Zala 1899 04 április k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	53.57 MB
Keltezés:	2011-02-17 09:27:51

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1027
Megtekintések száma:	4646
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (762.2 KB) Zala 1899 április Politikai lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: KMY~KDÍM vasárnap Z»l« 81. saiin. 1© Up.i IttM) p«ttü M ■tartnetnyllvánitás. 0 Faméfs SALVATOR LIPÓT ffiharoxaf adrai luaataii hivatala. AltalAaoe táHw pál. (i mimért ée lirályi Peaeége S«etrelor UpAt riWcw rradklill Mtf vaa iHiiíw u Mt»iai\|jii utoit ealp4kal. ő >■■■»>> gyalu* UtMaUm kaanátta • mImmI éa éraata, hogy lábai na fáradtak Bír Ii "l«t "Aa klelaalgii dptkalk KAMAk agy pár rWlw wl\|a, hogy aaaak a mintájára »allinit aMkat aabeattalpMléaaai, agyanaaaál cíftmm aél a aatáa kSldUk i4> ■imlk, btr • T»4ÍMiiy<h éje mlj Jéh Imaifc, tm 4m mly ■ffHrUk, m aUll MufrlHik «aM«h m mmm-tmmAmm» Ségrib, 1888. jnitaa M Ma. K R A M L. haeaArkapitAay\' Mii......... roll ■M»eéa»l»like. a kaalgaagaMdi liiriaág elalke, • kdretka aékM lr\|a : Tl»t»H Doktor ari A, aeáaalbetét cíipök tMriilmt fchoayullak, aallárdaa ét puhin járok i pl\|li\|,l aMx libfljéaom ujj kp — Ml liúnm — Ubbajom mmmt mt»l ■II alW m Mm laaaaaát ke»éa< miiMn 1637. M —pl—hír 11-éu. TMt Un UB-BO WEKERLE SANOOft óvjuk !Ab« inkát hidegtől, nedveégtfil ét meg hü! éntől glnoi tibbe Ubfijiil Saw lyukasam, aww Iwaöóa láb, aam bórkamanyadéa, sawi lébdaganat, aaw lébéqéa 1U>M Mai rliilli ntáo markBnnyabbil a Jtctea annak, ki aaifC\|t éw Unw-Nto. aa aféaa «<U(m mbawauott irtu>iil\|l\| Maaal iá ga d> frUamtaniri 1 írt ao ir„ tfmi«« fcr., honilíUlp 40 kr., Kyernrkaknfk felr. Aa n»b»tulpbi\'lU kitaaAaéfát lafjnbW Maoayttja, kocr m (a. hifi klala li>iii\'i»i»»> a na. klr fcaaW<aií\|arii tttaa pár aaáRlUataM. SaitkftkMa caakle \' nUívéttiil, vagy a péaa uMtaRw haktldóae mellaét. telihé\|aaP— mBtf—* ée kAaatKaj itr»aitt»<fc ii\|r» HP VlaaaaMadékaak awfM«4a árrair^mra). ÍIUIArm Aübriit<lrn-K.vr ket>tl tártáéig BUDAPEST, VI., Sziv-utcza 18. Még minden ráaitwW aralápépvaraanrew. ép atf taUaa bó 11.éo HOOMKZŐ - V ÁS A R H EL YEN ia a két aaé éijjal mrmy érmekkel lait kt\'Uuieive McOORMIGK a világ learéfirlbb aratö- éa fűkaaiaiósópgyira, Ohtoagabart. Magyarországi klsáróJafoa vasérképTtaalflaége: ■wakstem MÜLLEJR és WHISZ - Ajánlják : a Icgm8gb>»liaidbt> MC OOIMICE „HONOARtA?\' kévakt* aOg^pat,alniftkaiateaabbMCCOKMICE .JPAISTP marokra ka áratégépet fa a legújabb > l»<tobh MC OOIMICE <tWBW V TOkaazálOfépet Siáaae kltüataMe a lliairl I leaie^a ■a CaraloK \|yirtaáaya gépek Maiblii éékéMieaégél Gépeink nagy eaémkaa, a gaalik Ulj«« waaMfaMatf aa aiaaáf ataéaa tliili ■akUtakw raaaak. \'■: __________Viljr alker&ihateilenfll »aükaktira — a. szillők permetezése a* atmuli évadban bia»nyuli be midőn caakia 4 permeieaeit axAllúk nam menták tönkre. ....■li .)« rh.iHitM lagjnhhnak biaonpilt üayflaytli Pfc ^ táF«a OMxn b m d n I ■ ■t a 11 O (V öaaxaaTMcöAÓ "^fea 99 söllövessző és növénypermetezfije, lt9~# KERÉKPÁR RAKTÁR UNttER ULLMANN ELEK vaakmakceMbra NA«Y>KAKIZNA1V a világhirfl jj Premier helical" kerékpárok » fíkfpvlaelele «> raktir. Kitűnő járású és sulid szerkezetű UTIGÉPEK felszeréléssel együtt —T-ran 1H rrln(fél IVITrlr. ga_ BIInd«Mn«mlÍ kerékpár HÍUtr4MK«k dk vUtHtkkbaa. . AiJtri4k«k la\|;ra M kéráaal, linely\|»z oldatot szivattyúzás nélkül önmllkö-dóen a növényeire petmetexi. K en pHrmeiecöklifil már aok eier van hnxsiiálatban ea mitaioi dleaérfi bizony IIván) mutatia kiiűuö voltát vaiameun)i «-gyéh 864 rendszerrel axemhen.- i—io Atir t IttirltH rendrlketétrií Ali WiYTA KTn pp. éa láraáatl —Maaigaatoeégl fiptjánk, kalönlegsaargi gyar karaajtsk a \|ylarflca-artikaaitéil \|éptk rétiére Bécs, Hl, Taborstrasse 76. szám. írjegjzékek i;s uím tliMKrt bél ingjén. — léyródtt és ismételadiik kiyánalosak. i \' MKra^Vinn «Ky »l»M»ilt aaawtoa gyótyfakerarék iuUI alliuu eaifaratta- éa plpadokinyhot. (Jitnail saijja aa ember kitttaö tulajdonságai miatt X3 ágynjtva bármily dokiaynyal, aa ntAblii égatfi calpSa AX eléaa Alegegécuégoeebb keverék eaigaretta éa pipa-dokáayba npekiatva aat, hogy Uörailtou a nikotin Ártalmas ha-* táaát a gyomorra paraliaalja, mludau doliinyadaak\| aélkttltaketaUea Hat réaa pipadokányayal vagy negy réaa cigaretta do\|,4ayayal kavartetik Or™°k ilul niinden dokAayaóaak ajialtatlk Nagy caoaag SO kr., kla eaomag IO kr. kllSa Vágat éa eaomagolia pipadohány ktUUn oatgaroUailohiny réaaén rrdbaklldaaéay i tla kla eaomag bérmentve I Irt M krajcár ttáavét metleU Vleaonta)ad4knak JtvedalaaaA. 1 aa— InradUl kéaaiu I lflVmlk Tivadar \|^}llilmkiiÍN tiráei. VeaéekápviaelO Magyarureeig éa a tAraataaégak réaaéra. DvoriNák Jánoa atmaraaT, wt. «7tMiH 4a Nyomatott Kiaobel Fülöp laptulajrioíiusiiAÍ Naity-Kanisaán 1899. Huszonhatodik évfolyam. 32. szám. llltkNIIiMI ; Véiaakéa-éptlal Fi»eital Vtlüp könyv-kMükidWbu. Í Mikiatinl értakasal lakat naponkint d. u. 4—5 óra kéat! Ma iiM<nM I lap MtlUai raaaar, •MUtw\' aiMa ktaltaig). Kiadóhivatal Vamaliiaépélat: fttehrl hHi»j Oiaj-v- karaakaili*. Politikai lap. Megjelenik NAGYKANIZSÁN hetenkmt kétszer: vasároap s csütörtökön. m>iim— tűi l««M é»ra II l«w (t Hri — tf Félém • ima ért - »« fm<<Hn I é»»aaa 11 tx éé k< _ WjütU» pMMi 14 ka^aá DHmMmI , miaui a Ma ■ •aaatkaaék Ptaakal r»t6( Ha k« Mm>i mli illl. atoHlaa laaalaé aaafe Mmx katafc W! h\|Xui ai én >• kn)aéi Nagy-Kanizsa. 1899. Felelős aiarkraité: Mmalay Nándor Slarkaartétéra: ÜMraa I.^Joh. Csütörtök április 20. A véradó. Hihetetlenül messze vagyunk attól, \| hogy a minden oroszok cárja ál tal lol karol t < világboldogitó eszme. az általános let\'egy- j verezés, testet öltsön. Ez nekünk,"sajnos utópia, de sőt a jolek azt .mutatják,! hogy unokáink előtt is az lesz, melynek megvalósulását _ hiába lesi majdani sóvárogva a föld népe. A nemzetek között való versonygést, az egyenctlenke-dé«i nem lehet egyhamar megszüntetni; az erősnek nem lehet megparancsolni, hogy a gyöngét ön ja vára le ne gyűrje Mi is. azon iparkodunk, hogy erősek legyünk, sőt némi büszkeséggel hangoztathatjuk is, hogy azok vagyunk, a minthogy élő bizonyiték rá hatalmas haderőnk, modern nivón álló (egyveres! készültségünk^ a mellet évtizedek óta] folytonosan képeznek^ pótolnak, hogy a i monarkia épségén valahogy csőrbe nej essék, ha éppen arra kerül a sor,\| hogy mis népek fiaival kell esetleg öMzemérni erőnket. A boldogult exlex állapotok miatt csak most, április derekán, került sor országszerte a sorozásra. Most szedik be itjainkat, hogy a hadi tudományok elemi umereteit beléjük csöpögtessék, hogy a háborúskodás titkaival megismertessék őket, a mi csak azért törté- által végzetesnek hitt szó, a „tauglioh", I az cfajta basáskodók a katonaságnál azoknak kebelét töltse be büszkeséggel j csak kivételek. De még ezen kivételek-az a fölemelő tudat hogy Imzájuk ér-jnek is el kéne enyészni. A tiszt urak (lekében egy, két vagy három esztendőt,^8 altisztek tartsák mindenkor ssem áldoznak tol életükből, vagyis lefizetik j ölőtt, hogy embertársukkal van dolguk, ezáltal a legdrágább a«lót, a véradót, j valamint ismeijék el azt az igazságot, Legyenek büszkék és gondoljanak arra, amit gyakorlatilag is kell érvényamU-liogv nem mindenkinek adatott mog a1 "tők, hogy tudniillik humánus bánásmód szerencse: mogtaunlhatnl azt, hogyan ^uellettsokkal szebb eredményre jutnak, védje saját testével, hadi képzettségé-] mint durvasággal, vei édes anyatoldjéfc. 1 Mindjárt vigabban teljesíti köteles- Eltekintve attól, hogy háborúra akkor a katonánk, mert a egvolőro nincs — és Isten adja : jó ma«yar tudvalevőleg olyan, hogy az sokára no is legyen — kilátásunk, nem j"odaadja, osak szép szót halljon lehet mondani, hogy az itjn nemzedék Pel U<>nook! Viseljétek büsa- hiába tölti becses idejét a rideg kaszár-lkéü melleteken a nemzeti szin kokár-nyában s a tágas gyakorló téren. És dát éfl reményteljesen menjetek n.ki éppen ez okból fölösleges aggódni M UÍ életnek, mert: „nem a világ az a apáknak,anyáknak a katona-magzatjuk három e"t ndö rninfllvAnt. Köteles szolgálati éveik alatt M nik, hogy netaTám baj esétén megvéd-.hessék nemzetünket. Az idei sorozás eredméhye eddig! még kétséges, vagyis nem tudni: mennyien képesittetnek majd a katonai; szolgálatra. Az bizonyos, hogy az utóbbi évekhez képest a XIX. század utolsó! esztendeje is elégséges újoncot fog szolgáltatni s igy nemlesz szükség kű- i lönleges rendszabályokhoz fordulni a1 fegyveres erő tekintélyének föntartása végett. A mi a tolajdon ifjainkat illeti, már tudniillik azokat, a kik megütik aj mértéket u kikre kimondatik a sokak sok mindent mondhatjuk, sok haszno- _ Qfszággyfllés sat tanulnak meg mars tfar, a mire az egyszerű polgári életben bizony rá nem _ " ^^ szoknának. Köztudomisu tény különben ««rháromszáztlaenkát kérvényt tárgyalt la is, hogy katonaviselt ember a leg- " kepmelöha. kétór.. oiésáben. Itt-ott tötpe^ , .... . , .. , vitával, d- egészben véve röviden s gyorsan, tóbb esetben megállja helyét s ezzel cseke,r ^^ melle„ tolyl M . maaU. A bebizonyuTTliogy a fegyver alatt való néppárt siónokai, Molnár János ás Kakovszky szolgálat nemcsak a haza javára törté* István, alkalmat adtak Lakács László penzügy- nik, de egyúttal az egyes emberek miniszternek, hogy aiöldadó leszállilájáról s s jövendő életére is jótékony befolyással behoiataiártl ismét ráazietasao, mag v nyugtató módon nyüatkossák. Általános helyes- lessel togadták art a kijelenténél, hogy kát báron -Mi—az oka—mégis annak, hogy a hál latolvá-a alatt a képviselőháznak bgtwil—U szülők némelyike tUjdulmos érzéssel n tOisdeadóiót taóló tflrvnnyjavaalatofc veszi tudomásul, hogy fia „bennmaradt"? Miuián Rako»zky fetván egy községi biró- Azt hisszük, nem egyéb, mint az választás dolgában interpellált, a Haa Száll Kálmán miniszterelnök javastatára elhatározta, itt-ott szórványosan mutatkozó fölebb- hogJ kedden választja meg a ház zabáiyrevuió valót brutalitás. r elkészítésére hivatott huszonegyes bizottságot. Kétségkívül igaz, hogy a szigorúság 47. éppen katonáéknál a, leghelyénvalóbb Hosszú napirend, rövidülés. Ez a rágj tapaáa-de ha valaki eme szigorúság tághatárát ,a\|á8 ma ,s bevált a képviselőházban. Egyórás túllépi és kegyetlenségével fokozza aksben letárgyalták a napirend tizenhárom pont alantosaiban az elkeseredést, növeli az ját, amelyből nyolcat vicinális vasutakról ssóó életúntságát; ez viszont súlyos beszámi- jelenlesek s javaslatok teltek. Csak a polgári jog- tás alá esik saz illető megmérhetlen ká- ^lyröl s^ló hág.i n.mzetkto egyewégnál volt . , kis vit í, amelyben Madarasz József, Barta Ödön rára van.az emberiségnek. éa Pló« IgasságOgyminiszter vett ránt. A hoo- Örömünkre esik konstatálni, hogy j vediskolák epitésére szükséges póthitelt Gromon T^iszlevéipapirok kártyapapirok, atlas- fa- éa papir-oaaat-tában. Fényképalbumok, Emlékkönyvek dus választékban kaphatók Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. / Huszonhatodik évfolyam. 27. szám. lur^f«téH( ViraMfrtptkt POttol Hltf kl»j?-ImtulMbH ■iikwaltwl tetakaai ItWt »»p«» kid i. I. 4—I or* Mii 4« iBHee4A t U tait««l rttM" ifMllaM MlfttlBö laWBni. Ki»dohlT»«»l <».«UllplM: Vúchrl füUl !»•>»• tmiiiiiM Nagy-Kanizsa, m ZÁLÁ Politikai lap. iik HA6V-KANIZ3ÁII hetenkint kétszer: vasárnap t csütörtökön. ■ u»m«T«M iiu tflw Hm II kw> A IM tutm t >in»i il in <H>>WII» • >■■! \|l M Mb M ■jjlUMl IS BMnlllrt, ulWIH S SuSOl >n wH>Mt pimm hü\| m- ii » >iámlii i»t» iM> ttwill —> l—p I M i M M fcgm ím Feleld! uirknrtl: Saalajr Iu4r SlirkMitItárs: tUwima l^M Vasárnap auti 2. Feltámadás. ben a nagy világot és odamutatott arra u Ezek ■ gondolatok jutnak eszünkbe Egyedüli útra, a mely kivetet a veszedelmes s foglalkoztatják lelkünket • mai nagy Ünnep* Houánna néked, nagy nap, Hu«vét! örvényből-; örökös példaképül egyszersmind1 nap alkalmából, á midőn télrrtéve minden magasztos örömünnepe, az emberi megvál-i odaállilv&n a tulajdon azeplöt enségét és > gondot, tisztán elmerülünk a Húsvét (y0> tás dicső allegóriája ! szenvedéseinek végtelenségét. A történelem ! nvftrü misztériumaiba, a midőn ekyendesQl Az egyetemes történet legszebb, legna- azóta fémesen igazolta az ő mrgjelenését,\\a vásári zaj s helyébi a tetttp\'ottt á\|tatue gyobb, lélekemelő eseménye évfordulójához hiszen immár az egész világon elterjedettnrk csöndje, az orgona szivet átjáró búgási • énünk el ismét, hogy ünnepeljünk az ün- mondhatjuk a szerbet isteni tanáC a mely-\' a hivők nagy seregének a lélek mél»twM neplökkel, higyjünka hivőkkel és vigadjunk nek magvait elhintette közöltünk sa melynekI fakadó Alleluja I kiáltása lép. a vigadozókkal ezen a szent napon, a mely áldásos csírázását a bit nélkül valók is Feltámadott I nap világra kiható fordulópont, ékes ha- mindinkább elismerni kénytelenét. I Ai egész világon végigzúg morf wt a tárkő az emberiség változatos történetében, j Szeretet I testvériség! e világ boldogító,! nagy jelentőségű uó, az talmi eszmék gvő-Vetkőzzűnk ki egy pillanatra földi gyartfr termékenyítő eszmék most már kftzkinocsé \| zel mének ez a kifejezése, a mWy »nlrd Ságunkból s hálatelt szívvel emeljük váltak mindnyájunk számára. Nincs okunk; alapját képezi a szeretet vallásinak »a mely megtisztult tekintetünket a názáreti Jézus i többé sivárnak látni az életet, nincs okunk I uegd\'nthetteh bázisa leaz a jflrő évttá-szikla-sirja felé, a honnan most ezerkilenc-. többé reménytelenül, lemondással elviselni a < zadoknak a évezredeknek száz esztendeje dicsőségesen feltámadott az! nekünk kijutó szenvedéseket, mert magunkba Hozsánna tehát néked, nagy ünnepn.tp, Isten egyszülött Fia, hirdetvén mindenfelé szivtuk ezeket az eszméket a melyek föl- I Húsvét magasztos örömünrwpe, a ftltántadáa az eszme teljes diadalát. emelnek bennünket a hétköznapiságból és!dicső emlékei Tizenkilenc évszázad előtt a föld meg- lehetetlenné teszik nekttns a lelki csüggedést \| romlott lakói, a lejtőre jutott emberiség Resurrexit I \' — ^ Vrtroe h\'MMl U^nk dőre vakságában nem ismerte, azaz hogy 1 Föltámadott I ,.f iú^Jtk fönségesen a Lg- Müc ttámébtm * iMnm íiiftti iHlír réges-régen elfelejtette a kők>őnöe felebarátij harangok a mai napon és ez a harangsió! j^viyylliísAil/ A un/f imlimtá •tni mm rém Meretet és a testvériség szűzi fogalmát, i édes, bűbájos zeneképen hatol fülünkbe, ^ ^Jy a t\'lr9ÍHyi.iti?t4ffi p.fj.lifaif i)»/T Embernek akkoriban nem volt embertársa j egyúttal reményteljesen lopódzik a szivünkbe j mmttí^Htk, — Mnee tl>wr» a kivel tiszta közősségben éljen, a kinek és elönti egész lényünket valami titokzatos, j ^^^ ^ ^ (\|\|\|\| ^ átmftif segítségére legyen, a kit megvigasztaljon aj boldog érzettel s ugy véljük ekkor, hogy «,/,„ eimt, ftf«tU» a.kihez bizalommal forduljon; de igenis, a hasonlatosak vagyunk Ö véle, az isten-<wW«f wvtatiü mm e f^wér hatalmas zsarnok csak ut látta, hogy meg- j «mberrel, a ki meghalt, de mégsem halt j WJ1<<fri- irft-nxfsir kft « , ^.. t „j, alázkodó rabszolgái vannak, a kik sz őjmeg, mert tőltámsdott. u^/Umnk, hi ú mm plmiM fM»»i4 kényelmére születtek és viszont az elnyo-j Resurrexit! \' Umm • myr> mott slantos egyedül ut tudta, hogy fel- A feltámadásban való hit, az ahoz valói,, ^^^ „ ^ tétlen ura és parancsolója van, a kitől! erős ragaszkodás a legmegnyugtatóbb vigasz-m. AW remegve kell félteni Orea, rideg életét, . ulása az emberiségnett. Enélkül mi gyarló N^usf^\'^sMMst Ur és szolga, gőg és meghunyiszkodás. földiek a kétségbeeső kínjainak volnánk ^ mj,„ We « «+. Éa ime, megjelent ekkor e válságo^ alávetve és örökös éjszakának néznénk Vj^lMc időben az fénytelen származású, a lélekben elébe Igen, a« es«me. az igazság nem rutH> Istennel rokon isídó férfiú, a ki három éri halhat meg • ha mégis meghalásra kény- mytlUpilmt ssm \'wmftm- csodálatos szereplésével elvégezte a tökéletes j szeritik, mindenkoron föltámad s örökké!^ alapid* rfri $t ss liyyám « m«jy* (4-munkát: megakadályozta iuonyu sülyedésé- [ él <,., itutrí. I LmtrAl a 4 viléi^Kal^s iiyi\'ft IOHi<iityétDiu!a uakndlk. A .Fersnoz ^Fsrtic Jézsei he<k4«»li^gs«k, _ ___, Jóitt) kf arliizMM •tat a már Ifttik Iraofll\'nuw alfltnmd\'iws<U\|l m,n. ku\'t «« A a AuODl UVlIl \|„„„, (mhatr.l iszztl bsxaáiai.asa !•>« tbgynan-rr-iv\'••>!««> oSoakni nt PlUu-staiifer Ragasz, poboi ét Üvwkta Arssy i ezüst ms i it titanlr wm Hz •» éta mni sftistiiti MHtsittw, taaéUMv maiitiisni té\'ltt sélar ik rs\|sailé«»s • i(>)\'i>>ukk Kapható Alt U Böhm «éfBél ligy laaUaáa. Végeladási I KN44KL I.ICOT nacrkssl\'aai t>\| og a-»skfr»skéA ftstst Ut» ntnliiási oéibftl a< IM4 t«t XVII. t.-« M. I. aUpjiit h engedély awgéa<tk, nilrOl Engrl Mpnt o«s\|kr>«kwl, s.-kaniaa<l lakos éri4stlt«tik; Nagykanizsa, 18M, mkre. 17, A varo>t isbss. Lssgysl Lajes (P. H.) , k. >>!«>■■»»» Végeladás II Üveg-, porcellán, kőedény, és majolika tárgyak, lámpák, tükrök és képek MT irM irsksa »t»i adataik •», salg • kinin saes. "WKi 101—1 t Nagy-lí mizen vasárnap Zal. 27 Mám, ( lap.) ] !)9. áp>>liH hó 21\' Szegények gyógyszerelése. Auyenfelá Fülöp körorvos ur, a beleg szegények gyógykezelése, illetve eteknek ingyen ;>yógaxerrel való ellátása ügyében egy közien >\'nyt küldött hozzánk, melyben a kövei. • /őket mondja: »Az 1898 XXI t. c 3-ik §-úm.k, illetve a 118956IVIH. 898 hz miniszteri körrendelet 1 § a .6 pontja alap ián beteg szegények részére szükségelt gyógyszerek, az összes adófizetők által fenn\' tartandó országot Utegápolási ff/w/rjturhóro esnek. Nálunk azonban ez üdvös rendelet nemcsak, hogy nem válik a beteg szí fények előnyére, hanem éppen az ellenkezűjét tapasztaljuk. Eddig ugyanis a törvény ér* leimében minden Kanizsán lakó kör- és járás-orvos jogositotl volt a betegápolási alap terhére gyógyszert rendelni és ennek volt köszönheti, hogy a városunkban levő nagyszámú, mintegy 1600 szegény mellett orvos hiány nem mutatkozott. A városi hatóság már niost\'uzun nagyszámú szegényből kiemelt 500 at, kik csakis a városi orvosok rendelvényére kaphatnak ingyen gyógyszert, mig a többi, körüliéiül tooo szegény, jelenleg exen jótéte ményben nem részesülhet, nem pedig azért, mert a városi hatóság őket össze nem irta, továbl>á azért sem, inert a v, hatóság ugy magyarázza a rendeletet, hogy a kör- vagy járás orvos hatásköre csakis az illető kerületére terjed és igy városi szegényeknek nem rendelhet az országos beteg-1 ápolási alap terhére levén, ez a városi orvosok kizárólagos joga. Megvallom, hogy tanácsomra néhány szegény a városi hatóságnál kérelmezte, hogy a szegények nyilvántartási lajstromába utólagosan vétessenek fel, de egyik-másiknak megtagadtatott ez azon indokolással, hogy az illető nem kanizsai illetőségű; mintha az illetőség megóvhatna valakit a betegségtől." Olyan körülmények közt, midőn a vá rosi hatóság saját betegei érdeke t llen nem kivánja a Kaiizsán lakó kör- és járásorvo-sok rendelési jogát tlismcrni kik eddig ezt csupán humanizmusból a legnagyobb készséggel és önzetlenséggel gyakorolták: a betegek érdekében szükséges lesz a törvény- ben jelzet^ segédeszközhöz nyúlni és felsőbb betegápolási alap terh\'re ingyen ]}j\'Őgj szer. helyen magánorvosok kinevezését szorgolni,\' kik csak utólagosan igazolják szegénységükéi, kik természetesen már nem humanizmusból, A városi hatóság nem az 1898-ban hanem lizetésért látnák el tisztségüket " > alkotott törvény rendeléséből kifolyólag irta Eddig Augen/ehf Fülöp körorvos ur össze a szóban levő 500 szegényt, hanem nyilatkozata. \| az 1896. évi XXII. t. c- 145 §-a értelmé- ismerve a viszonyokat, készséggel elis- ben, mely ugy intézkedik, hogy azon ie merjük azon jó szolgálatokat, melyeket a l %/nyek, kik magukat közsetjély nélkül fen-kör- és járásorvosok, adandó alkalommal a tartani nem képesek, a hatóság által nyíl• szegények gyógykezelése körül csupán em-, vántnrtundók, nyílvántartandók pedig kflz-berszeretetből teljesítenek és ebbeli tevé- í segélyezés céljából, kenységök! ugy hisszük sem tőrvény, sem. Már most igen természetes, hogy a hatóság nem is gátolja, de előbbi világosan betegápolást célzó 1898. XXI. t. c. első megszabja, hogy az országos betegápolási j sorban is ezeket a nyilvántartott szegényealap terhére ingyen gyógyszert csak ható - j ket említi fel, mint olyanokat, kiknek szá-nági vagy a belügyminiszter által kiueoezett\\ mára az országos beiegápolási al.ip terhére. maaáwirjmolc rendelhetnek. Hatósági orvo j gyógyszer rendelhető, azután ■következnek sok pedig a városban a képviselőtestület I azon hatóságilag igazolt szegények, a kik által megválasztott városi orvotok és a köz keresetük vagy jövedelmük csekély voltánál kárházi főorvos, A kör- vagy jarásorvosok fogva csakis a legszükségesebb létfentartási époly kevéssé hatósági orvosok magában a eszközökkel rendelkeznek és közfelfogás város területében, minta városi orvosok a szerint szegényeknek tekintetnek; végre járásokban, illetve kerületekben Teljesen azok, kik sem az egyik, sem másik említett indokolt tehát a városi hatóság Abbeli el-1 kategóriába nem tartoznak, de oly mostoha járása, hogy az ingyenes gyógyszerrende- viszonyok között vannak akkor, a midőn lési jogot kizárólag a saját hatósági orvo-. veszély esetében gyógyszerre szorulnak, sainak, t, i a városi orvosoknak adja meg, hogy legjobb akaratuk mellett is képtc-Ez által azonban a beteg szegények gyógy- lenek a gyógyszer árának megfizetés re A kezelése nem szenvedhet, de nem is szen törvény ezen világos és rendkívül humánus ved. Mert meg vagyunk győződve, hogy \| intézkedéséből mindmiki azon megnyugvást ha hatósági orvosaink azt látnák, hogy nemI merítheti hogy igenis ingyen gyógyszert győzik ellátni a betegeket, .ezen baj orvos- j kap minden szegény, akár állandóan nyilván lására első sorban is ők tennék meg a vau tartva, akár nem; a fődolog az. hogy szükséges előterjesztéseket. ioda forduljon, aki annak rendelésére jogo- De Au§enfeld Fülö,« körorvos ur sitva van, magyarán mondva: az illetékes rekriininaciója nem is annyira az ingyen hatóság illetéke* orvosához, gy igy kezdést, mint az 1 m/yen gyógyszerek rendelését illeti. Utóbbi iránt pedig teljes u . ... , megnyugvást nyújt a hivatkozott törvény, K&tnOIIKUS SLUtOROIVIISL* ! mely éppen azért hozatott, hogy szükség-j A knthollkuaaotooomiát szervező kongresszus I telenné-váljék a beteg községi illetőségének, bizottságainak elnöke, S<apiry Gyula gráf, félévi \'nyomozása, csak azt kívánván, hogy az »x«net után tmácakoxiara hívta Bssxc mind a illetőnél a magyar állampolgárság meg le-1 k«t biiotuigot és pedig » kitoioes hhoHnágot \' /II -április hó 17 ére, a Irasxouhetes bizottságot gyen állapítva. - , ugyaa.xon hónap 18. napjára. Ha tehát a városi tanacs egynéhány! Kém a bitottság elnökségén vagy tágjain «>i. olyan egyént visszautasított a szegény- hogy a kath. önkormányzat ügye m»gaktult. nyilvántartási lajstromba való felvételtől, Moii végre es ii felszabadult a lidércnyomás kik nem nagykanizsai illetőségűek, ezzel ai «W,< j34" ■ioisilereloOk profr.o.in- x 11 ül i 1 . i. I bestédében a kath. antunomiárol «\|telt nyiinko- meyeii gyógyszer kiszolgálásának uliát lee- .... A.„ .„wk.u. t„au„,«hi, wiiiti-nir kn.au ingyen gyógy kevésbbé sem kiszolgálásának útját leg vágta el; hisz még olyan betegek részére is rendelhető az országos tata óta sokkalta kedvezőbb kilitiaok kOniit indnl meg a bixotttágnk mankálkudiaa. Magának a kongresainsnak egybebiváaáról n< TARCA. betuljenedtek: dicsőségesen feltámadott az örökre elu-meteitnek hill, hityty tanúságot tagyen isteni \| letérői, reményt öntsön « csllggedűkbe, bátorságot \| I a lélénkekbe a ve Qk in\'.ir><djon n világ víg"lg. Többé neui puszi a óhaj 11 teltáinadaa. Hlité lett; drága, megingathatlan hitté, a mely I megkönnyíti a haldoklóknak at öleti öl való elvá-1 llusaxu századukon kereax ttl u lévelyek íj-1 h\'sftt a a viiuamaridottak lAjdalmát enyhíti sxakajában vezércsillag, iriuiy, remény nélkül bo- tavaaxsxal Ali meg a Magdolna. Irta: Hallar Janó. Ira Alleluja! : Korányi Barta. lyongoil az emberiig. K> fi caillág, mely a nap-keleli bOlcsekél a kiaded Jézus bölcsT\'jehcz vezette, bevilágított a lévelyek éjszakájába a utmutalója lett a jóra, m meure, örök boldogságra törekvő emberi nemnek. \' Beállott a harcok kora. A gonosz harcra axillt a ji\\al, a kt l>é^ a reménynyel, a gőg az alázatossággal, as éjszaka a mindent bevilágító fényes nappal. Éa bar Jézus előre megiövendölte kinuenvendéaeii, bainlai a vigaszul nx érte aggódoknak dicsőséges leltsmudá-itl, mégis kétség axállt a tanait elfogadók es követük keblébe, midőn a liolgothán élletleWnüt, két la or mellett keresxtre teuitve látták. MrgsiUnt tehit verni a tsiv, a mely ax égési emberi nem boldogságáért dobogott, a mely csak feledést, bocsánatot ismert;, elnémult ax i<jk, 1. Siket némaság teküdt a>mogoiva ktas.romra. A böjti szél sivított a kopasz, tarlóit haraszt A római kalholikus egyház bimbólakadáskor, I * Mog-mográzogult^páter Herakliu. oeliá-leltámadás napját. Euel ód»"\' "^rágott roxxant ablaka \' aztán ísi 1011 tovairamlott megint vénig a tomiyadt akácain Ali figyelmeztetni akarja híveit, hogy valamint tél «°vairamlot. megint Végig a fonnyad! ake»,r.m utáp tavast, ugy halál után i, feltámadás ,?T L T VT következik. Iskariotnok most is vannak, kik el- K érdsPW mell«u- » «\'írtn "ittvü, egyszerüse- árulják mesterüket,eladják őket 80 ezüs!^ penxnel "ff^í-Sttörí eíV-e«y eröaebba.él-drágabban: és sí emberi nem eflbbre vitelen,! biatreaefcenawitörl egy-egy eröseDDwöi- boldngságán társdoxó upoatoloknak most is gyak meghbbentatla a pislngó gyertya hajlad .xó rím halai leat a jutalmuk, de at estmét a testtel 1 lftng»yeivei. nem temethetik el; lepattan a sírról a tir a fel-1 Páter Heraktiua böjti imádságát morxaoita le. lamad ax eszme, hogy hódi ion éa uralkodjék. L,aaaan, ünnepélyesen p\'reglek le a luimadkoxott ..........szemek a ven olvasón. Igaz volt a mélységes, És kiknek édes reménye a leitámadás, törekedjenek at Isten-ember paraneaai sterint élni, hogy ne rettegjék a halált, hanem keresxtényi megnyugvással és axon reménynyel fogadják, hogy egykoron majd ők is leitámadnak. Ertwék éa érexxék át ax emberiség méltó nagy me\|y varáxsaxavával a kétkedők ativébe reményt,\|stállva jussanak tudatára annak, hogy ma már a tfeuvedökebe balzsamot csepegtetett. Nyugodttá lettpk a sötétség, at öntea, a gög lovagja\'; at enyészet Ölén pihent már ellenségük ét att hitték: hálbrgalni nem lógja őket aoha többé romboló mátkájukban. At enyészet tára (elpattant, at irát stavai szent érzelem, a mely ál. meg átjarta ábitatoa, megtisztult lelkét.... Olykor egy-egy hang tolul tel xiháló melléből éa tlaxttn lehetett érteni, a mint a Megváltéra meredve jizzó sxemeivel,\' félhangosan susogja: „Quis est ünnepének e je\'entöaégét... okuljanak éa magukba \| Deua Yr:. quis sum egoVÍ Omnia — nihil... Aztán meditálni keid. nem kell áldozat, csendes becsületes munkaiság I Felszakad szive rejtekéből a fenséges .melegyen ara, s akkor újjá iog alakulni a hon sl mentő homo, a hamvazó-szerdai üdvözlés, megtisxlul a rajta rágódó sxenytölés Isten, Király I Vegigreszket egész valójin földi gyarlóságának is Hatdiri értő lélek loglalja majd el minden \|féjó gondolata és — menekülni szeretne, el— ember keblét I messze, — messze a végtelenség lakó udrkeaé- Allelujal Igébe... Nagy-Kanizsa, va-Aruap Zala 27. szani 18 lap) április W f i míg bzó sem lobét. Sőt a b zottsigok tárgyi Iáin éppeu a kénytelen-kel tllou szünetelés miatt némi nebézsegekkel log járni. A Un.re«»us ludralevíllpií 1897. évi november 11-én 1111 össze és november 13 in tartott második Ütésében 27-tagu blzo\'taágot ktllduit ki az 1871-iki kongresszus termetének leiül vizsgálására. £ bizotWAg mcgvAlasztiíááitil nyilvánult s mérkőzött meg « két pári: a néppárt, mely a kongresszuson is kQIUo szervezkedett, kisebbség ,1 es • kormány észre. felülbírálás alá a korma vételeit. Mint bizto< forrásból érteiUOok, a kilence* bizottaág elnöksége ezzel nzembe:i lietelt lletékes helyen magyarázni 8 kimenteni eijiri-ái; mire abban történt mcgal\'tipodús, hogy a szóban lavő tervezel aunak rendje a niódji szerint les/en Tégig tárgyalandó és. csak ezután lerjsri/lcndFi a korona elé » knltimmluiszter uijáti. E, végből Szipirv Gyna gríf elnök közelebb ben maradt a többiekkel szemben, a kik k»«ü\'t I üMiehivja i. 27-és bizottságot az albuolti ítgi ter vegyest sorakoztak- kormány púinak, nemzeti él re»el megvitatása céljából, mmtán a Bánlfy függetlenségi pártiak, valamint pártonkivitliek. \| válság megoldásával a higgadt a tárgyi agoselin A 27-es lii/ollság a m»ga keheiéből\' kilenc Itizésnek mi sem állja az utjiii. tanból álló albizottságot yálásztrll, .mely azutAnj A „agybiiot\'aig egybehivnsának bo\'Záfoiiolt a szervezeti azabálvzat kidolgozásához a régi tervezőt alapián. UiildenekcJötL megállapította a vezérelveket és ax<ik alkaimatásAu k módozatait, melyeknek »/.8yegé\'/cíiével az előadón bízta meg. A 9-es albizottság ézeu azonban löbb rendbeli lénypges módosítást te\'t, míg végre mult évi szept. 80 in megállapította »/. uj s<abáiyzat tervezetéi, melyet az .elnök\', mintán a bizottság lagjai annak tartalmára iiá/ve titoktartást; fqgvdtak, a knltus/niiubzUr H a kercegpriiiiáa utján a püspöki kar elé terjesztetett azzal a kérelemmel, hogy K-etlege* észrevé\'eleiket az albizot\'sággsl közö.jék, mely azntán ezekre vtiló tekintetei a terveietet újból tArgyaja és majd a 27-es\'nagy- idejet a napokban fogja kihirdetni a/ elnök; a iag>k körében azonhan. a kik uagyobbám a fővárosbm tartózkodnak, már inégtndnli az eszraecero az autonomiai szabályzat-tervezetről, melynek ki-indtiló pontja Széli Kálmán miniszterelnök prog« rnuiih\'beszédjének amit része, melyben reményét fejezte ki az iránt, hogy a< »u onomin kérdése szerencsés megoldá»t fog nyerni amaz elvek épségben tartásával! melyek nélktl Magyarországon kulh. anion.....iáról szó sem lehet. E ek : a fel - •ég legfőbb kfgyun jogainak, az álamnak «zu-veréuításából folyó jogoknak, é " a kah egyház hierarchikus szervező ének épségben lartáta Ez elveket általánosságban valamennyi kon-bizottság elé terjeszti; aztttáu keríti á munkálat. greasztisi és igy bizottsági tag is magáénak a kongresszus plénama elé. vallja ;md« gyakorlati alkalmazásuk tekinteié- E balározathoza\'al alkalmival Hornig K. báró, ben két, egyaiá«sal mereven ntembe álló pirtot veszprémi püspök, egyházi elnök, köszönetet moá-1 lehet megkü\'ünhüztetui. Ezek egyike a 9es doti Szápiry Gynla gróf világi «l nőknek szak-1 bizottságban nem is volt kép Iselve és csak most avHtntlságáért s odaadásáért, a melylyel a taoác<- fog azóboz jutni a 27-e< «bizottságban, hol koiáit vezette. Ebből <a bizottsági tagok azt szintén csak két-három taggal van képviselve köveikestették, hogy a munkálai s az emiitelt [de a parlamentben aem azáinilhst többségre \| zeli vagy n saját halósága alá tartozó közeggel kezelteti; \| 5. az egyház nincs sem alá- aem mellAren delve az autonomiai kongresszusnak, baee n különálló s legfelsőbb fórum az egyház összes bel-é-< kBlBgyeihen. Ez irányelvekbe\' képest fogja es a párt be -■erjeszteni módosításai* a bizottság atal I kidolgozott sxabaly/altervt-ielhez, a mint az a j 27-es nsgybizottaágbao tirgyaiiara kerül; ás ha itt nem fog velttk sikert érői, akkor najd a I kongresszus nagy-gyülesén (ész ujabb kísérletet A többségi párt melyhez Hornig b. püspök, SzApáry Gyula gr. és a bizottsági tagok nagyi [ része tartozik, a legnagyobb határozottsággal I visszautasítja a jelzett nódositisoka\', atalva arra, jbogy mint az 1871-iki autonomiai aaabalytat \| nem nyert megerősítést, mert a viiá. i elemnek túlságos jogot akart Illatosítani az egy kai s a korona hatáskörébe tartozó ügyekben, épp agy nem foz jóváhagy A-t nyerhetni az » szabályzat sem, mely az egyház hataakörét tiiitja ki a -korona legfőbb patrouasi, az Ali ■■ felügyeleti a a víUiiiak közreműködési jogainak rovására, As — ouy — mondják — nem is volna aufouomia, hanem theokrácia az államban, a aaely hozzá nem is volna képes összes faladatait a hitélet, \| tanitis és nevel\'\'a, valamint kullura terén lelje* siteui. még ha ki is kapná kezelése alá mind-nzokal az alapokat Aa alapítványokat, a melyek I must tUlönliÓzö kezelés ala>\', de az rt felsége mint fokagyar által kinevezett IsltgyelO-btaoii-ag \| ellenőrzése slati állanak. Ez n két álláspont fog egfmással szemben I állani a 27-es bizottsáfb<a ás a plcuumb >». határozat is megfelel as irányadó körök kívánalmainak, holott az abban kifejezett eljárási módozat ngy a kultuszminiszternél, mint a püspöki karnál kellemetlen bati-t keltett. A püspökök körében ngy gondolkoztak, hogy a " kileaczes bizottság annak tartozik beszámolni munkálatával, a kitől megbízását nyerte, vagyis a huszonhetes nagy bizottságnak. A kullusz-minissier pedig, ssint s legfőbb kegyúr képviselője, odaayilatkozot\', hogy a korona és s kormány hatásköre a szándékolt eljárással egyáltalán össze aem egyeztethető; mart ha a kormány már a kilenezes bizottság munkálatairól hivatalosan ayilatkoznék, akkor maga ez a bizottság venné Mindamellett, mint birlitc, annál inkábbel, van tökélve, ho;y ál aspnntját érvéuyre emeli. E pártnak a világi vezére Zichy Nándor gróf. Kívánságait a következőkben összegezi: 1 az auionoinia kongres«zusnak elnöke, ul-eluükei mind egyháziak legyenek éa világi elnöklet alait a knogresszui ne tarthasson ülést; 2, a kegyúri jogon > i> Ql más befolyás az autoaomia ügyeibe ne avatkozhatnék, az államnak csak felügyeleti joga maradjon; 8. a katb. iskolák fülö t csík as egyház gyakoroljon fe ügyeletet, ceuzarát és fegyelmi halóságot; 4. a-/ egyhás a saját vagyonát önmaga ke- H I R I S. — Pal\|ársiNlsHlik (ytaaa. Nagy-Kanizsa varos po\'garaí őszinte szívvel osztoznak la gyászban, mely polgármesterünket edaa aljjá-\| nak : Véettf Itmnnak haláléval éne. Mar mait \'számunkban megemlékeziünk röviden as dbuayt ! agg \'érfiuról. Ezattal nagybecskeraki laptársunk í a >Torontói* című napilapbál veszünk at e^y kis I közlemény-töredéket mely igazin szépen méltatja I érdemeit a egyben hü kifajeaője a halálát ktaArt nagy részvétnek is Nevezett laptársunk nagysaabasu, gyáwkeretes nekrológját esekkel a sorokkal keadi: Még cseng lülében a kvArdiAn prédikAciójAnak az a passzusa, a hol a biusAgok múlandóságáról j sz ember parányi voltáról ssóll. Az öreg templom cirádAs pillérei megremeg -1 tek, a mikor harsAny hangon dörögte, mintha I égzengés dübörgőit volna: •Vsnitas vanitntumI et omaia vanílas* mondja bölcs Salamon, ésl hozzátette: „feminae et vinum plurimos dederunt in msnus diabolorum.\'* De minek is emléketik as ember és főképp az\| Isten felkent szolgAja e kígyóra? Hogy meg-j maija... Vagy azért, hogy próbára legyen a ta-gsdia/ördöge ; azért kisért, mint ahogyan „ői", i a mfq^nhatót, mindentudót, a Szentet kísértette. .,Quis eat Deus? .. qnis sum ego?\'1 Oh! távoz* tasd el tőlem, Uram, a bűnt, a kísértő sátánt I .. És ne vigy minket a kísérletbe, de szabadíts meg... Az olvasó keresztjével keresztet vetett magára. Megcsókolta és fehér cordájára akasztotta. A breviáriumot becsapta és bevesen kezdeti fel s alá járkAlni a szobában .. Valami erős háborgó indulatroham lullasztoUa a mellét. Aztán egy percre mintha kőnnyebbüléat érzett volna.... Es csak a pillanatnyi szélcsend volt, amely a tomboló fergeteg közelségét előste meg. Szélcsend — a villámcsapás előtt 1.. Msjd reszketegség vonaglott át testén . Ide gesen babrált vékony, AtlAiszó ujjaival reverendája fodrai kőzött és látszott egész msgatsriásAn, hogy öokénielen minden moadulats; erőltetett sz a mosoly is, a mely néha odalopódsoK ajkaira. Felnyílott nesztelenül, titokzatos-in s színtelen ujtó es egy tündöklő szépségű nő lépte át a küszöböt. Sürü, gyászosafekete fátyol takarta szsbályos arcát, amelynek lehér, alabastrom-febér domborulata meglátssott a gondos eltakarás mellen is. Lebegve, mint valami sze lem, suhant be a szobába. Levette kissé sápadt ábrésatAról a gyAszos leplet, hogy annál igézőbb, annál bűbájosabb és \| annál veszedelmesebb legyen. Qduullt a páter elé és megérintve annak villát, így ssóliltotts meg: — Ismersz ? páter Heraklios. En vagyok n , bün gyermeke . . Anyám a bün, szüKltem a bün rokonságom a bán, minden, , . . minden a mi bennem él, rajtam van: bün, .... emésztő, ilertőzö bün . . . Nem ie követted el a bűnt. u mikor erkölcsi halálra kárhoztattál .... ín, a gyónge, a hiszékeny nő: éa voltam a hibás ., j Nem, nem ie vagy a bűnös, en vagyok sz . . . \'Hallgasd meg issooyu vétkeimet, égbekiáltó bü-[neimet es vess el magadtól .... Vess el, . . . dobj a porba, az erkölcstelenség salakjába I . . . I Mért járjo t egy élőhalott a „többiek" kőzött 7 miért hin\'sen konkolyt s tiszta «buza közé ?..... Élesen sivító hangja kísértetiesen cseugett a négy lépés bosszú cellábsn .. Páter Heraklius a padlóra tapasztotta szemelt és le leheiett olvasni arcáról, hogy szenved . . . kegyetlenül sokat szenved. Mintha ennek a gyönyörű szirénnek puszta lá\'asa is balolyAat gyakorolna idegzetére? Hangtalanul meredt maga elé, pedig valami aaAmyeo (o<rott, issott benaeiében. Szeretelt volna kitörni, mint a hogy a láng kicsap a kráter kürtőjén. Szólni akart, de valami láthatatlan kés fogti be ajkait. Magdolna közelébb lépett a barát ebi ugy, hogy ez érezte, a mint leatakad kebléből a meleg, bódító parAaal. Erezte Keblének lüktető hullámzását. Még birt kissé uralkodni lázongó indulatain, még le tudta küzdeni háborgó vér: t. A bűnbánó pedig beszéli bozsA 4 — Ugy-e még ismersz ? Ugy-e meghallgatit ? irtózatos az én vétkem, de bevallom.....fis valami arra bíztat, azt hiteti el velem, hogy te lemosod rólam a bűn szennyét. Oh I hit hallgass meg es aztán törj pálcái felettem. Csupán gyónni, vezekelni jöttem ide! Páter Heraklius szeme megvillant. A pap ébredi tudatra lelkében, a pap, akinek szigorú offioiumai vannak. Aa előtte térden csúszó nőre emelte tekintetét, A két tekintet találkozott, egygyéolvadt. Megragadta a szegény nő lágy karját is — fe lamella. Tompán, majdnem elhaló hangon ejtette ki • ssavakat : , — Leánysói Ha beteg vagy, ha (estedet betegség gyölri, fordulj orvoshoz, s fi segít rajtad. \|Ha lelkedet a bün mételyezte meg, menj az Ur \| szolgájához : és meg lógsz könnyebbülni. Beszélj H Bei os. is klr. ontrlk-aifru klsárAlac ssab. omlokzat-festék gyár KBONHTEINEBKÁROLY Bécs, III, Haupetrasee 120. sz. (salát kázálaa.) msmm KlllaMie. anarénMldul H:a -ijT Fóherczegl éa herezagri uradalmak,.ea. éa klr. katonai Intisőeifik, vasutak, ipari-, bánya- és jryirl társulatok, építtet vállalatok, ipltd mesterek, úgyszintén gyári ie Ingatlan tulajdonosok szállítója. G houlokaat-iealiktk, m«t/«k alatn Moldkatók, nini illapollwa, poralakban 4* asr ktliabM BtnÚhaa kUAaklal 10 krtil fatMt oátUttalaak iuti halék HirixUM \|il Qla\|t, aaaaaa u olaJÍMtAkkat. -l» ■tatakártya, auraztalM kaaiaAlatl atoaMAs klvAsatrs lafysa ts kénseetva kIMefla Nagy Kanizsa vasárnap .Kivágattatnak a \'e erős tölgyeid"- kiált fel j jelzi és ezen harangot Vécsey napján minden évben deli 12 huzalja EzenkivQl tervbe van vev« egy minden eben tartund» «mlekbeazed tartásával Vécey emlékezete miudig ebreu tartalék a növekedő nemiedék eló.t,\' , Tetnitp délután, helyezlek Örök nyugalomra VccH\'»y Istvánt s az a fényes, e ökeiö küzft t^eti? moly megjeleni a végtiezte.Haéyen, eléw bizonyilj: milyen szerelet övezin ezt a galambősz puritán jellemű lerfiut. Olt voltak a t bbek közt Rónay Jhiiö I ispán, dr. Delli ».:»n;cs Lajos alispan, Habics József, Papp Géza Gsá^osay Beia, dr. az Atesuimeniomi próféta, mikor latja, hogy egymásután dőlnek ki az élők sorából azok, kiket erős jellem, fáradhatatlan munkálkodás, buzgó közflgv szere et és lstenb .1 vetett erős -hit jellemzflt. •Kivágattatnak a te erős tölgyeid igy mV - unk fel mi is, midőn látjuk sorainkból tyra m újra kidőlni a régi nagy idők tisztes alakjaii. Kovács Ágostont es Mibáloviqb Miksát must * gy harmadik követte -is lehet mondani utolsó a mi lisztes régi gárdánjyiJÓI, kik még a ntnies idealizmus tmlöiti nevelkedtek é""}etsuvuk volt ember lenni mii den Jtörüinni íyek kőző t. Efti berek voliak ezek, kőzotiüi>k járó nagy embe-i rek, kiknek nagyságukat, nem köznipiasan Kon- /"EL "lT Zr ^STíZ dolkozó nemes lelküíelükei .gazai, csav a.kor DemkóPal or-zággytilesi kepv.selő., barótmd.nusz, tudjuk kellőleg mérlegeim, becsülni, midőn már Y^csey l.yertyanffy ,s DimA céladók -zámos íti icseuek \' tagja, Botka Bela löjegyző, Piiroszkay Bela lo- 11 xr \' í.i..a_ • . i tf i\| u„ , üi/yesz, dr. Mih lovic« Ödön arvaszeki enók, Veesey. István sínes már többe. Mull szoiuba- rv 3. ; ,, , , .. „ n . lo... ép sz&letese elfinapjun csendes,., el iudJil P/1""1\' Lowiwer. (.yer.,unffy és Cróvossy é- e ..... napon lellek lestél az álla a rtöre j megásatott sírba • nyugalomra. Zokog a család, halála évforduló dasági ÖnsegéitfzS nz&ptiktzeinél nem l>4u<* b«. órától 1 óráittí íi -«tesek. Az előbbi inteietuW a b^tlöi b«tugp« az, hogy \| kedden délután teljesítendő, az utóbbinál h«t\'ó helyett ugya* csak kedden lesz beíuetes, a keddi befizetés pdig szerdán eszkőzlendő. A lML> zalai Takarékpénztárral szó vetkezeti Segéty egyletnél, valamiut a nagykanizsai Segély egyiet szövetkezetnél husvcthétfőn megtartják a htralao órákat. — Kasztl Izdor. a nagykanizsai Kasz. l-l est verek cég beltagja »Ker/<ki«-re, Mundxchein Ignác keszthelyi Uuiló 9 Murai—rn, Smtvím G-yörgy nagykanizsai .akós valamint kiskora gyermekei tüzeli** Imre cs Fo renc * Szerved-re. Reteken (éld (íyula nagykanizsai lak^reskedő kiskorú üa István „ib/fci\'-ra változtatták nevüket be:Qgym niszt«n> eugedelr* Ivei. bánkódik a jóbarát es gyászol a megye, melynek bosszú éveken keresztu munkás, tevekeny tagia, gyászol a torontáli takarék és hitelbank, melynek megalapításától fogva_elg$ke. később igazgatósági tagja, es gyászol a i agybecskereki retorm.uus egyha/, melynek megalapítója és 37 éven át szereitől es tisztelettől környezett, vezető lőgond — K\'jeg/mée Ikutzek tiyua gabonakerts kedö Ntgy-Magasiban (Vasmegyei eljegyezte Ferenc apát pébános, dr. Graudean Sieiner Paula kisasszonyt, Steiuer Simon pu^ta polgármester, idb. e* ijj. Bob «r (iyu a, valickai töldbirtokos leányát. — Wtkel kadatf) pe«tsth«l. Kevesen vannak városunkban, kik neia ismeruei H\'íW Jánosi, i ei w. kir. 48-ik gyalogezred hadnagyai. Mint kilün<, — nagy irodalmi kép- Szabó Józsel Bösner íinre huszár-százados, (Jlrich alezredes vezetesevel a tisztikar. Ste.nbach Antal tanlel-ügyeltfvei a magyar olvnsyi<ör, inely.uk a megi»ol-dogu t disztagja voil, a jótékony nóegyiet küldött sege Steinitzer (iézáne vezetésevei, a toronlá - takarék a Antal igazgatókba számos ta^ja, L4ng az Ügyvédi Ferei.cz pinzügyi tanácsos, jelletnü, a közügyet buzgalommal szolgáló nemes ur végezte áldás-dus eletét. »A jók emlekezete virasszon lölötte és nemes; elete álljon sok időkig e\'ötjünk, mint minden \| szépre, jóra buzdító nemes példa.« birói kar az keserveit es örömeit, me\'y munkajárói u^y a bel -m«nt a külföld1 sajtó igen dicsérő-g « nlikszelt meg. Wenel, k» oly iól ismerte á Mini a hm- \| megyei takarék- és hite bank Sten-tzer uazga óval birt» társalgót, mindenü\'t igen szikesen ZZZTZn IZZL ^SI továbbá a többi bankok Franz J. L. es Óidul! lt,ák- í-^óbb megírta mlhr Hekmt" eim alatt nuku volt e- gyászol, szomorkodik minden nemes\' \' . u í Antal nta És métán, mert Vecsey Istvánbau egy szép - . — r, , L A , - „ . óa n^oiu., pei.zücyigazgató helyet es, Jankó Ágoston a r. t ,, teve^enven es önzetlen K . * u \' \\ . r v . katonai á etet most nilvát cseré t a i. igazgatója, Balazsy Jozs I fnpimn. igazgató. Httl « T H11!"1 az izr. egyház küldöttsége dr. Matuoid Samuval ulos »«pban olvassuk : a m kir pjHa.táfirdw es Weisz Izidorral, Roller Oszkár rendőrkapitány,! fs ^/b«szélö elnöktgazgalója IfsW János cs i Wattay Miklós, Lauka Gusztáv, dr. Peristcs klr- a X-tk lixeten onzt J u fo.o«4- I Zoltán, Menczer Lipót m^vei löp^uztaros,!Iá,,a ram ^ p is a és távtrd iitatu I Kellner Józsel, azonfelül Nagy betekerek tftrsadal neveMle kr\' • jmanak es közéletének szine-ji/a. -»z utra\'< nagy \' Vétár rngedM) A kerwHad«iiaü\|yi Az egybáz-tanács gyászáról esa temetésnil a: reszt hül yeikkel jelente1, meg. A koporsót számosiiuuiiszt-r megengedte, bo^y /.tlavármegya ttrü.e a következőket irja a • Toronlá!« rnmeV koszorú födte, melyek közül különösen \| tartozó Badac$ony Tornaj köz egben ez év „A relormatus egyház tanács f. hó 25 ón! kittiit Torontalvármegye törvény ha ósági bizolt- j Iüihus. jul.us, augusztus et szeptember hón »pjsi Vécs-y István halálhirere gyűlést tartott, a me- sága nnk impozáns ios/.ot uja." M/J, aütöriiik ti utomb ti napjain Htíyp »nzsze- lyen egyhangúlag mely megindulással határolta,j köré éi. A „Zala" ^^sel egybekötött, állatfelhajtás nélküli beit vásár hogy 31 »veti at hűséggel es fáradsago\' nem i belső dolgozótársa tíosv.n/eld Lajos mar benyty-1 tartását ösmero buzgalommal szolgált lögondm>ka emléket\| lo ta kér enyet a be ü\'tyminisz\'eriumhoz. ho^; — 1 lilvsUlei el\|árái mfugj «r«l1 legyzökönyvbcn intvóiö .ti, a gyászoló családhoz nevét „Révész"** magyarosíthassa. Mai számunk < A csendőri intézmény arról nevezetes, hogy gyor részvétiratnt intéz, emiekét a templom belsejében I bau már e néven szerepel is, mint szerkesztőtárs. \| san végez. Da olyan gyor-* munka, mmt n miiyenl elhelyezendő márvány-lapon is megöröki\'i, - Hegel)rgyl^il befizet»tk. Hímét-ptcs>i csendőrőrs végzetté napokban eaemeny koporsójára koszorút helyez es lehetőleg meg cz két/ön a nagykaniaai Takarékpénztár által ala- sz unba megy még ezen intézménynél ta. E na-évben beszerzendő nagy harangját az ö nevev > piiott Önsegélyző szövetkezetnél valamint a Gaz. \| pókban ejött ket csendőr a helyben szolgáló bogy fel oldozhassa lak. A Mindenható irgalma.\', kegyelmes . . Magdolna leült egy rozoga szekr-. Letörülte a pillám csillogó cseppeket; n gyot fohászkodott, lassú, ünnepélyes, igen szomorú hangoo ki/, lett a Kyónásboz. Köszönöm, szent-atyam, hogy ligyelmedre méltatsz Köszönöm , .. köszönöm . . Hét esztendeje annak, hogy veled megismer* I kedtem és hat keserű eve mar, hogy mint anya küzkődötnSas elet sivatagában. Szüntelen harc, örökös bánsl, szemrehányás, lájdalom, nélkülözés és mindeo, minden rosaz: ezek vobik kísérőim. Szakolcay Dezsőt hozta utambaa kegyetlen Végzet akkor, mikor te már a kolostor lalat kösé menekültél ; mint mondád: azért, mert hűtlen lettem hozzád. Hit esküszöm az élő Istenre, hogy csak leged szerepelek mindig A züllés gondola\'a iigyszólfáu kétségbe ujlet\'. Kenyerem nem volt, becsületem, szeplőtelense^m elveszett. Szép voltam, szegény voltam — pártfogó nélkül. Támaszom, segítőm, őrzö-péniuszutn cserben hagyott. Szépség — nyomorulági likkor vetődött utamba: Szakolcay, & ki gazdag volt i* kéjvágyó. Es kirántott aranyos gyermekemm I, a a le fiaddal, a megsemmi üles örvényéből, lio^y annál melyebbre sül)edjé< az erkölcstelenség 1 kellett menteni. Pénzem nem v »lt B.wsü\'elemet, posvánvaban. 1 vagy — mit is mondok ? - azt sem. engem kt* vi<«i p na lejóban. Megreszketem, h« re i goa lo ok \| \|(i„ Dohi i semmiben. Azaz, meg.s! Hosszúi fejeltem ki: magamat. Csak anyagilag eltem kedvező körül* u\' — .liu.o .«... ,„ u 4(lA1, • . \|.r» - Páter Kreaklius tvi«ht>s«tii szökött el üi\'ebö menyek között. A lélek, a szív üres marad. 1 ____i ..i.u.^ u. u ti., n i ... . v l4 es ktkelt arccal, miittha laxas volna, hatolt a feneketlen üresség •átongott szivemben. Volt . . . \' _4 .. . uui .. \'__9j . i____i zokogd nemberhez, megragad a annak báraon/js. estllogo ékszerem, divatos öl özekem; volt m n-1 ... m ... , .. . . . ,, 1 - • 1 1 puha karjai és izgatót aa tudako\'tá: .. .i, .. ,¥»«\'i u na miuudii. Jó módban éltem nem szenvedtem hiányt i \' . . . au^-... L ! ™ ásítottam. A gyermeket, a mi gyermekünk* \|p»dg — oh, b icsáss tneg ölj meg! den, amit kívántam; de mikor ajka az etiyemel érintette, hátborzongató hidegség rezdült át lesemen. Mikor szarsz, csontos, szikár karjaival Za* JlZ\'T^Zai gyöngéién magához azoriiott. hahl öklá.n gör vald meg, mtt tettél vele? pö — Szólj, m*rt bia mytatansag megöl, mit tettel a gyermekkel? kényazerttlek a« élő Isenre esősen szoru lak össze, mint a vérszopó hiéna karmai, a kt áldoz <tat tartja talpai alatt és Ián golt berniem a vér lángolt kegyetlenül. Mersze rettem volna ragadni gém-tornát, hogy egy merev a oritaa . . és élettelenül rogyott volns össze a parketton. Hsh! milyen oaabitóan pokoli élvezet is lett volna az. De őrültség is egyszersmind • . Meggyilkolni azt, a ki nyújtja et a rongy életet, aki nevelni segiti másnak magzatát. Két nőnapja lauoak, hogy Szakolcay salvsaélhüdéaben kimúlt I Es én, balga, ostoba, őrültem e/en. Zsarnoktól I szabadultam meg. De elpusztult kenyéradóm is I— vele. Megbetegedtem. Tönkrementem, vde meggyógyultam Szobám uiinden szögletéből a nyomorúság nézett rám. Ebhez járult még, hogy gyermekünk difleritiszbe esett. Oh, milyen szomorú napokra ébredtem. — Az orvos eljárt bozzá, mert öt meg A csupa«i, szálkás p ollón fetrengő bűnbánó válla össze-összecsukloH. Pataiként lolyt köuuve, felbomlo t jászpisztekete, gyönyörű hajtó natatra Nedves, piráwnésésü szemelt esdöleg emelte a lelkipásztorra és átfonva annak térdeit, sóhaj s«e rüen halkaa suttogott: — Oh, bocsáss meg\' Bocsáss! meg meg—mér gez-tem. Ili. Szomorn-lUz enyhei-adó árnyékában pihen az an\\a, gyermekével % Mik of leszáll aa alkony bonüalat fekete* kámzsás barát keresi lel esténkint az etysierü sírt, a ott mormolja felette halk tompa hangon — „Quía est Deus? quis est homo K\'„Omnis - nihil.4\' Kerékpárosok figyelméből Budapesti kerékpár Illetem telkaiyiaa folytán uj és használt cs. és kir. szab. férfi- és női bambusz kerékpárok ■lg l kéaslet tart, nálam bánaulatos olcaó irmm kaphatók. A kerekek aapoata délalétt, m fiiéra lifi dtTat ttsletesabsn megtektatketök. Tisztelettel KÓYENUI KÁIiHÁM Nagy-Kanisaa vasárnap Zala 27. saám. S lap.) 1898. április hó S-tn dióskáli illetőségű TSkt Anni 18 éves cseléd lei\' nyéfc, hogy útimon kérje tőle: hová lelt ■ beteli előtt ssfllt csecsemője. A leiny töredelmesen bevallotta bűné\', hogy Dióskálon, a siűlöi házban lebruár Il in egész titokban tényleg egy gyermeknek adott életet, melyet mindjirt meg is fojtott, a tetemei pedig felvitte a padiiira és a kukorica közé elrt jlelletvána az alkalmat, bogy onnét majd ast észrevétlenül loboshatja ia biato-sabb nyughelyre teheti. Ugy látásik azonban, Tik* Anna teljesen megMedkesetl bOnöe cselekedetéről, mert mit som törödve a csecsemő bulijával, bejött Nagy-Kanizsára és itt ssolgá-latba állt és nagyot néxett, midőn több mint bat héttel gonosstettenek elktlvetése utin, csendörök jöttek érte. A leányt ugyanis valami barilnöje elárulta és a csendőrség nyomban el is vitte hasa a tett színhelyére. — A csendőrség eddigi eljárása is elég gyors volt, de a mi esutáif következe t, az ssinte páratlanul ill a krónikákban. A csendörök megparancsoltik a leánynak, bogy vegye ki a csecsemőnek mir teljes rothsdásbsn levő hulláját a kukoricából. Az eser meg eser féreg\' tői borított tetemet kendőbe kellett s gonosz anvanak kötni, ezután pedig egy kis lidikaba helyezlek el. És innét haladt a leggyorsabb tempóban a hivatalos eljárás. A csendörök elkísérték a leányt a zala-ssent-mihilyi állomásig, ill vonaira ültették és elhozták Nagy Kaniasira: más nap reggel iladlik a kir, ügyészségnek. Az egész ulon pediii gyalog és vasúton menve, vitették a leánynyal — gyermekének bQzös tetemét, hogy a tettessel együtt átadhassák a bíróságnak — a corpus deliclit is. Uogy es történetesen ez alkalommal egy telies feloszlásban levő undorító nayy bűzt lerjesztő hulla volt, akt a csendőrök túlbuzgósága teljesen figyelmen kívül hagyta. — A likéesy-leáali eredete.AKikóczy-induló eredeteröl és itszirmasisának adatairól érdekes sorokat kaptunk Pozsonyból dolhai id. Petrovay János úrtól. Szerinte Barna Mihály, II. Rákóczy Ferenc fejedelemnek udvari zenésze nem — A kerékpároiáa skrje. Az újonc kerékpárosnak mindenekelőtt azt kell jól begyakorolnia, mi m<don tudja kikerülni a esés komolyabb következményeit. A fődolog természetesen u hideg vér A nyugodt kerékpiros mir idejében tisstiban van az<al, merre fog le- Ig7 UH keléi* MHeáJegálltoftl kasa, éeháar és kerteeml iléékaa, ahá* gyakori\' »génlf, akár — yákra IMstslie, »mi«t psnellisva la rieáé etfayls IMtéteM rnlieM. Veaal ssáaáéheséh srivtehe^e-aek elaaelket fieMketger A. f. klráaláal esni s igymég idejekorán védekezhetik is Ha pl. jobb felé dtll a gép jobb lábát uyorsan leveszi a pedálról egyenesen kinyújtja, ugy, bogy a talp a tóidét érhesse. A következő pillanatban jobb kézével elereszti a kormányrúd ii, bal libit leveszi a pedálról, s a kerék fölölt átveti a jobb oldalra Ha ezen idő alatt bal kesével jól erOsen tartja a korminyrudat, semmi baj sem érhéti. A föl és lesiallisi annyira be kell gyakorolni, bogy a le-csuszis vagv leesés teljesen ki legyen /irvs. \| baáájike Mspesi IV. TM-atia 9. kU- I leal „■•■»!apltáa" Jrll«r slitl. -- Hirdetmény. Minthogy az 1899. évi négy elsfí bónapjálna viselendő közterhekről es lődözendő allami kiadásokról szóló és az orszáKon törvénytárbaa folyó évi március bó 19 in kihirdetett 1899 évi Nem kevesebb gondot okoz a kezdöfbicikiistiknak; I- t. e-ne nyert (elhatalmasis a 1899 évi jannár i Rikóczy-indnlót, hanem a Rikóczy-nótát axarzette hiíl»PilaB nyugtizsik. az, hogy minden pillanatbsn megtudjanak állni és leszillní. Eddig es sem uehéz, csak sokszor kel\' gyakoro\'ni eleinte a lassú, majd a sebes[é menés alkalmival is. Megi\'lni hirtelen ugy lehet, ha a kerékpiros a bal pedált himarosan egy vonalba helyezi aa első kerék tengelyével, abban a pillanatban aztán erősen megnyomja a jobb pedál, balra fordítja az első kerekei, mire a gép magitól megáll. Ezek a legelemibb dolgok, melyeket minden kerékpárosnak okvetlen meg kell tanulnia. — IleavM sseberealék Nelaieeki-atyán. Mint értesttl&nk, Selmecbánya város leikre közönsége egy monumentális honvéd-ssobor lelátlitisit vette tervbe a szabadságharc hőseinek emlékére. — A gyűjtések ez Irinvban már nagyban lolynak, az űgyl Ocs\'ivsi Oc<ovszky Vtí-mosné, Selmecbánya volt polgármesterének Özvegye válla kezébe több dicső honleiny vezetésevei. — Midőn e hírt kösreadjuk, párlolóiag loglalunk állási a nemes eszme mellett. Rí lelkesül a haza szeretetnek e magasztos megnyilatkozásán, járuljon hozzá fillérjeivel. Az adományok Oosovaitjceovss-ky Vilmosné úrnő, vagy a városi pénztár címére Selmecbányára küldendők. Az adományokat l«től va\'Ó érvénynyel lépeti életbe: felhívatnak mindavon hátralékosok kik mull é»t vasy folyó már esedékessé vált sdóva\' «»iíy a kőzadók módjára fizetendő egyéb kincstári taroiasaal hátralékban vannak, hogy tartozásuknak Nagy-Kanizsa város adóhivatalinál a«onnnl annál is inkább tegyenek eleger, mert ellen esetbea tőlük az összes esedékes tartozás az 1888 évi XL1V. te. 55 és köve\'kexfl piragrafnsai értelmében viiirebajtás alján főtt beszedetni. A városi tanies Nagv-Kaní\'.aan 1899 évi taarcius bó 28-in NíiU ALBERT LENGYEL LAJOS v. ellenőr h, p ilgárm stw Színészet II a I ra a y Imre színigazgató társula távul már megérkezett és — mint már jeleztük — husvétvasárnapján >A gyimesí vadvirággal\' megkezdi előad tsainak sorozatát. Az igazgatóság az első bélre a következő műsort állitotta össze : a melyei Cinkn Panna, a hires eigány-primásnő, nagyatyjától — Barna Mihilytól magától — megtanult jitssaui és 0 hegedüte el Vaczak veszprémi kanonok elOU. A kanonok után u ő játéka alán a Rákóezy-nótit hangjegyre tette, átadta Ruzicaka veszprémi karmeaternek. Busicska szerzeUe ebből a Hákócxy>indulót; hozzá ütközetet (bstaillei is irt, a mely még gyujióbb, mint maga aa induló. A Rikóczy-nótit, indalót és ütköielet. grót Fiy István (s ki msga ia senesserrö volt és Vaczek kanonokot személyesen ismerte) aa il-tala kiadott ,Bigi magyar mim yytngyti\' cimü őtlOzetes müvében songorirs 4 kézre átirva, ki is adta. Es a mü aaonban ma mir nem kapható, de egy teljes példánya megvan Budapesten a magyar Maseumban, egy másik példánya padig a Taulték • uegedl sieilgsid«ii\|l; klalllláaaa Örömmel értesülünk, hogy a minden nemen ügyért lelkesülő hazai tanitósigunk magáévi tette a löldmiveiés-és közoktatásügyi\' miniszterek azon tervéi, m lynél lógva az eddigi ismétlO-iskolákal, melyek a tapssstslis szerint alig nyújtottak gyakorlati ismereteket, gazdaságiakká akarják átalakítani, hogy ezáltal a löld népének ósdi. hagyományos gasdálkosási módsse-rét okszerűbb mederbe tereljék s igy anyagi helyselén javítsanak. E célból felukarják használni alkalmul tanítóink a je\'en év szeptember havában Szegeden tartandó meaösazdasá^i kiállítást is, hogy aa olt látottak és tapasztaltaiból ki bővíthessék mir eddig megszerzett tanulmányaikat „___ _ s az ott megtartandó nagygyűlésen me«illapilhas» levélírónál. Ebből a példinyból Olih oltani pri-Vk mindazon tenni valókat, melyek szép remény mis megtanulta, miért is as 0 zenekara ma s!1* jogosító gazd. ism. iskolik fejlesztése és vese-Rákóezy-iodulót s msga eredetiségében játua, [ tásére nésve kiváló lontosiggal bírnak. Ez ügyben ugy, a mint ast Fáy gról hangjegyre tette. » kezdeményező lépés mir tn»g is történt. A — Mfaa AaUL április hó 8-án ünnepli I Ssékesfehérvirolt megjelenő .(iaidasági Tan^ó" budapesti zeneakadémiájának ÍS éves fenálTá-\' «rtslö«ege u. i. megkereste kérvényével as sát. E óéiból összes tanítványai a Royal-terem-i Orss. Uazd. Egyesület elnökségét, hogy a kiilli-ben nagy senOueli ünnep lyt rendeznek, melyei láeoo megjelenni óhajtó tanítók részére szíves köavaeaora és tánc követ. A rendező bizottság \| támogatása által legve lehelövé a szükséges va elnökei: Vimtel Norbert, Schunda V. Jóaset és,»»\'•. al«zillieoli»l stb. kedvezmények elnyerését. Mint értesülönk, u Orsi (iaad. Egyesület a tanítok ezen kérvényét méltányosnak taliltr és a, terv keresztülvételére lámogalisát és párifogisitj (elajánlotta. Felhívtuk tehát tanítóink figyelmét eren mozgalom megitidilójára: a „tiazdasági \| Tanító* ra, mely kéri a siegedi kiállításon részt vasárnap . A gyimesi vsdvirig (népszínmű) hétfő : Szultán főnére\'te) kedd : Trilby (szinmü) szerda : Kék asszony (operetta) csütörtök : A katonák. (Thury Zoltán szenzációs újdonsága itt elösaSr) pénlek : A Madarisz (öperette zóna-előadásban.) szombat : Arany-lakodalom. (Beöthy László és Rákosi Viktor nagyhírű hazafias tOrténeti színmüve, mely a Magyar színházban egy év alatt iSbbmint szia előadást irt meg,- itt elösaör) A műsor igen helyesen van összeállítva. Közönségünknek alkalma nyílik már az első héten nemcsak az egész személyzetet, hanem két olyan újdonságot is megismerni, melyek mindegyike a szini irodalom terén rendkívüli feltűnést keltett és ugy a fővárosban, mint a vidék első színpadjain ór ási sikert és hatást ért el. Thék Endre. A meghívókat, melyek a din-hangversenyre beléptijeqyül siolgálnak a napokban küldik szét. A vacsora jegyek \'6 koronával mir most kaphatók a bizottsági tagoknál. — Tltveuték Kagy-Kanliaán. IRODALOM. rMáaj ktalMt k«4u ktavM mi-aábsi > (FSvinst Lapok" a A Urtatau, ta(ra<UHW kiállított kiváló h»tll»pnuk. 8i»ttkt»wlc» Hmritauk, * pw-«■ n»gy nip>sUtUt\|tr« nwt Wtt kiviM Itujysl tsimt-■án liáask ,Qu vsdls* (Hov» »4cí ?) ebai re\|taj< «, Bréayi Hásdar, > .ÍSvirOti Ispok* McU««rkMlijtak, Városunk Vízhiányán kíván seaileni HttUh venni óbajló kartársakat, hogy ezen szandikukat I p««p« >.<»•• -Mi ri •níettb.a . n 1 ...... . . I a tnn • .llminoo PaMUtnnal I VS\|4 HMjItUttUí tlktlainl Almássy Ferenccel (Szé-a latot ♦ Mlkeslehérvárott, Reseia-u. 7 az.) I. év ipr. 10 lg \| aianiatorteltimdawák, megjelölvén egyúttal ason vasúti vooa-lat, melyen a részt venni uándékozó kari ára utazni kivin. Ez ügygyei kaposo\'atban hazai tanítóink ügyeimébe és pirtlogásába ajánljuk a „Gazdasági Tanító" cimü lapot, mely külOoősen a gasdasigi ism -iskolik továbbfejlesztését tűzte ki nemes fel- ( adatául. — A utavsélensberl«6( azon töpreng,! i hogy makacs csus és közvényes baját erős tej-\| fájását mivel gyógyítsa meg. A festi bajok egyet \| len biztoe kipróbált gyógyszere azon bires köszvény és csuz-kenőcs, melyet Zoltán Béla udvari ssállitó gyógyszertárában Budapesten 1 forintért lehet kapni, s mely kenőcsnek virosunk és vidi-künk számos polgára kőstőnheti teljes lelgyógyy-lását. A. Francia a Bécs melletli PurkersdorLn! f.^P,^®;\'11^81 lakó angol mérnök. Healh a városi hatóságnak, hogy teljesen díjmentesen elkészíti a létesítendő vízmű terve \| zetét. A tervezetet tanulmányozás végett I megküldi a városnak és ha ez megfelelő-1 nek és elfogadhatónak találja azt, az űgy fináncirozását egy vele szövetkezett angol\' pénzcsoport magára vállalja. — A városi hatóság szívesen íogadta Heath mérnök ajánlatit és az ügygyei nagy fontosságánál fogva érdemlegesen is foglalkozik. Érdekkel várjuk ezen ügy fejleményét, mert fontosabb és sürgősebb ügyet, mint a víz-kérdés megoldását, uem ismerünk. Mtardllották Misa fe fnute ayslvA 4i mtadnátt óriást Wtttntat ksttsU a a róaal tárgya iMuáeiis r«g4ay. Mm kon td\|t ><t a »tlU»Jt 1 uitk > utjilm Mtnlal ktstSriáuk, wslyM SiaaklnrlM I mnttrl tolla atr pooUkaia* b m(. á. UtSai rtftaf a .Vtvánai Lapok" baa jolaalk mm «15n5t ■•uar ay«lvw to Uaoayáta sailw klrbn to» atlU Mtlttot ktltoaL l A .VSvároal L»pok"-tt, mlat t<f)ol>li« asarkustott, l<(-kiAlább folyóirataikat maltgaa ajánljak alrasttak ígyaL mtb. BUIInMat tn fj ina tiki, ttlivai 8 tn dnr-kaostSaác: Badapaat, V. Hold-utca la. «»., Kiadó iWaUI: BadapMt, V„ Dorottya-ntca tO. A „■aáapaaá" «llar\|aááaáaaa Wka. Ua-toiománt, hojy a „Bttdapaat1- kápni pollükal aapilap a lagaltarjadtabb ^jakija aa aratna\' Kaponkiat 10—W atar púdiaybaa jalaalk meg. Sokan találtatják: ■) aaaak a titka. Matatnálak. A .áaáapiat aaaa « tat kaaaaa Iára aaaaaalt, haaaa rtvli Halratfaal baaaill at a aapt aaaaatayakat. ■ miatt aatáa aa atyusk. akikaak alaaa aok HajSk aa alvaaáara, amtvaaaa a kaatkk* vawik, • aaátkál hogy idajókat faoatralaM. Makhamar iitoaklatk baUUa mloáaartu Éh Márt, SUa« ata a ayirl lllaa k kak—la-ta kar \|MÍáÍri«k Ifaieaakaak, aaainl Nagy-Kanissa vásárnap 1899 á\|tr>l» 2- ii tpattitkjMpiajMinJou, . i«\|>\|Ui>to«bb ujaag : • Bud>- ( pedig lemondott. A megüresedett helyekre megváltok. i .Badapaat" iriarártl taléa folóalegaa ii aag.alé-1 r - - ---- MM W—m, kafy agylk lagréglMi éa lagkitartíbb >■11 li a Mgdtaaéalt (<nU Lajoa Uhu (Imiik ; u b hMnla, hagy Taaarcikkut om. képvlaalük, aataa pabli-Wtt, mint Kouuth Féranca, Hantallar Lajos, Horrétli lila, Saadarkéa.TÍ Néador. Gracaa Oyórgj >tb Irjik. tfcaarwita éltek ta véltoaatoa . Urai Mm¥, lllaastráddl • aap -•■■»ayaki» taaalkoaék. Egj néni agy alj fé «j«ág........ BÜtái saámot larthat > kMkadvoltaégta. I „vhlíiiíin Buv^iífini BIlMtc I ara egy hónapra 1 frt, aagyadém 3 Irt, Mlém W 6en • Irt, t gaaa nn 11 frt MalatvAtiyaréaakat kivéaatra lazították Dsrier-Rey Jmest »« budai Ooldberger Beriholdot ■ einl a közgyűlés réget ért. A buia•termelés jövője bunikcízletekel halmozlak fel, • melyek na a engedték az árak emelkedését ey két gyengéttb termésű évben sem, A tartalékok most mér azonban teljesen kiapadtak • aa emberiaóg csupán a folyó termésekre ran átalva. De miként Sir Williám Crockes, a Bri\'iaoh Associátion I ?IOI,d4m\\■ 1***** " °lj 1898 évi szeptember hó 7-én Bristolban tartott i ^ " ?894l.é.,n ■Uld * elnöki érdekea és nagy IV IMIWBIir IVRIW .nvHV U1\|>J UU£J ■ tIMg IMVgn- l • — B, a.) ksldaadtk I merje sexen legilletékesebb helyről jövő tanácsokat Iefl megfigyelje. I Mség§n In E nagy horderejű beszédnek ai a veleje, y az utóbbi érben már iiem termett annyi n h világ kerekségén, mint amennyi az embe-Mr,.roí?ü"l bérilBg normába táp álkozássni elegendő, továbbá,! A "\'»« megbarattozott aazai aa « KIm\' SÍSStt hoay m emberiség\'normális és mégis\'hátrány- M » "««termő oruágok kimer, olyl Sándor alöadáaa a gazdaság I szorll szaporodása oiy jelentékeny, hogy nbban g»6onH \'arnaiak, a a<t aitle, Hogy a talékoa, (Hadapaat, IV., Sarkaatyaatatca S 4 Magyar liudtk a»jlé(«\'\' kllla adja kM a Koatalakan hbr. 18án tartott oraaégoa aaóvat kaaatt értakaalataa tartat* aMadAaokat. Aa érdakaa (laatat laawaaat lapvakalják aiiadaaok, kik a aadratkaaeti aazaa i hogy\' az Utóbbi érben már 1iem termett annyi iráat érdeklődnek. Tartalma a komk.au Karait lattáa a busa II világ kerekségén, mint amennyi az embe-aaöTatkazés jalucérfl és jSeíjérüt, Balogh Elemér a fagyi— 1 v Ital sttvetkaeauk alapitátéról kadltaétll aaó atkaaéa ntjéa IratkaaatéiH és Kiroty! __________ aqnailat aaarapUaartl a apaoiálla pollUka tarén. A rmatat I az eustlien, ha a világ minden thípalattnyi haaz- érdaklidéaaak ké«iaé((al borderejn j "" bnwíold m.nd pedig a lermé^ nagy^. a m, a naa am .. m. «.»m»nram..« ------------ beszédet tartott, . mely érdekes adatainál j sr» aitfe<" fi?!? f,«fwU "««« Wrtl ^TklT^ kiZl" (lóira méltó arra, hogy az egész világ mégis-1 Lpf^\'J, Vo11\' keTe8ebb\' mut * DUnö " Kétségen kivllli dolog, hogy • legai >bbi erekig a baza termesztés épéa tartott a fogyan. lássál, aót itt-ott tulprodootió is volt, A basa-lérmOfOldek a fogyasztás arányában szaporulat, tak. A világ megbarátkozott azzal aa eazivévet* uerit keletien buárai bevetett területek évente könnyedén azaporitluttók néhány mi lió heotárral. Am a dolog uem igy áll, mert a bnatermó terület lUldúnkün szigurnah korlátolva ran, de másrészt, ha a azáutólíi.d ierQlet eveakint nébáay millió heotárral szaporitra-tik, hamar régire jutnak a mi korlátolt terjedelmit földünknek. Mintán tudjuk moat már azt, hogy az emberiség éreote tObb mint 6 millióra! szaporodik, a igy aa éri huza-szUksitiiét oaak ezen a cimen éreote legalább 98 millió beotoli-terrel fokozódik (csnpán 163.6 liter vétetett fel fejenkint logyaa^táara és retűinavra) lássnk most már milyen a világ termeiéti képessége ezzel izemben. A búzatermelés terén ma kétségen kirtl Amerika és pedig az EgyeaBii-államok játszák a legfontosabb azerepet, amennyi ben az éri buza-kivitJlllk meghaladta az ÖO millió heotoliiert Amerika bnzafeiealege a üatraaas és ketvaaea a Macrar Gaaduaövataég MHtaia „Mépaa Lanlaaélapak1 daml Kafllader Jéaaaf aaarkaaaiéaébaii éa kiadiaában havi toljóir.t fo\| ■adalaaal I. éa aprilia hó lVikén Titán, a mlj lapnak célja aa laaa kap aaaa, haiáakbaa la mér oly B.(jr mar* kaa kitaqadt kallaaaa .portot jabbaa élSIégita* éa a jjl)-tftaak érdakait eloai uitaa, aBiaajibaa taaaakuttatéiban fog állani aa (ama ktlltldl ily oéla lapokkal éa iatéaatak-kal Blaaalk, hogy aaaa lap élatkaléplatéaa aa órláal aaámbas na porodé képca laTalaaS-lapaykjlékaak raadklvttl nagv éréaUri fog aaalgálnl. — Klltaataai ára aa 1898. évro 46 to. laaa. — ElIGutéaak lagcélaaarlbbaa poatautalTáayoa. Evglaadar iéraaf Tata, (Komáronmegyé) cinra klldaadök. A a • raiatku wgaallMt ■! atfraadal kaié éa kapUé riMkat Mlép kttajv karea-kcdéaébca Nágy-KaalaaAa. Közgazdasá g. — Aa Elal Jlao ar áítalaaea Bla-laaltt Tlrta.au f. hó 22-éo tartuiia rendes közgyűlését, Caekonics Endre gról v, b, t. t elnöklése mellett. Az igazgatóság jelenlétiéből iOI-emliljUk a következeket: A t&zbizioritáM üzlet reudkivttl káros lefolyásához a jegbiztoailási üzlet oly példátlan veszteséggel csatlakozott, amely a t. rsaságot még súlyosabban > riulei.e volna, ha az ignzga tóaág a jégkockázatok lehetőleg bősegei viszontbiztosításáról már eleve nem gondoskodik. Így aa 1888. evi jégyeszedelemből érzékeny vesztu-1 léggel ugyan, de a viszonlbiztoMtás réven uiégtr aránytalanul kisebb megrázkódtatással bontu-koati k ki. A jegveszteseg, amely a viszontbi/-toaitáa nélkül 2.191,086 frt 67 i.rra ruiiott volna, igy 172,178 trt 35 km szállt alá. Val»mint » jégbiztositásban, akként a tQzbiziositási üzletágban is kitűnt uiár, hogy az elOzÖ évekbun folyLitatt túlságos verseny hatása alatt, a diiak nálbittó\' földje búzával fog ia bevettetni, a termésátlagok azonban nem emelkednek a jelen* legiu fellll: csak 1931-ig les/Unk képesek az emberiséget kenyérrel ellátni; az ez időponton tnl mutatkozó szaporulatnak éhen kelleti* el« pusztulnia, ha csak addiü a tudomány ralamiké-peii nem segit a bajon. nagyon is ligyelemre méltó beszédet tehát nem lest érdektelen részleteiben ia megismernünk, I hozzáfűzve itt ott a s-aját nézeteinket ii. A nagy kaukázusi emberfajnak a búza jó-lorroau nélkülözhetetlen táplálékát képezi. Hosz-azu évizázadok tapasztalatai biaonyitják, hogy a \| szellemi munkát ii végző fehérbort! ember 1 legmunkabiróbb akkor, ha búzából kéazült kenyér képezi fötápiálékAl a uem szolgalhat állandó tápilékául sem a kukoricából sem a rozsból keezült ken vér. Hzék a íebérbőrU és búzakenyeret fogyaaztó cnberek, a kik nemcsak években^hirteleu emelkedett, mert ebben u időben Európa egész területét lakják államokban, BriUAmerikában, de az Egyesült- csakugyan óriási területek foglalt attak le búzádéi Afrikába a, termelesre. 1846 óta azoubau a buzaiermO flM Ausztráliában, Azsiábau a Dél-Amerikában ia éveukinti sxuporodása minden évben kisebbedett igen nagy szambáit találhatók, évről évre roha- a jelenleg aa egyesült államoknak úgyszólván moaan szaporodnak. 1871-ben a kenyérevők már semmi mireletlen prtn filidje sincs. A száma 371 millió volt; 1881 ben 416 millió, kitűnő szűz. talaioka gyorsan lelhasualták i 1891>ben 472 millió, jelenleg pedig 616 mii- ma a búzatermő föld területe legfeljebb h feako-lióra rug. A szaporodás tehát határozottan riea, roaa vagy mái hasznot növények rovására geometriai, am a szaporodás 4 millió 8oo ezret nagyobbítható. lett ki, a nyolcrauaa években pedig 6 milliónál Ezzel szemben azonban egyel\'eu egy országié tflbb rolt sz érenkiuti sz-iporodás. Az utóbbi nak sem szaporodik a lakossága oly mérv be. mint épen az EgyeeQltaAllaasoké. Szia érvel ezelőtt caak 4 millió ellenben 1890-ben 62 éa 26 er alatt tehát a kenyérfogyasztók azáma jöbb mint egy harmaddal, 146 millióval szaporodott. A kenyérfogyatzláa azonban nem csupán a togyaaz\'ók számbeli azaporodása miau nevekedett, de nOvekedett kfllőuőaen az által ia, hogy a fejenkénti kenyérlogvasztás ia léavegesen emel-dett az utóbbi években. Így pl. Skandináviában az utóbbi 26 év ilttt a fejenkénti kenyérfa- leszállításit mar odáig ért" el, bogy azok a viselt ByH8lH 10OJr-»l; nOvekedett; Ausztria-Hagy árkockázattal többe arányban nem állanak s igy or«±«ban hOJ-a\'. Franciaoraiágban 20J-a\', a biztosító kOzői\'sén jogon igényeinek a megóvása Belgiumban 6u\|-al stb. a csupáu oaak Olaaz-melleli, a díjbevétel es a koekautok egyensúly- or,íiíl,tn. Oroszor»zKban a valószínűig TOrlk-ban tartására kell törekedni. A tUz- éa szállit- országban oaOkkent egyenként némileg a buta- J millió lákósa folt; aazaporalat 1880-tói-l890-tg nem kevesebb mint 12 millió. Mintán \|>dlg az emberiségnek bevidoriisi és terméazetea szaporodására mindenikévben kedvező, feltehető, hogy a saap.rodáa ott a jőróbeu aem fog esOkkenni, i aőt ellenkezőleg batrányaaerlen fokozódni, Tar-\| mészeteskOretkezménye ennehogy az Egyesült {Allauiok hazakiritele már a közel jövőben jelentékenyen esdkkenni fog a egy emberöltő I sem kell ahhos, hogy teljeeen megszUniOo. Pedig 28 krral üeezea kari gyarapodott, riík 189H-bat mányosztály díjbevétele 1898>ban 6.433,434 fri 96 km rugnit, vagyis eity év alatt 86(1,818 frt viszont aa cz osztálybeli bau 4.108,112 Irt 40 krt tettek ki, mig az előző évben oaak 2.966,604 frt 60 krt. A jégbiztosítás! díjbevétel 2,026,288 Irt 96 kr volt, vsgyis gyarapodott 1897. óta 282.608 írt 17 krral; a károk Összege 3.726,719 trt 86 kr., mig 1897-ben csak 1.712,884 trt 94 kr. Mig az elemi ágakban a társaság 1898-ban h legkedvezőtlenebb eredményt érte el, addig aa életbiztosítási ágban az Igazgatótág törekvéseit szép siker jutalmazta. Az 198. évi uj nyeremény \| tott át aa 1898. évre. Enaek dacára nei 19.666,867 frt 42 kr., a biztosított tőkeállomány...... \' " " pedig 1898-ban 120.816.204 frt 67 krra emelkedett, vsgyis 3.368,681 Irt 60 krral haladia ;ul az 1897-ikl állományi. Az életbiztosítási üzlet aikerére befolyással levfi Összes tényezők pedig oly kedvezően alakultak, hogy ez az üzletág 730,863 frt 87 kr nvrreeétet mulatott. Levonva mármost aa elemi biztoaitáli oaztályok 173,804 frt 38 kr veszteséget s a további kiadásokat éa ala\|izabálya>erü jntalékokat, a veaateség 448,792 bt 41 krra apad le. Javasolja aa igazgató-ág, hogy az eddig gyűjtött ktlOn tartalékalap 161-haasiálásával, minden egész részvény után ftieasaa^k ki 62 frtoL — A közgyűlés a jeisa* téat tadomtoul vette a a fBlmentvényt minden irányban megadta, — sajnálattal jelentette be aa sln&k, hogy a váUastminyi lagok közül tteaey Samu meghall, Zaalánazky Róbert gról logyaaztáa. Msgkereave már moat az eutberiaég átlag kenyérfogyaaztását, hozzáadva a vetlmag szük-aégleiet, arra az eredményre jutunk, bogy 1H99 ben 844 millió hektoliter buaára van azükaég. A leggondosabban gyBjtütt s a leghitelesebb adatok saeaínt az 1897/98 évi aratáa szolgáltatott összesen 700 millió heetollter búzát, a mely mennyiség a normális saükségletnél 144 millió heoiofiterrel kevesebb, amely jelentékeny hiány asért nem volt eddig érezhető, mert aa előző évről 100 millió heetollter bnza-fölöalega« hoza-1 szabad I felednünk, hogy a fennforgó évnek 86 millió heetollter bozahlányayal éa 61/^ millió ember-1 aiaporulattal mentünk neki, a min a déli tartományok korai aratáaa némileg aegithet diyaa, de egy általános, vagy oaak nagy réaabeu is rom termés a párisi világ-kiállitás évében már nagy kalamitásokat okozhatna. Az 1882—98-iki évek aratásai legtObbnvire fölösleget asolgáltattak a igy tetemes tartalékok keletkeztek, a közben eső négy gyengébb aratáa hiányainak pótláaára. a tartalékok azonban eW fontak, sőt az 1897-iki termés nagyon ia az átlagon alul maradt s igy a helyzet kezd ko-molylyá válni. Hogy aa utóbbi években az arak világszerte oly alacsonyak voltak, annak az aa egyszerit oka, hogy aa 1889-lk év óta bét olyan buzateméa,a hat olyan roza termés volt amelyekjóval leltll adott az átlagon a a melyek olyan az egyesült államok gabonakivitele az Oeaaw busakivitelnek egyharmadát lette ki, a ha a maga 60 millió beetollterjével lemarad, mária roppant nagy kalamitásokat fog vllág-zeiie okozni. (falylaláat kénékaalk.) CSARNOK. A Htgtalt bitlHMllk. Irta: Stampay Miklós Már ábcéa koromban ia hadilábon Alltam éa azóta ia hadilábon állok a betUvetéaael , aaaa inkább megfordítva, lakoláa koromban nem volt nap, bogy meg ne büntettek volna, éa aem volt bttnietée, mely nem a betQvette miatt történt volna. Volt egy derék tanárom, kopwu volt aa iaiesadta, — azért emlékaaem rea még most ia oly jól, ea mondogatta Írásom miait: — Te bukaileiü, téged az Isten úgyis aaaal log megverni, hogy iqaáglró lessel, de meg la gytllik akkor a bajod egymást fölfaló betűid miatti SmikoY ezt mondta, hatalmas barackot nyomoit a tejem búbján. Jóalata beteljesült • • • Egy napon, a mint éppen valami bnmoreazk tárgya felett tOrtem gváaántkeméayaégS deres koponyámat, aaooiáltaatikue kopogás naaat tel. — Szabad — kiáltása bariion kanton. Aa Nagy-Kanizsa vasárnap 1899. márcina bó Ián »\|tft lelnyill é- k:( öreg, iui kii lia\'al, vagy \| uta«i>va a békepipál, csakis öossgithet éa csakis ho^t i- mondjam.....? két öreges, fixtslo* egyén ö%nek kell ugiteni a mi bsjuuko.i. lépé t be Fiatalok voltak, meri arcvonssuk i — Ah! szívesen, ha ugy kívánják, oiak a eeőke ea barna bajuszuk elárulta; öregek, mert j módját iessek meg nondxní; mindenre képes va-mindkt-tlö gaíambösz voll. gyok, hisz uxy -lurdtilja lelkíisujere emel az egesz Különös játéka a terméssel nék, gondoltam dolog, msnigabsn, mily csupa-, mily óriási szerencké" I — Uram (in be álja, hogy nevetségesekké korai ös* hajunk miatt; ez lenség érhette ezeket, liogy .már ily Halálon teljésenmegö sziliek. Bemutatkoztak. — Eu S<ilvay Pál betűszedő. - Ed pedig Almay Felér azintén betűszedő vagyok. ■— E szerei caének valoLau örvendek. Hi« önökben a sajtó derék munkásait üdvözölhetem ; ét hol vannak nlkaimazva V \' — A yZila" c. politikai ap nyomdájában. — Ah! igen ? bis* e derék íapnak én i» munk«<Hrxa vagyok. — Ep azért jAtiQnk nio«i RakUlvifri, «<AI Szilvái — Éppen e<ért ? la &n valamivel szolgalatukra lehetek ? — kérdem kíváncsian. — Nemcsak íehcl, de engedje meg urnm kell is, hogy legyen; szólt Almay nyoiutékosan ki ugylaiszik erőt socialists volt. — Ha euuyire vauyunk, lessék előadni kére-ükét. — M-ltóziatik látni ősz hajamat? — 8 aa enyémet is? — tédiia Aimay. világ elölt hogy régi.ideáljuiiik — Hogyne látnám, valóban remekelnek \'vele; — Ha már igy esupáu arra vagyns kíváncsi: mi ö-sile meg megoldást elsőben lettünk a voll oaa, liogy régi.ideáljaink hzerelinet ía elvesz ettök. — Ab!,még t-s a baj is ? Ez borzasról — Mindezekért jitdig elégtétel) várunk, ennek módjai azonban ónnak kell kitalalni; azt ! bisMÜk, hogy iru-ember e téren is elég leleményességgel kell hogy bírjon. — Hogyne, persze hogy" persze, azaz, hogy i pardon.\'.....mondják c-ak barátaim, tulajdonképpen hogy óhajtják az elégtétel ügyéi megoldani vélem ; Ideálisan-e avagy materiálisán? liérdém I behízelgő fuvolabangon. " Egymásra néztek. — Ideális,m ! szóllak határozottan. — Hm, ez valóságos gordiusi csomó reám : nézve, ée ha nem bírom majd kettévágui ? kér I 8ém reszkető gordonku-hsngon. — Uram, akkor mi vágjuk önt ketté lova- \', gias uton, mert elégtelel nélkül el nem meheiünk Ráklulváról. stAllai határozóit, dörgí>, nagybőgő* hangon. aram — dörgé Siilvay. som ? hebegtem mag- önöket ily fiatalon ? — Mi ? az ön írása — Az é ..n...i...rá. lepelre. — Igen, uram az ön képjelet e^yptomi iráaa — harsogta A may. — Valóban nem ertem önöket, — Mi sem ertet\'fik meg önt, s ez volt a bajut) k ! — S ezt öss<elüggésbe akarják hozni ősz-bajukkal ? vagyunk, megpróbálom a békés, uton ; s ha ez vég* kép nem sikerülne, ugy kiállók a sikra, de meg jegyzem előre is, hogy ha Rákialvan folyik le a párbaj, it\' csupán raktalvi módén, azaz vagy pmzkalákka1, vay pilseni sörivással lehet párbajozni, melyeknél a föelv: ki győti tovább? Nos megnyugszanak-e kijelentésemben ? — Meg, de az első megoldást \\alas«t» jak mindenesetre: a másodikra vonatkozólag aa la megjegysésünk, azaz hogy temmi megjegysé- silnk sincs egyelőre. — Ertem; tehát Szilvsy ur it, A may ur is — Igen. _ — Ez képtelenség, a valóságos bluszfémiáj idealisztikus elégtételt óhajtanak. vo\'na; — Ugy van, se mellől nem tágítunk; tanunk — Pedig ugy van; az ön tárcacikkeinek kiszedéaében őszültünk meg; tudja-e, bogy annak misden s»ra, bettli« valóságos bierogit« fikut rejtvéuy. — Hm 1 ebben igjzuk van, gondoltam ina-gambau. — Uram, ön 1 teiu tudia képzelni, mily óriási megerőltetésbe, fejtörésbe, azew- és sro-izomrángaiódaaaba keröit egy-egy torának helyes megfejtése, értelmet kibetűzése; ön pedisí két-hárouitzáz sort is ir egyszerre. — Hogy togalms legyen gyölörteiésünkrői, íme at én történelem Tárcacikkei ■ lap szamára. a az ég és uiegőazQlt hajtOrtjeink. Gondolkodni kezd am. — Megvan, kialtam ragyogó aiecal rövid ■zűnei uián, Íme as ügy békéé megoldana ea leez : Önnek Szílvay ur egy gyönyörű szőke leánykát, önnek pedig Almay ur egy remek barna leánykát eserzek : lestverek és jómódúak ; pompa* kis (eleség válik mindkettőből, arról garaa-iiro/ok; valamint arról is, hogy a» elsj látásra teljeseo beléjük bolondulnak. Azt hiszem: es eléig idealisztikus kárpótlás letz megőszült haj-közöl négyet én szedtem ki fürtjeikén, a melyeketpompá-anlehel tövigle-As elsA "iszedése után rövid- ,,rBtóH M"ltn>- Noi Mnk » Iáié lettem; a második alin szemeim éa agy velőm q, megerőltetése lolytáa hatalass tülsugási kaptam; a harmadik után már deres hajlürtökkel álltam a betüszekrény előtt; a negyedik cikk kisse- déae után pedig, ime látbsljs, teljesen megö-síültam. — Ez borzaeztó, hát az én kezem voaásénak ily Utfériiő hatása van ? — kérdem megdöbbenve. — Igen — szélt közbe lehangoltan Ssilvay, «n is igy jártam; sőt idegeseégem miatt, még dustiban. előbb mint lárssa; csak két tárescikkst betűt- tem végig ée............? iae Mát huta lem korát hirdetem ősz hajammal. Szavaikat mély csend kövstie;ők reám nettek én őas fei&ket bámultam, mereven, csodálkozón, agy néztek aiok ki, mint a tavaszi viráay fölön asgsssn emelkedő glecaerek. Uh azok a belük, aaok az egyaást felfaló hieroglifikus betűk, bizony még veezieare leessek...... Hím minden ön hajstáiuk bosszúért Uált fel ez ágra. Félve húzódtam az ablak mélyedésébe. Moet iti állnak előttem fenyegető tekintettel, talán hogy issoayu boezujozat végrehajtsák rsjiam ősz haji űrijeikért. Először levegő után, másodszor Isjem után, harmadszor csibukom jtáa kapkodtam idegetea ...... végre is a hálósipka került s kezembe. Qépieteq közvetítettem a Itlhoz. E meréts tett felbátorított. — Barátaim igen végtelen fii, kimondhatatlanul sajnál oa, bogy betűimmel megőtzitém önöket de.........de a legjobb akarat melleit sem segíthetek s bajoa, szóltam i re aa látva, s ögyekestem őkai a békepipa alsaáváaéra kapaoitálul. — Ujam, szólt Almay — gyöngéden vissza- Tauglich arccal. — Ugy a téohetik. — Ursim még egyet: ssándékuk s nősüléshez? — Komoly és határozott: lőelvflnk : {Anni látni, ét gynrsan győsni, válaszoltak harmonikus — leleliek mindketten felragyogó beu utatkosás még ma megtör-; mondják komoly-e a — Helyes, eit szeretem, ssAltam dicsérő eg. De, jroadoitam magamban: ilkerül e majd a terv ? Hm, azok az ősz fürtök aligha foglalnak helyet a szerelmetek oodexébea. Mindegy, meg kell kisérlsnea; ej biss esek nem hagyhatom magavat kettévágatni a megőszült betűszedők által. Negyedére mulvs utbart voltunk. Elvezettem őket ötv. Hajós Pálnébos, kinek néhai férje (ökerlétz volt a grófnál s aki szerencsémre egy szöki ét egy bsrna eladó leányt hsgyott maga után. A szőkének Piroska, a bar-uáask llntka voll s neve. Stivélyeeen, őrömmel fogadtak, azt sem tudták: bova ültessenek ; ez kérem, már megrögzött rákfalvi stokás a leányos hásaknál. Minsmellett észrevettem, hogy a különöehAjízinezetfi fiatal egyéneken kissé csodál* koznak. Sebaj, bálba a csodálkozás érdeklődéssé változik át. Siilvsyt ée Almayt, mint régi jó ismerőseimet mutattam be. A kedélye* társalgás alatt nem kerülte el figyelmemet, hogy a valóban szerelmes ét féijhesmenni akaró leánykák eke- mében, a fiatal lejen az Oaa baj atyea jalaai, azaz jóiban mondva; olyan semmi, amit még • legüsebb valami is elbosUűyoait, pldne ha • kis valami komoly házassági ajánlat Mindezen kívül eszerevellem azt ii, begy Szilvayn es Almayn is teljesen kitört a •tér-Imi láz. Mintha csak mágnesek volnának a >zea ímea-lálie szivek, oly pompás, ée őelboareaeifi vonzódást tanúsítanak egymás iránt. Bizony még sikerül as idealiaztikas aegoédáa, bisony még elkerülöm <r keitévagást Aa első viait után a kővetkező eredményhez jutottunk : Szilvay rajongásig beleboloodőlt a szőke Piroskába, Almay pedig tsiale tulcsigáiott Adsi hangulatba eseikezett a barna llntka iránt Íme, azután mondja aég valaki, bogy nem vagyok leleményes es diplomata, mikor marta ily siker koronázta tervemet. — Tehai valóban megmaradnak nő»ülési szándékuk melieti ? — Igen, hías már most el sem térhetünk ettől. Oh I Piroska! tóbtju Szilvay. — Oh! lluska I — lehelte gondole\'szeréea Alaay. — Ugy holnap nyi atkozatra kérem a leányokat az iránt: vájjon bajiondék-s a hetedik szentségei őrökkel lei venni. — Bravó I helyes! Másnap egyedül mentem Hajóeékboi, előkészíteni a talajt, lluska ea Piroska miad[jkrt a belépés után száa meg száz tarka-barka kardét-eel ostromoltak meg vet dégeim lelöl. Ah! ea pompáé jel, tehai mér erdeklédnefc is. Egy kedvező pillanatban kirukkoltam flajóené előli a színnel. — Nos? kerdém miután előadtam jövetelem okát. =_Ej-ej igy sgysserre meg lennék toaetva mindkét leányomtól — saölt gondolkodva HajOané. — As igai, ds biss as anyának elvágva is a \| kihásasitáa a célja. Lem igy egy anpásra meg-: történnék mindkét lekodakm, ba a vőiageny jelöltek ellen nincsen kifogása. — Eltekintve öea hajukat, mely csak érdekessé teszi őket, ugylát>zik derek egyének, kik ellaaafc jövedelméből tiszteseégseen el ingják tartani ctalái^ukat — Kegyed talán beleegyezne a kötendő há-ssssagba ? — Ha leányaimnak nincs slsnvetéeok... A többit nem vártam be, siettem a másik szobába, a leányokhoz konlerwciásni. A konferencia után ugy érettem magamat, mint egy bukás sséléa ál.ó miniszterelnök, U sehogysem bírja a fúziót létreboani, Kepseljék, ily hely tétbe jntotum: lluska,— a barna— Szilvayt, a szőke Piroska pedig, Almsyt szerette meg; a mint pedig már előzetesen tudjúk, Seil-vay. eppen a wzöke Piroskát, Almay pedig a barna Ifuskái óhajtá nőül nyerni. 8 ami legki* lönöeebb, mindenik fél tántorithailannl ragassko-dik kijelentéséhez, sőt mi több, életét is képet föláldoani, a mi ba megtörtéaaék, miad a negy sserelmetnek öngyilkosnak kellete leani. Hogy teremtek ily ellenfelek kötött fiúiét. Bisony még elvesztem a játszmák — Bisony még ketté vágnak a asgőezfljt ke-I tűeaedők. Mégegysssr megklsérieiiem a differenciák kiegyenlítései ; hssstalan toll minden j egy psraszt \| hajszálnyit aem engedtek iterelaökböl. — Vagy Igy, v agy eebogy; mondták batáro-sodtnn a leányok. Hamleli töprengéssel bandukoltam baaa. — Nos mitvég\'eit? kerdek aa ottboa várakozó megöazQlt beutbzedök, — Sokat, mindent; azaa keveset, semail I feli ellem kábultan, miat valami pitkiai jósnő, s leültem egy háromlábú székre. Sailvay és Almay kérdőjelekké változtak ; jó magam ketióe-pnattá. I — Dehát valamit ceak mégis végzett ? kér dák újból kíváncsian. Elmondtam aa eredményt; nagy ot bámultak Nagy-Kanizsa vasárnap Zala a7. szám. (H lap.) 1899. április hó 2-áo —• lm* uraim, oly hilyiitbe jutotiak a aie-ralim értelmek korasítfizíídÚHU által, melyből csak Ufty lm elkéret kimenetéi, ka a leányok tkaralu eltilt meghajtjuk Ml lejUknt á* Sailvay ur Hűnkéi, Alany ur Pii\'oakáL veid i as ollérboa. — i9üh« én Agyadni a iiflku Piro«kát Hzoretem r- kiéllá Szilvay, — Eo meg a barsa lluikái! — töri kl rtp-ssódlkoNan Almay. — Uraim, tkkor ez olyan gordluti oaomó, melynek megoldásánál én lé mégönülok" — Pádig (Innak, Unnak kall magoldsol, lm ait akarja, hogy uenóétltalt hajlürteiakárt éa elveti-tétt régi ídeáljtinkért a kel 10 itlo/(!l»ítlklH elégtételt megkaphassuk és hogy tt lovagi" ketté vénáiét! elherlHheéne, H\'óltiilt tragédlai pétboantal. lgy leli megoldvé a gordiati etonó, így kt rfiltem ki a lovagin kéltevégátl, ás igy lettem án őtt Mélbnttélem átkosott bierogiiflkni irátam miatt Ob mo«( már etak a megkopatodés 1 hátra. gyoK7 Dltony meg kettávaitnak. M len ékkor belőlem ? Gondolkodni Ugycké\'lém, félém múlva már újból bandukoltam HajóftAk-W, oslnálni i (u«iói. Htaataltn volt, íjra viin-iittjftttom, képécitélai a mtgflitölt bi\'tÜHnedOkái. Itthon nem mentem Mmmire. Meg í^yn/er, utol asor megpróbálom, mndoltnin. éa ujunl Hujáaek-kot sompolyogtam. Mohi már a mamát Is bevontam a fúzió mttgttirointénélio, Minden ragyugó sssmémai ét gondolataiméi ftii«ifi«edtera ai allenietxk eltlmltáaéra. Kéi érán kértestül tárgyallak\'ti ügyet, áa s kát Ara alatt agyam megerőltetése miatt dérén btjftrtelin tel jenen mfgő\'SQItek: olyan lettem arint Náthásaiéin. T.agikua moidulatlnl álltnni tOl h romogö bangón, »zommu péthotiaiai aondém: —Piroska, Ilutks; Ime boldoggá akartam kegyetek azivát tenni éa nem hajolnék asnvaimra, pedig hogy MÜvemon viseltem lioldogaágukst, ime, e két éré alatt teljesen megOitUlt hajlttrl-jelm biioayitják. — Ah I nini ig»sán, teljesen megOasQll, csak moat veamük énre, rebegték Ijedten a leényok. — Ugy van, teljesen megttsz tiltom, s ont aaupán a kegyetek akaratonkodésénsa ko»aön-\| hetem — ssöllam as eldbbl ptlbniaisl, megOaitlit hajtartjeimre kérem moit, vallottamé k meg I szerelmi Ízlésüket, hogy Igy legalább megOssO-létem az 0n3k boldogságéval legyen összekötve. Higyjék el OKtkla as án ajanlatom sserint lehelnek boldogok. Ei a mit a legragyogóbb kollöi tsivskkil, lébesaáláaasl el nem bírtam érni, ime hirtelen msgOs<ttlt héjftrtjeim megteremték a uerelmi tusiét. — Legyen hét akarata sierial, as&lt lluika ál Plroika. Rohantam s vUlegány-jelöltekárt. y - * Dálatéu megtörtént u eljegyzc. Stilvay a nöke Piroskát, Almay a barna Iluikát Ölelte emelkedett, boldog édal hangulatban keblére. Ka matt csupán a lakodalom vas bátra, a melyes án mlat nátzsagy fogok aierepjlni hogy a ráktalvi duellamban a pilseni törivatban is ráatt • vihettek. NY1LTTÉR. Nyersselyem-básztruha a frt tí krMI 49 frt 75 krl\| U\|]« MltayUs vaté k.t«» — Tanon éa gliaataat-Poifé a, valaalal f«k«u, Mér 4a niua> a»Mbfr\|Hwlf» ét krtfl 14 Irt <6 krif ■étaraaktut — a lafdlvataaibb Mtvla, nln ti ■laltaaléaa. Privát-fWsfaaaUkaak potUbér la TtaaaatMaa, vala-■ial báakoa átállítva, — aliUkal \|«él\| ptalafar daliával ktldufk. HENNEBEBO 0. ■elyemfyáral (o> k klr. udvart NélllU) Mrlakhea. (•) Magyar lavalnéa. Hvéjolm kétaaWM lovélMtyi rasaaalaaéé. Köszönetnyilvánítás. Félédhal\'en emlákU MnlftdfOnk: Krulo /oltlli Itlvdn elhunyta ét temetése alkalmá-btil a kegyelet én réaxvét oly meatinats\'O mótloit nyilvánult, hogy kedve* kOUleaaé-Künknek inrt\|uk a tetnetéeeu való réssváte-tért, valamint a megemlékeséi minden més Isiéért mélyen értett ha\'áskst nyilvéaiiaal. Niu/y-Kaititdn, 1899. máreiiat 29>én. A gyászoló család. Laptulujdouoá ét kiadó: rmcHU r l Lá r. Hirdetések: 789. tkl99. tlS-1 jullus hé 1-től járó 7f kamatai, a lejárt kamatok 7 százalék késedelmi kamatai, 84 frt 82 kr. per, 14 frt 26 kr. végrehajtás kérelmi, 11 frt 06 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó, a palim 166. az. tjkvben + 176. hrsz. alatt felvett s 576 fiira becsült ingatlan 1890. évi májú* hó 4. napján d. e. 10 órakor Palin község házánál Dr. Benczik Ferenci lelpe-resi ügyvéd vsgy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen e adatni fog. Kikiáltási ár a lentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10/,-át készpénzben v»gy .óvadékképes papírban .a kiküldött keséhez letenni. Kell Nagy-Kanizsán, a kir. tvsiék mint tkvi hatóságnál, 1899. évi lebruár hő 13 napján. GÓZONY, kir tszéki albirrt. 228/1899. s<am 115-1 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tOrváoysiék tkvi o-stálya réssérOl közhírré tétetik, hogv a nkanizsai gyámi pénztár végrehaj tatón&k néhai Hokman János örökösei végrehajtást szenvedő kiskanizsai lakósok elleni 842 írt 68 kr. töke, ennek 1897. évi Árverési hirdetmény. Alulírott birótsgi végrehajtó az 1881. évi LX. L-ez, 102, g\'-a alapján ezennel közhírré leszi, hogy a nagykanizsai kir. járásbíróságnak 1898. évi VIII. 22611. számú végzése következtében dr. Boros Jakab budapesti ügyvéd által képviaelt Reisz éa Berkovits budapesti czég javára Szttcs Ferenc szikvízgyáros nagykanizsai lakóé ellen 1004 frt s jár. erejéig 1898. évi juniut hó 18-án foganatosított. kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 482 frt 60 krra becsült 1 szódaviz-késziur gép te\|jés felszereléssel és 884 szódás üvegből illó ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir járásbíróság V III. 226\|9. 1898 számú végzése folytán 1004 frt 46 kr. tökekövetelés, ennek 1898. évi január hó 24. napjától járó 5 százalék kamatai és eddig összesen 68 frtban biróilág már megállapított költségek erejéig Nagy-Kanizsán a helyszínén leendő eszközlésére 1899- évi április hé 8. napjának d e. 10 órija határidőül kitüzelik és ahhoz a venni szándéko zó. oly megjegyzéssel bivatnsk meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX t. c. 107. és 108. g-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek hecsáron alul is el fognak adatni. Kelt Nagy Kanizsán, 1899. évi inárczius hó 34. napján. MAxiMovrrs- györgy, Ur. Mrtaácf végrehajtó.--- Az eredeti Slnger varrógépek minden iparág valamint házi varrásmunkák számára. A filngttr-tAraaaáig varrógépei világhírüket kitilnó minőségüknek és nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságok által, a Slager-tArsasAg gyártmányai mindenkor kitűntek. A mindinkább növekedő kelendőség, az ösáze kiállításokon elnyert kiváló kitüntetések a gyárnak 40 éven felüli fennállása a legbiztosabb és legteljesebb biztosítékot nyújtják azok jóságáért. Ingyenes oktatás a divatos mühimzésben. Singer erölizem berendezés a legújabb módszer szerint Bluiger eleetrm ■•tar klxárólnig varrógép hajuiara minden nagyságban The Singer Mfc Co. részvénytársaság Nagy-Kanizsa Deák Fereaes-tér 460. NnKy\'KunittMtt, V\'Oirnap ZalH 27. xám (9. lap) 1899, áprilii hó 2 ka 60 év éta 01. éa klr. tanárok Aa orvo> aok által a fogak éjiHógbeu tarláaára minden >aáj é« fogbaj, f»»g fájáa allaa. a«s^r<g Ma* sAgére nIU. nihil l«gJobh4 ligiiaiáaiashh nsftj. 0 r. • % b Fög\|Hir ttll kr\' Anstksrln aaálpaests •Mgtlobo\'okbaii 70 kr. c«tmagokbas 85 kr, fujrploi I írt 1 -.illat* n«Wényaaa\|iMii hftrllea tátalasaágnk atli allan Bt) kr. Kaiika(< mlnünn sió ,v«a«rtárbaa, drogsarUsb.ia 111ht«»«•)krr«Hkoilénlinn és a ftraktárbau \'l llchler Ituilolfiih kiérd i gyógyassré«s Béce. I., Krugerstrasse 6 Flraktér Nagy-Kaslf M Prágfr Hrln ra Nrlk 4J>ial«\| syégyssari árában dkááéÁájkéááéááááÁééáéi Kiadó lakás. ZRINYI-utczai házamban 547. az. alatt 2 lakáa: egy utczai ós egy udvari két szobából álló lakáa mellékhelyiséggel együtt iiiAJiim Kre kiadó. uu2 Eger Ignácz. á í 1 I balbólyag alsSraegn orvosi Wkiatélyek nyilatkosatai sserint a legmegbíibatóbb ia feltétlenül ártalmatlan ÓV» szer arak és kölgysk isinára. Ára taeistaakiat eredeti párlat cismsstláskaa; ■ a Gnmmi, elsőrendű gyártmány . . 0.80 6. írtig \| Jp Halbólysg kiváló finom minősé* 2.— 8.— CapotUs saisrieasa (rövid) . . 2.— 5.-— I Gyűjtemény uraknak igen cúlsseröen — dobosokbas 6ss<eállitvs . ... 3 — 10- 8nspensorinm....... 0.50 3.— Párlat nöi astvacska (8atsty Sposges) 2- 6.— Irri gator teljeses felsserelvn . . I 80 5.— \| Eredeti tessarlnm oelnsivnm iPaliporaa) Kansisgs tssár asarint . . 180 2.50 Vesstft. hossá külön.......1.50 „Dlaaa-IV, sssb. havibaj el. köt. 3.50 5.- „ \| * mioütu bölg)iiek nélkaiösheUlUn) Itt Mvgrendel&seket pontosan 4a disoréten ssskösöl: \| II Keleti J, I os. ét klr. orvos, sebészeti mű éa I kötszer-gyáros. 241-14] 1 I (Alapit 1878.) Hudnpratrii, (Alapit. 1878.) IV* Msrsnshrresrg-utrs 17. mm Árjsiyiák lágyon el bérmentve ■ Richter-féle Horgony-Pain- Expeller Linimentum Capsici oompos. Ksoa hírneves hásissor ellontállt as Idd mojipróbálásának, mort már tttbb mist 30 ér éta laogHikatrt. fájdalemoelHapIté ksdlralléikéat slkslmsitstlk küizvéaynéi, asázaál, tsgs/s«astssaát és mo«n#ieeekeéJ ás ss orvosok által bsdörssttlésekrs U mindig gyakrabban rsadslutik. ▲ valódi Horgony. Iton-KipeUer, gyakorta Hovgoav- Linimoat olnovoaés alatt, nem titkos ssor, hsnom Igazi aépstsrtf káiisiar, molynok agy kstartásban som kollooo hiányosai. 40 kr., 70 kr. is 1 frt dvo^ankéau árban msjdnea minden gyógVasortárbaa készletben van; főraktár: T5r6k Jóiaef gvvgysseréssnél Badspsstss. Bevásárlás alkalmával igso óvsftnsak legyünk, mart tóhb ktoobbértáW utáusst van forgslombsn. KI som sksr megkirosodat, as mLdm egyes \| ttveget „Horgoay" védjsgy éa Klohter oségjegysás nélkül mint som vafádtt utasítsa vissza. Riohter F. Ad éa társa, osáss. és klr. udvari szállítók, Rudoistadt (Thftria^ !8 o 8 :8 o Szerencse kell az embernek! A negyedik m királyi szabadalmazott oaztálysorsjáték I. oszt. sorsjegyei már kiadattak éa ml az IdAközben előjegyzett megrendelések eszközlését megkezdtük A nagymérvű azerenoae eredményeinek köszönhetjük, hogy hnasnak oly nagy azámban érkeznek megrendelések. Miután Fortuna már elözeteeen la kedveskedett nekünk, most újból szeren-oeénk volt a mennyiben e moetanl 3. éa 4 osztálynál a 80 OOO éa 90 000 koronáé főnyereményeket ml fizettük ki vevőinknek Nem ia egéazen 1{ év alatt iiAiiiriU körűibe 01 egy éa fél millió koronát nyertek Szigorúan reália éa pontoe klazo\'gáiáaunknál fogva vevőinknél be1- és külföldön a egnegyobb bi/simat nyertük el. Jinnéifogya. kérjük, hogy újonnan beléjjő vevőink is ajándékon nanak meg bizalmukkal és kíséreljék meg swtrmncséjük megalapititsdt egg sornjeggnek minél előbbi megrendelése dltaJ. Tanácsos w megrendelést minél előbb beküldeni hoxzáuk, mert igg előreláthatólag abban a helyzetben leszünk, hogy a rendelést azonnal eszközöljük, ha a megbízást /. évi április hó ihig kézluez ka/Jak. jl negyedik m. kii, szabadalmazott osztály sorsjáték tervének beosztása agyanazt mint a harmadiknál volt és a Ö osztályban húzásaid keriUö nyeremények sorozatát alant közöljük. Jl betétek is uoyanazok maradtak és az I osztály sorsjegyeinek ára a kővetkező: { eredeti sorsjegy (J frt, } eredeti sorsjegy H jrt, i eredeti sorsjegy 1 frt 60 kr., J eredeti sorsjegy frt -.70. Jl be fizetések postautalványon küldhetők, vagg mi utánvéttel küldjük a sorsjegyeket. k magyar királyi azabad. asitálysarajáttk 0,000 nyereménye a klvaikstl: A hlvatalaa tsrveaet 9 \| IrtélasNa sisrssesss ssatbsa l.oee.eee karosa- A (iayrsasayak: kBHolasa I jutalom SOO OOO korons. I fioyorsaéay 400.000 kar. I nvor. 200 000 kar . 2 aysra. a 100.000 kar. — 200 000 kor., I nysrai. á 90.000 kar., I ayara. á 80.000 kar. I avara, á 70.000 kar. 2 ayaraartevá 60 000 kar - 120.000, I ayara. á 40.000 kar.. 5 avar. á 30.000 kar. 150.000,1 avarai, á 25 ÖOe kar., 7 ayora, á 20 000 kar. MOOOO, 3 syerm. á 15 000 kar. 45.000. 31 ayora. á lO.OOu kar. JIIJM 67 sysna. á 5.000 kar. 335.000, 3 aysra- á 3 000 kar. 9000, 432 nyereaány s 2 000 kar, 86 000, 763 sysrsaéay á 1000 kar 763.000. 1238 nysrsaéay á 500 kar. 616.1 6, 90 ayaraaéay á 306 kar. 27000. 31700 nyeremény á 200 kar 6.340.000. 3600 nyaraaéay i 170 kar 663.000, 4666 ayaraaéay á 130 kar 637.000, 50 ayera. á 100 kar. 5.000 36.00 nyoreaéay i kar. 312 060. 2600 ayara. á 40 karaaa 116 000, <>.••• aysroaéay éa \|stslsm 18,!€•.••• koroaa értskkoo. agyait kat aszülyku sarssltatasa IU éa kéaipéatbea lastask itatva, csakhogy siarenaaa ksN u emkoraoa! Török A. és Társa MBBS1TKÖSX lOlAJieilIOOA 01-8 A ■ KIK gXAIAD OaSTÁLTa OBSJÁTÉX rÖBL Á &U81TÓJA BUDAPEST, VACZUKÖRUT 4iA i 33é,:rxvtxla/tos szépséget lehet eléuni a de Spiamer-féle MÁRIA kriaó\'rararl, amely egy legely haaanAleláoál elhalványítja a szeplő- éa májfoltokat, állandó használnia pediK l ^en eltávolítja. A „Hftaaa Pwder" és „Mária MMHPpass^\'nal haasuá va pedig megóvja az ere b;trxunyoe külsejét a v késő öregségig. 82—18 V . Kapható: Govorkovich János\' Mária uóifszertarában Mi, íelsövárer eredeti csomagokban. Raktár TSrVk Jémmef gyóttyaaeráaaiiál Budapesten es minden nagyobb gyógyszertárban. Egy tégely 86 kr. Postán legkevesebb három tégelylyel köldök utánvéttel Bővebb felvilágosítással^ ingyen éa bérmentve. Nagy-Kanisaa vaiámap Zala 27 siárn (10. lap) 1890 április hó 9 á> xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Még minden réutvett aratógépversenyen, ép auy 1898. \|uliu« hó 11.én HÓDMEZÖ VÁSÁRHELYEN is a két esd díjjal arany érmekkel utt ki\'üateive. Mo GORMIGE a világ legrégibb arató- és fűkaazálógépgyára Chloagóban. Magyarországi kizárólagos vezérképviselősége: BUDAPESTEK MÜLLER ÖS WEISZ 8YÁB-stea 68, Ajánlják: a Ittgmogbi>hatóbb MC C0RM1CK „HUNGÁRIA" kévekgtó jgj aratéyépet. s Urtftkslétwiebb MC COBMICK „PA1S Y\' marok rakó fö aratógépet s leguimib » lngjobíi MC COBMIGK „NEW 4." fltkaszáüjgépat. Sztnoi kitüntetet ét élliistrl lével tguelja 112 17 Mo CtraloK gyártmánya \|épsk kéaslatsi tOkóioteioágit Oépolak »«f7 isáabai, t pulik ulj« mplácodioáro u oniáf Blldig ránéi BlkUéibo rssstk. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Mily elkerülhetetlenül Ksökseyt-s a szőllök permetezés* as elmúlt évadban bizonyult be miilön csakis a permetezelI siótlök nem mentek tönkre. Esnek éérhetósére legjobbnak bizonyult Mayfarth Ph. éa társa 5(9 Nzsbadslaisifttt o— " Mh Örmai3tlc5d<5 ^tm SYPHONIA* söllővessző és növénypeiineteiíje, n-lygsz oldatolj szivattyúzás nélkül önmükö-döen a növényekre permetezi. E/en perme\'esókbdl mftr sok ezer van ha»snilatban es uZam dleaérft bisonyUvAny isuialia kirUnő voltát valamennyi egyéb 8M remlazerrel szemben. 1—10 Ábra és leirts rendelkezésre áll MAYFARTH PH én táriAiál ■eségaaiaeégl gépgyárak, kHisl«tsssá\|l \|yár karoajták s (yioUteo-ertokooiloil topok részér* Bécs, D/l, Taboratraaae 70. szám írjegyzéltk ft aim eliMert M iifflg — tyinriri k mfldiM kirtotetf. ■UDa"^■ »»4t<HfW>AV\',»ÉMpt - .t Kapható; Ms\|r>Ksslnia i Fesselholer Józsel Armulh NátbAu Balaton Testvérek Deutscb Lsjos ifj Fischer Ferencz Fleischhscker Józsel Marton és Huber Neu és Klein Rosenleld Adolf és fla Schlesmger Izidor Schwsrz és Tanber Síréin és Klein Weiss és Sebmidi ■•rea: Dorner 8. Fischer A. Fried Lsjos Berezeg Jiiset Bareatelep Breuer Ferencz Fi\'ch-r A. Klein Jo/sef Msutner M. Bein Neumann M. Szabó Sándor Weiss Sándor üü^kí acli WBÍ n airnsm ■ Bsuer I. Kauímann I. S. Kreissler tíésa Schwars R. Fischer Simon ftlsi St\|isdi Weiler V. éa Samu lila Kaaikrsai Berger Míkaa áM: Nádasi Alajoa Zaborsky Károly Zabuask Karoly Roller Bernát Dedinssky J. gyógyas Fsmsi Schleiffer M. ü. Porta t Kramarita Victor Sosterics Pal. • • Maacg; Bodis Mátyás Uarnay Kálmán Márkus Salamon la 110-10 nem paplraaeakébau! _ _ Egyedül csupán üvegben valódi! EZ A NZKB IGAZÁN CSALHATATLAN, GYÖKÉRt» IE6ITHÉG HINDKN NEHfi VÉSEG-PIJIIZTITÍNBOI. ELSŐ MAGYAR ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG BUIAPESTBI. fc Kiadások. I. Tűs-, ftxállltmány-, Jé\|* « WtftrMiitodUUl A»let. évi láruAMlt 1M8. juiár Hll é*+mb+r Sl-lf. TSTT 1 TtiiblitositM Kitsatoti Urak é kolug«k .....^i-rf-/— 4»A0\\tWWjj ItVMVft tfaasatkistaaitoAt kirok m k&ltoAgak i. ma.4M A»H Mlfflii MiMli kirok lartolAka——-TTITT ftsonttoi kiliagak a vUcouthiAUMittttt rém lUAí ksfiM WraaiMral Miü adó to kAiyagOtolAkak--------------c---—\| niUWiU_____\' MakasAsakkMMni tulokra — .........--------; A ta»\'istoaittsi IxWUt frkall lfU\|tlM klltaigak ----..... Bekojtkailaa követelek WrMi A kftmtktift ér«k kMpn-UfuUtlb a fknittütmuu Hu Itvo-liM HU« to mindéi: uw^totkAWa atíkll -—..—......g XX BiállttmiaybistMltáft. ilhmw károk to k«Hi^k ...................— iamataj limn kink és kffllségok ______ untra Mulli atnéi Urak tortalik* ......... ----.. toiMaj Aa ignfitÉri kilu\'cek t viMonikiitofltott rtoa utáni k\' r4í«4 limtofil—... - - .....---------s A UhÍmI ifik k"»\|Éii diJUrUtóka • viimlMiMMU réy 1 natos ttot to miatoa m»gt«rkttito sAUU XXI JéfMsüflltAfl. Kii«UtoU kiruk to kolttogak ............ IftMVi Mraaaitostoaltoli károk ét kÜiaAgak fljgékai Mnrii U ok tortalik* .... i.fM,ri«-s« 1.WIHII kim^ to Ifüiimi kélMftk a TtMMUWtoW> rtos auiní kori- Ni IIIISÜMMT_______,_____________ Mygfltotokik..-.. ..........--------------...--,---- ftaWpkaitoi WiiUKMiik XT. BitMrtlitoilt&S- K>lM!«lt ki.ok to kAilatmk ______________________iNU Imin HwittiiMtra kink to kiltoAgak-- \'V » fifl^N Barmit kArok UrtaMka...---------------....... ... Marram to igaajutisi kAiiAgk * toMsitkistsmtatt vtoa atoll kariul \|.-v«aa4va) . ... . ......-........— ....... A ktootiw! Arak kisayAaaiUtartalAka a rtaaaatkistaaUati rtoa utoiím ikto to miadaa mgtarkotto Mikii ........... forist kr forill !• IMVMi tt W,Mi 111{ am.ití vi P m i, m,m! m i IS.MA —I Ui,Mt. «V í i.iw aa [ j,000,000 . ! 60,474: 45 ; 11,111 ftt 14,040 «s I IMA » 8 l.fM,MA »«S M,AU\| « ltS,Mil M M,«W ra, l.vsa ra 1 117 M 1 sssl < MMI M \| iM i (JH miMNM l TtiMittottái A* itor Andi hiimm ktoyiii a tmmmmmm m laraaiMoal to miaéaa magi "Ml" Mikii.... .....{ Tttibixiotttitok iui MfMíkiSM—•iüak to » Myi Avkaa itoin jhum— raayak to Uüarifl toraara: ttoeastf tt üjak__....... M,«« olsaoittostosiiisl 40oktoil)riss latok ............ lmsjiiw Ai (Air Arkaa Wqilii iwü kirak urUbka XL SeáUhmásjWeelt*. As itat sár nkiMü ktospSas iüiartolAk a rasasa Isvasiu atts to oémbb wttoHMi aAlkil .... gmhtaitrWn i imssk ttia karato kAaafAMÜlak Israava: llrinMI TST? M ItoMat «v Mi rém toi,Sto VW rUtoatbft—t>i Aljak ......... As mm mm f»tora mmíi ktoak \|JHR«! XXL M«IMNM» JAftostoMtisak stAa kitol kAssfAasiUsk Isseesa: Witoserasi ütok ISS,AST«A I.MÍMM ftoweiktotoétosl ÜJak As issr ATkSK ftcsto«a sarait karak lartoüka XT. BHMMMtái toiilikitoi»Mk atoa karait ktospioiMak Hraara: IMsasta i iUak ----------- ^toitt TtoHMiMMi KM ..... mmm A^tot-M w,tn T. Iff4% WrÜeldL iartraay-AakarAkyluAtoi, MHA to tfAk katoatok larasra as i» klfis<iHii\|il toiaatol itta -----J Tsníaici kia nasta livaMSM ^•>••->. TX lift. évrt ifwitoéiy rnámU A Myi ivl istotkü Nniit inaiMijül .......... MMR tol Müiél «MA « ttiT r vr v r i •ükSto si ia,«to «A Vtf7 on BMraaoM Oksaiaask takaiikpAssUnk- to Jtotkokiil ------ Víamss frt Magyar RtdkiWiintAaol f\|Hi tsl^JatiUst to ssahtíy. ■sUsWraMi____.................. Asrtou Ijssjsr- Mi SMcyar koraskoialai kaik ap^ha sstofkralok 1 AA\'M ■■ ,h,m IftTMilt bsdaptoU flhr takp. «Ms süscloralss A ítao » nu darab Macrarflraaoaia kiliAli itosviif-toisssici rAatTA- ayak---------........—............ A ira.- ■ tsra irk BAcai bUtoüti lAiratoj rtowriayak...... i lo — m itsi irk Hasal Által, kistos. Ura. lAaatAiy ....... 1 ir— aa A fitl ArtAkfafirak atoa as Av TAffAif wilkos karaalak Unsailtoll, flawloaaisdtoll to sgyik Tiltok ........... A Mraasic kiaa .......................... CrvtoiwtMil káaak Joltolog-kSIoASi aaSada............ ... KSlMitfilo küsak a (vsskAsslol Aa maradvinyak a kipiiraltoAfikaAI ....... I) tf,ifaiYiayok Magas ktatoaito latoaatakaAl .......... i4fM«sslMsl ssstsly Myi wiski K<Wfponti fiiSkAasUI.................^....... ISIS, Ati TASStSSig .....................------- Mérlf\|-»áto»i lH»to T«k«. A.AAS,ito{t1 l.ttO.ll • - » asa.sa0 MS^iti m,w iaa»1aa iv«tts to>ia» a — s a — a — • — » as IlM.SU 41 rao,«i 714,0001 aia^sasI l7A,AsJvi «VA,aa9í« ira,Mv]»( Át,WjVl TtMOt II IMI mm s y HftssTisjilasHI>. kűrai kaisalato ISA sg«ss lAraitoy A MAS « IsaMSA fel lAasraefatoytoke: igwn kaftsstolA flSto M ttoMiy a raa M \\ » TAraaaAgt lartalAktoka ..............----........ Kttta tartalak ...................-------------- Ttokistoaitoai ÜHartoMk kirapiatois s nisktiiiitoW toss laraalaAral to stfaiaa sisgrarfcAis aAlkil - . - a aaa.aai a ittilitmAsy kiiUMlAai üjtortalik kiiasisitis a vtoaMttostasiAaAl rtoa imaAsiTal Aa latoa nurtsHs sflkU ...... ►ürraktstoaiiAei kAMpAiMHJ tariaJAk tf^ltosilktotosttoiA rtos to raasssral to ratoisa sniiikili MikW ------a Tiskistaaitort flgfi kirak lartolAka ........... BsAllUtaAhy kistaiitAsI IVgfi kirak lartolAka jAgkist tel kirak toitolifci.-------..... ... •MirraHst Tiggi kirak tartalAka KlüalWo kiialaaik ..............---........... Bikki iraktll «4Íg MmviN isitoHkik toi magyar Alnllsra kistoüto llrassjg iUni s>»r Bal magvai iltolAias tostoaito tlraatog ►tsraésrao aiaritHafi Ttaatotrawk ayagü\|toafto ........ OSMait VTlkBtoatoi. ■. ;a, SSbMtoilUil sasiAlf Myi AstoaUa iiili toktol Asstoly Myi i \' bi •n^itoi i S HÜ toii to+AHto ÍH># KUdl.oV. II. ÉktUstMlláil isltt lliriilifikiltollk éti láraAMli IIM. )•»■r ltl 4+mmbt i1-l«. Ttolraitott kit?Aayak Akkk......................g f\|)ngithtou uttairakarlc- ...... ........._____ RftlAltoAtok stia hifÍMtotA kifttoMf UIAft klBisAslIAsi (ikAkirt \|\|>ilrammi Mstoslliooksil kalllraii MntkaatAkaa ÜJtiaraatahtAo fWMaMM is ilMMatoflftoAl lartolAka.....^...\' fH i \\ kjkltiitilloi tikAk tovtolAka .a.^..........\| TtoMHktotosliisi Ü)sk .............. ....... fHMÍI ............. ........ ...... iimstvév. MAtoiliak, nyomtaitisyak, id as egyik küraAgok tteafl MtoSl______.............. - . MMMMMI........ WAMISMI ........ . ■mmii fmmmm HMM K)nrasitMstodtossk tottalAka ....... ............\' BÍÉtokallaa laitotorak MrAaa .................. DDHiHllik M Atf fAfAa ................ MM s«i afnisitoi .......... ......_____ MV,MSI M ITA.VM Ai 1 141,411 M 1.170,1118 M II.IU M tlV.AM MA,Mt At M IIVMA M Itt,197 M M,t A IA »ia,aa« M MIM M f.lll VI IA.AIAI M At \'Iiiaa 1 *** MkMI l I1 « Ml, HM wltu^ •MN ,smm totM liHMfc A srall toVÜ likaaMt ii\|tortollk ^ Xifji to>ak ra Atkaa kütotoii kiMtoiyak atoa . ...... aa aMkkl ifakku kMIHMti küMifak atoa a M»iAli>l Hks aaratoatoi ftototoM ayarastoayak ÍM tiggiksi MŰ kirak to iUtosssaMMMaak tartaMka Sül Hl fkggikaa rali klklmiMH likAk tottotoka PlMAkak - tuniiiiiilM .......................... \|A Mmí Ü M I vmujM I MMN^N wkiiiw A NirlAr«sáMli IHM. iAfMmksr IHi. Té« ÉfMfepsflMk .J hmm Sor. i. i toftVM fMayl smgya ...... «» hi >n frt m M sgyaal: nyar klr. a^m karaiMAraÜl M ih \|HRRu!!!T.<ím».J __jir, wfai iMsyltoaiAi tto frt va krtAral. ^ .........»! aJm,>ís fítiiyi iágyr ftHMMisMtoil «f»«m sllo\|to?stos m fri aa krjivsl..^..,.,j a msms Irtayl magyar MiMtMtaMisil AVos tolaflaMttol to MiAilyistol ülnlwiik Af m Hilftvil ........................... r . ...4—^ a mmm tra • i msgyar nMMM(a«Aaa«i avm íamia MtoMiik m m to krjAtnA l ms,im frinfi mmi üSTysr ksraskaiilM kaik MiiMMil 1 ra nmsl . . j m>m M.M4 fftayí taa«l magra kofMkwNlgi kük ktaAMt klMliklto. Mi friiAroÜj AMM: atsaa lff«l ifMftalaaak oras HMklMlBi ivmi AiMfli lto WlM... . -I m«sM mKTT< m,(«I ■MM a 1 \' A.tfM\' amm maM klstofíoMsak aras MikIMIii AVvmA sitsgf tto nülHÍ tAJM fham klsMHalstok oras. mMMMhií A^ra sitofl. tto ftyivit ^KmSÉüMMÉMMHHÉlKPHWn MMW ifié fi M\|TrlakM«i^«»MM^ÍMfMM rnm frtarl magyar aras. kisy lakaMkyAaalAr vyym sAtogl MMMlllr ---- MkSM ti,a v4.a , . MlagC 1«M M\|A«al(\| MA.SM RBMM p—™ ~ -------- LMifriail agraAMi WtogMffl«Artol <akitik!9IM? iv/u-m sstostoraM im l»)Hs\| fto^M I ■ím MM sfimf, Mmsi MMk t4-to sraMMlirkAMia kiiiAiwl lM m to fcqAral m.mi N Itoivsf MratoglKtotoMk r-r i kAtosia a israk sraraMAsvkgys il nfÉtol ».»«>A •VM" mVfp iajfM MAAMf klMtoAk i\'Víé ra SMogtoraW IM MM ......II ifiAM,MS Mayt Hmm MtAran ♦•\'/.aa klIiMsktMigyM tto fraM^^.^....V itojkm mf, i. a. iüsism füraram f\'rto ntnt kUraiaküriiNk »t mlarai . I.IM.MS Mayt KMgyar «lr in«m««aM ratoikAMia oa kAr\' ~ fiü III] WMto: MMM ___arasaiAara-kiiatai to Maki Ti^skisyiil raaal ma, kfiraay . (IMm M191 AgyMitoii illisiiilMi t\'s/Ms yssirl Mtoss^M«.li)ir)iM m m km amis kar 1. aatüfak «^rM ksraiMlMiiik iai rii va ki^rsi iiviit Um M a, sUm sítMraisk m wpsM ............. .....o-l TmmasI raasriak»riAksaMr>iii v».tM frtsyl m. k Itolm Hkit ti/Mskitv. Mi MII imku aiiuw kamatak I kmmISMI ...--.--.. J VwaaiMM. ..... A sIsmMl toMsgtoi Myi Mimlss > ................... f sato-to Mgy«lksA0»ft to mssak lariasisM .................... ima. I saiml ir ki Hü Kaegvlniikj JAimm, hlllismalki^ itafthll A< ^iigitósig bárd Hirkánjl Prígj^r J«"J M^tillÜ IlMM M,Mt\'M IM.M4M VMM ia.»iT ai \|M,M\|A4 i.ttlklAV t,IN II tM\|Stoii aaaimM MAAoil D\|\|Malsllk aaaaaaaaaaaaa^iaaaMii toraira s nssiiiiiiks<MM ü\|MMstokM .. toilAMiil stog IlkimuiMm mmi symmMsfi- ........... ritlfíu tovi kirak to torvatoka vihun lati klkiisMUM dMk MMMIkl tofraasiMüraira raaatlaai afaraaMayi filÜM issyaimk MSmH\|i naaaa«aao«\' ■ira tsiMii IM »rao iraa Araira ..... f«l mm raAt ajii—isyak mm. mű ..... KtosMsIt klsiMltMsk lartolAka ........ VtosMiktotoslM isüssAsk to MM kluMimi mmmm M m k* MJlliA tovuMii ASMHII ttoto l.MVM toüi IfciMj 1 U.W0 MMMM n Qirfilj T4mt\| a mmai kürraMs mmm háti 8eliwlir>ir ZdfMttl, fír^f Zlefcj pamut. ■ 1 ■ A ImH MrraAmlikat Hfssiksik latoltak. A Mfpll bixotttág (rróf lUttky ány Gén, Orwodj Tlli 8mb4« Károly, \'Ugsa»M ...... la mAHagakM magrtragilrai, srakal a MHMyksi A m ili\|iiilHMWi magkaMraaaiA Mfak raratst ktotMM to iM agyas MAMMA »• • aagsAkla\|MK laAsáiaLiSM. sMraaiss ki llil. M. UM LteM TiifMl, káré IMváa«k\| Ma N«»fy-Knni/.aa, vasárnap Zulu 27. mám. (12. Japj 1H\'\'9 április t koyesdi kalman divat-, vá«xon é» nAi bémiiemO árnliása Nagy-Kanizsán. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint a tavaszi és nyári idényre raktáramat mindeujieniü bel- és külföldi intlÉÉi i- 25 rjm Altiéi valamiét napernyőkben legizlésesebb újdonságokkal dúsan felszereltem és minden szakmába vágó áru a legolcsóbb-tól a legdrágábbig nálam beszerezhető. Férfl gyapotszövetek a legnagyobb választékban, továbbá Damast, vászonáruk és Chiífonok, Függönyök szőnyegek, butorkelmék minden árban és kivitelben kaphatók. Vigj-Xuináa igyidüli gyári raktál valódi Insbrucki Lódenszövetekből utazó és bycíkli ruháknak üijel fc urak részére vn lórii MEinUirtó mosikrlmék Ml, Siffl, MM, 611)11, UR iihjs.vaierll kivitelben. Újdonságok férfi divatczikkekben: Chlflon iu(!«l< PI%oé Helyem ButiUt I frt Úrtól fel\|ebb I ,i 8© f, M ft 40 ff 80 Gallérok, kézelők nyakkendők, esőernyők a legolcsóbb árak mellett. ^ A iigjérfcal te^ oim jÉÉalát és pártfogását Mfff, " viiKj-ok teljen tl»BÍelettel Kovesdi Kálmán. i a Hir d e t e &e k felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. 1 VALÓDI (5 gjlOLEUM ■■ PADLÚZOMÁNÜZ > Fontos háziasszonyoknak! pnha padlóra minden színben. Törv iMm _ Nincs tőbbó ragadós szobapadló I Linóleum f®\' padlózománox egy Ara alatt keményre szárad, I gyönyörű fénye van 4a elárhetlen tartósságu. 1 ifSf Többször iiugWrtínl, hogy ai BiaenitAdter-féle Uno- l leuin holyclt utánzatokat kaplak a vav&k, (tgyelmeitetjvik lch.it a I i. vovi? kii«(ins<get, hogy mindig <a oaaMa BUenattdtar (61* Í Unoleninot urjwi a mi iniM\|im\|ii $ * $ LAKK- É8 FESTÉKGYÁR EISENSTADTER TESTVÉREK. Bécs. ^TaenT\'-Kemlxeaaa, Icaplxató; NEU és KLEIN és STREM és KLEIN HrakuAl. I ti 1 ni ii ( mi omr n kánt ián! Legújabb időben ulapilott 98—4 Fiumei Kávé Pörkölő Részvény-Társaság egy ii \'gystnbáHit telepet renilue\'t be Fiumit.ni>, liogy ott rpy világhirfi Hznbndiilniazott uj móds\'ori, melynek iievcMteaebo előnyeit, itt rftvidcsen filsorol.uk, t rtékraitaeu: ..a lnifmk plir UniraiiiM-rlrtart f—la mm tlltMi^n* éatái rgraabm MM1-ktlallan nnut. » >>Mi—)IMM tiu j. kegy ■• ■MaUi nMiaw> m4t aaa tüÜ fctlIwimH hl 4m ]«» fcáv4« rrfliak. KlemelendO még. miszerint az idézett előnyök mellett I pörkölt kávénk hónapokon át la változatlanul Mae marad. Siámialan elsdrangu v»vyé«i, orvos H tudományom takla-\| tél.v véleménye és liixouylntn megerósiti állításunkat, melynek hitelességiről egy kóstulúpióbu ételért! minden héslnssitony i ni»Kgyfl>ódéni szerezhet. Védjegy 0«»es hordó é z-ákkllldcményrinkeu ftm\'l védjegy aliuuiuii<vu lévéu; kétjttk okvetlent)! annak Tigyeltab* vitaiéi. Rakluron folyion íriiw pArkótés — I frt M krUI t frt NO kr!\|{ kilograminonkiiit, TUBlAHilicért leljem surale>tág. Maplia\'é -KaulxnAu x Sohwarz k Taubaí, Mae k Klein, Weiss k Sohmldt, Deut-eh UJea, Fiacher Faraim, IQ. Flsoher Ferenci, Tooh Zsigmond, Beiger, Adolf, Sehvarts Sándor uraknál ós Flalaohaeker Józsefné iségnél. Szabadalmas módaierünk: Balga, Dán, Franezia, Hol and, Német, Sv4d 4a Norvégoraiágokbaa rövid 4 4ven &t fényesen bevált, felkaroltatott és tért hódított Nyomatott Pi«chel\'Fülöp Uptulaidonos ál Na) -Kwiiisaii _ f 11630959 Huszonhatodik évfolyam, 28. szám. iMlkMIltNI I Várwkk. ipll.l N.ck.1 flltp kdijTT- kanakodtatkaa. •awktaatlral 4rUk.nl tokot »»p«-kl»t 4. «. 4—6 tn klat. M» laUaaadt > lap oaolloal («•» ••HtkOlé Blllll<« Mllw"! KtadAklvatal: T.roakUtptlol: fUtktl Hlh kftaj?- itruk.H... ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap t csütörtökön. 1 ló marni iai; Ifim ém II tmu (I tn - ki rutm kenu (I írt — ta lipidtm I koron II trt (0 tor NyiltUr iiIImii 10 ki^aár. Etltaailsak, .aUattal a HtlilÉoikn vmatkaaék Ilookol rsitp khfiNw lalWki iiHkiW, MTSMMIM l.v.l.t Mtk Imn ktM* Ml tapint «L ■ifM Bia in M knJMM. Nagy-Kanizsa, 1Ö99. Földiül inrkMltf I Mater SierkMilílári: Httrmm L^m. Csíl törtök április 6. Magyar nőnevelés., Hatánkban a. nőnevelés tulajdonképpen most kezd erőteljesebben kibontakozni. Nagyon természetes, hogy ez is, mint általában minden kibontakozás, bironyot iránytalan. hullámzással, a még határozottan ki végső célja a nő, nem osztályosa. Érette küzdenek, nem vele. A férfi megszerzi az életet, a nő — díszíti. Es díszíti lelkének! harmonikus, nemes, fönnkelt voltával, szive gyöngédségével, elméjének kicsiszolt, finom műveltségével. 0 ez a hivatás sokkal nagyobb és fontosabb, hogysem szánó mo- forrott elvek hiioetósében való tétovázó kap-1 aolylyal le lehetne nézni. Pedig ez még kodással jár. csak a kisebbik része. A nflt anyának ren- Anyának vagy a Jérfiiakkal versenyezve delte végzete s igy gyermekeink legfogé-küzdő egyénnek neve(jtik-é a serdülő konyább évei az övék, ők birják teljesen nemzedéket t — e kérdés körül huHámzanakLt utánun]{ következő nemzedéket; amit! n vélemények. Hogy melyik irány Jog Jelül- tolok vesz, azt viszi át fejlettebb korába. \| kerekedni az elvek harca ktizl)en: etóre g gyakorta meddő minden erőlködésünk megmondani nem lehet. A kérdés rendkivült I ai jfjuval, ha rossz útra tévedt a mivelet-í nagy nemzeti és sociális politikai fontossága \|en vagy lelkiösmeretlen anya kezén a\' azonban megköveteli, hogy minden véleményt, gyermek. mely nemes felfogásával a legtisztább lcőzös Mivelt és magyar anyákat kell adnunk i érdeket mérlegelve Ugyekezik e kérdést a L hazának, a jövőnek, minmagunknak. És végleges kibontakozás Jelé segíteni, nagyon! e miveltaég legyen harmonikus kiegészilője \| meg kell szívlelnünk. az egész társadalom miveltségének s egyben I Ilyen megszívlelésre méltó véleménynye,AZ asszony; lélek egyéb képességeinek is. járul a magyar nőnevelés forrongó kérdésé-1 Sokszor és nagy elméjfl férfiak gondol- hts dr. Sebestyén Károly is. \'kodtak már azon: minémü legyen e mivelt- Egy ideálisan gonchlkozó s minden izé- ^ & yégre ;g arra „ eredményre kelle ben magyar léleknek nemes lelkesedése ra- . ^ hogy mís> mint irodalmi ez a mi-! gyogja be annak, a cikknek minden ve\|tség nem lehet melylyel a magyar nőnevelésnek mai állapo- \| A természeUudományok áttekintű 8sme. táras részben szerinte helytelen „ténél mélyebbre nem hatolhat a nő szer- megindult kibontakozására mutat rá. Meg-érdemli ez a jeles cilck, hogy elolvassa min-denh s hogy sokáig és mélyen gondolkodjanak tartalma fűlött mindazok, kik közvetve, vagy közvetlenül befolyással lehetnek a magyar nőnevelés irányítására. A jeles pedagógus iruny-eszmü ezek : ^Otthonának született a nő. Az élet lés pusztán az érettségi bizonyítvány s a harcai a férfi erejét kívánják, a férfi büsz- hirtelen fflltárult egyetem kedvéért van. keségét, hajthatatlanságát, a férfi alkudozá- Hi«z ti magatok tudj/ilok a legjobban, hogy sait, önmegalázását. S e küzdelemnek tz a nevelés nem klasszikai és a latin vezeténél fogva, és nincs is többre szük* e. A klasszikai nevelés egyoldalú és veszedelmesen lölületes. Nem marad hátra egyéb, mint az irodalmi müvelés. Ne adjátok leányaink kezébe a római irókat! Ne mételyezzétek meg ifjú lelküket azzal a céltudattal, hogy ez az egész neve- irodalom mindenestül nem klasszikus irodalom hanem csak formában, tartalomban gyarló, viszonylag értéktelen utánzása a görögnek. Mit irányozzátok az oly könnyen megtéveszthető magyar családokat ez útvesztőbe, holott tudván tudjátok, hogy sokat ígértek és semmit sem adhattok ? ... De ne szóljunk keserűséggel e keserű dolgokról I Előttünk van eszményképe annak a nevelésnek, amelyet a magyar leánynak haza kellene vinnie iskolájából hogy otthon őrizze, gyarapítsa és hasznosítsa családja javára. Irodalmi nevelést adjunk leányainknak. Mit a költök szépet és gyengédet álmod* tak, nekik álmodták. Az emberi szellem csúcsain állók lelkök merész röptével és gondolataik mélységével az ő tulajdonaik. Meg kell Usmerniök ama lángelméket, amelyek alkotásáikkal törvényt szabtak a gyengébbeknek és azokat a rokonlelkeket, kik e törvényeket fölfogták, megértették éa világos szavakba öltöztették. Ósmerniök kell a történet folyamán működő erőket, melyek elébbre viszik az emberiséget a haladásnak utján; a nagyokat, kik vér nélküli dicső hadjáratokból nem milliók eltiprásával, hanem egy-egy uj fölfedezéssel tértek meg, az egész világra üdvösséget hozóval. El kell mélyedniök az emberi gondolkodás rejtettebb szövedékeibe, hol merész álmodozók — kiket bölcselőknek nevez a sokszor tévedő terminológia — szövik a I gondolatokat lét és nemlét fenséges kérdéseiről. S midőn szellemöket ily magasságokba emeltük, le kell szállítanunk az édes anya-töldre, megösmertetnünk őket saját népünk évezres harcaival, bukásaival és diadalával Kerékpárosok figyelmébe! ltiulit pesti kerllipíir ii/Ln-m tHhniO\'á»» í\'olytft" uj és használt cs. és kir. \'szab. férfi- és női bambusz kerékpárok >«•«{! » Ií^n\'IH tart, uAlam hámulntn* ulcnó áron kaphatók. & kerekek naponta délelőtt, • főtéren levő divat-üzletemben megtekinthetők. __Tisztelettel KAVF«tl>l KÁlaJlAX Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok ifjúsági- és divatlapok mmm—mm— minden külön dij felszámítása nélkül mmmb előfizethetök és meg rendelhetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Ka<y-Kanizsa csütörtök Zala 28. síim. 2 lap.) 1899. Április hó Ma Mint ahogy nagy gondolkodók minden csekély jelenségét is sub _ specie aetemi, az örökkévalós&g szempontjából tekintenek : ugy az ö pillantásuknak is állandóan a haza földjére kell szegezve maradnia. Hogy vészben, viharban biztos támasztékai legyenek a küzdő férfiúnak, megértői céljainak, lelkesítői előre. Az iskolának hivatása a nő nevelésében nem teijedhet tovább. Minő föladat vár reá nemzetgazdasági szempontból a családban és társadalomban, azt nem az iskola dönti el. Miként állja meg helyét, hJ körülményei a nőnél oly szomorú ünállásra utasítják az iskola meg nem taníthatja. Ne feledjük , , , , . . . ... /,< i koknál egy milliméternél nem nagyobb; tov el, hogy ennyire a fiuk iskolája sem vállal- Lslyeknéi a palack szája és u inértékjelző v poharak kizárólag a jelen rendeletben foglalt kellékek alapján mértékbitelesitési koronabélyeggel hitelesítve hassntitatnak. Nem tartóinak azonban ezen hitelesítési kOte-lesség alá a címlappal (címkével, eliquettel) ellátott és bedugaazoll, lepecsételt, illetőleg egyéb alkalmas módon maradsndó\'ag elzárt állapotban forgalomba hozol! finom borral töltött palackok, valamint az ivópoharak, melyek palackok mellé (Service) gyanánt adatnak. A palackok és poharak hitelesítési kellékeire vonatkozólag a kővetkezőket rendelem: 1. Hite asitbetók olyan 2 I.; 1 I.. 07 I., 0-51., 0 3 l„ 02, 1,0-1 1., 006 L, 0.02 I. és 008 l.-es üvegpalackok, amelyeken az űrtartalom határa a palackok nyakán egy vízszintes, legalább 1 cm. 1 hossza vonással marandólag meg vau jelölve, ba ] az űrtartalom eltérése a jelző vonástól leifelé erre ragy lefelé a O\'S literes és ennél nagyobb palac-\' (oknál két milliméter, a 0,6 lit-rnel kisebb palae- továbbá vonás kőzik, holott ezek bizonyára önálfó életre nevelkednek. Evszázakon át elhanyagolták a leányok nevelését; pár évi gondos odaadó törekvés után, mely sikerekben oly gazdag volt s ar állandóság, megállapodottság biztos érzésével kecsegtetett, most ismét a. kapkodó kísérletek átmeneti korszakát éljük. De hisszük, ama nagy érdekekért: a magyar asszonyokért, a magyar műveltségért, a magyar családért, a közt O\'l I. és ennél nagyobb palackoknál legalább is 3 cm.-nyi, mig u 01 I. s ennél kisebb palackoknál legalább is 2 cm.-nyi távolság (felül-mérték) van. 2. Hitelesíthetők olyan 2 I., 1 I., 05 1., 0 41. 081., 0-8 I., 01 I., 005 1, 0-08 I., 1) 02 I. és 001 literes üvegpobarak, amel^k oldalán a merték határa egy vízszinté, Irgalabb is 1 cm. hosszú vonással maradandókig van merjelölve ha a pohár belső átmérője n t, hol a mérték batáraiuik jele. van, a 2 I. es 1 literes pohárná\' legfeljebb 12 cm., a 05 litrresnel legfeljebb 9 cm., a 0 4 literesnél legfeljebb 8 cm., a 03 I. es 02 literesnél legfeljebb 7 cm., es a 01 I, Oö8 I., magyar hazáért, hogy et a keserű pohár is 0-08 I., tiOi literesnél legleljebb 6-5 cm., ha el fog múlni tőlünk s a tévedés néhány\'0™\'\'^ 82 űrtartalom eltérésa a jelző vonástól fellelé vagy lelete 1 milliméternél nem nagyobb esztendeje után, szánva félmüveltségre csábító latinos hóbortjainkat, visszatérünk a leányok m agyarságra, miveltségre nevelésének egyedül helyes útjára. Dr. ftsbastyén Károly. t K — Á ktrnk Btalsstsr rud«Ut«. — A kereskedelmi miniszter a következő rendeletet adta kl a kimérésre haszüált üvegpalackok és üvegpoharak koronabélyeggel hitelesítetten való használata és ezeu üvegedények hitelesítési kellékei tárgyában: A vendéglőkben, korcsmákban s egyéb nyilvános helyekén, mint bodegák, borozók, mulatók itb , ahol közönségesen bort, vagy sört kimérnek, kimérésre és mértékként használt palackok és s ha végül a pohár szele s jt m-rtékíelző vonás kőzi a 03 I. és ennél nagyobb poharaknál legalább is t5, a 0 2 literes poharaknál legalább is 12, mig a 01 I. és ennél kisebb poharaknál 1 legalább in 5 m;l imélernyi <tlvolsilg (felül-mérlék) \| van, mégis azon további megszorítássá1, hogy a > pohár széle és a mértékjelzes közti térségbe a ,08 I. és ennél kisebb piharaknal 007 liternél I több mennyiség ne térjen. 3. Egy és ugyanazon pohúrou a fentebb emiitettek közül több mérték is megjelölhető, mely \| esetben minden jélzővonásboz kUlőn-külön a hitelesíteni bélyeg alkalmazandók 4. Tekintettel a használatban és a készletben levő poharakra, megengedem, hogy a 0.8 literea poharuk lénti feltételei közül a 15 mm-nyi felü\'mérték le\|tételétöl ellekintessék és f. évi julius t-éig u 0-3 literes poharuk akkor is hite-lesittelhessenek és igy tovább is használtathassa-ssnak, ha azokon a felülmerték legulább is 12 centiméter. 5. A palackokon és pohaifkoo a liter jelzése »L« betűvel történik. 6. Tekintettel a használatban «s készletben levő palackokra éa poharakra, magengedea. kegy a f. évi julius I-éig hitelesíthetők és lovabér is használhatók lev yenek aaon palackok és poharak amelyeken az előirt ,l»* jelzés helyett ,L. * jef-sás van. 7. Ugy a palackoknál, mint a poharaknál a ■érték jelzése (a mennyiség és jelvény, például 0 5 I.) a mértékjelzö vonás közelében az alatt, felett, vagy mellett maradandótag és elválaszthatatlanul feljégyzeodő, 8. Az üvegedények bélyegzés* edzés áltat eszkőzleodő. !), A hitelesítési díj maximuma ugy a palackok, mint a poharakra nesve — Ártartalom-különbség nélkül — 4 kr, mig poharaknál, ha azok oo több mérték van feijagyeave, minden egynel több mérték megvisacaláaSert külön még 2 kr. maximális dijat állapítok meg, 10. A hitelesítési kellékekre vonatkozó intézkedések e rendelet kiadása napjától lógva lépnek életbe. ti. Az ezen rendeletemmel ellenkező eddigi intézkedéseket ezennel hatalyon kívül he yezeta. 12. A hitelesíteti palackok és poharaknak a I fent jelzett nyilvános helyiségben való ha>znalatinak kötelezettsége f. évi július 1-én lep eleibe, kivéve u zárt sörfls palackokat, amelyekre nézve a hilelesitetten való használat kötelezettséget 1901. julius l tot állapítom meg. _ 18. A jelen rendeletbea megjelölt üzlethelyiségek tulajdonosai, akik hiteiedteüen, vagy a fentiekben megállapított fettételeknek meg nem felelő hi\'elesitássel bíró palackokat és poharakat üzletükben, illetve helyiségükben kimérésre és mértékként használnak, vagy ilyent, habár has-ualatlanul, ott tartanak, kihágást követnek et és Magyarországbán az 1870 í XL. t, cikk ÍM \|\|-a alapján az 1880 aug. 17-én 38.647, az. a kiadott helügyminiaaterí rendelet 8 f-ában magja-lölt hatósúgok által, Horrát-Silavom)rzj,f>)kban pedig az ot\'an j-UnUg fennálló törvényes aaa~ bályok szerint büntetendők. Tollfuttában. A vidéki ujsatfrók helyzetének megvilágítására egy csillag kellett Zinukm Jmő a neve. Mikor tlsöben feltűnt, aenkl -ea vette va ami nagyon észre. Moet hogy as Akadémia irodalmi csillagászai erősen foglalkoztak vele, mindtoki azt hányja a másik szemére, hogy mért nem ismerte fel ezt a csillagot. Minden vád között legkülönösebb egy asinéas vádja a vidéki újságírók ellen, hogy miért nem ládák meg Zivuska Jenőben a valódi osillngót. TÁRCA. A p m p a e n, — Itbwsill — Irta: Quy de Maupaaaant. Egon gróf kora reggel óta a parkban bolyongott s a ssép Valentinra gondolt, a kit nőül Venni szándékoxoit. A kí-iemet ara hozománya legkevésbé sem foglalkoztatta öt, mivel gazdag vot, de tetsaett neki az a gondolat, hogy majdan s mérhetlen park urává lei* s euaek eleve megőrült. Még eddig nem tett szerelmi vallomást. Tud-\'a, bo»y Valentin aayta amagy is örömmel fogadja őt vejéül a egyetlen szavába kerül, hogy as ifjú úrhölgy odanyújtsa neki fehér keiét. Azonban azt tartotta, hogy a dolog nem olyan sürgős. A kastélyban ma nagy társaság volt jelen, 0 tehát a parkba menekült, a bel nem zavarta senki. A parkbaa ninenlelé zöldüli és virágzott, hogy orom volt látni. Hosssss járls u\'án végre árnyas atak labirintjába tévedett Egon s agy napsugaras lissllsra jutott, melyei magas tenyök sírtak körül. Eközben azt gondolta, hogy valamelyik keresztúton majd csak szemébe lünik s kastély torayocsksja s az atmuiatásul ezolgálhat aeki a visszatérésre. Valahol a tik között vízloesogást hallóit és oaakhamar égy bslkzn to\'ydoglló patakot vett \| észre, mely kavicsos medrében, li»st* babjaival I átlurakodott a íold bokrok közölt. A liliomok és egyéb mezei virágok a kelybUkVt nedvesítették j a csöndes vízfolyásban a aa ilja gról. ki gyö-nyörteWe nézte e/t a kedves jatéko\', hirtelen észreveti Valami tárgyat és est dálkozó lelkizi-tásba tört ki. £gy papucs, egy kicsiny barnavörOa papucs úszott z árral, im-gakadvi néha a kavicsokon, mig eliüni a zft\'d növényzet közüli, hogy aztán ismét előbukkuiijon a rétén. Egonnak ugy tetszett, mintha holia még kisebb jiapuosot nem látott vulns. Nyomban átugrott egy viarebajló lüila törzsén és miután oipöit a vizea fűben megáztatta, egy hosszú vesssőt tört le magának s annak segítségével partra húzta a gazdátlan jószágot. Megvárta mig a napon megszáradt a akkor zsebébe ususztatta... Nemsokára aatán megtalálta a helyes ulsl és viaszaiért a kastélyba, hol éppeu reggelire csöngetlek. Valentin már vári reá. Arcán rózsás pír ömlőit széjjel, mikor Öt megpillant!, akit álmaiban már a vőlegenyének nevezett. A leány magas, karcsú, barna, sióval bájos volt, ámbátor a korai idöhös képest túlságos gasdsgua öltözködött. Aat tartotta: mii ér a gazdagság, a péar, ha ugy öltözködik, mint bármely asegény leánjj, Egon gyengéd csókot nyomott keselejére, szu tán a kissé még ned es papucsot zsebeböl előhúzva, tö mulatta. — Találtam, — szólt. — S minthogy szerintem ön a< egyedüli, a ki i y parányi pspuoaot viselhet, kérem, hagyja meg nálain. Ka legyei talizmánom ea — tett hoaaa érzelgős hangon— egyúttal édes reményem is... Valentin szigorúan Összeráncolta szeműi dókét. —Ez as Amk i cipő nem a< enyém, — felelte kevélyen, — tabat nincs ia ssit kérnie. Ha azon -ban ugy telizik, tartsa meg, Eziel anyjához sietett, kihea suttogó, de Kjor* szavukat intézett. A kél no a távolbét Egont szemlélte, ki zavartan állt helyén, —- a papuoscsal kezében. — Én százszoros szamár! — mormogó t maga elé, — Miért is nem gondoltam mindjárt, hogy e kia papucs nem (ért a lábáraI Di tartogatta, vájjon kié tehet 7 A kastélyban Valeetiasa és anyján kívül más nő nem lakott, tehát fölhagyott a további kutatással, sőt inkább a«ou vot, hogy a meg* sártett ifjú hölgy kegyét visszanyerje. Valóban oly szeretetreméltó volt, hogy Valentin még as este egy virágot nyajiolt át neki csokrából. Kisiaka nyugodtan, boldogan aludt, — a virág ajkán volt A barnavOröe pspuotról megtelelt-kezeit, Midőn Egon másnap fölébredt, tekintete a papucsra esett, mely előső napon oly óriáai taa pitatlanaágba keverte, öyorsao fülöt tözkSdött a a park tegnap bejárt helyett kereste tol, mert etha-tároata, bogy a papucsot visszahelyezi a »ía parijára. — Aki elveszítő, — gondolta, — bízonynyal keresni togja s tán lessek oly szerenesés.,. N\|y KiniwM oalilörlük Zala \'íh. üitAm (• lap.) 1899 április 8-én Így v«gyunk ml iiegétty vidéki ujiágirók. Meg-j nek eljövetelét, amikor —mint kllHóldön- majd huroul haminuktti ngy vidéki iilnéss, mert tiéin hétül, vtlalml aldugva iraik róla néhány «oi a t«4«a(ttnk (01 égy iról Itiaony ss nagy haj, klllfl-[ lapok, pgni ugy mini most, atoén hu meggondoljuk, hogy hány aaméaalian Ki aa agyik n dala a dolognak. lédéitQnk \|ii\| már mUváail, ainlérl mag a kölnit- A ináilk L\'jlakl Aljjal bajlánunkiitk a olkkt, aág aiérélétt volna agyonütni baiutUtikil amelyben müváaii módon rajtolja mag 11 viljáki KrrOl n dologról MaMr tWm, a „llihliiiwfl ujiáglró élatél, JVdp/tf Mhiii a kdvélkéiokél írja i \|ani«rl inlndin olvasóját / la kall siámolnia ICgyiaar agy okin vesártiikkboii linl olvniluk, inindéiiaiimk a gy iiignaegttlval, a panainalval; hogy a hivatalos kftáégag Iftlsg kll ambari uaiii vlgyáania kéli, hogy ail né di«iér\|é, mart akkor aiéréluék t ai ügyvádat mag ai újságírót, Mlnil a ai magliaragiuk, kétló mögOU ai estbarluég legnagyobb éa légaien* tébb tradíciói állanak \| -mind o kellőink nagy a ha lalmamind a kétló asélpl ikélja a* apró panamákéi, kikotorja a pliikoa kN bUnóctkékéi ti aulsuláau-kai, mlad a kétlO btlnlil, Kai moal kát olkk iglig akluillseá, Ai tgylkét égy ailnéii Irta; a máaikat egy ujiáglró. Ilaggéllöl ragiellg gyli\'éaékén, kihallgatáson, síittháiban, bálban van, mtrt jaj, ba valami kir marad a lapból. Hogy Mtthaaaa lét Igy a Xivuskákat ? Ki mind igéii Alt Azonban néin írja mag tijlakt, hogy mllyan lényosfl ai maáglré a vldékin. K- eorok írtjának msggyfliődéas ai, Imgy a A nlnáéé öl aorban gtinyoéitn napirendre tért Vltlékl ujaáglw nagyobb kulturélla lénywfl mint a vidéki a)éáglrái ugyan élbantam lölmif gondolva i <No nikkel!* lövároei, III tok a lap, kük ai »ll#nléléa vála mény, aok a tekintély, mlg vidékén a nyilvánosát ujiáglró padig boaétu éa érdékaa cikkben] aágni égy kát lap képviseli elmondta ai 0 naaies nyomoraaégalkal, 1 A Vidéki kolléga mindenről Ir, iMMvatkoiIk t Arról volt aaó hogy a debreceni lóságok napi- legapróbb hélyl dolgokba, gyökérében lojija al a rendre térték ftlvuaka Jenő darabja fólotl, amtlytt j panamái, ligát a \|ó értékében, olt ilftaduk, a a mely moil aa Akadémián pályn., a vidéki kollági Italalmiaabb a maga kia kft-dijat oyart, jrében, mint a fOvároal isutnaliiita. Ail aaoiiban A Mlnéai m\'gnM\'a a vidéki aslnlkrltiká1, ami vlnonl n«m léhét lagudnl, hogy eiért megléteiden kétségkívül hálát lirináaatlrt vaU. Alapjában vévi ktaebb a dotációja, aiérányébb aa éléta a Igéi neki van igein. Ai ujéáglró ebben aa eeelben iil karriért otinál, do mindig a ináaél. Például a aslnéai ugy kóaiOnhétl a hírnevét aa újságírónak mintái élatél ai anyján>k aat ugyan blionyi* I Inni se kall. Ml még — a publikummá1 együtt — ott tartunk, hogy léltirjuk a papirost ulnéaiék kalandjaival, limerttkké lesssők Ókat ai oraaágban ; ugy logialkoaunk velUk, ahogy oaak hármuk né gjrűk árdémalné még valamannyl kösOl. A talnéaa jól téaai, ha aaian Uóeuloljá a vidéki krlllkAi, megbünteti Igy élt a mulaaatáit, hogy ai ö nava löbbttör olvaihaló a lapban, mint a legjobb (estéké, iróká, aiobráiioké, unéé<éróké, a mü-véaaat liremlőtpotlolslé. A nlnéu Udlyénatt ose-laknik, ha hálátlén, mért aléltéti nnnuk ai idft- éokkal ké éahé aairallallk hlvataloi helyeken, mini a poSlt; Ciék ai ambérak kőiden k a maradliággal, a gaiaégokkal, a ludatlanaággal éa aa átéltél. Kdi dnnok mindvégig, valami. préfélatierü léaaal, talán aiérl\| mert oly kOivetlan tanul a háta soknak. A Kárt télrebutié a Máját a kaaaíaóhél rendelője, ha aa újságíró frakkja kopott. Aiért ha oaak lehat, Qlnék egyet rajié, kihagyják Innen lé, onnan la, hé ugyan nam (élnek lóié. De 8 otthon ailán elégedeti ai életével, a ha qjra keadhalná, újra katdtné. Talán mert érti, ha leül a sierkessiOeégben, hogy moet ó egyedo képviseli itt a haladáit, a kritikát, a hossássólás Jogát, a a népéi. Keménykedik, biaa majd magja val a helyiet. A léiké mélyén lobog a préléta aág Iliié, a nélkül, hogy tudaá. Megy a maga göröngyös utján, áa nem törOdik aiaat ka bániják. űflttk néha, amikor nagyon ia • meataraégét érintő báuláa éri, jajdul lel agy-égy cikkben. Hál na maradjon viaeehang aélkfll a naaval liégalálib la olyan fontos téoyesőjs Ő a nemaall haladáanak a vidéken, mint a aalaéM. A vldákl iilnéiieaél égyre logialkoaunk ; legyen a vidéki újságíróról la aift. A aainéaa iual, hogy a aalnpadra lép, még nea islnéet; ha Ir, rögtön uiiágirft as ember. Ka a lagroésabb vidéki lap is nyom anuylt a kuliura mérlegében, mint a vidéki Min háj. Ügyünk már egyessi* igazságosak a névtelen harooeok Iránt la, és ne adjunk igaaal annak a asinéesembemtk, aki csak ugy Mlr nlchts, dir ntekls lesaóija a vidéki kritikát. Igasa van ntki: mert ugy kell nekBak I H I l I le - Kral ilkareag halála. Érné főherceg kedden éjjel Arcóban elhunyt A főherceg, kl 73 évet élt, már 21 éves korában háiiezradünknek a cg, éa ktr, 48 ik gyslogezretinek tulajdonosa lett, ki caak egy Iában, tObb mint négy évtized előtt volt viroaunkban, — A városházán, a városi templomod, a Társaskörnél éa tóbbkOaápO-lutan kitűzték a gyiszlobogót. — A kiréégpriaái Matea flraáéa. f\'aaaary Kulus horooyprlmáa kedden d tlbea Ktkl Mrdard pápai pralátua kialretében Balaton-F\'íl-redrt árbaseti. A lieroegprimáé Balatoa-Flradea tsljaa viMaavoaaliságbsn akarja téiteal napjait éi egyáltalában ott senkit sem togad. - á Péliáfl KuM kligflláN. A nsgyksnlsaai „Pol»ári Kgylet" folyó évi rpriUs gH án, vasámsp délelölt II érakor naját balyi-ságábea rendkívüli kOsgylMat tart, amlvaek egyadlll tárgya a régi kOlesfts oeavenaláeára jjTkOloata engedéljrenéae - Illraah kártaé áaMla. Hirsck Mftr bfirónnk, as egésa Világon szerte ismert Illan-tröpnak ftavegye; születeti Blsohóbbeim Klára tissaony, szombaton éjjel két érakor magbali benuregtird-l birtokán, Pári< ktWelében, 04 éves K ftnnyen od italéit s éppéti a patakhoz sksrt lépni, afkor önkéntelenül vis«is kelleti liU\'ód ni ! csekély távolból énekhang tttölte meg flliei\'. A hang tbsta vala, a dal ártatlan. A magas fe ayftk alatt, a Iftlkslft nap lányéhen a a patak, csobogása kilépette igea kedves, sftt mondhatni: > poétikus bényomáé volt as .. Egon óvaloian hatolt előre • a lombokon át eiT ifja leánykát vedéa<re, aki künsyü tuháoa-kába óllóm, masitelen lábalt IDrUsstAtte s viibsa. Cipők éa bsrisnyák s barmatoa Iliben faküdtek. Kék karton raliét viselt és belemosolvgott a vis tükrébe. Ugy tetsselt, mintha a habok megszöktetni iparkodtok volna lábait, melyek hófehérek voltak, mint ama virágok as egykori Helikon nlmfsforrásai kOrül. Saflke baja ssahsdoa omlott vállaira, két n\|-\| dall jáaminokknl laletOsve. Barna ssemeit hosszú szempillák Ovsaték, homloka kSrüi aranyaiöka buarutkák látssadoilak. Élmélásvs hallgnita a! fákon idas-tova ugrálft madarak osiosergését és! édes aotolyra fakadt, piroi ajkni kBaU> gyBngyháakéat csillogtak tlft fehér fogai. Hirtelen msgrssunt a késeli bokor loiubjs. Meglepetve lordult bátra é skkor ésirevette Egonl, ki eddig visssafojtoii lélegzettől bámulta 01. Haragos tikolylyal fBlugorvs, végigssiisdi a fttvftD és villámgyorsan huata fel cipóit Kát orcáját biboroé pir égette. Egon udvariasan, levett kalappal lépett elébe. — Saép kisaeaiosy, — ssóli mélyen meghajolva, — bocsásson meg nekem, hogy oly i/ereu> csátlen voltam Ont megzavarni. Nevtmi Egon gróf, kastély vendáneinek egyike ái eljftitem, hogy ŐlpOkéját vi«saaad)Sra. — Ah, valóban? — válssiolt s leány •árián... — bálával tartoaom önnek, uram — I)é hogyan lehét.itt as, kianssrony, — lolyl atta JttSou, — hogy eipó nélkül tért visesi s kastélyba I A hnsi<u utou odáig bisonyo»aa msgsebashélié lábait. — Nam a kastélyban lakom, uram, hsnem sbbaa a pavillonbaa, aelysl innen aa ágai 00 ksresstal kivel/ti! Kgy su\'malOdelts hásrs mulatott, melyet Kgon osak most vett éssre. — StUleinél lakik, kiaasaiony ? — Nem, — lelelt ssvsrtsn, — a dajkáasál. — Sisbad nevái tudnom ? — Mária. — Edei anyja bisony isomorkodhslik, lingy oly mssiie van lányától. Máris kiaassáony I — Oh, a mama nincs messze; ott lakik a kiatélybsn, Valentin nQ\\ éremmel. A listai embor magába fojtottn a ineglepeUé kitörését. — Uram I — hesaéli tovább a leány Ossss-.kulcsolt kisekkel, mikfl\'bau vastag kimyoseppek gOrdilllttk kl Biteméből, — On a kastélyból jőo ? Besséljen VAlaudt a mamáról I Kérje mag marná , npgy jőjjőn ismét a dadáhox, mint szolölt. Semmi, igésán semmi roastal nem lettem, —■ hijiyje el. Semmi\'okot nem iidiftm a haragra. Oh, mini sseretem megölelni, megosókolni a mamát , — Kedve* kiaasaiony, — ssólt Kgon megilletődve, — islvé\'éu megléétem a mit kiván. De nem fél-e, hogy a mama megtalál haragudni, hogy egy idegen osalád ügyeibe beloavalkoaik ? — Igasa van, — lelelt Mária aiárnyiia eget-ten. — Ne ssóljon a, mamának, mert baragudni log reám. — Testvérével azonban bussélheiek ugyo-o\' .. Valentin ángyon boldog, s>ámot udvtirlóp) van, — Oh, Valentin meg ia érdemli eierencséjet, — kiáltott fOl Mária únietleattl. Növerem szép, igen igen «p. igaz-e hogy nemsokára férjhes megy. A környéken ugy be-ssélik. — Lábét, — Mólt Egon fondtalasul. — Hát ős, — tolytilta trélásan, — mikor goadoi 0a ia erre ? — Én? — Isiéit siáoalaaa moaolylyal a leAny. — Ugyan ki venne el eagem ssegény teremtést, bosomány nélkül ? Nem, aram. Ha Valentin beleegyezik, bosjr háztartásában segéd-keaiem neki, majd fÖlvigyéaok gyermekeire, mert áa szeretni fogom ökei. Kgon meghatva saemlélte est Sí egyeaarQaá-get, est a bájt- A leány a beszélgetés alatt sm< ssl virágokat köttit csokorba. Ksrtoarakája gyOoyftrü alakot taksrt el, egésaeágsa, keeaee teatéláaiot. Minden pillaaatbaB bátra kellett •iaitaoi széke fürtjeit, melyek szemébe hullottak. Hirtelen bangók hallalaaottak a köselMI és a szétváló lombok kOst feltűnt Valentin baragiél földúlt aros. — Anyám! — kiáltá a gyűlölet hangján, — láéia csak, mit müvei a bisasssony I Mária holthslvány lett; keséből kihallottak a virágok s egy fatőrssböa támaszkodott, hogy elne eaaék. As üsssea vendégek Valentin köré gyűltek. — Mama! hebegett Mária...— mama I Anyja foléj\'i rohaat, de Kgon leltartá öt, A sután Mária elé lépett áé meghajolt. — Ne féljés, — ssólt erős. határosött hangon. — A mesebeli elátkozott kiráVyO megfogad la, hogy osak sat veszi feleségül, akinek a bar-BávőrOa papuoa a lábára lUtk. Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 2H. szám. (4 lap.) 1899. áprtfia M i-án korában. A báróné 1893-ban születelt Antwerpenbe!. Ot ugyan alaposan meglógta a Krü/.utok átka. Som halt el egyet\'en, imádott fia : Lueien, a kit néhány év multán férje követett. A szám láthatatlan milliók ura, igy egymagára maradt a világon. Vigasztalást ezután a jótékonyság gyazoriásaban talált csak. Párisi rue de Romé beli palotája, a hol a Hirsoli báró alapította jótékonysági iroda talált helyet, zarándokló helyévé lett négy világrész szegényének és nyomorultjának. A báróné, férje elhunyta után sem oezlatts tel az irodái a bőkezűen goprfoakodolt mindvégig szegényeiről, akiknek s/átna pedig milliókra ment. A báróné jótékonyságának elisme> réséül királyunk kegye nemrégiben nx Erzséb$> rend nsgykeresxíjsi juttatta neki. A nagy kilün-letésre a bftróní, a kit már akkor ágyba dön\'ötl volt snljoi betegsége, egy igazán lieinosldlkü-ságre witstó telte telelt. Egy miilió .forintos slspitvanyt tett a magyarországi szegények javára, olyan célzattal, bngy annak évi kamatait kölcsönök fejebeu ad;úk a szegény folyamod >k nak, kik azokst mindes kamat nélkül a akármilyen kicsiy részletekben fizethetik viasza. A kölcsön nem Ichefkiseb!) 60 írtnál és nem haladhatja lul a 300 Irtot} Eddig sok öntudatos szegény enbert az tartott vissza sttól, liony :i budapesti báró nevet "viaelö jótékony irodához kamara uj elnöke és Herlelendy Béla elnőáhefyet-tes válaszoltak, megköszönve kartársaik bisal mát s ígérve, hogy teljét odaadással fogják szolgálni a kamara érdekei). — TanllAválaézliiaok A mura-rsányi, r. k. népiskolánál üre-edésben volt harmadik taaitói állásra Ssailimáry Sándor oki. tenitó ; a lllske\'szent-győrgyi r. k. iskolánál üresedésben voll ll-od tanítói állá-ra Maxim Nándor tshitó; — a mura-királyi r. k. iskolánál Qresedésben volt II od tsnitoi állásra Major János oki. tanító válssz\'atoit meg. — Keudtfraégl stallsallke Nagy-Ka-ni/aa közbiztonsági állapotát és q városi rendőrség tevékenységéi az elmúlt -márcziu—lióban következük tüntetik kl: feljelentetett 2 bünteti, 88 vétség, 66 kihágás, ös-zesen 96 bünte-leudö cselekmény. Eredményesen nyomoztatott 96 ésel; ereduiénylelenül egy sem. Kinyomozta-tott 110 lene; ezekhűl 93 férfi, 17 nő. Letartóztatott 29 egyén. Az őrszemélyzet tevékeny* nége: 93 őrsiem, 98 járőr-szolgáim, 11 vásári ügyelet, 31,24 órás tiszti ügyelet, 17 táncvigslmi és fttiiialvány ügyelet, 3 tolonckiseret, 77 hey-ssini szemle. A közbiztonsági állapotok kedvesük voltak. — Népeaedénl mozgalom vAroeunk-Ituii. A I. év első negyedében szüléiéit városunk- — mely 19 év óta éveiikiut 120 o(10 ban 207. gyermek, és pedig törvényes: 89 fiu és frtot oszt ki szegények éa szűkölködők közt felekezeli kfi önbsé/ nélkül — forduljon, h >gy a segélyt sdomáiiyképen adták és nem kölcaón-képea. A nagy lelkű jóltevü ezen akart ssgit ni uj alapítványával, meyet a magy. kír. válás- Aa IrXaAlriailailitvi minitt^\'or L\'O/aK és kősoktatásögyi miniszter keeoe tc\'t le és melyre a kezelő kuratórium lugjait ö fngjs kinevetni. Hirtch báróné egy év óta betegeit edett t régi bajához szívbaj is járult. Ezt a betegséget fogadott fiának, Delorett Arnold bárónak súlyos állapota okozta. Tudnivaló ugyanis, hogy Hirsoli báró egyellen fiának elhunyta után fiaivá logndti a Deloreet-tesivérpári, s kik közül Arnold most tizenkilenc, Rajmund pedig tizenhét esztendős. A báróné testvéreit, Bisohofsheim Ftrdii\'ásdnt, Uoldiekmidt Lipó<n>i é» Montefiori-Levi Györgyöt ös neve/te ki örököseim, Még életében kifizeiie rásses rokonainak a Hirtch báró vagyonából b/\'nk eső részt a intézi edetl, hogy a nagy én-perbaráti intézmények,\' melyeket ő és térje als-itof, h\'tlála utáu is biztosítva legyenek\'. Hirtch\' Lacién báró leánya, Lucie, i.öbb milliót örököl. A báróné leaeléee héttőn voll meg. A ravatalra, kívánsága szerint, még estik koszorúi se teltek, maga a temetés pedig szintén s \'eg-ejtyszerübli volt. A pesti izraelita nőegyesület választmánya a gyászhírt hozó távirat vétele után nyomban rendkívüli ülésre gyűlt ös se, hegy megbetzé\'je a gyász módját. Az eiiyesű\'e-tet a temetésen néhait Bisebitsntnek Párisbsn lakó veje, Biedermsnn lovag képviselte. — A >Ke»alkeljr-vlékl Gaaéakftr ma 6-án d. e. 10 órakor Keszthelyen, a városház tanács termében rendes közgyűlést lari. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki jelentés a (iszdskör lotyó xűgyeiröl. 2, Előjegyzések szenkénegre, 3. Jelentés a Keszthelyen tartandó tenyészszsrvas-msrhs dijaiéiról s i letőleg a behajtóit állatok megtekintése. 4. Indítványok. - Cg) védi kaatrt A zala-tftrtztgi ügyvédi kamara Hertelendy Béla elnökhelyeltet elnöklete alatt március hó 80 án délután Zala Egerszegen a kamara helyiségében lendkivülí közgyűlést tartott, amelynek egyetlen tárgyát a rendet évi közgyűlésről, sutikor\'is az alaptssbá lyokbao előírt tzám nem voll meg, elhalasztott tisztújítás megtartása képezte. A szavazás Hotchán Gyula, dr. Czinder István és dr. Oberschon Mór tagokból álló izavazatszedő küldöttség vezetése mellett történt; ugyanez a küldöttség vette át s számlálta össze a lepecsételve küldéll szávazalo kai. Az östzeszámlálással öt órakor végeztek mikor is kihirdették annak eredményét, amely szerint Hsjik István elnök, Herlelendy Béla (Nagy Kanizsa) helyettes elnök, Boschán tíyula titkár, Sebestyén Lajos (Nagy Kanizsa) ügyész, dr. Szi-gethy Elemér pénztárnok. Választmányi tagok : dr. Czinder István, dr. Hajós Ignác, Hollósi István, dr. Jámbor Márton, dr. Kele Antal, dr Obersohn Mór,Thassy Kristóf, Vargs Lajos (Nagy Kanizsa) - Választmányi póttagok: Csendes József (Tapolca), dr. (írünwnld Samu, Hajót Mihály (Altó\'Lendva), Takács Zsigmond (Sümegit).- A választás kihirdetése után dr. Hajós Ignác üdvözölte az uj lisstviselöi kart, amire Hajik István a 90 leány, házastágon kivűl: 80 fiu és 8 leány ikrek—leányok— egy eselben szüléiét\', — meghalt 186 és pedig: 100 linemU és 80 nőnemű, halva született 5 fiu ós 1 leány gyermek, házasságkötés céljából jelentkezett 71 pár, házasságot kötött 66 pár. Vegyes háza-ság 4 fordult elő és pedig: ág. hilv. ev. férfi cs róm. kath. nő között 2 — ev. ret. férfi és róm. kath. nö között 1 —, és róm kath. férfi és izraelita nő kőzött 1 esetben. Agyeneaurt kelőim. Széles jókedvében voll husvéthétlön este Vadátz János nagykanizsai közlegény a cs. és kir. 48 ik gyalogezredben. Jókedve határt nem ismert. Midőn belépett s régi sörház korcsmájába, az első teendője az volt, hogy felpofozott egy házi szolgát; ugyan ilyen elbánásban részesitell egy olt mutáló cselédleányt. Ezen kétszeres hőalett ulán távozott a helyiségből, de rövid idő múlva ismét vlsazatért. Ugyanakkor lépett a koreamábt Török Fercncz szakaszvezető egy leánynyal oldalán. Vadász csak\' hamar belekötött ezen leányba is es midőn Török szakaszvezető a leányi láncba vitte, Vadász hatalmasat rugóit a leány után, de .ehelyett Török s\'sksszvezetöt találta, kit végre elhagyott a türelem. Oda ugrott az asztalhoz — ott lekvö oldalfegyverét megragadta és Vadászt a bal kulcscsontnál megszúrta. Vadász vériül borítva összerogyott Rövid idő múlva megérkeztek dr. Darányi Árpád honvédezredorvos és dr. Rátz Kálmán vá* rosi orvos, kik konstatálták, hogy a sebesülés életveszélyes. Vadász kö\'ekedő természetéért életével lako t, mert másnap reggel a sok vérveastés I követkéz ében meghalt. PareaalregalAk április havárél. Áprilisi idő, uri kedvtelés, asszony hűség, asszony-sírás, rózsalevél és kártyajáték nem állandók. Minél s/áruzsbh az április, annál kártékonysbb, ellenben nedves aprilit használ sző\'önek ét szénának. Áprilisi eső a paraszt öröme. Áprilisi mennydörgés nedves eistendöt jelent. Kellemes április, kel\'emetlen május. Áprilisi mennydörgések megszűntetik a fagyot. Áprilisi zivatarok kergelik a iagyokat. Áprilisi cseresznye virágja mutatja a buza és azö\'ő virágát. Ila a varjú bujhatik a vetésben, jó esztendőt jósol. Fürj szólítsa szőlő rügyezése előtt, melegei jelent. Sok hó, nem jó. Hideg idő: rossz esztendő. Fák virágzásakor Köd és fagy, ktjvés gyümölcs p-ó-fétája. Ha áprilia 6ika körűi uedvesas időjárás, a magtárban szűkség lesz. Tibor napján (14-ike) zöldelö szántóföld, gudtg termést hoz. Ha a szivárvány kék és sárga színe igen élénk, pír sápig szép időnk lesz. Napkelte idején zöldes felhők lűned»é-e, isőt hu/. Ha a szól délnyugatnak lordul, meleg lesz. Cfr ina helée klrtek.leikllKaebk kasa, dalián) éa kertemé vidéken, akár egéeikea, akár tanyákra feleulie, esetles partelláiva la eledé elfayli feltételek mellett. Venni aaáadékesék aalveakedje-aek elmeiket Geldteerfer A. V. klrdetéel IredáJáke Hurfaprai IV. Váel-aéee I, ktyl denl „Heaalepltáa" Jelige eleit. Anyakönyvi hirok A atoll kél kaJelljeL 8zalai (méhet félj KáUl Aaealaé ÍR ba ara, rasetí tr aaje Okbor Aaaa rk. 10 évee, Wdeivee laiaja Berger Giealle lar 5 Maapee, kereekeál Iséaya. Siaoa Pál ik. IT ám keváee setéé (Fiaeekdyrél. Tolok a). Poeatveea Roaálle tsv. Saekarse Jéaeefeé rt éá v. eeegéav. 0/Sagy Károly rk. 10 évee, klalves la. írodjofia Ulti tar fáret Altjeeaé far 7i évee etiléiaa. Oireel Ittváa rk. 61 évee IMaivet. Suafcaa OjUfj rk. 71 ina teatelee mttmr 8aadlaarer feieaea v. k. leelaie oté aeeet aea ajaet le gremekér Aedri Katatia rk. t évet eapae. leánya. Kováee Teréaia rk. I kéaaaee, aapee leéeye 8ipee Jéaeef rk. N évee Aldaivea. Színészet Thalia hu-irálvasárnap ismét bevonult a Polgári-Egylet nagytermébe és mist szívesen láttuk, a szokottnál nagyobb tért követelt magénak, a mennyiben a színpad oly aagy, bogy a terem egy harmadát elfoglalja. A színigazgató nagyon helyesen járt ét, hogy a színpad felállításánál tekintettel volt arra, bogy a színészek mozogni tudjanak; igaz, bogy ez által jóval kisebb lett a nézőtér, de as nem len az előadások hátrányára, ba a színház szorongásig megtelik; a tágas sainptd ellenben annak • minden esetre előnyére van. Célmrt n itás színpadon továbbá a villamos világítás bevess-té-ie, mely ugy kezelhető, mini ast a színpadi helyzet íhegkivánja. Az első előadás »A gyimeti vadvirág< volt ée noha ezen darabot már ismételtea adták nálnk, a színház zsúfolásig meglelt. Az előadás részben és egészben lefjesen kielégítő volt. Halmai/ni Emma ^Magdolna) ezen estén nem akart annyira énektudásával, mint inkább bensőségteljee, a legkisebb réssleéekig gondos játékával halni éa ez irányban nagy etkert is ért el. SirkBsi/ Antal (Fábián Gyurka) igen előnyösen mulatta be magát. Pompásan énekeli ás kt-tflnően játszott. SzaM Ferenc (balánka Imre teljeeen behatolt sserepébe és aal kellölsi érvényre ie juttatta. Igen ér elmes aainésanek lái-sik. ki foglalkozik szerepével. Itt-ott a kelleténél valamivel több páthosat hrsznál ugyan, de ea nem volt álpáthoos, hanem a fiatalság heve, mely Szabót lelkesíti ée jövőjében bizonyára elő fogja segíteni. Létmy Sárika (Balánka Mária) igao tetszetős színpadi alak. Ezao ete aioebsa atuv nélkül ueretetl, minden bensőség nélkül, hideg, nagyon hideg volt, tpi ián azon küleő befolyás\' nak volt tulajdonit haló, hogy Lévay Sárika tényleg lázoll. — Sag-y Gyula harangozója valódi ksbinet-alakilás volt; minden szava, minden mozdulata elárulta a ruliniroz\'olt színészt, ki remek alakitásávul folytonos derültségben tartotta a közönséget, mihez azonban TTssfoy (Marosi) ügyessége szintén hozzájárult. Teljesen helyükön voltak: Sttpmy Paula (Csuráné), Halma) (Prassmer) Erőt József [Balánka], Hétlön »A uultdt operettet adták ugyanctak lelt ház elölt. A közönséget nagyon kellemesen lepték meg a szép szinpsdi dekoráció éa a gyönyörű jelmezek. A meglepetés azonban még fokozódott a kitűnő előadás állal, mert már régen, nagyon régen nem volt alkalmunk ily uép ée egybevágó előadást látni. Ma már Halmaynénak, az énekmOrésauönek nyilvánította n\' közönség tetszését, ki a szultán nagy és lárassló szerepét brsvurotin oldotta meg-Játék és ének teljes harmóniában volt ebbtn; a közönség nsm is fukarkodott elismeréaév el ás újból meg Qjból zajos ovációkban réazesité Halmaynél. Lévai Sárika (Roxelane] ma már belemelegedett szerepébe. Csinosan énekelt ée ínég szebben játszó\'l; könnyen értjük, hogy Seelia bomlott utána. Nagy Gyula [Báremőr] ügyes mókáival ma ette is megkacsgtaita a kösönségei. Tistlay lrettenetes basal Halmay [kelleme\'es basa], Köty Juliska [Delia] mdty [trancis kövtt \| osztoztak az est sikerében. A számszerűleg kicsiny zeneksr hiva\'ott zenészekből áll, kik kitűnően megtelelnek feladatuknak. A dirab kiállítása és glőadása egyaránt lényes roll. Kedden „Trilby"t láttuk. — A címszerepben I Tuboly Klementin, a társulat fiatal hősnője mutatkozott be, kit u közönség mindjárt belépésekor Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 28. szám. (5. lépj 18Ö9 április hó 6 Aa igtn rokonszenvesen fogadott. Tuboly Klementin igen intelligens, szép tehetségű színésznő, ki a drámai részeket meglepő közvetlenséggel adta. Itt érezte ő magát legotthonosabban ; a mezitlábos romlatlan modell uion környezetben, a hol vele először találkozunk, kell hogy élénk pajtánsággsl hasson, de felesleges azon magas tónus, melylyel a társalgást folytatta. A cselekmények folyamán miadinkább meggyőződtünk, hogy Tuboly kisasszony nagyon értelmes, előkelő színésznő, a ki tudja, hogy mit játszik. — Svengalit tialmay direktor adta, kii i»r este mint kiváló alakitó színészt ismertünk meg. Halmay Svengállja minden izében tökéletes alakítás volt; a legapróbb részletekre nagy gondol es mély tanulmányt lorditott és jól megérdemelte a közönség tetszésnyil/áni-tásat. A lestö-korcpanianak csak egyetlen tagja találta bele magát a helyzetbe és ttSdrkőzy Antal [TafTy] volt. Szabó Ferenc [Billie] nem erezte magát otthonosan, olyan .színben tttnt tel, mintha már jó eleve léit volna édesanyja megérkeztétől és ezen lélénkség vonult át egész szereplésén. Nagyon jó volt P. Nagy Linda [Vrnárué házmesterné] szerepében. Nagyné Vjtdry Rózsika mint griselte, szépen lejtett ballett jávai nagy tetszést sratotU — A színház rz este is megtelt. Szerdán „A krk asszony" operette került előadásra, melyre visszatérünk. A heti miisor váiozá&Ugzentedetl ann\'yibnn hogy pénteken a ,.Madarász" operetté helyett ,.A csikós" népszinmütl adják zónában. Az „Aranylakodalom"\' lielyeltXa „Cigánybáró-1 megy. Ezen változást az okozla^~~.hogy az Aranylakodalomhoz, kellő néhány díszlet nem készült el a rendes időben. A Cigánybáró pedig azért Tétetett fel a műsorba, hogy a közönségnek alkalma légien Rédeit, a társulat kilQnö tenorista ját egy nagyobb szerepben is láthatni. Ma csü-törtökön „A katonák* Thury Zoltán kerül bemutatóra, inely előadas iránt nagy az érdeklődés. Utst in dlaskfttkbea S frt. Kgy-agy ,t—u 0 la. Hatan- nsonban az ottani politikai, társadalssi fisaoayok ksssi kőayvkaraaksdásboa. I lejlOdesere. Dói Afrika most még buzsimportáló Urtist Ab • Nfstkaa MftallteU aat sinnrisK keU tm k\|kst« flaafcel raip kaayrkereo-keSMkn Magy-Kaalaata. Kö zgazdasag. (Folytatás). IRODALOM. Az egyestllt államok nt&n Oroszország exportál legtöbb buzit, 30—40 ezer hectolitrrt évente. Enuek az országnak is csak ideig-óráig tart fe-le«lege. Lakóssinsk s/áma 1859-ben 74 millió volt, ma meghaladja a 1(10 milliói s bizonyos, hogy az orosz pusztaság gyorsabban szaporodik, tuint Európa bármely népe. Az igaz, hogy ez a nép iszonyúan nyomorult az éutifusz pusztit kllzilttük, a mikor nsgy buzafeleslegeket szállitn-íunk külföldre. Elvégre azoaban az az állapot neia tarthat Örökké, s kétségtelen, hogy Orosz -i országnak buzskivitele is lassacskán csökkenni \| fog, ha nem is oly szembeötlően) mint Amerikáé, i Oroszországban tényleg vannak még területek, melyek szükség esetén búzatermelésre lefoglal hatók. Ilyen volna nevezetesen csaknem egé»z Szibéria, ha a búzát mindenütt jól megteremné. Csakhogy Szibériának klímája hidegebb, sem-I hogy búzatermelésre alkalmas volna, csak kedvezően fekvő területeken termi meg a búzát s azért Cbilkow herceg orosz kereskedelmi miniszter 1806-ban odanyilatkozott, hogy „Szibéria búzát és rozsot soha nem terűi esztett éssoha nem is fog termeszteni annyit, a mennyi Szibéria lakos> szin\'müve ságáask ellátására elegendő lenne." Egy évvel rendkívül később Krnpotkin herceg ezt az állítást szintén igaznak mondta. Igen nsgy terjedelmű és bámulatos termöké-\' pességgel biró búzaföldek vannak Canada észak-uyugoti tartományaiban, különösen Manitolóbao, hol 600000 heetár kitűnő búzaföld került a dói 600000 heetár A Magyar Kritika legújabb aaáma Inusuál tabb negmivelés alá, a melynek tavalyi termése 6. q HSüSaíSí! ÍT5 íttSí \'.ySÜ* millló hektoliter buza volt, a melynek 1/5-része k-Httt kivitelre egyenesen Angolomigba. Sokáig Jisaaf, Simonyi Zeigaoad. Ilaffay Karanc Gaát Hónra. Heveai Sándor, K. Hagy Sándor. Kardoa Albart, Haraat j (Mas, Jnba Adolf dr. etb. A lli\|<ii Kritika havonnint kiuaer Jelenik meg. 1S-Z0 oldatna. Minden asámben pontoe \' bibliograáa, folyóiint-«samle. EMúsetíei ára «z»"« \'»• & frt. Kiadóhivatal: Bsdspeat. Kertéaa-ntca 4\\ Kel/re A11«U a read a itlIssHSlkss, u UHU iaiaalalok , le tárgyaira éa aaaateelUe alá vannak bocsátva, vlge a UbvényeukivSU állapotnak ami min Jen esetre aegnyngtató tudat, kugy s aagyut iaaét a* alkot-aáayasaág ária báatjréja vádi. Aa ea aa alkoteáayoeeág isigorn kóulasaágeket rá riuk, egyebek koat aat la, l.ogy Mae aayaayalváaket fejleveaák. terjeaaatk. A nyelvnek tegbusgább aMslóvIvOl .a saiplnxtalai lapok; Itt ktallk veldak gondolataikat íróiak, Itt Marik <1 irsaiaalkat , 1, .. k4H4.ak.Var.lr lagkhaMtabb kiptMsl. Kaárt morált. * búzatermelésre nem kedveik a voltunk abbsn a bitben, volna az egész világot ellátni busával. E bitünk uek azonban az eredmény semmikép sem felel meg, mert 1884 óta egész Canada búzatermő ferülete csak 2oooo > beetÁrral növekedett, a kivételeseu gyarapodott nagyobb arányokban. Mondják, hogy Ausztráliában volnának búzatermelésre alkalmsa óriási területek, s nevezete-Queenslandban még 9oooóo hectárnyi mi véletlen terület van, a mi külöuben magában véve sem valami igen sok. A tények azonban axt mutatják, hogy ezen világrész éghajlati vi- kttilssságtnk ■ rud helyreálltával aa irodaloa pártolása caak otvasiiak árdfkéUa teaiaSk, ha Ifjrelaákst a nZép«i Caaládi Lapak* ltissatfált taipirodalal hetilapra (aUŰT)ak ■lat asut\| IszJobbaa rrJ mii meg a pártolást, awt aaaltatt kotr a loftáhbot ajajtja otvasóiaak, a legolcsóbb is, stOá-satéai in anaala t\|J árra S írt, ttUrrs S bt, sspadtrw 1 frt 60 kr. matatváajrasásMkat ingyao káld a kiadók iratai Badapast, V. Tadáaa-atea 14. aaaa. — Isllátál saól aa a vékuoj, da tartaloabaa dugaa-dsg fkait, mti j a kátea aazjalaat. Puapáa vlligoa kápa! aa tadial aSrtaat raaaakatt variuolják aa oltási 4a aaaa-UM alá; s idaipari aaf/ pagodit, a dsaaaagaU salklába vá\|t caarnokot, Darga istoaaí aivallii laaplosUt, aa aataranU aatapát stb. E saodáa, dsagaadag, aaiata taltSsaStt mttviaaal, ataljMl a keleti kápaalat bsjaaága árad kt, s a rsbaaolga> munka lárelaasslga agjr kat aa európai agyvstdra, mint assk a vágtalaa Kaaaaa apooaok, a ataljrskst áttekinteni ml asn la bírnak, caak egy-egy résalatiban gjrSaySrkSdJSk ki ■agunkat. Egy aasaa-oraaig masia attkaaU aa. ÉpUatalk láttára aoakakba Játnak Araay Jáaoa aurai: ,TiaS begye áltat virágaik a kait is, Hajt lavaut, loabot, da aaa ngy, saigt hajdan, Ilsgsa sok aaiara van fastva olajbu, Vírpiroa a aSIdja, araaj a virága, Hainagl aárkáajayá fonyódik aa ága, Z41d madarak k«at kailgatva augSIaak, Madáraaavn csaagtk a katyatt caaadtlaak. csekély buzsfeles-ossknem teljesen Talábaa, a latba rolas la aial — Igaa távoli — rokon ■ág a aagyar oraaaaatlkáaak ta aa lad ■tiáaaot alaaiaak, da aily SHgioy a aagyar I Aa tadaek agáaa buja vaga-tatiája Tan, kálsá ornaauntálla Uórála áa faunája, a magyar agy pár lopkaaaáray aáinát, tatipáa, tóaaa ia calllag alakjait aaaolja autstaa. Talán as lad ipitáoaat adhatna násu ktnaályoa Hjtalaat arról la, ailyaaat lajlUkatatt tolaa a aagyar ápitt itilaa, ka fajttdai kápoa latt Tolna, így, a hogy aa karaaaik és eaiaáijnk a .aagyar stiina\'-t Így aaa aagyar niaca baaaa, aaa ailu, A kis flaeL aaly India a kincseit Orsi magában, a miatt esak a déli tengerparti öv egy kis részén termeszthető buza, de ott is oly rosszak az át lsgtermések — hcct&ronkint 48 hectoliier -miszerint esodilkosnl lehet, hogy ott buzit egyáltalán termesztenek. Magyarországnak ma már legét Ausztria buiahiánya ellensúlyozás, s igy Ausztria — Magyarország in közeljövőben az importáló államok sorába fog lépui. Igaz ugyan, hogy az utóbbi 96 év alatt a búzatermelő terület 54.6{-al növekedett, azonban a lakosság száma is nz idő slatt 31.8$ szaporodott, a fejenkénti kenyérfogyasztás pedig 89;r-a-emelkédett. Búzatermelésre alkalmas még műveletlen területe vajmi csekély, vagy éppenséggel nincs is. 1 * Románia szintén fontos búzatermő ország, melynek jelentékeny kivitelevis van. Tekintettel szintén szaporodó lakosságára, nem valószínű, hogy ez ország is kivitelét fokozhatná. Franciaország, bár roppant sok búzát termel\' bevitelre szorul Németország buzabevitele óriá-silsg fokozódik; sz uióbbi 26 évben bevitele 700{-al emelkedett. Angolország szükségletének háromnegyedét imnortiljs. Argentinia gabonát erinő erejét nagyon túlbecsülik. Es orsságok müvelésre alkalmas területét, jót-rosszat összevéve, 4 millió heotárra teszik. Nem valószínű tehát, hogy Argentiaia valaha 19 millió hektárnál több butát termeszthessen. Jelenleg2,4 millió heotáron termesatbuzát, amely a legközelebbi 9o év alatt megkétszerezhető. Ura- s buzatermesztétre alkalmas attc másfél millió heetár földje vas. Se kat reméltek kitép Afrikából, ámde az a remény sem vált valóvá. Közép-Afrika nem alkalmas búzatermelésre, mert ott a banána már megérik, ilyen helyt pedig sair nem lehet basát termeszteni. KülOabéa Afrika legnagyobb részében a rovarok pautitáaa ia hetetlenné teszi a búzatermelést. Észak-Afrikának jelenleg másfélmillió hectoliier busa feleslege van, ez is asonban a gyarapodó honi szükséglet miatt apadóban van. Rendszeres öntözéssel Egyiptom bárom annyi búzát teremne mint most, de ez is csak agy volna lehetséges, ha a Nilus deltájának jelenlegi pamnt termő földjeit busa termesztésre fordítanák. Algirbsn ét Tuniszban sok földet veszuek ujsbban mivelés ali, s majdnem valamennyit búzatermelésre használják, mivel es irányban igen nagy a kereslet. ,Ha a jelzett pamut-földeket búzatermelésre fordítanák, köitlbeiül I millió hectoliter bnzagyarapodás éretnék el. Indiának rengeteg búzatermő földjei vannak, 1806-ben 8 millió hectáron közel 70 millió hectoliter búzát termelt, melynek hétnyolcada boni fogyasztásra szükséget, csak egynyolotda kerül kivitelre. A lakosság évi mporoaáaa azon ban több mint 8 millió, a melyeik megfelelOieg. körülbelül 700 ezer hectárra kellene szaporítani évente a basával bevetett területet. Ax utóbbi években azonban a bnzával újonnan bevetett terület mennyisége egynegyed annyit sem tett ki, a miből ónként következik, hogy Indiának buzakivitele h esőkkenést fog mutatni. Az itt feltorolt adatok az eddig rendel kelésünkre állók között a leghitelesebbek. Egy olyan kiváló tekintély gyűjtötte azokat Össze, mint Sir Wii\'iame Crooquee és pedig az adatok 96 százalékát a illető országok hatóságaitól Kereste be 1 csak a többi 6 százaléknál támaszkodott a legmegbízhatóbb kereskedelmi becslésekié) Ezen adatok szerint pedig a jelenlegi alacsony átlag évi termések mellett, a bnsa nem tarthatja fönn . „,„.„ __ „, "oká uralmát a müveit világ élelmi szőrei között, hogy Canada képes az őuzes búzatermő országok búzatermelésre ——...... alkalmas összes földjeiket müvelée alá vennék, a világ búzatermő területe ez esetben is caak mintegy 40 millió bectárral növekednék, a mely területnek átlagterméseként heetároakint 11.62 \' hecto\'itert számítva, 460 millió heetoliterrei termesztelnék a mostaninál több buza, a mely ceak annyi, mint a mennyi a bazafogyasztó népség természetszerű növekedésének as I98t-ik ávig megfelelne. Jelenleg a buzafogyaszto népség szükségletéhez mérien 31 ezer angol négyizög-mérlföld hiány van aa összes huzával bevetett terület terjedelmében, a mit ma még azért nem érzünk, mert az 1896-ik évvel végződő tis év búzatermése; több miut 6 százalékkal volt in. gyobb as előző huszonhat év terméeeine 1. átlagánál biatoeilékot nyújt azoaban srra nézve hogy a basa ára a kötél jövőbea emelkedétt fog* mutatni Ha az elmondottak mellett tekintetbe vemUk a mudka árának folytonos emelkedését, a talajok termékenységének csökkenései, ugy be kell látnunk, hogr a buza ára it folytonosan emelkedni tor, s csak olesó szállítási tarifákkal, as adók és vámok csökkentésével, a a talaj termőképességének mesterséges fokozásával lehet még egy ideig megakadályozni, hogy tnlságoe magura ae szökkenjen. Azt a katasztrófát tehát, a mely a bnzaki-ány miatt előre láthatólag be fog következni, csakis a talaj termöképeségs fokozásával tehet elodázni. A talaj termőképességét pedig igen jelentékenyen lehene még fokozni aa által, ha mindenik növénynek a neki leginkább megfelelő tápláló anyag mesterségesen vitetnék a talajba. Mielőtt azonban ezzel a themával behatóbban foglalkoznánk, lássak mindenek előtt as egyse orsságok \'átlag terméseit. Xagy Iápas Vfiágtírt: KWk flaete. A aaakát Martaall IW >» » legközelebbi 9o év alatt legalább 400, Henrik egyataal tanár, kitint tndóeank asarkeeati. Bgy \|000 heotárra! gzaporithstoá búzatermő területét Átlagtermés hectáronként Dánia Ango\'ország Belgium Németország Franeiaorsaág 32.34 96.66 91.74 18.08 16.99 hit. 1 Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 28. ukm (•. lap) 1^9 ápnlte M I In u Ausztria 14,19 . KíJ r %M £EZ ltí?; Ü piayton & Shuttleworth ^ eZSW ~i27oS : m V Jé^rep^ (ö Budapest W X Ifiként ezen kimutatásból látható, A nyugatra Kjgj \' iUlü • ** JÓ fekvő éllaswk termésátlaga háromazor-négyszerte nfö AST^^^ \' upL nagyol l) mint a keletre lek vöké Eieo nagyobb ^DSr * HfH^^H átlagtermeseket aligha eredményezi egyéb, mint 3\|B ^^^L . a talajnak jobb megmuakálása, rrősebb ét helye- XSnj IRé* . .A ( ffi..: irSj aebb 1rágváza»a. Pedig itt ki aem mulatott Km wBjlff^ ■ f? \'"\' " 9mR óriáai területek vannak Melyeknek átlagtermése •"IE ÍT^ ■ég sokkal rosszabb. William Crooces a fiiig i KS ^JHffi^^^H^^^^K itlagoa buza\'érméséi 11.52 hectoliterre teszij gRo jfi^ aat ax átlagos t ermest nem volna nehéz dotog \|öii 18 haetoliterre emelni, de kénégtelennek tartja, j^g fírlr 1 ^\'^ftHHWTr^^^BI^^^^^^^Bi yb hogy légen)nyel trágyázva ennél többet in eKgttüS iWKSff^""^^^KjVV^^JKÍiljEp lehetne éjni. álg** y^. Juj• Jffi £sen allittásánek megerő«itéeére példának mBIMWLi i<fTi<aai állítja a rodbametadti kísérleti teret, hol «jf\|$g locomobil és gőzcséplőgép-készlatek ^ff.iy %jm irányban évek bosszú eoroaatán keresztül véges1 dRG whhm )ap«ftv tiwwfwuii, intitini. SS3Ü- ü tek tanulmányokat. Trágyásás nélkül egy és JLJ «,aaartfrsfc. ugyanazon talajon tizenhárom évig egymásután sS fitlnhis IMII4 huzat termesztettek, a midőn as átlsgns termés fSm ^JRF- vf^n^^H^H ,,WlflfflölIvnll KJB hectáronként 10.68 bit. lett ki. A következő IH gPtjj ^W^ - .. J^ év alatt ugyanazon földeken isméi csak busAtiBríft Sjy^ Jft "íK V^plJHfl^HK termesztettek, de már bőven ellát ak nsokat TO M w iéSE&^^X^^W^^m^^ * ■átrium nítmt és ásványi trágyákkal, mire as gojj ijfflSBj^\' ^w^fcjfa^lIiQ^cy ír. jj áüsgtarméa 2410 hec\'olilerre, emelkedett, vagyis esnkaem 14 heetoiierrel fokozódott 32.46 chili f isinimii salétrom ssflkségelia\'ett a iermé>állai{niik lOOlPuB literrel való tokoiásárs. I Wm ** « ^ Bogy ezen arányok szerint a világ buzater-iHS ■■■ ..........J^ fc -JS^ mése hektáronkénti II. 50 hl. átlagtermésről 18 S® HSOfZ* htktoliterre leg^n emelhető, minden hectdrrsjJÍ ** mmhm* B J^^HB^B i^V körülbelül 2 mm. chtli^aiétrom szükségeltetnék f^j iih n nmfc^^^iaJ --B feji m ü=asü»iEEiaaiisaisEMESí iflfffljl lendő 1180 millió hectoliterre legyen emelhető, j^H 1ocom> un* éa cséplőgép^gyára, ívjf évente 190 miliő mm. nitrátra van asükneg, jVSSj ~ ^pU mert jelenleg körülbelül 65 millió hektár \'öld- jttojj \| " \'flg^f ben van buznvttéf. Knuek » mennyiségnek J^® « !h«—mm^mmmmmm^mmrnmm^^^mmm^mmmmmmmmm^ m persxe as egya< országok kősOtt nrányosan s^t^ IV « \|M. I itít i » l í h if>4 • S-Lrir,;:1;.;^ « » m pM tilts mi itta! 7 ^ aak, kevesebbnek odís, h hol már most is sokai kqB mmJKmmmau — f 9B hassnálask. Hol seregük most már azt as SE ( u ____. ífiK, anyagot, amely ily rattenetes tnennyiségá kötött Mlm mWH aitrogém tart.ima. f\|\| Fiuvnof Kávé Pörköiö Részvény Társaság (FoljrUtAn ZAvstksalk.) gjjj 1 ogy nsgvszsbásn telepet rrndtzott be FiadétWgv otl f«v in^Sl vllágkirfl szabadalmazott uj móds«er<, tiiflytHik i)iv»iHtM>\|ik mmi^n ffiW előnyeit, itt rövidesen frleorot.ak, t r»ék«»iieen NYILTTER. jffi \| ■mi ■ . f fel 9 ^ TuyLiiaipMf ^^üttlítí? 3 Hirdetmény, s \| kni^ rqffS^ —— r A perlaki föszolgabirói hivatal által i\| I ^^ ^^^KJ \| jpj Hmle^k Háudmr perlaki lakón részére SjJá! J nak mtnéen m» nTis^i >»si»fána, ~ kiállított erdööri eakflbtionyitvAny elve- SPfc 3 <1.yívfVS ..______ \| u MJIil 7 \' S-3 f sím alkalrésss Kw^l-fl »re>»»tiamm>»im. I Uh I 1 w KiíüB m • SK^I A mt^ul&ló kér,tik azt 15 nap alatt \| m pw^MP^n hrurmr.ruu uü • Perlaki blré.ál átadal. 1 ^ issa- ^ ^ ^ Perlak, 1899, április t-én. H\| \| \| ^^ ^^ jCSSBai mjrrtm^ Zala J6zsef \\ K»im0\|t\|idő m^. mlsaarlnt u Wéiatt előnyök maliatt \| ! Hyá* 1 pörkölt kávénk hónapokon át ta változatlanul frlas marad. \| vlB • Hfámtslan eW^raugu v#eyést. orv»»s és tudomsoyos teáin* ^ Jmmt Uptula\|donos es kiato \|« \| Uly véleménye ée Hsaaytata mefftf^slM állit áss nsM, metynek t Kii n N ÍH K I. V 1 fO I lillelesség^röl egy kőét •i«>\|n«>bm étiével \| .....- .. ......■mi-rtur- ■ ............. ■ n-i ig^ « hmnyőtAdést szereshet. I -i ^ p. " ifi i Vá<Uagy OessM hordó és a^kktlld - • , f.-e«w^d- g j W - 1 Jniy Jkalma/va lévén, kérjttk okvetl^ll eon.k flgyrlsmbr \| próbálják a j\\ \| liskláfoa folyton írlsa ptükölén - I Irl IMI l« HéI \| ÖNj Heyden-vanilliát H 2 w fcr,« . _ s » gy- TUztnságéH teljes azatatmsn^ •Mt« ««y«stA tsljrs Hhlwk^tmn n k)> S\'.\'iA «« awwm rs««r Utr»«Bi«MiM»K «)«ih..,m<iMt. I4tt\|»lm«ó SíhmI^uhii t SchWrtrZ At Taubnr, Nt>u I é,) ÍmSS^- a Klóin, Waiss k Sohmldt, Deut eh Lajos. Flioher Fereftfft, \| 1 boríték 6 táblácskát tartalmazva UJ Waohif Faraaaa, Tooh Zsigmond, Bnrfar Adolf. Schwartz oaak 10 krajosár. Sándor nraknál\'és Fletschaoker Józsefné rzéguél. ^eLSl í " m : Szabadad merünk: Bc.ga, Din, Franca, Hol- \|§ \| ni • \| • flIllillCI Al an(1, Ném6tí o^ágoraxágpokbaa rövid 4 évan át WALItn 63 UUMMt L-Ilöl fényesen bevált, felkaroltatott és tért hódltoH BUDAPEST, Alkotmány utcza 29. — ^ÖR Nyomatott B\'isohel \|Tülöp laptolajdonoanál Nagy •Kanizsán 1899. Nagy-Kanizaa, csütörtök Ausztria 14.19 , Magyarország 11.90 „ Olaszország 9.57 » Orossorszftrf "" 7.74 a Egjesfllt<Államok 1200 . Ifiként asen kimutatásból látható, á nyugatra fekvő í\'ilamok termésátlaga háromszor-négy szerte nagyol b, mint a keletre fekvőké. Ezen nagyobb átlagterméseket aligha eredményezi egyéb, mint a talajnak jobb megmunkálása, erősobb és helyesebb irágyázása. Pedig iU ki aem mutatott óriási területek vannak melyeknek átlagtermése még sokkal rosszabb. William Crooces a világ átlagos bazaierméséf 11.52 hectoliterre teszi \| hedáronkéat s abban a nézetben van, hogy ezt az átlagos termést nem volna nehéz dotog 18 hectoliterre emelni, de kétségtelennek tartja,, hogy légen)nyel trágyázva ennél tObbet is el; lehetne érni Ezen ellittásának megerő»itéeére példának\' állítja a rodbametadti kísérleti teret, hol es! irányban évek hossza sorozatán keresztül véges \| tek tanulmányokat. Trágyásás nélkül egy és, ugyanazon talzjon tizenhárom évig egymásután huzat termesztettek, a midőn az átlagos termés hectárooként 10.62 hit. tett ki. A követkeaő 131 év alatt ugyanazon földeken isméi csak búzát 1 termesztettek, de már bőven ellat<ák szokat nátrium nitmt és ázványi trágyákkal, mire az átlagtermés 1\'410 hec\'oliterre, emelkedett, vagyis osnkaem 14 hecUMierrel fokozódott 82.46 chili salétrom zzflkségelie\'ett a termé>állsgnsk 100! liftrrel való fokozásárs. Hogy ezen arányok ezeriat a világ búzatermése hektáronkénti II. 50 hl. átlagtermésről 18 haktoliterre legy>n emelhető, minden hectdrrs körülbelül 2 mm. chili«aiétrom szükségeltetnék évente s hogy a világ jalen egi 700 millió hecto-litert kitetö buutermeen aa 1931-ben esükeég-lendö 1180 millió hectoliterre legyen emelhető, évente 190 miliő mm. nitrátra van stükseg, mert jelenleg körülbelül 6) millió hektár földben van\' buzsvstéf. Knuek n mennyiségnek perexe as egye< országok kösOtt iirányosan kellene megoetlani, többnek kellene odajutni, a hol most semmit, vagy c«ak keveeahbet basznál • aak, ksvssebbneir oda, h hol már most is sokai hassnálnsk. Hol seregük most már ast as anyagot, amely ily rattenetes mennyiségi kötött nitrogént tartalmas. (Fstytatáss kAvstktsik.) layton & Shuttleworth ^ mnöjmteár («POAratk Q) BudapeSt áksl a irgjuunvoMhb árak mSM njlaSttátk t Locomobil és gőzcséplőffép-kéatlatak fáspámr-ttvMf". tsasf Mi^sa, ttwtni wni\|. iiititmi. ksasáfck-t«MMDrt\|teil. Siniáa Ltncotnt tHrr<^yárunk a világ legnagyobb locomrbil éa caéplőgép-gyára. I^egujahh időben alapitott Fiumoi Kávé Pürköld Részvény-Társaság egy nsgvezabása telepet rendeantt he Fiadéi no, bogv ott >s világbirő szabadalmazott uj móds«ert, tiielyttak ii«wi»tVM>l előnyeit, itt r«>tideeen fvtsorol.nk, «rték« »lteen . N\'YlL\'tTEK. Hirdetmény. A perlaki föszolgabirói hivatal által Halek Náiidur perlaki lakos részére kiállított erdőőri eakflbtzonyitvány elve szett. A megtaláló kéretik azt 15 nap alatt Perlik község birómtl Átadni. Perlak, 1899, április Zala József cSHS Kiemelendő még. miszerint ai Idézett előnyök maliatt pörkölt kávénk hónapokon át la változatlanul frlas marad. Htámtslan eleörengu vseyész. orvo* és tuduiosoyw t<kiti-lelv véleménye ée HzonylsU mscerősítt ilMiásttrn • mslynek lilielsseég^ről egy kőetií^iitóha ételével »lnss kss«sastat ^ rerggyőtődést szereshet. Védjegy (W/ps hordó és s«ákhaldmétiyeitikefi f«a 1 ViM • Jefy Mkalma\'Va lévéa, kérjttk okvetlealt aonak ttyyelstahr vételét Uskláron folyton friss pörkölés I Irl (Ml lirlél J fri Itrlg kiloKrammotiklot. t0tT TUgtneágért f^lj^^s szavato%sátr, F4»piia<é \\su) iíshI/iimiii Sohwara U Tantor, Mau a Klóin, We»Hz a Sohmldt, Deut eh Lajos, Ftioher Faranes. IQ. Flaohar Faranot, Toch Zsigmond, Bergar Adolf, Sohwarta Sándor araknál\'és Flatsohaokar Józsefné ^zégnél. Szabadalmas módszartlnk; Balga, Dán, Franotla, Roland, Némát, Svéd éa Norvégrországrokban rövid 4 évan át fényesen bevált, felkaroltatott és tért hóditoH. Laptulajdonns és kia< rkm^szon^fo próbálják a Heyden-v&EilÜ&t 1 boríték 5 tábláoskát tartalmazva oaak 10 krajosár. gapkalé eUsiss omaisee, flsisrksrssksééshfs ts érsfssetákss — Iiiykut raktár: WALTER és DUMMEL-nél BUDAPEST, Alkotmány utoza 29. Nyomatott Fisohel laptolajdonoanál Kagy-Kanizsán 1899, Huszonhatodik évfolyam. 29. szám. hlrkmtlMI : Viroakáa IplUt Viadal Flltp kkaj.-kirxktdMbu ■mkwitol irUkaui lakat »»p«i-kiat 4. 1. 4—1 irt kist. 4* lataaaadl a lap taallaai raaaart •aaarkoao aiaaaa klaltaaaj. IltikklTaHl s Varaakliépllat: FiicM Hi-\'i tlajv kanak adan. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁK hetenkint cétszer: vasárnap t csütörtökön. zLómrrisj aui Erin ím It kareaa f# trt — l» fM4tt 4 karait (I frt — k» üau4lm I fcaraaa (I Irt M ll NjlltUr pattaara II ki^aer. IIMihM, .alaaiat a kMath ikaa •aaatkatfk Fiaakai FSISp kla< l«« kadtaiba laakanallk. ■gyeei aa Itaalal aaak iaaiart IihI Hl beadok « MM 4n M knJMr Nagy-Kanizsa, 1899. FsMIs usrkssiM: lular lé«4s> Startéért! társ: B\'ini Vasárnap április 9. Április 11. Minden szabad népnek megyannak a maga nagy nemzeti Qnnepei, a melyeknek: teljes szivéből örvend s melyeken hevülve j lelkesül, mert alkalma nyílik kifejezést adni \| hazája iránt táplált benső érzelmei \| nek. Ilyen nemzeti ünnepnapokra szükség i van, mert valamiként a vallásnak, azonképpen a vallással egyenlő hazafiságnak isi tápot kell koronkint nyújtani, hogy annak megbecsülhetetlen tüze valahogy ki ne aludjék. Magyarország ezer esztendős történetében bőven kínálkoznak a szebbnél szebb napok, kimagasló események napjai, a melyek ugyancsak méltók volnának arra, hogy évfordulójukat szerte az országban — kunyhókban és palotákban egyaránt — honfiúi kegyelettel megüljük és mégis! nagymultu nemzetünk idáig csak Szent Istvánnak, a királyság megalapítójának napját, az ujabb korból pedig március hó 15-ikét, mint a sajtószabadsag diadalát tartotta meg nemzeti ünnepnapjai gyanánt. A mult esztendő óta azonban hozzájuk csatlakozott harmadiknak április ri-ike, a törvényileg szentesitett országos ünnep, a negyvennyolcas törvények megalkotásának emlékére szentelt nap. Nem tagadhatjuk, sőt emelt fővel kell elismernünk, hogy ennek az emlékünnepnek messze kiható fontos jelentősége van. Többek közt azért is, mert 1848-ban alkotott törvényeinknek e napon történt szentesítése tette jogossá a szabadságért és alkotmányért vívott késlbbi, de — fájdalom — hamar bekövetkezett küzdelmeinket is, amikor »elhulltanak l:gjobbjaink a hosszú harc alatt.* Több mint félszázada immár, hogy a magyar nemzet — a müveit nyugaton mindenfelé hóditó retormáramlatoknak engedve, — szinte újjászületett s mi büszkeséggel emlékezünk vissza arra a dicső korszakra, a mely nekünk hősöket szült s a mely korszak kivívta számunkra egész I Európa, sőt a távo » Amerika bámulatát, de egyszersmind hosszú időre megerősítette Magyarország nemzed jellegét és j biztosította állami önállóságát I Az ezemyolcszáznegyvennyolcadiki tör- vények, melyeket V. Ferdinánd császár és király uralkodása alkonyin szentesitett, valóban oly gyökeres átalakulást idéztek elő mindenfelé, hogy hazánk végre az uj idők szellemének megfelelőleg felvirágozhatott. Ekkof lőn, hogy az ügyek élére Batthyány elnökségével az első magyar felelős minissterium állott; további ekkor kapta a törvényhozás ia egyedül biztos [alapját! a népképviseleti rendszert, a ekkor történt, hogy kimondatott a kies Erdélynek és a kapcaolt részeknek visszacsatolása la anyaországhoz. El által a magyar haza területi épsége egyszerre helyreállt Magyarország annyi uiltoiia után egységessé lett Az uj törvényeknek köszönhetjük, hogy valahára megszűntek a nemesség kiváltságai és előjogai, miket amJu a többség rovására, tekintet nélkül kihasznált: a közös jogélvezet s a közös teherviselés elve pedig egyenlővé tette a nemest a nemnemessel, az urat a parasztul; Igy értük el aatio, hogy a nemzet minden irányban megerősödött, megizmosodott. Vilsigós időben s e válságok termé- TÁRCA. — Cwrtféa. — Kicsi gyerekkoromtól lógva mindaddig, mig ki nem kerültem az áldott szülői kéz ólalma alól, édes apám — a sok jó tanács mellett — tőként aat az okos életelvet iparkodott belémverni, (sok-szor bizony a somfabot igénybe veteléve), bogy I a takarékosság egyik legszebb tulajdonsága a (óid gyarló fiinak. Az apai (igyekezetet köszönettel vettem, de jó anyám lerontotta annak hatását, a mennyiben naponkint fényes rézkrajcárokat adogatott nekem, a melyekkel következetesen elnyársaltam lOzfaparipkmon a .fekete kutyához" cimzetl bollbe, hogy olt azokat egy marék cukorkával cseréljem be. Vasárnaponként aa akkor még forgalomban levff négy-krajcáros, az ugy nevezeit .suszter-tallér\' járt ki nekem s ez is rendesen tjasonló sorsra jutott. Kis gyerektói nem is lebel kívánni, hegy vsgyont gyűjtsön. * takarékosságról szóló uUói tanácsot csak későbben kezdtem igazában mérlegelni, mikor elszakadva a szólói háztól, egyetemi hallgatónak mentem fól Budapestre. Szegény emberek sarja ajjy°k\| nem volt tebál módomban egyetemi éveimet aranyévekké varázsolni, hanem küzdőt-tem, szűkölködtem és mikor kedvem szottyant egy kis mulalosásra, hát elővettem könyveimet és ... anultam. A mi kis pénz a kezeim közé kerüli, az lóimén\' a legszükségesebb kiadásokra. Egy szomorú nyári alkonyon vacsors helyeit — elmélkedésbe loglam, a mi megölte ason határozatomat, hogy igyekezni togok sovány segélypéazemból valamicskéi megtakarítani s az Igy nyert összeget majd esztendő végén lekUldöm sz öregnek. Meg-muiatom, hogy ember vagyok a talpamon, s nincs mitől félni a jövőmet illetőleg. Megélek én a jég hátán ia, akarom mondani a méregdrága lövároe-ban is — hihetetlenül csakély összeggel. Másnap IQstéat megkezdettem lakarákossági müvde\'eimet. Reggelimről mindenekelőtt nagylelkűen lemond\'am és korgó gyomorral töltöttem a délelőttöt a tanteremben. Harangszóra kisétáltam a Duna-partra s ott tizenkét krajcár ára ropogós cseresznyét vásároltam: az volt aa ebédem. Mondhatom, jól megmérték; nagy papírzacskóból mosolyogtok rám a piros, fénylő caeresanya-szemek. Ugy jóllaktam, hogy még I Nem tudtam hamarjában csodálkozásomnak\' kifejezést adni a fölött, hogy ez a gondolat előbb nem ötlött eszembe. Hiszen jobb tá láló szert keresve sem lehet lalálai a cseresznyénél, mert érzem magamról, hogy mozdulni ia alig tudok a jóllakottságtól. Ebez hasonló éle\'módot folytattam egy álló keas aa a tudat, hétig a jó kedvet kölcsönzött • hogy ime, ön mily takarékos tudok lenni. I A halódik napon aztán beütött a villám I K \| folytonos és nagy mértékben való gyümölcsöséi ; ugyanis ártalmamra szolgált, tudniillik nagy ée kins.i gvomortájdalmak fogtak ii. Agyba dőltem. Hoaasa< helegeskedéa után lefcál ama lólfede-i aésre kellett ébrednem, hogy takarék o>á\|oa \| nem annyira aa én javamra aaoigált, mini inkább I a — doktoréra. Egy-két napon kireeitül a vitáiért se mertem I volna a tükörbe nézni, mivel tótttte szégyellem ■agamat önmagam előtt. A tapaaalaltak után hozzáláttam as nhiwl takarékossághoz. A dunaparti koláa-sálrak helyett kisebbeaerü vendéglőben ettem ebed t, olcsót, keveset. Ilyen körülményék között moat már nem volt többé bajom a betegséggel, sőt vígan jártam dolgom után s örömmel vettem éasre, bogy kevéske pénzem alic-aUg fogy, szóval a lakai ékosság Igazi utján haladok. Egy kiesé lesoványodtam ugyan, de hát Illettem, Mn> olyan amber 41 a föld hátán, a ki a apjában Öl forintot la kőit gyomrára 1 mégis olyan, miat a héring. As első egyetemi évet szerencsésen itala ás-dőltem ée ugy anyagi, valamint szellemi eredménynyel megrakodva, hazafelé káas Illem. Nettó ötven forintot sikerűit es év alatt II lérenkint összekuporgatnom a es a — eaeriotem — lómét. Eai aa. 4a kir laMk-aifyu klUréUf asab. omlokzat-festék gyár KBONITEINEBKÁROLY Becs, III , Haupstrasse 120.az. (iáját káilkaa.) aa—ai aUtOalctve araa^mrkktl. mn n- Főherczegl éa hansagl uradalmak, es. és klr. katonai Intáiflaágik. vasutak Ipari-, bánya- éa gyért társulatok, építési vállalatok, éptté mesterek, ogjazintén gyári és Ingatlan tulajdonosok szállítója E kaaloksat-lMUkak. aaljak aiashea Moldkalák, aaáraa illapotbaa, paralaUen la 40 ktllablai) alaUkaa ktlóakiat 14 krtét MM4 ■áUlttataak kun CnUk ■rtrtiiataai-\|it illeti, aaaaaa u olajfestókkel. M-tl Nlatakártya. ■( yailataa kauaklatl staattás kWiaatra la\|yw le kkraaahi UMetlfc 1 Nagy-Kanizsa vasárnap Za la 29- szám. (t lap.) szeges következményekép jutottunk mi ezen fldvös intézményekhez s mondhatni: még válságosabb idők kivetkeztek utána közvetlenül, de mégis,—ámbár ennek már 51 éve; a ámbár sok mindennek meg kellett azóta változi 1, — elismerjük, hogy ezek a nagy alkotások, ezek a nagy horderejű vívmányok, a melyeknek emlékére április u-i ke van törvényesen kjjelölve, akkoriban uj életre keltették hányatott haz ánkat s annak jelen korig ia erős védbástyái. Jól mondotta boldog emlékezetű István főherceg, hogy Magyarország ezzel egy boldogabb korszak kOszöbét lépte át. Mi,; a méltatlan utódok ugy véljük, hogy már j közel vagyunk e megjósolt boldogabbkor-! szakhoz s a magyarok Istene tdja, hogy azt teljességgel el is érjük. Április ti. napján szívjunk magunkba egy kis lelkesedéit, növeljük hazaszeretetünket, hogy aztán annál kitartóbban munkálkodhassunk szép Magyarhon javára: a monarkikus érdekeknek megfelelő ki egyezés létrehozásában minden utógondolat és hatalmi aspiráció nélkül támogatni. Ezért ő a kormányt föltétlenül támogatni fogja a mi a kiegyezést illeti, éa ha azt látja, hogy a kormány a vallást védi és ápolja, akkor a szava-1 zatára is számithat. Az érdekes cikkből a következő szemelvényt közöljük: A kiegyezés biztosítását ős pedig nemcsak Nyilvánvaló, közismerelö úgyis - - —• 1 menete. Az én lisztéit 1899. április M g-én mely a legnagyobb horderöve bír, de még keld-leg méltányolva nínca, hogy az országgyűlési néppárt maga elfogadta a polgári bisasságonM meg sok egyebet. Nincs okom felvetni itten azon hibák egész sorát, mely az egyházpolitikai ellenzéket az elzüllésre vitte. A kontrsverzák, melyek tekintetben fenforogfak, a melyekben én ngystóf-ván lépésről-lépésre előre megmondtam az elmaradhatatlan következményeket, úgyis elegendőkép itmervék az összes mérvadó tényezők előtt. Annál kevésbé lehel szándékom olyanokat szellőztetni, a melyeket in cáméra carítali. óhajtok tartani. a dolgok nagy nébánv évre, hanem azon tul is, ugy, a mint azt , ...... D . _. ,, a monarkia konszolidációja a forgalom és a gaz- L ín,<«teJt barátom, lakomky István, a dasági érdekek biztonsága megköveteli, a siéll kőlUegretés. vi ában a kVetkező nagy hordod Kálmán által szerencsésen befejezett válság után °T\'latkozatot tette: „fin se n jogelv. nem " legelső, legfonlosabb legsürgősebb leladatunknak tekintem, a monarzia, de Magyarország letleltéte-lének is Az én felfogásom szerint a monarkia felbomlása nem jelentené Magyarország \'öiget-leoségét, hanem ellenkezőleg: csak függéséi tulba-talmas szomszédoktól, melyeknek kezében jálék Asbóth János: a néppártról. A „Sopron" cimü lap húsvéti számában Asbóth János képviselő érdekes módon fejti ki álláspontját az tg kormánynyal szemben. Kijelenti, hogy az egyházpolitikai ellenzék szervezésére indult mozgalom elposványosodott. Szemére veti a néppártnak az exkluzív felekezeti álláspontok merev kifelé fordítását s konstatálja, hogy a felelősség azokat illeti, kik a mozgalom vezetését illetéktelenül magukhoz ragadták.! Az egyházpolitikai revíziót ez idősze-j rint felvetni nem óhajtja, mert meg vanj róla győződve, hogy a revízió barátai ma sem volnának többségben s a kérdés felvetése ujabb egyházpolitikai harcot idézne csak fel. Azt pedig senki se kivánhatja, hogy a miniszterelnök a parlamentet ide vezesse. A kiegyezést jelöli meg Asbóth azon kérdés gyanánt, mely a közelobbi időszakban a politikát dominálni fogja s kifejezést ad azon megggyőződésének, hogy a konzervatív elemeknek kötelessége a kormány akcióját a magyar és gyok, sem nem akarok semmit egyházamnak jogaiból feladni", (a mf természetes és m igában éribe>ő, mert hiszen arra maga az egyháa leje sem érzi magát feljogosítva) politikai terménetl tekintetből mondja azonban tovább: ltJín, ha ma az egyházpolitikai törvények revíziójáról van labda, majd pedig kompenzácionális objektummá "ÍJ™ k!?!!éÍ x^kflS?bö\'DÍ: M,k lennénk először a felekezelnélküliségről szóló paragrafus, Földrajzi helyzetünknél, nemzetiségi viszonya-1 \'"ásodazor « P"14" felező jellege, luknál lógva, a monarkia felbomlása? mondhat- helyett akár a fakultaüv, akár a szükség-nám matematikai bizonyossággal, saját hazánk ** házaiBágot akarja bebozrn; végre a nemzeti, gazdasági, poliiikai romlása volna, ennek I»<VJ visszaadbatnók t«mét az atiami is csak felbomlására vezethetne; holott . j«ny«köi.yvreseiésl azoknak « kenetbe a dualisztikus monarkia nagyhatalmi állása, egyben kiknek kezébe eddi(^zad0ko\| kereaztül legalább i Magyarország nagyhalalmi állását, mert nemzeti u«\' Lh* "om jobban volt laleve. fczek azon politikai, gazdasági erdekeinek európai nagyhala-1 {JjJ 1Wlnnhségek, melyek az egyháspolitikat lommal való biztosításit jelenti. 1 ,ll,üt A kiegyezésnek súlyos válsága, legalább ná-\| Kijelenti ill a néppárt, hogy el\'ogadja a pótlunk, le van győzve. De maga a kiegyesés még 1 xrí házaeaágot, oem ugyan kötelező, de példanl távolról sincs minden eshetőség ellen biztosítva, lakuila iv tormájában; de ellog^dja egyben hallga-Ez a kérdés lógja tehát a politikai helyzetei a tag nemcsak a zsidók recepcióját, hanem a köze ebbi időszakban dominálni és; világosan je- keresztényeknek a zsidó vnlláwa át térését is, mert lestem azon meggyőződésemel, hogy a konzerva- j kiszen midőn bizonyára nem meggondolatlanul (iv elemek kötelessége a kormány akcióját a 1 » hebehurgyán, explicite é» taxatíve (elsorolja „három pontban" „azon differenciákat, melyek az egrhazpolitikát illetik", ezek nem soroltatnak lel, differenciáknak tehát többé nem lekin\'etnek. Az országgyaléai néppárt eten uj programmjával, a reviaió kérdése u parlamenti partok közt egyáltalán megszűnt vallási kérdésnek lenni, azímpliciter kell se-\|a politikát opportunitáa, belátás és időszerűség kérdése leli. Arra az árnyalatra, hogy a po\'gári házaaaág konstatálhatjuk a kormány padokról elhangzóit1 kőtelező, vagy ttkulia\'ivlegjren-e, lehet páriámén költségvetési beszédekből ia, nemoaak Szélinek ti ütközé-t alapilaai, m-ly nagy mérvQ kö\'ció és Apponyinak, hanem Tisza István grólnak és nös elkeseredésére és a harcnak hevében mé nevesetesen az uj kereskedelmi minissier urnák ivebbre ható ellentételre is vetethet. Hi-aon «a a nyilatkozataiból is, hogy az .uj kormányt éa az Wekerle-kabinel története. Erre aa árnyalatra uj kormányzatot nj szellem hatja át, mert uj azonban nem lehet többé nagy politikai korrupci-fejet nyertek és mivel ezzel a régi Deák-\| ót, állandó polilikti akciót, maradandó parlamenti pártnak legjobb hagyományai jutottak ve. pánalakitáat fölépitni, mihelyt a mélyebbre ható zetésre. ellentétek a pac flkáció kormányzati aelleme ál- Mihelyt pedig láljuk a jóakaratot, a fordulatot Ul megszüntetnek 4-t oly f miosságu éa horderejt a javulás fele, a gyógyulás kezdetéi, az volna a aktuális kérdések mini a kiegyezés és a gaada-kötelességünk, hogy háborítsuk és megakaszazuk, sági ah társadalompolitikai kórállapolok mellóa-avagy nem-e inkább az, hogy támogaaauk éa meg- j hetetlen orvoslása követelik a közreműködési, védjük V A válasz nem nehéz. I Sokkal fontoeabb annak Ielismerése, hogy a val- Egy másik megipö és váratlan mumentum\'.\'ás egyszer önmagában ia aaent dolognak tekin- magyar és a monarzikus érdekeknek megfelelő, kiegyezés biztosításában minden utógondo\'at, ki-alkuvás, siemelyes és politikai hatalmi aspiráció nélkül, teljes erővel és odaadáasal lámo> gatni. A 67-es elemek konczentrációját nem nehezíteni, hanem minden részről elő gileni. Továbbá konstatálhatni véilem és azóta ezt delMok pénz egy Ma szivarakstulyában hevert egy rakiuion. F.gy tízes bankó volt közte, meg két őt lorinlot, a többi harminc forint már liz-krajeárotokból állott. Tűnődtem: vájjon illik-e aiándékpénit ily külőnléleségben hazavinni?!... Bistmy nem ülik, — gondoltam magamban éa! ezépeu kezembe fogtam pénzes dobozomat, hogy elvigvem valami váltó-üzletbe. Hej I de micsoda nagy örömet okozott nekem annak a vadonat uj ötvenes paprbankónak a megtapinlhataaa, melyet a váltó-üzletben » terébe adtak az en apró pénzemért. Dehogy hel) eztem volna el a tárcámban, mikor en gyönyörködni kívántam benne. Az^ptcán azonban ezt nem tehettem ; tehát megelégedtem pasztán azzal is, hogy külső ziebembe csúsztattam es ott babráltam \| vele. Kidre elképzeltem magamban szülőim örömét, mikor majd átadom nekik a Ctvenest, mint takarékosságom gyümölcséi. Jól sejtettem. Apám s anyám nagyon megörültek ez én ajándékomnak, de azt hiszem, hogy mégis nagyobb örömet találtak abban, hogy én oly takarékos voltatn távollétem aluli. Estefelé átjött hozzánk a tisztelendő ui Hát anyám sietett rögtön az almáriumhoz, hogy a nagy pémtl onnan elővegye ^eldicsekedjék szülötte fiával. — Szép, tzép! — mondotta a tisztelendő ur, — de egyszerre csak kivette anyám kezéből a bankót a a lámpafényhez emelé. — Ez hamia. Nem ér egy labalkál ae, sióit kevés várlatra. Nyomban ledUllem ijedtemben a székről, a melyen ültem. Anyám pedig almi kezded. ...Tehát iámét ne n magamnak gyűjtöttem a nélkülözött garasokai, csupán csak egy csalót gazdagítottam velük. Ez a kudarc lökéleteaen elvette kedvemel a további takarékoaságlól. Az ördög vinné el az olyan takarekoakodásl, mikor másnak lakarékoa-kodik az ember \\ Kiadtam ezek után a jelsiót: »Nem lakaré-. koakodom többet!. Vagyia magyarán mondva: nem spórolunk. Nem is raktam többé élére a garast, hanem amint jött, mindjárt útnak is eresztettem. Pedig később már inkább módomban állt volna a spórolás, mert — Istennek hála! — bővebb jövedelmi forráshoz jutottam végre, de nem tettem félre egy lyukas krajcárt se. A multakból lenn-maradt példák boszsntottak. j Egyszer — séta közben kiballagtam a városligeti mutatványos bódék területére, hogy egy kis I komédián felviduljak. I Szükségtelen részleteznem a városliget eme 1 részét az olvasó elölt, hisz mindenki tudjaj ttogy ott lucatazámra kínálkozik a járókelőknek mindenféle bohóság, cirkusz, szlnhát, csinnadratta-bum, sörház, atb. Sorsom egy népcirkuszhoa vezetett, melyben eaekély busz krajcár belepiidij melleit a legkülönfélébb látnivalók vannak. Ezt megnézem — gondoltam— ugy is régen volt, hogy utoljára ládám Már-már 01 álltain a pénztár elölt, hogy jegyemai annak rendje és módja szerint megváltsam, mialatt tekintetem a nyitóit oldala cirkusz kerületére, egy félkörben ! húzódó kerítésre esett, mely mögőil óriási tömeg csoportosult as ingysnea néző közönség. Rög\' ön viaazaléptem a pénztártól éa közéje vegyültem Természetest Minek fizetnék éa mo<t busz \| krajcárt hiába, mikor kivülröl ugyanazt látom — I ingyen. Igen megörültem annak, hogy busz krajcárt megtakaríthatok. De örömem caakhamar siralommá változott, amennyiben a komédia után elképedve vettem észre, "hogy arany órám lánccal együtt hiányaik. Valami gasember kiemelte zsebemből. Ez volt a harmadik eset, hogy a takarékot jág áldozatának nevezhettem ma;amat. Megtogad\'am, hogy soha többé ebben az életben nem fogok takarékoskodni, sőt inkább tékozlok. Önöknek ia ezt ajánlom... N»gyKanizsa vasárnap tendő, de a leglényegesebb álladalmi és lárstdal mi\'erdekekben is ápolandó és megvédendő, mivel ez becsesebb gyümölcsöket érlel, mint a minő a lakulativ polgári házasság En tehát a kormányt teltétlenül és mindenben támogatni lógóm, a mi a kiegyezést illeti, Támogatni fogom minden akciójában, mely a nép gazdasági megvédésére, a szegényeknek és megszorultaknak mindennemű kiaknázása ellen irányul és ugyanul togom ezekben mondani és tenni, a mit mondtam éa tettem eddig. £s hogy ha az uj kormánynak uj szellemében látni fogom annak tudatát hogy a vallást védeni-és ápolni kell, akkor ebben, is saámithat szavamra és szavazatomra jöjjenek a támadások akárhonnan. Zala 29. szám (• lap.) 1899 ápríli 9 en Országgyűlés. A képviselőház a husvéli Apr. 5. s/.ünidük után ma Jelenti továbbá, hogy két év alatt kerek száz-\' ezer magyar hold azölöt telepitettek. A borhamisítóiról sióira, kijelenti, hogy i Sild öini fogja a borhamisítókat könyörtelenül. A gábonauziora eltén föl fog lépni esetleg törvényhozási intézkedéssel. Az állategészségügy államosításáról szintén törvény-javaslattal szándékozik a ház elé jönni. Fontoa törvényjavaslat lesz sz öntözésről szóló is! Örömmel köz i, hogy a pénzügyminiszter eihztározta, hogy mindazokat a kincstári javakat, melyek még birtokában vannak, átadja ; a szólónak, hogy szooiális kérdések megoldásában eszköze legyen. A telepeket is átadja neki a Ipénzügyminiszter. Számo\'3 egyéb reformot is fog I létesíteni és ezek érdekében kéri a Ház támogatását. A miniszter beszédét követő, percekig lartó tartotta első ülését, melyben a földmivelésligyi tárca költségvetését tárgyalták ; fölszólaltak Fspp Elek és Benyovszky Sándor gróf a szélsőbalról* ét őaurr Antal a kormánypártról. Papp Elek a kisbirtokosok támogatását htngo/.tatta, Benyovsky gróf felszólította Képviselőtársait, hogy a okszerű gyümö\'cstermelés érdekében agitáljanak kerületükben, Baaer Antal pedig a mezőgazdasági munkások helyzetét fesielté, törvényi követelve rokkant mezőgazdasági munkások biitosítása érdekében, Ma jelent meg a Háaban először Ugrón Gábor ét elfoglalta régi helyét a szélsőbal harmadik padjának szögletén. Minden oldalról számot képviseld ment hozzá és szívesen üdvözölték. Horánszky Nándor a /oiszin-pikkülói üdülés után szintén ma jelent meg először. Az ülés végén Kálmán Károly interpellált asén, mert nagy csütörtökön a magyar királyi szinbázskban előadás volt. Apr. tt-áa. A mai ülés a merteimi bizottság jelentésével kezdődött, melyét Sehmidi (Jynla előadó ismertetett. Kiadták Molnár Károlyt és Bartha Miklóst párbaj miatt, Okoliaányi Lászlót rágalmazás mist két esetben. Mócty Antal mentelmi jogát nem j zajos ovációk után még Bartka Ödön, Síiták Imre és Marjai Péter szólaltak lel s ezek titán az elnök a vitát bezárta. Április. 7. A Ház ma befejezte a földmirelétügyi tárca tárgyalását Ezmán a kSioHatdiHgyi tárca költségvetésének tárgyalisára került a tor. Eddigi szokásához híven, Wlauics Gyeit vsllás ét köz-oktatástlgyi miniszter ma is s vita kezdete előtt izólslt fel, hogy nagyszabású beszédével az eszmék nemes küzdelmének irányát kijelölje. Wltttict Gyúlt beszéd? tárcájának minden ágát, minden részletét felölelte. A kép, a melyei tevékenységéről téayek felsorolása által rajzolt, megnyugtató. Meglátjuk t képből, hogy a mi nitzter tevékenysége ét goadotkodáss, miat a levegő, egyformán otzlik meg a magyar közoktatásügy egész mezején; bogy nem kerüli,ei a li-gyelmét semmi, hogy mindenütt ott vtn, t hol segíteni, a megtevőt fejleszteni, a rosszat megjavítani kell. De akármit tervez ét koa\'emplál, a közoktatásügy bármely ágát ügyekszik is (({jletzteoi ét átreformálni: tekintetet, mint mozdulatlan, tisztnfényü sarkcsillagra, a kaltura erőtea ki- függesztene föl a Ház, bár a bizottság azt java-,. . ..__„..,.. .. -, . solta. Olay Lsjost kiadták, Sima Ferencet folyton szonbaa nem adták ki becsületsértés mist!, ha-\' \' ^^ ,... . , . . .. zés reformjáról, tkár tankönyvek kéaziltetétéről, nem egy kihágásért igen. Két esetben pedig I . , / \' . .. \' ,, ™ e- V f , . , ,, , . . . . . akár as\'egyetemi oktatás megvá toztatásáró Sima Ferenc bejelentette, hogy mentelmi jogán1. „, ; . . . , , . , ... .. ,, . ,. beszél, mindenben nemien tartalmat keretét sérelem esett, de t bizottság nem volt ezen t (mzeti irán tinsu rál véleményen. Végül pedig sem IVeiii Berthold, \| JJJJ®^ sem Bireklhold Artúr gróf mentelmi ügyét nem lüggesztették tői. . . . . . A mentelmi ügyei elintézése után a Házi"/* érde"ek«\' ,iert,hel mi«4"k nemM,e áttért a füldmivsléti tárca költségének tárgyalására. I Látir György volt sz első szónok, ki a tételt A nemzeti iráay tzolgálatáb in állva, Wlaisics Gyula maradaadó alkotátokhoz kötheti nevét ét elfogadta, Major Ferenc azonban politikai okokból nem járult a tételhez; Litt Gyula Darányi Ignác földmivelétűgyi miniszter irányában bizalommal viseltetik ás ezért elfogadta a tételt. Ot percnyi ssüuet után Darányi miniszter tartotta meg a Hát minden oldalán zajos tetszéssel fogadott beszédét. A mi a fölvetett kérdéseket illeti, kijelentette, bogy a jégbiztosítás kérdését csak szövetkezeti ulou lehet megoldsni. Nagy figyelemmel és rokonszeuvvel viseltetik az Aliöld áa különösen Sseged iránt. Ismeri a ssegedi körtöltés vissoayait, mert folyik eunek ügyében a tárgyalás a miniasteriumban, tekaikai szempontból készen van a munkálat A mi a falvidéket s különösen a rutén kérdési illeti, a miniszter iparkodik mindent megtenni a rutének sorss érdekében. A mezei munkás kérdésben jelenti, hogy a nap a munkaadók ét mnakások kőzt való visionyt szabályozó törvényt megszívlelte, mert máifü millió munkái kimtti ai igaiolványt. Törvény javazlatot óbajt benyújtani a löldmunkásokra, később as erdei mnn&ásokrt nézvt. A cselédbiztotitáat it be sktrja hozni. — Fővárosi levél. Bndaput, 1890. áprilit hó 7. Április a kelendáríumcsináló mesterembereket az egyszer alaposan cserben hagyta. A szeszélyes bohócból kifogástalsn gentlemén le\'t, ki méllóság-teljesen sétálgat a széket-főváros ulain. Mióta megjelent, Budapest képe egész megváltozott. Suhogó selyem toalettektől és pepits nadrágoktól tarkák aa utcák." Előtűntek az ibolyák nemcsak a női kalapokon, hanem azokban a kis kosarakban is, melyeket perkálruhás, apró leánykák szorongatnak kezükben. — Ibolyát vegyenek I £ Oh, Istenem, ki ae venne tőlük. Oly bájot virág sz ibolya és nekik — kenyerei ád. Április mint gentleman rukkolt be, de éo nem hiszek neki. Kitudja, mit rejt szellőt köpönyegje alatt ? A .Combierce" kávéházban szürcsöltem feketémet t véletlenül ktzembe akadt a „Wiener Ezt • rablatt". Egy kit tpró hirdetés tűnt szemembe. Tollkésemmel kihasítottam s íme itt magyarra fordítva reprodukálom : Fogadén I Ssái forint hfadást ajánlok fel arra, kogjr aa idei ivbea, áprilit víféa mindenfelé ugj árvtssk ét Mkésaakaáéaak latsaik. Fogadásokat elfogad : Som-bn Zalai, Feldbtch, ÜMánaark. Kétség kivűl érdekes fogadás ez, csak arra vagyok kíváncsi, mit szól mindezekbet Faib, a kinek Szommer ar, ugy lát-zik, konkurreosévé szegődött. Meghajlok mindkettőjük tudománya előtt, de jobb szeretném, bs Sommer ur fogadását elvesz, tené és fizetne, mint a kőlaa. A tavalyi jégverést még most sem heverte ki az ország, hadd arasson az idén vígabban a magyar gazda. Mi fővárosi bennszű\'Öttek ugy is tirva—vi-gadásra vagyunk kárhoztatva... Megkérdeztem minap egyik kollégámat : — Mi nagyobb a lomnici csúcsnál ? — Ez ni I — feleli azomorusn éa kihúzott a zsebéből egy vendéglői számlát. Sok férj megmosolyogja ezt a találó btsonlt-tot ét bizonyára az jut eszébe, hogy van zsebében nsgyobb dolog is, —• a divatáruéi számláb- Mert ha a falra nem ia lehet borsót hányni, :a nők mégit értik: mint kell a térjek nyakába I borsos számlát vetni. A mi szép asszonyaink nagyon szeretnek 01-lötkődni és a divattal lépést tsrtsm s az oly aó, ki divatlapot nem járat, oly ritka már, mint olyan ember, a ki képea levelezőlapok gyűjtésével nem log\'alkozik. Et az uj sport oly rohamot hódítást tett, hogy elmoaditátára már szsklapok is kelet-keitek. Nos, én uivesen cserélek ilyen kártyákat bát* kivel, a ki ezen legújabb sportnak hódot. Hadd legyek én is a képes levelezőlap gyüjlők első eleven szaklapja. Rim Lajos VUl. Jittsf-Wrst 36. . , HÍREK. — Ernő llhéreeg, háziezredünk, a cs. és kir. 48-ik gyalogezred tulajdonosa, temetésén az ezred tisztikara küldöttségileg képviselteti magát Ezen küldöttségben Nagy-Kanizsáról Marzső Tibor főhadnagy cs. és kir. kamarás vesz részt. — Hlaevetft A király Papp L4li tapolcai jirésbirótági albirót a tapolcai jérásbiró sághoz járásbiróvá nevezte ki. — RUtgyiét, Anti Jakab magánhivatalnok Igáiban el\|gyeste Brád Tivadar dr. nigykani-zsai ügyvéd nővérét Jeti a kitatszonyt. — AprIIla 11. A helybeli Ur. hdkiuiy tanintézeteiben, ápril. 11-et mint az 1848-ik év tOrvénytk megaltolásának évfordulóját, hazaáaa űunepélylyel ülik meg, melyre aa igazgatóság a nagyérdemű közönséget tisztelettel mtghivja. As elemi ét polg. itkola ünnepélye délelőtt 8, a féltő kertskeddmi itkoláé 10 órakor tartatik. Az április 1 Mki ünnepről kereskedői körökben tt a felfogás kering, bogy aa munkaszünetit! van egybekötve. Et a teüogés aaonban ttaww alappal nm bír, mivel sem a 1 örvény hozat, sem a törvény megalkotói előtt aam lebeghetett aa a cél, hogy as emlékezetes évforduló megünneplése a keret kde mi forgalomnak korlátozásával s a kereskedővilág megkárotitátával járjon. — Bertakay Kártlr aughatt lsasét kidöltr a légi gárda tgyik derék bajnoka 1 Boronkay Károly ki a tanítás rögös msaajén munkás életének otaknem utolsó peresig eraye-detlenül buzgólkodott, ki a helybeli izr. taaia-tésetakaél 41 évig mint tanító, ■tkkődéabea volt, hosszabb betegtskedés otáa a hó ó-áa jóbb létre tzsuderült Zala 29. szám (4. lap) kaszárnys másodig emeletérdi, anélkül azonbao hogy meglelte volna a keresett balalt. Solyosan megsérülve beszálli ották a katonai kó házba. Nagy-Kanizsa, vasárnap Vantegy időpont, melyben a bevégzett emberi álet mintegy tyra lezajlik előttünk. Amaz óra az, midőo elbnnyt társunk földi maradványa mellett állónk, midőn egyik meghitt barátunk gyászos elhánytál bánátiéit szívvel megsiratják, kkor az egéez élet a mags mivoltában újra lefolyik előttünk annak megemlékezésében, melyet vizsgálódó lelkúuk u elhányt meglátott pályája fölött teremi magának. Es bsbár s néptanítónak zajtalan. neooben, egysaerüségbeo lefolyt életpályája lem változatosságokba!, sem érdekes mozzanatokban gazdag nem lehet, jnég eem tartjuk fölös* legeeoek elhalálozott barátnők életrajzát nagyobb vonásokban vásolni és emlékének néhány elismerő szót izeatelni. Boronkatj Károly a harminc; i évek elején Sárbogárdou született. Gyermek évelt az akkori iéöbeo a zsidóknál dívott tanrendszerhez kénest kizárólag héber tantárgyak tauul fával töltötte; tizenöt évei korában Nyitrára került, n d az ottani rabbi által fDnlartott tslmnd iskolában fölvételt nyert, es ott egy időig a tálmud mér-hetlen tengerében búvárkodott. ,\\em sokára azonbao fölébredt beane s tudat, bogy ily meddő tanalmány folytatásával sem magának sem a társadalomnak hasznára nem válhattk, lemondott lefaát a ,,baehurslg"-rói ci a vele született akaraterővel a reá nézve eztern tudományok tauuláiához fogott él i fölierdült fiatal ember a német éa magyar abe-nél kezdve mindén aehéziég dacára két év alatt annyi müvelnégri tett szert, bogy előkelő házakban nyngodt lélekkkel nevelői állást elfoglalhatott, jól tadváo, hogy hivatásának minden irányban meg fog telelni. 1850 szeptember havában n n. ksnizizi izr. iikolábin nyert alkalmazáit ét Udvöi mükö délét 1897-ben történt nyugdíjaztatásáig lolytatta Aldra legyea emléke annak, ki hivstsslt hiven és lelkiismereteset! betöltötte, és ki több nem. üdéken át a gyermekek fogékouy sziveibe a müvetség ée erkölcsiség magvát hintette. Az izr. hitközség elliljárósága Boronkay Károly elhunyta alkalmából csütörtökön ülést tartod, melyben elhatározta, bogy tt boldogult tanlertiu emiekét es érdemet iegy/(\'könyvi eg megörökíti, a halót ai sajátjának tekinti: a teme- lílJftW\'L^\', LK^t^ttíl Ites Otet elnöke, Salamon József kir. tanfelügyelő reezveuratot tutez ; tea ületileg ^^ ,, kUltutej bil0(tg4g elnöke ö réezi veez éa a lamnléteiekre a gyá\'.lobogöt kitűzi. A cialád a közeikező gyássjelemést adia ki: 199. ápriJi* hó 9 ér tud szabadulni rossz hajlamaitól. Budapestea, Fehérváron, Bogláron, Ngy •Kanitán, Hőgyésteo Mohácson, Eszéken és Pécsett követelt el mar — Jefys«válasatá«. Bak nözség kftrjegy-1 ily módon csalásokat. Nóvák meg nagvon fiatal söjévé április hó 4-én Kumpsr Mártont választót- alig múlott 17 éves, de már dicső múlttal kr-tákmeg. Az uj körjegyzőnek, ki ezen állási eddig kedhetik. Valódi neve: Ntumrik. ideiglenesen töltötte be, a pénzügyminiszter a — Térvénykatiiaágl távkeiiáll A za aegerszegi\|pénzügyigazgalóiág ulján a közadók budapesti m. kir. posta és távírda Igazgatóság beszedése körüli tevékenységeéri elismerését nyíl- ; közhírré (eszi, hogy a közhasználati lörvényhatit vánitotla. tigi távbeszélő hálózol 1899. évi március hó 31-én — A measdékbely. Egy izegény elag-ja kőzlorgalomnak átadatott, termésselesen nem a gott 71 éves ács, névleg Meilingtr György, több[ salamegyei, hanem a csongrád-rármtgyei tavbe-mint harminc év elö\'t eljött Morvaországból szélőröl lévén itt szó, mert a mienk meg vajúdik hozzánk* hogy ke/e munkájával biztosiiga a Hisszük a.onban, hogy nemsokára ez is meg - zö-tnegélbelezt. Mig ereje birts a munkát meg ti lelik, mihezazoaban szükséges,bogy aa érdekeltélt izegényeaea, becsületben, n.\'m esvén seaki ség ne részesítse ezenfonlos ügyel olyaa mostoha terhére. De jöttek az öreg és szomorú napok; a elbánásban, mint azlvárosuek képviselő lestdleie remegő kéz már nem bírta sz ácsmesterség ae- egyik közgyűlésiben már részesítette. héz szerssámait. A kórház egyideig ciik mene- _ Allaiana.aa ladsll dolog, bogy a dékei nynjtotfc h szegény irggasfy&nuak, onnét k0uvéof6< biotíjmik G^bufOMbb gvogy kikerülve Vtrbottc József Teleky utcai istállója uere u , k(tün,-f kenÖ0J; majy Zoltán Béla volt pihenő helye. Csütörtökön rezgel felpillauiott U07ftri sz4\|\|jló gy6gyszertáráhsd Bada pesten a roskstsg, anékülözéseklfil megtört aggastyán üvegenként 1 frtért kapható. E páratlan szer, sz istálló gerendázatára. Eszébe jntott, bogy mint Ma,ntalkn elismerő- es köszönő lev^l hisz a gerends az, mrlyhez mesteriegénél fogva jga<0i\|H. , \|egmakac«bb c<uzia és kHz fényes az éleiben leginkább vonzódott, a gerenda volt bajokat pár mpi ha-snálat után biztosan meg-az, mely neki a nyugodt megélhetést biztosította, rróiviija. Egy utolió munkát akart még ott végezni, mi; - .__. „, .. ..__, .____. .. t ■ ..„, 6 ,\' i — Fekete Klzlk Veszedelmes ragadozó nek az örök nyugi mat biztosítsa. egy létrát I . 7,Ti • , ■ v.. , D . . ;. * r. i. ?\',„,,. madarakká kezdenek vám a mt lekele Rigóink: a S. ssras1 x^.t5k\'S8 as >ríriwst volt. - A szegényügyi bizottságnak ezzel Ho « szegénynyel már nem lesz dolgs. ö már megt.- ut n botoudos km Mtvét a lál a menedékhelyét. viszjk, rMadják magukks. s ks^ndoe éiel i - * • : maiba. Sztnle különös szerencsének kell tartanunk, — Iparea tanulók veraemye. Nem a hogy Nagy Kanizsán mo-t ilyen vizzedelmei Ki-nagykanizsai, hanem a pécsi iparos tanulók ver j gék, fiatat cigányprímások ne a röpködnek; mert senyéről van szó. Ott -. ugy látszik - egészen j bisony-Mzony még a miazépjeink valamelyikének másként fogják föl az illetékes tényezők azt a \| szívót is megszállana az a bűbáj, ami - Rigó kötelességei, mely a fejlődő iparos nentaedék j Jancsi históriája óta — ugy latszik - már a leve-szellemi és erkölcsi érdekei szempontjából reá-1 góbii röpköd. A fekete Rigók s<inte ezzel s jok háramlik A pécsi iparos tanulók versenyző tudattal keresik már izzó szemeikkel a muzsikát munka-kiállitáss húsvét két nspján vo t. Ugyanab I hallgató közönség közölt a Chimay hercegkor osztották ki a dijakat is. A díjkiosztásnál j nőket. £» hogy találnak ia, példa bizonyítja. A jelenvoltak : Majoros ty Imre polgármezter, Zdray Chimay hercegné barnabőrfl megszöktetnének Károiy dr. iparkamarai titkár, Kindl Józet az ipariskolai bizottság elnöke, Schmtleztr az Ipar bizottság teljesittele a díjkiosztást. Ilyen szép érdeklődés mellett történik az iparos tanulók munka verne-a c«aiao a zozeiaezogvaazjeieniesi auia si: D, M4i„„i, „„. ,„ . .. ■ Ozv Boronkzy KárolSé Ul. Büeh.er Wj ^^Sl-F " " agy aajat vaiammt gyermekei ea a rokonság \| ^ immár utánzója ia akadt Nyári tiyulának hívjak éa Mohács városában eigányprimáa. Egyik éjaaa-kán a város egyik egyik legezebb lányát megszöktette. Már régen szerették egymást a fiatalok, a a prímás annak rendje-módja szerint mag is kérte a lány kesét. A család semmiképen sem akart beleegyezni a különben elegáns megjelenő-a a barna kérőt a rokonié* I iskola \'nitólM,ale,e a leglelkesebb buzgalom- j sü prímással va ó házasaágba, névében fajdalomtól\'megtört ..ívvel tudatimal Mm. bií;la ,MK0,T "Wfclelutamotta Moat «tán ugy tett Nyári (iyula, felejthetlen, forrón izeretett férje, le,gyöngédebb i \'ne8nyerzi. a h.v-tott ^^""f hogy ^alább min, „ ö rI\|6 kollégája. Kapta magéi, éa ««g-.tT. « n.Uat.. unttfiNKiV ifIii"iv fni«A\|megjeienéökkel, érdeklödesökkeli iparkodnának\|szöktette a lányt. Az eset óriást lehűtést keleti atya éa nagyatya BOKONKaY KÁROLY folyó ^ sa Tt " .. • j -ij.txi .ha.™. hóVán i5 órakor, áldasdns életeitek és fárad-, mbició"4lm" ^ \\™náa °tdalró\' me"öaö" hatatlan Lunkámlgának 66 ik, boldog há.aa.á- \'Pf^ \'T^I t ta V \' u M gának él-ik és ulhói pályjának 46-ik évében, kUo" mttttká^iállltáal az illetékea batórtgok a az as ilysn regé- Mohács városában, amely nincs nyea kalandokhoz hozzászokva. — Aa atámaataktál valé éváa 4a m azok Irámtl felvlMgaaltá, különösen táp-•aereknál, amelyektől legdrágább tulajdonunk bouzu U\'nvedéi után történt gyáizo. elhunytát!1 iParoM« ali« míU,l\'4k Tal,mire\' A drága halott buli tetemei foljó hó 7-én pén- — Flalal eaélkAnaae. Egészen flsial szél- teken délután 4 Arakor lógnak a gyászbázból hámosl logo\'lt el a pécsi rendőrség. A még csak ! az egesasée fügu, mind\'Bkinek sürgős köteles. (Király-utca) a hflybeii izraelita sírkertben örök 111 éves, nagyreményű iparlovagnak, sorsa annyi-1 aége. Még emlékeahetttak, hogy évek sora előtt nyugalomra tétetni. Áldás é« béke lengjen drágáiban érdekli talán a nagykanizsai közönséget is, i minő nagy eredménnyel lón a Kalbremer-féle porai felett! Ilona féri, Piebeisz Qasztávué. mivel — amint maga töredelmesen bevallotta — \|Kneipp-malátakávé bavesetve és aa egesssegtaa Ameiie téri, Blazaejovszky Károlyné. Franeziska leanyai. Boroukay Qyözönénűl behlenger Teré. menye, v Pleheiiz Guiztáv m. kir. honvédörnagy-Blazsejovszky Károly m. kir, posta, és távírda, felügyelő, több jeles rendnek lovagja atb. vejei. Aladár, Kornél, Gyözö, Elemér fiai. Pleheisz Nagy-Kanizsán is szerepeli. Hogy itt kiket csa- legelaőrangu aaaktekintélyei sltal üdvö.ölve. poit be — arról halgát a krónika ; de most ol vasva az ö szerepléséről, maguk a becsapottak bizonyára emlékezni lógnak a fiatal szélhámosra. Elfogatásiról a >Pécsi Napló, ezeket írja: Már több izben mege mlékeztünk arról a szél Azon körülmény, hogy ezen gyártmány egy sajátságos találmány és előállítási mód állal a babkávé illatát kapjal kitűnő módon alkalmassá leazi azt a babkávával valé keverésre, amelynek kedveli jóize ezáltal linómul és fokozódik. No Károly, Boronkay Zoltán, Boronkay Károly, I hámos fiatal emberről, ki mindenütt más-más I ée megjelenlek a hamiatlaaok ia azonnal, és még Boroukay Andor; Boronkiy Ida unokái. jónevű lakéreskedö fiának adta ki magát és igy ma Is ssakadatlanul kísérleteznek, hogy hasonló A nagyérdemű tanférfiu temetése, mélió volt I több kereskedőtől előleg (éjében pénzt caa t ki. csomagoláaban vady megjelöléssel leggyakrabban életéhez. Impozáns azámban jelentek meg sz1 Igy Roheim Ferenc mohácsi, Deut.ch Józsel uj. I a.onban nyitollan kimért áruban egy«erüen elhunyt tiszielíi éa egykori tanitványai. A lögym. bukovnai, Schreiber Dezső és Eisner Dóci éa ki pörkölt árpát vagy égetett malátát a köaóniea-nasiúui és s községi polgári iskola növendé- vűlök még sok más pécsi fakereekedőtől csalt \| "«k .maláta kávé* alatt lölerőr.akoljaaak, Ep kei kivételével a városunkban levő összea tania- ki pénzt. M Pécsett rájöttek turpisságára éa a I ««ért a legsürgősebben óvunk esen valódi gyári teieiek tanulói kivonultak tanítóik vezetés : alatt. Vadember szállóban meg is lepték, hanem ügye- j mány minden csekély énékü utánzatától amily A gyáztbázuál dr. ^mann Ede főrabbi mé.la ta uen kisiklott a rendőrség kezéből. A Halai ember, ■ canpán a már általánoaan iamert fehér eredeti az elhunyt érdemeit éa lájó szívvel mondott búcsút a biikötfég neveben a.on férfiú mk, kt a tanügynek 46 éven ál buzgó apostola volt. A airnal Bun Samu igazgató mondott utolsó Isten hozzádot a jól megtett inunka után örök pihenőre tért pályatársnsk. — Hirtelen halál. Jtt* Sándor kassai illetőségű egy év óta Nagy-Kanizsán lakó 42 éaea a háziszolga segítségével a létrán lesietett a lolyo sóról a szálló udvarába, hogy elk t rűlje a kelepcét, gyalog elment Villányba, innen Vukovárra igyekezett vonalon. De itt is égett lába alalt a talaj, hamarosan szöknie kelleti VuVovárról gyalog jött Villányig. Itt utolsó pénzén jegyet váltott Dombóvárig, hol folytatni akarta megkezdett csa- lásait. De tervii duiiába dőllek, mert a pécsi álló-mázoló pénteken reggel a Magyar-utcában ölette-1 máson elfogta a rendőrség. Nóvák Henrik (mert lenül összerogyott. A szombaton megejtett bonco-1 erősen annak vallja magát a fiatal csaló) a vasúti lásná a h alál okául stiv- és tűdöszélhüdést kons- állomás éttermében megvacsorált s amikor újból tatállnsk I föl akart szállni á vonatra, letartóztatták. Kétségbeg ________lf____f _,________________________ — Éíetnnt kaka. ZadrwK János közlegény 1 esetten vallotta be, bogy ö az, akit a rendőrség I stb. mérték ezerint jótállás tneííett "készíttetnek^ a cs. és kir. 48>ik gyalogesredben szombaton reg I keres. Siránkozva mondta, hogy ő nagyon sze- — a legkényesebb éa legmagasabb igényeket ia ■el öngyilkossági szándékkal levetette magát atrencséllen i hogy ezerszer akart már, de nem!kielégíti. csomagokban a „Kneipp plébános védjegygyei és a „Kathreiner" névvel adható el. tebát a.t aohasem szabad és le^et „nyitottan" kimérni — Keleti J. klraevea budapesti oriho-aediaip inüintéast-iulajdonos IV. Koronaherceg-utca 17. asám alatti üzlethelyiségét megnagyobbította ée oly fényesen, mintaszerűen rendeste be, hogy -a. egész monarchiában az első helyei foglalja el. Elsőrangú orvosi tekintélyek ia elismerik, hogy Keleti orthopaediai műinté.eie, — hol os. és kir. szab. sérvkötök, műlábak, mükezek, járó- és nyujtókészülékek, egyenes tarlók, Wtanap 29. Biim. (». lap.; 1891 április M \| én — HHtiaénf. Nagy-Kanizsa r. t. várót rendőrkapitányt hivatnia rétiéről ezennel kft«-hirré tétetik, hogy folyó hó 4«éi a vaipilya udvarhoz vezető atvoualon egy eztht karkötő elveszett. Felkéretik s becsületes megtaláló, hogy a félnek teendő kézbesítés végett a rendör-kapitáoyi hivatali)ál adja hol a tulajdonos állal illő jutalomban részesül. — Folyó hó Mn a helyben megtartott heti vásár slkaltaáyal n vásártérről egy drb. egy éves, serlés eltévedt. Felkéretik a, vüségeiért qlitélni még sem tudunk, mert at látjuk, hogy másik loáoyáqak csak it ,/énjm" pártit szánt — egy hadnagyot Az após csak kőasivű ember, de nem jellemtelen. A „kincstári asszony" udvarlója, nemcsak jellemes férliu, hanem az önfeláldozásig önzetlen, á nélkülözések közi élő kincstári asszony pedig mintaképe a női e-rényeknek, ki tür ás szenved térje oldalán, de könyörtelenül ott hagyja akkor, midőn lérie — i, fehér fgörü góbo I hitvesi hűségében, pői becsületében kételkedik. A ajpciületea találó liért aggódó nyugalmazott százados, a megeatf\|sOli vagy ki arról felvilágosítást ad^ tudna, lejven jspai szeretet, a főbannagyné nővére az egyszerű jelentési s rendőrkapiiányUhivstalnál. Nagy-Ka- ség és a jó lélek maga éi annyi jó embert, élén uizsán 1899 évi április hó 6-án. Deák Péter s. k. a jellemszilárd, s nagy problémának megoldásával readőrlőkapitápy. \| tanulmányszerüleg foglalkozó főhadoagygya1, — ki nem akarja elfogadni felesége vélt kedvesétől B pénzt: —- tőnkre lesz :t — tradíció. A lönkre Csütőytököq; 4 # Urdfj Dumas vilaghira vígjátéka. _ IVnlek\' n : zóoa-eiőadás, A ssfikött kaloos Szombaton: »A boszorkányvár• operette \|p íaeo keMae klrt^k\'.le\|ltillakk kaia, áekáa; ée kariénak vléékea, akár eféukea, akár tanyákra Maizlia, eaetle® pareellásta la elaáá elsayti feltételek mellett. Veaal aaéadékeaák nlveake^le-ark elmeiket VeMkerger A. V. hlreleléal lNái\|\|ába BeáafMt IV. Váel-atea I. kttl ,Keaelapllás" Jelije eleit. AnyakiSnyvi hírek. Mult hét halottjai. Lécáat áaii, rk. 5 kéaapoe, eapet. leéaye. Herc.\| BmibM Alj. drelf Ferenciei rk. M lm v. Sím Panasz rk. 40 ivee elpiei a(M. Saói Biailli caatw, kalva nkUUtt la gyereake. Frie Jalláoaa, rk. 17 ivee gaiilaaiofiy Uak Ttrtaia tav. Hallar Iatváaal rk 70 ha aa(áaat. KarpeUe Mária tav. Dakkaa Slnoaaé lar. 71 évee, Kkldl Ait»l rk. 71 lm, ayif. vaeaU tr. laka Mária Itrj. Molnár Jéeeelei rk. 57 ivee, eatlieeat. Csokijii Teriala férj. Haddal fareaoeai rk. 51 «vm •ipaaiaca aale. Bortakai károly ltr. W irta, »7H taaltó, Frlod.iitál laat, ltr, 1 lióaapoe kenekedS laáajri. Kallarica Rotál la rk. 4 ivee, káaaMler lokiya. Dor»alit» Sándor rk; 5 hóoipoi, Aldaüvee It. MalUatar Oyörtí rk, 71 Ina ice (íeiyllkoi akaaalát általi Jatt Sándor rk 49 ivei, aáeolé (nelhttdia ta oteáel (iá tfj elteaelett knlooa mif lilvetaloeea bejeloutve alaa) tett főhadnagy megappelli ja a dolgot a — közvéleményhez. Ezen Ítélőszék pedig a tradíciót ítéli el. Aa előadás igen gördülékeny volt. A főszerep (Udvardy lOhad nagy) Szabó Ferencz kesében volt, ki ez alkalommal tényéten igazolta az elaö fellépésekor hozott dicsérő bírálatunkat. A cilra nyomorúság egy igaz mártírját láttuk benne, kinek eszméit, -zenvédéseit egyeránt magáévá lelte a közönség. Méltó partnere volt Tuboly K lemen -lin (löhadnagyné). Sok bentötéggel adta a gond-— bánátiéit kincstári ssszonyt; mélyen be halóivá szerepébe remek alskilást nyújtóit. Halma) Imre (Marjay földbirtokot) kitűnő volt. Nemcsak szavaiból, melynek őszinteségéhez kétely nem > téri, ha em minden egyes arcvonásából azon j határozott meggyőződésre julottunk, hogy Marjay mindsn hiúságtól és önzéstől menten, nem kere-\| sett már földi élvezeteket, hsnem tényleg egye-! dűli vágya, egyedüli életcélja csak sz volt, bogy boldognak, megelégedettnek tudja azt, a kit \| s/erelett és feledni nem tud. A dráma egyik legkedvesebb alakja a főbadnagyné hua, a szerény Klára, ki nem akar esi.lógni, hanem boldogítani Ezen kedves alak kilünő ssemélyesilőre talált Köv) Kornéliában a szintársuis! fiatal naivájában, ki ason ritka, kiváló tulajdonnal Is bir, hogy Urmisulutn beszél. Küvy Kornélia ezen első nagyobb szerepében igen szép sikert ért el. Kifogásunk ezen estén\'egyedül Nagy (lyuk ellen \| lehetett, ki as öreg Udvardy nyug. honvéd szá> . \' zados helyeit iakább egy nyugalomba vonult Sserdán -A ktíctuztony operetle volt a nnO-1 kopott borbélyt ábrázolt, kinek még parókája soron. A címszerepet Halmayni Emma adta igen ^került. _. As öreg Udvardy egykoron ma-hstásosan. Énekével, Üléses öltözékeivel egysrám ja tlé\|ve a cifra nyomorúságot, átérzi Ha jelét adta művészi érzékének. Mellette legnagyobb helTxetének súlyát, gyermeki naivitással édes hálást ért el temperamentum* játékával Lka) ü hMa ^ MeD rtM\|„ , dr4nu wik i«ggT«. Sárika (Teréz) de Sártítyntk (Piérre) szintén n,örübbi leghsUtsotabb rétze, mely azonban es kijutott a tapebél, melylyel a szépszámú közönség Mle DeB1 voU w k^ben. - TUztoy (a löhad-a sikerűit előadást honorálta, mihez hoszájárult ng„ aílisa) kielésilett IUstoy Houietle báró- és Séd,y Mirassol csend- A sBrün ,el\|uiDgl6 l<psbó\| u ,líö JuU\|] Színészet. kának (cseled Udvardyéknál) széli, ki sok tempe- örkapitáay szerepében. Nag) Gyula Kanl\'ó logs- Eyjulisaát, a társulat legfiatalabb énekesnőjét f.®1"^ ^ ÍLfIenkél- nagyobb szerepben láthatni™ Mariole cselédleányt üdwriT k» Há^wk bá or^ggáljgen adts. Kezdő színésznőknél meglepő ügyességgel \'ö«er®plökel öbbszörűsen a forgolódott a színpadon; egy kiaíé félénken ügyit, \'t™Pák a"0110 de elég bístosan, üdén énekelt, jól megérdemelvén dl,lípnf,,á1\' j^jt^^ „ a közönség biztató Upsalt. - Nemhagy hatjuk . . Pfekín. ^ " említés nélkül P. Nag) Lindát (Pigeonne logsdótné) >\'L kerü" >Á CtM" Smt« igeti gyönyörű tem, ki igea h-«navehető tagja a társulatnak, i DeP«,n®u»«- Csütörtökön adták nálunk először Thury Zol- A ,.x,"ha til?lin me« e"\',^T tán nagy feltűnést keltő színmüvét lrá Katoníl"-tt.\' ?,on. ^jjjjjji tTl if^ Jn TMF * Mi nsfhisszük, hogy ezen súlyos artalmu dráma WLkt^ i^ ^\'í V\'-\'iTá * akkor la ewtnény iiámbn\'ment volna, ha a 1-***** ^V.n\' £ íü" frí J5! szerző nem szon cifra nyomorutágnsk tzomoru ??,n4b»n & An , n,k ^ képét csetelte volna msrtens vonásokkal, s mi-1 \'f.> ^V^uT ,^ "£a családos katonatisztek legtöbbje ét. Thury I ö^á^jS SÜ^liS sötét, tsjnálkozást keltő szinbsn lesti a lé aranyos katonát, kinek aránytalanul nagyobb bet rakunk vállaira, mint s mennyi neki csillogni, ragyogni és representálni semmivel. Thuryl e dtrab megírásánál nem ve Tanügyi irodalom. El6ÜMt4at határi dő-mfkoes»bMtá« Van azerencaém ti-aieleitW tudatai, bogy tekinlettel tzon kedvező fogadtatásra, mellyel munkám a lanűgyi körétben részesült ée a loly-toq érkező megraodeiéeakre, ve amint hogy alkalmat nyújtsak arra, miszerint mindazok, kik sajtó alatt levő munkámat magrendelni óhajtják, lehető legjutáqfoeabb áron juthassanak hozzá: - több oldal ró érkezett lelkéréaaek enged< e, flbatárostam, bogy „Toniták (tmMmlk) jfi is kitelmégei" cimü könyvem 3-ík teljesen átdolgozott kiadására, mely a leanélló törvéeyak, szabályrendeletek, rendeletek, utasítások, elvi jelentőségű határosatok ée döntvények alapján asarveaen összeállítva.., kési könyvül lúg ssolgálai as elemi, polgári, teW népiskolai tini lók áe tanítónők, kisdedóvók, képeidéi növendékek, iskolaszékek, állami iskolai gondnoljtágok, községi e\|l)\|jáyósngok, egyházi és városi batóaágok, lantelügyeiök alb. számára, et elöAtsiési, illetőleg megrendelési időt a kővetkező módon boasiabbiisest meg: 1. Mindazoknak, a kik folyó évi április 15-ig 9 irt előfizetési árat hozzám beklldaaek. bérmeniesen fogom könyvemet megküldeni, 2. Kívánatra póstái utánvétel mellett is kai-dók, ha as ea iiánii megrendelés f. éti április 15\'ig hozzám beérkezik. Aa ily a<áavétellel azáltitoii példány ára eainlén I irt lesz, de a porto a megrendelőt fogja terhelni. 3. A könyv magjaié, ése után is kapható nálam 2 Irt 60 krajcárén. Bo ti ára jávai magasabb lear. Qa a könyv árának egysaene valé kiadása valakire nézve lerhea lenne, kivételesen beleegyezem, bo.-y a tenii módois^k aellai a péns-öeezegek 2 réssletben fizatleeeeoek be. At előfizetési pénzeket éa stegreqdaláeekel hozzám fNsgyiEoyedra) kérem cimaani. Qyüjtőknek 6 példány után egy ingyen példánynyal szolgálok. Végül tisztelettel tudatos^ hogy a sajté il«ti levőnek kiegésaitő réesét képezik e a i. taaiio urak és bkoiwaékekrenéavenelkülSzlMte laeekask bizonyultak sz iskolai admiaistrsliéra veaalkoao következő munkáim: 1. .Népokt iktsügyi kősségi kötigsigaláo. K munka 2-ik kiadásban nem rég jeleel meg. A taul\'ók 2 frt kedvetaény-ár ée HU kr porié fejében tőleni (Nagy-Euyed«n) beaaereehetik. A könyv ára kivétele-en kél réealeiben i< tör leasthető. 2. „NépokUtásügyi teendők batárld»-jt«y-téke." E munka szintén a fennálló Ukványek, szsbélyrendslelek, körrendeletek ttb. alapján naptárazerüleg mintegy emlékezteid gyanánt sorolja elő a tanítóknak ttb. időponthoz (termi-nnshoe) kötött össtes ádminialrátionális teendőit a Igy egyöntetű pontos sljárie siempoatjából ut-baigatitással szolgál. Ara 1 Irt portómentesen. Kapható nálam Nagy-finyeden. E kél innukából le a megrendelést gyűjiök-aek minden 6—6 példány alán 1—1 ingyen példánynyal szolgálok. A ki mind s három munkámat egyszerre nves "í™ \' —iÜl—4\\-——"/ " .......—rendeli meg, annak atokat 6 írtért portőaeate ter- p!d« felülmúlták miiidazt, mit e s-anwbea edi- M„ küldöm meg. Ha padig valaki eyea .őseget l megbír, dl«?\'é, l4"a\'k- l0kbf ^ dlc^rrttel „„ttm Ma umdékotaék kiadni, k ivéteteee. kell _ Mölhalunl és elumeréawi napról (öreg csikós). \| bJIw„eiB, hosy as illető aa B lorialot eset- zelle tton szándék, hogy a katonákat pelengérre állítsa, hanem ellenkezőleg: sz 0 érdekűket kívánta azzal szolgálni, hogy leplezetlenül elénk láije a valót, melyet ismsr, de lehetőleg eltitkol\' mindenki. Hogy tényleg ezen uándek vezette Thuryl, igazolva látjuk- abból, hogy az egész \| dcámábaa mint egyetlenegy jellegtelen fiak; Vasárnap még a cseléd is becsületes.jóravaló iz\'émé\'y. A drá-1 ma már ezen szokallan felépítése folytán is esemény számbs megy a szinmü-irodalom terén. Találkozunk ugyan a darabban egy gazdag apóssal, ki Hétlön; zavarban levő főhadnagy vejét nem akarja kisegíteni. Ez az após a darabnak egyetlen alakja, Kedden: ki nem birja Vokonizenvűnket, kit azonban kötzi- Szombaton este s .Cigánybáró, operette végre )eg j fonntial öt egymáe alán kSv.lkeaő alkalmat nyújtott a közönségnek, bogy Rédt), hónapban lörleessse. (Barinkay) kitűnő tenorista énekeben gyönyör- kitűnő tenorista ködhessék. Az előadásra visszatérünk Heti műsor: d. ü. 4 órakor gyermekelöadás lélbely-árakkal: Boriek) Dani, a rtpútö cnsmadiá, este: Az édes. Bokor József néptzinműve itt először, zóna-előadás: A» Srtg IWüy énekes bohónt. A végrehajtó bohózatos vígjáték elössör. Szerdán: A kirily/ogii, operette. Negy.Eayed, (299. márins 20áa. Dr. Szabó Mihály áleé-Pebir váratcre Ur. laafcll(jellH Közgazdaság. itt van miadiárt a világító gőegyáitáa mel-lékterméke as smmon\'nm ttalfát Esek a gyárak azonban együttvéve is osak 400 ezer toaail termelnek, amely meanyiaag csak eeekélyaái a szükséglethez aértea; e világ bazaterméaéeek Nagy-Ksnisss vasárnap Zala 29. stám • lap.) 18H április hé H tetemes növelésére határtalan mennyiségű niiro- js innen van, hogy as istálló trágyában foglalt hogyan lehet aai értékesebb* tenni. Keen kéna ginre van szükség, a csekély mennyiségit kőszén 100 kg. légeny essk olyan hatást lejt ki, mint a letet is tekinUtbe véva, legkéaftMr M év geniv* ammoniaknak tehát nincs jelentősége. Nagy re- j salétromban foglalt 45 kg. légeny. Ha aa előirt! ea a salétrom forrás teljesen ki fog apádat sty _ \|. jMjmj ■ normsiu mennyinégü iitáilótrágyát hordjak i< arányú fogyasztás e«etén azonban, asint a atiafl ki a szántóföldre : (600 mm. heciáronként 3 megkívántatnék, hogy a tilág baislerasléas a évre:) mégsem juttatunk oly nagy mennyiségű 190 év malva szükséges fokra —alkod je«, agt, légenyt a talajba mint a mennyi kellene a leg- néhány ív-, 4—6 év al<iit is ktmsfétns Mi nsgyobb termésátlagok elérésére. Jgen nagy fog lőrtcnni azoaban akkor, ha aa aa állapm mennyiségű istállótrágyái azonban bol alkalmaz- j bekövetkesik e a tőid tertnőenye a satétrombiánj nak as orazágbsn ? bizonyára a\'ig egynehány miatt ceökkeani kezd, Vájjon unokáink ében fof-belterjasebb uradalomban, htálló trágyában külön-1 nak pusztulni T ben félannyi légeny sem termeltetik, ssint ámen- j Néhány év előtt konstatálták Angoloranég termésátlagok kőszénbányáinak kóseledA kisserWéeét. A világ kötött nitrogénjének kimeréfoae eaaét sokkal foa\'oeahb éa nagyobb horderejű dolog, minthogy gedni, hogy eSáital fedeztessék s légenysziikség ja buaafogyaaatóira aemesek azéhenbalá* veeae-let. Hálrii volna még n söldrágyáaá", a mellyelj delaé1, hanem közvetve aaaa népeknek in inoe-egyes vidékeken nevezetesen olyanokon, a me- gél jelenti, a kik, ela«eonyabb rendi gabona lyek a< e célra leg»lkalaa»abb hüvelyeteket i felekkel táplálko«nak. jól megtermik, sokat leket lendíteni a bajon, A jő\'őe tekistethen kétségiiv\|l oe» Wstaté de es az eljárás is általában véve e«ak arra sséffi* fellehető, hogy a laboratóriumokban a«g való. hogy vele a tcrmMtlagök fenntarthatók! fog találtatni a mod arra nésve, ssiléat lábat arra, hogy u \| egyszerűen \'s jutányosán kenj érpótló anyajuhai előállítani, avagy miként lehel a levegő siehad —. (ilyen alakban hasiaálhatatlao — nitrogénjét megkötni, aa Áld hanyatló termöarejának foka-sására fordítani. A légköri nitrogénnek kötittW való átalakítása tehát ama nagy íelledettéaek közé tartozik, melyet a chemlkuaok találékonyságának még eeak ezután kall ssagoldnnt, mart a szabad nitrogén megköt-*** életkérdés amürelt emberiség haladásában. Máa fetfsdsaéask kényei ugyancssk heciáronként országos átlagban 1K.Í0 mtlnknek, lényttiésünknek vagy egyébként. váltak kg. salétromot; Néaatoraágnak termésátlaga javunkra, könnyebbé teszik aa életet, mamegtiik --\'■■ , vagyongyűjtést, időnkint agéneeégaahsUtasállh meg-, de aa emberiség uralmát a földtekén csak a szabad nitrogén lekötésével lehet megbowttb-bitani. 8 alapos reményt)nk van Mit, legyenek, de nem egyssersminl termésátlag segélyével lóknztas\'sék es állítási Németország n hol a leginkább el van terjedve, mégi« gyasilása az utóbbi 10 év alatt 1,8 termáz-áról 4.6 millió méiermássárs is. Bis»nyi(ja\| ■tóldtrégyáaáa salétrom lo- ] millió mé emelkedett, I Buonyitják a ehilisalétrom termékenyítő hatáséi j azon országok, a melyek legnagyobb termé-átla-1 gokat érik el. Igy pl. Angolországnak terméeál-! laga basából heciáronként 96.66 hl. s eihasznvj \\ ■tavakét kötöttünk Hellriegel és Wilfrot felfede-sésénez is. Ok fedezték lat a;yaais a hüvelyesek és pillangós virágnak gyökérzelén levő légeay-gyiijtő gamókat, melyekben oogyxsáaa. bscieriunok tenyésznek s ezeknek sz a sajátságuk, bogy aI légkörbeni nitrogént kölótté shkiiják át Asl hittik, bogy most már elegendő less lóherét I ^iL^^^\'tM^VtL ""^"\'Uíre {ssánUifoldjeinknek felényi Mtaláezántms a gpb^aTbevemi. Iga.\| J^J u volnB> A \|ln\|6, Vlr4futk ■ fe^M léf.n)f WI termesatésének sem lehel akkora leHSIetet áten» növények váltakozó vetéséről a tu\'aj teroöké- peesége leotsrtbstó, de ki vau aárvs annak a; lehetősége, bogy a talaj teruiöképeaige e/en aa I uto<i fokozható legyen egyrészt, mert s légeny- j gyűjtő lóhere nem köt le annyi légenyt, mint a mennyit a huz i elogyaazt, másrészt ii ert a lóheréi is ssegaujs a löld, de mert a lóherének kiterjedtebb mérvbeoi termess\'ése csak s busa lesmseetés rovására történnék. Nagy aeouyl-ségü kötött nitrogén megy vesiendőbe as emberi ürülékben. Ki van sasait va, hogy Aogol-orsságbso az emberi ürülékben 16 millió fonl ster ing értékű köiőtt nitrogéa folyik a leuger vizébe. Megmondatta Liebig egy lel százsddul eseló\'t >hogy semmi sem tngjs biaonyosabbsa tönkretenni Angoloisságot, mint a termékenyítő trágya gyér volta, a mi as eleiem meggyérülését jeleati>. Lehelet en, hogy s terméssel isteni tórvéayeinek ily iünös megsértése örökké meg-lorlailánul maradjon s aa idő el fog jönni és pedig Angolorsságbsn hamarabb saint bármely ■ás oiiságbsn, bogy Angolorsaág egész arany-vae- és sséngssdaságávsl nem log tudni ezredréss annyi táplálékot ősssevásárolni, mint a mennyit saásadok folyásún meggondolatlanul eldobott ■agától. S sz aa idő Aagoiországra nézve\'vesze-delmeasn közeleg. Hogy aa emberi ürülékben ■sgkötőtt légeny kiteriediebben nem nyer eláal maisai ss onnsn i> van, hogv es anyag feldolgozására kellő formát ez ideig nem sikerült (eltalálni s a jtvőben is sok oehésseggel kell ■egklzdeni míg erre nézve elfogadható eljárás fog lelledeztemi. As egyetlss esskős, meiy oly bőven áll rendelkeaeeünkre, hogy segélyével sz sgées tilág bustöldjeii hosssu időkön ksres«l!l telemcssn megjavíthatjuk, a ckilletlélrom. A ebillbeli nitrát löldekről sz\' állítják, hogy kimerithsllenek. Es n salétrom Chili esaaki részeinek síkságain terméé állapotban talslható. Ezeken az erőtlen, száras vidékeken e légköri oitrogénnek, milllaid-nyi apró organisausok utján való lsköté»e, saáalálhaUtlan éveken át toll folyamalbaa, mtg végre aaayi gyűlt Oe<se, hosy Chile nitrát inidjeí korunkban asgy kereskedelmi foatosnágra tsttek sssrt, s mig nagyobb jOvOt igének. Kivitele egyre atvekasik s jslealsg ■iotegy egy ■IlUó kttstáz eser tonnára rut. Otl a bol a gasdasági viszonyok belterjeseknek, a bol s legnagyobb átlagterméseket sratják, hassnálják Isi est a kitűnő aütrágyil legkiterjedtebben. Ha egves orsságok nsgyobb átlagtermését nea tnlsjionithstink In kizárólag a nagyobb mennyiségben ellogyasslott ebilísslétroMak, ds el kell Ismernünk, bogy a nagyobb mennyiségben {elhasznált salétrom elbatározó befolyással vaa as Illetü orsságok bámulatosan nagy átlag-isrstées rs Ha sun áilsgiermések kösül a ko sspeset vesszük ki, Németországéi, s elképseljttk hogjf a ml termésátlagunk Is Isleme\'ktdhetik 18 aeetolüerre, a miudehhes nsm szükséges! egyéb, aisthogy a léidnek megadjuk asl a táp ! anyagot, illetve mennyiséget isullótrágys, ssu-petrfonfat és ohUlsalétrom alakjában, amennyit sasa 18 hl. basa ki voa belőle, ekkor vsloban súlyos váddal terbe\'tetjük ön-önasgunkat hugv ezt mindeddig meg nsm tsttük, mert orsságunk valóban vsak akkor less gaadag, ha átlag buzs-Isnaéseivel oda eotakosik Némsiorsság mellé. Lefoglalható terülsteiak iaakr nincsenek, ishát okvetlenül termésátlagaink (okolására kell tő-nksdattok. 18.08 hl. s ehassnal ltíit\'2 kg. nléiromot bectá ronként. fil\'enben Msgysrorsaág — nrsségoa átlagbsn herláronként csak 0.8H kg salétromot-hassnál el, leraésátlaga pedig cak 1190 hl. Ha majd nálunk ia a ealétroanasanálat országos átlagban heeláronkéni 111,92 kgra emelkedik, bitoayára termésátlagunk sem igen log Németországé mögött marsdni Nsgyon természetes azonban, liogv a salétrom csak észszerüeu alkalmazva (elejtheti ki bámulatos hatását. A többi tápláló anyagnak ie elegendő mennyiaégben Leli jelen lenni a talajban a hogy jelen van-e vsgy nincs, sst minden egyes esetben kísérletekkel kell megállapítani, j boloaa parcellákon. Esek knsül egy trágyásatlaa sarad, agy csuk ssuperfoeafátot — egy o«ak kainitot — egy kaiuitot és azuperfoealátot, as utolsó pedig kainitot, ssuperfn-gtatol és ebilisa élroaot kap így lehet amtán biztosan megtudni as ered-niéuyl H aat, hogy .melyik trágyázás! mód nynjtjn a legnagyobb jövedelmet. Árra ie salyt keli fektetni, hogy a salétromnak — mely csakia kikelés után tavaessaal alkalmazandó - ne agéas mennyisege asórasaék ki sgys\'erre, hanem két-károm sgysulő részletben, két bárom beit időközökben. Keller német gaada igen ponton kísérleteket hajtott végre ernstholeni birtokán a Itntebb jelzi U méuon, melynek igen érdekes eredménye tolt. Ebből a kísérletből poapáean világlik aa ki, bogy az Ulelő Islgjbsn aem káli, sem (esafor, sam légsny nea volt elegendő mennyiségben s ennek követkestében legnagyobb hssaaot én pedig óriási haamot 843 márkát adott as a psr-eells, mely aindhárom táplsló anyagitól elegendő mennyiségei kapott, A ktoérlsi aabbal történt s s sab ára 10 márkába a asalma ára 8.40 már-\| kába ssáalttaloii mtisrass^ánként As 6-ik per-cella snbvetéae olyan buja volt, bogy eeak a rendkívüli kedvesé Időjárás mlatl nea dőlt meg. Normális idő\|árás mellett ilyen óriási termést ■egdőlée miatt elérni asm ishstne. Kiviláglik léhát ss elmondottakból, hogy as ásványi trágyák mellett sgyedül a salétrom ss, as\'ynek segélyével a világ búzatermelése lepe«i (okosható a kenyere l logyussió emberiség »sa-porodástval. As s jtérdés aár most, hogy ebből a sálét-romból csákugyan van-e annyi, a mennyi csak évtizedekre is elegendő volna a világ busater-mésének oly mérvbeni lokosáaárs, a mely aérvbsn a kenyérevö emberiség szaporodik, Alig hibstő — bár némelvek állítják — hogy es a saélrom forrás kiaerltnetetlen legyen. Óvatos belyi tekintélyek beszélése szerint a Chilei salétrom, u>(g sbban fs esetben ie, ha (ogyautása nem fokozódnék 90 - 30 év alatt teliésen kllogyna. Van otl asonban nsgyobb mennyiségű, kevésbé értékes anyag is, melyet moat nem használnak fel, probléma megoldás* nea tehetetlen, sőt már is a megvalósulás stádiumába lépett. Sir Willútm Crookos már be la ontana a londoni Roval Sooiety egyik estóH. hogy a légkbri nsabad nitrogéa elégathatA 8 hag\| ea \'géaa levegő aeg aea gyu\'ad, onnan vm, hagy tt ssabad nitrogén msggyojtasára sokkal asgyubá hőfok salkségee, mint a miaöi ssaga aa égést folyamat klfejk Caak egy arée inéakaaté árasa sarkai kö»8tt gyulád mag s ág erfa áraimal a evegö aikdabeo aaléti sssusaav és ealálroaanv keletkeatá. Terméeselssea es sság asak egy laéo-ratoriami kísérlet, a melv mellett mindjárt aa a kérdés merült fol, hogy nonnsn vo\'oa vekaté aa a retienetee eMeisági viUaseáraas, a aelytyei évente 19 millió tonna nitrátot lehstae a íevtgé-hői levá\'aastaai, mart körülbelül ennyi tagaawe volna asükaég, bogy segélyevei as egáaa iőld kerekségén a legnsgyobb termisáilsgokat lehaa sen elérni. Némi e flaetee ssámilát srrét gyéste aeg a klaérleteaőket, bogv ea wéaybaa aiaas ■ilol tariaui. Maga a Niagara ilaanén ssulgatuina a szükséges eleotromos energiái, mit padig auélkQl, hogy hatalma folyama jefoaHhaoyea szenvedne. Unokáink feladata fosa aaoabaa est a problémát megoldani. Most egyelőre ayagtaaeon seeg baaalakel aa a tadat, hogy a túltermelésnek immár vége vaa \| 0 forintos busaárakat többé aem fogtuk látni; a jelenlegi basaérsk pedig egásun alkalmasak srra, hogy termésállagaink fokozása céljából befektetésüket eazkSsO ksastak, íztnlólttl^eloket ssuperlonsfáltal én salétrommal megjsvltsakt tttkinleltel a (Old febérbőro népesígének évenként több miai 6 millió lélekkel veié szaporodására, arról is bisonyneak lebellak, bogy a világ termésátlagainak auooeestva való eaeléee sam 1 idéahet el a többé tuilermelésl As Igul jav n jövőbe* csák 6 löld birtok j \|Bvo-delmező azonban a jövőben la eeak as unetben lees, ha a folyton emelkedő aaakahérekm a \| a garda szorgalommal, tudással s etuték ereé ■éayektal magasabb tarméaátlsgokkal lesz kepee sllensulyoini. Kétségen kívül ss Istállótrágyábsn is nagy maaayiségü légeny (oglnltatik s esi tulvs, nagyon srkaa lalsslegesnek ie tartják a ebllisslét-rom basaaalatát. Az Istállótrágya ssonban soha sem fog kifejthetni olysn Itatást, mint a minőt kilejt a salétrom, aert as istállótrágyábsn foglalté légeny tartalma anyagoknak legfeljebb HH^H^^I egyharmada ven jelen könnyen oldható aakban\|de valószínűleg meg lopják találni a nudját, I tar ol\', mert Ut ez tdő ia csakhamar roegeoy A vetések álléaa és a mezőgazdasági állapot április hó l-én, e (ő\'dmlvelésügyi miaa\'tsrtana-bos, a gazd >ságl itidősllóklól beérkezett jelentések nlspián, a kőtetkező: Március havában többnyire száraz és szeles, 90- 94-én erőn havazással nideg időjárás uralkodott , a hótakaró tőleg as Alföldön rftvtd ideig Nagy-Kanizsa vasárnap Z.ila 29 szám (7. lap) 1899. április hó 9 én •tárai iSId a (hóiétól kitsé Oaai vatések ii nagyobbára hfllL A túlságos megpuhult, i u (elQdOltek.\' A korai tsvatzi vstéiek ssonban, a melyet mér vagy kikeltek, vagy esirázásben voltak, txággoé belyea szenvedtek. Ssórványoaan as Bazi repcét és iit-ott a rozsot is árpát is megritkította az utótél, a mely helyenkinf igen erős volt, a menayiben a hőmérő 8—l2°-ot mutatott-Aa őszi busában ez idő sseriat sebol sincseo nagyobb kir; általában téve kielégítően áll. A gyümölcsfák kősRl is — leginkább az Al-földöa — a korán virágzó, njandnia és itt-ott s sárga barack, ksvésbé a kBrte, szenvedtek ; s korán ielayiiott megaetaseti szőlők is tőbbé-kevésbé megérezték a hideget. Minthogy pedig aa időjárás a hűvös éjszakák es itt-ott fagyok következtében most sem alkalmsa mindenütt a ssőiő és kerti munkálatok lo\'ylstására, a gazdaságokban épen csak a legszükségesebb dolgokkal van eltog-lalva a aép, nevezetesen szánt, részben árpát és zabot vet s csak a melegebb éghajlata vidéken Iliiét burgonyát. E^re áltálában nagy szükség volna már osak azért is, hogy a legelök és rétek kizöldüljenek; helyenkint ugysaisimár tskarmányhiáuyról panssz> kodnak a gssdák. NY1LTTÉR. Selyem damaszt 75 krtól lé M SS krtz aliimUit — valaatal MaU, M4r ia aaiaw Hrts«kwi Hljia él krtól 14 Irt W k l\| aiU naklat, — a lafélvatoaabb atvés. sala é< alatisatbaa Privát r«\|jaa>Mkaak paatabár és váaaanteaea, vala\' I ■lat káakoa saálltliva, — atillákat peatafar- i daliával bSMaaak. HEgNEBERO Cl. Mlyemgyirai (es. éa Ur. aévtrl ssállltá) Zttrlohben I (él Hafjar levaltsés. 8vájoba kétaaena Isvilbilytg ragasaUn d ^ \|VI * — é K * o4&yyma>maTuÁmá/ íj IW smyuvMMMMMMüéá Bérlet hirdetmény. Nagy-Kanizsán a PETÓFI-ut-czában egy jó forgalmú két kemanczével f é. aarplem-Mer hé 15-ftöl bérbe adó. Bóvebb felvilágosítással szolgál a kiadóhivatal. Évek óti kitűnő pótléknak bizonyult t babkávéhoz. - Ideg-, tzív él gyomorbajoknál, vérszegénységnél orvotllag ajánlva. Legkedveltebb kávéital I családok azáztzrtinél. mmm Laptolajdonoé és kiadó: p t s c h e i. r ( it r Még minden résztvett arstógépversenyen, ép aay IWM. \|ulias bő 11-én HÓDMEZŐ VÁSÁRHELYEN is a két s só díjjal aranyérmekkel lett ki\'Outeive. Mo GORMICK a világ legrégibb arató- éa fükaszalógépgyára Chicagóban. Magyarországi klzárólagoe vezér képviselősége: BUDAPESTEN MÜLLER és WEISZ atAaetes éé. Ajánlják: a legmegbízhatóbb MCCOBMICK „HUKQARIA" kévekötő ratégépet,»lektoknlotoaebtiMCC0RM1CK „DA13Y\' marokrakó aratógépet éa a legújabb a legjobb MC CORMICK ..WIW 4" fUkaszálógépet Siáaiea kltllatetii ás Mlimerö levél i\|»«i\|» He Cenatelt lyártaáaye fisak káaMlataa tlkéleUieá\|át Gipslak nagy tiámbas, i jaadák t»l\|«s atplépdésén sa őrsiig ataésa riaaia mlkMésbsa vaaaak. í Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 29 szam lap. 191. áprna } éa Az eredeti Sláger varrógépek minden iparág valamint házi varrásmunkák számára. pf - K A Bln\|ger-tár«a«áK varrógépei világhírüket kitünö minőségüknek és nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságok állal, a Minjjer-táraaaAg gyártmányai mindenkor kitűntek. A mindinkább növekedő kelendőség, az ösáees kiállításokon elnyert kiváló kitüntetések a gyárnak 40 éven felüli fennállása a legbiztosabb éa legteljesebb biztosítékot nyújtják azok jóságáért. Ingyenes oktatás a divatos miihimzósben. Singer eröüzem berendezés a legújabb módszer szerint. Ninger eleetre motor klEárólKK varrógép liajliUra minden uagjtágkaa The Singer Mfc- Co. részvénytársaság Nagy-Kanizsa Deák Ferenc-tér 4CO. Nxáaa NÉÉÍ) Séuz^-ccisLtos szépséget lebet eléuni a r Ijltoer-Wle níau keaieMirl, amely már egy tégely baaználalánál elhalványítja a aaeplö- és májfoltokat, állandó használata pedig teljesen eltávolítja. A ,.ni«n» Púder" és „Hárla azappan\'--nal használva pedig megóvja az arc bársonyos külsejét a késő öregségig. 83—18 Kapható: Govorkovich János Mária uijmrláiiai Mi felsövöros" eredeti caomagokban. Raktár TSrXk Jéuef gyógyszerésznél Budapesten és minden nagyobb gyógyszertárban. Egy tégely 35 kr. Postán legkevesebb három tégelylyel köldök utánvéttel. Bővebb lelvilágositássalj ingyen és bérmentve. Hüxd-et ^eelc (elvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereekedrsébrn Nafy-Kanizaán Világ-áru — Minden országban növekedő fogyasztás. . - SARG-f éle elismert nélkülözhetetlen fogtisztitószer. Kalodont (Ax e\|éisaé\|Hgyl Iia(6aáf által megvlsii\|álva^ Igen praktikus utazások alkalmával. - Aromatikusan Uditö. - Mindenütt kapható. .Uram! Ugy bi»;eui, hogy a ssájápoláa (fogápoláa) ugyanoly jogg4l megkövetelheti, bogy igyeltmmel legyünk rá, miat egyéb követelmények, ha tekintetbe veesittk, hogy a izájttreg a test belsejének bejárata. Ezen szavakkal kezdte meg dr. Hot/ orvoa í nr Zágrábból előadását a Moszkvában tartott XII. nemzetközi orvosi kongresszuson. Fnlytatá pedig köveikizóleg; -Ugybiszem nem 1 menek ■eatze, ha sok gyomor- és bélhurut,- vér«zegénység — sápkóraág atb. okát éppen a siájtreg elhanyagolásának talajdiaitoai Nem ia oly ritkák az esetek, hogy annak gondoa tlaitltáaa (yyógyitáaa) által az emiitett bajok ia eltűnnek.* As GBzes orvosi kitűnőségek Megegyeznek abban, hogy a száj gondozásánál, a mechanikai tlaztitásnak fogkefe által ] ut főszerep; szükséges, hogy sem reggel aem eaie el ne uulasztaasék a tisztítás és ajánlatos azt minden étkezés után eszközölni. Ajánlatot a fogpép tartályban, mert ebben a fel nem haazaált rész mindenkor eliárt marad ét pedig a etaktartályok leginkább ajánlatosak, mert ezek nem taitalmaznak semmi káros ólomtoldalékot. MMl tanár Berlinből, ki határozott tekintély a foggyógyászat terén, megköveteli a fogpépeknél, hogy semleges szappanból kéazitteaaék. Mindezen követelményeknek ét előfeltételeknek a fog tíkerea éa okszerű gondozást megfelel a „Kalodont\'., melyről egy má»ik tekintély a következőket mondja: .Valóban örülni kell annnak, hogy létetik oly kitünö kéttUmény, melynek még azon előnye is van, bogy nagyon kelendő éa közkedvelt, tehát az ember nem jöhet azon kellemetlen helyzetbe, hogy elavult, rossz, használhattak árat kap mint más gyártmányoknál, melyek kevésbé kelendők atb. MT* övafeadjunk tehát a esoaaxalAaaknál kanouló, csalánokra azámlti, értéktelen utAnsit toktól. N»y-Kni»ás vaárnap Zala 29. szám >9 lap) L KG M AGYORR NYEBEHÉNY legszerencsésebb esetben 1.000.000 ina —kssMaxi .-.IS P-tp jj-89, iit o»s jl ESi j:$ iTJi ii SS Jji h rH jl&á I* 2f SÍ t Ifi i §s ® H L CL Sí • fcJi; r1 ;] Jli ij 111 g-s s ii-a silír M (73 e I aa m m 9 kk 3 E $ -s s J: w i a jgjf i D fl ■ S I ^ « a . ati» f\' s Hí l»l!í As összes 60.000 nyeremény. ,1-gys. \'V t. "fe-n-p; A Itgaagyobb ifiriiii; * l«(t»r<i:cahfbb aaalbaa: i.000,000 korona A nyaroméiiyek réul.Ui btoiitús a kövatkaté: « i niü>a 600000 "a 1 íjtr. I 400000 ■§ i .. 200000 ő i ,, IOOOOO a i ooooo £ i .. 80000 S í 70000 g i .. 60000 \| i„ 40000 w 5 .. SOOOO (r i . . 25000 a 7 .. soooo 3 .. 15000 31 .. 10000 «7 .. 5000 s .. 8000 433 .. 2000 703 , . ÍOOO 1239 • . 500 90 800 31703 .. «00 31)1)0 ,. 170 4000 , , ISO so .; ÍOO sooo ,, 80 3900 . ,__4Q 50,000 rJ£13.160,000 A negyedik nagy in. kir. osztálysors játék nemsokára ismét kezdődik és ÜTMOOO újból 50,000 sorsjegyre nyeremény jut, vagyis az oldalt levő nyereményjegyzék szerint az összes sorsjegyek fele feltétlenül nyerni fog. A nyerési esélyek tehát, mint már általánosan ismeretes, óriásiak. Összesen tizenhárom millió 160,000 koronát sorsolnak ki biztosan. A leg-\| nagyobb nyeremény legszerencsésebb esetben EGY MILLIÓ KORONA. 11~Szíves mielőbbi megrendeléseknél eredeti sorsjegyeket a tervszerű eredeti árban és pedig egy egészül, o. trtdeii törtjétyei •• — „ fél , , . \' ».- ■„ negyed, . . 150 , nyolczad . . —.70 küldünk szét utánvéttel, vagy a pénz elAleges beküldése ellenében. A húzások után megküldjük tiszteit vevőinknek a hivatalos liuzási jegyzéket, hivatalos tervezetek pedig díjtalanul állanak rendelt esésre. A busások a magy. kir. kormány ellenórzéee mellett nyilvánosan lóriénnek és szoknál mindenki magjelenhetik. Kérjük a rende\'ményeket mielőbb, legkésőbb azonban f é április hó 17 if hozzánk beküldeni. oww !■\' NI a / y ?®2 Torok A. es Tsa. a m. kir szab. osstálysorsjáték türlínillUl Budapest, t; VáQZi-tönit i\\l f\| Sok és nagy nyereményt fizettünk tisztelt vevőinknek; rövid idö alattkörül-\| belül egy és fél millió koronát. a..t.iti.v.i Török & éa Tárta araknak BUDAPEST Kérek restemre...........—I. o>zt. m kir. szab. otzlálytorsjáltfk erede i sorsjegyet a hivatalos tervezettel együtt küldeai. /\\Aa összeget -trt \| ^LuMamsTuidS* ) A "ei" ,el«ö leendő 1898. április hé »-ée IIIIIXIHt IIHHCÜtlItWNH^ jiO tv áta a. ts kbr. tatárok kiorro-•ok 4 Itat a M ápattbts UtUn ■iataa tsáj. ás tagba], tortáját tilsa. ttsá)tn( Sda-ti(irt tik. utat bgjabha lajlialáaottbb aeáí-a >tl ti Fogjior SZ kr Anatbarin aaálpaasta InfMonkku T0 kr. t-aunafokbaa SS kr, fafplt írt t.-i Illatot aSváaytuppan Mrlln látalusáfok alti állta 30 kr KsnktM minden z7<.\'.r>sariirhaa. drscaariáibaa, illataaei¥e«»akeééakaa át a ftraktarliaa TBchler lludoirnál kiérd. ayátltatiÉaa Bécs. L, Krugerstraase 0 Flraktár Naty-Kaaiziáa Pváftr Béta éa Kflk «J;aal zfdzyttarlárábaa UjáéAÉAÉAAÉÉÉAÉáÉátááAÉáÉáAáááááA < Richter-féle Horgony-Pain-Expelle Linimentum Capsioi oompos. Kaao htraovoa háilstar etlenUllt at Idd tufpribáUaáuk, mórt már több mint 80 iv Ma megbithaM, rá\|dalomaalllap1U bedarzsüláakénl alkalmaztatik kJtzvénysM, oaáisál, taguaggatáinál ót atghiilitakséi » es orvreok Utal bodantSlétobo la mindig gyakrabban rendoltoük. A valódi Horgony-l\'ttJo-KxpRltor, gyakorta Horgony-iiniraunt alatvstát alatt, nem titkot tur, honom Igul sepMtra káittltr, mtljaek agy bástartáiban aatn katlana hiányozni. 40 kr„ 70 kr. ós 1 trt. flvegimkánti árban augdama minden (yógyttartárbaa káulttban na; rtrtktár: TBrtlk látttf gyógyszerószno! Budspetten. Bovátárláa slktlmávtl igon óvatosak legyünk, mart tSbb knebMrUU ntániat van fomlomban. KI nem akar megkárotodnl, u mindon agyat Üveget „Horgony" védjegy ót Ricbtor (nógjegyzós nátkűl mint Ma va\|6dit utasítsa vissza. Richter F. Ad. és társa, csási. ét kir. udvari aiállitók, Rudolstádt (Thüringit). Háziasszonyok > próbálják a Heyden-vanilliát mindig taysalt talya táblácskákban ás kttonldaa kiadó aa tasasa füsstr I -ga.atsabbja, otcaábk, énnmabb, afáaatáfstabb és a . ..saátalbat kénystttatabb, mini ii - liolan-vssltlls. ti-t boríték ö táblácskát tartalmúra csak 10 krajoaár. Kapható mlsdan ottsiegt-, ttlszerkersskedétkes át ersfatrlákta — Zigybatl raktár: WALTER és DUMMEUél BUDAPEST, Alkotmány utcza 29, 1899, április bó 9-én KOYESDI KÁLMÁN divat-, vámon én uűl kéngaemH áruhása Nagy-Kanizsán. Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, miszerint a tavaszi ós nyári idényre raktáramat mindennemű bel- és külföldi dÍTaikeloékkel, i- és pá Ittt, úúi napernyőkben legizlésesebb újdonságokkal dúsan felszereltem és minden szakmába vágó áru a legolcsóbb-tól a legdrágábbig nálam beszerezhető. Férfi gyapotszóvetek a legnagyobb választékban, továbbá Damast, vászonáruk és Chiffonok, Függönyök, szőnyegek, butorkelmék minden árban és kivitelben kaphatók. H&gj-Ktnlisin igyidttli gyári raktár valódi Insbrucki Lódenszövetekből utazó és bycikli ruháknak bilijei és ural rtirtrt val6di mz In tartó mosókelmék Ü m íii ilift 11 1, W..UI, IFUI.U)!, UIVUIUIVIUU)\' nnijnerB kivitelben. Újdonságok férfi divatczikkekben: Chlfton Ingek Piqué Selyem „ BattM 1 frt 80 krtől fel\|ebb I ,, 80 „ n I ^ 40 ,. ® i> ®® Gallérok, kézelők nyakkendők, esóernyók a legolcsóbb árak mellett. A Digjéníei tüiüisé; sínes jMiUt és pártfogását térre, vagyok teljen tlnstelettel Kívudi Kálmán. Köszönetnyilvánítás. 0 Fenségre SALVATOR UPÓT fóherczeg udvamaatart hivatala. Altalátoa Zabaalén-pár. Ő caáaaárt ia ntr&lji Fanaig Salvator Lipét minin wihlrfl mrg wmm elégedve u ubMtulppl bélelt alpakkát. 0 fmtp ktamkk gy.log klránduliaon kaataálte a calpukat éa irwla, kagj UW aaa Cinitat ugy ni, mint mit kéadaaágaa ctpíknil. Küldik agy pár ndán etlpgt, hafy annak a ■tatáiéra Matltaanak antikat aabaailatpUllaaal, a\|7»naajűü a cipiainál a aaUa kBIdjik Ma. Hiaaxttk, hmgy a laéáaifftpak ép mif Ják lnaark, éa ép mif mrcTrlrták, • utat mrtmrlák latiak ■ aaa> lainlytk. Zágráb, 1898. julins bó 8-á>. KR AH L". haaaérkapttiqr M»gy.rofstAg volt miulsztsralnGka, a kAsIgaxgatáal Mutaág ihlh, a kSvalkt-itkat írj. : T1ast.lt Doktor arl Aa MbestbetétQ czípük kltöoSekiiek bizonyullak, aziUnUa «a pabán járok i raagafiot mludau labftjáaoni. ugy hogy — ut búxam — lább^Jöm aamnt lnlhU arvoaláat nem Igényel. Szíves mnaewt kö. öui Dino\'s.iu, 1897. évi mplambar 17-én. Tlulill Un 118- 60 WEKERLE SÁNDOR. óvjuk, hibáinkat hidegtől, nedvességtől é§ "megMUéeföT Sincs többé übKjfcil Sam tyukazam, aam izzsdót láb, ttm bórkmáwydéa, nm _ lébdaqantt, aem lábégéa. Bllvld idői via.Ua után atgktaajrtbMl • Járta annak, kl caipójét dr Höryaa féla. h i\|Ms rüáraa mbtéllatMtt ukWtebU-láaaal litja al. KettüiTutmáp 1 frt «o tr, tgjutri «o fc, burttilp 40 kr., gyermekeknek tele. Aa aabaattalpbália kitlaMgét lagjobban bl»oaylt\|a, kacr m rm. é» klr. klala hatarrfgark ém • n. klr kaiiééaintk (4<ti •« SOO pár •lallitlalatt. Sxitk&tdta csakis utánvéttel, vagy a pim nldlaga* kakSMiaa melUtt, Folvittgoait&iok, proapactaaok éa ktanftaatajilváaitáaak iagyu \|C~ VtaaraMMlékuk a«tfrMi ál i agi émt/alj Általánon Abet&ru-\|cyAr katétl táraaaáf BUDAPEST, VI., Szhr-utoaa 18. lt» KERÉKPÁR RAKTÁR DN&ER ULLHAmV ELEK * laakrrvakrSnékaB Hi«¥KANIUAN a világhírű Píimln helloal" kerékpárok ttkipvtsalata ét raktára Kitflnő járású és solid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt i ni ltl farínnál feltei, aa—— HlndenueaaB kerékpár alkatréaaak éáa válaaittkbaa irjagyaákvk imgjem ét kévaatva. Nyomatott Finchel Fülöp lnptulajdonosir&l Nagy-Kanistán 1899. _i_ 07930278 Huszonhatodik évfolyam, 30. szám. \' S.ark.aatéaaf : Vánsháa-iptUI Fisakat f tltp khjt-knabMka. A ontnUnl irtaksai Mt sapia- kiit d ». t-i én Mit. ét nUmdt t Itt mllnl ruwi vosatkosó méa klelaMi). Kiadóhivatal: Várabtsiptlat: KxU ASMi «í«y»-tmtidw ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap t csütörtökön. iLórorraai tui l\|ta tm tt kiriat \|t H - 11 riiém I kmaa (I rrt - kf liDiMm I kamu ItMMtl Nyttttir pattiam lé knjeár, KtBtatUaek, .aUaaiat > UriaUaakia voaatkesék Rackai rtWp kfenkn kiinti a miau III- Bénaultiba ImMa Mi k»i lm at Igyee mtm in M krajcár Nagy-Kanizsa, 1890. Ftlelit narkillll: Itala) láalar Sierkmztütart: Hr»<-«» l.«J««. Csütörtök április 13. Vallás és közoktatás.. — Dr. Wlatsica Gyula ninlutar progmnmbtsaida. — \\Vlassú tt miniszter megmutatta nekünk a nemzeti kuitura palotájának büszke épületét. Mint Mózes a Szinai hegyről. — ugy engedte látni az ígéret földét; A sarokkövek már le vannak rakva s majdnem az első emeletig haladt a palota építése, melynek alapzatát grót Csáky Albin a mosdani miniszter előde épitette meg. a vallás és közoktatás felelősségben gazdag tárcája van. Mint a gyakorlat embere, egyenesen a katedráról hivatva meg, tudja: hol van\| szükség gyors beavatkozásra; s a hol kell, be is avatkozik, gyakran valamennyi iskolai copf rémületére. Ehhez még becsületes törekvés és minden reformmunka alapos megfontolása járul, mely a sablonokhoz és a saját akarathoz való pedáns ragaszkodástól menten, csak I Látjuk a nagy, a magasztos célt, fezre-ja lfifflobbat akarÍa 8 viwi kerwz,ü1\' vesszük annak a férfiúnak szorgalmát a I A miniszter különösen közoktatásügyünkmunkában, aki odalépett a képviselőház:nek adta kimerítö A val,ási kérd" elé, hogy a munka folytatásához az eszkö-iscket C8ak érinletle\' m,ulAn e téren a zflket kérie USie. kérdések jelenleg a tárgyalások stádiumában j i Programm és beszámoló volt a minisz-\|van " ter beszéde, melyben mult, jelen és jövő A katholikus aulonomia és a kongrua egy harmonikus egészszé olvadtak Össze, elintézés végett az illetékes tényezők előtt Szép eredményeivel a mult, céltudatos vannak, ugy hogy a kormány állásfoglalása tevékenységével a jelen ésazegységes nem-1egy későbbi időpontnak van fentartva. zeti állam dicső gondolatával a jövő. Mindamellett a közoktatási kérdések Egységes nemzeti állam: ez az a vörös I megbeszélésekor ezt a thémát is érintette a fonál, mely a miniszter egész politikáján miniszter és fejtegetéseiből kihangzik a végig húzódik; annak kiépítése képezi megnyugtató maxima: állam és egyház eszményét annak a férfiúnak, kinek kezében közt a jó viszony fentartása; az a maxima, melyet a liberáiizmus ia követel, mely az egyháznak megadja, ami az egyházé. A közoktatás ügyre vonatkozólag a miniszter beszéde az uj eszmék, az uj reformok egész tömegét foglalja magába. A kisdedóvótól íj egyetemig a tanítás minden ága a miniszter reformténykedése alatt van. Nagyon messze vinne, ha követni akar-nók a minisztert sikerei felsorolásában, I reformtervei pragmatikus előadásában. Előtte « az egész tanítási és tanulási rendszernek egységes reformja lebeg, a tanításnak ég \| tanulásnak a jövő század követelményei hat való illesztése. A legkisebb részletben is ez az elv vezeti, és ebben is látjuk a nagy célt, melyet maga elé tűzött. Szinte revolúciós hatású ieaz a polgári iskoláknak a miniszter által bejelentett reformja. Zseniális vonás van abban, hogy ezeket az iskolákat kiemelik a hamupipőkéül Inpotból, melyben a humanista kor óta szunyadnak. Szélesebb minősítési jogot adnának nekik, fel akarják őket ruházni az egyéves önkéntesi joggal, és igy a valódi iskolák sorába léptetnék őket; migeddigelé TÁRCA. Az én fám. Érdi mllyén, titkot félhomályban Ott áll a In. Tavassssal erre jár Naptugártol édes iUasn/ian biytlgM a surelmei gerlepár. a fa már rlgi ismir/sim : Élst szerelmem emlékosilupa Kinyi gályáit inig rügyre rügy fakad, Vágt/ó lelkem álmodni jár oda. Ha mnid egykor szép tavasz futaima Te kedves fa. hiába leng körül ; Él eiifint sem mámorít dal, illat; Lelkem stárnya cmk Hiteti, nem röpül: Tíh kandallóm lobogó tüzében Tt sirod el multam emlékeit.... lÁngnd majdan fási tagjaimba, Sirásod meg szivembe melegít. \' KORÁNYI BERTA. A vér. (* (St«k.l» hUtóiii), Irta s Benedek Elek Nyár elején az én falum népe lelköllötik az erdőbe t addn busa nem keríti onnét, mig boglyába nem veri nz illaton erdei azénát. Lent, a lalu mellett, szQk a völgy, a rét: ott hamar elvégzik a ssénagyiljlést. Ueti, a lalu népe megle. pi ez erdőt a kaazapengés, vidám nótáiét vegyől s madarak löttye köté, tt végig-végig Csendül sz erdón egy-egy kiáltás: uhé! S valahonnét, meeiziröl visszaverődik a „mesasebeaté-lés". Hamarabb (eltalálták nálunk s telelbut, ez a mesazebrazélö cauJa-muainál, mint Amerikábtn.. Hamarább bizony. Moit éppen mogcsendill nz erdő, végigtug et a kiáltáa: - Uhé I S\'dyoin András I Itt vegyis ? Sólyom András éppen a bokor tövén kapass-kodo<t a ksuájával, arra leié lakintelt, u honnét a hang jött e visszakiáltott: — Uhé I Itt vagyok ! — Jól vág-e a kstzád ? — Jól. Hát a tied ? — Az enyém ia. Haza jöiz-e szombat estére ? képsa ) Mutatóul a „Huaaoa Tanácsadó" dal, aj, tsalidl lap slst aaáaáMI. — Hasa! Péter Farkú volt, aki átkiabált kossá. Mlnda-ketten aor alft kerülő legények voltak t szombat eate rendesen találkoztak egy leányos háznál, M utolsó leletetnél András szilaj haraggal ragadta meg a kasza nyelet a feledve bokrai, kiivet, nekivágott a lőnek. A kasza nagyot esendőit, a valami roppanást is hal ott a legény. — Hej at drgyilusát I Elszakadt a kaszám I Néhány lépésnyire dolgozott at anya, egy még Hutainak tálazó aa»tony. Messzit öl ast lehetett hinni, hogy férj és feleség, Ijedten axuladl Andrásból. — Elszsksdt a kaszád\'? Oh, Istenem, la enein miért nem vigyáztál? — I.o akar am vágni...mondotta bossznsan a legény, do nem fijeste be mondását. —.Mit akartál levágni? —■ Ati, a mit; lelelt kúrián, — Moat mit csinálsz ? Itt szárad a Itt a lábán I v — Majd kertiek ék kaszál. KörUlitézcU s hegy oldslán, aztán le a völgybe. Mindonütt kaszállak sa emberek, <«ak agy lérflt látott, akinek nem volt kast a a keiében, Kgjcdül dolgozott, gyűjtötte a száraz szénái, i András kérdőlég néaetl anyjkra. { — Attől nem kérhetek, ugy-e? Attól nem I \| — IVdig miat ii izakadt el a kaszám t - tőr Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapod ifjúsági- és divatlapok minden külfcn dij felszámítása nélkül előfizethetők és megrendelhetők Fischei Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kaniszán. ZhIr 30. ssám. (S. iapj 1899 április bó 18 á» jófcumán azt sem tudtuk: mire is jók a a polgári iskolák? Igazi modern szellem lengi át a miniszter fejtegetéseit a felső leányiskolákra vonatkozólag. Felette fontos, a mit az egyetemek retormjáról, különösen a kötelező kórházi gyakorlatról, továbbá az university exten-sion-röl mondott. ^ Beszéde utolsó részét a képzőművészeteknek szentelte, és uj bizonyítékát adta művészetszeretetének. A képviselőházhoz és a nemzethez, az j egész társadalomhoz és a haza minden fiához intézett, azzal a felhívással fejezte be epochális beszédét a miniszter, hogy ki-ki tehetsége szerint mozdítsa elő a magyar kultura céljait A beszéd, mint már említettük, boldogító kilátást nyit nemzeti kulturánk kiépítésére. És ha egy későbbi nemzedék teljes pompájában készen fogja látni az épületet, és ha annak ormáról messze láthatóan lobogni fog az egységes nemzeti állam háromszínű lobogója: emlékezzék meg akkor a nemzet hálásan arról a férfiúról, aki mint körültekintő épitőmesler, ez épülethez a köveket ősszehordta. Darányi. Ez a nóv ma programmot jelent. Darányi igazán szakminiszter. Észre lehet venni a tárcán, hogy az netn\' valami grófi sportsmann birtokában van, kit szeszély és sport indított nem a tárca, hanem a cim viselésére ; észre lehet venni, hogy szakember kezében van a tárca, a ki minisztériumának minden zúgába, a legkisebb irodájába maga behatol azzal a törekvéssel, hogy mindent jól csináljon. A gyakorlat embere, á ki nem ismer sablonokat, hanem mindent a pillanat változó szükségleteihez alkalmaz még önmagát is. Ha egy ház kigyulad, nem kérdezi: ki gyújtotta föl, hanem oltja a tüzet. A beszéd, melyet Darányi a költségvetési vitában aföldiniveléaügyi minisztérium előirányzatára első cimének tárgyalásánál tartott, egész tükörképe az ő egyéniségének, politikai személyiségének. Minden szóvirág, minden bevezetés nélkül mindjárt in médiás res megy, s következik az összes kérdések kaleidoszkópja. Egy részlet sem marad megbeszélés nélkül. A minta-körtől a fílokszéráig mindent I és mindenkit felölel a miniszter érdeklődése és messzelátó tekintete. A nélkül, hogy a beszéd részleteibe bocsátkoznánk, mely a legközelebbi év működési progrnmmjaként jelentkezik, i csak azt konstatáljuk, hogy a miniszter reform tevékenysége a jövő évben még fokozódni fog. Egész sorát\' jelentette be a tőrvényjavaslatoknak, melyek a parlamenti béke jelen áldásos korszakában majd hamar testté és vérré válnak. Mivel nem barátja a politikai láb-ujjhegyen-járásnak, erősen neki ment különösen a szocialista kérdésnek. Valamennyi politikusunk, kormány ós ellenzék, eddig bizonyos félelemmel messziről kitértek a szociálista kérdésnek. »Noli me tangere< volt nekik e kérdés, melylyel szemben a képviselőház strucpolitikát követett Darányi kimondta az igazi szó\'. Az államnak ki kell lépni a tartózkodásból : a munkások kapacitálásában ver , senyezni kell az] agitátorokkal; és ugyanazon eszközökkel kell dolgozni, mint a szocialista izgatók, akik szóval és Írásban terjesztik téves tanításaikat. Az éllenpropagandának az irodákból ki kell hatolnia az országba, a legkisebb munkás legtávolabb eső kunyhójába. A józan munkás-szervezkedést elő kell mozdítani s nem szabad minden szövetkezésben mumust látni. A legfontosabbak, a legérdekesebbek voltak a miniszter fejtegetései a mun- kástörvény felől. Az idei aratásra vonatkozó prognosztikon a legaktuálisabb jelentőségű. A külföld is megnyugvással fogja hallani, hogy a szerződések a jövő aratásra a legjobb rendben megköttet tek s hogy a miniszter minden eshetőségre gondoskodott elegendő és megbízható tartalékokról. Szükségtelen magyarázgatni: mily rendkivüli fontosságúak az aratási szerződések. A nemzeti vagyon fekszik ott künn az alföldön a vetésekben s a legkisebb rázkódásból katasztrófa lehet. Élet és sors függ tőle, s a földmivelésügyi miniszter praktikus érzékére mutat, hogy már most alkalmat vett magának, hogy megnyugtató nyilatkozatot tegyen. A miniszter beszédének egy nagy része a borhamisításoknak és a gabonauzsorásoknak szólt Bátor kézzel itzöft el e téren is egy gonosz szellemet, mely már hetek óta kisért. Teljes igaza van Darányinak: a liberalizmusnak semmi, de semmi közt sincs a borkami silókkal és a gabonattssoréT-val. A liberálizmus nevében tiltakozunk is minden közösség ellen.^ Ha ezek az uraságok a szabadelvű-sóg tiszta, fényes paizsa mögé menekülnek is és a szabadéivűség magasztos eszméjéből csinálnak üzleti csalafintát szédelgéseik mellett: — ez a paizs nem fogja őket megótalmazni. Az a férfiú, aki annak idején a veszélyben forgott liberálizmus szolgálatában a Wekerle-kabinetet s vele a szabadéi vü egy házpolitikát megmentette, nem lehet a klerikálizmus előharcosa. Az ily támadások teljesen hidegen hagyják őt. Minden igazi liberális és ezekkel egész Magyarország azt kiáltja feléje: csak tovább ezen az uton; ez az ut vezet az ország ós közgazdaságnak fellendüléséhez. ki a legény. Hallolta-e anyám, mtkor Péter Ker>ó átkiabált, hogy megyek-e haza szombat estere 1 — Hallottam., Hát csakugyan huztt mégy ? — Haza I Cuk azért is haza megyek. A< a leány engem szeret, nem fit I -j- ü, édes fiam, ne áltasd magad. Mégsem lesz a tied. Nem adják neked. — Nem ugy-e ? Mert nincs apám V Az aaszony zavarodottan állolt a ti a elfitt, lesOlfitte a szemét, mint egy bűnös. Azián egyszerre csak megeredt a kfiny a szeméből. — Jó, jé...ne sírjon no...sióit a ílu, Nem akartam magát sérteni, édes anyám I A köny láttára megjuhászodott az erőn, indulatos legényt de nem fojthatta el keserűségét, s megfenyegette öklével azt az embert, n ki lent a vfilgyben egymagában gyüjtölt\'e a wénftt. Ei az ember volna az fi apja — igazság szerint. Tizenöt éves volt az anyja, mikor üedö Pál, a falu leggazdagabb legénye, gyalázatba vitte s mikor ö a világri jött, a kevély Bedö Hál más mindkettőjük életét, messziről elfordult tőle, hu valahol meglátlu. De sokszor lorga\'tu n lejében: csak egyszer nagy, erős legény legyen, megallitia, ott a hol találja s számon keri tőle as anyja gyalázatát. És oszt az övét. Most, lngy lattá ezt az embert, véro fellángolt,megragadta a kassa nyelét s leindult n hegyoldalon. — Hová mégy, ilum ? — Kaszáért.. De alig tett pár lépést, visszafordult: — Nezzen oda, anyám I Egy ember állott liedö Pállal szembe, hevesen badonázott mindakeltO; egy-egy szó kihallatszott hozzájuk. Mondta as asszony : — I£z Lukács Áron. Ugy látszik, valamelyik elkaszslt a másiknak a kaszálójábó\'. Már lei is verődött a hegyoldalon Lukt.cs Aron éles bangja: — Ket egész rendet kaszáltál el liedö Páll Fő hallatszott Hedö Pál szava is: -- Hazudsz Lukács Aron I itt yolt a határ la\'uból hozott Ieleaéget. De Isten megverte mind- mindig, a cserela mellett. két kezével. Gyermekekkel sohasem is áldotta meg s a felesége, ki kezdettől beteges .fejérnép volt, időnek előle megöregedett, atán — egy-rzerre csak Umgyen maradt liedö Pál. pusz (ülni kezdett a azpp birtok is. Lám, egymagában dogozik most is Az 0 anyjának legalább van valakije. Arcát nem rutiotta el a bánal, a szégyen. Viruló szép asszony most is í)e hiába Visszaa<lod>e a szénámat, liedö Pál ? —■ Én-e ? Én nem, Lukács Aron I — Adod-e ? — Nem én! — Beléd vágom a kuszát, Bedő Pál I — Próbáld meg, Lukács Aron! Éhben a pillanatban Lukács Aron magasra emelbi a kasztját s egész erővel suhintott Bedö András mégis csak fattyú gyerek. Idegenül logad- Pál felé. tlá ez léire nem üli a villájával, ják a leáiuos hízakn .1. kettéhasad a leje. Mindaketten eldob ák a fegy- Mióia megtudta, hogy Bedő Pál rontotta meg I vérükét s mellen ragadták egymást. Sólyom András egy pillanatig ugy állt, mintha főidbe gyökeredzett volns • lái>a. aitán nvki rugaszkodott s esze nélkül szalad1 lefelé. Az anyja kétségbeesetten kiabált utána, dn András se hallott, se látóit, szaladt le a völgybe. Miro leért, a két pörlekedő ember kiszaggatta egymás nyakából az ingót, astán egyszerre csak nagyot dördült n löld: Bedő Pál elterült a maga után rántotta Lukács Áront. — Megöllek, Bedö Pál I ordított Lakács Aron. Akkor ugrott oda Sólyom András. Megragadta Lukács Áront s szilaj erővel lökre léire. A szeme vérben lorgott a lihegve, rekedten ordította: •Megölöm kendet, ha bántja az én...< Torkán akadt a tzó. \' Ott volt már az anyja is. Jajgatva, kesét tördelve állott a Qa és Lukács Aron közé. Közben feltápászkodott a foldrfil Bedö Pál ia. Szégyenkezve ódalgoit n Ha mellé. Megfogta a kezét s mondta reszkető hangon: Fiain, édes liam... Hát u vér csak nem válik vizzé... Ami ezután következett, az már~]0tt magától. Köröskörül a hegyek oldaláról nézték az emberek, hogy Bedö Pállal együtt gyűjti a szénát Sólyom András, meg az anyja. Aztán mikor mind boglyába \'rakták a széndt, szép csendesen kiballagtak u I Sólyomék kaszalójára. Zengeti az erdő Andrea éne ■ \| kétől, a mint vágta a füvet a Bedö Pál kaszájával; nyomában meg versenyt dolgozott Bedö Pál és a i— felesége... Nagy-Kanizsa citltörtök Országgyűlés. Apr. 8. Tallián Béla elnökölt, a kultuszbudget vitáját pedig a szélsöbali Kiss Albert folytatta. A derék református pap az 0 szelíd módján sok megszi-velésre méltó igazságot mondott. Az ujabban történt tömeges áttérésekről szólt s arról a sok baj ról, mit a magyar nyelv kiszorítása egyházakban, iskolákban okoz. Tetszéssel hallgatta a beszédet az ellenzék, figyelmesen a jobbo\'dal. — Tisza Kálmán! hirdette ezután a jegyzi. A jobbközép harmadik padjában a generális lelállt, levette lehér lejéről a fékéin selyem sipkát és kiegyenesedett. Az általános mozgásos és baljuk-kiáltáson keresztül tört az ellenzéken rendezett kis tüntetés zaja. — Minek beszél ? Mer beszélni ? Nem hallgatjuk I — kiáltották Kakovszky István, Justh üyula, Förster Ottó. De Tisza Kálmán nyugodtan várt. — Kxlexl — hangzott egyszerre a kiállás. — Majd megmutatja a történelem, hogy ki okoztál — vágóit risssa erre az öreg, azután beszédébe logott. Ugrón Gábor éles tenorja is megszólalt azonban egy pár röpke kiállással. — Az exlezet akarja előterjeszteni ? — kérdezte. Tisza Kálmán erre megköszönte a zajongás!, mert azt bizonyítják vele, bogy .a régen megha t Tisza Kálmán még mindig éli" Erre a jobb oldal meg is éljenezte a generálist, a kis tüntetés pedig bamarosaa elcsendesült. Tisza Kálmán most már zavartalanul végezhette rövid felszólalásai, melyben a papt tizeiések kiegészítését s a tanítói korpóllékok megadáaát sürgette s végül Wlassicn miniszter tegnapi beszédének adózott nagy elismeréssel. Páder Kezsönek a valláserkölcsös nevelési ajánló beszéde utáiTfiock János mondott a művészetek iránt való nagy szeretettől áthalott szép Zala 30 szám (S. lap.) és nagyhatású beszédet. Mócsinak már csak egy negyedóra jutott, ezért saját bevallása szerint, csak kis részletéi mondta el hétlőn folytatandó beszédének. A Ház a költségvetés föltételét elfogadta. Egy órakor a kérvények tárgyalására tértek ál. KözQlök a legtöbb a tözseádó behozatalát s a löldadó leszállítását sürgeti, ezek érdekében szólt isméi Mócsy Antal. Lukács pénzügyminiszter kijelentette, bogy a tőzsdeadó-javaslatot legközelebb beterjeszti, a földadó leszállítása pedig az adóreform keretében történik majd. Mellesleg a miniszter célzott arra is, hogy s kérvények nagy-részét a központból valóságos gyári uton termelik. Ezen aztán megbántódott az ellenzék s Polónyi meg Rukovszky hevesen replikáztak De ez akis felpezsdülés pár percig tartott csak, mert két óra lévén, vége leli az ülésnek. Apr. 10 én Folytatták a kultuszbudget tárgyalását. As általános vitát már szombaton befejezték és már első szónoknak a kultuszminiszter állott lel, hogy reflektáljon a felszólalt képviselők megjegzéaeire. Helyeselte OvdryHak az iskolák államosítására vonatkozom lejtegetéseit, tiltakozott Mócty állítási ellen, ki az állami iskolákról ugy beszélt mintha azok a vallás ellenségei volnának. Befejező részében beszédének, üoek János (ejtegetéseire reflektálva, részletezebben a művészet kérdésével foglalkozott a miniszter. A beszédei hosszasan megéljenezték. Utána fopnSamu doktor beszélt; elsősorban az orvoai UqfatéaetSlsjiaayobb dotációját sürgetvén, majd a nőorvosokról szólott nagy figyelem mellett. Nem ellensége a nöemancipációnak, de kérdés: nyer-e annyit a tudomány az orvosnőkkel, mint a mennyit veszít — a nőiesség. A Papp Samu érdekes beszéde után Kom-jdthy Béla beszélt az orvoai iakultásnál véleménye rzerint mutatkozó hiányokról, majd Micty Antal állt lel. Csak két percig tartott, mig minden indokoláa 1899. ápnis 114a. A végzet útja. Azt mondják: sorsát senki el nem kerülheti. Azért kiáll tel keservében egyik boldogtalan lény hogy: ,8anm volt ss ta ulis Bár, nagy s klktt asarstak, Mlsd mlsd boldogtalanokká, Nyomorokká tagyauak. Tt voltál, kit ál tagjobbaa Marattam SS tg alatt; Mindannyi ktaMt ts lattál A UgboMogtalaaabb." Tehát meg van írva az, bogy egykor lényét palotában járat kelaz, tied lesz, merre a nem elláthat, hódoló környezeted Ittz, mint a mesebeli pásztor fiúnak... Hasztalan törekszel, Önerődből ast soha el nem érheted. Nézd, hogy dolgozik a szegény munkás hajnaltól alkonyig, véres verítékkel érheti el csak azt, hogy családját a nyomor ne üldözze, De ugye bár, többet észszel, mint erővel? Ha nincs pénzed ho/zá, akkor az ész is csak .silabizál"... Valami közvetítő kell, hogy legyen. A szerencse. — Mit nevezel szerencsének? Azt, ba nagy vagvonnal bírsz ? Ne vágyódj ulána I Ha ugy öröklöd, ast mondják: „rá marad, mint......" Vagy az a szerencsés, kinek rang, szereplés-jutolt osztályrészül ? Ha ugy emelkedtél arra a magaslatra,azt mondják az emberek : mindenki maradjon a maga rangja mellett, (olyankor bizonyos guny játszik as sjkon.) Hát a kié nagyon szerény ? Isten, ments hogy ki is mond a polcot 1 Az húzza meg magát ugye bár? Hiába \'van szegény neked szived, szerelned nem szabad. — Hiába van ambíciód, — nyomd el, maradj te c-ak a földsziut; levegőben röpködök szemében tz maradsz mi voltál. „Marad mint volt: a puszta lég." Tehát semmi I Vagy szerencse az, ha lölemelkedel s élettár sul elvetted t ,,pünkösdi királynét" — kire a demokratikus fajnak föinésni sem szsbsd ? Kit az Isten érző szívvel, nemes lélekkel áldott meg, ne féljen az előítélettől. „Küzdj és bizva bízzál," — törekedjél löl telé, remélj és ne csüggedj.. Imádkozzál és dolgozzál\', 9 ht elérted, mire nemes szived vágyolt, keress magadnak hasonló élttellártal, legyen gondolatod egy, vele oszsz meg örömöt s bánatod egytránl, egy legyen a cél; de a tő . hogy i emes I Szeresd hstádal mindenek fölült, családodat otthonodat, szülőt, testvért, pedig örökre szívből változatlanul,,..mórt ki igy szeret, várhat esak áldást tz égtől. Lagyen minden gondolttod tiéidé, mert hát t család össze nem tart, olt aa örvény; a bukás az első lépés; ott a keserűség s az elégedetlenség üt lányát.... 1-mertéle olyant, ki megvetette ast a tűzhelyt, mely melengetve védelmezte; azt a sarjat, kinekpo\'cát áldott szülök építgették?... A sziklát kimosna az idő, r- a polcot pedig képes a kérlelhetetlen idő lerombolni, s ba ugyan az a kéz nem tatarozza, szilárdítja, mely azt telépité... vissza hull az ismét. ,Háaaao4jál mag aam bánod Veltitáa, bog; jót találod, u aat aam uakáa aláraad Ha nam pinten „rangon11 ktpkodta, Caak s laáay sslvát aáaad." Ez a végzel ulja vége. Pálma nélkül tiltakozott a kalholikut egyetemi alapéinak az állami költségvetésbe való befTlaaMat ellen. Komlótjy Ferenc a középiskolai tanárok My-zetének javítása mellett tartott meleghaaga rövid bestédet, a mit erősen nughalyseelttk. Uláaa Komjáthy Béla beszélt haragosan a beUayaai oláh leányiakola iólállítáaának megtagadást ellen. Btrttviaky Albertet, ki a képzőművészetté tételénél állt tzóláara, nagy halijukkal fogadták. Teljes elismeréssel emlékszik meg mindtoakaXtt arról a munkásságról, melyet a kultuszminiszter a képzőművészét fejlesztése körül kifejtett; aztán arról a művészeti forradalomról szólt a mely most egész Európában forrong. Nagy érdeátMés közölt szólott arról a végletek kötött raapmqé túlzásról át ingadozásról, a neiylyel nálunk a közvélemény művészeti kérdésekben ítélkezik és keményen elítélte azt sz eljártat, a mely a latal, reménybeli talentumok kedveért színié legáaetia az érdemei, régi művészeket. Téves ttjárásaak tartja a külföldi művészeknek rendszeres Uaaori-tását tárlatainkról; mert enntk súlyos bátréayal vannak. A művészeti nevelét fejleastéséoek lelket ba rttja és hive annak is, hogy e nevelés mér as iskolákban kezdődjék. Érdekes művészeti lejteg«r tételt nagy figyelemmel ét tetssésael hallgat ta a Ház, befejezéskor pedig zajoaan megbelye-telték. Utána Pichler Győző intéseit haragos tárna-dán Hock János elleo, mint ki igastalaa vádak kai illeti azokat, kik nem az ö irányának a ki vei, A támadásra Hock János huzamosan válaaaoti, teljes lüzzal bizonyítva, bogy mindazt, a alt tett, a magyar művészet iráati lelkesedésből, teljes önzeilenaéggel cselekedte Még Koajáthynak akadt ntoodant vzléja, majd Szemere Attila kivta tel rövid fetaaétaláaé-baa a miniszter Ügyeimét a párisi kiélMtáeoa alkalmat vátárlátokra az ipamövéageii aisjeaai számára. — Aztán S kultuszminisstsr reátkták a szónokok fejlegeléseire, OröoténtÉ adva kilégzést, hogy a művészet (gye iránt a Ház Hyen. nagyfokú érdeklődétnak adta tanújelét. Asatáa sorra válasaolt a telatólalókaak, ktiöaOetn meleg eliameréattel adósván Berstvicsy Albert dének. Gyarmati politika. Kint fel osztása agy pillanatra nálaak ta aktuálissá lelte a gyarmati politikát t ka MMva-taloeaa megcáfolták it ast a birt,bogy Aasatria-Magyarortság ia akar magának tereletel Matosi* tini Kiaábaa, a gyarmati politika kérdése aég tiaet egétten kikapcsolva a politikai diaaáata-stióból. A bangók ntán, melyeket addig ballaai leké* teli, áliitbatjak, bogy oealrák részről ttivteee fogadnák a gyarmati tünemények et, mig Magyarországon azok nagy avtrtiókba It-kŐznek. Et különben érthető, oiulbogy Aasstnáoak nem otupán türübb népeeeége, banem feleli ipara van, mtlyaek termeket jó tltdásl piacokra ate-rqinak, mig a iparunk egyet ágak kivételével még mindig gytrmtkcipösbea botorkál. aM tok fontot eikkbea nem aélkllOabetl a beku-zatalt. Egy Itkiatttben peraae étettek vagysak a gyarmati politikára FellöldQaknek ugyanit bleeie-get emberaayaga vaa. mtlyaek a kasa saak s eiért idtgtnbt kOltötik. hogy másait taeresat meg sst a keretetei, melyei itthon meg »em talált. Ámde azekta a taegény emberskea. egy kinti kikötö t az ahhoz tartozó terület megszerzésével nem lennt tegi\'ve, mert Kiaábaa aeat munkaerőben van hiáay, hanem tökébea t messze tekintve; vállalkozási szellemben, mely fel tudja tárai a szunnyadó kincseket. Augolaak, franciának, aémetnek, oly tértiéi Ságy-KanisBa, csütörtök Zala 80. széna (4 lap) 1Ö98. Április bó 13 én lehet Kim. melyen t nagy befektetések duian jövsdtlmeinik; de izámuikra aligha lenne va-isai houi fali. Különben Aniitriára nézve aem sokkal kedvezőbbek a viszonyok, mely szeretne agyán egy qj eladási területet eierexni, de nem tndná magét elhatározni, hogy előbb vemen és azutáu arasson, hanem mindjárt izeretne haszaot húzni \| a szerzeményből. Már pedig gyarmatbirtokot, ha azt akarjuk, hogy maraauaó áldásu legyen, nem szabad fejflstehénnek tekiotcni, melynek osak a tejét akartak, de hogy gondját is viseljük, azzal nem törődünk, Egy haszaa azonban mégia lehelne a fol veteti kérdésnek. Az idegenbe tédulé felesleges\' rmberanyagnak alkalmat kellene adal, hogy a saját basájában érvényesülhessen. Alkalom erre bőven lenne, mert nálunk még elég aok olyan Alid van, mely megbírja a< intenzivebb gazdálkodást a dúsan jüvödelmezne. De még máa uion Is lehetséges lenne a szegény népen éa közvetve az ösizeiégen segíteni. Csak el kellene hárítani \'azokat a nem természetes akadályokai, melyek mengátolják az ipar léiest Iáiét oly vidékeken, hol ugy az emberi írd, mint a természeti erük oly olosón ét oly böiége-ua megvaunak mint bárhol. Ha m^jd egyszer komolyan hozzáfogunk e feladat megoldásához, — bizony nyal hsmar megtaláljuk, tulaágos nagy fáradság nélkül, a helyei utat ii, - is kérdezte a tanulókat s az intézetekben fapai<-\|és neje il lr>, tíoronkay-fivérek 6 hl Boronkay \' tiilt eredmény felett leijei elismerései le- Franciska 1 Ifí. Sauer Ignác é"íieje 10 fn. jezle kl. \|Scherz Mini 2 Irt. Kohn Rezső, Bőhm Imrém, — A himlő UÍHffV-KaiiIZNitii. EzjSauer Margit 50 -ÖO kr. Scberz Emil l frt előtt pár héttel, miko\'r az első hólyagos 41 frt 50 kr- A "kanuaai Chevra himlő-eselek felmerü.tek, részletesen foglal- \' f4ly. Lassan cammogva döcögött köztünk a városunk lakosságát fenyegető Lelünk a lusta .gép, de egyszer nem haragudtunk bajjal Aldpr még csak három himlős betegIa lomliaságára A fesledező élet tarka pompája, feküdt a városi közkórház elkülönítési osz- az ébredés nyüzsgő szépségei váltakoztak szeme- HÍRES tályában. Azóta egy kórházi nő-cseléd is megkapta\' n betegséget s azt már — ugy halljuk: felsőbb intézkedésre — kiszállították a járvány-kórházba. Legutóbb pedig a\| Nagy-Kanizsához tartozó sánci majorban egy himlős beteg meghalt, mert hozzátartozói a bajt eltitkolták s igy a beteg rendes orvosi segítségben nem is részesült. Mivel a megbetegedések egy kivételével mind a sánci majorban történtek, kétségtelen, hogy ott van a himlő fészke. Éppen azért, nehogy betegszállítás következtében a város lakós-sága is veszedelemnek legyen kitéve, városi hatóságunk ugy intézkedett, hogy ha a sánci majorban ujabban is kiüt valakin a himlő, azt már nem fogják beszállítani a város területére mert ha a himlő itt föllépne, sokkal nehezebb lenne annak elfojtása — l>IAk-rlAa<lá«ok a budapesti Nemzeti „ég nzeine, ki — Kinevezések A pécsi kir. Itélö-tábla elnöke dr. Snieter Ldttli nigykanizaai lakóit a pécsi kir. itélö-tábla k> rOletébe díjtalan joggyakornokká ; a m. kir.ipénzűgyminiizter pedig Varaa Duet bajai adóhivatali díjtalan gyakornokot adó> hivatali tiastté ideiglenes minőségben a nagy kaniziai adóhivatalhoz, Ctmitiky Oábor zalaegerszegi lakoet ideiglenes " minőségű kataszteri raktárt kezelő irodstisstté nevezte kl — Eljegyzés. DobroviU Milán, s nagy kaniziai kerületi betegiegélyzö pénrtár igazgatója, el jegyeste Hruaka Terka kinuzonyl Nagy-Kuni ssérél. — HalAlaaAsek Milhoffer Kálmánné szül. Fleiachacker Júlia I. bó 9-én hajnalban néhány aapi izenvedéa után életének 13. évében elhunyt. Soaas iimerték él aserették is elhunytit, kinek lérje nigylőiade kezelőié ea kisek fáraazló munkájában páratlan kedve»aéggel osstosott ifjú neje, ki aékány napi belegaég után megaaabadnlt (Öléi fájdalmaitól, halálával általánoa réasvétet keltve. Osv. id. Bay Györgyné aiűl. Taródy Márii t. hé 10-én este életének 78-lk évében elhunyt Nagy-Ksnizaln. A „boldogultban Bay György váróéi alkipitány édes anyját veazitetie el. LMnaer lgnácz városunk köztiszteletben álló polgárának ne\|e azül. Leetntr Paulina, folyó hó 10-én éjjel 60 évei korában élhnnyi, Temetése szerdán délután nagy réaavét melleit ment végbe. — Aerll. 11. Az 1848 iki törvények asen-leaitéaének évforduló nipjál megünnepelték vá-roeunkban is. A középü eteket i a magán-házak \\ nagy részét löllobogózlák. A hivatalos iateni tisa telet d. e. 9 órakor volt, melyen bonvéd tiiztikar éa a legényaég, a külői töiő polgári hatóiágok, hivatalok és testületek képviselői vettek részt. — As iskolák mindegyike ünnepelt. A lögymnázium ifjuzágis felsőtemploinban misét hallgatott. Aiálla-■llag segélyezett kőzzégi fiu és leányiskolák növendékei az alsó templomban 8 órakor misét hallgatlak, utánna pedig hasifiai űnnep.-égel tar-tartottak az intézeti helyiségekben. Volt alkalmi isónoklat, ének éa azavalat. Az államilag segélye aatt községi elemi iskolák növendékei isiidén mi séthalgsltak 8 órakor azalaó templomban; ulánna pedig oastálysikbs vonultak, hol minden oiziály-tanító megmagyarázta a nap jelentőségei. Ai izraelita felső kereskedelmi! polgári és elemi iskolák mindegyikében rendeztek iskolai hazaflai ünnepséget. Minden iskolában egéss nap szünet volt. — IskalalátogatAs Ruzsiotka Kálmán dr. kir. tanácsos, tanfelügyelő e hó 5-én kezdte el i 6-án végézte be a sümegi népoktatási inté zetek látogatását Meglátogatta kisdedovót, az elemi flu- éa leányiskolát, a leliö leány éa az iparos Iapulók iskoláját. Xiiéretében voltak Eitner .Sándor, MUd Mihály éi Bánly Alajos i az ipariskolában Etilemen Károly dr. igaigaló. A tan-\'elűgyelö az ő kedves, megnyerő modorával maga Szinházban megkezdett diák-elöadáaokat — u<y látszik - vidéken is meg fogják honosítani, fll/rfn Dobó színész-igazgató már e tárgyban előterjesztene illetékes helyen ajánlatát. A pápai gimnáziumok, állami tanítóképző-intézet és polg. leányi-kola tanító leslüln\'oi melegen felkaroltak az ajánlalol éa bisottaágol küldőitek ki kebelökből, mely már az előadások módozatait meg in Állapitól la. Az ifjúsági előadások napja szerda Isz; ink elölt. Á kupé nyitott ablakán át szelíden csapott be hozzánk az üde tavaszi levegő. Tele tüdővel szívtuk, alig telt be szeműnk a puha jsöld szirmel. Néhány vigéc, egy-két kis diák gyerek, meg egy jő képű p«terka ült a szakaszba. A szent alya vidám szóval tartotta a kicsikéket s hogy nagyobb hatása legyen beszédének cukorkával ajándékozta meg őket — Hát aztán volt-e jó bizonyítvány P A gyerekek elszámlálták, hogy miből mi volt. Azonközben egy kis lápos mellett döcögött el as álmos vonal. A páterka nézte, nézte a hajlongó nadasi és egyszerre oda intette magábos sz egyik kis diákot. Nyolc fiz, eves lehetett. — Meg tudnád -é mondani, milyen madár az ott ? A kicaiko nm felelt, csak pirult, pirult, a hogy » szent atya szörnyűködve rázogatta tar lejei, — Hat tudod: a melyik a kis gyerekeket hosss. Erre mint a csikó, fölcsillant egy másik caöp-É . eddig mosolyogva nézte tázsa za árta\'lan képpel lordult a páter* varál. Egész kához: — Hát a tíaslelendő nrek falujában még mindig a gólya hozza a gyerekeket ? De már erre nem felelt a tisztelendő ur,caak ugy magában dünnyögött. — Ilaaala berek. Egyes járásokbao — ugy látizik — kellő eréiyeaaéggel foganatosítják a borpancaolái üldözésére kibocsátott miniszteri kezdődni fognak este felhétkor. Belépődíj ülő-1 rendeletei. Megvizsgálják nemcsak a korcsmára helyre: 26 kr, állóhelyre 16 kr. Előadják a • Szigetvári vértanuk\' jdrám ■ ]. a .Kérik" [vígjáték], a \'Vroleltbok• Iszinmü) és \'Jnlins CatMr< [tragédia) cimü darabokat. Nem völim-é jó ezt a példái Kanizsán is követni? — A tanítók én a névMHgya> reáliái. A * Sümeg és Vidéke, vezércikkben foglalkozik azzal a mozgalommal, melyet dr Rumcska Kálmán kir. taná-1 sok, kereskedők, hanem a termelök pincéit is. Igy van az helyesen, érvényt kell szeresni a rendelőinek, melynek félremagyarázhatailan célzata az, hogy ugy a borkereskedők, mint a bortermelők érdekei megvédessenek a a magyar borokkal szemben megrendült bizalom helyreál-littaaaék. De ha ezl el akarjuk érni, akkor léire kell tenni minden hmáskoddst és telje* hivatalos aztgorral kell eljárni; nem pedig olyképen, hogy az érdekeltek már 24 vagy 48 órával előbb mpg- csos, Zalavármegye kir. tanfelügyelője, a iudjak: mikor jön a .mtgűp/it* A vizsgálatot tanítók névmagyarosítása érdekében indított\' meg. Nagyon sokat vár a cikk e téren a tanítóság példájától és lelkesíti ügy buzgalmától. Nagy elismeréssel méltatja varmegyénk- kir. tanfelügyelőjének a megyei tanítóságra minden találkozási alkalommal gyakorolt hatását és a névmagyarosítás ér seinmiesetre sem volna szabad megbízottakkal végeztetni, hanem maguknak a szolgabiráknak ke lene az egyea helységeket [első sorban ia a kissé gyanúsakat] egész váratlanul meglepni. Caak is igy lenne azután a rendeletnek foganatja; mert hogy a szolgabirák nem járnak mindenült hiába; mulatja a aümegi járás azolgabiróaágánnk HHL- -. HSI — A sümegi járás szvlgabiróaága Basái dékében is tanusitott buzgalmát A hazafias I halártban levő saótóhegyen - leljeleBtée i,i jr, i • • . , -i-i olvlán — i er Márton, Ha ám látván ée Vég lelkesedéssel megírt cikk igy végződik: L^ g(ud4k ,nult M b(Jrlwmésébö, mmtát „Tt \' >Midőn azonban meleg elismeréssel adózunk s azokal a Budapesten székelő állandó borvizagáló Huzsicski Kálmán dr. kir. tanfelügyelőnek, hogy biznitsághoz küldte megvizsgálás végeit. Aminap a lanilók névmagyarosítását a vármegyében ál-1 jött meg u válaaz. E szerint a Hiller Márton (alánossá leszi, egy kéréssel is lordulunk hozzá. I borából vell mintákról kétségtelenül megállspit-A vármegye tanítósága szive mélyén érzi és tatod, hogy azok vizzel vannak keverve éa tor-ludja, hogy tanfelügyelőjének vezető csillaga algalomba hozataluk tiltva lévéo, dénaturálandók. magyar nemzeti közművelődés. Ennek a lángja sugárzik ki egész lényéből, ennek a lángnak delejes melegségét érzik a tanítók úgy egyes látogatásai alkalmával, mini a gyűléseken. Ezeken a gyűléseken tartott szónoklataiban ez a láng csap föl magasan, lobogóan s ragadja meg ellenállhatatlan erővel a hallgatók lelkét. S ezt a lángot hazaviszik községeikbe és áiüllelik a népnek minden rétegébe. Ez a láng lobban löl lan-lelügyelőiik legujnbb lényében\' is, a névmagyarosítás érdekében. Ázzál a kérelemmel fordulunk tehát hozzá, hogy kövesse t lángol, hozza meg neki a maga áldozatit: magyaroiílta mey nevék Példáján a tanítók fellelkesülnek i követik mind egy szálig Halász István borai gyanúsnak látszanak, mintha azok ia vízzel kezeltettek volna, ezl azonbao a vizsgálat kétségtelenül megá\'lapilani nem tndta j — ellenben a Vég János bormintái teljesen tisztáknak bizonyullak. Maeaaáclóa lalélaUay. Egy Saul berini elektrotechnikus találmányával tesznek n pok óta a pécsi Zsolnay. gyárban kiaérietet, mely uj éa nagy haladáat jeleni a villamos erő kihasználá-ába.!. A berlini eleklrotechnikua föltalálta: mikép használandó a villamosság hőség kifejtésére éV a kísérletek oly fényesen beváltak, hogy a budapesti Ganz-gyár állitdlag már ir-bor-ribilis összegért biztosított» magának Magyarországra és Ansstrtára a privilégiumot. A fiatal Így lesz az ö példája az egész muzgulomnak löllaláló villamos uton4000 \'ok melegséget képes sáaz\'ója, a melyet győzelmesen hordoznak meg tan tóink a vármegye legkisebb tógában ia«\' — KoazorulvétlA adoaaéiijak. Folyó hó 6-án elhunyt Boronkay Károly izr. népiskolái nyutdiiazo.lt tanító iránti kegyelet jeléül adakoztak: Pleheiiz Gusztáv m. kir. honved őrnagy éi neje 10 Irt. Pleheisz Károlyka 2 trt. kiléjteni, a minél sok tűzálló anyag, a platina ia megolvad. A Zaolnay - gyárban napok óta folynak a szakértők kiaérletei, mert a tslálméuynyal a poraelán égetése ia át fog alakulni A íölta\'áló tegnap Péoaről egyeneaeu Londonba ment, ahol I szintén el akarja adni találmányát, melyről blzo-\| nyara még sokat fognak közelebb beszélni éa Blaziejoyszky Károly és neje 13 Irt. Hoeh Fülöpi mely máris dúsgazdag emberré tette a lőllalá\'ói Zala 30. szám (5 láp.) ki mén nem ii oly rég inán voll egy berlini elektrotechnikai gyárban. A Zsolnay gyárban a föltaláló távoliéieben, a (íanz- gyár mérnöke jc lenlétében lolylaiják arendkivül érdekes és eredményekben föltűnést keltő kisérletekel. — Hezatiaa taniták. A vallás- és köz-oktalá-Qgyi miniszter a nemzetiségi vidéken működő ét a magyar nyelv tanítása körül kiváló buzgóságot kiiejteti tanítók közül sz országban száz néptanítót tün\'elelt ki és jutalmazott meg egyenkint 50—60 írttal. Vármegyénkből Mdrkiu Sándor molnárii állami iskolai és Polyák Mátyás csáktornyai községi elemi iskolai tanítók részesültek 60—60 forint jutalomban. — Tttatesaélye* gyula. Egy újfajta gyula kezd forgalomba jönni, melynek .terjesztését tűzveszélyes tulajdonságánál lógva tételemmel kell fogadnunk. £ gyufa impregnált papírszálakra kombinált svéd gyula volna s azon egyedüli előnye, hogy csak saját dobozán gyújtható, azoif rossz tulajdonsággal jár, hogy a meggyuladl pupírszál— eldobva it teljesen végig ég, ha a tőidre esik is, s ott,hol a kellő óvatosság hiányaik, különösen faluhelyeken a csűrök és kazslok körűi, a gyufa könnyen válhatik tüzesetek okozójává. A «Tüzollók Közlönye\' emeli e kifogásokat az uj\'ajta papiryyuta * elten s tagadhallan, hogy e kifogásoknak sok alapja van. — llaaaU forluleok. Zala egerszegen és környékén — mini a Zalamegyében olvassuk — hsmis forintosok vannak forgalomban. Ham a voltukat az árulja el különösen, hogy kemény alapra dobva, tompa hangot adnak. A hamisítás — ugy látszik — osztrák forintos után készült, mert laptársunk sserint rajtuk a „Viribus unitit körirat is nagyon gyarló. A zalaegerszegi rendőrségnél már van egy példány a hamisított forintosokból. — Héráikon. Ez a kitűnő gyógylükevrrék ci.aretta- és pipadohányhoz iwnár mindenütt nagy kedveltségnek örvend. Nemcsak a nikotint paralizálja, hanem a dohánynak kellemes illatot is ad, s egészségi azémponiböl ia nagyon sján-la\'o". Számtalan e ismerő levél bizonyítja, hogy uruk, kiknek ninoá megengedve a dohányzás, a Möratlion használatával ismét dohányozhatnak anélkül, hogy ez ártalmukra lenne. la Jé karkea lev< teleli eagel kerékpár eleaéa eledé. Cüa a kle4éklvetelbea Egy ltee keMae fclrtek kgklllnjkk kasa, éekáayée kertenaé vidéken, akár \| gyöngyei egétakes, akér tea jékre IMeeetva, esetleg perceIIásva le eledé elenySs feltételek melleit. Veaal aaáaéékeaék aslveakedje-nek elatelket SeMberger A. V. klrdetesl Iredájáka Mapttl IV. Váel-atea e. kUl teni és elidegenítette s — közönséget, mely sz etéle dolgnJtet otthon sem szereti, még kevétbbé olyan helyen, bol nórakosai kiváo. A darabban legtöbbet érnek a dalok, főleg azon kettős, melyei „As édee" leányávsl énekelt. A szereplők minden lehetőt elkövettek, hogy a darab sikerét bisto«iisák, de biz ezen dicséretes törekvés meddő mnnka volt, mert „Az édeet\'\' a közönség igen mnetohán fogadta. Kedden ,A Ugnkajt4"-l Sjrlvaoe éa Artus trancia irók bohózatos vígjátékát adták nálunk előssör. Noba a darab nem valami tartalmas és minden jellemző vonási nélkülöz, a közönség mégis jól mulatott a Iraacía ssprivel megirt, meglelő fordulatokkal bővelkedő vipjátékoo, melyből természetesen a frsneia pikantéria sem hiányzik A címszerepet (Cheradame végrehajtó) Tuztay adta igen ügyesen, aserepének megfelelő energiávsl, fnellette leginkább Tuboly Klementia vált ki C\'prienne szerepében. A többi szereplők közül dicséretlel szóibalunk Szabi íerencről (Brocatej ügyvéd) P. Nagy Linda (Octavie) és Kövy Kornéliáról (Antoniélle). Palotay (Lírgiette írnok) nagyon jó volt, Kövy Juliska Msrianne szobaleány szerepében adta ujabb jelét színpadra t érmet tiégének. Szerdán eate: A korimilli harangok operettet adták. — Az előadásra visssstérűnk. Ma csütörtökön közkívánatra Thury Ziltán színművét „A katonák"-st ismétlik. Pénteken lélhslyárskkal „A szökött katona", Szombaton „Az aranylakodalom" (ilt először). A szerelem két szív és egy gondolat, a házasság egy szív — és két gondolái, a A szerénység a u ere lem első erénye, az el- bizakodo Iság első büne. • Az a sok rejtett bOa, mely a tisztelet ás szeretet melegében mosolyogva jár köztünk, büntetését éppen a tiszteletben ós szeretetben tá* látja, KORÁNYI BERTA Olilke. Irta: liiMk Sándor Anglia a legtökéletesebb orazág,—lakói pedig mintaképéi a föld minden máe népének. Nem csoda tehát, ba Gidófalvi Cisike sem tudott mát boldogéról álmodni, mint arról, hogy egyszer Angliába mehessen, annál ia inkább, mert nem jól érezte magái idehaza, holott egyidőben igen kellemes napjai voltsk. A kedvei msma, ki tudomány kedvelő, müveit lelkű uri asszony, legkevésbé sem kifogásolta leánya eredeti tervit a megnyervén a pipa beleegyezéséi, elutaztak Londonba, it\'hon hagyván öt a kis Margitkávsl. IRODALOM. llaastiM tauácaadé- Ez a cime egy uj képes, családi lapnak, melyet OzrS Attila szerkeszt. E\|tö ssáma mely valóban lartalmse, husvé -vasárnapján jelent meg. Gyönyörű veraeket és szépirodalmi cikkeket írtak bele: Szabolctka Mihály, Hiltai Jenő, títrö Attila, Muztlai János, Varsányi Gyula, Jakab Odón, Agai Adoll, Btnedek Elek, Oualui Tibor, Tmérdtk Ezeknek dolgozatsin kívül még a tudomány és háztartás köréből közöl igen hasznos tudnivalókat. Megjelenik minden hónap elssjén. Elölizelcsiara egész évre 2 irt, félévre 1 Irt. Akik 1900 jsnnár elsejéig 2 Írttal fizetnek elő, azok ajándékul megknpják Benedek Elek: „A magyar népköltés cimO 3 Irt értékű, disaköiéasa munkáját. Az előfiaetéséket s lap kisdóhivataláhos cimietten Rudapee\'re (IV. kerület, Ferenciek .tere 6. sz.) keli küldeni. A jó! szerkesztett családi lapot — melyből mai számunk tárca rovatában mulatót it köalünk — igén melegen ajánljuk s családok figyelmébe. \' Útmutatás a szólőmivelósre- Ez a cime annak a vaskos, körülbelül 20 nagy ives munkának, melyet a földmi-A CzijdayWró tzombaii előadásáról már rétz-1 velésügyi m. kir. miniszter különöaen a ben megemlékeztünk. Ezen operette mindenkor j fillokszera által eipusz\'itott szőlők t\'el-megteszi batását, mely a kitűnő előadás folytán; újításának előmozdításáról szóló 1896. ezen este még fokozódott. Bidty a láisu\'at kilüníiy törv. cikk végrehajtása céljából adott ki. A 143 ábrával ős 262 rajzzal illusztrált, rendkívül tartalmas munkának ára Színészet. melyekkel s közönség fellépése iránt volt. Tiszta, csengő tenorja pároeulvs szabatos játékával, izép sikert biztoaítotlak neki. Nagy Gyulának a kitűnő komikusnak Ztupán szerepé-ben bö alkalma volt a kősőnséget megkacagtatni. Halmayni (Saffi), Lnay Sárika (Arzéna) nagyon tetszettek. JTsztay (Carnero gróf) P. Nagy Űnda (Cipries) kitűnően beváltak. — Vatárnap délután gyermek elöadáa volt. De nem ctak a gyermek sereg, hanem a felnőttek ie pompásan omlanak Boriczky Dani (lizztay) a repülő caizmadia tnókáin, Livay Sárika (Betta) ét Tuboly Klemenlin (bárónő) tzinién mindent elkövettek, hogy a délutáni előadások repu\'átió-ját biztosinak. — Vatárnap eale a tzlnhás minden zege-zuga meglelt. időt" Bokor József színmüve került nálunk bemutatásra. ,.Az édes" biz édea keveset ér. Nagyon tzép volt öz». Pürginétil (Halmayni) hogy anyai szeretete, minden más érzelmet le győs és igy megtörténhetett, hoey lesnya. Sárika (Livay Sárika) tz ispás (Sárközy) feleségévé les/, msly szerepet pedig ő akar az életben eljátszani. De édes jó Istenem, okvetlen szükséges ebhez, hogy paradicsomot főzzenek be, a vagy nagy moiást rendeszenek a színpadon ? Ezzel a házi leendőkkel akarta a fiatul özvegy tzive választottját: az ispánt, msgáiól elidegeai- 1 korona (60 krajcár). Lelkészeknek ós tanítóknak, a kik ez iránt egyszerű levélben, vagy akár levelező-lapon a fbldmivelésügyi m. kir. ministerium sző-lőszeti osztályához fordulnak, ingyen küldik meg. A nagy szaktudással irt müvet, — mely valóban sokoldalú tájékozást nytfjt a szőlős gazdáknak — minden érdekeltnek ós érdeklődőnek ajánljuk megszerzésre. CSARNOK. Gondolatok. A szerelem talány — és a kíváncsi nyugszik, míg e tslányt meg nem lejti. nem A szerelem érthetetlen valami — csak akkor érthető meg, mikor már elvelte az eszűoke\'. * A leány síemei csillagok, csakhogy bolygó csillagok. A mint megérkeztek, a leányka szive benső melegével mondott levélbea küszönefet az édee apának, azért a boldogságért, amelyet megérkezésekor érzett. S.k helyen jártak keltek; sok mindent meg néztek, sokat írtak, de egy dolgot nem emiitettek fel soha: — az angolok udvariasságát. Hej I pedig ^s kis leány sziveeskéjének mélyén voll egy kis kivárnábogy igen nagyon megdicsérhesse sz angolok udvariasságig — melyet különben jellemvonásuknak tartott — a ezt anaál is inkább aksrta megtenni, mart ottboa csak egy fia\'at ember volt hoziá igazán udvtriaa, de ea egy is . . . elmeat.,. A hol meg\'elentek, mindenütt azt tapasztalták, mily lázit sietséggel igyekszik mindenki az előnyősebb helyek elfog aláaára e arra nem gondolt senki, bogy aeki ée mamájának ie dukálna egy-egy jobb hely. Egy a kálómmal egy areképkiállitásn tofoo* gott a közönség: persze hogy Ultiké ie olt voll a mamájával. Nagy vágygyei jöttek, hogy végre megtekinthessék azokat a képeket, a melyekről már annyit olvaslak, de sajnos nem képeket, hanem szürke kabatrs aagol hátakat áltik. A nsgy tolongásban Gizike látctössinórjs beleakadt egy csinos arcú fekete bajaszu fiatal ember ka-bátgómbjába, a kikiasslváa a zsinórt, abbaa a modorban nyújtotta át, a kis apróságot, a melyről ,, Cheeterfield" azt mondta fiának: „Többet éraz vele, ha egy elejtett legyezőt Ügyeden adu fel, mintha ezer forintot ügyetlenül elajándékoznál." A fiatal ember area egyszerre, kipirosodott s meg sem várván Gizike köszönetét, hirtelen eltűnt a tömkelegben. A mama ugy vélte, bogy már látta ezt szj érdekes arcot valahol, de miknr és hol, arra nem tudott biztosan emlékezni. Egy idősebb angol ur, a ki már hoaztbb ideié volt Gidófalviék vendége, - viszonozni óhajtván a barátságot — azt a nropoiitiót tette, bogy elkieéri a hölgyöket egy olyan vendéglőbe, a hol egy bire-t magyar zenekar játaaik. Tersiéezetes, bogy Gizike és mamája ksplak as alkalmon éa igénybe vették az angol nr szívességét. A itsuuya, ködöt Időben, — ami kü önben elég gyakori Aogtiában — bisony igen kellemes volt a diszea berendezésű veadéglö meleg fénye. Az asztalokat , elegáns és distiagvált köiöatég foglalta le. Gizikőék is helyet foglaltak egy aulainál a hallgatták a ssép magyar cigány zenét. A zene hullámain ott ringott a bűbájosait ragyogó magyar ég és csengeti az aratók dalu he Iá ázott as arany kalásttenger és ezeken lal a regényes hegységek tündér világában mereogőn, lágyan szólott a furulys. Szemben s másik sutáinál egy fiatal ember bort töltött a pohárba e egyik kesével megfogván q pqhara\', a másikkal feltámasztotta meghajlott fejét es sötét szemében olyan különös láng lobogott. Intésre oduietett a prímát, a mit Gizike étzrevevén, áttekintett az ifjn asztalához, a ki uívélyesen üdvözölte a bájos leánykát. — Ki az? kérdezte a mama. Zala 30. sxám.JO lap.) 1899. április M !M« -n Akifel ai sreképki állításon találkoztunk — viaaomá Gizike. Méf be «ea fejelhette mondatát, már a cigány „A fonóba nól a nóta" kezdetű magyar darabba kezdett s Gizike Önkéntelenül igy kiáltott fel: — Mnmácska, halja ai én nótám! OTu a szomszéd aulaitól fellökött a liatal ember. — HélT mégsem eaalaikoitam volna ? fit a iekete .bajtwzu fiatal ember olt termett Giiike mellett; arca, neme, "csak ngy ragyogott as örömtől a a asavakat épen nem válogatta, uny ömlöttek\' ások melegen és egy^ertten a/ivéből. — Mendelényi Elemér vagyok ; már régóta figyelemmel kisértem navysádékat s különösen Gizikét, mert ő nagyon hasonlított valakibea; de most meggyőződtem, hogy ö as, igenis (áiiike, magi as, akit oly régóta keresek .. A mama es a leánya a meglepetéstől nem is Indtak hirtelen váUaaoInL A fiatal ember helyet foglalt asztaluknál s elmesélte élettörténetét, a mii érdekkel hallgattak végig. Gisike arcán ai öröm pírja ragyogott, mert megutálta ait, a ki előbb jött Angliába feledni tannlni. Ne legyQak lioetsadalinaiak! Gidófalviek egy pár nap mnlva ott hagyták í Angliát éa hazautaztak as ősi kariái a, magukkal\' vilin Meodeléayit, a. ki nem sokára eljegyezte Gizikét wJL pspa pedig, akit váratlanul ért a meglepetés, hogy adóé ne auradjon a revancacsa1, beran-tatti a családnak Mihálffv Sándort, mint a kia t Margitka völegti.yét. Ea hogy as aranyoa Margitk ! meg ne rövidüljön, asért legközelebb as A eljegyzési történekét lógom elmesélni. i Kotzó fii JUH Budapest, V., Lipót-körut 18. sz. (Vígszínház mállott, a nyugati pályaudvar a Margithid köze ében )\| A közönségnek parlfogá* tat kérve, ijloljn Uarreft B. éa fiai fele le^uj»hf» szerkeze Ö oomponnd góx* moBgonya tt félsta btí és stabilala/cbarit a rne lek 40 szaaalek tözeJŐ-anyag meg akarilátMl dol-gosnak. Qőzmozdonyokat éa gőzoaéplókst négyszer fordítható acél-dobalnek kel, toldást nam Igénylő szalmarázókkal éa nagy azlta felülettel minden napymigban. Minden fajta lovas csép Ökészleteket, arató- éa vetőgépeket, szecs kavágókat, répavágókat es minden ma* gazdasagi gépeset Vidéken lakó szolid ügynökök kerestetnek! Om Szerkeaztői üzenetek i H. S. Ketatliely. Aa leért látogatásnak előre i« nagyon arilak. Baráti* veraikéjét nem költhetjük, EeeeSSi. Rendkívül sajnálom, hogy nem találkozhat-link, Podlg éppen unn a napon kivételesen már félkarom, kor bomenUm at irt U\' a a ott toltam egéea hat éráig. F. a. Nagy-Kattintás. Aprll Iliiét a miniaatori rendelet aaaritt aa kfttoktatád ínlétetikben, tokát aa tltóáika ipari tktlébta ie meg kell Itnepelai. Aat, ktgy tlaéáoka Ipariak olst a minisatorl rendelőt külön nem emitt, aa aoaopeléo mollötéeéro ÜrHgyíu felksaatáJai pgyatartten 4 mtlhmlr" botübüx való ragtaakodaa aetovábbjt éo (novgaanX raak a gyermeket a maga nővén) egy fc\|* kaaaiatlaa«á.< la. Siet talán egyetlen lakóiéban ainoi oly nagy nemae\'i fbitooeége a baaaSaa laaopeégoknok. mint éppet aa tlaó-fokn ipariskolában, melynek tSttnéákeJ legklt vetet lettbbal vannak kitéve a kaaa éa aomtotUgadé ételiem! áramlatok- < agk. Nagyon oeeéáljak, ktgy aa óoök Igaagatöja liuaíUe gntdtUndéeebie nom emelkedett at ftnállóaégatk arra a etltvoteléra, bogy t aomtoii Unepeégek mogtartáiát iilo> tllog feleOkk iatétkodéo nélkül fa tokot ronlokodal Ka id6 dvial n kaaaSaa at»ilem legiolbnagóbb ápoláaáért sem akaont-)ák ftl (káta lattanok) még aa Ipíurlektlal Igaagttéktt lem. MMrnfhnn V "FMiéll ttmttot gyöfyfikeveíik AvlUl auiuu caigsretta- ét pipadohánykor Qrtamil atijja ta ember kitité lolejéeeoágti miatt D ftgytjtra bármily dofíáaynyal, tt n többi égető roipáo IV elvéit Alogoge«tfléfttekk keverék ttigartlta áa pipa-dohányba nrokinito tat, bogy lldratkta á táaát t gyomorré pemliaálje. ni kotló ártalmat ke* ■Indka dohányt átak nél ka Idahetet len Hat rétt pipaéokáuyayal vagy aégy réta eigtretta-doi ánynytl ke vet totlk Orvotok álul oI»4h dobányaöttk ajátluuk Nagy csomag SO kr, ki* eeemag IO kr. kalAt vágtt éa tattMg«láa piptdokáty éj kilát otigtroliwlwty i áttér a PrékiklWi;: tit kia ooomtg bénttaltt I Irt Si krajcár ntánvét mwlloú Yiotouttlodákntk Jivtdtlmtaá. 1SS Kgjrtdttll kétatté t SKilriitlk Tlmdiir gTdgtftiMfiIfi © r á r k. Vetél képvlto Itt Magyaromé g ét t lártorotágvk réttért DversM^k tlásswn BUDAPEST VI. Oyár-ttoat 41 XX NY1LTTÉR. Köszönet nyilvánítás, Jfelejtheletlen omlekfl, drágs nőm * szül. VUittkkfktr Julié elhunyta és temetése al kalmábó! a jól eső réssv^t oly ssámos és megtísitelő jelét vettem hogy a Unn\' ér-aete mellett, a hála érzető urt mely egtaz valómat eltölli. Fogadjá mind ások, kik a sora ó ta] reám mért sulyf« caapáat réasvétflkkd enyhíteni kegyetkeiiek, mélyen érseit h\'Uáinnl. Nsgy Kanistán, IH9U. április l¥«én 9llih«flV^r KálmUn. Laptniajdonot éa kiadó t i H <11 t: i, v t rO i» !11 Használjon Ön FEGYVERKERHKETIII Kulönöa alAnya: utólórhetlen könnyű járás [megerőltetée nem létezik,) STEIFEEIWIjU a világ l««tt\|ytkk ktrákpárfyára I Arjetfoat Pina #e Meeeeetet. Megyaruraaágl «e étigytokeág KAHN és HELLER mMI Sedapest. V^ti klnl IH. tááÁÁí 8 Richter-féle Horgonv-Pain-Expeller Linimentum Capaioi oompos, Kton kirnovtt béxiacor otlontállt ti idd megpróbálAoáonk. mórt már több mint 30 év éta mttbiabaftó, rájlalomctillaptté bedBraSlésként alkaimaitttfk kíirvénynél, etántál, U\|tit\|tttáaaál ét ■agkwéttktál ai orvotok Által bödörltóléttkrt ia mindig gyakrabban raadoltttik. A vmódi ~~ Pain-Kipolltr, gyakorta Horgonv- Tinimont olntvtiát alatt, nom titkot i aéptitri házlazer, molvntk tgy Wtartáaban Nn kolltat Kiányoini. 10 kr., 70 kr. i Horgony-hanom Igati I ; í SE dvtgtnkÁnti Árban Buydnem biindon gyógyaatrtárbtt kátxlotbon van; főraktár: Török I Jézatf gyágyatoréaiotl Budapesten, Utváaárléa alkalmával igen ávttőatk legyünk, mert több kiaobbértákfl utánzat van forgalomban. KI tta akar magkártaaeti, aa mindtn tgytt Qvogot „Horgony" védjegy éa Kiohtor caégjogyiét nélkül mint nom valMlt uUuittt viaaaa. \' Riohter F. Ad. és társa, oaéaa.ét \'klr. udvart asáUitök, Rudolstadt íThunngiaV Nyomatott Fiachel Fülöp laptulajdonomiái JSngy-Kaiuaaan Huszonhatodik évfolyam, 31. szám. \|\|lllHtl«H\| , ^ ^^ ksrssktéMkes f M M I ^^ kiii 1.-X LgjL I 14, taiMMiii • ^mmm^m ^^L m^^^^M ittaiiMM aiasea kftaiaaaat ^^^ ^^^m iiuki7»ui Politikai lap, kimiMlm. Megjelente HA0Y-KAHIZ3AN halenklnt kétszer; vasárnap 1 cílltflrtökön. (I.ONZBTBSI iUI iiéa sm II Iim II In - u rtlém • k«rM (I in - kt ü«K7«<H»r> I korma II trl ISO ki JtjiltUf patllaora 10 kr»)aá» ZltSaaUaak, >alaaalal a klré.tSMkia •DKItaoatk rtaakal riWf k»a • • ken* keéaMhs nléa»»<l>. Sa «.«i«<la« laValal wak Ihwi keaeá Wl twMii at ■gye* in M krajcár Nagy-Kani^öft, 1 bHf). íalalta aiarkaaitl: hala; Séaaalar liarkaailllára! lUwaa L^aa. Vasárnap április 16. Nemzeti művészet. A vallás ós köxoktatásügyi mitiisz-tórium költségvetésének tárgyalásakor sokkal több ssaó osatt a művészetről, mint aa oktatásról. A felületen szemlélő obből act következtethetné, hogy a közoktatásügy mUunk már oly fokon van, hogy ml kivánni valót sem hagy lenn; annyira, hogy a saép művéaaotok nemes luxusának most már nagyobb figyelműt lehet saentelni; vagy hogy a kultura által érintett négerrel állunk ogy fokon, a ki ii7,t hiszi, hogy olérte aa olegánoia csúcspontját, ha fokete tostét fedetlen hagyja ugyan, de göndör fojéro cilindert tesz és a> egyik szemére monoklit nyom, De mi sem lonne helytolenebb, mint aa ilyen Ítélet. Sem iskolaügyünk nincs a tökély legmagasabb fokán, sem oly barbárok nem vagyunk, a kik a kultura alapjait kevésre beosüllk, (tr aimak utolsó kt» alakulásaival pompáénak. A vita az^rt alakult oly sajátságo- san, mert a viszonyok jelenleg olyanok, hogy a különböző kormányzati ágak beható tárgyalásától ezúttal el kellett tekinteni és sok szónok csak azért ragad szót, hogy a parlamentárizmus formájú inogmentossék, veszélyeztetése nélkül a ttilajdonképeni célnak, mely abban áll, hogy a költségvetés el legyen intézvo a provizórium lejárta olött. Miután pedig május 1-én már nincs provizórium, máris kétolyek merültek fel: vájjon tető alatt lesz-é addig a költségvetés és vájjon nom lesz-é szükséges még egy hónapra provizóriumot létesíteni? A kormánynak természetesen óhajtania kell, hogy annak szüksége ne következzék be és pedig igen közel íoltvŐ okokból Az előirányzatot a kormány átvette ugy, a mint van, s nincs módjában, hogy azon lényeges változtatást tegyen A vitának o szerint ugy sincs gyakorlati értéke. —A kultuszbiidgot tárgyalása alatt tartott beszédek, a szűk keretnél fogva, melyben mozogniok kellett, nemzeti művészetünk fejlődésére nézve majdnem minden fontosság nélküliek. A viszályt tradíció éa szecesszió köst nem a parlamentben fogják végig küzdeni. A nagy tömegekbe kell azt vinni, mélyeknek Ítéletét semmiféle fegyelmezettség nem preokkupálja. Egyedül ők képesek a helyeé választ megadni a félünk, hogy e« az ítélet mind a két félre megsemmisítő lesz. Nézetünket egy jelentéktelen élményünk támogatja, mely nem akar el-moaódni emlékezetünkből, valahányszor egy úgynevezett remekmű előtt állunk A budai arénában történt, melyben valami történelmi drámát adtak. Az utolsó felvonásban tájképet láttunk tágas perspektiávaL A függöny legördülte alán szomszédunkból egy jámbor falusi emberből kitört a csodálkozás felkiáltása. A iákat éa a csillagos eget, melyek a színpad nyílásán át láthatókká lettek, dekorációnak, mesterkéztől eredő remekműnek tartotta. TÁRCA. Csak előre! Irta i Msróthl János. Csige Nsgy Pál urain elkeseredett és ökölbe ssuriiolt hősekkel \'ogoll isinó\' a munkithnz. Egy napon aztán föl virult eltiltó u szép jilvö reménye. Tetierő és jókedv szállott beléje és kiszínezte Ábrándjait, melyek hatalmún pénzes zsákok birhatSsabAl állottak. Egy kopott cigány vajda Csíné Nagy Hál uramat asörnyeu bántotta as művelte vele est a csodál, kivel a véletlen össze-a nagylontosattgu gondolat, hogy mi módon lehelne \| hozta. leginkább meggasdagodm ? Kétszáz forintja volt Az ezet a kövelkesökepen. lörtént: ugyan a városi hitelsiövetkeset peuziarában, eu Csige Nagy l\'ál umm as udvaron állt és esnél többet azonban sehogy se tudott íneglakari zal loglalatoskodotl, hogy u beles hordókról le-tsni. A mit faradsávos munkájával keservesen ütögette a rozsdás abroncsokai Egyszerre cssk megkeresett, az ugy elment a háztartásban, hogy beállít hozzá a sióban lorgó cigány, maga után egy vörös réskrajcár nem sok, de annyi se vonszolva egy ócska kőtslrs kötött sovány sebéi, maradt belőle. Kepselbetö tehst az a vágyakozás Eladásra kinsits. melylyel a kenyelmes, gondnélkü i, de söt vagyon-! Csige Nagy Pal uram szóba se akart állni a dus étet iránt ellelve vo\|t. Már azon törte lejét, lóc-issárral, mert lóra soha az életben sem volt hogy msjd nski lekssik a géptannak s ba as örökké i szQkséie. A dadé azonban erőszakoskodott és mozgó gépet nem ts, de a kormányosható légha- nagy szóbőséggel magyaráz\'a a ló, azaz helye-jót sikerüj megszerkesztenie. Ezen kívül még sok;sebben mondva a gebe előnyeit es ritka tulaj-tiilálmányon gondolkozott, teszem uzt: egy ónmü-jdonságait. ködö cipőtisztító-gép szerkesztésen is, de a puszta\' — Vegye meg lekinletes urain, — monda gondolatnál tovább egy lépéssel sem jutott. ■ végre könyörgő hsngon, mikor látta, hogy Csige Egyik bárálja azonban szárnyát szegte magasba; csak nehezen akar slkura lepni. — Vegye meg, törő vágyainak, a mennyiben föivilágosilölta, \| hiss olcsón adom, és nsin bánja meg a vásárt. hogy ami sz ö ssegeny tanulatlan agyát Inglat-1 — Nem kell ha mondom}! — riadt (el mér koztalja, sz egyszerűen kivihetetlen, miutsn odn I gesen a gsidu roppant tudomány és veleszületett tehetség ssQk> — Pedig megvehetné, — sóhajtott a cigány séges, hogy az ember találmányokkal gasdagilsu I — mert százszorosan visszanyerné n pénzel rajta a világot. \| Meg taáo meg is gssdsgodhatik. EU az utolsó kifejezés megakadt Csige Nagy Pá* lulében. — Hogy érted ? — kérdé kíváncsian és odafordult a gebéhez, hogy kissé megypaskolja szügyét. — Nagyon sgysserü az, tekinletee ar \' Még a a yyerek is megcselekedhetne. — tiondolod? — Tudom. Nem ie kell hossá nsgy ész. Vegye meg no a .Csillagot" I — Mi liassnát veszem neki V — letelte Csige Hogyan gssdsgodhstném meg rajta, mi? . — Kölvisai Budapestre, oszt\' ott kiállítja a versenygyópre s ha öuhat lé kö\'ül it magáé lutja körül legelőször a kioarka mázott retet, hát akkor earee bankókkal tömik meg a zsebét. — Ne mond I rázta fejét bitellenül Csige Nagy Pál. Azután hozzá lelte: — Es ha aa enyém utókénak marad ? — Azért van ám esse aa embőrnek ¥,., Taplót less ú fülébe, lilikét a tarka alá s altéi ugy szalad mint a villám. — No vegye meg hál! ...Nem szaporítom tovább a szót, Csige Nagy \| Pál nzemei fölcsillantak és rövid vonakodás utáa nvgvelle ötven forintért a .Csillag-ot, melyért e gyöpmesler még ttt lorintot sem adotl volna, A cigány vajda még-egy Jó tanácscsal ia szolgált az uj lóiuajdonosnak. Hogy tudniillik lássa el lovát valami hanvziitos névvel, mert az is sokai\' \| határos a budapesti versenyeu. világszerte iámért jólnrnevéi kitü I ■j _ ^ a nöminöségeneii kUs/öuheti, minek t I ArAnf: .IA7.KAI kftvetkeatében a földgömb minden wuv wwM»v"rés<én, méz a kisebb helyeken is, most már található éa árudtvs less. A Varetsea Jéaaef keserű-vízből mint rendszeres adag egy boros pohárral reggel éhgyomorra véve e égségeg. (8) keserűvíz Kapható; Roaanfald A, és fia és Marton és Huber cégeknél b PlUss-staufer Ragasz, Doboz és Üvegekben Arany s silst orsm nel többszür mm Ttz év éta elismert Isgts rtésabb kitüntetve. ENNÉLFOBVA ri\|aait»aayi\| Téréit edény ek ragsssléars a tegajántalssahb % Kapható Alt éa Böhm oefnél Naffy Kanlzaán. Nagy-Kanizsa vaaároap Zala 31. szám (8 lap.) 1899 épfili» 18-án A természetnek ez a naiv összeté-vesztése a művészettel: legyen a legmérvadóbb direktíva művészetünknek. Egy kék festékfolt ép oly kevéssé égbolt, mint nem műremekek az eltorzított, valamelyik, úgynevezett szeoesz-■cionista megvadult fantáziájából] ki-, szabadult arcképek. Vissza a természethez művész urak! Illúziót varázsoljanak elénk, szólót! fessenek, melyet a madarak csipkednek i • akkor lesz nemzeti művészetünk,: dacára annak, hogy a régi Görögország j egy művésze már megelőzte önöket; lesz akkor művészetünk olyan, melyéit minden nemzet irigyelni fog bennünket. __ Művészeti ügyeink legfőbb vezetője\': Wlassics Gyula kultuszminiszter \|lelke egész melegével, teljes erejével küzd a művészet felvirágoztatásán mint elsőrangú nemzeti érdek előmozdításán. Ha minden tényező, a művészek is, az 6 nyomdokain halad, nemzeti művészetünk az elsők kőzt lesz Európában. ama hatalmas benyomás elől elzárkóznunk, melyet az uj magyar nagypecsétör bejeim-tett akcióinak száraz felsorolása mindenkire gyakorolt. fte Sándor igazságügyi miniszter propmiji Mint a bányász, ki a iöld méhébe rejtett aknában lépésről lépésre fáradságos munkában hakd előre, lassan, de biztosan félre-takarítja az útban levő törmeléket s napfényre hozza a nemes fémet, anélkül, hogy a maga számára valami különös érdemet venne igénybe; ugy működött közre Plósz Sándor is abban a gigászi munkában, mely nek eredményei, mint a modern jogállam örökéletű alkotásai, jogos büszkeségét képezik a magyar törvényhozásnak. Az igazságszolgáltatás terén az utolsó évek tontos reformjai közül egy sem jött létre az ő közreműködése nélkül és ha őt hívták ama tárca élért, melynek eddig is disze volt, azt csak természetesnek találhatja I mindenki. Plósz Sándor már magával hozta a bizalmat, melyről ót s képviselőház párt-különbség nélkül biztosította programmbe-széde meghallgatása után. Az uj miniszter első beszédének gondos és beható tanulmányozása után lehetetlen formás előadói beszéde után felállt Plán Sándor igazságügy miniszter és rövid, stabaRw, tetszéssel fogadott programmbeszédet mondott Mindenek-elült Szilágyi Dezső előtt hajtotta meg zászlóját, I A jogszolgáltatás minden tere alá lesz \|jelezve, hogy as általa előkészített (eladatok végvetve az uj miniszter reformátor! működé- "hibásában és teljes elkészítésében lá\'js a maga \'aének, melylyel Magyarországot a nyugot- j ®0ködének irányát megszabva. Sorra vette európai modern államok sorába lépteti. "ul4n » kéuülőben levő törvényalkotásokat s Polgári és büntető törvénykezés az ala- reformokat, mindenkiről meggyőző, őszinte szóval pozástól kezdve át lesz alakítva s e nagy! iMkostatva a figyelmes Hásst Hangosább tetszést reformok keretében nagy változás megy,kel,ett • beszédnek az a része, mely az ügyvédi végbe az egész igazságszolgáltatásban. Ik,r hsjsinsk enyhítéséről szólt, s a befejező rétz, Az uj miniszter nevéhez fog fűződni agyban u igazrfgszolgáUatás pontosságát, gyor-bűntető-perrendtartás reformjának nagy1 •«««\' » olcsóságát vallotta Plóu miniu műve, s a mit a miniszter erről a szinte ter programmja főpontjainak. Élénk éljenzéssel revolúciós reformról mondott, mindenkit aiüdvfllölte » beszéde beléjezlével ez igazság-legjobb reménynyel tölthet el. agymimutert. Mindazok az aggodalmak, melyeket az A vitát a szélsőbali Visonlai Soma kezdte, a ismeretes mindenttudók s mindent jobban ki arról interpe lálta a minisztert: vájjon fog-e tudók nyilvánítottak, e nagyszabású reform; szakítani elődjének rendszerével ? Veszter Imre a alkotóinak előrelátásával szemben alapfala- jobboldalról a kúriai bíráskodás ellen szólt, e noknak bizonyultak. bíróság tekintélyének megóvása szempontjából; a Az Ítélkezés átmenete az esküdtek ke- [ választási ügyekben való bíráskodást Veszter zé\'oe Magyarországon minden rázkódás j inkább a közigazgatási bíróságra ruházná, nélkül fog megtörténni, a mely művel el- Mólnár János a bírósági hivatalnokok teljes választhatatlanul egybe van forrva Plósz vasárnapi munkaszűnele, s a gabona-uzsora megfékezése érdesében szólalt lel; Nagy Mihály pedig as Igazságszolgá tatás egyes adminisstrativ bajait hozta szóba. Végül Komjáthy Béla mondott a miniszter beszédéről hosszú kritikát, mwsár> getve több olyan kérdést, mire a programmbe-séd nem terjedi ki. Apr. IS. A mai ülés legnevezetesebb része — a vége volt. PUtt Sándor igazaágügyminiszter ugyanis beterjesztette a kúriai bíráskodásról szóló törvény-javaslatol. Polónyi Géza mindjárt indítványozta is, hogy a bizottságok párhuzamosan tárgyalják est a javaslatot a vele junktimban álló hátstahély-reviiióvsl, bogy így annál hamarabb kéusn legyenek vele. St/U Kálmán minisztere nók.iek ez ellen nem is volt kilogáaa és a maga réasáről megígérte, hogy a házszabály.révizióra kiküldendő bizottság megalakítására Ingkőzelebb megteszi javaslatát De még tovább ia ment a miniszterelnök; alighogy ez a kis vita lezajlott, felállott, indítványozta, hogy a költségvetés részletes tárgyalásának belejaztéig a Ház ülései délután S \'óráig Üosszabbiltassanak meg. Ehhez is allen-1 mondás nélkül bouájárelt mindenki. Az igazságügyi tárca vitájánál Mócsy Antal Az igazságügyi tárca költségvetésének tárgya- j és Sohmidt Károly fejtagellák annak részleteit; ását ma kezdte meg a képviselőház, s a róla I Schmidt is kikelt többek kősóit a kényssarfotog-való eleven vitával lelt el as ttlés. Rohonyi Gyula\' raláláaok ellen. Gjfírtr Elek a sajtószabadság államtitkár és miniszter neve. Ritka szerénység jellemzi az uj minisztert. Minden szóvirág nélkül, egész egyszerűen, mint a min) Plósz Sándor egész lénye, oly programmot fejtett ki, a minőre csak az ő vasszorgalma és bámulatos szaktudása vállalkozhatik. Ila nálunk ismeretes lenne a fontos beszédnek az a megtiszteltetése, hogy kifüggesszék art, mint Franciaországban, Plósz beszédének meg kellene adniezt a tiszteletet. Felette fontos és az egész országban örvendő visszhangot fog kelteni, a mit az igazságszolgáltatás olcsóbbá tételéről mondott. Az uj kabinetnek most már mindegyik uj minisztere beszélt tehát Előttünk van az uj minisztérium egész programmja; reformátori munkaprogrammja, melynek keretében Plósz Sándor nagy dolgot fog művelni. Országgyűlés. Apr. 19. A Igy lett a ló neve ; .Csak előre !\' Caige Nagy Pál aram bekötötte lova négy lábát rongygysl, mint a hogy azt a versenylovak megkívánják es lölsétált vele Budapes re. A ./old Koszorú-\'ban vett szállást. Miad\|árt az első napon szóba eredt a fogadóssal kitől a verseny felől kérdezett egyet-mást. A fogadós azt a véleményt táplálta, hogy Caige Nagy Pál tömött pénztárcával került föl Budapestre és itt nyerészkedni .qfcar a versenyek alkalmával. S ez okból történt, hogy megkérdé tőle: — Miért cipe i magával azt a gebét ? — Gebét ? — kiáltott föl méltatlankodva a kerdezeu. — Biz azt nem nevezem gebenek. Olyan ló az uram, bogy leveri versenytársát, ha heten is állnak vele egy torban. — Ugyan-ugyan I Tán szél ment a lábába, mi ? — Már az az én titkom, — feleié motulyogva Csige Nagy Pál és megtapogatta zsebében a tapló darabokat. Nem azért volt a fogadós üz esztendős budapesti adéftsetó polgár, hogy ezek utáa ne letta volns tintán vendégének szánandó terveit Tudta bogy Csige Nagy Pál uramat valaki becsapta ; de nem akarta öt ebben a tekintetben lőlvilágoaitani mert még meg is haragudott volna érette. , Majd megmondják neki odakinn a gyepen, hogy a ló tnlajdonképea nem a „Csak előre", hanem jómaga . Találja meg a mit keresett. Szórul-szóra ugy történt, miként azt a loga-dós gondolta. Csige Nagy Pál büszkén s önérzetesen vezette lovát az ntca közepén és mikor kitűzött céjáhos ért, odalépett a pénztárhoz s két bilétát kért; még az le hoszátstte,\\hogy : \' Egyet nekem, egyet meg a paripámnak, Itt n I A pénztáros ezt halván lőlkelt s azt felelte: — Várjon. Néhány perc múlva azonban viaszatért, a hozott magával — egy rendőrt. Nosza, lelt nagy ámulása Caige Nagy Pál uramnak, mikor a rendőr hivatalos hangon tudatta vele, hogy a közrend érdekében azonnal távozzék a pénztártó), különben megtudja majd, mi Is az a karhalalom? Csige1 Nagy Pál dacosan ellenkezett Mert hogy ö éppen jjlyan állampolgár, mint akár a palatínus vagy a római pápa. Ot hagyják békés, ő futtatni akar, ö nyerni t«g. 6... A rendőr karonfogta áa nagyot rántott raita. Ilost már visai, amiért minqjárt nem enged l-meskedwt. A ló busán kullogott utánnuk. As utón után a közrend éber őre megmagyarázta emberünknek, hogy a lóversenyen csak nagy urak éa méltóságok futtathatják lovaikat, szegény ember lovát nem engedik oda. Az jó a szántáshoz, teherhuzáshóz, tipratásbos. Caige Nagy Pál uram asomoruan rázta fejet a szavakra, hogy nem ez a rend, nem ez as igazság. Hanem hát mit is tehetne ellene ? Semmit. Ha szegény vagy, liaeee és hallgass! A rendőrnek jó szive roll, amennyiben subád utat engedett a pórul járt lótulajdonosnak, hogy menjen, a merre neki tetszik. Igas, hogy u as ugadély egy koronájába került C<tg«-fugy Pálnak. Haza tartott LehorgasstoU, gondolkozó tővel ballagott lova után és tdőkösönkiot kidobált ase-beiből egy-egy darabka taplót egy-egy lüakayl-rágot... Azután nagyot sóhajtott és botjával hatalmasan végig vágott a bűntelen ló hátin : — Csak előre, te cudar gebe, osak előre I Nagy-Kanizsa, vaearuap vitttaáliíláta én Állami Mnlelőjön szuverenilt-tunknik a hadseregbe valő bevitelt mellett hoxta lel érveit. ftldayi OUo Veailer Imrének a kúriai bírás-kodéi elleni bessédével foglaltatott. VtuUr Imrt személyes leltsóialáia ulén még Major Ferenc beatéit, majd Plósz mlnittttr reflektált tt egyet kifogásokra. A további viia folyamán Metkó Ltizló, majd padi, Rakoruky Itlvén uólalt föl \| et ^utóbbi atéba hozla, bogy u ügyészség miért sem avstkoiott beleasEngal-féle borhamitilta dolgába? 0 ugy ludjt, hogy átért nem, mivtl tbba igen magaa álláiu ►temé-lytk vannak belekeverve, ö különben nem nyugttik addig, mu t a dolog littlábt botva nincs. P ózz igasstgügyminiisiei\' arra kérte KVkovss-kyt, hogy a lenyal As kiderítéséig ne Ítélje el ss Ügyészségei. A tárca többi téielateil vita nélkül elfogadlak, Aa meg már valóságos bossorktny-gyorsistg a hogy a Ház a honvédelmi tárcát latárgyalta. Fsjirtáry miniszter betegsége miatt nem lévén jelen, él Gromon államtitkár képviselte. Az tgyik fölszólaló : gróf Benyomky Sándor, nem la a tárcához szólott, hanem a leszerelési tervekkel foglalkozott; Kossuth Fertno pedig most it követelte t honvédségnek tüzérséggel ét müzzaki csapatokkal leendő ellátaiát. Gromon röviden válaszolt; Uenyovsskynak azt lelelte, hogy jasserelési ügy a dip\'oináciai ügyhös tartozik, Kossuthnak pedig, bog; a pénzügyi tekintetek gátolják a honvédség ellátását tüsérséggel. As egész vi<a nem tartott nusz percig sem. Apr. 14 Az első ülés, a melyik három óráig volt ■eghottsabilva — iélkettöig tartott. A t. honatyák ugy látszik, mtgijedtek sz ötórás ülésektől és már mt befejezték a pénzügyi tárca vitáját mivel azután az egész költségvetési vita ia be van lejezve. Ennok folytán az ülés végén Lukács pénzügyminiszter be is nyújtotta a költségvetési törvényjavaslatot, az appropriációt, a mi alighanem már kedden tárgyalás alá kerül. A pénzügyi tárcához elsőnek Komjáthy Béla szólott, különösen az italmérési dolgokat tizze- Zala 91. atárn. (8. lap.; 1899 április bd 16 én mull heli számában ,KmtkM íjak> cm alatt megjelent cikkre. Nem azérl mintha nem rej enék abban néhol iguzsag; mert igaz például az, hovy a mai modern kereskedőnek sokoldalú tudományon, nagy szakértelmen kivül társadalmi azután egyúttal nép ét fontos raistziót tt Mm teljesíteni. Válaszomban nem személyeskedés, kísérete gotan a ker. Ujak télreiamari viszonyainak ka-lyet magviltgilátt iránti szándék vezéreli ; melyet midőn kijelentek, cikkecskémet egyik iránit: Kő- müvelttéggel it T. • -T kell rendelkeznie, hogy megálhttton sziárd\'n, s F* fwlwl aároa: »ág;l(m eftea érvéuyrt emelkedheasék, mint kereskedő. fasz a., hogy hiivány gyümölcsre nem száll a Alaptalan vádaskodása, ktr. iljakróf alkotott ftlülelez Ítélete kénytserilenek azonban, hogy tollat vejyek kezembe becsületünk megvédéee céljából. Mart ha ezt nem tenném— aa eddig megjelent cikksorozatokból következtetve — végre tz őtszes társadalmi bajokért a ker. ifjakat vádolnák. Hogy vannak, kik olyan bálokat, mulatóhelye-, kel látogatnak, melyek hivatásuk s lártadalmi állásásukkal össze uem egyeztethetők; sőt hogy oljau is van közlünk, kintk szenvedelyévé lett a ma már egész világon eherjedt kártya játéko\': vajion megtámadhaték-e ezért a ker. ifjak öt-ze-sége ? Tekintsünk vissza századokkal a nemzetek "életéhe, és tapasztalni lógjuk, hogy régidőktől lógva a mai napig folyton vannak tánadalmi betegségek, melyek a legmagasabb társadalom agjait éppen ugy meglepték, mint a legalsóét s melyek gyógyítására nem a toll, hanem aa idő van hivatva. Jó még, hogy e tártadalmi betegségek jóval kisebb merveket öltenek, mint ízt t cikkíró bebizonyítani iparkodott. Hogy a kereskedő ifjak társada mi á lásuk s p&lyajuk fontosságához képest mttvelödnek-e; hogy törekednek-e a hazának hasznos polgáraira s a társadalomnak számottevő tagjaivá lenni; avagy cikkíró szerint, csakugyan kivetkőzlek-e minden nemes érzésből — hudi anyát ütve ott hol a büniik melegágya van, — s az ifjú ál-latias mámorában szenvedve megássa korai sirját egészségének ét drágt becsületének: ezt csak ugy felületesen elbírálni nem lehel, nem szabad. Nem akarom ékes szavakkal ennek ellenkező- déi lat" Mondscknn BA H I R Z I. — Sara* Kérely — kerAleii pa-rtaesaek, Saéktsfsjérvárról vett ertesoie-uns szenot t m. kir. hoavéd«égaél Foriayak Gyula tábornok, adlátu-, küasöbön levő ayngdija/áea alkalmából a vetető á iaaokbaa töM> ssaélyi változás várható, melyeknek sorén Zurna Karoly vetér-őraagy, a pécsi hónved dandár parancsnoka aa V. houvéd-kerület paranosnokava teg kinevettetni. — Uasdasáil ladóelló. A lóldmiv ele-ügyi minis (tar Stikonnt Aladar letenyei lakost Zalaváraegye letenyei járásárai nez»t a gaada-sági tudósítói titijieggel bízta m-g. — Htiasság Mági János m. kir. poéta ét távifdi tiszt Nsgy-Kanissée, tserdáa déluiea házasságot kötött Knatísz Juliska kisasszonynyal, a. kir. postakiadóval Nagy-Kanuaáról. — HbIAImAs A kövtiktaö gyánjeleotést kaptuk: Alulírott ugy a táját, mint testvériig valamint az östzes rokonság t evében fajdalomtól megtört azivvel jelenti lelejtlietetlen tiuk, illetve testvérük Márkus Oézáaak f. tvi apr, hó ll-én d. e. 10 óidkor, életének 21 evében történt gyáaaos elhunytai. Molnári, 1899. április ll-én. Márkus Ssodor éa neje szül. Körmtndy Emma mint szülők. Márkus Uizella férjjBaapotník Lásslóaé. Ilonka ét Margit testvérek. iUspotaik I László sógort, — Orvaasavttiégl kilg\|lite At Orvos-Szövet sésnek getvén. Utána Púlónyi Géza váltotta be azt az ,, . , ...... -„,<... .. , .. . . „ ... . , , ■ .. dulomban és főnökeik becsülését és bizalmát vív ígéretét, hogy a pénzügyminiszter iránt érzett j4k ki m,xnknak; - a fö\'eg városunkban- (okozott bizalmatlanságának knejezést log adni. hosszú eveken át működnek, mini az üzletek Lukács miniszter, Major Ferencz beazede és esetleg vállalatok hasznos tagjsi, és nagyrészök a vita bezárása után beszélt és védekezőt, ő szerenc-és önnftlóiágrn is vergödött. nem Deák Ferencz, hogy a ketes mandátumot Képes e erre egy WkOben megromlott s tudo-\',,,. .. ,. , <mányi megvető, illetve nem ismerő ember?Nsgy visszauta-itsa. Az Ischu klauzulára nézve rész- ■\' ■ ■ - - - ben ismételte, a mit már előzőleg mondott, részben azzal védekezett, hogy az önálló vámterületiek és a szerződési tormának kiztrása csakis célszeiüségi okokból történt. A késedelmi kamatokra nézve szintén régibb nyilatkozataira utalt. Beszéde többi részében mondta, bogy intézkedni szándékozik, hogy a biztosító-társaságok díjtartalékait hazai papírokban kelyezzék el és hogy uemsokára előterjeszti az adóreformot. Országon Orvos-Szövetségnek Zalavarmegyei jét bizonyítani, mert Petőfi Sándor kö tőnk sza-1 Fiókaaövetsege április 29>én délelőtt § órakor viti szerinti .minden Demoslh$nesnél szebben Nagy-Kaaizsán a ,,Polgári Egylet" tenuebaa beszel » teli!" Tehát; bizonyítson a ktr. iljsk. közgyűlést tart Tárgysorozat; 1, A válaaztmáay céltudatossága mellett is, ékes szavak helyett a jelentése és az abban foglalt indítványok tártait I gyalása. 2. A tisztikarnak 3 évre teendő válasz-Aug van munkás osztály, mely hosszabb és i tása, 8. Somogy Vármegyei „Fiókszövetség" fárasztóbb munkával lenne terhelve, mint a ke-j lelhivása. 4. Az magy. ált. bizt társaságnak az resketlö iljuság. Kora reggeltől későestig ott talál-1 „Országos OrvoS\'S/ővetaeg" elnáksegéhex iuté-juk serényen dolgozva De nemcsak űzletőknek nett a a vármegye tiszti főorvosához megküldött gyakorlati i észével foglalkoznak, hanem bár lassan,\' beadványa, ö, Aa évi tagsági dij uieghatarozssa" de mindinkább helyet foglaliiak a művelt társa-1 a közgyűlés után déli lg órakor tarm»-«béd szakérlelem, sokoldalú tanulmány és még nagyobb törekvés kell ehhez. Hogy a ker. iljak önképző körében tsrlolt szépirodalmi és jogi Molvasasokut kellően nem pártolták, nem látogattak: nem szolgálhat döntő érvül műveltségi érzékükre s érdeklődésűkre; még akkor sem, hta vád egyenesen őket terhelné. De sajnos: e tárgyban aa .Önképző kör" vezetősége részéről történt tévedés; mulasztásokról nem I is akarva szólni. Hiába hangoztatták egyesek \| jóslatukéi ilynemű előadások sikertelenségéről: ők haj1 ha atlanok akarlak maradni. lesz. A résivétel iránti bejelentések dr. Racs Kálmán nkanizaai városi orvos urboa taté zendók. — Haoerapitlé sdeaáuysk F. kő ll-én eihunyt Löwinger Iinácaé született Leeaaer Paula urnö iránti kegyeletük jeléül adakoatak: Lüwinger Ignác azounali kiosztásra 60 frt, Löwiager Hermina, Bernát, Ama ia éa Camitia 6—5 Irtot ; Weiss L\'na 2 irt. Löwiager Lafot és neje 10 tri. Dr. Siúkits Ntadorné ö frt, Löwy Adott éa neje Ö Irt. Stolaer (iuaatav es neje ö frt. ö«V. Rechnita Vilaosné 6 frt Hirsebler Udön éi u-je 2 frt. Dobrin Ignác ét es neje 2 frt. llerzfeld Mór 2 trt, Sommer Nándor és neje 5 Irt. Dr. Szabó Zsigmond ta neje 6 Irt. Sauer Edxne 2 Irt. Vidor S imtiné 6 frt, összesen 126 Irt. A nagykanizsai Cbtvra Kadisa. — l\'uglistl kiayvtár. A nagykanizsai A tárca többi tételeit Perczel Béni tüneményes \| Eleinte az iljuság lümegesen gyűlt az előadásra, I fogház Miííjvlárdt gyarapítói Iák : A (Oldat veié-gyorsasággal hadarta el, ugy, hogy , egynegyed j figyelemmel halgatla vénig s a nemes missziói ügyi mun-stwium 1. kötet, Strém és Klein kettőre a tárgyalásnak vége volt. így a holnapi teljesítő előadót hosszantartó tapssal jutalmazta, oeg 26 kötőt. Fischei Fülöp 2 kötet. Wnjtlils ötórás ülésre nagyon sovány napirend maradt a <NeraI«tt kétöbb I Aa ifjabb eaoporlokal .Jós«ef 8 kötet dr. Sznbó Zsigmond 8 kötei, I képezve, hajtogatták hogy biz nem ilyesmire szA> Halis István 3 köle\', dr. Szigetliy Károly í köt szám- könyvvel. A köuyvtar 376 kötetből áll. Az kérvények 9 ik éa 10-ik snri«»vzéki> A Ház ennek kePezve h»lt°8«»»k hoíy b\'» nem ilyesmi terven)ez » íz és tu-ik sorjegyzéke. A Ház ennek mi\|0tlnk, hanem kereskedelmi levelezésre, folytan nyomban elhatározta, hogy az üléseknek régi idő srtamál állítja vissza. A kereskedő ifjakröl. (Válasz Fehér Lipót urnák ) •Nincs nevetségesebb az alaptalan okoskodásnál ; nemkülönben nagyobb gorombaság sincs, mint másokat oktatni akarni ahhoz való tutomány nélkül." Néhai-való Széchenyi lstváng rof, a .legnagyobb magyar.« e íztvait keU idéznem a »Zalai Küzlöny tanra, árú- és keres edelemismére, szóval oly adományokért köszönetei mond és ujabb könyv- dolgokra, melyek első sorban szükségesek. Ezek adományokat kér a nagykanizsai királyi ulán aztán jónak látták továbra is ugy bővíteni ügyészség. ismereteikei, mint előbb ; önóktntás, illetve magán- — A mlahár körül. A rendőrség által laoulás utjsn. - kifüggosztetl tilalmi iola dacára a színielőadások Meri csalódik az, ki azt hiszi, hogy a ker. ídejéo (elvonás közben nemcsak a lépcsőházban, ilju csak élvet hajhász. \| hanem a főbejárat (pénztár) elölt levő zárt tolyo- Az élvezeteknek is megvan a maguk halára. Meglehet, hogy vannak kikre talál a Z.. K. cikkjö; de korántsem annyian, hogy azért egy egész oss-tályt meglehessen támadni. Nem ilyesmire vsn szükségük a serdülő tanulni vágyó ifjaknak, ha-nem ulmutatásra, hogy nehés pályájukon isme I relflke mikép fejleszthetik célszerűen.\' Evvel són il szivaroznak a kevésbé jó izlésü színház látogatók. Negyvemötven lüstazomjaa műpártoló tódat ilyenkor as alig 20Q méternyi folyosóra s egy pillanat elegendő arr , hogy a cigarettafüst a terem levegőjét élvezetetlenhé tegye. A csengi lésre az égő cigaretták a padlózatra kerülnek ét ott illuminálnak egész addig, a meddig a saia- Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 31. szám. (4 lap.) 1899. április hó 16-án háaMI kijövő lömegbe (torait nősereg ruhá tatával e-etleg al nem oltji. A kiküldött rendőr dehogy ia merné rendre u lati tani a cigarettáiét céljából öHtegyülekeiett műpártolókat. A kötön-eág bitloutégt megköveteli, hogy az ügyeletes rendőrtisztviselő stignruan ügyeljen arra, hogy a rendőrkapitányság tilalma be it tsrtassék. — Ugyeoeten szempontból kivánalot továbbá, hogy a ixinháinsk több kijárata Isgyen. A* előadásokat a közöntég tömegesen látogatja és igy legcsekélyebb pánik is veszélyt okozhat, mert at ajtók egynek kivételével tárva vanatk. Szívesen halljak, bogy nemcsak s stinhátból kivetető ajtók, hanem u egyleti helyisegekkel kötlekedő kél nagy ajtó it a közönség rendelkezésére állanak, melyék természetesen cssk szűkség esetében vehetők igénybe. Nyeleei«r lepettháreasazor azékfttl, Éten sem mindennapi rekordot érte el Vvemik. Regina 88 éves alsódomborui leány, kii több rendbeli lopás miatt előesőr is Varssdoa tartóztat ak le. Et időben a leány beteg lévén, a járásbíróság a közkórbátbaa ápoltatta, honnét asouban megezökótt, de csakhamar a csáktoroyal csendőrség kesébe került, mely őt beszolgáltatta a perlaki járásbiróságnak.De esea bíróság zárkájában sem érette jól magát, éa a kívülről ItlŐ kályhát lebontvá", azon át megszökött. Nagy-péateken már ianaét a varasdi járásbíróság logházábaa találjak Vncsenik Reginat, honnét ssonban ugyanazon módon, mini a perlaki ioghásbó, msgszökótt. Április elején Nagy-Kani-ssárs telte át működése színhelyét, itt azonban I. hó. 7-én este Szalay Józael lognázör felismerte es letartóztatta. A letartóztatáa azoabm némi akadályokba ütközött, mert a leány erő« védőjére talált egy honvéd sseinélyeben, ki nem szívesen tátis, hogy kedveséi karjaiból kiragadják és olyan helyre tegyek, honnét nem egy könnyen log kiszabadulni. — As „ad vari" cl na adeasAa/Mésa. A kereskedelmi minitsier n következő értesítést sdta ki: As udvsri cim adományozásáért fize-i tendö dijak tekintetében megállapított > 6 csá-ttári és spoetoli királyi tslségs f. évi március hó a-én kelt legfelsőbb elhatározásával jóváhagyott nj szabályzat értelmében ezen d(j minden egyee ily udvari címet nyerő egyén után eaer (1000) Irtot leez és pedig akkor is, ha az illető egyének egy társss-cóg tagjai. Ugyanekkora öeaaag ftzetsadő az újonnan belépő cégtárs által, ha sz udvsri oia ő reá is kiierjeestetik. At advari eianek egy vagy több fialetutódra való átvitele aj címadományozással azonosnak tekintendő, aüért ia a dij ily esetekben ii minden egyes eimnyerö által fisetendő. — ■egasékMt diák Nagy-Kanitsán még nagyon sokan lógnak smlékssni Szentmarjai pénzügyőri szem.eszre, ki most Kaposvárott pénzügy\' őri bistos. Ezt gyermekekkel megáldó t apát ugyau csak igénybe vehetik a neveltei gondok, különösen, ha gyermekeinek mindegyikében olyan eröeen kilejlett a kalandokra való hsjlam, mint Jenő bábán. Erről a következőket olvastuk a Pécsi Naplóban : Uriasau öltözött tizenhárom éves kis ftneakát logott el ms reggel öt órakor egy rendőr a váradban, mert céltalanul csatangolt sserte az utcákban. Szentmarjai Jenőnek hívják a kis csavargót, Stantmariai kaposvári pénzügyőri bizton fia és tt ottani gimnázium növendéke. A kis 8u unalmasnak találta az iskola lüledt levegőjét, lölc«spott Robinsonnak és vasárnap reggel elbu-esnzott kőnyveitól és megszökött a szülői háztól. Elgyötörve, elcsigásva, kiéhezve jutott el a kis kslsador Pécsre; sirvs panaszolta el, bogy három nap óla már nem evett, mert nem mert sehol sem Hetimüa or. egy haUlmas kötetet vess kesébe e éppen akkor Júlia szerepében vonta nagéra a Itgyelmet; kedv* érkezett meg az udvari gyóntató atya, aki ő bájos volt, mint mindig, telsége tudományszomját észrevéve, nem is A többi kisebb szerepek is mind jó kezekben merészelt benyitni a terembe. A király rövid voltak. várakozás ntán gyorsan éa eröeen becespta a Szombaton. At aranylakodalom Beöthy és könyvet, majd óvatosan ismét fölnyitotta és) Rákosi hazafias töténeti darabja kertit bemuta-örömlöl sugárzó arccal mondotta a most már i lásr.i. Az előadásra visszatérőnk, belépő lelkésznek: „ Sokáig bosszantott, de íme mégis slesiptsm eit a — legyet." - BerklAlilM. Az L mesőgazdazági Vasárnap: d. u. Jani ét Juci (bohózat fél országos kiállítat keretében, mely köztudomásúlag helyárakkal.) Este Aranylakodalom eredeti törté-f. évi szeptember hó 3-10-ig tartalik meg De[, „IlnmQ Hétfőn : Qtmimodo [dráma félheiyárakkal] Kedden: a nSizabó (bohózatos vígjáték) itt először. Szerdán: A hlnyamester (operette) Csütörtökön ; A nőt barátja (víg szinmÖ) Pénteken: A fenelányok [életkép fét helyárakkel.] Szombaton : A boszorkányvár (operette ) Szegeden, bordíjezássel egybekötött borkiállítás ia rendestetik, melyen sz ország minden borvidéke képviselve lssz. Ezennel tehát ssivea tudó násárs hozzuk az érdekelteknek, hogy a borkiállításon való jeléntkezés végső tsrminnss juniua 1-ére van megállapítva, miért is a résztvevő termelőknek már bo<á kell látniok boraik fejtéiéhes, derítéséhez, palackérettségre va\'ó kipróbálásához. A borok beküldésének hstáridsje Juniua 80-ára lett kitűzve; a oim, hogy a borok hová küldendők, a résztvevőkkel idejében lesz tudatva. Felviiagoeiiásért és bejelentési ivekért Pruoker Jenő csopon biztoshoz lehet fordulni (Budspest, Ollői-ut, Köztelek). — A Zoltán Bála udvari szállitó bnda-pesti gyógyszerára felhívja I. olvasóiok figyelmé-as általa lorgalomba hozott kitűnő és csalhatatlan hatasu csuz és köasvény elleni kenőcsre, (üvegje 1 fr\'.) mely mén oly betegeknél is, kik 16—20 éveu át különféle szereket, sőt fürdőket eredménytelenül használtak, néhány nap alatt a legctodaaabb eredményeket idéste elő s teljea gyósyulást hozott létre. „Jelsstéksar keresel klsAlkealk w sls4 reege vállalata!, alnlt arál/ss ssAaaára. Mvokfc felvlMceslteat ajerketal levélkeal aa«f kares<ere I. A. réa faele reetaate. Törvényszék. — Végtárgyalások éa ítélethirdetések. 1899. aprilit U 17-án. büntette miatt vá-bűnűgyben vég- Színészet. Szardán A komevilli harangok szóllaltak meg színházunkban. A harangok megszólamláza nemcsak a fellegeket, — melyekből sűrűn hullott alá as eső nem tudták szétoszlatni, hansm azon egyöntetű véleményt tem, hogy eten előadás volt a leggyöngébb, melyet eddig Halmay táraulalátói láttunk. Megtörtént azon, a nini krónikában aiinte páratlan eset, hogy egy fiatal, szép törekvésű lehetségss kezdő ez alkalom-mali gyengesége annyira beárnyékolta a különben erősöket, bogy ezevet is gyengéknek láttuk. A kis Zsermén [Kövy Juliska) mivelle ezen csodát.. Ciyenge vállaira szoksilan nagy terhet raktak, mire látszólag előkészítve sem volt. Kövy Juiska igazi színészvér, van benne sok vállalkozási szellem és meg löbb ambíció: azt hitte, vagy tán inkább elhitették vele. hogy ezen vállalkozása is — ugy mint sz eddigiek — sikerrel log járni. Hogy nem igy történt, nem sz ö rovására Írjuk. Sem Ridey (tireníső) sem Sárközy nem voltsk es este ások a kifogástslsn énekesek, mint minőknek őket ismeijük. Csak Livay Sárikában (Sserpolene) láttuk a régit, ö volt az egyedüli, kire a korne-villi harangok véazlelhöket jelző azomora zúgása befolyással nem volt j az ö aranyos kedélyét, temperamentumát nem ronthatja meg senki és semmi, bét ba még el is énekelheti bűvös sse-meinek állandó kupiéját i »a tekints ide, tekints ods«kuplét, mely olyan, mintha egyenesen az ö számára irták volna, — akkor elmaradhatatlan a hatás. — Nagy Gyula Gáspár apójával meg voltunk elégedve. A zenekar ez este teljes össz- 1, Három randbeli lopás dolt Jámbor Msri elleni tárgyelé. — 2 Idsgen ingó dolog atándékes megróagálá-sának vétsége miatt vadoll Ujj Rozália elleni bűnügyben végtársyalás. — 3. Lopás bűntette és 2 rendbeli lopáa vél-sége miait vádolt Keszthelyi Károly elleni bűnügyben— végtárgyalás. — 4. Rablás bűntettével vádolt Horváth Sándor \'s társa elleni bűnügyben — ítélethirdetés. 5. Hatóság ellesi erőszak bűntette, köse-end \| elleni kihágás és mesőreadóri kihágás miatt vádolt Lechkecz Lukács elleni b fia ügy ben — Ítélethirdetés. — 6. Gondatlanságból okozott sayos testi sértés vétsége miatt vádolt tiábor fPrioceiea) Györgyné szül. Németh Juli elleni bűnügyben — itelethirdetéa. — bekopogta mi. Alig ültette le Selényi bizlos a kis hangban volt a szereplők legtöbbjévé\'. Robinsont, mély álamba merült s majdnem négy Csütörtökön Thury Zoltán színmüvét A ka-Ma át aludt zavartalanul a kis elfáradt utas. tonákat\'adták másodszor, jóllátofcatott ház előtt Ekkor tejet és kenyeret edtak neki enni, de né- A darab kitűnő előadásban ez ests is megtette hány kanállal csúszott csak le, ismét elaludt. A hstását és meghozta a szereplőknek a közönség kis ia szüleit táviratilag értesítették és délután gyakran felhangzó tetszésnyilvánítását, a kis Robinson sírvs-riva Ölelte már át édes sp< Pénteken: A szökött katona, népszínmű, zéna ját. A nagy örömben bizony megfeledkezett az elöadáia oly nagy kőzönaéget vonzott a színházba, 1899. aprilit hó 19-4* 1. Lopás büntette ée vétaége miatt vádolt Németh Vilma \'s társai elleai bűnügyben — végtárgyalás. — 2. Sikkasztás vétsége miatt vádolt Pálfi Péter elleni bűnügyben — végtárgyaláe. — 3. Zsarolás vétaége miatt vádolt Hergyavi János \'s társa elleni bűnügyben — vég\'ár-gyslás. - * w 4. Szándékos emberölés kísértetének bűntette miatt vadolt Herceg Jáaosné szül Szabó Roai elleni bűnügyben — itelethirdetéa. — 5. Súlyos teeti sertés bűntette miatt \\ádoll Csuppán Károly elleai bűnűgyben — Ítélethirdetés. — 6. Snlyoe testi sértés bűntette miatt vádolt Malik Ferenc s társa elleni bűnűgyben - Itá letbirdetée. — 1899. opriiit kó 21-in. i .. 1. Halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Glogovecs József elleai bűnügyben — végtárgyalás. — 2. Orgazdaság bűntette miatt vádolt Stakáoa Ignác elleni bűnügyben — végtárgyaláe. — otthon hagyott könyvekről, meg a latin nyelvtan, ró), a mely olyan irgalmatlanul neheten marad st 6 kit lejében. — Kiért J* m kls/v ? Felséges királynak tlődjs, V. Ferdinánd, nem volt nagy barátja as olvasásnak. Csak nagy ritkán vett könyvet a kezébe, holott az udvari kőnyvkeres-kedéa valamennyi irodalmi újdonságot megkfll-dö\'te neki. Egy lorró nyári délután azonban kü önös eset törlést. Aa üvegajtó mögött vára-kosé lakáj uvyanis észrevette, begy az nralkodó bogy a jegykiadást a helyssűkemiatt ismét be kellett szűntetni. Ugy látssik, hogy az igazgató igen helyee irányt követ, midőn n régibb jó népszínműveket veszi elő zóna-előadásra, nem pediglen" valami értéktelen ujabb darabot, mely egyéb ingerrel nem bír, mint as újdonság ingerével. As egybevágó1 előadás nagy sikerét legiukább Sárköij Antal [Gergely) mozdította elő komoly játékával, érzelmes énekével. Nagy Gyala (Lajos szabó) Tititoy [Pista kováca] ez alkalommal ia kitűnően feleltek me\| szerepeiknek ; Livay Sárika Hazafias felhívás. As egészségügyi hatóságok, orvosi szakkörök, eöt még a laikus világ is a természetes, tarta-lomdus savaayu vizek iránt egy idő óta a leg* nagyobb figyelemmel vannak. A .Kárpát Egyleel* balneologiai osztálya, amelynek mindenféle állása emberek ezrei tagjai, a mait évben baaaftas a impozáns felhívást intézett aa egéeaeáfügyi körökhör, amelynek ha\'áaa máris éraz« heiő éa reményünk van arra, bogy a legjobb siker logjs\'koroaáini törekvését. Vajhat ea a kaűgulatléijes, hazafias felhívás azon időkig elhangolnék, amíg azt a tettek kövelik. Et a felhívás mindenek ekJH háagaulyotsa: I. A hasai löld kincseit, amelyekert arányos mennyiségét Európa agy oretága sem maija felül; ezeket a magyar nagy höaöaaégnek hivatott réezről neme elé kell állitani, különös tekintettel etámtalen áaváuyvisetnkre, különösen * Nagy-Kanim vasárnap Zala 31 szám (5. lap. 1899. ápruzl\'án uvaoyu vizeinkre, a melyei, már eddig elé is oemuü italoj^ 1 A haiai kai vállalatok segélyezése folytan • teaériek meonyisegben importalt külföldi viaek (jelesen * cseh „üiesshilbli", „Kroodoríi11, a stájer „Regedei\'\', „Rsdeini", „Kohitei\', .Grlei-ehenbergi", „János forfás" éa mások) nem sokáig fognak ai eddigi mód ezerim Magyarországon dominálni. Ha mindee ilUtékee laklor est eiósegiti, (mint a hatóságok, iparkamarák, orvosok, a sajtó, — külonoien a szakorvosi — keretkedók, vendég löaok, eláruaitók éa i intelligens, belátó kösőnség), akkor az eredmény aem maradhat el. 3. Ezáltal vizeinknek kitűnő uijuösegüknél fogra ni nyittatik meg a világpiacra (miken: a cseh 4 stsjer vizeknek), amennyiben es malmost is kitarjedt módon meg neui történt volna. A világbirli magyar borokkal teljesen koukur-raló kepesok a magyar ásványvizek, küionüsen a aavanyaviiek és e lek m leiben nem ia szorulunk a külföldi aavaayuviiekre. Ebben az értelemben Vaavármegye alispánja dr. Károlyi Antal ur a mut évben követendő példanykepül felhívást bocsátott ki valamennyi föszolgabiróbtu aszal, hogy zaját határkörükben oda törekedjenek, hogy a hasai áxváuy, — kíi-tönOsen savaayavizek lelsegely esésére as illetékes egyéaaket megayafjék. £en nemes es bSíuSaa (elbivaa alkalmával dr. Karo<yi Antal aliapáa urnák veléaaiuUlagjaaou gondolat lebegett szeme előtt, hogy a magyar nagy közönség a külföldi forrásviseket a haaaiaklól a legritkább esetekben tudja megkülönböztetni. A stájer határtól keadve egészen a Dunáin a .Petancii Széchenyi lorráa"-on kívül forgalomban vannak a »Mohai», .Sóskúti ee a •Német-ksresituri. viaek. A többi szá taan ásványvis a Duna balparti vidékéhez tartónk, ahol is a külföldi versenytől teljebn mentek maradnak. Egéssea másképen áll ez Vaa- ás Zaiamegyékben. A Stájer „Regedei", a „Peiánczi" káréra monopolizálni akar annyira hihetetlen siacaoay e/ikösőkksl, amelyek Isiráaa illusorius tolna ée amelyek Németországban büntetea alá esnek. (Tissteaeégtslea vencaykereset.) A eel, amelynek as aszköit azeatesiisoie kellene, s rákövetkezö jelentékeny áremelkedés, hs a meg-elöiöit áremelés által a hazai viaek tönkre, tétettek. A kezdete már megvan. Sz a ráerőszakolt nüxdelme a >Regedei« es „Rsdeini" viaakaek (amelyek moat poroes kés alatt egyesültek) már 17 éve tart. Most erósebb, ■int vslaha. Az egyes. eseteket fér egyassr, Ulön tárgyaltam, bisonvitskulmily nehés Magyarorsxágon önálló ipari es kereekedemi vállalatokkal a berajzó küifSid ellen eredményayel küzdeni, hacsak a hasai togyeaztó közönség kiméletleaül vumarokkal arra nem törekasik hogy terméssetes tulajdonjogait megvédje és elvál oly emberektől, akla siókra vsanak, Magyarorsságot lejös tehénnek tekinteni minden-.féle jOtt-meat réaaére, akik markukba nevetnek es hatalssas pocakukat aimogatják, hogy magyar pénssn meghiztak és uattn megvetőleg tekinte-nek l a magyar „betyár"-re, aldt még, ha lehet, meg is ragnak. Petáncs (Sséchenykat), április hsvábsn. Vogler József, IT áve a aaját tatlgyalota alatt Int Paéáacat kat talajdonoea N ive ririliata Zalaeáraegyébea összshisonlltásl táblázat. 10.000 részben a legértékesebb alkatrészből vsn IRODALOM. tetáaczi Krondoríi (Magyarország) (Caehoraság) Széoaav . . . 48.214 30.846 Saénaavaa Nátron 30.894 8.878 „ Lithion 0.342 0.03& ,, Magasaié 9.769 2.761 Cblornatriam . . 7,281 _ 80380 42750) Oieshübli Mobai (Csehország) (Magyarorsiág) Széssav . , . 89.339 30.723 Szénzavas Nátron 9,490 0.441 „ Lftbion 0.065 0.094 • „ Mzgnesia 1.400 3.484 Chlornatrium . . 0.089 — 39.869 84.668 Hagy asapIspetéaS aaaraett a ralóbaa ailtó félts -niat keltett t magyar társadalom aladea rétegében a „Rejtelmes Világ" hnavétl aaáma. Gyönyörű róaaaaaiaá alapra nyomott a remek aaip atillaált cimképpel átlátott borttikáa kívül a magyar apIrtinalUmnanak eaus egyetlen organuma M teljes oldalnyi gazdag, illuatiia tartalommal jalaat mag a pompásan sikerült reprodukciókban öt nagy eredeti a eeodálatoe , eaellaarijaot matat be, Mkivtl mag kelta önálló mtimelllékletként eeatolra na a lapkos Akaákow Sándor arcképe ia psapáa kivitelben. Ba a kiváló gond, a mely a .BújtálMa Világ" miadaa agyas námának aaerkeaa-Uaében megnyilvánul, aa a daa, váltanatos eleven tollal itt magas saln vonalon illó béltartalom; aa as laléeaa fíayee ia paaar kiállítás, mely egta ktlaejéa elömlik, aagya-riakatja mag egyedll aat a páratlan irdaklidiet, maty a „Rejtelmes Világ" iráat lépten nyomon megnyilvánul. Hogy taaapi némának mily readkirtl irdekea tartalma vaa, legyen eltg csak a követkeaöket kiemelnünk : A lialhaUI. ság. (B. M.) — Haaai aaaiuaaok. (Aa elet találkaaáa A \| aaobkoadó mag a koroaa . 1 breeaóbáayel gyornwk midlam — A aaaUemkarárlat irányaasmii (Madách Aladár) -Tárca; NagypiaUkaa (Markai Jenő). — A titok aatoa ekaa-pedlUr (Pogáca Kornél). — Egyröl-má.ról ; HiasfitkácMk aa ó korból (Somogyi Kmll). - Telepátikus esetek. Igy irdekea örököeödéil pír. - A húsvéti melléklet tartalma: \| Beanrrekaait (költemény ; Madách Aladár), — Ünnepelünk (Beekaita Ignác,) — A hírneves Sardoa „Spirttniliamaa" cint! drámáiénak eleó telroaáaa — A aaallemiráa éa a jioll»mr»J»ok (5 nagy llluaatráoióral. Irta Fogáca Kornél.) — Így irdakaa seelleakömleaéay — A beteljesült álom. — beaklrtl agyaaraak a húsvéti uámben kaadi mag a "Bajtelmea Világ" MaUat dr. ákiáke* Sándor, ralóaágaa] beleö titkos cári áliamtaaáoeoe tollából, kétkötetes, koraakot\' alkotott maaká\|át, a malysak dme: Pereaeealiamee, Aai-misma éa a gyakorlati Spiritaallaaaa. Kat a királó maekái miként a „Rejtelmes Világ* jalsl, tlbb mint Otvau eredeti\' MaykipAlvMol, topognflkaa raja etb fogja diaaitaal A lap \| aagy terjedalaie a readaa ketl magjaleaéee dacára aa aiMi-wtaal árak maradtak a (ágiak: L i. agiaa ém I frt, (éiérra ( frt, aagyedivn 1 frt W kr., itaoa papirean ayeava padig: agiaa ivre 10 fitt, télén, i bt, uaeyadivn 1 frt 60 kr., mely (aaaeget a lap kiadshivataláhoa, Bndapaat, V1I1„ OlUU-at 12., kall küldeni. Kívánatra a kiadóhivatal bárkinek ingyen küld matatváayaaámot, a ki aalránt agy lavaleaSlapoa karaal meg. A raadkirál oloaó a a maga Beatben páratlaa katilapot malagaa ajáatjak olraailak ftgyal»ib.. rtset as Misi asvaaaMl. A caedálstoa báju meaavilágba való, daagaadag, baja iadlai mferiaaetitl agy kii fSaet jelen meg lagklaelabb. A flaat Rkiat aa iadlai ipitimáriasattal foglalkoslk, a sokat baaail aa alleral ktrai adkUtam\|.\|oear«L A dili atilla alagiavkibb ramaka a VIII, aiiaadhaa kalelkaaatt. Még padig a^játaigoa mMoa Ham a fala ambari munka, kínai as áreite. Ham odakoidták aa ipUtanyaget, kaaam elhordták a hagyat, oaak ott hagyva ■ag a terméseit alkotását, a kel as eatbaraak falra veit aettaiga, SO láb eailaa, 170 láb mily tamplaaiadrait vájtak s hegyka. As sdvaroa belól magaeandt a hagy ttaage, a aat átalakították tamploaeata. A templom aigyaeSgletae .riataaa* a legfeled koranáaata 90 láb augaaaa vaa a fíld Matt. A falakat aa iadlai mythologiáUl rett képek diiaitik. a a aagy klakáltemiayek alakjai 8ajaea, Iadla gaadag myaticiamaaáttak kevie lamartje vaa. miriaaetM kevaaaa taaalmáayoaaák, padig a diöitS-formák ily páratlaa gaa-daaága eahel masat aem található. Káért ii igea aagy aaolgálatet taaa a tSaat, mely gyönyört képekbea a a tado-máay mai aaiavoaaláa illó aatvagben aiagyaráaaa a aajátoe oaltara aaSISttelt, a baja föld tarmikit, malyat nem irtaaa a mlriMMt aaámára mégagyaaar feltedaaoi. A tlaat termi-uatoeaa a .Hagy Kipaa VUigttitiaat\' legújabb flaat. Aa agiaa maaka 1 kötetből fog állaal. SaerkeaatöJ* Manaaii Hearik. Igy kötat in diaaktUabea 8 frt. flaataaklat ia kipkató. Magjelea miadea kitaa agy fkaat, á 10 kr. Kapható Biral Teatvérek könyraekáaábaa (DUöl-at 11) a bármely kaaal kiayvksreakadiabea. Plpmeaok Irta Reim Lajn«. Jóleső, derült világnéslst és könnyed kedély jellemzik e ver* kötetet köael száz verdével. Stersője nevea hírlapíró, ki helyesen csslekedeti, bogy egybegyüité verseket, melyek <épen rimelo soraikkal és üde tarlslmukksl kellemes órák ni aseresnek aa olvasónak. Kiváló érdeme a költőnek, hogy nem áll be s világfájdalmas poéták sorábs, hanem inkább gyengéd ssatirával ixosnlyog s tsrds társadalom és embert gyarlóságok fölött. A lányok hűtlenségét nemátkoisa, ds természetimnek látja, mert „a leány tud szeretni híven, de csak rővidsn." Egyál\'slán semmi keserűség nem rontja le a rokonszenvot, melyet s költő kelt heunünk verseivel, egy igen okohim gondolkodó ifja símének rímekbe sért axiómáival, melyek síivüaket s elménkel elejétől végig lekötve tartják. A köiei kialAdi Hullán Sándorné urnö ö ináltóesgánsk vsn ajánlva a 1 írtért srer<őnél (Bpest, VIII. Jözsef- körút 06. (kephaió Peti ke. — Vöröimirthy a tál axabadon. — Bnámogorráa II Patika, ka ka ka I Fitar ás ba I a mamaykibe aű baja ? Anyja kiáll kt aaaaaakkal jó tng I Aat gondolja1 laoaká\|a Ián beteg. r Kall galaaka, Peti fiam, eesel-e ? L Dehogy eaaam, dehogy eaaom, kl vele — Kall bor, idea, aaép fiacskám iaaol-e f — Dehogy iaaom, dehogy iaaom at vele ? — Kalpagodra toll, meatidre rikaprim? — Mit aekem toll, mit nekem prém, earkaatya 1 Ha aalrembea, adat a róka rég a ba I Igy barátom raa nekem eeak, a halál; Aj tadom hogy iaaaa onnan lekaaxált — Aa egekn Peti Sasi aw aa bak Aaayi benned a aóhijtia km a ra) Atidéaaem táa Jaltakát. Ulkaméd r — Sohse lássam kóaaleml n a csalfát Kl.ilaaetta a nlremat galÜal Mogvigaaatal maié a tnlál magital, — riaiiiik a JNHaagíea* táa aéá 1 Sajt sóváran Páter a nagyot la ayal t i — Aat I Attól a tat ahatott ia lallmSl. S hihetetlen, mily k iabs ia kartl I A .PUlaagá\' MtmUti i e egaa tmaiktk érre I frt Kliáaatai lakét a ,PUlL«é" kiad lii Bndapestan, VI, Taia-klral 3o. CSARNOK. Izáz peugMrt Irta: Stampay Mlklóa. Már as utolsó ingó vagyonomat ia elknldtem a zálogba, magasabb szellemi kiképezteti i céljából; helyzetem mégsem janit; agy kendém ma gsmat érezni, mintha hatalmas és tekrrrMyas gordiuai csomónak magra lennék. Leez-e ebből kiboatakozáa ? Pedig szab; dalai kell belőle bárhogy aa. A gazdatisztek bálján le részt kell vsaai, mert idealomnak megígértem; oda pedig klakk, frakk, lakk s a mi At: pénz kall. Pamlagn dobva magamat, lugisálai keadtsm farkzsurditó odnmban, égbekiáltó gondjaim közepette. lUrbogy törtem is fejemet a megoldáson, mindig ugynnazoa mentőeszközökhöz érten. 8 e mcnlöcsónátok voltak a pénz: — a pénz éa... megint csak a péni 11I Hm I de hol vegyek 7 Brávó, ez is meg vaa I Szerencsén, e vaa ua-kem le egy nagybáeeim,, ki igea gaada a kinek vagyona exykor úgyis reám ssátt, levén aa neki egyedüli élö rokona. Megpnmpolom I De hogyau * Igen fiiivény ember, mint ismerem, legalább velem szemben mindig az volt; e a mi ff (ée aa legjobban megnehesité tervemet) bogy már 01 éve nem beszéltem Vele s 0 velem egyebeves öBsszekoceautás miatt. Pedig most legkevesebb 100 Írtra van szükségem 100 irtot pedig nem ád, aa Maoay.w, inkább fll>e lövi magát. 8 aa tőle pompás gon dolat lenne I Mily boldoggá tenne vagyonával. Oh I ha rá taduám arra venni, még manaolénmol ia emeltetnék porladó hamvai (Ölé. Mig igy monologizálok, sjtúmoa kopog tatnak. ^ > — Subád I Ah! kedves drága nagybáeeim, miaek köszönhetem e végtelen aaaremcast; kiélték felngorva s nsgbáosim nyakába eaipeszkedve, — Baj van Öcsém, bá) Van I ee hozott ide. —• Ah ne mosdja: és miféle ba) t — Adj Bicéket, hadd ülük le. Hogy e bevezetés lehütő hatással volt reám, as természetes. Hu de talán még ulnos miadea vassve. Talán még lesz órám, klakkom, frakkom, lakkom éa pénzem, ssert ea a ff, eat a boload ia tudja. Körmeim köst vaa mosl, bárhogy, de megpumpolom. Leültem nagybácsimmal ssambea, de s világért ssm mertem volna msgkérdsai njrs, hogy mi baia vaa. Mem váratotL — Öcsém, taoáosot kérni jöttem hozzád, nehéz helyzetemben; egy őesinte résztvevő jóleeik a bajban; keadé a beszédet halkan, — miközben merően reám ezegszte eavéezinü szemeit, Vagyonom jórészét elvesztettem az átkoeott börzén. Itt megállt nagyokat lélekaeai. S aa én szivemről metermázzáz teher eéelt le; tehát még vaa remény, még megpnmpolhatom; még megvan a vagyon máatk jórósze. Uh mily derék, előrelátó ember le ea éa nagybáeeim; nem játszik egész vsgyoaával a s börzén. Méltó leaae, hogy a mazeam számara holta alán kitömjék. — Ez a baj még aem minden — "óhajtott. — Ab I hát még más baj ie van ? — kérdem s mintha tűkön ültem volna, oly rosszul éleztem magam. Talán cssk nem...? — Igen-igen vágott szavaimba kOnyayea nemmel — as a bsj is utolért. Elhagyott, msgctalt az átkötött. — Ki hagyta el, ki csalta meg ? — kérdém meglepetve. — Hát nem tudod ? Vilma 111- s e szót oly hétségbeeaeUen mondá, hogy attól féltem ten megüti a „lapos" guta. Nagy Katusa, Vaaárnap — l>«hát kl i i ViIhio y — kérdeni tok<i sódé klváaoiuággsl, — V Iliim j N\| éu Imádott V Ilmám, taiségill iiyttMttrci — ft,. I»„ ,iá,. g* ? Hát nagy báoii at>gufiU\|i? moM h»lloa ilKuUf Ki aigliökftll H iti Imái ugy nliir ewll Itt Mi«imral, ii poapás gondolni null Vilmáiuli IliM gl>miaukiti kiülni* volui tjvdlsabeil, III * vagyon wáalk felét HidliiMii.it klklll rá lllgyfa vnln», innik likitoséga pdig ami kl vn iám ■» Hwgéiy nsgybáeelm, valábiu nini lilá» luk aélló wimnal fk\|ái\|ai Mtlii\|tlláiár«\| siéltim flkiv* éi niglmognlla kiipsis hu búbját, Igy é»i« élten vl* már, uly buldogok v >ltaak l iiynastlrllgl* tovább, — I IHtMl iitegisii knti vilaal nynanrili málllóvil, kit uikiiH » írelketotl M..i Ktll — káréin •iMnit li kllálvt, « ICIrsbolts vagyonom másik réi»érál «»6lft takirékpénslM beiéi h«vvet\'ktWi l« Ali végi* vitt, vn»mI » kiállani kél-l\'tbseivi, Onfaladlvu. a oly «rflvl rtwkiilliM li I nsiaemrs, Kugjr n ■unit tleeeetitrve tlitUw, i Imélán végigterültem Zala Hl. mám (0 lap) Ki l» msgiörlénbel \| én váflliiosnin « sienpri, legyek már igyigír dslikllv m. (iaiém, ktiilvfiH flyusil, lidd nog uim lessek bilátlsu uyössorglin sigytiáeslm. Mondj. ki volt ii ii Viltu* ? - Vidéki islubág priniidunuájs; llsvssi vult i iiari AIiii ill li lim»rni» Kisírni •i»«I\|i»i ökat, llimi\'il Viliim fluiail ssáriuniásii, nll laknak iiKlői, nll kill kfli\'i\'tiiii, Alt SlflM \'utáltuk n fngawl ói Vilmát I már luiiiuli kl n nullából já nsgyttáoii Holló, váriunk i\'*k ytlii liitiiz w kall ám, Hitig1 jnflb ruha. Mxii itiliidun, hlsg Müíl\'i pár tinói\' fiM\'iiiluni anndt ám Htri kl uiifylíMmlúil s msiniit \' •ág. IHIIH, áprílj* hó 16-dn I)m Hunok Is vilim kall H\'miy»k hál én in, Iliimig, mi Itali P kláHutl bomám ngrotl tlywi, nwéni, gyerek nagybácsim aegjedve l Koitál — Neaal, rniml, iióllin leltápiiniindv, nagybácsim siereieiélliiisége mjlolt le in uylrit Ai Igatl okokat persii ilkalliiiiiRi t ni« akartam, kegy tadin- a> Hová ssőklen m átkoaollak I - kérdém Ingeelkorgaté mérfgel — Ha Indiám f T — Nlrn maradt semmi Itál Vilmáiéi f ~ Mtiuj aui még Mm Indom, Iréamlilái még mm vissgsllsm inig, — Hogy k(viák a esábitót 1 «• BM HM luilom. Hoka mm valtam i nirt, hogy máa ntán i\|nk«ditl volna, — liy nngybáeela em tud Maimll I — Nmb — Itebai. — Uymii B«ném, aa<Mi kirli in egy tsiaéUll magkapaira nagybánrim j gyiri hoaaám, bálba vahnfntbilgnnré dulmi alltunk — BiIvmm ; mén Mm ii kéafl, agy én ntnlyi Indnl n vonil. — Wml — Hofyai, \|láiiip déltilán irkullliik fiúméin. Kgyina •in HigynáMlm lituarliuliai (HiiHiilt! n/i\\llndu-Inlildiintulini hajliilinnk, litil Ifdii pumpái niaii-nában ré«Milil(ik, ildvnltfllltik itnát tllokban (irtattuk. Kala i Ultikéiba mitilllNk, III raméliam líll-IftlaikalHl i i\'ilknvényika\'i Oiak miwt luillam mau, mllv aaaiiimitll •iirilmai ai élt iiagybámlin. Magfiledkaivi ! miuiliuH)\', (Alylnn a a«állrt(uli\|iltMio« Itfjna liányál gnkkirtnln, k( litin mnKdliilialilt iiakl bVftilimliM IflVcti Magi iláltnN báihlé értlnk nigybáoaim kMlélyába, mely a városon tall ligitbia volt. MUtó (éáiki isy »ísr»lmna tarbékolé párnak. Mllv JA volaa, ba \'luár mást nsm, legalább eet OrttkOluüm; kilelne ebbél klekk, frakk, lakk «s minden. Vilma ssob«\\)ába mentünk elOeiOr Is. Felkutattunk mindent; hasslslnn volt. Már osttggedé-•tlnk a tetőfokra hágott, midfin a sukrény mellett osídos Mtstfogsntyns botot plliaetetlam ateg. — C\|né e sétapálca ? kárdém nagybáesi-atat — Hsa ; sohasem hsasaáltam botot. — Akkor s bol eorpas delicti; es osakis s csábkté botja lehet. — Mondje : itthon volt, mikor megesbktek ? \| r — Nem ; Peeteo időztem a börse miatt. Hm f Asért járt hát ssilee oly subadon VII-; ma saobájában.. Vlaagálai keadtem a botot. — Erávó stsgvao - kiáltottam oly Urömhaagmi " mintha minden Ingóságomat vissiskaptaa volna: a lálugbásból. — Nésie és olvasea, - ssóltam diadalmasan, s oda tartottam bibircsókon orra elé a eorpas1 delietil, melyaek estist fogantyújára e név volt \| kivésve: „Halmai Déass" — Oh ss átkosott, bál ss volt a csábító? es rabolt mgg; es teti koldussá orditott fel nssybá-csia, mini s párját veeeteti óreg bimorosslán, — i.x és senki más, — felellem hitárosot- — Ismered s vadállatul mond, Ismered ?kerdé . Jnéből kikelve és karomét, erőseu megra. : aáta. — Ismerem. Hagyfslnból való, gssdag, Mlea ftlldbirlyki s, egykori iskolstárssm. — Oh I hs ellogaltathatnám a ssőrnyeteget, mindjárt, s itt Ökölbe ssorltá keséit. m»n elégillieu mosoiyguti. Kn biven (i isllkévéuyekel körevem Uli állék egymás melled »s enielsli psbolyhsn, - Ilrávó megvánnnk gondoltam msgum-ban. A iiBnel ali\'t, litagárn nnyva intgyliáwil-•it\|i, felslsltsm hossájok. Halasi és Vilma a nsm vári tslálkosásn ik végielenll mesllrtlltek l\'erese essttk ágában som volt, hogy én rokona vagyok a isőbaiilorgó nicybáeilnak, valamim én eom írnllim ti Jltvetelsin vslódl okát ée n nagyliáenl ItilAlél, Meg lel is kérlek, hogy má\'nap lálogaassm meg őket Iskelaltke* li msgmondvs, Mire il mákodlk filvonáirs esitncsitek, tilés gilll mosoly yal slet\'em navybloslmltoi, kinek s fttlfodesésrol semmii sem mondtam : (élve, bogy boirlnyf in»srns el, Heggel tls óra tájban felkértem nagy bácsimul, jtlülln velem isaeróeőm meglaiogslá«árs, hogy nmss? asl böleeen elhsllgsltam (valamint e<t is, bogy kél illkos rendArt már előre elkttldtsm lakásuk elé. Less es aeglepetée ée pokoli, savar). — Mond caak (lynsl öcsém ■ sióit uagy-báeeim — mikor elindallnnk, mii ssólsa Cheviotll ssállodás leányához V — Mit ? Vslódi sngyal, láláss mesbüvlH és...» — A ezereem n\'vssstőjébe vszet ■ vágott sssvnimba a asgybáesi. De es nsm tartoslk a dologhoz; most ss a ftt bogy... — Hogy bagyjas Intői a szökevényeket szólt ismét eiavaimba vágva bstároso\'tau s megállt, A meglepetéetől számst tátvuloledvo bámul tam nagybácsimra. Vllnm sít is ellopis; flüftii hatás alalt rohantam liozsád. LJö most jól vau már inindea - llny V tn i-t ükkor il börzén való veszléM [ ia eeak \'évidé. - Kit való, si igaz, sóhajtott fel, Nyolo-zr íoriMiom ilri oda. Ha szabad kérdeuem, mennyire rug most íVHgynm kérdem Uusn kivlno-iiávgal. A birtokkal agyílll in«gér SOwO\'M Kt saép, gwid\'ilUm migsrabao \| tollát {nji« nitt ramMym bogy \'esz kUkk, frakk, I Iskk ii egykor őrők»égm (>k »z a ssállodás Ifány* ne skadl volna utunkba ez még minden! \| nlrnnl. Nsgrbáoil, léhát végleg lemond a izöke-vényok llldlizi^érol V kérdém határozott bangnyo-■niékksl, Végleg, uzaz tudod, várjnnk; estélig isrtauk llgyltket liiggőbsn ; ba uj tervem eikerttJ, ugy N - Knlhalnak ugy«e\'/ váglsm szaraiba, Kezei-V\' 1 Inle\'t. - (>ii t.\'hál sser«ii « kii nőkéi ? i ba 0 kesét nyiíjlaiiM, könnyen el ie feedaé Vilmát. KOnuyen ée örökre — feleli sopánkodva lakiulVit is égre, l\'edlg sezelm kőst vannak mar. N« mundl Igasán? tlgy van, ugy viiii \| s 1\|1 elbeeséilem fal-fedeitisemel llm, kultlnöe, IgasAu kdlonlta, mormogta logal kflzőll. Nos, kérdém határozottan, ily körülmények kilsiill Is fslbágy a maoAverr IV - Nem, ..asas Igen (adod eelélig várjunk, mondá >ugiepeiés<iben levegő ntán kapkodva. Vlsszalérliltik a szállóba melynek Merssében vlgsn söröitttnkj azaz es meg mindig tlkőn VI lem, folyt"ii zoa töprenkedve lesz-e a bálra klskkum, frxkkom, lakkomé* egykor örökségem. Ütiluléu nugybáeslm (sikert: hagyjam magára, hogy iHfvát savarlalannl kerensttlvibeeM. Elmentem a tengerpartra. Olt elég alkalmam volt bámészkodni m nagybácsim tarosa ámlemvÜAga fölült elmélkedni. Hogy tervéből valami lesyan, arra gondolni Mm martom, ijjsje tértem vissza a ssállób* Hagy bácsim diadalmasa a fogadott az eliédlöben! az örömtől szinte megi(jodott; Ily ruganyos teetiel és friss kedálvállapottal, bizony mog elég szerelni valót találhat rajta egy 18 éves leánv le. Brávó Acsóm, brávó; kiáltott örömmel ée álknroll. - Hál sikerlit? kérdém ssoroagó kíván* oiisággal. - Ossk a lakodalom van hátra. Eoyám már lluska saiva. Hm, elbieMm gondoltam magamban, a takarék hetétköuyvscske igen virágoe sserelmi uyelven suitogbatott a ssősske fOlecskéjébe, no meg as snyóeébs ia. •—8 a lakodalom mikor less? hebegtem sapsdtan. - l\'ttapUki engedélylyel néhány nap múlva. Tndod aa ilyet nekem már melegtbe kell el-inlésni. hsavaira agy éreztem magam, mint ha szívómét valami óriás roppantott* volna össze; Vagy Jrtlt, vagy euevMiett bolond, gondol- féivo, reszketve gondoltum jövömre. Mi len Ism magamban; a szökevények és pénse uláu fut velem együtt, s mikor már kezeim közöli vannak, a szállodás leánya megállítja útjában. Hm, az öregvas közé való vén bolond szerelőmre gyulád!; tehát c volt iz oka, bogy reggel már oly sokáig besiélgelelt a leánynyal — Nagybácsi, moudja; lemond a tervről\' — Eh nem is érdeme* róla szólni, — mondá I a nsgybáosi sgéssen ty 6» meglepi! easpasra j térve; elvégre is Vilm» csak kedvesem volt ; sohasem eesUdtem meg vele. Ahá kezd világosodig! — Es* pénz? A púira...hm,..hm, na, na ea sem volt oly sok, mosolygott raraasul. — Do hisz Ott tsieiues ellopott péutről tett említést. — Bsh I hadd el \| bolondot beszéltem . akkor. még Vilma ssilkése teljeseu elaette józan esse met. A betétkönyvei ske, nésd itt vau kabátom titkos ssehében, ma reglgel találtam meg, a mint Véletlenül kabátomat tapogattam. — Ládd- , asl hittem akkor, mivel uem i találtam meg ijedlembeu könyveeskéuiet, hogy \| \| belőlem, ba nagybácsim terve végleg sikerül; ba, - pedig.milyen »serelem bolondja, könnyen kitelik tOle, — egy láaaa örömmámor hatása alatt tuiuden vagyonát lluskára irati. Oh akkor \'vege a klikk—lakk— frakknak, vége a bálnak lés vége iniuden reményemnek. Leszek továbbra is ssegéuy bitelszövetkeseti Iruok ée >áioeház-J hős, Oh az az átkozol! eorpas delieii teljesen i tönkretess ; ez less mindennek oka. Nagybácsim éssrevette arcomról kínzó gondo-\| lataimat, megveregetve vállamat s ravaszul uo I solyogvit mondá : - Na jól van Qyussi, badd el a löprenkedéet. J !raíordult\' minden. A ezökevéayek bátran tutbatuak (.ovtihb, bár ue hosnu össae velők a J sorsi u\|\'g ügyem rcudben nem less, mert Vilas bizony hizouy meg skaudalumot osinálhatua. \| De jöjj fel te la most lluskáhos, beszéljük meg a holnapi eljegyaést. Ea itt letehetném a tollat, ha a eors etnis-tunsa nem fUz a játékhoz egy Irappáns buworo végjelenetet. 1 wárnsp Mif«a\|> dilltli éppM Bt lljtgviis alőll, fi ralistul htlipltk • lulunb* Halmai éi Vilma, kik Olievlotll Hállodátéikil régi JA iuntrtitig-bea át bariltlgbta állónak • mutt atm Tt aojivA ■ ottládl ttantpsigti, plánt * mi ililé tlnktl, mint fárj feleség lliiteletlktl óh}. iditlk ttnnt. Ultksaltmtl li vitettél »t lintm a nam vári lálilkosit haiiiit á« trtilninvil, Halmai ■tgltptivt lipedlan, Vilma klnitrtdt na> sakkal l tompa ilkulyt ballal fa itklalslttk atgybáetlmrt, álkor él Isijét Otmpl tllNhm, (lattlOMu kiwlpfá llutka oldalt I88\|nllliinl0t* lik, Ntgybáetlw paála, siiJíiiim roouIqmiI táltoson nllpnyll rémtlliiibu i- alig bírva al> ■aadanl t kál mól III Uslll AlkOitiiUkl mlalatl Ítotöttu worlioilaOkláll. A biibtlltk él » fin igsk OüOÜAIkOiVái kirdttat Itkltltitak \|\|ol tgymiars, kol a vttleitéayft, hol • btlipl vendégekre, KIbimi atünti állt bo \| i aiálátl miadagylk Ml Ilmába JöllStelt * llilVMellél Vagy sláriltl nlnilinl btvtt itóvlltial ítltait-lol, i akkor msviamitlattl n t\|)sgyiát i llltttlk £al* Ili szám (7 lap.) Halmai ia Vilma faluba, iaool unt ai ii]u Nsgví <tl ilai a boldng niaaulaaáa llrömttl. viMiálirlák ai Oil birtokra mir awbadon it itviritlansl Mtrtltsotk Kn padig f ak I én pádig garsoa-iakitom-baa kutmbtu itorongalra gSretOua a oorptt iMlillll, váram várom kiiaigbttsit ia rtmiay kötöll, nsgyháetiainak Riputilat Itvtlél, msly-Ihiii magklldl á knsorirltmot a oorptt diltoll stgitliláiáérl, bugy igy • gtidailttii bálra migvehttttm a blaikot, frakkot ia lakkot. NYlIiTTER. Henneberg-selyem 45 krtó U frt kiig >4Ur«akMi — aaak akktf vstiél, In kt» Mtlaa irtralaMI raaáaltataak, ■ Mait, kkárla aataaa,— a lagáltttaMkk mtfit, atls ia ■tttittlkts Fiiv it ft IpMMilMil gataMr it l»a«i>iin, talaiaial tukekaa Mállilva, • aalatAhkat aaál\| raalafarMMtal ftlléaask, Htlmtlaak ii Vllmintk tddlg atnt í\|ipij(i ir kiloal ailiiaitltl vlitouyá, maly Itrmáattlea botránnyal IbJttnötliiAk bt \| »tgy tiyonhtllgtlul milytégtatn a aalt Ittriiitlilt l tsiupadl fogát Ni Jóra fbvdllBul inltidisiili Ki t« tlitritUvi (U mborodoti kl mindül Ml agyában, klIönOatn aa ínyisben, Vigra li atgybietlmtl »m hmy hatom uvtrbait, gnn> dollarn aianataban, aa t kllttattM aanak N-■iaya, bogy ha ilkaril • kínon Jalmalal ililml ■ilanl, mig Jutalmat li nytrhMik HagybiMimtól, •róna OulllaOalik a kOiMlápitr. — Uraim ia kfllgnlm f aaóltam komoly hatiroMltaigga\', •ngadjáii mg atkám bogy a Utókialot lüal klnot Itlenetntk t Ignl magya* I ráaatál mtgadltaatam Nagybittlm ia Jó barilom tlalmal ur atyil kOiott tok övtől MtlOU lovagim aflir kt\'tlktaatl egy aatralal ttgr mlall Mitly egyik lil kaliltval vagiOiOtl. 15* Icto ItraitattM, a kii ctalid tarj.dika nlOtt ély gvtlOtetrt adott okol. mtlyatk Jelit o találkt-aáaban tlifgá lakal\|uk. Aienbaa nlnot oly ayttlOltl, mtly, ka akarat It van kosti, végre w el ni envieuiik ék baráltággá ni viljik. A mai oealádl Diuap legyta OaOkaek ii aagv-Metlm, ktdvtt btrá\'om, ralialnt iieratatl neje rietiWÍI li a kibikolie OrOm Itanept. Aijaaak ktul egymásnak t felteik el ait, mit meg aem Wrtintlinem leket viltoitalnl, Alt klaiem eaael a kínos helyielei megoldó kiieiorltáieal —- i est nyomatikoeaa mondottam — a jeleneiben agyi tartóinak eiymáentk. E nem várt fordulni teljesen helyrelltOit min-1 dent. A felek, megértve bieatidem élit, hálásan és kdtiOnOltg pillantottak reám. El nagy bicéim Halmai ii Vilma, kit ai tlffbbi mint nejét matatta bt a dWtae társaságnak, oly utvilyeaea és barilaácotan eaorlioltak keael, a a kibik lliet I oly nlnpadl pótul jitnoiták végig, hogy a jelenlevők kóstl senkinek sem jaiott eeiéba t jelenet valódi hitlerit kertül. E megoldás toljeten megnyugtatott mindenkit ; csak Vilma ia nagybáasi ssemei árulták el t kSlOotle ét ntm kellemet lelki Isgs-totlaágot tfKNNKBERQ Q. Mlytmgyáni (m, Is klr. téiart itállHé) UHtlikaa \|l Vilin lavatatia Nvllfka Utasans tavélMIfif rsiiéaséMl Hálanyilatkozat litenban boldogult nflm tlbunyla ét la> melétt tlkalmából a mtghaló rétsvit oly nagyloku mtgnylla\'koaiUl láttam, bogy ugy tgytukntk, mint itttOltltknsk, ta* uíitl otak Igy mondhalok Oulnle hálát kOuOattet. Nagy-Kulttan, IH9V. április hó 13-án. \|H\|\|. április hó I0>án kOatág 10M. as. ykvban A -f Gl\|. hna. ia mjla ipOli 68 népiaortsámv hii, mely jelenleg Pap Antal ét neje llalasu Krau tulajdonitil van beje- Íyuvt 41N Irt kikiáltási árban tavábbiuugyanaaiM Osaági 1058 stljktrban a -föflB/h. hru. alatt felvált viliéig költiltw Ingatlannak Stlvin Jánost Illető ItleréMft IM Irt kikiáltási árban Beotebaiy kős> eig biróhisinál. IIM évi áprllb »l 1b 4 9. !• «kr sspjis Dr. Otmpett Kálmán Utsnyei lakét Itlpe rul Ogyvid vagy helysttttu kősbeolőtlévs magtartandó nyilvános irvriiua eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kilelt beosár, Arvsresnl kívánók tartósnak a beosár 10%-ál késsi>inibtn vsgy óvsdikképtt papírban • kikttlddti knihts litsnnl. Kelt L«tsnyin, a klr. tvtsék mini Ikoyvi hslótignil IHDH, évi február hó l-én. NUNK0V1T8 Ur. Issiki albiró. Lovinger Ignácz. Laptulajdonos ia kiadó. r i n c h k i, r t Lt r. Hirdetések: V7i. asám. I 9H. Il-t Kit hét mnlva aagybáetim it llatka firj ét feletég ItUtk. t motl már kl túrjai hol élvtaik Árverési hirdetmény. A Itttnyti klr. járitblróság miat tkvl. hatóság kOahlrré Ittsl, bogy Bak István polai lakot végrthtjlatónak Sliván Jáaot becuhtlyl lakót tllenére 48 Irt 90 kr tőka untk Ihhí. évi augusstut hó 1-étOI 8J ktmalal 7 frt 81 kr tddlgl 7 86 kr tiallaU költségek irinli végre-hajláal ügyében a nagykanlsul klr. trvesák a letenyei klr. jbiró<ág területén lekvö Bacsehely Ml tv éta aa. a klr, tasáfsk Itarft-ast állal t fsgtk Iptlgbm ttHátára Minin tsáj. ét fsgm, kr lájls tilts, attállfai ti. •\|\|tn iU. aM t«»\|olil)( Itghtlásttabb aá\|. fia m a. tupot éS kr\' i Asatharla —lr—\'i tvagéakaaakktii 70 kt aaaaMaakhw H kr., fomlta frt l,-, Illatot mltfmw>i Mrttaa Itlalataáaak aU tUta oo kr. KaakaM ■laáaa náif)raatvláfkw, éfagaaüéBu IHalaMtkataakaMakaa is a ikaktiikM TBchler Kmdolfmál küré. gyé&wmrém Báos I., Krufarstrust 8 flraktir t>\|) (uliUi Prifar B^>la> ám Mi Urla ■a%uMéiilu üird-otéseic (elvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében It\|7IialiiáK. „ATTILA" kerékpárok VILÁGHÍRŰEK. Európának legtAkéleteaabb és legfinomabb gyártmányt ViieUképu vldéklképvIseUk ker«stelnek. Gyárak: Dreida. Berlin, Haioover. Tcplili. AJÁNLATOK: a magyarországi vezérképviaelötéghez Budapest, VIII. Jizut-kilnit 36. ATTILA kiiékpimVvik Krötschmar E. és társa. Pályázati hirdetmény. A letenyei kősségi jellegű nyári gyermek-menház felfigyelő bizottsága a menháznál fireeedésben levő és havi 90 írttal uijaaott menház-vezetőnői (dtykáf) ál-ásra pályázatot hirdet. Okmányolt kérvények a felfigyelő bizottsághoz ősiméivé a letenyei köijogyzői irodában folyó évi Április hó MMIg bezárólag adandók be — a választás skfis-aég házánál f. é. április hé 104a de érakar fog megejtetni. A menedékház évenkint május hó 1-161 szeptember hó végéig tartatik fenn. Kelt Letenyén, 1899. április hó 10-én. Déaes Jenő t. k. Itlttgyelö bit. jegyző. Zakál Byula t k. tloik Nagy-Kant»«« vasá-inap Zala 31 ssám (8. lap.) lft&9, április hrt 16-én LKGNíIGTOBB XlEBEnÉNY legszerencsésebb esetben - »l—8 1.000,000 korona Az Amim 50,000 nyeremény JEa-rzíacE. A Itfaafyebb wytnmÍMj t kgeser#ac«4«lib Mtlbaa : i.000,000 koroha A a jvamén yek rúulitai bMUtáll » kuvUttól Korona i 01 600000 1,^,1 400000 1 .. gooooo • • lOOOOO 1 . • 90000 * ia gooeo 1 • . TOOOO * • • 60000 1 . • 40000 5 , , soooo 1 . , 95000 T a i BOOOO 9 a . 1SOOO 433 . . &ooo w 1 . ÍOOO Í239 9 s $oo 90 , . 300 31700 , , £00 8f>00 ,. 170 41>00 ., 130 «o f , 100 3900 , , 90i 21>00 , , 40 50 11 v/e fl ■4 ^ ÍS - V IljJWf\'idl W A negyedik nagy m. kir. osztálysors [ játék nemsokára ismét kezdődik és 100,000 ujboi 50,000 sorsjegyre nyeremény jut, vagyis az oldalt levő nyereményjegyzék szerint as összes sorsjegyek fele feltétlenül nyerni fog. A nyerési esélyek tehát, mint már általánosan ismoretos, óriáslak. összesen tizenhárom millió 160,000 körönét sorsolnak ki biztosan. A legnagyobb nyeremény legszerencsésebb esetben EGY MILLIÓ KORONA. Saivi>H mielőbbi megrendeléiektél eredeti iora-Jegyaket a tervezeti) eredeti irtán <» pidig egy egész 1. o. eredeli tongeyyei 0 . fél „ »•- . negyed, , .1.90 , nyolezad . , —.75 küldünk szél utánvéttel, vagy a pénz előleges beküldése ellenében. A húzások után megküldjük tisztelt vevőinknek V AAAA í h hivatalos huzási jegyzékei, bivulalos tervezetek llNNNP pedig díjtalanul aUanak nndéUezéare. A búzások KAAA h magy. kir. kormány ellenőrzése mellett a _ ** a nyilvánosán történnek és uoknui mindenki meg- 3000 I jelenhetik. Kérjük a rendelményekei mielőbb, legkésőbb azonban t i április hó 24 if hozzánk beküldeni. 800 «f" "I H \' T Torok fl. es Tsa. a m. kir szab- osztálysorsjáték fádánisllél Budapest, Váü2i-I0ruí 4ia. Sok és nagy nyereményt fizettünk tisztelt vevőinknek; rövid idő alatt körülbelül egy és fél millió koronát. 13J60.000 SeaSelllevél Isvágaaéé. Kér-k rüszumre........ ts\'os tervezettel együtt küldeni Az rtastesel frl I az összegei irt , p0,1,11,14,^,1 kVItféa Törők A. és Társa uraknak BUDAFEST 1. o z\\ tn kir. szab. oszlálysorsjálék erede i sorsjegyet a hivu-A nem leisző törlendő Bérlet hirdetmény. Nagy-Kanizsán a PETÓFI-ut-czában egy jő forgalmú Péküzlet két kemenczével f. é. szeptember HA 15-étAl bérbe adó. Bővebb felvilágosítással szolgál a kiadóhivatal. Specialista Sérvkötőkben. * A Keleü-nu es. és kir. uak. SérvMM orvosi ta-klaiiljsk Tit«mtay« axarint i lafükMikakk mm bM hsa, n«a cseszik, nen gfé-korot kellematlaa ayo-miat H eltávolítja illnirt ■aarkautiaél tojva aa eddigi sirvkatSk bián/it. a Kiletl-iéle siaal sérv-kStö idomitkatojetlottival, ainu kinkéivel ii Ws-tsaaagi Gvvel. Ci. él kir. nztrékHaanfar m kstfs kir. iiakaSalem Kitüntetve Brűsselben .rsnyiraeaaLllesokeéBagek eoeMalaSIH kétoldali 12 frt Byáranban készülnek ezeiklvBI: ■Ilitek, ai-kráak, járó- ia nj-ajti-ripak, egyenastarték \|H«a-sing-féla readaaar). orthopádlal flslk, kaakMSk. güroairharisnyák á* aladaaUta gaaalárak arak Ügyek réssár, ■•gmélllarkll paaleaaa ♦» IlMkrMaa aaakeaH Árak: Keleti J. os. és kir. orvos, sebészeti mü- és kötszer gyáros Alapit. 1878. Bll<l«\|Mrleii. Alapit 1878 IV. Koronaherozeg-utoza 17. uáa SaW«arti miMaargyir faaaotur artval: lt\\ Kostély-alea 15. M0-U Nagy képes árjegyzék Ingyen ii bérmentve. h\'tm megfelelő bVüme rrk AvVj;nyyrl bccterittMukt Bámulatos ssépségfét lehet eléuni a dr. ftpltxer-féle MAKM keaieieiel, amely már egy tégely használatánál elhalványítja a szeplő- és májfoltoÉal, állandó használata pedig teljeaen eltávolítja. A „Hlana Púder" és „BfáHn szappanénál használva pedig megóvja az arc bársonyos külsejét a késíi öregségig. 82—18 (aphaió; Govorkovich János Mária pipeiMta M, HMrtnr redeli csomagokban. Hukiár TSriu Jásaef gyógyszerésznél Budapesten éa minden nagyobb yógfsiertárban. Egy tégely 36 kr. Postán legkevesebb három tégelylyel küldök utánvéttel. Bővebb felvilágosítással, ingyen és bérmentve. Háziasszonyok próbálják a Heyden-vanilliát mindig agyonlő súlya tibláeakákbaa ia hasonlóm kiadó aa taaaaa fHizer legnemesebbje, olcsóbb, Snonabbp ogéssségoaebb éi a kaaaailathaa kiayilataashb, aiat a Sckotaa-vaalllla. 94-S boríték 5 táblácskát tartalmazva csak 10 krajcsár. Kaphaté ■ladu cseaege-. fiitmkiriikiééthei ei droguerlábia — Iigybul raktár: WALTER és DUMMEL-nél BUDAPEST, Alkotmány utcza 89. 1 Nagy-Kanizsa, vasárnap Zah 31. szám (9. lap) 1(99. éprilú hé l«4a Az eredeti SINQER varrógép minden iparág valamint házi varrásmunkák számára. ■<r A n8INÖEE"-táraaaig varrógépei világhírüket kitűnő mindaágűknek éa nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonaáguk által a Singer-társasa g gyártmányai mindenkor kitűntek. Ingyenes okt&tás i divatos aühimiésben. Singer erő-ütem berendelés a legújabb módexer erint. Singer elcctromotor kizárólag varrógéphajtásra minden nagyaágban. THE SINGER MANUFACTURING Co. részv.-tára\' Deák Ferenoz tár 460 NAGY-KANIZSA Deák Ferenoz tár 440 Kapható: »ogy-Mo«l—ím t Faaaaihoíar Jóiael Armulb Nálháu Balalon Twivérek Deulsch Lajos ifj. Fischer Ferenci Flslschhacker József Marton és Huber Neu is Klein Rosenleld Adolf és Oa Schlesingsr Izidor Schwarz és Tauber Strém és Klsin Wsús és Schmidt Dorner 8. Fiobar A. Jfrled Lajos HtrcMf Júuet a«niiili\| Breuer Ferenci Fisohsr A. Síin JotSSl kutner H. Béls Neumann M. Szabó Sándor Welsa Sándor Bauar L Kautmann I. 8. Zacherlin Kraisstar Uáaa Scbwars R. Fischer Simon riáal Imiéi Wsilsr V. éa Bum Mta KiatHSii llerger Miksa ■aav-aseai Nádul Alajos Kaboraky Károly Zabut.k Károly Roltar Barnát iio>a4M Dtdlaaaky J. vW1 Pmmi Sdűallhr M. a misti Kramirits Vkrtor Sosttrias Pál n«m Uodls Mátyás Daraay Kálmán Márkus Salamon la 110-10 ara paplracak6bti \| Egyedül csupán fivegben valódit EZ A. MZEB lOilíü CIALHATiTLAir, 6YÖREBKI IEGITIÉCI HINDRK nehV fébeg-pusititímhos. I H IM n. ét ktr. MMkwiru kktiMii lub omlokzat-festék-gyár KBOIITEINEB KÁBOLY Bca, III, Haupatraaaa 120. az (uját káiéku.) - - - ; KltlaUtv. ww^mrkkH. mm+m Pőherczagi ás hereied uradalmak, oa. és klr. katonai laUaéedfek, vasutak. Ipari-, kánya- éa fyárl táraulatok. épltáai vállalatok. épltó maatarsk, úgyszintén gyári 4a Ingatlan tulajdonolok asálilt^ja ■ kmlokjui-twtlkfk, Mly«k tinta hMWUk.rairu ilUpotbo, p«rUkbku éa M ktlSaUiB MtaUbu klMattat IS ktUI MW nUtltMuk kuli Mik ntrtl»tui-lit llliU, uhhhm u olJf«atékk«i. «S i "**Ti1"1\|i i\|riit-1i-\'-n-A—\' ■r\'" \'•\'Tiaatralaijia ti küaaalw kUSiia MmMMMMM mm IMIH llSI WM aBEsgB HSOMM go«atoia Ntgy-Ktniwa, csütörtök Zala 83. szám (9 lap) 1898. április hó 2ü-áa Dezső államtitkár magokoló beszéde után vita nélkül uavuták meg. Ai fllés legelevenebb réue at volt, ami — nam volt napirendben. A megnyitó után ugyanit Pulnky Agoit éa Rakomky látván kast találódott el agy kia aaamályaa cselepali. Puluky, Rakovaakynak egy vidám kőibe<iólái ellen lil-(akoiva, kijelentene, hogy 0 távolról sem barátja uegyhUi javak szekolsrizicóijának. Mire a szélső bal aiámoa tagja dokumentálta (elkiáltáaával, bogy a szekularizációról éppenséggel ai ellenkezőjét vallja aaaak, amit Pulaaky Ágost. Apr. 18 A képviselőház mai rövid ülése neai fogltl-koiott egyébbel, ctak a házszabályok revízióján kiküldött biiottiág ■tgváiauláaával. A hnaion> egyen ad boe biiottaág tagjainak személyében a pártok kOsOeea megegyezlek i ama hlvataloi" liailán, ■elylyel ma auvutak, aaerepait hat flggstlanségi éa 48-u; egy néppárti, három volt nemieti párti, három volt diatidena éa nyolc a aárcini hónap eiótti többségből; a mostani pártállás aaariot hét eliaaiéki áll nemben liieu-négy kormánypártival. A hivatalos névaor ai: Andráasy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf, Benevicy Albert, Caáky Albin gróf, Gajári Ödön, Gyflry Elek, Gyurkovica György, Hentaller Lajos, Horinaiky Nándor, Kossuth Ferenc, Meaei Mór, Molnár János, Polónyi Géia, Badó Kálmán, Radoeu Jánot, Rohonyl Gyula, Sientiváoyi Árpád, Szilágyi Dtttó, Thaly Kálmán, Tiau litván gróf, Tóth Jánoa. A aaavatáa eredményét holnap hirdetik ki, de persze a névaor tObbaége kétségtelen. A holnapi napirendben leai még három vietaália tOrvényjavulat éa u appropiáció. Aa Bléa a napirend megállapításával véget ért A vármegye házából. - (WiupUiI Usottsifl Uts. - A megyei köiigazgatási biiottaág Április havi gyüléeét dr. Jankovich László gróf Ifiispán elnöklete alatt L hó 18-án tartotta. A tárgysorozat elölt elnöklő lOiapán megemlé-keaett arról a súlyos vetzleségröl, amely az uralkodó hánt, Ernő löhercegnek, a zalamegyei 48-as gyalogeired tulajdonosának, gyásios elhunytával érteée inditványára a közigazgatási bizottság Rainer löherceghez részvét tetirat intézéséi elhatárolta. ElOterjentették az aliipáni havi jelenttel közigazgatás egyea ágaiban március hóbau előfordult eaeményekrűl; a jelentéi felölte aa aliapáni hivatal negyedévi Qgykimutatáaál; ennek alapján tüzetesen Foglalkozott úgy a fogalmazói karnál mint az irodában a jelenleg létező személyzet létuámával éa elégtelenségével szemben az évről évre fokozódó ügyforgalommal, amely kerdéa mielőbbi orvoaláat igényel, hogy a hivatali személyzet működése közszolgálat igényeinek megfelelhessen; majd javaaolja a jelentés felirat intézését a kereakedelmügyi miniszterhez az irtot, bogy mindaiokban a községekben, ahol körjegyzőség, vagy csendóraég van, postahivatalt szíveskedjék felállítani. A közigazgatási biiottaág az aliapáui havi Ukk—tapolcai vasút mentés kért 4 a átjáró létesítése tárgyában. A közigazgatási bizottság az átjárót a jegyzőkönyvben foglalt faltételek mellett engedélyeste. Kir. tanfelügyelő jelentése azerint a Tapolcán tartandó szőlő- éa borgazdasági tanfolyamra a miniszter 13 megyei tsnitót vett fel — Ezen időszakban meglátogatta a kacorlaki, magyar«ízerda-helyi éa pőiőekei községi iskolákat.— A börzőncei elöljárósággal megújította a tárgyalásokat egy ottan felállítani kért Állami iskola ügyében. — Megtekintette a molnárit ail iskola épiikeaési b anyait, amelynek eltévolitáaát éa a melléképület felállítását a miniszter már el ia rendébe. — Erdősfán a községi kórházat aa iskolaépületben jelentéat tudomásul vette, a személyzet, valamint elhelyezve talál Tán, annak sürgős eltávolítása a hivatali helyiaégek kérdését legköze\'ebb veszi (céljából a járási .fiezolgabírói megkereete. —Volt tüzetes tárgyalás alá; a fOiaolgabirákat felhívja, állítsák fisszekerületükben azon körjegyzői helyeket és csendOrOrs-állomásokat, ahol posta-hivatal ninea éa ezen adatok begyűjtése után az egész vármegye területére nézve teáz a postahivatalok leliálillsa tárgyában előterjesztést a bizottság a kereskedelemügyi miniszterhez. A főorvoei jelentéei, a bizottság tudomásul vette. Ezután tObb bizottsághoz, mint másodfokú hatósághoz, beadott lelebbeiéat intézett el a bi-rottaág. — A pécsi posta- és távírda iga/ga\'óság megkeresését Felsö«Mánd pusztának aa auópAhoki postahivatal kézbeeilő kerületéből a zala csányi postahivatal területébe való áthelyezése tárgyában érdemleget határozathozatal előtt véleményéé jelentéstétel végett kiadták a járási főszolgabírónak. Tarányi Ferencz nyirlaki lakós kérelmére az Ukk — tapolczai h. é. vaaut mentén a 7. azámu vasulfőrháinál a vaauti átjáró kiszélesítess tár- Tóth\'Szerdahelyen éa Tótb-Saent-Mártonbaa a kisdedvédelem éa a második tanítói állások ügyében. — Meglátogatta a sUmeghi r. k. elemi fin éi leányiskolát, a községi féltő leányiskolát, iparos tanonciakolát éa kisdedovodát. Sümeghen egy második ovodánsk, esetleg menedékháznak laUllítása múlhatatlanul szükséget, a zárdaiakola függőben léte miatt aaonban egyelőre érdemleges intézkedés nem tehető; mert Összefügg vele a kiadedvédelem ügye ia. — Csabrendeken ujabb értekezletet tartott a miniszter feltételeinek elfogadása ügyében, amelyeket a képviselőtestület legközelebb ve4a tárgyalás a<á. A miniszter ■ tanítók 60 irtot korpótlékAra államsegélyt adott a boticzai, nemea>tOrdemiczj, gyula.ketaii, mura-ktrraslurt, zaia-erdődí, bellí-lincii, azelenczei, zila merenyei, bagonyai, aőjtöri, taepezdi, kerka-kutasi, aísó-lclsfl lendva-lakosi és gyertyánoai, zala-azent-grólbl, nemes-vitai, dió kuli, csáfordi, kis vásárhelyi, kővágó Orsi, sieit-györjyvölgyi, reszoeki, udvarnoki, letenyei, -r „ ...... .. tí . , .... . ,i novai, aotz\'óti, vaspöri, egregyi róm. kaik. uea1- gyában Barcsa Láuló b.zoUsági tag elnöklésével 8nla,\|ai ,é 4di ag Vv., kerkt-oémetltlui, szent a helyszint eljárást elrendelték. t antalfai ev. Ml, zals-lővöi, tapolcai, kővágó-eőrsi, A megyei kőazhaunálaiu telefon tervezetének f zala-szent-balázsi, pölöskei, kerka-Mócxfai, megsürgelése tárgyában beadott indítványra a ni\|vágyi „a.y-kutasi, gyenes diási, turcsiscset, pécsi posta-éa távírda igaigaióaágot a biiottaág ma\|yilUzerdahelyi baki, nagy-bakónaki, ftUvöl megkeresi, bogy a bizottság ez irányú, gyi, bajcsai. aala-koppányi községi itkoUknak térinek eleget tenni vagy a gálló körülményekról amirdl rd«k«U közegeket a minisztert rendel a bizottaágot ér etilenLuiveskedjék másolatának megküldésével értesítik, valamint, Gróf Fesleücis Jenő Csáktornyái birtokos kér-: jj0g Zala-Mihályfán a 11 ik tanító Osetéeések vényét a dé t vasút mentén a vialefolyáa aaabaddá ^ ,rtri ftlú kj^,^,, éfi ioo tort áltam-tételének elrendelése tárgyában illetékes mtáa-\' kipitk kadfc végett a bizottság áttette a. alispáni híva- . R\'Am ^ mflfU ^toú i magva. Savel Prága nevű vaaut- megállóhely nevének, » közigazgatási bizottság jóváhagyta. , Sümegh-Bazafibánya névre leendO megváltoziaiása Fűzvölgy éa Csicseri községnek állam eagely a lőbirói jelentéte uerint kOzigaigatáii wempont- elnyerése tárgyában beadott kérvényét a biaottaág ból akadályba nem ütközvén, a biaottaág ia pártolólag terjeaati lel, mig a dráva-ttenMváai, hozzájárul a kérelemhez és ily irányban teu kereskedelemügyi miniiiterbei előterjesztési. Barcia László kiküldött bno taági elnök be> mutatja a helyszíni szemle lelvéleléröl tióló jegyzökönyvei aa Epstein ét társai kérelmére u tihanyi, habóu, balaloo edericti ée nemes-apáti iskolák kérvényét az ötödévea korpótléknak Államsegély utján való (edeaése tárgyában pótláa végett viaazsküldi. A miniaater körrendeletét a tanítói űaetésak A TÁRCA. Egy úr-kocsis. A »Pesti Napló< vaaárnapl számának tárcája, ban \'Aprid> aláírással érdeket adatokat találtunk a magyar urkooaiaokról. Ezek közül különOeen érdekelheti olvaaóinkat DOry Jánoa vagv (amint megyénkben ia általában emlegetni szokták) >D9ry Jankó" tipikus alakja. 0 tulajdonképpen tolnamegyei birtokos volt, de megyénkbe igen tokszor ellátogatott, mert buga PBtpikf Qrieiin válickai löldbírtokosnak volt neje, annak a Püspökynek, aki Budavár bevételekor, mint fiatal hadnagy elaóül hatolt be laakaazával az ostromlott várba. (POipö-y Grácián öivegye még BOtt it él éa Nagy-Kanizaán lakik.) Valaháayaior DOry Jankó lógoráhoi ellátogatott, egy-egy görbe napot aiokott csapni Nígy Kanizsán ia. Egy ilyen alkalommal történt, ho\|y pompás négyetlogatával berobogott u akkor legeleganiabb éa leglátogatottabb ,Ztldfa" szállóba, mely moit a kir. törvénytlék épülete. A habzó négy gyönyörű állat egy lűttyentéire megállott a kapualjban, mely akkor ia olyan terjedelmű volt, mint moat Neutúdltr, a Deák Ferenc-képü, rendkívül megnyerő modora nálló-tulajdonoa (dr. Neuaidler Antal törvényszéki bírónak boldogult é^és-atyja) aét, kisietett eléje a nagy eajnálkoiátaal tudatta vele, hogy a szobákat már mind elfoglalták a az istállóban sincs a lovak aaámáta hely. Döry Jankó szoroaabbra fogta a gyeplőt t a nélkül, bogy aa udvarra kijárt volna, ott a kapualjban (ordította vittia kitűnően idomiott négye tét; után elrobogott. Erről, a mí megyénk nagyúri köreiben ii nagy \| izerepet játaaott urkociiirói a .Pesti Napló tárca-cikkírója a követkesO érdekes ete\'e\' közli: Hires volt Dőry János, miudenkin-k Jankó bátyja, aki akkora helyen megtudott fordulni mint egy kiterített zsebkendő. DOry lógóra volt Schmcrlingnek, a mindenha,^ miniszternek, de n -régi 48as honvéd, meg az ontrák államiérfl nem igen aaivelhették egymáit. Mindamellett le-lejOtt Scbmerling Döry tolnamegyei birtokára ét ilyenkor Jánot bátyánk, igaai magyar úrhoz illően, sohasem térlet: e meg meg az Oii vendégjogot, TOrtént egy alkalommal, hogy Scbmerling megint lejött Tolnába ét megszállt u sógora kutélyában. Pipaszó, nyájat beszéd, hoziá egy-egy pohárka siegiárdi mellett repüllek az órák és a magas ka-másliju, hűvös diplomata egéaien neki melegedett Végre kijelentette Scbmerling, hogy Jankónál ninca derekabb ember a szélet veograftai tugalomban — nem volt akkor Magyarország — hogy ö biz kineveli beamternek. — Engem ugyan nem, — pattogott jobbaháii Döry János, és rögtön megvillant a terv tejében, kit előkelő vendégei t különösen Deák Ferenc is hogy megharagít ja a sógorát, nagyon aseretett, mihelyt éairavetle Dőry érkézé-1 A bő ebéd után sélakocaiaáat proponált, amire csakhamar r.Ullt a miniszter. Legszebb négy lovat fogstta be e mintha lábak nem is érte volna a íö\'det, mesebeli repülés volt t meaéaük. A gazdájuk vál\'ig bontogatta aaért a selyem aubogót, éa minden ereeatékében ropogott a sárga aanaau-far, ahogy vitte aa a oégy táltoa. Schmerling már kicsit ssédülni is érezte a tejét — biztatta Jásoat fordulnának meg. — Ember keiében van a gyeplő,— vágta oda büszkén a nemea ur. Egyezer aatán egy nagy kanyarodónál, ugy neki taralt a sandlauler egy kőrakásnak, hogy recsegve ropogva borult lel, a szerszám diribdarabra szakadt, ét kimarjult kéaael jajgatott aa exoellencíáa ur a aaép fehér tolnai utón. Saakra-menleaett ia irgalmatlanul i hogy síiért nem a kocáiéul hajtatott inkább Jánoa, mag bogy srtg dicsekedni ia mert, hogy ember keaébeo vas a gyeplő I Néhai való jó Dőry Jánoa pedig a legnagyobb flegmával néave a toporzékoló aógort, foghegyről csak annyit mondott: — Igen ám, de nem vittem embert, caak németet... Schmerling ugy megharagudott ezért a vastag gorombaságot, hogy még aanap otthagyta Döril, örökre lemondva prelegálásáról. Igy beeaélle el Jánot bátyánk, hogy aaabadult meg a beamterséglöl, akkor mikor már a Btyrum-Limburg téle alapítvány menedékházában volt. De jókedvét haláláig sem veestelte el a rágt Magyarországnak ez a tipikus alakja. Nagy-Kanizsa esd tinók \'lal> 32 "zam 8. la 1SH. tprib 10 éa ^ea évólödös kórpótlékok Miami nyflunilásáról i i X-ik fiíeiéi osstüy rltő lokoiaiaba. Otutf/WI lat <tá alkatiéval a tála ceányi kftrjagyeéi Ü t sárciua 5-ike után beérkezett kémnyekkel Kint tér Róta Csáktornya állani polgári leány llsra a i egyedüli pá yaaó Srtrikf Qyttff szemben követendő e járásról u bizottság tudumá-snl vette. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a topáiét sói kanál lebruár -vágón hátralékban voll 44-, 133, március hóban beérkezett 4.5H4 s igy elintézés alá került 15 722 ügydarab; ebül március hóban elintézlek 4.895 drbot s igy március végén hátrálékbsk maradt 10. 827 ügydarab. As irodánál lebruár végm hálrálekban . volt 1. 211, március bóbaj leints végett kiadatott 4 8931 uyelniesebb « igy elintézésre kerüli 6.169 ügydnrab, mc\'yűl . t -március hóban leirtnk es ezpediáltak 4.903 dbot u s igy március végen hátralékban maradt 1201 ügydarab. A péiuügyigazgató jelenb\'se szerint március hóban a vénnegye területén adóbi-n befolyt 91242 lr\' 62} krajcár A folyó év efeö Vgytdében befolyt 905 702 Irt 36 lr. adó, amely a mull éa hason szakában belolyi 514,680 Irl Ül krral szemben 118.977 Irt HB kr. csökké, esi ii let lel As egész vartnegye területén március végén hátrál\' kbar. mamit: 1,034 578 frt 29 kr egyem* \|ete( •• adóban 77.687 Irt 10 kr. lindmtitilességi díjban \' . 916.163 Irt ü»« krajcár szölödézsnwyiiíisag ~ k»u«iaif ben 466.871 Irt 10 kr. bélyeg-ea jouillelékben, 12885 Irt 78 kr. illetek egyénén okben, 41.150, forint 86} krajcár lógyaszlási- és \'itsládókban 12.324 \'orint 27} krajcár italméréai illeiekben, vagyis összesen 1,571 Irt 07 kr. Leírási u hozlak a I. év elaó íi^gyedeben; i«) egjenee nd -lian 3.637 trl 89 kr. b) hadmenteasegi d jbau 67 Irt 50 kr Pitétévi hala-tlást adták árciua hóban 88 Irt 7? kr adótartozásra hazadé-mentes-Mget la esetben t.skolai tanítónőt XI ik fit\' lési osztály második lokozatába léptette elő. — A minhtlrrélalk klati-urte Szítt Kálmán minkzterelnök Zala-Egecszeg képviselőtestülete hozzá intézett távirali üdvözlésre a következő leiratban fejezte ki köszönetét „Ö>cs és ap. királyi Felségének legke-és kitűntető bizalma reám a kormány vezetését, e nehéz feladatom küszöbén őszinte örömmel vettem a yáros képviselőtestületének szíves hangú üdvözletét, mert biztosítékát látom benne annak, hogy kizárólag az ország javára irányzott intencióimban és tevékenységemben \' a t.k< zönség támogatására számíthatok Ennek: reményében újból köszönöm a figyelmes megemlékezést és szíves üdvöz- f. 0. A város házából. I0a(jrll«. - Nagy Kanizsa r. I. város képviselőtestületi1 1899. évi április bú 20-án délután 3 órakor a városház nagytermében közgyű.ésl larl. Tiirgi/xoronit: 1,) Megállapítása azon pénzintézeteknek, ine lyeknel a városi éa gytmpentlári készpénzkészlet elhelyezhető lesz, 2.) A v. gyámi pénstár 1898. évi táró sziiin-adaaaa, mérlege ea a v számvizsgáló bízói lángnak e/ek megvizsgálásáról szól ■ jelem- se, 9.) Zalevártnegye lk. alispánjának 2í38l UH A in. kir. belúgytniniszleriutn ipriiis 10-én kell 27. 497. staniu rendeleté v« megenged e. hogy a nagy-kanizsai lei»ö templom újraépítése költségeinek megszerzése Céijából az ország Urüelén stélkűldendó . Felhívás iz keretein utján egy .-ven át. — de cs.ik a katltolikui hilöek között — könyörado mányi gyűjiji«ssenek. — Eifk lilpél aUpliráaya\| Elek Lipót királyi kereskedelmi tanácsos, ;t magyar vöröskereszt-egyesület Erzsóbot-kói\'hiiziibanboldogult neje ont-lökére. UpöM szüUMt T/isr Su d<iriia /Vagy-Kani unit < elnevezésed két bzói\'okui\'omla ágyain pitványt tett. Ilalá anii. Mirhu Kngyeané ezét. Weinli.<rgí" Kelli. I. hé 17-i\'ti éjjel eletén.-k 42-\'. évei én i\'lli iw$t Nagy-Kanietan. — Ilaksletfl Irt M sikere Mikor s mi ksives^liatsl, müví-asuö löldtiik a atia iskolái be-lej..zle, ok eveiéi as intézel igazgatónője, Wdiwi Kiuli, é atavsk kíséretében nyujtoiia at n«kl 8//ii o\'ifim Umt s jiUk* mint et áeb, es t/is* világol mrr) fogja Udlinni\' Ellnek tuég cs ik rövid kút eve, s Ime a jóslat kezd vnéra válni. Hukatcdi Irón, ki igazi nüvéetl ambícióval tanul* munyotsa. ilolgot\'a ki szerepeli es ügytkeaik langvizi ok evelea tagedjegyaót agybangmat mag vátasstotték. - MaakablálUMa A kestiMyi iperte»-lül t elüljareáea sa iparottaaulók ál tel keam- r észéről c"Jö iparU-rmákek k iálli<ása«ek ■ tgiartéMI elhatározván, eatek baiándé)e«l Jabas M aM felét allasitotta meg. A lasoeeekat tárté kert tokhoz felhívást iatéealt t egyidejűt* a kiállitét rendstó bito taásáuat elnökéül (VmM Altass iparitiolai igizgatót me<válástetta s ttslklala •Irt a ttizolitigol maexlskitotia. — A aisitit pástiét kértéit A mm peoaiar válaaeisMaya I. M 1448 Iskey László valsestaaaayi elnök eMéiete eleit tartant negyedéves gyéieeét, aawlyas aa etéslalsaée Mf-tán megüresedett két válsstttaánn iajen8 hsÉrve Hom+tf Usiló kiegérM ss OaM Ödön gálád löldbiriokoái választót lát sseg. á MM kársak* delmi iskola isnteenieiéaak kettéayars eesgásy tanulóknak a tanulmányi útban való rásMvstaMaa végeit setélyetéée tárgyában s válasttmáay sé-bo\| az Qléaböl segélyt sem ulalványotott ki, tssst agysdét ss Iskey setgiay siap téttatml ilyes, felosztat s a. Ataegésy alapból l OHO (M esgélyt oulollsk ki. rendeletével tárgya ás vege t megküldött jnegifreniténl éneke é< já\'éka közöli s magaaabb Hsrcseg B .lihyány Strsiiinsnn Odún bécsi lukóaiink lolysmodványs a ténci major puaz aí jellegének megá lapítáaa tárgyában. 4) A lek. kOsgyüléaniik 10,90. jk. aa. a alti halárat ila slepján a mérnöki a I i«ra kibicaáiandó pályázati hirdetmény. 6) Dr. Htekerea Jóaael ea társai indítványa egy járványkérhát faláll-tasa tárgyában 8.) Az IH99 évi mtrviut hó lu-an Isrlotl közgyűlésben lelt tnier,* ll^t<óltr« válasz,idas. A hír: asinvonslu h irmntnál, egymásután höddoita meg__________ Verséé, Nagy-tlecakerek, SíüköslejérvAr ée 8oi ron \| lartandóá kötöua^giL Sopronból Haalkal tármilat >lól Csóka társulatához Miskolcra sértődön. Ki a társulni most t\'iltgfhitin működik ás ahogy a „FHryrhin Hírlap\' irjt, ott la e, yezerre ineghéditnlla a kÖ> tönsége1, rlöeiör a •OgéNgéiIrd. clmü ope-r-ilbt\'n lepett tői mely st rtpleetrOl lapiaraunk Igy lr i ,\\t előadáson írlenvott kó\'öneégnek alkalma nyill nmét, hogy egy müvéssnöl játékáén éa tö« leg koloralurjaért aterelete j-lelvei, megérdemeli lonaokku) laialtnazsen. As esi lényponlja Nalll, (IlukHlo\'dpIréit)ynlt, ki iakolásol\',\'ctMgö.tivagiá - tlatéatágl mttáltláak aaeka-lerve. A zalavármégyet gazdásági egyaeéíet 1899 iki műm. lerveeek megél esl\'aea láfgyébsa kiküldött btaot\'aág IhrMmdf Imm sgfírtM elnök elnöklete alatt U U II áa détaiaa t<rteMa ülései a gazdasági egyesület kótg\\ölé#l letaasita Tárgyalás sa vet les Oniasr 1» joe tagsak « tárgyban beadott Urveze\'ét, e melyei psstiisMit ftíulvastak, megvitattak e a vi>a alapján a kü-dtlteeg a kOvetkeaékbes állagaiéeit meg. Aa egyesület járáaonktm egyse tagokat sséMáaee M járáskérök alakítása végett ( ennek kapcsán sétaterének tartják váodofgyáléiek tartáséi a. helyi vistonyoknsk es kltán«makssk sMgétlaMot i igy a folyó évben Hagy Kaataaás 4a Utsafée lenelne Ily vákdurgyUest tartani » A térvsey-baláaág a eao gabirátágsk tt^att ss-^Msé M • nagyobb k Ősségeket, hogy miai ítéHaal tailoi as egtéÁlltte iép\|eiiaé m. taésivs vetél a H> lépésből eaarmaaé süsyiaal — A Mai él logyaasiési ktöveikewlék, valsmlftl a Mesévsi-kesslsé Itleeliéetl s aa4vétkesetek ttréséével kspcmlstbss véti a blviUság tnéfóWandósak, A népies gaadaatel e öoéaaoáal IMm s MaviaM cnazarttiiek lartjt, kegy aa cgyesaMl eieék éa a gazdakörök elnökei léstSk U sssésl S >Styt>a^ tmelyeken ss oltsál taadaasai vtesaeyséask aa kívánalmaknak meaftlelé vándor iláeéás A1 ■f gyOmöeela, illstve gyást" termeWra nézve jtvaaotie a blkOttl miveieaügyi mtiiltizlérnek lallraiilai at iránt, hogy egy—egy tűsnél gyaatHsteassil felügyelő lálngeeea meg a kéaségtlaMetééal, a balyuinén a lapsssial\'a\'lMa képést adja »eg a ssttksásse síbalgaaiitaokat, é legyes egysltsl jsvaalatot at trést, hogy a köa4gi tálikok IseeMk kösűi kik trdem. esk Ja alumrs — Aa él spMJa- MM é meseert Klaeieiétrk\' A lg■\'•ágüg)minl<star, vei nemesik meg ep\'• köeöna\'gflnkel de BmUn Ftrmt, pécl törv.- yszéki riljn knl a Menyei; Vajda Manó Emil c-endőrdnn«tirr pe dig s aali-sgers\'egl \|á asterósiigboi nv.»- ki Irnekká. A beliigysiinistttriam ves-l-\'«é<el megi tsóll mii Mlrrtliitk s /oln-o iinyl anyskoatvi kerti létbe anyakdnyvvetel vé iftlrihatj Oftrgg jegyz- I, a etáktnrayel aevekönyrl kertit lb - •tnyakoayv. •tevévé fíieila Oda jegyzői, a e rldól ínyakonwl kertié beenyaklniyvveaeió ItelyejltissO AÁiite Imrt b. kOrjegyant, a belietal ai yasönyvi kétUletbn vöre jugoslioll lőidink aikernlríil j eayakóayvvt s* lő helye IfiHSn \'Itirilh l\\\\l ko■ . ;tl laailéi n><e te kl, éa valamennyi a liáta-sigi anyakönyv vns\'éséveléaa liáts «á\'k >lé > él va\'ó kötre.i\'óköd. eeel Ih mgbitts Za \'AvaritingtA ló.epenja a megyei ár astek-atl wetüreeeden pólOinuál allééra Ceelie KtWuhj •ezőun laki\'isi, * jegyfit állásra pedig Hipp Fttino esz > r^omiasgytl kílogsrg -Iá IgyskoMokoi nevette kl. — Wéléylelés. A vallás- ét kősoktaláa-Ogyi m. kir. miniasier IMI liuaitáv inpnlcnl ti SMf U Mlibilta igmrr. K y-sty dalál szűnni nem aksM lapesal juiiilmasuk. Ha poéiavolnek megénekelném aa uj prlmnilot\'iM koltissulls kolorulinjál« Más alkalommal a • Htullin• cimQ operette rlmateitpét ja letolta, amik <r is — miként a •F. H í írja — .Ismét a sté esoras értelmében eliusd it s kösóoeegel szép le ekável ás gyótHÖrlI tliiliiíVftl, Kűlónőseli IreneiiKus ispwkat aratott a ^ti))felitlt MmwMnom" kezdetű dallal,\' Mindig üröminél számolunk be ml la stép jé-hisszük, liogy ebben at örömünkben ttiv ten oetiotlk a fiatal müvéttiiö s/.flldlölilji\'iiek kőaönaége is, mely — ugy t\'élván maga előli laua néni est a liódl-Itsra léjíddötl müvétal \'she\'aégsi. KrasébelUgrt Sprid község kilel gátra nesve jataMlia a bitotitág, hogy a gsséa körök ssekbelfés kívül más, erre aiklnaet köestgakben le rsnd»astatá kisebb, déljaloribb, dljstáaaal agybskéié>i kláilüsst » Aa apa M anyaallatokr* nesw celeaeréae> véli i ksi\'llsag, hogy aa egysei lel at állatok eaataaiél s éskésag utlsn asersuao lájakoaáet t aeek elaféas s további ittietee iméskedéa a eaakosatály bsiSe-körébe tartoenék. - A aelyaaiisntl nak megvitatáséi s isakoastalyssk jelentés-élei vtget Jsvstöljá a bltot — Ktsel kapoaualbae s kis~ilság IsvMslbs hozza aa egyeaéiet ktbelibes a eeekeesMyeéoek újból való stervasteéi — AaazyeMM .arissMl-jötiek médosilásara vonaikoté javaslatot a ktssü-eág elvben eitogsdla e aa sinOésigei etegbtael \|avaao(ja at arre vonelkaaó aéalsáaek bseear«s lével. — Kgy sipiat földmlfM Msia MalMaas Ügyében s lérgysláe folysmslbia levén, ene nézve ebitől as oabét a bwoliség a jsveeMWsIt egyeUra tsékslgeenek nsm latija. •» Aa ataalett * étMtM T M sét kissel, intijil megtxi\'dovUH királynénk szobra log állani, látni polgárt iskolai igazgatói n IX-ik üaeieel ott- amelyre szépet) gyühek ss sdomanyok. tály második tokozaata Királyné IMttd Mtria — Jrg)zS«ais>IAe tíntka keretez Csáktornyái állami polgári Itányisko ai lanítónől járási főszolgabíró elnöklete alatt megejteti vá> magáért, hogy leitjlHetetleu nagy királynénk fm-1 minlaielep te ái Hátit a minta asséetágsa! ktp> ■[{esolaibaa véli a bizoltság kivUksiéssi — A \| gasdasági tárus-kirandutasokat Illetőleg a MaeU-ság egyelőre a 8sset Imre lűlémlv iskola \| láiogate»ái ejaalja, A komló M vérsMgyere lormelés ügyet a gazdaköröknek javasolja vele-\| menyetés végett kiadni. — A vtslee-séolás M slsgc övezée kérdésért nézve a bizottság vilimáaya, \|hogy az az egyeaéiet hatáskörei túlhaladja; aaégis lékének méltó stn éket alUlaon. Nagy munkával éa láradaággil egy litnhusos terüielet feltölféttlli etl körülkerítette a néhány száz darab fával, HeŰltetit!, A ligol kötep^n helyet hánylak, ahol (gbi"\' Ntgy-Kanim, csütörtök Zala 32. szám. (4. iapj 1899 április bé 20 án a gazdakörök felszólílandók volnának, hogy uz — Kitüntetett csendőrök. Bemscküts j Irt egyenes állami adót fizető közegek AJaó egyesülettel sz ily területeket tudassák s azIJózsef, za a-egerszegi szárnybeÜ (nagykani-jDomború, Balaton-Füred, Csab-Raadtk, Dráva egyesület saját hatáskörében megtenné az illetékes \| zsai) őrmester, egy raktár-betörő tolvaj Vásárhely, Galambok, Lttenye, Légrád, Mura hatóságnál a szükséges lépéseket a fen\'orgó bajvk \| szövetkezetnek és nnak hosszabb idő óta űzött, Ciány, Pölötke, Ntgy-Récte, Sir mellék. SöjiSr, orvoslása tárgyában. — A közös legelők kérdését i lopásainak Igen ügyesen, nagy buzgalommal és Szepetnek. illetőleg a törvényhatóság ! volna megkeresendő, kitartással folytatott nyomozással eszközölt kide- Ideiglenes (nyári) gyermekatsoedékkázat Mimiként lehetne az elhanyagolt legelőket burjántól,\' riléséért s a tettesek, orgazdák kézrekeriléséért, tanak fel: tüskétől stb. megtisztíttatni, utasítva erre a köz- j teljes elismerés-nyilvánítás mellett; I. A tapolcai járásban : Badactoey-Tomaj, ségeket megfelelő szabályrendeletekkel. — A. Gelencsér Pál őrsvezető, Szunyt István cts Ctic«ó, Kapolcs, Kővágó-Őrs, Monoitur-Apáti, biztosítást illetőleg az egyesület a körök utján a őrsvezető, Varga István 111. Herceg Lőrinc, Molnár tagokat felvilágosítaná a biztosítás körül elöfor- Sándor, Biczi Sándor, Molnár József, Keceli Ven-dulni szokott nagymérvű visszaélésekről s egyúttal, dal, Orbán András csendőrök, Hdri Józsel és figyelmeztetné őket, hogy az egyesület az Első\|ifu/«z József próbac-endőrők a zala-egerszegi Magyar Altalános biztosító Társasággal szerződéses i szárny állományában — ugyanazon eset nyomo viszonyban van s ezt, mint megbizhaló társulatul sásánál való eredményes közreműködésükért a ajánlja a tagoknak. — A bizottság részletes ja-\' székesfehérvári csendőrkerületi parancsnokság ál-vsslatát a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti I tat dicsérő-okirattal láttattak el. tüzetes megvitatás végett. _ Kedvesnsényea aaeaagyár A m. kir — Plmeeasttvetkeaet alakítása Merte-! löldmivelétügyí miniszter a pénzügyi- és keres Imdf Ferencnek, a Zalamegyei Gazdasági Egye- kedeleatügyi miniszterekkel egyelértőleg Sckmidt sülét elnökének es leseneetomaji földbirtokosnak Emil pólai földbirtokosnak a Póla községhez buzgólkodása folytán Tapolcán, a vármegyénk te- tartozó Anna majorjában levő mezőgazda-ági rfiletén első pinceszövetkezet az ő elnöklete alatt j szeszgyár tartott gyűlésen háromszáz százkoronás üzlet- részszel megalakult. Az első értekezlet részéről kikfildött bizottság az alapszabály tervezetet kidolgozván, az alakuló közgyűlés elfogadta és jóváhagyás végett a lőldmivelésügyi miniszterhez való lelterjesztését elhatározta. Az alapszabályok jóváhagyása után fogják megtartani a szövetkezet tiaztqjitó gyűlését. Az elfogadott alapszsbályok szerint a szövetkezetnek csak olyan egyén lehet tagja és gyűlésein olyannak lesz szavazati joga, a kinek mind zzőlőterülete, mind pedig üzletrésze van, mely bölcs intéakedés kizárja annak lehetőségét, hogy az üzletrészek illetéktelen kezekbe jussanak. A szövetkezet igazgatóasga állapítja meg a kiforrott borra vonatkozó egységárakat, amelyeket ha a tag elfogad, terméaél azért ar árért a szövetkezetnek átadhatja. 11a a viszonyok megengedik, nem tsgoktól is vesznek bort. Egye< lön Tapolcán lesz a szövetkezet központja és még 3 fiókpincét állítanak lel. — A aaidl lemplsa u\|\|AalaUIUa A Balaton vidékének egyik figyelemre méltó épiiéaaeti emléke a tsidi Szt.-Domonkc s templom A XIV. század elején épült csúcsíves alak hsa. A templomon aa uto\'só századok alatt sok styl-eileoes (oldást és átalakítást lettek; eredetiségéből majdnem egészen kiforgatták agy, hogy csupán a szentély záródása, a főoltár belye maradt meg a maga eredetiségében. Fekete Gtrplf plébános s egyházkerületi tanfelügyelő aár évek éta azon láradoiott, hogy a régi BfléBléket a művészet igényeinek és hívei lelki szükség Isiének meyielelnleg átalskithssss és aegaagyobbiibaasa. Bnzgóságái siker knrouázts; a szükséges pénsősszeget híveinek áldozaik\'n-ségéből megsserezte. Már a nyár loiystrán Radits Akos badspesti müépitéss vezetess alatt Id a tarveket és a költségvetést káisllet\'e, hozzá la lógnak as építkezéshez. Az építkezés költségei 14000 Irtot tesznek ki. Festetics Tsasilo gróf ur 61000 téglát és 11000 cserépzslndelyt adott as épilkttétbit; s megyés püspök pedig utyan \\ é oélra 1000 fHot utalt ki s letsössidi kápo\'na alapból. - A aalnhás köríti. E cimü bír közleményünk nemi eredménynyel járt. A do káayaáa a színház ilóotarnokában megszűnt. De a kijáratokat illetőleg még ott vagyunk, a hol veltuak, mert aassl, hogy as előadás u>án égy ajtó helyett ketlöa mehet ki a közönség aég legkevésbé sinos segitve a bajon. Több kijáratra nea előadás után vsn szükség, n.ikor a közönség nyugodtan távozik, hanem s\'ősdái köaben akkor, ka hirtelen tűzveszély vagy egyét) bé) pánikszerű ijedséget okozna. Ajánljuk az igaagatóaik, hogy as fliőközOniég részére a azin pád melletti ajtót, a földszinti álló közönségnek részért pedig a mostani beiáralot hagyja nyitva aely intéakedés ■ellett, nem kell a segéd »ie mélyteiel saaporitaaia, s nsgyobb lesz a rend is, A na Uram be veaelö ajtókon legyen rajta a kales, mert a randör zsel-ébeo levő ajtókul-eaok a lagkissebh biztonságot teu> nyújtják. — A karmetter urat pedig arra kéljük: izivetked-jék s ktsósiég iránt annyi figyelemmel lenai, begy ne bycikll kosztümben dirigáljon, hanem ótyaa öllőiékben, minői at Illem megkő elei, ha jobb lártaaágba megyünk. Jobb társaság pedig nem létasbetik egy karmester előtt mint tsiakáztl majdnem mindenkor zaafoláaíg megtölló iatslligeas közönség. részére az ls96. évi Xlll. t.-cikkben biztosított állami kedvezményeket megadta. — Drágs „ vlalliaker". Kínig Salamon, budipesti gépgyári irodafőnök,a ssántodi partról a tibaoyi parira szándékozo\'t átszálltai. At Talián-Dörögd. II. A sümegi járásban: Bassi, Haay, Káptalanfa, Nyirád, Okid, Ztla-Mibályfa. IIL A szent-gróthi járásban ; Polgárváros, Tűrje, Zalabér. IV. A keszthelyi járásban : Afsó-Pshok. Kar aaca, Keszi hely-Polgárváros, Z.-Száo tó Zala vár _V. A kanizsai járásban. Bakónak, Balaton Magyarod, Gelse, Öélseszigei, Karos, K>>aár város, K.-Komáróa, Magyar-Saerdthtly, Mara Keresztúr, Nagy.Réosé, Sormás, Sseai-Baláaa Djadvar. VI. A pactti járáabaa: Paesa, Saaber, Stt» Péterur, Zala-Szent\'Mihály. VII. A zalaegerszegi járásban : Bak, Szepetk Zala>Lörö. VilL A novai járáaban: Lenti, Nova. IX, As klaó\'lendval járásban : Bagoaya, Baksa átjárónál nem" 1 évén""ottTűz"apátfági\'Tíaj\'ó" kétzy-1 {H\'1^?\', ÍPÉ® , Cm,ÍfH. Dobronak teleu volt a köhordó hajón kelni át. Innen Fe^Bisz rice, Nagy-PaUna, Turntsoha, Szénszálán tovább utazott. Elindn ása elölt a szántodi i «yörgyvölgy. révészgazda megígérte neki, bogy esti hat óráig ln leteayei \|árá.bn: Bárok-Szt.-György, bevárja. Ez atoaban nem történt meg. Köaif K\|yrfaU, P-k /uata-Ma. Salamon - - kinek még azon a« éjszakán ok vet- TótjSatat-Mérto- lenül Nagy-Kaoizsára kellett ut;iznla - kétségbe ] Xl-A perlaki^ lírásban Doaiainec. Dré.ko-volt esve, hogy miképpen ju-son át a tihanyi »e°. Dráva.Egyház, Mura. Király, Muraköt, parttól a szántódi állomáshoz. Ekkor lormars"?.,:.r"\' Szobottoa Józsel kőbordó-dereglyés gnda njánlkozoit, bogy á\'szá\'litja a néhány száz lépésnyi visea agy gyönge tízesért. A megszorult utat ezt a horribilis fuvardijat lealkadta bét lórimra. Étén azutáu a derék vizillakeros ál ia tzálliictia a megszorult utast a szántódi partra; de addig nem bocsátotta ki a dereglyéitől, mig a bét osztrák ériékü forintokai le nem »zurta azért az utért, melyért rendes körülméuyek kötött 20 kri üze nek az utasok. Ezen konkrét példán okulva, nagyon jól tennék az illetékes tényezők, ha valamiképpen iutézkfdnenek, hogy a megszorul utasok ne legyenek teljesen kiszolgáltatva a tibaayi éa ssántódi „vizifiakeroaok" önkényes tarifájának. - Vértetil. Ez a neve annak az uj pusztító rovarnak, mely gyümölcsfáinkat pusztulással fenyegeti Már a szomszédos Somogyban erössen grasszál s így kötelességünknek tartjuk e veszedelemre gazda-közönségünket figyelmeztetni. Mai számunkban egész terjedelmében közöljük az irtására XII. A osáktornyai járásban: Beliea, Boa tornya, Drava«Caány, Mura-Szerdahely, Zai Újvár- — ördéf • kaiytllárltkta Akivel at ördög incselkedik, az sok pénzt talál, de mindjárt el it veszti. Így járt az a pegár ember, a ki Badacsony-Lábdi felé ballagott a egy ural látott aa utón, a mint az lesaállt kocsijáról, hogy a tok ülétbtn elzsibbadt tagjait egy kissé Mtriamtae. A láradságtól a vagy talán a szomssédhegy tevétől, dt nagyon bizonytalan léptekkel haladt aa ar. Odaérve, hol aa ur leszállt kocáiéról, egy tekintélyes tárcát látott a földön pihenni. Kétaégklvttl ái a bizonyos ismeretlen ur >aaslattt el as, de a. megtaláló nem csinált aaagéaak lelkiismeretben kérdést a dologból, a kísértő ördög vigyorgott rá a bugyellárisból; zsebre vág ta; letért ss ulfiál a félreáll, bogy megtudja, milyen szerencse érte tulajdooképeo ? A szerencsés ember alig tudta összeolvasni a rengeteg bankót, aely kerek öt ezer forintot tett ki t éppen a ctodálkozát éa öröm tetőpontjára jutott, middé valaki hirtelen kikapta kezéből a tárcát a ott hagyta a laképnél. A nézve kibocsátott miniszteri rendeletet, valamint az arra vonatkozó utasítást is. Közlésével nemcsak olvasóközönségünk köz-vetetlenül érdekelt részének, hanem a közügynek is szolgálatot kívántunk tenni. — NépeséasUléa ltMM bta. A törvény néptinmlálátt minden tizedik évben, január hó elsején a kir, statiutikai hivatal vasetése mellett egyszerre rendel el as égést orstágbm. llykép tt 1900. év jtnuár hó 1-én itrlandó népszámlálás elkészítésére t kir, slatisitikai hivatalban a munkálatokat már megkezdették s az ahhoz meg-kivántttó nyomtatványokat legköseltbb szétküldik at összes hatóságokhoz. — Kiededt\'édelemt mrgjénkbea, A zalamegyei közigazgatási bisottaag . április havi ülésében a kisdedvédeleat tervezete 1899. évre következőkép állapíttatott meg: Kiadedovodát állítanak fal, illetve ha a már létező kisdedovodáik mell itt még legalább nagy ven állandó felügyelet nélküli gyermek találtat uék, kik a meg evő kisdedovodákban tl nem helyezhetők — uj kisdedovodák (elállítására köteleztetnek az 1891, evi XV. t.-c. 14. gt értelmében; Zala-Egerszeg, N.> Kanizsa, Alsó Lendv% Csáttornya, Kesaihely, Kotor, Perlak, Sümeg, Tapolca. A kitdedovoda fenntartására nem kötelezhető de átért tehy eg uta it ientartó Lesence-Totnaj, Légrád,INagy-Kapornak, Zala-Szi.-Qróth, Zala Apáti küteégek kirdedovodát tsrtaask ftnn ezentnl It. . Állandó gyermekmenedékhátat állítanak tel illetve a meglevőt featartják a 10000-16000 bámészkodó atyafi laliamerto a tárca tuUjdonotá\', azért szépen elhallgatta a dolgot shaaéigsaoe tűnődött, hogy nem jobblett volna«ébeoiületee emberhez lllö módon visaaaadai a talál uaroét, akkori tgalább egy kis jutalmat la kaphatott volna. - A tlpltlák. Magy Kaaitaa readörkapi-tanyaága érteeiititea oaendör-örsökel egy tipieta-bandáról, magkűldvén a tagok atemélyleirásátl és a nemes koapáaia alaptsabályzatát is. Brii József a vtaér, a kilenc ttag a követkető: Sarköti Gyula, Tóth Jóatet, Weiss Hintik — uiint a személyleírás mondja, bosszú, .aea-csikoff" kabéltal, Ekker Jótett, Haaaarka Józsel Bárdot Károly, Hurvátb Károly, Kovétt Lajos és Caáayta János. A sipista társaságnak ta as alapszabálya, bogy a tagok, a hol több enther megfordnl, ott sttalülttkedieeek; különösen vá-tárról-vátárra jártak nagy szere teltél, mert ott sok taber mellett sok a aarha is, Megaaiaa-tolják, ki td, ki vész Barkát, pénzt, Aa ilyeae-kel szép szerivel behntdógáiják valami nevezetes korotaába t elkezdik aa a. a. „tatrtactt gyüszü" ét „bárom babot" játékot Ha tl aea nyerhetik a pénzt (tai ritka eset), leitatják a marhatulajdoooat s ellopják a péatt. — A kta teatvérgyllkaa Farsang Já nos és Anna tmtrgáli gyermekek a minap étkeiét kőiben öttzevesztek egy darab kenyéren. A civakodás közben leesett a kenyér a a két gyermtk utána ugrott A fiu kezében kés is volt, ami a kis leány veszedelmét okozta, mert a hajóidnál a két oldtlába luródott s néhány nap múlva meghalt sebében. Aztán a va latásnál elmondta, hogy ö nem akarta megszúrni testvériét s a civakodás szomorú vége pusztán a vigyázatlanság következményt. í Nagy-Kanizsa cafltörtöit Zala 92. szám. (5 lap.) 1899. április hó 104a — Koszorút pálló ailomAu) Néhai LStciiltytr Ignác ne úrnő iránti kegyeletiből Klek Lipót 5 forint koszorulpólló adományt juttatott a C botra Ksdiaának. .- — Tálait éa elvetsett tárgyak. Nsgy-Kanizsa r. I. város rendőrkapitányt hivatala hirdeti, hogy folyó hó 10 én a vaspályára vezető ntvonalon egy úyári gallért ta\'állak. Ertesiltik a káros félt hogv ennek átvétele végett \|mint igazolt tu\'ajdonos] a hivaln\'ps órás alatt jelenlkes-hetik a rendőrkapitány] hivatalnál. Folyó hó 16-án este a főulcni uradalmi épülettől a majorig egy zsebóra, rajla rövid\' lógó lánc, melyen ejy húszas csüngött, elveszein Kérik a becsüle\'eu megtalálót, hogy azl a kros félnek\' leendő kézbesítés végett a rendőrkapitá nyi hivatalnál adja át, hol a tulajdonos részéről illő jutalomba részesül. — illatrg>Hi«\|\|ü\|\|j Zala-vármeg^fc te> rdletén ápril 12-ikéig előfordult: Lépfene : Novn 1 udvar. Riihkór: Kristóffá va 1 u., Seriésvés«: Bak 18 u., S/écsi-Sziget I u., Szent László 1 u., Zala-Szt.-lván 1 u, összesen 4 község. Baáé; kriarr faéla írtra) rl lakéi ri4\|* Lrlnjr klurikrn livi < ntka, ktarki, placékfl állá likékáiát, atrllrk éfltaiikkii éa a kniálartMÍ nni; kerttel •gyfttt. (Ai airarviMlt Kovák Jlrajhrrt-Héle háau) nek ; mindkél fél elégedetlenül távozott. A •szereplőknek ír cAsö helyen luboly Klemsntln [Mouli-neauz orvos neje] Halmay [orvos] Nagy (Aub\'u] Tutiay [Cassinet házluiajdenos) Küvy Kornélia\' (Susan) \' P. Nagy Linda (az orvos anyósa) Palotay (Moulinennx inasa) Kő-vy Juliska iPiquette Róza) minden tőlük telhetőt elkövetlek a darab sikere erdekében, de hiába volt minden Qgyekesetük, meri a közönség ha egy s eseteknél jó izüen nevetett is; nagy á tfi-lánoságábah- nem találta tneg a várt szórakozasi, Szerdán Az árakkal. Közgazdaságr VédJBk aa aIMaflákat. Majdnem aa egész országban, de különösen a szomszédos Somogyvárme gyében almatermeléaünket a vórtetünek nevezett rovar oly nagy mértékben veszélyezteti, hogy a földmivelósügyi m. kir. miniszter indíttatva érezte ma-aranylakodalom adatott félbely-\|g4t körrendeletet és utmutatáat kiadni, hogy a fenyegető veszély elhárittaesák Midőn ngy a körrendeletet, mint ai utmutatáat azoknak fontoeaágánál fogra egész terjedelmükben közöljük, reméljük gazdáinktól, hogy az utmutatáa betartása által, meg fogják védelmeimi gyümölcstermelésünk ezen vesséiyeaett ágát. 9679IV. 8. Körrendelet Közlekedés. AnyakönyVi hirek. Hálataágat kötöttek. Sttbó litván anó-ör — Tóth iptwtl. / Háfó Játot f. H.\' ■ tini — Kuiti Julliioával. Mull hát halottjai Sulutr Hárít (írj kinti JótMfuá i«r. SS cím bor-ttf-nOk acje. Igii JÓMef rk. 1 hónapos, tlldalra fit Krtnu Sándor Itr. 76 Int magánzó. Kin Jitttl rk. 75 int, koldna, (Budáidról.) ruitktckar Jolit lirj. Mllkobr Zálaáiiá itr.ll évet, ktmkadi ntjt. Dúl Linti rk. SS ivti, Aidáira. Oil Jóim! rk. 84 iw, btnt, itktkittr Zrzaábit itr. S kótapot, upn. Iányt. Otnattir Attt, rk. 46 int, (ttdtunoty. Ttródl Hárít Stv. Id. Btjr Gjrűrgyné rk. 78 irn MÉat \' Ttkitt Jómf ik. 70 int, tokán antor. Laiaaar Ltot lirj, Uvltgar Ignácui itr, 60 ivet, k»rw-ktéS atjt. Htrvátk itat rk. II irw, cnIM. Borrátk JóumI rk. 71 ivn, ISIdalra. Színészet. Szombaton a nagy napok dicső emlékei vo-nu lak sl szemeink előtt; az Aranylakodalmat adták, Bsötby László és Rákosi Viktor hatáaos jelenetekben gazdag történeti azinmüvél. Kollay altábornagy (Szabi Ferenc,) nejével (Tuboly Kle-msntln) aranylakodalmukat űlík oly időben, midőn a magyar nemzet kibékülve királyával éa allaotivsl ttiiáébrsdéaénsk BO-ik evfordu óját ün> nspli. As öreg Kollay unokái éa vendégei jelenlétében elmondja emlékeit, melyek megtealeiü va vooulnak el siöttQnk. Az öreg Tsncaics ktszaba-dltáaától kezdve az utolsó ágyúig feuségesnel fen-ségeeebb epizódokban gyönyörködött a közönség, lelkeeülve a multak dicső emlékein. A lelkesedé* bevét nsgy mérvben élesztette s darab szép kiállítása éa a közreműködők dicséretes játéka. Tuboly Klsmantin fárasztó szerepéi kitOnően oldotta meg. Haaonlóan Szabi Ferenc. Művészi ala-kiláa volt Hagy Gyula Krauss bácsija és 7iiztay Mikulákja. A kisebb azerepek is \|ó kezekben vol-tsk. A Bzinház zsúfolásig megtelt. Vasárnap as Aranylakodalmat ismételték hasonló nagy alkarral. Hátfőn. Quatimodo Hugó Viktor nép drámája adatott zónaelöadáaban nagy közönség eölL Nagy Gyulái, ki a címszerepet adta — itt sem hagyta cserben talentuma ; ezen szokatlan szerepnek is tissleségeaaea megfeleli. Nagyon helyén való volt Tuboly Klemenlln [Eazmertlda], Halmayr4l\\iér-biró] éa P. Nagy Lindáról [Zaervéz] és Tuztairil \|koldus] csak elismeréssel né haiunk. — kedden. A nSszabi francia vígjáték adatott, itt először. A darab iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés, mely szonban nem nyert ki-elégitést Meséje alig van a darabnak, de annál több benne a találka, de ezek nem olyan lefolyásúak, hogy ■ valami nagy élvezetet nyújtanának akár a darabban asereplőknek, akár a közönség- — Déli vasút. Mtjus elaejétr a Deli Vauit magyar totialaln u\| menetread .\'ép életbe, mely a kövr\|i>ező lényegesebb változásokat tartaloaiia: A budapaxt-pragerboff voaalon Budapaat ra Székesfehérvár közölt a jelenlegi ^14. ra 217, számú személyvonatok helytlt kél uj gyorsított eiemélyvonai hozatík forgalomba, melyek következőleg közlekednek: indulás Budapestről 4 ór > 22 perckor délután, érkezés Székesfehérvárra 6 óra 22 perckor ette ; indulá* Séketfehervarrél 7 óra 6 perckor reggel, érkezés Budapestre 8 óra &8 perckor reggel, f, rona\'ok forgaims juním l«étö\' kezdve a iKrdöévad \'artamára Boglárig ki fog terjesz\'etui (érkézéi Boilarra 8 éra 40 prrckor eate, indulás B<iglárr <1 6 óra 6 pe ckor reggel) a esrntelttl nyáron vasár- ét űnuepnapo kon egy esteli nemelyvonat log B >glárról Budapestre közlekedni, mely 7 ón 35 perckor este indul Boglárról és II óra 86 perckor rate érke-<ik Budapestre. A IQrdőevtdban csak Siófokig éa vissza közlekedett eddigi vonulok ennek foly-j tán e\'mara nak. A 216. s<amu atemelyvonat egy órával korábban, vagyis 1 óra 30 perckor d, u. fog Budapreiről indumi és 8 óra 5 perekor ette ér Ntay-Kanizaára, Budapest ét Keleatöld között a 295, gzámu vegyrivousi (indul Buda-pesiről 4 óra 36 p. deistán) elmarad. A nxgy Kanizsai — Csáktornyái vonalon a 249. asamu vegyeavonai 6 órakor este log Aagy-Kamtaaról ! Indulni a 8 óra 12 perckor éste érkezik Csáktornyára. A gyorsvonatuk Szántód helyett Bala-i (on-Földváron fognak lel tételesen megállani és \| Szárszó megállóhely is a forgalomra iámét mrgnyilittik. A székesfehérvár-komáromi vonalon a 711. számú másodrendű személyvonal Komaromból 4 óra 7 perckor reggel fog indulni a 6 óra 54 perckor reggel érkezik Saékeafebérvárra, hol Budaptt felé a 7 óra 6 perckor reggel induló gyoreiiott xzemélyvonathot lesz ctltkozá-a. A becsujliely nagykanízsni vonnIon a Béc-uibelyröl Nagv-Kanizsára közlekedő 802. számú gyor-vonat N^gy-Kaniaeán » Pranerholrol Bud»-peatre kötlekedn 204. >zámu gyorsvonattal koz-veietlen csatlakozásba hosatik. £a okbol a 802, mánu vonat BécaLöi mar 10 ora 60 perokor délelőtt, Bécsújhelyről pedig 12 éra 12 perckor délután fog indulni és 4 óra 8 perckor délután érkeaik Nagy-Kiniiára. Bécsuihoy ét 8opron között ket uj másodrendű sxeuiélyvonat hoiatik forgalomba, indulás Bécsújhelyről 1 óra 20 perckor délután, érkezés Sopronba 2 \'ra 64 parckor délután; iadulát Sopronból 7 óra 20 parrkor ea e, erke<tés Béraujhi lyr* 9 óra 16 peroko< ette. A nqgykaniztai—barcsi fonalon a bécsqjhely-nagyktitiizsal vonai 802. számú gyorsvonatának lolylntását képező 901. s<ámu személyvonat déluiátt 4 óra 26 perckor log Nagy-Kani<aáról indulni ét 6 óra 60 perckor eate érkeaik Barcsra Ezen vonatnak Uyékeoye-en ta 1008. aiámu M. A. V. saeinélyvontthoz lea< Zágrnb-felé csat a-koiáaS. "(Érkezés Záxráb, M. A. V.-ra 8 órt 45 í olpuaa al. perckor eate.) I » §• A köa<eg-SJOmballielvi vasúton aa 1607. számú vegyeavonai később köslekedik. Indulás Kőszegről 6 óra 60 perekor déln áa, érkéz s Szombathelyre 6 óra 36 pnrokor e-le. A ostk kedden éa pénUken közlekedő 1608\' éa 1004. i/ámu vegyésvonalok megyegyülések napjain, vagyis minden év lebruar, máma, augusztus és december havának első hétlöjéa is forgalomba lognsk hozatni. Vtltannyi Urriajr káUtájmtk. Szakközegei n, valamint az állandó gatdasá\|i tudósítók jelentéseiből tajeáiaital értesültem, hogy a virágzásnak indult gyámö etlermelás egyik ágál: at alnatarmést a verietOnek nevezett rovar a legnagyobb mértékben veasélyealsti éa azok a szabályrendeletek, a melyek mm kártékony rovar irtába végeit egyes törvény-hatóságok álul mejiilkottaiuk, a klvaat oil eleré-ére éa a fenyegeti veszély a káhtáoára e égtelejiek, ea oknál fogva lehat, midőn agyréeei a (érteifi irtására vonaikosó érvényben lo4 törvényhatósági szabályrendeleteket hatályon kívül helyesem, egyúttal a többször emlltelt ktrtekony rovar koteleaO irtására néavt at 1891. évi XII. t.-o. 68. §4ban foglalt lelhatal-mazái alapján a köveikesőket rendelem: 1. §. Minden biriokoe kötelea birtoka eséts területén, minden ezö- (bgy)-ör OrlaeltM biaott tgéa/ terfilaien as almatákat éa anyaeaeeetoket folytonos figyelemmel kitérni és ba s»ök tömének vagy ágainak kérgén kisebb-nagyobb* a vértatü jelenlétét féltQniatO fehér (yap)íw lolto-kat észlel, erről a< élüljfrótigiíaJt asoseal Jelso-tést tenni. 8. §. Törvénybalóoági vámok Itaáaaáaak, rendeseti tanácsú varosok polgár matt rataek es a köttégi eitljáróaágokmk methtgyuui, k"gy a biriokosiikat, a mező (hegy) őröket aa l\| bet) körülírt kötéleaaégük pontos leljesitéaében aai«o-ruan elleaőriaaék, a város, lllatvo kótaég kaU-rábun levő almafákat varosokban a kiküldött liaztviselövel, nagy- és kiekőa-Sftkkao as alel-lároság egy tagjával ea a kósaégi ln«k.4a ttakériö kezelőjével, vagy ka a városban, llloté-leg köiaéghen lalskola kezelő nem volna, ásás alkalmsa egyén köabeiOtUvoL aa esen körrendelettől egyidejUleg kiadott •Utaot«táa< sagelyéval a birtoko»ok, aetö végy begyöiflk iiltaiáei folytán esetről-esetre azonnal, a folyó évben pedig hivatalból, lebál jelentéa nélkül Is a város vagy kösség területén legkésőbb máro. 81-éig aiegvíssgáljak. i. \|. Ha a vizsgálat teljesítésével megbiaottak a vártét U jelenlétét megáll ipitot\'ák, aa illelekea batóaág a birtokost vagy megbisotüái aaoooal lefhívja, hogy annak Irtását as •utaauiae< ttorlnl ét ts 1894. évi XII, Le. 68. \| ábaa fogalt kttvetketméiiyok — és ugyaneaen t.-o. 96. \|-sban aerszabótt bünletéa súlya tlali. I napon belül kotlie meg és esee Irtást mindaddig lolylaatn, a meddig a vértéiI a Iákról le^eeea a vizsgálattal megbiznitak aa tOl-mutatás< segélyével nem \'olaáatk képesek megítélni és eldönteni, hogy a vérteta jelen van, abban as ecetben a megvizsgált almaiknak gyaautnsk talált részét (ágát) gallyát, vagy gyfíkérdarabját kötelesek as illetékes ké-yi lm lóságnak beaaolgal\'atiii, es ped\'g köteles kös-veileoül * m. kir. állami Rovartani állomásnak Budapestre beküldeni. - 6. §, As elöljáróság, Illetve a tanács állal Közelebbi adatok sz állóuiásókban kifüggesztett I kikflldöu liastviaelö kötelessége^ megvU.galai asi, menetrend-hírdaiményukben foglaltatnak Zsebrélü hogy a 3 §. ért. Imébeti elrendelt irtást^a Mrto-menelrendek ugv, mint eddig, a vasulipénztáraknál í®" "«y heljetteee az .UtmuUtáa eserlotlettj-árusitlatnak el ismeretesen teljesítette- r ée ha arról gyóaöd- « nék meg, hogy valaki as etread»lt utáai a " .--I megbatároaott időn belül aimulaattotta vagy Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 32. szám (6 lap.) hiányosan fogasalowtoiU, azt ac 1894. évi XII. tc. 62. §-ában .foglallak értelmében a mulasztó költségére as illetékes helyi bajünág végeztet egyidejűleg a mezőrendón ■eginditjs, rietlag nagy és kiakűziegekbea — a mennyiben a mulasztás mértéke a 40 koronát meghaladó pénzbüntetés kiszabását Indokolná, — ss eljárás megindítása véged a mulasztót a pedig\' eze számm; nz itt élősködő járás főszolgabírójának bejelenti. [ derekáig li.tuiv.aa szinti. 6. §. As utak mentén lévő Iákon, ha azok Hogy biztosan meggyőződjünk arról, rajion nem magánosok tulajdonai, a íértetö\'inás az ezen1 kisebb vagy nagyobb tömegű fehér váladék utienlartó köHsígére foganatosítandó. j alatt tanyázó t- tú valóban vértetQ-e. aem kell 5. j. A vértetüirtéi a folyó 1899 évben ápr.\'egyebe\' front, mint sz szétnyomni. Ha vérazintl hó végéig, a következő években azonbm miutl.g nedv ömlik ki belőle, akkor biztosak lehetünk, mareiue hó 31-ig végrehajtandó. 8. §. Mintbozy a vértettt nagymérté ű éttér-1 jedésének a lerőzött faiikolákbtn rejlik legőubf valamint a melyebben fe\'tvö oldalgyöke-fegy részhez 4—6 rész tissu kisaé langyos n H.i nyárun a vértetves foltról a fehér jzet veszünk és e kettőt egyaáSsaflfcMtakUfarflfc A bekenés kézi eesel\'el (pemzlivel, pataace. oiai) történik ugy, bogy ezzel, a mennyire eaak lehei, egyszerre aa egén sápét fogjuk M as borítsak be, hogy igy a vértettt a sobb I a tékére ne hallhasson. Használhatunk a pe\'rolenm emulzió helyett a Iák vertet ve* aebeiaek takarí\'ásáho - bármely nüvényi olajat (repce vagy fao aji\', terpe tta olajat), haluirt, diszoózsirt, sőt még faggyút is, ha az annyira puha, bogy a aekrs még tél ide- nyakán. leken ii válad\'kot kisaé lefújjuk v.>gy lehorzsoljuk, akkor kihiga-i eljaruai is!alatta a. kArt"vő rovart, a vér etüt tömeges mennyiségben találjuk meg. mert a vértetü ez alatti a fehér váladékii nlatl él éa pedig nem egyen- j ként hanem kin bb folton száz , nagyobb folton vértetü nyár [liogy vértetü vei van dolgunk. Miért veszedelmes a vértetü? oks, a mennyiben az azokból el nfott alma vágyj körtetaolivány és csemete vértelüvel lertőzvej kerfll a forgalomba, a közié; i e íljerósájok (varost taaács) figyel taébe ajánlom, bogy a község (város) területen levő valaoieunyi, leb.it a magán- éa kereskedelmi laiskoláUl ia a eg-asigorubb felügyelet slatt tartsák s a< e. ékben netalán szükséges irtómunkalutokat leközölt éberséggel ellenőrizzék. 9. 9- Ha a vértetü jelenlete valamely taros vsgy község területén megállupittatotl, erről a szokott hivatalos uton Ito/záiu atomiul jelen éa leesdO. 10. J. Varmegyékben az alispán, törvéuylia ó-ságokban a tanács tartozik folyó ó i márctua hó 31-éig boszám jelentést tenni arról, hojy a jelen körrendeletet a törvényhatóság területén szokott ■ódon s legkiterjedtebben kihirdette éa e nok szigora végrehsjiéaát elrendelte. Köteles továbbá az alispán, ille\'őleg a tanács minden év október bó végéig hozzám beje enteni, bogy a törvényhatóság területén mely város vagy kOzaég területen van vertei ü? megtűri éut-e az irtás a .ni y eredménynyel, a bánj esetben indíttatott meg a malasztok ellen a nrzíirendőri kibágáai eljárás? Elvárom a törvényhatóságoktól, h»gy a fenyegető veezély nagyságái (elismerve, annak elhárítására a legodaadóbb buzgalommal löxre-maaktluak s aa eaen reude elem vegrehajtasá-ban esetleg réeztveiő atikkEnereimel, valamint rendeletem végrehajtását ellenőrző küsp >i)ti liánt-! viselőimet eljárásúiban minden irányban tAroo I gatják. A vértetü az almafára nemcsak azért veszi -\| delmoM, mert sebein nll.iudóan ta\'.vázik es n cg-\| akadályozza .\'írok igjjcs hchegcd\'ését, hanem ; azért is, inert hu igen elszaporodik, akkor fel vándor ul az ágak telibb ré-zfíre, a vesszőkre \|és hajtásokra, :tzokni iiic.szurja « erre a vessző vagy a hujtús lirja a tömeges vértetü saurása következtében vagy megreped, vagy ba nem repedne meg, akkor ezen a helyen egy kiaebb dudorodta nő. Ez a dudorodik* később azután elbai és kiszáradhat még s nyár folyamén, de a jövő tavaszig mindcuearlre elhal s akk.r ugy ezeken s dndorodásokon, val.tininl a repedés helyén is a vértettt még nagyobb tömegben telepszik le a a tuumdást még nagyobb erővel folytatja. Az igy m^gtára idott gally éa á,\', habár félig-ucddig ciciben marad ia, tele van dudorodá-sokkal é-i soha be nem forradó sebekkel, melyekben a vértetü tanyázik. Az ilyen aebhelyefi addig, mig ii fa életben vau, évről-évre nagyolt-j ltodnak növekednek éa ökölnyi nagyágul is érhetnek el. Az igy tönkre lelt vessző, gall; ésj ;ig azatan télen részint a figytól, réstint az i olmos (ónos) e-ötfll könnyen tönkremegy és a vérli\'tUktől mcg\'áliiailott almala 5—6 évi kialó-dás tiliin rendszerint elpusztul. Megtörténik ngynn j az. is, b igy az crösebb, nagyobb la aem puvlul el e;é zen a vértetll Iá cadá-ai lolylátt, de az akkor nyomorába nem fi g liibbé teremni. Hogyan védekezzünk a vértetü ellen ? Kelt Budapesten, 1899. évi február bó 14-rn Darányi h. k. Hogyan Ismerjük meg a vértetüt? A vértetü esak az a tttafát kivételeden éa nagyon ritkáé a körtefán vagy a galagonyá ia akad. Az k\'mafáuak csak l\'A-részein élősködik és pedig valamint a törzsön éa annak ágain agy ezeknek az utóbbiaknak további elágazásain, a gallyon, vcaiif>n és s enne* vég-hsjtásán is. Ha a fának fattyuhajtá a vsa én ba a Ián vértet! ia él, akkor biztol bogy ez a ro ar i< faUyshajtiaon ii bővében lesz. Kei\'deaen a la sebes részein lordul elő, tehát azokon a sebhelyeken, a mélyek akár a <tet-iéa, akár lőrés, vagy esetleg jégeső következtébeu is keletkeztek Az llyea hely azntán forradásos lesz és olyau dndorodáa látható rajtn, a melyet legtöbb ker A vértetü ellen való v< dekezés megkezdésére leintik Imniabb uityan a 1 éli idő addig,■ n mig a fa meg nem lomboiodik, de azért hozna tehet és kell ia fogni a védekezési) a azonnal a mihelyeat bizonyosuk vagyunk allban, hogy nz almnfákat a vér\'clü bántja, tehát nyáron ia. Hogy vértetü irtására miér legalkalmasabb a téli idő, ununk két oka vau. Kgyik oka az, bogy tátuadia meg 1 télen, mikor a fán uinca lo ub, könnyebben kere— bitjük l\'ill é találha\'juk meg a vértetvee tolto-kat; további ilyenkor rendazeriut egyébb mun-k nk keveaebb i igy több időt izanliataok a vértetll irtására. A máiik ok az, hogy télen nem szaporodik a vértetü; holol uyáron már rohamosait gyarapodik éa akkor nemoxak hogy s.étuilsihutik a ii aga cr.\'jébül \|«, de szétharcolják azt a madarak a szél, valamint ruhájukon az azt irtó mnukáaok is; védUI azért ia \|ó a lé i lrlá«, mert akkor egy-egy belvcu a tel - lo helyén teltetjük töakre a vértéiül. Lásank már moat niugíit az irláat. Ha a la igcu uagy mértékben meg van lamidva a vértetütől; akkor clin dolgunk legyen az, hogy téizember „rák".nak azokolt "nevezni. A hol a I a/, igen vértetves agakat, gallyakat éa lattyu vértetü letelepedett, olt ízt a helyet lajita-ert hajtáiokit, melyek u vértttüvel majdnem végig Itófehér azinü gyapjas egéeaen betakarja. Legjobban látható ez vá\'adékávul uajduem v mank borítva, vágjuk lű éa távolítsuk el olyan j helyre, abol azokat rOg ilit el lebeaeen égetni válidék lavaazssal \\ Ha valsn eunyi vértelres fúró az igen tönkre május éijnniui hónipokbau, valamint izeptuutb\'ér i tett ágréazokul ollávolltol uk, következik a lörzi havában la néha, a mikor az kivált az elálló ágakró\' éi gallyakról viióságoi kiipelyhek ilak-jlban Csüng lefelé. Nyar derekán ez a gyapjas válidék már csekélyebb mennyiségű e< télen alig vas, bár a sebboly fölizinéu kisebb meunyi-icgben még akkor is látható. Télen a vértemtől okozott seb kékes hamváénak fog látezani, de fehéres i\'iiie akkor ii kirivó lesz. Ezek a vértetüfoltok túlnyomó részben a fa azélvédts óldalan, valamint a fa elálló ágsin-.k lúldfelé tekintő részén lelhetők ntig Az almafa levelén vagy a fatörzsnek sima és teljesen ép kérgén vértettt soha uinca. A laiako-látian, vagy hol a vértelvei fák igen gy>ren állanak éa gyér a koronájuk ia, akadhat a vér- éi a meguntra t ágakon l> vö aeltbelyek kitliztl-táia. Ez .t pelroli\'umi ak ■ .ippanoa vízzel valé keverékével, n. n. petro c im-emulzióral történik. Ezt a petroluiiin-eniulziót akkéut készlljttk, hogy eg; liter vizbe lölupróznuk 16 dkg. közönségei mosószappant éa azt tó forraljuk. Akkor hozzá öntünk kél liter kissé Uutgyos petroleumot. Ki igy ÖMZeöntőit petroleumot és föllorrall s<appano-i vizet iunu melegibeu közönséges azurbolóval (lyukas fakanállal, hubaróvall annyira jól ésjf erősen összeverjük és kavarjak, hogy az 8 -16 perc múlva tojfölBltrüségflvé váljék. A tákou levő vw tetves si.bi k bekeuéséhez már most ezt a p ireltum—emulziót használjuk tetű a töld alatt is, és pedig agy u gyökér \| de uem liszláu, hanoin ugy, hogy annak egy- jcn is fölkenhető. Az ilyen big zsiradék szintén mJgőJi a rovart éi légin- Dteiea elzárja a sebei; miuthogy aaua-ban ezek aa anyagok a petioleam e altiénál drágábbak, azokat csak egy két fauál lehet alkalmazni\' llogyba a fák valajieaayi vértrtvei sebének tisztításával késiek vi\|yunk, akkor következik, bogy a már petróleum emulzióval, vagy egyébb zsiradékkal megtiaaiitott mbeket akár fhtapaaz-sxal. akár az arra a célra külön készített kát-ránynyal bevonjuk, hogy oda vérteta lékké j újból le nem telepedhessék. A lebek bevonásá* h\'tz haaznall anyagnak olyannak kall lesnie, bogy azt egyrészt az eső le ne woehaaea, más> rcizi, bogy az a fát ne bántaa. Ilyen fatapssz leket az a. a. oltóviaiz ia, ée jobb, ha azt kátrányból olyan módon kéazitjak, hogy egy vas vagy eierép dényt annyira bár-miiéle kátráayayal megtőltünk i azt ssabadbas, uylli tüs fölött addig melegítjük, aaif lói mag nem sűrűsödik. E melegítésnek aa a oéfys, hogy igy elpárologhaaaaaak a kátrányból ások aa alkotó, vagy benne rejlő rétnek, a a-lyek a fira neive esetleg romboló hatással birainak. Az tgy előkészített kátráoynyal uatáa bevonjak a sebet ugy, hogy a kátrány annak ftlzzluét mint igen vékony réteg, téQasea védje, A seb eme bevonáséi lemmi esetre aem szabad eiuinlaeatani, aiert a kl azt elmulasstj, aa el legyen készülve arra, hogy abban a ifibben, a melyből a vértetüt 0 ma kiéile, két hét múlva ismét ifjabb éa nagyobb vérleiüfoltot log ta-lalui. A vértetü ugyani bármilyen kissi, wégis szerfelelt szapora rovarfaj I Ív cukiul 18—14 ivadéka" vae s ejy-egy vértetünek 30-100. eöt 120 stéda lakat éa pefig mind nőetény, mely hiaMt uem aaw, heaea párzáa nélkül folytonosa* eleveneket szil, atéf pedig ugy, bogy a ma nBleieit vértetll Uí aap uralva maga ia qjra azaporít. Es az óriási és gyors ssaporoéáea teaai a vértetüt a fák veszélyes ellenségévé és az tassi kötelességünkké aat ia, hogy a vértetvee ttiakal többs/ör tisstogaaauk végig, aia i<abad tekét hisuünk, hogy s Mbhelyeknek kálréayayal valé bekeaéiével munkánknak már végére ért lak. Ia végletei hiba lenae, mert \|a atanka \|a»arásaa, habár az már könnyebb less, esak esetén kivetkőzik, Egy bét untra aa irtás után agyas ti újból végig kell vizsgálnunk a msgtiaaliuía fákat i a hol ujabb verteiBfolt van, azt most is ugy kell irtani, mint aa elaö eietben, ezen tiss* togatáat aaatén auuyilzor limételjuk, mig s vértetü fánkról végleg kl nem paszta). Ai iliö évi irtás tehát sok munkával jár ugyan, de aa feledjak azt, hogy ha es s aiea-kánk alapos volt. akkor egy vagy legkésékkea két évi munkával tsijeeea kiirtjuk a le tat de ba munkánk csak kapkodáa éa (ellMotaa olt, akkor tii év taulva ii nyakuakoo laaa a vértetü. Vlgyáani kell külőaőeea arra, vajon a vér-, tetű nem mutatkozik- már a hajlások hegyein n fitiynhajtáaokon (koronában is a tő alján) vagy a hajtáaok szemein la. Igaz, bogy magasabb liknál sz utóbbi dolog nehéz, mert as ember szeme olyan masnira nem lát el; de ne feledjük el, bogy ba a \|Wtw és r^jts aa cietleg olőtörő fzUyuhajtáiok tinták, valamint hogy ba a koronának as s vésse is tiszta, a melyet alulról ■egvizegálhattask : akkor föltételezhetjük, hegy a fa tiasta és maakánk sikerült I De ez még ne nyugtasson meg bennünket véglegi hanem állandó teendőnk azután Is sz. legyen, bogy a fakat vértetü dolgában mindig a legéberebb figyelemmel kísérjük a a hol a vártel ünek ciak valami nyoma akad, hogy azt rögtön éa már leírtjában fojtsuk el. Igen vértetvee éi öreg fát legjobb teljesen kivágni éa elégetni hogy helyére asatáa m és Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 82 szám. (7 lap.) 1899. április hó 10-áa egésuéget fat ültethessünk. fia s fa törzse saon-baa még jó, rsgy a ft még általában fiatal, ak« kor o«m kell at egérn fát kiirtani, hanem csak a korona ágait kell lerágni a a koronát ilyen módon felnjitani. Ei a korona felqjitás természetesen leginkább a tavaszi fakadáz idejéig végezhető. Az igy felujliott fák törzze azonbzn azintén alapoaan megtizztitandó a vertetvektől. Uj Iák, továbbá oltó- éa szemzövesszők beszerzésénél vigyázzunk, bogy azok vértéi vesek ne legyenek Az idegenekből hozatott fácskát tanácsos az ültetél előtt jól beméf/elni ét zz Ültetél után folyton izemmel kitérni, ho«y nincs-e rajta valami gytnnt folt\' Ht vértetttt találunk a hozatott néhány lénkén ét vidékünk e rovartól még mentei, ttedjttk inkább ki e néhány lát éz égeetük el, nehogy ezekről a tetű vidékünkön elterjedhessen. • Vértetves fáról oltóvrsszőt vagy szemzőhsjtást szaporitashoz hssználni nem tsnácsos. A izem-zőreeezőn ugyanis nsgyon nehéz s vértetü szerfelett psrányt foltjait meglátni. Vértetves vidékeken sohasem szzbad s fán ée pedig valamint a gyümölcsösben, ugy s faiskolában semmiféle sebet nem nyitvs hagyni, ksnem rögtön be kell tspieztsni. A i\'bek nagy txáms, vagy szoknsk kellő be nem tapasitáea oks annak, hogy s sebhelyekkel igen borított slmafékról miért nehét a rértelüt egyszerre és régleg kiirtani. A temérdek tok ét rejtett seb hely mindig nehézeéget ét tok munkát fog okozni a vértetüirtáinál. Vértetüvel fertőzött faitkol ában, továbbá gytt-mölesöeben, ralamini s hol a fák koronáját rirtetü miatt telnjitották, előfordulhat a rértelü az illető fák gyökerén ie es pedig ugy sz slms. mint s körtelán is. Itt s vérietUt ugy irtjuk, hogy a fs gyökerét egészen feltakarjuk éa ss elébb peirolenm emnlziónzk vizzel, mintegy 6 -8 szor higitott keverékével bőven lemoesnk s azután sz igy lemoeoit gyökeret égetett méssporrsl körülbelül egy qjjayira behintjük. Olytn oltványt, ragy csemetét, melynek gyökere nagyon rénetves, tzaporiiáiboz felhasználói nsm szabad, hanem azt egyzzerüen ki kell ásni ée el kell égetni. Ennyiből áll s vértetü irtázs, mely eleinte kitartó és alspo* mánkét és kéeöb ben pedig a megtisztított fáknsk éber éa gnn« doa ellenőrzését köreteli. A ki mind s ke1 töt pontosan és lelkiismeretesen megteszi, sz s bajtól megssabadnl; aki pedig oesk látszatra dol gozik, aa nsmesak nem fogja a rértelüt kilr< taai, hanem szt még mégis szaporítja. Ezen ntmuiatás befejezéséül tudomására bot\' zak a fsisko\'a kezeiöksek, gyümölcsfs kerté\' eseknek és kerttn\'sjdrnoeoknak, hogy mlndszok\' ban ss esetekben, ralahányszor egyrészt gyaun vagy másrés/.t ké>ség merülne 101 arra nézve, hogy ra\'jon ralamely esetben osskngysn rér<e> tttröl rso«e szó, ragy hs torábbá as irtásnál merülne fOl valamelyes aggály, akkor mindezekben sz ssetekben közvetlenül sz slább megnevezett intézethez (Budapest, V. Nádor«ntcs 88) Fordnjsnak felvilágosításért, mely azt posta fordul\'ával és díjmentesen megsdjs. A löld mivel\'sügyi m. kir. Miniszter ur meghagyásából. Budapest, 1899 évi január havában. M.\' kir állami Rovartani Állomás. TernelJBnk répamagot. Talán\' egy ku\'turállamban sem törődnek a magtsrmelésael oly kereeet mint hazánkban, pedig a gazdaságnak alig rsn jövedelmezőbb forrása mint s m igtermeléa. A németek, anno-lok, franciak előbaladá«ukat a mezőgazdaság lerótt jóréeit annsk köszönhetik, hogy a mag termelésre kiváló aulyt helyeinek ; jövedelmük a magtermelésből oly magas, hogy sst semmiféle jövede emforrás sem képee pótn ni, még megkö\' zeiiiőleg nem. Nálunk ellenben valósággal fehér bo\'lAasámba megy az a gazda, ki magterme« léssel ia foglalkosik; ennek azutan természetesen az a következménye, hogy óriási pénaöszieg megy ki küllőidre oly árukért, melyek egy kis jóakaratul nálunk is előállíthatók lennének. Különösen áll ez a sajnálatos körülmény a répára, a dacára azon tapasztalatnak, hogy s küllő di répsfajok még kedvező lalajok közötti aem elégítik ki igényeinket, még ;s mindig külfö\'drői beszerzett répákat termelünk. Itt van ss ideje, hogy gardáink megkísértenék e répa-msg termelését, melynek szabályait röviden a következőkép adjuk : 1.) A magnak való répát oly földről válogassuk ki, mely jó művelésben részesült; nem roll elmoeódvs, nem volt állati ég és növényi ellenségekkel meglepve és s melyen réps teljesen megérett. 2.) Miután s kisebb alakú cukorrépa rendesen nagyobb cukortartalommal bir, mint a nagyobb, a magnak való anyarépát a földnek a<on réméről válovawuk ki, melyen aránylag több vo\'t a kii réps^mint a nagy. 8.) Olysn egyedeket válaszszunk ki, melyek a gyök alakjára, a levél ezlnére, erezetére éa nagyságára nézve ugyanoly lutajdonságokksl biraak, mint as eredeti fajrépa. Okvetlenül meg Kell tehát ismertetni n munkásokksl a< eredeti fajrépa mondott tulsidonségaii, illetve jeleit, meri s kiválssslás oaak akkor lest tökéletes. E .tekia leiben lehái a gasdának kellő utánjárása is azükaéges, meri caak ea biztosithat kellő sikert 4.) Kiszedés után a répa a reája ragadt föd\'öl éa sártól megtissiitsndó és ssársz helyeo teendő el. 6.) A talaj, melybe tavssissal ss snyarépa ki lesz ülteive, öesssl mélyen megszsntsndo s s tavaazasal mütragyákksl megtrágyázandó. £ célra különössn a ssuperíoszfát szolgál, a mely bői kst, holdankint 200-860 kgot szórhatunk •I. Azért vsn szükség ily mennyiségre, mert rnsgtermrlésnél s talajnak különösen loszforaava ré\'stik igénybe. 8.) A sor a nörénytávoleág 66 —70 cm. köiött ingadoabatik. Ennél aem na gyobb, aem kiaebb lávolaégoi alkalmazni nem céls/erü. 1.) Kiühetéa után a kapálások gyakori keresztülvitelére l a töltOgetésre kell ügyelni és pedig legcélszerűbb lesz, ha az e\'eö kapálás a tevelképsődéa idejére, s második kapálás a levél-indulás idejére, s második kapálás a szárba saik, midőn s magszár 80—86 om msgasnágot ért sl Nsgyon keli vigyáini as aratás időpontjának helyes megvélaaztásárs, mert ba korán araiunk; akkör sok les* a léha mag, ha pedig kéeőn, akkor a mag nagyrésse elhull. <otf kapás; szűkqéges torábbá, hogy s 01 d fosZforaavbao és káliban ne aaenvadjen biányi; s éppsn ezért a trágyázás véghezvite\'ével aem alkalmázkodhaiank kiaaró ag az iaiállótfágyAk-hoz, hanem saükségeljUt a műtrágyákat ia. Egy hazai gaadaaágban, hol eddigelé ety beoeatáan vetésforgót követlak, aMlyboe a hete minden 6>ik évben került ugyanazon fődre, ma a műtrágyák alkalmazáséval minden negyedik ssziendőt sikerűt a here részére biztosítási, a nélkül, bogy a terméamennyieégben apadáat éasleltsk voloa, vagyis a nélkül bogy as agjree-vezett herenntaágnak ayosu lenne. A vstéstnr-góban elsőbslyet a takarmány-répa foglalta ai trágyázott főidben, követi azt aa arpe, mely a lóhere rédőnOvénye gyanánt saerepel éa pedig tarssssaal as árpavetés előtt holdsaktat 160 kg. uuperloeafátol szórnak sl; a harmadik assfeait-ben marad a Sere, mely után a negyedik érbee öasi busa kerül. Dacára annak, bogy e a agyas forgót aa illető gazdaság már 12 éve folytatja, igy s lóhere minden negyedik suteadőbee ugyanazon helyet kapja, mégis nagyon meg vannak elégedve a Isrméa eredmény erei. Egy maeík gazdaságban ugynnezen forgó mellett e ihomae-aalskot láttam altalasaaaf a jó hatása annak is érvényre jutóit, Ba a talaj kaúban is blanvt szenvedne, ugy lanaotoa I 180—100 kg. Csinit élsz órása. LcBteraeeztéerfl i uőltprrmetpzés. Nemsokára itt lesz ideje az első szőlőpermetezésnek. Bebizonyult dolog, bogy akik ezt, az ugy nevezett tavaszi permetezést nem teljesitik, helyrehozhatlan mulasztást kóvetnek el. Ha a peronoazpora ellen kezdetben, a szólóhajtások fejlődési korszakában nem védekezünk, később már sokkal tóbb bajjal jár a védekezés. És pedig oda kell hatni, hogy ezt az első gyenge permetezést minden szólós gazda megtegye; mert-ha csa k szórványosan történik a permetezés, ámeg nem permetezet szólók veszélyeztet, hetik a szomszédos területek permetezett szólóit is. Jól végezett korai permetezés után rendesen elég mégegy későbbi permetezés mig ennek elmulasztását később háromszor négyaztyi permetezés sem hozza helyre. ■Imi kel/el adjunk a kereftlikaek a reléafergibam? Mióta as állandó rét ée legelöterűlstsk érről évre feltörés alá kerülnek, a mesterséges lakar-mánynemüek közül különösen a herefélék képelik a legkeresettebb takarmányt és tejes joggal, mert miként a tapasztalai igazolja, s növények legjobbsn beilleszthetők s mi c Imalik u< éa tafcjviszonysink közé. A hereiélék termelésénél legfeliebb azon jelenség tapasztaltatott, hogy ha egy éa ugyanazon helyre rövid időkOzOkben kerüli, ugy terméee megapad1, sőt némely esetben teljesen s minimumra redukálódott. A herefélék e sajátságot jslensége as u n. Ióher-uniság nem kis gondot okozott a gazdáknak sz iránt, hogy a vetésforgóban miként helyezték el a gondot okozott annál is inkább, mert egyes gazdaaágokban 10—12 év eltelte ut&n aem leheteti herét sikerrel termelni. Ujabb időben megindult tehát es Irányban ia s klserleteséa s ns már oly stádiumban van, hogy arra fcétve határozott eredményt bírunk a következőkben: Kőfeltétel, hogy oly növény jután vettették, mely a földet porhanyó, gyom-monles állapotban hagyja viaszs, ilyen a trágyá- A Un ter aaléae nálunk Nagyorsi ágon aem igen tud prospsralai a inkább baayn\'leaaak semhogy fejlődésnek iadalt. Igaz, begy e körülménynek\'hg* ik oka a vámmentesen beöz8n>ö gyapot is, de maaraast oka^aa ia, hogy • lenmü-veiéa terén aem balgának a korral ■ régi aéil atistási rendazsrünk nem lelet meg a ker kívánalmainak. A len jé i érmést oaak eagyee jé födekea adhat. Legjobb terméseket kéteégen kivűl azűsföldekee sd, amvnnyibee aaoebej ilyenekkel mar nem igaa readaUetiek, m«gte> leiő miveléeeei és tráayaaaseel kell e lótdaaet megjavítanunk. A trágyázást illető eg taa legyen az elv bogy közfétlenül len alá eaalmae U tatáé trágyát alkalmaaai nem aaabad. Beigioasbee pl. őszkor kigikHt trágyalével OuUVaik mag a tatait mely állitt trágyáié ée tt\| vizbói a m-ly keverékből 180-100 hl. vi«aaea ki agy beeéátra. Avagy őaakor beterítik u sgésa tart et >sulle-irágyaval s tavaaaaaal legareblyélik a kiiegeaett éa s talaj felaaiaée maradt m-mel C maliml azonban a mütrágyafslékst ia igeo kiteriei\'oe hananáiják a eppao eaeknofc haaaeálatavai arneb el órtáai termeaekeL Isekask h«saaalalái iB»-tőleg miadenteetre jé leaa előbb kieaiarbea easkösó t kleértetek atjáa megál -pitaai, ingy mey műtrágyákból, milyen anaaytaégai ^ak-é-gel ss illető talaj, hogy a lebetü legnagyobb termést adja. Mage a legália aao«abOaa a kővetkező trágyasáai mód ba»aaawtoa. A bsvewado területet meg ősssel kell ellátni 1180—170 ka. kainittal, tavasasaal pedig vetés elült 120—160 ag. szuperfosatátlal; közvetlenül vetés U\'áu 83—60 kg, négy bét\'el késObb ismét U-SO kg. ohilisalétroa ag\'írandó ki. Ilyee trsjyaaas mellett s lehető legnagyobb a nalaak sgisata taokatlso termesekre Isiét kiU uaok. KWveteménypak legjobbak as M a isvsaei gabooaféek, a here e a add ugar. A talaj asA» vsleee pedig álljoe: tarlót Őrét, ösai mely szántás a tavaszi grubberosásból. A lant igen korán é« eürüae kall ratni. Kgy kis hold fOlbe elegendő 86-180 liter mag, sőt ha inngnsk vettük 60—86 liter ie Vetes a>ő<i a talajt meg kall hengerelni, utána Ml befoga-eolnl a ismét tehsoysrssai tanácsos. A voőaag egyealetse méiyen ralé a agyiorma letakaraaara igen nagy gondol kell lordiUnL A magnak I— 4 cm-nél mélyabbea aem ssabad feáMai. A lennek letakarítását akkor kell esnkaaMai, midis aa sárga<érésben van. As uioérés II— il nap atait szokott lefolyni. Aa aat itáat illetőleg e helyen oaak annyit jegyesünk meg, bogy leatarmo vidékeken lef célszerűbb volna eaövetkaaeti utón Isu.iuai a modern teohaika mai rlrmaayai .zartat berendezel leuaststókat ás lenkikéaailó teUpakeL Izaptulajdonos és kiadó : fihchbl r c Lé r. 1 1 Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 32 síim (8. I»p.) 1899. április hó 20 án MHIM 50 •••••«••#•!! f Használjon Ön FEGYVERKEREKETII! Különóe előnye : utólórhetfen 1B könnyű járás [megerőltetés nem Mtemk.\| 2TEÜIIWÜS a vilii lnespe» ksráMáfjrám ál Joliin NI* ét hMMm Magyaniadgi raartgy»5ki4g: KAHN éa HELLER atytfl Bsdipett, Tt^Unt I j, Íj Ö jjjf ^l^aL/j^^^ " & íi " ii\|: ■I í i-3 jCB i! i 1 e Si H\', 3« díjra 9 ©Sri? cati?"ü \' 9 fa oq íi Js IHw ki 12 « 5 Mf /fv^fl\' s!fH g!i; \| 111 ati» íi i m 11 : \| > \|\| Jra \'{/\'I -"M , BWpffiSii: f !iSK ^ ^HT"^1 lj il HMNIXIMIINIM H H Mnrafhnfl \'Sí impíignált xamttoa ptoflktwtt 1V1U1 ctUIUll csiiuatli- és pipadohányba. Örömmmel iiijjí u ember kitint tulíjdoaságai miatt J^ágynjtva bármily dohánynyal, ai ntíbbi tplt caipfa taa Alegagétsaigeaabb keverék cafgaretta 4a pipadohányba fakiitva ast, bogy HOratbon a nikotin ártalmai ha-a táaát a gyomom paraiiaálja, minden dobáayiSaak nílkalDahatetlan \'< Uil r4aa pipadohkuyayai nfy tégy ráaa ei«antt» " éoblayiyal kavartattk Qrroaok által mlataa dohiayaóaak ejtaltaUk Nid eaaaug SO kr., kia oaoang IO kr. kllti vágat áa csomagolta pipadohány ál ktita catgarettadoháay rátáéra Próbaküldemény; tia kia eaomag bánnaatva 1 Irt Mkra^ár utánvét Hüm TiitontaUdiknak Jlviáilmnl. 123- BcreAUl káadUI NSralli Tivadar ^Diiéili Orári, VexárkápviaelS Hagyuornág ta a táiaomágok rimán Dvoranák Jánoa BUSAPEST »I, IjáMtaH lt 0000000000000030000000000 1 - Ign ilUliu u ltuiubi - M kunilat ilü iMMti. 1 E\|tná\|lfyl hatéaágtal at\|vtit\|álva (Bizonyítvány kelt Béctben, 1887. jul. 8-án) llayton & Shuttleworth \' mezőgazdasági gépgyárosok e) BlldapeSt \' által a logjuUnyoaabb árak mellett ajfaltahiak: s> Vásat-Uvtt SS. SS. \' y/ „ ^fíSs-v -f- ri a i#§JrwtMfWm M / ( H4A/IWiylyja legjobb és legolcsóbb Fxtlatlt6-BB«r A száj kiöblítése csupán fog vagy asájviuel nem elégséges a fognak tisztítására. Ehhez átastlMisar használata. felette aadktéges valamiféle feg- Mh Mlaéeattt kapható OOOOOOOOC000000000000000( Locomobil és gőzcséplőeép-kcsiletek y,\',.\'-\'.\'>. MribM \|4iánr-eelplSc«nk. Mh«r-«eátMi, U«ti!t4 nitak. a»«kalr»«aa. kaaaáM ta aratfatpek, (MnntvAtttlt, tmmnak. Kotzó m Budapest, V., Lipót-körut 18. sz. (Vígszínház mellett, a nyugati pályaudvar a Merglthid közelében.) A közönségnek pártfogását kérve, ajánlja tiarrett ft." és fiai féle legújabb szerkeze\' Q oompoand gőz-mozgonya.it félstábü és stabiialaJtban, a meylek 40 százalék tüzelőanyag meg\'akaritásssl dolgosnak. Qőzmozdonyokit éa gözoaéplöket négyszer fordítható aoél-dobsinek kel, toldáat nam igénylő azalmaráiókkal éa nagy sz\'ta felülettel, mii dm rstyié^Ur. - 11 Minden tajta lovsa esép\'ökészleteket, arató- éa vetögépeket, szeca kavágókat, répivágókat <s minden mát gazdasági épeket Vidéken lakó szolid Ügynökök keresletnek! * „Columbia-Drlll" leclobb iMo<kav«g«k,"HfM kukorlexa darAMk, Srlt-i e^yatamaa aaaS aktk. I- ta S-vmA ok<k li minden «íyCb gazdaetit néyek. y.....w/mm lUnMtl trjrfntkrk ÍM N.l/r.\' \'v,ff. J, VrMMMV illUrlUfk. Llncolnl törzsgyárunk a világ 1« -nagyobb locomobil- éa csáplCnép-nvára. Nyomatott Fincíiel Fülöp laptulajdonoaii&l Nagy-Kaniaaán 1899. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalábaa Nagy-Kanizsán. Huszonhatodik évfolyam. 33. szám. i.lUXkMlUMI Vinwkáa <\|ll»l Flachal Fülöp ktar»-InUlittii. A ibwI—tlril értek.aai lakai i«p«< kiat i •. 4—t én kiat. [la itttiM^I a I11 U.IUMI riHH wmiimí lladn kéllamai,). IltléklTtttl. Viroabiaipttai: >Wkw Hit, kényt-taraatadaa. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasáriip s csütörtökön. uóraiTH tűi _ Sfiaa itta U kaoaaa II frt — ti fUtm t karaaa ilm-li Sa«ya4ém S tanai \|l M SS ht IS XriitUr Clliailait, •aa.ttaaak Fiackat Ftltf Hankt Séraaautl.a tavalat aaak Éaatan kaaak kS k\|illl ai Hm én SS kngati Nagy-Kanizsa. Iö99. Felalli uirkiizti: kaala; SáaSar Sitrkeirtitára: RArai L^\|aa. Vasárnap, április 23. Mutt, jelen és jövő. A jelenlegi közviszonyok békés egyhangúsága eszünkbe juttatja a közelmúlt idők zavaros, áldatlan állapotait Nem szívesen gondolunk vissza erre a rövid korszakra, amely példátlanul áll ujabb történelmünkben, de hazafiúi kötelességünk számot vetni a múlttal, már pasztán azért is. mivel igy á jelent az összehasonlítási révén könnyebben mérlegelhetjük, de egyúttal bizodalmasabban tekinthetünk a jövőbe, a melytől sokat remélünk és bár ugy lenne, hogy e reményünkben ne csalatkoznánk. Eltekintve a politikától, ettől a kényes szörnyetegtől, a mely olykor még a becsületét, tisztességét is fölemészti annak, aki nem elég óvatosan foglalkozik vele; mondom: a politizálás minden szándéka nélkül megállapíthatjuk azt az óriási különbséget, mely a közelmúlt idők és a jelen állapotok között fönnáll. Ez a változás mindnyájunkra nézve csak örvendetes lehet és előnyünkre szolgál. Lassan-lassan eloszlik minden aggodalmunk, a mely idáig kellemetlen lidérc gyanánt nehezedett az . állampolgárok keblére s örömmel adunk igazat a költőnek, hogy a „haza fényre derül." , Fontos és szembeötlő jele ennek a változásnak, hogy az országos tétlenség immár megszűnt s helyébe a hasznos munkálkodás lépett. Értjük alatta, hogy valahára vége szakadt a képviselőház semmittevésének, a melyre a nagyonáldatlan hatások kényszeritették. I Igy aztán megesett velünk magyarokkal az a szégyen, hogy az ország szekere kátyúba rekedt, a dolgok folyása fönnakadt b mind ennek következményekép megszületett az — exlex. Különös isteni gondviselésnek tekinthetjük, hogy a vészterhes felhők elvonultak fejünk fölött. A képviselőház fölvette abbahagyott munkarendjét, a \| sorozás az aráeágban^inilenfcló folya-Jmatban, az adószedés Is tyból megindult A miniszterek egymásután tettek fényes ígéreteket behozandó reformok és ujitások tárgyában s ha ezek az ígéretek a jövőben megvalósulnak, akkor békén hajthatja fejét nyugalomra as adófizető polgár, mert nem kell félteni a saját s ozzol együtt a haza sorsát Hegedűs Sándor pld a posta s a gabonaszállítás lényeges ügyét tette többek között magáévá, Darányi, Wlw sios, Plósz szintén oly kijelentéseket tettek témájuk körébe vágó dolgokról, hogy ezt hallván, avagy olvasván, jól eső\' reménység száll bólénk s ugy tetszik nekünk, mintha a rózsás jövő hajnali derengését már most éssr svsn-nők! ^ Nincs okunk kételkedni a miniszteri székekből elhangzott emez igiirotokbon. Elvégre, a kik mindezeket) as ország színe előtt hangoztatták, munkabíró, tetterős férfiak, kiváló szakemberük,- a kik a közérdeknek áldozott multjoknél fogva is biztos garanciát nyújtanak nekünk arra nézve, hogy beváltani iparkodnak kijelentéseiket Csak vessünk egy (Utólagos pillantást Magyarország eser esztendős tör- A TÁRCA. Gyermekeim. Paka páraáa tdaodtdia, Ipnii Bal lati taaaéartftek Jé atyátok aaipaa rtajat, Altató dall aa>\|Ti a ktak. Motalaopt, aafetrvfit Caúkot lakai aroulakra, Oljr laMagai dadolgatji .Zgyik atlka, aáa.k baraa." Zlka\|l\|ttoa idea daléi; Dart fay aaáll a aalvtart; Kloaillk aa Hat foadja, öréaktuy fjrll a laaaaaba Naa, éraaa a asrt ceai n4t. VljaaaUlia rai a dalba, ta la vala dadolftloa „Zfylk etika, aiSk barna." tt ilnodoae Makk jAvörSl, Mit tléa (tat a kaptáiét: Mikor majd tt IldóaéU atlr Birka, ir li m\'xplhtnbtl. 8 Mikor idtt tatraittltl ttapkioy gyanánt átkarolva, XérfllvtHiitk (yorntktlnk : A kit ttflkt, ai\| a baraa. Et tlliik Motoljrnkkal, Hoalakttkrél a tollasat. Vlgaatulaak bátorítsak, Ha a bánat nytjl tartani. Zdtt Imi a iv tavadia Tt, Könnyű lati aa ilat karta, Ha kadvtaaa riak aaaotypak A kik aaáka mt( a barna. Zdaa tloa, valiaaltaa Kl\|6aa-a aa\|d kta féatkltkhtr Naa ir-a aijJ boa oaaMéia, Naa aylt-a aajd kSajr aaoatakba ka Ialaaoa keaaáá eadak: Krjen minket tort viharja, Caak a katiii boldtfiljaa; t kla afiki mag a baraa Caak titkot baldaftt»ad, — Ml a Mt. klol alvtaaljlk. — Ok, ajrujiad fal.uk, a kaljrilttk it A kapókért kllrit\|lk. . . . At erét iiiltv aaa kaU porba. Ha Jl a tara alvttar\|a. Da latina a kél vlrát. á kla nikt atf a barát. Stsmpsy Miklós. A harminckettes. — Btidtpttll Mafralta. — Asl mondják Ailnlátiosságban, lwgy a legszebb és logignzibb migysr knlonn n huszár. fiái kérem szeretettel, az nem áll, legalább Budtprtlrt nézve nem. Ill sz unilonnisnk közöli a bárminő I kettes baka dominál ét mondhatni olyannyira népszerű, hogy mellette bizony ugyancsak eltörpül a huszár, a tüzér, Hodlcb-bika sja .. honvéd. {A\'jii sunyival is inkább érthité, miután a cs. és kir. 92. gya ogaared legnagyobb részben buda-; pesti tarjakból ál, akik rsftiuáll nagyvarosé észszel vannak lelruháava es Ilyeténképpen jél ér-I lik annak a módját, bogy miként Kell a csillogd \| wnlfetirokkban mindenki alMI ttlaaslagsi. A hutsáraak Igaz szebb aa egyenruhája, — már mag\'bin vévs azért a körülményéri is, hogy \| kurdja vagynn, ttom pediglen pangauétja I ds as na oaloba képQ paratai gyerek, aki abba beli van bvjlatvs, nem iud a pestieknek Imponálni, \|ha még annyi bajunkenéesöi pazarol la ajkára. \' Monji\'ii ai inkább a maga csOpp kis taligába, z jhol 11 Ttrkák és Msroték körében még tartat I babér; nekünk budapea iektiek ososbsa hagyja 1 meg tvljot épségében a harniiDCkstlaai, as Igkii - bakát. A harmiockatlaa jél tudja magáMl, bogy 4 Budapeti kOzOniégénuk pótolhatatlan kedvence, Igy Irhái n«m ia osodállinto aa 6 módfö ölti Mas-kstégs éa rálarlúaaáfs. Ki li húzza magát síért mindenkor, s mikor a város utcáin jár és pedig akár sé n közben, akár mrg leljít rttesiuagbtn, vagyis s gtakorhiierröl hazajövet, \| Soktzor ds nagyon tuksaor mtgrtik vele, bogy odakünn a sivár egsordr-piacooo halálra fárad és már-már síig bírja emelni tt Olemadáabsn el-gyeiigoll lábsíi. Do mllmlyoil a esspsi a váróiba ér, hál 0 is megembereli magái ét vágtö eröleszl* tésaal megmuimjn, bogy 0 h. rímnek etttt, Perass, paldnképpsz a cág élén ha\'adé hadaa- KilQnö orvosi é zee,eka aPJá P6r6nC JÓZSOÍ ÍÍ GE£EM1£ IgOGEP i,no,4rdön<h<"9\' :\'e)(,!übb\' ^Hr«erübblegl.rtósabb és l^könyebben kmthstö Ara lenül meg van h Arfl 1717 Ki íerí^ 55 dobwb«D- " ^^ képviralet is lóraklár; aoovl UV1A Jéassrksserttviiet Fizohel Pftiep könyvkereskedésében N Kanizsán állspUva, bogy s mindenüti árusi jak. \' * zvsuixssn Kapbaló: Rosenfeld A és fla és Marton éi Huber cégeknél —ajaa—a^——^—i^———. Nngy-Knnizia, Tatárnap Zala 33. aaám. (S. lapj ténetére, lehetetlen, hogy föl ne tüqjék előttünk as a szerencsés körülmény, hogy tudniillik országunk minden alkalommal megállta helyét s mig más nemzetek őrökre kidőltek a népek torából, addig a miénk a legsúlyosabb csapásokat kiállottaés a legválságosabb időkben sem ingott meg. Mi ennek az oka? Azt hisszük, nem egyéb, mint a magyarság önereje Nos, ezzel az erővel még most is rendelkezünk, ugy érezzük, hogy ez az Önerő most is megvan bennünk, s ha egy pillanatig stagnált is nemrégiben az ország és ha néhány hónapon át veszélyeztetve láttuk is magunkat, anoál örömestebb vagyunk ma tanúi az állapotok föllendülésének A szabadelvű párt régi zöme tudta, hogy kabinet, melynek élén Széli Kálmán, a szabadelvű párt-régi hü harcosa áll, ki-nekel vhQségét hosszú évtizedek kipróbálták, IÜHf április M f\| «n Országgyűlés. - ápe II Nincs már lehe\'etlenaég a képvtanMfcéa Iveg. soha nem követhet antiliberális célzatokat.itődelete alatt. As opiimisz\'ikui frtmfltenk aat És ennek dacára agitáltak ez irányban; a mondták, hogy az sppropriactéa javaslatul vé-reákció, a klerikalizmus settenkedik jár-kel. Igézni fog a Hu két ölésben éa ima, a Ház ma így halljuk ezeket minden hangnemben, letárgyalta, elfogadta három ót* alatt. Emeüeu a igy hirdetik ezeknek az uraságoknak a saj- ihat beszéd kom, amely e Kivid időben elbaog-tóközegei. \' zott, van kettő, amelyik eseményszámba nagy, Széli Kálmán alkalmat vett magának Aa egyik Ugrón Gábor rag ballon hangjának hogy egyszerre szétrebbentse ezeket a kisérte- j megasOlamlása, a másitc Széli Kálmán mia<nmr-teket elnöknek a vitái besáré, győsémas srejl s aagy Megfelelt ama bizonyos uraságoknak. «kart aratott beeaéde. Liberális hitvallása büszkén hangzott, Cr" •WM ^.áhs Igyek telték aa oly büszkén, mint közjogi krédója." I01* »«•««•»■ Simán és gyorsan -klotak lova, csak as egyiknek, a zsolna-wjectnek, állított Deák korában képzeli magát az ember, kis j^^yt , ie\|«Malaaával Bakovaaky midőn a miniszterelnök erre vonatkozó be- ktvÍD> De ul M akadályt is elhárította szédét olvassa. Ez a beszéd a rhetorikának L, Q(óbbj (elvilágosilAsaival Hsgvdas mintatér ,egy klasszikus remekműve, egyike a legfé-1 Ktml ,trcm már oépra volt, mikor A multat már elfödte a jelen, s a jövő szépen mutatkozik előttünk. Széli és a liberalizmus Politikai és parlamenti életünk sajátságaihoz tartozik, hogy ha a nyilt harc nem sikerül, a hátsó lépcsőt használják és cselt szőnek, a mi ellen nehéz küzdeni, mert nem lehet kézzel megfogni Ugyanezt a jelenséget lehet ez idő szerint is meg figyelni. Mikor a kabinetváltozás megtörtént és Szólt Kálmán a kormány élére lépett, megkezdődött az áskolódás. Bizonyos uraságoknak fájt a lelkük, mikor látták, hogy az uj miniszterelnök mint erősitette a liberális eszmét és ennek pártját, mint valósította meg azt az eszmét, melyéit Tisza Kálmán s valamennyi utóda sikra kelt: a nemzeti párt összeolvasztását a szabadelvű párttal. És egyszerre munkánál termettek az uraságok, hogy megzavarják az egyetértést a kormány és a szabadtlvű párt, illetve ennek régi magva közt így keletkezett a rege a kleríkálizmus-ról- A reakció jár-kel, — hirdetik a reák-ció emberi álszenteskedő képpel, hogy megfélemlítsék a régi szabadelvűket Akadtak néhányan, a kik felültek a * trifának, nyesebb ex abrupto - polémiáknak, mi- iprogramm főpontja következett; az epproprtác, nőket régen hallott a magyar képviselőház. \|Nelnéliyi Ambnu e\|5adó be»«], után a néppárt Ugrón elmenydörögte beszédét, — s kezdte a vitát, az ő nagytehetségű vezérszónoka, mily finoman parírozta Széli a vágásokat, gróf Zichy János személyében. Ka a sok oóooki Az ő pengéje a legfinomabb damaszkuszi, szépségben bővelkedő beszéd aat hirdette, hogy Különösen meg kell említenünk, kűlö • néPPtet « öancPi hangulatból kibontakozva, nősen ki kell emelnünk a beszéd ama!nekl «kar PátD\' » m»« ®«°ká\|áhos Kő\'eteli részét, mely az egyházpolitikai kérdéseknek j ^ sürgeti volt szentelve. Az egyházpolitikai törvényeket nem fogja bolygatni s nem engedi, hogy mások bolygassák, — mondá a miniszterelnök, — a revíziót ellenzi, ellenezte s ellenezni fogja, igy kívánja as ő szabadelvű érzése és a lakosság nyugalmának érdekében is az van, hogy ne idézzenek fel ujabb felekezeti viszályt Ez világos, igen revíziót és kérhon\|ja a kúriai bíráskodás jovneaiiban a •kaaaeiparagralasM tehát bizalma e kormány iránt nincs, n n javallatot el nem fogadja. A néppárt tetszésének cwl» lapnltával Kossuth Ferenc a maga pártja ne vében rövid, de erővel lelje ée leodllettei előadott nyilatkozató\'! <elt, a párt elvi álláspontjával okolva meg, bogy nem járni a Javaslathoz. Kai \| a Iügttinségi nyilatkozatot, matyitt zajo* ke- világos. És az örvendező felkiáltások a szabadelvű párt padjain azt bizonyították, hogy ott megértették frt Egy Széli nem lehet klerikális I A liberalizmusnak semmi esetre sincs érdekében e téren további lépésekel tenni. Az egyházpolitikai campagne be van fejezve, nincs szükségünk uj harcra. Szenleljűk időnket a miniszterelnök grandiózus béke-programmja keresztülvitelének. Ha pedig egy bűnös kéz a nemzet e szent java után nyúlna, hű kezével megfogja az! védelmezni Széli. iyesléáset kísértek a párthívek, megtoldotta a maga beeédévl Rátkay Láaalé, a kl as onség jogainak az udvartartásban, a hadseregben, as lakóiakban való mellőzését panaszolta fel poétikus ék*sőlal. fii most szólásra állt Ugroa Qábor, és amint belefogott nagyobb beeaádebe meggyőzőt! réla mindönkii, bogy teljes lényükben hoata vianaa magával hatalmas szónoki legyvnrnítl régi erőve forgatja őket. Valósággal megragadta a hallgatóit, • mintha a pihenés alail csak nő\'t volna arain," kellős halast lett érces hangja, a beszédéből kl-UtflM tüa es szenvedély, képeinek, hasonlatainak frappáns volta. Haraggal, szatírával, erfts vágásokkal sajtolt és kaszabolt Ugroa Gábor ma de esek a multat; aa utolsó é esztendő kor gyocsks, aki ugyancsak kirúgja pipi.zár lábait ée buzgón kscsiolgst jobbra-balra as emeleli ablakok felé, hogy valamiképpen őt ia észrevenni kegyeskedjenek a szép pesti kisasszonykák... Vasárnsp délután két órakor a hsrminekettes unalmas srccal hallgatja végig\'a tsges-befehl mo-notón felolvasásé\'. A röpke goadolalsi már olt járaak ilyenkor valahol a vsrosllgelheo, a hol agy óra múlva magát is bisooyosan lellalálhatui. A mondur kitisztogatva hever a vaságyon; s gombjai ugy fénylenek, hogy a sugaras nap is elsss-gynlhsti msgát e magas égen. Végra elérkezik e pillanat, hogy ö is kisétálhat, — psrsze csak sbban ss ssetben, ha a szobapsrsncsnok, • napos káplár é s végül a kspuban sz ügyeletes őrmester rendben telálják öltözékéi. De nlnos Is ason ám kivetni vslél Csillog, fénylik rajta mindsn. A derékszíj olyan, hogy bb maga * regiment-páter is megberet-válkozhitik. Azonban koráoliam blgyje most valaki, hogy est a nagy pucolkodáit a löllebbvslói-\|ól való félelmében vlazi véghez z hsrminekettes Oh nsm I Mert emi ezt illeti, kiszökik ö meg ason piszkosan is s hatalmas Mária-Terezia kaszárnyából — ha éppen ugy akarjs, — amint a padló-súrolástól tőlUpászpákodik a löldről. De azt a eeinyt már eeak azért sem követte el, mivel nem eknr saégysnsiimra kerllni a civilek elé Mit is mól-lelíle a leányok, a kik ntán untalan töri magát, ha öt hanyag külsőben látnák csatangolni ss utoákoul Inkább ki se letfzi lábát t kaszárnyából! A ki o<k teheti kösttlök, — ée ugyan ki ne tehetné Itt Budapesten ? —- eksstrában jár mint sz önkéntes urak. Az UcháUus-sapkát otl hagyják Ilyenkor az ágy tsjvánkéeáo. és ennek helyébe előkerítik * ládából ss eztra sapkái, mely előiráe ellenes ugyan, de less és annidia benné a bnkn. Hát meg a kinek eksilra ruhája Is vagyon I . Azzal biaoay ne merészeljen szóba állni egy bugris hussár, vsgy egy nehézcsizmás tüsér, mert csak megvető ptílantáe lehet a része. Dgy ám I A hirmminckettei uralkodik a városligetben is. Egy valamire való szobaleány vsgy csinos vsrrókisasnony nem ie vesztegeti máara ar ő csábos tekinteteit, csak egy ennivaló har< minckelteere. Különösen, ha csillagja is van a hajtókáján. Hiába no, iU is érvényééül a sarast I Vagy ha nem is Ind a c»l agokig versödni n jámbor bnke, legalább a piros gőmbőe aűta-bojtja meglegyen, mert hiizen ss is szépen dizziti e domború tael-let és szemmel láthatóan megkülöabOsteti őt a sild fala regrutától. Jobbnak hiányába* ez is valami... Ha valaki, ugy a harminckettes mondhatja Isgtőbb joggal, hogy t .gyöngyélet a katona élet* Mindegy neki akár urlaubschin vaa a aapkájá- jábnn, akár a bornyu nyomja a vállát, akár padig vsaoo szorong, — ő azért egyaránt vig én hunentkodó, éppen ngy, mint a béoai „deutsch-meisier," n kiről azt állítja ai osztrák sógor, hogy hnlvn la, ,luiig und Idél." A kürta vason különben Is a legjobb dolga van. As a kamerád, akt Őt megvasalja, biaonyára olyan formán leeal rá n kényelmetlen perecet, bogy ő abból pompásan kihúzhatja a kezét-lábát ée hoeesna végigdőlhet a priceeen, — hat érni fölöslege lustálkodásra. Ilyenkor bőséges alkalma van snortasdironnt é* verseket költeni. Mert nagy kófcó am a baka, különösen a dunkliben, * mikor haamlalbaa la van, no meg nlaos egyéb dolga. Saabaoei szebb bakanólák keletkeznek ily nsnlbna, amikkel koi vigasztalják egymáet, ho> meg ktayekat cssluak ki egymás neméből. Szép élet á baka élet, da — mindazáltal nagy iagaseág vaa a kaszárnyákban abtiru-láshoz, (leszerelés,) mikor kl elük n három esztendő Megilletődve szedi ekkor nmgAra a becs mérall ctvilnihát és énekli: önt kaka kMMé aa Máéit, latn rifla aitlMs* "a ktajrta. Wiaakka aaaaája i .óiíl iMr a» kaJQa kaaé, NiQ-KuiaM vasásnap Zala 33. szám. » lap.) 1811. áptUít hó 13-4a máeyaell raedesere ellen fordult minden (rajéval Nem mutathosott békebontóosk, a mini a mai helyzetről szólt, ellenkezőleg beiemerte, hogy mnet kezd lőHélegzeoi aa ország. Ét fölajánló\'le •a ellennél támogatását a kormánynak arra, bogy a mull még mindig kiaértö txellemeit le kell igázni. Egy-egy paaszusa a beszédnek még a jobb oldalon ia h^yestést keltett, de as egeszet lelket tetszésével és^tjenzéeével kitérte sz ellenzék. Ugrón beszédének" haláta tette tajoeaá a loljoaót a istaet alatt, amely utaa Mócsy Antal moodott rövid beszédet. A vitát erre bezárták és Széli Kálmán mioissterelnök válaszolt a szónokoknak. Minden izében magát államférfiúi ntvun álló beezéd volt es ; rámutatott, 1iogy a szónokok eaak elvi álláspontjukat állították szembe a kormányéval; sz elvek iránt tisstelettel viseltetik, azoktól eltéríteni az ellenzéket nem skarjs, de épp oly erősen, mint ők, ragaszkodik a maga elvi álláspooijáhos, mely Deák alkotásában gyOkeresik. S ÍM meggyőző erővel, ragyogó ékesaaólással védte meg a miniszerelnök a 67-ee alapot sma kilogái ellen, hogy ez alapon sz or-ezágot hatalmassá fqleezteni aem lehet A jobboldalon a beszéd minden egyes része ntán elementáris erővel tőrt ki a tetszészaj, amely szu tán visezahangzotl az ellenzéken is, mikor t szónok sz ország érdekében való nemes versenyre bivta fel a pártokat) és visssshangsolt a tetszés a szélső bslon, mikor s néppárt roviziós vágyai ellenében a liberalizmus tiszta, nemee elveit hirdette a miniszterelnök. A beszéd lendületes bele jeséee után ho-aasn ha gzotl u éljenzés és i lupa, e végfll a Háznak majdnem valamsnnyi tagja gratulált a szónoknak Az nppropiiációs javaslatot pedig túlnyomó tőbbeégge! megssavnslák általánosságban s rész léteiben. Apr 90 A várstlsi.úl gyorsan végződött appropriáoiói Akkor eaak rámetaitam esek re, de moet bö-tehb lejtegetéaakbe ügyekexem bocsátkozni, mert a kérdés aktaális volta és hsmis sMgoidáaei erre káaatetaek. A sasbadssárnyjra kelő fiatal kereakeiöre is á\'lbsi Madách mondása .a jö sajtija, mig bűne a koré, mely szülte ÖL* Hs nem akarná a saját javát, akkor nem járna végig annyi iskolát, nem vesződnék a vizsgálatokkal, hanem egyszerűen kiképaée által megnyerte kaáas alap ai, — jskkee már búvást adbatjak si mageekai a uraáésft kóulmekaek, meri a kiaénse le leg pal aaet szilárd leaggyóáődéeeinkrftl Szerény véleményem oda lonkladá1. begy teljesen lölőe\'egae egyáltalában a kar—keik «s* talaának aa a. a. társasági egyeseié* OelM ftfUUUt az, amire miadea egyikének töröke4aéa kell. Mikor már aaegvae as agyOei eeahal gea- beállana lanulógyereknek valami kereskedő tro- jdolkodása, akkor ám alkneaoa egyatüetat, játja* dájábs. De a jobbra való Igyekezet készteli a magasabb értelmiség elnyerésére. Midőn aoat már aa itjn aaeoge korában végsz a hetivel éa baszá tog a gyakorlathoz, aaáz msg száz jó aaök léssiról akiknsk ssáava vannak. De fennen világit eMiem as Ibtaa i Jelszó i ,a iiytrMh es, e K agH* M" Menetien zfcer léés\| Egyletesdi vita ntán a kévieeiöt>ázeak ma igen rövid lléee j M"?™ taraaaágbe as if\|e, — mart akkor aair u a föntirt lelki krieáaae ée megváleeatkatia Utata elmével lOveteedl útját. Leírtam mieleseket, azon veesély éeoáis szándék küzködik bánna, melyek megraléselasátlbngy gnay éa becsmérlés fogja m seavaisral jövő ievékenyaégétöl várja, u a sók jé föltétel j lassankint apsdosik, midőn a liatalember kezdi észrevenni aa é\'ei által emelt gátakat, melyakea rendre törnek meg as ideálok hu lámái Ezsn j lejki krttis — melyen valamennyien,\|Úk igazán törekszünk, át it kall bogy essünk — eass kri-sis mondom, o\'y állapotbi jattatja a fiatal ka-j délyt, mely a társadalmi betegség oairáil Igen igen könnyen lölvee.L Valamint a lássa beteg- j légek alatt a test igea fogékony a bajok csiráinak befogadására és kifejlesztésére, — ugy s listai kedély ezen átmeneti torrongás állapotában leginkább van kitéve a puulitó hitásoknak. As ltja látja, hogy egyben másban csalódott, amit vérmes reményébe i gyorsan elérhetőnek vé t. Látja, boty előtte mögötte, mindenütt sereglenek a jé ét után kepaatkodók, kik aa ö ereiét elnyomni igyekeznek. Ámde fiatalsága ki akar törni a vÍMzas»orltott törekvések dacára ia — é< itt, itt sz a ksresatu\', melyen miadea egyikünk átélte a Herkulee meséjét. Ha ainee meg benne a szilárdság, Önbizalom, — a letek eme védőbástyája — akkor odamegy arra a másik uira, amelyen a könnyebb, akadály tslssabb, élet leié haladhat. Gs azok a fiatal emberek, akiket mindenféle bűnnel vsdolnak, — bizony már tnee-se jn\'otisk esen aa ösvényen... Egy orvosságot tudok esea ragadói haj ellen, egy erős ssert, mely próbára leski egész lelki stervssetflaket, de aki kiáltotta, as msg ia van védve as eltévelyedés ellen. Ti fleUl pályatárssá, kikben több a (A ssán> dék, mind as aitsrat, — törekedjetek MM Hadi- volt. Napirendje saerint csak a tegnap letárgyalt vicinális javaslatokat sa badgst-törvényt ssavasta j msg harmadik olvaaásbeo is. Asután már csak a jövendő munkarend megállapítása volt bátra. Km nézve Széli Kálmán miniezterelnök aat ja-vasoitá, hogy boloap és bolaapután ne legyen ülés, bél lön miniszteri jelentéseket lárgyaljeaak ée eeetleg benyújtják a kúriai bíráskodásról szóló lörvéoyjavas\'al bizottsági jelenléséi, löltéve hogy a bisotiság addig véges a jevaslsUsl. Haer-dán a mlnieatarek ínlerpelláclókrs lógnak felelni A Háa tudomásai vette as elöterjesatéet ée a hét lói ülée napirendiét a mln\'sztsrelnnk óhsla a»«»^nt állapította msg l\'éntsksn és szombaton nem volt ülés. Még egy szó a kereskedő ifjakhoz. Szerény tollamsak is része voltsms vliábaa, mely most újból kínért a helyi lapok hasábjaié A kereskedő ifjakrél indult meg a ssóhare, a • lelek köloeöeOs taktikája a váltig támsdés, váltig védés, As sgylk Minivé patsiuléeáról beatéi a ke reakedö Ujaknak, bűnnk (orgsiagáról, melyből menekvés alneaea, romlottságról, moly eleménti égést OuregUketi A másik s védő mindmegannyi .Integer vlr alakjában mutatja be a kereskedelmi pálya növendékeit. A l-g-zebb törekvéseket leszi salát-jakká, nlyaa ssépeket. hogy szinté regénynek. Ezekkel szemben bátor vagyok ston nemrég megjelent cikkemre utalni, mélyben a „kártyáról* szóltam, pályatárssim léikére! Már akkor il azt állítottam, begy s IdrtadaUm férges o dalától óvakodjanak, a ne esaeaek azon hibákba, melyeket áórayesriflá lAlmntat. Aki léi értette szándékaimat, éesrersbette, hogy sz Ujak lörek-véaslt tiaatáaak tarUmf és a Maélet jeleaségeit okoztam a télrevszetésttkkel. Httbadítaélok ki könnyen hajló tumtvilág-•okai a társad tlml visszaélések kotoléüolböi; se akarjatok Hatot, alig meglett eeietekksi versenyt tartani a „nagyokkal. Áok a moetanl vezetők más körű mények közt nőttek- lói, és más aeoke-sokat hoztak magukkal aa Metbe I Hs a fiatal-•ág mindig oaak azt tenné, amit st öregektől lét — hova lenn* a haladta T Asért, meri a moetsnl kereskedők nemsedáaek erentagyhása a kávéhát, svsngslluma s kártya, ssellemi elveset* as orleuit >s»y snaél Is aaelabbjáró helyiségek aaért nektek le o\'t kell keresni ae üdvöaaéget V eat kérdem\' laméilem nem erkölesAt akarok prédlkálal, mert as erkölosoktsiás nsm más miat nyilvánosan üsőtt hypokrisis. Hanem as agy/ai lnlajd^»táf«k /tjlmuM végvnám elétek lűsnl cél gy titánt. Nehezen esik — lutlnm — a szabad pályán ál ó Ifjúnak kiaaabaiiiiaal magát sma sokfele csalogatásból, mely a társadalomban At körül. vssl, llálnr<ág kell ahhot, hogy egyedül jtriuk ólunkat, mikor sanyian kapaeakodnának belénk I Kl kell tudni viselni, hogy „különösnek" „henc tőnek" t\'bnak nevezzék si lljnl, ki jobbra — balra nsm nén, osak s maga útját tekinti Etes klsértsssksek ellenállva, — ha t»wm$dt miMl aa lüit, akkor keadl oaak be-olteal hivatáséi, miat llaul kereskedő. Kgy kis korcsmában a „luotartott* swtaéeál 01 ur II, mindegyik a feleségével. Aa aaetalbee köael a talon agy köitpesgy-áge bádog tábla légg „Korone-Aea altáisaalg i asgéay gyensekek felruházására\' felírással. Egy kis idő mlva megszólal aa egyik ar. A szomszédja — Dr nevében beaaei. öt m doktornak címezik. Kettőjük közt a különbség aa, bogy aa egyik a betegeket szeretné meggyógyítani, a másik as agéeaeesaaokbol a-tatT betegeket, vagyfc aa egyik örves, a másik ügyvéd. Az ügy ved beszél, .Ursksl — mondja — L szomszédom egy lataaetAa, saaranaaéa eszmét peoditetl meg. lagedjék meg, hegy aat lebstl röviden Önök elé tarjsaaeneas, e veismaeytáH kérjem Eddig mátokért működtünk a jeisbesT tág terén, most már talve jó leaee, ha magunkért is lenntak vatamk. olyan taneaa, begy ea aatla táraaeágeekal álslskiijuk agv .KálfeOaSa1 Korona-HíihMHtO-és dateg-ega yaéaaOveikeaei\'-as. A beiaetéa httmkityt egy kórósa lenne, eeévt a tagok betegség esetén arvéai segélyt éa giagysaew kspsássk, halál őseiére jwdig 600 inra Iennének IMstosltva. A legmagasabb kiáll járnlek I letess lenne a a legnagyobb htaiooiien taseg MO toriul.* .Hogy senki >e biatoaitbeaea magát IO0QI írtra e ne tebeaaen trnenlakat egysemre tSaktre\', — magyerássa ss orv«e. Nem akarunk aa igaaslgee srftseaket dU. vetni, tehát kooalataljek, bagy s pwnpektes seas Utálkozott sasai a salvss logsdaaaal, melyn a két terveeő eaámlto t KülOulé\'e elleevetéseket tettek, melyek14-rsdság nélkül mg Ipholttll gyeeglleeé, oaak agyra nem voU senki kíváncsi, arra I. I„ hogy bosuíae lógják venni a kilátásba belieeetti-iaiaaiMM öeeaeeeket, melyeknek annál gyakrabban eaeda* keeekké kelleti lénnlök, minlhogjf a tagúkat korukra egészségi állapotukra ram l«ktnlt nélkül Másdékostak Jelvseal. Kötelező haláraaatall nam kőalak agyaa, In .elvben ellagndiák as indítványt e Igy aa skcae-aak vnn némi alapja e a lelnlöaíg adva vas as eszme megvülóaliáalra. As egyik doktor termémotsess egyleti wves leea, a máaik sgyletl Ügyész. Vsjjoa akad-s é nők, pépslársos, bizonyos saámu válaaeineseyl tag, olyanok, kiknek arra szükségük vast— nem tudjuk, mert nam hOltiményt truak, hanem egy eseményt mondusk et, oly agyeaerttan, a miat as megtörttel, Mire jó es T — kérdi a ayéjas olvasó, IIii a s kta rafsrála agywi Igyáekesk sas ,,nssndés magában srlk ss értelem" mosdá I kis alapitéaok bjaonyos ou slyáaak agess törté-Oöe\'be, s nektek st érts mst kuli lejlsHtesetek, netét toglalja magában, mely alapttá-ekask aiuce mert msnapstg ss s kereskedő ereje. Egy oly egyéb céljofc, pálya elölt élluek, melyen lőllogásunk naélA \' gondolkozásúnk tttttrőnk a legaagyobb kifej-Issstéare leaae\'t hivatva, s nem at logje meg-\| kspni a siker pálmáiét aki talán aayagi függetlenlégében bízik; nem ennek eaak könnyebb le»z as alja — hanem es, aki értelmiségével győzi\' I A nemrég elhalt híres német államférfi, Wafn-1 mint asemélyet ereebak s Jogtau-latlas ambíciók kielésltéee. A aavsrvkat, a mtg leket, leplezik, le végre Is elkövetkezik aa Ossaa omlsa. At egylttesdl belegaeg Meg aagy mérákbes uralkodik a tővarosnns a a balóság ép saoei tanácskozik,-minttehetne elejéi veeei. A belügy-mlmtaier le baavatzoaik és as thbos kiküldőit itrftr Lajos szokta volt mondani, bogy arra a bisotiság több jótékonysági egyletet tényleg fel- tapasatslalrs \| jutott, misterint m valódi ktrtt-ktdS ütM munkája /Mér bármily WeM fondot-budri trtjM. Ha jellemünk, gondolkoaáennk as önálló oeslatott, mert nem voM létjogosultságuk. A mi ped>g a (Óvárosban szükséges volt, g vidéken nem iebM felesleges. Egyleti ügyünkbe S legmélyebben be kel Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 38. szám (4 lap.) vilá\|ilani, — mert tok a beteg réu, a beteg résteket pedig el kell távolítani, hogy a mi egésziégei megmaredhaaaon a élheiwn. A város házából. — KöífjíUi. — Nagy Kaniiia rendeaelt tanácsú váron képvi-mIő teitülelének folyó hó 20-án Véciey Zsigmond polgármester elnöklete alatt tartott közgyOléie a következőleg folyt le t Victey Zsigmond polgármeiter előadta tzon eaomoru családi körülményt, mely öt a legutóbbi kötgyülésen való megjelenésében gátolta éa több napi lávollé\'énék igatolására ttnlgál. A közgyűlés a polgármester jelentését tudomásul vette. A városi h gyámpinztdri kémpénz késztet elhelyezésére a városi Itnács t helybeli három takarékpénztárt ét pedig: t Nagy-kanizsai Taka« rékpénztár-Réizvéaytáriaiágol, a Dél-salai Takarékpénztárt és a Zalamegyei Gudtsági Takarékpénztárt hozlz javaslatba, mely javaslatot Eperjtsy Sándor v. képviselő azon kiegésiitö indítványával fogadlak el, hogy as egyes pénzintézeteknél azon arányban htlyesendök el a pénzösszegek, a mind. arányban a kijelölt póni-intéze\'ek a közterhekhez járulnak. - A v. gyámi pénztár 1898. M zárj stámadd tál, a mérlegel it a itámvittgáli bizottságnak erre vonatkozó jelentését a közgyűlés tudomásul vette és msgáévá tette a számvizsgáló bízottság azon indítványát, hogy a jövőben as átmené\'i kamatok, melyeke december hó 81-én lejártnak tekintendők, a zármérlegbe lelvéteatenek. Jlall/iyány- Slrattmann Odún herceg bécsi Itkos sz iránt tolyamodotl, hogy a tánci major pusztul jtl\'ege m-\'gallspittassék, mély esetben az állami adó lele része után fizetendő csak a köziégi póttdó. A városi ügyéit behtlótn foglalkozott ezen ügygyei éa indokolt véleményt oda konkludál, hogy a tánci mtjor pusztai jellege kl nem mond haló, mely véleményhez hpsrjssy Sándor. Iri-pammer Gyula ét fíirltlinay Béla lelszólalása Knortzer György atán a közgyűlés is hozzájárult. Herielendy Béla azon indítványát, hogy a közgyűlés határozathozatal előtt a kérvényező féllei tárgyalásokba bocsátkozzék, a közgyűlés meUőate, mert is aliipán nyilatkozattételre szólította fel a városi képviselőtestületet, az ügynak elbírálása ai a ispán hatáakörébe tartozván. Hosszas vitára adott okot a e. inirniki állatra kibocsátandó pályázati hirdetmény, illetve a mér-! nöki fizetés mikénti jetöléM. A Itnnálló városi\' izabályrendeleiek ugyanis a v. mérnök lizetését\' 800 forintban állapítják meg. A fizetési többlet e szerint csak tisztipóllék cimén lenne megadható. Az ügyhöz Siommir Náihán, Ptihál Ferenc, Elik Lipót, dr. Rothschild Jakab, Viemy Zsigmond i polgármester izóltsk; mindegyike hangiulyozvánj nogy megtelelő szakember csak megtelelő üzetéi \| melleit leaz kapható. Deák Péter r. főkapitány kívánatosnak tartja, hogy a4 v. mérnök épitéiz-\| mérnök legyen ét előnyben az részesüljön, t ki ilectrolechnikui it, mert, mint helyesen mtgje-gvezte, van városunkban tgy villtmlelep, melynek tzerzödésbeli kötelezettségei vannak a vároa köaöntégével szemben, de szikembere ciak egyik Minek van t. i. u vállalkozónak. \|\| A köigyü\'és kimondjt, hogy t pályásat i yen értelemben bővíttessék ki. A fizetést a módosítás alatt levő subályrtndtlel érvénybe lépéséig 800 forint flietéiben és 700 forint liaati pótlékban állapítom meg a közgyűlés. Nézetűnk szerint leghtlyestbb tett volna a pályázati hirdetményben kimondani, hogy tt Illáiul minimális 1500 forint évi javadalmazás jár, mert 800 forint tömfteetéa mellett 700 frt tiszti pótlek ntgvon furcsa uinben tűnik fal; mely ftlotitái különben Mm felel meg a való-láznak, mert n város köiöniégt tényleg legalább ia 1200 forint tórzsüietést ét 800 forint lakbért kiván a városi mérnöknek adni, dt akaratát alá kell rendelni t uibáiyrendeletik rideg betűinek. FálvUati batáridő f. é. májua 81. Minthogy Plonztr Ignác nyugalmazott vároai mérnök lolyó hó végével állását elhtgyjt, a közgyűlés a polgármestert megbízta, hogy alöforduló taetekben szükséges műszaki ttemélyről gondot-kodhuaék. Dr. Sztkerei Józsel v. képviielő és társai abbeli indítványát, hogy a vároa Itgkésőbb I. é. október l-ig járványkórhátat állilton fel, a kőz gyfl és elfogadta. Ezen ügysyel különben a városi ttnáos, valamint-a közegészségügyi bizottság már foglalkozott. Dr. Rothschild Jakab v. képviselő az ügyet rendkívül sürgősnek és lonlotnik tartja, miért it ttot) kérelmet terjeuti elő, hogy ebben ugy az építészeti, mint pénzügyi bizottság sürgősen járjon el, A mtrc- hó 20-án tirloff közgyűlésben bárom interpellációt intéztek a váron tanácshoz. Itj. Hegedűs László v. képviselő j VI. kerületi rác utcában levő biku-istállóval építeni kért pásztor-ház tárgyábau iulerpel ál\'. A városi tanács válaszában ismertetvén azon körülményeket, melyek az ügy elodázását okozták jelenti, bogy a szakbizottságok állal eszközölt tárgyalás után módjában lesz ezen építési ügyei a képviielő taalűlel_elé terjeszteni. Az interpelláló jelen nem lévén, t kőzgyüléi a városi tanica válas/át tudmi.ul vette. Knortzer György v képviselő interpelláltjára dr. Szekeres Józsel a szegényügyben irt nyilt levelének követ keiő passzusa szolgáltatott okot: j „Hogy mennyire szükséges a szegényház >negépi-1 lése, többek között legjobban bizonyítja szegény Matkovics József, egykori adófizető, 71 éves elaggott polgár esető, kl lűdö hurutban szenvedett. Ez egy év alall a kórház igasgalósága által ki-aazközö\'t miniszteri engedélylyel, m»K«ekiia-sal, j 6 hónapig ápoltatolt a kórházban, midőn pedig a törvény sserint ápobaiása tovább nem ifirténhe-lett, a kórhái ímigutósága az ő érdekében is ép ugy, mint minden ha on\'o ese\'ben a városi Itnácthoz fordult a községi Ápolásba való átvétel miatt. — Hogy mi okIM: neia tudom, dl nem \| teljesült, — ugy, hogy kitóbb Matkovics elhagyatott /ágában kit ségbt- s»m él/tiiek.\' 1899 április 25-án hó ll-én a szegények gondnoka jelenteti* hogy Matkovics Józsel nem marad) Sav Maa kácsi Imrénénéi éa hogy aug. bd~8-áa Matkovics József öngyilkosságot követelt el. Aag. 13-án pedig Tandor Mária kérte, hogy Matkovics Jóoet ulán 10 napi t.rtisdfj neki utalvá-nyozlassék. Ezek szerint Malkovies József a közkórhásba juléaa előtt ia már 3 frt bari éa 80 kr. heti segélyben részesülvén, a vároa anyagi viszonyaihoz mértan lehetőleg gondoskodva volt róla, a v, közkórbázbó\' való kihelyezése után pedig teljes ellátásban részesüli özv. Munkácsi Imrénénéi. illetve Tandor Máriánál, igy tehát nem felel meg a valóságnak dr. Szekerea Józsel cikkjt, a mennyiben az állítja, hogy az egykori adófizető Matkovics József a vároai tanács által előtte ismeretlen okból nem véletett ápolásba, hisxen még meg it köszönte a róla való gondoskodást, es ekként nem felel meg a valóságnak dr. Szekeres József neve alatt megjelent cikk azon állítás sem, bogy Mstkovics József elhagyatottságában kétségbe etve, követte volna el az öngyilkossá-gol; ebből; csupán annyi igaz, hogy a nevezeti öngyilkosságot követett el, de erre a v. tanácsnak eljárása alap nélkül hozatott lel hir-apklag a nagy közönaég elöli indokul. Minthogy pedig néhai Ma\'kovica József esetéből kifolyólag a a városi kötegek részéről mulasztás egyáltalán lenn nem forog, ta ügyből kifolyólag nem merült (el szüksége annak, bogy bárki ellen ie legyeimi eljáráa inditlnssék. Esek ulán kérjük a tik. kép/iseiő testületet bogy ezen jelentésünket tudomásul venni méltóztassék.. A jelentéit — mint már emiitők — ugy as öngyilkoisáyqal veteti viget- \| interpelláló, miat az egész közgyűlés, dr. Szekeret József rövid felszólalása után tudomásul vette. a Vfés VII csos kimerítő választ adott ezen ügyben, melyet az Iker. kéménysepréai ügyei illetőleg a városi tanáca interpelláló megnyugvással vett tudomásul, egyut válasza az volt, bogy a kérdéses ügy mar régen lal azon kérelemmel lordulvan a helyi sajtó je megoldást nyert az időközben elfogadott azabály-lenvolt képviselőihez, hogy a város közönségén ek rendeletek által, megnyugtaláaára és a v. tanács reputátiójá ér- A válaizl ludomátul vették, dekében a váró i tanacs válaszát kellő modonj\'~ " hozzák köztudomásra. Saivesen lelelünk meg v. képviselő óhsiának, midőn a váro-i tanács válaszát . egészterjed el műben a kö vetkezőkben közöljük: A vároiitanács nevében Nagy Dezső előadó taná- luboly Viktor interpellaiiójára mire Vimy j Zsigmond polgármeiter az ülést berekatstettt. is. Tekintetes KipriselStistütit Hirdetmény, I Nagy Kanizsa várót tinécia réstérői köthirré létetik, hogy Nagy-Kanizsa város 1899 évi hát-béradó kivetési lajstroma tz 1883 44. t. e. 16 és 18 §§, értelmében a mai naptól fogva 8 napon át a városi adóhivatal he yiségében közszemlére kitétetett oly célból hogv a hivatalos órán belül bárki által betiüntktS, hogy <u Min iumMM megtehet** él pedig: Azon adózók, kik at illető lajtlromban megállapított adónemmmel már a mull évben ia megvoltak róva, a lajstrom közszemlére kiléte ének napját — azon adózók, kik a kivetési lajatrom ban megállapított adóval lolyó évben eiósiör rovattak meg, adótartozásuknak aa adókönyvteaké-i ben lörtént bejégyzöaét követő 15 nap alatt Írásban Nagy-Kanizsa vároa tanácsából benyújthatták Knortzer György v. képviselő ur a t. Ovi. március hó 80-án tartolt közgyűlésben a »Zala« cimü lap március hó 12-iki stimában dr. Szekeret Józsel neve előtt megjelent cikk szerint néhai Matkovics Józsel szegénynek a községi ápolásba való átvétele állítólagos elmulasztása tárgyában interpellálván, ez érdemben az ügyiratok alapján a tényállást illetőleg van szerencsénk a következőket jelenleni: Tény az, hogy a helybeli közkórházi igazgatóság az 1897. évi julius 19 én megkereste a városi lanácso\'az iránt, hogy Matkovics József szegény, — minthogy buja idült, a kórházban tovább nem Ápolható,-a közkórházból kihelyeztessék, minek folytán a v. tanács még ugyanazon napon 100;i Hö7 sz. i. hozott végsésével Matkovici Jóiielnek t v. köikórháiból. vtló kihelyezését éi ápolásba adátái elrendelte éa eantk fogánatoiitáiával Thomka Endre v. kül-ttuécsoat, mint a aiegények gondnokét mag \| . bitit. I A v. szegények gondnoka az 1897. évi ju- * péoel m. kir. poeta-ée távlrdaígazgatóaágtól Nagy-Kanizsán 1899. aprít. NEtJ t. k. t. tlltalr. hó 22-én, VÉCSEY s. k p«l\|ánetettr. Ilus hó 28-án 13667j897 tz. a. jelenlelte, hogy Matkovics Józsefet ugyanazon napon a kiiUrkái-bil bérkocsival elvitette és ót a becsatolt jtgyiBIcBnyvi egyezség szerint havi 10 forint tartásait fizitéu melleit itv. Munkácsi Imriniku gondozásba adta ét min hogy Matkovics Jóim! eddig a vároa \'rtiaéról 8 forint havi éa 80 krajcár heti tégelyben réiMOII, ennellogva eteu tegélyósszegek fizetése beszüntetendő. Hit nap múlva, vigyit at 1897 évi augun-lui hó 4-én néh. Matkovics Józsel rétiéről 14100(897 sz. a. kérvény adatott be, amely ut-rint abból kilolyólag, hogy a v. kórházból ki-helyeztitett és ápoláiba adatott ,wuyktsSni a edrwi tanács jó indulatát" éa azon kérelmet terjeaati elö ttotltl, minthogy ntm tudta, hogy a kórhátból kihelyeiik, mát réut tekintettel arra, hogy tógornöje már iimeri baját ét alöbb it innál .volt, tögornöjéhei adataék ápoláiba, a hová idököabtn elment, ét hogy a tartáii dij ennek rétiére ulalványoalatték. Erre augjuatut 9080 IV. Hirdetmény, 1899. év juaiuahó 1 töl kezdve a pécti posta-és távírda igaigalóaág kerületében Pécsett éa Nigy-Kaciitán a postai utalványok éa uiánvéte-lek pénaötitegeit a levélhordók a eimzettek lakátán, illetve üzlethelyitégeiben lógják kitt-telai. Az utalványoknak háznál való kifiaetéaért ulalványonkint 2 kr., illnve, ha ugytuason címzettnek egynerrt ö-am több utalvány fiattletik ki, é araboa kint 1 krajcár, de ez esetben oonaig-nationkint legalább 10 kr. kézbeaitéai illeték jár. Azon magánleiek, kik aa utalványaikat a postahivatalban kívánják kifizettetni, utalványaik külön kaaetéaért bavonkint I trt raktárdíjat tar. Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 83. ssán (S lap) 1898. április hé IS-áa u a postahivai albao való átvételere, illetőleg kifize-téaére naponkint 8 órai időtartam áll rendel ke- való tekintettel a hivatalfőnök állapítja meg, Pécs, 1809. április hó 17-én. Fosta k távírda igazgatóság, HÍREK tosnak fizetni. Esen lelek részére utalványaiknak \| huszárezred három fiestje a Sármellékre akart kocsikázni. Útközben megbokrosodtak a tanulatlan lovak a vad futással iramodtak az országúton, a r- s .. - .... , ,, mely mellett kétlelOl mély árok hatódik. A sésre, a mely órákat a szolgálat követelményeire! vészedelem nöttöo-nőu s a válságom pillanatban 1 kiugrott a kocáiból kápolnai Baur József huszárfőhadnagy éa egy kapitány; harmadik társuk jnem követte őket. Baur főhadnagy oly azeren-oséilenül esett a földre, hogy a bal lábasára ketté törött. A lovak tovább ragadták a kocsit a egyik pillanatban, a mikor kissé lecsillspodtak kiugrott s harmadik tiszt és a kocsis. A magára maradt fogai\' véíül nekiment egy akácfának a darabokra tört Baur főhadnagyot kit valóssintt< leg amputálni kell az éppen arrabejietó Bogyay földbirtokos szállította K«a<tbe)yre. — Kaszerapétlé adamáajtk. Folyó hó 18-án elhunyt Markut Frigye-ne urnő kegyeletének jeléül adakostak Ftscher Sándor és neje 6 frt. Székely Tivadar 6Irt. Fiacher Gyula 3 frt. Weinberger Ármin éa sqj 5 Irt. Weinberger irást bóíolmát Jakab éa neje 6 frt. Weinberger Ede 6 frt Túrád H. t. 2 frt. Rosenthal Gyula éa neje 2 Irt. Kobn Lina 1 lr», Bader Henrik 2 frt összesen 36 frt a nagykanizsai Chevra Kadiea. - KI akar egy ed AI alasml ? Már eok utazónak képezte a< wondját, mik épen biz\'otl\'-batnft maga- ak különösen éjiel az egyedül való utaaási. Rendesen ugy tesz a gyakorlatlan ulas hogy félrehívja u konduktort, valamit a ks\'ébe nyom és így sról hozzá : „Kérem, azeretném, ha magamra..." at. A konduktor biztatja a nyájas utazót, csak szálljou be, majd valahogy c-ak elrendezi n dolgot. De már rövid idö muiva egy másik türelmetlen ut<e jelenlketik, ée a vonatvezető betuszkolja a már elfoglali kootibs, sajnálkozva j\'lentve ki, hogy uiao<ea hely: Olaat-oraaágban lett utolsó utam alkalmával segítettem a bajon. Milanóban szálltam kocsiba és Turisig aludni óhajtottam. Fogtam egy öt liráa bankjegyet, kelté léptem ét aa egyik leiét odaadtam a — Eljegyzés. Pummer Imre oki. mérnök a déli vasút nsgykaniaaai mérnökosziályánál, eljegyezte Siurovy Ilona kisuaszonyt 8/urovy Géza déii vasuli löellenör, forgalmi ellenőr lesayát Szombathelyen. — leáll KélasAu és a ». K. E. A Dunántu\'i Közművelődési Egyesület, melyet tud valevőleg Széli Eálmáii teremlett meg, impozáns ■ódon óhajtja a miniszterelnök kifejezni.\' Esért e hónap tolyamán rendkívüli I kösgyülési tart melynek egyed&li tárgya az Ists, hogy Sséll Kálmánt ss egyesület tiszteletbeli elnökévé válaaztja. Eten a köigyüléeen a Ds» náatali tizenegy vármegyéje küldöttségileg lesz képviselve. — Halálosé özv. Tóth Isivánnét ismét súlyos rsapás érts. Rövid mást él év előtt vesztette el férjtt, ki a nagykanizsai iproe-i»ko ának voll igazgatója; moat az apát követte liaial leánya, ki sz özvegy auyának egyetlen segiifi kese volt. Hsiálát a kövsikezö gyászjelentés ludatja : özv. Tóth Istvánná ssfll. Rady Amis s saját, ugy gyermekei Béls, István, Karoly, valamlat alulíró ti ak és sztmos rokonai nevében mély fájdalomtól megtört saivvet tudatja, felejthetetlen szeretett leánya, nővér ée rokonnak Tóth Vilma folyó évi áprilíi bó 19-en es\'i 9 órakor, életének 24«ik évében, hosszat szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyáazoa elhunytát stb. Kslt Nagykanizsán, 1899. áprilia hó 20»áu. A szeretet angytla lebegjen a korén elhunyt hamvai felett! Szabó Lajos nagybátyja. Osv. Rády Káró y né síül. erélyesen Aranylébijíujza, Sasles Msri nagynénink. Oetv s Id elfoglalva1 Jósselné, Parsa Mibályné anokauővérei. — A ssegénylgyl bisotliág ■egalakalán Szerdán végre megalakult városunk szegényügyi bizottsága is megválasztatván elnókké: Wtiu Tivadart alenflkké: Stalay Sándort és jegyzővé: Au Józsefet — X«pttakila. Még bizonyára élénk emlékében lesz kósöaaégtnknek a mult ősszel a népkonyha ée ovodák javára ss Erzaébtt-téren rsadatslt nagy néptoabola. A pénzügyminiszter engedélyt adott, hogy ugyanezen célokra ismét egy négtoaboie rendeztessék. Ezen ügyben izom-batoo Vidor Samun urnő lakásán értekezlet volt, hol megálispitották a kisorsoland ó nysrs-ményakst á májat vagy ju\'iusbss megtartandó aéplomhpla bizonyárt még nagyobb éreeklődéet fog kellMi^sint ss slsö, mert nemessk hogy s konduktornak i Ha reggelig egyedül maradok, a bankjegy másik leiét reggel megkapja;" A vo-natvezetökrt rendesen jó hanggal áldja meg a gondviselés, da még soha sem hallottam oly kiállani: „Telve van, miadan hely ■Int ahogyan as én kocsimba tolakodókra reá kiáltott. Reggel megkapta az öt j liráa bankjegy máalk feléi, de meg is érdemelte, mert teljesen bereked1. Kár hogy Magyarorsságon \| még moat sincs 6 koronát bankjegy. Aa itt jeU. suti módszerrel mi ndetiki megvasárolhaiuá éjjeli 1 nyugcdelaat. — TAt A Caab-Rend\'kkel aiouiasédoa Öyö-mőrö községben I. hó 10-én déli 1 órakor ths ütött ki, éa néhány perc alatt tizenöt lakóbáa és I kilenc gaiduági épület leégett. AUltólig egy \| ittas ember vigyázatlansága folytán támadott a \| ttta, akit a csendőrség sl Is fogolt. Negyven esslád lett hejlékiaian. — A séael kori. Városunk kftiöoségé-\|nek alig van valamire vaó tiráodaló helye, eöi tán nlnes is több mint a közöli sánoi kert, melyei eziveeen látónál a közönség hs tudja, hogy jó étslskröl és italodról tényleg gondolkodva van. A áuci kert anlt évi nyaraeéaytérgysk értéketek ée szépek lesznek,1, bérlője Brinner Nlhály vendéglős es Irssybse a hassa valóaztal, hogy a néptombola egyéb azé-1 közönséget nemosak iiljeseu kielérjiiatle, hsa* rakoalató tanepáéggel is öuze leez kötve. Utób> olceó áréival eilate meglepte, miért le bizony irt binak ■cgátlapitáaávil foglaltatik moat Vidor aaívesea veezi közOaeégünk azon bírt, bo;y az Staaoé elnöklete alatt a rende/Ő blaollság. — VéltasAaek a váraskAsdaAI. Juk István v. lmok. ki addig s polgármester mellé titkéri minőségűén voll beosztva, as iklstó oss-lélybe helyeztetett ál. Helyébe jött Fieeker János kl eddig Iktatót minőségben mlHiödött. - A Pelgári-líjílel kertje. A Polgári-Egylet februári közgyűlésén szó voll arról, hogy a kert egyik réa<e sladsssék. A többség nem meot eesn tervbe bels, főleg ssért nem, mert mint több aáook hangosttua. as tgylsti kert képesi s lJok U etek aatddtmgfai egyedüli fídttlíhefyet. A Polgári-Egylet aj bérlője — ugy látssik — egé-•seo aás v ál menyen vn, mart usnt értesültök évben a Brinner Mihály a kert bérlőié; sziréna ajánl «e öt ée helyiség él a kösöaeég pártfogásába. A kert már a közönség rendelkezésére ál\'. — i\'»krél lakra. E y tS\'noygó asasonyl é« lerongyolt férfit kísértek ne a pee I rendőrségbe\' Mimik Hőjüket koldaá-oa calp\'e r.ijta i rendőr. A* asszony valami zü Inti cavitrgó szilfai leány. Nem vo\'t aem mi nemtt Igasotvauya Egy Irátl mutnioti fel egy ív miniszter pspiroii s sáófUi oS\'t ma;y. konzultól, melyet azonban a vele egyült bakiéért férllu állította ki. A pecsét helyén egy elliiocédolt kél fajét saanak bálvány \| lenyomata látszik. A primitív bélyeg/ő agy oiztrák sitiit forintot voltj A gyarló hamisítvány tettem a pozsonyi gimnátiumban, késdbb aktív katosatisii volisa. Hihetetlennek tanaaák, la elmondanám, miken ee ea át. Mások r\\ magam is bibéé vollaaa. Gyűlöltem a pályámat ée hogy elnémítsam as elbibáaoii éUt vádold keesrásé-gét, inni kezdtem. Elöbh esek kovoat, astán ■indig löbbet-lőbboL Egy skandalum után degradálták, kinn álltam a nagy lilágkaa Miden nélkül, agy förtelmes szenvedéllyel, melytől nem tadiaa többé soabtdeloi. Mist k8slaos«s napszámos dolgoztam később sgy bécsi magyarban, kot rövid idö alatt teljesen elaajétitottaa a lakatos mesierségel. De a«m bírom ki eetolao mkáig. As átkos szca tönkretette teljesen as idegeimet Próbáltam Itssznái venni agykori tanulmányaimnak, ds esek halványan, hasznavehetetlent\' el üonne\'ii a ludas, elmaradtam teljesen s koriét. Éveken ál nsa érdekelt seuki semmi, csak szesz. így beeselt a lerongyolt, szürke fejű ember, kmek vonásai elárultak, bogy valamikor nem az utcán, a butikok elölt ögyegó tésesg Iskirot serege volt rendes napi Urasaaga. Állítólag aohaaem voll bflntetve méo; neve niánysik as ország rovott multa egyéncinek ltjai romából. Könyörgöt es a szegény asszony, bál aatirta neki sz igazolványt, fizetett két kupica páünkat, Ea at egész. Hosszú az ol a lisztíkaszinó «sgy ssztálától égési e pálinkás bódé ka kupica szeszéig. Unosoert hasa toloncolták illetőségi helyére, sgy kis possosasgya faluba. — VAsár. A körösiedéi ni miatsva megengedte, bogy a Arieá katségban as ea évi május 23-ára eső országos vásár at évbaa kt> véisletss május 18-én isrtsssék iasg. — Naealelt vlttdl lraika»\|árvás\| Muraköaben, hol évek óta pussUl a tranbsa* nirfl vestedelmas szembeiegiég, rájáties aa or-voook, hogy a írsoboat jsrváay egyik aggyt-koribb terjesztője a szemelt vis, me yoe a hl vek a templombél jövet balemartják aa ujjakat s vele keresetet hatnak az arcukra, A tapasztalain ! ról értesülve, Caertáa Károly, Zalkvármegya alispánja ami a kéréssel furáéit Poslloviee ságrabi érsekkas, kiaak kirflatébat a MurakBt I tarinilk, hogy amennyiboa a vallásos kíiérsétst ■eg-ériése nélkül Isbetaég*, munkálkodjék kaars, hogy ss emlileti ssemlriitegiég se terjedjen éppen a vallást yakorlat egyik fortuájt al\|an. As ana-pán kérésére, — aim jelenlik — Po-üovioa érsek rendeletet küldőit a mara»ói paj>»ágnsk; melyben szigorúan meghagyja, bogy ea eddigi formában gyakorolt eseolsll-vitbassaáiaa ula-tessék bs, a Msulelt viszel való kiiaiveiée1 tiltsák sl a magyarázzák mag a népnek, hogy az eddigi eljárás folytatása szemük világát vsnsé-lyesteti. — A naada kSaeváajras kéalalaaak legbislossbb gyógyszere as s híres eeuss es köszvény elleni kendős, melyet Zolién Béla ed-vsri száililó budspssi) gyógyszertárában lakot üvegenként 1 frtért kapni, a páratlan szer, csodás halássrói, mini értesülünk, sser és sea ember győződött már meg. — V«stai/sartjegyak » ételére fialjak at Alt alános Ismert és jó liiraévaek Örvendő Lukáos Vilmos (Budpe«i< V., Férdo-alai 10.) bsnkbásai, bol at oaatalyiKirajátékrs vonat-jjokó mindenné 11 kérdésben ssIvnoh kap mindenki felvilágosítási, valamint klvasatrs játék tar vésetek aaosaei ingyen és bérmentve ■•gkaldelnak. „Itlsalikaay kaeatiá klallktÉk «0 sésé TSHalaeaSI, aaseaés, aeéSjres maik ra. Mvitk Mvlllziitláal aytiktSal h. rélkeai aMshaeéaéara a. A.Péea i laraék.kt agy atléta, atlaá twitkiSiiat tiain tltésB«l kir, kaiénkia aapJaSaték, kéaékk (Ukaa Itaaeéa ataBtes aUtalaasSaMk. — 1 tkarlérafár aatéti láetatég VL aati aéoa is Anyakttnyvi hírek. — a bérlő ur egész egyszorüeri kluteritjs a nagyon is síimbe aaökö, de feltűnően szép ka tagok kertbe jövő családtagjait azzal az indoko-"" " ■ uL a* at, hogy „es nem üdülőhely". Elvárjuk a ligráflásal ét n legkorrektebb ailiaálá»stl van \| si igazolvány kiáliitva, a mely Írójának nem \| Polgári-Egylet vezetőségétől, bogy meg fogja közönséges tehetségére vall. A bnwisitó neve, éretni a vendéglőssel, hogy a kert i btn a vendéglős kertje, hauem a Polgári-Egyleté éa így annak tagjai éa hozzátartozói haborilltnul Járhatnak kelhetnek abban. — Iiereaeiélleall Járt hawárllkaé-aagg. A Keothslyeo áliomsso\'A 8. bonvéd- Liu/.nct\' O\'lrt, fogla kozast: lakslo. Kvráua ren-\| dŐrliicos liihe\'etreaül oaóval\'a lejéi, imnllit kélnégeakednék abban, hogy tényleg ez a leron-l gyolt kerti ina volaa azt. iiocaaer msgérte\'te ■ Solt e bémU\'ion azon a biztos ur. £i\| írtam. Nem.uéate éa mindig így ki. Eraitsé^it\| kataitek riata áUj<w láfltktiM Mié — aitoar Mádévá. ■id iáaat «tfU — tiátpár isaévdL rtadkl Adolf ktfttk. a. — ZtUtraaa Jtakéval. Suloaila Jtmmi Mltár - Marksa fcMMnti. Divldovtla O/ámr ISIéalvtt — Vtjd» Jaliáaaávtl Gábor Ldtt nidaiVM — Ztit Z^allaaaL Molnár JÍi»f flildalvti — Kit Tnialával. Qlarit érvéd. Kován U/öczy Mult hát halottéi a. a évw, piacát f rk a Ina nai \| BáUu) 1899. április hó 23 -én Husoa I.4J01 rk. 1 kóaapoi. caiaviadia Ha. Plaoakó Aaaa rk. SS ina omIM (hólyafoi bialdbaa.) KíIotIm Iatráa rk, 71 ina, AMalna. Witabargar Emília férj. Markai Frigyesei, lar. 4S int, fenekedi aaja. Taaii Zadía Mij. Tóik Vandalai rk. 41 Itn aapaaáaoa. Wtk Vltau rk. Mins, aihal taaltó Mara. KaiU Károly rk. U ina, kádár i.j.J, Kaarari Viadal rk. (1 ina aapeaiaoe. Dadlta Jiaaaf rk. 41 ina, p. I. Bvlajiaó. Baaaaaliaa Firanc rk. 7 kóaapoi lakiéi Ha. Air 8yMgj Uj. rk. 1. kóaapoi aapnánoi la. OMrii i ülj. (Hl Jlaoaui rk. Se ini aapaainoi. Színészet Szerdán Át aranylakodalom zónaelőadáan alkalmiból oly nagy közönség lódult i izinházbi, bogy ■ jegyek kiadásat iámét be kellelt nQnletni. — Ai aranylakodalmat — mint hallfuk — ne gyedaser ia elő lógják adai. Mi azonban szeretnők, ha tanuld ifjuiágunknak ii alkalom Bdatnek, hogy ezen tartalmai, haaafiai darabot megismerhetnek. A darab kiállitáiára azonban a délutáni órák nem alkalmaaak, mert a színpadi hatái loko á iára okvetlen szflksegea, bogy sötét legyen, miért k ajánlanék, hogy tanintézeteink igazgatói meg-ksreenék a ezinháx igugatójál, hogy egy alkalmai napon eati 6—9 óra költ adná elö az Aranylakodalmat. A színigazgató — nem kételkedünk — izlvnen eleget tenne a tanintézetek igazgatói ebbeli óhajának. OaOtörtAkön A bányáméit* operettel ját\' aaolták lelt há> előtt. Á közöniég igazi gyönyört talált esen előadásban. Az egjei szereplők, zene él énekkar, ■iod-miod igazán kdeitek ezen este magukért és olysn előadást produkállak, bogy igy elsőrangú ssintársulalnak ia dieaétetére válnék. Nem volt ezen elöadásbin a legkisebb gixer sem, jókedvvel, ambícióval játszóit mindenki a legel-ő szereplőtől as utolsóig és enen iparkodás* nak olyan prlcize előadási köszönhettdnk, minőnek vidéki színházban vajmi ritkán lehetünk réezesei. Halmayné (Lichtenau, gról kisasszony),; SárlOn (bányamenler) Lévay Sárika (NellU, Hédey (Roaerik herceg), Tiutay (Zwack) egyaránt leltétlaD dicséretet éa elismerést érdemelnek, ki ia jutott nekik a tapsból bőven. Ezen főszereplőkön kivül szívesen megemlékezünk még a többi easnplökröl is ide; Igtatva neveiket, egyet sem hagyva ki: Négy és Szabi Ferenc (írnokok),; Torday (Strobel togadós), P. Nagy Lin ta (Zwack felesége). Kádat Mariska, Tiutayné, Vjváry Rózsi, füAé* Jsnks (csipkeverő leányok), Kivy Kornélia (tsolgáló) ErSu, Palotay él Htrici (bányászok). — Palotay karmester saaktudáaának esen este tényez jelét sdts, kitűnően dirigált, az j elismerés babérát saerezvén meg a vezényletére bízott erőknek és sajál magának. Pénteken. A ltn bakannoi h fia a htmár Szigeti Jánet régi néps/inmilve volt i műsoron. A darabot télháytrak melett adták, mely körülmény mindenkor telt házat biatoeit. A főbb eaarepek következőleg voltak kiosztva: Nagy (vén bakancsos), SárkSty (buszári, TSutay (Frici) Tuboly Klementin (Veres csapláros leánya) Lévay Sárika (Hangos kántor leánya), Palotay (Veres), Torday (Hangos). A kösönaég, mely főleg Tisztay FrWijen mulatott jól, megelégedetten távozott. Saombeton A talmi ktrctgnS operettel adták. As elösdásrs visszatérünk. Heti műsor. Vaaárnap: d. u. Sanyarú Vendel (bohózat félhelyárakkal). Hétfőn: Át aranylakodalom (negyedszer lelhelyárakkal). Kedden : A ntk barátja (vígjáték ilt e\'öször). Szerdán: A gyimetivadvirág i félhelyárakkal) Caütörtökön: tíim/i dalai (vígjáték először). Péeteken: A kit árva (népdráma félhelyá rakkal) Szombaton : A boizorkányoár (operette.) Közönségünk iziveien venné, ha az igazgató ur tA ntbántmrág" közkedvel ségtl operettet szintén mielőbb sainre boaná. Törvényszék. - Végtár gyslások és ítélethirdetések. -1899. hi, április ki U-h• (hélfí) Lopás bűntettével vádolt Bak-a Antal • III elleníjigyben vigiárgyaláa. Lopái liüntatUvel vádolt Biki.i Aulai ét Balova Jánoa elleni ügyben végtárgyaláa, CSARNOK. Iiidére-fény. Uefvoldalon illák, ftllf MjMattaa, Niaaa a bafjoraot. — Unj rafiraik ottan, HirafaM, aaibaa, — aaoaaraaa alaia; Lankadó arlnl a bagjeraot, irzaa, Soka al aaa ina. > Kltttaa, aftffttUa alat klaártat-irajrak ttoaolyafba folyva, vad lóaaftk járaak. ia a Hajr aa oraou Idrtaifaak ténye Vakltá Hínárral lka alá a ailvha, Cilllafialai] i)ba. M-mlirny«l aa igyik aa aliakodial(, Bttnaki. daroa arccal ttr fol la a aiaik. Gylaga ia a gyáva Jobb ha vlaiaafordnl, Rátámadnak aakn aa ártok orral, KillkUt a aorbal Ka la atbaa illók, Jobbr»bolra tiknak, Kik ntá\'-am JftUak, jó alto Hlkuok. Biaony a ki 0ia(a, lacalggid a karja, Blaoay a kl tyáva i llyaa aora vél arra, A ki bírja, aaija. ■ Xaa ia Illik aailaoa, aaa vatyok Jobb ta aa, Kupaat la votiaoU a ka(joroa Hajra. Babnak! vágy hívott, liogy a hegyre JOUaat, ia ataaba átlót ia la Mraltktaa, Bon ellra mlkjaa. Aa a fény a nalna toaaaaata, tlrtal Aa a fiajr már aikia nlveaaatt Mkn I 8 újra laat a atilybaa, aaly tola na krayayal. Aat a Hayt kall atautn Uataman Utal, 8aoagaii\|oa vicyiyal. Hirvay Frigyei Magánokirat bamiiitás büniitiével terheit Sinkovice MályAa elleni ügyben Ítélethirdetés. Lopás bűntettével (erh«lt Horváth József iiai elleni ügyben itélethirdetéi. Lopás bűntettével vádolt Zivoros Ial7án ellőni ügyben ítélethirdetés. ZiarolAa bűntettével vádolt Nagy István elleni ügyben ítélethirdetés. Csalna büntette éa zsarolás vétsége miatt terhelt ifüzlk Lajos elleni ügyben iteleihirdetés. 1899 éri április hi 26-án (Sierda) Magánokirat ham isit ás vétségével terhelt Mor» genstem Lajos elleni ügybea végtárgyalá". Lopia bűntettével vádolt Jembrovica Ferenc elleni ügyhen végtargyaláa. Tüzvés/. okozás vétségével vádolt Patafia Mátyái elleni ügyben végtárgyaláa. Lopii büntette és vétsége miatt terhelt Zebec Báliamé anűl. Duklea Mária a tan elleni ügyben ítélet hirdetés. Sikka«xláanak tekintendő vétség éa hatóaág •\'leni rrőszuk bfiote te, ■ jogtalan elanjátitas vétsége miitt vadoli Mmaeca Pál a tsa elleni ügyben ité eibirdetea 1899 éri áprilii ki 28>án (péntek) MagánlaKnértéa büntette, idegen ingó vngyon és idegen ingatlan vagyon megrongáláaénak vétségéi miiitt vádolt Kollerics (8/eiie») .Hihaly a tani elleni ügyben végtárgyalái, Két rendbeli lopái büntetn miatt terheit Dómján Rozi elleni ügyben vég\'árgyaláa. Orgazdaiég h Un let te vei vádolt Kriiiofio* ttyörgy és neje -sül. Novak Frauci\'ka e leni ügyben i\'életliirdelé. Lopáa ét orga/da-ág bűntettei miatt ter\'ie t Monár Lőrinci «a taai elleni ügyben ítélet-hirdetea. ki akkor fsikerült előadásaival eg£z Brttnelt bamulatba ejtette. Machaoek Prukoy nagyon rejtélyes egyéniség volt. 0 ugyan délorosznak adia ai magát ta Odessái mondotta szülővárosának, ismerősei aaaa-ban csehnek tartották, annyival inkábp, mert sokáig lartózkudott Prágában éa caehes-franeia beszéde nagyon ia magán viselte a Mo dva-vidék jellegét. A fekete selyeminel bevont nagy termet, melyuek komor berendezéséi mintegy kiegészítette Wirt-nek egy borsaimat kelté misztikus festménye válogatott közönség töltötte meg. A társaság cremeoje találkozott iti a művészet és irodalom előkelőségeivel. A belgi főváros legnevesebb színészei ée színésznői, Tbslia istenasszony kedveltjei is úgyszólván mind eljöitek. Machanek Prokoy több bámulatosan sikerült bizonyítékát adta mar re\|té yee művészetének, midőn tekintete hirtelen faazcínáíö kifejezést öltve, as első széksorban ülő 0\' Donnal Eleanor, skót énekesnő akadt meg. 0\' Donuel Eleanor hangverseny-énekesnő vett. Elbájoló szépség éa párját ritkító remek alt hang egyesüllek benne. Hazája borongó dalait éren kelve megrezegtette a sziveket éa kivétel nélkül mindenkit magival ragadott Természetesen körül* rajongtak Számosan a kunét ia megkérték, As 6 nem logadoit be aenk t aem szivébe. A rue de Auguitina<ben ismerlek agy fiatal ekét festőt. E<ael lakott együtt, ennek logadott örök aierelmet és- hűséget, Machanek Prokoy is sokáig, de Mába fáradozott, hogy kegyet elnyerhease... Maclmnek Prokoy bűvös tekintetétől megkaa paiva, mintha valami magnetikus erö vonzaná, valésaggal éiasell mülten emelkedett fel hirtelen előadásközben a művésznő helyéről és (ellépett aa emelvényre, a hol a hipnotizáló előtt megállott Rövid ideig, halk hangon beszélgettek éa 0\' Donsel Eleanor Isméi vu-zaUrbateU helyér* Nemsokára rá Maubanek Prokoy m befejezte as előadási. Három nappal ezután Ö\' Dounel Eleanor megmérgezte ueretőjli Howard Edét. Letartóztatták éa gyilkosság vadjával tarkeltea törvényt üllek fölötte. Mnide* bossá intézett kérdesre csak, egy és ugyanast a válás t adta : — Neut tudom, miért ? A tárayaás folyamén kihallgatták mindasokat, kik a juniua 12-iki előadáson jele* voltak a rue Madeleine-i villaban. Ezeknek vallomása alap* ján n birhk fölmentő Ítéletet hoz ak. A bünpör teruteasetesen óriás, fditaést keltett Machanek Proko már régebben eliünt éa esak-hamar 0\' Donnel Eleanor is elhagyta Brtasell... Két évvel a fentiek után Spanyolomébaa ée Francisorsaégbsn jártam. Egy Ukkaaatéa forró juliusi délutánon, vlászatéroben egy iáraasté gyaiog-étáról, a Baguérea-i fürdő szálloda vendég-aaobá\|ában üldögéltem, mikor egy nagyobb tál-aaság lépett be e foglalt helyet A hangosan folytatott éiénk beazélgeiée lekötötte figyelmemet. Feléiük fordultam. A társaságban öt lérfi ée egy hölgy volt. A térfiak közül négy a francia határszéli ezred tiszti egvenruhuját viselte; sa ötödik... Machanek Prokoy, a hölgy pedig... 0\' Donnel Eleeaor. A hlpuotlaMsna l»»taluim. 1886>han, egy szép juniusi éjaaakan. tiaata csillagos éj borult Brüssel lölé A Boubvard Anspach kávéházai előtt apró leher márváuyaazs tálkák tnel elt szórakozott a belga főváros előkelősége. A járdákat a járókelők egéaz özöne tartotta szakadatlanul elfoglalva, mert a pompái idő mindenkit kicsalt as utcára, mnndo-ot ée demimnnde-ot egyaránt, A kö«eli vendéglök agyi" kéből kihall\'Iszott n zene : Ditmonriei- León, a korán elhunvt niuntauban-i . mester igy de lülbemás\'ó románca. Fent, a rue St. Madeielne-n, a Lipótkert kötelében, egy félreeső kis angol villában, ugyanekkor hipnotikus előadási tartottak, a melyet a I saláv szárntii7áau Machanek Prokoy rende/eti, a NY1LTTÉR. Foulaxd selyem 65 krtól 8 frt 86 tuti mitarankiat — Japiai, ektaal itb, lafaiabb mlutiaatok ia Mlaakbaa, valaatlat fákat, Mir ia ariaaa H■ laahari wljram ii krtól II frt II kri( akaimktn — a lafdlntoaabb ulvii, aala ia mlatixailna, Priliá fa/aaalékaak páatabir Táaaaataaia aalaaial háa-hua laállitva — aalalákal pmélf f aatafaiáallSial klMaaok, HENNEBERG G. aelyemgyáral "(ea. is kir. ad vari aaiUltó), llilikkia (S Magyar lanluia. Svijcsba kitiaanalavilbiljac ncaaaUaái Laptulajdonoa ée kiadó: rtiiCHKL rtiér. Nagy-Kanizsa, vasárnap Hirdetések: 171. szim. 1896. 138-1 Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldőit végrehajtó az 1881. ér LX. L c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi I bogy a letenyei kir. járásbíróság Sp. 37198. az. végzése állal Sztokosza Géza előbb bánokezent- j györgyi, mi<st pécsi lakos végrehajtató javára j Becsehely község képviseletébén Gerencsér János kőzségbirA becsehelyj lakos ellen 130 Irt töke, ennek 1898. év május bó 1. napjától számítandó 6 százalék kamatai és eddu összesen 60 frt 86 kr. pet költség követelés erejéig elrendelt végije-1 hajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 450 írtra becsalt két bika éa vizifecskendöböl álló ingóságok dr. Cscmpesi Kálmán felp. ügyvéd közben^ jöltével nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek 1899. V. 433 sz. kiküldetési rendelő végrés folytán a helyszínén vegyis Becse* \| helyen Kovács János akisénél és a jegyzői lak-, nál leendő eszközlésére 18M. évi alias ké 1. napjának 4. n S Arája batáridőül kitOzetik s ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. L c. 1< 7. §-a értelmében a legtöbbel1 ígérőnek becsáron alul is eladatni lógnak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 181. évi LX. t. c. 108. g-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Letenyén, 1H99. évi april. hó 15. napján; RCHMIOT JÁNOS kir. bir. végrehajtó iEoiuft Pál Budapest, V., Lipót-körut 18. sz. (Vígszínház meHett, a nyugati pályaadvsr s MargHMd kósslébsa) A közönségnek pártfogását kérve, ajánlj Garrett R. és fiai féle lej: ujabb szerkeze fi compound gőz-Tnozgon.ya.it félstabü és stabila lókban, a meylek 40 százalék tüzelőanyag msgakarílásaal dolgosnak. Qözmozdonyokat éa gőzoséplőket négyszer fordítható acél-dobsinek-kol, toldást nem Igényid szalmarázókkal éa négy szíts felQlettel, minden nagyágban. 121 Minden faj Is lovas oséplőkészleteket, arató* és vstögépeket, szeos-kavágókst, répavágókat és minden más gazdasági itpezet Vidéken lakó szolid QgynOkök kerestetnek! Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompoi. Psn hirnsvas klilmr aDaattllt u Ml — gpróbálásánsk, m«rt~m4r ttbb mint 10 év Ma eeeasMi A vjódl Hargoay- •KJ» fájdalaaesMapMé killrallhálit alkalaaitatlk kéaivéayaét, seénél. l>«wi és u orvosok Utal badénséUaakre ■ mindig gyababhan itadollsttk \' aláaatt éa ■ l\'iun-Kxpollór, gyakorta Horgony-Linimont aloaraoés alatt saa titkos aaar. banam tfSil népszerű hixlanr, naivnak agy kitártéiban saa kaOaw kléaiiml 40 kr, 70 kr. és I St dregankfati árban nugdnaa minden gjógTMarUrban késilStea van; fér akiéi TMk Jéxaef gyógyaioróatnél Mapiltas. UovásárUa alkalmával %aa óvatoeak Wgy&nk, matt •Bbb kiaabbéiUká ntániat vsa forgalomban. M aea akar aMkámodal, as mindén agyai Üvegot „Horgoay" védjagy és Baktar oiígjegyiia nélkül mint aea Valiéit ntaatts rtaan. Riohtsr r. Ad és társa, oaéaa. a kir. advari aaétlitók, Rudolstadt (nti*t< MArafhnn w iajrtgsátl aaaataa gyégyflkavaték AVAU1 aiuuu oalgaratta- a pipadohányba. örtmmmet nlj\|a aa eabar kiutal tulajdonságai miatt j^iiynjtra bármily dokásywal, aa atébbi égall aeipta iaa AlHHéeailgaabb keverék cslgaratta a pipa-doháayba \'Tekintve aal, hogy Méralku a aikatla érlalaaa ha A \|4a4l a gyomom paralilálja, minden dabáayaéaak aélkélóahatattea Hal léaa plpadoháuynyat vagy négy réa cigaretta-doliinyayal betartatlk O\'vaaak állal ataáea dabáaytéaah ejéalutik Nagy eaoaag ao kr., kla maii IO kr. klléa vágat a aaaagaléa plpadokáay Illa calguretladoháay réaiéra Plébakltdaaiay i tls kla aaaaag béraaalva I Irt Mkr»)eir aláavét aaUalt Vlaaaatalaléksak ]Swlelaeal. ltS ZffyaABU kéasttA 1 Ilrath Tivadar péflftlwWi GrAez VeaérhépVlaatU Hagyaronaág éa a táraoraiágok réaaén; Dvarmaák 4áaos beviteli ügynöksége nnivm, TI, Syánleu tt „ATTILA" kerékpárok VILÁGHÍRŰEK... Cnrépénaksgtókélstsaabb és legfinomabb gyártmánya. VlMUképw vidék I képvlMlIk kereitelsck. Gyárak: Drexáa. Berlin, Hannover, Teplili- AJÁNLATOK: z magyarországi vezérképviselóiéghez Budapest, VIII. József-körut 36. ATTILA kirékpirmÜTik Krotschmar E. és társa. >m QOOOOOOOOOOO oo oooooooooo< Igei ilUlw u ituútt - M luaiki iiii ulkiKjMn. Eféaraéfigyl katéoéftM sag virágéivá (Bizonyítvány kait Bécsben, 1887, jul. 8-án) „ legjobb és leinlosóbb Fogtlssllló-aaer A szál kiöblllées csupán fos vagy asájvíuel nem oléga a lógnak tisztítására. Khhes telelte ssfikségsa valamilélo tag tlsslltésssr haasnálata. 8MF* Nladsalll kapkalé ooooooooc oooooooooooooooi 15 ezsr fivist biztos jfaéta. Az egyed, árusítása egy amerikai nagyszerű szenzációs találmánynak, mely az Összes európai államokban szabadalmazva van és mindenütt nagyszerű ersdraénysfce ért el, átadatik. Mindennemű rizikó teljesen kizárva. Szükséges forgalmi tőke t 3000 fortat firdekUdők kéretnek további megbeszélés végett f. hó >3-án vasárnap és >4-én hétfőn u. 10—11 óra kflzóti az „Arany-Szarvas" szálló z. számú szobájába fáradni Márkus Mór. Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 83 aam <£. lap.i ápríía tl Én. LKCINáCITOBB NYEREMÉNY legezeranoeéMbb anetben 91-8 1.000,000 korona i 03 "S £ Aa öeesaa 80,000 nyeremény TXX>Tr2KÉ33CB. A l»\|»i0obti ijiwIij t l«gnr»<\'»é«\'lili Miiben : 1.000,000 korona A ayWauUafak lllSldaS b«OMtál» * kövalkaaál Kombii i ntita oooooo 1 k 400000 l .. JÍOOOOO lOOOOO 90000 §oooo 70000 ooooo 40000 80000 25000 SOOOO 15000 10000 5000 8000 sooo ÍOOO a s? s t<4 «5 M 9 1 I 1 » 1 f 1 1 S 11 69 S 483 VAS 1298 OO SÍ 700 3000 4000 SO 3000 SOOO 500 800 PFA negyedik nagy in. kir. osztálysors játék nemsokára ismét kezdődik és 100,000 ujbo. 50,000 sorsjegyre nyeremény jut, vagyis az oldalt levő nyeremény-jegyzék szerint as feszes sorsjegyek fele feltétlenül nyerni fog. A nyerési esélyek tehát, mint már általánosan ismoretea, óriásiak. összesen tizenhárom millió 160,000 koronát sorsolnak ki biztosan. A legnagyobb nyeremény legszerencsésebb esetben EGY MILLIÓ KORONA. F SíivcH mielőbbi megrendelések! él eredeti sors Jegyeket a termeiQ eredeti áitan és pidig egy sgézz 1. o. irtdeli sortjegyet •. - , fél . » - „. negyed. , , 1-50 , nyolczad . —.75 küldünk síét utánvéttel, vsgy a pénz előlege\' beküldése ellenében. A husésok után megküldjük tisztelt vevőinknek n hivatalos huzási jegyzéket, hivatalos tervezetek pedig díjtalanul állmuk rendelkezésre. A húzások ■ mngy. klr. kormány ellenőrzése mellett nyilvánosan történnek és azoknál mindenki megjelenhetik. Kérjük a rendelményeket mielőbb, legkésőbb azonban f é. májas hó 5-lf hozséok beküldeni. 9UV , T" "I A \' T ?®2 Torok A. es Tsa. 1TO 180 ÍOO 80 40 50,00013.160,000 a m. kir- szab. osztálysorsjáték féelirasltél Budapest, l, Vácii könit i\\i Sok és nagy nyereményt fizettOnk tisztelt vevőinknek; rövid idő alatt körülbelül egy és fél millió koronát. nsséslWsvH Uvássséé __Török A. és Társa uraknak BUDAPEST. Kérek resseinre-------1. O\'Zt. m. kir. szab. osztálysorsjáték erede\'i sorajegyet a hiva- talos tervezettel együtt küldeni. A, flBBíBUPl frl I Stássitstsisl kársa. az összegei -irt \| p^iaeUaváeyeyal kíllla ImemaiBSKti A nem tetsző törlendő I \|»MWHtXM»fl> íj iJ ■ír > l U* : W ■íá" ?a m » íf Jj iiiÁ ct ■r $ i ^ ? tr © efcS If Hl * e * »t ~ El! 1 \' E • 1 I c N 111 s fc » .. r _ tBri o * f I r t 2 » n ^f oo toooxoo d «ítp \| : r 3 S. I! 4 l-fS i§ ® h m \|t A t • 5K s £ g sr —\' 3.1 ír » 1 t í TJ85 r . o* fyAe s \|f 1 Ps f B e - © í ® I Hixd-etiseis: (elvétetnek Ifischel fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán ] i i l Bát33CL-Q.lsLto3 szépséget lebet eléuni a dr. Spli«er-Wl« MÁRIA kessőeaeael, amely már egy tégely használatánál elhalványítja a szeplő- és májlollokat, állandó haszuálala pedig teljesen ellávolitjs. A „uiana Púder" és „Mártsa s»appaa"\'nat hauuá va pedig megóvja sz arc bársonyos külsejét a . késő öregségig. 88—18 Kapható: Govorkovich János Maria ütaierlírik Eszét, relsöváros* eredeti csomigokbsn. Raktár TSrSla Jéaaef gyógyszerésznél Budapesten és minden nagyobb gyógyszertárban. Egy tégely 85 kr. Postán legkevesebb három légelylyel köldök utánvéttel Bővebb lelvilágosilássalj ingyen és bérmentve. halhólyag stsSraagu orvost ukiaUljrak nyllatkoaatai aaorlnt a legmeglilnUaWbb éa (alUUntl ártalmatlan 6v- szer arak aa kslfyak aaáa^r a-Árs tM latsak aat aralati pártat sasaaaeliakaa Qumml, atalrwdS gyártmány . . 1.88 6. frUg Hathétyaz kiváló laas minikig 1.— 8.— Capottaa auerloana (rStlil) . . I.— 5.— Gjftjtaaaáay araknak igen célaaarSaa dobosokban Ssaielltltva . . . 3.— 10.- SuMuaartaB . ......Ml 3.— Páriáé att aatvacaka (Satatv Spoagaa) 2— 8.— Intaator taljaaon (slaaaratva . . 1.88 5.— ErsdsU laaaarlam octaalvaia (Patiporaa) Haaataga taaár asartat ... 188 2.50 raaeil hokai klWa.......1.50 .Dlssa-tv", saab. havibaj al. kM. 188 5.- (mMau hSIgynak nUkOUahalaUaa) U.gnndaUaakat poaloaan is étserMaa aaaktaul Keleti J, oa. éa klr- orvos, aabéazoti mO éa kötszer-gyáros. 241—U (Alapit 1878.) Bsáapealsa, (Alapit. 187a.) IV. asvensfcsissie mse IV. smesm árjegyzék tigyea se feánasatve- s N»gy-K»ni«i>a vasárnap Zala 83 szám. (9 lap.) 1899, április M SS-áa Köszönetnyilvánítás. 0 Fensége SALVATOR LIPÓT ffiherozeg udvarmestert hivatala. Ált&láaoe áeboetárn-gjér. Ó caáaaári ia alrályi Veaaége Salvalor Lipát Fthuini rnSklill meg van elégedve aa aabaattalppal bélelt caipthhel. ö Feaeége hoenaabb gyalog klrándnláeon kaaaaálta o ealptkit ta érett, hogy libát aaai (áradtak ugy al, mint máa kMaaigea aiplkaál. Küldök agy pár vadást-cal pUt, hogy untak a mintájára káaaitaanek másikat aibeattalpbáléinol, ngyanaaaál a clpéaa-nél a aatáa klMiák Ma. ■inaik, htgr< tadáiuiip<k ty aly Ják leaaaek, éa ép •Ir ■rgfrlrlak/á mint angfrlrlik valtak a naa-Itaálaw Zágráb, lSfS. jaliia hó 8-áa. X R A H L, bonaárkapltáay Hegyaroraig voU alnletterelaöke, a kOtlgaagaláel bíróiig elnóke, a küTtlkt-iSktt írja: Tintáit Doktor art Ai eakeatbetétt ttlpök kkSaiekiiek bltoe jnltak, etlláidaa ia pikáa Járok \' mign9nt minden lábfájásom, ugy hogy — itt biettm 4. lábbejom semmi további orvoeUat nem Igényel. Stlvea teaáeeál kde óul Dánoiou. 1897. évi eiepleinb\'er 17-éu. TletUlfl blve U8. 50 WEKERLE SÁNDOR. óvjuk lábainkat hidegtől, nedvességtől és meghűléstől. fllaoi t5bb< lábfijáel Sem tyukazem, aam Izzadóa láb, aam bgrkaményedéa, asm lábdaganat, aam lábégéa. Btvld idei vteelée alán ai akSuyabb&l a Járáaa annak, klcalndjé dr Mlgree-tUe, at egéea világon asabaáelaiaaett aabesttalpsé- KelUmtmtyi 1 frt SO kr, egjutri 60 kr., bonokUlp 4© kr., gyermekeknek fele. At eaboattalpbilia kltlaSaégit legjobbal bltoaylt\|a, hogy a es. éa kir-klala kadaeragaek éa a at. kir. kaatédaégaek eddig ttttt >ár saAUIItatalt. Saátklldáa oaakli ailaváttal, vagy a pénn nlllagaa bahlldéaa mellett. Felvilágoaltáatk, protpaetaank éa ktaalaeUylIvialtáaak itgyaa. IC TlauaMadákaak Megfeleli áreagedaaéay. Általános AabestAru-gyAr ketMi táraaaég BUDAPEST, VI., SaW-utoza 18. 119— KERÉKPÁR RAKTÁR UNflER DLLSUNN ELEK vr—kereakedéeéfcea NAfiT.KAIÍIZ8Air. a világhirű „Premier helical" kerékpárok flkipvMttt ét raktára. Kit&nő járású és solid szerkeiotü UTIGÉPEK felszereléssel együtt 1SS hriattél felfelé. i HladeaaeaaB kerékpár alkatrésiek dia válaaitákáaa. lijepiákiih lagyea és bálaaatve, Még minden réartvett aritógépvertenyen, ép a ay 1808. iuliae kó 11.en HÓDMEZŐ VÁSÁRHELYEN la a két e\'aí dájpl arany érmekkel lelt ki\'Ooteive. Ho CORMIGK a világ legrégibb arató- éa fű kaszál ógépgy ára Chicagóban. Magyarországi kizárólagos vezér kép vlaelöeég e: WDAWSTUt MŰLLER és WEISZ Wán-tleeia. Ajánlják: alegmegbi«haióhbICCOMICE „HÜMOABIA" kévefcM a 4gip>t,^l«t>kiiet^-iHil3C)UlCt ,J)AUT\' marokra kó aratóyépet ét a legújabb a Irgjobh IC C0R1IC1 „«KW fUkaszálógépet Száaet kitlatatéa tt áiltairi levél l«ua#a 118-17 Mi CtrateK lyártaáiyt fépak báaalataa Mkétttueétét Oáptiak nagy taáahaa, a gaadik Ul\|et negelégidteán aa araaág aladaa ■Skodáéban vaaaak. Bécsi Nők köazönhetik Szépségüket ebi earfeu a legkelleatssekfc, lagkalfcaSéaaSk éa lagklraaakb Originál Pasta Pompadour haaanálatának) mely aák. Dr. A. Iáim orvot találmánya. — baa aaápItSeaar kaeuálala éléak, Ma nriealat, vakllá esép, ráaeaaálklU krikárt ad. aág aa a magaaabb karaakaak ia; — jótiUán mellett (aUanaaatbu vW a pina viaeaaadatik) eltlatetl a aaeplót, aáHallakat, MalS-A belyeeeáget, vírOeíoltokat, klltáaakat ia a Ur a\'vln aáa Heatátalaaaágát — Kár 40 tv éta a legaigeahi nruágok-nil, atviaaeknil alkalaaaáahaa ram, nairtl blaoayitviayok áa kálaayllatk utak taaaakodaak. Inaa aaar Jéaágáaak ta ártatlaaaágiaak elég binonyitéka • te évea rpaa-álláa, melv Idl alatt eaerftla aaar találtatott fel ia táat iaaét ti. — Igy tágalj ára, aaly < hónapra elég, 1.10 fel POMPADOUR-TEJ ataaaal lajaalnl lakérre váltoatat a aa anaMrt, — még aoaáa etán na ttalk el. — Bradeti tvag 1.60 frt, faapadaar atappaa 10 kr., Faapaéoa»P»dar ránaaealnB, eréa ta bkár tmiaben 1J6 frt. lofdaljaaak blaaloamal Wllbelaalae BUs 9r. Wwa llhae (Aatta BUs aad Brúder Béaa. PratrrtirRwe ie. eaian, kik aa ég/Wall kéaaitél a valódi Kii aaarakaak. VéUlaél eaak óloaaal aárt caaagakat tagadjanak at, Haktár Nagy-Kaaizaán: KREINER CYULANAL STANDARD életbistesltá láraaaáK Kdlnbarighbam, Angolhon Mh Alapíttatott 1825, parlament) határosatokkal. laoarinziii m: BÖDAPKST, l kerület flrdö-itaa l sz Évi bevétel Kiutalt nyereményrészek Vagyon ........ Haláleaetek folytán kifizetve . 27,600000 ksrena 180 OOOOOO i, 220000000 , 460 OOOOOO „ A Standard kötvényeinek nevezetesebb előnyei: Kétségtelen biztonság, JLLacaony dijak, Szabad vtlághötvényetc, Kötvények érvényben tartása dij-fizetésik etmvUaswtdsdncU. Tőkésítés és előre Tneg-dHapitott visszaváltási érték. Jtfe&tdmadhaíatlari ság. JPélUÜen fizetés öngyilkosság esetében egyévi fennállás után. Szabad háború, biztosítás népfelkelők részére. §f DI\|UMázttak klváaatra klWattak "W 3C«rCU«tt tS-CUnrnöleeéir . FMCHBIt FdLÖr k8mj vkereakedéae MAQY-KANIZSAN. 153-8 V 1899 Április lió II ia Az eredeti Singer varrógépek minden iparág valamint házi varrásmunkák számára. A Si»Ker-tárMt«á\|g varrógépei világhírüket kitűnő minőségüknek éa nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságok állal, a Singer>tán«iig gyártmányai mindenkor kitűntek. A mindinkább növekedő kelendőség, az ösázes kiállításokon elnyert kiváló kitüntetések a gyárnak 40 éven felüli fennállása a legbiztosabb és legteljesebb biztosítékot nyújtják azok jóságáért. Ingyenes oktatás a divatos miihimzésben Singer eröüzem berendezés a legújabb módszer szerint Sliig«r cleetrv motor kixáréí«K varrógép ha\|tá«ra minden uagyaágbaa The Singer Mfc- Co. részvénytársaság Nagy-Kanizsa Deák Fereucs-tér 460 nzám <\| HIRDETMÉNY. Ez.nncl k5zhirré tétetik, hogy miután a Magyar Királyi Pénzügy min ImterlniM ellenőrző közegei a Magy, Kir. Szabadalmazott Osztálysorsjáték (ÍV. nornjáték) I. osztályára szóló sorsjegyaket felülvizsgálták, azok a fOelárusitóknak el-árusitás végett kiadattak. — 4 Magyar Kir. PénzDgyMlniazterlum állni jóváhagyott sorsolási terv itt következik : A Magy. Kir. Szabadalmazott Osztály sorsjáték Sorsolási Terve. Netyedlb S«r»JAl«k. 100.000 wra\|e\|y ftOOOO nyerrna\'ny. r Első osztály Második osztály Harmadik oaztály Beiéi 19 koronn. 1 Belét ÜO korona. Belét SS kertes. Hazát: !••», salai 18. tl 19 Hiút: IBM. jetles M. ts IS. Hazát: \|m \|el II. a tt IS. VytroaOsj Korosa lyitialty Kereaa Kjeiftaj Korosa 1 á 60000 1 á 70000 1 1 á 80000 l . 80000 1 . 85000 \| 1 0 30000 1 . 10000 1 . toooo 1 a 80000 1 , 600t) 1 . 5000 1 , 16000 3 , 2000 6000 8 . 3000 9000 8 „ 10000 90000 5 , 1000 6000 6 . 2000 10000 5 . 5000 25000 8 . 600 4000 8 . 1000 8000 8 . 8000 16000 30 800 9t<00 80 , 600 1000(1 10 „ 1000 11)000 60 , 100 6000 , 60 , 80 18000 "0 , 500 30000 2000 . 40 116000 8900 „ 80 312000 4900 . 130 687000 300 ny. Kor. 240000 4000 ny. Kor. 477000 1 6000 ny. Kor 808000 Hatodik osztály ■•lét 94 kertaa Házit: tét. izs»toneor tt-ttt etttter UpaSi ifüí szerencsés etctiei Korona 1.000000 (Egy millió) Negyedik osztály Belét 40 kortut Httás: IBM. tt\|twttt 2 it 3. ötödik osztály Belét S9 kartaa. Halát: IS99 lt\|eutal 23 tt 24. lytnaity 1 t > . 1 , 1 , l. w . ■\'1800 . 4000 tjr. Iir. 10000 S0GO 10.0 iooo tro 170 Koros* 10000 1000(1 kOOOO ItOOO SO 00 ttOIO 1(00(1 IOhOO uooo ISSQIO 011000 Irinaity 10 70 ltOO 10000 5000 tooo 1000 too ICO 4UOO 17. Karosa 100000 MOOO 1000(1 1K00 toooo IMOO ItOOO 10000 uooo 710000 Kor. lOttOOO 600000 40000* WOOOu lfjOOOO 80000 40000 80000 MOOO 10000 6000 attno tooo 800 MO 600(100 40000(1 Ü00000 100000 60000 40000 flUOOU 60000 scoooo kfiOÜOO 8110000 180000 600000 ÖBHOCOU 80.000 JíET Kor. 9,650.000 As I. osztály búzása 1899. évi májat 18. tt 10-án lesz. A hutásoka Magyar királyt ellenőrző hatóaág éa királyi krzjeKyiö Hsnittében nyilvánosan történnek a Vigadó lermoihen. — Sorsjegyek a Magy. Kir. Szabadalmazott Osslálysorsjá\'ék valamennyi olárusitói ál kaphatok. Uudapeai, 1899. április hó 16 án, Magy. Kir. Szabadalmazott oazfályeore játék Igsxgatósága Lónyit y. Haxny. L! Baé os ét Ur. ontrU-smu kizárólag ttab. omlok zat-festék-gyár KKOSMTE1NEBKÁSOLY Bécs, III, Haupstraase 120. az. .(uját házában) i \' Hltlslelvt srsnjrraaarltkrl. -; Fóherozegt ét herezegt uradalmak, et. ét ktr. katonai tetéző ságek vasutak Ipart-, bánya- ét gyárt társulatok, épltéal váltalatok, épitő mesterek, úgyszintén gyárt éa Ingatlan tulajdonosok szállítója E koaalokul-taoMkak, malyak aéaabaa feloldhatók, iiiru állapotban, pontiakban it tt kUUnbSiil mintában kllóaklat IS krttl felfalt aaáUlUaünk la ami a fonták aatrtiaitaat- gát ilttU, aaotot at olajfestékkel. Htatakirtya, tgyailatea kaaiaálatl ttatttát klváaalra lityit ta Uraitetvt ktMetMi Nyomatolt Fiaobel Fülöp laptuIsjdoDoanál Nagy-Kamsaan 1899. Huszonhatodik évfolyam. 34. szám. 4 linkHittMi : Yéroskkz-éptlet Fieckel Ftlóp Uijtt-kereek\'Méeébea saarkeeatSesl érteken! leket sapaa-klit d. a. 4—5 én kőat. é» latéaaadé I lap eselleai reaeer, \'fiaatkeaa aiaéea k«Valeaeej. UUékinai: VlroahésépSlet: Füchtí hitit, i6ij». lereekedee. ZALA Politikai lap. Magjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. tLúriaami iui tféo lm II keeeaa (I M -M Félém • korona ll irt — k» Hs&eéém I korosa (1 írt 10 kr NyiltUr petltaen 10 kr^joár. Bélaetéeek, Talajaiul a Urésttsitie eesetkeaék Flatkel ftltp kéa.< leeee-kadétéba nHenlll. BéraeaUUes levelet csak I sasit késsek Ül Mesése » el Ifjva nia ara le knjekr Nagy-Kanizsa,\' ltíyo. Feleli, szerkeszti: Ksalaj léaésr Szerkeijtitárs: Hévenx L^jes. Csütörtök, április 27. Vallásos nevelés. katholikus, református, luteránus, zsidó ! stb. csoportba. A hitoktató urak aztán Ez is jelszó, olyan, mint sok más, \| sajáV vallásukat „egyedül üdvözítőnek" amely uralkodik iskolán éa emberen, [nevezik s jnár a kis gyermeknek tudnia ott van valamennyi iskolai munkálat-, kell, hogy a vele nem egyenlő hitű ban; ott lebeg állandóan a miniszter j gyermek lelke az ördögé, ajkán, mint igéret; megörökített köve-, Egyenlőséget hirdetünk s ime: az telés a papok szájában s még csak a első csorbát az egyenlőségen isten ne- humanns egyesületek elnöki beszédei bői sem hiányozhat soha. A közoktatásügyi költségvetés vitájában is a legtöbbször ez a jelszó hangzott fel, s a miniszter hiába Ígérgette; Mócsv és a tóbbi felekezeti képviselő még is mindig azt mondja: nincs vallásos nevelés Es most azt kérdezzük a minisztertől, Mócsytól és tisztelt társaitól: vájjon \| vében követik el. A történet igazságait hirdeti a tanár \| egyik órában s már a rákövetkező órában épen az ellenkezőjét hirdeti annak a hitoktató saját felekezete ja-1 vára- Tehát a kételkedés ördögét is Isten nevében csempészik az ártatlan gyermeki szivbe. Az iskola ina mái nem arravaló, hát mi az a vallásos nevelés ? — hogy ideálokkal töltse meg az ifjú lelket, Azt értik-o ez alatt, hogy az iskolák- mert a mit az egyik tanitó épít, ugyanban pontosan megtartják a „hittani- azt lerombolja a másik. Ha egyik órákat, hogy a hitoktató urak alaposan órában fellelkesíti a tanár a francia bevezetik a tanulót a vallás titkainak • forradalom nagy eszméivel, már a másik szövevényébe? vagy azt. liogy az igazi órában, mint hideg zuhany, szakad a hitet oltják a gyermeki lélekbe ? nyakába a rémuralom minden bűne, s Méltán azt kérdhetjük, mert a való-, inig az egyik a nag idi?k nagy eszméit ság mást mutat. A valóság az, hogy hirdeti,a másik azalatt az elfajult erkölcs az iskola a felekezetek vásárja, ahol a durva festésével megutáltatja a fórra-lelkekre egyes sáfárok vigyáznak, ahol dalom korát. a lelkeket osztályozzák s már a zsenge \\ És mindezeket nyomon kiséri a hat éves gyermekeket külön és pedig dogma, az elvont tételek bemagoltatása. Már az éretlen gyermeknek ia tudnia kell mindazt, amit sok nagy elme máig sem képes felfogni, megérteni. Definiál-tatjuk az isten, a bún, aa erény, a kijelentés, az elrendelés fogaimát. Lelket a tanításba nem önthetnek, tehát száras elméletet adnak, ami alatt roskadoa a gyenge gyermek, s az eredmény? -a hitetlenség, a kételkedés éa a gyűlölet. Nem frázis ez a beszéd. Szörnyű igazság, melyet kényelmesen elhallgatnak a telekezetek emberei és ellenségei egyaránt. Azt hiszi mind a két fél, hogy a középkor szellemét idázik fel, , ha a vallásos nevelés kérdését bolygat* Iják és éppen ezért inkább hallgatnak. Ám hallgassanak, mi el nem hallgatunk, inert látjuk, hogy az iskolai nevelésünk {milyen hiányos éppen azért, mert a vallás tanításából hiányzik a belső : tartalom. A felekezeti iskolákban a papok rábízzák a vallás tanítását a tanitora. \|A tanitó pedig elvégzi, mert muszáj. Az állatni éa községi iskolábau végestetik a felekezetek, de itt its ellenőrzés {hiányzik. A világi hatóságnak nem szabad, az egyházi uieg nem sokat törődik vele. Az iskolai könyveket szintén olyan íuagynr nyelven Írták, TARCA. A boldogságról. — Hasfalat. — ina: Korányi Berta. Sokat icpelüdtem, sokat gondolkodtam már napok hos-zai a boldogság nagy problémájáról. Kutattam, — idéztem emlékekét,, vájjon engem is áthatott-e és mikor hstott át es a csodás, jóleső értelem ? Milyen it at a boldogaág-fogalom ? Hiába, rá* akadni nem tudtam, mig végire a múltkor megült a fejem tölött, mint nagy himesszemű pillangó; olyan, a milyenek napsugaras lorrá lebér talon olykor megjelennek pihenni, egy-két libbené-aeig sáródó-caukódó, lágy, porterhelte asárnyuknak. Kábulaton édes érzés lepett meg, sminl szétcsapva atta bársonyos vitorlát, simogató sötétséggel lógta be a szememet. A ráboruló egy pillanatnyi boldogság alatt att hiszem, hogy szintű hallottam oda künn a kertben as orgons-bokor förtös virágéit ötszecsilin-gelni, miként ezt avult könyvekben olvasni lehet aranyos löndérkertekről. Csodálatos valami volt, A bagoly-pihés szárnyú slkony már leterítette \| sötét palualját és a magaaból, miit valami kép-I rázat, miut valami áldozat kékea lőttje ereszkedő! le a sötétség. Egy kis távoli harangnak rezsö csengése lörl] ! mayának utal a levegőn át és a közelembe zengett \| zúgott egy két pillanatig Azán ellojtoitu n \| sötét... Minden bizonytalan homályban úszott, A kerli bútorok, a bokrok, a fák nőttek; az árnyak hozzájuk tapadtak. Néha n"ha mintha valami vékony kis világoa sag támadt volna kőztük. Aztán homály, homály...... És a hogy olt ű lem beleattppedve a nagy hintaszékbe, létig becsukott szemmel figyelmesen hallgatva a csönd tuilogáaál, eszembe jutott a hajsza a boldogság után, az a szerelem, a mi lakja a szivemet, a talán eljövendő dolgok éa liogy Ii ugy nem: magam, sem ludorn — a nagy csend v.ili-e oka vagy a vérem, ami n mozdulatlan testben csak laasan.lattan keringeti, meg-ulyosilvn at értelmet: káprázatok, bódító illat, delejes kápra zat lengett el a fejetii tölöll. Megfeledkeztem, (különös meghibbantam az emberi észnek) mindarról, n mi körülöttem volt... Teljesen elvesztenem a testem-1; csak valami kis zaibbadságot éreztem, u kába képekben éhem. A nehés szerelem, a mi eddig nyomod, terhet rakott az estemre, megbénítva működését: édesre váll, nem ugy súgott agyamban, mint kegyetlen ludat. Megszédülve áreslem, hogy a regés jövőnek bűvös képei vibrálnak e öltem. Valami andniiló, édes meleg illat látasMt (elvenni karjai közé — a jól ludlam azért, hogy nem ugy van, de valahol messze búvik et a Indát olt az fide zöd bokrok — a harmatos virágok közölt, otí a sötétben; — bogy as a szere i lem némosak bennem léteső. lüzonyára csak köd volt, rózsaszínű pára gon-i moly — n eejléa, ami, még nem létező megfoghatatlan valami; de as érzés, sme y akkor rlt bennem, le ejthelelleii, Fe\'osrlott benne minden; hosszúság, keaerü-•aég, aggodalom mlnd-miud benne volt Az egészben egy sugaraa központ volt) az az éde« gondolat, melyet lestem lelkem minden ite egyaránt érzett. Ez az állapot tudatos voll, hiszen a boldogsághoz tartozik a felismerés le; — a nélkül nem at. At ítélő tehetségem, as egész gondolkodásom elveszlelte ruganyoaaágál, ugy hogy ezt ss álla-\| polol it valószínűnek tariollam-é: nem tudom. De tudom aal, hogy éppen meri, annyira távol állott\' — a ludaiaban voltam neki — a va-I lóságtól, azért bírt olyan mélyeu besodorni abba Wattét per lékké Egéaiklgl naeaapoMlliél naeKbeeaAihellen. DUSTLGSS" TUzlllja a leyegat BUDAPESTI PADLÓOLAJ. Leriebb nagyforgalmubelíiíígek részére, a. m. kávékássk, vendéglők, Ősietek, Irodák, (jrSrak, mtthelrek éa taalatésstskaél. Áltálában penaeeletll ét Egyszerű száraz kleeprét pétol)t a leeaoláat ti a felmosást — Featartéaa olcitibb s ssarolésaáL Jobb, mint bénaigeat padiéolaj a e mellett oiak 60 kr. klgrja. — CaélsaerlUé\|éaek beaatalésa végett 1 □ próbaképpen bármikor díjtalanul kiesitek, áladén időben. — Évi bérletet olcsón esSaaitsk. — Nsáaeea elismerő ■jllatkesat. JóUlli. XTR-A-O-Xj FERENGZ Budapest, Béos, Trieszt, Qrácz. Prága, Brűnn, Insbruck. Főraktár ét képjelükig NAGY-KANIZSÁN: Armnth Nándornál Bazár-épület. Nagy-Kanissa, csütörtök Zala 34. szám (X lap) Országgyűlés. l?ogy éppen akkora fáradsággal zulu- Mikor aztán ezt a célt elérte, akkor kaffer nyelvű könyvből is meg tudná mutasson újból az iskolákra, hogy a tanulni a gyermek a leckét vallásos nevelés nagy feladatát meg- Ne vádoljanak tehát sonkít a tisz- oldotta, telendő urak a vallásos növelés ered- 1 Fsídet Géza. ménytelenségeért, hanem szálljanak _ magukba és vallják be, hogy eltértek a helyes iránytól Ha nem tudnák, hogy mi ez az irány, im, megmondjuk. Tudomány lett az önök kezében a vallás és ea a legnagyobb hiba. Hagyják meg ezt a lélek egyszerű táplálékának és ekkor más lesz az eredmény. , . , „. . „„ .. _ E sorok Íróját felekezeti iskola nevelte >««e be jelentet. V-t,«.! a VII. btráló b.zott- » .1. ÍAIOHI^ia LanMiL. Ilm.ril és pedig vallásos szellemben. De abban az iskolában Iliiből sem hallottuk, hogy valaha valaki vallásból Az országgy&lee mindkét ülést \' A képvise\'őházban Apr 24. háza tartolt a l»y&. áprilie bó 27 én dékenység, előzékeny ás figyelmes eljárásban áll. « Az országok fejlődő élete, a nemzetek lelkének i vágya a szabadság, egyenlőség s testvériség után s ezen vágynak egészben, vagy részben való I megtestesülése — mind a humanizmus közreműködésének áldásos eredménye. A humanizmus vezette be a társadalomba a civilizációt, aa fejlesztette; ápolta és vitte aat előre — kezében a haladás es felvilágosodás lobogó fáklyájával: A humanizmus azon egyesítő, társító elem. mely a kfiőnbőző világrészek, országok éa nem- nyert volna elégtelen osztályzatot. És most ? Máj a számtanból sem bukik tl annyi tanuló, minin hittanból. Ebből setek közt a különféle kasotokban, osztályokban néhány bizottság (erjees«jés rendi fokozatokbso élő embereset -szorosabban összefűzi. A helyes értelemben vett demokrácia ság jelentése kapósában támadt. A oemes-ócsai ,elIeinek birdeiéae 41\'1 H\'í lassa»kml mindenütt petíció dolgában kiküldendő vizsgáló biztos meg- ^.\'^^Ss^Sf hS esketése elölt Piohler Győző szólalt föl s azt ki- sági kjoa\| (gláli me0tsvárait, ertxbtményeti. Ka vánta, hogy a Ház a bírálóbizottság által most lassanként (eljosen megvalósítja a jogegyeolűsé-elöTSrje.HZtett sdalok alapján semmisítse meg a get oly értelemben, hogy sz embertől született lény mindenüit embernek tekintessék, emberi jogokban és emberies bánásmódban réssasit-teesék. A humanizmus nálunk sohasem volt barátja a separalizmusnak, sohasem volt barátja a separalizmus azon elvének, bogy »divide et in>- választási Orley Kálmán ezzel szemben ezt fej\' - , ^ .... ,, tette ki, hogy a bírálóbizottság a maga hatáakö pedig azt kellene következtetni, hogy rében \|e\|,élleDQ\| határoz. A Ház léhát a jelen-a bukott gyermekek htretlenek, ós lelkök j ,éíl vagy vegli vagy Dem tudoin4 uI) a Hiz a nem fogadja be a vallás szelíd intelmeit. I régj roMI Házszabályok értelmében határozott. Vájjon gondoltak-e ezek az urak arra,\| A törendihaz „okailsnul hosszú ülést lartott. hogy ők a gyermeki lélek urai «r lehel- jNagy érdeklödéí k0löt, veUe targyaásaiáa nének ? költségvetést. Az általános vitával elég gyorsan Vágjon a miniszter, amikor a vallásos, vé([Xe(\| „ méltóságos Ház. GróT Zichy Nándor, a nevelés jelszavát hangoztatta, gondolt-e j néppárt ismeretes álláspontját fejtette ki, löleg egyébbre. mint a lúttani órák pontos am\| indokolva a költségvetés el nem fogadását, betartására ? hogy a katolikus érdekek nem találnak elég istá- Mi alig hisszük. De mivel a minisz- pólust a budget keretében. Utánna Szsbó Jenő a ler nemcsak ur, nemcsak intéző, hanem kougrua rendezését sürgette. Általános szempont, édes apa is, hozzá fordulunk és őt ból szólt a költségvetéshez gróf Majláth József, kérjük, hogy ha 0 nagy szót kimon- » ki az uj kormány egész progrummj.il behaló dotta, valósítsa is meg. Hatalmával, bírálat alá vette és annak egyes tételeivel részle-melyet egy ország közvéleményének tesen loglalkozoll Nagy súlyt fektetett a gazdanevében visel, elegyedjék belo e csúnya sági érdekek védelmezésére. vásárba és mentse meg a gyermek A kormsny részéről Lukács László pénzügy-leikét, az egyenlőséget, a testvériséget., miniszter, Wlassics Gyula közoktatásügyi minisz-Nem korlátozni kell a vallás tani- tr és Széli Kálmán miniszterelnök válaszoltuk a tását, hanem igazi központtá tenni, felvetett megjegyzésekre. A közoktatásügyi minisz-hogy no a gyermek testi és lelki ereje ler hangiu yozta, hogy a katholikís vallás érde-sorvadjon el a vallás cikkelyeiért, ha- kei a budget keretében ke lő méltánylást tnláluak nem inkább azok ismerete, Istenbe és hogy az állam miuden felekezettel szemben vetett bizalma segitse, erősítse a többi egyformán teljesili kötelességéi. A miniszterelnök nagy és fáradságos munkájában. a közigazgatásra vonatkosólag elhozott megjegy- Amig az ész és értelem az ismere- ,éaekre 1,le11 kérve wasersmind « kormány tek tömegét nyújtja folyton, addig a programjának megvalósításához a főrendek tá-vallás a szivet nemesítse, s a szeretet mogatását. melegével hevítse. Ezzel az általános vita be volt \'fejezve. A részletes vita soráu Ernuszt Kelemen a megyei dotációk leiemelését kérte, melyet Széli Kálmán egyelőre az ország anyagi viszonyai miatt meg féllem, bogy a oein ígérhetett. Dr Korányi Frigyes a tüdő/ész az örvénybe, mely hsbjaiuak súgásával elriu-ga\'ou. Nem aksrtam megmozdulni, le. csekélyebb mozgásra ez a rózsás hangulat is ellen kért intenzivebb Intézkedéseket, egy boszubb! számol engem az é\'el egyhangú nttMl ultn pedjg Atnbrózy István báró uz erdészet és gyümölcstermelés érdekében szolalt tel elröppen, visszavetve szurieéigébe. Olyan mámoros voltam attól a csipetnyi, s bizony képzelt (de más van-e) boldogsagtol, a boszasabbsn. Darányi Ignác löldraívelésflgyi minisz-mit csak agysm valamelyik kicsi rostjának rend- ter nyomban vá\'sssolt. ellenes működése idézett elő: hogy elbódulva A napirend többi részét minden vita nélkül dallamot hallottam s levegőben, csodást, szépet; táriivallák illatot éreztem, elbüvööt; s bimporos teliegek lers.\'l_ A humanizmusnak nálunk mindig as volt aa elve: összelorrasztás és egyesítés ; aa egyenlő jogok szűk korlátainak kiterjesztése — a politikai értelemben vett magyar nemzet na magyar állam fogalmának határvonaláig. Mert a most érinte t koriéiokon belül minél több szabadelvű intézményt állittnnk tői és azokban minél több szabadságjogokat engedünk a nemzetiségeknek ás vallásfelekezeteknek: annál erősebben, hívebben csatoljuk magunkhoz/ A humanizmusnak az volt a célja, hogy siókat a magá érdekeket és pajtás-szövetségekel, melyek a különféle vallAsfelekeae\|ek, nemzetiségek, társadalmi osztályok éa kttiőnlele politikai pártok áli reája alá bújtak, — hogy ezeket kt-plirkölje odvaikbó\', mentsváraikból. Aa volt a célja, hogy mesterségesen szított féltékenységet, gyanút, vádtskodást éa irigységet megazántessa a köznemesség, polgárság, b.rtokoseág ea értelmiség között. Az volt a feladata, hogy a nemzet miuden igaz és hü (iát laj- és valláskülönbség nélkül tömörítse égy erős, hatalmas és ellenállhatatlan magvar társadalmi egységbe — n magyar nemzeti állam és a magyar nemaeil közmüveiddé előállítása és biztosítása végett. Ubérallzmua A mi ezen liberalizmus! illeti: minden félreértés elkerülése végett már e eve szükségesnek tartom kijelenteni, hogy mi a liberalizmus alatt nem azt a politikai liberalizmust értjük, hanem érijük a társadalmi és a közmüvelfldésü sasba-delvüséget. Ast a »zabsd«lvUeégel, mely egyúttal demokratikus is, mert aa egyenlőség, szabadság és testvériség emlőin növekedett föl e mini ilyen le a gyakorlati kérdésekkel, ol^jt meg nagy az problémákat p élettel s ennek-\' átír JTö .mtkcztk fttmé- leereszkedlek, kéjes öleléssel foglak körül, s lassankint elveeztetiem létem tudatát is. Elss hsng vert fel. Felugrottam A nevemen szólitottak — és egyezem vége volt a káprázatnak. Cssk a sötétség msradt körülöltem : — as ablakból kiáramló lámpa fénye hosott teljesen öntudatomra. A hideg szsrencsétlen földre t A rövid édesség után mint éreztem a rideg valóságot. Irányeszmék. Ina: Herozegh Mihály, ss Uraa. Nnas. SxöveUAg l\|U\|itó>áf4Bik olnUku. Tények bWonyiiják, hogy csak az a testület viigy társulat virágozhatík és arathat állandó sikerekél, a melyeknek vezéreszméi vannak. Ilyen vezére zméi vannak az Országnz Nem-vslsini nyomást zeti Szövetségnek is. Ugy a társadalmi, mint a munkásügyi és 5 azután fájó ébredésem dscárs Is áldot- nemzetiségi szakosztályt bárom irányeszme sza-tam azl, — a ki bár képzeletben (de bizony bályozsa működésében. mondom máskülönben nem is létezik) a boldog- Ez a három irányeszme a humanizmus, libe« eág nagyezárnyu pillangóját bocsátotta lelkemre ralizmus és patriotiamua. és hogy ha csak egy pillanatra is — elémvará« , zsolta ezt a csodás hangulat-világot. Humnntxmun. __A humsniamus a kölosőnös tisztelel, szeretet, barátság, emberséges bánásmód, kölcsönös enge- I n táraedalmi utbaigaaitólag nyeivel. A fejlődés és baladás szabadsága aa, melyben as élei nyilvánul, különben bekövetkezik a mos-dulallanaag, megkövesülés, a haléi. örök törvény ez, melynek az egyház adott legelső sorban kilejsaésl s a mely aaóla nemcsak egyee népek, de az öaezee világtörténetnek ia örök törvényévé vált. Sivár, terméketlen, kiaszol! avart képesnek a történelem\'ason korszakai, melyek a haladásnak és szabsd fejlődésnek pUlauyatni fennakadásét jelzik. Gyászos nevet vívtak ki maguknak asofc államférfiak, kik a megállási, vsgy éppen a visszalépést tették sajátokká, Csak azon egyének, népek lettek uagyokká, kik lelkükben a haladás zászlóját lobogtatták. As emberiség haladása olyan, mint egy nagy folyam; ellenállhatatlan áramlata, folyton nőre tör, — elnyelve a romokat és lerombolva az útjában levő akadályokat. Állandó történeti igazaág, politikai azioma, hogy a magyar nemzet és a magyar állam caak ugy maradhat fenn, ha a valódi ssabaiság alján legelső sorban haladt éöre összezsugorodott, csaknem as enyészet szélére jutott mindannyiszor Nsgy-Kaniaaa c6 törtök Zala 34 ssám (S. lap.) 1899. április hó 17-én rslahányssor eaak ea ösvényről letért. Míg ellenben \'folyton fejlödött, létjogosultságának lel\'é> teleit, bistositéksit folyton ssaporiloita, öregbítette a valódi ttsbsdsig zászlója alatt. Erős meggyőződésem, hogy a hasának és nemseti ügynek azok tettek és testnek legnagyobb saolgálátot, kik Hagyaroreiágbon a sástlójót lobogta\'ták: .Saabadaáz, Ittsa kordeeák Vtaae aiaaléiéat. Bksajtasik lagiekbjaiak á koaaaa kan alatt" A magyar nemzetnek egységesnek, nagynak, erősnek kell lenni, mert csak igy tisatulnak meg erkölcsei és semmisülnek meg önként elleo-ségei. Magyarország vagy1 nemzeti állam lesz, vagy nem lesz sokáig állam. Ha nemzeti állammá nem erősödik, nemtog győzedelmesen kikerülni abból a világháborúból, melyet a szláv és germán népek harcolnak egymással és a me y a l\'alaczky prágai ünnepélyén már is előreve eíle árnyé kát. HÍREK Erős meggyőzödéeem, bogy sammi nem lehet hatalmasabb tényezője a társadalmi és nemzeti egységnek, mint ss a liberalizmus, mely sz igazi demokrácia elvi szabályaié alapul. A liberalizmus áthatva a demokrácia szellemetol, vagy telieaiti feladatát Magyarországban, vagy nem. Ha taljesili: ugy megieremti sz egységes nemzeti társadalmat, na nem: ugy elveszti létjogosultsá gát. Magyarországnak nem szabad a reakció terére lépni, nem szabad a reakció szinterévé lenni Mert Magyarország Közép-Európának keleti véd-bástyája, erőditvénye. Ha tehát Magyarországon ledől a szabadság tisztelete: s visszaesés, a vis-szsaölyadés Közép-Európában még nagyobb lesz és a pánszlávizmus, mely tulnyomólag antiliberális, meg hatalmaeabb hullámokban fejlik. Éppen azért Isten őrizzen, bogy a liberalizmus zászlója kieseek kezeinkből. Meri akkor bomladosásnak indulna a mi édes hazánkban először a társadalom, azután az ál am. Mert ak« kor az országot ét aemzelt érdekeknek föléje kerekednének az osztályok, lelekesetiségek és a fsjbeli egyenellenségek. Mert akkor bekövetkeznék ez a véezea áramlat, mely kitágítaná a társadalomban már is mutatkozó repedéseket, rés-nyilásokat; kitörésre juttatná az antiszemitizmut tajgyü\'öletél, mint Ausztriában s diadalra ju\'-tatná a nemzetkőzi szocializmust, mint Nemet-, Francia-éa Olaszországban. Azzal s különbséggel, hogy mig az ilyen társadalmi járványos törek-véeeket Német-, Francia-, Olasa-, vagy Angolország megbírja: a kiaebb Magyarország összeroskadhatnék alatta. Éppen azért mi, a kik a \'Nemzeti Szövetség tagjai vagyunk, elszánt küzdelmet s ha kell, élet-halál-harcot folytatunk minden olynn, vagy ha aooló fenyegető, vészes társadalmi mozgalmak vagy áramlatok ellenében. Adókivető bizottságok Pairlotlzmua. Vármegyénk terű létén lévő 9. sdóhivstali kerületre nézve sz 1883 ik évi 44. t c. 13. g-s a\'apján sz 1899., 1900, és 190l.évek tartalmára alkitott egyeneesdó kivető bizottságok tagjainak névsoréi alább közöljük azzzl a megjegyzéssel hogy a bizottságban ss első sz elnök, második as elnökhelyettes, a következő négy s bizottságnak rendes tagja, mig a négy utolsó póttsg : 1. As alsó-lendvai adóhivatal kerületében : Nagy Jóuef, Hajós Mihály, Bellovica János, Dany József, Msuetthy Géza, Ráth János, Fuss Nándor, Tüske Ferenc, Thomka Mihály, Gszdag Jáaos. II A csáktornyai adóhivatal kerületében: Molnár Elek, Tóth István, Tó h látván, Bencaák Ferenc, id., Murai Róbert, Mtyer Salamon, CzvetknviU Antal, Kínig Ernő, Wollák Rezső, Szilágyi (iyult. III. A keizthelyi adóhivatal kerületében: Stieder Ltjoe, Lendvay József, Lendvsy Józzef, Oltay Guidó, Bezerédy Lsjos, Wüntcb Ferenc, Stefauecz Ferenc, Pethö Vilmos, Lázár Lipót, Grohman Károly. IV. A letenyei adóhivatal kerületében . Schmid Emil, Tamás Gyula,\' Tamás Gyula, Leitner Józaef, Schneid r Jóuef, Krizsanics László, Vismsthy József, Bayer Izidor, Petter Károly, Békéesy Rezső. Y. A nagy kanizsai adóhivstsl kerületében : dr. Tuboly Gyúlt, Simon Gábor, Miltényi Sándor, Ttlabér Kálmán, tfirichel Edr, Ung-T Ullmtn Elsk, Belns Lsjos, Ebenspsnger Leó, Bakó Gyula, Sssitl János. VI. A sümegbi sdóhivaial kerületében: Btrczt Liszló, Surgóth Mikss, Zathureczky Márton, Németh \'-siitnond, Semetke József, Dsrnay Kálmán, Lujzer Lsjos, Ep-tsin Vilmos, Mojzer Jóuef, Dervsrlts István. VII. A perlaki adóhivstsl kerülétében; dr, Bóhm Ssluney, Gréez Alajos, Sinos Károly, Stebényi Lajot, Hirtchler Ödön, Vsrgs János, Glsvlna András, Ebentptnger Miksa, Spitzer Jóuef, Hermán János VIIL A tapolcai adóhivstsl kerületében: Hertelendy Ferenc, Tskáts Jerö, Frisch Lipót, Virina Vince, Handlery Gusztáv, Leszner Jóuef, Flieg József, Csigó Ferenc, Ssáry Gáspár, Mojzer Fercnc. IX. A uls-egerssegi adóhivatal kerületében: Csutora Jánot, Bosonán Gyuls, Baumgsrten Jótsef, Nsgy -áazló, dr. Szigethy Elemér, Varga Vilmoe, Dervsricz Lsjos, Sanits Sándor, Büchler Jskab, Goldflnger János. Minden kornak megvannak a maga uralkodó eszméi. Az a nép, melyet korának uralkodó eazméi nem lelkeeitenek, az a nép elhanyatlik, vagy elvéss. Aa elmúlt kornak, a köt pkornak uralkodó eezmét a vallási eszmék voltak. Csak azok a népek voltak erősek és lettek hstalmosokká, melyek ezen vallásos eszmék küzdelmeiben, diadalában. avagy bukátában résztvetlek. A jövőnek uralkodó eszméi a tártadalmi eeamék lesznek, melyeknek csirái mAr is fakadóénak, nagy ködalakokban már is jelentkeznek s népek borongó lelkében. De a mostani, a jelenkor uralkodó eezméje a nemzeti eszme. Nemzeti ifjúságot kell teremteni, mert nemzetinek ke\'l lennie a központnak, a mely körül minden forog. Az iakoléosk az a teladsta, bogy neveljen, I A magyal állandó választmány f- hó US én képessen életrevaló, jellemee, megblzh iló olyan dr. Jsnkovieh i.ástló gról föi-pán elnöklete alslt polgárokéi, kiknek uive hevülni, lelke lángolni gyfiléet tartott, amelyen előterjesztették a vártad u ideálizmotért, a nép, jó éa Igaz aumé-1 megyei házi pénztárnak, a háti pémtár kezelése nytéétl, — legeleö torban pedig bezájáért éa nemseteért. Kz idöeserint s mai idealizmusnsk legm <gaaz A vármegye házából. tneabb kifejezése a nemzeti állam eesméje. A magyar nemzet nem birna hivatásának öntudatával, vagy legalább ie nem felelne meg annak, ha a jelenkor uralkodó eszméjét, a nemzeti eszmét visszautasítaná és fel nem hssználna minden Időt, minden megengedhető módot és alkslmat arra, hogy a msgysr nemseti á Ismot megvalóeit-sa, megeróeltse és lentartsa. - Ne féljünk a nemzeti állam erélyes hengos-letásálól. A nemseti állam megrelóeitávál három nagy érdek követeli: aa ország érdeke, a dinasztia érdeke ée a moaarehia nagyhatalmú állásának érdeke. A magyar állam épületét nem elég ceak kitatarozni, eziklakövakből kell azt ujjáépi tani alatt levő különböző vármegyei alapoknak, valamint a vármegyei árvepénztár a tartalékalapnak, nem különben a ztla-eger-togi árvapénttároak 1898 ik évi szátnadáoali, amelyeket s vármegyei számvevőeég megvizsgált ée helyeeeknek laláli. Az állandó választmány at egyes számsdásokst így megviiegálve s közgyűlésnek ellogadáara ajánlja ét azoknak tt ilelékee minisztériumhoz való fellerjetzlétét hozza jtvulttbt. A megyei központi választmány májú hó 3-án gyűlést tart, amelyaek egyetlen tárgyát az 1900-ik évre as orttággyttléti képviselőt választók névjegyeikének Összeírása végett ki-küldendő bizottságoknak t megalapítása képsti. — üáai • Galauaa-eealádban. Beesr Jenő bányamérnök, Bauer Manónak, a bécsi Bankverein vezérigazgalójának a fia, eljegyeete ge\'sei OhIwmhh Lily kisasszonyt, gelsei Gutmann Izidor karrsavai nagybirtokos, ungvári lakos leányát. — lláaaaaág. Schmidt János, letenyei járás-bírósági végrehajtó leányával, Irén kisaasaoayayal május hó 7-én köt házasságot Stamict Ferenca m. kir. államvasuti tisztviselő Lockrtrii (Fiume mellett). — gévmsgysreellát Berbertt Albán zaluzeatgróti néptanító, valamiét kiakora gyermekei Lajta és Sándor nevűket Bmii ra rá1-toalstták. — A mlnlutrr adesiáayE Wlassics Gyula dr. vattás és közoktatásügyi miniszter a Nyirádon létesítendő Erzsébet-szoborra 25 frtot küldött a »Szálló Levelek szerkesztőjéhez. — HelálesA. Áldott lelkű, jóságos asssooy koporsóját vitték ki ápril 84-én délután 6 órakor a római katholikusok temetőjébe. PiUr Sátúlórai, mig élt s munkás kese bírta, példás saorgaloounel ée odaadással teljesítette hitvesi, anyai éa heti-attzooyi kötelességeit. Türelemmel, Istenbe vetett bizalommal élt leladalának akkor is, miker már a sors keze erős snlylyal nehezeden a Pintér családra. A város egéss közönsége nsgy részvéttel kisérte ennek a derók, szorgalmas, becsületes családnak szinte végzetes pusztulását Az aayagi zavarokkal beállottak a nagyobb ceapáeok ia. Pintér SdnSonU fekvő beteg lett. Csakhamar követte 16 éves leánya is. Ezt a fiatal teremtést éppen egy hónspja temették el. April 24-ikén ezután követte azt maga a család lelke, jóságos szelleme: a gyermekek jövőjén kínos aggódással csüngő édes anya. Teme éss óriási réssvét mellett ment végbe; de vájjon ez a különben nagyon szép és tiuteletreméltó részvét változtat-4, enyhil-é azon a családi sorton, mely ennek a fiatalon elhunyt derék asszonynak kimúlását is bizonyára nagy mértékben megnehezítette ?! Halála alkalmából a család a kővetkező gyász jelentést bocsátotta kt: .Pintér Sándor a sajá\', ugy gyermekei Sándor, Mária, Emília, Déaee és Margit, valamint alulírottak és számos rokonai nevében mély fájdalomtól megtört szívvel tudatja Iel«(ilhetetlen szere ett neje, illetve jó édee-snya és rokonnak. Pintér Sándorné szül. Vajda Máriának tolyó évi április hó 33-án reggeli S órakor, életének 45-ik, boldog hásas-ágának 23-ík évében, a haldoklók uentségének ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát sat. Nagy Kitnissán, 1899. évi április hó 23-án. Áldás és béke Isngjsn a drága haotl hamvai lelett I Va\|da Ferenc ée neje safli. Molnár Rosalla uűlei. Ilj. Vajds Ferenc fivére. Pintér János sógors. Pintér Jánosné ufil. Tiber Szidónia sógornője. Ösv. Juhász Péterné saűletett\' Molnár Máris aagynénjM — Kirándulás A nagykanitni lőgymná-sium iljutága szombaton e hó 29-én Vuraadra éa Csáktornyára rándul. Megtekinti e városok nevezetességeit ée elmegy a Csáktornya mellalti kureaneci erdőbe, hnl Zrínyi Miklós a költő vadászat a\'kalmával halálát lel\'e. — IVrassetl Izivetség Nagys Kanlzaáu. Az aOrazágos Nemzeti Szövetség* ügyvezető igazgatója, dr KrtvácAy Géza, levélben érteaitelte felelős szerkesztőnket, hogy Véctoy Zsigmond polgármesterünket ismét felkérték, hogy a nagykanizsai Szövetség miképpen való állásáról őket értesíteni szíveskedjék. Hisszük, — hogy közönségünk teljes odaadással azon leaz, hogy polgármesterünk e nagyfontosságú ügyben mentül kedvezőbb alakulásról tehessen jelentést az >Országoa Nemzeti Szövetség* ügy vezetőségének. — k kerregprlmáa Balates fIredes Vaszary Kolos hercegprímás — mint levelezünk írja — Balaton-Füreden teljesen visszavonultan ál. Villája a nap minden réiaébeu zárva van e a fürdőn nem togad eenkit. Csendes, meleg időben naponta megteszi a sétáját a fenyvesben, vsgy a Balaton p írtján ~s ilyenkor a huszárja kleéri. Szeles, komor napokoa pedig s villájában tartózkodik a hercegprímás, aki májasban Bada- f Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 34 asám (4. lap,) pestre érkezik rövid időre, de juniusbsn Ismét víssit\'ér Balaton-Füredre, f ahol sugusstua hó Té\|éig tar\'óakodik. A hercegprímás egésssége pompás. - MalnMranUt Leténjéu Haláét Dániel szinUraulata egy hét ótaLetenye közönségét szórakoztatja. Letenyének van közönsége, de a szegény színtársulatnak nincs. Igen kevesen lá-logaljákazélöadásoka pedij, meglehetősen játszanak. — Előadták eddig „A Iciibaha", ,Hirm testőr", , lrilby", ,A» ördög mátkája\' és .Motgifingkipek\' cimü darabokat. — A mártír Ja rák. Még bizonyosan emlékeznek olvasóink Jurák Zvoi-mmir, viziszentgyőrgyi plébánosra, a néppárti hősre, ki a pártkűzdelmek alatt tanúsított nagy elszántságával neki ment a törvény paragrafusainak, minek következtében egy kissé az ő, egyébként alaposan kemény feje be is törött. Viselt dolgai miatt két hónapot Olt a szegedi »Csillag«-börtön-ben. Ez a nyughatatlan vérQ pap azonban még ezt a két hónapot se tudta szent békességben eltölteni; még onnan is veszekedett (mivel már mást nem talált) az őt helyettesítő paptársával Kirendelt helyettesét a szentszéknél denunciálta, szóval úgy bánt vele, hogy ez jónak látta személyes búcsúzkodás helyett a iMuraiőz* nyiltterében mondani el búcsúszavait, amik erős bur koltságuk és homályosságuk mellett is vilá Csáktornyán, Nigy-Kmissán, Zala-Egerszegen, \| lag csekély költségeké aemjeg irtéeei, hagy Perlakon, mig kereskedő tanonciskola Keastbelyen Nagykanizsán, éa Zala-Egerszegen. As összes vármegyei iparos tanonciskolában tanított 41 tanító, bejárt 306 as elökéeaitö, 430 as I-, 311 a II»ik 169 a harmadik osztályba = 1,215. A kereskedő tanonciskcIában tanitott II tanító;, bejárt 82 az l-aö, 49 a 11 ik, 17 a Ul-ik osz-j tályba =148. April. 26-én éjfél után - TAs Leteuyéa két órakor Letenyén Ziin Károly polgár háza jégesők teleltettek, mely alkatommal ismeretlen okból kigyúlt éa Tömés Ádámnak egyik nagyságú-jégszemek lepték el s földel. ■sgáaak azt % megnyugvást agaaf*fca, bogy a jégeső vérei verejtékes akija*a gyümölcsétől, egész vagyoeálél, mag a tamaa A mail esztendő szomorú napjai, miéée ss ié-fordnlt jégkárok sok btstueilatlaa gazdát majdnem koldusbotra juttattak, intő például itelga -jasak mindenkire nézve, Aa onzAg Mi ama vidékéről — Kapuvár, Vitnyéd, l\'srvár, Báttfa, Keszthely, Debrecen, Miskolc ée Tofcajbéf a ár megyeié a 9 mellette fekvő háza, továbbá Oernyt Jáno lakó- — Taawes gyümölcsfa-permetező seer bázs és melléképületei a tüz martalékává lettek, cimü mai számunkban megjeleni hirdetésre lel-A tűzoltóság rögtön a tüz színhelyén termelt; de hívjuk olvasóink figyelmét. — A használati eta-egy kissé gyakorlatlan volt még az új hydrofor kese aiiásban lenyomott számtalan elismerő tevéi azt léséhen. A tűzoltásban máikor oly kiválóan buzgó bisonyitjs, hogy tényleg esen •Tsoar\\>in a legjobb egyedül aiak ez alkalommal távolmaradtak a vész és legbistosbb iser hernyók kurtáiéra. I (;>lk hl aar Magé a. aalal aimáililal lawanlalggal kir, ktaMlaa aafii \|aialü. kMM fU flaaMa aillia albalataaSallk. AikwIiraQir amil ilnaaái kaiajealia VI ealv-aMa la színhelyétől. — Hímek báré a é a magyiraruigl ■irn^ayeliaek. A Hírseb báróné által Buda pesten lentartoll jótékonysigi irodái, melynek támogatásában oly sok szegény ember részesült, — értesülésünk izerint — a jövőben reformált alakban fogják lenlarlani, A jótékonysági iroda, iniut ilyen, tnegazűnik éi olt könyöradományt nem kap aenki. A magyarországi szegényekről az elhunyt bárónő ugy gondoskodott, bogy két millió koronái alapítványt teli, a melynek kamatait szegény kereskedők ée Iparosok kamatmentesen kő\|csön kapják. Az alapi\'ói oklevél, valamint I ezer pinkát, hasam magát a darakot okostak Színészet. Szombaton A talmi htrctgnS operetta kerekded, jé elöadáaben kertit színre. Hogy as epe-rette nem ért el valami nagyobb hatást, aem a az alapítványi töke már megérkeaelt a lövároaba. Amint a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyja az alapító oklevelet, as alapítvány az alapító intencióihoz képeit életbe lép. Az ala gosan kimutatnak annyit, hogy ^iírrfyt pitvány kamatai lölött egy kilenctagú kuratórium Zvoinimir urat a saját paptársai is éppen fog. rend-lke/ni, a mely kurslóriumot ínég s olyan embernek ismerik, mint a minőnek a báróné\'átlilolta üss e a következő tagokból: Herzl Antalné, az i»r. nőegylet alelnöknője, Pteiter hozzánk érkezett tudositásnk iellemejtAU An,alne> az >"• "óegytei ateinoznoie, rteiter \| keiervein nozzank érkezett tuciositasok jellemeztek.: Ij!n4cDe a Hírsch-fele árvimenhely válaizlmányi I mekaerer. Hftmi a mlrlam-^cinalacnn- u^lfteinne IrA-Inci . ■ i, .,,, ■ , . _ , «%, , .. i _ melynek iem szövegéi sem zenéje nem nyárt* m-g a közönség tetszését, Nagyon, jók voltak, mint mindig lialtnayné [Ivonnel Ura/ Sárik* Margaritta herc-ignőj, Tmtmi (DiriuiJ, SárUtj Barimer korcamároej, KMy [uastonf éa Ntff Cogssfl báró}, A színház meglelt. Vasárnap délután Seayer Vendel élaraWU keiervein matatott a ssiakáaban voli gyer- Hogy a reklám-csináláshoz valóságos kortesi \| tagja, dr. Brüll Ignác ingol konzul, lieveai Bischitz talentuma van, az kitűnik abból a mozsár-lövéses, harangzúgásos fogadtatásból, melyet ápr, 22-iki hazaérkezése alkalmára csináltatott a maga becses egyénisége számára. Erről tudósítónk a kővetkezőket írja ; »jurák Zvoinimir viziszentgyőrgyi plébános szombaton délután érkezett vissza a szegedi »Csillag< börtönből, ahol ismeretes ügye miatt két hónapig fllt. Megérkezésekor a nép mozsárlöv>5ldözéssel, harangozással és egyéb dikciózással üdvözölte, a mire Jurák köszönő és egyúttal lázitó beszédet intézett hozzájuk. Talán e lázitásnak komolyabb következményei is lehettek volna, ha a Csáktornyái főszolgabíró — ki erről idejekorán értesült, — csendőrséggel a helyszínére nem sietvén, a gyü ekezést fel nem oszlatta és néhány fö-lármázót le nem tartóztatott volna. April 23-iki (vasárnapi) prédikációját csendőrség asszisztálása mellett tartotta. Prédikációjában többek között elmondotta, hogy ő csak a vallásért szenvedett, de megnyugtathatja őket, hogy 12 ügyvéd tár• tatágában jól érezte magát; felebbvalóitól és előkelőségektől számos dicsérő és buzdító leveleket kapott stb. Lázitó beszédtől azonban tartózkodott, különben megint oda kerülhetett volna, ahol olyan jól érezte magát c — ImarteetAlelek ■ tauoaclnkwIéU. A kereskedelemügyi miniszternek a törvényhozáshoz terjesztett 1897. évi jelentéle szerint ipartestület vármegyénkben vau 11. éi pedig Balaton-Füred éa vidéki, ciáklomyii, keszthelyi, Kitt-Komárom éi vidéki, kolori, i.agy-kanizsai, Nova éa vidéki, Izent-gróthi, iápolod, zsi-iger-•zegi, altó-lendva-hogizu- falui ipartestület; e II ipartestülethez tartozott 1896-bzn 2.373 mester, 1496 legéd, 1073 tanonc -4.942 mig 1897-ben lUjoü löldbirtokoi, Forray fiúbor vttsuli lelügyelő, az izraelita nőegylet titkára, dr. Friedmano Bernát ügyvéd, budai Goldberger Bethold nagy iparos, gelsei Gulmann Vilmos kir tanácsos és Wéinmznn Fülöp kiró yi tanácsos közjegyző. - Felvétel a kadaprédltkelábs A jövő tanév kezdetével a pozsonyi ci. ea kir. hadapródiskolábaa felvétetik 30 — 60 növendék\' a< I. évfolyamba (ezek között. 6—8 növendék az egészségügyi csapat ré-zére). A felvételhez szükséges négy legalább elégsége* eredménynyel végzett osz\'álynak kimutatása, valamely reális* kólánál, gymnáaiumban, vigy uiái ssrn iskolákkal egyenrsngu (ti m \' iilngyarorazágbnn polgát iskolának 4-ik osztálya) intézetben. A tanpénz az atyának állása azerint, törvényes, vágytörv ényasitett fiakért évenkmt 150, 80, vagy 12 lorinto\' lesz ki. A többi telveteii föl1 etelek éabi\'árnzatok kivehetők a következő szabályzatból: Vorschri\'t über die Aalnahma von Bewerhern in die k. u. k. Cadet lenschulen", mely Seidl und Suhn-nál. az állami nyomdánál Béosben 40 fillérért kapható. A felvételi kérvények ellogadására a végső határidő aa uaatua 16 ike. Teraaéakllátáaak. Letenyei tudósítónk írja: Az idei időjáráa oly változatot, bogy majd telünk, majd nyarunk van. Dacára, ho.\'y as uiób Este isit ház előtt Am Srdfif mátkd/dt, Uéeai aépdrámáját adták nagy sikerre\', milybll as oroazlftnréiz TUeJf Klemen tlnuek \|Botár Márton második felelége) játot\'. Tubiílr nagy drámai hévvel adta szerepét. Lelki kínjait aeniesak magértett, baaem érez tette í a ké-Oaiiggil. Halmai/ni Judit isrpébn remekél\'. Nagvee Jé volt Sárkiig [Miklói kováeaiféay\|. »aépn játszott éi gyönyörűen énekelt. 71mUm IMmaa c iki székely] pompásan alakitolt ünN Ferenc [Andorj Halmay \| Botár kovácemeter\| * agyban hozzájárultak aa est likeréhez, Ktg Kornélia [Barioa] kedve játékával megérdemelte Mikié* KOVácalegény kö/klvánalra m gujríaoii oaéklát Igen aalp volt a vili malow dlizlete. Külön megemlíted érdemel Báám, ki mtut Hurédea a beiTehemeeek közt szerejpelt, Kédey o y pompás maszkot vett fel, bogy talatrsngilő kacajba tériek ki a ezareplök és közömig egyaránt, A tagénak elállt a aaava, megbomlott miuden Ügyelőm, cierbea hagynit mindenki) tadáaa, Heródessel együtt nevetett mindenki,,^oly&n jóíste, mint a színi évad\'alatt mag lobaiam. Szerdán A nSk barátjával Duma kitűnő vk iiiamüvévei Ismerkedtünk meg. A darab iránt az loUligeaoia körében o\'y nagy érdeklődéi, nyilvánult, bogy ss daőrenéa helyeken eaak I ugy szorongott a közönség, A darab a fraaaíe bi Időben hütöa, eiöi éi szelei idők járlak, eaprit gazdag kinc«háia éa igaat aallmi élviie gabonáink leginkább n ősziek igen jól fejlődnek. \| tel nyut annak, ki a szavak finomságiban, a Szőlőink már anny ra kilejlődtek, hogy a fehér nyelv ékességében gyönyörét utálja; elteubea tfj j H gyönyörködnek 1 láiéekaa iaat bítoiyára *m elégi lajlákból bö terméi várható. A kapásnövények azok, kik jókban űltetéu folyamatban van. Letenyén nagy munkáé-1 mint a baltáiban, azófi hiány van pénzért Is. — Allalegéaxé«Agy. A ragadói állati betegségek állása Zalivármsgyébea áprilii 19-én. Rű/iWn Kriitolfalva 1 u., leríMm: Bak 18 s., SzéeeUSzigei l u:, 8zeat-Lás<ló 1 u., Szombatin 1 U , Zala-Szt -Iván 1 u, öílzeno 6község, — A tavasa ■egérkeiill a <811 bői a vetés, mely a izorgalm i alig lehet napiaámoit kapni drága \| tett ki a darab, mart bizony a isiapaéon em történt lemmi, még e<ak a találkának-, mely nélkül fraaeia yigjiték alig képzelhető — lem juhettünk szemtanul. Caak problémákat hallét tank, gyönyörű problémákat, melyeknél oiupán a szarik Ölelkeitsk édee barmoaiába, vagy podlg oiatár jztak a logika érék törvénye esa-éi kihajt]rlal Halmay \|D Ryoa] vitt* a főszerepet, mely-fóldmiyei1 ben megmutatta, bogy mit a nők barátja munkájának gyümöle ét képeli. Vajion ai ahhoz ismeri a aökat ée a férfiakat egyaránt. Ennek fttiött remények mind bele jei«doek-e, annak i bizony! áiára oiik egy eszköze volt; a nytk eiik az Uriiten a megmondhatója. Mennyi Mély és e lelett — a kitűnő azervptadás folytén — aek van a gabona kitéve, mig az hónapok multán kamrába int. Forróiig él fagy, eaö éi\| feltétlenül rendelkezett, kiérdemelvén a köaéuég ________ ______#________ „ „Pm elismerését é< teUzé»lt, melybea még 7kk/y 2.KL7 mester, 1,340 segéd, 1.121, ianoncj= \| ezárazság, kártékony gombák él ruvarok, érzé-1 Klemaotin (Jeán, Simroie grófnő) réizeiült S—M Ferenc (D« Montegre) egy klisé félsz g volt, nem láttuak benne elég fénlaa határozottságot, melylyel Imponálni vagy női eaiveket megkédi- 4.978. Az ipattestületeknek bevétele volt 1896 ban 9.664 frt 64 kr., 1897-ben 9.266 frt, mig frt 83 kr., 1897- kiadánk volt 1896-ban 7.718 ben 6113 fri 88 kr. Az ipiroi- éi kereekedö tanonciikolákai illetőleg vármegyéukben van 7 iparúi és 3 kireikedö tanoaciaknli; iparúi i»-kola van Tapolcán, Sümigben, Keiitbilyen, kenyen károsíthatja él részben tönkre ii teheti; gonosz .jégeső a füldmivei reményeit romba löniheti; nem minden kár ellen óvhatja migát1 az ember, a jégkár következményei ellen azoa- tani lehelne. Di Simroie gróf (Rédeg) telelt b\'au megvédheti nagát minden goudoe földmivei iijuáikostank, leket hogy azért, mert am bir-mennyibea a vetéseket idejekorán biztosítja min-1 tuk megérteni. P. Noyy \'Linda, ki ige* raliat-den komolyau gondolkozó gazda; ez arány-1rozott Izinéiznö, Levirdet uszony sarpéka Nagy-Kanizsa csütörtök feledni laUxott bogy a közöoséget is érdekli a \|»Jí!?14!,, nif!lwí6,íL 4n!,!i smokkal bíró tala\'t, óljául mely a lyotokté edoodanvalója éa több helyen oly halkan aiélt hoyy tán partnere se igeu értette Nagy Gyula (Leverdet) TUttay (de Targette) kia átultetöjs a Králjeviee Márkáról ezóló XIV As XV. siáiadi népbslladakat fordította le (1107-1110.«.) igen sikerülten. j A kővetkenő. kettős szám (1111-1118) «a aj iia«t síin. Uradalom egyik népszerű alkotásit matatja bt Hitbe cimü drámáját, mif a sorosat utolsó szerepeiket telieaen kiaknázták. Nagyon helyükön Földanyánk cimü drámáját, míg a sorosat atoisó darabja voltak Köty Kornélia (H\'.ckendorl kisasszony) \|<lll-m6- ^K^i^J^^M^tJJ!? ffXau Inlíab* /RaIkína f anavilnl la. w.ilÁ P- «■«. au\'oao. mnei. ao uiceö Myvtar . egyes száma 10 kroakéat külön ia logaaereakslők a ki* ü kősyvksres- Kövy Jnliaka (Balbine, Leverdet leányai kellő___________ ügyességet taanaitott Púlotau (de Chanirim). AllA fraakUa-TAiseíatitái és mindsn haza! előadás, melyben luboly Klementin éa Kön ksdésbaa. , . Koroélia\'szép öltözékeikkel ia (elillnést keltettek I iűHfi!. ÜSESWÉ1& SÖ S ii * j.ulI____u 4 Lr n x ii j a 1 rsnek ilusztrációval, saámos humoros költemény éa adomával eieg gorumezeny von. a zozonstg megetegeaet- Iktlőnőeen fölemlítendő, No moa est omaa, Igy kis tévedés, ten távozóit. Fatális bllliardonás, Faltalálta mafcát A páaator bot (régi — Szerdán : A gymesi-vadvirágot iamételiék I ®Wi a jelenkorból.) A párbaj, Moskoviti Abda ast sósa előadásban. Csütörtökön: elöazör. pénteken: A árakkal), szem haton; A Mütor: Himfy dalai (vip játék it* két árva (népdráma félhely- 4 koldusdiak (operette). dóbiró adomái stb. stb. Olvasóinknak a „Pillangó"-! legjobban ajánlhatják mert a legolcsóbb magyar élclap. teljesen ment, mely jó kuIturáUapofbád, jóter I erőben van. Különösen fonton a gyommeatenág. szart a \' fü terméstől nagyon bajos as apró gyomokat távolítani; ép aaért a tövetésnek előv$teményét oly növény kepezze, mely a talajt gyonneateaea hagyja vissxa pl. mely kapás növény. Egy további kellék, hoiy ne szenvedjen a talaj hiányt növényi tápanyagokban. Stt elérendő as elővetemény aJá istálló\'rágy ál adnak, a 11-; magvak vetését megelőzőleg pedig nitrogén éa I toaztoreav tartalma műtrágyát. A talaj Ínyén gondosan előkésziife akként, bogy a fyfage A „Piitáagó" olőfisotAsi ára sgéoa évro csak 4 frt, «l csirává l bíró növénykéknek sem ni rói m átl-évro S írt, negyedévre 1 frt KlóAsetsi lobot a „Pillaagó" jon ntjában. A vetést sorvttőgéppel, lehetőleg IRODALOM. A Xmcr képei Tilá\|artéaet első kötete be vaa fajesve. A szakt adomány kimondta rá, bogy olsfl raaga munka. Helyes volt aa aaetor mogválesatán, kitűnőek aaon \| iné tóbb, kiadok!vatalánál Budapesten VI., Teréakörut 86. Közgazdaság. Egy jtf vedel isi ető növény-teraelési ig megénekelt ígaxaag az, hogy Sokszor magyar gazdi helyzete nem a legirigyiésre aöt többet mondunk: anuyi-zor ismételt jéaaek^ meiyek i legajabb xkautások_ ^^wj^51^ \| hogy ezt a kérdést tdssegetni mar nem érdemes s ha inégia ezzel as igazm^ndáasMl oly tanácsot j fel, eaépek as illustrátiók, élveaotao aa előadás módja, sióval aa egé«a negyboostt tudomáajros mü, s saépaégsinél,, . P . , , • , ,» .... vonió tartalmánál s előadásánál fogva méltó a nagyközönség \| nynjtunk gazainknak, nielf n.egszivleleire méltó legaegyobb pártolására. Most a 82. éa 2L flaet jelent meg egytnerre. Ebben van I rau* c«ak azért l, hogy annak követésével . w- .i ueni egy gazda segitett némileg .nyomornságos • aa tadex. 8aabato«, pontos maaka. Ceak ha eat átlapoaaasj uAiv.»t^n akkor látják, a tarUlomiegyaék róvld saavaiból, mily ,, , . . mosegasdeg e kötet. Aa ladsx olyan ralami aa irodalomban, A tümsgtermelesröl akarunk e^yet máat mint aa életbea a sd. Nem li kónyv, a melyben indtx nin-1 elmondani, tehát a növénytermelés esy oly ágáról! mely nálunk nem igen ismeretes. Tudjuk jól, j hogy valahányszor egy szép pázsitot, vagy jó kaszálót akarunk létemteni, as ehhes szükséges magvak kiválasztásává! mindig meggyűlik a bajunk, mert vagy nem tudunk egyaltalan tü-vagy ha tudunk ia, aa oly rossz minőségű, hogy elvetésre alig érdemes. Magkere?kedöink ugyania lQm:tgssÜi(ségletÜ-ket jórészt külfö dröl fedeák. már pedix es a mag a melyért oly rengeteg pénzt kell kindnunk a legtöbb etjeiben ugy jő mihozzánk, bogy teginbb volna — ugy a min\' jött visszaküldeni; nem egyéb az, ailany, értéktelen osiraképtelen magvak mely oaak arra való, hogy a kereskedők zsebeit tűnje meg az érette^iriába kidobott pénzzel. Hogy minő nagy károsodást szenved a gazda ily magvak vásárlásával arra néave feleletet caak az adha1, ki mar egyezer megpröbálta. Nem hangsúlyozható eltgg, hogy a gazda a kaszáló létesiteséhes szükséges vetömagvat maga terme\'je,! igaz ugyan, hegy nem minden (fimagra nézve állhat meg e tanács, de legtöbbjére és pedig külóuöseu azokra, melyek a ml viszonyaink közölt legiobban díszlenek, mint pl. az évelő és olasz vadoc, a közönséges ürezab vagy francia pet\'jo, a réti p«r\|e, a réti komocain és ecset pá isi% n csomós ebir stb. minden nehézség nélkü keresztülvihető. A szabályok, melyek e tekintetbou figyelembe veendők : először is válasssunk a termelésre megfelelő jómiuöaégü, ktdyezö fizikai tulajdon- caenruiint a hogy aiaea élet aó nélkül, de magában élvei haUtlea ai iadox. miat a só. Aa index modern találmiay. A régi kia kftayveklies aem kai lett ily „Botareadea Tárgy matató" A ki valamit kereeett, könnyen áUanoahatU aa egéaa könyvet. De ma, a tudományos anyag folnalmoxJdá* sáaak ldejéa leb«Utlea aa embernek mindazt teáéba tartani, a mit oWaaott. De ha betSreadea tárgymaUtó, Bérmutatói mil\'on» h^« p«ni ▼an a Uayebea, mindenki köanyea ellgaaodbatik benne. \| Ma már igen kevéa tadóe meri útjára booaátani müvét: ~ index aélkhl, azzal aa olbiioilaágteljea elvvel ho^y. „Vagy ol vasaik «\| as eséaaet, vagy keaSkbe te vegyék t Nem sgy vaa aa. Aa iadox nem azok számára kéaafll, a kik a«m akarják elolvasni a könyvet, hanem azoknak, a kik elolvaalák a máikor is haaaaát akarják venni. Főképen a történelmi munkáknál nélkülözhetetlen. Különben o füzetek aiacaenek képek nélkül, Négy pompáa melléklet diaaiti, köatSk egy hiválóai érdekea, raiaeo „képfaragó műhely i -VöitfiménvAnáí Igyptombaa," mely as egyptomi aiobrtk kéaaitéai mópjait \| gyujieoienyeoe ^ matatja. A Nagy Képes V ilágtörténet 18 kötetben jeloaik meg. Szerkeaxtője Marcsali Henrik, egyetemi taaár. Aa első kötet a kelet ókori aépolaok története, Egy kötet ára dlaakötéaben 8 frt. Megjelenik füzetekben is. Minden héten agy tűset, á 80 kr. Kapható a kiadó Bévai Testvérek írod. lat Részvény* társaság ktayvkoreeksdésóbea, (Bpest, Ollói-lt 18.) 0 minden hazai kSayvkeraekedéeben, A Kswlpp (Jlgmg 8-lk és 4-lk számában aa idegesség aa aaathma (nehéaUcsée) a torokgynladás és as aranyér mikéatl gyógyításáról vannak Írva a főbb cikkek A ,háal gyógyszertár" rovatban különféle jó háziaaerok vannak is* mertetve. Ügyes képekkel vsa bemutatv, hogy mihéat kell cébserlea alkalmasai a ayakpólyát, lábpólyát, AlőfSrdőt, tárdőotést, eombőntéet, a gyomor és hasborogstást. A gyógytornának tls féle módja saintén képekkel vaa illuszt rálva, a .levélssakréiy" rovatban pedig a legkülönfélébb betegségek mikénti gyógvitására aéave nyer aa olvasó nt* matatást. Igyasóval a Kaelpp U)eág eaaa ajabb eaámat Is aaayira kitűnőek, hogy esea hasaaos lap járatását miadsa* kínok a lagmslegebbes ajtnljak. Megrendelhető a Knepp Újság Badapesten, X. kor., Fftsér-ntoa 19. sa. alatt félévre 8 írtért, egées évre 4 frtért. CélaaerS 1899. január Mól eloSzetni,^ert sa első számok ismerete nélkftl as ol* vasó s Kaóipp gyó/ymódra aéave aem ayer teljes tá)éko* sotteágot leissiie I Mii véss körökben a stcessio mindig nsgyobb Urt hódit aa ai aj, most még gyermek korát élő aj irányait, melyből a Jövő mii vészét fog kissrjadzani, miadlg több éa több hivat szerel, kik saakitva minden béklyóval, min* den aaebálylyal melyet aa addigi iskolák a klasaikna mesterek remekeiből vonták le most teljeeea nj csapáson iadslsak, a a gondolatnak as eszmének akarják a veaérlö •aeropet átoagsdal a kif\|eaée technikája felett A Képes Családi Lapok es a miadea aktaálla kérdéssel foglalkozó képao szépirodalmi Isp érdekea cikket kósől i aeceoalóról abból aa r-alkalomból, hogy megsyillott a tavasai tárlat. Ajánljuk elvaaóiak figyelmébe. Előflaetéei ára egy évre S frt, félévre 8 frt, negredévre i frt 80 kr. Mutatványnámot Ingyen küld a kiadóhivatal Bpset, V, Vadáesateaa 14 aaám. Aa Olmó SiSayvlár aj fttaetet A Oyalai Pál sserkentette kitünö vállalat ismét gasdag sorosattal gyará-pttja népszerűségét. Ai 1032-1089. «z. Occloii Oiorato kiváló olais tudós munkáját közli. A latin irodalom történetét, moly népszerű ismertetése a klaasaikas latié littera tarának. A könyv kitünö aaolgálatot fog tenni as Iskoiáaak és a nagy közönségnek egyaránt. As 1090-U0L as Hardy Tassáé Otthon a ssSIStBldőa cimü regénye, aa aagol regényirodalom egyik legszebb alkotása- Csapa erő, sala haagmlat Dumas Keas je (1102—1108. sz.) miaden nagy aaioéoa műsorában szerepel, a franciák legkiválóbb medern sziamtUrójának nálnak eddig kőnyvalakban meg nem jelent maakája. A magyar tárna élet kedvee világába veset Borsaik Árpád vígjátéka Mai divat, (1104—1105. aa.) moly aanak időjén a Neesaeti színház pá\'yadiját nyerte ol Csiky Kálmán a nagy magyar törvényalkotót méltatja Werbőcay Isiváa és BárauskŐfcyvs (1106. sa.) elmft kitünö tannlmá- széles sortávolban agy eazkttaőljOk, bogy a gyomlálás céljából szükségei hostá!érhetékOiiafft legyen. A kikelt vetés ápolására nagy gond fordítandó s álljon esen ápo\'áa a szükséges togaaoiás, boro-náláa, hengerezés és kttlöntoen gyakori gyom lálásból. Az aratás idejéaak megválasztása a legnafco* zebb feladat, mert lagtőbbaylre nem agf időbea következik be aa érés* Leghelyesebb akkor aratni, ha a bugák lag-nagvobb részének asagvai az u. n. sárga, vagy viaszérésben vannak, mart ha előbb aratnánk te akkor a magvak egy jő része éretlen marad, ka pedig később, akkor a java érett mag még aa aratáa e\'ött, de legalább aa aratáskor a sarto vagy kasza munkája alatt alperes Az aratás után a füvet marokba sasdve naantjak. bogy felesleges víztartalmát elvassitsa, a tatáé ku kévékbe kötjük a alóérének teásnak ki. Kedvelő idöjArás mellett ezen ütőéréi aeba y nap alatt következik be, mikor i« a flvtt pányvázott szekérre rakva, a területről elvitetjük kazalozzak. A cséplést hadaróval végesvéa, a j nyert magot szelelő rostán megiieztüjak, bo^y I azzal aa üres léha szemeket, továbbá a tőreáet jón polyvát eltávolilsuk. A kicsépelt magot lehetőleg szárai, saal\'Őe ; helyen kell eltartani. Izerkeeitii űieaetek. — Isaéss>sls léte. MiNa Cikke sok ifaass tartalmas de két okból aem kMKjak IHsaSr amérl nem, mert a eitméiyeokedó polémiának nem varnak hafémij máaodaaor inért nem, mert a vita tárgyi! séfé* ügyet Manvhanzktr Bódog mttnkatársink avalslt mederbe terelte, honnét aa Igy érdahélw kár molni. ésBol olyan tonna klo- LapUtlajdoBoa és kiadó: riiiciKKL r fi Lé r, •02 [ Mörathon samatos gyógyflkeverék éa plpadokiáaykos. egy imprlgnált oaigaretta Qrőmmmel ssljja aa embor kitünö tulajdonságai miatt Rágyújtva bármily dokáayayal, aa utóbbi égető eaipőo iae elvéss Alegegésaeégeoabb keveiék oaigaretta és pipa* dohányba \'Tekintve azt, hogy Mörathon a nikotin ártalmas ha a táaát a gyomorra párállnál Ji, minden dobáiyaónak nélkülözhetetlen Hat risa pipadohányayal vagy négy rém cigaretta dohányttysl kovettetik Qrvoaok által miaden dohányaóoak ajáaltaták Nagy oaomag ao kr., kis soomeg 10 kr. külön vágat As csomagolás ptoadoháty Ao külön oaigarettaéohány réssére Próbaküldemény: ti a kis osomig bérmentve I Irt 88 krajcár ntánvét mellett Viszonteladóknak jővsdslmsafl. j 128- igyeaau héoia i Mttrálh Tivadar p^flterísiféfl « r Aes Veaérképviselö Magyarország és a társorsságok réssére: Dvorznák János beviteli ügynöksége BÜDAFSST, VI, lyáMtlM 48. Z«ls 31. stám. 0 Up.l 4 1899 Április hó 27 én H ■U ot él Ur. MBtrik-Mgyar kizárólag mb. omlokzat-festék gyár KBONSTE1NEBKÁBOLT Bécs, III, Haupstrssss 120. sz. (uját kátékat.) ■bbb kllünlrii, inarinitkkel. \' i.._— Föherczegl és herczegl uradalmak, oa. ea kir. katonai Intézótéftk. vasutak Ipari , bánya- éa gyári társulatok építési vállalatok. 4ptté mesterek, úgyszintén gyári és ingatlan tulajdonosok szállítója B homlokaat-leatékek, melyek aéaabea feloldhatók, eaáraa állapotban. porainkban la M klltabá! mintában kllóaklat IS krtál felfelé aaáUlltatnak éa ami a fartik aatrtlnlaa \|it lllati, aaoaoa aa olsjfsatékkel. tl-l Mlntikártya, úgyszintén haaznilatl itailtái kívánatra Ingyen éa bímsitvi küldetik. Háziasszonyok próbálják a Hiydin-ranilliát ■ iádig egyenlő enlyn tiblácekákban áe haeonlóaa kiadd aa taaaaa láaaar lagaemaaebbje, olcsóbb, finomabb, egésaiégeiebb éa a haaaaáiathaa héayelaeaebb, mint ___ n Sckoten-Taalllia. Si— 6 1 boritok 5 táblácskát tartalmasra ossk 10 krajcsár. Kapható minden eaasafi-, fiUierkeretkedéibes is draiaariábaa — Nagybani raktár l WALTER és DUMMELnél BUDAPEST, Alkotmány utozs 29. !!! Használjon Ön FEGYVERKEREKET!!! KQlönös előnye: utólórhetlen m könnyű járás [Megerőltetés nem létezik.\| mBRRUtil • világ ItfaaiytM kerékpargyára, irjmiák mm és kfcmwln. W»F> in>ms«jti ravértgyikftkaéf: KAHN és HELLER Budapsst, Vácxl-kürni SÍ 1110/lk. 1899. s/ám. 139-1 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék Ikvi osztálya részéről közhírré téletik, hogy Hertelendy llélu nkanizsai Iskós végrehajtatnak Virlh Józ.ef végrehajtást szenvedő gelaeszigeli Iskós elleni 10 frt 68 kr. löke, ennen 1898 évi december hó 18 lói I járó ő°/0 kamatai, I frt 40 kr. p>r, 4 irt 10 kr. i végrehajtás kérelmi6 Irt 96 kr. jelenlegi s a még, felmerülendő költségek iránli végrehnjlási ügyébon a leni \'-nevezett kir. törvényszék területéhez l«rtozó a gnisel 213 sz. tkvben -f- 782\|b. hrsx. j Öí4 írtra beesőit ingutlsn 1899. évi május hó 16. napján d. e. 10 órakor _ tielgfl községünkénél Hertelendy Béla felperesi ügyvéd vagy helyettese közbenjöttévcl megtartandó nyilvános árverésen eladatni ing. Kikfálláai ár a fentebb ki eit becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°/u-iit1 készpénzben vagy óvadékképes papitban a kikül-! döti kesehes letenni. Kélt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint Ikv halóságnál, 1899. évi február hó 23 nupjan. liÓZONY, kir (széki albiró. TANARON GYÜMÖLCSFA-PERMETEZÖ SZER As i>«s«wrt4ii éa iutiiUsm] ka)t gyt» nö\|i?Ut«a;áttt4i ba«á<aa \|4t«4«Imi ipadn-jcó\|á iak / Mért astkajra, hogy a Urm«lftk figyalme eUö aurb.ni a tát éa gyt«ö)aafát aejt* ránt pusxtiió rTéf éa f«-tf alfea friwyoljöu. Több Itiramra jwraológm aakédl taaáaaai nyomán aikartlt a gyaaéleala-pfxtaatibaa nzttkaéga* alkatrécaak birtuktb* ]iI»ab. Baak«t aa aititrt nnVíloaat asaHat wimállH\' ván, vafjrilag mefvis»\|atlattaa éa „TANARON" \'jyUmöloafaparmatatt aaari „íven bonom forgalomba, cgyidoj&leg a reaha-dalaai elnyal éne oétlábót 8751 aa. a. a baja-laatáet magiettaM Ügy aa Auaeállitia, áa ká-lüaOaea a vegyi magálat kittet eredménye naoa katároaott kijaloiitéara bátorítanak, ml> morint a „Tsniaron" egyike a legjobb gyí íiiUloa-féregirtó aaarekaak, lalUUrnhl bútok bredmánynyol jár áa alaaa aetnmi karna kataaaal aam n fa, aane padig annak gtSnUtcaira. ügy doboz ars SO kr. * IrsMl ra\|a aarrlatl fteikeadi darab\|a I frt. SUGÁR MANÓ, gvárteiep: SZABADKA, I. kút, ímrfiyi Ura 351. saját tói. Számot elismerő áa kBacBnÖ levolek közül kiemeljük: Borotvái Pál, axálioda- ái »a6llfi-tala\|donoa Keeakemit, lTordoa Feranca eaállMalajdoaoe B.-Flrad, SimDniy Jakab IDIdblrtokos Pa Turayne-Ub, Fieehar Vilmos heraa-kedd CeáaaárUltáa, Vaaa Ádám vaadéglfia ia aidllft-birtokoa Saabadka, Medvocakl Gyllrgy 1. jagyan K Palota Feraacnr gyógyaaeráaa Petroiáca. Rraaa Kúruly birtokoa Kgar, dr. Klein ádoll oaatály-arfiia itahadka Oaoarc «k Sándor alubur-aegy Nagy-Ke. Soóe Elemér earaden Pécsei. ISS—a Mf Vidéki magrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek iKtfzJ Pál Budapest, V., Lipót-körut 18. sz. (Vigszinház mellett, a nyugati pályaudvar s Margithid közelében.) fA közönségnek ptlrtfogíi- H. és fiai ftila lugujubb szer-Wt keze Q rompound gőz- airVa? mozgonyait félsLabü és slabilaifi/tban, a ineylek 40 százalék lűzelö-anyag megakaritással dolgoznak. Qőzmozdonyokat és gözoséplöket négyszer fordítható aoél-dobslnak-kel. toldást nam Igénylő szalmarázókkal és nagy szita felQleitel, minden nagyságban. 12 Minden fajta lovas csép\'őkészleteket, arató- és vetőgépeket, azecs kavágókat, répavágókat és minden máa gazdasagi gépeket ■ Vidéken lakó szolid ügynökök kerestetnek! ■STANDARD <l«tbizt«iiló tnrtaváx Rdluburuthbxn Angolhon MB" Alapíttatott 1825. parlamenti határozatokkal.\'ftg llsjjiii 1: BUDAPEST, l Mtet MH\\m \| Évi bsvétel.......... 27500000 korona Kiutalt nyarsményrészek ..... 160 000000 Vagyon . .......... 220 OOOOOO Halálesetek folytán kifizetve . . . 450. OOOOOO „ A Standard kötvényeinek nevezetesebb előnyei. Kélséqtelen. biztonság, JLlacson.y dijak, Hiabad világhötvények. Kötvények érvényben tartása díj fizetések elmulasztásánál. Tókésités és előre megállapított visszaváltást érték. JíeglámacUintatlan sdg. Feltétlen fizetés öngyilkosság esetében egyévi fennállás után: Szabad háború biztosítás népfél kelők részére. IC Díjtáblázatok klváaatra küldetnek -^g Kerületi FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedése NAGY-KANIZSÁN 133-3 L i Nyomatott Fiscbel Fülöp laptulnjdonosnál Nagy-Kanizaúii 1899. Huszonhatodik évfolyam, 35. szám. Ttrtdkát.ipllit VImImI rolup kííjv. ktratktd4t4baa. aaarkatslftvtl árltkattl Itktt aapaa- klítj). I. 4—6 ktit 14a inMaanilti a inti taallaai raaaari .„aa\'tnao uimian kralon in) UiUklnui ytrnabittptlal; h\'Uahrl í n karaikariaa* ifmyv. Lj Á LÁ Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. <M>ruiri0i ikA< — íftn avrt 11 ksroaa Ili Irí — kr Télétn 4 tanai >1 m — ir Üütj-\'ilarra I knrakt il trt 30 k« XjlltUr petition II krajcár ÜIIRhiIhI, vilaalat a kir4ai«a a M.atkMlk Klickal ttl kSa kade#k i«téa-4nk.x 84 i bíl toaaaaa\' «. In«a Mta ara la kr&Jo Nagy-Kanizsa. lr^l). FalelHa izirkeizli: \'aalaj Mándar Siirkititllárs: Béiáat l.ajaa. Vasárnap, április 30. FUrdtt-óvad. A fürdő-évadról való cikkezdet ne tekintse a szívós olvasó korainak, mert hisz egy-kettőre—4)ekövetkezik az az időszak, mikor a nyári hő kihajt bennünket a város Mai közül, hogy egy kissé üdüljünk. A magyar ennek az üdülésnek azt a nevet adta, hogy nyaralás, de u divatosabb neve mégis a fürdőzés ,.. Fürdőzés ós nyaralás köfeött csak pénzkülönbség látszik, azaz a\| fürdőzést osak a vagyonosabb osztály^ engedheti meg magának, mivel költségesebb az_ előbbinél. A fürdőzés tehát nem egyébb pénzkérdésnél, ennélfogva mélyen érdekel bennünket, mint minden, a ami a pénzforgalom növelését eszközli. Sajnos azonban, a mi magyarjaink jó része, kik fürdőhelyeken szokták a nya>at eltölteni, örömestebb viszik drága pénzüket a külföldre, mintsem a hon határain belül adnák ki kezükből. Ez annál szomorúbb jelenség, mivel a rosszakara1 sem mondhatja, hogy a külföldi fbikarolt fürdők mind egészség. mind pedig élvezet szempontjából felülmúlják a magyarországi gyógyhelyeket. Korántsom! Sőt minden elbizakodottság nélkül állíthatjuk, a mi szerte Európában elfogadott tudományos nézet, hogy nem is kópesok versenyre kelni a mieinkkel. Mi vezeti tnógis a pénzvilágot és főleg a magyar arisztokráciát messze idegenbe ? Miért segiti elő inkább az \| osztrák, svnjci, francia,1 német, angol s, a többi fürdőhelyek íölvirágozását a az \| ottani fürdőtulajdonosok meggazdago-\' \| dását ? Ugy hisszük, nem annyira hazaflat-; lanság, mint inkább a divat majmolása I készteti erre őket. Egy család, amely előkelőnek véli magát, szinte szégj\'el valami hazai fürdőhelyen üdülni a nyári hónapok alatt s ha esetlegesen véletlenségből nem mehet Marienbadba. Osztendébe, Riarritzba vagy a jó Isten tudná, hogy hová, hát inkább otthon marad. Ez, nagyságos és méltóságos uraimék, súlyos hiba A kik ernigy gondolkoznak — pedig elegen vannak, ne tagadjuk, — azok nagyot vétenek ha zajok ellen. Kár azt a sok pénzt idegen országokban a szélnek ereszteni, mikor idehaza is megcselekedhetik ezt, anélkül persze, hogy ez által bármiképpen megrövidülnének, miként azt i\'önnebb is emiitettük. Csodálatos, hogy külföldön már régóta tudják éa ismerik a magyar klimatikus gyógyhelyek kitűnőségét ée p ára tl un a ágút; csak éppen nálunk nem. akarnak erről az erős oldalunkról némelyek tudomást szerezni. Nemrégiben tett közzé aDer Orient" cirnü német szaklap egy terjedelmen j fölhívást, mely a német testvéreket ! (deutsche Brüder!) lelkesen figyelmez-\| teti, hogy minő csodálatos kincs fekszik jmég a legszerényebb magyar gyógyfürdőben is. Valóságos aranybányák, csak ki kell aknázni tudni. A cikk aztán szemtelen élelmességgel hivatkozik a, magyarok vakságára, hogy ők ! mindezt nem veszik észre vagy nem j akarják észrevenni s végül oda lyukad TARCA, A szultán sorsa. — AÍigol eredetlbttl. — s/.ines iiirkn, titkos világiibii, inelynek \'ménéit!\' Int a külvilág s:ija. az iimdság, A nap halványan lopódzik be u sílrü ablak-függönyökön Sl a Sterálj termeibe, aranyon szö vevényét reahinlve a tarka szőnyeg virágos díszére. Lábujjhegyen lépked a sok alázatos szolganép, nehogy a csendet megzavarja. Á\\ szultán álmodik. Az\'tlju lejében meiezerüen játszik ss étel gondtalan szeszélye, álmodik a virágok s a szerelem csodaazepségeirűl... és álmát megzavarni senki sem mercszli. Ahmed még iljn, lelke túltelítve az éle szereielével, mindennel, a mi szép A szeralj udvarában lelve suttog a hír, bogy a szultán gyenge, hogy akarata nincsen, hogy az ország gondjaival mii sem tóródik a kegyencei édes-mázos hizelgésekket elkápráztatják a nagyúr szemeit, hogy ne lássa a nép nyomorgó szegénységét a ne halija\' az elégedetlen szavak átkait, mik a birodalom központjában ia immár hangos kiál-tással löliik meg az utcákat. A szultán mit sem tud, csak álmodik tovább. Lelkét oda bilincselte bűbájos hazugságokkal tiÜ odaliszkek kacagó tömege,—oda, a azerálj virág- íllHlllS iyéb« (i jaj. S a rózktt ajkú, sz-pséges hölgyek körében Ahmed bold >g. Szerelmeert velelkednek Cne.tss\'ii jés tieorgin tuggyOnyOrü.-egeseb,b liliomai, odu.i\'ió,in, szenvedelvrnjkészen. A gyengéd karolt ölelö vilagában lui össze tuindeu szala s kűlvi ngban történőknek ; politikai játszik a hízelgő spori, egy egy mosoly uj kegyel* mel jeleni, — uj zsarnokot. Künn a hadsnreg mellőzött tubornoksi, haragtól dutvii, de leheieilenQ heuyélik át a na 01. A birodalom liolsr-zeleil nsp-nap után sértegetik a szomszéd hatalmak poriyazo esnputui; ea ók ieheteilenűl, vjsszalorolel anul kénytelenek látni mindazt, inert Ahmed jó, a vw. tói írlóaik, a háborút gyűlöli s tőle akár hüvelyben rozsdásod-hátik a kard ..csak a lánc cs,ihos sörzavarja, az énekek gyönyöre tud le kei adni neki. Es senki sem mereszelt szót emelni elölte, senki, aki moudaná: — Ahmed vigyázz I trónodon még most is piroslik gyenge elödöil, Ibrahim y^re. Ne jáiszszal kevélyen a régi hősök emlékét imádó, büszke népeddel, Ibrahim is igy te t s lám, leje lehullott önnön sxogái kezelői, — AH»h nevében, az igazsagerl . Ahmed vi-vlgyázz I A szerály éneke lágyan, euye gílen visszhangzik teremről, teremre, hízelegve, bájjal... a a •zultnti álmodik, álmodik a rózsák illáiéról, kö!> teázol dicsőségéről a álmaiba be eszövödi* a >0rl líig, ötirök közi beszivárgó aranyos nap-ugar, nie y csodadolgokat mesei, rikapntxlal, elan-da-il... 11. Koiiatantmapoly utcáin keresztül v.id riadóval rikolt a zaj: Ahmednek vesznie kell! A forradalom vissznlojlhatatlan. A junicsnrok agája inaga köre gyü le legbát-rnbbjaíl: ölvén izmos, vakmerő harcost. A nepköveleég ölvén tagja t-molt lövel hatolt be a szerály nagy kapuin. Sikolt uz órteg, lutás-ban menekszik; ver lo< itt folyni néhány pere után I A janicsár aga b jeleiilelleittt{ lép a negyvo-- zér termébe, ntánua a kis-ret, szablyával ke-! zökben. — Nngyvezér, — szól az a^;t parancs-szava, \|— eljönfluk ma, hogy kormányzatod gyalázatát befejezzük végre. Ti dnod kel , bogy országunk hstarát bflntetenül i aludja a hiteden gyaur, ind sód kell, hogy a birodalom ügyei mind igaxuthut-i tslánságpai lolynak. Nyomorba jut a n> p Nöura-\' lom nem kell az igazhivőki.rk. Végét vetjflk majd j a zsarnokságnak a la vngy ss első\' a ki helyedet kell, hogy méanak adjad, méltóbbnak, mini 10 ! vagy. Hívjad elénk a szultánt, hogy azemelyesen i hallja asl, s mit jogossn követeim jöttünk. A nagyvezej sápadt ajkait eltorzította s léié. VENDÉGLŐ ATYÉTEL, A n. érd. közönség szíves tudomáeára hozom, hogy /. kii wii/m ki Un a sörgyári vendéglőhelylségektl átveszem. Sáptól lógva ugyjt vendéglőhelyiségben, mint a parkban a legfrissebb eőr ét egyéb kilttnö iialok és izleiei ételek olesó aré.t a leggondosabban lesznek kiazolgálva, — ozélul tllzvén\' ki magamnak helyiségemet a n. érd. közönség kedvence azórakozó hlyévé tenni ktjyé Vasár- és Hnne^napokoa onauibua klslfkedéa d. a. I éráiét egész éjfkttc Viteldíj szomélyonklnt 10 kr-, gyormakoknak 5 kr Hdjua 1-éM reg- A^-ys^cs^^-X a bsgolsl tűzoltó (•15 Órakor . 0 W^WW^i fcö zoneknr által, mely a Caengery utczás át vonul a Sörgyárba he\' kitűnő reggelirfl 1 gondolkodva vsn. A a tré. Uzlsaég ulvaa párttltitt kérve vsiyek _Teljes tiaateleltel Bskr Kártly téep Nagy-Kanizsa va»árnap Zala 85 szaui iB. lap.i ipnl-s Ml. ki a felhívás, hogy a Brüderek okosan "tonnák, ha összeállnának és részvénytársaságok gyanánt megszereznének néhány ily fürdőhelyet. No kérem, ezt a cikket államköltségen le kéne fordíttatni nyelvünkre és terjeszteni a vagyonos körökbea Erre bizony soknak felnyílnék a szeme, és •lröstelné magát, hogy idáig a hóbortos divat kedvéérf Magyarországon ki vili fürdőzött, holott a tulajdon hazájában minden tekintetben előnyösebb és ol-1 csóbb üdülésben lehetett volna része, ha előzőleg egy kevéssé gondolkozik s hogy ha azonkivül magyar érzés ia lakozik keblében. RNem a sovinizmus diktálja nekünk eme sorokat, ámbátor annak is van megfelelő szava némely tekintetben, hanem a józan ész. Ne legyflnk a világ gúnyjának központja, hiszen valóban megérdemelt gnny illet meg bennünket, ha hátat fordítunk tulajdon híres-neves fürdőhelyeinknek s a kevéabbé kitűnő idegen fürdőket támogatjuk. Reméljük, hogy csak kivételeknek szól ez a jó szándékú intelmünk. Havas-vármegye bizalma. Már nem sokáig áll a világ! Heves-vérmesbe elhatározta, hogy- a Széli kabinetet üdvözli Hevnsvármegye bizalommal van a kormány iránt! Azt hiszi az ember, álmodik, midőn ezt a hirt olvassa, pedig nem álom, hanem igaz valóság, el nem disputálható tény, •őt több ennél: históriai esemény. Hevesvármogye. mint eléggé ismeretes. legerősebb vára az ellenzéknek, hol a kormánypártiság eddig olyan fogalom volt. melyet meg sem értettek. Az exlex-állapot alatt Hevesvármegye törvényhatósága volt az, mely leginkább exponálta magát, a mennyiben kilátásba helyezte, hogy az esetleges ujoncozást és az adók behajtását a Ítarlament megszavazása nélkül meg ógja tagadni És a hevesvérű hevesiektől el lehetett) várni, hogy fenyegetésüket szükség esetén meg is valósitot-tották volna és alig fér hozzá kétség, hogy . ez a kijelentésük annak idején komoly aggodalmakat keltett kormány körökben. Most meg indíttatva érezte magát Hevesvármegye törvényhatósága, hogy a Széli-kabinethez üdvözlő feliratot intézzen s ez által egy háromévtizedes hagyománynyal ellenkezésbe jöjjön, mert az 1867-iki alapon álló volt kormányok egyike sem dicsekedhetett azzal, hogy Hevesvármegyével politikai tekintetben oly jó lábon állott és ebből a teljességgel legyőzhetetlennek látszó ellenzéki várból bizalmi nyilatkozatot kapott volna. Széli Kálmán minszterelnök, mikor majd átnyújtják neki a hevesi feliratot, alkalmasint Polykrates gyűrűjére fog gondolni és szivébe lopódzik a félelem, hogy hátha felkelti az istenek \'irigysé- de polgártársaink tetemei borították volna a csatatárt. _ Hogy Széli Kálmán est a testvér-gyilkolást elhárította, azt as egész ország érdemül tadja be neki s aa ellenzék talán még inkább, mint a szabadelvű párt) tagjai és ez aa, a mi Hevesvármegyét arra indította, hogy harmincéves tradiciójától eltérjen a a miniszterelnök és kabinetje előtt meghajtsa zászlóját A bizalom szép jelét adta a főrendiház is a kabinetnek, midőn as egész költségvetést egvetlen-egy ülésben megszavazta. Abban a beszédben, melylyel Széli miniszterelnök ama főrendek fejtegetéseire reflektált, a kik a vitában felszólaltak, legelőssör is as előzékenységet köszönte meg, de szavaiból ast is ki lehetett venni, hogy csodákat senki se várjon tőle és hogy csak azoknak a várakozásoknak fog megfelelhetni, melyeket a meglevő eszközökkel jó akarat mellett teljesíteni lehet. Ez a szerénység a szerencse magaslatán és a közbizalom által támogatva, kell, hogy kiengesztelje az irigy isteneket és kell, hogy csúffá tegye ama gét És ez a félelem alapos is lenne, \| kísérleteket, melyek-t a bizalmatlanság ha az iránta mindenfelől megnyilatkozó felkeltése végett egyesek tesznek, bizalmat csupán szerencséjének kellene ? flyen kisérlet volt, s nem más, as köszönnie. lis, midőn egy hirlap jelentette, hogy a \| De nem így van, mert; lm szeren- miniszterelnök mint belügyminiszter őséről lehet beszélni, akkor csak azU^o,, rendeletet intézett tárcája hiva-j országra nézve volt szerencse, hogy talnokaihoz, hogy külön nyilvántartás Széli Kálmán rászánta magát, hogy végott irják Ö88ZC azoknak a belügv-\| nyugalmát feláldozza azért, hogy ennek j minisztériumi hivatalnokoknak neveit, \| fejében az országnak szerezze meg akiknek nemesi előnevük van és hogy j nyugalmat s a nemzetet nehéz küsdel- névváltoztatás iránti kérvények elinté-I mektöl kimélje meg. sósénál régi nemesi nevek felvételének Nem tartozunk azok közé, a kik a engedélyezését megkell tagadni. Ennek lealkonyodott hatalmat kővel dobálják az állitásnak célja kézzel fogható. Meg meg, hogy ezzel bókoljanak az újnak: akarták kisérleni, hogy kérdésessé tódé nem hunyhatunk szemet az előtt, gyék a miniszterelnök demokratifaia hogy a volt kormánynak élet ha\'ál- érzületét. Hiábavaló táradság, melylyel harcot kellett volna vivnia s hogy még i szembeszállni nem is érdemes, győzelem esetén is nem ellenségeink, A jelenet, mely aDivanbnn ekkor lejátszódó* I, örök időkre lelejtlieletlen marad. A szultán a lépcsőfokra térdelt, mellette állott Silahdar aga, emelt karral, csapásra készen várva a azö elhangzását ura ajkairól. Távolabb a janicsárok álltak körülöltök, ilsszegoniolyogva a szerály ud-v«ri tisztjeivel. Mindegyik kezebnn éles eiab\'ya, m ndeuvik tekintet a szultánra azegezve. A csoport kQlsö szegelyél pedig körülvette a hazi szol- lem. Látta az tllven elszánt (eayvered, tudva,\' gással tudatta, ho«y ö most másért jött e helyre. h«gv Itt más nem marad hátra, mint engedeU IA szultán megérleli \'ót, mert engedékeny han-mesked\'ii, elindult tehát, liogr s nagyúr kegyes\|g"n szólalt meg újra: megjelenését kiinyörn :je, mert ennek most igy - Mnrad Ali, la om legyv<>res kíséretedet; kell lörténnis. ériem, mi a szándékod velem. Hatalmadba keri- A diván nagytermének lügzönyei mögül egy- tett\'/. Ha somom könyvébe ez vala irva, ellened szerre aló lépett a szultán büszke alakja. Hallót* j kOacinni nem akarok. Do tettedet átkom kiaéri, t mindent a lüggőnyön át s hivásra sem várt, Murád Ali, gyilázand örök időkre bes<ennyeai It termett őnmigt lftavverta\'»n kézzel. nevedet. O\'j meg, mo t le vagy a halalmaaabb. Emelt homlokáról hüinke»ég mwár ott. a léle-,0-\' vigyázz, én nem vagyok Ibrahim. Utolaó pa«1ganep sokudalma. lemnek még az áriyn sem látszott rajta s mikor rsnosom hozzád exak a, hogy szem lejemet rab! A palota kapui mind sárv< voltak, ku caait a menzólall, szava paraacaolóbb v>ll Mohamed\' szolga keze érintem na merje, meri a padlsah janicsár aga rejtetta macához, nehogy bárki ia igéjénél. jti-sle még akkor is szent, a mikor lelke már el- menekülni tudjon. — Murád Ali, — szólt a szul án a janicsár- ! \'"■I\'1" H,t j A aaultan imádkozott. Halk imája kieéri-iieaen agához, — látni óhajtottad uradat. Itt van. Mit \| — l\'adisah, — lelelt az ag.i, — annyi bizo- »tól6U » néma csendben... azláu (elemélte fejét jöttél könyörögni tőle? jnyos, hogy halnod kell, mert már megjelenésein > biztos hangoi szólt k-gyenoéhez: „Usdl A janicsárok s>i aj tekintete aségyentelje<en j ket sohasem fognád megbocsátani. En a\'ónban szegződött a földnek ; csak az aga emelte meré- méltatlan vagyok önkezem nel venni v.-rodet. Lenen fejét a magasba; hangja nem rem»gett. gyen hóhérod legjobb bar.ktod: a nagzvezér, — — Padisahl - szólt szil.rd hangon. — «\'ha az lettél belezte, Öfog következni, arai ha- hada .. a azután pedig emelt lóval nézte a via-a birodalom veszendőbe megyen, ha nőid to I láhdal megboHiu\'ja. dalt, mert a jelszó nem a< ö haiálat parancsolta, vább antikodnak feletted. A méltóságokat méltat-! A janicsár had soraiban suttogva terjed haíem a vakmerő janicsárokéi. laaok töltik be ; az e len-égei »zomszédság hábo- a helyeslés hangja. Essen a nagyvezéj Si- Nem hiába tanakodott a kárpitok mögött Si-ru\' érdemel; sereged vezérelnek tekintélye guny, \| tahdur aga, a kegyenc 1 Urát tul élni neki nem \'ahar aga a palota tisztjeivel, biráid igazsága pénzért vÁpái-oIháffir~Kéré8Unk szabad. 1 —A vértócsák szenyjében hever az ötven hozzád, Padi-ah, az, nagyvezéred helyét töltsd Silahdar aga e pillana\'ban előlépett a lög- janicsár. Ijedten hallgat odakinn a nép, alázkodva be érdemesebbel, a tórákat vesd számkivetésbe, a göny mögül, hol a szerály több lisztjével tanács- búsong, lopózva tisztul. Jaj-szó sem haliausik, méltatlanoktól pedig vond meg kegyeid. j kozod, s a szó éppen megjelentekor hangzott el csak * dio öltés hangja, mely as elgyávull ajkak- — Murád Ali, — szól1 szelídebben a nagvur l — Nagyvezérem — szólt feléje f-irdulva a ól\'a szultánt msgasstalja, a mecsetek tornya he-— szavaid igataágtalanuj hagyják el ajkaidat. \| nagyúr, — utolsó parancsom számodra az, hogy gyén. Ki lett téted janicsárjaim agájává, nem-e én ? , kardod éles, karod pedig biztos legyen, mikor s • szerály udvarán tovább áoekel as oda-Rumélia kormányzój ivá bátyádat nem én nevez-1 lejemre syjtasz. Ide fogok térdelni a lüggóny mögé, bzzkek csoporttá ; a bomlott törtök közé ragyo-tem ki szintén? Ezek is azon méltatlanságok kö tTlépcsözéi tokárs s ha kiáltom: »Üsdl« akkor gással szövődik be a nyugodalmas napfény Mint a tomboló vihar tön ki e hangra a palota eaatgja Csengett a tard, hullott a sokaság : \| teslörseg\' kardjai alatt öaa/eroppant a janicsárok zül valók, a mikről imént szóltál? sújtani fogsz. Allah adjon eröt a tettedhez, melyet > % aga hallgatott, csak iQrelmetlea lábdobo- I megbocsátok néked. függönyökön át. Nagy-Kanisaa vasárnap Zala 35 saám (S. lap.) 1899. április hó 30 án Országgyűlés. mrIyben — kivéve a ssélsöjobbon egy kit töredékei — rétil veti tt etil\' hát. A házszabályok Pr revíziójára kiküldött bizottság jelentését mutatta Stéll Kálmán ma báré Bánfy Deztő helyeit be Horánuky, t mii a kúriai birátkodát javaa-feleit agy csomó interpellációra, melyek hónapok laténak tárgyalása ut ni lüs ki a Hát napi-éta vártak válaszra. rendre Érdekes momentum volt, a midőn Piohler Gyö- Apw IS. tőnek egy a Lueger ée a világosi románok ügyében A kúriai biráekodáiról ttóló javatiatot állatett interpellációjára (eleit a miniszterelnök, t ti lánot> ágban ma u egész Hát, alig él asavazsat interpelláló ténybeli adatait röviden megcalolta. kivételével ellogadia. A mai vitában még caak Kit Picbler lölhaaználta arra, bogy Lueger ellen Kálm n Károly, a n-ppart ezephan.u siónoka u iltó-tutttriai tartománygy ülésben elmondott tartott két. óráig tarló dikdót, lelespekelve zsol áe Mtgysrorstág ellen intéseit beszéde miatt he- itridételekkel, zaidónyelven elmondott citátumok-vee lámádéit intézzen éa tölesólitol\'a Szélll, bogy kai es s Háiat lolylonos derültségben tartó Lueger lenyegetéseivel szemben tog aljon állást, kitörésekkel. Mintán ssólásra többé aeki sem Erre a minissterelnök as égési Hál sajos he jelentkezett, elnök a vitát berekesztte Ekkor lyeslése mellett jelentette ki, bogy neki már a emelkedett lel Plóas Sándor igseságOgyminiszter jóizlése ée a Ház méltósága is megtiltjs, hogy oly éa behatóan reflektált a vita öeszei siónokainak lérfluval polemizáljon, ki üres, alaptalan és írási- beszédére, különösen behalósn loglalkosoll Molnár aos lenyegeléseknél egyebet nem tud Magyaror-j j^,\' iegD(pj beesédével, kivel szemben azt száicellen lenni. I biionyitgat^a, hogy a javaslat lemmit sem von A kinai kerdésbeu kijelentene Széli, hogy a\|,\| M egyháztól, de semmit lem enged elvenni ai monarchia nem gondol arra, hogy Kinában lerü- 4 \|am tekintélyéből aem. A miniszter beszéde letet vegyen bérbe, de hangsuyoila. hogy a ma-1 keM,knlt\| a zzavazás, mely azl konatatálta, gyar kereskedelem érdekeben állana aj piacokat i hogy „ Hái ritka egyérlelemüséggel tette magáé/á i a javaslatot. teremteni, csakhogy ehhes a kereskedelmi körökből kellene sz inicialivát megragadni, a mihez aiouban uáiunk, de Ausztriában sincs meg a kellő vállalkozaai szellem. Az ülés végén Páder Rezsö egy a kongrnárs vonatkozó interpellációi intezelt a kormányhoz. \\ ápr. 97. \| Ma megkezdődön a kúriai bíráskodás általános tárgyalása; a vita úgyszólván (eljeseii a 170-ik §, az úgynevezett kanzel-paragralus körül mozog. Ezt támadja nagy erőfeszítéssel különösen a néppárt, ezt vedelmenk a kormánypárt szóno-kai Néha egeaz kis egyházpolitikai vita jellegéi Öl\'i fel ez a harc. A vitat Szivak Imre kezdette meg as elöadéf Mákról, rövid viaszapi.lanlást vetve a javaslat előzményeire. A néppárt szónoka Molnár János, nagy appara<uasal indult a harcba; visszavezette a kanzel-pangralus eredetét egeaz az ólori keresztény üldözésekig. Hatással szóiolt akkor, mikor hivatkoaott azokra a katholikus papokra, a kiket Haynau éppen szert lövetett agyon, mivel a szószékről hirdettek a magyar kormány rendelő leit Ez a hivatkozás a szélt ibalró, de a jobboldalról is egy pár ingerült közbessólást provokált.; • A javaslstoi a maga egész terjedelmében védelmezte Mohay Sándor, a kinek beazéde után az elnök szünetet rendé t. A szünet után pedig Madarász Jóitel mondott rövid, de nsgy bstásu beszedet aSálasiláai vesztegetések ellen és tilta-koson még az u. ti. „alkotmányos költségekének, is a megengedeti eszközök közé való sorolnia ellen Veszter Imre fanyarul vallo\'la be, bogy a Kúria biráakodáaa ellen indított hadjárata kudarcot vallott, habár — úgymond - az ő hite aserinl a képviselőház nsgy többsége e lene vau \| annak. A mai nsp utolsó ssónoks Városy Gyula volt I a ki kimutatta, hogy a katholikus papság mindig kivette s részét abból aaiel emi haladásból, amit a liberalizmusnak tulejdohitanak. A „stóizék-sza-ksszt\' (mint a hogy kanzel-paragrafuat, Madarász József kedvéért elnevesték) ő sem fogadja e mert azt hiszi, hogy annak célja: az egyházi egyének eiriaaztása a közélettől. Erőteljesen hangoztatta, hogy a lifaratizmus következményei: s községenkint való titkos szsvasás minden polgárrs kiterjedő joggel. A vila folytatása holnapra maradt. Az ülea végén az előadói székea — Horánszky Nándor jelent meg. Hatalmas éljeusés tört ki, a Még uia kezdődőit a részletes tárgyalás is. Pikáns isü jelenet voll, a mikor Hakovasky litván azt indítványozta, hogy lli.\'azakaaz 9 pontja a vele össze Oggö 170. § sal egy üti tárgyaltasaék. Ebhez az indítványhoz Piósz miniszter is hozzájáiuil. Percei Dezső elnök eunek következieben szavazásra sem. bocsátotta az in ditványt, hanem azt egyszerűen eltogadotlnak jeentette ki. Ekkor lelpailant helyéről Szilágyi Deztö es figyelmeztette az elnököl, hogy h Mióta Htftdíi Sándor beköltősftt a teresbe delemügyi minisztérium palotájába és üds szellemet hozott magával, sarkiban vas az irigyek egész kórosa. Aa osztrák antissemita, i» aa agy-n»vezet* liberális eajló ie Ovöltös. El miért?Mert Hegedűs — (kicsoda ez s Hegedűs, ss s aimplez képviseő, a ki még miniszteri titkár sem volt?) — es a miniaster-parvenn merészkedik a gazdasági po.itiks járt ólait e hagyni a a magyar ipar, magyar kereskedelem úttörőjéül viseli magéi. Szivünkre a kezűnket I Ha öasinték akarunk lenni, mea cnlpa-l kell mondanunk. Hosszú időn át volt s kereskedelem ée ipar mostoha gyermeke, hamupipőkéje a magyar politikának. Baross halála óla uem voll magyar kerssksdelmi politikánk. Hegedűsnek kellett jönnie, bogy veget vessen e végsetes iránynak. Reménytelten tekintünk fel mi magyar iparosok e ss ktárca mostani vezetöjehez, — mar neve ie, sok évi politiksi és kösgasd,<ugi \'eve-nysége a legssecb reményekre jogosít. Valóságos szerencse Magyarorszagra nézve, hogy 8iU ezt a iérflt válasstotla munkatársának, a ki aem megtesteeüli bürokratizmust képviseli, hanem as üdén, gyorsan lüktető gyakorlati életet. Ausztriában már konstantinápolyi útja alaposan gyűlöltté lette ól. Hegedűs nem törődve kedvea szomszédaink tajtékzása val, megtette ezt az utat és nemsokára tndaiara jövünk ez utazás gyakorlati celjanik. A Vaskapu megnyílt s Magyarország ipara jnggai hozzá foghat, hogy intenzivebb kiviteli tevékenység álta. beazedje kamatait annak ai óriási lökének, melyet a magyar állam belekiet elt.. Ausztriának persze jobban tetszenék, ha Magyarország kereskedelmi politikájában a régi nembánomség uralkodnék s mi as uraságikat esek a már szépen terilett aszialhoz hívnék meg és s legszebb falatokat raknék el\'jük. De a mi végképp kiütő t« a hordó lenekét, az az nj kereskede m! miniszternek kapitalista-ipari téren való politikája volt Hogy idegen lökét merészeit Magyarországba hozat a hazajut a bécsi pénzpiac zsarnokaága alél felszabadituni targyalaa rendjére vonatkozó indítványt tesznek, I iparkodik, ez lene öt az osztrákok szemeben annak elfogadása iránt meg kel kérdezni a llá-!lw«> ostorává a mar hangzik a Lajtan ml a zat. Ez pedig most nem történt meg. Az egész r4H»\'°.,n • .Hegedűs egy Kossmnista, le- in i ni. i , . . . rombolja a 67;es alapot 1" Haz leszült izgalommal várla, mit tesz most Neveueges ssemrehányás, melyet megcáfolni Percei, kii ekkenl oktslott ki Szilagyi as elnöki még nevetségesebb lenne. De yígyazzanak aa kötelességekre. Percei azonban nem lehetett mást, osztrák urak 1 Ma még az ö közreműködésükre mint szavazásra bocsátotta Rakovazky indítvá- nyát, m.tlyhezinindeuki hozzájárult. fcrdeke.a vita volt még 11. szakasznál, mely a csendőri asszisztencia igény bevételét szubalyozza. Szivak Imre, as előadói székből e szakasz gyakorlati alkalmatáeára - vonatkozó utsailáat kívánt a majdan ítélkező bírónak adni, mely aserinl ei a eiakasz c-sk a választási szabadság érde kében alkalinaihaló, Györy Elek éa Ugrón tiábor a szakasz változatlan ellogadáaa mellet! szólaltak tel, annak hangoztatása melleit, hogy válaazlóka csendőri fedezet mellett nem ssabad összefogdos-nl. Horánszky Nándor is ilyen intenciót látott az előadó felazólslásban. A vitának Széli Kálmán rövid kijelentése vetett véget, melyben ő is a azakssz va tozatlan ellogadáaa mellett loglait álltáit. A mai nap utolsó szónoka Polcar Jenő voll ki a fuvarozási dijak és as élelmezési költségek megállapít áaa ellen szólalt lel hoaazaaabban. \| hivatkozik H-gedüs, hogy a magyar ipart emelje. De hogy nem vagyunk minden áron rssjua Utalva, bizonyiíju a tény, hogy a nemet birodalmi töke — hivatkozunk a pancsovai cukorgyár alapításai, — Hegedűs aegiae alatt késs Magyarorsyagon beruházásokat tenni. Hegedűst nem lógjak ilyen támadásokkal megtéveszteni. Tudja ö, hogy sok ellenség: nagy tisztelet! Sok ellenség nagy tisztelet iSvetketS keretke (Egy elSMli iparos írja a delem-politikai fejtegetéseket.) A düh rút üvöltése hangzik át Lajtán tulrél. Alig lehel hinni, a gyűlöletnek mily magas tokára képesek felkutsni szomszédaink. És csupán azért, meri végre van kereskedelmi miniszterünk. Miniszterünk a kereskedelem, a magyar kereskedelem \| számára. Különös, hogy az ulolaó evekben, a \| vám- éa kereskedelmi szövetség körül lolyó áldatlan viszály óta magyar míniazter teljesítményeinek és törekvéseinek lokmérőjéül azl tekintik, azt kell tekinteni, mennyire neheztelnek rá mennyire gyűlölik Ausztriában. Bizonyoa osztrák körök nem tudnak hozzá szokni, hoity egy msgyar kir. míniazter Magyarországnak ia, vagy éppen csak Magyarországnak a minis/tere. Posta minden faluban. Emlékezetes budget beszédében Hegedűs Sándor kereskedelemügyi mini-ster tudvalevően kijelentette, hogy első muukái kösé tartozónak vé i a levélhordás országos kiterjesztését, meri nem akarja, hogy az eddigi nem ttirópai állapot, melyben a közsegek és telepek tízezernyi szama posta nélkül vau, továbbra is megmaradjon. Amit a miniszter inegigert, ugyancsak hamar beváltja : már ia élelbelepleti as uj rendszert, amely Magyarorazag minden községének megszerzi a posui összeköttetést. Egyszerű, külön láradság nélkül való, könnyű és olcsó módot tsláll ki erre nesve a kereskedelemügyi mi-nissler, melyet a. be ügyminiaztérium rendeletileg léptetett éleibe. Gondolatmenetet e jelentós rend-le uek a következőkben reprodukáljuk: Már 1876 óta azok a községek, abol sincsen posta, kötelezve vsnnsk, hogy hivatalos leveleiket ea értékküldeményéiket az evégből ala Imazaadó küldöncökkel a postahivataloktól elhozassák, illetőleg oda elszállítsák. Már most avégből, bogy a-postai iutésmény előnyeiben a postával nem Jairó községek lakosai)is részesüljenek^ legcélszerűbbnek az mutatkozik, bogy aa ilyen kötségekben a magánlevelek közvetítéséi a községek eszközöljék, amit as ilyen községek műiden nagyobb megterheltetéa nélkül annyival is inkább megtehetnek, mert bisseu a községek saját hivatalos leveleiknek a postahivataltól való elnozatalára éa oda való elvitelére a végből kflU Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 36. szám. (4 \'«p) 1899. április bó 30-án döncők alkalmasására már különben is kOtslasvs \| kél vsgy vannak- Ebes képest a minisslérium elrendelte, hogy minden nsgyközség, továbbá minden körjegyiői ssékhelyt képesö kisközség, melyben postahivatal nincsen, köteles attól a postahivataltól, melynek forgalmi köréhei beosstva van, a köiségek lakosai számára érkezett, vasy szoktál feladóit közönzéges és ajánlóit leveleket, levelezö-lapokst hírlapokat, árnmiota-és nyomtslványküldeménye-ket; továbbá ss értékküldeményekről szóló étrteeitöket ée nyugtákat, valamint feladó vevé-nyeke\', emennyibea azok. átvételéről, vagy feladásáról az illetők önmegnk kdön nem gondos ködnek, hetenkint legalább háromszor azzal a pon\'skflldónccel, ki a hivatalos levelek további-tásával meebizvs van, elhozatni, illetőleg a postahivatalhoz elszálli\'sni. A küldönc az értékkBIdeményeket, csomagokat, pénze leveleket, utalvány-, utánvételi és megbízási pénsöszzegeket is elviszi a postára, illetve onnan elbozza, hs ezzel őt a magánfelek i-aját veszélyükre megbízzák. Olyan postai szállítmányok közvetítésére azonban, melyek a poststás-kában el nem férnek, a községi postskflldönc nem kötelezhető. A postai szállítás céljaira minden nagyközség, illetőlég körjegyzői zzövetkezet egy oly tázkát lanosik beaterein i, msly két kucscsal zárbztó s mely kulcsok egyike az illető postahivatal, másika pedig a községek elö(járóeágánsk a postske-zelésaei megbízott egyik tagjánál őrzendő meg. Lehetőeg minden községben a községházánál slkalmas és könnyen hozzáférhető helyen kőz-basználstra levélgyűjtő-szekrény állítandó fel. Az a község, mely i\'y gyüjtő-ezekrényt nem\'tart, képviselőtestületi határosa\'tal tartozik gondoskodni srról, hogv a magánlevelek melyik előljárósági tag áltsl a nap melyik szakában és órájában vétessenek át. A községi, illetőleg kőrjegytő, esetleg az elől* járóságnak a postakezeléssel megbízott tagja köteles a hivatalos levelek elküldése alkalmával a levélgvüjtő azekrényben összegyűlt leveleket ki-ssedni s az úgynevezett küldönc-postakönyvbe bejegyezni, ennek megtörténte után a postakönyvet a küldönccel együtt aláírni, végül az összes poelsküldeményt a poststáskábs a küldönc ég az lilelő községi bíró jelenlétében áthelyesni és szt gondosan bezárni. ™ A postaknldőnc a postaanyagnak ugy a községben, mint s postahivatalnál való átvételénél i győződjek meg srról. hogv a küldönc-postakönyvbe bejegyzett küldemények és pénzössze/ek tényleg megvannak, mert a küldönc az átvett poetsküldeményekért és pénzösszegekért felelős. A postaküldöncnek ugy a postára menet, mint jövet tilos korcsmába menni, vagy bárhova betérni és idegeneknek s szállított anyagról felvilágosítást adni. A postakttldönc visszaérkezése után a községi postak-zelö s postakü\'dönc, továbbá a községi több község továbbá körjegyzőség is éli 44. t ez, 16 ée 18 §§. értelmében a ssal közösen\' tarthat egv p ma-kűIdőncőt. naptól togva 8 napoa A> a vároai adóbjyeia A községet nem terheli szavatosság a magán- helyiségében kősasemlére kitétetett oy célból, küldemények és s pénzösszegek keseléséből. A hogy a hivstaloe órin beiül bárki álul betekint, községi poe\'akezelő mulasztásai és visaaaélései bető, hogy a ellen éssrevéielél ineiehee«e és asooban legyeimi utoo toroltatnak meg. A kőz- pedig: ségi postt kezelő eljárása a kézségekben évenkinl a) Azon adózók, kik a< illető lajstromban tarlatni szokott vissgálslnál a járási lőssolgabiró megállapított adónemmel már n mult évben ;«s részéről megvizsgálandó. A községi poetnkezelő meg volsk róva, a lajstrom kitételének napját; kőteléé a kösségi postakflldönc működését ellen- bj sson adósok, kik s kivetési laistromban ssag-őrisni s a küldönc ellen felmerült minden penaazt állapitól! adóval folyó évbeo eló-zör rovattak bejelenteni. • meg, sdótartosásuknek na adó.öayvecskében A küldönc-postakönyvet és a nyilvántartás tffrtéot bejegyzését lövető 16 nap alatt iráaban cimü füzetei a község az illető poétebiva allól Nagy-Kanissa város tanácsához benynjthsaeák. ingyen kapja. A Matkovics-ügy. Néhai Matkovios József ismert ügyében, mely a városi közgyűlésen interpelláció táigyát is képezte, a következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerhsztti ur I \'Kérem legyen ssives Matkovics Józsefre vonatkozó, következő hslyreigszításiimnak becses lapjában helyet adni. Matkovics Józset idült tüdöhurulben és a»lh-mában szenvedő beteg sz utolsó években télen rendesen több hónspon át ápoltatott a kórházban, 1897 évben ts ép igy. _ Ez évben még április ll-én öngyilkosságból ereit felvágta, s midőn e miatt s kórházba hozatott, öngyilkossági szándéka okául elhagyatottságát hozla fel, hogy még vizadója sem volt. — 1897 julius 28-án a kórházból kihelyeztetett, bogy ezután mi\'y helyzete volt, arról legjobb tanúságot tett a fia által két tann előtt kiállito\'t jegyzőkönyv, mely az e«etet más színben tünteti lel mint sz interpellációra adott válasz : irgystkieyv. Nagy-Kanizsán 1899 áprilisa hé 254n NEO s. k. VÉCSEY . k. allaaár. palgáraaalar. Hl R IK. — Etjegyaés. SUm Izidor e«zéki \' magánhivatalnok eljagyezte fitcktr Prida kiea-ssooyt, Fischer Ferenc kereskedő leányát, Nsgy-Kanizsán. — Névmsgysraaltáa Uoten/eld Lajos, lapunk szerkesztőtársának névmagyarosítás iránti kérvénye már elintézést nyert Abelügyminiszter 40330 szám alatti rendelelevel Sosenfeld (Lázár) Lajos a sajat valamint kiskora gyermekei rál és Jáno nevének a .BMss\'-re való magyosiláaát megengedte — lahelaláleialé klasvesáse. A val-Iái és közobiatásQgyi miniszter ss Országos Közoktatási Tanács szervezeti ssabályxatának 80. §-« alapián a aa 1898.99 tanévre nzól* megbízatással Nhf László tsnácslagol a zalaegerszegi lelsőkereskede ssi iskolához a tanításnak a szabadoktatás szempontjából való tanulmányozása^ illetőleg megfigyelése véged lak ilalstogs óul neveite ki. — KBId«U»é«c Wisuwle* mi. ■linzieméi A nagykanizsai Lzr. hitközség küldöttsége apr. 27-én tisztelgett Wlassics Gyula vallás, és közoktatásügyi miniszternél, mely alkalommal átnyújtotta a hitkfiz- Matkovica Fii aasykaaiaaai lakói, lakatos bemondja : hogy fcdaa atyját Matkoriea Jiaaefol kihalhatták Sav, Maakáeat Iaránákn — kol agjr kis aaSk agáaaaágtalaa aaobában bitód aagával volt, itt a \'oaaa lavagt miatt a kía aaobábaa a aradal aam tudott, mart falladoaai kaa-datt; aaárt alyáaut másnap raggal, Taador Mari Bákóay atcábaa 1SZ aa. laké Savtgy aftböa vasaltam, a vároatól iML^^t Ö^.10^\'^ ség által fenntartott felsőkereskedelmi .akol. ▼árosháihos monjen M, atyám fel ia Mit, d« a riroai államosítását célzó kérvényt A küldöttsé-^StfSt^,^™ ^alí get gelsei Gvtmtnn Vilmos kir. ttnácsoa, él\| kiOaatáaa megtagadtatott, kiajtalaa rolt atyám UJ hitközségi elnök Vezette és tagjai voltak tartrtt^\'kogy Urwí# kaikütdí, uMáa!Tvá^^g dr- RotkscKild Jakab, GrUnhtU Henrik, ata fiaatta ki ta kát iahaa alataaitotta, aairt Hlataábaa RapOch Gyula, Roseitberg Richárd és SchtTZ "WS?! „t. kon -k atyja kaiái. .a, , Richárd. - A küldöttség szónoka: dr. Rothschild Jakab, az iskolai szakosztály elnöke, szóval is előadta a miniszternek, hogy a hitközséget az államosítás kérésére két\'ok indította Az első az, hogy felsőkereskedelmi i=—n-i-n- t , B iskola tantestületének tagjai nincsenek fel- Ez telel meg a valósáénak és igy méltán fen-1 vagy aágy bátra hapta mag a kárváajrára a vágaáat, mely boa a aaábau magtagadott 10 flrt. tartáadljat a válva taaácaa aagtagadla iráabaa ia. Magy-Kaaiaaáa 18M ápritla 17. Matkovie* Fii bíró jelenlétében a postaküldeményedet és netáni tartom azon á litásomsl, hogy Matkovics elbagya ¥C" " ore .8 nyugcty intézmény kere-pénz^sszegeke\' a postatáskából kiszedi, az érke-, lottságában végezte ki magát és méltán hoztam retébe s e miatt a tanerők innen mind oly zétt anyagnak a küldönc-postakönyvvel történt i fel ezen esetet snnak bizonyítékául, hogy az el- intézethez sietnek, ahol a tanerők felvan- égvbevetése u\'án "e könyv jegyzett rovatában az átvételt aláírásival elismeri és s küldeményeket közégeíM\|int osztályozza; a helybelieket, még pedig s hivatalosokat az illetékes községi közegeknek, s magánosokét s szerint, hogv tart-e a közsév külön kézbesítői vagy sem, a kézbesítő-n«k átsdja, avagy magánal őrizetben tarija A nem helybelieket, vagyis s köresoporttöbbi kisközségei részére érkezeit hivatalos és magán-küldeményekért pedig továbbítás végett annak a községnek adja át, ki a korcsoportban a körjegyzőség éa a többi kisközségek kösött a hivatalos levelek közvetítésére vsn hivatva. Azt, hogy a községek tartsanak-e. oly külön közeget, ki a magán postsi küldeményeket a címzett részére kézbesiti, s községek msguk határozzák el. Abban sz esetben, hs ily kézbesítői állás nem rendszeresiltelik, tsrtozik s község közhírré tenni a rapnak azl s szakát és óráját, melyben a lakosok a számukra netán érkezett küldemények átvétele végett a községi postakeselönél jelent kezhelnek. Kézbesítési dlj nem szedhető a közönséges és ajánlóit levélpostai küldemények után a kézbesítői állás rendszeresítése esetében sem. Ellenben s községi posta-küldönc, ha öt egyesek értékes küldemények és pénsöszszegék vitelével megbízzák a küldemények után dsrabonkint 5 kr. követelési díjra tarthat igényt. Költségkímélés sggott polgárok menhelyének felépítése elodázhat- nak véve a nyugdíjintézmény tagjai sorába lan szükséget képes, mert nekem el\'g szomorú uj tanerőket kapni pedig alig lehet A alkalmam nyilik arra hogy még számos egyéb k h tanintézet személyi esetből is meggyőződtem, hogy ennek hiánya , ... .1 • , . 1 mily szégyenle es városunkra, igy többek között ^ dologi kiadásai oly nagy összegre rúgsz is, bogy a kórházi ápoló apácák lőnöknöje a nak, hogy a fentartási költségek igen magas városi szegényházbsn lévő gondosottak jó részét összegű tandijat igényelnek ennél, a jelentéingyen -táplálja; — igaz, bogy erre senki által kenyebben egy oldalról sem támogatott fel nem «őli\'J«lo\'<, de bátorkodik megtenni, mert im4tnél arai azután azt eredményezi, ez nem a kórház, hanem szerzetük költségére . ! ... . . , ... 4 , \' történik, hogy a tanulók nagy része inkább Zala- Hja) ds a mi realiszt kus gondolkozásunk Egerszegre, Székeslejérvárra vagy más kö-mellett Ily hnmánus dolgokra nem tellik; de e zelfekvő intézethez siet, hol sokkal kevesebb papirkors^sJtban nálunk elég, ha a papiroson va- gyunk emberbarátok Nagy-Kanizsa április 28. 1899. tandijat kell fizetni. Ennek folytán a tanintézet léte, — elvitázhatatlan missiója dacára sincs biztosítva. — Wlassics Gyula miniszter a küldöttséget megnyerő szíves-séggel fogadta s válaszában kiemelte, hogy örömére szolgálna, ha ennek a kétségtelenül erős létjogoeultságu intézetnek állami kezelésbe vételét azonnal foganatosíthatná, annyival is inkább, mert amint az érettségi vizsgálatokról beérkezett jelentésekből meg- By-ianizsa város réuéről köshirré tété- ~ felső ker^edelmi mkolák tik, hogy Nagy-Kanizsa város 1899 évi I— II. legelsőinek színvonalán áll, ami első sor-tekintetéböi I oeztályu kereseti sdó kivetési lejstroma az 1888 ban bizonyára a tehetséges és buzgó tan- Tisztelettel : Dr. Szehret József. város házából. Hlrdetaaéuy. 1 lfkgfsKaníaaa vasárnap testület működésének köszönhető. De ha az állqmositást nem foganatosíthatja is azonnal, a miniszter azzal a megnyugtató és biztató ígérettel búcsúzott a küldöttségtől hogy a nagykanizsai felső-kereskedelmi iskola érdekeit szivén fogja viselni s ügyében az egységes középiskola kérdésének megoldásával kápcsolatosánjfog véglegesen s az intézet sorsát teljesen biztosító módon intézkedni. — A Falgfirl-Egylet káig; fi lése A nagykanizsai Polgár Egyletnek I. é április 23-ára kitűzött rendkívüli közgyűlése a tagok részvétlenség* miatt megtartható nem volt;. az alapszabályok értelmében as aj rendkívüli közgyűlés I. é., május hó 7-én, vasárnap délelőtt 11 órakor log megtartatni. Tárgy: Régi kölcsönök converlálására nj kölcsön felvételének engedélyezése. — A. néptoasbols. A népkonyha é< óvódák javára rendezendő nagy néptombolát májút hő il-ói püntösdvasárnap (kedvezőtlen idő esetén egy héttel később) tartják meg. A rózsaszínű tombolajegyek, melyek szép és értékes nyereményeket helyeznek kilátásba, már több helyen kaphatók. Egy tombolajegy ára 20 krajcár. A nyere ménytárgyak a következők: i) ezflst evő eszkös (5 személyre), 2) kitűnő varrógép, 3) női aranyóra, arany lánccal. 4) díszes függő lámpa, 5) ezüstóra ezüst (lánccal, 6) porcellán ebéd szerviz (6 személyre), 7) hinta-szék, 8) fiókos szekrény, 9) egy vég rumburgi vászon és 10) kávé-készlet (6 személyre.) — UJ sayaklayvl hivatal. Illetékes kelyen végre valahsra belátták, bogy s jelen, legi anyakönyvi hivatal, a hol annyi éa oy tont<* tények végeztetnek, távolról ssui megfelelő helyiség: a mint értesültünk as ilettékes városi tanács egy as intézmény méltóságának, városunk tekintélyének és a lakosa ág^kényelmé-nsk saegfele\'ó hivetaloe helyieéget kellő bútorzattal felszerelve iog legközelebb beréndeiteini. — Badavár bevétele. A budapesti asztaltársaságok Budsrár bevételének ötvenedik évfordulóját nsgyobbszabásu űnnepeéggel kívánják megülni s erre nézve a következő felhív ást bocsátották ki: ■AGYASOK. Félasázada immár, hogy a független Magyar-1tájnak diadalról diadalra haladó seregei vissza-logíalták hazánk fővárosát « Budavárára véreostrom utáo kitűzték nemzeti, lobogónkét. Félszázada immár, hogy az az örömhír járta be as országot: >U)ra a magyaré Budavárai* Hájas 31-én, pünkösd vasárnspján, less Badavár dieaő bevételének ötvenedik évfordulója. A főváros hsasliss polgársága május 81-kének évlordulóján kegyeletesen kissrándokolt évről-évre a Budavár bevételénél a nemzet szabadságáért ée függetlenségéért eleeett névtelen hösők sírjához. Hőst, mikor as Stvenedik évfordulóra virradtunk, as eddigieknél magasztoeabban kell megtartanunk a nemseti dictSeég e nagy ünnepnapját. Ili sddig sem hsgytuk soha kialudni a hazafias kegyelet oltárának tűzét, de most, as ötvenedik évfordulón, magasabban lobogni kell a tűznek, oly magasan, bogy fénye és melege országra, vUégra szóljon. E dicső oltár lángjánsk élesztősére, a hazafias ünnep fényes megtartásában való kösreműkö-déero bizalommal ssóliluok fel minden hazafit. Zala 35. stáuri. 5 lap.) Kibontjuk az ünnepi lobogót s n ünnepi zászló alá való sorakozásra szólítunk léi mi< den hazafit, minden honleányt, minden ejüjsűietet, kört, testületet és asztaltársaságot. Különösen meghívjuk az ünnepre a mig éli i8ji\'J>es honvédekei, akik rénlmllek lludavdr ostromában. Kérjük őket, hogy tudassák nevüket és lakásukat rendező bizottsággal (Budapest, Józsei-utca 10), valamint hazafias bizodalommal felkértük mindazokat, akiknek tudomásuk van még élő budavári MtSkrSl, ssiveskedjenek azok nevét velünk tudat ui. Az ünnep előleges tervezete szerint az ötvenedik évfordulón nemcsak a hStök rirjdt koszöruzzuk meg, hanem a budavári honvédmob- 1899. április hó 80-án A megtartóit 39 előadáson 8810 gasda és érdeklődő vett részt. A kosárfonást 40 ember sajstitolts el s ebből idővel a Muraközben egy igen rentábilis és szamottevő háziipar fejlődhetik, mert Letenyén és Legrádon nemes füztelep is rendeztetett mar be, a mely célra a löldmiveiesűgyi minisztérium 30000 nemes lűzdugványt adományozott, tehát a koearak előállításához 3 év multával már jó anyag is less. A tanfolyam végestével a tnniló-képző\'i tézet tornacsarnokában kosárkiállitás is tartatott a kosárfonásnak gyakorlati bemutatásával. A tanfolyamon készített kosaraknak legszebb példányai Szegeden is ki lesznek állítva. A téli népeís- előadások iránt különösen igen rot is. Barabás Béla és Bentallér Lajos orsz. szép volt az érdeklődéa Letenyén, hol az előadá-képviselők lesznek az ünnepi szónokok. sokból tolyó\'ag egy gazdasági egyesület is ala- A nevezett évforduló alkalmából május 38-án \| kait, továbbá Légrádon is. Letenyén a növény-a József főherceg-szállodában megvendégeljük a\'termelési, állattenyésztési és szőlőazeti elöadáao-honvédmenedikhit ütvén tagját. ; kon annyi hallgató volt jelen, hogy az elöadáso- A rendező bizotlság minden csütörtökön esti kat csak az iskola nagy udvarán lehetett meg-8 órakor József-utca 10. sz. vendéglő külön tartani, termében gyülekezik. A rendezésbsn resztvehni Légrádon oly szép volt az érdeklődés, bogy óhajlók itt jelentkezhetnek. Májút 7-én, tmárnap a községi iskola nagyterme zsnlolásig megtelt, d, «. 4 órakor ugyanott nagy rendezB bizottsági -öt hs előadásokon még sz apácák íz megjeton-gyülés len, amelyen minden érdeklődő hazafit, jteb zárdafőnökjük élén, ki«éve az álleiienyéatié. az ünnepen résztvevő egyesületek küldöttjeit ai elöadá-okat. szívesen látjuk. Előadások tartottak: Csáktornyán, Alsó-Lend- A honvédtirra taint virágok it kantoruk s v«n, Letenyén, Becsehelyeo, Legrádon és Ssent-vidékröl szintén a József-utca 10 sz. alatt lévő rendező bizottsághoz küldendők. Budapest, 1899. április 20 Hazafias bizodalommal A budapesti asztaltársaságok központja által szsrvszett rendező bizottság. — ParanatregalAk májai havára. Ha májú* elseje előtti nap éjszakáján esik, akkor bő aratásra számithat gszd, uram. Ha május 1-én fagy, hideg vagy eső voll, sem gabona, sem széna nem less. Hűvös május, ha nem hideg, nem nedvee, sem pedig télies színezetű megtölti a megtár1 és u hordókat. Májusi fagy szerencsétlenség. Esti harmat, hűvös idő, sok bori és ssénát termel. Nedves sprilis éa má\|U* után verőiényes iunius jő. Ha május elején esik, kevés I orunk les* liájus eleei menydórgé* virágUkasstó. Gyakori mennyd >rge» éhhalál. Ha májusban a tölgy virágzik, caerebogár rajta tanyázik, gyakori a mennydörgés. Pünkösd iáján érett földi eper, középszerű esztendőt jósol. Május 19—14. Fsgyos ssentek, századok óta rettegett napok: Pongrác, Szervác, Bonifác; de de leglélelmeaebb urbán. Yid (16-ike) é« Orbán napján (2b-ika) ha ke \'lemen az idő, áldást hoaó szántóföldeink lesznek. Fagyna Orbin, ha elmúlt, nem fel már a gazda. (1866-ban ie ekkor fagvott el minden.) Hrnapi e»ft szénának kárt okoz. Ur-aapi száraz idő, sok szénit. Nedves pünkösdre sáros karáctnny jö. Umapi időjárás, őszi időjárás. Hu május vége kellemes, a saőllő szépen mutál kosik. horböseg leaz. Leveli béki kuruttyolás esőt jeleni. Szép idö leaz : 1. Ha az esti pir aranyszinfi. 3, Ha aapnyugta idején sűrű köd ereszkedik alá a mezőre ée vizre. 3 Ha a azárazföldi bekak magaaan ülnek. 4. Hu a pacsirta dalolva, magasba röpül. 6, Ha bő harmat van. 6. Ha repgei szel ö luidogál, Rossz, kellemetlen időjsrás \'lesz : 1. Ha reggeli pir vsn. 3. Ha as esti pir magaaan piros szinü. 3. Ha hegyek ormán köd ül. — Téli népies gaidaságl asakelSa-dléaok. A nagymélt. fóldmiveléeügyi in. kir. györgy-völgyőn Eloadasokat ürtoilak: az állattenyéaztéabűl, növénytermelésből ée állati járványos betegségek* röl összesen 12-őt, a gazdasági házi iparról 9-et, a gazdaságra nézve hasznos és káros allatokról, továbbá növénybetegségekröl ée védekeiésröl 7-et; szőlőssel- és gyümölcsészetböl 10-et, torábbá meg egyet a esertéavéas-éa azáj-éa körömfájásról. Az elfladásek folyamán 3530 füzet ée könyv oestalott ki, a mely as előadások egy réaaé nyomtatásban is tartalmazta. Előadók voltak: Berper Károly gaadasági szaktanár, Dékiny Mihály taniióképsö-ieMaali tanár, Farkas Sebestyén keszthelyi gaadasági-tanintézeti főkertész, Quzmann Dénes m. kir. szőlösseti és borásssti felügyelő, Nagy Károly tanitóképzö.intézeti tanár óá Fíos* Nándor na* gyei állatorvos. - A himlő Vagy-Kssizsás. A városi hatóság erélyes intézkedésének meglett a foganatja; a himlő megszűnt, össse* sen hat beteget szállítottak be részint a városi közkórház elkülönítési osztályába, részint a járvány-kórházba. Három meg-gyógyult, három p dig meghalt. Általában a kórházi betegek létszáma is jelentékenyen apadt a kedvezőbb, derültebb napok alatt. Az utóbbi kissé szeszélyes, zimankós időjárás azonban megint körfll-belűl tizenöttel szaporította a kórházi betegek létszámé.. Hilkedieiál eléadá. A keszthelyi „Katholikus Legenyegylet\' ms vasárnap s »Nera zetí Szálló, termében alapi őkeje gysrapítaaáru tsnocai egybköött mükdvelőelőadást rendes. Színre kerüi: A csikós népszínmű. Beiépő-dij a 3 első sor 1 Irt, a 4 - 10 tg sor -O kr., u többi sor 60 kr., állóhely 40 kr. Kesdete 9 órakor — UJ afirgyarl ee«é«lfia tíuhr Károly ismert vendéglős, ki a H-rki-léle korcsmát iá bírta, május elsejével átveszi s a sörgyári vendéglő helységeit és sson lesz. hogy a közönség ezeket ismét kedvelje. Azok is, kik a hoas u minisztérium magas támogatásával és a csáktor- sétanak nem bsráijai, esutan szí len kijuthatnak nyai állami tanítóképző-intézet m. kir. mezögaz a aör.yar szép parkjába meri az uj bérlő egye daaági tanszéke állal szervezeti előadások, ugy lőre vasár-és ünnepnapokon —• omnibusz járatot szintén a tartott 8 beles kosárfonó-tanfolyam, a indil. melyre 3r-2 hetenkiul más-más muraközi járás- Kassal áttaeiték ltlzlása Salá- ból 10—10 ember vetetett le! 60 - 60 krajcár bam. A osáitornyai ónk tisoltóegylet már aa élelmezési segély-penz járandósággal, befejez- 1882 évben tüzoluti célokra, süiyeazteil, vascső tettek. jkuiakai állított fel,melyeknek gyakorlati hasánál Mssssa ser tikk* EgésaMgl Nseaspoistbél megbveafithellem. TtaztHja a levesét W DUSTLGSS ti BUDAPESTI PADLÓOLAJ. Lifjehb eaofeeialaaktlrMfek rteafea, a. a. kAréháaak, veadécKk, aalelek,troaék, otrak, mahel/ek éa laai ■ Miietek aél. Általakaa peraaatealt és atagtalaa Egyaiaril azáraz klasgrts gétsljs s laesaláat és a falaoaáit — íaatartáaa oloaébb a aaaroliaaái. Jobb, miat báralnamS padlóolaj a a Mellett oaak 60 kr. klgrjs. — CallaaarSaéfiaak baaaUliaa végett 1 □ próbaképpen bármikor díjtalanul klaaMik. — Jótáll a. ■Indán ídtben. — Art kérleld alasla Háallak. - Siáati eltameráí ■jllatkaa! KEAQL FEEENCZ Budapest. Béoa, Trieszt, Qráoz, Prága, Brünn, Inabruek. rf^r Főraktár ia Ugvlaellat\| NAGY-KANIZSÁN: ^ "1 \\ Armuth Mándoriiál Bazár-épület. / í Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 85. szánt (6 lap) 1808. április bd 80-én nemcsak a szokásos próbák, de a kitört iflzz«l szemben alkalom adtán elért eredmények in fényűén beigazolták. A sttlyesztetl otőkuti.k blre a/, orstág különbötő vidékein létetik, lei Uh testületekhez it eljutott t ott, "Tjoí a taltyviz a 7 méter mélyiéget nem haladja tol, küve\'ökre it Itlált Mikalik Bélu rendőrfőkapitány—helyette** (oki. tfiaoltéiiiit) mint a kitBsai 0 kémen én hivatásos tOtoltók föparaoosuoks Munka ítorauel kutmette, nivatfyu parancsnokkal, kttárólagossu a otáktoravai iQaoltó kutak tnegstemlélésére, kipróbálására a at tlóáliitáii költség megtudása tekinteiébói a moll héttő Csáktornyán időztek. A mtgejteit próba igen meglepte őket (11 n\\oma»-alán már a nyoatőmlőbén volt a via) a at i y izerkeietü kutak nagyobb mennyitcgben lecnd/i feltllitá-ái fogják szorgalmat ni Katsa vároa lanáctantl. , — IMeataela/llváaltAa. Tinagl Lajos az >Aaany Szarvat* tzá loda tu\'ajdonota a nagy-1 kanizsai Általános MnnkásképtS Egyesüld könyv-tára javéra ót forintot szivetkedeff adományozni, i mely tdomáayért halát köuönelét nyilvátiitja uz egyesölet elnökaége. » — Ittlegial Ukraulat. Ortaágos Zoologitii Társulat alakult a fővárosban, melynek oélju a tudományos ét gatdttági álattsn, vadss/ai, állat, aport ts védelem fejlesstéte. A tártulat-aak már it két tstkiapiávan, u. .: a Zoologml Lapok ét a Bzárnyaiaiak, melyek kti/UI a* eltö a tudományos állattani kérdéseksn in ül küöuő* súlyt laktat a meh éa ebienyét/lesre, ulóhLi a tudományos ornithologia mellett a baromfi, galamb, és msdár tenyésztéssel foidtlkosik. Tagsági kötelesetiség 8 évre stól, laustgi dij evi 4 frt, mely összegéri az illető tag díjtalanul kapja a társulatnak egyik vagy máaik havonként kétszar megjelenő ét gtzdtgon illusztrált szaklapjai Alapszabályokat és mutatványszámokat szívesen és ingván küld a társulat igazgatósága : Budapestté, VIL ker., Botteabiller-utca 80. saánr — Ilsreaaertt eéltévénel. A helyben állomásozó m. kir. honvéd gyalogezred pótlarta-lékos legénysége folyó évi májua hó 6-án reggeli Bórától kit Kis-Ksnizsa, Bajcat, szépéinek! major ét a Principális kauáis által batárolt lőtéren harcsáért céllövészetei tart. A rendőrkapitány lelhivja a közönséget, hogy t jelzeit területet 9000 lépés körttletben ezen napon annál inkább it kikerülje, mert az ott tartózkodáséletve nélytt. — UJ MalaallAal Irs4s. At EM Leány-tíkáiuití igyüt m. sz., mély intézet a leányki-KéM«iiéTi intézmények legrégebbje éz 86 év ó<a a legszolidabb alapon működik, Nagy-Kanizsán ktrutü lőügynőkséget létesített és ennek vezetését Battler ét Burányi, ezen tzakmában igen jártas egyénekrt bízta. Az iroda tz Arany rzállo-dt átelleoében levő uradalmi épületben van. — KAeavényeaek Irisic. Ezren és ez ren, kik csust és köstvényes btiban szenvedek\' igazolják, hogy régi mtkaca betegségüket pár i nap -alatt-az a kitűnő czuz éa kótzvény elleni! ktnöcs gyógyította ki, mely Zoliin Béla udvari; uállitó gyógyszertárában Buapealen 1 Iri kapható. \\ Egy család ne mulaszsza el a kipróbált páratlan ktnőctöl kéznél tartani. — Orvsat aask tekintélyek véleménye stariat Keleti J. budapetii elsőrangú oég áital gyártott ét feltalált et. ét kir. szab. sérvkőtök, orthopaediai járó ét nytúió gépek, műlábak, tgytaettarlók ferdenövésüeknek, baakötők, a lt.-jobbsk és legmegbishaióbbak. Keleti már evek óta aaon fáradozik hogy ezen a térén a lég-kiválóbbat és egtökéletesebbet nyújtsa, a kü-iöldet éa a legelső klinikákat taou máuyozts, miért it a legmelegebben ajánlhatjuk e kitűnfi specialiaták ts érdtklődókntk mindig és csakis Eisenstádter-féle kérjen a vaslovag vedjegygyel. — Elad! tiepttaekea f\|j nerépitlait. ÜZOltÓ- l/e kás leljetra aj, adáuicnles, uárai, két atobs. rg> ketjkt, éléskamrával. Bévsbkel s Isp Uladóhlt eUIsbaa. Anyakönyvi hírek. HáZnsaágot kötöttek Hlmototlct István napit. — Savanya Katáiinnal. Platir Hunt fóldmlvts — Vnrgit Juliannával C\'aaaldl Jánot (Dldmlvet — Miriot Máriával. Samodlot György fOMmivaa -• Piaudtr Évával. Slpoi litván áot — Simon Mlriivat. Múlt hét halottjai. Btnett Márit rk. 1 hónapos, kocsit tiiaya. Marci Anna rk. 9 évm iisbomaitír loáttyt, Ssurtlea Eresébet rk. 17 évu. vtróleány. Varga Jánot rk. tt évtt, flUdqfm (Bakiinak.) Linoleumot fenköltsége. a tsiv nemessége Egyedül Tekely I Klementinnek köszönhető at eet aty tikere. Nagy Rosty Auttl szerepébén! amé< bebisonyitotta, bogy kitttuő szini-sz Meglepő jól alaki<ott Hkrém Ulto (Szaloky Péter), ki Bédey helyett agrott be. \\KSty Kornélia (Bosti Jolán) igen rokonszenves Jvolt; fi3e játéka, k dvee modora egyaránt la-szettek. Jó volt P. Nagy Linda {Ssegedj Boza nngynéuje), A többi szereplők ki<AI feltalitiik Tnrdayt. (Agb ispán), a bércig kit fruskát, luej Juliskát (Bau ánnoskát; Sdrktoy (Bezet#dy Kálmán) és Halmayt (Kisfaludy Károly). A színház meglelt. Pénteken A két árva népdráaa adatott /óaábsn. Az előadás jó volt. A színház minden zege-tngában megtelt Szombaton Verő György látványos saie-müve as Ezer ét kerüli előadásra, melyre visszatérünk. Oyorgyaé rk. Györjjrai 6fl rk ivos flgy-29 ivei, LSriac Rozália MrJ. Satlal nuk Haja. Uéitaros Vilma térj. Plmpátar U\|lit lila. Farkai Jézssf rk. 71 évts ffllilralvns. Vajda Márta túrj. Pintér Stadorai rk. 4 irta vondóg-Iőh naja. Nigy Lgjoi rk. 4 atpot, bérti (It. Kis Károly rk. 27 évts, ntpitáaoi. Sklltot l.ltt férj Kriattián UJoaoi rk. 47 i»aa ktat- vaa baja. Barna Irmt rk. 1 hóllapoa háti malid kinyi. Kálotloi György rk. 8 hónapos, Wldmlvas fis. Színészet. Csütörtökön Bérezik Árpád vígjátékát Him/i-dalai\'i adtái> itt először. A poétikus, érdeken fordulatokkal bővelkedő dráma n eséje röviden ez: Kitíaludy Sándor a Himli szorelmcuek költője I Szabó Ferenc), Szegcdi Ro\'ánnk (Tuboly Klementin) kis leány korábau oly igéreiet (••sz, melyből Bózu azt következetheti bogy Kisfalndv őt szereti é< nőül fogja veni i. Evek ninllsk. Kisfaludy időközben gárdista \'esz Bécsben, megismeri cdik Pozsonyim Rosty Antal (Nagy) leányával, Jolánnal (KBvy Kornélia) ki ugy látszik: teljesen elfelejteti Kisfaludyva az egykori ideált. Jolán édes apja lelkes poela\'otrá\', bol doggá és bUsskévé te.<zi nz a goi dőlni, hogy Kisfalndv, a hazafias lelkületű poéta lesz az ö veje; meg ia bivja Cl Badacsonyba szüretre, bol Kitislody találkozik R aával; a régi emlékek feluiulnak, Kisfa\'udy isméi lángra gyul Roza iránt, de Roza, ki arról értesült, bogy a költő Jolán kezét jött megkérni, nagyi n hidegen bá nik vele. Jolán azonb.m iiem lelkesedik annyira a poétáért, mint édet a\|j»; sokkai aagyobb vonzalmat érez a gazdálkodó Bezerédy Kálmán* I hoz (iS\'ártey) kinek nejévé is let/.. Kisfslndy két szék küzt a földre esve, bánatába Olaszországba megy a hadsereggel ét onnét küldi Agh ispán (Tisztay) kUzvetitésovel gyönyörű verseit Rózának. Csakhogy imádóit ja nem kapja meg! ezeket, mejt ne elft anyja (P, Nagy Linda) elfogja azokat s odaadja az ö vőjelöltjének: Szulóky Péternek (Hérics Otlo), uki azokat leírja és ssját münkájr gyuuant mntaija be a versekért lángoló Rózának; a kire olyan hatás sal vannak a versek hogy menyasszonya len Szs ókynsk. Kisfaludy visszatér a háborúból oly időben, midőn szélet e hazában nem olvasuak mást, mint Himli dalait, nem be-zél senki másról mint Rimii dalairól és Elzájáról. Kisül, hogy a verseket nem Sza\'óky irta, sz álpoétái leálcázzák ét Roza Kisfaludy nejévé lösz, jii Mpo-éta pedig beéri a kis dolgos fruskával Bay Annuskával (KBvy Juliska), ki boldog, hogy Sxalókyué lehet. A darabot sajnos,ae n élvezhet ők teljes szépségében, mert a dtrsb bőse Kisfaludy Sándor, Állast kereaSk, eladni vagy venni Stabó Fereucben uem talált kel ő személyesitöre. Közoktatás. tA középiskolák uj tantervének életbeléptetése.) Wins-ics liyula kuiiurminiaster már alegkiiaelebi-i napúkban ki fogja adni rosd«letét a kii/épiskolai uj tanterv bevezetéséről. At aj tanterv szerini 1900-han még csak a középiskolák első usztályaihan ingnak tanítani, mert nii: yobb zökkenések elkerülésére az ősi-zen oet-láiyok tantervét fokoaaloean fogják életbettpietai. A reformnak legléAyegesebb része as, hogy s gymnázinatbau a iöldrajzot a természetrajztól különválasztják ét a jövő tanévtől kezdve a líymnáziuinok alsó osztályaiba it bevenni a természetrajz. Érdek\' s uji\'át lesz a latin nyelV órainak ctökken éer. Edéig lietenkini bet órában \'tanultuk as elsö-osztályos diákok latint, ezután csak 8 órában. Hasonlóképpen leszállítjuk a magyar órák i-aáinál balról ötre. Ezt a két urát a jövőben a lerméazetrajt taailáaára fogják fordítani. Egyébként a reáliskola éa a gymnánum első osztályában aa összes targyakat egylormán lógják tanítani. A különbség etek aa lesss, hogy a gymnáziumbaa a latin nyelvet, a reáliakólában pedig a német nyelvet tanilják. Lsgseve-zet\'\'sebb lesz a reform a testi nevelés dolgában. Itt kimondja a miniszteri aj tanterv, hogy a tornát léten korcsolya, nyáron játék pótolja. S csak ha aa idöj.irts miatt egyik tea gyako- rolható rémbe. mkor mennek a tanulók a toraate- Ai uj polgárt Iskola tsandékosók. Itgbiztotabban érnek célt a „Magytr Hírlap" apro hirdetései ntián. Ezen legolvamitabb napiisp mindenkinek könnyen bossáférbelővé leszi spró hirdetési rovatát b\'rmentei hirdeté-i Itveletőltpjii által, melyek itt helybea it kaphatók a Mlapárusitónál. A .itsgysr Hírlap bér-aentes hirdetési levelezőlapjai 10 szóig való hirdetésre 90 krba, 16 taóig 80 krba, 80 »zóig 60 krba kerilnék, — Llaoleana t legjobb padlózomanc puha padlóra. Es épp szért sok utánzója akadt agy, nogy többször megtörtént, hogy Eisenslttdter>léie Linóleum helyett uttnzatokat kaptak a vevők. Figyelmeztetjük tehát a t. vevő közönséget, bog) Dieséreltel szólhatunk ugyan Szabó előadó ké pességéről, inert szépen sz ivalt, keliö hangsulyo sással beszélt, de mozdulataiban, járásában olyan félszeg volt, mint akár Szalóky Péter, az esetlen álpoéin, A közönséggé! nemcsak szóval, hanem tettel is el kell hitetni, hogy egy gárdatiszt, egy lánglelkü poéta áll előtte; ezt pedig Szabó egy mozdulattal sem tetie. Több férfiasságot, ragauyostágot a fellépésben, kedves Szahó ur, skkor teljesen meg leszünk i\'miiel elégedve. -luboiy Klementin igazi Ssegtdi Róza volt, gondos A közoktatásügyi tanács állandó bizottsága már targyalta a polgári iskola reformját. A kulturminiszUr terve, melyet a közoktatásügyi tanács is rég magáévá tett, as, hogy a polgári iskolái bet osztályúvá te<zi éa a polgári iskola végbizonyítványával képesítést ad oly aU latokra, melyeket eddig csak érettségi biaoayit-ványnyal lehetett elérni A bisotlsáR a reformnak est a foutoeahb ré<sét Urgyalta éa rteaülesünk sierint minden irányban magái ts* podásra jutott. A tontosimtásnak, aely a kisebb iltptésü hivat,ilok e\'érheiéeét tetemeten megkönnyíti, lényege et: At uj hétósztályu polgári iskola a következő állásokra ad k ipeaítéat: 1. A községi, illetve körjegyzői pályára. 2. A posia-főliaztek, tisztek éa gyakornokok állásaira, 8. A minisztériumoknál, a\'megyékn 1 és törvényhatésági joggal felruházott városoknál, a péntttgyiigazgatóságoknál, HilótelUgyeióknéi, illeték kiaaabaeáaál ta tidóhivninlokiial, a doháityjövedéknél, at állaal lót\'ávigangaii\'tágoknál, a bányászatnál és pénzverésnél, aa államnyomdánál, poéta- és távité-ígazgatóságokntl, aa állami zálogházaknál, tér bordáknál és kórházaknál és átalában minden aliami hivatalnál éa intézetnél alkalmazott számvevőségi és ellenőrző tisztviselői állfimátekra. 4, A központi ál\'ampónatár, a zágrábi állampénztár, valamint az adóhivatalok ét határvámhivatalok tisztviselői állomásaira ; — a köa törvény hatósági pénztárnoki, alpénátárnoki (ellenőrt) ét könyvvezetői vagy gyámpénatárnoki et állomásokra. 5 A .dohányárudai, raktári igazgatóaági, valamint a (lotio helyett) oaztalytorsjaltki tiaaiviaelői ál« lomáaokra. 6. A tegyintézeti kerületi börtön ellenőri éa gondnoki állomásokra. 7. A zálogházi iga/gatói, ellenőri, könyvelői, pénztárnok és játékával, mely telve volt érzelmekkel, hűen ma- ellenőrző számisiti állomásokra. Ezeket as állá tatta be az ideális nőt, kit a csalódástól . egész a boldogságig nem vezetett más, inint a szellem rokat a polgári iskola lehet érni. Ezenkívül a végbizonyítványával al polgári iskola bisoffyit- Zala 35. szám (7 lap.) váoytjogoaiiani logazállameaámvitelieiakvlzagára, káliumaókat nea tartalmazó talajból s növéoyek as enyakönyvvezelői állásra, s gazdasági skade- által igsa nehezen vehetők fel. ais látogatására. Továbbá, ha a faiOlt a latinból Ujabb kísérletek eaonbzo ast eredményeitek, póivii\'gái iest,beiratkozhatik aa állatorvöai lö» hogy burgonyánál é< egyéb kapás növényeknél iskolába, vagy a gyógyszerészi pályára léphet, a káli nem idésetl élö valami különös eredmé- Aaegyévea önkéntesééit tekintetében a retorm nyeket. A nitrogéntrágyáiás hatáss Igen eeekély a régi állapotot lentsrtja, vagyis a \'polgári ia- a hüvelyes növényeknél. Esen növények bár kola végbisonyitványs a« önkénleeeégre nem sokkal több nitrogént tartalmasnak, mint egyéb jogosít. ksltur növénysik igea eeekély igényeket táaaet- As állandó biiottság essel e polgári iskolák tansk s talaj niirogéntartalma iránt, á mi küiöo* reformtervesetének tárgyalását belejetie. A javas- ben egéeaes teraéesetes is, mert asos növények let most kerül s tsuáes „plénuma elé. A tanáoa reméli, hogy a tárgyalások még ebben es esa-tesdöben véget érnek ée a miuisster s polgári iskolák ujjasserveséeét I900«b»n megkesdheti. Törvényszék. • - Váfltárgyslások ás Kálethlrdotáeok. -1899 májút M 3-án (mrdá»). Súlyos teeli sertés bűntettével vádolt Pártó Ferenc elleni bűnügyben végtárgyslás. Felmenő ágbeli rokonos elkövetett könnyű testi sértéi vét»ége miatt vádolt Lakaloa Ágnes elleni bűnügyben végtárgyslás. Lopás bűntettével lerhelt Rosenleld Mó\'ses (Manó) ellesi ügyben ítélethirdetés. Csalás vétségével terhelt Hoflmsnn Ferenc* elleni ügyben iiélethirdetás. Lopás bűntettével terhelt öav. Simoncicf Ltjoané aaül. Tskács Rozi s leni ügyben Ítélet-hirdetés. 1899 májút M 5-én (pénltk) Súlyos testi sértés büntsttével vádolt S»ebó Jó\'sef elleni ügyben végtárgyalás. Súlyos testi sértés büstettével vádolt Málé Juli elleni ügyben végtárgyslás. Lopás bünteftóvel terhelt Horváth Károlyné MÜl. Horváth Z-tnli elleni ügyben itélethlrdetée. Közgazdaság. W laO ne U trágya lilék k cl trá\|gyáa runk (arasasgal f A tsvasrasal használandó mütrágvafélék megválasztásánál iöképen a következő három körülményt kell figyelembe vennünk. — Tavaszi trágyá/ásra esősorban azokat a műtrágyákat válasaiuk, a melyek vízben legkönyebben oldód nak és így leggyorsabban fejtenek ki hatáai. Ezek közé tartozik a chiliaalélroa, az ammoniak-aó a káliaók éa a nnperfoesfátok, míg ellenbea a csont-, vér-, hns- éa ezarullszt a gipszpor csak korhadán éa rothadás következtében slaku\'nak át oldható trágyákká éa .lpen ez okból eéleze-rflbb a nevezett anysgokit eeak öazezel felbsiz-nálni. Egy további vegyü et, mely nem mindenütt t. i. a gyök ea gnmónövények megtrágyázására tavatmai ajánlható, a kénaavas-smmonisk. Minden kuliurnövény az adott tápanyagok öaaze-lété ét nitrogéadus táplálékot kiván atb. A kalászosok trágyázását illetőleg a foszfor-savat ezokáa a legfontosabb tápanyag gyanánt azzal a tnlajdooeággal birnak, miszerint nitrogén szükségletüknek egy igen jelentékeny részét képesek a levegő nitrogénjéből fedezui, ezenkívül ngy látszik rendeltetésűk is as, hogy a talajt nitrogénnel gazdagítsák. Igea jó hatásúnak bizonyult ellenben a bt) velyea növényeknek foezforeav és kálivali meg* trágyázást. Hátra van aég a következő kérdésnek megfontolása: Minő trágyái használjunk sbbsn sz esetben, ba olyan körülmények állanak be, melyeknek következtében az őszieknek tsvasz-aznl eezközlendő fejtrágyázáss szükségesnek mn-tstkozlk? Ezen óéira s kénsavss saaaoniakot, guanót és s ebilisalétromot ajánlották. E trágya-Mlák közül ceakie a lsgutol«ó ajánlható, csakis a ehllisslétromol lehet fej\'rágyaaáa eéljából ajánlani. Ha kéniavas-samoniakat szóruuk e\', ngy ennek egy része akár kilúgozás akár n-áa úton-módon veszendőbe megy, másrészt pedig igen sokáig l»ri, mlg as ammóniák salétromsavvá, tehát a növényzetre nézve alkalmas lápanyaggá alakul ál. Ugyancaak a moat leihozott okok gátolják a guanó baazuálatát is, miután az abban foglal* nitrogén legnagyobb réaze szintén aamonlak alakjában vau jelen Ha már moat az s célunk, hogy egy vizez* maradt vagy máa módon kárt ezenvédstt vetést felaegiteünk, ugy erre e eélra a legalkalmasabb éa a legjobb trátyas-er a chilisalétrom. Azt a károa batáat, a melyet egyoldalú erői fo-aforsav trágyázás azáraz esztendőben illetőleg száraz talajokon előidéz, ultngén ée káli tartalmú trágyaa.terek hozzáadásával elönyöere változtat haljak. Minél bőaégeaebben áll a növénynek rendelkezésükre, annál jobb azáaukra egy erős foszforsav trágyázás. Ellenben minél inkáb -zenved-nek sok nedvesség hiányt, snnál meglelelöbb számukra sok káli és nitrogén, csekélyebb mennyiségű fosziorssv mellett. Rzáranág elleul védekezés. A gazdának nehezebb védekezni a szárazság mint a tu nedvesség ellen, mert ea utóbbin alagcaövezés, nyílt árkok ásáaa, csatornák azi-vatytyuk stta. aeglthet, ha sllenben igen kevée nedvesség áztatja a földel és a loiró napsugarak p4rsaGlík a mesőt, a gazda leggyakrabban majd* nem tehetetlenül all e bajjal szemben, pedig hat eltekintve az öntözéstől vannak módok, melyek eegitségével a ssárasság ellen is véde-kezbetők bizonyos méri ékig. £ módok a mély mlvalés, a kapáláa és a növényzet lejlödéaének sietietée. A méíymiveléa következtében a hó és eaöviz nagyobb mennyi sghen juthat a lalaj mélyebb rétegeibe, a hol tekinteni. Ez annyiban helyes, mert ugy látszik megkötve ho<s«sbb ideig murád éa mikor arra legnagyobb szükség van, a növénynek rendelkezésére áll. A talaj felületei, sekély mivelésénél mint tuditik »— víz nagyobb réaae könnyen leloly ea igen neheaen szivároghat a mélyebb talajrétegekbe. A kapáláa asinie megjavítja a lalaj aedvee-ségi viszonysit, mert a víznek az aleó rétegekből való felemelkedése a ielaö talajrétegekbe éa ennek következtében annak gyora elparolgása akadályozva van, minthogy a kapálással megszakítjuk a leglelsőbb es az alaóbb talajrétegek közötti szoroe ftesselüggést. Az istállótrágya és egyéb szervee trágyaanyagok aiinie hoeaabb ideig visszatartják a nedvességei, a mint azt minden azáraz öaszel trágyázott tslaj sokkal jobban porlik, mint az évekkel előbb trágyázott. Igen nagy fontosságú dolog aaonban a növényzet iejlödésének siettetése, mert s fejletlen növénynek árt leginkább s szárssság, s mely pedig rendeeen nem a kora tavaaii hónapokban,- hanem leginkább nyáron jeleotkeaik. Minél inkább megeröeödik, minél jobban kifejlő\' dik a növény, a rendesen nedvea tavaszi hóna" pókban, annál jobban kiállja a nyári azárazaágo Ebből a célból a lehető leggyakoribb vetéet kel hogy a foszforsav jelentékeny befolyást gyakorol a szem képződésre, s a trágyázás loazlor«avval kalászosok alá a legtöbb esetben kifizette magái; helyte\|en azoaban azt gondolni, hogy kizárólagoe azuperfoezfát trágyázás mindenütt elősegíti a szemképződéat. Humusz,dus talajokon, továbbá olyanokon, a melyek elegendő nedeaaéggel bírnak, valamint az ősziek megirágyásásánál lehet* aégea, hogy kizárólagos szuperfoazfát trágyázás a legtöbb esetben kielégítője tavasziak, továbbá a könnyű talajok megtrágyázáanál azonban foszforeavon kívül még nitrogént is adjunk. A további növénytápanyag, a melyet eddig a kalászosok trágyázásánál nem vettek eléggé figyelembe, a káli. Ujabb kísérletek kiderítettek azt, hogy kaláazoeok alá kálit adva jelentékenyebb terméa többletet eredményezett, ugy bogy ajánlatra a szokásos foezforsavss és nitrogén trágvá-zás mellett egy kálisót pl, chorkállumot adni, ks kalászosokat kttönöeön pedig ba árpát trágyázunk. — A gyök éa gumó növényeket illetőleg ezelőtt nagy súlyt fektettek a káli trágyá-záara, amennyiben azt hitték, hogy azon nagy meonyieégü kálium, a mely ezen növények miaden egya szervében találhatók, egy könnyen oldható alkslmazni a szaperfosziáitaJ. meg inkább ekik-sa\'étrommal a növényzet fejlődését ítéltetni. Rövid tenyétsidővsi bíró növénysk termelése által szinte védekezhetünk némileg a aiáresság ellen. Esek azon egyszeri! módok, melyek mindenütt slkslmsshatók éa a ssárasság elten iiiseayos védelmst nyujlsnsk, (iyskrsn hallom s pam-zt. bogy ss sisf-csAvsistt rétek azársúéfbsn ssonvsdnsk ha öntSsésrs nincssnak berendezve. Ily esetekbes s Isgbslyerebb eljárás azoksl éiősoővényekkel körülvenni meglelelöles fák ée cserjOkkof helyeo-kéni bed telni, mert így a szelek essbsdoa sem járhatván, s területen a víz sl párolgása mag lesz lassiiva;",de s legelő állatoknak is kaill védelmet nyújt 4 bagyaa alvrláse A kerti lerményék közül lalán ji legjövedsl* mesöbb a hagyma, u>en es aindis talál vevőre, annál bizloeabbau mennél asebb és nagyobb. Épen jövedelmezősége miatt, némely vidéken nagybsn is tsraeszdk. Jövedelmezőségét biso* nyitja különössn sz a körülmény is, hogy a bolgár ksrtésssk lermeleaét mindenütt felkarolják, es képosvén kertjük fő jövetMaaiorráaét A hagyma legjobban kedveli s jó meleg és porhanyó talajt. A tavasszal felhordott friss trágyát nsa kedveli. £a mindig ösxssel trágyáztatom mag s hagymának szánt tslajt, ugyanakkor a trágyái mélyen alászántatom, Tavasz-azal másfél métermázsa empsrioatáint hintátok sl bold inként, s midis igy járok el, azéta a legszebb hagymái termelem, asóta pedig mióta a már fejlődő hagymát chtlisaléiromoa vízzel is megöntözte\'em, azóta valóságos hagyma rtri* ásókat nsvelsk, amelyeket mindig sokkal jobban értékesítek, mint bárki más. E tekintetben ugy járok el, hogy egy esoboló vízben feloldok bároa négy marék ebilisalétromot s azzal megöntözöm ss éppen fejlődésnek indult hagymát, a esen eljárási 10-14 napi időközökben ismétlem háromszor. A hagymát lehet vetni avagy Oltetai; utóbbi célból tavalyi hegymacskát ha-«n« uak A magot előbb melegagyba vetjük, e Inna ültetjük ki a fiatal növényeké\'. Lehet s magot mindjárt sasbsdbs is vetni, de ilysa módon eohssem termelhetünk olya., szép hagymái mist sz elöbbent eljárással, a melyet magam m rendesen hsssnáloi szoktam. A magot nagyon korán kell elvetni, mert igen lassan esirásik, különösen a szabadban. Ha télire való nagy hagymát skarusk termeszteni, kis arasznyi távolságra — sorba —(Ültessük a ráazákat, ellenkezőleg sürüeu. A kiülletés után azonnal öntözni kell, oekogy a rá-za kiszaradjon. Én már ezt ss öntözést is chiliaalétromos viszel végiem. Nagyon fontos dolog azután a gyakori gyomlálás é« kapálás Én e tekintetben nem a ötöm magamat a kapálások számához, basem annyiszor kapálok és gyomlálok, amennyi elegendő arra, nogv a talaj sohae legyes gyomoe. E mellen a ehilisalétrom oldattal! megönlözést három* aaor okvetlenül kérésziül viszem, mert eaask tapasztaltam a legjobb hatását, Esen kezelés mellett a hagrma alig hogy ki lett öltéivé, rohamosait iádul Növekedésnek, h kéaőbhen ss esetleges nyári szárazságot ía jobban kibírja, aaert nyár derekának beálltáig — a mikor már agyania nálunk a ttáratng beállani asokott — oly nagygyá fejlődik, hogy nem nagy baj, ha Isjld-désébea szünet le áll\' be. Termés letesen nagyon előnyös helyzetben van az a gstds, vagy kenéai, ki könnyű aaerrel öniözhoti kertjét, s kinek s mistt s ssaraaaág aem árt. A htgyma kiszedését én szeptember bóbsn végeztetem, száraz idői \|vátasztvM arra a célra. A kiszedett hagymát -zellős padlásra rakatom, s hol mikor muskásaim rá érnsk Islfonatom, s igy viszem piacra eladás vegeit. Szerkesztői üzenetek „foaaolt". á klkllldl)tt»k«t köMóajU. KirJUk további Ivialslt Amennyiben todWtáUk mába Itpal kaUaadd volna, IrtwitMn a t pildáayt ksaasal a«-indltjttk. Kéasa. Ktsittajttk. Lisktstelibb Jönni faf lalanit A IM kStíljük, é« csak agy,ka aaoar unt Irtottak ili. ,S»abti ll Déétt" aawaSJi ré-tsirSI nattal enk t jttaáadékH tkctptálktttnk. N«y-Kanizsa, vaué map NY1LTTÉR. Henneberg-seJyem 45 krtól H frt tt kfif »éUraakaat — oaak akkor raiódi, ba kóa-aaüaa gyáraiabdl raadallataak, — fakata, takér ia aaJaaa, — • lafdivatoeabb aaöréa, adu éa aiafáaatbaa. PrlvAt-f-0aMttaik potabir ia váMMataaan, valaniat káakoa sséllitva, — BlaUkkal pmtmf»rémltéwml káldaaak, HENNEBERG 0. selyemgyárai (aa. éa kir. Wvari aaillité) Ilrltkkaa . il ■agyar liralaaéa Srácba kitaaaraa UaélMlyar ragaaataadó Laptulaidonoa éa kifdn : riii\'HRi. r C ló r. Hirdetések: Zala 35. saám. (». lap.; OOOOOOOOOOOO OO: 18V9 április hé 80 oooooooo án Ijd illiliu u iUiíhUi - M taáiit s\'ú iMUiWw. [\|lmi\|iajl kataaéftM ■afYu,\|aiv« (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jul. 3-án) legjobb és legolcsóbb Fsgtfaitl(iazrr A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges a fognak tisztítására. Ehhez felelte szükségén valamiféle teg-tl«slltéss«r használata. IC niadeuétt kapkalé óoooocooooooooooooonoooooö IÍEOMAGYOBR .WERtnÉW legszerencsésebb esetbsn •i-a KŐSZE«RN Dr. Dreiszker József vizgyógyintózete ■árezlas hó 1-tél nyiira. Rendszer Priaalls és Kneipp. Gondos orvosi felügyelet. Kitűnő ellátás, igen jutányos ár Az intézet minden higinikus körülményeknek megfelelően be van rendezve. Legszebb gyógyeredmények kimutathatók. ■4M Pwipestas lapts, 1.000.000 korona íj 1 - £ — —— S 1 ff í Fii? É V Ü I 1 •• mim I 2J.S,i Í3 t» 5, 2 3gg .S SfS IgS n * •• ■£>% 2% M s2 íffli ca t B3 J-) - iSS e 3 ShS * » s ff tom I u 1\| h ; •• JS (I) S II ü 3 • • f n ií g Í2 Ifi Í2X 31 Q, s^3 fe -s c ae • if -- » ási 11 67 „. 1 (D i\|f S jl Ü! \' a : ái éa.® a «-= 1 • s • KOV í N \' i " <B I 412 Sjg ni .ss Iá! 5» 133 IIIÉ £ 81 703 » • \'Ib^ m fix i.s I fnfj i2.is lö J5 - áf /n «-£, . J mS * » • 0 0 iiíf o H fi 00 .. ÉP í .£ íi! 81,00 • • H \'í\|i _ isi auoo ., I \| ■ 0 » ^ 7 jé v I »wb>P I v v 1 P ils .g l«i fi 50 •• I í fsí o m 8900 •• \| jjM -í 111 - .. I hdífí íU S fi m * í 0 =n SS \' S ííl " s O w « I I n if* II I M s I lli I I* 1 Az összss 50,000 nysrsmény A lagaagyol.b ayaraaiay a lagaaarsitatifbb aa-lbea : 1.000,000 korona A nyaraméoyak rétalataa baoastáaa a kdratkasét Korona 1 ntUM 600000 1 .jer. i 400000 1 . . 200000 9 . . IOOOOO OOOOO 0OOOO 7 OOOO OOOOO 40000 3 OOOO 85000 20000 15 OOO ÍOOOO 5000 8000 2000 ÍOOO 500 800 SVV f1 MI m / Y Torok fl. es Tsa. 170 180 ÍOO §0 40 a m. kir szab osatálysorsjáték Milti — Budapest, V., Vácxi-könrt 4 a. Sok ós nagy nyereményt fizettünk tisztelt vevőinknek; rövid idő alatt körülbelül egy és fél millió koronát. Naéewevéi leváiaadé Tőrök A. éa Tána araknak BUDAPEST Kérők reazemre -1. o<it. m. kir. szab. oaztályaorajalék eredeti sorsjegyet a hiva- la\'os lorvezetlel együtt küldeni. «"»««\' —I \| * IWaadfl\' 50,000 ZSít 13.160,000 í A negyedik nagy in. kir. oaztálysors játék nemsokára ismét kezdődik és 100,000 „66. 50,000 sorsjsgyrs nyeremény jut, vagyis az oldalt levő nyereményjegyzék szerint am összes sorsjegyek fele feltétlenül nyerni fog A nyerési esélyak tehát, mint már általánosan ismeretes, óriáslak. összesen tízenhárom millió 160.000 koronát sorsólnak ki biztosan. A legnagyobb nyeremény legszerencsésebb esetben EGY MILLIÓ KORONA. I Szíves mielőbbi meprendelébfi i él aradat! wm jegyakat a lervsretü eredeti árban es pedig- t«py egész I. o. eredeti aorsje»y«t a. — „ fél a.- . negyed. . l»a . nyolczad . . —.75 küldünk szót utánvéttel, vogy a pénz sMIsgaa < beküldése ellenében. A busások után megküldjük tiszteli vevőinknek i a hivatalos huiási jegjzekel, hivatalos tervezetek prdig díjtalanul áHaimk rendel\'ratarr. A busások i a magy. kir. kormány ellenőrzése mellett nyilvánosan történnek és ttzoknul mindenki még-jelenhelik. Kérjük a rendelményeke\' mielőbb legkésőbb azonban f é május hó 18 éa 19 lf hozaánk beküldeni. Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 36. szám (•. lap) 1899. április hó 104a Köszönetnyilvánítás. ö Fensége SALVATOR LIPÓT ffiherexég udvarmesterl hivatala. lltaláaoe áibeetire-gyir. 4 wlssiri ia Királyi Faunig* Sálvalor Lipót Ftfhercasg readklvttl ■If Ita rléfrStr u aibeettalppal bjl.it calpikkel. ö f>»ii> hoseaabb gyalog kiráaéaláaoa kuaaálta t calnVkat ii ireate, hogy lábai ua \'fáradtak ugy al, alat aáe kSsitaligM alpikail. Küldök «gy pár vadása^alpét, liogy aasak s alattiéra kioltanak aáalkat aabesttalpbiliasei, agyauaaaál a olpiea-ail a aatta klldlik Ida. Híaaaük. hsgra t séismlplk éa ely Jak Istiash, éa ép ely a^ífelelek, a mint MfgMrilk valtak a aaa-laattlfsk. Zágráb, 1898. Jaliaa hó H-áa. K R A H L. hsaaárkapitáay Magyaromig voll mlnlgiereliiOke, a kOilg aigatkal bíróiig aloSka, a kor.tk. atka Irjal ~ Ttui.lt Doktor urt Aa asbeabetitá csípik kliüáa.kn.k bizonyullak, .illirdsn ia puhán Járok ■agasflel minden lábftjáwm. ngy boity — aat ltlziam — lábbajom mai tovább orvoslást nam Igtnvel. Salvaa tanácsát köe tini Dáaoaoe. 1SS7. ivl suptamlxr ITiu. 118-60 Tiszteld híve WEKERLE SÁNDOR óvjuk láb"inle»t hidegtől, nedvességtől és ~~meg hűiéitől. Elnc» tBbbé ltbfijfcil Sem tyukazam, aam Izzidóá láb, aam bflrkaményadéa, aem lébdaqanat, aem lábégéa. Bivld Idei viselés atin n gkönnyebbttl a Járáaa aaaak, kl csinál* dr ■éfrae-Mla, ea egées világon szabadalmazott aebeettalpbe-léeael látja el. KettüTuUnáp l írt íO kr, egjuwl «o lr., boMkUlp 4« kr., Kyérmekeknek leír. ás aabeettalpbilie klttefieigit legjobban bizonyítja. bo»y a ea. ée kir* kíaSe hséaeregark ée a ni. kir. ksavééségaeh eéélg •*•• pár asálllttatelt. SaitkMdia ceakie atieviltel, vagy a pina nlilegee bektldiee mellett. Telviláfseitáaok, proapectasok is köszönetnyilvánítások lagyea. IP Vliisatelaéákaak megfelelj áreagtéméay. Ál találton AabesláruaKyár betéti tanaiig BUDAPEST, VI., Sziv-utcza 18. KERÉKPÁR RAKTÁR DN6ER ULLMAM ELEK tiskernlieééKkea SAGY.KA9TIZMAN. a világhírű „Premier kelicai" kerékpárok Álképviselete és raktárs,, Kitűnő járású és sulid szerkezetű UTIGÉPEK felszereléssel együtt t_ 19 ferlattél felfelé. »i . Minden nemű kerékpár alkat ringek dst válsntékkii. Áijegysékek lagyea ée kéraeatve, Ca éa kir. szab. déli vaapáiye-térueéf. ad 5786IR. szám. 144 -1 \| Hirdetmény. A kózbesithetetlen ós íölös szállítmányok a vasúti üzletszabályzat 70. §-a érteiméhen nyilvá-nos árverés utján f. é. május hó 8-án d. e. 9 órakor KANIZSA állomás teheráru raktárában kerülnek eladásra, melyhez a t. cz, közönség ezennel meghivatik Budapesten, 1899. április hó. Az üzletigazgatóság. 926 ki 1899. az. 143 1 Árlejtést hirdetmény. Csáktornya nagyközség elöljárósága részéről közhírré tétetik, hogy a helybeli lovassági laktanya három épületénél a mozsdó-vizek csatornázása, a községi képviselőtestületnek 2jkii 1899. az. határozatával elrendeltetvén. Ezen munkálatnak elvállalása oaéÍjából folyó éri málna hó 8 án d IO árukor a kOsaégház híva* italos helyiségében versenytárgyalás tartatik. Kikiáltási ár mindhárom épület csatornázására 712 forintban állapittatik meg. Felhivatnak ennek folytán vállalkozni szándékozók, hogy 50 kros bélyeggel ellátott zárt ajánlataikat a tár gyaiás napjáig Csáktornya nagyközség elöljáróságához nyújtsák- be, mert később érkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Bánatpénz fejében 76 forint a versenytárgyaláa megkezdése előtt a nagyközségKbiró kezeire lefizetendő. Az építkezés tervrajza, költségelőirányzata feltételek a jegyzői irodában a hivatalos órák alatt betekinthetek. Csáktornya, 1899. évi április hó 25-én. Plichta Béla Jwsi. Petrics Ignácz ktré. Még minden réaztvett iratógépveraenyen, ép avy IKtM. luliue hó ll.én HÓDMEZÖ VÁSÁRHELYEN ii a két «,eé dm] arany érmekkai •■it kimuteivo. Mo GORMIGK a világ legrégibb arató- éa KUcaazAlógépgyára Chicagóban. Magyarországi kizárólagos vezérképviselősége: BUDAPESTEN MÜLLER és WEISZ SYÁS-etee H Ajánlják: a legn.ogbMitm\'iM) MC CQRMlCft „UUNQAR1A" kévokCtfl . >r■mt. > htiímiatM\'\'ujMCC0H1ICE „DA1SY\' marokrak 6 aratógéptt és n le<itial li a legjobb IC C0BM1CK „NEW 4\' fUkaizálógépat Siáaei kltilatetii él éUssnré levél Igaielta Mo Ciralelt lyártaáaya gigák kaaelatee tMMetiseéfét Gépiink nagy laáabaa, i gaadák teljes aegeligediiire ea oruág alaéea aákiidáebea vaunak. N«g) -K.M1UXH VH ám >p Zala 85 szám. (10 lap.) 199. áprilisaid SíTán Az eredeti SUMER varrógép minden iparág valamint házi v rrásmunkák számára. A „8INÖEH"-táraaaág varrógépei világhírüket kitűnő minőségüknek ós nagy munkaképességüknek köszönik, mely kiváló tulajdonságuk által a Singer-fcáraaság gyártmányai mindenkor kitűntek. Ingyenes oktatás a divatos mthimzésben. Singer erö-üzem berendezés a le a ujabb utódmer szerint. Singer electromotor kizárólag varrógépbajtásra minden nagyságban. THE SINGER MANUFACTURING Co. részv.-társ Deák Ferenoz tér 460- NAGY-KANIZSA Deák Fereno* tér 400 I j Uj sorsjáték\' - Uj szerencse I NŐK KXKKM utott limit • 111. nagy, kir aaab. o«stilyaor>\|itik moat hevigzstt ny«r»mény-haaáaaia a résal revüknek oaalilyriaall. ■a Utal vilatlnaigbit iákaa latoltak JAlétku ii vayyoahoi ia aisil-fogva maguagyaráabati, hogy mindaali Iparkodik a kasdSdi uj IV magy kir. szab. osztálysorsjátékhoz Sfytl nalalel. 100 aorijagyra 50 000 i\|wm 13.163.000 korona agy Mireacieiortiejyet rasdalei. taaét 100 000 aorOenrre. 50 000 lymaéiy ia agy jataloa Sasaaglwa kerti klaoraoliara. n ~ Minden második sorajegy nyer. A lagaagyolib ny.raaiiiiy a legauraacsisabb eeetlwa tana 1.000.000 (Eg mi tana) rini. 600 000 ilOO.OOO, 200.000 a i 100 000. 90.000. SO.OOO. 70.000. 60.000 koroaa atb-Alantu fiiárada aaitkild aradatl aorajagyakat aa I. oaatilykoa a Mvata-loaaa megállapított árban I agéui aradttl aorajagy — — — írt \|.— 1 Ml , , — — — , 3-150-8 I negyed , „ - - — , 1.50 1 nyolcad„ , — — — „ —.75 u öaaaaf haklldiaa allaaebaa (Ugjabb poatantalvinynyal} vagy utánvétül Minden risztvavG azonnal s kaiáa atáa megkapja tSlttak a hivatalon ny«-lamiayjagysikat A ayaraaiayek tarvazarSlag klSsattataak Slssssa alndenkl. ki „aaereSHil \|rikililu akar, takatSIag kata-3 * dik •ilkat, aln<Mu«.ti» # f. é. májuH IS. tn 19. elátt iáinak tj aaar.aeaa-airajagy.t inagr.ad.lni, railyaik aegkltdiss áttalask axoanal tírtialk Sttrginycxlm; • - Szántó és Társa - U SZÍlMCi WMNSl ssztályssrajáték föárads ■ ___________ »l »AMMT, IteAk-atema is. _ LBVAOAHDÓ._ HffrtlWrlfifl Maántó (■* Tára® aipá Budapest. Kirak ritaaara kaid.nl l .u ontálys aradat! aarajagyat a IV. Bacytr osztityaorrjitiklios, aalyirt as óaaaag Irt.........kr. —----) a j Vezeti ta karaataiv jj§__________—------------ "( Lakhely ______________________________________ \\ eaennel tuejfkttUUUH, utánvéttel felveandfl íj Utolsó póttá- Hir\'detesek felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán. 945 sz. 1899. 149- 1 Arlejtési hirdetmény. Csáktornya nagyközség elöljárósága résziről közhírré tétetik, hogy a helybeli lovassági laktanyában lévő kovács mühtiyeknek újbóli betetőzése vált szükségessé. Ezen munkálatnak elvállalása céljából falyó évi inájua hó 8-án d. e. IO órakor a községház hivatalos helyiségében versenytárgyalás tartatik. Kikiáltási ár 604 írtban állapittatik mej;. Felhivatnak ennek folytán a vállalkozni szándékozók hogy 50 kros bélyeggel ellátott zárt ajánlataikat a tárgyalás napjáig Csáktornya nagyközség elöljáróságához nyújtsák be, mert később érkező ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Bánatpénz fejében 65 trt, a versenytárgyalás megkezdése előtt a nagyközségi biró keimre lefizetendő. Az épitkezés tervrajza, költség előirányzat éa feltételek a jegyzői irodában hivatalos órák alatt betekinthetők, Csáktornya 1899. évi április hó 28. Plichta Béta Jagysi. Petrics Ignácz Mri M^rnthnn W Imprignilt aaaataa gyicyfskevarik XVXUl AU1UU oalgwalla- ta pipadohányhoz. Qitaaul aaljja aa aabar kltlai lutíjdunUgal alatt Di(ya\|tvs bármily dokánynyal, aa atibki t(ti aaipla ias IV \|\|(M Alagagiaakigaaabb karatik osigaratta ia pipa-dokiaybá Taklatrs tat, bogy Mttrathoa a nikotin irtalmaa ha* • táaát a gyomorra párálltál]a, alndsn dohányainak nitktilttahetetlea Hal riaa ptpadobiuyayal vagy négy riaa cigaretta. dakáayayat kavsrtsUk Orvosok által aladaa dohányzónak ajUttatik Nagy csomag SO kr, kii aaaag IO kii ktita vágat ia «soas«olás pipadoháay si kttltn oaigarattadohásy riaaéra Pribaklldaaiay. Ua kis önmag bármantva 1 Irt Sl krajaár atáavit aaUstt VlaaoBteladéknak Jlwdalaaal. m~ >mMU késmtté I MOrath . Tivadar gj^fkiimWét « r á e* VízérkipvUalö líagyarorazig éa . tiraoraaiiok tiazira; Bvorznák <fásatta beviteli ügynöksége _ nSAmr, n, gyáraim 4S Nagy-Kanizsai képviselőség: Markkrelter L aél Nyomatott Fischel Fülöp laptulaidcnosnál Kagy-Kanisaáu 1899.