanak csak azért, hogy nekünk kellemetlenségeket okozzanak. Különben rövidesen meg lógjuk tudni, hova evez gróf Thun s hova szeretne bennünket magávsl ragadni. emelt kifogásokat tárgyilagos éa esak-asarü válaaaában megcáfolta, igen nngy többséggel megssavaata a főrsndihás. As állami elemi iskolák megteleld slhslyeséeével felmerülő költségek fode-séséről ssólétörvényjavaslatot vita nélkül megasavsatn a fOrendiháa Vgyasessk s kiegyezés tár-gyáksi «f j előkelő piUlelssts klrelkéifket írja n iPesler í or-respedesz\' .nfk» A kiegyezés ssekere már erek óla elakadt az ossirák pártviasonyok kátyújában és a magyar államférfiak minden I érek vese sem vezeteti ered-vatitőnek, Széli Kálmán miniszterelnöknek I fényhes, hogy azt ismét megindíthatták vona viszont oly módoailásaal kellett előállnis,\' tlSnXtfTÍ, "TSIiLlllSl\'íS , . \' ., , . . . „ \' politikáin, mely s siralmas nyelvkérdésnél mást mely a korona által elfogadtatván, as ellen-1 nil0 )4t( míut DWn 0\|ytl) m)nl cwk , nénM(ek léknek hidat épiteU. A módosítás kbban ée csehek közli áldatlan viszályra, a kérdésnek állt, hogy »s parlament máskép intézkedése* minden (örvényes és méltányos megoldáséi meg- helyébe as a rendelkezés lépett, hogy az I akadályozta egyrészt önrendelkssésí jogunk és másrészt . "T^lPV^\'i^ZZ .. J * , ,, den jel nem oeal, döntóknez lehet szokst lektn- esetleg as oaztrák szükségazakasz alapján Un)> A tizenkettedik éra közeleg, a magyar per-kötendő kiegyezés a szerződésben prelimí* llament nemsokára hozzáfog az önrendelkezési nált tartamon tul még egy évig érvényben jog alapján a kiegyezési javaslatok tárgyalásához, .....M ,, - ■ .maradjon, ha 1903 végéig parlamentáris*/ « Wyéév elmulta után is bizioaitsa a vám Uj kiegyezési tárgyalásik. uton létre nem jönne az uj szerződé.. IS 2SLP? Ara^l^^. különbjét i« nehéz «. \| • ^s^ ffl" és kollegái, dr. Kain pénzügyminiszter éa fedezni; ellenben be kell vallani, hogy for-báró Dipauli kereskedelemügyi miniszter a mai külömbség létezik és ez adja az oszt bét elejéin Budapestre érkeztek, hogy tárgya-1 rákoknak a jogosultság látszatát, hogy a lá«okat kezdjenek a gazdasági kiegyezés te- megállapodásokat többé ne akarják betartott Ausztria és Magyarország közt. Az okot tani. A kérdés most az: mit akarnak az erre az úgynevezett sischli klsuzula meg- osztrák miniszterek tulajdonkép elérni Azt változtatásában találták meg Hogy az oszt- nehezen tehetik fel, hogy kedvezőbb feltéte-rákők álláspontját megértsük, talán nem leket érhetnek el, vagy hogy abban az el less felesleges, néhány szóval vázolni e vál- sem képzelhető esetben, hogy ez mégis . , - - ^ ^ msskfl toztatás lényegét Az sischli klauzulát. azért I sikerülne nekik, urai lesznek a helyzetnek fék , go^dviselé-MV híves izgatást f^enek illesztenék az érdemleges megállapodások-1 saját házukban, mert nem a kiegyezés, ha- Uj Auastriaban e lormula ellen, a nélkül, hogy hoz, hogy azesetb.n, ha 1903 végéig nem nem a nyelvkérdés a punktum saliens őszükbe jutna as uraságoknak egv némileg sikerülne további 10 évre kötendő (elegye-\' Ausztriában s ezért csak azt tehetjük fel, használható eszközt produkálni e formula pőüá-zést parlamentáris uton létrehozni, akkor hogy csupán azt akarják, ho^y az a nélkül .. .. . thkse h az ideiiglenes jelleggel bíró, 1803 végéig is zavart helyzetet még inkább összezavar- 0l(\|rAk "Jo,^\'™ Svelelésekm" emTasS tolyó kiegyezés tartamát a meddig csak le- jak, hogy mint Ausztriában minden távozó het, meghosszabbítsák, Ez a yalósz nüleg kormány a következő kormánv helyzetét megállása as európai nagyhatalmi állásra való visszahatásával európai kérdéssé lett, Aa e< idö szerint Magyarország sorsát vezető államlérfl bölcseségének és az lb67»l alaphoz való hűségének köszönhetjük, hogy adva van a lehetőség arre, hogy a Megy esést egyáltalán mag lehet ajilani. A Széli-féle lormula geniális alkotás, mely a magya; alkotmány követelményeinek mindenben megfelel és még sem vezet a vám» korlátok felállításához, a mi különben as oaztrák alkoimánygepezet megállása miall elkerüibellen ürügy alat\\ hogy sz úgynevezett iaehli klauzuláért pótlást leremtaen. A magyar kormáuy alláa- Korondy maga sem \'udtu; h> gyan ért a lakásár.—feje augoli,—a aaive heveseblieu dulioguit mint rendesen, de ssérl as sgys as csőd lulossn józan volt. Föl s slá jsrkalt szobájsbun. —\\Teltai üevá\'h a boldog ismeretlen ember ...de hova le te ea a lány a józan eszét mikor sbbe as emberbe szeretett) hisz ez sbból a 80 írtjából maga aem tud metélni, nemhogy egy asszonyt eltartani, ..mii lehetne itt lenni? Gondolataiból az aj ó kopogása riasztotta lel, melyen nyuánk Hatul emer lépett he, ingalag tétovázó lépésekkel s alázatosan baj ott* meg msgát fönöke előtl. Korondtnak azonnal feltűnt, , hogy ez a mindig életvidor fia ma olyan eupadt és lahangol — Jó napot Osválh ur, no mit hosoll, Jlalán betett ? Az nem Olt le, csak savarodullan tekintett körül; nincs\'U még val.kl a szobában s midőn látta, I hogy egyedül vaunak, lelelte : — So kai uagtobb bajom van igazgató ur, mint a betegség, már hónapok óla üldöz ez a gondola\', rémk"peket lálok magam elöl].jiíncsj nyugtom se éjjel ss nsppal. — Deltái beszéljen as isteuért: mi liirtént? mert ebből nem értek semmit. Gondolkozott, hogy mit legyen, beszéljen vagy hallgasaon, inig végr« hoiuzus habosáa után vadon: — Igaxgató ur én aikkaaztottam fcUután á szó aláu már réazlete-en elmondott mindent, nógstás néiköt; — tataaik tudni a csekély flsetés, könnyelmű lársaság, léha barátok, az alkalom mind hozzájárultuk az t-lsóhöz, a többi azután mar könnyebben ment. Mintegy 610 írtra tuegveu aa apránkint elkezelt ösaseg, melyei jó hiaxemü leiektől, többnyire tudatlan szegény emberektől vett át. Mikor a/tán miudenl elmondott, lecsüngeezteti lővel várla főnöke halároialái. Hu Korondy egy modern gon-dolkozáiu ember, akkor a sikkasztó! becsüket) és ods áll a leány elé: — Nézd ez a te ideálod, ez a ia aserelmed lárgja egy közönségéé sikkasztó, «ny tolvsj gazember, valsssss mosl közte és köaöttem. És as s leány több mint va4ószinü, hogy a felesége lesz, skereltnea ugyan nein leaz belé, de a leány az övVlesz. Korondynak ia elaö pillanatra ily gondolatai voliak, ds szülén össseuorsadl attól a gondolattól, hogy egy ember élete árao szerezze meg boldogságai. Igaz, bogy neki hivatalos kölelességs is volna alárendelijé( l-ljelenteui. de caak más volna, nem épen ez. Mit szólna az a leány aki eddig sem szerette de legalább becaülte, ezután magvetné öt. Érezte, hogv ő ezt nem teheti meg bármi történjék ia. Minden tettében gyora elhatározás embere voll, oda lépett a fiatal emberhez éa erősen a azemébe nézell Semmi gyanús jel, a valódi gazemberek nem így néznék ki. ~ — Osválh ur megiogom önl menteui, adok egy összsget, me\'ylyel mindent jóvá lehet. Ne hálálkodjék, ne köszönje nem önért teezem, ée nem ingyep, egy feltételi kölök hozza. — Igazgató ur parancsoljon velem, bármi legyen aa. előre kijelentem, hogy eitogadom. — No no caak nem kell heveskedni I ismeri Bozóki Vilmát, hogyne iamerné. Hát ön megígéri nekem ée becaületszavát adja, bogy megismerkedik vele, szervimet vad neki és teleségül veasi. — De tgasga ó ur...... — Semmi de, én biitoe vagyok a dolgomban, \|Éa végül ha leleeégüi veszi, boldoggá is leszi, Megígéri esi nekem ? Adja rá becsülelszaval I Itt a pénz és essel ss alku meg van kötve. Oevéth boldogan lá/ósolt, egy halott embert bagvva maga utáa. Másnap aa egé-s város Korondy öngyilkosságával volt ellogla va, senki sem vot képes elgondolni 1 mi vihette azt a szorgalmas, pornos hivatalnokot és józan életű embert a kétségbeesett lépésre. Nepök múlva szivárgott caak ki a köaönség köze az elnökhöz iniezett levele, melyben bevallja, hoíty 500 irtdt sikkasztott. Nagyképű urak éa ájlaloa nénikék sóhajtozva •miitették lel; hova less a világ, ha uár senkiben Mm lehet \'bisni; ha már ss ilyen derék emberek iá, mint Korondy, gazemberek. "Hat bét múlva Oaváth eljegyezte Bosóky Vilmái, ki egyelőre nagyoo boldognak érezte magái. Hanem azért ha vslahol Korondy szóbaN jón, nem mulasztja el megjegyezni: — Képzeljék csak, egy nappal, mielőtt agyon lőtte magái, meg merte kérni a kezemet — ,js a yassméér. Nagy-Kanizsa, vasárnap v Ítonl/a ai egyedül helyet, ameanylben aa a ladeni-Hánffyléle magállapodáaok válloaa\'lan fenlartáean alapul. Éneken a megállapodáeokon, melyek a aaakrafaranaak relortáin IlmanUik a aa Aaaaee ttakkórök helyatlö alltineréaével lalálkoa* lak, nem eaabed változtatni, meri különben aa egéas miivel revisió alt kell venni, a ml megint hónapokig larló halaetláa Involvál, A megoldat Inváhb halaaaiáaa miMl már leheleden. Nem taktikai okokból, hanem asert ia, meri végre dallnlljvumot kell laremlani. Már nagyon tokáig larl ea a blsouylalanafg áa hal btultólag ai egéaa politikai életre. Idája lenne, ba aa oaalrák államlárllak baláUaboi Jutnának \| valáhara megértenék, hogy ea áldatlan nyelv-viuálynak aa osslrák-magyar monarahla hatalmi állagának nagy problémái alfllt báltérbe kell vonulnia, Aa ónrendelkeaéal jog Igen nyújtható jog. Ausztriától lUgg, minó határokat hunanak e jognak, (\'avaant oonauleal Esküdtbíróság Nagy-Kanizsán. (— L —) Aa állani polgároknak a bünteti) bl« ráakodáabaa való réaavétele nem n\| dolog, mert már aa 1848. évi aaabadelvü\' törvényhozás ki* mosdotta, hogy „a lájtóvétaégek felelt ayllváao-aan eaküdlaaék llél" vayyli, hogy a ra/ló atjáe elkóvalelt mludenuemll büntetendő ceeltkméey aa eeküdtblróaágaak elbtriláaa alá larloglk. Tndni való, bngy lejtó u\\)áD nemeeak heoaü* letaértéai, rágalmaaáal, Izgateet, kanta a lagtu-, lyo»abb büntetőjogi aiampont alá aoroaaadó bBntetteket le, .mint a milyen például a rabláa a \|ya\|logatáa, a gyilkosság a. i, h, lehet elkövetni. Mert uemetak éló atóval, liánom a atjtó atóoeövén át le lehet ta tömegre batai a végbő\', hogy aa valamely bünoeelekményt elkövetaen. Kétaégtelen, nogy a ai\\jtó-ügyekben e(járó eaküdleiék eddig le ítélhetett a lagaalyotabb bünoaeltkméuyek lelett Aa a) bűnvádi perrendtartá-aal a belyaet aay-ayiban váltoalk, bogy blaonyoe bllncsalekmények minden esetben aa eaküd\'kiróeághni ntaliatnak. Aa állampolgári jogok tehát ette a térre le kiterjeastelnek. Ai államnak aaabad polgárai lógják eldUeteni a bünóaaég kérdéeét mlndasrk-ban a súlyos esetekben, a melyeket a lörvény eléjük ntal. Ezen polgár-bíróság aa eesleadónek eleve meghatároaott időpontjában fog ttléeeani. Így a nagykanizsai törvénysséknél alakított eeküdtbiróaág február, junina át november elad I hétfőjén ee ha at ttanep volna, aa aai küvetó kösnapanttl «—* u í»irt«kiwtiii mlndatokban a bottá aialt ügyekben, a melyek a megelóaa idóttakban falmarültek ée Illetve a melyekben a tárgyaikat aa arra hivá<ott h dóságok: a királyi ügyéaaaég éa a királyi tórvéayeaák elókéasi telték. A laskényeeebb állampolgári jogok egyike; a bíráskodásban való réeivétel lelt tőrvéaylleg deuretálva. Sailágyi Dezső volt igauágügyminiataré ai érdem; A volt aa, aki éveken át küadott eaen mag aaitoe elvért; 6 volt aa, aki a tadomány éa a tapasztalat fegyvereivel meggyttzte a többséget arról, hogy aa aeküdtazéki intézmény as állam nemzetiségi és falekeseti vieaonyai mellett ia a liberaliamnsnak, a kötszabadságaak elengedhetetlen követelménye. A jövő eeztendöben már eeküdtek ítélnek á gyilkosság, embaröléa, rablás, gyújtogatás s. I. Zala 39. aaátn. (S. lapj vádja • alá von\' agyének lelett. A jövő fogja megmutatni): vajjou a polgárok nagy töaags blráakodáal Jogával agy log-e élni, begy aa aa állam, a közérdek, a táraadaloai javára legyen. Országgyűlés. HAJaa IS RAvId llléae voll ma a képviaelAhátnak. As üléa napirendje kizárólag s lagkőselebbl —■ bélfól — üléa napirendjének meghalárosásárs asorilko zotl, 4a napirend e\'őit PUMtr GyösA még egy-eser esóha hosta a Vaakapu-lárgyábaa téli inlerpelláolója alkalmával már lőlemlliett bajor asersódéeszegéti. A minlasterelnök újólag asl bangostalta, hogy neki kötelessége volt egy velünk Jó barálsagban levő államot helytelen támadások* kai ssemben magvédelmesnl. Ksael a Háa as aoldana földit napirendre téri. A miniszterelnök bejalaatéae kapósán, bogy héllOn lőbb Inlarptlláolóre felelni log, üfran (lábor lelblvla a kormány ügyeimét arra, hogy teleljenek meg s háasssbé.yok tton Iniéskaaésánek hogy Inlerpelláolókrs három napon belül leleljenek. IWnyi (léaa esnllnkonoU es óhsjtáthos, mire HtiU kljelenlelle, hogy s kormány mindig sson Isas, hogy rOvId időn ftelUI teleljen a hossá intéseit kérdesskre. 76O0\| H99. A város házából. Hirdetmény. Nagy-Ktnizta város tanácsa réaaérdl ezennel kAahirré lélelik, hogy Nagy-Kanissa varos 1890. évi megyei ulsdó kivetési lajatroma aa 1890. évi I. t. e. 10. bekezdésének rendelkezése »serinl a msi naptól számítolt 16 napon át a városi adóhivatal helyiségeiben közszemlére kitétetett oly Óéiból, hogy az a bivataloa Órák alatt bárki állal belekltllhelő legyen éa bogy ellene észrevételét megtehesse. Nsgy-Kaniasán, 1899. évi május hó 9-én. VÉCSEYs. k. polgármester. H I R E I. — Kliievoaéa, A vallás- és kősoktaláaügyi miniszter Kanovici Györgyül, a balatonfüredi Krssébel stsrelethás igazgatójává nevette ki, — KKegerAaltéa. A a igazságügy miniszter a lelenyei járásbíróságnál ideiglenes minőségben alkalmason Rhoy Márton Írnokot ebben as állásában végleg megerósiteite. — HaiAlaaA* JUttmmtr Jáuoe ayug. ez redea, a ct. éa kir. 48-ik gyalogezred volt hadklegészilö paraneanoka NagyKonizsán, folyó hó 6-én élelenek 64-lk évében ssivssélbddés következtében elhunyt Falkennuban (Csaboraaág). — I>j«rváry aaiaUatcr mt\|SMallJt, 1880-ban tOrtént a Köazeg v dékán tartolt öszi hadgyakorlatokon, hogy báró Fejérváry Géza akkor még alig máafélévea tábornok, kiaérslétől külön válva, magánosan neki vágóit egy lankáa domboldalnak, amely mögAtt a bécsi vaeulvonal tinpárja húzódott. A vágtató paripa Fejérváry alatt megbotlott a a lovas oly azerencaétlanül eaelt le lováról, bogy vállperecél törte. Ott maradt a földön, a ló pedig tovább iramodott. As esred küldönc allisslje látta távolból a jelenelat. Hirtelen elhatároaáaaal odaváglalon a a megsérült báró Fejérvárynak 0 nyújtotta aa elaő ae-gélyt. Ea a küldönc altiszt Cser Gyula huszárőr> ajánljak. A Fa- Ferenc Jézsel—E; év óla viliiliatS" nálatban s egy oaaládbau sutn szabadna annak hiányoznia. r cégeknél A modern thera piában aa orvo sok mindinkább a természetes ay>\'gyvisek~haaza uula\|Al, ezek közölt zQlönöaen a maga nemében páratlan Kapható: Rosenleld A. éa fia és Marton éa H keserűvíz jh* 1899 május bó 14 én meater voll, aki kéeAbb a pécsi reodArségá* kerüli s ott is, mint kötelességtudó, pontos és lelkiismeretre allí-st, — rendőrszakaspvezető — szolgált egész mostanáig. As egykori daliás liutzarórmaatar moet Pécseit hirtelen elhunyt a pályaláraal s a nagyközönség részvétele mellett heyezlék örök nyugalomra. A végüsztességtéte-len magj«lent Vaszary lökapitány a rendőr-tisztviselők, a rendőr-legénység és a tűzoltóság is, melynek Cger Gyula szintén buzgó tagja volt. — rtg\|tt utaltk Bégi dolog, hogy társaságban sem illik as Időjárásról bqszéihi. De ez az elikelt-azabaly oaak a tsalonokra szóikat. Tasték oaak falura menni éa vegigkailgatai akár as uribáz verandáján, akár a napszámua viskója lócáján a baeaéigctéat. Ult bizoay ss időjárás van ásóban az esztendő mind a négy szakában, főképp így májne derekán. A gasda jól meg-mankalla földjei, bolóvetette égy évre való reménységéi s remegve várja, hogy a barna rógboi kidngja hegyes fejét a vetés. A gabona aövske* déaével növekszik a gasda reménysége is. Kezd tervezgetni, kalkulálni, ennyi kerea/tre számítva, ennyi kell a báziaraara; ennyi pedig a terhet könnyítésére; mltrad még a tzdrakozáxra ennyi, Hzámitgatáaa közben leginkább s fagyos-szentek aggasztják, meri azok szoktak legtöbb esetben keresztülhúzni a gasda kalkulusait. Aa idén I\\mgráo éa Btrváo (máj. IS. 18,) veszedelem nélkül elmnltak. villámlással, mennydörgéaaal, esővel, Ugy bieszük: Bonifit (máj. 14.) sem kos veszedelmei. Meg azután bátra van á rettegett Orbán (máj. 26) Ha a fagyos-szentek példája után as Is emberségesen viselkedik, akkrr as idén kltttiiö isriaéal remélhetnek gazdáink. — Xévvtliatltláa. ürimisum Vilmos, nagykanizsai iletOsSgO pécsi lakot, a Zerkovitz Albert bornagykereskedő cég volt hivatalnoka, nev.ét ,tíarta\'-r» magyarosította. i\'rlh«aaka<IA« Maju II-én /JŰa-Egerszegeti óriási felhőszakadás volt mely a szomszédos szőlőhegyekről a szőlőtőkék gyökeréig lehordta, u földet éa a mezőket tengerre változtatta. A Zala lolyó medréből kiáradt a nemcsak a réleket borította el, hanem a varos alantabb fekvő részeit is, A rohanó ár sok kárt tett a vetésben ée a vetaményeakertakbee. — Orazáget váaár Május 15-én (hétftn) orazágos váaár lesz Nagy-Kanizsán. — koaauth aseber Hapeará-rott Szerte az országban egyre gyarapodik a Kosauth-emlékek szám.. Most a Dunántul egyik azép városának, Kaposvár* nak hazafias közönsége határozta el, hogy szobrot emel Kossuth Lajosnak. A költségekre — amint jelentik — már megindult a gyűjtés. (Nálunk, Nagy-Kanizsán még csak egy utcát vagy teret sem szentelnek nevének). __ ■ — Ksl/á-vadáu. Pénteken délután nagy riadalmat okoaolta Teieky- utcában egy Ittvée e£> dördüléae j a házbeliek az álcára tuiottak megtudni, vájjon mi történt A nagy riadalmat egy ártatlan kutyácska okoala, me\'y azon vigyázatlanságot követte el, bogy védjegy nélkül tette mag délutáni sétáját A kutyapecér történet eaen Tt-laky-alcai lakot leven, megpillantotta as állatkát; befutott a tófgyvaréért ~és egy* lövéssel leterítette a kulyaúakál. Történt es pedig oly Időben, midőn éppen ss egész utca telve volt as iskolából hasa menő gyermekekkel.—Ugy tudjak, bogy ceak vesselt ebeket szokás as utcán lepattantani és hogy a pecérnek nem áll jogákaa telszés sserint kulyavrdáasstot tartani, vsssé lyeststve ezzel a kAzbizlonaágot Az oly ártatlanul kivégzett kutyácska hir szerint — Weidner — Diesel E.oA főhadnagy tulajdona volt — Aa „aaUHtlIfk\' kalattJa Kgy legényről bisony sst mondta a sorozó bitoiit^g, hogy untsuglioh, nem való katonának, mert gyönge a melle. Pedig nagyra voll veié eiőzete- Tj ORAPHIC TROGEP a legjobb, legegyszerűbb, legtartósabb és legkönyebben kezelhető. Ara 56 Irt egy lenyesett dohosban. — Kizárólagos képviselet ée lörakiar Flsohel Füíöp kAnyvkeraakadáaéban N Kanlsán. r if proapeotuaaal ailvatea azalgáték, _L NVty-Kanliaa vasárnap Zala 89. »iám. 4 lap.) 1809, május hó 144n ssn, hogy olyan hu-sári még nám láüak Bara ayában, Tolnában, a nilyan o belőle less. Nem l\|n értette a néinst siót, belesápad, mikor a manipuláns megmagyaráala neki, hogy hát nam kflll a királynak, Egyedül kullogod haaa ájssská-nak idején, mart rőelelte a dolgot Máanap ason-han nam ksrQlhsllc al a legények, leányok ciu-lolkodá\'ál, — Anyámaaasony katonája láttál oaak. Alt mondták as urak, hóry jobb dolgod Isis as édaa anyád aaoknyája msllstt, mint a kaasár-nyábaa. Is s aaaaínr annyira elkeseredett ason, bogy 0 nam vált be katonának, bogy a gazdája Istá-lájábao Islkotstls msgát agy koiofakra. Mikor éaarevelték, már jéghideg roll s tssls. \' — A hsb< Nslandl As évszázsd lor-dulását agysbsk közt előrajelenii most agy pápai bulla, smelvet áidoaóoaOtörlökön olvsatak lói a római templomokban. Ei a bulla a jövendő 1900-lk éret asent, vagyis jublrális aeHandönek mondja ki. As ünnepi ár klbirdeláss nagy agy* kásl pompával történt mag ás a Haenl Páter-templomában kesdödőtt. Kolfla ssóasákst állítottak fül a templom nsgy rácsosaién kívül a oda ■snt Ml Aoqulls biboroa a vatikáni káptalan, aa apostoli jegysd éa más ipoaloll méltóságok kíséretében, Tengernvl nép állta kOrOl a pulpl Inat, ahonnan a blboro* ünnepéivel \|hangon mondta világgá a páps rendelését Maga a sienl atya nem volt olt a a misét is belső termálban hallgatta As alsé kihirdet* után Acqulla bíboros a pápai diashlntóba UH, e lObblek mennyeie tek alatt kóvsUék éa aorra járták a Lalvano, a San Paolo, a Hanta Mária Maggiors és a lébhi templomokat. Mindenütt n igy sokaság hallgatta meg a pápa Qianetét, mely esaal világgá terjedt. — Kgy S(t káaaapár halála. Folyó hé 9-én bslyea\'ék örök nyugalomra Lktlntt Jóssal községi tanító anyósát a 79 éves Wtigony Jésaetné isfll. Seldl Ágnest, A matróna minden sióiét68 betegség nélkül hirtelen bunyt el. Elet-párja: Wséaang Jómét HÜ é»ee nyűg. lanitó, csakhamar követte hitveaét, ugyanazon napon midén nejét, elhsotolták — meghalt, „ — A ISI aa allagva. A „Zala" legutóbbi stárnába irtsak arról a hirea tolvajról, ki a „131 t? kiIBntetö nevel agy vivta ki, hogy már tll-aaer lopott. Est s aólárlas tolvajt, — miut lókat li igénybevehetlk. A gaaduági egyeeBletak által reodasaadö osq portos kirándulásoknál, ba legkevesebb 90 tag iudsl egyszerre, ugy as I, és II oastályou egyenesen kedvezmények engedélyesletnak, a fti-ad oailályon alasók asonbao fél Ill-ad o«zt. Jsgygyal alaahataak, Kiauklvlll a kiállítás egéas tartama alatt as ttaases Haegedfelé Iráqyaló allamvasatf vonalokon a kiállításra atssók a H-ik voaaissakassig be sárólag aeneltérli jegyet vállkalaak agyanasoa kedvasményak ■ellett, mini a gazdasági egye-illilek eaoportoa kliisdsléi, tekljiet nélkBl aioabss arra, hogy naoportossn, vagy egyenkint Indulnak. A kiállítás Igaagatóeágs gondoskodott továbbá arról t«. bogy ei aaea 8 ik vonalasakén kórsaiéba eső Úloaüuokról a köslekedés olyan l-\'iyen, bogy a kiállítás látogatói a kiállítást e«y nap alatt kéayslmaaen megtekinthessék s még ssnap vlss>a is atasbassaoak. K óéiból nsponként Ceglédrfll, Temesvárról és Osabéról külön vonatok fognak indíttatni Hsagsdra éa vlaasa. Más egyé útirányokból aa össseköilelés kényelmes \'{vén, kBlön vonatok ladltásánsk saOkségs faan gii össze* l\|kedvaméayl nsiu fonott. A kiállításra aaánl tárgyak magyarországi vonalokon 601 oa dliksi élvaaaek olyképp, bogy s kiállításról vlaasskttl dóit tárgyak lauaian bérmaateaeu aaállitlalaak a feladási helyre. — A Mrélévsá kóaeledtável a makaó* esss éa kóaivényban esenvedók ne gon-iktattuk arra, hogy bajuk ellen drága flrdóket vegyeaek igénybe, mert ason kltlidó baláaa csus és aOssvéay elleni kanéra, melyei Zoltán Béla udvari izállltó gyógyaz Bvegenklut 1 írtért k ssertáráhan Budapesten lehet apai, 16-90 éves bajokat sslaasentmibályi tudósítónk írja cendőrséc Elfogatáaáról tndéaitónk a kővetkező ártéeitá.1 kaptak ; Folyó bó 9-én jó fogá\'t tatt a söjtöri csőn-ilóróra két legénye. Ugvsnis Ptitrétén elfogta KStiij Kotxlai lslvánf bires tolvajt. Vasárnap Zalaazeataikáiyon fényesen megvendégelte még a korosmai vendégeket, mert hát volt péns. Zala-asantmlhályról Pötrétére meat, hol m"z olttljáró sággal Mintán kitQaónn mulatott. Mikor már teljeaen elásott, egy pajtába ment aludni. A , easndOrflh á.mábsn lepték meg a elkísérték is sikeresen gyógyít, Ezer éa eser ember bitó nyitja, hogy d kiuos beteg-égek blstos gyógy»sere a otodakenóeii, — Ma iiekea, halaap aekeé Már tóbbasAr említettük, hogy s laerencs* sokaknak jOvójét ■egrálloaiatta. Aaint ér eiü On\', evy budapoall bankhás eddig több mint kéi millió lonniot Illetett ki megbízóinak lUO.OOO, 90, 80 80 eser koronáé nyereményekben. A most kezdődő oaitálysorejátéknál olvasóink g yeimébe ajánljuk aseu oágel, aaly ssereaoeéiéne1, aaolid-aagánal és iiiegblsíiatóságAnál fogva amttgy is nagy bisaioanaa nrvend. Ea a cég Tttrük A. éa Társa bankliása Budapesten, mely a beérkesö meg^iak-oltat pontiam, gyoreaa éa ineabiabalóan eltogta a!lel(éaitl. As alsó ossiá\'ya norigegyok árai: I\|1 BlimUI Saayaéaehaa Htf laaréjaa\'aSetfpa \' ha a\|, aáéaiaaéaa, aéna, káé a»>«, agy haajrha áléahauaWkval WwWW a lap MaSé hivatal áhaa IgrJékartaalevf valódi aagal kerék-pif alaaóa daéé ataa a hlaóóhtvaáalhaa. W sorsjegy 0 frt, 1\|9 aoigjegy 8 frt, 1\|4 songeay 1 frl 60 kr, 118 sorsjegy 76 kr. Sorsjegyek bevásárlásánál Törlik A. és Táraa budapesti hankhásai, Vaeí-körut 4. as. a. legmelegebbén ajáti juk. — KI akar agjrévea Aahéalaa lenni f Bizonyára van olva-óink kBiött akárhány fiatal aitiher, ki annak idején tanulmányait fálbenbagyta i igy a 8 éves terhes katonai asoigálatnek nés elébe. Debrecenben már évek itta atheream működik as ora/ágaurta kitlluö hirnévnók örvendő Egersaegre. - Hogy 181 lopást csinált volna, ÍLlohfblau Alhert-téle ainiasterileg engedélyeutt aat nem ismerte el a u«endórök előtt; 86-40>tg (ain\| Ói mondotta) megy ssiáma. — Alapa»ahaiy-Jévhagyáa. A belügy miniszter a nagy kanizsai >Hungária« kerékpározó sport egyesület alapszabályait a jóvábs^/áai sara dékkat ellátta. — Vaaall gaaaaMthéaéa VaraeéUa. A M. A. V. oaáktornya-zágrábi vonalán, a varaidi állomáson kevésbe mull, hogy szerdin nagyobb cserencaetlenség nem történt. A Uulobovec felöl délután berobogó személyvonat, hibás váílóállitAs miatt ss olt lolaló tehervonaltsl dtkőrött össre. A személyvonatban szerencsere nem eselt kár, de a tahervonstnak négy utolsó kocsija összerombotó-dott. A hivatalos vizsgálat szerint a balesetnek a váltóőr az oka. — Vaaall kedvétméayek. A szegedi I. orizágoa mézögagilasngi kiAllitás igazgató^aga felkérte a kereikedelemtt^yi niinisztert, hogy it kiállítás látogatóinak ktllönlegei vasul! dijked vesményeket engedélyerzen. A kereskedőim miniszter utasítására uz államvasutak igazgató sága a kiállitá iguigilóságával egyelértőleg elvileg mér megállapította és a kereskedelmi miniszter eé jóváhagyás céljából beterjesztette a kiállítás látogatói által igéuyhevebetó vnsuti díjkedvezményeket. A Szeg-den tartandó kongresszusok tagjai aa I. ea 11. oistálvon egy oastáiylya! alackonyabh ekén jenygyrl ulaibatnak; a Ubad oastályon pedig fél Il-oa out. jegysyel. A izeméiyvonalokon kívül a rendes gyorsvona- katonai elókéssitö iskola ^felügyelők • eddei Urauiionti János m. kir. Iinnvéde«redea Ah Mayer Ádolt. ca. és kir. firnagv) melyben ason ifjsk, i kik még sor alatt nem állottak, loglalko<á-akra éa etnkéssBltségra való tekintet nélkül rövidesen meiís/.eieshetik aa egyéves ónkénlesi jogot. Felvilágosítást éa prospektust készséggel küld aa igasgstó«ág. 1(W—4 — A Igvhraa látváaj aaaAga Mindazok akik Budapestre utaznak, ne mulasszák el s monarchia pára>lan, \|egnagyobl> árubásat, a fényesen berendezett Párisi Nagy Áruházai (Kerspeai-ut 88. szám) a Népszínházzal szemben magtekinteni. E csodaszép Áruházban! — hot azaa meg azás villamos lámpa ssórja a léuyt, valóságos tündérkertté varázaulva at a kimondhatatlan aok csillogó villogó lárgysyal felhalmozott áruházat a óriai válaaztek a külön-külön osztályokba beosztott háztartási cikkek, teljes i végtárgyaláa, koiiybHberendeaéaek, vasUutorok, műipar éa dia- Hatóság ellem Anyakönyvi hirek. Hiaaágsl kkéttsk, áiaalk Osmésv kataak. alaaö — Cia Bartárel. Eálerla IM; Nléa, - Oaal Seaálla lav. Halai les >alala»it HeaMvt Mitráa gépkasll - Xaasaa BeaálUval. Sarlerl Oaakir, osasaet-erkro — garkaahtd Htrai. aával. Karaaa Jéaaaf, keav. kmmitt — BeUaios lUriársi. Mult hét halottjai. Dekrerle* Jáaos, ». k M tvaa, j(liall(sU. (Ma áaaa rk. I áráa, AMalraa taAajra-lasMI áaaes Arj Viipa Jttaafaé rk. 7S éves, taailé aeje, Saaetlea áaaa Srj. Ojarlas I aráét rk Mim Maáa/aa flytlriy Illa. rk, 1 traa, aUsiiras tl». Dirid áaaálla ftrj. Tlslir Oyérgyaé rk. IS tva Má ad vas asj« Velgaea Jéaarf rk. SS éra aysg. taailé. Ssaaaaaevias Swllta rk. 7 klaapss, aastateé laáaya. KátéVla Varaaa iQu. rk. SO átm, AMalraa. Bsraayat Mária rk. I éra léftw lAajr-. gsellár Ináa rk. M éra, tégtáa. Hala Asaa rk. IS káaapaa, aapaataes léays. Saáaté Katatla rk. S érea, várast aráSér Maya, Utasak István rk. 1 kéaasos, eslstw Se. Saill Mkta rk. tl aapa, aaeléé Héaja. Színészet OitHörtökön .A koldus di/ík\' nagy op-raie került aainra, mely s kálómmal szívest n láttuk, hogy a zenekar két taggal szaporodott. Aa előadás kielégítő volt. A főszereplők voltak : AMm \| (Rimanovszky), ffalmaynt éa Lkay Sárika (gró(-kisasszonyok), 8drk9$y (Janiczky), A\'ofr (Ollenr dorf), llalmay (Malahowszky zenegról} P. Nagy Linda (Novalaweka grólbö, A darab kíáititáaa igán azép volt. Pénteken ,A molltár l* gytrmkt" népdrámát adtak. Mint mindsn zóna-előadáson, ugy aa alkalommal ia a színház zsúfolásig meglelt „A halottak vándorláaát karácsony éjszakáján* vegyen érzelmekkel logadta a közönség ; egy része nagyon ia kedélyeaen, a msik része pedig tulkomolyau vette Keinhold (Tisztayi küzdelmet a halállal. Tisztay nagyon jó volt. Dicséret Illeti lubóly Klemeatiot (Mari), ki mindenkor komolyan veaai szerepét. Szombaton Kalmár Józaet, a Magyar Színház lenoristájáuak vendég-lellsptévei a Bdnyanuslsrt játsiollák. As elöadásrs visszatérünk. E héten kezdődnek a julsloixyétékok. Az elei ksddenr lőTyö 65 tB=n;—a jmatmazaadé TUMy Klementin, aaintaranlatuuk drámai hősnője laaz Sok élvezetes estét köszönhet a \'közönség ssinláraulalunk ezen osslopoe tagjának, kinek minden ügyekesele as volt: saépft és jót alkotni. Jutalomjátékáu^, Váljunk el színmüvet választotta. Szívesen hívjuk lel közönségünk pirtlogó figyelmét ezen jutatomiálékrn, mely alkalmat nyúl igas érdemet jutalmazni. Csütörtökön Uoay Sárika, nak, « közönség kedvencé* nek leszjufclomjaiéka. Színre kerQt (Üil* operetté. Törvényszék. - Végtárgyalások és Ité ethlrdetéaek — 1899 évi május hó 15-Ín (hét/Őn) Uondatlaaa gból okozott súlyos testi sertés vétaégevei vadolt B áaaici István elleni ügyben möáriik, náaa- éa alkalmi \'ajándékok, női- éa téifi ruhaitemüekböl, egyáltalán mindenféle cik> kékből, melyek itt jobban éa oloaóbban i-zerez; hetök be, mint bárhol. Az árak szabottak, mi* á:tal tulkóve<elés kl van zárva. A Pari»l Nagy Aruhas kívánat rá ingyen és bérmentve küldi nagy képes di<aárj«gyaékét, mely aa öaaaea eikkek nagy réssel magában foglalja. A megrendelések naponta pontosan éa lelkiismeretesén teljesíttetnek es meg nem felelő árukért s péns vtsssaadatik. erőszak ssü\'. bűntettével vádolt Varga Anna elleni Székely látván a aeje ügyben végtáryyajáa. Lopái ea orgazdaság bűntettével terhelt Futó János a istii elleni ügyben Ítéletbirdetéa. 1999 éti május hó 17-án (issrddn) Vétkes bukás vétségével vádolt Lakos; Jenő állani ügyben végtárgyaláa. Csalás bűntettével eszmei halaazatban lavü gyujtogatáa bűntettével vádolt Fabjáa Jáaoeaé uül. Acs Anaa elleni ügyben vágtáigyaláa. * Nagy-Kulim vasárnap Zala 89 Mám (5. tap,* IBII. májtu U én. Súlyon temi sértés hőstettével terhelt T»al» eoeo Elek ellőni Ügyben ítélethirdetés. 1899 ki májút Ki 19-in IpiiUtlun) Hatóság elleni srőssak bűntettével vádolt Hlkulsa Tuta ■ neje elleoi ügyben végtárgyalás. Párviadal vétségével terhelt Bobáiler Uaeatáv • Ua elleni agybea y^lárgyalá\'1. KveoklraibaaulUi lillnlat\'ével lerbell dr. TeraéDeaky Uyult a tea elleal ügyben nitt-hirdeiét, Súlyos tsatl aéliéii bttsiettévsl terheli Télb Bállai ■ (w elleal Agyba Ítélethirdetés. IRODALOM. SMévN tafluHt á» aaartkal lapok ükei Irsek ■ed aay ailnyttaikrll, 4 ktuaauadla klldrad BaUllt >41, akisek btaaiatoa HMrilki vas. Ac aW ball4ara a lagaakiaiMi dalt •Unekll; a • MtUfil Imiig) oly Utm Miit, a oly kltajesiitali hiigy aigrtatgtetl i alnbl, á wípp tarsatka, a klónk rtadklvll Itsyee \|4v4i \|óa<ilnakj ■li a/UriaM kangtiraaayt I* Hitelt, ml padig, liülia law alMnl, Iwiwmjf ktnln-Mil, Knntk * aoh* aewkut kMMt* aa mtMl a „Dmlapatt" aaytk klea-labbl MÍMI. Bgy41lal4a ,Sadapaa«\'-aek nagy Irfal, kegy a.acaak a aapl aeaatayakat lllaaauilja. kan a* a kaatl ti ktifallt aavaaaUaabk agyiuak inalwHl la aagltmaf-tatl altaa4H. Bankra rag treakást a késült IllUaatrtaUk lakna. Tagadhatatlan, Mgy aaaa a Um agyadll 4111 aSadapear a aapl aaflábaa. Aki labit aa asaaáayekst ■«-viaalaa klVlMt Illaastf4ai4kkea la 4bajlja Utal: annak tttrat aj4albat4 t „Sadspaal* ktpaa psl aapllap ; a la Inkább, m»rt tarjadala4ht a képeat raadklvll olotú • agy k4aapra I Irt j segjradkvra I bt. A aegraadal4aak 4a elM-aa«4aak a .Isaipeet" ktad4hlvetal4lme Undapaat, ÍV, tar-kauiya»itca 8. aa. a, kttldaniltlk, Ugyanott kívánatra ■< ilttt/alaulul l( lakat kapai. lala Kaall a .lltgklrl ffauola ragtayM, a kit aa laaart ,J\' aoaaaa* alial slkka atka aaaaaUaak nagy t4aaa aigtagsdott 4a aaáailattt, iimaratliu magányában aafirta , Torratkanya tg" (Fttwlidltó) sfaal lagnjabb* ragtaytl Aa a. 4aa általi világ laaallt trdakW44aaal várja a ratiny iatgjalsli&i4t, aaly fraaola, aagvl, ktnrt Mgjar tyavaa íog aUna k4 la-4a — agyldejlleg — altaair megjelenni, á világirodalom regényíróinak remeket magyar nyílt! ajiágbta többnyire aaak akkor jaiaalak magi a mikor taár aaak a ktayvplaooa — pataaa rimdrágn 4raa — tlanál Ubb kiadást la utgifUk. áaa4l Joliban BrVendetlet agg baaata-kst as a lllr, bogy a Nlaataadoa jubileumát a tálal káaaáll Faatl Napló bár nagy anyagi 4Msaatsk 4r4a, de mtgi s aagsfraate a at aagyarra való hrrdltáaáaak ta klaááaá-tak Jogát, a Igy Zola • lagajabb árdakfatsItO regtaye a tSbbl Marasnlvt sagyltpokkalagytdtjllar, ssst májnt k4 18-án fag t Patti Napló haaibjala mtgkasdOdni. CSARNOK. A boldogság Blja. Nahr-Eddin kalilának, a dicsőnek, aki e néven nyolcadik volt, két Ha maradt. Aa egyik, at tdöaebbik volt a baiciaa Haiaatn, aki már tiaeanyo-c öves kortbtu gyöaelmet maiakban tiporta e leaségeit, a kéb ir iatároka> ; éa A már, a autót, aki nem tett tóba semmi nevaaeles — ín vagyok SS élet, a tudáa. Kelella tompa, éroUlsn hang >n ét kérdem ismét; kova mentek. — A boldogságot keresem, felelte Ansár. — Én it... igen, s boldogságul, Ero-ítetta mohón követeié hangúit Hasasán. — Illatsm bogy boldog lettel\'. Jtondá Aniár. — Boldog akarok lenni. Mondá Htstsán. — As ut nylivs nfiidanki elélt I Eredjelek t Allah nagy és akit ö atrs bocsátott, aaaak lehetővé le tetis, hogy oda érjen a boldogsághoz Hé lógtok találni, csak éstrs vsgyétek I Ered-jelek. Es eszel at Öreg elioal Csakugyan dssla yoll. At egyik testvér folyloa a hatalmatok tltvé» nvén haladt, msgliodi\'ott tépek nyögése, vér, tfts-jeles\'s minden tépte nyomát. A másik cask da-lelt. Megénekelte a nagy csatákat a férfiul erény, ss öafeláldoaé vlléstegel, de még többet éstssb* ben dalolt ti asssonyokré\', síik közül csak egyel Ismsrt, ds amslyben tgyt\'tmbtn a többi Osstttsek minden tökelet«e«égél lelulálla. tatllő. A bsbértivsats homlok, a gyöagyemgával Uvsrt kobot I... Hál még a maaék világának alakjai, attikát as A mtgáoat éjssakákaa forroagé lelke alkotott l?». Valóban, boldog voltam I Séhajtá Aasár. — ís éa éssrs ss vaUaail.~ — Ko... tohal Hoodá ílttsnás — Lássátok t Monda dsaia, sa at at as élet útja, smtlyst senki ta ahat mag kétansr; csnpáa viassapillaathaiiok reá, smlékatksttek! Mindenki uiyta boldog, s minő staléksf vannak: Allah tagy, Allah ktltlmat; Kamatok as ő taiaa tlé. 8timári Qytrff. NYILTTÉR. Foulard selyem 65 krtól dolgnt és amint mar ás 8 mellékneve u au.-tatja — nagy öröméi Islts benne, ha lantján ouoot dalokat pengethetett, hs aj dalokat, aj. soha ember IQIaktől nem balloli harmóniákkal ki-érve a kébor sellőktöl ellethetett. Mert agyán bonnét is jő a dal ? A átél boxtt őket — mm. den valéssiuQMg aserint s virágoktól — amik nek.érthetetlen, rejtelmes nyelvét csakis a sors különös válssxtotljai tudjak megerteui. Egyébiránt ne larttaiok semmit, ti bölcs ét tisztes emberek erről s* Ansárrél. Aasár annyit jelent, bogy: harcos. E« az Ansár pedig meghazudtolta a nevét; nem ölt meg soha senkit, irlétotl a vértő\', tői eltagadva fejedelmi tsár-musá.át, nyakába akasztva inaitdoiipját, megelégedett azzal, hngy végigknborolva aa Ozut és s Tigris lolysmok iáját, hol mosolyt kelteit, hol könyet (akasztott a hallgatók izéméiből. Es mig a bátyja nevét remegve, tisztelettel fj\'ettéa ki, s >hadverő< melléknévvel dittiive azt, Aa zárnak lerougyolódtak a sarui is, biznny sok időbs tollat\', amíg egy.egy varga ~ aki esetleg a verses beszedeket méltányolta — uj sarakkal ajándékozta meg a vándor énekesi. A ket leitvér elszakadt egymástól. Mielőtt aaunbtn slváltak Volna, egy jóságos és mégis síigorn arcú öreggel találkoztak, aki vársilsnul, észrevétlenül — mintha csuk ss árnyék teslst öltött volna — termett ott a közelükben. . — Merre, hova ssép iljak? — Ki vagy te e(Ta«di? kérdették. Ámbár tejtellek, hogy varatsió, svsgy dtiin as, aki ökst msgssolltloita. A két A vér aggastyán vot mar, smikor i^jra talál koslak. Mekkában, a próléta sírjánál történ\'. E\'jilti I a hi\'idltó, hogy élie alkonyán megceékolja ismét a Kaába sasnt kövét. Ssás spabi tört ulti előtte, bambuik Qttttkkel ktrgetvi ixét s hatalmas ur ujából a imagolkodö, rajongó csöcseltkat. (A derviseket éa at Örttltsket n«m ttlölték mégse I) A ket testvér sgymaira ismert. As egyik-tiok areán a balalom rideg (eo»egs, a másikén a hit, at emberszeretet lénye tündököli. Kelleti, hogy Islismtrjék egymást. Mikor s Kalifa bíboros sátrában egymást megölellek, st kérd-sts Anxár Hasszántól: Boldog vagy-t öotém ? — Ns<a.< a dt-in megcsalt... -E-t te rátalál-tál-e a boldog\'ágra? — Nem ludom. Sokszor azt hittem, hogy rátaláliam; a pillanat lényt tokit ir kápráststott, de osatédva mentem tovább. " — TI dőrék \|... Ssölatt meg ismét egy hang a köaelékbsn. A d«iin volt, — Ti tehát ne>n találtatok Isi s bo dogságot ? Tévedtek I Utalókba akadt, de ti nem Ügyeltelek rséja. Figyeljetek. Hiialmtmb iu áll hogV éltetek utjál elitek varázsiljam. S ekkor a kél fivér előtl s sátor bíbor mennyezete helyett végtelen messzéiégben tarka egymásutánban elvonó t életűk folyása A bódító Hasstáa ott Iáit a elvonulni szemel előli kora gyermekségének fegyvergyakorlaiait, majd sz ödöklö csatákat tsát ét ssaz rabnőt, akiknek c-ábiló szépiége valaha gyönyörködtette: a barockbaa eleteti hivsk, st eliinori ellenségek hulláit, a rsbságban görnyedő tízezreit, a lángnló városoki\', mind, as eseményeket, amik fit ő nyomába keltek\' Antar is ott láda élete utiái. Kisllea kopár, kövee volt at at, itt ou sgy oát I Tengernyi sro tüasdetitt eléír. A tsituttsbeu köny, ti ajakon, amik ts ön\'eledt bá ulat közben syitvs I msrsdtak, — s helyeslő, s lelket gyógyi\'ó mosoly. Ét miudentttt, ainsrrs elb tladi, \'engsrnyi sok spró virág. A sok békés knnyhó, amikből i biztató mécsvilúg pillogott elő. A paitlortQtsk, I amiknek lényénél at ő dalait viits tova at etlt I trt It brtg a4twaak4at — japáal. ahiaai atb lagriabb ■\'i\'t—a aalaakbaa, ralamlat fakata, laUr a aaiaaa ■imikiH ssly—s a krtéi U frt 01 krt« 11II r ibln - a kftivamaabb aa4»a, mta a alaUaalhaa, rilláa flgjsislltaat p4atab4r k III II Itllil valamlal báa-bts taáUHva — ■Iáikat »t«l» MataTartaianl káláaaak, niNMKBBRO G. tslysmgyártl (aa. a ktr. ad vari máUltt), Hliaill (I Magyar lavalaato. tvt\|mkl klImilialiillbMm miasjl Laptulajdonos ét kiadó: 7Z8CKSL FÍTLÖP A nkanlzaal klr törvényszék alnókétől. 18l6.\|Eln. 1899. szám. \' 164-t Arlejtési hirdetmény." A nagykanizsai királyi törvényszék elnöksége részéről közhírré tétetik, hogy s nagykanizsai kir. törvényszék réssére szQkaiglendfl bátorok és (el* szerelési lárgvak u. m. 1 drb. bőrrel bevont pamlag, 1 drb. fogas, 14 nikkel kaapóvaL 11 drb. Thonst-téls szék, 1 drb. tattal. S drb. mosdó szekrény, 11 drb. mosdó tál és edények 1 drb. ssagtalan ürülék izek, 1 drb. spanyol fal, 1 drb. kettős pad, 1 drb. egres pad, I drb. (afogas, 8 drb. iralállvány szállításának biztosítása végett 1809 évi Junlus hó 10>én d. t. 10 érakor a kir. törvényisék elnöki helyiségében sárt aján-lattal egybekötött ssóbeli árlejtés fog megtartatni, melyre a vállalkotni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy a megállapított árakat ás letté\'eleket a kir. törvényszék elnöki hivatali helyiségében megtudhatják. Az sjánlattevök 26 frt bánatpénzt tartoznak a fentírt napig besdsndó sárt ajánlatukhoz csatolni._ Sz I koronái bélyeggel ellátandó zárt sjáa-latokban annak kijeltoléte mellett, hogy a leltételeket ísmsrik s asoknak magukat alávetik, — a szállítandó bútorok ss íelstereléti tárgyak el» fogadásra ajánlott egység! ára számokkal és be-tiikkel halániotttn kiírandó. Nagy Kanizsán, 1899. évi május kó 9-én. TÓTH LÁSZLÓ, kir. lániijiattl alatk. oooooooooooo ooaoooooooo Igeo alkalmas u olutalui. - M használat i\'ü iáiÉtlei E\|tirt«\|S\|yl ktiálágiéi aafvUagtlvt (Bizonyítvány ksll Bécsben, 1887. jnl. 8-án) 0 1 0 0 Q» s* 0 0 o 0 0 o 0 0 6 aa* aindenAlt ktpkaié OOOOOC00ooooooooooooo legjobb és legolcsóbb \'Fagtl ■stltA-aaar A száj kiöblítése csupán fog vagy szájviszel nem elégséges a fognak tisstítására. Ehhez felette szükséges valamiféle leg-llaalltáaaer használata. Nagy-Kamzsa, vaaárnap májún hó 14 én —--- K halhélyag •Wnifi srvMl laklaUlyak i)4llltMtUI iwlil • lagaagMakatákk h Mtáttaall Irtai Málta* AV\' Mtf arak a bolgynk »>■>» Ara twntwtWt aradstt párlat kmihIIiIu Ónnal, iWmft ayirtaáiiy . 0 18 I. frtlg Halkályag klfálá lia alaáaág 2 - B,~ , Qapolt** aaarlaaaa (rtrld) . . 2,- I.— , flySJtMtiny arakaak Igaa aálaaartaa dikaaikkaa taialllttra , , ,1- ü. - , Oaaaanaariaa .....j 0-90 . Mim «ít islraoaka (wtííf Ipoagaa) 2 - i , Irrtgalar taljaaaa Maaaraira , , 180 0.— , Kraditi taaaailaa oalaalfan iPallparaa) Kaaalaga tsaár aariM , , . IM 2.00 , Vaaatf kaaaa kalon .......1.50 * Maaa-I. . aaak. karikaj ai. kai. 3.80 0.- ,, \'mah m%,«ak mlhllakilltwi) M\'gfaaiUláiakal paauna la IImMn teaáSaál i Keleti J, 0 mfl 241 t kkr. orvot, nMmO kOtazer gyáros (Alapit. 1070.) laOapaalaa, (Aiapii. IV7H,) IV. Karaaakaraaaf-alaa 17. ■ Arjafyiéá lagr** aa kárasatae mmm fl r j ■ I I TANARON GYÜMÖLCSFA-PERMETEZŐ SZER la áaaaaarSau la aaorgaloamal kasait gye aáloataiaaytaalta kaaáaaa jtradalaaa goado wtjá lak i oaárt wtkaágaa, kogy a taraaUk Igyalaa #laó aortaa a iát la gyIaalaaAl egyaránt psaalliá rovar áa 0raf allaa iráayaljoii. TÍkk ktrsaraa paaalágaa asakártf Hatna I a/naáa alkarfllt a gySaSleafa .paraMtesáekea Skaáfaa alkatfáaaak birtokába Jalaoa. Ka«k«t aa aWirt aádaaat aaarlat aanaáJIU-fán, regylUg taagrlaagállaitaa la .TANARON* \'(rlalltifi pirailiil ntn aévaa koaaa brplaaka. egyid^jdlag a aaaba-dalom alayaáaa cálfáUl 87M. aa. a. a kqja. laaláat aagtattaa. tJgy aa laaillWáa. d« £l-Waáaaa a fagyi rlaagálat kKáaá aradaáaya aaoa kalároaott kijalaotáara kátor"— k, al-aaarlat a ..Taaaraa" agyika a lagjaáa gyt-(aAlea ráragirtÁ aaarakaak, Mtátlaall blattig "aradaáaya/al jár áa aíaaa aaami káraa kaláaaai ____^ . aaa a fa, aaa padig aaaak gylntölcalra ».gj lakaa ára M kr. A íaall ra\|a aaarlaál faakoadl draá\|a I Trt SUGAr MANÓ, fjütiIff: mm, I. Kr, leraéiri.ilm U. ujil Mi. ■■■ háam atlaaaarO áa kOasOnO lévaiak Maki kUaMlitk Baratráa Pál. aaálMa- áa aaálll talajdase KaatkaaM, llardaa Párasai aaKlátaJajdaaaa a -Miad, Hlmnufy Jakab Ittjdblrto\'kw Pa Tanyaa-IM. fiaakar Vllnwa karaaa kadl ftáaaárWIáa, Vaaa ádáa nadágláa áa aaállá-Mrtwkaa lukadba, lUdfaaakl Oyárgy I. jagyad E.-P»loU, Faraaaa-gyágyaaaráaa Palmaáaa, Hraaa Károly klrtakaa Bgar, ár Klaln Adoll aaatály-arraa laakadSa Baaaraluk Sándor altikor a agy Nagy Kaa. Ondit K!«aár aaradaa Páaaal. laá—I Mh Vidéki magrandaléaak gyoraan éa pontoaan aazkOzöltatnak \'fel MMMe H9HK0HI ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXIIXXXXXXXXXXXXXXX7\\ . ^ ^.... Lp\|f«liObb halyfk fngadélycMlt X „0 ü V A" blitoiltó-táruaág. 8 ösozes biztosítéki alap K több mint Uzenfli millió forint, fi Mt álaplllaUII IM7, évben. O Etenncl fan neraneiéma a. é. kOsifaaág tadomáaára hozol, boyj a .DUNA\' X blzioaltó\'iáraaaáfl a föűgynőkiéget rím rakáaU. w A »DUNA« biztoaito-lámuiág biztoaitékl alapja tökébao él tarlalékbaii 10.630,304 Q frtot ée évi dljbaféUlakbaa 4J500.000 frtnál többet, Oaaaaa biztoaitékl alap tekét 16 A millió frtaél többet teáz ki. á „DUNA* biztoiitáaokat eazkOzól izabntt dijtk mellett: X a) llzkár ellen lak- áa gaxdaaigi épületekre; b) jégkér ellen mindennemű terményekre; ej azallitáai veizélrek ellen teniieren, vaioton éa ei az ember életére, tőkékre éa járadékokra, valamint leányok kikáaaailáaa, minden kombináézló izerinl. Mintán még Rilemlitem, bogy aa elóiordnló károk a leglelkiismeretesebb mééoa ■egbecsOl\'etaek éa a táraaaái által a legpontoaabbaa kiflsettetaek, kérem baeaea ajánlataikat i maradok kiváló tisztelettel 8 M \| MH 1 ni á r H j l\'i 8 i n 3 í 8 T5 ,1! CL\|\|}8 s 0 MiiSínii l afi _ * •»f S ^ I ? y Z r\\ lé <* EB Ilii Q °8 Lu -3 11 ? IMá . y Magy-Kaaizaáa, 1899. áprilii hó. \' i jj in M 3 i * O tf i-i ® h 1 * S Qxxxxxxxxxxxxxocx C1111] a] j11 __ M B* o . ti Q 41 aics> ¥ s i s HKLTái jéiaar xxxxxxxxxxxxxxxxx: MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETED Ittulnpeift, V., Alkotmány utota 31, t ? ap OS Az ADRIANCE. PLATT és-Co. wnr-v«fkl pti vttágfetet WAI)KIANCE" kávák iáé-, éa Wkaaaélá aápalaifc k V. VERMOREL féle •maSaiM ayáa fttágklrá „ÉCLAIHM parouoapoi aa Var áa■ UviitKflnak naagyar^riBágl klaárélagaa láá\|a«<eal«áaa Minden a monógnidaeág keretébe \' tartozó ezükeégletek, miatt vetőmagvak, műtrágyák, anyagok, szerszámok, gépek stb. laajaláayaaakk kaaaifaáai lanáaa 83887 á saéretksaet alsyasakályaM la kavaakiat kétszer wejjelenő „flLBTI iBTKMTÓ^-ját bárkinek tafyaa ée kánaMlra aagilldt fUgf-Kaniaaa vaaárnap Zala 811. uám (7 lap.) 1899 májas U Köszönetnyilvánítás. ö Piuip SALVATOR LIPÓT Wherozeg udvarmesterl hivatala. általias* iib«Un«a. A eaiaairl U alrilyl HtWalor 1,1(41 r«karwa\| mtlkllll a,\| iu aa aabaatlalpptl MU\'I aalpékkat, 0 haaéga hmubh mhi ktriaéaliiM kaaaailta * salséast 4a tr.ii., k«\|y I4UI saa firaélik at, utal míi UiM\|» (Ivlkstl, KMdtlk agy liAr uláii «lpK bagy áaask » mtiUlin ktaaltoaaak Biilkai aakaallalpblÍMaaí, ugyauaaeit a olpiaa HM • talta ktUiék lé. ■IkMÜh. M«* •M»Milglk 4m tlfjék ImmmII, im ip all ■HRlMM, a aalaal aaegfr lelik itHlh a aaM» liawlafti KRANL ItaaaáfkaplUay ■•alpi— l£fik, ÍM. Jsllui ké Mi MlgyMuitsás »o\|\| mtslaakralaska, a kSal(Mgal4al MrAaig alaSka, a Uvatk •Okai lr\|» I TlHlall Doktor Ml a ia aakaalkaUtt c»l\|iHk kltSatakaak Manaysllak, Mllihlu ia pabAn Jiwk wf—ial mMan UMkJiwiai, >ygj kafy aat klaaa* likk^am aaaMil lovibb •mattal rm Iglaysl. SaWaa i»aai.4l kaa-ftal Dlanaaa. INI. 41 Mi\|iHmÍHf IMlli Ttaalalt Mta us-w WIKIM.I IANMH óvjuk láfoiinktU hirítgtöl. nedve«égtAl é» ntéf/lWréiw, Klnoi 18bbé libfijiil tem tytihaaem, aaw Izzadóa láb, asm bórheményedéa, asm labdájánál, aaw lábégéa aivM hiti vlsalés álén ■ \|klaayebMU a JiriM annak, ki aelaélé <r. lip»IUl aa afáaa vUácws eaabalalmaaett aabeattalfM-I4mI Hm al. fatltorulinty 1 irt »0 lr, cgjiwm o h, homotcUIp 40 lr., lycraifkaknrk f«lr. Aa labaattilpUléa klt«iM«él lagjobkia Ma«avlt\|a. kaay • fa. in kir. klala kaéarrriaak ím m aaa. kir ka«MW\|aak rééli •• aaa sár utflIUataW. Hailílléia oaakli alUvitbl, vsgy a péss liltlagas baktltUaa mattltt. FslvlMgosltáiok, proipmtmok 4a klailiaUylUaaltink lagjaa, IV VlMaaMaééhaah ■•(frlali énaiféaéay. ÁIImIAiioh AabralArii-gjAr kattl társaság BUDAPEST, VI., Szlv-utoza 18. U9-\' KERÉKPÁR RAKTÁR UNGER ULLMANN ELEK iHkcrcakaéMékei NAeY>KANIZ»áN. a világhírű j\| Premier helical" kerékpárok fékepvtsitite é raktári. Kitűnő járású és sulid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt _ ■ , ÍM hriallél felfelé, —tm Kliáeaneal kerékpár alkairéaiek éta válsiitékkii Aijeayiékek lacym ée kérmacmlte. IiNOLIŰMISF5 ip PUJtíIOMÁlCI Mtaaa tOMé rafaáée a»t>apadlót II...... 9 piillHiMáaea afj éta Alatt keményre aaárad, gyönyör® Maya * sÜAeUak tartóesáfa. Imua MyeS rtéaaasmtf I i nrf liilaalgrt. kgy I • aesét lakéi • * arik ■anaMMarMe ♦ ♦ ♦ LAKK- te FlfTÉKQYÁR BISBfUTftOTKH TliTVifWt. Bé«» ^TaCT-^Canlzaiua. Icaptiató; NUE és KLEIN és STREM és KLEIN ■rakaAl Még minden raztveUaratógj/erasn^an, ép atf HJI. iulia< hó ll-én HÓDMIZÖ vAsArhelyiN is a két 4eö díjjal aranyérmekkel Isit kltonlstfs. MoOORMIGE a világ legrégibb arató- e rükaazálóBP«ryára Chicagóban, ■agyaro rsáfl kizárólagos vsérképvlsaHséf a: BUDAPESTEN MÜLLER ÓS WEISZ SYÁa etSS IS. Aiénliák: a l«(megbi>lia\'óhh IC COHIICK „IIUNQARIA" kévakötó i if•11 \'I .f e BCCORBICK „DAIST* marokrakó arttófépet a laanlM.h « legjobb ÜC C0E11CI „NEW 4\' fllhaszálégápst Ma CanalaK fyártaésys (étek kanalatu tfk4Muaé(ét Oép>isk mi lilihu, a gaaéák tal\|aa BHill\|illi\|ri aa anaá« aladaa "rMaia ■ákiéSabaa vannak. avy iaprt(aétt aamatoa gyégytlksiwék cilpratta- 4a plpséaklaykae. Mörathon QiHuaul uij\|» as ambat kiláal t«lajéa«aá\|il adatt D4»ujlva bármily dakaayarai, sa atébU ijatü aalpéa Isa ahéaa Alagaiéaaeégewbb katarik csl(ttstU éa pipa-dokáayba \' \'Takintra aat, hogy Wlrathon a nikotin ártalmai ks * táaát a gyomorra panűisá\|)a, alnéaa éakáayséeak ■élkSItakatatlM Hit léas ptpailohiiiyayal Ttgy négy r4aa olgsntts. éahHyiyal kavartatlk Orma álul miaéaa dohAoyaónak sjáattstlu Py/agy camaa. aa kr., kis esőmig M kél \'"kálta il\|i\| 4a baomsgolái pipadobi sj s kslsa oiisarotudohiay ténéra Piábiktldamisy: tls kis esőmig btrmsatw I Irt Mkr^sár sláavél maltatt Vlisontalsdéknsk Jlfiéalmiil. ]lt_ ifredtUi kéaaláll Hirtlk Tivadar QlulttniÉ Clráet. Vaa4rk4p»laal6 Ma»yaroraai\| 4a a téiwiwéglk rtaatfa; Dvorsaák János beviteli ügynöksége ■vsam, ti, lyiMiiu aa Nagy-Kanizsai képviselőség: Btarkbréltor I^mél. Nlff\'liaiMi dsnjwnu Zla 3H Mim (S. lap.) m ■ 1891. májas W 14 «n ■né m ét fcb i—» »htm MsárStac sssk Főherczegl és beretsfl uradsinaak es. és Ur. kataaal iatéiáséffc x f__fl\|. 1 vaastak Ipari ,bánya és gyári tirsulatok épliési vál mátok. építő omionzavicsien gyar műnk,limitéigyári és b«itiu tikjéMWHk saámwja k HOIKTFI VFR Ki i H 41 IV E kwWnMilM. aaifk nlnatii lililftsUk,""" éH«p»tta«, firilithi « 40 V kuttíbfau ■laiSkut kaéakli t« Mti fctttft tilMla.t I-ták nartfcn&rt ti iiif.il, ww as olajfestékkel. M- üalakárlya. efraZMaa kaa/aatatl ataattaa kiváaatra Imfym ff I l>M, III, HlMpHwm IX). aa Uapt kásák) I mmmmm IIlllaltlii trar\'»wtdthri ««•—— 9 3 Richter-féle Horgony-Pain-Expeller tg g 4 Linimentum Capsioi oompoi, r H 4 Kata hínwvw Malmr eflanWN at Ht ■igillliiaaiil. mart mit tflbli adat 10 ér Ma ■MtlaMé. A j ttjáaaa»aBa»ai kalfc—kskásl lasissSiiaTklastéajaa. saémát, tnuiW UniM és asgliiasfcaél C. M Q 3 •« II nrt lm kaénaeKaÉ»» mindig gjiúuabUlp raaddtatík. 1 talMJ Uvrgmj BAJ - J E O X Va» Kj.pi<liur. crakaru Hinpwf 11—I éwtaé* elart. mm Wkoi mm. L-r-r Ijtrl jPQV Ik Jf O J atw4 kéimnr, nwtywik «p Mitarttafaw Ma lalaai Mlijiwl 40 Jor. 70 kr,fc 1 fet W "f I K. XI 3 litopmkóoti ártsa auééttw aáaéa 0éomafNMaa kiailartw na>; fíraltir T8r0k L I al W ft _ M IM \|\|la\|WÉwii MapaalM. Bértóflia alkaUntral %bb t»aluaat lantak, mm IvLf U J US kjÜMihatt «tteaat na fotukaabai , B w akar aMgfcánmtat, a* mLém I^V^E D O ***** * Bwh* aélUI mtá se« rnUm utaaHaa éta ni f HIJ Richtar P.ááél téraa, «u <s Mt. oó»«n nUUtík, Rudclstadt B> X BáíJSCL\'vxlsLto© -sépsóg\'et lehet eléötii S 4far IpWnr Wlr HÁIUA ktatwiarl, amely mtr egy tégely LssxnálslánáJ atbalvaoyitjs a aaspIC- Se aMtftottofcat, állssdé haaanálaia pedig teljesen eltávolítja, A »1tai Pmésr* éa ^Hévta sssppMsM\'oai hatul ve pedig megóvja u arc bársonyos külsejét a ké«0 tngtépf. Hí—ib K apbaio Govorkovich János Marta cróiserimtoi M, íeMiro. eredeti caomagokban Raktár TMk «mf gyófyaaeréaznél Budapesten éa minden nagyobb gyégyasertártaa. Egy tégely H kr. Poatáa legkevesebb bárom trgdyfyei köldök utánvéttel. Bővebb felvilágosítással, ingyen és bérmeatve. KÖÜZeCiKM Dr. Dreiszker József vizgyógyintézete májuk bé 1-től aylira Rendszer PriaaiU é» Enelpp. Gondos orvosi felügyelet Kitűnő ellátás, igen jutányos ár. Az intézet minden biginikus körülményeknek megfelelően be van rendezve. Legszebb gyógyeredmények kimutathatók. —«naan» rmp.na. lapm, felvétetnek FI8CHEL FÜLÖP könyvkereskedésében IágyIaalaáa Kacaté: lagy.líaalaáa i FeaaeUwter Joiael Armuib Náinau Bsiatoa Testvérek Dentaek Lajos ifi FiaciMr Fwsncs fiettchbaeker Jéasel Martos és Hober Neu és Kieis Koaeuíeld Adott és ia Sebina sger istdor 8dk«aiz és Tauber iitrem éa Kieás Wsms éa Hcbatiéi Doraer 8. Fiaeber A. Ffied L»jo Hereaeg Jésasl laraslehf Breuer Ferssca Fiscber A. Kíem J&íse! Mautser M. Béla Neumann M. Szabó Sándor Weiss Sándor Zachprlin ara paplrueakékaa I Egyedül csupán üvegben valódi! Btr«am Be ser 1. Ktufmann \|. S. Cassi* i Kreiseler Géaa Scbwars R. Fiscber Simon filai Si\|itái Wetlrr V. és 8sm au lássak—se i Berger Mikes ■sptiM Nááasi Alajos Zaborsky Karoly Zabuaek Karoly Roller Bernát lm Bées« Deáinszky J. gyógyaa rswss i Scbteiííer M. U. Firlak Kramsrita Vktor Sosterks Pál. atsssa Bodis Mátyás Daaaay Kálmán Márkus Balsunon Aa 110 r 10 EK A MIKI ÍOAEÁa iMALMATATLIM, «Y6KEK£«I IISUITUlSfi NKMO ríSBKU-PiNITITillHOZ. miviiKüif Nyootabv \'t ¥ » Ku oi 41 Nsfy-Ksiusaáa 1899. Huszonhatodik évfolyam. 40 szám. Iltrtwittui ; VtrMkistpSlat ftaek»l Fllitp ktarv-. j . kereskaétaikaa. •aerkeaattvsl irtoknál lehet aepea-klat 4. «. 4—* In <1 miMMtlt 1 l»p •■•Utal »"\'" ?aeia«ae Bietaa ktaleaisat. aUatéMvatalt TirMkáatpttoti WaeAal tUh «»»jrv. aanekataM. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. tI,OriIBT«Sl ÍJUK Egén km IS kaw (S írt — H fltom S Imh (t trt — bt SKM4vr* S korai* (1 Irt tO kr lytltMr \|illíssss 10 hn\|rfr. Httasléest, rtlaltl» klstillntia >«>UmM rtwM rtltpkt>. karfutta \'<iImM. U\'anuim imM «nt laaiatt kaM Ml í«aeee» «t Ifjai ma in W kaajsár Nagy-Kanizsa. 1699. Falalta aisrkssité: Sialar léntar StsrkssztIMrs: léréw I^h. Vasárnap, május 18. „Hagyjuk azt a Kossuthot!" Ezt mondta — állítólag — egyik város atya valamelyik úgynevezett bizalmas értekezleten, mikor arról volt szó, hogy un legyan a neve Nagy-Kanizsa néhány uj utcájának és eddig névtelen terének. Valamelyik városi képviselőnek a fölsorolt nagynevű holtak és elevenek után eszébe jutott Kossuth Lajos is, és némi aggodalmaskodással: vájjon nem vétkesik-é a teljesen külön-sütetü nagykanizsai lojalitás ellen? — végre csak megreszkirozta a szót, hogy talán jó volna valamelyik teret vagy utcát Kossuth Lajos nevéről nevezni el. Erre jegyezte meg azután az az érdemes város-atya.\' „ Ugyan kérem, hagy-juk (szt a Kossutkot / Nos hát ezt a mondatot érdemes volna kőbe vagy irobe vésetni ós beilleszteni valamelyik középületünknek egyik legfeltűnőbb, legtiszteletreméltóbb helyére; mert ez Nagy-Kanizsa város kegyeletének leghűségesebben jellemző kinyomata. Egy ember ajakáról (talán a megfeledkezés pillanatában leröppent) ige, mely azonban ércbe öntve, habozás nélkül Nagy-Kanizsa kegyeletes érzése domborművéűl volna tekinthető. Nem azt akarjuk ezzel mondani, hogy Nagy-Kanizsa polgárai a Kossuth-tiszteletet illetőleg azzal az érdemes város-atyával egy-értelemben volnának; mert bátran kijelenthetjük és kötelességünk is kijelenteni, hogy az a felfo gás teljesen páratlanul áll; hanem csupán bemutatni akartuk ezzel a (különben nyomdafestéket sem érdemlő) mondással azt a szellemet, mely a kegyeletlenségnek ilyen kvaliŰkálhatat-lan megnyilatkozását termette. Ilyen KosButh-kicsinylő nyilatkozat csak ott teremhet, ahol a közszellemből már a kegyeletnek csira-parányai is pusztulni, veszni kezdenek Es hogy nálunk \'ezek\' a" csirák valami buján sohasem tenyésztek, az kétségtelen. Mert hát ne beszéljünk éppen Kos suth Lajosról. Ne rójjuk föl vádul azt, hogy a nagykanizsai sajtó többszörijfelsiólalása, sürgetése dacára sem szenteltek itt csak csekélyke emléket is Kossuth Lajos nevének. Ne is említsük azt, hogy mig Ltk-nyén már szobor hirdeti a lakosságnak a nagyhazafi iránti kegyeletét, addig Nagy-Kamudm arra sem tartották mél tónak aa 0 nevét, hogy egy utca- vagy tér* jelző táblára fölírassák. Mondom: erről ne is beszéljünk, mert aa a Kossuth Lajos végre is nem volt valami kifogás* talan ^utgesinntf1 ember; a vélemények az ő szereplését illetőleg nagyon\'eltérők lehetnek; én igy jogosan senki sem követelheti ilyen kiválóan lojális érselmft várostól, minő Nagy• Kanizsa, hogy afféle nem éppen jónevü , Rebellerek* emlékezetét még ápolgassa is. Saséval; e miatt a mulasztás vádjának még csak mákszemnyi terhe se essék reánk! De hát, kérem, talán méltóztatnak emlékezni, hogy valami fó Ijegyi ésre méltó föllobbanási pillanatban már volt arról is szó, hogy a gymnázium épült* tét, hova annak idején megyénk hal- TARCA. Klráadulát Nagy-Mar sal-Berai-hárd hegyére. Irta: Vértesi Károly. Különös, hogy e tinta légkörben, bol nea rsgaé a kit virágra sémmT ssetij, ál smbsrfSl « hegyóriások, sgymtsmellé tortkozó ormok, aáitit oly nyomorait és elesenevésiett. Arcuk ,,oly«n töpörödött s as iQn minden átmenet nélkli vénül meg. Alhat t szánslomérzet, mikor ts nt mentén koldulgató kretinekre nézünk. E törpe emberieégen c-ak a vutömlö nagy, mely állnkrél lóg, bijnbájódik. A vétna te»tet leggyarlóbb rnha fedi. Ugyan bűnnél s miból vennék a jól ? Utóvégre nagyon kevéa aa ai alamisana, mely a kéregető kicsi rántot késbe hnll; legfölehb essk srra vsló, hogy s földi kint < megbosasabbitsa. A svájci fsnyar vörös borból adtuak asegényeknek egéea üveggel. Csnkó voll eaak, de meg vagyok győződre, bogy jobbén eeett nekik, mint másnsk Tpksj, Bsjna vagy lfosel termése. Cantin és Prosnáit melynek szélszórt, dnrvs kóknnyhóibsn földhöz tapadt zaelléraég lakik elfogy elöltünk a asekérnl a a tenger asine fölött 1809 méter magaaaágban igen keakeny gyalog vényorazég, de óriási h egy zömök beu anjál jobban domlwral ki tíz Asranyorazág. Mily óriási erö kellelt ahhoz, hogy e sütőt aziklák Alpokká lettek összegyúrva ! As OrOkOa hó haláránál megpihentünk magankr.t véve téli rnháukat. A hatalmi* lieiy i gerincek a hozzáférhetetlenség birében álló csueaok a nap mosolyától élednek, ékkövekként söldes színben játsztsk; ugy vet\'ék ki msgukat min\'ba az egekből ostromra akarnának kelni... a völgy melyére árny lopódzott. Vesetönk regét kezdett mondogatni arról, hogyan kerülték az Alpok ide, esek a meg* merevtllt hullámok. Jóttek — úgymond — a hegyóriások Wima-laya tájékarót as ön Mondblano vezérlete alatt. Hullámzó vetésekei, virággal telt zöld mezóket loglaltak el. A megriadt nép kérve-kérte a hegyóriásokat, térnének oda vieaaa, honnét jöttének. De esek nem tágitnsk; felelik : searsok földről, szabadultunk ide, mert olt elnyomónak minket sokksl hatalmasabb társaink. Ssahadaágot hoztunk nektek népek I mert mi is szabadságot ksrestünk. Elfoglaltak igaz termőföldeiteket, zöld bársonyos mezőiteket ée gazdag réteiteket is, de adunk ezek helyébe szép völgyeket, iégbérceket. A termékeny völgy tápláland, a jégbérc pedig megóvand majd pölfeteg zsarnokoknak nyo- Osvónyeksn járunk. Lenn msrsd ss álla^ a nö-1 másától. A népszabadságot mi hostnk el, mi adjuk mez nektek és. mi is fogjak fenntartani. Meni leend suba olyns erős ellentégtek, bogy töltik meg ne indjank benneteket védeni. — \| Mikor a nép megértette, hogy tz Alpesek ess* bsdságot hiatosiUnak számára, mtgntrette azokat t semmi áron el nem hagyta. Vesetönk tüzet csiholt a kesdeti ezntán be-»zé\'ni még, k£k sapkás, veres ksbátos ée sárga nsdrágos hegyi manókról ia, de mikor a nahát járástól a melle egyre rekedtebben zihált s inogtak s térdei, mondtuk neki, holnap ia less Idő arra, Élő alak nem matatta magát eehol, mintha minden kihalt volna körülöttünk, Néma centi vett körül bennünket. A „holtak völgyében\' jártaak itt, mely még inkább lehangolta kedélyünket, hogy a nap a magaa ormok mögött alászállott. Itt ae kereeeásk hangulatos Idylt, gondoljunk inkább a megszámlálhatatlan áldozatra, kiknek e lekatlan helyen hólepel vont ueafikdeiet örökre lehunyt szemeikre, mikor .Uvtitva taahel s vihar vNer s Mmeikta il, 8 héförtatef torjassü szét Halotti (tlycUI." Es akkor midőn : -Samkki tsrajrosal a jif 8 aatrtgv* sty arsé rtltoku s patakvls la BaMlaa fagygyi nartd.\' Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok ifjúsági- és divatlapok ■Mi minden külön dij felszámítása nélkül nmtmmmm— előfizethetek és megrendelhetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. tá Nagy-Kaníssa csütörtök Következtek a miniszteri válaszok. Lukács László Jáqics Jóxaefnek interpellációjára válaszolt Zsámbék községen Dorfogy asztási adója dolgában, mely immár rendben van, ae a kincatárnak a községe, se á községnek a kincstáron nincs többé keresni valója, Ugyancsak Lukács László-Szluhs Istvánnak (eleit a paksi szőlödózsmaváltaág ügyében. A harmadik válaazt Plóaz igazságügyminiszter adta Szalay Károlynak; kijelentvén, hogy nem igaz az, mintha a kormány a törvényszéki elnök-kö öl kineveséeflkkor reverzálist venne. A negyedik válasz zzintén az igazságügyminiszteré volt. Polónyi Gézának, az ifjúsági tüntetések alkalmával a rendőrség által elkövetett visszaélések éa az Engel cég álul elkövetett borhamisítások tárgyában a közvád lónak adandó utasitás tárgyában. Az elaö kérdéare kijelentette a miniszter, bogy a közvádlónak utasítást nem adhat; a második dologbsn pedig bírói vizsgálatot (art szükségesnek és — itt szenzáció következett — utasítást adol( a királyi ügyésznek srra, bogy Splényi Ödön báró rendörtanácsoe ellen ss Engel József fiai cég ellen borhamisítási kihágási ügyben követett eljárás alatt, a büntető törvénykönyv. 478. szakaszába ütköző, és hivatalból üldözendő hivatali hatalommal való viaazaélés miatt a bűnvádi eljárás megindítása iránt indítványt tagyen, ami — úgymond — a megtámadott rendőrtisztviselő érdekében is lehet, hogy sz űgy tiszláztassék. ~ .Az ötödik, utolsó válssz a kereskedelemügyi miniasteré volt Sima Ferenc interpellációjára, aki egy, a Tisza-törvényjavaslatra vonatkozólag Szentesre menesztett távirata visszatartása miatt panasskodott. — Bég válaazoltam volna már — mondja a miniszter — de eoha sem volt szerencsém Sima képviselő urat itt látni; de most már nem várhatok tovább, amig személyesen is jelen lesz. Kijelentette a min\'nter, bogy a szörnyen borsos és mennydörgő táviratnak visszalar áaa, amely csak ugy ropog az .államellenes merényletek* forma kitételektől, a lávirdai szabályzat harmadik poutja alapján történt. Zala 40. szám (• lap.) 18M ua 18-án A ház ezt a választ iz tudomásul vette és eszel az Ölés véget ért. ■é\|as I« Egyst\'en pontja van a napirendnek: a Il ik fllésezakot berekesztő királyi leirat kihirde-detéee. \' ...Percei Dezső elnök megnyomja a villamos csengetyű gombját és elhelyezkedik a parlament. A mint túlvannak a jegyzőkönyv hitelesítésén, a miniszterelnök kél szólásra. — Van aserencaém az űlésszsk berekesztését slrendelö királyi legmagnaabb kéziratot beterjeszteni, kérvén, méltóztassék azt meghallgatni. Felviasik a király levelét az elnöki emelvényre. Molnár Antal jegyző felbontja as írást és olvassa:! Ml ELSŐ FERENCZ JÖZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL • AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA slb. és MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Hü Magyarországunk és Társországai zászló-sainák, egyházi és világi Főrendjeinek és Képviselőinek, kik as Altslunk 1896. évi november hó 23-ára Budapest fő\' és székvárosunkba öeaae-hívott országgyűlésen egybegyOlvék, királyi üd-jvözlelűHket! Kedvelt Hiveink! Midőn msgyar minisztériumunk előterjesztésére az Általunk 1896. évi no-I vember hó 23-án megnyitott országgyűlés máso-\| dák ülésszakát ezennel berekesztjük, egyszersmind a harmadik ülésszakot a foIyó~ft május hava tizenhetedik napjára összehívódnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmükkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Budapesten, ezernyolcszázkilencvenkilence-dik évi május hó tizenötödikén. FERENCZ JÓZSEF . k Szili Kálmán s. k. Atküldik a főrendiházhoz is felolvasás végett. tőrnek elő, megrázni ss egész vidéket, Hótuva lom a hegyek ölő Számuma. Ilyeukor bocsátják asét a jó asinatial bíró katyákat, nyakakra hordócskát illesstenek, melegítő itallal. A széteresztett enek, ha aegély^ezorultr akadnak, gyorsan visznek jiirt s koios torba, mire a axeraete-eek, ssját élsiűk veeaélyestetéee mellett, indulnak felszerelésére, de sajna, gyakran maguk is eét vesznek. A humomsmusnak isép vonáaa es is. Itt s hófergsteg borsadalmaa szokott lenni vs\'óságos égi baro s nő veszélye azáltal, hogy a szél minren segélykiállást tulhsrsog és a szoros ntat csakhamar betemeti finom hóporral. Elföldelée helyeit bóburok takarja az elhunytat. A zárdaépületek nincsenek hitévé a hóförge-teg veszélyének. Az öserőkkel folytonosan dac-bű állnak bistos helyen, de as ablakokból is láthatni már, mikor kissé odább, a lavinák már romboló dörgéssel omlanak. De oyár közepén, bt esend és nyugalom van. A csendes xöld tá, mint nyugodt Islkiismeretének képét, visszatükrözi. A melléképületnek helységeiből kierees< tett nsgy fejű, sárgafoltos kutyák vig csaholással tartottak lelénk s kezet nyallak, philantrópiából, sok eser embernél, több van bennük. A jeles Barri, melynek faja, sajnos, kiveszett, tizenegy emberéletet mentett meg. Moet a berni muzeum-nak az egyik dísze. Azt a zömök épületet néztük meg utoljára, melyhez annyi siomoruaág tapadt. A csontház volt sz, melyhez itt röviden morgeu-nak hittak. Rangkülönbség itt nincs. Egymás mellé támassi-vák a megfagyott áldozatok, sorban, a mint ide kerültek. Egynémelyik már saás év óta áll ilt as örökös léitől kiszárítva, dermedten. Ezek a bernbárd\'hegyi múmiák. Leolvazha ló egynéme- lyik arcáról még az utolsó életkűsdelemnek kínja. Sok megrázó jelenet iaméllődött immár a halál e rémes csarnokában, mikor as anya gyermeké re, a ez a asü\'éjére, a aö bű férjére, barát a barátra iamert és a jegyes arra, kit esr-retett. Itt kél utas még most is ksröltve áll, ngy, a miként öeszsfsgytak s átvándorolták ss örök-kévalóaágba. Egy rosssul fedezett résen beosonó szellő meglóbálja (ürleiket. Ott egy anya védő-leg szorongatja kicsikéjét. Mintha caak a müvé«z kese véste volns kőbe est • drámát. S mennyi még itt a könnyeseden I Tragédiákban gasdag hely es. Szánalommal elég borzadály as, mely megssálljs szivünkéi e helyen. Mikor lábam gyökeret vert, megszólalt msl> lettem utoljára a hegyi ezellem Nézd, sz élst milyen esetleges. Egy fuvalom kell oaak s a földre hullsz. Minden ember éleie egy-egy osoda, s a magaa éleikor, melyei egyesek elérnek, a legnagyobb osoda. As ember ceak porszem a nsgy miodenségben, attól függ élete, hol kapja fel as élet-vihar a hova dobja le. Pedig minden ember élei akar, legtöbb as életörömöknek kelyhét ki is üríti teljeeen. Becsüld azért eseket as embereket, — ma még jobbén. mini azt apáid Isvék. —mert mig as önérdsk es bírvágy hajija ma a legtöbb embert, esek s jó szerzetesek a legkisebb részt sem vesznek a vi ág érdek-baroában. Magok közt zajt nem ütnek, pedig páratlanul áll ez a halálmegvetéssel járó önfeláldozás. Földi jülalmul beérik azzal, hogy .XMcz* "A\' as Satadat, Egy élst limit mantrs vaa.* Durva kámzsa alatt — hidd el — gyakran a legnemesebb sziv dobog. A vármegye házából (á kéaifaifatáal Uaottaáf IJtUat) A vármegye közigazgatási bizo\'tságs májas havi gyűlését dr. Jaakovibh László gróf főispán elnöklete slstt t. hó 9<éo tartotta As slispáai havi jelentés s vármegye területén április hóban a közigazgatás egyes ágaihss előfordult eseményekről fetofvaststvás, s közigazgatási bizottság sst helyeslőleg tudomásul vette. Hasonlósn helyeslőleg tudomásul vették s főorvosi havi jelentést is. A mult havi főorvosi jelentés kspcsán Herte-lendy Ferenc bizottsági tag felemlítette, bogy Le»ence-Tomaj, Lesence Istváad és Lsssács-lié-uetfslu községekben tudomása szerint két hónapon át a gyermekek kőzött a vörheny járvány-szerűIrg uralkodott, holott erről a főorvosi jelentésbea nincs szó. A közigazgatási bísottség ekkor s vizsgálatot elrendelte, amelynek adatai Ielolvastatván, a bizottság tudomásul vette. Mivel azonban as iratokból nem derült ki, hogy ki volt lulajdonképen a mulasztó, ennek kiderítése végett a vizsgalati iratokat a főszolgabírónak vissza küldi egyúttal azzal a megbízással is, hogy a körorvosokat látogatási napló készítésére hivja lel. A határozathozatal után Herteleody Ferenc bizottsági Isg kijelenté, hogy öl mu\'tkori felszólalásában tisztán a közügy vezérelte, m t eléggé igazolhat az a körülmény ia, hogy személyt vagy személyeket egyáltelao nem említett ée köteles\' •égének fogja tekinteni a jövőben is a netán trpaaztalsndó hiányt orvoaláa végett bijeierteai, siait a bizottság helyesléssel vett tudomásul Keszthely varos képviselőtestületei a bizottság a főszolgabíróiig utján as uj kórház mielőbbi felépítésére aszal hívja fel, hogy kűlö tben kénytelen lesz a jelenlegi régi kórházat bezárat ni. Olvaslak és tudomásul ve lék a főldmi vetésügyi miniszter leiratát, amelyben köszönetét lejeu ki, bogy tuükodése irányában a bizottság elismeréssel volt és bogy a bortörvény végrehajtása tárgyában egyes pontok módosítása Végeit tüzetes javaslatot terjesztett hozzá lel, amelyaket megfontolás tárgyává fog tenni. Zala-Egerszeg város képviselőtestületének balarozatát a közmunka felesek megváltass tárgyában a hogy agy két logalu igáa aapeaSai megváltását 2 lorntban, a kési napszámét 40 krajcárban állapi\'otta mag, a bizottság jóváhagyta. Felolvasták a pécsi posta-és távírda igazgató-aágauak átiratát a megyei közhasználata távbeszélő költségei tárgyában. Mivel a közölt számításból a távbeszélő hálózat létesítésének költségeire nézve tájékozást nem lehet szerezni: a bizottság megkeresi a pécsi posta-es távírda igazgatóságot, hogy a költségeket résslelesea közölni és az innét küldött térkép alapján legalább megközelítő eg kiszámítani szíveskedjék, bogy a 43.467 Irt 7ó kr. végösszeget tevő költségekhez, mely községek és mily összegekkel tartoznának hozzájárulni ; főkép mennyit tenné, nek a természetbeni mankák, awelyeket a fenti öaasegen feiűl a községek teljesíteni tartoznának ? A küldöttség! jelentés alapján as Ukk-tapolcai h. é. vonal mentén a 7. száma őrháznál as slátjárónsk 8 meierre való kiaaéfsailésél a bizottság engedélyezi. A kereskedelemügyi miniszter leirata szerint a déli vaaut a Csáktornya és Polatraa közötti kért magái ohely létesítéséi csak ugy hajlaadS elrendelni, ha. a létesítéssel járó 180 bt költséget az érdskelt községek viselik. A miniszter leiratát sz érdskelt községeknek megUallntáaa után jelentéstétel végett kiadták a j Írási főszogabl rónak. A pácai posta-és távírda igazgatóság megkereste a bizottságot, hogy a badacsonyi poela kocsisnak engedje meg, bogy a badacsonyi kikö-tőhidra a postaaoyagink hajóra rakhaláaa végett kocsival reá járhasson. tA-bteottaág a kérelemnek helyt nem adoft, mert s poetaanyagot agy kéU ■kerekű kocsi segélyével — mint es a vasutaknál szokás — s bajóhoz lehet szállítani A közigazgatási bizottság tudomásul vette s kereskedelemügyi miniaster leiratát, amelyben tudatja, hogy a Pozsony—varasdi sllaaai kőzutnak Csáktornyától az illető vasat állomásig vesst4 szakaszának teljes kavics terítékkel ée hengere-séssel való kijavítását nem rendelheti el, ban az állami épitészeli hivatalt felhívta Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 40. szám. (S) lap. 1899. május bó 18-én hatatlan szülöttje, Deák Ftrtnc, járt iskolába, emléktáblával fogjak megjelölni Valamelyes pénz egybe is gyűlt\' erre • célra. Ugy tudjuk: az „Irodalmi és Mü vésse ti Kör" is rendesett egy estélyt, melynek körül-belül 100 írt tiszta jöve-delme volt Ez az ügy most már vagy másfél évtized óta húzódik, nyikorog, vajúdik a meg valósulhatásnak alapos reménye nélkül. Deák Ferenccel szemben pedig oaak nem aggaszthat senkit a lojalitás sérthetetlen érzelme. Az 0 emléke iránti kegyeletünk nem érinthet kellemetlenül senkit, még art a bizonyos kétfejű madarat sem. És mégis, ha valami áldozatról vagy hozzájárulásról lenne bzó, nagyon való-Kinü, hogy akadna Deák Ferenc emlékével szemben is város-atya, a ki ad notam „hagyjuk azt a Kossuthot," elfújná erre is a nótát: »Ugyan kérem, hagyjuk azt a Deák Ferencet !t Most már menjünk tovább! Kövessük a lojalitás fényes Bugarát egész a trón zsámolyáig! Megrendítő gyilkosság áldozata lett a mi imádásig szeretett és tisztelt Erzsébet királynénk. Nagy gyászában, őszinte fájdalmában a magyar nemzet kegyelete lerovására is gondolt Országszerte, városok és falvak versenyeztek és versenyeznek még mindig a nagy-asszony emlékének kegyeletes megörökítésében. Nagy-Kanizsán is indult meg mozgalom egy Erzsébet-szobor fölállítására. Meg is alakult a vegyes bizottság. Azt hittük, hogy msjd egyesületek, társulatok versenyezve sietnek letenni áldozataikat a kegyelet oltárára. Csalódtunk. Eddig nem történt semmi Igaz, hogy az a\' megalakult vegyes bizottság sem kezdte meg működését. Tehát még teljésen nem kell lemondanunk minden reményről. Még némileg bizhatunk, hogy talán Nagy-Kanizsa sem fog Nyirid mögött maradni Ámbár — megvalljuk! — a szégyen piija lángolt homlokunkon, mikor meg kellett írnunk, hogy Nyirádon pünkösd másnapján már leleplezik az Erzsébet királyné emlékére emelt szobrot és meggondoltuk, hogy nálunk még mindig oselekvéstelenül szendereg a kegyelet Ámde azért ne rezignáljunk! Emeljük föl homlokunkat ebben a kissé kegyeletlen,rideg levegőben is. Bízzunk a jólelkek szivdobbanásában! Bízzunk, hogy annak a nagylelkű asszonynak emléke áldozatokra hevíti a legfásultabb sziveket is. Mert hisz egy Kossuthtal, egy Deákkal szemben úgy is gondolkozhatik valaki, hogy amit tettek, azzal tartoztak hazájoknak, tehát csak kötelességüket teljesítették; de Erzsébet királyné életének minden érzelmi mozzanatából, minden tettéből a kötelesség-teljesítés színvonala fölött ragyogó erény sugarai, áradtak felénk, s ezt méltó kegyelettel; nem viszonozni: a legridegebb hálátlanság volna. Vagy még ennek a szent-asszonynak emlékével szemben is akadna valaki, a; ki ad notam: »hagyjuk azt a Kossuthotc kezdene énekelni ? ! , Ezt már még sem akarjuk hinni. Országgyűlés. Hajas 15. A párt közi egyezmény nagy művét ma folytatták. S\'jnálni való, hogy ennél a belejezö muukáná éppen as nem Ishelett jeien, aki a nagy horderejű egyezmények iaegswsalűji volt. Sséil Kámáo miniszterelnököt gyöoffélkadáee, amely szerencsére muló jellegű, a nnbáhoa köti éa esért nem vehetett réast a mai ülésen. A Ház sajnálattal vette tudomáaal as előtt-nek erre vonatkozó bejelenténél, amelynek folyománya as ia, hogy a miniszterelnöknek a ami ülés napirendjére kitfiaótt válaszadásai meggyó-gynlásáig elmaradnak. A házszabályok revíziójára voaatkoaó bizottsági jelentéat Horánszky Nándor referálta. Érdekes és minden izében megokolt beszédét osztatlan figyelemmel hallgatták. Kijelentette, hogy a módosítások teljesen megfelelnek a pártok között létrejött megegyezésnek és a Ház tárgyalásainak nyngodlságát biztosítják, amennyiben működésé nek lekntkai megakasstását nagyon ia megnehe sitik. Nyomban Kossuth Ferenc éa ezután Hadarása József állott fel ssólásra. Egyiküknek se, de a függetlenségi és a 48-as pártnak aem kell a revisió. A felszólalás alaphangja az ellenkezés volt, vollaképen azonban caak lelkiikmeretűket akarták megnyugtatni. És mikor a szavazásnál általánosságban felállott a jelentés mellett a Koeauthiaták. kivételét el az egész Has, beleértve as Ugronis* iákat is, felállt Polónyi li>sa éa magmagyarásia az eljáfásukat. — Megszavaztuk a jelentést — úgymond — mert az a logikas meggösödesQni-, bogy amit aa egyezményben ellogadunk, itt aa tagadhatjuk meg. Ha most ellene ssavasunk a paktnm egy pootjá* nak, megleheti est a többség ia. Esért nem osztozunk skbban a ferde felfogáaban, mely itt ellenzi azt, amihez már hozzájárult. A részletes tárgyalásnál nem ia esett több szó. Az utolaó pontnál Horánaaky előadó ha\'á» roaati javaalalol nyújtott be, amely szerint a módosítások beillesztéséről a Ház az elnököt éa a régi bizozottságot bízza meg. Egyhangúlag elfogadták és ezzel vége lett a házszabály-vitának. As interpellációkra adandó váiaasok előtt megállapították a holnapi Ölés napirendjét. Egyetlen pontja az ülésazaki bezáió királyi kéairat felolvasása. Valóban, e kietlen köpnsztában jární-kelni, botorkálni borzalmak már még nyáron ia. Az alon egyetlen köknnybó sincs, a melyben meg lehelne pihenni. Itt, hol a hegyek hópaláatját a a nyári napfény kurtítja, szürke hóriz patakként rohan miadeoüonea együvé. A vadou lölölt ter- Íidetaes bóaaezök húzódnak el. H gy a hólalaj leszakadjon attól Isteu óvjon mieden lelket I A földet éri ismét lábnak. Sötét folt s fehér paláston. Mintha lemetüben járnánk, földbe ékelt kökeresstek s leszúrt egyéb olesü jelek emlékeztetik az utast arra, hogy itt vagy ott vo\'t egyik-máaik \'.vándor embertáras életének Véghatára. Nevük ál van adva a feledésnek. Magaa~ póznák jelöik az irányt, hogy a vándor el ne tévedjen a hóval befujt uton. Megszólal a hegyi szelem ismét; ,\\ézzétek meg jól e helyet, sokan elaludtak itt már örökre, mikor .a kihalt vidék a a néma iáj-lelett csak a szélveiseuyes vihar zug rémes éneket." Végzetes a sorsa annak, kit ii förgeteg ftt útban talál. Zizeg a hó,, ordit a szél a a mikor kísérteties danát zeng a fú be, örökre el is aliaf. Alig hogy a hegyi szellem eltűnt, egy lomba hófelybő gounlyodott lassan felénk. Mikor hoz zánk ért már, benae voltuok, nem láthattunk semmit sem. De annál nagyobb volt az öröm, mikor elhúzódott: magsgb ormon megüli) j a az Utolsó kanyarodónál ielkiálto\'t vezetőnk : Voila 1\' O\'pice Bernhard 1 Bizony jól eljárt fölöttünk^ az idö, de csakhogy mindjárt ott leszünk. A láradalmak iskoláját jáijnk egész nap a legnehezebb járókon, madár aem ijárta tiyakon. A sárds magas falaira leazállt a hegyekről az esthomály, de snnál barátságosabban vitától t felénk az ablakokból kisugárzó es\'i asohatéuy. Ugy vei te ki magát itt az Isten há\'n mögött es a bárom bosazu ablaksoros vén ház, mint egy meaebeli varázs-kastély. Azt a mélabús tavat kell mégcsak megkerülnünk, mely mogorva hegyek között a azázadoa kolostor előtt kőmedrébe megszorult. A fe\'jövü .hold kaeérkodott benne a \| ezüst gézzel vonta be a hegy környékét Itt, hol zárt ajtóra nem lel senki, bátran teltük gémberedett kezűnket a kilincsre. Egy barátságos páter jiiit felénk, hogy e\'fogadion. Panaszkodtunk, hogy nagyon megfáztunk. Képzelhetik, mondá, ha a nyár ilyen, milyen £ hideg lebet még télidőn. A Spitzbergák déli fokának az évi közép bőmérséke felel me^ a telepnek s igy róla bátran el lehet mondani, hogy a tél \| örükös uralma alatt ál, A nagy kandallóban egész hasábok égtek, lobogtak. Melegítek as éttermet. Pedig messze I vau a ferreli völgy, honnét egy ló naponta csak két hssábot hozhat el. A falon nagy képek függtek. Egyea jelenteket ábrázoltak a<on időből, mikor I. Napoleoa karddal irta nemcsak a világtörténelmi\', de itt ia megfordulván táhorkarával, e zarda tórtéae\'éhez ia irt néhány lapo\'. Az első csarnokban egy szűkszavú kőlap is nagy aranybalükkel tesz róla említést. A kedvelt táborunk Desaizuek ia, a marengói höanek ia maga Napoleou állíttatott a zárda-képoluában emfék«sobrot. Az estebéd ügyes szakács keae alól került ki. Vörös borral leriiett öblös pal tokok tarkították\' as asztali. Bőven lettünk kárpótolva az a1i-loízauába adottért. Végre dagadó páruákoo mennyezetes ringi ágyban álomra tértünk, hogy I m egtaláljuk a jól megérdemelt nyugalmat. A jótékony álom fölkeresi a szemet legmagasabb ponton is. (4412 m.) Ennél fölebb nem lakik már senki, Európában ea a legmagasabb em« berlakta hely. Heggel a jámbor szerzetesek asoloasmájának a zsongása es a harangjáték ébresztett Egy derék Augnaztinus páter aaives készsége női mindent megnéztünk, mi e helyen érdekkel bir. Ta án kissé hízelegni akart, mert aszal kead-jte: Koaauth Lajos ia erre járván, volt mtr zárdájuknak vendége. Osak ennek említése után I tért át a nagy emberb.irát: Menlhoni szent i Bershárdra, kinek bókeaüaégéböl a alapítványé* bél épültek itt as eleö alapok [962) A kolostorban minden utast ráng\'éa vallás-külömbség nélkül Bzállássál éa eleiemmel ingyen jeliáinak. Három napig tart a vendéglátás. Caak Napoleou katonai csináltak kaszárnyát a zárdáiból. Eveate 15.20.000 ember volta igéuybeátu-taztában a vendégszeretetet. E azám ujabban , leapadt már, mióta a asent-guthárdi alagúton \'gőzzel közlekedik éaaak déllel. Nyolevaa ágy állas utazók naudelkezéeére. Sok drága szállóban nincs mér ellátás. Padig el lehet képzelni, bogy ilyen magassági övöa, hova gyalog vagy öszvérháton is\' cssk nehezen lehet feljatm, milyen Óriási fáradságba kerfil minden élelmi gazért, bútor-tárgyat felhozni Mintegy 26 igás állatt egyebet sem lesz egész napon, mint hátán hord-* ják tel a asükségesi. Érdekesen szólt a pátsr arról is, télidőben— mely itl 9 hóig eltart — a vad erőnyilvánalások milyenek, hogy a zivalor-rohamok mily rögtön Nagy-Kanissa, osttWrtök Zala 40. szám. (4. Jap.^ útszakasznak alapos kiépítésre vonatkozó terv és költségvetés bemutatására. A Keszthely — balaton-ssent-györgyi h. é, vasút megkeresésére, bogy aaját vonalait a 10 —é\'l kiíomé\'er szakaszon 4 m. szélee utjérót létesíthessen, Koller István bizottsági elnök elnöklete alatt a helyszíni szemlét a közigazgatási bi-soitssg elrendele. A közigazgatáai bizottság lelirs\'llag megkeresi a kereskedslemügyi miniszteri, hojy a Zala-Eger\' azeg — Szent-lváu közötti h. é. közlekedésnél az sete tí ó. 34 porckor Induló vonatot, a mely jelenleg 80 percnyi tartóskodáa után indul Kis-Fa-iudról Szent Ivánrs, Zsla-Egerszcgről 16 perccel később inditsák «l, amikor Kis-rnludon csak 6 percnyi késese lenne. Ugyancsak megkeresi a közigatási bizottság a déli vasút Uslet ga«galózágát az iránt, hogy a Szt-Ivánról d. u. 6 és léi órakor NagyKunizsára induló tehervonatboz szeinólyzzállilás céljából egy kocsit csatoljanak. Kir, lanlelUgyelö jelentése szerint a miniszter a zula-egerszegi Öanálló gazdasági ismétlő is ola további sorsa Qgyáben n tárgyalást a vutossal elrendelte. — A nagykanisaai községi elemi llu-és leányiskolák államvallása tárgyában a telekkönyvi okmányokat a szerződés szerkeszti se oéljánól felterjesztette, — Meglátogatta u csáktornyai áj-lant tanitó-képezdét és egyesületi kisdedovodál, a a zala-szent-balázs községi, lm hói i r. katli. as isr. i.kolat, a a. \'Cgerszegi polgári leányiskolát és a zala-egerszegi iparos tanoncok szukrajz laufolya* mát, a balaton lüredi szereielházat, felaö népiskolát, a róm. kath. ev. rel. és izr. elemi iskolái, a lelaő-eőrsi r. kath. éa ev. rel az alzö-eörsi ev. rel a paleanski róm. kath. a lovast ev. tel. a balaloo-köveadi ev, ref. az aráoai ev. rel. elemi iskolákat. — Az épilkezés, második Innitói állás betöltése éa az államsegelyrö1 szóló leszámolás ügyében volt Uroszloiiyban. — A helyiségek, rendtartás es iskolázásnak némely községhun felmerült hiányairól részint a hrly-zineu intézkedett részint az illetékes egyházi löbalóságokat, majd pedig a járáai tőaolgabirókat lógja megkeresni; amennyiben pedi.t szükségesnek muta kőzik, külön javaslatát a közigazgatási bizottságnál terjeszti elő. — A miniszter a lőle kért éa gyermek tnene dékházak vezetésére alkalmas egyének kiképzését célzó hatheti tanfolyam költségvetésének beterjesztését rendelte el A lanilók ölödévea koipóllékáink fedezése végett a miniszter 60 frtos államsegélyt utalványozott a vonyarc-vashegyi, vindorny aszöllösi, lormalö\'di, tallán-dörögdi, szegvári, ságodj, szécsi szigeti, pussta-magyaródi, sárosdi, sslumvár, pe-tes-bázi, bak-lttttösi, kalalon-IQredi, böröndi, csébi hahóti, kis görböi, ó-bu tavári, óhidi, rigácsi, mo noazlói, arácsi ev, ref. szepetneki, szepezdi, zsla istvándi ág. ev. pólai. gelsei, hosszuUlusi, alsó-rajki, kemend-ollúrt, sala-tárnoki, szepetki községi besenyői áll, segélyezeti községi iskoláknak, mitől az illető községekel értesitik. A szent-uudrási róm. kath. iskola kérvényét államsegély elnyerése targjában a miniszterbe/ pártolólag felierjesztik. Vimláti Lőrinc abergényi tanitó választ sát a bizottság megerősítette. Korentsy Ferenc tanitó fizetési hátralékát be hajtás végeit kiadják a járási löszolgabi-rónak.---- As általános ismétlő es gazdasagi iakolák keresztül viteléről szóló 28. 352. rendelet tárgyában a bizottság a megtelelő intézkedést megtette. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál március végéu bálralék voI\|~Í0.t27, április hóban beérkezett 4234 s igy elintézés alá k-rüt 16.061 ügydarab; ebből április hóban e-intéztek 4.608 drhot s igy április végén hátralékban marsdt 10468 ügydurab. Az irodánál niár-cius régén hátralékban volt 1.261, április hóban leirás végeit kiadatott 4068, öa.zesen 6.869 db; ebből április hóban leírtak es ezpediáltak 4.493 dbot s igy április végén hátra.ékban maradt 1376 drb. A kir. pénzügyigazgaló jelenlése szerint egye« nes adóban április hóban befolyt 91.862 írf 6í\| kr. A folyó év ■ e\'ejetői április végéig összesen befolyt 487.064 frt 97} kr. adó, amely a muU év hason szakában befolyt 622 889 Irt 81 krral szemben 186 384 Irt 38} kr. csökkenést tüntet fel. Április végén hátralékban maradt 1,474,608 frt 88 kr. egyenes adóban, 78.199 irt 76 krt, hadmeoteaségi dijban, 916.069 Irt 61} kr. asőlő-dézamaváliaágfatn, 487.606 frt 404 kr. bélyeg «* jogilletékben, 14 670 Irt. 16 kr. Illeték egyen- értékben, 46.601 Irt 66] kr. fogyasztási italadók ban, 10,416 Irt 18 kr. italmérési illetékben, vagyis összesen 8,020.068 irt 68J kr. Leirásha hoztak január — apriljsi időszakban; a) egyenes adőban 8.291 frt 40 kr., b) hudmenlességi dijban 118 Irtot. Fisetési halasziáal 8 adózónak adtak 439 frt 14 kr. tartozásra ; ideiglenes házadómen-le séget 45 épületre. gatására (elkéri, mire elaök az érdeklődést mag-kö-zflnve, a gyűlést bezárta. Maiifei Grdz daiiaii ftpilet közein A második rendkívüli gyü\'ést ngyaaosak Herlelendy Ferenc egyesületi elnök elnöklete alalt f. hó 9-én tartották. Felolvastatván a sümeghvidéki gazdakör által Sümegen 1899, junius hóbsa tartandó állatdija->ás tervezete és löllsegvetése, a közgyűlés az állatdijaaásra szükségelt liOO Irt leiét megadja abban as esetben, ha a földmivelósügyi miniszter Szokatlan nagy azámmal jelen\'ek meg a gaz-1 a gazdakör által ugyanerre a célra tőié kért dasájiriegyesület tagjai f. hó 7«énZala-Egersxegen. 300 irt segélyt a kör retdelkezéaére bocsátja, as egyesület nagytermében tartott rendkívüli A pacasi gazdakör által kért 490 Irt segélyt közgyűlésen. a közgyűlés a kör részére megszavazta; tudo- Bizonyára maga á kitűzött tárgy fontosaága masni vette a gazdakörbe belépett tagokról szóló késxle\'te a tanokat a tömegek megielenesf, hogy kimutatást; a névsorban 46 ^4y tag volt, akik tőlük telhetőleg mindent elkövessenek a biztosító a gazdasági egyesüeinek nem voltak tagjai, társaságot jégkárteljével szemben, an e\'y a gazda-\|»kiket a közgyűlés tsgokul fe\'vett, valamint közönség létérdekéi támadj i meg. \' Zala»Egerzegrői dr. C«ik Karoly árvaaséki Herlelendy Fersnq egyesülöd elnök üdvözölvén ülnököt, a szép számmal megjelent l igokal, ludttjs, hogy \| Az Országos Gazdasági Egyesület vezetése a kozúlutjuak inegioloMleg hivts egybe e rend- slait álló Or«z go Gra/daa/ővetkezet a gazda- sági egyesületet be\'épésre. hívta fal. A közgyűlés felkérte az elnököt, bogy a szövet* kezeiről tájékozást szerezzen h önnek alapján a jövő gyűlésen ndjon felvilágosítást. A magyar-óvári gn/daatgi akadémia tanárai I hó 13, 14, és Ifi-lkén Veszprémben az ottani usági Egyesületnél mezőgazdasági előadásokat tarianak, amelyre meghívták vármegyénk gazdasági egyesületét. A közgyűlés Orosz Pál cgyesfileti \'Itkárt küldötte ki az egyesület képviseletében. Széil pálmán minisz\'erelnök és Darányi Ignác főldmivelásügyi miniszter az egyesfilet részéről hozzájuk intézett üdvözlő feliratra köszönő levelet küldöttek, amii n közgyűlés örömmel tett tudomásul. A főldraivelésügvi miniszter Útmutatás a szölőmivelés körül ciuitt mü 100 példányát küldötte meg, kapható a titkári hivatalnál 50 pező gnzdttközönseg ío\'ytou ki volt téve -s amely I krajcárért, nior-már végpusstulassal fenyegette, inig a I Ugyancsak a föld nivelésügyi miniszter a legutolsó időben megindult asrar mozgatom életre vértelü ismertetésére és irtására vonatkozó mü ébreaxielle, tevékenységre sarkalta a amely mnx-\| 116 példányát küldte meg az egyeeűletaek ; a g ilomnak üdvös kat\'áaa már is észlelhető. As j közgyűlés elhatározta, bogy azokat a garda- ki vilii közgyűlést ii jégbiztosítás tárgyéban j kéri a tagoka, hogy nézetüké\', n»elleg indítványukat adják elő. Cserián Károly Ing felkéri a közgyűlést, hogy mielőtt a napirendre kitűzött tárgy meg-vitutására térne át, lejeste ki őszinte klisziíiieLét \' "u J as egyesület láriidhsiatliiu buzgalom elnökének,I"®™! aki n liosaá Intézett itiegkereaéare ofy szivea készséggel é< r\'gtön intxzkedett a rendkívüli kó\'gyülésuek n kért időre való öaazebivatása iránt. A közgyűlés az indítványt egyhangú helye.--léssé) fog n di a. Ezután Szily Dezső tag, mint aki a folyó lió 2-áii tartott állandó választmányi gyűlésen figyelmeztette h gftzdaközönégel n jégkártellel öt fenyegető veszedelemre s aki első lette az indítványt a rendkívüli közgyűlés egybehivntásii tárgyában, szolul fel. Elénk színekkel (esti a uielfő\'letéat, amelynek ii nemzettest rerincét ké- ónfenu\'srlás ösztöne kéS\'ie\'í a gazdaközönségei állást foglalni a liatosiió társaságok részéről kötött jégkártellel szemben, amelynek tulmzgas létel-it nz egyébként is oly sok bajjal küzdő gazdsközönaég nem képes elviselui, Idditvit-nyoz/a: 1) keresse meg feliratilsg a gazdaiági egy csilléi a lóldm velcsilgw miniszteri törvény javoalat készítésére a jövőben minden — u ssa< bari versenynap uját a,ló — kártel megsrüoteiése tárgyában; 2i ugyancsak teltraiiUg kérje fel az egyeaü\'ei a lö ilmivdésügyi miniaz ert törvényjavaslat készítése iránt a köte ezó állami tűz-és jég rllen való biztosítás "behozatala tárgyában; 8) amoiinviben pedi/ ez kivihető nem volna, lel- minisz\'eri, hogy hz Urzságos tiaadasági A\'gye-sülel részéről ii>eginditott s u znliimegyei gazdasági egyesület helyeslésével is islslkoaó Országos szövetkezstet a jé.- ss lüzbiztositás Jiárgyabnu ugy anyagi, mi\'it erköloai támogalá<bau saivea-kedjék részesíteni. Hozzá szóltak a tsrgylioz Cserián Karoly,dr. Uyömörey Vince, dr. Czinder István, Koller isi vén egyesületi Ingok. Utóbbi felemliiette, bogy az Első .ungyar Abalánoa Bisto-itó társasággal 1887-ben kötött jég«zövslség szabályai aaerint a dijakat a felügyelő bizottság 12 évre állnpitja meg; a 12 éves cyclus 1898-ban járt le a f. hó 10-én választják meg Budapesten a Jégazövetségi félügyelö bizottság tagjait, akik hivatva lesznek a díjtételeket az uj 12 eves eyclusra megállapítani. Figyelembe véve e körülményi, Szily Dezső indítványának ellogsdáaa mellett javaaolja, keresse meg a gazdasági egyesület aürgönyileg az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választmányát, hogy ez hasson oda, miszerint oly tagokat válssszaoak be a jégssövetseg lelügyelő biionságába, skik a gasdaközönaeg érdekeit tartják szem előtt ss ujabb díjtételek megállapításánál. Végül elnök összegezvén a tárgyalás eredményét, feltette a kérdés\', melynek eredménye vo t, hogy a közgyűlés ugy Szily Dezső, mint Koller István egyesületi tagok indítványai egy hangulag e\'fogadla, s egyúttal elhatározta, hogy a vármegye törvényhatóságát feliratának támo- körülnek a tagok kőzött való szétosztás végolt megküldi, A szőlőkaróknak vasúton kedvezményes szállítását a miniszter — az egye-ÍMethes intézett leirata szerint — engedélyeste ; e célra szolgáló igazolványokat az egyesületnek megküldi, a a tagok it titkári hivatalnál kaphatják mag. Tudomásul vette a köazyülaa, hogy a ffiid-mivelésügyiimiaisz\'cr a minta\'paraszlgasdaaágot Z\'ila-Sawnlóii engedélyezi e éa annak feügyeletó vei Caorba Quastáv keszthelyi gazdssági tanintézeti intézőt bízta meg. Hasonlóan tudomásul vette a füldtniveléaQgyi miniszter leiratát,ameyetabból acélból küldött iratban kérje az egyesület a—lölHmivnU.llgyi w gagd^sgi ^gy—ninintilt, bogy ss hívja f«t a gazdaköaönaég ügyeimét, hogy ha az általa bevásárolt vető> éa fűmag, műtrágya, abraktakarmány a\'b. vásár áaánál as ám minőség tekintetében teljes bialoaitékot nem ta\'ál, sa árukból vett hitelea minta megvizagáltatásával segítse elő n visszaélések megszüntetését. Gttiner Lajos- egyesületi tag által benyújtott munkaterv megállapítására kiküldött biaottság jelentéséi általában a közgyűlés elfogadta ; hogy asoaban as óasaas tagok róla tudomást aserez-hessenek, annak az egyesületi Értesítőben kinyo-maláaát, egyúttal a legközeebbi köagyüléeao részlstea tárgyalását határozta el Végül Nusaer János esyeaületi tagnak javaslatát a kösvalitö központi hí\'el éa fogyásatáai szövetkezei szervezéséről as Érteei tő ben Linyo-maija és a jövő gyűlésen tárgyalja. H I R I E. — DrUc. E. a ■laluterelatkaél. A Ounántuli ivözmüveíődési Egyesület, a melynek ertnöke volt annak megalakulása óla Széli Kálmán, a a kinek fáradhatatlan buzgalma éa lelkesedése hatalmas lényesővé tette aa egye sületet Ounántul kultúrájában, legutóbbi közgyűlésén örökös tiszteletbeli tagjává válaaslotta &éU Kálmán miniaaterelnökőt, hogy báliját ily módon rójja le némiképpen az egyesület {megalkotója ée felvirágostatója iránt. Nagy-Kanizsa, caülürlök Zala 40. szára (5. lap) 1899. májas hó 18-án \\ mt\|válll>táiról ssúló oáíraro* kedd-n nyújtóit* át egy uagysaámu kűldöllaég > itii-niezteHnokuek. Szél) Kálmán llekesedést kellő bee/éddel kösaönte meg, hogy at egyesület \'issteletbeli elnökévé választottak. .Bár nagy eredményevei nem mulatóit föl, úgymond, de «i egye»űlet vmtöivel karöltve sikerült alapjelt lerakni a célnak, a melyei kedvező viszonyok közt atelesebb keretben folytatni lehet. Sok visaout kelleti feluldania, h mikor a király paranea* és a jiiszonyok balalma mai állására vitte, de a legnehezebben esnii neki ek Ügytől válui, a melyhez bensejében válhaiatlan szálakkal, erezte msgái ősazekttite. \|Zaioa ól jón -zée.) Minden nemzetnek kincs az ö kulturájs, da legnagyobb a magyarnak, mert minden talpa-latinyi föld, melyet a kuliurának megnyerünk egy ajabb honfoglalás, s minden ember, a kit műveltebbé letifink, meti van nyerve ss orsrág jövendő missziójának, £ missziónak es ország csak ugy felelhet meg, ha nen lulheledui iparkodik azokat, u kis hátit mögött vaunak, hantim parallel haladtat tttz ki célján). Magyarország álam ős f-íjfüntartó eleme az nr>aág kultúrája a Az slábbi gyászjelentést kaptuk : Sehmall Aaéar « mptonMmto. a asss w^wm ilsstOs Júno* dvug. tsniló, mint bánitot férj, Sséka v Sée. erral, a Ernő, Sohmatl György, Scltmall Janka és Schmáll m * «ekssstajév,i tudatul.) Erzsi mint mostoha gyermekei, fájdalomtól megtört szivvel jelenlik szeretett nejének, illetve kedves, jó mostobn anyjuknak, Fritt Ritának I folyó hó 14-én d. n. 0 órakor ho«szas asenvedéa! Cs s hs\'ottí szentségek ájlstos felvétele után, életének 68-ik évében történt gyászos elhunytát. h, s. t. Kssztheiy, 1809. május hó 16-ép béke lengjen porai lelett I — Uraságon vAsSr Hétlői országos váaá-runknak szép idő kedvezett, mindamellett a kirakodó vasár n város belterületén nem volt valami népes. De snnál élénkebb volt a marhavásár, melyre rendkívül nagy volt a felhajtás Vevők is szép számban voltak jelen és igy élénk forgalom lejlödőtt ki. Felhnjialott 1762 szarvasmarha és borjú ; eladatott 625 szarvasmarha és 108 «borju; 1186 felhajlott lóból 176 talált vevőre Kntilétteandáa Ruck Imre 60 éves vasmegyei disznóil\'ér kedden ott volt az íhároe-N"gy-/fanizsáM jOvet, belért 1T. Kate 7 őrekor oéuhiagnresuy a ,8ySrl Eaak- és Esae-lgjrtst\' ktaresetkidtaéval s .Ltvtiée" ksn^ksa. A aátakaafvsraeay alatt eetJWtl. A kaapasasayt táa< kSestL SaSaet alatt laabela. (Belépődíj: Saaiivj«gy 1 trt. esaládjeer t irt 80 kr.) — BeeaAletrabl Lapunk 38-ik számában Aldáa éai foglalt, ezen ciraQ hirköz eményünkre Nfdrw I János nrtól kővetkező nyilatkozatot ksptnk: ,Á Zala 8H-ik ssamábsn loglalt személyemet érintő közleményre, becsületem megóvása szempontjából kijelentem, hogy a nekem imputáit cselekmény \| nem egyébb aljaa koholmánynál éa a boszu saB-vénél a mely olyan női személytől ered, U mistói is elvenni akarja azt. minek már régen hiányában van és kft nyilvánosan megnevezni egyedül tisztességtudásom tiltja. A becsűlefrftblót nem bennem, hanem az illető női személyben kel keresni. Ezen nyi\'atkozalot kérem bessóletem védelmére becses lapjukban kósétenní. A fekin- berényi vasáron. N •gy-/íauízsArs jövel, belért a tetet szerkesztőség alázatos szolgája : pegány-szenl-péteri korcsmába éa olt melléje szegődölt egy jól megtermeli szőke, 40 év körüli e lói voltam rs vagyok áihitivü, a mikor ember. Együtt mentek egész a hagolai hegyi/, "szine hátával kfts\'önöm, bogy eskartak őrükre ott az idegen elvált Rucklól, ki azután egyedül kölni es űgy >olgáiaiaba, a me.yre mindig vál-1 bandukolt Sánc ffllű. Egyaserre egy éokorbói elólálkodom. Magysrotszáv kultúrája nemoek aj ugrik a megvált kisérő és egy ha almas botütéa-kohuszmttiis\'ier ügye, hanem minden ttvilvánoslsel a földre terítette Kuckót. A lámadó trre kivette a tehetetlenné lett férfiú mellényzsebéből az órát és az erszényt, mely azonban üres volt, mert Ruck mintegy 200 forint készpénzét jegyzökönyvében tartu\'ta. A súlyosan megsérült kereskedőt kocsin hozták be Nagy-Kanizsára. A rendőrség a nagy kanizsai usendőrőrssel karöltve érélyeaen nyomozza u tettes\', ki valószínű, hogy n meglevő lüzeles szem\' ly eirás folytán csakhamar meg ia kerül. — UaidAmek haagversenye, Or Erz-ebet királyné«iapj Jankovicb László, gróf, Ztlavármegye föi«pftnja tiyörgyöt mcgbizin, hogy véduőkséiie alatt a keszthelyi m. kir. (íazd. "* " egylete és ballgatóeága a „Dal és Zene" egylet alapja javára ti nemes cél iránt érdeklődók közreműködésével 1899 évi májiH bó 27-én a •Hullám Szálló művészi emlék koszorút \| Tanintézet „Dal\'Zena" il Feaieticb sztib\'ir. sstiigáali ágsinié s ezért tekinti első feladatának es ügyben közrehatni. [Zajos megujnló éljenzés.] A tisztelné* igesztével a miniesterelnök végigjárta a jelenvriltak tömött sorait, mindnyájukkal keaet szorított, s mire barátságos lálo-vatás után a deputaeiot eiboosátotia. — A sisgjsr uftk >fir>sikel esssH\'kr • Páratlan asepsegü eatlékmttnek aa elhelyezése melleit dftniö>t e napokban a király, A királyné halaiékor megalatult ~ aagybizottséga Zala a királyné koporeójára mintázzon. Zala azemlet tartván a sírboltban, kttlönltie okoknál lógva kereaaittlvihe\'etlehnek találta a koszorú elhelyezéséi és Igy i agyobb szabású művéén mneepeió minltsteábn fognit n melyet gip-zbe öntve, szombaton be is mutstoit ö felségének. A király a gyönyörű emlékművet mell nak t»lal a rendeltetéséhez és a sírboltban való elhelyezését megengedte. Aa >Erzaebet m-lék«, a mely a királyné és Rudolf koporsója közé kerül — szenvedő Madonna alakot ábrázol, kinek OaKseknlriMilt kese egy keressten nyugszik A keres\'leu ián n tnviskoszoru. Előtte oltár-szerű emelvényen égő szív zsimholiiáljs a szerétre. A nu donna lábainál hatalma 2 méter átmérőjű brouz>kos/.oi unyugszik, amely a királyné kedvelt virágaiból, s.egiűból é* ibolyából van ösazeá litva. A ko*«>rnról oldnlt es bátul .széles szalag fn le, n elyre Jókai Mór as alap egyik elaöke emléksorokat log írni. A koszorú uiellsöréazénabéke éa nyugit\'om palmája nyugszik. Elől, a két koporró lábánál imazsámoly lesz. a mely az e>ész hatalmas Iiroizalko4ss.il egyOt\', ugyancsak^bronzból készül. Az • Erzsébet emlé< ke> a. királyné halála évfordulóján gipszbe öntve teljes iragyaagban, a közönség részére kiállítja a di\'oitság. As ünnepélye felállitts és leleplezés fjedig ö lebége óhaja azerint jövő tavai-zizal lesz s kapucinusok sírEönjIEanT — Oeelagas Xag)-Kaalzsáa. Litty Lajos ladós geologu, legutóbb Nagy-Kanizsán volt s meglátogatta dr. Szigtlhy Károly törvényszéki orvosi, bogy közölje éa megbeszélje vele azt a tervét, melyet a Balaton régi partjának, kutatása tárgyábsn megállapított és a nyár foly- j tán foganatosítani akar. Ennek a kutatásnak a szintere Pogányvár, a azabari és kisradai hegyek-1 rendiek templomiban, nek a Balaton leié néző, egykori mederszélet sejtető, meredeken kiszögellő részlete lesz, hol dr. Szigetby Károly segítségével log mejd kutatni. E Nagy-Kanizsán, 1899. május 16-án • Nyári/ Jánot, — Xéplambals Kitilt Józaef divatáru kerttkedésének kirakata eiOJt napok óta nagy tolongáa látható, minek oka ar, bogy ott vannak kiállítva a pünkösd vasárnap megtartandó nagy néptombola nyeremény tárgyai. A járó kelők megállanak bogy szemügyre vegyék a szebbnél szebb ét trtékea n) ereménytárgyakat, melyeket csekély 20 krajcárért meg lehet nyerni. Iparkodik ia mindenki tombolajegyeket venni ét sokan tat nem azért teázik, hogy Fortuna iatenaaazonynyal incselkedjenek, hanem azért, mert n népiombolit tís\'ta jövedelme h népkooybs és ovódák javára lesz fordít ve. Ezen intézmények mindegyike megérdemli, hogy minél nagyobb jövedelme legyen,azért ia ismételten ajánljuk esen tombolát a nagyközönség pártfogó figyelsaébe. — UJ aag)kizé( A belögyminiasterínm vezetésével megbízott m. kir. miniasterelnOk L évi 21.806. sa. alatt Somogy varmegye kóaOneégé-hez kibocsátott ■ rendelettel Drit-8imt-IUrlm leendő átalakulása Mii sor. nagytermében tánccal egybekő-\'ölt sArtkórO hangversenyt rendez. Kezdete estei kisközségnek nagyközséggé 8 órakor. Személyjegy 8 korona. Családjegy 71 megengedtetett, kor. (8 személyen Inl minden ssemély 2 kor.) — Oly káráltál bereaeléN, leginkább A tiszta jővi delem 2\|3 a zFe tetich-szobor, l\|3-s la családokba, amely az egészséget elősegíti áa a ,Diil Zene"-egylet alapja javára lordittatik.! egyúttal a lápbiánvu, idegeinkre annyira hátrányos Jegyek a megbíró előmutatáan mellett előre! babkávéi nélkülözbetövá vagy legaláhb ártalmat-válthatók Kovíicz Mór éa Stijánszky József üzle- lanná teszi, bosnn időn át ielkiísmeretaa orvosok tébea. Felülfiislóseksi köszönettel fogad és hír és emberbsrátok törékrését képezte. Katkreiner lapilag nyugtat a rendezőség. j Kneipp-maláta-kávéjában végre megtalálták a pót- lékot, amely az oly általánosan elterjedt legyőzhetetlen szükségletté vált szokás\', s napjában agyaseri éa kétszeri, söt tőbbssöri meleg kávé-ivási nem akadályozza éa a célt mégia elén, a keresett élénkitétt as egészség kára nélkül nyújtva. Katb reiner Kneipp-malá\'a-kávéja különösen t kedvelt bsbkávé jó. izet illetőleg ehhez Is a legjobb ".\'". ■l-t,l"M •\'ft-tjzw- pAUéknsk bizonyult az eddig haszná\'t sssrrt-gálok helyeit, amelyek eik lettőettrll szolgáltak. Megóvja a jó iz\', azt még kedveeebbé, enyhébbé ét kellemesebbé leszi. Végül ezen házias gyártmány használati által (valódi csak az ismeri eredeti csomagokban a .Ksthretaer" névvel, de soha sem nyitv i kimérve) minden családban jelentékeny megtskarilás éretik el, ét igy dupla szolgálatot lesz az általános jólétnek. Isjrássskjr OysUt l. tIMJa Turfk I. „E«vt«1»£ " «ldtdj» aa llj. aaaaksr. 1 „Firjkes ■»j«k-« 1 Moaolof előadja ; Napi Araiika arkilfj. S. „Utjr»r srpdalk,b losgsráii alüadja : Pata Lajos sr. 4 ,.Hssadert»" is „Vlkarbas" OtraartAI tWsdJa as lt\|. Dalárda, 5. „i!i(]rsr népdalok; Irén urhSIfty is Czopf Kátmin lik. t. „Gyáva" Budi MlkMa III. i k. 7. ,,Lar\|4\', C. Zufertői, voaia aigjras eltadják : Ba-kovsaky Qyuls, Tolfsl Oukár, Kerner Artkar, WlUnuia Miket III. ítm katlgaUk. 8. „Itegysr uipdalok" soagoráu elflulja. Pete Lajos sr. 9. .,A sssnlmos seszorsmester" saasl monolog, eltadja: Xlkők Sáaéor III. é, kallgati 10. „OrdDgSk ladaUja,\' elMla u Ifj. Zenekir. — Taalléeiyesllttl \|ubll«uaa A »(iyőrvidéki Tonitó>Egyesűlel< huaaonöt éves fennálá»át folyó eri június hő 3-án d. e. 10 ói akor a vármegyebát nagytermében tartandó közgyűlésén ünnepli a következő sorrenddel : I. D. e. 9 érakor hálaadd IsteniUsztelot t aa. Színészet ii. kutatásával kapcsolatosan keresni lógja a Zala folyó régi medrét is abból tz időből, mikor tz még Nagy-Kanizsa melleit folyt. — Tudó* geologusnnk látogatásának másik céljs az volt, hogy (elkérje dr. Szigetby Károlyt a balatoni, különösen pedig az ujabban keletkezett kiaebb parti fürdők ismertetésének megírására. Est a célját is elérte, mert dr. fizigelhy s munka megírására vállalkozo-t. — Halileiá>ek. Marton Mórué folyó hó 14-ikén elhunyt Tapolcán 67 éves korában. Az e hunyt matrónát, aki jótékonyaágáról éa nemes-saivüségéről veit ismeretes s vidéken, rokonságán kívül nagyszámú tisztelői és bsrátsi gyászolják. — Szombaton Kalmár Józaef a f Magyar Suedek- Színház tenoris tkjának vendégfel léptével a nBá-nyameater* operettet adták. Ezeo darab már egjrtzer meni ezen idényben és bogy a színház D. a. lo"érakar iaatpüyee kffigyüléj a vármegyabás ezen este mégis megtelt, Ks\'már renaégjáiákáesk tndhstó be. nagytermében a kdretkeit tirővorozatlal: 1. Hysttae, éneklik s taaltiUpzt-Iatisst uövendikel. 2. Bfadki megnyitó bessid. 8. OdvtaMsak. 4. Alktlai költemény Újlaki (Hsa sr, r. tagtól esavalja Ksleaun Antal or, r. tag. i. ünnepi bassidsl mond Rnichek Antal eeperee ar. aa etyaet\'et tlastslstbsll tatja. 5. Felelvsaáal tart Nagy StaeUa polg. lak. taaitdat rendej tsg, 7. Aa egyastlet tSrtinstit előadja Jllg J. EJo ar r. lag- S. Jelentéeek. 9. Iaditváayok. > 10. Bsittt, éneklik s tanllőképsí Intéaat aOvsoéikal. « III. O. s. 1 őrekor tireasobU a Vígadé nagvtsraábsa. — (Egy tsritik ára I Irt (9 kiL Jegyek kapkaték Zetkeeeietao A H.iayameeier első előadásáról a legnagyobb elismeréssel szóltunk, s legjobb, a legpreoisebb operetteelöadás volt a színi szezonban. Mindenki megelégedetten lávoiott; mit sajnos, ezen ^másodszori előadásról nem mondhatunk. KálfBtt közreműködése folytán a kOzdntég most többet várt, várekosásábae azonban csaló-\| dolt, mit főleg annak tulajdonítunk, hogy Rodtrik hereeg szerepe nem igen nyújtott alkalmat a vendégaek művészeiét, tudását bemutatni. Azt a keveaet, a mit hallottnak tőle, türűen mtg-tapeolia a közönség és részben meg ia ajráztatta. SirkSsy (bányamester) nem volt teljasea kantjánál, kiesé rekedt volt, mi (Meg as első fel- Nsgy\'KaotiM csütörtök Zals 40 anám (7. Isp.) 1899. májas hó 18 la KERÉKPÁR RAKTÁR UNfiER ULLMJUVN ELEK s világhírű NAGY.KANIZNAN „Pnmlií helical" ftktpvMtU ét raktáré. kerékpárok Kítünő járású és solid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt &10 írttól felfelé. Mindennemű kerékpár slkstréssek Sás válsutékkss Aijrtriéhsh Isifts és kénéslfti Mörathon « tfiSSL TSUSfiST* Ö"\'Jl* M mImt kitáaé til»Jé.art\|»l alatt J^ait" kémfljr Wimán MéM é«ttf p4. la J^ l»SHwtewbb k»r«rtt grigiwOi is ftffr T«»liln ast, Uq Máratkaa a alkatla árialaaa fca- «4»ét » 01—n fanliaálja, diéa 111 j i \'iiit allktlNfcéelln HSl fési ptpaéafcáajraTa] nfj méfj ria annax. - _ 4ohtar»7»\' terwMtk OrroMk által alaéaa éskéajnéMk «ji.lUiík M«or MH\| eo kr., kk mmi M kái l\'tSh »áf»t éa ■!■ hiIéi yápadoká./ i kaién aaitawWaiiktay lánén — FréWktléaaésr: Ua kis aatwf béraaatn 1 bt M krajcár atáasét asOatt Vlaaautalaééknak ]lnlihnl 1SS— lyySSa kiüti t NOrsktb Tivadar {Jt^lUtfttMél Gráe a. TnérképtissM Hipinmli ia a ttmwaá\|st réaaén: Drsrzsák Jánss beviteli ügynöksége ausarssT. ti, SftNtMs 4a Nagy-Kanizsai képviselőség: Mark kraltor L.sél, llayton & Shuttleworth p 1 meiégazdssági gépgyárosok Q) BudapSSt által a l«(Jaléll]rosabb árak mallstt ajánltatnak: ;xxxxxxxxxxxxxxx 86js\|99 Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa rendezett tanácsú városánál megüresedett városi mérnöki állásra, a tek. városi képviselőtestületnek 1899. április 20in tartott közgyűlésében 24. jegyzőkönyvi sz. a. hozott határozata alapján pályázat nyiüatik. • • Pályázóktól az 1883. évi I. t cz. t. és 10. §§ ában előirt feltételek mellett a minősítés igazolása kívántatik. Az állással 800 frt évi fizetés és 700 frt évi tiszti pótlék van összekötve. A pályázni kivánók felhívatnak, hogy törvényes minősítésűket, valamint eddigi alkalmatatzásukat és életkorukat igazoló okmányokkal fölszerelt kérvényüket Nagy-Kanizsa r. tanácsú város iktató hivatalánál 1890. évi (unióé hó lO-lig nyújtsák be. Megjegyeztetik, hogy az építész-mérnökök és Lik az electro technikában tanfolyamot végeztek, előnyben részesülnek. XI A városi tanács. 0 Nagy Kanizsán, 1899. május hó. L X VÉCSEY s. k. Oj palcárasstsr. w \| :xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx9! tQflHOtt s Locomobll és gózcséplőgép-készletek "i-^J!.!^- tvrébbé )áf(áar-Mé»IS«<pak. lóharacaénMk, UiiUtS-raaták. knakalnaéS. ka«aáli la aratégépek. ixanaaySJtSk. boronák. „Colmnbii-Drill" l.ajobb nnMI\|t\|i>, ■nukaitgO. répavágék, kukorteu-moruoMk, SarSMk. SHS-aateak. nyilwn aaaélsast. S és 3-vanű okik és mlndan «tyib (aiSaaád lépek. MmUt— érjtgymSM Ut* Mtw ingyen M Lincoln! törzsgyárunk a világ legnagyobb locomobll- és cséplflgép-gyárs. D iszlevélpapirok E9KS3 c flS^KOTOnB WWraKOUirff KÜSKUaHB®! kártyapapirok, atlas- fa- és papiroasst-tában, Fényképalbumok, Emlékkönyvek dus választékban kaphatók Fiséból Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy Kamm csütörtök Zala 40 szám (8. iap.i 18»9. május 18«in. Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen emlékű, drága csaéM ládtagunk Oobrovica János ur elhunyta ée \'temetése alkalmából a jól eső részvét oly számos megtisztelő jelét vettük, hogy mindezekért ez uton mondunk hálás köszönetet, a Nagy-Kanizsáit, 1899. május 15. A gyánielé rsalád 206 asám 1809. ;xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Legfelsébb lielyrn eefedélyeieU „DUNA" biztosító-társaság. összes biztosítéki alap több mint tizenöt millió forint. Mh AUplilMelt IH67 évbea. Ezennel van szerencsém a n. é. közönség tudomására hozni, hogy a „IDTTiT-A.\' biztosító-táraaság a ftttgynökiéget rám rabáita. A »DUNA« biztoaitó-táreaaág biztosítéki alapja tökébea ée tartalékban 10.636,304 frtnt éa évi díjbevételekben 4.600,000 frtuál többet, összes biztosítéki alap tehát 16 millió frtuál többet tesz ki. A .DUNA* biztosításukat eszközöl szabott dijtk mellett: al tűzkár ellen lak- él gazdaaági épületekre:, b) jégkár ellen mindennemű terményekre; 0) szállítási veeaélrek ellen tengeren, vasúton éa d) az ember él-lére, tőkékre és járadékokra, valamint leányok kikázaiitáaa, minden konbináezló szerint. Miután még fölemlítem, hogy u előforduló károk a leglelkiismeretesebb módon megbeoiUl\'ahiek és a társasán által a legpontosabban kifizettetnek, kérem becses aiánlaUlkat 1 maradok kiváló tisztelettel 166-1 Magy-Kanizaán, 1999. áprilla kó. HRLTAI JÓINEF Árverési hirdetmény. QXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXXXXXV Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881, év LX. \| t. c. 108. §-a\' értelmében ezennel közhírré teszi bogy a letenyei kir. járásbíróság V. 117 99. az. végzése állal Woll Lipót fi ú kismarton hegyi lakos végrehajtó javára Saalai Jóaael korcamáros mol • Bari lakoe ellen 814 Irt töke, ennek IH98. azepl. hé 10 napjától járó 6\| kamatai és eddig Összesen 48 irt 80 kr. perköltség követeléa erejéig erdendell kielégitéai végrehajtás alkalmával bíróilag felöl foglal* éa 819 frlra becsült seriésói, sorlések, ló, lóaaeraaáin, kukorieakaas, csuiáal kukorica, rosta, hordók, kocái, kocaioldalok, ele, borona éa pajtából álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a V. 117,3 1899: sz. kiküldést rendelő végzés tolytán a helyszínén vagyis Molnáriban végrehajtást szenvedett lakásánál leendő aaaköaléaére 18H évi Majna hé M. asg\|áaak d. m. \|8 érája batáridőül kiiDaetik 1 ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok eaen árverésen az 1881.\' évi LX. I. c. 1< 7. ft-a értelmében a legtöbbel Ígérőnek becaéron alul ia eladatni lógnak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1801. évi LX. I c. 108. g-ban megállapított feltélelek szerint lesz kifizetendő. Kelt Letenyén, 1899. évi májút hó 10. napján SCHMIDT .IANOS kir. bir. végrehajtó. OOOOOOOOOIOOOOOOOO 11 Használjon ön FEGYVERKEREKET!!\' KDlónöa előnye; utólórhetlen l» könnyű járás [megerőltetés nem lelesik.\| mmm a vtlá\| li\|aa\|yi» karakgáriyara JbJ«en4k liini a mhmm SH)«aal\|1 >eaáragyaaeaág: KAHN és HELLER aéfá Badapeit, Vácal-karat aa s Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompoa Saaa kiraaraa hárkaar aöaaáálH aa ié8 magpróháláaának, mart már ttbk ant 00 év éta awWaUlá, ftjáalaaeaWapWá kiHralláekáat rtkifaitalt áOwvéyaét, oaáraál, tafanMatáapál áa M#léaakaéi áa aa orroaok által badörulMásalm la mindig gyakrabban nadaltatik. A tfláái Horgeay-- Pain-fxpaüar, gyakorta llorgoar- Liadmaal itamili akit aaa tkkes mm, baaa Iga* séiawrl káriatar, aalyaak agy káaáartásk— aaa kaBaaa Uéavaaat áO kr, »0 kr. éa 1 Ét áragaokaiü árban ayrtaaa aHaáw jyégaartérWa Marietta. na; fOraktár: Tárák •■^Jtór CTMTlMfjáflÉB Íaiásaaál »aéa»IStaa. BaráaárUb alkalm rtáká atéasat raa tnagataaM.. Ili aaa akar i áa Habar «a kqkl, I aUa I Mnsf Wbb ku áragat „Hergeay" vádjagy áa Ittefcler oaágj«paáe aálkál Riohter F. Ad. Aa táraa, oafaa. ás kfc. aárarf aáiiiMk, RudoleUdt fTklikagkO" Az eredeti SINGEK varrógép minden iparág valamint házi varrásmunkák számára. A „8INGER"-táraaság varrógépei világhírüket kitűnő minőségüknek éa nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságuk által a Sioger-táreaeág gyártmányai mindenkor kitűntek. Ingyenes oktatás a divatot mthimiésben. Singer erő ünem berendezés a legújabb módster szerint. Singer electromotor kizárólag varrógéphajtásra minden nagyságban. THE SINGER MANUFACTURING Co, részv.-társ Deák Ferenot tér 460 NAGY-KANIZSA Daák Feranoa tér 460 Nyomatott Fiaohel Fülöp laptulajdonoinál Nagy-KanizíéB 1899. Huszonhatodik évfolyam. 41. szám. —-------—-- ItWkMtttMf I TtiwMMpItot llaM VlWy «•>»• ktmMWbi 1 igyn 1) irtoknál i»k«i np« tlilí a. 4—* tra khl ét latoaaaSt » l»» taallaail r«»«>« \'Ktt\'kam* mit— ktala«a\|. Kladáhl»a tal uo«ki»p»ui ntk»i fjtlt 1 >milii<lii. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KAIIIZ8Á\|I hetenkint kétuar: vatáriap i csütörtökön. iLónsimi isit S«toa tm IS kanna (S Srt — tt rU«M á karaaa (S lr» — te IviMm I ktraaa (I Irt • te SriMMr yrttaM IS te#r BMaatéaae, .tlflal 1 UtértlttUt •I»umii riMki n%Mif<te» kifcilkl \'-III iia. U\'bmMIm lafalal üti mm knak Ml tofadaak iL Iitm mám knjeér Nagy-Kanizsa. 1899. FalaUt utrkMrtl: lMUr Hrtlii Sitrk tutit árt: L^n. Vasárnap, májas 21. Magyarok pünkösdje/ Kettős ünnepet ülünk ma, piros pünkösd napján. A kereszténység ós a magyarság egy-egy nagy diadalmi napja ea a mai; a tüaea lángnyelv e napon I jelenik meg a galileai egyszerű halá-psok dicafény-övezte fejei fölött s a névtelen honvédek, kiket túlzás nélkül nevesheteit félisteneknek a rákövetkező kisebb kor, stratégiai lehetetlenaéget visznek véghez: beveaaik e napon ős Budavárát, a régi magyar dicsőség több évszázados szinbelyét Bástyafokáról lekerült ekkor azüdegen zászló s helyette nemaeti szineket\'lobogtat a játszi szellő, immár teljes 60 év óta. Igen, ma ötven eastendeje! Vagyis félakáaada, hogy lejátszódott ujabb történelmünk legaaebb ténye: mikor a kis csapat nagy lelkesedése legyűrte a nagy sereg kiahitüaégét Budavár hősies bevétele a koronája negyvennyolc-negyven kílenoes küzdelmeinknek, olyan hadi tett, melyet egy korbeli oastrák generális „véletlen, ostoba saerencsének" merészel nevezni; de mi bizton tudjuk, hogy nem az volt véletlenség, annál kevéabbé szerencse, hanem a honfiút lelkesedés fényes diadala, mert az a tudat töltötte be és dagasztotta harcosaink kebelét, hogy "az igaz ügyért s megillető jogaikért küzdenek. Csakis igy történhetett meg, hogy a győaelem a magyarok réazére dőlt el; ezúttal tizenégyéves gyermekek és a negyven esztendős családapák nemzeti hősökké váltak. ötven oastendő nagy idő. Azóta már a hálás nemzőt lerótta a kegyelet adóját nagyjai iránt, szobrot emelvén azok emlékének, akikegykor elszántan í küzdöttek érte. Hat éve már, hogy "Budavár falai között ez a bronz-szobor \| büszkén hirdeti a honvédek dicsőségét; ihat éve, hogy oda zarándokolunk s [letesszük talpkövére az elismerés pál-í máját. Minden jó érzésű ember ünnepelni fog a mai napon, mely ha nem is hivatalos emlékünnep, a magyar nép mégia impozáns \'többségben üli meg, tiszta szívvel, kegyeletes lélekkel emlékezvén\' meg a névtelen hősökről. Legyen emea évforduló az ő emlékezetüknek, as ő páratlan diadaluknak szentelve. Ujitsuk fel annak a ritka önfeláldozásnak ée vitézségnek példáját, mely Budavár bevételénél érvényesült Ez a példa örök időkre előttünk áll, hogy bennünket tüzeljen s hogy éleszsze keblünkben a honazerelem lángját, A magyar nép idáig ia megbecaülte, tehát ezentúl is kétaégkivül meg fogja becsülni hőesinek szép emlékét és hálát fog érezni irántuk, mert föláldozták életüket a haaa \| oltárán — a hazáért Pünkösd, a remény örömünnepe, összeesik a budavári hősök napjával. Hitessük el önmagunkkal, hogy ea nem a véletlenség műve, hanem inkább a magyarok istenének bölcs végaéee; egyesíteni a vallás és hasasseretet nagy napjait, Hiszen a hazaszeretet oly annt s oly tiszta érzelem, mely elsőnek közelíti meg a vallást sőt olyan válságos időkben, mint 1848J49, egy magaslatra is kerül vele. A ki hazát ismer, aa TARCTA. Jókai és... ón. - Fiigai •alékitpbtl — Irts: Dr. Kontúr Béla. m iuibiAD \| BBUIW Moldtva melleit egy kioszkban üldögéltünk, l\'rá gában. A honatya lekete kávét szürcsölt s e kőiben mynpes szemeivel olvssá a .Národny Li-ty* vezércikkét, melyet ő irt s felesége (egy meseszép szőke asszony!) lagylalloi eveit egy aranyos icike-picike kanállal a én tőlem lehető eg mu\'attattam a raőke asasonyt. . £p ■ körül lolyt beszédem árja, nogy íme az osztrák-magyar monarchiában mi hárman megoldottak s nemzetiségek nagy kérdéséi. A< én tiniéit barátom t. i. rajongó cseh hazafi volt éa hirea védő ügyvéd Prágában, kit nemrég választoltak meg éppen abban a morvaországi kerületben, hol én mint a közös hadseregnek .lagja állomásoztam. A szép asszonyka akkor meg leány volt a nem egyszer láncoltam vele a II. qnadrillet a asurkak szemeihez sok-sok verset irtam, amiről a „Prager lllusztrirte", a »Garlen-aube", ez jjduná" szerkesztőségnek papirko-ara tehetne bizonyságot. Az ilja nő, az én jé barátom felesége, typikus német volt; remek boszonhároin huaaonégy évea teremtés, egy német nemzetipári képviselőnek szépséges szép éa magasztos szellemi műveltségű boga és egy öreg altftborutigynak kedvenc unokája Árpád hö< inagzaijait én kepviseb "tn. — Ismeri öu ur milyenen Jókait? — csacsogott a szép asszony. — Igen, biu én is író vsgyok üres órá- térjem mond a S ludjs félév óta maiyaral tanú — Tudom, a ön, hogy én egy lokT — Örvendek rajta s mbad-e annak okát ludnom miért? a ue folyalnók besséigelésünkel magyarul? — Ne, mert először a kiejtésem idegenszerű a mert ferjem nem ériené. — Csak nem én miattam tanul magyarnl ? — Kérdésében fekszik a válasz. ín Jókai regényeit olvastam, természetesen fordításban s az ön honfitársának költéssete elbájolt. Oh ! aa a kedves Jókai... — Egész bele van habarodva; minden nap róla beszél, sőt Jókai felől álmodik is, — monda a honatya szent Adalbert nyelvét. — Oh, de szerelném öt látni. Vagy csak egy lotografiát bírni tőle. — As a legkevesebb — mondám — e^yik budapesti optikusnál megveszem az öreg ur fényképét s egy ajánló 1 levélben elküldöm. — Nem ugy értettem, — moodá Ő s rózsás körmű cukorbab kese as araayoa kanálkávai kezdett játszani — Ha azt a fényképet Jókai adná nekem; ha tudnám, hogy as a papírdarab aa ö jobb keaének fogásával megszenteltetett; — annak a jobb késnek, mely a ,Die nur eisassl Heben< című regényt irts .. — Mit kapok, ba éa kegyednek rövid terminuson belül elküldöm Jókai Mér arcképét az öreg ur sajátkezű eg irt dedikáciéjával ?-.. A szép osztrák arany szemei felragyoglak, mint a Mi/ár a a Véga; büszke keblén reszketek as odstüaötl thea-róaaák... Rövid megfontolás után igy széli: — Akkor én saját késeimmel logok készíteni önnek egy msnduláe lortt\'. Tudom abból as idöbő, mikor kard csörömpölt még az oldalán s nem egysser megfordult s mi básusknái is, igea kedvella a mandulás tortál. Midőn hasa értem Budapeelrs, amint aa első szőke asasonyt megpillantottam as üllői ulnn, eszembe jutott ígéretem. Ámde Jókait nem öemertem. Mindössze Ita év elélt Bécaben, mist a bécsi skadémiai magyar egylet lagja, a költőt fogadó bizottság elnöke voltam s aa ö tiszteletére rendezeti lakomon üli jobbomon Emlékzzik-e rám, arra az ifjúra, ki a költő pohárköszöntöjenek gyuj\'ő hatása alatt még a pennát Is ellette megöriaés végett, melylyel a nagv ember a nevét beírta vala az emlékkőigvbe... Hogyan emlékezhetnék ?! Weisz Jaques butorraktárában Nagy-Kanizsán Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónémet, barokk, rooeoro stylií, \'gyöngy házzal berakott sfb. háló- ebédlő ós sálon szoba bútorok, a továbbá mindenféle más butoraaiolá melyek a \' legelőnyösebben és legmérsékeltebb Arak mellett kaphatók. A Képez át\\P\|;yiék kívánatra ingyen killdrtlk. Nagy-Ktnizita vasárnap Zala 41. szám (» lap.) Istent ia ismer; aki pedig hazátlan, az neme előtt jöttek létre ét igy vagy tették a u ember elhagyta Istenét. mtgdUamddtoknt tartani vagy tessék — . , \' menni. A mi a maguar kormányt illett, at ötven év előtt ezuronyt szegezve a mtponlja . ^ ^ ot. Stioósan ragasz- rohant előre a báror aereg éa nem hiába k<Mk a vámterület ét a péntügy kózöstégé-máazta meg as ósdi falakat. Azóta a hét. ezt at alapot védelmezi a rendelkezőére magyar nemset a nyomukba lépett e dlló eizköil/kkel Dt ha erővel félretzoritjdk lelkes úttörőknek ; folytatta utjokat 4r««?» "M* °\'trdk, ^^ a jyéUtbndgM . , ... i . i _ érdekék elárulátát követelik, akkor az an/et• ma már a modern államiságnak a ma-,^ ^ ^^ J(pnie J£ly gos fokán állapodhatik meg: Igaz, nem ^ „ty^ gazdatági érdekek megvédésre ssuronynyal küzdötte fol magát ifo, még leketiégei s et: a gazdasági külünválát hanem a jog éa igazság asilárd lépcső- útja. jét használta fel erre. De emellett el kell ismernünk, hogy az alapfető raun- QrszágOS tilZOltÓÍ Szaktanfolyam, kit derék honvédőink végeztek, a kik " nélklll ki tudja, mily.sajnálatod körül-j A nagy közönség egy nagy kontingenae mén vek közepette lenno Magyarországé humánus tűzoltói intézményt, még ma 1 is lenézett, sport-intézménynek tekinti, a mai napig is. A nemzet ma félszázados dicsőséget ünnepel. Ily ünneplésekkel lehet csak megőrizni est a régi dicsőséget, hogy as utókor se feledkezzék meg arról Áll Budavárában az idő vasfogával dacoló szobor, hirdetvén a mai nap jelentőségét, de a magyar nép kegyelete ennél a szobornál is maradandóbb. (-) Ujkisyyexiuitárgynlúaok Minden étztterUtég, minden jog ét minden méliányottág ellenére Ausztriával uj kiegye-téti tárgyaiátokba jutottunk. A ki két hónap. Íal ezelőtt ezt jövendölte volna, bizony nyal inevetik vala t íme, mégit ugy lón, — at oeztrákok újra akarják kezdeni a tárgyald-sokait melyek évekig tartó huza-vona után végre megegyezéshez vetettek. At otttrák kormánynak a kiegyezéttel való et a játéka azokra a hírlapi félelmei regényírókra emlékeztet. a kik at egyezer elkezdett regényt nem akarják befejezni, mert különben vége lenne a honoráriumnak t valószínűleg nem egyhamar látnák nyomtatáiban elméjük szülöttjét. A A Thun kabinetet it ugy láttak megragadta az a sejtelem, hogy a. kiegyezés elkészültével befejezte tolna at életét ét valószínűleg a létezés édei megszokása— indítja arra, hogy még egy kiiérleiet tegyen, hogy legalsónak fordiüa, a mi legfelül van t k/íiötUgytué legye a ugart. De ez nem fog neki sikerülni, mert a kiegyetéti megállapodások a korona 1899 má^us 21-én nem képesek zöld ágra vergődni, annak legtöbb oka, hogy tűzoltó-testületeinknek nincsenek szakavatott vezetői, oktatói. 8 a közönség nembánomsága, sőt gúnyja igen gyakran okadatoit is a tűzoltóságokkal szemben, amennyiben sok testületnél nem a~ szakképzettség, nem az ambíció alakttja meg a parancsnokságot, hanem a személyes tettzelgés s a cifra ruha. S nem csoda, ha a nagyközönség, — melynek pártolása nélkül egy testület sem képes magát fenntart.ni. — betelik a sok látványossággal, ünnepségek, zászlószentelés, tüzoltóbanda stb. folytonos anyagi pártolásával, lassankint elhidegül s^kőzönyős lesz a céltévesztett tűiöltóttyy iránt Mindezen s sok más a tüzoltóügy meg bénítását eredményező bajok megszüntetésére van hivatva az országos tűzoltói szaktanfolyamok rendezése. A folyó évben tartandó tanfojfam julius hó i6-án kezdődik s un augusztus hó 4-ig bezárólag. E szaktanfolyam látogatására felküldött komoly egyénekben oly lelkes, valódi tűzoltó vezetőket nyerhet minden közaég, kik minden anyagi haszonlesés mellőzésével, önkéntesen fogják a támogatáia inkább erkölcsi\'s anyagi pár-\|rendes útra terelni az intézményt a nagytolásra érdemesek. közönség életének s vagyonának védelmi Tűz volt, van éa lesz. A közel-multból I «íolKálatában. Fontos kérdés azonban, hogy hozzuk emlékezetünkbe Nagybobróc, Un- f tan/o!yam Izgatására kit küldjön fel a dok, Nádudvar, Nagykálló, Velejte, Guta kflz>éK «gy a tüzolióegylet, hogy anjuk stb. községek s városok szomorú «t «er«tt sn.«et»:. szűkebb hazájában lejt i ereuménynyel értékesíthetők legyenek ? S vájjon megtörténhetett volna e e: Legalább is általános műveltséggel bíró, szomorú valóság pláne ily nagy arányok-! lehetőleg katona viselt, 20—40 év kőzt ban, ha elméletileg s gyakorlatilag jól szer- \'evő férfiakat, kik a tanfolyamok előadandó vezett s kiképzett tűzoltóság, praetentivIelméleti részek: szervezés, tűzrendészet, intézkedései után veszi fel velük szemben a1 egyenruha, tüzoltószerek szerkezete, műkő- melylyel törődni sem érdemes, pártolásra pedig egyáltalán nem méltó. Pedig ha komolyan gondolkodunk a tűzoltóság igazi céljairól, mely nem lehet más, mint bátran szembe szállani egy puszlitó elemmel, polgártársaink életét, vagyonát még saját egészségünk sőt életük feláldozásával is megmenteni, ugy hiszem : ily nemes célok tűzharcot ? S ha mégis megtörténhettek s egyik község eltűnése után a másik kö\'.ség pusztító lángjai vélik a rémséges fényt drága dése, elbírálása kipróbálása, gondozása, vizszerzés, tűzjelzés, tűzoltás és védelem, taktika, csővezetés, mentés, első segély baleseteknél stb. megértésére és ujabb dő- hazánkra: kell, hogy a közvélemény is fél- adására magukat képeseknek értik, ébredjen lethargiájából; kell, hogy a tűz- .Agyakorta)i részek természetesen köny-oitócsapatok szervezését, minden oldalú nyebben sajátíthatók et, lévén naponta 3 kiképzését előmozdítani segítse. órai gyakorlat, mely fölér egy kis újonc A budapesti Ankéntes tűzoltótestület sorványnyal. parancsnoksága már az 1890. év óta A (elküldött szaktanfolyam—hallgató évenkint a nyár folyamán lüzoltó-szakfo- költségei körülbelül 70 100 frt ban vagy lyamokat rendez, hogy az emberbaráti I napi 5 frtban állapíthatók meg, dt oly ki-szeretetben gyökerező tűzoltó-űgynek mi- kőtéhsel, hogv tiszti oklevelet szerez, nél szakavatotabb harcosokat neveljen. S reményleni vagyunk bátrak, hogy a Mert hogy a provinciális tűzoltóságok község, hatványozott mértékben visszalupja Elmentem bál lakására, de beteg volt s nem fogadhatott Mivel a ter ninus közeledett a lejáraiba, vettem Calderoniná! egy fotográfiát, mely Jókait ábráaolts, beletettem egy borítékba a egy Ötforintosat is azonfelül, mert tudtam, hogy Jókai kéziratokat mindenkinek td, aki legalább két forintot küld a a beküldött pénz sz erdélyi magyar közmfivelddésű egyleté. A fénykép mellé s következi cynikut levelet csatoltam, melyei egyik baratom — Szalay János irt le kalligralice: Üdvöt az olvasónaki Mélyen tisztelt Uram 1 Egy osztrák nö nevébeki szép (mint Endyraion álma I) előkelő (nagyátyja badtesl-pirsncsnok volt firá\'ban) és fiatal: kérve kérem önt, mélyen tisztet uram, szíveskedjék sz ideoMl ékeit fotográfiát névaláírással ellátni. A delnő, kisek kérésére bátorkodom e sorokat önfcő< intézni, önt német lord tásban magjelent regényei nlln ismeri és a usiv lelkek rajongásával tisztelvén önnek teremtő elméjét, óhsjáva óhajt óntól névsláliráaos fényképei bírni (germanizmus) s magysrnl is szart tanul, bogy önt eredetiben érthesse a nemrég engem kért te\\ hogy szerezzem szl öntől, a regényírók nagylejtdeimé\' tői meg. Vakartam végbsieilenQI s fejemel, hogy jelentkezzem sndléncíára Jókai Mór ö Felséitéuél, a regényírók királyánál VI de hát as iljn éa Síép éges szép asszony kérésérs olyan lágy lett az én szivem, mint a liba maja s röglön essem be villant, hngy a „Nemzetiben olvastam, mi-sstrint ön, mélyen tisztelt uram, ► ét forint összeg beküldése mellett, — melyei én nem \| adnék as E. M. K. E -nek — kéziratokat küld. I \' Ergo ide mellékelek egy sóid ötöai s még egysser könyörögve könyörgök, felséges Uram! teljesítse I alázaloa kérésemet s irjon egy-két sort,a fotográfiára s kegyeskedjék azt ment öl-előbb slallrotihos átküldeni. A szép asszony megígérte, bogy ba meg tudom szerezni, hál viszonzásul sajátkezüleg készített mandulás tortát küld nekem. ígérem hogy tortanak a kisebbik leiéről önnek jsvárs] lemondok- De ha kérésemet megtagadja, akkor — qnos egol — hamisítani lógom as ön alá-irását, de ugy, hogy ea maga sem Idgja megismerni a hamisítást s s fénykép ugy kerül majd s szóké . osztrák úrhölgy albumába. A tortái I pedig mágam eszem meg. Es most, mini Komáromban mondják, Istennek ajánlom, a ki tartsa meg hasánk, a világirodalom, sz emberiség javárs, mint néhai (őpolgár-1 ment erünk sa»kta volt kor legvégső határáig. mosdani, — az emberi Alázatos tisstelöje Kontúr Ma. Nem telt bele egy hét s sgy ajánlott levelei kaptam s benne volt egy nyugit as öt toriotrél, mélyei aa E. M. K. E. pénztárnoka irt tlá éa kél léoykép. Mind a kellőn Irts, a sisllaaériás kézírása, ás egyikén es volt; .Kontár Bélának — Jókai Mór«, A másikon, mely a világhírű írót dissmsgysrbau sbrázoita, ez a valós mondat 1 ♦ ,„Az aaszonysslvbe nem lehet annyi keserá-Béget Önteni, hogy a mi egyszer édes volt, kérésziül ne érezzék rajta." \'A tnlsó olda\'on pedig t szép asszony neva Ijulajdonítö esetben és Jókainak aláirtsa . A mandulás tortál meg is ksplsm, de bizony megettem magam, (Szálai Jánosnak aem adtam betű e sgy harapásnylt sem.) Ments ég emU szolgáljon bogy nagyon szerettem a mandulás tortát s még annál is jobban esi t »sép szőke asszonyt... Nsgy-Kanizsa vasárnap Zala 41. szám. (!) lap. ) kis, egyuer s mindenkorra befektetett tőkét, mert oly ambiciózus embert nyer ezáltaf, — caak aztán a kezét meg ne kössék — ki ogymaga ia képea lesz községe tűzvédelmi állapotát nyilvántartani s az esetleg kiütött tűzveszélyt és tűzkárt szakszerű beavatkozása által legalább is fa lényire redukálni. Pedig ez a íklolog, Mert. utóvégre a laikus ember is mű-1 iitimi, ködéibe hozhatja afecskendöt s megtámadja a tüzér, de hogyan? Ugy, amint a azo-. mora tapasztalat igen aok helyen bizonyltját kBt mint egyedül Ithetaénas férfit a kormányrúd boz állitatta, blzooyaytl. s legörveodeteeebb moszanatát képezi — M«gyiror-tá( psris menti történelmének ss utolsó években. A házszsbályok módoeitáaa, s mist sst kereestül-vliték. mesévjs a képviaelöhás tárgyalásainak asabadaágát, a nálunk szabad alapon fejlődött partsmeolárlsans ériatellen fentartáeát te bátran átengedhetjük másunkat a reménynek bogy a piramoali ananibla kieértetét Is sikerülni fog Es volt a finálé. De tulsjdonképen eeak as De, ha egy ezakember tűzoltói térkénétlot.T??Br."llá.^\'t- jalajdonkSpeál. dráma, a ?? . . . - ., , . . . f\|tslajdonkép\'ni cselekmény most kő.etkesik. Az készít községéről, felmén az ösazea kuukat I ^n^kkel kezdődik a tulajdooképei uinnks,\'a akkor adandó alkalommal, nem fog kelleni mely végett a pártok megegyezése szükséges volt egyik kultól a másikhoz cipelni a gépeket,! és áldosstokkal, minden részről hozott áldoza-a kárvallók rémületes jajgatásai s a közö- tokk\'.1 " m,,t k,,,et\', T?B,Í- Molt «Orertl» nyös publikum gúnyos derültsége közepette^ mpuaroh^kél álTo\'mánsk kltgye^sMárgyalibia* haoem tudja, hogy ennél a vizforráenál és (ogM\|, bennünket bonyoliUni. Bizalommal tekia-semmiesetre sem a másiknál keH~lzereltet- tünk a küzdelem elé, bizalommal a ftrfi iránt nie a ezen és semmi esetre sem a másik \| hl a kormány élen áll; hiszen a békitée müvét oldalról kell a tüzet megtámadnia, a szomszédság védelmét is folyton éber figye- Széli főleg azért vitte kereastül, bogy a kiegve-Izéat az obslurkolótél megvédje. Nagy aaoigálat lemmel k\'aérve stb. S bogy ily szakemberekre azükaége van a községeknek, bizonyítgatni egész fölösleges, miért is az idei országos tüzoltó-szakfolyan látogatására nemzetgaz-dáazati szempontból is ismételten felhívjuk a közönség figyelmét. Porzsolt. Pünkösdi elmélkedések. Püskősd a csodák ünnepe. Egyszerű emberek Összeálltak, hogy megalmpitsák as első keresztény községet. A 8/eut Lélek hatalma magazáüta ezeket az egyszerű embereket. Tízes nyelvek lebegtek fejük felett a kimentek a világba s aj ianitást hirdetni és elterjeszteni. Az 6-teatamaa omi pünkösd az aratás ünnepe volt, a bála fluuepa as anyagi javak kineaaérL A keresztény pügkösd a szellem és s szabadság legnemesebb adományaiért váló kála ünnepévé jen. A ci vilii ició és as emberiség erkölcse réssére aj alapok teremtettek, a lejlődée íoya-raánsk aj, szélei meder nyittatott. Ea igy a legnemesebb aymbolíoa virázsa az, mely az ör-veudetes püukösdi csodát megdicsőíti. Mily gyakran, s az emberiségre nézve mily áldá-otaa, menjult az első pünkösdi varázslat óta a csoda I Nem kevés a nemes, tüsee nyelvek aaáma, melyek az embiri j\'tg ik isnitáaát hirdették. volt es, matyel a miniszterelnök nem esak a parlamentárizmuanak, nemcsak Magyarország közéletének, hanem a monarchiának is taft, — A ml mnlt évben negativ biztosnak látszott, saoak ma pozitív érvénye van, A kiegyezés müve a legjobb kezekben van. Széli Kálmán miniszterelnök, a Deák-tradíciók hűséges Örs teljesítette rst s pünkösdi e-odá>, Balatontavi gőzhajózás. 1899. májat hó 21-én B I E I I. - Tsslték kligyüléee A „Zelasaegyei Altalanoa Tanilóteatület" aagykaaizasi járási kóré mámé IH-áa nagyoa oépsa éa laHaimoe közgyttléat tartott 8en»ito», akOaségi aépukola laatermébaa. A gysleat Haymté Sándor járási\' elnök vezette. A tagok mintegy kileacveoee jelealak meg. Vendégek voltak: Bm-kmiU JOeoef azepemeki plébános kápláajával, továbbá Btrko-vilt M. nyug. tanító, a plébésoe édes atyja, leányaival. A koronás érdemkereszttel kitüntetett nyug. taaitó me jeles éss általános lelkesedést kelletts tanítók aoraibas. Asüléal 9 órakor syilulta meg Majgató Sándor elaök mindenkit aMgkaéé, gondolatok bas éa érzéabea egyaránt sasdag bo-aséddel, melybea a haágai béke koagrees\'Wt aposztrofálva, kijelen\'ette, hogy ha a babéra hadsereget [s katonákat i aikerül leaseralni, ak -kor majd módjukban lesz s nemzeteknek a béke hadaéregét (a lanilókal) hivatásuk nagy hordere-jéhez mérten anyagi jóléttel fíteserolel. A nagy hatást kellett megnyHé beszéd utáo as ttoök saély meghaloUaággal em\'&ssott mef kél járaskört tagnak: Kozgonyi Lajosnak és Boróeksy Károlynak elhunytáról, A napirend élűit még iadliványrsta, hogy dr. Wlatnce OpUa minisztert a közgyűlés táviratilag üdvő-ölje. A nagy lelka-sedéssel elfogadott indítvány atán s miniszterhez azonnal távirati üdvözletet küldtek. A napirend Andin Károly eorzaáei tag gya» korati tsailáeávai kexdödött, melyet aagy tst-aaéasal fogsdtsk aa as előadónak a nyitott tapasztalatokért jegyzőkönyvi kóssflnetst aaavasuk. Ktrléu Jóssal osgykaalisoi tag azt a kérdést fejtegette, hugy a taaitósgyeeS-lelek sssbedok legyenek-e, vagy fmint eddig ia) hivatalosak. as előadó mélyrakató áneliaeei matatta ki, bogy a mai víszoayDkaak a hivatalos egyesületek felelnek meg jobban s igy a stibed egyesületek eszmejet nem ajánlotta. Álláspontját s közgyűlés is elfogadta. — Sdmntf Imre gsieti tag, a sala -gerszeti járási körnek két indítványát : a 7-14 éves korig tartó taaküielesatfség és ss öanálló gazdasági isméll«iskolék kérdését fejtegette e határozati javaslata as veti, hogy a 7—18 évig teijedö tankötelezeitaég mellett áe a gaadaaági lamaretaknek a reáliákkal kspesala-loasn való közlése bmJIsU foglaljanak állási, mely elóbbi esetben as Ónálló gaadaaági ismétlő okulás e<ükaégeaaége eíaaéa. Javastatái a közgyűlés et/bgadta. Asmfcs Miklós nagykanizsai tag, a nyilvános iskolai visagálalok meg. Mi ia megajáadékoztatiank egy pűnköadi eeudával, a tlies uyelvtk csodájával Egy aslyoa váltság atáa lett a mienk a etoda. A ba<afitk kétségbe voltak eave a helyzet mistt, mellbe Magyaroraság — nem kataijak: miaö okok miatt — jutott. E« akkor a közvélemény, az egtsz nsmzet bizama azt a férfit blvta, a ki válialkosot\' arra a nekés felad itrs, bogy rendet osiaá1. Az Ő feje felett is lebegett a tizet nyelv. Sikerült neki a nehés mü, sikerűit neki, a mihez fogott azzal a lelkesedéssel, meiy Deák Sséeheeyi, Kossuth, Petőfi ajkairól is Jolyt Es a nemcet neki köazöai a nyugodt, békességes pünkösdi ünnepet. Tekintsünk körűi az egész országban: mindenütt, a hol bóaapok előtt meg Midőn a Balalon mentén a ftlloxén befejezte puaztitáeat e midőn a fájdalomból, melyet e pusztítás látása kelteti, a vidék intelligenciája leloeaa-dott, megindul a propaganda a parti lakoaaág felsegitésére a ennek egyik hathatós eszközét a Bslalon-kultuu emelésében ismertek lel. Ebben egyetértettek a vezető elemek, de a kivilel módjára nézve igasi eircufus vilíosusba jutottuk. , Könnyű és kényelmes közlekedési kell mindenekelőtt teremteni, akkor keletkeznek mejd uj leiepek a less idegen ivrgs\'om,k monda egyik rész. A másik uj telepek létesítését tartotta előbbre valónsk s azzai indokolt, bogy míg nincs ele- j szüntetése tárgyában referált. Végűi ajánlotta a gendö telep elegendő közfiaaéggel, addig feleste-! vármegyei tanítótestülettől eredeti, amis indít-gés is jó közlekedésről gondoskodni, me< nem is \| vány elfogadását, bogy a nyilvános isko-lehetné ast lenntartani, de ha megless smaa,; Imi vitagáialok töröltessenek el és helyettük akkor ez önmagától létesül. A Balaton kultuss I lépjenek életbe as évzáró ünnepségek. As előadd ügye pedig stunynysdt, mígnem néhány lelkes érveit éa álláspontját a kisgyűlés is oeslone. férfi a mozgatom élére állt s bátor kezdeménye- — Altmnn Mór járási alelnök, a vasmegyei zéssel s nagy kitartással megalapította a Balaton- tanítótestület nébásv oly indítványát terjesztette tavi gőzhajózási társaságot, mely réssint saját elő, melyek vá emenye szerint mar túlhaladott erejébö, részint a kormány és a parti vármegyék > dolgok éa igy javaslata aa volt, kegy a vasme-lámogatásávst aig egy évtized alatt oly ki üoő gyei tanítótestület nemes Ügyvkesa et éa hisgat-legjobb közlekedést létesített s isrt lenn, mely mi kívánni mát eliamervr, ások fiUtűtt mégis ténoook napi-—\| valót aem hagy hátra. Ka ima azóta egyik fürdő- reodre. A közgyülés est el is fogadta. Ka oiaa telep a másik után létesüli s a mi tő, mindegyik Kaán Irma járaei pénztáros beszámolt a kft habár nem ia rohamot, de a biztos ée fokosalos pénztári állapotáról; több kisebb nagyobb folyó fejlődés utján hslad. Hogy pedig az erkölcsi cél, a Balalon-su tuas emelete mellett s részvényesek érdekeinek is bű sálárja a társaság igssgslóaága: as kitűnik a (. bó 14-én Urlolt közgyűlésén felolvasott jelen tésbö1, meiy sikeres működésétől számol be s mely sserinl a tiszta nyereség a molt évi álbosattaT együtt 8846.06 irtot teli ki, melyből a tartaléktőkére 70466 Irt, az Igazgatóság jelenléti jegyeire 260 frtol, a felügyelő bizottság dijasásara 126 frtot 700 darab részvény a viszálykodás, a visszavonás, az egyenetlenség__ lobogó lángjai égtek, ma béke uralkodílí, szent szelvény 10 Injával (61) beváltáaára 7000 Irtot, pünkösdi béke. Az emberek elfordalnak a párt.ja boglári kikötő javitáai tartalékalapjára 100 frt karétól, egyesitett erőiket nemesebb folsdatokoak as álalakiláai ée jevitási tartalékalapra 800 Irtot Ügyet elintéztek: néhány indítványt elfogadták es déli egy órakor az ülés bevégződött Utáana a tormási vendéglőben Uraaathéd volt, mely alatt kőesőn tőket moadiak : Hajyati Sáodnr : Wlratéss miniszterre, később a jelenvolt egyházi lerftakra; Btrkoties Józsel (plébános) a tanítónőkre a tanítókra; 8oloy Sándor: Berkovics M. nyug. és korosat érdemkereszttel kitüntetett tüitón; AUimhh Mór; Hajgató Sándor járási és Soalay Sándor megyei elnökre, Berkovics nyug, taaitó megkötzönve a megemlékezést a jirási kör Ooa-szes ttgjaira. — Ulráaéalái A Umtféht kerékpáraoá szentelik, nemesebb törekvései elé. eélokat tűztek a noleárok az alkalmazottak segélyezésére asánt tartalék Sport-Egyesülét kedvesó idő eseten pünkósdhét _l____ ua , . . .11 !. .. I I _ ■_____I fan SUUmuL I-m T.la nmAmd kjL, Ea a bonatyák, kik hazatérnek a házi tűzhelyhez, ezúttal a békét hirdethetik választóik előtt. Az országgyűlés második ülésszaka be vaa reke ztve, az aj meg van ayiiva. A béke paktam záróköve le van téve. A házszabályok revíziója által a pártok kiegyezése végrehajtatott, mintán [ ^ktVéknénztárt azzal az utolsó félvételt is leljesiielték. Megnyug-1 vásaal tekinthetünk visszs az ntoitó belekre. A pártok kiegyezéae, a mint azt Szélt Kálmán tétrehozta éa a mint az a mostaai minitzlerelnő alapra 400 frtot állspitotlak meg és a lennmaradó 486.40 frt a jövő év számlájára vezettetik át. Ezek után as igazgatóságból kilépő gróf Andi réaay Géza és bárólnkey István igazgatósági tagok egyhangúlag újból megválssztstlsk. A részvényszelvények beváltását f. év május \| bó 15-én kesdte meg a magyar országos köspo- ti főn Zákinyba tesz kirándulást Találkooáai helyt Központi kavéháa. Inda áei Idő: délután 9 órakor. As egyestlet nem működő tagjai vonaton I mennek>-> — na utolaé Isten veled. Nyert Sándor liaztkemkédő volt Keszthelyen. Viszonyai agy [alakultak, bogy a hónap elsjén el kellett költöznie a városból mehet nagyon megszentelt Mikor a város halért hoz ért, fölállt a kocsiban és tokár keszkenőjét a város leé lobogtatva, kiállo\'ta: — Isten veled, Keszthely többé nem láttak I Alig mondta ki a szavakat, mikor kirtalea I egyensúlyt vesztve, kibukott a kocsiból s fejjel Nagy-Kauiwa vasárnap Zala 41 wám (4. lap.) 1899. máj (la hó II-én kteié oly s>ereapéi lenül ishani a fcőve« álra bogy agyrázkódást neavedetl 4a kiaoa szeuvtdés után maghalt. — ltcklié. A „Zalavármegyei Általános Tanítóié l(U«(" tömegi 4a tapolcai kúra (. majut hó 87-én délelőtti 10 órakor tartja Sümegen a népmkolák III. kastélyában ez évi Urául nagygyüléaét, melyre a I. tagok ia leuQgybarAiok tintaettel meghívatnak. A gyüléa tárgyait képetik elnöki megnyíló, jegytököayv letolruáM éa kitelesitéee ; Maifáy Jóitef oaabrendeki kartári lelolvaaáaa e lelett: . A gyermekek önievényaégé nek fajleaatéae a népiskolában i — ÉUt Károlv sümegi kartán munkálatának lelol vasán: ,A nápiikola uj tanitáslervesetéröl; — péos-áe könyvtári bizottság jalaotáM; — a központból eddig irknell teendők letárgya\'áu; Kimip Jöttei etndknek a mandatam lejártával a mage ás a tiastikar nevében való lAöezöoése a uj válaastás meg ejtése; netáni indítványok ; végre a jövö gyűlés helyének a Idrjének megállapítást és kát előadónak blsloalása. — A yiltirniitirek 19 penlje. A Hagyar Puatamealerek és Kisdók Knye(Hetének ■ott évi aoveaber Ni Budspestaa megtartott fálastlmáayi ülésén Kelemen Lajos, ns intézet egy leikre latai tagja, 19 pontba laglaMa s postamesterek éa kiadók kiváasimait. A 19 pontot a »á ss«i»ány általánoseágban atlogadta és ss elalkaéget swgbi«ti, hogy a javallatot imulmány tárgyává tegye és tertoaasa sst a legközelebbi köegyülé alá. A kősgyttléa padig s hónap 284a lam Budapesten a Fekérió>aaá ió nagytermében itt avar aldöatéat, hagy a 12 pont proklaíaáltauék-a Illető et banyujtaikfc-e a kereskedelmi mialaalaraek írta üléaftnk eaarint a javaslatnak biaioekílá\'áea vaa rá, hogy a köagyttlai egy«rtelea»mel elfo-l^ , „jfcodik pdia éa kérréay alakjában nagy küldőttsésgel t>\|t\|tt\|> a kereskedelemügyi mioiaater elé lerjeesii. A 5 lavaalat több poatjai nam qjak, 80 eea-tandő éta skrgeti már rslaaíaaoyit ea a kar S kéri teljeailésüket érröl-érre, különféle módon éa alakban, de aiadig rgyérteieaben. A kiváaaág jogeeulieágát mindig elismerte, de még eddig sohasem éreste magát olyan anyagi helysoiben, hogy ietje»itaa ia; pedig nem kelteit volna egyebet lennie esak viaattlordiUai agy réeaét annak a talsslegnek, melyet a posta ia taviffinléset mini állami fláletág leimutatott — lalalaafired aMgaytlésa Ba.aloa-fűred idei aaesoojának ma, pönkóadvasárnap lea< aa ánneples megnyitása. Ez alkalommal nagy mulatság leat as otísai Kisfaludy vendéglőben. — A kéaéptakalák aj taalarval. ftrrmi. évekig t .rtó, alapot tanulmányosáa is tárgyalások után, a középiskolai tanterv reformja végre megtsQletett Wlaimcs Qynla dr, va lás-tt kösokialáaügyi rinisstar körrendeletei bocsátott ki a tankerületi királyi főigazgatókhoz, mely a középiskolák uj tanterveinek élei beléptetésére nézve ad tájékozáat éa utasítást Két évtizeden át gyűjtött tapasztalatok, modern szakfártak meghallgatása a az öaazea vélemények lelkiiame-retea mériageiéae ulán hstsroz\'s el magát Wlaaaics miaiasler e uagytontoaaágu lépésre, a mely hazai középiskoláink történetében uj érái leceatani van hivatva. A legszembeötlőbb momentuma az tg tantervnek az, hogy a fölösleges tudnivalók kikOasöböltetnek, ellenben haláro ott tormában lép előtérbe a nemzeti irányban való looloa buafogyaiatái léi yeges apasztésál idézik aiö. — A körlevél aláírói köst több vároei képviselő is szerepel és mivel ezen U y tényleg s város egéaz közönségét érdekli a szóban forgó azsbályrendelet i— tervétet, mely legközelebb már tárgyalásra kerül — bizonyára élénk vitára log alkalmat adni. — Fér\|\|gjÍlki»lá«ok Flt/rháxAn Nagy-Kanizsától alig másfélórányira fekszik Fityeháza község pár száz lakossal, akik, békeszerető törvénytisztelő emberek s csak elvétve adnak dolgot az igazság szolgáltatás embereinek. E jámbor község most a\| legborzasztóbb bűnök egyikének fészke lett s csak a hatóságok éberségének köszönhető hogy benne a férjgyilkolás rendszerré nem fajult s a kis helység országos hirhedtségre nem tett szert A falu lakossága tudta, de csak suttogva beszélte, hogy Sifter György 1897 dec. 19-én nem természetes halállal mult ki, hanem hitvese emésztetne el patkányméreggel. Sifter György hulláját annak idején boncolták is, mert mérgezés tüneté-tei között halt meg, de a boncoló orvosok tuberkulózist észleltek, a halál okát ebből magyarásták s igy az eljárás nem folytatódott. Folyó évi január i6-án Bogdán György halt meg ugyancsak mérgezés tünetei között. A boncoló orvosok ennél tüdő gyula-dáat állapítottak meg s a halál okát! ebben találták, A nyomozó hatóságok azonban halálesetet már gyanúsnak a hullarészek vegyi vizsgálatát el rendelték A vizsgálat meglepő eredményuyel járt A vegyész kimutatta, hogy a kis mennyiségű bulla részben feltétlen halált okozó adag arsen-méreg van, tehát kétségtelen, hogy a halált mérgezés okozta. A mérgezés gyanúja Bzv. Bogétin Györgyné ellen irányult arra, aki már most \' tehát férje halála után négy hóra, újból jegyben járt bizonyos Lovtik Józseflei, aki vde — mint hirlik — szerelmi viazonyban állott még a félj éltében, Gyanú van arra i<, hogy a mérget Bogatinné 5i/krGyörgynétől kapta, ezért folyó hó 19-én a vizsgálóbíró a másfél év előtt elhalt Sifter GyCrgy hulláját exhumál tattá, s a mü vegyész által vegyileg megvizgáltatja. A vizsgálat egyébként nagy erélyiyel folyik. Bogstin Györgyné, Sifter Györgyné éa Lovrek József le vannak tartóztatva. A terhelő adatokat az alsód ora-borúi csendőrség gyűjtötte össze. — A balatanperil vasal nigy végrehajtó bjzuttaiiga a napokban (f. hé. Iáén) Balatanlüreden tartott üléeében, melyen az érdekeltek igen nagy atámaal jelentek meg, kösiftk Jankovick László gróf Zalavármrgye éa Fenyveaey _____Ferenc dr, Veazprémmeáya lőiapánja, Hertelendy kiképzés, a nemzeti szellemnek alapoa kimfive-1 Ferenc és Reé Ferenc elnöklete mallatt elhalás lése. E mellett nagy teret nyit a testi nevelésnek, rozts, hogy a vasút kiépítését egyelőre csak valamin! az esztétikai és müéraék kiképezéaenek. Balatonfüredig megkezdi. A vasul tulajdonképen Segélyegylet-szövetkezetnél a legközelebbi hétfőn, aaaz f. hó 99-én eszközöl eadök. A dél-salai Takarékpéattár segélyegylaléoél pünkösdhétfőn a péaálári órák megtartatnak. - Dekáa/iék lg/elmébe. Bármily cigaretta vagy pipadohány ki\'ünő jé israatavá válik, ha hozzá Möratbonl kevertkik. A Mnrathon aem egyéb, mint kilttatf gyégytűkeverék, a nikotin ártalmat halasát megszűnteti, miért M minden dohánysónak ajánltatik. Slaált HaeptiaekM agy saerépaa.aaaljaa haa\|, aéimietM, aaáesaa, káé tnaka, agy kaarka élkkitital Mwkksl a lap klsli Mvaialilii Anyakönyvi hirak. HilaMáget kéléUek. Mia/lménss Aatal, aeedearrettU — lakass Vlktériárml Saaké Jé—t, sérgjéri maakát — ViM AaaáeiL Harrálk Jéasf kád saaLa — Beleg ÁaaáraL Mmatk J&tmt seeké mfU — IliUr késiáraL ▼sBag r (Wla\| /éaatf Mekecala — Usia Beaáhával. Mult hét halottjai. fant Jáaes, kr. IS. éres iuM ■ Mm. laAaeaa Tsrtsis &sr. Wliklsr Mlkáljei lar, 7S éves awgéaaé Seaeam Fsreat, rk. 7S érte. MUalraa, SellM Asui rk. 44 éras ■islis/imstl. HákevM tstráa rk. W érte glaalr. Sáreljr Máris rk. aagjrM Ma, -\'-asth laáajra. Színészet Nyilván való a tanterv reformból az a ntzua, hogy átmenetileg előkészíttessek az egységes középiskola s hisszük, bogy a tapasztalai igazaá-got fog szolgáltatni azoknak, akik a modern kö-zépiskolai kiképzőében ezt a célt iftzték ki ei-kendőnek. > — A aekitaiéaystelt tzsbályrenét Veszprémtől Tapolcáig volt tervezve s aa Oaasaa türz-reszvé iya> már jazvesva ia vannak, de mialán Zalamegye pénzügyei olyanuk, bogy a közgyűlés által kilometerenkiiit megszavazott 8000 Irt hozzájárul álra fedezeti alap nincsen, nehogy a nagyfontosságú vasul ügye teljesen elsekélye* sédjei, a leheötégbez képest slős<Ör csak á -Ut A városi tsnscs a képviselő testület határo- Veszprém-Balalonlüred közöli utvonalat építik salából nyomtatáaban megküldte a vároai képvi-1 ki. A Keszthely-Tspolcai vasút szintén a meg-salóknek a kBtvágóhidríl, kutvdgdiM stb. azóló \| valótulás s\'adiumában levén, \'óbb mint valószínű aubályrendelet tervesel. Vendéglőtök, mészárosok éa heotaeek számszerűleg negyvenhármán körlevetet küldtek szét a vároai képviselőknek, mely ben kimutatni iparkodnak: .bogy a tzabályren-delet-ervezet t>bb oly intézkedést tartalmaz, melyek a mészáros és hentes iparra teljesen lesújtók, töt részben oly természetűek is, melyek ezen ipar űzését teljesen lehetet enné teszik, a mellett a legfontosabb élelmi cikknek a hassak Mertelen megdráguláiá\', tehát a dolog természeténél lógva s közegészségögyi szempontból oly bogy rövid idö alatt az egész vonalon ki log épülni a balatonparti vasul A nagy végrehajtó-bizoltság azt is egyhangúlag határozta el, hogy kiépiteadő vonalat leherazálKtáara is atkalmaa módon vdlamoa erőre rendezi be. — Magéijregy lati hattaétéaek. A ZUa. megyei gazdaíági takarékpénztár 8 Jgélyegyleiénél, valamint a nagykanizsai Segélytgyltl tzSotíkmt-nél, pünkösdhétfőn nem lesznek befizetések. Az ezen a napon eaedikaa heti befizetiaek, a ,Qzz-datági Segilyegy etnil mrdán foíyi ki 24-4, a Szerdán ShUj Anna drámai aainmflréasoő Szud-rmann drámájában az > Otthon ben igen előnyöeen mutatta be magát Saép színpadi slak. éppen olyan, mint minőnek a szerző as ö Magdáját leírja Gyönyörű organummal bír, metylyel igen diszkrelen bánik; nem kiabál, olt a bot oaak beszélni kell. Higgadt, gondolkozó elme, ki csak ott érvényésiit s benne lakozó nagy drámai erőt, a bot a helyzet megkívánja, miot például ott, a koi aa anya szív szólal meg benne és Ktler kormány tanácsost {Púloíaf) kiutaaitja, vagy midén édaa atyját Schwartae nyug. alesredeat (Halamy) tálja összeroskadni. Igaai élvezetet nynjtotlak azon párbeazédek melyeket az apa leányával lolytalott, mi 8oda Annának éa Hmimay»mk agyarám érdeme ; általában ez volt Halmaynak egyik legki tBnőbb alkotáaa a nini idényben. Halmaynak teljea ellentétje volt fWrtay, ki tsío a idagaaaá lelte as embert; dr. Keller kormány tanácsot helyett egy dadogó boltot segédet láttunk, ki zavarba jő, ha a vevó olyan nyelveu bénél hozzá, anlyet ö nem ért meg-; a vevők ilyeokor a faképnél szokták hagyni a segédet éa bogy 3wias Anna kitartotta ezan tortarát fényesen biaoavil drámai talentuma mellett. Miért nem adták Keller aaa* repét Nagynak vagy Sárközinek? SaaM Ferenc a nelidkepU lelkészt igen rokonszenvesen adta és ka Tiutaf^ i kiállhatatlan nagynénit élethűen sk rts bemutatni, ehhes teljesen felealeges volt neki olyan öltözéket magára venni, minőben nem aaokáeoa rokoat látogatta! lenni, hanem a cselé dek asoktak piacra menni. KSef Kornélia, Magda nővére igen kedvre, de Öltözéke nngyon lakó volt, jobb családnak gyermekei otthon ia máskép néznek ki, főleg a sok, kiknek hadnagy vőlegéayjelöltjük van. — Soám Annának éa Ralmifitak aokat tapsolt a közönség is több isben lámpjk elé bivta. ,Wn Anna belépésekor egy szép virágkoaarat kanon, mi asép megjelenésének szót, a második felvonás után egy hatalmas babérkoszorút ayqj ottak lel neki, melyet megérdemelt előkelő, hataaoe játékával A közönség a vendégfellépte iránt asép érdeklődést tanúsított. Vé eményűnk az, hogy Szán Anaa k. a. mindazon kell kk«l bir, hogy bármely vidéki uinpidaak csak díszére és előnyéra válhalik., — Csütörtökön Lili operettet adták Lé—» Sárika ,a közönség kedvence* jutalo ajilikám. Szép kÁönaég jött öasze, bogy a bájoa Lilinek elisaMrwél és tetszésM nyilvánítsa, sajnos es nem ■Ortéft olyan alakban, mint Lévay Sárika est igazán megérdemelte volna; egyedül a tapsból jutott ki neki bőven, de hát egy igazi szinénnő est tán a legszebb jutalomnak tekinti, mert aa spontán megnyilatkozása as elismerésnek. Pün-chard tüzér uerepe 8drkiioM jé kezekben volt — Pénteken télhelyárak mellett: Drtifw ba-pífdny került uinre. MM május hé 91 én •»Kxon előadás teljesen rehabilitálta a boldog emlékezetű Fekete-féle színtársulatot, melynek egyedüli hasasa-darabja »oll a Drevluss kapitány. Hal may sónábsn ada slő, ds a közönség a léi érskst is sajaálla, olyan kritikáu aluli roll as előadás éa a darab kiálllláaa Drey(ui>t Palotat karnagy adta, kit as alkalommal először láttánk mtat szereplő színészi; a közönség sstvesen fogadtat nép, rokonszenves alak, kellő intelligenciával. Érdemesebb darabban ia sslvesen latluk volna. — Szombaton: bérlstuűnstben elöaaör adták a OiMat. Aa alőadáara visszatérünk. Szívesen reglszlráljttk, bogy a asinlapokon ss igsgató közzéteszi, miszerint a még ás mm wIliit! béfltlMilpényik a mly hátralevő Maiitok bármdyMre értény etek, A hátralevő előadások pedig a következők: — Vasárnap d. u. ,A ptlukei nitirim\' este A Okik operette. — Hétfőn! d. a. „A lem-leányok" este ,A betyár kendtje\' (Hdmayné jutalomjátéka) — Kedden: Ohák vagy i egy japán teaház története (harmadszor). — Szerdán: iA wtthaju (8árközy jutalom játéka.) — Csütörtökön: ,A hitelen* Brsooo uj ssln-möve. (Halmay igazgató jatalomjátéka éa bucsu-Sttadéa) Törvényszék. - Végtárgyaláaok és Hé\'ethlrdetéeek. -1899. éti mijm hi 24-én (sserds) Csalás vétsége miatt vádolt Sági Jánoené szöl. Baj Mán s tsa elleni ügyben vegtárgyalás. Lopás bűntettével vádolt Sós (Piroska) György ellent Igybeo végtárgyaláa. Kétrendbeli lopás bűntettével vádolt Hullsl Kati ellent űgybea végtárgyaláa. Lopáa bűntettével vádolt Taródi János elleni ügyben Ítélethirdetés. Lopás bűntettével terhelt Markó György elleni ügyben ítélethirdetés, — Emberölés és megyei tzabályrend. ütköző kihágással terhelt Simon Ferenc és neje szűl-Szólák Juli elten! ügyben Itá\'at hirdetés. 1899. éti májút hi 26-én (péntek) - Lopás és orgazdaság bűotstiével vádolt Kutlner Mór s tsai ellem ügyben végtárgyaláa. Lopáa bűntettével vádolt ifj. Köller János elleni ügybea végtárgyalás. Kétrendbeli msgátíokirsl bamisitáa bünte\'lével terhelt Szabó Jóim! elleni ügyben iléleibirdetés. Okirat hsmisitás bűntettével terheli Horváth István elleni ügyben iléleibirdetés. Ssemérem elleni bűntettel terhelt Pártó Ferenc elleni űgybeo Ítélethirdetés. IRODALOM. — léé isa ■ mÜsi Makéískasslé ttspsagsrávsl s virág iliattal, a aadár dallal, a tavaaa alaéaa fosxíséval éa a kara lkodénál Ákw a „Kip.a Caalsdl Lapok\' aa-aak a )>g«IUi}edUbb Ulaattrilt aaialndalai batllapaak Wgalébbt aaéaákél Útjuk, taaak isAnastéiéai és kladé> klvatala i« balyiaégot váltaatsiett, j«Ualag lililütii VI., Saaaév-slaa II. sséaialatt vaa taaak aa alékalé batllapaak a kliitti\'—1 . m aaail la lakább Irdakaltil io\|» olvaaé-lakat, surt • lap alaéaa \\t talajésasáfa aallatt «4k a lagekaébb U : agy évrs ff írt, lélévta S frt, aogyodivra 1 frt 50 kr. MdatvUyaaáaot lujyea kaié a klaéékivalal kiváaalra. — A férig éplééal lllasakat Uaortati Is aagys-ráaaa ér. Qyouby Oyala, ssgy aaakilának aaat asgjatöat flaotébaa. r.)utOa>l aaráa a gMg ípltóiwt fsjlUdMask laljw tartásaiét ii kft képét adja. A lioaarosl kor taapiosu vollaMpaa agy kaaar* volt, mttf aa Istaa képét is Katarit rtjta aagakaa Msst UgíalkWi sgy oMoaeraak ulott aaki, natyttak klagi* tatejét két fatálon tartotta. Uaébb ás aaalapaar kérftliUlt* as ogiis IsaplotaoL Fasalepak voltak nsk, lagtélabb ka oalaai agyaggal bavoatak. Caak laaúa váUaaatt át bltaploa kéaarawkká. Aa átálakaláa ix olyapiai Hars lostploaos aaat tágba, a aalyaak torkaié faaaslt\|iall agyáéi stáii kl—stupókká eaarálték íal. ügyet •gyat maba» meghagylak a ía-táask kéaát, aoúékall s réft aijáráaaak. Bal ss agyat Paaaaaiao Bég látta. A kWpitéa Mtáa aa uslopokat Uljaaan álsIskttoUsr A tép aayag sáriikét a dér osslop ériaU n«g lagtavákk, a Kfitlsa. agyart owlopléí, IS rovátka falfali kanaaaadé otxlop. la ion aagaaabb Qaonubb alkotása, talspsats és aéviaaiaa alakított Mo vaa. Kwerabb ■ ritkább aorbas áll agyaéa aallatt Vslaaoes/iitek virága aatáa a karlat-hosi, issdsf élsaévW, áarat akaalkat-lsvalolvii, kéaayaé alakjával, asljr jiiasva aaail a trlfl/pluk ia aatopak vésett é—karaátw tekéi Gjonlay kéa/n a Hfj Képos Viléciértéul II. kéMa ariv guitg váilaWaak aaat asrfelsat Sá-ik láaaéa Ur-l/alja a (Sré\| építési >Utank hjíMéoil. As eféas k«Ut ára élaskétéskoa S írt lUsté 10 kr. Hotaaklat HJ ISsot Maik aof. A aaaka réalaUsatén* Is kspkalé, a klaééUnaaécnál (Béval Tastvénk Ind. lat. R.-T. Badaptst OlIW-at IS.) — Aa léi\|ilil\| firflakaál éa aékaél Irta ér. Bajéa Laloa oostoal Uaánwié. bséapsstl .daforvss \| MfUlaat Dokrsvak/ ia rraaka klaéáaákaa . k .pkaté ala-éan ktayvkarsskaééabsa. Ára SO kr. I kis kéayvst aalafoa .iáalb.tj.k alaésasksak, kik a •alatt Hál lé igévé váll Iéa(«si( tráat iré.kl«da.k. As orvosok néaéra íratott aaaa al a lét\|sask Makébaa, klkaak tMtafaégit a Isgtébb aaatbaa vaff aaa Oaaartk NI •léffé, ragr aaa bslraaaak rá élig oalvt. Do kall, ba<j éfdaksUs a alvelt ktaéaai(rt la, aoct taláa m as afrWáll katagaéf, aal/nak aapaléaéaébsa, aa/kllialkas is gré(7Í-léaáhaa afjaaélváa aajyobb satvapa raa a kémjraastaak, alat aa srvosusk. A batf«f skait, kalotkosasM, tlaautt ia grécyltéaáaak IráajayalTatt ttoaarjék aaf aaaa klajr-vaaakéUl, aalv attél aluklatva, bofr lroéalaaakkaa •sskallaa téaf^ékoraa aanraraáaal é> —Ipáénál vaa SMflrva, acyattal as aabartaaario értékas (onésa. Mlaéea vssaé éa irtékss stvaasUajrajrá tasal a aávalt kéaéaaig aaiaéra, is kéaanéllévá aaokaak, a kik léaaa-aakat nrégfltaaak, gyoraakokot aavalaak, iigj taaitaaak ésaaakaak, kik s kásaaáakaa baléofUlaaak, téajlaf satabaa sakaaar asak éaaa(M, nn férjik taiaa Maaé \|Sk IdafM, a al allaa Uaat kalUaa Kátjr aaa lakat taaél oaSsalnaakk, aart alaoa batacsif aaa, aaij álialáaaaakk volsa is nagyobb klkatáas. (Mrájábas l\|«7-taiaa éa kéaayaa kilrtkaté, késébb bolaaarkal a zytraitk Jlaaéaik fsJlMiaibt, aafkéaitja a aankaarét, klkaaél a iMogtáget. Ba a kéa/r aagtaait, alkép alésalk aag, Ukp nrégjrliaak aat a asalidaak látásé sagykatalaal as aiagr saSai Aa a vevalkaa aeegaaelléetl aaa kaU éa kspkalé rtosM raiep sSéaékea IwBaalnéa. Közgazdaság. A ss. kJr. sssb. Adriai biztosító Ursdst ü<letí jelenlése, a mely a f. évi április 27-én megtartott közgyü\'ésen e őterjeeztetett, a következő tontosabb adalokai tartalmam; As élet-blztosilási ágasaiban 4898-ik évben kötött bizto-siiásl ügyletek 30,092.054 korona blztosholt lökére rúgnak s Isy a biztosítási átlag 1898 december 81-éa 192 millió korona tökét és 472,714 korosa járadékot tüntet kl. A díjbevétel 8,016,18(1 korosa tesaen, mlg a halál éa elérési esetekben teljesített fizetések 8,720.572 koroaát igényeltek, s ezenfelül fllggö károkra 641.888 korona lett tartalékba belyesve. As életbistoeitáei díjtartalék immár 40,088J80 koronára emelkedett. As elemi (lűs ée szállitaiány)bizloaítáat agaratok díjbevétele 16.006,490 koronái tett kl; viszom* biztosításokra 7.293.688 korona, kárflzetésékre j — a vis/ontblzloailókal illető ré<s levonása után — 6J86.476 korona fordíttatott ée eseefeM fűggó károkra 081-210 korona helyem eteti tar-talékba. A lűxbistosttásl dijUrtsIék a folyó évbes is saaporitva lön és pedig sem csak s több díjbevétellel aránybaa, hanem ssásalék lektal»-lében is, mely tartalék, a viseabistositék rássi* nek levonása után a tfiibiatoaítási ága tatba* 4 mi Ilié 601 876 korosát, a aaállltmáay MsiesétSM ágasalbss 181.984 koronát tseses. As 1896-lk év as elemi bisiosiiáM ágasatokba* még kedvesői lenebb volt as előadnál, miadaseaáltsl a mérleg végeredménye as egybegyű\|lö<t jeleaiékeay isr« tslékok kamatai éa as életMstoaitási űslet kadvesü eredményének segitséfével kielégítő. 400.000 korons levonása utás, me y ösaseg egy tartalékalap (kamatláb sllyedéoe elleaj léteaitéaére fordíttatott éa további M.üOO kórsa a levoaéM uián, mely ss 1899. évbes Izeteapó adókra belyeeUtetl unalékbt és u 1107-iki ér 11.M0 korona ayersméay álboaaiAaak hozzáadásával. 881.ÍM korooa felealeg ■outkosik. Eaaa 0amm> bél u alap« tbályassrü levonások kersastttvv tele után ép agy »iei a aait évben, résévé nyenkinl 160 korona oista\'ék kerüli eloertás alá. A támlát tarUlékaí 1896. évben 1,886.886 koroaávaJ emelkeduk éa as slöttQak Iskvó mérleg seeria* 58,298.800 korosát testen, aately. bői NI,297.600 korona díjtartalékai (tíaatáa. Ukáta vts-sbisi otitási réss IsvoaásávsL) 8,096.686 korona ayereméeytartalékal ée 1/199.484 korosa árfolyamiagadozáii tartalékul szolgál. NY1LTTÍR. Selyem damaszt 75 krtól * frt ét krt\| aéHwakém — vslaalst hkata, Mis te aataaa ■laaatSSg SSlfSI ál krtél 14 M M k\'lf aéta raa Hat, — a UfélvataaaM mttét, ab te abilliilkoa riliÉI faajaaoláliaaS >mailt te ................. alat kéakoa oálUteva, — : IBVKZBIXa ft. salytmfjáral (as te kk. aévart aaáUlté) SSatabkaa) (S) Sacrar livilnh. Svájaba ktllsini Wvéibélyat i Laplulajdonos és kíadé: fisch£l njrraör 3fM Bécsj Nők kősxőnhetik Szépségüket alté aorbaa a IsaksUlWIIlM, ll\|>HtaléláM aaafc alkati ée IsihlNssI Originál Pasta Pompadour kaaaaélatéaak, aalj aék. Br. A. Blm srvaa találaáaya - laaa aotpltéaaiv baaaaélata dédmk, 14* araaalal, lakllé aaép, ráaaaaélkkll arvbért sé, aé* a sugaaakfe ksrsskaak Is; — jétálláa aallatt (ellaaaeetbaa a pisa vlsassadaük) altttatatl a sasplét. aiÚfoltoktl, klalé-kalyaaaégst, vOrttatoltokat, klltésokst ét a Ur aiadaa aés tlaatátalwuÁgál — Már éO-év éta a lagaanaakk aiwégak-itxáabaa vaa, aalrlll blsonyltvásyok ét kálaayllatkcsalok sál alviaaakaél taaaakaéaik. Sasa isar Jéaágáaak ia ártalaatlaaaá(éaak alig UaM/ltéka a IS éve* feaa-álláa, aaly tdff alatt axsrféls aaar találtetoti teI ia Itat laaM •). — Bgy tégaly ára, aaly I kéaapra alig, 1.60 frt POMPADOUR-TEJ aaaaaal tajsxlnfi lokérra váltoetol a aa sissMrt, — aég axaáa aUa aaa tSaik aL — Eradetl Ivag 1.50 frt, Poapadour aaappaa 80 kir., Poapadoir-Padar i taanalil. avéa és frkér aaiaksa 1.25 frt. Vavéaljaaak Maalaaaal Wllhelaalac Bli Sr.«ws Slhaa Aataa Sli aad Braaeri Bésa, Fi alsralraaaa IS. catara, kik aa ag)«ésl kHaitSI s valódi Biz itattkaak. VéMaél aaak éloaatl sért ctoasgokat rogtujfaiiak at Raktár Nagy-Kanizsán: KREINER QYULAnAL tAA Richter-féle Hore[ony-Pain-Expeller Linimentum Capaíol ppmpoa ss Ml aigyrikiUséiik. Bwafimár »bb aat 10 év Mi Siaiaujtaak khtvéayaél, aaésséL lagaaaesatáaaéi IsM b miséig gTakrabhea raaéaitotk á v3MI la^Sap- apaioi o^mpoa. lasa.klnsvw kéakaas aOaatálit as Ml n i\|iniH1i1 tk, BWtrftnár MM aW 10 ér éa >Héali«aiWapWé lillraSIsálat iStlaartt* Uaivés)»tt, asés^ jagaaagaséi és is orvosak által baéénaéUaakn la mindig gyakrabkm waéaltottk. AIB Ábt-XcpeOar, gyakorta Uorgoav- Uataaat ilasviaés alatt, aaa tttkos aaa, kaaMa\'laáS sépaiaré Uzltzsr, aalyaak agy Ustartíslaa mm koSaaa klisyital éó lat, 70 kr. és 1 tt ívagaokéatí árkaa Bujdosta aaéaa pégyaaartártaa UsstaOsa vsai msktér: IMk léner atmuntmU BU BevésbUi olkataaéval akfc MaiskTrtéká atéaisá vaa áa«akakaa. U aaa akar a I vígat „Ssrgsey* védjogy is tUebiar oaégíagyaés aéikáJ ml Ftiohter F. Ad. éa társét, isba. a Ur. aérart imilHék, RudolaUdt (tkUk+k,* IsÖSak, i naésa i 5 i N agy-ltaniz-a vaaárnap Zl« 41. sfám. 0 lap.) 1899. rotytt t>6 11-én OOOOOOOOOOOO 00 >00000000000 ö Igen liUliu u utazásokon. - M ktinilil i\'ü ittzkila. 0 Egttrtáglgyl MMfW aagrlrtgálva (Bizonyítvány kelt Mécsben, 1887. jnl. 3-án) 119- KERÉKPÁR RAKTÁR UffflER ULLMANN ELEK a világhírű <wkrrr.kr4Wk.il NAClY-ltAIfIZMAN . „Primlii helical" fflképvteáiil ti raktára. kerékpárok KitQnfl járású ét solid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt 110 frttól felfelé. MlndenNeMÜ krrékpár nlkmr^zek Ml véleuléáku. Mlf^krk lagyra ál brrarnlte. "srsr Mim H\'iVW\'j/ft rvOJ) KoszónetnyllváDitás, ö Fensége SALVATOR LiPUT fáherozeg- udvarmesleri hivatala. Allntántw áabtalára-gyár, ő otáttárl én Királyi Ftaaágt Htlvtlor Lipót Mktraag reitálMvttl wrz vsa elégedve m ubttlUlpptl kilelt oaipákkal. 0 Ftttágt IismwIiIi gy.lag klráadaláaea kaaaaálla • caipAktt át átaala, kney lálisl mm fáradtak agy ti, alít tl> káaóaaágte eijptknil. Köldök tgy pár vuilán«^)»l \|illt, hogy a tasak a alattiéra káaailaaatk aáalkal atketllalpbáiáaetl, tgyantaaál a elpáea-áff lát. bair * raSátmlpIk éa alyjék laaaaek, aál a tatán küldjék iéa. Hiaaattk, kan • lasaurtlpák áa a\| 4a rp aly arzMrMk, a atlal atrafrlrUk tallak a ama- laaaslpak. Zágráb, 1808. Jallaa ká Ma. KRAHL, liaaaárkaplláay Mtgytrtmág roll ailtlwkrtlitOkt, t kOtlgtigtiáti Urátág tltákt,.a kAvttkt táktl IrVas Tlttltk Daklfff art At ttkatbtláll «iipák klila>tfc»«k Mtutyalltk, nilárdta é. palián Járok atgttlnl alaáaa UWIJáMa. agy bogy — ul kiMta — lább.Jntn aaal lovább trrttláa tta Igátytl. ItlrH Itaattái kofául Dátiatt. IM7 éti atpltabtr IMu. Tlwulá bírt 11S\\\|» WEKERLE SÁNOOR Óvjuk lábninkat hidegtől, nedvetwégtM ég ~meghüléatoT. Rlnca tübbé lábfájás! Sem tyuksiem, aem Izzidói láb, aem bflrkaményedi\'a, aem lábdaqanat, aem lábégée. tl Bávid idti TlMlát alán aa ak»«ayebbál a Járása annak,..... ár Méaree-ftle, aa eg áaa »lláo» aaabaéalmaiott aabaatuip láaaal látja al. UruMp 1 fr( »o kr, ipÉ <10 kr., homoktalp 4© kr., gyermekeknek fele, ás atbatllalpbáláa klISaiaágát lagjobkaa Uaoayll\|a, kogy arait kir kltlt badtrrrgark éa a aa. kir kaatádiágatk rddlt tv aaa pár asálllUalatt. Saálílláát oaakla alátvátttl, vagy a páas iilöltgra baklldáat aallatl. falvllágatlláaok, protpaclttok áa kátaáaatayllféaltáaek tagyaa. IC Vlaaaatrlatlékaak a«gr«ltlíi áreageda^ar, <gg ÁltiklánoH Aibriláru\'gyár ktl. II lártatág BUDAPEST, VI., Szlv-utoza 18. legjobb és legolcsóbb W Fegtíiztlté-szfr Z A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégségéi Q a fognak tiaztilására. Ehhez felette szüksége* valamiféle fog- X iluiltáairr használata. jC Mh Nlaéiaátl kapkaté Z OOOOOC OOOOOOOOOOOOOOOOOOOD XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Még minden réaztvett aratógépvereenyen, ép ugy IHOH. inlin* hó 11\'én HÓDMEZO-VÁSÁRHELYEN is a két eaó díjjal arany érmekkel lelt ki\'ttntelye. Mc CORMICK a világ legrégibb arató- ée fűkaszálógépgyána Chicagóban. Magyarországi klzárólagoe vezérképvlaeléeége: BUDAPESTEN MÜLLER ÓS WEISZ BYAll tlaa él. Ajánlják: ale<ne^bl/ba\'ól»hMOCORMICK „HPNQAR1A" kévekSté aratógépet, a M->káletaseli\'i MC CORMICK „DAISY\' marok rakó aratógépet és s legujal.b a legjobb MC CORMICK „MEW 4." nikaszálóitépet Ma CeraleK lyártaáaya gépik káaalatai tlkiletcaiágit Sáptiak aagy aaáabaa, a gtadák tel\|ta aagalágtdátára aa arnág alaáaa \'rátaáa alksáéabaa vasnak. xxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx MArflfhnn W «l«l"» samatoá gyágyftktrarák tttzzutl aalgarelta- áa plpadokánykes. QrUmnmel ta\|)\|a aa aaber kllátá lul.Jdootágal alatt Dágyajtva bármily áokáayaytl, aa alábbi ágalá talpfa lat alváta Altgtgáanágtaakk kavaák aalgartUa át pipa* éakáayka \'ptklsln tat, kogy Márai kot a nikotin trtalaaa ka-• látál a gyomorr* parallaáljt, mllldaii áohátytáaak aálklllahalatlaa LTit ráta plpaáakányayal vagy négy ráta cigaretta. . d«\|)áaysyal ktvorlttlk O\'vMCk állal alaáta éakáayaáaak ajánltatik Min taaaug 80 kr., kit eaaaag le kái í-vkilía rágat áa taaaagaláa plpadakáay l kttléa etigaratladakáay rátáért Prábaklláaaáay: Ua kia taaaag bértntnlvt t Irt SS krajaár aláavát atllall Vltapultladikaak jdrtdalaaad. - iss- kéaalMI NSrath Tlv\|i4«r gtfgílMéfi «ráe at, VtaárkáprlaalS Mtgyaroraaág áa a láraaraaágak ráaaára: Ovor/.Nák alánosi beviteli ügynöksége. aUDAMMT. VI. Oy ár-e tea* 43. Nagy-Kanizsai képviselőség: Markltrellrr U.u él« xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nagy-Kanisaa va-ár.iap g0000000>00000000< 1 8 Keresek 1 fUszerüzletet italméréssel „ kaposolstbsu átvételre Calm » k (adóhivatalban. íií í o ÍOOOOOOIOÖOOOOOoOO xxxxxxxxxxxrxxxxxx ZaU 41 szám. (7 lap.) 1899. május M 31-éa MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE Buihlpimt, V., AUnMmnuH-Htmt 31. na. Az AMIANCE, PLATT ét C#. A V. VERMOREL féle Hllll>Hltil grI IM«klrt hÉCLAIRm prunoapoi u -fuu«> IcendOlnek „ADHIANCE" kéwakhté , ■iritoill »rHé te Wfc■■■!* \|«p»l—k KÖIZEOEN\' Dr.Dreiszker Józsaf vizgyógyintézete aeáju» hó 1-161 Byllv». Rendszer Priaalls éa Kaelpp. Gondos orvosi felügyelet. Kitünfl ellátás, igen jutányos ár. Az intézet minden Higinikus körülményeknek meg-felelően be van rendezve. Legszebb gyógyeredmények kimutathatók. ri layiif ltjn. \'a-mwSlai. M«éréUg«e kéjtvlMlete. Minden a mezőgazdaság kereté be ( tartozó szükség Intek, mint: t.ff dobot ára: \|l forint 90 krajcár. Utánvéttel vagy as íM vetőmagvak, műtrágyák, anyagok, szerszámok, gépek stb. Ii\|l»1l»ymll ImmU Haktéaa ZMST i uiiitteut alapaiakilfall 4a kareafctat WU»r ■ujtlfl „fZLZTt ÍatS8ITÓ".Jél kárUatk lipn la llrawhi M«tai«. KLTTHIA a bőr ápolására szépítésére ós p.. -J _ finomítására 1 Ul U. 6 ■ar Uftiiktiikk iiimu, tel isnaiii nsn. — VkUr, rfeaataia. 4a rtrp — wcylltf aaaJjakH ka ajtalra Dr. Vekl l t. Ol Kir. halt Utal m Kllemer* levelek a legjobb kftrftkbO) minden dobothos mellékelve vannak. 6 TAÜSSIG GOTTLIEB kit. M«ari kllini nnm éa lllafan Ijir IMa. V Irak tár BÉC, I., TTallaaUk a. HaphaU a leglIM lllaánser gyégyirkemki ( áékbca te gyégyuertérfcaa I.-Vaaltaáa i Alt te \| Ilka, Keleti I. ler te Kreiner tiyaln eégekaéL Fiacher A. Klein József Mautner H. Bála Neumann H. Szabd Sándor Weiss Sándor Zácherlin ZaiMSIII ! Bauer I. Ksufmann 1. S. rktif i Kreissler Géza Bchwarz R. Fischer Simon Vakl^ifMái Weller V. éa Saaa kU tkaanáre—i Berger Mikan RaoilMs Nádaai Alajos Zaboraky Károly Zabusek Károly Roller Barnái IkffkkM Dedinaaky J. győgyta ftnk i SóhleifTer M. ü. rtflak Kramarits Vidor Soslerics PtL Bodis llályás Dareay Kálmán Márkus Salamon la I 110-10 ■ea pnp\'rzaenkábao! \' Egyedül csupán üvegben valódi EZ A NZEB IGAZÁN t\'NALHAT ATLIBT, tíVÓkKUKH MEOITSÉO H1RDE1V-NEHC FÉB E€í-PUZTIT4MHOZ. Nagy-Kania«ia, v»>ár ap Zala 41. uátn lap) 1898. májas U H omlokzatfestóhgyár BM 01 ét kir MiMHufT" kisáréUc ssab. Pőherczegl é> heretegl uradalmak, aa. éa kir. katoaal Intéiőrif sk vasutak ipari-, bánya éa gyári társalatok. építtet vállalatok, épitő mesterek, úgyszintén gyári éa ingatlan tulsjdonosok szállítója irBAMaTril<nUÍnnTT K koMloksal-ttalékok, Mtlyak ■áoskta MoMkalék, néru állipotbtt. poraUkkui •< «] KHWl1lu,i arsfiK sa Anwiiz MlMMrt Miauua kuéakiat te krui r.iws mutn.ua m .» . r«uk .a. Bécs, III, Haupatraaaa 120.az (ssját kájákis.) ját uhu, uoms u olajfestókkel. SS-I hsk lUlkaMn snaréfMekkel. —Hlatakértya, agyszlatée ktuaslstl stasMés kiváaatra Iqjres és kénasatvs kitéotik Az eredeti Singer varrógépek minden iparág valamint házi varrásmunkák számára. A Mlnger-táraa»ág varrógépei világhírüket kilünő minőségüknek és nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságok által, a Mincer-tár»M»ag gyártmányai mindenkor kitűntek. A mindinkább növekedő kelendőség, az összes kiállításokon elnyert kiváló kitüntetések a gyárnak 40 éven felüli fennállása a legbiztosabb és legteljesebb biztosítékot nyújtják azok jóságáért. Ingyenes oktatás a divatos mühimzésben Singer erőttzem berendezés a legújabb módszer szerint. Hlager eleetra motor klzárálag varrágép hajlikam aalndm nagyságban The Singer Mfc. Co. részvénytársaság Nagy-Kanizsa. Deák Ferenea-tér 4«0 szám A CS. KUL SZAB. ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT ÉbéMsfraétáat t(usl (a). Vagyonkimutatása IMS. diowbw 31-én. r«aéviaf(B). Vagyon, latallaaek Trlwztbn, Bttabta i ia Ml lantban _ ... .. _ ... J MnM, ... .......... I r«ll értékpapírok IMS. lau" ll-lg Jiró kamatjai ... ... .„ fi jeiOlor ksinitib ... _...._( Ilmallni. \|inM.k é> SUl\' Külrvorkwlc.üaűk .......... UvNWmI máa blaloaltű Snt- \' >»J»lMl _ .. ............!■ KtUattl. Ssfni.ka^»k .. ... .„ ) . li/, I tf/jí. varetü -llt^l falat. úala agyaalavr i KnlSnlále aS..«k ^ ......... M\'i M-\'Í (M..itHt JauUM kanu III. MJO.MS WJ7SM0 SSUII i snm tt.nl I IJMJSS 101III i.mjM é.lU Toher: (Uta ojrarrata/lartalék ... ...I laldklllM tilt HfUSh ...j Arfél/aalataSorial tartalék ... Díjtartalékok ............ — ... i\' A llrinllfc leaxilllláaira i/ol-, íili itíjíarUlék... ......... -.1 Dljinitclrk ... ...........j F&rr4 UmI ttfuléü ... ...... A WmilmHIil 111.10 1 ■^nr^ll (kSISu (ill)tmll il aaanrtat) ... M ... ... ... j\| hiMIU Ufluéfok kOrataltjel KSIilafl.a kltalazik __._... i korona ISn l,tM0M — SIM M UH W7 lt 13,110.151 M issir I.MOM M SSS.au 111 am m MM* M SIJII M Vajfjon RáttréayMtk rétiéi... — — ... I Ktnylaa Trfeaxtban 4a i kép* ru«M.<ftk atl „___._ HltallaUaatak-, lrtlill\|lMS-rak- aa baaUrakzil alkaljra-1 telt toka ... ... ... M ». ... ... j Inj.lUnuk Trlaail- éa KHantban. S»iá,papírok ... ... m. ... ... ... I l-\'anll értékpapírok IMI daei. >1 11 iirt kamatjai____J Valtuk « auMa/ak léiaMJt j Slliatalk értékpapírokra ... _ i UriWSiit mái IldaSS tar ■ a.éa.kaal ......... ... — KHla-it.l. tif»ta..fak...... ... K\'iiSal-la alánk... ... „. ... ... Si\| natt HtWeitaU jutalékok Aa uarvnlil killatfak Ultit . ......_..._._... M.SM »ÍS Wl latsotl I0M S.SSS. Ml. KMtkbl ...kb.a aa.ttkaa tljak\' Saaatfa ... ... ... ... ... ... .. j M.10S.1M M Teher. AlapUka — S)ilail0Mlalé>aSti „ _ _ BanSalkaaSara IN waM _ Arfal ranlnaa4ná.l tartaltk TOahlaWiltiaak SIJtartaHk* „. Saállllaaáap blalaallAaak lt\|tar- talika... — rsgt^ iStSIta* MaUha ... —. VM nUSMáMlM la\'tat A tiralllatl Stai\'«.lft iakarck* ta atlátial plaaéra ... MIM alap ll.atrl.aUk Mi-ajtluk ktbir.altiaara M . UlrtoalU liaaaitgit SOaaaalMa aliamllf (MTwMlt atra Haal----— _ — — KSMiKla MlalnSk Pal hm vatt aaaltIM — « ... tMI-vSI ÉMiliW a,ara.tt .. m Aa SalaUv ayaraiéfa ... • Ml t.Jtl i.sst ms 1 m 1 JSai Maii in mi n rn.Ms.ias a A táraalat faaaiMáaa éta, avaz 13? fralaa I tftl I8M deczeabsr 31-lg károk fajéban kifiiatait 4tl,M9.S9I.BO ka As igazgntóiig: gtaasUtteal Dr. Atbsr Ágost káré, lovag Ntnw Henrik vezérigaigató, Partal iézaef, Ralit NI káré, Rstaatt Károly káré, v, t. t, Sal Számvizsgálók; Afssésli flyírgy, Psjal Alkertt Ml gréf, Bsldsohalé lézsef. Ráezalaást Frlgyssty Aéeif rsaénakár A MAGYARORSZÁGI OSZTÁLY l Budapaat, IV., VáoziHsioxa a tárasslat báath—. Báró Podmanlozky Frlgyaa, iatésS. Frtgyaaay M„ titkár. Uchtanberfer J, vaatruUAa Részletes mérlegek alulírott képviselőségnél kaphatók. Ugvanott mindennemű felvilágosítások készséggel adatnak ás álet- tál- át _____ klrtwrtáiok az .Adriai blzt-társulat., - jáfkliteehásek a \'Déli. jég- és viazontbiztoslté-lársaaág és balMatMitoaltáaek a MsÉietl balssat-blztositó társaság* részére a legolcsóbb díjtételek ás a legkedvezőbb feltételek mellett fölvétetnek JL n.-knuliaal kerület ftttgyiaSkaég: LÓYY ADOLF. KKICKKXlCMlKlCICXMXIdlIt Hir d.et é ©elk: felvétetnek Sétzn.ijLl3Lto3 szépséget lehel eléuni a ér ipliser-féit RÍBIA keaőncMi, amely már egy tégely használatánál elhalványítja a szeplő- és májfoltokai, állandó használata pedig teljesen eltávolítja. A „Blaaa Púder" és „Mária «ajn>att">nal haszui va pedig megóvja ez arc bársonyos külsejét a.j késő öregségig. 82— Ki Kapható: Govorkovich János itia MmMaQ Mi íeifám- eredeti csomagokban. Raktár Tlrlk Jáaaer gyógyszerésznél Budapesten éa minden nagyobb gyógyszertárban. Egy légely 36 kr. Postén legkevesebb barom legelylyel küldök uttnvettel. Bővebb felúlágositással, ingyen és bérmentve. FISCHEL FÜLÖP k\'liiykereakedés£b?n Nagy Kanizsán *Un*lXKH**** Nyomatott Fisdiel Fülöp laptolaidonosnál Magy-Kanizaán 1899. Huszonhatodik évfolyam. 42. szám. % litrhMillftf -Várokás-épílat flaakal miSp kéajr«- taarhaaattval értakaaal lakai ntp>-klal d. ». M éra Uai éi laiaaaaH a lav aadlaaM r#»a»r« maa\'lnaa aiatfaa kteltaaij UaéklVIHl: Ttr<Mkuau>l« Fiiehtl AflMr kdnyt- leieeked*. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkiot kétszer : vasárnap i csütörtökön. siómmá iiu S«éaa lm IS karaaa (• ú.— a> rum ( \|HW <S m -1 u X«íj.4é»r» I kanaa (t fit M kt Sjllttéf pttlüor* IS kr^ér StMaatéaak, .alaaiala kMaéfcakaa <»>uiMk DmW rtaykka««kiwa tolirti aHanSI. léiaialaH»k la»aUS aaak laaari kaaae Ml IkMieak aé. ém úíu kri^téa Nagy-Kanizsa. löÜO. F«lkl»k szarkeszll: halar Maéer Szarkssztltárs: B««m Csflfcörtők, májas 25. Vádak és aggodalmak. Egy röpirat jelent meg második kiadásban. A cime: „Változások küszöbén." Bernát István irta aki ismert közgazdasági iró. Röpirata ssocíál-politikaí tanulmányok foglalata, tehát afajta írás, amely ami meglehetősen gazdag publicisztikai irodalmunk-Bán gyéren terem. A társadalom, annak fejlődése, természete, szükségei nálunk igen ritka politikust és írót érdekelnek. Bernát Istvánt nem érinti ez a vád. Röpiratában ami társadalmunkat teszi tanulmánytárgyává abban a formájában, amilyenné a kiegyezés óta lefolyt harminc esztendő alatt alakult, amióta akkora szabadsággal rendelkezünk sorsunk fölött, aminővel sohasem rendelkeztünk Moh&cs óta. Hogy állapotainkkal nincs megelégedve; hogy nemzetünk jövendőjét nem látja olyan rózsás színben,, amilyenben á talán látni szokták; hogy haladásunkat nem tartja köny-nyüvérü optimizmussal merő haszonnak: azon nem csodálkozunk. Nagyon is igaza van abban, hogy mi a kiegyezés óta váltig politizáltunk, hogy nálunk az erő és az idő javát kimerikas köz- jogi kérdések foglalják le; hogy mi 1867 után is, a parlamentáris kormány érájában, a régi gravaminális politikát üzzük tovább. Hogy ilyen a mi politikai életünk, ezért talán nemcsak az individuumok, talentumunk rátermettsége e föladatra, hanem a viszonyok is felelősek. Ki merné állítani, hogy a kiegyezés, legyen bármi tökéletes alkotás, teljesen és örök re megoldott minden közjogi kérdést; hogy közös életünk a korona örökös tartományaival nem nyit réat a súrlódásokra, nem tesz igen gyakran szükségessé offenzív és defenzív háborúkat. A valóság az, hogy mi szükség fölött I is feszegettünk közjogi kérdéseket; hogy politikusainkban kevés az érzék a társadalmi, sőt bizonyos ágakat leszámítva, a gazdasági érdekek iránt is. \| Vitathatatlanul igm van Bernát Istvánnak, hogy nemzetünk a kiegyezés óta materiális téren hagyott legnagyobb utat maga mögött; hogy a nemzet vagyonban I roppant arányokban növekedett meg ; hogy Magyarország a kontinens gazdasági életé* ben számba veendő faktor. Sajnos abban is igaza van, hogy az a haladás mereven egyoldalú áa a legnagyobb , mértékben egészségtelen. ■__ Államunk félmilliárdos évi budgettel dolgozik; vannak dúsgazdag kapitalistáink; de a közjóiét, szó sincs róla, hogy olyan I arányokban növekedeit volna, aminőt az imént felsorolt valóságok sejtetnének. Sót bátrak volnának azt állítani, hogy a közjóiét, vagy legalább is a megélhetés valószínűsége csökkent éppen a tekintélyes illand terhek, a megszaporodott kapitalisták, a gyors és könnyű közlekedés miatt Nincs okunk irigyelni apáink életét, az „Extra Hungáriám non aat vita" időszakát, de valószínűen ők sem éreznék magukat jól ebben a mi, szemre kényelmesebb, lé* nyegében azonban izzóbb, lázasabb világunkban. Mégis túlzás volna a mi anyagi fejlő* désünket pusztán a mi ivadékunk szívósabb lelkének, falánkabb egoizmuaának számlájára írni. Az anyagiaa irányért csak feiében TARCA. Csók nélkül. Irta: FKHÉR KíNAC Nyolc éve csapom a szelel egy leánynak, egy bogár ssemit, lekete hajúnak és még csak egy csókot sem kaptam tőle. Tessék elhinni, egyetlenegy csókol Mm. Nem iüclom, hogy vájjon ss en ügyetlenségemen, vagy gyávaságomon, avagy a tk^oynak állíiataiossáyán mu ik-» ex a szörny Q eredménytelenség, én nem tudom, de dléhéjbaa elmondom a nyolc év alatt kefénk között kifejlődött viszonyt, azlan temek megitflni, vájjon én vagyok-e az ügyellen, avagy a leány as állhatatos. Ismerni agyán ismerjük egymást már tizenOt év óta, mert mint öt évea gyermekek (ugyanis egy idősek vagyunk) már együtt játazadoztunk. Azonban a nyolc ével csak onnan számítom, a mikor 16 éves korunkban eszreve lük, hogy Sárika leány, én pedig liu vagyok. Iáikor pedig Sárika mamája ezt észrevette, bogy mi est ^azrevetlük, azontúl nem eresztette többé Sárikát a fiuk közé és sárkánymódra rettenetesen kezdeti reá lel-j ügyelni. Ez persze olaj volt a tűzre; de csak az énj lüzemre, mert Sárika belélörödött uj sorsába,! legalább eleinte ugy látszott Mig én minden lehelöt elkövettem, hogy be-Iszélhessek vele, ö mindent elkövetett, hogy ki-j kerülhessen,, holott láttam, bogy a mama háta \' mögött más fiukkal szivesen e.caevegett. Egyszer templomból jövel meglestem és meg« • szólító lam. -• Ugyan Sárika, hát miért kerülsz te engem ? — Kérem, — volt rá a felölel — ne szólítson engem lenek, nem vagyunk már gyerekek. Kinevettem roina, ha nam moudla volna eal i többes eza inban ; igy azonban iiQ-zke önérzettel jegyeztem meg: — Igaxu vsn kegyednek, nem vsgyunk már gyerekek; de es nem elég ok arra, hogy a hoi c»ak lehet, kikerUljön. — Hisz tudhatja, hogy muszáj; a mama haragszik. — De látom, hogy a mama hála mögött a többi listai emberekkel szemben nagysád barátságosabb, — jegyeztem meg, a^flalal ember" éa „nagysad* szavakat erősen hangsúlyosra — miért, épen velem bánik oly mostohán ? — Miért, miért?... hát... azért, mert még csak egy csókol sem kért lölem! — vágta oda méltatlankodva és duzzogva faképnél hagyott. Tehát az volt egyedüli vétkem, hogy nem kértem tőle o-ókot. Mennyivel/ okosabbik is a többi fiuk, ök bizonyára kérnek tölecsókot; nem csoda tehát, ha őket inkább kedveli mint engem. Ezentúl aztán mindketten ksrftitlk egymást; én azért, mert aaégyeltvm elö\'ts, hogy még eeak egy caókot sem kertem töle; 0 azért, mert «aé-gyelte előttem, bogy ezt nekem szememre vetette, Csak mint bálozó fiatalok kerültünk ismét öaase. Elvesei lel siklottunk végig a bálterem sima parkettjén és mikor ilyenkor átfogtam Sárika karcsú derekát, előttem láttam róaaa-piroa arcát, éa éreztem forrd leheletét, egysaarre caak aat vetlem esi re, hogy komolyan beleszerettem Négyea alatt a következő párbeszéd folyt Is köatOnk: — No Sárika, hát haragssik-e még, hogy nem kérek önlöi caókot ? — Most haragudnám aa ellenkezőért. — Es ha mégis kérnék ? — Hat egyszerűen nem adnék. —!— Pedig ha tudná Sárika, bogy én mennyire szeretem önt, hogy egy csók aa ön ajkáról boldoggá tenne, oly boldoggá, hogy ki aem mondhatom. — Ugyan, csak nem akar itt a bálterem közepén csókolózni? — Nem; hanem igérja meg, hogy a legközelebbi alkalommal... — Ebi ilyen tisztességtelen igérelet neas teszek. — Nem ? No hát, tudja meg Sárika, hogy a legközelebbi alkalommal lopni fogok magától sfy csókol és tudja, a mit én megfogadok... Előleges órteaitós. ————ím—rmnan——st----------- S * . Nagy-Kanizsa éa vidéke n, é. közönségének tudomására hozom, hogy nX1 calrkaaa an .Wfraufa mtiin t* Kft éa kitsasaa Maaitan 411 ww „uvi\'íaaü tarákba *w Ukala a taabad lékéi, V14 TOR ÓM AMI MÁTOK-CIA IKK UMZ \| Na\|á( j6.eu«>kar * Halát léXuraa«iláKlt&». $ a zágrábi átutazás alkalmából pénteken f. hó 16-án reggel 7-érakor £ ká» Mjwa fanuátid kAtai«aauaé«k ■un kOlel vonatta) megérkezik és eatl 8 Órakor g vlsazavonhatisnul U mii rieada ■ÉT" Első nagy megnyitó előadását ic wriiár-itá a hknumk tartja, a siaistskk likols-lésnltás, lovaglás, torsa, balAt és siasjátéko kból X Tisztelettel VlCI\'Olt. íg izgató és tulajdonon. . Nagy-Kanizsa csütörtök felelős s mi generációnk,; a felelősség nagyobbik fele viszonyainkat terheli. A kiegyezéskor anyagi téren voltunk a leghátrább, szegénységünk volt a leghatalmasabb gát utunkban, tehát azt kellett elhárítani mindenekelőtt, bármi áron. Nem éppen terméscetellenes tünet, hogy az anyagi szükségek anyggus vágyakat, anyagias aspirációkat szültek; hogy a gazdagságra törekvés, mint minden erős," parancsoló akaratptróazakosságokat vont maga mán. Megfordítva volna természetellenes? Aztán a kár itt sem olyan súlyos, minőnek Bernát István látja. Szó sincs róla, hogy nálunk fölgyülemlett tőkék, mint bárhol másutt a világon csupa tiszta forrásokból folytak volna össze. Szó sincs róla, hogy az anyagi érdekek ádáz versenyében a gyöngébbet, az ügyetlenebbet az erősebb, az életrevalóbb ne tette volna tönkre. Astrugle for liíe ártatlan áldozatai valószínűen nálunk számosabbak, mint a fejlettebb társadalmakban, mért nálunk ez a radikális átalakulás minden hozzákészülődés, minden átmenet nélkül, köszöntött be. A vagyonmegosztás, az snyagi értékek kölcsönös kicserélődése is igaztalanabb, egézségtelénebb nálunk, mint azokban az államok an, ahol a régi gazdasági életből az uj gazdasági életbe vontatottabb tempóban, erőszakos megrázkódá-sok nélkül, a tegnapot a mával áthidalva mentek át. Nem vitatjuk, hogy társadalmunknak, a vagyonost és a szegényt egy kalap alá fogva, ne volna szüksége emelkedettebb etikai elvekre, finnyásabb erkölcsi érzékekre minta minővel dicsekedhetik. Azt sem vitatjuk, hogy társadalmunkon ne ütött volna ki kissé talán hatalmasabb mértékben, mint a minőt a megélhetés töl- Zala 42 szám. (• lap.) 1899, máius hó 25é» tétlenül megparancsol, dagodás láza. a könnyen meggaz- as első, amely kírálysaatonyunk halála óta magyar földön leleplezésre került A szobrot, amely 88 centiméter magas és 110 Nem állítjuk, hogy törvényhozásaink kilogramm nehés, s király engedelmével Tflgner a puritán erkölcsökben, a krisztusi önmeg- «ksdémiai szobrász formázta s ehó \'8-^haUl-. . mss kő- és érclapjáva] esyOtt At nagy ssakár tagadásban mintát állhatna. ssallitotta Nyirédra. As egeas szobor, az alappal Társadalmi osztályaink is tisztességesen meg <#«. . oé\'srmáztát nyom a a királyné . • . . . ,, . , alakja bronzból van. vannak áldva mindazokkal a gyarlóságok- paókaid M M Demeü oszlókkal dum- kai, amelyek többé-kevésbé a világ ter em- tették tói az Erzsébet királynéról seresen liget tése óta mindig látogatták az embert. kmrlAst a Ismpioookkal arasitotiák sl as «ens 6 8 ligetei. A szobor mellé, a mely az alappal együtt Arisztokratáink keveset törődnek a köz* 312 centiméter magaa, tehai kát embermaganaá- dolgokkal; (Autokratáink olykor harácsolnak; ot f^balnd, diszee szónok, emeréoyt alliiottah. , . . , /•■„,, Az ünnep napján, hétfőn, korán reggel nagy a régi köznemesség, városaink előkelőbb tömegekben OzOnlOtt as ünneplő kis inagyar elszegényedett, hivatalt hajhász faluba az egésf megye minden részéből a nép. , . , . , \' ,, .... . • A pápai állami tanítóképző intézet részéről tiz hajszol, szóval stréberkedik; kis ^^ ^ (aQÍt6Dovendek érkezett. A vendé- apróbb parasztgazdáink csak geket taracklővésekkel fogadták a Polgár Béla üdvözölte. ... . ... . .. , Délelőtt istentisztelet volt, s melyen Andálits Mindez nagyjában igaz s a ritka kivételig e8pereapiébános végette a miséi. A lem- csak megerősíti a szabályt. Épp ez okból plom zsúfolásig megtelt s a sokaság egyrésze a sürgetünk mi is Bernát Istvánnal megfon- ■"b"d \'« i"^0"1 a » l mu— - icOzség a diákság és a reodrsóaég polgársága pártfogást polgáraink, tengődnek. tolt társadalmi politikát, hogy a meglehetősen éles, szinte tűrhetetlenül igazságtalan ellentétek békésen elsimuljanak. De mert társadalmunk nagyjában szegénymert igen sok olyan szükségünk van, amilt napról napra tologatunk: nem sokaljuk azt a kis pártfogást, amiben az állam a művészeteket részesiti, es nem irigyeljük Budapesttől néhány csinosabb középületét, nem éppen tulsok asztaltját. Ez nem erkölcstelen luxus. Kényelmes-n járható utcák, virágzó, erőtől duzzadó művészet mellett is regenerálódhatunk mi lélekben és erkölcsben. Délben a tiszteletére nagy ebédet adott. Ebéd után a közönség as esperesplebáaos házánál kecdett gyülekezői. Délután fe bárom ónkor harsogó zeneszó mellett indult el az óriási menet a plébániaépülete előtt az ünnep színhelyére. A élén fehér* \| ruhás leányok festői csapatja haladt, azután a különböző testületek és küldöttségek jöttek, as előbbiek sáss óik alatt. As ErzsébeUligetben, melynek eddig ,kul-domb* roll a neve, as elburkolt szobormű kOrál foglalt állást a sokasig. A pápai tanítóképző-intézet daloskőre Kölcsey Hymnuazál énekelte, mire Aodalite fajos esperesplébánoe megnyitóbeszéde következett. Megdicsérte a kis magyar (alul, a melynek népe a saját erejéből ily dúsan emiétet állított a kiralyntnak, hangsúlyozta, hogy példát vehetnek arról más községek ín a végtl áldást kért as Erzsébet-ligetre ea annak minden egyee újonnan Ültetett csemetéjére Mee-Hogy erre a regenerálódásra szűkséj; nyitóját mozsarak dórgése követte, a melyei kován, azt valljuk a Bernát István okos, mélyen röskőrüJ visszhangoztak az erdős begyek. \' 1 Most a dalkor a Királyné-himnusz\' éne- kelte a ezalatt a szobor talapjaiéra lerakták a koszorúkat. Különösen asén volt a pápai képző-intézet nagy koszorúja s Nyirtd község babér\' levél- és gyöogyvirág koszorúja, a m-lynek széles, babos selyemből való, nemsetiasin szalagján es a felirat áll: •Erzsébet királynénak — Nylrád község. A dalkör éneke után Polgár Béla szép emlék beasédet mondott, miközben n lepel lehullt, Remenyik Lajoa padig az Erzsébet liget szántó, nemes törekvésű könyvével. Erzsébet szobor Nyirádon. Nyirád nagy és lélekemelő ünnepei Olt pünkösd másodnapján. A kőzetből és távolból óssaezaran-dokolt, ezrekre menő kózönetg je enlelében di-lutan barom órakor leplezték le ilt Erzsebet királyasszony asobrtt tz Erzsebet ligetben. Es s szobor — No, csak azt merje megpróbálni! Hogy miben fog aztán részesülni és hogy mi lenne { ezen roeren\'le\'enek következménye, szt tudom, aem kóezönaé meg. Következett a szüoóra. — No. Séríka, mii együok ? Jöjjön rálssztani — mondtam neki as állapot kezembe réve. Sárika pajko* jó kedrében volt; a mama sem vigyázott már reá annyira, mert htt már nagy leány, tud mtr maga is vigyázni magara. Egészen közel hajolt hozzam, amíal az étlapot böngésztük, oyan közel, bozy arca majdnem az enyeme< érintette. — No, itt a jó alkalom — gondoltam magamban. Egy sarokban Utáok, a mama ült felénk," be aaélgelésaef elfoglalva Csak egy mozdulat, egy halk euppanás ét ajkamon érezném z 0 eper-ajkának mézéi. D nem mertem, nem volt bátorságom hozzá: pedig csak nehezen ludtsm magamat fékezni. Bál után hazamenet karóiive mentünk Sárikával az ulcán. Jó kedrében a .Bál után* keringő szövegét dúdolgatta balkan. — Hangoeabban Sarolta nagyzás I badd gyönyörködjem az eaekebeo. — Csak nem kiabálhatok az utcán korhely-módra! Ea bogy mégis halljam, a lülembez hajolva tovább énekelt. A mama bálul jött utánunk vagy egy iéilocat asszonyayai beszélgetve. Ep^n belor- dullnnk egy utcasarkon, eJlOave a .garde-da-me\'-nk szemei elól Az utcában egy Mek aem voll kirülünk. Karja ss enyémben, arca as enyéai melleit; — most, ragy soha I, — gondoltam. De sajnos, csak gondoltam, ismét eszembe JutoUsk a következmények: htt ha Sárika sírva megy panaszra a mamához és én örökre száműzetnem mellőle Lletlen magaviseletem miatt. Nem, annak nem szabad megtörténnie! különben már ugy ia késő volna, mert as utcasarkon lellűnt a agarde-dame\'ok tisztes csopirtja. Szóval: már a második kínálkozó alkalmat ia elszalasztottam. Azóta \'óbajiáaok kíséretében sokszor panaszkodtam Sárikának, bogy hál n Ilyen olyan beteg vagyok; a szivem faj és erre a fájdalomra egyedül csak ö \'ndna orvosságot; Mindig ugy lett, mintba n-m akarná elérteni. — Ba beteg, forduljon orrosboz; én még i,em tettem le a doktorátust — szokta mondani- Időközben Sarolta kisasszony elérte már azt a kort, s melyben leányok nemcsak bogy sóvárogva várjak a sors tllal részükre ki«zetnel\| vőlegényt, hanem ugyancsak idegesek es sse-sélye« »ek Ieszűek, ha ez e rOlegény soká kssik. Vala hányszor szó roll arról, bogy ismét agy barátnője mentfétjhez,mindannyizor megvigasztaltam ilyenformán: — Oak türelem édes, türelem rózsát terem; lám én is mily rególa varom nz ön ajka író az tlaó caókot, meg atm adlstnlel r-menyemet Egy déiután • peu biratalba mentem, a mikor islálkoztam Saroltaval. — Hova oly síelve? — kérdeztem. — Hasa; sok a dolgom. — Be kár, mert épea érkezésem lett vohsa magárakéval agy negyed éráoaáál sétálni. — Mont nem lehet, de he épen oly nagy kedve van sétálni, astelelé elmegyek nagyanyámhoz, tudja a ki a .Maloas-\'olca végén lakik; ha latsaik, slái-érhet, — Egyedül megy ? — Egyedül, mamának c»uz vsa a lábában. — Ab. hisz ez nagyszerű I e. azaz pardon, ugy értettem, hogy nagya-rtt sétánk lez. — Maga kiallhatattaa. Isten önnel. — Viszontlátásra édes. Aznap a hivatalban nem igen leheteti hasznomat venni. Egész délután azon járt aa eszem; hogyan lehetne aa első caókntj Sárikától megkap-i nőm. Végre ehaiárostnm njagsmal, hogy ma as\'e o vallon meg kell kapnom azt a caókot, a i mely után már évek óta aóvárgok ; ba astpeége-sen nem, hat akkor akárhogyan, de .mg kett i kpnom I „ " . divatai után csakugyan találkoztunk én ti-knduítútik a .Mtlom-otea felé; ennek az utcának a végén lakott Sárika nagymamája- Szép tavaszi est volt. A csillagok mar feltűntek aa \| égbo tozaloa. At egész ébredő lermászet arra I látszott hivatva lenni, bogy a Salai szerelmeseket [a szabadna csalja. Mindezek dacara odamenet cak kóaOayO* dolgokról beszélgettünk. Tervemel a vtsazajó \'et alkalmával szándékoztam végrehajtani. Arra már Nagy-Kanizsa csütörtök ég\' Erzsébet-szobor lOrtéoetél olva»ta lel, a melyben Wlasslcs kultuszminiszternek a szoborra küldőit 86 trtoe adományáról is szó. van. A lepel lebulláea pillanatában, valamint Wlaasícs nevének említésekor a sokaság dOrgO éljenzésben tört ki. A sikerült szobor érclapján ez a fel mi áHt— ERZSÉBET, 1887-1898. As ünnepi beszédek elhangzása után Polgár Béla felolvasta Wlsssics miniszter és Széli Kál-I mán miniszterelnök levelét, a melyei as ünnep alkalmából intéztek a község eltltjáróságáhos. Végül a szobor átadása történt meg s a község elüljáróságának nevében a községi bíró í gondjaiba vette a szép és értékes műemlékei. A napot baaket rekesztette be, a melyen Szováthy Lajos képezdti igssgató, tlyöry Gyula pápai tanár stb. mondottak sikerült lelkö-saöntökft. (—) Nemzeti lobogó Bécsben Az Albrechtszobor leleplezésére, a melyet némely politikai kötökben némi idegeskedéssel vártak, a magyar állam önállótágd-nak a kidamboritdsában jelentékeny esemény-nyi vált. A magyar rJsttvevók örömmel lapost tolták, kegy at ünnepély színhelyén minden fekete-sárga lobogó melleit magyar nemteti színű zászló lengett e a sűrű csoportokban odaérkező közönség,\' mely at emléket pünkösd hétfőjén megtekintette, a magyar zátzlórudakon a fekete-sárga és pirot Jehér-zöld színek itt stokatian összeállítását né-ügette. Megjegyzésre méltó, hogy et volt az első eset, a melyben oly ünnepélyen, amelyet a hadi vezetőség osztrák területen rendezett, a magyar színekkel szemben ezt at udvariasságot tanúsították. Magától értetődik, hogy ezt az intézkedést csakis a mértékadó köröknek beleegyezésével lehetett tenni, ami ennek a ténynek a jelentőségét bizonyára csak emeli. És (U it egészen bizonyos, hogy ez a vívmány nem volt a Bánffy kormány hagyatékában• Zala 42. stám. 8 lap.) A város házából. — Váróul U öbölét - Nagy-Kanizsa rendesett tanácsú város képviselőtestülete 1899 évi május lió 24-én és esetleg folytatólagosan á-követke<ö napon is mindenkor délután 8 órskor a városház nagytermében kös-gyülésf tan. Tárgyioroiata: 1. Boldog emlékű Erssébet királyné szobrára teendő ad >mány éa arcképe megfestése tárgyában javaslat. 2. A polgári fin és leányiskolák álla. mositlss tárgyában a nagyin, vallás és közoktatásügyi m. kir. ministeraek 61038(08 sz. s leirata és s v. tanács erre vonatkor javaslata. 3. A VI. és VII. kerületi kántori állásra kibocsátott pályázat eredményének bejelentése és e tárgyban ujabb tanácsi javssls\'. 4. A nagyks\' nixssi isr. hitközség elöljáróságának előterjesztése a gelsei öuttmann Henrik (éle alapítvány 1898 évi keselése tárgyábsn. 6 A közvágóhíd belső berendezése átvételének és ss ntánna járó válla* lati összeg kifizetésének bejelentése. 6 A* 1896 évi gyámpén<tári számadások megvizsgálása alkalmával le merült számvizsgAlati napi dijjak kiutalása tárgyában javaslat. 7, A küveelvám ixedési jog engedély ésése iránti kérvénvezés és s váuidij megállapításé iránt a v. pénzügyi bizottság javaslata. 8. A tárházak részvésytár-saság kérvénye városi pótadó mentesség tárgyában é a v. tanács erre tonstkusó jss»lats. 9. A köivágóhidi sssbál \\ rendelet tervezetéuek elö. terjesztése. 10. A bordélyügyi sisbáyrendelet tervezetének elfiterje>stést\\ 1899. májas hó tVén HÍREK. yf — Eljegyzés Schultz Ernő főgimnáziumi tanár eljegyezte Wusztl Mariska kisasszonyt Nagy-Kanizsán. — Házasságok. Wolf Qynla I polcai kereskedő vasárnap tartotta esküvőjét (lanti Bósa kisasszonnyal Kitin Ignác a nagykanizsai Nen és Klein cég főnökének sógornőjével, Hoórolt. Vajda József íaesetf lakos folyó hó 23 án tartotta egybekeését Kovács Lenke kisasszony-nyal, Allinam Mór tanár nővérével, Nagy. Kanizsán. — Jétékenynág. Wusztl Alajos bécsi lakos, ki városunk iránti rokonszenvének már több izbén fényes jelét adta, száz fonnt alapítási díjjal a nagy- kanizsai Szegények Tápintéuk (Népkonya) alapító tagjává lett — Halálsslgek Woetm Lajos, Siácbenvi Béla gróf uradalmi erdőmentére 17 éves korában elhunyt Bakon. Fleitehaeker Gynla kereskedő folyó hó ÜKfca este életének 46-ik évébee ssivsafihOdás következtében elbnnyt A agy-Kanizsán, özvegye szü>. Kokn Berta, három gyermeke és kiterjedt rokonság gyászolja. — taaep s keaslbl;l Uesrglkss ban. A keszthelyi gazdasági isointéseibon szép ünnep volt a pünkösdi ünnepek alatt. Hnsaoe-nyolcan találkoztak azok közül, kik eseiótt harminc évvel vegezték oíl tanulmányaikat^ kőztük Vöröss Sándor, azóvárigazdasági at sdémiai igazgatója. dr.Kos-iutány Tamás és Cselkó János, sa óvári akadémia tanárai. Aa egykori tanítványokat, mint levelezőnk írja, ss intését jelenlegi igazgatója fogadia a végig vezette őket a helyiségeken, a \| botanikus- és gyümólesöskerten. Xistán megle kímélték Gróf Pesietích Tasziló parkját és istállóit, majd padig kirándullak Hévízre. Visssatér-i lükkor a gazdasági intését tanári kara lisslele-I lükre dtsscsónakásásl, majd meg lakomái rendezeti, melyen számos köszöntőt mondottak, — Népiemből. Pünkösd vasárnap egész j délelőttjén esett as eső, miért is a néptombolát rendező bizottság nem tehette meg idegekorán a néptombola megtartásához a kellő intézkedéseket \| Ezen körülmény folytán, de még azért la, mert a tombolajegyek egy része vidéki kósóoaéc kesében van, kiknek a bejúve\'el úgyszólván lebetet-; len lett volna, s rend?ző biiottaég a néptombola I megtartását txaórnapra, folyó Ki 38-ikárm balasz-tolla iteméljük, hogy az időjárás nem fog ajsbb galibái okozni és a néptombola általános részvét mellett, ködvető időben, vasárnap megtartható lesz. -»■ Tsaslék klráaésiáas Mmegre. IA zalaegerszegi állami főgimnázium IV-ik ás y-lk I osztályának tanulói, számszerint 61 en Tboev János, Sebők Samu és Kunialvi Hssaő tanárok I vezetése alatt I. hó 18-án átrandoltak Sümegre, bogy a város nevezetességeit megszemléljék. A nagyok iránti kegyelei első sorban a temetőbe vonla őket, ahol Kisfaludy Sándor szobránál Thucy János tanár kőitől ssép beszédben emiékezelt meg a jeles küllőről. Azután megnézték Szegedy Rozáliának sírját. Visszatérve a varosba, megszemlélték Kisfaludy Sándor ssllóháaát, i plébánia templomot, a Dnrnay muzeumot. Dél alán pedig a harasztra es a hegytetőre rándu tak ki, hogy as érdekes közei ekei isnalmányosaák. A kirándu ókat Kelemen Karoly dr. sümegi Igazgató diszkrét sOjéfség fog boralni a földre, lévén épen holdfogyatkozás. Sárika csak néhány percig időzött nagymamájánál. aztán mentünk vissza. A beszélgetési most mar a szerelemre tereltem. — liesa édes Sárikáin, maga nagyon krgyet-lenül bánik el velem; tudja, látja, hogy epedek egy csókjáért, mégsem köoyörttl rajtam, pedig, ha két sierelO ssiv megérti egymást, bíztatás sem kellene hozzá De perste msgs engem nem ssere, mert ha csak egy kicsikét szeretne, akkor nem hagyna igy ssenveani. Nagyon szentimentálisa n mondhattam el mind-est, meri 8árika igen meg volt halva, legalább következtettem est abból, hogy feltűnően hallgatag volt és megjegyzéseimre cssk szemlesülve mosolygott. Mikor márkifogytam a beszédből, mindketten hallsaiag haladtnak egymás melleit; vártam az alkalmat, hogy a tervesett merényielet végrehajtsam- Ba majd egy ember sem lesz az utcán — ugy gondoltam — akkor majd eléje állok, átölelem és minden ellenkezése daeára megcsó-kofom. Ds oh, én szerencsétlen I minden percben elí-bénk jött valaki, most egy férfi, most egy nő, majd egy egész csoport ember; mindegyiket s pokolba kívántam. Hogyisne t mikor a tervem meghiusult. Elértünk s tőntcára, a hol a csóklo-pá-ról termésselesen többé szó sem lehétett. Elkeseredésemben mt-gvsllollsm Sárikának,1 bogy milyen merényletet tervelem az ö eper«aj-kai ellen, és miután ez nem sikerüli, főbe fogom lőni msgsmsl. Mintha mindebből, amil mendlam neki, egy I ssót sem hallott volns, hirtelen azt kérdezte: — Hány óra van? — Hét óra. — Kérem,kiérjen el nagrnénémbes a .Zsák\'* utcába, megmondom neki, hogy a mama beteg ;\| látogasson meg bennünket A bála kifejezésével néztem reá, és csak sny-1 nyit mondtam: — ön élelem megmentője örökké bálás lessek ezért önnek. A •Zsák«-ntca torkolatánál pokoli sötétség feketéllett elénk, mégis agy éreztem, miatba sj mennyországba mennénk. Mintha esak Sárika maga nyajtaoa most alkalmat az első caókváltésra I Belém kelteit karolnia, hogy ss otromba, egyenetlen kövezetben megbotolva el ne essék. Egy lélek sem járt kívülünk as utcában. Alkalmsa helyei kémleltem kf, a hol majd vis<sajóvst sz első csók utáni vágysm kielégítést nyerhet; azért visszajövet, mert nem sksrtam, hogy a nagynéni j Sárika esetleg s zavartból valamit gyanítson. Oda érve a házhoz, a melyben a nagynéni lakott, Sárika eltűnt a nagy boltíves kapu sötétjében, Csak három percig kellett reá várakoznom, ) de es a három pere, mintha nem is egy, hsoem három 0rökk4való>ag let\' volna. Végre kljSfl a házból és meolüak vissz. Már ott voltuuk ss előtt a sötétre testeit hás előtt, a melyet a merénylet helyéül kiszemeltem. Szivem hevei\'ebben dobogott, vérem szilajon keringett, merész elhatározással eléje álltam... — Sárika I ba szeret, ne tagadja meg tőlem ,. Nyilván meglepte ss a fellépésem, mert félénken suttogta: — At Istenért I ha valaki meglát bennünket. Epén egy bérkocsi döcögött be ss tiicábt, elba-(adtában megvilágítva lámpájával a »zük utca két oldalát Meglapultunk a sötét lal mellett, hogy t bérkocsiban ülők fel ne Ismerhessenek bennünket Mintán t kocsi elhaladt mellettünk, Sárika gyors léptekkel sietett kijutni ur utcából. En tár méaseteseo vele tartottam, de mira sgy aj tervet kieszeltem volna a merénylethez, máraiértflnk a fiiutcába ; s csók nélkül marad\'sm .. Vájjon ss A állbaialosaága vagy aa én gyáva- -ságom voli -e nagyobb t pa^BB-———■—-------1 . ~ " .ja- ~ ..........-.1 . \' ——e—— \| Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok ifjúsági- és divatlapok j ■aafrtggcvma minden külön dij felszámítása nélkül w—mmmm^ előfizethetők és megrendelhetők \| Fischci Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanizsa oettWrtök Stk i éa a tanárt karnak több tagja igazi kartári aeretettaJ kalauzoltuk — Tttaalték JnnlAlla. A fzomMédoe aomogy-mibáldt lűsoTtóság pünkösd másodnapján közgyűlést tartott, melyen elhatározták, hogy a saját sserelvéeyi alapjok gyarapításának céljára jnniua 11-én juniálitt rendelnek. A tűzoltóság vezetőeégéi e mulatság readezésére as eddig rendezett mulatságok sikere buzdította, mert reményük, hogy réssben Miháld kösség Iskót, részben s szomszédos községek érdeklődői ez úttal \'még fokozottabb mértékben támogatják a fontos intézmény fej\'esüését célozó törekvést — BléanakáUll tatidflr. Eötvös Bálin dr. budapesti ügyvéd Székesfehérvártól Szent-Mihály, Jenő, Cas\|Sg, Kenne, Vörötberény, Balatonfüred, Aasófö, Ságb-puszU, Kövesd álla KövánÓ-Ors és GynJakeszi irányában Tapoleáig, esetleg Ságh-pusztától, Ssepesd és Badacsony Torna/ irányában Balatoa-Ederiosig, vagy a ter-vczéa alatt levő keatthely-tapolcai vasul valamely slkalmas pontjáig, másrészt Vörőe-Btrénytől Veazprémig gösmosdonya vaautvoaalra nyert előmunkálati engedélyét egy érre megboasssbbi lattá. — Raéavár bcvételéaak évlaréa tAJa. A főváros polgársága kegyetetee módon s impozánsul ünnepelte meg Budavár bevételének ötvenedik évfordulóját, Ezren és ezren keresték fel a boavédazobrot s az oetromnál hősi balált beit honvédek sirjait, hogy letegyék azokra a megemlékezés a hála, a kegyelet koszorúit. A gyüle-késés déluláa két órakor tőrtént a Magysr Lovar egylet előtt. Kgyaaásntán érkeztek meg a még élő bonvédek, aa egyetemi iliuság a fő-vároai egyletek küldöttei, az iparegyletek. A menet mely fél bárom órakor indult el, imponsána képet nyújtott e a Mttaenm körúton, a Váci-kör-uton, Fürdő.u cán már oly batalmaasá nőtt, hogy a széles utakon a közlekedés csaknem megakadt. Egy jó órába telt, mire a honvédszoborhoz a menet megérkezett. Itt a budapeeti polgári dalkör rázendítette a Ilimnuat, melyet a dalkörrel együtt énekelt a nagy körőnaég is. Ezután a rendezőbízottság elnöke; Kimn Pál lépe>l ss emelvényre s hatásos beasédben Üdvözölte a meg életben levő honvédeket, kik jelen voltak Bed a. vár bevételénél. Szép beszédtH mondott Barabd* Béla orssággyfilési képviselő, ki nagy balásaat ecsetelte as ünnep jelentőségét. Havas Jenő szavalta el Tompé Mihály »Uj Simeon, cimű költeményét. Aa Ünnepély a honvédssobornál Nagy Sáador asavalatával és Fhtyf/y Kálmán betzé Zala 42. szám. (4) lap. — Pelréleuatforráa egy épálst fks daaaeuluoaábon Zala.Egerszegrfl je\'entik Zala-Egerszegen sz idén azokatlan nagy épitkeséal kedy szájjotfa meg az embereket, Különösen piacon indnlt meg az építkezés nagy arányban. Itt ugyanis mindsn második házal bontják, hogy uját emeljenek helyébe. Fángler Mihály gazdag kereskedő is lebontatta a régi házát a lebonts* ulán ásni kezdték a fundamentumot. Már egy öl mélységre haladtak le, s midőn erős petróleumszag ütötte meg az emberek orrát. Tovább áslak itt s nagy meglepetéssel vették észre, bogy a földből tiaz\'a kőolaj bugyog föl. A petróleum azóta valósággal c-örgedes, mint egy kie patak s a belő\'e merített réaz szép kéke, erős lánggal ég. Kángler még kételkedik szerencséjében; aat hiszi? nem peiróleumtorras es, hanem annak a következménye hogy tíz évvel ezelőtt egy nagy edény net-róleu na elfolyt esen a helyen, a hol a bottne-lyiaége voll; a nép asonban nagy coportokbas bámulja a pelróleumforrást a azt hiszi, hogy nem es slőmlött petróleum es,mely 10 év slatl okvetlen Skétssivárgotl és eltűnt volna a föld alatt, hanem valóságos petróleumtermék. Meg lógják vissgálni. — Isldélaásybél elgámjrmaotmmy. A pécsi országos vásár slkalmával a vároai orvoa dr. Tolnai Vilmos, a belügyminiszter rendeletére mintegy 860 kóborcigányt fogatot t össze nsgy •bajjal a rendőrséggel és tiliakosáass 1899. május bd !&-4o embert akasztották fel mások. A hatóság megindította a nyomosáét — állaleiésHteigy A ragadós állati betegségek állást Zsiavármegyébea a legutóbbi hivatalos kimutatás szerint a kővetkező volt i Lépfene: Zsla-Szt.-Lásslé 1 advsr, TeayéasMee-ság éa hólyagos kiütés: Sormás 1 udvar. Rtb-kór: KríaWffalva 1 udvar. Sertésvéss: Bak 18 n, Muraksrsoztur l\'u.,Széosi Sziget 1 udvar, Szent-Liszló 6 u, Szomoatfa 1 u., Zaia-Sst.-iváa 10 öaszaaen 6 kösoég. — Képet levelezfilapsk. Levelezőlap-gyűjtők, kik az alakuló léiben levő Lsvalasólap-gyűjtők Országoa Egyesületének tagjai óhajtanak lenni, szíveskedjenek b. címűket a .Levelezőlap Gyűjtő" szerkesztőségével (Ss -Fehérvár, Kossuth utca 9.) közölni- Bdrafásj éa tagsági dij nincs, Felvilágosításokat szívesen ad a szerkesztőség agy válaszoélyeg ellenében. Színészet. ügygyel» \| ePenére s himlő mert tndvslevöen ellen vslsmmnyit beoltott a, himlőt egyik helyről a másikra leginkább s eigányok hurcolják. A cigányok közt egy rend<ivül érdeket autón y von\'a magára az orvos figyelmét, Ismerősnek tü t fel előtte s megtzó Hona, bogy mondjs meg nevét. — Sehwsrc Etel a nevem — felelt az asszt ny cigányok furcsa kfsj\'ésű nyelvén. — Hová va ó ? — Högyészi vzgyok, És ekkor elmondta élete egéaa történeté\'. Dr-Tolaai Vilmoa évek előtt Hőgyeasen volt orvot, a ezért tűnt fól neki oly ismerősnek a cigányasszony Scbvare Etel högyészi zsidó s«ü ők gyermeke, aki beleszeretett egy kóbor cigánylegénybe ée meg is szökött vele szüleitől, akik szó\'a semmit aem tud> lak leányukról., Ast hittek, bogy öngyilkos lett ét Danának ment, Schvarc Etel ugy öltözködik, mint a többi cigányaa«sony, s gyermekei is épp oly kócosak és rongyosak, mint s löbbl cigásypurdé. As bizonyos, hogy Scbvare Ételnek nagyon túrosa ízlése volt De ö aat mondja, hogy boldog. Így reodben van akkor minden. dével írt véget, min a nagy kösöstég a régi _ An iraM cn,,.^. Vakmerő tolvaj-németvölgyi temetőbe vcmult, hogy megkoszo- ]á(t \|0deztek fel a mult héten a Kiumeból Buda-nuu aa elesett honvédek sírját A temetőben Pett fe\|é robogó vonaton. Mikor a székeafebérvári yjtoaiat Soma orss. képv. tartott lelkes beszédet, állomásra ért, vélték csak éssre, hogy a azemély-Ham Jen6 pedig Pita Lajoaeak .A honved i von.,t podgyáaskocaiját útközben kirabolták. Sok ainánáb eimü kőlieményét azavalU eL A air \| ruhsnemü-ctomsg, értékes traayéktserek ételmi-meakoaaorusáse u\'áa a dalárdák a .S/óss •-ot M. rtk lünlek el s podgyász kocsiról. Rógtön jelen ÍT i^ifí? 0íDep jr \' legKbb r6ndb«" lést tettek s rendőrségnél Polezer Péter alkapilány folyt la mindvégig. vissgálslot indított. Táviratoztak az asetről az — A vMékl hírlapi rék arttágtt óaazea közbeeső állomásokra, de er dménytelenül, ■atvatadfo pünkösd vasárnapjáé tar\'otta es mig végre agy kosár eeeresuye kézhes nem jut évi közgyűlését Fiúméban. A köstyüléere érkező \| tatta a va merő tolvajt. Vörs kösségnél két flnanc Utálkozott egy emberrel, ki egy letnksrt koearal vitt A pénzügyőrök dobánycsempésznek néalék mintegy 80 vidéki birlapirót a páiyandvarbaa a fiumei tisstviselőegylet fogadta, élén gról ___Wicke burg látván alelnökkel. A közgyűlést a városháza dísztermében tartotlák meg; a nyngdijlnlései tervét tárgyalták, mert a szövetség vagyona már két évi fönnállása után ia magbaiadja a 30,000 forintot, s a sző vétség jövő évi bevétele előreláthatólag 10000 forint lesz, A kö/gyü.és után a hírlapírók megtekintették a liumet ipar-kiállltást, délután pedig a Magyar-horvát tengeri hajózás ,Liburnía> nevű gőzösén kirándultak Cirfcveaieába, ahol gróf Ssápáry László kormányzón ik a vet dégei voltak. - Clrkaoa Vacr-Kaalaakm. A Viktor-ié\'e óriási fedett eirknaz, a mely jelenleg Székesfehérvárott működik, pénteken f. hó 98-án reggel külön vonattal ide érkezik és még asosp este megkezdi 19 estére terjedő ciklusát A lovarda-épület a régi sörház udvarán a Zcrkovítz-léle telkes lesz felállítva. A tár alat, mely ionét Zágrábba megy, - értesülésünk szériát — kiváló erűkből áll és lóállomáaya kitűnő, Un a társulati tagok prodekeíójáról, mint as idomított lovak mutatványairól igen dieaérőleg nyilatkoznak mindazon városok birlapjtl, a bol etrknsz eddig megfordult. — JévabaKjoll •Upotobályok A »Bánok\'mnUjyöruyl Katini alapszabályai uj bemuUtási záradékkal ellátUiUk. éa megállították. Megvizsgálták a kosarat, mslyben cseresnye volt. Az idegen nem tudta magái iga ZOlni és ssért bekísérték s nayykanisiai járásbírósághoz, bol tőradelmea vallomást telt A ve-azedelmea tolvaj: Wlegiiob Ferenc zágrábi illetőségű lakatossegéd, s kl betörésért Zágrábben már büntetve is voll. KlmondU, hogy Fiúméból ssaal a ssándékksl utazott al a Budapeel felé induló vonatul, bogy útközben e podgyásskocslt kirabolja. A Balaton-Szent-György előtt levő állomáson belopódsott a poggyászkocsiba s útközben as ablakon kidobálts sz értékesebb holmikat, s kisebb tárgyakot pedig magához véve, Balaton-Szent-Györgyön kiszállt Mikor a vonal kirobogott állomásról, a sínpáron visszafelé indult a as útközben kidobott csomagokat, kőztük a cseresnyés kosarat, felszedte s ainek mentérül. A vállalkozó betörő most s nsgyktnizsai ügyészségnél várja bűnleléaét. — Uyaaat iagjrIlkM A sslaegarszegí járás Gsslcsa községének b iiárán májat 18-án egy fűzfán lóggvs találták Slraha Mátyás nevű kis gazdát Előbb öngyilkosságra gondoltak, da a jelek egyébről tanuakodnak. Nem volt ok: miért Strsks öngyllkoeeágot követett volna el, azonkívül is erösssknak nyomai látazanak rajta itti gyanú Umadt, hogy a fára a már megölt I f ; \' \' I Szombaton aduk itt először a •tíw operettel. Halmay ne n kimétre költséget, igen szép kiállításban muU\'U be oson darabot Mimózát ffalnuiyni adu, szép énekevei nagy Istasést aratva. Luay Sárika Molfy angol leány szerepé* ben ragyogtatta pajzán kedvességét. Kellemes meglepetést okosott AőspJuliska (Juliella francia. leány). Többször volt altalmunk a társulat ezen űatal tagja szép képssségéről rnsfgyöoődsí, de a mit ezen este nyújtott, minden várakozásunkat felülmúlta Énekével, sikkes jstákaval, agyaránt elbájolta a közönséget: fokozta a hálást válasa-tékoe öltözékeivel. Szinte esőd Utak, hogy Issári márki, — (kit Nayy Gyula kitünóen adott), oly tokáig ellenállni tudott ezen ennivaló francia leánynak. Tímiay, a társulat esoo oszlopos tagjának, mint a tbeaház tulajdonosának, bő alkalma volt komikai tehetségét érvényesíteni. Fáradságos szerepét nagy sikerrel oldotta meg; kupiéit njból meg újból meg kellett toldania. Hogy a Géaák nálunk oly nagy sikert arattak, abban azonban nem kie réssé van AlrUtyntk, ki ssép\'U énekelt ée pompásan jálaaott, ép agy RMy A Gézákat tslt ház mellett vasárnap ás kedden megisméUlték. Hétfőn ette Halmayné tiszteletére — lévén -as ö jutalomjáiéka — ismét megtelt a színház Előadásra „A betyár kendője\' népszínmű kertit As igazgatónő igen nagy művészettel felett asag szerepének ée teljesen kiérdemelte a közönség tzűnni nem akaró lelkes tapsát. Sérktf (Emdij d rám ti hévvel játsaoll és méltó partnere volt Halmaynénak. — BUty (Rfgyáa fűtő bet vár) nótáját — a közönség magiamételtette. IVAefjr Klemeolin (ErzsiJ csak előnyére vo\'t a szép előadásnak. — Szerdán f »A ptruKáJU\' ntposlamO adatott Sárkösy jutalomjátékául. A -sinhás a lármt-lat ezen érdemea tagja iráati elismerésül jé volt látogatva Sárközi gyönyörű nótáit 7W«m Anlal zenekara kieérte. — Ma ooQtőrtőkOn Braoeo salam • vével a .Uütilenntl záródik a asioildéoy, melylyel agy ea Igazgató, mint a kűaflnség meg lehet elégedve. Törekvő, tiasteasegse társulatunk volt, mely — mit esivssen regisztrálunk — aem len ,áéttb«" hozzánk, hanem novemberbet) megizmosodva ismét visssatér Nagy-Kaaiasárs A viszontlátás reményében aárjuk ssiní relsradá lakat Közgazda Kg/ • ág. Igéi/teles takaraaAmj-atvéay. A gazdának igsq gyakran nem kit fejtörést okoz aa, bogy minő fokarmánynyal láasa el álla-ipétjyaa ugyan taénája, de vagy kevaa, vagy epedig olyan minőségű, hogy at,ól állatja jA erőt nem kap; már pedig ha a gazdán ik aa állata rotsa, akkor egyéb tekintetbon aem várhat kedvező alakulásokat, mart aasilyea az állal, olyan a munkája. Az állat pedig esak akkor lea* iá, ha jó takarmányt kap: a jó Ukarméay előálltán tehát első foladaUt kell, hogy képosto a gazdának. Egy ilyen jé takarmányt szolgáltai a nyal* Nagy-Kanizsa. csttiörtök Zala 42 siám, (8. lapJ 1899 május hó 2&4o s»apuia, a melynek játsiat taMii igénytelensége Et alliláaoaat alábbi toraim eléggé igazolják. Ga>dsság<»»aak mintegy IS kai. hold kiterjedtsü tartlata int hoaszu során át úgyszólván parlagon havert, meri a nagy vishiánya, kőtörmelék-tartalma a egyáltalán roaa fitiksi tulajdonaága alkalmatlanná tette a legigénytelenebb növények termeiétire la. Egy isben agy mesei sétám alkat inával beton 16 minőségű talajon elöltem meg tsa erőtlen növényt találtam nagy aeunyisigbeo, melyet teksaaáltatván, ssarvasmatháim igen ativasen ■esették. E körtt\'miny arra késs telelt, hoty as illett aövény alán érdeklődjem a ea érdeklődésem alatt tudtam meg, hogy nyulssapukávslvolt dolgom. Aaonnal hozattam belőle egy kat. holdra való mennyiséget, a mintán e kísérletem ktdveaő trtdaéayayrl járt, a követkeaö esztendőben a fant emiitett égést területet ayultaapakának szántam » azóta ávenkint sikerrel folytatom annak termelését a következő módosát mellett: a földei agy esztendeig aga toltam fél iatallóiráfyá-val; öeaatei bevetettem rozzsal a tavaaaaaal a i rostra keresztbe 10 cm. sortávolságra a nyal-stapukát vetettem el, vetra után sekélyen le-hengeresre. A tavasai hónapokban kedvező időjárás lé-\| van, roasvetáaam elég jól h-jlódöt, de a májusi I szárazság azt egészen tőnkre lette. Elkövetkezvén az aratás ideje, azon ittnöd em, vájjon beállittaa-aam-a araióiaat a roa* táblába avagy se ; míg végre at előbbire határoztam a\' magamat, mert: tátlam hogy az elvetett nyalaaapuka igen saipen ke d bokrosodni. Augusztus közepén egy jótékony etóra tej-. lödeaébeo annyin eUrebalam, hugy tzeptembérben lelegeltettem. A legelés után egy boronáláat adtam a tar ónak, est tavaszával újból megismételtem a jnaiua derekán lekaszáitatva, 86 mázaa száritól! iikarmányi nyertem holdanként arról a iöldről, mely evek óla alig hozott valamit. A második eaateadő üaia a tarlót fal\'örva, ] holdanként ISO kg. lhoms-aalak.il ea 200 kg. kaimtot szúrattam el agy mely aaántáat meg-előzóleí a Uvatanal újból nyulaanpnkát vetettem el aabba\', annak dacára, koyy immár két j évig ugy«naxon növény foglalta el . ugyanazon halyat. A zabot igen ritkásan vetettem, asámitváa arra, hogy ea csak mini védönövény raritpelhei.\' Termelési kWériatem iámét sikerrel tárt el sav-ayira, hogy as almait ttaiendflbeti holdsukért Sf \| máz-ál nyertem. £ kiierlet eléggé bizonyítja a nyulssa-pnka igeayteltntéeél a ason körülményi, bogy rosszabb aiaóeegt talajokra it talá>bat a gasda oly aíi>ény<, mely a terUei kibaszni fcát le-kmöva teszi. Hlkéait tarthatjuk el nyáron kerraztül na laUkilólrágját? Mint iaaeraiée. s legtián atoaabb átjárás at\' ha a tráayát kSavetlentl aa i«á<l«>ból horda\'juz fMyaakrt, mari ily módoa eljárva, a veatle-ég a legc-ekelyebb Ea aaoabea aem vihető mndig kervsstál, kálSaóaaa ayárna, a mikor a termés m a lahoa áll. A trágyát ezea idő alatt oy a>sáo« elurtani, hogy lehetőiét oaekély \'rtzlaaé álljon elö — teljesen vtaatraég ntiaul az agy aem érhető el — a gazdának igen fontos feta« ds\'st kepesi. Ba at Maliéi ragyát teljesen azabályeferüen akarjak nyáron it eltartani, aay ehhez kt 6n késsüt Irtgyateiep taSkait allénk, mely alulról; is köriek órái tizelnambt csaj ó, ugy, hogy fogé- koay anyagok veazendőbe nem mehetnek. Dacára I annak, hogy ily alkalmas trágyalelepek nagyon I ssükségesek, mégis oaak keiét belyeo találunk teljesen megfelelőt,, a trágyái pedig igyekeanek több kevesebb sikerrel más éa máaképeu ooo-aarválai. A trágya elbomlását meglassíthatjuk föld,; gipsz vagy ktimt hostáadáaával. Ba a trágyád hoz tőidet keveröak, etálal azt mintegy felhígítjuk, ugy, bogy már es okból is alkorha-dáss latnabban veszi kezdetit. Minél tartalmasabb a trágya, aanál könnyebben következik be el korhadása. Á földdel, vagy tiaata bo okkal eszközölt I bigitáa atnnban sok helyen túllépi a megenne-1 dei( határt, ugy hogy as ilyen trágyaraktst inkább bomokrakáanak nevezhetnék, melyben pusata véletlenségből kevés istállótrágya ia vai. Trágyavrssteségünk igaz ugyan bogy nineaen, de igen tok trleelegee munkát végzőnk a fölösleges tőidnek ide oda szállításával. A trágyához kevert fő d továbbá lhüvösen tartja ét élzárja a levegőt, mindkét körű mény csökkenti annak elbomláiét. A föld még ason tulajdonsággal is bir, bogy a korhadat alkalmával keletkező ammoninkot abaorbeálja éa megköti. Különösen kaiéit hozzá-adásával akadályozhatjuk meg a trágya elbom-i lását 1 q trágyára 2—8 kgot számítva. A kainn nagyobb mennyiségben konyhn-ót tartalmaz, mely a korhadáét megindító apró eset-rezeteket! elöli. Azonkívül a kaiait mindig vize\' esi a I légkörből, ugy, bogy a kaiuittal keaelt trágya mindig nedves, s ennek k&vetkeatehen hideg it, lenát ezen körülmény ia megakadá yozza el korba ds tái. A gipsz kénaavas mázi, a anaperlnsstat-gipss szintén kénaavaa mész, a mely ezenkívül a ég c-ekélv mennyiségben 8—7 száaalék vízben oldható toaziorsavat ia tartalmaz. Ha a trágyához gipszet, vagy ami még jobb : aiuperfoaalát gip-zal hintünk, ezáltal a trágya nitrogén vetate-aégit csőkkentbetjüK dacára annsk, hogy ezen eljárás által a trágya elkorhadfaát nem gáto\'jnk. Azon gazdáknak, akiknek trágyatelepűk van, ajánljuk a trágya oonaarváláaára a te\'epen kainimt vagy gipszet falhaaználm éa padig kaiailot abban az esetben, ha könnyű ia tevékeny talajunk van; gtpaz-l, va.y ami még jobb azaperfoeifát gipszet ntt, bot hideg és tevékeny talajon gasdál kodnak. Mintán ugyanis a kaiait a trágya elkorhadását ntgyou megnehezíti, ugy aa ilyen módon kezelt I trágya hideg, aebia talajon lassan, vagy lutaágo an lassan fejtené ki hatását Homokos is lorrö talajon eltöl nem kall tartanánk, miután ott a trágya elég gyorsan indnl korkadáaaak. Ha aaaaban trágyátelepőak niicsen, akkor \| legalább ia annyi almot kall felhaa\'Bálni, hogy ia trágyali taljeaenlalaaivódjék ia énből a l>ecaea i anyagból seai se menjen veszendőbe. Asnián tekintetbe kell venai azt i«, vtjjt<n a trágya j boe-uabb ideig marad-e az áltatok a\'att fekve, [vaay pedig naponta lesz-e kiaztlliiva az i mállóból. Ea atóbbi esetben a trágyarakátt mind\|árt aa istálló mellé készítjük; első e-eiben pedig oilaaertl mindjárt arra a azántófóldre Irakii, amelyen őaazel haaiaálni akarjuk, miután könnyebb éa alknimsaabb a \'ragyái oda nTar»n át ki-zailiiani, mini ösazel mikor már sürgősebb munkával vigyünk elfoglalva. Aa említett nonaarválé anyagokat célszerű má.-■agában az iatállóban alkalmazni, mintán sok eartbra a trágya szétbomlás már aa iatállóban j re-ti kaa etet Ahol kalnitot használnak fel erra a eetra, figyelembe kell venai, hogy az maró hatása, rt okból annak falkiaéee után est mindig szalmával kall jól betakarni, a kaiaitat \| a lekenek ugyanisaziveaen felnyalják ée ea heves mérgezési tüneteket idézhet ele. Teljes veszteség nélkül na tarthatjuk el trágyánkat aa elmondott eljárások alapján sem. Igen azáms esztendőkben nahéa a trágya elbom-láaái teljesen megakadályoani, túlságos nedves esztendőkben pedig at esővíz a trágya agy réséét ki fogja lugotm. Ahol tehát a hely megenged , kiezitsünk megfelelő trágyaialepei. Tapautalatek a gahenaterméléi terén. Kalturnövinyeink között általánosságban a gabonafélék aint legigényteleuebb növények ismeretesek, ezen körülmény azután a legtöbb gazdát arra indítja, hogy a \' gabonafelék termeléte körűi követendő eljárással ait törődik a tiaaláa a természetre bista annak torsát. Ki aem teraéaseteaebb, hogy as a gazda, a ki esen eljárást követi, rengő arany kalászok helyett ártéktelon gyomokat a ocsul arat A gabona teraaló gazdának lakát taladatát képezze ná hogy ismerje aiad ama lényesőkét, melyek a termés eredményére befolyhat gyakorolnak, a tényezőkről hosszú tapasztalai után a következőkben számolhatok: teraeljlnk olyan variétist mely egyéb jóiulaidonságain kivil koránért mert atnnál koraibb éreeö a gabona, anná keviabé vagyunk annak kitéve, hogy a gabon szorult szemű legyen. A termeiéire yó minőség talajt baaanáljunk, mert aa éréa idejére az i befolyást gyakorol. A lu kötö l agyagtalajok agy mennyiség, mint minőség tekintetében rosszabb j termést adnak, mint a középkötöltségüek. miérf ia azok javításáról kall goadoakodaunk. E iavi-táa állhat az a\'agcéveséhen és a easeasaabaat i Alaiosővesée állal a talaj fötődagm vitmeanyi* aégét attávolitváa a ta\'ajt légátjár hatóbbá, melegebbé t tgrmöképesebhé tenatjük, a meszezéa pedig a talaj porhaiiyéaágit a tevékenységit j mozdítja elő a mindezen beiaaok a koraibb iréa-I ben a ezzel a szebb ia jobb termésben nyilvánulnák, Ovatoa legyünk a szántás véghezvitelt módjánál a különösen annak mélységénél, mert tapasztalatból tudom; hogy a a ly mivelészel as érést késleltettem. Nem akarna azonban ezzel azt állítani, hogy a mély aivelés a gabot I naterm&lésnél határozottan aallőaaadó; <U ellenkezőleg van rá esel, midőn a mély mi veiét ael jobb aredméuyl érhetünk el, igy pl. kötötebb aedveaebb talajokon, ataenyiban éteknél a mély átíveléssel a talaj fizikai tulajdonságát javítjuk. A trágyázás kérdése a untén fontos. Friss trágyában csak kivételesen, nagyon sovány főidbe velünk gabonát, mert aa iaiáUótrágya orgikas nitrogénje at érést késtelteti; ellenbén i a o trogindna műtrágyák nem oly ártalmasak s külOnö<en akkor, ha egyib tápanyagok ia bőven vannak a talajban. A fuszlor ragya a len-nagyobb figyelmet érdemel a mű rágnák között j mert nemc-ak az érést mozdítja elő, hanaa a i termés mennyiségél ia tmelí a aaért k&Iöaöaan oly földeken, hol aa iatállótrigyét batsaálka-tunk, ajánlatos annak alkalmazna a iaiáUótrágya hibájának elleatulyoatsár, .4 fasitoraav kaUkaa a magvak aiaiiégérf. Általánosan amereiea, hogy a fotaforsavval való trágyázás követkes>ében nemcsak a termég javul, de a magvak minősége is. A swalöf-atba. uoi [Stockholm mel\|lett] magtenyésztő áilomá, legújabb kiakteltibői egyebek kőzött aa it vi á. T^iszleveipapirok kirtyapapirok, atlas- fa- éa papir-oaaat-tában. Fényképalbomok EmlékkönyTek dns .rálasstékban kaphatók Pischel Ffllöp kónyvkereskedéseben Nagy-Kanizsán. Nagy-Kamtsa, Csütörtök loau kiuiisk, hogy u oldható foszforsav val ♦aló irágytaáe a magvak wiIiuímIí ia jakira ■nlgál, ameunyiben a ketaéayitó tartalom endos-Mrakipiódóaét el&egill. StáawM Összehasonlító Úaérlx nfyanis aat mniaiie. bogy a ataperfoas-1 Uf jtítzíoraava a mag htbitatért fölöttébb ktd«\| As orgoaabokrok kiváló telies virágokkal pompásnak a bimbóba szökött jázmttok mellett,, melyeket megelőzve nyílásával a hófehér labda-róaaa kOrajet; — mintegy szánalommal tekiatre a hervadásnak induló fehér éa áárga aáreiasokra, melyek a dúsan virágzó kék-nefelejcatöl baeaaz I ,rt áatra kii M i latraik áal kett, Jtiadtgyiktak abba* Mait isi, — H4y k(vh abee a dalaak aaa kaáaiaa Ott alián áraáa vágkáp ki na Wn • fM haltat gyakorol, minthogy ezek keményi-lnak.. ■ Harangvirágok Jitkos zeaéje ballaUzik, lÖben dntabbtk laaaaek a vetőmagul barnáivá a zflmflgő méh édadalra (akad kelyhében, múl najjrobb ttrméet hozé növényeket boa létre, a sárgán vireló somfadomb is megirigyel, lináí-mefyek ismét kii íné magot teremnek. \| gatva himperoe virágait Tagadhatatlan, bogy baaánk áa rozsnak \| Sárga ákáo kimagaslik tf kertbffl, örUlve,! minfleége as utóbbi évtizedekben hanyatlott, i hogy rajta ia megakad a szem a megpihen, mert ifiért á bájtol Mfla f3Wék oldbaiÓ fosziorsar kikeletkor miadee oly elragadó, elbájo\'ó, begy tartalma latnanként kiaarált • igy a szuper-; Önkéntelen dal kél a szívben; a dalra fakasztjaj {bálátoknak szélesebb kérbee vaú használatát i az ajkat... esek a legmelegebben ajánlhatjuk a gardák&-\| Maaácnek, mart ennek a révén (Óbb éa jobb dühénél aratnak, mely vetőmagul használva még i bővebb termésében ée jobb aiaOSégében bősé« j teáén megtéríti a trágysváeárlae költségeit és ai eiszórással járó fáradságot a igy hivatva van i i magyar gabonának régi jé hírnevét fénntar« isi sét uegmeoteni. „Szeresd a rírágot éa ne félted nert ki azt szereti, roeaa ember nem Pdlma. szíved leket. • Lapfala jdonos ée kiadó: FISCHEL FÚL JP CSARNOK. Oyiagy virága/ilá«kr. Akkor láttalak meg IcgeióaaOr, virágfakadáakor.i találkoztam veled elOszOr; ibolya kikeleténél j zártalak tövembe <e örök azretet, Yán-e agy léay, ii elzárkóznék e mindeneklelett lélekttaeló érsáa a öl ? Ha \'olaa ia, — paranee.il a lenaéazat EHáka óo\'Ottek volna dalba: Jl viráguk aagtUÍaid aaa lakat, Hagy aa ayg\|ák ke fia á arip kikalat Kttaiat a may—virága nirilia, ilrltaal klaytilia Kaptál-e valaha agy tzál rírágoeekát, melyen /akár mnangoeskák csüngtek ? Ha igen — ugy lehetetlen, hogy vistza ne, emlékezzél; de Un la ia préselted, hogy néha rá tekintve felidézd a boldog multat mosolygó képivel. Hekem is vol. ilyea virágom. Ima-könyvbej zartam, a oda jártam imádkozni, mely lap azt eltakarta. At elhervad! szálakat most it rózsa j ama zzallag Ovedzi: — annak >dóját pedig el- j takartak rég a kallamok, melyek ige fölölti flseeaeaeptak. Azt mondják, hogy .szerelem a világ lelke; j Itfen lehelte azt kelé." Miért van az, bogy oly sok szeretet után I vágyé szivet kárhozatba vi-t — as érzelem legnemesebbje, a mindenség királya? Tán azért, hogy eiaea ki megértae a «lv szavát ? Me tskmts a aapba, — hiaz a napimádó aem i eéahat abba Még a sudár ia fellali párját — a fúlle ve a _a kicai ttlemile dalol; elrejtőzve aem tudni bot. Jiem hallja mát caak éa hallom a ezívem el-1 mtrteg a dalon" 8 ie aam la aél rokoelelket ?... Oly kedvet a terménél remekeit izemiél. getai. Benyitok a rátám kapea kit kertembe. Miedea, muáen kikeletre vall. 8a iái aágot módon emelkednek a legeekezefab kantok a kis aOvéatrekrOL »Tbrfit ia mwdégfolé az, a mi gyöngy. Hadd maradjon gyáva földön a göröngy.* Ülfibuvik a szerény ibotyácaka, kis fejét dia-éaJ maian emeli. B hárítva az akadály, élet szállt i bele s terjtKti il Ittál iovabt tovább. A kedves lalípáaok méltóság elieaen bimbóba j bajiak, hagy kilesték a jácintok határtalan kacérkodásai, melylyel a primulákra bóiíatga ntk. A fiit éa fehér beileboraatok a kedvet p&e> i kéedi rótták alatt azeréuyea megkazódva, kém alják a sok azép sptria változvanyokat.. melyek! mailelt ékrt hely illeti j. kedvet róasuzie-fd hö 1 forma dasvirára laauriezkot Hirdetések. I! Használjon ön FEGYVERKEREKET!! KlMnÖe előnye; utólérhetlen ,M könnyű járás [megerőltetés nem létezik,] srarmiE a világ lafaagyaW ksrákpárgjfára. Mag/arwaságl laaáítgjalkatg KAHN és HELLER ctffil Váaal kárai H o r "—————^—i / Mftrathnn W haprlgaált c^I^mN M ATAU1 tlLUUU taigmratta áa pipadoliá<i7ki< Qitaaaal aaijfa aa aakar UHaS taUjdoaaágal Dl0ijtn binaUy alatt lakáaraml, aa aiábU ágatt eripta Ma AlegagéaaaágaaaUi kavarák eaigaratta áa pipa-dokáajrba T^aklatvs aat. bogy Mára>bea a aikatfa irtalaaa ka-* tónál a gyomorra panllaálja, alalaa laliáayaáaafc aálktMahaMtaa Uat rám pipadohánya/! raggr aágy rám ilgiriáu Oobisytya) kavartaük O"»ok által aiaáaa áakáayaáaak ajáaltatik Nagy csomag BO kr, kia maaag W káj ktlta rágat áa iaia»g«iáe pápaiak*y ktlla eaigaraltiáikáay rá—éri PróUkáldaaíay: tíz kia maaag btnnaatve I Irt SS fer^aár atáavál aallatt ViaaaBtalaáákaak Jtvalalaaat. \\U- EgyadUll késeltél Xlrath Tivadar gjogjftttmb&l ö r á e x, VoárkáprlaaU Magyarurmág áa a táraanaágaá fáaaám Dvarzaák Jánwa beviteli ügynöksége gOPánST. TI. SyáMtMi 4» Nagy-Kanizsai képvmeMeég: Markbr»H»r I«..nél. mí »> - M ig iAa^ Sri jflMfl KOJBif h wk ff 11 IRDETESEK felvétetnek e lapkiadóhivatalában NAGY-KANIZSÁN. M omlokzat-festék-gyár Baé os- éa kir o«starák»mgyr W»áru« aab Főherczegl és uradalmak, ea. ee kir. katetml Intátátégek vasutak Ipari bánya éa gyárt társulatok, épltéel vállalatok építő mesterek, úgyszintén gyári ée Ingatlan tulajdonosok azáUltéJa lí K O \\ N T F I F K KA B O Ii V " kaalokaat iMltátá. aaly.t aáaabaa bMákalák, aaá/aa állipalkaa. p»ralkka á* áfl kaifabia* artaiábaa ti: ..fial IS krtál (.IM* ■ailui«iak w aai a fanáá ur . i< Becs, III, Haupetraeee 120. az (aa\|ál kazak) gát Uku, mm u otajfeetékkeL « _ Klllalrlír araa;érarkkci. • Maiak iil;a, agyariataa kaaaalaU ataaláái thiaaatra lagyaa ta káiaaalu ktátatti Nyomat -U Fi cii«J F&löp lauiuU dotjo»n«i Nagy-Kamtaan 1(199. Huszonhatodik évfolyam. 43. szám. 1 \' ■ ItarkMtkéMf i Várukii ipii«i rmui nitf ti>r< ><riri>4Wkn ■urkMUnl tfllkt—1141 llfN\' kill é. i. M én Un Iá* laManák I (HÜMII immn •íuiIvri aialaa klalaaaaf. Zlaaibl valat I VlraakMpUsi i ÍWW ttth »<f< hrk4kM, ZALA Politikai lap. MegJdlonfH NA0Y-KANIZ8ÁN hetenkint kétszer: vasárnap i csűtértókén. ■Lómirau isii l(ta lm II Ima II kt — u riUm I kora** (I Ifi — kf Zagyadén* I karaaa (I in M ki XyttttAr jwtwáor* 10 krjaá» Bllaallaak, .alaalai ktrlaUMkia taailksMk ruakal VkMf kkax ar» kiénlki íiümM. MraaalaMaa lavalat aaak laairi IMI Ml fajaSsae i Ml líkM krajaár Nagy-Kunizia, itt NO. Fdall* mrlHitf; halar léalar liarkaailllán: Révékk L^a. Vasárnap, májas 28. Világbéke. • A legbékésebb országok egyikében — HU andiában <— immár majdnem két hete különös dolgok történnek. Huszonhárom európai éa amerikai államnak a kiküldöttjei jöttek ott ösaae Hága fővárosban, hogy köloaönösen megvitassák aa iQu de nemes törekvéaQ oross cárnak hat pontból álló javaslatát, a mely hivatva volna aa emberiséget aa any-nyira óhajtott világbékéhoz néhány lépéssel köseleb juttatni. A terv szerint hat bétig tartana ea a fontosnak tetsző béke-konferencia, a a mely talán Odvöa és uj kort jelző újításokat fog létrehosni; ellenben az is lehetséges, hogy a szép beszédek a ta-náoakozási teremben csak olyanformán hangzanak majd el, mint a pusztában kiáltónak azava... Vegyis ne reménykedjünk előre és ne áltaasa magát a föld népe azzal, hogy imbol küszöbén Állunk a béke és a nyugalom korszakának, mert merjük jósolni, hogy a világbéke apostolainak szétosztása után még sokáig, de nagyon aokáig csak ama viszonyok között lesznek Európa államai a harckészültság terén, mint éppen manapság, mikor mindenki állig föl van fegyverkezve Különben erre nézve még türelmesen be kell várnunk a tanácskozás végét és csupán akkor latolgathatjuk; tüzetesebben annak eredményét A szán- j dék, inelylyel a különböző országok] megbízottai neki fogtak a sisyphuail munkának, mindenesetre dicsérendő, hiszen a példabeazéd szerint sokszor a jó szándék tettel ia fölér. A háború mindezideig olyasvalami, \|a mitől az államok igen ért hetőtn őrizkednek, de a miről mégsem mondhatnak le. Szóval az egy „szükséges rossz, t— Ezt tartotta szem előtt II. Miklós cár is, mikor békepontjait oly értelemben alkotta meg, hogy azok nem teljes le í fegyverkezést, hanem csak a háború megszorítását és a -<°«le járó iszonyatoe-Hágok csökkentését célozzák. A humanizmus szülte 1864-ben a genfi nemzetközi egyezményt ia, mely szerint a sebesültek az ellenség részé- ről megkíméltetnek s a katonai egén ségügyi intézetek mindenkor és mindenhol semlegeseknek mondatnak ki Ez volt az első lépés ée ennek folytatásául tekinthetjük a mostani hágai gyűlést A javaslat szerint minden állam, a mely az egyezségbe belemegy, megtarthatja jelenlegi hadseregéi ée f^UMM* intézményeit, de a hadi létszámnak, valamint a hadügyi kiadásoknak bizonyos meghatározott hoszabb ideig nem szabad emelkedni Sőt ezeknek a terminus lejártával fokozatosan csökkenni is kell. A javaslat topábbá azon kötelezettségre kívánja az államokat rábírni, bogy uj és tökéletesített lőfegyvereket s robbanó anyagokat ne szerezzenek be, hanem ebben a tekintetben caak is éppen használatban levőket tartsák fenn. Világos, hogy ezáltal a háború lehetősége távolodik tőlünk. A. javaslat tendenciája: a kardot mely az államok kezében villog, évről-évre nem élesíteni, de tompítani kell! Nos, ez édes mindnyájunknak hő vágya. Nekünk még at i 11 TARCA. Grünné hozománya. Irta: Zelel Győző Kora reggeliéi késé estig mérték a cukrot, kivét és egyébb ffl»ier-cikkeket tf uP6\| holtjlban, a mikor a leraa<té napi munka után elcsigázott testüket lepihentetek, egy kösöe remény tartotta bennük a lelkei: bogy eljön as aa tdö, midén nekik ia lesz saját üiletűk, aranyos cégtáblával, aaép nagy kirakatokkal, melyben ök lesznek as urak^ délutá»onkint felvaltva eljárnak lekete kávéra a kávéházba, a vasárnap délutánokat pedig szolid artli-páriival lógják kellemesen eltölteni. Sok évi azenvedések után végre ea az ideál megvalósul). Ou áll sz üzlet a piacon, aranyoe cég áblával, mely hirdeti a Grün és Gelb cég versenyképességét mindennemű fűszer és gykrmat-árukban. ös <inién mondom: mindea közönségeken hatott volna rám, ha egy csábító alakot nem látok a boll ajtajában állni, ki azt a benyomást tette rám, mfn\'ha ezt az arcot már valamikor láttam volna valahol. Tekinteteink találkoztak, a ugy láttam, bogy é ia reám ismert, de szintén nem tudja, bogy ki vagyok. Neliony pillanatig egymás szeme közé néztünk és en önkéntelenül megemeltem kalap-mat, mire ö barátságosan mosolygott ée ekkor a hangjáról megismertem: kicsoda. Hisz ez az én iljukorf Ideálon, a szép Bergman Lujza, akinek ablaka alatt lenizterpromenádoztam éa a kihez iszonyú rosaz verseket irtam, inig az éet-hivatas el nem szólított szülővárosomból. —fefl év glalt. Kgy gyönyörű moiefe, ennivaló asz-azonyka. Ennek az édes jósaágnak legitin tulajdonosa Grün ur. Pedig talán nem ia \'U\'ljs aa értékét megbecsülni, mert ottlétemről ludoméat sem v«va, az Hnbiciózus kereskedő lunysaágéval diktált egy nagy könyvből különféle szánokat egy borzaa comptoirialanak. A régi ismere\'séget hamar lelujitotluk éa a további táraalgás alatt megtudtam, hogy Lujza néM^> .fitos orrú Malvin, szintén itt van, mint Gelfiur, a cégtárs hitvese. Nemsokára Grün ur is előjött a nagy könyv mellől s kegyeskedven bemutatkozásomat elfogadni, az ily aUslommal szokásos szellemes kérdéseket in>é%le hozzám: mióta vagyok itt, honnan jöttem, I bogy telezik a városuk atb., melyekre én lelki-i ismeretes buzgósággal és a tőlem megszokott l udvariassággal felettem. A cercle végealévei Grfiu ur ismét visszavonult a nagy könyv mögé, mielőtt jóváhagyó fejbólintással tudomásul vette, bogy őnagysága agy szellemes mosolylyal meghitt, hogy legyek ebédre az 0 vendegük. A bíróságnál, hol valami telekkönyvi ügyben volt dolgom, hamarosan végeztem, s a szállodai I szobámban mavamra véve adós-ágmeniea salon-kabatomat, beállítottam Grün urboa. As ebéd eiég jó volt, amiből következtettem, ogy nem íí nagysáp volt a szakácsnő, Grün ur nem sokat beszélt, csak-evett, banem annál többet csicsergett Lujza asszon} Megkérdez\'e: voltam-e szerelmes már, milyen a mostani ideálom, mikor szándékozom megnősülni, milyen most a legújabb divat a fővárosban, viselik-e mén a puffos ujjakat éa egyébb ilyes asszonyokat érdeklő dolgokat, mig végre agy, mint mindennek, i>z ebednek ia vége lett, Grün ur azt iuditványozia, bogy mivel ma ugy h as ő szabad napja van, a lekete kávét a kávéházban igyuk meg, a mi 0 nagysága ellenzésével találkozott ugyan, de ezúttal kivételesen s lörj akarata győzött. liucsat vettem ö nagyságától, mivel a délutáni vonattal szándékoztam e\'uiazai; midőn kezet nyújtva, ersem, bogy valami a markomban maradt; még pedig egy kis papiros. Alig bírtam kiváncat* Hágómat leküi.deni, hogy egyedül lehessek ée dl* olvashassam a rajta levő irast, mely kővetkező* volt: 7U WeiSZ Jaques butorraktárában Nagy-Kanizsán. Készletben tartatnak mindennemű a legegyszerűbbtől a legdíszesebb, finom ónémet, barokk, roeeoro ntjlil, gyöngy házzal berakott stb. háló- ebédlő és sálon szoba bútorok, továbbá mindenféle máa bútorzatok, melyek a legelőnyösebben és legmérsékeltebb árak mellett kaphatók. KépMÍárjrKjxék kíván; ira lugyea küldetik. Nagy-Kanizaa, ▼•sárnap Zala 43 ssám. (t. lap.; 1899 május hó 29-án ia A^j, ha fiaink békés hadgyakorlat fáradalmait nyögik ; mennyivel inkább eenék nehezünkre, őket elvérezve látni a harc mosején. Hága vároáa felé eszerint örömmel néz a világ szeme. Ebbe az örömbe azonban némi keserűség is vegyül, mert általánosan ismert tény, hogy több hatalmas állam biaonybsan nem irja majd alá az emberszeretettói áthatott szer-lödést. Hogy többeket ne említsünk, Anglia neheaen hagyná a hadügyét korlátozni, miután Anglia többre, be caüli gyarmat-politikáját a távol vi-lágréezekben, mint népének vérét. Ugyan igy vélekednek diplomata körökben Németországról ia, Tehát ellenvéleményeket is fogunk hallani a tanácskozáson. Ennek azonban igy kell lenni, mert hisz máskülönben fölösleges volna a vitatkozás és gyülé-aezéa. Rövid idő múlva ugy is kitűnik: melyik a győztes fél? Az uj kiegyezési tárgyalások. Széli Kálmán minisztrelnök Lukács László pénzügyminiszter, Hegedűs Sándor kereskedelemügyi és dr. Darányi Ignác földmi-lésügyi miniszterek Bécsben tartózkodtak, hogy oszti&k kollégáikkal, gróf Thun Leó miniszterelnökkel, dr. Kaizl pénzügyminiszterrel és báró Dipauli kereskedelemügyi miniszterrel az uj kiegyezési tárgyalásokat folytassák, melyeket itt Budapesten kezdtek meg. Kedden volt az első, ezen ügyre vonatkozó közös tanácskozás és. félhivatalosan jelentetnék, hogy bizonytalan: mikor térnek vissza a magyar miniszterek Budapestre. Tehát el kell készülve lenni arra, hdgy a tárgyalások ezúttal hosszab ideig tartanak és a legnagyobb valószínűséggel be is fognak fejeztetni. És ez csak természetes, mert a magyar miniszterek caak a paizszsal, vagy a pai-zson akarnak visszatérni és semmi áron sem engednek hosszabb tartamú válságos állopotol előidézni. Bizonyosságot kqll szereznünk: vájjon békességben együtt élhetünk e Ausztriával, avagy kényszerítve vagyunk, nemcsak elméletben, hanem a valóságban is egész függetlenül rendezni be házunkat, é* intézkedéseinket a gazdasági fennállásra nézve az Ausztriával való megegyezés nélkül önállóan megtenni A helyzetet csupán tulajdonképeni elemeire keli visszavezetni, hogy e végső következtetéshez jussunk. Éveken át tartott hosszas tárgyalások után végre sikerült oly trifegállopodásokat létesíteni, melyeket külön özöképen lehet tigyan megítélni, de a melyeket mind a kát fél kormánya elfogadott. Most, mikor a vonatkozó javaslatoknak parlamenti tárgyalás alá kellene kerülniük, azalatt az ürügy alatt, hogy a korona által jóváhagyott Széliféle formula uj helyzetet teremtett, azt jelenteni ki, hogy a megállapodások többé nem köteleznek: ez politikus talán lehet, de lOyalis semmi esetre sem. Alt megértettük volna, ha az osztrák kabinet a kiegyezési javaslatokat a birodalmi gyűlésben buktatta volna el. Ebből a Thun- \' I kabinetnek le kellett volna vonnia a követ-; kezményt és az 0 ügye lovagiasan el lett volna intézve. Egy uj osztrák kabinetnek j , joga lett volna, uj tárgyalásokat indítani és! jobb szerződés kötésére törekedni. A Thun kabinetnek ez a joga ethikai szempontból nincs meg és még Mf feiteszszük is, hogy\' lez a joga meglenne, abból semmi haszon jnem háromolhatnék reá, mert létjogosultságának bizonyítékát, melylyel eddig még , mindig adós maradt, még az által sem íszolgáltathatná, ha sikerülne is neki a kiegyezési megállapodások testéről néhány foszlányt letépni. Ugy látszik, hogy a Thun-kabinet va- lamint nem partamentaris uton jött világra, azonképen nem parlamentaris uton akar u élettől megválni. Nos, az utolsó óráit nem fogják neki megkeseríteni. A magyar miniszterelnök elég szeretetreméltó, hogy osztrák kollegájának politikai kimúlását a lehetőséghez képest megkönnyitse; de eléggé államférfiú is, hogy w utóddal tiszta helyzetet teremt-sen, mielőtt még a „Wiener Zeitung" at osztrák népeknek tudtul adja, ki az az uj ember, kinek kezébe sorsuk letétetett Az osztrák-németek követelései. Pünkösdkor pillantotta meg az osztrák németek nemzetisége politikai programmja a világ lényét. Ha az ember nyomtatásban maga előtt látja az\', valósággal megijed annak nagy terjedelmétől éa a benyomás, ha aat elolvastuk, mégis olyan, mintha olyas valakit hallottunk volna, kinek »ok van a szivén a nem udja: hol kezdje. A programm tormáiéban tartóI követelések ma-gukliau foglalnak ugyan mindent, a mi csak némilég ia fontos, de ennek dacára ki érezzük annak a nagy vonáanak a hiányát, melynek oly fontos pillsnatban, midőn a tőkeerőben éa káreset-képesaégb< n oly gazdag nemzetiség programmal áll 1 elő, nem lenne tubád hiányzani. A németek ki-jelenlik, hogy előjogukat nem igényelnek maguknak. hogy semmit sem akarnak visszahódítani, a mit elvesztettek, hanem csak birtokailományu-kat akarjak a további veszteségektől megóvni, Ez is pfbgramm ugyan, de csak azOksegprograma, melyet o vasván, leheielle.n szabadulni attól az érzéstől, bogy as osztrák nemeteknek inkább a nemzetiségük fekszik a szivükön, mint az á lam; éa ez aulyoa hiba, mert ez által a nemzetiségi háború csak még élesebbé valk, mikor már a nélkül is elég éles. Másrészt, ha a nemzetiségek szempontjából tekintjük a dolgot, nagyon is gyakorta találtunk a programmban pontokat, melyek erősen beleütközne as előjogokról való lemondáa kijelentésébe. - De aat nyugodtan átengedhetjük aa oextrák pártoknak. Vizsgálják ők, váljon az Osztrák németek nemzetiségi po-ltikat követelései elfogadhatók-e, vagy sem ? Bennünket főleg az a pont érdekel, mely Ausztriának Magyarországhoz való viszonyaira vonatkozik. Itt igy szól a prngramm: „Magyarországhoz való vonatkozásaink, melyek semmiesetre sem lejlödlek as 1807, kiegyezéstörvények eredeti szellemében, qj rendezésre szorulnak. Ez sikerülhet s javara szolgálhat mind a két léinek és a monarchiának egészben, ha kői .Fél óra múlva jöjjön vissza egy kis beszélgetésre, egyedül leszünk. Mennyi édea sejtelem, mennyi boldogság ekét szóban : .egyedül lestünk ■ Izgatottan és remegve vartam az idő leteltél, ugy, bogy Grün ur is észrevette zavaromat éa résztvevöen kérdé: — Talan va ami bsja lémadi hirtelen \' legyen nyugodt, nekünk van igea jó orvoau ik a városban. — Köszönöm, nincs bajom, de ettől a kávé-házi levegőtől és IQsilől kissé bágyadt leltem. Ha megengedi, el\'ávozom a szabad levegőre; azt hiszem, hogy olt mindjárt jobbau leszek. Ajánlottam magam a folyton sa,nálkozó GrÜn urnák és siettem GrrQnnéhoz. Nem láttáin a kisvárosi házakat, a boltokat, az utcán járó embereket, banem azt az aranyoa asszonyt láttam magam előtt, ki kétségkívül édes csókokkal, fog várni. Majd tirQn ur jelent meg előttem képzeletben éa láttam: mint nőnek a homlokán azok abizonyoe szarvak mind nagyobb éa nagyobbra. Discrét kopogásomra ö nagysága nyitott ajtói, ■ alattvalói kézcsókomat lllógrrndezzával fogadva, bevezetett a aalonba Én izgatottságomban és meglepetésemben egy •sót sem tudtam szólni Mikor láttam ezt a gyö nyőrü asszonyt abban a vörös pongyolaban, éreztem, hogy tejembe azáll a vér, heveeen.dobog a szivem, elfeledkeztem az illem legkezdetlegesebb szabályairól, elfeledkeztem, hogy odahaza enni való kis feleaégem van, ki talán e percben reám gondoi éa végjakozik u ánam, elfeledkeztem mindenről a világon, és shelyett, bogy leQllem volna a kínált székre, ráborultam arra a pamlagon ülő szirénre, átöleltem erősen, hévvel, szenvedélylyel és caókollam az arctt, azájál, azemét. ahol értem. ..................£s 0 nem ellenkezett.................. Mohamed paradicsomában, a lubnfi árnyékában pihenni, hol bájos hurik töltögetik poharadba a habzó nektárt, mennyei élvezet lehet az igazhivő muzulmánnak, ds én nem adn\'un oda ér<e ennek az órának a gyönyörűségét. M igánkivüli állapotban voltam, as izzó aaazonyi csókoktól éa őszintén moodom : • memóriám ott kezdődik, hogy lávozni akartam, midőn ő átölelt éa pár ásót súgott a fülembe. Gavallér ember erre a súgásra nem l belett egyebet miot a mit én lettem ; discrét módon néhány tekintélyesebb bankjegyet csúsztattam Ő nagysága asztalkájára. A pénzt egy tárcába téve, a jó . kereekedő pontosságával jegyezte be az ott levő : könyvecskébe. Minden gavalleri diserétióm sem gálo\'t e pillanatban, hogy kérdő eg ne tetinia-<k reá. ö el-I értette ezt és pajkosan a nyakamba borulva I mondá: ■ — Ugy-e, maga most elitéi engem, valami köatlnséges, rossz ssszonynak tart; hanem láss* meg, hogy mennyire családik bennem, hál elmondom as eaetQnket. „A mi házasságunk (már mini Malviné éa as enyém) képzelheti, nem volt - aserelmi házaaaág. Egy házasság-köz vilö jött a papához és elmondta neki, hogy ő mindkettőnk számára tudna jó lér jeket, akik nem vollak mások, mint Grün éa Gelb. Megismerkedtünk egymással és mivel papa a cég felöl jó ialormaliókai kapóit, rábeszélt berniünket, [hogy menjünk hozzájuk. A hozományt hamar \'rendbe hozták, mert papa kijelentette büszkén, hogy ő 6000 forintot ad a leányainak Először volt a Malvin esküvője és papa Ígéretéhez képest meg ia tdla az ötezer forintot. Egy héttel később volt az eayém ; ds ekkor a papa nem adott pénzt, mert a hozományra nézve egy kis félreértés támadt. A papa ugv gondolta, bogy kettőnknek együttvéve adja as 6000 frot; a férjeink ped g aat hilték, hogy mindegyik külön kap annyit. Ebből aztán nagy családi perpatvar lett; a papával csúnyán összeveszlek éa svindlernek nevezték, aki erre pórral lenyegelödzött és elment, de nem pörölt. Velem is éreztette eleintén ferjem az ő haragját de avval nem törődtem, banem az bán* tott, hogy as én jó apámat aertegette, akt azóta nem is volt nálank. Ekkor elhatároztam, hogy én összeteremtem a hozományt, és üa együtt leaaz a pénz, akkor odaadom a lérjamnek, mintha a papa adta volna, és ak or helyre leaz állítva a béke. Da caak addig lesz ám ss, mig összegyűjtöm a pénzt, akkor azután vége. Ugye most már másképen vélekedik (előlem ? Vagy még mindig rossz asszonynak tart? Siettem tiltakozni, wiogy gondolom annak, maga a világ legjobb, legkedvesebb asszonya...hisz csak addig tart a mig együtt leas a hozománya, azuláa vége......, \' És önkéntelenül Grün úrra, a boldog térire gondoltam, aki esalaU nyugod ao áll a nagy könyv előtt éa diktálja a számokat a borzas comp toirislának. .Nagy-Kani sas vasárnap Zala 48 oám. (S lap.) 1899. máiot bó Máa •élik u alapéival, bogy egyenlő lógókkal egyenlő köteleaaégek állnak szemben áa na lertóe állapot teremtetik, mely lehetővé leszi a zavartalan si-kerea gazdssági fejlődést.\' Aa oszlrAk nemetek e aaerint a monarchia két államának vonalkoaáeaiban kétfélét kívánnak. Hogy egyenlő lógókkal egyenlő köieleeeégek állit-taasanas eeembe; — bogy tartós állapot terem-teaaék. Mos lehat, mi aa egyenlő jogokat illeti, (•meretei, hogy Magyarországnak mindea Jogot, legyen bar az a legro«gátólértbetőbb, ugy kell kiküzdenie. A monarchia két államból áll, de a külfölddel nemben mégis aa osztrák Becs a 10-éa székváros, tényleg Bécsben van az uralkodó a majdnem valamennyi főherceg állandó lakhelye, tényleg Bécsben működnek a közös míniss-tériumok és Bécsben vsnnak megbitelve a külHIdl képviselőiek. A monarchia, külföldi képviseleteiről leljeeen hallgatunk. Erre vonat-kősó változást nehezen akarnak az oaztrék németek, de bizonynyel azért hangsúlyozzák az „egyenlő jogokat," bogy az ő értelmezésük szerint követelhessék az »egyenló kötelességeket." Ezek slall pedig nem énenek mást, mini, hogy mi egyenló számú újoncokat állítsunk s a közős kiadásokhoz 60%-al Járu\'junk, dacára annak, hogy népességünk száma, tőke- és keresőképességünk csekélyebb, As osztrák németek 2-lk követelése: lartóe állapot teremtése. Ez csak ugy történhetik, ha a kiegyezési örök, vagy legalább hosszú időre kOtuék meg. Ez azonhsn ellenkezik alap törvényünkkel a ezért kere-stül nem vibelö. Vsn ugyan egy módja ss Ausztria és Magyarország közt vaó viszony aj rendezésének hosszabb Időtartamra ia, mini tiz évre ; ez a gazdasági különválás. Est asonbsn bizonynyal nem akarjak az oezirak-némeiek s ezért azt tartjuk: nagy politikai hiba volt a Magyarországgal való ellentéteket csak ugy perlangentem oly igen kifelé tordilaní, hogy egjobb akarat mellett sem vagyunk képesek teljes rokonszenvünkkel megajándékozni az oartrák németeket, kiknek terméazetes szövetségeseinknek kellette lenniök. Ezek tserinl kevés okunk van r, hogy az uj programmá meglegyünk elégedve, de ennek dacara azt hisszük, hogy bizonyos lontoaaágol nem szabad sitól megtegsdni, mér azért sem, mert bizonyítékot nyújt arra, hogy mégis van alap, mely n as öeazea német pártok egyesülhetnek és ez, tekintettel ss eddigi ssé\'bssitnttságra, mégis csak valami, ha nem is minden, hogy egy erős, kormányképet part alakíttassák, maly képes lenne a kizökkent szekeret s helyes kerékvágásba terelni. A város házából. — (KipvtaaUMaatálatl kSacjráli.; — Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete folyó hó 24-én és folytatólagosan f, hó 35-és 20-ikán 1 \'icsty Zsigmond polgármester elnöklete alatt tartott közgyűlésének lefolyásáról a következőket jelentjük: A napirtnd elüli. \' Véetty Zsigmond polgármester jelentette, hogy Qyurátt Ferenc evang. püspök junlus hó 2-án vérosunkba erkesik. A kepviaeiőlealület megbisla a városi tanácsol, bogy az egyházfő fogadtatása és ittléte alkalmából az érdemleges intézkedéseket megtegye. A továbbiban jelentette a polgármester, hogy a törvényhatóság a megyei alispán helyettesítésével Eperjest/ Sándor törvényhatósági bisollsági tagol bizls meg. Dr. Diek József ügyvéd, városi képviselő, kérdést intéseit s polgármesterhez: mennyiben igaz az, hogy Nagy-Kanizsán a marhalevelek kiállításáért magasabb dijak szedetnek, mint azok miniszieríleg megállapítva vannak; továbbá, hogy önképen történik ezen többlet elszámolása ? A polgármester ezen interpellációra a jövő közgyűlésen fogja a válaazt megadni. Eptrjtty Sándor azoa körülményre hívta fel a városi tanács flgylmél, bogy a kereskedelemügyi miniszter több vidéki városban fém- ét faipari szakiskolákat állit fel Ertiibet királyné mlékt. Erzsébet királyné szobrára a tanácsi jarasiat szerint 800 forintot szavazott meg a közgyűlés éa régebbi határozatát a királyné arcképémk meg* (eslelését illetőleg s kOsel-jOrőben foganatosítani fogja. A polgári iikola álJamotüita. . A közoktatásügyi mintatér 6X043\|98 szám alatti leiratával tudatja a váras közönségével hogy a polgári flu és leányi-kolákat aa 189911000. tanévben fedezet hiányában nem veheti állami keselés slá. As átvételi feltételeknél a kormány és város közt még némi eltérés lévén, ennek kiegyenlítésére a szükséges intézkedések meg lógnak tétetni. A kitkanitiai kántori állát. A tanács jelentette, hogy a VI. éa VII. kerületi kántori állásra két Ízben is Irt ki pályásalot Az első ízben általában nem akadt pályázó eenki; a második alkalommal ugyan votak pályázók, kik közül egyik az állást el is) nyerte, de mídön azt elke lett volna foglalnia, nem jelentkezett. Uj pályásat log kiira\'ni1 meg pedig magasabb, illetve 700 torint évi fizetes-el, melyhez még 200 forint mellékes jövedelem járul. Otltti Qutinann-félt iilcolai alapittdny. á nsgykanizsai izr. hitközség elöljárósága jelenti, hogy a neki kezelésre kiadott velaei Out-msn Henrik léle slspitvány 181)8. évi kamataival két felső kereskedelmi Iskolai tanulónak két ingyenhelyet biztosított. A kOsgyülés ezen bej»lenlést tudomásul vette. A kütvágóhid beltil btrtndttétt. A közvágóhíd belső berendesése Salltr Lajos vállalkozótól átvétetett ée igy unnak 8020 frt 63 kr. vállalail összeg kifizetendő. Az ősszeg s kongóntadótól kö csOnképen \'el vételik és a vállalkozónak kifizettetik. Számvizsgálók napidija. Az 1805, évi gyémpénztári számadások meg-vzsgáléss alkalmával leimerült 97 frt fiO szám< vizsgálás! napidíj ihat a városi gyámi i>énatár tartalék, alapjának terhére szavazta meg annak ldejen a képviselőtestület, mely rendelkezést azonban a miniszter nem hagyla helyben. A közgyűlés elhatároata, hogy a lentebbi ösz-szeget a > rendkívüliek* terhére veazi. KBetzeltámtttdéti jog. A város kövezelváin azedési joga a közeljövő\' ben lejár és igy ennek meghosssabbitása iránt ujabbi kérvényezés vált ssükségeesé. A pénzügyi bizottság jsvashta kapcaáu egyúttal azon utcák ea tersk jegyzékét ia beterjeas-! telte; melyeknek kongó téglával való ellátáaál elrendelendőnek vélt. I A városi tanács ellenben azl javasolja, hogy a burkolandó utcák éa terekre nézve sorrend most ne állapíttassak meg, ellenben bizassék meg a városi tanács, hogy a kövezetvám uedési jogot a miuiszleriomnál a jelenlegi a apon kérelmezze es tsrvel készítsen, mely az egész város kövezetéi felöleli. Hogy milyen sorrendben legyen ezen terv megvalósítva, az iránt annak idején haláros-son a képviselőtestület. A közgyűlés a tanács javáalalál ellogadta, A tárházak pótadója, A tárházak részvénytársasága 12 évre pótadómentességet kérelmezett a várostól. A tanftes erre vonatkozó javaslata az volt, hogy a pót adó men lenség 10 évre megadassák, Ezen tárgy élénk ritára adott atkáiéul. Diek Jóaaef erélyesen tiltakozott az afli egy .nyerészkedő részvécytáraaaág" pótadó 1 ségben részesüljön; kitogásólia, bo-ry a jelenlevő városatyák legtOóbje — mim a társaság téssvé nyesei ée igy kösvellea érdekek felek — a sasra-sásba a réazt vegyenek. Bomolt tieza a szavasásban való rész vél el t nem tartja ugyan 1 örvényei Issms-nek, hanem >aem Ulő«-aek. Véemy Zsácaoad polgármester és dr. Htmitik Ferenc v. ügyéén véleménye ss volt, hogy csak a társaság igaa-gató« ágának éa Fel ügyelő bíaot taágáaaá tagjai nsm vehetnek részt a s/svzásban. A többség megazsvasta a 10 évi pótadó mm-lessége! a tárházak részrénytársaségénsk. Közvdgóhidi szabálynndtltí. A 117 paragrafusból álló ssabályrsodsMnsk csak 20 pontjai tárgyalta szerdán a közgyűlés, mely sete 6 órakor IelföggeszIstván, csütörtökön délatáa 8 órakor, illetve pénteken délelőtt fo \'tattátott A vágáai díjakat a szabályrendelet a kővetkezőkben állapítja meg: A) 1 drb azarvssmsrháér, melynek élöstslya 800 kilogrammon leiül van, X trt b) 1 drb. szárvas* marháért melynek élő salya 900 kilogrammos alul ran I frt 80 kr. e) 1 drb borjúért 6 hóna* Ip tn aul 60 kr. d) 1 borjúért 6 hónapon felül 1 eves korig 1 frt. e) 1 drb. sertésért, melynek éti sulys 00 kilogrammon alul van, 60 kr I) I drb sertés, melynek élösu\'ya Oi—100 kilogramm, 66 kr. g) 1 drb. arrtés, melynek sti\'ys 100 kllogrma-mon felül van 80 kr. hj 1 drb birka, ürü, juh I vagy kecake után 10 kr. 1) I drb bárányért vagy I malacért 8 kr. Aa eddigi vágatáéi dijak voltak: szarvsa ■ marháért 70 krajcár, borjúért 16. kr. birka, jak, avagy kecskéért tl krajcár. A vágási dijak ezen rendkívüli emelése ellen lóbben szólaltait fel, de a városi lanáes számszerűleg kimuta\'ni Iparkodott, ; hogy caakia esen felemelt dijak mellett btatosiibaté a vágóhíd ólán az eddigi jóvedelem. Ha pedig I ez tényleg jóval magasabb lenne, módjában állana \| a képviaeló testületnek a szabályrendelete1 annak idején a viszonyokból alkalmazva modoatlaai. A többség a szabályrendeletben foglalt vága-llási dijakat bosszú vita után változatlanul ette-gadla. A nagyközönségei leginkább érdekli a ssabáiy-i rendelet azon Intézkedése, bogy a mészárosok kötelesek a használatban levó mérlegen kívül egy máaodik próbamérleget ia tartani, melyen a vevő közönség a kimért busl önmagam magmás heti; továbbá azon paragrafus, melynek értelmében nyomalék feuvagj csak akkor adhalé hússal, ha aat a vevő kivonja, Igen természetes, hogy a nyomaték nélküU buat drágábban ksN megtisetni. Kötelezve vannak azonban a mésaé roeok árjegyzékei kifüggeszteni, melyben s hasnak ára, as allat (aj, neme, testrésze é minőségi ! a szokásos elnevezésnek meglelelóeo kitüntetve vsn Esen szabályrendelet, jogerőre emelkedése után l6nopra lép hatályba. A bordély ügy. Pénteken délntán zárt ülésben tárgyalták esen, a közegészségre oly fonto ügyet és s kidolgozott szabályrendeletet némi módosítással elfogadta a közgyűlés. Az urnapi körmenet. Nagykanizsa r. I. város rendőri »ptlányi hivatv la aa urnapi körmenetre vonatkozó kflvelkesö felhívást bocsátotta ki: Felhívási. As urnapi r. kath. egyházi körmenet alkalmával a hivők ájiaiossagá1 mé ysn sértő botrányos tolongás elkerülése cmjitból egyeténöleg a rom. kath. plébánia hivatallal s köreikeső intéskedeseh elrendelénét tartom esüksége-nek. Az egyedül miért is általánosan —-.w^i.^-—n . S= Ferenc Józsei GM™: I£Ogep isü, termé- Ferenc Jánart visel a legjobb, legegyszerűbb, legtartósabb és legkönyebben kezelhető. Ara szeles has- - ■ _ m u 10 világkiánitásop 10 66 ,rl W fényeseit dobosban. — Kizárólagos képviselet és löraktár hsjtószer^ K0SOl1lVlZ Flsohsl Fülöp könyvkereskedésében N Kaniuáa. samszaliadnahiányozni rtsssaataaaai —■____ . . Kapható: Roaenfeld A. és fia és Marton és Huber cégeknél \' * stenaiea. _ Nagy-Kamssa, vasárnap Zala 48. ssám (4 lap) 1888. május hé 28-éo A reggeli 0 órakor tartandó isten tiuteleieo s templom ssamélyébee, a fehér rab ás leánykák, polgári gyertyás kisárök ás s kstonsi kíséreten (•palér) kivöl másnak helyet foglalni nem SSSbed. A padsorok 6 eleö padjs lenntsriatik a ha-lóeágos réssérr, még pedig s bejáratiéi balra ael 8. pad a v. tanaes, a kir. törvényszék, bir. járásbíróság sb. hatóságok áe a lőgymsásiumi tanári kar, a jobbra e»ő 6. pad pedig a katonai tisztikar ré««ére. A padsorok kösött leéö kösép bejárát s tüz. oltó testület, hsdsstyán és sggbarcos egyesületek réssére isrtstik fens. A körmeaet atja a templomból ciolóríusi, Nádor atea, Csengeri ateán, Deák Ferenc tér déli oldaláa a feUó templomhoz, oasét a Deák Ferenc tér keleti oldaláo, ugyaa e tér ^jssaki olda áa a ló ée városház utcán ée cialórfu<non át a tempómba vezet. A körmenetben való réezvétel s következő sorreodben lörtánik: A sáasió vivők utsn s helybeli elemi Ba és leány iskols, a polgári Bu ás leányiskola, lögymaásiu n taualói, töídmives céh as aggharcos, e kadaslyán egyesület, a Iftso tó testület, fdisssásad kaloaanág, tűzoltó sansksr a fehér ruhái leánykák, kántorok, baidaehin (mennyezet) papaággal, körül a polgári gyertyái és katonai disskisére\'te1. A baidachim («enyeét) alán a hu óságok képviselői, \| disa-esáiad ka-lons«ág éa végre a bi»ő közönség. fiaetajövet a eintónum bejárainál ss elemi és polgári fiu ée leányiakolák növendékei a Nádor-utcába kanyarodnak be; a fögymnasmm ifjnaága pedig a Kaaiacy-uteában a Dobrin bás elölt foglal állás\'. As aggharcos és a badaatyán egyesület a oimóriumi fasorban vonul a templom fő bomloksata alá és £ott akként foglal állást, bogy a temlomba való nevonulá* lehetőleg akadály és tolongáa nélkül történhessék. Felhivom a<on utcák lakóit, msiybsn á kór-SMoet elvonni, hogy as ablakon fel\'ett kalappal, égő (sivárral való kinesegetéetö1 és ecyébb as ájtatée közönséget megbo\'ránkoziató cselekményektől őrizkedjenek. Ezen felhívás be nem tartói ellen az 1879 évi XL t, e. 18. prg. log alkalmastaini. Nagy«Kaaizsáa, 1899. évi májas hó I7«én. Deák Péter a k. raaéfcftkapitiaj HÍREK. — PB«p5kl látogatás GyurdU Ferenc, a dunántuli ág. hitv. evang. egyházkerület püsplike, jelenleg egyházkerületében vizitaciót tart. Ö-méltós&ga junius hó i-én jő megyénkbe és első látogatását Lígrddou teszi, innét ugyanaz nap este Sxepetiukrt megy, hol 2-ikán végzi hivatalos funkcióit. 2 ikán délután 4— és 5 óra közt érkezik az egyházfő városunkba és itt marad \\ szombaton délután 4—5 óráig. 0-méltósága tiszteletére szombaton délben bankett -lesz az „Arany Szarvas" szálloda dísztermében. Résztvennni akarók szíveskedjenek llűlter Lajos evang. lelkész urnái jelentkezni. — UJ Sgyvéd Dr. Zakál Lajos köz- és váltó ügyvéd irodát ayitoii Csáktornyán. — lévaurjaresltás. ltj. Singet Soma a nagykanizsai Bankegyesü lei hivatalnoka a saját és kiskora fisi: Kálmán ée Sándor vezetéknevét »8sifeti\'»n magyarosilotia. — JTanlAlla. Kis Bécsé község erdőterületének napkeleti réscén folyó évi juniut ki 4 in d&utáu, kellemetlen idl esetén pedig utána követ-ke5 vasárnap tánemnlaiságsal egybekötött jani ális fog tartatni. Kezdete 2 órakor. Beltpti dij \| nem lm. Jó életek ée italokról as otísni vendég" 1 4$ gondoskodik, Vendégeket sxivesen lát al rendezőség. Ulirány: Nagy Récse felé vezető á\'lami ut mentén levő Buday file ySsmalom! mellett a veret kereszten ted balra forduló kia-l récsei aeiei ut. — Kanlaél Tálasstás Letesyéa A leteayei Kaszinó május 21 én tartotta rendkívüli\| közgyűlését, mely alkalommal az időközben el-t ávozotl alelnök éa háznagy helyét ia betöltötték. \| Megválasztották alelnökét Tamás Ádámot, báz-nagygyá t Kapassy Antall; választmányi rendestagokká : lámát Gyulát és Keeeltr Gézát, póttaggá : Ceika Gábort; számvizsgálóvá : Varga JéssefeC — Halna ár PlraskagjAsu. Temesváron elhunyt iiemee Kaim r Lajos nyuga\'masoit ■egyei főűgyéss neje, s<ül. bsrachási Capdebo Janka, Kalmár Piroskának, a nálunk i* nagyoo megeseretett műves\'nőnek, sVigssinbái tagjának édes anyja, éleiének 70-ik, boldog házasaágának 40-ik évében. — Sek né, kédlk. A saidakr* nésve veszedelmes Orbán -nsp (májes 26.) slmuít minden nagyobb baj nélkül Fagy nem érte a ter-■ényeket. De a folytonoa esőzés és s közben, közben támadt ködök aokat ártottak, kfilöaösens roz»nak, melyei éppen virágzásában értek. Most még aggód»s várják gazdáink Medárd-oapol /jnn 8.) Régi t»paatlal ugyanis, hogy ba Medárd-oepkor eső esik, akkor utána negvven-nspig esős időjárás lesz. Ez időt még gazdáink kilátásai elég ktdvesffek. — A bujdos* páter. A Koesuth-kyalázó Lepsényi páter alskja a pünkösdi ünnepek alatt leibukkant a letenyei választókért!leiben. Hogy miként fogadlak üonepelteléseegykori ssinterén, srról lényeeen (suuskodik lapunk egyik letenyei barál-jánsk és munka ársáoak következő levele : A pünkösdi ünnepek alatt és után a lelenyei kerület több belyén felbukkant .imádott> képvi selőnk Lepsényi Miklóe mephistói alakja, nyomában azonban ezúttal nem a fnalismu» dühétől fel özeit hívek aerege járt, hanem megvetée és botrány. Pünkösdhétfőn Bánokszentgyörgyön tartott egyházi beszédet, de oly é ee politikai isfli, mely mindennél elénkebben illusztrálja a szószékparag-rapbua szükségességét. A baláa aztán abban csu csosodott ki, bogy eate macskazenével lepték meg a nagyhangú pátriotát, pedig Bánokazentgyőrgy vidéke volt eddigelé lepsényi legerősebb lészke [Sormáson kivtt1.) Ugyanaznap hire ment, bogy a becsehelyi tűzoltó testület tavaszi mulatságán szándékozik megjelenni, mire hamarosan intézkedtek ss egyesület tagjai, bogy ha esetleg betolakodni akarna a mulatságra, ebben mindenáron megakadályozzák, Szerencsére elmarad a gyászos hlvatlsn vendég, de már a mefjeleuéa bire is nagy ártalmára vált a derék egyletnek, mert a köznépből igen sokat viaezatartott híresztelt részvétele. Keiden minden feltűnés néikü1, sőt úgyszólván észrevétlenül Letenyére érkezett as utálatos Kowuth-gyalázó s s paplakbm húzta meg magát csendes vissza vonoüssgban, nebány hívét rendelve caak magához Egyedutáról^ kikkel az ott eservetell, de már hetek óla a bukás ssélén álló néppárti szövetkezeti bolt siralmas ügyét tárgyalta. A nagy közőnzég szerdán érteeült Lepsényi letenyei tartózkodásáról s este nyomban megfelelő módon nyilvánította a látogatás fölötti érzelmeit. A sötétség beálltával éktelen üiöl\'és, cintá-nyérok, kelepelő, síp, c-eogetyü, lurulya hangjai nak öszzezsvsrcdásaból keletkezelt s-renaddsl lepték meg Lepsényi ural, aki a paplak ebédlőjéből hallgatta a hívogató szavakat: „Gyere le DalB, itt vannak ám még caak a jó aomfabotok !\' >Szervosz Morgenstern I* — Abcug Lepsényi!• A rettenetes macskazenét az est folyamán egyre fokozódó erővel — 3-ssor megismételték ; ■időn pedig Lepsényinek a papházból kirohanó néhány híve tiltakozni iparkodott a tiszteletnyil-vánitás ellen, azokat irgalmatlanul elpáholták a leteayei Pichlerek, — e igy a megbotoztatáe martyri dicsőségét most letenyei híveivel kényleien megosztani a szere ett képviselő. Nehogy után a leiingerelt közönség feiháoo-rodása eröeebb alakban megnyilatkozhaaaék, Lep-sényi ur jónak látta csütörtökön reggel Letenyé-I röl eli lanni egy .kellemes\' pünkösdi landparthié\| enlékeit vive magával a prá 1 er- u icat - ördögien y -bába. A kerületi papság magaviseletét minden ínte-ligens ember elíiéli, a miért asm átallják — korábbi nyilatkozataik ellenére — egyf ily reverends szennyező, megvetett, elitéit, kitaszított alakot, mint a milyen Lepsényi — újból keblükre visszafogadni. — .A kaMmattak* sdkedvelfkkeL A »Fécsi N«pló« írja: Még ilyenre sem váila\'kostak műkedvelők, vagy ba iges, oauf kudarc voll jutalmuk De India az ég, miképen és bogysn, nálaak mindent szakad merni, és nemhogy haragra gyuladea Thália és tiltakosoék a kenyér-mnzaa esen ki. kezdése ellen, oem, sserelet el öleii magához a mi műkedvelőinket, megihleti őket, miniagy fátyolt borit a közönség agyvelejére, hogy ne emtékeaaék arra, bogy pl. a ma rali koldnsdiák tnlajdonképen megelégedett nagykereskedő Nsgy-Kanizsán. Ezatán hosszasabban foglalkozván aa elö* adással éa az egyes szereplőkkel, Bőhm Emilről eteket Írja: A Koldusdiákot Bőhm Emil, a két év előtti Qrenioheux adta. Sokai kíván ezen szerep as énekeatől, mert magasan fekszik és ezért legsűrűbben primadonnák énekelik Simont. De Böbas E\'nil lágy hangjával, énektudásával béiran vállalkozhatott s szerepre, melyet mindvégig fényes sikerrel énekelt. Csak belépőjénél volt némileg fátyolozott a hangja, d« azn án belemelegedett és kifogástalanéi, gyönyörűen énekelte és igen tisztességesen játszotta meg sserepét. — Kisgsiiák klrAnduláaa. llogy a szegedi kiállítás Üdvös hatásaiban mily messzemenendő eredményekre számíthat, matatja azon körülmény, hogy a föld-miv. miniszter módot nyújt az ország összes vármegyéiből a kisgazdáknak a kiállítás megtekintésére. Már ez ideig h több ily cso portóé látogatót jelez a kiállítási rendezd bizottsághoz megküldött leiratában, igy: Abauj-Torna negyéből 80, — Arad-megyéből 50 és Heves-vármegyétől 50 szegény sorsú kisgasdának fedezi utazási és élelmezési költségét. A csoportos kirándulók megtekintik ugyanez alkalommal s mezőhegy esi ménes birtokot ia — laakáslássdés Higátaa Rigabsn a nagy orosz kikötővárosban sgy két ó s nagyon háborús állagotok uralkodnak. Frgyvsrdarraná-atk zaj* veri 101 a munkásnegyedeket ée smerre megvillan a puskacső, hosszan lepik el as utakat a holtak és aebeeültek. Egy kerülő utón értéséit levélben irják a kővetkezőket: Riga egy bél óta ostrom sár alatt van, hatvanezer munkáa szüntette be a mult hó végén a mnnk át éa a durva tömeg fenyegető állást foglalt el. Előbb s főbb hivatalok eUM jöilek össze ée kőzáporral lámadiák meg aa épületeket, köziben revolverlövésekkel toldottak meg a szónokok beszédeit* A rendőrség a zsvargáat nem tudta elfojtsál és okkor közbelépett a katonaság, de a zavargók stlöl sem riadnak vissza éi tovább garázdálkodnak a városban. Már több n\'éti harcol rögtönöztek a munkások. A katonaság sortüseire lövésekkel leiéinek ók ia. Egyik részen ugy veenak sebesültek; bo\'tak, mint a másikon. A k»tonsi és városi kórbáaak már tele vannak sebesültekké. As álcákon egé-s s/áaudok felsauraayosott és élesre töltött fegyverekkel jernak naphosszat. A lázadás oka oaSaa eredt, mert az egyik gyárból 2000 munkást hirtelen e bocsátottak. Persze igy a htkoaaág folytonos rettegésben el. Már eddig lübb üzletet foszlottak ki^feljeetn,\' elhurcoltak mindent. As Baleteket és -korcsmákat délután egy órakor ba kell tárni ée eate kilenc óra után senkinek sem szabad aa álcákon járni. Az egyik kerületből oem engedélyezik as átjárást a másikba, és a katonaság voo kordont, hogy a közlekedést megakadályozza. A kereskedelem teljeses szünete), s postát sem mi. május hó 284a továbbinak és s táviro hÍTtttlbss csupán s kaionsság t<-ljeait most szolgalatot. Axt bitaik, hogy a munkások befogják látni hasai alaa sröl-ködéeóket és Isihsgynsk a savsrgással. A Riga kOielébsn lekvö ezredek koncentrál vs fannak éa mihelyt ss eddiginél fenyegetőbb képet Olt ss illspot, s katonaság (élvonal. — 6) srmtkntiékkátTiHtlk Iss (•ijgMma. A na«ykanuasi egyesületi kis td-ovodánál, a mennyiben kellé számban Issznek jelentkezők, június hé foiyamábsn nyári gyer-uekmestdékkáxak \\esetésérs a Iktass efyé« nek kiképzése céljából tanfolyam lóg tartami. Jelcnikeiketaek evésztéges és ép testalkatul bíró 18—40 év között levő, magyarul Írni és slvasni tudó, kifogástalan erkölc»i viseleteket községi bisonyitványnysl igaxoló i fik. A kérvény, községi bizonyítván} és iskolai bisonyit-váay azonnal terjedendő be Zslamegye kir. taalelfigyalüeégébes. Különösen is felhívjuk ezen fontos körülményre S\'On községek figyelmét, melyek a jelenben, vagy a közel jövőben, nyári gyeraekmenedékbázak felállítására vannak lő teles ve. — Mésyv m .Életpályákról - E-rn érdemes munkája Ferenczy István nsgytssbenl áll. főgymnásinmi igazgatónak, most már s harmadik javítóit és a legújabb vissoayoVbos alkalmazott, bővített kiadásban "jelent még Siampfel ■xároly könyvkiadónál Pozsonyban. At Életpályák elaö és második kiadásánál is kiemeltük annak közérdekű, bésagpót\'ó voltál. Biztos utmualással sanlgái ezen mfl as életpályát válssstani akaró ifjaságask, egyszersmind üdvös kézikönyv a családapáknak, gyáir oknsk ás tan férfiaknak is. Ezen harmadik kiadás, mely tetemesen bővített slakban tátott napvilágol, kétaseres elismerésünkre t.-ríhat azámo\', mert valóban i ineaen olyan közpálya hazánkban, melyre vonatkoxólsg e hasznos kötetben ne k-tpoánk felvilágosítást. Fel van itt sorolva mindaz, a mi a pályák fontos kérdésére-vonatkozólag a minő itő és szervező törvényekben, szabályzatokban, iskolai értesítőkben és hivatalos lapokban szétszórtan megjelent. Kétszeres hasznát veheti ezen maiikénak mindenki, akinek pályatáUsstás elöt á ló lia vagy rokona van, mivel a legkülönfélébb állások köaötli különbséget könnyen felismerheti és ss állal a körülményeknek, az iletö ifjú tehetségének és képzettségének legjobban megtelelő! tadja kiválasztani. As >£letpátyák< harmadik kiadása Ifiave 4 korona, bekötve K korona. — Qyllkeaaág. Május 81-én reggel 8 óra kor Lispén, Martak Károly házánál meggyilkolva találták OmmU György li.-pei lakót. A gyilkossággal Marisé Károly, Ssafoáy Borbélya és Bella János lispei lakósokat gyaoositják, kikel a pákai c«eodórség elfogott s a letenyei járásbíróságnak átadott A vizsgálat folyamatban >an. — A aaegedi agrarksagresusi A szegedi mesógsxdasági országos kiállítással egy idejüleg Szegeden rendezendő agrárkoagresszu-sok starvetö bizottságának gr. Károlyi Sándor elnökiele alatt tartott l»gu\'oló ülésben határosaiba ment, bogy a kongresszus a kiállítás megnyitását kftvető napon, rsept. 4-án veszi kezdetét A< elnöki megnyitó beeiéd utáu Bernát István adja elő at eddigi kongresszusokon elért eredményeket, a a gazdakOsősségnek inegvaló.-u\'t a papíron marad óhajtásait Et után fog következni Msillath József grófnak előadáaa a falusi jólét érdekében szükséges intézkedésekről, amelynek kapcsán a maholnap sklúsiiasá váló örökösödési kérdés is vslószisülsg szőnyegre kerül. György Endre st aj ISidlehermentesilést, l. L a földbirtok eladósodásának okaii és elleossereit fogja tárgyalni Kei vsa véve a kongresszus programijába aa nssors törvény reformja is, amely körül, tekintettel arra, hogy éppen a délvidéken st ngynevesett gsbonanzsora rendkívüli posstilást ] okozoUfhevés viták várhsiók. A sző vetkezeti ügyre vonat kősói a g báró Maloomes JJeromos földaiv. miniszteri oszt. tanácsos általános beve» \| totó előadása ntán tárgyaltatni fognak a stö-vetkezetek egyes fajtái érdekében teendő intéz-1 kedéaek a minden valószínűség szerint a jégszö-vetség ügye is ssóbs kerül. ggj a Karaja kksUl«<Mtk féle góses»»é\' •ép ganttais teljes falasaraié—I, \|4 állapéi ksa, eleié — de a klaééklvatattas. lg; jé ndáábél való la laaaláaali ftaatéa snlhW fsIvtWjk, — SsMskerg Sut Mrks iwkiiliihs lap-Iaalaáa, Anyakönyvi hírek. Háisiaá\|t kMillfk. Calaasraana Aatal, aiajor gasda — Hsrváth áatávai. Niaeth Jétati vsssti aisakás — Horváth Antival, ▼ajda W ttréttgyárl Msyvito — Kovám LakivaL Mut hét halottjai. Taksaa Ysatal rk. 71 Ivs kaaigyérté Kiké Jdswf lljark té tapos, léMaivas la. Slasn áuaa férj. MáaároaVesdelai rk. II ina, takáa Fltittkirker Oyala tar. iá évta, ksnskodá Niaeib Máris rk. 7 éves, aapstiai Maya. Béai Mária rk. M aapas tiiild Maya Harvátk Jéastf ll)a rk, 1 és fél éva, roldalvee la. Ssko Máris rk. ti éves, cmIU. Vlsiics Borbélya 8av. Major Jtm-hÁ rk. 79 évű, aarial Friedl Altjoa rk. ti hm ajrsg vssaU fömirnSk. Vjskotlav UJm rk. 5 aaptt, pecér ságié l«. Martian BosálU férj. DtrraUts Jittlut rk, M éva fSId- ■Iva* neje Cslrk T résls férj. Frxncaltt farnesé rt tJÍ évet, vtttü ■aakés aeje. Osrssi latra rt U évss pincér. Pmk Ágota rk. üt) évet. kásvanU. Törvényszék.) - Véfltárgyslások éa ité ethlrdetések. - 1899. éli májat M 29-én (Uü/ö). M igánlak sértés büntette, idegen ingó-, és idegen ingadsn vagyon szándékos msgroagálá\'á nak vétaégeivel vádolt Koltrio< (Szemes) Mihály a tsai elleni ügyben végtárgyaláa. — Lopás bün\'ettével vádolt Köbli Ferenc elleni ügyben végtárgyalás. — L ipáa bü tettével terhelt Kiai Ferene s tsa elleni ügyben végtárgyalás. — Lopás bűntettével terhelt Brünner Béla elleni ügyben Ítélethirdetés. — Su\'yos trs i sér és bűntettével terhe t Bogdán József elleni ügyben iiéletbirdetés. — 1899. Ui májat hé 31-én (Sttrdán.) Súlyos les ti sértés bűntettével vádolt Hegedűs Józset elleni ügyben fégtárgyslás. — Msgánokira hamisítás bűntettével vádol l Mésga Ríkat elleni ügybea végtárgyalás. — Közokirat haaiisiiás bűntettével vádolt Németh Jánoené szül, Ossváld Anna elleni ügyben végtárgyslás. — IRODALOM. — A gérég gkliiitskli aa tabtriaég igvik lag-aagyobb»sert el mami ve. Ssttfanyja as siet is a klltiaset A kSltiuet attsjia tzkaityak liá ejlrál Hoiolos ssgj ■sakálbas. A górégtig sM gialtlatstlrél a kiUásast-W Ilelksxtsk. S ex s frigy tokasssi aaakaét meg. Kéltük ahllssepkaask voltak s pklloMgáIájukat Más kéltéi irsés hatotta U. Phitagorax vxlUsz •aslt> Wloielati ><saUU A awlttl ss s pkllssophis alaáig éfiatksséslMa aarsdt I as ébttal. Ii<ga, kslsti aliatkiifl is tépUlkoxott, dearésan éi tgaxáa asassU ogjrtaiiégibs olvssatotta aa idagta ala- \| makat. Koaaogooiával kaxdédik, a világ anyaginak, kslat- 1 kaaétéask találgatásaival. Hilatoai Tkalss ast taaltja, hogy \| .■iadoa viabfll vaa." De Ttulas aagjrsigs aaa a na aaiv- [ nak láttái aivbaa áll, kxaam sbbaa, hogy gértc fSldOn I volt as olsé, ki fe\'vststU aa assaét, hogy ■ladaaask agy klaéa éa oki vaa a a kinek ksta\'é aaaUsaa sU adtait as laékst kereinl. Sokan kSvatkastok ntáaa, kik tdfl haladtával ksaolyabk, slaposabb, a vaMxigkos klaolsbb asé nxgyari-salokkal álltak alt, ét Mkn évé marad a ékadatg ; a ta-doméayoi goadolkosáa loksgéját 8 táats ki tUasér a Ckaiaka. A chilosophla Urtéaetébaa uiaot faatosakb is Jetentfiaabb koraiak a gürüg pküosopkitii koráaá1, malynak ualv talál-gáláiéban a kijíbbi pliiltttpkia vala«aa«yi asgy aaaaaija Uksilias, ambryoaaa. K pUlosopkla ItjlSdMvtl bglalkotik dr. Oyoalay Oyala jelet rtcég taééaank a Nagy Képat Világűr léaat aaost I ■tgWtnt 87-ik ftsatéhis. * kSnyvtt aaáaoa xiip iUsstratlé I It dixxitl. SstrkasxUijt Marasaii Henrik, a nagynevű egyetemi tanár. Aa agiaa vállalat 11 ktUlUl fog állani, A II. kBtit t gofégék ténéatte. Kgy kélté ára dittVaUaben 8 frl J Hogy mindenki aaagw ere eketat, a kiadók haltaklat flaattk-I bta it kSanadják. Egy fisat éra 10 kr. KapkaU Béval Tastv. írod. lat. Béaav. Tárt. (Badapatt- 0ll5i-nt iá.) it ■iadta iiaaai kéayvksrtakadisbea. — .lakaieai Jaaká" elaatt aj kieortnUkit aapt \' lap jalaat meg a Mvártsbaa Beim Lajoa jelit piéta it ka-\| morixta BtrkesstMbtn, ás aj élclsp igen Bgytata it ; ssilltotsén vas meg axartesitvt s bklstvt aUaaiégit it \| gsadtg tarUlmát hlatayérs rtvM idt alatt augkéditla a bomot barátait BUflxetéai ára aaponkénÜ aiilklléáasal \| negyedévre l frt 60 kr. Matiiriaysaéaol nivasao ktld a , kiadóhivatal Bidapeat, VIII., JéxMf-klrat 9. — Válf aá—k kaasSkéa. StdélptUUkai taaataá-j syok Bénát litvántól, il. kiadíd Badiptit Horayáatsky i Viktor kfiayvksreaktdéte. \| Mikor t ml pár ivvtl eatlüU megjelent a a tociilpoll-Ukal rtfarmo.uk, a kéaállaptlok megajslULaak aalkaigM kaag< itatta, aránytag kevesen irtatták meg. Mtgyaronaég I saaylra tl volt atillvi a aajit maga Utal oeieáft allaaté lakk., kagy aa marsét iá^e aatákal a I is rikiaaaaaraiis hgltlktaai. aM kivateák arra, ks0 a jévé iráayét ■ igán>ják Assahta aa aUHéi atdéfit motgalmak t a társaialml kérdéaakaak miaása bátya aH-lérbe nyomaláss a KTSiamaiár ptlMftipliáallüiatl kán. »simki ktU aiaai taafekai a pi»M—ékkal, aalnk Ml m Miig kitirttak, alt a aaaiyakask IMtáat It tftétak g t»> Hleftia lgyakeaik U atmatsté Isasi a aaaka, a aUyaife Illatartiigit tagadni alig lakit Ára SO kr, - Mehet k á sassá« Pitxéy Uisa Batal tarts-lossegéd I tartákaa veaetts allérkae egy jámMs marakéat gasdttmbsr Otaktt Ittváa pinspotagáa up Mayát t ML Patatky tikéay hé aUtt JMt M ftvá tsht s a .Salapasi spréhlrártéati atjáa « awtal—áki\|rk« to. rasstt ilkalaasnsl j t mist ssorgabaéw maakét téháay áé alátl már tgy kitabá éaaegst takarMstt mtg maetseV Caalmasaak taiélkatta agyWii aa ikért, Mrt agy ar^a csak tarnál bsalliiott a JallfH\' kliHklvtUlált. r steélsi akar. á kirértét migkiati a kivást misirt s néháay aap aslva már boldogst tovtartt a kiadékirrfa\'óéi agy esamé UrálUl. á JiliatkailkkSt ráJsastaU mtgtiak ■Iiyawainyt, mtI ugaapelMi íjbél magjilaal a .Baáaaart klaéáklvaUlákta, kaaaa wut már hMa rskákaa a ■ kua-kariagéa baasédbsa hívta meg a tjatrlwllkil eskl 9 éhkta kattalé eiel nem egy tartint Dt aaa it Hiat s .Útlapért* éitaláaei MUalrt keltaprJUrdoUaifvel, melyet aapoata SőO—800 ember vtaa lgétyba. GM JMg kall HkiaMásk itta lap ipréhirártári rovatát, a lábúi ott aaayi mladtafili h jdiiirt, bogy iktamlilal is Ugá Vtaaak olt komoly histasigi ajialrtak, linlialiik. iná berátárláal Ittráatk, misdanftia irtási. ail(al. var Háta ei, llaiáirl, yjoekinnwltrt alb. áUtok. ás tniikmalk «4-rín ktnrtk M s .Salapart" aprokirdtMseH. A kiatk bármily asakmibii Iptioieegidrt, maakáwa rwW.a, bárait-Úrra, kartéaan tik, mával kármitiml ilkala asáktift a ,.(adapter iprékliiillul atjéa kaphat Unt Aatáa s vttsl- is u eiaáé -óvat kárikásak. hátak, telkek, bátorok • mái tctrfUt iMk jsk adáta it viteti mind bltalálkaté a .liiuir aprófaidttá ni kést A .Bsdipart késiadoaéialag lagjn iraás Itg-régibb, lae>at>Élaft ét legolvaiotttbh képit politikai aaai. Itpjt t ÍSkip ennek InlsjditiUuU a „Badiptrt" .ipeéklrt\'--táii rovataaak rahaass ■jillill. Kifli náastrsk l\'Tas-iák tata rswrt ■ Igy kirértésrt hittat artddayval járnak. Ktr tmkiiy ku Iniigln aa rmt ékai t Iaakiatt tahbta Mattak cilt,<aik m>g kell próbál L IiiIHiT llná egyassri kéalétt 10 óéig II kr miaáM ttváM art 1 Is fii kr„ vasárnap is Ita^aap t kr. ClaMa kliln nkitl kfiiün 10 kr. Ulyt(Uirték I....... A ,Badapatt\' káaáéh!- vatala Badapttún, IV, Sarkuytyni-atet S isim ilstt vsa ke a as tptiklidtténk ára bélytgbta it WkáMkrtl. - Syarl állagaéftk Ilyakar aaiksr ta US aár a városban tárhttotlta meleg kt>d baat, ikulllart kat ta a káráéi, hogy hol tftttilk s axabadságoakat, kW tát.«k M a kaaaa sgy évi robot aaaka atáa tltnytdt H«g«ia-et, hal tUlsttk a nyarat, Epta asrt kaptak ktsIakWs a Upas Cisládi Lapuk Uluatritt uápirwUiai hrtüap ilOrtailáat ára attytáivrt t frt Cd kr. talajitiniéaat aa tokaié. % , atlvbei meglepetten st vasiak, kogy i legtUktlibb wp ftroiáilyea Bárttáe, Otthtu Mvt aitéta Uayartaart ka-rialisitt 10 ssebáa aaáiMéjákaa aity a iitaaa (W árak vaaaak. MIadaatkaak, kik s lyári Mésyi IMéa aalsál sa-aak tiltási, ^éaQak at a isállsáát, artyWa a mUd U-asolgátáe aelleit kisyelaei a ai ti timi rttklal ulátkat-sak bflvebb irutltéít ayijt t Kápa Caládi hivatala Bptrt, VI., atady-slea II aáa. Aa a ttvilktt aigaallleH ast ke ti és kapkati rktkti rtUp hleyvki ááaékea lagy-l CSARNOK. A menyimeay. Irta: Pahér Ignáo A vendégek már mind eltávoztak. Elit végre visszavonnlhatott asobájiha. Úgyis nshegen\' várta már est az időt Igyekezett rendbe szedni gondolatait. Ma volt eljegyzése- Nézte nézte azt a fényes ragyogó gyü\'üi as tyján, de nem tadott nski örülni. Talán épen es a gyürü lesz nyogslmáqak megrontója, jövőjének, boldogságának megrontója, jövőjének, boldogságnak romba döntője. Remegő késsel nyu t veb éoe át ruhája lodrai közűI sgy rós«assiafl Ut latéikét vett ki. Töle jött! mily kedves vonások.\' Már dé\'utáa ho.la a poaát, de nem volt érkeaéee elolvasni. Miodig as örömnek egy blzonyot ueme járta at égést lényét, ha lő e levél ért-seU, azon« ban most különösen égett a vágytól, megtudni mit írhat ő, mit irhái neki etj-aytése napján. Lázas Izgatottsággal boniotts lel a levelei la olvasta : %Ktdm Aliit Miuttn fájó szívvel tudattam önnel, hogy elháríthailao akad i\'yok következtében nem lőhetünk egymáséi, mindenre el vollam kézíve elvoflém .készülve a legrosszabbra, de erre, a ait.veftm tudatni jónak látott, arra még sem; et reám néive a legborzasztóbb I 6a maga írja, hogy megmutatandó mennyire ignorálja eljárásomat, merő dacból nöfil megy sgy fenhet, a ki* már két év óü vágyik önt bírhatni, .de ön mindenkor elutasította, mert aem szívelhette. fii most trtatam vi!6 omtö dicból oda ígéri magái neki. Nem! BU«, ka ta igaaáa Nagy-Kamasa vasárnap Zala 43. stám (• lap.) 1819 májug 24-án "szeretett, asm teheti ás ba taaai, akkor nam szeret, aem szerethetett soha, ás mind as as áraaism, amit irányomban nyilvánítóit, namvolt egyébb, mint hazugság I Ha hasugság volt, akkor jól vaa igy a hogy van ás éa kívánom, hogy agán életén át bot dog legyen, As ön boldogságában lógom leint megnyugvásomat, De ha nem volt basagaág, ha igaaán neretett akkor latén legyen irgalmas as ön lelki tMv\'né gének. Sohssem fogja elfeledni és sárin hón fogja szeretni as Ön boidogtalfln Bélája* Újra, még ojra elolvasta a levelet, míg végre ráhullo\'t könnyeitől szétfolytak a belök, .Isten legyen irgalmu ai ön lelki IdvöBaégének." Esek a szavak különösen befészkelték magukat agyába Mintha mindegyik egy tőrdöfés lett volnk. Hazugság I az ö szerelme ? I Hisz majd meghasad a nive otánnal Még sokáig töprenkedett, tévalygstl kflzködölt a lelke, míg a bágyadlség és as álom lecsukták kisirt szemeit. Álmodott. • Egy nőt látott egy kopár ssiklán ülni el\'or-zult arccal és kussáti hajjal. Halvány areát te nyerébe raj tette és sírt szüntelenül lolyváat. Ekkor emberek jöttek és mind sorbs kérdezték tőle, vaj jón miért sir folyton, folyvás. Es ö jenkinek aem edott választ. Megkísérelték vigasztalni azt ■ondiák neki, térjen haza, hlu van ő neki kedves, meleg otthona, oly meleg, mint egy ma dériének, h u ven neki férje, ki öt szereti és tiszteli, akitől mindene van, a ki aetnmíbea sem hagyja hiányt szenvedni, ski mindent elkövet, bogy eletét gondtalanná, vidámmá tegye, »sóval, mindene van, ami caak egy nő boldogaágá-hoz megkívánható. De mindezek a vigasztaló ssavak elhangzottak a né-kQi, bogy elállítottak vo\'na könyeit. Egy nehéz aébáí tört elő keble legmélyéből es csak sírt tovább, tovább feltartóztat laeul. Mit hsaznál neki mindez, amit az emberek beszélnek, a közönséges emberek, a kik lelki mesráskódtatáztól ment életük folyamán nem tudták megismerni, nem tudják megítélni mi a , boldogtalanság I As ö otthona, s bot eddig tartózkodott nem meleg, mint egy madárfének, nem ! hidag ott körüle minden, korongó búskomorság uralkodik ott, kiet\'en és hideg ott minden, o\'y hideg, hogy aainte megfagyott, abban a környezetben. Mit érj Ve\'-e. bogy léirje azerette, ha ő nem tudja szerelni. A mii az emberek körflle bo dogságnsk tekintenek, as neki kin, gyötrelem, mely elöl ezen kopár sziklára menekült. Hogy mindazt, a mit az en berek kedves otthonnak, boldog házasságnak mondanak, hogy minda\'t e\'éheaae, saját lelki boldogságát áldozta fal, könnyelműen, meggondolatlanul. Oda dobta lemét agy emberitek, tntét érzés nélkül, mig szivét jégpáncél vette körül. A terének kaiba veszeti minden igyekezete, hogy ezt a jégpáncélt eloszlassa, hogy maga iránt érzelmeket gerj -zz-szt-n benne. Hideg maradt mint a jég, mert a kiáltott szenvedések éa gyötrelmek minden szee-vedélyl kiöltek lelkéből Csak nive legmélyebb rejtekében vo\'t még egy érzés. Ezt az érzést azonban el kell fojtania, !e kell küzdenie, ha caak vágyódástól, epekedéatöl nem akar tönkre menni\' A Mját lelki ödvöaaégét dobla el magától, csakhogy más emberek szemében egy házsseág révén boldognak látszassak. Most uenved I ezért oly borzasztóan, oly kimondhatatlanul nagyoo. És sz emberek, az együgytt közönséges emberek nem képesek öt vigasztalni, lámát és iámét csak egy keserű sóhaj tör elő kebléből, kényei elbontják haiváoy arcát, folyvást csak sírni, sírni, ebben találja egyedüli v (jászát. Isméi jöttek ss emberek újra megkísérelték öt viganlalni, de hiába, az ő részére nínes vígan, mert már minden késő ..késő... Es amint igy tovább sirl, jajgatott, jöU egy ifja is. Bászéit boszá oly szelídén, oy viganl, — reményt gerjesztően; feltekintett az ltjára,j szemeik találkoztak és egy meleg reménysugár] világította meg hirtelen a nő meggyötört lelkét. — Az emberek nem értenek meg — mondái az ifjú — de én megértelek, mert hín én ia, ép ugy mint te, oly nagyon szenvedek!... Ismersz-e rnég ? A nő e fordította arc! • — Ismerlek — maadá, — de menj, sien el iunét messze, maaaae, mert hisz késő I... késői.. Azonbsn ss ifjú nem ment el, hanem sselid, édes hangon folytaié: — Es ha azt mendom, hogy nem későt ... A nő hirtelen felugrott, nyakába borult as ifjúnak, A nenvedély pírja borította al egy pillanat előli még halvány arcát. En nélkül kiáitá : — Lehetséges-e ezl ? lehetséges-e I ? Oh, skkor ne hagyj ei, menta meg nenvedtseimtOl, mindkellőnk üdvősségére kérlek menta., meg! ... Ea as ifjú megmentette I • a a Ej>y héttel az eljegyzés után az okát találgatták as emberek, bogy Elis miért küldhette vissza vőlegényének a jegygyűrűt. fsarkaaxtéi üzenetek UlMfS ái oltail viszonyokat tárgyasé Isvstst lag* közstsbb kéaMal rágjak, Odrtalat. „Iadlflereaa.\'\' lásaá.jlk salrsa irdskMéait. árról al ssa tskatttnk, ka vileniayllnk kimondás* miatt valaki karagót tiplit sllaalak. Ml saksasa karagaaank, éa vila-l ■ásyiak.t karag sélkll klsMiéjsk alaésaksr. áa llrsa \| karag iábkáat asa a al Mklakra, ksarai aanak a Islkárs ra világai, aki táplálj. NY1LTTÉR. Foulard selyem 65 krtól \| IMII krtg »át ar»akáat — Japáal, aklaai sU. lagajakk ■laláaatak is asiaakkaa, valami at fsksta, fsbir és salass ■sasiksn eelyaaa 41 krtét I4MH krlg stftsraaktai — a lsgdlvatoaabb saéréa, sala ia mintázatban, Privát-fsfrasiUkaak pisUkir ia rimaaslaasa ralaalat káa-kaa aaillttva — aitaláka gaéll pértafaráallávl kllésask, IIENNEBERG 0. selyemgyáral (os is kir. adreri saiailé), llrlskkse. (I Magyar linlmis, Svijcsba kitasarsstsriltiilysg ragántaadá KÓRIEfiEM Dr. Dreiszker József vizgyógyintózete Májon hó l.t«\| nyílva Rendszer Prliallz és Káelpp. Gondos orvosi felfigyeld. Kitűnő ellátás, igen jutányos ár Az intézet minden higinikus körülményeknek megfelelően be van rendezve. Legszebb gyágyeredmények kimutathatók, ^^na hisgsiia Imgjrm. Nyilatkozat. álallntt Bíró Vllaaa fiamul lakés awnnsl klfslsatta, hogy Kngsl Báts orral sasaiban alkSratstt larélbsll airtáwl-mst • Masat mint alaptaUaakal rlnsáTOiiom, sarasait ártól bocsánatot kérsk is a Krtiatok blatt lagtsststibb aa\|aáia-lamat ftjsaam ki. — Igystul kllslwaa —gsa, kágjr a aytt.tkosatot a Mi Hírlapim is Magyar Tsagsraartkaa ia klaaélsaa. 1/8-1 Biri Vilmát Vletor nsgy aáler LOVARDÁJA Nsgy Kanizsán s régi sörház udvarában Csak 12 előadás. Előadások naponkint változó műsorral kiraaty Mljársskas 60 személy. — Saját ssnekap-— 60 ló ftuUnjiUi ott 7 áraitr — Bhtíi itÉU pú S kútt Bővebbel n naponkint megjelenő falragaszokon A n é. kUzSnsi^ látogatását kéri kiváló tisztalattal WICTOR. Igazgaté éa liiMáalaniSiiii Mű MAGYAR MEZOCAZDAK SZÖVETKEZETE^ itiulapng, V., A Uiohn ó ii//-utrxu Hl. nx. A Az A0R1ANCC, PLATT és Co. asss sasai arr rniai 1 „ADRIANCB" kérakátá-, ■inkiáil aralá- éa Wkaaaáli glgslmli aaaa^ynnasnpanéaű, blaárél V. VEBMOREL félt vlllofrsnolfoi STár vll4ühli8 ÉCLAIR" p«irotzoai\|K)i n-h\'oa-IcarracSStnarlc » kápvlaalaá Mindán a mezőgazdaság keretébe < tartoaó esiiknégletek, mint: vetőmagvak, műtrágyák, anyagok,.szerszámok, gépek stb. lágjatiafáMkk l.ss.rsá.l tarsésa 111 A alvatteast alapszabályait éa haroaklat kétszer megjelenő „C/.LKTl ÉBTEBITv\'-Jét bárkinek Ingyen és bérmentve aMfkűM. m OOOOOOOOOOOO 00 J00000000004 0 Q 8 u 0 0 0 o 0 ü Q 8 \| ■ I ■ W^ Hia4en«tt kaphat \'ftg j OOOOOC OOOOOOOOOOOOOOOOOOOi Jgea ilUJiu u iíiiímIui- — M huiálti e\'li héiMm. Egssissgkgyi kaléiáftál aegvtzsgálva. (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jut. 8-án) legjoblr^i legolcsóbb l^egtlsktlté szer A náj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges a fagnak tisztítására. Ehhez telette szükséges valamiféle leg-flaalltáasar bannálata. i Nagy-Katussá vnaárnap Zala 43 ssám (7. lap.) 1899. május hó 28 Aa KITÜNTETVE l\'M. Mllkaalaal kiiUIUaa* un; érdaaktnast és allltaalaal aagy éruun). 1897. Kitbirl duhUM y»títpwnByt tM dl) : álltai truyirtniutl, Léral xuxkM TtUfiprtrttayeii aagy Határt; M díj: wtnyirtmmtl. 1898. Hédmtiéritérkalrl retSgiprertenyii tM dll: araayirwaaul. Mtrotrltirlitlyl kiillltiioa tM dll i trauyirtaa!. W £ IS E R J. C. gazdasági gépgyára ]Vsgjr-Haa\|uáH. ájéaljs.-■A«TAMauÁ(l legnjtbb ia LEGJOBB VETÓOÉPÉT, utbtd. kleiltkaté kaptcwk-lyíkktl elütött alk ém krpH itltjkti rgjarául alhalaiaa ZALA-DRILL 2 lervettfépst, Parfanta" 018,4 >i« R ktaayt rtlígípí?; legjobb tstr-tavikká aaak. M\' 01 IÖUIO keaeti, több klillltiMtt tlai diljal kitüntetett Saek isaésisri uiMaktH. baraaálL jtrfttyiK. tnaa\|yé\|tH. rutáit. Marsit, éaráliét, izccikt ia ripavágélt, kaáartaía-—nwHM ia mindenütt oaduá^i giptit. gl vállal auüom éa rlsveseték Wrea«seekt. .,Ptuet jr" rsi t&till répatapa ti p\'n .UvJl a 10 írt- 177—10 AíjftrWh lapca éa kéranlit. Még minden résztvett aratógépveraenyan, ép avy 1898. \|uliu» bó ll\'éa HÓDMEZŐ-VÁSÁRHELYEN ia a két e ad díjjal arany érmakkel lett ki\'tinietve. Mo CORMICK a világ lagrégtbb arató- 4a fükaaiaiogepgyára Chicagóban. Magyarországi kizárólagos vezérképvlselóséga: BUDAPESTEN MULLER ÖS WEISZ lYÁg-sU* H. Ajánlják: a legmegbízhatóbb IC COBMICK „HUHOAR1A" kévekötő I aratógépat, a latt»kél«t«t»bb IC COBMICK „DálSY* marokrakó aratógépet éa a lacnjal.b a i»yjobh IC OOIMICK „BfW ♦■" g o a fttkaszálógápat. Izáaaa kltiattttt éa »«tanri toréi l«utl\|> 118-17 M m Ja JQ o i «« 1 I I ■a CaraiaC flrértaáaya \|t»tk kéaalaltt tlMitiettiel Giptiak mj lunbu t guéák aagallgiditifi u «má\| alaéa* Mi alkWiabta raaaak. i MfirafVinn "■f^ (yégyflftararik AVAUI aulUU alpMt ia plpadokinykoi. Qrtaaaal nljjt u takar kltáai talajdouigai alatt pigynjtr bármily dokin ynyal, aa utóbbi ifaté talpét tirin Altftgf i\|itibb karerik cxiguttli it pipa-fekiayka Ttkiatra tat, kogy Móráikon a alkotta ártilmu ka-• tűit a gyomorra pániliiiljt, minden éohityaiaak aiUiliakaMtaa Hat ritt pipadohinyaytl Jfj négy ria cigaretta. dobiajoytl keierttük Orrotok Utal aiada dohioytóntk tjíulUUk Miq man SO kr , kit miai« lO kii lkalé* ri(at it aaaagali* pipadokity > kilón ctigaretudokiajr rwifi ftékakttéaMay: ti* kit ctomtg birmtatr* I Irt Síkrtjcir . imtiarit atüatt - \\ „ VMaatataéékaak Jlrtéalaial. Ita— Ig74tui kéaslté I \| Tlöralit Tivadar ftyjlttmMél tt r &c >. VtairkiprUeló Mapamttig it a linamipk riaatrt DT»raaák Ján<»» beviteli ügynöksége ItDAmt. VI, >rir-attu 4a Nagy-Kanizsai képviselőség: Markkrelter It.aél. f KERÉKPÁR RAKTÁR DHWER ULLMANN ELEK i világhírű sa rMairitfcsélséksa JTAClYvKAIIIUAK Premier helleti" fíképvlseliti és raktára. kerékpárok KitQnO járású és solid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt , UO írttól felfelé. llNáesaml kerékpár alkalréaaak iat rilsiiMkkaa Áijrtyirkrk lagyta ém kérawnir . Köszönetnyilvánítás. 0 Fenséga SALVATOR LIPÚT fíherczeg odrarmaslan hivatala. általáaaa iatKtUra-gyár, Ő csiniri is slréljrt Vaaaip Salrabír Lipót Wi ■■ iiaéáhll ■scg ni elégedve aa atkaaiUlppal Miatt calpikktl. Ú rml\|i kiaaikk gyalog klriaéaliaaa ksaaaálta a c>ip3ktt éa irtai, hagy lábat mm Ondiak ugy al, miat ait kértaaifte cipjknil. KSldSk agy pár raátas nlptt, bO0 aaaak a alatáfára kinilttaek aáalkat aakaaUalyUUatai, sgywuaaál a Marii a aatáa kildjik lé- Níaasttk. kan » laéáawtlpék ém férjék tissail. éa ép alj Mtgfrldík, a atlal argMrlék riNsá a aa> Isawlplh. Zifák. 1WS. jsliaa ké S-éa. I R A NI. liMrkipMiay Zin.M«t\| né alnlftiwlnlkt. a ktilgmalial I rl S\| <Wti. a Wntht iik.l ir}t I Timik Dottor ari Aa a.btatbetita ciipttk kl iaitkntk Utmiyaluk, aaSMa* it p«Ua Jirek ■uniti miultn Ublijiioin. bonjr — M klataa — Itfckajaai waai Maéká onrotlitt nem Iginrtl. Silra* íaaaaeit ke M Dinsian. ISII. tel ntpUmlrtr tT-in. Ml Ura 118-60 VtltMJ lANDSa óvjuk lábainkat hidegtől, nedve»$éfftfíl és megküiétwT Klaci tSbbé lábfájás 1 Sem tyukatem, aem Izzadós láb, aaw bOrksméwyed s, aew lábdaganat, aam lábáqéa Bírld idtl vlaalit atéa a (khl\| bb<ll a Járás* aaaak ki Malii áf. Moaa-MU. aa agéaa rilágam mktétlanttt sliiHal)ái léaaal láé\|a 1. bttőTUlií^i i frt 20 lr, egjuerí 60 kr., kwlUJp 40 tr, gyrraekeknek fele. áa ubuttalpUlia kltínSaigit legjobbta MaaaytlK kap a ML éa kir-klala kSwrr\|ark éa a aa. kir kaaiiéségaah léiig se aaa aér aaaWiééataéé. SíitkUdit cuUg^tttiérittal, rsgy pint aiíleget kailéM wllrtt ValriléfMtásak, protptctuok ia klaaéaatayilTiaÜéaak lagyaa W Vtsssaielaééliaati attgfMalé ái isgiiailay. Álta láuoN ásbfilára-gjár ketétl társaséi . BUDAPEST, VI., SaW-trtoaa »8. Nagy-Kanizsa T>ámp Zala 18 szám. (8) lap. 1899. május bó 98-án Az eredeti SINQER varrógép minden iparág valamint házi varrásmunkák számára. A „IINOEHu-táraMág varrógépei világhírüket kitűnő minőségüknek és nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságuk által a Singer-társaság gyártmányai mindenkor kitűntek. Ingyenes oktatás a divatos mühimzésben. Sinoer erő-üf"mberend< xén a legújabb módszer Hterint. Singer electromotor kizárólag varrógépbajtásra minden nagyságban. THE SINGER MANUFACTURING Co. részv.-társ Deák-Farenoz-tár 4€a NAGY-KANIZSA DaákFarano vtfr 460 KLYTHIA a bőr ápolására szépítésére ós p n rl finomítására ± Ll U. ls\|(Mktl<kk aiiasékl, aai tu Urulfl PITDKK — Kahir. rótsassii. ét aárgt — er. -i 00000000)000000000 K {Eölögép- gyár BÉCS mNadaMtfirttr « \| Ayy dobot ára : \' 1 forint 30 krajcár. > _ \| Utánvéttel vagy aa kösezeg előleget bekűl- i déee után küldetik. OOOOOOOOOOOOOOlOOO TARGSA vgyi)«c aaaljnált ét ajáalva Dr. Pohl J. 3 Ct. Kir. Utér állt) Hét>■». Kllkütré levelek a legjobb kftrftkből minden dohotbot I mellékelve vannak. 6 i TADSSIG GOTTLIEB , •gyógyfürdő • legltkk Illatszer- gj-égy szer keres ke- Q \| iyá\|juertérbi. R.-kailwáa : AH és © fctr táftrl ItlItMftggtt ét lllslsssr-zyér Séetliai. Firtklár: HÉI a, 1. WallstlU a Kapkslé éétkea éa Békás, Keleti I He Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsíoi oompoa. Itta hiiasvtt héritisr elltatállt u id« megpribálteéstk, aurt mér tabb mist 80 v éta ■irttlhaM. f^SaltttSItyHé kedéraílétkéit ilkalatzttttk kkzvéayaM, Mázsál, tageianatáqál ét ■l\|áitiikiri és tz orvotok által bedörza31éeekn> is mindig gyakrabbtn rendeltetik. A valódi Horgöoy-Vain-Expeller, gyakoris Horgony-Linimeat elnevezia tlatt. nem titkot tzer, hanem tfári ligáiért kázfcizer, melynek agy hátUrtáiban Mm ktOtnt hiényotni. 40 kr., TO kr. ét 1 M. I üvegonkénti éibtn majdnem minden gyógyszertárban kéttltutn vas; főraktár: TMk lóitef gyógyszerésznél Budapestén, Bevétárlét likaiméval igon óvatosak legyünk, mait több kiatbWitéka útimat van fomlombsn. KI te* akar msgkáreaodnl, u minden tgytt üveget „Horgony" vódjogy ét Kiehtsr tségjegyiét nélkül mint tta valódit atatHas vitat. I Riohter F. Ad. éa társa, oséu. ét Ur. tdvari náUitók, Rudolatadt (TktilagbV\' 11. SéL32fi.-u.la,tos szépségéét lebet eléuni a ér. égillser-fiéle MABIA keaietetel, amely már egy tégely baasnálalánál elhalványítja a szeplő- és májfollokat, állandó hassnálsla pedig teljesen ellávoliijs. A „Blama Puéer" éa „Hárlm aaappan^nal haszuá va pedig megóvja sz arc bársonyos külsejét a késő öregségig. 82—18 Kspható \'• Govorkovich János Mária uóperlMliaii H, eredeti csomagokban. Raktár TBrSk József gyógyszerésznél Budapesten és minden nugyobb gyógyszertárban. Egy tégely 85 kr. Postán legkevesebb bárom tégelylyel köldök utánvéttel. Bővebb felvilágosítással) ingyen és bérmentve. Vaamegyébea. Qlauberaó tartalmú asénaavdua vasforrások. A legújabb módszerek szerint berendezett pezsgő és ásványvíz, valamint vaslap tűrdök. Kellemes, hűvös éga j; a kényelem minden igényeinek megfelelő olo ó lakások; villamvilásitaa 2 jó vendéglő,gyógyssertár, nsponta 2-szer zene; azép kirándulások. A nőt azervek bántalmai, tápkór, vérszegénység, továbbá a légzési ée eméaa-téai azervek bajéi ellen kiváló orvoai tekintélyek ajánlják 174—10 Évad naá\|u« lS-tAI azrplember 5lO-i(j. Az évad kezdetétől juniua 16 ig és suguastus 16-től szeptember 2Q<ig tetemesen olcsóbb srak. \' Felvilágosítással szolgál éa kivanalra prospektust Ikűld a fürdőigazgató ág. Állandó fűrdőorvoi dr. Bobrer Aladár, t. m. löorvos. Tárcsái Károly or-rás különösen mint óvaser járvány eseten, ivóvizűi ajánlható. Megrendelések olyan városokból, bol külön raktár oemlétesik, a lűrdőiguzgalóság-hos Tarosára intézendök. Posta- és lávirda-állO\' más helyben. Vasúti állomás Felő-Eőr, a Szombathely — Pinkalöi vonaton, honnan a 80 p-rcnyire (6-0 kim) lekvő fürdőbe a közlekedési kényei-maaen ber- és táraaakocaik (omnibuszok) tartják lenn: egy négyüléses bérkocsi ara 2 frt 16 kr., táraaakocain egy hely 40 kr. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx —^——a- Főherezegl éa herezegt uradalmak; oa. éa kir. katonai Intézőé égek vasutak Ipari-, bánya- éa gyári táraulatok, épltéal vállalatok, ópitó mesterek, úgyszintén gyári és ingatlan tulajdonosok szállítója. E komlokitt-tMtékak, atlytk Bénim feloldhatók, isártt álltpotbat, portiakban ét éO k&lfinliSzű mintában kllóaklat 16 lurtól felfelé aáUltUtsak ét ami t fwték utrtia>tasá gát illtU, ttottt u olajfeatókkel. ee-l Mintákért yt, agyizletea kuztálatl itaaltáa klváaatra legyet ét kérmealvt kSISstlk. H Első os ét kir. osstrák-magyar klaárólsf ssab. omlokzat-festék-gyár K HONNTK1KER KÁHOIiY Bécs, III, Haupatrasae 120. az. (táját házábtt.) SMá. Hllünlflir arasjrrmrkkrl. : i . x Nyomat at Kilehel Fülöp laptuVidonosuál Nagy-Kaniastui 1K99,