* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 44.12 MB | |
| 2011-02-17 08:45:57 | |
 | |||||||
Nyilvános  1053 | 4486 | Rövid leírás | Teljes leírás (599.75 KB) | Zala 1897 június Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 44. v Nagy-Kaniz«a, 1897. junius hó 3-An. XXIV. óvíolyam. HwkMltMf l T4,.skis «»«1**. WI»P kft.7Tk«r«k*aMbM A ^.rkMstSvsl\'trutast Ishst sspss-kiit i a. 4—» fci kW. II. iilliwM » \'»» ssalWnl rimir* MitkHl Bisása U*Mi| ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. - riiMMwtUi YirMkta-ApaM t MM» Haj ^ BLömartH iui.- kta tvts II kmt (• frt -ttUvr* • k*w (» « - kf lipiMm • toiM jlHMW A Nagy-Kanizaai- él dél-zalai takarékpénztárak, a Hankegye*ül«t, ax Ipar- éa kwMk.--,.|[|||t )>tt> wiMttMlmM ssak toa«n kmt\' delmi bank, a Nagy-kanizaai segél yegy let-aziivet kezet és a leien vei takarékpénztár ____ MI fogaduiatk *l * „nagy-kanizaai malii agyár éa serfőződe r. t." a nagykanizsai önkéntes tűzoltó egylet, nrtltMr riMlim t» te. ------• zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. tára., a nkanizsai kerfileti betegsegélyzó —JffSür?"N. IWntek •«■ kiu«t>*k rixw pénztár kivaMot kötlBnye. HM.ntk.k, a BíÍHiiIi --------- nulkM* Wnlll ruta hnrtiiatti I.u.nilk Kap* stdm ára : lO krajcár. I«||«lMlk Nag;yKaiil»áii liften kint k é t ■ ■ • p : vtraaribxxiap ém o«rQ.törtölcÖjQ.. Magyar katonai tisztképzés. • A magyar közvélemény egére sürü, sötét, ijesztő fellegek tornyosodtak, melyek már kezdették szórni villámaikat is. Zivatarra , égíháborura volt kilátás mindenfelől. A kvóta és a 16 § kérdése erősen be-fellegezték a- magyar közvélemény egét. Feszült idegekkel, lázas izgalommal leste mindenki, hogy jön-é valahonnan valami kedvezd, hatalmasabb levegő-áramlat, valami váratlan, kedvező fordulat, mely erőteljes lendületével elragadja, pokolba viszi a fenyegető fellegeket, mielőtt nyakunkba zu dúlnának. Nem jött bizony sehonnan sem. Hanem meghasadt Nyugaton a felhő-tömeg; fényes, melegítő napsugár özönlött a magyar politika gomolygó fellegeire, és meg-Önre, viaszaverődve ? szivárvány nyal ívelte be az egész magyar eget, a\'béke, a lelkesedés költészetével aranyozva meg az egész magyar nemzet lelkét. Igen: feltDnt a magyar nemzet felleges politikai egén egy szivárvány, mely minden izép szónál, minden aranyos Ígéretnél fényesebben hirdeti, hogy irántunk immár valóban komoly, valóban megbízható a békés hangulat ott, ahonnan nem egyszer a reakció mérges szelével söpörték már el legdr^g&bb nemzeti aspirációinkat Az. a két törvényjavaslat, melyet Fcjérváry Géza, báró, honvédelmi miniszter, május végén az orsz\'tggyülés elé terjesztett, azt dokumentálja, hogy odaát nagyot és jelentékenyet fordult a szeletjelző érckakas. Nincs kevesebbről ázó azokban a törvényjavaslatokban, mini arról, hogy a magyar katonai tisztképlés olyan < zinvonalra emeltessék, mely a paritás elvének miuden tekintetben megfeleljen | mely a magyar ifjúságnak rég óhajtott pozíciót biztosítson a katonai pályán is. A mit éveken át hangoztatott, sürgetett a nemzeti jogos aspirációk szellemétől áthatott közvélemény, ime meg fog valósulni: lesz magyar nemzeti katonai akadémiánk. Óriási vívmány ez 1 Halhatatlana got biztosit a nemzet hálájában annak a kormánynak, mely a velünk szemben folytonosan táplált és szított bizalmatlanság rengeteg sziklagátjait képes volt áttörni, hogy elhozhassa ide hozzánk a nemzeti remények egyik legjehentékeny .bb kincsét Nagyon is lehet érteni azt a nagy örömet, lelkesedést, melylyel ezt a magyar nemzet egész közvéleménye, a politikai pártok mindegyike fogadta és üdvözölte. Nagyon is lehet érteni, hogy épp<n Magyaromágnak azon részéből, hol a legtőagyöhur—sbb magyarok laknak, a közép Tisza mellékéről érkeznek^ a leglelkesebb hangú üdvötlő felitatok a kormányhoz, sQrQ egymásután ben. Igen nagy horderejű, életbevágó nemzeti aspirációnk valósult meg ■ magyar katonai tisztképzésnek ezzel a tervetett reorganizációjával. Ilyen hatalmas vivmánynyal szentben nem szabad semmiféle célzatosságra gondolni ; nem szabad kicsinyes, haszontalan, vagy éppen alaptalan gyanúsításokkal igazságtalanul billenteni le az érdem mérlegét A két törvényjavaslat előttünk van. ez a tény. Hogy miért terjesztették elő egész váratlanul éppen most ? — hogy minő árt követelnek. majd "^"flfr ellenében? ennek fejtegetésébe bocsátkozni gyanúsítás nélkül lehetetlen. Nem helyeselhetjük tehát, ennél fogva nem is követhetjük azokat a lapokat, amelyek — midőn ilyen, szinte beláthatatlan fontosságú törvényjavaslatok tétettek a -Ház asztalira — őszinte nemzeti őröm, lelkesedés és az érdemnek minden pártpolitikán felülemelkedő elismerése helyett mindjárt ctcerós hasábokban foglalkoznak azzal, hogy ennek majd rettenetes nagy A „ZALA" tárcája. A mlaoionárlo*. - A ,Z A L A\' mM tántya. — I. Virág Árpád halványan lépett ki a szeminárium portáján. 8srmei tele voltak könjekkel. Még egysaer visszafordult. Társai ás a papoAveidet prefektus olt állottak ulkatag, lemondó arccal. Valami soha nem érzett, sejtelmes fájdalom mar-Mt agyasom szivébe. Oda rohant a nyugodt, fenséges tekintetű prefektushoz ; megragadta kezét ás ajkaihoz szori-Mta reszketve, vonagló fájdalommal. Az Asz pap átszellemülten Ölelte magához fla-J*1 rajongó testvéréi, a ki négy éven ál szeme-Mnye volt. Csak szaggatott szavakban bírt tőle baesvaoL lágyan nyugodt, reverende. legyen nyugodt I Négy hónap múlva megint látják egymást. Jól "?f wnl magának is, cariasime, ez a kis latust Ptooée; nagyon jól log esni. Homlokon csókolta legkedvesebb növendékét, gyorsan meg fordalva, visszasietett szobá-*ha- Nem akarta, hogy meglássák asokal a sd-rQn hulló nehéz Maycseppekel, mik areán vé-ÍWWaive, kopottas reverendájára ömlöttek. A bucsu\'ó Halai pap mégegysser megölelte Uruit szótlan fájdalom., al és gyorsan beszállóit a felhúzott fedelű bérkocsiba, mely a vasúti állomáshoz vitte. Az utca kanyarulatánál kihajolt u kocsiból, hogy még egy bucaupillántáat vesa> n s szeminárium ódon épületére. As emeleli ablakok mind egyikéből fehér kendők loboglak utáoa. i Letörülte könyeil. Nehéz sóhaj ssakadt föl , melléből. Viaszadalt a kocsi szögletébe és gondolatokba mélyedt. ügy éresle, mintha nsgy-nagy veszteség érte volna; mintha kitaszították volna az ö csendes | boldogító paradicsomából. Dgy megszokta azokat az áhilatot sugárzó, mindig csak tiszta, szent, égbeemelő, gondolatokat ébresztő falakat. Négy évet löltöll olt azakadal-lunul. Még vakaeiosni sem ment basa soha Mit is csinált volna az emberek közt, künn a zajló, forrongó, alakoskodó világban? Mikor már ugy megszokta az öszinle szót I Mindig csak (atennel társalkodott- Es annak nem lehet hazudni. Most már bevégezte pspí tanulmányait. De még négy hónapig kell várni, hogy leiszenteljék, mivel nem töltötte be huszonnegyedik élei-évét. Ezt a pihenő időt ssttteinét skarta tölteni. -> Egyetlen gyermek vo I. A papi pélyára saját hajlamából éa anyja aka rátából lépett. A vallásán rajongással csüngő anyát Üdvösi-letta as a gondolái, hogy egyetlen gyermeke a bitnek apostola, fölkentje less. As a négy év, mit a papnövelő intézetben töl tötl, teljesen Idegenné lelte előtte a külvilágot. Mikor kiért as állomáshoz és maga alöU látta as ide oda futkosó, szinte egjinás hátán hullámzó, csomagokkal rohanó, lármázó embertömeget: hallotta a gépek zúgását, zakatolását, sévM fütyülését: ugy érezte, minta a kárhozat oM menekülő elitéltek kétségbeesett áradata hömpölyögne előtte; mintha Dante Poklának agy részlete elevenedett volna meg abban as Megbántó, gondolatlojté pokoli sajgásban. Alig várta, hogy vonatra tűn essen s elmeneküljön onnan. Azután újra visszanyerte lelke agys—lyát A kocsissákass ablakához ük és onnan nésta merengve négyévi boldog nyugalmának, csendjének tanyáját: a messs*-taaérM várast Fenn, a magaslaton, bérclelőn állott fönséges nyugalommal a hatalmas csákót SgyháS ; mellette vihar-vert barna^nlával a saominárfam. A dóm kettői tornya, utat bét áldásra emelt kar-őriás, nyúlt lel a felhők felé: mintha csak a fájdalmasan távosó alán intett volna bacsu-áldást. Ahogy néste, nézte, leje lassan-lassan sssM alá-zaital hajolt meg as áldó karok stötl Egyet kanyarodott a vonat s etdökóésoresotl hegy vonal (akarta el a fönséges képet. Rég látott, de jól ismert tájakon rokont át a vonat Merengő lélekkel gyönyörködött « szépségében, A szomorú vonások lasaasklnl slsémsksk eán, sbogy maga előtt látta egy elragadó lét annak a nyitott szent-könyvnek, melyben a végleten bölessség ereje, az isteni költé Nagy-Kanim csütörtök Zala 44. szám (9. lap) 1897 janiuB hó 14* ára lesx ; hogy ez csak mézesmadzag ;hogy ez nem is olyan rendkívül nagy vívmány. Pedig hogy milyen óriási nagy nemzeti vívmány — azt legii^kább elleaségeink hangulatából tudjuk meg. A bécsi • Rtickswthrt erős hangon kikel ez ellen a (ahogy ő nevezi) tl/onvedizirungt ellen. Ez a lap többek között ezeket írja : „A nemzeti pártnak csakugyan van oka nemzeti vívmányt Utói a honvédjavaslatbari,, olyan vívmányt, amelynél nagyobbal maga sem eszelhetett volna ki. Az u ut, amelyet a törvény\' javaslatok megnyitnak, nemcsak a tábornoki kar éi a vezérkar (okozatos elmagyarositására vezet, hanem a kőzősbadsereg magyar csapatainak tisztjeit agyszólván elhonvédesiti. Ezt később még esak aszal a határozattal kell kiegéaziteni, hogy a hadsereg magyar csapataiba csak magyar nemzet iségő tisztek oszthatók be és akkor nagyon kösd ntonk a függetlenségi pártnak egy ónálló magyar hadsereget sQrgetó követeléséhez." Tisztán látható és megérthető ebből, hogy a magyar nemzeti közvélemény nem ok nélkül üdvözli oly általános nagy lelkese-déssel ezt a két katonai javaslatot, melyek törvényerőre emelkedve, a magyar katonai tisztképzés blrtos, sziklaszilárd alapjait fogják lerakni; melyek igazán biztató, vigasztaló szivárványul ívelték be a magyar politika egét ebben, az egyébként komor, felleges, viharjelző időben. emelésével tárgytalanná vált. A közeljövő erre nézve teljes bizonyosságot \'og hozni. A hatás pedig az egész orazágra kiterjedő és sok oldalról legmelegebben üdvözlik a kormányt, így Hontmegye, Torontálmegye, Nyílramegye, Jászberény, Sepsiszentgyörgy, Eger, Szeged, Debreezen, Mára maros-Szigel, Csongrádmegye, Arad város, Arad-megye, Mezőberény, . Turóc-Szenlmárton, Békés-Csaba, Orosháza, Fogarasmegyéböl, részint a polgárság, részint a törvényhatósági bizottságok, részint a szabadelvű párt polgársága meleg\' hangú táviratokban üdvözölték a kormányt, * i kormány iránt való bizalmuknak kifejezést ad lak. A kormánynak az a szándéka, bogy e javaslatok mentül elóbb a képviselőház tárgyalása alá kerüljenek. így a képviselőház pénzügyi bizottsága már juniua 4-én délután 5 órakor veszi tárgyalás alá a két javaslatot. A nemzeti párt május 31-én tartotta meg azt az értekezletet, a melynek feladata volt a honvédelmi painiszter által beterjesztett, a honvédnevelő- és képzöintézelekről szóló törvényjavaslat ügyében. A párttagok te jes számban jelentek meg az értekezletre, melyen Bolgár Sándor ismertette a törvényjavaslatot, melyhez Apponyi Albert gróf szólt. Annak a meggyőződésének adott kifejezést hogy a javaslat nagy vívmányokat foglal magában. Horáhszky Nándor azután a kővetkező, egyhangúlag elfogadott határozati javaslatot terjesztette elő: Minthogy a honvédnevelő és képző intézetekről szóló törvényjavaslat a párlprogrammnak a a katonai oktatásra és nevelésre vonatkozó tételét elvileg megvalósítja, gyakorlati sikerének biztosítása pedig kormányzati és ellenőrzési feladatot képez: a párt a javaslatot elfogadja." korlátozni a párt tagjait meggyőződtedk anhátságában, de kéri. vegyék fontolóra a fentor^ nagy politikai tekinteteket s azok komoly iontolása után határozzanak. Erdély igazságügy, miniszter arra utal, hogy a javatlat két év óta a nyilvánosság előtt van, s a szakterületek majd nem egyhangúlag helyeselték. Éppen a közvélemény egyértelműsége indította a § beterjesztésén. A sajtószabadság érdeke vezette; évek óta foly a panasz, hogy magánbecsületsértési ügyekben u esküdtsséki eljárásnak nincs megnyugtató eredménye. Azt a vádat, hogy a §. a sajtószabadságot korlátozza, visszautasítja. Elfogadása által a párt maradandó szolgálatokat fog tenni a sajtómbad ság érdekeinek is. A törvényjavaslatot az értekezlet változatlanul elfogadta. fl 1 t i 1 <L A béka. Politikai szemle. , — Bdftlft.____ A honvédelmi miniszter által beterjeszted katonai javaslatok, amint előre látható volt, nagy hatást tettek, s minden párt nagy fontosságúnak tartja e javaslatokat Bárki mint vélekedjék róluk, az kétségtelen, hogy a Bánffy kormány e javaslatok kieszközlésével nagy érdemeket szerzett Maga a nemzeti párt vezető emberei is ugy vélekednek, hogy Apponyi aspirátiói e javaslatok által lényegükben megvalósultak, s így éppen nincs kizárva az, hogy a szabadelvű és nemzeti párt között a fúzió létesülni fog, mert sokan ugy vélekednek, hogy az Apponyi pártjának oppozici-ója e javaslatok letárgyalásávrl és törvényerőre * A szabadelvű párt köre e hó 81-én tartott értekezletén foglalkozott a bűnvádi eljárás életbeléptetéséről szóló javaslat és annak 16. §-ával, mely körül annyi vita folyt sajtóban és élőszóval. Nagyérdekű, hatalmas felszóllalások tették jelentőssé a szabadelvű párt értekezletét, melv mindvégig komoly, magas nivón maradott. Feiszóllal-tak flhórin Ferenci, Emmer ^Kornél, Beksics Gusztáv, Tisza Kálmán, Pulszky Ágost, Bánffy mini«it«r»lnflk a az jgaiaágügyminisster. Tisza Kálmán azon meggyőződésben fogadja el a törvényjavaslatot a 16 §-sal, hogy ezzel a baza, a szabadság és . különösen a sajtószabadság iránt ó kötelességét teljesítette. A miniszterelnök nem kivánja a kérdéses szakasz elfogadását pártkérdéssé tétetni, de kijelenti, hogy a kormány törvényjavaslathoz ugy a mint van, ragaszkodik, az abban lefektetett elveket magáévá teszi s törvényjavaslat lényegét érintő módosításokat nem hajlandó elfogadni, A törvényjavaslatot ma nem csupán belfirtalma szerint kell megbírálni, hanem áron szempontokra való tekintettel, a melyekből támadják s megbuktatni akarják. Nem akarja A mint már említettük, a görögök és törökök közötti béke megkötése nem oly könnyen fog menni, bármennyi jóakaratul is legyenek a nagyhatalmak a hadviselő felek irányában. Még eddig a fegyverszünet tartama sincs véglegesen megállapítva; s a derekasan megkoppasztott Görögország még mindig hajlandó a nagyhatalmaknak kellemetlenségeket csinálni. Ralliaa minintar elnök — mint a Times levelezője Athénból jttatí — kijelentette, hogy Görögország nem tartja magát kötelesnek ai európai programm kiviteléhez való hozzájárulásra. Görögország nem vállal-kozhatik Európa zaandárának szerepére. Athéni diplomáciai forrásból pedig azt jelentik, május 28-ról Konstanlinápolyba, hon a királyi család folytonosan igen aggasztó állapotban van. Bizonyos, hogy a királyi palotában előkészületeket lettek az elutazásra. A király és a Rallias-kabinet között igen feszült a viszony. Az általános helyzetet rendkívül komolynak tartják. Dr. Szüts Miklós bucsulakomája. A debreceni kir. táblához kinevetett ir. blU Hlb 14a bíró tiszteletére barátai és iteteM bocsa lakomát rendeztek május W-en az * Arany Szarna* szállóban. Határozottan elmondhatjuk, hogy Hyen minden tekintetben impozáns bucsalakomára, mint aminő ez volt, nem emlékszünk. Erős kifejezése volt s rendkívül sikerült és sokáig feledhetetlen bucsu-lakoma annak a határtalan tiaateletaek éa ragaszkodásnak, melylyel a távozó iránt minden oldalról viseltetnek. Itt lehetett látni, hogy társadalmunknak és a bírói karnak e kimagasló alakja mily széles körben és nagy mértékben meghódított minden intelligens egyént nagy talentumával, stép jellemével, nemee szivével. sége, a teremtő ezeretet végtelensége, a jóságok jóaágának határtalan áldása olyan elevenen, olyan igaz, olyan megcáfolhatatlan, eltörttlhelellen, meg taatesült igékben szól hozzánk: él, lüktet, megvarázsol ; Istenhez emel. Mégis csak szép ez a külső világ is I Aki. Istennel ismerős, megtalálja itt is, minden lépten nyomon. Laasankint édes, szent megnyugvás simult lelkére. A vonal egyhangú zakatolását már nem is hallotta. Egész lelkét a természel szépsége töltötte be. A távplsággal a négyévi mult emlékei is lassankint elmaradoztak s mire az utolsó állomáshoz árt, már majdnem teljesen bennvolt a jelenben. Akkor már csak arta gondolt) hogy milyen édes lesz a édesanyai, édeaapai ölelés, hosszu-hoeszu négy év után. Ugy megrebbent a szive, mikor az állomásnál meniulanitotla a rég látott ismerős arcokat. Vidáman ugrott ki. De már abban a pillanatban két hatalmas kar fbgtá át: as édes apa ölelő két karja. Néhány másodperéig caak csókkal, meg öleléa-ael beszéllek; csak azután jutottak sióhoz. — Megismertelek, ebadta papja, megismertelek. Most is csak csupasz gyerek képed vanl — han goakodott örömében a boldog apa. Az ártatlan fiatal pap caak simult hozzá és szemérmesen nézett körül, hogy nem bolrány-kozik-e meg valaki édea apja hamisítatlan természetes modorán. Dehogy botránykozolt. A jó falusi nép együtt őröl az örvrndezökkel. Az öreg oda kiáltott a kocsisnak: — Jarcsi ie, gyere csak ide, vidd az ffiur, akarom mondani a tisztelendő ur pakkját a kocsira...... Teringettét, jó nagyot nőttél. Hanem fene sokat böjtölhettetek abban a szemináriumban ; rettenetes pápista-szinben vagy. Na jól van ; majd jól tart anyád. Gyere csak egymásután; nem szabad egy percet se késni; mert ha összeesik a .fölfujott" mindaketten kikapunk anyádtól. Tilts, ragadta magával a világtól elszokott fiatal papot s néhány pillanat múlva a két jól tartott sárkány csakúgy röpült velők a poros országúton. Árpád hallgatag volt, csendesen merengve nézte a kedves, ismerős vidéket, hol i(ju korát élte. Az öreg rá-ránézett s gyönyörüaégében nagyokat (örült a rengeteg bajuszán. Egyszer már meg se állhatta tovább: — Már csak legalább bajuszt viselhetnének, az ebadta. Az nekünk familiai ékességünk volt mindig. Egyetlen fiam vau éa még csak bajuszt se viselhet. ErTé már a fiatal pap IS megszólalt* — Mit gondolapám I Egy nap, akinek mindennap áldoznia kell és- bajusz ? I — Hát a kálomista papok tudnak viselni ? Aztán meg — hiába beszélsz nekem — láttam én Pázmán Péter arcképét Olyan hatalmas bajusza volt annak, hogy három ilyen magadfajta csikópap megnszlozkodhatoll volna rajta. Az pedig csak különb pap volt, mint ha ma tiaet egybegyúrnának. . Az öreg egészen nekitlseMdelt a baju»z-kér désnek s csak akkor vette éaara, hogy kissé szabadra eresztette nyelvét, mikor fia gyöogédeo megérintette karját éa a kocsisra mutatott — Jó, Jó I Hát iaaeo nem bánom; nekem most már mindegy; cs ik ugy mondom. Megint hallgatott egy darabig a egy egy oldalpillantást vetett hallgatagon 016 Iára. Aztán ujra megszólalt: — Te Árpád, mi ördögöt csináltatok négy ess-lendcig abban a szemináriumban, hogy igy megnémultál ? — Tanultunk apám, nagyon sokat tanultunk. — Hallgatni ? Négy esztendeig í Azt a teletege mellett két hét alatt megtanulja minden bölcs férfi. Észrevette, hogy az ártatlan pap erre nagyon elpirult, helyre akarta hozni hibáját. — Jó, jó, na I Megint elszóltam magamat. De hát nem is tudom: mi méokünek való az a celiba-tus I A pap is caak ember j ha ép, erős, egéss-ségea, arra való: házasodjék meg. Saéchényilént ugy ia olyan kevéa a magyar, hogy .. — A tekintetes »aazony a kert aljáról néz bennünket. — szólt hátra Jancai kocsis. Ez a közbeszólás bizony nagyon jókor jött, mert a szegény fiatal pap aaiute sült-főtt, hogy hova legyen, merre nézzen, ha édesapja tovább folytatja azt a kényes themát. Virágúé csakugyan a kert aljából, a sövényre kapastkodva nézett az országút felé, integetttt Nagy-Kanisaa, olttrtoli A bucsulakomán nemcsupáo Nagy Kanizsa várói hanem Zalamegye elitének jelentékeny része meg-jelent. Ott vol> dr. gróf Jankovieh László, megyénk főispánja, Cttrtdn Károly megyei alispánunk: ir Humetka Kdtmdn, kir. tanácsos és lanlel-ügjetó; farcketiek Ottó, husxár százados; Cttrtdn Hali, Clemenl Lipót, Dtrmriet Ákos, 8om»ni tijula, Sf. VitUndmf Józaef, Vitlendtay Sándor, megyei nagybirtokosok ; dr. SttyS Hugó, aljárás-btrö, WolÚk Rezső ügyvéd, Csáktornyáról, Srkerti Oéőn, somogycsurgói nagybérlő. — Nagy-K»ni> írtról jeleovottak: Btltu 1-ajos, dr. Be ultik Ferenc, dr. Blau Simon. dr. Brid Tivadar, Ctesndk Miklós, Dtik Péter, Dienet Sándor, fbentponotr Ernő, Skttupangtr Leo, Ebenepam/er Lipót, Éinnjer Géza, Eptrj&y Sándor, Faiét Lajos, Fayyat Lajos, dr. Fdtidn Zsigmond, ilj. FmtOntflw József, Fítekl Pál, Frwu Lajos, dr. Fritd OJön, Őrünkül Alfréd, Grinkut Henrik, Hajdú ttyula, dr. Uauttr János, Htritltndf Béla, dr. Hmár Sándor, Katzenbach József, dr. Kitt litván, KnorUtr György, Leayyei La.os, Linzer Béla, dr. Likt Emil, dr. Makara Iván, dr. Mayer Fareac. Mtrgtntkaler Lajos, Nayy László, Ollop trnfl, dr. CÍkp Mór, dr. Urotdy Lajos, Ortu-tárj Gyula, Oaitrkubtr László, Plomtr Ignác, dr. Pletutr István, dr. Baúek Zsigmond, dr. Biti Kálmán, Remete Géza, dr. Botnitrg Mór, ítmftld Jóasef, dr. IWtckild Samu Sehetttny Lajos, Strtfüy Deaső.-Schertz tíiekard, Simon Gábor, Btot Pongrác, Sioieur Guaxlár, Tripam-mer Gyula, dr. Tripummtr Rezső, dr. TvMt/ Gyula, Tnboly Viktor, Uytr UUmann Elek, Varga Lajos, rfeisgrZai|Boad, Vidor Samu, Viot* Ferenc. A lakom tata félkilenckor kezdődőt.....Az naMpakat mindjárt keidet ben egy remek-szép babérkoszorúval lepték meg, melynek szalagján a kővetkező felirat volt: .A nSk leg+zeUemettbb barátjának : attzonytúztelói." Ezek közöl as asz-awzonylisztelők közöl többen meg Ja jelentek a asgy-tsrem kanalán, a onnan hallgatták régig a szellemesebbnél szellemesebb tósztokat. Ai első felköszöntőt dr. Betlizik Ferenc moodta a távozóra. Utána mindjárt felállott dr. SWUi Miklós és megtartotta remek bncsu-beszédél. Gróf Jistsw\'eá László^lőispán igen sxép tóestban szinten dr StüU MiUitt köszöntötte fel. Dr. Aróbs Kálmán saonoki tűzzel éa lendülettel bttftUXt l távozótól. T\\Mf y\\iXfsr. ütregMj Dezső és Simon Gábor felköszöntői szintén mind a tárolóra szóltak. Közben dr. Stüít Mikiit a halgyekre emelte poharát. Lakoma alatt a jókedv egy ré fokozódott a régre már szinte égtek, lángoltak a vidám búcsúzók s csak virradatkor gondoltat a távozásra. Ekkor reggeli «oét rendesUk gróf Jmkooick Ldtzló főispánnak, Cetrtia Károly süepánnak, dr. Stilt Millióénak, Vkm Znjmond polgármesternek, és Oul*rkuber Utdi járásbifónak, akik már valamivel előbb eltávoztak a lakoma azinhelyéról. e A bucsulakomán megjelenteknek ia feltűnt a bányára a jelenvoltak néraorát olvasóknak. ia Zala 44. aiám (S. lap.) 1897. janin* hó 8-án fel fog (ünői, hogy törvényszéki ellökünk ét a bírói kar több tagjá nem volt jelen. Újságírói kötelességünknek tartjuk i-zt a fenlorgó tények egyszerű regisztrálásával megmagyarázni. A magyarázat ez: Annak a társaságnak, mely dr. BtÜlt Mikiit tiszteletére búcsú-lakomát tervezett, két megbízott ügyvéd-tagja fölkereste törvényszéki elnökünket, kérve, bogy a törvényszék is járuljon a lakoma-rendezéshez. Titk László törvényszéki elnök tn-dalia a megbízottakkal, bogy dr. Szült Mikiit már előzetesen kifejezte előtte óhaját, hogy bucsulakoma ne rendeztessék; ő tehát addig, míg Szüts Miklós e tárgyban igból nem nyilatkozik a fölszólitásra I érdemleges választ nem adhat. A megbízottak ezután eljártak dr. Szült Milclitotí ia, ki aj mindenfelöl nyilvánuló sürgető óhajnak engedve, a bncsn lakoma elöl (ismert gyöngédségénél lógva) ki nem térhetett a ez a törvényszéki elnöknek tudomására hozatott Ezután a megbízottak újból lölkeresték törvényszéki elnökünket, — hogy most már az érdemleges választ megkapják. Ezúttal a nyert válaaz\' fez volt, hogy a tőrvényszék hivatalosan nem vehet részt a banketten. K.nnek a válasznak magyarázata pedig abban a mozgalomban van, mely most a nagykanizsai ügyvédi kart erősen foglalkoztatja. Az ügyvédi kar számos tagja ugyanis már a bankett-rendezés előtt értekezletet tartott, melyből a következő memorandumot intézték a törvényszékhez : Tekintetes kir. Törvényszék! A Itaagcaadaakságok ét ágyék fond aokiijok u igyridl kanak ramk u;i(l, km arkéleai érd kait is kéaalrél ériatik ia Mért uakuk kloastáait igr.le».l ia kiaéfjSk laaa aaaki aag aaai ttkéakatlk, aart ralaalal al aa Uja* kiamaiakaa a birdaáfaak irtatank való Untait ia tiastalalA létjak, — a aag/kéaéaaég la raadaaarlat asnak taakU ut alaSaitani. Mlatkacr laaatiia ia addigi aljirta a al aélUa/aa Igé-ajaiakai naa aligilé kJ, aart aat tapaaataliak, kogj a ItkíaUtaa kjr. Ttrréajrtaék rttld IdikWkbaa i(7uuak>t taaétaltaa UlatatU kl aaa(Uaat*U bhatmivat ia késiünk a la(t<bk aghaartao aaUtetatik la -alatkagjr aa as lpui|. I aulfáltatéa taklitél/éoak aifiipliaui alkalaaa térklt ka-MkaaMra ia vaaatkat: SaanJMtlak, kojjr nn éltalaak Walt téajakat aapak ktaStt biaalaaa aufbaaaéléa Ur-BráTá trfjtk. fanarra aaaakaa i jakiakat aa Ur Tliaiajaiik - aladaa tacjéaak ifaiaifiralét ia rajiak iMBkra aMaakar la-aaaátatt, a aéltáa/oa4< lafréfat h .tértit tarjadé alMkaa;-] végét, — wakkaaar arra a aatiyialdtara jatottaak, kog/ a tokiatataa kir. Térréa^a^ktl aaa Taairalkatta aaaa aaéa-dék. Ixi(7 a agililálnri ttraa Útra ia kaljrtaln falfofécrm ajajtaoa lépőt. Xs okból ffTkaacalag abban illapodlaak mag, kogy a lagalattakal aajaaalu eaaaUttlju is Mm aaaa aa-1 gaaaliaaégkaa, a awlj a fakiitataa kir. Térréa/a^k aladaa tatfái kihalja, kiiarkodaak raáaatainl aaaa viaaaéa Üjysiüi, a aalj aa addifl ai|árta élül agjaaak Jaréra éa lacÚbhoak addlcal rovkaéra ktaajaa kalatkaakaUék, aaaélkil, kogy aa Igjr aaéadékolUtott rolaa. Kagadja aaf tahit a takiatotM Ur. Tlrri*)raaék kogj |aiaa baadriaraak állat uh Miajlakaak adjuk kihj*-aést, kag7 aiadajéjiukaak iakikb aa arkSlcal érdak élt.l aatalaaaall aéliéajoa lgéa;>, jérékaa a gaadackaégok ki-ralalkdU klaaaléaiail Ig/aiaaW tog rétotai. Ez a mozgalom bfzonjroa feszültséget létre a törvényszék éa u Ügyvédi kar kötött Ebben van magyarázata annak, hogy a tekintélyes Mámban ügyvédek által rendezett bankettén törvényszékünk hivatalosan nam vett réaaL -—• Mi ehhez semmi kommentárt nem llizünk, ét társadalmi éa egyéb közérdekeink azempoatjÉkdl a legmelegebben óhajtjuk, bogy a megbolygatott régi jóviszony mielőbb helyreálljon. Leányok majálisa. — Szombat, majut 29-4*. — Habkönnyű, kipirult szilídek kibomlott, boaaaa hajjal; hajlékony, karcan derekukat láfyaa, üte mesen ringatva, lejtettél a táncot a aanedailaaa után. A lakoronák suaogó lombjain ál-áUört a nap egy-egy aranyos sugara éa véfágcsókoita azokat a pihegő gyermekarcokat Ea volt • tavasznak legszebb, legpoetiknaabb álma, telve virágillattal, mosolylyal, ezüslcsengésü vidám leánykacsjjal. Tavasznak bűbájos, édes álma voltál te aúadig, virágillatot, szelidareu május I Ez idén boszusan ébredtél boaaaaa szaadsrgé sédből. Nyílt tekinteted elhomályomlt, szokatlanul dörögve kiabáltál éa arcodon végig pergelt a kflay, akárcsak egy rakoncátlan, duzzogó gyermeknél. Csak későn, nagyon későn jelentkezeti ceákoa ajkadon a nyájas moeoly. Viaazareclamáioók az időtől a la megrabolt, kék égedet, de azt hízzam : magad akartad, bogy minden így legyen, mert nagyon fájhatott a la ábrándos, leányos lelked. Végre ia mosolyogtál I......... Ragyogó kék szemeidnek aranyos napsugaraiban gyönyörrel fürdött szombaton a ml sóvárg\\ szomjas lelkünk. # Szombaton reggel zárt sorokban vonult ki a polgári leányiskola a sánci kertbe. Minden arcon ott ült a fiatalos öröm lázaa pírja. Kebleik alatt gyorsabban vert pici azivecskéjök; aa ö gyermekes zsenge lelkük mintha csak öntudatosan megérette volna, hogy nyomaaztó nyűg az emberen a várna, ! poros füstős levegőjével. I Tiszta szemeikben, léiig nyílt, moiolygó ajkai\' kon ott Ott a vágynak mozgó árnya: — Csak ki, kl a taabadba I 1 Olykor hunyorgattak ia az utón pilláikkal, mert a rakoncátlankodó északi aaél belekapott aa tf finom porába. Dél felé már elcsendesült minden. Vígan szökdécsellek, ugrándoztak a kisebbek, itt olt Uaebb csoportok végigbevertek a bársonyos sőld füvfle és móbón szívták (Bdejökbe a nélkülözött friaa májusi levegőt. Egyszerre csak felharsant a zene hangja, harmonikusan egybeolvadva a falevelek kaik, laaaa zizzen étével. Az igazi élet, a valóságos majális csak ekkor kezdődött. leiéjök lobogó fehér kendőjével; untán hogy bekanyarodott a .kpcsi a fajú felvégi utcájába, lel kendezve sietett a kapuhoz. Nyitva volt az ma-fyar aaokás saerint, mint két ölelésre tárt kar. Mikor a kocsi berobogott örömtói fuldokolva rohant oda, Az örömtől szintén köoyező flu nem •záOhatott le maga erejéből a kocsiról; az anyai karok vették le félig. Resskető szeretettel, ngy npdta "nyék™ régen látott gyermekét az anya, niolha abban a pillanatban vette volna viasza erimakkal a magzatrabló sors kezéből. Olyan nehezen tudtak kibontakozni a csókokból, meg az ölelésből. Akkor azután aa apjukhoz lordull az édea-aayjuk: — Ugyan bol nandutok annyi ideig, édea-•pjukom. Miiíden süllem öaazeesett, kiszáradt. Psdig ugy e éhet vagy édes Árpádom ? Persze hogy éhes vagy; iazen a szemedből ia látom. — A\' már igaz! — mondta nevelve az apjuk. — Persze szegényeknek szigorúan meg kelleti (ártani a betenkint rendelt böjtöket. — Mag biznay. Nam is olyan pafánykat ne-\'Mnek ám ott, aiiat le vagy apnkom .. ügy é Met-fiam? Na, demeajankl Már terítve van MMjárt tálalok. Mire bsMé indultak, a konyhai cselédek mindi cMjők futottsk, Mi melegétől kipirult pozsgás ■eeal Irlaen UMlgeMák kernket a agy sietlek > áalaí iMtÉiadl ur kéKaókoláaára. Az ae tadta szegény zavarában: bofyan szabadkozzék. \' / (Persze ez mind nincs benne a lilburgicaban I) Akkor lelt azután még caak teljes a zavara, mikor a szobába léptek s olt a varrógép mellől egy azép sudár leányka kflótt föl és ártatlan, hamvas arcán gyöngén áttörő píruláaeal hajolt meg elölte. A fiatal pap azinte megdöbbenten állott meg egy pillanatra; ugy tűnt fel neki, mintha a székesegyház, áhítatra, urnnyeí szerelemre hívó Madonna-képeinek valamelyike elevenedett -volna meg előtte, Azoknak a azép szemeknek azurjá- j ben a menny tisztasága ragyogott A sima, ala-, baxlrom-fehér homlokról a lélek fensége sugár- j zott. Ea a fényRI aranysárga haj ugy körítette tiazta azt, mint a Madonna-löket a glória-fény. Az egész arc olyan tüneményesen angyali, volt, mintha annak egyetlen idegazála sem rezdült volna meg soha löldi vágytól; egy remek eleven modell: a legetzményibb angyallönek. Virág Árpád jgsk nézte megbűvölten, ábílattaL Édes-anyja szakította meg a pillántokig tartó hallgatást. — Nem ismered meg, Árpádom,Gold Katicát? A Aatal pap Mtka», mintegy magában moo- dotla: — Lehetetlen. — Pedig bizony ö az, édes gyerekem. Golp Katica, aki bizony még csak ici-pici lányka volü mikor le szemináriumba mentél, Emléktsbete, rá, bogy már akkor ia mennyire aaerettem. Most még jobban szeretem; mert igazán derék, mun- kás leány lett belőle.. Ne, na, aaárt nem kell pirulni, édes Katicám I Ugy é meginoadtam, hagy majd megjön az én pap üaaa, a Id magát mag-léritL Majd Mszél magának lelkem olyan advhea szóló dolgokat a ezen lek életéből, hogy saépea kikeresztelkedik. Ah Istenem, milyen szép ia lenne aa, ha majd mikor aa éa lem uj-miséjél tartaná, magát meg mindjárt megkereealelhataé. Ugy ia egészen árva; nekünk meg nincs leányunk; a mienk lehetne. Különben erről m betzé^lnk most. Négy hónapig itthon marad Arpéd; egyéb dolga ugy sem leaa; legyen miaaionártua. Virág Árpád caak nézte, nézte aat a tüneményes széppé éa angyalivá fejlődött leányt; érezte hogy lelke, egész lénye emelkedik, azáü föl, fö\'» valami ismeretlen magas régióba i a lelkek <W-, kesésének szédületes végtelenjébe... Aztán azinte öntudatlanul, a delejes erő ellenállhatatlanaágá-val, némán nyqjtotta kesét az átaaeUeaaflit tekintetű leánynak : a vele szálló ragyogó sesméeyaeá. Az anya boldogan mosolygott — ügy. ugy idaeeim, caak fogjatok kesét I Aztán édes Árpádom, légy jó miaaíoaártaa, mentád mag ezt u ártatlan, jó Isüket a mennyei MvOa-aégnek Aa öreg Virág nagyokat sodort a bsjustán és ravaszkásan mosolygott alóla. — Hm I teringettét I Nem ia roaaa mísslonárusi munka ez, eféle süldő papnak. Nagy-Kaniwa, catltörtök Zala 41. uám (é. lap.) 1897. janim hé Ifa A ki* diákgyerekek alázatos félelemmel ríncl-| szédok, szinte egymásba ölelkezik a két hatalmai gálták kabátjaik szegélyeit, megindullak hős elszántáénál, aztán Tél uton újból megálllak megrettenve. Erősen lakaloii a szlvök, fürge awmeik mohón függtek a legszebb leány-arcokon és a sok közöl asinte bajosan tudták kMÍaazlaoj; vájjon kivel kellene táncolni. A Nagyobbak már kolonban, kimérten, vigyázva lejtették a Ipgtermeweies- bb parketten a keringőt; ettől megjött az 6 bálonágak is ás hamarosan elvegyült kiki párjával a táncolók mozgó áradatában. A mamák, a papák sorfalat állották a tánchely j körül, betjefcb a bokrok között qgy-egy akarva eltévedt ki* pár sugdosott halkan egymás fölébe. Vayjon mi titkuk lehetett ezeknek a parányi, kedves jószágoknak, kiknek láttára a komoly tanárok ás tanárnők szigorú arra is felderült ? Egy szőke hajú, hamvas arcú kis leányka lihegve, lopva kiváJi a táncolók sorából, gömbölyű karjaival lázasan tűzte újból össze kibomlott bosszú hajfonatait. Nemsokára egy ctgányképü kis diák gyerek surrant útánna\' A nagy sietségben valami papirdarabocaka hullott ki zsebéből, to felemel lem, de a hogy körülnéztem, hogy átadhassam neki, már eltűnt..... nem láttam sehol. Egy név jegy voit Kerek, tormás, leányos betűkkel volt tele írva a kemény kis karton. Nem kíváncsiság bői, de azért elolvastam. Kedves kis.....I (No nem lebetek annyira indiaik rét, bogy eláruljam a nevőket. Elég len, Kedves kis...... kaszárnya hosszú ablaksoraival. Szigora rend uralkodik otthon a azépen Ug«-tára sepert udvarokon. A Sugár uton a kaszárnyák körül egy időben lappangva ütőnek fel bolyhos, kócos fejőket bi zonyos rosszul táplált éjjeli pillangók, a bakancsos idillek kiegeazitö alakjai. Behúzódlak éjjelente az Egylet-kert lombos lát alá, de sz utcát, -a kertet is nsmsrosan megtisztították — Amor ur nem kicsi haragjára — ezektől a sötétben olálkodó rongyos alakoktól Azóta azon a tájon, s legnagyobb rend és csend uralkodik. A mars Rak szelíd ábrázattal sétálnak mindig haza felé az aton. De ha honvéddal szembe jő a baka, kölcsönösen rgjfor$ tUztl" szórnak csillogó szemeikből egymásra. De a szembe jövő hadnagy ur kardcsőrtetéae Jitet MÜntm\'-l vezényel, H gy miből eredt ez a vad gyűlölet, az a kaszárnyák titka. Nem is <rre kíváncsi a közönség, hanem igen Is megkívánhatja azt, bogy a város békés nyugalmát ne zavarják meg .a dühöngő katonák. Vaaárnap délután jp a gőzfürdő k- rfhelyiségében vagy 160 honvéd és baka mulatott együtt addig, míg egymásra frem törtek. Repüllek a téglák, a borospalackok, gyorsan forgott a kézben a rövid kard és ha véletlenül egy civilt egy lé) tégladarabbal (éjbe kólintottak, a katonák egész udvariasan bocsánatul kárba leirom, mi állltek a tévedésért Két bárom bakát éte\'veszélyesen öaszeszur \\1 káltak, bogy felgyógyulásukhoz alig van egy kis Ott leszek ma én is a majaison és igy J*40!\' .A bonTtdetL ^ »HT néhány percig szálfádon beszélhetünk majd. Az h"an ^T0"" ** eM és második négyest már rég ada igért-« W4"0*" k,\'*Lbb ■agának. Vigyázzon, óvakodjék a feltűnéstől, * í®1™™ oW,ír?1 közelítette mrg a gőz- nebogv a mama mecsdtsen valamit. Pál..... ,ttrdö Mrtbelyíeá|ái,de ekkor a menekülő kato j Dák a sétálókat lökdösve, taszigálva iramod-A maga örökké csacsogó saőke kis..... 11 |0ra Vájjon hány 3y levelet az*ongaitak a szivük A* örjír*\' • » kertben az elmaradt felelt a kis diák-gyerekek szombaton délután ott"l*4^ fi^W kías Sáncban? ikatonákat egyes házakban felkeresték és bekt- Á bogy az esüujnai odahaioH a lombok fölé, K1}4* köröskörül a tekervényes utakon mind sűrűbben L A b*,«Wel mttmporo- bokkantak tel a párok karfltve. egészen közel1J* 1 ""a*4**00, re("*T< gondolnak a tojofn TgTrr\'* wrtftftá. halkan Juigxa. & ha kel .«\'■"\' dmr/rr* és a >k*rtan*n.. ismerte jön szembe <*ymáasal, ttaandalfaL M W® "" ,8ttri gyermekies tiszta kacaj és meglepettn kérdezték j1*0 ""editálnak * \'«*rMP< csatározásról, egymástól: I zHHÍfftz Toll futtában. JÍÜl SÜsWí^raíl " kell fttVatuf! -aorták Este 8 órakor lassan megürültek az asztalok.]*2 emberek mait szombaton es(e és aggodalmas A mamák hosszú selyem zsálokai csavartak a arccal hallgatózlak az .Arany Szarvat* kapaj leánykák forró nyaka köre. El4-zör a keesík előtf. tódultak meg bosszú sorban gyorsan robogva, ^ tn4ikor a^itóságosan hallgatag árián alánná a gyalogosok A menetet a cigányok _ . r ,, ,. 7. ... k» zárta be, "kaTe«éa»otoobúztákaíyáíía « k •» sorban, míg csak H nem érték az meza *Uö l4mtó embarzaj és valami sajátságos, szokatlan házát {csörömpölés, mint mikor nagyobb tömegben Ez a aap volt az idei tavasznak legszebb, leg- omlik, verődik össze az üveghulladék. m0*°\'T\'T*l\'l - ^r^ Wfll. Pusztulás van ottbenn! Ds^akrnL térteidé ....... * *» *** Wkü»»ereí«seW» tOzoltó-troasbitás g . éppen arra ment; nem bitt a s/éaak; besurrant *« gyor» éazrevétlenséggel bepillantott a vaaze- Katonák harca. h" és bslevittét a baráti szeretet Izsó kohé^k bogy utolsó cseppig klolvaaszák belőle ad, aat arany. Kanizsáé maradjon az ar íny; Debrecené legyen az tmbtr, (Persze arra nem is gondollak, bogy akkar Debrecennek majd aem marad semmi.) Onlirhubtr HttU nagy-azive agy égett, ^ lángolt, min ha erre az alkalomra akknmaiáka volna éveken át a benne rejlő vulkán tüzet £s milyen csodás kémiai tölfödözésre jatottak az aranyolvaadók I Azt látták, hogy az arany-saiv a baráti sur<-let legmagasabb MMoka mellett ragyogó gyásMe-lokál bullát: a meghatottság köayeét. Ez volt a második gyémánt-hallás a iángokiát olvadó srany-szívbói. Az elsőt akkor láttam, mikor a Jókai jubdsosi alkalmával boMatott könyeket. Akkor olyan megkapó beesöséngel, olyan aagy lelkesedéssel mondta ei s koszorús író apothaá zlaát; olyan igaz közvatlensággel saóH annak „Arany-etnber\'-éríl. hogy a pitlanai hatáaa alatt szinte Bet!ragadta lelkemet a gondolat t .Himaa te magad la ilyen Jókatléle .arany-ember* vagy, jó Szflta Miklós !• Aztán tovább tooódtak gondolataim: .Neked is kdá tXIhsasd- vsa, suai Mai ■ araay-embaiáeat : l^stlsay Thsár Mibálysak, Egyik otthonodban vaa Tfaaatf, a srtstt*aa Noémid. Az rfjik hideg : nem eJégiÜ ki a Is költői szárnyalása lelkedet. A mátihmi Méss forró; bimpoml aranyozza mag lelked ssár-nyalt; magával ragad, napsngaras rágíAkkaeaML Ennél a ittknál\' vagy te (gazán boldog. Itt a „Mindenki" sziget én, ahol aranyos DidOetk játszanak veled, játszanak agyaddal, mely nH abban a hideg otthonban kifáradt, elkomorult." épület-óriás erősen hul- Knortur Qyirgy, a lAzottó-lőparancsnok ép-...Adáz, bruulis gyClölet el roatot\'ak egymáart. I P« ,ltkflf ltö,1< »«sze szomazédjáral a pezsgős MagviMsat a levegöbea a rőrid pangaoét és a hol\' poharat, Zagott az éljenzés TuMf 7Üíor pedig MHott, piro«a szökött magasra a vér. aztán kedélyesen nótázott a letenyai bocsosokról, da csak egy tompa zohanás és hörgő, fájdalmas L^. jajszó baibtsrott. 1 1\' Sem a göréj-török háborwól azói ez a hadí-ttihmtét, de s kik vasárnap délután a dsengery és KazaK.-;-«!\'j4k^n| ^áltak,könnyen azt bbet-J _ U u»Voo ártatlan lázi mondta egyked-ték, hogy a m békés városaakba tették ál ők a . . .... , . , ^ ^ k«c színhelyét. vfies a trombitás és visszahttzta az sjtöt Eaáíí egy 48as baka szaladt bogdáesolra, Ha Toboly Viktor erre az egyetieo alkalomra Tárbaruotl arocsi, odébb egy SO as honvéd re-Jkűlesöe adhatta volna szegénynek a rögtönző List llnn k«f» fokúit un ^afa»át küaM, | B*tr > bsriwt li<Mí|ái«l Mnalm kkmmtmk rl—tt.\' haat kard oéikti ba\'alasas isleaayilákat uórrs ssoadaűaa száják<6L Majd lizáe, hnzaa jöttek isbiign. kinek a sapkája maradi é, kinek hüve-iydM tááeysgt a rt>vű gyíkleaő, egyik mánknak mm a Un röpködött evtraatokhaa. Ha a tá wmi egy araeyzaiaóroa tiszt gattétja íetiOnt, ahMve, egymást Iwdásve kereslek mewdéket a kapualjak alatt. Lst az eeés\' tófpi, baka eyelvco pedig .md4*kf*tV (t) hívják A Xi-as honvedek és a ééraa bakák iúaom- poétai vénáját, bizonyosan ilyen formán (Art volna ki beiőie a lelkesedés: „Tas tm Wa W ál M SS0W Ul| i ■rirtw, ltaf *s *p«. h*» is». Uh Ha uwaytá v rantoa^ * Mert hál aranyat olvasztottak ott az .Arány Hzarvas" nagytermébe*. Ur. &zW Hitíirt mftgragadták öMö karokkai | CMtinÁk Mikii* Kl sacMoiyog. lakát tartaiom megmagyarázni akkori goedolaiaiaut. A mi ar*ay-tmbtrink egyik ottttnea ott voit a törvényszéki pa\'otában, hol a bidag Tbesus-islenaaazony voit az ö Itmtája Ehhez sskldfltt. Másik otthona voit a társadalom, a szigete, ahol a Maisa\'tóit az • Noémija. Eczal ölelkezel!, ea csókuígafU bornte kát, mikor beenánkel agy-agy issgsi asániysiása beszéddel elragadott. Esek a meleft^édes őlel-kezéaek termelték az A, (amott kiiárad:) agyával játszó aranyos Dódtkákat: a ragyogó goode latokat Abban a hidegebb otthonában aaak sasAsms lénylett; emitt: • ,MitUtniri\' saífstáa arsay. szive ia nsegnyilt, ragyogott, ■Magitelt. Most ssár a bocee dalok oloiso akkordjai » elhangzottak, • Antmiy liutM* habár-koasoraval boraátrlté* si a .ett lifmdlmmét UrMjM.\' Mivel tineaáasnk el mi lárflak, az ,«wf uémiP... Azzal, amit sem araeyoe, aam gyémánltn meg vein nem iahal; amit azért n$Uget oly asá-lyaa a MrWav, mert a gyéntáslnil ia drágább; mait csak az igazán Hmm szeretet nyújtható, bocsássuk si agy titkon lehulló, aáaaa kéeyey HUH. ▲ kswsfcidilimgiyi miaissisr dr. Msstasao Beaaő ■isisslsn safséfefsi-»atói fngsimislvá aeraaás k L - U| aiapMó tagok A aacykasÉssai («• ♦ téksay a á « g y I a t Ufátókk tartott vá Iseztaáayi tásákia a káistksalkat iktatta ha alapM6 lapii soriba: Kaka Kaiilaé és Zrrkot itt U^ad ara^kH, K s rstsg Nigy-Kantaa wütUrtök MU ésKsressg Istvás urakat, kik egyeu kéat 100-100 koraival járultak it egylet ilsplókéjibez. _ Háuuifob. Waiu Tivadar n - kanizsai kereskedő, junius 8 án lép házas ságra Rosenherg Izraelné leányival: Emma kisasszonynyal Az egyházi esküvő ugyanazan napon délelőtt 11 órakor lesz a nagykanizsai izr. templomban, ])r. Délcém/ Géza, budapesti tanár, junius tokén délelőtt (él 12 ,la 44 szám (5. la Pl 1897. junius M w» mányait, tapasztalait, tehetséget abban a a szélesebb körben bizonyára még joko-kozottabb erővel fogja érvényesíteni. A hrreeKprlmáM alapil-. váu/K. Vaszary Kolos hercegprímás is-■ . . ,or UrtJa mét bebizonyította szülővárosKeszthely esketési ünnepélyét a nagykanizsai izr.temp- ;r4n, érzétt jóindulatát. Május 25-ikén Ba-lomban Hamterper Sándor nagykanizsai I |aton.Füreden\' a keszthelyi főgimnázium kereskedő leányával: Kínra kisMSzonynyal.|gzegénysorsu tanu,ói scgé|yezésére 50,ooo Az alapítólevél- tagja volt a nagykanizsai ügyészségnek, I fslsőórsi prépost, Simon szenls<éki titkár voltuk mely benne ennél fogva jelentékeny erőt i kftrnyezslének kiválóbb lagisi. A templom al*t ., ■ ,. TmZíÉZ.\' u j. --r 1 • „ , fogadlák Itéthi Oryula pr montrei kanénak, veszített. Ellenben a budapeall kir. ügyész- ^ J^jj ^tó főispán, Ca~Ua ség, ahova beosztottak; erősbödött egy ne:-1 károly »ll«pán, dr. Rnsaieskakirályí Isolelügyalő, mes ambíciójú, munkás taggal, aki tanul- a szomszédos Janisok lőgzolgabirál és előkelőbb gazdái a PHj János sspsraa, a ki s kariiati pspaág ián jeeai mag. A püspfik • ■i|érlmt\' után misét és prédikációt mondott s eaaak végeztével asonnsl megkezdőd\',II a bérmálás, a mely délután kél óráig Isilott Közel harmad- - ! korona alapitvánvt lelt le tükt saját pénztára avirs 1897. évi junius hói „ . 7-én s .Komaromi erdőben\' zártkörű tavaszi j1*". amelyet dr Burány Gergelyhez mié táncmulatságot rendez. — A mikdldi Snlcénlei zett, így szól: liioliá tgyerUel pedig 1897 évi junius hó 13-áo az öröm hegyi fenyvesben tartja zártkörű tavaszi ilncmulatságát. — Esküvő F r i s d f • I <t Miksa légrádi birtokos Mayát t Amáliát folyó lió 1-én • polgári kitée után oltárhoz verette a | t légrádi izraelita templomban B e r g e r-D Dezsó, Villányból. A vendégszerető öröawzülók kázáaál s váras és vidék eifise 6»tge díszes la ksmárs gyűlt Sssse. As ebéd 6 órakor vette kezdetét, ósaaokáe szériát az aévaroa, aáirak siatl As ebéd ideje alatt Ifibb nagyon sikerült (elköszöntöt mondottak el a boldog fiatal párva. Eraján a legjobb kedvvel táncra perdBlt a fia Uiaág és a malstság a legszebb bangalatbaa tartott egé-s világos reggelig. Az esküvőnél oyoszolyó-Ieányok voltak; S 0 h r Mariska (Somogy-Srilf) és Friedfeld Clemeatia a ■aayaaazotiy kedve* kis kaga. - Mkpáai látogatások. Dr. gróf Jankovieb Lanti varmegyénk f9i*páuja körutat tesz a ksrvái kaiátaaéli köiaegekben a eaJturili-ris/aayok mrgiemaeJaa végett éa hogy a magja rwodán haladása rét meggyőződéseket Kiere/a-n. I. hó 20-án Casrtin Károy alispán, dr, Uxmaka Kálmán kir.* tanfelügyelő ea Vioa teme főszolgabíró kíséretében Marakaress\'nrrs1 ári—t*. A jegyzfieégi kerü\'et határa a lovas-j bandérium és as elSprt^ élte Szrnti Gynls| körjegyzővel, várta a venrfégeket, kik iVüarPál! apát plftáin vendé gs<er»ifl káráaál szálltak 1 mtt llegtckí siették as iskolát, a kfi««égbá»fc»s s róm. kath. egyházat és végtl a közaé.d járTák ttik. Minap raggal koeaikoa utaztak tovább a mllpk \\jtgrtíra. A kakonyai kompig a Uasém sMjárók elkisénék fikei, bot m*r a látrtái elöljáróság i*n Kováét Gyala légrádi | jatytfl tdvOsSlte- a vmdéceke<, As vámat \' taUsbefósiák ás aboty 1 hoaia kocsisor végig rsUfeti sa ateáksa, Idkra étj»nsés é* monár-lörfaek óarraaáaa kisérte mindenfelí. Elsőben a városi képnsebttesKUet tísstelgett a (fiispánnál, »tjd az fink. ttsobó egrssftlrtra kerüli a sor, áiéa Siütáffi Gyolával, ki lelk»i s<avskat istézett a vmádécskksa. A ks\'h. bük 1M1 aevé-bat OUt Máiyís pióbéaoa benzéli, ki ép as aap tarolta sUoiaratfáMk tb éves jabilea aál, végre Brmur Sabísoo, as izraelita biikfisaif, c, aevébru tartott fép szónoklatot, 11 órakor a Gozony bándor kath. iskolákat tekintenék meg. Dr. Razakska Krátky József Káimáa lasfetfigyélfi kérdéseire a kie-fi 0e*«s- Hajdú Sándor W ím értelmesen fstótek, a legB^tb majjar-1 yörő* Endre — ai«gai. Az apáeik navewíékd kíd.\'Wao halad- • r^. magyar nyelv sámjatiiáaábaa. Efyébkéat1 o**""* PSluzt. dr. Sitrány ütrgtly /Rijyi)111, iyatyató \' urnák . KeutMy. Kótisztelei.d > Igszgaló ur! Oiven tv elOtt, lft47-ben védezlem be taiiui-manyaitnal a keszthelyi gymnáitínmliaii. A hosszú idó setn változtatta in ex edra szülőföldem irénl érzett igaz szeretetemet; nem csökkentette az intézet tanárai iránt órzőlt bálás tiaZteletemet; nem leledletle ifjúkori boldog emlékeimet. Visszagondolva arra, hogy i él század előtt\' hár keroen voltunk laaulúk, ine^ia sokan voltunk szegények; tudva azt, hogy most is számosan vannak, kik szükségei szenvednek; végre tapasztalva azt, bozy nagy nyomor nem ritkán csekély adománynyal is enyhíthető: >60,000, azaz fiiventszer koronát leltem le .alapítványul a keszthelyi kath. fónmnisiumba * járó szegénysorán, jóyiselejü, szorgalmas tanulok segélyezéséi e.< A kdt^é* és segélyezés módozatairól majd értekezünk. Kérem: emlékezzék meg rólam a ,Te Deum\' í szent áldozat mementójábun. A tanári kar sziré\'yes üdvözletével, Igaz lifflleletlel, hő «»T>i«ti«i tállczhallanul 3tökr Ifik Főtisztelendő Ipzgaló Urnák, egykori kedves tanítványomnak Balaton-Füreden IWÍ. májas 2ő-én \' őszinte híve: Vaszary Kolos mk. bib. hercegprímás, teaplsai jiivára Mikot Gizii gyüjtő- tak 8teíner| vkana kait alantasaik míadea gyaoo.itás\',\' Zsubory István ■siylyd tán a lésrádiak bazafisigái akarnák 2Md Aladár ■i|»siiáni, Légrád a magyar azetiem ró*»ára Nagy Károly és mim iifte, a iegbwfiaiabb érselmektfil ái- | jjám Károly — hatvaj satiáróaa, aróa biztotuügban állja saeg - - kstyét CfljárásHa augyar, as ifjabb generáció P<d% bts—yoa bkaakaaagg*l atasúja nas<a as> a tóierfot, mtaba 6 horvát lenne, As izraelita áa as mipiiln iskolák megtekiniése otáa a vármkéa áflletba baj toltak, b d « jegyzői és aeyakleyri hivatal pkidás rendjéért alUmsré^i fq«íe ki a tf-apés, ki még aznap détatin 8 énkor tovább isfytaiU atját. — Eftávewtí atlff/éM. A buda-prsti&gyészségbez áthelyezett Stodnr AnUl|a kfiiaég kir. aiflgyész moh héten vett bocsát váró (ajktól Tkztdetére — amint halljuk — barátai hucmhJuMiát is rendeztek, Stocker Ásta] igen Bo gó, teVttcny, tehetséges té\'szer bívfi bérmslkoanti mer. A bóraHklés alán küldóltségsk liaaie>s«Uk a pttspökaél. — Hirtelen halálozások Birftr Lipót saaión vasárnap delbeo, a hogy b«tordali otthea as odoartia, a kapuban hirtelen fiaanawt és aekSsy perc múlva meghalt. Berger hatalmas, srflttijaa embs^/soLt~«i várat\'an halála nagy réaavétet keltelt. — Héttőn as országos vásár alkalmával egy sbbe< ba<ooló eaai történi, usv. Miltaaborger Igaácné, Miltényi Sándor édes anyja, a városnás épület elfitt n-iíerogyoit. As előhívott gyors orvosi segély csak néhány percre hosaabitotta meg éle\'ói. Kocsin hiaaazá Utol\'ák lakására, la s íg bo/y agyba fekteiték, nsbány percre 1* I Is megbali, — Qudlin Gellért, azeniferencrendQ áldozó pip, ki kűrSl-belűl agy évtitad előtt Nagy-Ka-ulxsán is mttkfidfiti, mini hitszónok; Isgatóbb pedig hoinokkpmárotni "dminis\'rator volt, — a napokban Péeaatt meghalt Máf csak 45 érte volt — Csáktornyától Zágrábig. A .Wagykaa.aaal kerékpár club" nsbány tagja aasmbaina sala Csáktornyán aissia át, Mfy onnaa ataáfiné első aapjáa reggel kerékpáron kirámoljanak Csáktornyától Zágrábbá. Csáktornyáról reggel t órakor iadalaak. — Bárkoosi-állomások esisil vasáraapi hé rlakre vonalkozólág egy levelet kaptánk a tegnapi pofával, mely Igy hangzik: Tekintetes szerkesztőség I Fogadja a lek, astfkeastŐ^ég igaz sliams résünk kileje/éaót ama arivas pártiogáaáért, meiytyrl * mi ügyünket ielkarntta. A mi álla* po\'aak mindezek dacára nagyon tarhas, 4a egy egyszerű reformmal könnyen Iskstas asaa la "egfléaL Xt Tsffakább as otf Mrlaas4-<a-lajdoiwsok érdekében állana, kiknek osk agy fogaink van, ás naUljtk, hogy a tsk, rsadlr-kapitányság siaasari eaen kárstam jogos voltát á< helyben hagyja. — Eddig Wulsask voltunk már raggal 7 órakor kiállani a bérkocsi állomásra a ka caak agy a agy ad ásával ká-aőbb érksitánk, kiróttál ráak a nagy péaa-hüntetést. Az oly bérkoesisask, kinek saak I egy logata van, lehetetlen, hogy (Ma luetiml már ily ídfibeajkíádbaaaoa sz állomásra. Ba pédtg első kötelességünk, hogy s hintó tbtla Isgyso. Ha a reggeli vonatok ntán viaszajfivüak a * vasmról, mag kall mosni a kocsinkat és aat agy, mint a pesti bérkocsi állomáson, neaúshet as utcán eszközölni, mert nines hassá viava zetékünk. Ds ha 8 Arakar katlsaa kiálaai, ugy mindent rendben elvégezhetnénk ■ Va aaaa r kellene a silány bevételek raellsU, még aaay büntetéspénzt is fl«etnl a késedelem miatt. Ka aa egy órai kUBabfiaet sa a oly nagy, éa nekünk elégséges ienne. Kérjük a lak, aaerksartflaégal: szivtakedjék jjelen sorainkat basass lapjában küzzé tanai. Vagyunk bálás llaalaletiai í 7Mt misml ^a/dwiis. Mi saivsaaa halyai adtunk a bérkocsi katijés aoaak kérelméeek, mert elvógre Is a tervnek kivitele aam ütkSzik semmi aakáaaágha és agy hieazük, hogr darák rendőrtókapitáa/úak mtí-tányobii w fogja azt — Zawflerájoe trupp. X nr, aki a—pa iévadasból CMliorwághaa szOleUU, Pndsagsrádbaa, is egész véletífifiöl a pesti Jözzeírá/oabaa kőtőtt keféket, >ayy hajlottá a bérkoaal-lavakat: agy asáp napon tehorolváilafja iwnpaazra a képét, agy hogy esak egy kis kotlett áksaksdih mag-Ishetőf heasza fölei melleW. Aztán néhány bang- readkáa a melynek a pfcyók veadég* r«lt, jegyet aaap a Irakkia aaalaáhe áa akkor már hésa a nagy diadalkapttt állíttatott a fo- j impresszárió. A Basáikéból ismeri s kis Mká\', I gadta\'ás lényének emelénérs s as egéfz kó/9aaég kinek meglzkstősaa formásak a lábikrái, jala-ünnepi di»zJ»en várta a főpapot. A pSspfik reggel melyik -Cm/í isa(satél« tleaéhiija werslmi val-18 óraker vonali ba s Usaágbe, haraagaagás lomáaokkal a kia kaaér Olimpiát vagy aa éiáak-> — A Mart adakoztak (ujabban ivén: Oszterhuber László Dr. Orosdy Lajos — Hencsey György — Katzenbach József — Makara Iván— — Dr. Kiss István — Horváth Fareac Vadlya István — — — — 50 „ Vastag Víncze — — - ~■ 20 „ ösazesen 51 írt 70 kr — Dénwáláa vármegyénkben. Báró Hornig Károly re*/prémi pű<p3k áldozó caütórtókóa kezdte meg /alamagyébea hérmálási kAra\'ját Táf]é», a prrmoatrei kanonok-rend 5<i kásánál. A " f késben sbaadánamtól kísérve, Paietaí, V«grna>ea\' szarni Lídiát. Kkkov mér lel^a a trupp, pápai preláiaaak Febérváry ksaoaok, varg<iesieláltat néhány a^ysraétrakni, mslyet ba Mm Nagy-Kanizsa OstyRirtAk ólt ugyan, könnyen ast hihetné nx ember, hogy inkább le van vetköave, vnrr neháuy vilá|o«-sainü, térden felül érő szoknyácskát. K*az a ruhatár. Festéket mindenütt lehet kiipnl. fit így beteljesült Micike minden vágya. Kuntól ra4r nem >Mprét ét uoha-rikuoldf közben énekel haneoi eete ■ pódiumon, zongorakltérel mellen Számos ilyen trapp bandukol keres*tül«kssul az oruigban. — Vasárnap ex te ni Egylet-kertben it bemmatta egy sengerájos trapp mtgaa mü-vészeiét. A kisasttonyok bankja a lábikrákban rejlik, atisl lejetik ki gondolataikat, ráadA ZL tol ajkaikkal eliraescsolnak valami ostoba némei szöveget, melyet a köiörne; szívesen meg-lapaol. Miúésietük stemeikben éa meztelen kariaikban van. HétlSn este megismételték prog rammjukat. S mialatt a »Vigsiínbáiban« tüntettek • peatiek a német siínémet ellen, az alatt ailuak it fe bangtott az élet ifitty ét ,Le vele I* kiabálások hsrsány zaja. Azt biastük: nilunk —egéez egyszerűen lehetne segíteni az ily xenger "truppok kiküszöbölésén, ha erélyes fökapitá, nynnk mindenkor egy estére adna csak engedélyt nekik. — Déli vasúi Pünkösd ttanepe alkalmával f. éri jnnius hi 6 éa a déli-vasai magyar vonalainak állomásairól Bndapett, Béét, Fiume, Trietl k Cormonira rendkívül mérsékelt áru menettérti jegyek leaanek kiadva, melyek 14 napig érvényesek ét még azon kedvezményt nyújtják, hogy visszajővetkor ezen jegyekkel az utazáai kétuer tetazés szerinti állomásokon félbe lehet stakitaoL Ezen jegyek kiadására és áraira nézve külön hirdetmények adattak ki, melyekbeu a vonatok, melyekhez ezen rendkivttl mérsékelt ára jegyek érvényetek, indaláai idejükkel fel vannak emlitve. — Mesterséget porfellegek. Amint fudni méltóztatnak: Nagy-Kanizsát a természet bőségesen megáldotta1; porral. Nem kell más, csak két-három esőtlen nap, azután egy kis szélkavargás : olyan porfellegek kelletkeznek nálunk, hogy bárki valami kölyök-szaharának nézhetné városunkat. Ámde az utca-söprés nagyfontosságú közegészségügyi apparátusát borzalmas titokzatos-1 sággal mozgató kezek nem elégesznek meg ezek kel a természetes Zitla 44. g»Am (0. lap) ltosner. Neki ugrótI a védtelen oslxnek ét ftk lével arcába *é*ott, smelylfll megtántorodott egy kíesé Tar latrán. A merényit kffmüvei felkapta aztán a csősz keményre töltött fegyverét, reáfogta, e<ak egy pillanatig célzott, az\'án reásü-tfilte azt. Tar Istvánnak jobb áront ért« a lövét, vérbe borulva esett a földre. A gyikos szándékú Rosner Mihály futva menekült el a helyszínéről. A rendörségre sietett, a hol önként jelentkezett. A sebesült ember xegltaégére nyomban a helyszinére siettek és kórházba szállitot-ták. Sérülései súlyosuk ugyan, de nem eietve< széiyesek, mert a fegyver szerencsére.csakjaörétre volt töltve. Közgazdaság. Star\' Életbiztosító-Társaság London Alapíttatott 1843-lk évben. A .Star" 1896 ik évi zárszámlája, mely a társaság 63 ik évi össz-Qzletét foglalja magában, újólag igazolja, mennyire jogosult azon kiváló bizalom, melyet a társaság ugy szakkörökben, mint » biztosiló nagy közön ség körében világszerte élvez. A társaságnak fennálló biztosítási átlaga és tartalékai óriási mértékben növekedtek, tökéinek elhelyezése biztonság tekintetében pedig a legszigorúbb követelményeknek is megtelel. A „Star" magyarországi képviselősége, mely működését 1895. év április havában kezdette még, az első, 1896 decemberig terjedő és a magyarországi üzletről szóló külön mérlegét is közzélelte, mely fényesen tanúsítja, hogy a társaság Magyarországon nem csupán erős gyökeret vert, hanem zajos reklámot mel lőző vezetősége, a magyarországi üzletet a társaságra nézve — a mi e szakmában vajmi ritka eset — már az első évben jövedelmezővé tudta tenni, amennyiben 324.889 korona díjbevétel mellett 82.847 korona nyereséget mulat lel. Az előttünk fekvő 1896-ik évi jelentésből, mely a társaságnak 1897, március 10-én tartott közgyűlésén a részvényesek-, és biztosított lelek elé terjesztetett, következő adatokat emeljük ki: Az 1896 ik évben 7522 biztosítási ajánlat 66,338,726 korona összegről nyújtatott be melyek közdl porfellegekkel, hanem mozgó-11434 részben visszautasiltatott, részben még el sitanak a déli órákban 5-6 utcaseprőt, végig-söpörtetik az Eötvős-teret és \' szél, ugy csináltatják a mesterséges porfellegeket. A járó-kelők fuldokolnak, sietnek, menekülnek a piszkos por elől; nem tehetnek mást a porfellegek ellen. A közegészségügyi bizottság pedig nagyszerű tervezeteket ir papirosra, hogy miképpen lehelne megakadályozni a tuberkulózis rohamos teijedését — Rablógyilkottág. Mint lendvai levelezőnk Írja: — táSMt rablópnlkostág e«ete tartja izgatottságban az ottani vidéket. Mull hó 29-én Dohcj Mihályt ét fiát iameretlen rablógyilkosok megölték. Dancs Mihály éjtélmán az őrjáratról hazafelé bandukolt éa amint háza tornácára lépett, az udvar mélyéből lóvét dördült el ét tgy go\'yó a harmadik borda alatt a tüdejébe fúródott. A mtficbetült ember segélyért kiabált ét a mint fia a lövée ujára az ágyból kiugorva megjelent az tjlé küszöbén, nyomban egy második lövés hallatszott és az apa vállcsontjába hatolt A fiu vad erővel rontott a gyilkosokra, de exek többen voltak ét egyszerre négy oldalról- it bo^tzn késekkel ■egsaorkalták. A On erejét veszítve, tlbukott ét az apja mellett megbalt. A vakmerő gyilkossággal at oltani kóborló cigányokat gyanúsítják. — Gyilkossági merénylet. Allatias boszujá-tól Ozve, gyalázatot merenyletre vetemedett hét-lön reggel egy péeii nős kőmüveslegény, aki két kicsiny gyermek atyja. Tar Istváirtxőlöcsóst lelkiismeretes, szigorú, pontos ember, aki becsületesen megőrzi a reábuo\'t nagy szőlőterületet. Ezért a lelkiismeretességeért természetesen tok az ellenség*. Vasárnap kellemetlensége volt valami dologkerfllö subanecsl, aki szembe állott Tar Istvánnal, bnnem rutul megjárta, mert az izmos ember legy&rte ét kéaöbb is etnk gyor* futással menekült el a további ütlegek elöl. Et a suhanc valami lávoli rokona Rosner Mihály kőművesnek, Rosner Mihály reggel ugy 8 óra tájbaa kiment a krawp\'ivfllgyben levő ásfilöjébe ét felktrwte Tar Ittván eeösat,, aki fegyverrel kezében épen abban a pillanatban lépett ki a lakáaábó1. Rosner mosolyogva köszöntötte a csősat^ kezet is nyújtott neki, aki behivta egy pohár pálinkára. Letette a válláról intézteiéit, 6068 köívény Állíttatott ki Összegtől, melyekéit 1,975.199 -korona bevélelezletelt első évi dij lejében. Azonnal kezdődő 36.652 korona életjáradékért 323.430 koroua bevétele/letett. Az érvényben leoő bizlosi-iúsolc Hsizege 390,917,460 koronára rug. A mér leg\'Káma a következő adatokat tűnteti lel: Vagyon : Jelzálogok 27,763.389, kölcsönök kötvényékre (1,285.714, állanrpapirok, elsőbbségek és részvények 53,947,319, biztosítékok 1,043.187, ingatlanok 1,173.7^5, telekjáradékok 1,957.628, kölcsönök életjáradékokra 2,868 383, kűnlevő kamatok 162,711, összegyUjtőlt kamatok 1,245.764, künlevő díjkövetelések 4,662,749, készpénzben bankoknál 2096.250, pénztári készet 189 580, összesen 103,336.398 korona. Teher: Befizetett részvénytőke, 125,000, biztosítási és életjáradék-alap 101,868,467, elismert de még ki nem fizetett követelések 1,342.931, összesen- 108,836, 898 korona. A nyeretéq it Miztetég rzátnla adatai: Hertíel: Hiztositási alap az év elején 96,168.366, díjbevétel 12.533 518, bevétel élétjáradékokért 323. 431, kamatok és osztalékok 3,746 406, ille lékek 7694, összesen 111,779.426 korona. Kiadd-tok : Esedékes kötvényekért 6,289.649, visszaváltások 668 262. életjáradékokért 876260 juta lékok 1,457.199, igazgatósági és kezelési költségek 689,89S, orvosi tiszteletdíjak 14*1.583 jövedelmi aeó 159,396, készpénz-osztalékok a részvénye-, aéknck 6260, dijlevonások osztalék lejében 114.461, biztosítási alap 1896. végén 101,993.167 összesen 111.779.415 korona. CS A_R_N OK őrületes szenvedélyből — Amerikai btalfjrl itrUnst. — NéaitUI fordított*: WMf*M Ede. -|Folyt»U»,V — Nos, és ki még? — Egy ur Clavering névvel. — On e nevel kiejteni nyilvánvslólsg (él, váls-szolá,. midőn nem minden szívdobogás nélkül adám neki e le\'eletet. Szabad kérdenem miért teszi s légy vert. C<ak ezt várta a gyilkos s«tndéku ezt ? 1897. juiiíu« hA « é» Meglepetve néztem arcéba. Nagyoe haieviM. A lobogó tűz fényénél ugy nézett ki, swttht márványból volna; ezenkívül, mint ntár rek— ezelőtt, ctendes megadta kifejezését viaaÉs. Letülém tzemeímet ét feleiáin: — Azon ur oly körülmények közöli jött aházha, melyek legalább is szokstlanok. — Nem értem Mf Ugylátszik, két neve vao Múltkor Ctayeriog sr gyanánt jelentette be magái és nagybátyja halála előtti estén........ — Nos? — Robinsonnak hivatta magát. Fejét kezére támasztá; de hangja mégis kifejezéstelennek hangzott, mint egy automatáé, sm-dőn e kérdést intéale hozzám: — Hányszor jött az az úr, ki ma eztétbolmp más nevet viselt, a házba nagybátyánk halála óla? — Csak egyetlen egyezer. — Mikor volt ez ? — Tegnap este. — Soká maradt ott ? — Körülbelül huss percig, ha nem tévedek — Hiszi ön, hogy Marit löllogja keresni rövid idő alatt? — Nem. — Miből következteti azt? — 0 Európába utazott Rövid szünet állott be; érettem, hogy saesmi lürkéatőleg nyugosznsk arcotyoo ; de nem voltam képet tekintetemet rá emelni. — Raymond ur, kesdé végre, mát hangot véve lel, utoljára hogy láttuk egymást azt moodts, igyekezni fog nevemet a gyanú alól megtisslitam. Akkor arra kértem, hogy hagyjon lel szándékával ét mott újra kérem erre. Nem akarja nekem e szívességet megtenni, mire kérem ét sms vállalkozással felhagyni ? — Az lehetetlen! kiéltám, a gondolat, hogy kulstássimmal rosazaláaét vonom magsam, láj-dalmaa, de axért mégis mindent elfogok kOvetm becsülelének megmentétére ^ Kérőleg terjeszlé felém kezét E látvány mélyen meghatott, de óhaját teljesíteni mégis képtelennek éreztem magamat. — Nem tudnék nyugodtan meghalni, ha t szent kötelességet elmulasztanám, Ont, ki taaetle-nöl áldozza fel magát, a legnagyobb sségysstM megmenteni, mely bennünket embereket érhet, mondám izgatottan. Midőn erre nem felelt, ké* zelebb vonám székemet az övéhez éa bossáte vém : most ialenhozzádot kell mondanom. Nem lehelek önnek egyetltn egy szolgalatot sem? Szerencsésnek érezném msgamat, ha valami , szívességet tehetnék. — Fő kérelmem tel jetitétét megtagadta, monda mélyen leisóhajtva. Ezen kívül csak az tgy ófea jora van, bogy tudósítson, ha valami fontot történnék. Nemde, ön gőzölni fogja velem, ha Janka előkerülne? Et ha beéllna a legrosszabb, előkészít reá? — Bízzék bennem kuattaony én nem fogom cserben hagyni. * — Es most jé éjt Raymonivnr. Yetiey tsz ssonynak azonnal jönni kell, ét önnek bizonyosan nem volna inyére, ha ént itt látná. — Nem, mondám. Es mégsem határozhattam magamat el az el távozásra, hanem mozdulatlanul maradtam, állva a. kandalló előtt; mindig és mindig Clsveriagra kelleti vondolnom ; s a feladat, melynek tejesítését holnapra magam elé tűztem, mázsányi teherként kezdett szivemre nehezedni. — Végre mégia erőt vettem magamon és sa ajtóhoz siettem. De ott Újra megállva, néztem ÖL Oh mily fájdalmat érettem s mélyen sújtott leány látásánál 1 Még ma it magam előtt látott kecaes alakját, midőn bánatteljes arcát kezeibe temető. Az elalvó tűz újra fellobogott és lányénál mintegy megdicsőülve láttam tzép tagjainak körvonalait; azntán setét lett minden. — fin azonban szomorúan lépkedtem a lényesen kivilágítottadé üres utcákon, magányos lakásom ftlé. Nyilatkozatom, hogy Laura ügyét minden körét* mények közt Gryce ur kesébe adom, mihelyt egy bizonyos setét pontot leMeritettess, termé szetesen arra a felvilágosításra vonatkozott, melyet R—való. kirándulásom alkalmival nyarai reméltem. Mihelyt megállapítottam, hogy kliensem Clavering úrral házasságra lépett, nem akartam többé az igazság útjába állani. Megfogható volt tehát, bogy lázas izgatottság Ns\'lO\'-Kanim osülörtök l„n Yoliani. midőn másnap K.-ben ai Unió Siálloda idegenek jegyzékét kezemben tartottam. v Türelmetlenségem azonban nem volt nehéz nróbára léve, mert nemsokára Clavering nevére bukkantam, csak egy fél oldellal állóit -n Lea-venworth család, neve alatt és amily kevés örö-rft okozott is a felfedezés, mégis amaz elégtételt nvujlotta, hogy egy kulcsol birok, mely ha jó felhasználom, megmutatja ama boldogtalan titok leinyitásira az utat. Gyorsan a távíró hivatalba síeltem és tlryce ur Htil rendelkezésemre Állított .kérdőjelet" R.be rendeltem. Minthogy a viszonválaszt, hogy délután három írft e|5tt nem. ... de azután biztosan megjöhet _ megkaptam, R-ben lakó egyik kliensünkhöz menletíu Monell ur őszinte ürömmel logadott. Ez, mert számára egy bizonyos pert vesztetlink töménytelen kérdést tett elém és nekem nyugodtan, kellett magamat viselni, mig szivem minden legkisebb része, hovahamarábbi felte- Zab 44, szám. (V, lap.i \'d eséseknek aggodalmas várakozásában nyugtalanul dobogott és ezerféle ellenkező gondolatok vad rendetlenségben kergették egymást agyamban. Vé^re hármat ötölt az óra Midőn kiértem az állomásra éppen megállott a vonat. R— számán csak egyetlen egy utast hoiott, egy csinos fiatal embert, ki hetyke megjelenésével oly kevéssé felelt meg a képnek, melyet magamnak a titkos rendőr segédjéről alkottam, hogy — keserűen csalódva elhagyni szándékoztam az állomást. De az idegen egyenesen hozzám riletelt s egy névjegyet nyújtott át, melyen nem állott más, mint egy kérdőjel. Megütközve néztem annak átadóját Ez volt tehát az az ember, kit Gryce ur legügyesebb kémjének mondott ? Lehetetlen 1 Kiábrándulásom mulattatni látszott öt, mert mosolygott s e pillanatban arcán egy kifejezés repült át, mely oly ravasz, oly vállalkozó, egy szóval oly d4vajságteli volt. hogy egy pillanat alatt minden kételyeim eloszlottak. (VcljTtitáM ktntkeiik.) 1897 junta* M S*án NY1LTTÉR. Gyógyszerész-gyakornok, hat gymnasiumot végzett, fiatal ember, ki helyben" sziliéinél avagy rokonainál tartózkodik, gyógyszertáramban gyakornoki alkalmazást nyerhet. Rrik Gyula, gyógyszerész. Felelős szerkesztő : H Z A L A Y SANDOB Laptulajdonos éa kiadó: riNCHBL r t l 4 r. Hirdetések: ff Kremsier Izsó fa-iigynükségi és bizományi üzlete NAGY-KANIZSÁN. Üzletem hatásköre: Puhafa, keményfa, (fürészanyag, kádár- is i donga/a, vasúti Ulf/a, bognitfa sti.) túrija, is végül erdő-ügyletek lebonyolítása. A n. érd. közőífség szives megbízását erdők leírását és készletek jegyzékének be-kakiérét kérem. Sub&d&lmazott hajkenőcs. Az országos közegészségügyi tanács véleményezése alapján a I m. kir. kereskedelmi minisztérium által szabadalmazott, mesei virágokból kéazOlt és elsőrangú szak tekint* yefc által kipróbüt l h a j k e n 0 c * ti m nemcsak a haj kihullását akadályo za meg, hanem egyúttal megőrzi a haj eredeti természetes szinét is, sőt alkalmazása -folytán a kihullott baj helyébe a legsűrűbb qj haj nő ismét. Ep kis tégely 4ra----MM kr. Ip aap té|«lr ára--I tr* - kr. Külön a sitke — én kB!5n a barna hajnak. HaunAlatl utánit A* ingjén. Kapható: a készítőnél: Schável Jánosné szói. Markó Lujzánál M.-KaniuAn (saját házában), és BE LUS LAJOH gyógyszertárában Xiigy-Kanlzsán 97 CUYT1N & SH UTTLEWORTH "ESESS1 BUDAPEST, Váczd-kOrút 63. sz. által a legjutányosabb árak melleit ajánltatnak: Mikii is gfizcsÉyUiÉpkiszMak l\'l\'t. >WI rtlMK Haallté riHk, kaakolroiék, kaaiál*. 4e i»F«k. uéucrajak, - J«kk miill|l)ifc. Iwnlk, nalnáiit, rtparfitt, kiknim MMfwUk, darálAk,flrlA-malmok, atyaiamat acsélakék. két- «e Umnrt akék éa allatai init « ihlllf érfuiMii Utématn Imgfm ét tirmmtM IMdttmté xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: FEHÉR MIKLÓS gépsyáxos 54» > ajánlja a m. kir államvasutak gőzcséplökészleteit, továbbá a legújabb szerkezelö ■sf*a|ár4kal és mindenoeaü egyéb gazdasági gépeket u. m.: ekéket, bereaAkal, kea-gereket, vrt«g\'p*krt (elrkalár) hftr tlréaithst, ■al*aibfrea4N<Mkel, trirarékel, iaráMkat, a Irgjekb pereaaapara-reeakeaéMket, ameeekaréfékat, kakkerrwrtAkat slb. stb. kriveil flarléal feltételek ■aellett l«*Jai*nj o.«bb érakea, hitelképes vevőknek több évre teijedő réealelllaetéare. Legeli m. kir. ftllaava>ill rWpl«k kerekei kéaa-pénxért bevAltataak, valamint régi gépek ajakkal becseréltelek., Csépén üéijn miinek atgtabU $éukrü mm geÉüÉB Mpn irjtfyiék Mváaatra karkleak lafyM le HwatYI, FEHÉR MIKLÓR, gépgyárN Budapest, IX. Űllöi ut, 23. %z. (a „Köztelek" mellett). xxxxxxxxxxxxxxxx; Nngj-Kamm, ctttttrlOk ZMIH 44 HÜAio (8. I»f>, 1801 ionlt.- u 31-27 97. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir, törvényszék tkvl osztálya részéről közhírré tétetik, hogy (iorsics János aomogyszcntmiklósi lakon régrshsjtatának (Irsbant Iitrán végrehajtást azenvedö bajcMÍ lakos elleni 114 Irt töke, ennek lOÖ-fooUAn 1894. éri november hó 20 ától 1896 jnlius l-ig 6%, innen padig 6% kamatai Í7 frt 66 kr. per, 8 irt 46 kr. végrehajtás kérelmi 9 Irt 60 kr. árverés kérelmi i a még I elmerülendő költiégek iránti régrehaj Iád ügyében a lent nevezett kir. törvssék területébe* tartozó a bajosai 40. a/, tjkvben 11-6, 8 éa 9 >omám alatt felvett ingatlanoknak Gra-bant litvánt illető i 488 írtra becsült 9/10. része Sznopek Anna férj. tirabant Jánosné bajcaai lakói utóajánlata folytán \\M7. éri Június h* 18. aapjáa fl. e 1« Arakor Bajcsa község hálánál hivatalból megtartandó nyüvánoa árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár nevezett ajánlattevő állal beígért 1180 Irt 60 kr. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10°/,-át készpénzben vagy óvadékképei papírban a ki* küldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanissán, a kir. tvuék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi májai hó 11. napján. GÓZONY kir. tazékí albiró trikl) f * n j i * m ■ k * SA TURNUS padlómáz ad. KaphatJV iHhT József, Neu és gu. Híréin és Klein wj nál Nagy-Ksnizsén 1664, tk 1897 160-1 Árverési hirdetmény. A nagfkaniziai kir. tönrssék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Oesterreicher Sándor oki lakóé végrehajtónak Svutícs Hugó nkanizsai lakói vhajtást szenvedő elleni 120 frt töke, ennek 1888. éri november 6-töl járó 6\'/, kamatai\'/,«/, váltódíj II frt 86 kr. 16 Irt 90 kr. es 14 frt korábbi végrehajtási 10 frt 20 kr., árverés kérelmi 54 írt 84 kr. árrerée foganatositásí, továbbá Orosz Pál boooodföidl lakás végrehajiatónak 80 Frt tőke ennek 1887. évi adfusztns 19-től 0% kamatai 8 frt 10 kr. óváai. >/i/« Tállódíj 80 írt 46 kr. eddigi, mégii Varga Magda f. Svaitics Géziné enyingi lakós végrebajtatónak 880 frt tőke, ennek 1888. ■eptember 16-tól 6% kamatai, 8 frt 90 kr óvási \'/»•/. valtódij, 26 frt 60 kr. eddigi, s a még fel-merülendő költségek iránti végrehajtási ügyében • ltot nevezett kir. töressék területéhez tartozó a gsisst 868. sx. tkvben -f 66/b.l. 864. sz.tkben 4- 66/b. 2. hm. a. felvett i 101 frtra becsült, a gabei 866. sz. tkvben 1281/b. 2. brtz. a. felvált 818 frtra becsült és a gebei 8ti6. sz. tkben 1281/c. hm. a. felvett s 810 frtra becsült ingatlanok 1M7. AtI Jalta* ké l én. 4. e. 10 éfMk*r " \' —r-- -rníZ Gebe község házánál hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltásiét mz. 66/b.l. bm ingatlanra 66 frt az 66/b.8. hm. ingatlanra 88 frt, u 1881<b.8. hm ingatlanra 44 irt — az líd/c. hm. ingatlanra 44 frt. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10%-ál készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldet kezéhez Menni. Kelt M.-Kanizsán. a kir. tvazék mint telek-könyvi hatóságnál 1897. évi április hó 80. napján. GÓZONY kir. tszéki albiró. 8 Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP ktfiiy vkeresked^xébt-n M»f y-Kani cián. gXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXOCVX\\ >< ARYER£SI HIRDETÉS. • A pesti központi papnövelde tulajdonát képező, a kis-komáromi uradalomhoz tartozó: Kis-Komárom községben 276. házszárr alatt levő korcsma-épület mellék-épQltHvel együtt. Komárváros községben 48. házszám alatti korcsma épület melléképületei, házikert és a beltelek végében levő < hold szántó földdel együtt. Karos községben 54. házszám alatti korcsma-épület melléképületeivel és a telek végében elnyúló 105. sz alatti 3 cat. hold szánté föld, ugy a káposztás földek közt levő 85 Q öl kerttel . Karos községben 104. szám alatti erdős ház beltelekkel és a ház végében U levő szántóföld és káposztás földek közti 68 Q öl káposztáskerttel együtt Ezen fentnevezett épületek a hozzátartozóikkal f«lvé éri Janin* hé 15-én reggeli 9 érakor a tiszttartói irodában Kis-Komáromban tartandó nyilvános árverésen el fognak adatni. Venni szándékozók a szerződési teltételeket Kis Komáromban a tiszttartói irodában bármikor megtekinthetik. Zárt ajánlatok is a kitűzött árverési nap reggeli 8 órakor a kellő bánatpénz becsatolása mellett elfogadtatnak. Kis-Komárom, 1897. május hó 27-én. t: 154 Mészáros Antal, tiszttartó. £ VDOOOOOOCXIXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXi /QCXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Unger üllmann Elek Nag,r-HanÍMán A STEYRI fegyvergyár világhírű 8 W IF T Kerékpárjainak tk tár». Elsőrangú Prácisió-gyártmány. Egy teljesen felszerelt 1897-es modell könnyű x uri utigép ft. 165. női utigép fl, 190 m X pC Tevéknek timulégép Ingyen Ali Q rendelkezőre. dM Q vocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxí Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompoa Km híraoroB hátiam eUsntült u léé marpribilÁsínak, mert mir több nbt 17 év éti fá|í»!o»c»llliptté MtrnMnktet ilkilMzUti ktuvéraM, öténél, l«|Mi|ii1élif is u orrunk álul badftrnftUMkn is mindig gpbebMp landeltetík. i rJédi Barjóoy-Ptin-Expollor, gyakorta Horgony-Ijnimont elnentís alatt, Ma titkoa mm. hsam IgM Sipmrtl házlszer, molynok ogy Mxtartfaban Mm kaDan* hlányojnl 40 kr., 70 kr. ii 1 frt üvegonkénti árban majdnem minden gyógyszertárban kéailewea na; főraktár: TMk léasf gyógyBiorcernél Bodapeaten. BovWrláa alkalmával ím óvatos«k legyönk, mert több klmbbortíkü vtánaat van forgalomban. II asat sksr njiíi m<»l. u minden fjm ttvegot „Marfsay" tédjogy 6a Blohter czégjefjióí oUHl mint mm yalidtí utaaHaa viaszt Rlohter F. Ad. éa társa, Mtaa. Is kir. «drm nfliittk. Rudolatadt (IM^M. Nyomatott Fimsliel Fülöp UptuUjdouoau&l Nag>-K»hímii 1897. 45. SZAK- fhó 6-án. -Nagy-Kanizsa. 1897. juniua ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. • XXÍV. évfolyam. nwkNiMi: Ti,..káe-éHlet »«•*•> Ittop Ul7rkw«k4Wbn. i aukwttn! írtrtmi UM ntp..- kiit i •• <—8 4" k4,t 14, íiiímM » 1«P étsllsal "»\'" naátkoai alpé" kWt»*«T •------A Nagy-Kanizsai- «i dél-ulti takarékpénztárak, a Bank egy etfllet, az Ipar- éa kereske-HlrdtU-k jBüaywa irf [Mra.it.tu* i.«i«k Mt ímmti k«Mt- delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-ezővetkezet es a lelenyei takarékpénztár. — mi mtdutuk *l * „nagy-kanizsai malátagyár és serfőtőde r. t." a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-agy let, sytittér yatMaan W h>. ______a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rési. társ., a nkanizaai kerületi betegsegélyzí --- iiiir.uk »■ kaid.t..k »...»» Pénztár Aieatebi közlönyt. niáitftak, «laaiat i kütiifiiki K.iir.toK >•• . --I ---.„..tkmtk riMk.l riUl Uv —\'■ Megjelenik Nag.y-KanUaáii lietenkint kétszer: Hqmt ttám dm: 10 krajcár. ____"» ~ J — VMimap ém earö.törtSlcö.a.. auaékiTkUi Vár-»ká»-ápSM : #ImM HUf ILÓnUCTBl iui : t|in ém It kor»»« (S M — kr rilim • kanna (I bt - kr l«i«m I kuni (I fri 10 kf folyton teqeszkedő, mindig nagyobb ígéretekben hódító nyelve a világnak, melyet megért mindenki: boldog, boldogtalan, koldus és gazdag egyaránt; mely mindé* nütt legédesebben zengő nyelve a kunyhóknak is, meg a palotáknak is. Ez a nyelv, az általános emberszeretet nyelve az a szeplőtelenül tiszta, égi arany-hálózat, mely egygyéfÜzi, testvérekké avatja a különböző emberfajok millióit: melynek legelső ragyogó szála a Világmegváltó szivéből indult ki s ime azóta: arany fonalakkal szőttö be az egéaz emberiséget Ebben van az apostoli tQzes nyelvek isteni legendája. De van és lesz ennek a legendának folytatása is. A tüzes nyelvek pünkösdi leszállása azóta sokszor ismétlődött, de más formában. Támadtak Iwiriw apostolok,- akiket rom tén megszálltak a tüzes nyelvek. Ámde az ő ajkaikon nem csendült meg a krisztusi szeretet fönséges világnyelve, hanem kicsapott a láng, a gyűlölet, a féktelenség, a türelmetlenség lángja, mely elemészteni akaró erővel nyaldosta mindenkor azt as isteni aranyhálózatot, jmelylyel aa emberszeretet szőtte be a főid kerekségét Most is vannak, járnak közöttünk ilyén hamis apostolok, a kik a békét, a haladás, ílLi A „tüzes nyelvek. - Az újszövetségi Szentirás megemlékezik a Megváltó tanainak hirdetésére küldött apostolokat megerősitő hit-malaszt szimbólumáról: a /«>■\' nytlotkrSl, melyek pünkösdkor a krisztusi eszmék hirdetőinek feje fölé szállottak, hogy azok igy megerősödvén a küzdelmekre, az apostoli lélek sötétségoszlató szent tüzével, lelkesedésével szólhassanak és hirdethessék az igéket minden népeknek nyelvén, Es azok az egyszerű származású, de emelkedett lelkű, fo|kent ajkú apostolok csakugyan szólottak és hirdették az igéket minden népeknek nyetvén és a fönséges eszmék világhódító hatalmának-\' erejével az emberek százait, ezreit, millióit térítették meg az uj Irány szellemének. Vájjon miben leheteti, miben volt az apostoli ajkaknak az a csodás nyelvi ereje, melylyel mindenkinek, minden népeknek szivébe tudták hinteni a nagy eszmék magvait? Vájjon minő nyelv volt az, melyet minden nép megérthetett és még is értett ? Az a csodás erejű nyelv a szeretet, a krisztusi szeretet nyelve: volt. Ez volt az a tüzes nyelv: a mindenkit kivétel nélkül magunkhoz, szivünkhöz ölelő, isteni szeretetnek mennyei ihletése. Ez volt a ha- talmas, a leghatalmasabb világnyelv már akkor is. Megtanulásához, megértéséhez nem kellett a „megtanulandó uátu sok ezere, sem a »fordítandó gyakorlatok* és nyelvregulák nagy fejtöréssel szerkesztett halmaza, hanem csak emelkedett lélek, melegen érező, nemesen dobbanó sziv, . Csak az kellett hozzá, hogy ne kei esse senki: vájjon az a másik minő nyelven beszél, miként imádja Istenét; bíborban jár-é vagy darócban; hanem hogy a* őszinte, igaz, testvéri szeretet boldogító egyformaságával öleljen magához mindenkit, aki mbtr. A krisztusi tanoknak, a megváltói nagy eszméknek ez a boldogító, általános em brruzereUt volt a nyelve és ezt a hódító világnyelvet meg is értették minden népeit Ez a fönséges nyelv hódított meg a különböző fajú és nyelvű nagy embertenger-bői milliókat annak a világreformálÓ af szellemnek. Ez volt az apostoli „tius nyelv", az általános emberszeretet isteni ihletésének nyelve Azóta hova hamarabb két ezer év zajlott le az idő végtelenségéből és ma is változatlan erővel, hódító hatalommal uralkodik ez a világnyelv. Nem kell hozzátenni semmit, nem szabad elvenni belőle semmit; olyan az, mint egy holt-nyelv, mely nincs kitéve semmiféle nyelvújításnak, és mégis élő, A „ZALA" tárcája. A mittlonirlus. - A „* k L Á" tradrtl tárcája. — Virág Árpád már hónapokat töltött édes otthonában ; de a szemináriumi azin: az a hervadt jelző halványság csak olt maradt szelid ábrándos arcán. .Nem bírt- arra rózsát lehelni az *t>yai szeretetnek száz meg száz, leleményes (yéngédségben sugárzó édes melege sem. Az édes-anya aggodalmas arccal nézte egyetlen gyermekét; meg-megcirógatta magas, szép hóm-Mát s odalapadt ajkával lázasan lüktető halán Uzára. Resikető bangón, féltő gyöngédséggel •érdezte mindig: - Nincs valami bajod, édes jó fiam ? ■ Jto\'al pap szinte fájdalmasan mosolygott aní?r * CMn<ies hangon mondta : — De mi bsjom volna nekem, mikor mind "ÍT szeretnek. Az édes-anya aggodalmas szivét azonban nem "yugtíliák meg • szavak. Egysier, mikor egye-™tTOjtak férjével, azt ia megszólította : Edea apjukom, nem veszed észre, hogy ""jen halvány ez a mi Hűnk? • v.rt öreg Virtg akkor CMk egykedvűen csa-. {;. eííet a bajuszán t» ravaszkásan csíptetve ""jeniével, azt mondta rá BáMái 4iV4nT\' halv4r>y\' Perszí, hogy halvány. \'áltál te már piros-képű misaionáriust ? Én ®«g nem láttam. — Eredj, le mindent csak ugy télvállró veszesz. En már arra gondoltam, hogy jó volna a doktort megkérdezni. Az öreg erre már nem állhatta meg, hogy jó-izflt ne neveasen. Aztán, hogy egy kissé élét vegye ennek a nevetésnek, szelíden megcirógatta telesége komoly, aggodalmaa arcai. — Edea anyjukon, az ilyen halványaágra nem a patikában árulják az orrosságot. Ha rám bízod, én meggyógyítom a gyereket. Az anya azemében fölragyogott az öröm su-gara. Megragadta lérje karját. — Igazán ? Komolyan mondod ? Edes-apa, ha te meggyógyítod a mi egyetlen fiunkat, azázaaorta jobban foglak még szeretni. — No hát csak bizd rám, anyjuk t De ut kikötöm, hogy a kúrába bele kell nyugodnod I — — Mindenbe, mindenbe belenyugszom, édes apjukom 1 — szólt reménytől ragyogó képpel az édee-anya és szeretettel simult öregjéhez. Az apa pedig nem "szólt most már egy szót sem: vette kalapját ésltiment a kertbe. Olt beült a méhesbe, pipára gyűlölt a a méhkasok közötti nyíláson át mosolygó szemekkel nézett a gyümölcsös felé, ahol a fiatal halvány pap sétálgatott. Nem egyedüL Mellette lépkedett Gold Katica, az árva zaidóleány ia, akinek átszellemült arccal magyarázta a mennyégbe vezérlő szent igéket. Az a Madonna-képü teremtés olyan áhítattal csüngött minden szaván. Odatapadt ragyogó szemeivel a. térítő apostol arcára a mikor annak halvány arcán áttört a lelkesedés pirja, az ő arca ia kigyúlt. Hivő lelke OMkasett az aportol lelkével a ahogy hosszasan meg-megálivs. egymásba aaakadó tekintettel csüngtek egymáson i olyan volt as a két fiatal, rajongó teremtés, mint két egymásbot delejetelt álmadó szobor. — Nagyon jól megy I Pompásan megy I — mondta a méhesben tt öreg Virág ét csettentett az ifjaival. Mikor azuUn látta, hogy a szent leckének vége; befelé indulnak: kilépett a méhesből át oda ttólilollt magihoz Árpádot. A fiatal pap hozzásietett — Mit parancsol. tpám ? — Semmit, édes Atm. Mit parancsolnék ? Csak mondom : megkérdezem tőled, mennyire vagy a térítéssel. Árpád ragyogó tekintettel nételt apjára. — Apám, et a szent feladat engem égbe emel. Olyan hivő lélek et, aki nem it erre a világra való. \'<••» — Bravó 1 Hát most már bizonyos, hogy kikeresztelkedik ét a mi leányunk less? — Egészen bizonyos, apám. — Persze majd te fogod megkereattelni ? — Ha a jó lalen ia my aktija: ée. Az öreg Virág elkezdett nevetni etéhb csendesen, azután asinte döcögött bele. A fiatal pap bámulva, kérdő tekintettel nézett rá. — Nem téged nevetlek ám, fiam. Hanem olyan eredeti gondolatom támadt As jutott eesembe, hogy te ettel az áldott, rttka-lelka teremtéssel másként it állhatná! az oltár előtt; tetten, mint Nafy-Kaniua, vasárnap a tSkéicluodéfl isteni csendjét különböző jelszavak világgá bocsátásával és hirdetésé-vei ügyekeznek megzavarni; a kik egyes nemzetek, egye* fajok és vallásoK régi válaszfalait újból meg újból meg akarnák erősíteni. Ezek is tüze* nyelvek erejével dolgoznak és akarnak hódítani híveket\' hamis tanaiknak; de az ő nyel vök tflre nem a lelkesedés, az egymáshoz ÍÜződés nemes hevével tölti be a sziveket, hanem a ha-rag, gyűlölet emésztő lángjával, mely Olő, gyilkoló, pusztító arra nézve is, akitől jő, arra nézve is, aki befogadja. Pokoli annak az eredete, pokoli áz utja s a vége is csak . pokoli pusztítás lehet. Ezekkel\'a szó szoros értelmében tüzes, égető nyelvekkel szemben csupán az lehet vigasztalanunk, hogy akadnak ugyan mindig, akik magukba szivják a hamis apostolok által elvetett és szított lángokat akadnak mindig, akik a lángok romboló erejével megostromolják á krisztusi szeretet aranyhálózatát; de sohasem vergődhetik a pokoli tüzes nyelvek ereje olyan hatalomra, hogy a szeretetnek égből szállott tüzes nyelvének erejét megtörhetné. És igy a krisztusi szeretet tüzes nyelve: az általános emberszeretet mindeneket meghódító és megerősitó malaszt-szimbóluma, mint egy óriási, fönséges .pünkösdi tüzes nyelv fog élni, lángolni időtlen időkön ál az emberiség fölött. E? fesz majdan isteni befejezése a pünkösdi tüzes nyelvek, legendájának Politikai szemle, Belföld A képviselőház junius 8-án folytatta a bűnvádi perrendtartá* éleibe léptetéséről szőlő törvényjavaslat tárgyalását. Elsőnek Bartha Ödön szóllalt löls kijelentette, hogy ajavaslatot nem szavazzameg, mert ne kívánja senki, hogy akkor, amikor az alkot-sák azok, a kik mindenha a közszabadságért mány alapköveit szedik ki. a kormányt támogas küzdöttek. Különösen a javaslat 18. szakaszát Zala 41. siám 9. lap.) belytalanlli. A javaslat tárgyalásának felfüggesztését kívánja áddlg, inig a miniszter az esküdtszékek munkásságáról szóló adatokat, amelyekre a túlterhelésekre vonatkozólag hivatkozott, be nem terjeszti. Bariba után /sigárdy (íyula szól lal< (el, ki szépen konstruált beszédben, erős logikával és általános figyelem közt védelmezte a törvényjavaslatot s benne a 16. §-t is, melynek törvényerőre emelkedését az egyenlőség nevében követelte. Az ember legdrágább kincse a becsület is, hathatós, erélyes és gyors védelemben részesüljön. A vita ilt ipegszakasztalván Bánffy Dezső miniszterelnök válaszolt g. Benyovxzky László interpellációjára III. Béla és neje csotmaradvá-nyainak eltemetésére vonatkozólag. A választ az interpelláló s az egész ház tudomáséi vette Junius 8-án folytatta a ház a perrendtartás életbelébtetéséról szóló törvényjavaslat tárgyalásáról. A vita magas nivón mozgott Hárman szól-lottak bozzá : Hodony Imre. Emmer Kornél és Gytrgy Elek . Hodossy a nemzeti párt e kiváló tagja kölknösen a 16. §. ellen szólt. Szerinte ez a szákasz megtámadja a sajtószabadságot. 0 az igazságűgyminiszter véleményével szemben azt hiszi, hogy a szakasz 48 as törvények elvével ellenkezik s hogy az yolt inteocióju. hogy az összes sajtóvétségeket az esküdtszékek elé utalja. Eejtegeti a szakbiróság és esküdiszék közti különbséget. Szerinte a éendes bitó nagyobb lüggésben van, mint az az esküdt, ki egvszer vagy kétszer ítélkezik: az esküdt a közrenddel egyenrangúnak tekinti a közérdeket is. Nem mondható tehát, hogy nagyobb megnyugvással bizhatjuk a sajtóügyekben az ítélkezést szakbíróra, mint az esküdtszékekre.. Az a nézete, hogy a szabadság minden barátjának vissza kell utasítania ezt a jaraslatot, s igy a maga. mint pártja nevében kijelenti, hogy a javaslatot még állalá-ooságban sem fogadják el. Emmer Kornél a javaslatot a 16. szakasz ellenzése mellett íltalá* nosságban elfogadja. Győry Elek a javaslatot a reákaió elölutásának tartja. Szerencsétlennek tartja a javaslat disztinkcióját, melylyel a koz-funkcionáriusokat a magánszemélyektől megkülönbözteti stb. A javaslatot nem fogadta el, hanem határozati javast tot nyújt be, e melyben kimon szabadságot támadja a ház még általánosságban sem fogadja el. K f d 1 d. Badeni, amint előre volt látható, nem bírta megfékezni azokat a szellemeket, melyeket felidézett, kénytelen volt a Keicbsrathol bizonytalan időre elnapolni. Az obstrukcionáló pártok hetek óta lehelellenné tettek minden tárgyalást, a trónbeszédre adandó választ sem lehetett letárgyalni Az osz r. Reichsralh szeretetreméltó pártjai tehát 1097. )ui.ítn hó Un alaposan lejáratiák a parlamentarizmust s ha * féktelen zajongásnak, melynek színtere s Me* parlamenti épület volt valami haasaa lesz, akkor csak az a tanulság lehet, melyet belőle Is léha vonni. Azt mondta Badeni a Reichsralh 12-ilí aie* szakát berekesztő beszédében, hogy „a ház nem zárkózhatik el annak elismerése elől, hogy | közéletet nagy veszély fenyegetné az ilyen jelenelek folytatása és további eltűrése mellett, anw-Ivek aláássák a parlamenti intézmény alap;aii Hogy azoknak véget vessünk, azt egyenesen sí állami szükség parancsolja. A kormány, mely ax állami feladatok teljesítését a házban és azon-kivfll szem előli tartja, arról van meggyőződve, bogy ebben a ház túlnyomó többségével egyetértésben jár el stb." Legfelsőbb meghagyásból a Reichsralh 12. ülésszakát berekeszlettnek jelenti ki. Egy Parisból a »Reuter-ügynökség "hez érkezett táviraf a következők"! mondja: „A Irancia kormány bizonyos javaslatokat terjeszted a hatalmak elé ataétai aulonomiára vonatkozólag. Ezek közöl kiemelendők: Külföldiekből álló csendőrség alakítása. 2. kolcsóu felvétele e célra és az uj kormányzattal egybekötött kiadások fedeaésére. 3, Kormáoyzá választása. Az élőterjeszlést pártolja Oroszország s azt eiszik, hogy az angol kormány is kedvezően logadla. Athénből sürgönyzi k a Havas-ügynökségnek junius 2-án: Az epiruazi török barancsnok Konstantinápolyim jelentést telt a fegyverszünet meghosszabbításának aláírása ügyében. A Tesz-száliei menekülők levelekel kaptakj melyekbea azt ajánlják, hogy térjenek vissza Tesszáliába. A szürke emberek. A létküzdelmek mezején a társadalmi osztályok majdnem mindegyikében erős kifejezésével találkozunk oly törekvéseknek, melyek az anyagi boldogulás rovására aránytalanul megoszlott szerencse szeszélyét árják kikun igáim vagy oly hagyományok visszaállítását célozzák, miket — mint tarthatatlanokat - összeomlasztott és elsöpört a korszellem hatalma. Van azonban a társadalomnak egy rétege; mely a nagy emberi gépezetben, a hova a közérdekek állították, — csendben, zajtalanul végzi munkáját; nem lázong, nem hangoztat követeléseket; bámulatosan kevéssel beéri ; nem indít a maga körében socialis mozgalmakat, csak dolgozik, tür menyasszony és völegeny. Ma jó, jó, esak ne jöjj ugy zavarba, kérlek I Magam is azért neveltem esen a gondolaton, mert reverendádra és csupasz képedre néztem. Többet nem szólt az öreg, hanem elkezd tt a rózsatőveken babrálni, mi közben egy-egy kém< lelő tekintetet vetett fiára. Látta, hogy annak máskor szelid, merengő arca el-elkomorul; szemei a messzeségbe révednek s ez slatt valami lázns nyugtalanság reszket egész valóján — Az első adagnak elég jó hatása van, —■ gondolta magában, aztán karon fogta fiát és egyűtt-mentek be a házba. Nemsokára leliálallák a vacsorát As öreg tovább kémlelt. Látta, hogy Árpád sziute kerülte Gold Katica I tekintetét; hallgatagabb volt, mint máskor. Ha bozzá szóltak, megrett*nye emelte föl tekintetét, mintha valamin rajtacsípték volna. Vacsora után az édes-anya még nagyobb ag-i godalommal mondta férjének : — Apjukom, én rendkivUl aggódom Árpád miatt. Mégis csak jó\\ volna dokiorral kősóin! állapotát. As öreg Virág nevetett. — Sohse aggódjál anyjukon I Azt mondják, hogy akkor használ as orvosság, ha a beteg roszabbul lux tőle. A karát már megkezdtem. Az öreg Virágnak igaza volt: a kúrát megkezdte. Az első adag qrvoiság, amit fiának beadott, hatalmasan operált. A szegény fiatal pap nyugtalauul. hánykódott ágyában. Szemeire nem birt lesimulni léleknyugtató álom. . „Te ezzel az áldott, ritka-lelkű teremtéssel máiként is állhatnál a* oltár elölt: teszem fel, mint menyasszony és vőlegény." Ez a mondás kavargott szüntelen agyában. Mig ezt a szépséges-szép, angyalszelid terem lést a hit magasztos eszméivel, örök igazságaival Ogyekezeit magához, azután föl az égfekjilágába emelni, soha egy pillanatra sem szállta meg lelkét az a gondolái, hogylé jámbor apostol, mit akarsz te ezzel a tüneményes szépségű leány nyal ? Nem jut eszedbe, hogy mig lelketek ölelkezve emelkedik, száll a hit költői, napsugaras világába, azalatt egymás kötelében verő sziveleket egybefonja az Istenségnek feltartott óriás titok: a szerelem del»je. Leikéi eljegyzed ragyogó költészeltel kiszenezell mennyei üdvösségnek s az alatt mindkettőtök szive rabjául esik egy leküzdhetetlen vágynak, pnely ide a földre akarja Imajd leragadni a mennyország összes üdvösségét egy ölefasel, a xzivdobbanások egygyészaka-kadásávaL De most, bogy apja kimondta azt a két bűvös szói: mtnyautony és Mtyénjf, ugy érezte, hogy ások a tiszta, szent aranyszálak, mikkel a vele-szárnysló leányt a hit ragyogó szférájába emelte, kezdenek lazulni, összekuszálódni s ők mindaket-ten szédül! agygyal hullanak le a magasból, egvmávba ölelkezetteu, le a földre, az emberi érzelmek világába, a hol a szent igék erejét átveszi az erekben hullámzó lorró vér; az égi hü, a mennyei ölelkezés hatalmát szétlépi a verő sziv lázadása. Megjelent előtte a csodásan szépvleány átszellemüli, ki-kigyúló arca, ahogy félig nyílt, gyermeteg ajkakkal szívja lelkébe a szavak varázsát, az üdvözítő bűvöletet Talán nem is az igéket lesik azok a félig zárt ajkak, hanem azt a büvfls érintést, mely egy minden gondolatot megállító pillanatban reájok leheli az üdvösség legédesebb melegéi, az álmák megtestesült valóságál: agy delejes csókban. \\ Menyasszonyi Vőlegény! Ez u két szó, mi! apja előtle kiejtett, nevet adot! annak az érzelemnek, melyei missíonáiiusl lelkesedése mellett szivében érzett, mióta Gold Katicái a bit inSgasztoa igazságaira tanitolta. Most már tudta, hogy az a legyőzhetetlen, egész lényét lázas erővel megragadó vágy, mely éjjelenkint izzó parázszsá változtat la alatta az anyai kéa vetette, puha patyolat ágyat; mely égette agyát s oly sokszor elűzte szeméről\' az enyhet adó álmot,; as a megnevezhet el len erő, mely megtörte akaratát és vitte, vonszolta öt ahhoz a csodásan nép, c-odáaan bűvös-lelki leányhoz; a szeretem sóvárgáaa volt. Menyasszonyi Vőlegény! | Igen: nekik csakugyan igy kellene az oltár elé \'járulniok, Milyen végtelen üdvösség lakadna Istsa előiltett szent (rigykötésök nyomán. As egymáit I megértő, aa egymással szárnyalni tudó lelkek mennyoiKxágát varázsolhatnák ide le a lőtdre.. Már hajnalodott. I A kelő nap sugarai átszűrődtek as ablakredő- N»(fy-KaniiM vaaá.nsp. és nyomorog, minthaa méhrajként nyüszgő, kavargó ember-sokaságban Ok volnának a munkások", akiknek sorsuk a munka; bérök a keserves k kenyér; jutalmok a vég-kimerülés. ök képezik a társadalom fakó rétegét, mely észrevétlenQl megsimul; Ok az igazi szürke emberek: a kis hivatalnok kok. Különböző életfoglalkozásokban oszolnak el; de azért nagyon egyformák, csodálatosan hasonlítanak egymáshoz abban, hogy mint a legtQrelmesebb géprészlet, pontosan és némán végzik munkájokat; minden nagyobb lelki emóciót csirájában elaltat ná-lok a büró levegője,, a munka mindennapi egyhangúsága; azért szinte észrevétlenQl tűnnek el az óriási embersokaságban, mint a kisebb, csendesebb áramok az óceán vizében. Hajh pedig mekkora életteher sulyoso-dik egy-egy ilyen csendes, szürke ember vállaira! Mekkora lemondásra van egyiknek, másiknak szüksége, hogy az ő terhe könnyű és az ő igája édes legyen I Isten kegyelméből és az állam, önkormányzat, törvényhatóság-, társaság vagy egyes ember bölcs belátásából méltánylásából van neki hat-hétszáz forint fizetése, amiből legtöbb esetben hatod , heted magával kell élnie. A lopást vagy sikkasztást neki sem en-i meg sem a törvény, sem a társada-j lom; de azért a társadalom kérlelhetetlenül megköveteli tőle, hogy tisztességesen ruházkodjék, családtagjait is tisztességesen járassa ; gyermekeit tisztességesen neveltesse; szóval — amint mondani szokták — »kaputos* emberhez illően éljen. De hogy miből: arra már nem ad feleletet senki Zala \'45. sstm (8. lap) 18(7. jnnios hó I én. /gedi Azok a munkások, kik (a megszokást tekintve) semmivel sem végeznek terhesebb munkát és naponkint semmivel sem töltenek több órát a műhelyben, mint _ők az irodában : I <zonganak a bér csekélysége s a munkaidő sokasága miatt és a társadalom nagy része azt mondja, hogy azoknak a munkásoknak igazuk van. Az érező és gondolkozó emberek nagy tömege rokonszenvez azokkal a munkáselemekkel, melyek a tőke és munka közti aránytalanságot hangoztatják éí ennek az aránytalanságnak megszüntetésére törekednek. A kishivatalnokokat, ezt a szegény, csendes szürke seregrt (talán éppen mert nagyon cscndes, mert nagy megadással vonszolja az élet-igát) nem veszi észre senki. Az ő létérdekük mellett nem támad egész irodalom, sőt egy egy soványka hírlapi cikkely is csak akkor lát napvilágot,-mikor egy-egy országos kiállítás alkalmával eszökbe jut .valamiféle kongresszus tartása. Ez a kongresszus is rendesen olyan csendes, színtelen, fakó, mint ők maguk; minden nagyobb hullámverés nélkül elsimul; alig veszi észre a nagyvilág, s aztán a föld a szegény szürke emberekkel tovább forog. Megtörténik ugyan a küzdő kishivatalnokok körében néha, hogy egy egy szokatlan drámai jeleget zaja töri meg szürke világuk egyhangúságát; itt, amott eldörren egy egy • pisztolylövés, mely véget vet az életterhet nem bíró ember küzködésé-nek; de ezek fölött is hamar napirendre tér a rohanva élő emberiség. Valamivel hosszabb ideig csak azoknál az eseményeknél időz, mikor egy-egy szerencséden szürke ember kétségbeesésében összekuszálja az tenyém, tied, Övé« fogalmát Akkor azután erősen megdördül az ítélet szaya. • Fizetett tolvajokkal vagyunk körülvéve!» Mindezzel távolról sem akaijuk menteni azokat, a bármilyen rosszul is díjazott kishivatalnokokat, kik akár egy kis könnyelmű ségből, akár kényszerhelyzetükben megfeledkeznek a becsületesség paragrafusairól, csupán azokra a körülményekre, azokra a helyzetekre akartunk rámutatni, melyek a kishivatalnokot, ha igáját elbírja és kísérte-teteket legyőzi, — valóságos heroszszá teszik Egy Ilyen családos kishivatalnok helyzetét rfozletesen ecsetelnünk fölösleges. Élőt tűnk vannak, előttünk élnek ők mindnyáj, n. Csak meg kell azt figyelni, hogy földig emeljük kalapunkat ezek előtt, amiért megmaradnak tisztességes, becsületes cmberekül. Velük szemben van talán leginkább igaza Petőfink mondásának, hogy (tiszteljétek a közkatonákat!* Sajnos azonban, hogy nekik ebből a tiszteletből sem igen jut több, mint az anyagi javadalmaiéiból. Pedig illő és méltányos volna, hogy az irányadó körök egyszer már reáiok ts fordítanák figyelműket valamivel több és melegebb érdeklődéssel és jutalmaznák, meg, méltányolnák azt a szinte emberfölötti lemondást, hogy ezek a szegény stflrke emberek most is — mikor a sociaüs törekvések majdnem minden társadalmi osztálynál hullámokat vernek — türelemmel, megadással, a kötelességek-erős tudatával, némán viselik sorsukat t Vaszary Kolos. Helyes sorrendben és a Tárt simasággal megy végbe Magyarországon ■ legkorssakosabb történelmi események egyike, a kathölikus autonómia bevezetése és megvalósítása, amién minden illetékes tényeső egyetértően működik. A képviselőházban már ismételten szóvá tették az ügyet. As alkotmányos tényezők törekedtek egyetértő átjárást megállapítani és Wlsssics Gyvla vallásügyi miniszter előterjesztésére a király megadta a felhatalmazást a kongresszus egybehívására. Ennek lolyán Vaszary Koloa bíboros hercegprímás agy valóban épületes, tanulságos és alapos utasítást adó pásztor levél ben hozsálogott a királyi akarat végrehajtásához és Magyaroresáf kalhobknsait nagylelkű szavakban és a legméltóbb módon kioktatja, mint kelljen megvalósítani est a raloraaot "\'A katholikua autooomía kérdése a kongraaeme összehívásával, még semmi esetre sincs aüotésve végleg. Oly bonyolódott természetű az éa as illetékességek oly kétségtelenül körűi vannak írva, hogy egész bizonyoean eaak a hercegprímásnak sikerülhet oly megoldást előidézni, amely mellett minden érdekelt tényező méltó módon képviselve találja érdekeit. Esek az érdekek háromféle természetűek. A kathölikus auiooomiának,*"^- ha egyáltalán létrejön — a klerúa befolyását semmiképpen sem szabad oaorbitani, nem szabad oly jogokul arrogálui, melyek a klérus illetékességi kóréhes tartoznak. A korona kegyúri jogait sem szabad lényegesen érintenie es emellet kell, kogy bizonyos befolyást biztosítson a laikusoknak as egyházi (Ig)eklwa. Ennek megfelelöleg kijelentette pásztorié vélben Vaszary Koloa hercegprímás és todtul adta, hogy a püspökök jogait éa hatáskörét semmiképen saas szabad érinteni, mert az ő egyházi kormányhatalmuk isteni, szigorúan körfllirt és nem vallottat-haló. E nyilatkozatában erélyes éa szilárd a hercegprímás, de aaért nem lát akadályt as autonómia léteaitéeére nézve, sót ellenkezőleg, a hiöek legszélesebb rétegeinek részvételét óhajtja a kongresszusi választásokban, melyekre vonat- nyők nyílásain és az álmatlanul vonagló fiatal papnövendék ágya lölöWmcgaranyozták a martir-koszorut KrisnátŐK z^zr - Oda tévedt tekintete. Egyszerre felemelkedett; elffbb széttárts, azután imára kulcsolta K6MÍ( és az Istenhez menekülő lélek hangtalan gondolat-imájával kérdezte meg ut a szelíd szenvedő-arca isteni vértanul: "Ontsd belém malaaztodat! Nagy az én lelkem vihaija. Apostoli hivatásomat bagyjam-é olt vagy szivemet feszítsem é mag ? Az egyik két szívnek jelent életet, a másik két szívnek jelent báláit. De én mégis a halált válaszlom, ha te ugy akarod!* fa ahogy oda tapadt égő, lázaa tekintetével arra l megdicsőült vértanu-arcra, mintha annnsk meg tért szemeiben biztató, vigasztaló sugár-élet rezdült volna meg; mintha a vértelen, szent ajkak megnyíltak, mozogtak vo\'na balk suttogással: „Széfess !« A fiatal pap oda nyomta forró homlokát a hideg falhoz; szive megnyílt a szent ihletéstől és sflrfln hullatta a megvigasztalódta kőnyeíL Észre sem vette, amint az ajló halkan megnyill és édes-apja kémlelve dugta be Ifijét Nesztelenül lépett be és nézte a szegény imádkozó papol. Elégfiltep integetett a lejével; aztán vári szépen, mig az\' áhítat véget ért. Árpád, amint < észrevette, meglepetten nézett •apjára. — Jó reggelt, édee-aptm. — Jó reggelt, édesdfiam — Ugy-é, nagyon elaludtam ? — Elaludtál ? En ugy lá\'om, hogy te semmit sem aludtál. No, nincs igasam ? Árpád zavartan sfliőtle le szemeit, — Csakugyan : nagyon aynglitan éjszakám volt : — Ijjah, édes fiam, a nyugtalan éjszakák már vele vele járnak a hilléritéaael, különösen mikor olyan szemrevaló aranyos teremtést téritget az ember. Pedig bizony most már egy kissé jobban ki kellene pihenni magadal; mert kél hét molva fölszentelésre méssz. Mit mondanak, ha hervsd-tabb képpel térsz vissza,\' mint a milyennel eljöttél ? A papnövendék nagyot sóhajtott és mereven egy pontra szegezte szemét Az öreg Virág erősen szivta a füstöt öblös lajfpipájából és hunefutkásan laposakat pialantva, mosolygó képpel nézett merengő fiára. Némi várakozás után egészen ágya közelébe lépett és gyöngéden fejére telte kezét. — Te Árpád, ide néas a szemembe! A fiu atyjára emelte nagy, fényea, láztól égő szemeit. — így I Most mondd meg nekem, hogy igazán föl akarod le magadat szenteltetni V A váratlan kérdésre szinte megrázkódó!t a fiu, mintha valami hatalmáé kés agya legtitkosabb rejtekéi markolt volna. . . Keszkeiö ajakkal mondta apjának : — Miért kérdezi ezt, édet jó apám? Szinte megrenditatle lelkemet essél a kfttŐBÓs kérdéséét. — Miért ? Hát annak (gea egyaaerl oka fsb. Vénember vagyok; sokat tapasslaJlam; meg- lehetősen belelátok az emberi szivek redöíbe. Nekem ugy tetszik, hogy te vagy magadal skarod becsapni, vagy a jó Istent. |—— De édes-apám I — Jó, jó I Nekem na beazélj. Tudod : én azó-kimoudó ember voltam egész élelemben. Te est a mi Katicánkat szereted. Ha azt hiszed, hogy nein szereled : magadat csapod be; ha pedig érzed, tudod, hogy szereted és mégis pappá leszess: a jó Istent csapod be. Ka a tiszta logika. Én egyiket ae. akarom. As én akaratomból sohse leltél voloa pap. Itt a birtok: van miből megélned. Nyugodtan imádkozhatsz mellelte hol tódig másokért is magadért is. Nem akarom, hogy martirja légy pályádnak. A fiatal papnőveodék megtörten hajtotta le fejét; borsaastó küzdelem volt lelkében. Astán egyszerre fölemelle lángoló dult arcát és rekedtes hangon mondta: — Nem, Nem I lehetetlen! Megölném asagén/ anyámat As öreg Virág nem szólt essem!!. Magára hagyta a fint Kinn a folyosón szembe jött vele as aggódó édes-aays. \' Kérdő tekintettet, lürkéazve nézett férjére, ki megállolt előtte ée szomorú arcot vágva, villái vonogatta. — As egész éjátahrt álomtalafioi töltötte. Most már én is aggódom. As anya kétségbeesetten kapott homlokához. — Rögtön orvosért kell küldeni. » Nagy-Kaniisa vasárnap kozólag kössétsssi a határidőt éa ss eljárást Erről as oldalról aaminllAle veszélyek semfsnys ■•tik u autonómiát ée a kongresszusi határosa tokát, ellenkezőleg azoknak legbnzgóbb elöaoz ditáaa tölti al a hercegprímást, aki bitloa garanciát nyujl a tanácskozások sikerére nézve. Vsszary hercegprímás óhajtja, hogy s kongresz ssutba csak a katboiicizmus hű kővetői, igazi és ió katbolikusok választassanak, akik egéss lelkűk kei az egyházon csüngenek és leghivstotlsbbak a korszakos kongresszus tanácskozásait méltóvá és komolylyá tenni. E pásztorlevéllei az egyházfejeddem mint híveinek főpázztora, érdemet szerzett magának katholikiis egyház körűi, melynek hivői szeretettel és bizalommal csüngenek a magyar kstboiikos egyház Tején és meg lógják valósítani azokat az intenciókat, melyeknek képviselője a hercegprímás, akinek uralma alatt a katholikus egyház Magyarországon hazafias békemissziót teljesít. Zala 45. ssáu (4. I»p) megállapított adóval f. évben tlössör rovsitak meg, adótartozásoknak az adókönyvecskében tőrtént bejegyzését követő 1$ nap alatt Írásban a s.-egerszegi m. kir. Pénzügy igazgatóságnál benyújthassák. Nagy-Kantzsa 11*97. évi junius hó 3-án. VÉCSEY NEU tilMár. patfárMStar. HÍREK. A kongresszusi választók összeírásának megkezdésére i. é. junuis ü4. napját tűzi ki határnspul a hercegprímás pásztorlevele, melyhez osatolvs van a módozat is, mely izerínt a szervező kongresszus tagjainak válaszlsniok kell, a választó kerQletek alakítása iránt adott utasításokkal sgyfltl. A városházából. Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről közhírré létetik, hogy Nagy-Kanizsa város 1897. évi tőke kamatadó kivetési lajstroma az 1888. évi 44. t. c. 16. és 86. § a értelmében a mai naptól fogva 9 napon át a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitételt oly célból, hogy s hivatalos órán bellii bárki által betekinthető, nogy az ellea észrevételét megtehnce és pedig: a) Azö\'s adózók, kik az illető lajstromban megállapított adónemmel már a mult évben is megvoltak róva, s lajstrom közszemlére kitételének napját, b) azon adózók, kik a. kivetési lajstromban —Az öreg Virág tovább játszotta a ssomoni spáL — Orvosért? Elhozathatod ennek skár a budapesti professzorok egész karát. Azok ugyan meg nem gyógyítják. —-fiát ml bsjs, sz Istenért ? — Hogy mi baja ? Hát az s bsjs édes-anyja-1 kom, bogy a szentségek -kösől nem az egyházirend. hanem a házasság kell neki. Virágné szemei tágranyiltak. Megragadta férje karját. — Mit ? Nem értem! Mit mondasz^? — Hát szerelmes a gyérek; punktum! — Kit? Hogyan? Kibe? — Katicába — Szent Isten I Nem, az nem lehet 1 Mindjárt beszélek Katicával. Megkérem, könyörgök neki, hogy menjen el hazulról I Kerülje el!... Istenem I hisz az Istea-álka lesz rajtunk, ha (öl nem szentelik. Virágné távozni akart. Férje meglógta karját. — Megállj anyjuk I Ne szöjj annak a szegény leánynak, mert halálba kergeted vele. Azlán akkor örökre elbúcsúzhatsz fiunktól is. Menj be, nésd meg azt a szegény gyereket, ügy megtörte már s lelki bsrc, hagy (as még tovább tsrl) vagy koporsóba vagy őröltek házába jut. Virágné bement Rához. As öreg Virág pedig kitilt a ház terraszára és nyugodtan pipázgatott. Nem sokáig maradt egyedül. Megérkezett tíold Katica is: készíteni a tisztelendő ur stalfrungjál As öreg Virág maga mellé Altette és csendesen beszélgetett vele. Egyszer csak megjelent % terraszon Virágné is, kissé hslvány arccal, könyes szemekkel. Gold Katica hozzárebbent és megcsókolta kezét. Virágné magához öieile az angyalarco leányt és forró csókot nyomott homlokára; aztán reszkető bangón mondta: — Most már a mienk vagy egészen éées let- kiaasamnynyal, nyom I As örsg Virág boldogan sodort egyet hatalmú bajuszán. Azlán bogy meglátta az ajlóban fiát, tárt karokkal sietett hozzá, magához ölettet — Szervusz Árpád! Most már megeresztheted a téritői bajuszt: a Virág-familía ékességét. -r- — A nagykanizsai tűzoltó-testület jubileuma Már megemlékeztünk lapunkban a nagykanizsai tűzoltó testület jubileumáról és röviden közöltük annak programmját is, A közönség tájékozása céljából most egés< terjedelmében közöljük: A nagykanizsai önk. tüzolló-lestüJet 26 éves lenn-állása megünneplésének ünnepi sorrendje 1897. junius hó 7-én. 1. Pünkösdhétfőn (junius.7-én) \' 5 órakor ébresztő a testületi zenekarral s az érkező tűzoltóknak a vaspályánál fogadása. 2, Délelölt -fél" 8 órakor az összes tűzoltó testületek sorakosása az őrtanyán. 3. Fél 9 órakor díszvonulás a szent. Ferenczrendüek plébánia-templomába, hol 9 órakor ünnepi szentmise fartalik; a ssenlmise alatt sz egyházi dallamokat a tűzoltó zenekar szolgáltalja. 4, 10 órakor a városháza nagytermében díszközgyűlés,\'melynek tárgyai: _ s) Lengyel Lajos testületi elnök megnyitó beszéde, b) Felolvasása a testület 25 évss történetének. c) Knortzer György főparancanok üdvözlő és köazöoetuyilvániló szónoklala a város polgársága, helybeli lüsolló testülethez és megemlékezése s vendégtestúletekröl, d) Elnöki zárszó. 6. Déli 12 órakor étkezés az .Arany Szarvú" szálloda nagytermében (étlap szerint) 6. Délután fél 4 órakor helybeli tűzoltó testület diszgyskorlsta. 7. Délután 5 órakor kivonulás a sörgyár helyiségébe s Ott sz összes tűzoltók megvendégelése. A sörház helyiségeibe belépti djj uemélyenkint 20 kr. — családjegy 60 kr., mely jövedelem s tűzoltó szerek beszerzésére lordillatik. Tűzoltók és hozzátartozóik belépti dijat netü(izeinek. — Reisenauer János alezredes, a es. és kir. 48-ik gyalogeired hadkiegészítő parancsnoka Nagy-Kaatssán s napok baa buosut—vei t—váró- és az értesítők sunkiól és e hó elsejével kezdődőit károm havi siabadaágának leteltével — 40 évi szolgálat után — nyugdíjba vonul. A martialis alakú, joviális hadfi általánosan ismert »lakjs~volt városunknak, ki sziveién réutvett a társadalmi mozgalmakban. Humánus és közhaunu intézményeinknek sok jó azolgálatot lett és alig volt olyan jólékonyoéln estély. melyen meg nem je-ent volna. Szolgálati idejéből több mint 85 évet töltött házi-ezredünkben a es. és kir.—4tHk~ gys\'ogezredben és ebből jelentékeny réwi városunkban, hol általános roko asenvben és be-csillésben részesül- — É\'etrajrából a k&verkezö adatok állnak rendelkezésűnkre : születeti Siller baebbsa (Cteborsság) 1846-ben ; mint önkénybe besorostatoit 1880. október 24»én a második tűzérezredhes. honnét mint hsdapród-őrveze\'ö 1862. szeptember 26-án helyezteti át a cs. és kir- 48-ik gyal^caredbu. 1866-ban kinevettetett hadnsgygya ; eiea minőségben végig küzdötte as olas4 bsdjáratnt (1866.) és résstvatt a cúatossai lc»«t»ban, 1669-ben pedig a dal-■atis hsd|áratbsD. 1871-ban főhadnagy lett, 1878-ban részt vett a b\'wsniai okkupseiúbsn, 1878. aov. 1 én utudoasá lépietieteit elő. — 1890 ban kiváló csapa tszoigálatéért ttl nyerte a kstonei érdemkeresitet- 1891 ben örnsgygyá, 1892 ben bsdkiegé-zitö parancs aokka és 1895. november 1 é<i slezredee»é asvestetsU ki. A hadjáratok évei kéteséivé szolgáiéi időnek s*áait<atván, subsdsávának leteltével betöhi 40-ik szolgálati é»ét, aely hos«u katonáskodás fáradalmait Falkensabas (Cseborszáf) lógja jrtl megérdemeli nyagstombsn kipihenni, hová bizoavára a legfelsőbb haduri elismeré-e is lógja kiséret. — Eljegyzés Siiytr Tóbi zalaegerszegi bádogos mester jegyet váltott Moodscbein Regina ösvi Moodscbein Benőné leányáVsl, Zala Egerszegen. — Esküvő Máén Mártos Tapolcáról I. kó 17 éa sskűnik örök hlsétst BnM Oiulle kis awuonvnsk Alsó Lendváa. — Athaiyazéa. Az ígasaáglgymlaiu\'er Himfy Lsj>« leteayei kir. ifcásbMaási a jegy sói a oaáktnrnysl jsrssbirOaáfhM áthelyezte. — Halálozás. Osv. StoMy Psrsreoé e»W. 1897. junius hé l-fa Mtfnioh Katalin f. hó 2-án életének M-it éváw, hosszas sssnvedés a\'Én elhunyt. — Iskolai One apály. A nagykaaisssi rém. kaik. főgimnázium gyakorié Iskoláié 1897. jaaiu 8-án apostoli királynők koronázási évloréaléjáa, a főgimnázium nagy társsá ben záré ünnepel rss-dez, a következő műsorral: I. Királybiaaam. Jókai szövegére irts Erksl Ferenc. As iQwágt zenekar kíséretével énekli az énekkar. }. A koroná<áa évfordulóján. Beaséd. Mondja Kani Zsigmond, 8. o. t. S. Himnusz Vörősasrty Mihályiéi. Szavalja Szilvay Gyula, 6- o. t. í Petiié Ecoln de Is Melodie Danolától. Előadják Ssuermana József, 3.. Gógl Vilmos, 1. és Brfil] Adolf, 7. o. taaa\'ók. 6. Beszámoló s Gyakorié Iskola ez évi működéséről. Előadja Vajda El*, mér. 8. 0. I. 6, Visszavárlak Eadrődilől. Szavslja Hackstedt Jenő. 6. oszt, tan- 7. Népdalok. Énekli as ifjúsági énekkar. 8. A pályaművek bírálatáénak fölolvasása és a nyert dijak kioutási. 9. szomjas ember tűnődése Petőfitől. Sisvaljs Bitgyáry Béla, 7. o. I. 10. Hnnyady-iadsló. As ifjúsági zenekar kíséretével énekli u ifjossgi Énekkar. — A közigazgatási bizottság ülése. Tekintettel a folyó évi junius hónapban eső pünkösdi ünnepekre, a közigazgatási bizottság üéae nem junius hó 8-án, hanem junius bó 16 én log a rendes időben megtartatni. Miről a közigugatáai bizottság összes tagjait tisztelettel értesítem. Z.-Egerszegen, 1897. évi máj. 26-án. Ür Jankotiek László főispán, mint a közigazgatási bizottság elnöke. — A nagykanizsai kőza. népiskolák évzáró vizsgálatai e bó folyamán a következő sorrendben tartatnak. 14-én hétfőn d. e.: IV. III. II. fiuosst, <L u. IV. UL leány és 1. fiuoszt, 15-én kedden d. e.: párhuz. IV. fin, IV. leány és L fiu oszt. a Hunyady utcában, d. u. párh. III. fia, Ili. leány és II. leányoszt. Teieky-utcában. 16-án szerdán : Arany Jánoe-otcsi I. fiuut. L leányont. és Teleky-uteai 1. fiuutáiy. 16-án pénteken d. e,: Eötvösiért párh. II. fiu, L fiu és L leányosat. 19-én szombaton d. e. VI. VII, ker. összes oszt 20—21-én vasárnap— hétfőn: d e. női kézimunka kiállítás. 22-én kedden d. e.: magán* vizsgálstok. 26-án szombatoo d. e. ,Te Deura" íztAsa. A vizsgálatok reggel 8 és délután 2 órakor kezdődnek. — Plébánia javadalom adományozása- Herceg Batthyány Stratlmann Üdőn a kegyurasága átá tartozó szepetneki plébánia-javadalmat m. hó 29-én Berkovita József vas-nédasdi plébánosnak adományozta. — Szabad fQrdöbofyat. A kinek sok pénze vaa as Ostendeebe -megy nyaralni, akisek kevesebb vau az sugelégaaik B.-Fűreddel, Boglárral, akinek meg semmi sincs — és ilyen vaa legtöbb — as ltlboa marad és legföljebb ktbaa-dukol a „potyli" malomba, vagy eljsr a zsilip alá a kanálisba. — C akbogy itt nagyon gyakran megtör\'énis, bogy jón egy kUkauiuai atyafi és saép csendben fsiótsbsii a partról a ruhákat éa büszkén odakiáltja a visben evieköiőknek : ezen a helyen nem subád fűrádni, es sz én innriasom, ergo elviszem zálogba a ruhákat. No és van aauláa olyan palália sírás, rivas, káromkodás, kiabálss, bogy u embernek beleszakad-bal a dobhártyája. A ksaálie mentéo van a városnak nagy telke, kösegéaaségfigyi .zeapootból kfvásatos, bogy jsiötjöo ki a hatóság olvas bs-lyei. bol a tűrdősőket nem háborgatbat)a senki aual: bogy u aa én ksasSlóm. — Vöröa Kereazt-Egylet. A magysr sscat korona országai Vörös-KeresatsEgvIeiének nagy-kaaia«ai városi 7álaulmánya 1897. évi junius hó 12-én délután 4 órakor a kisdedov\'oda nádor-utosi helyiségében tar andja évi rendes közgyűlését; A közgyűlés tárgyait I. Elnöki megnyi-tfta. 2. Jeleutes a lefolyt év icükSdéseről. 8. A Kámviasgáli bizottság jelentése. 4. A sorresd szerint kilépő váiustmányi tagok helyett ujak. esn\'leg ások isméti megválasztás*. 5, Netáai luditvánjok. * — Hirdetmény. Fólyó hó 1-én a főtéren egy kulcs találtatott. Felhívom tehát a káros felet, bogy a talált kölesre nézve mint igazolt toláido-noi a r. kapitányi hivatalnál hivatalos órák alatt jelentkezhetik ezen ktilos átvétele véget*. Nsgy-Kanizsán, 1897. évi junius bó 2-án. Mk Péter s k. readőrtökapUAoy. — MegOrtt bnoasjéró. Ott Mpkedstt vi gyáava a lotMfó asaaUáuió mel eU és sgy8tt ssagtek s iö«eggek > Áldott légy Máris ts Ks aissáról misdso ávbes sokas elsarásdoko nak a N»gy-Ktniz»a, vasárnap , V*- bWrietl bao«urs. Aa ájtatos gyülektselböl Inda jiuit klek tolnai lakot eobsem biánvaott. latén tilt jámbor embernek ismerte mindenki, ki * pibioA éllomáéokon tzép béldátatokal mesélt el iliriimtatuinból. Sjeroetben felragyogott ilyenkor az ekeaaltáeió eeielőe lánya. A napokban la „Imént Bleztrlbére a bnoeujáróakal, de tiegéoyt has* koalák erővel mert — megőrült. A nagy Ifllekeaetn áhítva hallgatta ai Öreg beoxédeit j, Ky«aerr« oaak odahullott a porba áa stemail ii ál lalá emelve aat kiabálta: „Imádkozzatok, MTt én vagyok a Megváltó I* A körülállók tlaő pillanatban megrettentek, mart nem Indiák, kngy ml törtánketett vele, de aa előhívott orvot aa UrB e\' tüneteit kontiatálla rajit. - Pünkösd és ■ néppárt A tsvaaa és a virágok atent ünnepe pünkösd, mikor minden hivő lélek leborul a« ur magaaatoe ttise elöli A aéppárt aa elégedetlenséget aaitó altóbb pap- kebeléből ezülemletl ét mott ök a helyen, hogy aa oltárról hirdetnék a ezent ünnepen as itten igéit, Kéthelyen (tomogymegye) vatárnsp népgyűlést fognak tartani. Progrtmmjukbtn vtu egy érdektt pont ezzel a eimmel:«A keretttény noeiáli>mut<. Vájjon miről fognak ők at tlta-ayargatott, tudailan népnek szónokolni ? Bitnnj-aytl nem arról, hogy tűrje békével torsát, melyet reáaért tt l«ten. Egö üttök lesz mindlen eaó, mely lánara fogja gyújtani az elégedetlen, egy-iierü lelkeket, mely asiáa valkáaikua erővel roat majd tlörs. Vájjon megerti-e a nép asokat a finom definiciókat. melyek a Mkere»s\'ény" todáliiaati elvÉlaxtija attól a máaikiól ? Semmi esetre nem. Táraadalmi kérd étek zttgvilaiátára a mi népünk ne n érett meg, biti as elemi irtat ét olvaaátt is cstk nehéz kényazerrel birja el-sajátítani. Ea igy megnyitják tz utat a papok a dühöngő erőtütmkodatotnak, melyet majd a tea ,.kere»«tény\' uocitlizmuat terjaeztő agitátorok fognak tovább ferjeszteni. Ok egyengetik hozzá az utal. Nem tudták a papok, bogy mit csinálnak, midőn a nyilvánosság elé lépnek a homályos kolostorokból. Az igazi sociuizmaa legnagyobb ellensége a papságnak éa igy 80-asgak ellen kovácsolntk fegyvert Imakönyv, olvasó kell a azersetemek, nem birhsjssó, pia tkot politika. Nekik oktatnia kellane a békás polgárokat, Bt» pedig trüsathoe, etafa* harsét eaitáai ét atgbolyiaiai egy eseodes vármegye nyu-galaát. - Őrlési tűzvész. A vestpréramegyei Steat-8ál közaég srrói volt eddig híres, hogy lakoaai ■ind egy izálig nemes emberek, meg bogy vir« tasos verekedők: Most azonban ujabb, de isomora kinevel aeerzeti a s»e«lgáliaktak egy wérnyé ttzveszedelem, mely a napokban végig söpörte a fala nagy részét Délelölt ütött ki a tűs t estére kiköt romban bevert már ötven lakóház az öntet mellék-épületekkel együtt Leégett volna talán aa egész I la, ha a veszprémi tűzoltók óriási kfivdelem után helyhez sem köiik a látat A kár nagy, da még nagyobb egy eersg tabtf nyomornaágs. - Felhöszsksdts Péettől jelenti tudósitósk Ka délo\'áo borsasz ló vihar dűhűngöttt Péc»ett; asatáa padig nagy fslhöuatadai~ következett A Mecsek-begyről lerohanó ár hat teherkocsit ngadon magával a mélységbe. A kocsisok 1 Part eatrjéibe lupaszkodlak ét megmeaek ültek Hét ló elpnsztalt, a többit megmentették. A vihar éa eeő okotia kár óriáti. - OMtaMt rsMógyMkosok A szombailai mkló-fyllboeok nyomában vsa S csendőrség ét t fellevés helyesnek alapult, mert téayleg kóborló eigáayok követték el. Aa élet-halál harrhaa aa tcyik merénylőt minién magesanák éa at elbailoil vérnyomok e árntták et nlat, arrrt s gyilkosok meaekültek. Aa s\'oe egy kalapot talállak, me<y faka Mihály eaőbéki ttOetéeű kőtveszélyaa eigásyé. A véroyomok Htn s maraaioiubaii járathoz tartozó Tol-KwartUrig vésették,, hol ép Ratka lakik, éa Udfeai nem találtak rá. A nyomottat 8»é$mi letvéa helybeli o-tcdörföbadaagy vezeti, íaika Mihály »-80 évet magsa erős itstel* kai*, vtad etgéay, ki vsH ét eigáaynyelven k\'vtl rosttal hatsál magyaréi. KllteOo ismer. »st* jelel: féltésé vastag s<kak, és s eigányok-sál rittáa eiöforda\'ó pint potegta ara. - MaMséfl a sórjarárkaa. A atékeafckárvári *atwi mlhely 70 tsgfcél álé aesekara és dsJér- péakfted vatSraspjáa a tör gyár kertkeMsé-l**hts aagystshéee mslatsáfot rtadra váíaga-tett ttae ét éatfc mborral. Ette itzijáiék Itaa BetáftWj 10 ér. Zala 45. szára (5. lap.) — Nagy tűz volt s napokban KapotvároiL Mint a „Kaposvár" irja, az uradalmi gépház fogott tüzet, mely a nagy tzél állal éleaztve, el hamvuztotlja a nagy épületet t annak drága tartalmát. A gépházban levő gőzmalom alkalmazottai déluláh 4 óra tájon vették észre, hogy as aszialosipühety padlása kigyuladl. Pár perc alatt az eméafcté\'láng végig futott az egész pad-láaon. mely lelve volt gabnával, }épolajókkal, azijjazkal ét egyéb gyortan égő anyagokkal. A rendkívül nagy tömegben előtört fűst u egész várost allarmirozta, minélfogva rövidesen megtelteit közönséggel a gépház tája s s a kéznél volt uradalmi fecskendővel nyomban meg is kezdték az oltást. Pár perc alatt megérkezett a katonaság, mely kitűnő szolgálatot teli a mentét körűi. A gépházból s a malomból sok értékes tárgyat főkép gabnanemüt hordtak,ki, de srra, bogy a gépházai megmentsék, gonditüni sem lehetett a tűz rendkívül gyors elharapódzása miatt. Rövid idő alatt beégett a gépház plafonja is s lűzet fogott a műhely berendezése és oly nsgy fokú hőség fejlődőit kJ, hogy az első épületet megközelíteni is alig lehetett. Hosszad várakozás után megérkeztek a helyszínére a tűzoltók is, mire nyomban megkezdték az oltást de már csak arra szorilkoziak, hogy a malmot megmentsék, mely tűzfallal volt orz épület égö padlásától el-válaaztva. Sikerült it a malmot megmenteni, de vízhiány miatt a nagy tűzet el nem olthatták. A kár igen jelentékeny; az épület a város tulajdonát képezi, de a gépház ielazerelése s a padláson levő holmi az uradalomé volt, melynek értékét hozzávetőleg 20—40000 frtra becsülik A saél kedvező iránya folytán a tüz nem terjedhetett máa épületre, de nagy a kár igy is. A gépház mellett levő park gyönyörű tál közül is sok kivesz a szenvedett forróság miatt Értesülésünk szerint ugy a leégeti épület mint tartalma, biztoailva volt, a kár azonban annak daeára is igen jelentékeny, mert az uradalom a gépház atztaloe ét lakatos műhelyeiben folyt sürgős munkát nem folytathatják. 1*07. junina hó fl én Ajánljuk aat a ml tlsee siaerodjsiak komoly mérlegelésért is félhlv|sk váróénak Illetéket hatósáfit tzea vitssséléeekrt. Esss torok ssives közlését kérve, msradtsa Nsgy-Ktnitst, 1890. jsniot kő é-és. ősiisis bivs V(M$m. Törvényszéki csarnok. Végtárgytlásrs s ítélet hirdetésre Wtüzettek. Junitu 9 én. Fogoly széktelét bűntettével vádolt Tóth Sándor bünügyéhen végtárgyaléa. Lopás bűntettével vádolt Eotáact Antal bűnügyében végtárgyaléa. Jtmius 11 in. Lopta bűntettével vádolt Kelemenemet Mihály ét térte bűnűgyében vég-lérgyaláa. Kettős házasság bűntettével vádolt Szabó Vinee ét Szomuitr Gizétla bűnügyében »ég-tátgyaiás. Hamis eskő bűntette mialt v&eolt Kohn Adolf btaűgyében íté-et hirdetés. Magánokirat htmisitáa büntette miatt vádolt Franki Simon t tsa bünügyébeo ítélet hirdxét. A közönség köréből. ír/én liuUU íztrlceulí Mfl Bizonyosan megütközést, kelt vadászati lövőiben, h« azon nem mindennapi dolgokra felhívjak a vadászat pártolóit, a mi egy idő óta a váró* rőtünk tőszomszédságában tOrtéalk. Durrog a puska miodeansp, pedig s Sooalags jégár is tudja, hogy matt Ulélari léőssak van. — Aa irtó háború • mí tttfény gólyáinkat illeti, melyekei egy pár tüzes vadán* torba poflbgat le, aat állítván, hogy a fiatal nyálak éa sgyéb vtdakbaa kárt isaiatk. - Ugylétaaik sata azaa vadéi ytt vádátaok atseaesek ttastéban a gólya madár kiváló hatzaot voltévsl. miért it •iaalják a .nagy kiraevü Brvbm íróaak éllatvilág* eirnű msnkáját, melyből magtadják, ka tééig fájdalom sem tudták, hoty mily hassaet állat a mi jál ismert véaáeemasaiaak. At 1861. évi XX. éa XZUL törvény U f-a világteat mondja, ,a vaaAor és viiimaéarákra ett a ksl költenek a péréeoéás é» költet léé-ssaks alatt a Ulalom reéjak It ki tarjad.\' K ö z 1 a 1 d 11 i g. A fyttmölosfák yoado«áaa. Gyümölcsfáink csak skkor hozzák meg évről-évre s várt hasznot, ha életűk végéig gondoztuk azokat. Első gondunkat, a la élete- és termőképességé-nek kútforrása, a gyökér ápolása képezi. — Minden tetszel s gyökerek lelett s fs törzsétől kezdve a korona csurgójáig — a meddig a gyökerek is terjednek a földben — két águ villa alakú kapával felpoibenyitjuk a laiajt, mely munkánk végeztével — mint már említve volt — hsjszálgyökerek mellett s tápsnysgok lelszl-vstásárs kit körárok maradjon., — Ha össazal szilárd trágyát (pl. komposztot) teszünk e körárokba talajjavítás céljából, annak ha\'áaa három évig is belotyással Isss Iáinkra. Ds nem ajánlatos — a mint sokan teszik — télire istálé trágyával betakarni a fák gyökereit; mert ha s trágyaréteg alatta föld még nem fagyott meg: ott egerek ütnek tanyát s megrágják a la gyöktratl 1 ha már megfagyott a (öld: akkor a nedv nem szívódik oda be s műnként haszonnélküli lesz. Minden Iára igen jé hatású az árnyékszék trágya, melrnp kellemetlen sssgát tőzeggel fogsiják fel, hogy hssználhatóvá tegyük. Egyedüli hibája az hogy foszforban szegény ; de e baján segítünk, ha csontliaztst hintünk belé. — Árnyékszék trágya alkalmazásánál a la csurgója alatti körárkot 86 cm. mély- éa szélesre várjak ki s ebben főiddel eltakarjuk a trágyát Hatása tartót ét kitűnő lesz; s gyümölcstermelők igen rosszul letzik, ha e pótolhatatlan trágyaaemet vízre hordatják kl a_a kevé*bé jót Ml bizonytalant drága pénzen vásárolják be. Berlin mellett „Ridsslbof\' nevü homokterületet körültekintő csnslisslió által a várta szennyvizével javítva paradicsommá tették. Molnár Isi váll orss. gyűmölcsészeli min. biztos |89& évi drezdai ea berlini kertészeti kiállításról saóló jelentésebői olvassuk : .A berlini „Rfetelhof\' nemcsak kertészeti ét gazdasági szempontból, de hamsai-tási ét közegésységűgyi szempontból it igen Ion tos intézmény, ét mintán t Dana ét a homok-területek közvetlen közelségénél lógva Bodeptat nagyben hasonlít Berlinhez — csak sajnálni lehet, bogy Budapest félmiliót meghaladó lakosának ^ürüléke ét tzennyviss könnyelműen a Dunába bociállatik, miáltal közgazdaságilag teljesen elvész ét mát réazről inficiálja a Dunát terjesztvén Itudspesten ét azon alul a ragályos betegségeket.* E« a legilletékesebb helyről jou s Budapesttel szemben nem a leghizelgőbb sorok vájjon nem tanulaágoaabbek-e azon gyűmőlca-termelő gazdáinkra nésvs, s kik s lkőanyalmű-tégűket* mát — rotaubh — trágytnamek bevásárláséval kétsssreten it mtgisetik Ha fyümöictfáink alig végzik si virágzásukat, már ís fejlődni kezdő gyümölcsüket hallatják, gyors segélyre vsa szűkségök. Ilyenkor Mikárd trágyanemet nem alkalmathalnak, hanem bigét mely a fába való gyora feltzivddásra ieloldva tartalmazza a szükséges tápanyagokat, Különösen cseresznyénél tapaaztalhátjuk. hogy laza talajban a caontképzésre szükséges mén hiányában zölden, éretlenül hallik le s gyümölcs, fit s mész-tejjel való öntözést alkalmazzuk. A talajt mindig kívánalmai szerint javítjuk. Foszfor, kán (hamu) mésztartalmú trágyával a termést mozdítják elő j ha azt látjuk, hogy Iáink ugyan bő termést adnak, de nem fejlődnek normálisan, ott t taiajhos oHrofén tartalma trágyát adnak. A gylssfllesképsfldáshss szűktéett saysgok juhos és augoaztut hónapokban rakódnak Is a a iákba; hogy a jövő évi termést biztosítsak, e hónapban 1-8 asor it alkalmaink a magiéi alá tréayslével való Oatésést s átér angnsststhaa léi haljuk sima és kMs Iáinkon s IsrsaMnsket, stslyskkol a jövő én tsrméms is kévsasaiet-kstlak. N\'ag) K vtitkuA vasárnap A gyilkér gondozásához tartozik a gvökér ur jak eltávolítása ii. E sarjakat nem elegendő « földnél metszeni la, hanem kitakarjuk mogkerasi sük keletkezésükthelyél i onnan távolítjuk el alaposan, n«ho;y a Mldazwénél való lemelaaéaael caak több tarjai nyerjünk. A rostául neveli fiatal lik lőrz«e a gyümölcscsel megrakott koronát nem bírja el, alatta meggörbül. Alma As körte Iáink gyenge törasének keleti oldalán tavaszkor-, csonthéjánknál (de ezeknél minél ritkábban) junius végével, vagy lulius elejeit egész hosszában erősítő bemetszést jeszflnk: a külső kérget éles késsel — a háncsot kímélve — függélyesen végig hasítjuk, miáltal a törzs vastagodását idézzük elő. Ezt a régi könyvet köpűlözésnek nevezik. Ha a következő évben is kívánatos a törzs vastsgitása, akkor az erősitű bemetszést e második eselben a tavalyival ellenkező oldalon — a nyugatin — fogjuk végezni s minden további bemetszést más és más helyen fogunk eszközölni ftgyanazon a fán, ha tálán még szüksége lenne reá. A törzs "kergén a megcserepesedést ne türjük fiatal Iánál sárkelével, szalinacsutakkal — ven tanál fakapuró késsel minden őszszel távolítsuk azt el. Férgek, élősdi állatok megölése végeit célszerű ekkor erős lúggal is megmosni a törzset. — Hideg télen helyi felolvadás tol) tán ke< letkezetl lagyfoltokal u reá következő őaiszel erősen lekaparjuk, mész-, hamu, vér- és Iris trágyakeverékkel bekenve eltüntetjük. Fehérre meszelt Ián lagyfoltok nem képződhetnek. A fiatalabb gyümölcita Mirzss a nyulak rágásának is ki van téve. Ettől való megóvás céljából szalmával utokták a iörx«et körülkötni, amibe télen az egerek szépen beköliöznek, alul körülőrölik, éppen a iSns alján teszik szabaddá a lát a nyuluk rágásának; e«ért szalma helyeit céia<erübb gmkáuynyel kötni be a fa törzsét. Az alul körül rágott fát pedig Angyal Dezső ajánlaia szerint megmenthetjük: ba a, törzs körül a löldet kiássuk s e helyre Olleteit erős gyökérzettt fUial alanyokat sima meginet-szés uián a rázás felett megvágott törzshöz érőaiive cd* növesztjük, hogy ezen alanyok a beteggé tett tába a kellő mennyiségű tápnedvet > iBlabót Hletlvják,—Ha—a—bej—lanaabb van egészen körül rágva éa a (a már vastag, oltó-veaazőket alnl és MH párosiió metatéa<alji kére* alá azurvs, körül drótozzuk a hétejfrésST. fiatalabb fáknál a rágás alatt csakhamar erő* fattya hajtásnk tőrnek elő a- törzsből a ha még a korona is kihajt, a beteg rész feleit a törzset, valamint az oda görbített hajtásokat magvágvaő Seszenövesstjük. A két odanövesxtett hajtás kell-megerösődéM u\'án a köztük levő beteg tört*, részt akár egéazen is kivághatjuk.— Oitstei iava«tttal t koronát ia átvitsgál-juk; a sűrűen álló ágak kötüt a középsői — as egymást kereaatezök közül az alkalmatlant ugy váijuk le, bogy csonk* ne maradjon. Vastag ágaknak alspján való levágáaánál az ág súlyától származható \'ovábbha-adás megaka-dalyozáaa céljából étélib alul fűrészeljük be kissé at ágat s csak ezután felülről kezdve vágiuk le egészen. Sőt Angyal a nagy ágakat előbb felénél vágatja le a utána keletkezése helyén az előbb emliiett módon — s ez a leghelyesebb i*. Az ág hélyén maradt sebet éles kéasel lesimítjuk; ha kisebb a seb, oltóiapaaa-ital — ha igsn nagy, melegite t kátrányoyal — melybe fahamnt ia teszünk — kenjük be a sebet; de vigyáztunk, hogy a kátrány a kéreghez ne érjen, mert tónkra teszi. — A caonttiéjssokal nyáron laatogaaank, a második nedvkeringés közepén, hogy ne méztásodjansk. - A gyOnőlosfák gondozásához tartozik azok betegségének felismerése és gyógyitisa is; ba nem — sajnos -- ezekből o\'y sokat iamerünk, hogy cikk kertiében még a lőbb elleaségeket éa gyógyiláai módokat tea loglalhatjnk ötsse. A gyümöloikertésHiröl szóló a budapesti kert. lanimézeiben atidéa readeaetttaafolysmoa Angyal Dezső igazgató besaédeiböl merített ismeretekből a as ott látottak feljegyzéseiből kivonatosan uért bocsátottam e lap rendelkezésére, bogy a kiknek ily tanfolyamon nincs alkalmuk résst venni s aa ügy iráat érdeklődnek : hazánk e kiváló stakléröántk legalább kivonatos elveivel á legszükségesebbekkel legyen módúkban mag-Ismerkedai megyénk Viatonysihoz alkalmazva. Mihalioaka Ferenc. 45, mán. (O lap.\' CSARNOK i őrületen «envedélyből — Amerikai Mlltfl tSrUStt. — , NiawtMI fordította I Kofuf Sd*. troi/Mti«.) Nagyon megelégedve, feléje fordultam s kővetkező h/.uvakkal logadtam: — Isten hozta ÍV.. be. Litom ön pontoa és ezt szaretem. Dioséretetn megörvendeztette s derülten felelt: — Örülök, hogy tetszését megnyertem. A pontosság olcsó, de jó erény; s jól teszi az ember, ki ideje korán hozzá szokik, ha a világba boldog ului akar. De most jó volna, ha megmondaná, hogy mit csináljak ittt a vonat tíz perc múlva visszamegy New Yorkba.? — Mi közünk ehhez? ~ Nos azt gondoltam : ön használni akarja. Browu u( gyorsan haza szokott nyargalni, mi-helyt engem a láthatáron leltünni lát De nem akarok önnek semmit sem előírni. — Okosabbnak véli, ba teljesen átengedem önnek a tért ? Igen sokkal nyugodiabban dolgozik az ember, ha keze teljesen szabad. Állításának megerősítésére komoly üzleti , arckifejezést öltött s erélyesen bólintott fejével. — No jó, igy tehát haza utazom, de meghagyom önnek, bógy kutatásainak eredményéi egyedül velem közölje, ön e pillanatban az én szolgálatomban áll; ez idő alatt más megbítátl elvállalni, valamint engedelmem nélkül a* esetleges eredményt mással közölni nem szabad. — Ezt értem I Ha Urown és Co.-nak dolgozom nem fogok Schmilh és Comp. dolga után lutni; és ha Sehmith engem felfogad, Browot nem ia ismerem többé. — Ez tehát el van intézve!-mondám és áladék neki egy papirt, mely Monell cimét és néhány inslrukliót tartalmazott. Néhányszor figyelemmel olvasá el, azután a váróterembe ment és tűzbe dobá azt. — Még is érhet vajami szerencsétlenség, sugá fülembe, fía elismerem, - vagy-göresöket- találnék kapni, nem volna jó, ha e- kis papirt a zsebembe találnák. — De...... " 77~ ~- — Ne aggodalmaskodjék. Én nem felejtek el semmit. Kitűnő emlékező tehetségem van és soha sem csinálok magamnak jegyzékeket. Remélhetőleg holnap vagy holnap után kzolgálhalok néhány pontos adattal. Isten vele I\' E szavaknál bly vidámsággal nevetett, mely megjelenése és beszédmodorával öa zhangzásban wll. Azután meghajtá magát s mig a vonat berobogott, jó kedvüen tovább sétált. .Az inatruktiók, melyeket neki adtam következő\' kép hangzottak : 1. Mily napou és kinek a kíséretében jött tavaly lieavenworih Mari és Eleonora ide ? 2. Mikor csatlakozott hozzájuk egy Clavering nevű egyén? -—&_—__ B. 18/5 julius havában husz angol mérföld kerühlben H tői egy methodisla prédikátornak kelleti laknia, ki december vagy már talán novemberben meghalt. Mi volt annak a neve? é. A papnak a mondott időben egy napszámosa volt. Hogy hívták és hol tartózkodik az ? Ha azt állítanám, hogy K be való kirándulásom utáni időt nyugodt kedély állapotban töltöl-t-m, oly egykedvűséggel dicsekedhetném a milyennel sajnos, nem birok. Ellenkezőleg, be kell ismernem, hogy ama lét nap kiállhatatlan hosszú és kinteljes volt rám pézve. Végre következő tartalmú levél érkezett & bői: .Tisztelt uram! Az ön által leirt uraságok 1875 juliuá hó 3-án ékeztek K be. Nagy bátyjuk és egy Japka nevű leányzó kíséretében jöttek. Nagybátyjuk csak háfom napig maradt és azután Maasachussetlesbé rándult, hol két hétig tartózkodott. A hölgya)t az idő alatt az ön által emiitett úrral sokat táfcuüogtak, de semmiesetre se o|y lellünő módon, híogy pletykára szolgáltattak volna alkalmat. A jiagybácsi visszaérkezése ut^n a* említett «r rögtön csomagolt és elutazott. Ez julius lQfeq történt A hölgyek azután is vidám életet M(ék. Minden kiránduláson társas összejtfvetélsn megjelenlek, láncolni Is szerettek. Mari álláláüottn tetszett. Eleonora ke-vésbbé szeretetre méltónak tartatott, idővel ko- 18»7. jnnius bó <4, molyabb éa csendesebb lett. Unoka Bővérévei való viszonya nem volt szívélyesnek mondható Azt mondják, Mary mindinkább tartózkodóbb ét\' hidegebb feli irányába Janka pedig állítólag nyilatkoztatta volna, hogy Laura kisasszony n$£ dig szerényebb és előzékeny volt és s világon s legjobb azivvel bír. Augusztus 7 én Visszsola* lak New-Yorkba. H. C. 1875 julius 6-án Wandervort ur és neje társaságában értezett R-be, és ez utóbbiak mulatták be az illető hölgyeknek. Julius 19-én, tehát két heti itt tartózkodás után, elhagyta a fürdőhelyet. A lakosságra ugylálszolt nemsok benyomást gyakorolt. Csak annyit tudtam felőle, hogy csínos volt és sokat társalgott L. kisasszonyokkal F. egy kis városban, körülbelül tizenhat, tizenhét angol mérföldnyire R.-től 1875 jnlius hóban élt egy methodisla pap, ki nem rég halt meg. Neve Steblins Samu, halála f. év január 7-éo következelt be. A nyári hónapokban egy napszámos tartózkodóit az emiitelt prédikátornál, Cook Timolheus-nak hivlák. Az utolsó időben azonban nem volt F.-ben, ide csak két nap előtt érkezeit vissza, hol még jelenleg ia tartózkodik. Óhajt (alán vele beszélui ? NYILTTÉR. H——fctrg nlfta aaakla akkor »<údl. — ka kSsvatlea gjáraaiWl rendelik — fekete, tekrr ia Ilim M krtM 14 frt «9 krtg mMmUil iímt, csikón, kooskixott, mlaUntt, deaaatet atu (■latefjr S40 ktlitaMaS ataMf éa SOOO ■laiiiatbaa) atb a aigfaudaU ára poeuMr ia viaatatawa a Háa-hos szállítva éa mintákat postafordultával kaid: Hm artitg «. («. ktr. advarlátállító) HllMotral Mrtekbea, Svájcai* ciaa>U lovelekre lu kroe, éa levelaaflapakn b kraa Mlytf rtfaatlaadá. — Kintit nyelven Irt tnegrand*lúsok p-ialoeaa ellatiateinek. I Köszönetnyilvánítás. Fogadják mindazon kedvea rokonok jó baritok éa ismerősök, kik falej<hetatln jó anyám, illetve agy anyánk leaeléaén réaitvettek s mély fájdalmunkat rés < vét ük nyilváni.iaávál é* knszoiak küldésével enyhítették, ezen az utón is legloróbb köszönet Dnket. itilthfi Sándor U cMlüja. Felelöa szerkesztő: IIAUI H A * D « K Laptulajdono* éa kiadó: VIMCHK1. V C I. A r. Hirdetések: Kremsier Izsó fa-ügynökségi és bizományi üzlete NAGY-KANIZSÁN. üzletem hatásköre: PuAqf*, luményf*^ (fiMsittnyoagy kádár- is dotgaf*, wrté taipfay hofudr/á síi.) tusija, is vifti erdS- Ügyeletek, lebonyolítása. K n. érd k^Onség szive; megbízásit erdők leírását és készletek jegyzékének beküldését kérem. Nagy-Kanhwa, vaaárnap 1897. juniua M < á« ^ v Kapható: Fesselhofer József Armulh Náthán Deutsch és Ehrenlold ifj. Fischer Ferenci Pleischscker Jóssef Marion és Huber Nen és Klein Psuk Jakab Rosenleld Adolf és fia Schwarz és Tauher Strém és Klein Scblesinger Isidor Barmi Fried Latos Hereog Jóssef Fischer A. Bareufslept Hreuer Ferenci Fischer A. Klein József \\ * \\ v* \\ Maqtner M. Béla Neumann Elfo. Szabó Sándor Kaulmann I. S. Csargét Kreissler tíésa Schwarz R. riio-iccns Weiler V. és S. laa-itM Nádasi Alajos _ ZáborAzky Károly Zabusck Károly lap-Bim Dedinszky J. gyógysz, SchleilTer M. Ű. Poriak i Kramarits Victor Sosterics Pál. ataMg i llodia Mátyás Darnay Kálmán Márkus Bálámon Ha „ZAGHERLIN\' bámulatos hatású! Fölülmulhatlan biztosság és gyorsasággal pusztít mindennemű kártékony férget és azért ^ vevők milliói által dicsértetik és kerestetik. Ismertetői jelei a következők: I a lepecsételt üveg, 2. a „ZACHERL" név. Richter-féle Horony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompos. Eaaa himavaa hiiiuer etlaatállt u Idfi megpróbáltatnak, matt már tihh mmt 27 tv ita awgbliliitiS, fijdalamcalllapltt kadtnsMekést a*al—itat* kkzvkyatl, caázaál. taiazaiaatieatl ée aeihMeekatl éa u orvotok által bedüna&Uaekre la mindig gyakrabban rendeltetik. 1 valódi Hoi Paln- I k ■tfkal \' Porpajr- r Expeller, gyakorta Horgony-Liniment elnerezk alatt, nem titkot aaar, hasam Igazi aipazertf káziaisr, melynek egy Uatartkban Mm kallene hiinyoani. 40 kr., 70 kr. k 1 frt üregenkénü árban majdnem minden nóoiaartirban kkzlatban van; fSraktir: TMk Mzaef gyógytreréeinél ladaessks. BeráHrtii alkalmival igen óvatoeak Jegyünk, mert ttbb kjaabbtrtéH utiniat vaa forgalomban. U asaa akar ■l|kárail<al, u minden egyM üreget „Mergsey" rédjegy k Riohter oaigjagyak nélkül mint Hl valódit utadtaa tíiul I Riohter F. Ad. éa társa, aaks. ia kir. odván eaitlitök. Kudolstadt (Thüringia). i.p i armyjaaaMafr^* Csodálatos eredmény. N Szepló, tisztátlan arcbőr, sárga fo tok slb. teltétlenül eltűnnek Bergmann liliomtej-szappan (Mrgaaaua éa táraitól Dr*s4ákaa naponkénti használatánál. Kaphat* daiakaaktal IO kra|«*r*rt Krdarr Ojala úilttfa* MagyKaalaaém ISS . wooooooooooooooa xkxkax: Van aserenoaénk ajánlani szavatolt liszlasága A legaaaf aaakk dtjaUal Uitaiatatt Thomasfoszfátlisztet* X x szavatolt 18-20\'/, oKrMban oldható fossforssvtsrtalommal w és 88-KX)\'/. porfinomsággal S Felűtaulhatlan, minden talajra alkalmas trágy»»ser, ki- w IflDöaea sovány talajok javiliaára, kitűnő hatt-u as Baasss gab- A nanetntlek, kapta és olajnóvéayek, lóhere éa lucerua, asólO, W komid és keni vetemények re, kiváltképen a rétekre. \' C Legjobb, leghatásosabb és lwoleaóbb foezforsavtrágys; C lakíatetui haiásáuak Urióaaágára, falOlaulja as teazes síuper- ?J tosz tát okát — A dtriikan oldható foesfonsv-isrtalouiért sza- A vatoaaáfot vállalunk, aetsláni hiáayt megtérítünk. - Ar«ján- )( latokkal, siskái unkákkal éa egyéb (alvilágoailáasal a legkéassé- y gtsabben szolgál Q s aafcaraaigl naauaalvek prágai baftUiaal Xf eladtál tredijtaek vaakUrviatlkife a augyar ^ kerena MM, tailMia Kalmár Vilmos, eJSÍXZ**. 00000000030000000000000000 Magyar épület és mlllakatosgyár részv. társ. 2 Inda: V. Vliaditir, Tkaaatadvar Budapest •yk: V. Vtait at IS4. I aa Elvállal mindennemű épület és aHIaWalaa mun-kát, vastető szerkezeteket, halláalearz épltkesé-Mckfet (raktárak, kapus és pályaőrbódék, vizeldék, stb. Külön gyártmányok: Mezei és iparvastitak, a szükséges kocsikkal, téglakocsik és szakadalMialt ttgla-■Intiiék, továbbá minden rendszerű kézi és villamos személy és tehkrfolveaék, valamint zajtalan gördülő •eélleaeiredlnyik és aapellea*4k. u, u-t oooooooooooooooooooooooc Naj) -Kaiiiisa vanárnap Zal* 45 azlim (§■ l»p.) juniui tó gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSAN, a m. kir. áliamv: gépgyára vezérügynőksógónek dunántuli képviselője. Az ezredéves kiállításon az arany érdemkereszttel és a millenniumi nagy éremmel kitüntetve. Az ezredéves kiállításon az arany érdemkereszttel és a millenniumi nagy éremmel kitüntetve. Magyarország legj obb sor vetőgépei: az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult Zala-Drül(sub. ^ ilk és ksgyit talajhoz tfyaráat alkalaai aor-vaMgé* ia a naritökoronfoa ralid-naaaak ktal lagkadval* lakk, szslsé ■evvetágép. Mindegyik a gyakorlatban lelelte célhzerflnek bizonyult szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok az egyetemes és kélvasu aeüehík, az egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvények, összes talaj-mivelö eszközök, saénagyüjtók, darálók és egyéb gazdasági gépek. Felhívom a n. é. gazdaközönaég figyelmét a legújabb amerikai ,,Planet jr" rndszr. ííjtíreii M répakapaló és tiltóietó mim, melylyel a répakapálásnál ea töltésnél óriási megtakarítás érhető el. Végül figyelmeztetem a n. é. gazdakőzönséget hogy /OCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXji ünger Dllmann Elek 1 Mf* Naiy-Kanlzaán. Q A STEYRI fegyvergyár világhírű NWIFT Kerékpárjainak P akt ária. Q X Elsőrangú Pr ácisió-gyártmány. * Egy teljesen felszerelt 1897-es modell könnyű X uri utigép ft. 165. női utigép ft J90 m X (jtf* Verőknek Imiulógép Inaién áll X Q reiidelkexéarr. X vocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxy I Balaton-Füred, gyógyfilrdfi n m Balaton m«*tropnlian Zalavár megyében, gf Faata, távkda helybe a H Fürdőidény május 23-tól szept. végéig. De aaaaa lyewe Ullák éa aellket«|eh, kik E-rlrtd krdvn* kllaaaa^át rlabb haaaaaálaat akarják aaaar aaálsw IS-tál salvesee látlataak el — atrlei flráéh kltrtr-lAri sdaéea keayeteaiMeL Tlezla izondiu, enyhe, egyenletet tóparti lengi; igtinyee, tói, ezénta ne, nme fOl\'l\'t\'tSOk,\' jllhtavo. \'i,1> mmiffl nuAnumAii • . I /|I.■ i ■* . (. i, tir. államvasutak Tiligliin gőzgépeit íi trtpillil we l*Vf«»«e iUane az eien cilmhez hasonló kSrttllrásu vállalatok férczgyártmányaival I :xc . ,—____, tfi te maetage gyógymód; ézéneatte meleg /rzegi le iiAuatai hideg JtrdSí, giiJttrdS, zuhanyok, balatontavi hideg fürdők le uezoddlc. Orroe! tdcintügdc igen ajdnljilli: eirezegingeig, gtrrti) gtmt-, . ~~ttr, eenz, Weztíny, Ugztezenet hurutor Untaimat, rclsdtétf, tfrHfA. ff S/ mor, bühurút, mij- e UpcérbSe&f, női bajok e idegUnlatmmHan. KlMCranicu Mrdllaléael. Hatyáktól ródatt rjtaykt kkvda. dlaaaa ia úlrart kanaáaaá : zyófy. teram, aitaosarnok, krayikoa aétáoyok, loabo* jurk, fmyr.a lífrt, linaaa I salai altadia, kaiaaklat tkacaalataáf, Mrasataa kiráadallaok, ailacaóaakiaéa. I Elafiaa lakiaok a Balaton paitjáa ipSIt Ipoly-adrarhu, kraaókat, I K lotild-ad varok baa, Is Graad-Halai b»u caiaoa nyaralók, Jé ka aónókall toka-I aia, tabla d\'kota, ooarart I M W b. i aaobik kra 40 krtól a frtif. jaalu I l(-lf ia aagaaataa ÍO-itól a aaaaoa rigóig a lakiaok 80 aaáaalikkal aa Mkaaia I 80 aaáaalikkal oloaóbb a Oraad Hotal ittorniboa. Ü Vuatl illoaaáa Siófok ia Taaapria, Slófoktál 1 óra. VaasfféaUl Urka- ™ oala 1 ia ftl óra. Vaaall MaioaJafjak Sí", aaiaalókoa kedvaaaóayayal, aaaat 9 térti lagyak — 3 napra — ftláraa kapkatok. Sv A fírdílatóaat raaaaló (óorroaa dr. Hara; lateáa, — í akiaaaptadaliaak H^alólaf aallatt — Ltaf 1 Valért Aa flrdSIgaagalókoa iaUiaadók BalatoaMradra -■ 1 balatonfüredi iaráayriaaak, aaly alul étrendi rla l< I(m k«dralt, Nfakián fli vau tdaakaljr L. iarkayTiaaaillitóaál Badapaaten Swaar«7 JAaaaaAI Vaaapriabaa ia tlrkaa/ar Lajaaa*l Síikaafakérrirott. rreapaklaaakkal lapaa ualftl IN, »—1 r" — ■ aa IfaagaSMág. ÁRVERÉSI HIRDETÉS. A pesti központi papnövelde tulajdonátképező, a kis-komáromi uradalomhoz tartozó: Kis-Komárom községben 276. házszárr alatt levő korcsma-épület mellék-épQletmvel együtt. Komárváros községben 48. házszám alatti korcsma épület melléképületei, házikert és a beltelek végében levő 1 hold szántó földdel együtt. Karos községben 54. házszám alatti korcsma-épüfet melléképületeivel és a telek végében eínyuló 105. sz. alatti 3 cat. hold szántó föld, ugy a káposztás Q öldek közt levő 85 □ öl kerttel V Karos községben 104. szám alatti erdős-ház beltelekkel és a ház végében V levő szántóföld^ és káposztás földek közti 68 Q 0 káposztáskerttel együtt ^ Ezen fentnevezett épületek a hozzátartozóikkal Joljr6 évi Junlun hó y 15-én regeell 9 órakor a tiszttartót irodában Kis-Komáromban tartandó Q nyilvános árverésen el fognak adatni. Q Venni szándékozók a szerződési teltételeket Kis Komáromban a tiszttartói irodában bármikor megtekinthetik. Zárt ajánlatok is a kitűzött árverési nap reggeli 8 órakor a kellő bánatpénz becsatolása mellett elfogadtatnak. \', Kis-Komárom, i8gf. május hó -27-én. Í54 Mészáros Antal, tiszttartó. ?xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv 4 araay-, II aiéat-éraa^ 3é élu és allaaari akaáay a 1 Kwizda-féle RESTITUTIONSFLUID ss. és k. kir. szab. aaoérli levakaak. 1 palatk ira 1 írt 40 kr 10 »T dia sév. IstáMUss ralaalal kateaal ia aaiyaák latáUokkaa H kaaaaklalkaa aSgVSM arifaailléaak aiMt ésstáasrésKéall: » vikhá Iciaaadtaak. ráadaláaak, U laak ■sravségs a aia Ur alkalaakaál , kóaaaW a tavat kiváló teljeeB- j ■éayskrs Maaltasaá Taaaik a Aaaakk1; Tódjatyra tiyalai > a TÓtelail kaUroaotlaa ) kUaiaaal: Kmtitrfm Raatitatlaaalald FI lelát t gyógyaaertár Kornevburgbae ssztrák-swiyar oa ta k sévaH aiálMta Nyomatott Fiaehel Fülöp laptulajdonoauál Magy-Kaniaaáu 1897. 46 Xigy-Kaniaa, 1897. iuniug hó 10-én. XXIV. évfolyam. lurlMlttiét: T i t (I l li * • > ft |>« IV(\'. Flfobol. niúp k(iur«karaaktdiaib«| a».rkc»zlövol értakasnl Uitl ntpoa-kist J.\' «. 4—6 iralíit. ZALA :V7 ..... KUééklvaUl r V.rnahit-ipilat : HmM MM* ktajrvka \' iiArmerÉn iut: Politikai és vegyes tartalmú lap. Zfiaa tm II kom* (I In — kf Pitim ( korost (I irt — kr SafjadiTI* I koron (1 (H 60 kr U lattaaadll . lap it.ll.Bi rittir. Mtatknai annd.a kOalaaááaj ---* \' . A Na#y-Kauizsai- e* dél-zalai takarékpénztárak, a liankegyesület, az Ipar- és kereske-airdfUMk t,i,iro»a ^ailiwaak ü-atautlA ittalak aaak iaaian ütuk- JeUni bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet és a lel anyai takarékpénztár. —— mi foftJutaAk ai. • « „nágy-kanizaaj malátagyár és serfözóde r. t" a nagykanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet, ■ytltúr ptütitra íe kr. .— jí„ á jalamegyei"gazdasági -takarékpénztár rész. társ., a nkanizaai kerületi betegsegélyzí —— (iairttok a.a kMataak »($.»\' \' v\' \\ kőMnjU. BllasMik. talaaiat _a kMattaftr /(fin ttrim mi IO krajciir. Meglelenlk Nn^vKaHlzsáii lietenklnt kétszer: \'V. Víf . Taesumap és c«-ü.tCrt51cöa. - .uuatkoaik Plackal FlMl khpt-karaaMMta laláaaadU ,Mienk •M "I í í a jövő ! -v\' A; nemzetközi socíáldemokracia hivét.or szágos gyűlést tartoltak Budapesten, pünkösd két ünnepén. . lí- \' $ ViJ • •.» » \' • j?. \' í11, "^i-. * Másod-napon nagy tühteií körmenetet rendeztek, melyen körül belülv;nyokeZíren vettek részt. Zászlókkal, .jelző. táblácskákkal járták be az élénkebb forgalmú ;utcákát Mindegyiken égy egy- jelmondat állofttörekvéseik kifejezésére. : v , "v — hljen az általános á\' titkos, választói sociálJemokrat\'ák \' öntudata, a küzdelmük Eredményében • váló biztos hit, a kitartásra jn&acélozott akarat merész energiája, £hirit ebben áz egyben: pMievk a jöoő U \'\' Art mondhatnók rá kellő nyárspolgárias Ayúgálommal, hogy ez csak tartalomnélküli röpke mondat; hangzatot jelszó, melynek Sfcmmi belső értéket, semmi erőt nem adnak nem is adhatnak a fejlemények. Meglehet,\'hogy ez csakugyan ugy termett, máit ahogy a röpkeszók, a röpkegondolatok teremni szoktak: — egy pillanat hatása ?latt Kiröppent egy ajkon vagy kisurrant egy tollból. Abban a pillanatban, mikor termett, talán a szülője sem tudta, hogy ezereknek, millióknak találta meg közös gondolatát, közös,érzését: sokat elmélkedő lelke ihletésének egy pillanatában. De mert megtalálta: azok a forrongás, a kiforrás processusábai! hánykódó Jelkek megragadták a kimondott gondolatot és ma már tz a gondolat vérökbe ivódott, agyukba gyökerezett; ■. vezérli, lelkesíti őket; a küzdelem kitartására, semmi- akadálytól meg nem rettenő bátorságra, energiára feszíti idegszálaikat. Példák mutatják, tapasztalat bizonyítja, hogy hatósági közbelépésekkel, elrettentéssel jog\'\' \' ■ v.4 ; ; -v \' . " Ezt lehetett olvasni legsűrűbben, miután értnek a törekvésnek propagálására tartottak nagy népgyűlést a Városligetbén. De nem hiányoztak onnan a többi\' soci-alisüa vezérlő mondatok sem. .— Világ munkásai egyesüljetek 1*.-f . - " \'- A munka minden razdagrtg forrása ! — Türelmünk elfogyoltl — Márnaff líéronk: követelünk! — Igazság kell nekünk! — Ahol nincs jog, nincs haza i __ — Szabadság \' Egyenlőség ! Testvériség ! — Egyenlő jogot mindenkinek i\' — Előre, minden- akadályon keresztül I — Mienk a jövő I — Jogot a népnek í Ezeknek a jelmondatóknak egyikében I nen/lehet megállítani haladásában az em-sincs olyan hatalmas erővel kifejezve a beriség egyetemének ezt a rétegét, mely azzal a gondolattal hóditgatja talpalattnyi méretekben maga számára a talajt, hogy övi a játtá. A hatóságok erélye csak egy-egy pillanatra robbantja föl benne a visszafojtott, a féken \' tartott indulatot; a teljgs jfjtgrés üszkét hozzáférhetetlen zár alatt őrzik. I Elvadulás helyett napról napra erősebb fegyelmezettség jeleivel találkozunk. A ter-| jeszkedés, a hódítás tudata nem ragadja az elbizakodottság szélsőségeibe, túlkapásaiba, hanem inkább okosabbá teszi őket Két napon át tartottak Budapesten nagy országos kongresszust; rendeztek azonkívül tüntető körmenetet és külön népgyűlést is anélkül, hogy csak egyetlen egyszer is alkalmat szolgáltattak volna hatóaági beavatkozásra. Pedig abban a rengeteg tömegben körül-belüt 113 város és község volt képviselve az ország minden vidékéből. Be kell ismerni, hogy legnagyobb renddel és komolysággal végezték dolgaikat. Es a komolyságot, rendet biztosító nyugalom, a modern küzdelemnek ez a nagy öntudata egyedül attól a gondolattól kapja tápláló erejét, hogy övik a jövő. Ebben a hitben van fegyelmezettségük ereje is. Ezt a hitet pedig ugyancsak hatalmas A „ZALA" tárcája. Protektor. A „í 1 L A* aradaU tárcája. — Irta! Sfclfó Sándor Vigjrám moidj ■ ládáikor Itálakat. Matt na Ma, salját luir gtakirt dt TÍaaoat na olyaa la, ■aljat miaoklrt kiiattlk aL BOURGET. — Akarom, érted ? akarom ! Vanoi Dénes hanyagul odadobta puha kalapját és keztyfift a nyitott zongorára, astán szemtelen nyugalommal belevetette magát a hintaszékbe. Egy kis vig dalt fütyörészett halkan, összevont ajkai között, de egymáara rakott lábainak ideges gyors mozgása elárulta iugerültaégét. — Meglesz édee — mondta egy kia szünet után fqbólingatva, vontatott gúnyos hangon. Az asszony dühösen fordult el a nyitóit ablakiéi, vékony ajkait kínosan harapdálva erőazakkal visszaszorítani ügyekezett kicsordulni készülő könyeil, de asért két csillogó csepp még is végig-pergett vonagló, sápadt arcán. — Janka............^ —\' A szelíd kérlelő hangra váratlanul megindult a e könyek zápora. A zokogó kia aaazony oda hu-tődott a díván sarkába éa beletemelte aaőke fejttekéjét a püha selyemvánkosba. Várni gúnyos arca hirtelen átváltozott. Cigi- rettjét vigyázva leletfe a zongora azélére és las-aan, vigyázva megindult az asszony felé. Odaült egéazen közel hozzá és keze fejével gyengéden megérintette felesége vállát. — Janka... — Ne ssólj, hagyj ol... — No jó, ugy hát elmegyek — és ezzel Var<<oó felkelt helyéről. Az aaazony felütötte fejéi, és könyes, szelíd kék szemeit gyengéd szeretettel, melankolikusan ráfüggeszté urára. No caak menjl csak egv kia gyerekt lén ott lebegett az a — mondá duzzogva, akár-de finom, vékony ajkai szé-halvány, engesztelő édes mosoly, mely még azt a durva embert ia sokszor megbűvölte, kizökkentette vad erőazakoskodá-saiból. — Hát igazán akarod, Janka? Az aaazony nem lelell, csak lezárta hosszú, sötét pilláit és édelgett abban a hazug, lágy Eiingnan. Varaoó magához vonta feleeégét és ahogy kitárta hatalmaa karjait, azt hihette könnyen az ember, hogy as a filigrán kicsi asszonyka összeroppan ölelése alatt. — Hossz ember vagy Dénes, nagyon roeas. — Nem elégaégee-e, ha kettőnk közül te jó vagy? — De te sohasem logadaa ásót; Ea az élet igv nem vezel semmi jóra. Ma már ninca semmink sem, szegények vagyunk és mégis ha én azt mondom, nogy nézz valami után, durván guoyo-lódol. Csak volnék férfi éa ne gyönge nő, meg- mutatnám hogy kell dolgozni. De a \'ti elkényta letett, ostoba világiokban csak urnák szüleiik az ember, urnák, aki legtsiveaebbeo a kártya-axzlal melleit ül, kinél a legnagyobb élveset egy hoeszu éjszakát pezegő mellett dorbézolva át-virrasstani. —» Persze nemes emberek vagytok 1 £n a nemességet nem egy átörökölt hangzatos régi névben találom, hanem igen: a tiszta sziv, a tiszta lélek melyén. Vartoó lefejtette az aaazony ölelő karjait a derekáról, bántotta fülét a nyílt, őszinte szemrehányás, — Mondd csak: mit tegyek ? Nem hiszed, hogy elmegyek napidijasnak egy forintért és tűröm a piros orra, potrohos irodafőnök szemtelen basáskodhat. Brrrl Belegörnyedni, belesápadni a folytonos körmölésbe,\' egész uap egyebei sem tenni, mint a finom, lojió akiaport szívni a tüdőbe valami homályos, elrejtett eauhan. Nem, es nem embernek, vagy legalább nem nekem való foglalkozás. — De hát jó barátaid ? Lesz csak közülök egy. ki valamiben segíthet. Ott van például kaidi Géza, a főispán. Valamikor, a jobb időkben mindennapos vendég volt apíád házánál, jó pajtások voltak, est caak nem feledte et? Kartaty Gábor főkapitány halálát már betek óta vtijak. Próbáld meg, menj el hozzá, talán sikerül. Vartoó nem áltatta magát. Annyira ismerte már a világol, és tudta: jó barátot terilett\' aaztal mellett lehet csak könnyen szeresni As ilyen magalajta tönkre ment, régtttt urnák legfeljebb jó tanácsot, de segítséget, protekciót reni Zala 46. Mám 8. lap.) 1897. junltu hó 10 4g Nagy-Kauiasa, oülörtök a erűvel fejlesztik bennök a folyton kedvezőbbé való alakulások. Hisz először csak a tulajdonképeni ipari munkások között hódított \\ nemzetközi sociál-detttokracia. Azután lassankint behatolt más munkások, sőt a főldmives-osztály rétegeibe is. Eleinte csak férfi-munkások agyába fészkelte be magát. A budapesti nagy kongresszus és tűntető körmenet megmutatta, hogy a nők kötéből is mennyit I voltak a sociál-demokraciának. , ejtett hatalmába, akik a női fanatizmus Itt van a tizenkettedik óra! Ott ütöttI. , ... . .. _ . . \' \' I , „ : helyezkedvén, meghallgatták a szónokokat. Gombos a budapesti sociálistakongresszuson. Ha. Józgef vo„ az e|nök 7 beszéltek magyarul, németül, még most sem látják bc a hivatott ténye-1 tótul és szerbül. Minden szónok az általános íz*, zők, hogy az egyszerű rosszalás, kárhozta- vaza,i ** Müksé«él íejle«elle-tás, tiltás most már nem vezet eredményre ; ha most sem jutottak arra a meggyőződésre, hogy a sociál-demokraták akaratával, törekvésével számolni kell: akkor mi sem természetesebb, mint hogy -az eszme a maga szívós erejével terjeszkedni fog; H A közel-jövő ím tolni fogja az egyetemi dos Sándor jelentette be a csatlakozást. Még egv , . . ■ ■ ., i . nó is szónokolt, aki elmondta, hogy 8oll városé, polgárok megbízottjának ama reményét, btn ^ e|vláranője Van. hogy a legközelebbi kongresszuson meg- Délre járt sz idő, mikor a vidéki küldöttek hatszorosodik a szellemi munkások száma ft*"!* \' \'pártvezetősége!, melynek eredményéi másnap a sociál-demokraták soraiban. | hirdették ki. Délután történt meg a rövid És pedig majd nem csupán az egyetemi, tudósításunk elején emiitett tűntető körmenet u . < . . , . r , _ általános szavazati jog behozatala érdekében. Az polgárok körébűi, hanem azoknak az önálló, egéM ,ÜDletéi ^mitam foiyt-fo „ zavaró lncid«i keresettel rendelkező, komoly férfiaknak nem történi. A munkások zárt sorokban négye- köréből is, kik titokban már eddig is fiivei SUS^STÜÍ " i ulon, Erzsébet- Teréz-kőruton és Andrásy-ulon a liget felé. Útközben S marseiilaiset énekelték. Az Aréna előtti léren állott meg a menei, ahol d- mindent feledő elszántságával, kigyúlt arccal, lángoló szemekkel vitték otf lobogóikat egy | sorban a férfiakkal. No és: menjünk most már fölfelé ! A; budapesti sociál-demokrata kongresszuson! ott volt, részt vett huszonnyolc egyetemi hallgató elvtárs képviselője is, aki »b(lszkénj dobogó szívvel jelentette be, hogy ő és huszonnyolc egyetemi polgár a sociál demokrácia lobogója alá sorakozik.« Egyúttal | hóditÍa tovább talpalattnyi méretekben reményét fejezte ki, hogy a legközelebb jíl tartandó kongresszuson ötször-hatszor any-|\'Se: a nyian lesznek a szellemi munkások, akiki1™1 " \' nem kérges kezekkel, de a tudás, az Ismeretek fegyvereivel fognak a sociál-demokra- — fák oldalán küzdeni. A néppárt két helyen tartott gyiilést pünkösd hétfőjén, és pedig Vdrgedén, gróf Zichy Nándor elnöklete alalt és Smnogy-Kéllieltje/», gról Zichy Aladár elnökiele mellett. Az előbbi helyen Mareovszky Endre a kstb. autonómiáról Mócsy Antal a keresztény kath. kötelességekről szólt. A második helyen gróf Zichy Aladár megnyitó I beszéde után Buzáth Ferenc szóll a néppártról; a Neumayer Dezső a munkáskérdest fejtegette. Kel-végül csakugyan megtestesül az szólalt még Kálmán Károly néppárti képviselő íz sociál-demokratáké lesz a jövű. I Politikai szemle. Külföld. A béketárgyalások A londoni „8lnudard"-nak jelentik Konstantí-Belföld. I nápolyból, hogy Zia pasa, volt berlini lörók nagykövet és Auim bej, volt athéni kiivet ula-a nemzetközi sitast kaptak, hogy Tn/ik basa kűlügymiriisiter- de v " • j i . . . . i j j | A képviselőház szünetelt Vájjon mindezek a jelenségük. penWa(l-|gzociá|jgt4kl,ak nagy napjuk volt. Kongresszust I „ek a békelárgya\'ásoknál segitsegére legyenek nak-é. folyton hatalmasabb, biztosabb tápot tartottak pünkösd vasárnapján és hétfőjén s nagy annak a hitnek, hogy a ^demókratáké ^^^^ ^ • íU.^vend ".löben , ^laniinápojyból jejentik állítólag egy "jövő? tartották meg, nagyon látogatott 3 L\'^\'nf.7,ícSérk^^,ri(f,2ekneHk„ÍgmaZ0^a\' ^ UgyXreJéki arilvlSu fe.,míl^ |az első nap (vasárnapi délelölljét majdnem egé-. r » És a nagy társadalom, valárnint a tár- sadalmi alakulásokra mindenkor erős, be-1 szen betöltötte, A pártvezetötfg azután jelentési " wnl!^,.*^ elö\' .Curr!e kivQl más ellenszert még nem talált ezzel a ^^, „^ i^ishh anti „ul Mtárának mindennemű nagyol,bodása ellen tiltá- folytonosan elementárisabb erejűvé növekvőd knsrfT™. mily ben aJ-Sh mindi? lrnmnlvahhan öntnda.Lhhan úáí U* szervezkedik, ügy az 0«Zág különbé * ^ mindig komolyabban, őntudatosabban hódító ^VmVnTXkaffi vArSleSnagy áramlattal szemben. {számmal érkeztek az üdvözlő táviratok. Hétfőn Eddig a szellemi munkások között csaki rW1 ny°,e 5rakor folytatták a kongresszusi •-í.ji7_rti— l |V—ne-"—tW-fiwgy-érdeklődés mellett, E napon a vidéki kűldöl-i titkos soCiálistálT voltak, akik nyíltan nem |tek folytatólag jelentést teltek községeik szociál-l valtottá| meg elveiket. A budapesti kon-\'demokrata mozgalmairól Nein kevés volt e kon-| gresszuson huszonnyolc egyetemi polgár már letette nyíltan a hitvallást Az önk. tűzoltó-egyesület jubileuma. Könnyű annak a< emberbarát salangós címére gresszuson a löldmives-sociálisták száma. Már 28 j szert tenni, kinek milliói vannak. Olt lebzsel elói-jegyetemi polgár is van, akik a sociál demokraüa tűk hálgürnyedve, alázatos ábrázattal a koldu-ilobogója alá sorakoztak; ezeknek nevében Szaba sok jajongó serege és porba hullva csókolgst- adnak. Hos/antó, émelygős erkölcsi prédikációk, ezek mind, a vegük pedig ez: — Nagyon sajnálom. Ha rajlqm állana, nagyon szívesen megtennék mindent, de én magam is ctak alárendelt hivatalnok vagyok. De ha lehes-sége\', valamit inajdmegpróbálok. S ba az alázatos kérelmező kilép az ajtón, az egykori jó baral kellemetlenül ráncigálja orcimpáil és dühöngve mormoja: — No, nézze meg az ember, a szemlelen népsége, hogy tolakodik .-n— Varsoó ahogy odatámaszkodott háttal a nyitott ablak párkányához, ráncbaszedett homloka Elárulta, bogy ily furcsa, gyűlöletes képek láncolnak inost elméi) edt szemei előli. Es mégis mikor felemelte leiét, dacosan mondta: — Elmegyek Acüádíboz. — Nézd csak te Elemér... --Nos? _ — Ki az az asszony ott V — Melyik? — Ott a túlsó végen, a cigányok emelvénye előtt. Nézd csak, nézd, az a mull századbeli flsszetöpőrödőtt vén cserép ép most állt elébe. — Abban a mályranfbű kivágott ruhában ? Az á berkesí lőbiróné. — Nem azt. * — Hát melyiket? . — Jobbról az elsői. — A ki mosi üli le? Ae a-berkísi nábob felesége, a szép Eliz .... — Ej, ne boszants! Azt a másikat gondoltam, ott a viliámoskörte alatt. Nézd, ép most kéri lei Varsoó Dénes. „——-—I — Hát nem ismered ? — Nem. — Igazán ? — Ne vallass, mint valami vizsgálóbíró, inkább mond meg a nevéL —= Varsoóleiesége. A csádi főispán sárgás, cinikus arca mintha el-pitult volna egy kissé. Az a vézna, inajomképü, feszes legény, ki mellette állott, a virágját tűzte meg\'ép a gomblyukában és igy nem vett észre semmit. Mikor egyet csettentve odébb akart állni, a főispán megfogta 1 karját és nem eresztette. ~ — Mond csak, becsületes? — Ki? — No, az a Varsoóné. — Eddig még nem udvarolt neki senki. Csak néhány bele, hogy itt laknak, de azt mondják, I Itogf az ura veszedelmes lenevsd, bár nem igen \'törődik az ssszonynyal. I - És ói I —. Hogy érted ezt ? | — Szereti az Urát? I — Láthatod, milyen hidegen, közönyösen fogadja az üdvözléseket mindent elől. Nem érdekli öt senli és semmi, mindig csak sz urán függnek I csodálatos szép, szelíd szemei. I Ép előttük lejlelt el a pár. Kellemes, üde illat áradt szét körülöltük a suhogó selyemruha libbe-nésén. Az asszony, pici,formás lábai alig érintették a parkettet. Karcsú, hajlékony derekát lagyan, ritmikusan ringalva, vigyázva, kimérten keringett," mintha -csak valami gyenge szellő bömpö\'ygette volna tova. Mikor Varsoó leültette feleségét, a lőispán azonnal olt termelt mellette. — Ejnye Dénes — augta halkan a fűiébe, nem is emiiletted, hogy megliásasodtál. — Különben azt nkarom mondani: talán lehelek mégis valamit. Tegnap sok dolgom volt, meg boszus is voltain egy kissé, azért voltam oly szűkszavú. De ma reggel gondolkoztam (előle. Ugy hiszem, nem haragudtál meg e miatt ? Jöjj fel hozzám holnap reggel liz í ra alán, akkor beszélhetünk róla részletesebben. Vacsora alatt a lőispán ott Olt Vaisoóné melleit. Olykor lopva egészen odahajolt az asz-szony tejszinű, kissé kipirult arcához és halkan lűlébe sugdosott. - Ilikor hajnalban elváltak a főispán mégegyszer figyelmeztette Varaoót: — Ne feledd el, holnap liz óra uián. Már tizenegyre járt az idő, mikor Farod hsr-I madszor cammogott fel a megyeház kopott, ki-vásott kőlépcsőin. A homályos hűvös osz\'opos csarnokba^ a lö-i-pán ajtaja elölt olt ült a sárgazsinófos kikent bajuszu,. öreg megyei huszár és egy képes lapból silabizált, valamit fé hangosan. Nagy-Kanissa cstUörtök Zala 46. nAm (». lap) jík a suhogó selyem ruhák- IHaloa szegélyeit. tűzoltó zenekar ébresztője. Az örlanya elölt mér Sokaknak dicsőség harsonája n nyomorultak kél- ekkor nagyszámú klráncsi közönség verődőlt ségbeesett jajsaava. Nevőkel szárnyára kapja jt össze. Zári sorokban az állomásra vonult ki a sóhajok nyomán a hir és bejárjá a léi világol. A tűzoltóság,élén a főparancsnokkal a vidéki egyesü-jótékonyságol csak kivételes esetekben gyakorol- letek logadtatáiára. Mind a négy irányból érkez-ják önmagáért az emberek. A versenyekre kelt lek vidéki bajtársak vonalon, de a szomszéd jótékonvság legtöbbször csupán hiúság vására, közaégekből sokan kocsin jöttek, melyiyet saját jólétüket kívánják csillogtatni a Hat óra felé a tűzoltó örtanya vidéke csak „nme*" szivtlek. ugy tarkálolt a kűlönléle szinO egyenruháktól. Hasábok telnek meg a nemes emberbarátok A következő városokból és községekből jöttek magaszlalásával. Szó sincs róla: megérdemlik ezt,\'el tűzoltó egyesületek az ünnepélyre: de azért midőn kárpitozott, illatos ssobájukbanj Galambok 66, Kis-Komárom 82, Caurgó 19, kényelmesen hátradőlnek a széken, és végig fut! Alsó Domb ru 16 (zenekarral) Lelenye 17, Perlak tekintetök az qjaáglapon, csillogó szemeikben, remegő ajkaikon a káröröm egy halvány árnya lebeg, mely élesen kiállja: .Még is éu vagyok az első, nekem van legtöbb, mert én adok legtöbbet I" S mig ezek hiúságát a hízelgés legyezgeti ékes kifejezésekkel, addig túlnan egy másik kis elszánt csapat sietve ront át a bámulok nagy tömegén. Izzó-vörös, hatalmas éhes lángnyelve^ szilajon nyaldossák körül egy hatalmas ház falait A szél belemarkol a zsarátnok közé és kicsi bul]jj csillagokat röpit szerte-szét a levegőbe. Recsegve omlanak össze a nehéz gerendák és lohogvs tör lel ezután a fojtó fekete lűsl-gomoly, melynek gyii\' körös-körül a H gyon szegény ember áll ott~ közel a halálküszö béhez és az ily szegénynek nevét nem is ismeri senki, leglölebb csak akkor beszélnek róla, ha vsk elszántságában ott leli halálát. A legelső emberbarát, a tűzoltó ,saját nyugal\' mas lelkében találja meg sikerének koronáját 9, Csáktornya 6, Z.-Szt -Gróth 3, Alsó-Lendva 3, Légrád 2, Zala-Egerszeg 2, Mura-Keresztúr 2, Keszthely I, Zákány 1, összesen 171. A templonabau. Nyolc óra után sorakozót fiztak. Legeiül a mi zenekarunk játszott, utána a szolgálatot tevő tűzoltók sorakoztak és igy egymásután a, többi kollégák, helységek szerint. A menet a miséhez félkilenckor indult meg a főutcán keresztül. A korzón ezer és ezer ember várta a jubiláló r _ ... tűzoltókat és a városház előtt felharsant az első ios méhéből szikrázva lövet elő dörgő .éljen" kiállás és folytatódott inig, csak a vízsugár. Egy szegény, egy na- hosszú sor véget nem ért a városház-utcában. A mise alatt a ferencrendüek templomában a zenét a tűzoltó zenekar szolgáltatta. Innen egyenesen a városház épületbe menték az összes tűzoltók, mert 10 órára volt hirdetve: a dlaigyüléa. Nem hajbászsza az elismerési, hisz nincs szüksége . ., reá. 0 csak azt tette: mit a szive, a lelke és az A ,nW tanácsterem szürke falat rég láttak esze sugall neki. annyi embert egy csomóban, mint hétlön dél- S mikor caatakosan, kormos képpel összeégett e\'ö,t kezekkel hazatér as ő kis szerény lakáaába, hálát ad az Istennek, hogy megtartotta őt, bogy segíthetett az embereken. Ez és ilyen a tűzoltó I Ez és ilyen eszme vezérli a mi tűzoltóinkat is, kik pünkösd hétfőn ünnepelték negyed-százados jubileumukat. * Fogadtatások. Alig foszlott szét az éjjeli homály, alig jelent awg as első napsugár a ragyogó meny boltozaton, már is élénkülni kezdtek a város utcái. A reggeli az-Uö vígan lengette a nemzetiazinU lobogókat, melyekkel majdnem minden épületet feldíszítettek. Egysswm «ak « méla remiidbe hnlnharaant aj A baloldali ülések csupa szép asssonyokksl telettek meg, elegána világos toáletlekhen, könnyű kalapokkal. A legyezők halk suhogását elnyelte a mindinkább növekedő zsongás zsjs. A jobb oldalon legeiül ült Vécaey Zsigmond polgármester a városi tanács élén, mellette Deák Péter rendőrfőkapitány foglalt helyet. Egyébként képviaelve volt városunk különböző társadalmi osztályainak mindegyike. Az fifést Lengyel Lsjos v. főjegyző az önk tűzoltó egyesület elnöke nyitotta meg lendületes beszéddel. Utána Réti Lajos titkár isiolvasta az egyesület választékosan megirt történetét, melyet zajos és lelkesült éljenséssel tűntetett ki a közönség. A diszgyfllés kimondta, hogy Réti Lsjos zavartan, jötl — Még most sincs itthon, intett a lejével mikor maglátta Varsoót, — de ha tetszik a tekin-tetes urnák, ai előszoba jó meleg. Fonod nem lépett be az ajtóu, hanem rágyújtott egy cigarettré, után lei ós alá járkált a csarnokban. Először a kék, majd a piros kőkockákat kezdte türelmetlen várakozásában számlálgatni, de hamarosan egybefolytak szemei előtt; majd sorra járta a hivatalok összes kilóit és a kilüggasatelt fehér papír-táblákat áa névjegyeket szemlélgette. Egyszer csak csilingelve ütötte össze a hála mögött aa öreg huszár sarkantyús csizmáit és és hangos jó reggelt kívánt. \' — Nem kereseti még senki, öreg? —A-hangra megfordult Varsoó.— Az öreg mielőtt azólhatott volna, már a főispán melegen megrázta Varsoó kezét. — Elkéstem egy kissé, — mondá — ugy-e nem neheztelsz ? Váratlan közbe, nem lehetett elhalasztani. — Sohse mentegesd msgad Géza. Mindketten beléptek aa elegáns főispáni\'azobába. Acsádi mindenekelőtt szivarral kínálta meg Varsoót, az öreg huszár pedig az egyik szekrényből a konyakos palackot emelte elő egy tálcán két kis pohárral, — Megbocsátasz, de előbb aláírom ott azt a néhány elintézni valói. Varsoó az ablakhoz lépeti és nyugodtan bá-mu\'t ki a napsugártalan, hófehér téli utcára. A főispán kezében idegesen remegett a toll, amiét sercegve végig szaladt a papíron, Majd hátradőlve ssékén, sokáig elnézte Varsoó nyugodt arcát és hatalmas innos kezeit, melyeknek uoritáaa roppanva törne össze tán egy vaarudat is. Egy pillanatra ugy éreate, mintha ő félne, remegne ettől a kéztől, de aztán mosolyogva rázta le fekete kabátiáról az illatos hajport, mely bizonnyal valami édes női fejről hullhatott oda. — Kivégeztem már, siólall meg halkan a fő- ispán, anélkül, hogy-ránézett volna Vartoóra. A te ügyedet pedig egéss biztosra veszem, egy hét mnlva késhez kapod a kinevezést Iszol még egy pohárkával? — Köszönöm, elég volt. — Ugy hát rendben volnánk. — Köszönöm Géza, rajta leszek hogy megszolgálhassam egykor est a nagy szivesaéget. — Oh semmi, semmi mondá a főispán elfordítva arcát, magasra fújva szivarja füstjét. Kötelességből teltem, hisz jó barátok voltunk és hihetőleg azok maraduuk ezenlul is. Hé János I — kiállód ki aztán az ajlón. — Parancsol méltóságos uram? — A télikabátomat A mig magára öHölle, odaszólt Varto6Ko» I — Ha haza felé tartasz, együtt mehetünk. Simándyéknál kell még vizitelnem. Az egyik keztyüm hiányzik, nézze meg János," talán ott lekszik a logas alatt. A vén huszáregy perc múlva visszajött üres kézzel. — Nem találtam, ninca ott. — Jó leaa a nélkül ia; jerflnk Délies I. • a - ♦ Sűrűn, halk zizzenéasel hullott künn a vakító hó és a löldön mohón egymásba ölelkeztek a bársonyos, csillámló pelybek. Vartoini a kis filigrán saőke aaszony ott ült a nyitott kandalló előtt, de tagjaiban dermesztő hidegségei érzett Mikor ura benyilolla . az ajtót, összerezzent egész testében. Eszelősen ugrött fel helyéről. — Nos? — Én leszek a főkapitány. Még is csak jobb flu az az Acsádi, irint hittem. De édesem, én szörnyen éhes vsgyok; van valamid ? — Azonnal hozok. — Nem, majd magam megyek érte. - .. S ahogy kilépett Pántod az utón, az asszony egy kezlyül dobolt gyorsan a kandalló lobogó lángjai közé, — a löispén hiányzó keztyüjét.. 1807. junius y 104* titkárnak jegyzőkönyvileg köaaöflrtet szavaz a szépen megírt monográfiáért, est as agyasaiét költségén kinyomatja és minden érdeklődőnek megküldi. Maid Knorlzer György főparancsnok vette át a szót. Emelkedett szép beszédét löbbaaőr megszakították a tapsok és éljen-kiáltások. Erre Vtceéy Zsigmond polgármester válaszolt rövid, de lendületes szavakban. •Örömünnep hosott ma bennünket itt öaase — mondta a többek között — örömünnep, mely alatt azinte megremeg a sziv. Kedves kötelességet vél teljesíteni, nfidőn nemcsak mint as egyesület egyik szerény tagja, hanem mint magánember ia, főként pedig a városi tanáca nevében üdvöeli a diszgyülést. Nem a szokásos tanácsterem ea ma itt, hol a bideg előirt szabályok elnémítják az egyéni érzelmeket A kötelességtudat te(jea éneiében nem hidegen tüntetni, de igen is ünnepelni jöttünk mi ma itt össze. Rokontestület a tűzoltótestület a város tanácsival, mert miként az, úgyszintén ez is csak a közjóért, a polgárok érdekéért a felebaráti aze-retet szent nevében vészi mindenkor nemes munkáiét, és egyaránt a közönség köréből merítik ez erkölcsi támogflást. Erős meggyőződése, bogy a felhangzott szép szavak és a testületnek bemutatott szép története a messze jövőben, őrökre biztokitja a nagykanizsai közönség vonúlmát, becsülését. Kiváqja, bogy emelkedjék a testület elismerésben\', fényben, dicsőségben még igen nagyra. Aa isten é\'tease önöket!* E szavakkal fejeztei be a polgármester poétikus szólamokban gaadag beszédét. Koháry József főparancsnok (Szt.-Gróth) a megyei testvér egyesületek nevében üdvözölte a diszgyülést, Knortier György főparancsnok indítványán üdvözlő táviratot küldtek Alcauthra József (Öher-gnek, melyre a kővetkező válasa érkezeti; .Fogadják itiinti kálimat estess iJtizleí ükért ée legbtnM ji kitánataimat neyytduáiadot Itm-állisuk ünnepére, leien áldáea rJaaasa mindenkar emberbaráti miködéeükel.* Jómef fShtmq. Dr. Ollop Mór indítványán Széchenyi pasát szintén üdvözöltek távintiísg. Válasza ez: .Forró köszönettel üdvözlőm kadvaa bajtársaimat* ____Széchenyi pata. A diszgyfllés bezárása után a .Zalaategyai tűzoltó szövetség" tartolta meg rendis évi kőa-gy ülését, EMC Az „Annyszarvas* dísztermében tmtellek fel az ebédhez. A magas üvegtetőn valami barátságos fény szűrődött át, a karzaton pedig Horváth Laci zenekan huala a kangulatoa nótákat A kiasé kiébeaelt tűzoltók a legjobb ótvágygyal ültek a hosszú asztalokhoz. Az evőeszközök cső-römpölése, a poharak halk csengése egy-egy pú-lanatra megszakadt, hogy után annál jobb ssdv-vei ütődhessenek újból egymáshoz. Kezdetét vette a tóeztok sora. As első felkőasöntöt Knortaar György mondta: Vécsey Zsigmond polgármesterre. Véesey Zsigmond humorosan válaszolt előbb a főparancsnok szavaira. Most egyszer — ugy mond — ellenlétbe jött a tűzoltó főparancsnok hivatásával mert tűaet gyújtott Tüzet gyqjtstt u ő lelkében, oly nagy tüart, melyet aa egén szövetkezet sem tudna eloltani. Poharát a „Zalamegyei tűzoltószövetség* tagjaira üríti. Koháry József (Szt.-Gróth) köszönetet mond Nagy-Kanizaa közönségének és első sorbaa annak élén álló polgármesterének ama ssives fogadtatásért, melyben a megyei bajtársakat e napon részesítették. Ezután lőlolvasták az üdvözlő leveleket áa táviratokat Aa első a budapesti önk. tűzoltóság junius hó 1-én tartott diaagyülés kifolyó üdvözlet volt Széchenyi paaa aláírásával. A budapesti városi tűzoltóság következőket távintozla: „Negyed uázadot ünnepélyhez baj-láret Idöeletet, leiket étjén!." Seerbomtky. Táviratot küldtek még .A pozsonyi önk. lüz-tüzoltó egyesület" éa Mayer látván a .Zalamegyei tűzoltó szövetség" volt elnöke: A nkaniasai izr. hitközség üdvözlő átiratban adott kifejeaáat jó kívánatéinak. Fried Ödön dr. Lengyel Lajoe elnököt kfiaaöa-tötte fel. Reményi Samu löparaneaaok (Caurfó) NMT\'Ktnim, cafltitHflk HÍkBfüli lelköszönlöjében elmondod egyet-mésl Moraogyország akkori viszonyairól, mikor oli kesdlék szervesni a tűzoltó egyesületeket. Az első impressziót Nagy Kanizsa adta meg 1874-ben, mikor mlg Csurgón éld tűzoltót pénzért sem láthatott volna. — Toasztjáli igy lejezte bc: • Amint az emberi szervezetben a sziv aa életműködésnek alapja, ugy jas egyesületekben is mindig van egy kiváló férfiú, kinek Önzetlen nemes munkálkodásából merítenek mindenintézkedéshez lelkesülést. A nagykanizsai tűzoltó egyesületnek Knortur tlyörgy lűparancsnok a szive. Az isten éltesse őt sokáig l« Ezzel be is féjezték volna már a felköszöntök sorát, de akkor váratlanul megjent Ilencz Antal, a nagykanizsai tűzoltó egyesület legelső (Opn rancsnoka, kire Bom/eld Lajos Qrité poharát. A társaság lassan oszladozni kezdett és fél négy felé megürült újból a nagyterem. Dlugyakorlat. Vagy négyezer ember hullámzott lel és alá a piactéren, hogy a diszgvakorlatot végignézhessék. A déli esö egy kissé lehűtötte a levegőt és Igy kedvező volt az idő. Negy órakor kordont vontak az urasági épület előtt és ekkor megérkeztek a tűzoltók a szerkocsikkal A tüzgyakorlat gyorsan, ponlosan a legnagyobb rendben folyt le, a ml erős bizonyítéka tűzoltóink rendszeres kiképzésének és ügyességének. A mentő és ugró-gyakorlatokat a Weiaz-féle épületből vezették és minden egyes tűzoltót, kik efcben részt vett, a vidéki bajtársak lelkesen megéljeneztek. A bíráló bizottság, mely csupa főparancsnokokból állott, melegen gratulállak Knorlur Ciyöigy főparancsnoknak. , A diszgyakorlat befejezése után az összes jn-bililók kivonullak a sörgyárba, hol nagy lakoma várta őket. A kanizsai és domborui tűzoltó zenekar felváltva játszott és a meg meg-ujoló eső sem bírta a kedélyes mulatságot megrontani. Zala 46. nzátn (4. lap.) beröppenfl galambnak I Derül varázsol n nzlvb, és ecyszerro bizalmas i.merősöket csinál az ufi társakból, akik előbb még a legszivélyesebben pokol lenekére kívánták egymást csakúgy magukban. Ugy őrültem ennek a közénk röppent pünkösdi galambnak I Örömem később a büszkeséggel ölelkezett, mikor megiudlam, hogy a mi galambunk Nagy-Kaoizsán tanult meg olyan ellenállhatatlanul turbékolni. Milyen, kár, hogy az ilyen kedves galambok is ,/étnkhagyók\' közé tartoznak! Ez előtt bat évvel rebbent ki fészkéből. Megragadta valami karvaly, meg se állolt vele Budipestig. Most már ,«; fittek" lakóinak turbékol. -íjiliiLt iában, A nagykanizsai apostolok könyvében ugy vagyon megírva, hogy az üdvösségre nem elkerülhetetlenül szükséges a kopasz fej. Azért aztán Nagy-Kanfzsán nincs is kopasz apostol, mivel a nagykanizsai apostolok ugy gfndolkozuk, hogy nekik is van akkora jussuk, mint a régi apostoloknak: helyükbe várják [a aeni-letket. Nem az ő hibájuk, hogy olyan so káig késik. De nekik erősen föllet\' szándékuk, hogy nem fognak a várakozásba sem belekopa-szodnL Jó sokáig egy húron pendülteip velők én is. Hanem évről-évre vitögotabb lesz elöltem a tükörben, hogy még se a nagykanizsai apostolok nemzetségéből váló vagyok: bajszálaim éleiére Deuí Béla, igen tisztelt barálom, az ,Elsö Magyar" titkira, nem mert biztosítási ügyletkötésbe bocsátkozni. Eszel megszűntnek kellett tekintenem magamra nézve a nagykanizsai apostolok ősi jussál: nem várhattam helyembe a szent-leiket A nagykanizsai apostolságnak: lucscs I De legalább én már nem várok. Ott töllhelem pünkösdöt, ahol akarom. Az idén gyorsvonalra ültem és lölsurrantam Budapestre. Ut közben a kocsiuakasz ablakából kinézegetve, elmerengtem a tisztán kékélő égboltozaton: nem lA\'ok é valahol szállani egy pünkösdi bólebér galambot ? Egyszerre csak valami kacagó galamb hangja trilláz mögöttem Megfordulok. Csakugyan egy hófehér galamb: egy vidáman kacagó asszonyka. Pünkösdi, rózsás hangulat lebben a kocsiszakaszba. A hallgatag, anglíot-képű utasok arcát megaranyozza a mosoly. Milyen bűvös ereje van egy ilyen váratlanul Még i(kkor is ezen az idegenbe jutott galambon járt az e»zem, mikor az István-főherceg elé robogott velem u „konflis." Es íme, megint egy hófehér galamb: a még fiatalon galambősz Gundel-bácti fogadott, olyan szeretettel, mintha testvére volnék , mintha egészen nekem akarta volna adni ember-baráti szeretetéről híres galambszivét. Pünkösd vigiliája tehát pompásan elmulotL Kijutott a galambokból. Piros pünkösd-napján reggel aztán lölsiklotlam Buda várába és mentem egyenesen a Mátyás-templomba....... Valami eeodás hangulat szállta meg lelkemet olt a százados emlékű szent falak között. Mintha a sirhagyolt ősök szellemeinek surra-nását éreztem volna a derengő félhomályban. Megelevenedtek elöltem a hősi idők daliás alakjai, ahogy sudár bajuszszal, merész tekintettel, erősen karakterizált arccal, ruganyos léptekkel lépkedtek a templom sima márványán. Sarkantyúik pengését visszhangozták a magas boltivek........ Mi ez ? Talán káprázat játszik velem ? A daliák egyike valóban olt lép\'-ed be a tem-j plom oldalajtaján. Ahogy a magas, keskeny ablakok apró, szines kockás üvegjein ál arcára szűrődik a hatalmas oszlopok között derengővé halványuló fény: szép, magyaros vonásai egészen kiválnak a a körülölte mozgó, elmoeodó, modern kozmopolita arcok közöl Szinte megdöbbenve nézem ezt a tipikus szép magyar képet. Százados sírjából kelt-é ez ki, vagy itt maradt véletlenül hírmondó relikviának a hősi időkből? Félelmes tisztelettel feledem rajla tekintetemet. Közelebb jő. Arca egyre tisz\'ább vonalakban domborodik ki elöltem. Végre ráismerek...!^\'... Igazán csak a pünkösdi szent-lélek őrizte, hogy éljent nem kiáltottam. A mi daliás közjegyzőnk: Plihál Ferenc lépkedett olt, sugárzó szemeivel erősen vizsgálva az épitö művészet fönséges alkotását. Nem tudom bizonyosan, de ugy hiszem: a mi városi felső-Umplomunk julbatolt eszébe; mert csendes, lájdalmss rezignáció felhőzte be arcát Én is rágondoltam, de a gondoláinál meg is resztáltam; továbbmenni: islenkisértő vakmerőség volt volna. Hogy gondolataim tovább ne is fűződjenek ebben az irányban, mihelyt a lélekemelő templomi zene utolsó accordjai elhangzollák, siettem a királyi palotába: megnézni a magyar udvarnak azt a töredékéi, mely állandóan itt székel a ssé-kes-fővárosban. Igen barátságos képű lakájok A magyart csak a nyelvűkkel törik. Az, smelyik megmutogatta a termeket, kilo-logástolinul juttatta érvényre a dualizmust: 1897. flinftiá hó 10 én mindent magyirul éd németül magyarázott mag Persze a magyar szöveg ilyenformán hangzód — „Ez kérem a szenlól anodu. A győzelem megcsinállo főhercog Eugen a lerekokon/ jjj Ez azonban nem voll baj. A jámbor hallgsló-ságnak az a része, amelyik németül is tudvlf, egészen jól megérihefle a magyar szövegel is. Különben ugy vettem észre, hogy azokat i jó atyafiakat, á kik végigbámullák a termeket, annyira alvakitolta a fény, a sok arany, hogy se németül, se magyarul nem hallottak utoljára Engem természetesen a szemléletnek ez a része nem érdekelt, mett nem volt uj elöltem. Csak pünkösd másod-napján gondoltam a bútorokról leragyogó temérdek aranyra, mikor az Andrássy-uton vörös /.ászlók alatt a Városliget felé vonulni láttam a socfalfstAk ezereit. ulyan sok aranysárga arcú ember voll azok között t Mentek tünlelni az általános, átkos szavazati jog mellett. Szinte rajzanak előttem most is azok a halvány sápadtképü emberek: asszonyok férfiak, iQak, felnőttek, öregek, amint magasra emelték a jelmondatos vörösszegélyü táblákat, az imigy-amugy összetákolt zászlókat. Mintha csak azl akarták volna ezekkel is jelezni, hogy nem a zászlókban, van az ö erejök, hanem azokban az eszmékben a miket a szivükből reájok másollak. Látom a nők, férfiak fanatikus arcát; hallom a belsejükben rejtegetett indulatok lelmorajlásál; belezugnak a világszabadság indulójának vértü- selö hangjai is...... — „Mienk a jövő I" — hallalszik llt Is, olt Is a most még pusztába kiáltott szó....... Bele próbálok nézni ebbe a jövőbe ; de agyam megszédül......... Mennyi halomra hányt pünkösdi emlék a lő- városból I j._______ Olyan jó itthon megint ez a csend! Relefekazik lelkem újra ebbe a nyugalomba, mint fáradt madár a megszokott fészkébe. HIRE E. — Aranylakodalom. Koihtchild Albert magánzó városunk egyik köztiszl elet ben álló polgára, városi képviselő és az izr. bitközség elöljáróságának több mint négy évtizeden át tagja és neje, szil. Kürichner Fanni as izr. jótékony nőegylet választmányának egyik legrégibb tagja, szombaton folyó hó ó-én ülték meg boldog házaaaáguk 60 ik évlordulójál, mely alkalomból ugy teatületek mini magánosok őszinte tiszteletből eredő szerencsekívánatokkal árasz\'ották el a jubilánsokat, kik nemcsak maguk önzetlenül fáradtak a közjóért, hanem gyermekeiket is ugy nevelték, hogy ezek ia hasznos, tevékeny polgárai városunknak. A jubiláns pár pgyik fiánál, dr. TMktthild Jakab tekintélyea ügyvéd bázában tartott dieslakomán a gyermeki, rokoni és baráti szerelet előkelő társaságot hozott össze, éa ennek minden egyes tagja igaz aziwel kívánt további boldog életet a derék házaspárnak, hogy még sokáig élvezhesse saját iparkodásának édes gyümölcséi, gyönyörködve gyermekei közhasznú tevékenységében. — Fényes esküvő. WWs Tivadar a Danne-berg és Wmsz, előkelő, nagykanizsai cég beltagja kedden délelőtt vesetle oltárhoz városunk egyik szépéi, Rottnbtrti Emma kisasszonyt, özv. Rosen-berg Izraelné kedves és szép műveltségű leányil. Az Izr. templom ez alkalommal zsúfolásig megtelt díszes közönséggel, mely igaz áhítattal hallgatta meg dr. Neumann lörabbi gyönyörű alkalmi beszédét A fényes lakodalmi ebéd a Casino disz termében tartatott meg. — Iskolai ünnepély. 0 felsége a király harmincéves uralkodásának koronázási emlékünnepéi szépen ülte meg a lőgimnázinmi ifjúság kedden délelőtt a rajzteremben. Esi megelőzőleg dr, Pachtnger Lajos igazgatónak szerzett előbb rendkívüli szép meglepetést a tanári kar egyetemben az ifjúsággal. Harminc éves tanéroekodásé-nak jubileumát egybekapcaollák a H-iki ünnepély lyel. A terem egész szorongásig megleli váinga- Nagy-K*niz«H o<lltürlOk Zala 4H. «/.ám (5. lap.) 1897. joniua tó 10-én tott közönséggel, malr leginkább hölgyekből al-toll. Káinok Leo hatásos költői szárnyalású szép boszédel intézett a jubiláló igazgatóhoz, melynek befejeztével levontak a zöld leplet a falon függő «igy aranykeretes kénről, melylyel Vftrbaek Jenő rajztanár kedveskedett a derék igazgatónak, ki könyezéaig megindultan fogadta a szeretetnek, a itözbecsllléanek éa tiszteletnek emez ékesszóló jeleit. A kép az igazgató ábrázolta papi ruhában. Az ifjúság nevében Vajda Elemér VIII. ont. tanutó intézett rövid de velöa beszédet a szeretett igazgató tanárhoz. Az igaz saió meghatottan, elcsukló hangon válaszolt, a rendlársaknak és iljuságnak is köszönetet mondva e váratlan meglepetésért, melyre nem számított. A koronázási ünnepély műsora csak ezután vette kezdetét a .Királyhlmnuszszal.* Kun fi Zaigmond 8. oszt tan „A koronázás évfordulóján" címmel sikerült beszédei tartott, melyet zajosan megtap soltak. Sziltan Gyúlt 6. oszt. tan. Vörösmarty „Himnuszát" szavalta el hatásosan. Vajdia Eleméi 8. oszt. tan. beszámolt a .Gyakorid Iskola\' ez évi működéséről Huekt/tdl Jenő 6. oszt. tan. Endrödi Sándor egyik legszebb költeményét a „Visszavárlak"-ol szavalta el sok bensőséggel, a sziv igaz hangján. Utána néhány szép „Népdalt\' énekelt a kar. Or. Kitt Ernő a „Gyakorló iskola" tanára felolvasta a pályaművek bírálatát éa kiosztotta a nyert díjakat. Bagyary Béla 7. oszt. tan. humoros költeményt szavsit el folytonos derültség között. Az ünnepélyt a „Hunyady induló-val zárták be. A műsor minden száma után felhangzott a lelkes taps zaja. Az ünnepély (él egy órakor éri véget — Darás Tlnka alkaré. A keazthelyi gas-dástok legutóbbi hangversenyén városunkból Darát Tinka is rés*i vett és zajos sikert aratott teaperamentuaoa élénk játékává1. Négy késre játszott Bíró Ilonával .Mtgyar dalokat* Ami kedves löldinket Mntetö ovációban részesítették s kesitbelyiek. — Jegyző-választás. A aomogymegyei Inkén múlt hét vécén volt a körjegyző-választás, mely alkalommal Molnár litván Csurgói ssolgabirósági irno\'tot választottak meg egyhangúlag. •\' — A zalamegyel tűzoltó-szövetség, hétfőn délelőtt tario\'ta évi kőzgyü ését ilayer látván szövetségi elnök a lőzgyuléatn meg bess\' jelenhetett és így az Oléni Knortzer György n.-kani-zaai főparancsnok nyitotta meg. Aa elnöki megnyitó után Vécny Ztfgmond polgármester tartott azép beszédet és őrömét fe|ezte ki szirt, mert a szövetségi közgyűlést Kannsán tartják. Ezután Kaortser Gjörgy a polgármester jóakaratát kérte ki a jövőre is, aiert a jóalara\'nak eaak ritkán láthatni a megnyilvánulásait \'oly arányban, mint a hogy azt a polgármester lelkes szavaiból ki vette. Ezeket a szép, gazdag gondolatokkal meg topja bálával őrizni az össze*., megyei tűzoltóság ; eszel kívánják ők leróni vele szemben tartozásukat. Starziiiuzky György főparancsnok (Galambok) indítványt teáz, bogy a aaövetaég székbelys ezentúl Naiiy KanissA legyen — hár a aalaegennegi hivatalos sttnuélyi*ég semmi if-tánni valót nem bsgy maga után, de ugymoiid — Kaaiasa a megyében az első város, ssely ki-iDnöea aaervezett töaoltór ágával éa nagy lüzo tfi-tnifiletével legyőzhetné majdnem aa egéai vármegyét Az inaf\'váayt egyhangúlag elfogadták. Aa újonnan megejtett vála»atá»on azővetaégi elaök: Knortzer György, alelnök: Hajót Mibály lőparancanok (A. Leadva.) Titkár : Juk litván, néaaláros: Réti Lajo , ügyéaa: dr. Ollop Mór telt. — Ezután még felolvadta Kobáry látván tóparaaesnok (Sst. GrAib) egy áiirsiát, melyben az ,Országos tű\'Oliö szövetség" egv két ónhar talma iatétkedéaél kritizálta meg Ügyesen éa e<i elfogadásra ajáalia, a minek a közgyűlés kőzmegegyezée-el beljei adót". Több tárgy nea lévén, aa ülést az elaök be<árta. — Székeafehérvárlak alkart. Minden időben öröaarat vea<i birűl mulatni vágyó köaönaégűtik, bogy a uikttfthfrdri sámli munkátokba ««r-feaeit énekkar és dalárda itt fog jáistani nálunk, Püakiad eUŐ napján vuárnsp délután több ssrr ember rándult ki a sörgyárba, hói a uiku-ftkértéri vasúti munkátokból álló 70 taga zenekar éa dalárda tartott raadkivűlfen •Ikerűlt ■alaiságaL A köaöaség alig tudott betelni as ét vetettel, melyei a fehérvárit k saerestek neki, át miadea egyes számol viharos, dörgő éljensássel és sagó tapsokkal honorált. A mi közftneégűnk kiitaöea mulatott a fehérváriak ezépen öaue-válogatott saűiora mellett. - Műkedvelők előadása A helybeli keres-kedö ifjak kebeléből alakult műkedvelői társaság a r. k. felső tsmplom javára a .Polgári Egylet" nagy termében bélfon, nüaköed másodnspján sikerűit műkedvelői előadást rendezett. Stiore ke rűlt „A fala rossza*. A terem egéaz zaufoláaig megtelt közöuséggel és minden alkalommal zajo-ssn megtapsolták a szereplőket A legtöbb élvé- ből a harcai iatel.igeartáaak több tagja ráaat vett. Körülbelül 36 IrlkösaOnift mondtak. — Tavaszi mulatságok. A palmUki flakéaéss tázolló-egyetttlet sa át alspja javára 1897. ári juniíiB hó I3án a galamboki községi erdőben tavaszi mulatságot rendez. — Belépti tiij 60 krajcár Kezdete délután 3 órakor. Kedvezőtlen Idő esetén a mulatságot következő vasárnap tart- zstet nyújtotta Hirtehl Frida (Finom Rózái) játéka ják meg. — A zala-tun! grútki önkénte* tűzoUÓ-A klsamzony egy, időben színésznőnek készült ét j Műltt millenniumi hydrophor alsp£ javara 1897. élénk emlékezetűnkben él utég egyes nagy si- évi junius 27. vasárnap a .Zrínyi* vendéglőben kere, melyet igen rövid pályafutása alatt kivívott, tekoversenynyel egybekötött táncmulatságot és Most is a ttlzrőí pattant, fllrge kaezkiás menyecs- jszolgálali éremkíotztást rendez Belépti-díj székét temperamentumosán, szépen játszia, énekszá-1 mélycnkint 20 kr. — A szepetneki tik. litolU-majt pedig mittd megannyiszor megnjráitatták. A ItgyiaUt saját pénztára alapja javára 1897 évi hangja rgyaíánt szépen r seag a magaaabb regia- junius hó 20-án vasárnap a községi Cerinai terekben és pianói pedig valóaágoa hangulatot I erdőben tartja tavaszi mulatságát. Belépti dg keltenek. Mózgáss kerek, természetes, mintha eaak j szeméi venkint 30 kr. Családjegy 60 kr. most is a világot jelentő deszkák lennének az ö világának, talaja. Me\'lette a nők közül leginkább Terulenyák Paula (Boris) srstott sajoa sikert ked« ves játékával éa Oüntbtrger Fáoni (Caapóné), ki remekül . adta a nyelves menyecskét, Gerlner Jolán {Bátka Tercsi) szerepét szeretetreméltósn, kedvesen játszotta el. A férfiak közül különösen kivált Sehuart Dezső (Gonosz Pists). Sok humort vegyitett játékába és egyes mozdulataival szűnni nem akaró kscajt keltett Élénk, természetes maradt mindvégig. Beszédébe a zalame gyei tájszólások sikerűit formáját szoritotts bele, a mi ügyes éles megfigyelésre vall. Ladiulau Jenő (Gőudőr Sándor)-műkedvelői sikereihez egy ujabb babért fűzött a közönség. Erkelt tüntető tspeokksl jutalmazták meg. Igen jók -voltak még: Hirtehl Emma (Gouoszné) és Teraztényák Ida (Sulyokné). Sebeslény Lajos (Czene) és Ootllieb Vilmos (Adus) nemcsak sikerült ozigány maszk-jókkal, de találó mókáikkal is derültséget keltettek. LSwy Lsjos (Feledi Lajos) nagyban hozzájárult ügyes játékával az est sikeréhez, nem kevésbbé Megyeri. Tamáa (Feledi GásparJ ki jellemzően ábrázolta a gőgös paraszt gazdát. A kiaebb szerepekben frank Manó (C apó) Weitz Kc/aő (Mak-hetes) Weitz Béla (csendbiztos) Eickner Sándor (kántor) és Unger JLsjos (Jósks) ügyeskedtek. I párbajt vívtak, mélybea ai utóbbi három Felvonások utáu egyenkint és összesen többször vágást kapott, egyet a háta köaepán, a lámpák elé tapsolták a szereplöket, a kisasszo- m«w nyok közül pedig többeket, igen azej_virágosok-j párbaj, oka rokkal leptek meg. Az előadást tsnez iőveite, kölcsönös i mely egész reggelig tsrtott Az előadás alkalmával felulfizetlek: Fr«nz Lsjos és fiai 20- írt. Oroszvár/ Gyula 5 frt, Gatb Arnold 6 írt, Dr. Pachinger AlriöTÍ frt, Mikoaa Géza 2 frt, Gotlieb Vilmos 2 frt, Farkas Fereaez alkapitány 1 frt 60 kr. Simon Gábor 1 frt, Dr. Kiss Ernő 1 frt, Ifj. Singer Samu 1 frt, Neu. Albert t frt, Löwensteín N. 60 kr, N. N.\' 60 kr. Scbleainger Jóasef 20 kr, N. N. 20 kr, N. N."2Q kr, N. N. 20 kr, N. K. k\'O kr., összesen 46 frt 60 kr. — A tegnapi postával a templomépitő bizottság el-nökaégétől a következő levelet kaptuk: Tekintetes Szerkesztő ur! FelQlfizetések a sörgyári tüzolló-Snnepélyeu J Ehenspanger Leó 16 frt, Grűnhut Henrik 5 frt, Linzer Béla 4 fr< 60 kr. őzv. Zadubánszkv La-jo^né, Stirling Sándor, Véwey Zsigmond, Unger-Ullmann Elek, Ollop Mór, N. N- 1— I forintot Kaaitl testvérek 80 kr. Imrey Ferenea, Bog" rieder József 60-60 kr., RoUiman Menyhért, Bing Fal, Fixchel Fülöp, Márkus Frigyes, Jak József, Ijsuscha Ottó, Dr. Saukits Nándor, Lő-wi\'nger Ignáca 60- 60 kr., N. N. N. N. N. N. 80-30 kr., N. N. 20 kr. N. N X. Y. 10-10 kr., a miért a lüzollóaág háláa köeiönetét nyilvánítja. — Tanulmányautón. A budapesti keleti kar. akadémia négy jeles hallgatóját minden évben a magy. ktr. kar. miniatarium, a k&töa páuzlígyi ministerium és a magy. horvát gőshajózági tár-saaág támogatásával ialine noúapban Bovxaia-Horczegovina ésOalmá\'íába tanulmányútra küldik. Az idei ekazpedicióbaa váróénak egy derék polgárénak, Krautz Lipótnak jeles tanuló fia Oszkár ia részt (iv. — Párbaj nyitott ablakok mállott Sümtgki László kanizsai v. forgalmi hivatalnok áa Zechmit-ter Alajos bon7édónkénte« kedden d. u. a .Ke> reskedő ifjak egyletének* helyiségében kard- súlyos míg Sú- LadissUu Jenő urnák éa mindazoa hölgyeknek éá uraknak, kik folyó, hó 7-éa a felső rom. kstb. városi templom javára illetve aonak felépiteae költségeire a „Fala rotasa" éne kes népszínművet előadták, a nemes czél érdekében kifejtett, sok fáradtaággal járó mű tanulmányukért, időt nem kímélő éa akadályokat nem iamerö közreműködésükért a nyilvánosság alján őszinte ée meleg köszönetünket nyilvánítják azzal a kijeleotéaaei, hogy Isten áldását kérjük reájuk a magasztos czél megvalósítására kifejtett tevékenységükért. Tisztelettel kérjük, hogy lenti * köszönet lin ket egész terjedelmében becses lapjában közzéteuoi szíveskedjék, Maradtunk Nagy-Kanizsán, 18971 évi janius hó 8 án, alázatos szolgái : Mikos Géss, Dr. Psekiager AIsjos, a tem plom épitő bizottság elnökei. -- Tanítók közgyűléao. A ton ogy.csurgói esperesi kerület róni. kaib. tanítói évi readea kötgj ülésüket janiaa D.-áti tartották meg Bar-fison. A gyOftnnok legmeghntóbb mozntnaia aa volt, mikor egyik kartáraakati Karbuczky lmrr, aaeatai tanítót üdvözölték ötvenötéves aaoigálaii jubileuii a alkalmából. A iahllánsaak egy gyönyörű disikóté-ű emlékalbnmot nyújtottak át a felolvastak Hornig Károly báró, vaaaprémi pűs pók űdvóalö levelét Is. — Esen a köagyűlfcenj történt meg a tisztújítás is. Elnök lelt: RU»y Ferenc, jegyző: Csígoly Jóasef, pénztáros: Nagy János, konyvtá\'os: Dientímbergtr Lajos. — A tárgy elvész Oléa után tártatebéd volt a barcsi vendéglőbea,\'mésselben. jobb oldalát alig érintette a kard. A kávéháai Oaazaaáálalkodáabét eredő sértés volt. As u\'ezáa nagy csődület verődött Össze, mert a sebek bevarrá«át nyitóit ablak mellett végezték, A"aláaos megbotránkozást keltett, a f,Kereskedő ifjak egyletének\' tagjai közölt, hogy az ő helyiségük basináliatott ar-párb^j azinhetyéű\', éa ezért a választmány másnapra gyűlést hívott "egybe, bogy kérdőre vonja it háznagyol ea ügyben — Megkerült óra-tolvaj. A mu t hónapban Pintér Károly helybeli k»oii<nak a zsebórája eltűnt. A károsult gyanúja Vastag János napszámodra esett, aki aaonbaa a lopáa elkövetése ulán eltűnt Nagy>Kaaiaaáról. A gyanuaitntt tolvajt a hatóság országosan köröztette, de eddig eredménytelenül. A csendőreég minden irányban nyomnsntt as Isaeretlen tettee kilétének felde-ritéae céljából, ami végre ia ei^rrbea veaetett, aoert Szakái György c^eadőröravaaetA aa óratolvajt e hó 8-aa K»s«ihely Potgárvameon, ahol mmt oapuámoa volt alka\'maava, ellogta a as órával egyetemben a nagy-kaaiiaai kir. járáa-bíróiiágnak átadta. CSARNOK. Tarméatetköltők Irta: Babosa Láaalé. (Foljtalis.) (II) Ámde Lenau hiába adott jó tanácsokat önmagának. hiába Dézeit a folyam mélyiba, a vilte fájdalmait az alpeaekre s beszélte el a természetnek : azok nem szűntették meg soha — _ De a természet nem is azért szülte ót, hogy lájdalmai elapadjanak a nem ia az érdekel azért benünket, hogy mi bántja a mért a költőt, hanem as, bogy mint visai át fájdalmait a természet képeibe, s mint szólaltatja mag azokban érzéséit A terméssel megszellemisitéae az emberi lélek viaa-azatükrözéae a természetben, s ennek az emberi lélekben ez érdeket Fenséges azt látni a költőben; mint jelenik meg a doló viharban lelke háborgása, a csendes tájban: leik* boldogsága, az őaai lobmhulláabari at ő lemondása. S a Lenaunál a költő szól a természetből, s ez a költő lelkéből. a lélekben, s ea leiolvad a tar- Nag)-Kanizsa csWUrtök £»li 46. szám. |0 lap.1 1*1/7 június b<$ IQ 4,, Alkonyodik odaállni mentire adll a nap Lomha /izek, lomhái ággal 21) vMbe haUanaler~~—" "f Eltzukadlam kiditumtOl ■Moll hkluii izem tót bitit lm a lüz, a méla rudül; Szil utbbtn a mid, zug, ziwj, Titzta lényed éjtzakámon Turulról it átragyog, Így rezegnik dl a nádon A meuyoeli csillagok. Esthajnal. A nap Nyugovóra lér. Felhős ég alatt ■ Nyargalátz a rzil. Vilámiik radui, . DSrg irtóztatón, Röpke lény vcmql Gyorian át a tón Vé*uet ég alatt Lelkem láhti tél Hotttii hajadal Lengeti u nél Felleg gyűl az alkony égen Keble zúgta megtzakad Ptnattot hang kél a izéiben „(Jtrllagod tó hol maradt" ? Keretik a fényt a tzellSk felborzolta a tizet E borongást, ezt a /elhűl Húr le föl nem deritted. „ üericky Oi/uU íjopra bolygok eidtTéjiy• ~ Titkot erdo~^"i*tényén -■! _JV .. Ki a puezta nddái érig ■ " Hogy telin vagy képzelem. \' . 8 a bokor ha ehüléliU -—-/-—:—ítug a Htlrfw, mg u tó---------------- . , r Oly Ints minden ; enyhülésül i _Sírni, lirnl, tolna jó. Tiszta hangod lágy zenéje Leng kürtiem azt hittem 8 énei ed a tó tizében _____ lieril halkan szelíden. Hogy fűződik ilt áí érzés, gondolat fájdalom I éa költő. Nem láljuk 1U a természet unalmas I festését, a tárgyak rajzait, a költő lelke felgyúlt képzete csak rászáll a tárgyra megérinti s azután tova röpOi. s mégis elöltünk lebegnek a zajló tó, mely lölött a sötét leibők száguldanak -"- a melyre szép nspsugár lénylett : a szerelem, mely eltűnt, A bősz szelek sírnak, mint a láj-dalom, mely s költő lelkét emészti, ezt a rel háborított tói, m ly tele van. lájdalomntal, kínnal, melyre nem vet fényt boldogságot az igaz szerelem ! Lenau költeményeit azonban ép ugy mint tiötbéét vagy Heinéét fordítás nem adhatja vissza aki tisztán akarja élvezni a költészet virágjait, Burnst, Byront, Shelleyt, vagy Lemanartinet Hugó Viktort, annak csak az eredetiből kell ítélni; az ki csak fordításokból ismeri Petőlyt az Petöfyt nem ismerheti meg sohs ; Szarvady Hartmann; Kértbeny mennyi vesződséget pazaroltak rá, s mily gyönge vázlatai azok az igazi Petőfynek. Lenau is, bár nyelve egyszerű gondolátmenete természetes : fordítat) nem adja vissza. Igy például leg-azebb költeménye elvész magyur fordításban „A félhőkbOz", de mégis közöljük mert ugy véljük, hogy ezzel tartozunk a tárgynak, melyet ismer-1 tétünk; mindenütt lehetőleg közölvén összehasonlítás végeit egy és ugyanazon tárgyú kö teményl, bogy megismerhessük, s fel foghassuk a természet költők hatalmát, haladását, kibontakozását Kali-dasa „Felhőköveté"-nek pendantja van letéve ama négy veraszakban, amit itt közöini fogunk, tán nem oly hosszadalmasan, oly szenvedélyesen mint Kalídasanál, de modern szellemben. A hűtlen szeretőhöz küldi itt a költő őket; míg ott a férj küldte kedveséhez; itt a megcsalt szerelő, ott az epedő férj, ott a hü nő, Üt a csalfa asszony, a kihez szólnak. Katidasa költeményét prózában közöltük, Lenau költeményét gyarló fordításunk\' \' ban közöljük, kérve azokat, kik bírják a szép I német nyelvel, olvassak el németben i gyönyör-kfjdjílnok a bájas tiyekyezelü üdeha»gon, tiszta \'gondolatokon, mely rajta elömlik | fPolylalésa Mrotknatk.) mmm—m^ Szerkesztői ütenet. Mlháld A közgyűlésről csskís nsgyon kívánatosan emlékezhettünk meg s különösen ama moz-zamilaíról, melyek mégis iltalánosubb érdeküek. Felelős fzerkrastö: HU I á Y H A H D O B Laptnlaidonoh éa kiadó : F I g € H k L * C I. O P. ! Kremsler Izsó fa-ügynökségi és bizományi üzlete NAGY-KANIZSÁN. Üzletem hatáskőre: Puhafa] keményfa, (fürészattyoag, kidir- és dongafa, vasúti talpfa, bognár fa síi.) tüsifa, és végül trdg. ügyeleUk lebonyolítása. A n. érd. közönség*- szíves megbízását erdők leírását és készletek jegyzékének beküldését kérem. (Irikii fényt e a a k SATURNUS padlómaz ad. 16 Kapható: Feaselhofer József, Neu és Klein, Strém éa Klein uraknál Nagy-Kanizsán. HocHinter Teiír. Mfttl, WL Aliáiki-tér t Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsici oompot. Esen hírneves hátiszer etkntilll aa idő-1 mecpréháUaéaak, mart már töhb auat 17 év éta ■SfMikalt, fájdalaaaeafllap<té keékzaWetáet alkalaaitsti kleivéeysél, saéaál, ts|sis|aatáiaál éa nigatkiikiH és as orvosok által bed3rzs3lésekre Is mindig gyakrabban rendeltetik. A valóét Horgony Pain-EzpeUer, gyakorta Horgony- Iinhneot eioevtaée alatt, aan átkoa aaar.l népszerű kázlazsr, maiynak így bástsrttebaa ssm ksüsae hiáayorai éO kr, 70 üvegenként! árban majdnem minden jpógysMrtirkan kéasteftaa vas; férek > kr. és l ét (8 rak tár: TMk slkalmlral ifsa évatoaak legytak, mart tnbh kiM>,bért»W utánxsl van forgalomban. II aea akar ■sgáámaéat, aa nésa agjaa üvegot „Horgony" védjegy és Ricatat otégjegjzés nélkül mint sem vattáit ataaitaa vtasaa. Richter F. Ad. és téraa, eeées. éa Ur. advan aéUttók. Rudolatadt (Ikéitagia). I üvegenként! árban majdnem lézsef gyógyaseráesoél Bedapestes. 1111/ alkartlhalatlanál eeákaágae H m s i g 11 f k permeteaéae u •tanti évaébta Uasajratt bs, ■időn csakis a psrautcaett aaétlék aaa ■ Hatos. Lőnek alirutlMn UjjoUmk Waoaystt ■•jfarth Pk «a lána io i szabadalmazott_i_ 86 OnmOkOdő ^SYPHONIA^ szólŐTresező DŐvénypermetézSje ■eljr u oldatot advattyaaáa aálkét óiBtkkUa a aévé ajekrt pcnaetoal. Kun peractoaSkbél Bár Mk aaar vaa kaoaáUtkaa é< Miáam 4laaér4 Maaa/llváa/ ■alat|a klUaé Tollát TalaMaayl agyákk nadaacrni naabsa. Ábra éa leírás rondelkwfan áll. MAYFARTH PH. és társénál u>opuluá(i tápfjrárak. kti6al«|«n4|l gyár bomjUk to gjráBtla-értéMláai gépak rtaaére. Réaa. 11/1. rabseslfasss 7S. na-Arjafjséksk és saáaioa aliasart Úvél lagjea. — KiprlaaKk éa laaétolsdéá klaá-naloaak. KLTTHIA szépítésére és finomítására a bőr ápolására! fT~T—I Puders • i i i Eyy dobi* ára : forint 30 krajcár. Utánvéttel vagy aa öaazeg előleges hekül- MT LegeMksIékk SIMaékl, Ml ée láraalft rVUB. ~mm — fehér, réaaaaala. éa aá/fS — aagyileg aaalyaélt éa ajáalva Dr Pahl J. 1 Ca. Kir. toaár által aáa«a— KtlnsmerO levelek a legjobb kftrókböl minden doboahoa mellékelve vannak. ® — TAÜSSlfl GOTTLIEBj III iiaggsa éa lllaéaaar pár Béeakaa. É sács, L. VaéWI* a. A leglékh tdalaaer- (jégyaaerkereake- X % dése után küldetik Nyomatott Fiscbel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kanizsán 1897 aa. éa hlr. a4vart Mla Vénktén Kapkalé déakea éa gyégysssetárha^\' - Wagy-Maalssás » a Kralmer Qysla éa Keleti ■ lér eéishsél. f 47 fWitH. N\'arr»Kaniznii. 1897. juniug hó 13-án. SÍ éyfolyam. liirktnllMf s ^mtkmiMWbM. . „„kM.iíTfl IrUkoaal lókat napaa-klnl 4. a. 4-5 dra Mat. niiml1 a lap mlUail réaiéra toaatkaad aladaa kSalaaiar ZALA Politikai és vegves tartalmú lap. Bieááklvaiel: V*rn«liá»-4pil«t : tfrrM fMt kftayvkwaakadkM / tuómmu int t lt*m km II karaa II In — kr nitri* • korom (1 Irt — kr laowMm I kanaa |l írt *0 kr A Nagy-Kanizaaí- éa dél-zalai takarékpénztárak, a Bankexye*al«t. aa l|Mir- éa kereeke-glrMe^ leiáanaaa ml HrawuilM Uralok mk Uaort kt«k> delmi bank, a Nagy-kanizsai *egelyegylet szövetkezet es a let en vei takarékpénztár Ml taaduiaak al. » -.nagy-kanizaai malátagyár éa serfőxődé r. t." a nagykanizsai Önkéntes tflzolló-egyMr tjüttir pattMn 1* kr. a lalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. tára., a nkanizaai kerflleti betegsegéíyiő\' Kéairaiok ■*■ klldotaak viaiaa pénztár hivatalot közlönye. ügyet Mztim Ara : lO krajcár. Megjelenik Kagy-Kanlzaán lietenklnt kétszer Taaámap ém csiltCr:-lcö .x. llSSaolUak, .aiaalat a ktidiliaalur -wüikoaék flaehol WSd kiaf*-\' • ItMMUb mante A katholikus választások. A katholikus autonomia tárgyiban megtartandó kongresszusra már megindultak a választási mozgalmak itt is, ott is. Nagyon természetes, hogy ez a különös nagy és sok tekintetben az egész nemzeti közszellemre kiható ügy most még\'kizárólag a katholikus körök ügye. Nekik kell igazán elfogulatlanul itélni meg mindent, s ólyán mederbe terelni ezt a mozgalmat, melyben az egész kath. hitéletre termékenyitó, megszilárdító hatással lehet Most kezökberttvan az alkalom arra, hogy « világi elemekben erősen meglazult hitbuzgalmat, a vallás ügyei iránt megcsappant érdeklődést megint kedvezőbb színvonalra emeljék és megizmositsák. Papi körökben igen sokszor lehetett hallani azt a jogos panaszt, hogy a rom. kath. hivek világi eleme részéről olyan el-szomoritó hitközőnynyel lehet találkozni, aminő egyetlen más vallásfelekezetnél sem tapasztalható. Igen sokszor hallottunk hi vatkozást a protestáns felekezetekre, az izraelitákra, a mely felekezeteknél a világi elem mindig a legnagyobb érdeklődéssel vesz részt a vallás ügyét érintő dolgokban; míg ellenben a világi rom. katholikusok sohasem teszik magukévá a vallásukat érintő ügyeket; mindent a papokra hagynak; j vesződjenek, küzdjenek azok; nekik az a kenyerök. Ez a panasz jogosz: elismerjük. De vájjon nem természetes folyomány* volt-é mindig ez a bizonyos fokú közönyösség annak a valláskormányzati szervezetnek, mely a rom. katholikusoknál fennállott? Lehetett é várni azoktól a világi egyénektől — kik vallásuk ügyeit illetőleg soha semmiféle beleszólási jogot nem élveztek; kik a vallási kormányzat terén mindig árkontuli hegymesterek voltak — hogy a saját vallási nyugalmuk megszerzésén és fentartásán kívül mással is törődjenek, ha különben még oly jó, hithű katholikusok voltak is? Az autonomiát a rom. kath. hitélet szem-ponjából éppen azért tartjuk rendkivül fon-tosnak, mert ez hivatva 1két a világi elemnek is oly. n tértnyitani a vallási kormányzat szervezetéből, mely természetszerűleg élénk érdeklődést ébreszt minden irányban. Az érdeklődésnek első kibontakozása okvetlenül tapasztalható lesz már abban a mozgalomban is, mely a kongresszusra küldendő képviselők választását célozza. Hogy azután ez <u~érdeklődés olyan arányúvá növekszik ~ és izmosodik-é, mely valóban nagyobb lendületet adhat a hit belső ereje kifejlődésének: teljesen attól függ, hogy minő szellemben vezettetnek a választási mozgalmak; hogy mily arányban nyit-tátik tér már most a világi elem befolyásának, akarata érvényesülésének. Már papi körökben tartottak itt-ott nagyon bizalmas-jellegfi, ugy ia mondhatnók, hogy titkos tanácskozást, melyekből annyi mégis kiszivárgott, hogy a választások vezetésével, irányzásával olyan jelleget akanlak adni- a kongresszusnak, mely a liberális gondolkozást és felfogást abból teljesen kizárja. Az ily szelemben vezetett választás azután nagyon természetesen igen sok vallásához ragaszkodó rom. katholikust kizárna a kongresszusból,, a kiknek összes bfinfik az, hogy nem iféppárti szellemben érernek éa gondolkoznak. Pedig azok a liberálisan gondolkozó hívőit talán sokkal odaad óbb küzdői lennének vallásuk ügyeinek, mint a tok, a kik szemforgatással, farizeus képpel mutatnak szent jámborságot, őszinte bensőség nélkül Az a törekvés, hogy a katholikus kongresszusba mindenáron klerikális szellemet vigyenek.be, nem lesz hasznára a vallás érdekeinek és nem igen biztosit eredményt a kongresszusnak sem, miután a magyar katholikus autonomia csakis minden tekin- A. „ZALA" tárcája. Á boazo, - A ,r, á L A\' aradat! tárcsa. - Simó Vilmáról azt tartolták Kercseligelen, hogy mindenhez ért a világon csak a vőlegényfogás-boz nem. Aféle igénytelen teremtés volt szegény-kinek nagy a lelke, nagy á szive, de annál ™ebb a szerencséje. Édesapja valamikor jiráabiró volt Kercselige-t*o. Vilma még kicsi lányka volt, mikor apja neghali. Egyedül maradt édesanyjával, kinek ■friüáti kivQl semmi jövedelme sem volt. £p-P40 « a szegénység lanitotta meg arra, hogy jó egyetlen leányának az anyagi javak helyeit ttellemi kincseket adni. Nyelvekre, zenére tanít-jjmjlo; a kézimunkában pedig ónmaga képezte ® °Wt hogy tizennyolcéves korában már va\'ódi ékeket csinált. Azért mondták szegényre, hogy mindenhez W, csak a vőlegény íogáshox nem; mert már <"ttzonke<tedik évét is jól túlhaladta; \'volt is aiDdig egy-egy udvarlója, de caak nem került fő-Wlö alá. Leánypajiárai egymásután férjhez mentek; ő Wwán maradt Az igaz, hogy mindig azt mondta: csak ahhoz menne férjhez, a kit igazán Alt pedig egyedül 0 tudta, hogy azok kö-™ udvaroltak neki, egyet sem Mereteit. ~ "regénynek szegény a szerencsije isi — mondogatta az édes-anyja ét nagyot eóhajtotl. A szegény, de -bOsike leány lólemelte egyszer lejét. — Hál azt- gondolod édes anyám, hogy a leányt csak pénzért veszik i-IT — Bizony azért édes lányom I Nagyok az emberi igények. Azt tartják a férfiak, hogy csak ugy lebet megélni, ha az assaony ia visz valamit a házhoz. — Oh anyám, én azt hiszem, hogy a valódi szerelem lemond mindenról. A nő, ha szeret, elfeled minden igényt csak egyetlen vágya marad: az otthont édea, nyugalmas, boldog lészekké varázsolni. £s a lemondó nőnek nagyon kevéa kell ehhez a fészekrakáshoz. — Igazr igaz, édesem; de az életben nem igy van. A férfiak nem igy gondolkoznak, mert nem hiszik el, hogy a szerelő nő lemondása a lei nagyobb, a legbiztosabb töke a megélhetéshez, Édes Vilmám, te még nem iamered a férfiakat Hallottad Kurd Zoltán esetet? — Nem, anyám. — Kurd Zol\'án udvarolt a vármegye egyik legszebb leányának, aki vagyonos kereskedő leánya volL Már as eljegyzés napja is ki volt tűzve, mikor a leány édes-apja egy máaik kereskedő bukása miatt, mert nagy Összegig keiese volt szintén a tönk szélére jutott A leány becsületes sége nem engedte, hogy ezt ludtára ne adja leendő vőlegényének. Tudtára ia adta. Kurd Zoltán nem szólt semmit; de másnap már nem ment el személyesen, hanem mentegető levelet küldölt a leánynak, melyben értesítette, hogy zilált anyagi viszonyainak rendezése céljából tájoli rokonaihoz kell utaznia. — No és a leány ? Remélem azonnal fetmeo-lelte adott szavától t Erre más nem lehetett a válasz. — Annak a szegény lánynak válaaza egéazeo máa volt. Agyonlőtte magái Simó Vilma arca kigyúlt, szeme lángolt ; apró kia keaét ökölbe a«orilotla. — Ah, ha egyszer egy ilyee férfi aa én hatalmamba kerfllne! * Nagy majáliat rendeztek Kercseligelen, valami jótékony célra. A vármegye minden zugába szétrepültek az aranyszegélyű meghívók. A majális nagyazerünek Ígérkezett Kercseliget asszonyai és leányai már napokkal előbb lázban voltak. Simó Vilma nem igen azokott mulatságokba járni, de ide őt is elvitte nem annyira a ma a-tási vágy, mint inkább a kíváncsiság. Mióta édes-anyjától aat a Kurd Zollán-téle históriát hallotta, nem birt szabadulni batáaa alól. Rendkívül megfeküdte lelkét. Még álmaiban is megjelent elölte aa a szegény szerető leány, aki sírba szállott szerelmével; a ki nem birto túlélni azt a gondolatot hogy öt csak pénaárt szerette valaki Nap közben is, mikor hímző rámája mellett volt a egyedül dolgozgatott szobájában, akárhány-aaor megállolt a tS kesében; maga elé meredt a ott látta halványan, halálra váltan azt a leányt Nafjr-KuiiM vas*r|iap Zala 47. uám (1. I>p.) 1897\'. [ttóiurf hó lS-áft tatben elfogulatlan felfogással, • nemzeti érdekeket is mérlegeld liberális irányban valósíthat^ meg. Azok tehát akik a kongresszusi választásokba is bele akaiják vinni a klerikális must; a kik a liberálisan gondolkozó magyar katholikusok előtt el akatják zárni az utat: nem gondolják meg, hogy ezzel egy szemernyit sem lenditenek a vallás érde-kein; az autonomia kibontakozásának pedig egyenesen útját állják. A ki vallásának őszinte hive; a ki az\' autonómiát komolyan akarja: a valóban hithQ katholikus nem fog rabjául esni a titkos tanácskozások ez irányzatának. " <■ Politikai szemle. bájháasatból, talán azért, hogy valamely lapnak nagyobb kelendőséget blzlositsatisk, kíméletlenül hurcolják meg ártatlanok becsületét. — Kívánta volna ő még azt is, hogy a 16. 8- rendelkezései kiterjesztettek volna egyszersmind a kőzllsztvise-lők magánviszonyaira ia; mert a közügyek, a haza szolgálatában eltöltött munkás élet elismerést és méltánylást érdemel és Magyarország köztisztviselői kara megérdemelte volna, hogy magánviszonyait illetőleg olyan védelemben réssesitessék, mint akárki más A törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. — Rátkay László a 16. §.t veszedelmesnek tartja, s azt mondja, hogy a magánbecsületet sem védi meg. A nemzet — \'mondja — nem lógja megtűrni, hogy szabad sajtóját és független sajtószabadsárát megtámadják. Kijelenti, hogyha a kormány minden áron keresztül akarja erőszakolni a 16. § t, akkor az ellenzék mindent elkövet, és minden parlamenti fegyvert fel fog használni, hogy ez ne sikerüljön. Még a néppárti Marsovszky használta fel az alkalmat, hogy a kormányt és pártját reakcionárius- j nak nevezze. A szakaszt ő sem fogadja el. iparos barátságos pihenő-üdülő laláikőtárt § Balaton fürdőiben gyűlnek össze, metyeka* aaáma már-már lő-ra megy. Ezelőtt 10 évvel még caak szép álom, etzaMay volt a Batatonkultusz. Ma már te|jt* pompájabaa virul az ország e kincses édene. Akkoron tt«u. tonlüred volt as egyetlen fürdő közép Európa e legnagyobb gyógytaván Ma már egész légiója a lestvér fühlőknek munkálkodik UalatonlUrsé metropolissal együtt a Balatonkultusz gyönyört nemzeti eszményén, mint: Siófok, Balaton-Almádi, Kenese, földvár, Boglár, Lelle. Szemes, Berény, Fonyód. Keszthely, Meszesgyőrök, Badacsony, Fülöp, Szepezd, Alsó-Örs. Mindannyi egyszerű szőllőhegy-község volt ezelőtt, mig a flllokszéra nem jött a Balalonknllutz segítségére, mely letarolván a borágas s\'őllőket, reáiiényszeriletté a századok óta lomhán-gyáván itt patópáhakodó parti lakosságot, hogy ismét fürdökultuszra emeljék Európa e legszebb a legnagyobb gyógytavát, mint a hogy azt 3000 év előtt a rómaiak oly nagy pompával űzték. A flllokszéra tényleg\' elpusztított a Ba-| laton-parton 20.000 holdnyi szőllőt s ezze- BelfSld A képviselőház 10 én folytatta a bűnvádi per rendtartásról szól® javaslat lárgyalását. Elsőnek I milliókra menő kárt okozott a nemzetgazdaság Bemálh Béla szólalt fel, ki a javaslatot ntm | han. De e rettentő vezteség csak momentáQ , .. . ,• . , , ., .. ,. fogadja el, mert annak 16. szakaszát a ssjló- csapás volt s mint Sedáu után Frunciaoruzá* A -képviselőház csak rövid pünkösdi szünetet mbadságra sérelmesnek tálálja. Egyáltalán a! csakhamar kiheverte az 5 mUliárdnyi hadisarcot tartott, s ovább folytatja a bűnvádi perrendtar- kor(nányzág miden reakciót lát s azt ész- a Balatonvidék is alig 10 év alatt immár jólo\'- Usról szólA javaslat lárgyaláaáf. 9-én tartó t ,e,j) h |0kozntosan haladunk a rendőrállam mán túlesett a roppant válságon Az egyetlen ülésében öt szónok szólat löl. Illés Báint, fe|é Ul4na Rag4)yi ^ izóUi kinek nélele «z, parti város: Veszprém siuyli még mindig s szól-Bágby tiyula, Molnár Béla, Kátkay Lászfó és hogy a bajoka, fl je. gzakasz nem fogja gyógyi lök pusztulását, de ha tovább fs i,y fejlődik a Marsovszky Endre. Illyés Bálint (a Kossuth-párt- |ai|i) mer, a c,at&di szentélybe behstoló apró Baluionkultusz, ez az ősrégi s jobb sorsra érdéből) nem fogadja el a javaslatot, a sajtószabadság jaditllkréciö «86|ében » biró csak nagyon nehe- mes város is mielőbb régi ereje leijéhez jut. fáját nem ^had bántari Síghy Gyula (a uem- zen iovja megufáni azokat az ismérveket, a S e naav munkára e rapid fejlődésre a test-zeit pártból) Ploaz államtitkár ellen érvel jszer.n e mel m,^„becsületsértéseket megállapitjik.LÍ\',,7^ E^ a kormánypárt kitűnő jogászai is a v.«zautas.tas A jívasIalot n8era j^djá el. ÉpUgy nem fogadja | Id^"^ el a javaslatot Biró I^os, ki azt a kormány meg az impulzust A tulajdonos Bencés-rend mos-egyházpolitikájával szemben reakciónáriusnak |ani |e|kes JöHpálja, Fehér Ipoly a rend hagyó-tartja. KriatofTy József, a kormánypártból igen máQyai|]oz liiven s kitűnő elődei, kóztűk a fen-szép beszédben védelmére kel a javaslatnak, mert kö|, |e|kü biboros hercegprímás Vaazary Kolos a magánbecsületet, a családi személyt meg kell szemében lellogta e nagy nemzeti eszmény védelmezni. Metőssy Béla szerint a jelen törvényt horderejét éK százezrek befektetésével a világ-a 48-iki a jtótörvónynyel szemben reekciónárius ! fürdők egyik legszebbikévé emelte Füredet Aa nak tartja. A törvényjavaslatot, melyet 6 politikai^ nemas céljait egész lelkükkel ét erejűkkel szol-szempontból bírál el, nem logadja el. Végül még gá|j&k Ling| Valérián kormányzó és Ecsy József Picliler üyőzö szólt, ki szintén nem logadja el a a f^radliatatlan főfelügyelő » elmondhatjuk, hogy törvényjavaslatot. álláspontjára helyezkednek a §-sal szemben ; a kormány szabadelvűségét pedig csak álarcnak tartja, mely mögött a reakció lappang. Sághy után Molnár Béla)szólt (a szabadelvű pártból), ki a g. védelmére kelt. A maga részéről azt tart}8, hogy téves nyomon jár az ellenzék és .kardinális tévedésben van akkor, mikor a sajtó visszaéléseinek megrendszabályozására és lehető kiküszöbölésére irányzott törekvést a sajtósznbad> tág korlátozását célzó merényletnek minősili és ehhez képest küzd ellene. Hamis nyomon ját az allenzék akkor, mikor a sajtó uljáu el-kővgthelő rágalmazásokat és becsületsértéseket, tehát — akármikép is állítjuk oda a kérdési, minden esetre a . törvénysértést mint ilyent — visszaéléseket, mint a sajló-szabadság egy kardinális és integrális részét állítja oda. — Ne védelmezzük a hibákat,- ne . védelmezzük a visszaéléseket, A Balaton-évad elején. I ami igényt modern, előkelő fürdővel szemben a - ^közegészségügy, kényelem és azoliditás dolgában 1 támasztani lehet, az Füreden az ö működésűk [alatt kielégítésre talál. Balatonfüred egyik nevezetessége és méltó A pünkösdi ünnepek alatt megnyíltak az összes, büszkesége, hogy minden évben olt tölli a nyarat balatoni lürdötelepek. Nevezetes momentum ez, az ország hercegprímása. Ott futnak össze ilyen- _____________________ azon szín ujait és nemcsak gazdasági é< kulturális, de a mi fő, j kor u magyar kaiholikus egyház legtöbb kor- azért, mert tudunk sírra esetet képzelni, hogy elő társadalmi szempontból is. Mert -tényleg ugy mányzutának szálai. fordulhat, miszerint azokat valuki talán jóhisze- áll a dolog, hogy míg ezelőtt a magyar elite- Mikor Siófok fejlődni kezdeti, sokan áltól fél-műieg, a közjó előmozdításának szolgálatában közönség nyaranta a külföldön adott egymásuakHelk hogy éz kárára lesz Füréinek. Ellenkezőleg I követheti el. Nézete szerint nem érdemlik meg találkát, ma a főnemesség, a főpapság, nemesi Siófok a Balaton kapujává lelt itt özönlik ki ss azok a védelmet, akik a könnyelműen, botrány-1középosztály, értelmiség, kereskedő, s johbinódu he ások idegen » nincs a B italon vidékét járó kit ss életben sohasem látott, de a kivel az ő büszke lelke rokonságot kötött. Olyankor szinte önkéntelenül felsóhajtott: — Ah, ha én éried boszul állhulnék! Azután maga elé képzelte Kurd Zoltánt is, hideg, érzéstelen arccal, térfintlan ürességével és azt a képzelete áltat megrajzolt emberi gyűlölte nagy szive végtelen gyűlöletével. Meggyőződéssé érett lelkében a hit, hogy neki ezzel a gyűlölt emberrel találkoznia keli, neki ezzel még éreztetnie kell megvetése egész nagyságát. Msjális elölt egyszer szinte izgaiollan kérdezte anyjától: ... Mit gondolsz anyám, itt lesz a majálison ^Kurd Zoltán? — Bizonyosan. Mért érdeklődői annyira? Hisz nem is ismered. — Meg akarom ismerni. Meg akarok győződni, : lwgy jól festette e meg képzeletem azt az embert, j akit én a leghitványabb lérfinak túrtok a vi > tágon. Ezzel a lázas kíváncsisággal ment el a majaj lisra is. Hideg, büszke tekintettel nézett végig egyszeregyszer az etöMe járó-kelő térünk során. Különösen leliünt neki viszszalusziló arcával égy középtermetű férfl, éles fekete szemekkel, fekete göndörhajjal, epés, sárgás arccal. Valami különös unoltsággal nézett hol ide, hol oda; mintha kerülte volnn a ráirányzotl tekinteteket. — Ez letz az, bizouyotan ez lesz az! — gon d"lta magában és sifliró szemekkel vizsgálta annak minden mozdulalály tanulmányoz a arcát férfi* De szigpru, vizsgáló tekintete mindannyiszor ■ megenyhült és szinte angynlszeli.ddé szellemült át, mikor u mellelte haladó sudártermetű lérliura esett tekintete. Ennek selymes, szőke lürlök om lotluk kipsé ineghiijioll nyakára. Hosszúkás, fehér, nőies arcán, azelid, kék szemeiben mosolygás Olt. Mintha minden vonásáról jóság ragyogott volna le. Hogyis kerülhetni! ez a kedves alak a mellé a kiállhatatlan ridegarcu ember mellé ! Mikor egyszer közelben haladtak ■ el, meg ragadta anyja kezét éa megvető szemekkel n aár-gásképü emberre nézve, suttogva kérdezte : — Ki ez ? Mondd : ki ez ? — A dinnyési löbiró Jól megnézd! 0 a jellem mintaképe. — IIiíi nem ö az t — Kií — Kurd Zultán. — Ugy ? Azt keresed ? Ott halad mindjárt u dinnyési löbiró mellett. — Melyik? — Az u szőke fiatal ember. — Leh-1 ellen! — Miért volna lehetetlen ? Persze te ót va laml rosszképü szörnyetegnek képzelted. Édes lányom, ba azok a férfiak, akik a szerelmet és pénzt egvűtt teszik a házasság mérlegébe, mind ruták volnának; akkor nagyon kevés lérfl lenne szebb az ördögnél. Simó Vilma olt feledte lekiiitelót azon a sze-lidképll férfiún, akiről csakúgy ragyogott le a jóság. Étízte, bogy ezt az embert gyűlölni^ kell, megvetéssel kell tőle elfordulnia ós mégis valami csodálatos vonzódást érzeti iránta. Már sok férfit latolt; voltak udvarlói, likk-1 huzamosabban érintkezett, de egy s«m volt rá olyan hatással, mint ez az em\'wr, a kit ö sivár, hideg, visszataszító alakban képzelt el a aki megjelent előtte, mint egy eszménykép. Kurd Zoltánnak figyelmét nein kerülte el Simó Vilma érdeklődő tekintete. Rereale az alkalmat, hogy magát bemulnaan. liemulalás után sokáig mellette maradt, kizárólag vele loglalkozolt Egész modorában volt valauii lebilincselő szerénység. Mindjárt elmondta, hogy már szép hiréböt ismeri ; hallotta, hogy a zongorában, kézimunkában egyaránt művész; hogy...... — Mindenhez értek,, caak a vőlegéuylogáshoa nein. ugy-é ? - vágott közbe Simó Vilma as gúnyosait kacagott. \' Kurd Zoltán gyöngén elpirult, mint azok a tulfinom lelkek, kikel máaok szokatlan megjegy-aéae in zavarba éji. Azután aokat láncoltak együtt Mire este lett, majdnem teljesen bizalmas ismerősökké le.lek. A közönség már suttogott: — Simó Vilma megint logást próbál — Kurd Zoltán megint maavilágrt akar kül« dení valakit. Kúrtf Zoltán gyakran megjeleni Ketcseligeten a majális óta. Dinnyésen lakolt, ott volt egy öteaer holdas birtoka. Nagy-Kantaaa vasárnap Zali 47. Biám. <S vendégek kftst egy sem, aki as évad alall egy-aser-keisser ál nem rándulna Füredre és vlssont innen Sióiokra. Ebből a még nem ia <Af rég homok tengerből afcg néhány év alatt pompás tengeri fürdőt va-rássoltak a táraaaág világlátott veséremberei ée bisony nem nagysáa ai, ha Sióiokot magyar Oetendenek nevesik. Nagyvilági, linóm luxüs, őrsiig ga\'adaeági eTezlgeielé«e. kellemes hullámveréa, padlóaimaaágu fóveny. a Ansatria «l«0 eorbaa a magyar termeléa ellen asállodákban előkelő kényelem, még fiatal, de akarja mi>gvédelme»ni a msga mesőgasdaaigát és máris árnyas lasorok, méraékelt árak, — esek arra poliilkai motívumoknak döntöleg halai semmi eaetre sem S\'ábad. As osztrák gaadaaigi egyesület a téayállás íameretében határozottan visssauiasltotta a magyar agrirprogramnthoa való csatlakoaáat é» a programmr* egyeaerüen allanprogrammal teleli, amelyben a legkiemelkedőbb pont Magyar amas előnyils tulajdonitgok, melyek segé yevel évről-évre l&togalottabbá tessi Sióiokot a Bala-toniürdő-lársaaág. A legérdekesebb jelenség a Balaton kétségkívül s gyönyörű öbölben fekvő asgan gabona vámokat követel Magyaroraaigellen. Aliban iermé»zete*en mindnyájan egyetértenek, hogy aa oroaa éa a tengerentúli gabonabehozatal ellen legerélyeaebben védeketni kell. De mai- hegyekkel védett Balaton-Almádi fejlődébe. Ex a türdö 12 év előtt még egyszerű szötlötelep volL Ms már 150 nél több villa és bérház logudja be a mind nagyobb számban tóduló fürdőközönséget ugy, hogy a löszezonban 000—800 budupesli bécsi stb. vendég nyaral itt s oly családiasélelet élnek, mintha mindig együtt lettek volna. Itt vannak aránylag a legolcsóbb lakások s a vendéglőkben a legolcsóbb árak, melyeket a fürdő igazgatósága és a fürdő orvosa ellenőriz. A többi fürdő közül főleg Földvár és Keezthely lejtenek ki nagy munkásságot. Előbbit a Széchenyi grólok, ulóbbil a városi hatóság istápolják és emelik évenkint sok ezernyi befektetéssel. Ilyen ma a Balaton-pari képe, hol az or-aságnak mondhatni összes intelligens turisia népe megfordul nyaranta/a ezzel mind nagyobb erőre aegiti a nemzet egyik legszebb s legértékesebb eszményét: az egy ezredéven át parlagon feledt szép Balaton kultuszt I A. BalalonkultuKzról szólva, nem igazolható mulasztás lenne dicséröleg meg nem emlékezni a Balaton-tavi gözbajós társ-ságj-ól, melynek oroszlánrész jutott a Balatonvidék emelésében s feladatának hangos reklám nélkül, de annál intenzivebb működés, kedvező járatok, alkalmas menetrend s kitűnő gőzhajók által ugy a parti fürdők, mint az utazó közönség teljes megelégedésére meg is telel. ----— Visszautasított agrárprogramm. Egy programmaierü levélre, melyet a magyar oretágoa gasda«ági egyeaület az twrtrik mesö-gazdaaági egyesülethez intéseit, a magyarok ha« tározón és félre nem órtheiö vieusutaaitá»t kaptak béc*i kollégáiktól. A Köztelek urai Bécsben és Berlinben keresnek szövetségeseket, ezeknek a asBvetaégeseknek egy nemzetközi agrármozgalom takarója alatt közöa politikai , rélokat kellene előlőmozditani és a magyar mozgalomban csakugyan a politikai iro\'ivum jáiazaza a főszerepet Ezzel szemben az ossirák éa a német mozgalom vesetöi ast tartják, hogy a mindenütt felvétett agrárkérdés tiaslán gazdssAgi kérdés, partján I leeleR vannak ám külön érdekek hagylcaak ugy lehet előmozdítani, ha is, melyeket Anaatria Ma-Aaastria éa sysrorxzig \'ellen, Németország Magyaróra/ág ellen elzárkózik. Bitonynyal méltó karrikaturája a középeuró-pai agririyiiónak, melynek elxő programmpont|a a gabonavám, második a mezőgazdasági hitel emeléne. > * Aa első kombináció tehát tökéletesen dugába dőlt A máaodik nemsatköai utón elérhetetlen éa alig lehet egv nemeelköti egyesaég lárgya. Eaenteiűl .Magyarországon a gaadaaágl hitel a legjobb éa legcélszerűbb megotdiara talált, — midőn a magyar sgrar- és járadékhank mánynyal kö\'Ólt azersödéae értelmében a l«a7 juniua bó 18-án x K, -/ Esküvő. WamUrgtr Elvira kiaaaazonynyal, Wambrrger Sándor kedves leányával eaólörtokóa tartotta aaküvöjél dr. DéfaUÍr Géza fővárosi tanár. A polgári azertartáa délelőtt V órakor tolyt le; az egyházi esket ás pedig fél laenket lókor. — Halálozás. Részvéttel vettük a köv«kesA gyisajeleatHt ? „Hám Károly a saját igy gyermekei Térés, Elvira, Ersaike és Jánde, valamint ösv. Molnár Fereaené miat édea anya éa teetvérei dr. Wiajdíta Alajoe, Wajdiu Irma férj. Nagy Jóasefné, ugy a siámoe rokonság nevében mély fajdalommal tudatja felejthetetlen drága neje, illetve gondo* jó anyának, mereteit leánya, teatvér éa rokonnak, Hám Kinlyné szül. Wajdits Ilonának, 1897. évi juniua hó 9-én eati 7 órakor, hoaezaa aaenvedéa és a haldoklók saentaegeiBak ájta\'os lel vétele min, életének 84 ik, boldog ké-saaaágtaak 17 ik évében" történt gyásaoa eu hunytát." A fiatalon elhunyt nö temetése jee. 1 t-ikén dé\'ntán 6 órakor voll, nagy ré»zvei mellett. — HHtanI vizsgálatok. A nagykanizsai kös-ségi elemi uépiskoliban és polgári fiúiskolában junius 9-ikén és 10 ikén voltak a hilttani vlss-| gálatok Stüei Mór kapornaki plébános, kerületi a kor- egyházl-tanlelügyelö elnöklete melleit Vizegálatok aaölők | után a tanlelügyelö PieMer Pál és 8$M K. felújítsál teljes mértékben lehetővé tessi, ameny-1 István hitoktatóknak legnagyobb megelégedéaél nyihen e célra a képaelhető legolcsóbb tökét\'nyilvánította a gyermekek szabalos feleleteiből rendelkezésire bocafttot\'a, másrészt a mezőgaa- > kilünt szép eredményért, daaági hitelegylet iJapiUaa állal oly intézményt, —Vizsgálatok sorrendje A nagykaaizsai teremtelt, mely nférheieilen tőkékkel áll a maÍH»r-|rfiköseég által fentartntt elemi, polgári éa gyar mezőgazdaság rendelkezésére oly kamatláb j telsO kereskedelmi iakola évsár* vissgilataieak melleit, melynél alacsonyabbal a legelaö keres-\'„orrendje az 1896/7. tanévl>en. Jun. 11 d. a. pola-kedőcégek is sligha fedezhetik hitelszükségleteiket. fln 1—4 11 i ákor torna [a fiúiskolában], j«aj\\ Olcsó pénz aeelött soha sem állt a magyar 18. d. e. köreik. 1 hiik. tauae«terem, hitiaa, \\ gazda rendelkezésére és a magyar agrár\' és jiradekbank a magyar agrárprogramm legelőkelőbb pontjának teljaahéae állal megtelte a legfontosabb lépést a magyar gazdasági viesonyok orvoslásához. A gasdán áll, hogy teljesítse a rendkívül kedvező leltételeket éa élvezze e hitel áldásait. • Az agrárprogramm többi pontja ié részint meg van oldva, részint i»o«r van megoldás aíait. A bimetalliimui kérdése beláibatlan időkre megszűnt, mert Európa éa Amerika aa arany érték mellett nyilatkozott. A birtok tebermeniesiléee a földadó lessállitáaa álial az aiririuaok politikai agitációnália eszközévé sűlyedt alá s ők maguk aem veszik komolyan. A gazdasági munkáskérdés megoldása a szo-eiá demokracia agiiáninntlU eaaköas lelt a főleg a földbirtok ellen lordul, mely tetemesen meg nehezíti e kérdés megoldását. A vimsoromp\'ik pedig, melyekel as agráriu-sok követelnek, nsgy veszedelmet jelentenek a magyar mezőgazdaságra, és örülnünk kell, hogy nem lehet ast akaratunk ellen előidézni, trancía, magyar német, aaámtan, algahrs, jen* ) 13. d. e. keresk. 2. as osztályban váltójog, nem* aetg. számtan, algebra., könyvvitel, történet, áruisme, )an. 18. d. u, keresk. 1. hitk. taaáes-terem ker. iame, physika, töldrajs, történet, jaa. 18. d. u. keresk. 2. as oaztályban hittan, Irwtcu magysr, német, földraja, jun 14. d. a. kereak, 8. hitk. tanácaierein szóbeli érettségi, jnn. 14. d. u.\'ker. isk. S. önt hilk. tanácsterem a«óbe<i érettségi, jun. 16. d. a ker. isk. 8 out kiik. lanAcíierem saóbeli érettaégi, jua. 16. d. u ker. lak. 8 oHst. hitk. tanácsterem azóbeli érettaég jnn. 16. d. é. ker. iak. 8 oast hitk. taneaterem szóbeli érettaégi, jun. 16. d. u. ker. isk. 1 osst. hitk. \'tanácsterem szóbeli érettségi, jen. 19. d. n. el. I. isk. 2—4 oszt leányiskola kézimunka kiállítás, jun. 88. d. u. el. 1. iak. JL oaat. Irányiak, nagy terem as öaaaee tantárgyakból, jun. 28. d. e. el. fiaisk. 1 oest. fiúiskola nagy terem as ösases taatárgyakból, 23. d. a. polg. iak. 1 oszt polg. iak. rMatersm as öaste. tantárgyakból, jun. 28. d. a. el. I. iak. 2 oaz>s [leányiak. nagy termében] az öseaaa tantárgyak, ból, jun. 23. d. u. el. f. isk. 2 oaat [fiutek nagy Kercseligelen megindultak a találgatások. Vájjon mit akarhat ez a Kurd Zoltán Simó Vilmával? Elvenni nem akarja, arról szó sincs. Dt hál a puszta udvarlás aem lehet egyedüli célja. Valamit okvetlenül kell éreznie. Egyszer azután végigszárnyalt Kercseligelen a hír, hogy özv. Simóné egyik nőtlen testvére ulán, akinek köszénbányája volt a Mecsekben, rengeteg vagyont örökölt Ezt érezte hát Kord Zollán I Mosl már érlelte mindenki, hogy miért kocsikázott el négy óra járásnyiról minden héten kétszer is Kercseíigelre. Simó Vilma ázsiója egyezerre magasra szökött. Kezdték körülrajosni az udvarlók. Előtte azonban most még élénkebben jelent meg annak a halvány leánynak airi alakja, kit balálba kergetelt a mellőzés. — .Ah, ba én éried most boszut állhalok I" Ezt suttogta mindig annak a víziónak. Elképzelte, bogy ha öt most Kurd Zoltán megkérné, — milyen kéj volna azt mondani neki hideg, közönyös arccal: — Hagyjuk ezt^ uram I Zilált snyagi ügyeim rendezése nem engedi, hogy Uy kicsinyes dolgokkal foglslkozzsm Igen, ezt mondsná snnak a fiatal embernek, a kiben nem talált ugyan semmi, roaszat, söt melegen érdeklődött iránta, de akinek háta mögött mindig ott lebegett állandó kiséretűl az öngyilkos leány sápadt alakja. Valami lejtelem pedig kaptál egyre sugdosta neki, hogy Kurd Zollán mosl megfogja őt kérni. Egyik délutánon éppeli a boszu gondolatán kéjeigeit himzö rámája mellett, midőn levelet kapott. Kurd Zoltántól jött Szemein átvillant a boszu öröme. Bizonyosan vallomás lasz. I Reezkető kézzel bontotta föl a levelet és sietve olvasta át | Aztán elsápadt. Keze a levéllel együtt ölébe , hanyatlott | Igy találta öt édes-anyja — Mi az ? Mi bgjod leányom ? Kitől I levelet ? I — Kurd Zoltántól. - Mii Ír? - — Mentegetőzik, bogy ö. többé nem jöhet hozzánk ? - Miért? — Azt Írja, hogy ha körülményeink nem vél-| lostak volna, tovább iz barátom maradhatott volna és gyanullanul elmondhatta volna azive \'szándékát; de igy férfias becsületessége köteles-\'ségévé teszi, hogy visszavonuljon; mert azután a szomorú katasztrófa ulán, ami már ö vele | történt, senki nem hinné el, hogy öt a sziv önzetlen vonzalma füai hozzánk. Leírja az egész szomorú történelel. Azl írja, hogy én vagyok aa első, kinek erre néave őszinte vallomást tesz. Megirja, hogy akkor csakugyan el kellett utaznia zilált anyagi ügyeinek rendezésére ; a mi éppen azért voll aMtor égetően szükséges, mert menyasszonya szülőinek ügyeit is rendezni akarta: Ezt soha senkinek meg nem vallotta; inkább elviselte azl a reilenetea gyanút bogy azért hagyta el akkor menyasszonyát, mert az azegénynyé lelt. — De hát mi köze ennek a ti ismeretséglekhez ? — Az anyám, hogy most mindenki azt mondaná, hogy Kurd Zoltán nem Simó Vilmához, hanem a gazdag örököahös jár. Azt Ifja, hogy minden félreértés elkerülése végeit hosszabb időn elutazik a igy elmaradása senkinek sem tog feltűnni. " — Es te mit lógsz neki válaszolni ? — Semmit; hadd utazzék el. [ \'— És ha visszatér? L _ Akkor majd fogok neki válaaaolni. — Mii? A leány nemeiben megvillant valami szokatlan fény. A levelet elkezdte gyOrni ujjai közölt. Maga elé révedi nemekkel Olt otl egyideig szótlanul. Arca hol elsápadt, hol kigyúlt, mintha valami láthatatlan kiaérteltel küzködnék, Azután lassú, csendes, suttogó hsngon mondta: — Azt, hogy én gyanútlan, nivvel váron. Jfegragadta anyja kezét Hozsá simult Ioitó arcával, és hullottak könyei. —j. Nagy-Ksnissa vasá:nsp Zala 46. ssám (4. lap) lármában] w öeszee tantárgyakból jna. 88. d. a. polg. lak. 8. oaai, [pol|. isi. rajstermébenj «» Osssee tantárgyakból éa ének 1-4. o. jnn. 81. d. e. sl. I., i#k. 8. o»*i. [leányisk. nagy termében] aa ötaiea tamárgyakból éa ének 2-4 a junius 84. d. e. el. f. iek. 3 oszt. [Untak, nagy termében] aa Saaaea tantárgyakból, jun. 8<i. d. e. polg. iek. 3. oast. (polg. i»k. rej«ieroiél>en] aa Stszes tantárgyakból, jnn. 84. d. u. el. I. b-k. 4, ont. [leányisk. nagy termében] as óaaaee tantárgyakból, jun. 84, d. u. el. f. lak. 4. o**t. [fiuisk. nagy temében] a* öeze* tantárgyakból, jun. 24. d. u. polg. isk. 4. oaat. [polg. rajttermébes] as öaiea tantárgyakból, jun. 25. d. e. el. iak. magáaviz-gák, jun. 87. d. e. 8 órakor ieteni tiaxtele\'. A kereskedelmiéi polgári lakolában a vtsagálatok d. e. 8, d. u. 2 órakor, — as elemi iskolában délelőtt 9, délu\'án 3 órakor kezdődnek. A nyilvános vizsgálatokra a t c. szülőket és taaügybaráiokal liasielettel neghivi* Nagy-Kanizaán 1897. junius hóban. M igatgalie&g- — Városi közgyűlés A városi képviselőtestület I. hó 12-én szombaton d u. 3 órakor a városház nagy termében közgyűlést tartott a kővetkező tárgysorozattal: 1. A kegyes taniló-rend éa a város közönsége között — a főgymná-aiamoak tanerőkkel való ellátására vonatkozó szerződésbeli kötelezettségük mibenállúsáról véle-meny adásra kiküldött bizottság jelentése. 2. A városi közkórliáz 1896»ik évi zárszámadása. 3 Kacezag Nádosy Katinka 1000 Irtos adományának bejelentése. 4. Az országos tanítói nyugdíj alapra a tanköteles gyermekek állal űzetni rendelt 15 . Irtoa hozzájárulás szabályozása tárgyában a v. tanács javaslata. ícFölílfiérleti. szerződések bejelentése.. A gyűlés lefolyásától legközelebbi számunkban logunkibgssámotni. — Törvényhatósági diszgyülés. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága loly.ó évi junius hó 2S-án délelölt 10 órakor Zala-Egerszegen a megyeház nagytermében díszközgyűlést tart, melynek kizárólagos tárgyát képezi a ,Georyikon\' 10 ) éves alapítási évtordulója emfékére lefestett I gróf Festetics üyőrgy arcképének leleplezése. Ez alkalomra az ünnepély éa a díszközgyűlés rendjét j a kiküldött bizottság a következőleg "lllnpilottaj meg: A díszközgyűlés 10 órakor megnyittatváu, a megyei bizottság testületileg a zalaegerszegi plébánia templomban tartandó ünnepélyes isteni- [ szolgálatra vonul, ennek megtörténtével a gyűlésterembe visszatérve a diszazónoklaL megtartással az arckép leleplezése és átvétele után a díszközgyűlés bezárat ik. Erről . a. törvényhatósági bizottság tisztelt Jagjai azon leíkérisSSh-érteshtet-nek, hogy az ünnepély fényének éa méltóságának emelése tekintetéből -a közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek A folyó évi május hó 3-án tartott trvh. bizottsági közgyűlés 12964/29 jk. számú határoza a alapján ezen díszközgyűlésre a gróf Festetics család, a megyei gazdasági egyesület, a keszthelyi gazdasági tanintézet, Nagy Kanizsa és Záta-Egerszeg rendezett tanácsú városok, Keszthely város, a zala-egerszegi éa nagy kanizsai kir törvényszék, a Zala-Egerszegen levő összes tantestületek, az erdőmestert hivatal, a m. kir. pénzügyigazgatóság, a m. kir. tanlelügulöség, a ~mr kir. poata- és távirdaliivatal, a m. kir. állam-épiléazeti bivatal, a zala egerszegi ügyvédi kamara a zala egerszegi izraelita hitközaég, a zala egerezegi éa keszthelyi honvéd-huazárság, a nagykanizsai honvéd kiegészítő parancsnokság a nagykanizsai cs. és kir. 48-ik hadkiegészítő parancsnokság, a Csáktornyán állomásozó cs. és kir. dsdás os tul) parancsnokság, a m\' kir. caendőr-azárny parancsnokság, a palini méntelep osztály-parancsnokáig, végül a megyebeli országgyűlési képviselő urak tisztelettel meghívatnak és szíves megjelenésre lelkéretnek. — Értesítés. A nagykanizsai kerületi beteg-tegtlyzőpénzlár igazgatósága értesiti az összes pénztári tagokat, liogy a pénztári iroda helyiseiében gőz eeetleg kádftlrdőjegyek kaphatók 30 írért Váltani lehel minden nap, vasárnap es ünnepnapokat ia beleértve reggel 8 órától eate 6 óráig. Az igazgstóeág. — Az irodalmi 4s művészeti kör junius hó -KHn, vasárnap délután 8 órakor a városház nagytermében évi rendes kösgyűlést tart a következő tárgysorozattal: i. Titkári jelentés^ 8. A számviz*KáíóN>izotlság jelentése az évi számadásról. 1. A jövő köllséRvetés Hőt erjesztene. 4. A Budapesten felállítandó Vörösmarty szobor alapjára 60 koronának adományozása iránti javaslat. 6. Pénztárnok választás. 0. Netáni Indítványok. — Uj megállóhely. A budaprst—pragerhofi vonalon Mura-Király és Csáktornya állomások kőzött fekvő 44. sz. őrháznál Kín-Szabadka elnevezéssel személyforgalomra berendezett megállóhely nyittatott meg lolffr hó 6-án. Az uj megállóhely, mely Síobotica (Kis Szabadka) éa Benhoiec községek közelében fekszik, Kopdci Rezső,\' n perlaki járás főazolgnbirájának kérelme és előterjesztése folytán létesíttetett a déli vasút társaság által. Ezen, az érintett községek forgalmi, közlekedési és közgazdasági viszonyaira nagy fontossággal biró megállóhely létesítésével n déli vasút üzletigazgatósága kivívta magának az. illető vidék köszönetét, melyet még azon körülmény is fokoz, hogy a társaság mérlegelve a nép szerépy anyagi viszonyait, csekély 260 \'forintban állapította meg az összes költségeket, kivéve a földmunkát, melyei a községek maguk leli esiteltek. — Odry Lehel a magyar kir. operaház volt elsőrangú énenese, két évvel ezelőtt megvált az idézettől. A nagy lehelségü magnar énekest, ki j löbb harminc évoel szelgálta kitartással, fiatalos lelkesedéssel a magyar művészetei, a Nopcsa era késztette a távozásra, és egyenesen Bécsbe költözött. hol jelenleg ének-iskolát larl lenn. Hir szerint Udry Lehel még e hó folyamán a Dunán-tuli kerületben körútra indul kitűnően szervezett o|)era társulatával, és Igy 26—28. körül városunkat is meglátogatja. — A nagykanizsai Kisdednevelö-Egyesűlet 1897. évi junius hó 19 én, stomhatou d. n. 5 órakor a Nádor-utcai óvóda helyiségeben tartja évi rendes közgyűlését a következő tárgysi>r.o •/.áltál: 1. Jelentés a lefolyt évről és a helyzetről. 2. A in tilt évi zárszámadás beterjesztése és 1897. junius hé 6 á» Hornig Károly báró veltprémi püspök Ihjii tanyaiét adta legutóbb le neaiaaszivlaégésck. i mnlt bélen Sümegen t»rtóskodá-s alkalmával Sümeg vároa elöljáróba réezérít Kondor }<n*é városbíró, Falody Antal pénztáros, Maitftuoky János jegyző, Adorján Sándor közgyám, Hódfc Mátyás és Kovács Mihály tanácsosok nála tlfc telegvén Sümegen, mint a megyés püspök második szék helyén egy apácazárda felállítását i ezzel egyidejűleg boldog eintékti Hammasétter Viuco iskolaalapiló azon óhaját kérték megvalósítani, bogy Sümegén a leánynevelés az apácák vezetésére bizaaeek. A püspök, a küldöttséget kegyesen fogadta s a zárda felépítését valamint az iskola átvételét éa felazereléaél a város hozzájárulásával elfogadta. A főpásztor eme nemes tette a városban igazán nagy örömet okozott. A péosl hadapródiskola A konvédelsf minisztérium kiküldött bizottsága — mint pécsi levelezőnk irja — Laner Viktor vezérőrnagy éa Alpár Ignác müépitéazssel ma végleg kijelölte ama, bnsz holdnyi területet a luvsskaszárnyával szembea, melyen augnsztus elején egy millió forint költséggel^ hozzálátnak a hadapródiskola építéséhez. A telekvétel kiaajátitás aljas törtéaik és a lelek,költségének felét a váro< fedezi, \\ pol Arineater szombatra ezen ügyben a képviselőtestületet értekezletre hívta Össze. A szttkséga-költaézrt rendkívüli közgyűlés fogja megszaa vásni, Katonaaeveléai szempontból a pécsi bad-npródlskoláb t nem vesznek fiil pécsi ifjakat, hanem azokat más iutízetekhen helyezik el; így lesz ez Sopronban éa Nagyváradun is, — Az ..Assicurazioni Generáli" mérlege, lapunk I. é. május 13-ról kelt számiban megjelent hirdetésére vonatkozóiig felkérlek annak megemlítésére, hogy ezen biztosító társaságnak "Nagy-Kanizsán is van állandó főűgynöksége ét pedig Schertz éa Engláoder uraknál a hol mindennemű bővebb felvilágosítás nyerhető biztosi-tási ügyekben, és biztosítási ajánlatok a legjalá- a számvizsgáló b zottaág elemese, 3. A sorrend-1 n, __,»- . L i Ls„ - .n • Ti \'i . , ,,i nyosabli fettételek mellett elfogadtatnak, ben kilépő 10 va asztmanvi tag. nezleg: Blumen- 1 u ... _ .. . echein Vilmosné, Bogenriíder Jóaefné. Bogvay! ~ "a,á,°s szerenosétlenség. K.posv roa Odüonó, Clement Lipólaé, Fisebi Pálné, „elsei I P^dnsmáu Krizsan Jánoe féke-ő vonalren-Gntmanu Vilmotné. Plibál Ferencné, dr Hoth- ü schild Siimmié, Schmifrit Frígyesné és Sekély í T lfl.l ?!!.^! ^ 1 0,1 lelte h,l"l4t-Lajoané helyett mások vagy azok njbóli ineg- egdazen öszzeiuur- váíiisztása 3 év re, 4: Neláai Jiiditványok. (Még jegyzés. Az 1897. évi költségvetés már aa 1-896. A mozdony a tmrnkát fejét zsolta. — Tráber muzeuma Mint lapunk zártakor értesülünk a Traber-féle muzeum igazgatósága a dec. 20-án tartott kö/gyülésbeu Iárgr<aiott és ^"."""LT megállapittatot\') .helybeli hatóságtól engedélyi kér. árra né.ve, _ hogy hírneves muzeumát lo nap napi idötar- ■f Párbaj nyitott sblskok mellett cimü, la- > tamra Nagy-Kanizsán felálliihassa. — Mtnthogy-punk múlt számában közölt birün|cre vonatkozó I ezen kiálliláa egyike a legnagyszerűbbnek a maga lag a KtrukfdS Ujuk önképzS egylete elnökségétől I nemében és ugy belül, mint kívül a legelegáa-a következő nyila\'kozatot koptuk: jsabban van kiáiliiva és az üzem szolid módon -ríígyietünk-vAtasztmánya behatóan loglalko-[és minden zavaró lárma nélkül megy végbe.ugy zott azon sajnos esetlel, hogy az egylet helyi- a vállalkozó, érdekében és a közönség kényel-sége párbaj színhelyéül szolgált és minthogy a I mére kivánaloa lenne, ha a muzeum felállítására fenforgó eset homlokegyenest ellenkezik az egy létünk alapszabályaiban lelett elvekkel, a válaszltnany megbotránkozása mellett sajnálatát lejezi ki a megtörténlek felett s noha az egyleti háznagy állítása szerint a párbajsegédek egyike a terem ilkérése alkalmával őt lélreve-zette, a vál»szlmány mégis helyteleníti a háznagy eljáráaát és ezen ügyből kifolyólag kimondju, hogy szigorúan ragnszkodik a ház- it főtér egy része (a Zöldfa-kert átellenében} engedtetnék at. — Dinamit robbanás Jmí Ádám szepelneki lakos sok ideig dolgozo t Pécsett, mini villamos világítási munkás éa itt egy banyatelepi ismerő-aélöl löbb dinamit patront kapott. A napokban Szep-tnekeii meg akarta próbálni, vájjon hogyan durrannak el ezek, meggyújtott egyel ollhon az udvar közepén. A kai óc már végig égett, de azabályoa azon intézkedéséhez, mely szerint de caak nem dnrraut el. Ekkor Lídia János az egyleti helyiség mindenkor caak az elnök oda meni, hogy megnézze, miért nem pattan el vagy ennek helyetteae jóváhagyásával engedhető a dinamit ée ép mikor kezébe vette váratlan ál idegen célok rí, Nugy-Kituizsán, 1897. junius hó 9- és folytatólagosan 10 én tarlóit választmányi ülésből. Unger Ullniann Elek, elnök. Hirschler Ödön titkár. — Ugyan* zen ügyben illetékes helyről megkérettünk annak kijelentésére, hogy Z. A. nem kapott „a hala közepén" vágást, ugy mint ez\' lapunk megelőző számában tévesen közölve volt. -- Meghalt a hintóban. Szerdán délben Wulf Sándor tekintélyes tapolcai kereskedő kocsján haza hajtatott lakására. A kocsis meg is állt a kapu elölt, de Wolf csak nem szállt ki. A kocsis türelmetlenül néhányszor bálra tekintett, de a gazdája-nem mozdult, caak ugy ült továbbra is hátradűlve, mini mikor lelazállt. Mikor a hangos felazólilásra sem lelell, a kocsis bajt sejtett és ebben bem ia csalódon, mert Wolf merev, hidegülő testtel ült helyén, hulott volt. az orvoei vizsgálat sziv-aélhűdást konttitáll- Temetése csütörtökön dSluíán folyt le uagy részvét mellett — A veszprémi püspök szétrobbant a töltény ; az egész keze fejét elszakította a töltény ugy hogy Kani-sára szállították ápolás végeit a közkórházba. Sok ily szerencsétlenség fordult már elő és mindennek sz az oka, bogy a bányatelepeken nem igen ügyelnek fel arra, hogy a munkások ne julhaaMnak könnyű ezerrel a di namitrtöllények birtokába. — A turisták Kőszegen. A .Magyar terista-egyesűlet" pünkösdkor tartotta nagy kiráadaláé-sal kapcsolatos évi rendee közgyűlését Kőszegen. Az egyesületnek as ország minden részeiből Oaszeseeeglett lagtait a kőszegi osztály Szórják Hugó eluttk és Kősségi József titkár vezetése mellett nagy lelkesedéssel és i eudégs<eretettel fogadta. Aa ünnepélyes közgyűlésen, mely a városháza dísztermében tartatott meg, báró Eötföt Lóránd elnök akadályoztatása folvlán a magyar turisták nesztora, dr. Köravei Ede budapesti ügyvéd elnökölt. Tipka Ferenc polgármester Kőszeg városa nevében üdvözölte a taaáregyest-letet; dr. Marinovieh Imre központi titkár évi ; jelenlésében számot ado>t aa egyesület mull évt nagylelkűsége.\'működéséről. A kűzgyü\'és elhatározta, kogy « Niigy-Kima**, vasárnap Zala 46. agáin (5 lap,i I8ft7. junius hó 6-áfl célra *a-e*rík imptodukl v murisét most innak ttnlár jövő éri közgyűlést a vágvölgyi osztály tsrOls- - M mulasMia el kísérletet Unni nhogfrnelyíkfelujilásauW helyesebb, téo tartja meg és 1»>1 ben hszánk legusgaaabb világhírű „Moypole 8oap" angol festöszappannal, z*tőbb, annyi vélemény hangzott már el csúcsán, a Gerlaobfalvi csúcson a már régebbeo ho«T egy kevés lorró vízzel 15 perc alatt meg- vagy másik mellett, bogy tervezett apostoli keresztet filálllija- \'essen utcai ruhét, nyári toilleitet, haliazl, gazé, végeznénk akkor, a midőn * sulin, creton, selyetq, bársony-kelmét, szslagot, sába bocsátkoznánk. Mindegyik oltási módnak - A tisztek azakélla. A bölcs és mindenható csipkéi, alb. A lestés színtartó, nem fakul, méreg- meg vannak a ma előnyei éa hátrányai, agy, Dienstreglemenl a kalona-ember testéről leikéről mentes, a Követet nem rontja; az eljárás oly hogy azt lehet mondsni, bármelyik oltási módot gondoskodik. Nemcsak azt irja elő, bogy hány egyszerű, mint a közönséges mosás, bárhol, a is használjuk, azt a maga helyén a megfelelő gombja legyen a „waffenrocknak", hány spriccert legelegánsabb helyen is eszközölhető, mert semmi. viszonyok és körülmények közt célhoz fog ve-siabad innia a hadnagynak es hányuft a magasabb piszkot nem hágy és sem a kezet, sem az édényt | zelni, természetes azonban csak akkor, ha aa rangban levő liszteknek; hogy milyen magas lehet nem fogja, a csákó és milyen alacsony a cipő sarka; hogy mikor kell imádkozni és mikor káromkodni; hogyan s*abad mulatni rs hogyan busulni; hogy milyen lehet a frí/.uraés milyen nem lehet: azzal is foglalkozik a Dienstreglemenl, hogyj milyen módon kell használni a fegyvert és teljesíteni a szolgálatot. De külön meghatározása van nrpa ia. Janim 14-én. Mngánokirathsmisiiás bűntettével hogy rtiilyen legyen a lisztek szakálla. Sem nagyon vádolt idősb Göílér Ferenc és tsai bűnügyében rövid, sem nagyon hosszú és semmi esetre se végtárgyalás., takarja-el a gallér csillagait. Előnyben részesiti a\' Lopás bűntettével vádolt Uzv. Korent Mikló-né Törvényszéki csarnok. Végtárgyaláara a ítélet hlrdatéara kltQzattek: kétlelé lésűlt császárszakállt és száműzi a kecskeszakállt, vagy előkelő nevén: a moucbeat. Ezek c«ak maradjanak meg a francia és olasz hadsereg privilégiumának, nekünk nem kellenek. Méltó felháborodással jelenti ki most is a .Neue Armeezeiiung", hogy a tisztek mostanában annyira elfeledkeznek magukról, hogy krcskeszakállt nöJ vesztenek. Mi lesz igy a monarkiaból. . — Qykrmunkáaok jutalmazáss. A aereskede lemügyi miniszterbe Sangerhauseni gépgyár és vasönlőde-részvénylársaaágnak, ezelőtt Hornung és Rabe magyarországi gyártelepe budapesti cégnek, az általa ugy a tanoncok, mint a munkások képzése es erkölcsi színvonalának emelése érde--keben életbeléptetett tanonc- éa munkásjutalma-zási rendszerért elismerését nyilvánította. — 150 korona jutalomban\'részesül mindazon munkás, ki 1896. ér oki. hóll tói 6 éven át szakadatlanul, megelégedés - mellel! dolgozik a gyárban. Minden ezt követő 5 éven át a jutalom megmarad. \'Huszonillévi működés után a jutalmat megnagyobbítják még 160 koronával. Kalonaí szolgálati időt, ha a munkás ott tovább folytatja működését, nem számítanak le. A munkások, kik a jutalomra igényt tartanak, mindig belépésük titán szeptember hó 30 áig tartoznak jelentkezni a feljebbvalóiknál. — A tanoncok négy év után a felszabaduláskor 200 koronás jutalomra számiihatnak s ha ezután is a gyárban marad, jó magaviseletűek egy év multán még 50 koiona| jutalomban részesülhetnek. Mindezekért a gyár megkívánja, hogy a tanonc ugy a gyárban, mint a gyáron kívül példásan tisztességes magaviseletet tanúsítson, rossz tárasságoktól tsrtózkodjék, munkakerülő bujtogatókkal n^barátkoazék, osu-pán mesterségére gondoljon, hogy hazáját szerető | és felleb valóit tisztelő becsületes munkás váljék, belőle. A Sangerhauseni gépgyár és vasöntödéi részvénytársaságunk magyarországi hatalmas gyártelepe Budapesten az V. ker. külső-váciét ; 1149. sz. alatt van; a lőtelep Sangerhausenben van, mely 1865 ben alapittatolt. A gyár leginkább a cukorgyárakba, sör- és szeszgyárakba szükséges gépeket gyárija és hazánkban ez a gyár rendezte be a Marosvásárhelyi cukorgyár-részvénytársaságot. Az igazgatóság élén Rabel -Károly, Hornung Gyula, dr. Lederer Sándor és Stavenhagen Konrád állanak, kiknek kitűnő szakismerete és fáradhatlan tevékenysége biztositékát képezik annak, hogy e gyár hazánkban elsőrangú helyei log elfoglalni a gépgyárak között. — Hirdetmények. A helyben állomásozó m. kir. 20. honvéd gy. ezred tényleges állományú, legénysége folyó évi junius hó 1K én reggeli 6 ! órától kezdve Kis-Kanizaa, Bajcaa, szepetneki aisjor és a Principális kanális állal határolt lőtéren harcszerű céllövészetet tart. Felhívom a közönséget, hogy a jelzett területet 6000 lépés körülelben ezen napon annálinkább is kikerülje, mert ott tartózkodni életveszélyes. Nagy-Kanizsán 1697. évi iunius hó 10. - Mull hó 31-én este a Korona vendéglőtől 8ugár uton át a Krausz-léle házig egy kis fekete acél női ssebóra oxidált lánccal elveszett. Felhivalika becsületes megtaláló, hogy eaen női zsebórát a rendőrkapitányi hivatalban adja át, hol réaaére 4 Irt jutalom d(j van biztosítva. Nagy-Kanizsán 1897. évi junius hó 9-én. Folyó hó 16-án, a város területén egy arany ■edsilloa elvesrett Megkérik a beeaflleie találó\', hogy ezen medaillost a rendőrkapitány! hivatalban adja át, hol iltö jutalomban részesül. lMk Plier s. k. rendőrfőkapitány. oltásnál előirt követelmények pontosan és szigo-I ruan betartatnak., — ügy a fás oltásokról, mint I a zőldollásokról is számos helyen kísérletek tétettek, mely kísérletek eredménye nyilvánosságra is került, ez alkalommal a Geothe H. ampalő-Igrapbug vezetése alait álló bndeni (Bécs melletti) j szőiökisérleli állomáson a z»ldoltá-okkal tett kísérleteket és az ez alkalommal ott eszközölt ál-! lalános megfigyeléseket ismertetjük az alkbbiak-I ban Geetlie ugyanis e tekintetben szerzett lapasz-i tálaidról es megfigyeléseiről a következőkben { számol be: Hogy az eléggé érett rokon- növényrészekokkal s tsa bjlnllgyében végtárgyalás. Lopás büutetlével vádolI Krén Teréz bűnügyé ben III. bír. Ítélet hirdetés. , I , , , , „ , . Juniun 16. Lopás bűntettével vádolt VargsJ118* épülése, azoknak Halai korukban, József elleni bűnügyben végtárgyalás könnyebbéi, biztosabban történik, mini azoknak Tűzvész okozás vétségével vádolt Horváth korosabb állapotukban, az mindazok előtt, kik a (Gyékényei) . Zsófia " elleni bűnügyben végtár növények bonc- é* élettanával foglalkoznak, is--gyslás. mereles. A nemesítés sem egyéb mint ilyen Lopés vétségével vádolt Vehofaics (Klein) Elek | együttélése két növénynek, bűnügyében végtárgyalás. Ü A zöldoltás a növényiesten régbevilt olyan Közökirsthaiuisitás büutetlével vádolt Ferenc1 müvelelmelylyel annak egy részévéi pótoltatik János s fsai bllnüvyében Illád bir. Ítélethirdetés, oly célból, hogy mindke\'.len kedvező\' lenyéazati Gondatlanságból okozott súlyos testi sértés | teltételek mellett, egymással összenőjenek vétségével vádolt Sicrecz Ferenc bUnűgyében od bírósági Ítélethirdetés. Junius 18. Hatóság elleni erőszak büntét\'e, becsületsértés vétséfte s közcsend elleni_kihá.-- gi-sal vádolt özvegy Baranyai istváuné s tsa bűnügyében végtárgyalás. Sikkasztásnak tekintendő bltntettel vádolt Zob József s tsa bűnügyében végtárgyalás. Sikkasztásnak tekintendő bűntett miatt vádolt 3. A zöldoltftsnál tehát nemcsak ú* oltási munka helyes keresztülvitele, hanem még a kedvező tenyészeti feltételek — a mennyire na le-I heiséges — megadása is kreúiuioa. _ —- Ehhez pedig mindenek elölt a helyesen megvá | laszlott időszak, legalább -f 18 C fokú bőméraék és nem nagyon nedves, csendes, napsugaras időjárás kívántatik. Általánosságban azt mondhatni, hogy. minél bujábban hajtanak a szőlők, unnál Fleiscbakker Ignác bűnügyében II od bir. hirdetés. Súlyos testi sértés bűntettével vádot ifjú Tólh (Szárié-Márton elleni-bűnügyében II-od bírósági Ítélethirdetés. V a sut i menetrend Érvényei 1897. mijue 1 Ifi. ftanim* állomás, ítélet-1 kedvezőbb az idö az zöldoltásra. 5 Megkívántatik továbbá még, hogy a zöldoltáshoz használandó hajtások ugy az alanynál, mint a nemés. vesszőnél helyesen legyenek megválása1 va. A zőldoltáshoa csakis olyan erösebhen növekvó hajtások alkalmassá, melyeknek végei még folytonos élénk fejlődésben vannak. Az ilyen hajlásúknak nem szabad sem nagyon puháknak sem pedig keményeknek lenni, hanem legyenek azok még könnyen hsjlithatók" - és törékenyek belsejükben pedig a hélcsalornaképsődésnek még nem szabad mutntkozni. ü A tenlebbi 5. pont alatt leisorolt tulajdonságokkal, a szőlőtőkének csak a legegészségesebb és legerősebb hajlásai bírnak, miért ia az ilyeneknek a zöldoltáshoz való megválasztása nagyon fontos. 7. Habár a gyümölcstenyésztés analógiája szerint, általában feltételezhető az, hogy hazai sző-lőlajaink, a leginkább alanyul JhaszMlni szokott ameiikai fajokkal épen ugy, mint azok, egymáa között is, bizonyos loku rokonságban állanak, e tekintetben azonban a kísérletezések és megfigyelések még határozott eredményeket nem szolgáltattak. 8 A zöldoltás helyes eszközlésénél, sz olló hajtásnak rendes fejlődési loiyamatban csak ia egy 2—3 hétre terjedő mogszakiláal szabad aaen-vedni és annak az összenövés után még sokkal erősebben kell hajtani, mint az előtt, mert a tökének egész hajtási képessége a kihajtott vesz-szőre irányillatik. 9. Csak is igy magyarázható meg azonrendkivüli, sokszor 3 méter és még ennél is hosszabb vesz-szöjü tenyészel a zöldoltványoknál, valamint azon benső s gyakran bámulatot kellő összefor-radása mindkét résznek, melyeken később lás állapotukban la alig lehet aa oítáa helyét felía> merni. . A zöldoltás hatása haaonló a szőlővesszőkön gyakorolt metszéshez. Vagyis a metszéssel a lápanyag fogyasztáai helyek (szemek) száma ke-vesbittelik, a növény tápanyaga főkép azon aaem által fogyaaalatik el, mely lelett a metszés történt és ez Által ezen szem egy sokkal erőteljesebb hajtást nevel, éppen igy van az oltásnál is, melylyel ugrania a táplálkozás tekintetében előnyben részesülő fogyasztási helyet teremtünk, mely aa Hogy-valamely elpusztult szőlőterületet zöld\'oltás helyén bekövetkezett ősaaeforradáa utáa oltáasal vsgy fás oltásul ujitsunk-e fel, illetőleg, éppen olyan erőteljes hajtásokat kénytalán ne- Indulás | Érkezés >> Kaiilsnárúl I Ksnlura O . " , ---—--------—........ 2 1 Í S 2 ■ ü : E « <*. y.| 4 42 regg..Igy. v.| 8 33 regg 2 «. v. 2 35 d. u. is. v. 12 10 d. u g, gy.v." 12 20 este «. v.| 1 i 22 éjjel £ v_v. I 7 88 este v. v. 7 | 59 reg. Ky. y.j 12 — délb. gy. v.j 4 166 d. u, S/.ombli.jsa. v.l 6 OR^regg. sa. v. il 01 este lléea gy.v.lí 20 d. u. az v. 8 42 regg. Z.-Eg. v. v. 5 16 jd. u. v. v. fi\'04 regg. az. v. 2 05 d. n.-a. v. | I 86 d u. s*. v. 12 451 éijel gy. v. 7 05 e«ts gy.v. 5148\'regg. as. v. 3 62 regg ao v. v. 9 15 regg. s/. v. I 24 d. u. eo k, v. 2 — d. u. v. v. 8 66 este ]H SS. V. 12116; éjjel gy. v. 12 110 éjjel gy. v. 5 [061 d. u.Jjgy. II j 45 d. e. 8.-Slt.-fij. | | fsz. v. 8 1 1) 1 regg _ Is*, v.l 4\'57 regg.Hss. v. I 89 d. n Barcs •«. »J 2 25 d ». u « éjj>1 ■a. v: 7 25 esta ||sz. v. 11 14 " Kítgazdasátg. Megfigyelések a szőlő zflld oltása kftrOl. N*f} *K«hík8A vd\'Arimp relni, mintha aa ai alany eien a helyen nem lett volna beoltva, banem caak megmciszve. 10. A nemen vessző 24 órával a beolUa után megkezdi aaivaca móttyáru n< alanynak viaenyó* tapjnjogái mohón felaaiviu, mi könnyen feli* meihető arról, hogy a kellő időben oltott nemea veaazők, az oltást követő második papon as qjoonan képződött Hejiszövolék által az alanyon már IQggve tnrtalnak, ha a köteléket óvatosan eltávolítjuk is. Eaen tény mikroszkopikus utón természetesen | még határozottabban lölistmrlielő. 11. Hi meg is történik egyes helyeken, hogy kél éves riparika tőkéken 6—8 vesszői hazai j uölöfajtáv.\'il sikeresen lehetett benemesiteni, azért az ilyen erdUetelt djárAst a még annyira Hutai Zala 47. szám (0. lep) CSA_R_S OK. órúléUt azenvedélyből — laarlkaJ bimig/i Wrtiaat — NiaatMI fordította Iifuf Me. 1897. juniua M 19-án (foljtttMS.I kiáltám, midőn a levél valami. Végre van £ helyére egy tám\' —. Ah ugy I ériem, ez már pontom 1 I Azonnal \' leöltem I írtam; „C. P. jöjjön röglön. Kutassa ki, ha C. H. és j L. E. julius vagy augusztusban összekeltek-e S. és a következő táviratot tőkénei csak kivételnek szabad tekinteni. Állalá-; prédikátornál", ban véve nom vnlna szabad egy tökén több haj- Másnap megkaptam a feleietet: tást meghagyni és benemesiteni mint a hány »C. T. emlékszik ilyen esketésre. Délután két éves az, vagyis égy 2 éves tőkének csak ketlöl, órakor önnél lesz." a 8 évesi ek liánnal s igy tovább, de legfeljebb! EÍT órával később ez embernek megérkezése csak ölig, erőteljes tőkéknek 5. évében, mely * lilkosrendőr szobájába léptem. mennyiséggel be is kell érnünk, ha csak n löké nek életképességét nein akarjak kockáztatni. 12. A II. poil-alatt mondottak leginkább az amerikai anyatelepekre vonatkoznak, a hol az auyatőkék, zölden benemesileit sima vesszők, illetőleg oltványok vagy pedig zölden benemesi-tett bujtások előállítására szolgálnak, Az ilyen tőkékel hajtás képességüknek fenlartása céljából! azulán ám Agy is, megtelelő trágyázással kapcsolatosan időszakonkém- pihenleléi\'ben kell réüzti-siteni. 13, Hogy a benemesilésre nem alkalmas gyengébb hajlások a zőldoltást megelőzőleg a kellő időben eltávolíttassanak, illetőleg, hogy azok akkor inór midőn azok még csak ujjnyi hosszú- eszközül t örsíeliasonliió kísérletek mindannyian és határozottan azt mulatták, hogy az amerikai anyatőkék xlkaluiuilnn hajtásainak idejekorán való kitörése nemcsak celszerű d > szükséges js,\' mert akkor a tőke lelj a ereje, a meglevő hajlások felé fordul, melyek ez áltál a zölden vnfó"í>en.e-meshésre annál alkalmasabbak lesznek. Csak arról kell hzuIüii gondoskodni,Jiogy ezen mosi már biyábl aii-nűvüli-pdö hajlások a letörés ellen megvédésének és jól megkötöztessenek — Megengedi (iryce ur, hogy a megígért közléseket megtegyem önnek. — Egész 101 vagyok, bizonyitá. — Nemde emlékezik még ama tényre, hogy múltkori beszélgetésünk folyama alatt egy bizonyom végkövetkeztetésre jutottunk ? kérdém Újra. — Mi\'? Nem, caak egyedül ön tisztelt uram. — Nem bánom — hál én I felelém sérteti hangon. — Akkor azon állítást teltem : Laura kétségkívül a szerelein vagy a kötelesség erőa kapcsa, által kötve érzi magái egy emberhez. Ha ez embert kikutattuk, ismerjük a gyilkost ia. — És ez sikerült önnek? — Igen, ugy gondolom, hogy megtaláltam. "kitöressenek-á v«|iy inlui. a iiibb helyen Felveljj ssanál és lürkészö lekiutetét egy mel- ^|gnTnj |flhp[ \'p, A||jláit nyilvánvalóiig lulme- « -r—*---- » «_ i i.i II. liillAm AIIA lánnnna isAnml^ . . . . .F I B -. ■ lettem álló tárgyra irányilá. — Hiszen ez rendkívül örvendetes hír 1 kérem rakja ki bölcseségét. — Midőn ama kutatásokat megkezdtem, folytatóm, e feltevésből indultam ki, hogy ez ember jegyben jár vele; most azonban arra a belátásra ju ottani, hogy vele megesküdött. (iryce ur összevoná szemöldökeit és hibetetle-nnl nezeitn lölepre, azután lejétrásá.------ — Szerelném, ha tévednék, kiáltám hévvel. De Január 17. Clavering ur újra New Yorkba érki. zett, itt a Hoffmann szállodában vett néhány szobás lakáat. Március eleje. Leavenworih ur levelet kaa •Henry Rilcbie Clavering" aláírásul. Ebben az illető ur pán»szkodik a kát hölgy agyikére. | levél feltűnő módon megsavaria a családi békét. — Március 4-én ? kiáltá (iryce ur. Hiszen akksr gyilkoltatott meg Leavenworlh url — Ez okból jelentősnek találom, folyt •lám, hogy ama „Le Boy Robbins* ki ugyanaznap este a házba jött, senki más nem volt, mint Cleveriag Henry. > -Gryce ur fejével intett és jelentésemet egy saé nélkül végig olvasá. .Március 19-én Mari kisasszony sürgős kérésemre bevallá nekem, hogy családjában egylilok létezik. Éppen elakarta azt moodani, midőn Clavering ur bennünket ebben megzavart- Miután látogatását elfogadta volt, kinyilvánilá, bogy aást \'gondolt és semmit sem tog elárulni. Uryce ur laaau mozdulattal tolá odébb a papírt. - — És e feltevésből következteti, hogy Laurát „Clavering asszonynak" bivják? kérdi gúnyosan. — Sajnos, igen f — Továbbá azt hiszi, e titkos házasság arra készteti........ — A gyanút Claveringröl elhárítani. — Tehát abból a feltevésből indul ki, hogy ő követte el a bűnös lettet ? — Mindenesetre t — Okadatolhatja e telievését ? — Még nem. De hiaaem, bogy az összegyűjtött tények elég anyagot szolgáltatnak egy bizonyos alap felépitésérc,melyen azután aikeresen tovább 14. Hogy a zOldolláanál az alanyon előforduló «°.ndo\'nri Mm lehet. Annyi minilia be vojna gyenge hajtásokat es futtyuhajláaosat el kell lá- bi«onyitva! Laura egybekelt, még ped\'g Clavering volitani. ii benemesilésre szánt hajtásokon pedig 0 \'„., . . . .„,.. . , ... — Mtkép akarja ezen állítását lentartani- kérdé Gryce ur oly hangon, mely azt mutálta, hogy e h>r nincs ínyére, vagy legalább is valóazinüllen-nek látszik elölte. ■ _ ___Egypapirt tartottam szeme elé, melyen az illető párnak élményei kronologikus sorrendben feljegyezve valának ; .1875, julius 6-átó1 julius hó 19 íg Clavering nr és Leavenworlh Eleonora egy és ugyanazon szállóban laktak. (Bebizonyítva a szállodai idegenek könyve által). Ez időben nemcsak egy ledéi alatt laktak, haaem közlekedtek is egymással.\' (Az akkori és még jelen időben is alkalmazott pincérek által tanusilva). Julius 19-én elutazóit Clavering. E körülmény a legcsekélyebb feltűnést sem kellelte volna, ha nem lelt volna általánosan ismeretes, hogy Leavenworlh ur, aki előbb egy utazásából érkezett viesaa, erős ellenszenvvel viseltetik minden angol iránt. Juliua 80-án kelt egybe Clavering ur egy szép hölgygyei Steblins prédikátor házában. Tanuaiija ezt egy napszámos, névszerint Cook Timotheus. Ez a keriben volt elloglalva, midőn a pár megérkezett. A pap ezután aaobájába hivatta éa lel-szóllitotta, lenne jelen mint tanú az eskelésnél éa irja mint ilyen alá a szerződést. Julius 81. Clavering ur gőzhajón* elutazott Liverpoolba. (Ex több újságból olvasható). Szeptemberben Laura ugy mint azelőtt nagybátyja házában lakolt, de nagyo? halovány éa magába vonult molt. (A Leavenworlh ház szolgál bizonyságtétele szerint). Clavering ur Londonban volt; nagy érdekeltséggel várta mindig New-Yorkból érkeiö leveleket, ie nem felelt rájuk. Házának egyréaaét egy nő fogadására átalakíttatta. (Egy londoni titkoa levelező által tanúsítva). November. Leavenworth kiaassaony még mindig nagybátyja házában tartózkodott. A háiasság még mindig nem lelt közhírré téve. Clavering Londonban maradi, de nyugtalansága nötl (A hölgy részére szánt szobákat bezáratta, A fentebbi szerint). résznek találta; mert gondteljes arcot csinált. — De talált ön állalánvéve Clavering ellen gyanuokot ? kérdé. — Azt képzeltein ama bizonyíték, hogy ő a gyanuiitolt hölgynek férje, nem lesz egészen értéktelen ön elölt, mondám. — Ez azonban olyan lény, ami legtávolabb sem bizonyítja a gyilkosság elkövetéséi. Tud valami bizonyoear? Kénytelen voltam e kérdésre nemmel felelni. NY1LTTÉR* a leveleket meg kell hagyni: már évekkel ezelőtt is meg leli állapítva. Hu azonban a nemes v-.ssző már megnöveke-dell és 16-20 centiméter- hosszúságot ért el, a folyton képződő lattynhsjtások további—kitörés* már nem szükséges, sőt a nemea vesszőnek majdani meggyökereztetésére nézve még veszélyes is lehelj amennyiben ezek a gyökérképzésre igényelt anyagok előállítása tekintetében nagyon gyengék lesznek. Ha a lattyuhajlások nagyon is hosszúak lennének, akkor azokat egyszer vagy kétszer, a legalsó 2 vagy 3 levélre bé kell kurtítani. E tekintetben különösen 1890-ben lettek beható kísérletek eszközölve, a mennyiben akkor a zöldollványokbol egész sorok az egyik vagy másik módízer* szerint lettek kezelve. ló. Többszörösen lett állítva iiz is, hogy a nap szaka a zőldollványok kikerültére nézve befo> lyást gyakorol, minek folytán ezen irányban is lettek kisérlelek léve s mig az egyik telepen csak délelőtt, addig a másikon csak délután leltek a nemesítések eszközölve. A megfogamzási eredmények ösazehasonlitáaa alkalmával azonban aeinmiléle különbség sem volt konstatálható. 16. A lelöl is, hogy vájjon a nemes hajtáson 1 vagy 2 szem hagyandó-e meg? számos feljegyzés és kísérlet tételeit, a melyek azonban egészen lényegtelen dolgok, külön felemlltést nem érdemelnek. Ezen feljegyzésekből és a zőldollványok kezelése körül szerzett megfigyelésekből nyilvánvaló, bogy a nemes hajtáson helyesen megválaazlott agy szem elegendő azoknak, kik a helyes elbá násboz értenek, hogy azonban mindazok, kik a qemes hajtás megválasztásához még teljesen nem értenek, vagy inkább hosszabb hajlásrészekkcl szerelnek dolgozni, az olláa sikerüléeének minden legcsekélyebb veszélyeztetése nélkül, két szemes vesszői is használhatnak, mert a legtöbb esetben ugy ii csak gz egyik bajt ki, ha pedig ~ mind a kellő kihajtana, akkor későbben a felső kajlái lemetizendő. ■jeraaeljraaa »Hlnik*kkM nH kataaé* S m S9 krtél 41 frt 76 kr% H7 UijM MUajm — Taanora- ia rikaataaga-Poafaoa ralaaiat («kau, tahir- is aaiaaa Ilaaaabarc-aaiyoa 41 krtél 14 frt lj kri( aitaraakint, aiau o*ikaa, kockáwill, aialiaott daaaaat alh. (alatafj M0 klMakM aiatef, KXN ■ia ia aiatiutbaa ath. a ■aa»aéalt árakat poatab«r ia ráaaaataoaa hiakaa aaállltn, alatt kai paatt-fbrdairával kIM: Raaaakai| ti. loa 4a kir adr. aaálltM) aalyaagyirai Zlríekku. Sr^jcaba aalaaatt taraiakra 10 kroa, iaralaaA lapukra I kraa Mljof racaaattudó Xaijar ayairaa Irt aafraadaliaak poa-toaaa allatiatatuak. I A mait napokban egy fiatal ember, egy helybeli előkelő iparvállalat hivatalnoka a déli vasal B—a nevű vooaUsemléase á tel saját lakása folyosóján megtámadtatott éa tettleg baoialnai-tatott. A fiatal embernek hosszába tusa atáa sikerült megtámadöját elttzui éa megfutamítani. Megemlítésre méltó, hogy az ngyanazou háaban lakó hölgyek: egy adóhivatalbok neje, egy ia-nitóoö ée még ma-ok, kü-tuk a tettei aeja ia, a kijáratot elzárták, hogy idegen szemtanú ne ke-rttljUn valamikép a tettlegesség isiakelyére, A bántalmazott fiatal ember már lépésekst telt, hogy a .derék\' férfiul, — ki már toM Uyen botrányt provokált —■ darvaságától eleioktassa éa azon személyekkel egytttt, kik ezea ra» koneátlan férfiú viselkedése miatt kénytelen voltak lakásukat elhagyni, — panaszt less a déli vasat igazgatóságánál. A revisor ur méltó ekjének gyűlölete kiteljed aa uiea átelleoi soráa lakókra ia, nincs ott ayagta senkinek éa bizonyára nem ia lesz, mig a rendőrkapitány erélyesen közbe nem lép. N. N. J la a raratban k&alMtakirt aaa villái Mallaalpl Feleloe »terkee<to: II1L1T IAHD« Laptalajdonaa ée kiadó: rilQIIL rfiLál 2806/k. B. 1897. löH-1. Arlejtési hirdetés. A vezetésemre bízott nagykanizsai kir. Ogyéti-iég réezére s<0kséges \'bútorok áOO írtban meg-*all»pitolt vételár keretén belül leendő szállításának biztosítása végett IiaaaágOvyi dtiniszler Ur 0 Nagyméllóságának 197IÍO/I. M. 1891. számú rendelete folytán 1897. |an. hé 10-iek rentli • órájára •rtej<4*i tárgyeláat hirdetek. A szállítandó pamlagra, négy párnázod karosszék re (pelucbe), salonaszlalra, könyvszekrényre, iratszekrényre, etagére re (.diófa lemezzel) mosdó szekrényre (márványlemezzel) két ablakra való lűggönyre és szőnyegre (Argaman) vonatkozó költségelőirányzat a hivatalos órákban bármikor megtekinthető. • Kívánatos, hogy az ajánlattevők a szővetmust-rákst és a vázrajzokat a tágyalásnál bemutassák Nagy-Kanizsán, 1897. évi junius hó 10-én. A nagykanizsai kii ál) i ügyész. Dr. OROSDY LAJOS. Richter-féle Horgony- Pain - Expeller Linimentum Capsíoi oompos. Isw hiraans hiiiaur tlhtááUl ss Uf ascpethákkáaik, astt aár ttbb suat V h te aiiHibaH fáfásltactlStpltá ksélntllásááet sfcalaartaái Uasváeyti, ttézsál, tasazawatáseál és atJástásá ás u orvunk által badánsftlisakie is bík&i gyslnshhaa raadaltatik. A t3Mí Horgoay I JIT_ Piln-Izpallar, gyakorta Horgony- linimmt ahavuis alatt, a*a titkot nr, haaaa Ipát WX[\\ aéftMrt fcáitsiar, autyask fJ UitutWu mb kallaaa hüayotai. 40 ki., 70 kr. is 1 fct | T 1 tvagsnkinti árban nujdata aludta jjífjetertárW kássMbta vai; ftraktár: TVSk L I J Miset gváO*s*Nssa*l ásls»lltaa. BtriaárUa slkslaával l«a ó.atottk ltfráak, aart IvJUJ tóbb katbbartiká útimat vsa forrtlomban. U Ma akar aigkármásl. u mbdaa ma llyj ttrtfat „Norf»»y" ridjHj Kichttr atiáffiét úlkül mint ssb vsMStt ntuitM Tkasa. F^ " Riohter F. Ad. éa társa. oaias. is Ur. advvi •rillttat. Rudolstadt (Thirágis). KLYTHIA a bőr ápolására szépítésére 6s "p --finomítására X U. U. tJ I W l^gtlikuMU allStékl. bál éa Iftrtalg* Fl lil R. * — Fabir, riaaaatta. is aárza — T«Olt«( aaalysátt it ajkaira Dr Fsfct J J Oa. Kir. luir álul uéaskaa. Kiismert! letelek a legjobb kr.rökből minden dobozhoz ^ mellékelve vannak. • 0 TAUSSIG GOTTLIEB as. is kir. Mlvarl tallaUs-asappaa it lllataaer-zrir Sieabta. ftrsklár: HÉCM, I.. Yollwtla a. Kapható a leglttbb tl\'alaarr- ()á|)ntrkere«k» áésbea 4a gyégf szertárbaa. — Xagy Hauluss i Krelaer Gyula *« Keleti X Mór (igéknél öxsxev elöleves bel ül- Kremsler Izsó fa-ügynökségi és bizományi üzlete NAGY-KANIZSÁN. Üzletem hatásköre: Puhafa, keményfa, (fürészatiyoag, kádár- és donga fa, vasúti talpfa, bognár fa síi.) tűzifa, és végül erdő- —ügyeletek Ubonyolitása.— A n. érd. közönség szives megbízását erdők leírását és készletek jegyzékének beküldését kérem. _ 9 dése maii küldetik 4 araey, M tiflst-trsa. 30 élsz- ét tlltatrí skaásy. Bégi ihtrá dliliUkoa-ooeaaUka\' ar 8^18 aaar (dárssMiaa) ni -mbarl ** 8\'llM iMt idagalnak ia laaalnak > arhai ia rngtkonynji litalira >|l Ars: 1 palacsk 1 frt i /jijb Kwlzdaféle Fluid XXXXXXXXlXXXXXXXXx éál«flm*< IIMH Tsrltták, |áratrtkau aldadk MM ta lovaglók kiltnfi sikerrel" i 3hH kamiiúljás teaták aiMtáaira II JUSiTmI H n"yub,> ""»««k nlun HtrilJ^iJB . tatrrliailiaira. ^^■uWrtgy Ars : lil palacsk «0 kr. \'■IMI óanpin ■ tauil vidjagjgyal ellátott palaeakbts it kapliaié alndsu srógyisertárbaa. •• Fáraktár: Kerületi jyógynertár. Ktraesktrg, Biol mellett. Csodálatos eredmény Szeplő, tisztátlan arcbőr, sárga fo tok sib. ieltétlenOI eltűnnek Bergmann liliomtej-szappan (lergasaa ás táisátál Bresáábsa) naponkénti használatánál. ItpktM áankaaklal 40 krafaérért Krelarr Uj ata ütldében Rscr-KaalssAa. IU | STEFÁNIA SZÁLLODAI BÉCSBEN II. Tsborstrasse 18 ii terménytőzsde melleit. Ecreéll .liánért kallaaa. Isi leraiuete S W kiakaj\'óatar s keserávls, a ksserlvlstk királya Órvssiaklatilysk blaosrltváayal asariot a riUfklratk Irvssél rngnci jéuir-keserávi* t kaaartrlMk talajdoiikipasl kápvlatlájáaak tskla t-üda, mari páratlan efjrasletas, gjv is tartás halása á alllaaslaal nasr iwaasl yadtt tUUtUtett ki. Sirailk eaak feresSS-JÓSSef-k««artTla, aam Iáit* badai ítfj tgytb elseteséll kanaálil. Kspkatá alsáeslll. is l(ta(aláaác Bpaataa Emaypolfj x _____ X Xn A A T~) le»< aslndea g JjÜVili ajalatbaa 2 K X X i AKtZAFESTÉSUUN ? * 5-3 MAVmiAL. FOTUtfl a 2 2 " A>\\ Mmti • •• * i h\'H\\ ^H 3 5" * 51- ^-mfflrl IV IIfH^\'5 x 5 1* iMAYPOLEy! Ü x X í I ll u X a V MibimimnM / -3 ** t? Ytfí ii x X la t vilácblfS atappaa IS parsa alatt egy M X kavis torrá alaaal rakát, bteaat, (alláet. astyaa* M 2 aaörefat. báraoajrt, uUlat, ■ratont. b.tlamtot, faait\' * X Innat, kartsajrát, saabktadAt. kaatrtt. -aalaeal\' la XMlpkit, atb. bánatlyMi sstar* htt; alad.a riki1 S ajjá rariaaol; t hatet sitatartá, sta fakal mérac ^ ■ saataa a astvatat aaa rostja Baj drk 40 kr- X S (rakaté SO kr.) as »Z7 a«l Mátra tiir. Sia. C K daa darabkot liwsaálatt atsatlás van aellikala* ff X W X BtiF* SuMtliun u fjrtsi rin^M- S X THE M1YP0LICOMPAMT U1TD, LONDON X K Vaairkipvlaaldaig Oaarák Hafjar Maaaraála X l* Baikáaátlaaak. TSrtk- it 84rtr>r.tá» ráaairt u K SONNENSCHEU LIPÓT IC Budapest, Arany Jinos-utoza, 16. u X J Kapható nagyban és kicsinyben: £ Nru é* Kl«ln oégn<<l .S-Kanissán. j KXXXXXXXIXXXXXXXXX N««\\-Knitixaa, vasárnap Zala 47. aaám MIIj alktrtlbaUtlaail mtit|N * mtlKli yrrMilM^it m rlanlt évtdbia biaoajull bt, aldSa tukia t parantmtt aaílldk mm aaaUk Itakn. » Eaiik tlirliftMra l«j|obba»k Uaotjralt Hmjfmrlh Pfc ** láiw ! 86 io— i —-ass szabadalmazott "" önműködő ^SYPHONIA* azőlő^ressző és növény permetezője ■tljraa oldatot atlftltyuaíi nilhttl SíualkAdSi a bötí o/tkra paraaitaL Km* paraataatkbtl aár Hk oaor »aa kaasaálatbaa él aaáaaea 4lm*r4 blzoa/ilvaajr matatja kittad tollát valameaoyi ofjribb r.adiaarrtl aaaabaa. ábra ia Idráa raadeUtMéaro ill. MAYFARTH PH. és tirainál ia<tü(»duk|i |4pu»rak, kSHalofwai|i gyár bonujUk ka gytiaulca-krUkMitiil fkp«k rkaxéra. Réo, ll/K TakantraiH 71, aa. 2rjo(7aik«k h taimoa •Iitja«rö lavil inijaa. — .KépvlMlOk ia uailaladók ktfá-aatoaak. :xc :>x: WeiserJ.C. gazdasági gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSÁN, -a m.\\ kir. államv. gépgyára vf^rngynftkaágának_ dunántuli képviselője. Az ezredéves kiállításon az arany érdemkereszttel és a millenninmi nagy _éremmel kitüntetve. Az ezredéves kiállitison az arany érdemkereszttel és a millenniumi nagy éremmel kitüntetve. _ * Magyarországlegjobbsorvetőgépei: f az összes vetőgépele közt a legkitűnőbbnek bizonyult Zala-Drill m. \' —~—-—^ stk ét ktgytt talajhoz efyaraat aütalatt Mf-vstáféf, ka a Tueri tökorongoa rend. ,aoatok közt kfk-dvaU tabb, izabtd ^Paxí&ictar MOrT«tű|ép. Mindegyik a gyakorlatban telelte célszerűnek bizonyult szab. kiváltható kapacsuk Ivókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok az egyetemes és kélvasu acélekék, az egyetemes ekékhez alkalmazható összes leiszereivények, összes talaj-mivelö eszközök, szénagyüjtők, darálókés egyéb gazdasági gépek. Felhívom a n. é. gazdaközönaég figyelmét a legújabb amerikai „Planet jr" rndszr. \' . . egjfeerelö kézi repakapaió es tőltönető eszközre, melylyel a répakapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető el. Végül figyelmeztetem a n. é. gazdakőzOnséget X 8. lap.) dbs <897. jtirtíiij u \'•4 Sangerbanseni gépgyár, magyarországi gyártelepe. BITDAPEflIT, Kttl*ő ráeul-mt 144S. mM> \' MM 4$ nyt««u magy. special-gépgyár, a mely az összes aieilga>áuá|l Iparágak számara síik. séges gépeket jyártja. Gazdák\'és iparosok számára mint hajtóerő, rendkívül előnyös a „HOFFMEISTER-féle gőzmotor" a legjobb és legbiztosabb gőzgép. Fűtbető: szénnel, Iával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. Minden nagyságban fél lóerőtől kezdve gyártjuk. A „HOFFMEISTER-motor • rendkívüli előnyei folytán minden eddig ismert bajlóerőt lelülmuL Felállítható bárhol, semmi alapozás vagy falazás nem szükséges, állhat sailárdan vagy ssálKtható. A „HOFFMEISTER-motor" megszerzését gazdáknak és iparoeoknak a legmelegebben ajánljuk. Leírással, felvilágosít ássál, árjegyzékkel szívesen szolgálunk. Képvisrletekre ajáalatakai rllegadank Hirdetések « felvétetnek e lap kiadóhivatalába Nagy-Kanizsán. a i kir, á hogy it ta ae léveatie Aaaae az ezen ozlmhez hasonló kOrflllrisu vállalatok férczgyártmányaival! :xr x Unger Ullmann Elek jj Nagy-KanluAn "flN , A STEYRI fegyvergyár világhírű IWIFT Kerékpáljainak rfaktára, Elsőrangú Prácisió-gyártmány. Egy teljesen felszerelt 1897-es modell könnyű uri utigép ft. 165. női uti gép ft. 190 m „ Vevlkiék taailigép lagyea áll X rendelkeséar*. Qxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: Nyomatott Fi-chel Fülöp laptulajdoooanál Hagy-tUnisaan 1897. 48 \'/tini. Nagy-KaDizsn, 1897. junius hó 17-én. XXIV. évfolyam. HirkMitMf t Majfheaekaéíeékea. A a^rkaaeléMl ártaksaat kW klil d. »• 4 4,1 d< iiHhkU » tsp n*ll«i ráaeéra .aaaikM* ■iirtti kSaU«4ar ZALA Politikai és vo^yos tartalmú lap. A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- ea ker«Hke-Hlrd(Ua(k )llélJI Klaééfel vasal i várMkáa-épIlet i Md \'<W> ■ ka f r Saraak ada». zLúrizrrnu abai > t(U ém II karaaa II fn — kr Mám > karaaa ll Irt — »r I koreaa (1 írt M) kr M »,.i.ii«« tataiak aaak i»«n knak- ielmi bank, a Nagy-kanizsai segclyegylet-sziivetkezet Aa a lelenvei takarékpénztár Ml ftutdttiaak el. 1 .,nagy-kanizsai malátagyár éa serlőzöde r. t." a nagykanizsai önkéntes tűzoltó egylet,\' Myllttér patluora 10 kr. ___ a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. társ., a nkanizsai kerületi betegsegélyző — pénztár hivatalos közlöny*. _V_ SlSIaatáaak, >al*alat a klréeaiaaki -Timatkoadk Fiachat FltSp mf^triiiifci iatáaaaeSk. Kfp,ti .itt hu ilra: 10 krajcár. ItalraMk »•« kSldele«k «ta<aa Mrg|elfnik Nagy-Kanizsán hetenkint kétszer: vasárnap ém carCLtö A szegényügy Nagy-Kanizsán. A mi szegényQgyQnkre igazin el lehet mondani, hogy szegény ügy. Azt azonban nem lehet mondani, hogy azért szegény, mert senki sem törődik vele. Ellenkezőleg ! ila az elhangzott vagy leirt jóakaratú szavak mennyisége képezné az ügyek sorsinak mérlegét* azt mondhatnók, hogy a szegény-ügy nilunk a legszerencsésebb ügyek egyike; oly sok szép szó hangzott el vagy Íródott le mir érdekében. A sajtó már éveken át ismételten felszó-lalt; kifejezte a v^iros intelligens polgárai nak közóhaját, hogy végre szűnjék meg a már valóban tűrhetetlenné vált házaló kel-dúlás. Rámutattunk tóbb alkalommal Nagy-Kanizsinil jóval kisebb virosokra, hol a szegényügy rendezve vair; rámutattunk (hogy mist éppen ne emlitsflnk) Zala Eger-szegre is, melynek sikerült a humanizmus szellemével semmiképpen meg nem egyeztethető házaló koldulást beszüntetni a szegényügy alapos rendezésével. Egyszer nagysokára történt valami ki-sértet nálunk is; de a mozgalom annyira elhibázott módon és formában indult meg, hogy mindjárt az első lépéseknél megfe neklett. » \' Jelenlegi polgármesterünk; Vétsty Zsigmond, mikor még főkapitány volt, a szegényügyet tudtunkkal nagyon behatóan kezdte tanulmányozni. Megismerkedett mélyen a mi szegényügyi viszonyainkkal -és több városból beszerezte az adatokat: miként járt. k el a szegényügy rendezése körül? Ugy tudjuk, hogy ő e tárgyban memorandumot i< akart akkor benyújtani a városi tanácshoz. Hogy a dolog iránt humánus szivének őszinte melegségével érdeklődött, mutatja az is, hogy az ő polgármesteri működésének mindjárt kezdetén (a millenniumi alkotások sorában) elhatározták a városi sze-gényílgy rendezését. Mindez idáig azonban csak elhangzott vagy leirt Szó volt, amiknek bármily nagy mennyisége sem dönti el még végleg az ligyek sorsát. A városi" szegenyügy Nagy-Kanizsán továbbra is csak szegény ügy maradt az erős érdeklődés dacára is. A város polgárai, különösen pedig a nyilt-flzietek tulajdonosai egyre erősebben hangoztatják, hogy a házaló koldulást a a humanizmus szempontján kivül azért is okvetlenül be kell szüntetni, mert koldulási napokon a nyilt üzletek előtt néha egész csoportot képeznek a városi szegények, kik a kereskedőt a felekkel, a vevőkkel való zavartalan érintkezésben is meggátolják. Ezek az üzlettulajdonosok nagyon szívesen fizetnének pár forinttal többet is évenkint, mint amennyit a házaló kolda-soknak krajcáronkint alamizsnául adnak, csak hogy üzleti teendőikben ne zavartassanak; mert ha az idő (az angolok szerint) pénz: a kereskedőre nézve kétszeresen az. De szivesen megváltanák egy átalányösszegben a koldus-alamizsnát mások n, Mellék-utcában lakó hivatalnok vagy más közepes jövödelmü egyén is bizonyára fizetne készséggel 4 forintot évenkint, természetesen kisebb részletekben. Véleményünk az, hogy a szegényügy rendezése körül esetleg felmerülő akadályokat nagyon könnyen le lehetne győzni, csak á szegényügyi bizottságnak munkába kellene vennie S dolgot s a jóakarat)! asa-vak kényelmes ~Teréről" a fáradozással is járó tett terére kellene lépnie. Egyből-másból (mint például a vároei muzeum létesítése, a városi tisztviselők fizetésének fölemelése) annyit megtudtunk ugyan már, hogy a virosi képviselőtestület millenniumi határozatait nem szabad egészen szigorú komolysággal venni; de mi a szegényügy rendezését olyan égető kérdésnek tartjuk, amely nem hagyható az ugy-nevezett uüstgyüUsi határosatok*-nak — A „ZALA" tárcája. Hadi kikötőnkről. — A „z A L A" aradaU tárcája. — Bége«régen, szürke mesekorszakokban állörhet-fen pikhelyű, tűzokádó vaskarmu szörnyek rémit-gtltek a védtelen halandói és a vasas lovagokat; rengetegekben félelmeles odvakban lakostak ■csak ha megéhezlek, vetéltek ki magukat onnan, früstökre lelegeljene* nébany birkanyájat a Nagyot tordalt a vén löld azóta; kivesztek a aárkAnyok a hasonló ksliberü férgek a rengetegül ! újraéledtek a tengereken, mint modern vívmányoknak • megtelelő hadihajók*. A vértes pikke-Tek átváltoztak nikkelbronc páncéllá, a tűzokádó r°k gyorstüzelő Kruppjgyuvé s a vaskarmok Páneéllaró torpedókká. Nem ie bir-ákat fogyasztanak ezel( az újkori szörnyek, hanem embervérre " államadósságra éheznek. Az ilyen tengeri rémeknek egész tálkáját volt alkalmam látni múltkor hadikikötőnkben : Puliban. Vffynél katonásabb város alig van á monarchia területén. — Nyugodalmas Öbölben feizik az ős-™g! város s néhány olasz utcasor kivételével "Kiszólván tisztán katonai épületből áll. kezdve * hatalmas hsjdarsenáltól a legkisebb „Zugadepol \'I\' * laktanyák minden változatán keresztül m!üpln ,0VIM*g hiányzik tjyMrt, mert ki tudja, ™e,*Ut ihletett pillanatban zzűlemlik meg a ten- geri lovasság eszméje *). — Fehérsipkés, nyári lelszereíésű tengerészek járnak elül, s tne lettük sorkatonaság, tüzérség mindkét neme, „landwer"et caniera varia őrzik a tengerpartot. Sok külső jel is már a garni-onjellegre mutat, igy pl. a sok kisebb nagyobb kávéház, olcsó vendéglő és-- mulatóhely, továbbá eráris négyssöglelességü épilkezés-fmég a teng-rí lürdőnek is bástyalor-nyat vannak Iából) a puritán egyszerűségű „Mili lárlrauen1 és ezeknek rllenkesői. Mindenek fölött uralkodnak a hadigőzősők a maguk iromba nagy lestével. Volt vagy nyolcz • modem" és néhány régebbi lahadihsgó a kikötőben ; ez utóbbiak valóságos bárkák a páncélosokhoz képest. Az •Arsenál-Cotnmandó\' előzékeny inspelciós tisztje megengedte, hogy a ,Kronprinc Rudolf" nevű hadihajót megtekinthessük, s a mellénk adott „Vormeister" (hajólüzéMizedea) vezetése alatt megindultunk a tengeri szörny végigjárására. Amint leiértünk egy oldalhágcsón s középső fedélzetre, hat gyönyörű, válogatott ágyupéldény üdvözölt bennünket (hal\' Isten I némán, de jelentőségteljesen) Azt látszották kilejesni, hogy: reszkess halandó „in meinem Schlunde Isi Oes-terreich\'j Vezetőnk, ki bsrmsdléléve eszi az állam kétszersültjét, meglepő értelmessé \'gel mutatta be Krupp ur nemes Ivadékait Gyakorlott kesének egy-egy Tsláa a tavifel a ,.sivatag kaJijkTat" lahataa valaal kombinációt oataálai. forgatására, emelintesere ugy paMrozott neki as a nehézkes cső, mintha csak játékszer volna. Kihúz egy elméa és könnyű sserkezetü tolóvasst, s megnyílik a halál torka; tnajd megcsavar agy kis kereset és felemelkedik (in efligie) a máslás löveg ; más<k sodorintsa és belényomul s csőbe. Végül tzsupsz) becsapja a nyílást és megbus egy kis zsinórt...... erre már át is lyukasztotta az ellenhsjót. S mindez oly gyorsan megy, hegy hat (18 c/m átmérőjű) ágyú, mindegyik tizeokát lövésre számítva, egy pere alatt aaitává lövöldözheti a másik hajót, ha — (és es a bökkenő) — nem volna amaz rőlnyi vastag páncéllal megvédve as ilyen cirógataeok ellen. Mutattak hozzávaló löveget is. (Nem egy embernek futott végig hátán a borzongás, midőn az ilyeneket nézegette tavaly\' i kiállításon.) Cukorsűvegek ezek vasból. Alul szélei, felül ceucsos s telisded tele vannak robbantósserekkeL Midőn egyik libabőrből a másikba esténk a látásukon, vezetőnk megvigasztalt, hogy van még különb is: a forgatható toroqyágyu. Valóságos mammut az ágyuk között. Hossza vagy nyolc-lis méter és vastagsága a töllölyuknál len másfélméter, csőátmérője 85 cinéter. Lehúzta róla a védőpokrócot s kihozta a cső dugóját, miközben biztosított, hogy nem kell léi-riünk, olyan mint a msszületett bárány, ha nines mögötte a tüzes gyutacs. Bátran beledughatjuk a fejünket torkába, (bele is fart volna kettőnké) nem harap. Nagy-Kaníssa ctdtörtök 1897. junius bó 17 4", ugy — látszik — nagyon ia elvi termi-azetQ keretében. Itt van az ideje, hogy ezzel a kérdésnél a szegényügyi bizottság végre komolyan, behatóan foglalkozzék a mielőbb vélemé nyes javaslatot terjeazszen a városi tanács Btján a képviselőtestület elé. Politikai szemle. Belföld A bűnvádi perrendtartás életbeléptetéséről szóló javaslat csak bozódik a végtelenig. Még mindig sok szónok van felirva s egyelőre bajos volna megmondani, hogy mikor fog az véget értoi. Az obstrufetlo tehát, habár szelídebb alakjában, mindenesetre meg van. A javaslat tárgyalását e hó 18 én folytatják. A hétíői (14-iki) ülésre a katonai javaslatok tárgyalását tűzte ki a ház. A 12-iki ülésen a vitái ÓMictim/i László kezdte meg, ki nagyon termé-saetesen ujat nem igen tudott mondani, amit már as eddigi ellenzéki azónokok el nem mondtak volna. Szerint* is a jelen javaslat, a büntető perrendtartás valóban szabadelvű törvényébe a reakció mérgét lógja bevinni. Nagy sót elmet lát a sajtószabadságra a javaslat 16. szakaszában. A javaslatot nem fogadja el. Utána a szabadelvű pártbői fissfttinéajri Kálmán szólt a javaslat mellett. A reakció vádját, melylyel az ellenzék a szabadelvű pártot éppen e javaslat alkalmából vádolja, nem tartja béigazoltnak. Véleménye szerint a sajtónak hivatása az, bogy ellenőrizze a salus rei pnhficto-t; ebben a A kaimat Jtvuliiak A képviselőház e hó léén hétfőn fogott a katonai javaslatok tárgyalásához. Elsőnek Mün-nich Aurél előadó szólt, ki az első katonai ja-vaalalot, L I. azt, mely a közös hadsereg katonai nevelő és liastképző intézeteinél a magyar korona országbeli ifjak részére létesítendő pj állami alapítványi helyekről szóL Rövid, d* lendületes beszéddel ajánlotta a javaslatot elfogadásra. Utána a függetlenségi párt réa«éről hárman szólallak fel: Tóth János, Benyovszky gróf éa Okoliosányi László, kik a lűggetlensévi és 48-as párt ismert előzetes határozata értelmében a javaslat ellen azóltak s azt el nem fogadják. Tóth János, a párt elvi álláspontját hangoztatta. Benyovszkv gróf a nemzeti hadsereget sürgeti s magyar vezényszót kér az újoncok kiképzésére. Okolicsánvi László pedig azért nem fogadja el, mert eddig Is ugy kezelték a magyar alapítványokat, bogy as iljakat, kiket ennek költségén neveltek, nem a magyar, hanem az osztrák földön levő intésetekben helyezték el. A javaslat részletes tárgyalásánál felszólalt Thaly Kálmán, Györy Elek és Fejérváry honvédelmi miniszter. A névszerinti szsvazásnál a lüggellenségi párt kivéte> lével az összes pártok megszavazták a javaslatot. Az idő elöhaladoltsága miatt a honvédnevelő intézetekről szóló javaslat tárgyalása más napra maradt. Külföld. ■erény lat Párlatai. A francia köztársaság elnöke Faurt Fel\'z ellen anarkista merényletet követlek el e hó Il-én a boulognei erdőben, mikor a longchampsi ver-hnjtoiL Semmi haja sem eseti. A merény Bécsi viszonyok. Bécs, 1607. Pünkösd-vasárnap kedveért jtiátopt-tam a közeli „Venedig in Wien\'-be, liol még a régi „bécsi Gemüthlíchkeit" utolsó cseppjeit minden órában egy-egy evőkanállal mag lehet Ízlelni, Ott különféle zenekaroktól hallottam néhány egyveleget, melyeknek mindegyike a szokásos .Hefl dir mein Osterrich" melódiájával végződött, mire a közönség általánoa lelkesedéssel és lapsaal felelt. Igen »Heil dir mein Osterreih*. Olyan busán, olyan szomorúan szót ez a dallam, akár csak temetési e szólna. Különféle gondolatokot és érzelmeket keltett fel bennem. Hisz Ausztriát a nagyvilág előtt Bécs képviseli, és • város, a régi, hatalmas Bécs a 19 század végén minden más művelt államnak és városnak ellen-téteűl az általános beké iránti sóhajok dacara középpontját képezi a vak reakciónak, a nyert erőszaknak, a féltett ököljognak, ugy bogy méltán gondolkozik az ember: vájjon a középkorban, vagy pedig a gőzerő éa villamosság korában élflnk-a ? A lakosság nagy része a városi képvíaeisstUat (Geraéinderath) es az országház (Landitg) teljesen; a reikszrat nagy mértékben oly elemek által van fertőztetve, melyeknek fekete záazlsjára tűzas betűkkel az irigység, rágalom, boazu, bazagaág ét örököt harc vannak inra. Pár év óta rombolnak mindent, ami nemet ét uép, telepítenek helyette mindent, mi bárgyú éa károt; megmérgezik a várost annak minden tarkában, a lakosságot annak minden osztályában. Ha kerdezik: miért t a felelet reá;csupán azért, bogy e .bécsi jakobinusok" vesére vagy mint sokan nevezik: .Bécs nagy-multfja mérhetetlen éa egészségtelen ambitióját kielégíthesse, mely célhói a legutálatosabb eszközt sem veti meg. Természetet, bogy ehhez járul még azoknak megjutalmazása; önmagában bírja a itfft fejlődésének garanciáit t\'« "^elyéül egy bokrot átemeltek ki, a hol ^\'Sel^i^^\'S A szónok nártia zaios heiVesIéÜKel forradta a ai-i«CT robbanó-anyaggal töltött vascsövei, egy tőrt " *ö.lf "azueemnen segítették. Ugy,.hogy a ke- L k a \'og\\a\'* ■ Lr Vv faliniwi*pídnlát talállak melvre ez volt reszlény azocialia párt jelenlegi küzdése márasa került beszédet. Utána Kdroin István gróf szóla l?* egy lei iratos ceautai taiaiiak, melyre es voit \' r~ \' • fel ki eddie nártonkivflli volt s Annnnvi Albert\' rva: Fairt Félik* el van ítélre. Elzánz, Lolha-\\ * \' ® , *T.1"r*M\'0\', , P4rtonk"fl" »o"\' .1 Apponyi Albert ^ ^ A ^^ eImm|eka|(| d\'e , me. ígéretek teljesítésére, melyeket a félrevezetett rénylct színhelyén a felizgatott tömeg a két titkos rendőrt, kik kezökben tartották az olt talált pifztolyt és tőrt, ttfotls merénylőknek, s az egyiket vdresrr verte,-ugy hogy kórházba keHett öt vinni. A merénylet alkalmával három embert fogtak el; a foglalkozás nélkül levő Gállet testvéreket, kik Le Valloisban laktak s a Gentíllyben lakó Lauvint. De bizonyítékot ellenük nem találván, éjfélkor szabadon bocsátották őket A legtöbb lap a merényletet vagy őrült tettének, vagy gyermekes csínynek farija. A sociálisták pedig a rendőrség machinációinsk tartják. grófot vallja veséiének. (A gróf azóta tényleg be lépett a nemzeti pártbaj ó hoszabb idő óta rosszalja már, bogy nem egyforma mértékkel ítélik mpgja emberek elkövetőt vétségeit. S ugy azeileozék, mint a kormánypárt pártszempontból itél. A sajtéból ki akaiják sajtolni a sajtószabadságot. A javaslatot nem fogadja el. Azután PoUtner Jenő következett, a ki azt mondta, hogy az ö véleménye szerint a közvélemény a zajtó meg rendszabályozását nem óhajtja. N-m is teszi fel a szabadelvű pártról, bogy a javaslatot el logadja, de ha elfogadná, változtassa meg akkor • nevét. OfSiy, Vitontai és Barlha javas atait pártolja. népnek és saját közvetlen segítőinek lett Azon számtalan megalázó ét megvetendő tettekről, melyedet a párt csupán sz utóbbi időben vitt végbe, talán nem lesz érdektelen néhányat felemlíteni. Igy pl. Bécs egyik legnemesebb intézményétől : tz önkéntes menlőegyesűlettől, melyet Bécs példájára már a legtöbb világvárosban bevezettek, megtagadta a kért segélyt, mert az nan egyezett beleabht, hogy az antiszemitizmus magvait hintsék közébe. Nemcsak Becs, de az egész világ egyik leghíresebb színészének: Sonnenthalntt megtagadta a párt a városi képviselőiestül* kisebbsége állal követelt városi rendjelet. Hogy miért, azt a színész neve elárulja, ki 40 év éta V bog xkilő Rettentő torka ugy ásított, mintha unatkoznék s vaspáncélra éheznék. A hozzávaló löveg akkora, mint egy szárazlöldi mozsárágyú és vége tűhegyes. Hári János vitéz azt moodaná rá: olyan nehéz, y tehervonattal köU az ellenségre vinni, ha kilőtték. Derék .Vormeisterűnk* ezután beállt az ágyu-tornyába és néhány kézmozdulattal demonstrálta, hogyan lehet ezt az iszonyú alkotmányt víznyomás segélyével pillanat alatt bármerre forgatni, vele célozni, ét egy gyenge ütéssel bét kilóméter horderejű lövést csinálni. Ekkőzben oly természettani s vegyi magya-rázalokat adott, bogy egynémely professzor is megirigyelhetné. Szinte bagatellnek tűnt lel ennek látása után a fedélzeti ágyuk sora, melyekből másod percenkint egyet lőhet sz ember,Yagyis inkább bár»m ember, mert egyik kinyitja, a másik bedugja a golyót, a harmadik eletetieoti. Mindezekhez természetesen roppant kezelő és tegilő appáraiua, erő, ember, szükséges. Hydrtulikus ét villamos gépek, csövek, kerekek tömetve! találkoztunk, mi> t valami gépgyáiban, nem ia "ZÓlván a torpedókról, ezekről az ördóg-■ atillákról, amelyek maguktól kortaanyozódnak a vi« alatt éa ha ttereocaéseo beleütköznek agy hajóba, alig két méternyi nagyságuk dacára kásává aprítják az tgéss uasó erödilményl. Étien tessék atosolyogní! Tekintve, hogy a hadihajó nem csupán ágyo-kamrákból áll, hanem magával hordoz 400 em« btrrt való laktanyát, agy kis kősténbányál éa az admirális tr foom boctszivarjait is sem csekély-aéf az ilyesminek pozdorjával töllsni-t meg a levegői, ha lel robban I Megnéztük előtt. tehát, bogy áll mindez a lobbanás A tiszti lakások .angol kényelemmel* vannak berendetve, t minden ragyog a tisztaságtól és a iismét hál\' Istent) haizniálatlanzágtól Nem akarjuk felsorolni a rangszerinti elkülönítést éa berendezést, mert kevés a helyünk, hanem szenteljünk agy pillantást a legénység helyiségeinek Itt is, mint a laktanyákban, leltétlen tisztaságnak kell honolnia és se vége. se hossza a súrolásnak, pucoválásnak. Sok gazdaasszony megirigyelhetné azt n szorgalmat, melylyel a morc tengerész fiuk legkisebb szervzámukafJü rendben •ártják. Étkezés és alvás egész ssjá\'ságo* módon történik, miután a hullámok himbálásn ellen kell védekezniük. Asztalaik ét padkáik n padmalyról lóggnak le éa oda visazarakbnlók. Éjszakára az éterem hálóteremmé változik azáltal, hogy az összegöngyölt lOgzö ágyakat (Hfingematte] aorjá. ban szegre akasztják és ez bármily magas hullámjárásnál vízszintes síkra helyezkedik A mi bakáink prófunlja mézeskalács a — ,/.wieback*-boz ét a nem épen lömjénillolu besózott Ima-konzervekhez képest, melyekkai a matrózok hotszu uljqik alatt táplálkoznak. H mégis valamennyi jól megtermett, egészséges legény A félelmeles fegyelem és a tenger „strapái" okai ennek. A kaszárnyák .dunkllja* pl. valóságos sálon lehet a hadihajók áriatomaihoz viszonyítva, mart a matrózok lent, a haj" legmélyebb, legsötétebb részében ülik le az ,ájnedt", hetvenöt centiméternyi páncél által védve a legszűkebb világítástól is De azért víg gyerek a tangerész, ha szabadjára ] hagyják piában minden rendű és rangú (s hányféle ragkülóobózet van] „Marine\'.ket láthat tz embsr. Spádéval, borjúval, biciklivel és— ateroiövti. A polai .íjalambok\' azive mar1 be lehet rendssvs a hűileiikégre, mert as állam bármely órábao vágtsita tengerre küldheti a ,kiválasztotlaki>l« Marcona tengerésztisztek — [aztkálira nésvt akárhány Tegeihoff van köslük] — apaságaikat viszik tétálbí a .Giardinoba* a a bílllárdtaiialaál ártatlan golyóbisozással lartják fenn magukbaa a haici kedvet. Mtga a város nagyon alkalm <s erődítményekre | fekvésénél fogva, amit már • rómaiak is lelis-| mertek, mert tsálláat alkottak a helyen. A roppant \'aréna ivesablaku körfalai máig is hirdetik utaK inukat, Poln lőtere most is ,foro* [fórum] nevet visel, s egy teljesen ép Jupitert ernyőm, továbbá két diadalív mutatják as .úrba\' letűnt hatalmát, Velence azárnyaa oroszlánja es dogekalapos kő* címere azonban ott díszeleg ezen emlókeken Iz, mintha csak a jó velencei köztársaság l« akarta volna .ttempUzui\' e maradványokat feltégjoga kimutatáaára. Ma már mimtatek fölé. kerekedett a ,pír«h fthérpirot* tengerészeli zászló s inuen indáikig óceánokra. .Dante még igy emlékszik meg e helyről: ... A Fala prasso U Quarnero* „Che Itália chinds ed I suoi termini bagna" (Pola, a Quarnero közelében, mely Olaszországot-leurja és vécéit mosta ] Századok multak és ina Ausztria végeit syal-dot»ak as Adria öbleinek hullámai. Losárja peég őket: ,Ál/red Kripp, Km*.\' M i. Nagy-Kanissa, onMtlrtflk képül n Burgazinház egyik legerősebb oszlopát (Néhány nappal « hőa leit ulán 0 felsége része" nitclle a művészt kiváló kitüntetésben szállal, hogy arczképét küldte neki nagyon hízelgő saját-kezűleg irt sorokkal,) A város állal évente segélyben részesltolt zsidó árvaháztól megvonta a 2( 0 lorlnlnyi, szóval kihtáe lorlnlnyi segélyt. Khhez hasonló dolgok napirenden vannak, de Luegernek legutóbbi mesterműve az erószakkal leiidézett lóvaauti-strike, melyei ugyan lelsóbb helyről hozzá intézett parancs folytán az utóbbi pillanatban visszatartani igyekezett, — hanem a hőst ilt elhagyta ereje. Nem is vert az fi szive a lóvasúti kocsikért, csupán pressiól akart gyakorolni a lóvasúti társaságra, — léhát ismét erószak — másrészt pedig sok ezer szegény ember kárára népszerűséget hajhászott. Ilyen körülmények közt a gazdasági életnek minden ága csak hanyatlik. Különösen pedig az ipar és kereskedelem, melyek kedvéért más állit} mok oly elkeseredetten küzdenek. A szállodatulajdonosok panasza naponta nö a gyérülő idegenforgalom miatt. Különösen a kelet üzletemberei kerülik most a várost. Az iparosok pannsz-kodnxk a rossz üzletmenet fölött, úgyszintén a kereskedők nagyrésze. A régi hires bécsi cégek közül számosan ma már csak par renominée folytatják az üzletet. A vállalkozási szellem teljesen kihalt, minek bizonysága az, hogy a jelen olcsó pénzviszonyok dacára egyetlenegy nagyobb ipari vagy kereskedelmi vállalat sem létesül. Ha van is valakinek ehhez kedve, a vállalat közpon<ját bizonyára Ausztria halárán kivül helyezi el, mig ilt csak fióküzletet alapit. Hiányzik a bizalom, hiányzik a lelbátoritás illetékes helyekről; mindenütt nehézségék, ahol a tőke mutatkozik, ugy hogy- annak\' termékeny elhelyezése azáltal, hogy ellenségnek tekintik, nagyon meg van nehezítve. A legszebb helyéig a városnak most házierek vannak eladásra szánva. De nem mutatkozik egyén Bécsben (I) aki egyhamar rászánná magát az építésre Nem akarja mutatni a tökél, inkább elhelyezi azt biztos kamatokat hozó értékpapírokba, melyeket azutan zár alá tesz, ugy hogy ez nem más, mint lesaurálás, ugyan nem csengő pénzben, de naponta könnyen értékééit-liétó pénzértékekben. Ugyanezen okból emelkednek oly szakadatlanul a járadékok záloglevelek és elsőbbségi kötvények, általában a biztos hama-tokal hozó értékpapírok árai. De érzi a városi képviselőtestület maga is a zsákutal, melybe lassan-lassan léved Az újonnan építendő városi gázgyárhoz szükséges lökéi heteken át való koldulás után nem volt képes .felverni, ugy hogy már városi bank alapításáról gondoskodtak. Hogy mindennek mi lesz a vége, az előre látható. Ha tovább is igy folynak a dolgok a fö-és székvárosban, Bécsben, a 20. század minden téren a hanyatlás tetőpontjával fog beköszönteni, amint már most rés*ben, ugy rkkor teljesen a költöld gúnyjának lesz kitéve a város és annak lakosságs, mely akkor későn fog gondolkodni — ha ugyan gondolkodni képes leend — egy antiszemita polgármesteri és városi képviselőtestületi aera aranykora (?) fölött Mi magyarok, kiket Lueger ellenségnek tekint, tanulni fogunk a keresztény-szocialista párt példáién, mely megmutatja: mely uton baladjuuk és melytől óvakodjunk. ___ A zágrábi érsek. — Maraktal bámiláa. — Zalavármegye éjszaki részén Hornig Károly püspök nljál virággal szórják be. Ezrek és ezrek Járulnak a szeretett főpap elé, hogy a béimálás szentségében részesülhessenek. Zugó éljenzés kiséri messze el a hosszú országutakon, és ugyanazzal fogadják már az elébe jövő tisztelők a másik halárban. A, vallásos érzület eme szép megnyilvánulása, nyugalommal lölti el a hivők lelkét Hornig Károlyban a nagy és nemesszivű emberbarátot, a tudományok apostolát, a jó hazafit,\' egyházának érdemes főpapiát tiszteli mindenki. Es ez igy rendben vanl Nem kierőszakolt tflntetéa ez ; ez az őszinte tiszta érzetek, a szerelel, a tisztelet hamisítatlan megnyilatkozása. . S mig mindez fönp történik a megye éjszaki részén, lent délen, Muraközben is ,várják a püspököt. Zala szám 8. lap.) A kulfurális egyesületek ott bármily tevékeny "munkásságot Igyekeznek is kifejtem Muraköz magyarosodása erdekében, es nagyon kétaégea sikerrel kecsegtethet bennünket. Sziaziluszi munka ez, mert mig egyrészről a tanítóság vállvetett erőlködéssel hintegeti a magyar érzés, a hazafiság zsenge magvait, ott leselkedik az izzadó föld mivés bála mögött a sötét felleg, mely rohanó záporral kimossa a felvert talajból a csirának indult magvat Muraköz mint egyházkerület Horvátországhoz tartozik. Poszilovics zágrábi érsek, egyúttal Muraköznek püspöke is és igy a papság feltétlen hódolattal tartozik egyházfejének. E ho 17 én Peszilovics érsek megkezdi bér-málási körútját Zalavármegyében és muraközi barátai ünnepélyes fogadtatásban kívánják öt részesíteni. Csáktornyán veszi kezdetét az ünnepeltetés. Csáktornya képviselőtestülete e hó 10-én gyűlést tarioll, melyen a fogadtatást részletesen megbeszélték. „A KoSBUth-Lnjos-ntcábnn a Salon-léle háznál, dindslkapu helyeit lőlállitolt s tüzérekkel diszilell oszlopok melleit várja be tarackok durrogása közben a körmenet, élén a városi elöljárósággal, a Varazsd felöl kocsin érkező egyházi fejedelmet, kit itt a város részéről Vrancsics Károly városbíró röviden üdvözöl. A hivatalok, halóságok Iskolák és tűzoltóság lölkérelnek, hogy a körmenethez csatlakozzanak, -valamint a háztulajdonosok is lölhivatnak, hogy házaikat lobogózzák fel. Este láklyás-menet rendeztetik s e célra 100 darab fáklya szereztetik be. A fáklyásmenet a Zrinyi-térröl kiindulva aFöutcán, Kő-téren, Iskola-utcán és Gabona-téren vonul .végig a tűzoltóság szertáráig, a hol a láklyák el lesznek oltva. A képviselőtestület 18-án délelőtt tiszteleg a me-gyeipüspOknél*.___.--- A képviselőtestület ezzel a határozatával jóval túllőtt a célon, és ez méltó felháborodást kelleti a város előkelő rétegeiben. Csáktornyának mindenesetre kötelessége, hogy fogadtatásban részesítse a főpapot, de mindenesetre csak olyanban, mint a minő a horvát érseket megilleti. A főpapot megilletik: harangok zúgása mozsarak-dörgése, a templomi zászlók slülvlvése, az „Ecce sacerdos magnus" hangjai s minden, a mi a közönség vsllásos érzületének megnyilal\' kozását bizonyítja. De mii jeleni a fáklyád menet ? 1 Ilyen tűnte\' léssel csak a honfiúi\' és politikai érdemeket szokták nálunk Magyarországon megjutalmazni. Csáktornya hazafias polgársága eszel a hatá rozattal szemben sehogy sem túdja mégérleni: miért legyen a< ö városuk császárabb a császárnál, mikor még a szomszéd ultrahorvát \\ Varasd sem akarja Po-ilovicsot mással logadni, mint a mi csak a főpapot illeti meg. Ime, a horvátorazági Varasd nagy súlyt lektet az érsek politikai szereplésére, és Csáktornya, melyet a magyar hazafiság erős végvárának hisz mindenki, nem számol előre azzal: vájjon miként magyarázzák cselekedetüket politikai körökben. Határozott állásfoglalásnak tűnnék az fel, a magyar ellenes főpap politikája mellett. A kedélyek hir szerint kissé forrongnak Csáktornyán, az intelligencia teljesen távol tartja magát a fogadtatástól. Házaikra nem tűzik ki a magyar lobogót, melyet ép Zágrábban gyaláztak meg nemrég; sőt ellenlüntetéstöl is lehet tartani. A zágrábi érsek, még csak nem is titokban, ellensége a magyaroknak. Talán vslahogy sikerül majd Muraköz egyes réezeiben a papságnak lelkea tüntetéseket rendezni, de .Csáktornya már eleve titlakozik esetlen, mert nem akarja az éraeket elválasztani attól a főpaptól, ki nemcsak hogy magyarul nem tud, de gyűlöli annak a /Sídnek UgkuM rigit is, melyet bérmálása alatt ilt taposni készül. Talán megmásítja progrsmmját Csáktornya még idő elölt és ctak annyit ad a főpapnak, a mennyi a főpapé. Toll futtában. Ez a hét az „aprínentek" hete. A kis elemiiskolsi tanulók olyan lontoakodó képpel, olyan aranyos komolysággal cipelik hónuk; alatt a rengeteg könyvnyalábol, mintha csak ök Inrlanák kezökben a világ sorsát. 1897. juniog hé IT-Jb Most folynak a vizsgálatok. Nagy szó ez I A kslons nem indul nagyobb isoroagáasal ■ háború tűsébe, mini ahogy esek aa artfefse, ártatlan kicsikék mennek az iskolai termei >0— 22 fokos melegébe. Mindegyik be akarja mutálni vítésség*, hegy miképpen tud megbirkósni azzal a sok-sok oeMs dologgal, a mivel a modern haladás sseBaai rogyásg rakja szegénykéknek a fejét. Egylknek-másiknak arcán . ott ragyog agy-agy sugara az önérzetnek Legtöbbnek aroa azonban olyan vérteleo, olyan fakó, mintha a meleg, piros vér onnsn mind szókba s rózsa-szirmokba szö-köll volna, melyek a kezökben tartott csokorból mosolyognak ki biztstó vidámsággal. Az ártatlan jó lelkek abban a hitben vannak, hogy a vizsgálat nagynapján van a végítélet napja; ekkor dől el az ő sorsuk. Azok a szigorú tanító-bácsik, meg Isnitó-nénik Isten világáért sem árulnák el aiegény-kéknek, hogy ez s azivazorongaló nap nem leaz befolyással soriakra; hogy es ss egéss csak arra való csupán, hogy ezokják meg a nyilvánosságot. Igy azután nem csoda, ha olyan rettenetei módon ■uurlcol»ak,* hogy egyik másik féléimé ben még a névéi sem ludja megmondani. Hisz minden más ott körülöttük, mint egyébkor szokott lenni. A tanító bácai vagy tanító-néni ünnepi ruhában; ők la ünneplőben vannak; az iskola-terem föl van diasitvs. Minden olyan szivszorongatóan furoaa I Még a levegő-oszlop ia mintha valami nyomaasló csenddel, hallgatagaág gal feküdnék a ti útára súrolt padokra.- Máskór ugy él, ugy hullámzik olt minden. A betörő ea^ sugarakban kavarogva, láncolva szokott ttrdeeá a padlóról fölvert finom por. A levegő hullámaik vígan, caintalanul; bele-belemarkol a a napsugárban fürdő por-atomokba, zzérteazórja aaokai hogy alig győanak megint agy csoaaóba verődni. A ngzó méhek doogásához hasonló hángzavar gásból hol innen, bol onnan csendül ki egy-egy trillázó kacaj. Minden fej — mintha villaa-ütésre mozdulna — arra fordul; aztán teljes orchntrumbsa tör ki s nevetés. Miaka gyerek Napoleon-csikót tett a szundikáló Pisiika Igjéba. Hol van most ss ártatlan gyermek léleknek es a vidám, moiolygó, röpködő pillangó-élele ? Minden hallgat, minden cseadea. A levegő sem mozdul. A pódium feldíszített asztalán még azok a virágcsokrok aem mosolyognak igazi, be-csületes virágszívveL Azok a rózsabimbók is minlha csak kémkedni jöttek v&oa ide éa gyönyörködni as ,apr4*wtntek\' generslis asnrkoiás* baa A kinyílt piros rózsák szirmai olyanok, minlha mind magannyi gunyoláara kiöltött apró virágnyelvecske volna. A tanító-bácsi agy-egy szavával megsaakitja a kinos csendet. Int, biztat, bátorít; lelket akar önteni a kis csapatba ; de a mindent kajaeál-nyira megéreaö gyermeklélek éesravaaai, hogy az ö jóságos hangja aem olyan éléak, olyaa csengő, mini máskor ; minlha valami boaeorki-nyoe hangfogói ssoritottak volna a bangass-tagjaira. Aztán jönnek e papák mamák ; mind-mind szép ünnepi öltözetben. Moet egészen máskép lépnek be éa máaként beesélnek, mint mikor évközben eljöttek megkérni a tanító bácsit, bogy büntesse meg Jancsikát vagy Józaikát, mert gummipuakás, eljár a feUó-tempiomba harangozni vagy féazek-azedni. Majd a hallgató csendet agy sajoaabfc ajtónyitás szakítja meg. A szélesen föttárt ajtószárny tompa ütődésMl csapódik egyik kősel vendégszék támlájához. A tanítvbáeai megáll, kiegyeneaedik. maghajol. Az apróaaentek talqg N»irv-K»nir8» c«tltflrink Zala 48. scám (4. lap) 1897. janin* M 17-* rálnak. Belépnek komoly, űnnepios erccal n .hiiataloi" bit esik, oi tinik ur, meg as iskola széki biztos ur. A „biztos" bácsit többnyire akkor látják* először a kis uorongó teremlések. Jaj! as valami nagyon saigoni bácsi leheti A kis apró teremtések még Jobban sxepegnek. Megkezdődik a vizsgálat. A nagy csend eleinte (qjtogalja a torkokat. A betűk egybefolynak, táncolnak, irombán nagyra nőnek, majd parányin őassessugorodnak, ide oda bullámsanak a (élelemtől bekődősüll gyermekszemek elölt. Lassankint szanban, hol innen, hol onnan elő-surrsn a gyermek-világ egy-egy csintalan, picinyke tündére ; kacagtató, kedves\' badarságokat lopnak az ártatlan ajkakra és megtörik a komolyság boszorkánynyomásának kinos hatását. A komoly férfiak szívébe valami édes, enyhe mele^ég surran be. A redős homlokokat meg-megciró-gatják a régen elmi^lt gyermekkor vidám remi-niscentiái és megaranyozzák a lakó arcokat. A gyermekszivek vékonyka zárja is hamar fölpattan. Megnyitnak kedved bizalmaaxággal azok az ártatlan himporoe szivek és elragadó, ellenállhatatlan varázsukkal visszafoglalják azt a kedvez birodalmat, a mit ilyenkor mindenáron okkupálnijkarnak a komoly bácsik. mflkfldVrT tagjait kérem, 19-én (szombaton) délelőtt A városházából. A városi képviselötestBlst\'f. hó 12-én tartott kfl.yjnifráhni}.» kflvgtkezők tárgysliat\'ak : 1, A kegyet \' la nitórend ét a várói közöntége közölt — a fibymnáríumnak tanerőkkel való el-látátára vonatkozó. tzerz/Sdésbeli ltöfelezeUtígük m&endlhitdril véleményadátra kiküldött bízót tűig jelentéét. A kiküldött bizottság azon véleményé-] kedvezőtlen nek adott kifejezési, hogy a kegyes tani\'órend a szerződés értelmében köteles a párhuzamos omiályókal is a szükséges tsneflőkkel ellátni ée ebbeli véleményei terjedelmes-memorandumban tüzetesen indokolj*. A közgyOléi ezen jelentést tudomásul veite, mivel azonhan a rendkormány a bizottkággal ellentétes véleményben van, baiá> roa\'aiik, hogy az őiwzes iratok a vallás es közoktatási uinissterhes feherjeastessenek, hogy a szerződés értelmében ő dönieön a vitás kér-déaben. 2. A rárótt közkórház 1896 ik évi zárt tárna- hogy junius 10 órakor központi népiskola 4-ik fiu-osztályának termé ben értekezletre egybegyűlni szíveskedjenek, Az értekezlet tárgyát a megyei tantestületi kfizgytllés alkalmával leendő vendégfogad megbeszélése fogja képezni. Nagy-Kanizsán 1897 jun. 16. Szalay Sándor, járási elnök, — Dr. Ernyői István a kegyes lanitó-rend tehetséges és rokonszenves tagja, ki a nagykani zséi főgimnáziumnál Is műkődöli, a piarista rend bői kilépet\' és az ev. ref. vallásra tért át öt e na pókban Hódmezővásárhelyen, az ev. ref. főgim názium rendes tanárául a latin-magyar tanszékre II pályázó |tözűl megválaszlalollák. — A hírlapírók körének tagjait ez uton hívják fel, hogy a szombati összejeve tel a „sjíHCÍ* kerthelyiségben lesz. A póosi dalárda Nagy-Kanl zsán. Az országos hirD pécsi dalárdakar hit* szerint még e hó folyamán egy estén át mi is fogunk gyOnyfirködni A dalárdában legutóbb a sCornevillei hatangok* előadásával a pécsi némzeti színházban aratott fényes sikert, melyet e hét folyamán har madszor ismételnek meg. A pécsiek egy egy nagy soproni hangversenyre készülnek, és átutazóban ■ Kanizsán ki jognak szállni. A pécsiek néhány év előtt nagyon szép emlékeket hagytak maguk után kitűnő dalárdájukkal és ezt Kívánják ők most újból feleleveníteni, a minek persze a mi közönségünk egész szivéből örvend. — óvftdák rtrünnepélye A- nagykanizsai Kisdednevelö-Egyesűlet négy óvódájának évzáró ünnepélye junius h\'ó 27-én vásárnap délután 2\'/,—fi óra közt. a Polgári-Egylet kertjében. idő esetébei) annak nagytermében tartatik meg. \'Belépti-díj felnőtteknek 20 kr.,\' gyermekeknek 10 kr. Felüllizetések köszönettel fogadtatnak és liirlapilag nyugláztiilnak. A n. é. közönség iwive*—pártfogó__éidfiklMüüéJ J&énaz egyesület választmánya. — Az óvódai tg évfolyam augusztus 1 én kezdődik, A VI—VI1. kerületi óvódéban nyári szünet nem tartatik. A A Nádor- és az Arany János-utcai óvódák veze tői a szünidő alatt ,a rendes óvódai órák 1 betartásával és a rendes havi tandij mellett magán előadási tartanak. — A vörös-kereszt-egylet, közgyűlése A dáta. A számvizsgáló bizottság jelentése alapján magyar szent korona országai Vörös Keresztit zárszámadás tudomásul vétetett és jóváhagyás Egyletének nagykanizsai választmánya 1807. évi végett a fslsöhb hatósághoz lellerjesz lelik 3. Karetagné Nádoty Katinka 1000 frlot adományának bejelentéit. A közgyűlés tetszésre! tudomásul vette ezen bejelentést, az adomanyo-zónak jegyzőkönyvi köszönelel azavaz éa erről az adományozót átiratitag értesíti. Az adományozott 1000 forintból 500 foriotot a szegénybáz-alapra, 600 loriatot pedig az árvabás-alapra utaltatott be. 4. Az oruágot tanítói nyugdíj-alapra a tan kötelet gyermekek által fizetni rendelt 15 kr. hozzájárulát tzabdlyozdta tárgyában a v. tanáét javallata. A közgyűlés elfogadta a v. tanács abbeli jsvaalaiát, bogy ezen illeték a községi népiskolánál évenkint és fejenként 16 krajoáraz eddigi gyakorlat azerint fizeti easék. 6. Földbérleti nerzödéiek bejelentéit. A bejelentett szerződésekel a közgyűlés jóváhagyta. H I & Z K. — A felsőtemplom Javára. Geltá Gulmann Vilmos kir. tanácsos 250 irtot adott a felső templom javára azzal a kijelentéssel, hogy ha a templomot újra építik, még 250 írttal hozzájárul. — Tani lék értrkealetr. A .Zalamegyei általános tanítótestület* ez idei közgyűlése Nagy-Kanizsán, augusztusban | Erdőben fog megtartatni. A nagykanizsai tanítók vakációi szétoszlás előtt értekezletet tarta nak. hogy a vendégfogadás előre megbeszéljék Az e tárgyban hozzánk beküldött meghívó igy szól: »A nagykanizsai járás tanítói körének Nagy Kanizsái junius hó 12-én délután 4 órakor tartotta évi rendes közgyűlését. Szentgyörgyvári Stirling Sándor elnök u gyűlést megnyitva, szívélyes szavakkal űdvőzlé a megjelenteket. Felolvastatott a jelentés a lefolyt évi működésről, valamint a számvizsgáló bizottság jelenlése, melyek jóváhagyólag tudomásul vétettek. A sorrend szerint kitépő választmányi tagok helyett újból megválasztatlak : Ebenspanger Lipótné, Holfm<nn Mórné, Kűrschner lgnácné, Xoinmer Sándorné, dr. Tripammer Kezsöné, Vécsey Zsigmondné,, úrnők, Ebenspanger Lipót, Fűspök József (írünhut Henrik, (iyörflfy János, Lengyel Lajos, Tripammer Gyula, Vágner Károly, Vécsey Zaigmond urak. A közgyűlést követőleg választmányi gyüléa tarlatolt, melyen a tisztikar kő vetkezőkép alakult meg: Elnök: Szentgyörgyvári Stirling Sándor. Társelnök: Fmellio/fer Józsefné. Alelnök : Ehenipanger Lipót. Társalelnők: fitekl iüálné. Pénztárnok: Unger Ullmann Elek. Jegy-aők: Tripammer Gyula és Hot]minn Mór. — Tűzoltók majálisa. A miháldi önkéntes tűzoltó-egyesület saját pénztára javára 1897. évi junius hó 20 án az örömhegyi fenyvesben zártkörű táncmulatságot rendez. Belépti díj szemé-lyenkint 30 kr. családjegy 80 kr. Felüllizetések köszönettel fogadtatnak és hitlspilag nyugtáztalnak. Kezdete délután 8 órakor. A szepetneki önk. lOzolló-egyesület saját pénztára javára 1867.1 évi junilis hó 20 án vasárnap a községi czerinai tavaszi mulatságot rendez. Belépti-dij személyrnkint 80 kr. Gsalá((jegy 60 kr. , — Tanulók Junjáliaa. A nagykanizsai községi módozatait! elemi-népiskola növendékei szombaton Cíun>u* 1 19-ikén) délután junialist tartanak a sánci kertben. Kedvező idő esetén a tanulók délután 1 órakor a központi iskolánál gyülekeznek és 911-n un ÍLduli sk ki zászlókkal, a tűzoltói zenekar kíséretében a juniális színhelyére. Az ártatlanoknak ez a nyári mulalaága — mint minden évben — ez alkalommal is bizonyára nagyon látaa-lotl lesz. — Tűzoltó-majális Galambokon. A galaa-boki önkéntes tűzolió-egyesBlet f. évi májas hé 18-áa, tavaszi mulatságát a galamboki aaáiaei erdőben tartotta meg tgefl szép sikerrel, amesv-nyihen a kedvező időjárás folytán a vidékről is számosan megjelentek a tűzoltók mulatságáé, mely alkalommal felülfizetlek: dr. flaoser János ügyvéd 3 frt 20 krl Jak József plébános 1.60 8iarz<iawky, György 1.60, Jak Istváa 120. Deh Béla 1.20, Dome«etfi János 1.10, Roeenfeld Adolf .10, Fischer Lajos, Mészáros Antal, 1—1 frot, Dénes Jenő 80 kr, Ferenez János 80 kr, Psadar Feranc 70 kr, Schiller H-nrik 70 kr, Kovács János 60 kr. Koplár József 60 kr, Tivolt Jáuos 20 kr, Irmler József, dr. Bród Tivadar, Knorczer György, és Fiedler Adolf 60-60 kr, Pajor László 60 kr, Panlin Józaef, Máaics Ferenc, Bafai Istváa 40-40 kr, N. N. 86 kr.Joaebiian lad Lujza, Matyi Jó/selné, Weiszberger Kálmán és Hörömpőlri Gyula 80-80 kr, Kincses Józaef, Tóth Antalné, Kraceai G oa/táv, Tabin Mihály, Adorján István, Kelemen Pálné, Tóth János, Bogár Imre, Poredus Antal, Héti Lajos és Kiisass László 20- 8» krt, Kati János, Kieali János, Törők János, Benezik József, Obiak Pál, Kálóczi Mátyás, Tormási Ernő, Varga Istváa, Tóth Imre, Szabó Imre, Huszárkáplár, Marton János, Kotler Gnsztáv, Pál István, Matakovies György, Hotlus N., Horváth Uynls, Bóka Kati, Beneze Andráa, Magyar János, Stanfll Dénes, Beneze Ferenc* Marton László, Szabó László, Reebnitozer Juli, Tóth József, Tóth Istváa, DB-rnőtör János, Varga Péter, 10 -10 krt, Bán Barnabás "0 krt. A szíves félülfizetöknek ezúton is kö-siősetét uyilvánitjs a testület aevében a rtnét\' zőség. — Iskolai vizsgálatok. A nagykanizsai álL a. kilzST polgsri fin iskola nyilvános és msgsnvizs-galatai aa 1896-97. lanév végén a köve kezű sorrendben lógnak megtartatni: Jen. 21-én d. f, 8-12. Az I, fiúosztály minden ----tantárgyból ea aa L, II. fijtosztáty magán-tanulóinak írásbeli viza* gálatai, » d. a. 2-6. Az I., II fiúosztály magántanulóinak szóbeli vizsgálaial. . , 22-én d. e. 8-12. A II. fiúosztály a.ied*a tantárgyból ee a 111. fluoaaialy magántaaU\' lóiaak irá-b. vtasgalatai. „ „ d. u. 2 6. A 3. Buoastály magán. laaalótnak asóbeli via»-gálaiai. „ 28 án d. a. 8—12. A S. fiúosztály minden tantárgyból. » , d. u. Szünet. , 24-én d. a. 8—12. A 4. fiúosztály miadea tantárgyból éa 4 fluo»zialy magántanulóinak irasb. vizagaiatai. , , d u 8—6. A 4. fiúosztály magsa tanalóinak esobali vizsgalatai. . 26én d, a, 8-19. As 6. fiúosztály minden tantárgyból ás a 4., 6. fiúosztály magántanulói* nak iráab. vizsgálatai . „ d. a. 2-6. Aa 6. 6. fiúosztály magántanulóinak szóbeli visagáJaiai. . 26 áa d. e. 8 - ll1/,. A 4. fiúosztály minden tantárgyból. . d e. IIV. —12. A 4., 6., fl. Bnosatály énekből. ,, „ d. u. Szünet* „ 27-én d. e. 8—10. „Te Deum? s a tanév bezárása. A nyilvános vizsgálatokra a I. szülőkéi éa as érdeklődő t. löröi.séget tisztelettel megbírta Nagy-Kanizsa, lb97. )aaiua hó. As igasgatóeég. Nagy-Kantaaa osülörtök Zala 48. azáro. ift lapj 18&7. janin* hó l7-4n oly nagy bttn.. — De Igrnla as, mart éa agy kívánom,\' ha már egyssar megcsókol, csókolja meg az ajkamat. 0 persze csak a homlokomat Moltolta meg, mintha irlitnék at ajkamtól. Igen haragszom..... haragszom!..... — Annak a bozontos fejű, sápadt gyereknek pedig ott az ajtó mellett, felderült az arca...... Ilyen bolondos játékot flz néha, gyakran, itt is, ott is, nsgyon sok hásnál a kacér kis Amor. Nem az elaó, nem az utolsó és ismétlődni fog ez mindeddig, mig csak szereimesék élnek a földön. — UJ orvoa Qlelohenbergben Dr. Neumark Sándor egyetemre or*ostndor, volt klinikai a. orvos Gleicnanbergban mint gyakorló orvos idé-! lepedsti. Ajánljuk ölsiobetibergbe u\'aió olvasóink Agyaiméba. —■ Oyermakoaontváz Számtalan titkot, befed n néma föld é« ha néha a kapavágások nsp-lényre hozzák is a láb alól eltett hullák losala-dosó e«ontvását aa igaieagaaolgáltalás sújtó kese nem aebaaedhstik rá, a könyörtelen gyil-ko«okra, mart néha ezeket is rég betemette már, a baat. A leányiskola réti pincéjében az aiapá»ás közben saintén e«y canntráara akadtak a munkások. A rendflrorvosi vis»giht megálla-pimtta, bogy körülbelül 2 éves gyermeké lehetett a kit vagy harminc évvel eselótt gyilkolhat- i tak meg, mert \'iyilko«ságra vall as, hogy a csontváz oltott mész kozé volt temetve. — Felkötötte magát 8ckei Ferenc nappal isasdva hajtotta a kóazörülü gép kerekét, este pedig rendesen megitta mindaat, amit kereaettj É,ek« át folytatta n.. ke, m.t.»ég.,, fa.űgyn8k8égj és bizorAányi üzlete 1407 \'tk 1897 Árverési 170-1 hirdetmény, Felelős szerkesztő: Hál, A ¥ NAUDO Laptulaidonos ea kiad/i : riicniL rtLái Kremsler Izsó pedig o\'i nagy>n a köszőrül és ivnit asppal éjjel i«. A« utóbbit dőhen a csenden őrültség tünetei j mutatkoztak raji a és eryre zaklatta a rendőr-sései „nagtffontouigu titkok" felderitéaéveL E hó .». . 18 án pedig a sa*gény kössö Üs lelakaaatoita j Üzletem msgat a lakásén NAGY-KANIZSÁN. hatásköre: Puhafa, keményfa, (\'fiirészanyag,, kádár- is donga/a, vasúti — Elgázolt kladad. Junius 16-án s reggeli\' talPf3, bognárja síi.) tüti/a, is végül erdő- ügyeletek lebonyolítása. A n. érd. közönség szives megbízását erdők leírását és készlétek jegyzékének beküldését kérem. Jj» széről közhírré tétetik, bogy Oesterricher Sándor olai lakos végrehajlatónak Svaatics Hugó végre-hajláat szenvedő nkanizaai lakos elleni 190 Irt tőke, ennek 1888. évi november 6-től járó 6*/f kamatai •/»•/» vállódij, 12 Irt 36 kr, lőfrt 90 kr. éa 14 frt korábbi végrehajtási 10 fit 20 kr. árverés kérélmi, 34 frt 34 kr. árverás fogana(o-| sitási, 6 frt 16 kr. jelenlegi, továbbá Orosz P ál I végrehajtatónak 80 frt. töke, ennek 1887. aug. 119 tői 6*7, kamatai, 3 frt 10 kr. óváai, \'/,*/, vállódij. 30 Irt 45 kr. eddigi, mégia Varga Magdolna férj. Dr. Svastitca Gézáné végrehajtatónak 28" frt | töke. ennek 18H8. szeptember 16 tói 6% kuma-| lat, 8 irt 90 kr. óvási, \'/,*/, vállódij, 28 Irt 60 | kr. eddigi, s a még (elmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a lent nevezett ki. trvazák területéhez tartozó, a gelsei 852 számú telek jegyzőkönyvben -f 84 braz. a. felvett a 223 írtra; — a gelsei H60 as. tkjfcönyben -f 56 a hrsa. a. (elvett a 196 írtra becsült ingatlanok órákban Tb»mka Endre városi tanácsos ndva-rábs evy vidéki ftldmivet járt be bosszú kocsival. Midőn megakart fordalni, oly közel jutott lovaival az ndvaii cselédház nyitott pitvarához, bogy egy ott Üldögélő kiadedet elgázolt. A szegény tebetetleu teremtést sltg tudták eszméletre térileni. A vigyázatlan embert füljelentették a kapitányságnál. — Haragaiom A neveket nem áruljuk el. de bísz ez a k ed vés história megtörtént már nagyon sokszor, nagyon sbk helyen, de a legutóbbi alig néhány napja nálunk és ez ismétlődni (og, amíg csak szerelmesek lesznek itt a löldön. Egy csókról, egy ártatlan, rossz helyen alkalmazott csókról szól e bus történet. A kacagó kis Ámor aZ ily szép tavaszi napokban ott ül az illatos virág* kelyhek szirmain, vagy a legyezők parányi redői ~1rizött.~9zeretmet lehel üyenkor a libbenő, kőonyü-bsiiszt ruha, azerelmel a lü, fa, virág, a nagy mindenségnek legkisebb paránya is. Aunak a félig még gyermekleánynak isgypgó kék szemeiben is ojt ragyogott az ébredő szerelem miszté- QYÓBI SEBEIK. AKADÉMIA. 18*7. <Vl Jutlua hé 1-ém. érsksr d. 10 —Qj&r Mii T4wi EEBSSKEDELUI mMliJi a I. 1897. évi szeptember hó l-én alsó I. osztályát megnyitja. A győri kere-kedelmi akadémia az orazágtöbb ily akadémiájával. teljesen egyenrangú h«annló képesítést nyújt a a III ik évfolyamát végzett növendékei önkéntességi joggal bírnak. , Felvétetnek as tatásét be a közép- és polgári iakola négy alsó osztályát végzett ifjak, riumá^k minderiitoTzaTosTényrióMás tejfehéí ">etv« f$ a„ "^báiyszertt felvételi vizsgálatot jó. Gelse községházánál Boschán Gyula ielpered ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni (og. Kikiáltási ár a fentebb kitelt becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10*/,-át készpénzben vagy óvadákképea papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizaán. a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál Í897. évi április hti 30. napján. CiÓZONY kir. tazáki albíró. sikerrel kiállják. A Uelrnl«» axepteaaber }. 2 8. napján történik. Előleges jelentkezések sz igazgatósághoz intézendők, ugyancsak az igazgatóaág készséggel arcára kicsi, kívánatos gődröcskéket vájt sz iocselkedő, hamiskás mosoly* Egy ionnyadó rózsa azirmait tépdeste álmatagon bársonyos qjjai között Egy Hu ült mellette, alig idősebb ■ .— „ . . - . - . mint 6. Bozontos sápsdt lejét aláborgasztá mellére, IT !i,iw T^ÍT. sötéten fénylő szemei lázban égtTés olykor I lopva, mohón végigcsókolt. tekintetével ™\'^,-ikT ö" ^ azt a hullámos szőke héjat, azt a bársonyos, 1-10 * *<>«■ duzzadó üde arcocskát, azt a gyermekes büszke, hólebér nyakszirtet. Közelsfmult egészen a leányhoz a homályos kis szobában, és egy váratlan pillanatban zakatoló vágytól sarkalva, akarata ellenére is lassan lelemélkedelt és egy csattanón csókot nyimott a leányka nyilt homlokára, közel a kacérkodó hajiincsekhez. A leányka arcát elfutotta a vér, felszökött helyéről és egy pillanat alatt eltűnt A belső szobából hosssu Ideig csak kínos, fuldokló zokogás hangjai hallatszottak..... Annak a bozontos (ejü, sápadt arcú fiúnak szemei ben lassan meggyültek a néma könyek. Vadul viharzott lelkében a kínzó fájdalom. Megindult hogy bocsánatért könyörögve, oda hulljon a leányka pici lábat elé, de valami ostoba büszkeség mégia csak visszatartotta. — Nem I Hisz ba szerelne, ugy nem irtóznék attól az ostoba csóktól Sötét gondolatait igy fűzte tovább: — Biznnyo*, hogy nem szeret Igsz hogy én szem\'eleu voltam, de szeretem. És í, Ő haragszik, söt tán gyűlöl ia, megvet. Kalapja után nyull, bogy szó nélkül távozzék, de akkor ipegjelenl a küszöbön a mama sz ö jóságos arcával. Éles tekintete azonnal tisztában volt a háborús helyzettel. Szó nélkül megindult a belső szoba (elé. A Bu lopva ntáua somlordált. Ftkleit hegyezve, odaszoríts az ajtó uyilásáboz. — Mi bajod kicsikém ? — kezdte a mama a vallatást. — Megcsókolt — Ki? — Hát ő...... És eaért haragszol 7 — Igen. Mamám, ha tudnád, hogy mennyire (áj a szivem. — Menj, le kis bohó I — Oh mit tudod le ast mama, hogy mi ez. Megcsókolt, megcsókolt a homlokomon, érted ? a homlokomon\' — De hisz sz még nem Aa (vl I«mAIJ §• frt Győrött, 1897. juniua hó 8-án. A győri Koreák. Akadémia igazgatósága. ATTILA-PERMETEZŐGÉP. Az „Attila" permetező mindazon bajokat melyek a riólósgasdát eléggé lisisanatjág, elhárítja éa pedig aa által, bogy a néíkaaáat agj oaavarintáa által a puttonytól kivehetjük, mi i állal as ngéMB aseikeaei már kezünkben van Ugy a puttony, mini a s<erkeset tintán i«ríkató éa a legegyszerűbb n unkás szél bontja éa öeaaa rakja. Soha aem pneataJbat, aoka gépéaa kasába adm aem keli; mindenki maga bánhat vala. A szórója is páratlan |ól szór, valóságos ködöt csinál I Ara 18 forint. SZIGETI SÁNDOR iramtT M* IgyaalU \'Jfea K I T C \\ 6 BICZIkLIK 130 Maiért V Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linlmentum Capsioi oompoa. Kasa UfMvaa kishaar sikaMOt aa Ml ai||iifik>láa*Mk| aart mk MM uuá 17 kr Ma aa «l|éalaaaaManltt lairallilS yksfcasrtadfc Uawáayaál. aaásaáL taaaaaaaaláeaél la aagM áa ai orvnak által kiMtssMIsikra ia aiadif pakiakka másítsak, á vtiéél Horjoaj | Páa-CipWlar, (jakaita Hamsn-UBiaaat ilaiTssáa Matt, aaa titksa mm, kaasa Igáé aéyisaril káztasr, astvaak tfj Urtartiabaa saa kaOaaa MÉamaai 40 kr., 70 b. 4a 1 M. tTsfsnkáali árkán ajéasa aiaáaa négnasetáikaa káaaUttsa vna; tlraktár: TMk "\' if oófjaxar4sa»ál >aéafiatsa. Beráaártia aUtalsiral tga I isálsak lafttak, aart kiaatibártirt lUaut vaa hnalaakaa. KI aaa akar aaaársaaM, aa aUa agjaa it JUrftty" nt)fj ia Bekia aaioacaia aálkál aiat aaa vaMéü atarftaa vlaaaa. Rudolatadt (lkáitaclak léaaef nigTawiáaanÜ Wbb " ..... evaftt Jtorpmf Tüffj 4a Beáta aaádagnie Riohter F. Ad A« tAraa, eaka. 4a Ur. aáTsst aaátUM (rtkti f ♦ a y t eisk SATURNUS padlómiz ad. Kapható: f\'asaallMfer Józae\', Neu éa Klein, Htréni éa Klein orak-aál Nagy-Kanizsán. üflcliiDier Tbít Nagy-Ksriima, oaüttfrtök Zala 48. utál a (•. i»P-» l»fT, juníut M J7-é< Hirdetmény. Főméltóságu Batthyány strattmar.n herceg n.-kanizsai uradalminak erdőségeiben a következő tűzifa keszletek az alább elősorolt árak mellett adatnak el: í Öle 11 frt I 137 10 72 H 1. * ííerijáDÍatoi 11 „ )) 11 » 680 - >1 11. „ ii 10 „ 337 0!. „ ■ w. 62 n L » ci naá • » » 11 » 20 » 0. „ » Jf n 10 „ 50 100 140 300 70 300 • oki. njirkaiák léíer öle 7 írt tyeriatíb tíukatít „ tjirfa-dsrou „ bul-uertjli-iá|iifa 7 ,f 50 kr. 8, 5 „ 60 kr. 6 H MEGHÍVÓ. A „Nagykanizsai Tárházak Részvény-Társasági Alakuló Közgyűlését 1897. évi június hó 22-én délelőtt 10 órakor, Nagy-Kanizsán a Városház nagytermében fogja megtartani, melyre a l részvényesek ezennel tisztelettel meghivatnak. . Egyúttal tekintve a Kereskedelmi Törvény 169. §-icak Tendelkesését, felkérjük, miszerint minden aliirt réaz-vény után annak névértékének 20*/«-ál vagyis részvényenkint negyven lcorotUU folyó hó 20 ig ugyanazon intéaelnél hol a részvények jegyeztettek, befizetni szíveskedjenek. Nagy-Ktmvudn, 1897. junius 12-én. Az alapítók megbízottjai: Teljes Usstelettel Délsalai Takarékpénztár r. 1 Kereik. éa Iparbaak r. 1 Nagykanlnai Bankeiyesllet r. t. Kaiykaalnal Takarékpéaatár r. I. Zalaaiegyel fiaidaságl Takarékpénztár r. C Tárgysorozat: 1. As a\'apitók jelentése as alaptőkének kelifi aláírás és befizetés áltál történt biztosításáról. 2. As alakulj közgyűlés elnökének b jegyzőjének megválasztása. 8. As alapszabályok megállapítása. 4. A táruság meg, vagy meg nem alakulása iránti határozat. 6. As alapítóknak adandó felmentvény iránti határosat. 6. As alapilók által, kinevezett igazgatóság bejelenlése és a három tagból álló felügyelöbizoltság megválasztása Nyomatolt Ftachel Fülöp laptuUjdonoanál Nagy-tLauiaaeu 1897. •w A fennt elősorolt tűzifa készlet a helyszínén erdei ölekben adatik el 1- mt 25 cm. rakásolás mellett. Amely az utakra ós nyiladékokra rakásoltatott, közel a közlekedési utakhoz. A fának a városba való szállítása Surdibükk ósSzepetneki erdőről méterölenkint 3 frt; a zsigárdi \'és nyiresi erdőről méterölenkint 2 frt 50 kr. A megrendelés a nagykanizsai hercegi erdőhivatalnál (volt főbérnökségi iroda) a nap bármely szakában eszközölhető. Pálfy Alajos, s k., arad. Ilerd4«a. 49. fzaru. Nagy-Kanizsa, 1897. junius hó 20-án. XXIV. évfolyam. Mrt-itWl mu^m W ^BT W iiMMInWi T4,..kir i,.IH.IkMMr " # A I #1 fárssiáa-épSIst : fhU /«•» kkjtkMMWta. ^ ^ m ■ Mm klenfcm**-. i «rk»Ul«l *rt.k.«nl Uktt o.p.i- JLgJk ■ M—Jk -m- kiat d. «. 4r-t ír. k»st. B Jk 1 > M m SLŐni»rÉBá«á*: ------^■■■f ^áL. JRfc. IféM lm U tana <» M - kr »^yrrT\'-T\' Politikai és vegyes tartalmú lap. KX, SS2 I?£it ------A Nagy-Kanizsai- él dél-falai takarékpénztárak, a Bankegyesűlet, az Ipar- 4a kere^e-glrMwt JlUl;MU m-muiIm i.r.uk euk i»«n kn<k delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szővetkeset éa a lel anyai takarékpénztár ___ ml hfaduutk .1. 1 „nsgy-kanizaai malátagyár és aerfősőde r. t." a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, Vytlttér jellfsia M kr. ______a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. tára., a nkanizaai kerületi betegsegélyső ___ ti.ir.tok >» ktid.ii.k timu. pénzlár hivatalos közlönyé. KIMs*U«k, nlnbt a kird.it>*r ___——————— mubrit rtoM r«l»» 91 ej; jelenik Nagy-Hanliián lietenklut kétszer: i.uwte. I«WI tfém ára: lo krajcár. _„_..», . vasamap és earQ.tfirt51cözx. Fakó világ. Az országgyűlés letárgyalta a katonai tisztképzésről szóló nagyfontosságú törvényjavaslatokat, melyek a már rég táplált nemzeti aspirációk megvalósulását jelentik. Ebből az alkalomból egyik fővárosi napilapunk nagyfokú elkeseredéssel, erős haza fiúi fájdalommal irt vezér-cikkjében följajdul, hogy ez a fontos mozzanat majdnem teljesen érintetlenül hagyta a képviselőházat Nem lehetett ott tapasztalni a lelkesedésnek csak egy sugárnyi főlcsillanását sem. Olyan volt a hangulat a vita alatt is, a törvényjavaslat megszavazása után is, mintha csak valami bélyegnovelláról vagy ujoncállitási torvényről volt volna szó Az a vezér cikk keserű gunynyal ostorozta — meg- ezt a nyárspolgáriaa flegmát, ezt_a_ filiszter-hangulatot, mely a mindennapiság szürkeségének bélyegét nyomta a képviselőházra. Fölpanaszolja, hogy nem volt taps, nem volt semmi lendület, nem volt semmi ihlet az egész tárgyalásban. Még csak egy nyomorúságos fáklyás-zene vagy kivilágitás sem fejezte ki a nemzet OrOmét A honatyák borzasztó kOzOnyOsséggel tárgyalták 1* az egészet össze se vesztek az apáságon. Egyik párt sem akart küzdeni a babérért. A „ZALA" tárcája. Egy beosületes asszonyról. -i^i U\' ndill tircáji. — Ma: Salfó liilir ........1 Msvsk ferráMU kiiba kanMd, MIIjtm rajllk u ■ >i( i bmáhrMI M-isisrt jí ■iTkrTMjalal kuU e*mo(i4mi — in-Mfi Mljrmts pűttn — k*n( BMit bpa ipltUal. fisakat ■•.Egyszer volt, bol nem volt.. No ne ijedjen meg nagyságos asszonyom. Nem gyermekmese készül ebből, minővel kicsi kis saőszke fejű ba-bikát ringatnak álomba a ráncos képű vén dadák. Igaz történet Arról a azép özvegyről Mól, akit ön tegnap Is rajongó lelke egész odaadásával védett meg a férfiak gúnyolódó szavaital szemben. .................................A nehéz pilise függöny- ejtó nyílásán hossza sárgás sápadt csíkokban szűrődött át a világosság. Csend, bántó, ideges csend uralkodott abban a hatalmas nagy házban, hol máskor csak örök vigalom járta. As ezüÁvegetü nehéz tartókban a viaszgyertyák lángjai mozdulatlanul magasra nyulottak, laasan. A -cikkírót felháborította ez a szürke közöny,\'ez az átkozott sivárság és igazán hatalmas poetai lendülettel, magas szárnya lássál irta meg, hogy milyen volt hajdan á magyar és hogy hova sűlyedt a közelmúltban. Végfll arra a konklúzióra jut, hogy ennek (amint ő nevezi) »a retograd liberálizmus" az oka. Nos, hát abban nem látunk mi és nem láthat senki valami elkeserítő jelenséget, hogy az országgyűlési pártok ennek a nagyfontosságú törvényjavaslatnak tárgyalásakor nem kaptak hajba az apaságon ; de teljesen egyetértünk azzal a felfogással, hogy a magyar nemzet lelkét csakugyan valami elszomorító kOzOny kezdi megfekűdni s az egykori lelkesedés tűzét valami bús szürkeség váltja TÓI. Fakó emberek, fakó világ. Filiszter-nyug almukból nagy horderejű események . sem igen képesek fölrázni az embereket Bólintunk egyet a fejünkkel, vonunk egyet a váltunkon és tovább megyünk. Hadd forogjon tovább a világ; csak minket ki ne vessen a kerékvágásból. Ez a tespedő lendűletnélkűliség, ez a színtelen blcóság most az uralkodó szellem. Igazi Eltagadhatatlan. De vájjon minő Összefüggésben van ezzel a liberálizmus, ha mindjárt eléje tesszflk is azt a kontradikáló jelzőt, hogy »retrograd ?» A liberálizmus szeljpme csak fejlődést csak haladást ismer ; tehát retrográd liberi-lizmusról szó sem lehet; mert ahol vissza-esés van, ott nincs igazi liberálizmus. Miként lehetne hát azt, hogy az emberek hangulata, a körülöttünk élők, mozgók világa egyre szürkébb, egyre fakóbb lesz: a liberálizmussal kapcsolatba hozni v_gy ért* a liberálizmus szellemét felelőssé tenni ? Ezt a szürkeséget, ezt a színtelen fakóságot érezzük mindenütt Nem csupán a képviselőház levegőjét, nem csupán a honatyák szivét feküdte meg ez az elszomorító közöny, ez a lendület nélküliség; ólomsúly-lyal fekszik egész magyar társadalmunkon. Az a nemes hév, az a páratlan lelkesedés, mely még néhány évtized előtt a kOzOs érdekek küzdő terén sz\'zakat, ezereket ragadott tettekre: teljesen kiveszőben van. Mindenkit csak saját ügye, saját érdeke foglal le. A közérdekek lelkesedésének tüzére zuhanyt bocsátott a mindennapi élet, a létküzdelem *yy<aengy«-je. Nehéz az élet és gyOngék a mi erőink. Nyakunkra szakadtak a felhalmozódott igények, mielőtt a talajt magunk alatt megerősíthettük volna. A fényes tetőt nehéz aranyozni üres házból, ha selyem az élet, de kóc a jövedelem. A külső fény alatt roskadozunk ; azért szállingózó füsfjük mindjobban valami bomályoe, áttetsző, szürke réteget vont a szoba illatos, kábitó levegőjébe. A fekete drapériákkal bevont falak tövében élesen kiríttak a sóiét alapról a hólehár szegiü, gyöngyvirág és bavaaigyopár koszorúk szélee moáré szalagjaikkal, nagy aranybetüikket Fenn a magas ravatalon mereven, nyugodt are-cal, félig elborítva virágokkal, ott feküdt Tabari Gida. Homlokáról, kicsi karikákban víaszahullottak korán őszült, hamvaa szűrte íflrlei, hideg ajkai körűi valami azelid, jóságos moeoly árnya Olt Az ember könnyen azl hihette, hogy caak alszik, és az álom űzi vele játékát A szép özvegy, az irigyelt gazdag Tabari Ui-dáné megtörten, alácauklott fejjel, mint valami mozdulatlan, hideg márványszobor ott Olt kia asalonjában, s csak a lelke mélyéből lelbugó tompa, fájdalmaa hang sejtette benne as életet A félig nyitod ablakon behallatazott a falom-bok halk, laaeu zizzenése. Mohón özönlött bé a hideg, melsső éjjeli levegő, mely a vékony pongyola szövedéken át a azép asszony húsáig hatolt, a mi egy kissé megborzongatta testét ás felébresztő dermesztő zsibbádlságáhól Akár egy bóldkóros Imbolyogva, nehezen emelkedett fel helyéről. Határozatlan, vontatott lépteinek zaját s hosszú egymásba nyiló szobasorokon át elnyelték a süppedő, puha szőnyegek. Nem tudta: mii tesz, eszméletlenül caak előre, mintha azok as átasürödö sápadt fénycsíkok vonzották volna ellenállhatatlan erővel ott a legutolsó t-remból.. Megállt mereven és a bogy büsahe daeoe ha-\' raggal ssétvonta a lűguönyajlól a halványsárgás világosság vágigömlik alakján. Levegő könnyű, niluszöld, selyem, ampir pongyola ámult hullámozva, tormás testéhez. A vékony velencei csipkeszególyek kacéran, szerelmes sóvárgással, lágyan csókolgatták Iáiig subádon maradt rótsás keblét. Kibomlott, hosszú sötét hajfooataí kuszál tan nyaldosták kerek, csillogó vállait, hófehér, vakitó, büszke nyakszirtjét Merően nézett sokáig a mozdulatlan gyertyalángokba, aztán el ernyedten leroskadt agy karosszékbe az ajtó mellett. Feje hátra hanyatlott a szék támlájára* Lezárt szemelnek rezgő pilláin kitódullak s könyek és hosszú fényes sávokban végig peregtek vonagló arcán. A nyugodt, a büszke, a hideg Tabari Gidáné, ki gúnyosan kacagott mindenkor a környezők előtt, most sírt, akár egy tisenhatcastendóe klód Ús leány első szerelmi csalódásakor. Sötét, zord képével elülte állott tisztán, amw-másithatlan jövö, a mely egy sivár, Üres malinak még ridegebb folytatása lesz. — As egyhangú bántó szürkeségbe belopódzott egyszer egy kis aranyos meleg lénysugár és (elpattanta lelke zárt ajtait Nem kereste, nem kajazolta soha, ugy jött váratlanul, egészen hirtelen ás 0 meg- Nagy-Kaniasa vaaárnap Zala 49. gsám (S. lap) 1897. janin* hé 90 i* ijedünk meg a biztató sugártól ia, mert mekkai akarja kiérdemelni a nemzet báláját, ak-... ... .. . I kor terjss\'isen be Javsslatot az önálló hadsereg ragyog. Félve, dideregve nézünk ki a haj- UtMllégJéröl, majd meglátja : hogyan fogja fit akkw lék Ml. Ha fínyt akarnak még ránk rakni, üdvözölni a magyar nemzet közvéleménye. O attól félünk, hogy ránk szakad a ház. Ha «7<>löli » « közös hadseregnek ujabb ... i i - i \' eaalornákat nyit, gyűlölt a közös hadsereg rend- elakarnak vinnt valamit a fejünk fölül, csakjtteréli a me|y a germanizáció melegágya s el azt nézzük, hogy nem dül-é" ö\'sze ar loJUa a magyarságot, a nemzeti szellemei. Ez a ... ... u . .. r . . . . javaslat pedig 9-ik szakasza értelmében a közös épület. Ha nem : akkor vigyék. Csak bajunk JhidMregnek szolgál. A jelen javaslatot azért sem ne legyen. Ilyen a hangulat itt lenn, vidéken is, mindenütt az egész magyar társadalomban. De ennek aemmi összefüggése sincs a liberalizmussal Ebben még a retrográd- fogadja el, mert a már annyira megterhelt nemzetre ujabb terheket ró, s magyar pénzen a kö zós hadseregnek képes majd tiszteket. A javaslatot visszsutasitja. HonátJt Ádám azt hiszi, hogy a honvédtisztképzés kérdését a magyar katonai nevelés kérdésétől el kell választani. Elismeri a benyújtott javaslat jelentőségét a honvédüsztképzéa ügyére, s nak titulált szabadéivüség is teljesen ár- J p*rtjza el is fogadta volna a javaslatot, ha nem Utlan. joglaltalnék benne a 4. szakasz, mely a honvéd Intézetekben képzelt tiazleknek megengedi, hogy a a létfentartás érdekein kivül minden magasabb kSzérdek iránt elfásitó élet küzdelemben. Ezért a fakó világért ne tegyük felelőssé a liberálizmust, mely egyetlen tiszta esz ménye minden, hazája, nemzete sorsán jővőjéncsüngő magyarnak. És ne illessük olyan jelzőkkel, aminőket nem lür meg sa minőkkel millióknak beléje vetett hitét ren-dithetnők meg. Politikai szemle. Belföld. Omiggytük A képviselőház e hó. 16-án folytatta-e konvéd-képző- éa nevelő intézetekre vonatkozó javaslat tárgyalását. A* ellenzék részéről Darabot Béla és Horváth Ad ám szólták a javaslat ellen. Barabás nézete szerint a miniszter nem érdemli meg az üdvözléseket e javaslatokért. Ha igazi érde- Egő bomba robbaol föl ugyanis a Concórd/íérae, a Slrassburg-ssobor előli, kárt azonban nem lett. A rendőrség nsgy erőfeszítéseket teáz a merénylők kézrekerilésére, de eddig akertalasitr As általános izgalmat még az is fokozza, hogy Fmr* köztársasági elnök fenyegető\' levelekel ksp. a Petit Republlque szerint sz elnök s mnlt hétén a következő levelet kapfá: Uram! Ón elárulta hazáját, mert elhagyta Elzászt és Lotharingiát és Lengyelországot feláldozta as orosz zsarnoknak. Ezért meg fog halni. Falhasználjuk a legelső slkslmat. A késvonások ahhoz az íráshoz hasonlítanak, melyet azon a helyen talállak, a hol a bomba felrobbant. Ennek a hangulatnak gyökere mélyen a közös .hadseregbe átlépjenek. A javaslatot fekvő nemzetgazdasági viszonyokban van; 8 p, . .... " ■ \' Fytrváry Géza honvédelmi miniszter a vita folyama alatt elhangzott beszédekre észrevételeket tesz. Hosszabban foglalkozik a felmerült ellenvetésekkel s bemulatja azok tarthalatlanaágát. A javaslatokkal más oélja nem volt, mini a miket az indokolásban kifejtett. A mit ö mond, sz mindig férfias meggyőződése. A magyar ifjúságra való utalással pedig megjegyezte, hogy az ifjúság tudni fogja : ki az ö jóakarója ? Az-e. ki csak hiúságának hízeleg, vagy pedig az, a ki a jelenlegi javaslatokhoz hasonlókkal alkalmat ad neki férfiúvá edző, királyt és hazát szerető férfiúvá edző pályára lépni? — Még Münich Aurél előadó is reflektált az egyes felszólalásokra. Nagy többség szavazta meg a javaslatot általánosságban. A részletes tárgyalásnál Oleolictángi és Thalj/ indítványozták, hogy e javaslatba vegyék-be tannyelvűi a magyart. — Ftjináry báró kimutatta, hogy ez a kívánság képtelen fs fölösleges. A 4. §. után is Thaly szólalt fel az ellen, ! hogy-az Akadémiu a közös hadsereg számára is fog- tiszteket képezni. Ezt, valamint a többi szakaszokat változatlanul elfogadták. Külföld. Herém/let Parisban. Párís városában nagy az -izgatottság. A lapunk előbbi számában emiitett merénylet ismétlődött. Városunk közegészségügye. Teljes elismeréssel kell megemlékeznünk a városi közegészségügyi bizottságnak arról a határozatáról, hogy üléseinek jegyzökönyvei ezentúl a helyi lapok szerkesztőségeinek beküldessenek. Ezzel mindenesetre jelentékeny szolgálatot tesznek a nyilvánosságnak, a mely min-den közügynek éltető eleme, L Ilyenképpen közönségünk egytelül tájé-l ozva lesz a város közegészségügyének állapotáról, másfélül pedig megértve a közegészségügyi bizottság intencióit, maga is mint jelentékeny tényező járulhat azoknak megvalósításához. A legutóbb beküldött jegyzőkönyv egész terjedelmében igy hangzik: Jegyzőkönyv Felvéve Nagy Kanizsán a városi közegészségügyi bizottságnak 1897. évi junius hó 11 én tartott ülésében. Jelenvoltak: dr. Szekeres Józaei elnök, Boa Samu, dr. Ssukits -Nándor, dr. Ráos Kálmán, dr. Gerő József, dr. Neumann Ede, dr. Rauch Zsigmond, dr. Darányi Árpád, Vécsey Zsigmond polgármester, Seregély Dezső, Práger Béla, dr. fogta, remegve tartotta karjai között Es Ime: most elvesztette, — ép ugy ahogy jött — hirtelen. Mint rövid ruház kis leány másként álmodozott ő mindig a jövőről. Sokáig zsongott fejletlen lelkében egy kis dal, melynek tiszlán, üdén harmonikusan összecsengtek rímei. Elfeledte rég sok mással egyetemben ezt is. A sacre coeur komor, néma falai, a tanárnők nyugodt, mozdulatlan szent arca kioltja, elhomályosítja a merész képzelödés kedves szülötteit Bilincsektől szabadult meg tiszta lelke, a hogy kilépett a boltíves kapu alatt Nem tekintett vissza az ódon nehéz kapura, bár szemei nedvesek voltak Azokat sajnálta, akik olt maradtak.l Az apja mellett fiit, jól emlékszik még reá, oda-1 hozódolt egészen közel hozzá és erősen belekapaszkodott kaijaíba, bogy leje a vállait érinté, félt, hogy tán visszaviszik. Pedig ekkor már tizennyolc éves volt Rövid idő alatt észrevette, hogy ollhon a házaknál a szolgák és az udvarlók egyformán hajlongnak előtte. Az előbbiek hűségből telték azt, sőt szeretetből is, mig az udvarlók .. Az első Kaaovics Iván volt, a bunyevác. Mióta megsAleletl, egyéb dologgal uem foglalkozott szíve aebben, mint az evéaeel s mégis olyan maradi akár egy agár. A nadrágja mindig búgra volt vasalva, fehér mellényt viaelt goldin órával éa lánccal. A bajusza akár egy kecakeezarv, olyan te-kervényeare volt sütve. A zsebe meg a feje egyaránt üres. — Szerelem magát Judit — mondta egyszer. —■ Tudom, figyelmeztetett reá Makláríné, a nénje. \\ — 8 maga? — £n, nem vetlem észre semmit, de az* hiszem Kornai Böske szivesebben meghallgatná ezt — Csak nem hiszi?..... — Mit ? Hogy maga öl leleségül vegye ? és Miért nem \'i Talán mert szegény ? — No . igen .. — De mondja meg nekem, mit csináljon akkor a gazdag leány a szegény legénynyel, ba önök igy beszélnek ? — De a szerelem... — Kornai Böske is szereli magát. A bunyevác ezuián elmaradt a házuktól, de kerüli azért még miudennspra egy léhűtő, hozomány vadász. A nöi társaság nem igen ütőit el a férfiakétól.\' Mindenkit megszóltak, mindenkit szapultak; azon közben jó maguk minden ^percben más-mással flírteltek. Gyűlölte ezeket a fes elt, kacér dámákat egytől egyig mind. Csak egy volt kűztűk, kit szeretelt A gőgös Varsóékkal egy kis szőke leányka is eljárt házukhoz. Valami árva kis rokon volt, kit csak ugy kegyelemből tartogatlak maguknál, nebogy valamiként folt essék a háromszázeszlen-dös kutyabőrön. Remegő, félénk kis jószág volt akárcsak a mimóza, mely a leggyengédebb érintésre is bezárja kelyhét. Hosszú selymes pilW} lesütötte, ha egy-egy modern lovag kegyesen leereszkedett hozzá és kitüntette öt\' csípős megszólításával. Abban a zűrzavaros forgatagban ugy fnatett ö mint a pocsolya piszkos, bűzhödt felszínén úszkáló, hófehér illatos liliom. Judit lelke hozzálorrt minden melegségével a félénk kis leányéhoz. Megszánta, megszerette nt a gondozatlan, elveteti Ua virágot és őrködött felelte, mintha csak anyja lett volna. Es egyszer még is megsebezték, de euel együtt kiléptek az ö lelkéből is mindeu szelídséget Gyűlölni tudta csak ezután a férfiakat s végtelen utálattal utasilolla vissza mindazokat, kik csak közelébe igyekeztek. Ez időben fordult meg először nálnk Tabari Gida. u gálanlai nábob. Magas, uáias. \' izmos ember volt, nagy, szelíd kék szemekkel, kissé redőkbe vont homlokkal, szívós karakterre valló antik orral, mely alatt lömül t, fekete bajusz ékes- kedett Meg volt benne minden kellék, melyre a társaságbeli emberek az .érdekes* jelzőt használják. Kevés szóval mindenkivel szemben udvarias voll, de nem hajlongott, mint azok a nyafogó vékbnydongáju legények. Gyakran rajta kapta, a hogy Taberi szemei az ö alakján pihenlek valami rejlett sóvárgással. Az édes apja egyik keddi zaur után pedig csak annyit mondott. — Judit, Tabari Gida megkérte ma a kezedet. — Ugy ? És le mit feleltél erre ? — Előbb majd veled beszélek. — Te édes, te igazán jó ember vagy apa, -» éa ezzel megölelte megcsókolta őt. — Mit mondjak neki, ha holnap eljő a válaszért ? — Mond, hogy ellogadom. — Hát szereled, kicaikém ? — Miért hazudnám apa, nem szeretem öl, de azt hiszem : ismerőseim közöli nálánál bee-filete-sebb embert igazán alig találhatnék. Tudod, hogy nem vugyok valami ábrándos leány, ki roman-likUH regény! kovácsol az életből/ Nem azerelem a szentimentális cikornyás ceremóniákat Gida nem leltet rossz férj. 0 a gazdaságban szarét idözn\', én az egyedüllétet kívánom éa igy jól megleszünk egymáa mellett. És végre ia. a mi a legfőbb: nem ssereinék vén leány maradni Ennyi hiúságot csak inegbócsájtlíatsz a leányodnak. Mond meg neki egész nyugodtan,, hogy a neje leszek. Kél hónappal ezután Judit már Velencétől küldött levelet az apjának. Ép olyan szenvtelen hideg bangón irt, akár leánykorában. A galantai kastély nagy azárnyas kapui azért ezentúl is zárva maradlak. Aa egész változás, abból állott, hogy a falubeli emberek agy aaa szonyt láttak mindig az erkélyen egyedfii. Kéaőbb egy férfiú azegödőtt melléje, Taberi Géza a sógora....... Nagy-Kunim vasárnap fltoltzer Henrik bizottsági tagok él Aoi József f, jegyző, mint Jegyzflkljnyvvezelő. 1. A bisottiági elnök bemutatja az 1897. évi január, február, márciui, április, májúi hónapokról a vtroii orvoe által beterjesztett közegészségügyi jelentéieket. A (elolvasott jelentésekből a bizottság szomorúan tapaizlalja, hogy a tüdőbetegek asáma jelentékenyen növekszik. E bajon a bizottság ugy remél enyhíteni, ha az általa már javaslatba hosott óvóíntéskedések ujo-nan loganatosit\'atnak, éa pedig nyilvános helyeken, u. m. iskolákban, vendéglök és kávé-bázakban köpöládák lelálliláaa, azok kellő fertőtlenítése állal és azon ssigoru telhivás által, hogy a publikum saját j vl leifogott érdekében e helyeken a padlónak köpeiekkel való bepiszkolasától tartózkodjék, mert a tu-bsreulozis bacillusa innen a porral a tüdőbe kerül. Továbbá szükséges volna minden betegnél a köpeteket valamely edénybe felfogni és azt forró tej és ojtallan méaz porral való keverés által fertőtleníteni és csak azután elönteni, mert különben a luberkólozia kóranyaga ismét más ember szervezetébe kerül. Megkeresi a bizottság a tekintetes városi tanácsot, hogy ez intézkedésekről a város közönségét legszélesebb méretekben értesítse, bogy annak foganatosítására saját érdekében törekedjék, egyszersmind felhivandók az iskolai tanítók és tanárok, nem különben a lelkészek, hogy híveiket a baj veszélyes voltára és terjedésének módjára kioktassák ; — hogy ez által legalább némi gát vettessék e szomorú baj ijesztő terjedésének. Ezzel kapcsolatban megkeresi a bizottság a városi tanácsot, miszerint a város köztereit és úlcáit lehetőleg a kora reggeli őrákban sepertesse, de minden esetre söprés előtt fellocsoltassa, hogy a por, a tüdöbajoknak e legveszélyesebb közvetítője, lel ne verődjék, nem különben a közterek a vásár megszűntével lehetőleg azonnal fe|locsolta«sanak és söpörlessenek. 2. Elnök előlerjeszi, hogy a város közegészsége érdekében a .nyilvános* házak felállítása most már elodázhatlan szükséget ké- Ahogy az asszony most olt üli az ajtó melleit, tekintete valahogy oda tévedt ölében nyugvó hófehér kesén a jegygyűrűre. Nézte sokáig eszelős merevséggel és mikor erőtlenül lehullottak karjai, kitágult pupilákkal, vonagló ajkakkal egyre csak azt a pontot bámulta, hol az imént keze feje nyugodott. Miért tetted, miért haltál meg? mormolta fog-csikorgatva Tabariné, a hogy fellépett a ravatal lépcsőjérs. — Két keze vad erővel mélyedt beli a halott karjaiba. Vonásai eltorzultak, ajkait kiverte habos tajték és szemei szikrákat szórtak. — Kejj ,el 1 Akarom bogy élj I Mond le Is, hogy élni kívánsz. Azt mondod, hogy őrült vagyok? Tudom, érzem hogy megbomlik az agyam, de •nnek le vagy az oka, te, te t Hár miért vettél liléiéiül és ni már azt megtetted, miért nem maradtál életben. Egy kíné szétváltak a halott pillái és ajksi aa irőssakoi rázáira. Az asszooy tántorodva szédüli le a ravatal lépcsőiről. Reggel mikor benyitották a szolgák a szobaaj táját as Íróasztalra hajolva, airva lelték Taharinét. — Még bele betegazlk a nagy fájdalomba aze-|ény asszonyunk, — súgtak őaaze halkan — de nem csoda, nagyon sserethete az urát.. Az aaazony előtt pedii egy félig megirt levél hevert. A friss írást itt ott elmosták a könyek, éi azért tovább folytatta i .......Szeretlek Géza, mint migát a sok bűnt, milyet te érted elkövettem. Bár lehetne, újra kezdeném. Ha nem lennél a sógorom, most kezdődnék igazán az életem, de igy nem szabad nekünk többé találkoznunk, • mert igy ki- vánja est wntul a btctület .. 11* • ■ ......Igen nsgyságoi ssszonyom, az s nép őz- »agy, kii ön még tegnsp ii rajongó lelki egész odndáiával védett míg a férflak gunyolodó Havai ellenében,, mikor a férje koporsója után haladt, nkm ét siratta, hamm a titkos sserető-ját, a sogorát, kitől a férje halála elnakilotta öt és öjun is kívánt vele többé találkosni, mert %y kívánta sst untul — e AeeséWe.... é. meg Zals 49. izátn 8. I«p.) A bizottság ezen előterjesztést tudomásul veszi és megkeresi a városi tanácsol, hogy a hozzá beterjesztett nyilvánoabázi ssabély-rendelete! felsőbb hálósági jóváliagyái végett miilöbb beterjeszteni szíveskedjék, bogy az életbe léptetés mielőbb kereszlülvihitő legyen, minthogy addig a cselédügy sem rendezhető kellőkép. 8. Elnök előterjeszti a városi szegényház ügyéi, tekintettel arra is, hogy i város elaggott szegényei i kórházban gyógykezeltetvén, ha onnan a lennálló rendeletek értelmében távozni kénytelenek, a szegény-házban menhelyet találjanak. \' A szegényháznsk megépítését a bizottság elodázhatlannak tartja és megkeresi a városi tanácsot, hogy a szegényház megépitéee iránt a kellő lépéséket megtenni szíveskedjék. A bizottsági elnök javasolja: kerestetnék _ a városi tanács a gyepmesterl telepnek szigorú felügyelet alá helyezése iránt s hogy a békástói sttlyesslőkbe kihordott ürülék kellő mennyiségű földdel kevertessék és ennek kellő fogaitalositása szigorúan lelűgyelteseék, valamint arra is, hogy a sertés-hizlaldák tisztán tartassanak, erre a tulajdonosok hatóságilag ssorittassanak. A bizottság e javaslatot elfogadja, intézkedés végeit a város tanácsát megkereii. 5. Dr. Neumann Ede b. tag a szemétkihordási rendszer é etbe léptetését javasolja oly-képen, hogy a házaknál összegyülemlő izemét, mintmás városokban történik, kiluvaroztassék. - Ezen javallat tanulmányozái végett a városi tanácscsal közöltetik. 6. A bizottsági elnök indítványozza, hogy az qjonan építendő Iskoláknál a tőzegárnyékszék behozatala volna a városi tanácsnak ajánlandö. A bizottság az indítványt elfogadja. 7. Bun Samu b tag indítványozza, hogy a tuberculozis nagy mérvű terjedésére való tekintettel ne csak a városi főterek és főutcák, hanem a népesebb mellék-utcák is na* ponta kellőleg lelömöztessenek és söpörtes-senek. __ ______ A bizottság a véleményt a városi tanács nak figyelmébe ajánlja. Az üj vágóhíd. Hosszú évtizedeken át kínosan vajúdott az uj vágóhíd kérdéae, de végre is megszavazott a város erre karminctttr frtot. Megkönnyebbülten lélegzeltek fel erre míndasok, kik a régi, rozoga vágóhid félig már düledező lalai kőzött fogták hurokra a szilsj marhákat S manapság, ha valami hiányosság élesen kiri a régi vágóhídon, vigasztalást találnak abban, hogy arra élszak felé, a puskaporos-torony közelében magasan emelkednek már az cg épület vörös falai. De azok a zöld mezőtől rlkltóan elütő vörös téglafalak olyanok, akár a messze hegyormok felett elhúzódó kékes, ragyogó látlyak. Azért szépek, mert távol vannak. Ha közel jutunk hozzájuk, el-\' tűnnek, nem látunk belőlük aemmit. Az uj vágóhid ia csak alfélé korcsssűlőtt, mely mindaddig szépnek, tökéletesnek tűnik lel, mig egéss közel nem érünk hozzá. A nagy udvaron ma még iianaizét hevernek a mailem ládák éa a kék ég aaabadon tekinthet be s lód ellen fülkékbe. Esek s fülkék azok, me\'yek most ráncokét vonnak améuároiokdirflltábrásstára. Kétkedve rázogatják fejüket.\' Egyik másik kiváncii szemlélő arcs nagy kérdőjellé merevedik. — Hát ez len a vágóhid ? A háta mögött valaki logciikorgatva kérdésiéi (elei erre. — Hát lehet ez vágóhíd? Bizony abban a formában, ahogy ut Isi akatják épiteni, sohasem lehet vágóhídi A nagy udvir jobb éi baloldalán 6—6 kicsi kii fülke húzódik végig. Ezekben vágnák le s mirhákat. A ki végignézte már s méssáros nebés mesterségét, az tu4js ossk igazán migmondsni, hogy mennyire hibái az egén tervesel T Ások i kicsi lűlkék inkább vslami mulatóhely tambr utparf-irt emlékestetik is emberi, hol 1897. (unittá M JO-én s mutatni vágyé berúghat kényelmesen is ha részegen feldől, jut neki hely as tmul alatt Vsn esel, mikor egy-egy szilaj ökröt tis-tisen-két legénynek kill megkötözni ás még Ilyenkor is csak nagy űgygysl hajjal sikerűi M. Azokban a kicsi ceüákbaa bajosan lér el daliunkét legény, nemhogy még a marhát is belőhessen vezetni. Hs s taglót kényibaesen, mint ahogy kell, fel akarja majd emelői, lehetetlen, hogy ae érintss a falat. Dolgoshslik-i akkor a legénység ugy, ahogy nt megkívánják tőle? - Azonkívül hely kett ott még s szerszámoknak ia. Mindez nem lebegett a tervrsjsoló előtt A hibákon még könnyen lehetőé egy l segíteni, ha kél fűikéből sgyet csinálnának; W így is nagyon, de nagyon nűk a hely. Az istálók is túlságosan kicdkék. Körülményeién as épületről jelenlegi állipotá-bsn még nem igen lehet írni, de sst már eiőrs elmondhatjuk, hogy u egén terviset alapjában hibáé. Nemcsak hogy túlságosan mssne vsn s várostól, de az odavezető nt ia meglehetősen rossz. Est bizonnyal tört kavioicssl fogják keményre hen-gerezni; ebben nagyon bíznak a mészárosok. Hogy mini lennek a vér-lacsapolasaal, ezzel a kérdéssel nem sksrunk még ms s tervek elé vágni, de s vízhiány ott már is sok és bajos kombinációra sdhsl alkalmat. A mészárosok egyébként némán hallgatnak még ma éi lürtlmnen várják, mig etkénűl tiljeeen ■ vágóhid. Egy-egy elejtett szavukból különben kivettünk már annyit, hogy alig fognak ők az uj vágóhidoa marhát levágni, mert ha az ilyen tormában kénél el, ahogy most áll, ugy ők -jéU kWtégükSn oéljaiknak megfelelő vágóhidat (lógnak építtetni. \'HÍREK. — llriinpl klrmeaet. Nagy-Kanizsán a szokásos umapi körmenet junius i 7-én szép idő mellett nagy fénynyel tartatott meg. A szertartást IVrtrr Vénet, adminisztrátor, szentfcrencrcodfl házfőnök végezte Ilorvdth Honor és Takács Menyhért szentferencrendO áldozópapok segédletével. A körmeneten részyett a városi hatóság Vicsty Zsigmond városi polgármester vezetése mellett; a különböző hivatalok képviselői és az összes iskolák tanuló ifjúsága a tantestületekkel A felállított sátoroknál a diszlövéseket felváltva a közös-hadsereg és honvédséf egy-egy kirendelt díszszázada végezte. A körmenetet a helybeli zenekar kisérte zenével KnMotk Frigyes karnagy vezetése mellett. A fényes körmeneti szertartás alatt két dolog keltett feltQnést. Egy csillag, melyet az égen igen sokan halvány fényben láttak, melyet azonban néhány igen jóezemü ember te-hogysem bírt" meglátni. Továbbá a tűzoltói zenekarnak az a darabja, hogy „////, t&HOM-dánom, mig éltk is bdntm /" Est már mindenki hallotta és a feszesen lépkedő diszszázadokra feltűnően kedvező hatáaal volt. — Huokstedt Irén sikere. A Népesiahéibea kapasáráa eléli a Rákon Sáléi isináaafcknláiéaek növendékei löllOlték he Si uloleó eatéi. flasésásfl Irén es estén ismét ■ agára vonta a lővárosi kritika figyelmét a , Bányameater* eleö fcl eset-iában „ríohtenaa* grófné essrepét játseotta. As 8e*tee lapok, ugy nyilatkostak a mi földiákról, bogy hang dolgában valimanayi társát fölülmúlta, i már valóságos kén Mskssaé. Játéka, (emperaaeniumoa, ■egieleoése kellemea, él Ipy meg vsa aila miadia kellék, asalybói agy seép (évét jóeolhstnak. — A felaőtemplom Javára. Ujabban a vároei féiső-tempkxn javára adakoztak s az »E!ső Magy. Alt Bút Társaság" és az > Osztrák és Magyar Bank* nagykanizsai fiók-intézete egyenkint^ 00—loo forintot. Nagy-Kaniise, vasárnap — .Pali béoai* maghalt Városunk Nantora a mindenki állal ismert Fali bácsi, Blau Pál rám sunk tekintélyes polgára lolyó hó 17-én életének 87-ík évében hoessas szenvedés után elhunyt. Esen hossss szenvedés, mely kürülbelűl egy évig tartott rolt, egyetlen és utolsó betegsége Pali bácsinak, ki egéss életén át nem ismert betegséget és mindaddig mig aggkora ágyba nem döntötte, teljes testi éa asellemi épségnek Örvendett oly annyira, hogy mint a Nagykanisaai Takarékpénztár — a Dél-zalai takarékpénztár — éa a Kereskedelmi és Iparbank igazgatósági tagja, nagy pontossággal járt el az ezen liaztségeakel járó hivatalos funkciókban. Pali bácsit mindenütt szívesen látták csendes, barátságos modoráért ; állandó vendége volt szentterencrendi tárabáznak, hol nem muít el olyan ünnepi ebéd, melyen Pali bácsi részt nem vett volna. Évtizedek előtt, midőn lelkesedéssel élt a közügynek és a társada lomnak Örményt József akkori tőispán a nagykanizsai járás tiszteletbeli szolga-birájává nevezte ki. Tagja volt Zalavármegye törvényhatóságának és Nagy-Kanizsa város képviselőtestületének. Elhunyta általános részvétet kellett és ebből kifolyólag a nagykaniisai izr. jótékony nőegylet lolyó hó 18-án alést tartott, bogy az elhunyt özvegyének, kiben az egyesölei alelnökét tiazteli, részvétét megfelelő módon kife jezésre juttassa. Az egyesület választmánya testületileg fog a temetésen megjelenni, részvétiralot intéz a gyászoló családhoz éa az elhunyt iránti kegyeletből koszoruipo\'ló adomány fejében 60 koronát fog a temetés napján a szegények közt kiosztani. A. család a következő gzászjelentést adta ki: Alulírottak saját és rokonaik nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenük forrón szerelett és felejthetetlen férje, illetőleg édesalyjuk, és nagyatyjuk Blau Fii urnák, életének 87-ik évében, folyó hó 17-éo délután 1 órakor hosszas szenvedés ulán tőrtént gyászos elhunytát. A drága halolt fault tetemei folyó hó 2i>-án délelőtt 10 órakor lógnak a helybeli izr. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Nagy Kanizsa, 1897. jun. 17-én Áldás és béke hamváira ! Cseudes részvét és koszoruadományok mellőzése kéretik I Blau Pálné született Mosinger Karolin, mint neje. Lajos, Eugénia, Richárd, Ottó, Oszkár, Kamilla, tiuaztáv, Erneutiu, Béla, mint gyermekei. Blau Fritzi, Blau Paala, Blau Irma, mini menyei. Pisclil Pál, fitrakosch Lipót, Vessel Antal, mini vejei. Blau 8tefánia, Emmy, Ernő, Alice, Artúr, Miklós, Fiachl Blanka éa Géza, mint unokái — A „Pécsi dalárda Nagy Kanizsán" A ,,pécsi dalárda" a danántnli dal«z0vetség soproni versenyén akar részt venni. Péter éa Pál napjáo. Ez atjakban bennünket ia meg fognak látogatni, éa a hó 27-én a „Polgári Egylet" kerthelyilégében nagy hangversenyt fognak rendezni, melynek jtt-vedeímét a „Nayg-Kaniztai népkonyhának, éa a „KiedednevelS egyesületnek" ajánlják. Beléptidij ezessélyenkint 1 forint. Jegyek előre válthatók Fuckd Fülöp könyoktretludétében, a nagytSztdén, Krcintr Gyula uruál, a rolt Sommer-féle üzlet-beo és a pénztárnál. Tekintve a „Pécsi Dalárda* országoe hirét, nem kevéabé ama nemes célt, melylyel látogatásuk alkalmával a bománna egyleteknek segítségére akarnak lenni, hisszük, bogy közőnségttak méltó kitüntetésben fogja őket réesesileai szives megjelenésükkel. A műsort jövő szántónkban fogja közzé tenni. — Deákjaink Pécsett A helybeli lőgymnasiam 70 tanulója vesz részt a 20 és 21-én megtartandó a piai kerületi iornavertenyen. Tegnap délatán a \' barcsi vonattal keltek Btra az igazgató éa 6 tanár kiséretébeo. Mint bennünket Péesrül távirat utján értesítetek — as állomásáéi a pécsi főreáliskola tanári kara, élén az igazgatóval fogadta a kani-msi ifjakat A kaposváriakkal egyeiemben a főreáliskola helyiségében számítolták el őket. Össze aan 14 idegen intését vesz részt a versenyen 664 tanulóval, 41 tanárral. Hogy s pécsi nemzeti színházit is aeeeiekiotbessék az idegen deákok, felkérték a mükedveifikrt; a kik jótékonycélra a minap előadták Pecsett a .Knrnevillei harangokat!*, hogy ismételjék meg az előadást Es igy a szombati estét a színházban töltőitek. As őeszes emeleti helyiségeket ée a földszinti állóhelyeket a deák lág részére tartottak fenn, a kik belépti díjat aeaa fizettek. — Érett emberek. Nrhány nap óta, egy egy sereg fiatal ember zajongva vonul el a nap mioden szakában a város utcáiban Fogaik között bdszken füstöl a kis cigarett éa ujjaikon vígan pördül a kis sárga recézett nádbolocska. Nem Zala 49. szám (4 lap.) rég még könyvet hordtak hónuk alatt, ma már kén embereit kik fiatalos lelkesedéssel néznek a jövő elé. Lerázták már saruikról az iakola terhes porát, kiazabadult ketrecéből a fiatal oroszlán és most ugy érsi, hogy ő az ur a nagy pusztaságban. Ezek az ifjuaág legszebb, legragyogóbb napjai A hoaasu „drukkoltok* után lerázza fiatalos lelkük a terhes nyűgöket, most már tel-jesen szabadok. Utt állnak az élet elaö kereszt-utjánál, de bátran mennek most előre, hiss szivük felelt őrzik a diák álmok megvalóauláaát; az érettségi bizonyítványt.\' A helybeli felső keresk. iakola növendékei befejezték e napokban az érettségi vizsgálatokat. Péter János a fővárosi II ker. keresk. iskolának igazgatója, a közoktatásügyi miniszter kiküldöttje, Szánig (iyula a győri kiér. kamara titkára, a kereskedelemügyi miniszter kiküldöttje, mint miniszteri biztosok vettek részt a vizsgálatokon. Összesen 38 növendék jelentkezett vizsgálatra. Ebből 6 jelesen, 10 jót 12 pedig érett lett; 8 két hóra vettetett vissza, 2-től pedig végleg elmarasztaltak. — Elutasított zangerájosok. A budapesti 1897. junius M 20 án — Tüzek. KoUer István alsórajki nagybirtokéi gazdaságához tartozó fakoei majorban a hé 10-én éjjel eddig i-meretleo okból leégeti egy hagy bírkaakof a bonlevő 316 darab b rkával együtt A mintegy 6000 foriatra rugó kárt «ág letáai azon sajnos körülmény, hogy az afolbaa alvó juhász stíalén a iü/nek áldozatai eaett éa osak ■egxaeiieaedett telemét talállak mag t romok kös>. — Oroettonyban folyó hó 17-18-4 közti éjjel óriási tüzvéas pusztított, melynek lőbb mint 20 lakóház, számos gazdaaági épület, tömérdek takarmány és gazdaaági eszköz esett áldozatul, A kár meghaladja az öOOOO frtot. A károsullak közt leginkább van érdekelve Ktkn Gáspár birtokos. A kár nagyrészt biztosítva van. Orosstony községbén ez már az ötödik tüzeset « hó folyamán, mi arra enged következtetni, hogy a tűz gyujtogalók bűnös müve- — Ortakásán ugyancsak e hó 17-én 6 lakóház égett le. Több más községből is jelenlenek kisebb tüzeket. — A modern Therapiában a természete-győgyviseknek használatai, esek kftsótt kttlóaős aen as orvosi megfigyelések alapján a maga rendőrfőkapitány percentekre dolgozik magyar- nemében.legkiválóbb ,terene Jótte/" keserű vizei országban. Az orfeum ügyek rendszabályozáai ter- ajánlják. A Ftrtnc József keserűvíz több miat veiben 6Ó°/(-os magyarságnak 60*/,-oa germaniz- 20 év óta van használatban, s as egéaa ország- muanak a legjobb akarat-tal ad helyet A mi eré- ban kapható. A Ferenc Jizeef keaerű vianek agy lyea főkapitánynak i;y ügyben sokkal jobban járt oealádban sem asabadna hiányozni, el a .napokban. A múltkori orfenmiaták eatélyeit — Maglopta a mesterét Kováea Lajos bpeaü Illetőségű lakatos legény kát howaa napig filölte a tüsee vasat Fürdős Lajos kiskanitsai műhelyé, ben. Ekkor egyel gondolt s mikor nem voli otthon a gazdája, kivette a szekrényből Munkakönyvét, s hogy hamarosan meg ne feledkezz*, nek róla, hát elviit még egy ezüat órát, gjürüi és holmi apróságot, amit osak ugy gyorsan ssebre lehetett vágni. — Kerti mulataégokhoz lemploook igen nsgy — választékban olcsó árek mellett kaphatói Fisebei honvéd lovaa daiidárparancsuokság érte-\' ffl gp könyvkereskedésében Nagy-Kaaiaaáo. a városi tanácaoi, hogy a 7. 8. és 10.1 ..... .... , meg-megszakitották a zajos tüntetések. Erre fi gyelmeztette ö pénteken a nála járt német sen-gerájoa direktort, a ki persie eznián aavanyn képpel hagyta el a főkapitányi hivatalt, éa esaló-doUan lemondoU kaoissai sikeréről. — Jegyzői szigorlat Junius 16- kán Zala-Egersaegen jegyzőt szigorlat vflt, melyen Ftdnder József, nagykaniiaai azűletéaű, turniacbai segéd* jegysö ia elnyerte a jegyzői oklevelet. — Keretösszpontosltásl gyakorlatok. A as. kir. 3, \' "" "" sirette Knuv honvédhnszár ezred ju\'lus 16-tól "egész" 81-éigí ~ Mskulaturpaplr aaáa kilónként 9 írtért keretösazpontositási gyakorlatot log tarUni. i kapható e lap kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán és vidékén. Városunkban 6 törzslisztet, 40 főtisztet, 690 embert és 610 lovat fognak elhelyezni 16 napra. — Ugyancsak ennyi ideig fog városunkban tartózkodni a m. kir. 20. honvéd gyaloge»réd körmendi _ zászlóalja és a fiaméi ssésad. ti - — Befejezett vizsgálatok. A nagykanisaai kózaégi elemi-népiskolánál már befejesödtek a vizagálatok. A legtöbbön olt voltak aa iskola- Törvényszéki csarnok. Végtérgyaláara a Ítélethirdetésre kltüzettsk: Junius 2L Lopás büntette miatt vádolt Bed-nyács Magdolna a t-a bűnügyében végtárgyalaa. Lopás büntette a több rendbeli bfineselek- aaéki megbízottak is, kik as eredmény iölön ki- ménynyel vádolt Horváth Józ-et bűnügyében III. vétel nélkül megelégedésüket fejesték ki as bír. ítélethirdetés. ozáiályvexetö tanítóknak én tanítónőknek. Lopás büntette miatt vádolt Viakovita Adolt — Felhívás 0 c. éa apostoli kir. felaége, bűnügyében bir. Ítélethirdetés. Urunk és királyunk 1897. évi májna 14-én kell j Súlyos testi sértés bfiotette miatt vádolt legleleöbb elliatároaá>ával a magy. kath. egyháa Kontreoa Imre bűnügyében bír. itelethirde\'ée. önkormányzatának (autonomia) léteaitéaére az I Magánlak sértéa bűntettével vádolt Bertalan engedélyt megadni méltóztatott E-en legmaga- látván bünügyében Wr. Ítélethirdetés. aabb engelely alapján a .kath. autonomia\' (önkormányáét) \'BMgteremlése körül a további ín-léakedések megbeszélése oéljából a nagykanizsai plébánia róm. kath. 24. évea éa 24. éven felüli férfi közönségét 1897. év juniua 20-án (vaaárnap) délatán 6 órára a városház diaztermében tartandó értekezletre lixzteletiel meghívja. Navy-Kanísaán 1897. jun. 18-án. A róm. katn plébánia hivatal. — Jég. Folyó bó 17-én este Zslavárraegye lőbb községében erős jégverés volt. Eddig beérkezett tudósításaink szerint a következő helyeken vitt nagy pusalitást régbe a jégeső: Stenl-GyOrgytáron (Keszthely mellett) Qogánján Felit Hahiton. Oltáron, a *flmeg«vidéki Deáhi pusztán, Nagy-Q&rb&n, Dabroncon. Hetye/Sn is Türjéu. A jég egyes helyeken teljesen tönkre telte a gabona-nemüeket és óriási kárt okozott a szőlőkben is. — Hirdetmény. Nsgy-Kanissa város tanácsa rá-ziről közhírré telelik, hogy Nany-Kanizaa váios 1897. évi nyilvános mtárnadssra kötelezett vállalatok éa egyletek adójának, valamint as ezen intésetek áltat kifizetett jutalékok ntan fizetenéő Ili. o-zt ker. adó ki etésl lajstromok as 1883. évi\'XLIV. t. o. 18. g-e értelmében közszemlére k téleten oly óéiból, bogy a blvaia-Ins órákon belül bárki éUal betekinthető, hogy az ellen éaarevéieléi a 8 napi köaaemlére kitétel alatt iráaban a ralegetssegi m. kir. pénzügy-ígaagatóságnál, ulóbh pedig as adékive\'ő bizotu Ság előtt — meiít*he*se. Nagy-Kaniss* 1897. jaaíus 18-án. Véciey pílgármaater. Neu Albert ellenőr. vádolt Juniut 25. Qyujtogatáa büntette asieii Gerencsér Imre bünügyében végi árnyalás. ^ Lopáa vétsége atb. miatt vádoli Magyar (Bráza) György s t-a büt ügyében bir. Ítélethirdetés. Emberölés vétsége miatt vádolt ftsv. Mályáa Ferencaé szül. Szekeres Petronella bűnügyében II. bir; Ítélethirdetés. Hatóság ellesi erőaaak büntette miatt vádolt Ssitkovica György bűnügyében bír. Ítélethirdetés. CS ARNOK. Tarméazetkftltők. Irta letess Láaslá. (roijuiá..) A MklkUa Se száguldj oly gyorsan felhí, A csendet acar /SIBtt; Ne rohanj el. olyan filot Mily fájllá maim-fölM; Ok\\ fdki ott fenn az égen, Alj meg t tok tunoedimn. Vedd mányidra, vidd el tllem Tóid le kedemem Síibe, Hadd tudja meg : mily fájdalmat ÜUtt tzümin kUUntige, (14) Nsgy-Kanusa vasárnap Zala 49. aaám. (f. lap.) 1897 jíMlttt* M JO in Hegy táj \'*""m, lelkem bele Mondd el néki — kilóid vele. 8 ha utadban rátalálnál, Háiiki/ánál leuállnál; öntii rá magad mint egy uí, Almából tán túriad S A MM éj leple alatt Bitonyára, hogy felriad. Ha nem — verjed ablakait; Kopogj, dobogj ai ajtóján, Hozd tttéb* aal/atáfU. Hord méhe rám borulván, Mit fogadott, mit uküdltt Birta eur alkok kitilt. Ét ka mégi* meg nem hallja, Kezdj rá akkor te mennyzirej; Ét ha elég ez eem tolna öt felrásni, — villám lltilj, LSvtlj bele atzemébe, \\ Szemének éj litétjébe. Költői festésnek s hangulatos leírásnak, as erOt egyéniségnek szenvedélyes változó lelki állapotosnak hordozója e kis költemény. A kOlló lelke szárnysl a felhőben megérintik a tüneményeket, s azok már bevannak vonva a költő hangulatával. A változó lelki állapot, itt a fájdalom heve emeii a költeményt néppé s mindez a terménél képeiben talál kifejezést Közvetlenség rövidség s igazság ragyog Lenau költeményeiben, s a festéseiben erős érzés vagy eszme nyilatkozik. Kevés oly költeménye van Lenaunak, me yben a természet hatalmának művészi kifejezést nem tud sdni i amelyben a természeti benyomások meg nem lennének érzékitve. Csak egy kis költeményét véve is meggyőződhetünk: Méla MMfény lejti láncát A ti tima tükörén, Sápadt etinü rittaláncál Fonta a tUd tát közé. Tul a dombon a iltétbe , Startotok tekintenek; ]tl egy szárny halk libbeniie Éi a nádat megremeg. Sírta kell « jöldre néznem 8 képed lelkim mélyin át / Halkan átvonulni értem, Mint eoy csendéi estimát. \' R. ffy. A sásdalok teles-tele vannak ihlettel s képekkei, i oly kfilönős képekkel, smelyek akkor uj-donságuknái fogva meglepték az olvasót. 1844 dőli, Lenau volt, ki a cigányt, a betyárt, a pásztor életet, a sást, az erdő susogást, a levél-zugíst megszerettette. Petőfi is szerette a levél zörgését hallani, de s titkos levilsosogást a sás sö^ét bólingstását, mely busán hajtogatja magát inogva kopár perion, a szélben, sírásra kénielve a járó-kelői, azt a fájdalmat Lenau ismerte- legelőszőr. A fekete teliegek, a bőn ég, a vibardörgés, sápadt villámok, a bájos holdvilág ismeretesek voltak eddig is s költők előtt, de müréni kile- iesést, mint a természet-hatalom szépséges megnvi-Istkosásánsk, s az emberi értések kápeiqtk, ő adott legszebben kifejezést először. A nád, J s mozdulatlan tó ugy fonódnak össze mint a természet a s költő lelkik különösen hol kedvesét is énekli. Van-e szebb költemény a világirodalomban, mint a sásdalok elseje: .alkonyodik" Lenau és Heine a német romanticizmus két kiváló költője volt. Különösen Heine lislslévei-j bent költészete a képzelem uralmán alapalt, a | jövőt féité-s így a regényes múltban kereseti vlgant, megvetve a jelent, s képzel me szárnyain elhagyva a valót, felszáll a kísértetek országába, fantasztikus világításban nézi a szép valót éa saép természetet. Az ideálist a reálistái összeegyeztetni, a valói átmelegíteni a költészet lelkével s egységesen tüntetni fel az életet a művészet s vallás keretében a romanlícismuanak nem sikerült, sőt Heineben önmsgát semmmisi-tetts meg. Heine a németek Byrona, a világíáj-dalom, a reformáló lángész, a romantikus hajlam ok legfőkép a megbasonlásök a régi valláa-aal, u, régi társadalommal jellemző vonása költészetének; s meghasonlást pedig énjével felszabadulása Önmagának a miután kedvese elhagyta, dalai hsmvedrei lettek boldogtalan tze reimének. E romaniicut szerelem, a tündéries tartoaányokba viszi kedveséi, s s hold lény ben bol tündérek koboldok láncolják köröl, látjuk sz ezotikus virágokat, s az txolicus világol, bol él a költO a halvány Henrik ; s ezek a tájak s ezek a virágok mint s költő képzelemvilágával vannak tele, mert ö behatol költészetével, minden vidék sajátosságaiba s együtt érez minden virággal. Heine képaeiete a legragyogóbb, a legfényesebb, melyet költő magának mondhatott, s szive a legfájdalmasabb, mely vert valaha emberi szívben; s azért vonja be báj dalait s fájdalom. I De Heine rokonul a természettel, beleolvad, el mélved benne, szive tenger, melynek dagálya s spáfys van, ő maga lenyüla, mely az éjszakon magányosan áll álmodozva, hótól takarva s tnd-| juk, hogy a pálma keleten kedvese, ki némán perzselve állva-a azirtfokon, róla álmodik; tudjak bogy könnyeiből virágok fakadnak, s a só bajból csslogánydalok; kedvese a haldokló erdő s ö a búcsúzó nyár; csalogány, rózsa, liliom kedvesére szerelmére, fájdalmára emlékeztetik, arra a kedvesre ski oly nyomorult I Heine nagy/(ermészetköllő, mert egyűlt érez minden virággal, s azok elbeszélik érzelmeit, pl. Kittünk békét virágim, Végtfdjék a harag; Ctetegjünk, nevetgéljünk Örüljünk ujolag. Fehér kit gyöngyvirágom, 71 tarka ittgíivtk, Píros ragyogó rizták Kik ne/eújti ütmek, Jertek jertek virágim A tietek vagyok; De a ront reteddríl Tudni tem akarok. A kit virágok, s a holdfény, s rózsa, liliom ugy él Heine költészetében, mint Hnlizében s oly bájjal öleli át a természetet, hogy annak egyse dobbanása átressg taivflnkaa. Hm trea zük-e mintegy oszolni mi ia a bánatot, ka a szelíd hold bevonla a rémeket s a t|w>tl t • ha esetnünk harmatja megered, SH aafblt-« fájdalmunk? 0 a lililom hófehér keblébe marttá leikát, s a liliommal seng kedvesének éneket s a liliom dala reszket, remeg, mint a csók, melyet édes, mondhatlan kéj közt adott a költőnek. (folytatása tHátirt ) NY1LTTÉR* rwIM-wIrM SO kriól I bt SS krig aáta- I nsiint — japánt-, tkiaai, t a. t, a Itnltbb aás- I táSÉttat is oiaakbta, a. a. fokaáa, fáké* át ssiaas Smiiin sslysst 4S krUI 14 IVrtet SS krl( aáttnakiat alna, ctlkot, ktttkiasM alatá-uU duuuii ttb: (mtnUKtr S40 klUsbtsá süst-aigbait 2000 HŰI ia miitáatlial atb, t napét dalt árakat poatabir- it váaaaateata a báabta ssállJtva it ■ialikat postafordultával kltd: Saaaakwi 0 (tt. kir. adv asáiliUj itlji^iáitl Barttkkta — Pvilcba etnutt Itvtlikn 10 írót át Itttliaá la. pókra S kroa bálját rtfitsttn di — Magyar ay.taan irt atgrttdtlittk pattt.it allaUatttark S .) áa a rovatban káaWtlakirt ua vállal kltllai|H S aat Felelés szerkesztő i ül á LAT NANDUK iisptiilatdono* és kiadó: rutiuEL r ( i é r, Csodálatos eredmény. szeplő, tisztátlan arcbőr, sárga fo tók stb. feltétlenül eltűnnek Bergmann liliomtej-szappan lltrtaaaa és társátél Dramáákaa naponkénti baaznáialánái. SapktU ttrskukta W brs|ailil Krelser Sjsis ütluéhu Siq Stslaás ISI Kereskedőknek Wenzei Elgor ktrltaytgyárs EICHICHT, Keiebenberg mellett Catborazág Ajánlja minden fajta legjobb minőségű harisnya gyártmányait és kötöpamutjait MT Ügynökök fslvétstnsk "ttt fxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ 5 Előfizetési felhívás A 8 a BUDAPESTI BAZÁR XXXIX. évfolyamára- S W a II SaUf ttaliátk rátáin a Itztáiatirekk, Isg- M kassii inbb aifiraáalal divatlap. kitlasskáá. parstak- SHSeákak. fal irt mS ik .Uiaaittatk a m\'-fltr-|irl\'\'kfcaT áriba* aag/a/kutakkal a alfái, kattávaUk ktvSsátHaáfcii tnidHa.1 ajrajt, alatta ■ipulaitt alvtttu tatjait. 177 S-l BékstSSs? Itp»ái»t rtUm . . •HmM ára : , , IbtMhr . . a írt - - sUMsilllaksik atfklláftk klraislrt. a/árt- iMat SUS-" ás saakAssaSaták raláilval adáwt Jaaiat I is-áa ■ujttsat aiatttl. - Aaaaklvll atoáta tÜáttUlak aki atmáint Jsá tU, as alább tiátatak n«áa7táb« rátsastbat agy páMáajt, van ta ta-"é\'bsait, aái Máns lati, vilinlkit kát pMáart, Ttfy afjtt Mjratt M ■allktkfiL a flaaikit aMfktidJtk lacpaa i binaaiva. ■éra a télasJIII«a tatassy Ttset A közel S00 arcképet és 1000 eoiMksort Urtalmazó amiákslbamot JiÜbtÉpéuet LiÁlI JÁJfOSbmMM, IfVinlT, bnukrttf t fí. üüntt- % ixxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxv MII/ atkartlbairtlaatl astkti(M K* a tiilllk peratltiitt ^ ts ataalt ivaébaa blsoayalt ka, átiUa csakis a paataatU taátUk Ma ata Makra. Isatk tlirbtlitirt lajejkUak btmayalt Hajrfsrtk fk. éa társai 86 to—i siabadalmaiott gg ömnOködS ^SYPHONIA^ WiliVMKEi és n6Tényp«rm*t«x5J« aslj ta tiéalat aávattvasás ailbSI iaalbáila a si ayvkrv ptraalaai. Ints atratitalbbál aár ssk ssar eaa ás aaÉaaas álairl Maan/tlviar ■ vakát valtatatTi ttyábfa naáttwvri ___ Abrt it Wrát randelkatian álL MAYFARTH PH ás táráénál aasttaadMá(i tápayámk, ktU>al«Mti(l fjU btnajiék ás ptaáta ártikaatUai álftgyaáktk it t - ■ tlitatrC tavát lapu 7S. aa. tt|»b4n ia kaáaitAlk Maá- Nagy-Karmsa vasárnap Zala 49. aaáon («. lap) 1807. junius hó Sangerhanseni gépgyár, magyarországi gyártelepe. BTDAPKST, KBU< váe«l-ut 1448. siám. Ihl 4a magy. special-gépgyár, a mely az összes aieiÍ(aaáaiáKl Iparágak számára szükséges gépeket gyártja. Gazdák és iparosok számára mint hajtóerő, rendkívül előnyös a „HOFFMEISTER-fóle gőzmotor" a legjobb és legbiztosabb gőzgép. Fűlhető: szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. Minden nagyságban léi lóerőtől kezdve gyárijuk. A „HOFFMEISTER-motor\'\' rendkívüli előnyei folytán minden eddig ismert hajtóerőt felülmúl. Felállítható bárhol, semmi alapozás vagy falazás nem szükséges, állhat szilárdan vagy szállítható. A „HOFFMEISTER-motor" megszerzését gazdáknak és iparosoknak a legmelegebben ajánljuk. Leírással, lelvilágctytással, árjegyzékkel zzivesen szolgálunk. Képviseletekre ajánlatokat elfogadunk. oooooooooooooooooooooooöö Magyar épület és mWakatosgyár részv. tán Inét; V. Vt|aSMár, TteasMvsr Gjif : V. Vácit at KM. 9. Elvállal mindennemű épület és naillakatos mua> kát, vastető szerkezeteket, halláarieaaes épitkesé-aeket (raktárak, kapus és pályaőrbódék, vizeldék, stb. Külön gyártmányok : Mezei és ipa/vasutak, a szükséges kocsikkal, téglakocsik és inbadalatMtt tégla* ■látásék, továbbá minden rendszerű kézi és villamos személy és tekertelveaék, valamint zajtalan gördülő •célleaezredtaytk és upeileiilk. 44, 11-1 WeiserJ.Ci gazdasági gépgyára és vasöntődéje NAGY-KANIZSÁN. a m. kir. államv. gépgyára vezérügynökségének dunántuli képviselője. Az ezredéves kiállításon az arany érdemkereszttel és a millenniumi nagy éremmel kitűntetve Az ezredéves kiállításon az arany érdemkereszt tel és a millenniumi nagy éremmel kitűntetve. rtXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXX* * Unger Ullmaon Elek J^f Nagy-Kanizsán. "ftg A STEYRI fegyvergyár világhirQ NWIFT Kerékpárjainak rak t áru. S Elsőrangú Prácisió-gyártmány. x ——————————————— X Egy teljesen felszerelt 1897-es modell könnyű >< uri utigép ft. 165. női utigép ft, 190 „« X gff Vevőknek tanulé|(ép Ingyen áll »> rendelkezésre. Magyarország legjobb sorvetőgépei: az Összes vetögépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult Miiül siipi«i) slk és hegyis tataikéi •lyaráat atkataiai aer- a awrtUkanafoa r»ud-miUt Uai tafkadvat-tabb, aiakaá nmll|é|. Mindegyik a gyakorlatban felette célszerűnek bizonyult szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok az egyetemes és kétvasu acéltkék, sz egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvények, összes talaj-mivelő eszközök, szénagyüjtők, darálók és egyéb gazdasági gépek. Felhívom mi, gazdaközönség ügyeimét a 1 e g u j a bb amerikai „Planet jr" rendszer. eijkerekö M répakapálő és tőltőcető mim melylyel a répakapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető el. Végül figyelmeztetem a n. é. gazdakOzönaéget X hogy a i kir. áliamvasDt&k Tilifitin go^peit ós crtpliil ■e Mveaase luazy az eien czlmhez haaonlö körflliráau yállalatok férczgy ártmányaival I WHXOOOO Van sserenoaénk ajánlani •savatalt llnlaaágn \'IEET Thomasfoszfátlisztet* szavatolt 16-20\'/, cltrátban oldható foeaforaavtartaloauMl W éa 86-100\',, porfinomsággal Q XFelülnulhatlan, minden talajra alkalma* trágyasaer. ki- w lőnrtsen aovány talajok javítására, kitűnő hatása sa összes gab-A nanemüek, kapás éa olajnóvéaysk, lóhere és lucerna, asólő, U komló éa-keni vetemények re, kiváltképen a rétekre. Ufjobh, leghatásosabb 4a lsgolosóbb feasforsavtrágya; q tekintett.! hatásának tartósságára, felülmúlja as őassas swper- X foszfátokat — A oitrátban oldható fosaforsav-tartsiomért aza- Q vatosságot vállaltuk, astaláai hiáayt megterittnk. - Arajáa- A Istókkal, aukmnakákkal 4a agyén felvilágosítással % Isskésaé- < i gesebben asolgál a ■ikinstgt TkamasaSvak pácai fc^llH* i •laáiat traáájiaak ia»á»ké>ita»te»*e« a mtfP* Sarna HM. Uriktta Kalmár YHmos, gJSS&a*. [100(0 Nagy-Kanizsa. vaaá.Hap Kremsler Izsó 1 1 % fa-ügynökségi és bizományi üzlete NAGY-KANIZSÁN. Üzletem hatásköre: Puhafa, keményfa, /firéstanymg, kidir- és donga/a, vasúti ttlpf*, bognár fa síi.) tűzi ja, és végül erdő-ügyeletek lebonyolítása. A n. érd. közönség szives megbizását erdők leírását és készletek jegyzékének, beküldését kérem. STEFANIA SZALLODA Zala 49. szára (7. i*p.) 1897. junta* hő 20-án BÉCSBEN. II. Tsborstrasse 12. s terménytőzsde mellett. Ujoaaaaia Ujmodtraeiibea ■Ind.t kiayaleutl bertt-drt,.. tíIIuwmu világítva, !«r)obb UtM (10 pereaji távalaácpan * Btefaaplata-lil.) Befállöbtly a lóvi.nt fa » lirnikociik rátáira aladta tráaybaa. Fürjök ia m«l«{ rimatUk i kázban. SSobtárak, vtllamaa világi tiaetl ia kitaolgilátaal MsrflrMkM 1*4 «mM 1 frt 70 - , n-ik , í fr» so „ III-lk „ 1 frt SO lettül ajátlom ITZrÁIU lOIMut Vm laabaa • ftrdík álallenábea ia a vttiaaoe vaaat végallo-■MaáL i ntlloda Bájáétól - októberi* van ayltva, ajaaaaa ipáit ia mladea káaTtltamel ran b rtudtavt. Saebik aapra vagy tfias kteapra. Taljtt illitál la. Ilttal tlaatelettel —Wiit—am Kéwly. 4 arssy, II szístarsa, 30 tlsztaletias tilsai, okirat Kwizda Kermeis karul állat-táppora íllaWgJtoii-dill«tiiiis Itrü, utnuurlátjikk uiiia 43 iv óta Tta kaaaaálatNui a l«t\'«bb iitáilókbat étvágytalanság, roan aaéaxtéa ZJógyitátára a taj faljavítására ia a tehaaak bórabb malőképaattéaéra. I akatafya ára 70 kr. « , , 86 . Oakia > festi vidjajjea a va-IMI, kapkatá aludta tTHT-asertárbaa áa gyógyíliaerk* naktdiabta. Főraktár: Kwizda Ferencz János II ca ia kir. otatrik magy. ia rmáa kir. adrari átállító Kas- W4ffzaerésa Keraanbergbaa Bictatiht ATTILA-PERMETEZOi Az „Atilla" permetező miodason bajokat melyek a asölőegasüát eléggé boaeaaatjak, elhárítja éa pedig as által, bogy a »aé( kazánt egy csavarintáa által a putionylél livebeijUk, atl állal as egéaa axerkeaet már kezOnkben van Ugy a puttony, mint a srerkeset tiastán laribató és a legegyeserflbb n-nnkss szétbontja 4h őaaae rskjs. Soha aem poaztuihat, aoka g*p^s< kesébe sdai aem kell; mindenki maga bánhat vele. A szórója is páratlan jól szőr, valóságot ködöt csinál I Ara 18 forint. SZIGETI SÁNDOR UOBKKMirr Hh Vgyaaltt "ft* KITfilO BICZIK LIK ISO fsriatért Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsfoi oompos. lato fcimevae háaititr allaotállt u Idd mi fájialeawalllapltá kedirzailiakáat alkalmazta! báiáaának, mart tair tíbb mint 27 év óla ■wklikaM. lazváayaál, otázaál, tagazagaatáaaál et awf hiláeakaál aa orvosok által bodörzaSléeekra ia mindig gyakrabban rendeltetik. Á valódi Horgony- t klezvtayaél, ssázaát, Pain-íipelter, gyakorta Horgony-Iinimaat elnetaaie alatt, ntm Btioe tatr, hasam Igazi aápaiarg Mztasr, aalynak egy háztartáaban ttm kellene hiányozni. éO kr, 70 kr. áa 1 át üvagonkénti árban nujdoem minden gyógyazartárbaa ktailalban vaa; {(raktár: TMk József gyógyazatéaznél Budapesten. Beváaárláa alkalmával igen óvatosak lagytak, mari több kiaebbáitáU ntániat ran forgalomban. KI aaa akar SNfSáreeeéal, ai minden agyaa üreget ^tarjaajT riififj ia Bfahtar ozágiagyaáa nélkül mint aaa valMtt utaahaa vtaaaa. Riohter F. Ad. áa társa, oaáaa. ia kir. adván tzálliMk. Rudolstadt (Thüringiaí. Hirdetmény. Főméltóságu Batthyány Strattmann herceg n.-kanizsai uradalmának erdőségeiben a következő tűzifa készletek az alább elősorolt árak mellett adatnak el,: 340 325 72 680 337 62 20 » >i >» n n 11. /f oszt. » u iu ni. „ „ L » cserfabasáb L» » méter öle 11 frt 137 néter 91 n. out. njirhas ib néter öle l frt ft 10. 50 i> 1 „ éfferhas ál) h n 8 ii >» ü ir„ 100 i» 11 .,/ min tt H „ 7 „ 50 kr. ss 10 „ 140 » büklfa-aoronff tl li 9 • 7% i) >5 9„ 300 ii SiertjáB-doroic » »» 8 1 V # » 11« 70 » nyírfa-űoronit 1) » 5 „ 60 kr. » 10 „ 300 V hotk oyertyán-téalafa 6 99 A fennt elősorolt tűzifa készlet a helyszínén erdei ölekben adatik el 1 mt. 25 cm. rakásolás mellett. Amely az utakra és nyiladékokra rakásoltatott, közel a közlekedési utakhoz. A fának a városba való szállítása Surdibűkk és Szepetnéki erdőről méterölenkint 3 frt; a zsigárdi és nyiresi erdőről méterölenkint 2 frt 50 kr. A megrendelés a nagykanizsai hercegi erdőhivatalnál (volt főbérnökségi iroda) a nap bármely szakában eszközölhető. Pálfy Alajos, 8. k., arad lleráéas. Nag) -Kanizsa, vasárnap Zala 40. szám 8. lap.)\' 1897, janii* U 10 á* \'VjaéglrSk Up|«l BUDAPESTI NAPLÓ A magyar sajtóban páratlan az a siker, melyet a a BUDAPESTI NAPLÓ a DUDAPESTI NAPLÓ jttaa ia » nkafeiariaa Mnk>W k«á*ml M(UI^U . BUDAPSSH Hifit a BUDAPESTI NAPLÓ a BUDAPESTI NAPLÓ aratott k a* egéez világ tajlijában példa nilkül taU, hogy tgy -m t>j tltég maga alapított volna ét adna lei politikai napilapot, t Bgt 1|||| tiUjdmu, mtm adu Mait Naiák rállilkoji. ntdaUwri kt-Ula* lU. rinMlw lakát ia nékisuadé MJMi b, lafofi la aifad** Mavtaa A> i(»i anb*d*trM|aak aafc diadala OaMIk, mát a SUniPZSTI tifLÓ |*flji. A Bodspesti Napló főszerkesztője : VÉNZI JÓZHEV a magyar intelligencia lapja Politikája a logtiutáU uokedeloBtégntk ás a magyar nemzet igazainak alján halad. Iiuibfsla afraaíli > ai0v politikai, Irodaiad ia MMnallntlkal Mai tMaUkillU »m!t is hdikaaaif, IHasig. Hlafdg ádfiku rmtmj nilkll ill, A BODártSTI IkUjt) bU4« tfjm saáau agy-agy mnuHniihai sikár. A Hadapesti Napló felelős szerkesztője: BRAUIf llRDOB. A Bodapesti Napló belső dolgozótárui : Ábrányi Emil, Clair VUmon, Ctrri Gyula, Brit Gyula, Fii B4U, Gtrodm 1*tán. H*IU Márton, Hurráik Elemér, Janotiet Pál. dr. Kotáet JtnS, Lyka Károly, Márkut Jóatt/, Mtrlci Adolf, dr. Márton Mikrn, Molnár Ptrma, Popp Dánul. Ptkár Gyula, dr. AÍUu Adolf, Utáb lkador, Tkúry Zoltán. A szerkesztőséghez csatlakozik a kflleő monkalársak, cikkírók, ás tárcaírók diatsa sora: Agai Adott, Aalogk Pál, Btktiet Quulát, Bnmnyty Ftrtne, Htktjy Antal, KtMt Károly, Ftul Géta Girty Itt tán. dr. Hogora Viktor, dr. Balátz Ignác, Kupa Árpád, Lengytl Laura. Malonyay DtttS, Munkáén Kálmán. BoMni Ntfáll Janka, Samna Tomit. StémU Kálmán, tomtrktny Itttán, Tutink Anna. A BUDAPESTI NAPLÓ FOtaAn gazdagok, értetflémi kilinitk. At tgétz ujtág /rím, Hetin] itmptramtniumot k minden rovatában at itIM, a* tUUStégtl k a • j \' ~ mgbizhatiiágot úmeri Itg/SU törvényinek, ím 14 H ttw 1% oegyedém 3 H M kr.. i 11 írt ífc_ HuUtványszámokat nyolo napif lnfyen kftld a kladéhWaUl ==- IzerkeutlsÜg ém kladáhlTatol: BlJDátKIT, ÜLLŐI-ITT 18-11 RIÍI A BUDAPESTI NAPLÓT! üti A rovarok bármiféle fajtáját össze-haflonlithatatlan biztossággal és gyorsasággal üli. Csak a „valódi* meg* /vétele végett jól megjegyzendő: 1. A lepecsételt, vörös címkés üveg-palack 2. A szó-védjegy „Zacherlin". A mit S*b*Mkb«Ms, paplnaes-kékbaa vagy ayitsttaa kia4rv«« mint Zacherknt árusítanak, a* sekasem „Zaekerlla", éa a leftneftéveastőbb jelzések dacára soba sem v»ld a régöta jdl ismert „J. Zaeherl" céglM. Óvakodjék a megtévesztés-W tői 8 csak szolid üzletekből vá-tároljon! 60. íü®. Nagy-Kanizsa, 1897. junius hó 24-én. XXIV. éWolyam hwUMlMf i YiroiHl*\'ipÍt*t. fluW MWp M>7rkaraaka<IMWa A „wkaaaláral írUkranl lak* nspsa-klat I. 1 kést. ZALA Zte4éfcJvatel Vira*fcéa4vSM ! \'Wf tkrftmhfa. mAmwrim iú t I, iiUnr-1* » lap wllMl r4n*«t huIíhI ailadaa kd»U»t«> tfkm ém fUévn lipiMm it ken*** (I M - li é korom (I Irt — ir I korok* (I M i«W Politikai és vegyea tartalmú lap. — — — A Nagy-Kanizsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Dankegyesület, az Ipar- éa kerwk»-g|r4(UMt imi^imi aáaatMawár bí-wmuii** lanUk Mikani kaaat* delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szö vetkezet éa a letenyeí takarékpénztár. — jJT"® mi bfaéuiuk ai a .,nagy-ksnízsal malálagyár éa serfóződs r. t." a nagykanizsai önkéntes lözol tó-egylet, gjtltéér petit—n ia a^ ________a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. társ., a Hkanizsai kerületi betegaegéiyzö —- , . __.,,„. pénztár hinátoloi közlönye\', MMttíMt, .akartat a kti*Ma*r Italratok -m kéWsfask r.aau _£_Z___matkaaék Aeabal FSISe k*ar. ___m_mwwm ■■■H | | _ _ w _ . nuikiliiiki laMawW. iqytt itárn ára: lO krajcár, X«g|ei«alk WagyKanlzsán hrtemklmt kétszer: veueáraap ém carű.töst31cözx Néppárti szellem. A néppárttal magával most nincs semmi dolgunk; csupán szellemével, mely — ugy látszik — minden alkalommal kOzénk jár kiséiteni, valahányszor csak valami katho-ükus ügyről van szó . Megjelent ismét Nagy-Kanizsán a junius 20-án délután 5 órakor tartott katholikus értekezleten is. Hogy megjelenése magára a vallás szent ügyére áldással soha nem jár: talán fölösleges mondanunk. Itt sem járt Amint tudjuk: a róm. katholikusok most mindenütt szervezkedn.k az autonomia tárgyában tartandó nagygyűléshez, illetőleg, onn^ kizárassék, hanem csak azt, hy azon magukat alkalmas egyének álul hogy túlsúlyban ne legyen. Egy kis kon- zervativ szellem a liberalizmus mérséklésére kötözi s meggátolja szükségszerű és eike-! határozotUn veszedelmes a katholikus auto-rQlhetetlen szabad fejlődésében. jtomia ügyére; mert a néppárti szellem a Eltagadhatatlanul előttünk van, maga az | legszélsőbb türelmetlenség szelleme s igy autonomia ügye is tanúsítja, hogy ez a minden izében nélkülözi azt a józan mér-százados mozdulatlanság végre mindig meg-Uékletet,- zt az okos higgadtságot, a mit boszulja magát Azért irtuk, hogy a vallás egy ily nagyfontosságú és több irányban ügyének sokkal többet fog használni, ha a komplikált ügy lebonyolítása megkíván nagygyűlésbe az oda küldendő képviselők Nem mondhatjuk ezt klerikális szellemegészséges fejlődést biztosító liberalizmust nek, papi szellemnek, mert akárhány derék visznek be. Ilyen szellemmel azután igen papunk van, akik határozottan kárhoztatják is meg lehet teremteni az autonomiát és U türelmetlenségnek, a minden fejlődéi hosszú, türelmes kibontakozással olyanná megtagadásának ezt a makacs, csőkösyős lehet fejleszteni, aminőnek azt a kalh. val- szellemét. Igazi néppárti szellem ez, mely lás valódi érdekei kívánják. vallást csinált a politikából és viszont a Ezzel azonban nem akartuk és nem is szent vallást a politikai küzdelmek fertőakaijuk azt mondani, hogy a papi szellem jébe vetette. S vájjon mit akar itt ez a szellem a kath. képviseltessék. Hír megirlúk é stéfvtíkédő gyűlést »ohasem ín megelőzőleg, hogy az autonomia ügyére Ámde mit tapasztaltunk a junius ÍO-iki nem tartanók üdvösnek, eredményt bizto | nagy-értekezleten? Azt, hogy nem is kferi-sitónak, ha az autonomia előkészítésére hí- kálís, hanem a leghamisitatlanabb néppárt vatott katholikus nagygyűlésbe tulsulylyal a szellemet akarják érvényesíteni majd a klerikális szd lem vitetnék be. képviselőválasztás alkalmával. Midőn ezt irtok, nem gondoltunk egyébre, I Ez a szellem jött el kisérteni a mint arra, hogy a klerikális, a papi szellem nagykanizsai katholikasok nagy-értekezle-mindig erősebb mértékű konzervatívizmus- tére is. sal jár, mely azután a vallási szellemet is Ez már nemcsak papi szellem, hanem bizonyos csökönyös mozdulatlansághoz annak is hatványozott tulhajtása; ez már aut. nomiai választásokkal szemben ? Nem kevesebbet, mint annak az elvnek elfogadta-táiiát és érvényesítését, hogy a néppárti politika az egyedül üdvözítő hitvallás. Azt hangoztatja ez a szellem, hogy ezeknél a választásoknál a politikai párt-szellemet ki kell szorítani; itt csak kinek-kinek vallásosságát keli tekinteniJE mellett azonban minden tétovázás nélkül kimondja, hogy a ki liberális szelemben érez és gondolkozik, az nem lehet jó katholikus s igy nem is választható meg kongresszusi képviselőnek, A „ZALA" tárcája. FlajasMurioo természetfilozófiája, — A Jt a I a" eraéetl láraája. — Irta: Balása Hargtt Mikor az Uránia megjelent, akkor nekem még mb volt szabad oly ^ magas" dolgokat olvasnom. Azt mondtak: nem gyerákézbe való, mert kép nlódó lesz tőle, vele- foglalkozik s még álmábsn •«m hagyhatja el. Röviden szólva, belebolondul tbbá csodás világba, melyet azonban még sem át meg. Kost már olvashatom Plammarioat s minél Ubbei olvasok tőle, annál inkább meglep as ó rendkívül merész s mégis ragyogóan szép taatézi-ája Minél komolrabbaa olvasom 64, annál nagyobb tiazteiettal viaeltatem az iránt a bámulatos ész hám, bár megvallom, aajét hitem éa meggyőződésem nem olvad lel benne. ftamaarios nagyon okos ember; amilyen nagy esillegáss és tarméazettadós. ép oly nagy Alosofas ■ akar lenni. Hívei ekHt már Is as. Filozófiája a természeti dolgokban talált gyöke M, innen índol ki és ide jöo viasza s folyton az őjjttéfűggéíi, illetve összetartozást keresi az emberi •éM és s négy természet működése kősőtt msz a félek haihatatlanségában, mint azt tag-*óbb m^eient regényében „Hlella"-ban kifejti s msgyarézgslja, oly remek, ssmdmi keretben, hogy szinte bele lehet kábulni, de fi még s lelket is } valsmi villanyos, vagy delejes összetételnek 1 [ tartja. Anyagoserének — úgymond — folyton kell | lenni, mert máskép megpoahsdns a világ. Az [ emberi rostszálskon ét mindennek leMrMUnf, | átslakolai kell, s végűi ha sz ember erre a I i fizikai munkára képtelen, a megrongált s el-\' gyengült testnek feli keH oszolnia és egyesülni* as snysiöiddel. Lém 8teBs és Ksphael a meteorhollás idején látták egymást víllsnyos lángok közt; meghalt s 1 porhűvelyék, de s romlatlan fizikai összetétel —I I amit mi téteknek nevezünk — elszállt fel a Marsba I s ott megtalálja sz silenketé delejt ás ebből egy I aj termésseti seysg, oj lest képződik, Igy magva rázza Ftammarion a megdicsőült lesttel való M-l lámadást, az qj életet De a" Marson se lógnak mindig megmaradni, I innét alkalomadtán ismét más bolygóba térnek, így aztán halhatatlanok is maradnak. Fiam marion egyik munkájában felemlíti Spóroltak tudományos hagyatékát as Örökkévalóságról, melybe mindegyik lélekbúvár szeret bslekapesa-kod<.L Ismerjük fiperot, de ez elÖU Is megéób-I ben ve állunk meg s szinte alig merünk gooéMiozni felettes beljebb hatalma léi ek és test közti viszony gondola iába. Maga as örökélet problémája elélt még a legnagyobb tudós is ingadozik s sz archimedesi I pontot nem képes s téren sem felállítani. A legtöbb | tarmászatlodóe és csillagász, mint pjammsiion, Istent Q*m olyannak képzeli, mint s kivé, kősőn-I sége* ember, hanem olyan legfelsőbb lénynek, akt kewli sz egész lereaiteNaég alkotó erétt, és nem mint alkotót Szóval é ss Istent, mint legnagyobb chemikost álktja ehbéck s elismert, hogy annak 1 adáséba földi halaadó bele ama avaikoa-hatik, de ö azért megkieirli feiisfstat Igy megmagyarázza a bypooatst is. Nem más ez Flammaríon szerint, mint otysa gondolat táviratozás, melyhez a napnak különféle szaka, ás leginkább az sst, tótag s holdfény ssoigsl ssgiteigH. Midőn hőse, Rafael tatai akarja Stellát, megvárja a tele holdat, s amint megerősödve Mára horizontra, . % hold teljss tényéken a kastély felé fordult és szólt: jer, jer édesem, tegyünk egy percig együtt e szép este, Ea as alvé Hány felkelt ágyából Megindult s tudós lakása Isii « ösvényen is s hegyen M. ts megjelent eiétta tisztán, fehéren, mint egy bűbájos égi tüaaaiéay.a És itt itt látszik mag a lélek (ami hálák szerinti lélek) hatalmas srsja, mi eil*n hiába protestál Fia m mar ion; hías est anélkül ia tudtak, hogy s szilárd akarat és hivésaagydotaokra készteti a telket s bámulatos eredményt ér st Megmondta Jézus 1 .Bizony, bizony mondom nektek, ha essk sirayi hitetek te volna, mint a mustármag, asá mondhatnátok a hegynek, hogy menjen odébb és as odább menne," Itt Hasé FÍammsrion is kisflkkset az é lanaésasé-fttezoéájéból s igazat látszik bizonyítani osfeédk .ssyűgyű* hívőknek. 0 kutat, kutat oly mélyreható dóinkat, e melyeknek Isten kiartrte kelénu a embertől sMsdé fensétas titkait, elzárta a véges sáeae eMtt Ebben bitt Sokrstas ia, Hellas lsge^|nhh kél. Nagy-Kaniaae osüttfriOk Zala 60. szám. (* lap.) EbbOl nagyon könnyen le lehet vonni a konzekvenziát, hogy — miután egyedül a néppárti urak nem gondolkoznak és éreznek liberális szellemben — ennélfogva egyedül a néppárt az üdvözítő hitvallás, egyedül a néppárti urak a jó katholikusok, tehát egyedül ők választhatók csak meg kongresz- /"Ntzusi képviselökül. £lgy lilgy csin\'.lt a néppárti szellem valóságos hitvallást a politikából. Ez a szellem, mely a szent vallást meggondolatlanul, áldástalan kézzel behurcolta már a politika izgalmaiba, most éppen olyan meggondolatlanul, éppen olyan áldástalan kerekkel akarja becsempészni a politikát a vallásnak szent, tiszta és mindenki által egyforma gonddal és szeretettel felkarolandó ügyei közé. • Ha a rom. kath. hivek világos esze ezt idejében bfe nem látja; ha a szent vallás magasabb érdekeit a néppárt politikai törekvéseinek martalékául engedik; ha a nagykongressaisba a békés egyezkedés SMdImnff hflyrtt a liWaliaypim a prafad- elvű fejlődést ostorozó türelmetlenség és izgatás szellemét viszik be: akkor azok az óriási akadályok, melyek a kath. autonomia létesítése\'előtt állanak, nem lesznek el-enyésztethetők és ez a nagy-kongresszus éppen olyan eredménytelenséggel fog végződni, mint aminővel már előzője is végződött. Jó volna ezt meggondolni a kath. híveknek, mielőtt a néppárti szellem hatalma alá hajtják fejőket ~ Politikai szemle. Belföld OraaéggyAlé*. A 21-iki héttői ülésen a képviselőház folytatta a bűnvádi perrendtartás életreléptetésérOl szóló javaalat tárgyalását, az elleo<ek, mely annyira ellene rait a 16. szakasznak, fáradhatatlanul ceatázik, kttzd éa beszél a szakasz elles, pedig uj érvet és indokot nem igen tnd felhozni, hanem ismétli azt mindig ajra és qira, a mit már annyiszor elmondottak. A 21 Ikl ülésen első szónok Ama Ferenc volt, a ki majdoem as egész ülést kihúzta, de valami árdekeses nem Igen tudott mondani, Külöabeu egy Ízben az elnök rendreutaslláaát msgárs vonia. Sima szerint nekünk kétszeresen ssükségünk van a sajtósza badaágra, mert mindenben Austriától vagyunk függésben. Még s parlamentben sem érvényesül gondolatszabadiág, a szabadelvű párt ré«séröl a javaslat mellett egyetlen komoly azó se hallik. Összehasonlítást tesz a volt igazságügyi miniszterek és a jelenlegi között. Egy Deák Ferenc, Psuler, Fabinyi, Szilágyi Dezső érinteteilenül hagyták a közszabadság egyetlen garanciáját: a sajtószabadságot, ezt épen Erdély miniszter támadja meg. Igyekszik kimutatni, áogy a ja-vaslstban nincs logika, a szt mondja, bogy a ssjtószábadság kérdésébea sz ellenzék a barcot a végsőig folytatni lógja. A javaslatot uem fogadja ul. Ez ülésen meg Komjáthy Béla xzólalt lel, a ki azt mondja, hogy a 16. szakaszt nem a törvény nyomása, hanetu az a vágy teremtette meg, hogy bízouyo* tártadalmi körök a sajtó feszélyező ellenőrzésétől mcgóvaseanak. Az igaz-ságügymniszter pedig nem egyes társadslmi körök, bsnem az egyetemes nemzet igazságszolgáltatásának őréül vau rendelve. Nem tagadja, hogy az Ítéletek elleni némely gáttca jogosult. De más Intézmények is vannsk, melyek nem egészen váltak be. A szak bíróságoknál történt tévedések sem kevesebbek, mint az esküdtszékeknél. A sajtó stjfta elkövetett becsületsértések eseteiben nem lát garanciákat arra nézve, hogy a szak bírósagok helyesen, megfelelően fognak Ítélni. Mikor a többség oly mskscsul ragaszkodik a 16. szakanzhoz, csak zsarnokoskodik a kisebbség fölött A kormánynak kötelessége volna a szakaszt visszavouni. A javsslatot nem logadja el. sitás és a háború nagy rázkódtatáat okoztak a forgalomban. Az egyes közigazgatási ágak bevételei a folyó évben 40*/,-al kevesebbet fogaik* kiadni ée összesen nem fogják túlhaladni a 66 milliót, mig a kiadások 185 millió drachmára lógnak emelkedni. A deficitet réazben kölcsönad fedezik és 40 millióra oaőkkeallk. Ez az Ossza* még 10 millióval emelkedik, melyet a kormány a a tesazáliaiaknak elpusztított bajiékaikba való vlaszabelyezéeére lesz kéuytelen felhasználni Tekintettel erre a helyzetre, melyhez az adatokat Görögország nyilv ános könyveiből vették, s kormány aszal az előterjesztéssel fordalt s hstslmak. hoz, hogy ezek jóakarata goadoskodá«nkb*n $ kis királyság további feobállását vegyék fontolóra és a hadikárpótlás fizetésének eszméjét mellőzzék, mivel Törökország provokálta s háborút és Muraviev gróf körlevelében kijelentette, hogy győzelmeibőr egyik hadviselő feluek sea szabad anyagi hasznot bozuls. Konstsntinápoly, jun. 20. A mint beszélik, a torta hozzájárul az uj batárkiigázitáshoz; aa gj tatár állítólag Meizowoig terjed és igen alkalmas katonai célokra, lakott területet azoobaa nem von el Görögországtól, egy románok Iskts lalu kivételével. Diplomáciai körökben remélik, bogy hacsak ntindkét részről nem találkoznak váratlan vonakodással, a békekötés mihamar meglesz. Nehézségek legteltebb a béke vcgrehaj< táaa, nevezetesen Theeasália kiürítése é* s hadi kárpótlás fizetése körül merülhetnek fel. Külföld. A görög-török békekötési tárgyalásokat illetőleg a lapok a következő távirati tudósítást közlik: Athén, juo. 20. Este. (Havas ügynökség.) A hadikárpótlás ügyének rendezésére kiküldött konstantinápolyi bizottság által közölt adatok szerint Tbesszália évi bevétele 10 millió drschms, melyből 4 milliót a tartomány közigazgatáaára fordítattak. Ezek a kiadások ezután is a- görög államkíuestárt fogják terhelni, mivel egyetlen bivatslnokot sem bivtak vissza. Tbesssáliában a termés teljesen tönkre ment; az évi termé* átlag 66 millió drachma értéket szokott képviselni. Az idei termést rendkívüli jósága miatt 73 millióra becsülték. A háború költségei, feltöve, bogy a béke jnl. 12-óre megköttetik, 36 millió drachmára ragnak. A teaazáliai, cpiruazi és krétai meueEűlök ehanáss 3 millióba került. A mozgó- Az irod. és müv kör közgyűlése. Az irodalmi éa müvéazeti kör tagjai nagyon kicsi azámmal jöttek öaaze vasárnap délután a városház nagytermében a rendet éri közyytUéin, Az ut.\'bbi időben mutatkozó beteges közöny veszélyezteti a kör jövöjét, a mely nemes törekvéssel, sok ambícióval indult meg nagy útjára. Vietey Zsigmond polgármester, a kör elnöke, nyitotta meg a közgyűlést. Ebben a ülésben foglalta el legelöször az elnöki széket. Köszönetet mond a közgyűlésnek ama megtisztelő bizalomért, meiylyel reá bízta a kör elnökségét. Kénytelen volt — úgymond — meghajolni a közakarat előtt, bár érzi gyengeséget és nem tudja ; mivel szerzett érdemet arra, bogy ezt neki ajánlották fel. Sokkal kevesebb önmagához a bizalma, sem bogy megfelelhessen u kívánalomnak, de abban a tudatban fogadta el, mert bitté, hogy a kör minden egyes tagja őt működésében támogatni fogja. Az elnök rövid, de szép beszédét zsjosan megéljenezték. Hotenbery Mór dr. titkár, a gyűlés megnyitása után a következő, szépen kidolgozott évi jelentéit olvasta fel: Mélyen tisztelt közgyűlés A nagykanizsai irodalmi és művészeti kör alapszabályainak a nagymélL m. kik belilgymi- cse; Aristoteles is azt bizonyilá, hogy a test és a lélek két különböző anyag; a test elenyészik, de a lélek örökké él. Es Flammarion ebbe kapaszkodik, csak bogy ö chemiai lombikban analizálja mindkettőt s azt szeretné töként megtudni, hogy mi a lélek összetétele s igy D\'Alam bert természetfilozófiáját tökéletezsé tehetné ebben a tekintetben. Teória és praxis kiegészítené egymást. Mint psyhologus azt állitja Flammarün, hogy ha két ember agyában ellentéles delqj van, azok agymáz akaratára döntő befolyással lehetnek. A .két agy egy gondolat" elölte nem létezik a igy két egyformán gondolkozó ész, ha van ia a világon, egymásra aemmi hatást nem gyakorolhatnak, ö csupán áz agy fizikai alkatrészeiből csinál oonsequentiát s Igy külön dogmát akar lelállilani, a melynek — hisszük, —■ ha lesz is követője, de nem sok. Mint természelfilozofus sem fog iskolát alapítani, mert mig egyréazt ö sincs még biztos alapon, ^másrészt pedig coljai s állitá<ai nagyon túlzottak. Különben Flammarion müvei nem arra valók, hogy as ember loglalkozzék állhatatosan velük, hanem csak azért olvasgassa, mart s<órakozni akar s kissé a képzelödését felcsigázni. Mert mig a világ világ ltoz a költőnek szavai igazságot hirdetnek, ki így szól: . Virágtalan J&n nem terem yyümHci, Itten ntíkűl tudatlan lesz a btUce.< Selyem az élet. - á „Z á L á* aradat! tárcája. —— S a jövedelem?..... De hát arról manapság beszélni sem lebet...... Szegény, gazdag érzi, hogy rossz idők járnak reánk; — nincs mód a jólét előmozdítására. A termés mindig kilogás alá esik. Ha el nem lágy, elveri a jég. Ha csűrben van :0rikgy rosszul fizet, vagy elég, vagy kicsirzik, de valami falumnak csak kell érni. Csak ,az" a boldog, kinek uem veri el a jég gabnáját, uem lagy el a vetése, nem érik luliidő előtt) a búzája, repcéjén aem táncolnak a bal-hák; — azt nem aggasztja ilyenféle fátum. Már több ízben volt ajánlva, hogy Ilyen szűk világban minden megélhetést módot igénybe kell venni, mert a szorgalom gyümölcse nagyon édes, de még as a megnyugvás is, hogy nem kímélve fáradságol, még babért is aratunk. Beköszönt egy előkelő úriember avval a jelszóval, hogy egy kis szorgalommal lesz selyem annyi, mint polyva. „A ki mer; az nyer* 1 Kételykedve, télvállal. veszik; — nem nagy a lelkesülés. De végre léfesti a sok előnyt, a szép hasznot, a selyein-tenyésztés eddigi _ felvirágzását, annak haladását. - — s a környezet fiatalja, örege fölbuzdul a kecaegtetésre; — eddig nem érzett lelkesedés mutatkozik. Végre is megállapodásra jutnak. Ki-ki vállai kisebb nagyobb mennyiaégel A lalu erdemm kántora, mint kire minden nevezetes ügyet rá-I beszélnek, — mindenre vállalkozik. ~ Jön a kelteiési idő. Nagy elhatározás után az ő vendégszobája lett a keltette színhelye, honnan a boazuszáru pipát ki-méltatták. Minden hozzátartozónak a kellő aj ruhát meg» .ígérték, s elméletben úgyannyira nagylelkűen ment az adakozás, hogy a szegény huzóvonó tenyésztőnek foltra sem marad belőle. Felfogadja mozgó selymesnek a levélszedőt. I Annak egész uj ruha kell már. Azután /gy rá-érőt keres „selyemkendő" ígérettel — ha napon-kint megrágja a selyem-eledelt.. Jön egy hetes eső A bogaraknak a harmatos levél vesztét okozza. Az egész házi nép. levelest törülget, f Nem érnek rá fűzni — varai. A kert nem látszik ki a gazból, mert a bogarakat kell le- és fölrakni, öletni, szétszedni: A sok baromfi nagy zajt csap, sípol. El vannak {hanyagolva, mert a selyméreket kell táplálni ...-\' Jön sz egykori meghitt barátnő messziről látó-| gatóba. Kölcsönös örvendezés után mi sem természetesebb, mint hogy a köznapi dolgok tolyázára térnek — Nézd meg selymes bogaraimat I — Jól Bemegyek. Aaff > Knmarn, rnmMfiMt m»fím tM 11AA mán n mát én I mttmtém hé i\'i m fatWs $$ mt urnám j fc*«*f afcMt, As «áW UáHhmU tékán pám j m. méyM étkntttu a irnM wMjuM! MMN MM AmM Mi****, Mátém mm Um a M*Mml nmté tmtmktténátMi mm m Mm tm fmm kfág r drftord** i wmmmmMW, H^ml&i *gf M tm a mitnum mfawüity, ntfttm-tM mtm imwmyra kmtb immmn wM\'ai miM ét miyú iky mtt^lng, m»> kg m(0 tnttmyf nyaijttmk a Mt SMtó/m \' intMl Mi hí (S lkáé, m # tárta mmkátán ia ttM m kMuk Wrta»| mMémw k* tá»4 m, mlf tmy ****»>ay»l kM mm muttAMMi, mm táM uáaétttm «#* immpM mm » mAmy mSpw^l káü ánmmétg Mnyivslis iakákfc,] /KMrt mtámnpmmk térné mtám*vnMm «mnMMÍ féittés kőígyiftk tant* \' tMt, mMktáétí 8t$Mi i/mm, mMyM awfc titkát ktéttmám mutt, rnyty/i Mává, ÍM&-te, $gfmém l&Qft \\w$i tam nmktimttát, ki nimt tffiéfíjm a mtAaammatátn ftétm§ Kéimán, kAMitéivé I mAag l**r\' Mátén, KmmtM Mi/t inmais! Wpktt *»mhM kmtnátin, m>, áhá ári tm 4m i/fit)UUmu étnél" Kmtm Két tál, n iéttái HnktMUáy W\'MitöWiiw . Mmkti, á mnpámtMMt MaAki attmta,»« *ff# 44m* A* áá igmf9mié i (HKyfawpt weiiMk-l ^^/w^i/jf, yííyjfyöJt | »0tátáié, lÉÉII kftgyáM* mffitkíwMI.\' VmtáiÉ # MugfiMM kit iwáf m mjtláétááH\'éty á fátmiMini mkfötömy <átnéáv6 tíwiiwitj M pöteítm**\' (éM tottémitáitMm véttmuk fáfíemtni áfa iölfáMi- át H I4í\'í8dsf/íii iátffé i^mOFfMnsk é$ $ békés, # fám/Há* im tflgl ttnéfáH wáUiMwi* fa wMiáf%t*tmk jj/M mimttá [ WM itní)u kit* (föf* MM Hákmng vhi): ÜM t m/mti ifuMm ét máfáiutá wis* ftttiáttté úpoíisit mtttái, MfM átfík 0ié iilM/í, éit mtá<jttté tááfmm4>inmmtt mfifiéfíki Htám fttgrény kijghiitM Itmti, I kitt} wHjj6t W/i IfttthUmi in máióHKti mttkttté\' lm Hm tttftp, Mff Él M M\' miét\'i4js féféá/ á» án/m/máUhtíi m MM é§ nümi i/is/f\'*kérnék, s&yéto «éí» jut kmuhié főeétís- # iénHtá»ifni mm ákié wiimt (illát IMI Iwgf mii) wm ín iai lémféto tifotláifohsl, m-\' itfé tttwAm MtiiUtá, réwbtm Immtté ImMk \'/ék M mám (§ kp f még lámtMml émátéM ■ táutnétm <m j tto Mmủm m Um/máftMtá egfíellwl ká-\' iMpi tááU, kim M IMt k+Ditái mpmU-ff téti* mm fámtum mámttitá kátntétné uU mtilhi t/ i ,ábm*fimf mt kwméfátékm » mtuml Imásk/m éI wmi nmmtáM, rnáMt m/A&ht) » mfftf IiH máitáMétá át mtttál mpmUt mn»*már$ mttám # ténm H97 Imim M U4m t)<K!Ml H km*t; - tkiMtnftMin, mii *<rti*l * H)*k»á\\é1 =* Hit miért\'t - M«> •/. iftAmtámi I fattk mtmuk »t UJ\'»I mit Mm H 1ll*lt>m fa, mét0* isit/•»/»\'<< lír*" Mypí jöo ggf iiiMiiitsftó fos§í idő/ nini $ étávA mfíKkm né^MáHijá, m MlMttk hMé00 ksprisk,»élőbb \\nkiti-kálik # lm) 4 */j/iMMIidu kéfiUtm f*mkftp*ktá tmt Ali Éí/jS; í/ö^f Mfjf Ijfó^ MI ín yr/Xl Maitól teprtíf W Ifld •mtlfi.- tipm, hI/Jm m Umttm, mim\' s Mtlfm\' iéfktíéé wíft> Síé te o0 fítódjs » hstffm, (kóS kény Mm, iif»* lisijjitég,,, dé ininiktö dmiü»< Iw\'df „néki 4tám**l\' féllmi i jthMn Mffl hnénééti. Vátfg gffllidjtl mindén fttnlníkttmtHi, Kkktif jffll s iimhyiw&itU\' Péffflé Mf píf&iot kmmmttn fevélfél iá! Inunk Isftu »(l*iMk/ H mMMHI IflH *m»é<MwiM 8% Wtí§ IMM MMtm terliwlt ftivm Igf hmiMftá, egy nmk lénféMtfc M* l\'rt<1«lv», lurAté Imii a mélmká Is m jM&fn< ^ w * wffl» Huttgéni MM mbéf on%fpt fémtál, Wmfít Imii műé » mtméérnl falfmil <tlm* trnM* tölfmenyétöiéd M*m*t, m*ti lm « « tnág nmn ituUtm mi minámt tílwK-í etnIiM > ftttmt kttiMtmtté mMwk, liCrfttifttk MpHHttiH Imim | tmnUm Uá A* éti Mim í mii Mik11*1 ni mtmf, *"tnh iti*t kiinhi % )ŐiMlMmH »«»k ultlMrf »*> ÍmI Ináék OkV* Ui kt MHfgMltHII á UftotOmlA Kufllf fcsfál/iőf/i jkfin i\'Ktk ttWi «sslyffléwlfisslí MMÍÁutopIlít m *§tnm ktmláM wttétA * álJgt« km, Hiritám Nlvjlk Im A ktmfhán titmtáf lton IsttűíÓ dolog ffW/lt káfitn, (Dmmmmi t Uf VSgf ml ff Mi is útt hékfttík tt Itölfiéégét) mMfimk ptd& Ml* 14 uá# ym httmiffikktl, tln (tífmt boomtss t) bDusUénkátisll sgy kolló&* lyíífc Mh sslbéifái tán mn is Ml li/hnhb inngfnrAnti, NMiátif ftiQü M • lár«>)«É|lf/ti ögg(/s)föíföll .. fáíwdUMol lii»ll)ttl „J$l $ ImgjsrMk I* *m mit u ki4 Mtutiintné jélIsfeyH) tMgtAMttm g^illsfi fel, VánmtMmán^tM <Mk m éJf/itilí fi#-- ultit lisíxéltwliiék/ mMfM m!«m Mimmim léfMmámk un inán m»t m* t»mu»k Kw#ldr« kii/íiliSs * ytpftiy1 Is^sh a jsM, * mii rmMMt k/h*p*ll lyilmn Utárk. imnánmtl* • kAft lUtnmtnl ttéaiM métfá\' mk WM- ámmimH átt fymtmlMjm Uhiátá ItáttMtrttMimr, mttéméh. a kAt Mifflá fA» kámtt mtm •* m/tf # ktmém árntb ItMfm tímnám mtym bWMMám kápmá • tmtttá mtit/m ifítm kttufMtááméa wmM> nétá iétái mxötíétíá hi»á(é én » káf Mp* mátáAtn itákáritt ár, Ktw tintát, as máMim mtáwMéüi tátim, »* i W/0 MtmM á» Htmém HáffAfl.tméláméi &%t>k/?§?4ály mn tttUitgfn én ttnMmt MtvAM #mi, hogy a kAt máim a mmm iwutmá kMt/num M é» t kár á4f»MMM Mmémáptk A kikálá/üué mm^tuttttmkim táiériM, ( ntitn UttnáíaiáMm fémmáttté én át >*#* I fáM tmitnA bkÖtítOgfiitfc kéttnk tHttjáim j afmítáMi k/MAttMám lArtté írntn, Mm JmH, kAthui ki<\\>vA<>» kcnMürK ; hémmd KUtnih hnto mg ütni, kt/gi • v* mtiétm Hpntám, iéká » 1 UfUAt kÁmáiMÁááM kttttttnmwitt ránt »• 1 ttfm.- % mgbf\'Áwmk MttM tevén, a kir ka^l HnMéH Uttném Sándor itonMmé, tn J/mM1 IHkáfítmk ktéMmMiá, kl kariak *Aiá>itáM\\ kMŐmM iMIg én jwtíéAniflhg mMötö* kiléte, Mtttinti • tmtémmk mÁkéáántt ttm UtnH\\ mnt Mttn lárnktfummk mMfM ktm* fatM Htm, nt itén *tl émmSntj hó Ltift0fl itfUál éUinMm UttfiniktmU a um+i kft? tt})$$/A?fégé§6twk kárétmáiM, tuMkSf m ktummt Urnát kniAftmtáiti a tmtáutr axfa 4ánm láliémmtMln én a umMur éünpttiáttnk | mttgi imáimén, nmkákmim mmk tijjlffiiétfé\' mám néftábM tmmáá pt*n hété M/nnrktutiánttm tísseUsigOt kölMlt ki, méfmé int)nittl mitii-! InnMtAln C/mátm JtmA (hiifibití iinttrik, KntMl, ét- (líiíf «« Hp a*<<<«. iptumiAhuiémtt téM, UpéMbm fHsttiéűk \'//sigtfíOfid, a mmktr kmtmnyn, fcariftli MnAkMm mníM Intámtt, mMi/mn a mmknr inmtánáfál Imtm4, íi#fíg* néittviAtt, hogy m éiiál nein süSoík mnt tm lémttn i# mtmtm éttUélAéd a kér mntn^ton ttotéiénM itm, Ktn a kikélé/nt kbotínnt nim iwiMvilafa, bogy ii mmknr mntMénIMánn na mtttiAnnták ki, mmm anmÉ ugyM&fé Ikmm- (M, mit $ tumkar ttjélnt mntnkknílmt,\' j m IgnntMAintmmnk I áll épfll n-én lurt^l tttmim kaUrtnaltá mrnilMMi aiaai, tmtl kármét* imént kAnrttmééAAéaám néfc »*t (íntém ttmA b&t >«mM nt/gf katmkm a amákm kténja Ct Jmá látnálniOrtaa Iwiiiw hápén ml Mimatái támméám mttém ftm «MfJ, aai tétqmm ktátanáta n I. a»i p»m ká M-ám mmptuMt muAy, méfn a aMtatr té m/t, Iihtété rnttmám iéttma lítmtté natm itmdntmét twiHii i riW, Ka atknlvmmi Mitlrir—t a fcwMgfNÉ u. a nfmfémMmt tm lámmáia n Mtmikml aínmmAtéa 5X aá én lAtü lattiatmk HiwatlMX élni, 9 kátémáa smMá immttM fim lu. tk nitáim tr*«fárt*áta*k imákká Véttá* Mm Hmm kmúnwtti m ttam Mnt tmtaá w mt1*éma tnuékttuimm 15ff •■«***» lwWl« 4f. %tm Iírná, iraMmt w«t ii<ii«lfi\' Mttéétt, Mtibmánát a lámM, mmfkm mmm éa mátémm naák ktmktmk n lám iránt léé itmatAmátM aa MhmmmátÜ. Hégf mtrikm jáfdl ySgSÍ aa amMf mkwMmt NmIm Htmávr, ki V#f*wwtf 0Aa alá mbort ataa kAknmánfM mtéy ílnlümf éa mtl Wmmt amtíüb Kitraot áatékarátmk IA ktramM ama kArtámáaf, kegy a niaatw* .Kmtmmttf M* Uétmy aáairftá* t éti mpm H< atomitfl mmamáa, kAttmnikaánnta aa kart IMkárta, bet ia a mánmt maimat pfoé&li-ík>y*l aatámmu. KtkáLá fc»(nlwMiipt tMkaMiau a kér. íátn. tfl mattém M M Umym Itaha Ka ntkalmmnl ét Km* Kraa faMataa la maptn naáraiaUm WmmoOhwi mtitmia mkaá mimé a áimá nappá j a ámuán pták aa •waefNlIf** k>«yi<a<at keeeaw iweiweeaÉ IMMimMü <*Manáiai loimía, KnwWmil ktM a UMytti tmtmámmtrn* ¥r&$ikay ispm namaaapMiét, kl mmatmmuM mtm mmmnti kmityMy rmtátmámim l**r«*atA4aw. IHémmM VMt>* M kxooMM* hm t(í4i4, kttn k\'flak mkkáóánáiAi lármmk kmatamklmm Ittátttmé itmmé. Magymm ét, matát Marta, kir, \'wmm, kpiái mit uf amam >wé*k «!■ <>**>»* i mi májm tfcrö1 ktm UnnUa mumi, w«<irkia kiinlk\'tUmní arra, hOjff át. Mttiínköim innám amakimMM é a miiitmmmi ktalHumtn tatáé léjtáétHánimn a knnnl IwUnmtnjm m kíHmtr*-lAmtl itHHMákat itmntinim /^a Mkan mt-kaakat, mimmttá a fltipMtf wmim m máitnaMi kar «44h0 makaáammk, ugy arttfc mi, wfn( anyagi *r*émtiftt tm i&l—m, mMy ; kárMmmk ÍAr9nk Mntén • léggagfObb kám séggá tett Ma§at> Stnmy \'/MamtmA ltn<)h«il«n Mpokl l*ré-ka#f*a^i Mftaa paálp, mMy trlf Mrd* ámm ii»ii(ir»n tan pattámmum makAéánátaL agtaa**ak imatm kariak ♦r4*wni iimUmw ba, httpy M\'Hnnim tánmtmk pératlan «4«l inambiit I*m fáma *tM*inflMM a klratfaa pám éniatán t, ha f!-?a \'yátmunkkntt h*M-imnmyt Uig rtmAam, *ari kMMitira Iwiaiia ■ \\*t m ttrktmMtt Ut§ halni Untul, én ma/ Ur «r*4w*tif#M< alárt mtkkntonktn, Káténk laptaiaak mám ampumátai, atáánf* nylhan a Inaié Mama M0,#* van ttmanilié arra, hogy kttlAnAiMm a l«r*k* v»ti uiyvljta* Mai lérmmk *tánt í0l#])I|ao0lí{á kl«*t«i nák-kai tlMiank aiá hg mmktittti. Ung Ml Isliftl wiílsliwöki hagf nata M as, (giflllia fialunk mlwkm k«sM — kAnavt és a Mfiala* « Mhai, <• lf vtüvststi métMa* tm totoAHéMfk kasai fuíHHk kMIsMI lunkhos | UéntMé Urv«kMf«*anH mitxl hstksiasahkM éWílfifiljiík ft»aii«l IrodsJmitnkst ** islfSas*-lánksl J a immmll inMnUtm is rnaimm émpmá tpalttnáiM ígymátltöt v<Hisaak Knsikilaiaak ktlAnh<M) ftitfini m igf ^jfbtkaB^olfAft nsIvttnkiMft a ntnntnt m iltimunk a*pM as ttmmiál, suftHlal a (n*|U(ill réttoM la lak**t B\'lífflk CM k<Mm<l*«UM4»| nxrSfskiM* aak, atslf halltmsik, ttuknttt *s aga* nrsaia UtrtiUnm, hugf msni«v*mi«s s maffar kuliaréC A iMulianaM ifskraa wsytsktlottak a M-ka* Mitii kiállásuk, a* staak iu4iivaafar* o«tl% h*ii h«Ms4«l*l jsgvsakanfvh* tklaijak ia uikar-i iMmmi *Mvssiak. ír a p#asUrl )MtmiéMMiaata nak iMf«lkaufvi Villányi llsurtk Isi, « Mluliu a •sArovlsagala liiwi4i**| UtsfMit neki • MmuntvAnvl, kO*saiMH«( RMMMTSS Mtakanarl, uMlf*( bsMi*lr*a(*k, a* a Mstfwk a Nagy-Kanliaa. csütörtök Zulu (0. ttzám (4. I«p.) I«»7. junius hó 24-éa jövöre elfoglaltsága miatt nem felelhetne mag, miért ia a pénztárosi állasról lemond. A közgyűlés elaöben nem akarla ludoméaul tenni pénztáros* lemondását, de Villányi dr. tO-bóll felszólalása után mégiN engedni volt krtnyte len éa megválaaatolták egyhangúlag Mágia Ferencet pénztárnoknak. indítványt nem tellek áa igy Véoaey Zsigmond elnök sajnálkozását fejelve ki, hogy osak ily kicsi ssámban jelentek meg a tagok, de — úgymond — annál melegebben mond köszönetei a jelenvoltaknak, kik az irod. és művészeti kór ügyeit szivükön hordják. Lenn is, fenu a karzaton is ezalatt már megjelent egy egy lassan kullogó alak, kik csak lélve jöttek előbbre. Megijedtek tán egy kicsit, mert egyik másik arcról könnyin le lehetett olvasni, hogy itt még nem a katholikus autonomia ügyeit tárgyalják. As ülés ezután véget éri. Autonómiai mozgalom. . — Sur»t»ö fjrtUs. — Alig jelen meg lap mnatin<ág az országban, melyben ne lenne olvasható e két szavai felirat: aKalltol. autonomia\'. Egyik másik vidéken egy kis pezsdülő életei visz sa álmos, nyári nspok tétlenségébe aa aatonomiai mozgalom, sok helyen hidegen, közönyösen nézik a saervezksdést. . Pedig nagyon fontos as autonómia kérdése, ■art ea a riUji elemnek is megnyitja az utat a vallási aaerveaet kormányastábos. Itt olt, papi körök bizalmas jellegű konferenciáiból kiszivárgott már annyi, hogy a liberálie sseilemet teljesen kitakarják zárni és a választás vezetésére titokban a] klerikális bélyeget nyomják reá. Es már előre egyenetlenséget szül, As ily szellemben vezetett választás nem célozhatja az egységes kath. autonomia rendszeres szép kibontakozását. Nem a néppárti választó ám mindenkor a jó katholikus. Ezt úgyis tudta már a nagyközönség. A liberálisan gondolkodók tto szebb mederbe .terelhetnék a vallási ügyek rendezetlen hullámzását, mint azok a siránkozó képű larazeusok, kür egy komédiáshoz méltó nlakitáa-aal aa ekanázi* hamis tüzét csalják szemeikbe, őszinte bsMŐaég, ■ essme nelklll. Ha nem )is egész nyíltan, de ily irányban indult meg náluiíK is a szervezkedő gyűlés. * . / . a A nagykanizsai katb. plébánia hívei vasárnap délután a városház nagytermében gyűltek Össze a szervezkedésre. A nagyterem igen kicsinynek bizonyu\'t az érdeklődők befogadására, bár városunk intelligens eleme egy kettő kivételével tejesen távolmaradt. Ott voltak : Mikou tié/a táblabíró, Fiihál Ftrenc kir. közjegyző, Deák Péter lőkapiiány\' Neusiedler Antal dr., Sebeslény -Lajo*, Rács Kálmán dr., Tnboly Viktor én a plébama néhány tagja, élén Wiber Vince háafőtiökktl. Wéber Viuce nyitotta tneg a gyűlést, utalt a megyés püapök körlevelére, melynek értelmében 0 n gyáléet sgybehivta. Majd magyarázni kezdte : mii jelen\' az autonomia. A 48-t ki törvények egyen jogúvá lettek aa országban minden vallási\' éü azzel megszűnt a kath. vatlá>, uralkodó lenui. Állani és egyház közölt fenálló viszonyokból kelet kezeit az autonomia eszméiének inegpenditéae. .Elsőben is a kormány gyámságának nehéz nyomása alól kell felszabadítani az egyházat. Állami felügyelet nélkül intézhessenek ügyeket, ■inl a többi felekezetek. Tevőleges befolyáat ne gyakorolhasson, . hanem csak a lelülvizsgá ó, az ellenőrző sserepe jusson ehben az á\'lamnak. Ok sem kívánnak többet, mint a többi lalakezeiek. Vannak iskoláink, felekezeti ügyeink, ezeknek az flintéaését kivesszük a kormány ke/eilifll és mi ■agunk akarjuk ezen\'ul intézni. Hogy helyes és áldáaos munkát lejthessünk ki, az osnpána kath. hívektől tígg". Felhívja a hiveket, hogy annak idején arra adják szavazatai, ki Jnau* szive sserint katholikus, ki es anyaszentegyház ügysít szivén viseli és ssereti és ki az iljuakgnak vallás erkölcsi neveléséi bi/iosujs. A szavazók ös«zeirására agy öltagu bizottságot lógnak választani. Itoék Péter főkapitány Indítványára mielőtt a gyűlés s válasatási megkeadeite, táviratilag üdvözölték a heioegprimást és á megyés püspököt a melyekre hétfőn reggel a kővetkesp távirati válások érkeátsk: Kém. kath. Plébánia hieatallak Nagy-Kanizsa. Fsjssae kl kérem ss autonómia tárgyában tegnap együtt volt sservező gyűlés tagjaiuak aalvea üdvözletükért őszinte kösaönetemei. Vastary Kolos bibornok hercegprímás. Ntieet. Véb er plébános urnák, Nagy-Kanizsán, Isten áldása lengjen kanizsai biveid azándékal és znOkddéae felett, Kátfly nuprémi püspSk llorválli Honor ezután felolvasts a királyi kérltvelet, mely a szükséges teendőkei ismerteti. Válaszúi lehet minden 24 évet meghaladt, büntetlen előéletű kath, lérfiu, ki elmebeli hibában nem szenved. ffllkoa tíésia táblabíró lépett ulánna az emelvényre, éa ugyancsak az autonomia\'értelmét magyarázta hosszasan, mely már 1848 óta vajúdik. 1870-ben síimén öaazehiviak autonomi-kas gyüléai, de ekkor nem tudott megállapodáara jutni. Végül megismételve Véber Vince saavait: hogy aa államnak a lelekezeli ügyek randezéaében nem szabsd lovább menni a felügyeleti jognál és hogy tel kell ssabaditaai ast az állam gyámkodása alól. Képvine öiiek jogtudós lóriiul ajánl. Harvátli Honor kért utána szó\'. Köszöneiet mond Mikns Gézának a magvas, szép beszédért 0 is ast kívánja: mit aa előtte szóló, bogy a pártpolitikát erről a vála*ziá«ról teljesen ki kell sárui, de azért ó még ia kénytelen rövid kritikát mondani a különböző politikai pártnkról. Egyszerre megmozdult as egész terem..>-_.< OeÁk Péter : Ex neiu tartozik ide I llorvfllh : De igenis ide tartoaik I Kgy luaug: Hisz maga mondia, bogy a politikát ki kell iuneo zárni. (A közönség egy része zajosan zúgva azt kívánta, hogy bes<él|en, másrésse erősen vágott vissza.Eláll l< Valaki a terem köaepén túlharsogta a nagy vaj\' és dühösen kiáltotta .„Nem kell a kormánypárt! Éljen a néppárt .\'< Horváth Honor arról akart szólni, hogy a kormánypárt és a tüggetlenaégi pári egy kalap alatt játszik össze, de egy hirtelen fordulattal a Itt. tj ra tért rá. (A közbekiáltások jobbról balról felhangzottak, .az asszonyok a karzaton aa imakönyvsikkel integettek, de a szónok még ia elállt a beszédtől. A a öttagú bizottságba beválaiztnt\'ak: Deák Péter ifikapitány, Riuy Pál, Miltényi Sándor, Horváth Honor es, Véber Vinoe. Esetleges póttagok lettek : fonód \'tván, ílj. Samu József. Az albizottság következőkből alakult meg: Varga Péter, ifj. Hegedűs László, Szedlmayer László. Véber Vince köszönetet mondod a megjelenteknek és eszel az ülést besária. Ezután már csuk a folyosókon folytatták a politizálást az atyafiak. Ejiyik máaik osiliogó szemekkel mondogatta : — Ugy-e nem hagyta magát I Persze netnjtet-wsik az uraknak aem a néppárti Egy negyedórával később iámét oaend uralkodott a nagyteremben és csak a napsugár oaókolia végig aa üres szoliában a Iirály aroképét. Tanulóink Pécsett A pécsi kertteti tornaverstnyröl diákjaink győztesen tértek liszs. f\\ vasárnapi esőzés kétségessé tette kissé as egéss verseny megtartását, ds hétfőn lordnlt égy t az idő. Bár borult volt az ég és a azél élesen sivitolt, a derék tornáitok oda se néatek as időnek, bátran kivonultak a versenytérre a próbábns. A Vli. oszlopban külön vonult s kanizsai Ifi gmsasium 70 tanulóva\'. Osalopveaetö Pongrác* Adoll volt. Délután aggódva nézte mindenki aa^eget éa csak kétkedve rázogatia miudsnki á ltját, mert féltek a viharos időtől. Három órakor egy saakadoaott felhő loaaláay mögül alóbukkant a ragyogó aap. Minden art egyaaarre lalcsillant, a diákság pedig büszkét, ütemes kemény "léptekkel haladt a .Pécsi Bicykli* Club* versenyterére. A hosszú menet kadvaa tarkaságán! láz bt hózia a nézők bullámsó nagy seregéi. A tribünöket leginkább hölgyek foglalták el, kik ktadő lobogtatással fogadiák aa iijoaágnt A yeiseny megnyitása előtt sz itjaság ■ , Hymnuit" éntktlta el. A hölgyek, lérfiak felállottak, miknr 800 ajkon felharaant aaabad ég alatt a legtatbb ima. Megkapó, mosgó kép következett ezután. A fiukat A tornataníiók előkésziietták a szabad- -gyakorlatokhoz, tág vonalakba állították ftl őket Kedve* derültséget kellett, mikor a kalóna-oluaos éa aapkáa kanizsaiak nagy oszlopának tornatanára elkiáltja a vezényszót : „Kabátot [e l* a erre egy pdlanat alatt el\'ünt a kalona-blnt, t elővillant alóla az eddig titakart Itbér-osikos kék ing, melyet piroa öv ssorkon össst. A katonai rendgyakorlatokkal vette kezdtiét a Vtrteny.. A pereeny-futásban a VII. oaziályosok U. osoportjáhan eleSntk Mustét Richárd kanissai tanuló érkezel! be. A VIII, osztályosok < II. oaoportjában Jakoby Győző ugyaao-ak kanizsai tanuló lelt agyöitsa. Magasugrásban, a VII. oaziályosok caoport-jáhan holtveraanybea Burkomét Gyula (llftó) lelt második. Mialatt az agyat nevezők az elsőségért küzdöttek, a versenytér el nem toglalt rátáén a kanizsaiak produkáltak vaabotokkal gyönyörű mutatványokat,, melyek a aaemnek is szépek, de amelyekben aa ügyesség mellett az izomerő kimutatására is kjtűnő alkalo-n nyílik. A megtapsolt és megéljenezett mutatványokért Pongrác Adolf tornatanárt ia illeti elismerés. A mutatványok befejezése után újra osslopba állottak, a pécsi diákaág pedig rázendített a . Bákócsy indulóra.\' Hatalmas éljen-kiáltások rázták meg s levegőt. A közönség lombolt őrömében és es tat-gávtl ragadta az idtgen ifjúságot is. Esután a versenybíróság klusztotta a iíjultft!, A biráló bizottságok jelentései alapján az sltő győzők ezüst-érmei, a második htlyre jutottak bronz érmet nyertek, miket Fejértary Imre br. főispán, a bíróság elnöke, adón át egyenkint az iljaknak, kikhez elösetesen beszédet intézett, megköszönvéu a nekik nyújtott élvezetit, ds tornatanáraiknak is, kik ily szép tredménytktt értek el a kezük alatt gyakorló iijakkal. A verseny beltjéae után az , Abbáziába" várla terített aaztal az ifjúságot. A lakoma a legszebb, a legvígabb hangulaibaa folyt le, hangos ovációkban rétxesitsliék a tanárokat éi a győatea tanuln\'ársakat Diákjainkai a többi vidéki intéae\'ekkel egye-lemben a legazebh a legbarátaágoaabb fogad\'a-táahan és vendégszeretetben réaztaittlték a péosíek. i Vasárnap reggtl a székaa-tgyházbia végig* hallgatták a misét. A gyönyörű egyház gazdag pompájával, müvéezi szépségével meglepte a tanulóságnt. 10 órakor a Zsolnay-féle majolika-gyárat nézték meg. Délután az ósdi Dómör kapuhoa mentek, innen pedig a Tstiyére raa-dúllak. Kedden rtgtel a legtöbb iatéstt elhtiyia a várnai. Diákaágunk ktddtn délután érkezni hasa. Tollf uttában. Szétrepültek a rózsaszínű meghivó-lapóoskák, melyen a nagykanizsai irodalmi ea művészeti kör tagjait értesítették, hogy a kór jönias 80-án (vtaárnap) tartja évi rendes közgyűlését. , Csendes részvét kéretik." Mintha csak tat ia ránynmallák volna aatg-hivókra, olyan oseadee volt jaaiaa ÜO ikán délután 8 órakor a vároahkt nagyterme, hova a köxgyü\'ést egybehívták. , Egy-egy hangtalanul, atomoraan bandukoló irodalombarát kopogáaa törte mtg a nagyiéra* bogárdöngásre figyelő oaandjét. \' A minden szépnek, minden nemesnek Itlktt angyalai: a nők it elmaradtak Csupáa kafiO vft réaat. Nagy-Kaniasa, caütörtök Vkeey ítigmond, «■ „Irodalmi 4a Müvéssetl Kör" elnöke sóvár pillantásokat veteit a nagy-ajtó felé, melynek nyitóit aiároyal, alak két SUlésr* tért kar* vsodégaa*rető bisalaasaággal rártik aa árkaaAkat Mikor aaután még eem érkealek: aa alnOk iöllépatt aa tmalvtayra, a tisztikar melléje tele-padatt éa megksadódött a közgyűlés. Kioai roll a publikum, da aonál oagyobb a lalkaaadéa. Mintha a körűek jelenvolt tagjai arra a délutánra kivételesen mind bohém-kOntü*b* bújtak volna: valami jóleső dertt melegsége hatotta ál a képviselőtoetüleii tárgyalások lomha, komor levigójéi. Alig kaogaott al aa elnök rövid, da azép megoyitó baaaédjéra lölaagott »élj*n> : már ia kadvaa kia epizód kaoagiaiia mag a kör tagjail, As elatlk advariaaan lágyosengésü hangon mondja: — „A mai jegyaököayv hitelesítésére iö.kéram. Darái VUma kiaaaaionyt éa...... — Hol van Daráa Vilma ? — kiáltja agy haag. — Darás\' Vilma nlnca itt 1 — mondja a másik. — Talán tarkót Vilma t — mondom én. — Igen, igen. Pardon I Farksa Vilma kiaasa-szoay I — igazítja helyre a dolgot na elnök. — Na mé\'lóataasál összezavarni a Szumba linszky-Iányokat, mari abból baj lesz I — súgja dr. Kit* Emi a mosolygó elnöknek. Az általános der&itséguek osak akkor lait vége, mikor dr. Bottnbtrg Mór, a kör főtitkára fölemelkedett; kesébe vette aa évi jeleniéat tartalmazó iratcsomagot; hogy jobban láaaon: letette iwiokerjét ia, és olvaani kezdte a asép leadületasiéggel megirt jeleatést. Hangja kelleme sea vibrált és ssive fölött a kis piros — Igen köSstnöm a nép blaalmat, de éa n*m telelhetnék meg továbbra is Ilyen megrongált egéasséggel. — Orvosi bizonyítványt kérünk. Igy kedélyeskedtek [a tagok a busgó péastárossal, kl eaak jó egészségének köszönheti bisnnyára aat a salvós kitártáét, hogy s nagjr Utalómnak ellen ludotl állani, Ha ama biionyoa „megrongált egitteigi állapoton" kívül oaak rgy kia baja is van; okvetlenül helyére asorit|a a köablsalom. Mire df. Villányi gyöze:m*sen elvégeaie a köa bizalommal való birkóaást: a karaatra éa a földaaintre idegen alakok gyülekeztek; mivel hogy as Irodalmi kör gyűlése után a róm kathollknsok nagy értekezlete következett Eleinte áhítatos bizalmassággal tekintgettek le, mert oll látták dr. Kitt Rm6 szelíd, papi arcát. Hanem aaután,|mikor egy-egy merészebben klasö-gellő orron akadt meg ateinök : mer hőköl ve husód>ak viaeza éa esi liissem: a háttérben keresztet is vetetlek magukra, As\' elnök eleteti is megköszönni a jttndtt rtmUtf és aa ttlési besária. HÍREK. — Az ..Irod és MQv Kör\' igazgató ! tanácsa junius 22-én délután ülést tartott Vécsey Zsigmond elnöklete mellett. Ez alkalommal elhatározták, hogy junius 27-én a városunkba érkező pécsi dalárdát a művészeti szakosztály fogja fogadni testületileg. - A soproni dalár-ünnepélyre az igazgatótanács Csolosz Jenőt, a művészeti szakosztály karnagyát küldötte ki, hogy ott a kórt képviselje és tanulmányokat téve, szerzett tapasztalatairól az igazgatótanács muskátli I elé majd jelentést terjeszszen - Eljegyzáe. Tóik Sándor, m. kir. edátiest Naiy-Kaaiaaán, jegyei váltott s hé tOáa MHnyi Karolln klsesasoavnyal Jákón. - Esküvő. Hoek Fülöp, háztulajdonos, várod képviselő leányéi, Jankái 1. hó 20 áa vaaArnap d, u, 4 órakor vezette oltárhoz a helybeli izr. templomban Lomkky Bernát, "Szere javéból. — Kereskedő tanonook vizsgája. A nagy. kanizaai Kereskedők Társulata áT\'al fen tartolt elióloku kereskedelmi iskolában aa ea évi sáré vizsga f. hó 27 én d. u. S órakor tartalik mag- — Temetés. Nagy részvéltei ment végbe Blau Pal — a mindnyájunk l\'ali bácsijának — temetése vaaárnap delelőn A temetésen oll látluk; a városi tanács élén Victty Zsigmond polgáraim-1 lerí, Nitk Norbert sál. lerencrendi tartományfőnök!)! Ilortálk Honor hitszónokkal, gelsei Oulmanii Vilmos kir. lanáeaoat, a pénzintézetek éa jótékonyegylelek képviselőit atb. Noha a gyászoló család koszorú-adományok mellőzését kerté, mégis szebbnél aaebb koszorúk díszítették Pali bácsi koporsóját. A Cktera-Kadita pedig a következő koszorúi pótló adományokat kapta; Blau Lajos és neje 10 Irt Fischl Pál és nojt 10 Irt, Blau Kichard 10 frt, lilau Oltó B frt, Utao llélu 5 frl, Illan Karolín 25 Irt, Strakoach Lipót és neje (Bét-s) 10 Irt, Blau Oaakár D Irt, Illan Gusztáv 5 Irt, Vessel Antal és neje (llécaj 10 frt, lílesinger J. Ph. (Tesehen) 50 Irt, Izr. jói Nőegylet 26 írt. Vidor Samudé ft frt, Munke-pá-lioly ft írt, gelaei Gulmann Vilmos lO frt, Leilner Gusztáv (Varaad) ft Irt, Móalnger N. (Várasd) ft Irt; összesen 200 forint. Ezeken kívül a gyászoló oaalad a szegények közli azonnali kinéz* tásru 50 forintot adott. olyan kedves csintalansággal jelezte szive verését.]\' - Szóbeli érettségi: A nagykanizsai Jjjg* ífií\'ft,6\', Mikor olvasás köaben lelkesedett, a kia árnló Uóm. kath. főgymnaziumban a szóbeli érett- - " \' - -• j virág gyors szirom-resiketéssei verle az ütemet. | ségí vizsgálatok junius 24-ikén tartatnak. A Mikor megint leoaendeaedeti a asiv; laaaar szinte pihegve libbegtek a kia szirmok, mint a fáradt pillangó asárnyai. A buzgó lötitkár meg nem feledkeaeil volna senkiről, a kl caak báruti parányit is tett aa irudalini kör érdekében. As ilyen helyeken aaután meg-megállóit; mintha azt akarta volna mondaui : „Itt ktll iljenuni I A jeleuvoltak nem fukarkodtak as éijenekkel; végül a főtitkárt is zajoaan megéljenezték a ssép , jelentésért. Mikor a pénztári jslentéare került a sor, egyszerre valami ólom aaürkeeég szállott az arookra; a saempillák megnehezedtek ; aa idegek kezdtek ernyedni; oll settenkedett az ásítás kísérlete. Oe dr. Villányi Henriknek, a pénalárosnak szerencséje vsa, még ha nem ját*, ik ia. Kezében tartott bárnm (nem királyt I) hanem Samut, A pénztárt felülvizsgálták: Bun Samu, Lendvai Samu, Siager San: a. Ez a Samu-kléblait, mint valami büvást-páca ériatéee, megvtllanyosia a levegőt éa a kiaértő ásiiáa egyszerre siiramloH. Jókedvűen hallgatta mindenki, hogy milyen rendben találták e megbiaoi! Samuk a kör pénstári ssáms-dásail. Ilyen kösgyllém hangúiéiban azután nehéz dolog valakinek lemondani a hivataláról. Dr. Villányi azért neki gyürkőzött. De keservesen meni. — Nem legedjnk el I Maradjon I — Oe kérem éo beteges vagyok. — Kitűnő színben van. Soha* volt még ilyes pompás ssinheo. vizsgálatok délelőtt 8 és délután 3 kezdődnek. — Alakuló közgylllés. A ;,Nagykanizsai Tárházak Részvény-Társaság" junius hó 22 én délelőtt a városház nagytermében a részvényesek élénk érdeklődése mellett tartotta meg alakuló közgyűlését. — A felolvasásra került alapítók jelentéséből kii tűnik, hogy a részvénytőke teljesen je-| gyeztetett és hogy ennek 00 százaléka már be is fizettetett. Az alakuló közgyűlés elnökének megválasztatott Ebehspanger Lipót kir, keresk. tanácsos s. jegyzőjének Schwarz Gusztáv. — Felolvastattak az alapszabályok, melyek tüzetes megvitatás után, csekély módosítással elfogadtattak. Elnök kérdésére ezután a közgyűlés egyhangúlag kimondta a társaság megalakulását - A társaság hivatalos közlönyéül a „ZALA" jelöltetett ki, — Az alapitóknak a felmentvény megadatván, bejelentetett, hogy az alapítók törvényadtíi joguknál fogva á következőkből álló igazgatóságot választották meg : Ebenspanger Lipót, Epeijesy Sándor, Stolzer Gusztáv, Tripammer Gyula, dr. Fried Ödön, Schwarz Gusztáv és Bettl-heim Győző. A felügyelő bizottságba megválasztanak: Goldschmied Dávid, Knortzer György és Reinitz József; póttágul: Hirsch-ler Sándor. — Miután még Ebenspanger Lipót, a közgyűlés elnöke, megköszönte a a részvényeseknek az érdeklődést, nemkülönben Vécaey Zsigmond polgármesternek az flgy iránt tanúsított jóakaratát, dr. Lőke Emil a részvényesek) nevében köszönetet mondott az eddigi intézőknek tett fáradozásaikért és ezzel a közgyűlés véget ért - A .Pécsi dalárda\' 27-Ikl estélye Iráat igen nagy az érdeklődé* éa Igy már előre ia Kikerülőnek ígérkezik. A daláidisták v,.«ár«ap délután érkeznek Kanizsára, fond tatásukra aa „Irod. éa művészeti kör\' dalárdája hivatalaién kivonul as állomáaboz. As esti műsor a következő : I. Ünnepi dal (a soproni dalosversenyen\' előadandó hangverseay szám) Heber Károlytól. 2. Ani/a n üdvein (bariton szólóval) Engelabergtöl, Nyisd ki rittám...... Wlacliauer Károlyiéi, " " Mayyar Néwlalok eerda* StÓrch á. M-től. 7) Sem nhek he, minek nhtUk Huber Károlytól. A han gversenyt nem a Polgári Kgylet órakor i kerthelyiségében, mist a bogy *lő*zör írlak, hanem fenn a díszteremben terített asztalok mellett tartják még ás az íQuág hanguletától teszik függővé, vájjon asnlán lehet-e majd egy kis táncot ia rögtönözni; — A hírlapírók asztaltársasága junius 26-án este a szokott helyiségben tartja a nyári évadban utolsó rendes összejövetelét. 1uhol y Viktor irótársunk fog felolvasni. — Poszilovios érsek Csáktornyán. Csáktornya vároe képn»*lői*»iulei« megváltoztatta programmjál a aágrábi insgyarellpat* értek logadtatáai űnn*pélyén é* r oisil o v ics o t csupán egyházi fogadtatásban részesítette e hó 17 éd. Csak egy kát házon tűztek ki lobogé\', a fáklyá* aene pedig Mjeaen elmaradt. Néhány varaadi tüntető, piros-iebér-kék s slaggal feldl-saitett kerékpáron elkísérte aa érseket Csáktornyára. de a józan caáktoruyaiak közónynyet néztek a* éretlen Staroaéviespárti vendégeket. A tűzoltóság(kivonulása a aa iskolák látogatása la elmaradt, valamint a hivatalok éa leaiUetek eleinte tervbe veit tisztelgése sem történt meg, kik erre egyébiránt megbisást sem nyertek, — Elhalasztott közgyűlés. A KUdtdtuoM-Ejjyenillel folyó hó 19-re ösaaehivott közgyűlése a rendkívüli rossz időjárás miatt — mely a megjelenést ugyezólván lehetetlenné Mte — lolyó hó 20-árn halásztatott. A közgyűlésre uj meghívók nem küldetitek azét és az elnökség ea utón értesíti az egyesület tiastelt tagjait, bogy a közgyűlés lolyó hó 28-án, szombaton délután ft órakor a Nádor uloei óvóda helyiségében, változatlan tárgysorozattal fog matlartatnL — Városunk közegészségügye eimS cikkünk be a mait szambaa egy kis hiba eanszott be a 8. lapoa. „Továbbá szükséges volna minden betegnél a|köpeteket valamely edáeybe felfogni és ezt fófró tej és oltatua mésszel keverés által fertötelenitenl." — Forró lug helyett szedtek, amit utólag Itt kelyre Igaaítaek Z$> a 60 ssám (0. lap) 1197. június hó 24-én — Az uj vágóhíd. Lapunk megírt cikkkre vonatkozólag kaplunk érteaitéat, hogy mieíőlt aa qj vágóhidat átadnák a használatnak egy blxotleág áltál megvizsgáltatják A felülvizsgálatra pedig az összes helybeli mészárosokat hivataloMn meghívják.} — Távírda hlvital Paosán. P«csa zösaég ssépen fejlődő ksrexkedelme aaUkaégeané tssil egy táviró hivatal felállitáaát, « ba a miniHiter el mm ulasitja kérolmüket, ugy ott nemsokára tel {■ lllitanak egye\'. — Nem latz többé postahivatal. A kereskedelemügyi miniszter leiratot inléaett a megyei közigazgatási bizóltaághoz. melyben értesíti, hogy a langtiti pontit, a bizottság ismételt kérése dacára, nem hajlandó továbbra fentartani. — Máaodik óvóda Keszthelyen A megye kOxigazgalási bizottsága utasította Kesstbely városéi, hogy ott egy második óvodát is állítsanak fel. — Nyári tánovlgalmak. A nagykanizsai Polgári-Egylet julius hó 3-4n sajiU kerthelyiségében Zsolnay Vilmos zeuekura közreműködése mellett nyári táncvigalmat rendez.\' Kezdete 8 órakor. Személyjegy 60 kr. Csuládjegy 1 Irt 20 kr. Kedvesöli n idő esetén u vigalom ssját emeleti termeiben -larlalik meg. — A nagykanizsai szabómunkások szakegyletének vigalomrendező-bizott-sága s:tjiu pénziára javára 1807. évi julius hó 4 én a .Polgári-Egylet* k rthelyiségében Horváth Laci jeles zenekara kőzremüködesével zártkörű nyári táncvigalmat rendez, lieléplidij személyen- Ml Kez mull számában érdemelnek dleséretet. Pranger Karolla Honvadi illetékes helyről alea II). osstályának tanulói közölt legszebbet -xL,J- állított ki i C\'elber Margit, Pintér Margit, Poleer Emilia, Kiianaz Anna, Ham Erzsike és Stirllsg Mária. Néhány elemi oástály és s polgári leáay-IskOls kiállítása felsőbb, de meg nem okolt határosat következtében teljesen elmaradt. Gaak annyit jegyzünk meg még ezek alán, hogv as ebó>oi\'tály növendékeinél szüotessék be a kézimunkát, mert ezzel csak megerőltetik asokal az apró oeeprő jószágokat, egyébként sehol sem tánitanak késimunkát már az l^ő oaztályban. — Miniszteri köszönet A lőldmiveléaügyi miniszter a zalavarmegyei gazdasági egyesületnek köszönetét fejezte ki a keszthelyi gazdasági tanintézetben az ezredév emlékére tetl alapítványiért, melylyel a tanintézet egy hallgatója részére évi 100 forintos ösztöndíjat alapitolt. * — Uj vasúti állomás. A déli vaeut vonalán koosl melleit álldogáló 4 éves Fehér Örseiké fejérq zuhant. A kis leány elájult éa máaodnapra fájdalmas kínok között maghalt. Rudovica ellen megindították a vizsgálatot. Kerékpárosát. Ennek, az utolsó esztendőkben nálunk is oly óriási mérveket öltött uj é» szép sportnak egy hasai ssskköslönyét kaptuk legnap, mely megéidemll, hogy a kerékpárosok Agyelmébe ajánljuk. Címe: „Kerékpár-Sport.* Megjelenik havonta kétezer képekkel tarkítva. Állandó érdekes tartalma : Vezércikk, ssakközle> mények, tárca, útleírások, bel- és külföldi hírek, táviratok, technikai qjdonságok, sportirodalom, mulatságok, versenykiírások és eredmények, szabadalmi értesítő, a „ Kerékpár-Sport\' turdijj-pályázata és a , Karika-Vice* című humoros melléklel. Az Sgyesen szerkeszteti csinoe kiállítású kerékpáros qjság a legszakavaloltabban foglalkozik e sport összes kérdéseivel, s nézetünk Boglár es Ssántód állomások között lekvő Ssemea szerint néikQlözhetlen minden magyar kertkpá- megállóhely, amely eddig csak rosa\'ta\'á\'kosáafa. valamint személy, podgyáaz éa gyorsára ssofí-tásrg voll berendezve, a déli vasút igazgatósájk által rendes" állomássá slakiitatik át, melyhez a kereskedelemügyi miniszter, sz áislakitásra vonat- rosra nézve. Kívánatos volna tehát, ha a helybeli és vidéki kerékpárosok támogatnák e sok jó célt szolgáló, csakis nekik szerkesztett szaklapot, mi nem kerül nagy áldozatba, mert a lap \'előfizetési ára egész évre csak 3 frt. A Kerékpár- kozó tervek helybenhagyása mellett már megadta Jiport szerkesztősége Pécsett (János-utca 6. szán a> engedélyt, wiatt) van, honnan -bárkinek is küldenek mulat- — Hol a temető-őr? A róm. katb. temetffi mnyszámot,"mely igazolni jogja annak a néhány egy ráoaos, két kereaztes sirja mellett tpgy cstT dicsérő szónak igaz voltál, melyet e jóravaló, resznyefa áll, most rikító piros gyümölcseivel Vannak jó gyomrú emberek, kik eleg vakmerően felállnak a sir rácskeritésére és onnan szemezgetik a cseresznyét. Hs jól laktak tiszteletlenül kint aö kr. Családjegy (8 személyre) 2 frt dele este t) órakor. Fplülllzeiések köszönettel! ráugranak a sírra, a rácaozatot kitépik, nem fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Kedve- kiméivé mások emlékeit éa érzelmeit Mindenki lötleii idő esetén a teremben-larlalik meg. = A Utengei ifjúnig inlitu hó 4*én, vassrnap, Lete-nyén a gyermekmenhely javára, a Ptpnürüben takevereeny és tréfás tombolával esyliekötült nyári táncmolst-ágórréíidea. Belep i díj: személy-jegy 80 kr., esalidjegy\'S Irt. Kezdete d. u. 8 órasor. Kedrezőtlen időiesetén a kővetkező va-várnap fog megtartatni. - Női kázlmunkaddállltás. As ioi-piel kis tü rf-g kihulló*már a vékony ujjak kőzUl, a himző rámát összetörte, elseperte s korszellem. Uri-leánynsk nincs szüksége erre. Vagy miből élne meg akkut » a színtelen arcú savó szemű, vézna leány, a bimzőnö, ki naponkint megjelen az elő 480 lanut hallgatott ki és pedig avalas-tásellenkér- azobáhau, kezet csókol a nagyságos mamának, mielőtt átnyújtaná azt a selyem pspirba csomagolt kis valamit, a kézi -munkái ? Az nri kis-ssszonykák mit zenét komponálnék a zongora mellett, vagy kis műtermükben hátborzongató színezéssel idilleket pamscsolaak a kiteszitett tnd erről, csak a temető ír nem. Vsjjon hol van neki dolga {egyebütt mint a sírokat vizsgálni ? Miért fizetik Őt ? Egyébként hétfőn este még 10 őrskor is nyitva állolt a temető kapuja. Vajjoa a rendhez tartozik-e ez is ? — Választási vlasgálst. Nagy dimenziókban végezett képviselőválasztást vizsgálat eredményét kilzel kél éve fennálló magyar sporlirodalmi termékről elmondottunk. — Az egyedüli kellemes IzO és legjobbnak elismert hashajtószer a Ferenc Jitsrf keserűvíz a mini ilyennek egy háztartásban sem sznbsdna hiányoznia. Ezt a kitűnő vizet a világkiállitatokon 10 arany éremmel tüntették ki IRODALOM. — Saáajwatl laftá, ai ajiáftr«k lapja Btéa-kan emlékezik még a magyar kAaaaaég agaak a llaeaayele magyar ajeágtróaa1! aa naatére, akik Bsgy Iá (gatUaitaék —---. . —- . magokat tuindun politikai Itafojyáa áa mtdea válUlkoió Ilka terjesztene e hó 17-én a képviselőház elé Aidingerj nylge alél, megállapították magák érájából, minden vállalat János képviselő, a kit biztosul küldtek ki Zala-mtfgye alsólendvai kerületébe, Marsovszky Endre, petícióval megtámadott választása ügyének megvizsgálására. A kiküldött biztos, inint a vizsgálati iratok óriási halmazából kitűnik,nem kevesebb, mint vényezőknek 851, u védelemnek 48 (arnyát s 14 olyat, ukire ugy a kérvényezők, mint a választás védői hivatkoztak. Fölhívta továbbá nyilatkozatra a választási és küldöttségi elnököket, a kiknek nyilatkozatait színién hozzácsatolta a vizsgálati iratokhoz. Fölhivla továbbá a novai, perlaki lete vászonra, melyekrfil a-jó rokonok áradozó kriti- nyei, osáklornyai- és alsólendvai főszolgabírói kát zengenek. Harisnyát ma már a gyárakban készítenek gépeken Egy halvány juuara a ttL nedező régi világnak, cssk még az iskola fslai kőzütt él. — Láttunk is vasárnap és hétfőn a községi elemi iskola két termében szép kézimunka kiállítást. A fehér faluk tele voltak aggatva s legszebb hímzésekkel, kalotaszegi varrottas di\'zkendökkel, sblakfüggónyökkel, kefe-ét njságtartókksl. Az ssztslokon egymásra halmo-aottan hevertek a válogatott horgolások, a névjegykossrsk, a váukosbetétek, pici fökőtők és a névnapi hálósipkák és a papucsok. A kiállított munkák száma majdnem meghaladta a kél ezret. A legszebbeket persze\'a IV. osztály kiesi tsnulói készítettek és ex derék tanitónőjök Wagnerül Paukovics Lujza érdeme. A legszebbeket és legtöbbet Latacher Aranka állította ki, összesen 83 darabot, köztük figyelemre méltó diszkendőket magas hímzéssel, a legharmonikusabban összeválogatott színezéssel. Utána Bogén-rWier Stefi szorgalmát kell dicaéraünk (11 drb) Fiálovies Mariska (8),Matkovieh Anna (10), Ferk Ágnes (8), Ktlik Mariska (10), Nagy Marilka (71, Orbán Lnjzs (6), Pflanezer Joláa (11), Pál Vtctoria (9), Weiszberger Gizella (7). A III. osztály növendékei közül kitűntek: Szslsy. Gizella (ft^Groasinger Anaa (13), Helck Mariska (6), Baksa Verona (6>, Koeb Irén Knortzer Anna (16), Kovács Jolán (7), Dénes Erzai\' (8). Ttleky-alca III. osztályából; Kaulmann Róza, Gáapár Mari, Bobomécky Erzsi. Teleky-utcai párhu*. 11. osztályból üjváryné Gerócs Anna tanítványai: Kollaries Teréz, Szabó Mariska, Detrich Jolán, Knausz Ersaébet. MunutuunA Janka nőveodékei kőzfll ai EőtvOs-téri iskolából t Molnár Itariaka Detrich Ilonka, Szalay Ida, Benedek Margit éa Kollarics Terka váltak ki. Arany János ntca 1, osztályából Várynl Sz. Józaa Unulól közül: Meralch Ilona, Beladícs Anna,Horváth Betti,SzabadaanAuna hivatalokat, mint á melyek területén levő községekből á\'l a választókerület, hogy a válaaztáai mozgalmak alatt tapasztaltakról adjanak jelentést s közöljék vele az egyes községekben előfordult kihágási cselekre vonatkozó iratokat is. Fölhívta végül a csáktornyai és alsó-lendvai járásbíróságokat s a nagy-kanizsai vizsgálóbírót, hogy a választási mozgalmak alatt előfordult s ezekkel összelüggö vétségekről, esetleg bűnesetekről szóló hivatalos kimutatást « a maqnyiben jogérvénye sen el vannak intézve, az azokra vonatkozó iratokat is közöljél vele. Mindezek a kimutatások és iratok hozzá vannak csatolva a vizsgálati jelentéshez. A vizsgálat költségeinek fedezésére a kérvényezők által a Ház pénztáránál letett ezer forint nem volt elégséges, minek lolytán a kérvényezők meghatalmazottja, nehogy az eljárás késedelmet szenvedjen, további\' háromszáz lórin-lot telt le a vizsgálóbiztos kezeihez. A vizsgálat összes költségei 1221 Irt 68 krt tettek, tehát ezt a háromszáz forintot is majdnem teljesen igénybe vették. — Déli vaaut. Péter és Pál ünnepe alkalmával -I. évi junius hó 29-én a déli vasul magyar vonalainak állomásairól Budapest, Bécs, Fiume, Triest Is Cormoiitbn rendkívül mérsékelt áru menettérti jegyek lesznek kiadva,, melyek 14 napig érvényesek és még azon kedvezményt nyújtják, hogy visszajövetkor ezen jegyekkel az utazást kétszer tetszés szerinti állomásokon félbe lehet szakítani. Ezen jegyek kiadására éa áraira nézve külön hirdetmények ndaltak ki, melyekben a vonalok, melyekhez ezen rendkívül méraékelt áru jegyek érvényesek, indulási Idejükkel lel vannak emlilve. — Vétket gondatlantág Backó pusztán Budovics József 17 ,éves béres gyerek csütőrtö kön délután a megrakott azénásazekér tetejéről ugy találta ledobni a nagy nyomórudaf, hogy a lellifaáiável a aaorkaaatöiág aaját tulajdona gyanánt a aadapeall NaplA-t X taUcaa kta aaapat mwt, alig tlaaaegy hónap laforgáaa atáa a aaabadaTvS magyar küáBa-aágnak legkedveltebb njaágaaolgáltatija lati Macával baaváa Aayea áa jóhirtt Írói savakat, hámalalae axnrgaíamnal la kitártánál gyűjtvén mindennap Seeaa mind aat, ami e azar* kiaatSeág. a lap ísatuBtotvS áa ratutteast, mlatléa Iráaytea független politikájának, aeaeaett inllatának áa magaa iaU-aának mladea kaaaonnágv érában lamálISdS biaeayiáaál adja: — a Beáapetll Raptá aa air aeaeaak keletke-aáaáaek történetiben aj áa eredeti, da a ktaSaaig ntapatl-álaak gyors (elkfittiaáben la eddig nem látott pM\'dát antat É< minden aaám arra vall, kuay a aadipB.il SatpM alapítói magirdemltk aat-a támogatáH. A tadapiiU NaplO-nak friaa áa megtilahati irtartliea, komoly tartalaaa politikát óikkal, a melyek nyoautákoaaá teaalk a tatai da poltukat aatyra márta (lóntS njaág vátamányát, Urearovatl. nak magaa Irodalmi wiavoaata, gaadag informatív aayaga, klttaS árteeStiael, kimeríts, ótletae, váltaaatoa, eleven nva-tat a mladaarandá ktalamáayataak Mltoaatoaaága ie fotytna gyarapodó bDiige: napról-napra ikeeeiótóaa taaaakodaak arról, kogy a Sadapeill Maplé Hayewa megfeleli a legvármaaebb varakoaáaaak la, aaaly aegjelaaieit aegcIMa. A Bndapaatt Napló eaerknaattiáge áa olvaaókSaSaeige kUl páratlenni meleg ia aatvea vtaaaay (ejlódótt kl. Rapoaklal Jetentkealk ea a Baerkwtil taaaatak ravatábaa. A magyar ktlaSnrág: nekünk eaaládoak. . A aadapeell Sapti aaerkeaatlMget imtjr eeekie addigi mankánágára, hírlapiról alkaréira hlvaQioara ie a kflzóaaág aatmpatláira apellálva bgotl koaaá bátor vállalke-aáaáhoa, aem oaalódott ónblaalmábaa áa nem eaalódett a ka-abniághen, emety nagy eaeretattal karolta let ágyát aa elet pereim fogva, fta hogy a kSataaig te oaalódjik beaae, arra vállvetve, aaakadatlaa baagóeággal át latkeaedáaael iurtk.uk A aaarkeaaltlaig, amelyaak belet tagjai: Viaal Jóaaet. t»-anrkeeettl, Braaa Sándor., felelót aaerkaaatt, ibráayl Ball, Oialr Vitmoa, Carrl Uyula, Krfla Oynla, fái Bála, Gergely látván, Botló Márton, Horváth Elomir, lanovloa Pál, dr. Kováaa JaaS Lyka Károly, Hárkaa Jóatéf, dr. Merkl Adott, dr. Márton Mikaa, Molnár Fenn;, Pepp Dánlat, Pékár Oynla, dr. 8oltiaa Atlolf, Sváb Tivadar, Tbary Zoltán aaa-ról-napra agiaa arqját, egáea latkaeadiaát, Daaaee hírlapírót kvalltáaalt vitai a haroba Blaágea axSvetaigaea eb bei a kttlaS miokatáraak dlaaee serege, melyül rwk -igei Adolf, Balogh Pál, Bakaloa QnntAv, Beateayey Feraaa, Bikeá Antal, Botról Károly, Faaal Oáaa, Gücay litván, dr. Hagara Viktor, dr. Hatáas Ignác, Kapa Árpáit, Lengyel Laara, Malonyal Deaai, Mankáoey Kálmán. Saebóaá-Nngalt Janka, Ssána Tamás, BaAutó Kálmán, Tóatfrkáay litvia áa Tataek Anna nevelt említjük Moet. Ka a rigója a BaulapaaU Maplé eddigi példátlan nao elkerének áa biatoattáka Jóvaadl aallárd axiatanoIÚának. & még egy- Anaak u njaágaak, amely aeukié máai, ceak a aaarkaaatMgá éa a koeóaaégá, amaly atmalttle Idegen téka szolgálatában nem áll éa oaak a maga munkálkodó embere-| taek, meg a magyar ktMaaágaak, a magyar baaáatk, a | magyar aemaett ügynök éa a magyar aaabadalvttaignek aa érdekelt eaolgáljt i abban a flggeUaaaécébea aemuibea ma baaonlttketó hatalmaa erttlorráaa vaa. Otvaaólak Igyetaál ajbót la felhívjak a Badapeed NapU-rt ée lemé ütve a logmolegebben »Jánl|nk aa ajaagot olvaaáara aa ajdeaaágak Iránt érdtklódókaek éa valóaágaa lelki éptléatkr* aaekaak, akiknek a magyar hírlapirodalom magaa színvonalában is yar irók éa ajaágirók haagyaaaorgalaUhaa kedvtt megyi telik. Nagy-Kanizsa csütörtök K 01 g a 2 d a i i g. Talvfkemyő* Nlth JtvItáM. i ■ > IUr a réti növényiéi a »ix iráni igen hálacfa-loa, mágia ennek nagy mennyiaágbenl jelenléte a oövény-ienyészeiro káros lehel, Nem egy példa igazolja, bogy olt, hol a talaj tulnedves, a jó füvek elpasziulnak a helyöket értéktelen vízi növények foglalják el. Az ily rétlelléllenUljavitáara szorul A javitás első munkája a lacaapoláa. Ennek helyes kérésztől vitelétől lügg a javítás egész sikere ( es okból történjék a lecsapolás akár nyílt árkolás, akár alagcsövezés által: ne sajnáljuk azon költséget, mely e munkálatnak szakemberek állal vsló végrehajtásából származhat, hanem végeztessük ezekkel a lecsapóláaL Bő kárpótlást nyerünk ntajd azon haszonban, mély a lecsapolás! követe negyedik- ötödik esztendőben a minden tekintetben jó szénatermésben fog mutatkozni. A javitás második munkája már n gazdát szólítja a tevékenység színterére. Megtörténvén a lecsapolás, arra kell törekedni, hogy a már enn»k következtében salnyulásnak Induló savanyu tövektől teljesen megszabaduljunk, s jó minőségű pázsitléléknek és leveles növényeknek diszléaét mozdítsuk elő. Ezt elérendő, a rétterületet réti boraiéval járatjuk roeg á talajban végbemenő fiiibi éa cbemtai folyamatok kedvező alakulása céljából, illetve azon okból, bogy a talaj savanyu természetét csökkentsük ; majd pedig trágya anyagokat használunk. A trágyaanyagok közül réteken a műtrágyák birnak kiváló jelentöaéggel éa pedig a loezfor és káli trágyák. A foszfort adhatjuk szuperfoezfát alakjában, a káli pedig mint katuit kerül a rétre. A trágyázás keresztülvitele többféle lehet Némely helyen elszólják őszszel a Thomaa salakot és pedig kai holdanként 350-400 kilógrammot, a kővetkező őeszel pedig a kainilot, holdanként mintegy 320 kilógrámmot. Másu t elhintenek őszszel kai holdanként 800—340 kgr. szuperfoszfátot s a reá kővetkező tavaszazai 260-900 kgr. kaimtól, vagy végfii használnak-, oly műtrágyát, melyben a káli és loasfor együtt beon foglaltatik már s mely káli-foszfát név alatt ismeretes. A káüfoazlátot télen éa kora tavaszazal egyaránt alkalmazzák, de jobb, ha annak elhintési ideje a tél elejére esik, mert igy halása már a javitás évében mutatkozik. Hogy íz emlilelt trágyázás\' módek közül melyik legjobb, azt határozottan eldönteni nem lehet, a gazda közönség véleménye e tekintetben igen elágazó. Legtöbben ajánlják a zzuperfoeztát őszi elszórásál s a kainit tavaszi használatát. Annyi azonban bizonyos hogy e két tápanyagnak alkalmazása után a savanyu füvek eltűnnek s rövid idő alatt a herefélék lépnek lel. Ha még biztosabb aikert óhajtunk, ugy a trágyának eiazóráza, illetve erős lelogasolása után tanácson leaz jó minőségű pázsit léiéi bői készült keveréket ia elvetni, mely vetéshez szükségtelen z rétierűietek lelszántáza, hanem teljesen elegendő annak fogaa boronával való megmúnkáláaa a annak befejeztével a fükeverék elszórása és le bengerezése. ~ —• Az elvetendő lümagkeverék minőségére nézve a helyi viazonyok lesznek mérvadók, a általánosságban eaak annyit lehet mondani, bogy a pázsitok közül a jó minőségű szálfaveknek adandó elsőbbség, a melyhez körülbelül egy harmad tennyiségben pillangóé virágú növények magvait keretjük, tehát a vörös vagy réti lóban, a korcs kerti i egy két hüvelyest. A trágyázásnak következő évekbeni isméüésé-"d egy két év alatt rétterűletűnk egészen qjjá fiaköl s a rétek ápolására vonatkozó szabálytik követése mellett a legjobb minő-égű füvek változatos képében fogja gyönyörködtetni a szemlélőt. o-t- Zala 60. nim 1. lap.) 1897. (uniti* M í\'4-tn Hanem hát valamint a legszebb fénynek is vannak árnyékai, épp ugy s lucernának Is meg van az a természete, ha az ember a fslssáritá-tásnál nem ügyel eléggé, hát a leveleit lehullatja s maga a kopaaz zzár kerül a szénapadláara.\'Már pedig az íz bizonyos dolog, hogy nem a szárban, néném a levelekben van a tápláló erő a igy a leveleit lehullatott száraz lucernaszár magában véve édeskeveeet ér. Hogy a levelek a száritásnál le ne peregjenek, első sorban is arra ügyeljünk, hogy ne kelljen azt gyakran lorgatni. Minél többször forgatjuk, annál több levél hull le.Eszerint tehát célszerű a lekaszált lucernát amúgy még zölden szép egyenletesen elrázogalni, hogy igy a száradás a lehelő legnagyobb felületen történheaeék. Igy hagyjuk ezt vagy két napig azáradni s csak azután gondolunk megforgalásra. A levelek akkor szoktak legkönnyebben leperegni, a midőn szárazak, azéri a megforgatáanak vagy este, vagy reggel hannaital kell megtörténnie, sőt akkor is oly óvatosan,-mintha tojással bánnánk. Stájerországban, vagy pedig Bajorországban is olyanféle ágas póznákat és készülékeket dugdpsnak a lucernásokon végig, melyek hasonlók a mi tejesköcsőg-tartóinkhoz s ezen szárítják akár a lucernát akár a lóheréi, 8 mindez csak abból a célból törté-1 nik, hogy ne keljen azt a forgatással mozgatni, hanem hogy a levegő és meleg míndan oldalról érvén, amúgy egy helyében megszáradhasson. •Szintúgy a gyűjtésnek is nem törékeny, hsnem kaukazuai szívós állapotban kora reggel kell megtörténnie,! s cigány, ügyelvén mindig arra, hogy lehetőleg kíméletesen bánjunk el vele. völten állunk az ének hallatára, Heine köfláaseta ragyog, Igazi andalitó varázs, fényben s a kis ibolya a csalogánydal részesei e bírnék. Nem az őserdő mesteri leírása, nem csupán a mindenséget átfogó rspaodikua lerméaz«tbálványozás, vagy ditírambokhan megnyilatkozó lar-mésselsserelem vagy a hatalmas minden isteni, és a lermészetköltészet, mely feltalálható az a legnagyobb költőjénél a vilagirogalomnak amilyen Oöthe, Byron, Shelley. Petőfi, Lenau, hanem a kis szereimi dalosoknál ia aminő liurns Heine, akik a modern természelköltészetet megkezdték, felfogták és századunk költészetében uralgóvá tették. Az orosz irodalom Puskin a Lermontovval emelkedett a költészet magaslatára. A 18. század nerzsavínt ismerte legjobb költőjének [1743-1816] Derzaavin odái éa zaoitárai, episztolái annak Deonis dalai nélkülözik a természet költészet kellékeit. A természet a maga bájával, szépségével itt is a romantikusokkal vonult be a kölléssot régióiba épp ügy, miként a senlímenlaliemus is. Zsukovszky az iskola megalapítója ki [1788-lböl] a? orosz költészetet ugy igyekezett gyarapítani, hogy fordiláaaiban (íőtbe, Byron, Mnortt műveiből iamerlette meg a természetet az orosz neppeL Követői még inkább önállólag jártuk el, mert. Puakin nemcsak nagyazabasu verses regényébeo, de epróbb költeményeiben is még Byron hatása alatt a terméezetfeeléat alkalmazza; fogoly, a baksziszeráji szökőkút, a természel legszebb képeit hozza színre; testve s kaukázusi; a Krímet Beszarabia pusztáit, a begylakók természetes egyszerű életét, A jól száritolt lutserua igen becses és értékes I ugy hogy Puskin tájlesteazete most ia leghívebb téli takarmányt ad, a melyet ló és szarvaamarha legbájolóbb részielei költeményének, Miként Ckitda nemcsak egyaránt kedvel, hanem gazdag tápérté- Harold a suliotákat keresi löl, hogy vérző szivét kénél fogva, meg is hizik a jószág tőle; CS AJUÍOK Tennáaietkőltők Irta: Baboas Lántó. (fol/talia.) i megnyugtassa, ugy Puakin is a Krímben s a Kaukázus hót akart tetőiben kelti fel legszebb I részét lelkületének. A vihar, a téli ut. a téli st, a puszták szelleméi\' leíró s tennéasetfealó tehetségének mintaképei. As 18l4-1841-ig terjedő időszak a fájdalmas Lermontov időszaka az orosz irodalomban,, aki | már gyermekkorában bejárva a Kaukázust 0 n-j kénytelen sorakozott a természet imádói közé ; tdePnzkintöl abban mégts különbözik, TTögy mig (\'*) az ő saját érzelmeit nem keveri a természet kép»i közé, Lermontof egész lényét viazi bele s igy közeledve lermészetköllészel itt fs kitűzött céljához. A népszellem, a népköltészet volt Oroszbonban is, azonban a leghatalmasabb fejlesztője a természet költészetnek, a bogy az orosz költészet igazabb, természetesebb len, azt az orosz paraast-kőliöknek az oroez Burna-oek köszönheti: Kolcovnak, aki 41806-1843] dacára hiányos szellemi képzettségének, Lomonazova Derzaavínt Bogdanovicsot utánozva az oroszok legjelesebb természetköltője lett s mi aa, ami Öt letűlemelte többi társai fölött, a befcatoláa a népköltészet titkaiba s a felületen iátasó képek helyett a népdslcselekménynak, lélektani átmelagitése, saját éraelmei általi megvilágítása 1 <rolrt»Uaa kSntkaalk } Szerkesztői üzenetek Szánt Pétarur. A Isheiség némi jelét látják a versben; de attól nagyon measze «aa még, hogy De legmélyebben érezzük s hatást bus dalaiban, mint a minők: Waram sind denn dia Bősen so blass, o sprich meln Lieb warum ? Warum Vind denn tm grűneu Uras, Die blauen Yellciien so stumm ? Waram slngt denn mit so klüglichen Laut, Die Lercbe in der Luft? Waram steigt denn aus dem Balsamkraut hervor efn Leicben Luft? Waram sebeint denn die Sonne auf die An\' so kait und wer drisslich berab? Warum ist den die Erde so grau Und őde wíe ein Drab ? Warum biti icb so krank und so trüb\' Mein liebes Liebchen sprich? 0 sprich mein Maller-liebstes Sprich Werom verheeaest mich ?Ez és, egy másik dala fUnd wüsten\'s die Blummen die kieinen Wíe tíef verwundet mein Here Sie ia s a költő is egyszerre, mert egynek hisszük, rokonnak Sárijuk. Lenau behatolt a természeti beléletébe, s abban elmélyedett, ugy bogy hallani véljük vele a titkos hangot, melyen hozzá beszél, sőt látjuk, bogy az emberi élet s a természet élete közli kapcsol is felfedezte; Heine mégk|aJésérá csak gonddTní is lehetné. MajdQűvJí mélyebben érez a természettel, s oly üdén fonja | táján | - _ A laesraa siárlláaa Hogy mily haaznos és áldásos növény a gazdára nézve a luezerna, azt agy hiszem mondanom eem kellene, hlasoa (léggé Igazolja est azon kö-riüa^py, miszerint napról-napra mindinkább Isr-i*d s a legutolsó földmives te arra törekszik, hogy kngy egy darab lucernással bírjon. át érzéseivel, hogy szívünk mélyéig hstvs, elbű-würden mtt mir Welnen zu heiben meinen Smertz; a legszebb dalai Heinének, bol a költő remekel; lelke itt a természetben s ez aa 0 lelkében tükröződik viasza Nem lebet eléggé meg-! határozni mi vonz, mi érdekel jobban bennünket a kis vírágok-e, melyek elhervadnak, az ibolya, a pacsirta, e rózsa e, vagy a költő és szerelme, mely abból ráak ragyog, vagy mindkettő a virág! Zala-Szt Baláza ??? Nefe\'ejosek. Legközelebbi számaakban. Ilá Felelős aserkeaztit LAT I á I B O > V I Laptalajdonea ■ C ■ ■ L ktadó O L ö r. Arik* f « ■ jr t eaak • SATÜRNÜS padlómii ad. Ka pható: FeesaUtoCsi József, Neu éa Klón, Strém éa Klein araknál Noo-Kanlaaáu. Biclinier Tatf- Nftfy-K&niftM csütörtök Zala 69, Mm (8. I*p) 1897, \\múm y 34 én Richter-féle HQrgony-Pain-Expeller Linimentutn Capsioi oompos. Linimentutn CJaps Em ktrMvw fciikw alMállt u idd üiptfll fájéilwciíHípW k«f#MéiÉést akaltitafk U oompoi. ■ár több mint 27 év ó4a mapMahaltt PÜPI pi UjUifiiUiiAI ét ■tgfctléetfcek oroaofc álul kaáöraaólfláakn ia mtaég (jakiakkal neáémk. A rjódi Horgwy- titkot mm, hantot Iftzí Pain - Iípdkr. gyakorta florgoay-íiaiinrait dwn\'Méa alatt,|_.___ ■Éfurg Waiutf, májmk egy Wartáata aan kattant ktáayoaai. iű kr., 70 fcr. áa 1 ftt ilitgatiéoTí árban BMydoöm mindi® gyógyasartárfcaa kétakrota na; fflraktár: Tlrfk Jéatf gjiigjtMgétittl eaéaeeataa. fCriaárláa alkalmival igaa 6rato«ak lagyiak, m*rt tftfck káwUvftakl atinat van femJotabaa. KI mm tker eefMtetedsl, u tmadw HJ* \\ űrJkrpmf védjegy ét Bieottr ezégtgyxia néüríil nist i«n vafMif ntAsitea \'Él Richter F. Ad éa társa, etán. ét fór. idrm atíllitó*. Rudolfliadt (Tbirájptí. Hirdetések / felvétetnek FISt>HEL FÜLÖP könyvkereskedésében N af y-K ani 10 án. ATTILA-PERMETEZŐGÉP. Az „Áltála" pereetesó mindazon bajbkat »eljrek • asAlóegasüftt eléggé bo*aaantjak, elhárítja éi pedig as állal, bogy a aséUuuáat egy caararintás által a puttonyból kivehetjük, sí Által as egé«s markeset mér kezünkben van Ugy a puttony, aiol a g*erkeset tintán unható ég a leregjistrtibb a ankét bontja ét öeexe rakja. Soha sea^MMataibat, aoha fftpéas kesébe adai atm kell; mindenki maga bánhat vele. A •zóréja h páratlan jól *tór, valóságos köóöt oaMII Áru 18 forint. SZIGETI SÁNDOR KSC8KZMKT MR^- (Jgjealll ^ kitCiA bicziklik ^ 00 Étekéért % Szabadalmazott hajkenöcs. * As országos közegészségügyi tanács téleméoyesáee aiapjáa a] m. kir. kereakedelmí minisztérium által szabadalmazott, masat 1 virágokból kéaiOH éa eJaórangu axaktekintáyek által tüprééÜt j haj kenöciöfn nemcsak a haj kihullását akadáJyo\'za mag, haaem efyuUal megőrzi a haj eredeti természetes «xioét is, »6t alkalmazása !olytáa| a kihullott haj helyébe a legsűrűbb uj haj oO ismét Egr hit Umrtf áft----frtieiup. Egy segy légtfty áre--I irt — kr. KIMi a etéke — «* k BlSa a barma kajaak Haaiaálatl ■tasllás lapéi Kapható; a készítőnél: Schável Jánosné szol Marké Lujzánál H<-Kaalsaáa (sajátháziban), és BKLTM JLAJOÜI gyógyszertáriban Nagy-Kan Imám íí || j W v Leégett a fcir. Hlsaraall e>éyllk kereket ké» • ffljt V pémméri beráltstesk, nhwnt ráfi fé^ek ablkai becs» b mmSti . : b c éiyn t^m m^i »» püééí 2 £ >É,l"\'<* J kb q téfee Érjten* II IiiiiIipi müm ft^pa 4s unatu H Q FEIÉB IIKLÓIt fépcyiree l^l^PMPj^^S 0 Budapoct, IX ŰRdttá, 23. ax. (a „KtetiM" rnaMt). NyooauHt KiseheJ Fülöp laptalatdoeoená! Nafy-lUawéa 1897. ! GLÍÍTON & SHÜTTIEWORTH "ST.\'ír I! BUDAPEST, Váczi-kőrxU 63. n. I j I ; 1 í i—aa iifripipp toaae ayafeSTSs:! | t^a. h>r> inpiifc. ■ <wi 11mi, twMfinfc, tii in «• mmt j 5 1 __mim^ua. j jg ^ | IlimIimiil. MMÉMifia, >lp jpíli. HliwWin I I ^^^^^^^^^^^ ! | I UJmátém árftf^mMié tímémmtm Uigrm ét ......UH tméttrnté. í • ^mmmmm^wmMMmmmhmhhihmmmmmmmmmI ( -------- * * * ----------— -- - [aXXXAXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ FEHÉR MIKLÓS J 8épvyAxom u""f U ajánlja a tf m. kir. áJlamvastftak gözcséptökószleteit * OTáhbá a legoiabb azerkezein Mg*a|árékal és aéaéeaaeai í fyéb fasdssÉfi fépekat a. a.: ekéket, bereeáket, keen Q (eteket, vtOgtptktt. (etrkalér) kit iAréa^ket, Q ■eleih ere eieeéaeket, ttlaarlktt, 4arelékal, a ? ffjebkpev«attpeta4^eakea4lk«4t sieeakeváfékat. t Mhkemalákat elh. ath. keéreil iaetéal faltételek f aelleti ley|aláayieell érakem, küeképee tevéka^ ttkh f érre terjedő ráaelef aetéere. f Leégett a kir. ftlUetraaall c^pttk kereket kéaa- 8 péasért fcerftltatsMk, fiiaawnt régi fá^ek aiakkai becs* 2 réketmk. A Cip Éiyfi m*má mmu pfaw mm ptétím 0 iégee éffianiá UMs liitkik Ugyea ée liwaeiaa. ( FE IÉB IIELél, gépcyiree £ Budapeet, IX Ollót sá, 23. az. (a hKAzüM^ mailatt^ j mimmAI w--IftM 51. tttím. Nagy-Kaniznn, 1897. junius hó 27-én. XJÍlV. óTÍolysm ZÁLÁ Politikai és vegyes tartalmú lap. immun Ujj tiiiikt> (>iut *•<•» UqtMWWhii i jjrttr-"-*\' trtakaaal Mnt áspisát i a. 4—* éra ktat liUiwtl a Uf ■■ll—l nutiaé BiaSaa ktalaaUaj ——- A Nagy-Kanizsai- ea dél-zalai takarékpénztárak, a Bank egyesűit*, az Ipar- éa kere*k»-Ilr4(Maal[ Jlti,TMU aáaiti HmMím Hnl-L ad iwtn iwk delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szövetkezet éa a lateoyai takarékpénztár. —— MI frer"-—ai a „nagy-kanizaai malátagyár és serfőződe r. L" a nagykanizsai önkéntea tűzoltó-sgylet, Vyilttár fatttaera W ke. 1____a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. tára., a nkanisssi kertleli betagsegélyzö --- pénztár hivataloi közlönyt. BSIaHliik, nluM a khdiilahi ■ —■ . ,.■■!>■» riMM ftü» ksarv ■llaiadlk. KU4áM*náal; tánüá. *f*i* ■. n«M /saar U«J ik afaataéiaa- iLórturtai álAK: llta hn II kama gM-M rtum • kma (I trt - kt ( kaiw (I M M kt Wnat .*■ klW«u.k ii»« gyyts imm ára: 10 krajcár. Xeg|«lnlk XagyKanlzaán heteablnt kétsicr: ■vMáxnap ém car&tdrtölcözi. kiriatadlatki lati A városok közigazgatási reformja. Perczel Dezső belügyminiszter elisme-résre méltó buzgalommal Qgyekezik bevál- { tani tett Ígéreteit Még ebben az évben nyilvánosságra bocsátja a közigazgatási | reformjavaslatokat, hogy a nemzet közvéleménye kellő időben megítélhesse azokat ___A városok közigazgatásáról szóló elő- j adói tervezet már nyppilatásban megjelent Bt. Taschó-MoysSándor miniszteri tanácsos ! dolgozta ki a törvényjavaslatnak ezt a; részét. A városok továbbra is kétfélék maradnak, u. m. törvényhatósági joggal felruhá-1 zott és rendezett tanácsú városok. A tervezet szerint a rendezett tanácsú városok lnti.tr fir* nagy mértékben ki Ipz terjesztve, , ugy, hogy ezek a törvényhatósági joggal j felruházott városokkal majdnem egyforma I hatáskört nyernek. Azt tartalmazza a javaslat, hogy kivétel nélkül minden város i. gyakorolja a törvény korlátai között az önkormányzat jogait és teljesíti annak kötelességeit; 2. teljesiti az állam által reá > ruházott hatáskörben az állami közigazgatás feladatait, mely minőségben egyszers- j mind mint elsőfoka politikai hatóság j működik. Az egész javaslatban általában az az elv érvényesül, hogy a városok két fajtájának lehetőleg azonos szervezete legyen. A városi képviselőtestület alakitása is azonos szabályok szerint van tervezve a városok mindkét fajtájára néve. A Mrvény-hatósági bizottság« elnevezést megszűnteti a a javaslat s csupán a »városi képvitelőlet-tüleU elnevezést tartja meg. A képviselőtestület tagjainak számát a lakosság számarányához mérten állapitjaj meg. A 2(1.001—30.000 lakósu városoknak | 42 képviselője lenne, és pedig 21 a legtöbb egyenes adót fizető, 21 a választható pol-; gárok köréből választva Nagy-Kanizsa városa is ebbe a kathegó-riába tartozik, mintán a lakosság száma\' 20 ezeren felül vag. Tehát a városi önkor-, rn&nyzatot nálunk egy oegyvenkéttagu képviselőtestület intézné. A reformjavaslatnak városunkat is köz-j vetlenűl érintő lényegesebb intézkedése még. hogy a megválasztott polgármesteri a belügymtuts zter erásiti meg ; a városi *zdm• | vevőt pedig a belügyminiszter nevezi ki az állama számvevőségi tisztviselőkre előirtj minőtiUssel birő személyek közül. Ezek a városi számvevők állami tisztviselők jellegével lesznek felruházva, helyhez kötve nem lesznek és a belügyminiszter által a szolgálat igényeihez képest bármikor áthelyezhetők. Ftzetésöket, mely egyénenkint évi iooo forintnál kevesebb nem lehet, az állampénztárig húzzák. Ezekben körülbelül tömörítettük a javaslatnak bennünket is közvetlenül érintő reform-terveit. Mikor egy-egy Qyen törvényjavaslat tervezete elkészül és az illetékes szakminisztérium részéről azt nyilványosság elé bocsátják: bizonyára azzal a tiszteletreméltó intencióval teázik, bogy az legiréleaebb körben elfogulatlan-, -minden ellenzékieskedés tői ment, de egyúttal teljesen befolyásolat-lan bírálat tárgyává tétessék. Mert csak is ilyaa legszélesebb körben eszközölt bírálat nyugtathatja meg a kormányt is az iránt, hogy a reform-javaslat a gyakorlat terén majd mind.n ízében (kJvÖs eredményekkel fog járni és biztosítja a célba vett haladást Városunkban a jogügyi bizottság van hivatva arra, hogy a reformjavaslat tervezetét jó eleve, már most tanulmányozza s annak idején véleményét a várnai tanács utján a képviselőtestület elé terjeszsze, a mely esetleg felirati javaslattal járulhat majd az országgyűlés elé s azt pártolás végett az ország többi rendesett tanácsú városaínak is megküldheti. A „ZALA" tárcája. li|il o m. — A JL a I a" aradat! tináji — Irta: •ÓSÁV. Vsgy két évvel ezelőtt egy kis piktor ösmerő-■fa megajándékozott egy vázlatfűzetecskévef. Gyönyörű tájképfelvételekkel voltak tele a kar-jfaapocakák. As utobó oldalon egy teljesen el-kéazált kép volt, melynek a címe, mint egy meg fejletlen probléma, sokáig motoszkált fejemben. Aranyszőke, hófehér arcú, alig tizennégy esz-todós leánykát ábrázolt a kép. Tiszta, kék szemeinek fényes csillagán a gyermekes ártatlanság fátyla lebegett. Illatos rózsabokrok kőzött ®sgas kőfallal körülvett kert közepén. A le-nap aogaral csillogva törtek meg a szökő na karcén vizkévéín, melyek apróbb, nagyobb szivárványszínű eslllagokban hullottak vissza "" kwogáaeal a berek kőnwdeneébe. Mintha °«dt a háttér loabo* fái közül lépeti volna ki a "hajul kékes- homálya, mely világosodó sze-VSylyel lassan terjedni kezdeti a levegőben. Egy S leány /raellett a padon. Egy boifodt ■eilű, sápadt arc?, vézna fin, szelíd, beteges •fejten égő, nagy,., fekete szemekkel. Vékony, c*e«os kasai közöli tartotta a leányka duzzadó, j*«°nyo« kis kacsák. Kluanll, száraz ajkain olt * * KTvárgó esók Euró lehelete, nem vek elég bátorsága mrgcsókoltii azt a szoborszinO, finom I hsjlásu kézfőt Eddig a kép a legszebb, a legártatlanahb idill. Azért nem értettem meg sokáig: mit keres olt az egyik jázmin bokor meUett as as öeeseanzoti, rut. ráncos, piszkos kepd, ván banya kidagadt, villogó, zöld szemeivel. Födetlen, csontos, lapos felső testén bosszú körmös azárnyait kibpntolla, amint kárörvendő, gúnyos lorsvooásaival kutatva, leselkedve előre hajolt A kép eíme: .Kalumnit I* Rőstel ettem egy ideig, mert nem érleltem, mii akar kifejezni, de végrs is megvallottam azt az én piktor öemrrősömnek. Kigynladl ss arca, bosssa, áhen baja ide-oda butloil magas büszke homlokán, ahogy kezeivel gesztikulálvs hévvel magyarázni kezdett. Bevádol la előliem as egész világot és végén o4T illesztette : — Gyűlöletes, utálatos az egész világ I Minden ben caak a bűnt keresi. Polgári j»got nyert mindenütt a .kalumnit*...... a csúfos rágalom I Ott leselkedik az ágyban, a puha pamlagon, ha alszol ! ott a könyvek elsárgult lapjain ha olvasol; a virágszirnom, melyet agy leánynak nyújtasz-; strkózzál bár vasajtók mögé, a legparányibb résen is oda száll melléd éa nem hagy el soha f... Es mindes étért van, hogy ne nuatknzzaaa! as emberek, mert nekik téma kelt, arirtH diskurálni lehet. Mindegy az: lent, a nyirkos falu koldus kunyhóban, vagy leni a magasban, a selymes fflggönyös, iItalos budoárman. Sokáig nem kittem, bor egyre fülemben re rag lek azok a súlyos vádak. Egy peeszimiatát, egy második Werthert latiam benne, kinek nem nyitottak meg eléggé a szemsL Érintet len lelke mélyén zsongva libegnek a tiszta, lest nélküli ideálok, melyekel majd egykor kicsal onnan as ecset, a kifeszített vászon ás a melyek leneégeeek lesznek, mint művészi alkotások, 4a hiányzik belőlük as igazság Minden ttéfetébee egyoldalú as fly rajongó művészietek, gondoltam A jónak, a roesznak te oak a azuperlalirusában hisz. Nem találja mag a középutat, mely a gyakorlati étet Mé vezet. Annak a kis piktor-gyereknek igaza volt. 0 már tis<tán látott akkor, csak án hittem még jobbnak as embereket . Kezembe urtoa azt a kis képet ás esak ön- Inda lanul mormolom agyra: .Kalumnit". ■......... Rágalom I En is olyannak látom most már a képét, mint a milyennek 6 (estette. Összeaszol), mt, táncos pisskosképü vén banya, kidagadt, vüo«6 zöld temekkel. Födetlen, csontos, lapos, lefcő testén bosazn szárnyait kibontva, kárörrendö, gúnyos tortvonáaokkal kapaszkodik fel az ablak párkányra, kemény körmei cstkorogya busódnak végig a síkos ajiiak-ftvagaa, keres, kstat agy parányi nyílást, agy kfeai kis réti, csak akkorái, mint agy gombostű foka. Eleget láthat még 6 asoa U. Különben ő aaoa is Itíván lálal ssmsm. Rat kobolaaánya már rég kásaaa 4&, sa a lé, Ilafy-Kanizea, vasárnap Zala 61. «tám (9. l»p.) 1887. junioa hó 27-éa Nagy Kanizsa váron nagyon tokát vár, nagyon sokat remél a közigazgatási reformtól, m-rt a haladás érdekében kifejtett kOidelitteinók közepette igen sokszor InÚett tapasztalnia, hogy szárnyai kötve vannak. A közigazgatási reformoktól várta és várhatja szárnyainak felszabadulását. Ennélfogva nem csupán a magasabb, általános nemzeti érdek, hanem saját jól felfogott érdeke is kötelességévé teszi, hogy a városokról szójó reformjavaslati részt elfogulatlan, minden befolyástól ment kritika tárgyává tegye és birálatát kellő erkölcsi bátorsággal érvényesíteni Qgyekezzék. A kormányt a közigazgatási törvényja-( vaslat e részletének kidolgozásánál bizonyára a legnemesebb intenció vezérelte; de a legnemesebb intenció részére sincs biztosítva a csalhatatlanság. A törvényjavaslat birálgatásába mi nem bocsátkozunk, csupán annyit jegyzőnk meg, hogy vannak benne~~egyes részletek, melyek az önkormányzati szellem erőteljes kibontakozását és megizmosodását illetőleg aggodalmat keltenek; mig ellenben hiányoznak belőle oly dolgok, mik a nagyobb rendezett tanácsú (városoknak (többek körött Nagy-Kanima városának is) régóta táplált óhaját képezik. Mindezek a mi, jeles jogászokból álló ogügyi bizottságunk figyelmét elkerülni nem fogják s igy e részben egyáltalán nincs aammi Politikai sumle. BtlrtlA Ellenkezőleg: szívesen hisszQk és reméljük, hogy ez úttal Nagy Kanizsa város képviselőtestülete fogja kezébe ragadni az irányadó szerepet, bogy a törvényjavaslaté részlete a rendezett tanácsú városok érdekének minden tekintetben megfelelő alakban és tartalommal jusson törvényerőre. OnyiiylMs. A képvistlöház 28-iki Dlétébeo folytatta a bOuvádi perrendUriáa életbeléptetéséről aaoló törvényjavaslat tárgyalásai. Két ellaaaékl szóitok kukta ki as egész lilát: Staiay Karoly és Hoek Jáaos. Saalay Kárely ast iparkodik bebiaooyi-taai, hegy a jelen javaslat 16. sstkaasa ellen kaiik a 48-iki törvények intenciójával, a mikor a tejtódeliktnaok elbiralasára kivételes biróságoi siatnál. A ninisiter saeiiat a becaületaértést a ráááJmaaáaeal együtt, as esküdtszék elé 67. után jnttatta a gyakorlat, .ide ea nem a 48-as aaj\'ó törvény szelUnébea lén ént. — Ezt a felfogás! ő nem oeatja. Navy hibának tartja azt is, hogy aem a helyi bíróságok ítélnek. Kérdi, hogyaa ítélhet a győri bíró.a zalai ember ügyében? Lehetetlen, hogy eléggé ismerje mindazon körül-nánytket, a melyek a helyes ítélkezéshez tzük-égesek. A javaalaiot.nsm logadja el. Hoek János a 87. cikkhői álló javaalat ren ! delkeséseát elég liberálisoknak Ur\'ja, de a kőa-vélemény egéaa flgyjeimét a 16. ssaka-tra fordi lot\'a, mely által a liberalizmus jelszava alatt egy darab reakciónári us dugárut akarnak ba-csampésani a törvénykönyvbe. As egéaa küzdelem Jeleneié momentumának lartja, hogy a parlamentnek egy réeae kiáll a porondra, megvédeni á\'nemzetet akkor, mikor való vagy képzelt vassedalaet lát tornyosulni lejt fö\'ött. Szerinte a történelem ia ast tanítja, bogj a reakció ka-aerü pilpláit mindig a (iberalismaa alakjában adták be.a népeknek. Az A élve az, hogy • sajtói aaa szabad kivonni a lelelHiiég alól, de nem szabad ötaz est ngori tani ast a szabadsagot, a melyei ennek f sajiónak 48. megadott Franciaországban ia ni iádig a tajlóeaanadtág volt fokmérője a köapaabedságaak: ha aazabad-ság emelkedett, emelkedett a sajtószabadaág is ás viszonlravval hanyatlóit. • A aajtó meg rend szabályozá«át nem a köavéleméay, hanem a pártérdek süigeti. A;pagyar sajtónak szemére tehet vetni egyet-mást, aai asunbaa sshfc kuB|! nemzeti eszmékben transígált volna bármely bsialommal, azt ellenben magmatatia a történelem, hogy a parlamentet IsUuusnáliák már a aeaaetek ellea Ntor akarja vádolni a sajtói, ha visaasélést követ aj, ott van az eaküdltaék btateaae. Nem logadja el a javaslatot atdésbea mindeot felülmúlt, a wt as emka képzelni bir: VikUrim angol királynő 60 é*« uralkodói jabílew*. Naaotak a királyáét, haaea az aaaaoayí, a nőt ia ünnepelték; mart Vikiéria királynő a legnehsaebb \\ iszonyok köcóu k öaaaeiodta egyeaiatni aa uralkodói bivatásátal járó kflleleaaégeketaz aaaaoay és hü vas kóttlaa-ivel s a belvenkiiencévee aralkodóaő valóbaa Isten külöaöa kegyeltjének takiaiheti magát, Ut bár aem kíméllek meg a súlyos esapáaok setL melyek as emberi élettől — palotában vagy kunyhóban folyjon aa le — aiealaaathaietknok, da mégis oly tisztelet éa aaeretet óveaí ŐTjaki-leomáa, neme Jak saját bOaake i ilt|rlsaikn kiterjedő alattvalói réaaéről, hanem az egéai müveit világ részéről, mindenül!, hol az tmbmi ►zép, nemea tulajdonságokat as uralkodói, ai asszonyi erényeket nagyrabecsülik. És nemcsak Angoktrszágban ünneplik az arat kodóaői, hanem a britt birodalom minden réaaá-böl Hongkongtól Vancouverig. Afrika keleti és nyugati partjairól, Ausztráléból stb. érkeznek jelentések a lefolyi ünnepélyekről. Csak Kslei-Indiában volt szomorú aa üaaep á pestis és éhínség miatt Kalkuttában és Bombsyhan ayü-vános gyüjiéeekti rendezlek, s szegényekei megvendégelték és más jótékonyságokat gyakoroltak. Magában Londonban miaden tesaploakaa ünnepélyes isUnitietieieiei tartotiak, a aa agg aralkodóaő époly zajos mint szíves éa lelkesüt ovációkban részesült, melyek megindították 9L £ zajos és le késült tüateiéaekkel saambta szomorú ellentétet képes ka árak tüntetése. Duk-liabaa — mint táviratilag jeleotik — e bó 22 én este aébáay ember félárbócon fekete ■ tealót lüaőtt ki a vámabázára; azt aaoobaa rötiddel ara áa levették és botokkal föllegyverzett emberek kíséretében, a kik ag .Isten óvja Írországot" kezdetű dall énekelték, aa uleákon hordották körül. A tüntetőket a rendőrség tsórte azét. Egy másik menet koporsói vilt végig az utcákoo, a uiely e felírást víaelte : ,A bntt birodalom" A menetet zenekar kísérte, a mely gyáaaiadalót húzott Az nton, a merre a menet elhaladt, tok ablakot bevertek. ■wr ír rtrrr Külföld. A britt fővárosbaa, Londonban, a bét lolyamáa nára\'las ünnepély folyt le, mely ctak boatau idő-alzókben tankolt visszatérni a tényben ét lelke- A „Vöröskereszt Egylet.\'\' 118 oldalra terjed as oraágot vörös-keresztegylet 1896. évi jelentése, mely most érkezett hozzánk. Május hó 81 én tartotta az egyesület országos közgyűlését, melyen beszámolt működéséről éa ezen működésnek tüzetes iimertetésétel foglalkozik leginkább a kiadott jelemét, mely a munkálkodás eredményeit a következő pontok-ban sorolja lel: • 1. Személyi ügyek. 2. Az egylet szervezete és a vagyoni állapot 8. A horvát-ariavooorazági egyletek mQkődéaa. hogv öt magláata valaki, hogy mott leselkedik. Majd aztán eimoodja a legeltö asszonynak, ki vele szembe jő, mert valamelyik aaent férfiú tanát egyben ő ia valtja, ki azt moodotla: „Hogy-hi egy hírt terjeszteni kivánaz, sugd mag egy asszonynak, da tedd utána, hogy: .titok". • • Oly ártatlan cseveg éa a kávénénikék plety kaja vagy a zaurok halk zümmögése, midőn válogatott körmondatokban as ablakmélyedéeek bornál yoa léikéiben, hátradőlve a kényelmes bár-tonyos Kékben, hihetetlen hazugságokkal kedveskednek egymásnak a burzsoák. Vagy meghallgatta-e már valaha valaki, miről beazélnek az aaasooyok hoatzu téli délutánokon, mikor a „ramsh \', vagy1 n^akao" már untatjaőket Sorba Veszik as utcákat, as utcákban a házakat a házakban a lakókat Kezdik A...nén éa végzikL......oron. Nem ismernek ők más becsületet asszonyt, oánt önmagukat Csúnya dolog. De csalódik az, U a férfiakról mázt bízz. Ok ép oly előszeretettel űzik ast a mesterséget. Az aaasooyok korán aMgtaaitják erre. Es végre ia, miről beszélne a férj ma otthon, unatkozó leletégének? A szerelemre már véoek, kát nem hazudiz egyik aem, de azét azokról a „rágalom", kik még elég fiatalok arra, bogy sseretbeaaenek. Ttvatzszal kiaaélttedik alolyam medre ét megtelik színültig, a magas hégyékről magával hozás a piszkos, zavarót bólét Ttvatzazal a zárt azobák talaj közül kittorul as utcára a ,Rágalom" és végigsepri az utcákat I oda telepedik a sétaterek auaogó, zörrenő lombjai köaé, a falevelekre. A tornyok huhogó baglyai és „denevérei" kiröppennek odmkbóL Utcasarkon ülnek állomást éa kedveskedő mo-solylyal kérdik minden szembe jövőtől: — Hallotta már?...< — Mit? — No, ne vágjon olyan tudatlan képet, hiszen mindent tud; nem ia beazélnek ma másról a vá-\' rothan. \' — Qe ha mondom .1 —kasán ? — Hát..... Gyorsan, susogva ledarál egy ocamáay, nagyon\' piszkos, hazugságot A vége ez: | — Nem zörren a haraszt ba n*m la a szél. > De hisz mindenki tudta előre, hogy ek leaz a | vége. A kakuk-tnadár olyik léezkea szívesen lá-[ tolt veodég... No nevessen és ne vágjon olyan | savanya képet, akár Méfiastó. Hja, a becsület | olyan, mint egy fioom vékooy poroelián-céese. ka leéjlik, eltönk .. Isten vele! | - Adiö! ís a huhogó bagaly odaáll újból as utcasarokra éa vár agy másodikat, egy harmadikat magváija mig karok leszábaám: száz, ezer ét mind-; megannyinak elmondja \'gyalázatos hazug meaéjét I Aa emberek szíveseit\' meghallgatják és nem gondol senki arra, bogf -lehelne »tán • ezeu agy jussé gondolkodni is: vajon igaz-e mindez? Minek gondolkodni! Jól esik másról roaasat hallani, igy legalább mindjobban közelebb jósnak egymáshoz, ha másban, nem hát a rosszban. Hogy mi azflli a rágalmat ? Egybelyeu az irigység, másutt a féltékenytág, a boszu; csirája ezer meg ezer helyről üti Itt bűzhödt szálait Nem kiabál senkit, nem ismtr könyörületet, egy cél,a van csupán: rombolni. Hiába fut előle as ember, nyomában jár, mint az árnyék. Ma est, holnap azt temeti d, éa gyakran megtörtént már. hogy kinek tegnap röppent el ajkáról bizonyos rágalom első szava, áldozaténak enlsznkoaan kezébe nyomva a gyilkos fegyvert, hilnap már Őt egy másik arra késztette, hogy as ablakfüggönyök zsinórét fwja nyaka köré asoroaan. Ott leselkedik a rágalom hálunk mögött Ott pihen velünk együtt aa ágyban, a puha paraákoa, ha alasunk; ott les-lkedik a könyvek elsárgult foliánaain, ha olvasunk; a virágszirmon, melyet egy kis leánynak nyujtunk, és ha bezárkózunk ia vasajtók mögé, a legparányibb résen is odaazáli mellénk ás nem hagy el sóha. Hiába minden védekezés ellene, legyőz, hatalmasabb, mint a robbanó dinamit. ts mindez aaért van, bogy ne unatkozzanak as emberek, mert nekik téma kall, a miről üakt-rálni lehet... Mindez pedig tegnapelőtt jutott mikor engem ia megáüttott as utcasarkoo egy esul denevér. Belém kapaszkodott éa nekem tt kedveskedő mosolylyal lülembe akarta óarékai gyűlöletet jmpogátaal gyalázatot, hazug ■ssá|é>. Zala 61. Mán (t lap.) Ezen kimutatá* 171-ifc folyó uáma alaU talál juk a N.-Kanizsa városi választmányt a következő részletekkel: Aliült 1881.ben; tanai uáma: 8 alapító, 23 tízforintos, 2J0 noli Oaazaaen 861; vugyona 0 frt 02 kr. NsgY-Kaniwa, Tatároap 4 Előkészületek • háború Idájára. Ik Aa Erzsébet-kórház éa u ápolónők niűkö-dé*«, 6. A jótékonyság torén kilájlett tevék*ny*ég. 7. Ai 1896-ikI ezeréves omáfoa kállitéaon való részvétel. » J g. Nemzetkózt ügyek és 9. aa sir\'*1\' űgymauet s a tisztviselői ayi4» dijalap A mull évben hunyt sl az egyesület védnök-helyettese Károly Lajos főherceg, kinek helyéhe ó felsége a király Lajos Győző főherceget ne veste ki. Királyi kitüntetésben részesüllek az ezredéves országos kiállítás körfll szerzett kiváló érdemek méltánylásául grót Csekonics Endre elnök, Lint-ner Imre lőgondnok-helyeltes, dr. Farkas László főorvos és Argay János irodafőnök. Azonfelül 0 Felsége s királyné, mint az egyesület legtöbb védasszonya az egyleti célok előmozdítása körül szerzett kiváló érdemek elismeréséül legmagasabb aláírásával ellátott diszokmá-nyokkal tüntette ki az egyesületnek több tagját és ezek közt vannak: Ebenspsnger Lipót kir. kereskedelmi tanácsos, a Nagy-Kanizsa váiosi választmány alelnöke éa Fesselhofer József né — Kobra Borbála, a Nagy-Kanizsa városi válását -mány társelnöke. Az egylet áll: 1 központi választmányból 47 megyei választmányból 14 vidéki választmányból 80 városi választmányból és 342 fiókegylethői; továbbá Horvál-Mziavooor- szágokban: ___ \'1 országos választmányból és 22 fiókegylethői Az egy Isti tagok száma ez év elején volt 1 tiszteletbeli, 2728 slspitó, 4604 tízforintos rendes, 33.612 rendes és 2544 rendkívüli összesen 43.394 tag. Az egyesület vagyona — nem számitvs ide a külön rendeltetéssel biró sorsjegykölcsön-slapok-ban levő értékeket — kitett Í261.491 frt 05 krt. Mozgósítás beálltával az egészségügyi intésetek működésének megkezdésére és általában az önkéntes egészségügyi szolgálat megindítására HttJOBTfrt 86 kr. vehető ssonnsl -igénybe. -------- Alközpontban kezelt egyesületi vsgyon s mult évben 86098 frt 98 krraJ és a vidéki egyletek vagyona 26.741 frt 08 krral növekedett A háború esetén kifejtendő tevékenység biz tositáiára az egyesület a kővetkezőket létesiti: St) egyleti tartalékkórházat 2000 ágygyai; b) kisegítő kórházakat, melyekben első sorban kény-nyebb sebesüllek fogask elbétyeslstni 114 helyen ősssesen 3866 harcos számára; ezen kisegítő\'hagulattal. Elvitték őket a jó tanitóbácsik ki a kórházak helyei közt vsn Keszthely éO ágy- szabadba. 18*7. junius hó 17-én Felhívás • e» 1 a „Balatoni Maaaom-Eyyaaűlet" mefalakltáaá flfyiben. Bár a Balalonkultui* fikozidi terjedne kitet-kéziében étril étre iM » UU ideget keresi fd a Balatontidékel, ttfy - hogy • Balalonpart taámot pontján nemctak fürdi- é* üdülihelyek, de turieta pontok ie keletkeztek, i a* utolió étekben e tekintetben az egét* vonalon dtagadhatlanul nagy ha-ladáe éezldhotS: siégi* * Balatoninál*** karánt-iem áll aton a tokon, e minit hazánk i gyöngye megérdemelne. A Balatonkullui* emelésének egyik lényezSjéil tekintjük a balatonparti tárnok egyikében létezi tendi Balatoni Mattamat él, vagyii azt aa intézményt, a mely a Balatonvidék történdmi emlékeinek, földrajzi, Urmée**lraj*i, néprajzi i házi-ipari tárgyainak illandi kiáUUáiál képezné. £sm igy megtalieiláeo céljából izükeegemek vétjük aton vgyetUd megalakitátát, e melynek Utárilago* /eladata : e Balatoni-Mnvenrn megteremtése. (My általánoe érdekű ez üyy, i annyira kitil étik a lülönbizí tzemétye* tekintetek ét anyagi érdekek Úrén, hogy megvalieitátának — télimé nyünk szert ni — alig löket akadálya. Az okból, megteendi a kezdeményeiéit, a jé ügy minden barátját t . Balatoni üuzeum Egyet* let" megalakitáia cdjából, f hó 37-én, a keszthelyi várotkát nagytermében, d. et. 2 órakor megtartandó ülésre, ezennel meghívjuk. \' Keszthelyen, 1897 iunlm ki 16-án. Beck Sándor, Biró Jittef, Báry Imre. Bárány Gergely dr , Cták Árpid, CtatUdy Gusztit dr, Deaeényi Árpii dr, DuUet Ferenc dr., Henc Antal, Hol/matm Soma, Huttár Károly, UU* Ignác, dr., Imrik Jánnt, Lénárd Emi, Lova—y Sándor dr., Nagy litván, Peti Kiimos, Beischl Imre, 8Mvr Lajt*, Ttkách Imre, Vultkilt fiáéi É Jb ___L ■ ■ • fl ;*HÍ»♦> » •-■■ r* i—iiw Kicsikék mulatsága. - A kéaa. lakalák jwúállm. — 8zép volt és dallamos, miut a legszebb a leg csengőbb Pósa gyermekvers, telve naiv, édes jósságok, mire kiértsk Sáncba, de ott Isídspsdlsk s lombos fák árnyékéba. Kiki i bél vett elő holmi harapai valót, mérik agy kis keszkeoőből kivett zsemlyével ksaéelt é tspaássÉ, aztán jésá|n*an megosztozott a mattat* Sióval, kinek nem voh semmije. Mire elvégeatek az osaooávsl, s ssoskar sey pattogó csárdásba kesdett Egy rásss a psr—I seregnek gyorsan talpra agrott, Ht laval íu, ott két leányka tipegett gyorssá ás essk elvétve, szemérmesen lejtett égy őwseiBő pár, tudniillik : leány és Hu. A keringi dallamára Msouy ők csak ctirdiet táncoltak, mert hát ilyenkor vala-mennyi igu magyar és az mér a bölcsőben is csárdást táncot A tanítónők libbenő könnyé ráevászoa ruhákban ott álltak ernyőik alatt a nyílt heiyea ás kitartásra busditották a kicsikéket. , A kicsikék másik réssé ott cicásolt utakon, vagy bújósdit játszott a bokrok közölt. A tantestület egy hosazu asztal mellett taglalt helyet és felváltva más-más kelt fel székéről, hogy s gyermekek lelügyeta nélkül ne msrad-janak. Valóban eiismeréat érdemelnek pedagógusaink, kik mindsnsor a legszebb, a legmegfelelőbb utón haladnak a gyermeklélek lejleastáeéoél. Bizony ők nem vsskslaposkodnak, mint sok lateiner. Nem magukhoz igyskesaek emelni a tudomány eme legkissbb híveit, hanem Ok S\'áll-nak Is koszéjak, hogy szlén lokosslosan emel-kedheaaeuek. Es s pedagógia lélektana, es a legszebb a legnehezebb müvéssst A többi ssatslok körül s mamák meg a papák Illek Hogy ők mit éreztek, sst esek olyan ember tudná megmondani, ki maga is családapa; és. meglátszó\'t srcuteói, hogy ők asgyoa, ée nagyoe őrülnek. Ulss az ö kis AmmuUjnk, Eruikéjük vagy Lacikájuk is ott mulat mo*t boldogan a többiekkel. Nyolc óra feli előkerült a nagy nemzeti színű lobogó rajtekéből, melyei s legmagasabb la sré> sen markolt meg s nyelénél Vagy Ötszáz gy*r-mek kesében bomsu zéld galysk himbálództak Olyan volt e kép, melytől Macbeth megborsozott egyszer, mert a hihetetlen tódat, melybe miadea félelmét eltemetette, ím* valóra viU aaf a Biiitali keo*tt fcbaáat mit gyal éa Nagy-Kanizsa 16 ágygyai; e) beteg-nyugállomások berendeztetnek 16 helyen így Nagy-Kanizsán is Ut ágygyai; a beteg-nyugállomások ősssesen,3108 katona réssére] lesznek berendezve é) Üdülő házak tartatnak lenn 166 ágygyai ősezesen 494 lábbadosó sebesült számára. I) Ezeken kívül lesznek üdülő helyek összesen 423 üdülő tiszt és 28.796 katona részire. Mindez*) intézeteket figyelembe véve, a magyarszent korooa országainak vörös-kereszt-egylete háború esetére összesen 460 sebesüli, beteg vagy tábbadozó tiszt és 87-917 katona eluelyezését, diétáséi és orvosi kezelését készileUe 10. Az egyesület emberbaráti intézményei között legfontosabb szerepet játszik ss Erzsébet-kórház mely nemcsak mint gyógyintézet szolgálja a szenvedő emberiséget hanem hivatva van as egyleti ápolónők iskolája gyanánt is kösremO- ködtu. As 1896. év fotysmán sz Erzsébet-kórházban I feslett ss őröm. Láaasan zakatolt kiesi sziv*ca-faszesen 849 beteg volt, 86.870 ápolási nspon J j^ök, egy némelyik végígliempergett a bársonyos , Elvittek jétuani JündllM mezikre, Bnekdtünk népen Bokrétát kitiné. Tündikli mezükön Egyre kergetittünk ttengetyüí vtilottak Utánunk, tUtlünk." Vsgy háromszor hiusalt mag s kis gyerekek mulatsága, mintha az idő haragudott volna rájuk. Zubogott ss eső, zörgette a szél a nedvss fa-lombokat, ds végre is megjohássodott. Elállt az eső, valahol messze, egy kopár axiklaormoo lá-radlan elült a széli s szakadozott felbőloazlényok mögül szerdán délután előlépett ssikráavs a ragyogó napsugár. Egy nagy sereg gyerm«k ékitva, tapsolva fidvözOlte a cintórium zöld gyöpjén sz etoö sugárkévéket. Tiszts szemök csillogva verte visszs a napfényt, duzzadó arrukra rózsás pírt S egyszer un mia ia magaaoadaít sUraá-mi erdő és jött Daasináa felé. Macdul hadserege galyakkal keaékea tódult Macbeth ellea Most is sgy mozgó srdO vonult s város irányában, énekelve a séaci nyértasor kösött. Hanyatlóban vok már a nap is ss atm—tl földeken buzakalászok hajlongva ringatták nehéz (ejOket, mintha csak bacsót integettek volna asok-nak s ksdves kicsftékaefc. Es a mulatság szép volt és dallamos, mint a legszebb Póea gyermekvers, telve nsiv édas han-gulattal..... -9* A városházából ál. — Az Erzsébet-kórház mult évi számadására befolyt 91,851 frt 90 kr. kiadás volt 101.161 frt 92 kr. e szerint a költségtöbblet 9.M0 frt 20 kr. Ezen helyen teljes elismeréssel említjük meg, hogy a hazai sajtó támogatását az egyesélet azzal viszonozta, bogy azon megbetegedett Írókat, skik ez iránt hossálordullak, az Erssébet-kŐrházban rendkívüli kedvezményekb*n réase-sitette. Jelenleg ss egylet kötelékében 11 rendes ás 49 probaápolónő van. A jelentést számos melléklet egészíti ki. A IV. melléklel az 1897. évi janaár hó 1-én mutatkozó állomány részletezését mulatja ki flókegyletenkint. zöld füvön és ujjongva mondá; — Megyünk Pista, megyünk I Kicsi fehérruhás leánykák boldogsn mosolyogva simultak egymáshoa Egygyé leli az a nagy hullámzó. tarka csoport, miatha egy smv vert volna sbbaa a sok kiesi gyenge tsstkeo, sgygyi olvadtak ss üröm pillanatában, S mikor rázendített a tűzoltó zenekar as első dalra, egymásba fogódzott a sok kicsi kés é* s zene dallama után ütemesen lépkedve, megindult a bosssu sor. As nldahikail ott haladtak a tani-tóoők is a tanítók, kik est a kedves, ssip gyer-mekmulataágot rendesték> Egy kissi kifáradlak Ha ások as apró caepró Nagy-Kanizsa város taaécaa l áamál 01 közhírré tétetik, hogy a Nagy-Kaniasa város 1897. évi III. oast kereset adóra vonatkosó sdókíssimkási javaslatokat kltlatető lajstrom az 1888. évi 44. t e. 18. |-a érteimébea a mai naptól fogva 8 napon ét a várost adóhivatal helyi*égében kés-szemlére kilétetelt oly célból, bogy as bárki ékal ssegtekiathető; legyen s asőt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve netán! észrevételeit amg-téheese. Ezen észrevételek a fönti haláridő alatt iréshaa a zalaegerszegi m. Ur. pénz ügy igazgatóságnál, ennsk lejárata alán az adókivető Msottsáfaál terjsssthetök elő. Nagy-Kanissán, 1897. évi jaaias hé 24-ée. i í.Ar n ml adAkkaaM A WW MOnfTVTSl NEU ALBERT eOeaOr. VtOBST polgármaater Nagy-Kan ize* vasárnap Zala 61. szám 4. I«p.) 1807. junius hó tj-én HIRE K. — Esküvő Stikslf Tivadur, a Gultmann S. H. cég tisztviselője julius 4-én déleUtll 10 órakor vezeti a budapesti dobányulcai templomban §t*rn Ida kisaaazonyt o tár elé. — Házasság Sereaíly Dezső ev. rel. leikési Nagy-Kanizsán folyó hó 22én egybekelt Ctduér Vilma kisaauonynyal Szent-(iy5fftu\'0lgyén (Zala megys.) — Ta Deum Saés éa ssás kii flu és leány lepte el tegnap a kOsponti községi iskola kór nyékei Mind meg annyinak kesében egy zöld t&bléa lüzel volt: as érteaiió. Az értesítők ki-oaatása előtt as alsó templomban istentisztelet volt, melyet PíekUr FII hitoktató végzétt se tédletiel. Ezzel a kfiaaégi elemi iskoláiban kezdetét vette as aranyos vaktól. — Autonomia! szervezkedés Somogy-Mlhál don. Molnár János miháldi plébános házánál a csurgói esperesi kerület hivei szervezkedő gyűlést tartottak 22-én. A csökőlyi és csurgói wpe? . resség világi képviselőül Bampreeht Antalt, a veszprémi püspökség joszágkormányzójál jelölte. Gyűlés után vig lakomára jöttek össze többen a j derék plébános vendégszerelő házánál, ki első köszöntőjén kedves vendégeit és^ a kerületi papság fejét Szíjártó Károly csurgói esperesi éltette. Többen mondottak még szellemes toasztokat. — Óvodai záróvizsgák. A helybe i ovoda összes növendékri vaaárnap délnlan a „Polgári-Egylet" kertbelyiságében tartják évzáró vizsgálataikat. — Ének-vizsgálat. Az összes évzáró vizsgálatiak-befejezése után szerdán déjelőtt 11 órakor KarlschmarolT Leó énektanár növendékei ének-vizagáialot tartot\'ak az izr..(leányiskolában. — Az izrael. elemi és polgári iskola zárvizsgáit az összes tantárgyakból csütörtökön befejezték. — Elmaradt Oory hangverseny. Odry Lehel opera társulatának szerdára hirdetett hangversenye ismeretlen okokliól e1 maradi — A „Pécsi dslárds" fogadtatására mint már megirtnk az ,lroi. it művészeti kir\' dalárdája vonul ki vaaárnap délatán as állomáshoz. Ujabb értesülés szerint a helybeli dalárda a perron alatt a vonat érkezésekor üdvözlő dallal fogadja a pecei zollegakat. —. Oimnázlata leányok Kaszthelyen. A keszthelyi katholikus giauáaiumban e héten két leány magántanuló lett vizsgálatai Az egyik Milla Mari, a kl as első osztályról vizsgázott jélea sikerrel, a második pedig Nagl Paula, a ki a második osstályt végez\'e jó eredménynyel. — Tűzoltó juniális Somogy-Mlháldon. A snmogy-aiháldi önkéntes lüzoltó-egyesület f. évi junius hó 20-án, tavaszi mulat-ágát az örftmbegy ■elleni fenyveeben tartotta n eg elég a>ép sikerrel, amennyiben a kedvezőtlen idő dacára a vidékről is többen megjelentek s tfijpitók mulatságán, mely alkalommal lelűllizettek: Tahin András (Bndapest) 70 kri, Frank Vilmos (N. Kaoizsa) 70 kri. Ssigetby Lajoané, Buaásy Lászlóné, Lekoe Jánoené, Baláss Jóaaefné 70—70 krt., Saabé Jósaef, (N. Kaniaas) 10 krt., Györek János (Sand) 80 kri, Tormáéi Ernő (Galambok) <0 krt., Bahonek látván urod. kasznár 1 frt 70 krt., Cságoly Józaef (Sst-Jakab) 20 krt, Ibáss Jóaselné 60 kri, Döaötörfi János (Sst Jskab) 60 krt., Koplár József 40 krt.. Kosaras Mihály (Band) 80 kri, Kaastl Izidor (N -Kanizsa) 70 kri, Kasall Jakab (N.-Kanisaaj 1 frtot., Gáspár Frigyes (Galambok) 80 kri., Bakonyi István (N.-Réca*) 2 frt 9o kr., Veisa N. (N.Réc«e) 20 krt., Ács Ambrus ÍN. Réese) 70 kri, dr. Hauxer Jánoe ügyvéd (N.-Ksnizsa) 2 frt 40 kri, Domby Károly 80 krt., ifj. Zakóoa József (Sand) 20 krt, Haláaz Béla, Kovács Károly, Privalioa János, Tola Pál, Kasztl Fülöp 20-80 kri, ifj. Rác Józsel ée Varga látván 10—10 kri. A szive* felű fl/etői úrnők éa uraknak ezutnn iakössönetél ayilváailja a tüzol\'ó-iestfllet nevében a rendezőség. — Nyári mulataág A tormási Ink. tűzoltó tjyesüUt I. évi janius hó 28«áo a aormási községi erdőben két aenekar I özremüködésével nyári mulatságot rendez. Belépti-dij 80 kr. Kezdete délután 8 érékor. FtlülBaetések iöszöaettei fogadtatnak éa hirlspilag syagtáatainak. - — Megnyílóit az uazoda. A gőzfürdő uaaoda részét a moalaal bérlő leljem átalakitotte. A nagy béaint njra betoniroalák, as öltözéket Is saápen kijavították, és teljesen ujr-t átfestették. Aa uszodát már snerdán délelőtt aeg ia nyitot-ták áa naponta számosan járnak oda lűrödnl. A lőztflrdö helyiség külső képe Is teljesen msgvál- toaotl. Az udvaron njból rendbe hozták a aaép kertel • szökőkúttal ée bármerre fordul is ott aa ember, mindenütt példáa rend éa tisztaság uralkodik. A jelenlegi bérlő nem kímélve költségeket végre véget vetett a fürdői rendetlenségeknek, ugy hogy a közönség mindenben él veséiéi islálbei — Vásár. A kereskedelemügyi miniaater meg engedte, hogy a Zalavármegye tei űletéhéa tartozó Kotor községben a Jnitiu* 27 ére eaö országos vásár e* évben kivételesen juniut 28 án tarlas sék meg, — A segesvári Petófl-szobor. A Petőfi-szobor bizottsága gróf Bethlen Gábor elnöklete alatt ölést tartod, mely alkalommal Köllő Miklós alkotásának a Petőfi-szobornák helyét és a szobor ünnepélyes leleplezésének idejét véglegesen megállapították. — Petőfi szobrát tehát jövő hó 31-én leplezik le Segesváron. Az ünnepély előre láthatólag lényeanek Ígérkezik. Segesvár városa ez alkalommal a törvényhozás mind kél házát és~ az ország törvényhatóságait is meghívta. Az Ünnepély\'fényét emelni fogja a kolozsvári egyetemi i(juság, mely a szobor melleit diszőrséget log állni. A szobor leleplezésére Wla-sics Gyula közoktatásügyi ministert is várják, ki megjelenését meg is Ígérte. — Építkezés. A városház épület udvarhelyi-ségében a régi belső részek bontásához hozzá foglak. A régi kopott íendőrlaktanyát teljesen lerombolják, a többi melléképületet pedig átalakít ják. Itt leaznek a börtöntülkék, a rendőrlaki anya éa még egyéb hivatalos helyiségek. — Pusztító tűzvész Jánosházán. Óriási károkat okozott Jánosháaán a napokban e veres kakái. Slnon János né ebéd ulán egy kis pihenőt tartott, a a míg ö aludt, feje feleit a háztető kigyuladt. A tűt villámgyorsan terjedt tovább, s dacára a legodadébb olláai mnnkálaioknak, rövid idö alatt majdnem as egéaz utcasor lángokban állót\'. Az ej^sz község megrémült lakossága sietett az oltásnál * tűzoltóknak -segédkezni, s csaknem egéss napi, rendkívüli kimerítő mnnka után kikerüli a nagy azéllel megküzdeni, s a tüzet lokalizá\'ni. Este tiz óra felé végre a Veszedelmesen pusztító elem megszűnt ura\'kodni, csakhogy ekkórra már 12 lakókáz, 7 pajta és egy ssárazmalom letlek A Lángok martalékává. A kár megközelíti a lizezer forintot, a többen a tüa pusztítása következtében egész vagyonokat elvesztették. — Na üljünk a házak elé. A rendőrfőkspi-lány rendelete dacára esténkint még mindig ellepik a gyalogjárdákat. Itt ott tizen is elállják ar. utat saékekkel, lórikkal, ugy, hogy az ember a kocsimra szorul már. KérjQk -a főkapitányt, intézkedjék ennek megazüntetésébeu kissé erélyessebben. — Elveszett fülbevaló. Msi napon a város belterületén egy hosasukáa a\'aku, píros kővel ékiteti arany fü beváló e(Veszeti Felhiva\'ik a beoeűeirs megtaláló, hogy aat a hivatalos órák alatt a rendőrkapitányt hivatalnál adja át, hot a tulajdoné* által illő jnlalomben réaaeaitlelik. — Haro a mindennapi szaderfalombért. A Mura gyakori kiöntései teljesen a nyomor szélére vitte Mnrakcresztur- Kollátszeg amúgy is szegény lakosaágál a más jővödelini forrás hiányában as idén megkezdették a selyemtenyészléet. A falu házain itt ia, ott ia láthatók a piros cédulák ,t*lifmtenyésttl\' felirattal, A tenyésztők lakásaikból kivonultakegyéhblakrészekbe, kamarákba; a szobák, néhol a padlások televannak ezer meg ezernyi aelyemhernyóval, — a melytk most már kö»el állnak a bekötéai idöazakhoz. de azért még azörnyen falánkak és esznek folyton Alig tudott a tenyésztő 1 -2 zsák lombot nagy nehezen egybegyűjteni. Megkesdi a hernyók eteléaél, inire az utolsó végére ér a levéllel, aa elaö aorokat már felfalták. Nosza, megint a/edni kell levelet es ez igy megy naponta 6—7-azor; de holnap reggelre is kell már ma gondoekodni; meg aztán eaö is lehet, mi lesz akkor, a nedves levél nem jó, a vizes fáról nem lehet azedni. — Az még caak megjárja, ha van az udvarban eperfa, itt caak előteremtik a szükséges lombot, de ha ninca: megy a tenyésztő házról-háara kéregetni, itt-ott elutasítják, éa ilyenkor nem tudja t mit csináljon. Az éhes hernyók enni kérnek; félmegy a fára eröesakkal, a falulajdonoa pöröl, lármáz, — a tenyésztő eltűri a szilkot, lármát, esak aaedi a lombot, mert lomb nélkül 4-6 heli fáredaága kárba veszne egyszerre. A merre jár az ember a faluban, caak k ázd elmet lát „e mindennapi izeder/alombért." — De minden tenyésztőt hizlal a remény: 1—8 nap alatt már bekölik magokéi a hernyók, közeledik a ,bová ti." A sok iüiéém éa fáradtaágért a felügyelőéi beszállított gubókis megadja a megérdemlett jutalmai, egy kilo gg. lóért 1 frtot. — Mindezek dacára a közatt lakossága jövőre fokozottabb mérvben lát hoaA majd a aelyemlenyésztéshes, az Intézkedések |0. lyamalban vannak a szedersővénykerítések létesítésére, hogy a szükséges levélmennytiég meglegyen, — mert a sok elemi csapiig okozta jövedelmi hiányokat pótolni kell. — Egy találmány jótéteménye, mint példás/ a Ka>hreiner»léle malátakávé elöá li ási módja a a babkávé isérel és zamatával a közönség részére gyakran illnsoriussa tétetik a piacod megjelenő értéktelen utánzatok által. Esek vagy egyszerűen pirított árpa vsgy pedig közönségen maláta, mely vagy bason\'ó csomagolásban vagy pedig szabadon kimérve .áruitalik. Természetes, hogy ezen utánzatok állal, melynek iaél hamar megunjuk, nem leljeeűl a valódi, mindenütt legjobban bevált maláta kávéhoz kötött várakozásunk. Hogy ezt elérlieaük, re hagyjuk magunkat tévedéabe ejteni és kérjük és vegyük caak a Kathreiner névvel elláto.\'t eredeti csomagokat — A „Ferenc Józaaf kereserüviz" az atolaé 20 év világkiállításain kiváló tulajdonságainál fogva nagy dijakkal tüntetie\'etl ki, a milleninmi kiállitáaon is a hasonló visek kőzött egyedll nyerte el a nagy,mil\'eoiutri érmet; ép igy egyedül liasieiteieii meg 0 Felsége reuéről egy legmagasabb kitüntetéssel. As igaagalóságnak sikerült az aliamert batáau Ferenc Jóssal keserűvizet e társadalom minden rétegében kedveltté tenni, ugy, bogy a Fereno Józaef ke-erűvíi immár az^gész világon ismert, éa-a legkisebb, helyen ia kapható. — A szülők figyelmébe. Péntek Ferenc lővárosi rel. valláslsnár, a .Szabad Sajté\' című protestáns lap szerkesztője, arról értesít bennünket, hogy szeptember elsejére Budapeaten, egy a azerényebb igényeknek megfelelő internátust nyit, melybe alsóbb oeztályu növendéket: 360 frt, felsőbb osztályú növendéket: 400 frt évi fialés mellett veez fel. A -jelentkezés határideje julius hónap vége. Ajánljuk ezt a vállalatot aaoknak a szülőknek a figyelmébe, kik gyerae-keiketaJB váróéban óhajtják neveltetni. — Kerti mulatságokhoz lampionok tfes nagy választékban olcsó arak mellen kephatóz Fiicbel Füöp könyvkereskedéaében Nagy-Kanissáa. — Makulaturpapir asáa kilónként 9 írtért kapható e lep kiadóhivatalában. Közgazdaság. Hogyan trágyázzuk a zó\'dséges kerteket? A kertészeti termékek, nevezetesen a zöldaég-fólék kelendősége uj-ibb időben nemesek hogy fokozódik, de azoknak finomságara ia kü öoösebb súlyt lektetnek, s főleg nagyobb városokban a finom zöldséget elég jól ia ftselik. Az ellásulásra hajlandó, vaalagabb roetu zöldséget ellenben senki sem tesai, a igy minden ker1 észnek, a ki zöldségfélék eladásával foglalkozik, oda kell törekednie, hogy szépen lejleti szemre is mata-lóa amellett zaenge, lazább sejiű éa roatn zöldségféléket vigyen a piacra. Az a kérdés már moetan, ellehetne-e ezt egyáltalán érni, s hogyan 7 A felelet e kérdésre az, hogy igenis lehet, dua trágyázás által. A kerti termelés ugyanis még nagyobb mértékben kivánja a visszapótlást, mint a gazdaaági termelés, mert az erős trágyázás által növényeink lejlödéaét ia siettetjük, miáltal minden zöldaég: a saláta, celler, bagyma, stb. értékesebbé lesz, mert a gyors növés következtében a növény zsenge marad a sejtek lazábbak, vékony falúak, a aa egéaz növény ialeteaebbé lesz. Epén ezért a zöldsége* kert rendkívül sok istálló trágyát megtűr, a ha nedveseégben ninca hiány, nem kell lélnünk, hogy egyhamar tuleágo* Istálló trágyát alkalmazunk. A zöldséges kertben rendsserint félig korhadt iatálló trágya alkalmazandó, mert ezzel a talajt lazító humaaz anyagokon kívül növényi táplálékot ia adunk a talajnak. Igen tanácsos azonban esenlelOl még szupert oazlátot ja jettalni a talajba, amennyiben az istálló trágya elegendő loszfor-aavat nem tartalmas, holott éppen a talaj lese-forsav tartalma aarkenti a növényzet buja fejlődését, Ha tehát asuperfoeafáltsl is megtrágyázzak a talajt, ezáltal a buja fejlődést lényegesen aló- Nitf()\'-KinuM Vasárnap Zala 61. wá®. |5 lap,! muidiijuk, i m Alti) u ott Isrme\'.t növényiéi még zsengébb, még ízletesebb lesz. Az oldható toszforsavat tartalmaié síuperfosifát különösen a hagyma éa cetlerre van igen kedveid befolytául a aiok termését úri lei módon fokozza. Még bujább Iqjlődéat érhetünk el, ha a már kikelt növégy-kékre kevés chili aalétromot hintánk el 2—8Íeli időkölökben. Az istálló trágyát ha őssiel alkalmazzuk is, ne hagyjuk kupacokban állani, de leritlessQk síét, ellenkesöleg buja toltok keletkeznek, veszteségtől, nincs miért tartani, mert aí eső és hó lemossa a talajba a trágya oldható anyagát, s azok a talaj állal erélyesen abeorbeáltatnak. Folyékony trágyát — löleg levet — különösen olyan növények alá haaználjunk, melyek a friss trágyát szerelik, amelyek zsehgesége gyors növésüktől függ, minők a saláta, kalsrábé, a laboda stb. folyékony trágyát csak esős, hűvös időben használjunk, mert napfényes, száraz időben a gyökereknek ártalmára lehelne. Ha kerti talájnnkat ilyen módon trágyázzuk s e mellett kellőleg meg is miveljük, a termelt zöldségfélék jósága jelentékenyen, fokozódni fog. Aa akáook nemesítése- Az akácok különböző fajtáinak egész sokssága ismeretes, melyeket nem maguk által, hanem oltás utján szsporítanak. A legjobb lajlák : a gömbakác, a besoniana, mely koronájának lapositása által Issorok (allék) alakítására használtatik, a szurok-akác : kis, sürtl, világos rózsaszínű virágával, a rózsaszínűén virágzó akác, mely cseije alakbsn ápoltatik. A deczaisneana - nagy, hoaszu, rózsaszínű virágával, a monoptylia: nagy, egyedülálló leveivel, mely inkább lűggö ágakat mutat, a tulajdonképfinÍJüggő akác : kis levelekkel és a gulaakác Ha ezen fajtákat nemesíteni akatjuk, ugy ez üvegházban könnyen eszközölhető. Ha kézből két éves növényeket nemesítünk és cserépbe ültetünk, a melegházban valamennyi galy könnyen kinö. Legtöbbször azonban a közönséges skácok törzseit koronaágban fogjuk nemeaileni még pedig a faiskolában. Ezen nemesítés mindazonálialnem mindig sikerűi azon biztonsággal, melyet elvárunk ; a következőkben erre nésre egy tapasz« Illatot írunk be.— Az akácok nemesítésének sikerülte nem annyira a kiviteltől, mint az időtől függ, melyben est tesszük. A hajtás előtt oltott galyak a szabadban nehezen (ogamzanak, miután nem szonnsl nőnek s törzsből és a levegőn kisváradnak. S ha a galyak a virágzás . előtt — oltatnak, még akkor sem kielégítő az eredmény z ha a legerősebb virágzás után látunk hozzá, csak akkor logsmzik meg minden gsly, s a hajtás nagy melegben junius végén, vagy julius elején gyors. A zöldoltás, mint a szőlőmnél, az akácoknál is \'jnegki*érlellMetl minden nagyobb eredmény nélkül azonban; Itt-o\'t fogamzik ugyan egy galy az eredmény azonban nem volt kielégítő, csak a virágzás utáni nemeeitésnek van sikere, de akkor ii jól őrzött galyakkal. á Badapaail lagll marfcnaHaisa, aawtj eaakfa ad-dt|l ■aakáaaáaúi, hírlapitól atksratra Uvatkoava ia a kftiSaaig aelapallilra apellálva fcfoU koaeá bútor váUatks-aiadkoa, aa* aalMatt íaWialaákaa ia oaai asalóáatt a kS-■taaigbea, aawl/ nngy aaaretetlel karolta Hl Inét aa sMH paretfll fogva, fa hogy a UaSasig M oaalAdják baaon. arra villantva, aaakadatlaa baigdaáagal ia leltmadiaael I6raktalk. á aaarkaaatMg, aaalynak belel tagjai: Viaal Jóaeel ff-eaarkeaelt), Braaa fiSdor, felelle eaerkeeatl, Abriayl Kall, ülalf Vllrnoe, Oorrt Gyein, Kr8» Gyula, fát Béla, Gargaty lalváa, Holló Márton, ilorvátti Riomér, Jiiiovlce Pál, dr. loviaa JeeG I.ykn Zároly, Márkéi Jóaaof. dr. Marki Adolf, dr, Mirtoa Mikaa, MolnAr Paraa , Papp Dialat. Pakár | Oysti, dr. Boltiaa Adolf, Bváb Tivadar, Tknry Zoltán síp-ról-napre l|in a rajit, egies lalkaaadiait, Saaiaa hírlapírói kvalltisatt vlaal a hatóba. HSaitaa enireteigeee abbaa a klIaS ■niiknláreik dtaaaa eerrge, laeijMt eaak igni| Adolf, Balofli Pál, Sokaién Gu«táv, Baaauyír F»reue,| Bika! Aatal, BMvta lároly, Feeel Oixa, Gwty fit fin, dr. I Hegara Viktor, dr. Haláaa Ignác. Kapa Árpád, Ungyet Laara, Maiouyal Daiaft, Mnnkáciy tál Bán, Snabóné-ltdglll j Janka, Baana Temna, Saánló liláin, Tdmörkiny litván | ia Tatiak Anna nevelt amtltjsk moat. Ki a rngAja a Saiapcitl Napié addigi pildátlnu nagy! itkariaak ia blatoaltéka jévendi szilárd axialanelájának Es i I "is \'ty Annak as njeignnk, amely innkli miit, eaak a. \' ■aarkeealőeigi ia i UnAnaigi, aaely Maifila idagan lüke; jnolgáiatábna r.ea itt éa eaak a aiiga anakáikodi embere- j tnak, mag a magyar kiMtiaigiak, a magyar kasának, a\' magyar nemgpti ügynök ia a magyar aiabadalvSaifiiok az irdakalt aiolgiilja: abban a flggetleaaigibea aammibos eea kaaonlltkiti baUlmaa artlorriaa ven, Otvaiitnk figyetmit\' njWl li felhívjak a Sadapeall NapM-rn ia iniUlva a I legmelegebben ajánljuk ai ajiagot otTaaáara aa njdonaágok Iránt irdaklOdflkaek ia való<i(oa latkl ipllialkra aaokaak, ■kiknek a magyar hlrla\'pirodnioa magaa ■aluvonaiában ia ■agyar irik ia njaágirdk kaagynanorgalmábae kedvük tátik. „Nafelejosek" címen adta ki Rabwa* i LáazlA, nagykanizsai ügyvéd, lapunk dolgozótársa, azokat a gyönyörű tartalmú költeményeket, melyeket az angol, francia é5 német irodalom jelesebb költőinek még magyarban nem igen ismert költeményei közöl fordított le igazán el smerésre méltó buzgalommal. A tizenegy ivre terjedő s a fordító szép intencióját tekintve, valóban | pártolásra érdemes munka ára: 1 frt 50 \\ kr. A nagyon csinosan, kiváló irléssel ki-1 állított munka a Fische! Fülöp, nagykanizsai cég nyomdájából került ki. Kapható [ magánál a szerzőnél. CSA_RN0K Természe tköltők. Irta: Babosa Láaaló. (Voljtalia.) (tl) \\ IRODALOM. - Ba*uwU giplá, aa ^JaégMk lapja. &lia-kaa aaUknlk mig 1 ■agyar kliöaiig aaaak a üaauyole aagyar aMaMaak aa Maiira, akik kagy flggattaattaik ■agakat aindaa politikai bafblyia ia aldaa villáikon ISka nytga aWI, aagállapitották aagak arajíbst, a\'adan villalat awIWatiivil a anarkaartltaig aajit Intajdona gymaáat a »«ia|llll hplK 1 lelkaa kii eaapat Bort, alig Uaaaagy kóaap laángiaa atáa a asabadelvk aagyar kMa-aisnak lagkadatlakk- aJ^gaaoigálUUja laU. Magával boaváa ttaya ia jdklA IrM aankai, báaalitaa asorgaloaaal ia kitartiaaat gyájhia aiad aaaap Saaia miaá alt, aai a 8>er» tiaMilg. a lap aaakaáalvt ia faitiilaall, mindan IrinyWi Itggetlai polKtkáfCaak, aaaiali iratiatiaak ia aagaa tali-ainak aiadaa kaaasaaigv éfáku laaaltlUI Uaaayaágát adja: — 1 Sadapaatl Mmpl* aa aár aaaeaak kalaUa-■iaiaak llftiaaübe* ^j is aiadaii, da a ktaAaaif aaluaU-Uuk gyan lalUKMbaa la addig »a látott pildát aaUt K< aiadaa aaáa arra vall, kagy 1 Islipiitl gipU alapiul aagirdaaUk aat a liw»atá.t. A \'rig-a" ■apM-aak (Hsa ia aMgtlakalé irtaaliiaa, koaoly tartalaaa politikai likkal, a aaly* ayoaaUkoaaá taaalk a áltat 4a pollUkal aalyra aWa dlatí ajaif illaaiayit, tánaroratá-aagaa fradalal laiavaaala, gaadag iaforaatir anyaga, aí irtaaAiaat, \' kÜSal tal a ■tadwwaáí klsliaáa/ilaak idilaiitaaaága ia Mvtoa piwpil) kiaigi; aapritaapra Ikaawülia uaaakoaaak urát, bag* a ■siiawlf bpli ftaQMea ■affclalt a tigrkaaaikk rárakoaaanak la, láaly aigjilialait ifilltati A laáaplall Xaaü ■arkiaatiaégi ia atvuHHiliatgi Mai piraüannl aalag ia mhm vtaaat fcJWdSM ki. Kapottat jalantáaák aa a áaaknatlt Saanaiek raralábaa. A aafyar ktatuig: naktok eaaládaak Anélkül, hogy azon elvnek -hódolnánk, hogy: a népköltök az alacsonyabb életből szedik költeményeik tárgyait s az arisztokrata orosz költök attól távollartotlák volna a költészetet, el kell ismernünk, hogy Oroszországban a költészet sok ideig a kiváltságosak által lett csak művelve, s ezek a nagy-világhoz tartozók lehettek. Es azért az orosz költészet sok ideig a klasaicismus járma alatt nyögött, s a művészeti eszmény mellett, a nemzetinek s a természetesnek s az irány eszméknek csak nagy nehezen aikerűlt maguknak utat törni. Kotzow úttörő; a költéazete égési tere, a természet, az ember élete. A földmives dala, a fiatal aratóné dala a ssegény parasztember őrömével, fájdalmával ezólnakj a azok a\'természet bájával hatnak ránk. Ép miként Burns ugy Kotzow is a természetből indnl ki, vsgy azt teszi háttérnek, s vagy ahhos köti essméit, kepeit, s kü önösen szerelmi dalaiban lut|ja megérzékiteni ö is saját érzéseit jpl. A Kellők uUtognak Virágok,ringanak, De nem látszik aa nt, Szelek kavarognak. Majd egg telM kimig Hot dörgést villámot Belakarva mezőt S e fényes világét. De a legény dalol, Mint madár aa ígon, O neki ss mindegy Átjut minden fáten 1 18S»7, juuiua hó tl\'én MU I neki felU Mii ér mennydirgéii Midin két izemben van Ae ő mindeneége. Mi lehetne neki Vuzteeége gyánza, Mikor 51 izereti Ctak Icedvu babája. Kotzow azonban a természet költők közé eaak az okból számítható mert közvetlen terméssetas igaz, őszinte s nem dalol mást, mint amit érez lát és hall; de az ő költészete — mint termé-szetköliészet — csak a kezdet, sz első fok a mély csak azért nevezhető mégis annak, mert a természet harmatával vannak elfödve, mintegy megaranyozva. Kolzownak mint egy követőit képezik — habár csak méltó költőtársai Nekraszov Miklós, Nikitin Kutuszpv. Különösen Nekraszov, akit német ismertetői nem a legsimpalikusabban fognak fel7~s kinek múzsáját boszut szomjúhozó na kJ\' a sötét hatalmak, a nehéz munka s az éhség kiálltásá-nak hirdetik, távol áll a boszutól, s főcélja a humanismus, melyet sokszor a természet meleg köpenyéhe takar. Petőfihez hasonlóan jár, barangol s látva a lalun a gyötrő jobbágyság borzalmait, a városba mén, hol éhség — nyomor környezik. 0 a szegények, a szegények szenvedésének költője. A lagy c. költeménye legszebb legmeghalóbb — s igazi természetfestésü költeménye Nekra-szovuak, akit méltán Puakin a Lermontof mellé állithalunk. A fagy egy szegény -özvegy gyáas-dala, aki urát elvesztvén, elvesztette egyetlen lámaszál, akinek nincs gondozója senkr csak a halál; s meg is jelenik neki a lagy képéhen. mi-, dőn fát megy szedni sz erdőre; a hol egy lélek sem látható, minden oly csendes, a faluból oda-szálló hang hallik tisztán; hol csikorog a szán, s a hideg, csontig hat. A mező csillog, mintha gyémánttal volna behintve, a szegény özvegy szemében is gyémántok csillognak: a könyek. Gyászos éneket hall moat mintha bent az erdőben zúgna zokogna; azután elzsibbadnak tagjai; lassan-lassan megáll az érverés s az elfáradt kebel megpihen. Megpihen az erdő mélyén, ott hol nem jár senki, hol nincs szenvedés osák nyugalom van, és pedig a legtiazllfib, á legéde-seb-, mert ha életűnket megunlak, csak ott aludhatunk el édesen. „Egy hang ss kél. A tiszta égen Ali a nap, az erdő mereng — Ceuddt világ bevonva népen Ezüstbe metszi végtelen. Oly büvöt titkol búj iwi abban, Vont ellenállhatatlanul A fákon át evezve rebben S nyomán a hi szálldosva hull, Egy kócnoméi vág Dáviára Hogy a fenyőt1 it Atktreng Ét Dávia dermedezve álla BüvÖt örök álomba lent. V (Voiytatáaa kitraUaaik ) Bzerkeextői flxenetek M. N. Levelét — bár szívesen megtennék — egész terjedelmében nem hozhatjuk, mert akkor azzal „is ayy iitemélkil való léelánguli uáju öreg anyókával-\' nekünk is meggyűlne a bajnok. Baj, tudjuk mi ázt rég, ha az ember mást kénytelen szolgáiéi, de vigaazlalja magát azzal, hogy emberiség •/,, része mások szolgálatában áH. A guny-venét különben minden váhosáa nélkül itt adjak, ba est olvaasa az a késelő öreg-aassony, bizonyosan megjavul Abrindajlmal MigeaaintaB kagy ifcyaan KáaaMtt kiataaa \' J bfniltaa araniaysla ■ladalaaratak Mhagáieári t aajd aiagll, kogj n iaaaa ÉbaÉataa atgaaa aaaaySa. Snolga tajta aidtt kagynak aiainla fhbáaakiáoa HogyatAb h a^rbajatok Msgkalsk Mag hahk r- EMaoaak aWvalak. Nagy-Kenusa vasárnap Kit a kUssalku* vtrteT kommentár nélkül u olvató nem igen érti meg. Mi kétsek vagyunk Ml prózában leírni. Kai a airalm ia vertet u ön késelő s uszonya mondja 4a pedig a következőképen aaólna pió iáiban: * Ábrándjaim. J Megcsalódtam, bogy a fényes, mtgkötsöallt kát*, nem huználtam. A reményeim mind el maradtak. Méreglurdal, majd megöl, hogy irtaién a hatalom még sem as enyém. StoigálóTm mind elhagytak, szomorúan loháaakodom, bogy utóbb ii a sírba jutok. Meglátni versén, hogy egy öreg, csúnya, roaaz, késelő gazdasszony adta hozzá ás impressziót, de ha easntul újból szekírozná, kérjük: ne írjon akkor verse*, vigjr legalább ne küldje nekdnk el. Kit aa ügyet a rendóraégnél tokkal jobban el-ntésnék. Zala. 51. Mám. 0 lap.) lift. junius bó 27^, NY1LTTÉR* * setraaa al r a* é<re t e«t t i ll( jrsk ■oadaal, ka aa Illett rska darabok igsa sokasor aár s S-l a Uk Vlaalat slás a Ujiáaokbaa slkaaat-ask, vsffr salat a vslls ssáuaálsask; sasn j-U«é| >M s avélSUsa* áltat akoutt alifái I ksassi a asljraa, kogjr ss va>lt|akbaak s aif is slisSssk Maják M, laáalsiaa lasaaa das. éa rhaa-pker-aavval páeelva, aaljak s ajraMaljraai áraaálait ailalagr saátrádák; sa Ujraeat héttel aljáiást* .suiKrktléastk\' u nit I bmsIQI j\'.bb.a 4k.ll-ják a »l/aat aapskaaltati, saaát tibb aJaaftrééa ■síjsa sa ksnsatll kogy ss a>aa akpl Itkllatsssa ■Sfáha »í\'j> is Igylastatt eslyaa — a ligái astaabb taawáal — t ksltlaaMjátUhátaág ■iilóu as a .aat\'4-aikn ksrtlss, Bir It Mfábtti rajii Á< itjrss asálakkál ktealll sp ssvsaaU aalyaa arivcUksok, rövid kaaaaálat "táti lírskut-sasrt-a .-sakadoisiuk kall, siiat\'a gjujtó ksnécssk umarist, aaiat saok itkká vsgjr kartabi tarballait-k a«I- á érág* Mtlaik (kásaitésl díjjal egylu) Ukilats«a irtiktalca As és valáél aal/asatasMl aalnsat kílJók psatilkrdaliáTal fri* is »*»-ascaiaaaa aistákat Htsaektn O. es. Is kir. adtari saálllii >rl|«aptau Mrlekkaa. (S) ,) ás s Mvalbztt kiaütakárt aaa vállat falaltesigat a sasrk. HT- Kereskedőknek Wenzel Elgor hsrtpnysgxára EICHICHT, Kelohenberg mellett Csehorsság. t Ajánlja minden fajta legjobb minőségű harisnya gyártmányait és kötöpam útjait Ügynökök felvétetnek STEFÁNÍA SZALLODA i haHaasaa lat KM FERENCZ JÓZSEF. hiaasívta, a hasarévMi fcteélj, Oaradiklaláljak khisrlltáafal iiirlm a — la^.a Imáét " ~ riaiüti iéswr^isasilih akaasrtsásak talt)teaháyaal 1"|1 lljl l ^ liadl, mmt yéwHa» H|llllla,pwli tsrMahsWa. á arfUsylaaal aagy teawal ayadtl Mlalallalail U liraűk saak faraass lássif-lartrit aaa paéig badal rtfj tgjék elaevcsést kssaallsl Ksfksl* ■InéealU. ás Igaqtsltatg yn_ BÉCSBEN. II. Tiborstrssse 12. > a termébytőzsde mellett. U|ossaaés lagaodanwiibas alsdn káajsleaasl ;»., villaaMsaa vlligün, lariokk (akvást (10 paftajl tárolaágpan a Metaaptala-lál.) Magállókaljr s Mvaaal áa a lársaskoestk rtasárs atsdaa irányba*. VlrMk tejaelsf vtávaaaták a káákan. atokaárak, villsaos vtláfitással ál ktaaotfáUsaat BMasél/aahéal I sé aaaalat I frt 79 . i ii-ik . , i M •* „ HMk « 1 frt SO Sgy«ltal sjlsloa ITErÁIU saátlaéáaat Vaa-Isakaa a flrdSk áieUanábse te a vltlaaoa vaaat Yigáll®. aU4aál á szálloda srtjaitél— ok táborig nn nyitva, ajoaaaa ipalt te aüadaa káajrtleaiMl van b.rsuáaavs. —inkák ny> my tgtes káaifra...... Tal|sa allátáa la. Illtet tlaatelattsl . Wltaaaauu Kéreiy. 2667. is. K. 0. 1897. 18Í_i Arlejtési hirdetés. A felügyeletem alatt álló nagykanizni fogház épületének külső falaira kileijedó vakols\'jtniui és mószeléti, továbbá cseréptető — valamint eren és lefolyó csatorna — javítási munkálalokntk 6i4 frt 28 krban előirányzóit köll>égnek kémén belől leendő biztosiUUára Igazságügyi Miniazter Ur ö Nagyméllőságának 1697. évi junius hó 18-la 18681/1. M. Il/A. sz. alatt kelt rendelete folyttá 1897. évi Jan. hé SO. napjámsk «L e. • Arájára árlejtési tárgyaiéit hirdetek aszal, hogy a költségelőirányzat és ss árlejtéai feltétel k a királyi ügyétzaég iktatójában bármikor nieglekintbtIAk éa bogy a lárgya\'áa kezdetén leteendő kötbér jellegű bizt tilék sz előirányso I összegnek IC/,-át képái- Nagy-Kanizaán, 1897. juniua 84. A wkanlzaal kir Qyyéaz: ér. OROMDT LAJOM Ck te kir. saakadataL ■saárla larakiak. k árt 1 frt tO kr.— Kwlada a palák ai»iii(l»k te Wrá-kaaraáftesk aMg|áUáaán. 400 graaKw asalanw frt 1.SS w Köszönet-nyilvánítás. ■ A beniö részvétnek azon számos uyi- I | te^tf I lalkozaláért, melyben szeret- tt férjem I ° m HmL^ * I §laa$ilurt I \\\\ I elhalálozása alkalmából részesüliRnk, a B| g j mLa-^7 I magam, gyermekeim és az összes rokon- I 1 .■ I ság nevében, hálás köszönetet mondok. ■ 3 ■ N.-Kanizsa, 1897. janiua 21 én. S \' ^K^pt — ize. Illat, PÍM. | m \' -íápas árjatysik a Kelelia szerkesztő: , Vsr HSAI. AT I á K D O B Laptiiltjdonos tt kiadó i - V iv Kwizda Ferencz János Kwi/dN-tél« üiitö-nedv *tr Kwlxda-féle ksiasaktul ——o ■aa m rka-tép<per dU*tnittÍuttti étrendi saar lovaknak, mmt mariiknak te jajuknak. Kgj "ü Tu ti gJa takaa tS ki. 1 Kvtaáa féla paU kltt maatwaéfaa gata-anyac. Iff rad 80 kr. taksa ára Kmtaáa-féla a|tiigittyyts tgf ssalanss 1 frt. Kwizda-féle szab. légnyomású csülökvédő-szalagok gummiból jégpárnával AJtvlada-Mla saak. nnpiili szárks, fakat*. barma te fehér silakaa, sáiyfála i>cu|bu áttltutik aM agr a bal alat a Jtbb Iákra, á saariat, a sünt ■ sstltk k«-rtlata aa ákeia jalaatt a—b ■agamágkaa D-n aa alkalaaa aa L —tf*€ »-« . . . «■ . SI-Z7 . . . »• . . . . *■ í Árak: satrka takaU. ktraa, fa bár 1. as, Irt S... I frt 10 kr. 1 aa. frt t frt 10 kr. S. ea. (Irt 110 I IH 80 kr. 4. sa. frt A— 4 frt S0 kr. Ewlaáft-féle aaak. gaanUTéU-kéaatUétoél iagywte ktraaalv,.. p H íl n fi Napaata paaUl aaátkIMte a ktapaaU raktár állal: Kerftlrtt gyégymertár, Keraeabarg, Báaa naaUatt 60 Kremsier Izsó fa-ügynökségi is bizományi üzlete NAGY-KANIZSÁN. Üzletem hatásköre: Puhafa, keményfa, (fürészanyag, kdddr- és • dongat a, vasúti talpfa, bognár fa stb,) tűzifa, is végül erdő-ügyelitek lebonyolítása. A n. érd. közönség szíves megbízását erdők leírását és készletek jegyzékének, be-küldését kérem. v dobos dm : 1 forint 30 krajUr. I Utánvéttel vagy aa !öaaaeg előleget litkül- I de te után küldőik. KliYTHlfl a bOr á,poláMra< szépítésére ós TQ -3 ^ finomítására X U. U. " 1 L Wm- ■••galébalább áltSaékl. Ml te l>iwl|« rVSSk. * 1 * rakár, rá.....la. te sái|a - vegyileg aaslysált te ajáalis fit. Pakt i i (k glr. mit által Máaabaa f KlUmsrré letelek a legjobb körtéből aiaden dohot kot W mtlléktlve vatpak. ® TAUSSIG OOTTLIEB; t aa. teklr. aárart tatlatitaaaw te Wataaar ptr fink tár MOB, I VsUastla a. Kaphat* a Itgllkk áélataaar gjégytserktrttkf Aéabesi éa lyégymglárbaa. — Hmgr-Kaalaaáa i Krelaer Clyala #a Keleti I Kér tégtkaél. Üny-Kuntaa, vasárnap Zala 11. saárn-lT. lap,) 1897, junta* M 17 im Csodálatos eredmény. napló, tlsstáslan arcbőr, lirp fo\'tok itb. teltéllenül ehönnek Bergmann liliomtej-szappan (HIMII te Unitéi Dmlikui naponkénti hassnálatánál. IlflpU lankMkM 40 kr*|«Arérl Urclarr Oj nl« itletében Umgf ■MIhéi IM Richteu-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capaíoi oompoa. aa Má ■lajfUHM^*, mát H nfcl k mkéa mknUm n.tiltJk Á VÜMl r tfMi Ól fáinnaiakiatiMi , ■■ ás\'u orroaok Utal badónaélMakra ia mtaéf pahirtaa I\'ain-lipailar, 0ab(ta Horjwy-liatawnt Tlsmili dalt mb Mkm mm, kansn M aéaanrt kiitanr, oaljMk ap UataittabM mm bteaUiamL éO kt,» kr. éa 1 Ét u».((«ik«iü árban ■qdaaa mindaa gyófynertárkee kásrisétB na; (iraktál: IMk Jénát gjóajmtémmU Isdnntai. ftráaárita •Ikalaánl ka huliisk Má, ■ebbártáktt ntáurf m forgalomban. U na akar M&rateM, u áMa MÉjjn/^l aélHI Miiit mm nti több kiaebbártáktt utáaut Tan dragat „JtacjMlf" iMftfj it Riohtor F. Ad. éa téraa, mim. it kir. adran muntok R udolnUdt (Mstaffc). » ■.. f ■ ■ ÍXXXXXXXXXXXXXXTCOOOCOCXXX jUnger Ullmaiin Elek Naicy-HanlMán A STEYR1 fegyvergyár világhírű N W I F T !iMB Kerékpárjaink rak Iára. Elsőrangú Prácisió^gyártmány Egy teljesen felszerelt 1897-es modell könnyű Uri utigép ft. 165. női utigép ft, 190 u, X Mf Vevőknek tnnalégép Ingyen áll X rendel kMénre. A Qxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxkxy ATTILA-PERMETEZÖ6£P. As „Atilla" permetetó mindaxon bajokat mélyek a mőlőegssdát eléggé lioi-muntjak, elhárítja és pedig as állal, hogy a nsAikatáal egy csavariatás által a puttonyból tivebeijOk, ni állal as egé»i aaerkesei már kaitokban van Ugy a puttony, nini a««erkeaettiestániar<h*tá és a legegyssvrúbb n.unkas aaáibontja ás öeeae rakja. 8oh* sem passtalkat, nobs g*pési ke/ébe adai aem kall) mindenki maga bánhat véle. A siórója I* páratlan jól saér, valóságos ködét oalnáll Ara 18 forint. SZIGETI SÁNDOR v UGBmtT Ugyanitt kitCiA biciiklik 130 tartatért „BüDAPESTf NAPLOu A magyar ^ajtóban páratlan as a siker, melyet a a BUDAPESTI NAPLÓ a DUDAPESTI NAPLÓ aratott é* az égisz világ sajtójában példa nélkül való, hogy egy szerkesztőség maga alapitott tolna ét adna ki politikai napilapot, a isntatnu talajdoiia, MB adu augU aaaaUtli rállaJkoai. raad.lkwé W lalma- alá, F0|tf»ll«a Johát is raiklmondó íaifaW Is, IsMé li mindan iráuban. As l(rif lnbiésl?*aic»k sok diadala flsAdlk, mar s BUDAPESTI NAPLÓ pil)i-léhoa it a nkdouriu tinkvéMk kiérni Mfui/taa a SDDAPEdTI N*PU) «gy-agJ aikartt jalaatik a BUDAPESTI NAPLÓ a BUDAPESTI NAPLÓ a magyar intelligencia lapja Politikája a ItgiittiáU uabadelvitégnek és s magyar neqpet igassinak utján halad. Iiaaibjala (miliőt m.gy.r politikai, irodalmi éa aaamllastikai itat Iac.l4k.l1b6 aaralt ta trdakaaaíg, fttaaif. Hliliaalg dolgábaa raraanj aélkSI tlL A BUDAPESTI NAPU) Mindaa agyai laAaa fJHJ aaanialtaillkil alkar. • A Budapesti Nspló felelős aserkesstője: T HllAIJN RÁKDO& A Budapesti Napló IBaserkesstője : * „ VÉSZI JÓZSEF. ! A Budapesti Nspló belső dolgosóUnai: Ábrányi Emil, Oair Vilmos, Ctrri Gyula, Erit \\fyula, Fái Béla, Gergely Itttán. Hallá iéár-| Ion, Horváth Bitmér, Janoviet Pál, dr. Kováét Jenő, Lylca Károly, Miifru József, Merki Adolf, dr. Márton Miksa, Molnár Fennen, Pttpp Dániel, Ftkár Gyula, dr. Soltét* *Adolf; 8táb Tivadar, TSury Zoltán. A aserkesstőeóghes csatlakosik a külső munkáiknak, cikkírók, és tárcaírók diasas sora: Agai Adolf, Balogh PÚI, Btktiet Gusztáv, Bettenyty Ferenc, Béktfy jlnlsl, Sütői Károly, Feszi Gém. Géczy Itttán. dr. Hagmra Viktor, dr. Halát* Ignáe, Kupa Árpád, Lengyel Laura, Malonyag Deztí, Munkácsy ,Kálmán. SmMné JhyáU Janka, Stana Tamás, Szánti Kálmán, TthnUrkény btván, Tutttk Anna. A BUDAPESTI NAPLÓ rovatai gazdagok, értesülései k\'Mnltk. A* egész uitág frim, eleven, ttm/féymmntumot ét minden rovatában a* ízlést, ti dSkelStíget ét • megbtehatitágot imtrt ItgfSbb törvényinek. tietfe: tfa (m 1 K iw 1H 3 h M kr.a 1 hón I Ht 29 kr. _= MaUtrányaaámokat nyelő napif iafjén kftld a ktadihiratal. ;- RnrkcaiMség éa kladéklratal: BI DATKIIT, ClLÓMII 1S-IK SZÁM az njsIgÉ iipjit: A BUDAPESTI NAPLÓT! Nagy-Kanizsa vasárnap Zala öl.* ««am (S lnp) 1897. juitiun M fiu XXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXX Bérleti-hirdetmény. X X X X X * A nagykanizsai Polgári Egylet ( tulajdonát képező X X vendéglő és nyári kerthwt helyiség í évi november i-től X X kezdődőleg három, esetleg hosszabb időre bérbe adatik, X X A vendétglő helyiségei földszinten a következők : X X Étterem, megfelelő mellékhelyiségek, bor és sör pincével,, X X konyha, éléstár, gazda és személyzeti la részek, jégvermek, X| X faházak, mulatókert és kényelmesen berendezett nyári Xj X casino helyiség. M | Emeleten:\' A Polgári Egyleti tagok helyiségei neveze X 1 tesen: olvasó-, biliárd-, kártya- és társalgó termekkel, diszes nagyterem, kellő mellékhelyiségekkel, .mely utóbbiak vigalmi- és szinházcélokra is használtatnak. WeiserJ.C gazdasági gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSAN, a m. kir. államv. gépgyára vezérügynökségének dunántuü képviselője. XX J A bérletre vonatkozó egyébb feltételek az egylet el- X X nőkénél betekinthetők, illetőleg erre nézve tőle "értesítés X X szerezhető. X X A pályázati ajánlatok legkésőbb f, évi M«pteoab«r X X hé i-éiu Írásban alulirt cim alatt küldendők be. X k x £ Kelt Nagy Kanizsán, (Zalám.) 1897 juntus 7ú 17-én. j| x in_, A nkanizsai Polgári Egylet X X vAIiih/.Iiuúuj a. j| XXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXX Az ezredéves kiállításon az nrany érdemkereszt- / tel és a millenniumi nagy7 \' éremmel kitüntetve. Az ezredéves kiállításon az arany érdemkereszt-(el és a millenniumi nagy éremmel kitfiiiietve. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. Sangerhanseoi gépgyár, magyarországi gyártelepe. BUDAPEST. Kiil«6 vácai-nl 1448. siáw. Hal i* ogyoiíH magy. special-gépgyár, a mely az összes aaeségaaiasáRl Iparáguk számira szükséges gépeket gyártja. Gazdák és iparosok számára mint hajtőerő, rendkívül előnyős a „HOFFMEISTER-féle gőzmotor" a legjobb és legbiztosabb gőzgép. Fűthető: szénnel, fával, cserrel és minden egyéb hulladékkal. Minden nagyságban léi lóerőtől kezdve gyártjuk. A „HQFFMEISTER-motor" rendkívüli előnyei folytán minden eddig ismert hajtóerőt lelülmul. Felállítható bárhol, semmi alapozáa vagy falazáa nem szükséges, állhat szilárdan vagy asállitható. A „HOFFMEISTER-motor" megszerzését gazdáknak és iparosoknak a legmelegebben ajánljuk. Leírással, lelvilágnsHátaal, árjegyzékkel aalveaen szolgálunk. Képviseletekre ajánlatokat elfogadunk. Magyarországlegjöbbsorvetőgépei: * az összes vetőgépek kőzt a legkitűnőbbnek bizonyult Zala-DrillM- su^i slk ét ksgyss talajttai egyaránt alkatai! ser- VStlgis, áa a meriUSkorongoe rend. (laaálk köat l«*krdvel-tebli, izabad TTFerfelctal eerretéfép. Mindegyik a gyakorlatban felette célszerűnek bizonyul szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok az egyetemes éa kétvasn acélekék, uz egyetemes ekékhez alkalmazható ösazea felszerel vények, őaazea talaj-mivelő eszközök, szénagyüjtök, darálók es egyéb gazdasági gfpek. f elhlvom a n. 4. gagdakőzőnaág figyelmét a legújabb amerikai x Planet jr" rendszer. ejLjkerekö kézi rípatapalo 6s tiltifeti eszközre, melylyel ,a répakapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető el. VégOl figyelmeztetem a a 6. gazdakOzOneéget hogy a | kir, áll&mvasBt&k Tiltgfol gőzgépeit és csépi óit se tévsasie ft«aae az ezen ozlmhet haaonlö kflrflllrásu vállalttok férczgyártmányaival I :xc dx: íocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxj ElőÜMtéal felhlváa a BUDAPESTI BAZÁR XXXIX. évfolyamára A Jm^MCiH mmmmr laatauua _______ m ________^ )K fc»saaaaa>a ■iyéwéalal divatlap. Bakák" ktelnakék, eywaaei XétUeékek léHraiaáifc ilkflltitk a mláialaMkHI, értkeÉS ■aayaráaetokkal aatgál, keeaávalék állálállMill ■gádkee* ayajt, ■iadee ■e|reaéatáat aalveaen taQaaiL A „BadaaeMI BaaAr" <MáaeU4 ára: 1T7 l-t legyééire.......1 trt é* kr r ........a m-- V) atStaaUtakaak Mckaldjtk kénmtve, ajr*rt- etvaéaa ***[ aSkekkal, eivatkSMal éa asa>áa^»lá> rafaaJval | éa IS áa M(talaat eaáaoket. — imkltll aladeu illlaiMik aki aatfeáévie áaet el«, aa alább elfteorolt ngáayakUI vá\'aaaUat agy féldáayt, ve«y ea ae-lékelbawt. akt alá™ taeá, itlnalbit kát gétéáayt. vagy e»yik helye* M ealékalbaaot i fiaeteket ae«kUdjlk lacyea éa Mmaatva. Déra á tátaaállMe aasseay A közel 200 areképet áa 1000 amkákaort Urtalmazó emlék albumot W [ liftMréuetUtilTJÍKBnrtrtivk,IptnHlmÉN«-i.fl.MAC :xxxxxxxxxxx>üoooocxxoccoc/ Nyomatott Fiaohel Fülöp laptaW|doooei.ál Na^y-tanisnán 1897. |
