Zala 1897 03 március k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	35.96 MB
Keltezés:	2011-02-17 08:39:56

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	984
Megtekintések száma:	3264
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (457.4 KB) Zala 1897 március Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 18 «za m. .Va«T-KanizíCL, 1897. márcziua hó 4-én. XXIV. éiMjwan /jt,lf * i _ji<rtrr\'—* ■ ZALA Politikai éa vegyes tartalmú lap. rmiMnii) • tUm ikfitai eíAwtmnm tui l\|Éa tm tt km fl Ct — I* Nltm • hw <S n - to tfrtkm a kara* (1 tn Mh Ijflnk f»HM>n » »■ > b a.__.___, P S ™ . . , \' S£ri«ti»dr A Nsfr-Kaausaj- # Adtain (sisrtkpéBzOrsk, i KadG^fsflkt, az Ipar- ét Uraát. - —- <Mm bank, a Msr-kaotMj (tf^afyteMft&reOwtec «s a ictear« takaréfcpéestár. imo-i íw* »»««-■* Hm, a .^ugj-kMromt makiagyár «s Mríözöde r. I a nagykaaizasi önkéntes Hfzolló-ígyfet jssbf a zalanam* pz&ségí takarékpénztár rész. tán. kitt mit kMimm. \'l , . imituft\' VMxi ««• t^m uám ár»: f H«\|\|«l«ilk X««jr-K■■ luAn . t«ak f a t k é t ■ s • r: »" "" "" lk> vtaánup és evCLtdrtfilEöax. Magyar kultúrpolitika. \| alapra fektetett magyar műveltségre van (behatóan nyilatkozik Az egységes közép-j szüksége\' nemcsak egy izem pontból A iskoláról így nyilatkozik: »Én agy látom, Nsfy-Ksoízss, míreíos 2. j köznép műveltségében verhet csak erős hogy az egységes jogositfsu középiskola eai-j gyökeret a magyar állameszme, s innen méjr igen életképes, és kérőn, méltóztassék (_») Wlasics Gyula vallás és közökta- j )ndu]lu, kj g nyclv ö érzelem te- nézeteiket kiterjeszteni erre is, hiszen azért t&ögyí m\'mismr költségvetésiek í (íírttctébfiri. Azért nekünk a népnevelés és vetettem fel a kérdést, bár efismemn, hogy tárgyalása alkalmából nagyszabású, az egész ^^ jntensiv fejlesztésre kétszeres szűk- így általánosságban nehéz a kölcsönös ka-közoktatásügyet UöMó beszédet mondott, „^„j, van jpacitácio. Én csak azt akarom elkertlm, mely ujabban is bizonyságot tett arról a örömmel konstatálhatjuk, hogy a köz- hogy pl ha három iskola van egy városban, \|eíki>smeret«sgondról,amefylyelszivénhordja oktatásügyi miniszter átalakító, javító, ki-jmind a három sablonszerüleg egyforma Magyatórtéág kultúrájának ügyét, s meny. \| egészítő tevékenysége a felsőbb oktatástól\' legyen és bifurkidót létesítünk min egyikeire óhajt mindazon bajokon segíteni,Jkezdve egész le az elemi oktatás minden!ben. Ennek értelme nincs. Szeretném, ha melyek még etjdigélé itt-ott az űgy gyor- ágáig fölötte bíztató módon nyilvánul és i megértenők egymást, mert azt hiszem, hogy •tbfe fejlődését/hatalmasabb felvirágozását í érvényesül. Ez a tevékenység hívatva van az eszme életképes. Azt hiszem, hogy a hátráltatják. 0 maga jól tudja azt s felszól- !a társadalomnak is nagyobb, mélyebb ér- hol egy középiskola van, ott bizonyai tatásaiból mindig kivehető, hogy az iskolát deklődését felkölteni a közoktatás — de irányban kell gondoskodni majd a biftuv a társadalom legbecsesebb intézményének különösen a népoktatás ügy fontos kérdései { kációról is. Azon tehernek azonban nem tartja, mert nemcsak íntellígentiájának, ha- Iránt; ■ valóban, ha az Ogy felvirágozását akarom kitenni, az orazágdt, hogy minden nem haladásának hévmérője is az. Annál óhajtjuk, mindenkiben mély meggyőződéssé \| egyes intézetben, különösen, ha több van egy í» inkább, mert a műveltség immár nem f Jce^fl válni annak a gondolatnak, hogy a I helyen, a.biiurkált tananyagra nézve tanárokat egyes osztályok kiváltsága, hanem az egész j közoktatásügy legfontosabb rumzeti ügyeink j állítsak be. De talán nem is tehetném hosszú népé, mely áldásaiban részesülhet, • mely- j egyike, s hogy annak hathatós támogatása, ideig, mert igen nagy tanárraennyinégre vaa folytoflps fejlesztése az egész társadalom szükség. Tehát azt hiszem, hogy a közoktatási nek gyermekei a kor igényelte ismereteket megszerezhetik most már. Hisz igaz; ha valahol nemzetnek szűk-lége volt arra, hogy a műveltség bizonyos foka a köznépnek is tulajdonává váljék, akkor bizonyosan a magyar nemzet az, melynek — a nemzetiségek folytonos aspirálói közepette — erőteljes nemzeti j mellőzhetetlen érdeke A miniszter beszédéből azt is kivehettük, hogy tárcája körében az egész soron foiy a buzgó munka. Az egyetem kérdésében is törvényhozásilag kíván intézkedni. A középiskolák ügye dűlőre fog kertHfffc tanácshoz intézett rendeletem, amely ezael bővebben foglalkozik, és a mely — amint látom — a szakirodalomban meglehetős élénk mozgalmat is idézett elő, sikerre fog vezetni s így azon eszmét^a melyet Csáky Albin gr., igen tisztelt hivatalbdi élődöm Éppen ez az iskola az, a melyről nagyon oly nagy szeretettel karolt föl: az egységei A „ZALA" tárcája. A axomoru Időkből. — Adtuk M Unm tok Urtfartttn. — A JL A 1 A trI«tl Uretju. — i lalls István. (»ol/UU«) (D Kkösben ni\|7 issrenoseértő1H6l-benKirályit: káplárrá tették. ,—T- - Később kitudódott, hogy est a szerencsit lurcsa jobban vlgy ástak ok tdásts elő. Msgysrorsságbsn addig keresték a. zsandárok vslaml nagyszerű össsesskavés ssélsft, nilg cssk-Hgysn felfödöstek agjrst: sz ívualei rmdntm ■lapított összeesküvést, Ugyanekkor Hamburgban Hercegovinában eközben lázadás ütött ki. KO lönben a lázadások napirenden voltak s (örök \| hódoltság alatt levő tartományokban. [ A tOrökök sz osztrák csássár belegyezése toly-jtán a ssárazföldet elkerülve, hsjökon nállitottsk \| élelmi szereket, hogy tgy a felkelők hála megett könnyen elláthassák eleeéggel s ssorongstott vár-\' őrségeket. Ekkor Caltarpba jött eser törökkstonából álló teljas láizlóslj, mely az éltlmi»dIliiéit esskösölte. Altslánosan Ismeretes volt a törökök rokoo-ssenvs s msgyarok Iránt, s ezen okból most még a honvédek minden mosdula- «l%íák Pataki (Ptringsr) Mihály emlssáriust volt hoovádssásadost, ss összesküvés egyik főnökét, (kl kanlssai ssületásü s s vele sgyfdös Ki-rálylnsk ismerőse és földije volt.) Kpen akkor fogták öl, mikor ssökésrs és lázadásra csábította * toktarmtbtrj katonákat. Most után megindolt a luüssa öeusasküvők Wkatatáaára. Blaonyosra vették, hogy ss Síue- *kQvésnek réssesel ss osstrák seregbe besorozott honvédok la Titkos utasítás érkezett a caitaról Párancsnokhos, hogg a volt honvédokét sstgorusn ttemmol tartsák. Titokban ügyeltek tehát a honvédek minden mozdulatára. I\'ersza eredmény nélkül, mert esek ■""miféle hírt ss ksplak hazulról. > X tára. Egy nevetséges semmiség pedig majdnem (ét ségbeqjtétts a ostlaról tisztikart: bizonyosra vették, hogy as Itteni magyaroknak és sz odajűll törököknek titkos össseköttetésök van, mert pa rádé alkalmával az itt idősö töröklintek magyar attildt viselnek. Ez pedig titkos figyetmesletö jel lehet a magyarok részére. Jaj, ha itt fog kitörni egy uj revoluilól fk Oh ti szegíny osztrák tisztek, télelmetekben elfelejtettétek, hogy a fekete posztóé magyar atilla zsinór nélkül, (a uUmMíh,) \' a tőrök katonák rendes egyenruhája I Feszült éberséggel kutatott a oattarói tisztikar minden szó és minden lépés után, de azért még sem tudtak kisütni semmiféle oonsnirálást. Lsgfurcsább volt, hogy a törökök csakugyan feltűnő barátságosak voltak a magyarokhoz, de nem tudtak velők besséloi. Honvédéink pedig ném gysnltván semmit as osstrák tisztek gyötrelmeiről, mindig ott járkáltak a török csapatok közölt, a mikor csak sssrit ejthették, sót igen hangosan szoktak beszélgetni stayyami, mert maguk ts azt hitték, hogy akadnak magvat1 emigránsra a törökök között. Ezáltal magukra vontak ugyan a törökök ügyeimét, de magyar feleletet vagy valami jeladást nem nyertek egy töröktől sem. Emellett folyton a tengerparti öráKomáaoa a törökök közelében őgyelegtek magyarjaink, hol érákig voltak egy-egy tötök tiszt társaságában. Egyik mhgysrul beszélt, másik törökül, és pompásan érezték magukat, miodakettsn egymás tár-saságában. Egyszerre a napiparancsban kikhrdetiék, hagy Királyi káplárrá utt. Képzelhetni mekkora meglepetést keltett ez a dolog a bajtársak között. A rejtelmes Ogy magyarázatot nyert hamarjában. Korporai Királyit azonnal magukbas kivtáfc a tisztek s tulsaives módon kérték, hogy bizalommal és barátsággal vjjseltessék Irányukban. Eleintén nem trtette a dolgot Airályi, de folyton vitték öt rspportra, hol végre nyíltabban beszélhettek , vele, eleinte ssép szavakkal, majd fenyegetéssel rábírni akarták bizonyos Összeesküvés fellödfleésén. Tiszti aranybojtot ígértek neki szolgálataiért Királyi őszintén megmondotta, hogy semmitsem tud (persze nem hitték el neki), s hogy különben sem logadhstná el a tiszti rangot, mert nem akar katona maradni. Ekkor látta mély megbotránkozással Királyi, hogy tőle árulást kívánnak. Titokban figyelmeztette bajtársait, nehogy tudatlanságukban ártsanak Nagy-Kairói cafiUSrtők kflzépiskola eszméit a maga realizálásihoz vezethetjük le.< A polgári és elemi iskola revíziójáról is szóit a minisater. Mindkét tekintetben megindultak a munkálatok. \' (—) > tanítók „Eötvóa-atapja\' \'pályaudvar. -A halhatatlan Eötvös József báró emiékét Kis-stárió-utca ez évi február hó 2-án (halálának 26. év- IV. Molnár-utca\'8. z. — 49, 47. Stanbem József Vjj Z. sz. — 48. SateJty Pmm S-íttrttedk .. fordulóján) Jm bálái kegyelettel ünnepelte a j János, Krísstinatér 7. c" — 50.- Tt a „lju ,,, \'nevéről nevezett „Eötvös alap országos tanítói bory Ferenc, VIII. Kerepesj-ut 51. ... A P08^" . \| egyesület", mely 2l évi fennállása óta 48,040 ner Vilmos, L „Márráng menynmmf. . reráiója annál szükségesebb, mert valami-jjorintot nyújtott, részint ösztöndíjak, részint 62. Weiez Antal, /.. Városmjor. /éle végleges szervezetet már kell néá\\iegélyös»ztgek alakjában a hozzáfolyamodúk-{ Hohljnhrt Vűhs, VII.,Ktrály-tdca 77. adnia, hogy rendeltetésére teljesen alkal-\\nik s üy mádon $84 r. k.,\' 169 eérrif. " " 121 ág. ev., 94 izr\\, 19 g. k. és 10 unitárius mássá tegyék. Ha ez iskolának revíziója sikerül, ha sikerfii szerves összefüggésbe hozni a közoktatásügy többi intézményeivel, akkor ta- 54. WurgUts^. Antal, Kerepesi uL Ezeken latül a Pósa asztal/árvaság ad vallású, összesen 697 tanítói család gondjait eaés^ éven át ingyen ebédet az „Onent\' szállóban egynéc ;-a nBudai tzr. hitközség" ebéiül minden szülőt arra akár van hajlama és tehetséges hozzá, akár Az „Eötvös-alap^ m. £ /motele ~J7;8ol Ezenkívül a budapesti szállodatulajdonos \\frt, kiadása pedig 15,099 irt volt. Maradék vendéglős urak közöl a mull tanévben 2752 frt;.edből SsztGndijaera és seqélgdcrt enyhítette; ezenfelül a „Tanítók orsz. árva- házánakB leöUségeűuji is 2895 jrtíal járult/ pedig 55 firtat ad egynek, ingytn és a Magyarországi tanítók\'\' -javára 75591 \\ való ellátdsára. \'\\X\\ -\'-Ián meg fog szűnni az a törekvés, mélyj^ # ^ ^ szerzett. ösztönöz, hogy fiát, és nincs, a gymnaziumban taníttassa. Igaz i4?^ a tanclin V&g S4kn adtak fordít a jelen évben 2340 firtat. ftö&tiett hogy nagy gondot ad a szülőknek a pálya- t**? tMnyeggetemeken, vagyoni 59 718 frt/ a „Twtók Ház* * /, 1 „ . , ragy egyéb f&- és szakid.iildkon tanutó ifiu- alainál kápezt 14,8Sb Irt; a „kossutk-akrf1 vál-sztás, s már annál a mkább megfon- Ij íngym m ^" jftfy&n 6l ^\\985 Jrt^oZes tőkésített vagyZnZl tolásra méltó a szülők jBzéről, mert mmAdékí tanitó helyzetén könnyítettek, A fi és [frt. Ösztömlijak és segélyekért Jolgamaihat-den áron meg kell akadályozni a mennyire \\székváros .derék polgárai, a szállodás és\\nak az egyesület tagjainak gyermeket, illetőt lehet, a félmüveit proletariátus veszedelmes j vendéglős urak, kde" e nemes cselekedetük Özvegyei és árvái f. é. jultus 10-ig, • aa-gyarapodását. A fiút hatatna és tehetsége ^^ legalább 6100 frt hasznot adnak azl badasztalok elnyeréseért szeptember 15 ig. elkn Valamely pályára szőriéi a léginllutí ^ ^nitd e j,ítéb,ny intézeté a leg , _ .... , , \\kaMutik a hazai tamtóságof, a következők: melénebben ajánljuk a jósztrü emberbarátok praktikusabb dolog, mely végül nagyon\\L Balázs-Horváth József IX., Sm>ksári-u. megboazulja magát Reméljflk, hogy, a pol-1,5 _ fimitr Jáw, j tér 17. g\|n iskolának revisiója ez intézetnék meg íz, 3. BerecStcy Lajos, IV.\\ szálló1- — 4. Blaschka István, utca 110. sx. — 5. Bójcsics fogja adni a friss életerőt, s oly intéz-ménynyé fog válni, mely mind a gyakorlati ismeretek nyújtása, mind a nevelés f- ~ ,6-nemzeti céljai tekintetében meg fog felelni rendeltetésének. „Erzsébet Vll. leirály-Simon, 71, Buehinger Alajos, II, Vár, Támak-u. 14. sz. — 7. Gsalányí 1 Károly, IV., ,,Ferenciek hazára— 8. /------------s; \\l)ökker Ferenc, VI., „London-szálló1, — Epugy reméljOlj, hogy ajiéptskola, az\\9. Farkas István, IX., Vámház-kürut 16. demj iskola revjzjója is tp>b . lendületet —\'10 Folting Keresztély, VIII. Kere fog adni népoktatásügyürfjenek, s hogy in-Jpesi-ut, „Orient szálló tézménydink a magyar kultúrpolitika szolgálatában fokozottabb mértékben fognak megfelelni a nemzet követelményeinek. figyelmébe és pártolásába. A vármegye házából. Megbírt. Zalacármtgys törvényhatósági bizottsága UU tagjának inditcdNj/a folytán, tan ttmnetém a Ukin-tetű t6rém/hatitdgi hizotUűgol\\Zala- Egtmtgen, • vármegyeház közgyűlési termében, fo yi én rntfrctn ki 9-én d. e. 9 is fél órakor megtartandó, rtnd- — 11 Förster i közgyűlésre mtykimi. gg ^ \'_ jq \' E rendkívüli kösgyiUs egyedüli tárgyát a ki- .Pannónia szálló-1 \'ff **\' -" f&M határozatilag, hogy az 1896. Seben /dtsslaHU ortsággyüU* által kiküldeti úgynevezett.\' qnrta U- macáknak. A nyeri garzs/rúl lemondani nem le-batett, mert megbólósták .volna, ha ilyen kiván-aággal meat Volna rapporira, s igy megmaradóit káplárnak A eattarói tiiztikar nagyot bámult, mikor a lörőkők m/nfegy három heti tartózkodik után átvonullak anélkül, hogy a magyar forradalom kitört volna. Honvédeink aok adoepdélutánt (öltöttek Antónia" mvö korcsmiroanál. kinek Perzagno mellett volt agy magányosan fékvő oateríája. A korcsma gyönyőeű halyen állott Közvetlenül -melletle volt a tenger, örökös mozgásban. Másik faiöl a korcama ajtajából látni lehetett fénves telhök gyanánt a naplói ragyogó mozdulatlan axiklah egyeket. Akkor w Innen indultak, ha tengeri kirándu-láafa mentek. Antonio gondoskodott mindenről, eaónakról, Peleiemről, emberről. Csónakos! ugy mrsatt, bógy kiállóit az ajtó elébe, kezeivel tők-aért eslnáll és felkiállott a hegyek köxé .Oibo—o-bo—ho! , <e A kíájtdf visszhangot vert a hegytetőkön,\'melyre ott fen megmozdult valaki, és mesés rövid idő •tatt lejött agy torzonborz olauz férfi olyan helyről, honnan idegen ember órák hoaazáig sem tudna lejönni. Ez Tripo (Trypbon) volt, a korcsmáros őcscse, ki egymagában élt a kopár hegyek szakadékai között. Senki ae ludla okát Tripo furcsa életmódjának, ő pedig mindig kitárt a magyarázat slöl, ha faggatták, hogy miért kerüli az embereket Dacára, hogy es a sajátságos Tripo szófukar ember volt és csak a begyekben vagy a tengeren érezte jól magát, azért Királyi mégis meghódította hamarjában. Ügy bánt a szótlan olaazazal, mint bizodalmas jó baráttal, s ez hálából ugy viselke dett, mint valami hűséges kutya. Szinte látszott ti öröm rajta, ha szívességet tehetett a colond-lónak. Csakúgy lesle minden intéséi. Sókszor mondotta Királyi1:r .Tripo legjobb ember a földon t 4 \' (folyt kíf.) Konrád, V., Vád-körűt Glück Frigyes, J7/Z, kettőnek ad. — 13.. Qraj Sándor, II. jő-\\ vica \' 8. sz — 14. Gtmdd János V., I . , .. , .. , István főherceg szálló". - 15. Hasdbeck\\M ***** <^tapak ni,4n kiút János, VII. Király-u. 71. sz. — 16. Herd-Itcska A., VIZ1., József-körut 46. sz., — 17. Holztoarth 2György, V, „Continental szálló" — 18. Bmka János, VI. Kmetty-utca 11. tz. — 19. Jáhn Ede, VI., And-rássy-ut 44. sz. — Krammer Ernő, VI. „vadászkürt szálló" — 21. K«fn Ferenc, IV. Bástya-utca 25. sz. 22. Koch József, VI., Csennery-utca 45. sz. — 23. Kommer \\ Ferenc, V., József-tér 1. sz. — 24. Kram- j mer Miksa, v, vád-kömt 10. sz. - Ad vocem „Századvégi irodalom." tett quota-mégállapitáni időadatait amknalr m-dokolását Zalatármeqye közönsége tdjtsen magáiul teszi és- kéri a törvényhozást, hogy as omdf/yi-lést quota-bizottság által terjsddmss indokold uel ellátott elveket, ezen quota megállapításánál magai figyelmén méltatni kegyeskedjék Zala - Rgertztqm. 1897. éri február U ÍW« Dr. Janltorieh LátsU gróf 1 k tohnámeejjt f&nfAnj* Krist Ferenc, IV: Kötő-utca 10. sz. Kubanek yencél, Fő-utca 89. sz. — 17\' Kutvcz Kálmán, /, I)öbrtmtei-utca 54 sz. — Kutsera Nándor, V., Lipót-tér. — 29. Leikam Ágoston, II.. Margit-lctírut 57. sz. — 3J)i Lippert Lajos, VII., Erzsébet-körút. — 31. Macskássy Sándatr, VIIL, ÜMrul. — 32. Müller és Lipnik, IV.\' Uj-világ-utca (Dzsentri kaszinó), —r 33. Nőszék Ignác, 1, Alkotás-utca. 34. PaveOca Antal VII., Csömöri-ut 68. sz. -r- 35. l\'etánovics Józsej és utóda, VI., Andrássy-ut 39. sz. 36. Pribiczer Sándorné. IV., Korona-utcza 2: sz. — l\'rirüll Nándor, FZ, Andrássy-ut öl. sz, — 38. Psihál János, VI. Váci-kdrut .21. sz. - 39. Pulay Gyula, VIII., Sándor-u. 42, sz. — 40. lltUdcy János, IV, Molnár-Utca 16. sz. — 41. SchaHner Játys, VI, Wesselényi.u. 47. sz. 42.ScheBer Mihály, VII. Csömthry-ut 13. sz. — 43. Schierer Károly, Z, RáczfMő. — 44. SchneÜ József, VIII., Józseí-lcörut 13. sz. — 45. Schodits A. ét Wurglits, Kerepesiül. — 46. \'Stadler Károly, VII. Keleti MluUiofj apr woport álaoM a kaáUa(«> 40t\|wttti mindig truykéruk Mcrtti kipatlil, • a pel\|tw4ie k-dlliult t ■•tronlu larJodMask tondoljs, — — — — • polftraodás criuríakuu Trttik t »«fT»»li« oilMtiaáuk. (Br. KMitnj Ugao^d, .Éld te Irodaion.)" £ lapban Haláss Margit tollából nemrég .Ssáiadiégi Irodalom• cimeo boamalib eikk jalaok mag, taaly érdekes lurtalmánal da iár«> déaaínél fogva, ia érdemes arra, hogy vele behatóbban foglalkozatták. Előttem tt)bb irányzat domborodott ki, mlyak alapjáa a cikkről értekezni lehat, még padig: JSÍhö sorban utón párhuzam\', mdyet a aaar-aőnő m jílet* mivolta és az irodalomnak akku való viszonya közöli von. Továbbá uját irodalmi hitvallása, melynek kifejezést ad. Majd jelenkorunk irodalminak fejtegetése, a végső oonolusióban annak elítélése. Végül az, óhaj, hogy a magyar irodalom oe tévedjen at uralkodó essmék áramába. Foglalkoztunk mindeme pontokkal egyeakéoi. Szerzőnő az életei, szorosabban véve aa emberi életet a szenvedések olyan láncolatának iBnteii fel, »amely nem érdemii meg, hogy arról Írjanak. Eszel szemben bátran állíthatjuk, hogy as élet aa, tmiröl érdemes irui a valódi írónak. {bgy-Kittim,. csfl törtök Zala 18. szám (S. lap.) 1897 ■árrá M U M _fl llimltflk, mU wnMtBi weeriéi •MiTtt deo romtól MMtoM képatl a u árnyékol a Majiúl, u emberiaégtt ai stét akarnák válattiani. na átváJtoatatai. át yjiáteremtsm ktllene a világot. Korunk igaz, mm fán yaa kornak, a u véaak iíbcs tok ■naaatiia tárgya, át aaakii Ad vóten cselekmk, ha >f)r adj* a ktrt, amátf Utjm; a gíss Gőtte b azt állítja : -J Íme, itt vágunk a akk harmadik irányxatánálljszeltem magiálimik, valóban - „örtií aar kiatta ins volle Maasehealebea. \|mely aaaak lulajdónképeni azigaatnráját meg-•rütgosság" ax a „megifjitotf Qad wo áa* tapaekttt, dórt wta interesesnt.! Ax eddigiek eaak előzmények, magrarázó jhel yébe jönni, amelyet oly Bsmtttikt éa láaüaaa mradet, aairot toiT-jokok voltak, melyeken e táryíól. való aéae\'e l0gn6 ember irka>: érdeket; mart emberi. Vagy alapul. áMa aakt oem saereü szárzőnö a valódi „flef- A •azáradvégi irodalom" Oa szerint kárbota-Mi vett tárgyik irodaiméi, unetf „azok megölik! tat, \'mtrt túlságosan reális. Példákat boa fel;"! ísöiret" A sárét tíjózanilják, de aa ejmét, a La példák ^többnyire a jegéayirodalom a a rokon padalkotás. aa itéíetei táp alják A zir biro- műfajok körébe tartoznak. Belyetto — inert a dalosba a Ixítészet tartozik. Elmek nem kell almai irodalom fömüfája a -regeny mjért ? — nem jütt való". mert ea éberálom. De igenis kell Uefeéz a magyarázat.^ -»«-\'\' ~ \' I világ oivaani kivan, aokai, aotfélé, a ajat mag aa iróaak, aki aaiboeket, uszonyokat rajzol Aa Manapság a lársadalomé a világ,: nem pedig ujat. Aa író belemarkol a láiamltifht. éa a jmá ítoxoia" kiayitá ax ttók Bemét, a amit! mint. aa ókorbaa a bőtöké, a lerágok 4a a kény- mindent feldolgot, a mit kihotj_ Aa amiméi 4ghKé?ak sejtetlek,- aott kiviláglik elöltük, s urak komban a -főrtnguaké. Ká aem kiváltságos • pedig pártoljak aat aa irodalmat, mIt oly igaa Bíiyebb. betekiBiéet eaged ax élet aiámtalaa \| asxiáJya a népeknek az, meiy egyáltalán széí- i képet ad aekii önmagákról Femlágotodott káüfménjeibé, melyek kiapad ha Üan iotra&át: lenn maakát végez, meri a iulnyomó többség í nemzedék (aliflágotodoti irodalmat köretei, •— íépezik az írónak, ki annál jobban Ulti be fcl- aaellemi kiképezte!ést éa fogékotyságti nyert a tehát üa aa irók „roniják" ti a kötőatáget sdaiít, miaél mtiyebtn kai, minél igazait a mai korban — ki többet, ki belesebbel, dt A jó iránt aem „vesztettük el biaoáaltraakai, igyekszik lenni. meg korántsem leazi azt, álialános a nelieir, nem pedig kivillsigos. A hitünket\' axért mert mtgittrtlk a rosttal, hogy ha oagjoH mélyre aalank, ISbb rosszát mini [XIX: század mindenben a nagy eszmél szá- Ennyire mégse romlottunk" meg. Utalok a Cikk pl ta\'á nok • haaeaa azt, bogy megtudjuk kftlöo-iaada (az aayagiak máa fejezetbe, tartoaaakj Ila I elején levő dtáiamra. tfatatai a valódi jöt, aaépei, ig»aa( a szTnleMiöT, rooat már az . irodalomnak a komi valé hala- Szóljaak most H. M. cikkének negyedik irá- — fgymáasal élesen elleniéibe helyezhetjük dását.vesszük telintelbe, belátható; hogy szá- nyáréi ; szerzőnö mentnek szeretné látni a ma 6k(t. . zadnnk irodalma.szinten ezen eszmék hatáta gyár irodalmat a stázadYégi iránytól. Hitt Eiért aem htlyetelhetó, ha taerzöoö igy véle-1 alatt áll. Mintán pedig egy mQíaj aem oly alkal- nagyjában véve ment is aa emez iránytól, iedik . ,\'akabb hiaodjuak -í hitwük el, bogy az i inas a társadalmi eszmék és a kórnellem vintza- még pedig azért, meri a magyal tamáaiee ntm ■ élei és aa emberek nem egészen olyanok, mini a I adására mint a rezény, ázérl annak aaéleaköri j olyan érelt, mint a „•airaávigi4 irókliraadalma. — — milyenek- bitz ez merS ellenléte az iré \| mQte\'é-e ét elterjedése korunkban teljesen ért-{{{álnok még pagy kelete van a böleatlkaáát lebdttántk: hirdesd aa igtaal! Ilyenformán heió. Közönsége aokkal nagyobb, mint baraaely I niiktli naivitásnak, (amely szintén nem meg-Tégelemzésben a legnagyobb ámiló a legnagyobb > más\' irodalmi mülajé, m«rt benne a hozzánk megvetendő iröi qualiiásj Iáid Jűkazáth, Qár-iró, « aa j, ideálízáifts m&Téazete" nem egyéb a legközelebbi élei t&krözűdik vissza. Ily értelem- donyi, a virtat, • magasbatöréa kSltáaaatáaak ,nen>teny»eaz e* mllvéazt<éoél !\'• Aa idealizálás I ben nagy szerepük van körnek iráaydrá»ái- lárd Herceg, vagy a kedéiywto koataaaplátó nem egyébb, mint az igaaaágnak magaaztoaabbj nak ie. alakban-való bean\'ttásart^leiadata nem lehet! Mindkettőre H. M. kimondja aa analhemát, a at igttti elferdileni, hanem ellenkezőleg diesfti- az iroknak izennttkre veii, bogy elroiilják a kö-leai, hirdeiai. V • zönségei Az eszményítés csak etaköz az „igaz cél" él»\| Pedig az okok nein az írókban, hanem a tár: «M»ér. nem ptdfg maga a fődolog. jsada\'omban, szűkebb érielembea a köaöaaégbeo Hi lény az — a ebben ki kéielkedaék^ bogy [ keresendők. Korunk széle társadalmi alapokon j aorta, a ha a magyar akkor Ma hagyja ti taépirtdaJotonak nagy ét nemes eéljai vannak", \| lekszik, tudományokban, művelődésben, forgalom- i (tmini hisszük is) ngy aa irodalom ia akkor miért aivánjok, hogy a legnagyobbat aj ban, találmányokban nagyot haladt t ép átért1 kgeemetebbei az élet igazaágait ne tár)ák aiéletmodia ia más, míut áa azelőtti koroké. \| ■agak Uljtitíj&tn élőnkbe? /{Mélyebbre hatol aa ismeret, tágabb körű az fiőgy nMu tárja elénk aa iró, az adja meg olvasóközönség. Az írónak sokkal több tárgya! ■Itéaek jelei.tőségét, s altéi függ : aa irodalom- j van mint aze\'őit, midőn — mini emli\'eitfik — I aak melyik célját köveik t gyönyörködi etöl, az ki váltsa g..s osztályoké voli a világ. A lársada-j triekkel á\', vagy a aaórakoztaiói. (Igen pazó;á- llom azámot rétega. mégnyiit elölte, t többet kavatót* tiszteli tzenőnő, meri ez is egyik fő-[meríthet belőle, mint azelőtt; az a számtalan célja az "fróaak.J\'Szoros határvonalat buzai e .társadalmi betegség" melyet szeraőoő említ, Istiorok között nem lehet, mert egymátt elő- jobbára azelöii in megvolt, csakhogy nem ismer-Mgiiik, sőt feltetaiezik, de azért az egyik mindig1 ték őket annyira, mert az írók nem hatználiák I taitágban van, a meghaláAikza a műfajt. —j fel műveikben. Manapság sokkal több ttzköaael \'Mindegyik az emberi érzelmek roppant tkálájá- j rendelkezik az iró, mini a régibb korszakokban aak máa burját pengeti, a együttesen adják az és ezeknek segítségével többet i« nyújthat. Amit Aauhan(0t: az igazai. \| pl. a régiek ngy tüntetlek fel, mini roaazat, Azt kiváaja H, M. az irótól, hogy szépítsen,1 azt a mai iró minden oldaláról .alaposan meg-rázonl tzon nézetének ia kifejezési ad, bogy világítva talán épen ellenkezőleg bírálja el, mert nincs kvalifikál! iró, aki Végig nem ment íolnat alaposabb eszközökkel, tudással indul művéhez. Viszont amit azelőtt Vpmuiatáa leplealatt jónak hihettünk, manapság lelderi tetvén kivonatván a de arilyaég nélkül Irodalomnak — a m»i íróiak jó rátaát. Jókai\' pL végi, de aa á alakjai, tárgyai ntm la a maé világéi, a azért gyönyörködünk benoQk, mart a körüknek megfflilően igazak. A íoemzet Qéníuaza" iá megváltozik u iáAk " R, változást — et ez nem hini, annak kárára. Itat, mint tán H. M M-r B. Toll futtában. a csalódások sorozatán. S egy olyan ember, aki csalódott, midőn fotsz u>on kereste tz igazaágoi, — tekintse faladatának az igazat leplezni, midőn ■ár megtalálta ? Ea eme iordnlónál átérhetünk a cikk máaodik irányzatára. így ayilatkozik\': .Saeríniem a legboldogabb ember az, akinek illúziói vannak ;• majd tovább: .minek leitárni a rideg valót, mert — ngy mond — jobb, ha caalódáfnaklíín megmaradnak, mini I jobbnak sseretifik hinni. homályból; rossznak ismerjük ff — ét csodálkoznak, ha feltevésünkben ilymódo.n csalódtnnk, töt kárhozatotntk mondjuk a müvet, mert felvilágosít benoünket flgy hiszi az irónö. — Azt véli, hogy a megismerés megmételyez, s amit az iró. mint rtalii életet bemutal, az mind rotaz, mert mi felületei lekintttüokktl sokkal botfy a kijózanító valót meglud)nk. Bizony, tiastell irónö, a valót eohaaem tudhatlak meg elég korán, mert a csalódás fájdalmán legjobb mitlöbb túlesnünk; bitz ilyen értelemben mondja Arany: pFáidaiom a boldogságnak egyik alkatrésze" ti Ön a boldogságban látja (s ki nem\') tö gyönyöréi Aki addig boldog, amíg a vklóság irtot ctalajátban van, nem,sokra vitai az életben. — s tárgyútokra térve — azon iró, aki kendőzi at igazságot, bogy ez „szebbnek tessék, elveszti mtgt alól talijat, az tlttet. On igy szól: , Mondják, bogy tz én ideáliz-■osom ntm egészséges, bogy ez t század elején él még vagy legalább is tz ötvenes éves román tíkájában.\' Pedig valójáhtn csupán nöiu, nem pedig beteges. Nőies a női lélek Ktuhiilltásával, t kevésbé mozgalmas női lélek konsarvatümasával, amely aem iör előre, mint a férfié, hanem saját beltő éleiét éli én ragaszkodik hagyományaihoz, bem •őrlődik annyira ai élet árjában, léhát nem is kopik le annyira zománca : a fiatalos iellebgző hajlamának. K/.ért is fizeretnö On, ba aa irodalomban hasonló irányok uralkodnának. Pedig tz irodalom nem pqaradhat el a rohanó "rtlffl, mart tbből láplálkozik. A bamii ideálok lebontása trinye a inal íróknak; helyébe nyújtották a kevésbé síép kül-azinnel bíró, de igatabb reá is életei, s et az 0 trdmük. Azért ők még nem vitatják el a jit és nmtttl, hanem ellenkezőleg jobban meg-becsQHeiik. A iokat gáontolt Zola, a félreismeri mQvétzi HaupatsaHl, a rideg, de megfázó Ibsen nem megvetést, hantn babéri érdemelnek, mert ők a m-i kornak valódi irodalmi apoatolti. Az ő müveikből egykoron biztosabban ítélhet a jövendő nemzedéké t mai életről, erről ax ezerformáin t bizarrnak mondott „tzázadvégről\'y. mini t történetíró inQvéből, kn uagy vonásokbán, tehát ntm oly behatóan feat. ~ _ A szivei, a kedélyt gyönySrkődleasük a köl-léizeténj a mely a látszat knltuizát éTinénk\'et ét ítéletünket gyarapiisnk ax irodalmon, mely a valót tárja elénk, ét ex által hat nemesi töleg. Aki pl. Ziriában-c«ak a pornográfot látja, mert a maga társadalmái izekre bonoojja, t nem kegyelmez bűnnek, gónotztágnak sem, — ax még nem emelkedelt\'v ltjai társadalom taiovonalára, amely jolytnnoa erjedésben van. A kprt kárhoztatni lebét, de hibáiból kivetkőztetni oaak ín-maga \'adja magát & kérdés, ba a mai kor- Ilyen vígan még talán egyeilen laraaagot aem táncolt kerttaiül a axgykanizati köilntég. Valóságot bálozó lát. aaállia meg a vám. Egyik vigalom a másikai érte. Ntm csoda .\' kii&aőeu kommá ttrméa volt. Aa üzletak pangantk. Régi dolog, bogy airva vígad a atafyar. Most kát a nagykanizsai kőzönaég ia vigadóit airva vagy mondjak inkább, hogjutirt vigadva. Egyik itmerőtöti, tki nagyon aaarati vttagálai aa emberek veséit, de főleg azért, hogy tisatá-baa legyen az trtséayökkei, a napokban Ml kérdezi lőlem: — Mi ördög stálllt meg aat a mi köaőnaégOn-ktt, bogy igy neki eretxkedeii tVbáloaáaoak ? Nekem éppen jókedvem \'lebttetl át (amiat indni méltóxtaiaak) jókedvében einálja as ember a legroasxabb viocekel Egy roaaa- vieoel feleliem: V- Ne ceodálja kérem I Ebben a lartaagban mi krátára mulattunk. Axokaak kedvéért, akik taláa a kritikát Kréta taigelért gondolnak, kí kell jtltnttntm, bogy a mtgyarnak vtn tyy innál it kritikusabb krétája, amit lőrUllpetsyetl magyt^sággal ugy ít hívnak, hogy .ew/tctrültü.* \\ Akkor ttoktak kimondani etl a végttit* apót, mikbr ta erszényünknek tele kelleoe lenni, dé az makacsul üres; mi padig mágia maktal akarunk. Ilyenkor az okóa ember vagy otthon marad ^ vizet iszik vagy elmegy hazulról áa iázik a más kontójára. A magyarban azonban nagy a nemzeti vir toe; aat fajjá, hogy: .Nem ittm in uniti kontójára.\' Éa ezi betartia keményen. Ha vége van a vigadó airáaaak, nM (at él a kréta efól; az a nótája, hogy. / \\ Nagy-Kanizsa, esdtörtök Zala 18. Kim. (4. lap) 1897. mártíw bő 4-én »&í/;\'o /« o réz/okosom nyelére: \'. Bánj Utt bort ittam in meg hitein\'!\' Istenem: kit nein ís olyan veszedelmes virtus m Hdáni Ig\|z, kogj eddig én is Kitettem tóié namaeiaaet; A nagy inegnyaglaiásomra szolga\', bogy a nagykanizsaiak it kezdenek beletanulni Moat már könayen bajló vagyok axl hinni, hogy firtatnak » nátron ánatiao, magyarnak pedig éppenséggel gyenge léket Mir akárhogy van, inayi bizonyos, hogy talán sokasam fái tank, sóhajtozunk pia* dolgában o jan alapotan, a int ai idén éa tohaxem \' volf annyi átkerüli bál Nagy-Kaatzaáa, mint aa idei famngoa. ~~ Talán ebben egy ki. kormánypárti demontt-rétii ia volt Nagy-Kanizaa tudniillik (radikalia balpárti ndáfcéoak miatta) caak el rétre a akkor ia véletlenül jut abba a kellemes helyzetbe, hogy politikai gnaatota ezerint választhasson óraiig a gadéaael, utána pedig-Saltór Lajos 11 V/t árleen- sem kiméire, merészen, »k önbizalom nal, audij gedSssel. E kettőre a névszerinti szavazás elrendeí- j dicséretreméHóan állanak az estályek readeaé-létrán, Bachrach ajánlatának elfogadására szavaz-laébea. Ea alkakmmal Vatquu Mnltna griOi a tak a képviselők mind, egynek kirétetóV—ftrnmagy. kir. operabál elaőrendl tagja és Hüm alán a polgármester inditrányára egr tízenöttagu Jenő a „Magyar Figaro-4 szerkesztője működtet építés-ellenőrző bizottság rálaaztatótt. Ennek közre. Vaaqae* Molina gfőfná airéasetét kStón-tagjai: Eperjesy Sándor, Hertelendy Béla, Sallér ségűak nagy része eddig eaak kirW ismerte. gylláai képviseít. Tebát a ráros. .háagolata tárgyában a. városi tanácshoz, mire Vécsey pof aa országgyűlésen nem igen juthat kiíejeíföfpT fármester ama kijelentését, hogy — amennyiben Kirel pedig az ellenzék ajkáról lebaraaat a atilla ige, kogy pnm boldog a magyar\': — ralamiképpeo meg kellett rá adni a leieletet Megadtuk rá egy sereg bállal. Folyt a pénz, lombolt a jókedr éa pompáa kilátáeokkaJ nyilait meg aa idei farsangon i...... .Zalamegyei gaaáwtji takarékpéeflár.* " Hát nem boldog a magyar?! Hál sem oazunk mi nyakig a jólétben, boldogaágben ?! Ide" nézzen aa orazág! Aaián mondja ralaki, hagy nem boldog a magyar. Boldogtalan nép igy nem farsangolfiat, mint mi. Jótékonyság, művészet, irodalom roskadoznak, a pazaron folytatott pirloláatól. Nagyőri passióink vannak éa nagyúri módon adjuk it. Ha dalm&vészetre szomjazik lelkünk, helyfinkbe hozatunk egy nagynevű opera-énekeanői éa egy este kiénekelietünk a asebfinkből néhány száz fbrintoi. Stalkayt, a azin én direktort fölveti a pénz. Sióm Albert, a kitűnő komikus, az európai béke bixtoaitáaa érdekében már komolyan \'azon gondolkozik, bogy a nagyhatalmakkal meg fog alkadai Krétára. (Amilyen goaoszveséjű ember, kitelik tola, hogy a j«gysékváltásban kiej>£«-ral lógja irni.) Ilyen euró pára-szóló jólétté\', boldogsággal zl-rnlt nálunk a farsang. Már a hagyományoa héringlakntnán U tul vágynak. , Itt rolna a vezeklés ideje. De ki Ördögnek jutna eaaébe ilyen Urtzben, boldogságban u»zó élet mellett hamut hinteni fejére ? Hát aat hiszem: legokosabb ia lesz caak loly-tatai ezt a pezagő-éle\'.et. Mit aek&nk pestis, háború I Hiaami nagykanizsaiak (amint az njságban olraaank) kolera- éa epidemia-meutesek r agyunk, talán az egy váUi-látt kivéve. Ez pedig igen ár-tartan betegség addig, mig a beteg alól a párnát, meg • vánkost el nem riazik. Lajos, Mórandini Román, Vidor Samu, dr. Tri pammer Gyula, Unger Dllman Elek, Szommer Náthán, Id. Hegedűs László, Fáíes Lajoe, Pállfy Alajos. A szerződés megkötésével a városi tanács megbízatott. Ezután .következett a városi tőkepénzek és gyámpénztári pénzkészlet elhelyezése. Eddig a Nagykanizsái és Délzalai takarékpénztárakban voltak elhelyezve. Most Faics Lajosnak 20 szavazattöbbséggel elfogadott indítványához képest egy évre a Nagykanizsai, Délzalai és Za-Iamegyeí gazdasági takarékpénztárakban fognak három egyenlő ősszegben elhelyeztetni. — A képviselők lajstromában történt változásokat tudomásul véve. a tanács előterjesztését a kiegé szitétre vonatkozólag elfogadták s egyúttal elba< táfozták, hogy a névjegyzék kinyomatva, a kép viselők között ki fog oszlatni — Végül Eperjesy Sándor kérdést intézett a gymnáziumi építés H I R E K. — Városi közgyűlés Március 3-án délután 3 órakor Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete kőagyűlést tartott Séctty Zsigmond polgármester elnöklete mellett A közgyűlés lefolyását a kővetkezőkben adjuk: Elnöklő polgármeater az Ölést megnyitván, a tárgysorozat első pontja értelmé ben (elolvastatta a Kazincy-utcai iskola építése tárgyában megtartott árlejtés jegyzőkönyvét. Ebből kitűnt, hogy ösezeáen öt vállalkozó vett részt az árléjtésben és pedig: Morandini Román, Bachrach Gyula, Sallér Lajos, öszterreicher Samu és Hencz Antal. A legkedvezőbb ajánlatot Bachrach Gyula lette 18,és léi százalék árleen- csak lehetséges — az építkezés még ez évben foganatosíttatni fog: ügy az interpelláló, mint a közgyűlés tudomásul vette. — Eljegyzés. Neu Lajos az előnyösen ismert AW-$s Klein nagykanizsai föszerkereskedő cég tagja február hó sS-án jegyet váltott Somumberg Lipót termény kereskedő leányával: Camüla kisasszonynyal Csáktornyán. — Kuaih-ter. Varosunk mindegyik j terének és utcájának van neve és pedig az egy Korona-herceg-utcát kivéve mindegyiknek meglehetős ügyesen választott neve. Csupán a városi kAzkórház előtti tér, a régi vásártér áll teljesen névtelenül Miután tudomásunk szerint az utca-nevek rendezése s az uj utcák elnevezése mihamarabb napi rendre kerQl, városi tanácsunk és képviselőtestületünk szi ves figyelmébe ajánljuk, hogy nemzeti nagyjaink kozől eddig csak Kossuth neve iránti kegyeletünk adóját nem róttuk le. Ha már van (az - utcákat nem is emlitve) Deák-tér, Széchenyi-tér. Eötvös-tér: .mért ne lehetne, a névtelenül áfló régi vásártért Kossuth-térnek nevezni ? Ugy hisszük erre nézve legkisebb akadály sem fog fennforogni — Zsúr • kaszinóban. Vasárnap délután- fényes melegítő naptagarak rezeglek az utcák kövezetén, de a kaszinó- díszterme azért mégis megtelt zsnfoláaig. Az izr. nőegylet zaurjaít az édea tavaszi időjárás ngylátszik nem igen zavarja meg. Az ozsonnát miat rendesen, ez alkalommal ia élénk mttvészkedéa egészítette ki. A vasárnapi volt a legszebb a legsikerültebb. Pajor Emília él KSven Albert egy-egy számmal gazdagították a rögtönzött műsort Slernetk Zsigmond remek füttykoncertet -tartott. Ledo/tzky Micike szépen énekelt, Blau Jancsi zongorázott, Salt/i Sándor szavalt. Az összes előadókat rokonszenve ova cióban részesítette a közönség, mely már érdekkel váría a legközelebbi vasárnapi zsnn, — Fáy Szeréna Nftgy-Kaniieán. A bécsi >Volkstheater< elsőrangú tagja, Fdy Szeréna, három estén fog vendégszerepelni Szalkay társulatánál. A kiváló művésznő, ki hosszú időn át a »Nemzeti színháznak* volt kedvelt tagja, szerdán: tDebohrdU játszotta. Ma csütörtökön a Cigányba#« fog fellépni, pénteken pedig egyik legremekebb szerepével pultéval* fogunk megismerkedni. — Cimbalom-hangverseny. Ftjér Iréujónevtt cimbalommOvéunö e hó 2-án nagy közönség jelenléiében hangversenyzett a Köiponll káréházban. A rokonszenves megjelenésű kisasszony tlafoa kéi\'Hltnéggel játszik és a, közönség szívesen hallgatja. Legközelebbi hangversenye a Korona szálloda éttermében leaz ma csűtörtö kön este., .\', — Hangverseny és felolvasás A kerttkedS ifjak önképzí egyletének yaombaii estelye volt a legsikerültebb az idei farsangban. Ok semmit Ezen művészi hírnév messze talteijed a szik haza határain. Nem a mienk, idegen hajtás; ki az olasz kék ég-jstazi szinéüsrnyerle tán hasgjának hatalmas színpompáját, de teljes ragaszkodással simult hozzánk magyarokhoz. Mindig eaak dicsérni lehet őt, mert hangjában áz erő a kellemmel párosai b a hanglépcsőzet minden" fokán oly könnyedén röpküe, mint a kiaws pillangó, egyik szép virágról a másikra. Énekeit sok valtozatoaeággal, de mieáig nemea finom ízléssel színezi, minden haagjábaa \' a ragyogó költéazet megkapó benafcége melegít Minden énekszámát hatalmas taps vihar követte. A grófnőt Ollop Ernő az ő elismert precizitásával kísérte zongorán. Heltai Jenőt irár ismerte közösségünk ugyancsak az újságokból és hogy a hölgy közönség bizonyos izgatott kíváncsisággal különöséé kívánta löt mielőbb látni, erre Szalay kollegánk készítette elö a talajat a legatóbbi felolvasó estélyen, mikor elárulta, hogy vtni)dig tartalék* ittzl" is egyúttal. Érdekes felolvasásának „A tatul király" volt á címe, azonkívül még néksiay sikerűit szép költeményt olvasott fel, miket a hallgatóság azireaen megtapsolt — Ezatán tánc következett mely csak a hajnali órakbea irt véget A grófnő még az éjjel, Heltai azonbaa, ki kitűnően érezte magát körtakben, caak kéttóa reggel alázott vissza a fővárosba. - Táncestéi* a Polgári-Egyletben Farsaagi vigalmaink hossza és díszes soroutit méltóé zárta be a Polgári Egylet has hagyó kedden rendezett családias jellegű táncestéibe; A farsang ezen ntolsó molataága a farsangi krónikában nem ntolaó helyen áll, tőt bátran oda sorozhatjuk elaő mulatságaink közé, mert nagy éa sxép közönség volt együtt, melynek kitűnő haagalalát beköszöntő böjt sem volt képes megrontani. Az eítő négyest 68 pár táncolta. Jelenvoltak: asszonyok: Ajkay Miklóané, dr. Rentzik Fe-rímcné; Befloni Jánoané, Cérna Istvásné. Darás Gusstávné, Győrffr Jánrané, Gózoay Sáadoraé, Goldarbeiter Emiiné, Klein Kríatófné, Halm Gynláné, Haidekker Antalné, Juhász Györgyaé, Janda Károlyaé, Irmler Józsefoé, Ihásn György né (Sárbogárd), Jemrics Iatvánné. Koka Adolfné, Krippel Józsefoé, Kriasáa Miklósáé, Kercamár Déneané, özv. Korchmáros Sáadoraé, .Lichtsebein Fálné, Lnkács Gynláné, Lenkef Károlyné, Maír Józaefné, Mantaanó Jóisefaé, Manhartné, Nagy Valerné, Nynli Gyömmé, Pongrác Adolíné, Píkéty Goaztávaé, Palkó Im% mondné, Poredus Antalné, Roth Mlkaáae, Keinitz Józseln , Szommer Nátbáané, Tóth Islváuné. dr. Tnboly Gynláné, Veber Pánt Valeutinnc. Vöröa Józaefné, I nger Ullmana Elekné, Wnsztl Lajoané, Weidner-Diesél ErnAeé, Zrinyíné, Zsnboryné. Leányok: Ajkay Flóra, Beiloni nőverek, Cérna Irén, Darás .TlnU és Vilma, Farkaa Vilma, Hein Róza, Hofrtektcr Emma, Jnháaz Emília, Ihászi Etelka (8irbogird), Irmler Juliska, J-nda Margit Krippel Camillt, Kondor Klára, Krissán Ssandíka (Nagy-Lak), Leskey Margit Mantnano Janka ét uiza, Maa-hart Malvin, Maír Tinka éa Hermin, Nynly Gizella, Pongrác Malvin és Irén, Pikéty nővérek, Scbnls Emília fHadapeat). Szalay nővérek, Stsia Irén, (Alsó Lendva), Varra Gizella, Waotl Mariska, Zrinpi Jolán éa Zanbory Erzsi. — Jelmezestély. A uabimunkáeok mkegtltlt február hó VH án megtartott jelme^atélye látogatottság tekintetében kitűnően sikerűit Jellem-zetes volt azonban ezen jelmesestélyen az, bogy nagyon sokan voltak, kik valami népet akartak látni, de igen keveaen azok, kik a látványosság-hoz hozzájárulva, magák is beléptek volna a jelmezesek sorába. Kivételt csakjt rendezők képestek, -kik mindnyáján zöld trakk és vöröa térdnadrágban jelenlek meg. A jelmezesek kősói leg« inkább magára vonta a figyelmet Sttnctár Anna a szép virágárus leány, de azért a szépen festő Náninak (Heisler Regina), szintén sok szemlélője ( aktdt. Jelmezben voltak még a következők: L fui Erzsi (vadrózsa), Gold&nger Gizella, Sz iík Fánni (ördögök) Steiner Sarolta (cigány-lcái.y), Libeczeit Matild (lestőnő) Locke Klára, Klapper Szidí (búcsújáró apácák), Nagy Irén (Welejts) további jelen voltak: atuonyU: ^hgy-Kanüwn, csütörtök Zala 18. uzáin (5 lap.) Kaúfmami Móroé, Weisz Beroátné, Hahn Sán dorlrói Mersits Edéné, Weisz b\'amund I., Rosenberg MiksAné, Mondsehein Imrdné, Lénk Józselné, Molnár Jiáborne, Tölőssy Péteráé, Halinger Ke renontí, Bittér Józsefné, Weisenstein Zaigmondné, TO\'h Lajosné, Krnstein Adolfné, Hirschler Jakabné, 1 Sieíner Jakabné, Munkácsy Nándorné, Nóvák Nándorné. Metz Lajosné; Moger Ignácné, Szabó Ignácné, Király Sándorné, Locke Józselné, Spilzer Lipólné, Nágv Jénoaué, Weisz Sanmnó II. stb, lányok: Hencz Vilma, Lidiit Emma, Ulau Adél, Blau RikiL Blau Betti, Knauaz Teréz, Kohn Kota, Rozs Mariska, Wellisch Berta, Goldberger Karolin, Salller Flóra, Ofenbeck Rozina, MOller Mariska, Modrovics Juliska. Dukáss Szidi. Horváth Mariska (XEgerszeg) Grflnbaum Katus, Halasi Mari. Hirschel Lujza, Rothmann Teréz, Csizmadia Teréz, Sabján Lujza, Sabján Julcsa, Sabján Terka, Stocker Juliska, Stocker Szidi, Slocker Mariska, Tasner Juliska, Korouczy Ilona, Hirchel Irma. Kollarits Rözá, Sleinci\'—RSgina, Reck Máli, Weisz Ilona. Rosenbaum Regina, Seben Roza, Krausz Szidi, Krausz Juliska, Eichner Netti, Tornán Juliska, Tornán Nina, Pfeiffer Gizella, Slnger Irma, Kollarits Böske, Spilzer Janka, Vugrincsits Anna, slb. — önsegélyző szövetkezeti közgyűlés A déltatai takarékpénztárral egyesült OnstgélyzH tzS- „Quáaímodó" is. Telve valAstinüiIenségekkel, Eszmeralda tarka regéjét a múlt század ábrándos ttlkart február hé 28-án Éperjetty Sándor, a Weges levegőjéből szívta magába HugoJVtk»of. délzalai takarékpénztár, mint anyaintézeti elnök, « nagy poéta, a francia romantikas iskola mea-eluflklcie alatt tartotta évi rendes közgyűléséi, j tere. A szép regényből azonban . egy araiadét! melyen 28 részvényes 469 szavazattal volt kép- asszonyi kés meglehetősensilány drámát faragóiI. viselve. Az elnöki megnyitó kapcsán ijwrjoy Ai előadás sikerült volt. Rabi Erzsi (Eszmeralda) Sándor anyaiutézeü elnök elismeréssel emléke- [sok Ízléssel szelídíteni -törekedett a borzalmas telt meg Hirschel Ede kir. keresk. Unácsos jeleneteken és nem az éktelen kiabálással kivim szövetkezeti elnOk érdemeiről, ki már 20 év éta halni; a meghatu érői a bensöség kifejezésében teljes odaadással viseli a sz0velke?et elnöki tiszt-1 kereste. Megrázóan szép volt az a jelenei, midőn aégét. A szövetkezet pr sperálns jó részt édes anyjával találkozik. Szirmaiban (Gervaise) HImcIicI Ede szövetkezeti cluOk ügybnzgó tevé- itt bilfflnő partnert re talált, ö egyébként már az kenységének.ée isakavatottaágáuak eredménye, I eleő színben is magérdemelt zajos lapsokat araio\' miért is a legnagyobb örömmel hozzájárult a I Szepesi (Qnasimodó) eltalálta azt a hangot, melv közgyűlés az nnyaintézetí elnök abbeli inditvá- egyenesen az ember lelkéhez férkőzik és abbéi szánalmas rut alakból egy nagy lelkQ rokon-szenves embert teremtett. Dééai (Phőbusz) axlotén — A letenyei casino közgyűlése. A letenyei casino f. évi február hó 28-án tartotta évi rendes közgyűléséi, mely alkalommal dr. Cscmpts? Kálmán ügyvéd, a casino elnöke, igen szép szavakban ecsetelte a lefolyt év eredményéi. A casino könyvtára több mint 800 kötetből áll, ugy a casino berendezése ia 600 htot képvisel. AT elnöki jelente* uian következed a tisztújítás a következő eredménynyel: elnök dr. Ctempeu Kálmán; alelnök Zakál Gyula, háznagy Freytag Géza, titkár dr. Kertén Arnold, péngfárnok h\'ovách Fülöp,, könyvtárnok Wesel Manö. Választmányi rendes tagok: Merkiy Anial, dr. Hajós Sándor, Majer István, Sólyomy Tivadar és Aradi Alajos. Választmányi póttagok: Ka-possy Antal, öszterreieber József. Számvizsgálókká Vajda Adolf és Szikoey Aladár választattak meg. — A keresk. betegseaélyző pénztár köz- nyáboz, hogy Hirschel Ede szövetkezeti elnöknek 90 évi sikerdus működése elismeréséül jegy zőkönyvi köszönet szavaztaaaék. - Folyamatban I sikerrel játszott, volt deoember 81-én hat eyelus 43300 üzletrész-szel a 10 kr. Az 1807. január 1-vel kezdődött uj cydusnak\' 662 tagja van 13404 Uzíetréázizel, mely eredmény a legmagasabb az intézet fenn-1 alkalommal külön páholyokban allása óta, mLa nagyközönség fokozott bizalma- között is nézOk foglaltak helyei, nak lélreismerfiétlen bizonyítéka. Az elért Üzlet- programmon eredmény a következő nyereséget tünteti- fel 101 dicsérni ilt krajeároa uzletrészenkint eyelus 1891-1896 iki 1892-1897 „ 1893-1898 r 1894-1899 H 1895-1900 „ 1896-1901 ,. Irt 6 31 „ 4.89 ,. 288 ,, l-«2 74 Bél/in: sikerült bált rendeztek színészeink. Ez este egéaaen megváltozott a színház képe és a színpadon nemcsak s<inétek voltak, de e< a> oldalfalak A változatos jól mulatott a közönség. jtülön vajmi nehéz volna, mert axenp jutóit a társulat összes tagjainak, kik egyaránt kitűnően betöltötték helyüket ugy a színpadon, mini a parketten. Kedden: Szünet. NYILyTÉR. ,/pOQOQZ Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentései \|„ helyeslőleg tudomásul vétettek és n felmentyény I » számadóknak msgadatett — Hivatalos közlönyül a „Zala" jelöltetett ki. — Választás aiá esett as alelnök, 5 igazgatósági tag és a háromtagú felügyelő bizottság, j A szavazás meg-ejtetvén, a részvényesek bizalma ismét a régiek felé fordalt. — Megválsutattak: alelnökké Szegő Gyula, igazgatósági tagokká: LSwinger Ignác. Thomka Endre, Millényi Sándor, Ltdofiky Ármin, Reiehmféld Sándor; igazgató- ___________H____ I______sági póttsgokká: Muzikár Vince és Rossnierysr gyűlése. Szokatlan nagy [érdeklődéi mellett folyt (Pál; a felügyelő bizottságba : Hirschler Ödön, dr. u feb. 28-án a nagykanizsai Kereskedelmi beteg- j Trioammtr Rezső, Strém Tivadar j póttaggá gUyaS ptnzldr évi rendes közgyűlése. Az érdek- Lukáa Gyula, A választás eredméoyenek kihir- lödés azoaban nem a munkaadók, hanem majd nem kizárólagosan a biztosított alkalmazottak részéről nyilvánult A gyűlést Halghen Mór elnök nyitotta meg, ki a megjelenlek Üdvözlése után átadta a szét Bosenfeld Lajosnak, ki as igazgatóság nevében beszámolt a pénztár 1896. évi\' működéséről és egyúttal különféle reform-terveket terjesztett a közgyűlés elé, mely utóbbizk alapján a pénztár prosperálását elérhetőnek véli. Többek hozzászólaiása után a közgyűlés agy ss igaigatóság jelentélét, valamint aí^eiö adó előterjesztéseit elfogadta. Ezen előtárjeutések legfoniosabbja, melytől egyszersmind a pénztár fennállása függ, az, hogy a biztosításra kötelesek, téoyleq biztosítva ii teggenek. Ezen célból a jövő napokban minden egyes kereskedőhöz, \' kinek biztosításra kötelei alkalmazottja van, levélbeli felszólítás fog intéztetni, hogy az az egyidejűleg megküldendő bejelentési ívet töltse ki, mely bejelentési iveket a munkaadóktól a pénztár kiküldöttjei togják átvenni. Aa esetben ba ■inkaadók vonakodnának aem biztosított alkalmazottjaikról bejelentő ivet adni, ugy pénztár kiküldöttjei által eazkötlendő Ouzeirái slspján a hatóság lógja a makaeskodókat tői vé-■yes kötelezettségeik teljesítésére szorítani. — A beterjesztett zárszámadás szerint a pénztár mult éri kiadásai 603 frt 62 krra rúgtak, mely fedett nyert a mult éri 91 frt 22 kr. pénztár ■áradvány és 521 frt 12 kr. tagsági járulékbél. — A felügyelő bizottság jelentése alapján támadóknak a leimentvény megadatott és Halphen Mér elnöknek, valamint Schwarz Gusztáv pénztárnoknak eddigi fáradozásukért jegyzőkönyvi kfinöoet szavaztatott. — As igazgatóságba vágtattak : Rothschild Samu, Outh Arnold, Weiu Evadar, Fleitchacker Jakab, Deutsch Mór, Antal, Rotm/eld Lajos és Btrger Ssmo; •Jálasitott bíróságba Bosenfeld Lajos helyett "?%«r Jenő v a felügyelő bízótságba Spitter óm® helyett Hírtch Adolf. - A kOzgyüléa itáa a választmány nyomban megtarti alakuló \'[Wt éi pénztári orvossá a közgyűlés együatcü szerint dr. Stolttr Henriket, pénztáraoiká \'^wri Gnsztávnt, ellenőrré Ledofuky Armiut " titkárrá Roentád Lsjost váluitotla meg. detése után elnök a gyűlést bezárta. A jegyző-\| kőnwet Lukda Gyula és Muri kar Vineé hite 11 esi tik. I — Ritka szeroncséban résseiült D. Júlia szegény budspesti Özvegy asszony. Ezen asszony \| \'a bankgyesllleti váltóüsletben (Budapest, V., Fürdő-utca 1) a 36167. számú résxletiv alapján havi - réazletfizetéare meglette a 2951. soro-1 zatu és 9. számú bécavároii sorsjegyet és azt már ál is vette. E hó 26. áu a fenntemlitett banküzletbe jött a sorsjegybuiáii jegyzékek átvizsgá» láss céljából. Ki írhatja le meglepetését, midőn tudtára adták, hogy ezen torsjegye már 1896. november hó 2-án 200000 írhrt nyeri. A szerencsés nyerő a nyeremény összegét miodjárt fel is vette. \'82 1—1 minőségű vetőmig, árpa. bükköny atb. kapható : Grünhut Fülöp és fiai cégnél ■ áQT-KAIIIlil )OOOOOC_ felelős sserkeestő: »r. LtKI RRIL Laptulajdonos és kiadó: rtscHBL r I) l A r. Hirdetések: Színészet. A haivsnu évek egyik kedvelt, darabjával \| ,Quasimodóval" kendtek « hetet. Vadtegényee j történei, olyan rémes, olyan télemli>öe>i ssép , mese, minőkéi kicsi lysrmekknruakban saivesen j jtallgattuok a vén ránc<Mkép& dadától, de a melynek betejesiével nem bírtuk alomra hajtani fejűn ket, mert egyre eíötttlnk láttuk a sok gyilkolt vért és lülunkben csengeti a haldoklók fájdalmas hörgés?. A dadától ilyenkor félve meg azt ismegkérdeziűk, vájjon igaz volt\'a szép király8 Ige története, mert éretlen gyermrklelkönk már akkor megértette a\'sok valószínűtlenségét. Egéesen ilyen kaphatók •« 4a Kleta rfcmil NifT-Ksusais Uj Bodega czéjakkii I I vulóFotyfonoselcserélés aConHlÜnlsrsli figyttanbe vétalíállalsIkBíUlhalö. >AAAA1AA1Í1AAAAAAééAéáéAéáééáÉA» Richter-féle Horcony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompoa. Eion hitnoves háiiazar sUaatáltt u idő m< _____"" llBL „ \' ^ / .mwk w as orvonik illat bédansSléaekm ia mindig gyakraMu rendeltetik, "i valódi Hoigmiy ÍMprónUnoák mart nir több mint 17 év Ma iMcblihaU, fljéalsMsmaatté bedtrntltikéat atkalauiUtlk kluviajméi, oaémát, tagmuatásnál kf i\|lliikill fiin-Eipollor, gyakorta Horgany- Linimeot élssvezea alatt, nem titkoa at. aipszsHI bUner, molynok egy Uztartáataa sem kellene hiányozni. 40 kr, 70 kr. ksaam Igazi \' ik\' IMk iXMPkénÜ \'árban majdnem minden gyógyszertárion káazlstban vaa; (S rak tár Jézsaf gyígysierq«aól Budapeetea. BevMrUa alkalmival igen évato«k legynak, mmi több kisebbértékü utánzat van forgalomban. KI aaa akar M^gkársaodRl, aa tnhden agyes üvegét MaorD<iay védjegy ia Biohter eaigjagyaia nélkül mint asm valódit átaaüaa ma Richter F. Ad. és társa, oaáu. ia kir. advan tuUlittL Rudolstadt ffk szerencsém a t c. butorvá- sórló közönségnek tisztelettel tudomásul hosni, hogy \'b i bolyben Német-níca Zerkovitz-féle bázban a mai kornak megfelelő ASZTALOS MŰHELYT gépekkel felszerelve gyárilag berendeztem. Az első budapesti és bécsi bútorgyáraknál több évi működésem tapasztalataimnál fogva, azon helyzetben vagyok, hogy ezén téren a legmagasabb igényeknek in megfelelhetek. Elveiül: Szilárd és _izléses munka ! Kis haszon, nagy forgalom! Megrendelések tetszés szerinti kivitelben készíttetnek. kiváló tisztelettel p[\|Qj\|\|m\|\|p Kgfo\|y Tanonczok felvétetnek Nyomatott Fitcbel Fülöp uptuíajdonowií ÍÍÍtT ÉRTESÍTÉS/ \|9. .Va&v-Kuuna, 1897. márezius hó 7-én XXIV. évfolyam thtf>Hllli»» I ZALA Politikai ós vegyes tartalmú lap. mutá ttwth IfIM : Ml /W» klöraitisi iui i m n femti (» M — kf félém < kmu (I M — k( Iw^ém * karat <1 Irt W kr IMillnt Jattar* „ —mi- "a Ml .1. 4 N»(y-K»mi»»i- és dél-zalai takarékpénztárak, a Htnkí^wülrt, u \|p,r- U kereske-\' ___ - —- b»nk- » Nagy-kan isaai i«(éljegy lat-azóT»tk««at e* i latsnysi takarékpéoatár. Bytlttár put—t W kr. ltotnM MM kiMtiHk .1I „Mgy-Uniuai tndkiazyár tt tnHötóé* M»i nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet —k— .... _» zalaraegyti ftidttági takarékpénztár rész. Ián. kimtmhi ttttiny«. \'rumink. i»a»i _» Ui jwi ««>lM «írű: !• krft4r. X»K\|«l«Nlk NagyKiinlMsén hotcaklal k<tner: vUAmap éd c«-ü.tört51ciii. HUMt KtiM r»W» WnMmh UMaraMk. Társadalmi tevékenység Nagf\'Kauissa, március 8, mikor látta, hogy áldozata nyomán áldás társadalomban korántsem találnak arra u sarjaduk fel! És mindfrtok, a kik oüy szí- általános pártolásra, a melyre méltán szá-ves örömest juttatták adományaikat e va- mithatnak s — félve mondjuk ki — hogy lóbao „szent és magasztos célú egyesület- a nagy magyar társadalom a maga egé (—b) Mikor annak idejéig az Erdélyi I neV, mily hazafias örömmel kisérték áldásos Iszében nincs annyira áthatva ama törekvé-Magyar Közmivelödési Egyesület megala- tevékenységét 1 sek mélyreható fontosságától, hogy azt le- kult és nagy reményekre jogosító mükö- mindennek vége legyen most ? A hetne mondani, hogy a lelkesedés valóban dését megkezdette, nem volt Ulán az egész magyar társadalom ellenségei előtt akarja\' általános országban egy hazafi sem, ki lelke mélyéből nem örült volna a Magyar társadalom « Qagyfontosságu akciójának oly helyen, a hol, erre legnagyobb szükség volt és van, ott azokon -a nemzetiség laktavidékeken, hol a magyarságnak nem egy kis szigetét demonstrálni, hogy nem tud rogftmtagy. Tltdjulc 1It mife képa e társadalom mással ? akkor, mikor szükség van áldozatkészségére, Valóban nincs és nem lehet nagyobb ellent&ll&iára> mikor , veszedelem int vagy veszedelem a magyar kulturára nézve, lj&2£Ífig.; de fájdalom, ugylátszik — hogy lelkesedése lelohadj mikor zajtalan, csendes Inia a lehető- mintha közmivelödési egyesületeink vézéTff IVM>1-mi-,CTJ ron,,lwl „,,,„, m ségében felülkerekedik a pártérdek, ha P^t-j ^„^^^^„\'"^J őzőnlötte el az idegen nemzetiség áradata, j kérdés fog dominálni ott is, a hol csak a Lfc^ mely üStékeny nyelvére, s melynek féllé j tiszta luzafiság lángjának szabadna lobog-kenvségét folyton szítják a magyar nemzet Inia. A\'magyar kultura ügye, mindnyá-\' l\')en \' 1 a s a magyar állameszme ellenségei. És va- junknak legbensőbb érdeke^ bármennyire lóban az Emke tevékenysége áldásosnak ís is szétváljunk egymástól a politikai meg-bizonyult Kipróbált hazafiak álltak élén, kik gyözödés tekintetében. A magyar táraada-1llyen esikflíÖkkei szóval és tettel küzdöttek, a magyar- lomnak sohasem szabadna elfelednie, hogy)senkinl halndni fo«unk vakho^an egy nagy ellenséget kell leküzdenie, és de na»\'on 8okA* {o* urton,> ág érdekeiért, s kik a magyar társadalom áldozatkészségéből nem egy intézményt létesítettek, hogy a magyarság megszilárduljon, hogy a magyar kultura fejlődjék s zajtalan, békés titon tért foglaljon. Ezer és ezer szív áldotta azt a nagy alapitót, ki bonszerető nemes szivének hajlamait követve a magyar kultura oltárára áldozta fel vagyonát, s ki lelke mélyéből örült, hogy ez csak ugy sikerül, ha a legpéldá-sabb egyetértéssel működik és semmi más tekintet által az egyenes útról magát leté-ritteni nem hagyja. És a magyar kultura megszilárdításának ügye méltó a fáradó- j zásra, méltó a küdelemre, de méltó a legnagyobb áldozatokra is. De látjuk! Kultur-egyesületeink törekvései a nagy magyar a hiba, nem kívánjuk most kutatni, csak kifejezési adtunk e sajnos jelenségnek felemlitéaével annak, hogy L sian, lassankint lépé- cU mig vele célt érünk. Rámutathatnánk a német Schulverein nagy vívmányaira majdnem oiy súlyos, vagy talán még súlyosabb körülmények között,-mint a mi egyesületeink. Az egész társadalomnak fel kell ocsúdnia lethargiájából s oly akcióra magát határoznia, mely sikerrel biztat. Alkotmányos társadalom, mely az önkormányzat minden A „ZALA" tárcája. A szomorú Időkből — ááttek u knw inl ttrttatUkta. — — a ,» a t á* mU tárc4j». — Iru Kftlta btráa (VWjrWáa) (8) £» Királyi képes volt beszédre hozni Tripót is. Tiipo egykor tul a CéUaro di. Bocctök esóna waiia ámy Sándort «s Királyi PálU Mikor Mani ben roliak a tengeren, azt mondja : ,Vost hagyd békén Tripo a csónakot, •wb diskuráljunk 1* S kérdezősködött a kör PW1 • népeiről. Tripo pedig «tótkodás nélkül: a sziklához ragaszloU ház valami Vn kinél hordOnámra vannak tiáiva szá-** Ma összeharácsolt kincsek és drígaságok . .y? oda Tripo, hadd oázzük m<\|1* mondja Iréfitean. Tripo szó nélkül a part felé & Parxagnotól jó nMaszire kiköíött a \'•Wja-Uz irányéban. erndak partról a házig egy zág-zugocan Jy öt-Wyoió vezetett, mely két sor faübél Swnunel láthatólag azért építették igy, "ff Umadások esetén megvédelmezheúa a házat ««her agán sereg ellen, ház vas ajtójával és vasláblás kiea SrPfal Tárhoz htnónlitoU, s lássak gyanánt ^ 1 niklahsgy oldalán A visiáblákat tgéss nap zárva tartják részint rablók iránti bizalmai- ágyon kívül csakis néhány gyékény volt. Hát aa lanságből, részint avégett, hogy a nagy melegtől \| volna a kincse* Vrai\\ja haza ? hüTösen tartsák a tzobákaL ! Hanem annál meglepőbb veit a másik tersm, Tripo dOrOmbOlt a bezárt ajlón, melyet némi (melynek homsa leheteti legalabb Ib, magaasága povcdélés után megnyitottak. Es Ők bementek a j pedig 6 mater. Mindanéfy falán köröskdrill oaspa házba, hova magyar ember bizonyosan nem lépett1 öldöklő szerszám; volt Fetaggaastra, egymás MM be soha. állított kettöa sorban. Csibukjával kezében jött eMjök egy magas Voltak itt legújabb szerkezetű MgyvsraJtso kívül szikár dalmata, övében késekkel ás páátolylyal. \| kovás pisztolyok ezüsttel kivert agmfd, régi A dalmata mindig magává] hordozza kedves puskák damaskusi acél csövei, maíőaj pedig fegyverét és csibukjdt, s csakis addig válik meg bosszú széles tölcsérforma csövekkel, aranyos-tőlük, mig templomban Van. Ekkor a csibuk és nyelű kásák, ezüst tölténytáskák, hajló-pengéjű puska a templom falához támasztva, kin marad- görbe kardok, bárdok és fsjasék. Mintha ai ősrégi Vranja-család mindev nemzedéke csak egyetlen eélért élt volna : hogy tö- nak, de a pisztolyt\' és kést a mise alatt is övükben hagyják. Tripo bsmariában msgisagyarázia a gazdának, beszéli minden I hogy vendégei olyan rabiéra ék, kiket a császár \' büntetésből tesz katonává. S magyarázat örömmel töltötte el a bizalmatlankodó gazdái, alig tudta miképjáijon látogatói kedvében. Előparancflolla (eleséget is, kinek viharedzett formája arról tanúskodott, hogy nsmossk\' twn-plomba tud járni a nyugalmas öszvérháton, de meg nem ijed rablótámadástól sem. A gazda dobápyt és reád hozatott elő. A vendégek ittak és -csibukrá gyújtottak, után kívánságukra Vránja megmutatta egész házát. A nagynak látszó házban csakis két ssotw volt, de akkoiik, hogy civilizált népeknél beillőnek nagy termeknek. Az első aoba különben a kéayelemazOlts bútoroknak mélységes megvetéséről taonskodott. Egy deszka-ssstal, pár la-saék, és egy pricaforma kéletessé tegyék családi arssaátjukal. A szem tudott pihenést találni a szokatlan gyűjteményben, annyi sok különös darabja volt. Isten tudja hányféle néptől és miféle korból szedték össze. Királyi gyönyörködött s ritka gyűjteményben, szívesen beszélgetett aa önérzete* gazdával. — „Hát ennek vessiték-e basznál f* kérdi ssokái szerint legezve s gazdát, s rámutatott agy szálas tölcsért régi puskára. — ,0h most már nem haasná^juk, de sMbM időkbea, ha már beértik a hajót, ez volt hgjofcfa fegynrtnk. Sok golyót lehetett Msrakni ás sokat magaebeaitstt a másik hajó eaibeisiMt I* T. i. a becsületes gazda WrsN (tengeri katez) volt valamikor, amibtot bntsok vaMaak Sespái minden rokonai, és kalózok voltak a Cbáásr* di Botch lak óla kívül az egész Földközi ts*r összes partiakéi. Nagy-Kaoiisa, vasárnap Zala 19. Mim. (9. lap.) 1897. márciQ Jió 7-én feltételével és kellékével bír, i mindent az államtól. Ezzel csak ságinak adja bizonyítékát A balatoni halászati váljon llegéaységét. Hogy a* orrbaláazat a minimumra • • • csökkent, tat a kedvezőtlen iváa mellett, főleg K,SKOru\'a csendőrség eiemplrtének köszönhetjük. A helyiéi általános mizériáját megerezték a bérlők is, ro«as évök volt, egynéhány majdnem ráfizetett, . , . \|ugyláiszik aa 1800. évét törvénynek a meao- IarSUI3l\| rundomban váanft hiányosságának ex a kö»et-k eiménye. Jó volna, ha e-\'feltevée (éves lesne. icüzyyülM M váiatzlmAuy hatarnzatai km ríni dását, mivel aa atolaó £ tv azsriaU i<na próbára fogja tenat a társulatot, azonban rizsz* vonta ő is lemondását Leadna/ János felazőla-láss után, a ki biztosította ai igaxcslot, hogy ba báípii történjék iá, arról asm 0 l-sz felelős. Elnök felemlili a birtokosok indolentiájit» védekezésre hívja M a latokat, mert ugy mondi — ba e<t el tudják -hárítani, oly ntesés jövedel. mét (ebet elérni, hogy s földbirtokosok fa irigy A balatoni halássa ti térsulst március bó 2-áa I .^"\'TJ01^ Wi\'VfS0:1 néznek a vízi birtokosok™. tartotta Keszthelyen rendes éri közgyűlését városháza tanácstermében. Jelen voltait bél szállított 1 miiili Sűlln-ikrs Tihany és Ví-jlágos alatt kosarakban lett elhelyezve, ezekből Elnök végre köszönetet szavaz aa orsz. sza\'i Je ügyelőnek éi elrendelte a válaaziaáay Gróf Sséchényi Imre elnök, Bsrtalsn ^Ifö?"^ alelnök, flsansl Kéroy igazgató, báró Puthttny I""\': kóltó\'Abdl w Géza, Nagy Aladár, (gróf Eszterbázy Miklós P^\'P?"* * » Balatonba ^W* . _ képviseletebea.; Tomcsanyi Lajos fa közalapit- »™Wr\'P«"on lévő 6 csatoraábsn elhelyeztette* Kő«eghy József, dr. Iliudek Ásotton, ilj. S.áb 7 . .11 1 . . . . . Il hllm«t«lvnlr Hu » Imm nVim IravalAs IrátaasZ Iwa.i I Cániln. Trt---.* f n .n- CT..__I \' ránjri uradalmak tregbizottja) Kjeiért Antal, évben 80.0001 Géza, Boros Mihály Hnnysdy Imre grót, Nay Aladár, Róaay Lajos, dr. Oezaényi Árpád, dr. (gróf Haovidy megbízottig) Lendler Adolf, (ifj, Sváb Sándor képviseletében,} dr Handek Ajns ion, (s zalavári apátaág megbízottja,) Rónay halrostelyok, de s hiányon kezelés kétessé teszi Sándor, TomcSányi Lajos, flóclifeiter Kornél és az eredményt. Nedeezky Jenő. A költségvetés következeit ez Ila a Bozót-társulat. terűlel én az ivén Idején Jután, a melyet elfogadtak, ugy szia tén az üzem-as 1888. XIX. t. c, 18. § ban foglalt tilalmak f terv utódo itssát .is. A közgyűlés utolsó pontja La jót (gr. Jankovich Tivadar képviseletébe ) f),Urt^ nem «»«nön«ve és. pedig leghaté- letárgyajrajváa.dr, Kősaegby Jözsei azt az ia- . \' ~_______» . . . . \' I ItnnnuhKan a nuanHA»li úhal n« a> á«k<ui __a. \' --------ír__.>L.I___ i. dr. Dézsányi (Feststieh Tasiilló gróf képv.) dr. Kőszeghy József (veajprémi káptalan,)\' QwdgrafT János, (földa. minisztérium képviseletében); belybői megjelratek-r Kis József gazd. inieteti tanár, Dnast Ferenc apát, Takácb Imre szolga bíró. -, Elnöklő gróf Szkhenyi Imre megnyitván az ürast, üdvffijglte a jelenvoltakat és bstározatké-pssnsk oyilvánírotta a közgyűlést. A jegyzőkönyv vszstésére Hennel Eároljr igazgatót kérte fel, a&nakfhi\'elesitésére pedig dr. Dessényí Arpídoi és Bertalan Á fsjoat. —Hennai Ifároly igssgaió ezatáa! felolvasna évi jelentéét, amelyet érdekeltségénél fogva egéez tsijedélmében közlünk : —- <A» almait 1896-ik^év saácwitbaió amaa érek közé, melyek a Balaton halállominyának az emelkedésig kedvező befolyáet gyakorolt rolae. Tavaszul l as ivás idejében kedvesőtlen hűvös idö volt, állalínoH lOrdéx, iváa asm ís volt, 1—1 népi előjátszás nián ismét kénytelen volt s bal a beállott hQvös idő folytán megszakítani az ivás\', a mely kihúzódott egész jnlius végéig é» alig észtevehelő módon folyt le. De mégszspőrodott a bal ellenség is a B.-ban, a halászuk rég ideje, hogy annyi csnkát kerítettek hálóba, mint jelenleg, a mi intelmQI szolgál a Táronistaek arra, hogy az évek óta há-Borítlaa ki Balatonban nagyon is felgiaporodott csuka irtásával végre kotfaolfsa foglalkoszék. Ehhez járóit sgynébány bérlőnek túlkapása üzemtervünk ignoráláaa, a kik haláxz gazdáikat szándékosan sem ellenőrizvén, azokat ez által a méreten alóli háló alkalmazásának elkövetett viseasélésére mintegy felháborították, sőt midőn s bérlő egyik baláss gazdája ily kihágásért büntetve lett, a másik gazdáját még csak nem is figyelmeztette, hogy méreten alóli háló alkalmazásért lett fáijelentve. A törvény hézagosságát felismerték és hasznukra fordítják. Azonban javult az altslánós helyzet a nagv-■lls. Belfigyminisstsr ur rendelete folytán,, mely\' a csendőrségnek kötelességévé tette az orvhalászat ellenőrzését és szsporitoita e célból az őrsök konyábban a csendőrség által, ugy sz évben sz után is* jelentékeny kárt sxenved a Balaton halallomanya. * i A cseudftrséggel szervezett és a tok felügyelete a\'á heosxtott p ir\'őrök elég jó szolgálatot teljeseitek egye* területeken, de azért u legtöbbje épen nem miiködótt, s igy ss alkalmazott 49 psrlör közül csak 22 lett jutalmazva.* A jelentés éljenzés köst tudomásul véisteit Igazgató bejelenté ezután a választmány márc. 1-én tartott ülésében hozott következő határozatait: A rabló hslsk irtására intézkedés történt a melylyel dr. Dessényi Árpád lett megbízva, kinek rendeletére a halasxast azonnal megkezdik; 2. a büntetett halászok csak azon esetben maradnak alkalmazásban, ha be tndják bizonyítani, hogy jogtalanul lettek .elítélve; K- s csendőrség száma a halászati területen szaporítandó ; 4. farostélyokat nem állítanak fel. Ezután lelaaólalt Kiss Júzsef keszthelyi gazd, tanintézeti tsnár, a ki a csukák irtási tervének megvsló-sitását sürgette, továbbá s Balaton bal állomá-nyánsk emelésére, illetőleg utánpótlására a mesterséges ivsrxáai telepek létesítését ajánlotta £mök köszönettel vette a tanár feluólalását s felkérte, hogy rendes tanácskozásokon és vá-laezlmányi üléseken ezután is szivsskedjék meg-Ijeleani; továbbá köszönetet ezavas Hennel igazgatónak fáradságáért és tevékenységééit, melyet a társulat érdekében mindenkor kifejtéit. A számadások megvizsgálására kiküldött bi-sottság jelenté, hogy a számadásokat rendbea talslta, mire pénztárosnak a felmeotvény megadatott. A tárgysorozat III. pontja szerint ss ^Inök, alelnök, igazgat a és 12 ,válssxtmányi tag megválasztása következett. — Elnök lemondott rendkívüli elfoglaltsága miatt, de Lsndgraf János bftz. balászali felügyelő letssólaltsa ntin, — a ki gyönyörüsn ecsetelte az elnök buzgóságát és szorgalmat — visszavonta aat, ha jegyzőkönyvbe vétetik, miszerént csak egy évig köteles elnökölni s s közgyűlés addig gondoskodni fog máa elnökről. Igssgstó szintén be akarta adni lomon- ditváayt tette, bogy ne Keszthelyen, hanem másutt is\'tsrtassék meg a kftagyüles p <i. Siófokon, ahová a legrövidebb idő alatt eljuthatni. A gyűlés elfogadta az indítványt, mire sz elnök éltetésé közt a gyűlés berekeaztetett. HÍRES A kirándulók figyelmesen vizsgálgatták a kiváló darabokat, míg egy feltűnő boászu csővel ellátott puskát Királyi keiébe vett és azf mondá: .Gondolom bogy jó\\ tudsz bánni fegyverrel; lehetne-e találni ilyen puskával ?< — „Jertek velem, majd megmutatom,* szól Vranja röviden. Megtöltötték a puskát egyetlen golyóra és kimentek s házból. Egy darabig járlűütak a sziklák között. De sehol sem akadnak valamire, melyet meglőni lehetne, — mintha csak teljesen kihalt volna itt a természet. Egyszerre Vranja megáll. — >Látjátok azt a fát itt a fejűnk felett ?" Csak némi magyarázgatás után fedezték fel magyaijaink ftjők felett mintegy száz méter magasban egy kis tőrök-meggyfát, melyre Vrát\\ja felhívta figyelmüket. A meredek ssiklák között uőtt fel magánosan, egy teljesen hozzáférhetetlen-nek látszó helyep. — , Ezt a lát lehozom puskámmal l\'szól Vranja • a bosszú csövet felemelve, céloz. A fegyver eldördül, a hegyek tiiszeresen visszaverik durranását, H a meggyfa — mint a meglőtt nyul szokott, — egyet lőllelé ugrik a levegőbe, aztán lehull a mélységbe. Ilyen lövést sohaaem láttak embereink. Vranja eltűnt t * sziklák kőtől csakhamar kihozta a lelőtt, meggyfát, melyet Királyinak nyújtott Az ujjnyi vastag meggyfát, mintha éles késsel vágták volna le száráról. „Nem volna tanácsos ellenséges lábon állni azzal, ki igy tud a puskával bánni.;* mondta társának Királyi s Vranjától elbúcsúzván, magával vitte a meggyfa-ágpt emlékűi és belőle csibukszárat csináltatott. — .Szívesen fogadlak benneteket éi megvédelmezlek még a császártól is, csak jöjjetek házamhoz bátran akármikori* mondta nekik a váláskor Vranja és önérzetes hangjából kiértett, hogy ígéretére oly bitonyoean lehet ssámitani. mint a halálra. Persze, Vranja ősei lűggetlenek voltak mind a török mind a veimen uralom alatl, 0 tehát miért ne merne kikötni az oulrák császárral. A kincsekről egészen megfeledkeztek kirándulóink, de visszautazás kőiben azt mondja Királyi: .Hát a kincsek hol vannak Tripo?* — „Azok elásva vannak a sziklák alatt coionello I* felelte Tripo komoly meggyőződéssel, mely kijelentélét embereink is valóstinűnek tartották, a tapantaltak után. \' . (Vt\|- kftvethaik.) " - Méhészkör Nagy-Kanizsán. Örömmel ár-lesülünk, bogy a •Nagy-Kanfti* es Vidéke Me béxköre« megalakultnak tekinthető, a mansyibsa ez már 28 tagol számlál. A kör megalakuása iránt aemcVái méhészeire! foglalkozók, de olyanok ia érdeklödnek, kik méhészettel nem loglnlkoznak, hanem csupán a kört, a maga elé tűzött cél elérésében óhajtják támogatni. — Az^^alapsa-bály szerint a körnek tagja ehet mindenki, ha aláiráaávai magát kötelezi a körnek 5 évig tugia lenni. — Evi tagsági díj 1.50 kr. a mely összeg fejében a kör tagjai áx £rdélyré.«zi Mé-bészegylet saakköziöuyét kapják, a mely ba«oa-kint egy füzet bea jelenik meg és nem méhészek részére is kellemes- olvasmányul szolgál. A tör tagjai eddig a kővetkezők : Róth Miksa, Hikádv István, Tripammer Gyula, Bartos Géza, Déttrión Mór, Konrád Ago-ton, Tóth István, Hüuer Lajos, Thomka Endre, Wnskics János, Gfinsber-ger Ödön, Seregély Dezső, dr. P.loBsxer István, Faics Lajos, Knnrtzer György, Dezséoyi Odftn, llodios István, Poscb B-nö, Kovaosics József, Heine Keresctély, Bibici József, Weinoviot Udön, Weiszberger Kálmán, dr. Hattser Jánee, tisanyi János, PálfTv Alajos és Brandlhofftr Antal, dr. Szigethy Károly urak. — A kör valószínűleg mároiua hóban megtartja slekaló közgyi-lését, a melyre aa .Erdél/réasi Méhészegylet" főtitkárát Witdtr Júzsef arat, irodalmilag is igen jele méhészt, küldte ki, bogy a kör megalakulást körűi útbaigazítással szolgáljon. Belépésre a kör ideiglenes titkáránál, Barton„Géa urnái, iskola-ntea 494. az. jeleailiezheioi írásban vagy szeaié-lyasen. — Felolvasó astéfy KeazthMyen Hock Jlaos országgyűlési képviselő, Keszthelyen február 27.-án az oltani katb. legényegylet pénztára javára felolvaaáat tartott az Amazoa asgytsnaé-beu, melyet a vároe és vidék dlstingvált kJ-zöaaége és aa iparos o«slály a zsúfolásig megtöltött. A felolvasást megelőzőleg a kaik U-gésyegylet kebelébea alakult dalárda az slkslai éneket éi a Hymauat kellő ösazhsngaatben adta elő. A felolvasó gyönyörű beveietéasel ismertette »A nSMlÁ o. felolvasását, melylyel a közönséget a szó azoros ertelmében elragadta ée annak belejesése után ssűnai nem akaró tapssal adóatak az ünnepelt férfiúnak. A felolvasás után tánasraosora volt, amikor UagaM$t/ Antal dr. egy magasröptű felköazöntöben köszönetet mondott Hookaak, hogy szives volt az egylet érdekében Keszthelyre fáradni, Hook emelkedett szellemben tartott Mkösaöntőbea válaszolva, kijelenté, hogy a ssépoélu agylet érdekébsa szolgálatait bármikor faligáafya. Az illaazirít társaság a késő éjjeli órákig együtt maradt, de ekkor többen fölsiettek a táncterembe él gyönyörködtek a táncra perdült ifjúságban, mely rózsás kadvbeo járta a reggeli Órákig. Hock febr. 28-ín reggel 6 órakor visszautazol! i fővárosba, a hoaaaa még asnap Győrbe ata-zott, a hol ngysoosak felolvsaást tartott, r — Jutalomjáték. A nintárzulati jataktmjátékok sorozata keddeo veeai kezdetéti Át etsö jato-lomjáték Dombaii, a társulatnak ezen érdemei .Nagy-Kannas, sÉelraap Zala 19 szám (» lap... 1897. mátém hó 1-4 tagjáé lesz. S<iiri kerti: „A századvégi leAayefc* nagy izenzátiót keltett tziami. A jutalmazandó! ajánljak kósSaaégfiak érdeklődő ügyeimébe. - Estély • k—zthstyl Társsak őrbsn. Ktut-hdytn a Társaskör hwbagyó bétfóa tartóit es-télye, régi {6 hírébe* híren pompásan sikerült 8iép fiámban vettek rém ea estélyen a kör tagjai családjaikkal éa vendégeikkel, kiknek ugyan m \\sk akak megbánni eljövelelfiket, mert a jelenvolt szép ssszönyok üs sikkes leányok olyan rúzsát bsagalsiot varázsollak elí, boyy míg a badastyánok is táncra perdftitek, a •íy kedvvel, bmy még a-reggeli órákban ís hangoztatták: Xgl \' •\'« - A ksazthalyi kMoaöftös t^étyző sxö-vstfcszst február 28-áa tartott kőuryniésén azá-molt be mólt éri mlködésérfi- Hogy az Hja intézet máris fényéé siker! matat fel, kétségtelen; hogy a szövetkezet tagjai az eredmésysyel meg ranník elégedre, még kétségtelenebb, ts re Bafimam 8an>a vezérigazgató érdeme; Ken is dieeérjlk őt, haaem dicsérjék a számok, melyek fényes tannjelét adják, bogy a tagok szama évről-évre emelkedik és igy a bizalom fokozottabb mérvben nyilvánul. A tárgysorozat eieő ponlja szerint beterjesztetett az igazgatóság ja-leölése, mely szertat a szövetkezet fennállása Ma 1996. december 31-ig Cl éviarsulatáról 241. Ml Irt 59 kr. fizettetett be a tagok által törzsbetétekben, mely ősszeg az 1896. ér végéig teljesített befizetésekkel szemben 67550 frt emel kedéet salat Kölcsönökben a uüreikezei fenn álliaa óta 868,607 frt ISO kr. adatott ki. A je-lentés [adatja a többek kfet azt, bogy az 1892 ik évtámtat 71 ragjának 22885 frt az 1893. évtár sálat 18 tagjának 4184 frt 88 kr, az 1894. év-ti na tat 48 tagjáaak 10157 frt az 1896. évtárso-Ki 88 tagjának 1088I frt, az 1898. évtársutar 63 ialjának >9094 frt kölcsön Bzeniieit ki. A jelestéi örvendeiea tudomásai vétetett, felolvastatott a felfigyeld bizottság jelentése, Melyben javasolja, hogy az eiaő évtársnlat javéra 9762 frt 77 kr. a második évtársnlat javára 1640 frt 83 kr, a harmadik értárralat javára 1766 frt 71 kr, a negyedik évtársnlat javára 1125 irt 98 kr, aa iJtSdik értoraolat javára 384 frt 16 kr. írassék. A\'kisorolt 6 igazgatósági tag, névszer int Néni Ignáo, Ullmsnn Vencel, Kandi Pál, Lsadray József, Bőbm MibaJy, Lénárd Ernő óiból Mgváiaastattak; póttsgoknl válaaztattak -Hoebslldter, Breyer Araold, Gyarmati Lajos, Begeasberger Ferenc, Sebadl János. A felfigyelő biiottsági tagol, néveserint Bochberger Ffllöp, Hofmaan Kér. Prager Tivadar újból megvá a»z-mttak. Az 1892. évtársnlat le^zámoUsShoz Scbwarc Zsigmond dr. Bányay Karoly, Hoff-uann Miksa választattak. A tárgysorozat 6. pontja •zartat a líastvise\'ök Ezéfése állapíHatott meg. Isdiivásy nem tétetett, az Ólén vége• ért. — Felülflzatéaak klmutatáaa. A Kereskedő ifjak önkép/ő. egylete február 27-én tartott estéiyéo lelfilfiiettek: Unger Ullioan Elek 10 Irt, Vécaey Ztigtuond 4 frt, Grttnl>aon Hugó Irtot; Ledofaky Ernő 70 krt; Reiniiz József, Scbnlkoí Albert, Hollak Ernő, Rnwmberg Benő és Fiaeber N. 20-80 krt. A sairea teMIfizetdk fogadlik a rendaaöseg bálás köasönetét. — Nyilvános nyugtázás. A] szabómnak ások szakegylete által febrnár 28-án tartott jelmez estély alkalmával lelQlfizettek : gróf Zichy Aladár, Losztig József 6-6 Irtot, Kaufmann liór 6 frt, Reioics Lajos 8.60, Pebér Pál 2.60, Oobrorics Milán, Gerócs József, Tivult János, -Általános monkásképzd, Weisz Bernát éa Ún Sándor 2-^-t Irtot, Móger Károly 2.10, MQller Józsel 1.70. Pavelkovícs János, Kobn L. Lajos, Focbt Jakab, Szépe Boldizsár. KOrschner Jaquen és Mondschein Lajox J 60-1.50 krt. Kasztl Test vérek, dr, íJród Tivadar, dr. Ungár Miksa, Pischel Lajos, Rothmann Károly, imrey Ferenc, Kovács Mihály, Locke József, Tóth r Lijoe, Sölétormos Géza, Haltra* Frigyes, Dregley Károly, Tansa \' Ignác 1—1 frtot, Egyed Sándor 60 kr., Szabó Ignác, Csóka Nándor, Polln Péter, Tőlőai Péter, Richjér József, Singer Sándor, Móger Ignác, Srddőr Jenő, Mesei N., Récsei Pál, Brflll N., Keleti Albert, Hefer Gyula, Laczkovics István, Csillag N., Horváth Gyula, Szegfű Mátyás, Bérlik Adolf, Tóth Istrán, Kománovics Pál, Mersics Ede, Keller Mátyás, Slrém Tódor, Zaplefál Ignác 60-60 kr. Illés Dénes 80 kr., Kochberger László, Hofer Károly 80- 80 kr., Nóvák Nándorné, Weinstein Líptff, Némelb Jóssef, (íűnzberger N. Heocsics József, Lidiit Miksa. Fiion Imre, Wei-szeustein N., Goufried N, Klein Albert, Ignác, SeheuMf Márton »-» kr. Réoetfi Gyola 10 kr. FsMttzalé^bői befolyt 72 forint 80 kr. Összes berétei 243 irt 10 kr összes kiadás 163 frt 88 kr. tiota maradvány 89 irt 18 kr. A szíves feffiffizeMfauk hálás kóazöoetet mood a lendisUség. — A csizmadia Ipariéi sutot awdetságr A caiaoaaia ipartanaiét folyó reiaatf. 8aepe«y adhtoy aaá aeeeatast jniiatólt érvényre, bár iakábfr itzalaM apa miat falnsi .tiiUrmtytr\'-kif* íogia fel szerepét Erelövi papjában esak gordoacs baryx loaje rol\',kenetietMarasT Adei M bagytt lelkét? A faiaei araayaaivti lányokban aoákal több «Mkott i«aai a isratéasitiMégbll. Ai\| i—ttak rá saaa —te: nagyo« ie magiátaaott • önfeláldozó, mélysége, drjitd szereimét, axt a tragikM fejleménylj melyet a tamásul lányinak lelkében a mindenható asereiea kifejt: etrerfr-vel, esivig-rérig ható driaui aasavsdeiylysi játszotta meg, hocr a kSiSaaágst a legmaganbb eksztázisba raguta. Fáy Szeréna •Octláai jsta-nete< a drámai alakitá« fenséges remeke vak. A többi szereplő közfii csak Siepetay cigány\'-áról azólhainnk oesiatlaa elismerésaaL Nem vallottá eaofíát a jíeledejem" őrsgspiA-nak I Deési (»Petf«) 1d ainzsiksa lehet, da rosszal játszik. Gjnri fErskíri) helyre legény volt, de biaony nem bódítana meg evvel a i ■Bagykaaiseai cauaadia inutárralai folyó évi február hó 27-én Pintér Sándor teadégldjebea I rajta, bogy essk ss maisé órában vette at jótékonycélo tánc vigalma szép sikerrel járt. A szerepel a berekedt Rabi Erantfi1. Hetényi é»-oégyesekst 30 pár táncolta. Fel&lfizeitek a kő- Ides .íakolamesier. IJombaí erörel tatja* •etkesdk: Kapo-i Jead 2 frt; Nagy Ferenc, \| miszlikos prófétaszerfi alak volt. Aa aagyaltáji Kovács Mihály. Tivoli János, Szatdl Jánoa kiesi Debérs, Fekete Hónftar a társolai oem egy 1 Irt 60 kr. áiaree Gyöffy, Viola Kálmán, tagját Janitbatná UzvMleaaágrs, színpadi bísáaa-Heia Mihály, Weaa Izidor, Kripie Ignác egy, aágra.* A nagy Debótah mellett hsiároaattaa f frsót, Dreven Antal, Sleasel Dávid, Morakósi \| letasett fegjobbzn. Lajox, Németh Ferane, itj. Samu Jéóeí, Sáretz A szépszánra közönség számtalan leíkesfiit ki-Ignáe, Csőké Nándor, Coillag N. N., Pap Jóaasi. hívással jntalmazia a mövésznőt, kinek jittáa Basovnti Kálmán, Toréi öyaJa, Svrirarica egén lebilincselte a házat Litván, Weber Ferenc, Kééaa József, Szigeti Csütörtökön : .A cigány\' Szigligeti aagyhatáaa Imre, Fraas Lajos 60 krt, öreg Ssmp Jóewf, népsztnmfive adott alkalmat a veadágartiéaaafl-Í0 kr. Szabó Károly 80 kr, Hodie* Ferenc 30Lek féaysa drámai tehetsége bemutatáséra. A. kr., Brenner János, Zolner József, Turek Gáza. faloai Ofélíának, a szépséges ctgáay-Ró—taak iij. Polgár Jtaoa 20 -80 kr., Kovács Mihályné ---- - - ---- 10 kr. A nemes adományokért bálát köszönetét syilráaitja a segélyesett özvegyek\' nevében a rendezőség. — Nemrég alkalmunk volt, a budapesti magyar királyi állami vetőmag-vizsgáló állomás utolsó évi hivatalos jelentését megismerni, s mely a gazdaközönségre rendkívül tanulságos. Különösen érdekesek s magvizsgálatok és ok><azárolá sokra vonatkozó egyes adatok, a hol egy boda-p»li magnagykereskedő cég, névleg Haldek Igáit, különösen kiválik, mély annak dacára, oogy magáról keveset beszéltet, annyira vitte, bogy oly cikknél, amely a legtöbb bizalmat igényi, mint például a tneeroamag, valamennyi versenytársát túlszárnyalta. A fönt említett éri jelentés szerint ugyani ólomzároltatlak: Haldek 1644, Mantbner 927rFrommer 671, a Mezőgazdák 660. gróf Teleki 66, más 14 cég összesen 1089 métermázsa lucernamagot. A Haldek cégnek ily, cssk-nem hihetetlen gyors föllendülését egy gszds barátunk a következőkép magyarázta: „Azelőtt a magcégek két osztályba voltak sorozhat ók, az egyik, a melyek jól, de drágán, a másik, a melyek olcsón, de roeszul szolgálták ki I gazda-közönséget. Haldek azonban olyan alapra fektette fisietét, bogy nemesik jól szolgál ki, tróiem olcsó is és ezáltal érte el, hogy Ozlete tekintve, arány lag rövid fennállását, oly példátlanul gyorsan 161-lend&lt.\' — A legjobb hajtotd és arcszépitő szereket készili a jó hírnévnek örvend Autó* J. Curny cég Bécs. XVlII. Carl Ludvigslras.se 6, és 1. Wallfischgasse 6, mély már számos arany- és ezüst éremmel lett kitüntetve. A jól ismert »Tan-niogeae< és a hölgyektől fagyon kedvelt kdeti rózsa lej különösen megemhiendők Prospectusokat az összes készítményekről a. cég kivánatra ingyen és bérmentve kQkL^ — Tejgazdaság. Minden gazda tapasztalja, bogy télen az istállóban való etetés folytán teheneknél ugy a tej jósága miut a tejelőképesség csőkken. Ezért nem mulaszthatjuk el a gazdálkodó urakat, a 40 év óta legjobb sikerrel használt Kwisds-féle korneuhurgi rrtarhatápporra — melyet Kwizda Ferenc János cs. és kfr. osztrák és a román kir. udvari reteriuár preparátum szállítója Korneu-burgban készít —• figyelmeztetni, mely mint eleeégpótlék teheneknél a teje^-javilja és a tejeid-képességet fokozza. pérel sok faloai Rajzót. Nagyon aikerflt pattofó asszonynénét láttuk Tolnainébaa, jó kamkatam fém ara Daaai, kissé peekes .Mnkáay Berciakedő* nagygazda: Ssalkay éa paaairmkaaga Eri:Pajor E. vendégwereplő művésznőnek gyönyörű v»> ráfc imáayokai nyújtottak át; köztük aa Irodalmi éa Bjvészati kör remek viráfosokrát. Pénteken Fáj Szeréna „Romeo és Jaltában* ragyogtatta asQvéaastát A boldogulás\'fiatal szsrelsMsek űrök miota-képét, kinek ajkiról a mindenható enerelom — valamint aaiklábói lorráat a bűvös veassd — s legmagasztosabb igéket iakaaatja, Fáy oly tesyss művézzettel alakitá, bogy tán még Sbakaspsan is felseszelt sírjából...... Ahogy ábráadoaoti, kétség kSsStt viaakodott a kegy elles ssarsisu dilemmávsi s magát a leg«sebb halál karjai közé vetette: mindez aa ihletett ■Qvéaaet erejével hatott sz elragadtatott, elbűvöli közöniégre. fioamo DMbtn fiatal éa saép. de njnos gyenge, ingatag személyed tőre talált. Mindazon által némely szerenesés mozzanata által meggyőzött bennünket, hogy tanaiminynyal még ji Romeo válhatik belőle. A többi szereplő közül Isgjobban tetszett Szálkát/ Menmtio epizddaaerspS>eo; másokról csak középszerű ítéletet mondhatnánk, ■A művésznőt >elragadtatások jeléfii Jtöbb kanizsai nő< njból gyönyörű viráftosánal tiastaits ■eg. A lelkesült kösösség valóságos tOaUtást rsa-deaett a Bfivéssnőnek. Derekasaa riaaoigált. Színészet SzalLay szinigstgató közöoaégfink magas igé nyeivel számot vetve Fáy Sttrétta asszonyi, i Nemzeti Szinháznak" ssjnos csak vo t tnfivés<-nőjél báron estére társnlstábos meghívta, amiért neki űssints kőezSnettel tartozunk. Első ízben 3-án Mosenthal „Drborah* jábaa játszotta a címszerepet.\' Ere kissé porlepte ezinmfivet az ö alakítása miatt érdemes volt siiorebosni. — Megkapó, volt megjelenésében, klaseaikas és ieetöi állásaiban, mfivéáai mozdulataiban. S a játék; a belső, Igaz meleg_baBgok megvetett zsidónő felbúgó fájdalma, kitörd •sereimének lelkesedd, szinte álszelleaOlt hangjai teljesen rávalloitak mfivéeai egyéniségére. A többi saerepld összhangba igyekezett magát hozni a eimssereplö kimagasló egyéniségével, de najns, nem teljes sikerrel I Deéfi B\|yesen, de Buksz I osa elég roatinnal alakitá u elkapaiott sae- IRODALOM. - .H/M sris Ha riK\' b a iégt m4, a aaty ■agkaaaétdja >aMt Akika ttmtntm ■wéáril, bagr >Mt m i\| i ui tktt. InM kilgmltaton. Igyeinmlei twblaauyModott, begr haaiakbuf aok Utaa ép otj JtUMt taéaak alkotni, atat Kjrag»t-E«ríp». Ki állt volaa ptl-éáat, ti\'ogj tfjr 6p oly tatp UlaMtráU folyóiratot adhataak ki BodapNtaa, adat Loadoaban, Pirtzbu, hrtiabw ta Slattfirtbaa. Mtg atgta atyaa aa JUfrmr- anaág" dal ealáét folyóirat, a ■•lytt litigulm (T, Tict-Hrat 78) a Jót inaort Uarneto Ojrala tgaagal^ ad ti. á kétheti folyóirat twhslkai klvltab a "agyar dánat éa rajtaIrtaaat va)M<ta dtadala. Ily l»n«éll. fényit k&ltOt — tataáa aUklt állttbaljak — tarttlta máa toróptl lap Ma mntatbat HL Aa tgéeun trtéttt ét aj ké-pak, — aa atat Matébta wéaaaariat 14 raa — biWm ■Ikarál Srtaét képaabaük, a -báiaaay^vt mávag ....... laaétariélt allén bMaát éiSmmai lOlUai aL A lina ayalvS oSth aWayaíl aaa balt kaiéo ktimital, atrt kiaaa ayilvéavaUb. A at aa «ty«a képakai éa dkkakté tIM, aa» mondhatjuk, bogy aki takat kMt, aűadaakiatk ad raismit Ttataa atkktt találtak btaat Gallért Mórtól, aalyatb (émt „lítgyarorzzig aa ISOtMk évi páriát világkiáltttáMh* ériakti OHVigtat a kérni Bagyarokrát (Grsti Károlyiéi), .»-pannaég ét a kálMé,, (Kécatr Lipóttól), .A wgyaz ta-doaáayoa tkadéalárél (B.laritk 0»aau» acyataai laaár-tát). Aa inasatzáMk ktotl atyai mm Mtláak ki, mmt ta atbéa faladat Chak aal jagyaaatk aag, b^y aa aévtaé Ntff-Ktfitm vasárnap kii—i— Imi aefUpat Dletératat érdeaei még a páe, eaiaet jutalom-melléklet id. Vavtagk Oyflrgytdl, amely rt a füaat neveteégaeen Zala 19. szám (4. I»p.) 1897. mávdna hé 7éo maga magán a fiatl Mvitiipm olotó áiit Ennyi előay atOttt u egyee aia árt 40 kr., aa eiőfitetée negyedévre I fct 90 kfM amely i) eaáaot tartahaáa. lift eat a it^mrl folyóiratot ipéMlk, öukénteleaül • köaleaéay cime jot MlÚk hofc „IljWl Béf Ml volt" — A Baptr imIUb lnálléitp, Napjaiakbaa, ■Mta költőiak éi Íróiak túlnyomó résat külföldi irányokat atáaoznak, eaíakáaaiak tSaagMaa hozzák be aa idegea íé-kaaáfakat taááaaiak a kftlWi tataaáavV eaolgamód aá-eolják ét olléaiál, a magyar timtti eredeti tseJÍtmt aeaíal tárta mm érvéayetülbet: — Ptlágyi Maaykárt kaU tatm-U\|je a „Jeleakor" aaly iaaár a aáaodik árfolyamába lé Mtt, tálal tiata ki mtgáaak, hogy állandó szellemi harcot Sortat aa idegai századvégi lébaaágok ellet aa irodalom, aftvátaat át tudomány Urán, Faaaáiiáaa óta a „Jelenkor" márie Mámat aagyfontaeeáge kérdáebea fitté a keadamé* ayeaó aaarepét éa aratott alkart A „Jaltakor" kezdeaényeate aa uj ayelvtisztitási aoagalaut, mely a magyar nyeltből aa Sdagta kityeaáeek ki küeaubo létére tdrakaaik. Jaépálvátataia atk páiváaó vett réaat s\'a baárkaaatt ma* gyar aaók közli mária tok meat át a köalittaaálaiba. A „JtUaker" vitlt a vetéraaerepet a léha rziaalvek be* ötöaláte tllta ; aaámoa ártakaaáaban át taaalmánybaa aa öaaáUé magyar bölteéeatt, eaéptae, államtudomány alapjait iaHtt< afg. Szépirodalmi aaakái közül említjük „áeemberfl tragédiája" kalkatatlaa aaeraójéuek Madáek Imrének addig laakáit, aalyak Madáek iameratlaa remekeinek atfaaatávtl lepték mag aa irt dalai világot. Aa megjeieatekan kivül a „Jaltakor" aég egeaa aoro-aatát fogja koaölai Madáek remakaiuek. Mtgemlitjftk, hogy a boldogalt költő Vajda Jáaoe atoleé müvei ia a Jaltakor kaa láttak napvilágot. Élő költőink éa íróiak javaréaaa maakatáraa a Jelenkornak. A lap eaerkaeitöségt éa kiadó* hivatala : Bedapett, Jóaeef-körut 10. elöáaetéai ára aegyed* éviakáut t (rt — Varrna tiyalm ujabb maakáiból aott jelent mag aa IMI flaat Aa eleö báromban befejeződik a Bobineotok lakoiája, a többiekben aa Utasát a tóid központja felé kta-dédlk. Verse a világirodalom egyik legérdeketebb regény-írója. Munkái a legragyogóbb faatáaia aaliöttai, da ebben a ■arai * el való elkalaadotáabau éatiwétleoll tanulunk, tn-dáaaak gyarapodik. Mm bármsetyírt véljük ia a tiaita hépaslst alkotása aak, mladaakor aegvaa regényeinek tudo* máayve alapja ia. Vj világok, aj ambarek tárulnak föl elüt-tftak, a aodara tecbai ka katalmaa halidáaáaak itgéaa tör* léoatét megitaeijlk beaaök S történetei Uraeanyirt ia álljanak a tadomány reália alapján, antatókká aohaaam válaak. A magyar foéditáa aea kilel kiaititáaban, aea-eradtti eaiadaa etilaaábau nem marad aögótte aa eredeti atk. A tarka eaelekvéayt kitüaó írancia aaaterek illaaat* rációi azinezik ki; l.ogy pedig a fordítás tÖkéleteaaégére müyea gondot fordít a kiadó-társulat, bizonyltja aa, kogy a régibb fordításokat; melyek aa aj irodalai nyelv fejlődésében elavultak, ajakkal aa eradtti atiluabali aaépaégaít ia vlttaaadókkal cttréll föl. A hoaaáférhetéa munkáját padig megkönnyíti a ftaataa kiadáa; egy-egy regény 7—10 fi-aatben befejeződik i így olcaóa — fftsetje 20 kr. kiki kaaaájalkat a taljea Vernébe. Mart Jaiee Vernének egyet, laa könyvtárból ara saabad hiánj oania. A fittetek akár i magáaál a kiadó Fraaklia-Tártalataál, vagy akármely könyv: ktrasktdéabta it megrendelhetők. léttt .\' Berni Dttrt, aa Amalaagok lifltt Gaal a magyar irodalom egyik legfőbb meeemondója. Tteti erőtatyee magyaiaágábaa a oépmeaék aaiv bája hat ránk, aa aa őserő, mtíy a magyar nép aeaéit fa\|aak tükörévé taaat. f Aa Aaelaag aoada a Kibelungoklál együtt a aémetek leg- J taebb aemaeti mondája. Hatalmú, aegy kötök tattal, mtlytk r aeaeeak a flatal aaiveket voaaaák. hanem a nagyok lelkét I, la fölfriaaitik. Tavaly ngyaaeaak tőle jelent mag a Nibalaag* j époea .átdolgozása a meat a koaaátk köaelebb ttö Berni ^ Deiréról taóló moadát alakította Igaa müvésaettel át Itt ammsvtródnek t hat-magyar moadák atálai a germán i , mondával a pogány lovagvilág legrokaaaatavttebb höat _kö-J j HÜ. Kaaaa, aaÖTavéaytt taáiai a mondának itt tgpégat<V képeiké aaövödaek a eaépeégae episódok eoráa. molyok mai-1T lett ctiuot kípek tanaik raiaeaobbé aa olvaaó képaelmét; Érdekea a köayveeeke nemcsak meséje aaépoégeért; de ha* aaoanal íorgatható minden mfivelt embernek különöten aa-1 aptág, - míkor a Wagneroperák divatja a germéa lovagvi* I lág ismeretét la aafikságeaaé traai. A Franklin-Társulat j nyomdájából kikerült könyv a Vasárnapi Könyvtár tetőse-1. töa alakjában falsat meg ée ára tO kr. — Eohegarayaak, aa tarépai kirft eaiapadokat uraló apaayol drámaírónak nálunk la aaiare került hatáaoa drámáját Maríaaát hoaaa aa Oleaó Könyvtár legújabb (872.) I aaáma. A dráma aagy költői értékét\' már aaiare kerfiltekor [ ia eliamerték kritikusai. A aaeavtdély hatalmat ereje aaóllal í I mag alakjaibaa, érdekeseni eaiate izgatón lefolyó jelenetei* boa. la értések ellaoAlihatlaanl ragadnak magukkal a aem tadjak mit raodáljnak jobban : a aagy drámai erőt, mely* j_ lyel aa író fölépítette cselek vényét, vtgy párbetaédeinek \| finom, kifejező voltát-e ? A modem társadalom aagy prob-1 léméi moagató alakjai aa fi drámáinak egy-egy katalmaa j aaaavedély megragadó raj\'ábaa. S ha a aaiapadoa látva ellenállhatta erővel vonzanak, olvaaváa, még iobbaa élvez-1 aflk« Telje* leaa a ml ériéke előttünk akkor, ha mielőtt \| aaiapadoa látjat, ololvaaank. A magyar forditáa, mely Saalai Kaűl munkája, teljeeen ráaaolgél a dicséretre Jól folyó maryarságábaa igax értékőkbeu érvényesülnek a ml költöi B\'éj»eégei. A caiuoi formáin könyv ára 80 kr. NYJLTTÉR. Rtmitllttt fekete stlysm ffimfk kit aiatát a vasai taáadékolt aelyemUH, éa a tát rögt>)a kiderül Mert míg a valódi t jól fiatett ». lyem aa elégttéaaél nyomban ötBaaaKiürtáik éa csakhamar kiaIázik, aaaga után caekály baraa hamat hagyván f addig a hamisított selyem (mtty asértt taiaü aaalloaáa leaa éa köaayta törik) laaaaa tavibb ég fminthogy rostazállai a áaataayagtü Irfittettea tovább izzanak) át tAtét baraa baatt hagy maga után, mtly valódi eeiyem módjára aoha latat aam pödörödik, eaak aeggörbll Ha valódi aelyea barnáját daaaaayoajak el poraik, a hamiaft váayé mm. —* Heaathttg G. (ea. kir. udvari saáliitó) sebaa* gjrárm llriekbta, házhoz aaáüitva, poeubér át vámmentesen aaívaata küJd* bárkinek it miaták^ akár egyet öhftpybfls való egáta végeket valódi eeiyem asóvetőiből. 8vájcaba eaimaatt liiaietn 10 kroe éa le vakaőlapókra 6 krot bélyag raga» taadó. Magyar ayalvaa irt amgraa dalé aak poatotaa eé* iatéatotaek. (I) NyilatkoMt. Szerkesztői üienetek = v E. Aciy&ot A v^ra tlég Ogy— ifohaihévtl van írva; da^nem tréllaija agéaz epochalia len* ségabeo a/t a uagy napol, melr baiAnkbaa ax uj-idők hajnal-ba«adáaa volu ödai saárnyaiá^ éppenséggel nincs benne. — WA latin nyelv haszna• n«tn köartlli^lő. —_ Langviz. Igen stivesen. Már a levél vétele elótt igy baiaroaiuk el. Alulírod BrüekUr István kir. törm. aJiegyső — vonatkosáasal i f. 1897. évi náioíuB k4 6-ikárn ellenem becsQletséiiéfl ét könnyű Mi-sértés vétsége miatt kiiüxöti tárgyaiéira, — mely alkalommal Salgó Sándor hírlapíró ur bee mi szentélye ellen méltánytalan lelbáborodásombtn elkövetett jogtalan sérelemért a kir. jérétkwhé§ dóit nyilvánosan bocsánatot térim is iayaafyoáá sajnálkozásomat leestem ki a történtek lelett — Esen nyilatkosatnak a helybeli lapot egyikében Yüló közzétételét annál Ja inkább óhajtom, mert sértő cselekményeimet, nyilvános hal yen, fc kávéházban követtem el. Nagy-Kanizsa, 1897. ofárcias hó 6-án. BHUkUr István. Ur. FelHóa s/erkesztö: l o k k k n i l LaptulajdonoN éa kiadó: MM\' II K I/-f-t L A JP. Hirdetések: Kaphaté m Launakl vend^gWbeu í $ i m 8 9 ► 5 1 • a A gr a * 5 kg doboz Czukor I frt 95 Nagy raktár likOr, cognac és rum. N a u O N U te P á 00 & o •M M io Is M « b & m Í 3 k V •o na Magi ntíl nyilt helyekről 25 literén aluli mennyiségben hozat sört italadót fizetni nem köteles Í894. Évi 40368. szám pénzügy min. hat Magánfél által megadózottan vett cukor a vevő lakhelyét képező város községben nem vonható újból a bfvitel alkalmával megadóztatás alá 1893. évi 27 381. az. p. <2. m m w 9 a 8 : M c 9r 3 1 _5 "D £ 5* sr 0) o "I 7C o 2 (O mrCA lé u. min. hit Fél liter sör 10 kr.,3deci$ pohár sör 6 kr. Nagy süveg czukor 38 kr. V I 01 O JT GUYTON 4 SHÜTTIEWORTH 7.» BUDAPEST, Vácxi-körát 63. sl által a legjutányosabb árak rnaOett ajánlutnak II to gozczáplögtp ktazfstafc ■\'LT^JXTX K»»ek, hars üépllk, tlesUtO laeiafc. heakatytnh, ksMált te an gépafe, Hinumik, C mB eoi Iillgtpia, katsaU, eeeceksvégéfc, lüfaaügit, keket Kapható m Launakl vendéglőben étftgfM té ytéáatm é^a ál S«(HÍ>Bts» vasárnap Hirdetések íel vétetnek . Zala. 19. »tm (§ lap.) OOOOCi^w XXXXXX 8 marton józsef 8 4 y \| Budapest, VIL Károly-körut 9. , j J auMa-t Bu. Tk«t lg»7. március hó 7-én „,_.. Iia, Tkn FISCHEL FCL4ÖPÍFfM«uctg.M.F«ij4,á X Y«L«ji és »9«aj«í tor £ lő különlegességek. X i Dus mellékkeresetet m^Hl ■iilia hit. Uk Miit»» mm filtliww w»u»> iímMWm nü ili«t»H S«W- kecs! Hit— «k Vtal inia»afrts Mtiatt kamata láü-0Q Irt Mufii MfkMMI. köuy » kereskedésében Mafy-Kanlasán. May, Effef és Adler. fcaak- m 4MÉI io m-i X ArJsfjrsék iaijrni 4a Mrataln. X a. X------ - XI y vbocx bfTá»áriá.i xxxxy liö\'k. 897. janoir 15 éo 87 1—I Póthirdstaény. ! ▲ Irtsujeí kir. jiriisbiráiig mini tkvi hatáság j küjbirra (eui, MM«t a műnkön takarás-péavár Tégrebá\|tié&ik Molnár Liíxlócé sS). RLYTHIA a bőr ápolására ffö^Z^.^gSZSt: mmmam mmmmmm --^ ■ 3634,u. M. B. >. kibseaaiaw árverém hif. ~l_WÍdeJU(éttjth;n a íöre»£ki 81 az. rjrvben A + 64. ínra. a. iDgatlau 168 iri kikisltari arban szépítésére és finomítására Púder® ■r LrfrUkeUkk HIMkl. Ml «• PTOCB. » I_ — F«Mr. ilaiaii • ■«» —. ....... ^ ^ Ül Hr. taaár Ulai »!■>■■ KUamerU levelek a lejjebb körök Ml minden dohaikra i mellékel is rmonak. 1W7 ívl BkrdM M IUk; aatféa 4. C lO arakét Pja cúmyiUMt tíb m liáikax 4 zk tagmiiaa 615 tri tikaütaai áftaa + m Ajjr doboz ára : I fmimi 30 irttftár. l\'iia«étiel »ajv aa véna előtam bakii- dia? Utn kaJ4a»k. V 18t7. évi aaArelu hé lft-lk. —rf^n TADSSIG 60TTLIEBI kiiDxütt árverés aa 18S1. LX,«. e. 167. §-a alap- ~ éakir afrart taUatte -wa. * Uh-,.. p.i Biaka. £ "^J^" Ftr-»iin nÉrt. I -dlwil w iáié erdekében 44 In »6ke követelése s járulék* j Kxpható > legldbb lll.ta.er- gj^-Verke^ke- gj^pisa végei! .„eg aratni í* dénben 4a \|\|«f)u«rtirk«a\' — Kagy-H»ttIxAzi : • A leienyeí air. jarssbirtisíg a.int tkvi kaláaif Krelatr Ctyate éa Keleti 31 Mór cégekuóL (g ■1S97. érj január )>ó Ivju. COOOOOOOOOOOOOOOOOIOOOOOOOOIOOOOOOOOOOOOOO K O 8 lotonyei önsególyzó-egylet-szövetkezet x 1 fl 5 X 8 1 m 8 S s s H fit I 8 1. Az 1896-ik ttzfetév mérlegének előterjesztése, a mérleg Jf ^ jóváhagyása; az igazgatóság és felügyelőség ré- \|\| azére a felmentvény megadása. \|t j ■ 2. FelOgyeJőbizottság megválasztása. M I M J. Határozat hozatal a tőlött, vájjon a tofyd évben be ff tejezendő cydns lejártával uj cyclus nyittassék-e, Jg vagy az egylet végleg feloszlataasék ? utóbbi B esetben .egy 5 tagú végleszámoló bizottság válasz- • tása. X 4< Esetleges indítványok tárgyalása. M 5- Jegyzőkönyv hitelesítésére 2 egyleti tag kikQidése. M 2 0 ^fagyar épfllet és rofliakatosgyáf részv. társ Sgr^T^Bü^wt ^ Ml V Elvállal mindennemű épület és S \| X kát, vastető szerkezeteket, kallásilesiM épltkeaé-fil V L 1_____í- .11_.AUIL _!_I • n Y. Váeri it M4. a m^ iBl«kat«a 1897. évi márezius hó 25-én d. u. 2 órakor latéMtl hel/laégébes évi rendes közgyűlést ----— melyre a t tagok ezennel meghivatnak. Tárgysorozat q eket (raktárak, kapus és pályaőrbódék, vizeldék, stb. Q Kilin gyártmányok \\ Mezei és iparvasuUk. a szüksé 0 ges kocsikkal, téglakocsik és uabadalausatt téfla-O ülstázék, továbbá minden rendszerű kézi és viDamos s személy és tehrrfrlvsaék, valamint zajtalan gördülő q aeélleHfzredéayik és lapflleiiik. OOOOOOO O-l 0000( XXXXXXXXWÍXXXXXXKXXXXXXXX .Llttis Lord Fantlaroy fi * u i éj lejfeH) I S A mkUiaiMMM IWUSM » V M K ,hkaa IIII-HM lka M 9 H » -1«.l«X á»nk OaM «L — S MUnM kuganr «p«aa()raa fi r __ M. aiai » hsaHJ»á Bhsw Jf M + »ika ki mUmb ^7* Wy B iMltakMbá-fta^tM B ilkiksn lytillkiliKi HT llniajik II 4AMS. in rn Ina l\'kaail jtl tllitn, \|4Me4aa44 mámt NW Mlltü, no • ptei taMUMni IS IMi -IK Ddlliaf és W La tar 1. \' ■—-- IfofdiaHmiMaISi -fejori tkavMaSMMhSWk ^ _ s lareknsuklrsasB lashssa. fjj^M Oxxmtltxitlt KXXXXXKXXXXKKXKim I X»OOIOOIXI!OCK)CaOCICXXX}OOICIOOOII A x ig-azgratóaáug". X NftR^KtnixaB. vasárnap Z»U 19. inám. lP\'> 1897 márciiiB hó 7-én FT j (Wa^-Ml* \' ) , K EJLETIRÓZgATE J lOrteataOtMk* Issaiatlsk) lj ta^liflia Ida, Kata, fiatalos arczbóit nntMlr Mii mát m»r Utal al Ma MM; U-tW JwiáM BájMi. aaafU, puliul, bAratka (Mitaewr) uivArta inuhk aiadaa uatáulu-alfa (Uaá, iMgolitali • aArya T«fj barit IlMllI « •sraraai alkalmai aiadaa lalilaari. Ara I fct ■ --------tf— >«»» Mte ■ ■ \' OHrir-Nii TANNINGENE a lactobli kipribáit irtataatlaa TT A,.J ± \'JJjsJl\'ÖFiTlT-] R ka)- Aa iuUI, ra(aaiat raaaAlAOk Mcn, aalyak a larayaartbb aAAaa, már mjittri bMaitlatiál h ifaaa bfataaaa riaaaaaytrik uu kiíofáauiaa, Km aaAka, barna rafy Ulk lanalaMtaa talit. —lyfyl aiglaalHa alAtt hittak • araly aaa raappanaal rali ■natnál, mm a fUMAta aag Mm lakai. Ara » tw 10 kr.) Tliitaj—i »44att, MkliitairHiiin aasvtaigAlt la vAUdl niiMfbaa kaphart ANTON J. (KERNT. Béos XVN Carl LfMfatruaa I (aajái báa), la Walltask- 1 fi*** S- íMtkAMAa patai itAnvMaUal. Proapaktu. ioma la hAmaalva. Bak tár a nacyabb i^wrtinlhu la flIataav-lilaUkbao. Sadapaitaa T i I i I JÓZSEF I* E\|\|af A. «A -__pdgjuénsaksAI. FlnkMr KataAratabaa 1 A\'iWmm- M. atj-las. Htlili: Kmrti CtrmJ Ctni UHUIM, ráaa, Saaal ű«k: Gra/ JfiAty. 11 10-1 r\\P [4 iraay-, M aiéat-área, 30 dlaz «• aflawirl akaáiy \' 1 Kwizda-féle RESTITUTIONSFLUID ss. és k. Ur. uik. mséviz lavakaak. 1 paUak Ara ltlwb, tl.Af Ma adv. IMAHékhaa Talaaiat kitaatl la palfárl MiyiU MáMkkss i* h»iil>tlai sanskk arífaaittáaak aÍAtl •a atAa irialtla8J ; to-ráhfcA leiuilinl, ráadatáaak, ai laak aaraviéfa » mit ily alkaiaiakaAI ; klpaaiti a toráttyváli ItHssK-■ésyekre tdaaltlaaál TaaaAk a ftaaabbi rádjagyra Agyaiéi l a rltalall katAroaottaa kilaiani Kmzda/élt á»slllsB«M<ild ri leiéi I karOl gyógyszertár Korneuburgbsn. 0axtrik-BA\|yir ea.at L sévsrt száttté. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXSOXXXXXXXXXXX X _ _ Ajánlom aa 1896. éri szept. 2l-én ff y^Ts. Hódmezfl-Vásárhelyen tartott ekeversenyen JJ ^^ arny-, eaflm- éa bronz-éremmel díjazott x x I fi X melyek anyag, kírilel s olcsó áruknál fogva az \|C képesek. - X B á c h e r R u d o 1 f, X cs. és kir. kizárólagos eke- és talajmiveló eszközök gyára BUDAPEMT, X VI. Nsgymezőutozs 08. sz. Jf IC Áxj»ntk lagy és bér—frrs. TB_ X X ifyitnM aczél ekéimet, összes eddigi konkurrenoiát legyőzni X X X X X X X X X 8 X •Tsgadhatlan legjobb Tftl • Kpe a jelenkornak a Melicbar-léle Unicnm Drill rendkirfll egyszerit és feltétleoál szolid kivitelű. Leírás és ánúánlsttal bérmentre szolgál Mcilehar Fsreaei, cs. és kir. szab. relőgépgyára BotUpaat. VL Iiqwi^i ea Raktár és képviselet: 77 Mt" Uiiftr VUmimii Elek urnái Nafy-Kaiilxfláii. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX xxxx ^éáAáéáÉÉiéééÉÉÉéAÉáájiübb Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompos. Kxao kirneraa hátiaaar ellaatAllt u Mi merprdbAliaáoak, mart nAr tabb mint 27 ár Ma marbiahsló, tt\|ést«sweMspHé ksélraHéskést stksIasiMft klnkáayaél, eaanAl, ta\|angaat»aal Aa ■nkitMtstl ás az orroask által badórxaóiáaakra ia mindig gyakrabban randeltatik. Á valódi Horgooj- [q^^j Pain-ttpellor, gyakorta Horgony-Linimeot almevuAi alatt, nam tttko nar, hasam Ifuf séfMirl káhaiar. malynak agy háatarttaban aam kalleaa biAnyoaai. 40 kr^ 70 kx. áa 1 trt OTogeokánti árban m^dnam minden gjógyuartárban káaalattan vsa; /firaktár: TMk Jéissf grómtatéaiaál Badapaatea. BavAaArlAi alkslnAvsl kaa óratnaak lanáak, mart t6U> kinowrtAkS utAuat vas forgalomban. U aea akar —fkáraiadal, u mmden agyai AvagM Jtorjoay" védjegy éa Kohtar oaigjagjiás nálHl mist aea vslééd utuHaa tusul Riohter F. Ad. és társa, eaási. ás Ur. udran anilütok. Rudolstadt (Tktrisgisk Arlkl f á s jr I ciik m SATURNUS padlómáz ad. ■stnltt kapás té irToír, Mpi, nuitiui-i* i 14672I95- :xxxxxxxxxooooooooooooooooooooo 88 1 ij mAm x 1 © 31 é si iiirdet zaa. óny. Nagy-Kanizsa r. tanácsú város képviselő testületének jogerős határozata alapján/ezennel közhírré tétetik, hogy » Sipa dombon ^1496 fit 84 kr. költségelőirányzattal egy T. kéirági hld fog építtetni. Ezen építéssel járó munkálatok biztosítása tárgyában f, évi nsáreln* hó SS-Ik napjának d. é. 1® Arájakor a városház tanácstermében szóbeli árlejtéssel összekötött zárt írásbeli versenytárgyalás fog tartatni. Az árlejtésen résztvevők tartoznak 1624 frt. 84 kr. bánatpénzt készpénzben, helybeli takarékpénztári betétkönyvben vagy óvadékképes papírban, a szóbeli árlejtők az árlejtést vezető küldöttség kezéhez, a zárt ajánlattevők pedig ajánlatukhoz mellékelve letenni. A zárt ajShhtok az iriejtén nap d. «. 10 órájáig, vagyis az árlejtés megkezdéseig a v. iktatóba beadandók, mert a később érkezők tárgytklás ábnjául el nem fogadtatnak. . A tervek, kökségvetfir, \'építés, leírás és árlejtést fettételek a városház tanácstermében a hivatalos órák alatt a v. irattárnoknál \'barmikor betekinthet ők n Miről a vállalkozni óhaftók értesíttetnek J^ vÍTOSÍ tflOftCS. Nagy-Kanizsáig február 6, LBJltór\'ÉL XljTlNI főjegyző. H^CSEY polgármester WHOOOOOQi) Nyomatott Fischel Fülöp laptuUtdonoauál Magy-tCanitsán. 1897 20. <Am. Nagy-Kaniraa, 1897. m&rcziua hó ll-6n. XXIV. óvíolyata. 11,111 • » OlUf Ml< kii. MHltnl ilita ktahata). ZALA \'olitikai é8 vegyes tartalmú lap. KU4ékllal: * VlnuhU4pil«» i M ttUf ZLOflZBTKrtt iUI: Kpits lm II ketvsa (I frt — kr fiiém I kowm H M — kr X«v«lém I kmu (1 Irt M kr. BliOwk iiuifMi eUilUtieei A Nagy-Kanizsai- «■ dél-salai takarékpénztárak, ■ Bankegyeafllul, az Ipar- «> kereskedelmi bank, a Nagykanizsai segélyegvlet-ttövetkeaet m a Idényei takarékpénztár. ♦ Xyftttár p.ttu.r. » te •m. i „nagy-kanizsai mslátsgyar e serfözöde r. t." a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet A lllimMVMi Mlifiaisi labaribitinalia aiaa IAm i.\'^á.!.. Li.li________I SmH $j4m ám: 10 krjoúr% ------ „ , ..........— ■■ - - ■■ viwvHin IUAUIIU rgjlf l — — — • ulaműgyei gaadawigi takarékpénsMr réu. (Ara, kitmttUéi költőn?, \'rn*mUma, vsiiain • ———————MMmm^mmmmmmwmn—————__—--------■■■■tkaaik Tlnkll Vfl M«fCÍel«nlk NaxyKaaiMáii heteaklal kllner: viuaajiiap ém C«iltörtöicö«L. •wtikeeék \' Flsskei WJIa Mar* ■ UmkiWi IiUMM. Iskola és élet Nagf Ksnissa, Nároius 10. (—■) A közoktatásügyi miniszter költség- szóllnlásn, melylyel bebizonyította, hogy I za.tos fejlődése minden fázisát, de egyenlő\' gonddal öleli lel a tanügy egész egyszersmind annak hiányait, fogyaíkozi-egész körét, egyenlő figyelemben részesiti sait, gyógyításra szoruló sebeit alaposan annak minden ágát, a hqgy nagyszabású i ismeri. v«tése a társadalom figyelmét ismét nagyobb tanügypolitikai akciója; az egta tanügynek! Azért reméljük mi biztosan * hogy 1 mértékben terelte az isk.lára, s mindazon nemzeti alapon való fejlesztését célozza., j tantervek célba vett revisiója, az osztatlan külső és belső ügyekre, d melyek arra vo- És erre van nekünk nagy szükségünk, i népiskolák tanterve, a polgári iskola revi-natkoznafc. Megelégedéssel konstatáljuk, Egy nagy keret, melybe a tanügy minden [siója csakham.r közelebb fogják hosni az hogy az általános tárgyalás elég magas ága szervesen beilleszthető legyen, s a iskolát az élethez; hogy meg fogják uün-nivón ^poxgott, s nem egy életre való esz-1 melyből a magyar nép szellemi és erkölcsi i tetni azt a meddőséget, mely népoktatás-mét vetett folszinre. A felszólaló képviselők biztos fejlődésének lehetősége domborodjék j ügyünk intensiv fejlesztését akadályozza, t is bizonyságot lettek arról, hogy most (lei. Meg vágyjunk győződve róla, hogy aj hogy az iskola nagyobb ügyet vetv^ a már behatóbb;^ foglalkoznak a tanügyet nagybuzgalmu miniszter e törekvésének testi és szellemi nevelésre is, meg lógja érintő összes kérésekkel, s ennek követ I annál is inkább meglesz a kellő foganatja, j találni az összhangot ezek között és az islerében több értelemmel és nagyobb ala- mert a tanügyi körök véleményét szívesen i meretek közlése között, anélkül, hogy az az possággal is szólnak az egyes részletekhez meghallgatva, tevékenysége nem puszta egyiknek, vagy másiknak rovására lesz, és sax is tagadhatatUn, hogy felszóllalásaikbaní experimentácio, hanem biztos haladás a igy a magyar ifjúságban hathatós alapját a tanügyi munkásokról som feledkeznek i cél felé. Valóban nem lehet eléggé örven- fogja lerakni a magyar nemzeti kultura" meg, s ugy szólván pártkülönbség nélkül deni annak, hogy éppen ezen átmeneti idő- j továbbfejlesztésének óhajtják az eddiginél jobb és kielégítőbb \| ben. amikor annyi függőben levő tanügyi J Nincs melegebb óhajtásunk, minthogy a doutiójukat Kétségtelen, hogy e felszólta- és tanügypolitikai kérdés várv megoldásra, I buzgó miniszter a megkezdett munkát ba fisok nem maradhatnak hatás nélkül az oly kiváló szakember vezeti a tanügyi tárcát, is igézhesse, s munkája gyümölcseit a ország közvéleményénél sem; hogy nagyobb [ kinek elég mély belátása is van arra. hogy mértékben keltik fel az érdeklődést, sok nemcsak —amennyireezszükséges, — uj és termékeny eszmét hozforgalomba, melyek termékeny eszméket vessen el, hanem csakis javára lehetnek a tanügy fejlődésének. Tanügyünk biztos és sikeres haladására akarattal és erélylyel is bir, hogy a meglevőt fejleszsze és virágoztassa. Kétszeri nagy* érdekű felszóllalásának nem egy helyén nézve pedig éppenséggel biztató magának ladia bizonyságát annak, hogy tanügyünknek az élvezhesse. Csak azok legyenek mindig helyen, a kik hozzá közel, őt ebben a a nemzetet boldogító munkában, nemet céljait megértve, és felismerve, támogathatják. Es maga a társadalom is, minden egyes rétege abban a szerény körben, a hová a gondviselés helyezte, ne kicsinyelje a miniszternek alapos és körültekintő tel-1 ujabb alkotmányos korszakban tőrtént fuko- a tanügyet, hanem inkább legyen isúpo- A „ZALA" tárcája. A Homorú időkből. — áétlek U Mnw tnt MrtéeiUksa. — — á „X A I" V errtstl táréit. — In. Kűls letráa (Wj«sUt ét ts» ) (») A volt honvédeknek uMtn több ízben teltek ajánlatot. Perufnoban egy kirándulás alkalmával egy-i\'« csak megszólítják Királyit az utcán Iranciia lyelven. Királyi csódálkosva beszélgetett sz idegen férfiúval, es beszed kőiben kiderül, hogy a megszólító egv gazdag hsjó-íuvaroó, kinek hajói rwngobból, — hol hsjótslepe van, — a világ min-á>a rénébH jArnak szünet nélkül. b az idegen azt mondja többek közt Királyi-: .Akármely időben ítészen állok a magya Wkat elszöktetni ée hajómon elszállítani teljesen ltn. Még élelmesem ia őket szívesen. Keaee-kedem telise biztonságukért, ha idáig a hajóule-P®1 nttni képeeek lesznek, mert akár ájjsl, ár nappal jönnek, rögtön tengerre indítom egyik "Jómat és slrtssem flket skárhová, abova menni ha min^járl Amerikába is." Hyea csábító íjáAlstok dacára sem izökött meg uwán senki. Résút mert belátták annak hiába-jjtóiágát, részint pedig, mert a lakósoktól nyert folytán reményleni kezdették, hogy a kaio-"•ágtél hazabocaájtat^ik. Ez ugyan nem történt meg, mert a hir teljesen hamis volt, — de időköiben Arvaynak megengedték sok utánjárásra, bogy (két évi szolgálat után) IÜ0O forintért magái kiválthassa a katonás kodss alól és hasamehessen. Királyi nagyon érzékenyen bucsuzotl el a hasába induló boldog Arvaytól, hisz a besorozott volt honvédek közöli Árvay állott legközelebb szívóhoz, mert mindketten Zalamegyéből valók voltak. * Búcsúzáskor azt mondta Királyi: ,Ait Izenem, hogy odahaza riél fáradozzanak aa én kiváltásomon, mert még nagyobb bajba hoznak, ba kisülni találna, hogy HuUtyi én fogtam el Péterváradon. Ha pedig találkoaol pesti jóakaröimnwl, hát mondd meg nekik, hogy még most is viselem a mUwutrúÍÉ amulettet, melyet emlékbe adtak.* Arvay hazamenetele után sokszor járkált Királyi egynegyedei mindenfelé. Egy alkalommal-Antonió, a korcsmáros, behivla magához Királyit és nagy litkolódiva mosdotta, hogy menjen Tripóval csónakázni. Sugdozás köz-1 ben Antonió mimikával matatja, hogy valami meglepetés készül. Királyi eeónakra szállt és mikot messze béna volt » tengeren, akkor Tripo ünnepélyesen egy levelet ád kesébe. . Királyi ér\|i, bogy ez a titokleüei levél valami hírt "Kint az elhagyott hazából Mily megindulással bontja lel ée olvasai kesdi. A levél csakugyan sz édes hasából hozott tudósítást. MagirtAk benne, bogy a magyarnak nincs ba- zájit, hogy fiai űzött vad gyanánt barangolnak szerte a világban. Hogy A\'ozz/opy Qitpir és Méri banfí, — Királyi jó ismerősei -- gatyában és irhásbundában hódosnak a Bakony rengetegeiben sok száz volt honvéddel együtt. (Márk barát igaa neve- Ü4pirit\\ Mark, ki franeiecanus szerzetei létére honvéd őrnagy lett s ezért később — 1869, szeptember 8 an Pozsonyban (elakasztottak. Ugy-Isziutén feiakasztotiak No>zlopy Gáspár volt so mogymegyei kormánybiztost is.) Hogy a nép hite sseriut Kossuth Lajös is velük van a Bakonyban, és uj lorradalomra készülnek, bogy V. Bélát (Viktória angol királynő másodszülött fiát, kíaak nevében érmet is vertek Londonban „V. Béla Magyarország-királya* körtraiull emeljék Magyar-ország királyt trónjára. Tudósították továbbá, hogy löld{jél JWaií tPiringer) Mikély houvedkapltányt Bécsben M-\| akasztották. Mikor pedig a hrtagar család reqw-emet mondatott a kivégzett Mái ttdvösaegeért, Mmérny tíytrpf kanizsai piaristával, akkor a niázistát osaá aa a körüinmny mentette mag a böriőutől, hogy a vizsgábtlnál kiderült, mikép a misét nem haialiágból, hanem pénzért mondotta. Megírták a levélben, hpgyidlelános lUtáriam van, bogy urat és párásítót zsandárok iklaieal, a bogy az akantáeok napirenden rasszt aa aglea Magyar bazában Nincs irgalom t Királyt megrendülve olvasta a borzasztó híreket Sóhajtva temette arcát keiébe ée eofcáig M némán, kétségbeesetten. .Nincs irgalom I* Bar- 1 Nagy-Kaniaaa osttiörtök tójn, Ara neki, és bizonyos, hogy feli tóa^twk, örömöt idd virágzásának fogja útját /illanj semmi. JK( la. nem A közigazgatási bizottság évi Zala. 80. uám. (» lap.) a killő időben eeetleg blztoallhetó adó-Oeeeegek behejihaiatlauokká vélnek i ledexel hiányái.ea a kéaeéil iiéalnrtáH lirbére ennek, mely viaaaás helyaetba asámos köanég ekkor la kerül, b\| bérleti ajánlata wak december Vedével logndia kit el i így aa idd rSvídMra miatt aa albérlet megkötése nehézséggé! (ár., K nehéreégekel a* hátrányokat teljesen el le betne liárilaai, ká a asoban forgó adók bizlóaj1 lénára vonaik\'taé aljiria alapjiul szolgáló fo> (jKaliii adatok nem a iuaimtól jnliiwlg terjedő, hanem a tárgyalásokat maaelöio ev január né I-tól dioember végéig ierjedd egy évi idöröl vétetnének számitAsbs, mely esetben a \'árjya liaokat sir a Uvaaai hónapokban meg Ianetjie keideni, a nyári hónapokban folytatni és őszig befejezni lebvlns. A psnsügyígaiigatán egyes ásazataiaak rendes atlétánál Itiginbábl) nabsaiiik aaok a aaarvexeii A köiigatáai biaottnag tebruér kavl Qlé\'ébea tárgyalta a aaakelöadék elótrrjeaatéeei alapién aa égyatl mlniestsrekbes isiékandó évi jelentést, amely egybetoalalvs, tslunenaletik sgyutial a •laiexieralaókköa ín Aa évi jeteniea kNlöa pontban toglalko<ik ama kérdai megvitatásával, hogy a fennálló törvények éa a kormány által kiadott aaabályreudaleiek módosítása mily irányban muiaikoalk »attk»é- T\'péntOtyminiuUr ttgyköra tárgyában aköa-1hiányok, mélyek a pénzügyi aduiininirn\'iv kttze-lfelruházott pénzügyi hatóságok igaa«etáei btzcAteág Geraya László pén.Osyignz-«•* hn»i«kóraoik rendszertelen\' \| Mm ». ,i_ " ■ ■■ -r-- • ■ inegállgpiláaáből erednek i kölönóaen annak tu- gstáaak, mint Bsakalöiujónak javailatáhes képest egyea törvények és a kormány állal kiadott szabályrendeletek módosítása tárgyában elöierja«t<w len, — amil, minthogy a köiöiiaéget köavatlsnOI érdekli — lapunk ui\|áa ia is>asrtetttak. A WaaAllé törvény se sMbályrendslet módo-áitii Kzflknégaanak tnuia\'lininék arra az eljárj Mara nézve, amely a bor- éa aöritalaéók, a sttaaitalméréi-i adó, valamint a lútc> éa eakor-tagyaeaUai adóknak közaégekkéal biztosítása lekiateteból lövettetik asou adatok alapjan, amelyek a pénritgymiaiuier álta< még 1898-hea kiadott kt)mrfidell i<«út a megelőző év ja ius 1-aAl a Myé év janin 90-ig lerjedö egy evi fcgyaaaiáarél \|)Qj>eudók. £i iaiézkadt, melynek kövitkaatébaa a L>i«- ] Iquum tárgyalásuk raadaaarmt eaak azeptemberj vagy októbriben, < óeeaacyöitött adatok tel dolgoaáaa után, veaaik knzdelllkat, lehetetlenné *\'tai»ak okot éa alt a mai. tea.i a tárgyalások a>apon megiartá-át és kalló k\'viUabailaii és a >a«rlat idóben befejezését, különösen vármegyéukben, Wny. huf »» admmis-tratív közegek »tktrs« ahol 603 adókóaaégge kell a tárgyalást meg- működése enaál nélimtebh, minél nagyobb aa tartani A uspiembenől december végéi* ren- kerület, melynek vezetett renjuk delkeaéare álló Időszak a legnagyobb srömegle I411 » pénzügyi közigazgatási lajdnuitandók, hogy oly Qgyakit, amelyek tar meeaatOknét\' lógva a* evyes járaeok mekbalyiia livffr»a HisW^föaznlgebirak, kir. járásölftmágok, mini telekkönyvi hatóságok s végre a Sönégi könegnkkeL foytonna a kóavetlen érintkezésben ál lé kir; adóhivatalok sokkal konnyabben gyor sahbau éa alapieabbnn látli itnák al, mint • megye aaikhelyén Uivö péiuünyiitaiiiaiótagok a mágia ea utóbbiaknak hatáskörébe tartóinak. Számon ilyen, uagyréaat oaak eleöloku mléa-kedé»t igénylő figyel a kir. pánzügyigazgatÓNágok retultitecint csak iu^ai&H iratvihaa mellett es legtöbbsaiir aa érdekalt koatégi kö<egektöl be- aaeraett egyoldalú intormaoi»k alapján iniétbat-1 távoibatnak a így lőle^ olv kArjegyiói k»rfle> nek al, minek kAvai keaménye, bogy «<«k aa\| lakban, amalyekhaa 10—18 kóaaég lartoaik, aa elaötoka elintéséselKa valódi lényálfáaaak mg, illető körjegyaö kBlönAaen Öasi hóaapnkbaa, nem talelvén, aaámoa ujabbi telelibaaéere aao<- amikor egye* könéwkben a randán adóa«déa mellett napokon át aaámoe aálogo\'si éa árvavél álul beigazolt foganatosittalik — eteket a teendőket rendna 1897. miraiaa hö IM\| aumélyzet isapórilása esetén sem képes kivatá. aának 1 faladatának megfelelni. Lényeges láa é< egásaaégee, Oeazhangaé szervi ■ ekédét eaak akkor várható, ha a megyei pénzöfytgi,, gató^ágnk éa a járást adóhivatalok mttköijéseéi hatásköre 1 politikai közigazgatás, valamiat * törvénykezés "tarén már ia érvényeeglt etvek azerint a tervierül»g módonitla\'k éa pedig o\|> irányban, mely lehokségesaé log a tenni azt, W^y a megtnlalöeo naarvaiandó \|árá«i kir. adóhivatalok, mint elsőfokú pénzügyi hivatalok, csekély kivétellel mindazokat a teendőket végeanék. m, lyek aa ndókiveté* terén éa a köiaégi adókat, lés ellenőrzéMe lekinletéheti elsőloku intézkedést vagy elintézési—igényelnek, a megvei pé\'zAtt-igazgaió-icofc özektől az alsó rendfi, de aokol-dala leendékwL^aéhá■ y fenntartóit ügy kivé leiével — lelmenietnének a főleg csak mint másodfokú haia«kftrral ás a MOgveln\'i joggal Dködnének; ▲ kír. adóhivataloknak ily irányban valá újjá aaarvézésa némi «jemélyet-s/aporitás«l ikAnnyen kivihető abban aa eaatban, ha mit-dea adóhivatal élére fönOkí minöiégban oly liaatvi-»a\'ő állíttatik, aki a pén«kea«léei teendőktől (elmentve, a kir. adóhivatal bntáxkörébe utalandó fen te ml italt és egyéb haannló lerméezelü ügyeknek elsőloku elintézésével maabiza\'nék. Egy tnáalk körülmény, amely « községi sdó> keselén renden nllá\'áárn hátrányos befolyást gyakorol éa már li a mull évben az állami adók behajtásában észlelt jelentékeny hiramaradta réiuhan okosta, bogy a kOnaégf kőrjacyiók ai ttnyakönyvve^eiői teendőkkel mnbiaettak és emiatt hosszabb időre a jejyzöi székhelytől nem aután mellett in alig elétreégen arra, hogy a meg váltási egyezkedéseket, a bérbeadásra vonatkozó többszöri árvetéseket s végfii as esetleges rá-utálánokat be leheasen lejezni, usak eaa\'áa vehetők tárgyalás alá aaok a fe-lebbeiéaek, amefyaket kaiöuüsen a ráuialái ellen agyai k^aaegek beadnak, amelyek a bizottsági tárgyal** és aa esetlegre további falebbezéai bataiidök Kaáuibavételéyel sok eeeiben caak Ju-j aionbaa nyernek veglegen eliaiézéei. Addig azonban aa illeiő községek, wiv»l a veglegeaea meg-állapítandó tarlósai nagyságaröl btaton tudó* láll nézve, mivel in p, 0, közgazdasági, fialati a liizaák a ea teendőkre aa adókivetés terén a belyi és atemélyi vinaoayok aia- riut a kellfl időbea a kiierjedé«ben elvegezni képtelen; maci a naponként taljeallendft anya. könyvvezetői teendők végett a székhelyre vissza, térni kénytelen. Ezen a visszás helyzeten csak ugy lekmae segíteni, ha minden ily jagyzöaéghen állandóan kinietébaa pedig us egyen adózók es a községi közegekkel vaó közvetlen éa gyakori érintkezee — azokat a iö leltételeket képezik, melyek nálkfil adminUaiyaiiv teendők alapú-, éa gyura ellátása nem lépaalhető. Klbibáaottaak inkiQihvtő tehát a pénzügyi köaigazgatán jelenlegi szerveseie azéri j inert épen aiok aa Ügyek, amelyeknek aikeren ellátáaa a tanmhhiak szerint csakis a járási\' hivataloktól nem birtiak, maghat.roaoit összegre I várhaió, a mfcaodloku haiónágok jellegével bíró nézve egyei loiyauiókkal egyezségre nem lép- »«y« pénzfigyigaagatóaágok körébe lellek kelnek a albérletet aern köthetnék az eaetlegea utalva. villalkoaókkal, miuek aa a következménye, hogy \| Ez a nebéakeaen mfiködo gépezet még a poa ismertté, aa • dó behajtás én ellenőrzés te- egy aegédjagyaöuvagy községi végrehajtói állas rendaaereaiitetnék, vagy padig ha aa illető körjegyző aa aaynkönyweaetői teendőket hatan ként eaak két maghaliroxott napon végesné. A területi beosztás Zalavármegyében — eltekintve at\'ól, hogy m 18 a<olgbirói járás a 8 adóhivatali kerülettel Aasahangzásb aem ken-haló —• lökép eaak abban aa irányban igéayelaa egyelőre módomiáal, hogy egy éa agyanaana körjegyzőséghez tavtosó egyen községek két külön szolgabírói járásba beoaatva ne legyenek. Ily hátrányos beoastáa a aala enáari, iiagy-langyeli, azent-adorjáni éa saétmí azigeti körjegy-zőségeknél tényleg még fennáll. miiyao rossznak képzelte honfiai sorsát, a való-eágban iszonyúan romabb volt as. — .Mi baj van coloaello ?* — kérdezte Tripo \| szomorúan Királyi nem azólt, de Tripo ismételt könyör-l aéeere könnyilall lelkén és elmondta hazáiénak wtiprásai, honfiai kínzását, a katonai hatalom krotalitáaail. 1 Tnpo, a nebd Tripo, a< albeazélés alatt olyan lalt mint valami bőszéit állat .Majd öanetépek i én néhányat a mészáros kutyák kőzöl: majd j boaant állok én a colooelluért, mintha taatvéra I volnék I* kiabált magán kívül éa nemei villogtak F a dfihjöL Királyi csodálkozva oezti Tripot, mire ö harag jáaak magyarázatául elmondotta életsorsát, in-dulaioe káromkodások közt körülbelül a kővetkezőket beszélte el: .Még ki* gyerek voltam, mikor idegen légiók lepték el hazámat Kevély franciák voltak, kik aat vezették pénzeikre ltit» US • /raacidhrf/ éa gyalázatos bűn volt minden cse ekedelük Minden kicsiségért borzasztóan erőszakoakodlak a francia katonák. A üeeoW környékére nagy ádót vetéltek a behajtottak irgalom nélkül Ki caak letette, elszökött az elviselhet lén garázdaság aiöt Montenegróba, vagy a török basa egyéb ttrtoaeaayahn, mert ott aokkal jobb ráraa volt tn altat gyerek a katonák; elleni gyUöletbea ! aöttem W. Asszony éa leány ki nea lépbeWt • háaMi\' ka megőrizni akarta tisztaságát \\ franciáktól Hint a dögölü, agy vitték ki a kaszárayákból I raggelaukint azon aaazooyokal, kiket éjszakánként agyonkinoalak, — és baúdobállák őket a tengerbe. Élve nem bocsájtollák ki a szerencsétlen nőket, nehogy löllázilaak a lakósokai,. Hét esalendö alali 886 nöt-eméaatettek így al a Dalmát partokon. ___ E szomorú soVs érte két nénémet ia, kiket a tengerparton ruhamosás kőiben megleptek és magukkal hurcoltak a kalonák. Családaink éa szomsiédaink egész éjjel keresték őket, de haaatalan. Hajnalban megtalálták végra ,egyik kassáinya lala mellet!: egyiket fiSltan, masikat még élve ugyan, de óasse-viaasatöri tagokkal. A katonák félholtra verték s azután el nem mondható gyalázatosságökkal illatvén, reggel kidobálták ökbt a kaszárnya emeletéről, hogy a személes kordéval majd a tengerhez vihessék. Aat hitték halott mindaketlő. Hazavittük szerencsétlen nénéim roncsait. Ityáunnk jeléül bezártuk kapunkai, ablakainkat és azokat (ekeiére leatétifik. Nagyobb szerencsétlenség erte házunkat a lányok gyaláastával, mint ba a család leje halt volna meg. Ettől fogva még inkább gyűlöltem ákatonákat! Irtózatos bajunkról rögtön értesítettük kómáin-1 kat é» ismerőseinket. Egyik meghatározott éjjelen I után etmaolfink templomba probratím eakfira. (A probtalím: lestvéri Irigykötéa vérboaaurn.) Ekkor, mint 18 éyw fiu én ia ott voltam az égy mécscjel ah\'g világosított templomban, hol sár egész csapat férfiú volt egy begy tlekazve. Hallgattam atyámfiainak halk imádkozéaál a mikor a pap odanyújtotta eléjók a szent keresz- tet : én is megoókollam a \'ölteaziteit Jézust és én is megesküdtem, hogy boezul állok. Uyérek voltomnál lógva magam nem ölhettem, da honfiaimat nyomra vezettem, ha valahol egy egy magánoa katonát lát\'am kóborolni S testvéreim, löldieim, már többet megöllek atiaaoák közül, mikor végra a begyormokon feüáagoA n általános felkelésre jaltadó luz A kővetkező sap sok francia vért látott kiomlenl Elfoglaltunk 4 hajót éa a legénységből megöltünk ahányal csak tudtunk. Kivertük taljeana ss isienlelen népit De még ezután ia leemtott reám agy aagy csapáa. Mikor már több év óta teleeégea ember voltam, egy kutya osztrák tisztit szurkáltam agyon, kit a feleségemnél találtam. Aa átkötött asszony kimenekült kezeim köaol éa ijedlébea világgá futott, a azóta én ia itt bujdosom a hé-gyek között, nehogy megcsípjenek! fis asóta mindig aitng a döht ha aranyoa katonát látok, akár osztrákot, akár franciái Gy9» nyörttség lesz nekem iámét gyilkolni! Gyönyört ség less testvéreimért, Maséganért, hazámért bornnl állani I* Királyi elképedi a döhös kitörésen, éa na-gény Tripo som Mött sokáig MlépsMMt m igában. Enébajotottak Asreád Mm* érn költő lángoló szarai 1 JMnfsrfrfln ekt £ itali mfhm {Atkmtt m «IM Mny, li SS esrtrtt miiig ngpMM !) Zab 10. iziffi (t. kp.) ímráótaíu y 11-áo Tollf uttá han. Nea vagyok barátja annak, bogy.tollforgató smbtrek agyon dto+érjék egy mist. Annii Inkább > ■. mart tudja, ho<f ez aa ttyondicsérsa egyik-miiilt atyámfiának nem Mik fejtörést, de ttU-réftd ii okoz. A dolog pedig eaak agy vao nádjáé, ba aa úó-embernek a stílusa mtaoknak nixk éa maga nem rágódik rajta. Ami engemet illet, nem ia tudnám ráadni tgini1 arra, hogy egy tollforgató atyámfiáról ujak ilyenképpen, hogy- áldozatai eaaek fél-loUaziflWH—á?18 olyanképpen, bogy a szemen-madilt Tréiiatktrtl dagadó dicséretbe ő haljon bei* De szírem, lelkem tfést odaadásával, >ol>-■medtam óaziate közvetlenségével lodol^rni arról, aki igaaáa beletalált aa éa lelkembe és skivtl szemben érzem, bogy nem 6 szorult rá szeréoyle kis tollamra, hanetn aa én tollamat ragadja (eléje az a leküzdhetetlen erő, mely I minden ároo kifejezést keres aa Őszinte eli«-■trSaatk. Egy ilyen irti vénával megáldott stirke sm-1 ktrkes száll most az én szerény tollam. Duplán txtirks, mert iró i, meg ptdagogua ia. Ha megmondom, hogy neve: Körmendy Pál: agy lógnak vele járai, mint vagy uyolo-tiz üMtertlífil iii\'iTii la janam. stt fitgjak kft éaani: „Ki az a Körmendy Pal 7 — Csakhogy; küttavatoU éa már akkor azért kérdeziem, meri löliamertem ; sokáig éltessen, (tők pedig még moat & azért fogják kérdezői, smti aem ismerik.. Xár évtkktl ezelőtt többször találkoztam a ,Zalai Kötlöny\' lárca-rovataban eszel a nevvei tgy-egy csinosan, meglepő köavet\'enaéggel megirt költemény a alt. Boldognli jó Bálurfi barátomtól tudtam meg, hegy valahol (áöeeejbeo imádkozik s pedagógia ■iodtnaapi kenyeréért. Hogy nem imádkotoit rotazul, tizonyitja az, hogy vitéaOl kiáltották : ö ia, meg a Pegazusa is s koplalás . De ait biaaem, mikor néhány ér tlőtl kibareolkodott Göcsejből, nem ia kerül hiteti sokba .hnroo kodáaa, mert aligha hozott ■isi, mint magát és Pegazusát. Langvizen válaasiották meg. Itt telepedett le. orrnak: eép ayslvs, aaokásai éa eredeti gondolkoaáa-módja M«ége» ismeretét Még Körmendy Pált eaak költeményeiből ismertem, mikor agyazer esik érkezeit a „Zala, szerkesztőségébe egy laogvizi levél, a melyben ,JKsia Pál ur X-\' tfirfilmetazell göcseji atilosxal magkeadte az 6 > leteled sését- egy földig ksctgiaió •küstállássed\'. \| Kantán egy mást\'énék e/ek a balalasaa hámorral megirt göcseji levelek a Zalában. No éa moai már azoknak, akik- eteket I iOöeteji UvtUdíésdctP olvasták, nem kell meg-i mondanom, hogy ki tz t KSrmtndy Pál ? Ntm is kell róla dicaérő szót mondanom. Föl te kell fedeznem, mert ezt már megtette helyettem nagyobb tírmt : Stabi Endre, az . Oltókéi\' szerkesztője, aki fölkérte Körmendy Pult, a iái jü Kala Pál Urunkat,"J hogy vegye ál .Ctulora Bálint kurátor" alakját Ámde öbennémokány a patriotizmus. Aat irja, ibogv »Kala Pál Ur< megmarad a Zalámk; az Üstökösben msjd mán kfixzÓllanaaJ beszél. Et a ké aégteienfil hatalmas humora sz&rke smbtr most adta ki mnnkáját:, Göcsej orssdgbil\' címen, lele kacagtató kalandokka1. Egy koronáért meg lehet kapni; de aki ol-vsata, száz pöngö árát nevethet rajta, -hogy íven kalandokim ment át KalrFU Pr X « akit iiü önben az Úristen bakter, HÍREK Malvin kisaaazonyt, váró eljegyezte Steiner Jótaef, Bolondul szatirikus ujj-mutatáaa .Ltagt Wieae." (Ltogvit I) Legeltesd szegény poéta t Pegazusodat! Körmendy Pal etemébe kacagott a sorsnak. Szabadra eresztette Pegazusát Csak néha néha kapoti Itl rá ét tl-tluyargtlt Kis-Kaniaaára.jnej i sttrdshtlyl ctárdába. Hanem eszébe jutott, bogy hozott ő msgával tgy egétz rtkás kincsei a fejében. A gúceeji Vitszaultzás közben csak alig volt képes Ki< rályi megígértetni Tripóval annyit, hogy legalább addig nem gyilkol, míg ő erre utasítást nem ad Királyinak később jobb sorsa lén. Egy jószívű parancsnoka nkadolt Mogner ezredes személyében, ki hamar őrmesterré tette, vele barátságosan báni, eeténkint magihoz hivla vacsorán, ét vacsora ulán rendesen vele sakkozott. Sót mindenkép tisztet, akart csinálni Királyiból, de ez halározotlan visszautasította. Keserű hét esztendő múlva bocsájlollák haza Királyi Pált. Ha igaz a dalmát néphit, hogy az arkangyalok Dalinatia meredek hegycsúcsairól figyelik az embereket, akkor ti égi lények I bél hoeszu évig ládátok Királyit ölt járni meggörnyedve a honiéi aggodalmak miatt, keserűséggel szivében, bo-•ravil agyában, szenvedve a száműzetés gyötrelmeit : míg végré, mikor már nem volt képet •többé megtalálni apja tirját tem a kanizsai temetőben, mikor még az egétz magyar haza csupa temető volt, — kegyelmeset* elbocsájtallák-f (fin) — Hymen Weist sunk egyik szépét, helovári kereskedő. — Jótékonytág. Linxtr B la a nagykanizsai uradalom (őbérlöje, dr. Neumann Edéné urnő nek az úr. jótékony nőegylet céljaira 100 forintot küldött a követkerő levél kíséretében: „A nagykanizsai izraelita jótékony nőegylet emberbaráti nemes céljai teljes méltánylásában, van szerencsém s»á» forintot\' a/on kéréssel átküldeni, kegyeskedjék ez összegből, 60 irtot mint Csillag Élek\'ur alapítványát, S0 frtot mini az én alapítványomat aa egye«filet -pénztárába beszolgáltatni. Azon igéretlél, hogy tt egylet hnamnus céljait támoraini — cs-kély erömhóz képest — a jövőben le kötelességemnek lógom •ariani, maradok aib. — Az Izr. jóiekony nőegy let e bó 6-án tartott ülésében nagy őrömmel igintia b> e/en két legújabb alapító tagjai — Ehliloh.Arnold gyógyazerésteltdvan gyógy szeN^rát, bucsnt vett városunktól. Ehrlich c«ak rfeliánv éven át volt városunknak lakója, de ezen idő elán általános rokonszenvre telt szert, Jól ismert alakja volt lársadtttruninah, mely egyik azá\'nottevő tagját veszíti az ellávozottbae, ki. (őleg "kedélyességével élénkítene a társaságot. KÜiiich sohasem volt a jónak megrontója és ngy anyagilag, mini erkillc-ileg tziveten támogainti miaden azép és jó figyel, de leginkább barátja volt a zturokntk, honnét soha sem szokott hiányozni. Távoziát őszintén tajnáljok — Knth. hivák mozgalma Már többször megemlékeztünk ama szép mozgalomról, mely a nagykanizsai rom. kath* hivők körében keletkezett s melynek célja a nagykanizsai felsőtefflplomnak a moz-hivők számarányához mért átalakítása. E galomnak vezetői dr. Pac/rihget Alajos főgym. igazgató meghívására márc. to-ikén délután 3 órakor értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy a mozgalomnak szélesebb alapokra fektetése és tényleges foganatba vétele céljából márc. 21 ikére a városház nagytermébe ffjy általános nagy értekezletet hivnak egybe. Hisszük, hogy e nagy értekezleten a rom. kath. hivők a cél magasztos és szent voltához mért lelkesedéssel fognak tömörülni. - A keezthely-vldékl takirékpénxtár res<-vénytársaság március fián tartolta IU. évi rendes köagyfiléaét Neumark Béla dr. elnökié- tévtl. Az igatgatótáiu jtitatát baagaalyMia, bo»y aa t^a iatézfi ftztmáeek miadta ágáhaa Itndfilelei aytrt t hogy a közbizalom már ie gyökeret vert. A felügyelő bizottság bettrjtttáatt javaslatához képset eaatiakoaott aa igaagaiótig aa m iaditváayához, bogy a 6633 Irt 18 kr. tiszta nyereményből a réazyényesek 8/,-oa oaatalékára W00 frt fordítUs^k a tartalékalaphoz 1600 frt eaaioltassék, az igaagauki, Icyéati telögye őbizottaifi jota ékra adandó 899 írt oián feniuaradó 138 frt 18 kr. a folyó 1897. évi nyereség éa veazieség számláján vitatták át Miután az igazftiótag át felfigyelő biaotiaág-nak a közgy&lát a lelaentvényt megadta, kör«-ktttil tz igazgatótági elaők éa alelnök válaaz-tá-a, m«y szerint elnököl Maadl Pál, ale\'bőkftJ Rsischl Vtoeel választatot>. A kisorsolt igazgatósági tagok helyébe Heocz Antal, Méaaárot Mihály, Nea-nark Igaáe, Stieder Kálmán, Siegm&iler Etreac, Veháp Ferenc, HoSmaaa Béla rendef—- Braun Pál, Lázár Jótett éa Hochsiadier Mór igazgatótági póttagokká, Pragtr Tivadar, Grohman Károly Csatkó Alajos és BTnyai Károly felügyelő bizottsági tagokká választattak. VégQl a közgyűlés elhatározta, hogy az intézet kibocsát 1000 drb. részvényt 100 Irt névértékkel, melyből 600 drb. a regi részvények kicserélésére 600 drb pedig a felemelt alaptőke megszerzésére fordittatik. Ezek otáa a közgyűlés véget ért. Jutalomjáték. Köwssy Albert, eiiatáreala-tünk telet kotnlkuaának^a közönség kedvencének jntalomjatéka szombaton a bó 13-án ieu. ügy hiastflk, hiigy aa ínijeaen mindegy bármilyen darabot valaazt Köveset jutalomjá\'.ékául. Az biao-nyos, hogy Követei ezen estén a szokottnál ia jobbao ki tog magáért lesni éa remélhetőlag kő-zöhségfink is. — Bombái juialómjátéka Tollagi közbejött vendégszereplése miatt elmaradt — A nőeflyletl ztúrok. At itr. jiUkony ni egylet vasárnapi ozsonnát iráni t lolytonosság-ban nyújtott tzelltmi és egyéb élvezettk folytán az érdeklődét nemetak hogy nem etppaa, hanem hétről-hétre fokoaódik. A ki kellemesen I akar 1—2 órán át szórakozni, szívesen látogatja ezen zsnrokat ét szinie sajnálatlal gondol a közönség arra, hogy a nőegylet köael jövőben a zsaroltat beszünteti. Egyelőre aaoabaa nmet még mit Jélieni, mert a nőegylet választmánya legutóbb\'tartott ülésében elhatározta, hogy mér áus hónap minden vasárnapján, megtartja még ozsónnáit. — A múlt vasárnapi zsarun Plm Ilonka kisasszony Győrből Ilotvai Hugó »féfjbee menjek-e< mono\'ogjáial pompásan mulattatta a vendégtereget, mely a mükedvelőséget jóval felülmúló kiiönö előadásért igen tzivélyat ovációban réiizasiiette a kisasszonyt, ki különben már több ízben ia nagy sikerrel azerepelt a hő-egylet fevnrjniiu— Utána dr. (tetiUeáíM Samuaé urnő BitcAüsky Mikta ur által kínért gyönyörű, ér zelemteti énekével gyönyörkődistte a baiigatóeá-got. Végül pedig Prager Sarolta k. a. egy optratte-ária kedvea elének lesével aratta a közönség zajos letszéanyilvánitásái. — Az izr. hitközüff közgyűlést A nagy. kanizaai izr. hitközaég márciua bó tl-éa, vasárnap, d. u. 3 órakor a hitközség tanácstermében tartja évi rendes közgyűlését a következő tárgy sorozatiéi: 1. Elöljárósági jelentés sz 1896. évríil. 2. At 1896. évi zársiámedátok előerjesztése. 8. Az 1897. fevi költségvetés megállapítása. 4. Az elöljáróság előterjesztess a templom meg-nagyobbitására nézve. 6. Netáni indítványok tárgyalása. 6. Elnök, 80 elöljáróeági- ée 6 számvizsgáló bizottsági tag valasatása. Jegyzet. Aa évi jelentés, zárszámadások és költaégvetée a hitközségi tag urak által a hitközségi irodában belekiulhelök. — A közgyűlésen csak asou indítványok tárgyalhatók, meyek 8 nappal előbb írásban beadattak. — Pénzintézeti közgyűlés. A nagyktniaMÍ Kereskedelmi és Iparbank réssvénytársaság márciua hó 7-én gelaei QtUmann Vilmoe ígnzgaiósági elnök elnöklete alatt 82 részvényes jelenlétében, • kik 331 tészvényt ée 196 sstvazttol képvisellek, tartá XXIX. rendes közgyűlését. At 1896 fizltt-évi zármérleg elő\'erjesaietvée, at erre vonatkozó igstgaiótági c» lelfigyelőbizottsági jelentések tudomásul vétele után, at igazgatóságnak éa ielfigyelóbitot* ságnak a fel mentvény meg adatott. Ar 1896 évi o>ztalék résavéayeakiat I frt 6(I krajcárban állapíttatott meg. A lársáság hivatalos köalónyéfil a >Zala< jelöltetett ki. A sorrend tterint kilépő gelaei Outmann Vilmos elnök, Blatt Pál, OrúnAtU Alfréd, Rapoci Gyula Nagy-Kaniz«a, cstltrtrtük Zala 20. w-áia (5 lap.) 1897. máról na lió Il-dn SOi <J Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompoa. Kin hirndvós liázisior elMéilt u Mi magpróbáléiéiiak. mart mé fájdalomé aillapltó kedtraófeakéat alkalauztatik kiazviayaél, Mázáét, kaphatók In éaKleia itgatl NigrFaoiwin Hj Bodega ciégakkBi vaiófotytonoselcsersles sConHnintafjzo figyti»ab« véf«leéllal,ilkanilhel6. 1 Kiao hirndvós hizüzer elWállt az idd maroróbáláaénak, mart már több mint 37 ér Ma merUabati, jdalomcaillapltó kedtrnófeakéat alkalauztatik kiazviayaél, caézaál, ta\|ua\|gatáaaáJ «a ii\|>MiéiM éa aa orvoaok\' állal bcdöratólósíkre ia mindig gyakrabban rendeltotik. A Valódi Borgony-l\'iiin - Expollcr. gyakorta Horgony- Liniment olnerezóa alatt, nem titkos mr, bankm Igazi népszerű háziazer, melynek agy báztartáaban sem kallaae hiányozni. 40 kr, 70 kr. éa I frt, ilvegaukénti _árjguOnqdnGm minden grógyizartárban készletben vaaj főraktár: TMk iézaaf gyff^m-mszníl Budapesten, lteviaérláa alkalmával igaa óvatosak legyünk, mart ifibb [kiavblwttókS-utánzat van forgalomban. Ki nem akar mgUraastfai, aa mndsn egyes üvogot „Horgony" fvédjagy éa Riebtar czégjagfiés nélkül mint nem valódit utaaitaa vtaaaa. Richter F. Ad. és társa, oaáaz. éa kir. advan miiítoi R jdolstadt (TUriagW. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában ^"agr^-BZaulzsdn. XX^ XXXXXXXXXXXXXX X)^ X K X X X X. X X X X X X X X X X tűrheti; in agy „Little Lord Fantleroy É eaak 22 tm. aiagai éa II cm. azélai_ „Priacan May* ilaaraaéa alatt Angot-oröáabaa ÍO.utf) darab adatott al. — Kaaa lagkitebb kaagiaar ugyanolyan liaagot ád, mint a legnagyobb Hirmo-aika f< eaakaaai olyan kictlay. lwgy 8 iwbben la hordható. —-Kieu majdnam aiiadaa i^pdal-, akaral-, ladalé. Uardarab »lb. Játezhetó éa kBlOaóaaa alkalmai ajéadéktárgy Bf y kloaiayak mint nagyok rétiére. A lnogiier fjét bronce kanggal van ellátva, mily jó bánta mód stollettelaam lobossal jól alaoaiagolva, IwiaHiitaa kaidéiul otáa X létei nulláit; fagy a péni elMagaa \'tektldáaévaí 10 Márka — 6 frt. X Dőlling1 éa Wlntftr Jf UuikÍH9trumc»ten Export (hnvynzerkivitelitulet) ff Marckneukirchen Sachsen. 54. »2—i £XXXX I^ldohb émXXXXXX fi marton józsefB £ •------y * Budapest, VII. Károly-körut 9. , J 118 0-l &«■, ¥k«t Fru«si« €«gaa«, <2 T«UJI te Sf«y«i bn különlegességek. Árjegyzék Ingyené bérmaentve. X beváttárlAni XXXXV /®c xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: I FEHÉR MIKLÖS Q g-épgryáros J ajánlja a y m. kir. államvasutak gözcsóplökészleteit, y továbbá a legújabb szerkezetű magaajárékal éa mindennemű y egyéb gazdasági gépeket u. m.: ekéket, boraaákat, kem-y gereket, velégépektt (clrkaMr) kir léréuaket, y ■aiamhereiidrséaeket, trleartkel, darálékat, a y legjebb pereampara-fecakeaélkel, azeesksvágékat, y bakkerreaiákat slb. stb kedveié flaetéal reltéltlak y narllelt lepJulAiiy o«abb árakon, hitelképes vevőknek több V évre terjedő réMletfisrtéara. x —-- X X X X X X X X X X Leégett m.\'litr. Allamavwéatl evépllk kerekei késa-y péniért iievA1tatnak, -valamint régi gépek ujakkal becss-Q\' réltetnek. y Ctfptóii irféijre reriiiiMl Mftúkli gfyfoiril uirwi y Képei árjegyzék kívánatra bárkink tagyaa ta btnaaatve. ő FEHÉR HIKL^H, g<pi(yáres ö Budapest, IX Üllői ut, 23. sz. (a „Köztelek" mellett). Qxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: (PocxxxxxxxxxxxxxxixxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxDooqv 014673)95. :.Zt " \' 8 J-IQ .^.r lejtési ixir d-o ta2CL - £ Nagy-Kanizsa r. tanácsú város képviseld testületének jogerős határozata alapján ezennel közhirré tétetik, hogy a Sipa dombon 33496 frt 84\' Kr. költségelőirányzattal egy y. kmágá bld fog építtetni. Ezen építéssel járó munkálatok biztosítása tárgyában f, évi smárciu* hó M-lk napjának d. 1® órájakor a városház tanácstermében szóbeli árlejtéssel összekötött zárt írásbeli versenytárgyalás fog tartatni. Az árlqtésen résztvevők tartoznak 1634 frt. 84 kr. bánatpénzt készpénzben, helybeli takarékpénztári betétkönyvben vagy óvadékképes papírban, a\' szóbeli árlejtők az árlejtést vezető küldöttség kezéhez, a zárt ajánlattevők pedig ajánlatukh^g mellékelve letenni. A zárt ajánlatok az árlejtést nap d« e. 10 árájálg, vagyis az árlejtés megkezdéseig a v. iktatóba beadandók, mert a később érkezők tárgyalás alapjául el nem fogadtatnak, j Á tervek,/költségvetés, építés, leírás\'és árlejtést feltételek a városház tanácstermében a hivatalos órák alatt a V. irattárnoknál bárnukot- betekinthetek."^ Miről a vállalkozni óhajtók értesíttetnek. ^ váTOSÍ t&IláCS, Nagy-Kanizsán 1897. február 6.. : LfeMGYÜL JLAalOM főjegyző. . TÉOUEY polgármester x>ooot)6(>ooooooa>oooooooai NKyKaiiiSNt, cüülörlök 2«In 20 scAro ÍO. lap.) 1897 máreiug bő U.<n ÜÉRffilTÜ W -———- Fnl 1 j u u Van szerencsém a t. c.~ butorvá- L M Van szerencsém a t. c. butorvá-2 sárló Közönségnek tisztelettel tudomásul hozni, hogy §§ bolybeit Mémet-utcá Zerkovltz-féle házban a mai kornak megtelelő •. ^jsi. sjjp fl n V E M III H I ■ II ■ II II III I I I I I m I I I t\\t aa 1 m I l^^fc I II la I ^M I I I I I I I I I I I <U&) ■B A M MM fll ^^^ ^^^^ rlm gépekkel felszerelve gyárilag berendeztem. Az első budapesti és bécsi bútorgyáraknál több évi működésem tapasztalataimnál fogva, azon helyzetben vagyok, hogy ezen téren a legmagasabb igényeknek is megfelelhetek. Elveim: Szilárd és Ízléses munka ! Kis hasson, nagy forgalom! ---- Megrendelések Mszés szerinti kivitelben készíttetnek. kiváló tisztelettel Tanonczok felvétetnek. 21. szám. Nagy-Kanizsa, 1897. márczius hó 14-én. XXIV. árfolyam iNrkMiUMi i f ». a \| • f t OUtp-ftl. Ui. i, Hilmll a lap iaallaai rtaatra •oaatkaa Biaéa* ktalaalaf K-maMtlaa lavalak —k itaari kmt. Ml h«adtaUak «t. IMraMk aaa klldatatk ti m. KffH udm ára : 10 krajcár. ZABA HUéUfW: Timit. Ipllit : >i«rW ttUf klsj ikaaak léé— ILÖnarftSI ilAK : ((éa lm II karaaa (4 frt - kr riUm S kmu (I Irt — k. SacM\'vra < kórsat (1 Irt »kr ■ÍUtttt. VjrUltér pattiam IS kr. Politikai 68 vegyes tartalmú lap. r—y j HirdtUaak Jltáa^tMa A Nigy-Kamzsai- él dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesdlet. aa Ipar- és keteske. — delmi bank, a Nagy-kanixiai aegélyegyltl-szövetkezet él a leien vei takarékpénztár, a „nagy-kaniasat malátagyár és serfözMi Lfi nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet s zalamegyei gazdasági tsksrékpé tatár rész. társ. kiwUlot közlönyt, \'n«iaataak, vaUaiat • kiiiiiintu imiknO Fiackal rilftp M«f< HeKlelealh Nagy-Kanizsán hrteahiat kétsier: k»..kadi.ia uu^i u. ■vslaájxiap éa cailtörtSlcöa.. A szomszédföl. Nagv Kauiiaa, március 12. Az 5. kúria választott e héten Bécsben s Alsó-Ausztriában de több más tartományban is. Nagyon tanulságosak ezek a választások; de különösen a bécsi. Hiszen az uj választási rendszer alapján történtek, mely sok-sok ezer kis embernek adta meg a választási jogot A liberálisok teljesen eltűntek a küzdőtérről, szemben állottak egymással az úgynevezett keresztény-soci-áltsok és a sociál-demokraták, kik oly hatalmas számban jelentek meg a választás kflzdő terén, hogy evvel az elemmel immár a bécsi -politikai intézőknek számolni kell, habár még most a keresztény-sociális párttól legyőzettek. És kiket választottak meg Bécsben ? Lueger mellett 3 kereskedősegédet és egy pincért Bizonyos, hogy a választók nagy része ezen a legszomorúbb értelemben vett dii minorum gentium neveit sem ismerték, sőt az egyiknek egy sajátkezű levelét kolportálták, melyben maga beismeri hogy lopott egy riskontót, amelyre nyert íj. Mindenesetre méltó társa lesz azoknak az embereknek az osztr. reixratban, a kik nem sokkal jobbak ő nála Az a nyilvánvaló tanulság tűnik ki ebből, hugy Lueger és társai voltaképen csak előfutárjai Ausz- triában a" szociál-demókraták. felforgató párt- virágai tenyészhetnének mint Ausztriában jának, s hogy-az .ántisemitismusnak tulaj- tiz esztendő elég volt arra, hogy a jobb donképen ez a be nem ismert végcélja. A érzésüeket teljesen elnémítsák, a liberális-fc második tanulság pedig az, hogy Alsó- must megsemmisítsék s a talajt títfesen el- " Ausztriát sikerült ez embereknek teljesen készítsék a parlamentárismus lejáratására, retográd-ifányba terelni. Az osztrák kor- A pártoknak elég tarka képét mutatja a mánynak feladata lese ezen tisztán a leg- porosz parlament is, de.olyan, mint aminő önzőbb nemzetiségi és felekezeti érdekek alápján összeverődött pártokat a parlamen-[ tárismus keretébe foglalni. Nézetünk szerint a választási jogosultság \| kiterjesztése nem hozta meg a várt gyümöl-\| csökét. Nem a demokratia győzelmének \| tartjuk ezt, hanem a demagógia felülkere-I kedésének. Ezek az elemek nem valók egy ország tanácstermébe; nincsen intelligentiá-juk, hogy önállóan gondolkozzanak, nincs j belátásuk, hogy azokat a különféle kérdéseket megítélhessék, «)tt is tehát csak ! eszközeivé válna- azoknak, a kik lármázni és kiabálni tudnak, a kik a mérsékelt elemeket terrorizálni biiják. Az a cél tehát, a melyért beválasztattak, el nem érhető hogy t i. a kis embert képviseljek, annak ■anyagi és szellemi érdekeit előmozdítsák. Az oáztrák fővárosnak nemcsak liberális elemei, hanem a sociáldemokraták is, - kik e választásoktól sokat reméltek, keserűen csalatkoztak Nincs az az ország, a hol a politikai éretlenség sőt ostobaságnak olyan a bécsi reixrath lesz, sehol "sincsen : keress-tény-sociálisták, német nemzetiek, sociáldemokraták, ó-rutén, román, szlovén-radikalis, ifju-cseh, olasz-nemzeti, Schőnerer-p&rti, német néppárt, antiszemita, cseh, cseh-kle-rikalis, német-klerikális s talán ezekkel sincsen kimerítve a különböző pártok elnevezése. ~ Valóban, ez minden lehet, de nem az igazi demokrácia, a mely seholsem kívánja, hogy a tudatlanság, a gonoszság is alkosson törvényeket a népnek, az tanácskozzék az állam fontos ügyeiről. Még csak sejteni s m lehet, hogyan fog Badeni e felidézett szellemekkel bírni, mikor már a lefolyt reixrath is a tanácskozási hang oly elvadu* lásáról, a parlamentáris tanácskozás oly hanyatlásáról tett tanúságot Mindenesetre kiváncsiak lehetünk az osztr. reixrath küszöbön álló tanácskozásaira. Ha lehet az előzményekből következtetést vonni, csak a bécsi községtanács s az alsó-ausztriai tartománygyülés viselt A „ZALA" tárcája. Nafy Idők emlékezete. — l,tk U\' trtditl Orcája. — Valahányszor március 16-ike hozzánk bekö-aöat, a magyar nép az ö újjászületésének emlékét mindig a leglelkesebb örömérzettel s a leghálásabb kegyelettel ünnepli. És méltán. 49 évvel ezelőtt e napon zengett fel először Petőfinek .Talpra magyarja", buzdító szózatával, egy dicső nemzetet ébresstvén fel százados ál-naiból. Milliók ajka zengette e dal varázsszavait, mert hisz feltűnt immár a magyar szabadágnak pirkadó hajnala. Egy mindenkit magával ragadó hév, mely szabadságért lángol, meiy szegényt és gazdagot íffiránt boldoggá teszen, dobogtatta meg e napon a honfi kebleket; egy magasztos, szent érzelem, a legdrágább kincse egy nemzetnek: a bonszerelem. A houszerelemnek köszönhetjük azt, hogy vi-káros-multunkban, sok százsdéven, Hunnia min-% betőlté fenséges hivatását —_dicsön és ra-lyogva — ogy is mint Európai védőbástyája, dacolva a kun, (atár, török és fsbanc támadások poszlitó viharaival; s ugf is mint a függetlenség klaaicus földje, melyért mindenkor szívesen vé-rtnkei is ontjuk, ha kell, >hiaz a nagy világon e klvö nincsen számunkra hely, áldjon vagy Trjsn sors keze, itt élnflnkMhalnunk kell.« 41) évvel ezelőtt ép március 15-én omlottak le nálunk a középkori intézményeket védő választalak is, s ezzel nenuetünk belépett a nyűgöt-európai kullur népek nagy templomába. Szabadság, egyenlőség és testvériség voltak most már azon varázs eszmék, melyekért a honfi sziv leginkább hevült. Ki-ki édes testvérként ölelhette im magához felebarátját, hisz egyek lőnek a boldogok a szenvedőkkel a hazaszeretetben. A kedélyeket mintegy az örömnek szédítő mámora fogta el: halálos ellenségek békültek ki e napon ezymáswl, s mindenek szemében az Örömnek könye \'Ölt. A földnépe százados szol-i gaságának bilincseit vetette le; a sajtó is felszabadult, s nagyjaink neveit pedig imába szőtte a hálás nemzeti kegyelet Így lön március 15-ike az ilju Magyarország verőfényes szép tsvasza s boldog ünnepe. Nemsokára azonban sötét, vészteljes felhők tornyosultak felkelő napja elé az aranyszabad ságnak. Ugyanis a nemzettől idegenkedő bécsi kormány, mely a szellemi önállóság puszta gondolatától is irtózott, zsarnoki elfogultságot tanúsított a magyarnak e lelkes mozgalmára! szemben, s as általános őrömnek közepette vérlázító önkénynyel igyekezett elfojtani millióknak éltető elemét: a szabadszellemet. Ekkor kezdődött meg sztán a nemzetnek önvédelmi harca. Az 1848/49. ssabadságharc, mely-nyek példátlanul álló dicső hőstettei méltó bámulatba ejtették a müveit Európát, a magyarok harci dicsőségét Őrök időkre emlékesetessé i,ette a világtörténet könyvében. „Az a ragyogó dicső- ség, melyet ekkor főleg bonvédeink szerezlek: a nemzet hervadbatlan örök dicsősége, a legnagyobb nemzeti dicsőség és osztatlan dicsősége egy egész nemzetnek." A szsbadság eszméiétől áthstra, boldog voli ekkor as, ki egyetlen meglevő ékkövét, vagy utolsó fillérét áldosalul a haza oltárára tehette ; boldog, ki a nemzeti trikolort köveive, a harci zörej s az ágyú dörej közt arathatta a hőn babért; de még boldogabb volt az, ki a csaták vérmezején éleiét áldozhatta imádott hazája üdveért, mint Petőfi, ki hivatását betöltvén, fényét meteorként hullott le és tűnt el aztán mind örökre a szabadságharc zajában. Ezután egy I hosszú évtizeden át .gyászba boralt ege Huöniá nak", s ki-ki csak titokban, s száműzetésnek bus magányában adhatott már kifejezést ama honfi bánatnak, melyet egy leigázolt, s porbati port nemzet néma szenvedése keltett. E kor sötét boruja szülte ama remek allegóriákat i. melyek elfátyolozva bár, de mégis eleggé érthető célzatossággal zengették meg a ssebb jövőt, uj erőt és uj lelkesedést öntvén a már-már csüggedő szivekbe Minő szép reményeket fakaszt pl. Tompa „A madár fiaihoz című költeményében, midőn a költői íMetaég magas fokára emelt dalában költő társaihoz igy szól: „Hozzatok dalt emlékül a hajdan Lomb, 1 virággal gazdag tájirul; Xtngjtíek mto • jtrit, ka majdan E kopár 1öld újra ftltirul Dalotokra ktnnpUtn dtrúl tény. Nagy-Kanizsa wáraap Zala 11. s/im (»• l»p-\' 1897. márcias hó U^, további kiépi\'téi&ek soadja. Erély<an é< tzor-; -Műsorral: L Nemieü Htmnasz. Uaeai Gy.-». fi>mt-4n dolgosik exaa u épókte\'a Erdély ét £se»li at lf\|éaekkar. i. Jttraa Um első ioraan ax 6 kezdeaeo rezesének tol kö- KSluaény. írta és szavsljs f.jda Etaaér. . ssnanC ba -aa eskldibiróeágok tllttéfcsnégs oa«t. ta« 1 Ünnepi husié. Moadt („j tnlyos buottitakWn kíre^iümietik. A bante\'ő Zsigmond. 8. osz. tan. 4. Talpra aafjtw eljárásra vonatkozó törvény k eredtül vitele, ajHubtyiói. Énekli ae Iiiasá^i Eoskksr. 5, f>«M büntető perrendtartás életbe léptetése képűi » Sortobágyoa; Várady Antaltól Saamjs dolgaira IceU utalnunk. A reakció a közelmúltban nem igen épületes orgiáit fihe e testületben, minden ellenkező véleményt a leg féktelenebb erőszakkal elnyomni iparkodnak. Ez fog történni a reurathban is, sőt talán még nagyobb mértékben mint amott I legköaeleiki leledattt, a-lyaek" a iegntg/obb D«a\|eeh Mór lasat ua. A Szabadj Az kétségtelen. ^ Magyaromág, »ely. HSl^JSÍU szutéo JTtt nek parlamentje a legdicserendőbb módon napról-napra szaporodoak és Erdély va» azor- Knekli u «1«W JEaeUtar. H Camts* Esekc functiónáJ, s hol erős öntudatos liberális fl-» Ml boa* h«y • reade<eree MMk. ,Tótk Edétfll JTTZr __„aellett a« az iga\'tágűiy <°Tábt>i kiépítésén is .I!uVtWd mt* * mffírt- u párt őro az alkotmányt, s hol az ellenzék, a^Sik. G^adoetodáe. ,, i««z»ága,y, b- is a követésre méltó tisztesség határain i vsulnokok ét búik, valamiét az adamiotrantó — Haláiazáa. Rá\'éttW k.»től\|flz i k4v». Md mBfc«fib-» an«Ttr»Í váltoroft !)»«toaa érdekében általánosan ismezetss ee ^ »«wa szomowdott isj* belől működik, az ausztna. teljesen változott ^ ^ ^ kő\|t-fTtUt<otk «wal tudják »zv. Vk« umkmé m viszonyokkal szemben még annál inkább zzántaihan, melyben 1897-re 18 millió frtoi meg- Barabásazegby Birsbáe Ida, Barabás Beit. védeni fogja szabadelvű intézményeit min baladó összeggel iráaysoti elő, mig elődénekPT^^ Jfff4 . r-.. ■ . __. 7 . utolsó elnirányvatá csak 16 millió frtol tett. táq- Mzrkó Náodorwe, Barabás Geszt ár, Kálaáa den reakaónánus törekvéssel szemben, j Aanzk az igaz-ágBgri aiaiea>eraek, aki \|«U- Bóxáa unokát, Marké Nándor veje, Jarabek mely onnan fenyegethetne. A szabadelvűsé? I datánsk meg akar felelni, folyton két* ininyban R4*** ■•"T* száaoe rokonaik nevébe* iev. „,LV , c^i4«»„n,atntf „ÍUI, . kell eber tekintet\'el lennie Tökéletesen ural- j Barabáássegby Barabas Uazlpne etf. De o~, csakis azért szilárdulhatott meg nálunk s L,^ k(\|\| ^ adminisztrativ teendők fsi.it és folyó evi márciu. hő U-énreggerf I nr. verhetett oly mély gyökeret, mert nem emellett nem szabad elvesztenie éraékéi tárcája !kor életének 74 ik évében rötid szenvedés máe alkudott meg sohasem, s nem hagyta oda "gX f^date ée problémái iránt sem. Enlély \| «rtén« V^T^T^ J ^ ,. ,. , igss>ágög)minizster mind a két irányban valódi ""me folyó bó 12 én délután nagy réssvx sohasem azt a biztos talajt, mely neki erőt JÍBt4» , kötelezi államiéiianak, aki az \| és kitartást adott. S csak ezen a biztos admiBÚsziraciót saját gyakorlatából ismeri és akii szellemi feszítőerőben egy előde sem mull felül. Napja. Irta és felolvassa PlatsdJek Maaé, alapon fogja útját állhatni azQP áramlatoknak, melyek esetleg onnan hozzánk Ti átcsapni akarnának. _ H I tt BT illett helyesteleti örök nyugalomra. — Álaroos domlnó-estély. A m^yfmtizMi Cut\'nd viga\'oareadeső bizottsága e bő 184a csütörtökön (Pana estéjén) a Castaó btlyiségei ben álarcot dominóestüyt rendes. A MétkBldött megkivébaa a aieghixnttak keretaek Merihy domino-jelmexben megjelenni, de ezen libiteeág inkább eeak a férflsknak szól, mert a deamü ftiwtu « hölgyekre nhve UttUai. Ezen köteteset! I__a I . I IIIHH. W IWJS— I ■ MH l\|«lll■ ■ II. IOTIHSII- - Már«laa 15. .A nagykanizsaija megk5?«elésével a rendezőség bizonyára >Irodalmi és Művészeti Köre — mint már jenk hatni kiránt arra, hogy az estély fellege emiitettük — fényesen fogja megünnepelni, minél inkább beisrtsseék, ami) mindenesetre u Az igazságügyi budget Modera állzmoan, aely s eivilísaJt Nyugattal ^^I^V^I^^^H . egyeajoga, a legfontosabb reszortok egyike aa március 15-ikét Az ünnepély délután 4 esélynek cak e\'Onyére szolgálna; de nem kii izazsaglgyi kormányzat Aa igazssgaaoigáliatáa árakor lesz a .Polgári-Egylet, nagytermé h100^™ » k ^ alapja minden államaak ée Erdély -igazságügy- L_ Li^ii Az alkalmi1 al,ro a4lkttl Jíten,k ®e« ée agy tad miniszter a legnagyobb sikerrel iparkodik lelki- ?™\' ^P^ \\ bogy „eket is szívesen lógják laia. a. ismeretefen megoldani tárcájának minden felada- békédet dr, KIM JSraC, a kör alel eatély minden körülmény közi rendkirfili tál, legyenek azok akár politikai, akár admi- nöke, fogja tartani. A színtársulat tagjai 1 mulattatónak éa érdekesnek Ígérkezik. Belép i-nísztratív jellegűek. Az ő minisztersége alatt bemutatják élőképben a Muzeum előtti je- dii személyenként 1 forint; családjegy 2 tana érte el a magyar igazságszolgáltatás, Ónási faietet, mikor Petőfi a „Tmlpra magyart\'}*? o«k este a pénz-áraal a megbiré léptekkel haladva előre, azt a magas tokot, ,,av,]I\' Fw,vivfll a t,/tiímu" \'^r11 amelyen a IsgelőrehaledotUbb eortpíj állzaok „ L . w.t "fff í? !Tl , A ~ gyOMs. A nagykaamea. íeaai igazságügye áll Az 6 érdeme, a büntető per- 00,0 dr4ma felvonását játszszák el. A1 Ujot Magyar Autaltdrtatóg vslas«iminya totyé rendtartás fényes és kooeiliáns keresztülviiele >Iíodalmi Kör< daloskara három hazafias hó 14 én «C u. 2 órakor a Bajor féle veadtgj lett dalt fog énekelni — Este a színházban I bea alakalo ülést tart, melyre az asetaltánviág díszelőadás lesz b«l«»4 4IllaI. Az egész ^ lödök megbivataak. . /■,, , , ,_« r 1. 1 • „_ , — Horváth Lao Itthon. A uursasé etben neu város föl lesz lobogózva. Iskolai^Qnnepégdc kig u(npet ja^auak cigányaink. Egyjobní. is lesznek s aznap4u.az összö tanintézetek- leginkább képes hangulatot csinálni. A lefolyt j farsangban főleg Z-wlnai Vilmos kitüaő ssavksrs k a t h. csinálta a hangnlatot, A fariangi vigalmak le- ée nem az ff akaratán maii, bogy aem töriésynyé a kúriai bíráskodás választási ügyekben. As egyházpolitikai (örvények keresztülvitele nagy részben az ö érdemé; az ff miniszterségéhez fűződnek igen fontos reformok a logbásűgy-ben rs aa igazságügyi admínisztracióban. As 1894, érben éleibe léptelett sommás eljárás felügyelete egyik főieladatává letTa miaiezier-nek, ehhez járul még egy terjedelmes t örvény-szerkesztési működés és a magyar fgszságügy ben szünelni fognak az előadások A aagykaaizsai rém főgimnázium Qyakorló_J«kolája f. é. március I sajtollak, a folyton aktivitásban levff cigánytik 15-én d. e. léi 11 órakor, a főgimnázium nagy- tartalékba helyeztettek, midőn egyeaerri etak termébea hazafias lanepet rendez a követkézö berukkol Horváth Laol—barna legényeivel és Hamarabb kihajt a holt berek A jelennek bűjét MmMn: Haim! aak énekeljetek\' t S moet midőn félszázad lezajlása után márc-16>nek, nemzeti újjászületésünk e nagy napjának magazztoe emlékét méltó kegyeletlel ünnepeljük, küldjünk egy forró hálaadó imát a magyarok urához, istenéhez, bogy .annyi balszerencse köst, oly sok viszály után, megfogyva bár, de meg nem törten" elvezérelt egy qj ezredév küszöbé hez, melyen tal a teljes szabadság napja biztatón ragyogva int felénk. Fogadjuk meg e napon ünnepélyesen azt, bogy szivünk egész melegével, s hazafias lelkűnk lángoló odaadásával folyton-szeretni fogjuk híven és önzetlenül közős anyán kai. e drága szép magyar hazát, mint koszorúz költőnk, Eötvös, ki nem mondva le a nemzet szebb jövőjének reményéről, meleg érzéssel így zeng: .Ók én veretlek néma bánatodban, Basám, eaeretlek könnyeid kötött; Éatn tMoretUk ötven fdtyolodba«, AíAiz keverted, melybe öltöiött. Bdjlin motolygu, mert bár ionod kemény, Él méy a itr felett ie egy remény.* . AbbahAm gyula. Zanrbanyomáaok. — á Jltli" srsétU Unája. — Ssint* példátlanul áll a kaníssai farsangok töténeteben, bogy egy felkepott divat olyan eo-káig tartotta volna magát, siiot a vasárnap délutáni nöegyleti saurok. Táncestélyek, reuniók, hangversenyek síb. csakhamar megtérlek őeeík-hez, mert a közönség megunta őket Minő különös varázs rejlik hát e zsnrokban, hon még; mindig a közönség Islésének ballámai feleit tart-1 ják magokat ? Mélyedjünk el egy kisaá a „pablicum" psycho-logiájába, a talán megleljük a magyarázatot tapasztalad uton. Mit ia akar a .aegykösöaség ?\' Ssórakomí I Kevie pénzért szórakozni Bevés pénzért kényelmuen szórakozni. Kényelmesen ét jAakottan. lemerülök kőzött. Olyan falak között, melyeknek füleik vaaaak I Ezen pontok mind leltalálhalók a zsarokoa! Innen a nagy népszerűség. Azaz hogy népaae rüség t Amennyire már a telsö ütaaer-<szükség esetén eser vagy siAZ) népszerűséget keree egy. mái között. Egy csésze tea vag\|/ kávé nagyobb társadalmi kapoci ilyenkor, mint a legszebben hangoztatott eeme, ......Ott ülők a márváay aaital mellett, 1 a teái findisámban lobogó halványkék tzeezlángra bámulok. £1 eszembe jut egy hawaiit abból a világból, mely kffrfllffttem eeibóag a teremben, Egy metafora a teás findasábaa. As a fehér cakor olyan atat aa érísietlea leányfélék. Hoaaáönte«a nmot, — ea tAbké-le-véebbé hamisított, akárcsak némely flsteieaber A kéiléte aayag vonzódik, a lehér liasis cakor magába eaivja a bódító asert, aint leásy ai ifja nép izavait. Egyszerre jő a gyújtó sakrs; ilyenkor aat mondják, hogy a leaay .tüzet Ik goti" Közös lángban egyesülnek, valamint énkor a ram\' a csészében. A cukor — a lány — meg-persselődik, a ram — as ifja — felemészti Magát ; — íme, hirtelen iötyjük ndal a párolgó tea, min* szeretkezők (5lé a pletyka arja • feloldódik a szép viszony, msgába olvazztotti az áldatlan szóbeszéd...... ■ A ktaös láag vonaglik még egy kevéeaé az ár fölött, de esai-hamar elfújja valami prózai awllö ; vége egy idyllaek. De minek ilyea lehangoló rondolatisővéesíl loglalkoaai, mikor jobbról balról felcsendül egy-egr-4eáaykaca\| ■ vidámsignt lop a lélekbe. . A rogyásig megrakott buffet körűi esoponoeal aa arany-, ezüst- vagy papirifjlág: bowaáeyi ét jövedelmi értelemben. Várhattok ti öregek ott a terített oaaoaaaestaloál « Hébék ét lébatlaakedó Qaniaedek egymást szolgáliák kí elébb szóval a sstáa jön csak rátok — prózai vendégekre a sor. A taraaigái menete itt két irányban folyik A fiajslemberek vagy udvarolaaa vagy, ad»s-rolistnak maguknak. As előbbiek lehetaek jó táaoedok, cemot •»« Zala 21. wáw. (S. lap.) IMI. Báron* M H-4* i<iaJJ, bó\|lba ia a lawangi hangttiaiol. Saivaaan laúak Rorváib Lacit m hoo.de maat riUtf Zaotaai ,, aMk Torma Tóait *** halhat jak. Torma fnw hfxiU\|«. mely oly aaápan aaól, ím ver-^ni aa ili<K\|lrt, megclégsaik, ha bndit afcoéik bandaaak tartják, de Mkt »ár ki legyen u M > ktt .•!»«• baaiia k&at ? Zaolaai, ki ^Ij tat>a** adtait tagif hegedftlta aa íjtn mnaagoi, totfal kart l«4ay t aa aaóbhaégra, da H.xnetb Laet u aal kiaai, hogy ju«a* vaobuiná. a krvai kárdéaaél ia tootoaabb kérd* (étMtak aaerlai eaak agy d6atbW el, hogy s,odkét bandái alaavarxtk l»ó bandaaak. Kiért e« libetae aektak akkor, mikor -naai boldog a .tf^r\': bárom jó banda kfct kél eled bandánk, atyak aiíika, még pediglen Zsolnaié, iilandi 4 UmI, Horváthé agyaaoaak ji, 4 mm dl-feadé, a többeég pedig aaarati aa kllaa<Wwar>t. — Nfl«gylati kftigyüléa A-nagykanizsai Itr Jk&*f xttytó máJttua hó 88án délutón 3 kiakor a bttknaaég tanácatarmébea a köveik tirgyaoroaatul tartja éri renden köxgyüléxét: l.\| KlnUki megnyitó. 8. Titkár avi juleniéw. 8. A i4aatár-forgalat é yagyoakim»ial» elöieriew-tárt ia a axm«iegéió bixottaág jalentaae. 4. Aa alapaaabalyek « érint Borrendben kilépő 8 va-Ikntmányi tag, névleg: Betilheim Samun, Dobna BenOué, Ft-obi Pálaá, glai Uutmanii Vihaoané, Karuohtnaroff laoné, Klein lltéané. LSwinger Lajosné, Ol\'op Sarauné, — továbbá Blau ű»jo»nt> e» K»aiter Mikién kwnraolt vá-att<>auvi tagúk helyett mákok, vagy tllk uj- •okról, axaal kapcsolatban tataiéit (•!( a ftaaa-eialu állapotokról, melyek oeriai még 90000 Irt axftk»ég%\|ta»k, aaoa r»méayéo«k adv* kt\'eie-«ést, hogy a hiányáé őe*g»« Katbeiy váró* érdakalnéig* jegiexai lógja. Saatán telnnlalt Störn mérnök, a ki * vinni roppan elfinyeit Keaatbaly vároe lorgalmári 4* köagaidaisági viiooojaira, ec*lie, kárta a városi lrdktlt«gat, hogy a raroa Miogo t érdakében kotta an a eaakély áldozatot, Lénárd Ernő kir. k&<)éiytó un a maga, miat a vá»o árdakalieége nevében kijelenti, hogy a város anyait viizónyaihox mérten a lemxett varul ügyé\' Itttkarotai togja, mely értelemben Heacx Aat»l ia yilatkoaoit • axoaail 500 Irtot jegyen. Tébbeu tx jegyetek nyomban, mire a vároibirú i« te kéretett, bog; ár vSnyvaiUe befoíyását a törekedjék oda, bogy ki iga testté váljék. — Jutalomjáték, Keddvn e bé 16-án a axiu-•ársSlai kát kedves tlnal ugjkaak: jfaroui Adél és JUdwyai Aranka kia«M<>ntioknak laa< a ja\'a-\|\'jo:it)átéka. ív in re kcrttl .Omlj mey Mm" vtgjá ; ttk. A visvainbas állandó mAxirdarabj. Ajánl- jak ntflegen a kni>n«ég partfu«é Imibe. — Mikor Itta a világ vége? E ►sftrnytt kats^xtrétára páter ölaa^ics Egtdius bataroxott I lermina\'t tOaütt ki, Vaavároit, a kalb. t«Maa«ti I ialotaiiék Blé«én. melyen agyanis vita tárgyát kípe.te aa, talján 3 lan té &>tíd 4v»< korpMléka leimén sa&ln<ég«it 150 frt Awkegai a bttkftx«>g jaxavaiaae meg, avagy altogadussék « ax állam álul tatajánlt aeiély? Paur Bgtdins laindaa- «fyw 4a Krmsalw kali—«k mag f mm I Maginadá, begy mily miaMgft éa kúrtlbaial mily ára kaival — van aalyem miata kftléxmk. M, 4-1 Sziiésnt -----I\' — - ---J--------- ~m 1----—, MIMI IW\'.pHI. \' ■ -------- bóii magválanaiasa S évra. &. Hánimtagu »xám-1 áron a hitköxaéggel akarta a pótlékai ng«xá megtralaaxiasa. 6. Natáni yjs«gáló hiiottság isditvanyok. - Nyílt kérelem Elad Kői művelődési Beiagaegályáé Tametkaa^i Egylai** — (IX. Pipa-a. SÜ.j twitalaltel kéri ■iidaaokat, kiknek di>s<á-sója lelavatása al-talaábél aaaaióaxagét küldőn, ex ideig ex aéaybaa még aam intéxkadtak, bogy a végasá-a«da« alkéaxiiéae végeit vagy a raage* viaax-küldeni, vagy inkább — tekintve a jótékony téli, — i-agybeoeQ adományukkal aa egylet va-gfOBát nyarapitani kagyeakedjanak. — Minden-otmü falvilagoaitáaaal axivraea axolgáluuk aa tgylelra vonatkoaótag. - A kesxthaly-tapolcai vaaut 0gyében már-ow 7-éa gyűlés tartaiutt Kaaa<haly«n, a vároa-Un leruieben, Hertelendy Ferenc enged mén yi vaa\'atni, s mikor « htvek cm batlaad^nak nia \|mulaikoatak, aképpan érvelt: .Saxvaaaák <neg, A .Badapaaii Raformatuaok hi« u<y aem leia tSbbré aaákUy, mint 6 évra. mart 5 év mu\'va híxtosan HekAv«ika<ik a világ végei Ext én egr olyan könyvbö" ovaaiam ki, melvnek minden egye jfivetidlilixa még eddig beieljmtth^ — A1 t»kola«ék Ugjti annyit kon< I oadáltak P. Egidin»nak, hogy 6 a végsw jüvandnléit valabut ntvaata, da hogy ax be is ttljesllljön, ut már annyira nem hit tok al, hogy egyhangúlag elfogadták a< állam állal tel Hjánlolt eegélyt. — MegazQnt köxlakoöésl akadály. Namc-ak I a sétáliS publikum, hanem miudasok. kiknek ul Ijok a . I nem kevéssé bo«aaakndtak, lingy a Bay-téle ] telek elfiti vagy l* kellett térülök a kocaiutra, SardiaV7k%i Adoll máaadik talMátéval a , Firmáé ja karéit aaian öeaxbaagaé axép até-adáxban. Rx^or Emília (Sulaj Kata) a lagpará-yibb réaxlaiia aaépao kikaaaailta aaarepéi. Tollagi Adolf (Varéit Jaako) Mg epű aaiaralix-muaaal éa igas mBvéaaattel alakította a lala bolondját, kinek lelke mélyéből ax ambarak rat, bántó guayia ki aem alkatié aa ambaraearalat nép ériéaét Swrmai Maaáa (Boglár ÁgMa) hangulatot keltő baaaAaéggel játaaotta még klem H»erepét. MM (Kasseg Mikály) éa Aé%i E. (Bálint) jóiatt humorral maiattak ba <gy-agy iiaw ratulkai magyar ttpnat, A népxunm&vet Tollagi agy kaeaglaté jalanésé kóvetta. Jáaxail a nagy tragikát etánoaia Elektrában, axok mulatlak legjobban, kiknek alkalmak veit aiár több iabaa a nagy mfitésxnö gaaataaaii jrtl magflgyaiai. CaátAnökBa TWiagi utulaó eaadágaaarepléaéval ,J kit alamaiwl* jataaWUk. A vendig mlvéas egyik legjobb Harapébéa Tómban gyönyÓrliBdfttt kAiAmégtak. JWpdw (ikaati aa ama Cbataui Raaan nurepavel htrkéiotl mag. Ax alal tal* voaáabaa valamit igéréaa kesdttt néki tódulni, de ba a darab «4lattenQI öt Mvanáwa osatoU vo»nj agy a km kaxdó ax atulaólma már agy autixxla asaraplétéra illyadt vnlaa bikonyayal. Jfdayai, ki ex aata ugy énekével, mint játékával igan aaép likért éri el, égy iobb partaarvol még többet nyújthatott volna. Hsédwyi aaarapébau (Kié Dnnáld) saivMebben láttak volna Kftvaslt, noha Hetényl ia elég tl\'ximaégi ia megtelelt nehés leladatának. Lif$ti jAxaa tHary) kiesi axarapébau kedves volt. Harám a kU kakati ■aobataáoyt jataxnua ágyeaea. Owmí iHiuaaiiei) darftltaégai kelteit epixod ia»ripébia. A gtérep-I löket agyQtt és agyénkmt a köaóaiég a lelvuná I ok végén hálásan megtapsolta, a nadágiaQmt elnöklete alatt A nagyon látogatott besxámolt engédményeK a miniasieriumbán mt up folyt — lapunkban ia jelxett — lárgyala afivejt gyerekek, fess firmák, gavallérén!berek — as utóbbiak oaak )A partiak, a exen agy tulajdonság talár valamennyi előbbivel. Aa első kategória kénytelen a buffetnél maga Bssxevá-togatnl aa oxsonáravalót, a másodiknak garmadával hoxsák elébe a gyengéd kekek. Ax elóbbi-ail a mamák kérdeigetik a neveket, aa ntóbbi-aál már nagyon jói tudják kivQlrdl. N«m tolytntom, mart még ki találok kottyantani néhány atátnsiitkoi I .. Annyi igaz, hogy — ka a hásasaagok as ég-kéa kSltalnek ia, a mennybeli bymenburean biiváat fiaatbatne a asorrenanoknak proviaitM. A nevetgéló, fiirtaló oeoportokról tekintetem (HéTtdax a baagó oaeonnálók oaoportjára. — Mennyi anyaga vnlaa Ut agy Brillat-Savarinbe tjtott Cumberlandnak. ha ai oxaona miként \'•lé élvesatéből akarna követkaxtatni a lelki lelájdoaiagokra! Abbéi, bogy valaki aandvicbet iy teát veas-a elAbb, babos vagy lord rüU-oaoyt kedved inkább :auk családi a egyéoi vo-ásra vasetbeina. így pl. mag lehetne mondani, kogy a turóslepényt evő férj neje — esi a 4taaéayt nem tudja késsiteni, mert kfil&aben \|i»»er»en a kaaizmiakat) a férj indignálódva loiaa télre a süteményt, miután »jobbat ehetik 0 ottbon,< még ka magétól Kaglertdl jönne is a léaéay. Hál még a klikk- éa koUria-rendaser laamael \'wiói mennyi boayvdaloo ayilján akadhatnak, ka X. irat T. aaaaoaynyaJ, vagy Q-ékit Z...ékkal ládák egy Ott oasoaaiDif nos, hét nea érdeme* • saurokr* eljárni ? Amint így madiiáiyalok magamban, úlraxxant padig aindaa jelenéxibétt mák ayilt ssiaan l* r. ummauw, IIHVH ■iuhmv, i 44,,___1 Ongery utoa végé* • ^r,yár ..>4 veMt, \| adatott, melybén a oimixereptt aaarié Ktmm Albert játaxotta nagy tetaaés aéllétt Lgaa té volt még Kiuuini (Virág Tonosi). A termát uufoláaig magtóltó kSxőaség igén jól aa lakotté* sokat tapsolt. * gj tMéaen \| eBy uiaétküli hagyat kellett megmásxaiuk Minthogy a köxiinaéirnek ra.ik légitinebb rééie kedveli a nyak- vagy* lábtörő turixtáskodáit, legtöbbén as oraságulat válasttoilák, miaxon-ban ax élénk koo»ikBalekedé< tolytAn ssintén nem larinxoii a kellemességek kőgé. Ilyen ktt-rOlmények kSsi oaakia helyeselhetjük a várnai tanáé* abbeli intéskadésé>, hogy csekély atdoxai árán kisajátította a Bjy-téle léi* alótli atvnaalai é« xt a part lebordáia által a köalékedéres alkalmaiaá tette. — Sötét pont. A p\'ilgártm»ter átiratot iaté-1 xati a renddrkapitányaéganx, bogy a kóiarköK oaők védelmére alkotott kdééi asigornan vtgrahijuaaanak ■ a mennyiben axen iniéxkedééek elégteleneknek bimnyul nának, a s>abályrendalétt lgkSaaibb rtvixió alá fogja venni. Okol e<e» eljárásra axon axomorn tapaaxialat laolgáltaioll, bogy várnaiakban - ai ellajalt kősarköleai vissonyok aem réaas4lnak a kellő hatóaági ielOgyelatban, illetve éllanóraéa-ben, minek kővstkeatéb«n nyoa állapotok jutottak a polgármaaUr tudómé aára, kiaek ebbeli erélye fallepé** bifonyán aindtn jóéntésB polgár * limréér* talál, (N«gy kanixsai olvasóink bixonyára aindnyéjaa u biaxil, hogy as eredeti kSslemény, padig hát ,Vaarármegye* laptársunkból ollósluk ki. Ssark, — Hirdetmény. Folyó hó 8-án este a ssiahásl öttSaöben, vagy a miabáai épületben agy arán) karperec elvessett Felhivatik a beesfllaias meg találó, hogy ast a rendőrkapitányt hivatalnál adja át, — hol a tulajdonos állal illő jutaloabaa résaeaitteiik, Nagy-Kaninán 1897. mároiua \' hó 9 én. Mi rendőrfőkapitány. — Folyó hó II-éa a helyi uradalai majorból elasaladt agy rövid saaria 8 éves fektla-fehér tarka aaórfl tekén 4* Hl oeagő hang.: — Ejnye kik fii a teáját Filelea neki j — Hat aal kiaai aagyaád, bogy a tea kedvéén jw éf ide aa ember ? XiUf. K 6 x g i« d & i tf Ekipriba, répa és bvfoajft kl asáató akik baMitatáaa A modern tsehnlka haladtsa a kOtőaMé talaj-mlvalő saakőaök terén is csaknem napról-napra •xabáiyréndelet intés-1 ésslalhétő, amit anafival inkább %eil larméaaa-lesnék találnunk, mert biaaan a mai értéásatéd visaonyok egyenesen arra utalják a gazdákat, hogy a talaj kitflnő meguivélése által a termést ugy minőség, mint mennyiségileg lehetőleg fokozták, s a terméstőblettél pótolják a termény-Arak esése követ keltében beállott jövedelem csökkenést. Egyrészt ez, másrészt a nagytnérvtt utóbbi iddbaa botrá-1 verseny ia veti talazinr* as ujabb 4a ujano kon strukoiójti ekékét s gépeket s miután a jónak legnagyobb ellensége a jobb, egymásután iónnak le as addig kitfiinőeknak tartott talajmlvélési eszközök s adnak helyet a még ktttnóbbaknak, a melyek bizonyos idő multával bizonyára Minién as előbbiek sorsában fognak osztozni, da éa Idő aserint mint legjobbak dominálják a helyeiét A gaxdakőxönségnek természetesen mm áll nó^jaban minden qjiláit kipróbílnl; erre a gazdasági egyesületek vannak hivatva, aiy (ormán, bogy versenyek és géppróbák rendezésé által lehetővé tégyák aa nyoma vessatl. A találó tegyen jelentéét a kapitáayságaál. Nagy-Kaaiaaán, 1897. aáreiua hó 18-1 a. A réadőrkpiiáayég. — T. hölgykőzdneág I Kik oleaó éa ixlé* ulytm fyúpju-tt nyári wmi ktlmii ákaraak vásárolni, kérjék Wtimr MitUi (Rndépi, Aadrá»i)-ut 8.) legnagyobb divatárnbátáaak lagnjabb tavaaai miotagyfjtaaéayét, aelyst érdeklődőknék meggyőződést szerezni az m\'abb gépek használtatóságáról. Legutóbb a fahénaégva gazdasági sgvasMrt rendezett Kápotnáa-Nyézéo Kenessey Kálmán birtokán gépbemutatási, aaafynsá lefolyása igen érdekes volt Beantalásn kerültek Sulky-léle aélyaaánló ekék, továbbá több 8ack rendszarü Bicher-féle egyetemes acélékék é néhány répa és bargoerikfaáalé aké. A gépbemutatás iránt környékbeli földbirtokosok és gaadák élédt érdeklődési tanuátottak ; ott voltak : Arany Já-(sef, Baly Kálmán, Caontoa Andor, gróf Cáráky 1897. eém* h* 14-* ah* lik IMWI]\|\|TW«, Mk 0 HMÉH agy tftl^ mnaaéenl jtt Mm fa M/ijj wérftfr, méym aaá. aw naMkhil a a* .flean bmém Q • Ttrar* áiML Mft* tlyea ml4lt hnU\'u ifW, W7 4 át mm mm itt, a \|r«T ittvia, immt KéáMa, Kauimay Uh. Km Aattá, N. fcM ItMii rf, gyttHr fitt, faa, Infe SaaAtr, T«b umír, fMaaiy fa^aa. gpa* nétikmm • at (Mít \\ __________ tyí®. I v4/Ma« M agy vétet a*, mert maa- \| Magjáé mt» ayagndtttsik kteMtt. «M tímmtm,\\Uf aáig beiarttMt Ma, m ■íadaa tateéna[ba* ál ili lágiat* wmn ttWn >t«uj éftda Jaeet fttriniM e»yM ifaejbagy hm táay 4 ^ bériuask « CIiiwi ar area * MeynM Mi — Emtk tonOiXni* M«, ««4e ^ riáam migMirtd mm ha mmn^i^ iilHi)Élé ms * flfN a » «MÉ4< ■ ^ IW BMI kafeépaiM MÉMetfbae • m fgjtogfl&L^ a két gilnméej kMNL EMfcaei mfe • sir «■ esárt m. amrt • Rarfc 4a ti MdmUk láát, Ür mm & Mléi HhM ! i aMaft, trtifei^aa! aagyae MtáMt; peree el bmi ez mram Mmé etéfc kMftMf IS Irtai áráfáb-hé aa tpscag arieMgt Rtekar éákaM, a] Ma • * fcsaá,,. UKU lap C ümklát áák Mmi Mfl klynrtllfr 1____#_ __________ _______ tM> Ry Ml >itrt)MW « igfMIet rtaMke-fletfim Mysatee vae a ewtaefy u ÍBM aa }M»fik. mmé • BkarH\|aawíÉ»í tfrvéeyakkee pártáM, magtarte éri* I — A 0 káiRái aa éa mmi, \' Htm agy jetaovaa >gj»ééeei ájlrei kmwip* barátja. kmiwa, M»tá* OeveMg ar Üyea txMtHl leyel- aaéefyee a^Mwtt •« lilMieelé, MgMéé, aa iIwmMí^I Qatan— er magdőWwnve aéM rim I--"* fg~r"\'tf jélimrlim. mtten meM- Höbmm mteiegy Wt< [petlaimHl eegsmlkta Krua. > I — Erra Mg m goadoitam. TtraMsetaa, begy aa aMálMt, melyet a ta- ~ AtW **** , * "fTU*- \\Umym mkm l»t tmtm, VttaM f« I\|M am aíai. Üpm m [«<a/a«ii MrMiaa; áa i«íi<liHa, kagy aa ariwUa iUI«n> mk&fil C(f«itaM tifew -acrartzaíéi. fon a WUW m \'HMtM t uvafkaaHM: kdwnfi Hm tm Uvttvai Ea séfig Mayitu"\' MariüM bMMMy, • Mmya Maoayáral ■Maa paitaak mámUnan ím. A katMhl lyétmara ú* kmw mfj««t»»o as i ManWaéii • kAvadutf widia<By1 hMhUa U s A fiaefc Ma R. U. «Mm dbs roaiarf Mk-aMM 10// wlir > 10* Mte barüda Ma-! (Mái vn le A BadMT\'Ma folky Maak arteflka«\|Mt 10* Mily áa W mMm baftaöa «áa(á«m> MZ lg. A ffadpM* D 10 M ff Jacyt aiw foaóartk- { \' My él 12 MUa baráaMaAaUanél M kg. A Ba^M-Oia D. 10. M. R Jtfyt ka tooí- \| mtk»H+ aaHy áa U" kartada txán-táaaáJ VAU) kg. A Mnavoh guzátk a Badiar-Ma •ir«ume» aeáMákMk luHtak \'oda aa liaMgat, aaacaak I nteaAMMáfak. d« IKWMWI «a«ké(yM voatefftk-miatt m, i m kttAatk as etóbb kMHt adatokból. IRODALOM. — , teifttumii liMfbtaff\'. F«noá<a tm kiruftmhiaa m m mm* mmu, uf7 mftrmhi u motfw III aiitéíbli t •IIWI i fcH ■■ti i«n«t»f(W WfikMi MarkMi, mtlf — i«ti«(a« iiílkül — 4UMai NM kMul mia4« U»ii(4f nkM i\'Xr)M« áa Utmriij aáaMtt laál, M g rálislit «J ,»lMt vujMifi\', i>lnt\|\|«l a Mali .»oUi«i aiaM««ii> lam. á »«y MUItlWI Mi mmiM (ff, bál. UfálMlI 10\'10 MdfjM( tr» Hl«nl kár», Imawna itfamMwl «UMI kUM jílwllí DM Mm itáUlMa, alMalakfcM Igf lly« taiiu fgt«Mt kíafr én 1 tn Um Waf«gywiid(l, kiwy aa ttéém fáIWit itam iltaailéiw alaalifa á vÉUaM IgMgtl^a f»R(rtl« Mi, attrkaaiu* Calamr Ula, kl> H#t Hit M \'^f- * Utf«U. j»l« láriáMtlrájá\' aak 1—irtf. á ftnatol wwtaíatiWe* i< klwÜklvtttlt By Tlll. VyittftytlPMw I, aaáa »Uu vat. CSARNOK. 6rttl»ai aranvadálybőL — Aaariktl Matcyl mtUmC — NMtUi Mimi* lagaaM Ma. (fat/uUa,) «» Igaa, ntai ■uadoti aindjári .ntati\', mi-dót áiadian a n4)t\|ytt; araa várvOrO Itit át ktrdá, ba mondóit t mái valamit Rágtn atlalalitiitm volt* at tgttz tórtáaaitt, bt ma ujr* m>g iki< jtltalk i t\|ét«tii mát aa««t ntm (aiant bt, bmml mttMi atm akarok rá moa\' ótól; lagtlább utólag ütni ttbtUk uitgtinnak tatmr> báayáat. Mldóa tata htat árttm, \|gytAkBayvtmbt n,j-. Itiytákti írtam bt t Upiittalt gyanuokoliról, Ea a \|ipyiék ntm Vincit motl bantm ,01 19. /</<««. Mldóa máaap, tay álmtUta á\| utáa, btvtt fAlá\|á«taJ Irodámba lépitm, atua birral fogadtak, bogv t»f ar már jó idtlt a lataagyobb tttrtl m»\'fa«ig«i vár a logtaó aanbábta. Kár<li tt Itvtrvt, mitt voltam, áppaa tantml fcadvtt aem írattam uj vagy régi klltn«tkktl táityalnl. Voniatoti láőátekael ladultam «Jaltati eaobá leié. De ki Irie le mealepe\'Mmet, mldóa beláoitmkor 0 evtríai arat íáitam magam tlótl Mlalkofy e maglepeUe agy pillaaatra mtgbá aMol, uUmm iSeben, azánufSIdtfiV-atk egy eUak HkMtéfU magiemtrtedert egy amerikai Mtjgni, kttá btlálteaa belftre-ut>. Raktay napi hnrt«át alán hlébné beaae a vágy, ót (tinágávt Uaai. Miatbofy SaaIádból való, baaá\|áhaa tekiníálytt áU aaak irvtad t IHamii tegyoaaal Wr, awadaa maggoadoiáa ndlkbl Itlaiánlá aeki tnát át airei e megumtá bel—gyesee». 0« mida«\| várakoeé eUeaábea a áaitl bAlgj caaládjaaj 8attáó<ie>áar<H tadai aem akar, áe Mry keay- [ telea vott, ->■ miadea kalemflitttut kikarl ■ \| lamán, — ártetmeii lliokbon laraai; de aa eljagytá Itlboatva nam lett. A ctOggtdáo ét aggodalom amts idaiébea birt>u rifiattólillt lati Aagolortaágba. » 8atrtlmtala»k elveaa\'M laletli aggodalom ! e boeta távolié* alatt, eanjrira ayugtaltat-1 lotta, aUatenat ason aíánlatot tevá aeki, bogy vete titokban aaega»ktdaák. Aa fttánlal elfo-gadtaioM, aionbaa néhány kikótéti calaeti, \| Elówér : et aaketéa mán k5a«ttlaa el ktll\| hagynia,4a mteodaaor: megkellett Mi Ígérnie, bogy bátt»tegak nyllvánoeeágra hotaaának Idejét laljeara beláláaári hiaia. B retom, bár sebéi ativval, alávaló magát e feltáleleknek. At óbet, a leányt lelMgévé tehetni minden megfontolást háttérbe mrítoit, A iQrdObelf-Ifll kórOlbe ll 30 tagol ménföldnyirt egy peplakbaa találkozott a hölgygyei. Egy ma-tbodlila prédikálod óaeaeadá a ktlWi. A igent lánykádét, agy napMmo, kit a prédikátor e eé\'r kerlle^ól bili tló et t menjf-»ae<oey egy Utrátuejáaak Jelenlétében, kik mint tanuk Kerepeltek, lön végre hajtva. Itt magiagyttm, hogy a meayattaony Ülőinek esetleg tttk belyeneiiőjéaik beleegyexéte hiányzott t bogy a nienyHCMOity huiKonegyedik életévét még nem éne roll el. Kérdem tehát t tőrvéeyeeea árvétyee-e e hátaMg ? 8 alá kell e magát a ad aharaiáaak barátom vstaie, ba annek birtt\'en etilbe juiut a htaaa-tgot érvényitltnntk tyilváahtnl, vagy klváabaija-e bogy aeiének itkiniee magái t Et aTbtasálét (olytma alalt miad inkább ér-■ém, hogy Cieveríag ur\'ellen treett tlltnaaM-vtm vaut (inten«ivitáaából: .barátjának" élményt! ntgy okban érdektltes. Miután at tttméay uiahtlyét tőle afglnda-kolám, a megmoadá, hogy a nev«aatt iQrdőhtly Mew York állambeo ftktalk, a kBrtiketó Ül-világoaitáaeal tolgáliam neki. Ea államban t bt atm tévedek, valamennyi államainkban, minden bésaMg egy aaertódéa-ntk tekintetik, emely a tallok Dtleegjeséae aélkOl, pap nélkül, aőt némely eaelben tanuk nélkül ia köthető. Régi időben ngy aatreatek maguknak feleséget mint bármely máa birtokot. 8 alapjában máig ia oeek magvan, Eltgtadé, bt aa illeti) taamllytk egy másnak tat mondták : ,Kaeu idóiöl fogva báaaeiáraak vagyuak,\' Máa mint a köloaőnOata kHejMtt ekaret atm aeUaéM. — Véleménye ateriol lehat...S. ? — Barátja törvényen férje ea illető hölgynek, haMk valamely lörvénya* akadály lenn aem lorgett. Ami a utal hölgy életkorát illeti, vi-gaaataláeal eeolgálhei aa. ba megtudja, bogy náluak, Amarikábaa, mladeu tiseanégy évee leány aaQlőinek beleegyeiáte aélkOl jogoeitva ven káttitágra lépőt. Mcy aaaa*ágn ? — Ím- — te aa at ar ? — Hatta eaapy. — Kapott a a b&gj triót kuttykiltyt ? ttMMr. — A te aak Ural tlá vak aa IwiUkdp ím, — Pataiéi ar igeaifiltg ialeic > Eltette a b&igy a bitooyUtol ? am A mm tudom, de agy ptéaw. — Kik voltak a taaak t — Egy ember, ki akkor ama papaak éat-\\§>mu. — EM tudaá e aat ba/á>ja eJlnaai > — Bt jatt ea lebmeilea. — Megbali, vaty awf l — A gtt magba t a aapatemoe titánt — ügy! Mikor Unni pap? — KOrfilbeiBI bárom bóaappal tattf". — Mikor veit aa ttágvé t — Juliut barmMegyodiká. A mátik ibub hol vao ? — A menytataooy baráinéja könnyen mag\'t-I lálkaió ; dp valóemal vonakodnék vallani. — Ninct ama araak temmífélt »y irtla. melylyel «a> a dolgot bebitonyitbainá ? C.avrríng ar fejét ráaa. — Még abban a belynetbeo rlins, begy be-bitonylifagtná, misaenni e neveaeii ttpon um a helyett tartózkodott, hol as aaklvó mg4r-1 tént, mondá. — Be lett a aa aayakteywaartA állal a bá> za«aági bizonylat vetítve ? -Nm. — De hogyan, bogy aa el lett mataasiva ? — Erről, aem tzolgáibatok <el"láeemito»tl. Eo eeek aat tudom, bogy Imralom hiába kutatóit ilyen okmány utáa. — Vállamat vonogatám, miközben véleate lam — Nem vblietem btrátjánik nyugtilantágát roaaa néven, ba a hölgynek amint mondá, ajándékában van aa e«keléei eltagadni. Remélheti ugyan, bogy as esküdlek igaaat adaéaek atki, ason eurtbaa. ka a doleot iór«éay elé viaai, ée ■éfla kételkedem. AllliMaak valódieáaáról, a jelea rttiben, egyedül aklval megmérteit »«t»t it«i bitooytagot, de be a bWgy eléake\'óre te-kiistlk, rendesen arra ssámithai, bogy aa takQd-tak ronontttnvéi magának magaytre. (FalyMaa ktvalluatk) NYILTTfiR. ■ftittily—t kiiwH»n MktM B ír aa krtal 11 frt 75 kri( v m)m tttfjn — Tassors- ét Őksataags-Poag*** valaálal hk«U, thér- éa Miau N krtél lé frt Iá krig Hétmaktal, «lm» wikat, kaokáattt, ■lotiaott dtual stb. ("UUgy M0 klltaklal tÜaMg, M00 wla la ■ialáaatkaa stb. a momw ár gaatoMr és váatBMtmsa a hMta aálHtva, aMékal paat-MlHévsl kaid: Bmilm ti. lm !• klr aáv. •sálllté) MlysMgjrára Zlrlokbn. SváM aslatstll Imlskr* 1U kr*, lvtl«A Ispakia e kras Ul^ag r\|aliiáé. mhj« sytlv** Irt ■^naiilM fB-tssaa tllaUaUliitk. I Etltlöt tterkeaatdi Dr. K, 41 K ■ ■ 1 I L. Laptalajdoaee ée kiadó t r IICRIL W C L 6r. Ragy-Kioim, vasárnap 71 A- 96. 96 l-l Árverési hirdetmény. ->. A negykanis-si kirí türvyrék itiekkőoyvi on-* réezéről közhírré tétetik, bog; Volí József ttombathelyi lakó* véarekajutónak Balogh Itivin véfrehajtasi szenvedő diótkjUi lakos. el-■ra 100 irt tőké ennek 1894 évi april Bt-iST járó 6•/, kamatai, 37 írt 70 kr p»r, 8 (rt 15 kr, végrehajt éa lérelai, 9 frt 15 kr. jelenlegi, « a aeg felmerülendő kéltségek iránti végrehajtási Igyébea a ientnevexett kir. törvényszék terület é-hex tartozó, ■ palkonyai 306 forint tjkvben 4* 300 hm. alatt felvett ingatlan aak Balogh István) illető 636 fura bec-ült telaréeie IW7 évi aprllla M Uk aap)áa 4. e. 10 éra kar DiMal község hftránál dr. 8ehware Adnll felperesi 0»y»fd vagy helyettese közbejöttével mer\'artsndó nyilvános árteremen alsdatai log. Kikiáltéri ár a lennebb kitett becsár. Árrerezw kivaaók iirtoiank a beeaár 10/,-it készpénzben vagy óvadékképee papírban a kiküldött keiéhez leteani. Kelt Nagy-Kmizsan, a kir ívnék ssint tkvi hatóságánál, 1897. évi január hó 16. napján. GÖZONY, kir. Uzáki elbirn. Zab 21. vekor (S lap.) 1817. márdua hó 14-4" /OCXXXI^kW <»xxxxxx ü marton józsef § A A <0 A Budapest, VII. Károly-körut 9. /* la b l H8 M-I Ei^^Pbet * lru«ti« hii\|4, <2 X felejt és S;tiytl ke* y különlegességek. X Árjegyzék la\|)rea éa béraaentve. ^ x fceráaárláal XXXX9 sponlol ••portugál be* kaphatók In isKlUei\|itl Ki tjX> »mt» Ly Bodega czsgakkai viófoljlonoi elcserélte aCortlMaernó flwdiabi vétilt állal, tHatillhsli. 30 dlti- és stlsaMrl ekaáey. Mgt ihlet álltttlku-OMMÜkil mm ftoiilllw) m eaber teet Idegeinek ét Isasluk ertut te ri\|tk«]n;i tttelire Ara t pslseak 1 frt Kwlzda-féle Fluid A W\|yé vMitiyiyei Tsiistik, Jinatveken eUeók is levsgMk kitint sikerrel keauifyik Uetsk eeteltieire tssaaak aembb sUatssk «u» . nl<t felfrteeitieir Arat M psbesk éOkr. tír • lmU *lmri \'lUMtt peieesktu **\'" (rtfjMeetérbaa. - linktár: - IUrtM1 péiytasrtár. ksrasaáerg, Mw sülit Mindenki4 w Hm " * mmuciiM téfél i( akar lemondani a kává megszokott kallamaa álvazatérfll. Mart a Kathrelnar-kávé hozzátétele által alvésa aa I4s«-Izgátö babkávénak általánosan Ismert és rsfitfas használatnál annyira egész- Mindenki • kln,k WIIIUOIIM valami megrontotta. Különösen Ideg- a gyomortartalmakban szenvedőknél sok aaar ssstbsn s IfSféazaégeaebb és a legkönnyebben megemészthető Italnak bizonyult a tlazta Kathrelnar-kávé. aaaaasaaaaaaaa MinHpn Mzon\' 4a gyermek, a kiknek gyönge azsrvaaatérs különösen IVIIIIUCII \|6tél(ony hi44iti\| vm a tápláló Kathreiner-kévé a a kik ksl-lemea,enyhe Iza miatt, ugy babkávélzzal kavarva, mint tlaztán nagyon azeretlk. Mindenki a k\' a háztartásban takarékos, de Izlstos és a mall.tt egészséges kávéitalt mágaam akar magétői megvonni. Takarákoaaá\|l szempontbői la ajánlható a Kathreiner-kává, akér babkávéval vsgyitvs, skár tisztán. eeeaaaaeaaaaea#aaaaaaa*aaaaeaaaaaaa A Kathreiner-féle Kneipp maláta-kávé velőben egészségi és esslidl _ kivi, s mely elemekben a legjobb mslitibAI kiesül; a bobkivi kedvelt leél s Kethrelner-ltle gyirtésl mód adja meg neki, s mely s leghlretsbb szakteklntélyaktől elismerve, minden mOvelt illembsn tért hődltott. Csak a Kathrslner-/ kávé egyeet\'í msgábsn s bsbkávé kellemesen Ingerlő Izét ás a msMta-kévének •(éettégee, orvoellag ellemert és megarSiliitt etőnyett lí/jpoloni megkirosodás klkertlléee végen beÉ> Aöl ulullle s\|rlés slkslmávsl tessék Jól vl- tj ,, gyáznl ei eredeti dobozrs, s melyen ez s (elírás van vP"/l/f/fltfi Az etyse eeeaegku. s astysa slses rajta s Kstkreber sáv, ksahttstt kévé vm. IPiol IQSPSBBSf) [S^jmSfw UROSUKOé \' vn fii •^VítfH! jbojskoji KUIKŰBISS2XSLJ8 mmtmmmm órikla S ATI) Rl w ii IS padlómáz ad. Walsalll kaybaéé Hacfesiacer Tolf • fényi eaak a Mifat, Eiiiitti-tér 8 ( KLYTHIA a ápolására! szópité8ére ós "O n rl o "P finomítására ± U U tJ I; eat lefeltkslfkk eiiaeéki. MJ éa ireala« WSO. « _ fekir, rteeMsIs. is eirga — \'•tyllec saslysált ts ejielv. Dr. Vahl J J. Gk. Xlr. leaér éltsl »ta>» Ellamare lovalok a legjobb körökből minden doboskos ■ellékelve vsnnak. j TADSSI8 00TTLIEB Utánvéttel vagy aa \| Seazeg előlegee bek 81-> dése után Uldelik. eaiskir. aévari lellsils saappaa ts inataaaa gjir Bissbea. r Irak tér Bécs, I.. VelMle a. lispkslé a legtákk lllatamar gjéfyaaarkaraaka-ééekea éa gyégyssertárkaa. — lagy-kaalaeáa t Mralaar Gyala éa Ketoll E Bár oégafcmél. " S—-T——\'rr-"- \' -JL-. \' 1891 március ká 14^ > 8Z.1S 21. ssáraOUp.)^^----1----^ v Ksyy-Ksniss, Tisán«p____— . ^ ^ ; \' -\' • ■ v. \' .T ~"Tr\' II\' 5 ^ —\'8 \'•• \'"""" " ^ " ^ 5 s I S Í~4I m f s-si S 3 « -f ] 1 < zri- jT" > £ • * * T--I • 5 _»»» • 1 5- tf 2 e- 2. ír u í G I ^ZEZI\'l^—- * \' "\'-£23 fl fi i\|- T\| 5 ■ a"TT1\' UU \|\| I Is I - \' \|3:\|l o g-ss- íjb\'S 4g. I i ^tl í.: Ii^ t-i • H^f ifilft I ■\' 5 ff -JL - " --<* -----.W-rí r s . -í g.8-2 S S J "I i t g\' • 1 \' § r \' * S S ■ g • s k - \' ^ 5 o- = £ S S r J»--—- „ \' H^ te - - 3- » 3 . V» » R. síg-« «• 2 B tD 5 * 9P 3. < 9? M X 1 » Ilí\' napúk 2 Ja JT , O W * » S ^ < . ao l- a T^T"— «r í M <8 f* 1 SS - • 3 * I III M* J i $ h e i i —to 8 ■ i rTl \' & ! 3 - _________—v r—3 s Isi r I- 1 u- .K if * b * í t, ®: I » -? A. > g 8 -.ili í ; a 8 B r P £ \'ö ^ - » g. P - g S ? " :»_L- r 55 I ------- fr \| — ? .l\' . \| S> £ I _ r II T i-i-íiJ:! 1 Sí ■ Í ; > í fíiíMllP I C __\' m-mmmmmmJ\\ Ja J- H* • N r Z. B r* r í\' 5 B 3 ^ * >Z C^ ——- ——— ————- I _ g 3 — Cr^\'-H\'\' «■ \| SS - * ■ * J ET f-8 \| w 8-. J.J ,r —•—r M J s is l^lfir P U ■——— -M \| \| g i ^l s Í S q f ÍÜ - 1 - -fi! f B P- ? í- 5 s - • 0 fi- £ • Q _ £• --r—-r i ? F7 P- 0 r lg. J, \|.\|E í 4 i a -{ff S , a a* & jő F7.....-1 i a Ifi j v j i < .......: _ —^r^nui.i í?\| ^ • ______IS : .....5--—--—— wi ö 8_J _ Jiapok-azáma t ■ a -j ^rfc . • " ? & » w g ^ ^ ^ » " ,1 ;!, 5\| ^ ^ El: 2 ISZ^ZZ^z I» __Z- S íf S" ff ifr oao-woö - ö i I lí 8\' 1 . 5 , -J _.... » I 11 ------;--- \|g "T^^fiTiri VT " « AjiSI 1X58* I f * S - 5 ! í _ * ^__s 1 f - 7 5--=- S--f j - w -----\' H* 11111 55 \' r . \| : \' •• , \' , llfl * B •" IS W . < OQ ^ O - ta I ^ \| \| s \| ► \| _:- 1 ss^^l.^^I^ a v 3 x --- ^ ff,. M ri- 9 hAt^^r rw I 5 _ P \'i!\' \|ííII. rf i l\| rf kmí{ llivi ; \| \' Ilin s f,t II ír llmri b\\- i I II I r9 » & I f fr Wí " ► 5a • - 3* S £ W S. 00 a K a XL- 2. ^ ?t 5 E m W & $ I &.2 - w ® r« 5 § ol 2 2 Eir IM y . * % t f f 8■ - 8 í i-^ J I?II I f , Ii I * 5 W • I . i -s 5 g o • ? r i\| i l El. fa [}- o t o 1 I ■ "íí r : Hj- í ^ - s i i^n » m ^ \'I .....w í. g. \| ff fl 8 \' \| • f S 2- {af C^ - ® í • • • • .1 g ^ I I • 1 S ?* " ! Sí * a 1 r • " M 8* I 2 11; 5 \| g\| . ff »\| ? X o < t . . a •• — S eb. P- SLp C 6 \' — " /^a p t \'..... 18 * \' - ■ 1 5- 8. 2-Í-gS^ IzSl^" • d" "S-.? ®r »< "ÍS-nm ijS A l - IC. I E^g < I ^ & S ,2 .....\' 1 17 3 ® Sl \' -fc fefc 8 " Iff i <2 > - 1 -- N " ^rg- fo©.- íj] O í ül « •!) M <i S 3 $ ■ !r sr c«2. . 5 • 3 \' « 5 <- Sf M „ 6 2 \' • í-1 í "S Is5 </> S I .1 §1 f II : fis r* S ff laMl. t- gs-S .í í 3 1- 1\' IS 0 0 w u- * r^- t iu Sí w 5 í _ 1.3 --- * a5* S5 g- & í 2: t»- ^ " - í 1 I I fi al ^ r 1 > f \|. ^ I* ■ E iSr od ^ ^ . * I 8 s? ^ • I I I ; i. , , v! pr g. . • » tPfl> JOg M N * ro sb o^JPTy «,-ii rrTV^HS^^ mmmh w " w- h h ^^^ ^^^^HjHL s 51 ;?5;Hi iliiU- 3- .-1"J j K —»Í.ÍK«HlhVkfKlftil. M 1 \' " \' w* ^^^^ fct o n--r na \\i i I ! 1 I i I 1 ii_ü-U44-Í------~r - Jí < i te Jn N ~ttí m i l r i i rr § i-ih_i_ § < _ j % * j 1- I I l-t . U H 1 J-^LbhLL.. .—g- \' f j i 1 I Rr iiwii mim mii ítph M-f i —- \|\| - -s Jjh-^HniRjLiii: JZIEGH - -—* 1 * \': \' 1 Sjj■ -w*ISI-4---- t t t n^TIJ-LlJ- /■--a- \| 1 f\'t\'g \' I\' LLLJ-L& 1 U-i- r 5 N ** mBJ * HHiiH-HTXjXáZQJJL-/.-A - ! hh—~7 _M t I l"l\' 1 I I I -4J QJ_LL.. .Íj \|£ 1 1 1.1 1 1 <-\' \' 11 \| . ___\| j " I I I "l\' J _L1 JJLÜ-Ll-Lp". ,-4r vweiegi i II I I » 1? I r \'A „7 , J " v 3 - ^TI^ ■ \' 1 »■•! anrr^rrríSH. Z\| g rSpwmw te $ $ M 00 3 ! « - 2 M * 2 JL >,\' «3\|»iBt«Cp04\| 2 ___ _ "___ - ■ §S....... *— . . » V * [\'Éí™! :±LLkL_iJ JLLiIÍ4W4+- • - i: Sí 0 i Kii "Ha TTTTi 1 SMS- í I S \'-I _ ^ S* y .5 --—jí - í ^ ........ I [x- na\|Uf\|VIMJi X \| I j • j. \'l . •: ; • ~ \| í \' j . .—-55----sT d l n 5 !»!!Piíii,,n -^^JI^-Í^to^Í-....."sf fi 1 « 3 II3 illlirrfi^ Ü I ^ 0 sí -—-T—-—■—\'_.o. í<{n í w i^kliiw,ía,al \|i IT^ti s a 8 ^yjn y 1.__ ......1 \| -, R - • k "" ^ i 11 i ül□ 1 i í v .- -f- -s I - w O \| i s?,.B8o,¥I ^ !£ i j I I T" : 1 ü .--J- 1 OQ x 1 N ér i 1 .1 1 i" 1 Li. i-l Cl LHEr.-^ « \| ü mI L-h -8- : -1-11 «n\'fmr: .-jí ? e -s r1 £ =—ó N é 1 ro- rr í~f 1 8 «« x - ^ o> !í4. ^fnr^TfTí11 Iji r Ff:; oá ^ I \'bt I !!-■•......fl sTffpjl^ ll-íg \'° S I I t- W £ S sUi^C1 , ^íhí^ftSÍRgl -5-5 f i Í Í u W p I .1 I - m , •S-s; _ « « a, -S < I h í 1 1 "_1"1 , \' =-.J= js ^ . [f\\ H r i. \' . .....................wh lm \' "\' X _ 3T \' fl S J h - I -I- y " \| 5 1 \| MN ^gp^^r^tfgtt^g_T s t , \'ÍM •a 11" \' i ti , — —— < íj ? hi t • . ______i ■ ■ —-t—z—** m^- J • i ■ k ^ « 1 ^ < 0 u^g. lÍTiffílíli II líiíl 8 5 ^ vi ^ : ? S&ii ! smí " v t ^ -lálii"ilijgiSlaaaa __ E B > I i i i í rg m i i.) i-1 i i i i a g ^ w o I i i i-t a i rm.ii m i ig a 2 \| ^ ~-fmY11SHH HgH \| ^ I .1! vnri l I I I I ¥ ! I I I I I « N I j Igl ^ ^ jj >\' I \| ! \| ! \| !\| \| \| ] ! mi. ! I T j t * ifr ii i ■■ ________ I ___—S IS b - I \'Hl , Z7- & IMI II. I 8 & g> ro % ! 8> »o__« a § .j jwíVAio^i - ■,!,[[—M l 2 ?s ?£^ ? jfi \' 1 ^fn, ^J ^ ! i I \' I & I [ I 1 "T ! í fej WIP g -g QS t^W ^ J W \| • \| \| H H to.qi. .- gj % . En 1 í i I I I 1 I I I \' I I ) i s>. : T - I . = £ j i Li ■ i i i "M J \\ i l-l i-00__«__fl 51 ---—-4r i 4 1 a --* 1 A . M S i p. ~ w R w- 5t W-vo w IO 10 « H 00__vO_ 3 - » [§ ajj \|i %» ? » ovvo h j > « vá g. « * J !3 3 \| - - g. j 4 .uiix L ■\' TF^X^^Í I i KI ■? « K í P £ l£ M fó^-Sj-wí 4-m Kj^t ■^■ippoío -d-osuioo - a « * ti] i ti \'. x i U TTTB il < I .111 ít I » ;. I n ^ I1\|i\|]f4\|jjiiil}f II , , ^ jgpKQ jgl jlll<<!o tá_I I I totn 40« MNf^^ko « Mio ONO 2--Ü í líí Lr Ífaft-Kxnuta, vasárnap 2«T» 21. szám (8. Isp. Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜI^ŐPli könyvkereskedé«éb-n Mafj-Kanlxsán. Magyar Mezőgazdák Szövetkezete BUDAPEST, V. Alkotmány-utca SITI) 6-1 * vil«birü Bergdorfi tejgazdasági gépgyár kízirólagoi képviselete Majyaror«xigoo elrai&í: tajgaidsségoh tsjszövetkszetak munkrtalipms k mkmrt tstyes fatazaralését legelőnyösebb feltételek melleit; s »álKt tegjiitányoxabban letfkimnObb >ALFALAVAL< lefciőzőgépek továbbá vajköpülök, hűtők, vajgyurók, valamiét ■ás tangazdasági gépeket és sdényakst. Árjegyzékek és előirányzatok krvánstrs díjmentesen küldetnek. Dus mellékkeresetet ayajtaak aiedeaekaak. Lik térréaya-ms fittlymlt unjanik i Éiililliitin i nié MUnl foglalton! kbáuak. Maá tevékaayaég nallatt bntUit 150-200 írt Uaayea aefk»r«k«ia Ajéaiatek gjaiiailk: May, Elfér ós.Adler. kuk- la rálto-aalet 10 10-1 Mifiat Cwraj\'léle KELETI RÓZSATEJ (Ort—UH—ha lesMSillik) oly aagleptaa ide, tiaau. fiatalos arczbőrt aaana, ael y aaaai mit mm által al aaa é rketó , U-tlal kallee míjfolt, napid, plraaaéaak, bó ritka (Mttaaaar) tslvMa art a a bór aiaden tieatátalaa-aáfi alias, mtgu&nteti a aárga vagy barna arcaxint a afyariat alkalmai minden tealnaaia. Ara 1 trt H lili—aiHi kani SQ kr W Oiarny-fili TANNINGENE a lafjakk HpróSUt ártalmatlan HAJFESTÖSZEE klj- la Bakii, falamlnt aameidök-faatéiro, melyek a legogymrfibb »Mn, már egy»«erí laaaiálitaál la egén ktataaaa TÍaaaaajarik aaoa kiiogáatalu, íényaa, aalkl, barna vagy fekete tiraéaailia adat, aaelylyeí ■Ulartlli alétt Uruk a mely mm aaippannal való ma góaílrdObea mag aaa íakal. Ara 2 fit 60 kr.) ._ Tórréoyeaen védett, ielkiieaereteeeu mtgvixigilt la vaUdl aiaMgkei kapható ANTON J. CZEBNY Béoe XVH, Csrl Lsévifstrssse • (aajit hái), la WiUliok-\|tlll 5. Maétklidta psatal utánvétellel. Froiptklui ingyen éi MraWve. Kaklár a nagyabb gylgyaertlrakbáa la illateaer-teletekben. Msaeetss TÖRÖK JÓZSEF éa Egger A. ás gyégyaitaiakitl. rinfclái Saalraakaa i Kirtkntr il. gyógy-aaeriae, Klrlali: Konrid Ctrmj-Cnii gyogyix-réea, M-Elek : ffre/ MiUly, 81 10-1 * * * IX X * tX x X X IX í* X X X X X X X X X ! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^oxxxxxxxx xxxx Ajániom az 1996. évi szept 21-én Hódmező-Vasárbei yen tartott ekeversenyen arany-, ezüsi- és bronzéremmel díjazott egytliM aczél ekéimet, melyek anyag, kivitel s olcsó áraknál lógva az Összes eddigi konkurenciát legyősni képesek. ~ Bácher Rudolf, cs. és kir. kizárólagos eke- és talsjmivelő eszközök gyára BtDtPWT VI. Nagymez ő-utaza 68. sz. IC AtJ<yiMrls\|ytt és kémistvi. TM_ Tagadhatlan legjobb vett-gépe a jelenkornak a Melicbar-(éle Unicom Drill rendkívül egyszerű és leltétlenül szolid kivitelű. Leírás és árajánlattal bérmentve szolgál 9fei\|eh»r IVreue«, /cs. és kir. szab. vetOgépgyára MifNt, VI VsfTaissé-a. SS Raktár és képviselet: X X X HP® — w 77 §tf ünfer üllmann Elek urnái Nagy Kanlisán. -^Wm XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXttXXXXXX XX XX Richter-féle Horgony-Pain-Expeller te mgUikali, mmm Linimentum Capsíol oompos Euo hiraoves biziazer ollentállt u idf megpróbálásénak, mert mér több aist 27 év óta itil fájéikHaeilllipltl bcdörnöleekéit ilkilaartatik kiarvaayaal, eeéaál, UganMitlMll fe is u orvoaok által badörnélásakra ii mindig gyakrabban raadettaok. i valódi Horgooy- hlnitn Igúl ■i i övagmkiati árban majdnmn minden gyógyaiartárhan klaitatbaa vas; fSnktár: TMk llxtlf gyócTuarcainal Bldssetts. Bcrlaárlla alkaln Piin-Expdler, gyakorta Horgony-Ltnimcnt ataaveiés alatt, nem titkos aaar, —. aipuirl káztusr, mtlynak agy sáatutásbsn «m ktDao biáayoani. 10 kr., 70 kr. alkalailral igaa i^nSask lS0«ak, minden több kinbbértéká utlniat van fornloanban. KI na sksr ■igkársiiésl. aa mtedn agyaa ütagit „Horgony" védjegy él Riohtir oilgjagyiéa nélkül mint aaa valódH utalta vtas. Richter F. Ad. éa társa, oaáu. és Ur. ndran aaéllfok. Rudolatadt (Tbihaga). MUy alkarSlbaUUaall aalkaégaa m isllllk prriaoteiéae ^ is • la alt énébaa bUoayalt be, aidta eaakia a paraataiatt aaóllók laa aanttk -. v. tóakra. Easak alérhetéeéra legjobbaak blaoaymlt Ha;tarifa Pk éa Uraa 89 io-1 —ss szabadalmazott ■Sí- önműködő ^SYPHONIA^ szőlővessző és nő vén y permetezője mily is oldatot axivittynxái nélkül ünmtkttdSá a atvé nyskre paryataai. Kaea peraetaaókból aár aah aaar vu kuianilatbaa a lliaii ainaéró klaa/llvay aatatja kittié valtát rtlaaeaayi agylbb rudaiarral aaaabaa. Abri t» Mrái rondolkealare áll MAYFARTH PH. éa tirsánál aeaógaadaaági gépgyárak, kllóallgiaaigi gyár boraajték ü gylaolca-érUkaaitéai gépek réaaéra. Ma, 11/1. Takanlraaaa 7S. aa. ÁrjtQrséklk éa Mámoi allaaMró levél iagyaa. — Képriaalik éa lialUladék klvá- aataaak. XXXXXXXXÍCÍXXXXXXXXXXXXXXX* ^ „Llttle Lord Fantleroy X j &B HL a világ legkisebb harmoiüi^yal * ossk 29 sa. aagaa és II ea Ír Mit M .Prlaceaa May" aliaveséa alatt ^agtil- X nágban 10,000 darab adatott el. — «# Kaea legkltobb kaageaer ugyaiolyai Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonosuál JNagy-Üanissau, 1897 liasgot ád, mint s legnagyebk iirm- Jg ■lka. éi caakaea olyan kkeiay hogy Ü ■ aeekben ia kordkató — Kaea aajdaea V aiadea aéyáal-, aharal, IsésM- 2 UaaMaraM atk. jltaaható te ktllalaaa H alkatai ajándéktárgy sgy kídfayik «# mist nagyok réüira. J A hingmr íját braite kanggal vas ■ ----- el látra, mely J4 bánéi mód mlUittiliea V Karkaa árs egy laea doSoxnt jól elcaomigolva, bérmentai kstélmt atáa ^ Tétel millitt, vagy a péns tlBligu bektldéelral 10 Márka — 6 frt. S - Dölllnf éa Winter 2 Jl Muiilmitrtimentrn Export (k»»fmrkmltltiMM) jf Ü larokneuktrehen Sachsen 22 üzáni- Nagy-Kanizsa. 1897. ffiárczius hó 18-án. XXIV. éWolram lurkmtMl £.— rí-* « • » oii»H»>« "» i. iiúniilt m l«f mttmi réasSra raulkaa4 Biaiaa kislakai; ,-mMIm Unlak aaak iawri kaaak. ZALA PoJitikai és vegyes tartalmú lap. XUáéklvttfcl : Viiaakéa tfSlat : fUW H^ftanMIa. SLdraXTCff 1UI : -l(éaa tm U korosa (• M.— kf Félém < korosa (I trt — kr X^jWéTr. Z k arass (1 Irt SO kJ Ml fcfsduusk aL KWraMk ««■ klMaaak tn<u Sfft$ szám ára: 10 krajcár. . U 1r , . .,. .... IHilént iauayaaaa MiaalHiHik A Nagy-Kamzaai- és dél-zalai takarékpénztárai, a Bankegyesület az Ipar- és keraSke- ___ delmi bank, a Nagy-kanizsai segelyegylet-szóvetkezet és a latenyei takarékpénztár, ■yilttér fttt—r* M kr. a „nagy-kanizsai malátagyár és serfözöde t. L" a nagykanizsai Önkéntes t Ózol tó-egy let a zalamegyei gazdásági takarékpénztár rész. társ. hivatalos közlönye. \' kSstönye. Medelenik Xaey-Kanlzsán hetenklat kéisieri vasamap éa canltörtölcöü. raSsaltaak, »aU»la« a küMI»» nailkaék íiackal FílSp Msji kanakadMba ultmlH Hazafias ünnepek.4 Nag) Karnisa, március 16. Egy-egy nemzeti flnneppel nagy idők 15-íki megnyilatkozása a szabadságért hé-\' vülő lelkek rég szunnyadó érzelmének kitörése volt. — Megnyilatkozásnak mondtuk, mert a mit az a nevezetes 12 pont tartal- emlékét ujitjuk fel ezrek lelkében. Nemze-1 mázott, az ezrek és ezreknek lelke mélyé: tek életében erre mindig szükség ben rejtező, de ki nem mondott forró van. Ne feledjük a multat a jelenért, kü- óhajtfe volt lőnösen akkor nem, mikor erre a múltra 1 Ez a 12 pont és Petőfi nemzeti dala büszke önérzettel tekinthetünk vissza, mikpr 1 voltak a szabad sajtó első termékei: azon érmek, a múltnak egy egy eseménye arany érzésről, mely 49 esztendő előtt a nemze-betükkel van bevésve a nemzeti történet iét áthatotta, mikor a szellem lenyűgöző lapjaira, s mikor az korszakot alkotó moz zanat gyanánt fénylik időn és enyészeten át, — ne feledjük a multat a jelenért; ne feledjük azért, hogy tanulságot meríthessünk belőle a jövőre nézve. A nemzeti érzést s az ezen alapuló nemzeti erkölcsöt bilineseit ott látta heverni lábai előtt, s a jós-költő lángoló szavaiban (eltalálta azt a szózatot, mely irányt adott lelkesedésének, tápot adott vágyainak, s teljesülést igért reményeinek. Gyors és hirtelen volt a kitörés, de nem folyton ébren kell tartani a nemzet rétegei-1 volt az készületlen. Már a harmincas-évek ben, hogy a rohanó idők folyamán meg óta áthatotta a nemzetet az a jótékony ne lazuljon az a kapoo, mely a multat a j melegség, mely bantu alvástól elzsibbadt jelennel egybeköti Nagy idők emlékét megújítani egy nemzetnek mindig kötelessége, különösen, ha a nemzeti életnek oly mozzanata fűződik hozzá, mely nagy változásokat hordott méhében. Ilyen volt a március 15-ike is, a szabadság érzésének hatalmas és gátakat keresztültörő fellendülésének napja is. A magyar nemzet nagy zöme ösztönszerűleg érzi, hogy a honfi érzelem március és megmeredt tagjait felélesztette. Hiszen Irfsftőrés irőí folyton ostromolták, reámutattak hátramaiadottságára, az avult intézmények felcserélésének szükségességére, a haladás követelményeire stb. Alig van példa rá-a népek történetében, hogy egy nemzet oly hamar bele tudja magát élni a változott viszonyokba és szabadságát oly okosan tudja Jfasználni. Bizonyos, hogy ennek forrása szabadságunk azon ösztönszerű szeretetében keresendő, mely a magyar I emberben, mint egyénben is és a magyar ! nemzetben oly élénken működik. A nemzet [lelke volt tehát az, mely a márciusi na pókban a/, ország fővárosában megnyilatkozott, s azért fogták fel e megnyilatkozást I mindenütf1 az ország határai kőzött. S a nemzet lelke az, mely szívesen visz- szatekint a múltba, s onnan buzdítást merít S azért ünnepli a magyar nemzeti társadalom a történelemnek azon kiemelkedő mozzanatait, melyek fejlődésével, nemzetlétének gyarapodásával elválhatatlanul van- nak egybekapcsolva. S mentül távolabb tűnnek * nagy napok tőlünk a múltba, annál szükségesebb, hogy azokat visszaidézzük, annál szükségesebb, hogy az utódok évenkint visszatérő emlékünnepekben melegedjenek azok fényénél, melyet lelkes elődeik hazaszeretete kisugároz. S meirtül inkább érezzük magunkat háborítatlan birtokában ama vívmányoknak, melyeket a hazafiság meleg érzelmétől áthatott elődök lelkesedése kieszközölt: annál nagyobb hálával kell visszaemlékeznünk reájok, s az ő példájokból erőt merítenünk a haza üdve érdekében való folytonos éi buzgó munkálkodásra. Ne feledjük a multat a jelenért! A „ZALA" tárcája. — A .Z 4 L A* aradali tárcája. — Irta: Salf 6 gáaáér Hinának hívták. Csúnya volt az iatenadta, azzal a sovány, színtelen, ragyás arccal, bárgyú, savószinü szemeivel, őrökké kuszált, pemetes barna vórOa hajával. De a kezei azépek, linóm metszésüek. voltuk, mint valami madonnáé. Ott nevelkedett a külváros ronda azük sikátorai között, abban a piszkos, lüledt levegőjű outiban, hol napboeazat rongyos szakadozott, ijesztő arcú alakok, éhgyomorra mohóit isszák a butilú . azeazt, és köpködik a barna bagólét a nedves, töredezett padlóra. Az anyja egy elhizott alacsony gömbölyű hus-tömeg volt csupán, éa csak mankóra támaszkodva bírt elmozdulni helyéről, ha felállt Naphosszat elült szótlanul az állvány mögött Pirulás nélkül hallgatta azoknak a félállatok-»ak ocsmány, undok beazédét, és caak akkor csulámloltak fel azemei, ha egyik-máaik odajött oozzá éa mormogva kérte, hogy föltse tele újból \' * Ha valamelyik szurtoa nagy tenyerével, rőoögő hízelkedéssel megsimogatta az ő hófehér puha kezeit, _vigyorgbtt ilyenkor és lakó arcát «futolta a pír. Huszonhat-huszonnyolc esztendős lehetett, de ezeken az ijesztő képű -emberekén kivűl alig "toll még mas valakit életében, Egyik napról a másikra pontosan elvégezte dolgát Reggel korán, már hajnalban kinyitotta a butikot, kiaeperte szépen, megmosta az üvegeket, ts este tíz óra leié maga be fa zárt. Ha néha jgy-egy tehetetlen, részeg vendég a zárTa idejeben ott hevert azuszogva az aaztal alatt, hagyta azépen nyugodni és nem vezette ki az utcára, sőt ha anyja aludt már, sokáig eltérdelt mellette és lázas gyönyörrel szorongatta annak kezeit, olykor még — meg is csókolta. Január közepén voll. Sürün nehéz pelyhekben hullott a hó. A töváros nyomorultjainak ez a megvállüThajnala. Van munka. Szellős jmháik-ban naphosszat dideregve lepik el a hosszú kör-utakat. Kinek lapát, kinek nyirágseprö van kezében és tisztogatják szorgalmasan a villamos vágányait. A seprés szüuetlenül folyik még éjjel is. A józsefvárosi kaszárnyában a takarodót Itylák. Mina ép szenet dobolt a nagy vaskályhába, mikor recscaenve benyitott az ajtó és egy alig huss huszonkét esztendős, erőteljes, rendes öltözetű fiatal ember lépett he azon. Egy régi rozadás tartóba egész szál faggyúgyertyát nyomolt és oda tette a hosszú aazlalra az idegen elé. — Hosztopsint kérek. Mina egymásután töltögette a poharakat és ás degen szünet nélkül, folytoh csak ív ott. — Igyék maga ia édes, majd én fizetem, van még annyi, hogy kiteljék. •1 a Olt Az elkopott óadi ora csörömpölve ütötte tizet. A leáoy belülről elzárta az ajtót éa oda vendége mellé. Kflnn sipolva nyargalászott a szél, olykor-olykor megrázta a mozgó ablakrámákat, mire Mioa mindig megremegett — Hossz Idő van ott künn. — Maga pedig léi, édes. A leány rámereazté tekintetét az ifjú halvány, sápadt arcára éa tagadólag rázogatta lompos fejét. — A maga egéazsévére kedves. Felhajtották a kupát éa lenékig itták mindkelten. — ügy-e jó ? — Olyan, mint a ki méri. — Hát jónak tart engem ? — Tőlem nem igen ártana, ha ugyan azt is mondanám, hogy nem. 1- Miért? — Onnan jövök, hova becsületes embert nem igen kisiraek. — Honnan? —, — Hát a börtönből. — Szegény, igazán sajnálom. — Miért ? — Lássa magának egész más tormája van jxüni azoknak » torzonborz utálatos embereknek, kik egész nap itt ülnek. Maga nem is lehet olyaa mint ők. Azok lássa mindig arról beszélnek, hogy ki hol, mit lopott éa mint lopta, de aaért mégis valamennyi caak cafrangoe rongyokhea Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 22. asárn (». lap.) 1897. március hó 18-án Márczius tizenötödike. Sa(f Hialitáa Nenueli újjászületésünk nagy napjának emlékét méltó kegyelettel, hazafias lelkese désael ünnepelték városunkban. r At egész város föl volt lobogózva. Délelőtt is, délután is vo\|t flnnepíés. A nagy-közönségnek az »Irodalmi és liüvés/eti K0r< délutáni ünnepsége volt tiánva. El kell ismernünk, hogy közönségünk teljes mértékben felfogta a kör nemes törekvését s érdeklődésével á szép ünnepség lefolyását igazán impozánssá, lélekemelővé tette Semmit sem nagyítunk, ha azt mondjuk, hogy a Polgári Egylet nagy- és kis terme zsúfolásig megtelt közönséggel s mégis vagy háromszázan künn szorultak. Ezeket már lehetetlen volt elhelyezni. Az ünneplésből azonban neriicsak a nagy közönség, hanem a tanuló-ifjuság tekintélyesebb része is kivette a mag. részét. A tőgymnásiumban és a kedelmi iskolában szintén tartottak hazafiast ünnepet Mindkét helyfen olyan szellemben volt az rendezve, hogy a tanuló-ifjúság —I melynek kezébe majdan a mi nemzeti I Az nagy kincseink lesznek letéve — ebből és a kegyeletes ünnepből a nemzetfentartó \|igín A március tizenötődiki ünnepségek lefolyásáról tudósítóink a következőkben számolnak be: A aaiykaiIsMl Mif kmak»á«ia\| lakaltbaa, A felső kereskedelmi iskolának Kirpiti Manó . _ . m ^ tanár veratéM alltráttó önképző köre a szabad A ,°W,,"\|Winaioaii. \|sig éa leetvériaég lenségea uapján diszülést tartott A lőgymnásium Gyakorló Iskolája (öpképeafl \| >rn®lT^ alkalommal Ontk^Oszt köre) március 16-én d. e. féltizenegy órákor " .-—i — —»■* — tartotta ünnepét a nagyteremben, Ez alkalomra a termet szépen löldjazilatték. Az emelvény fölött a falon Kossuth Lajos arcképe függött, zászlókkal és koszorúkkal körítve. A közönség már tíz óra után gyülekezett. Az érkezőket nemzeti kokárdás flatal tanulók fogadták éa kisérték föl a nagyterembe, mqly csakhamar magtelt diszes közönséggel. As ünnepély kevéaael féllizesegy után kezdő- ódáját Ezzel a diazdléa véget ért. dött meg. Az Ifjúsági Énekkar Scküultr Albert tanár vezetése mellett elénekelte a Nemzeti Hymnust Kelicai (iy.-től. Vajda Kitmér 8. oszt. ^tanuló lelkesen szavalta .Március Idusa* oimü, saját költeményét. KhhIS Zsigmond fi. oszt. tanuló tanuló tarialmaa megnyitó beszédben méltatta a : nagy napot. Krahu Zsigmond felső oszt.„tanuló [Jakab dön: „Szabadság napja* eimd ódáját szavalta el igen lendületesén. Majd KoJut Odóa f. o. t. „Március 16." cimü felolvasásában szép tanulmányra valló gondos csoportosításban emlékezett meg a 49 év előtti eseményekről. Végül Herlingér Ernő kai. igen lelkesen és hatásosan elszavalta Kozma Andor: .Március. 15.« cimü csinos ünnepi beszédet mondott Várady Antal I "Wermében. ÁB „IrodMlml én Jtüv. K«r> A nagykanizsai irodalmi és Müv. Kör délután 6 órakor tartotta ünnepségét a PolgárírEgylet Petőfi Hortobágyon* cimü remek költeményét DetUseh Mór 7. o. tanuló szavalta sok érzéssel és szép színezéssel. — Plalschek Manó H. oait. A közönség nem várta be a jelzett időt; már délután 4 órakor aflrün hullámzott a Polgári-Egylet felé. Félölkor a terembe mar nem felső"keres-1 tanuló .A szabadság napja- cimen ügyesen. erös\|\'«\|,Ae,.el! »«* bebocsátani, finden ülő- és \'Tt,,7nfi,Jbelformai érzékre valló tömörséggel irta meg és , \'eljMen be,e" M á W,ön olvasta föl 1848. március 16-ikének eseményeit. — Körmendi/ Izidor Tóth Edének .Caasiua éneke* cimü költeményét szavalta cl hatásosan. baleset történjék. így körülbelül háromszázan meg künn szorultak. — As ünnepélyt az Kőr< daloskara nyitotta meg, a Hymnusst,. Ctahm Jent karnagy gunk és az egész közvélemény nevében I zében h béke, a szerelet azok iránt a derék, lelkes tanférfiak iránt, másikban a megalkuváat nem ismerő kik helyes plklngogjai felfogással és haza-1 ?wbadságszeretej lángpallosával állott I ség még egyre tódult Ekkor rögtön megkérték a l\'olgári-Egylet je-\| lenvolt elnökét: dr. Bentzlk Ferencit, hogy Ifjúsági Énekkar közben a .Talpra magyar"!™^ m«« WnV,\'»,ni » kisebb terembe ve-„ Rákóczy keaergöje cimü dalokat énekelte!19,0 «» \'Jti4; ln" » késweg«sen meg melyek közöl az utóbbi különösen \|11 ®"g , . „ . . .___. - "V-----------------"^nagv tetazéat aratott ^ P,ll,in»l "Uu ""udakét terem zauloláaig haza- és szabadságszeretetnek egész életre „ ünnepség bezáródott volna, ,g s a közönség még mindig lódult Ekkor kiható fényes sugarát szívhatta lelkébe, ^vényre \|apeti dr^grr Alajo, lögymná. ^őr^ ké.iytelen volt lenn a naiyaj. Ebben a kozmopolita-szellemmel telitett aiumi igazgató és szóin, kezdett, haszaazereielé.llók,t el,4rni- n®h(v rolí,án T,la"» világban (mikor annyi megejtett lelkű em-hek, lángoló lelkesedésének tüzével lángra ber előtt a hazaiak egy darab föld, a n^k " \'ljuság hanem az egéaz kö-( ^ * i___s \' , zőnség leikél Mintha csak Erdőst Poleazni) ," : , nemzet csak egy csoport ember) nem ró- ImréQKek\| a branyisakól hós piarialának H.ellen« e,én\'^Te ,u„ - .„. . ... .. . ... hatjuk le eléggé elismerésünk adóját ma- L^olt. volna homlokon, mintha csak egyik ke- .f"* fr* ? k0r »unk és az etrész közvélemény nevéén I .ah... . hak. . ..»»>.> kereszUMnyével. Mnhke, lépett ki és emelkedett; szellemű ünnep :___haza- és mondott .Minden szavából meleg érzés sugár volna a " különösen nagy hálást kellett aajtó ssa- ■MMiutUt a \'ín ,1 „jz _____ j \| lelkére bigott ifjúság elé, hogy miként a bra-1 .bad8AK-nF8lrofá,á8áTa.1 ís jvaival, melyek- axeretetl* őszinte odaadásával megragad- nyiS!\|kói p^tu hős . hadsereget a hegy or- nak minden pillanatot, hogy az iljuSág mára: ugy vezesse őket az önzetlen hazafiság, az szivét a mindennapiság légköréből az esz-1 érdek nélküli honflteilek és áldozatok Táborhe- ményibb érezés és gondolkodás tisztító gyn«k megdicsőítő magasába. magasába emeljék s igy a mi nemzeti \'gázán jól eselt mindenki lelkének aa a gon- eszményeinknek is fölkent apostolai legyenek. K0,a\'» ho«y lanuló-ifjuságunk a lángoló hazaszé Érezzük, látjuk, tudjuk, hogy az ifjúság- "\'f? JL ÜR* na^n»kh»\'4nM . .. , , ,, . , , \| alatt leilődtk éa ismoaodik meg a nemzett küz- nak nagy szüksége vgn lelkesítő hatásra1 de\|mek jÖTÖJ, sltmArr egész Magyarországon. Es e hatás szük \| A kétszeresen fölkent nevelő-apostolnak ódn\'i szárnyalású beszédét, mit részben a közönséghez, részben az ifjúsághoz intézett, a\' jelenvoltuk lelkesen megéljenezték. Végül az líjuaági Énekkar az ,Isten áldd meg a magyart" énekkel zárta bt a lélekemelő ünnepséget, melynek rendezéseért aa elismerés dr. Kim Ernő tanárt, a Gyakorló Iskola jeles vezetőjét illeti meg. lége alól eddigi tapasztalataink szerint a nagykanizsai tanintézetek egyikének ifjúságát sem vonhatjuk ki. Annál elszomorítóbb-nak tartjuk, ha mégis vannak olyan tanintézetek, melyekben a hazafias \'gondolkodásnak erre a színvonalára még nem TOélkedfek. » \' , »\' ben a béke és testvériség nemsetlentartó erejét emelte ki. A minden lelkeasége mailalt ia mérsékelt szellemben tartott beszédet riadó éljenzésael fogadta a közönség éa a szónokol ismételten ia kibivta. Erre a Daloakar a KossulIwiölAl énekelte, melynek gyönyörű előadása alatt bizony igen sok tzemben ragyogott a Fájdalmas lelkese-^edés könye. — Szálkái ainláraulatának tagjai most élőképel formállak a l)tki Petőfi jelmezben elszavalta a Talpra magyart. Utána a ,Szigetvári vértanuk" első (elvonása következeti, melyet szintén Szálkái színtársulatának tagjai adlak elő. Zrínyi szerepében: Dombai éa a gyászoló Anna szerepében: Bubi Erűi kiválóan nagy tetsaéat aratlak. Végül a Daloskör egy indulót énekelt A Daloskör áfyal előadott darabok tMedegttkét zajosan mogiapaollák éa Caoloaa Jenő karnagyot külön ia megéljenezték. jár éau agyon tiport cipőből kilátaaik mindnyájának meztelen lába. Néha agymáaaal vesznek Oaaze aa akkor jar a kés a kézben, mig csak rendőr nem jón értük. Ugy-e maga nem teli volna igyif — Egyuer tettem, de többel auha. — Megbánta ugy-a? — Mag én. — De hát hogy eselt? ( — Régen volt, gyárak voltam még akkor, alig tizennyolc esztendős. Künn a ligetben agy leány-nyál ismerkedtem. A másik héten mar egy kis ezüst karperecet vettem uámsra az öreg zsidó-1 nál. Ugy számítoltam, hogy majd szembalon ette a munka után elviszem hofea. El ia vittem volna, de mikor keraatem a., ládámban, nem találtam sehol, eltűnt. Valami torontáli sváb legénynyel lakiam eg]ült, Ö rá esett mindjárt a gyanú. De azért nem aióllam otthon, hanem elmentem a leányhoz. Ahogy belépek hoasá, a karperecet eit látom sár karján éa nem is azólhattam még, mikor már hátulról valaki erősen szorongatta a nyakamat Dühömben kést rántok éa azurtam. A máaik percben hörögve hanyatlik elöltem a tőidre egy alak. Lakótársam volt; a torontáli sváb gve-fik. En persze megijed lem és elszaladtam. No I de hamarosan megfogtak a váci hatarban a \' esendörők. Elitélték őt esztendőre, ma telelt ki az időm. A fiu oda támasztolta fejét tenyerére eselmé-I Iázott Mina egészen közel csus^qU hozzá és szelidn simogatni kezdte homlokát. — Ne busuljon azon, a mi már megtörtént. Maga azért becsületes ember lesz még. — Ha lehet, igyékezni fogok. Aztán hoaazu ideig hallgattak mindkelten. — A belső szobából kihallatszott az öreg asszony nytfákoló horkolása. Mina odament elfüggönyözte as ajtót és lassan vigyázva betelte. Valami lorró melegség járta át egész lestét; lejében egyre erősebben kavargott a szesz mámoros gőze. Könnyű blúzán végig nyitói la a gombokat Nézte sokáig azt az erős, sápadt arca fiút éa ugy éreste mintha Valami tüzes láva járna ereiben. Majd odalépve hozzá, rádölt testének egeaa súlyával éa kéjjel babrált selymes puha hajában. \\Ajkai ide geaen rángatództak, még végre átölte öt és megcsókolta. — Ugy-e nem haragszik rám? — Meri megcsókolt V — nem nem .. — De hál akkor .. — Mit kíván ? — No, maga ia. — Hát ü\|jön ide az ölembe. — Nem nem, csak igy. — Ugy nem lehet. Caak próbálja. A fiu elakarta logoi, de Mina agy azőkéasti a kacérkodás Ösztönétől ütve, odébb ugroll. — Ugye hogy nem megy, mondogatta az aulai körül lutkosva, a egyszerre csak megbotlott a pad lábában, de a fin még ideje korán felfogta. v — Most meg van, most aa én rabom. — De ha nem ssorit jobban, megugróm. — Próbálja csak. A leány tehetetlenül vergődött a szorító karok közölt Mindkettejükön valami kéjes borzongás látott végig. A leány elernyedve lezárta pilláit és a fiu lázasan nyomta rá ajkait......... Ekkor lobbant ulolsót a gyertya lángja. Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 22: nla. (S. lap.) 1897. máma* bó IMi A uagybalásu hazafias ünnepség csak 7 őrá! tájban ért réget Elnökifi főispán őméltósága az ülést megnyit\' Tán, felolvastatott éa helyeslőleg tudomásul véle- míníszterliez, h ogy addig ia, míg aa kiránt a^j epületet a jövő érig eiőáibthaga. Vidéken Vidéken is több helyen megünnepel lék március tizenötödikéi. lett az alispáni havi jelentés a közigazgatás egyes j államosítás már 1897. szeptemberre kimoadat-i agaiban február hóban előfordult eseményekről, nék, addig is a község bérhelyiségről gsa-tiitfsaai - - Ia— Az alispán havi jelentése kapcsán jelentette, j doekstott. Többek között alsó} Domboruról ] hogy dr. Mangin Károly kir. tanácsos, vármegyei\'! L \'főorvos, a vármegye szolgálatában jqa levelezőnk-; A szabadság, egyenlőség, testvériség lenkőit harminc évi .működése után, megrongált egész eszmék proklamálásának ünnepét Alsó-Domború \' sági állapotára való hivatkozással, f. 1897. év is megülte. 14-én esle az olvasó kör szép műsorral egybe-1 gatási bizottság Nagy-Kaniiaa \'áros polgármestere tudatja, eltöltőit -bogy »"Hagy kanizsai kfadeijnevelő egyesület.által nlkaim.17.0II ővónók 197. január elejétől kezdet a törvényben megaHapilótt tizetessél dijaztalnak ; áprilistól fogva nyugdíjaztatását kéri. A közigaz- nevezett kisdednereló egyesület áprilisi közgytt- méltányolva azokat az elisme-1 lésében hsjtja végre az 189L évi 16. L c. alkal- kétőtt társaseslélyt rendezett, mely a vidékből is j résre méltó szolgálatokat, amelyeket űr? Mangin inazását is. A városi ségélyt 1-600 frtra emelték, számos ji\'úsmeróst kis körünkbe, vonzott. A [Károly I. lőorvos hosszas bi<ataíi ügybuzgó mű- A miniszterhez ez intézkedésről jelentén tétetik. ail«or minden pon\'ja várakozáson felül &kerültj kődése alatt. a vármegye közegészségügyének \| Kir. tanfelügyelő jelentén alapján a^aftroaÉ Különben álljon itt maga a programm. }érdekében lelt, neki jegyzi\' 1. Klapka induló. Zongorán előadta ^ Szlamek\' elismeréséi és köszönetét. Ida k. a. érdekében lelt, neki jegyzőkönyvileg fejezte ki ] róm. kalh. iskolát ientartó közönség telhivalik, bogy az iskola éa tanítói lakát uj helyiségeinek A belügyminiszter leküldte Sormás községnek felépítése iránt most már éyek halogatása utia í, Kossuth Lajos azt ízeule ..... zongora közvetlenül beadott kérvényéi, bogy az anya \| azonnal intézkedjék s a munkálat kivitelét bíá- -fc\'jsé rettel énekelte az egész lársasá; i könyvi székhely Eszteregnyére helyezi essék ál éa j lositó elfárásről május 16 ig jelentést tegyen. 3. „Március 15. Történelmi visszapillantás, uj ifnyakönyvvezetö neveztessék ki A bizottság [ Bíró Muri okleveles abó domborui községi Felolvasta: dr. Qesztermcher S. Jenő orvos. pi folyamodványt szabályszerű tárgyalás s enuek j islölsi lanitónönek inegvála-zlását a közigazgatási 4: Erdei áhítat. Zongorán előadta: dr. Oe«zter- alapján jelentéstétel végett kiadta a vármegye reicherné úrnő. i alispánjának. P Tetemre hiváa. tanítónő. k. a. ____ _ ____^_._ IRM 6. II Trovnlorc. Zongorán előadta: dr. Oeszter- í zaki-szenl-grótbi lakóspkal járási ulibizoltsági la- í lelhivalik. hogy a második tanítói állás rriilierné úrnő, hegedűn kisértu tíránicz Karoly, goknak kinevezte: i. Az emberi boldogságról. KAlönléle levelek- f r»l. -Humorisztikus Károly. Magyar népdal-ciklus. Hegedll gorán játszotta: .Színinek Ida k. a. Utána fesztelen mulatság és lánc következett^ —mi késő hajnali órákig tartóit. Az olvasókör .kötelességet teljesít, midőn a siereplő hölgyeknek és uraknak itt is köszönetét tiyulakeszi és Tapolca közt lev nyilvánítja. \' _j_j__\|\|\| bizottság megerősítette. Kir. tanfelügyelő jelentést tett a lelső-szemenyei A zala szent-gróthi járásban a köaig^gatásí \|r. k. iskola lullőmöllaégének tarthatatlan volté* bizottság Szabó Károly, lürjei és Haál Viktoréról, melynek alapján az iskolát Ientartó közönség aaarva- I zése ügyében haladéktalanul intézkedjék s eljárá-ülvastalo;t a pécsi posta,- és távírda igargató- sának eredményéről egy hó alatl jelentést légyén. essay. Felölva-la: liranrcz s.i^ átirata, melyben \' tudatja, hogy a langvizi l : postahivatal — a körjegyzői székhelyre való le-; kísérettel\'v.op-! kíntetle! — újból felállíttassuk, nem tehet elegei A közigazgatási bizottság a postahivatal lel- j illitása érdemében telierjesztést intéz a miui-z A szentpéter- uri r. k. iskola második taattéí állásának államsegélye ügyében beérkezett kérvény a szüksége* pótlás végett a községnek víaaca-adatik. Nagy Józsel nagy-radai községi tanító kérvénye terhez. illetményei ügyében jelenté* tétel végett kir. laa- llj. Kujky Lajos és társai kérvénye (iulács, lelűgyelönek kiadstik. • poslajárlninak \| A miniszter rendelete na óvó- és tankötelesek-kédvczübb berendezése tárgyúban partolólag tété- nek az 1697 8-ik tanévre leendő őaaáéiráaa Az a.-domborui tűzoltózenekar március 15-én tik át a pécsi posta- és távirda„_igazgatósaguoz, ügyében az óssze* községi elöljáróságoknak meg-kora reggel a község főterén szebbnél-szebb A péüi posta- és távirda-igazgatóság átirata,! felelő utasítással kiadstik. A murn&ányi iskolavagyon 1894-ík, a dobrii k. iskola 1H00—ih\'j ik, a bemnsuveci ítkola / horrábgku hazafiaí jóindulatukért elismerés illeti ] lezetl tíO Irinyi hozzájárulás fizetésétől 18!\'8. \| ulapvagyon 1894 iki, az opporoveci 189ft-ik, s hazafias darabokkal leple meg i ,közönséget. \| melyben tudatja, hogy a kereskedelmi minisztérium i Tekintettel arra. hogy tagjainak nagy része tiszta \| Ukk községet a postahivatal fenntartásához köte- neg őket. \| januáriul kezdve 10 évre leimentei le, hiteles belicai 1895-ik, a zale-crdödi 1895 ik éviszáma- ---másolatban érdekelt községnek megküldetik dnsokat a vámügyei számvevői hivatal megviaa A vármegye házából. Mecjrel rendkívüli ktigyfllée. A varmegyében telelőn héló\'at létesítése tár- gálván. a vizsgálat eredményét Ieltüntető szám- vevöi jelentések az illető községeknek kiadatnak, Az oroszlonyi r. k. iskolához magválaaatott bó 9-én rendkívüli közgyűlést tartolt. Eluöklő főispán őméltósága üdvözölvén a \'szép • kelfséggel számmal megjelent bizottsági —la —\' ---------- 1 bogy Ifibb törvényhatósági i gyábnn it közigazgatási bizottság a kereskedelem \| ügyi miniszterhez felterjesztést intéz. J Nován és Pacsán távírda állomás létesíthetése (Pal Annu; " k"Plal"\'al r- k. iakoláhoa megvá-Zalavármegye törvényhatósága dr. gr. Jankovieb1 végett nz illető járási axolgahínkdgwkat n kős-jtassloll /alaváry Karóim oklOTMM tsnilóoők László rőispán őméltóságának elnöklete alatt ~t\| igazgatni bizolbág felhívja, hogy a szabályszorü megválasztása megerőtiléa végett a miniszterhez i eljárást ez érdemben mind kél helyeu az érde-, felterjesztetik. „„.„.,,. - MtJ kelfséggel tartsákifneg; annak eredményét let-l * zala-koppányt községi iskolánél a második tagokat, jelenti, jeszszek be, hogy annak alapján a közigazgatási j tanítót állás javadalmának 400 frtra való kiegé-jnak indítványa bizottság u további lépésekel a kereskedelemügyi "ltése végett, nimgy-récsa községi Ukola kér-folytán hivfa egybe a rendkívüli közgyűlést. miniszternél megtehesse. p1?6 8 "?ásodik tanítói állás állsmsegélya ügvé- Ezután felolvastatott a büollság több tagjának Kir. tanfelügyelő havi jelentésében előadja.. b«n. « jagyont és a nagy péMclyi r. k. iskolák aláírásával elnöklő főispán őméltótúgahoz rend- hogy a miniszter n balaton lüredi Erzsébet sze I kérvénye államsegulyérl, A.-Kajk község «s a kívüli közgyűlés egybehivása tárgyában Intézett retethazi korházra és ineHúképülele költségeire! aaalapai r. k. iskola, valamint a baksal köaségt kérvény, tóflBETaz indilvány,"melynek lárgva- 4-230 Irtot engedélyezeit. Az építkezést a meg-, mkola kéryeuye a tsniló fizetésének á«) láaa végett a rendkívüli közgyűlés- egybehívass! I kötni rendelt szerződés alapján már legközelebb v»l0 kiegíszilhetéae végeit államsegélyért a kérelmezik. ! eszközlik. - A .miniszter ez időszakban a zala- mszterbez leliagajrtlaUJu----kr--- A kérvény lelolyasása után Háczky Kátmán\' egerszegi íparossegédek sgakrajztnníolyumánuk s tőrvényhatósúgi bizottsági lag indokolta mfj^a j az iparos tanonciskolának fiOtl frt, a keszthelyi ■naga és társai nevében beadott indítványt a kereskedő tanonciskolának 800 frt, n nagy-kuni- frtra aű- közgyűlés általános helyeslése közölt, kérve uz zsainak 250 frt, a keszthelyi iparos tanonciskolá- indítvány ellogadását nak 3 0 frt, a csáktornyainak 800 frt, a nagy- A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfő-- kanizsaiunk 400 frt, n perlakinak 300 Irt állam gzdta, s igy az elnöklő főispán határozatilag ki segélyt utalványozott.A zala-egnrszegi állami mondotta, hogy Zalavármegye főrvényhalóságl elemi flu-iskolálioz a miniszter egy uj laneröl bizottsága az 1896 ik évben feloszlatott ország- engedélyezett, a pályázat ki is íratott. — A tani Kiölés állal kiküldött, úgynevezett quola bizottság (ói nyugdíjügyek helyesbítése ügyében a vWinegyu állal kifejlet! és a hírlapok utján közzélett quola [ területéről beérkezett kérvények a miniszterhez megállapítási javaslatot és azoknak indokolásai magáévá leszi s feliralilag megkeresi a törvény- féllcrjesztellek. — tlsabrendeken. tanlestületi ülést tartott. Meglátogatta a kápt.ilunfai, gyepű ksjáni, hozást, hogy az országgyűlési quola bizottság róm. katli., a hányi róni. kalh. és ág. ev. iskolát, által terjedelmen indokolással ellátott elveket ezen I _ Tatiilói képesítő pólvizsgálalot tarlóit a csák quota megállapításánál magas figyelmére méltatni tornyai jill. tunitóképezdénél; részlvelt az igaz kegyeskedjék vagyis a jelenleg megállapított járu léknál magasabb járulekot megállapítani ne mél-fózlassék. Az fndilványnyal kapcsolatban \'elhatározta egyúttal a közgyűlés, fiogy az országgyűléshez oz érdemben intézendő feliratát megküldi egyúttal a vármegye összes országgyűlési képviselőinek valamint szíves hozzájárulás céljából nz összes törvén ylinlóságok nak. .Egyéb tárgya a rendkívüli közgyűlésnek nem levén, elnöklő főispán őméltósága az ülést bezárta. A k»)lgaigUil blaallnág; ülése. A megyei közigazgatási bizottság március havi ülését dr. gróf Jankovjch László főispán Őméltóságának elnöklete aluít f. bó 9-én larfolla galó laiíucsi Ülésen és tanári széken. — Meg-lálogaüu a csákloi nyní kisdedóvodát; ülést tartott a Csáktornyái áll. polgári iskoln tantestületével. — Járási főszolgabíróval n drá va-azenl- mihályi zugiskola elzáratása irútít a helyszínén intézkedett. Megtekintenék még s nagy-falusi áll. iskola elhelyezésére alkalmasnak látszó bérhelyíséget. — Ugyancsak Csáktornyán a vidékbeit áll. iskolák igazgatóival a gondnoksági ismétlő iskolák szervezése ügyében értekezett. — Ez időszakban a miniszterhez leltcrjesztelett az 1891. évi 15. I. c. végrehajtásának ellenőrzése ügyében szer< kosztéit, a vármeuye mindén községének állami egyenes adójúi, községi pölléká\'t, törzsvagyonának ériékét, kisdedóvásra utalt gyermekeinek szántál; iskoláinak számát és jellcgét-feltünlelö terjedelmes munkálat. Zalu S/eut Urölh kérvényt intézett- a A miniszter a balaton kis-szőllSai sv. rel. Iskolánál a tanító fizetésének a 1898. évi SHt. I, c. alapján 400 frtra való kiegésaltésa végeit . évi 136 Irtot, u rendes! ri k iskolának áví 101 Irt 7M krt, a hányi ág. ev. iskolának évi 100 (Hot, a dráva-uenl-iváni i. k, a hoiatói r. k„ a szent antalfai ev. ref. iskoLtnak egyenként évi 100 frloi, a fllyeházai községi iskolának évi 78 Irtot, a sennyei r. k. iskolának évi I9U frtot, a pőlöa-keföi községi iskolának évi 9A (rt államasgályt alnlványozolt; továbbá az ulsó Örsi ev. ref. iskolának ugyunerre a célra évi 126 Irt a balaton-kővesdi ev. rel. iskolának éri 50 Irt, a pakodi községi iskolának évi 100 frt, a káptalanfai r. k, iskolánál a második tanító fizetésének 300 frtra kiegészíthetése végeit évi 200 Irt államsegélyt engedélyezett; a kis-váaárhely r. k iskolánál a lanitó fizetésének 300 frtig kiegéazithetése végeit-évi 172 frt államsegélyt utalványozott. -• A miniszter rendolete nevezőit községeknek másolatban megkllldelik. A szécsi szígeli r. k. iskola államsegély Igya jelentéstétel végett a kir. lahfélügyelőóak kiadat ik. Fölhívás és kérelem i nagykanizsai felsőtamplom ^ráépítés ügyében. A nagykanizsai piac egyik legszebb poncén emelkedik egy sugártornyu, ügyes concépUóju kis templom, mely lel»Ő róm. kalh. tsmploantk a- Nagy-Kanizia, csütörtök Zaia 28 száin (4 lap-) vettetik, melyet jelenlegi elhagyatott állapotában szégyen ét pirulás nélkül tovább is magunkénak nem nevseftetűnk, és melynek, legntgyobb fáj-dalmunkra,,j?ém a városban, sem a gazdag Zalamegyében. sem egyházi, sem világi, patrónusa ninessó. De ezen lemplomocska szánalomra méltó külseje és belseje vádolja mégis ebő sorben a mi lelkiismeretünket! Kedves hitsdísosok! Ezen templomról, a neve napján mondatni szokott szent mise introitusábsn a pap igazán mondhatja r» „Terribilis est locus iste.* — Hetienetes hely ez — és a további sza vak olvasásánál: .lik locus Dei est, ei porta coeN: et vocabitgr aula Dei.* — Isten háza ez és s mennyország kapuja. és Isten csarno kának neveztetik, — egész valójában megrendül ha gondol a gyászos valóságra. — A torony rotsdás és lyukas, a tető rozzant, a falak repedésetek és a vakolattól nagyobbrészt megvedlel-tek. itt-ott már sz slap is meg van támadva, a párkányzat lassan, de következetesen a tőidre i ereszkedik, az ajtók dísztelenek "és repedezetlek, \| az abiakrsmák az eléjök alkalmazott és inkább börtönre illő sodrooyháló dacára egészen korhadlak, miért is a netaláni nagyobb bajok elkerülése végett roppant kímélésben részesülnek. A - mindig szaporodó lyukas ablakok által gondos kodra ran a fris, de (élen nagyon is Iris levegőről és arról, hogy a SoO róm kath gimnazista lanu\'ó buzgó fohászai a magasba minden aka-da y nélkül szallhiaíanak. Mig a körüllevő privát házak környéke mindennap söpörtetik, addig a szegény kis templom hátulsó részén uralkodó tisztátalanság senkit sem botránkoztat meg, stb. De tekintsünk csak ezen sz. Refu^ium belsejébe. .Quam deserta inon dilecta) labernacula tus, Dosune virtutum, — Mennyire elhagyottak (nem kedvesek) a Te hajlékaid, óh erények iJra 1 -Még a más vallásankk a lelke is gyástM borul, látván mindenütt a teljes elhagyatottság, s pusztulás nyomsit, és megfoghatatlannak tartja a __megszokotiságot, a rezignálást: jtt hallgatni a sz. misét, és szent vallásunk magasztos szertartásait itt végeztetni a pappal. Távol lakó szeretett hit-sorsosok, sziveteket a fajdalom alapjáig fölrepesz-tené, ha valaki képes volna az őseink buzgó imái által felszentelt falaknak, a még be nem _zasott ablakoknak, a néhány oltárnak, a kevés egyházi ruhának és eszkőznek szánalomra méltó ^buzgósága napjainkban is pársüsn, — nem különben mind szokboz, kik oly boldogok, bogy bírnak oly templommal, mely leiköket és minden érzéköket megragadja, -és egész valójukat as Istenhez közelebb hozza, — végre szabadjon számítani a más vaÜásuákra is, kikben vallásos érzület, hitbuzgalom, igazi szerelei és jótékony szív lakozik, — járuljatok akármilyen csekély séggeí és akármily módon szent tervünk kiviteléhez. „Etdixil.qui sedebat in Ihrono: Ecce, nova facio omnia." — >Es monda, ki üle a trónuson íme, mindent meg fogok ujtlani.* Joh. Apoc. Nagy-Kanizsán, 1897. március hó 10-én. A. róm. kalh hívük neveben közrebocsátják^ Dr. Benczik Ferenc, Timi Eperjesy Gábor, tikarik-piaatáraek Dr. Fülöp Kázmér, , Bfj-réd. Halis -István. vinul usúcjoj. Herteleody Béla, Dr. Kiss Ernő, flQru, tuir. Knorlzer György, takar ikpénii raairtítkár. Mikoss (iéza, kir. táblai kirí Nith Norbert termet. tartón, foaók. Dr/ Pachinger Alajos, fiSfjao igaigati. Ptihál Ferenc, kir. kSfjagjiat. . - Sebeslény Lajos, »«7rW Stirling Sándor, ajn(. aa. ia kir. öraau. Szalay Lajos, figJTTid Szalay Sándor, Waasi lak. tanitó. Dr. SzQcs Miklós, kir. ,1Srv. blrí. Dr. Tripammcr Rezső, IgrrM Dr. Tuboly Gyula, rid. Varga Lajos, SgyvM. Weber Vince; ~k. plibáaA. Folyó bó 21-én, azaz vasárnap délután 3 órakor a városház nagytermében NAGYGYŰLÉST tartunk. Szeretett bitsorsosok, jöjjétek el minél nagyobb számmsl! A kegyes adományok hirlapifag fognak nyugtáztatni és tek. Eperjrsf Gábor ur a Délzalai Taka- 1897. márefns hd 18-ás — TüZ. Galambokon s hó 9 ás 10. kitti éjjtf na gr tűzvész puazlitoll. Noha a lakosság aagj erfoieglsazitésMT dolgozott a lüz lokál tcfTfata, 9 lakóhát, timoi meliéképü ey«l a lát starti léka lett A kár, mely mintegy 4000 fnríai, kit. (otitva voll. — Hiányos mértékek. A nagy kanizsai mertek-hitélésitő hivatal a kővetkező átiratot intézte t városi rendőrkapitányi\' hivatalhoz: .Bivaikosvs Nméllóságu ker. ügyi m. kir. miniszternek 1897, évi január hé 18-án 80608 VI. 96. aa alatt kefe rendeletére, hogy midőn a különféle mértékek, sulyok és mérlegek, nem különben s hordók javítást igényelvén, az illető iparosok által ki-javiratnak, helyeségükben változás áll be. Tapast-Ialtatván, hogy az dlető\' iparotok nem bogy a 20689/877. számú miniszteri rendeletnek meg felelően a rajtuk levő hitelesítési bélyeget, a hordóknál a köbtartalmat jelső számokat SMg-semmisitenék, azt ellenkezőleg rajta hagyják; ét igy ezen mértékek hiányokkal jönnek ismét forgalomba, mert nem hitelesíttetnek. Tisztelettel kérem Tekintetes kspilányi hivatalt, legyen tstvet az illető iparosokat figyelmeztetni, hogy mindannyiszor, valahányszor valamely hitelesíteti mértéket vagy hordói javítás végett tulajdonosától átvesznek, a rajta levő hitelesítési bélyeget szonatl semmisítsék meg és csakis ennek megtörtént után fogjanak azok ja vitásához, mert ellenkező esetben az 1879. évi XL L cikk 136. f-ábaa megállapított büntetést vonnák maguk alán. Tisztelettel Komlósy Kálmán mért It. tiszt* Ezen átiralrn a rendőrfőkapitány végzésileg (elhívja a város területén levő borkereskedők, kádárok továbbá valamennyi soly-, hossz- és űrmértékeket használó kereskedők, iparosok és szatócsok figyelmét azzal, Jwgy az ezt figyelmen kivül hagyok kih. btk. 136. "§-a értelmében 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel lesznek sqjlandók. Színészet. rékpénz tar pénztárnokához intézendök. _ __ — Szombaton i KCcém napja volt A közösség csak ugy tolongott s színházba, melynek mindes Hl R £ K I >ege zuga annyira meglelt közönséggel, mm még színielőadás alkalmával soha nem. A jaii — Szemle a honvédségnél. Krduiit János lomjáték tehát fényesen sikerült; s .noffkintm tábornok, az V ik honvéd kerület parancsnoké, I romf/«inyo<r\'-kal (ez volt cime sz előadott bobó-áSápotát leírni Évezredek őrök Ura, milyen haj-j Székes-Fehérvárról, Zurna Károly tábornok a sutnak) Kövessi nagyon, de nagyon megelégedve lékod van Neked ezen lemplpmban! Az ember- 82-ik honvéd-gyalogdandár parancsnoka Pécsről I lehetett, a közönség pedig elég jól mulatott, lebn nek nem kell papnak lenni, nenrrómrkatholikus nak, nem is keresztényuek, akármely istenfélő sziv is megindul, és mély fájdalmat kell hogy érezzen, egy, a város kein közepén levő, és róm. kalh. templomnak, ilyen botrányos állapota fölött Kedves bitsorsosok, nem elég csak szóval dicsérni sz Urat. Az Ur nevének dicsőilésére, sz. vallásunk külső lényének emelésére lenni is kell valamit Bizonyára nem egy jómódú hitsorsosunk, saját ^tatnak építésénél, lakásának, berendezésénél a legfinomabb ízlést, a legnagyobb fényűzést és deganliát (ejti. ki, és az Ur házának ezen dezoláll állapota nem bántja lelkiismeretét? .Fölöslegéből nem tudna áldozni ezen szégyenfoltunk eltüntetésére? Hiszen izraelita polgártársaink is örömmel üdvözlik, ezen, sz ő vallásos érzületüket is mélyen sértő állapot megszüntetésére indított mozgalmat. A nagyszámú lőgymn. rum. kath. iljüság számára, melynek lelkét és szivét is kell képeznünk, itt lartalik az isteni tisztel. Vasár- és ünnepnapon a polgári osztály ezen kis templom minden zugát foglalja le, mert Nagy Kanizsán a róm. kalh. hivők száma 17,000, és a helybeli sz. lerencrendi plébánia-templomba, mely különben a város végén is fekszik, legfölebb csak 3000 ember lér. Nagy Kanizsán tehát a lelső róm. kath. templomra égető S\'üluég van, mely szükségletnek ugy vélünk eleget tenni hogy aszóban levőnek helyére, ha isten is ugy akarja, egy nagyobbat és díszest emelni szándékozunk. Azért szeretett hitsorsosok és polgártársak, jóllehet tudjuk, hogy szegények vagytok, villáitok a most is számos, de azért még mindig szspo-rítandó és évről-évre mindig nagyobb és nagyobb igényeket támasztó iskola adójával annyira meg vannak terhelve, hogy a városi lakóknak a. sz. minden kényelmét kénytelenek vagytok nélkülözni, mégis sz. ügyünk és nemes célunk kixihgtóséga végeit, első sorban hozzátok kell fordulnunk, azután pedig a megyében és szép hazánk minden részében levő hilsorsosaidkhoz, — hiszen Nagy Kanizsának a kereszténység megvédése körül a mullban ellelejlhellen érdemei vannak és hit- e hó 16- és 16-án városunkban időztek és szemlét tartottak 3 honvéd-legénység és póttartalékosok lelett. _ ______ . — Eljegyzés Hock Janka kisasszonyt, Hod( Fülöp helybeli kovácsmester kedves leányát eljegyezte Lortchi Bernát serajevoi mészgyáros. — Halálozás, ütgtiit László városi képviselőt, a ki«kanizsaiak vezérférfiút súlyos veszteség érte: 24 éves jogászfia : László, bosszú, sorvasztó betegség után e bó 16-án reggel kiszenvedett. Temetése szerdán délután nagy részvét melleit meni végbe. — A városi sétány. Hogy valamikor "a vürős ban sétaterünk legyen, arról ugy hisszük, a helyi viszonyoknál fogva örökre lemondhatunk, ac szerény sétányunk — amint az előjelek mutatjuk — már a közeljövőben lesz. Ezt pediglen a Sttpilö-EgytiiüUt lógja létesíteni a Csengery-utca és a kath. temető közti téren. Kedden délután a városi tanács Vécsey Zsigmond polgármesterrel az élén, a Szépilő-Egyesület elnökségével hely szinf szemlét tartott és már a közeinapokban megkezdik a sétányul kijelölt hely belásitását. — Építkezés. Városunk- a kö<eljövőben egy szép épülettel fog gazdagodni. A Sugár- ut és Koronaherceg-utca sarkán levő L\'öwinger-féle telkei és a szomszédos Knortzer-léle telek egy részét Kohn Emil és ennek nővére Blumenschein Yilmosné megvásárolták és oda egy szép magán házat fognak építtetni A munkálatokat már megkezdték. — Uj Isvélgyüjtő-szekrények alkalmaztattak városunk területén, melyek előnye első sorban az,"hogy a leveleket nem kell a poslaszolgánsk a gyűjtés alkalmával kimarkolni, hanem nzeí minden érintés nélkül a gyüjtötáskába esnek, mely a postahivatalban nyillalik ki. Nem kis előnye továbbá sz uj szekrényeknek az, hogy — vízmentesek, mert noha a régiek is ilyen anyagból készitvék, az idő vasfoga annyira megrongálta már őket, hogy nem ritkán a legszárazabb levél is — a behatolt eső folytán nedvesen került ki., Az uj szekrények igen csinosak és díszítik azon utca sarkokat, hol elhelyezést nyertek. szintén uem volt oka a panaszra és midőn ezen tényt konstatáljuk, egyúttal be is számoltunk a darabról. — Vusríniajj délután félhelyárakkal, de teljesen elfogadható előadásban a „I\'Wk ruira\' került színre. Este szintén népszínmű volt a műsoron. bttgdr ktndSjt\' alkalmat adóit hrckumek, bogy Rsgyás futó betyár szerepében gyönyörű ttép énekével érdemet tegyeu magának a közönség sflrü tapsaira. Kövmitii (Zsófi) temperamentumos játékával villanyozta fel a kötöttségei, ssely teljes elí-meréasel volt Szirmai Josefin slskitáta iránt is, ki teljesen beleélve magát örssi szerepébe, érzelmes, jól átgondolt játékával iflnl ki. — Mthmtu 15 i», a cenzúra eltörlésének asp-jau szitWsulalunk nem adhatott alkalmsabb darabot ,Bdnk-bdnndl," a legjobb magyar tragédiánál, melyet a cenzúra Katona életében s színpadra nem eresztett, minek (olylán a nagy költő marcangolt szivével, megöli becsvágyávsl kénytelen voll elmenni Kecskemétre, hogy ott .becsülettel eltemetkezzék." Szinészeiuk sok jó igyekezettel iparkodtak nehéz feladatuknak megfelelni és az adolt körülményekhez képest egyik-másik meg is állta üst lessége«en helyét így a hölgyek közül Stirmoi Jozefin, ha Gerlrudisnak roppant szellemmel megalkotott végletességeit legesen nem emelte il érvényre, kifogástalan volt alakbtui, megjelenésbeli és modorban. Dombaini (Melinda) miot sserttó és szerelelt hilves, mély érzéssel és közveileotég gel játszolt, értelmes tellogással, tudással és Ízléssel. Dombai Bánkja rokon léleknek mulatko zott ugyan Hamlettel és e tekintetben fölötte is állt számos vidéki Bánk-bánnak, de mát sz előkelő elméjű, nemes lovag méltóságos alakját nem volt képes kifejezésre juttatni. Sok helyen szerepének hiányos tudása is gátolta abban, hogy nagyot nyújthasson. Az ézieien, a lel legedig felkorbácsolt indulatok kirajzolására fizikuma gyenge, de siralma Melinda holtteste lelett megindító voll Szepeuy elég jellemzetesen ábrázolta Tiborczot Petur bánban (Mii) nem ísmerlák _s»ft-kí niz®. -«at«rt« Zaja 22 szám 5. I»p.i 1897 március hó 18-án _jel t békétlen és elégedetlen magyarnak eme jjposát. Ezen szerep betöltésére nem ele-C „.ad/t * szép színpadi alak, efabez Indás és te-^fifU szükséges. arckirí a léha Ottó szerepét de* ügyesen játszotta. Betéigi Biberacbja sok luaiamrra vallj kttOnó aiakiláz volt. A kőzőn-egészen megtöltötte a színházat és élénk ttaml adózott a kiválóbb előadóknak, _ Kedden Marom. Adél ps^Mányat Araoka föalomjátékáol •^"(f Bísson és Srhsne társszerzők legújabb bohózatát adták, Fái Béla fordított ugyanarra. A jutalma-nfiak kaptak sok virágot és tapsot, a közönség Még egy olyan darabot, minőt csak a század-, j reg produkálhat: Hogy Montbizot ügyvéd cDombai) cselédjét (Kányái), ki véletlenül az ügyvéd tőr-reortelen leánya, mindjárt belépésénél az ügy ki. marton józsef Budapest, VII. I«a, éa eddig óeazeeeo 38 frt 34 kr. psrícoítaég köve-í /pQOCI\'IŰ0,»^ teléé erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefozlalt és 315 frtrn becsült \| morai malom Összes felszereléeeel, egy piros I szóró kanca lé. egy v usteuzelyes szekér éa ló-j szerszámból Ufó ingé«sgok dr. Capesz Kálmán j ■felp. ügyvéd köibeióttévet ayilráaoe árverés utjáa j eladatnak. ~ Mely árverésnek a 394/97. sz. kiküldetés\' rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis\' á mura folyónál és e-etleg alperes lakásánál leendő eszközlésére ,t 187. Március hé M ik napjának 4. e. 10 Arája batáridőül ki tűzetik és sboz a venni szándéko- J sók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak osey, i bogy az érintett ingóságok ezen árverésen as \| XXX300CJ ózsefS Károly-körut 9. ^ t — • J ® iis »-t lu, TkH £ 7 «i jf fru«ilt Cégii< t«U\|i Z Véd irodavezetője, ki ^ csinos feleséggel birri évj LX. t..-e; 107. fi a\'értelmében s leg-nemtólőnben s látogatóba jövő háziorvos riMényn ^^ jgér5„\'ek bpc<ir0ll alal j, ,i.<Utai togask. jwe-vissza csókolják, ez a darabnak még a Icgsrtatlsnsbb része. Általában az, a mit a színpadon\' látunk és bsllunk, — csak félreéri hetlen magyarázata annak, mii nem latunk, mert a cselek menyek — mi »zinte váratlan e darabnál — ■égis félreeső helyen zárt ajtók mögött történ-eek. Montbizolné (Marom Adél) azon hiszem ben, bogy ót férje megcsalta, megcsalja férjét és bogy fétje ne lehessen neki szemrehányást, szövetkezik térje barátjával, bogy birják lérjét rá, bogy ő szintén megcsaiassek. Montbizot el is megy egy Wvilágí hölgyhöz, ott marsd egy óráig — de nem \' tesz egyebet,\' mint annyit, hogy hölgyét- — áz,\' élebe ülteti. A félj ártatlansága kétségbe ejif az\' asszonyt és igy megy ez tovább 3 leivonáson; keresztül. A darab különben elég szellem\'s, de j osgyon frivol; s frivolitás pedig nem a kétértelműség nijáo, hanem nagyon is kézzellogbató \| módon jot kijejezesre. Az elöedás egyébrészt fazevágo, jó volt. — A felvonások k"Zt ilányai Arsnks ragyogta!Is szép tehetségét az énekmü-. vészét terén. Közönség csak kózepszámban jelent meg. minek oka leginkább azon körülmény, hogy a színházlátogató közönség tul van halmozva előreveti bérletjegyekkel és igy nincten kedve ujabb meg ujabb áldozatot hozni a színészetnek, még akkor sem, ha a társulat két rokonszenves Isgja nevét írják a színlapra Az igazgató általában igen keves figyelemmel van. a bérletre. A mull bélen sJig volt egy előadás, mely nem bérlelszönetben adatott volna, már pedig a bérlők szért adlák ki pénzűket, mert színházba akarnak járni. A bérlők joggal elvarbajják hogy! legalább 3 előadás .legyen hetenkint Bérletlo-j lyimbsa Az "larverezendT inyö-ágok vétel ára sz 1881 T«L«jt «« Sf«aj«l bír Q különlegességek. X Árjegyzék lagyeaés Mimeatva X toocx k«Tá-áriá«i xxxHtxy évi IJC i. e. 109 § ban megállapított teltélelek 7302 tk. 90. szerint le»z kifUetendő. Keli Leien yen 1897. évi március bó 11-én. 96 l-l Árverési hirdetmény. SCHM1DT JÁNOS kir. bírósági tegrehajtó. kaphatók Ven és Klein cégnél K»ry-I sissás Uy Bodega ezégakkel vatórajyfonqieleserélés aConlltnnttritó rigyelamb ; vélili éllel, ilksrtllhelö. Szerdán adásban. ,A bányamester\' adatolt zóoa-elő- A nagykahizsai kir. törvszék leiekkönyvi osztálya részéről közhírré tetetik, hogy a délzalai • takarékpénztár végrehsjiatónak Pe«t János veg-\| rélisjlást szenvedő Nemei-szen tmiklósi lakos elleni 1700 irt tőke, ennek 1694. november 6-től járó [6\\ kamatai, és eaaek 8/» késedelmi kamatai 10 frt, végrehajtás kérelmi 10 Irt 66 kr. korábbi [ti irt 30 kr., ujabb végrehajtsa kérelmi, a a még I lelinerűlendo költségek iránti végrehajtási Ügyé-\| ben a leni nevezeit kir. törvényszék területéhez \| tartozó a szentmiklóei 31. sz. tjkvben II 1. 4. 113.—H. sorszám ala t felvett e 1168 frtra becsült I ingatlanok 187 éVl aprtlta hé S-lk napján d e. 10 érakor Mémm-Sseat-Mikló község házánál Rspoeh Gyula Islpere-i Ovyved vagy helyettese köabe-jóttével megtartandó nyilvános árveréaea el-sdatal fog. Kikiáltási ár a fennebb kilett beceár. Árverezni kívánók tsrtoznsk a becsár 10%-át készpénzben vsgy óvadékképes papírban a kiküldött keséhez leieani. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir tvszék mint Ikvk-haióságánál, 1897. évi jannár bó 16. napján. GÖZONY, kir. taséki elbíró. 8zerkesz.tői üzenetek Megy. Asztaltársaság A beküldött közlemény valahol beverheted, mert csak március 14-én kaptuk meg. E szerint lehelellen vott közölni. Tihanyi A küldötteket megkaptuk Az emiitett kézirat már sincs meg. A regényre nem reflektálunk. Feleifie szerkeszti Dr. L ú K K KNIL Laptuleidonos es kiadó: * • * v ii k i. r Ci. Ar. Hirdetések: ti/1897, szám. 98 1-1 Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött végrehajtó ss 1881. évi JXl.c. 102. fi e értelmében esennej közhírré teszi, á letsnyei kir; lAráebiróseg 1089/96. •>ámo végzése. ^Iial bak István, Balassa Andor, át Jó/sef, Fráncaice\'lsiván és Franoic Andor polai lakóit végrsbsjlató javára Pető Já- o* lete lyeí lnkoH flly, 860 Iri tőke, ennek 1894. október bú \'ifi napjától számi andó X»XyXX)rX«)i XXXXXXXXXXXXXKX # m Little Lord Fantlaroy \\ bkaK 21 orn. Sipi es\' II ea széles sPrtncws Usy" stsetteis sieti Asgst-orníáglun 10,WiO ilsnb séslott «l, — Ksas Isgklakb kssgsssr vusaolysz lisagst id, nlst s tagnsgysks Hsrno-nlka Is casksssi «l/sa kicsiny, hogy s snbbsn Is konlksté. — bsa na\|éssa nlséw s«r<sl-, tksfsl-, IsSsM-láneénsafc tb. Jliulmó is Hllslus slkslaes sltadikiárgjr HJ kicsinyek mint ángyok rtsstrs. A bsagsesr sjit broacs ksnggsl vsa •llstvs, nuly jé béaás ndd lullsiislssa >gy nnou aooosssl Jól slesonsgolvs, bénssntss kSIdlessI síéa vagy s pins elBieges bsklUisivsl 10 líirks - ti frt Dölllng és Wintsr MiuilriMttnimaUtn Export (kni—rkiriUliiilit) Marckneuklrchen Sachsen ^vy^xxxxxxxxxxxxx x Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capaioi oompos. ts aigkliksM, esgsa rfi 7apaioi oompos. Esse hírneves Uiieser eUsatállt az Idi sagpríhilieéaak, mert már HM mint 17 év óta siillilSI \' laMsHtagtté ksélnsMekést slkslaaitatfc kiezvésyeW. oeémáL tsgsrseeitlsaál is M örvösek által bedtrssétéeskle is miséig gyikrsbbsa rsndeltetik. A rslódi Borgcay- Plin-Ezpeller, gyakorta Boigoay-Iisiaiat alasvssée alatt, sipnérll háziezer, melyaek sgy lést >kz.lelt! ThSt titkos _ utartásbu ssa keQene UsnnL 40 kr. ttvsgsakénti árban majdnem minden jyógyasartártea készletben vsa; ftraktár: iézsef gyógjrizeríeinél Bséseeetea BsvMitás alkslaávsl igsa 6vstosak Jeryáak több Uaebbértiktt ntinzat van forgalomban. KI ssa akar MgMreeeáeljazakéea üveget .JItrfSS]r védjegy éa HioEter ozégjegyzis nélkül mint sea valódit utasítsa vifiza. Riohter F. Ad. éa táraa, osisz. is kir. ndvsn ssáiuwt. Rudolatadt (Thtógia). N»u) -Kmiitsa, csUtörtftk Z«l« 22. wim. 6 l»p.) 1897, márcug k4 I IjjO jü W LJ__J szerencsém a t. c. butorvá-\| L 13" Van szerencsém a t. c. butorvá sárló Közönségnek tisztelettel tudomásul hozni, hogv O r helyben Német-utca Zerkovitz-féle házban a mai plr^T^; kornak megíelelti ASZTALOS MŰHELYT gépekkel leiszerelve gyárilag berendeztem. H . •• • „ Az első budapesti és bécsi bútorgyáraknál több évi működésem tapasztalataimnál fogva, azon helyzetben I va^vok hogy ezen téren a legmagasabb igénveknek E> Ö J GJ ~ O __o * i is megfelelhetek. ElV0Ím l Szilárd és Ízléses munka! Kis haszon, nagy forgalom! Megrendelések tetszés szerinti kivitelben készíttetnek. kiváló tisztelettel Friedmann Károly Tanonczok felvétetnek. 23. zám. Nagy-Kanizsa, 1897. ffiárczius hó 21-én. XXIV. éríoljam IllltillrtlH : r t-a «t a oiiop <u >u % —m-r- \' ,4a íMímM * Uy nallMU rttttn \' mil>l«é aiadn kMaaáaj 1-mMIm tmltk otk tUMTt knat. ZALA KT omtu> 11 VánoUMpUat : /UU M Politikai és vegyes tartalmú lap. Mi Ml""\'\' • L lUmk »•• klUMMk »»•>■»- tfym uim ára: 10 krajcár. sLónaxta mi l\|«i ém 11 hmi (• frt — »r FUétn • tana (• írt — kr Xqpattm • taaaa (lHMki gli liliuk ■>■!!»—i> A Nagy-Kanizsai- ea dél-zalai -takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- ea kereskedelmi bank, a Nagykanizsai segélyegvlet-szöietkezet éa a letenyei takarékpénztár. Vyllttér patttsor* M a nagy-kanizsaijnaláldgyár és serfőződe r. L" a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet --- t zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. Iára. hivatalai közlönye. \'naSmiUit, rtliaial a -. ----iHdtatt FWikll ri»» i Megjelenik NacyKsBiisán heteaklnt két a ser: a i tiii ». ..«—* rasamap ém carltört51cS.a.. Korrupcio. Nagy-Kanizsa, nárcina 19. Nagy betegnek mondják az emberiséget, . a társadalmat. Állják is körül az orvosok, s nem fogynak ki a gyógyszerek ajánlásából. De bizony, a folytonos panaszokból, azeKgedetlenségből ítélve, de még a betegség szűnni né m akaró tüneteiből is itélve, nem igen fognak a gyógyszerek. kort, s mindenütt az egyén javát helyezvén előtérbe, az altruismuS nem tud mélyebb gyökeret verni a szélesebb rétegekbea Abban a nézetben vannak, hogy az altruismus az a gyógyító szer, a mely a társadalom kóros állapotát meg fogja szüntetni -Van igazság m indakét .nézetben. A gyors meggazdagodás vágya bizony-bizony legtöbbször 1 elhallgattatja a lelkiismeret szavát; ez felkölti- a szegényebb Nagyon nehéz megítélni sokszor a beteg néposztály éhségét, - elégedetlenné teszi saját állapotából, vájjon a javulás utján vafi-e, vagy pedig még csak a krízis felé közeledik. A társadalom betegsége hosszabb le folyású, a szervezet áulakoló processusa hosszabb ideig tart, mig olyan megállapodottságra jut ismét, hogy gyógyulására lehessen következtetni. A társadalom-tudomány művelői általá- szerény állapotával, s megutáltatja vele a nehéz munkát, melylyel csak alig képes legszükségesebb igényeit kielégíteni Pedig igényei nagyobbak, mint voltak valamikor, az általánosan tetjedő fényűzés öt is elkápráztatja, magával ragadja, s mivel szerény keresményével nem tudja igényeit kielégíteni, elégedetlenné lesz, és utó- ban azon- nézetben vannak, hogy- a társa- j pistikus vágyak Icaijaiba veti magát, socia-dalom betegségének forrása a vallás-erkölcsi listává lesz. Ha ez csak annyit jelentene, élet hiánya, a hitbuzgalom lankadása. hogy rossz állapotán segíteni akar, hogy — Ugyancsak e nézetnek adott kifeje- szívesen dolgozik, ha munkájával ember- zést Magyarország illustrís hercegprímása, Vaszary Kolos, a szt István-társulat e hó i8-án tartott közgyűlésén tartott megnyitó beszédjében. Mások meg abban a nézetben / vannak, hogy inkább az önzés az, mely minden társadalmi bajnak kútforrása Az egoismus az, meiy oly sivárrá teszi a hez méltó állapotot teremthet—magának: akkor ez korántsem baj. De a mint- a jelek mutatják, ez egyebet is jelent: a hihe-tetlenséget és hazátlanságot is. Természetes esze mellett elhanyagolt nevelésben részesült, nem tanult, s így elmaradhatatlanul téves irányba kellett jutnia. Ez a nagy I baj! Valóban, a társadalom önmaga elten követ el nagy bűnt, ha nem figyeli meg a \| kor intő jeleit s oly rendszabályokat nem \| foganatosít, melyek által a nagyobb bajnak elejét veheti Nem hisszük, hogy a vallástalanság nagyobb volna, mint bármely más időszakban. Van most is hítbuzgóeág, van vallásosság. De a társadalom betegségét kutatva, ezt hiszik a legelőkelőbb oknak, mert legközelebb fekszik. De a múlt bizonyítja, hogy a társadalom azelőtt is, máskor is beteg volt, s ha nem csalódunk, mindig a vallás hiányát okolták. Hát hiszen akkor sohasem lett volna igazi vallásosság. Abban azonban a társadalom-tudományával foglalkozóknak igazuk van, hogy as egyszerű erények mindinkább fogynak; az egyoldalú reatismus elSlője az idealb-musnak, s hogy az igazán ideális gondolkodás ma oly ritka. De azért bátran állíthatják, hogy ex ki nem veszett; sok ideüli gondolkodású ember van még; csakhogy, figyelembe kell venni, hogy nagyon változtak a viszonyok; a viszonyok váhoztávai pedig az életfelfogás módja is változik. Az az elégedetlenség, melyet a jelenkorral szemben, sokan oly mélyen éreznek, a mely sokakat majdnem pessimistává teáz, A „ZALA" tárcája. Oindamftiii A ,Z A I tnitti tárcája. — Irta: Tlkaayl Károly r — H67 THrqúlíituá! — kiáltó a törpe emberke — Jupiterre mondom, katonatiszt létedre akkorákat sóhajtasz, mint egy elaggott orgona. — Ne bántsd Pomponius! — mondá vissss-Itekintvé a férfias járáku polgár, — abban as átkozott makáoban egész havi zsoldját vesztette el Tarquinius, azérl sóhajtozik. Fájdalmasan gon-Pitymsllott. Kóma utcáin és tértin csend bonoll; dol kedvenc lalernói italán, melyről egy egéar hó- i cspitóünm Mól lágy, büa levegő áradt as otcá- j napra le kell mondania. Tg>f- Egy-egy utcasarkon álmosan dülöngött — Én ne bántsam ? ez csinos tőled Cincinnalus, egy limai rendőr. \| mondhatom. Te lőzöd le az egész kompáttát, — A szénáién nyíló egyik sikátorból víg társa- í besepersz nyolcezer tallért, és most azt mondod, bukkant elő. hogy én ne hántssm Tarquiniust IT Tekintelyes polgárokhói állott a csapat, melyI — Csend polgároki — mondá egyik a két •zíles léptékkel vígan pletykázva haladt az aréna I csukló közül, lOlemelyén elejtett napernyőjét. — lerire. Csend! mon—do-do—dom I Cin -cin—cin na- Drága szövetű tógákban két patrícius ment lus-hukl fizet te nálad behütött cognacot, mert urtbre, majd egy rendkívüli nagy, izmos és \| erre nagy szűk—szükségünk van kuk!............ Wii szépségU polgár lépdet, kinek büszke Miása, majdnem ellentétben állott puritán egy-Bértaégfl tógájával, és azt a benyomást keltette a szemlélőben, mintha hordozója eszel fejedelmi méltóságát takarná. különben is ideje lesz, hs kinyitod gyógyszertáradat. kis ember. Odaértek as aréna átellenében álló nagy bér-palotához, melynek sarkán Pomponius gyógyszertára volt. Miután a kis ember kinyitá\' a bolt B férfiú után egy legiobeli kapitány haladt, ajtaját, a társaság belépett kinek bíborvörös tunikája kopottas raía. Széles Pomponius meggy ujuk a légssesst, azután a rövid, egyenes kardját vállra vetve hordá, és\'patikából a provisor szobájába ment, ast lelköl-tóbajtozva bandukolt az előbb emiitett három\' tendő, ki pár pillanat múlva ki is jött. fériu alán. I Szánalmasan halvány arc, kancsal szemekkel, A légiós után még bárom patrícius botorkált melyek fölött teljesen hiányzottak a szemöl-^z egyik törpe urí ember, majd oly kövér, mint dökök. magas, egész kopasz lejjel, és rubin szinü orral,! Sietségében tunikáját (ordítva ölté fel, mely zzotás még két cimbora, kik hűségesen felváltot- körülmény bsngos hsbotára indította az éjszakát ák egymást a csnklásban átvirrasztott kompániát. Aionban már töltve állottak a^cognacos pohár-kák, a ekkor Cincinnalus egy pohárkát telr^adva, Pomponiushoz lordul) s így ásóit: — Köszönöm, derék Poaaponiua. ás nektek barátim, hogy társakágtokha tölverélek. Nem vagyok patrícius, csak egyesert ssáatövetö ember és mégis ti, mint barátotokkal bántatok velem. Megengeditek tehát, hs esen barátságot részemről lOnlartaoi óhajtandó, sldqmásként e pohárka tartalmát ez s^j barátságra Irítsai bátorkodom, egyszersmind kérlek benneteket, vegyetek Ttsasa a tőletek elnyert 8 eser tallért, súatán a péaal most már nem tarthatom meg. Ast barátaimtól nyertem el. £s mert végre, égető, sieISs munka vár reám a szántóföldön, tehát a viszontlátásig I S ezzel tunikája alatti övéből egy nagy hálom arany és ezüst pénzt markolászott ki az asztalra, — Jupiter veletek I Ezzel Cincinnalus lölbörpíntvén cognac-ját, kiment a gyógyszertárból, mielőtt a visszamaradtak egy szót Is nólhattak volna. — Gondolhattam volnál -— szólt elsőnek Tarquinius, ilyen volt ez teljes életéhen. Nagylelkű, bölcs ás igazságos. Japiter a tanom, nemesebb ember még nem fogta Itáliában as eksszarvát. — Aeskulápra! ez ember derekasan megszégyenített engem ! De mondjátok csak : ki ismeri est a Cincinnatiiét bővebben ? — Én ismerőn Pomponius f hisz as én réve* men került asztalotokhoz, ""midőn előbb a .meleg dugóhuzó\'-ban borostánk ás így »ágig lumpolta velünk as egész éjszakát. Nagy-lkaim Tmainip Zala 93 Mám (t. lap.) ne vezessen tévútra senkit. Az volna két-séfbeejtő, hogyha ez az elégedetlenség — -nem volna. S Eötvös igen helyesen mon-\\ dotta, hogy az elégedetlenség mindig forrása volt a haladásnak. A magyar nemzet sz vóssága, bámulatos életereje már válságosabb időkben is megtalálU fenmaradásának s további fejlődésének helyes és célhoz vezető módját Egyes esetek, melyek korrupcióra mutatnak, annál Jcevésbbé -vonatkozhatók az egész nemzetre, mert hiszen látjuk a korrupciónak még borzasztóbb szimptómáit más államokban, még nagyobb mértékben mint nálunk; s valamely egyén romlásáért éppen nem tehető felelőssé a társadalom, még akkkor sem, hogyha ezt sokan nagyorf betegnek tartják. Bizonyos, hogy a társadalom és annak vezető emberei meg fogják találni a maga betegségére a gyógyszert is, meg fogják találni különösen akkor, hogyha a korrupciót tovább is üldözni fogják, s egyszer-, smind arról is fognak gondolkodni, hogy •> korrupcio forrásait is bedugják. Jó a bajt gyógyítani, de jobb és célszerűbb a baj kntforrását elenyésztetni, azzal azután a baj is megszünik Ez pedig meg fog történni, hogyha a valláserkölcsi-alapon való nevelés által az altruizmus és mélyebb gyökerei fog verni minden rétegben s az embot meg fogja érteni, hogy nemcsak önmagáért 1897. máretus hó 11-én szivárgott ki arra, hogy az nj helyzetei némileg!vérünkből lett iparunkat előnyben resiesiitfk a megítélhessük. ,=-— I külföldi konkurrenciáva szemben. Megengedjük, fs a helyzet egyáltalán nem örvendetes. A hogy a gaticai vasúti vonalakon as orosz gabo-kiegyezésnek három főmomenlums van .As egyik: nát saját termésünkkel szemben vercenykép&ebbé viselkedésünk Ausztriával szemben, a másik: vi- tegye az osztrák kormány. Elqészlk. bogy u selkedésünk a közős jegybankkal szemben és a osztrák tartományok akkor tiltsak ki áUataiakat harmadik: viselkedésünk a költőiddel szemben. drágán szerzett pacaikrőt. mikor nekik tetszik; Viselkedésünk a küllőiddel szemben, ex a ke- hogy .tisztinket, egyéb termékeinket üldóxaék reskedebm szerződések és vámtarifa kérdése. Ausztriában szabadon, minden retorzió nélkül; i Magunk fentartásának egyik sarkpontja kerrske- hogy saját csekély iparunkat saját fogyasztó te-delmi külpolitikánkban .rejlik. Ez aalunk inkább Írül etünkről kényelmesen szorítsa ki az osztrák\' passzív-iránybaiikell, hogy érvényesSBöS Ke-1 ipar. vésbbé a< piacfoglalás. mint belföldi piacunk immn- Viselkedésünk a jegybankkal, az osztrák-maratása, teljes elzárása a külföld termelésével lgyar bankkal szemben egv teljes megbatrálás szemben: ez a mi tőérdekünk. Ezt eddi* nem képét- mutatja minden kérdésben, mely riilskér-tebettttk, mert Ausztria nem engedte, lévén n\'éki dés számba ment a kormányok és a bank k6-piacfoglalás az érdeke és piac rt piacot kiván a zö[t. a kormányok kérték, hogy beavatkozhassanak külföld; ipari piacért mezőgazdaságit így leszünk a bank kamatlábpolilikájába; a bank nem adu mi Ausztria ipara kedvéért mezőgazdasági piaca meg — a kormányok belenyugodtak. A kgrmá a Balkánnak. nyok\' kértek vétójogot a főtitkár s magasabb ^Kereskedelmi szerződéseinket nem mondhsttuk tisztviselők kinevezésére nézve; a bank nem adu tel most De vámtarifánkat revideálhattuk volna, mejr — a kormányok belenyugodtak. A knrmá-s előnyünkre alakíthattuk volna addig, a inig nyok azt kívánták. hogy a bank fekvóségoi a kezünkben volt a kiegyezés megkötésének^yagy könyvérlék szerint maradjanak a bank inériet-meg nem kötésénék fegyvere. Mi kiadtuk a fegy- ben és ne .állapittassék meg a jóval nagyobb vert késünkből. Kiegyezünk vámtarifa-revízió reális érték; a bank nem adta meg — a konná-nélktll, s ismét az erősebb Ausztria kesébe\'nyok beleegyezek. A kormányok u j"vedel»nt rátesszük 1e sorsunkat. Ez megbocsáthatatlan taktikai szesedés emeltét kérték ; a bank exzel sxembeo hiba volt. a részvénytőkének a tartalékokból való gyarapi- De már most azt lógja gondolni a nagyközön-1 Usát, vagy a ^jövedelemrésze de* koncedált ség. hogy mindezeket a hibákat bátran elkövet-[emelését lerontó intézkedési kérte. — a korma-hélte s kormány, inert .a ravasz HánfTy bisonyo- nyok beleegyeztek. A bank 10 koronás bankjegyek sán sarokba szor totU a németet és sietett meg- kibocsátását, vágyja jóformán váltópénz lorgaktmha kölni a kiegyezést, még mielőtt megbánná a I hozását kérte, a mit a világon egy kormány sógor, hogy annyit engedett. nem engedett meg anha — a kormányok beto- A dolog pedig nem egészen igv áll. Mert egyeztek. Erre a bank még tovább ment A késs-Ausztriával szemben szintén két részből áll a pénz felvételének idejéig,(tehát tetszé* szerinti kiegyezés: egy financiális és egy gazdasági részből. A financialia része a kvóta és logyaszta-i adók elszámolása, a gazdasági rész a kiegyezési j kérdések egész komplexuma féhtarfották lárópontnak, de n időig) 5 koronás bankjegyek kibocsátásának jogát kérte Ezt már maga a bank s* hitte, bogy megkapja, mert ez egy milliókra szóló ajándék a byóta kérdést I banknak. De a bank tévedett meri — a körmi-kormány már jnyok beleegyeztek. És mindezért mit kaptak a megígérte, hogy emelni foga rezünkről a közöli kormányok? Beleszólhatnak majd a szolgák itr t—r „—K-rti,.,; :.„a„„.i, iügyes költségekhez való hozzájárulási. De abba a ■ flzetés-megszabásáb i? Kz n kiegyexés a bankkal, van itt, hanem hogy embertátsai is vannak, mjn,X esetleg szívesei belenvugodnánk, Ez a kiegyezés pedig „z Gr 117. esztendőé. kiknek vele együtt ^oguk van az élethez i ha cserébe éne a saját gazdasági érdekeink inéi- ben és a magyar honfoglá\'ás után 10"! évvel táncolására találnánk. Da a financiális roeghit-I rálás melleit a gazdasági rész minden vonalán \'meghátrált kormányunk. Megszerezte ugyan azt, hogy a magunk fogyasztásáért nem fizetünk Ausztriának fogyasztási adót, a mi sunyiból [rsép, hogy az egész müveit világon nevetség A kiegyezési tárgyalások a kvótakérdésén kivül j^mba meni ««W ^"bu,,fí4! 1 megszüntette, de azért a néhány millióért, melyet ssjátunkból ad vissza Ausztria, mi a kvóta eme lésen kivül minden érdekünkkel lógunk Ausztriának. az életben való boldoguláshoz. Az uj kiegyezés. létrejött kőzött BánfTy Dezső és liadeni Kázmér gráf Bélimi Jmrt. fl ft tV X. A a kél kormány között teljes megállapodásra ve-aettek s már most csak egy kérdés szövegezésé ad a két kormány között vitára okot A kvóta-javaslaton kivül az összes tőrvényjavaslatok a jövő hónap első napjaiban\' kerülnek a. két képviselőház elé. A megállapodásokról a kormányok köréből teljesen hitelt érdemelő formában eiég — A honvédtág köréből. PUitit (iaxxtív századoa a lH-lk gya ogezredtól Kőszegről a 24. adózni \| gyalogezredhez Brassóba, Visky Ágoston a SO-ik I gyalogezredtől Nagy Kanizsáról a 10 ik gyalog-Feladjuk tarifakedvezmények ntján való ipar \| ezredhez Miskolcra helyesteltek át pártolási jogunkat, feladjuk azt a legszentebb! — Eljegyzés. Kúrbehmaroff Arnold, fővárosi jogunkat, hogy saját állami szállításúinknál saját droguiata, oki. gyógyszerész, eljegyezte liihtjfdu — Igen! azonban nyolcezer tallért az ablakon kidobni, azt hiszem, egész Rómában ném cselekszi ez után senki ember fia. . i nf •• ■ ■ * — De nem ám! kontrázott rá mind a két cmklásban ízen védő. — Azonban ss nem vállozUt a szomjas gége állapotán semmit, és én azt indítványozom, bogy ba van a háznál tojás, akkor igyunk kaikkebeint. Ajánlá Rufus Clsndius egyetemi tanár. — Hopp! ad vocem kapanyélI Óraim! mondá a gyógymrész. mii szóltok hozzá, ba tojás rán toUát csinálnék a borszesz lámpán, és hozzá friss püaamt innánk ? — Gilt — kiílták egy szívvel, és lélekkel a patríciusok. A pro vízőr hamar lekapta szájáról a cognacoa üveget, melyből önfeledtén ráhúzott, és rögtön hozzáláioil s lojásránlotU késtitéséhez. Addig azonban a cimborák derekasan szopták a pilsenit. I — Hármat ütött az óra! — kiállá Rulus, a homok órára tekialve. Ez már mégis botrány. — Hagyd el most az egyszer felkiáltásodat és igyál iakább. Előbb azonban oeuuk el a pénzt, mondá Pompooiaa. — En ellene volnék a pénz visszafogadásának, ajooban jól iamerem Cincinnatii* természetét és ky magsrn is ajánlom a pénz feloszlását. Cin-einnatosra est vissza ráerőszakolni nem képes I semmiféle balalom. Fdoeztotlák tehát. . Rnlns ép reá kezdte nép tenor hangjával: \| mHciggpiHttk»tt mosna Mló a fiát* spiikor kft Jiktar rontott be a gyógytár ajtaján. — Vége Romának 1 Jupiter kegyelmezzen nekünk! — Mi as? — Mi baj? — ugrállak le! székeikről aduhaj* kodók. — Minucius teljesen megveretett, Ubora as aeqnak által körülzárolva, és csak öt lovas menekülhetett ide, e lesújtó hírt hozandó, — lihegték a liktorok. ^ — Hol van as az öl lovas ? — kérdik egyszerre a patricinaok. — A fortun előtt szálluk le lovaikról, a néptömeg miatt nem mehetnek tovább. Jöjjetek a tanácsba, jöjjetek I fis ezzel olt hagyták az elképedt társaságot. Tarquinios ulánok szaladt, s most tértek csak magukhoz a duhajkodók, kik mindnyájan aietve követték Tarquiniust és a legeiül »zaladó két likiort A fórum előtt majdnem egész Róma népe állott, hadonászva, kiabálva. Végre együtt volt a tanács, mely talán az egyszer volt tanácaUlan. Egyszerre künn fölzudul a Tarquiniua hangja, mely tulhanogá a nép kiabálását s kiállá: — Válaaszálok Cincinnstust diktátorrá, ő ax egyeden, ki.a batát megmenteni képes! — Hol van Qneinnatns ? Elő vele I 0 Róma diktátora! zúgott a nép, mint az orkánverte tenger. ~ • — Mi jót hoztál Raciliat. — kérdé Cincinnatii, ki a Tibor partján levő szántóföldön emberéi vezelta az ekeaxarvát — 01 Ciocinuatus! az éjét nem honn töliédt Hol voltál uram ? — Nem ssemnhányáskép mondom, de hidd el uram, nagyon uynglalan valék. — Jó barátok társaságában elleladkexém, bogy nyugodnom is kellene, éa igy a múlatás uiuke> lyéről, — mindjárt ide jöttem a dolog színhelyére. — De uram, miért vetkőztél la\'egészen, csak kötény van rajtad, egyébb semmi t — Nagyon melegem van, jó Raeilia; hoztál enni valót? — Igen, sódart hoztam és srőa, zöld paprikát ott An a tarsolyban, tógád mellé tettem. Da nézd csak féljem, jó aram, ilyen cigarettát csak nem árulnak tiszfeaséges helyen, mint a milyent tógád zsebében találtam. — Racilia! — csak nem gondolsz (előlem ily ocsmány . ... De mi az, nézd egy komp tart felénk, két tanácsbeli, éa két liktor fii benne. Ezek hozzánk; jönnek; talán erővel visszaakarják a nyert pénzt adni, — mormogá lógat közt Cincinnatii. — De nézd a Ti b«ri ni túlsó paríjáa az ezernyi népet!! — Jupiter segíts! — mi történt V — jajveszékelte Racilia, férjére tekintve, ki tplálaápadt lett. — Oh! milyen omen az ? — rebegék ajkai. A komp kikötött A két UnAcsbeli és a két liktor méltóságteljes lépteben Cincinnalas (sM kőzetedéit Már messziről kiáltották: Nagr-Kanitaa, vasárnap Zala 28.;seátn (S. lap.) 1897. nsárdae ké 1 l-ém fUra kiaaasaonyt, Bányász Albert nagybirtokát, Szatuiármegye törvény hatósági bizottsága tagjának leányát » _ Anyakönyvvezető helyettesek kinevezése A belügy miniazttf Zala vármegyében, a kotori anyakönyvi kerületbe Mtdetd Lajos, a dekánovecibe Ftia Imre, a múravfdibe Szemző Zsigmond, a gúbálytaiba Kágy Kálmán jegy-ói Írnokokat ipyakStaJvvezetMkelyeUesekké kinevezte. — Kegyelet Néhai VnUrbtrger Ferenc Keszt-bdj Táros szegény iparosai segélyezésére 82000 forintos alapítványt tett annak idején. A készt-helyi iparosok megemlékezvén jótevőjükről, a ■alt héten Cnterberger halála napjának évfordulóján, megjelentek a boldogalt lelki üdvéért reodezstt gyaszistenitiszteleten. március 13-án pedig társasösszejövetelt rendeltek, melyen Puly Ferenc dr., Braun Rudolf ipartestületi elnök és KmtscA József aljárásbiró kegyeletes szavakba* méltatták a bőkezű és fenkölt gondolkozású btrbarát emlékezetét jelmez helyett csalrtalfrüha volt látható. Azokon kívül, kik elkészíttették dominójukat, bizonyára az mca volt az, mely leginkább boszankodott, hogy a jelmezestélyből csak egyszerű táncestély lett, melyen csakhamar elsimultak az ellentélek és mindenki azon volt: mentül jobban mulatni, ml az egyöntetű akarat folytán lényesen sikerfiit is. A vigalom csak reggeli 6 órakor ért véget. Az első négyest 32 pár táncolta. Jelenvoltak: Blummenschein Vilmosáé. Deutsch Józsefné, Ebenspanger Lipótné, Englinder Ottóné, dr. Engel Sándorné, tioldarbeitei; Emiiné, Grünbul Henrikőé, Guldhammer Károlyné, Heimler Józsefné, Kohn ^^ Adollne, Kohn Emiiné, Kürschner\' Ignácné. Le-em-1 dolazky Arminné, Lengyel Ignácné, Lengyel Cornélia,* Lőwy Vilma (Sziszek), Lichtschein Pálné, —. Ováció- Keszthelyről iijo levelezőnk : IMasehanzker Mórné, Muschnnzker Laura, Mersch Sándor-napján Lovtmy Sándor dr. gazd. intézeti Irma (Banyaluka), Meller Kudollné (Kun-Szent-tanárt a Keszthelyi Hírlap szerkesztőjét, az intézet György r, dr. Neumann Edéné, Neufeld Béláné, hallgatósága szerenáddal lepte meg lakáaán, hol Prager Béláné, Práger Sarolta és Ilona. dr. jfoArMottH Sándor a hallga lóság szeretetét és Rotschild Samuné, dr. Rotschild Jakabné, Rosen-ngaszkódását tolmacsolta. Lovassy a szeretel \| berg Izrael né, Rosenberg Vilma, Salller MónuL tmt megoyilvániiáaáért szép szavakban mondott I Satller Irraa.Stern Sándorné, dr. Schwara Adolfné, dr. Scbön Eugénia, Schlesingerné (Bánok-Sz-Györgyi, Sehlesinger nővérek (Bánok-Sz.-György), köszönetet. — József-napján pedig Boni: Józsel segédlelkész! .Keszthely monográfiája" tudós szerzőjét számos tisztelője és barátja kereste lel s szívélyes üdvkivánálokkal árasztotta el. Az iskolák növendékei is megjelentek előtte és ■üdvözletük kapcsán azép emléktárgyat uyujtQttak át oML — A méhészeti kör Nagy-Kanizsán e bó 20-an délután a városház nagy termeber Wieder j tehervónaítal egy József az Erdóly^észi méhészeli Egyesület lő-\'hozzon forgalomba Weiscr Józsefné, Weisz\' Berta, Weisz Meluai", Weiszmayer Lipólné. — Uj vonat. A minap közöltük, hogy a keszthelyi kereskedők társulata megkereste a Déli vaspályatársaságot az iránt, hogy a HaUUon-Szt. Györgytől Nagy-Kanizsára 6 órakor induló masdotendii személyvonatot A társaság teljesítendő ezen titkárának közbejöttével megtartá alakuló gyűlését J kérelmet 1897. májiu 1-tSl egy kdlön másodrendű A gyűlés lefolyáséról csak lapunk jövő számában\'gxemui) vonalot hoz .forgalomba, de azon kikötés-számolhatunk be érdemlegesen. I sel, hogy amennyiben az egyes vonatok állagosbcve- — Befejezett tanfolyam. A posta - és távíró- j tele a JW Irt önköltséget meg nem haladná a vonat segédtiszti tanfolyamot Nagy-Kanizsán befejezték; j járatását ismét beszünteti. Megemlítjük még, hogy A vizsgálatot március 16. 18. és 17-én tartották! ezen \' másodrendű személyvonat Balaton-Szt-meg Opris Piler kerületi posta- és láviró igazvoló jGyőrgyriH elnöklete melleit A vizsgáló bizottság tagjai ° 1 roftak: Braun N. posta- éa láviró-titkár, &omm<t JkUhán, felügyelő; Aes Vendel, főtiszt, a távírói szak tanára; Poeck Benő, tiazt, a postai szak lupára. A tanfolyamot összesen hatan hajigálták. Ezek közül négyen: jeles; kelten pedig: jó ké-peaitést nyertek. — Jelmez estély a Kasainóban Legalább > kiküldöli meghívók szerint ennek kellett volna lenni a Caainóben e bó 18-áo, de megtörténi az, ni alig történhetik meg máa váróéban, hogy a jelmezes-dominó-\' estélyen senki sem jelerii meg jelmezben A jelmezestély ellenzői tehát fényea győzelmei aratlak; de nem helyeaen járt ei a rendezőség ükkor, midőn teljesen figyelmen kívül hagyva a tervezett mulatság jellegét, nem foglalt határozott .állást a mellett, .hogy az estély oly fotitfan, mint azt a ~nféfhívó jelezte, megtartat •ék. Lehet, hogy a mulatság nem sikerüli volna jobban, mint ahogy igy is sikerüli, de azt ai rendezőség reputációja megkövetelte volna, bogy akarta zavarni, a rendőrség koreai, aaM fcaoay az általa kjbocsátolt meghívó legalább lényegében; az illető ez idő szerint még nem jaleeüte érvényreJ jusson. — Száz, meg száz kíváncsi Sternecknél, tán azért mert S erneck igen tolongott 9 óra tájban a Casinó előtt, hogv meg- akik a rendőrséghez láthassák a lelvonúló fényes jelmezeket de biz \| - A Munkásképző EegveeOlet HieMiii A nagykanizsai „Általános Munkásképző Egyesület" március 21-ón délután 8 órakor tartja évi rendes közgyűlését, saját helyiségében. — Egy derék Iperoe Halraj Frigyes kalapos mestert, varosunk .ezen előkelő iparoaát ismét a kitüntettek sorában látjuk. A kitüntetést most szaktársai részéről érte, a mennyiben a budapesti lérfi-kalap divat Egylet a minta beküldő bizottság tagjai sorába, — hol a főváros legelőkelőbb kalaposai foglalnak helyet — beválasztotta, mi fényes bizonyítéka annak, bogy á szakkörök ia elismerik Halvax kiválóságéi a kalap-ipar tarén. Ez alkalommal szívesen regisztráljuk azt is, hogy Halvax Frigyes azakirodalmilag is működik a mennyiben egyik legtevékenyebb és legjobb munkatársa a budapesti kalapos - sza kkOolőny tiek. — 4844/1 ^97. Hirdetmény. Nagy Kanizsa város fonácsa részéről közhírré tétetik, hogy Nagy-Kanizsa varos 1897. évi házbéradó kivetési lajstroma az 1883. évi 44. I, c. 16. éa 36. \| a értelmében a mai naptól fogva 8 napon ál a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitétetett oly célból, hogy a hivatalos órán belül bárki állal betekinthető bogy az elleo észrevételét meglehesse és pedig: a) Azon adózók, kik aa — illető lajstromban megállapított adónemmel már a mult évben ia megvoltak róva, a lajstrom közszemlére kitételenek napját, — b) azon adózók, kik a kivetési lajstromban megállapított adóval f. évben, először rovattak meg, adótartozásoknak az udókönyvecskéheg történt bejegyzését kővető 16 nap alait Írásban a városi tárnicsnál benyújthassák. Nagy-Kanizsa, 1897. évi március hó 18-án Neu, ellenőr. Vécsey polgármester. — T. hölgyközönség I Kik olcsó éa ialéaaa selyem gyapjú és nyári Mosd kelmét akarnak vá-! súrolni, kérjék Weiner Mátyás (Budapest And- rcggel 0 óra 40 perekor fog indulni rá«sy-ut 3.) legnagyobb divatáruházának legújabb és 8 óra 9 perckor Kanizsara érkezni. tuvas« nunlagyűjteméoyét, melyeiI .\'apa- * Ur. . ...... u , ,. mentve küldenek meg. Fontoe Meyirandó, hogy - A nagy és kisi bögö. Hogy a nagjr ée kis mi\| min(^Q * f$rülbela, ^ ^et^l bőgő közt nagy a különbség -ozl még azok is » seIyem „ilnta küldessék.. 99. 4-1 tud)ak_kik nem igen foglalkoznak zeneveL De; _ i FI«6 taánvklházn.iáal ■ u hogy mekkora a különbség a színházi nagv éa . l- x t a .___ •„ l l j - • március licn tartotta Scbwars Ármin elnöklete kis Wgő kőzi, azt itt akarjuk rőv.den elmondani. aw, XXXIV< rendos ktacrfllliM( 4ri jelee- nagy nogo j^j uvesszük, hogy 1890 évben 3311 lag 6062 julalékrésasel íratott be és násqnUÜékok fejében 161,092.69 fizettetett ki. Az 1896. évbee elért 316.668 38 üzleü felesleg állal a díjtartalék I 356,492.26 krra, a uászjutalék lelemelésl tartalék 100t316\'37 krra, a külön tartalékalap 40,96B\'18 emelkedett A mérleg 1.689,76884 krajcár vagyont miitat ki, mely ledeaetél nyeri két negyamelele Árván áll már hetek óla a színházi A ki kezelte, olt hagytahűtlen lelt huzzá és megszökött. A "kis bőgő gazdája itt maradt, ellenben a bőgőt valami gyiiuus ismeretlen tegnap megszöktette és elvitte Sterneckhez, a .gordonka királyhoz", hol bizonyéra jobb kezekbe kerül, ha Slerneck elölt nem lelt volna gyanús azon kö< rűlmény, hogy a cellot olyab egyén hozta, kiről leltélelczte, hogy ennek caak elltezelítihez érthet A fiút megtlkuváa végeit másnapra rendelte ma gához.^a-hangszert pedig átvitette a rendőrséghez, hol az árváu hagyott kia bőgős csakhamar magához, ölelte szerelmesét. A ki pedig ezen összhangjaim együttlétet gonoaz szándékból meg- lógád Raci Cincinnalos reszketve öllöll magára. — Miután Minuciua az aequek állal megveretett éa körülzár oltatott, — kezdé a liktor a tanács határozatát a viasztábláról leolvaani.. - Öltözz M, Cincinnatus, mert nem iUő, bogy ^halM beD"eiD\' , é,u"n i?lfn®k Radlia hamar ott termelt a tógával, melyei lépeti — két lovát éa ekéjét az afrikai szolgára bízva. Cincinnatus olyannyira bölcaen, és ravaszul fogta az ország gyeplőjét Tarquiniuaaal egyetemben, kit lovassága főparancsnokául nevezeit ki, bogy az aequeket csúfosan megverte, és lőlszabaditú a megszorult római aereget, aől _ . , az ösazes hadi kincstárt, s azonfelül Corbio - Róma lanáeaa, — lolylalá a liklor az ol- Láros minden kincséi Róma részére mini hadi vastst — éa ezzel a római nép bizalommal m^ hozií lordul hü fiához, te hozzád Cincinnatus — és ezennel fölruház léged a diktátori méltósággal,— ECTe,1«D emberélel sem esett áldozatul,, mint remélve, bogy hazánkat éa annak sok derék a hirlapok irák, ha csak a provizor halálát nem polgárát a kőíülzárolástól, ét ez állal a biztos Mmlilem, ki örömében annyi cognacot ivott, hogy \'-- L , ■ szesz, a guta — Minucíus megveretett I kiáltá Cincinnatus. nagy Jnpiler 11 haláltól megóvni, bölcsességednek, éa rettenhet len bátorságodnak sikerülni fog. És most Rómának lataagyobb méltóságát lábaidhoz rákra, követel- meggynladván belsejében s sok ^negűtölle. Gasdájs, a hálada\'os I\'omponius, ut — r ------> -----ía ——™ ----------r----1 a peovisor Jük, bogy azonnal kövese bennünket a fórumraj lestél as enyészetiöljmegóvalá. Ezt dr. Schliemann mert rnminden percnyi késedelmezés vesztére ] srcheologus egyik áradás alkalmával talált ró- lehet bonunknak. Baeilía a Jgraolyra roskadt a elájult. — a boldogságból Cincinnatus az égre tekintve, caak annyit mon dőlt; -j- fr mai néplapban olvaaárde nem tudta megállapi-lani, hogy Pomponius a provisort kitömetle-e avagy borszes/be tette-e el ? 1 intézeti bérházban, takarékbetétekbea éa eM-rendü értékpapírokban. — A jelentéi tudomásai vétetett éa a felügyelő bizottság indítványához képest s felmentvény egyhangúlag megadatott. As igazgatóság javaslata, hogy a moll év májoa havában létesített ez időazerinl 6661.41 írtból álló nyugdijalaphoz 1000 frt utaltassák, elfogadtatod. Gerő Károly intézeti tag indilványára Scbwars Ármin elnöknek, Kohn Arnold vezérigazgatónak éa az egész igazgatáai testületnek jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott Felügyelő-bizottsági tagokká ismét megválasztottak i dr. Alexander Barnái, dr. Simonyl Zsigmond, Basch Lajos, Héger Józsel, Lefpniker Gyula és Weil Cávid I, A választmányba újólag választattak a kisorsolt tagok: Bauer Sándor, Blazek I. Antal, dr. Braun Fülöp, Fiachel Mór, Frank Albert, GoHetn Ignác, Hollftndér Ede, Kendi Aolal, Reiner József Sarkadi Bertalan, Seemann Károly, Seilenaiedar Józaef, Schillinger Miksa, Slraaser Ármin éa Wertheimer Albert. Uj tagok: Fon Dezső, Kőlbél Ignác, éa Salser Ignác. 101 t—\| Érteti tás A konstaozí német csáss. poslafőigazgalóság közlése szerint f. év február 3-án este a sigma-riugeni p. udvarban 40000 márka értéknyilvánilá-sal ellátott postaküldemény elveszett A küldemény körülbelül SÍ centiméter hosszú, 13 cm. széles. 9 cm. magas, barnaszlnü, megvasalt tölgylaládácska volt. Keskenyebb előoldalán vasfogant) uval volt ellátva. 8olya 1 kg. 60 gr Tartalma 7 drb. 1000 márkás németbtródalmi Nsgy-Kzniz, vasárnap Zala 23. szám (9. kp.) 1897. naárdas hé 11-* /Ura kisasssonyt, Bányász Albert nagybirtok A, \| rendezőség reputációjs megkövetelte volna, hogy I akarta zavarni, a rendőrség keresi, mert ktaoay Szatm&rmegye törvényhatóságibizottsága tagjának az általa kibocsátott megbivö legalább lényegében\'az illető ez idő szerint még nem jeiaatksasN leányát % , érvényreJjusson. — Száz, meg száz kíváncsi Sternecknél, tán azért mert S erneck igen _ Anyakönyvvezető helyettesek kin evezése tolongott 9 óra tájban a Casinó előtt, hogy meg- akik a rendőrséghez A belügyminissteí Zala vármegyében, a kotori láthassák a jélvonülő lényes jelmezeket, de biz * "—— anyakönyvi kerületbe Medttd Lajos, a dekánovecibe jelmez helyett csalrtalí\'ruhs voll látható. Azokon ftist Imre, a muravídibe Szemzti Zsigmond, a J—* * • --lg mibálylaiba Aágy Kálmán jegy-ői írnokokat anjítftönywezelö-helyetlesékké kinevezte. _ Kegyelet Néhai UtUtrberytr Fereac Keszthely város szegény iparosai segélyesésére 22000 forintos alapítványt telt annak idején. A keszl-belyi iparosok megemlékezvén jótevőjükről, s ■alt héten ünterberger halála napjának évfordulóján, megjelentek a boldogult lelki üdveért rendez! gyászistentiszteleten, március 13-án kívül, kik elkészíttették dominójukat, bizonyára az utca voll az, mely leginkább boszankodott, hogy a jelmezestély bői csak egyszerű táncestély lett, melyen csakhamar elsimultak az ellentélek és mindenki azon voll: mentül jobban aulalni. mf az egyöntetű akarat folytán fényesen sikerült is. A vigalom csak reggeli 6 órakor ért vígét Az első négyest 32 pár láncolta. Jelenvoltak: Blummenschein Vitmosné. Deutsch Józsefné, Ebenspanger Lipótné, Eugltnder Ottöné, dr. Engel pedig lársasös^ejövelelt rendeztek, melyen /WyjSándorné, Uoldarbeiter Emiiné, Grűnbat Hcnrikné, Ferenc dr., Braun Rudolf ipartestületi elnök és Goldbammer Rárolyné, Heitnler Józsefné, Kobn Rwrtcá József aljárásbiró kegyeletes szavakbaji Adoltné, Kohn Emiiné, Kürschner\' Ignácné, Le-méüallák a bőkezű és (enköll gondolkozású em- dolszky Arminné, Lengyel Ignácoé, Lengyel berbsrál emlékezetét f ■ I Comélía.\'Löwy Vilma (Sziszek), Lichtschein Pálné, — Ováció. Keszthelyről irja ..lavelesőnk : Maschsnzker Mórné, Moschanzker Laura, Mersch Ssndor-napján Lacassy Sándor dr. gazd. intézeti Irma (Banyaluka), Meller Rudolfné (Kun-Szenttanárt, a Keszthelyi Hírlap szerkesztőjét, az intézet György r, dr. Neumann Edéné, Neufeld Héláné, hallgatósága szerenáddal lepte meg lakásán, hol Prager Héláné, Práger Sarolta és Ilona dr. ffaársuuM Sándor a hallgatóság szeretetét és Rotschild Samuné, dr. Rotschild Jakabné, Roseo-rspszkodásál tolmácsolta. Lovassy a szeretet I ben; Izzaelué, Rosenberg Vilma, Sattler MönyL. eme megnyilvánitásáért szép ssavskbsn mondott Sattler írnia, Stern Sándorné, dr. Schwarz Adolfné, köszönetet. -■ József napján pedig Bont; Józset ■ dr. Schön Eugénia, Schlesingerné (Bánok-Sz-segédlelkészt .Keszthely monográfiája" tudósi Györgyi, Schlesiiiger nővérek (Bánok-Sz.-György), szerzőjét számos tisztelője és barátja kereste fel Weiser Józsefné, Wciszt Berta, Weisz Mekiai", • szívélyes Qdvkivánatokkal araszlolla el. Az Weiszmayer Lipótné. iskolák növendékei is megjelentek előtte és — Uj vonat. A minap közöltük, hogy a kessl-üdvözletük kapcsán szép emléktárgyat tiyiylQllak\' helyi kereskedők társuluta megkereste s Déli át nkL \' vaspályatársa ságot az iránt, hogy a Balaton- — A méhészeti kör Nagy-Kanizsán e hó \| Szt. Györgyiül Nagy Kanizsára 6 órakor induló 30-án délután a yárosliaz nagy lermeber WittUr! tehervoiiattal egy masdíheiidfl személy vonatot József u Erdélyrészi méhészeli Egyesület lő- hozzon forgalombá. A társasag teljesítendő ezen titkárának közbejöttével megtartá alakuló gyűlését, j kérelmet 1897. május 1461 egy killön másodrendű A gyűlés lefolyásáról csak lapunk jövő számában loemulvonatot hoz .forgalomba, de azon kikötés-számolhatunk be érdemlegesen. I sel, hogy amennyiben az egyes vonalok állagosbcvc- — Befejezett tanfolyam. A posta- és távíró-j tele a 20 Irt önköltségei meg nem haladná a vonat segédtiszti tanfolyamot Nagy-Kanizsán befejezték: j járatását ismét beszünteti. Megemli-jűk még, hogy 17-én larlolták j ezen másodrendű személyvonat Balalou-Szt. — A Munkásképzö Csgyssll ktiytHn A nagykanizsai „Általános Munkásképzö Egyesület" március 21-én délután 2 órakor tartja évi rendes közgyűléséi, saját belyiságébea. — Egy derék Iparos Halraj Frigy** kalapos mestert, varosunk eztn előkelő iparosát isméi a kitüntetlek sorában látjuk. A kitüntetést most szaktársai részéről érte, a mennyiben a budapesti (érfi-kalap divat Egy lei a minta beküldő bizottság tagjai soréba, — hol a főváros legelőkelőbb kalaposai logialnak helyet — beválasztotta, mi lényes bizonyítéka annak. bogy a szakkörök is elismerik Halvaa kiválóságát a kalap-ipar terén. Ez alkalommal szívesen regisztráljuk ssl is. bogy Halvax Frigyes szakirodalmilag is működik a mennyiben egyik legtevékenyebb és legjobb munkatársa a budapesti kalapos-szakküzlönynek. — 444/1 "97. Hirdetmény. Nagy Kaniasa város tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy Nagy-Kanizsa város 1807. évi házbéradó kivetési lajstroma az 1883. évi 44. IV c 18. és 36 § a értelmében a mái naptól fogva 8 napon ál a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitétetett oly célból, hogy a hivatalos órán belül bárki állal betekinthető bogy az ellen észrevételét meglehesse és pedig: a) Azon adózók, kik aa — illető lajstromban megállapított adónemmel már a mull évben is megvoltak róva, a lajstrom közszemlére kitételének napját, — b) azon adózók, kik a kivetési lajstromban megállapított adóval f. évben, először rovattak mag, adótartozásuknak az adókőnyvecskébsn történi bejegyzéséi követő 16 nap alatl Írásban a városi lanacsnul benyújthassák. Nagy-Kanizsa, 1897. ivt március hó 18-án Neu, ellenőr. Vécsey polgármester. — T. hölgyközönség I Kik olcsó és Ízléses selyem gyapjú U nyári mosd kelmit akarnak vásárolni, kérjék IfWiier Mátyás (Budapest And- A vizsgálatot március 16. 18. és 17-én tartották: ezen --------------,-----------, .. .__ .... - ... ... meg Oprit Mer kficületí posta-ei távíró iguzvatoj Györgyről reggel 6 óra 40 perckor fog indulni ráwy-ut 3.) legnagyobb divatáruhásánsk legnjabb elnöklete melleit. A vizsgáló bizoltság lagjai \|és 8 óra 9 perckor Kai.izsara érkezni. \|tavasz, m.nlagyüjttményét1metyetj»p«i. ás voltak: Braun N. posta- és láviró-lilkár, Szommer Náthán, felügyelő; Ae Vendel, főtiszt, a távírói szsk tanára j Posch Benti, tiszt, a postai szak taoára. A tanfolyamot összesen halan hallgatták. Ezek közül négyen: jeles[ketlen pedig.- jó képesítést nyerlek. — Jelmezestély a Kaszinóban Legalább > kiküldött meghívók szerint ennek kellett volna lenni a Casinóban e hó 18-án, de megtörtént az, mi alig történhetik meg más városban, bogy a jelmezes-domino^ estélyen senki sem jelent meg jelmezben A jelmezestély ellenzői tehát lényes győzelmei aratlak; de nem helyesen járt el a rendezőség akkor, midőn teljesen figyelmen kivül hagyva a tervezett mulatság jellegét, nem foglalt határozott .állást a melleit, bogy az eslély oly iortűífsn, mint azí s níeghivó jelezte, megtarts* sék. Lehet, bogy a mulatság nem sikerüli volna jobban, mint ahogy igy is sikerült, de azt a mentt* küldenek meg. Fontos I Meírandó, hogy - A nagy ás kisi MgS. Hogy a nagy és kis mi\| m{nőségll köralbelfl, m\|,y áru Mre( -bőgő közitnagy a különbség,-azt még azok is I,1 sel n8\|)lillta küldessék, ludjakfjuk nem igen foglalkoznak zenevei. De \| \' »_\' , ___ — Öltözz fel, Cincinnatiié, mert nem illő, bogy tógád nélkül halljad a tanács határozaté\'. Racilia hamar olt termeti a tógával, melyei Cincinnalu reszketve öllötl msgára. , — Miulán Minucius sz aequek által megveretett és körülzároltatotl, — kezdé a liktor s tanács határozatát a viasztábláról leolvasni.. Jupiter 11 M. 4-t l \'""■■ \'f™ rSTZTI — Első Lsányklháias.tásl Egylet m aa. alk ül1^,,1 "W . I máreius 14 én lartotu Schwsr. AiSTelnöktaU kis bőgő kózt.szt Hl akarjuk röviden elmondani., XXX(y rendet\| közgyüllSlfét. Al ívi je,9n. ÁrvánJűl már he ek ^ a k.vesazűk, hogy 1695 évben »1 Ug A ki tewlle, ott. .hagyta^- hűtlen lel hozzá és ^ ju.^^l Íratott be és náojutalékok WkÖ,,^.k,8iT gMd ja "L ?radl4fsj<ben 161,092.69 fizelleteít ki. As IW6. évben ellenben a bőgőt valami gyanús ismeretlen legnap J 315.56\'8 y2 QzleÜ felesleg által a dijUrtalék megszöktette és elville Slerneckhez, a gordonka , m km, a nászjutalék lelemelésl larta- SS^-^-Sí® Íí!?V I Iák 100,31637 krrá, a külön tartalékalap 40,968\' 18 emelkedett. A mérleg 1.622,768-84 krajcár vagyost királyhoz\', hol Sterneck előtt nem leli volna gyanús azon kő* rülmény,\' hogy a öellol olyafi egyén hozta, kiről feltételezte, hogy ennek csak elkezelitéhez érthet. A fiút megalkuvás végett másnapra rendelte ma gához .£ hangszert pedig átvitette a rendőrséghez, hol az árvián hagyott kis bőgős csakhamar magához, ölelte szerelmesét A ki pedig ezen összhangfatos együttlétet gonosz szándékból meg- nagy . — A haza bennem, Jupiter, és sz istenek segítségével nem fog csslatkozni. Menjünk t — és ezzel a felocsúdott Rsciliával a konyhába lépeti — két lovát és ekéjél az afrikai szolgára bizva. ^ Cincinnatus olyannyira bölcsen, és ravaszul fogta az ország gyeplőjét Tarquiniussal egyelem-1 ben, kit lovassága lőparancsnokáol nevezett ki,\' * hogy as aequeket csúfosan megverte, és főlszsbaditú a megszorult római sereget, sőt az összes hadi kincstárt, s azonfelül Corbio város minden kincsét Róma részére mint hadi sarcot hocá. — Minucius megveretett 1 kiállá Cincinnatus. — Róma tanácsa, — folytaié a liklor az olvasást — és ezzel a római nép bizalommal lordul hü fiához, le hozzád Cincinnatus — és ezennel fölrubáz léged a diktátori méltósággal, — Egyetlen emberelel sem esell áldozatul, mini remélve, bogy hazánkat és annak sok derék a hiriaP°k irk, ha csak a provizor halálát nem polgárát a kőrflbérolástól, és ez által a biztos Lamlilem, ki ölömében annyi cognacol ivott, hogy haláltól megóvni, bölcsességednek, és reltenhélleu nieggyuladván belsejébeu a sok szesz, a guta bátorságodnak sikerülni fog. És most Rómánab\'^meífl,ö,,0• legnagyobb méltóságéi lábaidhoz rakrr, köveleH Gazdája, a liáladn\'os Pomponius, a provizor fórumról (estél az enyészellfil\'megóvitlá. Ezt dr. Schliemann vesztére \| archeologus egyik ársdás alkalmával lalált római néplapban alusárde nem tudta megállapi- jűk, hogy azonnal kövess bennünket a mert mminderi percnyi késedelmezés lehet bonunknak. mülal ki, mely ledeseléi nyeri két oegyemslsle intézeti bérházban, takarékbetétekben és elsőrendű értékpapirokban. — A félénlér tudomásul vétetett és a lelügyolö bizottság Indítványához képest a fclmenivény egyhangúlag megadatott. As igazgatóság jávasIVtlu, hogy a mull év május havában létesített es idöszennt 6661.41 írtból álló nyugdíjalaphoz 1000 frt utallassék, elfogad latolt. Gerö Károly inléseti lag iodilványára Schwarz Ármin elnöknek, Kohn Arnold vezérigazgatónak és az egész igszgatási testületnek jegyzőkönyvileg köszönet szavaztatott. Felügyelő-bizottsági tagokká ismét inegválasslattak i dr. Alezander Bernát, dr. Simooyi Zsigmond, Baseli Lajos, Héger József, Lefpnikefr Gyula és Weil Cávid L A választ-újólag válaastattak a kisorsolt tagok: Bsuer Sándor, Hiszek I. Antal, dr. Braun Fllöp, Fischel Mór, Frank Albert, Goitsin Ignác, Hollftndér Ede, Kendi Antal, Heiner József Ssrkadi Bertalan, Beemann Károly, Ssliensleder József, Schilllnger Miksa, Slrasser Ármin és Wertheimer Albert Uj tagok: Fon Dezső, Kői bel Ignác, és Salzer Ignác. 101 f—I Racilia elájult ajgnolyra rosjtadl s a boldogságtól Cincinnatus az égre tekintve, csak annyit mon doli: fv tani, hogy Pomponius á provisort kilömetlé-e avagy borszes/be telte-e el ? I ÉrtMltis A konstsQzi német csász. poslafőigazgalótág közlése szerint f. év lebruár 3-án este a sigma-ringeni p. udvarban 40000 márka értéknyilvánllás-sal ellátott postaküldemény elveszelt A küldemény körülbelül 21 centiméter hosszú, 13 cm. széles, 9 cm. magas, baraaasinO, megvasalt lölgylaládácska voll. Keskenyebb előoldalán vasfogantyuval volt ellátva Súlya 1 kg. 60 gr Tartalma 7 drb. 1000 márkás németbír odaírni NagyKanisea, vasárnap Zala 80 nám. (4. Up.) 1897. nircim h<j fj^. luutkjonyböl, * 88 drb. mHiuUlilroiInlinl, vuliimlnt wdrtenMrgi, bajor, badenl éi dálnámil 100 márkát DiinkjogyWI állolt. K, év Itbruár 4 én Hollenaoker mailelt Würlenbergben, valamint Naagenatadllufti Kblngen melleit Wtlrlenbergben a kérdéaeabes hasonló ládáiikáüállik a Dunában unni. I£i a körülmény n»o» tellevéat költi, bugy a kárdéita küldemény a Dunába eted A némel onássárl poataigaigttáa annak, ki a kérdéséé kül-daményl vtsasaaiolgállalji, egyeser (1000) márka pénzjutalmat ad. Kién hirdetményt oly telhlvással lenem kOué, hogy a kérdéan küldemény ineglalálán rnelén ailveakodjék a llllrtlrt a in. kir. posta és távírda Intései veiértgaigalóeágáboi (Hudapest kéreake delemOgyl mlnlulerlum) fordulni. M. kir. poata-lávlrda Intései vezérlgssgatósága. Hudapest, 1H97. márolua i-án. A mlnlntér megbísátából „ SZAI.AY r, k. elnóklgaigató. Színészet. VtitMMn Kazaliözky Antal: „A gumtot al itfán" clmü vígjátéka került bemutatón. Enon \\ darab alakjai egyenként ée Uaueaen mindvégig lógva tartják érdeklődésünket, a hány ember, majdnem ugyannyl jellem és mindegyik többé-kevéabbé jól megírva, A garasos aliapánt tarliuk ai eddig bemutatott újdonságok közt a legtöbbel értnek és nintén njnáljuk, hogy éppen ei este oly kevann voltak a ulnháaban. A danb cím-nenp vivője (Donba!) nagyon ii garaaoa volt; nem ért aokat, de annal többet a böbenédfl Kendereainé (TWmjn^ Hermini, kl például uol-Hálhatna a támug többi tagjának miképpen kell i a nerepekel betanulni. Murmi Adél — ai aliipán unokabuga áierepében bebiionyitotta, hogy \| szép lehelaégét érvényesíteni ia tudja; igen ér-télmeaan ée folyékonyan beuélt éa arcjátéka ia mindenkor kltojetéan juttatta kédélyáliapotának váltoaánit. DÍ0"énttel uólhalunk még Stlrmai j JoaeAuről (Kostánál tla Helényiröl (Harálh), A többi nereplök la iparkodtak magtételei. A közöséét jól mulatott ái sokat tapsolt. A tapsból I legtöbb jutott Tolnavnénak éa Maroaainak. Aktok* zónaelőadásban Jókai Mór történeti I aaiumöve .A Matmnm mhr" adatot! Ezen danb nem igen alkalmas aalnpadn, mit tán leg-eklatansabhan blaoayit ss, bogy a legnagyobb] hatást Dmtm (Uaruch alaeraakier) egy bukfencével irts eL As előadás ken vontatott volt; a legtöbb uerepló ugy bernit, mintha «sak ulvea-légböl rjleoé ki a uavakat, de annál inkább elemábeo volt a súgó ; oly hangonn beszélt, hogy \| lainte Meslege* volt, hogy a szereplők ismételjék! a darabol A darabnak hiatároioitan előnyén lett volna, ba a lugónö a ssenplökksl helyet cserél. \| As elöadái oem volt egyéti, mint ,A kétszarvú j embernek* kétneri éirecitáláM. melynél a les i .többel m árt, a mit e danbhál kflmgytak. mii (Katalin) oly annyira küldött indiaipoyit^jával, hogy is aleenakierrel való küsdelenm már nem volt ereje A kéiuarvu embernek csak etarvai voltak jók, ahelyett, bog* asánalmat kelleti volna, inkább komikueao hatott, mi azonban inkább I körayuete, mint as ö rovásán írandó. A sok nyakatekert mondatok éa uavakból, melyek a nenp uemtudásból eredlek, egy kii bohózatot j lehetne öeaseálliiani éa mindéi rnegwik egy \|. történeti tatamü keretében. Jót egvedül I)»tiníi \| mondhatunk, ki drnkann megülte helyét és Mereen Adélról (Karoly), ki komolyau vette a a-repít Siumbaion; Tth IWs operett került bemutalóra. Aa állhatott Rlhololl vlliiráail rutában 8 kara taréra illltt u irláa, Illat villám, iiinly legnaarottb lányiban llaliflalaa ilrt \|uai>\|á»> áa. I 8 liáritiMatil tni, sml vsa kttrábta, Mlatlont irta, mlmlant ball ia lát, Iillka m>-iritialtitt irajtial Ml uaiq nlrja v\|ntlioaá kárál. \' Nyugtaik, nihil bolt, a rotidit aáajábál TDr\|w mér(M fjjaat liáv alt. Bárt babái arcára a foityverkoavn falánkkal, malom inayu/al Jtí. Majd bátrahli laás, fataiáaa kalwUre, Ka ollaa un inniuk lakóinál, \' (lyáva kdtkeiUiial bldlaatrn, Mint urOatlauat, liltaáay magát. Ok, ml kltt> ml kin as árláanak Utal, ladal aladut ktrlla. 8 afy ráabáéáanl la aaai dobkalal, Naaa anjtliatul ogyat klelba ák, 4a lalka aatnitaa ore\|ável Fal mm blr\|a vlaatbniá kárál. Bt, dttrdülj ■•(. liugy falaaaélbaaaan. Több aaai kall, hogy aataaataa magát. á kl a .Jalaakor\' múlt áa Jalaa évfolyamát magramlall, «(áa Irodaiul klaaaaak lat birtokába, márt kSayvbaii t uttamin)%k mák ávak inullán fonnak maglalanal a adJis oaak a .Jalaakor\'-baa nlaatkaMk. K lan alMaaMai ára afáas lm I forint tlaarkaaatM\|a Badapaal Jásaaf-klrai 90 ■•INaéalktM éa ktfkaM riaehal raiap kiafikaiaakaéiaákaa Naey-ttralaaAa. KgyedlKI allamart ktllamw lal taraiéasaUa kaakáiUaaar a ^^ FERENCZ JÓZSEF. ha—ravla, a kmrtilwk ktitln Orvnál laklalálrak klaoajrlifáayal aaarlnt > sak őr»»dfl r«raan Jéaaaf litauh^ a kráárllvlaak lal^doakiptal káprlwt^auk iikiuiaát ■art (lárallan aiynalalta, gynra éa iwMa Után \' 1 lÉllilli llg tptél UllftlAfl ü. Kérttik aaak Varom Jáawf-kaaarlrh, p«ll( badal rafjr afyéb rlarméal katiaaiu Kaphat aaladla«atl (áa IfiiplMi Felelős uerkesaió: l»r. I, ó 14 K KDIi, Lnptulnjdnnos ée kiadó: n n i ii k i. r fi l ár. NY1LTTÉR. raatárd-Hljaiel td krtál á bt Itkrlf méla-raakáal — japáal-. cklaal, a. a. t., a lafalább ala-táaalUl éa aslaakbaa, a. a. fakata, tallér éa aalaaa Haaaahan-aalyaaat »& krtál 14 forint 16 krt( aáiaraaklat uaa, ealaoa, kocakáaott aiatá-aalt áaataaalot itb. (alata«,r MO knlüatxod aiUé-aéfbai JHKlO aaln éa alatáaattal atb. a aMfraadall áru naatabár- éa váamwntaaai akáahoa aaállltva éa ■tatákat pteufaiáitlával küld: Haaaahart U (on. kir. adr aaállitá) Hl/«a\|;tn llrlakbaa — Évákba claaatl taraiakra 10 kroa éa lavalaat lapokra 5 kiaa kályat nfaaalaadá. — ilajyar nyrlvaa (tt ■atraadaléaek poaluaaa allaláatalaak I Hirdetésele pcxxLrni«»>b í. xxxrxx\\ marton józsefI ^ Budapest, VII. Károly-körul 9. Kgjr A\|)ft át U\'kalaáfft trgád, kl • Néiaat\'i kervát áa aaaagjnr mj elvei láká> leltaea bírja, Alláal ajfrhel, Kb«s* apaagrr Kntlltl-lál Hrlevároit. X , ? ÍJ stsio-t finis M Fraa«aU C«gaa«, Pmijí, » X Tokaji U Sjpaay«l ktr X különlegességek. O árjegyiák ingyen bármeaiáve. X ^ÍXXX brvAMiplánl XXXHCX^ 0 oooooooooooocoooocooooooo § Magyar épület és mülakatosgyár részv. társ q § Iroda : V Vlgadátár, Tkaattaévar Budapest Oyér: V. VáMt at 104. i 9 Elvállal mindennemű rpiilrt és MHInkiittM mun- X q kát, vastető saerkeieteket, liiilláaalrntra épllketé* q X aeket (raktárak, kapus és pályaőrbódék, vizeldék, stb. Q Q AWt»a gyártmányok: Mt iei és iparvasutak, a szQksé Ö O jjes kocsikkal, téglakocsik és Miftbadalmasott l»* Q 9 mlutAsók, továbbá minden rendszerű kézi és villamos Q X siemély és tekerlrlvenék, valamint zajtalan gördülő O Q iféllea«ir«d<nvlkwéá u«pell«aiék. 2 X > >»-\' o ooooooooooooooooooooooooo0 IRODALOtVl. — ■aSéaá kiWaiiu aaSvaá. áa , Kabar Tragáét-ááa balbatatlaa ■aná)áaak Maéáak taíáaak, tgy tajjan kééat kladallaa ktllftnya kartll aapMa^n á klltaaaiayak. ■atyai a aagy kálMaak mai IQakarf naaafél, kiaia Mt ■éallanaai t Mtjtk aak kklililha ftigrt aataak as KnVar TnaáéllJá^a. awM «tyáaatáa hlaank mc Pálágyi m^kárt Mi lajijákn. a .Maakar\'-W Maááak kftlta-nás\|4i Bét aakal yaenláekaa aata WaaHk aaf »» skkél a káelralyljaaeáajkál valék, t aaljrka at\|« Maéáaá I njátteaWag ula taaaa atilla > káalrtt-jj^aaaéa^t « Mgy kéké áa MaÜik átaéár áaMaakw\' nak raaéalkaaá-aáM kaaaáMéa. laáéak idnaiaa aNwéaatit auuUl kWU a ,Jaiaalar% ayaata káaJijsk, a kéaalkaaW réééééáéáj Richter-féle Horcony-Pain-Expeller Llnlmentum Capsioi oompoa Ena kinarta káuuar attaatáUt u Iái aMnrékéléataak. tmi mit téfck wat \|f év ááa ■ajktlan N\|áalaeaSla\|Ná kaéáraalNlkéal aláalaaanaMk kfciréayni. eeMI, la\|»it«atiuil w n ta umiaak által MAraaálaaakia • Mtuég gyaknkkaa iaaéilnt>k "\' ^ — nia-Cxpallar, gyakorta HorjoaiT-Uuiui«at «ta««aáa aUti, aan eéianrl kánaior, BMlraok fj káihurtnkaa aan katlaaa kilataa ávtfwkáali áikaa uugda«« nkaiáaa grágyaantuáee IwiitL van; ftrakúr: TMá ténet gwcnnaneaaat Wniilit líovtórlis sUalnánl m ivatotak kjjhl i —1 ^ KI aan akar mplliiiitl aa 2aéaa ^agytáa aitkál aáat atp vaMált -\'tanná méta áa kw iaévan RudolaUkdt ilkt H jut. 4 <anái ikanay yy. tk«a aaár, kaaaai f* Vj i 40 kt, W ka la ih I ] tóbb kwWiWk ilvw\'t Jángeey* «kttiQr ás MvCkn a Richtor P. Ad. é« társa, p i 1897 március bó tl-6 :«l« 23. szám í5. Ui XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^OXXXXXXXX XXX X Ajiniom az 1896 éfi stepc 21-éa X __ílnilmrifl Vásárfcnlynn tartott fke^tntmym X arany, ezftst- ex bronz-eremmel díjazott^ X _» sgyettmM aczél ekéimet, W. melyek anyag, kivilel s olcsó áruknál fogra az őszes eddigi kookarreseiát legyőzni X I képetek. I* Bácfcer Rudolf, S ct. és kir. kizárólagos eke- ét talajmivetó eszközök gyára BlBirKUT. ! J VL Nagymező utoza 68 sz. ■C Ái^anrsák lafja éa ktistHH. "WK _ in 9 ^ Tagadhal lan legjobb rrtl- \|S t\'pf a jelenkornak a Meliehar- X Unicom Drill \|J rendkívül egyszerű ésTieltetlenül \| A X szolid kivitelű. H Leirás és árajánlattal bér- A^JmHÉbbSB\|9\|>II\| j mentre szolgai HHS^WRftm Ht\'lehar Peresei, C^ cs. és kir. rzab. vetőgépgyára tt Beáapeet VL IinaMái. ea. " «# Raktár és képviselet: ^^^^^^^^^^^^^^^^^^—m —__. I* 77 Unger Ullmann Elek nrnál Nagy Ka.nitain. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Készítek mindennemű egyenruhát is díszruhát / Készítek mindennemű egyenruhát és díszruhát KAUFMANN MÓR férfiszabó. L\' Van szerencsém a n. é. közönséget tisztelettel _ értesíteni, hogy a tavaszi és nyári évadra rak- y táromat legújabb és legfinomabb kűl- és belföldi j • kelmékkel dúsan felszereltem. Jó munka, finom í kelmék, pontos és jutányos kiszolgálás által, azon j » helyzetben vagyok, hogy a n. é- közönség min- ■ den igényeinek megfelelhetek ós bármely nagy- 7 városi szabóval a versenyt félveszem. j ■ Kérem a n, é. közönséget eddigi szives pártfogásában \| * továbbá is részesíteni.. _ Teljes tisztelettel j I ! _(Kaafmann jjfor, férjitzaM \| A leggyorsabb pontos kiszolgálás. \\J ka,pjiafók__ •» is Kltín e»fcét Kil.v R naia. Uj Bodtoa czigekkei való Folytonos iteserüés iConHnmrszá Rf^takt véMtálM,iUartlbtl6. X JO56/97, \' . w • 103 2—1 jj JPéJ.y-éuzaL.ti frird.etrft.éii37\\ Nagy-Kanizsa r. t. városánál a VI. és VII: kerületben újonnan szervezett róm. kath. kántori állásra ezennel X pályázat hirdettetik. X Az állással 300 frt évi fi/el és és a szökásos stóla dij van egybekötve. Köteles lesz a megválasztott kántor állandóan M » VL VII. kerületben lakni x Az állással összekötött teendőkön kivfil köteles lesz a megválasztott szükség esetén külön óradij mellet a VI. és tf VII. kerületben levő községi-népiskoláknál mint helyettes segédtanító, esetről esetre működni. ,l( A pályázni kivánók tartoznak rom. katholikus vallásukat, a kántori teendőkre képesítést, valamint segédtanítói 1 minősítőket okmányokkal igazolni » A kántori működésből nyilvános próba tartandó. .( > ^ A kérvények f. é\\í áprll hó 10-lk napjáig bezárólag Nagy-Kanizsa város tanácstermébe a tanácsi iktatóba adandók be. is Nagy-Kanizsán, 1897. Február 6. A Tárául Urnáén. J * VÉC8EY polgármester. ^°OOCXXXXXXOOCXX)OOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX> Urray-Wlt KELETI RÓZSATEJ ] ; ■orfnn—a* awfiuti «t» Biüft.pSes téa, tiuli, I jj fiatalos aiczbizt j < rwtm- mit —mmi mim mm ikal .! m* írhcU ; ki- Ili jjpj jutiM ■ijMii »«{>18, pűro«éwk, Hnlh \\ nűtaiwj Miit* ut 11 Ur stttfca llntttalu- \| j i, tíSm, wcndUiMl s léfp tan* iraxbt j i , ijpiuíst il>il—1 aMa Mnan. Ár* t frt I ] M \|ilffr-»»u koszi >0 >r M Ounj-Uli , \|J tanningene 1 * hriokb kipímt irtalattiaa > j TT=-H- K-i* I u: M ; jj A m miíi nliaiat xaIMSk r«Ut», méytk s j J l» métm, mkr tf/íterí tamibttakl 11 ! a. >itwi TÍaeusfarik unt kiiogarftlu, tkBjm, \' J 0üt, tan* txqt Ukc» \|traktul i áUi, wiljljnl j 1 g^WSi «ittt Uruk i Bijr tea mppn»t nU \' i * tsir" M9B > (Mtrdib.1 nsg aa iűnL J in 1 tn 8U kr) I Tinn.wH liiiH. l.lkií»E»ret»M ■mif itt U \' TiJódl BÚSíizbea luptitló I J A5T0N J. CZEBNT. Béos \' > m. Ctrl LsMgttrtw I í«jit búj, it WtMtsk- 1 l«»" 5. ITiHtlUh póttal tti iiMdlf! Prwptktat iogjm it \| * MrsMtr. Sthér t Ufjtbb rjoz/M«rtirUb»» k % UUtmr-talM-kitii. ■ [~lséspirHs~f i R i K J Ó 1 S C F it Ewtr A. St \\ t ptyifl«Kt Ul. \| . FCrtktir Kcmirftmku t Kirchntr 11. tjHy- # BÍ>.1 Kirtlf: Konrád Cermf-Ctrii Kjofja- , rtttr )Mat.U«fc: On/ Mikii). SÍ 10-1 \' Nagy-Kaniaaa, vasárnap 1897. mároítis IM 8484/1897. 102, l-l irrcréil hlrdrlaéay. Alulírott kiküldött bírósági végrehigtó ezennel közhírre bezi, hogy a nagykanizsai kir. jArás-biróeégnak 1897. éri 1760. izitnu végzésével dr, jRotschtid Samu nagy kanimi ügyvéd alial képviseli Sommer Ignác csapi lakos- felperes ré&ére Budai János kis-récsei lakos alperea ellen H08 frt töke, ennek 1890. évi szeptember hó 4. napjától számítandó 6% kamatai éa eddig óeazssen >9 Irt 89 kr. megállapított költség követelés ée jár. erejéig elrendelt kielégítési régrehajláa folytán alperestől lefoglalt 1666 IHra becsült ingóságokra a nagykanizsai Jtir. Járásbirósógi 2484/1897 számú végzéssel az árverés elrendeltetvén, annak Mülfoglaltalók követelése erejéig ia, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, a hely ezinéo, vagyis Kis-Récsén alperes lakásán leeodó megtartására határidőül ■ 1897. évi eaArelea la* 61. eapjáu 4. m. S órája tüzelik ki, a mikor a bíróilag lefoglalt 1 stabil gázgép, 1 kocsi, I szecskavágógép, bútorok, varrógép, 1 sertés, 4 malac s egyebb ingóságok, a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellel, szükség esetén beesáron alul is el fognak adatni. Felhívatnak mindazok, kik aa elárverezendő ingóaágok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégítieléehez lartaaak jogot, a mennyiben részükre loglalá* korábban eszközöltetett volna, éa ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem jünik, elsőbbségi bejelentéseiket ez árverés .-megkezdéseig alólirt kiküldöttnél v gy iráaban beadni, vagy pedig szóval bejelenleni tartoznak, i A lérvényes határidő a hirdetménynek a biró-J aág tábláján kifüggeazteaét kővető naptól számíttatik. Kelt N.-Kanizsáa, 1897. évi mároiua bó 19. napján. VARGA JÁNOS kir. bír. végrehajtó. fisyl esek Sa turnus padlómái ad. Kapható: - Heu Sí ^NHHUat^* ■ lígr. Kwizda Ferencz János Kwlada-téle üdiíő-nedv Kwfzda-féle koraaabargl marhe-láp-par illatyyóggiszati étrendi Ktr lovaknak, Karzat- mariiknak h juhoknak Kfj »C dohai irt 7u kr Kis doboz SS kr. Kwl>d* fél* patakltt \|sswl«fszM p»t»-»uy»g. Kor r»d 80 kr. aiUdili. moióvlj lovakuk. palack ára 1 frt 60 kr. "gsliliÜli patakaalia r paiák nMnvsézéitk is Itré-ksaysiféask SNgsiUiaír. 400 pata laaiaaao frt 115 Kwizda-féle szab. légnyomású csülök-védö-azalagok gummiból jégpárnával A Kvlaáa-Nla sub. rirpuU aatrks, fakaU barna és fehér ailakaa, nígyttls u\|7«(bu állíttatik I4 ujjr a bal mini a jabb lábra. A saariat, a ntut a satltk k» rütala aa ábrán Jlatt a—b aaguoágbaa. SO-tt cm. atkalaa aa 1. uij^c ZS-S4 , , , a. . II-Í7 , . . «. . «-80 . , _. «■ -árak: siffrks ískst. buaa, fshér 1. as, trt 3.... • frt tO kr. 1 sa. frt 130 é frt 50 kr. 8. aa. frt S.60 S frt 80 kr. 4. sa, bt S.— 4 frt 10 kr. Xwtada fél sytrtgtitip a a K\|/ **IUM 1 M. Iip« áljáraék a Iwtada-féla szab gnauttvédé káaalUákril if7« 4* két—Is* Xipoata postai saétklldés t ktapMti raktár által: KerAletl iyég;nertár, Uermeebmrg, Béat mallatt r Kapható: SIsgy-KaaluáM S Feaselholer József Armulh Náthán Deulech ée Ehrenleld i\'. Fiacher Fereocz Fletschscker József Marton és Huber Neu ét Klein Pauk Jakab Rosenleld Adolf és fia Schwarz éa Tauber Strém és Klein Bereat Fried Lajoe Hereog Józael Berealetop: Breuer Ferencz Fiecber A. Klein Józeel <■ ) Maulner M. Béla Ks > ^ir Hl. 4J la^ttfe \\ % v\\ Neumann £m. Szabd Sándor Kauimann I. S. fa»\|l i Kreíssler Géza Schwarz R. rshi ii\|n< i Weiler V. ea S inriiM Nádaai Alajos Záborasky Károly Zaboaek Károly —afáaea Dedteesky J. gyógyst, Schleifhr M. G. fmtaki Kramarits Vietor Soeterioe Pál. eaeaae i Bodis Mátyás Dalrnay Kálmán Márkus Salamon ia „ZAGHEBLIN" bámulatos hatása! Fölülniulhatlan biztosság és gyorsasággal pusztít mindennemű kártékony férget és aiért a vevők milliói által dicsértetik és kerestetik. Ismertetői jelei a következők: 1. a lepecsételt üveg, 2. a „ZACHERL" név. Nyomatolt íiaohíl Fülöp 1 apfulajdonoei.ál Nagy-Knittsaan. 1897 24. Xaijy-Kanizaa, 1897,. mArczius hó 25-ón. XXIV. évfolyam tMrkMStáaet i ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. ^urt* -a i—rf Ml fSftdtetask »l. A Nagy-Kamzsai- és dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesdlet, az Ipar- ét kereske-\' Klaáékl vatal Tirahás-épIM : dW fU« UankaakiMn. CLÖmiTÉn ÍUI: ifin én* II korosa (é frt — tr Mám é kanaa (I trt — Ir í«7«dávr» á korosa (1 trt SO kr dehni bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szővetkezet és a lat anyai takarékpénztár. . _ ktid«tak »•»<•». a „nagy-kanizsai malátagyár és serfőződe r. t" a nagykanizsai önkéntes ttlzoltó-egvlet [tdn"\' \' m --\'--------\' aJuiJ ..L..XL-X..1.. l..\'_l-l.. Lt.lt____> „im ára: 10 r«;«dr. Hird.Uok Jstáayasaa aáaiiutul lyOMIr patttaara 1 kr. a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. tárz. hivataloo közlönyt. Megjelenik NagyKanliaáa hetenklnt kétner: vasárnap én cárCLtfirtölcön.. StSáiUtiiá, .tisaisl s Uidiltsikr .oQ.ikosdk nsshst Falit Maff kwssáaéiiéái i«Us»sd6k. Háború és béke. Nagy-Kanizsa, máreius 83. Az á nagy viszály, mely hetek óla Kréla SZ > ""81 ------" " , r--- --- -o-------í--->----• körül dühöng, nem egy embjÖ\|jMt js valapii a kivitelhez szükséges erőből. gondolkodóba a íölötl, vájjon a lok ligája képes lesa^e belátható idők alaU eszméjének érvényt szerezni ? Látjuk/ a görögöknek halált megvető lelkesedéséi, —nrég-mieiölt » gyűlölt török ellen harcba mehettek volna. Látják, hogy évek hosszú sor óla Kréla szigetén hogyan néz egymással farkasszemet a két nemzet, mely egymással békéu megférve, a szigetet virágzóvá lehelte volna. Ez persze lehetetlen volt. Az a hírhedt török közigazgatás, mely általában minden relormnak ellensége, az a még hírhedtebb pasa-gazdálkodás, mely addig sarcol, a meddig valami sarcolni való van, — a ináns szétfoszlott l >rök birodalom majl egyik, majd másik részén teremti meg a lázadásokat, melyek évek óla annnyi hiába ontott vérbe kerülnek. Az európai hatalmak ösztönszerűleg érezték azt a veszély), mely Krétából kiindulva okvetlenül eoropai konflagraliöra vezethetett volna, ha Görögország meggondolatlan lépését ellen nem súlyozzák és megálljt nem kiáltanak feléje, mikor komolyan kezdé megkísérlem\' Kréta annexió- ját A görög királynak valóban nem igen irigylésreméltó helyzete van. Népével kell éresnie, ha (öle elszakadni nem akar, s e népben van még lelkesedés, há hiányzik lielen, hogyha sikerül a nagyhalai nak Görögországot visszavonulásra bírni s Krétában autonómiát létesíteni, melybe az otlani görögök ia, a törökök is bele-nyugosznak: kérdés, hogy hosszú időre lartős lesz-e ez állapot. A vallasi és nemzeti anlogonismus oly nagy a népben, vagy legalább ia annk nagy részében, hogy magának a pacifikáciönak müve ii vajmi nehéz dolog A mi Boszniában, bár némileg más viszonyok közölt sikerült Kállaynak, abból még uem következik, hogy az másnak is Krélában sikerüljön. Bizonyára fontos tekintetek azok, melyek az európai diplomatiát acra kényszereik, hogy ezutlal semmi áron se engedje meg Görögországnak Kréta annexióját. Ebbe különben alig egyezne bele Törökország, mely addig, ameddig lehel, még nagy áldozatok árán is rugaszkodik birodalmának épségben maradásához. Az ia kérdés még, vájjon megszünnék-e a folytonos harc a szigeten élő két faj között Es ilt van sajnos forrása annak a jelenségnek, hogy a békebarálok eszméjét - sajnos — egye- lőre csak utópiának tarthatjuk; mert a hol ügí, vallási ellentétek vannak, különösen oly mértékben mint Krétában, Örményországban stb. ott a nép maga akarja a háborút, még saját romlása árán ia; nem mérlegeli az áldozatokat, nem az erkölcsi ás anyagi rossz következményeket, hanem megakarja semmisíteni azt, kiben legnagyobb ellenségét és elnyomóját látja. Ilyen időben mikor a népeket a szabadság vágya lelkesíti, igen kevés kilátása van a higgadt megfontolásnak arra, hogy érvényesüljön. Azt az általános izgalmai, azt a lángoló lelkesedést, mely ilyenkor a népet áthatja, csak a népjellem psychologjájáböl lehet megmagyarázni Görög és török már talis hajba is kapóit v olna, ha as európai poli lika magasabb tekintet ékből gálát nem vetett volna ennek; de mindkét részről lázasan folynak a csapaIösszpontosítások, s ki tudja, elég erős lesz-e az európai koncert a két ellenség emberirtó össze tűzésének meggátolására? Ez talán meg fog történni, s ezúttal talán sikerülni fog az európai konflagráció távoltartása. Kétségtelen, hogy már ez ia nagy nyereség, habár az ily paciíikáció is sol^. pénzbe kerül. De látszik, hogy a nagyhatalmak irtóznak a háborútól, mely ily esetben végtelen nyomort hozna nem A „ZALA" tárcája. Tsmészetkftltfik. >- A „Z A L A" andsU Ureája. - Irta: Sabosa László. (Folytatás.) Egy százszorszép. Pirot pőtyee kii százszorszép U (íyöktrtd im ekém kitépte 8tép kii virág itdnlak nagyon De nem ie ugithetek már;-i 7 őrt szárad a gyom liözt hagyom Hol gyón enyéueted vár. - Szegény kie ártatlan virágot, ■Nem a paciirta, vig barátod Tiport te (gyorean szállva rád) •A harmat moeta tőidbe A mint ketdé harsány dalát A hajnalt üdvözölve. Mikor kibújtál volt, fagylalva / tutt rád éetak metezö fuvalma, De a tavaeí lágyabb leltén Hl ringatódat lelted A at anyaföld hü kebelén Kinyila gyönge leelyhed. * 8tép kertünk pompáé növényit Árnyat mdárfák e falak védik]" Kő ée göröngy veit tégedet (8) Körül a puuta réten 8 a száraz nyárt ékitéd kihagyta észrevétlen. Szegény ruhádban mint kie árva Hl kebled a napnak kitárna Mosolygó ártatlan fejed, Szerényén emeléd föl 8 im egy eketae, igy helyed . Kiforgató fenékből/ E tort vár tok gyönge lányra íödéén magány homdlyoi árnya Kikumegőal a szerelten, A txBf bitalom felültet . Virultak ah és hirtelen Posványba, tárba dűltek I / A balga dalnok sorsa lem mái ; Kit euodor egy vad vitontde Vagy baleiillagu tengeren Euélytől nem vetetve, Vihar, habtorlái, szertelen Mélyiégbe eltemette. Et torta a küzdő erénynek Kit bajK nyomor szenvedni kénytet Kit elánd rokon barát; A ion elfordul tölt Ég nyújtja c-ak védő karát 8 szétzúzva abba dSl le. 8 ki udnod e kii itdtior szépet: Vár rád ie vajmi gyortan, véged. Virágtól most, i kerélykedtl; De várj\\ — a tort ekéje Véletlen érhet téged el! Kifordít — i föd tiréje. Sztlez Kéntf. A százszorszép s a lány sorú, a költö élete, az erény párhuzamba tétele — a aa epnber törékeny volta szépen, egyszerűen, s természetesen van visszaadva. A híres költeményben Burnsés követői nem a polytheismus hívéi, s mint Ovi hitte, hogy fü kő, csak át\'áltosott ember, mely alakját utolsó érzését adja hosaá, mert a skót parasztköltök tiszta psnlheisták, kik azt válik hogy a (0 fa virág, érez, a Iának táj ha megvágják a virágnak ha leszakasztják s az a kis bogár szenved, ha rá lapoelak a féazekfiót, hol a madár fiai laknak ha kiszedik, anyai lájdalo mmal jár. Ezért rezeg ez aeol-hárfa a természet legcsekélyebb érintésére. A skót föld szépségéit ö te-deste fel s az angol natnralismusnak ő megteremtője. 0 elölte kevés költő ismerte a természet szépségéi, kevés szerette szépségeiért. 0 meglátta szellemével a természetei, s visszaadta aazal as ezer változatú képpel, érzelemmel, gondolattal, mit lelkében előidézett S es az A igazi érdeme, Scott ,Moore, a tóiskola, sőt maga Byron Shelley az Ö vállain emelkedtek lel a ö neki kössöoh* tik, hogy érzés, gondolat, természet felolvad müveikben. Szabadság szerelemre tani Iá a terméeset e paraaztköltöt, de dalai igasi tavaszi virágok amelyet vissza nem ad eem fordítás sem más I Mily szépok azok amelyek a mézei életet tár- fegy-Karóss, oMMik Zais U mám. (. t-pí Az irodaimi bitvallás. 1M7. aáre» tő }(.(, Irta i ■ilftfTT luili •ff Maszat/, § győzteare ugy, satol al vesztes (tíff, Törökömé g még igen aokáíg j vsaesdiiuu Imb u mMmí hékéask, ha B , . -, . , I . , , , .. . __„ uA\| omb k ubdctUm fótm s kifqeaéwe, kooofcal .rigjuzJwdoí log dedi, mmi L% u r»m bivuk rá elyseképpe®, intézményeihez, ét Iinaotyaa mm tép ijbtáy awf rédaí éreztem kl; rM$i, mér véé* ___ rűÉM etreU nm érintő reformok t«r4re.I«? se-eb**^ MKonm embernek egfertttt, ka DWJjá s M ^ egyáílaUn nem M Mni Azt az ff« * <«** ez irt, «aég akkar ia, bs a ^ k«fl c«k, Mbmí, taaúfe I Wrt«l fapÉiqr vnlns, wrt ez mi Jetettll, hogy aj«zsdT<gség\|sl A* tMrö&a ksdbeéik aa íttxkÁommak mtmém tilhfirá, ta. émááta irt munkájával a bs vsa baaae mqfa » Hp»il\| és kérm tnék a MtayUni mtfmm. bttí uéiaümk Üay éa áraynllafa oapkfk^ sejái irodalmi tóírsflását Mini s .Hsázadvégi iroéska." eÉeieUMea is UmtaiMi, áo ma ítélem e) végként flíaoíífö, hogy e re (ormok kérésziül vltefc lit-rHl nagy txhéza/gekbe fllkőzik, de a miket a porta eddig létesítem akart, aaok még eddigeié mind a pap-rosoa maradtak, végrehajtásuk mindig elodáz látott. Pattig roH idő, mikor TOrdkorszég ólban roll mér, hogy birodalma belsejében oly reformokst létesítsen, melyek esetleg ujabb szellemi éa anyagi erők forrásává ia lehaltak vofna, da a reformok barátait eltették \| láb a/ői, • a beteg ember tovább ia át-madozoit a maJtak dicsőségéről (boám ott gyökeres javiiá»rs volna axQk-lég, éa meglehet, hogy Törökömig még talpra állhatna. S nagyon csalatkozik az, a ki TArOkorazágot teljesen erőtlennek hiszi; nem erőtlen az, caak al van hanyagolva a aa indolencia aokkal nagyobb, mintsem, hogy tíj erőre ébredhetne 8 az ia bizonyos, hogy nagy párt van a lőrőkök kebelében, mely minden pjiUbtnak ellensége, a alak a mostani korhad/, a kétségtelenül az előbb oidbb beállő (elbomlisaal fenyegai0 vlazo-nyok alatt érzi jől magát. Ez a nép, mely agykor olyan győzelmes harcokat vívott, melynek egyik faja a középkorban a tudományt szolgálta, a valóságban tehetetlenül nézi saját /eloszlását, anélkül, hogy ereje gyarapításával a felhasználású! életét meghoaszabbilani Iparkodnék. \' A blokád megkezdődött; vájjon háborúra vagy békére foga vezetni? Reméljük az uldbbit munkijét érdsmesMÉ Is léhák s nem tsrtotlAk \| kritikán sisüosk. Ham fáj ss, ka a biráiéosk oézete és irodalmi hitvsüáas h/MDioksgysiMst eitenkeeik k s sMrsél teUogásávsi és nmádjuk ieoét — mivel ép az vaa atyis toNook begyén — irodslsii hitvsüé- ; . .. . _ . , . ^Fájdalom s boldogságnak egyik alkatrésze\' _ Mbét\' Ultn\' azt oirastam nemrég Arasyiélidásve. Oekérés, blrálst alá ksrfllA írni, mart s b.rSJsl<Xtzífomb l^^ ujdaioa? fgen, az. bs olyannak írnák Is as életet, asirfyaaaik img keileaa, vagy a milyennek as ,islea kegyetaMáél vsló irtk\' eiképzew. Hogy niaca áílssdé, zavartalan tinMegsag» világon, ebben ugy bísasea, senki sem ksw. bsnismss mokták - - birtln\| Aki . édes, (eisnisté, de _ OVol?1 weíyík Issaj\', élmaílsnni teszi ^eiTto^fr^ ■tkor abébárt ska«,ijak, lgyjárt (lynisy Palto, ^^ ^^^ -ffl iM\'ánk etsőrsogu vsrseit kisdia. Hát mikor bírálatot bírálnak! esztétikai kritikusa, mtdta \| kWratja azsmeiakst, slvessi goedolkozsaeskai t Itaklrs gyötri lelkünket Óh ez a fajdsioei boldogít s hiszem: Arany sem ilyent érteu. Da __, ,_. . . ..._.,«_«. a . ., nem caak a fájdalom rsíátív fogalma éa erstse, Wkssdvs a> rfawázumrf Ouképsflkflrőknél, W K lz abbaJn ío^aít tóbbí wkkltspowk, 3 egto sTud. Akadémiaülésefg,.mindenkorkritika lMMRI , t^ood^^iitUidozasisoemdre^ üíl^ TI! Í\'J1\'* # " botdogilók, de csak ugy, bs azok magaább, ss- megbírálni valókat. Mer a bírálatnak szabályai lelkeket érintenekl aseMvegaa Is vsonak a ezek kőzi riafl helyen áll s eorrset- Ulj4k e, tóvstk«s^üywki.( - ség, Urgyilsg^Mág a aví^ ponirs vsió kiler- „ ^ f0Msk, vsasak és lesznek, dsmkák, jeszkedés, melynél lógva nem szabad egyetlen \| ^ g ftMr ^^ létalt sem kikerülni\'. Nem a ,kor\'-bsn, az időt>sa vsa a hiba. hasa. Ahány hsz, annyi szokás, aliány ember annyi- u emlxrekben J<U mondja Madacb .Az Mbar 11 e gondolkozás, i hény Irt : snnyiféle irodalmi iragédiájé\'-bM/ .Nem ss ktő változik, basa. .i hllvsllás, bér ea utóbbiban ispsszisljok, hogy ygltoiunk meg." többen vannak, kik öaazelartanak a agy eszme Jokei regényei azért kiválóan bsca.sk -kőrill csoportosulván, relslivállásponljuksligyskes- mondja agy irt, — mert korfaQefc. De iadósak nek pozitívvé tenni. kell, hogy Jókai ártson ideálisait minden térté- Nem csalódtam, mídón azt állítottam, bogy a nelmi regényeben 6b I 6 nagy idsalwts! Az é mai írók legnagyobb része luktégosan na\'uralístsa rendkívüli alakjai aofaa aetn éltek vagy nem éllek lántoritbaiallanhivea Zola-iskolának. Nagyoa kevés ugy, a mini 0 leírta óket. KézzQfc csak Majrer azoknak a száma, akik nem a buááa, hanem a Punnyt, Sseniirmay Eudolf grófot; Tímeái as búzavirágon kapnak; ezeket aztán elnevezik ál-. .Arany ember"-ben, vagy Vavel Ijjont a .Név modozóknak, fatlengzökuek. leien vár\'-ban, avagy Kenz béget I Noa hat ilyes Az igsz, bogy más s nónsk és más s férfinak alakok az életben sem ez eiótt századokicai, a gondoikozáümódja Előbbi szűkebb, és mégis sem ma, sem a jfJvŐben, nem éltek, nem éi-kényelmssebb kőiben mozog, mint az utóbbi, heinek. Igsss vsn a tekintetben s Isp egyik dolgozótarsá>. Bizony, bizony Jókai idealizált, mert ka ne. naki . .Jk . . (uem súrlódik (már mint a nőj eszményi alakokat vett volna, korSnise._gyé-annylra as élet árjábsn, lebát nem Is kopik le nyórkódnénk mfiveiben igy, még bs akármilyen ra-annylra zománca.\' atb. gyogó stilusssl volnának is Írva. A né jobban magórizheti idaállzmusát s bensőbb I Dioaőilsék bármennyire Zolát, kedveljék s fértt-lelki világban élhet mint a férfi, de asért még sem nsluralisták s szélsőségig, nem fog oiy maradandó leaz álmodozóvá, ha kellő készültséggel megismer* emlékezetű lenni, mint például Hugó Viktor. Ou gysszák, mily gondolaIItljesek, mini pl i A száz-saorasilphez, sz egérhez, taily vidám pajkos s Whsi 14 ihat al my bower-dor ? az éleiből kizártat orgiákba msrlllva mulsljs i á Jotiy baggéra i tréfa navstéa borzadály Jár a Kóbor Tamás történetével „Hzivem a felföldön" az Ivernessl lány, magfajllk hogy oaOggóll hazáján, otthonáé, nemzeti liagyományaln, s vidéke népén a szaraiéin lör kl: ll wáa unott a lisminas nlght"-ból, a Hlghland Mari, Wllt you ghu lo tha fndias my Msrl: s aaarslstn véglelanségai jelentik, a férllssaág dlsdala .Útimra forlioaeal poverty" demokratiaui hangú köllemanyéhim van magleaiaejtvs, as ollhon báját li Hzombuteate, a asabndaág bajnokát: Caledonla a Dunlrlesi önkénylasekben mulslta lel Uurna, Kink mutáljak, hogy liasls levsgö, sgéazaégea pezagd élet, • zflld inesökrtl Jövő frisa lehellel, a édie virágillat as ami átjárja költészetét s ha uitglamerkedttnk vele ö nemcsak mint költö mint aserslsm, Isrméaze!, éa szabadság költö, de mint férd, mint gyöngéd szelíd (In, a Jó liazaD megérdemli beaattlésűnksl. Üurna a paraailköllöl, s lermésaelköllöt egy sereg követte; s Ilyenek Joanna linlllle, ftootl burálnöjé, Janiim líogg a Juliáaz Tanaliill Hébert a lakács 14774 -IHlOj Cunnighamm Allan, a kö mlvsa Motherwell Vilmos, liogg Jakab különösen klemalsndö nek közöl kl pásslornak aiUlatve cask Ktrlk juhási név alatt Ismeietss, skl juhait Ailgva kéasltetle as Ktrlk virágos pariján szebb-»4l»iabb dalall, ,A nap vándorai, a Királynő öra"\'iiiMtarmdval Hoggsnak, Ksek a költök tar- tiésialkőltésielükhsl megmérhellen hatást gys-orolisk nem caak a kölléaaetbsn, ds aa Irodalom mlndan fajában, nemoaak hazájukban, de — Angliában is, A vlmaftrés a larmészethez átalá-itos lett. franoiaorazág-Némalorsiág a romanti- cizmus által, mint egy diadallal hirdeti annak, uj evangellumát. A neptea s nemzeti talajra áll: Hcoll; hűség r egyszerűség természetességére!: Cowpsr (loldshoutb; s német romsnlicusok lieiiis és Lensu a ezidötől fogva s lermészelkol-lészet hstslmas árummal foglalta el az öl \'megillető helyet. Uurits félrehajtotta a galagonya bokrot, nem rezzenlelle el a dalos madárkát aajnálta az ekéjéyel kllorditolt asázssorszépel mert lelkében panthelsts volt skl sst U«zi, hogy az egész larméezelél, unnak minden lényeit tüneményeit egy Isteni szikra hatja at, mely lel-ragyog a ló mélyéből, le a csillagok fényéből mert IU la szikla éa hab csak ugyanazon egy szellem kUlliiböző inegnyila\'kozáaal. Kimondta Burns előtt, s ki érezte, hogy ember állal növénv kösőtl ninos különbség? Hogy az agér számol, gyűjt sasnvsd tán lop Is élnie kelll Ámde o nénias. lerméasetes irány se volt ké pes a llazla derült eget varázsolni a földre, .a valódiság kültö\'-nél is megkondul a komorliang, h ások is kikről azt hinnők, hogy egyszerűségben boldoaan élnek a-természet kebelén, midőn elmondják elOllünk a lalpd élet kis és nagy bajait, a pásztorok sorsál, a munka gyümöloaét >és s ml n munkában kifáradt emberre vár aggkorában siek eég komor képek aa einbarl életből. A tó-Iskola amely salntén u llleinköltéaset kiszorításán fáradozott asm volt képea kiaaoritani a borús képekel a lerméaaelkőllésselböl a a vonáa meg ia marad a lel la üti lajét mindenütt, a természetet igy Iiéldául a német romanticusok oaak borongóa, lödöa, alakjában aaeretik, a lavalt nádaaait, vidékeit, éraéat gondolatot megvetve, le-giea asellemekkel nép sitik meg, a Irancia, a természetbe salntén bevtsal boldogtalanságát, a a sgUrka homály, aóvárgái jobb jövö iránt, Hona- aeaut zuhatagok aaiklatetők s vad zordon jelenetek vonzák, da ki fejlődik lassankint derültebbé vállvs, mlg Sch\'lley teljesen humánussá, Uöthe derültté tsssi. A subjectiv természet fello-gás is -kifejezést nyer a természet szeretetében, mely szerint a természetnek lelke vss, mely szerint sz smberi lélek csak igy réaze, vagy amelylyel az emberi lélek igen rokon, s igy eo néllogva, az ember azt képseli, hogy érli a terméssel nyelvét, a aat véli, bogy jelenségeiben, benső élete viúgánek méssát viaszlényél latja. A lóiskoht is éreste est, de réssvétéu megérzett s módsssr, hogy elmélkedés esűlte. A tólskols, a paraaatkőltök állal felfedesetl terméeaetel, mint alkalmas tslajat s müveléere lógta pártlogáaa alá. A lakaiaták alva Minién as, hogy a romlotlaág alleoaaere, a fásult vároei élet gyógyszere s terméssel, esnek asépsége uembea a társadalmi alpuhultaággal, Bdeaége, egyszerű-aége tünetik caak fel a műveltség alatt lappengé lázakat, sebeket, betegaégeket, aat a kórt, melyat a művelt láraadalom, a várost élet magában rejtegeti A lakéi taták avégből elhagyják a városokat, kimennek a Comberiandi Weatmoreiandi tavak mellé, éa költeményeik tárgyát ezek aaepeégéből űdeaségéböl meriiik; a paraszt leány, a főldmives élete, a mesei udvar és tanya ss ipsros mShslys, a a napszámos sunyhója, péaatorok, aj nyelvre, Uj laplesellen bájakra tanítsak a lakeiaiák költészetét ; a a mindennapi kösöoaégea élet Jeilea-séselben mulatják meg nekik az élet kőkéi mozzanatait, sőt ők mér a minéenaégben a vi-lágasslleme, aa éltető Isteni Mkat nézik, mely átnatjs éa megaaellemealti az őaazea nagyterssé-aaetel, a nagyterméssetet a kagylóhoz hasonlítva, mely örökösen zug éa beszél tltkóe regeket annak a ki fölében tartja, elhagyott anyjáról a tengerről a lakóiról, a h tiek hangjain. A (akogé f Nagy-Kanrwa, csMörtők no i kii Dumas I Annyit őtízeírUk élelfiJűwi, hogy majdnem minden hétre jnt egy-egy kötet, 4t manAandóbb ■ nagyobb becsű emléket csak oemesébb s űsataliabb WH .alakjaik nyernek. A frivol ,La dame ara perlésM nem igen lógják emlegetni, valamint CMmencean liája sem less miaiaképM fairére as öai erényékben sereit nők előtt. mert még ingadozásában, elbakásának fel— fedezéséinél is «y hétköznapi képet nynjt Nem agy, ami fianthier Margit, kinek fragúama igazán meg rézé, eszményi Ép ebből látják, hogy Ganthier jforgj\'1 sém az éleiből lemásolt asszony, hanem ártóbb és mondjak nemesebb indulatokkal felruhá ~ sott, keltőit alak volt. As igaz, bogy kőaöoaégea emberek vége tragikus nem lehel Nagy éa nemes lélek küzdelme, fájdalma csak a megható. Nézzük Bánk-báni, a midőn igy kiált fel: .Nincs a teremtésben vesztes, csak én, nincs árva má«, csak az én gyermekéin !* Továbbá ott és akkor, midőn már mindent elveszít, szivet szaggató a Mjajdnlása: .Isten mi végre alkotáll?\' Nos, ha ezt Kríaztyán Tódor, vagy a renegát Sulim mondaná: kinevetnék. Bocsánat, bogy igy összekeverem Katona Jó-zselét és Jókait, de hamarjában nem Iadtam más hasonlatul élűi Mások sz emberek, mások a jellemek mindig A valót, az életet, — a helyen ia ismétlem — bizony nem érnemes leiről ugy, a mint van. Igen, elismerem, hogy az élet az, amit érdemes feldolgozni, de nem a maga selejtességében lemásolni, hanem agy leírni, amint például Jókai, Hakssy Sándor, (iyarmathy Zaigáné, Benedek Elek teszik, lefestik s a miben megnyilatkozik az ó irodalmi i hitvallásuk, anélkül, hogy azt itóvil hirdetnék, melyben én ia szívvel, lélekkel oszlosom. Zala 24 szám (9 lap.) IMT. márelt hé U-ám maa földrengés ia megrázta, falát meg újnak szent köteietaége a Míodfki Iatené-repeaztette. Még se omlott össze. Inek hajlékokat emebi, hol a bíbort a d»- A hatalma* Isten ujjmutatása volt az.!ráccal, a jólétet a nyomorral egy tódat: a Mintha csak azt mondu volna: »Nem sza- testvériség tudata tűzi őasze, az egyiuet bad elpusztulni az én házamnak. Állania főiemelve, a másikat alázatosságra intve, kell pusztán is, elhagyottan is, félig rommá A nagykanizsai rom. kathofikus hívek .a váltan ia; hogy bizonyságot ttgyen mindé-jtestvériség tudatától áthatottan fordulnak neknek a ti kőzőnyOsaégtekrőle majdan a nagy-társad alomhoz, a És áll ú. Mindenkiket, hogy áldozatkéazaégével te- Nem sűlycdt el az istenőrizte szent-épület gitsen Nagy-Kanizsán méltó hajlékot emelni még szégyenében sem, mikor körülbelül tíz j a Mindenki közös Atyjának, a mindenkit esztendő dőtt, Hornig Károly, báró, megyés kivétel nélkül teetvérré avató kőzőa Isten-püspök, bérma útja alkalmával csupán ségnek. Ebben a szellemben mondta ki a nagykanizsai róm. kathofikoaok nagy-gyülése marc 21-én a hatalmas tlegyem szót. Es«z a szellem lesz — erősen hisszük — biztositéka annak, hogy az ige meg ia fog testesülni. Rém. katholikusok nagy gyűlése. Nagy-Kanizsa város legszebb helyén, a Deák-tér keleti oldalán áll a rom. katholi-kosok felső-temploma. \\ Elhagyottan, gazdátlanul Csak az isteni irgalom tartja. Az emberek miatt régen összedűlhetett volna. Tetőzete hallott, hámlott Régi vakolatát uj, fekete, piszkoa kéreggel vonta be az idő; mintha az emberi gondatlanságot akarta volna kigúnyolni Ezelőtt tizenhét esztendővel egy hatal vízesés, as előre rohanó szenvedély; a mély sötét erdő, a mély éa titkos szerelemről beszél uek Wordswortbnak. WortUworlh természetessége azonban moralizáló, filozofáló, költészet amely tele volt elnfélEed&ekkeli csak törekvés természetességre, költőiség nélkül énekelve köztárgyakat; da a törekvés nagy kezdetnek kilo dőlést pontja, miért is megérdemli bogy bővebben loglalkozzuok vele. Wordsworth WiUíam Cumibarlandban született 1770. aprít 7-én Gookermauth faluban. Bevégezve iskoláit Cambridge-ben barátjával Colevid-\' ge-gd 1798-ban útra Indol, meglátogatja Német országot s magába szíjjá költésstlél i fllozofi irányát. Msjd Grumereben telepszik Is s költé-sMlnek él. Első müvei nem találtak tetszésre »An evening Walk* »Deacrlptiv és Sketohes, .Siryccal ballada* sőt a .The Ecursion* e. nagyobb müve sem. Da annál inkább költői elbeszélései — ,A rylstonl fehér őz" Bell Péter s a The waggoner" Wordsworth a tóískola fejéi amelyet ö Coleridge, Southez és Wilson képeitek j a cél a termés éles és népies volt, de « célzatosság amelyre tört, foszlolla meg éppen költeményéit tőlük valamint hév és erőtől, mely mindén lyrai munka első kelléke. Leghíresebb Itöll\'ménye a „Héten vagyunk." — Wordsworth mindennek dacéra nagy tehetség s a romantikus — nalursllsliltos-irány megteremtője, aki dacára Byron elllénszenvének. dacára (ormábani gyönge-•égétoek Angolorsság költészetének dísze marad mindörökké. Már a magosztás, malylyel a iöllésiél talajába utat nyílni törekedtek mutatja nagy tehetségükéi. Wonbworlb flloaolálva, Colo-i rldgt a képzelem orojóvol, South ty pedig a kaiét mondák s történet ssárayaln repült át a költésiét birodalmán. (7etjrlláM klvetketfk) főbejárata körűidét meszelték be egész a kóros ablakáig. Ezt áz istengünyoló, - szemérmetlen kendőzést h kiáltotta. Ali ma is, Istent hirdető elpusztulhaUt-lanságával és éfező emberi szivekhez kiáltó elhagy ottságávaL Az imádságnak eme szomorú hajlékára siralmasan tekintenek nemcsak a rom. katholikus hivők, hanem minden más vallású polgára e városnak, akik elgondolják, hogy minő fönséges alkotású szentegyházat lehetné és kellene oda emelni Istennek a hivők lelki szükségére és a város díszére. Sokáig töprengtek Is a jólelkék," hogy miként lehetne egyszer már kimondani erre a teremtő tlegyen« szót. Végre aztán a katholikus hivek lelkes tábora kimondta. Már tél folytán volt egy nagyobb értekezlet, mely a maga kebeléből küldött ki egy bizottságot Mikoss Géza kir. táblai biró és dr. Ptuktngtr Alajos, főgimnáziumi igazgató elnöklete mellett, hogy vitassa meg és készítsen javaslatot arra nézve mit lehetne tenni azzal a szegény, gazdátlan, elhagyott templommai, a Senki templomával, anjely tehát mindenkié. Azt mondják, hogy a Mindenki a világon a legrosszabb gazda. Ezt alutiják most a nagykanizsai róm. katholikus hivek megcáfolni. Azt mondják: ha ez a templom senkié sem, hanem mindenkié: jöjjön hát mindenki segítségére I Legyen egyszer már becsületes, lelkes, áldozatkész gazda a Mindenki isi A tél folytán kiküldött bizottság a rom katholikus híveket március Jt-ére egybehívta a városház nagytermébe n. gy- gyűlésre, ahol azután a hivek egyhangú lelkesedéssel mondták ki a teremtő igét, hogy tlegyenV Legyen az elhagyatott templom helyén olyan szentegyház, mely a nagykanizsai r. katholikus hivek számarányának megfeleljen; és legyen olyan, amelyre tekintve, mindenki meglássa, hogy azt Itten dicsőtégére emelték Most már azután mindenkiül, tflgg, jiogy kimondott ige megtestesüljön. E végre pedig az szükséges, hogy teremtő ige mindenkiben lakozzék. Hogy mindenkinek lelkébe, szivébe gyökerezzék és ott a lelkes áldozatkészség szent fájává izmosodjék Hogy mindenki siessen egy-egy téglával jámlni Isten házához. Hogy mindenkinek szivét áldozatokra hevíts; a gondolat, hogy az a szentegyház nem lesz senk é, hanem a Mindenki Istenéé. - Azé a hatalmas Szellemé, ki szent ihletésével kiengesztelt a nyomortól lázadó lelket és a nyomor felé fordítja a hőségben, bíborban élők tekintetét Aki fölemel és megvigasztal; emlékelitet és könyörületre tanit. De miért irjunk mi Ide olyan kat, mik már át-meg áthatották lelkét Miért mondjuk el, amit már igazságo-mindenki mindenki igen jól tud, hogy az emberi társadalom- A naggyüléa lefolyásáról todóaüóak a kővetkezőkben számol be: Mere. 31-én délután 3 órán voltak egrbafcíva a rom. katholikus hivek aagygyttésre, hogy a nagykanizsai leUWemplom ajraépitéae tárgyában véglegesen határozzanak. A városház nagytermét teljesen megtöltőtU aa egy begyUlt közönség és kisebh nagyobb csoportokban beszélgetve, már előre megegyezlek abban, hogy a felső templom megépítése aaoat már si-odázhaUÜan szikség; azt halogatni mát naaa lehet Három óra atán Miium Oim, kir. táblai bíró, dr. Packinftr Alajot fégymnasiumí igazgató, miat elnökök és Varja Lajo$ ügyvéd, mint ilstaüt, elfoglalták az emelvényen üléseiket Mikott QUa elnök lelkes beaséddal ayüoUa meg a nagygyűlést, röviden ismertette a amialom keletkezését és fetolvasU a működésben vall bizottság üléséről fölvett jegyaőköayvet, a matybaa szövegezve volt röviden a bizottság javaslata ia. A bizottság javaslata az, bogy; moodja ki a nagygyűlés, bogy a nagy kamatai felaő laasplom qjra építtessék s az arra szükséges péai társadalmi utón szereztessék bt; bogy részint Ml-ddttaégilag, részint kérvényileg kerestessenek meg mindama tényasők, kiktől segély remélhető; bogy kereatessék mag a nagykanizsai kar—lény jótékony nöegyaaűlel a végből, bogy letkas tagjai által a város területéo gyűjtést etdtötöBIn j s végre, hogy as összes intézkedések megtételével bixassék meg a végrehajló bisottaág. A nagygyűlés est a javaslatot egyhangúlag elfogadU ; és jóváhagyta a bizottságnak azt az intézkedését is, bogy pénztárosul r Oá- bort, ellenőrül: dr. TMn MM, jagrtűMI pedig: Halit Istvánt, dr. Kim Ernőt ét SooUf Sándort választotta mag. Dták Ptítr, városi rondőriőkaaMány, Tuboly Viktor ügyvéd, Vmrfa Lajot alelnök, dr. Srits Mikiit szólaltak fifl é< tellek nebány indítványt, mik azonban már jóréazt az Intézkedések mag tételére lölbalalmaaolt végrehajtó-biaottaág hatáskörébe tartozó dolgok. Dr. SoúU Mikiit kiyálóaa a sséleskörü nyilvánosságot hangsúlyozva, azt iadítváayoata, hogy a sajtó jelenvolt képvittlői as flgy Watt lámo-tására kéressenek fal (Es addig is megtörtént és meg tof történni ezentúl is. Biztosan hisasűk, hogy a minden nemes és szent ügy lelkes barátja, mikor a valóban szép mozgalom támogatásáról leás szó, as oda-adóan küzdőkkel égy vonalban fogja találni a nagykanizsai aajtót is.) Mikou Qita elnök annak adott kifejezést, hogy a nők lelkes támogatásától vár ét remél nagyon sokat Dr. Packiujtr Alojot kiválóan kitartásra buzdította a híveket, hogy a lelkesedés, mtlylyei az ügyet magukévá tették, na csupán gyorsan ellobbanó ssalmaláng legyen. Mikou Qha záró beszéde után a nagygyűlés lelket hangulatul ért réget M-óikor. A további latndők most már a végrehajtó bizottságra várnak, mely azután egy éven btMl Újból egy nagygyűléat hiv egybe a ott működéét eredményéről be fog számolni Nagy-Karizaa csütörtök Zala 31 azám (4. lap.) 1897. márciua tw$ A nagykanizsai izr hitközség közgyűlése. Folyó bó Cl én délulán tartotta a nagykanizsai ar. btlkótség éri rendes közgyűléséi gelsei Qntmsan Vilmos kir. tenécsoe, hitközségi elnök elnöklete alatt, a hitközségi tagok élénk részvélefe melleit As elnök e gyűlési megnyitva, rövid asavakben üdvözölte a megjelenteket ée átadta a szól Barla Lajos hitközségi titkárnak, ki felolvasta az elül járóeég jelentőéi. Ezen nagyszabású, formailag éa tartalmilag egyeránt igen szép munka, igazán dicséretére válik Barta Lajos titkárnak Zamatos magyar nyelvezettel, gondoe csoportosításban feteoroitatik ebben minden, mit a hitközség az iafeni tisztelet gondozására, iskolái- illetve a tan-ügy érdekében és s jótékonyság terén teli, Hflen beszámol a hitközség pénzügyi viszonyairól és anyagi helyzetéről ée a lefolyt ér nevezetesebb mozzanatairól; lelkes szavakban szól a millenniumi évről és ennek megünnepléséről. Fájdalommal emlékezik meg dr. Schreytr Lajos, elüljáró-sági tag, az iskolai szakosztály nagyérdemű elnöke elhunytáról ée aajnálaltal jelenti, hogy ez elöljáróság iskolái részére állami segélyt nem easkősőlbeiett ki, sőt s kitközség a miniszter azon elvi kqelenlá-ével áll szemben, hogy a hit község által fentartolt tanintéseleknek általában nem edbat áftami segélyt. A lefolyt évben a hitközség a leányiskola 6. ée l.-ik osztályát beszüntette, minthogy ezeket leleeleteaeé tette azon körülmény, hogy a leánytanulók i 4-Ik elemi osztályból majdnem mindnyájan a polgári iskolába léptek ál. A hitközség iskoláit látogatják : az elemi In iskolát; 88 Izélő, 17 léi díjas, 78 tandíjmentes, összes 189; ss elemi leányiskolát; 46 fizető, 12 fél díjas, 74 tsndijmentee, összes 131; a polgári iskolái i 48 fizető, 96 léi díjas, 63 tandíjmentes, összes 197 ; a kereskedelmi iskolát: 81 fizető, 17 tél dijas, 93 tandíjmentes összes 191 ÍS alatt megejtetett az q] választás, melynek eredménye a következő: beadatolt ősazeaen 196 érvényes azavasal Elnök: gelsei Outmann Vilmos; elfl\|járósági tagok: Baehraeh Gyula. Bettihtím Samu W„ Blau Lajos, dr. Blau Simon, Ebens tpanger Lso, Ebenspanger Lipót, Fitchl Fii, Órinkut FUSp, Grűnhut Henrik, Halakén MAr, Hirsehd Ede, Klein Illés. Lcdo/sley Ármin LSwingér Ignác, Liheg Adolf, Maschansker Mór, Milkofer Ödön, tiapoch \'Gyula, Rothschild Albert.\' Rothschild, Jakab dr. Rothschild Samu dr, Rosenberg R ikhard (ujj Sommer Sándor, Schwars Adolf dr. (qj i, Stern I. Mór, Szommer Náthán (ujj, dr Szűkíts Nándor, Vidor Samu, Wtiur József és Weisz Titadar; összesen 30. — A megválasztottak nlán legtöbb szavazatot nyertek: Engldnder Ottó, 8trém Vilmos, Fwher Ignác. I— Számvizsgáló bizottsági tagok leltek: Blan-kenberg Vilmos. Fischer Sándor, üoldschmidt Dávid, Lőwy Arnold és Scberz Richárd, ki ntóbbi azonban leköszönvén helyelte Strém Tivadar jutott a bizotjaágba. A választás eredménye a csütörtökön d. e. 11 órakor tartandó folytatólagos közgyűlésen fog kihirdettetni Méhészkör Nagy-Kanizsán. más 631 intéselek 298 , Ezen kirfll hitoktatásban részesült 361 tanulója. A jótékonysági résznél hálával éa kegyelettel emlékezik meg az elüljáróeág Hirseh Mór báró elhunytáról, kinek dicső emlékére 1000 koronás alapítványl tett, — hitközség a lefolyt évben a jótékonysági szakosztály és egyéb iotézményei rétén 9864 frt 99 krt fordított jótékony célokra aaonkirfll 360 tanulóoak 8436 frt tandíjai en gedett eL A nagykanizsai izr. anyakönyvi kerületben lefolyt évben 92 házasság kőtte/etl; a születések asáma 86, a halálozásoké 79 volt. Az év végével e hitközségnek 488 helybeli és 87 vidéki összesen 678 adófizető tagja volt, kiknek kivetett adója 1896. évre frt 11831 volt folyó érre 12000 Irt irányozlafoti elő. A lefolyt -évben a hitközség 1 rendes közgyűlést, 15 elfil-járósági ülést tartott^ azonkívül sz egyes szak-oeslályok a szükséghez mérten ülésezlek. A nagy tetszéssel fogadolt jelentés végén i hitközségi elöljáróság, melynek három évi man dátuma a mai nappal lejárt, meleg szavakban mondott köezönetet a hitközségi tagoknak\' az edÜgi bizalomért és támogatásért és a mandetumot visszahelyezte a közgyűlés kezébe. As 1896. évi zárszámadáaokat áa a számvizsgáló bizoltság jelentését a közgyűlés tudomásul velte és az elöljáróságnak a lelmenlvényt megadta. - A hitközség mull évi kiedásai 47748 Irt 40 km rúgtak éa ebből ez iskolák gondozása 98678 frt 89 krt veit igénybe. A tárgyalásra került és elfogedoU 1897. évi költségvetés szerint 49849 frt 89 lesz a hitközség ez éti kiadása. A hitközségnél tett alapítványok összege frt 162297.Hl, azonkívül frt 67278.70 őeekegű egyéb alapok éa letétek vannak a hitközség keselése slatt. A közgyűlés tárgysorozatának 4. pontja: ,az elüljáróeág előterjesztése a templom megnagyob-bilására nézve, élénk vitárs adott alkalmat. Végül határozatilag kimonda\'oU, hogy egyelőre csak a lekszflkségesebb építkezések fognak loganatloait-tafni és mozgalom indíttatik egy templom alap Jétasiléeére, melyből esetleg egy a modern kornak \'megfelelő templom fos .kikerülni. indítványok nqm tétettek. Elnök az ülést felfüggesztette. Máspap IJhringer Ignác elnöklete A folytonosan fokozódó emberi igények, a Ht-fenisrtás növekedő nehésségei, küzdelmei egyre jobban sarkalják az emberekei, hogy ezokal a kincseket, miket a mindenaégerő a terméssel nagy birodalmában fit is, ott is elhelyezeti, minden módon kiaknázzák, értékesítsék. Milliókra menő bolt tőke hever azokban az apró kis virágokban is, mikkel a természet a mezőket, réteket, erdőket felruházza; csak munkás erő kell hozzá, bogy s virágok kincsei onnsn kijus> sanak és az emberiaég jólétének, boldogulásának emelésére legyenek felhasználhatók. A mindegekről gondoskodó anya-természet est munkás-erőt is megadis as spró kis méhikék-beo. Csak emberi akarat, szorgalom és élelmesség kell bozzá, hogy ezek a társaságban élő és munkálkodó kis rovarok hűséges, becsületes, kevés-igényű munkásokká legyenek ez igények kielégítésében, a létfenlartás küzdelmeiben. örömmel üdvözölhetünk minden olyan mozgel-mat és törekvést, mely azl tűzte ki céljául, hogy a nagy-természet kincseinek kiaknázáss, okos \' felhasználása által első sorban az egyéni, másod sorban a kősvsgyonoeodás kérdésének megoldá sáhos jelentékenyebb erővel járul. Ilyen mozgalomnak tekinthető a nagykanizsai Méhészkőr megalakulása is. Azok a derék, lelkes férfiak, kik ennek a mozgalomnak megindítói vagy támogatói, harcosai voltak, méltók minduyájunk öazinle elismerésére, mert s méhészet iránt érdeklődök töm^rllésével alapját vetették meg vároeunkban és vidékén méhészet okszerű kezelésének és e fontos nei zetgszdssági ág állandó meghonosításának. Csakis igy, ezzel s tömörüléssel érhető el as a cél, amit kormányunk a vándortanárok intézményével eddig elérni nem todotl, hogy sméh-tenyész tésr fejlődésnek ama fokára emelkedjék, hol már határozottan számotlevő tényezője lehet a nemzeti vagyonosodásnak. Nagy-Kanizsán márc. 90-án megalakult a Méhészkor a legközelebb akeióba lép. Ugy halljuk, hogy a város faiskolájában (a rom. kalh. temető mellett) akar a kör helygj kérni egy minta-méhes fölállitáaára. Semmi kétségünk sincs ez iránt, hogy vároei hatóságunk a a képviselőtestület teljes kéezaéggel lógja támogatni Méhésskőrt és a helyiség megnyerésére nézve semmiféle akadály aem fog fennforogni. Örömmel üdvözöljük a megalskult Méhészkört és melegen óhajtjuk, hogy nemes törekvését a társadalom minden rétege jól felfogva, mentül tömegesebben tömörüljenek a közérdek szempontjából ia nagyfontosságú céljának táséhoz. hogy az alakuló ülés vezetésére korelnököt vá-Isszszanak. Korelnökül Vucskies Jánost kérték lől " Wieder József szólalt föl ezután éa melegen üdvösöké as alakuló Méhészkőr!, mini az Erdély-részi Mébé z-egyesület fi ókkörét. Azt indítványozta, hogy olvastassák fői a- Méhész agyasaiét alapszabályainak az a része, mely a Sók-kértkre vonatkozik. Rotk Miksa az ide vonatkozó szakaszokat felolvasván; az alakuló kör azokat magára nézve kötelező erejüeknek fogadta el Nyomban megtörtént a tisztikar és választmány tagjainak megválasztása is. A választás eredménye es: elnök: Pálju Alajos, titkár: Barios Gém, igazgató: Hikády István, pénztáros: Roth Miksa, választmányi tagok: Trimmmer Gyula, Hodks István, Ctányi János, teües Lajos, Kotacsics József, Auguszt Konrád, Brandíhofer Antal, Vorya Lajos, Tóth János, Weiszberger Károly, Seregély Dezső. Barios Géza titkár felólvasta az ungmqyei Csapi község Mébészkőre elnökétől érkezeit táviratot, melyben az ,\'ujoo alakuló teetvérkőrt U« keaen üdvözölte. 1 Wieder József a most már megalakult fiókkört ismételten üdvözölte és fontos működésire áldást, sikert kívánt. Knorizer György pedig a megalakult kór oe-vében Wítder József egyeeOleti lőtitkárnak megköszönve időt és fáradtságot nem kímélő ál-dozstkészségét, indítványozta, bogy aemea buz-gólkodásáért neki a Kör jegyzőkönyvilel ■ Is jesle ki kössönetéL A kör tagjai est általános, lelkes helyealésaai elfogadták. A városházából, Nagy-Kanizaa rendezett tanácsú város képviselőtestülete f. évi március hó 96-án délután órakor a városház nagytermében közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A közvágóhíd építési nrankáls\'ainak bittosi-lá-a tárgyában megtarloK nyilvános árlejlée folytán elért eredmény bejelentése. 2. Föld és lak bérlet f szerződések bemutatása 3. As utrendőrl törvényekre vonatkozó várom szabályrendelet elkészítésé tárgyában a jogügyi bizottság jsvasists. \'4 A cserfői begykösség kérelme, s hegyhátánál elvonuló városi erdőből egy 6 meteres nyiladék kihssitása tárgyában. 6. Dömölkí László v. földbérlőnek, bérlet megszüntetése, esetleg bérleengedés iránli kérvéaye. 6. Blsu Mói 3000 frtoa alapil ványa lányában s hiteles vé\|rendelet bemutatása. 7. Hock János volt róm. kalh kántor álláaából történt elbocsáltaiásAnak a nagyméltóságú m Ur. belűgyminiesteriam 108494/96 sz. a. határozata alapjáni előterjesztése Tollf uttában. A Méhészkör alakuló üléséről a következőket írja tudósítónk: Március 90 án a városház nagytermében alakuló gyűlésre gyűllek egybe a méhészet iráni érdeklődő meghívottak. As Ölésre megjelent Wieder Jiistl is, az Er-délyrészi Méhészegyesűlet főtitkára, Kolossvárról. Az alakuló gyűlést Roth Miksa posta ée láviró tiszt nyitotta meg és s Kolozsvárról meg jelent egyesületi lőlitkárt üdvözölve, indítványozta, istenem, (alán csak álom voli I Szinte azt hiszem moet is, bogy csak valami édes káprázat játszott velem. Hál csakugyan megalakult az újságírók asztaltársasága 71... Hiszen még alig egy hete kezembe hajtott iővel számítgattam, alkudtam azzal az uralkodó Szellemmel, (melynek láthatatlan láncait hordjuk mindnyájan) hogy találunk-é ebben a különös regyűletű városban eaak egy kis gömbölyű asatalra való rokon lelket is. Elkezdtem alkudni én is, mint Ábrahám a jó Istennel, csakhogy megfordított számarányban. Ábrahám tudniillik lefelé alkudolt az igasakrs én pedig fölfelé. A deték palriarcha fissá végezte, én pedig tizen kezdtem. \' Most láttám csak, hogy milyen nehéz dolog az, mikor az ember löllelé alkuszik; ha mindjárt olyan bőkezfieo számlálja is as igszakat, mint Ábrahám apánk. A társadalmi dolgok fölött Ítélkező halaim** Szellem olt lebegett fejem föl ölt. Alit név már olt. feküdt előliünk a papi-raeon. Nagy-Kem,csüiflrtök Zala 24. náio 8. Up.i 1497 március M 25-án A Szellemre emeltem tekintetemet. — Adsz e még ? — Kérfí Leírtam egy nevét. Valami gonosz, kísért elles, suttogó habot* su hogott át a szobán. ■ A Szellem kacagott... \'{—-Ablakom alatt kél kis rab gerle bog eleglát i szabadságról. Ahogy iBnödve. réveteg szemekkel nézek abls komon át a kéklő messzeségbe, egyeseire felzokog a turbékoló bang mintha csak néma gon dolataimra felelne: — Nagy ur I Nagy ur I — Igazad lehet kis madaram. Nagy ur 1 Megint leirok egy nevel. Most meg s másik gerle (mivel nevető gerle) elkezd nevetni n-^. Ejnye gonosz jószágjai. Még ti is belebeszéltek, mikor nemes Nsgy-Kanizsa- városának Szellemével rokon lelkekre alkuszom. CsOggededenül tovább számlálom az igazakat és számadást vetek a körülményekkel. Vsjjon ez a mienk lesz-é? Tud-é velünk érezni ? Es ha tud: érezbet-é ? Járom a magasság és mélység lirvénveit, tátongó iirjeil. Kinél lehet azokat áthidalni azzal a kis jószággal, a mit agy hívnak, bogy í toH?——r~----:—1. Nagyobb fáradsággal, mint egykor Ábrahám, s mégi-< kisebb dimeneiokban elérem a tUenSSi izámo\'. Itt azután megifeszlálok ... A kis fehér ivecske a nevekkel szétrepült... Es megjelentünk.. heten. A gelsei ördögök is csak ennyien voltak, de azért megverték a törököt. Miért ne szállhat-1 dolgot tog nánk mi heten szembe szokksl az apró ördö- .L Egerszegen. A. kőztiazieleiben állott férfiú temetése\'soror Regina háU mögött ás szivrepesve ráijáfc vasárnap délután ugyancsak Zala-Egerszegen, a pillanatot, mikor afjő értik as ádaa papa, vagy imposáas részvét mellett ment végbe. \|á nagyanyó, bogy elvigye legnagyobb mestere, ki fiatalsága dacára már elérte a művészet zenitjét. Igazolja ezt azon lelkesedés, mely Salvinit kőrútjában kiséri és azon elragadtatás, melylyel, az egész európai sajtó róla szól. Salvini saját társulatával jOn és április hó 3- álT,Hamlet,, tel kezdi meg az itteni vendégszerepléstmely olyan rendkívüli műélvezetet fog nyujtanL. minőben nemcsak a .vidékiek, hanem a tóvárosiak is, csak vajmi ritkán ré szesülnek, — A vendégelőadásokra jegyek már mától kezdve válthatók a kővetkező árakon: Páholy 4 személyre 10 frt; ülőhely 1 — 6. sorban 2 frt, 6—10. sóiban frt 60; a többi sorban 1 frt 20 kr — A kereskedő ifjak Önképző egylete részérő Frae Lajos ur ö forintot adományozott, melyért köszönetét nyilvánítja sz elnökség Az utolsó zsur. A nsgyksnizsai Izr. jótékony Nőegylet zsurjail, melyek vasárnaponként oly élénkké tették a Casino disslermét, a lolyó idényre beszüntette. Az utolsó zsur igen vidám hangulatban e hó 21-én Isralotl. — A városi sétányról. A nagykanizsai §zépitö-Egyesület tevékenységét dicséri, hogy a városi sétány altipja meg van vetve. A varos állal kijelölt tér mór be van lásilva és ha a Szépilő-Egyeslltet a nagy közönség részéről azon támogatásban tog részesülni, melyet tevékenységénél lógva méltán megérdemel, ugy biztosan számíthatunk arra, hogy még sok szép és üdvös a Szépítő-Egyesület mi vélni Ezzel kapcsolatosan megemlítjük, hogy Ebentpanger Géza ur több díszcserjét és rózsalát ajáudékozott __PP őket a kie fa Malvlnl XajgyKaniz-An. Nagy meszelt, tornácos, nemesi kariára, mely még a plakátok és a-rendes színlapok uton útfélen \'"tr«»nál ti-j-». .__r-, ■ ■ - , - lemoodást a szép éleiről, jelenti a fagyos art. hirdetik, hogy >Sa/tnm )He., Sahnm ^ ^J^nalmat „yhznguság tanyázik Gusztáv a modern színpad ez idő szerinti ^ , koinor beras falak között, bot elhervad a félig fesledező szép virág, mielőtt mámorai illatát szárnyára kaphatta volna a tavaszi szHIŐ. Manapság ifjan, fiatalon öltik fel az apáca fátyolt kicsi kis leánygyermekek; náluk D6QI jelent bet es lemondást, hisz legtöbbje nem ismeri Bég as életet Es aztán kőoyet pillákkal i\' jlneawát zengenek éjjel, n»ppal; elsiratják szép iljneágnkat, mely eltűnt ayom nélkül téves ntakoo. Van olyan is, ki lelkében élő férfi arcot visz magával a sötét zárdafalak közé. JJjren lehetett Korda Anna soproni apáea növendék is az .Irgalmasok kolostorában. Csalódás vezette tán öt is a lemondás küszöbéhez és a bogy becsapódtak háta mögött a nebéz tölgyfakapuk, ugy érezte, hagy most zárta csak igazán el as élet útját A vallás szent malasztja felzaklatott lelkének nem adta meg a keresett nyugalmai, az édes megbáküléat Elhagyta a zárdát, mielőtt felavatták volna és vssárnsp éjjel itl Nagy Kanizsán egyik rokonának lakásán nebez sebet ejtett önmagán. Százkilenc ven-két forintot tsláltak nála egy kis erszényben ás ez összeg az ö sajátja: Ápolás végeit a közkór-házba szállítót iák a fiatal leányt, ki elkeseredésében megakart válni az élettől. Sebe nem veszélyes és hihetőleg néhány nap múlva fel fog gyógyulni. I — Elveszett értékes függő A városi rendőrkapitányság a következő hirdetményt tette kössá: Folyó évi március hó 21-én délután a város belterületén (Kazincy-utca)egy\'gyémánt kővel ékített fdlbevzló elveszelt. Felhivatik a becsületes megtaláló, hogy azt a rendőrkapitányt hivatalnál adja itt, bol a (ulajdoooe által 10 frt jutalomban részesilletik. gökkel, akik a mi kőzszellemünk serlegébe mér-kertészflébö, a\\irMÍ ^ány réuére, mely get szoktak keverni? OWkezlünk. Frigyre léptünk... heten is. Tehát sz a kacagó szellem, mely fejem fűlött lebegett, még a tízből ia kihúzott volna hármat ? Nem. Azok is megmaradtak. Csatlakoztak f mi miniét&r ujságiróköztársa-ságnnkboz.. utólagosan. Mégis tíz rokon - léíek! Ou az asztal körül mind egyenlők, mind lest* vérek. Egy ülhet elül, de utolsó egy sem lehet, mert elsőnek tekintjük valamennyit. Mi még a „primus inler pares" elvét sem fogadjuk el Nincs irott szerződésünk se, csupán csak az, aioit a szeretet ir mindnyájunk szivébe: a kölcsönös ragaszkodni. Nem ünnepelünk; de azért lesz minden héten Színészet. adományért köszönetet mond a Szépítő-Egyesület elnöksége. -UL ■ .. ...... . , - Elad kimutatás. A rém. kaik. tM templom^™, ® "dékiek beérjük reslanrálására adakoztak! üvölt János kávés 10 Mig a fővárosi színházakban hétről-hétre egymásután a legszebb premiereken gyönyörködik a .........Wé\' " néhány ráfi egy nagy ünnepnapunk: mikor egybegyűlve, kö zój szerződésünket, a ragaszkodást, egy-egy őszinte kézszorítással qjra meg újra megpecsételjük...™ Istenem, hát nem álomszerű-é ez sz önzetlen szövetkezés, ebben a provízióé világban?! * H I R E K. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Vidor Salamon nagykanizsai izr. felső kereskedelmi iskolai rendes tanárt a pécsi állami * lóreáliskolához rendps tanárrá nevesfe ki. Vidor a helybeli felső kereskedelmi iskola tanári karának egyik legjeieeebb tagja, kinek távozása érzékeny veszteség len ezen tanintézetre nézve. — Eljegyzés. Fürit Sándor, Nagy-Ksnízsán, valamint a vidéken igen előnyösen ismert megyei állalorvoe folyó kó 21-én eljegyezte Kok* Mór csákbérényí (Fehér m.) kereskedő leányát: Regina kisasszonyt. - Halálosát Qnlk arnold urát. a Bettlheim ás flntb nsgykaaiaaaf vaskereskedő cég latját inlyos veszteség érte. Édes atyja: Ontk Rudolf ur folyó bó 19-én 66 éves korában elhunyt Zala- frt, Tivoli Jánoe személyzete 9-66, melyhez járul lak: Kardos József főpincér 2 60, Klanovits József 160, Kímeeel András. Száraz Gábor, Tarsoly Lajos I—1 frt. Vörös József, Kovács László, Sablalnigg Auréliá, Sombor Róza 60-60 kr. öri Lina 90, és Fürzl Jenő 26 kr; összesen 19.66 frt^Eperjesy Gábor, pénztár s. — A népkonyha bezárása. Sok szegény, de leginkább szón nagy számban levő Iskolás gyer mekek, kiknek a léi idényen át a népkonyha volt gondozójuk, fájó érzéssel gondolnak a kőzet jövőre, mikor is a népkonyha beszllnteli ez tvf áldásos működését Ezen szomorú nap folyó ki 27-in uombaton fog bekövetkezni, amennyiben népkonyha választmánya vasárnap tartott ülésében elhatározta, hogy a folyó hét végével a nép konyhát bezárja A népkonyha a múlt évben 124 napon át volt nyílva, mig a lolyó évben 12s napon át lesz aclivitáqban. A múlt hét végével as Mezők etáma már meghaladta a 18000-et ée ezek kitt nem ketetebb, mint 16000 itkolú* gyermek volt, kik teljesen ingyeneeen, a nfpkűeyha pénztára terhére lettek ellátva. Ilyen működés mellett nem csodálhatjuk,-hogy városunk egész közönsége igaz rokonsseovvel van a népkonyha iránt és leljea elismeréssel adózik vezetőségének, de legelső sorban Vidor Samuné urnő elnöknek, ki hacsak betegség nem gátolta abban, agy nap sem hiányzott a népkonyhából, hol fáradhatatlanul Buzgólkodott, bogy aprónak, nagynak kijusson része és hogy megóvasaék a rend és fegyelem, mely tényleg egész télen át mintaszerű volt. Zsolnay Vilmos cigányprímás azon híreszteléssel szemben, mintha ö Nagy-Ka nrzsáról távozni szándékoznék, annak kíjelentésér e kér fel bennünket, bogy ö a nagykanizsai köiönaéggel teljesen meg van elégedve ée minthogy a közönség vele sainléo, tehát eszságában sincsen Itt hagyai városunkat. — Klastrom kedves otthonunk..........Vidám arcú, pajkos leánykák kara édesen zeng ezzel a bekezdéssel egy kis dalt a „NeUntevirág\' cifflü g\'areltbeir. Ok bohókásan, csintalanul játszanak Szombaton: ,Toto ét Tata* került színre Ligeti Józsával a címszerepben, ki ez alkalom-inal is csupán félsikerrel játszott Vasárnap d. u. .Peleskei nótáriust adták. Eete .A tékozló," mutatták be gyér kőaöntág előtt, meglehetősen pongyola előadásban, pedig a darabban van itt Ott egy egy jobb részlet, de a szereplőket valami bántó léláimoaeág fogta el Riiií Erzsi mindennek dacára kiválóan népen játszott és ugy leetett poétikus öltözékében mint valami lenge, szép igazi tündérkirálynő. Kömi (Bálint) komikuma minden jelenésben derültséget keltett, fítjor Emília a legparányibb részletekig kiaknázta szerepét Hétftn Hercegh Ferenc remek sainmüvért .A dolovai nábob leányára* került a sor. Dombok (Tárján Gida) már oly sok egymással ellentétben Alló\'szerepekben láttuk fellépni, hogy szinte joggal kérdezhetjük ma: milyen ia aa 6 szerepkőre ? Játszott spákat, hőtöket, szerelmest, bemutatta magát mint szálén szerelmes intrikus és bonvivant, dj hogy melyikben volt .legjobb\' azt bájosan tudnánk meghalározni. Dombainé Jób Vilmája sajátságos vegylilékét képezte a fel-fel osillanó erőnek ée a szentímen-tálie tehetetlenségbe)!, pedig a szerző a szubtilis női lélek minden terméesetes színéből teremte te meg ez alakokat, csupán limonádét nem használt hozzá. Jób Vilma büaake, rajongó, odaadóan szeretetreméltó, akaratos nuyd meg engedékeny, de sohasem azentimentalia. Dombainé pedig alapjában ilyennek mulatta be Öt. Marom (Szentirmainéi az este ujabb jelét adta fejlődő szép tehetségének ée a közönség bálás elismerésül nyílt ssinen is megtapsolta őt. Hetéagi Bililckyj élénk játékával agy kis pezsgő életet Vitt az előadásba és diszkrét játékával elérte a [kellő hatást. ÉriUti (Lóránt) kicsi szerepében szépen segédkezett Kedden Jricoche ét Caeoltf, Meiihae és Haiévy Isién egyik legrosszabb darabja került \'szinre. Fárasztóan unalmas az ily etettem fogyatkozásban sinylő üres bohózat, hol as ember fejtetőre állított, hihetetlen helyzetekkel találja szembe magát. Szalkay (Trieoche) és Követi / Nagy-Kanizsa, csütörtök (Cncolet) • legjobb akarattal sem tudtak valami rbiidkivuli derültséget kelteni, ei nem is rajluk mnlott; es a szeriő hibája. ~ NYILTTÉR. A térvény, a magas miniszteri határosat megengedi 1893. evi 87381. sz. határozatában, hogy magánlél az adózottan vett eukrot beviheti lakhelyét képező város vagy községbe. Most azon kérdés merül fel, bogy mi jogon állit ki rendőröket éa fogyasztási ellenőröket a helybeli ital ás ingy. adókeselőség álnév alall lappangó re-gále bériőség éa mi jogon kobozzá el a tisztességes polgárság állal (Örvény által megengedeti módon behozott cukrot. Lebet törvényellenesen megtámadni tisztességes polgárokat, szidalmazni éa erőszakosan megmotozni kosaraikat éa ezt szabadon lehet gyakorolni egy város szemeláttára és senki nem mer fellépni, hogy az illetékes pénzügyi hatóságok megtorolják a jogukkal visszaélő sub regale bérlőknek a hatalmukká) való visszaélését. Glückmann Zt, 104, i_i Laaasaki vandiflb Zala 24. mám. 0 lap.) \'1897. március hé tbh Feleiős sierKesxiő. Dr. L 6 K K E1IL -fjaptulajdonoi, es kiadó: riNOIIKL K C I. At». Hirdetések: 1(073/1896. Árverési hlrdftwíny. Alulírod kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a nagykanizsai kir. törvényszéknek 1896. evi 9412. számú végzésével dr. Bród Tivadar nagykanizsai ügyvéd Altul képviselt Hirschl Jakab kriseváci lakos leiperes részére, Szabó József és neje nagykanizsai lakos alperes ellen 184 frt 40 kr. tőke, ennek 1896. évi augusz tus hó 28. napjától számítandó 6% kamatai éa eddig összesen 40 frt 40 kr.,megállapított költség követelés éa jár. erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás folytán alperestől felülfoglalt 846 frt 60 krra becsült ingóságokra, a nagykanizsai kir. járálbirósági 18273/1896. számú\' végzéssel az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi és a felülfoglaJtatók követelése erqjéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, a hely színén, vagyis N.-Ksnizsán alperes lakásán leendő megtartására határidőül 1897. évi Március faé 97. napJAu <1. c. 10 érája Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompos. Em íitmtm Hziszér eUmrtállt u idS megpróbólisának, mort már több mint 27 jy óta matbiahatA, fájdaloiKilllapité bedSrnJleakwt slksIsMztatk klsmsysél. caszsál, U\|aa\|iati»al <» sipBititiü M u orvosok által bsdöruölisokrs is mindig gyakrabban rendeltetik. A vriódi Horgony-Pam-Eipellor, gyakorta Horgony-Iiniment aisovuts alatt, nem titkos szer, bánom Igád népazertl háziszer, melynek egy háitartásban sem kellene hiányozni 40 kr, 70 kr. is 1 frt üvegenként! árban majdnem minden gyógyszertárban készletben van; főraktár: TJrdk Jizsef gyógyanirésznól Budapesten. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mert: több kisebbertákn utánzat van fonplomban. KI aea akar megkárosodni, as minden egyes üvfgot „Horgony" védjogy ia Riokter czégjegyzós nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. Richter F. Ad. és társa, oáss. fa kir. ndvan mUitut Rurtolstadt (Thüringia). tűzetik ki, a mikor a bíróilag főlülfoglak songon bútorok, ágynemüek, varrógép s egyébb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénz fizetés malett szükség esetén becsáron alól ia el lofaak adatai. Felhívatnak mindazok, lik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégittetéshez tartanak jogot, a mennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna, és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéseig alólirt kiküldöttnél vigy irksbu beadni, vagy pedig szóval bejelenteni tartoznak. A törvényéé határidő a hirdetménynek a bíróság tábláján kifüggesztését kővető naptól számíttatik . Kelt N.-Kanizsán, 1897. éri március hé ÍJ. napján. VARGA JÁNOS v kir. bír. végrehajló. ü MARTON JÓZSEFö Budapest, VII. Károly-körut 0. & ia, Tk«« 4 3 <# ■ ÍLsi8 10-1 "í -V * ftUMll C«(1M, P«II\|«, 7 * f«Ujt ét Sf«aj«l >< különlegességek. V árjegysék lagyea éa bérnanatve. A VfXXX kevánárláal XXXXÍ\\ Szabadalmazott hajkeaScs. S I í Az országos közegészségügyi tanács véleményezése alapján a # m. kir. kereskedelmi minisztérium állal szabadalmazott, mezei [jf # virágokból készült és elsőrangú szaktsklntéysk áftal kipróbált ft # h ttrffíe n ö c s fi vi £ # nemcsak a haj kihullását akadályo za meg, hanem egyúttal meg-őrzi a haj eredeti természetes szinét is, sőt alkalmazása folytán J]j a kihullott haj helyébe a legsűrűbb uj haj nő iamél. Bar kis tégely ám---- fr« IS kr. " Egy aagy tégely éra ---I frt - kr. Külön a NxOkr — éa külOn a barna hajunk. Hananálatl utaillái ingyen. Kapható: a készítőnél Schável Jánosné szül Markó Lujzánál IM.-KaniaaAn (sajátházában),és BELIM LAJO§ gyógyszertárában Kagy-Kaulzsán kaphatók Ven ésKlsta cin\'1 Nagy-K ai»«i». Uj Bodega ciégskkü vstó fbW(onoz«k»rslés a Conrinmarszá ftffslsabe véfalnáltal.alkarUlhntft. . 103 2—1 fc Í056/97.....igÉáűí $ ZFáilyá^zsiti liird.©tmén3r. . * Nagy-Kanizsa r. t. városánál a VI. és VII. kerületben újonnan szervezett róm. kath. kántori állásra ezennel x pályázat hirdettetik. V Az állással 300 frt évi fizetés és a szokásos stóla dij van egybekötve. Köteles lesz a megválasztott kántor állandóan C a VL VII. kerületben lakni. ö % Az állással összekötött teendőkön kivül köteles lesz a megválasztott szükség esetén külön óradíj mellet a VL és ö VIL kerületben levő községi-népiskoláknál mint helyettes segédtanító esetről esetre működni ** A pályázni kívánók tartoznak rom. katholikus vallásukat, a kántori teendőkre képesítést, valamint segédtanítói minősítésüket okmányokkal igazolni - ____- A kántori működésből nyilvános próba tartandó. y A kérvények i, évi áprll hé 10-lk napjáig bezárólag Nagy-Kanizsa város tanácstermébe a tanácsi iktatóba adandók be. Nagy-Kanizsán, 1897. Február t * A váronI tanáén. * VÉCSEI polgármester. J Nyomatott í\'ixcltel Fülöp laptulajdonnsuál Nagy-Kanizsáin- 1897, 29. 5afj-Eanizsa, 1897. mftrczius hó 28-án. XXIV. óTÍoIjam liiitmilitf i M.t* III ** 14, _lln-" »!»»«•»«•» ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. BMMfetveta1: TirmkiM tfUmt : MW MH* Hljl>«^llhl ELórmras ábaKi tfm tm 1 km tS M - te tUém I kmu (» firt —\'kr I<CTWtt I karaa (I Irt 10 kr Klráill it J«W«yi— aiaUWMl Mi Na*"" * A Nagy-Kamssai- es dél-aalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- e* keraeke ____ -j^- dalni tank, a Nagy-kanizsai segelyegylet-eeövetkeiet es a. leienyei takarékpénztár. WyütUr pottímn, M te. „ saljai n a a .,nagy-kanizsai malátagyár éa serföződe r. tM a nagykanizsai önkéntél tűzoltó-egylet —— a sálamegyei gazdaaági takarékpénztár rési. Ura. kiutalt Utl&nyt. rumiul. ni»w j Miéiül kt IlunUl \' gfp, uém !• krajcár. Megjelenik KagyKaBiiaán heleaklat bélaicr: -rasamap éa cailtörtSlcüa.. nutM flstM fUf « tinrtiliilta IiIImW Népnevelés, NagT\'Kaniua, március 25. a hírvágytól elkapatva, akár a szenvedély hevében felebarátjuk életére törnek, azt megsemmisítik; de már az lélektanilag sem Az Alföld egyik legnépesebb városában, könnyen megfejthető rejtély, hogy asszo-Hódmezó Vásárhelyen egy pör végtárgyalása nyok\', férfiak kisebb nagyobb összegekért foly, mely mind a benne szereplő szemé- saját -véröket emésztik el furfangos kiszá-lyek, mind pedig a tárgyalás folyamán nyíl- mitással, s a legnagyobb Hideg vérrel, sőt vánosságra került megdöbbentő részletek-, színlelve a bánatot, & a meggyilkoltat utolsó nél fogva mélyen elszomorító. Tanulságot J óráiban a legnagyobb gonddal és szeretet-méj; belőle levonni nem lehet, míg az egész■ tel ápolva, mintha nem volftaT gyilkosnak a bűnösök elitélésével véget nem ér, de i forróbb óhaja, mint hogy az áldozatot az elmélkedni már most is lehet róla, mert!életnek megmentsék.\' eddig is az eíkölcsi romlásnak, szívtelen-1 Még gondolatnak is borzasztó az, a mit séjjnek. a gonoszlelküségnek oly adatai j a hódmezővásárhelyi végtárgyalás kiderít kerültek a per nyomán felszínre, hogy az j Pedig napról-napra ujabb részletek kerülnek érző embert borzadály fogja el, a tárgyalás I napfényre s a vége előre nem látható, Két-részleteit olvasva. Reánk azt a benyomást ségtelen, hogy itt a bírvágy játszotta a teszi, hogy a nép -zon része, melyből az I szerepet A biztosítás könnyű módja, amely emberiségből kivetkőzött gonosz asszonyok [több helyen is egyszerre történhetett, s a és férfiak kikerültek, a legnagyobb mérték- j könnyű szerrel való pétuhez-jutás, mi eze- ben el volt hanyagolva. Gyenge lábon állhat a népnevelés ügye ama vidéken, azokon a tanyákon, hol e nép tartózkodik; mert akár tagadásban vannak a vádlottak, akár vallanak, a lélek oly sivársága nyilatkozik meg bennök, hogy az az ember, kinek szivéből az élettapasztalás még minden optimismust ki nem ölt, majdnem hihetetlennek tartja. Gonosz emberek mindig ket az embereket a bün lejtőjére vitte, s mivel evés között jő az étvágy, nem elégedtek meg egy áldozattal, hanem tömegesen követelte azt kapzsi péruvágyuk s családjuk tagjait sem átalkodtak elpusztítani. Az egész sötét kép alig mutat egy vigasztaló lénysugárt, mely az elijesztő benyomást enyhítené. Talán még a legvissza-taszitóbb benyomást az a Horváth nevü voltak, mindig lesznek; emberek kik akár vádiolt teszi, ki erős tagadásban van, s folyton bibliai citátumokkal igyekszik jámbor ártatlanságát feltüntetni. Az ily jelenségek a népnevelés elhanyagolására mutatnak egyes vidékeken, a hol az talán nagyobb áldozatok árán volna fejleszthető. De a nagyobb áldozatoktól sem szabad visszariadni. A társadalom vétket mulasztást, sőt bünt követ el önmaga ellen, ha akár közönyből, akár az áldozatkészség hiányából azokat a forrásokat bedugni nem igyeksz>k, a honnan oly sötét bfinök fakadnak. A népet gondos nevelés nélkül hagyni annyi, mint öt a bün ösvényén vezetni. És ennek a .nevelésnek intenzívnek kell lenni Nem az ismeretek bizonyos mennyiségére szabad szorítkoznia, hanem nevelésnek, szoktatásnak kell lenni a szerénységre a munkásságra, a takarékosságra, a felebaráti szeretet erényére, a jó erkölcsökre. Egyszóval valláserkölcsi neveléi kefi, a mely mindenre kiterjeszti figyelmét Lelkészeknek, tanítóknak tág tér nyílik ott az üdvös munkálkodásra. Szorgalmas munka, buzgó tanítás megszüntetheti az elharapódzott bajt is. A hol a munkaerő parlagon hever, ott veszedelmes stagnáció keletkezhetik a társadalom szervezetébea j de a munkára tanítani kell; a munkát meg kell kedveltetní; akkor a munka áldása is jelentkezik. De a. társadalomiak sem saa A. „ZALA" tárcája. Terméuetköltők - 1 „U L 1" rrad.tl tárcaji. — Irta: lataaa Láaslé. (Poljtatái.) t>) Ide igtatjuk Wordsworth egy esinos költemé nyét, melyből látszik hogy a költőnek mily ler-mészeles s mily igaz érzése volt: •>«t«r Xeuat álaaáeiáaa Hajnalban az erdőn fütyöl a rigó ; Ugy biztat a hangja, ugy hat szívig, oh! Szegény Zsuzsi olt járt dombok alatt « « hajnali Csöndben hallotta a dalt. < dal, de mit a* neki I... képzettnek Mk hegu magasul, fik árnya liheg, ty- kőd uu ismert halma felett B patak fut a völgyin, a het született. legelői, , Unka mezőn. y"rit, a liet annyiszor Ms kesén, 8 W kis lak galambok fészke gyanánt: % pont a világon, hol lakni kívánt. *** mennyben . De már oda van A ffy « kerek halma a kör i a folyam. * * kegy se magaslik, patak m ssakad .. *nd izét/oly a kinyítn pillái alatt .. Vilaon János a természettől ihleteit apróbb költeményeiben tűnt ki, fő munkéja a pálmák szigete költői elbeszélés 4 énekben. Szép tárgyat költőileg lest, a pestises város meghaló, Edit és Nora pedig romanticus tündérmese. Róbert Southey a bristoli születéaü 4 évvel volt Wordawortnál fiatalabb, mert 1744-ben szül. aug. 12-én, jómódú szülei gondos nevelésben részesítenék, s költői tehetségének máMnint deák jelét adta egy drámájával, mely Amerika őserdejében egy parti socraticus állata terveivel foglalatoskodott. Ö ia megutazta Spanyolhon! Portugált, a a szárazföldet több is- j ben, m$jd megházasodva, visszavonult ke-wiki falusi birtokára hol mint történetíró, küllő, irodalomtörténész óriási tevékenj séget lejtett kd; amelyért inint jól megérdemelt kitüntetés érte, hogy „poet laureale" letl. Soulbey lyrai és epikus költő a lóiekolát jellemző természetes hanggal, hatalmas képseleterővel — emelkedettség nélkül. Első epikus költeménye „D\'Arce Janka\' 1797-ből, esi követte „Thalaba* 1804, Madoc 1805. Kebama átka 1818. Roderik 1814. E höskőiteméoyek a képzelem alkotta világban játsznak bár ügyes kezelésévé) a nyelvnek, de kől\'ői felfogás nélkül A föérdeme a természet iránti sserelete, mely ál egyszerű mély érzésből lakad, s mely részvéttel csüng a szegények sorsán, az elnyomottak baján. Ax<\|. (TMabi-Mn Mi népi az ij! Harmat hull idén csendesen. felhő sincs, kid sincs tehtletm Ragyog as égbolt csillog fényesen. 8 a hold teljes diadallal mén A sötétkék ég tekén Es méla sugara A tenyérre fényt oda. Olyan ő épp mint a tenger Köröskörül mit az ég tor. Mi Ssépl as\'éjt 2 A vadon. (BodwfkMI.) Ssiktavilgy ét vizesét, l/reg, hova a szem néz; Bérctetőre bérctttS, Milyen fa, rekettye, nő Halmain, kakuk/üvet Látta, nlhéngt sokszínűét. Mit elint a napnak bihtra. Amott, hal ti* raáewa Dagadta, szállva, szikláról, Most "medret Utas folyásáról. Magasan sziklán jár koteéf. Alatt akit gyik fut, IdJ, Dt sehol semmi éU lény A vadon sötétI /mekén. (Yalytaláee UmUi i Na#y-Kani«ia, vasárnap bad kicsinyleni a népnevelés ügyét, hiszen el jelazava a modern kulturánnk; elvei ké pezik az emberiség uj evangéliumát. Korunk kétségtelen humánus, de ép azért feladata nemcsak tbból áll, hogy az elkövetett bttrf tetteket megtorolja, hanem különösen abból, hagy azokat, mielőtt elkövették, megakadályozza Csak a népnevelés eszközölheti ezt, ha a népben az erkölcsi érzést emeli. A nép gyermekét még az iskolaköteles időn tul is vissza kell tartarii mindentől, a mi erkölcsét megmételyezhetné, gondolkodását beszennyezhetné; mert 12—13 éves korában még nem szilárdulhatott meg benne az erkölcsi érzés annyira, hogy az könnyen veszendőbe ne mehetne, épugy mint azok az ismeretek, melyeket jól-rosszul elsajátítat. Az élet gyakran jóvá teszi azt, vagy kipótolja, a mit az iskolai nevelés elmulaszt^ de nem mindig\'; a jellem- és erkölcs alapjait — a mennyire erre az iskola képes — már az iskolában kell gonddaMerakni. A nép nevelését nem szabad a véletlenre bízni. Zala 26. asám 9. lap.) 1897. március Lő 28-án elrendelte, hogy s képviartötéstQlet koszon határozatot Hosszú éa élénk <lia után, melyet azonban ép-pea nem mondhatunk tárgyilagosnak — k képviselőtestület elvetette dr. Beutzik Ferenc v. képviselő abbeli Indítványát, bogy a közgyűlés as Ogy megvizsgálására egy bizottságot küldjön ki ésjóváhsgyls a városi tsnáesnak 1893. májas 27-én 9683. ssém alatti ason határozatát, mely lyel a utroSdás /eimondalik és Uoek János álld-iából elbocsáttat ík. (E ponttal lapunk legközelebbi számábsn még érdemlegesen fogunk foglalkozni.) Végül tárgysllstotl Rapock Gyula v, képviselő következő iniditványa: .Indítványozom. miuerint néhai gelsei Ouimann Henrik állal 1870. érben, — Nagy Kan ina rá-rom részéről /elállítandó kereskedelmi iskola részére — tett kétezer forintos alapítvány a nagykanizsai izr. hitközségnek az általa Jentartott kereskedelmi iskola javára kiadasslk " Rspocli indítványát hosszabb, általános figye- vékenységének. Az \|873-iki bécsi vilégkiáMi>oa ás 0 áldozatiészsége révén volt a magyar irodalom oly lényesen képviselve,- mely alkalommal kiadványait a legfelsőbb elismeréssel tüntették ki. Az f886-iti országos kiállításon szinte a legnagyobb kitüntetést nyerte el, a millenniumi kiállítás alkalmává! pedig a jury-tanécs legnagyobb diját, a millenniumi nagy érmet kapta. Áldozatkészségéről tanúskodik az, hogy 172. ToWy Ferenc írói pályájának 60 éves jubetioms alkalmával 6000 Irt áru kitűnő munkát osztatott ki a középtanodák legjobb tanulói közt, p»r évvel később Eötvös emlékére 2600 Irt áru művet sdolt ismét 60 érdemes tanítónak ; bonvéd sliisstek számára szintén 1600 forint értékű katonai kiadványokai ajándékozott; közművelődési célokra felajáolott kiadásainak értéke a 100,«00 forintot meghaladja; többek közölt a szegedi árvíz alkalmával szülővárosának ajándékosla összes kiadásainak egy példányát. 1861. a Rolenbiller lem kőzt meghallgatott beszédben ftidokolla,\' polgármestersége alatt szabadon választott. 100 melyben elősdls, hogy az alapilványoz\'l az akt- tagból álló első városi képviselőtestület tagja pitvány tételénél csakis azon inlenUo vezérelte, I leli. — Az alkotmány helyreállítása nagy felada-logy Nagy-Kanizsán egy középkercskedelmi tokát (űzött R. elébe; a konkurrencia is azon iskola felállílassék, mi meg is történt, de nem a! időben csekély lévén, miniszterekké vált jó város, hanem az iief hitközség részéről és mi- emberei reábízták 11 gyökeres politikai felforgatás illán az alspitvényoz^ örökösei alyju\'t kívánságát 1 követelte irodalmi szükséglelek előteremtésének A városházából. A városi képviselőtestület március hó 26-án délután Véesey Zsigmond polgármester elnökiele alatt a városi kepvlselők elénk részvéte mellett közgyűlést tartott, melyen a következő ügyek kerültek tárgyalása: » Íj A közvágóhíd építési munkálatainak biztosi-tása tárgyában megtartott nyilvános árlejtés folytán elért eredmény bejelentése. — Az árlejtés a kitűzött határnapon megejletelt. Ajánlatot lettek Bachrúch Gyula, ki 6% — líorandini Román és teljesítve látták, me0- 1893. febr. 13-án kérvényt adtak pe a városi tanácshoz, melyben kérték, .miszerint tekintettel azon körülményre, hogy Ni gy Kanizsán az izr hitközség áldozatkészsége folytén egy felső kereskedelmi Isköja" létesüli — és tekintettel azon körülményre, hogy Nagy Kanizsa városa már ez okból is, de mé^ azon lonlos körülménynél fogvá is, hogy s culturalis célokra, nemkülönbeu az állalu föniar toll Iskolákra tetemes összegeket kénytelen áldozni, egy ilyen az örökhagyó által célba vett iskolának létesítésére még n messze jövőben sem lehet reménysége, — miért is kérték az alapítási összeget és az időközben lel-szsporodoll kamatokkal együtt az izr. hitközségnek való kiszolgálását Ezen kérvény azonban — mi u régi időket \'leginkább jellemzi — eddi-\' elintézetlen maradt. Az elhangzott indokolás után Vécsey Zsigmond Tamás, kik 14-3V, — és Saltér Lajos, ki 18.5 j polgármester jelentette, hogv ezen ügy n jogügyi százalék engedményt tettek a 32496 frt 84 köti- bizottságnak már régebben kiadatott yéleményfe ségelöirányzalból legelőnyösebb ajánlatot e sze- •»«««" M i»lwEkoUtii fog, lioüy » bizottság rinl Saller L»jos tette, ki is az építkezéssel meg-1 mielőbb belerjessze véleményéi, mtulán is az Ogy bizalott. A Itőzgyülés továbbá elreudelie, hogy a\|>»lucl napirendre log tüzelni, forrázás és pacáimosásra szükséges, de a pályázatban ki nem irt két épület felállításával, melyek költségei 4477 frtlal voltak olőiráuyozva, szintén Ssllér Lsjos bizassék meg 186 százalék engedmény IMUtlL 2. föld és lakbérleli rzerzSdések bemutalása. A bemutatott szerződéseket a közgyűlés tudomásul vetle. __. 3. Az utrendőri törvényekre vonatkozó váro-i Uabályreidelel elkészítése tárgyában a jogügyit bizottság javaslata. A közgyűlés hozzájárult a jogügyi bizóllsüg \| azon javaslatához, nogy a képviselőtestület saját kebeléből 3 tsgu bizottságot küldjön ki az utrendőri kihágásokat tárgyazó szabályrendeletek elkészítésére. Ezen bizottságba választattak: dr. - 8ehwarz Adolf, Kuortzer György városi képviselők és Deák Péter rendőrfőkapitány. 4 A cser/ti kegyközség kérelme a hegyhátánál elvonuló városi erdőből egy 6 méterei nyiladék ki• hasítása tárgyában Az erdő és legelő bizottság javaslatához képest a kérelemnek tűzbiztonsági szempontból hely udalott. 6. Dömölki László városi jOldbérlKnek bérlet miyetünlelése esetleg bérlttugedése iránti kérvénye. A kérvényező semmi olyast nem hozván löl, mi kérelmét indokolttá feszi a városi tanács ja vualata szerint, a kérelemnek bely nem adatolt. 6. Blau Mór 3000 forintot alapítványa (9 városi stegények jarára) tárgyában a hitele végrendelet bemutatása A végrendeld tudomásul véletelt és ulasillaiolt » városi tanács, hogy sz örökösökkel egy etemben az alapító levelet készítse el. A közgyűlés továbbá köszönetet szavazott sz alapító örököseinek. lloek János volt rám. katk. kántor állásából történt elbocsátásának a nagyméltóságú m. kir. Belügyminisztérium /ÖW94y96. " a. határozata álapján tanácsi előterjesztés. A belügyminiszter ugy. lalálla, hogy ezen régen vajúdó ügygyel már minden lotum loglalkozolt, csak éppen el Illetékes lórum nenvLJ. a városi képviselőtestület, miért Egy magyar könyvkereskedő félszázados pályája. Rátli Mór, könyvkereskedő és kiadó, született Szegeden 1829., hol a Csanád vármegyében gazdálkodó atyja lakolt. A gimn&ziain bevégzése után a bécsi politechnikum kereskedelmi osztályába ment, hogy ott 11 könyvkereskedelmi pályához szükséges előképzettségei megszerezze 1846. kezdte meg pályáját Geibelnél, s lolylatta 1848-ig. £zen év dec. 31-én Windischgrátz elől menekülve, Görgey soregéhez jutott, melye\' Világosig Msért, honuuti sikerült a közeli nlyui pusztára szöknie. A forradalom lezujlásu után kikerülhetvén az osztrák hadseregbe való besorozést, {pályáját Geibelnél folyliillioda. Tőbbé-kovésbbé sikerült irodalmi kísérletei szorosabb viszonyba hozták öt az akkor már Pesten gyülekető irodalmi körökkel. Tölib évet u legelőkelőbb külföldi könyvkereskedésekben töltöd, 1866. ismét haza kerülvén, könyvkereskedést akart nyílni, azonban a helytarló-tánács a könyvárusi Hton-cessziót tőle majdnem három éven át megta gatjia. De végre mégis -ikerül! neki az engedélyt megnyerni, .is Így 1867-ben a „Vasluskóhos címzett épületben üzlétél megnyithatta. A magyar szellemi ariszloktáciu, nz 1848. előtti nagy politikai tekintélyek, Deák Ferenc, Eötvös báró stb., az emigráció hazutérl tagjai a K. könyvkereskedésében adlak egynásnak találkái, ill érlelődölt meg nz akkori politikai törekvések irodalmi része R. kiadói tevékenysége évekén át psratlan volt, kiadványainak mlud száma, mind értéke lullia-ludla a legtöbb más magyar könyvkiadóét, a különösen s magyar klasszikus itók kiadásával elévülhetetlen érdemekél- szerzett magának a magyar irodalom körül. Az iréi tiszteletdíjat oly lókra emelte, hogy egy magyar kiadó sem volt képes vele versenyezni; kiadványainak kttlkiál-lilására is s legnagyobb gondol fordította. Kél il u összes forumok határozatai! megsemmisítette, \| ezer kötelei meghaladó kiadványai élő tanúi te java részét. Az uj népiskolsi kiadások ss ő tanácsának és közreműködésének igénybevételével jöttek létté és ö neveztetett ki egész országra nézve ozok lőbízományoeává. Az eisö jótékonysági 200 000 forintos állami sorsjáték népiskolai lanszerek beszerzésére lelt fordítva, melyeket őneki kellelt előteremtenie és súlyos felelősség terhe alatt az uj U-inlelOgyelőkkőz juttatni. A honvédség felállítása alkalmával egy magyar katonai reglement, tankönyv sem létezett; ilyenek több száz füzeteinek és köteteinek kiadása reá lelt bizva. Waldsletten, Forinyák, Kránitz, llulyovszky stb. nagy müveit ő adta sajtó slá. Az ig8zsagügyminis/.ter reá bizta a törvények és rendeletek hivatalos kiadását nz ország minden nyelvén, mely vállalat a nemzetiségek ellenszenves passzivitása folytán majdnem elviselhetetlen anyagi veszteséggel járt. R.-uak ezen alapon megindítói l és oly népszerűvé váll jogi kiadásai most inár löbb száz füzetre és\'kötetre terjednek. TMri kiadásai kfifcfil megtmiIRjök^ -Aranyr=dá»tw balladát, Zichy Miliály rajzaival -páratlaudtssmü lacsiinilo kiadásban; u. 11., összes muukái, hátrahagyod iratai és levelezése, fényes einlék-, disz-I kiadások és \'jutányos kiadásokban: u. a., , összes költeményei, album kiadás Than és Lotx 8 fényképövéi. A Nbelung érvek, lorditotta Szán Károly, Scbnorr Gyula világhírű rajzaival Orczy Tekla bárónő imaköiiyve lOOszinnyomatu képpel, 460 aranyszegélyes lapon; Tóth Kálmán összes költeményei, első teljes díszkiadás; Teleki Sámuel gróf felfedező utja a Kelet-Afrika egyenlítői vidékein 18-7-88. (a RudoK-és Sielánin-lnvuklioz), jogosított magyar kiadásban, 179, eredeti lel véletek ulán készüli rajzzal s srinnyomulu térképpel; EJólvös József báró összei munkái, első teljes disakiadás és számos fényes album- s olcsó kiadásban; u s., Költeményei, album-kiadás, Keleti Gusztáv s Székely Bertalan rajzaival; Sbakspere színmüveinek illusztrált nagy dtszkiadása 6 kötetben, Csiky Gergely bevezetésével és jegyzeteivel, körülbelül 800, a szövegbe nyomott és teljes lapokat elfoglaló illusztrációval és jutányosabb eitnképes kiadása; a Családi könyvtár néhány száz kötele, mely diszts egyformn alakban éa igen jutányos áron csupa elévülhetellon érdekű, nemesítő olvasmányt: és a külföldi mtvekuek előkelő irók által készített jeles (ordítását fogadja keretébe; Gyulai Pál költeményei és Vörösmarty életrajza; Tompa Mihály 0 szegyüilölt költeményei, özvegyének javára kiadva; a Deák Ferene állal a költői árvái javára iniciált Vörösmarty mindeu munkái u. a., Szép Ilonka, album-díszkiadás, Orlay Somi fényképezett rajzaival: Toldy Ferenc összegyűjtött munkái; a Csengery Antal állal szerkesztett Budapesti Szemle és a Gyulai Pal által sserkesstelt Buds-pesti Szemle első 6 évfolyama; Horváth Mihály, Husz\'inöl év Magyarország .történelméből; u. a., Magyarország függetlenségi harcának lörtéoete I84T—-49 slb. Üzlete tekintélyének fentsrtásábsn elismert érdemei vannak üyuta fiának is, ki egysttsl üzlettáras. bíggy-Kanizsa vasárnap Zala 16. szám («. lap.) 1897. március hó M-án HÍREK. élváriak, hogy a mulasstókkal sstmbm a legeré- lyesebben fog elbánni — Pjegyzte StiiySy Dasső aagykaaissai ev. — Balatoni halászat A keszthelyi halászok ref. lelkész eljegyezi? kolgyári Ctétsdr Vilma — mint levelezőnk írja — e napokban óriási kisasszonyt, ösv. Császár Pgfkasná földbirtokos, harcsát fogtak, melynek súlya 65 kilogramm ás egyetlen la^nyát, Szeotgyörjyvölgyéről. Az el-f boksza 9 és fél meter roll. A ritka példányi Kitt jegyzésééi jeleuvoll Berger Ignác országgyűlési József gazdasági intézeti tanár lemintázta a lan egy olyan, ki mindent csinál, csak éppen eipfttl városi (életképe terűit bemutatóra. A kgrilaaáp nem igen volt kíváncsi Blilzweisa Kébíwal,-* városligeti aréna esen fattyuhajlásával t kedni éa a kik megismerkedtek veta, azoktól t azt hallottuk : .bárcsak ne láttalak volna aaha.\' ItliUwrisa Kóbi különben egy suszter, i képviselő is, i a leendő piffcáf szép beszédei szertár némára. A\' halászat az előbbi években intáasU. . J csak márctas 15-ig volt megengedve, de a rabló- - Házastáfl. Dr. SUcUti Albert barcsi nrvösj halak (csukák) elszaporodása lolytán a balatoni ma, mára. 28-án lép házasságra ösv. Maulttarf, halásztérsulat a halászat idejét két héttel meg-Láxárné nagykanizsai lakos éaányával: Halna; hosszabbította. tuaaazonyayal. A polgári köléat követő agykázi • — Hirtelen halál- Horváth Miklós nagykanizsai áldás d. a. téltisenkettökor lesz a nagyka nzaai napszámos, március 22-rkén kint dolgozgatott a txr. templomban. nem. A sok mindenféle, mit Féld Mátyás darab\' jábaa összehordott, anélkül, hogv eaak réagben s ős.-aeill&atelle volna, agy olyan ebarivant képes, minőt emberi gyomor nem egyhamar képes megemészteni. Igen csinosak voltak a byciklüda hölgyek; természetesen ezek ne. sem volt bydk-Ijjök, mint a hogy BliUwéta Kóbinak sem (ok A folyvást kisériő jutalom- > ebédhez hivták. Amint ebédjét elfogyasztandó, a játékok közöl \'sstnházláiogaió közönségünk érdek-1 hajlék küszöbére ült, egyszerre rosszul lelt, egé-lődését bizonyára leginkább fel fogja kelleni a «en elleketedett Napa, neje cs kis gyermeke, Daafrti-pár julalonyáíélia. ök azon kevesek közé akik körülölte voltak, uagyoo megijedtek. Napa tartanak, kik ha nem is uynjloliak mindenkor rög\'ön elment, hogy valamelyik szomszédtól Kjét tejjesen jót, de az igyekezel soka aem hiányzóit \| kér, amitől a beteg enyhülését remélte. Ez alatt Intelligens, ambiciózus tagjai a társulatnak, kik Horváth egy szétbontott kéve zsúpra feküdi és megérdemlik a közönség pártfogáséi. Intafomjá-; kínosan nyögött Neje és kis gyermeke sirlak Igítd ,Á nitodtégi Mayaá\'at Prevost világhírű mellelle, tehetetlenül. .No sírjatok, nekem is táj. uiamivét választották, melynek mini újdonság- Lerakom a lükéket osiy." — nóll agyszer a ogt m bbonyára meg lesz vonzereje i beleg s a.kővelkcző pillanatban egyet rándulva, - OyteMoitmtl tanfolyam. A löldmiv^lés- j Hu^jál ham Nagy-Kaniwára , , , , i üi .izlulla. ■ ii ■« all ith " nam iiahaj.llak iai ügyi MUsater rendelete alapján a keszthelyi nagyrécsei halárban fekvő Uáspár-begyen. Délben soha ár a kesében. Hányni Aranka a byctkkaíák gazdasági laninlézetben lanilők részén gyümöl-ciéstsli tanfolyam nyiltatott A tanfolyam március 28-éo nyiltatott* meg és II néptanító hallgatója na. A tanfolyam csak e hó 31-ig tart, mikor a hallgatók egy miamiért biztos elölt a vizsgát ietatodik - A nagykanizsai kerületi bategaagétyző péaztár sbő éri rendes közgyűléséi ma vasár-\|i\|p délután 3 énkor Uirtja a városháza nagy-Mrmében. - A dél zalai takarékpénztár közgyűlése. A és 24-én délután eltemetlek,\' Nem boncolták löt Ugy mondják, hogy mióla Bwgnősüll (körülbelül harmadlél év óla) nivgörusökben szenvedett — A hódmezővásárhelyi mérgezések letszinen levő históriájának hatása alatt a nagykanizsai mendemonda is lelfujta ezt az esetei, de — amint később kitűnt — alaptalanul. A véletlen különös összejátszása volt, bogy Horváth Miklós 16 éves öcscse egy másik szőlőhegyen ugyanakkor hasonló tünetek kőzi balt mag. — A vagyonazaporttáa módja Vagyonának gyarapodásával minden ember szükségéi érzi az oly megbízható üzleti összeköttetésnek, mely ér Nagy-Kanizsán székélő dél-zalai takarékpénztár tékpapirjainak vételét és eladását végzi és oly részvénytársaság márc. bó 26 én délelőtt tartotta trankznkciónak a lebonyolítását eszközli, melyeket XXYI1. évi rendes közgyűlését Rperjtty Sándor a vagyonkezelés mindenkor megkíván. Különösen igazgatósági elnök elnöklete alall 46 részvényes, szükséges az összeköttetés valamely megbízható ktt 3f<7 szavazatot képvisellek, jelenlétében. Az intézettel a mai viszonyok között, a midőn az jgMg\'ójrtgi jejepjés, mely u ŰZletmenetiől, en- aiwauoa tóxadeváltság nfOmolbagyó bajain tnl-aat eredményéréi, valaminra Társulat állásáról eslünk és a mikor iiündenki azon igyekszik, hogy bá képel nynjt, tudomásul vétetett, nemkülönben i a vagyonit ért csorbát kiköszörülje. A jómódú a. felfigyelő bizottság jelentése. — Az elért középosztály tőke péozese, bs szolidan akaija wftrmht a mtféllapitoH mMtg utrint «líll[kesetai vágyónál és ast veszélyes műveletek el MM, 533 drb 10 Ircos és 234 drb cs. és kir. f kertesével jósán tőisdepoliuka utján kívánja traay. Ebből 600 drb ré^rény után osztalékul \| gy^piuni, csak az úgynevezett közép-bankokkal kiaastletik: I dr* 10 freot arany h 48 M rh$- összeköttetésbe éa Üa olyan inlésetel vá egyike szép és temperamentumos énekével ki. BUlzwebn Kóbít SmUtay nagy igyekezettel elfogadhatóvá akarta tenni, a közönség azonban nem akceptálta. Legyen ő csak a városligeti srénájé, hol a flu_ bűnét ap:il szemekkel nézi Faéd Zsigmond direclor és ha elismerő akar lenni a szerző ax illeni szereplők iránt, hogy nagy önmegtagadással bevágták szerepeiket, agy az elismerte pálmaágát nyújtsa az & éves > aktit Bözsi kának, ki Blilzweisa Kóbít mcgmi-tilelle. A mit eaaa aranyos kicsike produkált Jancsi inas mrapában. több volt, mini amit Fald Mátyás irt A közönség nyilt színen a kicsi kél lübbáöröien kibírta te mini Biilzweisz Kóbi megmentőjét, zajos ondóban részesitelle. Babi Erzsi (Margüi még eaak arra sem érdemesítette Blitzweín Kóbít bogy tisztefelérc utcai ruháját másikkal cserélte volaa lel; kár is lat> volna aiég erre is as időt vaat legelni. Pénteken zónaelőadásban ,4 lcanUsat tarró-hiujfoi al adták másodszor. Szombaton 7 itali János bohózata mA katttimí\' került bemutatóra. Ugy a darabról, mint ag előadásról lapunk legközelebbi számában la érdemlegesen megemlékezni. tétftakUL (A matt évi osztalék 1 drb cs. és kir amy te 41 foriat volt) A megmandó nyeremény SS drb 10 freoa, 234 drb cs. és kir. arany; to Táhbá 212 frt 96, ntóhbi összegből 60 forintot a Népkonyha céljain szavazott meg a közgyűlés, az ezután lenmaradó nyeremény többlet a jövő évre adatik elő. Hivatalos közlönyül a .ZALA\' lelőhetett ki — As igazgatóságból kilépő Bentaik Ferenc, Fischer Ignác, Grűuhul Fülöp dr. Hauser János, Hirscbel Annin, Rapoch Gyük, dr Rauch Zsigmond, Simon Gábor, dr. Szűkíts Nándor, igazgatósági tagok 8 évre éa Kőbler Antal igaz-plúsági tag 8 évre tájból meg választattak. A lel-Igyalő bizottságba szintén s régiek választattak; névleg j Grünbul Alfréd, Hslphen Mór, Récsey Oyűrgy és Ongsr UMmann Elek. — A pénzinlé-xelnél 3390 drb 10 freoa; 9403 drb cs. és kir, 3ay te 1448106 Irt 88 kr. van letéve, mi leg-. khb bizonyítja a körőnség bizalmát, f- A vasárnapi munkaszünet. A nagykanizsai kereskedelmi ifjgk-őnképző egylete még a mull év folyamában a rendőrkapitánysághoz ia léseit táraiéban előterjesztette, bogy a kereskedői ift-du főnökei a vasárnapi mnnkaszűneli 1 örvény intézkedéséi teljesén ügyeimen klvfll hagyják és •s irodákban atehHzotl egyének egész délatáa kénytelenek irodai leendőket végezni Éten siő-terieszlésn a rendórlókapilány annak idején 6188/896. száip álall a következő végzést bozta :\| .Ezen előmjaailáp lolytáa ftgyalasezteiem a cég- laszt, a mely ügyes, lelkiismeretes és informá t férfiak vezetése alatt áll, bizonyos lehel benne, hogy érdekei jó kesakn vannak bizva. Ilyen intézet a Bankegyesületi vállóűzlet részvénytársaság, mely fennállása ólá n indjobban erősödik a birtokos közönség minden köréhez tartozó nagyszámú üzletielei bizalmában. Mai számunk hirdetési rovstában utalunk Hkson főbb üzletágakra, melyekre_a. nevesettfinlézet -üzlelkörejés működése kiierjed. — T. hőlgyközőnség I Kik olcsó te ízléses ttlftm gyapjú- ét nyári motó kelmtí akarnak vásárolni, kéljék Wtiatr Mátyás (Budapest And-rássy-ut 3.) legnagyobb divaláruhásának legújabb tavaazi minlagyüjleményét, melyet ingytn ét bér-mtntrt küldenek meg. Fontoa I Me. irandó, hogy mily minőségű és körülbelül mily áru. szövet — vagy selyem miata küldessék. 93, 4— t Színészet. A színház látogató közönség érdeklődését most egyedül a jelzett Salvini előadások obserájjáL Mindenki rqpp^* várakozással néz a világhírű művész vendégjátéka elé, ki kitűnően szervezett 20 tagból álló társulatával a következő Shakespeare darabokat fogja bemutatni: április 3 án : Hamlet, 4-én Viltncti kalmár; 5-én: Makraxcos hölgy, és 6 án: OtJuUe Salvini .Shakespeare" előadásaihoz magyar te német nyelvű szövegkönyvek, ksphalók riarbei Fülöp köayvkereakedésében Nagy-Kanizsán. Kréta-Ügy Göcsejben. lila: Kate Pál Mm maradóinak el aa világtal. tnoagya as Wttakrglr taatrir, hagjr M1W\|;\| : keMeg a Magjar t* Klwülsk éa: — Ml 1 atréigért aea ? Mlaa-e tkki* klajtn, kkki* WUjá, Bkg laagitarl aétaigt u BagTiiaakr — Aa véaa, é* Jég alaee ia VliMU-galakaa. aalea illevagelkataáak, »iivntt)a kt ■élt eéialyvat Síénlk Néai réMktiiak a kSkwééfirln, mkr uIm, Wqt a ilrn JégreeSei Ittta Má^laliaaá. Bér * alM elMUmitl tél kagjait aég aagat m kába aa JégMI laete foatoaáf aa Kiéta-kéiééi Qirtiaalgla. laa aa Saéaelk éafla krétáiját értta, kun aa Xréta^ögonm Kaeáját á aüplk kcaka aa ewakeaél napolt aa layia int Sírba Marcinjr, aa Kréta Ntea ariat aa ataáa. Maet ktad a gjxták njra hl tinnnjl aa cibittlatiM, már kii klaag^s ktlanpuállák a kataas-pékaklél, aa fcryflte-eayalakal Haókókel, 9 vgsárnapi atunksnünali tőrvény Mtoján kihocsáiotl 14887,892 sz. keresk. ügyi miniszteri ntéalel 4—7 ) pontjára, mely azertni a j\'lzett iradákbao az irodabeli manka csakia déli 18 ériÉ\| végaahatű és lelhívom, hogy ezen törvéayatga toiézkadási aaaálinkább tartsák imtleiéiben, sMft a ■atteriákal az 1881. évi IMI- L c. fl fa slapjáa saigoruaa fogom büntetni." Ezen végzés dacára a vasarnapj munta-szQnét löbb \|arfr<ke<tti irodában még mindig fém rsapeetáltalit, miért is — felhívjuk ezen kóriUaényro a rapdőrfőkapilány flgydmét te Szerdán lbmbor Aladár karnagy jutalomjálé-káűTa „Párisii ütt" rendkívül mulattaló operelte került előadásra. Az összes szereplők nz\'on voI»[ lak, .hogy egy jó előadással jutalmazzák meg I a(tbaiit aéki>a aa »m l«4»y, ont ekkaj leiaapi akad alismert kitűnő tehetségű karnagyukat, Tombor sut Aladárt. Ez ÍS vojt az egyedüli jutalom, mely — Hlgkéatél aáa ataiai, uavailteai kl aaU aa kajaaa Tombort érté, de ennek legalább a közönség is alatt, ax Tórtk Itiakijé, linta u Kréta-tégw-lkaéaax * őrült A „Párizsi élei" a legjobb előadások egyike htajni taaxátt. voll, Pujor Emília (liubrielle kezlyűvarrónö) éa — kobilllxálbk, ntigeti «u * xxét, aa préiaai-gyáité Erdeiéi (Frick stb.) igazán, kilellek inagukérl tigy Iivadul é* boigfcilott* aagát hanfaté. énekükkel, valamint élénk játékukkal. A többi szanplöről Sztűkay (Gondetnark bárói Rabi [Gonjeoiarkaé] \' Hdényl [Gardeleaux], Mnyai [Melella] slb. színién csak dicsérettel szólhatunk. As alóadas összevágó volt, és gyorsan perdüli le; mindenki kedvvel jálszott, tán csak éppon a jutájmazandó nem, mert bizony csakis a sziutár aulai részesítette némi figyelemben azzal, hogy emelvényes ülőhelyét feldíszítette, a zenekar pedig babérkoszorúval tisztelte meg, Csütörtökön: Bliltwtit^ JCibi, Féld Mátyás fő- \'ditluaim tung\'fci. üiuk, out Mgylxk ; Mértaniea^i AU( hogy alkSvxtköxStt, gjrltt aa TMk Ulxka, a Nglc Z adria, aaagt Hémxt Ö«rj8 rfgorakret Devta aaékkal aélaaa laétakra ax amUőt a jxgjraököiaet Aa Mlxl köljrök wajJnan c irthorjavá vil\'atall hiaiijxtákaa Aa a^9«k aatvér néillgetta kecééMt aaténaral ivott la a gyárik, mér xat gondolta, kogy a xltóka valtm- lyaa tlt upxaogal aa bjtk. Da m«g xeaa agy létl: aa axat, — Kata Pál kályé oagélyla r^taa xyégt uaaxakén I . — Kit lítiria lalyaéékM I kajallok IM Nagy-Kanlsaa, vasárnap Zala 85. száin (4. >P-) 1897. márdus hó Ift^, J aa m hinlbiM. tála ötaáa, U Török ffarök ra\|y waaatta ia kafaaaatoa tárftktkat. Ti Irlk tMi kálinál UtkáéHt alakítok aiidfta mU — Hál ad a ■»jkt u > blakádtl > — ögypár la\|éay, Bóf S\|jrpir farkóatut 4 kapa aflg a kwkart-ajtá alttt alálljátok a aatat, ka fjta aa a illó-lapátoa ayaifaláaá prá\'aat ai\|uii, róiiaóllitjátok ha tárjta ilalatli lartlatrt, Bár aa Kréta Anna aairét aanaktálel ■la aafad.tlk. Ha kaéektdlkn\'tpplelayt atf lakai tapofalayi, ia aaaart ott Uraök éa ta: ta aa klariad Bariban laflle< •aa. átadjak iáit aa törréayaak ujkatta hónapra Dpr ia HM : aa Strka Hirda aóaUfta aarkolaloaba karait, aér bé akart tlcayl as blakádoa tü. b Bea aftat ■Mii h0 kaas aáikll, aalárt la aa klanSad iránti kikapta aiáa B«fÜasUltaa rála aa caaadár arakiL is Hfln rát tT kia aaaka. Bár tlótaör aáalletle Urfoltasáa rágel a aarraa nr kaaalba karalt is táityaláaea la Böf-tepaastaltik, ka ata »6t Rneeit baka, Bár eaak lapított, ■lat aa keráaatalaa cibilprófant ia KrMa Haaa ia kllajaata, ka prátaat bagaaiajByal aa< caafllfa aif aa faliBi^ját: e\|<d a natjli italaiknak éa aa TMk-fyartká leas, aki aáf tavaly auy-Kaaiaaáa haaiUMt aa 48-aa akti képtár aoadorjábaa. CWak ura kért, kegy ataaMtaaai bI( aa blakádlH as Tlrtk Miakáral aslabea, aár as >CP* arai) aái ngyia balralkaatak. i klaktrt-ajtó aallékl íjakat opi-eappaotáiokból köratkat-tttfia, ka»y aa TMk-Kréla tlamybaa beállott .as \'.aakó aktf, rac atáttaa króatl, vagy ml aa a aaaaá, aatt aa 8Ma Hírein nüc akart ssraral. Ia aea rátltk naraiaakki, akkor ktaaóllaa, kotj Hl Oteaaj jaa kékaaaéglt fala Pál difloaáclájáaak kötele heti. ífj bjaltaa aftf as Kréta-tgyet (trba Gfeeojbte. trilla fényt caak is Saturnas padlómáz ad. Kapható: Kemlhafa JW, Nen és Klsio ütrém és Kl«n srsk-NafljHUBhaáa. ÜDter Tan. Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi oompos. Kxeo kimarta háziazer ellmtáJlt at idí merpróbáliaának. maft már tibbk ráJdalaaKalllapita bediraMakkal alkilai/Uttk kátiriayaél, eaezaál, la\|Sin\|aaliinál ia ss orvosok állal bedöruölóaakra is mindig gyakrabtáa raadallalik. ~i valódi Horgnaj oompos. mint 27 ár éta aeegbiikatá, Pain-Ezpeller, gyakorta Horgony-Liniment alaarasás alatt, sem titkoa saar, hanemlfül I aépanrk héilaier, melynek agy háztartásban aam kellene hiányozni. éO kn, 70 kr. ia 1 frt \| üregankiiili árban nugdnam minden nógyssartárbaa kiaalaOnn ran; flraktár: TMk József gyógyazoróainől Bedapestea. Mriaáriáa alkalmával igaa intoaak legyünk, mart több kiaabbártákt ntánaat raa forgalomban. KI aam akar aegurseeM, sí mlndea agyaa üragat „Horgony" védjegy éa Ricbtor ozégjegyz&a nélkfil mint aaa valMlf ntaalfaa visna. I Riohter F. Ad. éa társa, caáu. áa kir. adran arállitM. RudolsUidt (IMriafáii NYJLTTÉR. 1300000000000000< Spaojol bomafjkemkRdéí Banaakni aaly—a aaakli akkor raládl, — ka klavdlaa 0árakál rondallk - fekete, fehér ia aaiaea SS krMI 14 frt aa kri\| ■álaraakéat aiata, caikoa, koeakáaolt, Blatáaott, daaaaatol atb. (auatafy M0 ktltakM alaM( éa 9000 Biatáaalbaa) alk. a aaafranáall ára poatabár éa rámaaataaaa a háa-kaa asállitra éaaiatákat póatafotdaltárai keld: Haa aeherf G. (ca.kir. adrart aaállllá) aalyaatpána Xftrlehkeai, Svajciba dmsatt taraiakra-10 krna, éa UrataaiUpokra 6 krta büya( ragtaataadá. — Magyar ayalraa Irt aagnadaláaek poatoaaa allatáslatnak. 1 felelői iiarkesstó: Dr. I. 6 K E E n I I. Laptulsjdoooa és kisdó: r i « c h k l f 0 ia ör. üirdetések: Cteray-léle \' K ELETI RÓZSATEJ (Orleatallaeha lesenatlloh) oly Btgiapdta Ida, tinta, fiatalos aiczbőit Marta, aaly aaaal mái aMr állal al aaa érkatl; ki-lkai kaláaa aájlolt, asepK, ptraasiaak, Mratka (Hltaaaar) talrtrta are t a Ur aladan Uaalátalaa-aága allaa, aagtabnuti a aárga ragy barna árcaiiit t agyiráat ilkalau alaáaa taatréaua. Ara 1 frt -1 kaliaiamiwaa hassá SO kr B Oaaray-féle TANNINGENE a lagjobb kipróbált ártalmatlan HAJFESTÖSZEE baj is atakái, ralaalat aataöldok-ftatéira, aalyak a lafrgyaaarkbb módon, aár atyaieri kaasaálalaál la agiaa blstoaaa rlavsaayarik aaoa küotáatalaa, liaree, aafka, barna rafy fakata taiaáaaalta islal, aaalylyal , aagóestttéa a\'ótt bírtak a aaly ita . aiappaiinai ?aló a íiiáwél. aaa a ftsttrdibea aa\| nca fakal. ira i Irt 80 kr.) Törréajeeao rédatt, lalkliraaraiaaan aifrlufált ia raládl BÚMfbta kapbaió ANTON J. OZEBNY Béoa XVH., Cárt Ladvigatraita I (tajái Uáa), ia WaHIsek-laaaa 5. MaMklküa paatal aUiriWUt. Proiptktaa lugyaa ia kánatalrt. Baklár a natjobb i;éfjr>urtánkbaa ia lllalasar-lslatrkban. Redipaitla TÖRÖK JÓZSEF ia E\|ftr A. la pét/tréiatkaál, firaklár Ktaáriakaa t Kirdmtr II. gyó\|y-lairáaa, Sértata: KtmrU* Ctraj l\'trii tyogyrae-rán, aara^Urh: tfra/ Uikilf. 81 10-1 Ab .mmgmKM fetácléaa »IHU ayaaaáa taa Ó Különféle nagyon finom küllöldi borok és cognso, eredeti X üvegekbén éa árakon Marlaa éa Habar .esemegtkereikrdé-X sében kapható. — Poharankéoti kimérés Bigrartedrr J. O éitorem és kávéházban az ,Ar. ny Koroná\'»boi. O Mh A Viiador oégre és s törvényesen bej. pec-éijegyre O ügyelni kell, aerl csak igy kezeskedünk a valódiságért és O 0 00000000000000000<^00000000 H**************XXO**HHKXHUUUK " M Ajánlom az 1896. éri szept 81-én H IC n n * * n x X X X X X X X X X X X X X X X X X X X Hídmező-Vásárhelyen tartott ekeversenyen arany-, ezüst- és bronz-eremmel díjazott •gytt—— aczél ekéimet, melyék anyag, kivitel s olcsó áruknál lógva az összes eddigi konkurenciát legyőzni képesek. , Báchet Rudolf, BVDAPEtáT, cs. és kir. kizárólagos eke- és lalajmiVfclő eszközök gyára VI. Nagymazfi utoxa 68 sz. v IC árjagyiák tacyea és bénMatva. Tagadhatlan léfrjobb vtll-icépe a jelenkornak a Melichar-féle Unicom Drill \' rendkívül egyszerű és feltétlenül szolid kivitelű. Leirás és árnjánlatlal bérmentve izolgdl lelek ir Verette, cs. és kir. »zab. vetögépjiyára ■adapest. TI Vacjaesé a. U. Hsklér és képviselet: 77 ünjer Cllmann Elek urnái Nafy Knitt4a. s? B ,N 10Áf X X X X X X s X I X X i 8 1 2 8 X X X X jg ■ «»i»a wuiuaua funa uiuai Hagjr mbuw\' > ■ ja XXXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXX XX** VaU 25 mim. 15. kp.) 1897. QjárC O* hő W4" ■ ray- M Iiiil in —I M Mm M iHwiX eáméajr. 1 Kwizda-féle RESTITUTIONSFLUID ii. il k. Ur. na. mM iKitut I aalask árt l M 40 kr. I) é» éte «4». MálMkbai Ttiiaial kattial • M<«árl uiyekt Utálfákkaa la kanaálalbaa aanrthk tréftizttéeak (Mtt .éa (táa írlaltéetl; io-Irábbá tezaaedáaak, fráaáaláaak, az iaak •tnnéfi « "l> Ily lUilmtksál ; kipMitj a lovai kiváló trilláit-■éayikre MoaKáaaál Tmtt a fúnntbbi vUjoGrro 1(71" » a vétőinél h»tiro>otlan kifejezni: KU4afMt ReatitutloasltMld FA lrlé( I kerül gyógyszertár Korneuburgban. Outrák-aijyar ea. éa k. udvari uálSté. 1 "fx^t^ faj! <s iOOOC^iüobb * xxxxxx* 8 marton józsefI i y * Budapest, VII. Károly-körut 9. * jjiíw-i, Eta, • i 1 M Fraa«aU C<?gaac, ?«zsg«, * JS y X ftlaji Spaayei bor C különlegességek. X Árjegyzék In) ea b^raiMilyy, S b«xA«&iá»i XX5CHCX™ N9l»MIIN»0eMH akar lemondani a kává mafazokott ksllamaa élvezetéről Mart a Kathrelner-kávé hozzátételt által elvéas aa Idag-Izgató babkávénak általánoaan lemart éa rendes haezná latnál annyira egéaz- Mindenki\' kln,k •« iviihwwiiw valami macrontotta. KOWaAaaa Mar a gyomortartalmakban azenvadöknél aok azer aaatban a legegészségoeebb éa a legkönnyebben megemészthető Italnak blzonyutt • tlazta Kethrelner-kávé. e»e»a»aae»e Minden m20n Cy,rm,ki a kiknek gyönge szervezetére kOMnAsen \' \' UO látékonv hatáasal van a tápláló Kathreiner-kévé a a tik kellemes, enyhe Ize miatt, ugy babkávéizzel keverve, mint lisztén nagyon szeretik. Mindenki • W a háztartásban takarékos, de Izletea és a aaelMt lelII lUOl ll\\l ,eét2tége, kávéltslt mégsem akar magétól megvonni. Tekarékosaági szempontból is ajánlható a Kathrelner-kávé, ekér babkévéval vegyítve, akár tisztán. eeeeeeeeeeeeeaeeeeeeeeeeeeeeeeeaee>eeeeee A Mreiner-féle Kneipp-maláta-káré s ph ii ea fl^ x « J w l aj* « UJ : 31 M a l-.\'z ae • m a* e • • 5 !* B ^ r< lí^HIjÍM ^ P i^ílaJine * n hfs tt í^ ^ ritfcMtf S pH ia -t , ! o < = U Icai* 2I í »? 09 tir{! fc. éa iiji mI :Se Sí! I B fi , \\ ii ^ a •_______ valóban (4t4(l éa családi kávé, e mly uomkkM a ^tl";^ "rtirtli e bebkává hkhii im a iiiaiáBurlát" Zyértáal mód adja mag neki, a maly a l\|hlr»bb aaaktaklnteiyaklAI aBamarva, mlndan művlt éHamban tért bódított Caak a K«thrlit»r-( kévé anraal\'l magában a babkávé kaSanMaan In (trió Izét éa a awléta-kávénak tmé(s, orvoallag aHamart éa aietarMtatt atónyalt P H b I b If Árplpm * Tév<dMk * mafkároaodáa klkarflléaa <4f«tt b«4-ACl ulullla tárttá likaiméval teaaók Jól vl- j. ., gytuil az aradafl dobozra, a mlyn az a faliráa van Ai lyu aaea\|kaa, a Batyu (Imi rajta • kathriloer év, kaaltltaft kávé vaa. i \\^Kószitök mindennemű egyenruhát ós diszruhát ^xl s A s « A t % aa I fa b tt a. r I V s KAUFMANN MQR férfiszabó. Van szerencsém a n. é- közönséget tisztelettel értesíteni, hogy a, tavaszi és nyári évadra raktáromat legújabb és legfinomabb kül-és belföldi kelmékkel dúsan felszereltem. Jó munka, finom kelmék, pontos ós jutányos kiszolgálás által, azon helyzetben vagyok, hogy a n. é. közönség minden igényeinek megfelelhetek és bármely nagyvárosi szabóval a versenyt felveszem. Kérem a n. é. közönséget eddigi szíves pártfogásában továbbá is részesíteni. Teljes tisztelettel gaufmana Már, ^ A leggyorsabb pontos kiszolgálás. ggjggaaes——mbk ■ I \'i\'—i 4 n H e K ■ ■ M a P B •HIHIM HHfCM Nagykanizsa, ▼■si.Dap Zala 20. asám 197 naárnn M 2&4a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete BUDAPEST, V. Alkotmány-utca 31. 79 6-1 A világfa rQ Bergdorfi tejgazdasági gépgyár kijáró laRn.i képvisa elo Mayyariirságon elvállal: tejgazdaságok ái tejszővetkezetek munkatelepelnek sasksaerü teljes felszerelését legelőnyösebb feltételek mellett; s «áilit leyjaiányunaljbah legki\'ünőbti ALFALAVAL- leffi\'özdgépek tovább* vajkőpulők, hűtők, vajgyurók, valamint »s tejgazdasági gépeket és edényeket. Árjegyzékek és előirányzatok kívánatra díjmentesen küldetnek. t Bankegyesületi váltóüzlet részvény-társaság Badapest, V, flriiitN 1. síim lojeiönySsetiljon ths 6j slail, » értékpapírokat, órczpénzeket és idegen pénznemeket. Tőzsdei megbízásokat •gy a badapatl, aint aa i«M klIMIdl töaalák\' a lafJatiayosibb feltételek nej Inti •éik\'MI » Előleget ad értékpapírokra, kiállít utalványokat és hitelleveleket a világ minden piacára * ígérvények minden hatáshoz. Értékpapír letétek őrzés* éa kezelése a legkedvezőbb fellételek mellett ni»a——a Mnlwak «pi árfolyamai éa —letflzetésre lt(tlúa;uubb Mlitalak aallalt kapkalik. Soraoláaok a«gvtafátiaa filmi és lmg/rm aaskteOltaitk. 1 ,PBtég/I l\'jséf ia. állandó aallikloU a .KOBSOLÁai TllDOMTO\'1 a llfMfblstetikb aeuolátl asaklap ; iliiutit i«ra át 30 strsjeiyrt gg- lagyaa jáUimlr. _ Elüiaettf ára i\|« irrt uak 1 fit 50 kr. Kiadéhtvstal: V , I r«« »!■ 1. Mkas, kora aa alMaati.1 piaaak kildaadfk. /^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ FEHÉR MIKLÖS 8 grépgyároa 54,12—1 ™ ajánlja a m. kir. államvasutak gözcséplökószleteit,- továbbá a- legújabb szerkezetű aaagujfcrAkut és mindennemű egyéb gazdasági gépeket u. m.: ekétofet. borsatlis\', hengereket, vetlgrprkrt (elrkulAr) kör lAréorket, ■MutAaatiereiidriéaebrl, Irlniréliet, «lsra>élial, • legjobb pertaanpars-reciktinKktl, mroksvágékst, bakkerrawlkkat slb. stb. U.ilve-rt flsHé.l felKleltk ■aellett lerjatásysiakb irakis, hitelképes vevőknek lőbb évre teijedő rfiilrlfltrléarr. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO § Magyar épület és miilakatosgyár részv. társ § o v VlfUMéf, Thoaetadvar BildapflSt y ^ ^ , B q 0 Elvállal mlndHiiMitill imtllAl ki aiBlabalaa 0 a Elvállal mindennemQ épület és mülakatoa suti q kát, vastető szerkezeteket, linlláatleaira épitkexé-q árkot (raktárak, kapus és pályaőrbódék, vizeldék, stb. ! Q Külön gyártmányok • Mezei és iparvasutak, a szüksé 0 ges kocsikkal, téglakocsik és »zabadalaaax<>tt téglája minUtzók, továbbá minden rendszerű kézi és villamos q személy és teherlrhsnók, valamint zajtalan gördülő j O ncéllemezredűnySk és uapelleniék. ( O M-\' OCOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOt \\m Végett aa. kir. Illaavaiall eiépllk kerekei kéai-l^atért keváltetaak, valamint régi gépek ujakkal becse réllelnek. MfM itojrt wfiiiet KgtóbU gfyéuctril uirm gukMu V Képes árjsfyiik kívánatra kárfclaek Isiyss ét bérmitvs, O FEHÉR 1H I KLÓN, gépgyáráé V Budapest, IX Ollói ut, 23. az. (a „Köztelek" mellett). vbcxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: Mily •IkartlhoMlwtl saakaipo a s aá 11 0 k permttesést ^tl tanít ivadbin bisoayalt bo, aldfta caakti a poraMtaaoU aatIMk ua aaslak t* ttakrs. * Kasok alirlittMra lailokbuk biaoayalt Ma/farU rh M Iára 10 .1 _szabadalmazott 1 11 önműködő -0SYPHONIA* azőlövessző " és növény permetezője ■oly as oldatot nslvsttyaaáa silktl ünmiikídön a s»vi ayokrs poraotoaL Basa pwsMtaaSkbII aár ak mm vsa kasssiletkaa ia utaH tlabl llssiMrtsy aatat\|a UUM voltál valaaasayt •( yibb méaearil —km — 1 Ábra k ltlria naéelkiataft áll. MAYFARTH PR és társánál ■oatgasésaágl fipcyánk, ktltalocaaaigt gyár boraajttk ia gytatl«s4rtéfcssMW \|ip»k fisaira Sbs, 11/1. takintraai 7*. ■»• áijagytéksk is ttámti aUsaari levél lagysa. — Kipvtsslik és isatblséék klvi-■atasak. Nyomatott Fi-cliel Fülöp laptvIajdonMiiál Nagy-Kanissán. 1897,