* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 44.93 MB | |
| 2011-02-17 09:21:18 | |
 | |||||||
Nyilvános  959 | 3916 | Rövid leírás | Teljes leírás (629.97 KB) | Zala 1899 január Politikai lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Huszonhatodik évfolyam, i. szám. BU luikMlMf i VinAit rtM^i riiir >mi>l<M>il. - * —>MMWI Mmi Mwt tltli i 4-5 in Uii H* uMwA i Itf IHIIMI nww \'Mtllaté »!!<■ IHU«I» UUéklflUI: finwltulpthti b\'lwktl /•«<*,,ttayv XÁLÁ iLdroorrflH un \' Iftn Orn II taw 0 frt — M filém I karai {• M — ki S kana* IIMNk RfDtMr 10 Politikai lap. SUSUlUk, I!»■!■« * i*MWH tmtkwék ftatWI n% W>< Nn* >il>i>i uikwaJU. liwl«4 Mik t—n k—S Ml k«^iil ei Megjelenik NAQY-KAN1ZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap l csütdrtőkdn. Nagy-Kanizsa, \\óW Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. I Vasárnap, január 1. Uj év, vénhedt Ház. . Belejutottunk 1899-be. Belejutottunk egyúttal a sokat emlegetett törvényenkivüli állapotba is. Égést ai utolsó pillanatig reménykedtek sokan, hogy majd Ulin mágia csak találnak valami ki-utat a parlamenti pártok vezető egyénei ebből a kinoa, folyton morajló, egy helyben kavargó vergődésből, amelylyel —v hasonlóan az ingoványl a tévedt sereghez — egymásba kapaszkodva, egymást lökdösve, egymás rovására szabadulni akarva, egyre jobban bdek^varodtak a hínárba egyre jobban sülyedtek és vonszolták le, magukkal a magyar parlament, a Ház méltóságát is. Üe aki figyelemmel kisérte ennek a Háznak eddigi életét, születésétől kezdve a mai napig, az bizonyára nem várt tőle semmiféle kibontakozást. A magyar törvényhozás ugy intézkedik, hogy a parlamentbe minden öt év eltelte után uj, egészséges, friss ffcr jusson" a képviselőválasztások utján. Erre a vér-frissi* tésre igen nagy szüksége van a magyar törvényhozás eme legélénkebb munkára hivatott organumának, Csakhogy az a baj, hogy a vál sztási törvények nem garanti-rozhatják az egészséges felfrissülést. így azután megtörtént a legutóbbi képviselőválasztások után is, hogy a magyar tötvéhy-hozás Házába peshedt vért vezetett beés pedig aggautón nagy mértékben, a kormányetffök-nek ellenmondását nem tttrŐ, fejnélkflli szavazógépeket követelő erőszaka. Az erősen megtépázott ellenzéki pártokkal szemben ott állott a tömegét tekintve hatalmasnak látszó többség. A asakava-I tottabb szemlélő azonban rögtön látta, hogy ez egy olyan falanx, melynél az egyének non-ponderantur, sed numerantur. Nagy volt a a szám, csekély a küzdelembe vihető erő. Mindjárt föl lehetett ismerni a kormány taktikusának szándékát: nem sokat beszélni, hanem szavaztatni. A szavazógép készen volt. , t * Hanem ezzel a rengeteg szavazó-fa-lanxxal azért nem lehetett imponálni A vfiákzta&r&WT flMwofr* eHfeserheu eüen-I zéki táborok mindjárt a parlamenti küzdelem kezdetén megtagadtak vele szemben minden 1 vérközösséget, és a Házban elkeseredésük egész mértéke a parlamenti többséget meg bizhatatlan módon összeteremtő kormány-elnök ellen zudult; lehetetlenné akarták tenni. Ennek a harcnak következtében beállott a haladás nélküli hullámzás, harc, kavargás. A Ház tehetetlenül forrongott, izzott. Mikor legélénkebb legerőteljesebb vérkeringéssel kellett volna munkálnia \\a nemzet részéről I lázasan várt tOrvényalkotásbk~*eréjr-kitflnt, jho^y ereiben nem lüktet egészséges, fiatal, friss vér, hanem hogy béna, beteg, tehetetlen, vénhedt az organizmusa; nem búja már magában megérlelni a munka-eredményt i biztosító kőzszellemet. Még csak két-évei lez a felfrissített Ház s már megvénhedj nagyon is idő előtt, mint ahogy az idétlen szülötteknél tapasztalható. Itt vagyunk az aj év küszöbén. Az idő nem áll meg, az rokao. Csak a magyar képviselőház vergődik haladéi I nélkül. ~Kí*cj kibcrntakofc&j- és rrenr k ekttitoA." | Eza Hás már cselekvés-képtelen A kormánypárt veszedelmes lejtőn jutott a Tisza lex aláírásával; mert ezza TÁRCA. 8*i*reMxierl fut nyula tok Már magint egy fenti • ti/írt jártunk. Szinte klktírllm, hogy mul OS idő I Azt ttlnt as ember; m ár erre minálunk JItq se kerti-lordul tok\' u eulendő Mónit a cén Idő e%l lumuektren jár; Optmn napját modern nép fia; Itt bizony csak dülöng, meg-nleg nagyokat iU, Nem 1ürgfit az ulja, minek szállnia f f Lastacskát1 haladunk, hanemha maradunk Csakúgy hajszról-csára baktat szekerünk, „Hátur* esők etilünk, amig meg nm halunk I Májuk is, hogy megy a miig odakünn! Et (>\\ a hali évről Verselni akarok SzUveszler-hatigulalban BiviekW ftatalok. Nem tudtam megmaradni Egy eersláb mellett én, ügy válfozgat a kedvem, Mint újét éjjelén. Ét.változik a vart is. Ét változik a íkong A bájról ét örömről -Vem egyként peng a lant. Hét tudjon e iU tömörödni as rmber, Ha képzeletében az éjjeli kép, A jó mulatás derüouló képe Teregeti* rózeeitziu fellegét ? As ugró szökdeli! táncbtli ritmue Megfogja a tollat e megpergeti A keringő játszi ridám ütem ében Sima lapokon táncra kergeti Ét ka arra gondolok, Mennyi mostan a dolog l Varrólányok fürge ujja Lenge szöveteket bújja. Itt egy piftr*! Ott egy ríme, , .Üe jót esnék Benn a tánc 1 Ide egy gombot, oda egy nMit, Szép leszek benn, ét irigy a másik.\'\' Hát a cigány t1... Ugy JSf a Vonója, ktm ugy maitlidi, Mint ördög malma, mély mag si áll A hajnali púrig. Ifjú leány]... Ugy járja a csárdást, mintha s tettél Szenvedély lángjai körülrepesnék, Emészt re a ririg Ó ez a t\'rileetzter, Ez etok a uayy mester. Fergat/a Wytsfrs Át idfuak kerekít, 8 láncolóknok seregit Még agy két pillámul 8 uj napok ugitanuk, Éjfsém Hirtelen Az uj rejtendő bejötl Ét mm ócska leköszön... Zeng, • smw libbennek a párak; Zsongó-bangó méhkas a terem. Én meg csak aa éj/elére várok. . Valakit, keret türkóm szemem. Most közéig az óra mutatója Énáltusáá fontat part- felé., Halkeik Itta a cigány mm stája, VOjét az óra emeli.. Egyszeriben oly koromsötét In* Termünk, amüye>i fényts étit elébb; Pillanatra megszi • rig nem; ...8iinte kalitul mint fordul a» éti H/Jmdeníéle naptar készletben raktáron tartatik Flschel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. I ccJi NkfT&anim, »«»árn»p Zala 1. uám (». lap) 1«99 január hó -I én. annak lekötöméggel akápviaelöi ftggetlenség igtzán a nemzet akarau küldene és igy a erttfoi értékét, immunitását tette ifinkre.\' bdölök alakuló többségre ta jogosan lehet-—* At aflansék mindegyik árnyalata végit- na mondani, hogy ama MOIICC többségének tórig jutott a kormányelnökkel uemben , akaratát képviseli, • politikai mgbifiutatianeága miatt folyói {jj választások vezethetnének igénk harcárai Lovagias Qgyek, párbajok haJmo- majbizható kibontakozáshoz, de caak ab» tódnak egymáarv mind ai ország éa Min * Ml éwlaMbot vérhaló kibontakozás rová-tán.\' A kormánypárt azt mondja, hogy na* froc vomdahae* precedens lenne az, ha az dhmaflPMk vkerölne megbuktatni 1 kormányt N0 csak a konrónytánŐtoJt k. Nffl Eta uniticwif ehritte az OP" szágot immár a törvényen kívüli állapotba, aminek flyként bebizonyult lehetőségi pedig •okkal veszedelmesebb precedens minden eSenzéki ■errorizmwnál. NLem mott, nem éppen e pilaanltian, hanem akkorra, mikor esetleg a mai vianzonyoknál nehezebb, fcrftí • It—ahh. u egéét alkotmányt rnegsemm w-H helyembe sodorhatja az országot. ban az esetben, ha a tiszta, becsületes választásokat biztoeitó törvényjavaslat már törvénynyé vált volna. Mig a kúriai bíráskodásról szóló a a választásokat szigorító törvény-javaslatból törvény nem leer addig még az a mód ís megbízhatatlan, ha ujváiaaz-{ások utján akarunk meggyőződést nyerni a nemzet többeégének akaratáról. Mert a mai választási törvények mellett kortespénz, izgatás, erőszak szerepelnek döntő ténye-zökfl], és nem a nép tiszta akarata. Ragályi nagyhaléra be«zédjirt öt perc astnet köret keeert A mai rka oioM ruSKbti, Győdfy üyola, (tea éle* ilipfönoftxn ixóll a Titsa léte jármiadéi, magokéi rán a oahadelvg pérthél ralé ki-lépesét. BwKltm róttak aj atempoatok — ami nem ki* dolog a vitának ebben a atádinmáhan - éa fejtegetéseinek frieaeaáge, logi o* ok/ejláae, efagana sMedáae egyaránt bisioartották as egéan Héz ügyeiméi. A rövid, de tartalmú baasédat a halóidéinak ée a dianidenaek csoportjának rajoa titnáaa kísérte. Az Uéa régén Pap Bak intsrpeüéll a Iflrflk-(lent-miklM népgytlé* betfiléae ügyében. December 29. A Hortwnky-Báaífy Agy ma i-mét a képri*elfl» kis elé kertit. A napirend elölt felasóklt Appoayi, ai itj bitntaa tanuja éa Ungaágot tett Hortasxky Nándor ■ellett Óról Apponyi felszólalást mm-den kétségen felBlyalóvá tefte H»ránszky igazát, •kinek Ogye politikailag i«!je*en kJ- légitő íródon vas eliniá«»*. Apponyi (e\'sxöialása mindenben, mrger4«ttet<e Horánazky elöedaaét lloranszky politikai jelleme, megbízhatósága, k-traHaégs, ! •aaraMkeMeege to»»ibrs le minden kétség** ----felöl áll. Hogy aa igy van, «rt igssolts maga birő A któtaardny megdllapit\'tSH B*nt»y f>a*-ö í* *ki nyombe* Apponyi alán tárn&on a hivatalos ktkWny <£. Sl-M\\ 4 ?*hány perenyt ei* *,jongá. T7 . .. . . . , íTá^ • i_. ,. „ ■ tt.x___j.J »\'»■ maéinsk Aptwywak kWiiésáaéw. r vattai A martam képviwlöhiz korai megvén - márnába* »«gj*l*M a királyi dkatározó*4\\ aTdlrnaék k A misi*<UretsAk Utrfalmazá int, mdy uermt a Iciráty a laáta-! nmak aa a Wfarin, begy a kiarbbeégsel wmm-íaráMyt *gy tort itmA nughoatzatóttotta. bea vállalt kö*sl«tattaéee aM a tShteég ia IdU d j . jrt i_l i_ __ oldozhatla éa 6 helyén auirsdhat, ha nem telíe- BudapetírSl lapunk tártakor azt as M k ,rél™«k*<m,mb*ü .I^IUIt értuáí* kaptuk, hogy ott at ujée utáni Appoayi smhsn lu>atkoeoti Wekarie éa Mymtn vonatkozólag ar Suta* pártok tdjt- Tmm Kaimén példájára. W«karis ia rii\'mt- heáfsáwj vinannett a gyermekkorba; ettől a magyar nemzet Icomoly, eredményes munkát nem várhat A mostani kormánypárt éa az eltenséki pártok között jókkal kérieÜJfcterienebb a vértagadáa, hogy aem asuk egy egészséges organizmust k£-pezKernének. A hetegm állapotokon megtörik a legtisztább jóakarat ís, meiy a Ház wganizmmieak megtépett elernyedt idecfábit éa arat újra élet- és munkapépes kipewjfcutíw; kírWti kuni. tg irt kafdn^l, ■inóei öawekötö szálat elmetsző, éles aeéBcorlát emelkedett a két tábor közé: a kfl»etk<uek—égnek a makacsságig fokozólott taflujtáaa. Telje* kibontskozásrz moit már caak az tájAoaatlsnok. kS etasePaégét *s ellenzékkel «*mben és midőn wt nem itkita leljesitüni, fa\'eMoxéait kérte aa ellenzéknél, kölőnben be adu rotna lcemdé<éi. Tiaxa Kálmift ia tfálitlr éb>icé< as •liensékksl tzsmben Koa^nih rlmtütonosiiém dotgábaa, éa ■iker essek nem tndoft eléget Unni, mm k kérdezett senkii hanem efvtnweaista koniekveo-ciát vns\'a le belőle, hogy !«■ oeáeti. Béré Kadart** Jdhs»r,"f vén ren^Whaa*. tába. j Bét ty Dewö —<t dmv5uja atödeilt éa létre tálmaiári kén a Btelél a kirtlynéi noküot qj. debj« »s» I gytertew, amelyei ^éetg ilmad évi grataiéeiáni Persze megkapta. Pak, még pedig épenaéatel nem \'ppen-éggel sem As eleők-rtissstée vitéjébea László Mihály | bétrtsyéni a politikai erkSIi ttjk 1Hzlattgénafc veit as abö ízőnok, aki markán* vooénokkal £s • n»íni*st«relnök mm bemutatta programját rajzolta meg Netagközállapotaink képét éa értté-Ja kibontakozásra séive; n a prograsm nbböl kea fejtegetéseinek még ebben a párbajára vi- áll, hogy 0 marad. Vesow el • magyar alkat-iágboa ia ledetl ImHpiéeéeM béstom*a*. | Méev. ve-aien *l mird-n, e*ek *ty ■arüdiee meg * Jmett bailfató^f R«géJyt Lapana* ia, aki a | *s ö *w»ély«a hatalma. E- ast bart Bánffy Országgyűlés. December 5 8. JA*íf,~fvéo\'i vezethetnek, ha ebből a vénhedt parlamentből j^fto ellen valóságos tápr rat indítja as éim, OasaA a p»r **»*f>t*ruma* rtéeliáai^ nevam. a pmhult vért ki .reutének a aj választások eimta Mtmekaek a erta lea^eraaitDiammsi, a A Ménét utéa astés tirelm*** magba Igai- otíin ■!!jimjii I- ftLi.iiia.LL.. fri«L luóé* bőeégével *Ményítja lönkrs s haza- ták 8é»der JAamtat, ski k>gy*tim>ai Nrte eHa rtermett«< fttggeden elemekkel fraai- ^ ^ ^^ „ ^ ( ^^ ^ L mnmtmi ^^^ r^d^rt, .mí,^*. oaak a tsiék W Mktelő ereit, olyanokkal, akiket nevast. Inifandi**. plstakráme és ^«maf*st arvésye- üjrm ffd e féf h aaá* tonktM JOnami Itrmimi fmUU &>Uhu wjtmm I AiüHn Mtgnébltam BoU*f ujtmt I Mtmitom tlfmr 8 mi lét UKéf Munka mtf UmfUtr \\ Sttf tmtmmtm rU pmithk, 3 min kijiamék t terek. Mér éi liifit E* ■araka/ajla I Mindenki eüugyta. Ecykori imédóisaka*éast1 mányiakI — monda kiiakadva a kalaváay leány ■as piltantáaai üdénk. Né* mnberak mar Li mtat a gyermek, egy aokocou „ raiamenny *• Boldog caatádapák. Misi aMao-| lyegnsk nsoa iéléne. E* rt n*m ejyéh mist1 m*riaca*n, melyei as idő vsMeséaa. gyors, Snlvwtsr mtéjém kéMidrtl rtnüanni haaa ■atáaa idéssu elö. Mily könnyen Ml egynek érkezik a tél), ér. Peterdj öyőző. Egy snoeym lőkbat kiséretni, uerebaükfln artsskosai, aa levél rtzgátte több iaban hsMjöfetélét. A latal, éaaapaltet jáisiani éa moat mtly rettenetes caínoe Ieleség éf.pen nem volt honn. Or. Peterty XI- XI A bo! Ina: dog ■) l|iláié — Korányt Berta év. ki* bimaá , a min eddig Lábainál a ki* Oh al írjedat, itifotoo, Keken píbaaá fcnryw berkeit. IS év reggele *eft. Halrtsy areáa s kén t a\'komzaaaa nmányteeasM kenek.Olyan vatta tény tekintete;|mert már késért a kflleiöeék vbazakapáza. | L«horg**atnit fejjel, hkaeloa tekintettel nyalt egy asctelkauii* áékjékos, régi emlékek halma- Matalkájas iái logkty* aMgaban. Ut as ifja jegyző piros j ipénliikávs} flMsekőtött nefelejcsei Ez is nfltll I ttrl*. Mérette, n?tu ment boisá. Egy könyv { E lapjai kőzött ledő h*a-féa*e van lepreselve. E* [ ■*a«i* mífy kedélyes l*ir*a. Ssaaényt mily ne-j \\ fH»m*«i tette as egész környéken. Istenem! moat már ő boldog, mama\'\' ehetne 1 Ráfcáay lappal odább van agy erdaaa, térvény- j [széki bíró, fyéfyn-rtac, jéáágktialő rs még 1 annyi mázok emléke, «tsk mind b».t*tlii*» í marató mirUd ajánlották W neki. é* bal Ma. Talsmí (rttra várakozott — á* as-— elmaradt. Minden egye* emléknél, és annak tairaaanél •Méaéti. Kuk as emlékek, mi thn saln is Tolnának oly kéaéi.yéstk rt néhány msőt méh a a*obal«an>oy*l, * ily tarul— kJ} levelet hagyott neje háJóasobéjánnk toileU e Irmánsk. Dntdng uj ével amaenyom. As Még nam a Iszik é* a (alaknak Is trannak lflleík, 6yÖz4" A másodikon kfvfil aa volt: flselepeaáeyi Géza nrnak, Belől: „Boldog ajévet kíván önnek ia. ér. Patarty Oyéaé." Csmán csomagol tátott éa vasait* téve min* dent, elutazott. Cmk a loilette-asztaliát éa ágyat hagyta hatrs imlátgl ■tat asá a ki már Ng l*m»alnit * botdopág |nézve, ant mikor kapai Mintha mivé ia fájna léi Padig még nem ■ étvaaie. Arcán a *wp>|s amk emlékeiméi! Két kény alt nmitii ■éaaak ■ár* emk kmada*» volt. Sok czegeny1 midőn vág^^poats a aagMt, éa >rt*«n M*é-astvei lyaÉMO kimnága egykor táa(ra De é hajira a karoanakbe dék as aeyker emk jáMnen a arivakkai, nÉnt jnaeaka aa *§ár- í ragyogö mspságá lén, fal. Az «iágad*ll*MMg wgyrafjgyé* ads jiatatij a hal moat kaR aaentednie regre agy év mah al; a t&-ik r ágnáik ! Még tárok! Kinn a bépatybak hallanak. Benn a bnrtt aá«na km «rt—tl*kba* eaéndn* imára tm esett kezekkel térdepel -gy kis gyermek é<y előtt a Bnnep íttEnevetfinö, • kedv*> Margit néni. Kél éve mér IfMgy tHuayta a (Övánat — bot annyi bánat De *réa árt* aabaeii wt« Kjétt, hogy agy pn aaryaUan Még r» inert á—k gondozója legyen. Magy-BLaniasa ftilrmp Zela 1. «án. (« Up.) 1899 január bé 1-én aélhel; köiséetle ■ válsaatád relomut, de caak BIT, ha előbb u ellenzék Iwiril Ka iu aatáa u sUsaaéki iil ku praninn aiáa Uaanhárom-próbáa Bssffy.párt koaklaslók kövstksatsk Hlyét Ballat a moaéoti aautaa eröa arra prdtv Kakovaaky Utvaa aagy beaaédi U)* kasau. üj ddo| asm t««a vall ebben a bssaéd-baa; oaak tű volt benne aj t a* a raUtatéaa arta hang. ás addigi logksmenysbb liai- liánt tósaaál la lelnatta. laaé temperamentum. baretvaáiniégé gany jaliwwt a bénádét, amdyaek politikai tanaimra kft lötben saak egy megjegyzésünk van £-kovnky a mostani Állapotokért már faíwit a «aa-badelvüséget okolt*, E< ellen tihakoaaunk kell. • tiszta M»b*delvü»ég nevében, amelynek sáss la ja emiaüao^ maradi. Vagy Mm látja Rakomky nr, kt ttok, akik otthigyuir a többséget, atn Mm aaoMMÍUaiiák magokat a Bástlyiormáay politikájával ? Ham Ittja a dls**íden*ek aa-tatban a etabadelvüeég legnagyobb bAedi, akik éppaa a nabadtílvü programé tiesia»ágát vádlék azzal ia, bogy a kormány táborát odahagyták ? Deo. 80. Borba emalkaéiak M a pártok aaóookal, bogy ti takoxaaaak a acwt már kéitégieleolt bt-követkesö törvénytelen állapot ailaa. Ko<aulk fente k»sdttu Efl»ld ftaatpétyn fflggatleeaégi Bárt poétája I saavakbea jalealeita ki, k«gy a koreiaynak neeyreaayoloas besaédst, | aloo* )o«a aa ilkotaUmyo* tatkótök hiányában aa ortság kormányénak ndjaaál állani éa « Us< kövei jtezőkírt felelAt<é telte a kormányt, Cnt-lakozott »sa»sihus Hjráanky Nándor, Ugriniat jelsutsi te ki Molaár Ja Ma. Polóayl üása a a pragaanka aaan eiób.jl folyó jogok kttteleeié iek sívál M < t hslki Is nstgát haogottatts. Müjd Hzsntivanyi Árpad állott tel. Edéig úgymond — Mm volt obafittlntÍó< De meg ig^rtam, hogy mag fogom nyíltan mondani, a mikor laaa. ao* bét; most Ina nbtrvkció. K< e pillanat nagyakgáaak hátán alati \\naak a partnak, amely eddig vakon ontotta ée láeoaatta főtérének terveli, moet megszólt\'!t aa élő lelkuanterete. Kublttyí Oéa állo t fel eaóiéara. Sápadt volt, hangjában aa elfogultság reagált. Néma eesad, IssTitl figyelőn togsdta Kávait -- Ertem, úgymond, hogy aalyoaakbpillanat., baa alig btsaélt magyar kápviaalé. Megdöbbent aa a rettaaetee bare. amit aa eJlenséái pártok most beje eiitauek, En edd\'g ia a békén működ-1 lem, m»et le fölajftutom a békejobbul. A nemzet ítélni Ing aauk l«8tt, akik aat me/hhtslijákl Szavaira rögtön Ivánka Oaakár felelt. Nyomban megjelölte minden bajnak kutforrátát > a lörvényliprist, A mig ea rendsterré van emelve, aa ellen a* ellenién a végtöig küad; aa ellen a raadaaar ellen a törvényi ée aa alkotmányi éleiével i* meg fogja védeni I fi íjiri Ödön vdlalkosott arra, hogy lerooln Kabinyi Géza bsireédéoek hatásét. A korelnök böc<e>Uge tökb*rOn figyelmeztetéseiben kellő korlá ok kéaé atal>a a provokáló betzédet. £< abban a pillanatban, a aaenvedélyak eme viharában léül szó aat miadeu bajnak okoaéja a miaiaatareln&k. Aa ellentékel rettenetes harag lógja el annak aa embernek láttára, a ki megátoikodáaAvai ilyen ve*>t boaott a magyar alkotmányra. Fereekíg tartó tombolád, dbkkilórée nyeli el a kormáoy-etnö4 eaavait. Baaiééét nem mondjál ja el; a korelnök fellflggewiti at O éat,-:--- A axénat ntáa njra keidűdik éa a asörnyfl jelenei Oriáti kavarodáa támadj ebből. Aa ellenzék a terem kóaepéra todnl. A „Teatörök" ia előre ryonralnak éa körfUveaaik á miniaxter-eloiiköt, a ki (olyioa beazéni akar, éa gzavalbö; érteni, atoaó Uiéa a aártatíaa alkot mányoaaác ailaa a korelnök | lapotaban I Ma kimondotta a Haa toéittáayára, a mii a pártok réaaérét jött meg-kaméa folyián urj«aaiatt elő: hogy janaar I diáig nem inrt Htot aa igy bolnapnikntól beadva Magraromégen törvény nélkttl, törvényen ki iél ál • korményaat I A Bialty-koratay lakat elérte a célját. Oea mikor ebbez a révpanboa elérkezett, megdöbbentő, kalaiataa iiltakoaa« zudu t eleje, nemoaak aa egén ellenek ré-zéröl, dn a aajftt pártjából ia. Aa 8Iéat két Aráig Sagby Gynk ée Viaoatai Soma beacéde töltötte be. Két éra lévén, a korelnök be akarta zárni aa ttézL Hitt kivetkezett aa a jelenet, a mely emléke-ze\'f« marad a magyar birériábea. lassan behegedt a vérző seh. Uyé-gvaiáat kereseti a szabad természet ölén, át ebben a oaaodaa erdáaalakban talált ia. Olyan jé, csendes vofi itt minden. A kia In rájongö aze-NWá, áláakaage derttt, moaolygáat -esalt, a gyé-ezoió apa arcára ia, — ki nemrég temette el aii«e boléogaágát Lassankint megszokták egymást. Margit elmondta szerény történetéi az erdésznek ; ő ia hitt — éa caalédoU. Ismerték egymást. — Ea ima agy napoit- azt vette észre a komoly őszinte ember, hogy ö többet foglalkozik fia gondviselőjével, mint szeretné. Ju modora, szelídsége által, vagy annak a bánatos kia arcnak tekintete által nyerít a mag az A szivét? Ki tudja? ___ |a Margit — a átég Kis li 7 0 dőtu is mint térfi ideál állott az ardáaa az A komoly, szeretreméltó, őszinte modorává1. Talán auratte ia 1 Taiaa MM mer e nt az árzéat még önmaga- 4 karácaoayi Annapak alatt a viéekaa toruk sem bevallan1, htaz A már ilyen boldogaágrúl toU népgyUéaak között jetaaiAaégre Mtve etaA lemoDdof. \\ helyen áll a som bon, amelyen gróf Apponyi Most ötölt UUét aa ón! A Ma gyermek mo- Albert ia megjetaat ée nagy-zaba>u beatedben eoiyogva alszik ágyában; Margit ott lérdel az! nyilatkozoil a politikai bdyzetröL A som bon ágy a\'étt Valami fájdalmas megbalotlaág vtu népgyüiearCil szóló todósitáa aa erőt rajta, ál aa aj L*~"lJ" — szabályazerüeo easköaölt szavazatát sót *„ törvéayboaéa öaaan tonyetéietk lörványalkotó működééit éa tan aa atoe a méaiaaian (eto* löaeég elvének ia ktjáiaaáaával, a kormAayt elén leihatalmazni, törváay- éa alkotmáayeée ím kormányzatra. Azután Apponyi Albert lépett aa mtlvMyre ée nagy beaaédben méltatta a politikai balyaatat. Baazéda lényegében igy hangzott: Huszonöt tv éta működik a politikai pályáé. (Zajoa éljwaéa.) Ez a\'aU a hnaaoeflt tr alatt azt, mit a világ ikernek szokott aaveaai, atn tnéia elérni; ka mégta nebét éa vátaáfoe pilta-natokban a nép azélea rétegei lgiléniákét feléje lorduinak, n megnyugtatja arra adara, hogy mégia kall valami igazaagnak taaaie azokban at enmákben, melyeke bonoatt év óta sikertelenül képvtaei. Ea alatt a huszonöt év alaU aok politikai vihari élt ál, da soha ily áltatám ■egrenél!* aét at alvó közvéleménynek, oly rögtön le ébre-déeét a nemzet ielkiiamaretéMá aan topaaataka. mint moet, a szerencsétlen In-Ttaaa indítványozása alkalmával. (Zaj* lelkiákáaok: Abca< Tina I) Van la miért. Ez a Tina Ma javaslat (Zajoa felkiáltások í Abcug!) semmit m hagy érinlet-íenfll alko mányunkból, nincs alkotménynkoak egyetlen biztosítéka aaas, melyet n aaag nem támad. IU van az a sarkaUtos létele alkotmányuknak, hogy adót szedni éa njoacokat állítani a törvényhozás megszavazása nélkül aan lehat, amely sarkalatos intézkedése térvényünknek odáig megy, bogy már közel egy M évaaraddéw ezelölt alkották meg aat a törvényt, mety Mg a mag nem szavazóit adóknak Onkéátn magajaa-láaét ia héttanaég höntellének mtaflálf Ezt a sarkala\'os elvét alkotnéaywiuak kiforgatja sarkaiból a Tisza-féle javaebi, mm maga kimondja, bogy módot nyajt arra, hogyan lehessen meg nem a>avatott adókat sndai, — aa újoncokról egydöre hallgat, n majd később jön — hogy tabat est a törvtoyanéa baasis színével tenni és minden fstalésaég alól na-a ekét ni. Alkotmányunknak aa aa egyetiea sarkalatos ataptétste, melyet a jelenlegi rsaénar tisatelat baa tartani hktnott, aa n igyaHaa, smséyia lolyton nyargalt, amelyei agyotéalatag, a tara-Upto KUálUfirr több»ég uratma voit £s hne ezzel a javaslattal kirúgja lába alól ezt aa ulotaé alkotmányos elvei ia. Mert mi a többség ? ▲ többség aan azokból áll, akik a Lloyd-épétoti klubban talá kanak, (Elénk derültség) hanem a többség aa, nety va- staki egyetied szót sem bir irtani A lárma,,, . .x __, .._. ^ ._ _., a zsivaj megreazkelteiiaz Qvegtetöt. A eaitilgatóll j kérdéauk a képvin nházban töoínt ayé. hangja elvesz. A kavarodásnak é, talán nagyobb **».» bajnak a korelnök veszi eto)éi, a ki — beaálja at ölést. Apponyi Bácskábari. .év ktitöbéa. Az érdén | nagy leplekkel jár tál alá a másik Szobában. Itt az iy év I Bálba botdogitoi tudná az a kedves lény, a kt aaayi odaadást tanúsít kis árvája iránt Hallja a leány zokogását odabenn. Laann óvatos léptekkel indul a másik ato bába. Margit mederdul, tekintetek találkozik. — Miért ijír? — ezt a kérdést látszik kifejezni a férfi arca. A leány teleóhajtva letörli kfiayai. — Hallja? — 12öl ötölt az óra! Dj év ktaaöbén Ülünk — mondja Margit. -r- Nem gondolt aoba arra, bogy az kettőnk nek egyesült boldogságot hozhatna ? — kérdi a fért. Képes volna, mint édes bitveaem, ennek a gyermeknek gondot jé aayja lenni ? A leány kipirultán sugárzó arccal nyújtja kezét a férfinak éa az szelíden voujtt keblére az tg év UaaAbéa. a szeretett édes Margitot. TeidntéiÖk gjmást bíztatva, ijitraa tekint a jövő elé. Zombor, december 29. I A mai nepgi ölésre, amelyen gröl Apponyi I Albert is bettélL, at egéaa környékiéi összesereglett a nép nemzetisén és pirtkülönbaég nélkül. Apponyi Albert kíséretében voltak Hock János országgyűlési képviselő ét dr GBnüter Antal A gyűlésen Szemző István elnökölt, aki melegen üdvözölve Appooyit e a köveikezű határo-I zati javaslatot terjesztette eiö: Zombor szab. kir. várat és Bács-Bodrog- ■ u ^^ megye polgárainak Zonborbaa 1898. december, J^v^ geeitsécév 1 20 an pártkülOnbaég nélkül tartott népgyélén1 - ■ ^ súlyos aggodalmának és liltakoaáséMk ad kifejezést u alkotmány aaaa megtámadásával, M ltmert . áaemben, melyet Tina Kálmán indítványára j „ rwtrMlri a képviselőháznak s 239 tagja a kormány boa aájánilánval elkövetett, midén egy állítólagos | kezdődik, nyilvánult. (Zajos helyedét.) Ha aMéU tatoayn számú képvitaié éa midőU maga aa ettnéay, mdy felett itdai kdl, beállt volna, midéit aa xíia tárgyává tétethetett volna, MdAtt a aytlvé-nosság elölt é. v tov din klatSmtsil voiaá, má-elötl a törvény éa hásnibály állal *d{Srl szaVázas megtörténhetett volna, már dórt kimondja éa leköti magát erkölcsileg, bogy mi pedig így lógunk Hivatni: akkor a képviselőházon klvn történt összeesküvés utján megakadátyouák aa alkotmányaaeré többségnek lelkiismeretes te na* bad megnyilvánulását tZ^n tolatta te taga.) KA kövön nem marad abbéi a baridalra-jméltó, narévn épületből, melynek kiépltéaébn minden nemztdék hozzájárult valamivel. Ha tehát valaha toll oka Magyarország atpéadt, bogy tarétzt álmonágát, bogy lerétta dtespedé-sét, bogy lerázza a léüeaalg te a halalom dSttt msghtjoiáaanak kényelmet ttokénál te véfrt teltre ébredjen: most n ilkslctnmd kelleti taésk bekövetkeznie. De n t merénylet alkotmányunk dlen, mely a mai gylUésre alkalmat adott, n caak betgjein cselekménye, caak kicsocaoaoéáaa annak aa irányzatnak, mdy as aikotnáay tornait megtartja léaysgét azonban éppen e aijáttu te mnőli. Ismétli, bogy . jelenleg uralkodó rendszer te párt is tikofmti.i jjiág ötnn elveiből caak u többség akaratának dvét. la B egészen belyes is votaa, ba tényleg agy állna düwf, hogy aa atkotmánym élet eaaa akkor mikor a képviselőház összeül ea ha aa l&rvéoyjavadainak magánkörben való áTáirá-la kérdés nem volna nagyon fontot, hogy a tevd, esetleg a törvényjavaslat puszta bsnyaj- klpviitlöhit hogyan kart oda. Pedig aan aa aa fásával kívánta pótol ni a képviselőháznak! a kotmányoa élei lényege, hogy valamely toaárs ! Hyr-Kanim vasárnap koaó felület egvütt Ugyan, melyet képviaetöháa* astk neveenek, hanem u alkotmány lényaie u hogy » MŰK • képviselőiben nyilvánuld ib réttel Tegyen részt • törvénybosis munkálatai ban. (Hoeaaantartó zajos helyeslés éa tetszés, Ka az alkotmányos Üti m«i alapja nálunk boa év ó(« annyira beteg, hogyha a gyitgyu\'áe gyorsan be nem következik, a betegaég könnyen haláloeaá rálhiilk. Mert mindenki tudja, hogy nemcsak a képviselői váleaatáaoknál, de klsital, • megyei de a tőrvényhstóeági válaastá-soknál la minden egyéb jut érvényre, mint vitató kösőnség eaabsd akarata. (lgas I Ugy na!) £i addig visszaélés volt, amelyet takar-faltak. letagadtak (Kösbekiáltások; Ka a mai reodsser I) de valamint éppen a Tlaja-féle Javaslatban (Zajosíelkiáltások : Abcug! Nem kall U a gondviselés különös kegye folytán a mai alkotmányos raodasar önmagát leplezte la, ugy a válaaató közönéig aaabad és fiattá akaratnyilvá-aulisinsk m\'ggátláea éppen a Jelenlegi miniszterelnök ur (ZajosIsikiállások: Abcog I) kormány aata alatt rdaaeaOH abban a szerencsében, hogy aat natnoaak iagadá«ba nem vonlik, hanem — ami mdg aoba nem történt — még dicsekedett la vele a korm*nyelnök ur, hogy pénsősssegeket saerzett öeaae da keaelt, (Zajon falklálláaok: Gv»lá«at I) oaak a lorrdaokrAI hallgaloil Moat eW-sőr iBrtdnt, hogy eat a kormány nemcaak elismerte, de miot jogosa\' állította oda (Élénk tetssés.) A aaant Írásban olvassuk a láteli, hogy kall botrányoknak bekövetkesniök. Hit kQsélelOnkbeo la esükeéges volt. \\/on botrányok bekövetkezzenek hogy eaaknek a botrányoknak tiki ló lényénél láana a magrar oemset ait a jövőt, mely Ni vár, há aat a betaaaégat laatébdl kiölni nincs elég erkölcsi ereje. (Zajos él jeniéi, teleads d> taps.) Ezeknek a botrányoknak, amelyekben a mos tani uralkodó rendsser kicsúcsosodott, mária meg volt a tiaitiló hatáaa köséletönében Ha nam csalódom — ugy mond — exen a gyűlésen ia pártkOlönbeég nélkül vagyunk agyait, (ügy van! ügy van!) Jelen vannak itt olyanok ia, akik a ssabadelvü pártboa tartósnak, aionban lelkiismeretük nem engedi, bogv exen atoled alkotmányellene* lápeaben, amely a Tisza-féle javatlatban foglaltatik, rdaat vsgysmk Láttak; bogv tisateletre méltó, klv»ló férfiak akik addig a ssabadelvü pártnak büszkeségét, leglőhb ssel-lami és erkölcsi kinoedt képesték, axt mondtak idáig is nem tovább I (Zajos éljenzés! Es ezen a\'kotmányellenes merényletnek nem akartak réesesii lenni, mint SaUivyi Deznö (Lelkes éljenzés éa taps.) Caáky Albin (Zajos éljenséa.) indráaay Gyula (Zajos élj-nzéa.) ás többen most ott vannak as alkotmány védői köst. (Élénk tetszés.) itt juttatta Zala 1. szám. (4 fap.) 1899. január hó 1-én gos fogalmakkal, melyeket már a gyermekkortól táplálónk magunkban pld. • Saabéra sivatag, a néger népek, a Fata-Morgana, a Kamumról, mély tilokzatoe dolgok mdg ma is megragadják lelkünket. Egyptom a csodáknak összfoglslsta. Piramisai, öarégi kultúrája, mely praiiialoriai időkbe nyúlik vissza da a legrégibb görög mitho-aaokra utal, a nagy Nilus atb. mindaz már a görögök da rómaiak érdeklődésit ia felébresztette. Végre a Berberje a kőzépienger rettegett kalózait jotlalja eszünkbe, kiknek egynehány alakja bevé« sődött a gyermekagyba a mondáknak azürke ködébe burkolva. » ilyen raasiniaxceocták töltik al aa embert a mikor Afrikára gondol, amikor asdp reggelen kimegy a hajófedélzetre és megpillantja a távolban faatöi fekvésű Tnniaat, vakítóan fehér háztd-megéve), a számtalan kupola da karcau mindrette, ezöstöaen villogó cink lemeze a felkelő nap t ugarait káprázatos asikrázáesal, igelón veri viasza. Kár, bogy leszállva a hajóról egy hosszú modern utón — Tunisznak francia negyedén kell végighaladni a tramwayvel, tönkretéve minden illúziót. Olyan szívesen hunytam volna itt bo a szemem, hol már nyoma sit-cs a keltenek és legfeljebb csak aa egy két különben úriembernek fajin, pirosló turbán hirdeti annak közelségét Egy kapu, a BdbeUBahr mintha csak vilaaaialnak állíttatott volna fel a kelet ét nyugat közé, egéssen qj éleket tár aa ember elé, aa amit in ia kerestem A varázsló Met aa girbegörbe kis utóéival, melyek az arab köolöa — a burnusz furtangoe ráncaihoz hasoniitanak szakjaival (bazárok) auyd váltakozva egy máz mellett fabódék ia a beyek tündérpaloiái, féltékenyen rejlett háremeikkel. A történelem meaéa dolgokat mond Tuni-z agykori ünyéröl. Akkor volt ez, amikor mig szabadon űzhette rablógazdálkodását. Még csak 20 esztendővel ezelőtt m a fény, a keleti pompa hazája volt Tunisz. Fana tikua, vakmerő kaló/ai amit a megtámadott ia-a felelőeaig paródiájával felcicomázott abaao-lutizmua polgári jogot köreteit magának kősót lünk. (Zajos felkiáltások i Abcug I Nem kelt I) Itt nincs más gyógyulás, mint annak a rend-nemek bukása, (Zejoa helyeslés) mely rendsaar a nemzeti |ogok valósága helyébe aaoknak puszta lálasalál akarja tenni. (Élénk tetszés.) De ezt moetani kormánytól nem várhatjuk. Ezért as elleneik kOadelme a moetani kormányra daaer ellen nem kösdelem a hatalomért, nem küzdelem önmagáért, hanem küzdelem az ország népéért, küzdelem az ország nipinek alkotmányos jogáirl. (Hoassanlartó leikee lelkes éljenzés is tape.) Ast mondják, bogy senki sem isbet önmagának bírája. A a ellenzék nem is akar bíró lenni eeját ügyében, nem akarja eldönteni a pert Annak egy bir^ja van: Magyaromig népe és ők esen Illetékes bíróhoz akarnak jutni. Ez az egéaz. (Hosszantartó zajos tetszés is tape ) De ma el van torlaszolva aa ui ehhez as iUetikee bitóhoz | ms a válssslásokbsn nem ennek a birónek hanem a löispánok, szolgabirák, polgármesterek, pénzügyőrök atb. verdiktje nyilvánulna meg és erre, megvallja, nem fektet döntő súlyt. (Hoeesantartó unjon éljenzés.) Ezek aáok a szavak — így szól végül — melyeket « alkalommal önökhöz intéaai akartam. Sziviéljék meg, tlsatelt barataim, ée legyenek meggyőződve arról, hogy valamint Magyarorsaig alkotmányé\' ISIipiteai nem aikerült egyesek bármilyen böloseeéginek, hanem csak a magyar nemset ivesredee munkájának, ugy ezen alkotmány megtartása sem sikerülhet egyesek fárado-sásának, hanem egyedül a magyar nép erélyes kitar>ó küzdelmének. Ehhes adjon as latén öook-nek erőt. [Hosszantartó zajos tetszia, lelkes éljenséa is tape.) A besséd óriási hatást lett a a nip valósággal tombolt lelkeaedéeében. Appooyi után Drakulita Pál beszélt szerbül. Majd Uünther Anlal éa végül [ Hock János szólt Valamennyit nagy lelkesedée-: kereakedő bajókról elrabollak azon epitették fel sel hallgatták. A hatarosati javaslatot egyhangú lag elfogadták és a kérvény eiőterjeestieire gróf Appooyi Albertet kérték föl. Jt messze idegenből, Tiiiss, 1898. dtaraler 11. Ktdtu SttrketilS Or I Amikoraeemberigéretélmeghatározottidejin beváltani elmuleastja, rendesen mentagetóani aiokott En tekintetbe vive a különös körülményeket, melyek kösött vagyok (nevessük őket afrikaiaknak) el logok térni e szokástól és csak anoyit legysek meg igazolásul, bogy már többször ke- __^^ \' restem az alkalmat, bogy önnek tett igéretemet nmndják ellenfeleink, tóSf áz éllínsék beváltsam rr nam is a teleti ember fogalmai az orazágot é< a parlamentet abba a aaerint, aki amikor nspbosszat caibukoaik s < olaján helyzetbe, amelyben moat vagyunk, bogy bizony talan, sö1 nem is valós \'ind hogy ezen év végéig a kormány mindazokat a felhatalmazásokai meg-kaphaasa, amelyek nélkül a kormánysást al\'ot mányosan nem viheti. Hát ebben annyi igaz, hogy az ellenzék moetani küzdelmében cssknvyan faadkivüli eszközökhöz folyamodott. (Zajos helyeslés és éljensés) olyan eszközökhöz, melyek — est ny<|tsn bevallom — as alko\'mányoe formák azempontjáhól talán kifogásolhatók. De em-leke\'tet Cariyle munkájára a francia forradalom-lói, melynek egyik fejezete lefesti az üres formák küzdelmét a lényeg ellen Elitonndja milyen korhadt volt a régi francia társadalom; csupa formulából állott. Hát amit moat parlamentünkben látunk, as Is ilyen üres formuláknak a lényeg ellen folytatott küzdelme. Hát midőn az üres lormulák i\'y vakmerő igényekkel lépnek fel, ekkor jogunk ia kötelessé |Ánk volt esen Or-s lormulákkal szembe állitsni az alkotmány lényegét, a uép akaratának tiaita hamisítatlan érvényesülését. (Hosszantartó lelkes éljense< és taps.) As ellenzéki harc kiindul abból, bogy az Ausztriával való kiegyezée meguji áaánil súlyos aysnujelek mutatkoztak arra, bogy az 1867. évi XII. törvénycikknek, Deák Ferenc politikai hagyatékának integritását meg akarják támadni. A harc további*tápot nyert a nemzeti akarat érvényesülési jogának vakmerő megtsgadása által éa végre tetőpontjára hágott akkor mikor, ai úgynevezett lex Tiszában az á\'arcot végképp elvetett gond nélkül henyélve, akkor is ast mondja, .várom as slkalmat\' éa lovább henyél Allah nevében. ÜKy ez elég, ön nem kiván többet ? Olyan élénken élnek em ékezetemben ások a kedvee, boesau délutánok, ott a aok papírral, ujaággal, kézirattal (• leazóri asztalok kösött, a sserkeszlöségben. A vidám t-relere, a pajzán élcelődés abba maradt. Rám került a sor. Mindenki ügyelt, mindenki az én elbeszéléseimet hallgat\'a keleti utazásomról. Örültem, hogy néha annyira le tudtam vötni ér.deklődósOket, de ebben as örömben volt némi önzés is mert áhítatos \' tündéries fényű palotáikat, kö zkjeiket, melyeket \' a mai kioezkok akarnak ulánoani éa Innen voltak aaadag háremeik, amelyben , nagyon gyakran előkelő európai asszonyok voltak arra kény>aa-ritve, bogy elrablóik a vad mórok durva kijeinek szolgáljanak. Ha pompában nem ts~ ragyogók -moat palotáik, varázsukból aemmit sem veszítettek. — A nyüzagő keleti ilet, a tarka erkölcsök közepette* ujulnak lelki szemeink előtt emlékei aaoknak asó olv .amányoknak, melyekkel már bő esőinket ringatták >Az ezeregy éj« bűbájos regéi qjbdl megelevenednek töltünk a azukok kicsi utcái ban. Önkéntelenül ia keressük a nagy kalitát Harun Al Rascbídot, a gazdag bagdadi kereskedői saép feketeszemű odaliazkjeivel, egy cseppet sincs meglépve *z ember, a mikor (eltalálni vili őket egy-egy alakban, hiss ez a faj subsem változik. Az « végtelen fanatizmusával, maradi-aágával útjába áll minden hhladisnak, minden váltósáénak, évszázadok óta mindegy megköve-aedve vagy egy légmenlea burába Bárra áll ugyanazon kulturfokon. Aat tanuja a mohamedán a Koránbul, bogy amit apáidtól örököltél, aal változatlanul add át fiaidnak Milyen érdek a alak például a parfüm-kereskedő a keleti ambra éa ró\'saillat készítője, a ki itt nemben arab módra kényelmesen terül\' el boltja köaepire teritett keruani szőnyegén, nagyol saiva aa illatoa nargiléböl ia köaben-kösben szürcsölve a kelet kedvelt italából a kahua-ból. Nekem különös okom van dicsérni eít a jó italt, ba nem ia mint Bsyalmük módot nyújtóit nekem, ha caak gon-jas arab kahuat, hanem a türk kahve-L Kegyeta-dolatban is, újból hebarangQlni a keletnek egyea! tea emlékek füsnek hozzá, emlékei azoknak a tarka, szép vidékeit. szép nspoknsk, melyeket a v-dregénye* Bossniá- Keletl A fantázia, mily lázas érverése lüktet j ban töltöttem. Hosssu gyalogutainkon, amikor kis e ásóban Meaés főldriss, mely mint logalom ia | kompániánk már caak üres tarisznyákat konsta-oly misztikus hHást gyakorol a nyugati ember iáit ia as üres gyomor mély sóhajokban kezdte lelkére, lóságában, vsrássábm soha ki nem fogy; zengni hymnuazát a •téli gyomorról\' ilyenkot. minél többet él benne az ember, annál igézőbb- belordultunk egy-egy útszéli »kahvedafc-I)é* (na-nwk mutatja magát. Ez volt az oka annak, hogy j gyon aok ilyen van aa utakon) ée 4 —6 krirt 8 attikai utam megkezdéa előtt bizonyna kéjes ia-gatottság fogott áltól a gondolattól, hogy a keletnek egy i^j és hozzá még egyik legbamiai\'at-lanabb részét logom megtekinteni. Vannak egyes szavak a Keletnek ssólárában, melyeknek pusAa emiilése, mint egy varáza hat az ember agyára; egy pillanat alatt képesek a képeknek egéaz raját, számlalanemlékkel, a leg-sajálaáKOeabb ssinekben leitárni as embernek. Ilyen asayak i Afrika, Egyptom, Berberia (Tunisz, Tripoliu) As első egy bltonyos misztikus érzelmet kelt bennünk, párosulva azokkal a aajátaá- cseszs kahvet iltunk. De aa nem olyan kivi, mint amilyen a mi kávéházainkban van. A szűkek, melyeknek egyikeben a mi parlüm-kereskedőnket láttuk, sokkal {> ntoaabb, sokkal mél> ebbiy bato jelenségei a k< leli étetnek, a mohamedán világnak semhogy annak pasat a említésévé megelégedhet léuk. Mondjuk hatarosot-tan, hogy eaek a bazárok melyeket aa arabok sauknak nevesnek, a törökök pedig caarai nak vagy pazarnak, (innen jün a >baaár< szó) a keleti étetnek legfontosabb tényezőjét képeaik. El ekUive ipari éa kensksdeimi jelaatö?égüktÖl ■ Kagy-Kanusa vuárnnp Zala 1. utm (9. lap) 1899. jaonir hó 14a. szava minden mozlim kereskedőnek és mely csak azt akarja mondani, hogy minden látogatót vendégnek tekint, aniiélkül, hót; kávéjával ő( a mohamedán támdslmi életben ugyanason zzs-rtpet játszák, mint nálunk a kávéház, lárssskör egy"íY m*s egyesület é» amit elaö helyen kellett volna említenem: a családi k r. A uniók képesik a férfiak találkozóhelyét, itt cipau\\ary* más kósli ügyeiket, rokonok, baritok és InRfO-sők ilt látogstják meg egymást, mert smiflrmfo-denki etótt ismeretes a mohamedán ember laké-kásába — akol a létellen rejtett asszonyok is tsrtózlmdnsk csak a lérjaek szab-d belépni. RendkiTtll szigorú szokás aa a-mohsmedánaágnál, mely legfeljebb csak helyütt másutt a vérroko noknál tesx kiTételt. Még ezekkel rumban is a lehető legóv- tosabbsk, ameonyiben például nem szabad eddig belépniök a háxbe, emig aa asszonyok örisetével megbízott eunuch, skit a keri és vagy kapa döogotéaével előzetesen figyelmessé lesznek l Tan inban már minden háznak meg van a maga kllfa kopogás! jele) a belépéshez engedélyt nem ad. áa illetékesség megállapítása a szerint aa eunueb dolga, mely tiszt \'ebál, a mint latjuk nagy bizalasat tételes lel. Vizaraelni aem sroktak vele, részben mert életüket kockáztatják, részben mert sokkal lelkiismeretesebb hivői Allahnak, semhogy valamelyik fiát meghagynák csalni. Ima a gondolatoknak kapcsában a mohamedán nö belső éleiéből is ■egsnalitlie ek egy két írde kes momentumot. Érdekeseknek fogja találni azt mindenki, mert ta\'áa ujak is. Természetes, hogy a féltékeny arab, aki megtiltja azt, hogy kivüle még valaki beléphessen otthonába még ha maga otthon vas is, az azt is megtiltotta, hogy (elesége onnan kilépjen. Kell 1 idegen vallású iránt minden mohamedán ennél nagyobb rabság e.y teremtésnek, nem egy | abban a pil anatban, amint u boltjába kosőnséges szobabútorrá sűlyed-e mely arra v»n szívesen látott vendége lesz. Csak ismerni es rendelve, hogy arának vágyéit szolgálja. Jogosán tisztelni kell erkölcseiket, vallási szokása lkot, yytttfil^ a mi hölgyeink azt a korhadt társadalmi mikor nála vagyunk, őrizkedjen az ember attól rendszeri. A mohamedán nőre nézve a külvilág I például, hogy a családi életre vonatkozó valami nem létezik. A háremben születik, itt él és ilt kérdést, vagy csak célzást is megkísértsen. A hal meg. Ezer éa ezer arab nő van, a kinek > mohamedán \'elesége vagy gyermeket mán kér-egyedüli kirándulása egén életében az ut ajdezőaködni — smit a kíváncsi európai olyan korán versszak melódiájára éneklik Kiseratfll szolgál sz egész oloákat betöltő kováoeok. Ma müvesák, bádogosok stb. monoton kalapácsol áss Milyen jól esik sz embernek amikor s kerti régre egérlyukat találni éa menekülni sfcMI a kaoszszerü életváaárbói, ki a szabadba, a tágasabb utcákba, hol már érezni legalább a Térjünk visssa a szűkökhöz éa tekint-Onk agy kéi ilyen szakba, hogy megiamerjOk s moslimot mint kereskedőt éa még egy-két érdekes momeo-1 lumol lesz alkaln-nnk megfigyelni a mohamedán gondolatvilágából. Aa első amit lapaaatalni lógunk s mohámedán vendégszeretete, egy már jól ismert tuisjdonságs a keletinek, ma\'y annyira meglep minden kulalót, aki I meri ennek a fajnak mély fanatizmusát. A legszegényebb arab boltosnak is mozgását Uj képek tárolnak aa ember saassa van állandóan egy káséa ibrikje S-S findsan-nal elé, egészen aj bangáiul, uj lélek ssalQa mag aa (a magyar findaa) arra a célra, hogy Ntogstóil, embert. Amikor a vasári lárma már mosass sl-akár szindékoznak nála váaárolni, akár nem, némult mögöttünk, mennyire msgragsijja Mkta-megvendégelbeaBe a kshjuá-vsl. Csak amiatán ket az ájtatos műedtin, ki ég falé aaait már megvendégelte ai embert, aztán log hozzá föleit eltakarva, hogy a löldi zaj na savarhansa. az üzlethez, az sltuboz, mely szokás tiszta keleti áhltatoaan enekli reszkető hangjavai, sssty kísér-eredetű. „Her alan mumfirim" (minden vásárló tslie-en rezgiát a levegőt aa igaahívókat imán hívő vendégem) mondja egy török szólás, mely jel- szózatot: az lalasi egaaentehb igéjét Megszűnik ilyenkor minden manka. minden tálat, egy gondolat tölti el s fanalikés h\'vö lelkét: a sssnt ige, melyét a magasbó1 a din ad tova: ,>La ilaa II Allah, Mohamed reaaal- kötetazné a vásárlásra. Ha 8—4-ezer betalálunk vetődni boltjába, mindannyiszor megkínál a kávé-fellah" (Egy aa Isten: Allah as Mohamed aa val, annélkfil. hogy valamit vásároltunk volt ktttdötlje), már vils. Természetes, hogy a kávét, mint ven-1 Ot imát irt eló Mohamed a Koránban dég az ö társaságában, vele egy szőnyegen, ara-bosan logyaszljak el. Csodálatos ez » tény az arabnál, a vendégszeretet aa egész mozlim lajnak egy közös I é« erősen kidomborodó jellemvonását képezi Megzavarja a rondOlalait annak, a ki a Koránt ismeri éa igy ludji, hogy mi az a gyaur a moezlin szemében. Nem hinné el aa ember, ha számtalanszor nem tapasztalná, hogy dac«ra ennek a gyűlöletnek és megvetésnek, melyet az " " " . - belép, szilői háztól a férjén ek házába. Férjén metleg vérrakonain klvfll más férfiarcot soha sem láthat, hisz saját lérjs is csak akkor pillanthatja meg areál smikor már a házatság szerződésbe vsn foglalva Érdekss és jeUemső, azért megemlítem közbeszurvs, bogy mifyen könnyen oldják mag Ut a hozomány-kérdést és msonyire eltérő ez a miénktől, ht a férj s hozományt adó MI^M sziveven megtenne — a legnagyobb illetlenség, amit csak képzelhet a mozlim, ép olyan, mintha nálunk valami idegen hozzánk fordulna azzal a kérdéssel, hogy menayi adósságunk vsn A legkisebb irigysége\' sem táplálja az arab sx európaival szemben, magas kujtarája; lényea vívmányai és találmányai neki nem i ■ ponálnak. teljesen érintetlenül hagyják. As európait nem mslyet rendesen í-3000 tőrök pisssterben ogy minl Hy „álánál magasabb fokon 2—300 lorinO a leány atyjának ad. Ez itt egyszerű megoldás, afféle vásár hol teleséget vesznek A házassági szerződés inkább egy adás vevfsí szerződéshez hasonlítható, azzal a külömbséggel hogy aa as egyik léinek csak jogokat a másik félnek pedig csak hitelességeket biztosit. napra, ötsaOr lehet léhát hallani a müeddln labílaltól rezgő szózatát. Minden ssoalia isaára lordul ilyenkor, esek a legboldogabb pítaemlal melyeket egésa lelkével, egésa tényével Allahba mélyedve töll el. A kl leheli, aa s dtmm ba fmecsét) sasiad unádk ani, a kereskedők pedig boltjukban külön a célra szolgáló isas ssiaysssn végzik imájukat, Aa isaál a mosakodás stöat, meg (kés-, fej, éa lábomsá*) mely célból a lopna gényebb dsema udvarán is vsa sgy Mt forrás\' de ssámtsjao van as atcakaa ea a szukok negy*deben. Mohamed bámulatos sasüeai nagyságáról, mely fsjáaak minden ki bajit képos volt Isi ismerni, tesz tanúságot, ngy ss • rendelete is, mely s mooskodaat irjs elö, mint sség sok BÉI intézkedése például maga ss ima is, msiy egr testgyakorlathoz hasonlít, melyek s lusta, tanyáim szerető fajnak valóságos áldást jelentenek, maly magóvja testüket as elpelyhQdéatői, A bgmará szebb ksrmosdulatok, derék hajlások ás a gyakori földrsvatés és mindss a letgyorsabfc tempóban, ugy hogy soksaor a veríték látxrih homlokukon: tgv rendelte rzt el Moksand ás tudta miért teszi azt. Nagyon ►siaáiom, hogy Taniebaa még aml> len sgy a<esetbe «m volt slkalssam hslépsá. Hiábavaló volt minden erőlködésem, akármilysn fssstika* fest tettem is fejemre, akármennyin Is OsszesMdtsa ki< arab tsdomásvnasst álló, civi-izállabb népet, hanem dacára csodálatos M,k maradta». Nem igy volt a. KouUn- slAMka luMSnénab mtnilsM mMVMMa*l k i r>. i n»_ . . *?* . «.» • __ • ■ előrehaladt)Bának bizonyos magvetésééi, kicsiny 16 eg tekint reá-; a mi nem mozlin, as hssonló soha sem Irhet, as ss ő tiszteletét soha meg nem nyerheti az emberiségnek msjdnem j részét lázi össze A Hsnnsl Rasch.dot és s bagdadi kereakedőt tag«ilárdabb vérkapcsokksl, melyek est s bstsl kiül I Isápolybsa. Nem fes kell s tőrüknek, \'csengő piaszter: baksis. As arab fértéksa^sa őrzi mecseliét, hogy azt gyaurnak •arája saját amttynrkönnyen megtaláljak ; a fekete tfizszemüí »*« embertejt u l kOlöncségében, odaliazket hiába keresnők. Órákig járhat aa em- \' ber a szukok kicsi uteáiben ezer és eser ember kőzött, csak néha-néha láthat eey lefátyolozott nö-alakot Sokbűszigorúbbak s tskintetben s szokások Tuniasbaa. mint pi Konstsntinápolyban. Itl már lenne Egy Isbirii.lh, de s hol s msgmen.ő ssabdaágot élveznek a nők, például meglátogathatják egymást, kikocsáká/kstnak — ter-i •éssetessn mindig ss eunuch társaságában — éa ők maguk végzik bevásárlásaikat a bazárokban. Konstantinápoly sokkal nsgyobb, sz élet sok kai aagyonaserű semhogy Ht ís agy ki volnának téve s kísértésnek, gondolja magában as is« Ez ss srab fsnsti.aus, melyJ ériIl||e( , ,Br«k .H «» Mfit. hogy lövetteti cipődet és a maga psTacs ál adja lábadra. Miután pedig a pabaetok tpapaas) asm a ad pici lábatakra vannak ss*bva (readesea kétssar akkorák) kát egyszerűen mozgósítja as aaéas te i plomörséget ás ss egyik szolga elöl, a másik hátul fog ügyelni arra, hogy s hitetlen lába kl as bqjjék s papucsból. As utcai életnek sdad érdekesebb és érda-keaebb jelenetei Uralnak inig agyra stemeink elé. Amott a klgyóbBvWőt, emitt a keleti rag*-löt veszik kürti nagy lüssaabsa a jámbor bá-mulók Marokkói gyermakeaségte naiv kakásak, utosl zene ük stb, mind mágéedaMiaék, hagy ............ ^ __ _ . . erköl- "] cseiben annyira kiemelik. a síukoknsk kicsi lurtsngos, utcáibsn ilyen ■eréss ugráaoksl tenni, smi yenekei én Itl gon-dolstaimban proHukállam egy kissé kritikus Aiisdnet hiába keresnők As éktsisa lárms, strsavsr a vásárosok zsibsjs kabilólsg hat itt az ember lejére, a szűk, fojtott utcákban. Balek I Balskl hallatszik ssűnteeiiűl minden nldalró-, srab szó, mely tamboll: Tuniszban e*ak nagyon ritkán lehet jobbra, a sjd balra, bogy csak ugy >iheg belé itt csak annyit jeleni, bogy ^vigyázs I" Az ember evy-kit szól ssootoijok nekik, de andt kadvaa ha akarja, ha nem olyan fürgén ugrál, majd Bsorkaeslö sr, csak legkfoeiebbi levelemben I látni sgy-sgy srab nőt, as is sminl mozdulataiból | következtetni lehet ürsps és törött már, tehát Amikor egy-egy lov« u oo olyan a tolongás, csapat végigvonul a szűk bogy ss ember kénytelen beszőni. Üdvözli hívük s a kiben már nincsen mit felleni a kíváncsi sas-1 bemenekű ki egy egy boltba, vagy pedig, miután mek elöl. Arcuk rendesen sgy lekete lószörből ez nyilvános boly: a kalíbősk s fülkéjébe üuükot a mséeia Idegenből, igás Kiírná* Omkár. font fátyollal, ,/<faMÍ*-kaI van eltakarva, any nyha. hogy essk a szemek látszanak. As söke- Issslad. A katibok íródeák Ms emberek, akik nép szemében bizonyos liss\'sietnek örve denek,.. Ifibbek nehéz damaakosi selyemkendői Iártanák morf kvalifikált emberek. Valamelyik medrooso-srcuk Hőt* ugy bogy 1—8 lépésnyire látnak ma- nek (elemi iskolának letelne meg nálunk) vi Itak guk elé. A testet teljesen elfödi a áatJk, egylí—8 esztendeig tanulói és ugy ahogy |mogtsnal-aagy fehér takaró, csak a kiesi arany bimzéseeItak írni srsbul Fontos funkciót végesnek, mert papucsba bujtatott lábakat látni és talán egy ke-1 az írni nem tndó kereskedők rendesen velők vese) s lábikrábíl, melyét fehér harisnya takar, jegyeslelik lel as sdnaokat (as as arab kőnyv-gyűrtsvs ezüst, néba arsay, arab or smeniikáju vitel) és irnsk ssontivűl szerelmes lavslsket is, lábkarikával fkbe!khal| melyek ha őasseűiödnek ha kapask reá megrende éot. pengnek mint a sarkantyúk. Gyorsan surrannak A Jtelelí vásár zajáról hogy fogalmat alkotói as ember meBott, s falhoz simulva, vagy hasson magának, elég ha magealilam, hogy aa gyakran vissza is fordulnak, hogy ■ gyűlöli gyaur (hitetlen) közelébe né kerüljenek. Nem tanácsos Üldözőbe, vagy szemügyre venni esőket az asszneyokat, mart nem tudni: melyik mórral gyttk meg a bajnak. Felhívás eHHtzttésr*. A >Zala< jövő Irinyiim odave megírttlk progrstnmunkai karácsonyi számook nsdó cikkiében. Hogy belypt irányt választottcmk; a saját öntudatunkon kívül megnyugtatnak bennünket az ujabban lapunk pártolói soriba lépetlek nyilatkozatai • aaok az elismerő éa boxditö levelek, mikkel vir-megyénk klU&oMM pártAlláau veMtfl az ezer es ezer kereskedő a ki itt a szakokban van egymást tol akarja kiabálni, amikor árudk- . . _fti. . > karáéi hossza sorát égig m.gsastaló jelzőkkel ^^ "M®""^ kitünteddk. (0 nem ismer jobb cikket, a magáénál) rendesen »« inteocjóokhoz htven JOgunlt a legcsattanósabb rimokb* szedve valamelyik gaaxkodnl ■ tár Nagy-Kan inaa vasárnap Zala 1. saám (®. lap.) 1899. január hd 1 éo Függetlenek akarunk len<ii teljesen. Biztosítani akarjuk a siabad vélemény nyilvánítás elvéi, bármely politikai pár rtoértl jfjjön ű a felszólalás. Föl akarjak így támasztani halálából azt a nutahoa, .dp ht Iránytó, tápjdtin, tflaik e\' hi-lüak. Nem boJdogHágoi b ot u uj etz\'eadí haj-ntlhssadtia kanén beláthatatlan következményű csapást, tőrvényeukivtWséget. Hiába küldözget sséjjíl nálunk a B u. é. k.-kn névjegyeket. Olt, hol egy ara et Geninesa köayea nem^, ön«tlen érdeklődést, mely ^^ "" e vármegye politikai hullámzását a becsületes, nyílt elvi küzdelem magas színvonalán tartotta. ■ Tiszta, hamisítatlan — A „Htegéajkita" karáuea/a AU csooy, vigatztaUn szürke bái áll kOael a kathu-I likai temetőhöz. Szemben a korháa mered reá enhaikltritoAmt \' btrnl Waival » ha töua a toronyban megcaen-u l délutánonkíat a lélek-harang éle* szava, eröszaknélküliséget akarunk a politikai élet ,bban , u0rke. altotony ki* házban sebét (óba-ama nagyfontosságti mikor a népképviseleti mozzanatában is, jok szakádnak fel a keblekből. Va akit temetnek rendszer alapján a — ■flwtya az egyik — éa agy fiy innak is, a választók mindegyike igaz meggyőződésé-vd, kivin közvetett tényezője lenni a törvényhozásnak. A leghmnisit&tlanabb szabadelvüaéget W él beaaflk, hogy nem tokáig tuti __• t . .«,„j„ „ul.: Jj M élet. A vállotilo\', viharos életnek ex a, akarjuk és sürgetők bármely politikai párt hely MntoW itttílóji( le({(eijebb iUÍMÍk mijd dvi törekvéseivel szemben. uehány napra abba a barna tornyot házba. 1 Ehhes a becsületes szándékhoz kérjük Aztái megcsendül iámét egy délotán a lélek-a közönség rokonszenvét és támogatását jkarau;;, de ex< már csat a többi hallja, S nem. fele has kapuja alatt talajuk mag. A ki»á*cti beiörók ilt vittgálták meg i»ékmáayakat, -mert itt a bejárai alatt egész éjjen at rilégnmág vaa, ét itt elég biz onaátban ia arattak magukat. A rájuk nézve értéktelen holmikat otí hagyták a riugáló á lo máson ét «ttn ? élei lenül mtga BUm Pálaé á ..Népkonyha* alelnök nője laltlta meg báaáuak kapnia aiaiL Korámtea g >adoha aai, hogy tán a .Népkonyha* odakóliőaödőtt at ő háza kapuja ala. — A rendőrség atoaaaJ mag-iodiioita nyomott tát, de a betörőknek még addig nem akadtak nyomára. — A klvatalaa átérték A kereskedelemügyi mfoiuier ez év auguaatai 81-én sLiadtite, hogy tt uj év első napjától a vaadéglő.bta, korcsmAkban éj miadaa nyilvános helyen eaak koronabélyeggel hiteles lett palaokokat at poha- ______a kik halfák, boy £öfia«áoának ArinlrtlpiTakVrslával! rAÍnk ül7;,n DehMeu kertl » ,or- >ztáa sóhaj- rakat tehet kimérésre éa mérték gyanánt baaxnálui* nranasságanax ertnietien aaarata^j to|Dilk toTább| MÓ néllal> oiaÍD| g nánalmoa, A h.vaialoe lap s<erdai száma jelenti, hogy a szerencsétlen alakok, mintha eaak árny volna • miuiatter a rendelet éktbelepéíéuek idejét 1899. valamennyi. Em ékezni elfeledtek már rég, csak julitu l éig hmyhotuabbitotia. — At() llkti Mttél|ablri Nagy te-tflaést keltet| Pápán Vifk István főszolgabíró öngyilkossági. A főstolga hí ró szel dán este a lakásán főbe lőtte magát. Oagyilko»»ágénak oka f» zetQggéíben van atzil a hivatalos vizsga lattal, amely most inagyeszerie megindult. Katonán) Az intenciónkat megénő és méltányolni.\' Irigyelni fogják. - Ezek az emberek nem Nme. | alispán a vizsgálat érdekében éppn Pápán .,..,, ._)___ , 7, , _w l- rik már az Ünnepeknek azt a kedvet hangúit- •— tudó közönéhez tordulunk bkommal ^ -cl , ^£ren leri(eU MlUlok m*„,t( hogy tömörül|ön a »Zala« köré, mely végtödik. Nekik egyik nap olyan miut a másik, lobogójára a haza szent érdekei mellé imádkozni ugyia foyton imádkoznak. A szép különösebben Zalavármegye politikai éle- karácsony jötte talán már jó. elére (télrnkgatta a regi emlékek megkövesedett, eltáinlt oafraug-jait. Valamikor rézen, nagyon régen, máskent volt, egétten másként ét jobban axomorkodtafc a etokóttuál. Nincs, a ti most reájuk gondoljon. — De t könyörületes nöi taiv felkereti a nyomort a rejlett tanyáján if. E\'kétve értesül ttnk egy igen nép, valóban nemet áldotalkéataégrfil. Volt, a ki az idén a .Sztginyház" lakóira is gondolt a >zeut karácsony ünnepén. — Pititek tének- tiszta érdekeit is fölírta. Ehhez a zászlóhoz és a reá fölirt elvekhez mi h^ven ragaszkodni fogunk. Abban a pillanatban, amelyben ezt a lobogót ..megtagadjuk, tagadjon meg bennünket is a köréje tömörült közönség. A helenkint kilsier megjelenő Zilla előfizetési ára: egész évre . 6 frt fél évre 8 frt negyedévre . 1 frt SO kr. (A jegyző és tanitó urak a lapot féláron kapják) Nagy-Kanizsán, 1898. dtc. 29: A tZalat szerkesztősége is laadókivatatá (Az előfizetéseket „A Zala kiadóhivatala - Nagy Kámzsán" címen kérjük kflldeni?) tartózkodott. — öagrllktttág kattátal Ki &>tyil* kosságnak ritka módjai válaajtona Hajti Műú y -somogy tarkadi gaada, a ki — mint leveie^Önk j irja — ktráo*oof ■ es\'e elbno-ujoít raai^djt él, l kiment at ad > arra a életre tant kas táját bíle-i atnria haaaba. Veriagyatató aagéljrkialtt«alra rómü.teh sietlek ki hoazttartotói, de mire orvosi | hívhattak,, kiatenvedett, A boldogtalan ember élelautnágból k ívelte elai nngjiiko^af«<. — ■ctfazékAlt rakmk. Ona»i fa tfluétt kelt Péetdt aa a vakmerő tiSkéa, melfiyal a királyi Ügyészség íoghá ából kiaubadnlt két i vea<edelmat rab. At egyik Katát* litiéa, a ki Jakábué szentelt nagy OrOmet e/ekuek a ne> eddig uáikarmmenf 4e Mőréd kOvtltU, t aá4k rencaé leneknek. Kiráetony napján uagymennyi-liíiilá Henrik, a ki ételéit négy héttel Cakót- HÍREK — EIJegjra4». Dr. Koilin Ignác dobronaki körortot eljegyezte Freyrr Jakab dobroaaki ke-rcakedö leáByát Malvin kitamonyt. — Ka lké Mléty. A .Polgári Egyltf februái hSy^-én aagyaubáan Kalikó eatélvt rendet saját helyiségének termeiben. A mulattig at idei (traang egyik legérdekesebb ettélyéaek ígér-keák — VJ év! Elgyötörten lassan cammog tiria - WJ Wt IH|]W«W|I«H IHMU WIBUIV( fm , , tálé a megvénbedl szürke ó esztendő. Még né- n ué*e fégll kalácsot, hutt küldött nekik, ugy hogy Ivtlamennyit mrgTeudégelle. A betegeknek be- j I üsttel éa gyümölcsöt küldött, azonkívül minden lakót külön-külön pénzadománynyál ajándékozott meg. Ee abban » vigMttalaa, ttürke hátban áll a temető tiunitzédtágábau aagy, igeo n így volt az öröa* talán tehof te akkora. — FelAlliaatéaek. A* AUaUnot MtuM*-képző EyyuüUtk&r&c&Ohj\'t mulatságán felQIStettek; Dobrovics Milftn 3 frt, Kvausz lunáo 2 (ri. <«<v. Hein Militlyué 1 Irt 50 kr, Kaiovioa Rozika, Hi<ha* Frigyre, 1—1 frt, 8 nger Sándor, Vioa Kaimén, Kaa<« ieiáor. Neufeld Adolí, Witlingtr Antal, N. N. N. N. 40 - 40 kr., Huly Gyorgv 80 kr., ScheibrrSamu, Pacaiét Laj»t Ü0-20 kri 0»<eaea 19 Irt 90 kr, mely ftlülfi<ttéaekért hi\'An kottönetet fejeti be az elnökség. — ádemánftk * aéfktaj káaak-lij»bbaa a köteikeaó adományok folytak be a népkonyha jovara:\' Plaebte Sandorné (Varttd) 5 frt, Gaoal Adolf (B.-et) 8 frt, Kobu Emilne i frt, Satt er Jjatlné 9 Irt, Markát Frigy<-t»é 10 kiló lkai, 9 ta. bnrgoayt, Strém Dénea fBDkötd) 1 u. aóidtég, 1»«. répa, galati üutsunn Vilmotné 1 tucat aazUltaritl. A uivtt adományokén háláx kötzoufiét nyilvánítja a Népkonyha tl- TöuSsdn rablógyilk tsaágot követett el. Koréttol a stom«zédo4 vármegyeház ad arán e lógtak, dt a rablóg) ilkoanak nyoma tttatU. A legnietatebbtoenő nyomozást indítóiak meg at >na, de eddig eredménytelenül,A foghitörö* ellen a ejittigorubb vizsgálatot indrtoták meg. — Sa|U klka. C4t5rlöki taáatak bir-rovafában ■ B tacbildtéle névmagyarositáauál a magyarom\'\'ólt óév nem ,Bjrta* baoem .Borika*. — RépttedM mttgaltm várttaak-baa na l§W-lk MauaMkaa. SU letett 826 gyermek éa pedig törvényét fin 380, leány 30*; htzaatágon kivttl sattlétett 71 la éa 79 leány; ikrek 7 e»ctbeu telettek kr pedig 4 esetben leányok; 1 eaeibea flak et t a<etiea az egyik Su ét mátik laáuy volt. Valláara aéava róm. katb. 117, itraeliU 86, ág, av. 10, ev. rel. 11, görög kath. 1, éa gOrtg kel. t. — Aa nUmh-tdáat a taüluk kOvetketfliag vgjrakorolták ét hány lombtlépésés eeak tolt, a ma ti lati et ia De az atoltó lépés nyomába már belé illeatkedik j az aj esztendő e!té mozdulata. Ctak a jó nap-, tár akó számának a uioe piros, sötéten nagyon tMétea veti előre árnyát aa nj esztendő btjnala. Aa Időnek mégrem lehet katari szabni. New áli mag egy pillanatra sem ; a vég ét a keidéi storosao egybedlelkccík, Et mégia kedvet a naptár, olyan mintha at idő menetlevele volna. Valami kötőit marhala léié a balad<> idő részére. A nagy végtelenséget végei; részekre osztja, megfosztja aa idői kétaégbeej ő határta-taaaégétóL At idő már nem szüntelenül kóm> Haraal Hírlap. E<én a ciaeu ujevkor nj lap iudal meg Eperiésen. Felelős eaerkeattóje: Bear Ferenc tanítóképző tanár, főmunkatársa : KörOty György dr. főgymn. tanár. Munka* társai a vidék Ismert nevű tollforgatót — Felakit belliik. Stardáa éjjel itme-retlen tettetek a „Népkonyha" helyitégébe be« törtek. At udvarra nyitó botaan üvegfal egyik keretét feaaitették ki ét igy hatoltak be a tto-bakba. Muakájukal nagy eaendben végezhették a betörök, mert a nagy étkező terem jobb ét I oal oldalán laknak. Jobbról a személyzete, balról a konyhában a főzök laknak, pAygő áradat, tzlget is vaa benne, aeiyenlde semmi gyanús zajt nem hallottak. A betörők meglehet pihenni. Aa emberiség legnagyobb jól- alaposan felsültek éa aliglehetnek ezek helybéliek. tevői azok voltak, kik belemarkollak az időbe éa kikaaitolták belőle az esztendőt Talán nem k bubánk reménykedői, ha a jövő eaak ugy állna előttünk, mini a végtelenségnek a jelenen tnl tevő része, nem pedig ugy mint részekre mert különben tudták volna, bogy ott kevéa lopaivalót találnak; a napi 300 — 350 étkező nagyobbrészt ingyen ebédéi, alig lia — tizenöt fi<eL A könnyű pénztárt elmozdították helyéről ét ezen közben érccaengéa tájt hallatszott. pedig a Aa gyer nekeket illetőleg: 95 (In, Jótsel. 62 Fereiio, 39 János, 98 György, 89 István, W Lajos, 83 László, 18 Sándor stb. stb. A leányokat iletőleg 68 Mária, 61 Anna, 86 £ rátétet, 88 Katalia, 81 BozáUa, 88-W Ilona éa Jaliánna, 16 Margit stb. stb, A naptárban előforduló tatai nevek felhasználtattak tObb kevesebb számban. Meghalt 684 agyén ét pedig fioewfl 883 és nőnemű 877; tolva tzUletett 18 la és leány. Valláara nézve róm \'katb. 618, Urtoita 69; ág. av. 7, ev. ref. 4. görög ke\'. 8 ét Igy a htlálozáil a születések- atáma 841 ei múlja felül vagyis a tt tporod tt a férfiaknál 160 és a aökaél 91. — BAtaatágkőtéa céljából jeleulketelt 253 pár. helyben házasságot kötött 188 pár, vegyes házasság volt 18 és pedig ev. reí. féri éa róm. katb. nő kötött 4. ág. av. féri és róm. kath. aő között 6, róm. kaik. férfi ét ág. ev. aő között 1, róm. katb. férfi ét Izr, uő kösöU l te ,Zöldfa" vendéglőt izr. férfi ét róm. kath. nő között 1. — Éréekn lálagatéja voh mait h<k 80 áa a gróf Esiérháti\'féle ognao-gyároak. mely már keletre, k sikeresen exportál, Abdaüak Bea 8ayd Terik tifltui karaskedo személyében ki ettri-ptri üzleti aljában Badapeatre á betért; hogy többek között, nevezett gyár főképvitefőségét is aegtiétéste magának. Sárkány Araold vezérigazgató aai kérdésére, hogy rntkepia fogja összeegyeztetni a nagy mennyisében vásárolt omott, beláttoló, állekintheio időkeret. A re- Kifeszítették a pémlár fiókját «• el is vitték __ ménykedő határozott terminusokba tterei bele- j mindtat, ami benne volt, valami kdromudt — jcognae etadá4t_a Borán U\'ataávaí moiolyogva fogózni, eaak agy, mint a jó uándék. — A; " | | ajaí ja " ország reménye fűződött at nj esztendő termi rtöárttU éa at öaatet napi elaaáinolátokai ét jegyzőkönyvéket. Ezeket m\\anap reggel á Blau { válaszolt a barna kereskedő, de kát wgitöak mtgnnkon a Italuk tilos, recipén iratnak Nagy-jUntata vasárnap eofMcot * doktorral, orvoeatgoi saedai pedig a Korán nem tilijal* — iitlnim a atve a»on ellenen kipróbált 1 sernek, mely hajklhalléa/lejkorpa, kopssro" dia ellen a legsikeresebben h*\'iná|ha(é. A> Ao\'ioaWui a hajat pahi\'ja, a (ejbfln tiwtitjs a baj aiindaaaeaiQ báni almait el távolitj i Nem osak férfiaknak ajánlhat. Próba Üvegei 1, nagy öveget 2 koronáért Ilid a-lfaétkUldénl laktár Kantit Ödön gféfyiaertára Bilae-a-Gyirmairn de kapható minden mia |ydfy»sertirhan is. — x Feilei aladeaklaek A neheien eméaatö ételeknek ciak mérsékeli élvezete, ia már igen eokesor okot veszedelmes gyomor bajokat, melyek katcetbw* ■ -r norkörü i nyomta hányta atb. által enMhetók. I\'inden háolalmak ellen legjobb sikerrel bánná ják dr. Rón élet-halaeamát Fragner B. gyógyszertárából. (Prága 806. III) Kapható minden nagyobb gyógyeierttr-ban is. Zala 1 mio 1 iap.t 18tí9 janaár hó 1- A gabonaüzletről. Nagy-Kantaae 1898. déoeab. 81. || A gaboaatilet e béUa as állaláaoe lanyha-eágból némileg esilárdabb irányutot követett áa dacára a meglehetős tbletteleaaégnek az árak 10— (6 krajcárral emelkedtek. A mi a helyi piacot illeti, az moet már nem vehető eiámitáfba mert a cseké\'y teng. ri bíbora talon kivll mát gabonanemtk alig kertinek eladásra. Piaci áraink. Beza Roia Tengeri Z*b EtetO árpa BtkkOay TBksat Fehér bab Tarka 060- 76 760- 7& 6.-6.(0 6.76-86 660 - 70 6J6-40 7,7»— » 6.26- 60 6.60-76 métermázaáokint. * Specialista Sérvkötökben. * á Keleti-AU ee. te ktr. aaab. Strvkétt orroil la-ktatályek »llemlnyo .Bariét a lafŰklbteeebS aaaa hm kaa, nea eamaaik ÍJ\' karol kallaaMllaa *}<>■ atet te altt»o)ltja cilixrt —rt«—U«tl lofri u ad 41(1 aterklltk klAayAL a Ketett-AU |aaat sérv* UH idomltkato pellotttval, aurai MvrMtvel te bla-taaaagt Irtai. Ce. te klr eeitrék-aaiyer 1 te ketfa ktr mhlalw H* Kitűntetve BrOstelben JAa\' afaayánaiael.llaaaktrAnnyal. \' Árak* atyáidat*Ifrt w O* . kttaKala a frt •yáreabaa káertlaek tieeklvll: allAWk, al kesék, Járó- te anjlfcrtpak, egyen.alarWk Har alB| M raatain), ortkopülat fiaik, kaaktUki ftraatrkaiiaajrlk I1 aiedaallla Iiiaiuit arak te haltjak rteafce. MajiHtaltaakat pialiiaa éa IMiMm aaaktetl KeletiJ. oa. át klr. orvot, sebtaietl mü- ét kötszer gyéroa Alapit 1878 Budapettra. Alapit 1871 IV lereaabsretetHrteia 17. ute SaMssetl ndmrjjAr gtamotnr ertvel: IV. laMMr-alaa Iá MO-tt Nagy ktpee érjegyilk legyes te ktraiahi. íVím muflUI Mllutnk Utté/ftl tereertfMaef \\ xxxxxx xxxxxxxxxxx Bérbe add | a felső hahóti községháza, 4 szoba, konyha, pincze, istáló, sertésólak, kocsiszín, jégverem 3 évi időtartamra bormérési engedélyijei, vagy tételenkinti vagy Általános egyezség szerint. Bérbe venni szándékozók forduljanak cgppinger §amu F.-Htkálai. \' 4 bérlet 1899. január hó 24-én átvehető. xxxxxxxxxxxxxxxxx Laptttlajdono* áa kiadó: pimchkl r t k á r. * 0 O O o 0 0 o 0 o AáÁááAAAAAAAAAi <ú JZL Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capaioi oompoa. Faaa kinma kiilnir aOeatiUt u ktt ■iprótetteteak, MnnáiUMul 30 te Ma fJ|daio«ieeHiapltl killrmttiktat itHaaiti* Uaivtayati, iiteaM, tagaaiaatkaatl te m te ax orroaak thai badtnatlteatra ia mindig gyakrabban rendeltetik. A tuMí Horgony. Caia-bpeOar, gyakori* Horgony-Liniment itniveata alatt, nem titkos aaar, kenem Igáit nép círit kUenr, melynek egy náxtarttaban aaaa kellene hiányom!. 40 kr„ 10 kr. te 1 frt uvegsnkénli árban majdnem minden gyógvixutárban ktealetben vsa; NrakUr: IMt Moet gvtpaawteiaál Bedapestee. brtetrita alkalmával teae évstoaak legr&nk, mart tiibb kiaabbérttktt nttniat van Ibmlomban. B esm akar mefkimetat, ax mtadea ajyaa ivept .Jlergeer* iMjagj te Bicítar oaé()a(jate atlktl mfct ee* vetUR ataaü« riana. Riohtar F. Ad. és társa, eatai. te Ur. Wnri atálUték, Rudolatadt (Tktrtegtek Mily eikerflibetwleiai eaOteé«es a szöllök pt|mttezése aa elmnll évadban bia»aynli be midOn csakis a permetezett ezflllOk nem mentek tönkre. Ennek e\'érbetéaére legjobbnak bironynlt layfartb Ph. áa tárat -OiiabititlHtiatt o— Mh- Onm^kCdö SYPHONIA\' sőilfivssszS és nQvénypermiteifije, nely az oldatot axivattyniáa nélkül önmükft- __dően a növényekre permetaai. K\'en perineiexflkbSl eatr aek eier van haaaaálatbaa éa aatmaa 4Im4t« Mswayllváay mntatia kíiBnd voltát valamennyi egyéb rendn errel azemben. i_io Ábra éa leírás rend\'lkeaáare áll IíTTIBTH PH. é» lára&nál MstgastaMgt gáyayánk, kMalniaatgl pk hereeitta a |,lmilea kritkaalttil (tfek rtutea Bées, H/t, Tibtratrtaaa 78 atárn. ánviéU A oáMi elocrl M — léptiittt <i kiiiaiUnk. Előfizetési felhívás a „Képes Család Lapok" szépirodalmi ét IsmerehtrjHitö képaa heWayra 1 „Kép«a faalttl lapat\' otyáa n>neakra te lefpkaa vsa aaarkaaatre hi»*y iQa te tn« tele* a a»|tM>tw atraakaUa. \' A „Képeai faalttl Uaat allén tekaa alp ktlia bakMMi nsteji ad lnqr«aea awIMklatU iltiatellaak-. á . Hrpra faalttl U|ie>- kartttfea ■>«■■ te mink alill eaaT.gte.k, Itlam ktedtaak te W*Mak tárkiaa te to aa dítaaMk Mpalaail ktatlhadk sondnlaUIkat as „EUÍaalJk aatet|t"4aa. á .tépaa faalttl Isglh" \' Ultwitea te* • ■llpet Unla daa divatlappal te a klIOa kakMball J acjétt; lltea lm.....t fart - kr Filtere . . . . 3 Irt - kr Nífyrdévra . , S . . I frt H ke. á JUpea faalttl laaak aaaak, aki aa te aaaaklvtl aig 80 kr maipItaT te | \' M^I illi»teei ate kaito 4 l\'«aj«k» ri|lajl kaM iaf^a te M a „Ktpaa CaalM Umb antetetajnalaikal taoaa la ktr-amtva kíld auudaaoknak, akik *■ Mai — latnllaaartbbn laralaaítapoa — kaaetht tatnak kakaM, A Képei Oa&ládl Lapok Ma-i ktettklvateta ■etapisl, V.. Vatáwitesa M. (taftlklalkaa) i Nagj-Kawiaa, vaairoap Zala I, Mám. (8. Up.J 1899 január h& I 4a. oooooooooooo00300000000000 l|M ááau U lUiiuíH - Itf Ml lú itöM* q X EhiiiHHíí katiiágtü aegvizagilva. X X (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jQ|. 3-án) Q 0 ^/V 0 I _ ja 0 legjobb éi legolcsóbb F«RÍliitlt4*iiier A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges Q • fognak liszlitisára. Ehhez felette szükséges valamiféle fog- n tlMllténtr használata. * HindenMtl kaphat* A lagjakkaak Maaajalt HAZUZER. •aly u NtetM izskályeiza, m-éaa vinumgm irtMiyul, a aagrsalatt is Mis ftrafcatriut d-tirifltja (iriu »»tor»f MMMaia), nrvma 4> Mstoaan aigartataU > mWi p. étráfjtAiftuáfot. nrujrt niMH(<it, kti;t>l >>(« 0«w ii haakiatalaat, (ytaliféreaét, • (/mar talterkaitott MtUtl, >jUká«xtá«t. Tér-Maiirt, hlmorholdikít, níl béataiaukat, MKMtl, a aár 10 ér Ma jéaak blaoajalt Dr. BOSÁ-félfi tlMuii Kaim lyatoáéa. aok és kaMa . lyttaaa bisto* dkanal Jéf, a aü ad mkWill, t^i k Ih éa kiali/i-Wl, a |f«ii> alTálMaaáaai, látT*-|*k, rértillnk, pakolva? 4a f|rté aaknil, toribbi kMapqalti a> a«y-aaraaatt kér—aaMagáit a Mm ka lik ajjakoí, kiala/iMiikiH, iacaaatakaál alrigydajfaa* tokmái, kolttataa Hfrill | aakait atb. M tv Ma karéit Praiai iaziieiics eooooooooc ooooooooooooooo0 SbtSMKvÍwjEÖIÍ " " FRAGNER B. gyógysz.-töl Prágában 203-111. <11 aa Mlaatiai aiadaa aaakéfM aj Maira aarkaab ag*i«igss is tiszta »rt aaaras, klléabaa ia kidaa M aaaaaa Méta birea, báréit kázlaitr 1 ivag M kr., kittéi »*ag i fartat Paatáa M krral érigikk A gyi jralia ftjdalom aétttl halad • 1 l kaéca klalM batiaa alatt. Oakatkaa 29 ia 39 kra|aéfté*al 1 Postás 1 krral érigákl Hirdetése felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán. IGYELMEZTETÉS! aa araaatl ki- aaitainjrt kirja a prágai Fragntr B. gy*tf uarUrábél éa ifjaljao arra. kagy a Dr. Ka«a kalzsaa ctmaagolta aUaéaa rtaéa u . aa itt lékkató karak réJjeijr Ucjaa: a priMN MfWaHa eaoanf oláaia paéig a jobbról látható kiron A U agy atáaiáaT taiil éa aakaa kajataati. Ujat ka» ! ■ •rl Irtrlrk tirrl méallitWaw illaMk Ella i Raktárak Budapaatan: pfflk M gtájmUrku, Igg 1- g^ru.\' -ki, 1 linjg k Saü, ütkaüt n* Fink tár P Cronnar Aytkato jm fkwmtm tSmrJa Pra» m d. rrayner ím<«rtparaw^w ». m Paatakllira aaaaaal. rti-M m m Világtörténet f Mágiáién* tlssakM itaa. tahát toka at| Ma aifgatt tagira. Cgy-agy kötat éra nadldrOl diszss félMr-kétásbaa, béritállal ia ráasootábUral • M Mk —a wtu m-m Ma|)ilin* tUxekaa ^ kliétabin is 240 fOMtbww MtUukM HJ KM Af kóarrhocaittalaJ. Egy-egy ffliat éra M kr. A «hm HiJlil < *anto jr|b0»yaVilá|tlrtMl4n«dM: a) Mzatsa ktsdjabaa heUnkJnü 80 baifliilitlM a/adaa raaéaa Aaaai ktayrárusnÁl » KHitai Uadkakaa II éOaékaa. • fr^ArW « tttatankintí otkaréttaJ bérmentra, k terf 1 M H bot rlnktflllM ira Tájékoztató képe$ prospektust *m mutatvány füzetet Ingyen éa bápmentva MM a art UuMUnUl* Budap*at, VIH., 0«6i-ut 18. aám. Képes diszmü a müveit közönség számára. iLDlUTálTáL B010VSZTT Sálü, POOARASST ALBEBT OERKB JÓBEf QOLDZIHEX IUÁCS. QTOILAT BTULA, BXá SiRDOI IMkUMM m >ll »l MARCZALI HENRIK Miategj Í60C oóvtgképpel, 600 műmelléklettel, 90 n/Mi műlApptü 60 történeti térképpel, 8Ö00 tuóregoldalUJ. i Jlagy JUpes Vttágtírtéact o«|a ^ataa mmkárml aa aM M0 vllágUrUmttt mi J^tUM mtg mttt _ Tarrékan, aUljibaa, aaaktMibaa. alakjékaa is tiijiiiMikia arraiiat M«jr éa > haUfM**»vUUUt Mái. 4 aanv tadominr VÜJ* a magyar Mataaégnak m Mai klapK a viMf téaaéaé Namiati atraMééaiaara nitra fontos moissiiat aa. ■n hütar póUáaa. tr réfi uQkaéf UiUflMl, aff régi kWilméj ti^sMias ji JUfy Xépcs VOáftirMad MmMuiéL A Nagy Ktoas VBkgtBrténat Maaaa ilhisitréciiói kiaki Mag agyként »sgy kwM kbritoM lek lisspik. Képei matlékletei, Urlimti Utképei, a aaéraf kMé nyomott rajzokkal és iiismüolatokkal a V«i|t5rtinat agy otyaa kloabiytMt kHMrM muuumot nyujlauk aa illHitfl aak. a minél a maga raJójéban Mwtetlea haanraiai. Baak a aagr nuopal ■■awikkél. csaliéi és nyOfinos kényrUrakból és levélUnkhAI, épitésxeti műremekekrfil tnlwgytjUtt s a lagnagyobb mOazakj iSkMataaaéggal raprodokitt ilhisitrioMk rendkivül anafík a mO kacsét, u agnuwk mflvéaii ériéket adnak. Is s búnkét kötat a Wídj-ojíü magyar ita/rat kéaé Urtoiik. ■a a tizenkét hatalmaa Mayr arra tsM, hogy nemzetünk minden mánjytmai iantttya baritja, tanácsadója, minden urí hátnak iítaaijgs /agyaa. A ml kiadására sgraUH kit kiajrkiadi Miati bizalommal ajánlja, tokéi un, magjar vállalatát a aagy magyar ktotönsigntk. T -\' Franklin Társulat troitlal ItUm ét ttojrnjimdM Révai Tettvérek <a<Met réaaréqttraaaés EltfflMttf ffTttJtók salvashadjanak • klwlóhlwtalhM fordulni. Nyomaiul i íY^J^löp U»|rtmat««iKto,.Af M Huszonhatodik évfolyam. 2. szám. Mtáa Ttraáta IflW.HwM »H> Umji-kNü^^MMAt á aatiHnt tetikiaet hkM ufN-kMil M In U* 14* u Mimit a l*f awlitai f»eoar« • mvtmá aiadea >*»!«■«■) mmnini TI i.ttetylKi itan ZALA Politikai lap. MtgjftlMik NAQY-KAMIZSAN hetenkinl kétszer: vasárnap t csütörtökén. tuMuaíÉm Aiu t re II Utat HM-k riltvn • km* jlM-u ■aoredávn » tana (1 trt M kr W KjrUOér UHUIM, .alaatat e iMMÉMbe ...iilHtt r tokai *tle» kSanka-a. MfMtMIil IfVtMt HH HBSVt SMMS ui Mm Htm én M tortái. Nagy-Kanizsa. 1899. Felelős szerkeszti: SZÁLAT SÁNDOR. Csütörtök, január 5. Törvényen kivül. Beleestünk, benne vigyünk a törvényen-kivüli állapotban No ugyan! bit kiesett a világ feneke? . Szépen simán fognak menni a dolgok tovább. A pénzügyminiszter kellő óvatossággal kiadta a rendeletet, hogy nem kell hajtani as adót, be kell szüntetni i végrehajtásokat, Jókai Mór, a magyar irók atyamestere, pedig erre azzal felelt, hogy az uj év legelső hétköznapján felsietett az -adóhivatalba és ott lefizette az elmúlt évi adóhátralékát. meg az 18M. évi első negyedére eső adó-illetékét; erről az újság-lapok utján sietett értesíteni a magyar nemzetet s egyben felszólította, hogy „aki a hatét igazán tur*h ;,a kinek a neműi becsülete, az ország kittié drága, kövesse példáját ü adóját, miíylyel nem a kormánynak, de a hadnak tartozik, fizeíu be kivaUüot figyel\' mexletis, kényszerítés nélkül." — Kiált-ványa—végén kifejezi reményét hogy fel-szólítása nem lesz kiáltó szó a pusztában. Az egyik kormánypárti lap „dr. Jókai Mér, adózó polgár" szózatn után megjegyzi, hogy a főváros VI. kerületi adóhivatalánál, hol Jókai Mór fizette be adóját, ember ember "hátán tolongott, hogy tüntessen az adófizetéssel. Az adóhivatal kénytelen volt « hivatalnokok számát hattal aza* ppritanl. No, most már ezt a hazafias példát bizonyára országszerte követni iogják; a rossz adófizető magyar nemzet minden tagjából egyszerre kitűnő adózó polgár less; a községházakat és adóhivatalokat | valóságosait\'\' meg fogják ostromolni. A temérdek végrehajtót majd mind be kell osztani az adóhivatalok kezelő személyzetéhez. Az adószedés Eldorádója lesz Magyar ország. A pénz adó tehát akadálytalanul be fog Özönleni, Kár, hogy dr. Jókai Mór adózó polgár | hazánkfiának nincs egyj vagy két katona-! köteles fia is. Mikor *ai ujonc-állitáara ikerülne a sor, kétségtelenül hazafias áldozatkészséggel oda vezetné azokat ia a sorozó bizottság elé; besoroztatná mindegyiket s erről megint haladék talapul érte-_________________ sitené a magyar nemzetet és felszólítana mindenkit, hogy aki hazáját igazán szenti, csinálja ezt utána. Különben se baj I Ami nincs Jókai Mór. nak, lehet egy vagy több hozzá hasonló kaliberű adózó polgárnak. Ezek majd a fiaik önkéntes besoroztatásával szintén ha* zafiasan fognak tüntetni az ex-lex állapot \' mellett és példájokat követni togja az egész ; nemzet Az ujoncállitás,a véradóbeszedése sem okoz majd gondot a kormánynak. Alkotmányon, törvényen kivül is pompásan fognak gördülni a kormány ken kek, sőt még pompásabban, mint a törvényesség kopott, gidres-gOdrOs ország* | utján. I Fütyöl a kormány az egész törvényhozásnak. Van is arra* szükség, mikor a nélkül ia ugy megy a dolog, mint a gondolat Fütyöl az egész ellenzéknek. Pukka-, dozson, ubstiuáljon akár esztendőkig. Üvfllt-sőn a miniszterelnök ellen, ahogy a torkától, tüdejétől telik; art ugyan meg nem I kapja áldozatul Hiszen Sándor J.óuef országgyűlési képviselő ur, aki elég nagy TÁR C A. Dalok. I MM álft.áa ptteaek a*s ( s leikan aÉU aiaai aiatii . UUM kevaat, iiri«okkel ÍMM Ikedirkarlke S ftflkea Ml aawpa, h$gj Hit ai|ii\' • úritok, Mlkar agj-fj hni kamat lacr oÍBafra oiH rakjak. THkaa rtfak ktrti beljrie ttajm aatkr Mi aa tfea. ValkaWk a kajaal>bara>t, s Urasat a riagö lítan. Hes-e atkán (dvSeeéget ia a eaftr, máj an ratjog? Vafj Ikradi naralauaat — a Earaataxó volt ári dalod ?! tt VQUawoma aaill el ■tv mp alfa aáalk, Sí na lelkem mégli Hlod ellkkea Tijylk I . . . . Utak atvtrttaaal A jövít utr tiroD : Vajjoa- taljeiül-a Aa ia n k axtp tlaea í l.aa a kit ulnmuek Tinaikdta, I Sata UnaaaiUt Virítok ajUáaa . . . ZaH kii yaerirta . . Tataaal taatr aaeht I S nit hf-e fcesalai Aa itaa a Wki ? " Vaajr a laufj laraloa, JUÍj alveaet tel, la tarajai, — kaaaa asj CJ alkart kn eikl? A aal 1 reá tt aajd Irtiatati fieaaaelt Hafjr iati;w rtfat Lombját tijije asijjal V KORiVVI BUTA, Névtelen trónkeresök Irta : ftaalay SáaÉar. — Aa Iradalal ta Htvfaaotl Ur eáÚveesterl etUIjia felolvasta;!. Harváthlátván. — Hál már ilyenek ia vannak? — kérjiezi » m. t. közönség. Azok a trónkeresök, sklk a világtörténetben vagy egyes nemzetek történetében szerepelnek, mind ismeretesek. — Hogy jelenleg Franciaország vagy Spanyolország trónja tele melyik ural-kodott-bás sarjai kacsintgatnak, — mindenki nígyon jél tudja. De ki hallóit névtelen írónkéra-ökröt ? I Pedig hát, ahogy vannak névtelen hfisök, ugy vannak névtelén Irónkeresök is. Hogy még kellő időben ki-ki diszkrét tt-illanáaaal menekülhessen innen a bizonyos unalom elöl: mindjárt most kijelentem egész Őszintén, bogy a névtelen trónkeresök szármaaáai ftjtaak törzsöke, a bibliai legendák világában*: a paradicsomban van. A\'névtelen trónkeresök t. í as emberiaég iérfl-nemzedéka, tehát egyenes lassár-mazottjai as első embernek : Ádámnak. Ebből méltóztatnak látni egyúttal azt la, bogy fa* miliájok elég haialmaa nemesi sarj: mivel ennél messzebbre még egyetlen uralkodónak vagy mágnásnak sem sikerüli felvinni a családfa tűr* uökát. Hogy miként latiak Adási ivadékainak lérfi-tagjai névtelen tróokeraeökké: elmondom, ba kegyesek lesznek megajándékozni egy kis tára* lemmel...... . Mielőtt azonban tovább mennénk, szíves en* gedelmökkal egy kia nagyon ártatlan részletet I kell belemagyaráznom a Bibliába, a teremtés | legendájába. , A Biblia ugyanis azt mondja: as Ur, midőn [látta volna, bogy aa embernek nem jó egyedál lennie: mély álmot bocsátott A dámra ; iívevé \'annak egyik oldalbordáját éa altból alkotta Évát Engedelmet kérek, -ebből a dolog nem vi\'á* goeodik ki egéea l tán. Megelőzőleg ti> unk kell aa\', hugy Adám TORONTÁLI SZONYEGGYAR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. Egyedlli Magyar tiéayeggyár. Kp<57ÍÍ\' kéMel »zniim szőnyegeket, terem , stalon-, ebédlő-, háló-, boodoir- éa uriszobák részire mindentéle ixcoi.li. nagytág ás siilben, bármely rajz szerint: hollandi futószőnyegeket, ke eti (karamani) föggönyöket, torontáli szerb (szőnyegeket (Tyilin), terítők, függönyök, dlvánátvetők stb. részére.- 291-20 t*r Főraktár: BUDAPEMT, ,VI krrBlet, Attdránayat 4. ssáa iiias fekiarett raktár alatasaeal. s Mtayef-arakaáka rtft \'tkkakkea (a ekitktfafti^a uMtfk, Wnleytk, tarttik, takvtk, aWak< edU ueke te Mpnartaek Nagy-Kanissa csütörtök Zala 2. szám. (1 lap.) 1899. január bó 5 én hazafi, megírta a „Magyar Ujsdg" dec. 3 i-ediki azámában, hogy Bánflyval ia ugy akmr tenni az ellenzék, mint ahogy Drey-fuaszel (DrefÜszszel) tett a francia katonai biróeág éa Jézussal a zsidó fariieitmui: meg akarják semmisíteni utal a farize usi elvvel, hogy „inhdbb tgy mbtr víszjhh, mni m ország." Csakhogy ezt nem fogja megélni az ellenzék, mert — amint a cikk szelleméből kitűnik — ezzel a farizeusi •Ívvel szemben a miniszter-elnököt ez idd szerint a „kertsiUnyits humanitás és igazság" szelleme vértezi, vagy valami I ilyesféle. Hogy tulajdonképpen mi ez? —> ast Molnár János pápai prelátus és országa gyűlési képviselőtől kellene megtudni; mert i Őbenne bizonyára ilyen keresztényiea igazság dolgozik a miniszterelnökkel szemben. Szóvalaz ellenzék hiába toporzékol, Bánffyt a kormánypárt nem adja oda az i egész országért sem. Minek is adná, mikor olyan vígjátéki göfdűlékenységgel megy majd a pénz* és véradó beszedése a tör-yényenkivfili állapotban ia 1 Jól van 1 De hát mi történik abban az esetben, ha atörvényenkivflli állapotnak ezek a nagyon is vérmes reményei nem fognak valóra válni? Mi történik akkor, ha nemzet nagy többsége be fogja látni, hogy ennek a Ml felé oly rettenetesen veszedelmes precedensnek tarthatatlanságát demonstrálni (és pedig éppen fii felé I) a magyar alkotmány érdekében most már sokkal nagyobb horderejű hazafias kötelesség, mint az, hogy a többségnek, a miniszterelnök egyéniségét támogató akaratát érvényesülni engedje? Mi történik akkor, ha a nemzet többsége ia az obetruáló ellenzék háta mögé áll és azt mondja az országgyűlési többségnek: »Ha ti, a kormánypárti többség, elvittétek •( országot a törvényen-kivüli állapotba és ennek meggátlására nem találtatok, de nem is kerestetek semmiféle compromiseumot: (ha mindjárt némi lemondás árán is I) ime moat mi, a ntmui többsége, a pénz- és véradó megtagadáaával demonstráljuk az egész világ előtt,\' bogy az alkotmányos Magyaroftzágbaii törvényen kivül kormá nyozni nem lehet. < . Mi történik ebben az esetben ? Erre az esetre céloznak talán dr. Jókai Mtr adózó-polgártársunknak a nemzethez intézett szózatában azok a szavak, hogy »hivatalos figytlmttUUs, kényszerítés nélküli fizesse be mindenki adóját ? Vagyis: aki magától nem íizet, azt előbb figyelmeztetik, azután kényszerittik majd annak idején. Igen I de hova vezetnek majd ezek a kényszerítő eszközök ? Erre feleljél a miniszterelnök szem élyé-hez beláthatatlanul drága áron, az úgynevezett keresztényies humanitás és igazság erejével ragaszkodó országgyűlési többség I Es ha erre becsflletes lelkiismeretességgel megfelelt, azután egyengesse* tovább az alkotmányőrzés jelszava alatt az oda vezető utat, ha van hozzá hazafias lelke és ha elbiija felelősséget. orasá|nak egy boldog ujeseteodót. (Halljuk f Halljuk I) Kétségtelen, hogy ma azon nehéz körülmények kösött, amelyekben vagyunk, egy ilyen jókiváaság ha érvéayeefllbetne, a legjobb volna. A legjobb voina nekünk, akik elsősorban vagyunk hivatva a közügyek élén állani; jé volna nektek, akik esen törekvésünkben éa munkálkodásunkban minket támogattok, ée mindenekfelett jő volna — hies erre van aa első sorban szükség magának as országuk. (E énk helyeslés.) — Át. szónok ur nem kétlem, elmondott saavafban a pártnak és a ti érzelmeiteket, eszméiteket éa gondolataitokat, és mondjuk: ezidöszerint, a legközelebbi pillanatban követendő politikai programmotokat fejtette ki (Igaz I Ugy van f) Én ezt az elaő beidtől az utolsóig a magamévá teszem. (E\'énk éljenzés.) Azon fekete színekkel rajsolt képre való tekintettel, amelyet előttünk leltárt, a helyzet komolyságára való figyelemmel meg kell hogy szíveljük azon hangokat, amelyeket a helyzet tissiiáaa érdekeben mondott; midőn ezen lekete színekkel ecsetelt helyzetre való tekintettel iu állok én, aki szorosan véve agy hiszem jogtalanul, igazságtalanul és méltánytalauul (Igazi üsy van!) hónapok óta kiállitott céltábla vagyok, bogy összekötőit kezekkel tűrjem a sértéseket, a támadást és a jogosulatlan vádakat: kétszeresen kell, hojty gondolkozóban legyék, sokkal inkább, mint ti, bogy vájjon e helyzet előidézésében a< én sub-jectív botlásaim, tévedéseim es hibáim mennyiben já\'szanak szerepet? (Halljuk I Halljuk I) De akármilyen mélyen vizsgálom is magamat, abban a nézetben vagyok, bogy ebben a lekhitetb-n, ebből a szempontból a iá» aiiás, a harc vagy, amint a t. szónok ur mondja, a hajsza ellenem jogosulatlan, lgas I tU.y vau 1) A progrmmm, amelynek megvalósítására a szabad Ivü párt a nemzetpusztitásért is a rettenetesIT ^ "TET\'\' * " »\' "•f*4/0* r v. | a|án u omgg eton D|ra roe^ie,, egyáltalában nem olyaa, bogy az ellen kiiogaat tenni lehetne, bogy aonak egyes részletéit, mint olyat állíthatnék oda, bogy ez nem az ország erd-keinek kivánna szolgálni. (Igazi D^y van!) Azt gondo a • u l, d : lom, bogy aa éu «tg)c„i Jj.ujxom, egyeni inlez- Az Újévi politikai beszédek közöl alább k4d,^ é* felfogásaim nem oly nok. bogy azok kötöljük ídn^ Dezső miniszter-elnök és a hajszára éa ilyan erielemben való megítélésre Apponyi Albert beszédjét. E két beszéd\'oen okot képesheinének, (lgas I U*y >au I) De hat elég erősen domborodnak ki azok az irány- eai etmoedhaiiuk iu • ^-i—■ | ; ■: aaounstahiáb • &—" aa Újévi beszédek. magunk kőreben; elvek, melyek a kormányt és amelyek az Sj^áijbT abtan a .örb-n, „ \' ... ,., \'.. . , \' . amely éppen as ellenkező alliiapunlnt hclyez- ellenzéket vezetni fogják a jövő eshetősége- k<dMi , umadasi initzi é. akciójavai leu-ietlenne ivei szemben. Mivel — fájdalom — ma\'teú minden parlamentáris uik» a«i, minden már ott állunk, hogy az ország po\'itikai törvényhozási működést es ui ndmit, amit a életében csak eshetőségekről beszélhetünk. nehé« "aso-ijok söai epmi.i »i ot-utsa erdekeben kellene létrehoznunk. iLasl U.\'y vsa 1) Ezekkel a támadásokkal, esze az akcióval, vagy mondjuk, ezen mindent mntat>*natA e jsrasnal Kedves barátaim 1 A hsaiéit azOnok ur beazé- szemben bi\'ooyos halarig köt óm kisekkel állunk dének végén azon óhajának adolt kiftjezesi, már hOnspok "ta iu. Es misn ? Asm, mert a bogy Isten adjon nekünk mindnyájunknak éa az magyar poriaméul, a masyar ore*ajsyOiee ties Bánffy Drzsó bt»n#.ld|e. derék, becsületes, alkotmányos érzelmű lérflu volt, az abezoiu\'iulikus hajlamok egyetlen vonása a^lkOI. Egybekben a dolog ugy történt, hogy mikor H u Dr, i megteremtett világnak urává, uralkodójává -kinevezte, zavartan tekintett körül. Egy kieeé elmélkedett és csekbamsr végiglátla roppant helyzetét; belátta, bogy ha egyedül, lüyget-lenül rendelkezik a löldön: itt a legkorlátlanabb abszolutizmust teremti meg. Az uralkodói gondok tehát nagy mértékben tgggfeküdték lelkét, külön bözi gondolatok cikkáslak agyaban; főzte erősen a kormány-terveket, hogy miként intézkedjék kellő bölcaeséggel és alkotmányossággal az Urt \'l asegslkotott vi ág-rend törvényeinek keretében Nagyon természetes, bogy ez akkor óriáai gond lehetett, mert nem vo.lt fBltalálva még semmiféle olyan ,,fea" vagy „ÍUP", amivel törvényen kivül is lehetett volna kormányosni. a töprengő Adámnsk az alkotmányt illetölea motoszkált ugysn szivében, agyában valami névtelen, titkos vágyból fakadóit terv; de mielőtt azt lörvényjávaslat alakjában földolgozta volna, valóban utánzásra m-ltó politikai bölcaeséggel elhatárosta, bogy alszik rá egyet. Meg is tette. Jó melyen elaludt. £e ime : mire fölébredt, áz ö titkoe vftgyail, álmait, kormánysói tervét tisztán látó Teremtő bölcs akarata szerint is megtörténi az alkotmá nyos korinánylormat biztosító intézkedés: a földi fejedelem előtt már ott állott az első aiazter: • ni. tudni — az Dr belehelyezte őket a Paradicsomba. — Ez volt tehát az elaő alkotmányom monarchia. Caak egyetlen törvényen nyugodott. — Egyetlen ta gyümölcaét nem volt azabad megízlelni... Fájdalom azonban: az első alkotmányos inonsrchia első minisztere: Éva asszony is drá-gábbnsk tartotta becses magát, mint as alkotmányt. Csakhamar azakitolt a tiltott la gyümöl caéböl j megízlelte; kéjeigei I akaralának korlátlanságában, és megkínálta- az ura kodét is : — Ízleld meg te is, lelségea Uram I Adam la beleharapott az alkotmányörsö fa gyümölcsébe, és — a paradicaomi alkotmány Összeomlott. Adám históriája ezzel bevegsödött. Azuisu — ami"t úgyis igen jól méltösiatnak élei A paradicsom és a paradicaomi trón logls ása az utódokra maradt. No éa méltóztassanak csak végig-tekinteni Ádámtól kesdve egéss korunkig az emberiség történeten : vájjon a lajlentarláa teremtői ösztö nél eszményibb színvonalon érvényesítő emberiségnek lörekvéae (habár ssükebb, egyéni keretekre fö aprósva. atomizálva) nem az elvesztett paradicsomi alkotmány viaazaazerséaére irányul e? Méltóztassanak caak vissgálnl: vájjon Adámnsk leszármazottjai, as első alkotmányos uralkodó véréből sarjadzott térfi-nemzedek tagjai, mi-1 nem arra-törekazenek-é, hogy egy-egy caendes kis parsdipsomol teremtve maguknak, a családi kedves? alkotmányos monarchiájában elfog- lalhassak a tenytelen, szerény de a világhódítók hatalmas, lenyes trónjainál sokkal botdogitobb családi tri-nusi ? I Esek a névtelen\'trónkeresök, As uralki-daara hivatott l-rfl életében van egy korszak, mikor nem a bu-<uió dán-királySval töpreng a lét éa nem let kerdeaen, hanem valami titkoe édes érintesre megr< bbeu a szive és Adam apánknak pozíciójára helyeskedve, azt dudorászgatja magában: Forr a ssimm, fij*m uídil. Mi a* Mtt sssaoiy nHtíU I Ez a nagy, kavargó, hullámzó etet sivárnak, üresnek tűnik föl elölte. nieg*aal|ja szível a foglalási vágy agy zajtal nabb uyusvó pont utan, a hol maga teremlbeaaen egy kis szűkebb, de boj-dogitóbb világot, es uralkodhassak a telkében megérett kormány-elvek szerint. Es aa ádámi töprengés lorssaks. Adam apánk as elele l prengeare — amint tudjuk . nagyot aludt. Nos hát egéaz az elalváa mozzanatáig bátran lehet követni a politikai bőlcseségben is tündöklő Ős-férfiul; De itt meg kelt állani 1 A névtelen trónkereaönek az ádámi töprengés lelki emooi-\'j* közben a világért aem tanácsos ela udni. Mert as caak Ádámnak átkerült olyan szépen, bogv mikor fölébredi, szivéhez szorította álmainak tündéréi: a bájos Évát. Ha a mai róukerésök aa elvesztett paradicsom utáni vágy hevében é alusznak (ami »s». Zali 2. szám (8- lap,) 1899 január bó I4m tességét akartak fentartani, te nem akarjuk a megindult hajszát ellenhajszával és támadásokkal még élesebbé tenni, (filénk tetssés és helyeslés.) Hisz u ország közvéleményében idehaza és künn már is msgingot! prestigenket es még inkább slássállitaná. Azonban most is, dacára annak, hogy az utolsó órán lul vagyunk, én elfogadom a t. szónok untak azon állítását, hogy nem kell lenni semmivel többét, mint amennyi -feltétlenül szükséges, dé ut meg kell lenni, meri ss ország érdeke parancsolja. (Zajos helyeslés.) Es most, esen újév kesdelén, aki hivstvs vagyok esidő-sserlnt ezen pártnsk vezéreként a parlamenti tárgyalásokat is veselni, más egyebet nem mondhatok, mint aal, bogy ez az álláspontjára kormánynak ; mert hissem, smint helyesen mondta a t. szónok ur, uj programmot, uj, meesze idókre kihaló lervesstsket Islállitsnl nem lehet (Ügy vsn I), meri as adott körülmények között a perc eseményei kel, hogy a pillanat elhslérosé lát meghozzák. (Igaz. Ugy van I) Mi törekedni loguuk ugy a parlamenti tárgyalásoknál, mint a közigazgatás és as államháztartás ügyelnek veselésénél csskis azon határig elmenni, smsddig feltétlenül ssükséges, és kerülni mindazt, smi a feleslegesnek színezetével birba\'na; de meg lógjuk tenni, ami ssükséges arra, hogy élőbb vagy ulóbb \'a parlament munkaképessége helyreálljon! As smi leltéllenül szükséges srra, hogy a magyar nllam kormánysaU és nz ország gasds-sági háslartáss leonsksdást ne szenvedjen. (Elénk helyeslés.) párlszenvedélyektfll elvakitva; és ha egyáltalán hanem mini magánember la. (Elénk átyaaaáaj igényt tarthatunk arra, hogy a történelem a mi, mint a pártnak tagja, mini nsktak hsiááolidr tetteink és lényeink felelt ítéljen, meg vagyok (Elénk éljenzés) Engedjétek mag, bogy i győződve, hogy as nekünk fog igssat adni (Igaz I Ugy van I), Akkoron majd as, hogy a felelősség kit fog terhelni, tlsslázvs less, meg vsgyok győződve, ugy, amint az igasségnak meglelel, ugy, shogy annak ss sdott kőrülménysk között vsló sljárással ssembsn történnie kell. (to<l Dgy van I) Ezen nagy lelelösséggel járó további akciónak lámogi isára hosza a t szónok ur s pártnsk támogató ál, (Igaz 1 Ugy vsn 11 smelyre építve lahet a további teendőkre vállalkoznunk, és smelyre épihe lehet a további küsdelmet felvennünk. Est pedig lenntartjuk: fenlsrtjuk msgköesönöm, aa ujáv alkalmából magam Is minden jót kivánjsk nektek, miadan jót otthon boldogságot családotokban ás mindasafcMati jól mondhalnám talán: jobbal as aj auteodöfcen\' (Elénk éljenzés.) Appvayl AlWrt ktaiéie. Igen tiasUlt ás sz«ratrt barátaim I Mélvaa tisztát ás >serstrtt parelnőkdnt üdvösébniédé b»n rámutstott arra, ami ms n iad«s ssagyw ember lelti viágat elfoglalja: aa a «iváJó*a akármiféle körülmények köst Is (Elénk hosszas I pulyos helyzet, s melyben az év forduló aa éljenzés) mert sz ország érdske ugy parancsolja. (Hosssas, szűnni nem sksró élénk éljenzés.) got Utalja\'; rámutatott, t baráté m. arra is| bogy mik enask a belysstaen akti. Hwsao, k, Tudom, bogy u általános felelősségen kivül j(Halljuk I Halljuk I) Ha nem less, skkor maradunk a politikai alkotmányos és közjogi felelősség is terheli magát a kormányt, a mely esan nehéz vissonyok között az ország továbbvitelén vállelkosott. (lgsst Ugy vanl) Elöltünk állolt a választás, a válut: letenni a legyvert, avagy pedig saját felelősségünkre vállalkozni a helyzet feniartásárs. (Hulljuk I Halljuk I) I lövés mindig engem talál: es lermésseles; En ast gondolom, bogy nekünk kötelességünk: legyetek róla. meggyösődve, hogy dacára Ezzel nsm akarom s-t mondsni, hogy ba as okokat akarnók kutatni, s«kor viwza k«ll*»§ -\'■»-—-■ "-" • ■ — •-»- mennünk — {mint tat ük kep<i«aldfii2sl t_«as damkbaa — a mostani readas-r tal--nessnéa: a mostani reodn-rn«k egész ttvtánetáaaléu kai * lene végigtekintenünk. (lgsz I Ugy vaa I) Enaek a r»ndsssrnsk a Baafy-konsáayt megelőző működéi előkészi^tte a to"sjt, bngy ily vlsazonynk tajMdkraaaaes. A kSavat en Impulzust a kormánynak ssaa or<aágygtlás letra-ja«et«lekor a »ála«zi ásóknál követalt tljsráaa adta meg. | Ez a parlament bűnben fogamzott, bánba* született (Igaa I Ugy vanl) ás azért aa erkHorf-világrend minden tOrvéaye szerint aaaak a patlamanlnak, mint a lásbe egnek — fahy tonos kris\'sek közt kallstt hánykolódnia. (Igaa az alkotmányhoz, Dgy vanl) II "\' L - H(»y ez bsköve\'kesett, lehet káajralaNtlSá, lehet káros, lehet válsága* aa anyáim sáava. De ha be nem következik, ha ss i/y arfdsa inegvslzsstott parlament is c<ak oly ayassétam lejrsi ba pilyalatáaát, mint bárawly máa: aa egyena«an kétaéabaejiö lett vataa, mert a sisssat ben mindaa erkölcsi reakció hiáayát ma tana Jkellő módosslok melleit találtatnék kiegyenlítés ugy, shogy a szónok ur mondotta, egyének ée pártok decspltuláláss, sérslme, hálrstélele és insgslásáss nélkül lehetséges, nem logsdnók azt el; de főképen lehetetlen az, hogy as s nagy többség, amely Magyarország Ogyslt harminc éven keresztül lolylonósan vezette, még padig mindenkor az ország érdekeinek előnyére (Igsz I Ugy vsn I) egyszerre a legyvert tegye le a kisebbség előli. (Igss t Ugy van I),\' amely kétségtelen, jogoean támadással nem johel. (IgasI Ugy vanl) Es nem s kiegyenlítés vi-szautasitása, hanem fellételeinek mesáí\'apitáaa. (Igul Ugy vanl) Meglátjuk, hogy lesz-e erre ut, ragy nem. skik voltunk s hívek ssok, bivék elveinkhes, kitartók a küzdelemben és s kormánysásánsk | haza érdskeit ssem előtt tartók; és ennek érdekéből nem risdunk vissza, bármi támsdásjöjjőn is. (Ssűnni nsm akaró, élénk helyeelés) Hogy ily nehéz körülmények között sz első de volt esen utóbbi álláspóulra helyezkedni, (Elénk személyi, a társadalmi és politikai támadásoknak, volna. (Elénk helyeslés.) éljenzé«) mert u ország érdeke a suprema lex én mindig nyugodtan állok m»g (Elénk éijenzé-).| As országgyűlés működéséi kezdettől fogva est parancsolta (Igas I Ugy van I), es hogy est tesszük, bárha itt alkotmányos lele\'őaséggel ál lünk ssembsn, aa erkölcsi felelősség sokkal nagyobb latt volna. (Igas I Ugy van I) Es esen tsMösség elvállalásának tudatában mégis SÍ-mondhstjuk, őszinte lelkiismerettel ós megnyugvással, hogy nem hisszük, hogy skár a józan közvélemény ilt e hazában — s ut hiszem, ez a nagy többség Igaz I Ugy van I) — akár a külföld azt mondhatná, hogy hibássn jártunk el.\' (Igas I Ugy van I) Meg vsgyok gyösödve, bogy ss utókor tintán fog látni és nem s napi Tartom a legyvert kezemben éa le cuk skk >r környékező kri*ísek egres sorosats alatt aaí t tsssem, midőn anélkül, bogy es a párt megrövi- barátaim, talán kelletén tal, taklataáial valtaak dülést és sérelmet szenvedjen, ezáltal leláldozum. alkotmányunknak még etaa valasstások ataa (Elésk éljenzés) __löamaradó formáira. Még a tormákat is Esek elmondása után, l. barátaim, engedjétek [annyira bec«ültflk, még a formák muiaráaái meg énnekem, hogy megköszönjem sson szive* | i-t olyan orraágoa érdoknak isrtottuk, és barátságos támogatást, amelyben négy éten kérésziül mint Magyarország miniszterelnökét réssesilettetek. (Elénk éljenzés) Engedjétek meg énnekem, hogy megköszönjem sson ssives barátságot és rokonszenvet, amelyben tötéték részesültem, részesültem nem mint miniszterelnök, rencsére : nagyon ritkán esik meg) u ébredés után rendesen ss > sokolt kövstkesnl, hogy para-dicsőmot, trónt, Évát, mindent ott hagynak a laképoél. Igen, mert est u álmot nem a paradicsom-osztó^ ízt en bocsátja s trónkereső lérnra, bsnem egy paradicsom pusstiló ördög: os aggltginytég Mm A legtöbb (háls Isten tj ébren msrad és beleül a házasélet trónjábs. Ekkor kezdődik szonban a legnehezebb leiadat: u alkotmányos uralkodás. Szigora slkotmányos elv, hogy az uralkodó (a férfi) soha semmit ne tegyen a miniszter (a nö) sUenlegysése nélkül Mihelyt s trónt megérinti u sbszolutisztikus szellem, meginog sz slkolmány. Szigorú slkotmányos elv as is, bogy s miniszter (s nö) se cselekedjék u uralkodó előleges jóváhagyása nélkül, és mindig, mindenbei) alaposan és megbishstóan informálja a trónt. A paradicsom Isgendájs szeriül ugyanis as első alkotmány-katasztrófát az okosta, hogy Éva asssony u ördög-parlamen\'. nevében szónokoló kigyó bstározsti jsvaslstst elfogadta Adám jóváhagyása nélkül. — Adám nagyon loVágias uralkodó volt; nem akarta kompromittálni nö-minissterét; utólagosan beleegyezett annak, már végrehajtott sksraiábs. Megmentette a minisztert a paradicsomi slkolmány árán. A házasélet paradicsomainak mai minin\'srai sem sárkóshstnsk el a szigorú slkolmányos elvek megsértésére csábító sugslmsk elöl. — Eszem ágában sincl, bogy ezzel u anyósokra célozzak ; mert biss azok legfölebb a veszt-delem nélküli sgyonbesielést, a nagy-széllel bélelt szó-forradalmat, u ártatlan természetű obslrukciót képvise-i.k; hanem célosok ssokra a komoly forrsdalmi vágyakra, melyek a tiltott fa érintatleoségét vessélyestetik; célosok még srra is, mikor a mininterek u uralkodó és a paradicsomi béke, boldogság szent érdekében sem tudnak lemondani vesseaeimu büdzsé-zavarokat okozó vágyaikról. ......... Szóval: a háaasélet paradicsomának trónját a szigorúan betartott mininteri elleqjegysés; miniszteri ssékjét pedig a mindig és mindenben hűségesen, slsposan informált trón blstoailja. Ahol ezt a princípiumot szigorúan be nem irtják, ott csakhamar bekövetkeaik az alkotmánysérelem, a törvényenkiyűÜ (ex-lex) állapot. — Meginog a Irón, vagy megrázkódik a mininteri szék; megrendül u slkolmány, a a beállott erősük vihara válságos helyzetekbe sodorja a monarchiái. — As uralkodó minínlart cserél; a bizalomveszteti miniszter pedig sutba dob,a monarchikus érzelmeit. Igy puntul el a házasálsti paradicsom I .. . Méltóztassanak azért u elmondottak fölött elmélkedni, s m. t. közönség sorsiban levő névleien trónkereaök is, meg ss aranyoa miniszter-jelöltek isi Asokhos — akikre a trónkeresés lázában ama bimtny* ördög már egyszer vagy többször is mély álmát bocsátott és réssenkinl vagy egysserre kivette oldslbordáik közöl a családi élei paradi-dicsőméért verő szivet, — azokhoz már nem is ssólok. As ilyen szerencséi len, predenliiált • Remete Salamonoknak* — akiknek már lényes délben is este vsn — egysserre és mindenkorra jó éi* uakát kívánok. kös vetetlen iUsmásyel. [ivén begy nem egy alkalommal kasét fortaak a fotytaa fenyegető krisisek elhárítására. Célt sasai aam értünk; a helyzet jsvmláaát eaasl aam ídáaátk elő éa pedig az4rt aam, mart as idáaáiai nyújtott támogalás asm hogy jobb ura urata volna, hanem o*ak slbiaakoduttabbakks, hatalmi gőggel eltaliabbakké tette a hatalom kissllll Est bizonyítja as onaággyllás agása Islaljáaa. est a jelenlegi krisis kösvetet (Igssl Ugy vaa H Tintáit bárálunk ráaiáit arra, hogy aa orssásgyűlés megalapításakor történi éa aaaak ksletkesésére homályt vatő >isssariée*ábsa tűzödött a parlassaat Ustéa folyton rágódó belső betagség; aa inkompatibilitási törvény gyakorlati télretétele; agy, hogy *s a parlament, a mint kelet késésében nem vall sgéaaséfss, ugy Osszeállitásábau és mükódáaébin la folyton beteg. (Igas I Ugy vsa I) Kitörésre juttatta a krisist, mint aat I. barátom la lólemliiatte, ss, hagy miután aa addig beállott nsbás helyzeteknek legnehe/ébbikét, aat a mely tavsly a \'kiegyeaés mej$.uj|iáaa kórii állolt ba, a, mi Mgitsaglakkal elbatárauák, a midőn esyebal nem kötölünk ki, mint ast, bogy u 1867. XIL t.-e. raodalke>áeei épségtwn tartassanak : mint már misdea kétséges kivül konstatálva van. s kormány ebbas hu rsseska-dik és ss 18B7. XIL i^sl ellenén, aaaaá megkerü éaével, kHátszssával akart iatáakadai ; ezzel egynaeramind megsértvén ut a lojsiitUtp amelylyel tartozott aakáak, akik M a mait év végén nem a szagunk érdekébea, da u onság érdekében segítettük. (Zajos btlyWásJ Es 1 baraiaim, még ez sam volt atig. Bekövetkezett u ezen alapon megindult vitában nz a kormány-nyilatkossi, a melyből nyilvánvalóvá vált a kormány RSIIogása a magyar parlamentárismuétól. £ fö fogas szerint a kormányt semmi korlát sam taaaéiyazi abban, hogy válaaatéai célokra ismrraiea forrásokból péasa-ket gyüjtsőa és kasaljea ásóknak a honpolgároknak pedig, a kiknek a^ggyüaftáfc s aa atal-ikodópárt meggyőződésével mám sgyeaö. ss sllmm-| hatalomnak párt oá lék ra asérvekrtk egén anjéval •Nagy-Kanizsa, oalltörtők Zala 2. szám (4. lap) 1809. január hó 6-éo. kall megküldenie; a mi világontá lett! azt, bogy ilyen küzdelem teljes lehtttíen. (Zajon beiye«léa) ha ilt u ilkotaány-nyitotti módok fölnas«náláaa által a honpolgárok kehiében élő önálló mtggyöaödéanek éa nézetik nek érvényesülése matematikailag ki van lárvw. (Igát | Ugy van 1 Elénk teteséa.) Ea ha tatai már ki volt mondva aa alkot* Hiánynak oaödje át abból nem maradt lönn atmaii egyéb, mini égy. a magi egtoldtlnaigá ban a t önképig kifíjlődötl elv, a tobbaég uralmának aa tlvt: • Tiiaa«lndlivány a parlimen-tárizmusnak eit •» utolsó maradványát ia kl-lökte a lába |W1 ét u alkotmány flures fakto-rainik, • törvényhozás össsea lényéifiinek szabályszerű éa lörvénves működése hetiébe, ha adm fa loratilig, de erkölcsileg Iiaaonfó hatály lval a klubhHiároniok uralmát akarta itnni. (lgaa 1 Ugy vau I) Bt ti i htlyut, ttek ixok a törik vések, melyekkel nemben kilejlödöll is ■ végletekig meofl klsdelem, melyet a kQlOnbiu aliérfi, löt tokban ellentéten elvi alapokon álló ellentéki le<u folytitáaa (Zajot helyealét ét lelket éljen-lét) melynek saélyeiben én lifnim. (Elénk hely o»léa,) Hizom, hogy tkirmílven atomom legyen i mai helyzet, akármilytn váltágotnak tüojék 101 a moatul pero, gyógyaltat hos oiigával eg. lappangó, eméttlőbetegtégből. (Igaa! Ugy vtn I) Hogy ha padig mm, hogy ha hotMibb éa aulyu-tibl) megpróbáltatás iaeje követketnék be á bizára, ikkoraem állhatna be i rotasabb helyzet a mai á alkotmányosságnál ét tkkor minkti legalább lelkiismeretünk éltünk főnyiéig meg fog nyugtatni arra nézve, hogy minden ezzkőzt alkalmitátba holtunk a szabadiig helyreállttá tára, hogv kötelességünket biven teljesítettük (Igazi Ugy vsnt) Ai egyéni megnyugváshos ennél löbb nem kell. (Elénk éljeués.) En esért köszönöm nektek t. barátaim, a jóindulatnak és barátságnak amaz értelmeit, melyeket igen tisztelt ét mereteit elnökünk nevetekben lolmáoault. Legyetek meggyőződve, hogy ima bentő megnyugváson felül, a melyre mint ax önérzetes ét lelkiismeretes embernek legfőbb nOktégére utaltam, u én élelemnek pártok e óéiból teljes aaolidariUsbtn és növel- n DOi dr*«fbb »ln«» n\'«*obb bi Ura folytunk ia folyiitnsk. (Elénk hajysalés )•*««• "lnt t Rámutatott i. barátunk a küzdelem etikötil. * b?rtW»t bo",u1 Wf» nek rtndkivüiaégére. Megengedem, hogy eaek II kfl/\'ft,t " J*T"rt "\'f*1\' etzköiök rendkívüliek, megenged?., bogy folytattam. (HoMan tartó si|o< éljent.) tttkntk tgynimtlyikt <u alkotmányjog /ormai\' umpontjábil ki/ot/Aiolható. dt i küzdelem erkölcsi {ogoítttísiga, itt uHktigmigt trdnt kittig nem met. Ei itt egy ntgy bizonyítványt hoihstank föl magunk mtlíett: m ellentik küidtlmintk abuolut A I \' ■ A vármegye házából A megyei központi válasitmáay Oéw. Országgyűlés. Január 3-án. A keddi Qlóten mindenekelőtt a legutóbbi ülés intttltntigil. eseményei kerüllek szőnyegre. Nagy arinyu vita Aa eUensék egyetlen árnyilata sem tartja fejlődőit 8ima Ferenc iuditványára, hogy Bánffy ebben ■ küzdelemben etem elölt a tsemélyet mullkori l.eszéde, mint el nem mondott és le VUQr akár a politikai ptrtelőiyöknek elérését nem jegyze t beszed, ISriUUuék a naplóbút. Állíthatnak-e ugvanaunyit baaonló joggal el- Eiután az elnöki elölerjeszlétiekre, meg a lenfeleink ? (Igis! Ugy van I) Egyetlen egy el- válaszolatlnn interpellációk felolvasására került aj lenséki árnyain sem folytatja i küzdelmet a,ért, sor. Nagy indignécióval vette ai ellenzék Indo-hogy ö baialomra jatton vagy shiiilombiu ré- méaul, hogy az inlerpellációk közölt van olyan i* taatsdjék. Egyedüli célnl aat tűzte ki atgánik válás* nélkül, a melyét még 1897. év novembe-mindegyik, hogy » törvényeknek uralma és u rében terjesztetlek be. Az ii érdekes volt, mikor ilkotmáyonág öeazes elvei érvényre jotsanak. kisült, hogy egyet meg kihagytak a jegyiékból (lgaa I Ugy van I) Nem küzdünk mi a többség | non a cimen, hogy am a belügyminiszter ér> Hri\'fY tKfr*^"*\'\' *TVény«aüUas ellen, n«ik aa; demlegesen válaszolt, holott I Napló ttnusági ellen, hogy u alkoimányoeség viltme\'nnyi többi | szerint i miniuter vaTini ctak előleget volt. elvei tmbi dobisiioak és egyedül i többség Most i korelnök lerjentette elő a mini»iter-uralaáaak az slkotmányjogmk semmi elfogad- el/iök löbb áliruiát. Bánffy igy hat már ai öreg A megyei központi választmány Ceertác Károly aliipáanak, mint a központi választmány elnökének, elnöklete alatt december hó 99 éa défatáa 8 órakor tartolta diámét. A gyűlésnek egyedali tárgya az 1899-ik évben ai omágytUéit képvisaJö-válmtók véglegesen ömaáilitott állandó névjegyzékének a hitelesítése képezte. A központi választmányból aa egybeáUitott uévtor ellen f7 felebbezés érkezett be válatMó jogára néive még a szeptember hóban tartott gyűléséhez, ímelyen 6. választól a választmány a választók névjegyiékébe felvett, mig a többit — hol a felvételt kérelmezték — elitaii\'otts, a sokat pedig, akiknek felvétele ellen adatott be fellebbezés, a választók névjegyzékében továbbra aegksgyti. Az ülésen elnöklő alispán konetatállá, bogy a központi válssztsaányaak ily iráoyban történi batároiata ellen a kúriához egyetlen fölfölyamo dái nem idatott be. — A gyQMneo hitelesített névjegyzék feriat s válasitók szánts az egyes válantó kerlletekkiat következőleg oszlik meg: • tapolezai válsntó kartlelbeo 2.861, • keizt helyiben 2J48, a szent grótkiban 2 814, a aagr kanizsaiban 4.194 a lala-egemagiben 3 923, ai alsó-lendvaiban 2,866 a naksaiban S.éöO, a letenjeiben 2 868, s csáktornysibso 1868, vagyis a kilenc váliaató kerttletben az 1899-ik évre van össaesen 27.47? választó, akik kOiII 114 a régi jog slspjái, 22.606, a földadó alapjáa 624, há/birtok atamán, 2.786 a jövödelmi adó alapján, végfll 1.534. az értelmiség alapján vétetett fel ■ tzavszók lajatroaUbs. A 124 váliaató alatt, akik a régi jog alapjáa vétettak fel a választók lajstromába, aaokat kell érenttnk, akik már 1876. elölt birak szavazati joggal ée ezt a jogot aa aj választási tArvéay értelmében — jövödelmtUre való tekiatst nélkül — megtartották folytatólag ia. ható elve által nem igazolható tnliesaitettsége álljon OU. (Elénk helyeméi.) Ei mert ilyen abem. Íme önzetlen a mi küidtlmünk, ízért adja meg innak altpja éi kiindulási pontja a kiboniakozát módját ia. (Dalijuk 1 Halljuk 1) Minthogy küzdelmünk célja temmi egyéb, mint a törvények magtartáilnik, mint sí alkotmány ötuei elvei érvényesülésinek bistositáii, a kibő-■yolódis semmi egyéb, mint hogy - tárgyi éa személyi biitoiitékot nyertünk arra, hon csak a legitim célok: i törvények föltétlen uralmi, ia alkotmány ötnei elvei érvényesüljenek. tZajoa helyeslés éa éljenzés.) ^y biztosíték mellett leiessuUk a fegyvert ma, letettük tolna az ntolaó órában ia, mielőtt a sz-lex állapot beállott E nélkül ezt letennünk tiltji ai őrsiig ilkoimánys iránti kötelességünk. (Zajot helyeslés ét tetszés.) Mihelyt egyszer ki van mondvi, mihelyt egytzer világossá vál>, hogy aa alkotmányos ntoa való érvényesükét ki vin zárva minden Madirászszal téteti meg i maga előterjentéieit Azok köiölt volt a kvótáról szóié királyi döntés, i melyet a migyar törvényhozással wtdtolatbm közöljél. — Ki hitelesítene a másolilot? — kérdették bilró\'. A jegyző vilami irodaiisit nevét mondotta. Ennél a kérdésnél behaló vita fejlődött ki. Mimfi (■ zi ugy alapossággal fejtette ki, bogy i királyi döntéi nem lelel meg i törvény köve-te\'ményeinek, mert hitien ti egyezkedés i két országgyűlés kólóit — a mi a királyi döntéinek elengedhetetlen föllé\'ele — meg sem kisérelte-teti. Indítványozta, hogy a dolog emez oldalának megvizsgálása véget lüzze ki i Hál ■ királyj döntést napirendre I Lukács pénzügyminiszter válaszolt és pedig, mint Holló Lajos találóan megjegyezte: magas lóhátról. A királyi döntési nem lehet vila tárgyává \'enni. A kormány nt-m lesz érdemleges nyiltlkozaloktl addig,- mig a Hii meg ninei meggyőződésre nézve, melyet i hstalom nem i alakulva. Vegye i Ház tudomátul a királyi dön támogii, minden egyénre nésve, melyet i huta- lés\', mást nem lehel lom üldósőbe venni jónak Iái j mihelyt az alkot- j A pénzügyminiszter ural a nyeregből hima-mány föl van lűggetzlve, hatályon kivfil van | rosan leszállilottá i ai ellenzék uónokii. Holló helyezve, akkor véleményem szerint nem állLajus kilejlotte, hogy lia a Ház a miniszter sze-többé erkölcsi alapon at ax ellenzéki küzdelem,jrinl érdemleges határozatot (\'tudomásulvétett) hoz-mely tovább tolytatná a parlamentben azl a hal, miért ne hozhatni közbeszólót (nipi rendrejátékot, hogy hosszabb-rövidebb viták rendezése \' ifizésli? A Háznak joga van ahhoz: megvizsgálni, áltil u ily alkotmányellenes állapo\'ra at alkot-1 moglelel-e u királyi kéiirat a (örvénynek, mert mányonág látszatának köpenyét vessük. (Igaz 1 nem lehel megengedni, bogy a Bánffy-kormány Dgr van 1 Elénk helyeslés.) szokása szerint ai alkotmnáy garanciáit dara- Ezért. t barátaim, előliünk oaik két u> áll bonkint letördelje. H >sonlóképpen oktatták kl a Vagy kibontakozás abban u értelemben ét ltok-, péniüüyminiszlert J/főnyi, Molnár János KowUk nak a kizárólag tárgyi cé oknak blzibsiiátával, Ferenc. Ez a vita elhúzódott egész két óráig és melyeket ugy t. barátunk, mint én hangtnlyozunk | ** elnök, mivel még »ok jelentkező volt, elhi-és én ti orsztg érdekében kérem az itteni gond- laulotla annak folytatását holnapra. viselési, hogy világítsa meg minden tényezőnk | Az ü és tégén Lukács pénzügyminiszter — elméjét ét Biivét, melynek befolyáta van, hogy arra a legitim uira lépjenek, hogy ne nekünk, aa nrwágoak, a nemaeinek adják meg, a mire liten ét ember előtt jogi vml (Hoisssntirtó zajos helyeslés.) A másik ut pedig, tkáruiilyen hoaszu ideig tarUon, ikárjnily áldozatokkal járjon: a küzde- miiH8ilereluök helyett — beterjesztette jelenlétét h törvénytelen intézkedésekről. - HalljukI Halljuk! Olvassák feli — kiáltották, a baloldalon. De Madarász egyelőre csak a kinyomatást és\'siélosxlátt mondotta ki hat árosaiképpen Felhívás előfizetésre. A »Zala« jövő irányára nézve-megírluk programmunkat karácsonyi számunk vezető cikkjében. Hogy helyes irányt választottunk: a saját öntudatunkon ki?fll megnyugtatnak ben-uflnket az ujabban lapunk pártolói sorába lépettek nyilatkozatai s azok az elismerő és buzdító levelek, mikkel vármegyénk különböző pártállasu vtxilö egyénei bennünket kitüntetlek. Mi intenciónkhoz hiven fogunk ragaszkodni. Függetlenek akarunk len ii teljesen Biztosítani aktijuk a szakad vélemény nyilvánítás elvét, bármely politikai /ár részérói jöjjön is a felszólalás. Föl akarjuk igy támasztani halálából azt a nemes, önzetlen érdeklődést, mely egykor e vármegye politikai hullámzását a bf^sfl-lete?, nyjtt elvi küzdelem magas szinvona-lán tartotta. Tiszta, hamisítatlan szabadelvüséget, eröszaknélküliséget akarunk a, politikai élet ama nagyfontosságú mozzanatában is, mikor a népképviseleti rendszer alapján\' a választók mindegyike igaz meggyőződésével, hazafiasságanak érintetlen akaratával kíván közvetett tényezője lenni a torvényhozásnak. A leghamisilatlanabb szabadelvüséget akarjuk és sürgetjük bármely politikai párt elvi törekvéseivel szemben. Ehhez a becsületes szándékhoz kérjük a közönsége rokonszenvét és támogatását Az intenciónkat megértő és méltányolni tudó közönséghez lordulunk bizalommal hogy tömörüljön a »Zala« köré, mely Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 2. szíta. (S lap.) lobogójára a haza szent érdekei mellé különösebben Zala vármegye politikai éle tének tiszta érdekeit is fölirt*. Ehhez a zászlóhoz és a reá fölirt el vekhez mi hiven ragasskodni fogunk. Abban a pillanatban, amelyben ett a lobogót megtagadjuk, tagadjon meg bennünket is a köréje tömörült közönség. A ktUnkint hilsUt mgjtUnO Zala előfizetési ára: egéss évre . 6 frt fél évre 8 frt negyedévre , 1 frt 50 kr. (A jegyző és tanitó urak a lapot féláron kapják) Nagy-Kanizsán, 1898. dec. 29. A tZalat szerkesztősége és kiadóhivatala. (As előfizetéseket „A Zala kiadóhivatala Nagy-Kanizsán" cimen kérjük küldeni I) HÍREK. — Eljegyzés. Bitza János m. klr. honvéd löbadnagy Nagy Ktniináril qljegyezte Tóth Irán kisssnonyt Zircről, — Badnai (Rosenfeldj Károly eljegyeaie frank Ella kussszoyl néhai Frank Antal a Magyar Általános Hitelbank volt igazgatóiénak leánnyát — HegjeklsatUáal ta(rálanllMk. December hó 29-én volt Gelsén dr. Tuboly Gyula ur elnöklete alatt a megyebizottsági tagvátaar-táe. JelOltok voltak Gelse és vidéke részétől: Nuszsr János bérlő, Balog János és Oroszl József löldiniveaek. A kUlkÖzaégek részéről: Horváth DestS meresyei i»pás, Ssondy László ».-szt-. bálázni körjegyző éa Király Elsk hahói 1 plébanor. Iaronyu elkeseredett harc toljt a két tábor köat. Mindegyik már hetekkel etalótt iparkodott a a sajti réa>ére hajlítani a népet. Így a válásaié* napján a rendkivfll rosss. esö« idó dacara is majdnem annyi azavaaat adatott be, hogy egy kio.inyes kftvetválaaztásnak is becsületére váll volna. B-adntott ftsases»n 428 navasst. Ehhffl kapott: Horváth Dezső 290, Ssondy László 2d8, Király Btk 280, Orooii J^ssef 148, Balog János 144, Niierer János 119, Kugler Sándor I és Czigány Alajos 1 \'xavasatol. - Bizalmi férfiak voltak: Nuszsr János, Sdlsy Pál, Sebestyén József és Koltay Láaslrt. A délután 4 óráig lartó válknztás mmdvémg a legnagyobb rendben tnlyt la. Bakó Oynla fel»ö-rs jki ifi dbirtoko*, minthogy virl istává lett, a választott megyebisot\'sági tavaágrAl lemondo\'t, helvébe Vmssnnes Lajos uradalmi intéző Bertalan Titus «st. pél*ruri plébános ellenében megváls-sstott - Beadatott Baaissan 184 susvasó lap, tnalyből 128 Umnuncz Lajosra, 1 pedig Berialan Tituara esett. — Msllveaaterl snlataágak, Az »ro dal mi ós művészeti kör szilveszteri estél ye már jó elóra nagy érdeklődést kellett és a várakozáson felfii asép eredménynyel végződött. A sikerülten összeválogatott műsor és s vigalomrendező bizottság rendkívüli buzgalma egy felelte kedélyes, mindvégig vidám, kedves estét szerzett a jelen-Yoltakmk. A mfiaor öaazea énekszámai iámét a karmester, Csolost Jenő láradhatatlsn tevékenyeégéről éa finom művészi érzékéről tettek lanu-bisonyságol. A kör egyik legágilissbb, ssinte pAtolhatlan tagját bírja Csolost J-nőben éa hogy mennyire ismert férfi ő: Ollop Imre eléggé ki fejeite az ő talpra éaett, figyes kup éiban. Nemcsak Ollop Imre élénk elöadáaát ixpsolta meg a közönség; azokban a humoros kti| lékben kileje-zé«e volt egyutlsl s nagy elismeri anek, melyiket Osoloas Jenőnek akarta kilejesni szeretetéi. A férfi és vegyeskarok mind igen atépen sikerültek, különösen a Schuman „Cigányélet\'-e aratóit sajos sikert. Horváth István, feleíőa szerkesztőnk: Ssalay Sándor „Névtelen trónkeresSk" elmen magirt sse-leméa témáját olvasta föl, melyet msi számunk lárca rovatába közlőnk. A progrsmm harmadik száma, Hirsehsl (Soldner) Julcsa kösbejött betegsége miatt s közönség általános sajnálkozására elmaradt. — Éjiéikor kedves meglepetést rejtegettek. Igen asép kis sllegóriábsn bucsuz\'atták el as ó-esstendót és köszöntötték sz uj esztendő első pillanatát. A vegyeskar a színpad bálterében a „Himnuszt\' énekelte, lasean, öreg csontjait nehezen vonszolva cammogott keresztül a szinen az \'ó-esztsndS*, nyomban tána lépkedett őde frissességében az • Uj év, jobbján az >AlddS\', balján a \'Béke, mögöttes .Szeretet* izemélyeailőjével. A sikerült allegóriát Singer Sándor fényképén állította öaase. Azután kezdetét vette a ssakadailan tánc éa Horváth Laci láradhaiatlannak mutatkozott. As első négyest 184 pár táncotls két kolonbsn. ,A mulatság csak reggel hét órakor ért véget — A nagykanizsai Kaszinó azinlén sikerült mulslsá-got rendeseti december 81-én saját termeiben Psrényi Jóssef dr. tsnár élces, szellemes felolvs-aást tartott as , Üdvariókról.\' Práger Hona figyea hegedőjálékával aratott tapsol Badnai Jenő éa Weiser Klárs temperamentumosán ess-vegték el Gabányi Árpád (Baleset\' cimfi dialógját. Blumsnsehsin Vilmosné és Blau János hatá-soa négykezes zongorajátékával alig tudott betelni s kösönség. Az estély egyik legnagyobb érdekessége s hires Simpliaus kaposvári zenekara volt. Elragadóan népen játasottsk, a% győzték a nyirettyökkel a táncosok vidikm, Jó keidvét. As első négyest 80 pár táncolta. A mulatság a legszebb hangulatban a hajnali órákig tar\'otl. — Vadátzal Mait hó 81-én Zalaazent. mihályon néhai Skoblica Sánnoraé gaadaságábsn í\'mszuncz L«jos uradalmi inléző, igen szépen sikerüli vadkantól rendesetl. A eürfi köd és kevés puskás dacára as eredmény igap asép volt; agyamé 101 drb. nyal. lfijdrh. fogoly és 3 drb. róka esett. A vadássiárssság a hajtás után Koltay Lajos köijegyö basába vonult, hol as elfáradt israseágot luknUusi estebéd várta. — Éjfélkor a vendégaseretö hásiga/da Igen asép besséddel buouz itl el ss ó-évlöl - s felköszöntötte az egybegyűli társaságot, sislr esak a hajnali órákban oszoltak ssét. — i .Islsswgye\' reflMstfee. Zala-Egeruegen megjelenő laptársunk: s „Zalamegye,* mely tizenhét év óta képvjssli derekasan éa eliemerears mélló tapintatossággal s közvéleményt, s beköszöntött iy-évvel ismét fejlentette tartalmasságát. ílenken szerkesztet\' rovatai kösé „Nép-rajzi rovat" „Az ország dolgai" ámen uj rovatokai veit 101. Az utóbbiban abeli ^litikai eseményeket regintráljs. A „Csarnok\' rovatot azin-tén állandóailolis a ebhao egy egy befejesett tárca-közleményt hoz A ,Zalamegye" e nép megizmosodásához nagyban hozzájárul még az is, hogy t|j-évlől kezdve Borbély Qyörgy, állami fögymn. tanár, az „Aranyosoidék" volt nerkeutöje, a lapnak állandó fömunkstám Isti — Yrasedclaaeo altlárs. Schager János ó-doml>ovári óráneged mankskereaéa ea vándor-láa közben megismerkedett egy Stauber AlSjos nevd lacér borhely legény nyal éa együtt vándorol tsk városokon, tálukon át uerencaét próbálni. A vaanti állomáson Schager as öenea vagyonát, ruhaneműit, szerszámait, pénzét, poalstskarék pénztári könyvéi tsrlslmasó ládáját rábízta pajtására, mig egy ki«sé széjjelnézett a váróterem körfii; e közben sslán s jó bajtárs s ládával elillant a utilámát mindenétől megtosalvs, ott hagyta az állomáaoo. A gsslelkfi borbélylegényt moet körözik mindenfelé, de eddig még nem kerfilt hurokra. — Adak««a«. A na«v*kanizsai kir. ügyész-aégi ti\'ghás könyvtara oéljára ujabban a következők sdsknslak : Beik Gyola. gyógyszerész 6 frt;. Oiterreicher Barnai 2 Irt, Tóth 1-tván 2 Irt, Frana L<jns 2 frt 66 kr. Ezen adományokért kös/őneiei mond a n. kani/sai királyi Ügyészség. 1899. jgnoár hó 64|. — óacjrllkaa laémr. Tahiét Farenc a a legszebb szál legény Monostor-Apátiban, as elsője kőzött 0 a vezető, de serény mánkéban is u övé a s hely. A falu lolsó végén van fodor Ferenc saindslyes szép háza. Aa istállóban sok lábú jó<zág, s belső udvar sajos a nárnysaok örökös lármájától. Jólét nevet minden nrókbói, de Takács Ferenc mindennél többre becsű ts a a gaada sudár ssép leányát Tercsit, a fala legszebbjét. Megkérette. Szerették egymást rág, eaak ssóvsl, nyiltsn nem mondták al, de mindenki tudta. Hanem az öreg Fodor mégis aüesssta, mert negénynek tartotta magábos a legényt. Nem Is egyésett bele a házasságba, ts szótlan, mindig ssóUsnsbb lett a virágasep Tercsi, hervadt as arca, valami marta belfll a Iáikét De aa öreg hajthatstlsn msrsdt. — Fodor Tsrcsit, a lalu lagnebb, leggazdagabb leányát a napokban mereven találták meg az apja pajtájában. Egy erős zsineg szorongstia\'verwre a nyakát. Hamar öasse-ssslsdlsksssomszédok. Es az örsg Fodor kétségbe-eseltsn tépdeste őas lejéi, süt, sírt keservesen, de már késő volt. A legnsbb leány meghalt — Eltralla a b«r. Redler Ferenc taliándörögi lakós a mult bétsn s fala korcsmájában é*srevétlenül elejtette a tárcáját, melyben 10b frt vol. Sümegi Imre meglálts, felvette és aiána nyomban sltfinl s korcsmából. Sftmegi másnap Monostor-Apátiba ment éeott\'mulatni kezdett. Ivás kőiben, mikor már kissé srősso kóválygott agyában a buzgóság, virtuakodva kiabálta a korcsmárosnak: .Bort ide eletet, pénz van; majd ha elfogy, találok hstyébe valahol még ropogóaabb százast.\' Sümegi dicsekvése eljutod Radier IÖleihez. Nyomban érteaiteltea nvirsdi csendőrség et, kik Sámagit le is tartóstatfák. A megmo ozáanál GO Irtot találtak mag nála, a többit elköltötte már. A hatlen péna-taiálót a tapolcai járásbíróságnál fő jelentették. — niksr a elgSayt tékeraskaak aáalék. Ötven esztendővel ezelőtt házi saradnak a os. és kir. 48. gyalogasrad Görz váro-sabno olyan jó módban mi. hogy két baadát is tartlialott. As egyik iroobi ával fajta, a ssá«ik begedfilt, vagyia cigán)okból verődön öasas. Persze a tint urak a eigSayt jobtma szerették s s\'ért Faraó nyirenyüa ivadékai többéi is kereslek, min< a trombitások. Ismerete* asonbaa, hogy a cigány nem fél agy a szántástól aaa, mint a mosdó vistöl, ra ha kelétől, vagy javítás* tói. fisért hái rongyos volt s eigSnvsaakaM á nappal nem is volt jó rájuk nézni. Jfyner agy azigoruságáról hires tábornok reggeli kilesd órara kaaaárnyaviaitet jetentell aa nredéoek. Noaas, volt nagy tisstoastás, takarítsa mindem* telé, onk a cigany«ag nem aiosdait Aa asrsdn hamarosan nem ludott másképp aegiieni, slkgldts a barna fiukat kenyérért a magazinba, hogy el* tfintesn őket s tábornok nssssaa elöl. A agá* nyok elmentek, csak a bőgős sajnálkozott, hogy nem láthatja a ssép parádéi. — Ha addig élek ia, visszajövök kilsae órára, — fogadia meg sgyik psjtássask. Mikor kimentek a kas/árnyából, a bőgős fi akkert fogadott. — Vágtatva hajts, ha kilencre visszaérünk, nagy borravaló leaa. , . . Néhány perc hiányzott a kilenc órából s s tisztikar, élén aa earedeasal, ragyogó disaben váris\'a tábornokot. Most birtalan üvegablakos linkkor vagtatoi i a kasaárnya felé. As ezredes azt hitte, hogy a tábornok érkezett meg; feszes glédábs vágta magát. A kocsi a kaasárnva ka* pújában állt meg s aa őrség harsogó hsngon kiáltotta a kversasst. As s<redea s koetihoa ugrott s kinyitotta aa ajtaját, de hirtelen hátrahőköli, mert a hintóból a oigány aeVsiö arca tűst elő. — Alássan kössönöm a föméltóságos asrsdn urnák ezt s ssép parádéi, — esólt a oigány, — de ha már kinyitotta as ajtót, segítsen k|i emelni esi s pröfuntoa zsákot la. Hogy asutás mi történt s kíváncsi oigánynyal, „ arról hallgat » krónika. — Pihen* napok. Aa esarnyolcssáskilsM* venkilenoedik esztendő — mint a munka barátai Marczaii, nagy képes vlá|Urténet fischel fülOp megrendelhető __ hetenkint megjelenő 30 kros füzetekben, vagy 8 forintot kötetekben csekély 160 havi részletek mellett NAGY KANIZSAN Nky-Kmím, csütörtök Zala 2. aiám. (6. lapj 1899 Január hó 5 éa. aMkr jéalora kiaámkotiák — Oss>e*en 67 pihenő nappal fog kedveskedni. E< • nép nla ugy kerOl ki a naptárból, bogy abban aa eaataaddben ojév napjá\'i ►aani Niván napját éa természeteset) kusvét éa péakfcd alsé napját kivéve, agyatlan egy Qonep aem exik vasárnapra. Ás 1899. eaatendá tabát ebben a tekinlatbea majdnem eléri a maximumot, amely a aaptarudéaok aatrint közönségen eaztendöben 68 pihend napot teheti ki. A aaókdév uaba 69»oel fa azolgál és pedig akkor, ] ba agv osököeaatendönak elaö napja ezombalra esik. Ka pedig minden 28 évben ismétlődik eaak. így roll például ebben a eiáaadban I820«ban 1848«ban éa 1878-ban. Ebben a aaásadban azon* baa többé nem fog előfordulni aa ax eset, mart oaak aa 19I6-ik esxlendőM lógnak ismét 69 pihenő nápol flUjagyemi. — áUalegéineéglgyl klmalatás, Zala-vármegye területén január hó elején a sertések között uralkodott csupán cáak betegség: Árkos háza 1 u., Barabás 14 u., Bocska 1 u., Üöbréte 16.,Fűzvölgy 1 u. Halap I n.,Keszthely 1 u , Lanti I u., Latanya 8 udvar, Murakereaetar-Kolláisaag 1 a., Nagy-Pali 1 u., Pókafa 1 a, P.-Sat.-Léazló 16 ndvM Saéca 1 udvar, Tófej 1 udvar, Vonyare-Vaahagy 1 ndv., Zala-Egerszeg 21 udv., Zaftt-kóc 1 a., összesen 18 köaaég. — Erét esvlalsta ugyan, de derék1 magyar ember Saafav Farkas honfitársunk, ki felbuzdulva a Klondykében hirtelen meggazdagodott aranyásók sikerein, maga ia elindult az aranytarmő, hé és jegboritolta. távol Eaaakame-rikába. Hogy azonban ha tájától távol ia kifejezést adjon magyar érzelmeinek, még itlbon ellátta magát megfeJeő ruházattal, fegyverrel, szerszámokkal, Wft — tekintettel a Klondykében uralko* dó rengeteg drágaságra, — még élelmiszerekkel Ja, melyik között — élelmi éa gyógyszer gyanánt, néhány tucat négycsillagos Esterházy oognac foglalt ei tekintélyes helyet. Igaz ugyan, hogy — mint Szaiay úja, nagy bevételi vámot szedlek be rajta partraszállásakor, de majd megfizetik oaki a — kioodykeiek minden cseppet araynyal már padig, ha ez tény, akkor Szaiay uram akár ágy csákány vágási se legyen, mert magából vaíe vitt Esslerfaázy cogoacból ia meggazdagodhat A mit tiazta szívbél kívánnak ia neki. fserfceeztőí fixesetek. ■liSWi ás iréakaa, n*f dkkat klaslsjtk. LeaU-srlefek klmerílá Inéi m*tT Addig la lé* t V. V. Bal/Sas. A asskisaslk fc «a«balaáii/»k ve-aáraapt aslateigés a SS aa állasai aayaHajr^\'aaaH Boeválk ISrli fesassaálsi, kssaai oaak agj kaaoaaarl ar. S. Varaakai etek kivétaleeaa kSallsk. Be sagjran gyesge. NYlLTTÉR. Hirdetések ás a revslbaii kiállttá irt aan villái falaUaaigat » asaefc. Foulard selyem 65 krtól I frt II krlg uétaraskist — j\'epinl, ehtaai alb. lafajabti aiiatásatsk ia asiaakbaa, vslaalat hkata, (abir ia niaaa Bemilirg nlreai 46 krttt lé frt W krlg aManskisl — s tígdlratoaabb aslvia, asta ia alstásatbaa, Privát-1 fnianttkaeá péatabir ia viaawatasas ralaalat késkas •sállltra — ailattte gaéla pMa/aréalliral klMasak, 1IENNEBERG 0. selyem gyárai | , (se. ie klr. udvari asátlitój, llftikkis. (f) Hagjrar laveteséa. Svijcsba MtsseresJerilbéljreg regeaslasdé felvétetnek FISCHE1\\FÜLÖP kény vkereskedésébe n Nagy-Kanizsán Lsptula|dono» yilCHKL és kiadó: r t l á r. Hirdetések fi S A R N 0 K Plelyka Pici pirsa a szája, Forrnia Mir e válta. Divstsija rakája, TSaáesm s papája Bal baa S a kifálrsí : Bája saprót-aapre sé I fssBarés és taikil. Ssaralsl h laé, — ba ketU la fcrjkaa aig aea makat Vajjoa eka ni lakat? biacntii .... asgssgea, áe ée el ae ársljea. f aatatt arca a aaája te, Kekle, rajta, alas kaaia, Dirataa s ia).ija, te nincsen — beewaisya. As el bő SZEGEDI gózmúfestó ós vegyészeti mhatisztlté-gyár £ió3sc--a.zl©t© Movember hó 87megnyit itt helyben, Deák Ferencz-tór Nagykanizsai Takarékpénztár épületében Vosits-féle házban. Női-, férfi-, gyermek és egyenruha Misa ée vegyi tiaatitaaa cwljkr fluSa/Sk, vé(*rak, ketlflveiek, társsa/ glslés éa gtéeeliee sák Jutáwyes árak I Thstslettsl Ml-e ---------BtttDN JÓMHKP XecyVealM 3ttrf9ar-tsia : Beiei, leigeé Nástai ée gyár: lesgeé, Iwal U;*nfWi g ásass Fiók tlsletek : Swiaéea ; Báeljra-ntexa 19 es ée Tlass bijoa-körat 48. esáa Vidákaa: ffngf HisItisti. Bsgeevir, fém, ll»áMasa Viaárhalj, Veeeeee. Szolid klazolgáláal £»ÖCÖOÜ<XHaXKHHX KXXXXKKXXW I HIRDETÉS.___8 % fagyonbukott Bécséi Pál nagykanizsai keres- 2 V fedőcég csődtömegéhez tartozó a csődleitárban 2—812 X C léiel számok akli Mvett tárgyak 4177 frt 24 kr. becs- s ériékben ajánlati utpn eladatnak. J( w Az írásbeli Wri ajánlatok :. fikétöbb 1899. évi w g január bé Mi-hu déli 12 t»p«iB 417 írt 72 kr. £ y óvadékkal együtt, It-pecsételve Kapóéit Gyula nagy- w Q kanizsai ügyvéd csfldválasztnianvi elnöknél .ben> ujlaodók, w ö bo! a csődlelfár és közelebbi Miéi elek is betekinthetek, w " Nagy.Kanizsán, 189H. dec ui er hő 28 án ^ Or. Fríed Ödön « Igyvéd X csödviiasztmányi jegyző. Q | Előrehaladott levélbélyeggyüjtőfaiek mvenn ktld, du» viltatikot Dr. DEZSÓ IZOR Budapeet V. kar, Váoi körút 50 KxxxxiooDütíoec *»oooooeooi« Nyomatott Fisobel- Fülöp laptalaidonoauál Nagy»íLaniseán 1899. Huszonhatodik évfolyam. 3. szám. VinaUi-t p IM.ItMktl ntOp V iMfkwídMl ItMmiI Mm aipii-kiat i 1. M éra ktoi <éi IiMmWI t lap taallaal rmri »aa.ik«aa alatta kiilnm KladáMvaUI: VirwkáatptMi llwU >««• ktapf. ZALA Politikai lap. Mégjelenik NAQY-KAttlZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. iLOrurrau tui Batoa é*n II ktnaa (« fn — «r rttm S karaaa (I M - k» I tinu (| frt W kr R/Ottér p«UI»a»a lé krajtér. ■Sámliik, .alulit a UrétUtalit wittutt FlaaM rilip khrW-» Wlilti Ilit—élk. I SfcawHWw ImM Ml taatrt kaiét 77» kél kfrflO «i Ipn nta én M lMtJtée. ^ü1 Nagy-Kanizsa, 1899. FelelOs szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Vasárnap, január 8. Az abszolutizmus zenéje. Furcsa opera szerzője lett a magyar parlament. A ríme; „£x\'hx.u Egyik részt irta a szöveget, másik a zenéjét Vagy talán közösen teremtették meg a szöveget is, meg a zenét ia Mikor már készen volt a szomorú mQ, mindenki feszOlt kíváncsisággal várta, hogy milyen lesz a hatása. Fölajzott idegekkel, szinte visszafojtott lélekzettel leste mindenki sz opera nyitányát. A bűvös karmesteri pálca megvillant a a miniszterelnök kezében, és az első néhány fltem már elárulta, hogy a nyitány zenéje is kQlön szerezmény. Ezt már a közönség [a magyar nemzet] önkéntes vagy helyesebben: törvénytelen adófizetői teremtették. Gyönyörű mQ, hatalmas termék! Bátran ugy lehet nevezni, hogy az ab-«n|ini*n^nf —- mert minden hangjával, minden mozzanatával az abszolutizmus mellett demonstrál. Még csak a nyilványnál Vagyunk, s már is érthet belőle mindenki. A hatalom megtudhatja belőle, hogy fÖlöaleges dolog volt minden alkalommal olyan azigoru aggódással lennie, hogy megmaradjon az alkotmányosság kereteiben; mert hát hiazen most maga a magyar törvényhozás is már ezeken a kereteken tul muzsikál, és ha éppen nem táncol is reá, de kétségtelenül kedves egykedvűséggel hallgatja az egész magyar nemzet. S A magyar nemzet meg azt tudhatja meg belőle, hogy tulajdonképpen milyen ostoba pénzpazarlás volt eddig is és milyen fölösleges pénzkidobás most is milliók árán tartani fenn az alkotmányos formákat,\' milliókat költeni a népakaratot érvényesíteni hivatott parlamenti képviseletre, mikor a nélkül is jól megy minden. Egy kis mér sékelt abszolutizmussal csak ott vagyunk vagy talán még könnyebben boldogulunk, mint ezzel a drága alkotmányossággal, melynek már csak formái erősek a lényege már úgyis megkorhadt. A hatalom pedig mindenképpen csak hatalom; akkor is, ha többen gyakoro\'ják bizonyoa formák között; akkor is, h;» egy ember gyakorolja bizonyos korlátok között A £döntő tehát csak az lehet: melyik kerfll kevesebbe. Ilyen rettenetes tanulságok érnek a figyelő agyakban az „£x-Ux\'\\ című opera nyitányának már első ütemet alatt. A dirigens miniszterelnök kezében szinte megremeg a akarmeateri pálca. Hát már ennyire jutottunk ?! A parlamenti visszonyok annyira elkeserítették már az egész nemzetet, hogy az alkotmányosság halálzenéje sem rám meg ? I Hát most már csakugyan mindegy : alkotmányosan vagy alkotmány nélkfll?f Bizony — ugy látszik — mindegy, c—• Es ezen ne csodálkozzék _ senki; mert ez az „Ex-íex1* cimü opera nem is igen lepte meg a nemzetet. A mostani tőrvényhozás megalakulása óta a parlamenti élet minden mozzanatából látta: miként készülnek a részletek az abszolutizmus zenéjéhez ; teljesen tisztában volt vele: mikor lejeatsÉ ott be egy-egy felvonást Es amint a december 6-ikán tartott kormánypárti értekezlet-bői bizonyoaul- vehette, hogy a művet most már hamarosan befejezik éa csakhamar szinrehozzák: azzal lepte meg az opera TÁRCA. A farsang. -v— Irtu: Korányi Berta. Aylialalság várva-várt a mindig aziveaen látott vendégé, » házasulandók egyetlen reménye: Carnevál herceg 0 lenaége, a farsangi lejedelem megérkezett. Boldog mosolylyal üdvözlik á táncért rajongó fiatalok. Itt van^lebát köztük e megnyitja a farsang tarka kép-caoporijál. Mi hát tulajdonképen az a farsang? Tarka knozaik-kép, számtalan alakból Összeállítva \\ A leányoe api, ki a budgelet a családi dele-gatio elé terjeszti, lurcsa helyzetben van. A delegatió a .hadi budgel" fölemeését ki; váqjá; sz apa, — a kormány leszáilitaná- A leányok képezik ax örökös oppozíciót s ez "at ellenzék abban különbözik a rendestől, hogy nem akar takarékossáiiröl tudni. A kormány végre enged, csakhogy az oppozíciós — Hymen segélyével — túladjon A mozaik második alakja a gondos mama, \'kiben csak az anyai szeretet tartja a szuszt a farsang alalt. 0 a család lolum-tactums. 0 futja be az üzleteket, alkudozik kereskedőkkel, tárgyal a tztbrtoővel, lodrásanővrl, szónokol a divat- érusnővel. Ha a ruha késik — a derék ros-zul áll, ő állja ki lánya féleimii is, hatványozott mértékben. 0 né/i ki mindenki lelkéből az igazán komoly udvarlót, vagy ceak az alfele sneidig láncost, ki a lányának a souppé alatt halálra udvarol, hogy holnap vagy más alkalommal qjabb ideál előli — más mulatságon — est újra ismételje, és a mai hódítását már teljeeen elfelejtse. Az ilju lány, ki ábrándokat sző az első bál elöli; a .törzsvendég", kinek már nincs illúziója, a ki inégia otl szerepel minden báli lliztán; az Ifjn jogász, kl a lehér szegltlvel éa szinee selyem-kendővel decorálva legalább is „Nagy Sándornak" képzeli magát és okvetlen hóditáara számit; a félő táncrendező; a ris-a-vis nélkül maradi táncos, ki párját busán a helyére vezeti, az álmos éa álmatlan cigány, az agyoncaigázott pincér: mindmegannyi darabja e mozaiknak. Kl ezeket összeállítja, egy bált tart a kezei közölt. Hanem bál éa bál közöli is nagy ám a különb ségl Más a fővárosi — más a vidéki) Manapság már minden rendnek megvan a maga speciális bálja, csak győzze az ember l-elcitální. Van jogász, mentő, kereskedő, regatta, athleta, tecimiku", bölcsész, orvos, színész, írói, lulherá-1 nus, protestáns, zsidó, katholikus piknik s Isten a megmondhatója, hány mát bál. A farsang kezében van az a bizonyoe trombita, melytől Jeríehó falai leomlottak. A főváron elite-bálok közölt kétaégkivOl a leg-zajoaabb éa leglálogalo tabb a juritla — ujabba a a mentő bál ia. E»ek a bálok valóságos kirakatai a hölgyszépségeknek. Kfö virágok kiállításának it nevezhetjük ext a bált. Ide törekszik minden kis .lány, erről álmodik már hónepok óla, ezt emlegeti mér napok hoasaat Előlié áll a csinos, nyalka jogássgyerek, vagy s fess menlő orvos, a ki táncra kéri fel, kivel oly azéditő gyorsasággal táncolja végig a vígadé nagytermét. Fiatal leányok legnagyobb boldogul gát képezi a tánc. Hanem mi a nagyvárosi bál a kitvérotihoa képtat I Amott az caupán ety parány, egy csepp a tengerben, — emitt padig — esemény. Hetekkai előbb besaélgetnek tóla — hogy hetekkel utóbb megemlegessék. A nagyvárosi ember elmegy a bálba aaokáa-ból, h valásszerüen — álmot szerezni magának; a kiavárosi mulatni akar. a régi id időkben lezajlott mulatságokról ki nem hallott volna már? Azokról a hetedhét ortzágokra szóló estékről, illetve napéjekről; mert a hajnal »em vetett annak végei, hanem áttáncollák átvigadták reggelt ö estig. ..yl Akkor még általános volt a jókedv 1 Hová volt? . Az a régi farsangi kép elhomályosult ma már. IQRAPHIC ÍRÓGÉP PlUss-Staufer Ragasz, Doboz és Üvegekbe* a legjobb, legegyszerűbb, légtartóáaBb éé- íegkönyebbep kezelhető. Ara ArM» \' Ml,t \' - * * 66 frt egy fényesett dobozbsfa. — Kizárólagos képviselet és löraktár: kKMetve. ENNÉLFOGVA ragasitéaayag, FlaohelJFfllftp könyvkereskedésében n| Kaniuin. • d « . y • k rtguléiéra • .„.ja-u BT Preeyeetattai uivette titigáitk. \' K»ph»té Alt és Bő hm oéffmél lafylisliséi / Nagy-RaoMra v»*árnap szerzőit, hogy a törvénytelen adófizetéssel maga szerzett nyitányt az abszolutizmus zenéjéhez. Nos, hát az alkotmányossághoz való ragaszkodásnak a parlamenti viszonyok miatt ilyen megdöbbentő meglazulása valóban megrendíthette az opera -szerzőit is. Minden párt, kivétel nélkQl, láthatja, hogy az alkotmány nyal szinjátéRot rendezni akkor, — mikor az iránt a nemzet bizalma már-már megrendült; mikor a beteges par-lamenti viszonyok miatt a népakarat leg-fenségesebb faktorát is félig-meddig komédiának tekinti, — nagyon veszedelmes és lelkiismeretlen dolog volt. Ennek b.látása vezetf azokat a parlamenti férfiakat, akik most már teljes Zala 8. szám. (2 lap.} 1X99. január hó 8-án késteaae a képviselőket, Percei béni viszont tifia- jávai megszűnnek: ennélfogva 1899. évi január kozott a tiltakozás, ellen. Horánssky nebény hó 1-aö napjától kezdve égetett szeszes folyadé-békitő szól mond, de kevesen hallják, mivelhogy, koknak, cukornak, cukorárunak éa sörnek a mindez meglehetős ssj ét izgatottság közölt esett zárt városokba (Budapest, Pozsony) való beho-meg. Akkor lelt ám csak nagy lárma, mikor salaié s nyilt helyeken való eiáruaitáaa és be-Madarász megszólalt és kijelentette, hogy az szerzése alkalmával a most emiitett adók nem indítványok nem tartoznak a inat jegyzőkönyvre j fizetendők ugv mint eddig, zárt városokban a éa azt. hitelesítettnek mondja ki. Az ellenzék j fogyasztási adóhivataloknál a nyilt helyeien az bsragoian zúdult fel; zárt üléssel feayegetödz\'ek i adószedésre jogosítottnál (községnél, bérlőnél), és asitkokst szórtak az ötz elnök felé, aki pedig Az egyes varosok által a \'éntaomJitett cikkek nem érdemelte meg, mert esze ágában senrjfojt fogyasztása vagy bevitele után szedett városi adó-a tulajdon pártja ellen erőszakoskodni. Ezt meg- kai és pótlékokat, e rendelkezés nem érinti.. 2. Ugyancsak 1898. éri december hő 31-ikévei megszűnnek az 1890 évi XXXVI. tőrvénycikknek az égetett szeszes folyadékok forgalmának korlátozásra vonatkozó ama rendelkezései, a me-szerint égetett szeszes folyadékok egyik mutatta azzal, hogy a kért névszerinti szavazást mindakét indítványra elrendelte. £s szegény Madarász apót mű Abrahamowicnak nevezték a saját pártlelei. Mintha csak az osztrák parla mentben képzelték volna magukat. Amihez különben ma nem is kellelt valami nagy fantázia. A mai jelenetek ratr tulmenlek azon a határon, ameddig a legnagyobb ulkeieredéssol vivőtI küzdelmet menteni, vagy legalább érteni lehe\'. Az obstrukció már magábun véve it ron.v dolog; a teknlkai obstrukció rosszabb; az iiyen módon csinált teknikai obstrukció pedig a lehelő leg- lyek beszedési körből a másikba nem voltak szabadon bevihetők. 3. Az eltörült szeszitalmérési, cukorfogyaaz-tási és sőritaladók helyeit szeszforgalmi, cukor-fogyasztási és sörfógyaazfáai adó eloevezés alatt 1899. évi január hó 1-sejével aj adók lépnek életbe. komolysággal foglalkoznak a komprotrissum | rosszabb, A magyar ellenzéknek még a legve-j 4. Kzek sz adok a kisebb menoyieégben ei-.. . , . jhemousebb harc köabeii sem Volna szabad egé-jszá\'lito\'.t adóköteles cikkek után az illető cikke- | szen megfeledkeznie a migyar tur.\'enyhozás ket előállító iparvállalatokban |aseszfözdében, cukorgyárban, sörfőzdében] lógnak beasedetui; ennélfogva azok. a kik Uy cikkeket a magyar korona országainak területén lek vő ily iparvállalatokból azaszea Foglalkozzanak is és pedig eredmény nyel! Készítsenek alkalmas egér utat a kar mesternek, hogy eltűnhessen Országgyűlés. Január 4 méltóságáról, amelyet, ha már megsértettük, legalább ne lennének egészen pocsékká. A szavazásokkal eltelt u mai ülés (ele. A dirigens \' mAsik felét két felszólalás — per*ze napirend I kisebb mennyiségekben (égetett szeszes lolyadé-polcról; némítsák el az egész pokoli zenét előtt — ét egy Interpelláció töltő ié be. A napi- j kokat 5000 hektoliterfoknál, cukrot 60 méter-. , /„•,. , . ■ ,, , , rend előtt Hódoaay Imre és Kossuth Ferei.c mázsánál, sört 50 hektoliternél kisebb mennyiaé- a törvényesség visszaállításának u)-eietet, MÓ|BuHk ,e|. Hódos<y nagy közjogi apparátussal j gekben) veretnek be, vagy a kik üy cikkeket a föltámadást hirdető harsonahangjaival! j mulatta ki, hoty Magyarországon szükségjog {magyar Korona országainak területen belül {nincs, bogy a lez Tisza nem enybiti az alkot- kereskedésekből vagy más üaletakből, illetve --i mányiértést, hanem maga is alkotmánysértés és j felektől szereznek be, a cikkek be»zerzáae éa ; hogy az ellenzék harca nem forradalom, hanem | átvétele alkalmával adót fizetni nem tartósnak, űo vedelem. Hódossy után Kossuth Kerenc a füg-, mt-rt az adó már az e\'.irutiló gyáros vagy keres-! gellenaégi párt nevében tiltakozott a törvényleien, kedl, illetve fél által volt lefizetendő, állapot elten, okos éa njugodt hinguparalrázisát | 5. Magánfelek, valamint a szesz, cukor áa adva itjávi beszédének. Végül Molnár János (sör elárusiiásaval és feldolgozásával foglalkozó Kétszer szavaalak ma névizeriat, de ez nem ismételte a komárommegyei bizottsági tagválasz-i ipárüzők az aj adókat, amennyiben szabá\'yelle-a tegnapról elmaradt szavazás volt — ezekre\' tásokról szóló interpellációját. - Ekkorra két óra j nesség esete lén nem forog, csak az utóbbi a) éa b) nem is serüli a.sor — hanem kél uj ssavasás, lett é< igy ma még csak a tegnapi elnöki elöler-1 pontok alatt (elsorolt krt esetben tartósnak amely az immár mindennapos jagytökönyv-vilá- jeszléseket sem leheteti megtenni. személyesen lefizetni és pedig: nál támadt. A tegnapi napirend előli való napi-; Január 5. a) ama cikkek után, a melyeket a magyar rend csak holnap kerti napirendre. Ima, ilyen j Tegnap még eljutott a képviselőház a napi. korona országainak területén fekvő szeszfőzdékből, vannak a bevallott obatrukeiónak | rendig, ha nem ia fogott -\'■ \'■"v*. —tf-|?\'i\'"\'fgy*ffcM ("w -« tutihH már" a második napján, Mi lesz ebből ugy két tőre járt az idő; a mai ü ésen azonban mig a bét múlva, ha tovább is igy megy ? Ma, kimond- j jegyzőkönyvet sem hitelesíthették, sőt megeshetik, jak kereken, nem ment bisony valami nagyon ha a technikai oberukció végrehajtja a mára roev« szépen. Sőt nagyon nem szépen ment A jegyző- Állapított haditervet, hogy majd cs..k a jövő héti hogy ezek után a nagyban szállított mennyiségek könyv Wol« asása utáo Sághy Gjuli szólalt lel közepén bitelesitti a Hit a tegnapi Óién jegyző, ulán is a most emiilett vállalatok fizessék I nesztoráé aat követelte, bogy a jegyzökönyvet bangó- [ könyvéi. . galmi, cakorlogyasziáai t* sőrfogyaaatási adókat •abban olvassák. Erre nézve lormalis indítványt A leltordulá-, • kavarodáa innal már telje*., a Uy esetben ■ cikkek átvevői sem adó&setési is adoU be. Percei Béni leszállt a jegyzői hely- Ember legyen a talpáa, aki képes eligasudni, kötelesettség, sem e lenőraéa alá nem esnek. A rO) éa kijelentette, hogy ö hangosan * éa írlclnic" | asoo i Dipir«*Q<lcj, iBi\'ytt ináról szombatra ki tfehAl ilyen nagyobb rosonyiséjjb^o ucru bi ■en olvas. Sághy kiieenteiie, hogy nem Perceiről, tett kt a korelnök. E öozör a mai ül«< jegyző- a magyar korooa országinak területén fekvő beszéli; szulán Polónyi azt indítványozta, vegyek i könyvnek hi>el»iittse less soron, utáa a leg- ezsaalözdékbőt, cukortelepekről (aaeaa és oukor-he a jegyzőkönyvbe azt, hogy Budapesten kelt.{napi ölésről fóivntt iigyiőkönyv módosításira tartására rendelt saabndrsktárakbái) és sörfőzdék* Szentivtnyi Atpad tiliakozott az ellen, bogy beadott s mtról elmaradt nyole ini\'ván/ Möli bői adóköteles cikkekai, sajál éraekeben csnlok-a jegyző leszálljon az emelvényről es lec- fog névuerint nznvazni a Uai) eseken kival szik, ba as árat akként rendeli meg, hogy as ^—— napirenden lesz s tegnapról mari, márdl ázom- adót a küldő vállalat maga fizesse Is; balra belakott két nevszerint való szavazás, i b) az olyan égststt szeszes folyadékok, cukor továbbá s királyi döntésről szóló királyi kézirat cukorkák, kándirosoit gyümöcs, csokoládé, cso-I tudomásulvétele fölött megindult disknsnsió | koládé-gyártmányok, likőrök és sör ulán, mely* folytatása éi végül aa elnökválasztás napjának i ket o\'y helyről szereznek be, melyre as 1898. évi megtllapitám tárgyában meglesdett »is Siom. \'XVL éa XVII. törvénycikkek hatálya ki nem baton — ba ugyan lehetséges — még ennél ia i terjed. Esek a helyek ; a > ám vonalon kivül fekvő jobban Összekuszálódik a napirend, mert akkor-1 területek, a birodalmi tanácabsn képviselt király-még vagy egy tucat indnványnyil készül előállna! j ságok én ornságok (Ausztria), vágni Bosznia és azábadraktár. kból) és sörfőzdékből a 4 ik pont alatt kitüntetett mennyiségeknél nagyobb mennyiségekben szereznek be. Meg van azonban engedve. Mikor a kisasnzonykákat puttonyban vitték át a aéros utcán, vagy néha ökrös ezeké ren. A hol nem a hozományt tndakollák előbb éi igy kárlék fal a hölgyeket, — nem tudakolták as ipák itb. nagybácsik S\'Ocfália-állasát, melyben mértan figyel meeek voltak asán. De nem ia estit meg, bogy fiatal lány a falat nyomta volna — vagy a petrezselyem árulás! A jóízű mulatságoknak vége szakadt. Az idők el malink, n kedvel in magukkal temetlék. Hiazen mulatnak, matatunk mink ia; egy-egy bácakai.— erdélyi mulatság bire fel-telhal a lővárosbs is, mikor ss egénz megye bárom nspig együtt ül én maist, hanem es már fehér bolló. Megjóznnodunk — elcaöndenedünk 1 A farsnngot prscticua oldaláról kezdjük felfogni Ismerkedünk, megnész&k, végigmérjük egymást a ha megtetszünk egymásnak — tán el sem válnak. Ea a mai mulatság és azt tartom: tán jobb is Igy. Most végül pedig kívánok e kedves Isp oWaaóoak kelemen Inraangi mulaliágot. Pezsegjen s győngynedv a pobárbnn. azik ráznék s anem, perdal jón ngyei már aki akar. Rs mondjon kedvünk már hamvasé szerda elölt eaütörUUt, mert hál „Boldog még a magyar" az obitmkció a jegjsAiöeyv hitele-iié-énél ■ igy gondolkodik egy-két hétre elegendő néva/erist való izarasaa-ké«aletrOi. Tizenegy óraiéi kezdve délután keltőig név* sor-oivaaán-nl telt tl as idő. Avégén kimerült a< elnök, belefáradlak n jegyzők n elálmosodott s karztt közönsége, amely déltájban sietve meoe. küit. Mindjárt a jegyzőkönyv felolvaaáan után meg-iadnlt as nlöonatároaás. Az uj fogyasztási adók. A pénaOgyminiayter alábbi hirdetményei tette köaaé á hivatalom lap keddi náma: 98.720. ssám. Hirdetmény s tses*-, cakor- Urtörteffamlát meyndértnldwtten 1899 M jm. l-«5 nap/leal b*UU válUM^Ml. - és mtnényljaoknl érttet nbál-sssf (mentő-bél!) I 1Al t,^gS,nUnéráni, cukorlogynaztási a laöritaladok U08. évi december hó Si-ik nap- Hercegovina. 6. Ások a cikkek, melyek u án as adókat aa eióaő 5. pont sssrint ss ttvevö léi tartozik meg-fitelni, aa átvevő léi által azonnal aa átvetni után, s még mielőtt azokat beraklárósta vagy bárhova asalUiotts volna, aa átvevő lakhelyére (üzlethelyiségére), nésve illetékes pénzügyőri saaktusuái (Budapesten fogyasztási adóhivatalnál) bejelep-tök. Ezért, a mennyiben az illető szakasz (hiva» tal) a azállitáni útvonalon vagy ahhoa közel lakisik, lagoélsssrübb, ha s bejelentet a cikkek előállítása\' mnitnlt, már nlkönben meftétstik sa illető wsksssnál (hivatalnál), a hol as enetbea egyúttal ss illető cikkek meg Is vissgálhatók. A Sa tandő adók lét elei a kővntknzök: égetett savast italok alán (Ukőr kivételével) hektolitert ok onkini 16 kr. samasl ott almi adó likörök ntán bektolitsrfokonktnt 16 kr. nasss-forgslmi ndé és hekte iierenkint I Irt cakeH* gynSntási adó; énkor után mttnrmássánkial • Irt eakofta, gyaatláai ndá; NagY\'Kanizsa, vasárnap Zala 8. seim (S. lap) 1899. január btf 8án. cukorkák után mélermázsánkint 5 Irt cukorfogyasztás! tdó; kandirozolt gyümölcs után mélermázsánkint 4 frt cukorfogyasslási adó; csokoládé és csokoládégyártmányok után mélermázsánkint 8 Irt 60 kr. oukorlogyasstási adó ; sör után hektollterenkint 6 trt sörlogyass-táai adó. 7. A bejelentési és adófizetési kötelezettség, valamint as ellenőrzés s a klilönbözö kedvezmények és könoyübbségek tekintetében a részletes rendelkezéseket as 1898. évi XVI. és XVII, törvénycikkek végrehajtása iránt kiadott, a Budapesti Közlöny 1898. évi november havi 368-962. számaiban közzétett utasítások tartalmazzál, a melyeknek külön kiadásai, még pedig a szesz-lorgalmi adóra vonatkozó 60 krért, a cukorlo gyasztási adóra vouatkosó 60 krért s a sörfogyasztás! adóra vonatkosó 60 krért as Országos Törvénytár szerkesztőségében (Budapest, IV. ker. Molnár utca 96 sz. alatt) beszerezhetők. 8. A oukorlogyasstási adóval megadóztatott cukrot tartalmazó tartályok és a s rlogyssstási adóval megadóztatott sört tartalmúé hordók és ládák cukorfogyasztás) adó zárjegyekkel, illetve sörzárjegyekkel leeznek ellátva fi zárjegyek ép-\' ségben létele bizonyítéka annak, hogy az illető cikkek meg vaonak adóztatva s hogy azok után átvevő Űzetni nem tartozik. 9. Az 1899. évi január hó 1-én készletben levő égetett szeszes folyadékok, cukor, cukoráruk és sör után a birtokos a fenti á) pont alatt kitüntetett adóknak törvények és szabályok értelmében fizetendő söradót nem érintik. Budapest, 1898, november 22-ikén. A mi, iUr. péHtif/yninittleriuM. Felhívás előfizetésre. A »Zala< jövő irányára nézve megírtuk programmunkai karácsonyi számunk vezető cikkjében. Hogy helyes irányt válsszlollnnk: a saját öntudatunkon kivül megnyugtatnak bennünket az ujabban lapunk pártolói sorába lépettek nyilatkozatai s azok az elismerő és bazditó levelek, mikkel vármegyénk különböző pártállást) vezető egyénei bennünket kitüntetlek. Mi intenciónkhoz hiven fogunk ragaszkodni. Függetlenek akarunk lenni teljesen. Biztosítani akarjuk a szabad vélemény, nyilvánítás elvét, bármely politikai pár részéről jöjjön is a felszólalás. Föl akarjuk igy támasztani halálából azt a nemes, önzetlen érdeklődést, mely egykor e vármegye politikai hullámzását a becsületes, nyilt elvi küzdelem magas SZinVOna- lUII R 1QIIM •/ flUIH qiCHt «. < . . megfelelő pótadot tartosík ,ian urtolta llietni s u általa as illető cikkek után esetleg1 Tiszta, hamisítatlan szabadelvüséget, előzőleg lefizetett sseszilalmérési, illetve cukor- ■ erőszaknélkllliséget akatunk a politikai élet logyasslásii vagy söritaladó részére az adósze->ama nagyf0nt088águ mozzanatában is, désre jogosított állal vissza log téríttetni. Az ez • . d u j4 , iránti részletes rendelkezéseket, kedvezményeket m\'*or a népképviseleti rendszer alapján a és könnyítéseket a Budapesti Közlöny 1898. évi, választók mindegyike igax meggyőződésé-november havi 267-ik számában közzétett rende- vei, hazafiasságának érintetlen akaratával let tartalmazza. kiván közvetett tényezője lenni a (örvény- lő. A pótadó alá eeö készletek 1800. évi hozásnak, január bó 1-töt 1899. éri jsnuár Wg irásban; A |eghamisitatlanabb szabadelvüséget két példányban bejelentendők u illető kéazletek . . . • Jí.i tartási helyére nézve Uletékes pénzügyőri sza« és sürgetjük bármely politikai párt kaeznál. elvi törekvéseivel szemben. A bejelentésre szükséges űrlapok ss előállt-) Ehhez a becsületes szándékhoz kérjük lázi költség megteritése mellett minden pénz-ja közönség rokonszenvét és támogatását ügyőri szakasznál és Budapesten a fogyasztási intenciónkat megértő és méltányolni adóhivataloknál is kaphatók. ; ,U(kj Közönséghez lordulunk bizalommal Nemjelentendökbe: h lömöröliö„ a »Zala« köré, mely adóvonallal zárt területén találtatnak s a melyek i különösebben Zalavármegye politikai éle-után a szeszitalmérést,\' cukorfogyssatási illetve lének tiszta érdekeit is fölírta, söritaladó már lefisettetett; j Ehhez a zászlóhoz és a reá IBIirt el- b) az adómentesen főzött pálinka, a mennyi-! vekhez mi hiven ragaszkodni fogunk. Abban ben a szeszfőző és vele egy kenyéren levő ház : a pji],naiban amelyben est a lobogót XI"" fogywalásra van, mfyagadjtjk) meg bennünket is a c) ak olyan égetett sseesee folyadék, a melyet UréÍe tömörüU WzÖD8é* szeazfogyasstási adó terhel; d) u a szesz, mely az 1888. évi XXIX. U cikk 6. jj-ában megjelölt célokra van rendelve, ha as államkincstár biztosítására szükséges feltételek leljeeitvék; e) az a azess, a mely valamely termelési adó alá eeö, a szeszmérőgép jelzései szerint adózó szeszlősde részéről kivitel céljaira adómentesen raktároztatik; . I) az olyan cukor, a melyet cukoradó terhel; g) az egyes feleknél jelentéktelen mennyiségekben készletben levő cikkek, a melyek az egyes magánfeleknél 6 liter alkoholt, 26 liter likőrt 10 kilogramm cukrot vagy cukorárut vagy 6 liter sört, az illevö cikkekkel kereskedést vagy ipart űző feleknél 10 liter alkoholt, 60 liter likőrt 90 kilogramm cukrot vagy eukorárut és 26 liter sört meg nem haladnak. 11. Azok, a kiknek Budapest székes-főváros vagy Pozsony szab. kir. város adóvonallal körül zárt területén a fenti 10 ik g) pontban kitüntetetett mennyiségeket meghaladó cukor- vagy sörMazlelOk van s a készleteket a lenti 10-ik a) pont értelmében jelenteni nem kötelesek, tartoznak pontoskodni arról, hegy ezen kéazletek tartályai a énkxiagyantáei adósárjegyekkel, illetve sörzárjegyaáfcel ellállasssnak. 19. A fenti váilosások az 1888-ik évi XXIV. L-ctUf szerint fizetendő cukoradót sz 1888-ik évi, XXHl-ik t.-eikk; szerint fizetendő cukoradót és a sörtermelés megadóztatására nézve fennálló A ke Un kint kétszer megjelent! Zala előfizetési ára: egész évre . A frt fél évre S frt negyedévre . 1 frt SO kr. (A jegyző és tanitó urak a lapot féláron kapják) Nagy-Kanizsán, 1898. dec. 29. A *Zala* szerkesztősége és kiadóhivatal*. (Az előfizetéseket ,,/í Zala kiadóhivatala Nagy-Kanizsán" cimen kérjük kflldeniQ HÍREK. — Farsang Hivatalosan is beköszöntött már a mulatságok szezonja, a caőrgős sipkás herceg megérk<4elt. Koméval I Reszketve, lélve, ejti ki á piros leányajak. A legazebb költeménye rímei esengenek csak ily asépen, mint a szó maga. Karnevai I Egy ismeretlen, rejtegetett világ hatalmas elzárt kapuja, melynek kulcsa tizenhét évnek bűbájos ssáms. Tündérkert es, igazi álomdhság, tele fénynyel, varázslattal, egy resz az [Ezeregy éjszakai" regékből a kelet ftlll ■ 11 káprázatos, izzó színeivel. As első bál. MÜy szorongatás, mily izgatom ée vágy foglalata a három szó. Ne keressük a véget, úgyis mmfálH kopik meg majd a szin, a ragyogás. — Kanéval uralma rövid ideig tart az idén Mimddtem * AA. Kevés, nsgyon kevés, csak a papák nem tartják annak, meri az ostrom a pénztárcák ellen igy is elég beves lesz. Kényee ur a hóbortos herceg, ő maga a legbolondoeabb ruhában hancúrozik, de szigorúan megköveteli, hogy mások pompában Jtná-janak eléje. Ea az ő parancsait engedelmesen követi mi\' denki, mert ő az az ur, a ki azt vallja, bogy a házasságok nem csapén sz égben, hanem a fényes-báltermek parkettjén ia megköthetők. — A hivatalos fsrsang tegnap kezdődött s lebruár 14-én már véget ér. Mulatság nálunk lesz azért elég. — Jslswi wtély A Kereeztínf JUtkom, NSefflet folyó hó 5-én saép sikerrel tartotta meg jelmezestélyét. A Polgári-Egylet nagytermének színpadán es alkalommal fekete igazgató emberei helyett Horváth Laci barna legényei foglaltak helyet, hatalmaz fehér bodroe gallérral a nyakukon. Elképzeltük, mily leleményességei fejthetett kl a reng as őség sajás jelmeze megválasztásában, ha már a cigányokra is gondolt. Érdeklődéssel vártuk tehát a jövendőket és mivel nálunk majd minden megfordítva szokott lenm, nem ia lepett meg bennünket, hogy az első jelmezes férfiú, a kl berukkolt, egy obsitos (Verebétyi Andor) volt. Jött a tavasa (Kríppel hmla), követte a nyár iStauernuum Júlia) az ősz (Zimtsry Erzsike) a gyengéd tél (Urueha Terksi, mind a négy évssakhos volt már szerencsénk, de as obsitos még mindig egyedül w-alta a helyzetet. Es igy maradt as mindvégig, mert a rendesőség férfi gárdája beérte a cigányok fülig gallérosáaá-val, maga pedig megmaradt a szerény frakk nál. Ez azonban nem bántotta s derék obsitost, kl csakhaaur tényleges szolgálalbs lépett éa midöo újból kivetkőzött, igaaán megérdemeli volna egy harmadik medáliát: buzgó éa a jellegfa ia bű szolgálataiért. — De asért nem.keltett féltenünk az estély sikerét, hisz ott volt a biztató remény (Janda Margit), bogy a hölgyek pótolni fogják a férfiak mulasztásait, éa tényleg pótolták is. A szemrevaló, egyszerű elzászi leánykák (Mair Hermina éa Ttnka, Szabó Gizetta, és Manlnano Gizella) ép ugy előmozdították a jelmezestély sikerét, mint a fenséges madame Pompadour (Sebestyén L josné), avagy az imponáló orosz oojárnő (Weisz Emimé), tinek azon ekszcentrikus ötlete támadt, bogy mérges légy gombát (Weiaz Irmus) hozott magával. A közönség csakhamar meggyőződött, hogy a légy-gomba legfeljebb fiatal emberek esivére lehet kuroe hatás al. HA cigány nemzetség igen disseeen volt képvieelve farka* Vilma és SaUür Aranka által, kiknek társaságában ssiveeen láttuk a szép lót leáayt {Qriubach Gizellát). A vadrózsák gyönyörűen kifejlődőit disapéldányaí (Fusatf Mariska, Nóvák Sterbeczky Jósaa (Temesvár), Hucksledt Aranka vonták figyelmünket magukra, midöo hirisieo feltűnt a bájos virágtündér (Deák Peierné) as ö lepkéjével (Aty Stefánia) ki Puezta-M«yaródról repült ide ée itt közelébe jutott a régi Bécs (dr. front Rudolfné) előkelő képviselőjének. — A khinaiak (Kolm Adollné és Liektzehem Pálné) itt is nagy hódítást tettek. — a kedvek cry-santhint TuMf Ida, a haragos pipacsot ftydas Malvin, sz egyszerű margarétát KntHmr Margit képviselték. A virágok társaságában kimagaslott a két napraforgó (Oytrffy János né ée Besesaysy Kálmánné). A két elegáns és barátságos matróz (Fialonit Anti éa Mmtuamo Mariska) ssglteégs nélkül is szerencsésen átjutva a nagyterem hullámzó sokaságából, a szomszédos kis terem balálságos szférájában szíves fogadtatásra talált sok az édeeaégek osztályát kezelő fess tiroli leánynál (Kaan Irma) és a tűsről pa\'tant magyar menyecskénél (Szaaermana Mihály né) de időről időre visszavágytunk a nagyterembe, hol aa első aágyeet 66 pár táncolta s a hol alkalmunk volt a következőket Iái ni: jtsszenmJk: A bel Alajnané, Altmaan Móráé, Bartos Béliné, dr. Bereeaky Vikiorné, Clemeut Lipómé, Dezső Béliné, Daniéliax Lipótaé, Kgger Etelka, dr Fábián Zaigmnndné, Fekete Jézselné, Fialuvici Lajosné, Goldhammer Károlyné, M Viktorné, Uogt Laioané, Horváth Jaaeaeá, Huokstedt Qoeeárdné, Janda Károlysé. Krif^st Józsefné, Kaortser Qyeaiyaé, Krieaaa Fareaseá, i Maatuáaó Józsefné, Sav. NyolyGyóreyaé, Pmeáei Antal né, Pongrác AJolhie Naseabeig Mkkardaé N»g|-K«miz8a vasárnap Zala 8. szám (4< lap.) 1899 január hó 8-áa dr. BoUchild Saaaaé, Roaenield Jésaefoé, KeichsnlsJd Gyuláoé, Sallér Lajoené, Sahara Ödönné, Stirliag Sándorné, SUrbeeky Smetlann Ferenoné, dr. Schfln FQIBpné, dr. Sohwars Adolfné, Snnnenberg Frigycané, özv. Seger/. Paula, Singet Zsigmondné, Staab Jósselné, dr. TobolyOfoIána, Ttaagl L*jo«né, Tőrük Amhrusné, Unger Ulmann ÉUksé, VumH Lajosné, WHtingsr Antalné, Yeldnel Diesel Ernóné, ösv. Váguer Lujza. Waligar»zkv Anialnó, Piihál Ferenoné, Kraaaa Kttlöpné, Viber Károlyné, Vidor 8amun«, »lb. Leányok: Birtos Szldike, Baláiay Lnjaa, Bárányi Emma, Font Anni (Bére) Füspftk Jolán, Griesbáeh Gabriella, (Grüawald Rezsin (Kaaathely) Hotler Tarka, Horváth Jetuiy, Knor\'ser P^ila, Hanluanó Janka, Pianger Karolin, Pongrác Balla^Samuoly Olga, SegeroKala, Varga Gizella, Vágner Mariska, Török nővérek, uh. — Kitűntetett rendőr. Megemlékeztünk már egyaaar Varga Vendel városi rendőr kitüntetéséről. A király ezüst érdemkereszttel tüntette ki a bátor reodőrt, ki agy gyilkost saját élete veszélyeztetésével fogott el. azonközben mag ia sebesült. December hő 18-án dr. Jankovieh László gróf főispán maga hirdette ki a kilünlö-lésre vonatkozó belügyminiszteri leiratot az itteni rsndörségrbivalalbao. Vary* Tendel rendőrnek tegnap adták át a kitOnletéat. Cnnepélyea aainsaete volt ennek as aktuinak. A városháza nagytermében sorakoztak díszben az Oaazes rendőrük éa resdőri tiszlvis.\'lök. Tia órakor megjelent a városi tanács, élén Pifcay Zsigmond polgármesterrel. ki rövid beszédben i«merletle a kitüntetésre vonatkozó adatokat, aztán lellQz\'e a ugrott a nyilait kútba. Innen csakhamar kihozták éa a csendőrök elölt tett vallomásából kiderüli, hogy Vat Kampert Mártont, ha as időközben fölébredt volna, a nála megtalált leinti megöli. A boasnállö hivatalszolgát u egerstegi fogházba szállították. — UJ lilvatnlftfnök. A Bictl&el it járadék biztosító Mézet körlevélben tádatja, hogy a nagykanizsai föügynökaég állandó vezetésével Outk Emil központi tisztviselőt bizta meg, kit egyszersmind a főügynökség titkárává nevezeit ki — TáncnaalnUág. Folyó bő 14-én Alaó-Lsadván, a >Csipkéséhez címzett vendéglő termeiben- jótékooycélu polgárias zártkört t*nc-vigalom rendeztetik. Belépti-dy: Személyenkint 1 korona, családonként 2 korona 40 fillér.\' A mulatság tiszta jövedelmét ss ottani polgári iskola igazgatóságának adják azon célbői, hogy abból a sárvirsgák alkalmával kitüntetett \'anulók resgére magyar történelmi és azépírodalmi könyvek osztassanak ki. — F(g|>*rg)sk*rlal*k én a klva> _ taluokuk. A belügyminiszter körrendeletet j^ irópapirt-e ? ellen legjobb sikerrel használják dr. Réaa életbalzsamát Fragner B. gyógyszertárából. (Prága 206. III.) Kapható minden uagyobb gyógyszertáriban is. — Háseladsa y-Kanizsám a Klg/gr a Ica Tfi «zámu f<|. szinti k*s üsabadkétbll aséiiai cin dó — Bővebben megtatkaU Flacbel Fülöp k«ajTker*Bkeá« séheu, — ■ - Kiadó la kánok. Ragár ataa Mchwnrts Jakab házába a egy • szabás lakán, tavábbá S batara-alt szoba, kll«a kiül bejáratokkal azaitaal kladé. — intéseit a törvényhalóslgokboz, melyben arra Qityelmezle\'i őket, hogy azon hivatalnokok he-lyeitesitáséről, akik a honvédség állományához tartósnak a legyvergyakorlalra bevonulni kötelesek, időről időre kellő időben gondoskodjanak, mert a honvédelmi minisater ezután nem hajlandó ezeket a bevonulás alól fölmenteni azon a címen, hogy a hivatalokban nélkülözhetetlenek. Eddig ugyanis évről-évre növekedett as ilyen cimen kérvényezők száma, s ez indította a bon-védelmi minisztert arra az intézkedésre, hogy a lölmentéaek számát megszorítsa éa csak egyes, Szerkesztői Azanatak ZsgjtaMJik Mfirui, Ufj aM pafért ért |«Imii paptr >l*it t Urát- n< r ká*l*a*ta rendőr mellére u érdemkeresztet. Dtik Páter: különös méltán ylá»i érdem\'ő esetekben adjon helyet lökapitány rövid szsvakban mondott köszönetet a R féréseknek. kitüntetésért, aztán a rendörök felé lordulva lel-1 _ m„h hét balettisi varee—na—. Ridl Jtu* kea szavakban buzdította őket a további kitár ; trés BMmire*, w **•*. na- kaik kiaárt *érr. lásra. As ünnepélyes beszedek végestével a vmaatt ZaitóB,.»ar. Balta Jta^w u hm jelenvolt városi tisztviselők sorra üdvözölték a ""V^g^N-k « kilüületett rendőrt \' katk L. MSlmt* TtriátaMt kSsWák. Már aMrt blaailtad ntu magad azzalt Sít •lltakaSkf, aliaa rattSk CdvéaM\' V. I. j.u.Ug *!**• Zialasáa H. H. Kérjík, d* nltMbb. NY1LTTÉR. Aa* rovatban ktilatUlirt mm Tállal M*U**éf*l a i Selyem damaszt 75 krtól A kersskedé-IQnk estéize A ksre kedö ifjak önképzfi egylete lolyá hó 14-én, szoabston, a Kasino« dtateruieben saját segélyalapja javára Fattaky Pevny Irén a m. kir. Opera művésznője valamint a BGrger kamarazene-négyes köfcremü-köéáss mellett jótékonycélu estélyi rendez. A hangversenyt tánc követi. Keadetelékilene érakor. Heliárak i I. és II. nr i irt 60 kr, Ili és IV. sor 2 Irt, V., VI. és VII aor 1 irt 60 kr., a löbbi sorok 1 tri 20 kr. Állóhely I irt. Karzati ülőhely 1 Irt 90 kr. Jegyek előre válthatók Alt és B&hm cég üzletében. Műsort L Haydn S.: Vonósnégyes D dúrban a) Alagreito b) Largo c) Menuetin d) Froa\'e (proáto) előadják Qrtnleiá, Berknvits, Riedl éa Bürger a a. kir. operabá* tagjai. 2. Erkel Ferenc: A Langranve ááa iBesyady Láasl6< operából énekli F. Pevny Irén, a a. kir. operabaa tagja. Zongorán ki»én Ut op Ernő. 3. Ceile Solo: •) Snr le l«e — UédardtÜ b) frés du bercean — Mnakuwaky tél a) Eifeoiasz — Poppertől előadj* Bürger Zsigmond zongorán kitéri Blntnénscbein Vilmosné 4, Alant ff Caalogáaydal énekli F. Pevny Irén a m. kir. epsraház iagj*. Z»ngoráa kiaéri Ollop Ernő. 5. Bsahovas L: Nagy voaóa négym É ■olibaa op. 60, előadjak Urfinield, Berkovitr Riedl és Bürger a a. kir. operabá* tagjai, — Hasat* bar Caékterayéa Jóval előbb, hogy a pécsi ibpt-cég nagy birre vergö dőlt bormanipulaciijáról lerángitták a leplet, egy máaik borgyáros a IPatáeiafcág, egy vasúti kocsi rakomány bort aaállitott Csáktornyára Botk-úwjtr M. h fia címére. A Csáktornyán alakult boryizsgáló bisottaág valamint a Hochainger firma is a szálütmányt mübornak constatálta Mintát küldtek éhből az orsságos vegyvizsgáló intésataek Buda pestre. Csakhamar megérkezett a válasz; a bor nstnis volt. A helybeli törvény-ssék már Ítélkezett ebben \'az ügyben. Végzésileg utaaitotta a csáktornyai elüljárőságol, hogy a sár alá vett mübori semmisítsék -meg. Csütörtökön hajtották végre a bíróság utasítását. Kilencven hektoliter mübort eregettek Kolbentchlag Béla főszolgabíró felügyelete melleit a patakba. A pécsi borgyárost esenkivül még súlyos pénzbírságra is ítélték. — ■eghlasalt rabléfjllknaséf. Bakról írja tudósítónk: Újév hajaalán 3 órakor Kumpert Márton körjegy aé helyettea irodabei yiségébe behatolt Fa* János elbocrtjtott hivatalszolga éa elrabolt 26 Irt kéaapánst és ruhanemül. A tettest a házbeliek ideje korán elfogták, de erőszakkal elszaladtkezeik közül és aa udvaron bele (yomonrák. Tkaak* Enuib*t 1 Uaipoi, ág. *v. liSrghnrnL Bitnyi Margit, t hia*poa, ráa. Ilik tiSrggynlIsdái. Ptatir Irmába, Híj. Harrátk iUmmk, OUBm, M íth rím. katk. »«korl végkUnraiii. Subó áaaa, 18 évti, ráa, kuk. tSdSglmSkir. r*rkm Katalin, férj. Btli O/ilrgjrné 75 áv**, MUbítm, láa. katk. *g(koriíTtgklm*riQá. Fach* Anlónta <ar. Flwhor Slaonná, aigáná, SS tim lir*«Ht*r agfkort rttkiaotMa — Msereaesén vainnsté*! ejtett a gróf Cszterházy Géza féle cognacgyár rész vény lú rsaaág ezelőtt hat bómppal vezérigazgatójává választván szakkörben általán tekintély gyanánt elismert Sárkány Arnold pestmegyei viriMa löldbirtokost. As uj vezérigazgató minden i\'ébenmodern ember, állásának eiloglaláss után párhéltel küllőidre utazott tauulmányosandó a cog nacipar terén előfordult haladáaokat. A Franciaországban látott újítások í és az Angliában a szakgépek körül tapaaztall javítások éa q] alkotások arra bírták Sárkány, ural, hogy a veselése alatti gyárat uj angol gépekkel látta el és a gyártást teljesen ui modern slapokra fektette. A megfelelő munkálatok immár befejes- j lelvén as — Eazterháay gyár a legmagasabb színvonalra emelkedett s a máris mutatkozó\' eredmény már most ia igazolja, bogy a gyár vezetése tényleg szakavatott és hossá érlö kezekbe került. — z Faata* wladeaklaek. A nehezen emésztő ételeknek cjak mérsékelt élveaele is már igen sokssor okos veszedelmes gyomor 1 bajokat, melyek kezdetbe" * norkörüli nyomás hányás stb. állal tsrlelhetők. Kínden bántalmak! 14 ftt Si krig aátwmkim - nlaalat fckrta, Mér te a*i*M Zaii>m aalyaa ás kitál 14 Irt « krtg aM* rnkiat, — a k(áiv*t«akk mtvta. mta á* *>llal>ii rrifél fnja*n>**k p**t*Mr b itaaalaia, *•!*> ■1*1 káab** aaálUliT*, — alsKkit piétj jiaSnAf éaHéval kaiámk. HEKNEBEBO Q aalyai&cyáral (a. a kir. aávut málliU) llrilkkl* ) (ét Magyar Imltata M)i*ha kitmirn h»élUtyaa Kérdezzük om| a kásUrreatl KRONDORFI 11 SAVANYÚVÍZ mint GYÓGYITAL minden huratosf bántmlMknál Ingfakbaa ajáalva Laptalsidonea ás kinéé: rucán\' r t l 6 r, Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompoa. Etm kirerraa kliimr (DaatáUt az idő meepribiUaiiiik, mert már több mint S0 W Ma i fkJ(*l»aeaUl*ftté MkaWittH *lk*la*zUUk Uuváaysát, astaál, tniiimittiai li si| a az orroeok által bedöritólésairo is mindig gyakrabban rendeltetik. A vBáél P*in-ExpeQsr, gytkorte Horgony-Iiniment ebsTtzi* *UtL aa títko* aa. haaa Isari népszerű káitsar, arfvaak egy blztuttsban *a* kd*a* hiinyoanL 40 kr^70 kr. is 1 ki üvegenként) irtun\'mgdnwi minden jy6gy*t*rtárt*a készletben van; főraktár: TMk Itzsst (yteymaitaaii Irilfirtu BtrtaáiU* alkilmáTd igen iratomk legrtok, sart I8bb kiúbbértáká itáazat na forgalomban. KI ma akar ■ig>im*áal. aa aLám egya árcgK „Horgsay* Védjegy éa Riohter czégjegyzé* aélkll mint **a valMS nt&sHza rtana Rlcfal lomban. KI ma akar ■ig>árai*ásl, )í* tédjegy k Bakter czégjegyzé* aélkll mint **a yalédl tar P. Ad. Aa társa, aUi a ktr. ndr*H izüUtik, Rudolstadt Tkiit^á * I 8 Nagy-fctmu, vasárnap Zala 3. szám. (ff. Japj 181Í9 január hé 8 áo. rx-icz X Kipróbált éa csalhatatlan szer hajkihullás, fejkorpa, XDs (fftAC* 3W-5 kopaszodás y ellen az Antlcalvns | I II \\j toaljr ttljaaaa ártalmatlan, * kajat puhítja nŐYMntí W I I és iiuk wöf nlit id. p* ■i Gyermekeknél Is likirmi használható. ■ Prékalffi I kor. lff| t ktr. 6 uríg bérmentve kltdetilu Főszétküldés: KanlU O«l«0 A gy^gyl áriból Ba awa-tiyarmat. V y HT HUMm uénlArkM kapkmM. J QM KLYTH1Ü abőrápolására* Pud eri £fjr doóo* círa: /crúif 20 krújfdr. Utánvéttel vagy as (fcagftjt el/ileyeH kékül-c d<»« pillán küldetik. szópitéséro ós finomítására MT U|fl«lí«l4lb 4HSiékl, kál é» táramig* PU0f~Jt. H Q — Pekér, römnii. é* o/p — vetfílec aaalyaált «• ajánlva 3Dr. Föhl í. J Gl Kir. taaár állal léwfcia, RlUmeré levelek a legjobb körökből minden dcbozhoa A mellékelve vasnak. 6 & TAÜSSIG G0TTLIEB3 ut* niltarl uri»Ü#.M*aaaa k <llaü—i rTÁr Utihag. W I klr. aCvarl (•ilettC\'Ka^aa éa Ufaí»&er*gj£i BMm. Főraktár: BÉCH, (. Wolteeile 8. liapbaU a legtöbb lllataer* Kx4gjMerkerkeca< délben én gyég)«ier(árbaa. Hí -Kaaluáu ; Ali és| Békái, Keleti 51 llér éa Krelaer Ojala cégeknél.! Hirdetések ji felvétetnek FISCHEL FÜLÖP konv\\ kertek ed^fcéta n Nagy-Kanizsán. ^ i balbólyag lUriifi orvoii takiatéáyek ajriUffeaatai Martat a legaMfbiakaidbb «a UItMlaaOI Ártalmaiba év« azer arak éa kölgytk aaimira. Ara taczaiaakéat eredeti páriái ea—aaeláikaa: Oarsai, iliimdl páttmáaj . . 0.80 8. írtig Hall ólja* kiváló finom miaieéf 2.- 8.-Oapottea amarieana (rörid) . . 2.— 5.— Gjijteméaj arakaak Igan ctJaaartea —. dobonokban 6ea téllitra . . . 3— 10.- Duptoaiiiii....... 0.50 8.— ráriri aői nivicaka íáatttv 3poagea).2— I — írrigator kljetan íalaaerelvo . . 1.80 5.— fedeti tamariam odaairaai Paliporaa) Heaainga taaár txerint . . 180 2 50 ToM kani kilón ....... 1.50 ..iiaaa aaah. kaTiba] el. köt 3 50 5.- iBuadflc bölfjaek aélkftOMatka) HgMÍilkikil poatoian la diaerHaa aaaklaól: Keleti J, oa. éa kir. orvos, aaöéazati ma éa kfttasar-fyéroa. 241-14 (ila*h. 11784 Bmémpéutmm, (Ákgit 1878.) IV. Emaikifiin ilii 17. Évtk éti Utttntt pótléknak bizaayult • babkávéhai. aziv- ét lyomorbajokAál, vértiegényaégaél trvttHai ajáalva. Legkedveltebb kávéttml a culUok azázaxrtitéL mmm kr\\t§jiék kafyta ea kéeiahe. — iggagggsygggöBöaSiiiP Nagy-Kunitól vasárnap Zala 8. szám >0000000.00000000000 Ipi áiius u nUuuUi - ftorid kuaálit etil i\'íltkiMs [|llll(fi|)rl katiaá|til aafvliafélva •} (Bizonyítvány kell Bécsben, 1887. jul. 8-án) (« top.) 1899. januáHní 8.á.ö. legjobb és legolcsóbb Fagtlist4té>sirr A tzáj kiöblítése csupán fog vagy ssájvisxel nem elégséget s fognak tintltáeéri. Ehhes Melle «rtktége. valamiféls leg-llnlltésser hssználatt. llaétaáü ksplalé jooooooooc 00 oooooooooooool }OOOGOO(XXXXXXXXMXXXX*XX)QOt Előrehaladott levélbélyeggyflllftlmek iiivtien küld, dus vilwtékot Dr. DEZSÓ IZOR Budapest V. kar, Váoi kírut 50 :)0000Q0006000( WOüO******* a IqjilbMk biawyatt HÁZISZEl. aaly sí iwtiMil tukálytui, ret élS yerk»rl»f4«t tralatiyul. a ■airaalatt és Mbát virtlkaíreajt et-Uvalit|a (lllU tfétltf flflttétaH), gyónta m biitoatu MpriMII a iya-aarbajt, éa p. MTéfytaUaaáfat, .av.ayn MkOlíféat, káayiil lag.r, gyomor- áa kaakáatalaat, gyömSrgörcaöt, a gyomor wliarkatéaét Mai lat, ayátkáaodáal, »*r-Maláat, hlaarkaldékil, aél báataiaukat, Nlaéaa lyalatáa. ssk is kalea |yi-lyllitt Wataa alkarral Jár, a att mell (jralaéáataál, tajrakedéa- éa kaminya-diaaél, a gyarack alrálaaláaáaát, Ulyo-gak, Térkai étek, pokolra? éa gatyaéé aakaél, tatákká ktioaganyadéa aa agjr-aeaatatt kóroaaérrgnél a kéaaa ia láb aljakat, kaaitjaéiaakail, daganatoknál trigydagaa lokaal, kot ttot képaádi- kalbajakat, aair lOiv ilajdaakbitoajralt I „j^ *b. áO év óta betilt Dr. ROJHde iMm I Práiai házilenocs FRAGNER B. gyógysz.-töl Prágában 203-111. KI aa wéartési atad.a ■atkájil aj A gyi yiláa fájdalom ailktl kated a életre aarkaati l|ét»tt|ll is tlsita . . ,1JU . . . „ tM eaerea, UKakiá la klatoe éa aeaaaa *»*» 111-44 1"U* IMééi biraa, betilt házlstsr. D,Mlku UHU krtjtárjiv.t I »»h M kr.. kittit ívei I fartat •>. Peetát 21 krrtl drágák* Peitaa I krral érágákb. IGYELMEZTETÉS! , 1 as arad.lt ki-\' liayi kérj. a prá«ai Frafeer S gyicy-eaartáribil ia l|jalj<ii arra, koty a Dr. balziSM ceearttgoláa minden rínia Itt látkaté kerek vé.ljegy lenren: a eaaaatuliaia padif a jobbról litkató kára w prifal káilksales i eaőglett védjegy A kl agy attemt talál is nekee kajaliiti, étjkt kap I Klltacrl levetek enrel wnéeUtisitn állanak . Raktárak Budspeaten: TM Mfwutóki, kvt i fl^-ko, TMnjtr H SeiU, Mmiitt it* FJrektár D Faannae Agstktks jum »ck»triet Aéter" le Prag, B. rragner 7 tck ésr Sparneriatee Nr. MÍ. , railakftléáa aaaaaal. SSl-Sé Előfizetési felhívás a „Képes Családi Lapok" szépirodalmi éa ismarttttrjMatfi képes hetilapra A „Képee t\'aaládl Lapéit" olya a aaellaebea ia trinyiaa ran .aarkeastve kogy IQt ia éret klléa s eajlltvéve elraaáatja A „Képee ( aaláél Uaak\' eladón érbaa ttgj klléa bakátkaté rasényt aé ínay.au aaalláklatél atMaaOlnaé. A , krpaa t\'aaláél Uyak borítéka aaltaaaea is aeánkaeUéi sserccisak, illatra kérdéaak ia tataiatok lárkáta éa igy aa aiiéaatík dljtalaaat kétilkaélk (oadalataikat at „SMIaatók p«atáji"4>aa. A „Hé|»ee Ualáét Laatk" aUéaatéai ára a lllgyrh EiUnfft" elei divatlappal ét t klléa bakitiaté „Rejitytlellíkltt -lat asyélt; ■fiat évii rV i ; é frt — ír. Filivit . . r-V . a árt — kr. Htgyadirit . . . . . 1 frt 10 kr. A .láéree ( atltél Lepelt \' aaaak. aki at aliéaatáaá luaigit éa ttotklrél míg so kr. caoaugoláiT éa poataaaillltiai dijat ti bakfildi, aliaawréael még klltt é lernjabb ragiayi ItM lag/ta ét béreaeV*. \' A „Sáépee Ciliiéi Laaak ■lUtriayaataMkat iafym át kír-mttlrt kéld atíiiétatkitk, akik w Trést — \' " kaaailord ólnak A tagéitaaartbbaa taralaaitapoa lép OmlátU Lapok Ht—I kteéééliiltli Badapnl, V., Vléill altat lé. (Saját kátábaa ) Hirdetés e k felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. „Stefánia Szálloda" Bécsben II. Bezirk Taborstrasse J2. szám. (« lentéaytfatds mllrtt) tóbb mmt száz szoba Ujoijnan. és divatosan a legnagyobb kényelemmel berendezve, villamosan viláptva, legjobb fekvés (iq. percnyire a Stefánia platztól). A l^vasut és társaskocaik megállóhelye minden irányban. Fürdők éa víz vezeték a házban -r Szoba árak villamos világításnál éa • kiszoJgaJássaV személyenkint I-ső emelet bt t.8o., 11-lk \' emelet frt i.6a, Hl-ik emelet frt 140 Az utazó kiwikiálk «fyl«t U|)>ll>fc \' ; j ármkBÜri ét. n F Kitünö tisztelettel Wttzmaim Károly Nyomatott Kiscbel Fülöp laptulajdonoauál Nagy-Kauizaán 1899 Huszonhatodik évfolyam. 4. szám. hWtMlUHt : VtnakMMkt VlMiMl Möp ImMMn. y mrkmtivsl IrUkeml l«h«t »tpsa-kist i 1. M in ktat (és UkaH s Isp tssllsal rMurt TMIIküé MIIJM ktiiM.ai uutkinni: ^ Vlroaklsápálstt M\'mÁW Mtlh «4sj»-karaktéin. ZALA Politikai lap. f Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasároap t csütörtökön. ILdnUTM iUI t l|éa km tt kMM nti-h Ftl.Tr. S kMM (IM-ll ttfUkm I tana (IMMIi MjriMMr 10 ZIMnlÉnk, .liuáila tlrtilliSn ••■.ttatt ItaM FSISf hlartbefw hilitti !.!>■■■ Slk. BémwWfc* l.nM mm* kmmt baast Ml hphu A igrssi tn M knJsAr Nagy-Kanizsa, 1890. Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Csütörtök, január 12. Saul fordulása. Az a szellem, mely Szilágyi Dezsőnek pozsonyi választóihoz intézett hatalmas levelét átlengte, már erűteljesen kezd kibontakozni és hódítani a különböző politikai pártok béke-törekvéseiben. A miniszterelnök a diaszidensekkel, nevezetesen : Szilágyi Dezsővel, Ltdky Albin gróffal és Andrásty Gyula gróffal érintkezett, azután Bécsbe ment, hogy a politikai helyről informálja az uralkodót; velementek Ftjérváry Géza báró és Lukács László miniszterek is. A bécsi kihallgatás eredménye az lett, hogy az alkotmányhoz szigorú következetességgel rsgazkodó király megbízta Bánffy Dezső báró, miniszterelnököt és a vele volt minisztereket, hogy a helyzet szanálása érdekében itthonn kezdjék meg a tárgyalásokat A tárgyalásokat már meg is kezdették Hogy idáig mennyire jutottak, határozottan nem tudható, mert a tárgyalások egyes mozzanatait is szigorúan titkolják. Annyi azonban — állítólag, mint tény — kiszí vár-1 gott, hogy Bánffy a disszidenseknek akkor, midőn azokat a helyzet szanálása érdekében az ellenzéki pártokkal való tanácskozásra fölkérte, kijelentette, hogy ka a i/let felUlelei ugy kivánják, kási állásától megválni. Ebből megérthető, hogy Saul, [a miniszterelnök] aki elég energiát mutatott a küzdelem folytatására, bécsi útjában valamiképpen találkozott azzal az égi fénynyel, mely a bibliai Sault ia megfordította útjában. Mert fel keUtennOnk, hogy nem éppen a külső kényszer, hanem a lelkében kigyúlt igaz világosság szeliditette meg; annak az I igazságnak beismerése, hogy mindenkor I veszedelmes konfliktusokba sodorhat egy bármilyen erős kormányt is a többség hatalmi kérdésének tulhajtása s a kisebbségnek, mint parlamenti tényezőnek, semmibevétele. Ennek az igazságnak fénye állította meg a miniszterelnököt harcias útjában, Higyjük igy, mert igy szebb. \\igy talán magasabb helyről sugárzott ez a fény és ugy állította meg Sault ? Mondjuk igy, mert (gy valószínűbb. Elég az hozzá: Saul megfordult, hogy Pál legyen belőle. " sj«3 A kérlelhetetlen Saulból szelíd Pál! Elment Bécsbe mint rettenetes SauL éa viaszatért Budapestre, mint jámbor Pál, aki immár keresztényi megadással buzgólkodik — még a miniszterelnöki szék elhagyása árán is — a béke megkötésén. Mint Saul belevitte a nemzetet a törvényen kívüli állapotba, mint Pál: azon fog fáradozni, hogy visszajussunk a törvényesség kereteibe, Es miután ebben az irányban a tárgyalások az őszinte jóakarat medrében folynak minden párt részéről: most már komolyan bizhatunk a békés kibontakozásban, Vannak ugyan részint a kormánypárton, részint a függetlenségi párton egyesek, akiket még mindig"\'tüzel a harci kedv; de \'ezeket majd leszerelik a küzdelem tovább-hajtásának veszedelmes következményeiért a \'felelősség óriási súlyát helyesen mérlegelő, békés elemek. Az ellenzék nem fog ugyan hinni és most sem hisz Saul megtérésében, s abba nem igen megy bele, hogy a hatalom TÁRCA. Szeszélyek. Irts: Hsller Jenő Méltónk kok lépésekkel, megszegett nyakkal, lelboriijit sörenynyel poroszkált s grófné karesn coquhüa, és mikor a psrk szerűjéhez értek a az üdvözlésükre összesereglett tarka kutya-tömeg : dogg, mopazli, komondor, takazli, neufundlsndi, — msg isten lodji milyen rem! — buffogoi, csaholni, vinnyogni kezdett: akkor ia cssk s fülét hegyezte, e.y kevéssé toporzékolt, de büszkeségével nem bggyott le semmit sem .. A grófné délceg kadét-fis belevágta pej ménje oldalaba csillogó sarkantyúját, hogy anyját utolérje. Mielőtt leszálllak volna lovaikról, az elejteti beszéd-fonalai vették tel uibúi. — A tiszttartót megtsrom, de azt a rátartás ispánt kegyetlenül elcsapom. Most már annvir; megtollasodott, síig akar kezet csókolni. Igazad van! £a azok a finnyás lányok is, különösen a Szebbik, legalább is Didónak, Semira-miansk képzeli magát .. Alig— Miklós, az öreg lováaz átvette s két csatakos, fehér tejtéktól ellepett psripát és slvezette. Agrófné fiával s terrssz felé tartott. Halkan társalogtak. Hosszú, bársonyos, lovagló öltönyét, I redőkbe nedve, a grótné méllóságonn ment tel la lépcaókön. — Enfin, amint megbeszéltük, fism I Pá I Most 1 hsgyj magamra... Elváltak. • Blanka, as ispán gyönyörű leánys éppen s szalonban rendesgstett. Blanka nem ia njlelle, hogy a aéta lovaglásról már viaasstértsk, kissé lenlelenül, tán hs-nyagul volt öltözködve Dos vurkocsokiól díszített lején piros kess-; ksnö pompásolt és hátra volt kötve, smogy menyecskésen. És az a pirös kendő olyan telségessn illett kissé sápsdt arcához. Vékooy reggeli ruha volt testén, lengő empire-kötővel Szokása volt. hogy szoknyáját felgyürls, bogy. annál fesztelenebből mozoghasson. Epp a jégvirágokat törölgette az egyik ablakról, ezéken állva balkan dodoráazott bozsá valami dalt, mikor , á kadét betoppant a még rendezetlen szobába... Elbűvölve nézte azt a pompásan fejlődött leányt Szive lázasin lüktetett s valami arintok-rata dacosság, párosulva gőggel a gorombasággal, sugárzott le ábrásstáróL Bslkan, nesztelenül lépkedett a leányig, hirtelen átfonta derekát a leemelte a székről. As ispán-leány nagyot sikoltott A metsző, harsány hang félelmetesen rezgeti át a levegőn. A leány kétségbeesetten erőlködött, dulakodott s mikor kibontakozott karjaiból, rohant as ajló felé. Mikor latla, bogy a gróf nem mozdul, visssa-kiáltott: . — Hogy ss arak impertinensek, sst régen tudom, de bogy ennyire menjenek, sst csak most tudtam msg. A leány eltűnt. Viktor gróf egy fotelbe roskadt. Csak ennyit dünnyögött a 18 éves gavallér — Hímmel sakk... I szert is ss enyémless,... • Délután leheveredett a grófné egy duzzadt pamlagra és sludni akart. Alig volt 84 éves és eaak alig élvesett a világi gyönyörökből. Szép volt. Ajka korsllplros, kissé vastag, arcszíne creol sárga. Igéző pongyols hullámzott testén. Felugróit és megnyomta azt a villamos gombot, s mely. az ispánhoz vezetett. A kisebbik laoy jött helyette s jelentelte, hogy apja elkocsizott ss egyik majorba. — Mikor tér viasza V ■ kérdé izgatottan a. grófné. — Nem tudom, méltóságos grófné, nem mondta meg — heln-gett s kis Vilma. — JÓ. Ha metjou, rögtőn küldjétek IsL Adieu JLJmdenfele naptár készletben raktáron "tartatik Fiscbel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Ntgy-Kanizaa, csfltörtöz Zala 4. szám (9* lap) 1899. január bö 12 éa. fegyvere tovább is az 6 kezében maradjon; de egyebekben semmieaetre sem tog olyan mereven ragaszkodni föltételeihez, hogy a compromissum létre ne jöheasen; mert be kell látnia, hogymerev ragaszkodásával, a béke-kísérletek lehetetlenné tételével beláthatatlan bonyodalmakba vihet né az országot s az alkotmányát féltő nemzetet Es igy mire Saul megtérésének vagyis; Pál fordulásának kalendárium! napja (janiiké) elérkezik, — valószínűleg megyünik minden hajsza, minden üldözés és PÚ (aki elébb kérlelhetetlen Saul vala) akkor már vezéri gondok nélkül küzdhet tovább azoknak soraiban, akik — habár más-más elvek szerint, de mindnyájan tiszteletreméltó intencióval — Deák Ferenc nagy politikai örökségének integritását őrizve, kivétel nélkQl az alkotmány továbbfejlesztéséért küzdenek. Országgyűlés. Jsn 9. A mait ülés jegyzőkönyvének (elolvasása után -aaoonaLhozzé fogott a képviselőház a azavaaáa boa s na végre él ia végeaték a január nagye-diki Ölés jegyzőkönyvéhn benynjioU indítványok éa aédoai\'ások feleli. Az ellenzék ma ia tartóz-kodott a szavazástól, mig a kormánypárt caak am törekedett, hogy legalább aaásan szavazzanak, nehogy ojra kelljen aaavaani valamelyik bditváay fölött. Aa igazi élet a foiyéaón volt. A harmadik szavazás alatt Rakovaaky látván, a ki a névsort olvasta a egyaa i eveket kW nős hangsatylyal olvasott és Zeyk Gábor közölt szóváltás keletkezett, minek folytán lovagias affér támadt közöttük. A szavazások elvégzése alán Madarász megtette m(g~ stliéki előterjesztését s ezzel az flléa végat ért. Január 10. Aa elnöki előterjesztésekig jutott el ma ia eaak a képviselőház. Aa ülés többi részét szavalások és interpellációk töltötték be. A jegyzőkönyvhöz három módosítást nyújtottak be az ellenzék részéről. Ai egyiket Ivánka Oazkár, a masikat Blaakovich Ferenc, a harma- dikat padig Kublk Béla nyújtotta be a mindegyik névszerinti mvazáat is kért módosítására. Az első kettő felatt meg is ejtették a szavasást ; a Kubiké azonban aa elnök kijelentéae lolytán mint básszabályellenei tárgytalanná vált. A azavasások egy óráig tartottak a igy a jegyzőkönyv hitelesitéae i az elnöki előterjesztések után mindjárt aa interpellációkra került a sor. Mákfalvay Géza éa Barabáa Béla az Egyetemi Kér bezárása, Maj r Ferenc pedig aa egyetem beaárása dolgában intézett interpellációt a kultuszminiszterhez. Wlassics miniszter. A legutóbbi kormány válságos napok alatt történt Nagy-Kanizsán, hogy egy politizáló társaságban csakúgy tréfásan egybeállították egy uj minisztérium lisztáját. A liszta irója fVlassut Gyula helyére is mást akart írni; de egy tanférfiu is volt a társaságban, aki igy szólt: — Ne bántsátok Wlassicsotl Eötvös Józset báró óta még nem volt közoktatásügyi miniszterünk, aki annyit lendített volna a közoktatásügyön és a tanítók sorsán, mint Ő. Ha a magyar tanító* ságot megszavaztatnák, nem hiszem, hogy egy is akadna, azi az ő megmaradását nem óhajtaná És íme: a minden körülmény között szókimondó és erősen ellenzéki szellemű ,,Ntmufi Iskola" politikai tanitásügyi lap január 7 iki számában csakugyan megjelent egy cikk, mely az illető tanférfiu állítását igazolja. A cikk igy szól: Vlassles nsInUaler. (Ujk.l gosdotatok.) ÍJ.) Az idd visssivoohitatlanul rohan a mu-landóaag szekerén Nyoma caak a lettekben marad fönn. Aa enyésset morsolo ke<e alél caupáo az menekül, kinek sikeréit rende tetése helyén emberül megállani. A* igaztag örök tőrvényei egyaránt érvényesülnek szegénynél és gazdsgnal; de akit a sors fontosabb álláara biv el és predestinál, annak inkább all módjában, aőt köt-lesaégéb-n hivstoit-aáganak megfelelő intézkedését loganatositani. Elvitásbatatlan, hogy orzágnnk lontosabb állásait betöltőknek hivatott talentumoknak kell lenniék : éppen azért mi, a haza javán rajongó szeretette\' csöngő és munkáié aéptaniték, a vasári botot helyesen tárté főnökünk, Wlassics mimaatar iránt a legmélyebb tisztelettel vágynak eltelve. Nem a vak buzgalom, nem la ciupan as 0 pár év előtti Uy alkalommal hozzánk intézett nésata adja a tollat keaembe, hogy a tanítóság nevében boldog Újévet kívánjak ő naki: a hazafiúi énés, a népneveiéi szent Ogye iránt vaió szeretetem, aa emberi kötelességek hatása alatt kívánok neki, a nemzeti névre joggal igényt tartó miniaztarnaá, további intéxkedéaeiben ia az eddigiekhez hasonló sikert Vezesse szerencse-csillaga az alkotások folytatására, a magyar kaltura szerencsés betetőzésére. Merthogy az emlékezet kedvéért alább fataorolandé nevezetesebbalkotásainakkiegészitéeeel nem Marad, arról megfutott pályája bistoait ő a tanítói fUetés redesésében 600 frt. minimumnál van 1 örvendetes, hogy ma-boioap 1 600 irtot kérők asava sem lesz elitélésre méltó követelés. Az államosítás helyei irányba való terelését megkezdte, s ki merné as é párhuzamos kultúrpolitikáját egy percig is hibástatni? Hóna alá nyúlva a magyarnak: a fejlett kaltarának béta, ereje, varázaa hatni fog — idegeinkre is. Az iskola-épületek beállításának kérdési, az igazi • Kolumbus tojás«, jó késbe karélt; megállítása — könnyebb. A tanfelügyelet relormja a stsksaeréség éa aa utiaaámla-rendaaerrel a hiladái ötjére tért s biztosítékaink vannak, bogy sezegény adósé potgérság fillérei kárba ne veeasseoek. As a gondos figyelem, melylyel a tanttóképzé, köréi munkálkodik, a tanárok aayagi Ogye rendelésével, az internálások fejlesztésével, as óvók\'pzők éi lamtó-képzők egyesítésére való torekvésael: a tanítóság szellemi nívójának emelésére fog veaetni. A tinilótestöleti élet megaailárdiléaét, jél tudja, bogy eaak példaadáiaal érheti eL Azért j8n kéaánk éa találja ott magát — otthon. Velünk, Uram, vei Bak 11 Akkor még néhány év éa hol lesaünk ? 1 Közérzülelté válva, a kultura hatása csoda dolgot fog mivel ni. Láttuk a tanítókért kéré -küídöttséget ölelő karját; hallottak fájunk kéltéit dicsérő szavát a fogtak biztatásra kinyújtott atyai meleg keiét 5 csoda-e, ha azivünkbe fogadtuk,ott neki „Panthe-on"-t emeltünk ? Éa nemcsak mi, tanítók, vagyunk igy vele A papok a koograáért, a nők aa egyetem kapujának felláráaáert, az épiló mövéaaet a mé-emlékek, mint a budavári korooéaá* templom , a kassai dom, a jaáki templom k Íja vitásáért hálásak; mig feető-mévéssaténknek legutóbbi rendelete van hivatva hetyas irányt adni; a köa-oktatáai tanács sikeree mQkOdéaa folytán köaok- A kia lány alázatosan kesét csóko t él lifatott a lépcsőkön. Öreg esie volt már, mikor u ispán kopogott a grófné ajtaján. Belépett. Caak ö méltósága volt bent. Körülbelül egy óráig volt már benn u Ispán, mikor kopogás hallatszott az ajtén. A grófné ijedten ugrott a nagy píros-ernyős lámpához éa izgalomtól reszkető kézzel oltotta el aat Ugyanabban a pillanatban aa ispánnak némán matatta a mellék-ajtót, hogy aaon távoahatik. Aztán gyertyát gyújtva, ajtót nyitott. Blanka állt az ajtóban. — Bocsánat, méllóeágoa grófné, volt már itt, a papa ? Mart mi utána Oaenlünk. — Tolt, kedveaem, volt Már hasa Is ment Blanka keset csókolt. A mim a sötétben botorkált Viktor észrevétlenül kiugrott gamonjábél éa kaijaiba sárta Blankát. e Másnap a déjauner-nél a grófnő elégedetten szürcsölte teáját. Rágyújtott egy cigarettre éa bodor Illatfelhő" kei eregetett | cirádás, virágos p afond felé Viktor lélve-remélv« kockáztatta meg a kérdést — Ea az iapán-familia ? — Marad .. Akarom I — Ea is épp aat akartam mondani, hogy ki máid... Elza. Irta: fehér Igeée. Ballonyi Géaa leikerült a fővárosba. Itt a nagy emberáradatban egy ember elvéaz, mint a homoksivatagban a porszem. Meeáll egyik utcasarkon ea szemügyre veszt a járó kelőket Sfbol egy ismerős arc. Néhány lépésnyire tőle egy tényképéaz nagy kirakata van, oda megy néaegelni a képeket; esek ia oly iameretien arco előtte, mint aa élők, De ni 1 mi és ? jól lát e ? aa egyik aarokban egy fiolái leány arcképe, a kit ő iamer Igen, igeo, es Elsal Elza I első szerelméaek tárgya 1 Mily szép idők voltak aaok, amikor aaeretve éa reméoynyel eltelve multak a napok odahaza Hogy szerelte ő ezt a leányi I Mikor a leány édea apja meghalt anyjával felköltöztek a lóvá* roeba egy nagyuéújébea. A távolból Írtak egymáanak, egymáat biztatva, kitartásra buzditya. Géza hiti ia a leány leveleinek, azonban ezek mind ritkábbak lettek, mig végre egészen elmaradtak. Talán elment az apja után, aa is lehetséges. És erre a gondolatra majd hogy kőoyek nem tolultak szemeibe. Gondolatai kőiben ia mindig caak a képet néate. , — Milyen nép! Aaok a ssemak mintha élnének 1 \\ Néate, néate, alig tudott betelni a nézésével. Majd hirtelen gondolt egyet A következő percben mér benn volt a lény-képén irodájában. Miután olt megmoodta Elza névét, a lényképész kikereste könyvébél, hogy Eha annak idején, mikor a lénykepei rendelte: Hatlye-utoa 12. n. alatt lakolt Megköasénle a lényképén nivssségét éa rohant ki aa ajtón, egyenesen a mondott címre. Hátha még ott laknak. Ha Elaa még leány volna, talán még nem jön későn; megbocsátani neki mindéül, mindent hisz most la ugy szereti Oda ért a Hattyú utca 12. asátn elé Itt megállt, hogy lelekaetet vegyen A szobájából épen kijövő házmestertől izgatottan kérdezte • — Ebben a házban lakik öav. Takácsné? — özvegy Takáceoé? Békésnének a tMtvérje ? — Igen, igen, vidékről jöttek fal vagy hat évvel ezelőtt egy leányával, a kinek Blaa a neve. — Takácsné már négy éve, hogy meghált, a leánya azonban itt lakik a nánjéttél. — Vagyonos az a Békéané ? — Biz azoknak alig vmo egyebek a mindennapinál, öreg tehetetlen anyóka. — Abbéi élnek, a mit a leány varrással keree, ugyebár? — Mi kőzöm nekem akboa, éa asm nehtam a más dolgába avatkozni. De ha tudni óhajtja, a második emeleten I. szám alatt laknak. Felsietett a lépcsőkön. Kopogtatott Nakr-Kanim csflWrök Zala 4. szám (8. lap.) 1819 január hó ll-ón. tiltsunk lelsóbb részének célirányos kilepodése logalom. — Csak akkor, mldOn terjeszkedik aa iráni is nyugton lehetőnk. ember, egymás ellen és uját előnyükre térnek És most szivünk e bálványa aggodalmak nemietek h néposztályok, — ekkor léphetett föl közi van. Nem a maga, zz ország jövftje, az a kereskedelem, mint a népek követelményeinek általa eddig suretettel munkált téren belllhitó kiegyenlítője Azért azonban határozott társadalmi pangás gondolata sebsi lelkét. A parlamenti lel* kdötdt nem volt még a müveit ókorban sem. fordulás akadályt gördít s munkás kéz elé. Csak Rabszolgasorban nem lehetett a kereskedő, mert gördít, mert lehetséges volna-e Ot a további ez egy bizonyos viszonyhoz volt kötve, s a munkálkodásban — megakadályozni f I ktretkedőoéptég folyton fluktuált; előjogon állam- Mi tanlték, ítélhetjük éa becsülhetjük Ot meg polgár még kevéebbé, mert ez csak élvezett, legjobban, és nyíltan valljuk: Wlassics pótot- harcolt és uralkodott, de nem szeneit munkával hatatlan I javakat és nem láradt anyagiakért — Az ókor A t Házhoz fordulunk, szembe kiáltjuk: ne társadalmi életében az államfenntartó elemek bántsd 1 sokkal magasabbra lévén becsülve, mint a gizdi- Es Ts Mindenhatói ügy a magyar t*nit&- sággal foglalkozók — mellékes és érdemtelen zággal, a magyar fanügygyei s tartsd meg annak foglalkozásnak nézték a kereskedelmet is. javára - a vezért még hosszasan böioseségben, a kém Rima fényűző társadalmának nagy- tartsd meg az embert jó és ép lélekkel I (ollU (géoyrt nem ,sidasági utón tettek kisle- Kereskedö és társadalom. Irta: Mosohenzker Bódog I. TSdtaeU HSMftmtMI. Az emberiség nagy közösségét, a lártadaimat, egy jelképes példába toglalva, hasonlítsuk annak számtalan funkcióját aa smberi test életműködéséből mely ápugy képviseli a teremtés legtökéletesebb munkáját, mint a társadalmi állapot az emberiség IsgiejlődOtlebb fokát- A társadalmi és közélet egyes munksköreit párhuzamba állítván tehát öntésiünk élettani nyilvánulásaival, a kereskedelmet a tár—dalom nagy tat* térktringttinek mondhatjuk. — Az orvom tudomány a .test anyagcseréjének* nevezi a vér működéseit, mely által minden élet-föntartó matéria eloszlik, átváltozik és kivé ik; a társadalom anatómusai, a nemzetgazdászok pedig a megfelelő szervi hatást tulajdonítják s kom-itddmné a társadalomban. Ezúttal nem vizsgáljuk a társadalom nagy anyagcseréjét tairfstdfi szempontból, hanem azt fogjuk nézni: hogyan nyilatkozik meg a társadalom, mint lu séf ot és a kereskedelem, mint ennek fontos ténpooíjt között az egymásra való hatás. A történelem terére lépünk először, bogy u emberiség fejlődési történetében nagyjában nyomon követhessük a kereskedelem szerepét. Előre kell bocsátanom: nem az otoménpk váltakozásé boa, hanem a sutttmi lejtődéihez lógjuk tartani magunkat, mert mig az események minden korba egyformán, bár más alakban visssatérnek, addig a történelem nagy korazaWmí alakulásai mindmegannyi társadalmi változást hoznak ma-gakkaL A legalacsonyabb szellemi lokoa, a puszta megélhetési össtöa hozta együvé az embereket és szó sem lelket társadalmi intézményekről, sőt még akkor sem, midőn az Őskor emberei szoro- gilve, hanem bódítások és erOszakos foglalások állal, Ishál hiányzott s közvetítő elem, a kereskedelem iránti rokonszenv. A középkor vallási és államalakulási forrongásai eztán uj szellemet öntöttek a népekbe. Megkezdődtek az érdekharcok, melyek egyrészt a politikai, másrészt sz egyházi hatalmak közt lé teeüllek és végelemzésben az államok megalakulására vezettek. Ily kOrülméoyek közt már megteremhetett a kereskedelmi forgalom és harmadik tényezőül szegődhetett az állami s vallási hala\'-mak mellé. Kifejlődött VtUnce, mint a népek nagy Ügynöke, meg erősbödtek a városok Ulaaz-és Németországban mint megsnnyi középpontjai a gazdasági életnek. Nem hozzuk föl ezúttal: mini kerültek zsurlódásokbs a várak és városok, a a feudális és demokratikus érdekek ezen kor szakokban, hanem betekintünk a ktrmJctdSk léte-aitelle társadalmakba, melyeknek szellemi irány salai — mint mondtuk — merőben különböztek az államiakétól. Az ekkor lerakott alapokból fejlődött ki a mai társadalom épülete; ezen csirából növekedett a mai terebély: fényes például szolgálván arra, bogy a kereskedelem idolt szelleme mily halalmaa soeiális tényező a népek életében, Velence például szakított a háburoskodó államokkal és különvált, bogy teljes erejét kjfi#= hes«e a biztos jómodu és élénk társadalmi élet létrehozására. És az a sokat Irtatott kalmároép-ség csodákat müvslll A fáradtsággal szerzett töke legszebb gyümölcseit hozla a tároti üet nagyszerűségében. Központja lett a művészeteknek, a világ legdrágább anyagait össsebordia tengerjáró hajóin, bojgy városát széppé tegye ; saját törvényeket hozott belső Ukéjt és külső Itkintdot msgóváaára — szóval tntéftt és yir>f társadalmat létesített kereskedelmével. 8 ez a aaaáa társadalma volt, nem pedig a hatalomé. Mig ez egykorú államok betelet Ó a sabb népekké tömörülnek. Nép és UHd lu egy vallási rajongás és cisarizmus tartotta fogta Ebtavnyitotiaki az ajtót — Mivel saolgálhatok ? — kerdé nyájasan. — Elza 1 nem ismer\'meg ? - raondá Battonyi. kezét nyojtva. Elza ránézett, majd hirtelen elsápadva rs-begU: — Battonyi Géza I Egy köceiáiló székbe kellett fogóznia, bogy le ne roskadjon. — Nagy Örvény van köztünk Géza, én... én... j Itt megakadt, nem merte folytatni, tulajdon- képen nem is tudta: mit akar moodani. Géza azt hitte, bogy ezt a hirtelen öröm és meglepetés idézte elő; gyengéden megérintene a leány vállát. — Ne sírjon Elzám I Hisz minden máskép issz. Elza felemelte lejét, szemete nézett és elszorult szívvel csak ezt a néhány szót rebegte: — Köszönöm Géza, köszönöm! addig Velence függetlenítette magát és a kereskedő nyíltabb szellemét érvéayesiié. A német ipari ée kereskedői városok falai mögött előjogokat és szabad Özeimet bésto-snottak maguknak a „mercalores miliuntes\'-ek. üyupooljai lettek e várasok s kereskedelem mindenüvé sljutó fényének, ée silkségawlag önálló tértadaim kololtmmi váltak a kgaápkor kaaitrendazerében ; valóban a legműveltebb hatalommá. Hogy mily magastoku felvilágosultáét uralkodott a kereskedői szellemű városokban, abbót láthatjuk, bogy a reformáció a városi lakmaág között terjedt el tőstór, és nakjaratáa ment At az uri balalom vezetőire és ezek vazallusaira. Az qjkon föltöd zéeek következtében már egész népsfc lesznek kereskedőkké ée loáoiatoaas fólvirágoznak — anyagilag ée aisllsaiilsg — mig a feudális államok, melyek a ksrssksisiess szabad tendaociáját üldözték, shanyatlanak. iSpanyolország) Ismét csak a kereskedő állasank-bsn lendülnek föl a tudományok és mDvéasatak, mert ott van jólét, ott van szabad aaeilea ét eleveoeég. Hollandia és az olasz államok, Anglia és a német vároaok szülőföldja a nagy aisfísaai bódítóknak ée njilókmik, kiknek müködéae otv alaposan fnlrástaá táraadzlmal középkori nyégsábOL A kereskedő, ki nemzete nagyiégát oly nagy fokra emelte, mint jüijpolf&r becsületet assrss nevének mindenütt ée kutató, közvetítő et siti sas áttöri a társadalmi korlátokat! — Meg is jött érts a méltánylás ugy a népek mint a bataiombirók részéről Amiket Roscher, a nagy nemzetgazdasági történetíró, a ktrukodtlom tdmdelmi dl/6iiU*im-nék mond i. L a laaésdadp, biotonoia és imitUét0) azokban a kereskedő mind nagyobb mértékben részesül. Pátensekét, jogleveleket adnak nekik, patríciusokká ab. teszik Okai, — szóval a társadalom magasabb funkcióira érdsst esi tik a ke*te ksdót. Colbert, XIV. Lajos aagy pénzügyminisrtsfa, pl tgy körrendeletben kieosii, hogy a teagsri kereskedelem ne deragáljoo a nemes embernek sem (azon korban lgaa nagy saó f) a mintegy arra akar matatni, hogy a francia nemes mátkófc ban képviseli lársadalmí állását, ba sa állam jólétét ilymódoa gyarapítja ss nem áaaaad^a ki anyagi érádét arra, hogy az advaraél dívó aagy-uri éle1 módját folytathassa. — A mull század doetrinair nemzetpzdásasi a társadalom löHinditásét a kereskedelmi tsaüsaa lkai miodsnképen hirdették shnétetileg (Smuhj és vt lóságban be ie következett ezeo korszak ot változás • fépoí I ölts lázival. Kaik époly gy«k*> resen megváltozatták a társadalom mnnksisad jét, mint pt. t puskipor feltaléiéaa a ksrdvísslás jellegét Vakumnt a lőfegyverek használati az egyéni kiválóiéiról a nagy tömgekre vitte At a hadászati súlypontot, — ugy attya at a gőzgép a vezetési egyes kiválliágos osztályék kezéből midinkább i nagy munkástömegek kezébe, •Ment agítal molem< (az ész hajtja l tömeget; ..-l—bbbb\'moodja a latin kózmoodás: és ezen ,lösasgaK>>-■ szűkség, s kényszerűség, ai átkozottul kegyet- P\'ó én" a kormkoddm Utt — len sors. Hisz ő akart dolgozni, de mikor nem Elértünk léhát Ifljtegetéseiak torán a ksrasks. kapott muikát; éa ha kapott, mílyta nyomont- delem és a kereskedő domináló bstyiaté-ságossn űzettek értei Oki hi 0 mositisztességesIhez. Követtük váaiaiaeaa a tórttastesa folyamán, leány voloal De igy mit legyen? Talán hazudjék elölte—. . . Hazugsággal képmutatással ámítsa ? Megcsalja öt ? tegkfleelehb öt, kit egykor lelke egész kévével szereteti ?! nyilatkozik i láttak miként lett ugyaaétváa rabszolgából Ezt a nemes, talpig jellemes férfit t Nem, nem! est nem feszi 1 De hát mit tegyen ? Ez a kérdés ntm hagyta nyugodni egy pillanatig sem. Hízz boJnap ismét s szemébe kelleoe néznie, Újra beszélni kellene vde, é* akkor vagy bazudm, vagy mindent megvallani... Ea lelki szemei előtt óriási mély Örvény feketéllett Lelki szemei látták ezt az Örvényt, de valóságban nem találta, pedig ktretta, kenete addig, mig végre megtalálta... Hazudni, vagy megvallani!.. Ss ezt, se azt azt fogjuk nézni: mely módon a kereskedő társadalmi balyaels s mai kor toeitlofUjinok mtmpimtjMU. Magasabb politika. és más Es mikor tz ajtó a távozó után betevődön, elkezdett zokogni, hangosan, keservesen. Erezte, hogy keserűségének pohara i-zwüllig megtelelt. Holnap eljön. Mit mondjon neki? Tárjon fel elölte mindent ugy ehogy van, a maga kínos valóságában? Vallja meg neki, bogy Ö nem ér-1 kezébe, a következő kis nápé hír Silóit szemébe demes szerelmére? hogy 0 egyike s legmegve-l tendöbb teremléseknek 1 . Nem I azt msgvsUioi nem fesz képes soha 1 Pedig kát Irteo rá a tanú, bogy nem u 0 iki-nta, nem hajlama" vitte rá ez utált étet re, hanem | (B. L.) A népek mindig más nek, konnányformáknak a rabjai. A régi népeknél a palrtarokahs szerkezet volt a legjobb kormányforma. Azt hitték, hogy aa a nem"tödüriénní^\'niaci egytb meoskvé^\' mint « kormány, «iWy agy gondoskodik a népek a mély fekete örvény. Igen, ebbe a mély fekete millióiról, mint ss apa. - A Vége: despotiamm örvénybe fog temetkezni, oda fog menekülni; ez > lett. a menekülés legyen a vallomás.. j A görögök a demokráciát, a rómaiak aa , \' i , aris\'okrédai kormáaylormát tartották tgaa jAoak; A mint másnap Battonyi Géza qtágot vett i mert az uistokraeia alatt a megfinomult demokráciát éltették. „Takács Elza bukott leány tagnap Hattyú I A damokracia démsgogiává, aa srisiokrncta utca II. szám alatti lakásán ismeretlen okból olygárchíávé lön, megmérgezte magái." 1 . \\ . " I •) ,NUt, Wéaikill, Aekteaj.* Nagykanizsa, esütörtök Zala 4. szám. (4. Japj 1899 január hó 12én. Aa qjsbbkori népek arra jötték ri, hogy leg jobb a vagya* termésutü kormányiorma, mely a demooratiát éa sristooratiát egyesítse, i ei a kormányiorma u lagyan ai államnak, ami ai éltt a (aalnak: ai erök összege, molyok a meg-aemmiiOléat, ai elnyomáat megakadályozzák, Es midén i halyaa arányi eltalálták, a kormányzat ia jé volt. Mintha eltalálták volna, hogy a király uralkodjék, a parlament ellen-Őrinen, a nép enge-delmeakedják. A társadalmi erök egyeniulya azonban Igen nehezen találhatóéi. Papság, nemesség, lónemsa-ség nép, mi.id oly srók, melyeknek hstslom áll rsndslkssésókre; ezeket tehát mellőzni nem lehet; mart ha a társadalom egyenlő erőkből állna a főnőkkel, beálloa a zsarnokság. Tehát á> egyenlőtlenség az alapjs s szsbadságnsk. Ámde hová jutónk, hs a ssabsdság éa egyenlőség nem fér msg egy kslsp slslt ? Vagy tán mégis Igaz, bogy a régi kantok eltörlése s s munks-lsloszláa modernné tstts s társadalmat ? ■^A franciánál megszűntök a társadalmi kantok ? s itt egyenlőeég vsa; de nincs szabadság. Az angolnál as egysolőségnsk még érzéke is hiányzik, s ott vsn aubadság, mart a társadalmi kssstok nsm ismernek demokratikus kort. Ea a németeknél, kik s usbadságol a egyenlőségei alig beosülik, — ott Isnns s testvériség? társas élet? ^ A király és s nép kősóit áll s parlament; s közvetítő tastületsk: msgye, város, s munidpi-umok, a nemesség, a papság;/a bírói kar is tán jó kösvstitö ? I Tslán ezek ssok í\\Walmak, amelyek a bitói, a törvényhozói s s végrehajtó hstslombsn megnyilatkoznak * A nemesség, az arislokraola az utolsó napokban fényes tanújelét adta annak, bogy a parla-mentárismus még, ha a nemesség független, ha nincs hivatalokba lekötve, mily sokét tehet. Hihető-e hát, hogy az jut sőld ágra, — smi (örvény s törvényes ? Hibslö-e, hogy ez s szabad állam, hol az állam akciójának mindenütt gát vattstik, t. i. az intézményekben, a bástyák állíttatnak az egyéni tevékenyaégnek védelmére, éa a többségnek sehol sem engedtetik omni potencia ? Így vsn n Amerikában. Ott ez a fogalom a szabadságról. igaz-e n? _ Farsangi naptár. Jsaaár 14-*s: A fansksét-iQak SskepsJ igjMi kisg tw-mmf sstáljs. MUasart. CtUeo-Ul a Folgári-lorMtea. ia lar. Játtksar I«nyUl ««Ulj. : As Iraitlal ts MkvásasU Ur eMyt. testársait és üuiitófestületi tagokat fűzte szivéhez, hanem meghódította a társadalom különbözö rétegeit is. Megérdemelt előléptetésének mindenki Őszintén örül, de egyúttal sajnálkozik is, hogy távoztával egy igazán őszinte, nemes szivei veszil az itteni társadalom. — Állomását váratlan rOgtO nösséggel kelleti elfoglalnia; az itteni kö röktől el sem búcsúzhatott. Helyette hitoktatóul Rasitüs Rafaelt nevezték ki, aki már néhány év előtt itt mint másod-hitoktató mükOdött — HalAlasAaak. Csak 18 tavasat élt az egyik és 20-at s másik. Együtt élvezték testvéri szeretetben a fiatul leánykori öiömöket, együtt telték kellemessé a osaládi kórt, együtt képnték a oanlád hünskeaégét és öröméi, mert azép volt, jó Volt mindakettő. Most ismét együtt vannak ss éde* anyaföld ölében, Egy mulatságon hült meg mind a kettő, ágyba dőltek. A liatal erő nagy hsrcot vívott s balállal, de azért hossza* tuaa után az utóbbi győzedelmeskedett éa Szabó Antal mozdony vezető öt napi időkönben elvesztene viruló, két nép leányát. A lH éven Anna január S-éa zárta le örökre uemeit é* nővére a 90 évee Maliin 10-én köveit* ssereteit nővérét. — Hein Mibályné kávéháatnlajdonoai, ki oaak nem rég vette fel as Özvegyi fátyolt, ismét mély bánsi éne. Ede fia, ki aa üzletben segfuégérs volt, bosnax betegség ntán e his 9-én éjjel, 26 éves korában elhunyt. — A felnő taaptaa ragyaaa Az qjonnan építendő városi felső templom jsvárs 1898. évbsn befolyt: Komecz Jónel nyűg plébános ala- pilvényéből Irt 439.88 Adományok és egyéb jövedelmek „ 8868 41 — Ntabad » térne. A kstosatlwakaek s királynéért való gyász miatt as idei farsangon tiltva volt n lánc, mi nagy szomorúságot okozott a katonatiszteknek, de még nagyobbat a bálozó leányoknak. Min\' értesülünk, most visszavonták neti rendeletet, illetve nagyon enyhítették esnek szigorúságát, s mennyiben as ujabb rendelet szerint n katonatisztek zártkörű mulatságon megjelenhetnek Is táncolhatnak, nyilvános mulatságon sincs megtiltva a megjelenés éa táncolás, de ettől lehetőleg tartózkodjanak* katonák. frt 8800.74 év közbeni kiadások „ 78 87 maradvány Irt 3722.37 mely öeneggel a templom-a\'ap 12368 frt 02 krajcárra emelkedett. Ezen ősneg követknöleg vsn gyümölesősöleg elhelyezve : 1000 korona n. é 4 azán lék járadék frt 600.— A Kereskedelmi és Ipsrbsnknál „ 1797.86 A Nagykanizsai Tsksrékpénstárnál „ 68 >1.0^ A Zalám gssd. „ \' „ 2696.84 A Délsalsi „ „ 620.31 Vtknár l-*s hírek. — UJ háafönSk. A Scent-Fereno-rendűek kormánytanácsa Pith/er Pál n.-kanízsai hitoktatót Segesdre helyezte át házfönöknek és helyettes-plébánosnak, mivel Auerbach ottani házfőnök rezignált. Piehler Pál tizennégy évig volt Nagy-Kanizsán hitoktató s ez idO alatt rendkívüli kedvességével és finomságával nemcsak a vele kflzvetetlen érintkezésben levő szerze- Irt 12866.02 — Müvésaeiiélj A Kero»kedö-ifj*k önképző egylatenek vigslomrendezösége ez nton értesiti a közönséget, bogy a folyó hó 14-én tartandó hangverseny pontian nyolc is fél órakor kezdődik éa mivel it hangverseny slsit az ajtók bezáratnak, pontoa megjelenéare kéri a közönségei. — ■aJtahlba Lapunk megelőző számában z kersssteny jótékony nőegylet jelmesntélyéröl hosoll tudósításunkban njtóhlba folytán a „cigány-nemzetseg igen diszes képviselői közt" Ssltler Aranka szerepelt Saller Aranka helyett, mit esennel helyreigazítunk. — Deák kanéért. A nagyksnizsai tőgym-nssinm ifjungs ssokásos évi hangversenyét f. ho 96-én isrtjs meg. — K*asoralpólU adsaáaysk A f. hó 7-én meghalt ösvegy fischer Simonná urnO ifánj kegyelet jeléül, a következő koszorutpótló mányok folytak be: Klein Illés 2 frt, Hii Sándor 3 Irt, Hiracbler Zsófia 3 frt, NeumarRié Anna 2 frt, dr. Fischl Ármin 10 írt. Azonnali kiosztásra a gyánoló családtól 100 frt. A nagy kanizni Cbevra Kudisa. — An (szl kadgyakarlátak. Egyik var.ifdi ajaág Írja, hogy az es évi őszi nagygyakorlatokat, melyeken a király is részt vesz, Zala-Egerszeg és Kőszeg között tartják meg. A hadgyakorlaton a bécsi és pozsonyi, valamint a zágrábi es gráczi hadlestek lógnak ra-st venni. — JAtékaayeéla asalataAg. A szakácsnők és szobaleányok kebeléből alakult vigslom-rendező-bizottság által f. hó 8 án ss önkénles tűzolló-egypsület mentőosztálya és á cseléd-otthon jsvára rendezett estélyen igen j >1 szórakoztak a megjelentek. A táncot Tuboly Viclor felolvasása és Horváth István szavslsls előzte meg Az előbbi a nagykanizsai túrsaséletet vetle tollhegyre es kiérdemelte ezzel s rendező hölgyek babérkoszorúját, melynek nemzeti szalagán a következő felirat volt: .Emékül Tuboly Viclor urnák, Zslsmegye költőjének." Horváth István v. tisztviselő Tuboly Viclor „Adóvégrehajtóval" szerezte meg a kösönség tapsait. — Ezután lánc következett, mely fesztelen jókedvben reggelig tartott — A hozzánk érkezeit elszámolás sssrint az eatély bevétele 167 Irt 70 kr., kisdán 117 frt 60 kr., s tiszta jövedelem 60 frt 20 kr. volt. — < Felülfizattek: Tinául Lsjosné, Reich L -joa l-t Irtot, Zerkowitz frt 1.60, N N.. 1 frt, Klein Bernát 70 krt Horváth Terez, Börcsi Mari, , Tóth Mari, Czóczai Mari, Csismsdis Agnsa, Mautner Kelti, Kanki Kati, Percsi Mari, Vári Teréz, Fiactier Teréz, Nagy Anns, N. N , Weisz József, Bőn Juli. Kovács József, tiűnser Malvin, Hein Guszii, Neubauer Anna, Piát Anna, Vati Ida, S<alakor Mári, Török Rozi, Keizer Hermin, Trumor Mari, Tóth Erzsi, Dávid Anns, Waber Ksti. Kasza Mari, Trauder Kati, Dávid Mári, Tuczák Anna, Vajda Anna, Magasházi Vilma, Ujj Rozi, Tüilfi Juli, Szekeres Rozi, Tóth Erzsi, Jsnovuki Anns, Saller János. Blsu Olló, Haoett, Simon Fáni, Wefsz Liszka, Bognár Vera, Wntbler N. N, N. N.. Ksnski Teréz és Klnger Samu 60-50 kr., iij, Schu bot Adolf, Weisz Adnif, \' Ko-ztoiitz, N. N., N. N., N. N. 30 -30 kr. N. N. 5ö kr., Csete .1 zsetné, Kikecz Mihály, H. K. Szűcs Ferenc, M. N, N. N ; Islur Mendor, N N , N. N. 20-90 kr., N. N., N. N.. N. N., N. N., N. N., N. N„ N. N., 10-10 kr. — A Balnion álésistsl. Kis Péter és Httrtdík Sándor alaadi-i haláasgasdák a mait hel végén haláaani mentek a Balaionra. Egy helyen azonban a különben caesdss Balatonnak egy örvénye felfordította caolntkiukat és mielöt\' valaki segítségükre oethe\'eti volna, a vízbe fuitsk. — OagyilkM honvéd. A Nagy-Kanizsán állomásozó m. kir. 20-ik honvédgyalogezredben egy közlegény isméi öngyilkosság által vetett véget földi szenvedéseinek. Bogdán Vendel, pölöskei 21 éves közlegény e hó 9 én reggel 6 órakor nolgálsti fegyverével sgyonlötte msgát. Temetésére gyalog jöttek el az agg szülők éa a Hát veszteti bánatos anya maga jelent meg as anyakönyvi hivatalba, hogy fuldokló sokogáa köst bejelentse, hogy negény Vendel fia agyonlőtte magát a katonaságnál. — KegyeleU4rt«kr. Felháborító kegyelaU^ sértésről, valóaágoa barbarizmusról értnitsnek ^ bennünket Karmacsról. A napokban temették Fleisser Mártonnál, ah gy a menet beiért a falutól kissé távoleső izraelita temetőbe, megbol-ránkozánaí tapasztalták, hogy durva, vad kessk a sírkövek legnsgyobb reszel kiemelték helyeikből és azokat bepinkolták, összezúzták. A gyalázatos tett elkövetőit a csendőrség nyomozza. — Örökbe adntlk. Egy 14 hónapos gyönyörű azép, teljnen egészséges leánygyermek örökbe adatik. Bővebb-■ értesítéssel s kiadóhiva* lal azo\'gál. i TORONTÁLI SZÖNYEGGYAR RÉSZVÉNY-TARSASAG. Egyedllli Magyar sztnye^yár. * |/Ac7|f> késsel osomózott azmlrna szőnyegeket, terem-, sasion-, ebédlő-, báló-, boudotN és urinobák részére mindenféle i\\oo£ll. nagyság éa sülben*,bármely rajz szerint: hollandi futószőnyegeket/ keleti (kammani) függönyöket, torontáli szerb \' • zönyegeket (Tyllin), terítők, függönyök, divánátvetök alb. részére. 99-2-20 X Mt* Főraktár: BUDAPEST VI kerület, AadrAmiy-at 4. ssám ^mt D*en Meierelf raktársMirnal, a aiinyeg-sukmába vágó cikkekben, u.m otoaóbb faitiju szlayegek, fl||laylk, tértttk, takarék, aklakvéálk szoba á* lipokrteak Nagy-Kanizsa csütörtök — Hánrlailttn. IVagy>Kaait>áa • Magyar ulna 769. nnáasu ISI-■■lati láz mkadkáskfl azonnal «IadA. — Börckkm aie|taákaU Flaekel FűMp kSay^eraakadé I ■Akea. — - KIM4 iMkAaok. Iu|ir utón I IckwarU Jakab hAiiban agy » izabáa lakán, továbbá I butoro-itil aaoba, kNlfa kll«a kajára-1 lakkal aaaaaal kladé. — \' Köz gaz d a 8 ág. Jé lanaesnk kis (aiUkaak, Annák a nagybirtokosnál a ki nagy kllerie« déaü földek feleit rendelkezik, nem épea életbe vágó kérdén, bogy váljon (I vagy 10* n a. bu< | aát arat-e boldankini. A kis gaadának azonban, a ki ónak néhány hold földdel rendelkezik, nagyon la foatos, életbe vágó kérdés, hogy mon« aél többet tsrsaisn földje, mert ba cg / bizonyos minimumnál kovo*ebbot Horem, nem képss sddját flsntni, s talán maga in éhesni kányáién. Hogy pedig talaja bőven teremjen, arra elkerül* hetetlen kellék, hogy ns jól megmlvnltessék, n hogy bőven legyss trágyázva. Megmlvslts nlsii a gyakori én mély asántásl ertjük, no meg bs sslkaég s kspáltet. Ve<és előtt minden <ala|t Isgslább kétnner, ds sőt liáromsaor kell ssántani; a gyakori srámás által porbanyiijnk a talajt a es alial leessük iérmeken>ebbe; irtjuk ■ gyomot, pneatitjuk a gszdansk földbsn élősködő ellenaé-«eít. As ngar*aaantáanál évről-évre ereaaazük va-. lamivel mélyebbre aa ekét, per»ze es< csak úgy leheljük meg, ba ökreinket jól tartják. A melyebb «zéntáe által nagyobb talajréteg vas kitéve aa idöjáráe elmáílanaió halasának, a Igy vastagabb löliiré\'eg fog a növény gyökérzetének rendelkezésére kiinni. Trágyázás éa pedig gynkori trágyázás a második nlöfehéte\'e n jó terméshozamunk. Mennél több tápláld anyagól asállitnnk a trágyával a földbe, annál nagyobb termésre számjthamok. A trágyázás teréo kéMgen kivül ss IsUllótrágya jáisza a legfontosabb szerepel, s ezért minden gazdának kötelessége sok ée jó minőségű trágyát termelni, n különösen gondol kell iordltani arra, hogy n trágya legértékesebb része: a híg ürülék, ne menjen kárba; ast tehát lel ke I fogni, s vele a trágyát Időkösőnkint megöntözni. A kihordásnál pedig külöaöseo arra kell vigyásni, bogy s 4 ágya ss álljon kupacokban, mert különben a kupic helyén n vetemény nanyira kövér leás, hogy megdől, mig egyebütt sovány mnrnd. Kibnrdt* után azontúl el kell aat egyenlnieaen teregetni; ha kllugozódik, az se baj, meri a kioldott anysgo\' ugy is ns alntts levő talajba visai s viz. Csak azután persze az i*táll6>trágyábói se jé s mlsá-gonaa sok, ktiönőses ha a telsj különben in kövér, hamaszdas. Tndvalsvőlng ns Iniálótrá-gyávái nsgyon megkövériistt talajon a busa aegdöl, a izem visnssmnrsd. As ilyen iőldekre azután már nem Istálló - de áaványi eredetű trágya kell, minő s nznperfpsziái, mely megerő-siti a földet a kitűnő termővé tensi sst. As eléle síuperlos\'látnak nevezett ásványi trágyából egy magyar holdra 120-150 kgl szokás kihinteni, a melynek s használaia nagyon kifizeti magát, mert sokszor, különösen az igen lulkövér, igen húmnszdús földeken- ftl is kétszerezi a termést. Végre a harmadik kellék jó termések eléré-sérs! a tiszta és jó miaőaégü gyommentes mag. A mag tisztaságára pedig saíntén nem lektetnek a kin gnzdák elég snlyt, s többnyire cssk ágy rostátatlaanl veiik asi el. Padig sst asgyon ► népen ki knll tisztíttatni vetés elölt, bogy egyetlen gyom-msg se maradjon beane, mert s gyom nagyon hamar elhatalmasodik, a elvonja amivnisti növény elől a lalajban levő tápláló anyagot, bs Is árnyékolja ast, s igy lerméaaatessn visszaveti. Zala 4. szám. (S lap.) CSARNOK. A halálról. Irta i ér. Lendl ááelf. (Tel/taláa.) <t) Eteknél ss állalokaál tehát klssMlksdik as esyén értéke már oly tetemesen, bosv észre asm AsessBk mellette a faj érvényesítését; esspSa cssk ss|sgyésekst Ismersök el, b* nemt kstettak volna már előbb n viszonyok mélyebb motivsmait. Tényleg már eseknél az Allatoknál asm is akar-jak elfogadni nzi, amit {előbb a gyors fejlődési rovarokról mondottunk, oogy as egyén tnlsjdoa-kép«a osak petéket termelő gép, amely feiadalál elvégezvéa, elpusztul s hs elpusztul, agyssólvan semmi se vé«s el ns életből, mert as Ivadékok megmeredtek éa cank egy mái fölöslegesé vált, kihasznált gépezet anyaga kerül s »etbn. I<i esekröl as állalokról, a madarakról, amelyeknek es a gépesete, a lesll szervezete oly tetemes-fejleilségfl, n melyeknek szeretetik, ezlk én er kölesük vss, még pedig elég magas foka és amelyeknek minden egyéne már s a*ját maga egyéni értékének emelése okáni ia kall, bo«y loval.b fejlődjék i ezekről nem modba>jak rövides as egyén elbaláloaásával, bogy a f j élet* úgyszólván nem vesztett semmi\' sem, mert ss egyén msgábn gyfljiött volt már oly erőket és élsestett oly tehetségeket is, nmslyskst utódainak i em adhatott ál, amelyeket magama-gához kapcaolt volt, amelyeket magában fejlesztett még nkkor is, mintán már szaporított, lebát ssját egyénét emelte magasabbra; a faj érdekén felül. Hasolóképen ngyanes áll természetesen as emlősökről fa, egyse fajaiknál talán tokkal sagyobb mérékbtn. Es hamost Ostsebasonlilásképeo as embert is tekintjük és aat találjak, bogy habár tsati szervezettsége általábss nem. vagy cank nlig magasabb foks, mint s felsőbbrendű állatoké (hiszeu tulajdonképen csak egy szervrendszere, ss idegrendszere emelkedik tal): ha sst Is találjak, hogy egyéni ériéke szerfelett érvényesülhet rajával azeabes, sőt fnjs érdekeit nem in tekinti és tiporhatja; éppen mert még sokkal fejlettebbek már bnnnn azok nz ö egyéni erői, melyek kifejlődtek kedélye, nseretete és esze világából, melyek primitív állapotait és gyökereit tadjak ugyan hol keresői, ds most n magok szédítően magas fejlettségükben ss egyénben kibontakozni látank; ha továbbá látják, bogy ezek a lelki erők túlhaladják, sőt legyőzik as egyénben s faj érdakét ssolgáló, a testhez kötött és vele együtt as életből kimúló erőket, s melyek s test életét képesték: nem kell-e kérdesnlak, megszűnnek-e esek a lelki erők, h« a test már nem él ? nem kell e feltéteznlnk, hogy mint nem temmltülnek meg s fizikai erők, «znk s tehetségek is megőriztetnek s miudenségben ? nem kai e kérdeznünk, bogy ss ember faja többet kivánhst-e az embertől mint egyéntől, mist s mennyit kiváe ns állat lkja attól az elevez és ss életben ngyssólván snmmit se jelentő gépesettől ? mert hieses, hs a gépeset megszűnik élni, sem anyagából, sem érőiéül nem véss el semmi sem a mindenetgbeo; átelnkl! as anyag átformálódik a veievolt fizikai erö; hát u embernek eme még azonfelül levő éa oly szédítően magas eredményeket szülő erőiből ni less? Ezek megsemmialbetssk-e ? Nem kell-e kérdeznünk, vájjon \'mért is fejlődtek volna ki Islki tehetségeink ? hiszen esek ugysineseaek már a faj tsoigáls tában, hanem as egyénekét Sőt,., Sőt..., de moet még nem koekástetom meg a kérdést; térjünk vissza mégegysssr ss Mis-tok bosl Aki járstos s biologisi tudományokban, ss tndjz, hogy milysn viszonyosság létezik s fáj és ss egyénei kőzött, ugyanolyan a viszony ss egyés és a testrészei, a szervei között; ds aaag s sseivnk és ss slsóbbioks részecskéi kösött Is t mindig és mindnnben esak sgysnas as égy elv 1899. január hó lt-**. nyilyásnl sz életben. A faj kihasználj* egyéneit s aaig azok működhetnek ss adott körülmények kösött, addig marsénak életben, különben sédig elktlnak és kiveti őket s fsj életéből. Amíg ss sgyás batzoa<b»tja egyes srsrvsit, addig ssek is működnek é« élnek aa egyés étele keretén belül; bs pedig fölöslegessé válnak ss egyén életében, akkor elcfnevésxédnek és elveti Őket ss organizmus táját életéből. Amn\'y rásassskéfc s sservek működésében már nem kanználhalók as sdoll körülmények között, azok eltűnnek én igy végig köveibetaők est ss elvet Es amist s fsj kihalását mán fsjok etőtflné** követi, smint ss sgyének elhalásával mán agyénak élnek tovább és naist egyes szervek elmaradásával mán sssrvek keletkezése jár; egy s legcsekélyebb, egyszer már élt szervezeti egységnek is vsa rákövsikez > helyettese as éle ben, A legapróbb réssecekek, amik népszerűvé váll nevükről ismeretesek, a sejtek, ezt>k is csak agy jősssk és mesnek minden seyss lanti részecskében, mist ahogyan jönnek és mesnek as egyének a faj karatén belül — de mindegyik előbb átadja éli"tél egy másiknak; szaporodik előbb a sejt, belyeitesi teáz a smaga bolyéba, átörökíti ss éleiét, a/ntán elhal; — elhal, igaz agy ssondjak, de tnliajd \'nlépes e-sk más anyaghoz kötötte életéi, minden erejét, azután elveszti a maga csekély anysgái. Ül bal nz anyag, ds as élet megmarad J Ía cenk lefelé, s fajtól kezdve ss alsóbb-loks életegységi-kben nyilvánulna es aa oly általáuos elv? Hát flHMé, magasabb biologisi ditceíplisa nincsen mar, amelynek a faj k alárendeltje volna? Fölfelé aa életnek ez aa olv általános elve nem érvényesülne\' Vájjon a falok ös«*e* ége szis én sem kepsanek-e valamilyen maga abb biologisi egyáéget, mint a hogyan az egynek ózaseséga képezi s fajt, vagy a sssrvek önuaségsi as egyént, vngy s sejtek összeségei a szeriét ? Hiszen látják, bogy amint az egyének, a szarvak, vagy akár a tejtek, agy a fajok ia élnek éa küzdenek egymásául, ók is esenevészednek el, fejlődnek, tökéletesednek, ds ki Is balnnk mint ezek. Ami ezeket ns slséhb diszciplínáit egységeket jellemzi és vezeti, avagy letöri őket az élet k ásd tarétól, agyanna na elv vezeti őket a fejlődés ál>aI»i>os nagy msnstebnn, de sgynnns meg is mlntsti őket, A zoológia fejezetei s mostani élettől tatiltanak, oayaassnk nzt bizonyítja.a fa) k éleiéről és történetéről a paleont"lo.ia; évezredek alatt a fatok esakngy éa ugyana okból változnak sl vagy balnak ki. aiat a hogyan moat szeműnk láttára egy rövid elfttöltö alatt na egyének, vngy egy éra alatt a ■ejtek váltakoznak. Látják a tokosatokat ss élet emnlksdéssihsa: ki állitbatsá hogy fa| volna a legmagasabb lok? Nem a fajok érvényesülésének kedvemet vsn élet, smint nem ss egyáask kedvéért van a fsj, van nem a szerveiért ns egyés. As élet, ss, a fajnál in maga-abb fokoké, ss összegsége, a minden, tégél Es ba latjak, hogy a sejtek, mielőtt msgssls-jnének, átoltják erejüket, életűket egy aésikh*; ss egyének is atsdják éle Iket iradékaiknak, pasztán eak a testük sslnik meg továbhmüköd* ni, de él sterejlk • ás egyénekben megmarad; asm kell-e kérdesulsk tehát, hogy a fajok, ba megszűnnek, mist ilyenek Időnkint — pádig a-mist n palsostologis ée sootegia is lannslljáá. esakngyan mindegyikre rákerül a ssr — nem adják-e át ss ö eletükben volt erőiket máxnak, nem-e egy magasabb foknak, mert hlsies ők k osak réssei ss élet Bssaanégénnk ? Es b* egy oly kiválása msgns poteara amel-kedeit faj, mist s milyen ss smber, egyszer ki-bal, es kivételt képeshet ? esi nem veseti ns élet megmaradásnak, ns élettel kapcsolatos erők megőrzésének oly általános és aenmliéte foktat kiléteit nem ismerő elve f As ö msgss tebeWé-geiben nyilvánuló erői nemde sslntén as élnt Összességének érdekében fejlődtek ki> htesaa láttak ások primitívebb fokait példáal már * madaraknál is elég ekla\'ánnan, ds né( csekélyebb Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok, ifjúsági- és divatlapok ^mmmm* minden kOlön dij felazámitáaa nélkül ■■■ előfiz ejt hetők és megrendelhetők " Fisohol Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-£snia*a c«üu>rittik Zala 4 scám. (• lap.) 1899. január M 12 én mértékben bármely mái allatokba ia nyilváatla\' radnl ? ait rólak épen oly kevéesé (adhatjuk — hál azok majd eivesahstnsk, ka elbai ai anyagi mint ahogyan nem t adj ok i as éld testben volt a gépeset ? holott st élei ösasseségs minden fo- melegségből a halál után elektromos iramok kon megőrzi mindenét, kivévén esaa ss elkopott vegyi vonsóerók, vagy majdan ki tadjabol, kö anyagot r jsséu révén taláa, vilá Es ha látják, hogy épeo as a fal, as ember kimagasodott főként azért, mert telve van olv erókkc, amelyeknek legfeljebb oeak esiriit találhattak as e tekintetben mélyen alatta maradó ssáe fajokban, amelyekét mintegy emanosipálédva maga magábaa, a laja érdekein folül megtermett ée megértéit! nem kdUa kérdeznünk, hogy sséu révén taláa, vTíágoeeág less-e? Ki tudja, esetlegesen más, elótüak moat még ismeretlen eró gyanánt is fog tatán nyilvánulni V — Ha est aem tudhatjuk, akkor arra sem kell felel atok, bogy hová lesseek hát a lelki eróiak? Sőt ... és mos\' ismét felvetem ss előbb elhallgatott kérdést — nem él-e bennüok, mindnyájunkban as a sejtés, smalyoek eredménye as tehát esek as ő erői el fogsak-e vessei, elvess as évezredekre ée a népek esreire kiterjedő kit ketaek-e, ha u egyénei vagy Idővel a faja is ja lélek halhatatlanságáról ? — csakis ások akik 848/1898. s«ám. 10-1 Árverési hirdetmény. ki fog halni ? Hs látják, bogy a mindenség megőriz maganak mindent, akkor as ember halálával kárba venni eegedkati-e aaaak tehetségeit? As egyét tenét, a gépesete1, ast eleagadi, elveszheti as élet; de ami azonfelül volt, a benne volt erőket, a benne volt tehetségeket meg kell hogy Arins, mert esek aem as egyéné, esek nem a jajé: esek as élet Sesseeégeé I Hiszen a sejtek eeek as aayagakal vesztik el időnkint, a szervek ftmkcfyja ie átmegy más snyagba ; as egyén is caak anyjgát vesztheti tehát Időekiat 1 — Ha es aem Igy volna, akkor a sejt nem osztódnék, a bogár sem ssaporodsék és a fajok ne* halnának el idöekiol aa őrők mlndeuségben I Egy erő, egy lélek hatalma vonal végig rajtunk, ea vonal végik a miadenséges — csakhogy fokosatok szériát arányosan, aiajd éf leien csekélységben, majd pedig sséditó magaaaágbaa ayilváaal I Aalm az anyag asm véss el, esak elszóródik aaaak Ideje ée módja szerint, hogy majdaa ismét eralhasH okosabbak akarnának lenni, mint a milyenek és esért restelik a sejtést; csakis akik a bonnzoló kéasei keresik a porhüvelyben a lelket; Wk ások nem találják meg I Akik pedig régik tekin teoek az élet uytlváaalássin ée akik végig tekinthetnek ie: azok értik, sejtik látják, bogy végig voonl rajtunk agy elv, agy erő, egy lélek hatalma. Epen es as érzés, ez a sejtés, ss a látás, es smelt (el minket a magsa polcra. A porhüvely, Igen, s porhüvely, ss elbsl; ds ami hozzá folt kötve, as nem ssBnik meg, uem esüahetik meg, csak magával majd as élettel, ba aa megsztluik majd őrökké lenai. Alulírott bírósági végrehsjtó az 1881. évi LX. L-es. 109. |-s értelmében ezennel közhírré teszi, hogy s nagykanizsai kír. járásbíróságnak 1898. Sp. III. 176.8 számú végzése következtében Dr. Shwariz Adolf nagykanizsai ügyvéd által képviselt Zerkovits Zsigmond es táras nagykanizsai javára Pintér Sándor nagykanizsai lakóé ellen 931 frt a jár. erejéig 1888. \'éri szeptember bő SÍ-én foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefogtak és 896 Irt 80 krra beesőit szobabútorok, t. hordó bor és 2 sertésből álló ingeságok nyilvános árverésen eladatnak. Hely árverésnek a nagykanizsai kfr. járásbíróság Sp. III. 176/4./1898. számú végzése folytán 281 frt tőkekövetelés, ennek 1898. évi május hó 26. napjától járó 6 százalék kamatai és eddig összesen 40 frt 90 krban bíróilag már megálapt-loU költségek «rejéig 00 forint le vonásával Nagy Kanizsán a helyszínén leendő egzk&zié ére IHM évi jaaaár hé 14 aapijá-tak déleWttl 8 árája Soha mcst kérdem ismét: mi tehát a halál? most már megfelelhetek reá. A halál semmi más, mint ts életnek anyagcsereiéle: a régi anyagot el hagyja és örök forgáabaa hozzá kötődik iabb!*"?1? "^T"? f": 1\' f* m anyaghoz. A halál lebát nem a vége az életnek, J*Srtelmében készpénzfizetésmtóetL aleg- talán az éle* forgásába is belekerülhessen; amist j, mint sokan mondják talán, mert a balál csak ,ftbbel ,*érönek becaáron ,lul " d Í0«Mk *<ta,m- határidőül kitüsetik és ahhoz a venni eaándéko só. oly megjegyzéssel bivstoak meg, hogy az érintett ingóságok ez 1881. évi LX Le. 107. ée a fizikái erő, mely áhkos as anyaghoz egyszer », anyagot éri, az élet pedig tovább folyik róla kötve veit, attól kllöa-kllöo és másként módo- és megmarad, salvs, más anyaggal is ismét érvényesülhet: agy Vége az egyszer szintén az élő anyaghoz kapcsolva | ———mmmmmmm^^ volt lelki erők ö*ezeeége sem fog elenyészhetni, ha as anyag, a lest, az egyén elhal. Hogy hot éa miként, bogy mikorée miként fognak megma- Laptula|dono» és kiadó: r 11 c h k l r t L A r, ígérőnek becaáron alul is el fognak Keit Nagy Kanizsán, 1899. évi január hó 1. napján. MAX1M0V1TS ÜYÖHCY, Ur. Mtésági i%raáa|lé. wJfy* M...... ............ #1 ■ BBSi Világtörténet f ♦ ♦ ♦ MiajiHe* Uaeatét kötetbe* **——\'** tehát soka Mg asa séigntó pagina. Egy-egy kötet áre rendkívül diazse félbér-katéeben, bórháttal és sáasontáblával • frt. ZfeSi Mp MÉM HT *0 Msgjstanlk tüzetes klaetsbsnla 240 füzetben. TIM MHI IISSIII MB UM Bstanklnt egy füzet fog kózrvboctáUainl Egy-egy füzat ára 88 kr. A fliefes lirililii S»lll. MMM IáUtt % t Jbfy tycs VfUftBrtéMt Mpanfetf: s) FtSstss kiadásban kataakiaU 30 áros fOz*Ukb«n aűadaa rendet batai könyvárusnál. kJ Kötetes kiadásban 11 kötetben, I frljávml éj köteUnkinti utánvéttel bérmentve, h) havi 1 frt SO kros részlstfizatésre. ft I «MM I Mfi ISiiitiiiSillSii MM MM taitMai MtmSU * Tájékoztató képet prospektust "O mutatvány füzetet ingyen éa bérmentve küld a ad kiadóhivatala Budapest, VIII., Ollói-ut 18. szim. Kópés diszmü a müveit közönség számára. ALDA88T ANTAL BOKöVSZKY SAKÜ, FOGARASSY ALBERT, GEREB JÓZSEF. OOLDZIHEH IGNACZ, GYOMLAT OTÜLA, llti SANDOB UotmlkMMM wAesiü V, MARCZALI HENRIK Mintegy 2600 axővtgképpel, 600 mümelléklettel. 60 sziots mulappul < 60 történeti térképpel, 8600 uüvegoldnlled. i ((agy Xépcs VfUftirtéact adja. Jtha munkára! aa elaö aagy vllágtörténsíi mi Jakmik mag magyar nyelven. Tervében, czéljéhaa, eszközeiben, alakjában éa tstjedehaébes agyaiért aagy és J* lentit es a vállaik"!is. « A magyar tadomáay nyújtja a magyar közönségnek sa átst könyvét a világ Jéaeéeé. HsniisIT művelődésünkre nézve fontos mozzanat aa. Igy régi hiány pótlása, agy régi szükség UiUgttém, agy régi köteleeeég Uljeeitéaa. H )(agy Képes Vlligtörténd Uautrkziéi á Nagy Képes VSágtörténet Összes iQusztráczléi klzárólas egykorú vagy korhd ibrkzols-tok lesznek. Képes mellékletei, történeti térképei, a szfiveg, kézé nyomott rajtokUl éa iráamásolatokkal a Világtörténet egy olysa kicsinyített históriai muzVfhmot nyújtanak aa alöflietö-nek, a mioét a maga valójában tehetetlen beszerezni Bzek a aagy európai muzeumokból, családi és \'nyilvános könyvtarakból és levéltárakból, építészeti műremekekről egybegyqjtM s a legnagyobb műszaki tökéletességgel reprodukált illusztricziók rsndkivtű emelik a mű becsét, az egésznek művészi értéket adnak. ^ # Sz a Üzenkit kötél a legfényesebb magyar könyvek közé tartozik. Ez attizenkét hatalmas könyv arra való. hogy nemzetünk minden műveltjének tanlttya bar&tja, tanácsadója, míndea uri háznak ékessége legyen. A ml kiadására egyesült kit kűnyvkladi Intését Utalómmal ajánlja, tatát aagy, magyar vállalatát a nagy magyar közönségnek. Franklin Társulat mzgfu írcdnlmi toté&t H kópyvoyvoids yffC) Révai Testvérek Irodalmi Mait iwr«i|tiMl<| az^i Előfizető gyűjtők sztvsskadjenek a kiadóhivatalhoz fopdulnL Nyomatott Fiaöhel Fülöp laptulajdonoai.ál NagyKanitsau 1899. anua Huszonhatodik évfolyam. 5. szám. liarkmUMi: ▼trwkte-tpIM ftaaáai ni«y késyr-kanakadWa V mikiMul értakwai Mit aapaa-kíat i a. 4-4 én tlat M* tltéaMáé | hf wllf I NéMtl *aaaikaaé alaéaa kéal—laj UOttinnli-\' ViroakiaépUat: H*kM HU, ééayt-kanak aéén. ZALA Politikai lap. Megjelenik RABY-KARIZSÁN hetenkint kétezer: vasárnap i csütörtökön. 1 ló marén itat n 11 taéé ne - a félém S k«éé irt - u Zasyaétm S I«m> fi trt SS k* Hyüttír patiiaart IS ké^rtr. Zlléiillilk, .iluunkMIM11 ll lik Mát Wlléll fliéf U|f>l|r» liltitti mll.nWk Siiaaaéaélaa Imkl «É laaaeé kan* kát Méiu ai. Mami ám SS kn^ár Nagy-Kanizsa. 1699. Felelős szerkeszti): SZALAY SÁNDOR. J___________Vasárnap, január 15. A gazdasági előadások A mennyire meg vagyunk győződve arról, hogy a kormányt a legjobb intenció vezette akkor, midőn a gazdasági előadásoknak vidéken való megtartását magiévá tette és megtestesítette: ép ugy elismerjük az ezen cél megvalósításával megbízott férfiaknak jóakaratát és lankadatlan lelkiismeretes buzgóságát, de nem hallgathatjuk d azt, ami a közvélemény lelkét nyomja éppen az idéális cél nemességénél, magasz-tooságánál fogva. Ha a sajtó a nemzet testének laktető ere, akkor kell hogy megérezze ann.k minden fájdalmát s mindenabnormis jelenségét, mert csak a diagnózisnak megismerése után lehet megkezdeni a gyógyítást Engedjék meg az érdekeltek, hogy a közvélemény nézetét s a betegség szimptó-máit nyilvá*valóvl~ tehessük és a gyökeres Tinfl4** éppen azoktól várhassuk, a kiknek ez Idiciismeretbeli kötelességük a haza érdekében is. Egy vidéki mezővárosban mult vasárnap délután előadást tartott egy szaktanító a szőlőmüvelésről Tagadhatatlan, hogy szépen értelmesen deklamálta el mondanivalóját és élvezet is volt hallgatni ," • r Mikor az előadásnak vége szakadt, egy értelmes, józaneazü paraszt, azzal a kérdéssel fordult e sorok Írójához: — Mondja meg kérem az ur, miről ia beszéd az az ur odabenn az iskolában ? Fanyar képpel de legkevésbé se meglepődve válaszoltam neki, bogy a szőlő müvelésről. Megvakarta fejét és azt mondta : No akkor én mégse csalódtam, mert valami vesszőről hallottam, hogy beszélt. iSzépen beszélt, nagyon szépen: de kár kár, hegy nem tudtam megértenie. hány Sajnos! igaza vott Az előadó először is a legszebb stílusban tartott magyarázatot, a melyet a »Georgxlum« művdt\' hallgatói bizonyára jól megértettek volna, de a mdy ennek a szegény, nem. nagy műveltségű drávaparti pórnak —»magas.«\' Másodszor pedig a szőlő-fajok tárgya- lásánál a >rú&<-eknek az ég tudja úját el nem mondta latinul. Igaz ugyan, hogya^ növény-nevdqjét^ az elkereszteíés csak latin nyelven van meg^—-de alázattal kérdem: vájjon a paraszt megérti-e ezen a nyelven? Ugy-e nem? Tökéletesen igaz az is, hogyha a magyar nyelven neveznék is meg előtte a különböző szőlő-fajokat, éppen annyit értene belőle. Már most ezen csak egyftíe módon segíthetnénk. Ugy, ha a autopma-aziaatémá-hoz folyamodnánk. Szemléltetni kellene, Persze, de ahhoz venyige is asükséfea. Nagyon természetes. Hiába olvasom fel egy pór előtt, bogy X V. a tenger háborgását miképpae ina la. Bizonyos, hogy fogalmat nem fog alkotni belőle. Sába fejtegetem előtte tjjil "PM1\' hogy a »viás pcriaUst ilyen meg üysa; rá se hederít Ennélfogva a dolog I egegyszerObb megoldása az, hogy hozzon az illető előadó tar TÁRCA. Anyám halálára. Lathlt Mkra két Jéaágaa maiit. Utarodat ISMé aha aaa 11*1*4 . Xaa roaod fcjtaat aayal kabéaín; \\ Héa aantű aalvaé ■ifhpntl Mkra. _ Oh a u abhalaaá ktattak Mk káéin Ssivédtil aagemat kaajraüistl atatr. Alig fár kata, kafj otraataa lavataá ; Miadaa katájMt kirumatt aahaé. Saantat taafta kt a £aga aarakat, HlnSkat eaak áldott idea-anya írhat Ra vett as Matat. TSbbé nka, aaks! Km Tlgaaatataa ka has a énraoa aaataka. Nakta hiaatoaat, alt aaakt i« értatt, fajklttá aaaal, hogy aatved vataa éraatl 8ak aawvitta atáa, álkor botdof lattaai: Hogy at aa vaaitaan, úrkűdtil Mattam. Most ntr irkát Irta, irkát ttaat engem, BintvavS aalvedtrt kliba aaantaa. \\ Kani ■!■! tilaa, irnyaa Uaaattbaa \' Hol a hanyatló nap plkaa haaaibaa, Hova agy TtgyUUl: a |ó apa maliéit Álmodod tovikb a hlaéfti aaaratMt. Örtara aaaat álmád, igba aairnyal Imim i Alanyát caaaéaaan, lalkaa téaa-aayia. K0VÁT3 CLRXKHTUi A századik előadás. Irta Korányt Berta. Dél van. "Jó, meleg, selyemmel kárpitozott eaobábau, melyet csupán aa éiiéli lámpa rózsaszínű fenye világit meg, epén most ébred Szamai Róaaika, a bájos diva. Kosszal aludt; alig néhány éra óta neheaült csak saempilláira az a aulyoa álom, mely alatt még álmodui sem ssokott aa ember. Moadulatlanul fekszik most szemét télig behunyva, visszaidézi emiekébe az elmúlt napokat. Tegnap volt századik előadása ,A* arany pók\' operettének, melyben megsaereste a *atílag* nevet. Milyen ünnepeltelésben részesítette őtt a lelkes Aatlság! Lovait kilógták, ugy vitték a tiszteletére rendeseit lakomára... Aa igaagató, a szerzők, a hírlapírók, a pénz es név-ariatokrácia emberei mind-mind ott voltak. Körül-fogták, tömjénezték, eláraaalolták virággal oly dúsan, bogy lakosstá* lya egés/en megtelt vele. Bisony-bizony szinte hihetetlen, mesébe való! Ha ezt négy hónappal azelőtt megjóeolták volna, hogy álmai éa vágyai igy teljesülnek. Es most a tényüaéa a sikerek közepette, mért érzi mügát oly szomoranak, kedvtelennek? Mért. oly üres a szive? Sötét lehangoltság vess erőt rajta; szeretne sirni, a mint egyedül érzi magát Akaratlaaul ia visszatér gondolata arra a kőssi-elmult időre, mikor még éhező, ismeretied, nyomorgó semmi volt. Es mi a bánkódása ? Mily külömbség van a mult éa jelen közt 1... Súlyos nehéz volt as élete; moet csupa fényűzés kényelem, a miről qiyan nagyon sokat álmodozott Es ennek aa \'anyagi jótétnek daoára ö még sem boldogi Ellenkezőleg oly sivárnak, pusztának látja e világot Maga elé idési első lei lépés* minden nehézségeit Szegény, elzüllött szülők gyermeke volt; atajd azokat ia elveszítette, azután mint kezdő aaiaéaa-oő nevetséges fizetéssel szerződtették, hogy a karban énekeljen, vagy szükség esetén holmi slatista-szerepet creáljon. Nyomorúság volt ea aa étet.. Senki aem vette észre öt, kinek igéző volt arcocskája éa vöröses siók- haja. mely lilé/ám röpködött a /** UHU, glóriát képezve, fis szemei I Azok a mely sötét nagygyermek-szemek! Egy este szinte megbűvölten nézte Öt egy fiatal ember, aki a páholynyílogatónőnél bokrétát hagyott számára Viasaaulaaiiea.! ? As első lépés a kalandos életben, miat majd-| nem mindig, közönséges, mindennapi volt. De eaa (utólagos ismerete az iotodrukctótól a fináléig tartott, ée aj helyzetet teremtett a sikkes kis \' színésznőnek. D iszmüvék iratok-, képeskönyvek-, és \' " gyűjtemény-m u n kákban - magyar-, német- ós franoia nyelven a legnagyobb raktár «■* váltana t ék FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-E&nizsálL Nagy-Kantzaa, vasárnap Zala 6. tsáro. (S. lapj több fajta vesszőt, és akkor magyarám aztán meg, hogy ennek ez, amannak meg az a neve; emez a homokos, az a lankát, amaz meg a partos, dombos helyet kedveli. Harmadszor pedig a L szaktanár urak nem arról beszélnek, a miről tulajdonkép• ! pen kellene. Hiszen kérem, nem annyira ostoba,1 vagy elmaradott a mai paraszt, hogy ne | volna tisztában a szülő-kultura alap elemeivel, az alfabétájávaL Önök beszélnek az elültetésről, a tőid-forgatásról (rigolirozásról,) a tőkéknek és | toroknak egymástól való distanciájáról, de ami a legfontosabb, a mi a dolog lényege merituma: arról hallgatnak, vagy azt csak per tagentem tárgyalják. , Arról beszéljenek, kérem : hogyan kell a vesszőket, [milyen szög alatt) elmetszeni; a venyigének melyik részét kell elvágnunk; mivel, hogyan, hol kell összeforrasztanunk a nemes fajú vesszőt az — alanynyal? Hogyan kell a szárazba? hogyan kell a főidben levőbe oltani? — Mely időszakot válasszuk ki az oltásra? Hogyan és hol tarthatjuk a nemes fajtát oltás előtt ? ttb. stb. Aztán meg nézetünk szerint az nem rezet célhoz, ha mi száz és száz embernek mutatunk valamit Válaszston ki a tanító a 20—30 éves férfiak közül néhányat, a kiket már az oltásra ő maga is oktatott; mutassa meg ezeknek az előadó. Tehát mutassa, demonstrálja és ne magyarázza, vagy csak éppen annyiban, a mennyiben elkerülhetetlenül szükséges. Próbáltassa meg a mutatottakat velők is: akkor lesz siker, lesz eredmény. Másként szavaik a pusztába kiáltónak igeiként fognak elhangzani. Egy óráig a kanizsai fogházban. | Fogház! Végállomása, sírja a becsületességnek, de csak látszólag az, mert a becsület már elmaradt tőle előbb, a nélkül lepi már át a k(Űzőből, a kit ide hoznak, itt c$apán vasakéi érte. Hideg, néma, nagy épület. Sokan átkozták. Pedig ez olyan tehetetlenül ártatlan. A magánk tekintete festi csak olyan mogorván sápadtra, olyan kegyetlenül szenvtelenre. Olyan, mint legtöbb lakóház, mint akárminő más bérkaszárnya, vagy még olyanabb: csöndesebb, tisztább. Nem magában as épületben, nem az egymásmellé és (Blé rótt vasrác-os kicsi ablakokban, nem a körülzáró magas kőfalakban rejlik a sötét, rejtelmes aseozáciö, a borzalmas érdekességet csak | részben a külsőség, inkább a >btl»S tortalom« a lakok és az itt uralkodó ismeretlen, rettenetesnek vélt legyelem kölcsönzi a fogházaknak. Magam is ilyen kegyetlennek,\' ilyen borzalmasnak hittem miodig a fogházat, a hol a szabadságuktól megfosztott emberek panasz nélkül tűrik a rájok rótt nehéz büntetést. Néhány nsp óta azonban egészen másnak látom mir. A helybeli kir. ügyész Orotdy Lajos dr. ur aúves engedelméből a mu\'t héten megtekintettem a fogházat, végigjártam annak a nagy sárga épületnek minden sexet, zugát. Hideg, mozdulatlan néma, kolosszus, merev egykedvűséggel, érzéketlenül hallgatja örökké az alant tomboló váalri asibajt. Sápadtan merednek falai a nagy térre, nem árul el magából semmit, semmit, pedig benn a műhelyekben lázasan lolyik s gyors munka, alig van kés, mely pihenne. A nehéz falak között azonban eleoyé-szik a serény munka dobogó zaja, nem bat ki onnan egy halk szó sem. váltónk. Hosszú nagy írások kerülnek elő. mind lale megszámlálhatatlan apró rovatokkal, statiaa-tika, habár az érdekesebb fajtából, mégis csak statisztika, en mást kerestem, nem ezeket aa tres számokat. Nem is időztünk itt sokáig. Szemközt ak iroda* al az altiszti szoba; nabéa pokróclüggőnyt emelt félre cicerooém és a néma csöndben egyszerre egész váratlanul harsant fői a s Vigyázz jelszó, utána nehéz lábdobogás hallatszott. Kissé megdöbbentem. As őrszobában voltunk. Katonásan: mereven, mozdulatlanul álltak az őrök. Valamennyi pihenő helyiről ugrott föl, azért\' hallatszo l a kemény dobogás. Vák>-I gatott, erőteljes, szálas emberek. Szigorú rend é» [meglepő tisztaság as őrszobában, még a kassár-| nyákban is több a pongyolaság, mint itt. Szint* a levegőben érzi az ember, hogy milyen vasakarat tartja fegyelemben itt a rendet. Egyik ágy o\'y magas, mint a másik, a polcokon « kö-ve elő egyformaság, sehol semmi kirívó, elülő. As őrszemélyzet megbízható, őszinte emberekből áll. Fiatalok, erősek, rendszeretők, pontosak. A kir. ügyész erre fektette as első és legfőbb súlyt, mikor állását nálunk elfoglalta. A fogház személyzete: a fog házfelügyelő, kát őrmester, tizenhét fogbázőr, ezek közül agy munkavezető az aazlalo* műhelyben. Nappal tizenegy, éjjel nyolc őr teljesít eaoigálalot. Csak a lépések kopogása hallatszik a nagy udvaron, meg az éhes verebek csiripelése, egyébként mozdulatlan, néma minden. Köröskörül az elöréazben virágágyak, most rajtuk fekszik a puha, tehér takaró, csak a körbe lutó kirakott utak vör s téglái szakítják meg a fehérséget Néhány lépcsőn baladunk föl as épületbe. Jobbról a fogházíelügyelőirodája. Olyan, mint minden má« büró csak a tisztaság nagvobb,olyan mint valami páncélos hajó fedélsetén. Itt, ebben a kényelmes kis szobában szaladnak össze a fogház összes ügyeinek szálai. A tőbéjáró nehéz tőlgyfasjtoján kicsi fekete tábl* függ : UUzám 104. És Hudi Ferenc logházle\'ügyelő azonnal töl-csapta a hatalmas törzskönyvet, ujjai gyorsan elhaladnak a töméntelen rubrikák közölt és a legnagvohb udvariaasággal stolgál részletesebb adatokkat 81 etiléit*; fegyház 7. börtönre 46 férfi, 3 nö, lovhazra 81 férfi, 6 nö, föllebbezes alatt áll 10, vizsgálat alatt 13. £» es s ssam napról-napra Előbb átkerültünk a beUŐ udvarba. Néhány lépcső vezet le a hirtelen lejtős talajon. Csinos nagy udvar. A togház nyugati oldalán, kOeveden a teriiéslal mögött szépen gondozott szőlőskert áll; nem messze előtte remek kis fenyőültetvény, mely sötétzöld színével megfosztja most a nagy udvart puszta egyhangúságától. Alacsony, szellős kis épület áll itt egyedül. Magas rakásokban különféle deankák, kiválogatott bükkfahasábok. Az asztak*-mübely nyersanyag raktára ez. Figyelemreméltó, sőt a maga nemében páratlan a logház műhelye. Ahogy beléptünk, egy intésre félbeszakadt a munka. Csodálatos, mint valami hatalmasan puffogó gősgép: sivít, szuszog, as óriási tran*a-misssiók csattogó széles szijjai hidegen verdesik a levegőt, egy piai, csöpp billentyűi érint hirtelen a gépész ujja és s hatalmas szörnyeteg mozdulatlan áll. Csak egy percig tar, egy qjabb jelre ismét benne vsgyunk a munka zajában. Két világos, barátságos nagy munkaterem, vagy huszonötén dolgoznak az a«álalos műhelyben. Emitt élesen nyitákoinak a kisebb-nagyobb gyaluk és boaazu, fotó* szijács szálak hullanak a nyomukon, a másik / szobában aa esztergs gépek ayorsan perdülő kerekei vernek zajt. Alulról nehéz ütések tompa zugáaa hallatszik, lenn egy külön teremben kéezitik elő a (eldolgozandó nagy fahasábokat, másik bárom négy ember hosszú azaltAaasöoyagekot Ion. Havassy OdSn szerette öt, mint minden kedvesét a kiket bosssabb — rövidebb ideig birt. A kis Rózsa ifjúsága, bája elragadta. Ödön kedve* pajtás volt, csinos, vidám fiu, könnyelmű, de jó. Bóum napról napra jobban mnódott hozzá. Fiatal Ügyvéd volt, tekintélyes jövedelemmel és Bózaa boldog volt, bogy ezt megoszthatta vele. I Ab! mily jó élet volt, az melyet három érig együtt lől\'ÖUek. A délután elmúlt munkával. Ödön irodájában volt, Rózsa szerepeit tanulta, leckéket vett, hogy képeztem hangját Azután este színház előtt karonfogva setiltsk ss utcán, megálltak s kirakatok előtt; bámultak a csipkéket, selymeket, esecse-becsékel, a nagy városi ipar e^er apróságai. Előadás u\'án vsc-orálni mentek. Mindenuap boldogan és nyugodtan pihenlek le, hogy mái nap újra kezdjék. A nyári aaiaon alatt, mikor a színház zárva Volt, Ödön is szabadságot vett magának; elmen-. lek valami kis nyaraló helyre, mely nem volt olyan nagyon divatos, de a hol kényalmeeen éa olcsón élhettek. Itt is édesen leilek a napok. Telaseit nekik, hs a többi nyaraló viaasa-vieszalordutt, hogy jobban lássák a két szép fiatalt kiknek arca ragyogott a boldogságtól, szerelemtől. Ez a nyugodt, rendes élet, as üde, friss levegő még jobban Írjleeztette Rózsa szépséget. Ödön aggódott, féltette barátnőjét, mert a kis színésznő ujabb kerekben már nagyon ia sok ember figyelmét lalkelteite. De ő esekkel mii sem törődött. Ödön aggódó szemeit látva, imádatra mélló hízelgéssel fogta át tejét, csókolta, becéite, szemeibe kacagott és ajra meg újra biztosította öt határtalan szerelméről. A szorgalmas tanulás kissé nyers hangját hajlékonyabbá, kellemessé tette. Bajosan énekelte szerepeit, és Ödön elragadtatva, nagy jövőt jósolt aeki. — A fővárosba vieszslérve, as igazgató nagyobb ünnepeéget rendezeti, melyen már nagy sikert sratott. Több operette-résaletet elénekelve, — elbájolta sz ott levő hírneves, Ifjú zeneszerzőt, a kinek annyira megtetszett hogy az \'Arany pók« operette-primadobna szerepét egyenesen neki teremtette Rózsa lelkesüllen kezdte szerepét tanulni Ödönt boldoggá tette kedvesének nagy sikere, mindamellett néha szomorú sejtései támadtak. Róeaa változatlan nyugodtsága és kedvessége azonban elaltatták benne rossz gondolatait Végre elérkezett a bemutató előadás. Rózsáról es a zeneszerzőről dicshymnu«zokat zengtek a lapok. A siker óriási volt Ez a váratlan diadal Róasát a nagyváros csillagai kösé emelte. Arcképe megjelent minden lapbanj kirakatban. Neve ismeretes lett mindenütt Azután jöttek a gazdag, csinos udvarluk, mert há^a divattal jár: ilyen hírességnek hódolni Rózsa as imádat, fényes ajánlatok közepette elszédült, elvesztette lejét Fölébredt vágya, — a palota, hintő, szolga, ióilette elfeledtet iák vele Ödönt Elhagyta aa édea szerelem otthonát. A fiatal ember megtört létekkel, egy szemrehányó sző nélkül távosott Egy hónapig Rózsa elbódultan a gyönyör között éli, — megittasodva mindattól, a miért a nyomor napjaiban.annyira vágyódott Végre megszokott lett ez is előtte ás barátjára kezdett megint gondoltai, a kit még miodig szeretett. Irt neki. Kérte látogatását, — visszaköoyő-rőgte. De Ödön becsülete*, büszke természet volt. Több levél után végre ö is irt, hogy silelej-tette Róasát és nem akarja látni többé. Róasa nem nyugodott bele a szakításba; kereste a találkozást. Mindhiába! — Rózsa lelke újra, meg ajra visszaidézte a fiatal ember bánatos emlékét. Átkozta nagyravágyását, öröm nélkül élvezte a fényt, melyet annyi larsntijje megirigyelt tőle. Es a kis prímadonna a ezásadik előadás lakomája után, melyen annyian ünnepelték, levert, szomorít volt: nem bírt aludni; elvesztett boldogtógára gondolt, é* \'nehéz könycseppek gördüllek télig lehunyt szemeiből a finom, hímzett batiszt takaróra. Na^KanüMa vasárnap Zala 5. szám (8- lap.) 1899 január hó 164* fürdőszoba és A legeitöbb rendű bntorg yáruak is dicsér-, raktár, ruhatárak, mosókonyha, tére ráluék az a szép izlésw muaka, mely e | egy két fegyelmi zárka, fogház műhelyéből kerül ki, aAt bitonvos tekin- a földszinten az iroda-helyiség, az .altiszti tetbeu fölülmúlja a felületes, dib-dób gyári és örszobán kivűl van még néhány zárka. Arakat, a melyek az első pillanatra nagyon is Az első és második emeleten magánzárka lekötik fiotm külsejükkel a szemel. Nemcuk a|¥an 12, kisebb közös zárka 3-8 személyre 14, legkitüoöbb matériát használják, de szigorúan | közös zárka 6 személyre egy, nagy közös zárka vigyáznak a kidolgozásra k Néhány év előtt eenpéo egysterű rá*ári munkát kniitettek a fogház belsejében és w.ttörnvea bántotta a kisiparotokat, mert miadeo tekintetben fölöttük állott Fontoe ipari kérdéa volt ex, hx lagadhatat-laa, be. is ixttatették. Helyette ma a legetebb etalon-, báléezoba-, iroda-bereadetétek készülnek, ée a kötöatég megrendeléseit a legszigorúbb pontouágig kielégítik itt Soha panatx "nem.ér-kezik, mert a lelkiitmereiee munka mindenki tetéxéeét és kivániágát megnyeri. — A szék fonáshoz a nádat direkt Brémából rendelik. A — Nem, nem! Hereien tiltskosott, érdes, rectceeeó I iisinte rikácsolt. Tudta már, hogy őemsrem Es a cella volt at atoleó, végig jártak két emeletet A mi légiobbaa leköti a fogháabaa at ember figyelmét t a példás, szigora reád és a nagy tiaztaeág. Bárhova tekiatflnk misdntdé 15 személyre négy, azonkívül egy kórbaterem tisztaság ét liitliiég. A letartóztatottakat ha 6 személyre. ! gyanüaak, azonnal a fürdőezobábt literé Iják és Az összes zárkákban normálisan 184 egyént eeak igy kertinek a kijelölt tálkába. A szobák-helyezhetnék el, de uükaég esetén 140-160 islbau, a folyoeókoa, az adraroa ragyog máedee elfér. Toltömöttség esetén a hosszabb időre el- a tintaiégtól. A zárkák kellőleg tatllötéHve Ítéllek egy részét a mgtdrdi fogbátba tzállitják leezaek, ugy, bogy a levegő mindig ktflmn és el. 1 igy ctak nagy ritkán adja elő magát egy egy Végigjártuk az őttaee zárkákéi. Szomorú, megbetegedéi. — Az ellő ée máaodlk emeleti magukba mélyodt emberek. A fiziognomus kevée folyoeóo éjjel nappal uiegszakitáa nélktl ftfyrt-feljegyezni valót találna ugyan ezeken az arcokon, res ör figyel fel. A zárkák erős ajtait eaak kl-A legfőbbje liala\' még aseiid, vonásokkal; esek rtlröl lehet zárni, miadeo ajtóé két srts ntgy nsgyobb részt egy őrült: pillanatban estek a bün tár van. Benn a termekben az ablakok nagyon fbgháa műhelyében a privát megrendelőkön kivlti l gőzé es B megbánás mély ráncokat baráa- magaaan fekateaek; a foglyok ettk agy aéshet-txámos ipsros végeztet esztergályos ét egyéb- ^it m4r addig ti ma arcukra. Van azonban |nek ki, ba felmásznak, :imi kBlöabea egy Usaé mankát néhány visizalaazitóap rut rad, könyörtelen arc,! nehéz munkába kerülhet. As ajtón atoekivll A mait évben 668 egyén 40.887 napot töltött biaonyot vonátok hajién elárulja a durva lélek egy-egy_ kiesi aégyssögletü abtakooska van el különféle munkában; ebből 174 egyén 7809 aapot tt aastalos műhelyben dolgozott. At összes mnakedn a letartóztatottak réuáre 350 frt 8 kr. volt Jelenlég dolgozó 68 egyén megtakarított munkadíja 119 frt a postatakarékpénztárban; 86 irt .75 kr. késtpénz. A műhelyekben reggel fél héttői-fél tixenkettöig, délután fél kettötől-fél nyolcig dolgozotk. A munkásletartóztattak mankadijnk felét a jobb ellátéira fordíthatják. Erdeket, hogy az aattalosmBhely mankátai kötött alig van kél tanult ixakmuukás, a többi mik-nái mestenéget űzött küua at éleiben. Még is uólitoltam közülük egy-kettőt. Olee, szélee ember, hatalmú tekete btjntztztI; finom, éles véeővel dolgozott at elt(> gépnél. — Mi a metlertége ? — Kocaia. Odébb egy bajasatalan félig még gyermeklegény hajtotta eröeea a kereket ée apró rének-ben recscsenve, pattogva hullottuk a kit fa-részek. — Hány éves ? — Tizenkilenc. Egy kissé ceodálkoatam, mert annyinak tem látatott. — Verekedés,—\' dűnnyög\'e halkan; ízt bitté laláa valami romát gondolok. — A mestersége? — Suszter vagvok. — Ha kittabsdul, melyiknél mtrtd \' — Már ciak ennél, et többet bot. Es ilyen a legtöbbje; kéez asztalotok leexsek itt Vadképü vét gulyás at enyvea-tUt slstt piszkálja a tűzet, otak lopva emeli (Öl tekintetét ; amúgy ia alig látszik valami ki izeméből, botontot nagy izeinöldöke majdnem egétxcn eltakarja. Kőiben laaaau, kényelmesen, botszo (atiögeket farag. Talán arról az oetoba ki* tinóról gondolkodik, arról, a melyik idejuttatta. A fogháa leltára szép kis értéket képviiel: szemámok 1180 irt, fogbáti felszerelét 4851,44 frt ágy ée rkhauemű 6878-34 frt A tsép, szigorúin tiszta műhelyből vitsss-tértünk s főépületbe. Hudy felügyelő kslsusolt a legnagyobb készséggel ét egy jóképű fogházőr nyitofstta mindenfelé ss erőt ajtókat. A „Kit Alamutzi" Rettenetes-e járt egyre as eszemben, olyan sikerült ábránla volt ennek a mi fürge ajtónyilogatóoknak. Talán enk én Utáltam benne valami nagy hasonlatosságai, egyébként stigoru komolyság ült az arcán, de kicsi kondorodé ba-jutzához miniha nem igen illenék ez. Mentünk lefelé a lépcsőkön. Konyha. Ep babot tintogattak másnapra. Három ssskáct, bizony ctak durva daróc ruhában, de van nép fehér lapkájuk, kötényük ia, mint az uri konyhák borotvált képű uakácaainak. Fel isi öltötték, nép, msguknsk ia tetszik, de a legidősebb köztük, egy isürkefejü vén gulyát, mégit ctak azt mondta : jobb volna már nem vitelni. As étlap elég változatoe, hetenkint kéteier kapnak buti: vasárnip ét csütörtökön. Az adagok valamivel nagyobbsk, mint kitonáéknál. Reggelire kenyér jár, vacsorára semmi. No ez nem sok és igy meglehetősen kevés péntébe kerül a kincstárnak. Az elmúlt év élelmezési költsége 4836.43 frt. Itt sorakoznak egymás mellett: at iikola terem (hetenkinr háromszor tartanak elemi éa vallái-erköicsi oktatást. Vasárnap 8—10 óráig, szerdá i 9—10-ig és csütörtökön 10—11-ig) szerszám vágva. Talán tíz centiméter hossza és öt sséles. Kívül könnyen félretolható kie bádoglemez lakaik rajta, agy hogy a nolgálatban levő ér mindig láthatja : mi történik béna a cellában A szobákban mindenütt petrolédm lámpa ég, 4a lég* közelebb a villamos világitait bevezetik a fogbátba. rom hajlandóságait. A lérfiak nagyobb része vermedéiért, lopásért van elzárva, de a legkű-lönhtéleként minősített bűnökből ia van egy megiehetöi adaggal. Az uszonyok között aránylag inkább a gyilkosság van tulaulyban. Bali Péter a 15 évre elitéit .gyilkos szobájában nagy könyv bevert az ágyon. Megnéztem. A biblia volt Unalmasnak találja as életet éa asörnysn , hízik. A pacisi pék gyilkosa egészen megtört. Ott áll az ágya fölött a kii fekete táblán: A földninti irodvhelyitégbe tértitk visasa. ,15 évi tegyhás.* Üreg ajtós nagy tsakréaybea esép kk könyv- — Sok, nagyon tok. mormogta halkan, mig tár áll. A királyi ügyéit küsskieégi as. néztem. — Már eddig ii őszültem, hát még ez Babldnyetdr] 0 ketdte mait év április utáni Sóhajiott szomorúan, mélyen. Fiatal, tizenkilenc éret nép leány butul egy külön cellában. Nagy a bűne. Megölte a gyerekét — Nem bánija a lelkiismeret ? —Karácsony előtt meggyóntam, azóta könnyebb a lelkem. Kegyetlen éjnakáim voltak, azelőtt sokszor bsllottam a kicsi porontyot Rávitt, rá- vitt a nyomorúság hában a válla, sirt A szomszédszobában suhnoc rimánkodott. Reszketeti, mig beezélt, alig jött a szó az ajakára. Qyilkos ő is, . , " Hogy a kanizsai fogházban mennyire buma nusaa bánnak el a letartóztatottakkal, erre enged következtetni az alábbi kis eset Hárman ülnek egy cellában. Köztük at egyik nikár, markos, kemény ember, kiné félelmein, uuró, kutató tekintetű. UazemMr, ismert nagy gazember, nem tud határt vonni az „enyém tied" közölt. Harmadszor ült fölötte már ítéletet az igaztégizolgállalát. Legutóbb Zala-Egeruegen Ítélték el. Oe innen caakksmar megszökött, Keszthelyen ellogták, de síig fordult egy hét innen is jelenlét nélkül búcsúzott A Duoántul bárom-négy logbázát megjárta, valsmennyiböl ugy ugrott meg. Itt Nagy-Ksnissán önként jelentkezett N — No innen bajonn tudna megugrani. — Nem is gondolok erre. \'Itten ha meg akartam volna nökni, könnyen megtehettem volna. Jól ismerem a szerb batárt, ott nolgáltam, mint katona. Ölhették volna a nyomomat. Cssk ids ikartam jönni Ksnistára. — Hány entendöi? — Huszonhét Cudsr, hitvány ember voltam, tudom, de megjavulok, meg. Utálatos s fog házi élet, mikor otthon sir ulánsm as anzony. Két esztendős házaS vagyok. Van egy kii lányom is, pici, síig egy.évu, de olyan szép. Ellágyult a hangja a hogy arról a gügyögő édn kis csöppségröl beszélt. — Majd csak letelik a kél nztendő. Akkor ott maradok mellettük. Az utolsó szavak beleveutek már a betett cellsajtó zárának pattogásába. Az ÖMzesek között Ián leggyűlöleteaebb egy torzonborz, kegyetlenül durva fej. Szinte. Ijesztő, anélkül, hogy utálatos bűnét ismernök. Erős, bqja szakála közül két rémn uem villan csak elő. Vadállat, annál ia mohóbb,\'\' bntialiubb. Kanizsai, csak nemrég fogták el. Mogorván, cudar fejét néln vállai közé húzva, dünnyögve sétált (Öl ét alá nobájában. Iszonyodtam\' tőle, de aiétt megszólítottam, miniha nem tudnám ki i ö? -« Miért tárták el? — . . (Nem felelt) — Ugye, tnaga még néhány év előtt Alsó-Lendván volt bádogos? havában • már is Ml kBtet áll sgytIL A müvek követkeatkép vannak feloattra: vállát erM-cti művek 89 kötet, ipari ée gtadaaági M, aép-nerű olvasmányok 174, törtéoelaü 43, egyéb kiiebt mnukák 43. A mait évben ápril hó 8-tól egéet tt év végéig 108 egyéa 750 könyvet eá-vnott. A könyvek legaagyohb rétiét linknél Ouseciuklott s durva ru- utján gyűjtötte a kir. ügyész. * ! Ez tt eléggé jellemzi, bogy a kir. hasonlókorú, eröteljn mennyire lelkén vinli a logkés ügyét, a Iffmlt telen tok munka köeött taakit ■íjának an időt, bogy a letartóztalottakat tteTlemileg Is foglalkostasn. At irodt-helyiiég ai ügyészséggel és a vtot-gáló birói hlvsUllal telefonnal vaa ~ i wy? Faruagl aaptár Jaaaár IS4a: Daák-ksacart. Fabraár 14a . OhUaa-kál t h%á>l-%yfclhaa. „ 44a: At tar. Jéltkaar Wnytat aatéi^ I, lé-áa: Aa IreéaW k NtváaaaU Itr mtttj* HÍREK. — átkelynéa át igaasági űgymiaintar Hkénet Klek helybeli törvényiaéki aljegyiA a csurgói járáablrétágkot belynte át — Qatdatégi taééalték. A lóidat ve Mt ügyi mininter VÜuitt ttyörgy laltujvéri lakóéi Ztltvárrntgyt ctd/hemyei járására nétve, Motorúk Aladár luretitcaai lakóé Zakváfangja perlaki járáaárt nésvs a gatdttági tadéattól ttant-tel blata meg* - At ej keiaetiár PUUek Jakab mk-léaiai illetőségű, nagykadinai magáaaó, a katonai badntyán egylet lőparanoanoka csütörtökön tatts le a magyar honpolgtri esküt Ckariém Károly aliapán kesébe Ztla-EgenMBSa. - A kereakeél IQak tgyMéatk eaMlye. Ritka éideklödénel kéeaűlóéött a U-zömég a „Kereskedő ifjak önképaő egylete\' hangversenyére. Érthető is es, mrt at mély müaoréeak minden tosa némát ntaágoa kára nagy müvének töltik ki. A jegyek mér péntek ette mind elfogytak. A ssereplö müvéaaak noe-balon délbtu érktt\'ek Ktnirtára a bndai gyora-vonaital. A perron akti összeverődőit a kötön-lég, a bogy a vonat berobogott éa kiváaeeian kArülaeraglették a művéastket. Különösen Fata-kiaé Pewiy Irén leié fordnlt as étdeklOdéa, Véle érknett Büryer Ztiimoed, GrOn/tU Vilma, Berkovitt Ltjot ét Ritdl Nándor a m. kir. operabál tagjai. A kereskedő ifjak egylete vitetéeégá nek élén Zerkovit* Lajoa elnök fogadta a művészeket. Egy órakor az elnök Mayi Wt|Y*KaHÍna, vasárnap Zala 6. saárn (4. lap) 1899 jannáf hő 16 én. a aüváasek ti»slelelére, aelyre várónak művéss I vél, kihágást köret #1 i a bllnt*Aé»e tizenöt\\K<mit» Ödön gyégysawtára Balaeea-Gysraaioa, ■ \' . .» • I___i_ i____.. J1. - n/ A— —Jaálx áaalaJ IÍIA LanMlA min/lun niAa •■Afl*aM«lAnkaa ía tgffAniságei kttaüi l(Iliben hlvalsloaak toljak. — ll»á»i»« kiaiáatil A nagy-kaulml kaloaai hada»lyán ngylel részére adakozni áilvei kadlek Bogmrtmltr JAassf 10 Ifi, LSt*nsttin Kall (Pug, aat. PAler) 10 Irt. Vük Alltat (Bakónak) 10 Irt, Ham Itnre (Barna) II frt. DinU B4la fBakdnakj 2 Irt, la Haló* latrán (Bakónak) 1 fiit, moly adományokért bálás kOagönelél le-jasl ki as egylet uavAbeu; aa alnOkadg. • A kai aln«« aáéhélrnfék Van Ilyen vánaejjye Is, A bleakások boldog, azlp. oraaága ss. Bomogyasgye asll évi eiedékea egyenes állami adA|a 1.947.Ó90 (Hol UH ki, a melyből a vármegye )H> kOsségét ért elemi csapás folytáé 101718 frlot írtak le, éa Igv megmaradt l,B46iH77 IVlra befl*«lt*k 1,178 841 frlot vagyis 37,tHH frlot Inlflxutlek, pedig állsml adAvAgrehajtó sáliul Ha működön, — Ho|/y Ily szép eredményt ártek ál alnden kényaaer alkal-maxisa ntlkttl, as * vármegye alispánjának ás lőssolgablróioak érdem*. — A m. InallélMlklal klrlMI. A .Zalaaegysi Al*. Tanltótsalülat\' központi vá-lawlaánva jaa. 11 lkée ti u. 4 órakor Illést tartott Nagy-Kauiisáu, *é polgári llalikola ra|s-taraében. As íuéseH Stalaf Nándor, \'aegyel <a- naplg terjedhető elzárás éa száz forintig terjed be\'fl pénzbírság. — l)«ák-ko*<wrt A nagykanizsai főgyas násium Ifinaágának f. bó 26-Au megtartandó hangversenyére már üzétkllldlék a megbivókal. A Hangverseny műsora: 1, Réazletak (Jottnod Fausl)AMI, Előadja as IQutág zenekarit. 2, A rab ivtöfliol. Hsa; alja Zsnburi László 2. o. t. 11, Dalra fal Abt Ferenctől, előadia az Ifjúság zeaekara. 4 Bihari keaergflje Palotám Gyulától, Előadj* as Ifjúság senekara. 5. Vihar után Esdrödllől. Ssavalja Németb Györry, 8. o. t. 0. Vadrósaa Hubnbert Ferenctől. Előadja as Ifltuág é akkara 7 KellősBellktől. Előadja hegedűn Wollák Béla R o. t. sosgoAski-éri Blau János 8,!t. 8. Monolog. Elóadja Blau János 8 o. t. fl Indaló Zimai Láaslótól. Előadja as Ifjnaág ének és zenekara. A helyek árai: páholy 8 Irt, ülőhely as 1-IV sorban 1 frt 00 kr., A többiben I frt, a karzaton 80 kr., Allóhelv 00 kr. Felülfizetéseket JólAkonyoAlra való tekintetből hálásan fogad-ih. Jegyek alőre válthatók Belua Lajos nr gyngysser tárában. ■•glalés. As IgasságOgyiminissUr rsn dololol boosájlotl ki, a melyben felhívta a blrő-. aágokal, hogy hivatalos nlasánokal caak a körülálló testületi elnök. elnökölt; jslanvoltak : dr i mfnyek által teljesen indokolt esetekben legyenek, ősrtta Gyula, Watífumky Antal, alelnökök; m„rt löbbasőr előfordult, hogy nagy mervü ma-Ptrtdtu Antal, föj*gy»ö; StaU latrán áa Ko- gfcri kOllaágektől a költségvetésileg erre megál* tűt Miklós, isvylök; KtriUt József péustároa, | ]apitott tétel teljesen kimsrült. Figyelmezteti Krammtr l^jos könyvtáros; Fdrjmif Snúmnyi: |0»ábbá a bíróságokat, hogy aa utazáai azámlákat Jóssá, Farkat Vllaa, Ho//m» Mór, Kdrjr JAssef kiállllAa után saámitotl legkevesebb 14 nsp slatt válaastmásyi tagok; a járási alaökők ktlsől , minissleriumboz larjesuzAk löL mert különben Rajfatí Sándor, n nagykaaiasai járást kör st« ások ArvAnyeaithetök nem lesznek. nöke és it\'tmsnx Mór. a nksaiaaai járási kör al elnöke. — A központi választmány eaeu aa ttlé-11. sen 16 foiyóltgyot intézett el. — A megyei ta-altólaatületet aa 18DÖ. jsaeptsaber b*váb«n tartandó gyermekvédő kongresszus tagján! hsjelen-1 telte A* a iáráai köröket felhívja, hogy külön-külön Is jelentkezzenek lagál. — A ,CtaUd it Iskola• tovább* a Jléutanoda" eláll tanitáe* ügyi azaklapokal a tanítótestület tagjának pártolásra ajánlja — A keszthelyi, zalaegerszegi éa Nagykanizsai járási körök őszi köagyülései-aek beérkezett jemökUayveit tudomásul vélté, — A „Magyarországi Tanítók Országos Biaott-slga," a „Vasvármcgyei Alt. Tauitóefyesalet" és a zalaegerszegi Járási kör által megküldött tételeket és indítványokat kiaqja a járási körök* nek, hogy tavaszi kősgyüléseken asokat tárgyaiiák aag. — KtrUu József, kösponti pénztáros jaleatéM alapján tudomáanl vette, b >gy a nagyi Kanizsai járási kör 88 forintot, a zalaegerszegi járási kör padié 14 frt 8 kit küldött be a kösponti pénztárba egyharmada* járulék óimén. — A asanlrlk Mgraslasbály*-sAaa. A törvény rég hajszát indított a falast ksrznló asuonyok eilen. A modern ssásad ide-geaaége tormát keresett, bogy a ktnét aüvésse-tének létjogosultságnt sserethensen és aszal be Pincérek balja A helybeli pincér kr jövő hó 11-én az ovódák jsvára jótékouy< leéln láDcnnlataágot fog rendezni. — KAsIsaaert léay hogy a dado.úk főleg ha iagalottik nea kepeiek egy ásót i ea klajteni. Ilyenkor legegyszerűbben eíyioimán ae-git magáit az ember, hu a dadogót feiaaólitjak, bogy énekelve mondja ei, a mit aondani akar. Tragikomikus hasonló eset történi a -minap egyik liszapttril községben. Az ottsni vyágyaze-ré*z Eszter nevű 7 éves leánykája anyja engedelmével felment a padlásra ruhát felaggató cseléddel, Eiyszarrs beront s 9 éves Piaűka s elrémült arcai mondaná, ha tadná, dadogá hogy: Le...le...le.. e...e...e.<.**ti a...*...aa...Eas ...Esz...esz...esz..,eaz ......... Jézus Mária I kiált as anya abban as ijedelemben, bogy Esster-ke leesett a padlásról. Rohan as udvsrra, de nsm látja Emtikát; vixiaaasalad a aaohába és kérdi Piatikát hová **eit, hol van? D* Pintika caak hebeg inig végre rftszól an anyj* : énekeld, a mit aondani akaras A* Pisliks vigsn ánskli, sz uram, uram, biró uram kendet arra kérea dallaaára: Leeaeti aa Eatarháay eognse aa ál-ványróll ......... — ,Jagy auaáwka aekeas le I" a jeligéje as ez évi Katb rsiner-kepuek. Ezen ma< de kapható minden má* gyógjrszerlárhaa is — x Paalaa nalaénmklaak. A aabessn emésztő ételeknek ciak mérsékelt élvezete is már igen sokszor okoz veszedelme* gyomor bajoks^nelyek kezse.\' ** * ~ norkörüli nyomás itánywHtb. állal esrldhetők/kIndán bántalmak ellen legjobb sikerrel használják dr. Róes élet-balzsamát Fragner y gyógyszertárából. {Prága 20fi. III.) Kapható „u^ uSgyobb gyógyazertár. bzn Is. — HAzelailus Sag/-Kanissáa • JlH(gyar utca 709- <11- nalmtl ház naahndkéahfl Monssal «laáá. — Bővebben argtodhaté FlMfael FB15p kla/vkereskeéé •ében. — A jóhirű Kozma-féle kercsma-kelylségck bérbeatlatnak, esellrg az IngatlM lrlk> áron rladallk. Bővrbb frlvllá go*itás kapható /EKKOV1TZ AI*BE RT Indájában M AGY-KAN 1UÁN Legújabb. Lafaah aártahte ■■anfenSrél spsIHI-hal krlfieiet IIMktf a*mfclséia«é Devrén kél a klvakcsé SásrásaSaS leWÜá t Bé**«y ■ talnleretalk a* r*te Mmk* aánalfc I a Mketársr*l***k nr*ésaáays áMal keálll haasalat arai |g*a hlasasé én alaélakákfe vnis—lmlyé leás, kasr na srssá|grliAa Manalagfák. _ NYlLÍTfiR. Henneberg-selyem 45 krtól 14 ét Sa krlf altmskmt — emk ekkor vatidi, ka kás-ntlaa gjánlakál mdalutaak, — hkata, ttkár ta ariam, — a Itgdivatoaabb aatvta, rntn 4* atatáaatbaa. Pina 0*altaak potiUr a »l*«naa, talaaiat káakaa ixilhtva, — atalkkkat |i<% p**afti SatSSfal Mtérnak, HEN NEBERG G. selyémgyárti (aa. a kir. Wnri aaáOMá) na 11 ia> III (1) ■hfjar Imlala Sráfa* klluirn In*tk4t/H riQluSi vándorolt a városokba a maittörők nagy hada. | napság világaaerts isasrt oág aár évek sora óta NA ksgtöbbst jtlvadelmsaő kereaetlonáa ea ma. uiáv napián rendszarint sgy uj Islragasa-képpsl Ott aütkéreaik e aeatenAg mellett valsai as áll elö, amely mindig elragadóhban éa vonsób-orvosi tadoaány niabnaaából, mert annak a ban van megaaerkesstve. Már uinte elvárt és felügyelete alatt nevelik a maaaaörökat, de alap- kellemea meglepetését képezi ea a köaönaágnek, jáhea azért aem egyéb, miut a talmi knrnzaíó ugy, bogy as év vétje lété már kárdssik as üz< asezoa\'ynk tadománya: a kenés éa a derékgyuráa. Istben : „Mit hoz Kaibsrsinsr a jiivő évre A — Fürdőhelyeinken, aőt a legkisebb vidéki kérdés teljesen jogos; mert mindig nehezebbnek városban ia aiodenütt van már ilyen gyúró- tetszik Kathréiner. Kseip-aalátakávája hirdeté« doktor, a ki as öklében hordja a diplomáját éa Uéiwk korlátalt lerén ignt és eredeiit nyújtani, a gyakorló orvosok aagy boaasaaágára jócskán I Ki aégis min\'dht újra sikerül ez a pe<eaett oég> keres az öklötitttl, a melynek műnyelvén l nek: A* ez évi kApa- jeliéit jeligével egy barát* aáiíosttu mosolygó .anyőkát ábráaol, ski épen most Ült\'lé kenyslaesen a délutáni kávéhoz, aaldőii kicsiny unokája rohanva leiéje siet, valóssinüleg a kertből, egy piros arca al inával a zsebében, és kedves mosolyával szintén kávéját kéri: „Nagjanyácskáiu nekem ia ?" Aa 3r*g anyóka tekintete, r jóságoa, ti*ateléttelj*a are kifejeséa a bizonyára elsőrangú müvén bensőleg rénzlvnvö iellogáaáról tanuakiidik, aki, e*eu re» inek telrsgaiist terveate, amely „uleai képcsarnokunk" válóban érteke* eaxdagti.áaéra, <*!*• mint maginak a tárgynak, K*lhrein*r-aaláiaká« vAjának, pndkivül megnyerő *Ván*atául szolgál* — Antlcslvni a neve u<areliaii<eri kipróbált szérnek, mely hajklbullas, fujkbrpa, kopaszodás ellen a legsikeresebben MüználhAtó. Aa a neve. Ujabban a gyógyításnak ez a módja erősen terjed * uóta annyi a masszőr, hogy akár Dauát lehetne , velük rekesaieni Férfl-embsí a gőzfürdőben élvesi végig est á gyógymódot, a a fllrdőasolgával dőgönyöateti magát, az aaaaonyok azoubuu, különösen as érettebb korban, hűséges páciensei .a masssö-rökaek, a kik úagy tabával üsik meatenégU-keL Moat roaas idő virrad) a maaszörökre| mert a belügyminiszter, bizonyára sz orvosi hörök figyelmeztetésére, nagyon megnyirbálta a másizörSk mondaköréi. Ugyanis hoz viaazaAléa As as egéswAgre i<ok kár azáraazott a diploma nélkül űzött maaaskláeból a ezért moat körren delet meni az összea lörvAnybatóságokhoz, melyben a bdlügyaioiazter elrendeli, nogy a diplomátlan maaszőrük oaakia orvosi uiaait&s, főlllgyulet és falelösség mellett maszszálhtuak, — nemesebb KönsSnet-nyllváaltás. Felejthetetlen emlékű szeretstt leányaink 8*ak4 Bálvlm és Aialuk elhunyta és temetésé alkalmával a jóleső részvét oly *sámos jelét vettük, bogy azokért egyenkint nem mondhatunk kő-ssönelet Ea utón fejezzük tehát ki háláa kösaOnstüoket mindazon taetületeknek Aa egveseknek, kik kegyeletük As réssvéiüknek részint kossoruk adományozása, részint a temetésen való megjelenés által kitye-zéat adni szíveskedtek. Nagy-Kanizsán, 1890. jen. 12-én, 17-1 StaU Antal é mys. Aniicalvua a hajat puhiija, s tejböri tisztítja, a a baj mindennemű, báulalaait eltévnlitja. Nsm-IsatrAsst pedig, aint például a szemet, egyáltalán | csak fárfláknak ajánlható. Próba üveget 1, nagy ( nem asabad maaa<álniok. A ki a rendelet ellen | üvelei 2 koronáért küld a lőssétkttidAai raktár 18 Lsptnlajdoaoa éa kiadó nsciiL rCléf. Singer Sándor fé33L3rlcépéwE«ti xxx\'dtmxxx^m NAOT KANIZCÁIV • végi Takarékpéastár épálesétbam* Modern be rendesén, kitűnő tnl» étetek Jutányos árak Hölgyek részér* kQiőn, alkalma* őttősők. Aa aj fénykép- kirakatok azivea megtekintésére a n. é. közönség figyelmet bátorkodom felhívni. £iflgtr {dudor jtáyahtMm r Nagy-Kanleet vasárnap Zala 5. acám. (S lap.) 10. aaáai. 1889. te—i Árverési hirdetmény. 6798ltk 08. 18-1 Alulírott kiküldött Végrehajtó u 1081. évi LX. I. c. 109. f-s értelmében eseonel közhírré tosxl, hogy a létenyri klr. jéráabiróság V 8I7|1. száma végsése állal Dr. Kertésa ügyvéd által képviselt Kováén Antal keretyst lakóé végréhajtó javára Slokona Géza bánokszentgvörgyl lakés ellen eddig ésasaeen 88 frt 86 kr- költség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalnuval bíróilag felüt foglalt éa 824 írtra becaült háaibutor, képek, tükrök könyvek éa egyebekből álló Ingó-aégok nyilvános arveres utján eladatnak. Mely árverésnek a V 227.208. es. kiküldetést jártosó rendelő végsés tolytán a helyszínen \'vagyis Bánokssenlgyörgyön végrebajláat neitvedett la« kásánál leendő esskösléare 18M évi Január ké Mik napjának 4. e. 10 a rája határidőül kitüaetik s ahhoa a venni szándékb-sók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóeágok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. e. 1\' 7. g-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul la eladatni lógnak. Aa elárverezendő ingóeágok vételára \'az 1881. évi LX. t. c. 108. g-bnn szerint len kifizetendő. | Kelt Letenyéo, 1890. évi jan. hó 11. napján. Árverési hirdetmény. 1899. jantlár bó 16-én gelső illetőség, s 8 sorsa, alatt bejagyaatLa 10 trtra becsalt 908.19067. rész erdő illetőség . IIN évi luaár ké M. aap|áa A nagykanizsai klr. törvényszék mint tkvj osztálya részéről közhírré tétetik, .hogy Kutas Ferenc hahód lákóa végrekajtstónak — Sabján Vendel ée nsje Szabadi Márt hahóti lakós végrehajtást szenvedők elleni 900 Irt tőke ennek 1897. évi juniiM hó 19. napjától járó 7*/e ksma-tai, 80 frt per, 0 frt 90 kr. vegrehajtáa kérelmi,\' még pedig tekintve, bogy a hahóti tll 0 írt 86 kr. jelenlegi, valamint a még felmert- + 286, 810, 1141, 1608, 1096 a. 1118. é e lO érakar Hűhót község házánál Dr. Krsiaier József leipe-resi ügyvéd vagy helyettese köz bejöttével magtar tandó nyilvános árverésen eladatni fognak, — tjkvben s 1143. lendö költségek iránti végrehajtási ügyében a j b- hrsz. aíalt felvett ingatlanokra C 6 sor s tant megnévezett kit. törvényszék területéhez 14077.891. iktsz. alatt Bakooyi Rozi ösv. Szabadi hahóti 213. az. tjkvben -f 288. braa. i Józsefnó hahóti lakós ja*ára bekeblezett özvegyi alatt felvett ingatlannak Szabadi Méri férj. Sal» haszonélvezeti szolgalmijogot megelőzőleg jelzálo-ján Vendelnél illető s 181 frt 66 krra becsült {(O* követelés van bekeblezve, ennélfogva a egybarmadréeze, — a az a azon tjkvben -f- hahóti 218. sz. tjkvben felvett exen ingatlanok 1141. hm. alatt felveti ingatlannak tu. öt ille<ő «zen azolgalmijog épségben tartásával csak akkor a 110 frt 88 krra becsült egyharmadrésze, ugy adatnak el, ha a jelzálogos hitelező kielégite-aa u. azon tjkbea + 1148/b. hraa. alatt felvett sére szükségesnek mutatkosó 400 frt vételár a ingatlanok u. eaak őt illető s 118 frtra beesőit ázolgalöijoggal együtt beígértetik, ellenkező esetegyharmadrésze, mégis u. azon tkvben + 810 ben az árverés hatálytalanná válik a aa iagatle-hrsz. 68 trtra, — -f 1608 bm. alatt felveit nok a azolgalmijog lentartáaa nélkül a fentebbi 66 frira, — 4- 1086/a. hrsz, alatt felvett 68 frtra I határidőben ajabban elárvereztetnek. -ii + 1198. hraa. alatt lalvstt s 60 trtra! . Kikiáltási ár a lentebb kitett becaár. megállapított feltételek I becsült egész ingatlanok — melyek egvbarmad-I részben Szabadi Mári férj. Sabján Vendelné, egy harmadrészben Szabadi Jdzaef kis korú é*.| Árverezni kivánók tartóénak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni SCHM1DT JÁNOS klr. bir. végrehajtó. 3041. aaám. 1 08. U-I Árverési hirdetmény. egyharmadréaaben Pakó Teréz férf. Pap Lajoaaá tulajdonát képezik — az 1881. évi LX. t. c. 166 8-e) pontja értelmében, továbbá a hahóti 878 sz. (jsvben + 1148 a. hraa. alatt felveit in igatlannak Szabadi Mári férj. Sabján Vendelnél I illetőit 77 Iftra becsölt felerésze,— mégis a hahóti 1208 sz. tjkvben + 72 hrsz. alatt felvett s 140 trtra, s végül a hahóti 1411 sz. tjkvben -f (600 A leteayei kir. járásbíróság mint Ikvi. ható- ~ ,610> ^ hm\' ••« " \'rtr» becsült Ínség közhírré testi, bogy Lausch József sormási 1(fátlanok, 8 ««» l^ben 2 sorsz. alatt lakóanak Molnár Júlia özv. Csépregi Andrásné b«J«ITsatt a 4 frtra bec-ült 606.19067. rísz le-polai lakóé elleni 42 In 60 kr. tőke ennek 1897. évi juniua 1 tő1 járó 6*/, kamatai 19 frt 75 kr. per, 7 trt 90 kr. végrehajtási, 7 frt 36 kr. ezúttal! költségek iránti végrehajtási Bgyébso a nagykanizsai kir. taaék. a letenyei kir. jbiróeág területén fekvő Pol« község 813. aaám tjkvben aa -4- 10. hraaáma ingatlan és a rajta épült 12. népsorszámu ház 694 frt kikiáltási árban Poia község biróbázánál 1SM. évi január hé M-lk napján i e. IO éraker dr. Kertész Arnold letenyei lakos felperesi ügyvéd. vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyil vánoe árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Arverepni kívánók tartósnak a becaár 10*/,-át kéazpénroen vagy óvadékképes papirban a kiküldött keséhez letenni Kelt Letenyén, a kir. tvaaék mint tknyvi hatóságnál 1898. évi novem. hó lö-én. NÜNKOVITS kir. tazéki albiró Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvaaék mint tkvi hatóságnál, 1898. évi oki hó (6. napján. GÓZONY, kirtvszéki albiró. 000000000000002000 ® i|ti 1IU111 u iUiMm - Irt bulin t ál WUÜáála tgészeégtgjl katéeégtét aegviiagátvs (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. juL 8-áa) legjobb és legolcsóbb FsKtíistlté A száj kiöblitéee csupán fog vagy szájvízzel nem elégaégas aser a fognak tisztítására. Ehhez tlaatlCAaser használata. telette szükséges 9 Mh lladealU kaphaté cooooooooc 00 ooocooooo xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: MEGHÍVÁS / A „Mezőgazdaság takarék- és hitelbank részvénytársaság"\'4 . tieaksi hely ea 1899 éri január *® én délután S Arakor a „labarls" vradégll aagyteraaék*a tart)* I. é"vL rexid.es krözg^r-Cilését melyre a t. részvényesek meghívatnak. IV i p I r e a d; 1. As igazgatóság jeleutése as 1897(8. üzleti évről. 8. Az 1897)8. évi zárszámadásnak éa mérlegnek, valamint a felügyelff-bizotts&g jelentésének elíterjesatéw, ée a mérleg megállapít! 8. A tiszta nyereség hová-forditáaa iránti határosat 4. As igazgatóság és felügyelő-bizottság részére adaadó felmentvény iránti határosat. 6. A felügyelőübizottaágnak 8 évre leendő megválasztása. 6. Esetleges indítványok tárgyalása. JoOCTR: ás atif tkUjuk IS "~w— á kSagytlkta alséu agyae iíiitídju rkstvakait, át isavasaU foggal oaak un ifasvfaree klr, klnak léesvésjai a kütgylUt uapjit np|kh| h| I héaaapal s rkaafar-kSayvkaa savén tUrattak, k «t aappal s kéagyálk dW kliéatatayka a*jaHtt talpa ktkattak. A Uktt rksvéojakrtl elUmírrtay UUttatlk ki, aaljr Igssdli jagjrtl tsolgU, e anaty alkattaa a rksvtajrak i kéagytka itáa vliisi nkillk IS A Uagytlkaa nkáacrik jalankvé ikiitíjMl alaéia Utak a tá aaakan HwtalatajrUaa UH kUM kársa riaatta? atás KJ-tJ HH ■tg, ét tts lUTintiil lobbal aaaii aa gyakaralkat na nlat riaavéajkMekoa, unakt nagkatitaaaatt A oavssatt jogot ntgksblmtaott Utal k.lakit gyakorolai. Magkatalaaaottak, a tórrinjei ktpfkaMk Uvkakval oaak a aaavtulkkga itaaiáajaaat n Aa Igaagatéség. w TákaatSaték. Q A mvazatra feljogosító rteixfitjiít ígkUU*n /. /omtdr M U-ig intéztünk plnzUlrdnál Utmdík. Q " Kelt Szombathelyen, 1899. jaauár W-éa. Cxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxj Nagy-Kanizaa vasárnap Zala 5. szám. (• lap.) 1899. jinoii hő 15-én MEQH,iyÖ. A Nagy-Kanizsai Takarékpénztár által alapított ÖNSEGÉLYZŐ SZÖVETKEZET 18M tartamija a N -kaolual bkarékpfaitár hely Uégében II. ÉVI BENpEM közgyűlését melyrre a t, c. szövetkezeti tagokai tisztelettel meghívja ______ ■« Ini»«K«toaáji TÁRGYSOROZAT: 1. Évi jelenlés, 1 A letögyelő-bizoliság jelentése, ennek alapján megállapítása, az igazgatóság es a felügyelő-bizottság iránti lülározat. t. a szflvetkezet hivatalos közlönyének kijelölés*. 4. Az igazgatóság tagjai közöl az alapszabályok 83. g a értelmében kilépő Aati M, dr. Franca Rudolf, KMtr Málydt, Tripammtr Gyula és Zirkotiii Lajot és egy visszalépett igazgatósági tag, valamint a felügyelő-bizottsági tagok helyett ujak, esetleg azok újbóli megválasztása. Nagy-Kanizsán, 1899. január bó 9-éo. a mérleg (elmentése JEGYZET* A felügyelő-bizottság által fölülvizsgált vagyonmérleg a szövetkezeli helyiségben bármikor betekinthető. As üzletrész birtokosok könyveik fel-mutalása mellett szavazallapjaikat 1. évi január 18-3 bó 31, és február hó l-én a szövetkezeti helyi- ségben átvehetik. A li||iltaak MaaayaH HAZISZER. •ety az —ásatást uabslyena. ree ése véctarlatéat srséáéayezl, a ■egrssriett ée Més véralkatriait eltávolítja (idu sgtszui fWettétele). pmi is htiteaan ■filMlili s gya-aerbajl, ts p M<átjlalaaaáge<, ttiufn (llböKgtel, káayáal iaf», gyomor- te baabáaialaat, ul«>|>all, s gyomor wtterbetiaét étellel, ayálkáaodáet, vár-ultlix. Uiirtilllhl, sü báatataakat, betbajskai, i már 40 tv éta Jé*ak Usaayalt Dr. ROSA-fele VMim Madaa gyatadáa. ssk és haláé gyá lyttsss bialoe alkarral Jár, ■ sM mell gyatadáaáaál, lejrakedéa- ti kaateye-déaaál. s gyárnak olválaeatásáaál, tályo-gok, vérkatéaak, pakalvar ts gasyedé oekeél, továbbá kórómgenyedée u *f y-sovesott kórómméregaél s késes te láb \'s||akoa, kaaáayedáeekaál, dagaaatokaál. mirigydagma \'tokaat, hottbitem kápsMá-eekaél etb. 60 év óta bevált Praiai Miami IGYELMEZTETÉSI Mtaa»k!f?* ________ u eredeti ki- zxitmiayi kérje > prá;ai Frsgser B. gyógy-eaerttribét te ügyeljen arra, begy s Dr. Rssa b alltam caomagolú minden rímén Itt látható kerek véJjígy legyen; a magolásán padig a jobbtól látható báron prágai hazlkeeeci uSgleti védjegy. —— A kl igy stászást talál is sekssi bejeteatt. dijat kap I ■■ Ella marra Iftrlrk rirrl reaétlhtHsrc Ulsaak Raktárak Budapeaten: Tőrük Jíisef gjógiitrtártai, Epr Á. gyágpz.-baB, Thateajer iiSáti, Kockamt^ iléái Firaktár a keiiltiaet BT p q n n a I. Apotheke „zarn schwarzen Adler" Is Prss, . rrdyilor Eek ísr Sparaergass* Nr. 203 ZS1-M FRA6NER B. gyógysz.-töl Prágában 203-111. Cl as latasttae aisdaa aaskáját ej ilatra aerkenű egéuiéges is tiszta aért aaataa, klMabaa la Mstas te aaaeaa Bléta Ura, bevall kázleier 1 íveg 5* kr.. kettle ivei \' tartat Paataa 2t krrat drágább A gyó ysláa fájdalom sálktl halad a kesta háeito hsttea alatt. Oskszkaa 29 is 39 krajeárjiv al Pestss ( krrat érigákk. Előfizetési felhívás a „Képes Család Lapok" szépirodalmi és Ismeretterjesztő képes hetilapra. á JMépa* (\'••1441 Lmpmk" atyaa tsolleabea te Iráoytaa vsa ssarfcasstva begy Uja te Iraa kSUa • agySttréva olveakaíja. á ,lUg«s OmUmU Uaak\' miaden érbaa aégy kelta bekítieáí ragéayt ad Iiqwm aaellékleitl aiSlsatStiak. A , Meprs Családi Uf*k boritéka eaolleaee te adnke*!** oeevagtoak, illetve kérdések te feleletek tárbáaa te igy as altássték dljtalasal kSaólhetik gondolataikat as „KlMaatSk poatájá"-baa. á „Hlpea Oaaládl Upsk" eliáaattei án a jMHyek Lada" dmfl divatlappal te s kSUs beküUetó „Bejényaelléklet\'-tel egjrltt: Bgéas ám . .• . . 8 bt — kr. Félévre......S Irt — kr. Negyedévre . . . I (rt 50 kr. A ,gá4p«a (Máéi Laask te asoskivtl Bég 80 kr.--gi\'V te j aaaak, aki ss alMaatáei lieaig\'il poataaaállitáel dijai agyasam beklldi. alimamll ■ég kslta 4 lanjabb ragéayt kaid lágya* te bérseaatvo. A .JMpea Családi Useafc" metatváayaaáaoket iegyti aaatva kSId mmdaaokaak, akik aslráat — iageálaaartkbsa lavalaaélayaa — hossáíbrd ölnek WS-1 pe* CsalUl Lafak matatváayasáaoket iagyao te kér-: aa Irtat — k A „Képe* OMládi Lapok" kiadóktratata ■eéagsst, V., Vadáaa-alraa 14. (8a|át káaábaa.) Mily elkerülhetetlenül azOkeégea a azöllők permetezése as elmúlt évadban bizonyult be ■időn caakis a permetezett saöllök nem mentek tönkre. Esnek elérhetésére legjobbnak bisonynlt Mayfarth Pb. ős tám —O aiabadslaszntt o— Mf» 5r>m,Cl\'k:ftd<5 -^feg 99 .SYPHONIA söilővessző és növénTptrmttesfiji, |mely sz oldatot sslvaUjraxás nélkül temlké-döen a növényekre permetezi. Ezen permetezőkből már sak eaer vaa használatban és asAasaa dleaérA bixoia) Itváay mutatja kitBnő voltát valamennyi egyéb <44 renilezerrel szemben. to Áhrs és leirás rendelkesésre áll HAYFABTÜ PH és láraáaál mé^aiSaaáal gépgyáraké klM*l*|*ssé|l gyár barssjtik s gyialles-arteknrtáal géfsh részér*. Bé\'es, D/1, Taborstrasse 78 aaim. Írjtpiíkfi A fltm diiaeri kríl iigjti. — Ufráttt H inétíhtt iniuUui. B&eeoouttoeoec wneoooooooeo< Előrehaladott levélbélyoggyűjtöknek saivesen küld, dus vilasitékot Dr. BEISÓ IZOR Badapeat V. kar, Váol körut 50. nr ■t&aoocxBeoooneoc Nyomatott Finchél ^iilöp laptulajdonoanál Na^y-K.antse*n 1899. Huszonhatodik évfolyam. 6. szám. Viraakáa-ápllet Flaekel Fíllíp ki>o»»-ktnekidieibo. A >wrk«Htf nl értekezni lehat anpoa-kint d. i. 4-6 ért kdei ét latanemlS a lap ii"il.nt ..r, vnaarknao Alimon Klaleklnuw v»f..<á«i*unlul: KitekA pút 1,1 tunyy. ZerwkadiM, ZALA Politikai lap. Megjelenik NAOY.-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. túrostul ÍUI Sféw tm IS keraea (t bt — ki llinn I karaaa 19 Irt — kf Xtjpftdtvre t korost 11 Irt W kr Hjilltér petitaon 10 kt^aér eiSfl»!*»»k, valaiiint k kl»liliiia;e fimatkaadi ílaekal f»»*p kka. Mn> aed.i .te i«u*.aM. W fbsada\'ai .. Egyaa ma in 1» knjakr Nagy-Kanizsa., 1699. Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Csütörtök, január 19. A jó-remény fokán. Nem utolsó, de nem is valami kellemes mulatság innen a vidéki távolból nézni éSi hallgatni a magyar politikai élet tengerének csendes mormolását, amit magasabb politikai nyelven kompromisszum-tárgyalásnak neveznek. Az ellenzék békeföltételeit immár bemutatta Bánfly miniszterelnök a koronának; vissza is érkezett — azzal az utasítással, hogy a helyzetnek szanálására folytassa a tárgyalásokat Tehát a politika tengere tovább folytatj majd csendes mormolását; a magyar nemzet pedig, mint valami hazátlan, bujdosó „Mikes Kelemen" üI a parton, nézi és hallgatja az egymásra torlódó, elsikamló, zajgó hullámok érthetetlen, szinte misztikussá váló zenéiét. Egy kis fantaziával kiszínezheti helyzetét olyképpen, hogy ő [a nemzetj most a\' •Jó-remény» fokának szirtjére telepedett és mig a politika hullámzását nézi, szorongva váijaaz alkotmány hajó|ának sorsát: vájjon átjut-e és sértetlenül jut-e át ezen a valóban kritikus ponton, mely rettenetes módon alkalmas arra, hogy — ha szilánkokká nem zúzza is — legalább alaposan megroncsolja ezt a hajót. Amennyire a mi »provinciális* szemünk láthatja: a hajót egyetlen nagy és veszedelmes Örvény fenyegeti: a kiegyezés örvénye. Ha a hullámoktól csapko dott s a viharoktól eléggé megviselt hajó ezen az örvényen átjut sértetlenül, más veszedelemtől még most nem kell félteni. A béke tárgyalások súlypontja ugyanis most már teljesen az Ausztriával való kiegyezés kérdésére helyezkedett. Ezen fog megfordulni: sikerül-e a törvényes állapot visszaállítása ? A tárgyalások folytatódnak. A nagy-politikus urak és a fővárosi I napisajtó pedig újra hangoztatni togják, amint eddig is hangoztatták, hogy nem szabad alaptalan, megbízhatatlan kritikával a tárgyalások elé vágni és azoknak sikerét ! kockáztatni; \' Ez nagyoiuszép. Igen helyes dolog I hallgatást hirdetni a béke érdekében. Amint hogy az is szép, ha valaki vizet prédikál, de csak ugy, ha maga is hüségésen meg- marad a vizivás mellett Mi azonban sajnosán látjuk a béke vizét prédikáló politikus urak és a napisajtó részéről, hogy azért ők maguk kitűnően töltOznek most is a háború serlegének borából. Innen is, onnan is gyanúsító föltevések és ezek alapján kimondott mérges kritikák rakétái pattognak a levegőben Hanem azért caak tessék nyugodtan, békés hangulattal tárgyalni a magyar nemzet részéről is nagyon óhajtott politikai b&e helyreállítása vagy amint műnyelven moodják „a helyzet szanálása" érdekében Csak üljünk a jó-remény fokán csendesen és hallgassuk a tenger mormolását; várjak be nyugodtan a fejleményeket; mert hízzon most minden jóravaló hazafinak el kell menni a lehetőségig a békekötés kedvéért Így szól a kedves prédikáció. E közben pedig megszólal nem is Budapesten, hanem valahol messze, Alföld szélén, Nagy-Váradon, a harci kürt, és a hortobágyi szél fölkapja és szerteviszi hangját a hazába. A.,Nagyváradi Napló" bocsátotta szárny* ra a hírt, hogy ő a , Nemzet" egyik szerkesztőjétől arról értesült, hogy arra az esetne TÁRCA. ^Aarar Tekla, irta: 2 s I s I Q y ő z ő. A debröi klastrom tolyosójánsk márvány kockáin, alig észrevehetően surrantak el a tisztelendő nővérek a kis kápolna felé, bogy jeen legyenek a üstsl püspöki titkár által olvasott rsggeli misén. Ezek s jóságos női slakok kizárva szivükből mioden profán gondolatot, ifcszi áhítattal pergelték a pápa ő szentsége által megáldott olvasóikat és abban a daliás fiatal papban sem a férfit látták, hanem as Isten felkent szolgáját, ki az Odv, a szeretet és béke spostols. Apátnőjük, r?y előkelő név viselőjf, ba akarná selyem párnák kösött pihenhetne, bár sooyban és csipkében járhatna, csak a fogadalmai kellene megszegnie. De ö nem teszi. Ki volna képea a női szivek éa vesék titkait kifürkészni ? Nem több harminchat évesnél, fenséges ter mete imponáló, nemei elénknk és fényesek. Még mindig öde arca bünős vágyakat ébresztene s férfi szivekben — hs látnák. Valódi aszkéta életet él, túlbuzgósága és szigorúsága egyszerűen mesés. A kis harang aznap utoljára kondult meg, jelezve, hogy mindenki nyugalomra térhet, Islen kegyelmébe ajáalva bűnös Mkit. Soror Tekla sz apátnő is visszavonul szobájába. Miután maga kijőlt belenni »z ajtót, az a ezép büszke fejedelmi álak, ki egész napon át az apáinői szigorúság és Isten iránti slázslosság minisképe volt, letérdel ima-zaámolyára, de nem asért, bogy s Megváltóhoz könyörögjön. Kebléből srcképet vess eM. Fiatal térfiuu ábrázol dissma gyar öltönyben. Minő szavakat kell anoak hallani alléi a nőtől. — Bogálhy Dénes, halld meg szavaimat, bárhol vagy! Megátkozhatnálak téged, mert meg-mérgested életemet Eo, s kit hitben és össinis-Bégben neveltek, husz év óta csajom az latsnt és s szenteket te mistisd, egszentebb ipám közepette a le arcodat látom, a te bangódat | hallom. Szerelném, ha gyűlölni tadnálak, de érsem hogy nem lehet, nem \'ehet... mert még mindig... szerellek, imádlak . . . jobban mint ast, a ki elvártait értünk a keresztián . ,. Az arckép pedig mintha megértette volna a bűnös szavakat, mintha válaszolná\': Szép hölgy, | ne emészd msgsd Uy gondolstokksl, vesd eli magadtól ezt a ruhát, nem a te bab-termetedre való sz, keresd az elvesztett boldogságot, én már megtaláltam, te la meg fogod találni, de mii ketten együtt soha . .. soha. Mino fájdalmas tudat: őrülten szpretni valakit, viszonzás nélkül. Nem a kegyea Soror Tekla volt többé, hanem a szerelmében sértett szenve-1 délyes nő. Egy démon, agy fúria, ki csak jött n világra, hogy vészt és pusztulást okozzon. Micsods imádság volt as I Egyik sssvábsn elátkozta ast s férfit, s másik pillanatban szerelmet vallott neki. A kezében levő srcképet a padlóra dobta, bogy másik percben bocsánatot kéljen tök és Összecsókolja. A megyés püspök, ki büszke volt s mintaszerűen vesetett klsstroasrs Ss annak szigora én szent életű apátnöjére, ha e pillanatban belépne, biaooyárs ast hinné, hogy ss alvilági szellemek űznek vele gooons játékot A klastrom csendjét mi sem zavarta, a fisa-lelendő nővérek celláikban dicsérik ss Urat A kapusnő álmonan hever fülkéjében, midőn halk kopogást hall, mely néháaysaor ismétlődik, Éjjeli látogatók nem ssoklsk ids jönni. Kíváncsian tolta léire s kapun levő kis rntssst s azon kitekintve, s holdvilág fényében egy női alakot pillantott meg. Kinyitottaa kaput A nő belépett. Arcát sfirü tátvol takarta. Erős pézsma illa ot tar asztalt maga körül. — A tölisztelendö apátnővel széretnék beszélni, mondá remegő bangón. — Ilyenkor már alszik nem lehet (elkelteni — Ds kérem: segítsen rajtam, agy élet forog kockán, nskssSkmindsn áron azonnal kell ssés beszelnem. A könyörgő szavak meglágyították a kapnsnö szivét. Zajtalanul mentek fel sz spátnő szobája isii JTORONTÁLI SZONYEGGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. n Egyedüli Msgyar axényeRgyár. ■a \' \'i, kézzel caomózott szmirna szőnyegeket, terem-, ssslon-, ebédlő-, háló-, boudoir- éa unszolták részére mindenlále jj, — IXBSZlI. nagyság és stílben, bármely rajz szerint: hollandi futószöhyegeket, keleti (karamani) függönyöket, torontáli szerb w | ei zönysgskst (Tyilln), teritök, függönyök, dlvánátvetök stb. részére. 292- M E Ut- Főraktár: B17DÁPE8T, VI kerBlel, Andráaay-ut 4. aaáaa Osás fstaisrsH raktár Btadssseari, s tiáeyHtrak»á^avá|t»lkkskkes, a.« elatakk fajttj. uéeyetek, ntHhySk teríték, takarek. aklakvádtt ua»a ás Mgnkraeaál NagY-Kanizsa, c-ÜUtrtók Zala 6. szám (1. lap) 1899. január hó 19 én. i * i ha a kormánypárt többsége megalázó német és horvát nyelven vannak készllvs s nagy j dése még most sincs megoldva, a közigazgatási s vármegye területére dsl ni ssiveskedjék. A keszthelyi járási főszolgsbiró jelenté«e sserint gróf Festetics Tasslló s keszthelyi k óz kórház ssámára ingyen telket sjánlván lel, sz uj kórház építését s tsvsszszsl megkezdik. A jelen- békepontókat fogadna el az ellenzéktől, a szabadelvűek Tisza-csoportja kivál és az tllenzékre megy ál Nagyszerű mumus! Mégutóbb csakugyan megijed tOle a szabadelvQpárt békére tórekvO többsége; mert hát rettenetes dolgok fejlődhetnének abból, ha a magyar nemzet még megélné, hogy Tiszáék leakasztanák a szeg-rOl azokat a hirhedetté vált debreceni pontokat. Ez a gyönge kis harci riadó különben — ugy látszik — csak megalázó békepontokat ismer, de alkotmány-megalázást (ami ben most vergűdQnk) nem I Nos hát: az ilyet), hangokat nevezik csendes hallgatásnak és békéru való tOrek-véjnek Ehhez és az eféle hangokhoz kézest a most folyó tehnikai obstrukció csak ártatlan csermely-csevegés. Hisz az országgyűlésen j hogy a szóban forgó most kedélyes névszerinti i\'—W jfiL- Ule,ilérthM a Ttnne«e részük elrongyolás folytán msjdnsm liasználhstst-j bizottság s végleges kikótók építését s várme-Isn — Eperjesy Sándor bizottsági tsg indítványára gyének most nem jsvssoljs ; azonban felhívja a felirstllsg megkeresi az igazságügyminisstert, hogy!jelentéshez csatolt műszaki iratok kiadáss mellett s betetszerkesstést elren- a kir. építészeti hivatalt, hogy s mostani kikótók üzemképes állapotban való fenntartása iránt aa adott viszonyokhoz képest sonsk idején, a műit évi javítáa alkalmával teljesített módon intézkedjék. A kir. tsnfelűgyeló havi jelenlése sserint ez lést szzsl velte tudomásul a kózigazgatási hízott- időszakban a miniszter megálíspitolls a cssbren-ság, hogy a főszolgabíró az építkezés állapotáról ideki állami iskola és gyerme kmenedékház felál-annak idején tegyen jelentést. jülásánsk ujabb feltételeit, a mellioci állami As sndrásbidai anyakönyvvezetői kerületben iskols járulmánysinsk ügyét, vslamint a f. évi Újlaki Béla h. jegyző, a stridói anyakönyvvezető szep\'emberben megnyitandó nyirvölgyi állami is-kerflletben Plander Józsel h. jegyző snyakőnyv- kola leltételeit — Tárgyalt s nagykanizsai tzr. vezetőknek,!botoroyaisnyskónyvvezelőkerülelben hitközséggel és sz izr. slvni iskols laniestületá-Pintarics Pál jegyzői írnok, a hodosáni snys- vei sz ijj díjlevelek megállspitáss ügyében. — könyvvezető kerületben Kovács Árpád segédjegy- Meg\'ekintette a zalaszenlgróbli állami elemi iskola zö anyakönyvvezető helyetteseknek ajánllstnsk a uj épületéi. — Meglátogat la a sármelléki és zala-beiogymihlszteriiél kinevezés végett. i vári r. kath. a nagy pálii, kutssi községi és sá- li záls-egerssegi és nagy-ksnizssi közkórhá-\' gödi r. k. iskolát. — A zalaegerszegi önálló soknál u elmebetegek részére berendezendő gazdasági ismét\'ő iskolának 30 növsndéks vsa, Havazással töl-óráikat a képviselő urak; ez olyan nagy hullámokat, nem ver tik üres pedig mint a szavalás. Valóban békés hallgatásba mégis csak a külön oestály ügyere vonatkozó összes irslok dr. Háry litván vármegyei I. főorvosnak azzal adat\' nak ki, hogy e tárgyban mindkét közkórkáz igazgató főorvosával tárgys\'jon s s tárgyalásról tegyen tüzetes jelentést snnsk megérinésévsl, elme-betegosztályok lórvénybstöságs részéről minő mérvű hozzájárulás volna szükséges ? A pécsi poals és távirdsigszgalóság értesítésére, mely szerint s kereakedelmügyi miniszter Draskovscsn a kért postshivstsl lelállitását nem engedélyezte, érdekelt községnek tudtára nemzet merült el igazán: mett ez a jó-remény! Az államépilésssti hivatal jelenté, hogy Gelse tokán ülve, nagy aggódással ugyan, de bámula«os türelemmel hallgatja a politika tengerének mormolását és nézi visszafojtott lélekzettel azt a kavargó örvényt, melyen át kell jutnia az alkotmány hajójának. Az az örvény! Az az örvényt Milyen óriási áldozat a nemzet részéről a hallgatás — a béke érdekében! *z A vármegye házából - A klalf aanléal kkialliii aiéaérét. -Zalamegye közigazgatási bizottságának január havi üléséből az alábbi tontoaabb mozzanatokat közöljük: község s gelsei átkelési útszakasz fönlartá\'ára szükséges ledsnysg elhelyezésére eddig bsaznált és a templom melletti téren fekvő hely igénybe vételét megtagadta és e belyell s községnek Kilimán felőli, a falu végén levó csapásra jelölte ki a kavics rakbelyet. Mivel minden község msgs tartO\'ik goodoskodni s kavicsrskbelyekröl s tekintve, hogy ss eddigi hely sz utfentsrtás céljainak legjobban maglstel, míg az ajánlott hely vízjárásnak van kitéve éa a hosszan elnyúló falu közepétől távol van: l-lhivaik s járási főssolgs-sbiró, hogy s régi ksvíesrakhely megtagadásának okát állapítsa meg s abban az esetben, hs ezen rskhely további igénybe vétele komoly és elháríthatatlan akadálybs ütközik, s községet s kösség közelében vsgy shboz közel fekvő helyen uj ka-rics-rakhely beszerzésére utssitsa. Előterjesztetett s kir építészeti hivatal jslsn-téss, melyben s badacsonyi és révfülöpi kikötök jelen állapololát ismerteti és azok végleges A közigazgatási bizottság — tekintettel arral kiépítésének elrendelését kéri. Mivel s balatoni a körülményre, ho/y s muraközi telekkönyvek1 gösbajózási részvénytársaság segélyesésének kér- skik s téli évsdbsn s gazdasági képzés elméleti mosssnstsivsl foglalkoznak. — A bnlaton-füredi szereletház érdekessbb foglalkozásainak az 1900. évi párisi kiállításon vsló bemutatása céljából a miniszter rendeletéhez képest ss igazgatótanácsot tárgyalásra kérte lel. — As slsú-lsndvai éa sala-azent-gróti iparos tanonciskoláknak szeptember elején megnyiláss ügyében as érdsks t elöljáróságokat megkereste. A letenysi tanítótestület kérvénys illatménysík kiszolgáltatása tárgyában sürgős intézkedés végeit kisdatik a járási főszolgabírónak. A mellinci állami iskola szervezése tárgyában érkesett miniszteri re delet további intézkedés céljából kisdstik s kir. Isnlslügyelőnek. Nsgy-Pslins község kérvénye a tanító tiet-méoye ügyében. A tanítót s dijlevél alapján megillető járulmányok az iskolai csatlakozza megazünése dacára sem csökkenthetők, sót ások a díjlevélben megállapított módon as arányban lessnek kivetendök és behajts adók. Módjukban áll s községeknek, hogy esetleges rendkívül meg-terheltetésűk lolytán államsegély elnyeréssért tagyenek lépéseket sz 1898. évi 26. t. e. értelmében. Mágot Jósss, An\'mann János és Bánekovich Jánosné nagykanizssi községi nópiskolai tanilók megválasztását a közigazgatási bizottság jóváhagyta. Kotor, Lapány, Hatodik Hegykerület, Gyümölcs hegy éa Nyires-falva, Zala-Erdőd, Mura-\'-ftüsány községek 1897. evi iskolái siapvagyon számadás* s megyei számvevőség javeslaisbos képest jóváhsgystotl. Az udvsrnoki r. k. iskolai taniló korpótlékára, a zsla-ístvándi ág. sv. tanító i<sléséusk 400 frtra vsló kisgéasiléssre államsegély elnyeré- s a kapusnő kopogott az ajtón. Soror Tekls még sbren volt s s kspusnö hsnvját hallva, kinyitá aa ajtót. A küszöbön egy idegen nöi slskol pil-Isnlott meg, ki szenvedélyesen lógta meg kézéi és megcsókolvs, mintegy zokogvs monda : — Bocsásson meg lötisalelendő apátnő, hogy éjjeli nyugalmát zavartam, de nioca senkim, a kihez bsjommsl lordulhalnék. — Lépjen be gyermekem. gítazigeten, hova én is elmenlem slyámmsl. Olt meglátlsm sgy iljut, kivel megismerkedtem és msgszerettük egymást. Ellöl s perctől vége volt nyugslmsmnak, éreztem, hogy gyűlölni kesdem s vőlegényemet..- — Marcangolt az a ludat, hogy én egy embernek a neje legyek, akit nem szeretek. Megvallottam titkomat atyámnsk és lérdrs borulva kértem: bon sa föl eljegyzésünket, mert bo dogtslsn leszek. De ö hajthatatlan maradt. Egy A lámpa világosságánál a nővér egy selyembe hét múlva ksllene az esküvőnknek lenni, de ezt öltözött lányt látott maga előli, finom bársony- a kínos állapotot nem birtam ki tovább és el arccal, tündöklő szemekkel, kirívó ellentétet ké- j szöktem hazuról, egy levelet hagyva bálra atyám-pazve a nővér fekete ruhájával és a szoba n-i nak, melyben megírtam az okol, mely miatt el-degen egyazerü berendezésével. j hagyom a szülei házal; de hova megyek azt nem. — Mondja el gyermekem bátran, mi okból j Most iti vagyok és azt kérem, maradhasssk itt jött hozzám; i falak közölt bizonyára biztos- még továbbra is. ságbán van. L Utóbbi azsvsll már zokogvs ejtette ki és — Anyám kis koromban elhalt és én atyám-1 így borult 8oro(_?Jkls keblére, ki msgs is elérőül írjaradlam, ki azután sem nősült meg, mert izéken^ülve nézte a üró lánykát, de azért vigass-tudia, hogy eső nejét ugy sem lesz képes elte- talni próbálta. lejteni. Így nőtlem fel atyám bázánál egy nevelőnő Mügyeleie alatt, de anya nélkül Mindamsllstt boldog voltam, mert gszdsgok vagyunk és nekem minden kívánságom teljesüli Ezelőtt hat hónappal lettem 18 éves. Atyám férjhez akart adni és eljegyzeti egy lialal emberrel, aki gazdag, ski nem is csunys, de se nem szereltem se nem gyűlöltem. Nem tudtam mi | szer-lem. örültem az uj életnek, melybe jutni logok. Bsrá\'nöim irigyelték szerencsémet, de én egészen közönyösen vettem. Egy bónsppsl ezelőtt nsgy mulataágvolt s Mar- — Azért ne airjon gyermekem, majd jóra lordul mindég most pihenje ki magát I A kapus-nő majd slkészit egy szobát éa aegilségére lesz. Igaz, mi is a neve gyermekem ? — Nevem Bog\'lhy Vilma; atyám Bogátby Dénes Soror Tekls kárörvendő moaolylysl nézstt s távozó lány után. í- Tehát áz ő leánya... A véletlen kesembe juttatta a bossn eszközéi, melyre husz év óts várakoztam. Keresd az elvesztett leányi, sírj és átkozódjál s socs \'ellen, éa nem logok könyörülni irajiadé-élvezet lesz nekem elképzelni s te kínja- idat, szenvedéseidet, sggódásaidat, midőn as sl-vesztett leányt siratod. Tekintals a zsámolyon hsvsrö arcképre esett, és sminl nézte azokat a férfias vonásoksl, ast a btlszke sreo\', sminl nézte ssokst a ssép szemeket, igy slakult ál lassankint as előbbi fúria a szerelő megbocsátó nővé. - Csókjsivst halmozza azt az élettelen képet és ismét bessél hossá suttogó sssnvedályas hsngon:, — Bocsáss meg, hogy rosssat akartam neked, ds nem tudod: mennyit szenvedek miattad.Nem... nem engedhetem, hogy e homlokra a gondok barásdái jöjjenek, nem engedem, bogy deli terme-léd megtörjön s szenvedések alatt. Minden pillanatért kár most íróasztalához Olt és tsvslet irt neki, hogy itt vsn a leánya Gyorasn lepecsételte. Es a szent-életű apátnő éjnek idején lölverte s kapasnöi. — Gyorsan vigye el e levelet, de siessen, hogy még a hajnali poétával elmenjen. Megkőnuyeboülve tért vissza szobájába és kesébe véve az aacképal, ismét beasélt neki: — Tudom, hogy ts nem törőoöl velem; de ssért nem bánnám, hs érted msg is kellene halnom, óh mert tudd meg..» bogy én .. szeretlek... imádlak .. most és mindörökké I Nagy Kanizsa csütörtök Zala 6 szám (8- lap.) 1899 január hó 19 éa. Legújabb Távirati tndóaitaa se tárgyában beérkezett kérvények pártolóiig jwttre, susgebreiteter lein mOs-le, als der einesj terjesztetnek fel. [colilén (ieschttf smannei" *) A bánokazenlgyörgyi községi iskolánál a II-jLk, Nem tagadható, bogy éppen ezen síeltem, hal tanítói lizeiésnek 400 írtra való kiegészítése elfajul, nagy társadalmi bajokat ii okozhat. De j. . , . végett évi 240 frL s vidornyalakl r. k. iskolánál, hisi minden túltengés bé egségnek a jele. Vejtyűk! L*Punk Etakor vett"K a következő távi- a spekulációt. .Szükséges, sót hasznos ez addig, | ratot: A főrendiház mai ülésében Vatzary mig a kereskedő céltudatosén alkilmizzs. De bs ■ Kolos hercegprímás felvilágosítást kért I beleveszi\' magéi mélyebben a kívül álló társa-1 dalomba, ükkor pusztító vészszé vllhslik. Ami | évi 100 Irt i tormilóldir. k. iskolánál ugyinerre ■ célra évi 100 frt államsegély utaltatott\' ki; továbbá ■ miniszter a kupolc.fi ág. ev. zalastent-groti ág. ev. kissziget! r. k. gáborjabázai r. k. kebelei r. k. kisapáti r k kustánszegi ev. ref, I az egyiknek orvosság, a másiknak méreg. Csak a fityeházai közs. göntérházai köss. gyürűsi kön. | társadalom győngeségéről tanúskodik s kereskedő köveskállsi ev. ref. kővágóeöfsl ág. ev. kiadór- j tevékenységének ilyetén félreismerése, gicsei ág. ev. a kánya vári r. k. tanítók korpót-1 A lársadalom és közvetve a kereskedői széliéként 60 -60 frt állam-segélyt tett |folyóvá, miről az illető községek a rendelet másolatával értesíttetnek. Kir tanfelügyelő bemutatta a tanítói földekről | menete lelöl legújabban szerkesztett munkálatot, mely a kataszteri jővődelemmel a tényleg\'s állapotot tesai szembe, feltüntetvén százalékodban az emelkedéseket. Ezen munkálat a miniszetrhez log terjeu* tani. kormánytól a helyzetről Bánffy adott válaszában hivatkozva a kibontakozási tárgyalásokra, kijelentette, hogy ezeknek zavarását nem tartja opportunusnak. A kormány biztosítani akarja akiegyezést és a szabá-iem betegségeinek orvoslására Wirth Miksa (nemet. Wk revízióját. Ha ez eUenengednUnydc Kereskedő és társadalom. Irta: Maechanzker Bódog II. KSsélatI MBpoatbót. feloszlatása. A főrendi ház feliratát a ki Ezen alapos művelődés két értelemben i rályhoz Széchenyi Imre gróf terjesztette veendő. IJgylelől a társadalom elég magas ku tur-, elő. ~ Indokolása pénteken lesz a fő (okon kell bogy álljon, mert csak igy illeszked-; rend>hAz elé terjesztve. knltlt ViaIo q IrnunsIrariA A taváliantfaAfláiriil Aa 7 \' hetik bele a kereskedő iz ö tevékenységével és ennek, követe menyeivel. — Máslslöl pedig a szikmáján kívüli műveltséggel kell fvigy keltene) birnii u kereskedőnek. Minél kiterjedetlebb •általános. műveltséggel bír a kereskedelem embere, annál űdvösebben alkalmazhatja anyagi helyiele előuyeit. Vannak orsiágok, hol i kereskedői rendbe H 1 R E E. — Klseveséa, Ai igiuágügyi misiazter Biiiyei Károly dr. bpestl törvényszéki jog\'gyakornokot sümegi aljegyzővé nevezte ki. — A karcaként Ifjak aijlatéask Mull cikkünkben a történeti fejlődés ilipján ügyekeztünk kimutatni a kereskedő társadalmi helyzetei, ezullni pedig a jelenkori lérssdilom keretébe helyezzük őt, és működését i mii visso-nyok közi bíráljuk. áz embert tevékenység szellemi főirányúul nak meghatározása a toeiologiinak (társadalmi tudomány) föladatai kőié tartozik, mely testvér tudománya a nemietgudaságtannak (gazdasagi tudomány). Mig ez utóbbi -a közős élet anyagi oldalával foglalkozik, addig az előbbi annak értelmi oldalát tárgyalja. Ezen oldalról vizsgáljuk léhát a kereskedő tevékenységé\'. Mely tshetség, mely értelmi munkakör jellemzi öt a mii tlrssdilom számta\'an irányzataiban ? Az u. n. kertskedelini szellem. Lássuk: mivel.jelemezheló ez. A kereskedő törekvése oda irányul, hogy minél lázabb téres lejtse ki gazdasági tevé-eny-jmejf iMrepet tartozok a társadalom legerősebb támauii, nem- j haat«vei^My._A kereskedő ifjak egylete csak anyagilag, hanem értelmileg is; ahol a legnagyobb materialis verseny a kultura legelső eszközeivel vivátik, és a szerze t javak a bőséges életmódon kivül magas közcélokra fordíttatnak. — Az angolok sajátsága ez. Rájuk loaják, hogy náluk „szégyen a szegénység, dicsőség a gazdagság." Nagyon, rideg,>g4gös töllogásnak leiszik ez Tekintsünk azonban kissé mélyebbre, s e ismét jelét adta életrevalóságának, sőt mi töbh, arról győzött meg mindenkit, hogy sdott alkalommal erejének biztos tudatában merészen lépi át azt a szűk halárt, hol a lokális eeeméoyak kicsi jetköre áll. Ezzel u erővel minden téren nagy eredményeket, nagy sikereket érhetnek eL Első sorban is őket illeti az elismerés, hogy oly rendkívüli művészt eseménynek lehetett részese mondás sokkal szebb színezetben tűnik tői elöt- |a közönség szombaton este; nekik köszönhetjük, tünk. „Szégyen a szegénység", he nincs meg a törekvés arra, hogy kiragadjuk belőle magunkat öserönkkel. „Dicsőség a gazdagság" — ha minden igyekezetünket és becsületes munkánkat ennek elérésére lorditoltuk. Csak nagyon önérzetes nép alkothatta meg e mondatot Az angol , public spirit" (közszellem) áthalja egész társadalmi\'. A kereskedő tudja ott, hogy mivel lar-Ifosik a közösségnek; századokon át alakult ki azt a ritka élvezetet, hogy öt nagynevű, elismert művészt hallgathattunk végtg Ot kiváló művészt nyert meg áz egyesület: F Awap Irént a m. kir. opera elsőrangú énekmOvéunőjjét és a népszerű kamara-négyes tagjait Hürgor Zsigmondot. Orünftid Vilmost, tiorkotii* Lajost é« Riodl Nándort és e számot városunk aaj* művésznője: Blumonoekiin Vilmoené hatra emelte. A Kaszinó nagyterme szűknek bizonyuk II az ő öntudatos \'észjárása es annak érzete, hogyi« alkalommal, szorongott benne a hallgatóság. : Imelv szerepet váz ő a közéletben. fAhg jjujlott nyolc óra, már a zsufoásig mag ségét — és ezáltal uját anyagi erejét mindinkább növelje. Látszó ág nagyon önző cél. De a kereskedő eUltii köivetve az általános jólét iránti törekvést hozza léire. Fokozza az emberekben lakozó vágyat ez élei javai iránt; a kereskedelmi (üzleti) uellem minden téren céluerü irányba tereli a művelődési intézményeket. Az erőket — aki.r anyagi, akár szellemi erők legyenek uok — tehetseg szerinti legnigyobb kihaaz-nátásári serkenti. A \'korunkban uralkodó •gyakorlati (praktikus) s<ellem. terjedésében a kereskedő világszerte e haló tevékenységének | kfttöltnigét igen nagy része vsn. Ahol a kereskedő lábát j Vannak hangoc melyek i kereskedőt s megveti, oda elevenséget visz, s ha a nagy logte- \\mral „„„(pontjából elité ik ; nemére vetik látok idejeben öt >a műveltség úttörődnek. .érfekhajbászáUt., .vallási közömbösségre való moodták, akkor manapság méltán tekinthetjük at I Kajlnmat,* .szabados modorát". • - \' - első sorban küzdő katona | Természetesen - minden irányban való azs- Vajha „intra Hungáriám" is eljönne ennek Ideiéit A közönség érdeklődésének türelmetlen az ideje! !moraja hirtelen elhajt, a hogy a mesteri négyes Ha pedig áttekintünk a politikai térre, a1 első vonóhozása átrezgetta termen. Visazafqjtott kereskedőben erős faktort látunk; ha nem is!Szettel hallgatu végig a műértő közönség nyúl bele közveilenül a politika menetébe, mégis H»Tdn fenséges D-dur négyeeét; ezt, valami* nagyban befolyásolja azt. A kereskedő l»ghivebh Tschalkorosky D-dur négyesét a legnagyobb tö- . . . . LA1.I..1 .1____.HlAV ■ MA.IM baratja a békének, aint minden egészséges fejlődés alapjának; nagy htve i törvénynek,\' mert versenyében ez az ő morális támasu ; nálunk Magyarországban a kereskedelem világpolgárias irányult jól ellénsulyoua a termelés tőidhöi- az élei barnában gyinlnt. Ez i kereskedői uellem alkotta meg és emelte oly magasra a legmodernebb tárudalmat, az Egyesült Allimok társadalmát, ■ mely zz előbb mondottakra lényea például szolgál. Csak állítsuk párhuzamba ó-kontinensünk támdalmi fejlődését amaz uj világ fejlődési történetével s jelen álla-potáral. Azt látjuk, hogy itt i kereskedelmi aseUem s lehető legkifejlettebb szabad eszmei irányutot létesítette — mig iz ó-világ társadalmi előítéletei s nyűgei ellen cuk nyomonként hódithalnak ezen eszmék. Amott pl. sz embert nem munkájának MkMUge (nobilitás) emeli, hanem irUkt. A mi világunk szinte megszokta már, hogy s legmerészebb elme-uülemények onnan jönnek. Mindez cuk a kereskedelmi szellem\', másnóvsl u ütlmwig kifolyása. Ne vegyék zokon u ideális lelkek, hogy u anyagiakra irányuló éssbeli munkásságot — a J tatár kereskedőét, annyira fölmagasztaljuk. Részben ftbraár eteknek megnyugtatására, részben állításaink I o megerőtiiésére idéztük Goethének két nevesetea | n. mondásat: Az egyik Amerikát i szabad világot dicséri: g „ „Amerika, du hast .es besser, als unser eltet\' H Gonlinent." , A másik egyenesen szellemi lelsöbbiégeftn-\'_ lajdonil I kereskedőnek : I •) Zaaa »o»<lá«t már UUaU. . lapokoa, aitdta tatai „Ich Wűsste nichl, wessenOeisI susgebreiteter kanakadők aMllemTttvadéiéril volt asi. Jó aa kétaxar tat bad ténykedés : ez a kere kedö maximája, és u ö mórálja egyedül becsületében kereskedői lelkiismereteuégében vtn — Mindazon vádikpedig lu tubtd sziliemben íté jfik meg őket — a ke reskedőnek cuk dicUretérs válnak. Az ideális tárudilom az volni, amely morális vádikit egyáltalán nem ismerne. Az ideális kereskedő ... bét ilyen ia van ? kérdik; — igen van — az ideális kereskedő nedig SZ volna, tki I társadalomban s közérdeket önérdeknek tekintené. A társadalom lenti értelemben vajmi neheun változnod meg; de a kereskedőn önmagán áll, bogy az emlitrtt idUlboz minél közelébb jöjjön. .Bizalmunk a jöol erényében"! Farsangi naptár. 25-én: Dták-koaoart. Ián . CaUaa-bál a Palsáii-ScjrMkas. 44a: Aa Iar. JMkonjr Xáacjlat trtUjra t-éa ia Utaláaoa aankiiMpat tcjartMt Jalmea aritlj*. 114a : Piaoárbál. 14-én: la Iroiatnt én, XlTtasaU Kör taUlja. kélylyel ekszcutálták a mesterek, kiknek játéka a magasra felcsigázott várakozásokat is msssas felülmúlta. Különösen bámulatra .ragadták a közönséget a művészi összjáték, a finoman oűan szorozott pianissimok ; csak olyan egyének, kiknek lelki világa teljesen azonos, kik egész valójukat és tudásukat a művészetben koncentrálják, képesek ily harmonikus produkcióra. — Valami csodálatos finom zenél véltünk hallani Bürger gordonka szólójában, a minőről süket csendbea álmodozik a lázas fantázia s ennek koronája Popper >Klfentanz\'-ja volt A futamok, sUkkatok bámulatosak voltak. De az instrumental zeae mellett a vokálmüvészetből is bőségesen kijutott részünk. Operánk csilliga: í. ftwny Irén asszony elragadó, kedves művésii sgyinéségénsk tel* jee fényében mutatta be magát nálunk. A kOzönség élénk tapssal, a rendezőség remek virágcsokorral fogadta a vendég művésznőt, Id fenemonáHs bravúrral énekelte a Lagrange-áriát •Hunysdy László, operából; majd Alieneff: Cigánydalával ragyogtatta művészetét, melynél naa tudjuk mit csodáljunk inkább. az érzésteli előadást-e, mely lelkesít és magával ragad, a vagy a széles tudást, gondos iskoláját, ama sséditÁ futamokat, avagy fenséges koloráturóját-e, melyek hallása visszafojtó bennünk a lélek-zetet Az újból meg újból felzuduló taps-vihari egy német és egy magyar dal eléneklésével honorálta a művésznő, kit a közönség légien nyomon lelkee óvációban részesített. —\' A vendégeknek engedtük át az elsőséget, de jól esik eldicsekednünk egy művésznőnkkel, kit egészen a migunkénkk valhatunk. Blumtniektin Vilmoiné a mi kedvei, zaenialia zongoraművésznőnk ez, ki az utolsó pillanatban ugrott be kiaéntűl. Kár nágyon kár, hogy csrfkee ily ritka alkalmak képesek Blumen scheinnét rábírni, hogy közönségünk a vendégmü véssek által is elismert művészetében gyö Negy-Kanizaa, csiltörlöa nyörködheasek. A rendezőség Blumem-heinnénak azintén gyönyörű vi\'ágcsokrol nyújtott át — A jelenvolt közönségnek felejthetetlen lesz ez sz estélyi de viszont neméljük, hogy a vendégművészek is szívesen fognak viaszaemlékesni azon rokonazenves fogadta tasra, melyben városunkban részesültek. — A hangversenyt tánc követte. Az sbö négyest három kokmban 160 pár táncolta. As estélyen felülfizettek: Zerkovitz Lajos, 10 frt Elek Ernő, 10 frt Kövesdi Kálmán 9 frt 60 kr. özr. Bein Mihályné 2 frt, Mütényi Sándor, 2 frt Roasnberg N., 60 kr. Liditschein Pál 40 kr. Fleigsfoch Lipót, 20 kr. összesen 27 frt 80 kr. mely adományokért ezuloa mond köszönetet a rendező bizottság. — A klrélj aéesrfsfa 0 fol«ége a király a IrimUI/ai ev. ref, tgyhizköztégnek temploma felépítésére magán pénztárából 100 fiéot adományozott — Jeliee oetély. At áltattnoi munkáa képző egyeit let február hó 6-én jelmez estélyi rendet a „Polgári Egylet" nagy termébeo. A nagy hirdetési zászló ott fttgg már a Korona és s batár épület között — iTanlték ée • ke Itünteti altal er.) At állami elemi \'aaiték országos bitnitaágt tavaly áprilitban tartott közgyűlése alkalmából ké Zala 6. szám. (4. iap.J 1899 január bó 19 én. lai tanítók gyermekei stémári internálások létesíttessenek. Ez ügyben a tárgyalásokat mér meg is indítottam. A ml s nyugdíjintézetbe fizetendő és aránytalan hányadok megésűnteiétéi jileti, ennek a kérdésnek at igazságos méltányosság követelményeinek megfelelően leendő megoldására a tanítói nyugdíjtörvények küszöbön levő revíziója alkalmával rá kerül a sor. Végül az igatgttói teendőkkel megbízott állami elemi iskolái tanítók megbízásának igazgatóvá kinevezésre változtatására irányuló kérelemre megjegyzem, hogy mivel ez at igazgatói dijaknak °a törzsfizefésbe beolvasztását jelentené éi ekkép a már muukábt veit rendezéa elveit érintené- e kérdés megoldását arra az időre kell halaiztannm, a mikor at ötates állami tanítóknak a Xl-dík osztályba beosztására törvényjavaslat készítésére at időt elérkezettnek fogom látni, de még akkor le megfontolandónak tartom, vajjoa helyet volna-e az elemi iskolai igazgatói állások rendezésével megszüntetni azt aoár 26, augusztus 6, junius 8, július 7. Láaaak most már s további időjárás!; január első fele nem vált be, a második felére a töméntelen bóra meg egv keveset rázadit, alacaooy hőfokkal. Februárban as idő;árát nem matat teamí érdekeset, máreiat végére árvizveesedelaet éa zivatarokat jósol Falb. Áprilitban sok hó Itat, sok zivatar, sok csapadék. Májas a\'oieó barma -dábaa tok hó. Júniusban tok csapadék, zivatar felhőszakadás, árviták, esetleg meg bóeaéa! Bét bizony ez a féleezteudő kevés vigasztalást nyújt Falb szerint No majd elválik, mi tel-jeeedík belőle. — UJ mtgáiléhely. A keretkedelmi mini ttter aa Dkk—tapo\'cni h. é. vasat mentén a 7, sz. őrbáznál (Nyírlak* elnevezés alatt feltételes megállóhelyet engedélyezett — A véméerté Itgéayrél . •Roogy-e, vagy mi látásik aa árok baa? En istenem rongy iebetae bátran. De mikor feje van, hogy lenne rongy szegéoy— < Szomorúan nép románénak első sorsi etek; nagyszirü poéta tudjt eeak ilyen negka- kr. megbízott tanitó a többi tanítónak nem hívnia 1 fólsbbvalóji, banem atokkal együtt munkálkodva az intézet b«léletének irányítója legyen. ____ ________| — Táneeilély. A keszthelyi ipartesiület járult a knTtuttminiszter eTé"~|i)lyamodttk I loly* hó 28-án at „Amazon szálloda" nsgyter-fisetétük rendezétéért, kérvényt adtak be gyer«|m4ben u ipai teitületi könyvtár javára sSrtkörü mefctik rcvetéoe *a ellétéia dolgában deeember! téneestélyt rendez,. Belépti-díj neméi yeakint 1 124n padit teginéget kének. A kuliu«minit«l*r Cnaládjegy 2 frt 60 kr. Kezdete e*te 8 most válaszolt a bárom kérvényre ét a következő órakor. leiratot küldte Verédy Károly kir. tiofelOgyelőhAi: - A eeáktereyel éek tttellé egye-Az állami elemi tanítók országos biiotiiágéuk | fj"®4*®\'" Mi* Im. * T,<l*kí0 0nk 1898. évi április 6-án Budapesten tartott kSzgyü- " létéből at állami elemi tamtók fizetearendezéte, gyermekeik neveltetése szempontjából leendő intézkedéseket kérő, valamim 1898 évi deeember :2-én kelt segítségei kérő folyamodványára fölhívom nagyságodat, értesHse a bisottaégot a kővetkezőkről : Nem láraózom el at elöl, bogy a mint at brsiág pénzügyi vittooyai megengedik, mogfonloléa tárgyává tegyem egy oly értelmű törvényjavatlat-nak a törvényhozás elé terjeaztését, a mely szerint az állami elemi iskolai taaitótnak at 1893. évi IV. te. értelmében a Xl-ik fizetési osztályba való torotáta megtörténhetik. Addig is a rendelkezésre tUó bit el keretében igyekszem az állami elemi itko\'ai taailók hélyzetén javítani oly módon, bogy őket a Xl-ik fizetési\' osztály elvei izerint ét a szolgáim! idö arányába* a Xl-ik fizetési osztály fokozatába évről-évre fejleaztendö arányos beorztás szerint fölvettem. Mihelyt a törvényhozás a a szüksége* lődfttetei rendelkezésemre boctátja, at állami tini tök lakbéreit it a helyi viszonyok figyelembe vételével, akképpen törekszem szabályozni, hogv az az állami elemi iakolai tanitók az 1893 évi XXVL te. 1. grában biziosítutt lakás ée kertilletményének, illetve aantk a helyi ví-nonvokbot mért egyenértékének megieleljen. a m\'oet fönnálló- viszonyt, bogy tz igazgatással péao elsiratni a szegéuy "vándorló legény halálát ki meeeze Stiriából kelt útra ée egy kicsi magyar falu aádfedelea bá\'ából íratja haza egy köey-nyező ttép leánynyal ulolaó levelét az anyjának, meg annak a leánynak, a ki őt epekedve várja viasza. Megíratja a sápadt halál vad deliriumá-nak utol«ó lázában, bocy ae várják, ne várják, mert meghalt... Es mit a nagyszirü poéták ilyen szépen kitiinecatk, az életben másként van, kegyetlenül durván. — -A napokban három fiatal al*ó-auestrisi vándorló legény érkezeit meg Csurgóra, kik\'közül, az egyik, 4 legfiatalabb 1460 frt. 260 ;, 260 „ 76 „ 86 „ 16 „. 42 „ 770 „ « 240 ;, 800 „ 300 „ tűzoltó egyeaület melynek az ügyei olyan szépen Haidtr Ferenc .beteg volt AZ uton szerette ""—"—■—=—»— -._-_.— - ■- baját Kélte a rendőrséget, hogy ne toloeootjjüt I haza, hanem tegyék kórhazát, mart nagyon rosszul vaa. Este volt már, a vonat rég elment már Kapoavár felé. Várni kellett remeiig. Ideig-| lenesen a toloncháiba helyezték el, de az éiazska _ | folyamán mind roanibbn fordult a haja éa _ utolsó elkeeeredéaében szegény felakasatotta | magát a nadrágszíjára, Mikor reggel felakarták _ I nyitni a zárka ajtaját nebezea men*. Egymtrev _ hulla függött aa ajtókillnesen. \'QumpolSkirchenben _ sírnia zokogni fog egy öreg édsa anya, mikor _l majd megkapja a hivatalos iráat Egy rsmdcisálel\' téfcb. A belügy mi-eitzler ispnét adott ki egy - rendeletet, melyre kár volt m papirost ée tintái fogyasztani. Nem átért mintha hiábavaló dologról szólna, hanaiu stért, mert ez* is oa»k írott malaatl marad, mint már annyi tok. Ezúttal\' a liUSMl éa éU-tnitzer elárusítókról szói at ének. Azt mondja a belügyminiszter, hogy fegé-ztégfigyi szakközegeinek jelentedéből arról győződött meg, bogy igen sok sütQgtfihelyben ét kenyér-, illetve élelmíizereket árusító Ötletekben nem sokat ad-I nak a tisztaságra, a mi közegéazségellenes dolog. Azért felhívja a hatóságokat, bogy na ilyes mOhelyeket ée ütleieket gyakran vistgáitsaaák : meg, a a belügymínisztérhez tö terjeszteni ato-[kott évi jelentésben aa UM roveytba jegyezzék, j hogy hányszor volt ilyen vizigdlat egy évben. Az. a fő tehát, hogy a etotiutiím adatok ked-vez ő színben mutassák be a kötetéi taégi álla-polokai. No a rovatokból aeholaem fog hiányozni a vizsgálatuk száma, az üzletekben pedig ctak tovább mérik petróleumon kernel a kenyeret, kávét, cakrot miniha esak nem ia Volna belügy-I minieetrr sehol a világon. FarhagM en é A keezlhelyi orezá- állanának, mini a csáktornyai önk.,tűzoltó egy leté. A buetooégy év óta fönnálló egylet et évi tártzámadáaai legkedvezőbb vkezcayokról tanuikodnak. At egylet vagyona : 3 darab nyomó éa szívó feetkendő 1 „ bydrophor 9 . különféle létra, 1 „ feetkeadö\'előkocti 380 méter kender tömlő 1 darab tömlő <szekér 1 „ létnitallitó izekér Személyi ée tűzoltó szerelvények Különféle bátorok Haagazerek Zán|ó 24 darab vert kntető Mánótorony szilárd toyigból építve 400 Pénatárimaradvány 1898-ik év végével 774 önze*eé 4807 „ 60 Etzel nemben ninenn temmi terhe az egyletnek. A tegély-alap Oenege 3711J frt 84 kr. mely kél ottaai takarékpénztárnál vau elhelynve. — VsgkAal-ktajvMkr. At ügyéenégi fogház könyvtáréi ujabban gyarapították: Ha* 60 lia István nját szerzeményű 3 müvei. Ifj. Vtj-dfts József 3 művel. Ezen könyv-adományokért A főváros környékén levő állami elemi iskolai j köszönetet moud a aigj-kani«aai királyi iigyész> tanítók fizetése és lakbére hasonlóképpen a XI. nuz« ség. A könyvtár et idő szerint 347 kötetből áll. lály elvei ét tt itt aralgó drága megelbetéai <-iaao-\' Ennek dacára a könyvtár az igényeket nemi tyok szerint a rendelkezésemre állott hitel korlu- j elégitii ki teljesen, nert bnrvái nyelven Írott ■ai közOtKcnk a legutóbb rendeztetett, 1 bár e i könyv alig van Pedig n leianóiiatottik 901 csak rendedéit nem tekmlem véglegesnek, mégis e\'a borvát nyelvet bestéli. tekintetben tárcám javadilmának kereteiben kell 1 — Krlllkus mernek. A hosszú, fehér azt- j mozognom. Az esetleges tőrvény utján keresztül- kálat szép fejű idöjóaióra rácáfol az idö az ö vihető rendnél az itt még tapauialható arany- szeszélyeméivel, de azért Falb Rudolf űr írja lalaotégokat ia elfogna oőlaloi. az ö jóilatait. Jaauár 16-ikig tok havat kellett I A kérvény 2>ik pontja, íz évölödőt pótlékra volna Ittnuak, de ctak hiába várlak, mint aj nétve a nem álltmi szolgálat beszámítáeát illcj hideg, kemény időt. Egyik sem jött. Faib ur toa vásáron kitűnő fogást nihált aa ottani tfleg lárgvtalaa, a mennyiben e beszámítás az különben 23 kritikus napol jövendöl erre tt\'dőrtég. Egy tiaeahárompróbáa cutó került 1893. évi XXVI. l,«c. 2«ik tzikana értelmében 1 esztendőre, olyan ntpokal, melyeken külöoféle! lépre, kit az alaó-leodvai járásbíróság négyrend-az 1896. évi oct hónap l«én etedékesüé vált! tényezőknek üattejáUiua légköri uvarokat beli csalás miatt kOrOititett De ezek meg csak korpótlékok kintalátánál tényleg meg\'örtent jokot 1 földrengéssel ét gázrobbanások híreivel enyhe bűaOk. Köröztette a kinizsii rendőrség Ai állami elemi iskolai taailók gyermeketnekj Hrkélja a nap eseményeit Es pedig: sugnntut it, mert\' egy köayvkereakedöt szedett rá, kit egy neveltetése érdekében tehető intézkedések -nem. 121, neptember 19, február 10, márcirn II, jt- jó ónteg erejéig károeitott meg- Scklmnftr enk nem kerülték el figyelmemet, de sőt a kérdés*! nuár 12, oetóber 18, julíus 22, Április 10. A jltidor a derék pasas neve és Knttkelyt vallja nek egyelőre tzt 1 megoldását tervezem, hogy I métodrendü kritikus napok uáma 10 és pedig; I itűlfih <tájának. Ma kolportAr, holnap már oly helyeken, a hol kitűnő középitkolák vannak, j juníbs 23, március 27, április 25, májni 25, no- akrizitör, fala vagy város, az neki egál volt, á mennyiben tz illetékn és érdekelt téaytzők | vember 17, február 25, november 8, december j enk ha már nagyon kötelbty éftate a zöld" megnyerése síkéről 1 bt • ízttkséges anyagi 3. izeptember 6, májn 9. Végül harmadrendű1 tollasok szimatolását, akkor torditotta el a eszközök rendelkezésemre állanak: alemi i-ko-1 kritikát nap 6 vau ét pedig: december 17, ja-1 kocsi rúdját. A merre megfordult/ ée aa elég Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok, ifjúsági- és divatlapok ■M minden külön dij felszámítása nélkül HMn előfizethet ők és megrendelhetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy&aniua csütörtök TTn aagy terület, mindenütt csalt Legutóbb téayke-deaének színtere a szomszédos Somogy«vármegye Tolt és a nemes-TÍdi csendőrség erősen nyomo-10tt utána, de sikertele .11. — A mait hő régén Sienybm beállított a köseégbiréhos egy nriasan öltözött ismeretlen férfin. SisaoiUóisefnekmondta magát és bogy a pécsi mértéknitelesitö hivatal felügyelője volna. Kérte a bírót, Bogy kisérje el öt a községben levő üzletekbe ée korcsmákba, mert a mértékhitelen léseket akarja felülvizsgálni A bíró az erélyesen fellépő ismeretlen szavaiban nem kétkedett ée eleget tett kívánságának. — Hiányt ősapán egy helyen: W*ii Ignác Üzletében konstatált Figyelmeztette is a kereskedőt, hogy 50 Irt pénzbirsaggal fogják aajtaai. Ezután visszament ismét a bíróhoz s mialslt ott jól megozsonnázott, felkérte a birót, bogy a lehető leggyorsabban rendelje* ki két kocsit. As egyiket küldje a bőhOnyei állomásra, mert még ké-hivatalos persona fog 8 utána ideérkezul, a másikon ö tovább utaz Tspsosyba. Mig a bíró a kocsik alán nézett, Schleeinger elment a megijesztett Weiezhez, ki hogy a nagy büntetéstől meneküljön, 10 Irtot ígért as ál-mértékhitelesi-tőnek, hogy hallgassa el a hibái Ezután elhagyta Szenyért, a biró saját kocsiján vitte Tansoayba. A CMÜást csak akkor vették énre, mikor a böhönyei állomásról a második kocsi üresen tért vissza. De akkor már kire sem volt a szélhámos csalónak. Azóta ide-oda kóborolt a várnagyébea s végre a csütörtöki országos vásárkor ellátogatott asüló hazájában. Keszthelyre. Ríj divatárae*só aátorában áralta a portékákat nagy lármával. A keszthelyi csendőrség a .Rendőri Közlöny" szeaéljleiriaa után felismerte ácMeaingert a ott a aátorbss letartóztatta. A szél hámos fölött a kanizsai törvényszék fog itéikezai. — BalebsskoU a kaiba. Szabó György kie*mdai lstó», örökké iszonyodott a víztől a ugy rendezte a sötét végzet, bogy mégis ez okozta halálát. Pénteken kiballagott a szőlőbe a mint rendesen, moat ie többet ivott a kelle* ténél. Hazajöhet megállott az nton egy kútnál a a vödrét akarta fe-haaai. Felállott a gémeakut a\'aesoay kávájára, de egyensúlyt veeztve, belebn< bolt a iratba ée ■egfuladt. — legtfjelés alatt Mait év október hó Zala 6. szám. (ff lap.) )899. január hé 19-én mileg kOvetnüok elég érdekes. Mint ismeretee, a törökök a .fekete italt*, mely náluk as eltiltott borélvezet pótléka volt, hozták be a Nyugaton, ée aa Páráira és Bécsen át a tizenhetedik saássd végén lassankint divatba jött. — De cak lassankint, mert ezen lőset Geatoo Aaaa öav. Pissenberger Flóriáaaé róm. kath. magáasó 73 éves. Mibalecz Aana róm. kath. 9 évee Mátyás József róm. kaik. köteles, 41 évee. Kováta Ilona róm. kath. 98 aafos. ____|________ Hollóéi Aana özv. Szilinski Fareaeaé rém. sokáig nem ízlett, sőt eleinte , visszataszítónak" i katk. 68 évee, koldus találták. Es mit nem visz keresztül a divat 1 és\' —- végre is az idegizgató kávé élvezetéhez valói T i N fl fi V hoisáazokas aem volaa olyan sajnálatos, ha — I I W H U O . lájdaloml — rövidesen nem mutatkoztak volna annak nagyon szomorú következményei Már a mult aaázad közepén hirnevee orvosok a babkavé - Hivatala* — II37I1899. sz. A „Zalamegyei Alt Tanítótestület" va» hatásaképen az ideg\' ée azivmükódés bénul isii jelenségeit mutattak ki; éa mióta 1890-ban a cofleint felfedezték, biztosan tndják, hogy ezen jelenségek habár kis adagokban rendszeresen a kátébabbal bevett kávéméregre vezethetők vissza. Azonban daeára minden orvosi, gyakran a leg-1 sürgősebb óvásoknak, á rendszeres .kávélváa|központi választmányának 1899. jaa 12-én ~ tartott üléséről szóló jegyzőkönyvet azzal a [lámennyi járási köre L t elnökeihez, Igen tisztelt Elnök Url A „Zalamegyei Ah. Tanítótestület\' szokása mind jobban elteijedi, főleg bizonyára azért,\' mert a már késnél leyőizlet-szokás helyett nem tudtak teljee értékű pótlékot nyújtani. Es f csak a legnagyobb eredménynyel kísért Kathreiner féle Knsipp- ssalátskavé bevezetésével történt és mondhatni as emberi«ég általános javára és valódi áldására. Ugyanolyan ize ea illata van, mint a bahkávmsk. asnak az ecéasségtre ártalmas tulajdonaágai nélkül. A Kathreiner»léle maláta-1 kávé most aég többnyire a babkávé mellé pót-1 lékül baszaalutik, amelyhez léiig, vagy azootelül is adbató. De bs egészen tisztán iszszuk, erősen elkészítve, akkor ia kitűnően isiik a Kathreiner-fése Eneipp-mslatakávé és egy családi asztalnak sem lehet elég aürgősen és melegen ajánlani. De 28 ás egy kis izgatottságot kellett Csáktornyán w 4 legmelegebben ajánlhatjuk e kitűnő tgj fiatal aaazony féltékenysége. AocddSe*\' " érdeklődőknek, Zeraee Aaaa, az ottani állami elemi iskola pedellnainak felsége, revolverből báromesor rálőtt Pálya igazgató szobaleinyara, kivel áliitó-tag ez ara szerelmi viszonyt folytatott A lövések kisül kettő érte a szobaleányt, de eebe nem volt veszélyes, már fel ia gyógyult bajábóL Kmacski-nét idehozták a kanizsai fogházba, a viagáiai folyamán némi gyanú merült föl, bogy Eovacsicsné sem józan elesével követte el büsét A gyanú, és ketaégek eloszlatása végett kedden reggel a a féltékeny asszonyt az országos gygjtó-fogház mellett létentett elmegyógyitó és megfigyelő intézetbe szállították. — állalsgéssrfgügji klmalaláa. Zals-váimsgye vterületén uralkodó allata betegségek január 16 éa. Lbfms: Egerfóld 1 udvar. Ragadós szij-éa körömfájás: Msrenye 1 u., Striiuiu: Alsó Leadva I a, Arkosháza 1 a., Boeska 1 u., Fűzvölgy 7 u., H-láp 1 uj, Keszthely 1 a., Lenti 3 tt, Nagy-Pali 7 u-^Pókafa 10 u., Tófej 1 udvar, 11 ak, Záttkóe 1 a, összesén 11 kösség. árom kérelemmel küldöm meg, hogy a benne oglaltak értelmében intézkedni méltóztassék. Nagy-Kanizsán, I899, jan. 19. Kartársi üdvözlettel: Szalay Sándor, a. K, aasgysi taaMétaaHM «UU- J egyziktayv. Fölvétetett s Zalamegyei Általános Tanitótes-—naf^-nr^-^nr ... . . .\'tület központi választmányának 1899. január oak-a .valódi Kalhreinwt\' httsználjuk az ismert Nagy-Kanizaán tartott ülésén. Jelen vannak.s eredeti csomagokban és óvakod)unk aeeskéfrsbb fttnHne dnők Hadin Gyula dr. értékü utánzaloziót7V»1liainrá,nyitóitsn R5Ű5ÍP w.li^razky Aotal alelnőkök, Poredu. Antal tö- *ruö- ____ . . .. . \' __ jegyző, Kovács Miklós ée Szabó István jegyzők, . - ?TT. TéÍTé"T\' : Kert^ Józsel pénztárom Krámer Lqoskőnyv- h Abud8PMt> el^rangucéjf alial ^ Váryné Saakrayi Jóssá, Farkas VilLa, ^S^Ú^SSfe «tór, Hajgató Sándor, Hoffmana llTS Váry Jó\'sel választmányt tagok i. Szalay Sándor elnök, ss ülést megnyitván, jelenti, hogy Balaton-Füreden megtartott közgyűlés határozatából kifolyólag nyert megbízatásában az elnökség, bár a főjegyző hosszú ée súlyos beteg-ége miatt egy kissé élkée<e. eljárt, ameny-nyiben á Magyarországi Tanítók Országos Bizott- r, . . . . --sógához, — a kir. tanfelügyelőséghez éa a Üzleti álványok, üvegszekrények, tO— l megyei törvényhatósághoz a f terjesztéseket vábbá pultok és raktár állványok majd-lm^etl*- Z TuáoiD4sul *é,etíki ortbopaediai jaró és nyújtó gépek, műlábak eyyenestartók fa deaóveeöeknek, haskötők, a legjobbak és iegmegbizhatóbbak. Keleti már évek óta azoa fáradozik, bogy ezen s téren a lg-kiválóbbat és legtökéletesebbet nyújtsa, a küllőidet éa a I gelső klinikákat tanulmányom legmelegebben nem uj állapotban igen olcsó árban azonnal eladatnak. Bóvebb megtudható Weisz Jakab ur Oveg és bútor-kereskedésében Nagy-Kanizsán. — Háselaiias NagyKaalisái m Magyar afea 799. »zAaau 181-aslatl ház uaksdkézkll azonnal eladó — Birebbea megtndható Flaehel FHlöp kiayvkereakedé--ében. - A jóhirii Kozma-féle koreana-helylségek bérbeaáat-eeetlrg aa Ingattam őrök-•ladatik. Bévrbh fVlvllá ffaallAs kapható ZERÜOYITZ A L.BE BT IrWAJAbaa HAfiT\'KANlUÁS — A laataer áéetr és Társai bads-1 iieeti eétnek .Perlektor" gázfejlesztő készülekétl íamertető mai hirdetményére külön ia felhívjuk, t. olt ásóink figyelmét, mert olyan találmányról j van szó, mely a vidéken nagy és sokszor érxeff | és panaazolt hiányt vas hivatva pótolni. Ezen készülék állal ugysaia a nagy köd őségnek lehetővé vas téve, hogy bárhol is réeze-ülhet a lég-j szeezvitágitáa kellemességeiben; módot nyújt I arra, hogy akár magánlakáaokban; akár pedig caaiaókbaa, vesdéglókben, kávéházakban, azóval mmdenüli, ahol a társas élet kedélyességéhez | Pokecs Anna férj. Ötvös a kellemes ee jé világiláa ia megkiváatatik, azt|5Q évea. olcsó pénzért megszerezheti. A bemutatott magyarázatok szerint a készülék oly elmésen egy-szert, hogy egy kis utasítás után bárki által is kőnSjen kezelhető, különben ia egészen öamüká? dőlrg dolgozik; aa általa előállított légszesz «ea nem veaaélyes, sem nem robbanékony és sokkal intenzivebb fényavel ég, mint a köezéagiz. — KávélUlaak, aaely nekünk oly nél> kálöabetleoaek látaaik, a valóságban caak a divat ea megazokottaág készítménye, amelyet tőriénel- Anyakönyvi hirek. A aealt két kalaUJat Jáaoané róa kath. évea. Leadvai Jóaaef róm. kaik. földaivea, 46 Horvitk István róm. kath. 1 hónapos. Németh Kálmán róa. kath. 3 éves. _ jámbrica Imre róa. kath. 6 napos. Hein Ede róm. kkth. kávéé, 96 évee. Bogdán Veadel róm. kath. bonvéd, 21 évee, (öngyilkosság.) Csatos Fereaes róm. kath. földmives, 30 évee Szabó Malvin róm. kath. 90 évee. Pávits Ferenc róm. katk. 4 hónapos. t 2. Bemutatja a keszthelyi játáskfrnek Keeata | helyen tartott öszi közgyűléséről fölvett jegyzőkönyvét, melynek tizenkettedik pontja a központi választmánynak 1898. junius 30-án I hozott határoaatával loglalkozik s a központ ; választmány ama határozatával szemben, meiy-j lye- a megyei tanítótestület iöjegyzQje részére évi 4 drb. 10 koronás arany tiszteletdíj állapított meg, tiltakozásának adván \'kifejezést, fölbatal-\' mazza elnököt, bogy a köteles j-e<fcbesao%áltatását a további intézkedésig tsrtaa vissza. I, A központi választmány, miután a ^Zaía-I megyei Általános Tamtóteatülei-nek Nagy-Kanizsán lb97. augusztus 24-én tartott megyei | közgyűlésétől kapta meghatalmazását a jegysői | tiszteletdíj megállapítására, ennek alapjiáa tt-1 lapította meg u akkori közgyűlési előértekezleten 60 trtban %<negál lapítani szándékolt ti atalet dijat 20 trtban. Mivel pedig erre nézve előeoto sen meghatalmazást kapott, est a balalon-fűredi közgyűlésnek külön bejelenteni nem tartotta I szükségesnek azért sem, mert as erre vonaUoaó határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet a Járási I körök elnökei legalább ie hat kéttol a bakiim-I füredi közgyűlés előtt megkapták, léhát aa esetleges tiltakozást a járási választmány vagy kösgyá-I lééi lelszólaláa utján megtehették volna; de miután a központi választmánynak e tárgyban nyert elő-| legea meghatalmazását respektálták s a megáOa--pitott tiszteletdíja\' is méltányos összegűnek találták, ast sem választmányi határozattál, sem .közgyűlési iölszólalással nem kifogásolják. beknél lógva a központi választmány a ! keszthelyi járáskör i. I közgyűlése részéről a {tárgyban hozott határoaatna| tiltakozó részét \' 1898-ra vonatkozólag tudomásul nem vebéti a í határozatnak arra a részere pedig, melyben az t ad | beküldését a tiszteletdíj tárgyában bekövetkeaö fejleményekké kívánja kapeaolatba hozni, a köz ponti választmány megjegyzi, hogy az erkölcsi , nyomásnak est: a módját a szükséges erkölcsi I fegyelmet veaaélyestetőaak tartja ée el nem te Nagy-Kanizsa csütöitök Zala 6. szám. (• lap.) 1899. januái 19-én (adhatja s fölkéri a járási kOr elnökét, bogy sz j A megyei és kerületi egyesületek működésének renni, tárgyalni s a hozott halárazairil a köz-| ad beküldése tárgyában ezentúl is as alap-, egyöntetűségéről, határozataik érvényesítéséről pontnak jelentést tenni sziveskedje nek, hogy a szabályok értelmeben járjon el és hasson a gondoskodni. s ezeket együtt kifelé képviselni. központ a beérkezett jelentéseket összegezve a járáskör i. I. kőagyülésére oly értelemben, hogy A bizottság évenkint egy közgyűlést, igazgató- nsgygyűlés tárgysorozatába felvehesse, as minden ügyre nézve a „Zalamegyei Altj tanácsa bavonkint értekezést tart s azokon a! 8. Elnök bemutatja a nagykanizsai járáskor Tanítótestület"közgyűlését ismerje el olysn döntő1 beérkezett indítványok, pelitiók elintézéséről gon- jegyzőkönyvé* és évi jelentését. — Tudomásul (oromul; hol sz esetleges tiltskosások mindenkor , doskodik, s hogy az érinlkesés, összeköttetés szolgál. szabii iyszerűen elintézbetők, alapszabály-ellenes és a bizottság és kerületi, vármegyei egyesületek 6. Olvsstatik s.Posonymegyei Tanitrtteatölet* szinte érthetetlen erkölcsi nyomás alkalmazása | kőző t folytonos legyen, bavonkint hivatalos átirata, melyben jelenti, hogy a tanítók gyermekei nélkül is. értesítőt ad ki, me yben a hozzá érkezett és tőle számára áli<andó internátusok ügyébfn Wiri a Ezzel kapcsolatosan fölkéri a központi választ-1 indult ioditványok, kérvények elintézéséről értesiti vsllás és közoktatásügyi miniszter ur Qnagyméi-mlny a többi jarasí körök i. t. elnökeit ia, hogy aj sz egyesöle\'eket. lóságához, egyben a Zsiamegye Alt. Tanitóteatű- tavaszi közgyűlésén szíveskedjenek tárgyaltaim a | VI. Ezen indítvány pártoláz végett a hazai letet hasonló cselekvésre kéri föl. .Zalamegyei Al*. Tanítótestület" főjegyzői tisztelet- i tanító egyesülteknek, az Orazágos Bizottságnak Miután a központi vala-ztmány e tárgyban dfjának ügyét oly értelemben, bogy elvileg továbbra megkülde\'ik oly kéréssé, bogy ast elfogadván, az már irt föl a Magyarországi Tanítók Or»s. is hozzájárulnak-e ? A központi választmány Orsz. Bizottság emiékirstbsn kérje ónmlgat, a Bizottságához, az átiratot egyszerüeu tudomácul a járási köröktől e tárgyban beérkező határdza- közoktatásügyi miniszter urat, bogy a népoktatási\' veszi. toktól kivanja ugyanis függővé tenni további, törvény kilátasbs helyezett reviziójs alkalmával, 7. Olvastatik a »Magyar Néprajzi Társaság* elhatározását. annak a 147. g-nak törlése mellett, abban a vár- megkeresése, melyben előfizetésre es tagnl való 3. Elnök bemutatja a .Nemzetközi (iyermek- megyei tanítói egyesületbe való belépés minden\' belépésre kér föl, . védő Egyesület* átiratát, melyben az egyesü- tankóra nézve kötelezőleg mondassák ki; sddig A központi választmány tekintettel arra, hogy Isibe vstó belépésre kér 131. pedig szabályrendelettel gondoskodni méltóztassék egyesületünk nincs olysn anyagi helyzetben, hogy A központi valasztmány, tekintet el az egye- arról, hogy megyénkint egy kötelező egyesület sz országban megjelenő tolyúirutokat és szak-sülét humámtts céljára, a Zalamegyei Alt Tauitó- legyen (Indítványozó: Wittmann Kálmán.) tastüiet nevében tsgul beiratkozik a a belépést ai Bi Hasson ods minden módoo és eszközzel] jSrásköröknek is melegen ajánlja. -, I minden tanító egyesü et ugy s kormánynál, or< I 4. Olvas\'atik a Vasvármegyei Alt TanilóteatQlet I szagos tanító bizottságnál, társegyleteknél, sőt hal átirata aziránt, hogy az összes járásköröknek kell s társadalom minden rétegében, hogy a | Uaaimaayeaaa és megvitatás céljából kiadassanak nyilvános évzáró vizsgákst s jövő Í899|900-ik László zslaegerssegi a köveikeső indilvátiyok: tanévtől kezdve szűntesse be egy erélyes ál\'ala-; meg elnökének. A) I. A tanitó-egyesü\'etek általánosan ismert noesn kőtelező rendelettél a közoktatásügyi mi- A központi valssstmány Tikk Lászlónak el-céljai közé vétessék tel: niasier ur ö nagyméltósága, aki szívesen meg-1 nőkké tőrtént megválasztatását örömmel veszi 1. A ütni lók jogai és kötelességeinek progressiv hsHgslja és teljesili s tsnitók kérelmeit és javas-! tudomáaQl s őt esen lisztében melegen üdvősii. azahályosása. tstsil; sőt sz egyleti működés lek\'jnteiében 1896-1 9. Elnök bemutstjs a zalnegerazegi jkőrnek 2. A tsnilók jogai ée érdekeinek minden ban kiadott nagyfontosságú rendelete egyenesen j Z-Egerssegsn tartott öszi kötgyűiáséröl beküldött iránybnn vsió épsége és tiszteletben való tartása tölszólitja éa luzdil«s serkenli a lanitóságot |jegyzökönyvét, melynek kapcssn a következő in-ttlötli őrködés. -------julsluiak kitűzése kíséretében, uiiuél (eréken yabbrdilványofc, tátettek at s központhoz : 3 Onsegélyezés oly értelemben, bogy ne csak szorgalmasabb éa eredményesebb tsnilásögy | IV.. >Tőrök Káró\'y fölolvasta A „7—14 éves ss elnyomorodott, munkaképtelen tsnitók, vagy együttműködésre. Vagy legyen a miniszter u | korig Isrtó tankőtelezetlségről\'\' cimü érteké\'énét. azok segélyre szorult "családjai Mgéiyeziessenek, mielőbb oly célszerű átmeneti intézkedési, -szin hanem a tanítók tisztességes ezistenciája bizto- tén rendeletileg, mely előkészítő lépcsőül szolgáin sittassék, bogy hivslásek teljesítésében anyagi a nyilvános vizsgák megszűnleiésébez sddig is gondok ne sksdályozzák. míg s népoklalasi törvény revíziója alkalmáva 4. A tanítói karszellem megteremtése, ápo/ása ezt törvénybosásilag keresztül viszi. lapokat általában támogathassa, a megkeresésnek I nem tehet eleget. 8. Elnök jelenti, hogy Kovács (>yörgy, as egerszegi járáskör volt elnökének lemondass folytán 3 éves ciklus lejártáig s közgyűlés Tikk állami tanítót választót ts j Itt azonban múlhatatlanul szükséges az egéss és lentartása. 5. Tanügyi országon közvélemény megalkotása,\'magyar tanítóság erélyes és szigorú összetartása, illesztése & irányítása. Csüggedni semmi esetre sem keiL Ne adjunk 6. Hazai nevelés oktatás ügyünknek egy közős I semmit a kétszínű, hstniskodó s lenvetések közi alapoo és irányban és pedig nemzeti szellemben, arra, hogy akkor hogyan ellenőrizzék s hanyag, vsllás-erkőlcsős alapon nyogvó irányiláss és kevésbé törekvő tsnitókst ? Ilyeneket nem Ismelej mm rönk és nem ezabsd magunkat annyira lealseso- 0. Minden vármegyében aiskittassék <yy nyitani. bogy néhány silány elem miatt as egész tanító-egyesület, melynek köteles tagja legyen testületre zudittatjuk a méltatlan, hozzánk nem felekezeti, vagy iskolai jelleg és Iokozatra való illő kobolmanyokat és bizalmatlan rágalmakai. tskialet nélkül miadeo népokt. intézet tanítója. Itt a szomszéd Ausztria mellettünk. Vájjon 80 ben egyesület az eddigi mód szerint járásonkint év óts s köznép részéről kinsk ju\'ott ott eszébe körökre oszlik. A körök 2, s megyei egyesület [cssk egyszer ia s tsnilóságoi hanyagsággal, yagy 1 kőxgyl ést tart evenkím. m^yekre s politikai lanyha köletességieljesiiéssel vádolni ? Vsgy for-kősségtói, vsgy ahol magánjellegű (pl. társulati) ditva, sz osztrák tanítóság és tsnügyi hstoságok ss iskola, sa iskolát len un ótól mérsékelt elatási | közül ellentmondott-e a közős határozatnak csak és ati átalsayt kapj <uak a lanitók. A megyei egy h 90 év slslt; vsgy s hosszú jói kitapssz-sgyesületet valasztmány igazgatja, s tartja toan tai> gyakorlat óta van-e caak egy te, ski nehss-a körök kös>i összelüggési, mely valssstmány áll I telve visszakövetelné a régi állapotot ? Minden ss egyesület tisztikarából, a körök elnökei éa tettető, álszénteskedő el\'envetessel szembe szál-minden kMiöl váissstott 2 tagból. A választmány lünk és tönkre lógjuk siíányitani. A jövő szá> ^évenkint januárban, és s tősgyfilés előtt dÓ\'zadb* nem skarjuk behurcolni a régi tanügyi nappal üiest tart, résztvevő tagjai útiköltségei u I torzszülöttek ez egyikét egy asOlet pénztárából megtéríttetnek. | Feliratokat kelt küldeni a megyei kömgazgs- 1IL Minden vármegyei egyesület önképző éa j tási bizottságok tanügyi osztályainak is, vnlsnatnl retorm- önsegélyzö kört tart fönn és feloszlik a) képesdet, b) leiső nép- és polgári, c) elemi iekoisi, d) óvodai szak- és ej a hol szükséges felekezeti IV. Vidékenkint, és pedig: s kor ssivooslan álló, müveit Isltogásu l kedvelő iskolaszékeknek is. \'I A tervet elfogadó megyék és varasok tanító-: testületei pedig irásbsn, nyomtatásban, körösvé-; nyekben tudósítsák egymást az igy elért ered-ügyosztályokra, ményröl. Szükségtelennek tsrtjuk bővebben indo-Erdely msgs\' kolm az évsáró vizsgák eltörlésének ssükséges-képezvén egy kerületet, s "Dunántúl, Feböma- Bégét, gyors keresztülvitslét és elhslssathalsllan-gyaronzágon és az Allöldőa 2—2 kerületre ságát osztva, a vármegyei egyesületek szorosabb kap- Mi tehát nem ivzáró, gyermekgyötrő vizsgákst adatba hozandók, s s kerületekbe osztott megyei sksrunk, hanem s szép, lentartsndó emlékű egyesületek 2 éven kint rendes gyűlési tartanak, miOenniumi ünnepélyek mintájára: évsáró ünne-ssely gyűlések elnöke mindenkor azon megyei\' pélyeket a nagy nyilvánosság számára suvsiásasl egyesület elnöke, melynek területén s gyűlés | énekkel, tornajálékkal és más, a gyermeki kedélyt tartalik. vidító mulatságokkal. A vizsgák iskolalátogatás V. Ot évenkínt országos (egyetemes! gyűlés J slkalmával történjenek egy iskolslálogstó s egy tartandó, melynek előkészítése én a megyenkint kijelelt tanító jelenlétében az utolsó hetek egyi-és kerületeakiot alakult egyesületek szerrés kap-1 kében osztályzat megállapítása végett Helyesen érvel értekezésének címe mellett\' azzal, bogy á 0—12 évea gyermek képtelen az előirt tananyag befogadására. Testileg ts gyenge, kivált a nagyobb távolból bejáró, az idő visson tagságainak elviselésére. — Indítványozza tehát, hogy a 7—11 évesek járjanak rendesen s végeszék a 4 alsó osztály számara előirt tananyagot olykép, hogy a legszükségesebb reallsmerefek mellett a gazdaság ismeretekre fektetendő s fösuly, melyekei később s gazdasági ssakelőadások le özneoek be. Essél szemben mindenféle ismétlő iskola, mint célhoz egyáltalán nem vezető, beszüntetendő. • V. Péteri y József olvasta föl .Ar önáló gazdasági ismétlő iskolákról\' cimü dolgosalat. Szélesebb körben ismertella ns eddig létező gstdasagi szakiskolákat, ugy a gazdassgt ismétlő iskola kat. A kővetkező inditványt teszt: 1. Legalább az orsaág minden járáaábas egy önálló gazdasági ismétlő iskola állítandó. 1 Esen önálló gazdasági ismétlő iskolák a vidék igéaysi szerint, mint miata-psrasatgazda-ságok rendesSadök be. 8. As önálló gazdasági ismétlő íakolákb .n működő tanítók fizetésé a földmives iskolák tani ló<éval egylormán rendestessék es a szaktárgyak óráinak száras azokéhoz mértan állapíttassák meg, VI. Jámbor József (elolvasta „Mi less gyermekeinkből* cimü értskesését As életből aeriiett szomorú példákksl világítja mag s tanítók gysr meséinek és árváinak sorsát s ismerteti ason módozatokat, melyek ssgélyévsl ezen problémái megoldhatónak véli, Végül s következő indítványt tessi: \' A tsnitók tanuló gyermeker számára tanító-felügyelet alatt intarnátusok fölállítását tartjuk szükségesnek, azért kívánjak, hogy a tanítóság által eddig fizetett 2 százaléknyi nyugdijtfleték emeltesék tői mielőbb minden tanítónál 8 száza Iákra s esen 1 száza éknyi telemslés által nyert 100 ezer frtot is méghaladó összegből, valamint a nyugdijalapról veendő néhány millió 100 éves kölcsőoböl állíttasson az állam tanuló gyermekeink számára internálusokat as oraság öt kerületében a jeles iskolákkal híré városok területén, s gyermekeink vétessenek föl esőkbe ■ .. . . _ csekély dij mellett vagy ha a számítás msgsa- esebtba hozására éa egységem lése céljából oraz. Két ut áll előttütik: továbbra is kinevessen* igedi ingyen, tekintet nélkül arra, hogy as eüeai bizottság alakítandó és Oletőleg ilyenül s már! bennünket s külföld és önmsgunk, vsgy pedig iskolán tol milyen intéseiben tanulnak I megalakult és működő .Msgysronsági Tsnitók j elismerő dicséretet araasttok ugy beiül mint A központi választmány a IV. és V. pont Oimáges Bizottsága" tekintendő. Mégis ugy, hogy j kivül a korszerű és indokolt előrehaladásért ? alatti indítványokat kiadja a járásköröknék, a tisztikafál 5 evrffl 5 évre sz egyeteme* gyűlés; (Indítványozó: KSríti Jin*j) VI pontban fogiáit indít-ányra vonatkozólag választja, s a kerületek (s megyeieken kivül) A központi választmány azzal a kérelemmel pedig megjegyzi, hogy s Balaton-Füreden tartott küiöo 2 taggal képviseltessenek. Feladatai közé sdja ki ez indítványokat á járásköröknék, hogy közgyűlés határozatából folyólag s tárgyban (elveendő még : \'izokat tavasai közgyűlésük tárgysorosa\'ábs föl- már megkereste ss Onaágos Bizottságot. Üagy-Kanizsa csütörtök Zala 6. isim. (7. lap) 1899. január hó U-én. I. Elnök iilenti, hogy t zslsigirsxtgT járáskör alspssabályokst kér. A központi választmány megbízza elnököt sz alapszabályok kinyoaaláaával, s jköröket pedig fölhívja, hogy amennyiben elfogytak volna\' alapszabályaik. furdaljanak az slsökböz. 10. Oivasls\'ik s „Magyarországi Tanítók Oftiágoa Bisottságássk\' átirata, mely Bea tódat ja, bogy s „Tanítók egyesületi élete fejlesztésének\'\' u. léteit * t. évi sagygyűlésre tűzi ki, miért is aa-nek kellő slökánitkstén céljából kéri s tauitó* testületet, hogy Nagy László előadónak javallatát tárgyalni s ss ss iráaybsa - bozott katárosstokai az elnökségnek legkésőbb, 1899. jalias l-ig beklldeoi: a Bizottság hivatalos lapját, s .Népnevelők Lapját* pedig, mint a melyben az egyaalletek beküldött átiratai, a bizottság igazgatótanácsa és slnökaégs működései kö\'öltöt-nek, járatai, iltelvs arra előfizetni szíveskedjék. A központi választmány s iNépse velők Lapia< cimü Ispot s központi elnök oimére megrendeli ; s Nssy László-féle javaslatnak a (körök tavaszi közgyűlésén leendő tirgyalbatása s s botolt határozatnak a kitűzött határnapig vsló trágyázunk, skkor s legelőször termelt növények a trágya köoayen (elvehető alkotó részeit vasy egészen, vsgy pedig majdnem egészen Islvsasik é* a kővetkezők számára as előveiemény maradványain kivül oyaa anyagokat hagynak esak bátra, melyek cssk hosszabb idő múlva alakulnak a növények által felvihető vegyületekké át. Hogy ha ssi sksrjak, hogy s trágya egy elgyen* gült talajért 8 vagy esetleg több even ál lejtsen ki hatást, skkor a trágyázásnak ss előbb snlitaU I körülménynek megfelelöleg a normálisnál sokkal du-sbbnak kell lenni, miszerint abban as eseiben, ba közvetlenül a trágyázás után termelt növények luzus fogya>ztást űznének, még mindig maradjon a talajban annyi könnyéé oldható tápanyag, bogy as utóvetemény is egészen jól U-1 nyészbeasék. Aa első időben hsiás>alau vagyis nehezen oldba>Ó tápanyagok sz alkalommal egy-A talán nem mennek vnzendőbe. Da mindig hosftzabb időbe kerü>, aig a növények állsl felvehető vegyülékké siskáinak át. Ily módon a talajt a jövőre lápanyagokban gazdagít)Ük, de azért aem|tanácaos a jövőben a trágya mennyiségei tnlságofso csökkenteni; de sz első időben egy CSARNOK. Bértalf/ék ■•Telije. Irta. Mihók beérkezketés* táljából pedig fölkéri s jkőrök | i\'iyengűlt talsjt, melyet gyorssn skarusk elnökeit, hogy s fenti javaslatot, Lskits Vendel, termőképeasó lenni, nem lehet eléggé bőségesen sz oisz. bízott, slsökétől (lakik Bpest, VI. ker. különösen pedig isUltótrágySval meglrsgyásni. Ervek-utca 4. sz.j elkérni, s tavaszi közgyűlésen Másképén áll aaonban s dolog s mütrágyalelékkel tárgyalni s a bozott határozatot egyenesen s bizottság cimére beküldeni szíveskedjenek 11. A iKolouaegyei Tankerületi Tanítótestület. elnöksége fölkér a „Család és Iskols* eial szakUpoak s jkörők és a tastestűlel tag-jsisak leendő ajánlása céljából. A központi választmány a jelesen sssrkesz igy pL a ssoparfossfálok fo<zfors«vknsk azon mennyisége, a ®a y nea baaznáItatott fel asl elaö raztendöben, aiadjárt a jövő évben kilejti hatását, és kiaérlet által nagyon könnyen mag határozhatjuk, vájjon a megmaradt mennyiség meg elégendő-e as utóvéteméby számára. Az | utóvetemény egy kisebb területéi oMgtrágyaszuk tett tsatryí Ispot ugy a jársskéróksek valamint fo»ztomvval éa ennek terméshozamát ös-zehs\', s tsatestület tagjainak s legmelegebben sjásljs aonlttiik egy ugyanakkora parcella tarmeshoza\' es kéri őket, hogy asaesnyibea lehetséges, a azonban foazforsavpótl&at nem vezetésűk slsti siló iskolák részén megrendelni kapott. Snbályaserut aat fogjuk látni, bogy ott, szíveskedjenek. .s hol elgyengült talajjal voít dolgunk, ahol t2. Koezásyi Béla. .Magyarországi társas- 1(1,41 • növények tápanyag-szükségleteik fede-és közművelődési körök, egyletek, stb. cimtári- «<*<ben a trágyára voltak nialva, a foazforssv baa* leendő fölhasználás céljából kéri a taniló- visszamaradt • minayiaége, hacsak a trágyázás •wűletre vonatkozó sdstoksl nem volt rendkívüli bőséges, nem len elegendő As adatok elküldésével megbizatik as elnök. ho*7 u utóvetemény igényeit kielégítse, 13. Scbne.der István, a -NépUaoda* felelöl kűlönö-sn nem padig abban az tsrbea, ha sa nerkesstóje előfizetési fölhívást kaid. | utóvetemény egy olyan növény, a mely tenyé- A központi választmány a jkörökaek éa »i««*táre nagyobb asanyiségü lossiomvst igésyal. tsateetllet tagjaÍBak s lapot ssivss támogatáira j B* »4r most as elő vetemény tényei 1*1-sjáalja. eaá zti a fonforaav egén mennyiségéi 14. Meaesey Károly,>MurakOai-Tanitókör« I skkor az uláns következő gabonafeleknek, | Sgyv. alelnöke beterjeszti a kör tagsági díjjal hofT böségn magképzödés jöhessen létre, addig hátralékos tagiaiaak névsorát s kéri, bogy s keíl a fezforsavat mána pótolnunk, mig évek kőapont tőlük a hátralékot illetékes biióságaik I át a ialaj részint a larlómaradvaayok, atjáa behajtani niveskedjék. részint a különféle műtrágyák aital annyira A hátralékok hehajtáss tisztán a jkörők meggazdagodott, bogy az utóveleaények urán-hatáskörébe tartozván, s központi válasstmány i \'ragyázása nem feltétlenül szükséges. Hogy as sea mint ilyen, sem elnöke atjáa a járáskörök : u\'ánrágyaaáe laradngáiól a*gkimél|úk magunkat! autonoa jogaiba nea avatko\'hatik. jaisdjáit alsö alkalommal erösebb loszfunav, 15. CsÜlu Miksa a zalaegerszegi járáskör! trágyázást adhatunk. Eauek tel íía basznál-pénztáron, 14 frt 08 kn. ktiáött be j-ad cimen asnnyiaége nea a«gy veaaéudöbe, mert a lalaj az elsökséghez, mit az elnök eseaael át is ad a | absorbesljs és úmaiartja. központi pénztárosnak. A chiiiaaléiroa csak agy évig hat. Ennek Ezzel kapeaolaiosan Kertén József, központi! atóbatan legfeljebb csak a tarlóaaradvaayok pénztáros, jelenti, hogy s nagykanizsai járáskör | által nyilváaal, mely katáank oaak későbbi idők-részéről az 1897. £ 1898. évekre ssyeakisi, ben aata\'kosask. 16—16 frtot, tehát s két évre összeses 32 Irtot Ha azt akarjuk elélni, bogy a gabonafélék kapott J-ad cimen; nagy szaluateraésl is adjanak, agy a talajban A központi választmány tudomásai vévén s elegendő mennyiségű salétromlégenynek keli zalaegerszegi és nksnizsái járáskörök álul b*-1 jelen lenni; ahol ez hiányaik, otUMséjC* azal. küldött összegeket, felkéri s többi járásköröket, I maiermést nem várhatunk. Ha a talaj minősége is szokott verseket meglepte\' e kérdés, ki bizonyos időben hogy mennyiben az J*adot be nem küldték volsa, aa mielőbb Karén József kp.\' pénztáros címére (lakik Nagy-Kanizsán, Kiaiuy-aleaJ beküldeni szíveskedjenek. Több tárgy nem lévén, sz ülés bezáratott. KaL Poredna -Antal s. k. Szalsy Sándor s. k. totMUM BjtoO. . i taattcttbU SWk. Kö olyas, hogy as egy év. alatti nitrilieaiió nem elegendő a növények nitrogén szükség lilének fedezésére, akkor eUlisalétrommal kell utéangi* lenünk; 1 q hektáronként már énravebeiö hatást fejt ki. Est a trágyát azonban kizárólag lejtra-gyául kell a>kalaasai. Ha a talajban elegendő mennyiségű foszfonav vsa, akkor a nitrogén álial jelentékeny terméstöbblet varhaló. Ha lalajank méxzasegény, akkor as áaványi lápanyagok kihaawaláta, még. ba jelentékeny volnának jelen, nagyon jslea. 9 tr a v n a e a tr mennyisegbea ts zgazaasag. , tékteieo. E zvrasfl t lalaUlr^ tersalkéne. Mindesskből látható, hogy sgy slgysogttli zaiajeií teraeitepea.- .egjsvitása idős e. sok aaakán kTvH aégéuek fsknáu. la g.zda türslaét és pénzét usgyoais igénybe ,_ . , j, -,_. veszi. Ez azonban ss riassza vissza a gazdát, Egy rigy*B|ült talajt gyorsan temölépnaé mé tbkan ^ e^tb. sem, ba a jövedelmezőség trtgyézáa ^lleO n^ez: cssk évek múlva. sikerül. L^ me/ leiz , M idővel elért Ha a talaj,kí vsn zsarolva, akkor a rajta __JíTk^. növény de elcsenevenednek. Hogy ka aár aost irágyázoak, skkor s aóvények mohón veszik fsll a trágya tápanyagait, hogy aindaaakelóU éhaé-gtket eallipibák. Ha nem nagyon bőségeaca i eredményekben. í Bizony nagy Isten-áldás/ ha valakinek hat gyermeke van. Pedig ennyi volt Mindaeeothyné-nek is, s ki nem fjfatt őket tsnácsesai éa pénzzel ellátni, hogy a mai kor igényeinek megfelelően neveltessenek. A legidősebb fia, Sándor, ugy segített anyagi helyzetén, bogy elfogadni Révfalvyék meghívását és elment hozzájok ne-lőnek. • Mindszentby Sándor nem éppen vált be na-velőnek, mert élénk természete ellenére is gyáva volt ssvistenadta. Sokahis nevetett Ilonka, Révfalvyék egyeden leánygyermeke, a lányszemérmü nevelőn, mikor sz nagy komolyan .magyarázott, de számét a világán sem merte volna Ilonkára vélni: mintha atfóljglt volna, bogy belessédül a kettőjök között lévöürbe. > Egy alkalommal Kisfaludy, „Himfi nereimét* magyarázta Sándor, s abból is a boldog sm-relmet. Ilonka akker azt kérdezte nevelőjétől, hogy honnan vsssik a költök azt aa erőt, melyiyei oly meghatóan lestik a szerelmet. — Saját érzelmeiket teszik le papírra alfeleié Sándor. Ilonka egy ideig elgondolkozott, majd igy szólt: — Mondja csak, maga irnUL—,. Sándor — habár igen mégis talált választ. — Egy ember sincs, a költőnek ne hinné magát. — No, és van magának ideálja ? — Bizonyára, én sem vagyok kivétsL — Azatán, milyen as ideálja? Ez már bizony lógós kérdés volt. Sándor pirulassal felelt reá, miközben alig észrevehető pillantást veteti a csintalanul mosolygó Ilonkára, a ki közelebb húzódva, azt kérdezte nevelőjétől: — Hasonlit-e oozzám az ideálja? Sándort felbátorította tanítványa viselkedése s átkarolva őt, boldogságtól remegő hangon aogta a fülébe: — Igen édes Ilonkám, nakasstoU olyan mist maga ; de még magam előtt sem mértan ezt bevallani; oly nagy a távolság kettőnk kősóit — Igen I — viszonzá Ilonka, de a szeretap minden távolságot képes áthidalni. • As öreg Révfalvy megelégedve bocsájtá égnek csibukjs füstjét Es a Sanyi gyerek túlláss minden nevelön, mert as ö Ilonkája oly epedve várja mindig a tanitáai órái . Egvizer mégis magaéste: vájjon mi taasi oly kivána\'oaaá Sándor taailásál. Lsnan odament láaya szobájához és hallga-tózott Sándor éppen Versei tartalmát magyarázta és Ilonka asért csókjaival halmozta «t kedves as-velöjél As öreg viaasahökkant. Először he akart rohanni a szobába, de el-határozásán győsótt a jobb-érzés és felkereste .Sándor édes anyját, a kinek aat as ajánlatot tetté, hogy ha beleegyezik — lát a papnővendékek közé fdvétetL Hindszenthyné örflH aa ajánlatnak s megköszönte jöskarója szívességét. , Egy hónap mohra Sándor derekán öv volt, Ilonka ujján pedig Körmös Berci jegygyűrűje csiltogotl Hat év múlva a gazdag Körmös Berci agy | elegáns bravúr lóvésssl elexpediáita magát a I másvilágra. Feleségs maga köré hivta a kórnyék birtokosait, a kik szívásén ndvaroliak a özvegynek Elérkezett nemsokára as as idő is, as unalom, aa egyhanguaág ütötte fel Körnósnaoél, aki sahogyasn tudott megbarátkozni evvel a körűimén ynyeL Komornája agy vaaánapoa avval a propn-zicióval állott úrnője eM, bogy iüő volna Mér mégis egyszer a templomba ia ihasnsi, mert aa lima megkönnyebbíti a leiket .Nagy-Kanisaa isülörtük Zala 6 S7.»m (8. l-ip.) J#99. január lió 1!< ín Ilonka agy idein habosolt; utóbb mégis fel-ö tözködött es nemsokára megérkezett a templomba. Gyermekies kíváncsisággal néste sz Ajlslos hiTcket, majd hirtelen elpirult, a mint tekintete a celebráló papra esett. Felismerte őt i régi ne-velőj" volt, Mitidasenthy Sándor. Szemel lázasan függtek a listai papon s ekózben érzé újból sz igazi paráza hevítéséi, Maanap egy ssolga Ilonka levelét vitte s papnak, melyben as magáhof hivatja. Sándor eleget tett a lelhivásnsk. Szorongva lépett be Ilonka szobájába. Ez házi-toi\'etlben togedta. Felismerte ót, s mikor s szép özvegy oda lépett melléje és a régi bisslmsséággal hozzásimult: szédület fogta el. * A fiatal pap nehéz küzdelembon volt. Szivében felujultak a mull emlékei, mig a jelen komolyságára cingulusa figyelmeslelte. Egf .darabig ingadozott, de végre legyőzte, asive savát lelkiismerete, s Igy szólt: — Az a karika gyűrű, amelyet ujján visel, Ont mással kótötts ösese, és es sz öv, melyet derekamon bordok, engem hivatásomhoz köt. Ilonka megsemmisülve kapott szivehes s megszédült; de a fiu tal psp felfogta öt a a divánra helyeste. A fájdalmas látvány még egyezer megkísértene Sándort. Egy ideig babosott, — de azután gyorsan elhagyta a szobát. Bsazólt a komorsának: — Jó lesz. ba orvosért küld, mert urnöje rosszul van. ~ Laptniajdonn. éa kiadu n ii c h k l r t i. 4 r, Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi compos. t Kasa hiraevss háiiatar ellontállt u 144 staspribéláaénak, mert már tObb sóst 10 év Ma msUgtbaUi. fájdaiomcailiapité kedlrzs«iskiit slkslmsztatlk klsivéeyaát, esázsál, tagszággatásaál és MghMékpil ca u orvosok által bodária&lásakra Js mindig gyakrabban rendeltetik, A vwódi Horgony-I\'nln - Ezpollor, gyakorta Horgony-Linimont obtavezis alatt, nem titkos szer, hsoaa Igazi nipszdrll házlszer, molynok agy háitartáabaa asm kollouo\' hiányozni. 40 kr,, 70 kr. Is I frt Üvogonkónti árban majdnnm minden gyógyszertáriam kcuiatbsa van; fdraktár: Tírük JizMf gyógyszeráizttól Budapesten. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mert iobb kinabbértákü utánzat van forgalomban. Kl nem akar megkárosodni, ss madaa agyas uvoflolHorgony" vMjagy is Richter ozágfagysis nélkül mint nem vslédK ntasitss vlsszs. Richter F. Ad. és társa, oslsz. is Ur. ndvsri szálliták, Rudolatadt (Thüringii), o 0 i o AXXXXXXXXXXXKXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXX* x x x X I x x X x c: x x x x x x x x x x Eladás. e A.z általam már több éven át bírt és Letenye mezőváros, főterén levő, s az összes hivatalok szomszédságában fekvő kávéház és vendéglő korcsmáböl álló üzletemet összes felszereléssel, azonnal vagy rövid időn átengedni szándékozom alkalmas vállalkozónak családi viszonyok miatt. Az átvitel 1500 forintnyi összeget igényel Levélbeli tudakozások és értesítések alulirthoz cimzendők. Leitner Izidor kávéház és vendéglőüzlete LETENYÉN. 19-2 x x x x x x x x x x x x i 1 x x x x x x hcxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxy i - Meghívó. A Nagy-Kanizsai Takarékpénztár által alapított ÖNSEGÉLYZŐ SZÖVETKEZET IMI évi fehreár hé gán dérlett • érakar tartandja • M-kaniual takarékpénztár helyliégébea II. ÉVI RENDEN közgyűlését melyrre a t, e. szövetkezeti tagokat tiasteletlel meghívja n v ^ I _ as Igaigateság. TARQYSQgOZAT: 1. Évi jelentés, 8. A leíügyelö-bizotlság jelentése, ennek slspján a mérleg megállapítása, az igazgatóság ás a felügyelő-bizottság (elmentése iránti határosat. I. A szövetkezet hivatalos közlönyének kijelölés*. 4. Az igazgatóság tagjai közöl az alspssabályok Í8: §-a értelmében kitépő ÁexH Púi, dr. Franc* Rudolf, KtUer Mátyás, Tripammtr Oyula és Ztrkovtíz Lajoi és egy viassslépelt igazgatósági tag, valamint a felügyelő-bizottsági tagak helyett ujak, eset-|sg azok újbóli megválasztása. Nagy-Kanizsán, 1899. január bó 9-én. JEGYZET t A felügyelő-bizottság által fölülvizsgáit vagyonmérleg a szövetkezeli helyiségben bármikor betekinthető. Az üzletrész birtokosok könyveik felmutatása mellett szavazatlapjaikat f. évi január hó 31, és február bó 1-én a szövetkezeti helyi-ségben átvehetik. 12—8 I Magyar találmányi Magyar gyártmány I „PERFECTOR" ezabsds lm szőtt gázgyártó késiülék vlláffltáal, tltéai, éa «réklt«-|téal eaélokra Nem robban! Nem ártalmaa! v Teljeaitmény éa fogyasztási meghatározás sm.lL technológiai muzeam által bizonyítva. Fényfok meghatározta Hahéthy Sándor tanár által bizonyítva. UJ eAZKÉNZŰLÉK. itpjfcytjá^ alatap 11, W tk aár ezáaes .■VfsrtsV kireadezés sM> sg sr ia »rl tilsára, aüyTkril alisaari lavalak fstsM mMmiit" Patialasa éa baasla aatárakat alraéa álalakltaak gásaakbaa Részletes ismertető Mrésok, valamint köttaágvetéeek MAUTNER ADOLF ós TARSAI Budapest, V, Arany-Jánoa^itoa 3. bérmentve és dljmenteaen Mindenhol felállitható, teljesen veszélytelen, mert a légszesz hideg uton állíttatik elő. Felügyelete t nem igényel, könnyen kezelhető. Nem robban, nem ártalmaa. | VHigttáat kiranlMtak lllaattéaéra, alad.ii káabaa, aaálladábaa, kaaalaá. baa. ■TaMaása, syaralllas. ftiáfkiljika kaatStyaábM, aahillkn péseá bánj mtltalyakban, vandigtSE is ltávéhiaakoan! \' ,-TTJ Qasmotorok uján, ugy műhelyekben ipari gépek hajtására mint gazdaságokban gssda«agi gépek, rosták, ■orzaoók, aaecska. vágók, darálók etb. üzemben tartt»ára a legjobb *« legolcsóbb erő. Egy 81 gysrtysfltytt Jáag alntagy ÍM, krba kárál *«gy 4rs lásrS g arágbss vHá|ltria Nyomatolt Fjsohel Fü&p laptulajdonoauál Nagy-Kanisaan 1899; Huszonhatodik évfolyam. 7. szám. ImkMléMII Vireakás-épátat, flatkal nitp kdajr*. kmiMWIn. A aatrkeestéval trtekiul InlinL sapts-klat 4. a. 4—6 éra kitt. lét tsISaaaéS a Itp tstlltal rttttri tsaa\'Saié alaéaa ktaleata). IléMUvilit! Viraaktaiiielali Unkái Hl», tnart. ttraakaéitt, ZALA Politikai lap. Mogjelonik NAQY-KANIZSAN hatenkínt kétszar: vasárnap s csütörtökön. tuonurm uíi gfiM Hn IS kataaa (| frt — u FMévia S kanta (I M — kt Sttfaéévie S karma (1 Irt áS kr NjrlttUr patttawa IS kistér. SléSailtaik, *nluM»t« klntijtitkH taaatkaaék llnW rtltp Uh>kan» kiétartt nlliiilll. Il aimtlw Itvtlat eaak I—tn kaaak kél loraJaat ai IfTM ma ím m knjeér Nagy-Kanizsa, I tí99. Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Vasárnap, január 22. | kai berendezéséről teljesen szabadon intéz- Nem I az lehetetten ! ikedhessék. Mire e sorok napvilágot látnak, talán A „Zala" mult száminak vezercikkjében A kormány béke-főltételeinek egyike) már a béketárgyalások vagy igy vagy ugy Kipattant titok. érintettük már, hogy a kompronissium-1 ezt a jogot akarja kiszakítani alkotmá-tárgynl&sokkal szemben solcat hangoztatott hyunkból, diszkrecionális hallgatás nem éppen erős\' Nem hiába fejeztük ki tehát aggodal-oldaluk séma politikus uraknak, sem a I dalműnkül már mult vezércikkünkben (amely-napisajtó egy részének. Hol itt, hol ott pat-\'nek megjeléneaekor et a titok még nem Unt ki egy—egy úgynevezett „titok1, amik ! pnttant ki) hogy remegve, szorongva vár-efyenkint és OsszeaégOkben nagyon alkui* tukt vaÍ)on alkotmányunk hajója átjut-masak voltak a hangulat elmérgesitésére. I Hat-e sértetlenül a kiegyezés kavargó Végre azután kipattant az a „titok1, a mi örvényén. íme, ha az a békeföltétel minden vonalon forrongásba hozta a csakugyan tény már előttünk áll a legvér-kedélyeket; kipattant, hogy a -kormány lázítóbb alkotmány támadási kísérletek békéfőltételeí kOiött ott uerepel egy \'tétel, egyike. mely az 1867. XII. törvénycikkben, Diák Ferenc nagy müvében áz Ausztriával váló kiegyezési illetőjeg biztosított nemzet-jogot egy vonással meg tíjcárju semmisíteni Deák Ferenö " kiegyezési törvénye azt a jogot biztosítja ugyanis a nemzetnek, hogy az Ausztriával " való gazdasági ItöiBeségrt csak előre megszabott időre* kötheti, meg, s ennek az időnek eltdlte után\'a közösség jogilagjmagától megszűnik és viAtaszáll Ez a támadási kísérlet forrongásban tartja nemcsak az ellenzéki pártokat hanem a szabadelvüpárt igazán szabadelvű elemeit is; és a azó szoros értelmében elkeseredettséget szült itt a vidéken\' is, minden jóérzésű magyarnak agyába kergetvén a vért HAt csakugyan í^ít: lehet az ?\' •\', A vj1ágos«ágyu\' magyar embernek szinte megáll ezen áz esze, . Hát akadhat magyar hazafi, akinek lelkében megérhessék .ilyen a nemzetre az a jog, hogy gazdaságpolití jogfeladási kísérlet ? véget érnek a a béke-küldöttségek tagjai fölszabadulnak a diszkrecionális hallgatás kötelezetaége alól. Akkor megtudjuk, hogy csakugyan ott volt-e a kormány békeföltételei között ez e rettenetes pont. A békelétrejötte esetén, ha csakugyan ott volt is, nem lesz egyéb hatása, mint hogy megőrizzük az egtsz nemzetet folytonosan ébrentartó tanulságul. Ha. azonban a béke, nem sikerül s csakugyan szerepelt ez a pont; éa bekövetkezik a törvénytelenség terén a továbblépd, hogy fdoszlatjjUj.AZ 4 országgyűlést: akkor a nemzetnek tudnia kell kötelességét azokkal szemben, akik törvényes jogunknak, DidJt Ferenc kiegyezési törvényének ilyen rettenetes merészt), meg-támadási kísérletébe ia készek voltak belemenni. És fogja is tudni j mart ebben u esetben^ nem- hisszük,\' nem akarjuk hinni, hogy ákjur pénzzel, akár erőszakkal, többséget bírjanak a maguk számára teremteni azok, akik. a nemzetnek tengernyi vérrel, sok \'——!-- \' \' \' \' "f \' Fájdalom : ennek a keresésnek a mai világban | nagyon tok vezető fonala van. Aat hiszem; ea | előtt la volt elég.. Padig tulajdonkepeo caak egyetlen qgy igazi, csalhatatlan vezető aranyazála lehet : aa ,sn"-ek \'rokonsága, a két sziv: egy ] dobbanás, a két lélek: egy gondolat. Caak ezzel á | vezető szállal lehet megtalálni as „áa\'* számálra i az iker-leiket éa iker-testet. Mert aa „én" másik i felének, a Hévségnek, keres áss eaak akkor véset célhoz, ha magtaláltuk\' az iker-taatet és ikar-i lelkek, amely a házasélet magasztos, eszményi rendeltetéséit 1 as ,,én" folytatására,- halbatatia oitaaára egygyé tuti lenni vagyis a maga „éa*-íjével tejesen bele tud olvadni * kiegészítő raaat kereső ,iéa"-be. \'-\'■\'\'■ \' I -Nö higyjen, kedves rokon, aaokaak a mesék j nek, a miket a sziv titkos awgrebbansséről, a i találkozás pillanatában ébredt szerelemről a , házasélet nagy rokonsági kötelékének szent ás sirjgtartó v.óífát nem iamaró poéták mpodaaak el a\'aereséa tömkelegében tétovázva bolygó lelkeknek. Ez nagyon hamis lónál. Néha meoyuraaágba ige\'o sokszor pokolka vezet Nagyon ritkán lakat ezzel megtalálni az iker taatben aa iker lelket ia Pedig, mindakattő kell; de első sorban éa aúa de nek lölőtt kell as iker-tálak. Fölteszem, kedves Hokón, hogy őétsü \'a kereső „én" ilyen iker-telket talált. Akkor mindén bizonynyal boldogít iini. ia lógja öt, s 00 is meg lógja találni aa t>)usOlés boldogságát. TÁRCA, Tiz-parancsolat. A Kedves Kokon 1 . J/ Azt úhajtlá, bogy lérjhezméneiele elölt lérfltől is nyerjen tanácsot A nők már telerakták fejeca-tójét oktatásiul; szeretné, ha egy tapaeztall férfi veteményét ia hallaná.\' Egyenesen arra hiv lől, hogy Írjam le a házasélet tiz-par^ncsolatját, amit. Ugy u-ftrjnek, minta, (eleségnek szigorúan meg kell tartani \'..•.\'.\'• ! \'..,\'•. - \'. Közönöm, nagyon köszönöm, kedves bizalmát;\' Nehéz dolgot kIVán tőletb, mert tiz-parancsolat készitesére, mózesi talentum kell. A ki tehát a házasélet! tiz-parancaolaiot meg akarná írni, \' annak előezör u Mózesnek kellene lennie. Erre pedig nem öröméét vállal kosnak a férfiak,, mert - -r\' amint\' igen \'jól tudhatja, kedves ttokon — Móses roágá csak messzim^ láttái aá Igétcí-löldjót, de nem juthatott bele. . . Mindamellett én megpróbálom teljásite\'oi ójiaját minden mósesi talentum nélkül Js: Csupán annyit kérek, amennyit Móses is megengedeti litagápak, hogy a-\'tia-parancsolat megszerkesztésé előtt hátid elmélkedjem .egy kissé a házaséleti viszonyokról. Ugy-e" ennyit meg tog engedni? A házasság lát-okk nem csupáu természeti ösztönökön alapszik, hanem egy magasabb, ide-liaabb termésaelfl bölcseleti .akaraton, ia; az „én* lőittartasábuk - akaratán.\' Mindn^jan azt akar* jók, hogy\' szetnéinkaek. örökre való leziró-dásaval lényünk\' he. pusztuljon el, ne enyaazazék-eí,, hanem legyen annak halhatatlansága a vertthkből váló verbtn. Mivel azouban aa „én" halhatatlanságának ehhez a fönséges érvényesítéséhez nfsga az egy ,én" (vagy amint megszokottan. mojldjuk : az egyen) mm elégséges, a kényszerűség hozza magával, hogy u egyik \'nembeli. „én*-megkeresi a másik nembeli „én\'-t éa a téremlői gondolát érvényesüléséhez előáll a nmí\'\', (» plurális majestetieus) a hazjuuág. A magyar nyelv igen találóan lejpzj ki et\' a viszonyt a házasságban éld qö nevével: feleség. As van ebben, Jwgy a nő a Iériinak, a fórli „én\'-jének, egyéniségének tele; csak saaelegyütt képes ésyéqyesiteni az egyén folytatását, megújhodását céjzó teremtői akaratot; Caak vele leak eg\'yegépzaaé. jUtlyifh gyöny.őrüeb fejezi ki est is böTesawti ereje, mi kór aat egyeeültek, egybe- a- "magyar nyelv tnoodja, hogy egygyé-.lellek, kiéltek. • De nagyon nem mélyedek bele a filozofolt^ba; űi\'ak aoqyit mondok, hogy mindebből kitűnik: minő teremtés-bölcseleti alapon nyugaZIk a házasság. \'■\'.•• A szokásjog nálunk aa, hogy az .vénV kiegé-sziteséhez a másik „éo"-t a térti keresi meg. GRAPHIC TROGEP a legjobb, legegyszerűbb, \'legtartósabb és legkőnyebbea kezelhető. Ara 66 irt egy lényezett ddboaban. — Kizárólagos képviselet és lőráklar: Flaohel Fülöp könyvkereskedésében N Kanltaán. MT Prstpestsisal ulvaies neijalok. *M Plüss-Staufer Ragasz, Doboz ós Qvegekbsfl Áraay 1 eiüít orearhei tikkazir aan Tta év éta íHsswrt leetartéiakt . Jí ktttatétvs. EMMCLFOBVA raeaaiteaayae térltt eééay ék ragastéeára a l*K>jantal.aaak Kapható Alt éa Bfthm Oágnél Mayy lanlisán Nagy-Kanissa vasárnap kínnal, óriási áldozatokkal megszerzett jogait aiiata érthetetlen lelki ismeretlenséggel politikai jiréksterfll hajlandók tekinteni. Akik a vidéknek hangulalit azzal a gyászos békeftlt&eli pontul szemben ugy ismerik mint mi; akik oly köz vetetlenül tapasztalták ai elkeseredésnek hangtalan fájdalmát, mint mi: azok tisztában lehetnek arra nézve, hogy a* a- kormán/ —a molf ilyen rettenetes jog-feladásba ia kész lett volna belemenni, — a nemzet többségének támogatására nem számithat. Ellenben bit* tostk lehetnek és biztosak vagyunk mi ia arra nézve, hogy tárt karokkal fogadja majd a nemzet választó polgárainak többsége azokat, akik a valódi szabadelvQségnek, az alkotmányos jogok sértetlenül való meg Zala 7, szám (• lap.) 1899. január bő 22-én A phyllnzsra sújtotta szőlőtermelő nép végr® is belátta, bogy (lem szükséges vándorboital kesében ősi fészkét elhagyni; mert lehet, sőt érdemes is * kártékony rovsr ellen védekes I S a nép hitében .megerősödve, ujait erővel nyeltei, kő, bronz, ras ée látott elpusztult Uőlőtsrüíetfiosk beültetéséhez, mi- I valamint a Balaton vidék és nek következtében a hajdan oly drága fürtökei lermő, de később oly kopárrá váltosotl hegyge-rlltoek ujrn kizöldültek, s agy szebb jövő reményével hizlalják most már a szegény népet. fizetés, vagy alapítványiéul által, hanem gkként Is sazközőlhető, hogy ugy a Bálatonvidék történelmi malijának felderítésére aaolgálé tárgyakat, nyomtatványokat, kéziratokat, rajzokai, raetmé-egyéb régiségeket, a Magyar tenger sajátosságait feltüntető, s aa állal*, növény- és ásvány országhoz tartozó tárgyakat akár méltányos árban, akár letét- vagy ajándékképen engedjünk át a Balatoni muzeumunk A BalatookuUuas is, bár laasan, de azért terjed, minek következtében évről évre lőbb és lőbb Idegen keresi fal a tópartot, melynek szánó* pontjain nemcsak fflnlö- és üdülőhelyek, de lourista-ponlok is keletkesiek. A Balalonkultusz fejlesztése szempontjából | alakult meg kőzeléf\'b a Balatoni Muzeum-Egye Hogy minő jelentősége van a kul urnépek életében egy ilyen mozeomnak, asi fejtegefnünk talán lelasieges. Elég legyen csupán annyit le<említenünk. miszerint sz általános kőzmürs lődési kivül az e léle helyi gyűjteményeknek még az s különös fontossága m megvan, bogy s szakember könnyebb á\'tskintást nyer afllet a a vele kapcsolatos Balatoni Muzeum, mely-1 bazank egyes részeinek Unolmányoaáaánál, mert nek c*lja a Bslalonvidék történelmi mnlljánaki együtt (alélja mindazon anyagot, mely eeki iu-lelderilésc, a Magyar-lenger természeti sajátossá- j dpmányos kólatáaaiban úgyszólván nélkül őshetet-gslnak, valamint lájrsjsi ssécségeinek minél len eszközül szolgál. . szélesebb körben való megismertetése: a balalpn■ A vidéki muzeumoknak azonban nemcaak parti fürdőiéi epek szamélylriftalmánzk éténkiieseliz kn*zi fsladalát, hogy az összegyűlendő régi-s ez állal a Balafonvidek caapéssujlotU nepé[»ég«k segítségével a vidék történelmének felderí- téséhez néhány adattal hozzájáruljanak, hanem ezenyelül még magokba kell foglalatok mindazt, amit a vidék természetrajzi éa fájrajsi tekin\'eiben étilésének tiszta akaratával jőnek közéjők Ianyagi érdekeinek kOzveilteti utón való előlit a vidéken is őszintén óhaitja mindenki n>0,.<li,tM\' ! . .... . . ... E must vázolt szép és magasztos cél meg-W é bérit; de ha ez nem sikerűi és tovább|Ti)őijibaiá*a szempontjából szonbsn a Balatoni Ih Időéi akarnak menni s törvénytelenségek terén: Museum-Egyssülelnek anyagi és szellemi lémo-l És lehet e rnlsmt tanulságosabb, mint a ám rMfla««4L r.i .. i gáláira van Uükaáge. mely vésböl hova lonftii-1 Ba stonviéék éé a Magyar isnger áttol, növény- éin oszlassák fel az országgyűlést! máih()ri , j^r ^rárvarmegys éa ásványvilágának indományos rendszer szennil Erte a tisztító tűzre szüksége van moat értelmiségéhez, irányadó köreihez. ; gyűjteménybe foglsláaa ás tojnia! . ssepségsinsk az eeész nemzetnek I Al évi 1 forintos rendes-, vsgy 20 Ion mos I minél mélssdtb hörbeo vsió me gismerteteae ? * * - alapító tagsági dij mellett a Bálá\'onl Muzeum CmjM^a Kalatoi hal-áilomsnys As vto»- anyagi támogatása oly csekély áidoutlal jár, "érfyTi világa oly gazdag gyűjtemény nyel ke. melyre még a legszerényebb viszonyok közt levő csegtet, mely maga ia megérdemli, bogy részem ember is képes, annyival inkább, mert a rendes muzeumot állítsunk. lagok kötelezettsége ossk egy\' éJBLÖóL S ai Jí wn-e olyan ia*qlt lelkű halandó, akinek egyesülfal kebeléből minden év május 81-ig törté- szive gyorsabban na dobogna, vére erösebb lükte-nendö lemondái folytén kiléphetni; az alapitó lésbens jönne, ha Csobánc,Tátika, Szigliget vsgy tsgok pedig az alspitó tagsági díj lefizetése által Badae oay büszke bsgyormairól letekint a Bnia-miodén további fizetési kötelezettség alul mentve fon napaagar-aranyosta sima tükrére, felhő ár-Hazánk egyik gyöngye, a Raiaioorídék, elemi vannak, nem is azámitva azon előnyt, bogy ugy nyállá sötét, fodros hullám-barázdáira, vagy s esspások áltJ suitva, annyagi tskintetban moa> a rendea. mint alapiló tagok aiiodan évben, agy bágyadt holdlény öl világitól! és millia<d<iyi toha viszonyok köze jutott; kulturális szempont- sz egyesület én működését, a muzeum gysrspo- drágakő gazdag színpompájában ragyogó csillámból psdig sajnos, a legutóbbi időkig nem része- dásét, sz alapszabályokat, a tagok névsoréi. twbl\'edöhe? _ aéu olyan mérvű támogatásban^ mint a- melyei a történelmi, régészeli A. természetrajzi tárgyú, [ ■i- ,kik virányos partjainak tokéá vagyunk, a terménél által nyttfloU előnyeinél fogva méltán tanulságos dolgozatni magában foglaló. vAlloza- 8®™ lodoLok belelni a gyönyörrel, ssu lé-megérdemelne. los tartalmú -évkönyve* is fognak teljesed <fcjj\'*» kel{ bennünk, mert mindennap más és más Csak a folyó évtizedben Ispssatalhaló a zt- mentssen kapni. színben járulnak lel előttünk csodáa népségei; szonyok némi javulása. De az atttsei Umogatás nem pnastén tngdij- aa idegen pedig, akii caak a sors vetetten* ve* 1 r ^ \' * jté^\'sgy soha el nem homályosuló kedves kepét ii messze távolbői ia oly A „Balatoni Muzeum" érdekében. Felhívás Zala-, Somogy- én Veszprém vármegyék közönségéhez Azok, akik a házasélet praktikus oldalé-saokták lóképpen hangoztatni, igen sokat beszélt nek á töaé-kaoálrél, a sodróiéról, varaótüjtfI, s egyéb ilyen ártatlan gasdsaasaonyi szerszámokról, üjpr mondják, bogy esek legyenek a- feleséggé lelt asszony fegyverei. Tennés«ete*en nem agy értik, begy lámádé >agy védő esskősökül bam-sáljs azokat, hanem ugy, hogy ezeknek a szerszámoknak égyea Jontaiáaával fEivtrtcsódnak, rássbsn Isién igazuk lehet, ds egészben, mindenben sem, mert láttam én már kitűnő gazdaasszonyok mellett is boldogtalan házasságot, ha nem volt meg a rokonsági kötelék. Nem ám\' u ■ " ■ i visz innét magával . ______.___, (hogyis tsríós atspokoo ayngvó szeretettől jé) még-1 .okszoc vissza-visszatér képzele ten a magyar-kűtűnbözlessűk) s bölcseleli erővel, disztingváló; tenger hegykoszoruzta psrjaírs ás madárdaltói magyar nyelv szerelémnek nevezett él. hangos ligeteibe. Bocsáseóta meg, kedves Rokon, most veszem [ Meg vágyunk győződve, bogy még annak a c«ak észre, hogy kissé taton messze is lé-1 komoly tudósnak hangulatra nem alkalmas lat-redtea Még utóbb erősen gondolkodóba ejtem j kűTetét is meg fogja ragadni a Balatonvidék s talán vi\'szá is naszom attól n nagy és lontos szépsége, aki>esupán tapaaztalataiaav bővítése\' lépéstőr, melyei hóva-íiamarább meg kall tennie: céljából és pusztán ludoaaa vasom játéi ösztönözve Kegyed tulajdosképpen nem is azt skerta tőlem keresi majd lel, a Balatoni Muzeum megtekintése lóMegyvsrsódnsk azzal a bévös érövet, mély az megtudni. hogy tnksóds vese ő fonslst ragadjon vegeit e vidéket, édes otthon magtertmiésébez szükséges- Egy Hkesébe, melylyel a boldog -J&zasélei kapujához! Ea a tudósok érhet, hanem ezt, begy. mit\' csináíjoir a kapun | belük Tulajdonképpen a házasélet (iz parancsolatját\' óhajtotta tőlem.\' UlUjl. -_... ! •.. W .\' NoS bat bocsásson meg, «l a lls parancso- ■ — arakonsáp köielák. amit a l&ryénrudósok^ é0 keétnwiak hanem amit az örök természet l8m kj ]eTe|em elej^n. mert akkor levelemet el I lűT azián as idagsnforga om ávröJ-évra kmaf-teremtöi akrnla megfavan. lem olvasta volna. Hanem most, miutáoeioivasta;ikedai fog; a part mentén t«ű>b éa ujabb Wntt-4 Ne takiaise kedves Rokon, puazta paraszt-1 mosdok még valami: lelepek éa üdülőhelyek kstátkmnsk s aa a caspás mesének ázUmit M»gyar ktozóláa u^y lejaz ^ ^ ^ atzüfcet s házaséleli viszony 11*. ■jj.* K ^wotoj i alapjáról et botdogságénak alkotó elemeiről él- ?lheü ttréöteleps-^u^" ^ \'í-oSdotlsm. tu-\'ÍSatot is kivan: a^ tanács-. ---- lévén szárnyra fog majd kelni j a kir msssss löldekep egy csodás lóról, melynek | musenmában ismeretemksi hőviteni, kies uarl-jaih lelkünk nyugalmai visszanyerni, űdijó hajlamaiban pedig e csigázóu idegeinket megérőaiteni krlmMásnsrsto\'st m^sramii . as sgyéutot ^h r^joriiegy máslérfibos;olyánbúz,aki f«»". véndorbottal kertben, könyes aamnek-v^\'iJ1, - ^\'^[Plao boldoía, niani vándorlás löldjének i ^ miní bac"al mooAui M •<W ^tJf* (H1*UbM ^WhnVérfTná,: azomora merengéssel az u ......... . an«nek) köső t jöhet létre. , .. |iyére( (ötUje «4n,Vtalán mélyen azob töpreng :| A .Van cég házaság, amelyet nem azzal suny- bog, tehetne valami kodexzsi oda\' bejutni. Az;W* "^\'j.r1*\'1\' ^T":* "T*^ nevesélt mindeneket áthat* sseralemmel.köiöttek|majd log irni önnek igen sók okos pafagraliisC ®í ^ t? P*rt"®ék anyagi helyzetének J«vitáséi meg. íneiyél szóiban at e«ymáshoz mioden ntondja, bogy az a fiz-paancaotoU a házas .« ^ . V_ emészt őbb lángolás nélkül rom ódé rx>kön-lejkek- eleinek Meg azt is foeis tanácsolni bizonyosan\'í s " el*Háíhaila«» kettős tovaléaánél fogva a nsk folyton fokozódó egymáshoz simulása, szelíd k,-. - miksai egykor Mózea tette — »e»Sa b4rom téStvérvármegje. értelmiségéhek anallsmi egyesülése, airíg asáisaakiibstsilan,\' blfégls yi- kőtáblára. Há jól van ! En is azt mondom i4* tóm^atásáw méltán tarjbaf,- igényt. Szo\'nyu oakadsrtaaul erösbédő szereletté "érleH hogyha kap ilyen tiz-sarancsolatot Valahonnan,!\' ögvan^rt egéaa bizalomnál s azon kénésm-Mig ellen ben tálálkozuuk az életben igen sok házas- Ug.se kőtáblára I De ezt a tanácsomat még\'; wr n*i \'^wu.uuk i. . polglriaraainkhoa, hogy a ságiat, melyet ugyancsak; lángoló szerelemmel,]toldom valamivel Azzal, hogy - ha a háaa.yít-~lál0,;i Mnzeo\'s ^ysrflstst s z azzal kapsz. egymásért való epedésoek. fegyötheteleUen] kapóján a rokon^elkek". sz iksr-lélsk kásékérsl Balsioei Muzeumot hasa ás* célja a A • f.___k l __,t _ - _____á___I . • . - ... asa susnlftámésdl^"— msassV snasnitfen laaiasaka delejei anjevel kötöuek meg, melyet azonban U^p ál a kőtábla) mindjárt a kspúban Tágja magva Inért áeéhan necank anyagilag, hanem eaakh*Riar boldogtélánná ieli a kiábrándulás, a | íöldhöí. mert akkor teljsssn fSléaleghs. Ha pedig "X64**1*1* Umogatoi suyeskedjenek. csalódaa: az a késért tapasztalat;, begy benjiöhb ,B«m i\'ten kötelekké: Itp be a kanuu akkor .Xell Kúaihetyan, 18M. január lb-en megwmerw úlán egyik sem találta meg ,>"-i várjá WldhősV mert egy (abatkái sem fog érni. \' .-jenek más* UM, a rokon-lelkel, m iker - ^ > .. ■ i ;r- Dr. Lránásp Sénéer, Ckék Arfid^ Megtávsrzletle őket as a kgprá^atok illúzió, amit Íít Ittkál N*gy-K*nitea, vaiárnap Az igazsAg A kiaebb-nagyobb méretekben küldő ember nagyon eokuor szinte megrendülte* áll uieg, mikor látja, hogy a körülölte hullámzó életben, u ó körülményei által nyitott látókflrben nem egyaier a legsrcát-lanabb cinlimuiaal (apóinak ai, igaiaág lejére. •G« nem igaiság I Et gaztág l« • kiált <6l méltó felháborodásában igen lokátor xnég a legérdektelenebb isemlélő ia, mikor cllángol benne at isteni stikra, azJgazaág* érzet. Ba bízonybiiony akárhányszor Ökölbe saoritja kesét a legaselidebb lelkű ember ia egy-egy kiáltó igasságtalansággh! etemben, minek láttára vagy hallatára még as ágból ssállott angyalt it elkapná a ítilhá borod ás. \' f ü Jön nonban egy-egy megőszült egyén, kinek Irlke tele vnn élettapautalstokkal; ei megmagyarásia ai igazságtalanságért föl-háborodónak, hogy et igy Volt mindig esen a gyarló Világon. At igataágot mindig igyekezett kijátaiani, kikacagni a haiugtág, és et igensokeeetbensüterflltis neki rövidebb, Zala 7, ssám. (S. lapj lm január hó Ilée. hosszabb idótarumra; de azért teljes dia-, Pi| rettenthetetlen küzdője legyen at ig^z egyetem lölölt éló nagy HzeWemnek I — hogy a legtöbb esetben at ilyen igazságért szenvedőm-k egy váratlanul bekövetkezett esemény nagyon is fényes elégtételt szol gáltat ? I Netn t.ipaazlaljuk e a legtöbb lia-gikus torsu ember életében, hogy mikor teljesan megrendült hitével at őrület vagy at öngyilkosság határáig jutott: egyszerre, mint egy ágból sugártó féfty, valahonnan a fejlemények zűrzavarából előtör az igaz tág; kérlelhetetlenül elpusttitja, elsöpri atokat a vérlázító hazugságokat, amik at igasért jogosan küzdött ember igazságtalan bukását okolták IP Igen, mert Isten örök, és at igazságban at ö lelke van. Mi lenne a világrendből, mi tartaná egybe az emberiség erkölcsi világának ssét-futó ssálait, ha bistató fényük nem iugár-taná be at emelkedett lelkeket ás rettegésben nem tartaná a sötét szíveket az a tudat, hogy az igataágot megölni nem lehet, hogy .at igazságnak győznie kell. Csodás ereje van az igataág világosságának. Már a bibliai korban megállítja Sault, visszafordítja, hogy azután mint makat omlasztott már Omte ás igazta* lanul öee/eomlasxtott birodalmakat tá-maattott fitt rom-sírjaikból: fényesen világító tanulságul vonta végig a küzdő em eriaég történetén, bogy elpusztulhatnak, elmyéazhetnek az igazaágért küzdök ezrei, milliói, de magának at igazságnak örök élete van. Et a tanultág ad hitet, erűt a tragikusan küzdő embernek, hogy »küzdjön tovább éa bízva bízzék * az igazság diadalában. A szerzetesrendek reformja. dalra sohasem vergődhetett; mert bármennyire tapossák is at igataágot, bár mennyire el akarják ia örökre földelni atok, akiknek hazugság a kényéről*: mikor azt hiatik, hogy Dó most már alaposan elte* I goss&gót m ették, akkor tör kl leghatalmasabb érővel, akkor rázza le * a hazugaágok halmazát. Ea igy ia van. - \'■ -. At élettapasztalat csakugyan arra .tanit bcnnünketv hogy. ne csüggedjünk, ne essünk kétségbe; ne rendüljön meg hitünk, bizal munk nf őrök szellem által szervezett világrend iránt, mert az igazságot megölni nem lehet. — Még ha egy időre sí-kerül ik erőszakkal, minden nemeaebben értő emberi szivet tölháboritó módon, hazugságokkal eltemetni: a legmélyebben megáaott sírból is feltör, feltámad fényességesen, sokszor a legváratlanabb pillanatban. Nem lehet megölni; mert az igazságban Itten halhatatlan lelke van. Ebben aaólai me^ a leghatalmasabb erő, mely a végső pillanatban is megállítja a megrendült lelkű, kétségbeesésbe rohanó embert. Hányszor találkozunk igaztalanul üldözöttekkel, akiknek az volt a tragikumuk, hogy görcsösen ragaszkodtak az igazsághoz* hogy ennek elpusztíthatatlan, megöl-hetetlen hatalmától , várták, remélték sonuk, életök alaperejét, biztosságáti A szQk látókörű gondolkodás azt mbndja rájok, hogy. tz igazság törte be a\' fejőket, hogy az igazságért folytatott küzdelemben buktak el; mert ellentétbe helyezkedtek atokkkal, akik sorsukon létfdithettek volna. A köznapi úgynevezett praktikus felfogás.?; éppen az ilyen konkrét esetekből vonta le maga azámára tanulságul, hogy;\' afejjel rohan i falnak az, aki az igazságért küzd.* fj . \'. De nem tapasztaljuk-e, — hála a világ\' ■ . \'\'jX • •/ \' • V kötetéin . . >■ U aágnak. Nem találkozunk-e a mai életben is ilyen Saulokkal, akik attól a pillanattól fogva, ahogy leikökbe sugárzott az igattág fénye, shogy megpillantották az igaz. Vií&-csodás ihletés- hatása alatt átalakultak és megtámoritkatatUn bajnokai lettek igazaágnak ? Nem találkozunk-e bámulatos energiával feDéffö és minden egyéni érdeket kockáztató áldozatkészséggel küzdő hőtökkel, akik a martyr-ldkek fenséges odaadásával szállanak síkra az igazaágért ? Mindig voltak, most is vannak és mindig lesznek ilyen hősök, akik elhagyottan is bajnoki bátoraággal állanak meg a hazugságokkal megtévesztett tömegek ezrei előtt; mert erős hitök, szent meggyőződésök, j hogy az igazságérzet olyan hatalmas fegyver, amelyen előbb-utóbb meg kell törnie még a milliók igaztalan érdekeit támogató hazugságoknak is: mert annak a fegyvernek Isten lelke adja meg a legyőzhetetlenség erejét. Rettenetes még gondolni is arra \' az állapotra, mely bekövetkeznék akkor, ha az emberiaég küzdőiben teljesen megrendülne éa egyszerre összeomlanék az igazság isteni ertjébe vetett hit és bizalom. Ez az állapot at erkölcsi világrend rettenetes Összeomlását jelentené: Egy rettenetes ítéletnap lenne at jók diadalának reménye rtélkül, egy bor-zalmasképü pusztulás, az erkölcsi világ halottiba omlása lenne at, és e rontók íölőtí pokoli orgiával tobzódnék a döntő diadalt ünneplő gonoszság? Isten lelkét szaggatnák szét akkor a világuralomra vergődött ördögök; \'az igaz lelkek világpcuztulással . járó, végső kétségbeesése lenne az. De ks a hatalmas Szellem, kinek * lelke 81 a bércek ormai és és a rónák vitai lölött; ki igaztalan alapra fektetett birodal- Kúmti lorrátbói a magyar szerzetetek reto rmjára nézve a .Magyarország" a kővel keséket iije i Rómába svak óta elhatározott dolog, hogy a világon élő tton össset tierzetét-randeket. a árnyék aa Idö folyamán eltértek a rend eredeti na-bélyailél, meg lógják reformálni. Ka a tsrv nem XIII. Leótól tzérmttik, as eszmét még IX. Pius páps vette IÖI, aki mir as Ötvenet évek elején elrendelte, bogy s világ Otsast tartományaiban külön tanuimány-tárgyévA tétették a asersetea-háaak élete. fes ebből nőtt kl 1866-ban tz ontrák- és na* gyarortzágl domonkosok reformja, a kik helyeken ctak névleg voltak ekkor már leeek ;Jaerl teljesen oly ruhásathaa járván, mint a mai. premontreiek, a rend vagyonának jövedelmét Is nem közóe at italról élveziék, hanem maguk közöli OMtoUák meg. IX- Pios tehát est a rendet reformálta meg Itgelötaör, ét pedig Ugy, miként Xlli. Leo moet a ferencrehdüeket: nemcsak kolostori eletben, de a rnházatban is. At volt a szerzethél s reform főcélja, bogy nemcsak a rend eredeti na bátyai által eUHrt potttórubál vitetjék s tagjai jövöre, hanem a rend tagok minden vagyon birtaplól ia eltiltne-nnak. 8 ezóta minden uerzal reformjában n a cél nargalmaalatik legjobban, mert « képeai sarkpontját a nertetni életnek. A domookoaok relormja óriási forroogáet idé-sstt elő ekkor. A nenet ép ugy magfagyott tagjaiban, mint a -fért oc rendiek a mu t évben. De la oél elérésétől aa mégnm láotdritotta el Róma ezután 8citovszky János hercegprímást azzal blsta meg, hogy Magyarorssagoe aa egyn uertHtea-hátakai, mini, pápai kOtel, látogana.meg A hivataloa látogatáa aa ötvenn évek vége Mé rtejj burtént, de hogy Scitovnky János nem tartottá ekkor még valami nagyon Idflsas^Onsk a magyarországi ater *elet-rendek reformját, a I onnan ia kitűnik, hogy Róna egén s nyolcvana* évek késapáig nem bántotta a magyar nemieteket. v. y t / .•*;• 1886-ban aaonban újból felvetették Rómében magyamertttnik reformjának enméjét; mert 188á-ben Rernardinus a Porta RóméUno fereno-rsndi generálit már mint pápai kiktldötl jött Magytrorttágba,-hogy uert etet-1 nivéreit itt néni reformok ellogadáiára bírja. Ka aaonban akkor nem atkertlt neki. És. ezután tették ujhól tanulmánytárgyává {témában a magyar szeraeteai viszonyokat. Seúki sem Hitette, de tény hogy Vanutalti Vince.bécsi nunciust ekkor mar utal biaiák meg, hogy a magyaT- él oattrákorsaági urdak vieaoeyait legyi neűnk tanulmány tárgyává; de ások meg-reformál htian lelöl alapoa lajékozáat is taa-retten. •■* * Vauutellr Vince tehát a nyolcvanas évek végén ét s kilencvenn évek elején ugy Magyar-orttágón, mint ss ontrák tartományokban több t Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 7. szám (4. lap ) 1899. január hó 22 /n Járdát — különböző rendekből — személyesen azt tehát még XIII. Leo halála nlán is folytatni . szakítania. Néhány órai kim* ssso«sdés atáa fy/tfa *V Heinisek kilehelte lelkét Telemét átvitték a wm látogatott meg\' A szerzeteeek akkor nem tulajdonítottak na- gyobb loolosségof a látogatásnak, sót némely kíjftjésnek fogja tekinteni Róma. Első -aa \'^ÍBées-ljbelyre, boí örö« nyugalomra helyezik, helyen paszta udwissáiuiak és inkább anuncinsj hogy a szerzetesi fogadalmak betartását legalábbj Heioiseb 40 éret élt. rész ezt intéző Sacra Coogregalio Kpiseoporum et Regnlarinm élére elnöknek sz a Vanntelli Vince bibornok került, aki a magyar- és osztrákorssági Farsaagl naptár. puszta tanulmány-aljának tekintették ezt a lálo- ] lényegileg bíztosilja. galást, minisem oanooica rlsitátio-nak. Es bogy most Magyarország szerzetesei! Caak azután iBat ki a látogatások célja, mikor [formálják leginkább, ennek az az oka. mert stfr Vsooteiii Vince visszamenvén Rómába, ott mint bibornok előterjesztette a magyar szsraetssek re nézte reformtervezetét. Es s most folyó ért izedben — a piaristákat s j szerzetesek reformját kidolgozta. Érthető léhát, részben a premontreieket kivéve — minden szer j hogy ő miért sürgeti a két ország szerzeteseinek setes rendet megformált már Magyarországon\' reformját. __ Róma. Meg anélkül, hogy az, a- fereoc rendieket t kivéye, nagyobb port vert volna ISI. * J \'■> Igy a\'Suat-Beoedek-reodieknel is behozta aj Jwii iMi vita cuauunist. Néhány év dótt ugyanis vala- Mxár Un mennyi keacés-epátság a pannonhalmi főapái szo- j ros főhatósága alá került. Eddig ott az apátok | és egyes plébánosok a javadalmukhoz tartozó] birtokok jövödsias fölött szabadop rendelkeztek. Róma reformja éta ez megszűnt Az apátok és plébánosok dmk kezelői ott ma már a jeva-i dalosnak, de nem lel.es haszonélvezői, mert a > befolyt jóvfldsiéamel a szerzelMk számolnak be, saely abból fizetést ad nagyokhoz mérten nekik. S ezzel el na érve ez a cél, melyet e szegénységi fogadalom legalább lényegében magkivási, hegy a >zmaes magánvagyonnal ne bírjon, de tisztességei eltartás ómen mindent a zárdától bnoa. Es ilyesféle lesz lényegében "a \'premontreiek reformja is, a melyet Romából ugyan nem hirdettek még ki, de som kerti ez ie» A szerviták Irgalmasak, kzpmrmosok stb. ki- D«tk-lc<m\'«rt Caliea-Ml a Fafeárl-^rlattaa. t-n Aj Iv Mtfkaajr Xfoffht tatái ja Ms la általános aaakátkipaá afjasáist Jalmaa aatáija. 114a: Piacirkál 14-áa Is IraéaM ia HIt4.miI Kár mMjt. HÍRES ; pécsi — tailest-éstál/. CalietH I Ez a saó hangzik mfodenflit fölünkben, akár a korzón járunk, skár vúifefni megyünk leányos házkor. í* a divaiáru-Osleisk kirakatai mindenütt teí» varnak kék-habos kelmékkel, nyakkendőkkel fehér alapon. E-t! s lázai a .Polgári Egylet* vigalom rendezd bizottsága idézte eíff. Szétrepültek a kék-bal<os hám meghívók és\' -zóta vannak tefo a kiraksiok éhez hasonló kefmékkef. — A aagy-I kaaiosí Polgári Egylet rífafoeenodeaO-bisotisága a fo\'yö évi lebruár hó 1-én, szsrdaa, azj Egylet f nagytermében zártkörű Calicot»e*téIyt rendez. ! Kezdete s>ts 9 órakor. Belépő díj 1 Irt, caládi jegy 2 In 60 kr., karzati ülőhely 1 frt. fskoly [8 frt. Kéretnek at. hölgyek «s estélyen lehetőleg ; Calicoi-jelmezben megjelenni, — láisaaág. Btrji Arnold Négy Kanizsáról hé\'/Bn köíö\'t ha«ua^M Krauu Idával, I K rau-i Simoa kereskedő "lányával Tolna^Híí-■ gyés/.en. — UJ ésláréa A aagrksnizsai J/fafdass I Munkáú(i>z5-E>jyttültt már réjg terved, hegy kebelébea dalárdái létesít saját tsgjaiaak müve-lesére és a nagyközönség szórakoztatására Ebbeli iőrskvé-s szonbao aiedsddig meddő ■aradi azért, mert nem táléit olyan szakembert [kinek egyénisége, zenei képxWsága és tgyeie- - lálaeveaén. A király Haághy Jánost, a ílélőtáblához berendelt bírósági jegyzőt a | sümegi járásbírósághoz a bíróvá nevezte In. — Gyászhír. Roogonyi Lajot, a nagykanizsai franciát nyújtottak volaa arra aézve, ; polgári fiúiskola tanára jas. 20-án déli 12 ónkor ho«7 11 egyenlet dalárdája bistáe alapon, ssiat I meghalt. Az elhunyt kőrfll-belül 96 éven ái írü- állandó iniézménv létesülhet Mint halljak a jkódött a laaiié pályáa s ebből 30 évet Nagy- napok ban FucAet Lajos az sgyertlet sleéhéssfc [ Kanizsa tsnitásógyéaek szolgtlaliban töltött «l. j és BoomttU Lajos sz egyesület titkárának ; Működéséi az elemi iskolánál kezdette, kenőbb bo-szas utánjárás alán sikerűit Jfseá János szooban a polgári le-íakelékoz v»fo*zto"ák meg, j zenetanárt a dalárda szervezésére és isaiiA- - hol a weanyiiégtannak volt >zsktanán.-Ecész anl megsyeraL — Hotk János ismert í\'étea, erős-testalkata férfiú volt A inalt évben\' kiváló zsasi képzetlségs, ambiefoja és ki-luoabss bafegeekedai kezdet a állapota snayire!ur4 türelme teljes garanciát syajiaaak arra sekk reformok árán mér túlestek sz újításokon,; roaarabbodo\'t, hogy s most IWyó taniiasí év sézve, hogy a/ Altalános Maakáaképző Eays-ée a prsaoatmek. csUraiák és pansták reform- ^^ kellett k*rnie. j *ül« dalárdája biztos ée szép^Oeek aéz elébe. \' 4 . \' I Szabadságideje almi nkamosan pooti otta si OróumaJ látják és Msoayára suvssea latja )a meg ezotsa^M. ízérzetét a betegség. Halálát mo.j részvéttel közöaségtak is, hogy Hűd Jáaas. a kiváló Miként fog mmsa sssrzst megreformáilatni? fogadták ksrtánal A polgárt -iskola tsaitétsstülete i zenész, kilép reaerváltségából és srtvéasi tehetségét Cz pense ma sMg titok, de hogy s refoTmoktkSlös gytejeHitést bocsát ó ki haláláról és s tánsdalom azolgálztáis bocsátja. — A ■ér aU Taaoak kAmíre ás W«t *nk k<»oral helyezeti ravatalán. A népiskolai tani\'1 dalárda február hé 16-éa kezdi maa mt-Odéeéi. ÍV* - \' ^ . . jióieeiület. z polgári iskolalannl^asác. szintén Azon egyesületi tarok, kik ebbs bsTépni kiváa- ■aadsa szt»8nél s sMfénységi logadaloss, jun^j;^ (t|rzUk ki u eibtn,y! usférüo iránti " egyssllsi helyiségében kitett Iveo jaissrt-bsttrtáséaak kótelezettsége képezi, ez Rómában [kenetetöket. kezhetnek, azok pedig a kik még sem tagjai már eyik áeteg. ; A család ffá^sistsatéss ez: jsz egysstlstaek, fsWétel végett sdvetkedjnek Lehet, hogy u összes rendeknéla pubUkátíó| szül. TW, lUislf [ ^ W-Jg^ ^ _. _\' „._>s salát agy gyermekei Bozgonyt Enilia fene- — aeasyiailell kta|;Si4s. A aagy- ■ég évekig sem fog meglOrtéam; mert Mm* í t§a ^ Aatslaé? Rozgonyi Uy*. é*| kamzsa! .Karsaztáay Jótékony Nőegylet* 1899, Bhw egyes szerzetes szászán bbiotílani akarja öyok a s«jít, valammt sz alnkrottak nevében árt január hó 294n vasárnap éeiaiáa I érakor azt a MeÍMfsthogy az nstbsa, ha a rendben mély fájdalom<aaj tndaljak a fslejhete<lea sze- a kösségl iskolsssék hilyísigHis tartja naéss, I ratett térj, ilstvs Hm atya, ips éa testvérük I évi közgyűlését Tárgysorozat i L Titkári jelenté* Beagoayi Leje* nagyksaíztaí polgári iskolai te- Pénstén számadás éa felmentés. I. Alaiaflkal aárnak folyó évi (aaaár hó SO-án déli 12 ón-! válsaztas. 4. Netáoi inditvánrok. \'kor éleiének 58 ik. boldog bazasségánsk Mk — TkaS\'taHy. A nagyteniasai \'Tárassáőr-|évében, s haldoklók sztnisézetnek áitatoa felvé> asombawo este a kör helyiséében sssládisi Jeá-tsfo áiás Urtént gyászos elhunytiá». A drága N* len-esUlyt rendezett Jaliee elély. Iikiiy aap éta efy4 számú sajái I bntalmaa nlágaikek atasáét verdes a saét a kaik- hitvallás sscrUrUaai sza-| Koroaa szálló és a Bssár épUet küzőtt. Aa Mai tovább nem akar, világi pap lehessen; de! hat ez asost mtiűfl BSQW MlftC, MCft ft I faisatiwidt töasgss küépése, isgalákb agys-Mn, vfligmsrtt metm&ststie s pafkáásyt- Várai kel tshét, mig sz egyes megyéeplspö- kők ayból sssa hséysmke jMak,kegy » H ^T _^ - .* . \' . , \' 4 énkor fognak Hsaysdy-rea 61. péCásSn % papokat sftilsssthstaak Ks ha kés- a WMfe nistmi, agy es fogja hfioMaa késWmm\'nst beueateietni a s tfm. katb.\'sbkartben|éltotdaea mmnUoUpol ifiMé sesmu ki s ágyaién a iMi a kftléaésee az alepoeebhea i érék nyagafomn siMy*<t¥ai. Aa eagsezisll ss sgyseMei seétküMis srtr eaiase ■stkiváil is Bgjgforeálaadó aasnelsk szert ariss ttdssai psdis folyó hó S8-áa defoloti a ÍOvé hé i-ée megtiriaadó jréfM jeiaws ss- Is mm* \' ■ í&t mai 40 fof « M|beU sr. Parsor- r aodóe k plí« 11Mjto. A csínos irts kartcmUp Sgyas Iparai msrt a prwaoaims* reiorws jta ■ost kásis rswpfomaba a íüadéáÁeáéáak i*asutt«si. asutják nür s awíateáf hshMrai, vléáss lengjen drága ham.vai felett, karakiaréá, a est*SMSéa asmkerélbé: A *«ü- ligalftk asm, aaárt booayoa, kngy az 6 rtfonajak ÁMás és béke oasis styas Issz, sútf a h estés iái: esaUs a Pap Násdane zzfiL Meesa6üh Máris, Üsabé I kaafosaí á*. MnnkásMptí.Egyesaírt vigaíöwK áisM és esakfoa ■^ésiaisi i^gH*1^ íówefoé zzil. Bsesaklák Uaa, Laeia Irtjosaé nádasé krzoitaasa UM. Menár á-sa, wilni|, ■ensakk ^nULi^t kóésíezaBsétán loa!**® »«eak»ük Aatal pfohi- a PolgáHEgylaiHwatermettet asé>i kanvvtAr- ^ "" aos tssivénL Dr. Naaisdfor Awa vér. j atey^a Javára a hirastsa KniÍMéárisség és ^ | — Halat alkésáta ümmioek Paraas a agy eb itt «4g asas foiett riláá«Ü aagységnk A aianask rsforaját Eócmt kértei bet etlsnüJ ea és kk. saak éáti vssat Pn^ar állsmásé k*as»ükaéáai»al sánkait Wééks >sieasi es>»lyt »««rt bjtja bajum tz asn ifit Lee péea he l»-sa asje kasraséksa | naésa. A III. azátad áü aasééfoik bema>ataa» ■ahedésékec. hanem a |üsp»k és asinasest Isgy-Kaatzake át Béssbe evtaéékazaa alasaá, ... . ________ „_____ ._-hagy eti megát svrsai mktetsek alávesssJ ksafrs|irlójeaaz isacnuagregataozyascoporaa! Allapsta esesaaa sáasée közben e^y ittnsu et Repfanaa) régi ilkrttrwtsskná van kőin^lsrtfotí, kacy aaját Isgy-Kaaiassa asg kebrrt| A namnaha C4k-J-Aaea i«r«k aaarnskaaak éaaspilyes felavatta*. Bstéfi ffi: wewélyjefy 80 kr, ne Üdjaty 1-50, kasa* M kr. KsaévU ssás • énkor FiMUméssk alsiéaamt tsasdt* Mlsumok képes levelezőlapok gyűjtéséhez, nagy választékban kifhrték FISCHEL FÜLÖP tturtn^la Nagy-Kanizsán. Logsebb ajándéktárgy. ■ ■■■■■■ M Nagy-Kanizsa, vasárnap ■ak s hlrlapilag ayugtástatnak. A sMiokiaképző sgyesűjet ismét sgy -kedves, siferölt e«télyiyel logis gaidsgitsni a farsangi mulatságok műsorát. — „Mlrue r-4|ullluiii(" E< sí ékss germai ,iü a negykanissai m. kir. adó hivatal „Adi-nyugtda-ln díszeleg. Olyan szépek, otyaa finomad begyesek sson as ócska sárga papiros ások a ritka góth<be\'űk, mintha eaak é Ükkel a magyar ember szemeibe akaratnak belefúródni; mintha csak aat kiabálná valamennyi: pukkadj meg, de fiztss\\ As űrlap ayonlatuU magyar szovegecskéje alatt, mindenütt ott van németül hb szöveg. \' Mire jó es lek. m. kir. adóhivatal ? A ea. éa kir. ezredek hivatalaitól, hol a német nyelv a hivatalos, megkívánják, süt ezeknek köleleeségűkké, telték, hogy a magyar hivatalokkal magyarul leveleszenek. Es igy is vsn e*. I Mit keres akkor egy hivatalos Íráson, melynek a pecsétjében a „ni. kir." jelző van, a germán szó ? Ezeket aa űrlapokat valahonnan a pénz-ügy minisztériumból szállítják és esekkel vanl elárasstva as egész nrszág. Mig a sóid szászok, deputációba járnak Bécsbe, mert haragszanak,, hogy „Kroiutadt\' mért Brassó, — addig a magyar királyi adóhivatalok a Sieuer Qulltüngokkal I kedveskednek. — A Palgárl-Kg/let khgylKse A nagykanizsai Polgári Egylet rendes kBágyű\'é-eét folyó évi február hó 8-aa délelőtt léi 11 órakor eaját helyieégeiben tartja meg, a követ\' kasó tárgysorozattal: L A választmány és síim-vizsgák) bizottság jelen\'ése. II. Az «1809. évi kiltrégvetés ée ezzel kapcsolatban a ielvételi és tagdijak megállspitass. III. Kötvények kisorsolja. IV. Válsszimányi javaslat az egyleti >a gatlanok részbeni értékeei\'é*e tárgyéban. V. E\'nuk, alelnök, válssztpiány, tiszti kar és »iáre-viaagá\'ó blsoteág megváUsztáss. VI. Ne\'ání indítványok (melyek azonban 4 nappal elűbb Írásban as elaökaek hejelemeudők, ki azokét a tagokkal aa egylet helyiségeiben kifüggesztés utján köalL) — A kaalaglalé vezérek alrja Darnay Kálmán, (Sümegi ss országos régészeti társulat igazgatósági tagja, folyó hó 174a kezdte meg áaatáaait Zala-Szántón, a községi területen levő, negyvennél több halomsírnál. Ezek ások s halmok, amelyeket a kftzeégbea é ö százados legenda a honfoglaló vezérek sírjain ak tart As kétség-teirs, hogy e hely pogány magyar sírokat rejt magában; tannaágot tees erről a mult betekben lelt lövaa sir is, amely a honfoglalás korát jel* lemzö zablát ée keagyeleket tartalmazott. E tár-, gyakat Nagy Vince zshuasaatói földbirtokos Darnay Kálmán slm\'gí mnzenminak ajándékozta. Ha a halom-sírok egyike ép lovaaesoat\' vázai és a honfoglalás korát jellemző melléki* tehet tartalmaz, Darnayaak ssáadéka ast s földi dal egyttt kiemelni s is e kísérlet sikerűT, ki-klldi azt a párisi kiállítás magyar hadtörténelmi osztálya aeássára. — Ilaes kai a lalatsahaa. Keszthely Ufl Siófokia a nagy tó mentén hiába vet hálót a halász. Maca hal a Balatonban, es a ssomoru bir érkezik a magyar leogerröl, a melynek hat-bősége ágykor világhírű vofc.. Karácsony táján még volt agy kia resaéoyaég, mert az érős fagy után vastag jégpáncél csillogott a tavon s a- ha* lászok készültek a jég alatt való hálóvétésre. Bires munka es a Balaton mentés, a,mikor a halizznép éjfélkor lesi, hogy á tó jegén rianás támadjon, a ezalatt el leheesen ereszteni s hálót. Jókai Aranyember e. regényében gyönyörűen írja la est a halászatot. Az idén éddíg nem. volt rá alkalom, de az öreg halászok még erős fagyot jóséinak februárrá a készülnek nagyban, hogy as eddigi hiányért kárpótolják magnkst. Az öezi ha>áazat szegénységi nagy yeesaddem s, mostani bériökre, mert neaseokára gazdag réazvénytársaság veszt it az egéaa tó beláazati bérletét a ekkor a mostani bérlők kieansk a bérietből As aj társaság szakszerű halászatot és haltenyésztést indít meg s mindjárt as első esztendőben sok mflffiS hsfckrát szór a tóba, hogy növelje hfl-bóaég*. — ■slilseés MUe Jenő, a nagykanizsai Rirtekd Ede épitési válklkoaó^ég pénztárnok a, folyó hó lfl-áa Sí éves korában hosszas asr-\'aaató betegség atáa elhunyt áilaaási belyéa Déván. As sJhanytb\'s BiruU lgaae,* DéUalai Takarék péaiUi nyng. pénziámoka, (lat sirat ja. Aa aUniaytat lUzáíl itatták Sráeaba és ott ma W*eif -Myesik örök ayugaloara. Zala 7. szám (5. lap) !- A rsblégyllkaa nyomiban Még emlékesni fognak olvasóiuk arra a titokzatos rablógyilkos h ágrii, mely a mait év tsvaazSn tör-ténti^Míbáld és Nsgy-Ksnízss kösött fekvő ■erdflben. Pdl/y György somogy-mlbáldi.gazds a ksnizsal hetivisárs jött marhákat vásárolsi. Még s hajnali órákbaa indáit el hazulról, de Kanlzeárs nem ért be. A szomszédjai PAlfyt a réesei erdőben sem messze sz attól, halva találták véres volt körülötte a mid. zsebei üresei. A vizsgalat kiderítette, hogy Páifyt ugy lőtték agyon. A nyomozás folyamán többeket letartóztattak, de eeakbamar kiderült s gyanúsítottuk ártatlan-ága. As igazi tettes nem került késre. Félig meddig feledésbe borult már ez az Ugy Mibáldon. csak Pálfy veje, kit szintén gyanúsítottak á gyilkossággal, nem birtmegnyu-godni abban a szégyen foltban, mely becsületéi érte. Kntatott ö Is mindenfelé, de hiába. — Arról értesít bennünket mibáldi levelezőnk, hogy s csendőrség az igazi gyilkos nyomában vaa. A napokban a zákányi csendőröm egy Breakó György nevű oboroaki Illetőségű asavargó kanász* | bojtárt fogo\'t el. Rrecskó nem egyedül működik, | cinkostársa : Bedö (Énekes) litván, kiszolgált ka-\' I inna. Több izben atonálláat követtek el, eőt a\' | vallomásai során sst is beismerte, bogy egy j rsblógvilkooság is terheli lelkét. A gyilkos ts- i : Isidonképen : Bedi István, ö lőtt* agyon Pálfy jQyóigyöi s réesei erdőben. BreetkM a zákányi! ceeadőrörs erő-en megvasalva M\'háldra vitte, | i innen pedig A vyilkoeság azinhelyére, a réesei ! erdőbe kieérték, a hol töred-lmeeen bevallott mindent a kaaissai cseodArség aébáey emberét tegaepelötl Horvátor-zánba küldte Bedö letváa etán, kinek tartózkodási helyét Breexkó el-árslta. -——A aagyksalaaal kir. Igylisség IftW évi agjrlergalaea L TOrvényetéki hatáskörbe tartató bünügytk. Ügyszám érkezett. 6464. elintéztetett: 6464. Törvényszéki hatáskörbe tartod bünügybtn feljelentés beérkezett: 839, eb-bői eljárás meginditása nélkül félretétetett vagy máa hatósághoz áttétetett 806. (az összes feljelentéseknek 38 százaléka.) vizsgálat szorgalmaztatott 1633. esetben. A nagyktsmmai, csáktornyai, keszthelyi. perlaki ée letenyei vizsgálöbiróságoktól (as I18Ó8. január 1-je előtt befejeeetlen maradt I Igyek betudásával) vizsgálst folytat atott 698. önálló bűnügyben. A vizsgálat befejeztetett 682. ügyben, folyamatban maradt 116. ügyben Ezen \'682. vizsgálati ügyben benyújtott közvádlói ; elöterjeszt^skböl volt: 1. védlevél (vád alá {helyezésre, végtárgyalás kitűzésé) 888. 2. a bűnvádi eljárásnak megszűntetéséi szorgalmazó | indítvány 846. 8. a tízagálali ügynek más ható \'Sághoz való áuétele inditványoztatott66. esetben; löaezesen 588. A vizsgáéinak és nyomozásnak j kiegészítése inditványoztatott 148. aaetben. Törvényszéki főtárgyalás tartatott 154. napon 306. bűnűgyben. Ítélettel befejeztetett 898 Elbalass-tatott 86. Ítélethirdetés volt 308. Irásbsn indokolt lelebbesés benyujtalolt 88. 1L fegyelmi ügyek: Feljelentés: 3. Befejeztetett: 2. Fegyelmi lőtáigya\'ás volt: 1. UL JdrdtHriodai ügyek. Hivatalból üldözendő bűnügyben az eljárás folyamatba tétetett 808. eeetbeo. Közvád lói nyilatkozat volt 1479. 17. Fogházi ügyek. Aa 1898. év folyamán letart óztatlatott jogerős ítélet alapján 686, egyén rissgálstilsg 168. egyén; fcssewi: 749. As öaesss [síitáit vizqálati] letartóztatottak állal a fogházban töltött napok ssáms 40,117. Átlagos napi létszám 110; Munkanap volt 88466. Munkával iógislkoaou 668 sgyén. Átlag napon-kint (aZ ünnepnapok keariaitliséval) 68. 1899. január hó tl én. ; megvizsgált zárszámadások a szövetkezel helyiségében az üzleti órák alatt betekiatbeták.) — keadelet aa Irelleégl klaMjrlI-vAayrOl. A közoktatásügyi miniszter as érettségi bizonyítványok fordításai Egyében rendele-I tet intézett aa orasAg valámenyi középiskolájához, Megtörténi ugyanis, hogy a bizonyítványuknak megengedett fordításait as eredeti magyar szövegű bizonyítvány nélkül kézbaaitetták a tanulóknak. A miniszter most elreodeli, hogy as igssgstók szoknak a tanalóknak, lakik az érettségi bizoayitványt fordításban is kívánjak, miad az eredeti bizoayitványt, miad annak törvénybea magengedett fordítását adják ki; éa pedig a fordítást sz eredeti magyar nyelvű bizonyítványhoz bozga kell (Űzni és az összekötő zsinegei a középiskola pecsétjével le kell peceételni — Meréajlel a vaaat ellem. Szerdán délután a Nagy-Kanizsáról Bpast felé haladó személyvonatra Pettend közelében többször rálőttek. Az egyik golyó közvetlenül a mozdony- I vezettT feje előtt süvített el ée belefsródott a gép oldalába. A.,tetest erősen nyomozza a csendőrség — MM jelent as a azó magyar ? Egy nváradi tudóé, dr. Afarineaeu Atbanáa érdekes tanulmányt adott ki a ,magyar" szó eredetéről. Szerinte a magyar név a mag ás or elemekből all Maj, illetve y állal lágyi\\va,magy: mttőt as ar embert jelent, a miért is magyar = mező ember == mezőn lakó. Annyi, mint a német Feldmann. Megemlítjük, I hogy Vámbéri szerint magyar =a uralkodó, hatal-! mas, Putnbd** Lakács szériát magyar, Mara i vidéki ember, Hun/aliy Pál szerint pedig magyar = földférfl, töldember. Esek után most már igazin kérdés: mit jeleni vájjon ea a szó: magyar. — leel |sleat aag 14 nyelven egy a Ferenc József keserűvíz forrást tárgyaló nyomtatvány, nagy képekkel a ssáksslövárasról valamint a világhírű Ferenc József forrás szétküldés! lele-lepérői. E nyomtatvány kívánatra bárkinek | bérmentve megkűldetik. — HaraascaaamSaMa. Torootál-Erzsebetlak róm. kath. kitközsége felejthetetlen Erssébel kl- | fálynénk emlékének megőröhlléeére temploma S\'ámára harangot készittsteU. A harang, mely Szent Erzsébetnek és megboldogult királynénknak művészi kivitelű dombormű képével van disstvé, valamint •Magyarországi Szent Erzsébet tisztdelére, Erzsébet királynénk emlékének 1898. évi szeptember 10» szövegű felirattal van ellátva, a .Budapesti szivattyú éa gépgyár részvénytársasági ezelőtt Walser Ferenc* harzngöotőjéből került Id. Torontál-Erzsébetlak hilkőeség kénlosén löeaa-sasságu Vsszsry Kolos bíbor beroagpriatta ur december 88-án asentelte W lanepélyeeea a harangot budavári palotájában. - NaSvatkaaetl kiegytlés A nagy ka nizsai tiszti ioaagéiyzö szövetkezel 1899. évi jsnuár hó 89-én déTulán 8 ónkor Nsgy-Ksnl-ssáa, a polgári iskola helyiségében tartja évi reodee iöavytiéeét A kősgylUs tárgyai: 1. Jelentse a lefolyt áaletí évről. 1 A felügyelő bizottságnak aa 1898. évi saámadésok éa máeg iránti jelentése, ennek alapján a mérleg végmeg-állápttása éa a mutatkozó nyeremény tilisetáss, valamint a ielmentvény megadása iránti határosai. g\'Az elnök ée a sor ezerint kilépő I igazgatósági tag ás pedig Qytrffj János és ti riekiyi István, valamint a szövetkezetből kitépő Éozgonyi Lajos urak helyett ajak, vagy ugyanazok; ngyegiatéa 3 felügyelő bizottsági tag aegvt usiása. (A köagyöiéeeu alöterieee-teadö loditváayok — a köagyOléet 14 érával megelőzőleg — iráabelileg a aUvetheseti elnökiek beayejtaaééfc. A teMgyelö btzettaág által — z Faalaa aladeaklaeh. A emésztő ételeknek csak mérsékelt élvezete b már igen soksoor okoz veszedelmes gyomor bajokat, melyek kezsetb»» * -- norkörü i nyomás hányás stb. állal ssrietttsUk.\' k íoden bánlalmak ellen legjobb stksrrel baasnáják dr. Róea éiel-balzsamát Fragner B. gyógyszertárából. (Prága 806. IQ.) Kapható minden nagyobb gyűgyaaertár-ban la. Űzlati díványok, Ovagtzakrényok, továbbá pultok éa raktár állványok majdnem uj állapotban igon olcaó árban azonnal eladatnak. Bövébb mégtudható Weiaz Jakab ur Qvog éa butor-kereakedéaében Nagy-Kantzaán. — Hiselodia, NagyKaaigsáa m Higyar alea 7<t saáaia Mi-.simti kéz aubadkésbál ■! •ladé — Bóvebbea megtadkatf Flaohel FWp ktayvkemkeáé-sébea. —. A jóhirfl Kozma-féle kereno-haljlséRak bérbeaáaé-nak, esetleg as ingatlsa Irlk-áram elaáatlk. Bévekk frlviU gaallAa ksphsU IIBEOTIII ALBKKT trs<aja>«a lAOT>KAIIBÍI Nsgy- Kaomaa vaaároap Anyakönyvi hírek ■■II k^M htidM|tl kélállek I U«u Jiaaat Wéatfvas - Horvitk JiüáuinJ. Omkt &r*w OMmIm* — MIUlM kaeillévei. Tikla lémmt ii|tslail - hfiá! ftaaáliival. Vad SlMte Ék — Qsar CrutWtul MMI ( Hbilw — MJItl Jslléasátal. XIIM UeaM Itunburt JM Méatvaa — J4abor TarUltfii Kálovica Oyifo MMni — Aulai Xataltssal, Ctoffc Jisos i|. «f. nlM HfaáM — Uadl Kata-Hasal r. kalh. vállát* kául t "A U Umt vsastl asakls - fenéik IUriáv»i. Hervitk GrOi-p Méartvt* — Viliik áaaávsl. Jiabor 0yfcp Méaevaa — Wvldwlea JeUáaeáfsi. Ulovh* áaérts (Utalna — Ma iaaával A saait két kd»l«J«l. ■nfurl UJat rk. polglil lakolal taaár H ém 8lat* Hial lar. béaaté 88 évaa. Kap iiu A M ha upa. tlátx Jkaaa rt. 1 Uw|üt Kaki 8awltk ltr K Itta Marit* KálaUa *rt »iimk 3yéip«é r jMvidorica áas* rk. Mummj ill i n KoUte Xlfétlk rk. bum. U irm Köreid Dm* rk. Mtva* ütagipolé, MMhaiik II évss illoaía \'—M Pronoatér Motsir Jfallissa\'aij, WatlK karfák íimfoí\'ík. II éra. Earrilk hat rt. I kfaaptt, - aaakta la Zala 7. azám. («. |«p) NIocmo hangsisr oly tok huml ét oly jól felszerelve, mini a ssiv, é« nioc* ia olyan hang-aaar, mély aonyi haqia bangói sdbafna, min\' a sriv. a Minden embernek van egy idealizált máaodik »én«-je, Ügyekezzdnk ahhoz hasonlók lenni. 1890 január hó Mt-éa. uj tőrvénv értelmében maga a sörgyár intézi el, le mikor\'a megrendelt mennyiséget a házhoz azáii\'ják, már az add ia le ran fizetve; Olcsóság dolgában pedig ninca hamarjában olyan ital, mely ezzel vetekedhetnék. Tessék csak megpróbálni e látnt fogják, miért festik Gambrinnal, nagy kora dacára pompásan I viruló férfiúnak. Goethe ast mondta : Több világosságot! Mi nök, ha nem akarjuk önmagunkat megtagadni, oaak azt ssondjuk: több szeretetet. é A férfiak életében a gyomor igen nagy té-ayesö He a házas-életben tartóé a boldogság ée béke, ea aonak a jele, bogy as asszony megismerte férje gyomrának gyenge oldalait. «Ma tiira IRODALOM. £ - „PlUaagé" taatott aaiaodlk IvM/aaik* lés a fUaasá ss a WWalia •asrtanMl Is rssisk Ulaslritkákéi illáiau Útlap, ssmIj aár awívMjraaitu amniNi auftUih kitasStt etljiaak -. tudott alak tsaat Mgáiaég atlkSl le asatlrisltal ssaaUjma iiaok etikái I á kagé, a mtf s^té sorstha Hrsséalsil Is atvkssU kaja, a Bátyiak aladia agya* aala*, sg* as IttasaMsUk SAriasl kMWs, mist s tstMg UctUktŰbb irodalmi ssta-vonaJs taklalaUbaa aailél aalaia majj, ksévslt olvaa-ariara a mpklséaalgsik, aaljr a aagya* rUagaaéa Sikítanak kaalMal* a ligái HMkk kaarort találja. i riltaagé-ask, aaly sslats aaáianlvsl vldáauu llbbwt bt aliillá ér klyialli, allSaalM ára agéaa én*: é át; Mm g M. aagytélait 1 la á Pillaagi kladlklvalala : Badapaat, VI kar., Térésként SS. ss. I. aa. alatt vsa. CSARNOK. Gaadalatak. Irta: Korányi Berta Egyjtö Hete a bölcsölöl a airíg, egész kői tészéttan. Mig gyermek, csupa édes lyra. — 16 évet. koráig rtp és mmAtm nő fel. A| nagy leányi kor aaonban már reyfcmyaf és regényben kezdődik ée variálja a románcot a balladával. Legendává válhat mint apácáé, mig a házassággal a dráma kezdődhetik. A további elet azután a airig: egy bosszú ábeet&i költemény, mely néha kivételesén dörgedelmessé lesz, vagy unalmaean eilaposoL e Könnyen csalódik sjférfi, ha a szeretett aóbea caak az ideái magasztosságát és as eszményi kibenétkOlvsIóságol vék megtestesítve. • A sajnálat mindig alamizsna. e Sok léleknek ragyogása caak olyan bájos illúzió, mint pld: a csillagok fénye: amit egy másik (ól, egy oigyobbtól nyernek. a Gyakran, a midőn caalódunk, nem önmagunkat sajnáljuk, — hanem ast, a kiben caalódunk. Ssarkwztől Am attak. Meseéáre MéWIelaatlk valakit slkatails« — ha Kaakaérs jh — gagUaal, ksgjr jafjta tápnak Maééttva. taláka. Klsééak a ligasaiikl kéeisáBsl l^jaritaat lafi Jfagyséé ó kaját A tmű aaélliiét kütaége aa ilkaa aráa/kaa a asaaa( lidákéval. Sala Saaaiaiktlr >• Isssék kaaragaágal Mriai ! kotr kértééi aaiaMéig saa MljaaltattU. .Bstlaz aár a I vés liák\' Ippaa as a baj, kafj eaak kallag, K& kWraa I Jó barátnők ■aftflrU, kogj íljottatja kswiak a asövegst ; da kit a/j klaaé- s«U kaUagé rta diák < is. JCsaljrt aac kapjék. aasaasl kOsdljSk » kadpU. aagjkaBliHal asaláta-nSrgyár. Irta: Qsmbrlnus éa NY1LTTÉE. Báli seíyem 45 krtól II írt Sl Mg aaMsnakéat valamint ftksta, fckér és sbíbm ■laaakan eadysaa «S krtél lé frt M Mg aétanakéet s tsfdivatoisbb aaévta, asla Is ■iatiaatbaa. Privát fegjasa Ukaak postabér ét riaaaaataa«a. valamiat kixkos sail-Itva, - ■lalálal pa«| paauftrdallttsl káMaatk. HENNEBEBO 0. salyem^yárai ténril férfi Jeüemaziiárd lyen a viharverte jefiemteiesé sajka, — melyet a billent. szerelme szikla, Mmtuil« m asgjvui uoa i ■ fuvalom ia fel- Szerelem aója: — a csók. Az életnek igazán magasztos illuzi&t caak egy kölcsönözhet: a szerelem. Leánynak az első bál, fiúsak az első adósság csinálja a legbüszkébb nöme. A blazirtaág soknál palást, lemi szegénységet takarják. melylyel a asel- Ha valaki a Somogy-Saeat-Miklósra vezető u\'on hagyja el Nagy-Kanizsát, nemébe ötlik az ut balfelén, aa utoleóházak után jövő impozáns syár-ceoport, Ízléses\' épületeivel az előtérben s hatalmas tömegű nagy kéményéé gyárával, mely magában véve ie elég volna arra, hogy bármely nagwaroa több helyén feltfinéet keltsen. Es az Oaasekspceolt maláta- éa sörgyár réss-fárssBág lekvöaége, r- gyártelepe, a már az egéaz kőződSég tisztában van az-| sal: hogyan késsül a sör, mert a gyáí&k nem \' afféle titkoe Engel laboratoriumok. Ide bemebet mindenki, megnézhet mindenike meggyőzödhetik róla, bogy as a kedvee modorú, jóképű ur ki kalsusul melléje szegődik, aemcsak nem titkolózik, bsnem inkább mindent leltárva, megmutat, megmagyaráz s a legtitkosabb kamarákba ia bevezeti a kíváncsi nézőt, szívélyes hangon, meg lepő saakavalottságával árulva el Gambrintia nagymester azabadalmának rejtett kincseit. — Ez ez ember agyár müsz«ki igazgatója: Ehrlieh Richárd ur. Neki köszönheti Nagy-Kanizsa közönsége, hogy jobbnál jobb sört ihatik, minden sainbrá és Ízben. Ott a gyártelepen ea a kedves modora vr nyomban meggyőződteti vendé-1 |éíi állításunk valódiságáról, — szívesen kínálva a gyár készítményeinek zamatos levét. Bizony bűaskén nézhetünk, különösen mi magyarok as ilyen nagyszabású vállalatra. 8 ha a részvényesek ma még niocsenek is teljesen megelégedve az üzlet eredményével, ez nem f készítmények minőségén múlik. Hisz a fődolog: a jó árpamaláta, s ea ok kiváló-minöaégü, bogy számlslsn vagonnal szálQtanak ki belőle Némbt-I országba, Felső-Ausztriába, sőt Csehországba ia.! Itthon is készül kelöle olyan sör, hogy vetekedik bármelyik elsó-rangu készitmécynyaL És hogy nincs oly mérvben elterjedve, mint amennyire megérdemelné, annak okát abban a különös ősi magyar szokáaban kell kereeni: bogy nekünk izlik az idegen Ha közönségünk tudná, bogy például as itteni palack sör oly pedáns, higenikus kezelésen megy keresztül, a mint ahogy ut a modern egészségügy caak megkívánhatja: bizonyosan azive-sen itatná a betegeskedő, aáppadt gyermekekkel (as. és Ur. udvari aeillttéj UrfeMwa (é Magyar Itvtiaaéa Svljebs kllaenaa Isvilybéljrtg ragMataaéé. Kérdezzük meg a házlorreatl KRONDORfi l^11 SAVANYÚVÍZ mint gyógyít a l minden hurotos bántalmaknálS l«Z kkaa «|Amlve e nagy táperejű valódi jó italt. Mikor ugyanis * jas üvegek Pasteur rendszere szerint sterilizáltál-Egy örök probléma, melyet minden halandó nek, a hordóból esetleg beléjük kerülő legkisebb, ama akar fejteni de,\'amit nem fejt meg soha I legparányibb ártalmaa bacillus is megsemmisül senki:... — a szerelem. |s a gyomorba, csak tiszta, egészséges alkatrészek * kerülnek. Innen van az, hogy az üvag-aör nem Gyűlölj aaived egész démoni szenvedélyével; F*""*1)* M 1 BTon]roti mert már nem tartalmaz de saerelmed se legyen Isngy-meleg. | egy parányi élesztő mikrodermát aem. Nyilatkozat Boldogult férjei Neuaehloe-fele taanii főkönyvelője, ki 1 26-én a aekai Vágó Ede, a r réesváaytaisaság év november hó Nemzeti BMiM tei^Tteápál baleset allea biztosította magát, 1898, évi december hó 9>éa baleset következtében elhsláloiván, nevezett társaság a teljes bés-tositott összeget, azaz 90.000 koronát nekem a legrövidebb idő alatt kifbette. A „Nemzeti Baiaaotbiitosltö Részvény-Társaság"-nak esen gyors éa méltányos eljáráea folytán indíttatva érzem magamat háláé köszönetemet nyilváaitaaL Budapest. 1899. január hóban. 96—3 Dr. Berger Mit Om, Előttünk: Dr. Vig6 Sdhl ÓdSnfy Miken Bgy aouper-csárdls. sokszor olyan a reiségnél, mini ag előszó a könyvnél, — raesti as érdeklődést. 1 C t -r as—?*lí 7 A szint ée ist illetőleg pedig lehet válogatni. | Vsjf itt a pilseni világos-sárga színétől kezdve az isme-1 egész a legsötétebb, úgynevezett bak-sörig min-iöléb- denféle szinü .éa izü sör. I most már a fogyasztási adó miatt aem k#U \'a közönségnek sehova szaladgálni; mert aat aa Laptalajdoao* és kiadó f i n r r e i. r 11 ö r, 4 Nagy-Kanizsa vasárnap X Kipróbált ée csalhatatlan szer q X hajkihullás, x fejkorpa, kopaszodás ellen az Antlcalvns • i) m»ly teljMsn ártalmatlan, • li»|»l )rahlt|» itiwitl 1/ ^ ée aaaak aaér aalal ad. A IN—5 SS IJ Zala 7. szám. (7 lap.) áéááéééééééééééééi 1-899. januái hé 22-én Jkáái Mi Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsloi oompoi. Kim kiraavae házlster allaolállt aa Idd meipróbálisinak, morf mii több mint 80 ét éta aagMakalá, M|daloai*aHI*|Ná MlmiMM alkalaa/tatfk klervéeraél, eeanél, tiniiMilliiÉI éa mjtifttl fnf és u orvunk állal bedtrudléaekia la mladlg gyakrabbíui raadelteak. 1 valódi Horgtmj-I \'iiiti • Ki|K\'ll«r, gyakorta llorguar- Ualmaet elaaveaée alatt, aam titkoa aaar, kaaea igán lifipsjtrlj káafarn, aaelnak egy Mstartásban aaa kellene hléannDféO kr., 70 kr. éa 1 frt MTit^tikéail arhan- aadaea minden gyógjaaeitárkaa kéaaleftan na; ((raktár: TMk Miaet gyónSearéezaél ladapeslss. Hevéaérlée alkalmával Ina óvatosak lagvtak, mait iolilr ttaeboertákt utánzat van forgalomban. KI aaa akar aMfkáraaaM, aa ariadaa egyae uvi ,ii „Horgany" védjegy ia ttoEtar ezógfbgjrzés nélkül mint aaa valódit staaüaa viaaza. Riohter P. Ad. éa táraut, oaász. k Ur. udvari szállítók, Rudolstadt (ThariBgiaJb X & ■ tyeraeksksél la liktraaea kssieátkatá. I r»f|jf a karaaa. I Ivat Mrmaatva kátdettk. Főszétküldés: Kanltv. Ödön ggrógytárábéi Balam-Oyaraat. BT llaáaa pénUrku kafkaM :< * Specialista Sérvkötökben. * A KstetMile aa. éa klr. aaak. Sérvkitt orvod ta-klatéljrak véleaéare narlat a legMktUteeebb aaaa aaa boa, aaa eaaaaik. aaa zja-karai kollomeilen ajro-máit éa eltávolítja oilaurH ■serkentéséi lógva as ed-dl|l •érvk»tSkNkláajrát. a Ktlatl-filá gumml sérv-kitt idomltkalé pellottával, murvai Mevádiverée bta-toaeégl övvel. Ca. ás klr. ssztrák-augyar áa kslfs klr. szakaéalsa Kitüntetve Brüsselben ■MykwnL dliaokmániijal. Árak • egyoldalú 6 frt kétoldali 12 frt. Syáraakaa kéeiilaek iraakhrtl: aálábak, ma-kanak, Járó- ée avnjtt^épok, egyeneatsrtók iHar sing-féle reaáaair), otthopádlal fBatk, haakSttki Zdiaérharlaarák é* aladaatéle "gommlirak irft ée hölgyek rácsén. RtpeaéeléMkel peaiwii éa élnkrUaa aankSaM Keleti J. os. ts klr. orvos, sebészeti mű-vés kötszsrgyáros Alapit, 1878. Budapesten. Alapit 1871-IV. gersanbsrszeg-steza 17. sráa. gakáaaakl alana|iái lázaidul nllial ___ IV. Baaáélj-aMa ts. SiO-14 Nagy kipss irjegyiek lafyaa ia kéraeatve Ntm mtgfiúli títinttik hhttiggA btairűletnkt\' KLYTHIA a áP°^sára5 szépítésére ós T) in >J ^ finomítására ír U U ö I J W J,a|aMkel«kk SIMaébl. Ml Sa lérMlfé rvsn. « A — r.kér, résiaaala. éa árp — Eff doboz drs: I forint 20 krajcár. Utánvéttel vagy w összeg előleges beküldése (intés küldetik. vegyileg aaaljsáit és ajánlva Dr. Vsfcl J J. Ca. Klr. tanár által Kllaaerf levélek s legjobb körökböl minden dob ólhoz A aiellékelve vsnask. *> I 2 TAUSSIG 60TTLIEBI • X klr. adiael laélaSáa aaayyaa » tMalnasv pár llntn. W Várak tár KÍnk, L. VelMla S. Kaphat* a teglébb lllataaer. (já|ja>erkerkees.§ ééskes éa gyigjaaertárkan. lUashsási .Alt «a#. B«liaa, Keleti Sl lér éa Kralaer Clyala eégeksél.f <XXXXX*XXXXttXKXXMIXXXXXXXXXXXXKXKXX* Eladás. 4z általam már több éfctt üt birt és Letegye mezőváros, főterén levő, s az összes hivatalok szomszédságában fekvő kávéház és vendéglő korcsmából álló üzletemet összes felszereléssel, azonnal vagy rövid időn átengedni szándékozom alkalmas vállalkozónak\' családi viszonyok miatt. Az átvétet 1500 forintnyi összeget, igényel Levélbeli tudakozások és értesítések alujirthoz cimzpndőK. - - .. . .... * ; : Lieitner Izidor kávéház és vendéglöüzlete " LETENYÉN. 4»-i u X II * § 1 1 i X Sl tt tt tt tt tt II X i X Ingyen szederta csemete. A löldmlvelésögyi n). kir. Minislerium országos aelyeaate- . nyéaztési felügyelősége bárkinek ingyen sd 2—3 éves msgágyi szederta csemetéi. Városok, községek, néplsoitók szállítási nem fizetnek; ellenben msgánfelek a asalliláai költséget viselik. Megrendelésnél: vármegye, u\'olsó posta, vasút, eaetleg hajó állomás pontosan bejelentendő. Ha a csemetéket magaa törzsű Iákká neveljük agy egy katsstnüis holdnyi taiskolába 7200 osemete helyeshető el oly-formán, hogy a a»rok egymástól egy-mater, a sarokban a csemeték 80 centimeter távolaágra álljanak. Sövény alakitáaná! egy lolyó méterre 3 darab, egy folyó ölre 6 darab csemetét számítunk. Kik csemetét akarnak, ezt sürgősen jelentsék be. A löldmlvelésögyi m. klr. Mlnlsterlum országos salywn-tsnyésztésl felügyelősége Szsgzárdop Tolnsmsgya. vxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxy öooooocíoooo OOOOOOOOOOOO 00 lgm illám u iliiíNbi. - llíiá btsiiílil illi lÉHukÜM. Q 4 Egászaiglpl kataugtal aegvlzegáiva Q (Bizonyítvány keli Bécsbén, 1887. jal. 3-an) ja _ , . legjobb és legolcsóbb Fogtfaztlté-aarr A száj kiöblitése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges a fognak tisztítására. Ehhez ielqUe szükséget valamiféle fag-Oastltéaaer használata. Mt^ llsdenltl kapható. >OOQOO( J Nagy-Kamuit vasárnap Meghívó. A Nagy-Kanizsai Takarékpénztár által alapított ÖNSEGÉLYZŐ SZU VETKEZET 1NM 4%l február bő !) ám il«lil(ll 0 órakor larlandja • N.-ksHlual tiikarékpénitár Itelj-lnégében II. ÉTI RENDKN közgyűlését a— , tnolyrro a t, o. szövetkezeti tagokat llaxtelellél meghívja na igaxgatvaág TÁRGYSOROZAT: t. Kvi jilentés, 2. A lelUgyelő-blaollság jelentése, ennek alapján a inérlng megállapítása, ai Igazgstóság áa a felügyelő-bizottság leimentése iránti határosat. 8. a iióvetk eaet hivatalos küxlönyének kijelöléí". 4. Az Igazgatóság tagjai közöl az alapszabályok 88. § a értelmében kilétté AcrílJMl, dr. tVaues Rndol/, Ksllsr Mátyás, I Tripammr Gyula éa Zsrkositz Lajos éa egy vi«K»lépett igazgat I trtsági tag, valamint a lelOgyeló-biiottségi tagok helyett ujak, esel-| |»g uok újbóli megválasztása. Nagy-Ksnissáu, iH9fl. január bó 0-én. * . - I---1 ....... ; JEflllETt A lelügyelö-bixnitsin által lólOlvixa^ált vagyonmérleg a ssöretkrzeli helyiségben barmik.br. betekinthető. As Qsletréss birtokosok könyveik (el: mutstiss mellett asavssallspjsikst t, . évi\' január | 12—8 bó 31, és lebruár hó l-én a asövetkezeti; helyi- ségben átvehetik. -•\'•, *\' -.■\',\'«. Zala 7 ssam (H. lap,\' I«y9 január hó 21 én. WÍ A legjobbnak bizonyait HAZISZEft, mely az wlullil szabályozza, résén vérkeringést erséariayazl, a meproMlpit él hibái véralkatrészi eltávolítja (a isi az fljátzMg Wiltétole), gyorssá éa blaloasii nsgiaflntlU s gyo-morbaft, ás p. étvágytalanságot, savanya AlbAMgiist, káayáal láger, gyomor- és kaibástsIsMt, (yüaorgorcsot, a gyomor taltsrkslésát Itallal, ajrálkásodást, vár-(olaláit, lilmorkoldákat, női báatolmkat, »lb«Jok»l,a nár \'10 év át*Jónak blsoayalt 1 b Dr. flOSHele élettan nisSss gyaisdss, a* tf ksHs n* lyHáss biztos siksnal jár, a n»l asil gysladásáaál, tsjnksdés- ál kiaáays-dérnél, a pasit Wválaláséai), tályn-fök, várkslásak, jwkt>Hr«f-ia gan/aéé sakaái, továbbá ktrSagsnyiéáa ax agy-asvsastt kőrűmméregoá! a kézen ás láb aflskon, ksmáajrsdásekiiél, itagaaalntmil mirigy daganatoknál, holttá tem képaSéá-askáA atb..50 év óta bsTÍli —Prágai kaiitaki FRA6NER B. győgysz.-től Prágában 203—III. KI aa sméssttse minden mnnkáját aj élstrs mrksntl egészségei él tiszti várt szoroz, kDIOnboa is bistos és mosszs Aldts klras, bevált házlazar. 1 ttvet 80 kr., kittéi Bv4 1 firtat Pattan 20 krral drágák! A ffi yalás Ajdtlos aálkkl kalad a kaaées kbité hatása alatt Dobozban 25 és 35 krsjeárfáv al Putss S krrsl dragskk w IGYELMEZTETÉS! aa aradat! ké- mltmónyt kérje a prágai Fragner 8. gyógyszertárából és Sgystyüi arra, k(0 a Dr Mis kslisaa msiatolái aiaéia ráaáa —_ Itt látható kirak védjegy Ugyan . a prágai kszlksaéea eaoaagoláláa padig s jobbról látkstó károm asácMS ridjuy. ———— A ki «|y utánzást talál éi nekem bejelenti, dijat kap I \' Ella Mrríí levelek esrel rraárlkrirarr állassak Raktárak Budapastsn Törik Mijt^wrUrki, Igpr i gjtfgjsz.-feao, TUupr ftSfilt, bcfamltriMi FBraktár D C r o n n a r Apotheka „zsa aobwarzes AStor" la Praf, a készltönéi *»• • I ú JJ II BI Esk dar Spornergssae Nr. 203 PaalaküMéa aiaslal. sst-SS " - v \' \' \' \' ...... . .. v - Letenyei \'Takarékpénztár Részvénytársaság . - 1899 évi február bó IS-fen d e. 19 órakor Letenyén, az intézet helyiségében VII. évi rendes közgyűlését tartja • . \\ : . . v melyre a t. részvényeseket ezennel meghívjuk. . Tárgysorozat: \\ t. Az igazgatóság és felügyelőség jelentése. . . 3. Az; éftrí zármérleg és veszteség- és nyereség-számla bemutatása, valamint az osztalék megállapítása. y Az igazgatóság és felügyelőség részére a felmentvény megadása. v 4..A felügyelőség megválasztása. (Három rendes és két póttag.) 5. Az al^pszabályszerüleg bejelenthető esetleges indítványok tárgyalása. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kiküldése. \' Az igazgatóság. *_ alapszabályok 44. §•a igy szil : Aki szavazati jogávatHlni akar, köteles saját nevére szóló réssvényét még le nem járt szelvényeivel együtt, netáni meghatalmazását a közgyűlés megnyitása előtt a társaság pénztárába letenni. Szavazati joggal csak ss bír, kinek neve a réexvénykönvben tulajdonosként bejegyezve vsn. 27—1 _tOaBBOaBWMSQ]______ Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kanissán 1899. Huszonhatodik évfolyam. 8. szám. HMkml(M| : tti«*k4*4piui riMkii rutp klip. ktMMMbu A tsarkttsttvtl 4rUk»»»l UWt aapaa-kist i, u, 4—4 4ra k4at ,tU llUalO I láp MllUwi >MHfi .aaaikaaá ataáaa káslaaaar Blaáéklvaiai vamakáaáplltt i Hi*, mny»f taratStétta. ZABA Politikai lap. Megjalinlk NAGYKANIZSÁN hotonklnt kétszer: vásárnap t csütörtökön. sLOFturasi MSU gfáas tm IS klHil (• M - ki Wm t korost |l kl - II Iio^tin | kmu (l frt 40 s» njtíak patltaora 10 kntfcér. ZUSaaMaak, \'tlanbi t klWilliikn nulkaM Hsuké) n%Hti>kr» Mraiaatatlaa ImM esak letten ka.aa kél tasaSaal al I|jn ma ára W knjtkr Nagy-Kanizsa. Itíyo. Fofolös uarkesztö: SZALAY SAROOR. Csütörtök, január 26. V&8ut-Ugy. Ezelőtt körülbelül két hónappal érte kezlet volt u nagykanizsai városház termé" ben Vétsty Zsigmond polgármester elnök* I let" alatt a terveiett regede-nagykanitaai l h. é. vasútvonal tárgyában, Ai értekedet I lefolyásáról akkor a „Zala" résiletea tudó* sitást közölt. Azóta et at Qgy nem kerüli jizőnyegre, mivel as engedményesek éa az érdekeltség kötött nem fejeződtek be minden vonalon a tárgyalások. Mi nem is szándékoztunk vele loglalkozni mindaddig, mig N.-Kanizaa város hozzájárulási kérdésé — (mikor ez majd konkrét javaslat alakjában a városi képviselőtestület közgyűlésének tárgysorozatába kerül) az ügyet aktualissá nem tette volna. „Zalai Koxlony" helyi laptársunk jan. 2i-iki számában azonban Jstvdná György aláírással vezércikk jelent meg, mely a kérdést szőnyegre hozts, s azzrl olyan szempontokból foglalkozott, amelyek nem egyeznek meg Nagy Kanizsa város érdekeivel s melyek épnél fogva kötelességünkké teszik, hogy hinánfi. György ur cikkjénék slapján e vasut-ügygyel mi is foglalkozzunk. A laptársunk hasábjain megjelent cikk egész terjedelmében igy hangzik: A Kafy-M^Hlzsn rrgedel ll. í, vaoiil Naiv Kanizsa, lBltt). január 20. !. Nsgy-Kanists város képviselőtestületének, Illetve esen testület néhány tagiénak bisalmas I értekezletén mulatta le dr. Hajós letenyei Ügyvéd, mint a Nagy-Kanlira,-regedéi vasút engedélyese, vagf snieaaiyesetnvT kepvtaetöja, esen vasút lerveaelél, kollségvetwéi stb..> As érlekesleten |él»n volt képviselőtestületi | tagok, ha jot tudom — egyhnnguiak oda nyilat-kosták, hogy esen 1). é. vasutat, csak azon esetben hajlandók anyagüag 110,000 forintnyi törzsrészvények jegyzésével támogatni, h* ezen h é. v süt nem Kanizsáig, luin-m Zákány, illetve tiyekényqsig épül ki, kQlöabeo egyáltalában nem. Nézzük csak már indkt," meutryiben indokol\' e Nagy-Kanizsa— regedéi i h\' é- vasút .. kiépítése egyáltalában és snpek Nagy-Kaniaw—zákányi vonala különösen. — .Közgazdasági szempontból mindea h- ,é. varat - linlorozottp uyreség -. legelébb külsőleg amink látszik lenni; de tényleg . ea la \'•—\' legalább azon- videknak, a melyen I keresztSl votíull; — «S vájjon nálunk, ha speciell most esen .építendő h. e. vasútról szólunk, szűk*, leégess vsgy sem; es olyan kérdés, melyhez -{író na conlra nagyon sok szó ler; Mindenekelőtt ne tévesszOk szem olöl.— hogy sajnos bár, de igaa — Idegen tökévé,\'■ tmvyrészt idegen tökével, építettük lel vaaulainkat, a törzarésZvenyak, holt papírok, ezt legjobban bizonyítja, hogy körülbelül 135, vagy több helyi érdekű vasul küstl 6 fizé-I lett nevetséges osz alékoi törzsrészvényeseinek es csak győzze az elsőbbségi birtokosokat kielégíteni, de már ezt mindenki beláthatja — hogy ily körülmények között még sajnos — nem vagyuak aaon vidék — mely megengedhetne magának ily lényüsést. Ne értessünk léire, vsnnak o y köz- és , nemzetgazdasági okok, malyak a helyiérdekű vasutak épitésát, meg ba kell a lénvüzés árán la megkövetelik. Neszük az eastben ts — tan vannak — és ba találunk, mint jó haaatak, még örülünk la rajta. f—Tán van 4-ft nagyobb ipartelep, hina a* lom, cukorgyár, posztógyár, göziűrész, vagy van-e legalább kilátás eaak létesűlésáre — lehet bogy bianyoaak geográfiái ás helyi ismereteink, de tlythiekről e vidéken —• legalább olyan ltle> I pékről, | milyenek egy varat lelépilásénél szóba jöhetnének •— tudomásunk nincs. Létesülhetne j Igaz, bogy ez kiaárva nincs áa aa ia igás, hogy előbb kell a varat ás azután ezek létestUéae be-I következhet — de legyünk ősainlák — biztatók-e e tekintetben • reményeink f Neszük végig mint | kanizsaiak, vasútvonalainkat Kanizsától— Fehérvárig, ^Kanizsától— Csáktornyáig, Kanizsától — Szombathelyig, Kauizaaiól— Barcaig, — sót | .nézzük vidékUnkőu már évek óia torgalomban llavő háiyi érdekű vasutak közül néhányat — például a b.-szi -györg) —kimogy-azobbi, b.-azt,-győrgy—iürjejt, stb. »>b (újainkon flaeisssimiaj-h aljak azon ipartelepeket — azon széntogyasztó I— nyersvasal feldolgozó — ipartermékekel elszállító lelepekei, melyek ezen voa^kk mentén létesüllek. — Mindent egy kártyára Ar tenni vakmerőség — mindent arra a mezőgazda TÁRCA. Hideg szel . . UMtf taál tlvétt ktfatatll Sah loabjt Haasmaáei, Mlaiba táaaa - Ma*. — Odt lombja agyra aérgst, —-K-t- -liapeféál a katag *«"! . •"*•\' * ■{ ^ A.iipadt levtyka. \\ \' Báaataa nssaaU taárarát, Salvaaaa sekagvt jár at, Hlaéao karjil Upra. — Catái-a, ka nigiitrtiilltt, 8 raftlrán a aagy karaaatat: Sápadok bálája . . Da kiaoldtl a fa ága. Iitta aás aaoak náp világa Tavaaa ibnéáaan I CaSggtéá aaiv, caak rtmélj It, ÖroaSakuak rlaaaalkrla Kan .oaak álon ntgam I __ KORÁNYI BKKTA . Hugóm emléke. —Jaaaár SL — Hinkn mtgiSrvt álltán ravatalodnál. Sa kát a vigotl: a kegyetlen halát I Feltásadt a ltlkan u Iatanaáa altén, SU kátaágta voataa, kogy mig hgyta llytn. Klaaata *ty aaanárajrl, igaaaág a földia, Diadalt Hsak III a bálák a billnOn. Bináká aS úlet, Uiatancg baaatlat: ■a aat aáaé alt aitbad, kaaan, kagjr alt bkaá. Ba bakik egy firfl alai acjr gjrange flkaaát, Inbtr a la aMatd : kSsé| át ktava bisaáll Da alt Tálattál ta, álalaauMk Ma, Htaaaa a alt tattál |éaággai volt tata BSvitka baléaftáf vált 1H oaslálnéasté. Da a vigaot tat la irigralla túlad. ■ ZtkigVa borátok kagan atrkalnéfk, • ---- Kgy kia baldagaágaak nttjraa aag» u ára. ZILKI OVt\'iZti A magas szellemek ismertetőjelei. irta: br. J Aa utóbbi években a spiritualizmus nemcsak Európa nyugoti részeiben, de .hazánkban ia mindinkább kezd terjedni, dacára annak, bogy valóban jó éa megbízható* médiumokban éppenséggel nem bővelkedünk, sőt apiritualiaaláinknak ia a tulnydmó része, a spiritualizmus szédítően magas lajtorjának még csak alsó lokaia vannak. Ezt egyébként csodálni annál kevéebe lehet, mert hiszen csak .tnóet kezdenek igazán nagyobb aaám-ban a tpiritoaltgjpus iránt komolyan érdeklődni. Irodalmunk e téren; kajnoe! mindeddig egy-általában nem léteaett-caak jaostanábap jelent meg néhány figyelemreméltó kia munka*) magyar nyelvgn, a melyeknek célja a spiriualizmus mivoltát a közönséggel nagy voeáaokban megismertetni. A kik mar tüőbiris érdeklődtek as u] tan iráni, leginkább Allan Kardeo munkáit olvaslak, mert a jobb spiritjjsztikus munkákból csakis ies volt némkt nyelvre lefordítva. Akaskov kát J kötetes nagy művét már csak kevesen ismerik, de ttég kefesebben ZÖlnqr tanár könyveit, a legjobb angot^ta amerikai munkákat, mert eaak | még aémst nyelven nem kaphatók. Fordításukba i csak tpost kapott bele egy tiaatan e célból alaké t I társulat. ^ f; \' Alian\'Kardac .munkái mindenesetre igen jok. . Ehbgg kétség sem lér. O volt úttörője a spiritiz-I musnak Európában* azért erdeasei e téren elévül, hetetlenek. Ámde . munkái a spiritizmusnak caak abe-jét képezik, ugy hogy aa, a ki mást és jobbat is nem olvasott, távolról sem képes önálló Ítéletet alkotni a ezért a spiritizmust illetőleg mindig ellogull és, egyoldalú nézeteket fog táplálni. Pedig .Audíaiur et ahara perel\' Ennél j jobb közmondást a < spiritizmus megismsrése éa helyei átértésére&még keresve sem lehstoe találni. I Allan Kardét\', dacára, hogy közel Iái emberéletet ildosott a spiritismuanak, bizonyos tekintet- rltaitlaaUkaak ktlb •) Kata attak ktalltt a ktaéé i oáata ajkalbatd: „Táláki Náral OdtntSl (p ,ji. . .ptritlanuí" Dtaaa wfly áitastMMl (Setek.) idS apiriti a ssártHsBaa katÉiiinif Bel- és külföldi képes folyóiratok, hírlapok, szaklapok, ifjúsági- és divatlapok minden külön dij felszámítása nélkül elöfizethetök és megrendelhetők Flschel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Eanizsán. NagyKaniisa oaütörtöa Zala 8. sgám. (9 lap.) tágra — arra a nyárt terményrt építeni, legelébb j már fáiig indokolttá tanná • helyi érdekli ratul I kanitsa-zákányi vonalnak 1899. január bő 26-án le nagy bé\'ortág I roma entendönk ntk ttek a tintán t célra idegén pénzen épitelt vatulak f — A vnuiöttmbn manaptág tt emberanyag nagyon drága — a vatul lantariátt únéti Ont igeibe, ktrűl; negények vagvunk, a törttrénvényikMo ftkrO hoii tőkénk nloct meg, n matt, tsárt nekünk kamatot kell Öletnünk, mert aa, a kié a péni, nem Igen kérdi — jó-e vagy rona-e a termé* - ti i kamaiját követeli akár kééveteti, akár köt vetően uton. —■ Egy navunk n volna — ha valahol a vidéken, nak kétépgaadagtágu nénbanya volna — vagy bármi ne adja u ég, d« ha mégit Iklépiléni, én igen uivnen, hazafiu örömmel an egymásután, mit óéinál- belélném eialódáiomat, beblionylttndó at>, \'bogy nmmiléla érdek nemvnérli tollamat, mint cni at — bogy haladjunk. — A haladáa tohaaem lehel káró*, de legyen at önludalo* indokolt é* mindeoeklöléit bfstoa alapoa levő — meri et enlben a reakolétél (élni nem kell. közgazdaságilag szükséges voltáról egyátalában szólni sem lehet. 4 Látni való mindjárt első pillanatra, hogy a cikkiró umak már a premisszáiban is logikai ellenmondás van. Mert vagy azt mondjuk, hogy a helyiérdekű vasutak áU A ml pedig esen fi, e. vasul — Kanizsa véroe Altul óhajtott kinlna- zákányt vonalát illsti, ugy. . esen vonalnak kötgasdsiágiltg uűkaégn voltéról talánoeságban nem szükségesek s fölépité- _______sgyéltalában ssólni tem lehel. - E vonalat, mely töknek csak ott van értelme, hói bányák ■át, ami egy vasúinak még Idegen kamatos I még térvee»e elnes, néseiOok aseriat cnkie H.- . . ... . mnnaír. pénnn v.lo^egépitétét lodoUádt Igy bltonyjHst.-Mlklót Isié u ugynevnett turdi völgyön ét ipartelepek stb. vannak; vagy erée optimittánák kell annsk lennie, kl « ily I Hu\'d-Beleioi-Zákáoyotk volna vea«iendő, elte pedig azt mondjuk (amint a cikkiró is Kii! S í\'íaS „St^ft m0fldW általánosságban szükségesek; s minden tekintetben letyniiöképn Kanizsa—1 de akkor azoknak szükségességét nem köt-sákányl vonslrs volna hivatva gyakorolni. íjjfe ahhoz a föltételhez, hogy a vonaltó Hogy s tart tál ia nyomét indokolt-e — uOk-,___ _ .... \', tégn-e és meg s feltehető legjobb etet ben it metMe" vw«en oicveteuenül Mnyaic vagy megéri-e t drága vonslrén kiépítését; erről kftrfl\'méoyek kötői\' — he enk mát elftllOnk tamervtln, maganbb célok lton nem l«rogntk — e vatul nBkttgmégéi bisonyitsná. Ne kábilaon el bennünket, ha s térképet vltt-géljuk, CeehontAg éauki réen vagy Belgium — a* (éledjék el. hogy tton térd vatul vonal — majdnem egyik gyárudvarból a métlkba szolgál. tokát fogja találni: A) Premisszák ■ég halmiéinak it merész n. Nozzök onk tt majd námnerOen máikor szólunk. Ili még ctak ámult l9MMki évet — nem >olt (ó; d» nem it sst akarjuk mssjegynni: s kormány nem enge-a legronsabb — tőt tekintve ttl, hogy a raeá-1 délyn tok patikái, mert s verteny esetlég tőb-Mtbb 1007. évi kénnek majdnem lejjenn el- bet árthat a közegénlégnek — mini u elérhető fagytak éesnerflen ie várható volt et aratás nyereség a cikkek esetleges olcsóbb volténál •láei nagy lergelom j njnaknal hassaéim \' Ián egy kla jóindulattal Mi történt ? A vetülik kivétel nélköl — alkalmaahstnók — e léleli a Itta-é* nemset-nagym\'rvO elókésiOlcMekel leltet, a járműtelepek gazdaságra H különösen S vldnálit vaau-küavillaltak, metnagyobbillallak. — Kölnön kocáik lakra ia I kuéreltettek, elmúlt u eratáa, elsült a ceéplée. | let*én/i ttyóryy. s forgalom alig hogy mozgott — sőt Un hátrább maradt a mull évek forgalmánál u óriási tőkebefektetések kimslai — ba nem it maradtak j olvassa, abban a kővetkező el — de megkértek, mér pedig nagy kllönbeég - az, bt valaki vagyonos ember lévén, saját foga-tft belógva, felkantározva váralja tnigára — vagy pedig szegény ember urhainamrtgból, vagy ram gazdaságból óraszámra fizetett fiakktrl vesztegeltel. Szó sincs róla, bogy tok volna a _, vasutunk, szó ainct róla, bogy egy»egy helyi szükségesek, érdekű vasul lerhűnkre lehetne — de nincs j a helyiérdekű vasutak bottt mód; idegen pénzen építeni pedig tpecie I, ez a vaaul ép oly kévéssé indokolt, mint uttk- P®n ngt»! Ctak s történelmi igazság kedvéért jegyzem még meg, bogy ugy 6—8 évvel ezelőtt valahol, ba jól emlékszem e vásul bIIbI keresztül szegendő vidéken egy orosz báró petróleum forrasokal kernelt — vagv talált Is. — Teny az, hogy néhány kocsirakomány nyersáru vala melyik finomítóba tudom nem __________HHHHIPIi^^H^^^^H^^^H muszka báró néhány ezreenl. a vidék nehtny v. sut nem kell s ennek felépítése meg nem hordó pelroleum vagy mn anyaggal Ml -iné- engedhető fényüzéa lenne, uyebb, de tudtommal mát bajenem történt. Ha pedig, vagy csalódnám, vagy tévesen volnék értesülve, ba e helyben csak oéhkny kiadó* orrát téayleg volna, ugy n at egy körülmény gyárak legyenek. Es a logikai ellenmondás - ugy látszik — erősen vergődött a cikkiró ur lelkében is, mert máaodik premisszájával, hogy t l a helyi érdekű vasutak eaak bányáa, gyáras vagy általában ípartelepea vidékeken szükségesek: nem bírta legyőzni első premiaazájának igazságát, hogy t i. a Aki Istvánfi ur ecikkjét figyelemmel el- érdekü va»uuk «tolába« uükségesek. alap-gondola- ^téit cikkjének mindjárt első részében ba-tárotottan azt állítja, hogy „közgazdasági \\ szempontból minden helyi érdekű mott i határozottan nyertaég, legalább külsőleg t. A helyiérdekű vasutak általában annak látszik lenni -, de Unyleg az ia: legalább azon vidéknek, amelyen keresztül-tulajdonkép-1 vonul." mégis csak ott szükségesek, ahol nagyobb ipartelepek, bányák, gyárak, malmok, vagy gőzfiirészek vannak. ff) Konzekvencia. 3- Mivel a regede-nagykinizsai vonal Ebből a mondatból üt ki legerősebben a logikai vergődés. A cikkiró ur érzi egy-egy tételnek igazságát, de valami ismeretlen hatás nyomása alatt minden áron azt akarná diadalra juttatni, ami a maga —,------- ---— j. a regéde-nagykanizsai ,, „„ , . _ _,,_, mitóba el U küldetett, de azóta ngy__.„,_ .. lelkében sem érhetett meggyőződéssé. sok törten! ebben . drogban, tá"! meotéfl P*">»«"> "forrás «ncs: ide közeazda^i szemoc C) Függelék. 4. A Nagy-Kanizsa város által óhajtott Elismeri, hogy közgazdasági szempontból minden helyiérdekű vasút határozottan nyereség. De ezt az igazságot szeretné valahogy agyonütni; azt írja tehát: „legalább hUső - -f11---- Máskülönben ugyanazok jellemünket, tudásunkat. ken mégu enk kezdft voU; tf/tH hinni nem\' Pedig tz ifyta szellem esetleg alacsonyabb atft- aabb. vagy. SUoU rendelkezésére a 40 - 80 év óla rendkívül fAkbói való lehet, tot ez vtlotzioü it. Ez termény i maradnnk. Megtartjuk hitünket és meggyőződéseinket s magunkhoz hüsonló társaságban kerülven, sokáig megtartjuk téves nésetainkel ia. A ki nem volt például ipirituaiiasta, a .ipirituatiauiútról hosszú tapass-talatok révén okul lassanként e-a tízszeres tárad-séfébe kerül, míg maganbb szférákba emelked-ketik. Azért, — miként magasabb szellemek — van, számtalan jó századokon át kareai a jut. Ea baenk aa: mennyország kapuját, a h»l szent Pétert vélik nioct elkéni ve a\' megtalálhatni a dacara aa irgalomtól áthatott. (elszaporodott spiritiszta us tapasztalatok et isme- tesen nem tálja ki, bogy igen jó, igeo becsül elet relék óriási halmain. Filozófiáját, valamint az j és igtuágizereló legyen, töt a műveltség előre ebből levont tanokat leginkább ctak a saját haladottabb tokán á jon. Mert hiszen a nettem tapasztalataiból és a régi orientális villások | azt mondja, t mit tnd éa a mit környezetétől tanulmányozásából mentelte ; (innen a kardekia-1 hallott, vagy laanU. ták rankarnaciónális dogmája. Sterk.) Az ello- Mert sohasem nabad arról megteledkunűnk. gulatlanul gondolkodónak tehát okvetlenül be | bogy az egynemű, a banonló vonzza egymást, kell látnia, bogy bérmeonyire kitűnőknek tartják I Akármiféle hitben, vagy meggyözödétben halunk i közbejöttével értesülünk, it sokan Atian Kardec könyvéit, azok n ujabb fit meg, nellemflok minden tekintetben Vele j lélek, kl már bontu munkikkal. r- különösen pedig tz előítélet nél• Irokonszenyezó társaságbi •küli, ellogolaflan, tudományos képzettségű ame- i újszülött nettem különben rikai spiritiszlák műveiből — távolról sem mér- maganbb eszmék ét taook |betog«dhaiaaára, t>ár I maga* szehemek felvilágosításának, továbbra ia kőzhetnék, annál kevésbbé, mert olt vtonak almilyeo erkölcsös életű volt is a lóldön, talán, megmaradnak Uves hitükben ée megpróbáltatása ^ferSteljlücb^ és legkilejkotebb médiumok, alttandokig tem tog téves nézeieitől megszabadul- nak minősítik, ha mindéi ideig még nem sikerült nityentkkél a francia spiritiszták atyja pem. ni annyival kevésbé, mert bitsen ennélkűl ia: nekik a mennyországba eljuthatni ie\'ndeikezetlj sőt módjában tem állott rendel- arénylago* boldogságot élvet Nagyon leves telfö-1 A lélek, a mikor lettel elhagyva a mát vikszol, \' , gás lehat ut hinni, hogy as alsóbb nférakilágba lép, annyira ui ée iameretlen viszonyok Éppen ezen ntgyon it egyoldalú meggyőződés i kivétel nélkül a bűnhődés helyei, vagy csupán közé jut, hogy sémmlSépen tem ismert ki magát, tblyláa sokan nem kepénk megítélni, begy I csak a ron éa elvetemült emberek szellemeinek hacsak irgalmat jó tzellemek nem fogadják a rtknce alkalmával miféle uellemmel un dolguk ? tanyája. Vannak az al-óbb szférákban is a bol- másvilág küszöbén, a mi rendenn meg ia lőrté-Már pedig t£ fontos, ha a spiritualizmus révén: dogságnak élvezetére szolgáló etuigetelt helyek, nik. Ezek nolgálnak neki azután jó tanácseaal éa \'Okulni akarunk éé. nem fogltliozunk azzal csupán Ide a ront szellem nem térköihelik, már cs-ik kezdetben kalauzolják7 is az aj jövevényt. Ez ■ulatsug. vágy. időtöltés kedvéért. Sokan ugyanit! azért sem, mert hinen anyagiasabb ler- tóleg azokkal történik meg, a kik többé-kevésbé ásí^kit^t, hogy tz a .szellem, a ki mindig ctak i méateiénénel togve, ezek a helyek láthatatlanok jó eletei folytatlak itt e földön. At újszülött net-tgszat \\mond i ét azon kerdénkre, t melyekre | elölte. t lemre nézve tőfontonágu aa a körülmény, bogy a Itíelt\'í nem képet, őszintén »uem tudom<-mai E szerint a halálnak nevezeti változással nem Jcapoit^é tanácsokat, zűlöuőeen őrangyala intel-• "^rálsszbl-, vagy gyakoHs emlegeti Isten és Krintut lenünk egyaterre mindentudók Ezen átmenet nem meit, lelkiismeretesen kövesse, akár ellenkeznek aevW, sőt imárt. éjtátonégra inti t körülűlókel, I változtat rajtank agyebet, minthogy anyagi njál nézeteivel, vagy hitével, akár nem. Mert okveiténat-álegmagánbb nterakból való. Eunek, barkotaluakat elhagyjuk és lebszerü testet öl« csakis igy tudhat gyorsan haladni. A ki etekről . folyián n*pltráintk tekintenek mindunt, a mii —1 tünk magunkra, amely erkölcsi te műveltségi nem bir tudomással, — mint a nemspiritnalintak kétségkívül jóbineműleg — állit, vagy iar>ic»ol.1 tokunk arányiban lehet durvább, azaz anyagia- nagy zöme, — óriási hátrányban lesz, ha eljön »Nairy-KftnuiM csütörtök Zala 8. Hám. (». lap) 1899. január hó 16-áo. *tg *nn«k Idtsnk /enni." — Erre a tételre logica annak kellene következnie, hogy váró — gabona-raktárakkal izoroa kapcsolatba jut • „ de tényltg ntm at mimitn vidéknek. Az1 Ai la csak bliktri, hogy egy nagy vi» igazság azonban győzelemre jut nála éa {déknek szép jövőre hivatott emporiális azt irja egészen helyesen, hogy„dt tény» városa ezzel mz ujabb kapcsolattal hatalmas Ug ea iss — Ugaldib annak a vidAneh,\' lendQletnok néz eléje, amtlytn ktrtstül\'Ptnnl, j Esek a szempontok csak más vidék Ebben a nésetében osztozunk mi is, I helyi érdekQ vosutjánál válnak be j itt nem mert hiu mikor Regedétat Nagy-Kanizsáig i> numeráinak, nem is ponderálnak. Ide épItQnk egy helyiérdekű vasutat, az a okvetetlenül bánya vagy gyártelepek kelcélunk, hogy ennek a vidéknek legyen lenek. beldle nyeresége és ne Horlobágynak Azt hiaszQk, hogyha a cikkiró urnák Hanem a cikkiró ur céljával ez a ki* eme szempontján kivQl egyéb nagy és mondott igazság valószínűleg nem kvadrált, fontos érdekek nem harcolnának a vasúti azért azután hamarosan nyomott a tollán* vonalak léteaitése mellett, akkor Magyaror-és aat irta, hogy a regede-nagykanissai siágnak j — <t vonalon kivQl alig keletkez-vonal azonban „íjttettll" más elbírálás alá hatett volna tObb vasúti vonala. Mert esik. Mert hát a helyi érdekQ vasutak szükségességét kimondó igazság bevál mindenütt ; bevál Árvában, Sinlmárban, Tren akkor csakugyan alapos volna legtObb hátha véletlenül egymásután két rossz-ter. mésü esztendőnk lesz; mert tudják, hogy jöhet megint szintén egymásután olyaa 2—i év, melyeknek terményforgalma bőségesen kárpótolja a két sovány esztendő gyenge forgalmát; valamint azt (a tudják, hogy a vasutak exiaztenciáját nem kizárólag a terményforgalom biztosítja. Méltóztassék csak tehát ezt a kérdést egészen a törzsrészvényes urakra, az érdekeltségre bízni: ez teljesen az 0 dolguk, az 0 érdekük; a mi érdekünk, a közös érdek csak az lehet, hogy a regedenagykanizsai vonal mielőbb létesüljön, * Ami pedig cikkiró urnák a nagykanizsai értekezlet óhajára tervezett vonatrés; tárgyában leirt nézetét illeti, erre tisztelettel megjegyezzük, hogy az 0 információja na- vonalunkkal szemben az 0 bámulatos nagy; gyon téves. aggodalma, hogy a törzsrészvényeseknek csénben, Csikmegyében és mindenütt, csak holtan hever a befektetett tökéjök. éppen a Regede és Nagy-Kanizsa közötti vidéken nem. Ez a vidék ugyanis egéazen elütO specialitás a helyi órdokü vasút kér détsét illetőleg. Olyan specialitáa, ahol már okvetetlenül bányáknak, gyáraknak kell lenniOk, ha helyi érdekQ vaautat akarunk állítani Itt a nemzetgazdasági érdekek éa a kulturális viszonyok szorosabb kapcsolata éa fellendítése nem elég nyomós ok arra, hogy helyi érdekQ vasutat létesítsünk. Az semmi, hogy a modern forgalomtól teljesen elzárt nagy vidék egy emporiális várossal s a világ-forgalommal egyenes Összeköttetésbe jut. Az semmi, hogy egy nagy vidék terményei, mető-, szőlő- és erdőgazdasági produktumai kOnnyen elérhető piacot nyernek i viszont a lakók az ip rí produktumokhoz könnyebb szerre lés sokkal olcsóbban jutnak. Az semmi, hogy a vidéki gazda-közönség a nagykanizsai — már csak fölépítésre Ma azonban a cikkíró ur a helyi érdekQ vasutak értékének mérlegelésében helyesebb álláspontra jut, akkor nem log lamentálni a törzsrészvényesek tOkéje miatt Mert kik azok a torzsrészvényesek? Az érdekeltek. Azok, mielőtt a hozzájárulási összeget megállapítják, nagyon is számot vetnek azzal, hogy at teljesen arányban álljon érdekeiknek a vasut-vonaltól remélt lendületével. Azokat méltóztassék félteni, mert ők nagyon tisz> A nagykanizsai értekezleten a jelenvolt 40 tekintélyes városi képviselő igenis egyhangúlag attól tette tQggővé a hozzájárulást, ha a regede-nagykanizsai vonal tovább vezettetik, de nem Zákánynak, hanem (ts ezt kQlOlOnOsen hangsúlyozták) a Uhetö legegyenesebb utón Gyékényesnek, Ez az egyenes ut pedig Somogy-Szent-Miklóson, Surdon és a bükkösdi völgyön át vezet a gyékényes! állomásig. A nagykanizsai értekezlet ezzel éppen* séggel nem akart a Déli Vasút nagy kan izsa- zákányi vonalára tarifalis nyomást gyakorol-törzsrészvényes urakat ne|ni; hanem vezette első sorban az a szempont, hogy ez az uj vasúti vonal Oyképpen egy tában vannak azzal, hogy mily mértékben I világforgalmi vonallal közvetetten kapcsolat- térül meg befektetett tőkéjük kamata más oldalról; ha az elsőbbségi kötvények birtokosai el is viszik egyelőre a vasut-vonal közvetetten hasznát. Azok nem aggódnak majd a miatt, hogy jOn-e megint ide valami orosz bárór petroleum-forrásokat keresni és talál-e vagy srm; valamint az sem aggaaztja őket, hogy ba jusson ; másodsorban pedig az, hogy Nagy-Kanizsa város ezáltal egy vele eddig csak lazán kapcsolódó vidéket nyerjen szorosabb érdekkapcsolatába. Mert nagyot fognak lendQlni e vonal által Szent-Miklós, 8urd stb. községek és azok vidékei; de lendQlni fog a mi városunk is. Tehát —-amint méltóztatik látni - ennek a vonalnak as éra, mikor el kell hagynia porhüvelyét. Ilyen. imponálni. Ha as ilyen szellem, — miként mon-sssltameknél olykor snnyira moggyökereaedeti s dám, — s müvel\'seg bizonyos lokán éli, nem téves (elfogás, a helytelen meggyőződte, vsgy hit, könnyű msghatárosni, vájjon álnevei vett-e lel, hogy egéaaen hiába történik minden oktstás a\' vsgy pedig valóban ss, s kinek mondja, vagy ki-kárba ven minden jó tanáca. As ilyen szellemek | adja magát ? anyival inkább, mert ilyen hírneves olykor hoeesu, nagyon hoasau időszakokat tölte- férfiak életrajza a legtöbbnyire altalánoaan isme-nek a félhomályban, mig végre lasssn kezdik retes s igy sseriölöU nehez a nagy nevei belátni, hogy tévutskon járnak Ha egy szellem képes elolvaani a jelen pillanatban az agyunkban formált gondolatot, akkor arról biatosak lehetünk, hogy sz erkölcsősség ás műveltség tekintetében legalább ia velünk egy színvonalon áll, lehet terméssetesen igen magsa szellem Is, de nem szükségszert következtetés. Erkölcsileg alattunk álló éa nálunk müvalstlenebb szellem nem képes a megfogamzott gondolatot leolvasni; ellenben képes egéss multunkat agyunk rtdözetelböl kibetűzni, ugy, minths mi egy nyitott könyvből olvaanák. As egészen alsntaa, tudatlan sasllemekról nem is szólok. Elég sajnos, hogy esek igen ia gyakran jelentkeznek* de szerencsére minden kezdő spiritiszta könnyen leliamerheti őket. Ezeket el kell üani, hs máaként nem lehet, s aeance felfüggesztése által, mert a velők vsló közlekedés igen veszélyét. Rendkívül nehéz olykor a valamivel magaaabb műveltségi fokon álló szellemeket, a kik különben még talvék emberi gyarlóaággal, a valóban magaa szellemektől megkülönböztetni. Van ugyanis sok a kik csupa hiúságból, nagytehetségű, hírneves férfiak neveit szokták felvenni, ilyképpen óhajtván páló srellemnek identitását konstatálni. Ennek életrajzát ugyanis ö is jól ismeri, sót vslóssinü-leg még jobban, mint s legtöbb élő ember, Ilyen esetekben kell a legóvatoaabbaknak lennünk, nehogy mlastifikációnsk legyünk — akaratunk ellenére ia, — jóhiszemű áldosstsi. A következő szellemnyilatkozat felöl, a melyet egy elsőrangú médium trance-állapotban irt, például caakugyan nem lehetünk kétségben, hogy az tényleg magaaabb azeileintől származik. Hangzik pedig ez ilyképen: a...Nem szabad megvetnünk semmiféle vsl* lást, semmiféle rendaaert, bármennyire tessék i\'« valótlannak, aőt néba visszataszítónak is, mivel mindegyikben találhatunk magasztos gondolatokat. Ellenben semmitéle könyvet — bármilyen eredetet tulajdonítanak ia neki az emberek, — el ne fogadjunk egész teljességeben igaznak, mert akár emberi elmétől azármaaott, akár szellem-augalat folytán íratott, tökéletes nem lehet, mivel mindegyikünk egysrant gyarló. Caak ss olysril szabad igaz tan gyanánt elfogadnunk, a melyet lelkünk aagalma és tapaastalatai ia helyesnek éa igaznak tüntetnek lel. Mást nem. — fcs ha el ia olvastad minden mester könyvét, hogy magleld a keresett igazságot és még sem fedssted Isi sst, a mit kerestél: akkor keresd meg reá a feleiélet a saját lelked világosságában es megfogod aat kapni, elmélkedve fölötte elsárkósott csendes magányodban." As igssán magaa szellemet sssrényaégérö 1, lenkölt, msgasatos szólásmódjáról lehet felismern i, nemkülönben álliláaainak, vagy jé tanácaaina k észszerŰségéröi,He főképen saon hallgatásról, me ly s dogmatikus vallásokra emlékeztető tsniiásokról megemlékezni ee kíván, latenröl ritkán beasél* nek. Ha megkérdeaik őket, ast lelelik, bogy soha nem látták személyben, csak megnyilatkosáaall éráik a meg vannak győződve, hogy kell léteznie egy véghetetlen tökéletességű intelligenciának, ki aa egésa világegyetemet kormányom véghetetlen, bölcseaéggel és jóaággal. A valóban magas ssellemek különben cssk kiválóan eröteljea, vagy igen tissta erkölcsű éa magas műveltségű aédha-mok által közlekednek aa élőkkel. Igen ritka esetekben materi* luálódnak is. Kivétel nélkül egy világoaaágöveziD fényes felhő közepette, vsgy dicsfénynyel körnvesve jelennek meg, mely körülmény több médiumban azon hitet keltette föl, hogy valami nagy asent, a szűz Mária, Krisztus, vsgy pláne aa Ur latén maga jelenik meg elötteük. N<w*Kanim, csütörtök Zal la 8. szdm. (4. lapj 1#99 január bó 26 Én. közgazdaságilag szükséges voltáról nagyon ia lehet síelni, Hogv azután \'ei milyen *drága mulat\' idgt lm; azt megint csak méltóztassék at érdekeltségre bízni. Ai a 40 tekintélyes városi képviseld (akik köiőtt az ertelmiség. nek > majdnem minden eleme képvíttelve voltj nagy meggondoltsággal holta határozatát s a mit elhatároztak, arra nyugodt lélekkel áment mondhat a képviseld testQlet is, meg a város közönsége is Mindezekből láthatja a cikkíró qr, hogy et éppenséggel netrt akar sftít* nem éri-ktU tarifalis nyomts" lenni, csupán, Nsgy>Ksnizsa város érdekének félre nem érthető előmozdítása. Es ezt lelátva, ma-gától elesik most már annak szükségessége, hogy városunk érdekeit siámazerü tarifaüs adatokkal is támogassa ily módon éa ép* pen helyi laptársunk hasábjain. Mivel pedig ilyen fülre nem érthető módon kifejezett ^érdeklődéssel csüng Nagy-Kanizsa város érdékein: megnyugtatására ki|ftlenthet)ük, hogy a nagykanizsa- gyékég nyesi vonal t illetőleg hti határozottan bízunk a kormány engedélyében, mert amint nem fukarkodik a patika-engedélyek megadásában, a hol azt* a közérdek követeli — éppen ugy nem fogja megtagadni (ha egy nagy vidék i\'a egy önerejéből feji idő város érdekei megkívánják) a torgalmi patikának, a helyi érdekű vasútnak-, engedélyét sem. A ferencrendiek Ugye. •» A „Msgj,ararsaág"-kél. — 1 át a reiorm, melyet Rém* s hasánkban la esiiadok óla élő fsrenerendlsksn a múlt érben végrehajtott, kezdi megteremni ayUroOIoaét. A reformot ellogsdók, a kik teljes vsgynnis laasáiban, örökös lemondásban, óriási szubor-diatoló alait élsak, nagyon jól árslk magukat zárdáikban és ss uj rrndsssrról lelkeaedvs bsaséinek. Ámde s fersnerend — Magyarországon legalább — nem mind ilyen emberekből állott. Ások óriási része axUzteociát keresett ott, hogy két t*sa muakájávsl kiérdemelje s mindennapi kenyeret. €iak tshát dolgozni aksrosk ms Is és dolgU\' kért tisstee»égs« jíivlit biztosítani. 8 most épp *sl látják vsesélyatlstv*. Aa újítást elfogadók ugyanis nem esokai a zárdákat foglalják sl, mélyekben a Isrsnoisk od« dlg kontsmplativ élntet éltek, ds azokat, a mel< lysk a Isggazdsgabbak és Igy a állatokat ia biztosíthatnak. I száma ma körülbelül harminc; csekély ssám ugyan, ds elég nagy arra, hogy egy ni readsser szsrenosétlsn áldozatait számokban is érthetően bizonyítsa. Aa össön smlékirsttsl akartak • vallás- ea könoklatáaOgyi minis«tert>ez járulni, bogy as saásiukre a polgári lakolni képesítést engedje meg. De mert nine< annyi anyagi erejők, hogy Budapeeten egy évig legalább, a aig a pedagó-ginmot látogathatnák, föatsrtksssák magukat azért erról lemondtak és ma Magyarországon rzerte-ssórva élnek. As is sulyosbitjs a helyzetet, hogy egy esa-pst kilépett szersetes kapott ugyan egyházmegyei alkalmaatsiásf, de csakis sson egy évre, a mig ideiglenes sssbsdaágollatásuk ssól. Ezeknek tehát «ragy Viasss kell most már a kolostorba uennlók, vagy pedig polgári loglalkosáo után néznióki mert a világi papok sorába nincsenek fölvévs. ROvid idő múlva tehát ezek helysele is válságossá lesz | mert bogy hánynák le»z majd rendtagoknak!kedve Közlilök 13—80 írt ruhaátalány cinén nyerendő évi fizetés mellett leélni aa életet, as Ennek ssutás ss less a terméssetee követ- Igazán bizonytalan. Mar pedig a reformokat el- kesménys, bogy vagy beolvadnak sassok közé, lensők előtt esakis ez a jövő áll. vagy pedig nyomorogni fognak éltök végéig. Ima est szülte Róma reformja, a mely földön- Mert aa a lersnorendi sierzats*, a ki tanári, ta futóvá tesz igy egT «»«pat embert, cmk azért nltói, hitoktatói vagy Isgslább ia rendes ssgéd- mert bát szabad akaramk vsa és aeggyősődé- lelkéaai állást nea tölt be, a 13-90 frt évi étket Ézaau lencséjéért, a puszta aindeaaapi ruhaátnláuynn kívül aeami ftsaléel sem fog kap- kenyéréri f öráláosni nem tudjak. HÍRES. Bán Ily megy! Lapunk zártakor a legmegbízhatóbb (—) Békétárgyal<ltok Mitikai körökben igen nagy horderejűnek tartják\' i ni aaersetétől ée Igy még arra nem lesz képes, bogy magának tiazte*«éges ruházatot sze-resbesses. Ebhez járni továbbá as, bogy telje* ellátást csskis s reformok<t sllogadó fereiicrendi szerss- ies ksp zárdájától, de as ellenzőknek például forrásból vettük a következő távirati tudó-a reggeli étkezési mar nem köteles aegsdni sitáat: A béketárgyalások eredménnyel kolostor. végződtek, Bánffy megy, de helyét SeéU Ily körülmények között nem csoda ishat, hs Kálmán helyettbarom nap múlva Fejéndry reform ellenzői aggódva néznek s jövff elé. báró foglalja el. ..... —. TUn r; bÍUb"\'^ VttH ^inis^^^drí ?BÖ?8Í £ Kálmán bém ut)át, ,4 édr«ea»yireldlg a lóldftnfu\'ás ntja ált. Ig.zdssági tanintézet s Hyiredy Jenő drt, a Igyekeznél; in azt félremagyarázni a kormány-} Ugy lörtém ngyanis a dolow, bogy ezak nek í keszthelyi m. kir. gazdasági tanintéset v-gyuni párt, nem jelent egyebet: mint Bánffy fW/e« wm «ist régente, a püspikők éa eserzetéaek! UnMéke|| \'»n4r»\'t ■ wolíáu« *rdekében kölcsö-tUftését. Stűl Kálmán nem kenete, hogy a Lell, kongregációja adia meg a kliépheté.-i enge« UÖMB ll.7"\'®\' . koronánál fogadtassék, a kihallgatás egyen*- U«lgi Rómabsn, han-m annak engedélyéből essk j "T rl A MgY"- seu a korona keuleményetétére íz kívánságára 4 renj generálisa. történt és a mai eHlalárinása,lio<pj a béketárgya• | A „od generálisa pedig minden i Jye n euge-Utok vezetését 6 maga veszi a kezébe, —jdelybe azt is beírta, hogy az aszal bíró pap ad-etak legfelsőbb felhatalmazás ahjfján Wr- díj, mig a BMr,.elen kívüli msradbaiás megvan A tárgyalásuk további .alapjárt az fl.MÚeagedvs, a szenettöt fontamat nem köve-kész formula fog szolgáim\\ a melyet Széli j telhet. mint megállapodást hozott magárai Bé»\\ g, a római enni-délyt biró szerzetes csak ntzsat „Keresztény Jótékony NóegyestUet\' választmánya jsn. 23-án d. u. ülést tartott, mely alkalommal elhatározták, hogy az üresedésben levő alelnöknfS állásra ozv. Ségsrcné Ftsstlhofftt Paula iirnöt fogják a legközelebb megtartandó közgyűlésen kandidálni — Ha a Ker. Jól Nőegyeaillet választmá- h6L A bérei vt folyományának tfkinth*tr,, {M„ Utu< ^ .„.o kblönőa hetysetba ke- to. Sigercmá hogy Széli Kálmán már kedden a nemzet, L„ , m|kor ^rlliból k.p.ra.«olvs, s püs. ^ 5 ^ °»eg°yernt (an.tben nem ts __ . • •__j 14 1 1 1 \\ * 1 IrAlalkaHlinbl ron/ilrivttii - IrantraaaAoovaI «A párt tagjaival folytatott tárgyaiátokat is p0ki Ml4k pBMI| kenyerére szorult. jelentéit lett nekik bécsi útjáról Hirnk, hogy <u ellenzék elejti azon lillátpontját, j bánt el a lírájuk menekülő _________________________________ hogy a mai kormánynak semmit sem száraz!^ „rBMS,,k hogv állási nso. adott sskik, 3ek^. ^"Tikolsi meg. Kívánják az ellenzéktől, hogy a bndget- J még , piipi funVcciók v igzését sem engedélyezte | lapunk műit számi provizóriumot, a kiegyezési provizóriumát Ausztriával, a horvát kiegyezést és az iijoncozási provizoriumot minden körülmények kiizlitt a jelenlegi kormánynak szavazza kételkedünk) rendkívüli kedvességével, jö _ . , , —._.. .. .szivével és buzgalmával bizonyára sokat ^ -iJSSír, h .fZisíLSC: ^ H*i(sn) I l,s|ts teaetése. Kosgonyi \' \' \' tanárt, kinek elhunyiáról gedéyezte I lapunk mult számában nur megemlékeztünk, ssámukrs. január 14-én [vasárnap] délután 4 órakor temet- Több püspöki megye, mist s győri, például j «4k nagy réssvét mellett. Temetésén megjelentek . ... .\' 1 a fögymoaztua, a polgári fiu- és leányiskola, nem vonta aeg e szerencsétlenektől azt a ke-\' , ^piskóta tsnuíóitjusága a tanitlteiltt\' z n. n fr .., . . , gyet, hogy. területükön legalább mint papok | |etek rMe(éM mell«tt; lovkbbá az izraelita iakol^k meg, hogy Hánffynak ezáltál lehetséges legyen [«|«n*-k, de sok ínég a nyilvános istentiszteletek lanitó-tesületei; Epsrjssy Sándor iskolssséki alkalfas időben visszavonulnia. A kompro- végzéfiéi8l ts e tiltoUs ökst. I elnökkel a köss. iskolaszék tagjai, a .Polgári rumtstzum többi kérdéseinek rendezése már \\ g„ ts B kórtla-nv a legssánnndóbb hely-1 tagjai nagy számban a as elhunytnak Bánffy utódjának maradna. A tárgyalások ,„lhjl Wt. . k;unfll,jL,. „„; mhahan !u4ro0* & Belelője; A sírnál a polgárt rj \' - . w . Izeibe bosts s kitepetteket, aen papi n»hábsn|flukko|t 4Mkkars egy megható gyássdaüai V csugoit el az intézetnek örökre elköltözött , _______s kilépetteket; aert pspi ruhában már a jövő hiten befejeződnek ét esetlég csak urt010sk U(,,D j&rni| ds papi luakeiékst nea akkor fognak megszalnttatni, ha az ellenzékjvégeth8me)(. Róma kegye tehát azon slteraativa a mellett kérdések felvetíts állal, mint o Ljé iUitoUn fihet| bogy vsgy lemondanak a zftr- müyen kérdis : a tálasztáxi reform ét azjd4n é)helés jóoárrtl azégyetiszemre vi-»ss. megyebizottsági tag-választást mepemmisilették, inkompatibilitás, (^tárgyalásokat megnehe- „p«elL .„.i.wii is»..siak !mir*1 olTM evekkel is történt szavazás, akiknek r rnr mennek azon szerzetbe, amelyből távoztak, vagy rÉazitll nem T0liak jelen, részint pedig polgári foglalkozáat keresvén, örökre is- padig egyálulán nem is lehettek jelen, mert jobb- tsnárátóL — Rfgaeaalslltli *aiaa»sa». A titené teshnszsdot mondanak a pspi pályáask, inkly-ért padig egykor jövőjüket áldoztak, lől. ás\' ily telyselbs jntoti szerzetesek létre szenderültek volt. — Tároal k épv Iálaaatáa. Nagy-Kanizsa város képviselőtestületében a Nagy Kanizsa, csütörtök Zala 8 szain (S. lap.) 1899 január hó 26-án. hat év elOtt megválasztod képviselők man-datuma lejár. Ugy halijuk, hogy az uj képviselők megválasztására halárnapul február 1-ét IQzlék ki. Ugy halljuk, hogy a választásra kiküldött elnökök már valami értekezlet félét tartottak ia Ugy haltjuk, bogy egyéb semmi sem történt. — HaitlMta. Dr. Viola Ignác gelaei kör orvos édea atyja: Wtinbtrgtr Lipót folyó hó 23-án 78. életévében elhunyt Lacházán. végén rendezni, E helyett a dalárda márcina nagyaaaháau hangversenyt fog rendesni. — Tes-ntély. A , Tártaikor" osaládlas jellegű tea ea\'élye szombaton <Me igen szépen sikerült Danára, hogy a szokottnál jóval keveeeb. ben jelenlek meg as eetétyea, a vidám hangulat egé«z a kéaó reggeli órákig együtt tartotta a magjelenteket. — Tanulmányi kirándulta A zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola növendékei az idei húsvéti szünidő alatt tanulmányi kirán* dnlást rendeznek. Fiume, Trieast éa Grác gyárai- — Képvl«ell vála»ilák Zalavármegye |orgaimi és kereskedelmi nevezetességeinek központi választmánya összeállította az 1899.1 megismerése céljából. A tantestület a szegényebb, évre jogositplt kepvisetóválaszlókat. A vármegye^ „>„,1 tanalóknak is lehetővé skarja tenni a ki-kilenc kerületében összegen 27472 választó van, | rándulásban való részvételt: megkereste Zalaakik közöl 124 a régi jog alapján, 22506 a löld-í varmegye nemesi pénztárának választmányát, a adó; 524 házbirtok, 2785 a jövedelmi adó, végül ] mproni kereskedelmi\' és iparkamarái, valamim 1534 az értelmiség alapján vétetett lel a szava-1R vármegyénk területén levő összes pensinté-zók lajstromába. A tanúsai kerületben van 4194 zetokni, hogy a azegény taaulók utazási költségéhez vá asztó, a zalaegerszegiben 3628, a baktatban kegyes adományukkal boz/á járulni szíveskedj* 3460, a aáktomyaiban 2863, a tapolcaiban\'2851, ne|i a kt^gibtnJW, az aitá4tnd^iban 2656, a j _ tia„ Tmfy A balatonparti mnlgritiban 2614, a Menyetben 23Ö8. végrehajtó bizottsága február hó ián, — H*Miáii*k a vármegyében A folyó Tapolcán nagy értekealetet tar*, mely a foUVti évi újonc sorozáa az országban a mai állapotok Ing határozni, hogy a vasút géz- vagy viHamo*- azerint jogtalan; éa nem köteles senki ebben az ekx-lekszes világban a sorosé bizottságok elölt megjelenni. De s politikai látóhatár sötét felhői os\'ladoznak már a mire a sorosatok hstarideje elérkezik, vége less már a törvényen kívüli á>la> potokaak. .Vóff-Kaniztén április 28-tól 27-ig tar lanak a s«rosások. Letenyen április hó 9 12-ig, Alsó-Leadván március 7—13-ig, Nován március erőre epittn-ék-e tol V — leguáat és ej lep. As Al(ó*Lend< ván megjelent „DUtala" rövid másfél évi lenn állá> után f. hó 15-én megszűnt, de csakhamar „Altó-Lendeai Híradó" címén egy uj nevü szerkesztő alatt ismét feltámadott. — A lalvaj >ég*ral. Kuli János monos- 14 -16-ig, ZsIa-Szt.-tlrólon április 5-7-ig, Pacsán tor apáti molnárt n«m rég meglátogatta szom-március 17-VI-ig, Sümegén április 8 -12-ig,1 bstbelyi sógornője: Urine Antalné, ki hárum Tapolcán április ló- 18-ig. Keszthelyen április négy napi Vendéglátás stáa bucsu nélkül 19-á2«ig, Csáktornyán április 14-8-ig. távozott el a háztól. Kati kissé érthetetlennek ta-. _ Málta •ógoroője viselkedését, de csakhamar meg* -^A ssélká-iee - Htn«, ul4Ua • larcu „T0lál ok4t 8iekrénTéből a Sándor eléggé ..mm férfin volt Nzgy. Kanizsán, ;4ré ékszereinek usgy része elttTat különösen a eégábiá|a kelte t néhány év előtt I _____, - gyanúja j , .,„ . ^ \' a.ÍbkDJ" c,u." | egyenesen sógornője felé fordalt s nyomban lc| Mgy fellBnest. A. volt .Oroszlán" szálló kapuja telt eírfll a tapolcai csendőrségnél. kik fölött hitslms*, nagy tábla jelent meg agy na-1 tiTj,at után értesítették pon telve külföldi- kiállítások kétes értékű érmeivel. \'Coneordia tie&tSgyár.t Állítólag gyártottak ia itt élesztő\'. Még nem kezdte ki s rozsdafolt s hatásos cégtáblát — de Herceg ar már elköltözött Kanizsáról. Emléket * mélyen megszomorodott hitelezők kegyelete tartja esak fönn azzal a nagy eegtáblával, mely még egyre ott függ s kapn fölött. S Herceg ar s fővárosban a legkülönfélébb bocsájlkozolt, adta sz előkelőt, a gsrdag embert. Itt Ott ráütöttek a körmére, de még eléggé gyorsáé visszakapta a kesét és maradt lovábbra ia — ar. Hogy manipalaciói nagyobb sikerrel járjanak, Hjrceg nr .lapot* indított. As njaágirás örve "alatt a tö\\árosban egéaz bandák a legsnrátlanibb zsarolásokat éa a szombathelyi rendőrséget. A gyors bázkalatá* eredménynyel járt, az ellopott ékszerek hiánytalanul meg kerültek. A szeretetre méltó sógornő egy drága arasy órát arany láaceal, egy női arany órát, arany lánccal egy ezüst zsebórát láaceal, két arany karkötőt gyémánt kövekkel, két nehéz arany gyűrűt ét két darab hnaz koronás aranyat vitt magával. ipánállalabs ] — Pleeér-bál. A nagykanizsai pincérbefolyásos, a egyesület loiyó evi február hó 9-en a .Polgári Egy e>" dísztermében, az egyesület et ■ Kteded-sevelő Egyesület alapja javára, Horváth Laesi asnekara közreműködésével sárikon) Pincér bait rendem. Belépti dij személyenkint 1 lr ; család-jegy 2 Irt ól) kr.; pikó.? 5 In.; ksr/stjegr (mely * láncra nem jogosít) 60 kr. — Felölfise\'esek esalásokat követik eL Herceg nr a „Magyar köszönetet fogadtatnak es birlapilsg nyugtáz. Gazda" eimen megindított zaglap bástyája mö-1 latnak. — Kezdete este 8 és lé: órakor. A má»ra gött űzte csalásait, de rajtavesztett — Hercegnek voltak mégfizetett bítamaa emberei, kikkel ajabbaa *zt • hirt kolportálta<U, bogy nagy betolyáaa réven a legrövidebb idő alatt képe* * belűgvaioiszttnantól patik»jo*ot kieasközölui. Természetesen jó honorárium fejében. Serege*1 II kere*ték fel különösen gyóyyszerénzsegéeek a »befolyásos« embert, bogy patikajoghoz juttassa ál sem ruházbstó eeghivó kívánatra e>Ömuiatandó. — Für lak. Gyönyörű fürtök kvülttk a napokban bűnjelképpen a biróaág elé. Azok s , gyönyörű törtök nem szőlőfürtök voltak, hanem egy pirospozsgás esi nos kis menyecske hajfürtjei, melyeket ellenfele tepsit ki vala, as ö szépsége* fejéből. Két Eva ivadék megneheztelt egymásra, s igy történt, hogy egy őket. Htrttg ezeket sz embereket elegánsan ■ n á,Ml( „„^ Al wyik miaőenároÍ azt a két cail-berendezett irodájában fogadta a mindenekdőtt, ^ haml3 |óaMg0, „klrU kiemelni ellenfele elmondta nekik, bogy a oelBgyminiszlénumban eSírab.í.rí,ból, a mely veszedelmesen kacsintgatott egy magaiailasn hivatalnokkal van őss<ekötte- Meretö férjére. A másik csak as agy ve ö taka-tése. Hozzátette azonban, hogy bizony néhány ^ {gdfi szé lgz6|ke. fartjeire éhezett. A ezerfonntra VM.zűk^e .mitam»gzUlte.n,le(liek íp34gben ,nirldtak; hanem a tűrtök kivstaiMksáa kell előlegképpen átadnia. Soksn Lagy mfmnyiségb8n helyet cseréltek, a bűnjelkén (I eier pen s bíróság asztalára kerültek. A kegyet en akaduk, akik röviden mégazerezték forintokat abban a reményben, hogy nemaokara megkapják s jól jövedelmező jnlika jogát. I Persze a pénz felvétele alán en-igábanjee | volt többet a dolog. A napokban följelentették és-noeb*ton éjjel egén váratlanul letartóztatták. Nesusak a paliks logszérzéae terheli a jól meg* iermett „szerkesztő" lelkét. Külföldi kiállitá<> érmeket szerzett pénzért azoknak, a kik reflek-táltak az ilyes kélségea dicsőségre, azonkívül még a legkülönfélébb „vállalatokba" bocsájlkozolt, s melyek egész sereg embernek kerültek sok pénzébe. Szó sínes róla: szép kis utat szaladt bs Heroeg nr a kanizsai élesztő gyártól egén a főváros Zrinyi-ulcai palotájáig. — Ktf eselntsággel kevesebb. At irodalmi ét mMttdi kór — mint ujabban érte módon megkopasztntt menyecske, könyes szemekkel járult a bíró elé, és fájdalmas szívvel kezdte bontogatni jókora cxomag\'át, a melyben mintegy háromnegyed méter hosszúságú és jókora vastagságú szép szőke hajfürt szégyen-tőskodőtt Vádli (ellenfeléhez): Látja eseket a szép fürtöket ? Vádlott: Látom; de\'ha ugy történt volna, amiképpen maga akarta, nem láthatnám, mert cssk éppen, igen, édes biróuram, caak éppen * sze-j meimet akarta júfeaziteni helyükből, miközben [megragadtam éa kiléptem azokat a azép fürtöké. Ennyi az egéaz. A kiró nagy nehezen bélkét kötött * k t bdragos némber közölt; a haj. fürtöket pedig, ha tzas, a létesítendő városi mu- — Köaséaet. A nagykanizsai aisóioku ipariskola igazgatósága azzal a kérelemmel fordult a helybeli pénzintézetekhez és egyesekhez, begy szíveskedjenek adományokkal támogatni az ipariakolai tanítótestületnek a szorgalmas és jómagaviseletű iparostanulók megjutalmazása! célozó törekvését E célra a nagykanizsai .Délzalai Takarékpénztár Hészvénytérsaság* 10 forintot küldött, melyet lapunk utján is hálásan megkössön az ipariakolai igasgstfaág — Hetemé seme A háziesrndűnk s 48. gyalogezred senekara három napon át fog Nagy-Kanizaán játszani. 28-án a Po gári-Egy letben, 29-én a Kaszinóban et 30-án az Arany-Szarva« éttermében. * — ■areegnssetelts. Toros tál-Erzsébetiek rőm. kath. hitkösa\'ge felejhetetlén Erzsébet királynénk emlékének megArökitésére temploma számára harangot készíttetett. A harang, aaely Szent Erzsébetnek éa megboldogult királynénknak ■éüvéni kivitelű dombormű képévei vas dis.itvs, valamint „Magyiirországi Szent Erzsébet tisztefejére. Erzsébet királynénk emlékének 1898. évi azeplember 10" szövegű felirattal vas eliátvs, s ,Bndapes>i szivattyú es gépgyár részvéuytánsaáz; ezelőtt Walscr Keret e\'\' harangöntőjéböl került iá. Torontál-Erzsébetlsk bitközaég kérelmire föma-wasságu Vssiflry Kolos bíbor ksrasaprimáa ar december 28-áu szentelte fel ünnepélyesen a harangot bndavári palotájában. ^ A jóhirü Kozma-féle korcsma-helyiségek bérbesdat-ngk, esetleg sut lugatlaa Irik* ároii elssdsllk. Bóvebb felrli*-gesitás kapható ZERK.OY1TZ ALBERT Indájában 3Í A «Y-I£ AH IZMÁN IRODALOM. — é ■Msaan mink képa. ált * miam kridm két ériia SM-nobor; miniisgyik ejystisa darab HbSL As I egyik»t széttörte a Klilwagén, Kr. *. 27-b»«i f«W rá*m a ; földre aahaat Senuokira aa a kir terjedt d, Hogy a no bor talapxatáMI mpfelkelfakor oljraafaraa háa( >«ll*aslk 1 mint alkar a hárfa kaija dpsttaa. E csodás naaáa nE&jrál-i «z»|ra járt. A görögök, a tinbuiak alnám bfanajrksdiüa dacára aa akarták a isagü raoiwrbaa III lai*k>lps I iiraó jxobrát látni; aa aothio;iai Vaaaoa, Tttkaa ia iarsa. ; fia szobrának tartatták, tgy a költői nép által kanál aa-\' gyaráxaiot nyert * hajnali xengés. Munaon anyját, a haj-| aali üdvbalL Kr. a. a II. wáaadbaa Hadriaam eainár á* | Sabiaa caáaaáraé caak azért utaztak Fdíí-Egytptoaba, j hogy • csodán hangokat hallják. SepUadu kaaydMWI | abba aa állapotba kalyaato viaau a nobiai, -aulybm a 127-ikl íöldrengéj elfitt volt. Da a taobor aajmart — mta-| daa várakozás ellaaét* — alaSaalt. VI á (MZ áaklapladato* látta, áat Ma a nahát «*• \' lapsatára: Ta*|«s*aUtl ThatlS tadd aaf, Mamnonnak aaa kell meghalni. Hogyha bíbor Onynyel áaUk layjt meleg sugarat. Felhangzik hangos éneke Lyblal liégyek lúvéa. Mjket sxásatoraya Thébától Válásit sárga NUnz-tövény: A te fiad, — ki dicsvágyva, Fényt keresve kara* ir—11* Tröjában a TkaaaáUákaa — Nyngnik, néaa, ttrtk Urna, De aár Champaliion a „Lettm ierite* d\' Egypte".bes m írja: ,<■ .. tóbbraúr állsa hajnalban Msa*»» hatalmú tirdalái éa stiaMaaaililt aeagsmioy asa játt kl aaijiból, hogy elvonja á*y<la*<Mt anál a aátakai káprö|. mely Thnbie síkján tirütt swaea elé, hol a királyi vareaak ssa* etaás*aiMtiHk tetemei keveratk MMtaaaét" Lehat, hogy a dalt a tadáa aaa hallja, de a kelts Igen, á ffixetben a szobroknak 3 gylnySrá képe ia atgraa. agy melazett, s egy saines reprodncio, W iraer Károly aqaanilj* ntin. Sz utóbbi képen a lenuaö hold liUtik aa éa wriaéa, ezáita* Mart hintve a ssobrok közebleire a sótttkik éjaaa-kábaa, a áaeakatp* király kőalakja efykeáv*sa at* a viz-takörre lábai előtt. Hondannnk asa ktll, hogy a képek « ezek magyarázd leírása a Nagy Képes Világtörténet 7-ik fltnéihw na. mert kisasa mely mái aaaka adna nálunk ily gvada* ká-pet s Qy taaaiságos és üveaséss saSvtfst — Égy-egy fizet ára 80 kr Kapható minden hazai könyvkereskedésben. vHliamh _! asm log húshagyó kedden estélyt | seumbaa fogják maja áthelyezni, 8serkenztői üzenetek. lágyad Sajaaljak, hogy a saépsa asgirt api háaa asa ks*i*él*stt*k 01; ssmrt nagyon köaeljir ilbn a kritikus terilethaa, melyet Jókaiként egyedil a* suápat nagy-hatalmak uaraaclija iria. ZekSak pedl* is«f«ktál***k kall attagaraadát. Leta*f» Most aár caak vá>}a*k tlrtliaail, a% a ^Wf asglIHIja a politika levegőjét Nigy-Kaniaaa csütörtök Zala 8. szám (0. lap.) 5 \' 1899. január hó l-án NYILTTÉR. Henneberg-selyem 45 krtó\' ItttS kric altatásként - csak akkor valMI, ba kSa J 78|tk. 899. vatta gyáraimtól raaéaltataak, — fakate, fáUr M axlaat, — a legdivatosabb aMa, ssip is nlStlsatban. Prlvát-fo-purtfaak jjolsbir il itaanaw. vataaiat kiafcas ssálftva, — aalaUkkmt aadlg pwlafarSalMfal kSMaaakT HENNEBERG 0. selyemgyárai i (aa ta Ur. adtán tsflllt4) MHattaa (1) Magyar \'i ilnlr Svijcba kteaana lotilbilyag ragasztandó, 35SEircLetóse3c Árverési hirdetmény. Alsó-Rajk községházánál dr. Hanser János felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni lógnak. 28-J Kikiáltási ár a lentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10*/,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséhes letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint tkvi K Jkaénetnyll vánllá* Felejthetetlen drága térjem elhányd alkalmaval oly megható és megtisstelö módon nyilvánult agy sz egyesületek, mint s magánosok részéről a részvét-. árast, hogy egyedül ezekben nyertem j a lesújtó percekben némi vigssztslást. Ezúton mondok köszönetet, ugy magam, mint gyermekeim neveben mindazoknak, kik nehéz fájdalmunkat meleg szívvel igyekeztek enyhíteni s mély szomorúságunkban megvigasztalni. Ott. Hotgonyi Lofoné. Nyilatkozat. Boldogult férjen, néhai Vágó Ede, a Neneekloe fele tanniagyár részvénytaisaság fftköayvelöj*, ki 1898. év anvember hó 2ö-én a ifelí 8ÉÉÉÍ fifeil-Itílfflffllil ■ 0 baleset elles biztosította magát. 1898. évi december bó 9«én baleset kövei kezté ben dhaláh»»áa, neveseit társsság s teljes biztosított összeget, aiaz 90.000 koronát nekem a legrövidebb idfi alatt kifizette. A ..Nemzeti Balesetbiztosító Réezvény-Társaság"-nak ezen gyors és méltányos eljáráss folytán indíttatva érzem magamat hálás köszönetemet nyilvánítani. Badapeat. 1899. jansár hóban. 25-3 Ott, Vágó Edéné. Előttünk: Dr. Berger Mir. Dr, Odönfy Miksa. Laptulajdonoi. éa kmrio VIKCHKI. V (I L á r. GÓZONY, kir trszéki albiró. A nagykanizsai kir. törvényszék mint tkvi bstóság közhírré teszi, hogy a délzalai takarék pénztár réssvénytárssság végrehajtatónak - | hatóságnál, 1898. évi jan. hó 9. napján. | Nagy Jóssef és\' neje Füle Kststin al-ó-rajki \' lakó* végrehajtást asenvedők elleni 180 Irt töke, l ennek 1896. március 26 ától járó 8 százalék | kamatai, 60 frt 10 kr. eddigi 9 (rt 66 kr. jelenlegi, s a még felmerülendő köllségek iránti végrehajtási ügyében a feiitnevezeth kir. tvszék területéhez tartozó ez alsó-rajki 166. az. tjkvbeu a 32.\' hrsz. slstt felvett s 190 frtrs, — továbbá oz alsó-rajki 38. számú lelekjegyzőkőnyvben | •f 534. hrsz. slatt felvett s 810 frtra — mégis az alsó-rsjki 58. ss. tjkvben -j- 696 hraz. alatt fal* ven 1362 frtra becsült ingatlanok — mégpedig az _ o utóbbi ingatlanra Füle Katalin fetj. Nagy U T Q P fT F I, U TI T A D József né javára bekeblezve levő hsszonélvezeti |r lOvUIIU X UUV/IT szolgalmijog épségben hagyásával IftM. éti aaárralua M M. aaRjáaek d r Itl éraker Hirdetések felvétetnek kOoy v k ereak edésében Nagy-Kanizsán. Ingyen szedería csemete. A lőldmiveléaügyi m. kir. Minísleríum országos selyemte-nyésstési felügyelősége bárkinek ingyen sd 2—3 éves magagyi szedería csemetét Varosok, közaégek, néptanítók szállítást nem fizetnek; ellenben magántelek a szállítási költséget viselik. Megrendelésnél: vármegye, utolsó posta, vasút, esetleg hajó állomás pontosan bejelentendő. Ha a csemetéket magas törzsű tákká nevetjük ugy egy kstastraüs holdnyi Isiskolába 7200 csemete helyezhető el oly-formán, bogy a sorok egymástól egy meter, a sarokban a csentetek 80 centimeter távolságra álljanak. Sövény alskitésnál egy folyó méterre 3 darab, egy folyó óire 6 darab csemetét számítunk. Kik csemetét akarnak, ezt sürgősen jelentsék be. A földmivelésügyi m. kir Mlnlsteríum országos selyem-tenyésztési felügyelősége Szegzárdon Tolnsmegye. e g h-iiró. \\ A nagy-kanizsai kereskedelmi és iparbank-részvénytársulat 31. rendes közgyűlését folyó 1899. évi február hó 19-én délelőtti 10 órakor saját helyiségében tartamija, melyre a i. c. részvényesek tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Az 1898. üzletévi zármérleg előterjesztése s az erre vonatkozó igazgatósági és felQgyeló bizottsági jelentések, ugy az igazgatóság és felügyelő bizottság felmentése «= 2. A társaság hivatalos közlönyének kijelölése 3. A sorrend szerint kilépő BLau Lajos és Betiíhem Győző igazgatósági tag urak, valamint elhalt Ltdofsky Ármin ur helyett, összesen három igazgatósági tag, — továbbá Dr. Benísii Ftmuz, Hdphen. Már és Goldkammer Károly felügyelő bizottsági tagok helyett a háromtagú felügyelő bizottság választása, illetve a régiek újbóli megválasztása. Nao-Kamzsán, ,899. január . fe jgugaféság. \' , F1 k j • 1 aa e 11«t é a. a 1. A közgyűlésen lésztvsnni szándékozó részvényesek (elkéretnek, miszerint léasvényeiket a még le nem járt szelvényekkel együtt a bank pénztáránál innen nyerendő táritvéuy mellett az alapazabályok 43. §-a értelmében f. é. február 12-éig letenni szíveskedjenek, mely téritvény egyúttal ígazohrápyul szolgál and. 8. Az slapszabályok 41. §-a értelmében csaf azon nagykorú térflu-réssvényes bir személyes szavazati joggal, kinek részvénye legalább is 14 nappal a közgyűlés előtt aa ő^nevére van beírva. « 8. A szavazó lapok a közgyűlést megelőző napon, délután 8—6 óráig a bank helyisegében átvehetők ; ugyanezen időbenjnutalandók be a felhatalmazványok is, melyek alapján az illetők (alapszabályok 43. §-a értelmében) máeok megbizáeábút savasai kívánnak, mivel későbben benyújtott felhatalmazványok tekintetbe nem vétetnek. 80—1 Nagy-Kanizsa csütörtök Zala P. szára. (7 lap.) 1899. janiiéi hó 3#-án MEGHIYO. A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság f. 1899. febiuár 7-én d. e. 10 órakor tartamija sa-jé.t lx©Í3riség,ó"b©an. 54. évi rendes fcözg^ruLlését \'melyhez a t. cz. részvényeseket tisztelettel meghívja az IGAZGATÓSÁG. 31-3 Tanácskozási tárgyak sorrendje: I. Igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentések. j. Mérleg előterjesztése, az osztalék megállapítás;., az igazgatóság és felügyelő bizottság felmentése feletti határosathozatal. 3. A hivatalos közlöny kijelölése. 4. Az alapszabályok 25. §-a értelmében lelépő Klek Lipót elnök éa dr. Tuboly Gyula alelnök, valamint az alapszabályok 27. §-a értelmében sorrend szerint kilépő 9 és évközben behívott 1 igazgatósági tag a m. Ebenspan-ger Leo, Weiser József, Stirling Sándor, Gebei Gutmann \'Vilmos, Unger UÜman Elek, Vidor Samu, Lőwy Adolf, Plooszer Ignácz, Sommer Ignácz és Elek Ernő továbbá Goldhammer Károly, Heimler József és Juhász György felügyelő bizottsági tagok helyett ujak esetleg ezeknek isméti megválasztása; és pedig elnök, alelnök éa 8 igazgatósági tag 3 évi, 2 igazgatósági tag 2 évi és a felügyelő bizottsági tagok 1 évi időtartamra. 5. Netáni indítványok. Jegyzet: A 1. cz. részvényesek figyelmeztetnek, miszerint szavazó-lapjaikat 1899. évi február hó 6-tk napján délelőtt -12, délntán 3-5 óráig az intését helyiségében személyesen vagy meghatalmazás alapján átvehetik. Megjegyeztetik, hogy az aápszabalyok 11-ik §-a szerint szavazati jogot csak az gyakorolhat, kinek részvénye a közgyü-t megelőzőleg négy héttel nevére átíratott. Ivi.eg\\h.i-VSLS. ---o- A zalamegyei gazdasági takarékpénztár részvénytársaság Nagy-Kanizsán v évi rendes közgyűlését 1899- tebr. hé lS-én d. e. 10 éa tél órakor aaját helylaé|gékem tartandja melyre a t c. részvényeseket tisztelettel meghívja Az Igaigalóeág. A közgyűlés tárgyainak sorrendje .* 1. Igazgatósági jelentés. 2. Felügyelő-bizottsági jelentés. 3. A számadások előterjesztése, a mérleg megállapítása, a nyereség hoyafordítása iránti határozathozatal és a felmentvény megadása. 4. A 3. tagból álló felügyelő-bizottságnak az alapszabályok 36. §.-a szerint megválasztása. XX MM Jegyiét -. Az alapazabályok lé. §-a értelmében szavazati joggal azon részvényesek bírnak, kik 5 nappal a ritözgyütés megtartása előtt le nem járt szelvényekkel együtt oly réwvényt vagy részvényeket tesznek le a társulat pénztáránál, melyek legalább 3 bével a közgyűlés napja elölt írattak nevükre. A letett résivényekröl elismervény adatik, mely a k&gyftléebeni részvételre igazoláaul szolgál. Nagy-Kanizsa, caötörtök Zala 8. szám (8. lap) PserhoferJ. Yértisztitó labdacsai, «mI " mÜIaUbm UMatMk" név alatt, moly utóbbi nevet .teljes jogul megtidtmUk, mlvtl eukiuu alig léttsik betegség, mtlybtn vho labdacsok csodát hatásukat tnarantrtftn ba ntm bizonyították volna, fcrtiasdsk óta tata labdacsok ál talán<* eltevjedéenek órvtndétok éa alig vaa család, mslybsn tnnn J^ttaó bániaaarból kétalat nem volna található dnámtnlan orvot &1U1 ma labdacsok kásitstrtil ajáoltatoak éa afáaltattak minden oly bajoknál, melyek a ront amánntétból éa székrekedésből aradnak; mint epe-aavarok, májbajok, káliké, vértoleiások, aranyér, béltótlnnaég a haaonló\' bategaégtknél. Vértlnntitó talafdoaaágnknál fogva k ittaó hatással vannak a vértssgétytég éa aa abból eredő bajoknál ia: igy tápkórnál, Idegesség bői tsármaaó fejfálátoknál stb. Kasa vértisatltó labdacsok oly kóaayen hatnak, kogy a legetek élyebb fájdalmakat aoai okosaák éa ennek folytán Még a leggyengébb egyének, de még gyérnek állal ia minden aggodalom nélkül |e beteheti*. 4 Esen vértítntitó labdacsok csakis a Pserhofer J.-féle, aa „arany blrodalm-ahaa\'-kez címzett gyógyszertárban, Bécsben, I., Slngerstrasse IS. sz. a. késnitut-ttk valódi minÓségbtJJ a egy 16 sntm labdacsul tártai manódobos ára 11 kr. Egy cse meg, melyben I dobon tartal mentetik, 1 frt 6 krba kerti; aa öttaeg előzetes bek II-dénénél bérmentas küldéssel tgjrttt 1 csomag l 0tjé*kr., I caomag X frt 10 kr. g csomag 8 frt 16 kr, 4 csomag 4 frt 40 kr., 6 csomag 6 frt 90 kr. ét 10 csomag frt SO krba kerti. * NB Hagy elterjedésük kóvttktnlébtn tnsn labiactok a ItgkalónféiéliSíntvek e" alakok alatt ntáaostataak; sansk fcdvstkeatébea kéretik osakls Pssrbofer J.-félt vértisstitó labdacsokat korstslní éa csakis apók tekinthetők valódiak nak, melyek kasnnélsti stasitáss a Pstrhoftr J. névniáiráttal fekete snittben ée minden egyes dobos fadel* ngynaaaoa aláírással rorót asinbtn vau tllátra. A tnámtelns bálnirstbói, mslytt e tabdaosok fogyásától a IngktldabOaflbb és Itgue-tssebh Wiegségok ntaa tgéttaégok viataatytrétt tolytáa koaaáak latéatek, sssa helyen csakis tébéayst emlitSsk sasa megjsgyaéssel, begy mindenki, a kl sasa labdacsokat egf i kastőálte, mag vágynák gy6n6dvs, kogy anokai tovább fogja ajánlani. Kuto inas áfdi s». liftéit l\'sarbuiu nr\'. Legyea oly eaateo és kUljla nekem iáoiet IS tséerrtel ne <>n Mát* bstatbio vértisxtitóiabdácsáiból ettn vétellé\'.Fo-gadja m ut"D te legmélyebb U«Wia«tt»tl. labaaeaat rwáilsiÉitiri. Xs nwjuk telje* t»e*ie. vitel melyvél egyébként Is le saomlott, midén «éUt i leséi ogy dobosi kapott m (m kityé vArtuatltó .Ubdaeeaiból e asokaak állandó használata foly Un tóhslsfoeaa kigyógyult. 1 1/egfÓbb Ueatslsttsl Weiscsstiai Juuto. Pavfietiá Keráae. Kein, LMaatha* Kicliengraberamt. íilőbl m. IMt* márt. X7 Tekintstst nr I Alulírott iemételteo kér 4 teo jmagot os éa vslóbsu hasstaue és kitfioö labda 11 arc be. FOUaék melUtl. 1SS7 bm|»í. IS IrMJból. Kl som mu\'ant hatom legnagjobb elte TakkuM ur t leteo akaraU vak, bogy u oaitaeréoeatet kilejeíni ews labdareok értéke • !at Inbéneoat kaestai k4sé kiréHet, melyeknek ba- ea aaokal. ahol ses alkalmam nyílik, a eunve Uaál eseaael megtremi ÍU gyermekagy baa 1 dókoek legmelegebben lugn* ajánlani. Kze megbán** olyannyira, begy aaeuei mi unkát «« ml tálaira tom t*tsasass*ri»fi lnaiwtltaay ■ uot sass vooam többé képse vegoam és UaoaySrs saarslosl hUsiilsmm. bellak kAat velséfc. ka at ua eie4iielrs aisltö Teljes tflolsttei llabo Iguács. UUtoai engem séta merítettek volna stog. Aat —— Istsa áldja aeeg <)nt eaért tum*r. Jlagy Wsal-I ÜuUtlniort. K»)bacb mell.Uj sasa vaa. bogy esős iabdaerok eagsst iftObe* ifsUéaáa. JSM október Inla. U fognak gyégyUssL amist már mésafc. T< m. Kelkérem, aaieaerisl ss Os vérgeztító ectoaégtk rlManyemra a^dlsá«|l UbdsrawU^l egy Maaa«s S dobossal küldeni --KaSflea Térés, j.^iv«akedj«-k. Csakis ss os aaodÉUloe labdacsai Be«s-Cjbtly. 1SS7. sor. t. b<«y agy gyomorbajtAI. mely mm.. , ^ . T , . . |ett<em 6 éven al gywtóft, taegasabassllta. Ezen ■élywtieatato srt AJkgforrobb kMMtsaaet ,t4,Um aobseata fogsak kifogyni s TT^iT* rf* m*T**m tmídófi iégfor obb küesMrSMt kifejezőm, vagyok ^ 41 "TfT1 C*^ ItiasteMtsl Ztríekl Ásná. bnralbsa ée vfaaérságbas, satr élesét la aaagsnU \' »afc relgáltsk mnmi. ÉBÍCSÍÍ ISii 0.4M Brsgsnabtn, \'/, tvsg s Irt 10 kr., tara oia viiamtanyi kajsoveasi6 aasr kó-fól itsg 1 frt 40 kr. */« avsg 70 kr. sétl orvosak által a legjobbnak eligmorve. tenüitinTa!baía,sri^: ^^"^T\'lln Ugjobbaasr minden Maavé^rtt és nuoi l|ta|Íl|A( Y^DDIl 8Ul4^ taaártél. ütés bajok, a. m gsriaeagybáalsU. tsgaaag mldiáJlVi IflMM, aa sarsa altal oksnott gntáa. iscbias migraist. Ütfes fsgftjásr S*|na dafMaUlu^l, ajjkakac, lAfáisa,ftlssaggatás atb eUsn 1 frt JOkr. ^ vsgygymlsát-msli, vagy mát llyb* * PnarftMW MSI ^^ ktttná ansr lóa kipróbálva. kim cuiijaiui, 1 ^10 * « ^ 1 ^J^lZkMm iiutiiM ^ ^ Íwím idSit stbfs, mint Itgbblssabb aasr slia* msrvs. 1 kvcebggsl 40 kr., béns. kr. lira Kolapraeparatofflok £ gyomor- én klftiliaaipkall. Klttnó kástsnar a reasa emésstós minden kóvstksaményei, a. m. főfájás, snédllén, gyomorgörcs, gytasor-bév, nrnayér, dngalás stb. elles. 1 csomag ára 1 frt. lUHMinau tar liter 96 kr itt felsorolt késxitmóayskea kival \' * as osntiák lapokban hirdetett essast bal- éa kiUbldi gyógysssrétMtí klléaltftetégtk raktáron vannak éa a bésnistbtn natán nem fsertafar I-t61 kitAnt\'lsvtk gyorsan éa okaéa mtgasertaittatk. — tnsr golyva süsn. 1 jtotsa mtgreadtléssk a leggyoraakbaa tea Ittg 40 kr.f bérmentve »i6iur- ktaólietnak, na a péaaossatg elére kitóetik; Pld nsnaan (Fágai Csoppsk) PsarWfsr,11^^ megmdslétek ntáavéteUsl kaidsá-Wül\'DíuilwlU MH, megrontott gyoaorj"*. GtlUi-kalui, iind lésieser. 1 tvtg a ahsstl balok _ . . " 22 kr 1? ValadáakMk oaak azok teklntbetók, melyek ^ használati ntaaHáaa a Pserhofer l aév aflrasal éa mlsdéa agyas dabaz fedele áitsiáne- reasa —Imrtésén tika klttai bt kvog t frt Pssrfcafsr tgy tan insasrt kittaé barat, rákedtéég, géretlt kékögta stb. tUea. Igy tvegscaks 50 kr., 1 ftvtg Tédvs védjegy áHaL Védjegy ntánnása sná bérsMatvs 1 frt 10 kr. gortáa bsststtsuk t|yaaazas aürissai vóris ettatva szia baa vas PonrVirxínr T ^U€ritz ^ h9<>w^« rbCIQUlCI u Bécs l Singerstrasse 15 1-99. január M 26 kirki Magyar találmányi Magyar gyártmány „PERFECTOR" szabadalmazott gázgyártó készülék Tll6gltAfti, tOlémi, érn * rc>kltr\\tt«l asélakra j Nem robban ! Nem ártalmas! Teljesítmény éa fogyaaztáal maghatározás a m. k. technológiai muzaum által bUonyitve. Fényfok meghatározáa Hshóthy Sándor tanár által bizonyítva VJ CIÁKHÉNZfLÉK < Mindenhol leíállilh\'aló, IHjesen veszély leien, mert a legszess hideg I ulon Bllittalik elé. Kelügyelete t\\nem igényel, könnyen kezelhető. I Jíetn robban, jbsm artalmas. 1 Világi táti bewdsaéssk létótltóaérs, mTaden bánban, nná»odáhant kataiaA. bnn, tsiskasban, nyaralóban^ flrdébolyekea, ksstétyokbea, mnialókbae. gyárak* j baa, mtthol/okW vandéglfik én kávébáaakban. gázmotorok u j\'tn, agy mOktlyekben ipari géptk hajtására mim gasdnaégokbnn frazda*agi gép*kr rosták, morz^íók, nsccska* végük, darálók stb. fisamban tartására a legjobb es legolcsóbb ar& Kgy a| gyertyaflayt Uag máaSay IM, kiW kerti. Kgy óra lést* » kwésárba )ia. ~ ii— siár SMÉaes JiHW1 bmtásaás waUéfc u aT száfbaa vtláfété és arl aéMtrs. ma*yakrH $ttm$r§ levsUk Matt rsndsatifiaé Pttroltnm ét hsanln motórokat akaáa átalakltask gáanskbos . Részleges ismertető leírások, valamint költségvetések MAUTNER ADOLF és TARSAI Budapest, V, Arany-Jtnoi-utca 3. bérmentve és dljmentesan OlrwS-Mig! | Ó ra*.**! "Legkedvezőbb alkalom! Nagykanizsai üzletünket teljesen Pécsre helyezzük at A üzállitási költségek megtakarítása céljából az itt raktáron levő BÚTOROKAT most tetemeden leszállított áron adjuk el Az alkalom a legkedvezőbb, hogy a közönség a legkülönfélébb kivitelű kitűnően gyártott olcsó bútorhoz jusson Friedmann Károly és Günsberger balargjáraask Legkedvezőbb alkalom! 32—2 | 01e»*aa«! I X Nyomatott FWbel Fülöp UptoUidoDosuál 1H99. Huszonhatodik évfolyam. 9. szám. ImtUmiUHI : Vánakáa-épálet Fieakel Mlíp HwMMbii. A ssarkeastSvel értakiaal lehat "puklii d. a. 4-4 tn kSat 4* laikaeadk a lap aaallaaii rtaaao taaaikaa* üiadaa kkelaaiaai. KIldéklnHll Varnakaakplleli ti—kil Ml A, ioaj»-karaakaékai. Z ÁÍjÁ Politikai lap. Megjelenik NAQY-KANfZ8ÁN hetenkint kétszer: Vasárnap s csütírtókin. uórnmn lui Ifim lm IS keiesa (I írt —te FkUm I kanaa íl hn — k» IWidlm S karaaa (I frt M kr HjriltUr patltaora 10 ZlSáaiHeaá, ralaaalata .saatkaaék flaekal fSIÍpkSsv kadiaih* laitaaaiASk. S4«a*aMtlM lavalat aa kél bfadaai al Bgyes eaaaa In M te^aéi Nagy-Kanizaa. 1899. Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Vasárnap, január 29. A kibontakozás sürgőssége.. Nagyon megbízható forrásból értesfllt budapesti tudósítónk távirata alapján közöltük a »Zala" legutóbbi számában, hogy a béketárgyalások eredménynyel végződtek, lián/fy megy s helyét St/U Kálmán helyett néhány nap múlva FtjitvAty. Géza báró foglalja el. Ezt a közleményünket — annak dacára, hogy a fővárosi napisajtó közleményeivel ellenmondásban van — budapesti tudóéi tónknak levélbeli információja alapján továbbra is fenn kell tartanunk. Tudóaitónk értesülése szerint ugyanis a pártok között j a megegyezés létrejött már olyképpen, hogy a Ház az indemnitást és kiegyezési provizóriumot megszavazza Bánffynak, mely után a miniszterelnök beadja lemondáaát Az uj miniszterelnök Ftjétvdry Géza báró lesz, ki egyúttal megtartja a honvédelmi miniszteri tárcát is; mert ez csak átmeneti kabinet lesz. A napilapok SíiU Kálmánt fogják ugyan jövő miniszterelnökül emliteni; de ez téves információ. Csak azt nem értjük, hogy ha már a dolgoknak ilyen bizonyossága előtt állunk : mi késlelteti a végleges kibontakozást ? Miért nyújtják sok htua-vonával a béketárgyalásokat a mikor sütik már egyszer nyélbe a politikus urak a békét? A nemzet már erősen kezdi érezni a törvényenkivüliség szomorú következményeit A gazdaközönség, a közép-osztály, tehát , a nemzetnek nagy zöme izgatottan várja már a kibontakozást, mert ez érzi legjobban annak sürgősségét. Nála személyi kérdések már nem szerepelnek; forró óhaja már csupán az, hogy a rend az alkotmány sérelme nélkül helyreállittassék. No és, ha-erre nézve most már minden tényező összhangban van: mi késlelteti a a kibontakozást, mikor minden nap olyan drága a nemzetnek, különösen pedig a földbirtokos osztálynak ?! A gazdasági pangáat érzi, látja és tapasztalja mindenki, a ki ilyesmit érezni tud. látni képes és ,«(.*ertalni kénytelen. Leginkább pedig a földbirtokos középosztály szenved alatta, melynek hitelviszonyaira a mostani válságdulta, bizonytalan helyzet llehető leghátrányosabb kihatással van. A gazdálkodó földbirtokos nem tud kölcsönt kapni Hogy mit jelent es minálunk; mennyire megakasztja egéaz gazdasági életünket, de különösen á mezőgazdaság fejlődésének intenzivitását ugy sz egyes földbirtokosokra nézve, mint azok összességére való tekintettel: azt a magyar közönségnek talán magyaráznunk is fölösleges. A ki még nem tapasztalta, próbálja meg; kéljen nagyobb intézetnél földhitel-kölcsönt Intézeteink javarésze tudvalevő* képen idegen, külföldi tőkével dolgozik. A közvetítő eszkőz erre a záloglevél A magyar záloglevelek rendes vevői, akik többnyire külföldön vannak, nem hajlandók pénzöket magyar földbirtokra elhelyezni. Azt mondják; „A mig nálatok j törvényes rend és politikai biztonság helyett zfirzavar és parlamenti pangás játja, addig a ti papírjaitokkal boldoguljatok magatok, a hogy tttotok !** Egy előkelő fővárosi intézetből megdöbbentő adatok szivárogtak ki arr. nézve, mily mértékben függünk mi, mint agriku TÁRCA, A rákfalvi lámpák története. irta: Stampey Miklós. A raklalvi • intelligencia«, mely a tises szám körón tol aobaaem halad\', az olvasókörben egy hnalmaa, zimankós eate valahogy össaaverödölt Es ia ritkán történik meg nálunk. Nagyot ia néztünk egymásra. Gazsi bácsi, a lalu érdemekben dua nótáriusa nem i« mulaszthatta el az ö humoros modorávsl megjegyezni: — Ej gyerekek, nem is hiszem, hogy nem az aayéeok elöl menekültetek ide ? — Akárhogy történt ia Gazsi bátyánk, teté oda a szót a .könyökéé égbekiáltó mestert, annyi igaz, bogy ha már összekövetkeztünk egykönnyen ne váljunk el. — Azaz, tóditá a szót a nyulak rettegett ellensége, a töerdéaz, — mulatunk reggelig. — Brávó, kiáltott tiz emancipált torok. Ea az ige megteeteeüli, mit igeu frappansul igazolt az auláira hozatott, a még keresztvizet nem lá\'ott 6 üveg badacsonyi. A jókedv tundamen-tuma meg volt tehát vetve, melyet még maga-eabbra építettek Gazai bácai sziporkázó élcei. Mikor a tizedik hosszunyaku üvegnek ia kitekerte nyakát az örökösen mosolygó .perpetuum mobile" (igy neveslük s veodéglósi) a könyökéé égbekiáltó uram elkesdé bariion hangon: — Igyunk, igynnk barátim I Gaaai bácai baaazua hangján közbekiált: — Mikor le? 8 a kitágult tíz torok khóruaban rázendité : — Hajnalben, hajnal elölt, Ha mindjárt a hideg hej I ki ia léit t A sikerüli ripoez\'okat hangos hahota amély-séges ivás k\'ivelte. Ily víg társeságol már rég látott as olvasókör ; hát mikor még a Zsubri apó ia odakerült a kályha mellé, két barnaképű kontrás fiával a rázendité, hogy: .4 rákfalvi siayiaktsak nincs páija Mint a róaaa piros a kát anáje; Miit a kökéay alyaa a két aseapkria, Caékra nyílik, oékat vár a kla aafja." Hej akkor tört ki az igazi töegyökeree rákfalvi virtus. A töerdéaz összeütve bokáját, ugyancsak járni kesdé szólóban a ropogó* palotáét. Mi sem vol* tünk restek, különösen a nótárius bojtár, a ki ssép szavakkal a .perpetuum mobi\'e" három ssép leányát is behívta kózibenk, kiknek résztvevéee mellett olyan rögtönsött táncvigalmat csapiunk, hogy - bizony érdemea volna erről ia egy tárca. Ciliket firkantani, a bakter rég eltutulta már az éjtétuiáni kettőt is, mikor megelégelni kezdettük a jót éa bizonyoa pesszimisztikus arckifejezések között, aa ottboa minket váré >klasszikus bútordarabokra\' — pardon feleségeinkre ia gondolni kezdettünk. A szent János áldását ia I sercentve, nem a legkönnyebb fejekkel hazafelé indakank. Es vak odakünn aaurokefltéleég éa harapnivaló nyirkos kőd, melyek ólomsnlytyal nehezültek vállainkra — Gyerekek, — szólt Gazsi bácsi — holnap azután eljöjjetek ám aa irodába, — egy kis papra morgóra s a hasafelé való ballagta epizódjainak elbeszélésére; mert sok mondanivalónk lees e b<zsmeneteiről, hé, he, be....;. 8 ebben nem csalódott! uh az a azuroksötétaég I Oh aa a harapnivaló köd 1 Másnap ugy tiz óra tájban, lassan__ következtünk • a nótárius uramnál. Nagyot bámultunk egymásra, majdnem mindnyájan nevetési görcsöt kaptunk. Ugy néztünk ki, mini a vert hadak. Oh az a aaurukaólélség\' Oh as a harapnivaló bőd! Gaaai bácsinak a karja volt felkötve; mint I mondá: aa uraság kerítésébe belészálft a "lélek, megindult a „odakövetkezelt" jobb karjáke^ melynek erőe karambol lett a vége. . A nvulak reti-.ett ellensége arcának meg-[nyúlt bibircsókos uazét lapogatta lehér kendő- A modern ihera. __ajánlják. A Ve- - ■\' ... sftiss Ferenc Józsel oraphic jrogep a természeten több mint huss gyógyvizek hass- év óla van hass. * legfőbb, legegyszerűbb, legtartósabb és legkónyebben kezelhető. Ara nálstát^esek kö- Is n ia n aifte I__1 nálathan a egy 65 frt egy lényezetl, dobozban. - Kizárólagos képviselet és löraktsr zőU különösen a KASfll lltflTAT családban sem msga nemében 1 szabadna annak Flsohsl Ftttf könyvkereskedésében N Kanlaaáa. páratlan I __hiányoznia Kapható : Roeenfeld A és fia és Marton és Hubar cégeknél. , IC freageetaese) ulveeee uiifiM ^H Nagy-Kanizsa vaiámap Zala 9. szám. (S lap.) 1899. januái hó 29-én tar nép is, a külföld rokonszenvétől, magánhitelünket istápoló készségétől. Az emiitett banknál 11 millió forint ára ÍBldhitelkölcsOn van ez idő szerint bejelentve és nagyrészt már meg ij) szavazva; Csakhogy az intézet nem ad pénzt a kérelmező birtokosoknak, mert nem tud túladni záloglevelein. A ki pedig mégis kap pénzt, természetesen s záloglevelek eladási árát kapja. Tavaly 98—99 forintért lehetett eladni a százforintos záloglevelet. Most egy ilyen papirüzlet nem 1 2, hanem tizt sőt olykor tizenöt százaléknál is nagyobb veszteséggel jár. Nincs tehát pénz, mert nem lehet kölcsönt kapni. A mennyiben pedig kapható, a földbirtokos csaknem ugy jár vele, mintha szelidebbfajtt uzsoráshoz fordult volna. Ai emiitett intését példája nem az egyetlen. Többé-kevésbé egész pénzpiacunk szenved — mezőgazdáink rovására Tessék aztán pénz nélkül vagy pedig méregdrága pénzrel hasznos gazdasági befektetéseket tenni vagy pedig egészséges módon rendezni holmi zavaros hitelviszonyokat I A selemtenyésztés emeléséhez. A politikai és közgazdasági tekintetheti oly bizonytalan helyzetnek netn szabad a magvar> mezőgazdaság figyelmét akkora mértékben a maga számára lefoglalni, mely ezt a legfontosabb közgazdasági lénye-löt ingerelhetné, vsgy valamikép károsíthatná. A földmüvelésügyi tniniszter, nem tévesztette szem elől a mezőgazdaság nagy és fontos ééljait s minden rendelkezésére álló eslközzel iparkodott a célokat elömoz-1 ditani. A marha-és aertéskivitel mindenkor fögondja volt, de a mezőgazdaság többi a töleg mellékágai is alapul szolgáltak azoknak az intézkedéseknek, melyek már a legközelebbi időben megfogják érlelni a kívánt gyűmülctiöket. A bortermelés, az állat-, gyümölcs, folytatására, buzdítván, az orsság és a szárnyas állat-, selyemtenyésztés, kender-1 szegényebb lakósság számára mentsék meg mUvelés és erdészeti (lgyek folytonos | azokat a milliókat, melyek különben haladásukban mindenki munkáiára és segít-; visszahozhatatlanul elvesznének, ségére rá vannak asorulva, a ki ez irányban valamint tenni képes. Semmi erőt, a\' legjelenléktelenebbet sem szabad mellőzni, nfart maga a nagy koncepció ritkán hozza meg a kívánt sikert, ha a kisemberek és kézimunkátok közreműködéséről lemond. Egyik ilyen ága a mezőgazdaságnak, hol az örvendetes siker elérése végett Meghiúsult egyesülési terv. A nagykanizsai »Polgári- Egy Ut* és t* Társaskör* részéről még mult év májusában mozgalom indult meg azzal a céllal, hogy a két társas-egyesületet egyesítsék. . Az egyesítési terv megpenditöjje OszUr-mindenkinek közre kell mUködni, a selyem- hubtr László, a Polgári-Egylet alelnöke tenyésztés. -volt, kinek e tárgyban tett indítványára a Nemcsak a nagy koncepcióra van itt Polgári-Egylet választmánya i898. május szükség, mely a földmüvelésügyi miniszté- tartott ülésében az első lépést megtette riumból kiindulva, az egész országban hogy az egyesülés kérdésének tárkövetél terjesztést: az ország egész értei- gyalására a maga kebeléből OssUrhuber miaégének, hatóságoknak és községeknek, papoknak és tanítóknak, a sajtónak és különösen a vidéki sajtónak közreműködésére van szükség, hogy híveket szerezzünk a setyemtenyesztésnek és a kisgazdákat fellelkesítsük a mezőgazdaság e nyereséges mellékága iránt Bizonnyal mindenki belátja, kivált a kisgazda, hogy az uralkodó rossz viszonyok közt a magyar mezőgazdaság utalva van minden erő és eszköz kihasználása, s hogy László, Stommtr Náthán és Tripammer Gyula tagokat kiküldötte s erről a Társaskör választmányát átiratban értesítette. A Társaskör választmánya 1898. okt 17-én tartott ülésében az átiratot tárgyalván, annak tartalmát elfogadta és a maga kebeléből lizottsági tagokul HerU\' Itndy Béla, dr. Suktres József és Ungrr-Ullmann Elek vál. tagokat küldötte ki. A hattagú bizottság azután elnökül Plikdl Ferencet kérvén föl, több ülésben a selyemtenyésztés jövedelmező mellékereset; tárgyalta az egyesülés kérdését, de a magyar földműves szokását, a ki A tárgyalások végső eredménye az lett, régi hagyományok szerint dolgozik és min- hogy a bizottság egyhangú megállapodásra den újítás elöl elzárkózik mindig nem juthatott Újból és újból kell legyőzni ;\' mindig uj-j A kisebbség véleménye az volt, hogy bizonyítékokat és indokokat kell felhozni, fel kell oszlatni a Polgári-Egyletet is, meg hogy a löldmővelőt a selyemtenyésztés a Társaskört is, és egy uj egyesületet kell hivévé tegyük, Ot annak hasznosságáról1 alakítani. A többség ellenben az egyesítés meggyőzzük Ez a feladat jelen esetben az egé*c magyar értelmiségre és a sajtóra és — ismételjük — főleg a vidéki sajtóra hárul, mely egyedül képes a kellő propogandáról gondoskodni. Ebben az értemben teljesítjük mi ia kötelességünket, midőn ast a hazafias felhívást intézzük a községi elütjárókhoz, jegyzőkhöz, papoMa tanítókhoz, hogy nyerjék meg a kisgazdákat a selyemtenyésztés eszméjének s Okét egy gazdasági mellékág mellett foglalt állást. A tárgyalásokról szóló bizottsági jelentést azután beterjesztették a Társaskör és Polgári-Egylet választmányához kfllőn-külön. A Társaskör választmánya a jelentést I849. január 3 iki ülésében tárgyalta éa erről a Polgári-Egylet választmányát értesítő átiratában kijelenti, hogy a jelenlésben előadott okokból a kisebbség véleményét fogadta el s ehhez képest az egyesülés kérdését a bizottság tárgyalásai alapján meg- válj mist mondá: hamarább szalsdta kapunak, mintsem aat kinyitották voloa. A nótárius-bojtár meg lábait tapogatta, nyomkodta mág most ia; aa meg nem tndváa eléggé drsnsiiroani menő képeeságát, neki oldali-tolt aa ndvarukban levő meszes gödörnek. ín padig, msrt bál velem is történt mslör, s 1 tunikás harsnglábaW valami, Bécsből idevetö-döti katonai léghajónak vélvén, -— bogy sl na aőpörjón: hirtelen ,im arcunkra borulunk\'-ot csináltam a tőidre, miközben oly koppanó* meg-u*zi eltet és árts lejem búbját egy kiálló gerenda résséről, bogy lehár turbánosan kellel l megjelennem S randevún. Es mindenkit ért ilyenhes hasonló aas|őr, mivelhogy „mindnyájunkat érhet baleset.* Mind est sz u átkozott ssuroksőtétség és a harapnivaló köd okoata. As éiidi epizódok elmondása ulán Qasai bácsi komikus komolysággal kiáltat .— Gyerekek, a tanulság mindabból sz, bosy világosság kell Rákfslvának, mert, ha ss inlelli Sancia is ily vaatag sötétségben leledaik, mily orribilis egyptomi sötétség nehezülhet s polgáraágra — ügy van. világosságot aell csinálni Ráktslván 1 — volt tis torok válssss. — De hogysn? kérdék többen. - Lámpák által. / - Brávó, lámpákat -kell felállítani mindep álcában. Euk majd vjfág&sstgot terjesztenek ; hiss a mostani állspo ok(-íözótt még tisatsasége-•es beeaipoi un lehat. — Caakbogy oda péns ia kell, — szólt kösbo S löerdész. — Azt is megteremtjük —1 szólt üss sí bác»i. Rendezünk -Lámpás4\' cimü tánceatélyt, melynek tiazla jövedelmét lámpák beszerzésere és gondosá sára lordi\\juk. — Etjén, éljen 1 Ez ezután eszme I kiáltottuk, s nyomban hozzáfogtunk a tervezéshez. Két hét mulvs már s meghívókat ia szétküldtük. As érdsklödés, különösen a vidéken, óriási j volt. Már attól ia lélni kezdtünk, bogy a vendéglő I termei szűkek lesznek az istpozána szambán | megjelenő vendégek belogadására. Lázas izgatottsággal vártuk a táncealélyl. Végre elérkezett a várva várt este. Örömmámorban úszva készülődtünk odahaza a toalettekhez. Oh ne higyje a világ, hogy Ráklalva olyan Isten hála mögé Uszított község caak. Van III Is intelligencia, mely a asépért éa a jóért lelkesülni tud. Van itt ialéa, elegancia éa ami azelőtt nem volt: öeazetartáa is. Oh az a ssuroksőtétség, az a harapni való kőd mire nem jó P^O «N. A táncestély sikere lelüllütlsdla legvérmesebb várakozásunkat is* Vidéki vendégeink oly impozáns számban jelenlak meg; hogy esért e helyen iá méltó ökei megdicsérni V Az egész idő alatt fesztelen jókedv uralko-* dott, melyen bizonyos családién színezet voaalt végig. Minden leánynsk akadt jő láncon párja; még a menyecskéknek, nőt még — (eszel aeea mondok nagyot) as anyósoknak sem kellett petrezselymet áralni. Mondá is Usssi bánd, mikor ss ivóban Oesaeverődtünk: — Gyerekek a táncestéi ylyel RAk\'ahra törté-nelkönyvét egy gasdag, neveseles éa dicső lappal bővítettük ki, mely- s mi nevünkre fényt hoz. — Ea éjjeli világosságot 1 ■— kiáltott közbe valski, — Ugy van, szőlt Gazsi bácsi, es is megvan, nem lesz ssentut Ráklslváa többé szurok-sötétség. — Éljen Gassi bácsi, ss eszme feltalálója, kiáltottak lelkesülten. — Éljenek a lámpák I Éljen a világosság 1 ordított közbe valaki lázas örömmámorban. S a lelkesültség nem volt ok nélküli. . As alap mag volt vetve a terv fölépítéséhez. A belépőjegyek mind elfogytak; 260 Irtot jövedelmeztek. Ebből pedig legalább ia 40 lámpát lehet felállítani. S annyi elég ia. — Éljen a világosság 1 Éljen Gazsi bácsi t A jéksdv és tánc kivilágoa-kivírradtíg tartott Oh bár aohaae virradt volnál A hajnal lénye teljesen tönkretette éjjeli yiltgnsságoakat és illosiónkal éa tervtakst- Olysaok lettünk egyszerre mindnyájan, mintha Nígy-Kmiasa vuároip Z»U 9. Hám. (S. lap) oldhatónak nem találván, annak a közgyűlés elé való terjesztését mellőzi. A Polgári Egylet választmánya 1899. fan. 17-ikf ülésében tárgyalta a bizottság jelentését és a Társaskör átiratát. Ennek eredményéről a Társaskör választmányát értesítő átiratában az van, bogy a Polgári-Egylet választmánya S bizottság többeégének álláspontját magáévá teszi, elfogadja és sajnálattal .veszi tudomásul, hogy a Társaskör választmánya ezt a pontot nem osztván, az egyesülés elől elzárkózott, Az egyes&lési mozgalmat egészében és részleteiben feltüntető iratokat itt közöljük : A Nagykanizsai Társaskör Tik. VdioM/mdaydaak Nayy-Kenúttán. A nagykanizsai Polgári-Egylet válsntmánys sottaágot küldene kl a maga kebeléből, kik asiáa egy elaököt válasstaoának s annak elnökleté alatt tartandó egy vagy több (gyűllra Oléaben megbeszelnek éa megállapítanák sz egyesülée módozatait a javaslataikat ugy n társaskör mint a polgári agylet választmánya elé terjesztenék elfogadás ét további eljárás végett. Ha ezt a városunk minden intelligens polgárénak, ki esivéa hordja városunk fejlődésének ágyét, Mt kóte-leeaége annak megvalósításira minden rendelkezésére álló easkőaael őntetleoűl tőle lelhetftag kötreműködnl El alkalommal Tripanmer Gyula b. tag a bizottság előadójául megv*faaaatv*n, Hertelendy lormát s választmány helyesnek tartja, ugy iodit-1 Béla b. tag kijelenti, bogy ő eaak agy hálaadó ványozza, hogy maga részérói s •gy válsaz\'mány küldjön ki bárom tagu bizottságot L hó ft-én ülést tartott, melynek előre bejelentett | n(r Gyula urakat fenti ■ célból és h itároza fáról értesítse a társsa kör lek. válssstmányát. A választmány örömmel vette tudomásul az alelnök nr előterjesztéséből, hogy as egyesülés kérdésének felvetése mindkét oldalon kedvező fogadtatásban részesült. S mert az egyesü\'és s polgári egylet összes tagjainak régi óhajtása, a proponált lormát az egyesülés előkészítésére pedig alkalmatosnak tartja, azért a maga részéről rkivesen és a majdnem teljes számban jelen volt választmány öeszes tagjainak egyhangú hozzájárulásával egész terjedelmében elfogad\'a az alelnök ur indítványát s a bizottság tagjaiul megválasztotta Osztarhuber László, Szommér Náthán és Tripam- tárgya volt: a nagykanizsai Társaskör ée a Polgári-Egylet egyesülése módozatainak megbe-azélése. Ily fontos tárgy levén a szőnyegen a választmány tagjai majdnem lelje* számban megjelentek. A folyó ügyek elintézése után előadatott, bogy Osaterbober László alelnök ur hosszabb idö óta (oglslkosik e kérdéssé, sokakkal beszélt ugy a társaskör mint az egylet tarjai közül r e beszélgetésekből azt az impreisiót merítette, hogy a Polgárt Egylet minden tagja által óhajtott egyesülés ezúttal remélhetőleg sikerülni log; miért ia indítványt szándékozik tenni e tárgyban. £ felhívásra Oszterhuber László alelnök ur előterjesztette, bogy ő alelnökké történt megválasztatása óta céul ttzte ki magának a két kör egyesítését s ennélfogva (elvetette a kérdést itt ia amott iis; akikkel csak beszélt ugy a Társsakör mint az Egylet tagjai azt mindnyájan kívánatosnak sőt szükségesnek tartják, legfölebb eaak a tormára nézve differéloak egymástól, de e tekin telben sem lát-legyőzbetlen nehézségeket, azért elérkezettnek látja az idót, bogy az egyesülés tárgyában a kezdeményező lépés megtéteaeek. Ö a dolgot ugy vélné megoldhatónak, ba mindkét egyesület választmánya egy-egy három tagu bí- oldott sárgaviaszba mártottak volna bennünket: balaványak éa kétségbeesettek. Vége-vége mindennek! Oda a világosság oda! As irodassolga egy levelet adott át, melyben ez volt saóral-szóra -. Uraim I Wfee Inaié ■atkagják. ia sár talvaorak a katáne Mm lakatok rtta, s nuluk ipa Kjm a Iák*. A Mt alkliaHaka katjrartM aUtt klnj—Ilii ntia, Bakaira tóaortbk.1 al l«a IQall vilánaaif ailkll, ■lel ia ptaa oilktl. la lltlefik, kitt ka a UatmMj mnfi kaaaa el it vaaM, at arkHoi Méka aea, n le a kMal kaév tllinr 111 kúpAtalji aat a caakilj W> hrtaMt la aak pá*m la, rlaaaalailf, adéif ú aj«e»jfraik Ma a Mfttrtfalekka. Kjrkafa Byaal aa ilUtiwll aétáriu bojtár. Vége-vége a világosságnak I Megszökött s lánceHély pénztárosa. Oh, hogy még flyeo is megtörténbetelt Rákfalván. A dicsőséges lap mellé egy tekelét is ragaszt* hatnánk most már s történet könyvébe} — Oh álkoaott Gyuszi. — tört ki belőlem Bab Menachem Cíceszbeiszer tzőrnyü átkosódán, Isgyen az a 260 frt. mentöceónakod, melyen siéssél evezni sz Adriai tenger mélységes feae-1 kára A Nr gyorsan elterjedt. Mégbotránkeeás, majd guayos nevetés htng-xott mindenfelől. — Köröztetni kell! — mondták többen. — Mit nyerünk vele? Az embert megkaphatjuk, de a pénzt a nagy harang ftzeii visaaa. Meg azután ne légyftk nevetaégeaeé, Rákfafvát tt orsség szine előtt. Éa lön Bákftlván továbbra is éjjeli azurok-aötétaég és harapnivaló köd. £s ezzel Rákfalva történetének lapjai ismét bosszú időre lezáród | hatnak. IJlatilátunkboi képest érltsiljük erről s nagy-kanisasi társatkőr lek. válisztmányál. Mely után vigyünk kitűnő tintelettel Ntgy-Kanissán, 1898. májút 81. A nagykanizaai po\'gári egylet nevében: Dr. Bentsik Ferenc 1. Ic Knorlur György 1. Ic •iatk. tllklr. A nagykanizsai Polgári-Egylet lek. tdiaatnányd nak Héffkm, A nagykanissai Társsakör válatzlmánya mull év október hó 17-én tartott üléaében, a lek. Cimnek mult évi janiui hó 1-én kelt ée a két egyesület egyesülésére vonatkozó átiratát tárgyalás alá vévén, egyhangúlag hozott határozatával elfogadta azon-indítványt, bógy az egyesülés módozatai, feltételei ée az erre vonatkosó egyéb kérd étek előzetes tárgyalása egy szűkebb kört bizottsághoz utasíttassák) mely bizottság ebbeli leiadatát megoldva, a választmányhoz jelentést tegyen. Ha-oolóan a lek. Cím idézett átiratában foglaltakhoz, e bizottaégbn 3 tagot küldtünk ki, névszarínt Hertdendy Béléi dr. Szekeres Józaet éa Unger Dllmann Elek urakat, kiket is leikér-lünk, bogy a polgári-egylet választmányának kebeléből alakult bitót Uággal érintkeséabe tiaztűkben eljárni tziveikedjenek. - Midőn erről a tekintetes választmányt értesíteni szerencsések vagyunk, egyidejűleg felkérjük, bogy est az e célra magválaaztolt bizottságnak., .tudomására hozni ét egyizertmind őket felhívni szíveskedjék, miszerint a bizottsági tárgyalások hol, mikor és miként leendő m^kasdéee tekintetében a fentebb kiküldőit illeni bizottságot értesíteni szíveskedjenek, Nsgy Kanizsán, a nsgykanisssi társaskörnek 1898. évi -október 17-én tartott viltttlmányí üléséből. f A választmány nevében : Sekmidl trifymi. k Wörit Endre a. ás titkár. Jelentéi. Alulírottak mint a nagykanizaai polgári igylet éi a nagykanizsai társaikör válaaztmányai állal, a fent nevetett két társasegylel egyesülésének előkéaatéeére, illetve ss egyesülés módosstainak megbeszélésére kiküldött bizottság mük\'.déséröl kővelketökben tsteolunk be. As 1898. évi október hó 87-én megtartott ellő értekeakten, hosszabb eszmecsere után a bizottság egyhangúlag ét feltétlenül azon mag győződjenek adván kifejezést, miként a két egylet egyesülése agy a társadalmi élet fejlesz-lése, mint a|kőztzeUea emelése szempontjából nemcsak kívánatos, de oly fontos tényező, hogy a tárgyalásokat folytatni, ha a polgári agylet bisottságs részéről egy ipa ma tag is bnfcrviük. Dehogy azoe szemrehányás tétethessék, bogy az iparosok mellőzésével és meghallgatás nélkttl hozatlak es ügyben határozatok. Ohaj\'ja tovább* az iparosok rétiéről, bogy azoknak as egyttfl-lendő körben való benmaradáaa -őt tömegesebb belépése várhaló legyet), részükre mérsékeltebb tagsági dijak állapíttassanak meg. A bizotteág b*r nem látja az iparosok külón-érdekeit fsnforogni, belenyugodott egy iparosnak a bisotlaágba való belevonásába és közös megállapodásul Dante Kálmánt mint as iparegyesület \' es idő szeriét! elnökét meghívni határozta. A folytatólag október 28-án tartott gyűlésen Danis Kálmán ia megjelent, Hertileody Béla b lag azonban elmarsdáaát kimentvén, a tárgyalatok folytattaUak, melynek menette Danii Kálmán kijelenti, miként ö nem tartja szükségesnek, — és azt hiszi társai sem igénylik, — bogy as iparos tsgok részére kivételes dijak áBspittasss-nak meg. A gyűlés befejeztetvén éa mivel elvi éttéréi fenn nem lorog, a jelenlevők mindnyájan aa egyesülés szükségességének érzetétől lévén áthatva, a módosatokra nézve it egyetértenek, megbízatott Tripammer Gyula b. tag, bogy at eddigi megállapodásokat írásba foglalja és azoktt a mindkei váltttimányhoz intézendő jelentésnek® megszerkesztése és összeállítása végett a bizottság elé terjeesase, mely célból október hó Sl-ére aj gyűlés hivtlott egybe. ás október hó 31-ére egybehívott gyűlésre a bizottsági tsgok a társaskör helyiségében meg jelentek. Oszterhuber László b. tag bemutatja Herteieody Béla b. tag levelét, melyben közli mikéet azon meggy ötödén* jutott, hogy mint a társaikör ügyésze s bizottság térgyiléttnhao részt nem vehet, s bizottsági tagsági tiniéről lemond, mely körtíményt a társaskör L rálaattmanyánnk már be is jelentette. finnek lolytán a bizottság további működéséi beszüntette mindeddig, mig s bizottság a társaskör választmányi által kiküldsodö aj bizottsági taggal ki nem egészíttetett. A társaskör választmánya lyból Hertelendy Béla urat delegálta; a bizottság pedig mult ev november hó 17 én Unger Ullnaao Elek b. tag által újból gyűlésre hivatván össze, erről Berte-lendy Béla b. lag elmaradását kimentette, a meglépve, jelent többi összes tsgok egyhangúlag Ptihal Ferenc kir. közjegyző urat ímválustották b. elnöknek, felkérték Ontnhuber László b. tag urat, hogy ezt a megválasztott elnökkel közölni és öt a követkesö napon tartandó gyűlés össze-hivásárs felkérni sziveskedjék. A november hó 18-Aia egybehívott gylléeea s bizottsági tagok Hertelendy Béla k tag kivételével, — ki e maradátát ismét kimentette — összegyűlvén, Plihál Ferenc nr elnökléte alatt ismételten kimerítő megbeaaélée tárgyévé tétetvén at egyesülésnek ugy módozatai mint anyagi oldalai, de mert a gyűlésen Hertelendy Béla b. tag ur jelen nem volt, nem állott néki módjában qjabb kiküldetése óta áüáapootjái ez Ügybe* Kifejteni, emiatt november hó tl-ére qjabb gyt\'ée összehívása határoztatotl el. As 1898. évi november hó 81-én tan olt gyűlésen dr. Szekeres József b. lag kivételével, a bizottsági tagok teljes nemben lévén jelen, Tripanmer Gyula bizottiági tag, a már korábban nyert magbintán folytán következőket adja elő: A két I értet egylet egyesülésének módozataira nézve ss eddigi tárgyalások eredményébe* képest azt ajánlj* a bizottság többsége, bogy a két egynél tt egy éa avyeaazan napon tartandó közgyűlésein mondja ki aa sgjsanésl, éa ,Nagykmiaai Polgári-Egylet k Társaskör* cime alatt egyeeiljöa Ezt követőleg együttes "közgyűlés tartandó, aa egyesülés ténye jegyzőkönyvbe foglalandó éa ba tározatilag kimondandó, miként miodket egyesület összes ingó és ingatlan vagyona kőeöa, osztatlan vagyont képez ét kizárólag az egyesület céljainak szolgál. Tovább* a kft egyesület jelenlegi összes Kagy-Kanta se vasárnap válaaztmAnyi tagjaibél egy elnök és két alelnökkel alakíttassák agy vilassttnány es tisztikar, kikre nyugodtan lehetne bum nemceak u egyesülés folytán megalakult uj egyesületnek, hanem ax öeaaea társadalomnak vesetfeét ás irányítását is. Esan \'álaaztmány feladata leendene erkölcsi aalya- áa hatalmánál topa \' oda hatóig hogy a tagok köaöü a kellő őttzhfrog hivaistlanok által Mg ne savartassék. Ezen közgyűlés egyszersmind u alapazabs-lyoknak megfelelő módosttáaat iá esxkösölné. Igy megörökíttetnék már magában a címben ie mindkét egyesület emléke ée ások alapítói és időnkénti vetetöi iránt u elismerés is leroval taloék. Másrészt bixton várható, hogy esen köz-pont köré csoport osuland városunknak, öessss, a köié\'ethen számottevő polgára és ily alapon a tagok számának tetemes sssporodása és eszel kapcsolatban a tagsági dijak ISssállitás* is re> ■élhető. Ki fog terjedni a választmány figyelme a vidék illetve környékünk intelligenciája és városnak társadalma közti jóvissony ápolására, vala» mint a katonaság és polgári elem között eddig is égy let mull évi költségvetését ás ez aj egyesület várhaló költség-előirányzatát mutatjuk be. Van szerencsénk eszel a többség ée kisebbség véleményét magában foglaló jelentésünket tisztelettel beterjeszteni. Kiváló tisztelettel Nagy-Kanizsán, 1808. évi dec. bó 90-án. Iripammer Gyula s. k., PlikU Frrme, s. k., h. dtséá Is k. jfytf. s kizattaig által aagv. slaík. Sommtr Ndtkd* s. k., Dr. Sukerés József k. k., (AmMaór Létdó a k., ünfer lUrnán* Elek s. k , HerteUndy Ma s. k., A nagy-kanizsai polgári egylet tok. wllaistmányának Helyim. A nsgy-kanissai társaskör és polgári egylet egyesülésének előkésztése, illetve az egyesülés H I R I E IsaaáHottbarátságos viszony tentsrtásáraéserőabi- , , . . , . \' , ... téeere; fötörekvtes leendene oda hátai, hngy ®«oaatoioak és feltételeinek megáUapitáss vé- asokat as ut egyesület keretébe belevonja is részükre habár mint kültagoknak is mindazon jogokat biztosítsa.melyek a rendes tagokat meg-Betik. Minthogy as egyeefiletet Iizélés alapra lektetni és abba városunk összes intelligens elemei bele-voaása szándekoltaiik, szükséges lenne, hogy a tanárok, kisebb fizetésű állami, közigazgatási és várost tisztviselők, a rendes tatokat megillető jogok gyakorlása mellett mérsékeltebb tagsági dijat fizessenek. A bizottság kisebbsége részéről előadatott, hogy tagad ha\'atlan, miszerint a város társadalmi életének fejlesztése és a közszellem emelése sesmpontjábó1 nem csak óhajtandó, de telette kívánatos, miszerint a vároe inleUigentiája részére sgy gyűlhet y létesíttessék, de esen cél, a bizottság többségének ten.ebb előadott indítványa által el nem érhető azért, mert ss eddigi tapasztalatok snerint sem a társaskör a polgári egyletbe, sem a polgári egylet a társaskörbe beolvadni nem fog. Ha tehát ast akarjuk, hogy a város inteüi* geaüájs agy helyen Osszehozassék és anaak részére egy gyálbely létesíttessék, akkor es csak ugy lenne elérhető, ha ugy a polgári egylet mint a társaskör felosztana ée mindkét egyesület helyett egy aj egyesület létesíttetnék. Ezen indítvány többeeget nem nyert, mert tárgyalások fnlyamán a bizottság többsége sson meggyőződésre jutott, bogy ez a kivitelben sok akadályba ütköznék és inkább az eddigi visao-nyok megrontására, semhogy jsvu\'ására szolgálna , másreszt s bizottság egy része hatáskörén kívül eeőnek tartja egy harmadik egyesület elállítását kezdeményezni, erre meghizalisa ki aem ts terjed, de a célt vagyia az intelligentia egye. sitését megvalósítva látja, ha a kél társas egylet egyesül; miért is as egyeaüléa létre jöttét, tekin-tekinlet\'el a kivitel egyszerűsége, de különőeen mindkét evyeeületnek évtizedekre terjedő eöt részben lélnázadot meghaladó múltját, — nem a feloszlás ée egy teljes qj egyesület alapítása, — ezzel egyszersmind a mull iránti kegyelet éa tisstelet megtagadóval — de a régi tráditiók fenlaitásával, mindkét egyesi let hossza ée ményekben gazdag múltjának méliatáaával az agyenlőeég alapján az egyesülés utján óhajtja megvalósítani, eszei városunk mtelUgenliájanak oly egysegei csoportosítását létrehozni, mely htzfc-s garanciát ayqjt arra nézve, hogy a jelenben tespedő társadalmunk aj életre ébred és egy egészséges lárasdslmi élet messzemenő üdvös befolyást gyskoroland városunk kulturális fejlő\' dése, közintézményeinek gyarapitáaáre ée fejlesztéséra is. Az anyagi víssonyok iehünietese végett A) alatt ide eaatolnnk egy kimutatást, melybea az egyleti vagyoni mérleg, a nagykanizsai polgári get kiküldött közöa bizottságnak 1886. évi december 80-án kelt ée a választmánynak msgkfil-dött jelenlését és a jelenlésben fogúit, a többség ás kieebbeég véleméoyét 1899. jan. 8-án tartott választmányi ülésünkben beható tárgysláa alá vévén, azon alkalommal egyhangúlag hozott határozatunk értelmében van ssereno-énk értesíteni, miszerint választmány s jelentéé szariat előadott okokból, kisebbség véleményét fogsdts el, és ehhez képest az egyesülés kérdéséi a bizottság tárgyalásai alapján megold hatóknak nem találván, annak a közgyűlés elé való lerjeeztéeét mellőzi. Kelt Nsgy-Kanizsán, 1899. évi január hó 12-én. Sekmidt irigye* s. k, frey Tivadar s. k., alalaék. » k. Utkár. A nagy tanúsai táreatkör lek Elnök légének Helybe*. Hivatkozással a tekintetes Elnökség folyó hó 12-én kelt becses levelére\',- van szerencsénk értesített, hogy a polgári egylet választmánya folyó hó 17-én,tartott ülésében tárgyalta a társaskör éa az egylet egyesülése tárgyában kiküldött bízott-ság jelenlétet ee ez alkalommal köszönetét fejezte ki a bizottságnak lelkiismeretes munkája, — és gondosan sserkeeststt s az egyeaüléa aaftkaé-geeeégének okait helyesen feltáró jelentáeeárt. Egyidejűleg határpzatilag kimoodoua, hogy a bizottság többségének álláspontját magáévá tesai, azt mindenben helyesnek elfogadja ée eajnálattal veszi tudomásul, hogy a Társaskör választmánya ez álláspoolot nem osztván, az egyesülés elől elzárt ócott Kelt Nagy-Kanizsán, 1999. évi január hó 98. A nagykanizsai polgári egylet nevében Dr. BenUik Ferenci; k. Kneiter Gyógy a. k. alatk. titkár. Faraaagi naptár. Fabrair t-ia. OaUaa-Ul a ralgári-ZgriatWa. . t-*a: ás Isr. Jittke^j Nagyist aaUtja H S-áa áa Utalásos asakliklfa* agyaidat ismri. S4a: Piac Irkál. Jalaa f- Mlaetesrt Az igasségágymiataatar Fimek László dr. csáktonysi közjegyzői helyettest Mátészalkára köqegyaövé nevezte ki. — Hássaaágkllés Farkat Jen4 a helybeli Kraaas és Farkas papírkereskedő cég ingja ns déleMtt II órakorkói básaaaágot larhwáará Uisella ki*aaaaonayal, Laokeabaoh Ede szállt ló nővérével. « Kalama-seaekar A es. éa kir. 48. gyalogezred senekara hétfőn este a Polgári-Egylet negyemében tart kaegveroaayt A Tárasskir ©alélja A „Téaaakér* szombati tea-eatélyiíröl utólag megküldték & jelen voltak névsorát. Atttonyok . Fábián Jánosáé, Fábián Zsigmond né. Forintos Kálasáané. FúspSk Józsefné, Heinlein A Krédóé, Horváth Fereoezaé, Mergenthaler Lajosnó, Merkly Antalné, Ptihál Ferencné, Pokol Kártilyné, Schmídt Frígyesaé, Sebének Sándorné. Takács Jánosáé, Uuger 0. Elekné, Véber Karolyné, Vec-ey Zsigmondné és sógornője, Vidor Samuná, Weisz Józsefné. Lémyak t Fűspök Jolán, Varga Qizike, Weisz Ehz. — A mai tKar elsaarad. Asizr. nőegylet mai zsurja elmarad, mert a háziezred zenekara a Kaainó diai termében fog au este hangversen yt nadeatii. — Variété-elCadáa A nagybani, ssai izr. jótékony nőegylet február hó 4-én, (szombaton) a »Polgári Egylet* összes termeiben nagyszabása Vari té-előadással egybekötött zártkörű táncestéi yt randa*. Kezdete pontban fél 8 ónkor. Helyárak: Páholy földszinten vagy karzaton Öt száméi yre 10 frt Belépő jegy a földszinten 1 frt 20 kr. Kanati ülőhely 1 frt 60 kr. Terített asztalok. Jegyek előre válthatók február 2 , X é* 4.én délután 3-4 óra köa&tt a „Polgári Egylet" nagytermében és 4-én este a pénztárnái A szüneteket Horváth Laci zenekara tölti k:. As izr. nőegylet mulatsága már évek sora óta a farsangi mOsor legfényesebbje. A rendkívüli séfek, a meglepő szép újdonságok kiapadhatatlan forrásával rendelkrzik ez az egyesület a dacára hogy töméntelen vigahnak közé ékelik rendesen mulatságukat; mégis bámulatos sikerrel vézgódík. A kopott sabló-nok helyett te jesen uj program es az 0 eszközük, tele s legeredítebb, a legötieleaebb számokkal. A február 4-iki estély egy eddig teljesen ismeretlen, uj formáját mutatja be a mulatságoknak. Meglepetés meglepetést fog érni. — liit-keaeeri A fögimnásiaa növendékei azerdáa este rikertit melatságot reaáeetsh ja Polgári-Egyletben. A széksorok igea hálás közönséggel toltak meg, voltak Is tapaok, akár |esak a esinónzaövsadékek záróvizsgám, mikor a közönség legnagyobb rács szülőkből éa rokonokból telik ki. As érdeklődés a szokottnál valamivel csekélyebb volt, de as nesz vont le semmit s mulatság értékéből. A tánc asért igy is elég bajosan ment, sok volt a táncosnő s igy a legifjabb hadnak is ftrsdbataMaa türelem kellett megállni a helyét a harovonalban. A ma* tor elég gyorsan véget ért A seaekar Goaaod I .Faaet\'-iából adott elé egy atép részletet [ Aatery Láaaló S o. L Petőfi Sándor -A rab* |eíaű költeményét szavalta el..Utána aa éaakaar szépen adta elő Abt Fereno „Dtórm ftf mm& kis dankját A zenekarra kertit ismét a sor; Palotássy „Biáori hast-yf-jéi játszotta. Ntmák György 8 o. t EndrŐdl Sándor egytt legaaahb költeményét: a „WUr atéa"4 szavalta el meleg tnéeeel. KllöalUea a irtkna rieiekel adta viaasa inagy hstisssl. Lágy hangjába balaolvadt oségsa |a mély \'érzések zengzetes skálája. A rapszodikus Kereskedelmi könyvek, kereskedelmi nyomtatványok, bélyegzők, papír és irodaszerek lt|Uékb kivitelben éa legjaiiayaaabbaa gsernhetik ke FISC^EL FŰLOjPNEL"NAGY KANIZSÁN, N«|y-K«ni»*a vasárnap részleteknél érezni lehetett S szenvedély megkapó forró havát, de itt nár némelykor a siaggatott syors beszéd a hadarásba foladl de est nem az elóadó terhére Írjuk. A vszstft tanárnak kel*\' lett volna a próbák slatt ót a mérsékletre figyel -mestetni, mert a szavalásnál ÍÓ a tlssta, éneimet beezéd. Nimtlk szavalata e kis fogyatékosságnak dacára a aüsor legfigyelemreméltóbb száma volt Az énskkar Schubert „Vadrózsa" cimu temperamentamoe kis dalát adta sió i üssél. Seltziől egy msglebetósen hoeszn kettóat adott elé: WolUUt Béla ée Blau János. Előbbi űgyea hegedBjátékávsl megérdemelte s zajos tspsokst, neaksvéRbé Blaa János, disakrét zougorakisére-tsér. BUu János ezenkívül egy igen nehéz szerepre váltakozott még ; Qabdnyi Árpad .Othelló Kis-Pesten" (vagy jobbanmoudva ez alkalommil öalsén) citnü monológját adta eíö. Ügyes játékával élénk derflllségben tartotta a közösséget mindvégig. A hasgveraenyl sz énekksr zárta be Ziiosy Láasló „Indulójával\'1. A mamák, s papik s kedves rokonok sokat tapsoltak; ezalatt a kicsi kl>assaooykák rettegve goodoltsk a kő-vetketB percekre. Ds a derék diákok fáradtan tatlaaok voltak. A vidám mulatság csak a reg\' geli órákban ért végst. - áásaUlaysk a lépksaykáaah GrOnbu* Alfrédaé I zh. balt, Wtt\'Ztl Lajosné 8 frt, Tinsel Lajosné 2 zs. burgonya, Weisz Jakshné 10 kg. árpakása, dr. Ilirsch Alfrédot (Ibároa) 1 ss. lisat, Seidmann Samuné 16 1. sost, Beréayi Jósssjsé 1 I. ssir, 6 kg. dió, 6 kg. finom liszt, Linzer Béla 6 frt, Tauber Alsjosné 10 kg. rizs, Ebenapanierné (Warasd) 8 frt, MQIar Józ«efn* zöld«ég, vArAsbagyms 1 kg riz>, Dobrin Benőné 10 kgr. rizs, Clsment Lipólné 8 frt, Pálffy Alsjosné 16 kg. hab, mely adomá\' syokért háláé köszönetet mond ss slnfiaxég, — A \'lalaaiaf/il sgghsreeask tea tttletébal\' A sslaáegyei aggharcook testületének évi kimutatása szép képei nyújt n les\'Qlst kedvező anyagi viszonyairól. As egyesület vagyona az elmúlt évbsn 479 írttal szaporodott. Összesen 1147-67 frt s vagyon. Ujsbbsn a tsatület alapja javára adakoztak: Gr. Zichy Aladár 60 in, Kaulmano Mór 86 frt, Wittenberg Ignác 10 In, Keeh Ké« 0 Irt, Bhrlieb K.ohárd 10 In, Havas Imre 6 frt, Kohn Lipót 8 fr». Me y adományokért ez uton is hálás köszönetét fejezi ki sz elaöks*g. - Tiseeaiély. A salamegyei agghareoeok testttléte Nagy-Kapizsán február hó 8-án szerdán a Polgári-Egylet Összes termeiben zászlóslapjs tavára zártkOrS táaeeetélyi rendez. Kezdete este fél 9 órakor. Jegyek árat: 8z«mélyjevy 60 kr. Cssládiegy 8 személyre 1 frt 20 lf.\' Karzatjegy 60 kr. - Jegyek előre válthalók Práger Béla es Belns Lajos arsk gyógyszertárában. — KAagyAléa. A nagykanizsai bivatalszol\' gák temetkezési egylete t. hó 22-én tartotta év rendes kőygyülését. Az egylet vsgvooa 2648 Irt A pénztárnok jelentése után következett a tisztikar megválasztása Újból megválautállak: Zala 8. szám. {• lap.) tették a szokásos válpazts-okat Az aj egyesület titkára tüldisk ZerhMq Imredr. bpesti ügyvéd Istt. Gslsel Qutmann Vilmost, s Nagy Kanizsai malátagyár és sOrlOződe r. t elnökét s választmányba választották be, — Veuadelmaa kaelllaeek a — saaa-tellvfalMa. lgsn érdekes baktrro<ogisi vizs-gálatol eszközölt nemrég egy tudós olasz tanár: Vincenzi, Haasariban. A egyik lemploth szemeli-1 viztsrtó medencéjét vizsgálta meg. kutatva, hogy sz a sok ember, a ki kezeit s szenteltvízbe mártja, mennyiben fertőzi meg-a szenteltvizet A vizsgálatot egy vasárnap este végezte, mely napon különben i is legtöbben látogatják a templomot A szentelt-i víztartóban a víz 24 óráig állott. Erre s vizet bakterologtai vizsgálatnak vetette alá, s arra az érdekes eredményre ju ott, bogy a szenteli vízben sok egyéb, betegséget nem okozó baktériumokon kívül orbánookal okozó cpceuiok (t di/ltrla-baiillu-tik is tollak. A szenteltvízből kitenyésztett dlfteria-bacillusok fsrtőzőképessége kétségtelennek bizonyult. (Ugyanakkor Sassnribnn négy difteria-eeet-rOl tudott a hatóság). Es stspasstslat pedig már csak szért sem kiosinylendő, mért ismeretes, hogy sokan a mikor a szenteltvízbe már\'ott ujjukkal keresztet vetnek, zzájnkat is megérintik s igy a szemelt vízben esetleg jelen levő fertőző i baktériumokkal lertösődhetnek. A sassarii tapasztalat azt mutatja, hogy még a szenteltvíz Isi veszedelmes lehet. — Xegazttnt Iparvállalat. Városnnk iparának fejleezléseben Igen szép kis része jutott FritdmaHn Károlynak, ki bét ev előtt hatalmas műhelyt rendezett be villsmos üzemmel. Állandóan 26 -80 munkást foglalkoztatott, kik a legszebb kivitelű bútorokét gyártották. Később meg/állozott a cég és lat Fritdmann Károly és QUiuhtrgtr. Még nagyobb lendülettel fogott hozzá a két fiatal főnök, bogy az idegen, osztrák gyártmányokkal versenyezhessenek, ilindenfiit méltányolni tudták a törekvő lőnökök tevékenységét csak éppen — Nagy-KanizsáM nem, pqdig első sorban innen remélték a közönség pártfogását. De a közönség hsjthatatlan közönyösségén hajó* törést szenvedett hosszss várakozásuk; nálunk I szívesebben fordulnak mindig Bkt leié. Csak a mi ott ierem, a< a jó. az s finom. A cég idejekorán Mismerte a helyzetet es igy nagy raktárakat Pécsre helyezték ál. Frioiwumn Károly és j üünsberyer cég butortermei Pécs legszebb pont-1 ján vannak: Ezek a termek a legszebbek és az oltani közönség azonnal felismerte az 0 törekvésüket. Most a műhelyt is feloszlatja a cég itt NagyKanizsán és a még itt levő butórraktárt I i< teljesen Pécsre hélyezik át A cég msi hirde-j lését a közönség figyelmébe sjánliUk. - - áallesltsa s neve azon sliamert kipróbált szernek, mely hajkihullás, tejkorpa, ko-1 paazodás ellen s legsikeresebben használható. Az Aniicalvus a baját puhitja, a fejbőrt ilfztitía, a a haj mindeiinema bánta mait eltávolítja. Nemcsak férliaknsk é.-i nőknek, hanem gyermekeknek is kitűnően ajánlható, üvegesként 2 1899. január M 2»-6n Anyakönyvi hírek. ■alt h«U háaaiiágkétéssk j lawai Ortrn Mdalvaa - Utmmjm Bolhára) - Tátik leaáHáral. — Baj áasáaaL Klaaaa SaMlaaár Sskáes Lajoa Harváik latot Soaf Jiaaaf , — Oátldo»laa AasávaJL Paasarasa 0jtrtj . — Műéi áaaárai. Kálotlea Jésaaf „ — Pakaaan SaAáli»l. Varga Jáaaat „ - ttadioak Jalláaaáral. tollár flásdar elpiaa a*éd — Sraidaa* Máriával Daileek Jóaaal aoadoaj *ttó - Sáraart lalllaHval CagasaasklIfnáa aaabaiksMaacM - MagrsraasáUáral. /asksviea öyérgT kádár eteti - Varkai Tiltat A asalt kél kalsttjsl Utal örala 1 ivaa r. kaik. Olarák /éaaaf r. kaik. jk. ktv. aaalca 4S évaa Horváth létrás UJ. r. kaik. S késapes. Otaaál SaMlaaár r. kai., v. asagiaI *S ávas. KrMiáa LáasU áa s^tsak r. kaik Bidartvae \' kslvs na latalt áa mnsaka. Zanlat JW r. k. 78 évaa V. mtfiaj. Bararlaa Jtmml ifj. rém kaik. I évaa. Horváth OvSrnr ró». kaik I Masfss. Uadlaa ZaiaUa Iwri táasMaá r kaik. Hávaá Máiak leírássá r kaik »4 ávas, aa*áas*. HnU TtrétU Karlka Viséilai a. kai ataial M áras. Harrátk Kiaalkll rkaU « á*aa. SasMk Adolf tar. asfássé. SS ávas. Palaíaaaa Mária r. kaik. lSáves, aiséiarviaul taáafa Molnár íiyörgy elnök, Vtgtlt Lajos aleloOk, Kál-. koronáért küld s föszéiküldéai raktár KaniU OdOn lödet László jegyző, Vinet Kálmán pénztárnok. I gyégyssertára Balaaas-tiyarauton, ds kspbaló Válsszlmányi tagok: Vellák Józ-ef, Táncos Kál-1 mindsn wáa gyógyszertárban is. mán, Lőrinci láván, Szalay Uyörgy, Péntek | _ x faalaa Hla«eaklanlz. A nehezen Vm|del. emészthető ételeknek uak mérsékeli -élvezae is — TAnevlgaloaa, A nagykanizsai katonai i már igen sokszor okoz veszedelmes gyomor hadastván egylet zeneszerel vényeinek berendezése bajokét, melyek kezaetben a\'\' omorkörüli nyomás javára február hó 1-én a Sörgyár vendéglő helyi-1 hányás stb. által észlelhetők.\' k indsn bántalmak Bégében Horváth Leci zenekara közremük ödéee ellen legjobb sikerrel bssznáják dr. Rósa élelmeilett jótékonycélu zártkörű láncvigalmat rendez, balzssmát Fragner B. gyógyszertárából. (Prága Kezdete este 8 órakor. Belépti díj azemélyenklat 806. HL) Kephstó minden uagyobb gyógyszertár- 40 kr. Calágjegy (3 személyre) 1 frt, Pogstok a nagykanizsai takarékpénztár előtti téres szemé-lyenkint 10 krért rendelkezésre fognak állani. — Béaatá gjerasek íüaniulau János szeotiváni lak ós ötéves gyermeke — mint la-punknek írják — magára maradi a szobában, és ez slatt a kályhához közel jutott, a hol rubácskája msggyulsdt. A gyermek oly súlyos égési seboka szenvedett, bogy két órai kínos szenvedés után bslehalt sebeibe A gondatlan szülök silsn megindították s büovizsgálatot - VMékl lérMsék égyssálets. Magyaróra tág vidéki sOrlősOtask egyssülste: s névvel szerdán Badspssten s magyar söripar védelme és fejlseztéss, kllOnöses\' pedig Magyarország vidéki •sötrfwii érdekeinek védaiáH céljából egyesülst slakslt As alakuló kOzgyüléssa sz ország aladas résséből aiotsgy 66 aürfBsO jelent meg. A kOtgyüléa vezetésére dr. Kathnaa János országgyűlési képviselőt kérték fal. As efyestleti slapszabályok elfogadása siáa taegaj- ban is. — HAzeladáaNaKy.Kaalaaáa Magyar ut«a 708, aiáau fSId állati ház szabadkézből szánnal eladé. — Bövebb«n ■egtadhaté Vlaekcl FBISp k«ny keraakedéaé-sébea, A jóhirü Kozma-féle keresM-kelylsáKék bérheadat-•iák, esetleg az ingatlan lrlk> Áron eladatik. Bövrbb felvllá-l«iUái kaphat* ZEBKOV1TZ ALBERT lrséá]kksa HifiT-KilIttill l1 Közgazdaság. k azegedl baraaafl-klAIlltAa eélja A tíazda-ági Egyesületek Órására OsOietségs által f. év szeptember havában Szegeden rsa-dezendö I. Országos Mezőgazdasági Kiállítás ksrstében egy gazdásági és >portbaroaá-kiállítás is fog tartatni. Czéfja ezen kiállításnak: siaőeorbsn a hazai jsllsgü, szaz as úgynevezett magyar-baromfiskat; tnásodasor a \'küllőidről importált s gazdasági szempontból jónak talált Uj-baromfiak által ayert keresztesési eredményeket, valamin) aa itthon tiszta vérben tenyésztett éa gasdsságiiag értékes külföldi fajták tenyésztéséi ugyancsak nsgyoob csoportokban bemutatni. De célja esed tervb* vsit — s miként cime is mnlatja: — gazdasági éa sport-baromfi-kiállitásnak ss Is, hogy h gazdasági baromfitenyésztők éa s sportba rom fi azaz kedvtelésből tenyésztők működése közötti leliOnő különbség lehetőleg elsimíttassék szállal, bogy a sporltenyészlök Is azon baromfi-fa jt\'ük tenyésztésére rtbiraasansk, melyekkel a közönségei baromfiakat nemesíteni s hazánk baromfi-köztenyésztését egységes irányba terelni lehet. A gardasági éa sport-baromfitenyésztők között ma még igen nagy - a kBlönbeég s közérdek szempostjábéP kívánatos, hogy jövőben ezen állaltenyésztési ágaaatbaa ezen kttiömbség által a köztenyésztésben követendő összhang minél kevésbé znvariassék. A baromfí-kOztenyésztésI országos irány minél szélesebb körben vslé ismertetése kiváoa« tos s a szegedi kiálliláson s bsroali-kiállités elsősorban s \' legfőképpen as onzágos irányt szsaléltelöleg is bemutatni lenne hivatva. A gasda-ási éa s aport-txromfiitsyésstók tenyésztése eddig egy egységss irány leié vezetve asm volt a ennek sajqps eredménye sz lat, hogy aa\' ország baromfitenyésztői fühöz-lához kapkodtak s dsrüre-borara tenyésztették a legkülönfélébb cifra, de legtöbbssOr értéktelen s drága péosea vásárolt küllő di bsroafl-fajtákat, aminek leggyakrabban azon sajnálatos következménye lett, hogy a tenyésztő s sok balsiker következtében a baromfitenyésztéstől teljeses elvesztette kedvéé. Ha egy évtizeddel ezelőtt kaiároztátott volna el az, hogy ss ország baromfi-köztenyésztésén gyorsan éa eredményesen csak ugy lehet lazt. tani, ha életbeléptéjük azon módot, assetylÁI as állsttsbyésstés aaáa ágazataiban mar adag is oly iéayss eredményi értünk el s ha sgy évtizeddel ezelőtt köztudattá tétetett volna, hogy a tenyésztésre használaadá himaeaü baromlak jól msgválaaatsmansk és a kistestű hasai bk« romii-állomány isstéaek megnagyabbliására nagyobb testű bjbaromtiak hsaiiSUssessak, hal állas ma baromfiiteayésátésiak. Hogy miadea sUrkstő lehsasen, a haijelaslt Hlfl ikatfsl még kall aaertetnia teayéemokhal, sasn osak akkor teáséiba0, hogy agy gaadseégl, adat a spsets-nyéssto egy irányt mg kórstai, aadnak kövek- Nagy-Kanisaa, vaaárnap kaza«cy« u Imim, bogy *g7 Mő maira barom-fí-közienyesi\'ésünk egységessé válna. A gsidaaági tt a spori-bsromfitenyésztők kösött a kulönbnág a köveikeső: gazda»ági ba-romfi-tenyéaztö aa, kiaak a baromti-ienyéeetésra tsrmé*s*udta létfeltételei vannak, azaa aki a* okszerű és a basznothajió baromfitenyésztésnek (ökelltkei feleli — minők a szabad (ér, vlz, aaaaő, rét, erdő, berak ée takarmány — rendelkezik , sport-tenyésztő pédia az,.ki kis és talán sért helyű béháiiy darab baromfit tart éa zsákból élet, Nagyon természeten, bogy as általános ssabály alól vau kivétel s igy gazdasági baromfitenyésztők ia lehelnek sport*tenyé»ziök, ellenben sportienyésziők gazdssagi baromfitenyésztést a tani jelzett természetes feltéie\'ek hiányában* nem folytathatnak; teh^t ilyeneknek nem ia tekinthetők. Ezen elea msgkülöobósteté* kőveikeztében Zala 9. szám (0. lap) 1&97. január bö 214a. Bürkééitől fl lenetek ■egkásil Ithai CM Indokul te ax elpoaatiill aiőlők njjátelepitéae? \' Magyarországnak ama régi jó hirnsvs, mely lyel ssőlőai(Ívelés* és borászata teáin etében ss eorépai államok előtt bírt, sa utóbbi időben _ _ _ meglehetősen aláhanyailott. A fi\'oxers,majd ps-j^kk aér **\'k«i *ht *u* jieaik ia. mn dig s peronospora rombold munkája legnevesebb j iMlkeMle*. A mit smtmsm. (Cg?mm szőlőterületünket slpusetitotta ugyan,\'ds azért {^ ^ ^ ^ m r—\'—■■ , nev*a* mi_|lil bt borunk van quantnm satu. £s épen es s körül- „ ^^ mi Hvett^tk.) A UrfU*M Ukaa. (Tea* mény volt talajdoakép«ni s egyedüli oka annak, Hmí u1AJu ,, ut, ^ u>|ii, matt m Uyaa téma hogy s magyar boroknak kelendősége nemcsak óhUtíii. A rimek 1* r^égaak, ropopiak.) A Umk Ur rajta. A kém- : t. n keleken Tnlliliáaa tj kl0 ráanát ^aaail ka tt« k M ■. I Ufin kvkoa IWX UUk IWveska^tk\' mvM nllek HnSIal »• klek még akkor 1* lement kel] ielfsaótáieatnk nevét ba n külföldön, hanem hazánkban is megosappaqtj; i Ma (Méml Javitáaáal aagUani mert az a Myadék, vagy legalább ia asos tólyM^tdt kivitele** a^rtiitk m két napig.) dáknak legnagyobb rées*,. mely a bor alaevatéa j 9 s h. . f.lj.ienli»t aagtitta éD.ai, ki r alatt kéről apuéra, aaöótőkél úgyaaólván nem:^ mMt , ayibinoaeií eUu U swIISsMaL Aa ia látóit Igen természetes, bogy ily körűimé-; u n.imw.1 elalrgm.lli. aalla*; éa a lappanz* oyak kö.öti mindenki «legnagyobb bizalmatlan-1 fyiMfl ^ ^ ^ Sággal viseltetik borain l^jráni, s fog ia viseltetni\' * \' önként érthető, hogy a gasdaaági baromfitenyé*.- m , „kinfiíibeu\'.lleléke. tényezők tők tenyésztési Uánya alatt érteni kell azt, he1 - 1 a tenyésztő a magyar taromfiakon kivül n kül- földi tyoktélék közül: plimal, langaaán, bráma, vagy ehhez hasonló gazdasági lyúkoi, bronz vagy (rsncia pulykát, emdeni Ind é« pekingi kacsát Unyésztj mint amelyek a mezőgazdasági baromfitei-yé-zié* keretébe köanyea ■ beilleszthetők éa a melyeknek termékei épp ugy, mini a ■agyar baromfiak kiváló < érmékéi, ugy a belelni n küllőiéi piaosknn igen ktraaeli ci.kekai képeznek. Sport\'tenyéaz\'ők lenyéazibetnek bár* mely tajta baromfit, ez asoabau baromt-közis-nyéaztési szempontból loatosaággal legfeljebb sunyiból bírhat, Ea as előbb jelzett baromfi köz tenyésztési irány részére szükséges tenyésaálla résziről erélyes intézkedés nem történik as iránt, bogy u leikellen borhamisiiók Özeiméi kellően megiorolissssssk, A társadalomnak azonban nem aaabad addig várakoznia, míg ez. a rég óhajtott vágy feljeaűlést nyer. Addig ia meg kell rageduia minden slkslaast, hogy ssölögszdaaágunkrenoméja annyira amennyire aj-ból belyreáliittaasék. Igen ám, ds sat Baondjáík erre, bogy lehelellenséggel határos ■(, snert pl. u| «zőIÓtel*pUé«ek oly kőliséggel járnak, bogy a<ok slvlseléaére a stsgyar szőlősgazda sem képe*. A mi véleményünk esen állítással slUnté-l*«. Mi határozottan állítják, hogy elpuaztalt szö\'őink ujjátelepitését lehetőleg mihamarabb tökéli. ~ lokWMS ~ i SSgSjSiftSK üassnoiaaiió i^émpon\'ból szükséges azért, mert ha teljesen felbsgyunk szőlőművelésünkkel, évenkist milliók ingnak kivándorolni egy olyaa lei mé-nyárt, melynek előállítása minálunk is egy kia mozdítsák a tenyésztésüket ily irányban rendes sék be, erre bírái n sparfeajressiőke\', a kiálll Thg*r*B«l*Ul Eár tt Ml lmk iljraa d*l(*kr| \' MHht\'ÍVm .\'Sfleliatőtta mai: . nyikorog, géeág, ■int vslnmi é%*a|*l ka*t aaakár. . 7 Ü(a klviad más Skrft, bánaiC. IgT aaál a kHankadlk. fiagjrd békán máa hlaaigtl " 4 De ezt aokaa feűdik \' ^ —- fiiikaaatd, ijlojak Wka. Ham klanam at, atm ílsssjr. PUm álkor út Is tadon, , KII aaal mag a — tanáw. \' Bn eaak agj U* lé**, de «s*k Máa bitru >>4>lk>i|ik hogy aokkai joliban tenné, Áa ve\'rslrát kalyeM tábkei. foglalkoznék a latía gyakorlziokkal. is s a sportlssyésztökre nézve mivel éppen ezen baromfiak legkeresettebbek s I ennélfogva köanyee értéke^iibelök. S igy, hogy| a sporlteayészlök n megállapilott országos ba- romfi-kötfenyesztéti irsay. tényésztéafikkel ?lő-1jó-ak„al|af itrmm,iktU. Magángazda 4gi azempontból is ezen termelési ág jövedelmező [vége indít arra, bogy! a szőlőművelést kul\'ivál< Selyem NY1LTTER. damaszt 75 krtól lásnak lainieu egyik owja. juk, mert ielealegűnkei mindenkor eladhatjuk, I CéQa továbbá e/eukia lilásnak az is, bogy> JKÍ ez« jő.edelemből a költségek megtérül, j ama közönyt, melylyel az ezen állattenyésztési pn, ssját fogyaazUsunb tulajdonképen azorgal-ágra különSaen hívatott\' kis gazda a baromfiie- ®unk A ■i\'ágW az egeszsésfl^yi hyésztés iránt viseltetik s ami leginkább annak i "?»poatokal ti leli, aat (hisszük, felesleges blso-tudható be, bogy nem ismeri mindazon tényező\' nj\'rtgf nunk azon káró* hniást, melyet a most keL mik ezen állatienyésztesi agat jövedelme, j fokomban levő kotyválékok elvezete szerveseivé tesak, - megszüntetni s oda halni, hogy n**orul • •»0,é» "rosnak mond-a baromfitnayéaztes ugy a kis mint n nngygsz- helolyast, melyei a bornak n mi életmódon-daságokban ősapán szükséges rossznak ue.tekin. k«l nem W^ethető nélkülözés* elő-1 tessék. Muián a baromfi.közUnyésztés érdeke- \'őézbelne. ben as allam rénsétOl is megtétemnk mindazon A szőlők reorganizálásának meg van tehát intézkedések, melyek a többi állattenyésztési a maga létjogosultsága, annál is inkább, mert . agak MvirigoaUtáaát u előmozdi jak, a tervbe egyelőre taltermeléstől tartani n*m kell; de lel- i vntt asegedi baromfi kiáliitáabaa miutegy gya- téve, hogy túltermelés kővetseanék b», még akkori* tilsg kell azamlélietövé tenni mindazt, ami, ker aem lenn* indukált *<őiúmüve<éaünk*< nlha-exen rendknül fonton állattenyénsUsi sg l«i*sz-, nyngolni, mert ha egysaer wmét helyraáliiljak ténére eélbsvéUieti. Minden baromfitenyésztő {borászatnak régi jó kiraavéi, borkivitelünk !nnógatásnak n gazdasági baroaifiienyéezlés (sjleaz-1 ayára nem l**z ieleotéktelan. Mindanasstrs téae érdekében meg kell tehát ismerkedni a aztkaéges azonban, hogy a telepítés helyisen ok. lentinkben jelzeit irányelvvel a a rendelkeaésére I oerüen történjék, s bogy a müvaléaaél az oltás-siló assüfu.1 a anyagi eazkössel oda keU tőre- n s s trágyázás keraaztülviteléra kellő snlyt ha-kedme, hogy a kia- és a tslkeagazdáknál, vala>! lyezzüak. M röviden csak na utóbbi kérdéar* x mint n cselédség birtokában meglévő baromfiae I nésve ohaitank agy-kát megjagyséai lenni; ns-akai, réaziat helyes\'kiválssziáa, részint helyeaen| vezetésen a műtrágyák alkalmazására. A mll- lé frt SS krlg nitérankiat — valaalat fakata, ftkár áa a*taa* ■——>arg-na|y*án «V krUI 14 frt 6S krtj ranúnt, — a Ugdlvatoaabl^ SMi aat* áa mleléasike*\' rrivazfegfinla S eafc ya*t*kae éa rtwailiitt, vala* ■lat kánkaa aaáUthva, ml*lákal gitlg >mafu áalláial kridmk. HEHNEBBM S selyazagyárai (ea la Ur. advul esilUU> tMikkia ) (•> . Magyar livilmta 8vijeb» káf*raa Inélkélyag nputt ad i saegválnssloti tajhs rom fiak ezen állattenyésztési ágat zóbbé tsgyék. keresztesése által miséi jővedelme- A baromfi-kiálliiás ügyében mindennemű trágyákkal szőlőinkbea határozottan terméstöbb latét érthetünk el. Homoki szőlőkben kat hol< dánként iOO kg. azáperfoszfit * ÍOOk g. kénsavas kálira van asükaégüuk. E mennyiséggel 3 meter-mázsát is meghaladó termés többletet értek el, W«ilag«mtassnl szívesen szolgál Hreblay Eail! m«iny»»g, ka a fürtnek métermázsáját - kir, állatienyészjési f*lögy*lö , baromhbállt- ^ 30 írttal ii számítják, jelenlékenyen meg- Uuá csoportbiztos; Budapest, földe ivetéstlgyí mi nisztertum. térin s trágyázáa kőitekét. Nyilatkozat. Boldogult (érjem, nehni Vágó Ede, a Neusehlos\'fele tanniagyár részvénytarmság fökönyvnlőj", ki (898. év november hó 26-en a teli tásÉM Részvéoy-Táfsiságnái haleset elles bizioaította magát, 1898. évi december hó D»éa halasat következtében elhalálozvás, navssett társaság s teljes biztosított OaBzeget, ssas 20.000 koronát nekem a legrövidebb idő alatt kiásatta. A ,Nemzeti Balesetbiztosító Ráaavény Táraaság"-nak ezen gyors és aááltányos eljárása folyián indíttatva áriam magamat hala* köszönetemet nyilvánítani, Bndspest, 1890. jannár hóban. 25-8 Osa, Véfi EdbU. JSlöttflnk: Dr. Berger Mór. Dr. OdSnfy Mikm r 1 LaptalajdoMs és kiadó: a ti r i l rttá Bel- és külföldi képes folyóiratok, hirlapok, szaklapok ifjúsági- és divatlapok ■MHB minden kQlön dij felszámítása nélkül asiaMma előfízethetők is megrendelhetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. 1 Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 9. .ssáwi. (7. lapj \\ 1899 január hó 29 án. "Mtntm Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompos. tiaan kimerne kádaanr elleniáUt u M aanril rájdaleaaaWaetté kaélraHWitot alkaSaaitatfc U ia aa ormok által kadtnatUsakn la \' ■art mii t&bk aat 10 év Ma i halhólyag alaévanp orvoai tekintélyek nyllatkoaatal anarlal a UfaMfbiahatóbb ia leltátlaatl ártalantlan év- aiar arak éa kálgyak aaáaára Ara taeiateskkát araéatl pártat caeaaieláakaa: Oaauü, aWmdl ayártaany . . 0.80 I. frt!| Halhályat kivélé Inna aúataág 2.- I.— , ChfaMaa aaaariaaaa irttld) . . 2.— 5.— . Gyljtaainy araknak lg«n cálaaartaa llkiaikhaa Saa.^llltra . . S.— II.- . Saaeaaaariaa ........0 SO S.— , NfW aÜ anivaraka (Safaty Spoagae) 2- I.— , intaatar taljaaan Caiaeareive . . 160 S.— , Kr*d«ti taaaariaa eelaairaa iFallporma) •\' Neanlaga taaár anartat ... I SS 2 50 , Vanaii Ironná ktISa . . . . . .1.50 „ „Maaa-éo", aaab. kariba) al. köt. 3 50 5.- „ - faindan hOlgjMk ntlkfiltakaladaa) Wi|iaaáiflaikil poatwaa éa éiaarétaa akaktatl: Keleti J, os. és klr orvos, sebészeti mű és Wtsasr-gyéros. 241-14 ^Alapit H78.) Bsiapratca, (Alapit. 1878.) IV. Karkiakrniii aiésa 17. h Árjatyiék legyen aa kéwaetvi. ma ■arta* klezvéeyséi. eedaaál, ligiiiigaiHiall Is tea mindig gyakrabban laséalatik á v3é4l Hargeny-Pain ■ RzpaUar, gyakorta Horgony-Iimmant ilraraaéa alatt aaa titkoa sor, kaaaaa Igáé eépatert káitanr, malyaak agy háitartáabnn aaa katlana hiányolni- 40 kr., 70 kr. i urogwikánti árban majdnem minden gyógyaaartárban káaa lattan Tan; ffraktár: léiaaf gyógyaiaraaanél Saéapeetea BarkaárUa alkalmával igen Araoaak h több kiaebbértákfl otániat Tan forgalomban. KI aaa akár aafkéraeeéai, aa i _ Oveget „Horgony" védjegy <a Kichtar oaégiagyaée nálktl aint aaa «MéM ntaattaa naaaa. Richter F. Ad éa táraa, aaéaa. ia Ur. adrari aaáiliték. Rudolatadt (Tktia** KLTTHU a bőr ápolására J szépítésére ós finomítására Pud erl A<?y doboz ára : I forint M krajcár. Utánvéttel vagy aa Sasseg előleges bskül- dése pntán kttWeiik. iaé aar i.ef*i«k«wkfc uiMki, kai a tanai** rcau. «s — fakér, rdaaaaaU. éa aárga — vegyileg aaalyaüt te ajáalva Dr Pekl 1 J. Cn. Klr. tanár Hal aáaakaa KlIaaaerC levelek a legjobb kfirOkbdl minden doboaboa mellékelve vannak. 6 TADSSI6 GOTTLIEB klr. aévari latlatti aaggae a fláslsaae pir Séaakaa. riraktir aára, L. Valíaaila a. Kapható a legléMb lllaUmer- gyégyeaerkerki dénben éa gyégyaierttrbaa. N.-Kaalaaéa t Ali «a BAhaa Keleti M Mér *m Kreiaer ttjrala eéfekaál. Hirdetesek felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán. Mily elkerülhet*leaél aaBkaégea a ■zöllőlc permetezése aa elmnlt évadban biaoajmli be aúdéo caakia a permeieaeti axöllOk nem mentek tönkre. Kanek e\'érbeté»ére legjobbnak biaonynlt Mayfarth Ph. és táraa -O ■ s.a badalaaieit o— Mh Snm-CLlcddjö „SYPHONIA" sőilSvesíző és növénypermiteiSje, [mely ai oldatot szivattyúsán nélkül finmDkd-döen a növényekre permetezi. Kaen permeieaékbdl aUr aak eaer van haasnálatbaa és aaAaaaa élaérl ktseayltvéay antatja kiiöní voltát valamennyi egyéb Mé rendszerrel szemben. . i—io Ábra éa leiráa rendelkezésre áll 7 MAYFABTJI PH. én tár.áaál , ■MlglláMéglgélOtWk, kWsliginl|l |yér keresték s ||l»Hea értékesitéil gégék réaréra. lées, H/l, Tabsratrssss 79. szám. iij^MU éi sím iliwrt M iga. - Ufrátt k iaAátt iiUataá Oleséaág! Olcséai|l Legkedvezőbb alkalom! Nagykanizsai Qzletfinket teljesen PÓCSFO helyezzük át A szallit&si költségek megtakarít&sa céljából az itt raktáron levő BÚTOROKAT most tetemesen leszállított áron adjuk el Az alkalom a legkedvezőbb, hogy i közönség a legkülönfélébb kivitelű kitűnően gyártott olcsó bútorhoz jusson Friedmann Károly és Günsberger a ka tergy árasak. Olcttéaác Legkedvezőbb alkalom! 82—2 OlMilágl Nagykanizsa, vasárnap ----1- Zala 9 il ——i Ingyen szedería csemete. A loldmivelésdgyi m. kir. Minislerium országos sclyemte-nyéestési (elügyolÖBóge bárkinok ingyen ad 9-8 íves migágyi sztdorlfl csemetét, Városok, községek, néptanítók nállitéat nem fizetnek ; ellenben magántelik a iiallltáil költségei ylselik. Megrendelésnél fváfmegye, utolsó posta, vsr.ut. esetleg hajó állomás pontosan bejelentendő. He s csemetéket magas törzsű lékké ■ neveljük ugy egy kataslrslis holdnyi liiskolába 7200 csemete helyezhető el oly-furmán, hogy a sorok egymáslói rgy tneler, a ssrokban a csentetek 80 oenlimeter távolságra álljanak. Sövény alakításnál egy folyó méturre 3 darab, egy folyó ölre 6 darab csemetét számítunk. Kik csemetéi akarnak, est sűi\'gőien jelentsék be. A földmivelésUgyl m. kir. Mlnlstarlum országos selyem tenyésztési felügyelősége Szegsérdon Tolnsmegys. -mmmmm l wmmmmm | >0000000000000JOOOOOOOOOOÖ * Ipi ilitliu u lUiánkM. - M Üiallál ulü irtlolöitolu. § C|tnii|l|y! kstélá|tál esfvtzffálvi Q (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jul. 8-án) Q i legjobb és legolcsóbb FsgtlistUá>ner A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges a fognsk tisztítására. Ehhez felette szükségéi valamiféle leg-tlaalltéaaer használata. ■laées^tl UephalA :00000000c 0000000000000000 szám iS lap.i Ijanuár hó 29 A Isglstbssk bisnajalt HÁZISZER, Maéea lyilaéás. tek á* kelés gyé- eely sz (■ásítást szsááiyetzs, rss- |y)t%M biato. alkarral jér, a aM aail éss váráerlsgásl inéelireif, a _i.j^.h 4, megromlott ii hibáé váralkafrészt el- zn1""^- ^TTT .7. távetHJa (s el sz sgÜzsM fWsMMelt), » olválalártaál, tály» 0or«u it blstaean MpaSateU s zyo- gek, várkaláeek, pokolw ás fH* Morbajt, is p. étvágytalanságot, utuji „kait, továbbá kírimgenyedés ae ic KK^"^ te íü ssveaett kDrümméregníl a kásán és Iák kaabáatataut, nftaérgtnatt, a gyomor talUrkaliait itallal, nyálkáaodást, vér- a|fakoa, keményadiaeksál, dagaaatokaát tolatást, hlaorkoldikat, all bántalmakat, ■irigydaganatokaál, boittotom kápsédé- belbajekat, a Bár 40 ávéta jósak Msoayalt I nknil stb. 80 év éta kárált Dr. ROSÁ-féle életbalzsam Prágai Mm FRAGNER B. gyógysz.-töl Prágában 203-111. Ki aa emésstása mindéi maakijit aj A gyó ysláa fájdalom nálkll halad a il.ir. sarkam! és Úszta ^ hinta hatá. alatt, vért aaaras, klllakaa la Malac ia Maaaa flllél. kim. kevüt kázlszsr. DokMbM jS és 35 krajearja, I Svef SO kr., kettfs Ivaf I ferlet Psstás 20 krrsl lri|ákk Peitáa I krral éréfátá. iIGYELMEZTETÉSI ""fű"? xsss i. kaev a Or. F! aaltmésyt kárja a prágai Fragser I ■aaetirábél ia lgj«t>o arra, hogy San bátzsSM otoaMgoláa minden rfaain as llt látható kartk vtdjegy l««yeo; a prágai kázlkeaéos giosugolásán padig a jobblét látkató kánM*cMS »*d«r ———— A hl agy stászást talál ée aekae keialeatl. Ujat kap I ■ Kl la na ere leverek ssrel rteéilhisásee állaaak. Raktárak Budapeaten i V Tlrit M ffiffurrlirlu, ifftr A. TUnw t ifili, UaáüriUá Flraktar i készHIsM Br...... Aaetkeke „zea sebearzsa Aéter" la Prag. . r ragner Es> Ser gpsrasrgasss 213 PeetaklMéa aaaaaal sat-as MEGHIYO. A nagy-kanizsai takarókpénztár részvénytársaság f 1899. febiuár 7-én d. e. 10 órakor tsrtsndja s aljáit h.elsriségé\'bexi. 5-4* évi rencles fcözg^ríilé^ét melyhez a t ez. részvényeseket tisztelettel meghívja az IGAZGATÓSÁG. 3t -f Tanácskozási tárgyak sorrendje : t. Igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentések. 2. Mérleg előterjesztése, az osztalék megállapitább, az igazgatóság és felügyelő bizottság felmentése feletti határozathozatal. 3. A hivatalos közlöny kijelölése. 4. Az alapszabályok 25. §-a értelmében lelépő Elek Lipót elnök és dr. Tuboly Gyula alelnök, valamint az alapszabályok 27 §-aértelmében sorrend szerint kilépő 9 és évközben behívott t igazgatósági tag u m. Ebenspan-ger Leo, Weiser József, Stirüng Sándor, Gebei Gutmann Vilmos,. Unger Ullman Elek, Vidor Samu, Lőwy Adolf, Plooszer Ignácz, Sommer Ignácz és Elek Ernő továbbá Goldhammer Károly, Heimler József és Juhász György felügyelő bizottsági tagok helyett ujak esetleg ezeknek isméti megválasztása; és pedig elnök, alelnök és 8 igazgatósági tag 3 évi, 2 igazgatósági tag 2 évi és a felügyelő bizottsági tagok 1 évi időtartamra. 5. Netáni indítványok. Jegyzet: A i. ez. részvényesek figyelmeztetnek, miszerint szavazó-lápjaikat 1899.évi február hé 8-ik napján délelőtt 9—12, délután 8-6 óráig az intézet helyiségében személyesen vsgy meghatalmazás alapján átvehetik. Megjegyeztetik, hogy aa a\'apszabályok-ll-ik §-a szerint szavazati jogot c*ak az gyakorolhat, kinek részvénye s közgyűlést megelőzőleg négy béltel nevére Átíratott. Fülöp Uptulajdonosiiál N agy-Kanizsán 1899, |
