Zala 1883 11 november k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	25.61 MB
Keltezés:	2010-05-25 15:51:45

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1147
Megtekintések száma:	5206
Leírás:	Zala 1883 november Zala megyei és helyi érdekű politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 88. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szombat, november 3-án. X. évfolyam; RUltftfctviUl: Fieukei niftp könyv-k«r<ifcU<H IJjiárosháa utasa. 519. KtAtlSU«l Árud lg— évr* • Ín Fá*tre 4 f»t. Negjodétre I fri. 5 hasábos petilaor egriaet 7 kr.. IlMmtri hirdetésnél B k» Bét jogdíj Sü kr. Árverési • egyéb hivatalos hirdetmények 3d kr, bélyegdijoa félül 100 wéig l Irt. usiiil mitideu szóért \'/« kr. MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZ6AZDASAÖI Ég VEGYES- TARTALMÚ LAP. Szerlceeztöl Iroda. Hova a lep szellemi rMl illett köslemények kőiden-Mk Bafca utosa i Mán. Bérmautetloti Urelek oak ismert ke-íekUlj fogadtatnak el. uom küldetnek. vKéairalok vL »f ll Utfr :j n\'e í i 11 o r a 10 kr. — .-Tm i \| ■ , A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai- ét Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. UlOJXLItt BETEITSXffT KÉTSZIE: CZZT.LÁZ tt SZCX2BATCB. Parasiták a társadalomban Minél közelebb áll valamely nép a nomád viszonyokhoz, annál távolabb esik h civiliiáiiótól. Másrészt áll as is, hogy a nemzeti civil iaatió-aak fokmérője a humanisztikus intézmények mennyisége és állapota. Ha est nemzetünkre alkalmazzuk, be kelt vallanunk, miszerint e téren is sokat vétettünk Önmagunk ellen, de mégis a ki a föntebbi elmélet szerint ítélné meg nemzetünk mivel t-ségi fokát, igazságtalan lenne irályunkban. önmagunk iránti kötelességünk parancsolja tehát, hogy e téren is taréjuk ast, a mivel a társadalom-aak, a mi velődét igényeinek tartozunk, nehogy as idegeneknek irányunkban való véleményét szándékosan tévútra vezessük. Közöttünk egy számos tagokból álló nomád néposztály él, mely a nemzetnek nem tagja, mely ez országban nem bir egy talpalatnyit, as Ország bajában nem osztozik, melynek sem joga (mert ez nem kell neki) stm terhe, — szóval mint idegen tag minden munka nélkül élősködik a nemzet testén, kivfll áll a társadalom kötelekein; a vallás ét erkölcsiség törvényeit Mm ismeri, valóságoi állati életet él,/csalásból, lopásból tengődik, a társadalommal csak akkor érintkezik, ha néha-néha bűntetteinek egyikén éretvén, as igazság-ssolgáltatás botsul ó karjai\'közé esik; mist a vad állat télen nyáron a szabad ég alatt tanyán — A sátoros csigán yo ka t értem, kik a caiviliss tíoelőrehaladottsága mellett is ősi vad-ságukbsn,\' nemzedékről-nemzedékre , átszálló elfsjultaágban a 19. század azé-I gyenére mai napig fonnállanak,halár-ról-határra vándorolnak, csalják, lopják* a népet, mely egy-egy seregnek \' a falu végén történt letelepedését valóságot csapásnak tekinti, de ez ellen magát ótalmazni nem bírja. Törvényhozási intézkedések történtek ugyan már a múlt században is arra nésve, hogy a osigányokat állandó lakhelyekre kény szer itsék, de megtörött es, a czigány teraé-sseten. As utolsó időben történt gyilkolások ismét erre a népfajra irány osták a hatótágok figyelmét, s valóban iu aa ideje, hogy tekintetükben valami erélyes intézkedés történjék. A társadalom másik, talán még veszélyesebb élősdije as országot elözönlő koldus-sereg. Különösen a vásárokra, búcsúkra szekereken járó és ugyancsak szekerekben lakó családokat képeső koldulok, kik a közirgalmat sánta, vak, igen gyakran mesterséges nyomorékká tett családtagjaikkal akarják meghódítani, szinte társadalmon kiül, mások szorgalmának gyümölcséből élnek, gyakran vakmerő tolvajságokat követnek el, az alamizsnát csak ritkán érdemlik. Kinek csak egyszer volt alkalma egy jó sikerült buosu vágy vásár után ily koldus csapatot akár a szabadban a tüz mellett, akár félreeső osár dában mulatságban látni, as képes ctak ennek iszonyát felfogni elrémülve as elvetemül leégnek, válságnak s erkölcstelenségnek ily nag)sága felett. Nem kevéibbé veszélyesek a házaló koldusok, kik házról házra járva nem létező testi bajokat színlelve i jill Urnáji Hogy lett az Ugyvédbtil orvos. Hál kis azt mondhatnám én, hogy épen tavaly ilyenkor történt... de kedves olvasóm osak így is elfogj* talán hinni, Itass igazat megmondom, bogjt bizony már nyolc* áve annak, épen a kánikulában, aboaaau iskolai sslnidő alatt, egyik forró napon agyftU ültünk Pistáékuál: Mikié* Zsiga, Pali és Kálmán, no meg én is olt Toltam. Nagyban folyt a vita valami nyelvtani tétel felett. PisU éa Zsiga elkeaei odett ellenek voltak. .Mit?! — kiált nekihevülve Pista — ea»»álek,én állításom bebiaonyitáaára annyi ptléél amennyit eeak akarsz.* ,Oa te aaitálas, — mond Zaiga ngy ás rostálok P .De ne lármázzatok már 1 kértek, snéi kénbe Kálmán — hanem jertek ide m aMakban,- ▼éfe vek a vitának. Felugráltunk eéMnkf* éa fiMotlask aa sbUkboz. Aa áteHesM kés silM «g\| kosai állt meg, egy féri* és egy sl lltek rejt. A férfi mintegy Imms éota e a msgésitmtM tniaég j a ai el kéjeié saép t sf«g lakelsU iWabét éten felül. , feléken irigytéma máké essto vagy Is fkSa mtadásk mtjiaam sgjb^galag — ttyen gySapSil vie-á-visl De kik és mik stsfcf sssk talán valamit MMt4 ,Caak annyit tadek, Ugy a (éri sdé itpét\|i\|. A ai kfléaái asm ti ^jEgJ** Mi\| Nfcy I adem.« gyönyörű teremtés költözködik • te azt se tudod, hogy kicsoda, miosodal" Valósain üleg megint kia avóharoa fejlődött volna as engeealellietlen két ellenfél közt, ka egyszerre valami esengő bfibájos hang nem liallatauk a konyhából: sserenoséa jónapot kedree aessonynénike! Nem háborgatom? Nagyon kérném, ha ssivea volna egy varrótűt kölcsönözni. Es a kia Gizellám aa én aranyos bábum ruha fodrait akarnám telranni." bKjs Gizellám ?* mormogtuk mi utána a szobában. Fu\'osal hiaa mi aemmifié\'e gyermeket nem láttunk — mert hogy as iméat érkezett nj szomsaédnő aa, ki a konyhán biieélgotett, aa iránt kétaégünk zam volt. Kiráncaian vontuk félre aa ajtó ÍQggÖ ayéL Nem oaalatkoztunk. ő veit aa: a keoHM kta uj ssomaaédnS. Éa as aranyas kis Gisalla ? egy Öt vagy hat éves leánykanagy aégu piríaka bábu. P»ia kinyitotta aa ajtét a mi nyakra-főm hajlongtunk üdvözölvén a kia >zom>aéd-nfit, mire 5 bemntatáiképen igj izélt: családnevem Sxaperlottlandw, (mi ngyebár elég tarwgaUéeea hangzik?) kerasaleevem azonban agy vilégttrlénetí nönév oaúpán aa utelaé wétag hiányával, méltdatamék kitalálni I Találgaitnk mi biaoay, de végre is neki keÜalt megmondani, begy Bnamira, hesiáté-vés, ae vegytk roeaa aévss, begy ily kfllönea mádon ■alatta ke magát, de 4 nem sstrstí a tsHélyt, «itk mi is feesleleall mnílaatunk •ztvsresMnk tovább. Mnlatlsak, be«é%ou4ak1» fsaUefssOl • paáíg dssnaéé btwtm Wtl^i és vMám kedélyt bamnÜalával mial^ikk falvilU-wfmtm m Sint\|a.«<H sa^ AMár* gjnfirtl a mUt Mnkafina adőztatjájc mag a közirgalmat; ezen ] jövedelmts, de kényelmes kereiet mellett leggyakrabban, ha éppen szerét tehetik, tolvajsággal is foglalkoznak, s jó részben olynnok, kik a közirgaldmra nem méltók. Az igazi szegény ■)— szemérmes és inkább titokban küzd aSiyomorrifl, hogysem a szemtejen professionátus koldusok sorába álljon, Harjnadik csapás a társadalomra, különösen tzólőtermő vidékeken a hegyi lakosok nagy \'ömege, kik saját vagy béralt hegyi hajlékokban laknak, Ragukat ha lehet a közterhekből kivonják, a közfelflgyeletet lehetetlenné teszik, szomszédjaiknak birtokát éjszakáokint feldúlják, terményeket, egyéb szőlőmi vetéshez tartozó ezereket, eszközöket ellopják, csavargóknak, rablóknak tanyánl, ki-fürkésshetlen menhelyül szolgálnak, szándékosan vagy kényszerűségből orgazdaságot űznek, szóval a kör-felügyelet és társadalom körén kivül álló vad népnek egy nein^t képezik. Negyedik gonosz: nagyobb és kisebb tárosokban, de falukon is a szolgálatból kiállott, vngy . elkergetett cselédek serege, kiknek száma mindkét nemből ezereket tesz megye~ szerte; — kiknek lopás vagy egyéb gonoszságuk miatt szolgálatukból el-kergetve; legtöbbször már előre történt megbeszélés folytán a,szolgálatot otthjagyva, vad házasságra lépnek, magukat, gyermekeiket névleg napi keresményükből, valósággal azonb\'an tolvajlásból táplálják, mit annál könnyebben tehetnek, tnivel szolnálatjuk alatt a háti viszonyokat körültn\'ényeket, szokásokat kitanulták, igen gyakran csakis azon in- dokból állanak rövid időre szolgá- \| latbs, kogy tanulmány ozzák s házat, . honnét kOvér prédát reménylenek. I A társadalom mindezen parasitái pnsztifják, fogyasztják asl, mit a munkás osstály sanyarú verejtékkel \' előállított s végre is, ha betakarította , azt, mit el nem lophattak s ebből J még sülytÍB adóját is leróbatta, ha munkában tört tagjait az annyira j kiérdemlőit nyugalomra bocsátja, azon reményben, miszerint szorgalma \' után mégis megtakarított annyit, , hogy családja télen nem koplal, rn-báilanság miatt meg nem fagy, egy szép reggel arra virrad, hogy pin-ctéjéi, kamaráját feltörték* borát, élelmi szereit ellopták, marháját, lovát elhajtották ; panasz tét el esetében talán házát és felgyújtották: lehetetlen, hogy tz ily szánandó sorsrajutott szorgalmas ember el ne keseredjék, s önkénytelenül ne azon kérdés merüljön fel élméjében: miért hoző az .államnak annyi áldozató, miért fisét ő tisztviselőt, caendőrt, és álta-Iában mindent? Társadalmi szervezetünkben egy nagy baj az, hogy a törvény és felsőbbség iránti bizalom az ilyen esetekre mindig nagyon meg-rendűl. Azért itt csak at segíthet, ha a törvényt^meghozva az nemcsak papiroson marad, hanem ha annak lelkiismeretes közegek egyszeztmind érvényt szeresnek. Különfélék. r- Hatoltak entéje ritka mépes tartathatott meg, mart az id6 falaégeoen ked- vezett. Délután már alig lehatott a temetőben járni-kelni. 4 éra elétt a fögymo. ifjúság Grosaamann Ignácé tanár sírjánál testületileg magjelent,\' két gyészdalt énekelt éa alkalmi besaéd tartatott. Este ezernyi a ezernyi gyertya! a lámpafény festői képet nyújtott, eaebboél saebb koszorakkal voltak a airpk befedve, késő éjig hullámsolt a népaég. Laliét .mondani ez este talpon volt aa egész votos. .— A helybeli pélysudvarban két vasúti tisat fBggésaletetl fel állásától, mert régibb keletű menetjegyeket újból eladtak s a dijl magák réssé re hasanál iák fel. — A késés kstUertgkes a novemberi előléptetés alkalmából ködlakben ia érdeklő kÖvatksaő legmagasabb intézkedést olvastunk: Lönhardt Jot$»f es. kir. alezredes ezredessé • moldelbei lovag Ntgreüi Oukár 48 ik gy alogeerödbeli e». kir. őrnagy alezredessé léptelett elő. \'— LAsadáa Hercegovinában. Tre binjéből jelentik, hogy Berca^govina déli réssé ben a montenegrói batár közelében rablóbandák tűntek fel. Jobbára katoaasaö-kovényekből állanak. Kalioo«ikábél sok mar-.bál hajtottak el\|és több falut felgyújtottak. — A aalnasegyel savargások tárgyában 12 bflneaatben van\' a vÍMgilat be-fajeave, és pedig: aala-egeraegi, sala-lövői, aailvágyi, esurgasai sárliidai, saent-grótki, sala-koppányi, tapolesai, sümegi, ulján dö-rögdi, batyki, rádi és söjtöri, Jesaonsaky Sándor kir. alOgyéaa már visssatért megyénkből a fővárosba. Hir saerint a késs vizagálatok a fŐOgyésaségböa terj e estetnek a itt tétetnek mag a vád alá belyaaési indítványok. Esen perekben 11200-1400 egyén fog vád- ! lőtt, káros vagpr tanú gyanánt aaerepelni. 111 egyén letaiUztatvs van még máig is. — A poéta osee terek ssállitási 1 általányait állJndósitotU a közmunka és közlekedési minuaterium, minek folytán a 1 kerUleti postaigazgatóságok állal a k 11 lön lile , havi piacai árjegyaékek alapján a I hajlópéns megálUpitáaa végeit iélévsuln^ ösizeáliitatni szokott kimutatások saarkesntéee I besadntettetelt, minél fogva a havi piaesi érjegyeékek beküldése jövőre aésve meg szüntetendő. hang vsgy bájoló szép«ége — néert saép volt mist egy angyal, csintalan mint egy dimon éa kaosérl mint egy aő igézett e meg ? nem tudom: da annyi bizonyos, hogy mindannyian ol vallunk bdvölve. Egyszercssk valamelyikünk elprlsaen telte magit. „TéUzik-e tudni urak ?! — mondj a kis csintalan — hogy minden ember egy állatboa luuonlit, (pl. tigris, oroszláu, vagy medvéhez etb.) de osak akkor lebet megkülönböztetni, hogy melyik he a, mikor prlanaesz." sBiz ea újság előtlünk.a ÍN« lám, pedig begy basnoot lehet aa emlierismprtető fonásból mariteoi. £e például mindig óvatos vagyok aa emberekkeli érint-keaésben, addig mig el nem prüszszenti aa Ulető magát, — kivel érintkaanam kall, aaon-Imi tndom hányadán vagyok vele, mert a mely ál lat boa hasonlít, annak tulajdonait is birja: & ha bármily körülmények közt is bir aa ember maga fölött uralkodni éa a legjámborabb embert Ssinlelni, a prüssaaentéa alkaloméval es ki vaa aárva." LKádvaa kisasszony I —\' mond Pali barátnuki— ily módon a barnát nagy sőt kórsaik ajkaié hivatásra vaa rondaive éa ami Bántnak éa sok mások aak a pkrenologiával (kopojiyzUnnal) i.em sikerűt abban as „orr-tannar waoayoaaa ezélt érünk. Sirák. rendőrök Sőt \'as egéae emberiség egy magbeosll-hetetlén kincsnek: a esel hatatlan emberie marat lutományánrk birtokába jut Nagysád, mieléUb kelleoe aa orrtaaaak laaeeéktt fel-átttaaS.! barátom teaég midőn a kéfea legnsti nss maoifa, Ugy LUtta.L - ssáma skfetHjltt lnnep eml^reket nem iem^rni, mert mi hasanatudjuk hogy ligriaek, tékák, de nem tudjuk őket emberekké változtatni. Azonban mihelyt apuska belenyugszik, valósítom tervemet és öa less assísteniem." ÍÁ11I" Pista barátunknak nagyon fúrta a kivánéüság oldalát, alig birta bevárni a párbeaséd végét: hatalmasat prüiaszentett. „Nos barátom I megmondjam mihes hasonlít ?a \' „Oh I éa Nagysád részesített btc«cs figyelmében 711 ■ tMár mondtam, hogy éa minden embert megfigyelek, különösen mig aem ismerem." ÍAkker könyörgöm alássan1... j,Da semmi nebealelés I f i Lekötelezettje." j,Csodálatos 1 több évi megfigyeléseim éta meg nem találkoztam emberrel, ki j annyira, oly tökéletesen hasonlított volna a maj»mhos. Pista azt várta, hogy ő bizonyosan aa orosslanhoe hasonlít, da ka ligriebee, farkas-kos vagy bármi ragadozóhoz kasonlitja, aa bizonnyal hiseltg vele neki j de majowboz! •z nagyan sérté hiu^gál. Da kát mit volt tenni,! bele kUett nyugodnia. Hogy me^igasatalísk, mi ia sorbea elprüsazögtük msguukat ée jutott mindegyi-küukaek a nem épen legkisslglbb hasonlatokból. jKaosagtunk nagyokat raj. Végre Saeawréeaka ia eiégtéiek akart Mini, jl is alpitsnsasalslls magát, sasaksa mtetási e—a — itnalliSalt valaa, sgj aan klillial i .v „Ne úéljbnek nÓI hisz láttak már angyalt ?" „De mogergedi kedvea Ssemira I minthogy öo nam hasonlít aemmi általunk iamsrt földiben, kell, hogy önt aa égiekkaa hasonlitsuk." „Jól van jél I de ae Isgyeaok olyan tal udvariasak, hasam osak ősaiaték, ismerem éa jél magamat. Lássák I a sok frázis, aa émeljgőa bókolás renlja el aa s&boreket, ka a helyett ősainték volnánk egymás irányáWa ne aaépitenők, ne kendöanök egymásnak bibéinket, azok sohase nőnék ki magnkat bűnné. De epuaka már megjött. Isteá vellkl Legyen bolnep szerenosém ! Viszontlátásra P ltáansp in oorpors tisat siet takat tettük s mig első napon osak bánár oldalél matatta ea alkalommal volt merenoséok egy nessss gondolkozású, mély érzelmű és Aayta tebatségü nőt boaae felismerni. Atyja beteges ember volt, ifjúkorától fogva állami hivatalban, de alig lasriali alatt többet, nőst-begy osaláidját feaatartaa, egyetlen leáayát nevelhesse éa tnaitiaaaa, agy viáéU vároe ban volt ősapán agy kia béaa, aa vall miadaa teeneménye. Ssemira Önállóan is magélbetatt valaa, de apja — mint meadá — nem akart as f kegyelméből megélni, t pedig el aem akarts atyját bagyai a Inkább réaaáata magát: a nomád — éleire — a taláréi falara vándor Iáéra - csakhogy atyja kBasléksa Uk/mm. 8 mily regesekedfcaael, mily kssrsMI viseltetett iráayábaa! apaakai édos apm aem ftj most maik ? aem volna )é egj Ikaa ? nem akar kiaeé lefeködni? nkasM a vánkos ? majd ■saiiaeitaes Így lolytaa, Mafd mag eeékjaival, léÓaígt« ■latt féllvtajeltaketett ÜUmlyft*** Jeromoa H> W • ángy ki^Mi 48 ik gyalog e«M kiagéamtl baélest pmaneenfkeág» Ín) ftjábao régéta mfik üdS eeg\'étiao^ liüjak témbs Myeetotik ál. — Sir iMlvlwf )é«ékeyaágtai vtU\|fUirÖT* Ml* nevét oki. IMa «tu mag a^éw.»\|»ián«k nástdik >ihlé>léjit. A világ BiiudiMi ré»eáUI ankan 040eSUék öt lleg)maágbél U aaátnoa távirat kst<M«tt tuá . A Meni vil\'mano kiállitáa Mf 3»g megbee»aabbitT l»tt, • napon mér cak felemeli fcrk melleit löketett megtekinteni. é-éa a kklliiéa munkáeai agáméra vau nyitva, UiAt a aaéiboutia vetti \'keadetét a •agy íotttuiibnu. — T\|jn(n hitele lorrátbél a kö-rt(W nem épen kelleme* kaland elbetaéléaét baüoUuk, melyuek köztéaél annyival inkább esttkaégetuek tartják, mivel ilyen, a k0»> biatouaágra háfrányoa esetnek várotunk ét környéke nem igen etoko\'l »ainlielje lenni. ÜQfuii uult hó 81 6n egy helj béli iutelii \|«w fiatal ember jön Kia-Kenuméról Itaaefelé • még ásón udvarit* k4rdé«t mm mulaea tetla el, bog/: „Kiket van taeree>e4« ff Saulén a fiatal ember ia kéideste löle, hogy uiinft foglal koeáaa Tan ? — BUgy náaaan uram, hogy én báré vagyok" - eséU; nyomatékot tuHyal aa idegen, Ilikor a „BMnj" koreamáboa érlek, aa idegen keaet fogon * fiatal emberrel, • jé éjt kívánva, trélák nej-veiét köaben igy bnotuaoit el tfiie: »\|let már megiuoudoui igaai neveméi, én regjmk a StegtU" — e aaaal viaaaament a gforaalom felé j aemmi kétaég eain lehet aziránt, liogy e jövevény vagy bolond, vagy gatember volt. Aa nlóbbi valéeainObb. Ulélagoaan érteaUltUnk. hogy ugjaneaan éjjel Kit- éa Nagy-Kauixta kUat a éjjeli rendőr járat egy paraaAruhába Ollöaött egyént fagott el, ki el volt látva loivajka\'oaokkal, e ugyaueeea \'éjjel többrendbeli lopta történt a váronban Ugy láttáik, hogy ilyen öaai időben, mikor már miuden a eaürbe jutott, a igy ki-ki könnyebben van péna birtokában, a nagy-vároaí aaerenoaelovagok kiránduláeokat leaa nek a provinciákra. - Pálfy pémen afrikai vadá>* el- 8 éra kőiül. Aa ugyoeveieu lik ka- hunytáról emlitéal lettünk lapuakb n, ujab- I nália hídján áthaladva, egyik nyárfa mögül egy uriaaan öltöaött, teljeeen iameretlen férfi bukkáut elő, a gyora léptekkel eléje ment, nyerten kiejtett e eaavakkal állította uieg: Halt, megálljon 1" £ nem épen udvariam ttogtsélfiáara barátunk meghökkenve —- mit kéwtéggel elhiaatink — áilt meg. „Hová megy uram V — kérdette tlle aa idegeu » k^nvatlen küae\'ébe állva. Egéaaea aöiét lévén, aft idegennek oaak erét tmtelkala volt kive-* ImttS, Mire a fiatal ember megmondta, hogy bejön Kaaiaaáia. „Hát Kaniiaa arra van — kédesé tovább, Erre a fiatal ember gyufát kért tőié, hogy aaivarra gyújt Iim ton, tolla-képen ped>g aaért, hogy a mindinkább gyanúmé váló idegeu vonáaait megláthatta, de gyufája nem lévén, aa! a fiaUI ember eajái astbéből vett elő, y? a nzivargyujtáa, könben memüjjre vette en idegen, ki Öt Min te oly tolakodó aaemielenaéggel v igagál gelUi bogy ajapoaan gyanítható, mianeriat aa HletŐ biaonyoa egyént várt, i a köwtkeeé párbeeród fejlődött ki köatUk : „Én ia Ka macára etándé kotom, de ön nem jé irányban megy11 — aaélt aa idegen. — „Dehogy neiu kaniaaai létemre oaak tudom, u&erre fakaaik \' Kanigaa," föleit er. — tEu nladtam egy kioait, épen meat ébredtem fel, annyira zavart vagyok, hogy nem tudom magamat tájékozni." „Igy hát ön nem kaniaaai lakót." — „De igen a Kereeat-uineában lakom — „Melyik kareeet-ulnaábau, a kieeinyban, vagy nagyban 7* — Erre aa idegen é«revehet6 bebo-néaeal annyit feleli, hogy : „Hát n kereant-Hinában,\' — S igy jöttek egy ütt a vároa 1 t a fiatal ember helyzete mindinkább \' éayelmetienebbé vált, mert areeát ax idegen nittnően vinegálgatta, a egéaa megaiartáea beatédmódjají nem engedett jé azé üdék ra következtetni. Mihelyt a fiatal ember meg ! akarta kiaaé gyoraitani lépteit, aa karjával mindjárt viaeaatartotta, a kémlelődve tekintett ide oda Kikérdezte, hegy mikor ment Ki« ; Kamatára, mért volt ott, a hogy merre lakik, TÍ ben érteafllönk Hamburgból, hogy ott o.kt. 16 án.délelőtt 9 érakor hall meg, tameléae 19 én délután S érakor történt nagy réaz-\| yéttel. HagelbecU ée Umlanff nagykereskedő báa eirkövet emeltetlek ét virágokkal ékaaitatték a korán elhunyt ifjú aiiját 9 év óta vezetett naplójának némelnyelven történő kiadáeárél ia azok gondolkodnak. — Vagy tűnvén ltozta rémillethe fllvároeaukel mull kedden oate, elŐadáa előtt aa oaztr. indóház közelébeu levő oirkua épület kigyuledl e roppan* gyoraaaággal égelt a láalkotmáoy. Herzog lovarda tvtajdonoa kára jelenték telén, r mennyiben aikerlllt a lovakat éá egyéb aaerel vény eket idejében tuegutonleni. Az épület Qregeraoné volt e biatoaiiva lévén ennek ainoe nagy kára. A köaönaégoek aionban nagy haaaua van, hogy ily negy veeaélyben emberélel nem eaetl áldozatul a hinnünk engedi e jtörüiuiény, hogy baaonlé módon fából épült oirknat nem eng^d többé \' a fővároa emeltetni. A oirkua 25 ezer foriut evejéig vélt bialoaitva aa „Aeaiouraoioni Ge ! nerali di Sieurta" intéaetnél. -- Érdeken megaemmieitott "ejióügyi eljáráa. A cnria aájtéflgyi lanábeaPáamándy Dénee eaj\'épörél tárgyalta a napokban, mely* j ben n aaombatlivtyi e«kOdiaték 7. ezéval 5 ellen véikeat mondott ki n Séll Ignáez volt \| aliapán ellen elkövetelt beoaQletaériée vétaé-gében a ezért n biiéaég\' 3<"0 frt. pénzbüula I téere itélto. A cuiie aa eaküdtanéki tárgye láat minden lövelketményeivel egyOlt meg- j aemciaitetle a máe eaküdtazék ée biréaág kirendeléae végett aa igazaágügyi miniaater-ben lelterjem\'eni rendülte. Fő ok hogy aa Ítélet indokoláaábél, kihagyatotl, vagy kiíeled j teteit, mieaeriu! a pénnbünteléa nem fizetéae ee etében kitöltendő aaabedaágvoenlée uinca kimondva. — íelkmana Hébert at orm. aeneakademie tanára, a aeneköltéanet egyik kimagealé alakja okt. 30 én éjjel Bpeaten \|alvaaél\|iüiéabe« megkell. Bfttlntétf 1911. f>r SaéMoraeéglikit etyfaj káutor volt (ieoken^at Qutaiávé na érdem, hogy Veik nuunt a 40y9* években fŐvéroaunk állendó Íakoe4^á lelte. Halála mély megha\'otUégol keltett a Jenak^lfkban. TeuietUn íAipuannt v«li, inuly a »npftiuti zonflukadwiiiáMl törtév I, béj ijtvallén fal volt á\'UN- . i ( \' f* . » 4 kiliuaori<iMk liánéit aj térvényhaióiégokkni leendő ködé kéreVvoitatjcozólag a könöe hadügy miniaater nte«ito>tá á kadieatpernooanokaágokal, hogy enek vabamint á magáogyákorlalüaő ily orvö* eok oklevaainek beautaláaára ée kibirdeté* aére nézve; ngyanaat a« eljárAat köveeeék, mely A bouvédnrvoeokra néavo a belügy* miuiazter állal már megállapít tátott. A \'\'ol-Ugyaiinimlér e körülményről kürrendt-lelileg I érteeitetie Íz öwea törvény ha tótágokat aaaali hogy inijidaion oaálekben, midőn a katona-vagy hojivfedorvotok oklevelei a tiaati fŐorvoa véleménye Llapján hiányoeoak találtatnak a ekként aa illetők n\' lörvéayhaiéaégi köa-! gyüléa állni aa orvoai gyakorlat léi el tiltat rá-! uak, az e rémben hoeétl határozalok fogatta-\' to»iU.uk olett boaaá felterjeantendők. Falel/U alerkeaatő : 1 A H4J A 1.4 JOM. Téretn\|i\'Ma«alő: ifuilJIANK IIÓB. Hirdetések: 7318 mám. 1883. í^ ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulirl kir. bir. végrehejté aa 1S8I. évi LX. jt. oz. 102. 108. § a értelmében ezennel l^ttahirié leeni, hogy a o,-kanizaai kir. járáebiróaág 10l42\|82. axámu v^gzéee által Veaater Imre hndapeaii é* dr. Tuboly Qynlá n.\'kaMaaai lakéa végrebajtatók javára KfgloviU Jáiioe kerro«enyi lakéa ellan 400 \' HARLANDI köíőfonál íL oisóczérná A bác.i én párúi kiéi* lilát el kai . mával n leguagyob érmekkel. léif Jelvény kitttnlatve \| {J\| kltépieenlrn 0-»é o» Altalájj kedvalt kitUuó mmtcí/eerí kapható Oiitrák-llaiyiréniiág mindég nagy éa nevezeten kerenke-dfaében. 3- 16 Fogfájdalmak E^R/S iikármiljaji tonaáatailak. aiár l/ii kaaok ill\| k>tl>Mek a hirta laaaluM Itlveaa lob bMéialaUval eilmritbntök. I «aer olo\'érh«U\'t\' I l«ii«>Ké>el IvllágliirrV tett aiart éa egy o»l4dnl mdi malllitMlé. Vni»di kii Ivagakban 86 ét 70 fcr. Kap- ( «tó haay- Kanii»án Srhworz k Tauber urat n«l su t li frl. tőke éa kiélégitéei feltllfoglalt dók, eaőllőpn ia-k, kádak, bor a egyebekből állá ingéaágoknz eladaláen ah »nn«k járulékai erejéig elrendelt égreliajtáe alkalmával bíróilag i 660 frl 80 krra beoeült l.or- c nyilvánoárveréa utján leendő endeltetvén, ennek e helyminéa, nnyn gyermekét, de vianont atyja ie aa imá-dáa^ mérette ŐL / Bevdeeen annn elfogult vélemény nyal vagyunk, hogy rut leatben ru{ lélek lakik, annnben aa öreg Seanerlotllnnder aat teljét •éggel mégraáfolta, mert a rut testben aaép léink lakotl. Geak enétt maradi végrehajtói kivntelában, nehogy valami kíméletlen ember faglafja aat el, ée gyakran nemoaak hogy . végrehajtást nem eaaköeölt, hanem a aaegény-nyni még felel ját ie megoaztolla. Caeli anár-f* meeéan (lantéra lieaián anépen beatélte a á magyarnyelvet, meretle a magyar népet éa rrteétttl lélekkel ettrgntt ia megyar hazán. Be Petőfi dalai hangvotiftk Bnemira fjjráiré\', 8vatopltk unokája télvidult, örfllt .mint egy gyermek. Cenk pár nap volt aaeranoeénk atya ée leány körében mulathatni. Tovább vitte ft«t véndernij^k. Jé embereket anonban fér pillnimt ie aaorotahben fUa mér egy uiát-kan e minél ritkábban akadnak a jóra, nnnél nebenebbfs eeik — ka íueglaláltuk — létéfUuL Sminnnyian nehezen vállunk el tán-4nr vendégek líl, éa kivá éieg nehezére nmM en PMi barátunknak, kit egy látaaet! Ubb mint bat kötelék fűzött már a kin JUmJrétan; én ka. rátereltük a káréént, Aemken tagadott mindent, b lianlakolinmnrtalierénitnanre vihara, nn egyík meni jnbbta a máaik beire. Pali \| E^Ét Élként ee elment Bowntába, (pédig haji mt tnkaa n mnmkáre) midőn ifnaavenla en Ufyeééi diplomái egy Idb váreeben élplematikne mindkét Al nyer. fogadott el nem Si^tun ^•ilinki Ue pwrn ftt^U ketté, megballgutia iléémiá aHandblét ée %y e«Mtt iténe I lm periekedtak, mtndkét fél veent j ellenben ha kingyeakedtek Ha kiegyezkedtek, egy fillért aam. I He kiegyexkedni nem akarlak, igy aaélt: „Ti bamb/k I bét ti oaak kiakarjátok dojbni a pér»\', tárba lapoani, nem bírtok bé< kében egymáaal öeaaeférni ? Takarodjatok I" Ily fttinaa ügyvédi gyakorlat melleit ntb igen vergődhetett volnn Pali barátunk aöld ágra; de bál ő eszel mit sem törődött, volt neki pér hold földje ennek linanonbéré bői mégélt. Mint ügyvéd eeak embertártai jatjérs, de nem kárára akart mlködni. A jéeág, az igestágmerelel nem marid jnialmaaatlannl. B... gróf meghallotta a farma ügyvéd kirét ée megkínálta .öt aa 1 ildaImi Bgyéttaéggel, mit Psli berálunk — iamerve B... gréf igaaaágazeret\' tét, leva-giaeeágát ée kitűnő jéeágát — nl ie fogadott. 1879-ben történt pér nnppal a meg kiváa alán Pali barátnak bemutatta magát B... grófnál, olt kellett maradnia ebédre, a lámjl mily váratlan meglepetéa 1 aa ebédlő-beuj ki vei találkozik ? A még mindig nem feleleti SaemirivaJ. Bzemira mély gyéaaban volt. Vagy két béosppnl nz alélt balt meg niyjti Vigaulal-hntmn volt, midőn a grófi otalád meghívta fit nevelőnéül, mit nlfogndntt. ! Szemira még énebb volt mint aa előtt. Pali barátttnk azonnal iámét flllig enerelmee fett,[mit neonban moet meg ie vallott. ! Satmirn in belátta, bogy jobb nrvoea mmí Palit ki kathatéeebb balatammal gyé-gyit tná mélyon aebnett nrivél— nem nknd-km rsékinln mngéi. Igy lait aa ügyvédből nrvnn. De naért naak mágia Beamire n ftféprnfcmnr ée Pal aa i aalaiont. w — W ŐB. BUi elnök 1 KAY ettee. s. k. KIBB ÍH7* vegyit Kere<aenybeaalperea pinozehelyiaégc nl leeudŐ éaköaláeére 1883-ik év november hé 18 ik naiiának d. u 3 órája határidőol kitüsetik éa ahbos a venni azándékotók ezennel oly megjegyaéaaol hivatnak meg, hogy es érintett ingóeágok ezen árveréaen, aa 1881. évj IXl.cn. 107. f-a értelmében n legtöbbet jgérőeek brceáron alul\' ia kéea-péna fiietée ballett elada\'ni fognak. Mindamk, kik elaőhhaégi jogokat vélnek érvényesíthetni, koreaeleiket vagy ezó-beli jelentéeiiket az érvéréé megkeadétaig aluHrt bir. végrehajtóhoz adják be. Aa elélrverezendŐ iogóeágok vétóiéra aa 1881. évi LX. t er. 108.\' § ében megállapított fel Mi alak taerínt leen kifizetendő. Kelt Nagy Kaniztán, 1888 ik évi okt hó 26. uepjáp. FÁBIÁN ♦ kiküldött bir. végrehajtó 868-1-1 4533 tkv. 882 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY.: A nagy kanie»ei kir. trvazék llkkönyvi -oealályn réméről közhírré tétetik, hogy Nyuly nagy-kanistai lakót mint Tnkée< Kit Anna, Rozi ée Mihály engedményeae végreliajiaténSk üzv. Takáot Kit Ferenoené mÖletett KlIltK Tóth Magdolna t tártai vég robaj táti azejivedő azeunri lakótok elleni 181 frt. 44 kK tőke a jár. iránti végrehajláli ügyében n aiahari 46. an. Ijkvben A -f 1 •olfaz. a. 174 irt, -f 2. eotw. a. 100 frl. •f 8 eor lÓl! frt 60 kr. + 4 aoras. e. 18 frt, 6 sor M frtra brotfllt ingat anok, mintán az nnonet 1882. évi mároaiu 25-én lariytt árveréa alkalmával megvevő Somogyi Vineze aa 696 frt. vételárbél oaak 186 friot fizetett be, Sz árteréai feltételek ellenére 410 frl e jájulékai vételárt báirnlék mai napig ia nálnj van — mégi* n azabari 45. az. ijkvben A + l soraa. 26/frtra lieoaült fekvjőtég, mivel rz aat jelnett - árvetée alkalmávaf még ve vő Molnár Anna f. Tékám Kit Jéaaefné a 42 frt 60 kr. vélulárbél oeek 2 frt 60 krt, fizetett be, 40 frt pedig jelenleg ia nála van megjáré kamataival egyűti 1881. évi áersBkerkélf. nnyjéa d. ni 19 érakor Baabaibnn a köaaég bíró házánál dr. Tkboly Gyula felp. Pgyvéd ▼. belyetlete kőében jöttével megtartándé nyilvános árveréaen eladatni Ingnak ujabba a ée pedig kdlOn kálOn, mely nlkalommal tartoa-nak aa érvmefni kívánók a beoaár 10 \| át kéazpénzben n»gy évndékképee pnpirbnn a kiküldött kenéken letenni. An árvetMal fellételek a hivataloe érák alatt]á kir. taáék tkvi oaatálvánál a Ssabar köaaág előljárékágánál meglekinlhepk. K<r. íjsék mint telekkönyvi batéeég 1888 julina 4 én. Elgyengültek kik türelmi vétkek, aaáalt (fatetfela) etc. kínt- kaztábm. aoaavelmk, a taftertdakb td6 alatt tartdaaa ta játáüia mallatt gyópitUtaak a Tílághirt Dr MBIIer ftle ailraeela pratpartlaeial által Ara S frt 10 kr., poeláa kml tóbb. Féténsorvoi Dr Miller-féle II I ricu to-lnjecilo éa taliánn>«l» ímeélj éa fijdaloa nálkftl erve-aeyák z hofjr»ú miadto ki/oJjiaát, trippert (fahér-i folyást) zekázy aap alatt iia í ftt «j to., péetáz 80 knal ubb. Kiiárétagoi kaeiltéee éa főraktár a -<-<Ora> l)éa)aerlár B»r. V kertllmnirr-«m»e SS. thová minden irátbell megrendelét laltiealé M8—6—« Ny ujUunk kezet a iMreneoének f 5(KtOOO iniirléB íáNferaa^ait nill faeéfea MatbaS a zei> pésküermreUi. >»«fj • w»K»» kf«ésy »t lai Jéilktf/va ét W»Ualt»» tuu Kaaa aj Wrurat aí-nya akWa -II. Ilio« fiétiáur btap tafainaa alatt 7 aovwtaakiB 1,000 ayar«aéfysek ultttlm tfaaraojáa kall kwtííW, kSitík lalalkeilk rénltf j-cdif -\' (. 000,000 írta; I féujmwénjf 1 ayar. á a. I nyer » a, I mer. a. u>. 1 .njar. L m 1 nyer. i, ni. t nyer. t. m. 8 ayar a. in, 4 ayar/ á. m 9 oytr. á ■■ > ayar. á. m 1 ayar. á. w. 36 eyav i m: 10,000 66 ayar. á. w. 6S«0 100 ey éri á. m 8000 ttl.nyev. é io. 8000 é nyer. i. m 1Ő00 116 ayar. i-m. 1000 QN a jer. a. 010 a/ar. i m. 146 40.000\'0it 19.418 sytraaéayak 80.000«if;«iUnt, íiOO, 140, 194, 11,000 190, 94, 97, éo, 99 m. aoo-ooo 100.00(1 90.000 00,000 70.00U. 60D00 S0.0OOMI VÖM Eta a ajrrtaéMftk kfcll eleft terkaa 4090 at klaenelatTt 167,000 m. laaiirtélkaa. át alaó anUI/a ftujHtaémj OOOGO a. I^i á> (aketéélk S-ari 60,0na 8-aé 70,000, 4-«T 80.000. l-9é 90,900, 0-öd 100.000, 7-ad paé% eaatlar »()0,000 tpac. 800,000. 200,000 inárk. »tb. A ajarawMy batátaá aaariat kiulrioaaa AllaplUaUb aMf. A tafkénalebbl tM. at állam által ktito aitoU nyareinányliuiáa már nevmiber IS MiköiölUtlk, 4t .kerül: 1 acétiarad.tavi. áraatak Cm v.I írt 60kr.p. 4. 1 Ml , . „ tt ,, 1 «, 76 ,, l«wf/ed..... 1%.- VaUmennji magbitáa aa Aaaaag atálgaa Difiidét* wj p*taoUlaay malleti ateaaal áa • ItgniiffjeDb laaddal MaÉáaáttattb. mladaebli aM(t ai ..áliiuti eahearéval állatott eredeti aera jeiyet Irapvan tflUuk kaiákea: á mafraadtlételrkat mtfMvéatal^Mwtalaa teriettúk (\|lí -fláUDI malUkattetnak, minden ke-fái után Hv faUiélifáj nálkll klWjlk réaetvt* rtininek a MrtUloe kaaáai Jefjtákeé. Táiltlataekesk eilnlankor kaévaattka na aok mát tnklalétyae nreremány ttiMt* \'..^jta ííiiut tao.ooo no o«ea s«,fi«HS >tk fiiettattabII. át ily a Itfatiiárdakb alapee ayafvá t«I-Iktatnál, elamatbatálag mindnnBU bntaaaáf\|l lM^Mnk»bk rámáiéira atámitkatváa kéretik már a-lotall faaiát miatt ie minden mrrbitáat ml* wéi tléU héavetlrell aiaüratt baek-batkut latáaái. Kaulmann & Simon. bank éo vállö Oilst Hamburgbss, baráaártaaa áa aUdáaa miadtaafail tlUink&trá. nyak, >»ioii ráttvéayek éa klleaeneenjagyeleek U. i. köeaönslOnket fejesve ki eneennel irániunk eééig Innuaitnll bbalomért, fal-i kérjük aa nj kiaoraoláanáli réeavétnlre,— főlörekvéaünk esentul it oda iránynlsné mindenkor ponloe étmilárd taolgálat állni tiastelt érdekeltjeink leijei merelégedáeát kiérdemelni. xenlakbiek. gyakran at afaá lényartaaényaa k Stvandata aa, 865 2—3 $ Alafiittatott 1838-ban__ Beróny József ezelőtt Milhofer S. ékBzeréöz, arany- ée ezflstmflTes Kogy-Kanlxsán, s városháza Átellenében. Ajánlja: nagy ékszer-, arany-, ezüstáruk s nöi remontoir-órák raktárát dós választékban, jutányos árakért. Kölcsönös megegyezés után eladás résrietfisdés mellett is lTély timteletlnl Berény József exeléu Milhofer S, ékaieróm, erutj- e esüttmflvss 19 1 H. Ksnllián. n várotliása átellenében. OUTJAHR és MOLIaER . 286 20- 25. BUDAPESTEM. Ellő budapesti Tfleur, roslitlemez és gazdanágl gépgyár a jünrglthld kötelében, ajánlják aaolid aterkexelü ée javított gyárlmányukat mint t Trkvék \|S»éi ■ nág nnápsárn: Ját fing- CtívHfíptk. SuMÖ fdéíu JCukoríetB nmmmMk SseesMfdk. Üsuni^k. KtftiligMilgik Dnp2nmal iMmUimrh^tnk. Gabona eseré^eá-ken-[meL Ktytalójéptl. Ml Taránk, D»tVk A Akarni 9lklt1 JVtamiNm. fli^mtfcrf Ltf íjl1 f i\'^mi • Lmiikwmr iMk. g&éflmmk, BUftif k i rjfiyiékfk klváutra lB\|y«B ét UmstTt. NjiihéiiM IUmI Fülöp hpfUjiiiiiiiill Ntj f■ mmkm IS8I. 89. szám. Kie«K>htal«l F.Ul tfaiep könyv k«eeke4éa». Uj táraikéi elese. SlI •« nstS«« ir»k (grta évr» \| \|r* fátitte 4 ftt, 1 ft «tmOiy»S 0 li»ábo* netitear t\|iMt » ki ilUwIn kir4iUnJ>l ft kr. \|léiy«gdij 30 kr. AmmAm • egjílI killUloi hirdet tué-eyek 3«» kr. bélyegdijea fellll 100 aaéig I Irt, enenHa1 minden ásóért kr. Nagy-Kanizsa, 1883, szerdán, november 7-én Z Alii MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMU LAP. X. évfolyam SserkeeztAI Iroda. iéava » lap m»\\ Umi rámái illeti kösletnények küldsu-4ffk Bajsa utosa 4. saám BArineutetlen levelelr eaek watri k« ■ékMl fogadtatnak el. KMriloli fissea uffl kflldetnek. n viMiér; petitsere 10 kr. " ~ . I • A Nagy-Kanizimi taront nsaharielvO kör. a Zalaniej# ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai én Délzala takarékpénztárak, Banképület <* Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. \\MXGJ ELET\' BETZriXffT EÍTS2EF.: SZZT.ZLZ ÉS SZCUEAICT. Sütét fellegek — A gaztla nuiberre nézve fontos az időjárás. Minden itiő-bw,kol5iBMD pedig a veaés, as ara lia, egyáltalán a mezei munka idejében ki-ki tekint a távol láthatár felé, ■ elgi«dol1ti>d»k magában, lesz-e eső, Ietk.-j0 száraz idő, * a jelek, m»ilye- 6 már aok évi tapasztalás nyomán inra jil ism«r, majd borua fnl-hóket csalnak homlokára, majd d«. tűre változtatják areaát, a mint nia jára nézve ked veztfeu vagy kedverőt-íenűl Ítélheti meg.Hasétát felhőket Iái, melyek vihart, esőt jelen tenek, akkor mikor erre azüksége nem volna, bo-iutiI töltik be homlokát ia, hagy kárára lehetnek, sőt tönkre tehetik legszebb reményeit, fáradtságos munkájának bizton várt gyfimöloeét. A politikai és társadalmi élet egét is stlrtt felhők szokták takarni időről időre. Nemcsak a politikus, kinek szava súlylyal bír a aeoaal tanácsában, hanem minden — hónát melegen szerető hazafi ki-ki tekint ilyenkor, szemlélve azokat a felhőket, melyek a haza egét elborítják. H van komor felhő havánk egén most itlégendő; nem azokat értjük, melyek % politikai eget takarják s még alig léptek a láthatárba, hanem inkább Miokas melyek nemzetünk társadalmát fenyegetik, s igen könnyen el-Ozöalb"IÍk.\' Egy évtizede sincs még, hogy Magyarországon minden osztály a jó* /an szabadéivttségre esküdött, mikor a nemzet legjobbjai még ezért a asa-iiadelvüaégért küzdöttek, s e szabad-i-hOaég szénára teremtettek oly in-tAv mén veket. melyek ennek szolg«la- tábaL aat mentül inkább mcgizilár-ditaái, megerősíteni iparkodtak. Ezen munkában a tiszta hírnevét mindig megprzött magyar zajló is tevékeny részi vett, aa a sajtó, mely keleike-zséwl fogva mindig csekély kivétellel nemesen, önzetlenül ssolgálta a ■aabLdság ügyét Az volt czéljuk és a aajjió ezélja, hogy a magyar társadalmat, mely a virágzás és nagy törekvések tényezőivel birt, egy oly egésfcasé olva-zsza, moly egyetértve és ^gyetér\'ésben működve a haza I fel virág ortatáeát képes legyen keresztülvinni, egyszóval ágon voltak, hogy aa %Ikotmányos Magyaroizvágot, mely a leéirigyeltebbasabsdaág birtokában voltl gazdaggá, műveltté s a külfölddel versenyképessé is tegyék, Magyarország legkitűnőbb emberei működlek ltösre e caélra; as elleatéte vélemények heve* összeütközései közült sem dobatott oda prédául as egyéoijbecsület; hanem meghallgattuk egymást, s az egyéni véleményt, hmint a* politikailag teljesen svabad népuél saokásos, tiszteiéiben tartottuk. De árok, a kik a\'dolgnk ilyetén ál Iáin mellett semmiségük érzetében kénytelenek vs Iának elbújni, nehogy a szégyenteljes kinevettetéinek tegyék ki magukat, megirigyelték e lassú de bsztoe haladást, s odúikból kibújva oltáít állították a hazugságnak, a melyen most már aa ál próféták szánjai áldoznsk, aa értelmetlen s jó magjával tehetetlen népei félrevezetve él felbujtogatva, a maguk zzámára rak ián félre a zairos falatokat, melyeket hazugságukért, ámító csalásukért kapnak. Egv felhőcske mutatkozott né- hány év eli3tt\| basánk .egén, melyet \| a könnyelmű gazdák, mint kik azt hitték, hogy i szénájuk rendén van, mosolyogtak, mig a tapasztaltabbak, már akkor sem jót sejtettek. És ime, esak néhány év kel hozzá, hogy e j felhő hz egénz hasát elborítsa. A hazugság, az ámítás papjai jól működlek ; cs»knogy ott, a hol oltáraikat felállijják, felbomlik a táiaa-dal mi rend, a békés kedélyeket a oai vódái ördöge svállja meg, s a hol előbb biztos pie volt mindenki számára a hazai törvény, (ott megnyillk a békés egyetértést elnyelő törvénytelenség Örvénye. Mert ez oltárok hamis papjai a törvény ellen \'is izgatnak. Beszéljünk azonbau kavézbbé allegorikus képekben. A mit a magyarországi sajtónak egy része méf mindijg produkál, hogy áthidalhatatlanná tegye aa oeatályok és felekezetek között máris haeitott űrt, az túlmegy aaoo, a mit a legszélsőbb szsbadsággal bíró országban az államhatalom eltűrni képez, A hol szj ámitás s hazagság pol-gárjogot nyerít az által^hogy nincsen eakűdlsaék, mely a kézzel fogható a világosan látszó lázitáüt megtorolja, — a hol egyeaek és testületeknek, osztályok és felek etetek ellen a legocs-máayabh hazugságokat büntetlenül szabad terjeszteni, a ninez ki meghallgassa azok szavát, kik pirulva a oyomoruságon azt szégyenfoltnak tartják a hazai sajtón, — ahol\' az erkölcs rovására as erkölcstelenséget istápolni slabad, a hol a világos ámítást igazságnak merik deklarálni, ott a saluz rfipublioae m e g k Ö v e-teli még azt is, hogy inkább a saa- badságnak valamelyik tényezője nyir-báltazsélf meg vsgy pedig függesz-tessék fel, legalább addig, mig a társadalma^ alapjaiban felforgatómé telyező irány hatása meg nem zzünt. Ha az államhatalomnak erre nincs joga! akkor teljesen fegyver-zéilenül áll aa anarchiával szemben. A reactio vészes felhője takarja Ma-gysrorazágj egét; de azé a reactióé, mely ez sba>obiát hordja méhében. Hogyha a jestruoti* tendentiáju ssjtő, mely finom velin papíron nyomatva, még sokkal undokabb, a betyárokat diosőitő ponyvánál, még sokáig ga-rázdálkodhatik Magyarországon, akkor mitsem fugnak érni azok z dicséretreméltó törekvések, melyeket a kormáoy egyrészről, a közműveltzég terjedése érdekében tanúsít; egyetemek éz akadémiák gyengéknek fognak bizonyulni s butaság által fisl-kellett ocsmány saen vedéi yek leküs déséra. A kormánynak rendőri hatalma is van, s ha hullhatja a vizes lej, a rothadt élelmi szerek elámsitáeát egéasaégi stenipomból, a nép erkölcsi egésaaége nem kevfsbbé fontos és er^a készei lenyomhatja aa erkölesi egé»zséget és életet megmételyező. el mérgesítő bolond-gomba-irodalmat, ha^máskép nem a sajtószabadság megszorításának árán Is. Ez a nemzet éazre térve még ál ■ dani fogja aa ily elhatározást, mely I keble, szive és lelke megmérgezőjé-tői menti mag, a mit máskülönben nagyon driágáa fizetno meg. As országgyűlés nemsokára Ösz-! »zeül. Lehetetlen, hogy maga Tisza rKálmán, kinek szabadságszeretetéhez kétség nem fér, be nem látta eddig, I hogy a szabadsajténak nevezett két élü kés eléggé megsértMtte már a nemzetet, s jó volna kezéből egyídőre ki venni, legalább annyira, a mennyiben az esküdtszékek működését, hisz azok eddig tehetetleneknek bizonyul* tak, megszűnteti, a a mások becsületében gá7.lfc a társadalom békéjét megrontó, a - nép erkölcsiségét megmételyező nyegle lovagokat más fórum elé álliljz.\'- A kormányelnök . népszerűsége sokkal nagyobb, lilreralismusa sokkal elismertebb, mintsem hogy Ürömmel ne üdvözölné aa ily lépését minden jófan érzésű magyar ember, kinek van oka már most is fájlalni azt a káros hatást, mit azok a gyászlova-gok már eddig is eléltek. Bizunk és remélünk I A magyar országos gazdasági egyesDlet felirata: a kani gylnölMtermeléfi felkaro -,v . Ián iránt. ^ Nagysiéltósága földmivriés-, ipar-^emkedeltműgi i ia. kir. ninistterian I Kgyesaittlsk sz elmúlt Oléssrskbso táaa leglalknsváa amu okok tzaal-lyneisával, melyek nemzeti termeié-saák sgjik (uetiM téeyesóje, — s gyű-■ámsurmslés ssgyohb méitű. országos felllirolázát gátolják, z tanácskozás tárgyivá tevén ssos intézkedéseket, melyek okok elhárítására vezetnek, azon megnyéződésre jutott, hogy s kívánatos zsgyobb mérvű slóhzlzdást e téren is a tárzadzlmi tényezők, — nevezetesen z termeié zzgybirtokosok, községek a egye- v aek, továbbá z gszdzaági és kertészeti egyesületek, és z gv Qmölcstermelés ügyének elémenetelét szivén hordó kormány-nzk buzgó pártolás és mnukássággsl egyesi tett s évek torán át következetes szilárdsággal keresztül vitt tervszerű ténvk\'dése által lehetne elérni. A regényolvasásról Irta Vatams\'y nép, kar WkSiesi irányának . rkZlmi islisének tokra aa illat8 nép, kor ÍFedalma, kSUMtMa padig a seipiredaiam, » ibban a regényirodalom. Ea aaoa tükör, M«ty valamsly kor erkölcsi amalkedásét, vagy sSlysdéséi ntindan áiayalaiábaa lagkzb-\' ÍH<ó matatja visaaa, s igf as illaté népet, kert a iMágk tá^ylegaa erkölcsi értékében, «4el<álfcp tttsteti fal. I t domborodik ki &sa Wljsaségékss, agéaa a>éséfákaa, ki i iiiásakkas aa JllMé nép, kor saorális, gon l.ihanáasslá)i Mart hol vawi a regényírás tffjil a regéayhea, s minfi tárgyai vá. \'•^elf Tárgyéi as emberi s>atsktéaak köré-U4, a miséin ip« élei aaer és aaar véltsas iabél, képnsfc vagy mekeg;aa megtörtént 4«igekMI, a aehfáU emberi tSrekvéaek vég-»«<m Hamti\'tV1\'. s mantadétyak tarkabarka •eaéSyaAÜ merté, ámartai -tshát, amint M es ssálMv kisebb agv aa •yebb bkés állnak, kss a regény is se Hasi kar erfcltsm mi^lsmlaik, iSrekséaé-gaslilksaésalibának, saévaJ sgSse lelki eéasfc MUrlitisl jakkm vagy kevésbé ig^Wk SS arkltew »Uág áHsliaisa ürvé* »siasfe. lagy a regény a kiaertsMeégnefc mlaisgj értasutlja snt aa agyért > éeb, a gfaberlaiéság aéve Is brtseyMja. Hsa* MpMfi bn a taptffcb sapÉmgli I esfé tflka M»fye* ftamea^ aa s^emn^ena* ae> Üli rtdalw egyért W\|p\|MÍ mely a áe» leüti islé»éi»ek, nkolc i fvlfwgááuak iu«..(fl leijei , igy saámiibaitAu művének minél i aagjobb keledé* égére, kOvelkatfilag iaj rem^ Ihat msgéaak minél tobb aaysgi hasx-j aet, msrt ba infive a:kötésénél aam a saem-I pouti t vasat ssiaératértékOl, hanem ha aat rend JtetésaaarSlag aa Ötök és váltoahatlan i arkiesi viUgraod ÍO\'téteeiheaés követelmény eiftea szabja, ha a fenköit esamék magaa spUérájáha emelkedik, d leket rá késaStre \' kagjj műve nem hajt annyi anyagi hasanot. mintán ét és mlvét nem értik, vagy félre-{ érUkj afit még sokan, akik ertgis éník, (él-radobjék, mint amely aires Smahangban 1 anoni erkölesi elvekkai, mléesel, iránynyal, \| malyj as Ütetf kor aseíiemét képesi, amit ésarovéüeaZi magába snitt, amiben éa amivel leírtat ás amivel taeUemi életét té piái ja, i tel áj miat ami mattan, élveekaiiaa. Mart hisa aa embarirtg laguag) obb I réasaj nartk öntudatlanal a kor erköloú I áranjlalának bnllámarvrt, aam (odva, vagy nem akarva megítélni, gondolkodni afölött i halyes>e, nemes e annak iránya, mint ahegy a m«áradi patak ragad magával Hl, tál, nirtÚnt, amit elég eréa magával sodorai. ]Innen Van ar, hegy napjainkban ás\' erkStjmi psaésatll ellspelt regények brtoad gamma msysreaégávrt jlaaak napvilágra, ienaJ van, begy eaak oly aggáae\'é nagy keiaai\|Aaégaek Zreadanak, tét begy épen saak képesik a Isgkrrearttabk ol vasmén jókat, érni karnak assgrsmlotr, téves erköiem iráavsesk Ifgtklrtáassbb, ds sgymmsmisd iegvmsids Imssabk kérjsle. 8 így \|eggs saoa4ba>jak, begy >amak ragée/a eiiévaas illrl \| \|\| résélé rtirtoert, aeft fe^pT Mr« «*< M a Mái Hsl arkölrn, a UirgíoínloK itlés stolgélalába s»e-\|6dik, uxféljy hbidozójávé less, matt itl több bért kap, Ahelyett, hogy aa erköle«i lény élteti iag«iéit Ilielné »aarteasé>, oda ssegö-dik a sálén aalaláhoa é\'ekliordosónsk. l\'yeu Itatása ran a kor aaellemének általában a regénjre. De ea mér aa erköles öa»ahai\'g löt vénye, vagyis inkább kifolyáés, kbg} amit kbloibn kéjünk, aat viswuj ia kall fisetnSak. Amit a regény a kor sesllsmébl\' átveti, aat annak visssasdjs, még pedig ka-mstosté!. aaíliai, hogy aa -erkö?esleleniég és sz alfajait ikléa piszkos medrét mélyebbre ártaoEsi a munkát teszi korunk legtöbb — tisslalat m \| arlaylag kevés kivételnek — i regénye. Már most esek mén önmagáiéi ve-\| Ildik fal aaén llérdés, hogy mini köveiken-. niénya. van e irtsiaus sok rsgéayolvasásnak ? 1 Aki (krSrebentra összeolvassa a kölesön-\| könyvtárak mifldeaiéle sse^eit-vedett rgé-ayét ánélkS , hogy aa elvaaásbaa a helyre I mSiiélrt, helyes gondolkozás, érett belátás I szövétneke tmáfslaé, fsleaiagas béren \'fejte-getnttsv, Jkögy arra a sok regéays\'vaaá* hátránvnyal ijár,! mart akaratlanul, alt öntudatlan jil is letépi a lelki eipaheltságaak ásókba Oltetktt fíragaü, melyek seemre na-gjoe trtpek, tejsMlSeek ugyan, de insgtaa-gslva kábuláat j okosnak a bennök rejll méreg állal j 8. teotlalll, mintán as élet nem adja mag art, anjit a ragényiré a regény bee pite* artLekkal knrtstf, a mohó legényelva aéikZiZakrt\'aelJ beeaá sekrtt, miité í brterta^ k pásisf »«h nria élléaégÁtól \|a«saakéot mégfosstatik, mert a regényekben elhintett eesméket teezi magáévá abalyett, bogy maga] iparkodnék és ta-nult^a meg jondolkosni. Hssataos a regényolvasás, da rtak akker, ha aaok olvasáséban bannOnket helyes mfiitélet, \'rett, önálló fölfogás vaaet, ba megtudjuk válasatani, kű-lönböatétni a helyes utat asoa úttól,\' mely-nek föle virággal van agyán behiatve, da ba ráléptünk, mégis sárban géso\'unk. Oaak akkor lebatflak képesek a regényeket agy olvasni, hogy abbéi sasllsmi hssznank legyen, a ekkor a romlott iránya regényekben faüsmerve és megkOlÖabOstotve a roasaat a jótól, nem ftlhellnk attól, bogy ea boasáak tapad, alt látva a roasaat a maga viapaata-sailó ru\'ségébsn, annál inkább kerülni tudjuk aai. Caak ekkor lehet a regényolvasás épQlstes, hnasao* seérakeeás, több: életta pasai slat, allenksal eeetbea a lélek kalálee mérge. fis mindennek daeaéra mit- tapsas-tálunk? Meajfiak bármely esalád körébe, hol ii olvasás otthen van, s viasgáljnk mag a köayvállváayok tartahnát. Miadee bajssáhnk ég felé mernd a seamla eredményéül. Olt vaaaak sorjjíban a Isgaatejteaebb tartalma regények dhakötéebea. Hogy eaakatáa aa kelljen fáradni, árrél f#ndeekedik agy-sgy lelkiismeretlen könyvkiadó, knertkafeskedl agaaee, ki ék«a aaavakkal «ldtcaéri a regény „eaenaáesiétf tsHalát a nem annak da. eaára, banem épén ennélfogva mégis vasaik. Nem nésfk, jbogjj milyea, sasa Igania néaik, hogy minél éidakleaelilkb, iéagiéeébk la-gten, kagf artnéi hsamaiinsakb, rtsü !«•-trtÁ. mtÜ fclainslfc\' aalmnk tagr«H sem mar • \'ar«rtm iliiga lalllMii i Iglsst eüg bimaaliifctei »eártrffc. Oh alá\|nh a nem annyira biras, mini inkább birWdi frai>oaí-regényirók maszlagot műveinek gyarló for-ditésaii; o\'t találjak tavibbá Boccaocio „Dekámeronjail\', amik köstudoméa sserint már nem ie sikamlós kétértelműségek, kanén a Irdérséguek bárki által ie könnyen\'i megérthető mooakoe aljasaágai, miktől elpirul aa igaat asaméram. £« ngyaa ki olvassa mindeteket ? A Családapa? Nem. As élet nehée küsdelmé-ben, gondjaiban I nem igen ér rá ilyenekre vesztegetli a diága idót. Talán a eaeládaaya ? Aa sem. Ót m^ a káaitaendlk foglalják f agáss nap. Tehát bisonyára a család felnltt tagjai. Aaok sem. Da hátakkor ki? Fogd ba fZledet meméreml bogy ne kallliaad meg amit a fbitelt kérdésre kall felelnünk. A fiatal, seidülfi leánykák elvaasák szokat. — Igen, nem beeaélak fába, a fiairt, serdüli leánykák. Még pedig aa anyák tudtával, balasgyeaéséval, vsgy legalább is elnéaéeével Aaok a fiatal laáaykák, kiknek még nlnos életlapasatalntuk, akik tehát ily Ereseimé nyakból ismerik mag a világot, aa éieSat Mert a mamák qp akarják, hogy leányaik műveltek legyenek, ami kétségkívül igen saép török vés, ertkbegy aa esaköa téres is káres ia. Ugy iond^kodnak legnagyobb résabea, aiisamizt a kmwsllsm ngyneveeet! aaaabadabb* ssélfuvalma ellen aam kall mindjárt köpöayegért nyelei. Sok osa Ifidet ismerők éa magam, bel a fiatal, érrtl^sj\' fejlftdé leányok randelksséaére van booaájtva a köleaönkönyvtár katalógusa és válassthrt nak maguknak trtssés sserint aa aaya asm- dao fcMgyelete, sManlinln náikal etvsrt^-fák, e ma\|yake* rtms^k, m-i -J mf rtáfi krtrt •tfAlaai.rtgf teénreW* éleire ulékk ieea. Aa Mf "V41 mm 8** Tttáatábaa tiul élénk érdeklőd elyat • magst komám eset k iráat mjadig tanúsított [ Une«át, biiv ii0M a aagymélh miamateriuniua • tanirakozáauk m. ey ét azives figyelembe vétel véget (cjnilHÍ « aeveaetw^n elfoorulni intéikelfoelvt, íneiveket a magas mány és tik véuv húzás, > a köz. emui ikál-kodásnsk azóa uhkíjIil, melyet « jydb társadalmi lényei őz tói fenjwlaeti ezt ti«ü kvrgély ny wjtatuék • lésaben a faJokeae* rdéa I lek, köztégek, gaid agy létet kArhk dekébeo alkalmazásba venni qbají< udó nak látjuk. A mi a magas koi mány által te intézkedéseket illeti, e részben a ki kezőketbátorkodik egYesöSeHhikint éa jelenleg i* , V\'k megfelelő alnaRi hozzájárulását tijAl. gos központjává válni —• Hogy aaaak- agu I (ujaknak tekintjük\'. osinjály mindeddig üteg nem ulakglt\' é.s cd- ■ 4 Ilogy pedig eae» tevékeny tevékenységét meg nem kezűéit\', annak föl ség né gátoltasadk oly hátrányos koriul okai azon körülményben rejlik, fiugy rit?iti azou ( nutyyek által, melyek a gyümölcstál mólé bír külön hsakfel "adóval, ki k :lo díjazás ko>- \| fejlodéséuek akadályaiul aznigáluák s. meljcit .és csak is* vakoszta-y Ogyeivel melyek megfeleld tórtéuybozási éa kor I fiiglltijiozva, min\'leiMr v ékanyí égét raák- maiiy rendeletek áhal eiuiellfehetnk htijn j <«z\|kív ér i\|< kébi u fe\|tuué ki HgyesfUituuk itek, óbajtaudóuak latija egu»ül«Uiak meglevői győződve a l«lől bogy it ízakuz l««»gy » gyümölcsfáknak szándékos niugá- • tály előadójának\' kérdésén alapszik a lása éa azoknak pusztításai eüeui Tépi- keriéfie.ii Ügyek országoe Kőzpoiitjáuub kez&ek eliéndeleudók és szigoruau beiur- fcénjése is, Wck vését iiilaiiányozza, bogy tandók lennének. süléi looigátl képtpaégévt). bitMj, i. jUrtoiík\|jlingtuKf-W emberek a gép, kO híljivtt van i Intézeti éfdekek ohjr.á- jjrttl álkélftisiw na nyeij nmk éitósagu miniázteriumuak ijáu- i intézkedésre van szükség í ér- ndó vet- gy Mindkét • irtiin bán a gjümöleüészetí szakma VaUmely kiváló képfiaelffje e fáéira megüyetbeio logy eu. 1 tör vén y hozási nuHf,3,!,VJu « mpgoyeiurio iugy un. ; uni\|uonnH)KUa ség A rovttiok H\'K egJ^QIeiűúk kitelt suliin juUatu^ 8 Aj olajozd kanuák bt^fezn eto vei legjjéu\'k ellátva, bogy a gépbenge írek uUji^záM keltő titollúgból lÖrtVü-:b<sék. A g^pek dobiiyiláta (etrUí nyi lá^) hái jNii oldatlii 62 cmtr. magái Vti korljltti\|\|k\|láiandu. Í«óeröre alkalmazott Igépokiié^az Ahizekötó ind (oulrerul v^lámtur a hajló műfa boríték kul imkidfiitifi. 4 A kiizségi viőljái óságoknak kó telMtfébeit illand a CiAbályiendcietel évl^t5 különösen a gazdasági munkák megkezdóee elótt közhírré tvimi, a g<p tulaidontyokuek kQiöuiege»« n is tudomá- ko-ea- at iiiló iuk g«* bau zou illó éüu latba hozni: 1. Szükséges, hogy a községi fa fok feláí>itá»a leh< tó\'eg mindenütt ti üelteasék, i a mennyiben ez már t"irtént; hogy azok jókat bau tai «a>art»l is w goodo»ki»dva legyen a azéti óbujlH )eiin\'% bogy a faíkkbláltoak a ezé niegfifit-ló küibaui tártává\'a a LAxa rendeleti uton kötelertí\'jvnfk, • i észben atflkiéges ellenőrzés elatí soi a községi cléljái óságot h mástéisorbin a közigazgatási tiaattilelöt teibelné. 8. iiúgy a községeknek ezeu iujtőz-kfdó»ael szemben \|ogosaii emelhető panasza alapját vestitao, inikép a i ••zamu alanyok é» nugouctok megszel orbézaégekb\' ütközik, kivauatos, hogk gazdaaáf. iiiJtL\'Zi ft\'k és földmirwiáko lakban turnéi tömegesebben lenue/Upe Bt-k alkalma* alanyik. - i hogy team* tettel aíia, nuktp az alanyoknak idepen j e* sttksior KBjátságttijbaii rendkívüli mólloü j eltérő talajba való; átültetése gyaMiau \| nebétaégekkel jár, bocsásson a magas kormán) éven ló minél több gyQmÖleaík magot díj tálaljul az ;egyrUietrk Utján a j községek rendelkezáaáie. 3. Kzíiii eszkö/llt^kkel kapc$iilátr#{i 1 \'zilkséges, hogy a UmÖlcsé>E< li s;ak- J «ktatáa ín minél hat hat faalibaii felkaiol- { \'a«»ék, a e végből óhajtandó, hogy a : caidatági iutéretek h földmiM\'Wlák\' \| hun a gyOmöicíanevelés éa kezelés, a j fojták ftsmertetéfce, la kellő számú órák-b-n tauittaasék £ mellett azonbaa ic. al$obb nép-onziAly szakoktatásától i* kellene gon- \| Uockodui » e végből ohajiaí dmiak tartja egyeaöletQnk, hogy a magas kormány a -záatoisaági „H^umw&mr Uuimj41 k min-ti\'jára a gazdasági táiiinti\'zrtek «\'s fiUd-mivtw iskolák és gazdakörökkel kap^sola-t.man tataaxi éa őtzi 6 hetes tanfolyamokat m itni méltózU»ák. l<y elömunkásokra, kik a gyümölcslét terén azon szerepet vinnék, aiint vineaellétek a szóinazethen, nkTétlenül szükség ran, ha a népet is megakarjak ösmertetni azon fogásukkal, . maly ek a fák nevelésére éa gomio/átáta h DlhatlanBi avOksáueaek. KülönÖMMi ki* váiiato,v leniif. ha il\|o tanfolyamuk látó-\' t Miá-éra a ii^pUliitólinsI\' alkalom <1 által okozott károk megakadalyozfuul teÁiutetébeu pedig a bern}úzás, cseiibo-Rar-szeaua ,sts. liele iutézkedósok Kőpo-; iézó megtételé ojjár sunyival éa Hikájbb kívánatos, mivel e nélkül uz egyoijek legbusgóhb törekvései is hajótöié.4 azvn-vednek. felájiatához képeat cak csekély esakó-zökUel ruudelkeiik, e itr«kvó»évul eiifve Ui (hmbinatióba k<\|ile vetüli a kormáuy nak ehfitleges -s bizmtjOK tdő-tartamhi, Imenidaii\'do láinogatiHát. A azakelúsd" jszaUuvotése/^flait azei ke.wtelnémk «« egyjaülei Rg^Hók\'Hi\'s/i\'li Jilzeier, —\' i I !■* 4 ,füiög»«.ete és jsváslstai alapján törv< lyhutási iut»/kedé- \| b«»vÉteiuek ki ien>zMti,eg az Utván-teli\|j kettészel oly mndoli, hog) az ide jkeiuló növendékek u kei/é.szetler a jelen i\'egiijél sokkul Unuisngm>abbtui loglal-kozÜsasaUak, I sz ó felúgjeleíe alatt lóteijtteinék egy oly any agy ürnólcs^, mely legUjkélctesebu gjüjteméu\'yűt líepezné a leghéljesebbeu elucvezett ^ittmb.ril\'aj fcákiiák. \' (Végn küvutkViik.) j Jif kesiurgyn lOi\'venyhalóhiigi bt* jzollinga I. é. iniijuh 21-eu tartott Ily nemű sek és kormáuy reiidelt\'tea azimban csaki \| akkor logt>ak igazi ét lékkel btmi, lia ! ezen javasolt iutézsedeaek azigoiu mrg \| tartásáért maguk a községi elöljárók lesznek feleiosse léve, kisnek egjszeu-\' mind jogukban álijou u rovarok puazii-táasi elli ii leendő intéiki désekte evcujle i felbitnl óz illetők figyelmét, s^ bit janik felhataimszássai arra nezve is, hogy uz JUtá^kedéseket * Émuiaszlas esetein n a lulajdoi ot lei bú e akai t ap.ttámofcok utjén is végiehajtathas^ák, uibugv egteaék hány agsaga miatt a közös eidektk ííárt szenvtdjenek. Ezek azou .yuéziadist k, melyiket egyesült lünk a magas kor uiánj tol a gy üniölcoti ímelés oiüzágos felkaiölásu ér-dtkében kérelmez B melyeknek féganató si(á"áto( ■j\'.yot^ és üdvös eiedmények^t re\|iéh Midőn azonban bátor j vágyók egyrhülctü\'ik ezen óhajtását, a tugvuiól-to^águ miuitzierium u«Ci>es iiglulmélji! sjáiilaui, egyezetbiniiul iieui iuu!a4thato\|n el felemlíteni a kőtiemunkáláf. azdn-\| ifiud. i> ^ép vagy gyártulajdonoa nemilt, melyeket egyesületÜnu egyáb [ U^lllél? téielálliló sze:eket tartd/ik \'árvitialmi tényez< fctól vár, s inelve. , . . . \' .. , . >1., , \' . / \| foiiti üUMiii kéznél laitani, u. tn tniKot, nélkül ezm ajánlatba hozott kotuianvi 1 iJ L . , 1 i , L i i , / granianoft, hanrainnlot, tépé^r, ttvom- tulizked«^ek uem bnuak a kiválll j íTí.HJl \'i . \\ Li \\ * foltukat, aehkötoket és föleu órnvoma^zt, hatály uisággalf E téntezók sorában elao Klie lusá IllP >11111 n giíze»ő\|>lií és egy vb gaz* jj\'í fí^i- t I>)\'m()J foglmkf/ó tinin* k térti fj!^e\'gé(ylí loegúvns^i^tár-p/h t\'úly rei-ilr letet aik /itoll, jötejjj lárgyáual. i«onynnái httuiaoiia t s»lsii ni NogVii rgyaiMtit Uiegéiih-inli, li"g.v iif)iid>Mi tűi véoyhaiÓMlg állni r> ci\|finltas-ek. A sziifialyreiiilelei azó> k/.ei witi uh h követkor/): _I soiban emlékezem meg az országos gazdasági rgj «>ülei; ói, mely tekintve axt, liogv a I kertészeti előhaladá elonio/dttáíui érde* kében kü\'ön egy évűiét nem létezik\', s Így ezen érdeket is az orsz. gazd. egyeaület \| van hivatva felkarolni, — uem felejthette el, hagy ez üginek mivel tartojzik s a maga részétől is tevékeny «n kíván közre inüködnt az országos felkarolás n-unkája-bsn — Az iniezkidesi k közül, melyeket egyesületünk ez irányban tenni óhajt, e/.en hélyen • miitJülchieg a gyflmöleaéf>?.eli waknízlftly meialkotá>át¥ mely tágabb haiá^iöinl feli ülikegy önálló egtn ÍA^saliini;féléi) meiy o\'úhbil »zoubau elő-fordufo sjiert-ncMMlenség esetében csupán érTuá aikaiuiiiyliat. Taiio/ik egyébi\'Aoi a géptu ajdtinos gyors o; \\onr segéiyiól éa a seheiülln\'ik haza vagy kötháiba E.alÜ tásárpl sómlnKkodiii, A gép kór ül foglalkozó munkások itiháfrla lehe,tóli?g s/ük és testhez SÍmnló legyen, merl s bo .gát.Vör inguj* qzuknka a szél által lebegtetve - kön-•yeu ja hengerek ea hoiftok közé juiliat, niely esetben azok eróa \\ ászon s/öti-tliól íévéti készülve, uem szslradnak él, hanem a végtagokat magok után vonják, éaigy $f tute etiC^éllenségckijl előidézik. A gép fjplihlMeló szeméyes filelői^ggel • ügyelni (h e renueSet határozmá-j iiyaiauk poiitoH tel\|osilését gyakori sze-mélye* ufáunézé.i áltsl elleuortiui i ek> ■kém mi nak miiidnuekben foganatot tze> jtetna, \| 5 A; ezeu szabályrendelet ellen vótoi. avágy mulssztok, a meiiuyibeu az 187B. éri XI,. t. cz 111. $•\'« alkalmazható uem linue, 2 frttől 60 frtig l- íjrdhetö péuxbüufilésvel btlnt. te idók, mely a Ijözoégi Mzej(énynl4pot illeteudi, letiiimaraílvan elieuük a meuuyihen va-laku.ek ■ téMi épsőgéu vétkei goiidatlan ságuk által sérelem okoztatiék, a büu-jletö törvény rendes uljáui uieKtorhís. • 6. Ktőforduló eieieklien a uiulag%tó» (felett^elaf fokban a játáni szolgabiyó,. !reiidezeit)iauáe"d városban a rendűiképp lány vagy a latiács állal e íVsibeumeg -jhizott vi ost tisiiviseló, máaodlukban a [megye aljhpáiija, hai inadfokban pedig a ■jin. ki> bfiUgyimiiiszier bíráskodik?^ \' Politikai hírek, /.ílft,",{- — A liorvsi Qgy be ti .irják Bud»pMt«8l a N. Fr. Preoi«<-iiek : R % "ni b « r g b. J»or vkioi«x^i kir. bis<o« ma idsérka-.petr » imp folysmában tubb éráu kt u-\|uáckosul(; Tí»h Káliuán mini«sier«luükkel. liir M««riutj lUuiberg báré kdsOhe Tiasával a liorváioraaáK\' helysatre vunuikoió uéseieil. jUiiidrii rgytbifil •>lt««kiutval n király i hintó-ká\'g miaIMm tsló m^gttUnleiáiis már asért I vá\'ik nOkkAgmiaá, miuibogy a horvát idrio-máiiyi gyUli«ii«k n külu^gvaiéa aii>gálispiJása Irégrit\' okVftUuUl még «bbaa aa á«beu I)iim \' ktll Ullui,-kuerl a királyi bisin* cwik iotuu ksvibrii áJ!apitk»IÍN ui-g * küluágfetáct, lia j Li alkotmányt >eli->«u lelfngg««cteuék, aa p-\'ilig • fitálorgé kOrUlraátiy«k kdsöil iimii ■ \|< litfl aiáudákukbau a mftrvsdó kOrOkoek. A , I artoj^ái y it gyUláa rgyb«Uirá«ái asonbsn mag kell olüsitja a bán. kiuoTezéaéui<k és m m16 kscriui ép jsb* eu rejlik a legnagyobb naliáa; j ség. Nsponkinl utáa más neveket emleget* [ a«k uayea báui jelöltekUl, aseuban a mi-■ialereliiUk1 in^g lyfin jiitotl megállapodásra e Uemélyi kói dénbTui. At uj bán megválást- ! láaa adja a kormánynak a legnagyobb- gondol. mer> jól ludjálf, bogy otlfií a válaatlás tói flígg u\|y»zólván minden, a mi a horvát-dra\'ági tiaso\'yokra ronatkoiik. — A báni álláara ol/io emberi ábsjtaaak kiaavi^i, « kJ afkalma Uatfe arra,* bogy \'amifjar állani lakta tál) ét ksllfi erélyljal kápviselj, máar^parll pedig a horvátok ellu is nápas* ráeéggál á^ biaalomaul bl/jón, Ily ^o eml/errn aMnbac még eddigi omu akadtak. Tego«\|) fit aa a \|lir volt elterjedve ■ hogy m borrá\' íxármasáíu, kíl/öi hadseregbeli (áboreokol •iám \'Itak ai, s hegy lekintettel c batáHlrvj-dákén uralkodó taffogáara, maga Tin* mi uiMterpInfik ébajt ily férfit a báni hivatalra. Hor-vátorMágbao ás a (.alárCrvldákan U teljes nyugalom uralkodik. Aaoabaa oak • tartománygyUlé OesaaOláea után tUnjk ki, bogy vájjon a kormányt bivaa árteiiutuk« a vísaouyokrÓl\' aa általa meghívott bisslmJ /éifiak,. kdlOoOaaa pedig, bogy Vajjpn as ijl.aiök még mindig urai c a zágrábi tartó* mányi gyOláaoek. r A magyar dt\'tyácttá bíaottságai árdem i \'®g°» iMUnkálat^kat okkupáaaíooafls Mtfl 6« j a sáraaáiaadáa fdldit vaié laaáaskoaáaaikuak j kjváfelável, (eljnim bet«"jwt»ék. ás eredmány hogy a r»ndkitflli liadllgyi eaUkaáfiatUt 16.00t) Irtat, u tengérfssei rniidkivUh »ük-í ságlvttfböl pedig 10 000 írtok töröllek. Ai i utolsó nyeles ávbeo\\kaiosai ápfllalak javiiá J sára. rfiidasen\'uiegwatajtotl 2 4 millió foiio> j nyi hilaluak 800.000 forintul való lelemeláse, i mély ÖN«Kg as IBBdiki kdltsgv«tá« rend* Idilli sKflkséglotÁben «/.orepel( a magyar delegátusok kebelében behatóbb tauioskotái \' tárgyát képest* ugyan, a kívánt tételt aaon-- ben Utólag mégis magsaavaáták, . A a* ott sajtó\'élénken és emellett el/g lürgyiUjjiwau foglalkoiik gr. Kálnokyuak\'a dniegaoaióbao a külügyi politikára voiialko* sáliig leit uyilatkoaataival. Eltelt adnak a biaioaitáanak,\' hogy Ausatila llagyarorsság ketetí •sotu<Bádjával barátságbsu akar élni. Eddig itta ás 8sani Pátervár kösOU aa \'ériulkee«at a legmélyebb bisalmatUnság és a vei lengés elpaláaiolhatlau Ulaaaia uebaai-, tette uieg ; oaatrák msgyar é« oroaa aunyiia vigyásiak rgymáira, mintha minden jelen tékulen lépés s mátik fáluek létérdekét érintené, min1 be ellenvtgsekedé«uél éa táma-dáanál egyebei egy máéról nem váihstnáuak. Terméase^ea, hogy ily\'állapotot agy-miuiatari uy ila\'kosatul inegsaUntelui egysaerre neuiT lehal, de miudenekeire uagy alöuyas, ha Á alaltomoa áakálódáeok bslyer», uyilt _ kirá-oalmak sdmuak el«t, melyek tOMSCC a* nyugodt Unáe«kosás lebeUégaesé »so téve. Ily atelieiolien irnek most aa oroee lapok, ki\|e* \'enlvén ast, bogy ók buigSiiáiól uem akar ják a ketUke< levenni, kiváltják tehát, hogy Au»atria-)l»gyftior»ság a bu\'gáriai kérdésben ne álljon Oro«or»ság uijába, ea eseibeu Oroaor«»ág >em fog nebéaaégeket támass tani Boasniában éa Herozegofinában. A francaié külügyminiater uyilalkoaata\' Aa a lényt\'* biaalmí saavaaei, Oielyel a franesia képviaeléliáanak oly váratlan több-cége adott mull sserdáo a F«rry-kabinetnek igen jé hatást lelt mindeoMé s jelentik* nyen inegerSsitelto a frsnesia kabinet állását Egyébiránt a kormánypárti „Pária* lgk iak nioj^ hogy ások a kOloaönk&nyTtárek, aielyekbeu mindeaféle g iw gyom regények o««e« vannak helmoava olyanok, mint a gyógyeeerláiban a métegeaekréoy. kliadenkl anayire vigyáa báivánjOMit gyomrára, hogy l»be\'61g l minél jebb áteUkkel saolgáijen u»ki, aaaal pedig vajai kevaeea ttkódaek, I.«.gy a aeellem lépláiékát ts megválogaséák. Velsmmi UgyetpUuk ke<I arra, bogy jó, egáaa»égee ételekkel láplá kosaank, o«ak igy nyeihetvé ^p, egéaaaágea vért, nem kell-e épo agy OgyVloünk arra, bógy sseilwuiüuk-ftek í» ép, egéaeaáges táplálékot adjttflk, mikor etek így seereahe\'dnk ép. \|ósau gen-(hxkoeéat, ilUiAleg saellemi eiónket Cenk igy tekoehaijek ítelyee irány be u és kallA mérvbén, Aa Üy olvMáai bajiam éatoevélleulll Ha aaon taleágo, aa nnyagi\' -vissuí-I oyokkal aráuytalou botor fény Üsé^nek, melynek pusatiló futóiéiig ja láraadelmuok mindeii ^iag^l>eu elberapósotl. a egyéb téitfadalnlí ferdes<fgek okait, saármsaá«i forráaát ^kerestük, végelemsé«ben ode jutunk a sséllébeíi elterjedt mohó, féktelen regényolvasáaboá, mint lesen félfordult, eeMveaeett állapotok aléidáaéeéuek egyik jelentékeny léuy e» jébea. As anyák aseut kötelességé, hogy m>íq-dig tudják, miszerint serdfllS \'eányatk mit 4gybe i máaban UiÜl i* muija. igen ám, ha i .olvasi ák ezeket oly mérv bén, mint íjbógy ^iegéi(lemlik, yálljuk uieg, ne hilegeeaUk megu ikatj a dolog aaépiigeiéaével, eszel is vegyujnk, mint mindeó máaaal, amit küllőéi rl/gtu-r.hallottunk Mihelyt valami , legy en bármily - jó, uem kell, éa külföldi, legyen bármily róana, mégis ofvaanak, a liogy ebben Iket hagyják magukra utbaigasiláa, fe\|(\|gy«let és ellenSij séa nélktll, mert a terméaset legköxveileneb-bUl éa anyák feladatává és kOleteseégévé tette leányaik nevelését, s ha vokat ukájr gondatlanságbó1, akár báliiéietbSI ferde neve- ién »»«BJ mihel ffi; v a»egrt \'at\'ól ofgj itt iki aaeuieiuket aimyiia elborilotta a gkiill elóitélet arRrke hályoge, hogy anvétaikál b erősekben aária ringaté karon . j—^-s^tí---í-stt-i-nníiT 4 VT , .... .1 . " , 1 lé»bei» réaaaaitik — ami »len tele>ÓUláiun-kivié maitaékát, a óifboa bet Ok ig^seta alatt . « . „ A .ként rokáatá aáAvá el>vei eyadeeé Ifllnt, \| aévégre prdig velóeégoe! t<j\'ád»k, agyenayna, hegy még aa eb<do«u fitíik, ka a tálalás Orea idó^öiéit regényei-«e«éaai ki eem bétWf^ a a napi ioglalkoaá •eh kéebea w egyik saeme mindig m regé-eyMS legeién Aa Ny mértéktelen, móhó miiiéUl éa Myeeeg kifejtett, érett éa me\|-a>ep«éa«t i«ága4i4 aétfca)i oiveeáa iéaaa ♦♦sásévet kakyeit a UflépteleMbb, legbada •»M> ákréaéeéai seSli, a eaáétal aa tflml a veié Hűim Is reféayt kevee ______ eláseeéeé, Wisig, Nlsii wafcébea, Wsaaépl Ifcaaaégsa M eaka iá • • refésfek alakjai kékavai, áakewá saská v^gse aWa, ami flMfMaa váve mm dia^ie m-1 Wejieeiég. a essiédi álmbee pedig »<n a eeeeesssk aselegágya, a kfélbk saaiédi lll%lii>iii Ipnl UgáiavsriMssbk éa kf SSmSm »• I kat ííletóíeg mindenki által Upeastalhaió, j általáooaau elterjedt ssomdru lényüket terbea a felelóeaég uemosak leányaik boldogtalan- ! tásáértf liaoem miodaaoa I árat-d almi bajok érj, ; melyek aa itr elhibázott nevelési rendaierben gyAkareauek. ^ Mem mondjuk / bogy as anyák aardült j leányaikat egy ál U Ián tiltsák el a regény ol* ! vaaáatól. ktlleokaaÖlag, de csak olyanok olvÉ* aáaát engsdiék meg, melyek a »tÍTneme«itéS J és éeaképsé* egjütfa feltételeivel birnakL Akkor ie jóaau mértéket tartaunk, ée ne I váiják a regévyelvaaáe né kfllüaketleo min> éeoaapi kenyérré. Mindeo gy9ayérnek vaa iaaapja, «igyáaaook, begy aet W ne aatmiak l - Be apéOekietftak hasai regény iiodai \| •eekee örömmel látjuk, négy aa [— nem maaayis^gtlaf, baaeas miadaégüeg \| éeak kiélje a veresqjl a vitáf bármely regéajácdalméveJ, hanem ea I em tudunk uo-gaaebadulni. Mem u^unk, hu as! állítjuk, hogy a fran-d/íáb< í átülieieit kfiea /jléktl regények kétes éi lék ti fori^jtáeei keleiid\'>bliek, mini hasai li-glhyiiodalmui.k egy >gj kiváló, öiök-beeaQ teiméke. Uiig-k uiegyUnk a ssomaséd kertjébe ti&ibu tiport uitzélt gyomért, mikor jaját kellünk lelve vaa mebbnél-aaebb, illa (ea vfágfsl ?! Eiaek aaerint léhát tioémiteuk iilkln ebek méitea a maga. idejében válo-áaeeeá mjfg a legényeket, akkor, asikor már 4 k liapifiaUiek eléggé uiegadaetták, ön-tették, lelkünket, iaaivfloket ebes, leeraagktdve a regény báayájába, betyett ne a >alakot aaedjük öseae ouuétíéa boaaak fel, amely megkUlöuböate táere á isyaaaUlallan, kiforratlaa ariv, lélek ijépteiaa, eandaaan a aaemetat gyűjti öesae, ép amtel eíren\'ja magát, majd akker nem fajik Jelé. a téJpiperéaett Jedáreég fsketo íwájÉMt a eok méláJyae regéoy, hanem ke uaak Myaáaket, melyek a megAnemaH «r lafaenat, j megiiaetult ialéaaek aaiovoualán mm A0UUn még as (dSséaki aajtéh»s éa i>a ilwfl kflny rkiadóhot ie lenn egyattar laatwk. IlieÓ jei»Bt alkalmaebalnnk aeefy . napi éejtóra, aesaly példád Daaéaaéé .Deka ket, a áitóvá kogy ansy meroiijaiiü-,melegt\'n meri ajáulani aa elva^ köa&naég figyelmélie, a nem pirul hoasá ; fenni] hogjf esők bái mely hölgy aaatalának \' diaaét képévhe ik T Ainenöyiheu eaép kéléee. ktlleé ktálllláaa vau. elhissallk; de, hogy ] erköleai ffjWéül ssolgálion, ea oly könnyedén I odavéte.it, meggondolailen — helyesaliben saólva: igen ia meggoodolt — állitáa, mely \' a Bsemérein aieiába kergeti a szégyen pir -j ját. Pedig ez á fővárosi napi aajié egyik, 1 különben ef«8rangu orgNiiuiuában volt olvas j bitó. Vagy mit Isólliaiunk al>or, mikor a ifflvárpsi hírlapok könyvbiideté»eí kflet olvas ank, hogy karáe-Minyi ajándékul kQlÖuSaen sjánljatnnlt Bdcoíc\'Ó a Dekameron jai* W Zola Ibolráayds.irivolitáeai. Hisz a aajtéoak épen aa leane küielesaég^ liogy rámutéasou as igjaagyttbgyre, a a férgea, rotliadt gyU möleijöi, a burjánt puestits, nem pedig hogy! még nílát egyengesse a rév uira jutoU 1 erköleai isléa Irányának, a eeáltal eat mint- j agy nóválittg) ja, axentesitse. Aaért artlkaé- . áosnijk ta\|i)uk hegy a napi aaité, mint a ; k9aeekolelség legelaé, legfóbbb, Óre (legalább ea Siené reedeltetéee) aa ily müveket\' ■émeMk \'liogy jne ajánlja aa olvasé küaün- 1 jégnek, s5\'\| ásóktól ulbaigasités, felvilágeei-láa által leiietéleg tarióatasaa vleaaa. A térvény ieléekedelt errél, begy a boltbkn mérget átülni lilne legyen, de be már atkáig uem intézkedhetik, liogy ott \' mkölpai mdrget ea legyea eaabad áhílui, a J iajtMak kfteleaeége pétélef, ennek kötele* \| kége a ftHosionomáaoii debaaba rejtett mérget \\mtéit iftresával ellátni, a étkédni, begy , éenkat a kÜeaaalUm vérkeríngáoa magával j ae lagadbeeae, eeetlef a remboló aebel ki- 1 égetni, aem pedig, hegy bdeöa kéaöayWg \|el, tétlenséggel, begy agy mondjak t ka nyag«ággal, hoaiájárelásaal, dédelgetőnél elöaegi Uni a fekély nagyobb mérvben! eltér jedéeét. Nem tíu íjuk tehát elégségaanek, bogy a uapilepok aa ^Irodalom" rovatbao eaak egysaerüen ragifstrálják eaeu ée aaon regény megjelentél, kaneu aaékeégea luigy ások a ssakavatoit, l«lkiifmeretes\' I.ritika rostájába jutva, ériékükhilí képeat ajáa\'lasienek as olvssó kösönséguek, vagy ne. így less a. napi sajtó a küserkölosiaég ére, fijomíjj&ja, eainaelója, smi IngnlsÓ kótelaaséga, melyrM ha amgfelejtkeaik, léijogának legaailárdabb eraöloó alapkövét aldüatéUa. Nolia a ragéuyolvasástj vettük jelen dióhéjba szorított csikkünk tulajdtoképeoi tárgyiul, de a kitérést nem mellóabettllk el, mert e kOahasaart megjegyaéa ssoros ö«see függésben van vele agy annyira, hogy a regényolvasás enméját fejtegetve köaarkBleai aaempoatbél, a napiaajiÓnak é ukiotetbeei ■Mgalnrtáaátél, álláspontjáról aaaraett upese tala<utiket, néaettluket som bnllgntka \'uk el. Csak a léket1 legrévldabk vonásokban fejtegettük e fölvett eaamát, ftléalegsaeek tartván aanak bévebb magyaráegatáeát, mart biesalk — tia^rfi1 legyen besaá teaai — és reméljtk.^egy a felvett eeaménak ily rövid, fafólagoa iejUgeiéae által b talán aikerélt anattal kitüsölt eeélaekat etérai, mi nem egyéb, mint á eMládanyákaak, kikél fü#t, Agyeimét anen életbevágó kérdés megfeaio láaára Uikivaí. I »V«««a titMfc hogy ühaHemol Lacöü Weaia kéesil, ftA ktlIg/BMeMtw nek •• • kp — mttkaége volt egái lelki etefOfa, bgy ara lekttam asenvadétyének • N fosom magfceaéett MM a képvisel Mb»ft. iarátjaiak, kik U ülé táu tídvílj iáJt^fe, <io—fyojgVá Mond iklUttjatuiHUr: . Koooáaom mtvtatáfiaker, 4* higyjHak 1-0(7 mittdeunek. Kim* ulár oi»j Uawéka. Ckallame) Laeour tftkk iaben kifejeit* aioa aváidékéf, kogy megrongált éeeeég* miaU .lemond éjlásiró\'* Eddig oaak aeéri engedőn borii) iií m ai« »z ia I áiiáiia k,[ i >«r( kőteieetégéoek tarlóit a, hogy bolyén taradjeo mindaddig, míg o képvíaelflbás i ti«M bwi und a kormánynak méltatlanul kirkoaiaiott gyarmati politikája fölöi\'. Mo» • gyÓeJeiu után uon akar tovább maradni I iveialikaa. ti eeen báalmi exaveznI eugod koreikatteUu, bog)1 az o bit folyamán bo b/ujia»dó fis milliónyi kitolt i* meg fogják •«« aam a hadjárat obijaira, merta töblieég as ttlfibbi ssavaaettal erre ugyreolváu kölel l\'.-íie magái. Ekkor már nyilván terryl tuaga fogja a külügyi táiczát képriaeini mert Cbal létnél Lacoar, ha vitiralépéie nem h -bevégzett tény még, azabadaágjr Utazol A rfis millió voltakép neui a Tónk lúgban] JefŐ caapaiok ejiarlátára fia »záíiv», inert azt a rendes budge bői fedezik, hsaom r»nd ■ IíitUI! kiadásokra és eddigi kiadátok lo deaésére, \' m Htrlhi, uev. S. A Kölöjiehe Ztg. egy uagjou beavaiot félhivatalos levrie imé teltéi) báaoayitja aat, hogy Bummok berezog B«k o boriit í kongreaazuion lámaaztofi elten •égte magatartáséra vonatkozó ore»z vádak alaptalanak. liiuiaick minden pontnál erély\' top támogatta üoiciakorol, ba Ofoasoraság ram hl el többet, £nnr)c oka abban rejlik, l"gj tisatariadf Aogolorasággal Való bábomtól, a mi megfogható, minthogy Oroa-ortság r uuiom\'oi\'o Konatautinápolyuak éva tungerssoioaoknak megtzáHáaái. Haton i ók é-)>«t. aUpUlinok ttok •■ orom Wfmrpl^nyA •uk, aogy AoMiria üagjaror»iágD«k • kpti-vttiok Oiofor«iág rovátáia. Cok u 1870 óta baogoi\'oloilt oroac íoay#golla»k okosiák, bogy a ntoef poüliks\' ól/Slt Németorieignok Auaiiria lfagyaror»«ágl>oi vaié \|d viatooyo (CtArt aáovo UaloaakUitk íál—tt. kiuétoHimut oty, iior. 8. A ttuliáu uiég I wiodig •• og) iptoaM káidA«ovl loglnlkowk, I bár o\| Uütilag niiica tAbbé »a európai tiapiisi\'díi). A Mttlláii iSleg óvakodik atiodoa l4«áa>bll iépáklfil ét váiftkotd po ti lik ál kwvel. A porU ii\'agbiaolull, hogy loaaiwiáu^oiM a »uati oaaiurM k^rdé^ái éc m vdiial-kuxó aajugot gyüju^ é» Itéwiw olA. h\'atAmfj/mi, oor. 4. Dabfülfboa (Vír \|ip« ái\'feBiboo) poiilikoi tovargá* volt, M«iy oikaloóiiaai 5 olgor Biogflloiett áa aaáiuoo \|>ág«r i»ri>fliwll i, A ivb^rok küíül kuiioii Mboafllifk meg, 4a pedig egyik Ok kaiáloaao, Bdgriid, m. 4. A Ugaap tartott mieiiolortaoáoi albaUro%ta, begy aa oraiég baJarj#bea uralkodó komoly bo\'yaot i«kia tótba v^leláTo\', aa állom alkotmány alapján a •a\|t6t4réo7 ht aa fg)O0ioti éa gytllfko-aái jogra ▼ooaikori lOri^ny leJ(dgg«uiKioo-•ék fa a ,aoji4ra nfaTO olffaotoo ozoiníur\'a boMiaék Ik A Idiáty rond«Mo( boe«á(otl K-i) moly nüeriot aa o«i romái lapot tariama k i\|i o OMUtok ao o»lbniá!I«pol- i ha» lotl vidék\'ak»»aágábak U\'jrbáro twiik. A király máik rendrleie woriiii a kali»na-•«»tok éa aa altiaatak fulrotnállapot tar* um^ alatt kétaoeraa aaoldot kapnak. Mmkinii, aov. 4 StoOrdaa ktUAgyou inlniaotor o napokban Bétbon tdlaXi, a mit a-kormány mély (i\'okban lar\'ou. A külügy tiMkiafcUr, ki legtapoláU érkroolt viaaaa, IWoab«« aa Anaalrio llaA\'aioriaág éa ftomá n« kftsl o dunai kéidfet ííítílÁ dHÍeraiiotiák k g)eolitéaéo mfikoddlt, fiionrdaa üerlinboii khi toll. Kotttáuia a oémoioaaiiák-Éagym krkrva6\\»i>é\|ha Iríjfátüdd Wi jértiloiJ oa^rt a cmtlakota* iiánl votó további tár \' ff* á"»a MltdoBMk. A </o/gaW a j^lrrvérí W !»• aabiA-Jo«tnál do St. Fotoraboiin; a köret ifiö^ A aiUiai Urrk nem »«\'MM»l<lk ol a Sanftaban \|0ilaiH dolgokat M(téil#m JtgjMékfkiíl bMaállob, molyo-k I «a Mg^loa m«om kovminybmf mcnoNi tok ttiai, fia annyit jalont, kogy.\'o Mér 4-« jwkagét fáit vár lati #k. E kárdáa tokák* fkirtoMága aaf politikai lokin iomkM! Mr-rtkaw a kakumlokoi Mn\' éfdo K«<koü cnnym^ \|wif oma a-Mmkán (é^mtf«to» o •ynfaWot k a íaaaáfU rondát »«>»faa»»tni, A kakwmok ia taíjoitn mag> tmk a kMáak* j maáfj tk aat kitátja kaP akármi\'f komfkkánmá ia káHllMM. Üálat, arntym a Mjié a k\|\|l<m oa—á jj^^É kMitt Ifit^ StíÉWtí £ kdpM-ié kí^lifttjjpk, kagy (kMMxtf. mai} wttÉi káréin aa áMa tír—tan kalmár íi^ áitimiág M«uág-«Mf mimé• m a Uá> kirá^m tttaao«k, •arodoat, béoéi katonai Oginlkdt 8aofiábo küldik, b <gy » b i gái lida«rgUu levS oroaa liaalok aanlgálattv jmtiiáa^t aaabályoaaa, IliadanoMiro al fogják iotáani a nabáoaágo-knt abban a kOrben. n moly boa kolatkoatok, anélkül l»ngy a kabineMknak agymáalma való víanouyát megéiintoék. Étért mag- fog ják bát kogodni, kogy a aajuV egy r^aénok túlzott kommootárjitii a tfiaadéaok at\|ia maaörorei kfloá vámitbaaauk, molyok egy idő áto a kmaskedávilágot — általunk o Jielypu neia ioita aibatt okokból — nyug-talánitják. Különfélék. - lUaigyakorlaiáj a nagy káui. aaf 0ukéuta« tflaohó g)Jfli mull vasárnap délután tartolta meg x fflgj uinasiumi ApHle-len, luflv egf«io-amii\'t oz idnv ittulaó it»gv gyakoilala volt. K«l« a „iúarvaa" diiater mébon i lakuláai «mlákOun«péiy tartatott, moiy alltaloiíiuml a araekar kittiuS olirmo-téa kbit u.űküdút . — A ilrlikrrrul egylrl nagy-kaniaafi váiori iálamiiuányn a bó 4 én tnrtoli llléal, melyre a válaazlmány tag,ai nép atámmal jeleutek meg. £a alkalommal 19 uj lad jelentetett be a Dr. TouionAuyi bucaulevele olvaatatoii fel. A válaaaimány aa\|uálatái lujexle ki a derék vála»atmányi tag távoráaa feleit. Egy pár kiaabb Ogy elíntéaére uifn U\'luiai u l»íván elnök ur aa Űjéat bexána. k — Ily) rrrdetl lauxara éa énekmi liéaa pn.dueiiófta hívjuk \' lol a kttiüiiég tigyefmé\'. Lmbo\|g ur a nagyobb euiópoi ráju»uk kbkünaégél elragadta pru duci óivtl A lapok buálata ^g)bangulag unikumnak mondják a aeno éa ének hnruo-riafika ter\'n, ki éidrmre a uKgballgaiá«ra, (olyionoa deiQtuégbtn tartva a kflzftn»ézet. — JIHoorofoglal éwlflrtrk L«g Iáiból ébitáo a! vár igaz van a Oaáktoráyoi kfiaálui ifigják • \| f ■ volta mag ■ minek tág Pokol ua>fl faluban ipAlotail. Kinléd Jrüa han magénak bánat építi Mi aégb»n volt káplán oa idü apriot ujava-olagÚén t\'kérdé! iatéaiűnk fg/ik ládi piabánok Eljltoa dMjdoam baaoni^ kma Maláraauklioa, aa erednféuyt tálolt mondáit éjjelen oi járatait ia kilonMBtotté roe tolvlajl Ipgott káaoak laikeHllt « atftétaágben nlttin Ogyikábon al t< ioiffrl tua tolvajra íin«r a n)intej ateijtiuik lolvnjiaoonoi Bar Gj\|<í»lg>i roa< Wával xkiizU it h L#l>raiiant#reg> trr* talva* Jak. B!\',udm,»»KO: ik ÍJ íió \| i\'iíl ö ro Jltnn-nn kérfoká^jéra ée a mefcöto w Alkalommal .két legyv»-e): jbáriuHii voltak a.iol-\' vaj urhk, kik r«b^l«nak i« b<iU«oéi«ak kaitl kttftUlOk egyi»0viflpuekável a harmadik pedig baltával voli fnlft gyvfrkoa •», aa egyik pu«» ogugrani a> aa átlá bat\'an í, Ki kai "Ilogott agyának eudlMég K\'Umpbi Qruri név klÓ ■) 13 próbán pi •tfeajÜOná a itiá-ik még fiatal legény óai, \'valóaainQlog még o«ak Mjíut ! kálijuk aa nltogaiáat firbivsttM k\'át rvnd\'r eagit-; a ^aakia a rond6rbistu«nál-inig a két randfir oaak olt aflálva, a* veaaélyn« inlvWjok ellen é* lm mAat ogy a kertek alatt fegyi T volt lü^gópifatwly d.ldalíégyverrol r muukn (egyvrrea már tudvÁ vun, I roe tolvajék! óláli gy imuatbao a kia komáromi aapor»\|rt midőu állatta a papnÖVeldw uradalmi liaáijoitf laaalván: éljen oa oróe, luAaaáro* logány I t. i. £ r 6 a a kápolna) Japán, Máé* ár oja a kia• komáromi iiaaiiarió áa Legény m uradalmi aaáiatarló. 4 t — Vaa tJerrben (Radakovioe Jó aaal) jele* írónk Báo«k^p hunyt el. Sírjának feltaláláaáról a (lapokban aokat irtok, aainlo ÖrOmme\|,ol«íaatuk J annál lehangolóbb moat meg aa a bír, hágy a\| állítólag feltalált alr-ban nem Váa Qjrrebeq (Radakovio« Jótaaf) aa író, hanem Radakovila György ogy egy-aaerll ker-ak^dö nyűgeik. (JuHki jó Ua a kOHelke ken oatVkálandó I órUratokat rügtüii l\'-f»gy kivottetia alán. atepl lén vorrol, még pedig jó líl/gy verrol. a/látoi. —\| Balraclek. A lenéki hídnál egy bér koca? a ugy inig vert pgy ralaapáti gulyáat, Kogy éloteheji niioa ram^tiy. — Stabirbmi oly nagy kmoamai yerekidéa I«jl6d0lt ki, bogy 3 agyán oayou rerotoll.. r— Agy di a-grfnjó ujooaa Kjikzlb\'elyon fSbe IStte\'magái. -r Aüdráibjdán tobh réaaeg >ubanoz ogy kooaiat Ocaxe\|ié»e\|t, aijeaán oly nagy aobeket vágtak, hogyi Uaeaavafoi kellett. — Gitáron a kot c^mál folyt lejoki. j2y á\|n niindeiáknél llnlV an ízin\'o -vérea. verrkedéa Aj halóaági intéskedéaek maiha vétettek. . ag)obb itguyoffláa 759\' ggel mm. 8 án 7 ótakor. L-ji^\'a\'bb Mgnyomáa "86H [J-én r«gfl 7 \'órakor. Ktta\'p légnyoMáa \|74tl.7 mm. Legmagaaubb Mniéraék\'et 19,4" \|C. 18 án délután t órakor. lygaaeaonyabb Ib^mérfc^kle\' 2 0" C K-áti r«-ggH flórakor. Kufp b\'m oékiei 10f( C. Koa^ppáranjo máa 8 2 mm. KUtép nedvetvég atáaalékok-ban H b. Kúrép Ini í i^t 6 7. - E8a napok aoáma i \| Csapadékok o»»t"ge tf(i06 mm. Öa»veCU é»xléltomif 69 aaél éj 34 arélcend. 4 B«nanlAb4l egy waggon pul)kát aaallitoifák a kamz>ai piacra, parton nagy . keietidfr-rge lett tolna, ba élaluieauek látató U\'rek átlag nindjáit m»g nem vaazik A boanyákok í fit 20 kiért adták párját, de aa Oaái <vakl>an ai 3 Itt 40 krrn emelte árát a igy bizony aa»»n kelt. Öaaraaen 800 da-rabaak m«a4iák. — JUla lat vaudon uktobrr 29 éu nagy táararl tolt, eléga\'f \'két lakíbáa, három pajta éa egyéb melléképület, bennégett I tehén, 1 koiju éa háiom aoriáa. Biaioaíiva eaak kft báa rg t. A aréíe^ei.duek lehalel(kO-. atOwni, imgy aa kOa»ég la nem égoft, miufáo r«>bdf»r«U ill/öítAíti\'ól eaó ainci. Jly tiépOa küsfglíeii a tdaoltó egylat alakitáaa ig«u mr-gjarná. - Pofánytér vidékéiA\| ie több Qit^iK\'l éri»>»lllUi.Jf, Kulin Gáspárnak, Kajky Lajoíitakf Tik. Mihálynak pinoféi aiintén légiek. &<»ji«r(ln 82K0 tr» értékU lakarniány égéit a\| ok. 31 én oata. — Btneari^a gr. k\'o^otia* Taeai\'ó kii tokén a múl\' héten lécáu vadáaoat volt, \| mii<i»-gy 1560 darab ej letéti. 8aámoa példány aaáiütatoti Knor\'aer Frigyea helybeli azállo-1 dejaba i». — Bakmy Máader aokaaoroe ki-tduleté>i m iéia«Oll ke«atbelyi erélye* o«oad-bitio* a a»jM>kbn caeudfirbad n agy gy á ne-voaietau k<. Kubaa% Miliá\'y padig azázadoatá l-plal\'0Í1l olá. , — A l.alaUii.fiiredl BS«""\'p bá«u a\'t aa álam áv>. 5000 írt aufavrniióval ae-gél^ow. 42jáaalalr. Efj mépram^nyfl, oaide. jó k * Jánj t i agadott ki a roncro\'ó lotoklob aa í-iók koaaotujából, Stirling Sán Somét ke Ma 8 évea lloigit leánya leteetlelett ol aov, 2 án nagy ráeafát mellvtt. Fájdalmai volt látni aaóaa nagyatjrái, 8omatkLnjoa ny. túallarfóf, midfla wraáan a ig«n koAioe unokájától örökre buciit vad, Béka tangóm a ioürt vhág wjíiíl • — Névaaaffi aroallAa. K aeb^ Jáuoa aaia-rg^r^avg\'i ilfaifcégl egyén vtteiégjpevéit ffta^kb aagvéáljflyol gfriraealf ^ ,m>f>aro éé&w. _ -- ft^p nmttajl fgiiáaati emlékkel aaagéay abk Uag \|\|iim\|f. Caáktmnya mai lotl vaa a taaaf 1ia»i tkWály áa kipo\'aa^ a Zríaimk o ,Hhmi nyaralója a á\'lnólag áij; moataai -aia^toMea fl-aW aa JHÍHém a aahi do* kapuén)né,* aattlajeit rikka e!t;Ó férj\'tói maradt í^liíjliP aé«a ea frlUuhal a amt WailUk\'aaá — A arli rmllrnyéaaléa éi dákéban be\'ilgyn<>i>atié ujibban követkotó kör-réndalajet inlétoi a I liírvényhatóaágokIma: tíezor/d) Pálnak! a adlyemtenyáwiéa emeléao eséljálél kiktldöil mitieaten meghatalmaaott nák jelenléte aáorln(, aa oraaág aiámoa köaaégében a köacég tulajdonát kAp^iA itrU-le\|en, totábbá an állaail, megyoi éa köaaégi Utak vagy kömegi urnák mellet! kiUltototl, do aa ul, vagy aa uláaataathes tartozó térü lejen álló eaedn fáinak, aolyomtertuolái euélokból iiáiidélolt leJove\'eaéaeaaon liáaak lulajdouothi állal, kiknek hlaa elótt a aaeder-ták á-Imi ak. ílloillag aton f^ldjulájdonoaok által, kiktaek lölqjeikiaa úttal aaomaaédoaak, igen g)akrau neii cak meggáiollatik; hanoin egya-knek e réijabeifi roataakarala muyira I a fák lotbbozatát viuel, tóén oldaliéi aib. leleoao ván, aat a ••lyemlertua-lé^i esélokra valÓN-lliaamálátra alkalmatlanná telrik. A nfmaaigaadáetati aaempontokból annyira fonjoa ael^eiutermeléa kívánatos aikere attól íeitélHrvén, hogytonyéaaiók-nek.a beiii)ók oto\'éaáio aaflktéget .aardeifa loBelek romié1 UnI éa \|iaatóálkaió minóaégben roi deikraétfllia álljaaek, a esek azabad fol-lia»ana!á»áb«>fe akadátyoava no legyenek: a földmivtláe iar áa koreakodelmi ininiester ur ré»tér6lfla\'tváp látéioit lo hívás lolylán a tráu.o* köatémien lepaetlali1 a a fenteb biek ben rátolt boly leien éa \'jogoaulallan ol* járáa «D^ggái(Aaa Jiráut\' aaükaégeanek mulat-koaó hat ó»ági; iut^aktfiáeok mogiétoléi ezen* törvény halóaá-állami, megyei köaaégi a caák mellől t kiQl\'ii\| éa Le #t vagy aa a\'o»aioathea ionévá liMbl\' tee {álló axederfáknók, talyem* leimeléw eaélpkrw való loloValatáeél a aaom-aaédo* jmagáb «gyéiffiknrk vagy bárkinek eak aa eaetbén n addig vaa joga megtil tani, lm áa a j meddig a aaját ingatlana baaa-iiá alának gyakorlatában gátoltalnék, vagy ba a aaját ingatlana á lerélazftdók által mag-rongáliainék a — a törvény hatótág lerdlotán áliWánoilau kfaliiirá tétetvén, Jtóaagoit az o réíxboiii íuféikedésekiiék ponlpa mogiarté-eára uialttaa* J t ■—I Herca rg Baftkyány Ó4u aj majo^áiuáw a Uaa^tai biil^somáitjri birtoknak tkép jjalél lad ja valiáao érzületének \\ ugyan raj aa ifradalauiikao, kogjnraaéga alatt levő p •témák állapot ál ól kimerítő tudóéi iáit kérj magának küldeni, kogy a aaU.kaé gean»k inifaikoaó hiányokat kijavifkaaaa a i kivánaioa áatlkapgl»Í«t lo\'jaailli«ao«. A bor-cyag.oe^a, ki ainlHéaára uáive tudvalevőleg Todeakoj iránta kiválóan valláaoo éraolwa né e valjtoaiauleg annfk\' bofolváaajétt a mér-Irgbe, bogj e\|afi nagyobb íuléakodéee akar ctegi iiodának ek [érdámbeu nyilvánult alé-wtj^ A hmekeg állaadóul Bécsben lakik ugj ao, \|e biti arftl körmei.di kioa kHité-Ijábaa ia ItoasaUb idrig fog iar>óakodiii. - A uya«alA4l pUkáuoa ogy tár.\' aaaágkáa köv^ikaaá^g mulatta ba magái: aPogáaf ajiétó, Eördög auyáiói Pákáiban eiljrt^jn, KioUdoa képláa^ kodtam a moei NjfapaláéaM \|lébáama- nnaw HWIKI lUHtk\'H\'vi* i nol olrotdelem a lelhívom a gót, n<i«termi aal hogy aa ét kfimégi utak, avagy köt* • — A aémaaá dálanrki espedieaió aeapl. itd.éo árkaaatl klonlavidaoba, miután egy évet iöllölt a dái aá\'rk vidékein. Ae Xp»dÍ0«Íót e h6 kün pcie tárják a hatn buigi kikötfiba. (Cgy 4vi tudomáoyoa aaám-érkesatt mog Dél-üeorgia puaaia iá\|ékára a hajó, maly ka ezpodieaiót haaatgá)litandó volt Aa álot a amgeten ojugalmaa, éo veeaélytalon. Az égalj nem apkkal rotapnabb, mint a némát o\'rtzágí. Télen a legnagyobb hideg 14 fok volt, nyároní pedig a meleg néha egéaa 18 fokra emelkedelt: A tél éa nyár kfiatkalöá-ben oaak a napok bómka képezett különb-\' aéget a kftoféraék keaáa kivétellel egyenlő-laa volt. Eaö óa.há eaak ritkán volt Aa \' xprdioaió telepének íiázni daotoltok a vilin-lókkal. A yénua -ál^onuláiát kedvesó idö> bon jól lehelbit kndeldi; az nap ép nem . volt klld, bér uiáekoij leglöhbaaör párával terhet volt n légkör. Aa ezpediesió a aok munka ea oéikulüiénj köaöft ia jól éroata magá\', caak a világlftl való alkdlöniltetés volt nagy oii jnehazéieJ llouiovidroban a iu-. domány bajnokait mejagan fogadták éa moat Unnapléeeei balmo<zák el. — A pápa-keaithely I vaaut, Zala megye köaünaága annak idején a boba-jánot bási atárny vaanibot olraa»uk a „Pápai Lapok" ban fia! éven át áveukint 8347 Irt kamat bisioeiiá^i aegél) t aaavazolt meg, moat kileloa forráé ulán Hfa örvendoieo birt vett t»Uk. hogy ókiober 28 én tnrtott kötgyűlé-l eén oen haliéi oaaiot a Pápa keesl\'Hriyi vaant javéra akkéiit iródotiioiia, hogy eaen ÖBase-gef remotak í megadja a pápa koeathelyi va-m\'tiak de aat a Zalámegya in Illetet érintÓ vonal hoaoaaj ar^nyábku emelni lógja, ha ea iránt a végrehajtó bitálleáglól magkaraafetik, a igen mélráiiyoa febélelei, melyek ogy jgat-galó fanámotí állómáéra, áa a etámadáeok l»-t«kiuiéa^r« vonatkoznak, elfogadtatnak. — Üd vötöljük Zalamegy \'köaöuaégét azon érdekét jói fej fogó, i a ráfut létrejöttének nagy lökéát adó határosaiéért, reméljük kogy a vonal \\ réasében éidekell Vetzprémmegye ia meghosta a kösiniiiika alapból a maga hotsájáruláaájl. így esen as alapon oly asáp öaaaeg létoaBlne, mélyUO éven át aa ÖMaoe épiléai Itkénrk lg át biito»i(ané. - F.gy allapáu Jubileuma. KajlOovir, név. (k Ceépán Aulai jiliapán iái aaásadoa megyai azolgálaj^nak jubileumát nagy Qni>epélyaaég«k} ktst Oli meg a megye év vároa. A déjefctfl órákban tíistelgoti nála a liastíUar flaárjlöjegysö vesetáea alatt, kinek acelbmea, as tldnepelt latiéit magam-faló »sép beiis/do\' kiíkyekro inditá a vármegye éidekainak bfllóiét,, a kilönS üst-viaelöt éa igatiáígoa embert. A válaas a ^featvéri asere^el éa munkaelíameréa érzékeny itevei voltak. £kuláa a vároai képviteló teaffllet Udvözlé ifit Németh polgármeater vozoféto alatfL mafid Somogy jegyzői, végre á atáiua liasjalgajf, maly ben többek köst oU vpltak á Samaaifihnk,;\' iíj". S#cIms»ijÍ Imre, Sárköajrek Jllárk BomijJiayak, Yéa-aejik, FóiS.tkek. Sravy képtiaalók, Talliá-nok, Hm ka KeleijiePf Szalay Károly, Bobot Itt.ái-, Freyj fidfjr Kitek. Ign<ándy,Mak lalvay, Uaál, IjanHovicá.yBötnyák \|megjelent továbbá a kjétua feleimeli kfllönbaég nélkül, Ügy «éd< k, otj«ook; odvrilö asóaokla-tot llerky epereiJ, Tmlíáá éa Oaál mondottak, utóbbi felkért* Caét>ár\\aliapáoi etébéaok to»ábhi ellrglaláaára. Áa Oaoepolt aajoeáljoa-aáaek köat,áyilvánitál liá\'áa köaaénelát a kiiflatatéaért j igérta förliellen hlaégái, a kösönállg árdokeinek megolialmasáaát i ki .iaieaialia, hogy aa alitvánaágot elfogadja, hk aa egáas megye kMneéga paranoaolja. (Sokáig tartó éljensáaJ A tflrvényhalóaági gyUlát knditén Janíotiel. fSia(.án hálát oliameréaael a<Jó«ott a \|Matáfad«« maakáaoág éa érdemnok b ii ditvápyo/la \'gyaseramínd, hogy 0épén évéaami fiegysóköm viieg W kittaaaonok IMeg, Zajija éljenséa.) Ab iáéit vánj eg) banénlag e^jgadtaiofi Tmaialgot . átn/á)táaa. Pártkfilönlieág nélküli laaapa ea a köaasoratatoak, fiély a vároa áa magja köaöuaégét emelkedett hangulatban tart fa. - * A Iréalrlklapár alaiáar BaaeÓ trónöiököapár éa neje Stefánia iróa-örököané a napokban reggel két órakor utasott ol fíáotbol a ilmet aaámér maghi-váaa (oly Ián Borbnbo. KiaáraU 17 e«aél/b6l áll, küstftk, gróf Pálff/ Kudraimaetar, W«idaiem giÓfuÖ,<Kröf Miitrowaky, Ciaudy lovag ib. A nyugati vaapálya iadulókásá boa 1$ poroaaaal aa induláa ideje oiátt érkezett a -irónörölröapár zárt hiofón. A trón-örököa, .ki polgári rabába volt öltözvo, aötét utibunda éa aiaoaony pörga nemeskalapot vitelt, Stefánia tróuörökOené padig boeaau, aölétzöld prémbéláaO \'felöltőt áe iranozta báraony-kalapoi. A trónOrököepár nem IdÓ-sölt a váróteremben, hanem ogyeaoeoa a külön udvari vonat eaalonkooaijákao foglalt helyei. Berlinbe f trónOrököepár 9 óra 87 paroakor ette. érkezeit. Aa ankalii induló-házban Vilinoa oaáazár, Frigy oa Károly, Lipót éa Vilatoa heretegelc, mind oestrák egyenruhában ée a Szent latrán renddel fogadiák a vendégeket. A vonat berobogta-kor egy zenokar aa oastrák bymuuaf ját-azoffa, Vilrnoa oaáázár eléjök ment, azivályo aen Üdvözölte a trónörököapárt áa Stefánia Irónörökötnóoek karját nyújtotta. Aa olaó fogaion Vilmoa oaáazár E«mÖ tVónörököaael míg Vilmoa hg. Stefánia trónörököoaável a másodikou robogott a oaáasári palotába, mindeufalé leik eteti U d V ö » ö 1 t 0 t V 0 M öaazeflaoportQault ti é p t ö m e g, állal. — A IróntirököjP berlini tartózkodását már ia agy kellemetlen incideua aa varja mog. Via-dimir oroas nagykarÖBag ugyanit, a ki eaia-tén a napon érUesett volna mag a némát roaidenoaiába, .táviratilag tudatta, bogy oaak o hó 11 én árkealiatik meg aa udvari vUk tzalokiH. Udvari körökben a táviratnak ast a jáleutöeágot tulajdonítják, kogy Vladimír nagyhei osog nőm akar Hazafi trónörököaael faUlkoani. Már máakor ia viselkedett így Vladimír uagyheroaeg a IrónöiSköaaal azem-beh, riiidóu a mull évben \'Razaff irónürökOa nej«ve\' a aziléaiai Tiadgyakorlafokra meni, Berlinben fogadtatáeukra aa Oseaae külföldi féjodelmi azeinélyek éa tiastek mégjelenlok a pály a\|iásban, caak Vladimír nagy berezeg ma* radt el as oroea lisztekkel. Midfiu ez a lapokban nyilváiioaaágrs jutóit, .a uagyheroaeg kijelentene hogy asárt nem ieion betett meg, mert oem volt oastrák ogyoBruhája, holott eat írják aló a asabályok. Tényleg azonban as egéas azilásísi bsdgyskoHa-tok alalt kövalketoieaeB kerül(e a nagy hrreseg Resaó fróoörököel. Irodalom Aa iradaM m»ai tlaU katkMiak ktpkaiök áe Magna-dalbttfik fiactwl PQI»p kon/rktruktdéalbin Kagy KaahaAa éa Caákloni^áa — Ifjabb Xagel Ottó kOnyvkarsa-kedáaében Budapnatan nemzeti atiuháa bárbétában megjelent a Magyar éliaJáuoalovaleaő 8 ík ftlsete azerketz\'i Knoir Alajoa A Magyar általánoa levelező addig megjelent 8 füzete képezi as egéas mfi elafi félkOtetéf. E fél-kötetben a aseriö bevoaotáeképao a lévaiak* röl mint Írásbeli fogalmazványokról éa ások kolönlegae jellegéről, iimerteti a nyelv ás bolyaairáa »zabá yail, áitekasik a aaókról, ások neiueiiÓI, az alaktanról, a ragosáaról éa mondatokról esek réaseiröl éa nemeiről, mól a belyoeiráai jelekről éa ások nemeiről; esek után áttér a laváliráa szabályaira, ér-tekeaik as iráauiódról ennek kellékeiről; iamei\'eti a Itvel\'kf foimatégait, esfk kÖ»f a belfoimaaágoka\'t miijeinek a felirét, mag-asólí\'áa, a lovál előréaze, a tárgy előadása, a levél berekeertéae,* aláiráa, név, kelet, ufó* irat éa kfillormaaágokat; ásói a levél cai-m ezét érői, közöl különféle magyar, német, éa latin éu merőket. Eaek ntán áttér a levélmintákra ; eat megelóaóleg azonban #aél a levelak oaalályozáaáról, a »ála>sokról. A levélminlák kOai találjuk: a meghívó, aat* . laláei, J^aeatági, halá\'osáai jelentéaeket lar* talmaió tereleket; azi érteaiféaeket lartalmakó leveleket; tudakoaódó, kérdő, taaáoaot lo ténltáat kér" leiadó leveleket, aa emlék estető, intő, ihegl i»áokaf, mrg\'endeláaeket tariai-mázó leveldket; Ba aján ó ée folmondáat tartalmaró lovflJket,; a feddő, dorgáló, eoomro-hányó, meniegető, igatoló ée baráttágoo levelekel; a aBorwotéf kívánó, aBÓrakoaá, vigaatlelé, íjándékosó, megkÖatOnŐ ée aaa relmea Iftalokei, ezek \|fáa padig kooaa a virágnyelvet áe fkdig a növények éo virágok toroaatái, asuiáa pediga jeteaiméayok kBtl* rvadeá. j\'gyeákát; asatáa erét a vegyen tartalma levelekről áa Áttér a keroakedaUni lévaiak iemortetéslro, felsorolja aaak ktiéa-böBŐ aemeit, azól ások kellékeérői éo kOsfll levélmintákat ái pedig körié vele kot, taéa1 kosódáeokeL magbiaáaokat, dslati öaetoköt tatásokéi, \' azolgálati ajánlkoaáaokat, áru lava\'ekai, vásári tsdóaitásókat, megreodalá ■okot, aaálbtmáayosáfli ügyletekre voaatkaoŐ lovalakat Őeesoara 387 IsvélmbUá, Egyoo füzei ára 80 k^. a kuaa ivat tartalaumá Iái ^ köiet ára 1 fvt. 40 kr. Ugysi kafkatá # leéjusa ^mágjalsal liaotokktu. aa kimMrtL OU lo aa / K »ivi(K(i«\|\'lr mI akkut tiUll, \\ ff )>• ailmka l»p IJt M(itíliJ,OH t* f\\ MJ ly»K»OI M\|il kwtÜQée kat nL \|y\' In M lllll lukit TMJUrg7«\| li w U iltlrlml ?u illlln, MM V W H 9wuy » Hgmiv, Miwif r«nn w, f Ami Mitiwncli d< n 7 Itn und Doonaratag dan 8-tan Notaabar im giunvrtt 8#»le xom .GOI.DKNKN HIHHOHkN" Hoire di Clivlfr, Clf«ail\|« «& IHHumnlloii* Hu muriét o. LAMB01ÍG aus Wien Uh" Nllicrwt dif Plikite A Froirimne Aní»dk & Ubr Kntré 60 kr I Don orra tag letote Nolrée mit neuem Program me és Frou-Frou. 5000000000000000000000030 - KsrAmajr* ily oeUl kötat el a MI\| ét %&Ot>iij«lmft\|k. (Kftkaa <"NWft>\|l , Elfcl njnl, fe\'egmáék. KWw Utviü. fcá alakokról el\| \'nl»»n\| «ek, egyrée.ek egyen* a jellem \'•K Ml Hlr* i«wk M K\|«é\|iik, IMIJI í lejtőjén él\|, c mint M éla»T UMgtáHénei aaekvl, 0ank • válellon vieaee » bukéléi. De eaárt mind jé »k, tklá M nttüb«rék, megaunyi jé iáinerá iiiinm elvagyuuk, e nélkül, Hy teleaii oBgvot ráruénk (AlUk. A« oltaaó «Kjrr* tl foj;j» «MdiM : sent iatnerem Ht\'n® tUkol I P«M« l»Ogy léit* Mindé-•ÍM MiMiimk, mindenütt ott vuMk ekár kell, ekér u«tu kell. Könnyel uiU beré-fl«m»>j R»eir« gondol, kik nem iMisik halhatatlanok, de tulg Álnok, fnln\|i< beletlenek ; idáuiitÓi& léraaeéguak. kegyelt-F la Mwoijokuk, Ae ín vliiWáia. Hogy Maim oijiu M»knu iituk • wg-mn, a milyen érdek«»ek a falé* > égben, Ml aijd i aalvee olvaaó logj* meg-mondani. Én ugy ik«HM megirni, a hogy aa éleiben taiMlNk, bi vau, Igei vui»Aok Ital. Iiogy mmmíImh áriam ei oaélomel. majid megléljak. Még oenpán e oeimeikei "limlom (j}I i A „feltfr kaka" birója, Rokkant delo#k, lltleelé, Kaiangkóré, Aba SAiuuol, U«jok dokidra, Vit medikua, Kaka-bia Ddi Tituér atb. A kilel f. éti deoeeai-ber lé-én Jelenik a<\| 14 itnyi terjedelemben. Effitiaeté.i Éra 1 fit. Aa alállaeléei pAn• aek »te<tA nevéie Budapeel, gránáloe uio»u 0. (Oiaaág YiUg •aerke«iUUíge) kilidendfik. a eiaUd aeMlilyébea vannak elc\|lv?t tniel a g/Ougiük a tenger fenekén a kegj\|é aalk aragébet." Pal j . „Aa erény nem valami eiigmu, k\'é aiely biiiéaé«a élemedett ea«aany«éf. Leketnali eeéke ImjlUríjfi, róaiéa ajké, tél gOdrOoaké^ kel ii liordbet aiQtén j nevetni k •Mulelui Í» «eeketl* Aa erény nem lemaodée ae élet rŐÍ, a játékról, a oealédi éraelmokrSI. Sfl* elleokeaélrg aa erény aa éM aearelete, jéié\|, •aljba nem reg) Ul aaémiié«; fteaaleat, Halj aa irigyaégei nem ivmeri A rilég akarja, kegy kl\'eé jelek Í« éruljék al aa erényi, ép ugy, mint a Tirégnek illatoaui ke\|l,> hogy ae einlior nagélljon elfitta a leanakitaa.* 0 Q n t k • i. t8okaa undorodnak aa é I a 11 5 I, pedig inkább uudbrodlietnéiikk aeiebaeá* gnkiél." * • • „Töriénjék relllnk bármi, gondoljuk meg, hegy kk rajiunk mint embereken, nem pedig mini kivált aaetenoaéaekeu vegy ae«rnM>»élieuekeN eatk meg." 0 ö i k n. hOXtíl/.IMiVili, Aphorismák. tíutmi ti külföldi irttt niiveiUt gyOjlötU: ÖTVÖS VILMOS. eg)e« embarek vagy pártok árny-«l<i«UU iamerni «karjuk, nem kell agyéb, •uilil, kngy éket a akrrettoae verSfénjében léeenk ; ilyenkor ea árnyak nem marednak nl enka." H Eötvtfa. „A bol n aaiv ule van, tgiekeeik megáa "«er ok bél ée «wr médm a kOaléa állni kOunyiteoi. Mii ft /-d>«a <»lri«gdlin4«ik>n ilyen v-eiben nbarálaág: a lélek mytiieuann «t Kell vén a lelkei.* Oarlyln. tA bnrátaág n lelkek énéraelének rnknneága. A ki nem él máabnn, ftnmegánnk »em fog élni tudni, A» ember n baráieégiél Ép ugy megbelrgedbeiih. mint bármely máe rl\')logtól; ée ba leléptll a (Malédéaokbél, ka k (tlatp Inetébél a bemie baiáleég méigéi, ennnk kiitoa emlékh m«-gmared erivHnkba* i meguaind a kreeittaég, aaáayan, melybél »i"U» gyégyulnnk ki volna* Gttniker. vliAk bmntaéga — ée ea- laián egyik fánké, kngy e b«íé!>ági>k Iftbbnyirn ely i\| viénk - mindig onnttdm\'lékkel (érnek," \' \\B. E 01 V » a. ftA leeíj baj még nem négy bej. 0«nk annak láiatik. A lalkenea anyng vakmnré fémndáea at, uteljH naért iniáa nllenlnft, k«ny mrg\'udja, ven a benn link lélek?* Olnlbnr. MHol dog In in n eá g u n k eg)ik lorráan mindig eaon bibénk bait kereeendá, (•egy nem ludjnk megkllinkéntetel n való Világot n köli^aael vMégélé\'.* Pnt 90ank Onboldogaégat gyilkoljn aa, ki e leien e mnge bajét látogatja ée má« Oifimeire knnnanlil.* Fáy. PA b 0 a a u, lm féifinél Iwagiea ia, nl-épen nem kmaantéeyiee.* Mulwar. 4 »A Mlr^éaneliel egy vegyünk, mintáé earn!! • • aa oni orrá lanai, na miná-•fyHaM ngynnan ée mégie mindegyiknek «a#g rw n maga an\|áioe#ága * Wielrnd. fennél Bél k 11 lér elére,gynámn nly MjrátUH( ím, mely vágyai ée raméi ymvjrf Bnnk. párnán! neaa ükankk mint enlaKki U ennmataé, éréama anavkal diáé ér.] ignn\' ktéwiyan iMm m«nk. Oiilllin „á Miénk erényei negye* kénnyé* nHWtmtnnnft, mari e«gf m agyaeri mnant éH tubáim, »egy ayéleéoneee KnélfcUxaÉ i 4 e néfc evénye* a AMf mmém llétm, Builnpratl érlékléiadf. Koiioe Antal ée látae, bank- éa vélté-Ualnl beitjelentáae) Bndapael, nov. 2. , (Hajét tudoaíiAnklól) ROavatUolll a mnll beii aárlat után avón nnmmealár, melylyel n kttlftlldi aajió 0 Meégánek a delegénaié megnyiláan elkel-mával mnndoil beaaédát kiaérle, kvdveaA banguletot knliett ee érlékiAa-dékén, meri bmneitáeál lálták e beeaédben n békének, naolyel egynránl ékn\|t vagy malyrn legnlább egyerént aalkaéga van minden Allémnak. De még negyobb mérvben kelnllnk Kélneky miniealernek e kfiügyi albiaoitégben lellnjl le\'koaai, melyekkel a kfllllgyér lOnlntáUg kan(anlyoela monambiánk acöveieégét Né- j meieraaágKel £ nyilniknmlnkknl élénken loglalknnoli ea enriapai aajlé ée egyéilelmO ea a néant, b«gy n kél kOaépmépai nagy beln\'mneaég atorea anOvelaége arée válogn e békének. Ily kOtBlményak kOeAII aa eleintén kedveal beognlei naákbamar eailéidiránynnttá eél haneao áramlaitá lejlMoit ée a bél eUfí felében aa Oaaaee érlákpepiiok nem jelenték ■ leien áremelkrdéel tOnletlek fel. Ámde aa áramaikedéa rétid Inrlnmu volt ée nem ál laftdáanlbetoil. Ugyan ia a frai min knmaré ben e lonkingi vita ujabb kormány tálaá* got juttatóit fel\|i\|>re éa n Ugtt\'óbbi léviia tok mér nal ia tudni télik, hogy ki laéa \' Olmllemel\'Lannnr Irnnanin kttlOgyminianter ttiádje, kitállképnn leliál aaen kOiOlmény •koala, kngy n Ingn\'ébbi nepoknn iemét e ■ Inn^be irányáéi (eglalin n tárt éa aa Af \' emelkedáe aokkal \|yoreebbnn,\' min\' ke)el- • keeeil, iamél teeaendébo ucut A mieráea* leieket illeli, mfgjcgyeaaltk, hogy jéredék- i. pep>rok eránylag atiláidul larlollák magn-km, allén lén liiialréeatéi-yek eréaebb inga dutának voltak alAvrtva, Helyi papírok kééül némely mninmpapirwk, »e«« Ö ré»avéuy- \| láreuleli papirok éa végll némely veaVli . pnpirnk Ortnndlek jobb kmneleinek/ A fnnlneekb értékek ártállntáen killl I nik aa alnmi lábláaetbél: nki. 26. nat. t naalr.. liitelréaatény 168 — 861.16 mH7- e m.9ü 16160 é\|-na mngy. nmnyjár. 6699 61.10 6fne {uegy. nmnyjár. UO.no 119,60 •I** n j fMipirJár, 85.66 86.68 netir. mngy. állnmtneni líL- 316.— toegy. 1 érném, bnnk 88 if> 68.25 í e dijaorejegyek 118.- H8.f Úaeaí aoraiegyek 109.8\' 109 50 na. kár. arany 6.18 l.1t napolooo d\'or ÖJ>3 9.A4 táíló Londonra \| IKL— imi6 9 Párkrn 47.50 47.60 i Berlinre 66JI 66 JO A nrzttga2da»á\|\|l hitelről. Ai ngrár kérdéantt anmmi éveanflg géelma éli • nivit/igandnaági Ili Ifi rnndt lAaénfk kérdéna. Tvdtnlnvl dolof. kogy ugy • nagy felüt a klpfetitiknk kAiéak n«m rgy tb dák ép mái li\' tanoak C«rb-ltn nd\'^á fallal Caaralra ét éMrrfcra mngy ama >WM riiflp lif hilíjdit ii■■ <I M^hlikili IKKB, brloNok uáma, nal) ab annak folytán aJUM át^aréa alá téli-ttak éa aaj ÓIMu ilkolyavntyélintiiok. A bírtuk tdál (éeiélt, tualy oiarn e Bémaatlealfé iáan Itáina, mert régi biifokua miuilig iiiaMyar tnjt, itt i/QI«tatt,\'lila tolt láa* cjuilvá iiallnml éa anyagi érdiltHuél fogva M>bb«\|t6i(hon. A> uj. bjilnküi tyái ri\|kéa niiigi kr, nagy t^*1 H fölét .i\'Mibnhi, a tokáéi uinly koemnpulUa éa iny iit\'iu la* ii\|ti liaril éa namii lét. Ily kArQliuéii)i\'k kiv/fltt nagyon toV-méaldtai, hogy kOigeidáitik koitd\'lnlult ijüiigliuióuial vlaagáiják éa l>utalják, a bajuktt éa ai oxek albáni&iára uolgélA rlikoUkat A biult kall mrgaiot itatii éa auoak a naadáia IrgvraiélyMabb faját, a váltó liitoll \| Így hangiik ai ig\\ ik rniaodiam, mnl) mér ut\'alágiimla burgó apoelolukal nyntljéa IvguJabbaD Paulrr lgaa«ágflg)i iniuiiirr la a láigyban blmnyua inunku létokit kÜidÁlt aa oniágna geida«ágl 0\|\|1 OajlipUtra Vélamáiiyadáa végeit, Aa lagaohatallan, htigy a vAliá nnm való a gaidátiak Két 4)0 í»g>»n «i, iifnlylivl ,100 oant UxQl 911 mim biau* 113 A in úiuuagAt Ali inéK K""\'". kl brinI éli. A koiaikmlali\'iu inaAjéii wrt k)Oknaut( olt Injii^dAtt ki (t- teiméiinlé* liél fugta mik ii utaallintb) viasaa, Áaiouban a vAltáhilnl mng^ioiiiáaa ili« loli\'M jtingVuiiáHii, oly. j\|)óg)\'ilú nxur, ujiii) i <k lialéaát c-.k^ a jAvdlmn lr)ii»t ii\|uji\| <ÍH/u<ltti. A iiii\'nli víi bajo1\' ínvni-láaád ti elli alkaimuá, .Mii tt\'K) Alik tnliét, liogj a liAtik i atjulin;lahatWégél éa axabad • aágái mi\'gakadáiyuHuk puklii at ingatlan bimnk meglét kblteutaáituk a lalmMnát la kl akarják iÁ\'uIi Ka tadikálli kura Imne, caekbugy Iiing » rgáaiaé, \'\' cm he11 ia megülné. A hiti 1 nkaiarülali baaatiáivn ignn jiiláki ny intéimray éi aa anyagi jollét uak litalmaa emnltyOja ■ Kgy niáatk térakt Aa oda liAayul, bogy a Mull raakil piudukllv rtélokra labfaanti igénybr vonni ifi* a Ingbnlyn arbli nérrl kátaégrl) ki«QI, da ki fogja aat nlenárimi, ax Allain, a Löxaág atagy a térledalow. Uol a balAr, melynél n produklitlIAa tégródik ? Lanjabban Hi haff e h 11 • ■ nmn létgarda a liilclrcfo\'m magoli\'á^a lAr gyAbéu ,A jHxélogbiti\'l inc<iipo<AcxmjaM ckimjalatl rgy lanu\'mén)tadott ki, mély• nnk ila)iaaaméjo n léldbirl)>kook kötnlcxó. Illnttn kényizar rgyiaQléaa a jrliálogkl trl ilndéiáaéia áa blmoaldaaciéijabói. hihfcffir rkként okoakodik : iA féldbiitokok, a magén nagybli* apkpt, \'JiltüO\|i^éobfi birloktfltoiáa kAttail léntyól i\'iijilt lolínlfl^ )M\'4lK a bérlök éa Vétók javára nalkt Ai n\|)nafll«t átmanela a jolau vleao« U)okból, taliaa mlkftdéaba, tafvaierüaa töi ténuébj Ki la oly tartf wnly na\|yon áidn maa anaj bogy mlntfan takluléibau mag bitáijiuk éa a ini jó van baona, aai al> fogadba, ktua munkálat kviatéba, mait a bajok orvoaláeára alké«alWidó laaa, béln lllnafetflk i \' Kölljlvjuk trá n gaadakögAnaág éa kivált gakdaiági agymllatOub Agjalinét. 8 A vhhuIí iiiaiielnuid. in \|féglaef aaia WMfetl ely nag I laMféa. lakaéUéf. alnyéltaNiat n l \'i»iei a Mrtiié a annwtnákirn «nvée»kér ké»ilU m maiea ivlaaiUi \|je«« kiMaanat karai téaa ntlatt \|>(fr\| nnralll ÖPITZWEÖKRICH-OZUKORI \\K J .{llonlioiiN,) éanmai vniar m lakéi Imin Valódi minéeégbna naek a gyégyléiekban, 0é7. l-lt A liHtjobli ^varka-pa p/r o. LE HOUBLONj /jj rrannaia gyartuiAny< l léMilaaktél Avnllk 1 feletAa junrknaelA VAllíiA I.AJON. Táraeeetkeaeié NOrmARII NéN a kAx\'ági igy liá/l n b, llyuamü ok ki vétőiével, jáiáai aaAvai kaiul 14, pedig oi»iégol ig)tlOlaltá alakul-Eioii uAialkareUik ig)rdAI j\|tga\|t • du kóii lamli la a tAnóny által el i jaliálog bitélaiOkaágiatrk kial^gi-kAtponti r\|)aaOlvil váloglcvalak illáiéra. A jáiá i »invetkeret blfott»éga, moly urijit iAIiIi kjl/aég képviM\'lólUil &tl, ír/.l nf. enged ál inal i lillvl ifitaie ellíi1!) nréeál KAvtitkc/o fiélokra te lAleaAnl twgi délyfinl t mnllora-ie)iilMUlll eaályek randriéaa (rnei elemi károk, tAtkáiok kéaileiak rtid1 fii. n.\| rjnfí lélttti siók airatdCH Ini) Ltbí) áitékblitoilléaia, atOkiégra Qijak brÍxelááM\' éa lii/nii) oi báil eié-lókrul (klliéia-ltáa, />tbiaieallá«i vég kikléáitéé) Vételár bát\'fllél éa AiAkié áwaai klelégitéiáiH ainlg^ló liltol agy Általában nem, vagy eeak eaakAly mérv ilm j>ngi!dól.( exriidil. Foigó tákék Mi-loiilAsám ka még caak alakítandó iie itiél) h MtalrgylcUk által kAIoAniteUnk, aj iAljlliirlok atint/n InkAlhetA, Ha adóa g atwkályn bllelegylvtoál fltetám \|t acm iMjafeil, a kAvetelf* a kAipontl ogyaaO latnál óijtén ymi Un dó, mlulAn ■ tank ai van (oljogoalivn a végrebajuta ei/köxlé* aéie. A íáráel axAintknét aardi ba ai itdúokiól aion léaalantáaaka^ moly ok a gáléglavakak kanatiiitnUaAra éa lArlana téaéijn aiükaégrank- A kAlcaÓa felmond\' latfaln miodaddlg, mig aa idón aa élta áatt jbltfdt « kAlcrAn eaéljél^l al tnm Mag^iill. Ex utóbbi ratlian, ba tokiatat (al a faanfnrgó klrllménjalre knleaxláa (Lm rBgndálynUtéii, a/ Illató birtok. vé\|rékaltáal eljáráé nélkül, brcaá/bmi ax égy c^Olet bii tokába mngy át. Illádon Ufcnak \'jogában áll blitoMát iékágy tAialékkal a Wcaéron alti aa égy4lli»fk ét\' dliatni, Kllenlian ai ng)n-itlatj kftlclM II) tfellntnkaft, a lngt»bb»i jgéionék báibo fagy AiAktm adnf, moly llkalom^al BMtbag a kftxlgaag téné M« j áaáfgal agyvtártálag tHtoaymi tárandalml éidvii\'k aarm alált laitandók Aftag)#afllt Iktll ji) eremén) e rém-Li a tár(al/\'Ul#J» képién fmdi\|lallk< \|léfáa#t a jnlték^laM nimnége, • k OaOnaégének van aiaranmém man-iloi b"l).hiii\| aa ujon ^pttll l)abaaiay< báaban THORDuEN M HENRIK a a é g a I a I t éréi én létannrénn éilalamat f. é»lke»»»lr ké t-éa Mitg»>\'lloiti «i. fMkki\|>itil»l\|tM )é émfai <• mfi»<li»i\|} árnlm ékel remén km, kegy a l. é. ktaéaW\| m»»« aéneléiél Mgayvrtwlm \|\| Va\|yt aeiaaa, IfeK fkuker ká Klvélé ilaaialattal W 0 Tbnrdarn llrnrlk, B B I. 867 \|-\| éréi éa télaaaréea. & !Pi©d.l©r Q-3TULIsl finyképészotl mütormc NAGY-KAN JZSA Vftraibái-ilrii f. n n A aa. j Kényképakat miadaa alakra éa tiégyiAgia, (• m. létognié^agy , CVnint4 Makail-, Jlmidnit , mpiidiflli, t\'iiii\|,Wto ) tnilfaM, fritni, jritkt/, aiariáh, i\'ligáióin kéaiiHalaak •), Mvrlmiák tnludrn idábn, bái mali órflhnn aeakáxAIbntók 881 8 N OiMMkMMMMf^iakMMIiMMIiMliirrJiM Iiijia fiat I i——; i^niM I au»»i» j Iii4M< \| I i \' n«aa 1 • ii a. li a i aa amea* hu t«a« I J 11 la 1 m r li é. • • »•#» mm «aa. v. a 5 (4 li p I É 10 (•[ nem j II Éralf IV ii \| \|i »»«III ...«•■ I I* II e- I 4 11 a. •tfi \'Hl vaeal » ai i I\' VAHJUI \| á jv I é II \|i I rt mi \|. .1, I,, tag) \'-féi i( ai n^wi 4 fiM^\' j 14 aa r I é 4\| a 4 a —i* va«at I lOéH^iOéMa Mt ti— nm 11.: 4 é II f 4 4 4a f \'aa\' taeal I e I é ll p »ét» ftfj rveai > I iíthimm 4 Pl>M 11 1 4 44 a. I « ihmI Kv«ta»«a«. I 5 I 4 l\| f I 4 fi ma iom1 B\' II* 10 \|\| 4 »u P. \| , »tfMi q i é ii r HP , \| \|T Merelli jön! ml és Frou-Frou. j Hirdetések: 90. szám. Nagy-Kanizsa^ 1BB3. szombat, november 10-én. X. évfolyam. VWhal Ftilöp könyv. IVaroehái ulct. SI3 •» k KfÍ4 áfri H fri f«»re 4 r.« Nsgy4«M * f<< "h4irtn#nyp\|i D kftiálm pelilwtr «f)oi a kr.. tSUkesSri birdeléaitél 5 kv. IU»«<ii, 80 kr. ilttféu « egyéb hifklalM hirdetiué-epnk 3" k». Wlyegdijow feittl 100 szóig t ln, azontúl tnindeu Miért kr. Z ALA MEGYEI f!S HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TAJRTALMU LAP. Szerkesztői iroda. Hovs a lap «sel I«mí résééi illotfí közlemények klTden iök Bajaa utasa 4. *ám HAriUAiiLelieii lovalok Q««h ismeri k» sekUl fogadiainak el. Kéziratok vjaaea müiu k IlMul rt»W. MflItlArt p e t i I s o r a 10 kr. A tyagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalauutyei ü^y védegylet, a Nagy Kanizsai ^ereskcdelmi bank hivatalos közlönye. IZZIZIZZ SSTZlZIffl EÉTCZES: ZZZT.ZÁ és Délzalai lakar/jk pénztárak, Bankegyesölet és it tZ SSCMBiATCff. Megyei kör. (V. I».) A leguióbbi inegyegyü-gytllée alkalmával a liiaottaági tagok között aláiráai iv.«t kö-öziek egy, a ZéloM\|yeh létesítendő megyei kör alakítása érdekébe"• A ciiui után indulva • a fogalomból folyó érlelem után izélve, a kör oátuéjéről é« caálj^ról akkép kel. letM vélekednünk, hogy as a megyei kérdések feletti eszmecsere létesítése, a közgyűlési tárgyak miként leendő eldöntése körüli állásfoglalás, a bizott-•ági tagúk egyestilésén-k szórvezése, a tárgyak előkészítést), javaslatok ás indítványok kidolgozása, asóval életerős közszellem létrehozása ezé íjából akar megalakulni, mely eipilfo hx eszme valóban DdvÖe é§ hasznos. I gy halljuk azonban, hogy a felhívás a létrsiisni szándékolt kör csáljánsk közelebbi uiegbatárosáss nélkül bocsáttatott ki, sőt egyenesen Írről beszólnak, hogy ez « k0ri"inaii I gyéb ii ni lenne, mint egy központi találkozó hely, hol a gyűlések alkalmával a bizottsági tagok összejöhet íiének\'; nem csodáljuk tehát, hogy már a kezdeményezésnél akkép nyilatkoztak egyenek, mi kép a felszólítást nem írhatják \'min ti addig alá, inig tisztában nem Idssnek as iránt, hogy a mozgalomnak mi a ezélja s körnek mi a programit ja. Ha as aláírásokra való felit ivás eddig csupán azért történt, hogy a majdan kifejtendő programúi teljes nyilvánosságra hozása, már tekintélyes nevek firmája alatt történjék, s s szervezet illetőleg czél meghatározás* as el Őzé tűsen aláirtak meghallgatása s véleményük figyelembe vétele mellett állapíttassák meg, akkor\' még ártják, hogy a kezdemé--n-^ocők eddig még a sajtóban sem beszélték meg a dolgot; de ha az alakítandó körre nézve már kész 4erv van és az csakugyan nem lenne más, mint a megyei bizottsági tagok által Zala-egorszegeii fen tartandó egy caeino, akkor csakugyan kár volt mindjárt az első lépésnél a kör egász tendentiáját meg nem ismertetni s a bizottsági tagok mindegyikének nyeiubau tudomáséi a nem hozni. Míg igyiészről mi igen szive-veaen látjuk, ha a megyének agák helyén és közeli vidékén csoportosuló lüktető erei és gondolkodó fői,a kös-élet erőm bb felpe/Hilüléséi e, a fásultság, arervozetlansá,?, a/ Qgyek körüli tájékozatlanság és kés\'Qletleiiég leküzdésére módok és eszközöktől gondoskodnak, addig másréeriől nem \'a gadbaljuk meg ma. un klói annak kijelentését, hogy a megoldásnak hallott ezen módját s az alkalmazásba vennni szándékolt e»gk Őzöket ennek a csélnak elérésére megfelelőknek nem találjuk. Közleményünk első sorsiban főbb vonásokban rnAr -megjelöltök, hogy a megyei körnek oly alapon vald létesítése járna caak haszonual, ha az nem csupán összejöveteli és társalgó hely lenne, haiteiu a megyei kérdések feletti komoly disouesiósain-terévé válnék, és ez vagy akép ala-kulhstna, hogy minden párt színezetet mellőzve, a bizottsági tagok egész egyetemét foglalná msgába, vagy pedig lennea kizárólagos pártkör. Nézetünk ez utóbbihoz hajol; mert a megyék politikai igei vezetes elválaszt hatlau politikai functioí mellett kü- lönböző pártállftsu egyének a politikai j kérdáaok •lisculsiója lerén egy körben meg nem jférnfluok s minden egyenü-let, vagy kör áltálén ipso kitűzendő közös c/él elérésére nem munkáikod-hatnának. Minthogy pedig fel kell lennünk, de meg vágjunk győződve, hogy ugy is van, miszerint a bízott vjági tagok túlnyomó többsége a* országos szabadelvű párthoz tartozik: meg, kell alakítani a ui e g y e i. s z a-badel v 11 pártkört. Közneveiéi. (H. Bt ) Az a progrsmtn, mellet ma gának\'Msgysrotszág bslbstatlsn közökta-\| tasügsi minist eró b Eötvös József I kitűzött, kitűzött} magának Magyarország közműveltségének felvirágoztatására, hngy ez által alspot tei euitscu a vsgyoui és erköiChi boldogulásusk: ez s programúi, vsgy legalább if igásak igen foutos, igeu 1 életbevágó pontjs még mindig végrehsj-! tását várja A közmQveiUégre nézve b. Eötvös i Jóisef meg volt gyózúdve róla, hogy \' Msgysroiszágou peu csak sz. sirs egyenesen hivatott kényezóktek, hanem a \| mennyire sz lehat, az egész lakosságnak , az egyes osztályéköak i észvétele\' szükséges annak keresztülviteléie. Ezen czélbpl ajánlotta s nevelési egyletek alakítását, sjánlotta a felnőttek oktatását, A nevelési egyletek (nem Unité egy letek) slskitáka a jó szándéknál maradt, Eötvös szays, -mely sz ő meggyé-zóáésének dtelrgétől áthatott volt, a pusztában elhangzó szava volt. Nem értették meg. 8 mint élctéhoii annyiszor, ekkor is csslalkozttis kellett, mikor lel- I kesitó szava áltslhssgsott.sz országon, i csali kr vesén voltak swk, kik ót megérteni akarták. Az uj alkotmányos szabadság varázslénye; elkábitotta az országot; egy szerre nagy politikusok kezdettünk lenni, mi, kiknek j a csendet, de snnál áldásosabb munka mezqjéne kellett voln%. vinnünk verejtékünket. Nagyobb eredménye volt, habár végeredményében ép oly fisskot sz1l\|t, s felnőttek oktatásának. Némely helyen figyelemreméltó tevékeny-Béget kezdettek kifejteui. De itt sem értették fel teljesen • Eötvös nemes inten-t\'oját. Gsajiltamar stvizt6be tévedt s szép eszméi s népünk Qresl kézzel uis-rsdt ez eszme kivitelénél is, pedig sokat, áldásosst lehetett vplus ezeti s terén elérni, kQlönöwn s jtöznépnél a r/éls\'s-iübb guzd isági munka tanítása által, mely mellett a kisebb falusi gazda mü velddhetett volna. I De gentrynk (nem ugy mint az sngol genlry) csak nem sfllyedbetett annyira, hogy s néphez leszálljon. \' Ez, s melynek példávsl kellene elóljirni sí- köznép klóit, mind s tslsj j okszerűbb siűvelésében, mind a rendszeresebb gazdálkodásban, jórészben, habár I nem tagadjuk sz egyes dicséretesebb kivételeket, sem fogta! fel hivatását kellőképen, s habár-4annsk gazdasági egyesületek, melyek elegendő buzgalmat fejtenek ki, ennek a buzgalomnak sz egy-szetQ földuii velő népnél szért nincs eredménye, mert nincs senkisem, ki a gszdasági egyesületek papim vetett és jegyzőkönyvibe foglalt izép eszméit aprópénzre felváltva s köznép közé jnttasss, és így a gazdasági egyesületek tevékenysége némi kiállítási eredményt levonva, tneddő marad. A nép tudzlmára nem jönnek e jóra irányzott törekvések i nincs senki, ki s nép közölt élve, est maradi jelleméből kivetkőztetni iparkodnék. Azért nem gyarapszik vagyonilag, hanem iukább hátramegy, daczára annak, kogy kis jószága »z okszerűbb kezelés mellett talán kétszer snuyit bozlrstns neki. fi ■ Ugy, t mtképen Eötvös József fogta fel i felmíttek oktatását ugy, a mint 6 kivánli^rhögy első sorban s ■ falusi tsniték iparkodjanak vasárnaponkiut az iskolába édesgetni a köznépe\', olvastatva vele s megismertetve sok a gazdálkodás körébe vágó uj dologgal, melyet az egyszerű fóldtnives hasznára fordíthatott volna: 16 év alatt nagyszerű eredményeket lebetelt volna elérni s közműveltségünk valóban usgyot halad-i hatott volna. De a dolog rosszul volt Viuitíálva s a meglett parssst ember csakhamar megunta a silsbizálást, mert a legtöbben azt tartották, hogy a felnőttek oktatása nem is állhat májból, mint s mechsnikus olvsiásból és egy kis i írásból. Hs e helyett uépszerű gszdasági munkákat olvas nekik sz illető tanité, ezeket elmagyarázza nekik, vagy egy egyszerű gszdasági lapból ismerteti meg azokkal a szükségesekkel, miket sz egyszerű földmives embernek tndni jó —• skkor > felnőttek oktatásánsk eszméje nagy áldások forrásává válhatott volna az utolsó másfél tizedben. Soksn szutáu sz utolsó években olysn termékeket olvsstsk fel a népnek és magyarázgatták neki, s miben nem , sok áldás volt. ^ Még szomorúbb sorsa lett á köz-: uevelési egyesületek estin éjeitek. As eszme megpenditóje nemes lelkének egéss hevével buzditott zz ilyenek megslspi-\' tásárs. Némely helyen fel is kspták sz i „ü IÁ" tárez áj a. Az államszolgálat Jogi terttéaete és a rendszeres állainszol-gálatí pragmatika el föl, kfűtmf hlinUUtl ÍM—A imi^jfi 4$ m mmtHil <r»ptn áMan t « lirMtn mmiAM4 irtiltfeiinl A m. 1 Uééíwmm JUJ m ilyHrt) H i\\ MMM« tUi émrwt jUAMMK JMMjmmS . 4 étx. Ktltii ftrtne* úggtií Kiadta i* mfmatta «RmMf Hhli. KAfMtai //««»«■«Myy •• .(«SS WW) t érm 1 /WM. Iliéi a aa államoknak oly nagy htvt-taleoki ^paattal kall dolgoaoiok, «nnek a ■Ík4éaa«k asakáljoaáaa nem aa atolsé fel-aJa! : sly tahidat, ,fo«lyn«k bialotutaní kall a Mva\'aiaal^H aor«át As álláaát a alátutaa! MarnkSs, JNm knií af) Mlatai a kormány ; halalMát aa jf hÍTataluokot megillatS ■sálléaáféaal, kitárni aa Znkáayt, ia balyába állitaui a nlá\|e<. ha(árao\'i asakáljakai., Caak if j ítwrUii I»«tá«kör4t4a kátélesaége Mértékéi a iHvataWk, é» l«li«i birfoatfra, \' Ugy árikor étel favái már átlsmssofgálal- \| kaa Wltűila, agy ssaasál/ ragy fordulat na \| tasija meg aídlgí asSlgálstáiét. A laagyar isi akaáé«ta toltál fontos káriáéra irásysata a flgyalsMt, all«r as át l^álat {ogr tifáiailát páJy»kitd. \| alt üteti ki. liWaksM« fegtstkesed s kér-éásasl, U Mfyibkára áHsÜsesss, s aly •aaka, máj as áilaaweigáWI prsfaaHka snll sáaá haSáak Hmeayaira és agy-ansl s Miwtnl iBsaaséfa valé tsklaásttsl HÉ kaásfsu. Ksiatf Psms —skájál «• j eM áa jsislimBal taetMt* ki aa ska \| As • táig/ra miÉirf aay^i Sas-rmémm%» Nyfaáia, aa atimi t to feé i tlissls/ét sgysat da saját vélsmáojéL is hangoataija. Utólag bévilstla ia a munkát, a mennyiben idökOs bao aa oiaaággyOlés megliOtU a tiaatviselfik kvalifikáoaiéjáról atólé türvényt. A mű vi>á goaau és tiastáu mulatja meg a kérdés jelenlegi álláaát éa fontosságát. A. axolgáiali pragmatika alkotását aa kibánja, mert hatalmai eaakSa aa állasa egység ás államasime f«-ntartására, meg»i-iárditására é» eröaitéaére. Bismark a nagy német birodalom megalakulásakor rögtön sietett megalkotni és életbejéptetu.i egy szol gálát i - asabályaatot. Olasaorsxághan ia aa egjaégea állata lélestlltivel sietlek a hivatal-nokok visaoujai seabáljoaáaáral és a hivatalnoki reud léte bislositásával aa államegy séget sailárd alapra fektetni. Essek Amerikában pedig e hivafalnokoktisk az államhoi valé viszonyában uralkodott aliarehikus ál lapot oly káioe és demoralixáló liatássál veit aa államra éa társadalomra, hogy olt aa a uéaet vált nralkodpvá, nisaeriüi aa állauira és a köztársasági i szervezel fenmarsdáaára néave életbevágé lléfdés, kogy one\'Sbb a hí-tatalnokok jog nátklli állapota helyáke, a kellően niioSsiiett líaztviselSi kar képaödéaá aek -agyik alap&Uéletét képeal szolgálati pragmatika lépjen, fis Ott a közvélemény nyomása alatt a szolgálati szabályzat as év-ken létre is fötl és áletbeléptetietett. Az atketMásjoeság ás a jogállam igényéé is kSveteRk a szolgálati pragmatika alkotásait — Írja teleti sifve kevesatéiékaa. — Hegy as alkeUaáayos elvek aa áJlssn élatksa gyökeret verjeaek és asagvaléiillasaa aak, elkSiBlhetlsn ama rend létét törvényes öten ysaéla>l, HfStyre Itnas élvek alkaliaa-sáes ée %aiaaal1ill<la Um ««a. Aa alhe»-asáayes laWaMliijO testaSB rend közjogi vinzpuyai megiugathzlian ée töivéoyes, a liatalsm i<iudenkori birtokosai szeszélyétől egészes független alapra hely savé és annak alapján minden irányban aasbá lyoava aineseoek. Uohát nemosak aa állam hiVatalnoki rend újáaii rokonsseuv és annak érdeke kielégítése iránti vágy nyilvánal as államszolgálati pragmatika létrehozatalára irányzott türekvézlnn, hnnem annak fdisme-rése, hogy a szolgálati pragmatika aa állam eszme és állaáiegysKÍg, as alkotmányosság s jogállam iinegerSiilmésétiek ás laotartásának egyik hatlialósabb garanoziáját Itiépezi. De a \'Ipjrlükéletesobb szolgálati pragjma tikénak is esak ak^or lese kiválatos tldvOi hatása as ájlamszolgálalrs, ha .miodegyik állembivalalsok est ismeri, ha minden állami, tBrvéi>yjislósgi ér kOzségi tisatviselő nemcsak a sj>essiáli« hivatalánál fogva Bt illeté jogokat és köáelsaságakat, hanem as ál-Isiin szolgálati pragmatika alapelvsál és aa ál laamolgálai jogi tereéáaelál is iiróeri. Eaek ismerete állal képaá lesz hivatáaát inagaeabb sz>Bsponibél ftiliogiji ás azt el/ tOkáletaaea belöltehi, amint azt] az állani ozélia ig^ojrli. Ez annál szükségesebb, mivel komákban as állaatkivalal \|fonto«sága a ayilván-agendák szaporodáséval (olytea növekedik ás sündig több esetben áll be a kényszerűség, a fel aöbbek hivatali batalmál tetemes részben aa alsóbb hivatalnokokra ruházni. \' £ csélra; aa ialséhb rangú hivatalno kskaak is majgasaUh műveltség?; jelleasai lárdsága isIvijágssoUoU szelleme, önállósága k teresei Ifid* kes<timépyeaáee igényeltetik ; 1 svábbá a fiJtsashk) teendők Öneállé laije aiiésésd asgyUb sMá\'yes (elsliség já» váe, \' » SMaádWMMseaas* «SMl M Mté >• ás kSU^S •adaOWa ásíl ISMéaTááái tsl)se p.h kSrSMS iWaMkleeSel szerves terin!é«zetéuél fogva sem elégséges ha a tisztviii\'16 csupán a saeiosan hivatali köréhez tartozó jogéit ás kötelességsil ismeri, hanem mindén egyes hivatal az egész eszméjének alárendelve ée ez által Bunállésá gában korláttuva. lévén, miuden tisatviselfi saját jog- éji kOlelességkSrét osek akkor fegja helyeaeju fe\'fogui, ha aa államszolgálat jogi természetéi ás a szolgálati jog általános elveit ismeri. A szolgála\'! pragmatika elveinek meg-értését és azoknak bSl/as alkalmazását a konkrét esetben nagy mértékben elősegíteni, alkalmas a legeltjháledpltabö l«ullurállainok-nak as állzuuzolgáiati viszooyrs vonatkozó főbb intézkedéseinek tanulmányosáss. Mert ezeken észlelhelS, hogy saoa elvek. a gya-korlzti államélethen mikéül nyertek alkalmazást ás Oiizehasonlitás uján megtudható, hogy aiok a gyakorlatban legezálsaerflbben taily módou jalónitliatók OMg. Aa állainszolgálat jogi természetének helyes felfogására ás azt államazo\'gálali pragmatika alepelveinek ismerélére azonban nem osak a kiválás szerinti hivatalaskaak Van sztlkaégeJ hanem aa áUaafáriaasikb>a Ulrván fitosénak ée a jógászközO őségnek is. Mart előbbiem a kOsigzzgaiáa és igaaságaaol-gáltatás kérdéveival tegialkosváa aa eaaket fogasalosiió közegek alkahaaaáaa, sikeres mfilödése és \|alboeiá\|táaane)tálsleit is ismer-niők kell. A \|ogásznak i« .aaon "Irekel kell ismirnie, melyek a jog nie^váléiilásában IŐ aaerrpet játszii hivatali saeévazeinok az állam-hoz Italé viszonyát aaebáljesaák. { kiéi uas, midőn a polgár általános katonai ] és adófizetői kSUlautfágéaél fegea \|lsáiiil#Él«MI UlM\'i saÜSe kSav.ilMSl va^ aassesek a kSaaé^l HrrjsytilMil ás Wy^soW véisMÜeak, vala^iat ae asális \| széki azolgálat által a IBrvéayhozásban, közigazgatásban, tOrvéii) kezésben is résel vasa. midőn minden lépten uyomon aa államszolgálat ténykedéseit, ennek jé és rose oldalait éazleli ás érzi: mindegyik állampolgárnak is érdekébea áll, hogy aa államszolgálat jogi természetét e a hivatalnokok saolgálali jogát ismerje. — Asért az állam-szolgálatra voustkozó intézkedések nem ősapán z bivateluokot éi deklik, hanem minden állaapo\'gár1. As állampolgár sz állam-ssolgálalI Jogi természetének halyes fülfogásából azt z^meggyŐzfidést meríti, hogy ha aa állsmbivatalnok as abszolút államban gyek) raa a korlátlan Bnkéajutalom érrikellen eszkBaekénl je altkezeli: az alkotmányos jogállamban egyes egyedül a kOzaksrat végrehajtójaként mllkOdik ée hogy tehát aa állampolgár as 8 iBrványee rendeletei msg-tart\'sával esák a törvényi ás 6nmagát tiszteli meg, az államnak ás így kSavetve saját magának javát mozditja\' elő. De sS ismeret megszerzése ue házit ve van aa áHal, kogy aa Beeaea szolgálali jegra kiterjedj, kodiikacmé ás aa áDamaselgábli viszony mindén ntomentámát felölelő, as allamsielgálst jogi tarwéesetét ás aa álhuá szolgálati pragmatika elveit i I nyok szemponijából kifejtő és agyi a nevezetesebb eetépai állasok üa voaat-I kosé intézkedéseit ia ismaHető munka sass létezik. Több, kevesebb as állavsaÁlgíM viszonyra veeaikosé, az állatasaplgilra pragmatikáké vágé törvény és szabálysatj Iátesik minden polgárosolt államban, de kisie ritfi, ss Qsasea hivatalnoki jogot ■sfites" foglaló, eadükáit saabályaSl saég ImSé velateL -ÉSajsS minim éM— M" uí ta m tg é» I V v M)$ Is alakították as agysslle W i ée esetnek i* kevés nyoma van. eredményt akarujtk* nem va* Ijeak barátai • lassú, de otsloe érés-ük ; gyümölcsöt akartak, még raielótt •ifégaá hajtott a oemote; de mivel ea •Ijr hiBír gyümölcsöt hozni nem akar, vansteg>:lak ftondtaágot ápoláséra. Ki volt t mmu • köznevelési fgyeefi-let^knek. Mai* is várják esek megala-kólánkat Oly egyesületek exek, melyek ■am érik be a aznlmatftz lelkesedée^el, femem tartós érdekeltséget- folytonos buzgalmat k ö vet e I n o k, hogy végre sántán eredményeikben raegjutal masniiak bennünket Ujabb alkotmányos seránk legszebb idtaakát, legszebb éveit bagytuk elinalni, ka az eszme krrcaztfll-vitelét sunak idején keleti iodohntiánk meg ttem akadályozza, most oly sikernek örvendhetnénk. mely talán f\|\|é»z okia-táaugyflnkn- a legjobb hatásnál volna i kétség te len 01 meg is látszanék rajta, így azonban csak kesereghet link az almait és elmalaeitott idÓ miatt. A- szabadság védő sziifiysi alatt egyetértés uralkodott itt a főbb elvekben legalább osztály, faj >h fuiekexotliatczuák nyoma sem tolt De e hatalommal ét a ua badtággal csak a higgadt elemek tudnak élni; a dnivatág ét tudatlanság pedig mindég vituatlnek a txabadtággal ét a hatalommal. Külön érdeki/c, rendesen fiukat érdekek elnyomni iparkodnak u emberi tártadalom magasabb érdé* keit. Ai utolsó két év eseményei pedig: kimagaslóiig a köséptsnodai töt vényja* vaalat tárgyalása én as országos tani tó-gyülés tsuubizoi>yágot tettek nálunk is arról, hogy a méivadó tényezők\': sa állam, ex egyház és hx iskoli kOzde-lemben állanak egymásul szemközt, s nem hogy egy mást kiegészítve, ós egymást gyámolitvs a közboldogság előmoz-ditására törekedhetnének, egy mással gys kori viesálkodásbai) a/, ellentétek meddő kiegyenlítésében pazarolják el erejüket.\| Leket e ily viszonyok mellett szólni oly köznevelési egyesületekről, minőket a boldogult Eötvoe tervezett ? <Lehet-e a most uralkodó deatructiv sseilemi irány melleit oly égy esü le Lekről Fzólni, melyeknek vlsú (t fókellékc az egy elértő érdeklődés, az egy ntou való baladás ösztöne? Aligbsl Talán ba majd a aukedás még nagyobb lesz, bs a derék és nagy hazafiak bevégsendették vakandok tata várja még a loriény bozáii aaabály oaáil. De Ulyunlbw van a aznbályoaáa , a már régebben benőtt, aa igazaágizolgáiletáii hivatalnokokra vonatkozó törvényeken kivfll agak a „könlieulvloelŐk miuöeitéoérői* aaélé, aa évben életbeléptetett nagy fontoaeégu tör-vénye* és a tagéban már köaaétett nyugdíj-Ifireéajjevtteietra kall utalni, kogy a kormánynak éa törvényhoiáauuknak \'n irány* ken valé »lkedée jalaataNék. De nnért még tok leendő Van bátra, hegy nálunk aa egéee hivatalnok jogot fejölelő kódifikáoaió léti Alléién oe a lörekvée, hogy Vr jelen igái<) vioak mgl»lelő, lehetőleg egységé* •aaJgáiati pragmatika léteeilteeaéjr aa Own aaolgálali ágak államhivaialaekai némára. E törekvés mrgvaléaiiáaál aa nlőbalndtabb államoknak idevonatkoeé ialéekedéeeinek nme re te aaért is megkönynyiti, mart eeek-köl láthatni, kogy a 9eolgálnlÍ pragmatika" kJ£j«fcts alá mö intánkfdéiek legtöbbjei sár a legtöbb állambab fenoállanak éa oaak n / likAataaKéa, n lendeneree alakba fogiaiéa és a kodifikácaió h i i a j a i k na egyik illámban aa egyik, a mánkbna n máeik mténméayre. Ebből irOvetkestotbetui, hogy a isadaasras enolgátati pragmatika törvény indáé atkaiáaa aam tartozik a lebetotleaeé-gek és swjsUkallan problémák köaé, Amit miéi oly eflsglaau anlkaÉgaanak aliaián el iasasslatlk éa a minak lérvénykoaáai eaabé-lyanáan a efiageSáaik éieaára alj seksaer •altosai a kiiánt Mrváajkaaéai ml aikoti-aÉaaÉ ■aMavágafaat ^sáániainti t még* mm ak$ adás níat a saHyannek lámáin in a éfaa ama kgylnkaüanik. g Faranea srfva alkaimai, kagy •iMki éMHaa • tivakvéat, ham és a M* munkájukat éa asélea klrbéi meg fogják utálni áldatlan basa éa nemaetcllaava működésűket, akkor talán viásutéihetOuk majd Sötvös ragyogó easm^ébaz annak a férfiúnak eszméjébe, ki szive minden dobbanását a hsiának ssentelte; aion férfiú eszméjéhez, kit a nemzet égy önfeledt pillanatban elfelejthet ugyanrde kinek azelleme végre utat tör magáuijk a söiü éa sötét ködön, melyet gyatra gondolkodáau agyvelók egy időre rá%? ritották a nemzetre, liogy iámét lényt árasszon a nemzetre, melynek nsgysé gáért és dicsőgeé\'t élt, halt. Alispáni jelentés az 1883-ik év. okt. 29-iki közgyűlésére é Milléaágoa fdiapán ur i Mólyen Hintált kJagyQléal klidSu »afreooaém van a törvény által tiaatéindl aaabott kOtalaaaégauifiaa képeit a tervénjhatóság állapotáról éa a kösigaagatáai hivatal oá Ogjvtal köréban tett intéakod^ak röi aaélé jolentéaomet — uiely a iolyé évi májua hó l töl oktober hó 25 ig toijodő idő aaakot foglalja magában — n mélyen liaa telt kÖagyOléa elé taijmtani, mindenekelőtt bátor vagyok megérinteni, mieaerint a f. évi ssépiembi r hé 4-én tartott reodkivQli kön* gyttléa haiároaatn folytán történik aa, kogy a kUlöubeu aaeptamber hé 2-ik hétfői nap-jára aaó, de elnapolt randae köagy^léa jelen alkalommal lartatik meg, a habár annak indokét aa utóbbi idó»aakban a megye torü< latén előfordult oly falattá eajaoa rendsava-ráai etetek képeaték, melyek miatt na állam legfőbb érdekéből a köarend helyreállítása éa ienntartása tekintetéből randkivQli intén kidé« foganatba vátale vált »aűkaégaaaé; megia cauitai tartózkodnom kell aaarreokot aao\'gáliaió aaetek bővebb elaoroláaától iőleg aaér\', mart aaokról tUaetea éa réaaletea jalaa-léeemet már aa emiilelt rendkívüli kösgy liléé elé lerieaalattam ée a felett ugyanneou köagyQláa határoani ia kegjaakadati, máaréai-ről p«dig aaért, mart ma már a kivétflee tntéakedéa hnlályn megeatluvén, kOaállapo-lainknak éa a hivataloa Ügyvitelnek rendes menete axolgáltntja anon adatokat, melyek feletti iutéakedée a takiiNatae köagyOlémak törvéuyaaabta illetékei hatáaköréhea tarloaik, S igj eaereneaáe lehetek én ia áttérni időeaaki ielantéeem tüaalaa tárgyaira, aaou legfőbb óhajtásommal, hogy megyénknek eaáiadokqn át oly hiven ée tiealán megőraött köaélete a legutóbb leaajlott aajooa aeetekhaa haaonlék* tél megóva, jövőre iámét a hagyományáé Idrvéeytiastelet ée reudaaeretet aaakadatlan példáját Utnieaee elő. A könegéaaaégi állapot a lefolyt 6havi Két üaé—e •mié. Aa aU réaa tár elveit kölönös tekintettel haaánk vianonyaira. iil tia fejeaet\|)ől. Aa 1. fejaaet értakaaik aa államiaolgáiat fogalmáról t a 2. aa állam-anolgálat nemeiről ée aa állambivetalrél; ja 3. aa államaaolgálat jogi terméaaetéről; n é. aa államiaolgáiat keletkezéséről ée aa állam? hivatal betöltéiéről j aa 6. aa á\'lamkivntntyk aikeree betöltéeének biatoeitáaára aaolgáJé intétméuyékről; a 6. aa áliaabitnlnlnakak jogairól ée köteleeeégaiiől ( a 7. a hivatali bOntetiekről ée frgyelmi vétségekről a 8. aa államkivatalnak máa álláaaal, vi^j foglal* keaáaial valé ösísriétbetlemégéről t a 9, aa álllmnolgálat megaaOnéaéröl végre a 10. a rendiserea államaaol\|álati pragmatika élveiről. A második réas\' ismerteti aa állaatsael-gálati viaaonyrn vonatkozó intéakedéaeket a neveseteaebb európai államokban éa pedig aa elaő fejezet as Angliában, i 1 i Fra«»enia-oraiigbap, a 9. aa Olaaeoraaégben, a 4. a Mémstbirodalembae, ax 6. a Bajeforsságban( n V. 8náaaoranágban, n 1. n Poroeaoreeág-han, a 8. aa ÁUKstriában fenállé intéakedé-aeket. A ,ftggelékfl-ben aa a tárgyra vonatkozó eeveaeteeebb mtlvek. értekeaéaek éa folyóitat\'ok jegyiéke foglelu\'ik. Etar«aloJ dua, a tárgyára vonatkozó hő anyagai falölelő munka, melyre vonalkesélag a magyar tadományoe akadémia aat n véleményt nyilvánította, hogy aa „a* irodalom mai aaínvennlán áll, n külföld ide voóatkoU Malmát ismerteti és aa államaieigáUt elméletét állam bel taliaiti alapon fejtegeti, I n gyakarlnli élet kivánalmamak ia a kB—aalgáUi minden tagja (állami, Uír kaléaégi éa kSaaéfi liaatviaalÖk) n \| ktiHitl éa köatgyak iráni ériekM mi állampolgárra néaVa kaaanoe lakát ajánl ■élté. jdlieekee»ál a megye Urölatén általában ki-Llégítő -4 sÖt nagyabb réaabea a felnőttek\' bél kedvisp vall, mert nénmaak a, bstsgséé\' •nk aiáma ée velők aránylag a halálnál ia ioeékélyre apad, de a nyári lorréeág emelke uésével rendaaerinl karöltve járó. keienyké-tokbajk lé alig agy két eiele fordult I elÖ; s jkUlÖnbieií felemlitendŐ, miiaeriat au^aaatoe hé közepétől eaeplejnber kö végéig tarjadé idŐeankban, midőn máa évekből a bfltag for-Igaíóüj rendeaen legnagyobb^ a,folyó évbetta [meg/e legiöbb réeaébeu a üzórványoa beteg-wégelu is oly feltűnően oiojtély aaámuial ler-dúltak elő, hogy .naok a couilalálUtáara laatlkatoSS uralgó kórielleg mérvéi sbiu öl-lölléki a általában aa előfordult eaéíjványoe kóraeétek közt leginkább aa eméaatő faarvak anaUdl lafklyásu hurutja képeata gyé^ykaae-láe tárgyát. " A gyermekek egéiaiégi állapota a izór-ványija kéeokat illetőleg általában eajnte ki elégitp ?áll, de a heveny fertőző kérők küzdi aj rot)oioló\' torok lob két kösségben éa á vörheny B köziégben járványoi jeléggel fel lépvén, enekre uéave a azabályaxertl év éa gy égy i n téakedéaek nek erélye* alkaknaaáaa vált azQkaégeeaé éa likerttll hi mindkét ve* aaélyae kór terjedésének gátét vei ni ée .n járvájiy mageaUbtével a ruaoaolé torolj lobban usgÚlegÖlt 7 gyermek^ közül felgyólyuli 4,. meghaU 8, • vörheny kénél lépett (JÓ gynr-meü koall pedig felgyógyult 45, meghalt 11 éa jelenlfgunfg gyrógykeaelletik 4. Emii kivfll ínég az előző időmakban aralgktt himlő éa kanyaró járványoknak lel je« miagssinle ie aann idötaakra eailt, neve aeteeen a Jiimlö még pájn\'i havában. Uralgott. 6 kosaégben 40 kóreaettel, kik köaöl\'falgyó* gy uh 28. meghalt 11, i kanyard pedig ural* gotl 3 köaeégben öiaaeseu 72 kéreaeftel, kik kö^ll\| felgyógyult 57, meghalt lö, a jelenleg mitld ea emliietl járváayoe kórok a megy a tertllet/n mageaQutak. pajnoa öngyilkoaiágnak g lefolyt 6 havi idősaakon át 20 eiete fordult elő, melyek pflzttl 3 eeetnél lövée. 4 eeetaél villany oldallkli önmérg^néa, 1 eeeibon inját nyaka étmelnéae, 1 éeeibeu knéba ugrái, éa II eeeibln felakaazláa által ha\|laiott végre az önkivjkga\|a; mellAzve a eaerenoiétlae áldó aatok; uévanerinti felaoioláaái, tiiatelettel meg jjagyaem, hogy minden eeeieknél a laiieaitetl •aabélyeaerfl orvoarendőri viwgálalok által aa öngyilkoaaág oonetalállaiván, a gyáatoi lett Valé indokára vtaeihető körülmények uem voltak kiderithetŐk. lUaonlólaK nagy aaámmal lordultak elő á véletlen aserenoeátlenségi eaeiak, melyek nek Oeeaeeee 81 egyéu eeelt áldozatául, — nevanteeeu fUrdéa közben éi vizbeeeév kö vetkeatébeui viabefulláinak 18 égvén, ma gaabd\'i leeiéi állal aaanvedatt auaódáa éa ráakédámak 7 egyén, leomlÖ fal által agyon* nyomianak 8 egyén, egy máilél évee gyermek leforrázáiuak, végra terhea zsellér ál* itali elgáanláaank 1 agyén éa aainle l! egyén vaautl vonnt á taJi algázoláinak aatek áldó aatánl, miadezeu aaeceuoeétlouoégi i esetek köaöl a fcljenilett vitagálatok folytán 8 eietre merUlhrén fel vétkes gondatlanságra! vasat-belő aörölményak, enek iránt aa iratok\' aa illaléllee biróaágnál áttétetlek, \' poneaviasgálat la\'jeeitteiélt Ösiameú 41, éa pedig törvényiaéki eeeieknél 12, rendőri takinjetbŐI 29; — a halál okai voltak aa előbbieknél 7 eeelbeo agysérlái, 2 elvérzéa lövéej köfelkeatéban, 1 mérgesééi gyomorlob I föl adás ée I eebeéi utáoi elvárté®;(a fend-ltrí~eeeieknél 12 fellidáa, 4 agygule, 2 agy lobbj 8 tillanymérgenée, 2 elváiiée, B Olér-rvpedte, 1 láaaenyv, 1 Ifidölob. 1 se vhfidée és 1* tOdŐgömŐkór. Jolenléiemnek a közegéeaeégttgyet tár Kyaaé aaeu kielégitéeeUl van •aereiawéin a oépeiedéel mozgalom izáiúadalail a követ* kenősben előlerjeeaieni, n. la: A folyé évi május j 1-től október bó bő 20-áig terjedő^ idöeaakltan n.\'Kanjaan v, tarttletén iapnlonai járásban Stlujegi í a keeniltelyi -. kasnasnl , Mái \' „ akUganaegi v easnl 111 alaé lamivai t letalynl , perlaki , aeálűernyai „ .RíUlo-1 I tett I S 307 I ; 770 740\' 557 i 656 ő09 j 82Ö : Uö82 488 \' \|8<6 I ! 627 I balt 287 628 402 828 370 291 341 178 288 277 488 838 ■apo rödáa 20 247 344 229 206 281 168 148 399 106 248 291 JW A ;kaaanna héa«állau4i sglsmégi álla-pota - a iértéiak kivételével — éheiében JűeNpM; feli, \'a aaok kSat a lefolyt 6 kevi idöeaak alatt aolrea kérkn 1 4rb lé, 11 IrlS laarvaaiaat ha ée 10 irb jak, tevékké börllnfben 3 drk éa rth kérkmi satato 8 di b }é képaata aa év- 4a gyégylaifakettmk lárgyál \| a eertéeek kint aoenbna an tnkae teraklek éa lépfene több kdaaéglM* járványáé jelleget Itea felftta aaémei elkelláaeknl eke-Let\', legiitkább iPnla, T. DörOgd, Palead, Tnpetaaa, ICapélai, Üaneeler-Apáti, Kékkm, TlrdeáLt, B. Tomaj éa Takenye köaaégek-bdlLáv aaakau kivOl nli keleken ia — habár kieebb mérvben tardnltak elé ily fér vényoe kérnaetek, e miu\'án enekre néava a kellőkép meglelil hatéiági in\'énkedéeak foga-naija aem sjredményeate a kívánt alkart, főleg azért, mart a eartvéaek kellő goade aáaa éluiébáa Slkenyegeltaiik, s mart réaa-.ben «a ál\|alg)ógyáaMii ienieretek hiányé ie Upaietalhnté volt aa ily bajok iikeres ervoe láea körfii, ugyanazért köteleaaégemnek ie* mertem aa ügyről a magae mínieateriurahee ielentéel tfe\'ttí, aaon kéréeeel, hogy aa emli* tett ragályoe kérek iikeres gyógykeaeléaéaek saakértöi taefállapiiáaárn állami állatorvosokat kikllldeui kegyeekedjék, mely kérelem teljmiilelvéu, a kikQldött állami éilalorvoeok ajkellő viaigálalokal aanköaöllék, a annak alap\|án adaudó aaakértői féleménjfik irányai fog aaolgélni ily bajoknak remélhető aikeree gyógy keaaléeére. E ieleetéeem tárgyát képesé 6 kari idöaeak alatt a aaarfaemarha játlati ée kerae-jkedalmi forgalma aa előbb idóeaakk)a viaao-I nyitva nevezetei gyarapodáit mutál, mit jtannail u, hogy folyé évi májút hé Mől október ké 23 éig a köapontból a megyebéli kör* ée köaaégi j\'gyaök réeiéra őii^éien ki-joaatalolt 79,ti44 darab 6 krraa éi 18,669 drb 8 krroe - önzőién 09,413 drb járlnti űrlap, melyért öaiaeeao 46i9 írt 27. kr {bélyegilleték raolgáHatolt át a királyi adóhivatalba. ] : A uemkevéabbé /ouloa lónevaléa Ügyet éi daklőlag eaullal ii háláé köeaönettel kell \| kiemelnem a nagymél óaágu fbldmivelée-, ipar* és kereakedelmi minieateiinm azon \| kegyaaeégélf melylyal megyénk lótenyésztő* •ének elŐmeaditáeát kulőuöe segélyeséiben éi kivélelee iutáakedééekbeo réiseiiteni mél* téalalotlj melyeknek köaliaaana ma már e lenyéaalée fejlaieléiének poeitiv adatokkal\' igaaoll aikeree etőhaladáeában tapaea>alhaló — igy a folyó évi fedezéai idéay alatt 19 állomáaou Kt darabra feliaaporiloti -állami méoek után na aaeu évi fodeaéei eredmény aa elő\' bi évii ii jóval túlhaladva 2652 darabot teli ki, továbbá a megaa minienlerium állal Oaaaeeeu 1290 frt méutnrtási eagélybau réeaaeitelt ée niagánoeuk tulajdonában Invő 18 drb ieleeebb méoekI el fejeseit kanoaák aaáma 1114 veit, éa anen kivOl még n megyében öeeaeaea 78 drb magán mének \'ré» eeére eaolgállatlak ki kellő aaakviaagálalok folytán lebyéaa igazolványok^ továbbá ngy n mull mjnt a jelen évben is 4—4 öaaaseeu 8 dib {«4ee miuőségtteknek talált 2 éves ménosikók, — hogy n megyei lólenyéeatée haslnára npnlevakul maglarlaieanak illetőleg felneveltessenek — a magaa miniaalerinm által évi aevaláei negély bon réeaaaittetlak, a jövő évre pedig ugyan aa aaeu évi fadanéei eredmény t alap\|\|n a kir. mén lelep paranee* uokiági,el iártott tárgyaláa utján 67-ben állapiltatotl meg as a megyére okvetlenUl eafikeéges éa remélhetőleg engedélyeaaedő állami mének enáme, mi a le>yéeelée n»gy ne eikerea lendületét eléggé igaaolja, fŐlag vieaonyitvk aaon lényndaiboa, hegy még aa 1078. árún U aaak 22 voll a megyére ^egedélyanett állami mének anámn, éa aaea felbaiználáia illető\'eg an eaek utáni ludaeéei eredmény eem veit kielégítő, meri a fedeleit kanoaák eaáma alig haladia Inl na 000-at j í végre még Itáláa köeaöueital kell mlemli\'enpro, hogy n magaa miniiaterium oa évben ia suegyénk réiaére as általános léte* ijyéaaléai iaialmazáeon felfii még kfilön 60 drb a igyj öaaaeeeo 120 drb arany dijakat adományozni kegyeekadvén, eaeu dijaknak a folyé éli augueaias havában Bellatiooaon, CeAktornján, Pet lakon éa Nagy Kanizsán Ifirtént kloiatáia alkalmával ia köaeüemeréo] sál volt fipaeaialhaté agy as elővezetett anya-kanoaák fta oslkók aaámábau, valamint aSfk ■ íjak kiválé minőiégébea le a helyei Iránya wuyéisléknrk aikeree Slőhalndáee. A kösbisteneág állapotát illetőleg már jitleutéaemnok bevezető réeeébee bátor vol* lem felemlíteni, n>iiaerinl n lefolyt időeaak asaU feníullak élő a megy e . területén oly felette lájno* rendzavaráéi eeelek, melyek falyláii sáfikeágeeaé vált, hegy a kSabiaion* íjig rnndaivfili Utléakedée oltalma alá helyen-teeaák. ilmdé aion eaoiek, ugy aaoknak ter-méfiele U vVlaminl felmwfi\'ta, lefelyáia, áa aa ások iránt fegnnnteeiiott eljárás takUteléből ie fg) általán Mm sorolhatók megyei klönbiaieiaégi fiazenyalnknak randae kara. téka, éa ip aaárt — da máaré—t aaoa ekbéi la, mert tndk a kfinlndeméennk ugy ie eléggé aájnoean tmert lárgyai éa Utalékae ellnté-nééfik fa ja (örvény ntjára lariaalk, aneknnfc ajakban L jelen időeaaki jalenléeemke fegla-liát beljrén levőnek nem találkalféu, aaak laía köaéidek iilialánoa tekintetéből és aaea alapoa, ijegy saa aaér a,rendkivöU miénkn* fjeeaaysknak örvendhetlek, anaek aértetlea tasaálléaáka vetett biaaiemmal ugyao, 4e egyénenwaé anen kOleleaiág éseelnál legva, aieiylyel annak aikeree aaaköaléee iránt tartannak, bátor vagyak kémi a mélyen tivtah köa-gyfilést, kegy általánee ée betáiyee irányul anoigálé kaiárenatáral, é köaeégi helyhaló-eágnkat illetőleg a köaaégi\' képvtaelö tee-tfilelekel ée aaak végrehajié köaegeít ea elöljárókat a helyi biatönságnak minden köreiményak köst sértetlen megéváaáre irányúié kötelmeik szakadatlan peniü leljesitéeére ennek terhe aleU ujakban éa szigorúan ksie* lenni, isélléataaeék, mieaerint ebbeli mnlaaaiá-euk aealékea aam wupán a hivatalos köta leeeág megeértéeéért avagy annak hanyag taljeaitéaéárt — hanem na előidénett avagy mag aam .gátolt veeeélyérl ée követkeamé-nyeiért ii Felelőléggel tafleannk. . A jelzelt renOMvaráii eteteken kivfll a köahiaienaág állapeta, főleg junina jnhm éa akiéber haván át — valamiut angusatni hó elaő feíábee ie általában kielégítő voll, a mennyiben aeen időn át n izemélybiztonaá* gol aértő bauteltek nem követtettek el, n vagyonbiatoaiéf ellen pedig Oiaceeeu bntö* réaei tolvajáig 16, egyaaertt lolvajaág 27 éa álUtiolvajeág 18 eeeibon fordult elő, mely utóbbiaknál öaneien 16 darab lé, 2 ökör. 6 tehén ée 39 darab eertée telvajoltaleit el, aaeu önaaaen 62 tolvajiági eeelek köafil a vétkei telleeek 46 eeeluél nyomontattak ki ée laolgáiialtak át aa illetékee biré»agoak fe eltelvájoll tárgyak ped g 39 aoetben é< aaea kívül aa előaö idöeeakokbau elköveietl 17 telvájláai — a igy Bhmni 66 eeeibon kufatiattek ki ée adatlak viesaa igaaolt tulajdoneeaiknak itt meg kell jagyaanew, hegy főleg a lopáeok legnagyobb ráeaénél a tetleeek vándoroaigányok voltak, kik ma már nem eaupán a vagyonbiatonságnak, de egyáltalán a köebátorélatnek logveeaélyeeebb meglámndéi, mart mig aa elélt oiak a kö* nyörüléltell vlaeaaéléeeel a kéregetés tlrügye alatt Űzték lopáiaikat, ma már na\|y aaámu a«ekares hordákban egéiz félelmei táborként atállonganak ezertaaaét megyéről megyére, vidékről vidékre, nem oiak a lopáa, hanem a rabiéi, gyilkoaaág ée legirtéaaloeabb bfia* merényletekre minden alkalommal kéeaan ée aa fildöaée elől könnyoa menekülő módon mini u oly eaámoa ée eléggé eajeoe példák igaaol\|ák ; ugyanazért a váadote«ígényokru néava — mint véleményem eeariat egyedfil sikert kiatosiié eljáréat -4 a megyei köe« igeagatáei biaeltiég által javaalalba boao\'t ée a jelen kÖegyOlée tárgyeorábn kfilön felvett eaabályrendeleti inlénkedáel bátor vagyak eauttal előre ie a tekintetei köagyfilée kegyei figyelmébe ajánlani. A lefolyt időesaknak többi réitében, vagyie májúi, szeptember ée auguislus hó második félében na előferdüli btlneeeiek agy •aáin miul minőiégre nézve kedvesőllenebb* nek Ifintetik elő köabiatenságunk állapotát oeveaeteeen elkövaltalall 4 agyouvaiée. \' 1 rabiéoi éa asonkivfil még 2 gyilkoeeág és mindkettő tiliott vieaoaybél aaármaaé boiea miatt, — eaeu bét eeet kfiefil hatnál a vét kae leileeek kinyomoeiatváa, n biréaágnnk átsanlgállntlnk, n hetediknél — mely n ba-latoa-henyei erdőben KartéaaMibályeaámadó juháea agyonveréeével kövenetett el, a tetleeek nyomonáen még felyamatban van. — Ugyani nan időeaak alatt a köaktatonaégel főleg megyénkben Vna* ée Veeaprémmégyék-kel határoe léeaében többeaör fegyveres eis* vargék általi vaenélyeatetéenek kire ie nyugtalnni á ée erre kfilönöeen a hirhedl 8avanyu Jóasi ée rablélársai enolgállaltak okot, kiknek ellogáaa végett többaeörőeeo nagyobb aaámn fegláreág állal a neveeall megyékkel egyfiltee nyomáséi ie teljaiiitetatt bár miudenideig aikerlelenfil, mágia aseu eredméuyuyel, hogy e Savanyu Jóasi állaé* van több helyekan nagyobb pénaöaseegért telt beieengetée éa fenyegető levélírások egyik tatleee Sólyom letváe eaanl aatalfelvi lakéa eaemélyében kinyemeetatváa, a biré* •ágnak átadatott ; — máefelél pedig a ge-noeatevöknek a Somogy mefyábee halálybaa levő röglöabiráakodáe előli beaaOkéee ellen váll eafikvégeeeé a nevenatt megyével határoe vidékeken a legerélyeeebb) köabiatonsági in-léakedéeek legeantoeitáea, a mi sikeresen teljesítteti ia, A fentebb emliimi két éi félhavi időn ét a vegyenbblonság ellen elkövetteti betö* réeee telvajeág 21. egyeeerfi talvajeág 8ő ée állat telvajeág 16. —» eeen fiieneaen 72 tolvniaégí aaetek köeH a eéikaa taitaaak 61 esetnél nyomoztattak ki ée eoelgáltaitak ál aa illetékes bitéeégekoek enen klvfil agy a fUéaal kegyen elkövetett betörései talvajeág \'rumiak el tag aiáa* nyomán egy 16 eae* mélyből weiTeaatl tel vejbanda katatlaleil ki ée meigéitalett él e nálek fliaahnlaiaava volt nngymennyMgö lopott tárgy akknl agyflu a klréeágnak, mely knndn tékk ena* ■mii hegyi lekéeek. leöeetaigékea n tal-vafléat évek éta mdeéereeen ttata és aa alönyomoaáa ataU 70eél több lopás alkave; léjének éevttít kl 1 ■ filntémm tárgyit képari 6 havi •4é«ek était, a otegáilapitOÚ Srbert telek •MTWt tejjeeitrtt foglár őrjáratuk által sage éály aÜMtö fegyvertartás miatt 17 agyée éa vs ááanati kikágéaárt lt egyén jftleatefett igazolvány hiánya miau padig letartó miatt ét WfeUkw UtUfakuk áuaelgálto-61 ésevargé egyéni A k tonnáké ée ni építészeti Igyrt •íih, aktái as a M\'«»b«i közgyűlésnek ktkénbne tiaetaa tárgyát képeeendi áo as aáépitáutt nr»m>tw előiráayaott munka-feladványok taljesitásénuk, valamint a közmunka •Siieági ás iermé»z«stbeni szolgáimé-nyak Weviaáaak\' talüiviasgálása aa ulfel-tgyelé bsaattságok által járásonkiut már ttwkn mag ia kandetott a lagkéaetobb aa (mm {érésekben befejeztetni fog, melynak eredménye szinte a novemberi kOegyfllée elé leajaaateák, a Igy, aaaal « kellé telöltias gétot által megállapított részletes adatok •salgáleudaiiak a mélyen tiaelalt közgyűlés llaalae eaámoevétele alapjául, ugyeoasárt •pattal csak is a L évi május ké 1-től szépiámkor bé végéig logaaetoaiiatt atépitéaaati laiveietek áltagos kimutatását vau saareu-eeém a kOeponti nyilvántartás alapján a a köveik esők ben eföterjeesUmi, tt. ie: a jelzett ^dő alatt kéamnokával eaállíitatott kavics í3,709( kupaca, maradt tekét október havára saátiitendé 1180 kupaca, ké saállittoloU .1311 knpaae, maradt snállitaadé 198 kupéét, u\'árkolás téljeeitteiftt klaaiankával aÖ\|JB4 mater, készpénzért 12,310 mater és salat* kéaapéi aért saáliitatott kavics 525 kápaoa, eaen munkákra a boly bee hagyott kilteAgelIsfáayaat alapján kifiaatietstt aa utépstéeaeti alapbél: r Ksvios éa kf alfél ütésére 19,417 Irt 98 kr. Kavics ée kébáaya bérekre 146 frt — kr. Hidak épitéoa • javítására 20,268 frt 27 kr. Utteat tartós, éa korlátokra 338 irt — kr. ■S sors oá m javitátáa ée be-* sesreéei e 1 487 frt 40 kr. Végre a bak ragodéi útépítési résaletre 5000 fa - kr. Összesen : 4ü,2C7 frt 60 kr. Af államul! kaviasvéllalat alán befolyt eddig 18.460 forint, ebből kavieetermeléarc kiadás volt 1761 Ibriut a igy listiáu maradt aa plfetitartási alap javára 11,901 lóriul, molyhos edve a feltllvieagálat uláu még jé raaéé résalet Osaseget, aaaal együtt ea eeen évre válleti eredményül eléirányaott 16,000 loriat teljesen befolyni log. Ugyan a kOspontf aaámvevői nyilván-tartás Morint a folyó évre élőlrt a réseken alőeő évi hátralékul feuforgott kOemuuka váltságbé\| folyé október ké 28-ig beüaetto-tett aa útépítéséét* péttatárba: Befizettetett Hátralék Járás bea maradt forint ikr, tor int jkfi Ta pólósa rr^ i 8709 50 1866 »0 Stmagk 7969 58 57 19 Keeeibaly 4262 119 178 45 Kanizsa 0049 68 - 156 Panka 6098 [40 — — Zala Egervaeg 7408 jél 920 71 Koas 3169 64 563 61 Letáayo 4888 98 1867 31 Leadva 8113 19 440 \'29 Perlek 6046 - 6 40 Ci4k tornya 5083 pO 578 110 N.-Kanizsa várna 2997 \|44 - 1— éesoeeen: TOi fifi 07B « Aa 1879. évi 87-ik L o. értalmébaa a f. évre eléírt katouebessálláaolási pétadébél f október 28 ig as \|. alatt számvető. réas le\'es kimutatás saariat bt tizetletett éesaaoen 36,435 trt 36 kr., maradt lakát még befisa-• landő as élésé évről hátralék baa maradt 64,87 frt 94 kiral együtt 6st«eu 67,279 fri 9 krj e itt uigjegya«a, hogy a mait évi skitplemberi kéagyBlés a\'kslmátai a kaSoaabeaeálláeolási pótodé hátralék 69,866 Irtot totl ki s igy a tényleges hátralék ea éviea lt mm forintot epedt. A i<ífi májas bé I .181 okiékor ké fMig a megye tartlatén előfordult .tiaeas tafc snéme H —\'a aa e\|M időskekbaa •dárdáitoknál fi tel kétesebb voH,ao faoaee eJhaasvnootntt érték a^eatatoe káifohéteUk eofnai 2011* írtot lett kl» mely bit biato. sriattoa saaavodoM kár 11,186 frtra rag. A tis támadáaé« sk \|a telfaoMeit vine-gélatek saariat 7 ssstksa villám eaepáa, 9 issiáia g«adalla4\| s 41 asaibaa kiderii koHsn vak, 10 toelééf pedig gyaftát gye afl\|s fsNftéa Ibié. ■Itísükro aéet a «r-•éay atakte etféráe A Mg/e kési és érvtpéntláaafaak drvtu állai rstdaN kaeí riatgálsiaii as iW0 ílnl>Mlail aa arvél stéié kseaéatos jnylktayséai aéati atoa ip %i Iksil nsaéilam ksgy swadkéi éa a féae A tMgye térssvsgyeas t fentebb mk toll pénatári via^á\'ati jeg) sékta) vek és a •i{j- eláll mellékeit seámvevfi nyilváutartás\' aasriat áll — réaaiat fblátsksrmsatsaiiési éa éa taksHkpéasiári, réaaiat ped<g magán két vényekben gydmé\'eeOs&Ieg olh«lyea»tl 19,066 frt 11 kr. léke és eaatáa e^dékeeaé váll 816 frt kamat követelésből, m«iy utóbbinak bekajtáaa iránt aa intéakedéa megtétetett. Végre vaa aaerencaém a niagyei kée-poeti ée Oseaea járási hivataloknak, valamint as árvaaaéknek Ogyforgalmi é« tevékenységi kimutatását a folyó évi májút hé 1 tél okt. 20 áig terjedő időaaakra a kttvelkeaókbau előterjeszteni, ugyanis: Alispáni hiv. Megyei érvse-Megy. soémv. Kanizsa v.tan-Tapoloaai jár. 8tpnaghi B Kesathelyi N Kanizsai „ Paosei , Zregerszegi „ Kovai n A.-lendvai „ Letanyef B Perlaki , Csák loruy. iWfüljt f 1 vuH t,kt(5b- Utrl- aoig! 6741 lt 0711 9450 0228 234 2624 60! 305?! 190. 3213 — I 2897] 94 1893! pl 40841 -r\| 31231 68 4656! 8 14671 - 3287 39 29051 91 2796! 62 1794\' 1U7<U 1MM 2868 4012 3413 28V7 1987 4093 8123 4719 2495\| 3287 2964 2086 1846 EUu- Mar tésU- bátra-tett M 9816 929 IOÍ»J30J 2842 3960 3413 2870 \' 1887 I0U 2093 2823 300 4702 11 2482 18 3164 123 2931 3fl 2876 II 1885 II Összesen : {49841 Swíöj 55579 \|Ü3J Kell Zala-Kgersnegen, 1888. akt. 27. Spastfh Bead alispán. KUlfinfilék. — A msfpai Imttmtf6k kiftWi\'tt Idr- fyafrait Ttjfoltsdn iwtandJ pirn$i iritktzl■ Itt Hogpitjf /s/ei\'a bitkt^éi rhv k aoosméer 20-kru I tilt ki. Egysaarsmind kőaéljlk a megye tébbi járásaira kiktldéll értek«vlrti elnOkBk aévsarál. Kés ponti eln. Tolnay Károly. A ta-poleaai járásé mint emlitetlUk Bogyey István, a keaslhelyié: fiogyay Máté, a paeaaié: Neiák Frreuev,\'a lotenyeié: Eidélyi Mi-ká\'y, e pei lakié: Sas hó Imre, a Isndvaié: Hajóé Mihály, a aovaé: Balaton Jóas«f, a ta)arger>z>gié : Aivay István, a sUmeghié\' Bessenyei Ernő, a baniaaaié: Eperjessy 8ándér, a Csáktornyáié; Mvlaár áok. — 42. as 1883 MeglllTÓ. A zs Is megyei ált. tsnitó ttslfllet usg) kt itiz-ni jköre f. évi november hú 22-én, t eggeli 9 órakor a ntgj«ksniusi polg. lak. rsjzterméhi\'n rendes éozi kófgySlést tart, mélyít\' s I. tag trak éi tanügy-barátok ttsztalrlU:! mtghlvstnsk. Tárgyai lesznek: t) elnöki jeléitlés, b) tiszloji tás, c) segély-pénztár tlspitáis, d.)st iskolai tsksrékpénziársk 8gye, e) iiyng-áljtórvény revisiójs, \\) t negyei tsnszet murtunt kétdése g) iteláni indítványok, b) gyskoilsti rlósdások. — Krotdl sz ^Kósvös-tlsp11 és ittides Ugtági dijsk szíves b\'flxcté»e is kéretik. Kelt Nagy-Ksnizaán, aov. 12. 1888. Hsjgató Sándor, JkAri elnök. — Xártkirl láaoaealélyl tsrt ma aov. 10. a a-kanizsai fiatalság lObb lagja a Korona vendéglő étlerméban. Kesdele 8 érékor. A meghívó belépti j\'gyfll saolgál. — Aa Illetékaaabéal hivatal a törvényszéki épülelbők a Csengery utozábau levő Henoe féle sarokhás eaaelttéba helyeztetett át, meat már a telekkönyvi hivatallal egy ép élei boa vaa. J. Öréf Druoss írlk Géaa Marton tápáron agy 86 wer forint értékű épOtetet. teljes felaaereléseel evedének ájándákoatU éíhunyl károm gyermeke érék emlékesétéire. Két lemmmel btr, egyik a iolsjdoakvpdni óvoda, a másik teremben talaőitekk leáayok kééi mwkál laaa\'aak. Foamelénanalataál lógva megemlüjtk, kegy o osgy-kaainsai iako\'aanék eevsanbsi tiki •léeébea aat aa édvéa ka<áraaalal kotta, ■isasrita t népiakalábaa alj anagényeecsa Wayek, kik t rokavarráat magUaulai akarják. de anlvetel vsaai aem biraak, ktaaaysa ■satylságftea É\|ialasal fcfják kapai asst-vstoi. TaNUa Ümémm haUreast a naak oliamariasol adésa-k aa likalaasH iráaya e 4) 6 Aalaéga gróf flsepáry Oésa« sgykorli fŐispáénnkat fiumei és «aagy adukor vét lesmívparti vjennéayséi állásától Huienlé a a gtM Fastslil György elhsláleoása (oly-\' Ián n\|ngllrearda\|\| magyar fűudvarmesteri méltóailcta iogkegyelmesebbu klnaveté. — Fiumei\| koi raáajaérá ■ gróf Ziolty Agostea oataai lett ki. , " Ti \' ij Morelil •vnr6/# Msinhazs. A fslisgijnok i4»jvti keddeit\'1 fc étj és s/.ei (iáé I 14-\'éti az nAratty- QzsHas* Vétldégl\'l nsgj téruiében két elÓsdás [tar-tátik. A tliai^eh\| ITj«ág* ernd a • kft-Vt\'tkszólfg ir: tegnap este tmttiloU\' meg j tz éUoJulúsdtixj rsufulátig teli báz silóit t redojij. terembén. fiz nagy nétlékbou elégi lette ki a uézó kózöntégst, s sz egyes rqszi\'k ^nmts lelaséssel fogadtattak \' EnnuiijlItatjuk, hogy várusuukbnu ré\|óta ( Iái tünk j oly bdvfczl\', ki QgyeaaAg, gyor-sa^g, finomság és n kivitélben jéló eli gaiiti« tekintetében M tt elli u\'boz volna hasonlítható\' ügy mint titka eset, ltogy egy smniájsbeli múvéki, előadását oly mnlstsl^os«>á tudja U\'tttii. A tegnapi est sok részU\'té\|iÓl legjobban tetszetlek a kalitkával, Hamlet koponyájával való pr>ductiok éa \| kísérteti jelenőtök. Na\' g\\ utt {jiitlekes volt a Ftou-Frou ftatöi atdlatnhya\' ki 15 ptrrz alstt egy tilsj-festinéiyt kétzii ett s zéne libiigjai i\|iel Irtt is valóba a 15 perez alatt egy megleljél ók olajlelitiaélitl készíteti,\'téély kisorauktlllva alany náinába tétetett, éa a szerencsés nyinónek kézbésittetéft, Ma uj progitmuial a második elóadás taitutik mron 4- i A horjviit báQ kinevezésére vo-oatkozolig a félhivatolo* lapok Báró Fi llpovics Feienck láborszerusgyot hozzák a eombinstióba\|; lehet hogy mire soraink napvilágét látnék, már Jti is less ttavezve jónak látjuk tehát a leendő bán életrajzát ut kOvétkpzókben közölni: Ftlippa-bergi báró Pilmpoflcs Fe\'irnrz cs. kir. táborszernagy gzQletftt 1H20 bau a horvát Iliiét őrvidék likkai kei Öleiének Gépies nt>vO kAia^gben. Apja, Filippovics Bliklossliáboinsg) (t?ületelt 1795-bi\'ii éx megh. 1858, Bécsbas) msgs Is kort ifjúságától kezdte t császári* bsdseregben ezolgáli. Töibetlen hűség cssiolta as arslkodóbárhos a gyrimrkelt is thltea a szellembeii navelte Két fia voli, az egyik Jóis* f, (a>ttli\'tr t 1818 ban) ki a boáz i.iai tikupáczlói vrzttlé, i mint II) en lette ijevét iiBitfieltué ; má>ík fia Feiencz lábotaiei nsg), s most kinevezendó nj horvát bán, Férrnez Wó nevclletéaét katontj intéietben nyalté. 1836. okt. 16 áu mint kadét belépett az első va-dásizááklúsljba,: honnét 183^ drezembrr 1 én inljit liadéagy a 22. trámu gya-lügezriidbé télettlt át. Ut oevéattk ki 1848 iptil 16-An főhadnagynak, msjd nagyon rövid Idd mulvs, még ugyanazon év éoe^embsr 11-én másodusztált u azá-zadosntijk. Kies \'kinevezéssel egyidejűleg itbélyttték a 4. batárórezrédhez. 1850 október{ 23-áo őrnagy lett és a 6 ik határórjtáredhez beljezteteit át 1954. márez\'ds 23-án I alezredessé lett és jjnint Íjat ugkénsZoi) jftv augusztus 10. al 14. haiiróíjgyaiogrziredliez tették át, 1861. november ll4 én kinevezték tábouiokaak és bsiittat^patéiicauokuftk, hol lp62. a halárirvídékjfíl áttették Hagusába várpsrantsnohUí luil 1865 oktiéber 16 áig instadl. Itt kapta \'aItábornagyi kinevezőét, Kinevezték Dalmáczia fő kadparaWaaokává éa valóságos belsl titkos tanáesoHsá. 1868. anguaztoa Í-én frlmtnUMék álláaálél s 1869 jannájf 3 a kaaaai Í5. Iiailient osztál) pa/snesnokává nevezlefleii ki Számos rendjelnek s tu-Isjdonosaj a igy a többek köZV a pnro«z vörös aistend 2. osztályánsk, t réinsl az. Gyö\|-p\|y.reud iisgy keresztjének s több oiusz rpHdnck.j . A király katonai és állttuféiplii szolgajati jtlismaréaéül 1861-ben a vatkoroaatend 2 osztályú jelvényével, lB68-btt pédig agyanntn fend első oalulyo Jel Vényével tfln lette ki. 1860. iliarc/ius SO-án ó felségé a király le^fflaóbb tlhatárolásával neki éa léét vét éjek JósUfagk (a boszniai okbu-pátort»)\|J\| s öíoköé bitói rangot at)o-mányoztai Utóitj táborazerusgyg^á >nt vtzték ki. u , I 11 JJ ~ - As IMI hl arnaégae kiállt-lássa aa otertii saéadao részből helyi UatüÉigMi atarwiéah II vesaaak tadóeitá. •okai, osak ZaláUa, de kallaOew Kegy mély kélgatáa nralf. MiettGsak IssdUaéÜ eké.0ny kidegkArgo a bele-káa Máj váló uUkvésl, a nemes verteny ésatéaét a I Ókejtjilk, kegy mielékk kéafl-k \|M M ■ fcáaaélédéaakrél egyet márt. m A heaathalyl aak bétán toriét / Mlkse arat, ki Nagy Feraaca kispapot adtat Őefadá»aa\|on likat vdttak : Ksatorhéay bor-estg, Férstanbérg, Anponyi gráfok ée Meek-leuburg báré. : — lalaKgai<ta\|it ismét lávirs-lilág hivatott j kslooní segély; uov. 9 éu dél vonallal Hagy-Kauizaáról 4 tiszttel egy •sii<d 48 ik soresredbali gyalogság távozóit Z«la Egertaogrii. K» ^gyakori katonai segély ívndklvlllihig diiteli ojáfd aa oisaágos budge lati valljon dem lehelne é áHandósitaoi a ssMihelyen leyő katnuli arŐt ? I E sorok i ráta kor veasdUk Zda-L-Wőről a szomorú íilrj, hogy ott 8-áo éjjel sendUlés volt, melynek két halollje éa tttbb sebesültje ia támadt. Ecjr pa-asst aaasony előre jelentette a ké-semK zavargáaf a igy! aa éjjeli őrségek meg-ke\|tősls<tek.. Kjfél tájban kérUlbalOl 80 fel-\' fagjfveraeít pataaat jMt Keményfftrél és Bu lárél a k«sság\|». As jj-li őrök leUKÓlilntták a t\|mgat távozásra, azni ben ellanálll a eaek-beiaar köloiönO* lOvéld^Bto támadt, melynsk folyamán két ^endQlA maghalt s többen mag-e^tjeeOliak. Az őtaéniŐI sanki aem sérüli meg, három isndttló m is lett fogve. Vesrtő a sala palaki krádalátn <gyik esikósa volt, A asdélyek ismét tel ív ennek isgslve. - A a Iparllrtéuy re t isiója lárgyá hali késsUll tüivéoj jsVaslat indokolás nélkff jelenik mag, fa illat^kaa saakteatflleteknek vél sménysoás I végalt iuagkUldellk, s eek befrkezlévfl történik a féglegea azOvegeaás és\'a t0vv4n)bésáa elé] való batrrjaeatés. — Zeldó aavargáa volt kőselabb Bakoson e hová Drásé-aTmáaibél katooaaág ineet a rend helyreállítása végell. Mint f tf^1 lapliuknak Írják, a sojtrllilék a homoki kpios-mából indult ki, hol a! Práva Tárnáéiból oda rándult paiasadok mulattak, A saidé koros máros Krauas. éjfél élén nem akart tébb bort adni, sőt, sértő; kifajoaésakkel haza-k Old ie vendégeiL A pareselok táioelek. de seidiák a Midéi, mire eekhemar Verakedés kelelkeaell. E) ailiedsr; Koha Ignácr, be aaaladl a azobába puskájáért, maly lOllve volt s dulakodás kosbeu kétszer iá őtt a pataaalokia. lliidkétrarr talált a két embert egy Öreg a egy if)u legényt aalyoaen meg is s»beaita!! Erré véraaemel kaptak a zsidók a újra léliOiiék a puskái; de mielőtt újra lőhettek volna ea iagerOlt paraeslok meg karilatlék őkef, de a gssda meg a legénye saeieaoaéaeo magmerMoliak. A feldobodétl nép orr* o»troiu Sw lógta s korsamároa házát. Buioiail, ablakeii, edényeit\' OassetOr ték, lOkrét bwusiák, a már a háza\' ie tel akarták gyújtani, da ékkor odá /rkeaett a kOSség bírája a osOudrs iotetie a beszuállé para»atségol. A nyakalom aaoubao osak akkor élit halt re, a léiker Kreua ée Kohn Dráva Tamásiba lulotlak kafonai aegélyérl. Két kapitány veseléeo alatt érkezett egy osapat lovaaság s hálom napig őrialék a asidé korosina kOriiyéjcét, ushogy ismétlődjék a parasztok támadása. A vizsgálatot meg-indilották éa Kobn Ignáoot a ceet-dfraég letartóztatta. szabatos és értelmes játékával, kOaőnaégftnk igényeit agássee kialégith-tta. Aos Fiára k. a. s kOaŐnaégnak 0 méltó kedveaew^ Ksstike szerepét kitUuőan ábrásélta, kaáeee játékával, valamint énekeivel a kapott aajos tapsokat teljse# kiérdemslie. Tisatai Károly, Tisetaiaé E«ma, Palotai, Hagyesi \' kiválóan Séghiiié jalee elevenséggel játsaet-lék; miáltal\' a darab sikerét felemáson ell mozdították. Qeáklosayáu Leky^Bugeniaur-liélgy vendégszerepel aagy sikerrel. Eddig a „Sárge ősiké" (Erasike; és Booeeemébaa (Fianyílta) volt sasraoesénk hallani. Kellemes lágy oaeugáeé hangjával egészen elbévéllo a kéaOoaéget mely maglalielős klséayt ma tol fellépése iráat. Igaz ugyan, ltogy esek mfkedvolő a magyénk azUlOlle, lübb pártolásban réizes Illhet ne, , — Hziulári ulalunk egyéb darabjai is jól aikerUlnek. Hágky a múltkor a RRózsa királynő" ban mulatta be elakliáai mflváaaatét, mely derab juta-omjálbka volt. A társulat nem sokára ka-ososni\' fog, még néhkity jutalomjáték laead, Toleaiué é,-Tisstai Miksa és Aoa Flérá-é, kiknek fellépését már rlőre ie érdékktl várjuk. A kOtOniég mindig jobbon gyéréi, mtlynek okát nem tudjuk miben keresni, pedig hál nagyon taáp voVqs, ha ugy emle grtoének hennánkét is, mini e ssiamlvéaasi lalksa pártolót -t — Hladalasa u oeaéki aainltásbao. A mull bélen vak tiaíárma riasztotta meg as eeeé^i aainháS IflizOuségal, A ^Hsmelsl patkányfogó" ,u\|ol«ó felvonása alatt agy réinlsit egy péholybeli nézőnek, hogy a karaaloo saívarra gyujlolt egy tOaér katona. „Ki a aaivarséval I" — klállá torka asakad-ugyan" pillenetbon a esiepadoo ia fOlhzagzik as egyik seereplő kiáltásé) bpgy RÉg\'as egéaa falt". Es a kiáltás természetesen a szeri pében veit, de a kéaOa-ség, mely jél ismeri s darebol, aaoyira megijedt mégis, hogy tsdul rohant s ki járók felé. A ksrmstirr jelt adott a aanakamak, mely vidám derabot kasdett játssani a enosk a heigjei lirsvtdssiieliék s uirgrémttlt publikumot. Aa előedás aaián baj nélkOl folyt lovább. A i\'áholyhali ur, Oiilil kiderült helslateesn osalédotl, mait a kaiaaton senki aem gyújtott asitarra a eaek a gáaláng radeaiéje csillogtatta mrg egy lOsér sipkáján a rés rózsát. - A képvlacltháa jfvő saomba-Ion, nov. 17-én magkkadi működéséi, hogy a l\| én tartandó rendjén Oléa napi rendjét m\'gállepita. Az elét Oléaea a pénzügyi bizottság előadója előílegja larjUsslsai a jO-vcdelmi pót adóra vena\|kozó lOrtényjevaalal tárgyában készített jelentését E törvényjavaslatot már 1884 január I-én áléiba akarják Jlplelni. A ktrrszlényak és zsidók kOsti házastágról szóló tür véuy javaslat ie tárgy allatai fog. \|\|/ - Aa alfaé laaaával járáabkróságaál jeleiilés r(étet«ll, hegy k kerka ssent-mlkléti plákénos egy pererst ifjuuak a fülét \'evágta egy másikat padig e báliéval Véresre vert SzotH iá állapéi, taláw ss i\'latő beteg ? azonnali inUskedést kérünk a ssombetbelyí pOspékségtől - he Imént al taáklara)áa Tár salainak alőadásaiaek j mull keli miaera érdekesen éa váltosatotaa t volt éseaeálhlve SághV tébb easperébaJ kMtoÓan alakított, eét slvíláshellae lény: mépskinmévakben as epe szerepét oly élethGsjú a mOváeeilap játsaa, hogy a msgaaabh igényekéi is k\'ép«s vele kialégiteni. Saombaion jlA résaa királynő jfltslomjáléka volt Kát hogy épen e régi derabot váleaalá snaaft, magái ugyan ki* Iftnlethető bannej de t aiAéksnarep«k majdnem lerontották ja dar^b Uiáeát, .Váljunk él" ckimil franoaéa eréaáUl vígjátékban éa RIakanal« kan aékkal kiálásabb volt. Tolnainé miadeatu ktfogimlalao kedvae ssin-padi alak, kinek jálékej igazán megérdemli a kéftaoáy tapséi. Veswaap esossab. 4én Aiféé alamiaii t±r-ra b k-raa — PályAaat nyittatott a nemes-péossli (Zslsmegye) postassoaiai állomásra. -- Nzázévan jubilsamát jévő te?ess seal május lében tartja a poasonyí kir ekademla; akkor lesz 100 éve, hogy a jog akadémia Nagy Szoaibsihél Prteoayba lie-lyeslslati ál. Az sksdemisí ünnepély leg. érdekesebb réase ae aa emlékirat laaa, melyet aa ioléaetről dr. Ollvay akad. tanár kéaall, aa oktoiáaOgyi miaiee\'erium pedig kiad. A rhggttleaaéf légyére venel kosélsg ujabban írják a lapok, hegy a üasg-vidéke ealmfl lap taerkrssiője Labs Iád éa GyOrgj Caárán vizsgálébírónsk levelét Irt, melyben lObb ebonyi lakón nevében értooiti, hogy négy év eloti, a nemzeti kaszinó elleni drinousliáiio elki laábél e .Független-a ég" az «z elkslommal agyoilőll jegá»s Öchvaicz Ai min anyja »eámáre gyOjlOtl, a a gyUjtOlt adományokat tinin juttatta reo-drllsléai helyOkro. — — Oyáaahlr. Bognár Iguáee nyűg káulorianiló, rg) kor hírneves lenorieto, Ba lásaé Bognár Vilma jeles mflvéyanőnk édes atyja mull hó ulohó napján meghall, mail évben agy albumot adott kí, mely ben érde kas életrajzát kOvalkeaőlag Írja le: Eleiem /Ovid itjki. Nem hiu»ágból Isaacm, bog] élelemnek egy kia iájáét lenem, hanem aa ért, ha sok idő eltelllrel még élni fog eaen mlvem, találkosliatik agy egy sanekedvelf, eki ezen albumban levelezni fog ée akarná indni, ki veit e de\'mivek szerzője ! Szülét-lem Caeprrgben, Sepronasagye agyik áteső-városában, ebei édea apám a helység aéá ríusa és iskoláméi tere és orgouialája veit 4i évig. A negy hazafi Nagy Pál, eeksaer időzött apámnál, eki letőtől-tolpig beestletoséa értelmes, jájMU •mbar Volt. I ső Feraaps királyiéi jts esést éremmel diseítetott fal — Hat évaé koromban ráfogott etyém a aoa-gera- éa hegedOianolétrn. A gimtéainnot Kőszegen és ^epienkaa végeztem S mind a kát kelyea a diákok ageatiája valtak. Iskoláim végeztével négy éiig tanítottam aaa-goráaaí dai,u»ári Jeakevisk Is időrés semaai Seassey Jiab a. kir. kamaráé ktdfea gyer-/ mekeit. Beamejaé »0l. gráf KsgleVios tií (akkori 1881 boa leglslkeaakb magyar ural, aki sok lengyel meatklllet (egadftt sssaani jáaeégán) éat állitolto, hogy fgM s^p\' leaev ksafam vaa. IMA Un í \'alaaiaan Háasks, sápiéba Isit Hl s mám, aa spiraialSlIs \|gaapat%j Papa^ fttértaorveo Br. MÜU.ER Ml R ACULO INJECTIÓJA ittas sa gyen Mm i KiBdea&tt ugn telit 4 (jifjmjlNl Muayult Tyihi^ini h i,«UÖ;WI kánfiU éa pÉMI veszély fa ftjdalcai aifttl rrógyHJák » kagyasl awn kiWjiát mri^M i4i«y vt alatt. ir» I írt \'0 kr., poaua Z&knal IM Gyengeségi állapotok NMft, Út ifkritOwlii í<rft* tss taáaie Vijtik«xii>^i\|jrcl) Malal m lála (HSakat! gliaatia -aaZan I tartót líkarrrl gyógyíttatnak íV.Ul-.-Ií 0r JaJltr ftraor. világhírű Mracolo pratparslisl Utak ára Z kt 10 kr. pfaua tf knal Ufck. Egyedül csak Kai ■t-fcaaold. Iai..()rlriy \|i(\|káj»i>»n IteroheM. V. Wiaunergaste 33. kaalmték, a havi Irátbell aa«rteMéeak WumNi 3P1T/WK6ERKMÜKOIHAK \\ (Ilon bon,) slsyiiktMdáa Aa kerstk Hu Valódi miuőtégbeu csak s g;ógy tárak ben. 166. i-n. NjuJÍMitik kezet n wsrrfucsliiek! 500 000 márka M. • í • I • iMMklt njuit k«dt«» f-ibu kaaburgi Mg 1 lláliWinlii »itj * iMg«t ksnalay •«-4l jóiéba^? 11 4a t>i(t->«u>.< »»■. I ■ Km-h nj trrtmt »kk«a ,tll.\| k-gj itturny lria» lefutjá»» a\|aU 7 »ur«ula»J\|ütt flMM Íareafaynsk nlirilfii kWa-lka ai kall kefztais, Uti UUIkwU 600 000 trtayl fftnjtnhnéuy, wt\| fUg: I bjvr. á m. 800(040: M m a m. lo/KX) I jajer a iu WO-lgO SS nyer. «. m. \|Ö.6«0 I byer. a. m. IU0.000 10$ ;Hjar. a. m j SQOU \| Mar. a u 9O,0ík) 253 nyer. a ni W 1 kjir. a. ui S».00ü t lejár a. m \| ISO* t nyar. a. a 70.00" fttft i.)»r a. m. 1 IQOU t k\|ti a. ■», flU UOo iujü Ljh. ,. a. , tou 4 kjar. 4. u. S0.00e;tt<jI0 ayr a ] 141 t War. a ■ éO.oOtf 0«st 10 443 eyvraaayak I Mr. a. m lOOUUtgyMlkt, >00. IM. 114, I kjer á m. 11.000 IIO. II 47. 4" 10 ■ Et* aj-traiéajri ttil tU sarkán 4000 •I kiavraeiam ~l57.0Úo a tokai tat Un Ai »laó os talia föai«rr»>j fOOK» m. (okoiüdik j wt tfo.moJ 3->il TO.OUÜk 4 Gp.éűO. S-M tO.000, tod IlUJtiO. 7-rd H<g •kayaf Jüu.ouu aaac. 800UOO. üuO.UMI Biark. atk A ki^HMaj kiuaawk ksrrbt JMtatflnaaa alU\| it\'atik «ag. * \' < 1 A lagkkttWkU alat. at »U.n< által kiite altakt utarawaajkiaaa nar Rainaktr i* •MkSiWtati k. « kartl; 1 <é4aianá-arai éracatkCn i. 3 fit G0 kr. o. é. }■ . • - - » t ■ I - ■ 1\|NÉ7M „ „ n • 1 ij^. _ 90 kr. „ ! Va\|»n»ennji iMckita* ai ifitg alaijM Otknldíaa vafj \|.<»UDUl»aU) iiiailftt aiaaaal fa ■ Ifgnajjobb gaaiMal aaak6aMtalik. iiiiii.ienki ■•pl « 4Haui ctlmvttal dlat«U arr4ati 1 aara-jfajet kaprait tütok kaaéka* A >N«raMÍa>awkkai o.»«kiráaUt • hWi>\|.iloi Ui^aMtak .iij aAUII iiiciUk.fUKturk. Iiiiiidnu k«-tkriulflii padia fal».\'.Iiu« n4ik\|l klMjlk rfaatra-róítiklifk n kltaUloa k«aai\'\|égjiéLat VállaluLunLnaL iitiiide-ukor kad(Mat\|aaia\| ranoaa. tok maa t^\'.inU\'jM löiött- u»ff»» " alai n iuénjlifk Oltandffa as,\' ii.iat imíooo «oooo OO OOO 40,<IOO atk flwttaUrk U.T Ai ily » \|\|gul<uiilk álaMM tjl\|tn TaU laUtaal, akMlatkaUlaf bíh^HiBU biitoKfagfal lylfatakk rfaaréfalra at—Hkattaa kárttik m$* a tfhali kaiia imiit ta aaiadaa aagbitiat mI-arl rláhli kéitrilntAI »l«Hr»tt b»ak-kaslma iakfaai. M í TmteletUl van szeicncaém z n. é. közön»égiiek tudomásán bozni w \'m^Zeriot * nagy sörház W vi-tulóiíló helviságM saját számlárarz átvettem és szt tsaárusp, f. S hó llén ealc 7 ótskor Terma feni kedvelt senrkzrz közreműködése H melleit megüt llotu. Minden ipstkodásom ods fog Irányzlni, hogy a o. é. közönség IC igényeit kitűnő meleg éfl hideg étkekkel oemkölönbeo válogatott H kitObő miiióségQ sntsli és csemegebonAkzl, úgyszintén s legjobb bír X Hévijek 0 vetidó jjráczl sörrel s legfigyelmesebb kiszolgálás mellett JK kielégítsem. Midőn leltét minél námosább szíves látogatásért esedezném la mély tisztelettel maradtam I X E I D L. X Tendágtfc. KxKxxxxxxKxxKKxxxaxKaKxa)at liBS^ffiS Kaulmami á Simon bank- és váltó-QzIst Htmburjkari Ua»»rl«M fa atadaaa BiibdaaDNul •l\|.iuküt»-»JH, <»aaii rfaavéayak «a UHpta»r«ii\|\|ilMt U. i. ktaönstfluket fejesre ki esaennel iiániunk eddig Isnnaitolt bisalouér^ felkérjük a a nj kiaortoláanáli réa« vételre,— fSlArekvéallnk etentul ia oda irány sland mindenkor poutoa te szilárd szolgálat által tiaatelt érdekeltjeink teljen megelégedését kiérdemelni. FenteUbiek. Estragon-mustár palént oafmágoláabao. Schmidt Viktor és fiai bécsi különlegesség \| legjobb ballBldi márka \' t \|i4 \'jj kilót I ve^ekbnn cxitiun«\|l éa rédjegygyol kapliaié mibdrn bollbau filter éa delivateaae keioakedéawn. Mr. merelli von der Opera OOBÜQBe iu London) mit biar nooli uiagaseigtau Fxperimantaa, EntblHaa-gen tpiriüiiitclirr Oebaimniaae, sam rrsten Maié bior. MM^HMMMaHHBBVM Qai a mi: Dm figtnii VopUttm. \'\' \'\'^"^^i^^il^űfíK^SBMSBKM Noch nie geaeben : /"án^aa/iacAa TVnnaiW- dtr, RrUtt An/htftn m JMaw From-Frt>a rá A»rr ftaenl nakfti, Urnáim FVoa-fVoa alak > £ \'jWB aaek Mllm- gea der lislk / 15 Mii«a<an taviig, wakbaa dn Wkrn lat k A^^^^^^Hj^H arita Pnblienai in amani USeb»l >lay iafaa IQ Q+drxikmtu tofti aia /Viaanl Zbarrráakt . ^■V^^HM^^W - Jaéar Soiráa Baawbar art Z\'t kiaaa beim L&- ^W^^^Hf JH^I na Qratiaanaimer* ■ j^VH^^^H In Sckl«f>ae der Yoretelloiig: Hj\| > Crosse Gelater* Qnpai* \' " gí ater-Eraekflzzagea u^^if D" tmrl m den Höl- H nHH lawiiiiin 2 Anawll. M iln/arafaénnf ff Wr* • ■■ dar TWbn. . (Vaaa* Breff. ang 1 Ubr. áaiang I Ubr. ^ feH faaam Mim Cwdarifa I L Zaa« 7a ■■■■■■■■■■(■^■■■■BB Zaas W kr.aallHta ISkr. Bille s silitl vprber ín Pll. V18CHELB Btubbandlung vtt kab«n. (grZaator ll\'uaioniat der Neuzeit at évra aaéké aaaraödéat adott kaasmba. -tttMsn l-tk ssáméaabaa lat Fmaai eaá ■■ár magáali, a aaétnán ad var ránrSI Da pataak faiaondatott a anaialdéa. As opera tagak—a sssbadaágikaa állott toyikbb ia u» anén< vagy einMneá. Én akkor a Coburg naáaí Ifearaaafi aaUbánkaa kaptam a»agbi-■éfa, aaáai aM éaokoa, A lairaldli 3 ik érában a bansuf által kamarai áaakeanak aa-VMIaai ki áa álalatn iugytáig tárté ser-sNlil kapuui- I83^ben a axeienc-étlenűi kúattli Nyárt Fái váU a nemzeti aúnkáa igaaga tója, tála kaptam angkiráat vandág aemiplémt áa ttarsÖdletéare. Mivel raáni aa djsneki Hématoraaág ktúaája reaa katáaaal volt, elfogadtam Njárylól a axerafidiotáat, ott bagytam M aaataudl alán Cobnrgot. a bonnan aljái tam vendégaierepléaekre .Wsi aoárba, Caaaolba, Lipetébe, Norimbeigába. Eljöttem Paatre. Da itt aem maradtam tovább agy áraél. A wiabáai eaeiaaOváayek éa a gyakori váltoaáa aa igaagaték aeemélyáben aaaa tattá kívánatoaaá nekem a további itt roara dáat. Caak például hozom fal a nemzeti azm-báa íntandáaok neveit: Nyáry Pál id. gróf Ráday Gedeon, Sceutkirályi Mér, Erdélyi* Bajaa, Simonaica, iauiát grál Ráday, gr. Faaa tatieli Laé, Nyéki, Zicby Mihály^ báré Ürcsy Bódog éa jeianlag báré Podsaniosky Frigy aa. A brOani éa iuabrueki aaiabáaaknál töjtöttem 01 éval. 1847, iámét vi»tta azenSdtetíek a namaati aainbáaboa, mint elafi tenoríatál, a mintán a hangom caOkkanó lati, átvettem a aéyaaiamlvak karmastari állomáaái, végre as éaakkar atemélyeat karmestere latiam. 28 évi aaalgálat ntáa ayagalwaatattam. Eaaa évak torán sokat foglalkoztam zene énének aoarséoéval, melynek némi gyflmöloaeit a kZnyvba foglaltam. Komponáltam egy nagy operát (Tudor Máriát), agy kisebb operai áa 30-32 oépesínmtl\'seaét. A aaiupadokon 44 évig mtlkOdiem és IBbb, mint 160 operát taaaltam ba és tanítottam ba Hyugodt lélekkel mondbatom Patáival megtettem; mit lőhetett la gyom aam voltam aa Itten kerljébeti. Petőfit ia mgéaekeltm, 36 költeményéből, aa én lantom leJkeaU6t; da bál-ványoaom ie ét, \'a kZltésaet kivélaaatoti, aanralatt, legédesebb gyermekét. Végre báter vagyok megjegyezni, bogy na a munkám aokeaégái, aa annak balbooaél, baaom a tevékeny bnagéségomat taasék t aki a isibe vonni, molylyol hazámnak éa a későbbi karnak kívántam némi szolgálatot tanai. Ha dalaimnak egy kit ré»aa ia megflli a mértéket : boldog (esnek. Pesten. 1883. aaepi: 20-án. Bognár Igaáoa. — Mar anyu Jósai ujabb gyilkoe-aágo. Votsprámböl Írják lapunknak o hó 64rél í Vérao gyilkoaág aaiabalya volt tagnap virradóra a Zala Apáti köaaég közeié bon fokvé Koméay féla puasis, moly a vaaa-prámi pttapökaég tulajdonát képezi. Tapol^ oaáról agy érvoaalé vsaéojlete alatt károm paadar indáit ki érjáraUa. Amint a kérdé-soo ptmtábos ártok, egy aa udvaron lavö jabáaanéléJ aat kérdették, bogy „van e valaki odabent ?" As ssaaoay azzal válaaaait, bogy ninet, bomohelnek, Amint s pandúrok a aaobába láptok, bátom kavargót uláluk alt Hllagyvorkoave. Bsek arra a kérdésre, begy bofá valék, felel lék, bogy Bmeat idav( A pandttrőrveaatŐ orra ost mondta emb^roi-aak, bogy kötözzék meg ékei, majd meg-asondják Tapolesán. De bla eatk nrm hagyták magukat megkdiOani, olleamegllltak a megkesdSdöit köztük aa alak. A \'övéaek egymátt váltották fel. Egyik pandúr boltae rogyott Ssaae, miután homlokon találták, Aa egyik betyár ia baláloo tebet kapott. A másik két pandúr kÖaUl ie aa egjiket a bale\'dalán gól) ó találta, a másik fejét pe dig fokoatal fégia ba\' a igy kénytelenek voltak meghátrálni, mig a aaiványok elilan-tak. Zala Apátiig el tadlak váaaaorogni, ott kooatro telték ékel éa bevitték Tapolcaira* bal a kórházban élboly estetvén, aa orvao kijelenté, begy aéiOléaoik aam balálooak. Val lomésái a lérdlést aaenvedatt pandúroknak /nyomíban folvétetvér, abbéi aa tlaik ki, bogy aaiványok egyike a kirhadt Saván)u H kaé vek. —• Ttt Zala Kon pásból írják lz-pnnknak ; K hő l én délután Zala Ko^ páa kAoégbcti tsmeretleé okból tftz tisztát, öt káz mellékép&lctcÜTel és sok lakanaáeyzyal porrá égett A tAs tovább terjedést MgzksiilyeaU Battkyiay Jé-zseí gráf, kt U rigtin eu termeit a. vtzl lbrake»dA\|évtl és kéel éjig maradt; att. - KM aagfetet Keblda kör z%kit DeaMakez Oylrgy nradslml kazz> aér szlat* Imkaalével » se ját veeény Ina zlatt sx altiskw tekzt segttatt; zéfre ■s^eleatzk Héti téyaraacsaok veeeÜM alatt a IMaial. a mhttegy ^Oal \|\|t. Oritkréi Ekkor már s aeél Ü Éti triayt vett él aikerift lokalizálni a tiiftt. Szabó Bmi beljbeli Mrtekas t» HmmiIHIU Z torábW imtij zwf-( — lérégééfsl lavalanék 4éva\|k«a\|k* röl áromt: Kokéujeadi Papp Lajos jéjift\' képsattaégO, fáradbatlan szorgalmú aagéd- I )agyaét a tapoloaai járát asolgabirája saéltá I ayalvo tehetségeit és saorgalmát gelylkai helyettes körjegyzővé aeveata ki. Fájó ár-aettel vállunk meg a férfiútól, ki iltléie alatt ktakadvaltaégaak örvendeit — A Klráfáeérséa .Imra\'bar caeekoi1 tar\'atní szokott országot váaárj jt^ hó 5 in taokallan caendben felyt le. Az eaő kevés megaaakitáeaal aáporként ömlött, a ml a különben gyér váaárosok csekély kedvét teljesen lelohasztotta. — A agy ünnepe lesz i. bó lltéa a helybeli ág. kitv. evangelikuaoknak. A aaesl gyülekezet a kegyelet oltárán áldozandó a nagy reformátor Lniter Márton ssUietétének négy századot évfordulóját üli mag. Az Ünnepély iránt nagy aa érdeklőjéé a reményIhetó a Mvek buzgalmától, hogy aa a lehető legfényesebben fog aikarlliai. — Anaak idején közölni lógjak, mennyire Mait meg várakozásunknak, ka a • Tok. : Saarkeaztő ur megengedi. — Maepeadea f. bó 4-én alakjaié kftsgyaléaéaét tartolla a „Kösmfiv-lődéai agyiét". Hírlik, begy a nevezett agylet el-nikévé tak Nagy Pál ural (pgja felkérni. — A zalai ág. kitval evang. tanító- j I agylet őszi közgyűlésé\' f. hó elsején nt. Horváth Sándor esperoe-lelkéts egyházi éa Isé Dániai világi eluök urak iker-elnöklete alatt Sa-Aataltán tartotta mag. A tejjes aaámbaa megjelent tagokat at. Horváth Sándor egyházi elnök ar kitartásra buzdítva melegen QdvdaOlte a a gyűlést magnyilflt-nak nyilvánította, A mait gytllée jegyjtő-köojvének felolvatésával vette kezdetéli aa értekezlet. Aznián a asámtanitáa kezeléséről olvaeolt do\'gozatot Magyar Soma leányfaluéi laaitó. A munkát ooatallan figyelmére mél-tatá aa értokaalet. Bírálta a munkát 8zo)}Jr István kővágóeörai tanító, kinek laléló éaa-revételei a megjegyaéeei élénk letaaéaben réaaeaUliek. Nt. Elnök ur értéeére adja- aa értekezletuke, bogy egy aaőlőezeti vándor tanár az elnökségnek azon ajánlatot tette, miszerint a tavasaaaal hajlandó a kővágó-oörai begyen az értekoalet állal kilZzött idő bon előadást tartani, a pbylloxerameales azölőmagot adományozni. Az értekoalet az olöterjoMtést élénk éljenzéeael veszi tudo-másal s felhatalmazza az elnököt egy alkalmas idő kitlaéeére. A jövő tavasai kös-gynléa helyéal Dörgios tOsetett ki. — Más tárgya a gyűlésnek nem levén, Isó Dániel világi elnök ar egy alkalomszerű beszédben az értokeslotat berekesztett^. A vasúti menetrend. Kealaaa \|rar>aa; uásj --- -1 Érkezik Indul \| al Bieiqjhaty Waa {., IS I. IS a. I faa fahuA* vagy. vaaai \' (Sowori,) I.\' 10 6, W r- II «. á a., aata np. vonat (n. v. Za-ktoyiat S I é II p I 6 10 p \'K«»t taata taaai t) Uarv* -Hica- fllj tl tNly IS á » p íjj»l aaaai vi.n." S 5 4 t7 p. 0 0. IS p. ir\|(«l. va^y. tMal íts. v, Zá- kknyból) { \| ; I 14. 41 p. I * M p d. u «agy Vfaal II. al Bpaal \' e»»f»rM 1.1 t« IS. I IS p 4 • «m(b.-ftoul S. 10 4 M p 10 4 14 p aala \|«y«n> w I 4 6. 1B p. 44 ta p raggal aaam.faex 4. í 6. 61 p aat* tagy. V«mi k» Pnsaitiel- bpaai I. I 4 44 p 14 raggal Igyara «M< Z 1 4. 15 I 4. aSk£ a 114. ia p II4. ao p üei , . \'Wtl * I V e. 16 p. raggal\|«%. IL Felelős szerkesztő: tIHta I.AJON Táraaaerkeaatő: HOFFHAHK NÓK NyilHér.) j ( Háláé kéaaéaot 1. Dr Kraeovros Ignácz, oaákiorwai járási ervoa nrnak, ki életveszélyes ée .ns I Qgyeeen véghez vjH mQtét á\'tal (kanais(a mia, BruihrchnittJ engemet a bistea halál- \' tol megmentett, ezennel nyilvánosan a \|ig forróbb köazönetemet kijelenteni asenl köte-ínségemnek tartom. Oaáktornyán 18^3. évi november Ma. Kloineeec Antid: 871 1 — I « "" Bndapeetra való átköltözésem alkU-mábél barátaim ée ismerőseimnek ezáltal „laton kaesáda-et mondok és bérem, UU továbbra is imteaáak saivoo emlékezetZklMo: Vogy-Koaieae, IMS. nevemkor 9.1 ttS l-l. Dr. Bngel Ármia. "1 As a revot alatt köttetek ért fám véttsl KHiségel a Barnái ------——41— \'v- _ ___nl li HIRDETE8EK: GUTJAHR és MÜLLER 286 20 - 25 BUDAPESTEN. Elző badapezli Trlt ur, roBlalemea és gazdasági gépgyár a .Vfarglthld közelében, ajánlják aaolid saerkeaaiö éa jovilett gyArtmáayakat aűat: j • ~ ■ . iTrlezrék gsads ^^^^^^^^^^^ \| ^aAg^ a^ütmaára \| I \'■ÜBB" " "" TrammismÓk. TT^flnk Amflkaraáaá. aj - ~ ^^^^ L^JMf Maelnlenaenak t (t ráráTm^^" AmHL CW^éprealájk. uiik. \' • y m Koj>ialó Itmtttk. VHIHHHHHHÍHHHHHHIHHÍHHÍI^^H Rdtpoiy kmtuk ttb. irje^^zékek kívánatra lagyoa éa bérmenlve. Ima greasea Üazle sums txoldeuen Hirarheu 1 Dienatag den 13 ten, Mittwoch den 14 November. •J; Nur mú grosse brillanté Elite-Soiréen ^ • daa Qeiotarboaebwöreri S • i TVfi» MF.RRT.T.T i 1 91. szám. Nagy-Kanizsa,1883. teerdán november 14-én ZimLA X. évfolyam. It«6fctmt«\| Reokel riMf könyv kwtsksdás. IlltiiiiU tlw. 513 m KWft*té«4 Irak Kgéas iw 8 ért Fáié ere 4 i«i Negyedévi 1 frt. £> kasákfs petitser ifjiMr ? in, H»nöié MrésSéasH 6 I kr. Bályegdij 3u kr. A#verést • egyéb kívsuiee hirdetné Jükr. bétyspdijoo felül lOOaséig I Irt, mnI\|I bimIm sóéért \'/• kr. Szerkesztői Iroda. -Hove • lap ssel- f lemi rWi Ületfi kösleméayek kuiden » dfk Bajsa-utosa l mim MEGYEI ÉS HELYI ÉEDEÍÜ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGTE8- TABTÁLMU LAP. A Nagy-Kanizsai vároai szabadelvű kör. a Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy Kanizsai- éa Délzalai takarékpénztárak, BankegyesOlet ée Kereakedelmi bank hivatalos közlönye. UZdJZLZF KZTZffZXffT EÉTS2ER: 6ZZ TZlV tS CZCKEATOS. Bérmsotatleu terelék osak iesaert ks aekbftl fogadtatunk el. Kéziratok fiaasa asm küldetnek. ytlttér: pstitsore 10 kr. Magyarország és a protes-tantismus (tí, P. J.) A prolestantísmus, meljpnek sségyeaáa éve* emléknapja ünnepeltetik a földgömb oaivilisált; népeinél, Magyarországra nézve ugy; céluirtöiténeti, mint politikai jslou-tóeég tekintetében kiváló fontosságú. Habét oriaáguskban a reformatjo aj bécsi udvar abiolutistiku* törekvé ! sebed izemben századok on ál a nem-1 setiéog érdekeit védte, nincs határozottabb bizonysága a Magyarország és a nyugaté ti r ó p a i szellem kö-sötll sulídárításnak, mint azon tény, hégy a protestaotismus eredeti hazáján kivttl sehol aa európai conti-peuaen sem vert oly eros gyököt el, inat náluok. Szokásban vaa, bogy a magyar nemietet kelet Európa népeihez sorozzák, és országunkat ha nem Is ftlázsisi, de legalább félke lettnek jelentik ki. És mégis folyton hsroaolva állottnak as orienseelszemben, inig a nyugateuropai külturfej-, lódás minden nagy törekvésében, az eunopai szellem minden nagy mozgalmaiban és küzdelmei ben tevékeny réest vettflnl> \| azonnal elsájátit»a easn kQzdsImek vívmányait ée eredményeit. Mióta 8\'U látván király a magyar államot, as akkori oyugoteuró-pai institoosiók értelmű szerint sser-vaste, Megyarotsaág sohasem tagadta meg s nyugattal való szolidaritását. Azon századokban, melyekben as európai cultura súlypontja Olaasor-saághsa fektdt, folytonos bslsŐ érintkezéssel voltunk ezen országgal. If-jaink Olaszországba aarándokoltak, hogy a tudomány forrásait fel keres -sék. A régi Magyarorsaág lsgnagyobb jogtudósa, Verböcsy István Páduá-ban tanult, míg olasz tudósok, költők ée művészek a renaissance egész ideje aláti nemcsak \' szívesen látott vendégei voltak Magyaroraságuak, hanem sokszor máaodik hazát is találtak itt Midőo a tizenhatodik század nagy vallási átalakulása Nyugateurópa egész szellemi éa politikai életének uj kinyomatot adott, Ma-gyarorsság egyike volt aaon országoknak, melyek a reformatiot elfogadták. Mindjárt a reformatio feltűnése után biába hozták ason hírhedt törvényt, hogy a lutheránusok égettessenek el. A hivatalos körök által támogatott klérus nem akadá-lyosbatta meg, hogy kevés évek alatt Msgyarország kilmieztired része a protestaatiamueboz tért át a ceak nehezen sikerűit az ellenreformatió ide* jébeo az orsság többségét a katboli-cismusbes viasaatériteni. — Euiópa egy orsságának since relatíve nsgyobb része aaon küzdelmekbea. melyek a lelkiismereti szabadság érdekében kűzdettek, mint Msgyarorsságnsk és egy nemzet sem védstte nu g nagyobb ■ikerrel a lelkiismereti azabadaágot, mint a magyar. Egy nemzet, mely sz emberi rég szellemi felszabadításán annyi kltartásssl és oly sikerrel közreműködött, minta magyar,jogo-asn követni bet magának helyet a szabad uépek kerek-asztalánál. Magyarországunk nem szükséges betolakodni a ■culturnépek közé a nem ezQkaégea •bogy még csak most követelje az európai oaivilizáczió nemes levelét. Magyarország történelmit bizonyos tekintetben klassikoa földje aa európai szabadságnak, utolsó halárhelye a nyugat eu\' opai eszméknek kelet felé. j A KárpálhWk\'láncz, mely országún-kjtt filét épálkelet felé listárolja, valódi halári, aáilárd előfsla Nyu-gát-enrópánall. / Midőn est ^a protestsn emlékünnep alkalmából jogos önérzettel hsogiulyózzuk, nem szabad ignorálnunk\' ja\'z éreiá másik oldalát sem.— Mag\|arország mindent kössön, uiit etil túrában blr, mindent a mit poli-ti Ital Mg jeleni, sőt magát I politikai eáistMoaiáját annak, bogy szilárdul rágasákodolt la szabadság jiagyomá. nyailjóz. Hogjyha népe a szerencse napjsÜban ezen elveket megtagadta volna, vagy á nemzeti szerencsétlenségnek napjaiban ezeket gyáván feladta volna: valószínűleg már rég nem tolna az élő népek. sorában. Mai nap persze aoksn art hiszik, bögy már ideje volna a.multusk szabadságos vívmányait megtagadni, vagy legalább a jövő tekintetében aa ellentétes fejlődési iránybsn keresni as üdvöt A poli likai és táras-dslmi szabadságnak azon magna chartáját, melyet évszázados szellemi munkával és nréres bsrcxokksl szereltünk, némely urak Ízlése szerint rovidmlni kellene. A msgyar állam eddigelé legalább nem reactionarius, de a tftissdslomban erős reactionarius áiamlat érvényesül, mely as államra sem lehelne minden hatás nélkül. Mindenesetre sajátságos, hogy fsen szellemi ársmlat ugyanazon Németországból nyomult hozzánk, a honnan a lelkiismereti szabadságot vettllk. De nem minden s; minek német jdgye van, valódi és hamisittat-lan terméke a német saellemnek, és mi vei jj őaeink fa nériiet szellemét a lelkiismereti skabsdság magss röpté- ben követték, nem szűksé\|es oly téve-1 dések után is indulnunk, melyek a német földből csíráztak. ILa maga Bia-mark is a társadalmi resetiónsk kedver, akkor politikai czélokat kövei ebben, ó nála a reactio bizonyára eszköz nem pedig végczél. — Sajnálaita méltó tévedés sőt hallatlan meggondolatlanság, Bismarck esaközeit Magyarországon is alkálin ásni akarni, anélkül, hogy meg viza-gálnók, höjgy ezek az eszközök megfelelnek e politikai otéljainknak is. •Mivel Bismarck fejfájásról paaasako* difc, mi is hideg borogatásokat használjunk, habár éppen az ellenk^zőr* volds szükségünk? A ki Msgyarország viszonyait elfogulstlaoul vizs-gáljs, nem fogja félreismerni bogy a magysrj á)lsm egász arerkezetében nagyon/ is megelőzte a (nagyar társadalmat. A magyar állam egységes elveken felépült orgstnismus. a ma-gyár társadalom pedig ft heterogen elednek egész qyodlibetje. A legnagyobb és legnehezebb feladat, mely eldtt ezen ország áll, egy oly egységes nemzeti tártadalon megteremtése mely nélkül a medsrn államápűlet maga is ingadozó alapon áll. Az atomismus,a nivtollirosáreánk nézve nemosak hogy neiá szerencsétlenség, hanem a társadalmi regeáerstio feltété, A ki azt hisai, hogy s visapzafelá való con-cenlrálás ideje nálank is elérkezett, sz teljesen félreismeri helyzetünket, Mi \|a modera állami és táraadalmi rend elveit;proklamáltuk, de praktikai következményeit még nem vontuk; ki belőle. Eseti elveknek előbb a magyar társad1 hm húsává ás vérévé kell váiniok, mielőtt még arról lebit szó, hogy nem e sokat bírunk s szabadságból, s bogy a régi egyenlőtlenségek nivellirozásaban nem messze mentünk-e? A szerb szövetség. (f») Buzgón olvasom a izerb zendülésekről a lapok véleményeit, s izln-toly csalódva teszem la kezemből á lapot, ba a vezérczikkbeo ott nem látom a nagy T-et, és folyUtálni a Tisza Kálmán nevét. Mart ugyan hol történhetnék valami kellemetlen dolog szélei e világon, melynek ne Tisza Kálmán lenne az okozója ? Tehát nagy meglepetésemre mondom, a. magyar ellenzéki lapok a szerbb-zendülések okozójául nem Tisza Kálmánt állítják. És \',a magyar ellenzéki lapok ezen loyalii maguk tartását annál inkább bámolnoo kell, mert ami e zendűléseket Illeti, annak okozójául, én legalább részben Tina Kálmánt tartom. Tina Kálmánt tsrtom igenis, a meenyiben ó is reizese volt sms pollti-kánsk, bogy s szerb király az orosz öleld karok közül kínabadittaiiék. fis ezeket a zeodülóket nem Is igen talaj-douitjuk másnak, mint annak, bogy a hátiéi be izoritott orosz basátok és bó-renczek idézték eló. Hanem Itt aztán az ellenzéki lapok meg is találják a kákán a kereaett csómot, i ba bár Tina Kálmánt a zen-dűléaért nem okolják is, felkiáltsnak: Hát mit ér Bosznis éi s szerb uövet-•ég, ba most már nem csak Bosznis, hanem \' szerb uövetiég fenntartására nem izá-mithatunk, bindm ó számit a mi támogatásunkra, éi igy megint csak bajaink szaporodtak. Lám, mily szépen ki vsa találva ez sz okoskodás, és mily fontos arcz-csal taaii hozzáju sllsniéki olvasó hogy: ez s kombináozió megint igaz. — Még pedig milyen igazi Oíak egy oly szövetség st ueretnék látni, nely azért latt megkötve, mart az egyik félaek ufiksége volt a másikra, hanem a másiknak nem 1 Jtlf tarciaji Szökevények. — Klbeas^láa — Irta Mindeneik mag vas s ssegs oka. Ját tudja dr. Sebey sm vouaea ft mág-eéaaeeraee Ké\'áesyikkoa. Egy alig bar si\'oosSa áves Ssvegj, kinek báj virágéit aág a<a kerr esetett a el as álét aoidességs, sse-•st sség mindig kiállják a ssereisa kri-ttkájat; alig tieenluű eastesdfs lánya, Anna, kit aa eg«a/^idákaa .j»ao»irt a* sávra is-■wraak. mb»laitlataágesk I a k.rály-#ife. eiágsége«eá -s esak arra, begy km* U Mkarttíjdo a halásaat I . . . Ki eg/aser dektar ar hertáit s bálába Másságé* ts, el a te eraeáged ! —-ss ss lsiéd«ága a ásktsr araak, ke teleki \' kéiÓM^ jár ennyit £álásjékkoa, Km NwSa^e^ S siép Ss%\| igsa beteges, lyágy »Sáaá< ártstflsg pedig s— kis ss I orvsai tadessáayébae Maik. Ke sas Is tslá sateSilsa, «eri rsssaá bis«oyes bstegeágek, meiyakM egy édes sasssl/, igásl tekintet fsáfcse mmgfétji\', asásM a eMg maáss er sssseera K« ápse I sasa seereaesés halasáé, áask laAsmáaye erre k kWsrfeC M másdsst lamtlsafc $ NMa ssöfltt, sas mm áMassk M\|árs leam^ ás két H» áÜI sdkwiá, ss s má vAlg alyas reaas, begy wi aat dstssr snsaá saea^bsa. As« \| A b«g\| 4. lu két trést sastátt •aas m flpmsa i4mmrnmK m fta- éii\|S<Sii> má I asáysa ... s aat Mts seeia áp e^y •Oaybsa \' l\'ágy kedves élettársának is Alléhee jutnak \| as afféle „jóhirek* Ilyen . körZls^syek kö-j eitt nsm Is esodálhatnf, ba kedves sfe, Iluska féltékeny iránta, Atkosstt Altáásoyságl — esak aa se vslss a világon, sok sslvre sebesedik ón-satylysL Soksser gondolta est dektor u/ ■Igában. A városban msg már sst bessétik feléle, hogy maga is aat absrjt, bogy neje élést minél rosssabb ssinben tlefák fel, söt már egy kis felválást is eseretne ját sxsni. — Közeledik asje, ssQletésnapja. Hol lek Has egy ssáp virágesokret sse-ressi erre as alkalomra ? aaon töri fejéi, sehogyan sem tndja kigondolni, pedig esek egy á\| véiasetje el aat a napot. te Léd alán irsdaseebálába vouult, gondolatokba merülve: mi legyen kát a ssMetátnep* ejaadék ? . . . Baassi sem lat-sa#it neki, eaekts a virágssokor. Hisa* I is ayité virág I — kiáltott lel Nejs ezalatt ■eemisel tartotta s köles-tyabsa, assrt btseny a Miékesyeég aess sysgssék A keNeUakra mlsdjárt magma gysrásia tsagáask, oda geadolkodik térjet Ié4a;sésaá saar kedteske^si agy virág-ssskere\', assrl bsswp lese . . , sélbb meg-kelMt sássée s Népiért, «• saskagysa, as aseefy ssesaepis. Asayira ■agásH saive gyaaaeai, begy lífslsdls i ^Üs\' I aské ssl-latéeseppa liSs fcsfosp. KésássyáÉaái rsasif virág a kestbsai » gseésiu aisgábss deáner «r — Mi aeekW^\'Sgf ssip asskls. Oyapsnba-tápia asé^ ayaii tetgpiM Wf M \| as salaéáHi, m/Mm U§y ss Stttaat. késés sms psa kájs kflvoii Bteméi. A nagy sötétségben «lig talált Kéiásarékltos, kik ép a ysssorá\' 1 sál UJiejjr. Jé esif I kezeiket ssókolem, — Udvötöl b fiket. —\|\| flosta Hsjen! — ok ki hllie volra, kegy oifvos ur mglátogat bennünket ilyenkor, igen örvendttuk a sseifSooséo. £s ssi sábél ijetsssd tolkeiessi»serény lekásssket — kárAft s asép ösvegy. —j Boosánái, bogy ily kásls alkalmat laakodem, gy kis kérésem volnajn melynek teljesliésével igss nagy bálára köteles aések. —\' Alhalmatlaokodoi I •— inoodá tettetett beraggal Asse kisasssoay, holott örves urat mindig Mívesen látjuk. — 01. kásaUgeseó sesleáletára állssk, és asi S J kérése, lia srabsd kérdssnem ? . —• Teisaik \|udni,\| holnap lese kedtss J n(m ssBetée nspia, mely alkalommal egy asép víiáge«okorra\' sáaretném meglepni. — Brtlletésnapjs, — rohajiott Anna kissswoly, miutka valsmi seeábe jutott v oIbs, slkalmasuii se Qvé, melybss setás flanll kidvsa emttkek ftaédsek. í— p ssak igy virágesokret kért sseeelygslt kiosioyiSlag Kétássyné — hisa\' se begy csekélyslg. Azonnal líküldöto s ssolgát á kertbe virágok árt j édes lásyom pedig mjgfogja ottnálni a wokrot, ugyebár Assaskása ? — \|0i0ssmel\| kedves aiei Majd ei sálek égy ssépst, Isdom megöHÜ neki doktor sr kedves nejei Ivssd tjs ks\|vss lyányom Iá - Végy kerbe, ssedd tele - Igen is, sötét veo, ss sssk^\' nsm bogy virágo - No sslk lámpát s kessdbe. Míg s ksd* goodoskodett, ad< ssélgstésbe eredt I Hála lsteob4 nia, a eaokor n(a\| dolog ssersnesésj titokpin tért liAzk álmaiban asvarsa nyugalomra. M^g essébk jutóit, b lees S nevenapjá. \| i elébb; sz eszébe, d irt egy üdvösifi I nak idolt átadás fr Leghosszabn jsk a reggel\'. Dr\| katte \| álmai len ér virradt ma ia, i IsiákrSdt, a virágé tét; még es viskó, — .-íjá hpagyskf Sstooiys msgyar rloákkhra éta ben, gllötls megári kább kaeglepje. Bűk ret Iljwks seebájákf érti A leibéki beo «aUit, mmk 4 as slielawstal a deisa Nagibsa s liegiai sa I imám kdtsrat és msnj le a lűlOnféle virágokkal, e kérem alássen sagyon a\|ig találja magát is, at. i oe légy oly Qgyelles, végy Annuska a csokorról g Kétássyné syájss be orvossal. I tiém kel) többé aggód vak. Igen Örvaadett a mansielén, a legnagyobb llijakáját sem akarta taért irudaseobájába tért mjielfitt itfeküdt volna, ste öavsgyeek kelsap Ujtiába, kegy üsm jutott Usát ^bely lehozandó, etj melyei s taakáosoé- mJ <u\| ie é), midőn ssgyos vár* flaby ás aet tapasztal-J He asért ossk msg áskrt S^sker. Amint ra (vetetté plsé tekinle-bélyssia Ikst friss ♦IJ evil ápol ik _Igoisdliali ÖltÖskOdÖlti abá\|At, —j msliret még ■ melyog e irsekrény-Iwgy nejét fannál is-Ée is<tássál vitás a esek\' bsréHstei égy ssék-ia dsat a Isg^agyskb reád mmb . • « If % U\|y Hskás esskla ma azUlolée napja vas, asért lörléal aa. Nem marad más bálra, mint megvárni mig basa jOu. As asslaloo egy Isvslet vett ésars: —- Lám milyen gondallanok ssok a eselédek I — sopánkodott — még aa étté adtam sst a Isvslet a asakáesnésak késbe-sités végeit és ime, még most Is itt hevsr. — Osllsd-e Résal - kiáltott a •sóba* lánynak, m vidd aat a levelet Kétássyék-boe, de ssoenal —• Csak annak örülik, begy feleségemnek nsm került a kesébe. A laány gyorsas slvitls a levelet. De élig lelt bele egy félére és Kélássyék János koetisa állított be hosaá: — A tekialetes ssseeny kéreti, ssives krdjék aaounal beaaá társdsi. — Ok saSrsylségl » kiáltott fel ke regesss, —.ép most kell ossek történőié, mert sgyetlen llookámst várom ssjsdea páros bea. Alkalmasiut egy kis öasepélyee ségei akafsak rendesni, a igy ss és tssát ossimra less ssakségOk. A kivásssiság mégis esak a]Oats. Amint benyitott Kélássyék boa, ss ka-vagy igen kttlösöa seemelst vetett reá. — Bocsásson msg orvsa ar, ás May-le les vagyak boleevetkasesi saaládi titkába, miután egy kis tévedés történi. — Titok I - Tévadésl •• kiáltott nyugtalanul, — ok kérsss nagysád, saak ti-stösen, sMvt sésaet várom s lem plombál. — KléssÖr ia igw asépss kössöaim a^ rólam vslá — Oa ssssklvfll aség Hf eett s atűkeége W UgytkMk. Látott e már valaki lliat! azövHkez&t ? Vagy látott-* már valaki %tn tártaién! melynél mkk na egjrik M; érdeke vétetett bgyetembe? nem aaéit ria-« i. ■.#!? MŐvcMf, hb aaért vsb-« minden tár-«ŐÉi hogy a ss5 vetkezők kölcsönösen •áwfiNk egy Aat Ma az ett, holnap ee aat, mér t, 1. amiét e \\ iszony ok megkívánják. Az különben, hogy Miláa király a «í támogatásunkra e jelen esfctiiéí rá-aaeruina, még nmc3 megírva sehol, de as megint igaz: hogy be már valakinek a támogatására iá kell noralein, hát* iakább szoruljon a mienkre mint az oroszéra, ée Szerbiában inkább e n\\i befolyásunk és támogetáaunk döntsön, mint az oroszé- És százszor inkább legyen Miláa király * ntí protegálitittk az.oroaz^ ágat. Areadt német delegálni kivételével, a ki betegen fekszik, a, bizottság öesses tagjai elutazlak Szulinába, hagy a Papadia mellett\' levő átvágás tnunlfá-if v liflg) re v< ,ék. Kaistbeodory pasa Konstantinápolyban csatlakozik társaihoz. ,1 • A franczia kbinai kuufiitua, Tricou ismeretes sürgönyé; által egyre bonyo Inltabbá vállik. A „Times jelenti, hölgy az a sürgöny, melyet a kbinai kormány hivatalosan dementált, egy s frsuczu kormányhoz intézendő fontos jegyzéknek alapját fogja képesni. A jegyzékben a kbinai kormány axon való csodálkozásának tfd kifejezési, bngy Tricou mi okból kflfd-heito azt a süigönyt, kijelenti, Iragy-sem a kormány, sem Li Hung-Csang nem fejezték ki al>belí kívánságukat, hogy Tricou matedjou, vagy távozzék ; elleojp mint az uraz psotegállja mi e»lc?.\| t"ábbá azt hogy1,i Hűiig Csang sehogy-nftuk Azt a politikust ped\'g, ki e kfl lönbséget belátat nem képes, végketeth nöl sajnáljuk. Egyébiránt nem akarjuk elhinni azt az eshetőséget, bögy a lásadáe leve-reié.ébensmi fegyvereink is klzremüköd-jenek Az a lázadás akkor nem lenne más. mint elfoatározá* sz érászai, hogy pedig Oroszország ma egy ily háborúi a lenne elkészülve, i a szerb /lázadást e czélból rendezte voláa, megint nem akar* jak elhinni. Nagyon korán lenne a dolog. Ámde akár ugy akár igy, hogy Milán királv Bem fél és minden eshető séggel szembe akar nézni, ezt ama határozót t fellépéséből látjuk, mely nem egy gyenge, mely nem oly .fejedelmet árul el, kl tisztában ne lenne önmagéval. Történjék a minek tOriénni kell! Ez most Ő náie a jelszó; de vagy én leazek ur Szetbábsn vsgy a tiár. Lássak lábát. \\>s vesszőt tagad kezébe és kariátlaaal ér*steti azon hatslmát melyet Beki SBÖvetségfink B)ojt, amely azövaj&ég-legélyérel nem fé.brti sem sz. onX^t, sem pedig sz oft« álte< ouj Izgatottá} Itat, de hogy urs lesz beit setének és hogy ellenségei meglapuljanak, azt meg fogja matatni a következés. Hát orré, is vaJó s szövetség. Politikai hirek Az európai Duna-bizottság idei ülés-oaakának megnyitásáról s következőket itják Oalaezból: aAs európai Duna bizottság Idei aaeozsziójs e hú 5 én nyílt meg Boloszlovatki lovag elnöklete alatt. Az elnök melegen Qdvöaftlte nz egybegyűlt tagokat % átvette mégbizó levelét-La ver-toujon franczia delegálásnak, kik Berrére helyébe neveztek ki. Töiftkursaág képviselője Karatheodory pess betegsége miatt Bem jöhetett el Konstantinápolyból a tasguy itásrs. Minién megálapiloUák sz Oiéoszak muaksprogismmját. elhatározta a bízottéig, hogy megvit«gálja a Ssnlins- sem .desavouálta" Czeng mai ki maga Uitá>át; s végre s követnek eljá-á$ál minden lekiutetben helyesli. A jegyzékben s kiiínui kormány interpellálja \| a franczia kabinetet, hogy ez Tricou sír gönyét miért matatta be a kormánynak, mielőtt az ftgynek mivoltát megvizsgálta volna. Paul Bért, az Union lépublicajne aj elnöke, szerdán foglalt széket, ln><szu beszéddel, — Mint magátől er.tet.ik az öeezes köztársasági többségnek összetartást és békülékeny seget ajánlott; csak a szélső beit tsgsdta meg hstárosnlCao és jeleüti ki, hogy azzal sz Unjon rép iblicainenek temmi köze. Mint a .Temps" jelenti, s francfcia köztársaságnak ez évi jpu. 9-én Hova kormán\\s elé terjesztett ultimátuma a moet ojt a megkezdődő tárgy slásoknsk kiindnlási pontját fogja képezni. Az sbban körülírt feltételek a1 következők: 1. A frsnezia köztárs ságnsk Madagsz kár szigetének észak nyugoli partjai fölött való védnökségének elismerése. 2. Az 1868 ki szerződé záradékpontjsinsk tiszteletben tartáss ; h pontosatok s francain alattvalóknak tulsjdoo jogát föltétlenül biztosítják. S. Hadi kárpótlás fizetése A németországi lapok usgy figje-lomuiel kisérik egyre Franczisország katonai reformját s szt ajánlják s "émet hadüg\\i kormányzatnak, hogy kövese mindenben a francziák példáját. — A „Kreazzeit ng* tegnapi száma ia sztirja, hogy lépést kell tartani Francziaorszég-gal s most békében kell gond<«kodni, hogy úiegeukint hat ágya legyeu lovsk-kai ellátvs; végre « szem-zés módosítását illetőleg azt kivánjs s B K\'euzzpi-Uftig, hogy s tábori lözérség oékeide jén\'ís a .ha(Uestekhez legyn beontva ugy mint Frat ozisországben. Néhány nsppal ezelőtt azt irts a «10öIb, Zlog", hogy as orleiusi heteze-ger megsznkitottsk minden össreköuo-tífet a mecklenhorgi udvarral. E hirt csskhamsr megczáfoíták s a minap tn&r arról érkezeit jelentés, ho^y n meekleu- burf-schwerifli nagy berezegi pár a friu-czis fővárusban tartózkodik i a jjáriit gróff látogatását fogadts. LEgy -berlini távirat elismeri, bogy s német tiy ^róköí msdiidi iátogatásá-aánw nagy poutikai fuutoesága van. Néiéetorskág azt akarjs kimutatni 4 tüntetései, hojíy nagy- laljt vet\'s Spiajol-orsaaggsl vajgi barátság ÍÖBtartáaára. A tiőnjhöknst Oom német hadiliajő ivárja Genusban s ekiséri Spanyolországija. . . A spanyol belOgymioiszter nagy munkát hsjtott végte. Kiirtotta s íiamia kártjj\'ásokst és pénihsmisitókat, kis vs ló«ákós vtszed"lmei voltak Spany»lor«. azágnak. Kfilönflsen s pénzliamisitást oly nagy mértékben űzték, hogy a forgalom ból alig. ^ehetett kipnsztijtani a hamis pénzeket\' Legbirhedtebb volt Barcelona, hol negyvennél több kártyabarlang volt, A spsnyol kormány sokszor megpróbál kozott p veszedelmes bandák kiirtásával, de oaak Morét, s mostani WlQgyminsz ter ludott velük boldogulni. Szilárd jel-Iftnfi, erélyes kormányzót küldött Barce lonaba, ki nemsokára azétagrasztotita a kártyajáé^koa és t^nzbsinisiió bandákat, melyekfc«k tagjai közt tisztviselő is volt elégr Madridban ia találtak öt bQn-barinngott melyeket nyomban bezáratott a belügy min szter s elfogatott egyúttal negyven játékost. 1 delegáesiók. BéCS, nov. 9 (Az , Egy elértét" tu-dóaitójáuak távirata.) Az osztrák déiegá-cziŐ! költségvetési bizottságának maj ftlé séo dr Demel delegátui iuterpellálta: Kál-uokyr gróf IfQlügy minisztert a-szerbiai fölkelés ügyében. * ICálnoky «;róf klllüg.y miniszter,: A szerhiui legújabb események olyan természetűek, hogy e pillanatban alig lehet világos képet alkotni s\' helyzetről s természetesen még nehezebb cssk félig (meddig is biztos proguozist tenni ez flgy lefolyásáról. Minthogy a zavargások szín-h-he, mint sz előtte szóló helyesen jegyezte meg, e távol eső szerb-bolgár batáron van s a zendülő párnáztok szétrombolták a távíró-vezetékeket, eddig kevés hitelen érteiités jöhetett a föllázadt terflletiól, s mivel n terület kőz-ponlja, ha. jól vagyok értesülve, három napitál előbb n«\' ni ét belő el Belgrádból, csak ké&ón kaphatunk híreket. A lázadásunk közvetlen oka tudvalevőleg a ta. vsly megszavsrott lefegyverzési tőrvény végiehsjtáss volt, de vsn jogauk azt kinai, hogy ez puszts OrQgy, m«rt más alkalommal, nevezetesen a marhák ö szeirá-sárs vonatkozó törvény végrehajtásakor is nyílt ellenállást tanúsítottak ama kerületek lakosai a kormány közegei ellen. De \| a .kormány tekintélye ellen Irányuló uiosf&ui lázadás hatáipzottan erősepb s nyitván szervezettebb is, mint sz első ki Mrjet A miniszter efatán több adstot olvjtjt föl egy belgrádi jelentésből a föl- van, kaiéaj lokális voltáréi, közvetlen okairól s a odavaló lakosáig jelleméről Esőkből fa adatokból kitetszik, hogy a fölkg oelküek közzéppontja Boljevácaban miuteg) 20-30 uégyszög kilometer-•yl Itegjoji vidékre terjedt, A lakosság jobbi dán vegyesajku, még pedig a ro-máu- bolgár tömből való, elszórvs él sz érdái begyek közt és álattnayésztéat Ür. Élct« iódja nomádszerű s vadabb, mive-lrtle iebb, mint az ország többi réazéoek lakoMága, Gyakian volt velük baja a kormányuafe a mit többnyire az a körűim íny Okozott, hogy e nép nem érti s aaK \'b uyíelvet; A lefcgyvereséiBél tö\'ténhettek hibák ii, ugy hogy a parsatok, kiket a radil slis bizottság ügynökei régóta Izgattak, nyílt lázadást kezdtek. A parasztok főlke é* mellett az Ulut fői lefjobbaB a tt legtöbb aggodalmat Belgiádban, e Jáxadás megiébetősen szervezve minthogy a fölöttébb miveletien nindjáit a távíró vezetékek azét-romt oláüához, s fontos stratégiai helyek megállásához fogott s ártalmatlanokká a halóságokat, tehát olyan rend úabt lyokoz ny últ, melyekre aligha s iáját l elátása vezette ; ez birta rá a szerb kora ínyt arra, hogy általános termé-kivételes rendszabályokat tlkalmsz-hohs a mozgalom eddig még loká-xmészetü. Ak utolsó hirek azt je-, hogy a királyi csapátok összeüt-k a felkelőkkel l teljesen széiátór-iket. Belgrád illetékes körei bíio-a veszik, kogy a kormány erélyes zabálysi nemsokára végét vetik en- veszedelmes mozgalomnak. A mi az eseményeknek monarchi-valé visszahatását. illeti, arról- e atHan nem lehet bizonyosat moo de az koqstatálha\'ő, bogv az eddig \| éi ke: ett hiányos jelentések szerint a moz-gsloi mak sem nemzeti, sem politikai, p^dig autidyns-ztikus jellege nincs n egyszerű lázadás s törvények meg uány tekintélye ellen s fölöttébb égeo,\'hogy mielőbb végét szakítsák, körülmény, hogy Belgrádbaa s radikális bizottság kezét látták s forongás terjesztésében, e bizottság összes tagjainak letartoztstására vezetett. Érdekeink-oek csak előnyére lobot, hs a barátságot \'Z-rb kormány etilylycl és gyorsaUggal küzdi le a fennálló rend föl forgatására száal orgaBizált mozgalmat. A lapoknak aztia hírét, hogy az egyik radikális ve-néri [már ki is végezték, illetékes szerb forr* alsptalannsk mbndja. A\', osztrák delegáczióval s msgyar delegáczió részéről már négy Üzenetet kö-zöltek ; hs osztrák delegáczió legközelebbi ü\'éién meg a két hátrslevó izene-tet\|« megkapja^ A magyar üzenet-bizottság csak az osztrák delegáczió első üzenetének beérkezte után alksimasint hétifon fog összeülni. Az Oezirák delegáczió költségvetési bizORsága mai ütésében konstatálta, hogy okoz hogy Taíi\' nép szetfl soo, lis t lenti kősu iák itt OBI rendi oek ánkr. pilla ,daní se-n haael a ko fezük Az ; a kát delegáczió határoiataj á külügyi ■laiszteriaa, s pénzügyi miaiszterioa éa s fóezámszék költségvetése tokialoUbon taegegyezŐk, A tengerészeti kŐltaégve-tésaél élŐfordoló eltérő határbzatokra vonatkozólag a bizottság olhstároztaa, hogy a hozott határozatokhoz ragaszkodbí fog, A bizotuág esatán megválasztotta sz üzeueti bizottságot A aaerklal eeeeaéeyelu A paraszuzendttlés a felkelékr. nézve szomórn véget ért. Szertovka őrnagy leverte s zeadülőket, kik közül több százat elfogtak, a többiek pedig szétizóródtak. A fölkelők közt asgy demorsJizáczió és elkeseredés matatkozik; a csspatok előtt nem mernek megállani i minden ellenizegülés nélkül kátrálnak, a mi arra vsll, hogy legtöbbjük cssk azért vett részt a lázadásban, mert terrorisztikns eszközökkel kényszevitették reá Nikolirs tábornok bsdereje átlépte a eeatobrodii-zai szorost s körülfogta s magaslatokon táborozó felkelőket, kik megadták magákat. Ezzel legyőzték a lázadók zömét s Belgrádban azt hiszik, hogy két nap ajjítt helyreáll a ny agalom. Most már cssk a banyai és boljeváezl kerületekben forrong a nép, .Belgrád, nov. 9. A fötkelók teg nap inegkisérlették a fosztogatást h, mi d«in betörtek Zajéiba. Jankovks tű-zér-alezredee fegy veres polgároktól támogatott kisded esapetával visszaverte a rohamot. A fölkelők nagy veszteségei szenvedtek s rövid küzdelem atán visz-szavoanltak. A katonák 160 et foguk el közölök A polgárok kösül elestek néhányan, de katona nem halt meg egy sem. A zajcsári ütközetben a felkelőket Mileoovicz radikális képviselő vezette. Az aleknzioáczi éa niaii csapa tok, melyeknek Fladzics ezredes a parancsnoka, Banya mellett aksdtak rá s fölkelőkre, kikét Didics redikális képviselő vezetett, fi \'tolkelók egy része smnetsiis fejében megkóditáit ajáalott, a másik rész pedig vismvoofllt Dldi-i-csel a hegyek köxé. Belgrád, nov. 10. A „Presse1- jelen fése: A felkelés teljesen le vsn verie. A felkelők i egy része Bulgáriába menekült. KDIonféléh. - Helyi kbetlsál ansrveaém aa oraaágoe kiállitáa •iSkénitáaáre. Giaviaa L«joa fltapán nr fiméltéeágának alnOkléla alatt okiébor bé 28 áa tartatoU a várothég tanámtermébeo Olée a aala-egaresegi ée Vi j déke kiállító bteottaág eaerveaá^ tárgjában y ~ Még egyet ? ~ mélt kOabWiván oafán doktor ür; — Igeni«, melyet éa, mintán nekem lett kaki ve, talbontottam, de a levél nem engem MM. Iti van, teeaék! — átadta neki. — Dr. Sebej mohén kapta a levelet, ■yagtalan larcskilejaaéoael keadie olvaeni • tKedve* térjem !• „Már régóta látom, begy nem aa (b anámemra táplálod anived weretetél, lelteid aal bmoavitjém. Tagnap eete ie elhagytad a eaaládi eaeat kört e nőd helyett máwkat mutattattál. Saját ftlleimmel haOottam, mi-dÖn a vkégeeokor jött eaéba, mélylyel al-kalmssint te kedv^kedtél rekik, Ül mindig forrón anerettelek. ilVeo tettek alán, bér aelisnére oaik etivennek, \' meg kell válnánk, fej boldogan! \' Boa ka. Mintha a heldvOág aaállt volna a. ie- ( jére, aanyif* eHmtaványel\'. De kii ie hitte j vetne: „magmákéi t* tépeMdOK dok -ter nr. Vein Mremegyaréeta a titkolédaáat e igy kinoey lt érte a aagjeeerű maglepetáe. Uhlt • tt»gy mégyea létámylk eMtt I mM fii kefctt «eekaek ent talál f \\ . , laéve alesiáim héeoeyeeen am gee- I M\|ák j esfs ifcnfyta, mér meet kíeayí ! a^laéa snl lűnlnik: eivmsé e saép űave- j füg léM Mi MPH fen*!! MÉ ogfOl II Üt, Is mtki leéeeaáe még héka ve. Ha. Mft már két év éta Onvegy ■ift a Waeégn f — sa híneay # j émm i km h™ ia sejti eenki. Annyi bijjPnyoa, hogy a fbld nem nyelte el. Eddig aat mondták minden felé, Injgy doktor nr a vesép naTagynek" udvarol,! ée moi ? — bálálig sserelmes Anna kieaee-aeonyba, töt — némelyek enerint el i« jegy ette magának. v. Ee leaa ctak igazán mép háaaaeág i \\ Kótáatynénak doktor érért var a aaíVS» Doktor nr Anna kiiamonyért él, liU; Anna kiaaaaaony a várót egyik köaliaste leiben éllé hivaUlnekát, Póry Gyulát ne-v«i egyetlenének; ée aa utóbbi 1 — nmr kétaaer vitt párbajt a »ép Kóláasyn^ért Ilyen rokonság még nem !éiemk a yí-lágon, de he netán divatba jünne: rokoü#trnakB fogják nevenai. Mit nem teea a meretem ? . . . — Ee megint egy levél I — mormogott doktor er, mohájában tol a alá járkál.1 £pp aa imént kapta a poetárél. Alig nmrt hoaaá nyalni, mert levél a helybőlB, mlg eoha, soha e^m volt reánéave anerenesle. De ki tudja nem-e „oanan" jOnt MeeMi\'ie kűadott sokáig a kiváocaiaággal, haatim hozaá fogott a nagy műtétben, a levél beatáeébee. — RéenaeainŰ levélpapír . . . amB» UjtMtJ I — Hm í még eem megveteodé — géadeUa magában. Tfitko* pillaatáeekat vetve majdjebkea, me)d balra, kaadte a levelet eivaaai: tKed-téi dekter ar I" — Ne ea még megérte — s Mytalta ae eiveaám! . tB»w4Mo» maf, de nem vegyek képet —ív— érnelmsü eaetáa ie titkolná" — Seivem . . ek repedj meg Mműra bee f - mégía esek megkéditettam Aamm- ■t égy firágoe kerOiez haaonlit, klllönben ia itt váonnk doktor w virágai. Még emk moat ksedidott a komédia 1 Még e>ek aa ablakoo át eem pillanthatta! mag aeive válaeatottját; talán még isőhéa aem jntott a már keren fogta a aaép Bavjegy, leoaont vele a kertbe, hol minden virág! anerakmr&l álmodik, a madarak ia . i ...... eeait Dalolnak. Üe doktor nr ugy megaava- - Ahl - mért nem indok eM^^J „jd5ü kör«\|0á^t a aal látta: bi.\' „Nyilnia kell a virágnak, ha a nap élteti sngarai érik,11, j — Már ia virágokról be^l 1 hias\' én leaaek a legboldogabb halandó a világon . . i oh öröm I : « „Ne kívánja, begy eok asóval éljek, aaívjemböl megvallom: ; kimondhataflahul exe^eiem t* • * 1 iQj öröm, aaerencte. boldogaág .. . eee rétiek én ia Anntkám 1 kit ia máit, mint téged ?...\'. ,Ne tágadja meg tőlem aaíve viaaotat-léniját." ■ " , — Megtagadni f — ée mily ndvaríaa I : BElváro»n délutánra. Örökre Ont tae retö f \'Kóláatyuc Jelia." — Hah I mit érnek ? ... éh eanléd-laajl —- Már moet mit os-iháljak evvel ? — Visaiautaaitaam vallomását ? . (Utóbb még megharagudnék, a mi még nteleé re-méeyfonalamat ie olmeteaené, ée Anim kíe-aamooy nem lenne aa enyém. Udvarolni fogok eeki te, lyáavának i», legalább, ka na Sfjik megmal, marad aség egy. Elvegyék hoaaá eewalmet, hűeéget etküdni, ha-aem pereee oaak sl£g, míg Anna angyalom kaaét elnyerem. Doktor er kelyaeta éppea nem irigylendő, nagy feladat vér reá: a lyányt eae-rebji, a máménak pedig udvarolni. Egy kia rémakimbét tOeOtt kehéére, mely Useeyeeeii . . J ne eet már nebén ole» megmeedael: a maanáaak, »agy a lyányának vaae eeéeva T ! Amint kelépatt Eétámyékbee, jttír a eeéf Oavegy vérté aa advmea, mely inkább esak IkeUee vannak 1 begy taláa még a nevét mm tadta volna bamarjábaa kimoudani. KövetkeaeU a talajdeekápeei oeiroas. Mem egy könnyéé ted>a doktor na bél láeteleí aa , igent" — me\'yért már eo-kan aasdoitok • vajmi keveeee nyerték el, de tiáéaesa, a bel egy Napoleoa mag veratik, ett agy aaép aameay képea magának gylailmi babért kiéri emelni.\'-7- Eleinte ha botoH egyen: — Hátha saegtedja egykori imádója, Péfy\|\|B % — 01» aa eem tma aemmit — motoly-gett mQmébeii as Ikivsgy, — kim* 9 Aaáe lyányomnak mérte oda anivéL Erre 8obey «0 nagyot aelmjiett,\'msrt miadLkép veaam látta veanényét De kévém I ... I meedlanekem, kegy í eegyatfévt még éleiét ia fulladná ál dsBa^ 0 ifJ begy \| [—J Légy 00 ayegedt doktor «, kim meel\'it egy ott tánalag lyáapammsl. Doktor w egy elbalaványedott, anatbe OMk me* fcgták eakm ki a OyOegyOebU, még lae etm m msfáfintt, aal gaeéolta, Atmetkáje eee keMe: H BaeraUek, maaSllk 1 Aeamkém ■ -He le Mar wT \| I— Beeaáeel: drága flarteikém 1 UáemtsMI msedia? — Saivből 1 — elbűvöltek aaok aa éj eetét ommek , . — Hím\' aa éa asemeim nem épé-tétek T - — Kérem agy akarom moadaai: égkék anemek ! — Oaak érted, oark teled akatuk élei I — telylon Aann kisusaneoyrél U-eaélL — — Tadfa mit doéttm er 7 ée meai uár elhiaaem, hogy . . . 00 aegittev . . . — Oaakefyaa belátja, begy eem a«e-retem ? áldott lélek I — De btnoay merat, bét nem mondta ép* előbb, begy emk velem akar élai ? — De kérem mii fog átélni Póry ar ? — Ej, begy ja este etvf embert, éa eem aeivelbstom. — Láma Nagyiám a aeiv ia ted vá leni, majd idővel magműeik elleeseeeve — Sebe I le aeba; , . — Ea 8 aagyon derék ember, lattn jobban megérdesali Vagyaid kanét miat én. f — — Seaki,\' emk dostor ar .. Eu ajánlok la va\'aeüt . ., — Bnabad kérdeaaem mit t — Ted ja doktor nr, tyebb lem, ka mi ieaee elmegyünk meeme^ saeeaes ée — — fcela aagyaám I — Pedig örökre eL Doktor er már arréi keelelt geadalei, aearve leket maaekűlei ? L L kaaa — Ceak igérje meg; de igaaéa T — Baaglay Aa0atkám f — geedelto magábea — elébb aUg magadra mara lm (Myi. IIv4 mpH * »,r\'«y U törvény mák feMatérn Pöiepéa ét Őaaftéaéga % gyttéat mafcnyítvée elétet* Haemem, hagy tömébáeága baroaeg Eszter-hány fél 8in» Hm ée imgye főispánja tóüi éké egyúttal a eepean* betűst* kiiUi-tán bmniaiég aineke. feikéretett Ink-Kger-■H\'i egy beiyi >iwHiit»> m oreoágoe báüitáe aWháeai\'éaén Uekdö iirméilr* — F«ÍM»k ennek alapján aa értekezleten meg-jatautaket, tnflf * W71 bizottsági elnököket nl>»i»> tagakat válaen aaák meg. A helyi bmettaéget e magjelentek következőleg ele-kntták meg: WeAh id. Czindsr lelvén itraibwé, alelnök Po ieser József takarék-páaotáft könyveli, jegyző Vöcnköndy Léanló véree \|egyaé, bmnt leégi tagok Zala-Eget* a* geo í Négy Kérelv, Icaiak. Jéeeeí, Sipo* Jáaea, Getdfiager Jénee, Ssekeree Irtván, Hígra Bernit, Vrznovásky Jigoéloo, Horváth Hét, Kreacner Jáioe, 8imen Feienoo) Bodé Jáneet, Fíeobei Láanlé, Pep Pereoee, Beböberl Jéaaef, Pál Károly, Haimásy Gyula építész, Medvéey Gyula, Pittarnaen Káról/. Sürnegb ée vidéke réeeéréi: Eituer Sándor, Dorner • Kájetáe; Bntaeiee Antal Krajczár Gyula, Sebarf Jénee, Mang Jánne. T npolenn réoné \' \'rét: Lgiaoer Emáunel. Keaataaer N»Heimer N, Mer\'oe N. Al»é-Leadváról: Lénk Ödön, — A löldmivelé ipar- éekereekedelemflg,i taipjeslsrinta képvíaelője: QnUnnnu Vilnioi. <4 bizottság megntakuléen etán felolvastatott Easterbázy Pál bereaag főaeéllőeágánek, mini e #eprnM ket Illeti kiáititáeí bieolteág nklnö\' kénét 1 éti eeeptomber 24 én 220 eeám alatt kelt leirata, mely eeerint n sala-eger-isegi bizottság hatásköre oeek n tulajdon-képi iperrn terjed ki, miért ie k ktaetteág ■qplekilaiáné n létanő ipartársuletokre, n kereekedelmi ée iperktmnrs lagfnire figyé-loa ferdítendő, amely követelménynek e hitel teág mngntakliáenker elég tétetett. — E haotteég teledet* egyúttal ne rpnroeobet n kiU lilásban veié lOmegoe réeneátalre busdi-teni, bejelentéseket elfogadni, melyekre nénvn a eaBkeége* feleilágoeiláeoket a kertleii bt-aetleég irodájából, n eeproni kereekedelmi ée iparkamara titkári iiivntalátél kapja mag. — Ilaagveremj í hó 17 én laamknten tartja meg Weiller Irma k. a. lapunk ben mér előre feltett hangvereeoyét. Aa alább köaiölt mieernanl elég eaép ée vél-tnentoe ée M alkalmat fog nyújtani a mO árié\'kOnÖneégUek nek n íntel baegvereeny-otnŐ ma rg almának éa mttvéeni lokoteégének megítéláaére. Ajánijbk a fiatal hangverseny eönöt n köaönaég pártoló figyelmébe, hogy a tömege* látogat!* kttal meleg buzditát _ nyerjen további törekvéeében. A möaor e köveikeaö i 1. Wágner E. Nyitány -Tan hliaeer" bee 2 eengerén é kénre Emeden a hang ver eenynö ée Bivohitsky ur által 2 Ádám, Arin «PaeiUan de Lenjnmeáu" eeimt Operákéi énekelve fiieahitaky ur nl tel A Beethoven JLnjoe. Sonata. op. 67. (Appaeebmetaj Elfedvén HengverténykŐ által\' é. ^Bineo Engel neon ich main]. Da, Eeeertél, énekelve Biediiiaky ur által 6. e) Chopin, -K dur Eiude bt lUbinetein, Vnlee Capriea a) Chopin, Oee our Etude d) Lienl. „Featípjel- éa ^Brnullied" Wagner K. Lol-hengr«njékél előad Va n bnngverenyaő által A haogterleny réa téreekoanoin. Hetyámk Kleő hely I firt fiü kr.. ZérPnék ée Karaai 1 Irt. — Állóhely 60 kr, Deák jegy 20 kr. iegyek előre véttheiék Belue éa Préger arak gyógy anartármhon I— Hely rrl\|atiá Lapnnk előbbi eeámáknn V8avnnyn iéa i filé ujabb gfib kéaaágn* eeuntt köaleméwyban lényegéé aajtó-tbhn maradt benn, t. i. a betyároknak n pandúrok Icai ttnténi iaeeeOikaeéee nem Zala, » de IlMoeler Apéii mellntt történt, a n annánrek aewetieet aaanvedlek, mig egyik Uetyár halva ingyeU aeaen. I - Erdőay Knfenla k. a. Nagy Mini vároe aaglötffe, végleg a berlini Wktballn- e^ebáabee wciiéW. A iaiae eaiu-4\'émm anev»\'<déee 1864 évi májua Ián íp érvénybe. ~ A királyt táblák deoenbaitaa-4\|k táigyábm/lett knrébbi árteknaletakbő1 fc»em»árg»\'» W k bér, hegy Keeatbelyen ia áflHafik árt «gy a 9 ta«l n bndn- agy vééi knmnra mv. lO-éa tartott MUénliMkW dijtrtl rá\'eeieyaiáeábaa gaaaibviyt, Inneni a kOrÜteŐ joa«a)nini i i andnye t, Pé«a, Sopron, Beafed, Temen- Hí ajkéi beagnetaijnk Péae Bnpien My#tt Mnni Keanlbalyen, vagy <aéé>t nam lligp Knnemén, bot a vannü kga taMée glaapin«\|n van. e eéy ■ innmeallln ^Mí Hí* « dél nam* Uieréfcyéaiér pde^ 4a, aaaga m alig ü ■ dm éa Niyikan Mr«á aya^inna * királyi téküonk Aé •üM ipÉ IfyeM Wbévfok « kW ariopam S Igyw éa enáéUn "maamtia méité i llakill aat knwS enedé- f, Sláan, KíJpn vér iMmlufinlÉa eaklatfa a löeöneéget nyakra Ara, ugy kegy máig aa 6000 adéaó polgár kBnÖlt agyatlan agy véfiatiajtáa aem eaekfooltetett tényleg. Viaeoei mikorftabeti köaönaégOnk, kéeniég-geljréjin le állami a vároai polgári kőteledét. — A kévelketé eemk kfinláeére kéretünk fok: Tekintetea aurkeestő ur 1 fieneee lapjának 86. aaémában tCaeodé)et a nagy kaniaeei kereekedő ifjak önk^paő •gyletében ommO könleo>^uy jelent meg Sohtffer Géaa ártól egyletünk tagjától, mely köeleméay tartalma ogyeettletQnkre éa ennek tagjaira nésve aértöoak tdásatván, * f. é. november 1-én megtartott rendkívüli k&tgyQléellnkön ea Ogynek tárgyaiéi alá ▼élela batároatatoM el. A tárgyalás folyamán Sektffer Oéan nr kijelentette, bogy ő hivat kosott költeményben eérteni nem akart, de hn mágia eértéat követelt volna el ngy Onnepélyeaen kijelenti kogy tattét megbánta ée ugy as egylettől valamint annak tagjaítél a kttanyOlée anine előtt Onnepélyeeen boc«á-netot kér éa belaegyeeik, hogy enen nyilat kennta nyilvánoeaácra hotaeeék. Tiactelettel kérem tokát n tekintete* eaerkeeető arat •aáveekndjék e néhány tort igen beoeee lapjában k Ősnél enni éa maradmm telje* tiizto-[letfel Nagy Kaniaaán 1883. nov. 9. Ssékety Tivadar i kereskedő ifink őnképső egy le lének titkárja. ~ Vaialttiy Lapunk egyik nng. •sémában irtuk, hegy Zaia-Ssent-latvánlól a megye ssékhelyöro vésető vneut épitéee ügyében végrehajtó bisotaág alakult E biaotlaág kőnalebbi öléeét nov. 13 én tartotta, melyen ne en érdemben beér kecelt déli veeuti iga-gatóeág njUatkosnia tárgy altat ott. Aa ered ményről lapunk beeártáig nem érkanetl tndóailáa. \| . — Kévrlkné aorokat vettünk t Uiidason helybeli, da kulönöeen vidéken leké bnrltaimiél ea nten kénytelenltielem eeívélyee buciul venni, kiknél bivelnloe el-fagtaheágom i n idt rövideége miatt aae-mélyrarn nem iia!elrg1icitcm, midőn hivatalbél Reestbely re l«ltem áthelyezve; fogadják mindannyian éae>nto ödvöaie\|emei, tart-annak meg továbbra ie nagybeciU barátaé-gnkbn, melyért JtAIAn értelemmel vieelteini meg nem evönök. Iten áldáeét kérve, kiváló ti»aieiita< vagyok, Kaettlielyen nov. 13. 1883. Lendvay Jóeeef. — A nnnat-tlnmni knatély íebonié-eárél irja eaáklomyni levaleeőnk: A nevetett kaatély, »ft m> I ékpöl»ieinek lebontáan ii, tény, minthogy mér dűlőfélben vnn. Cank a kápolna, melyben álliiólng V. Zrínyi Mik lói, n esigetvári hős lejét Őrsik, fog fennmaradni. Helyén neonban n tnlajdonoa, Feeietioh Jenő gróf i a\'ÓHtinUleg nagyiaerö parkol fog ké esilntni. A kantéiv különben negyen roen iá bon áll, orak néhány erebéje liikható; esá-nme bérét-oselia van benne, mrt nem le n Zrínyiek nyaralója, hanem akkoron Pauli-linue-nárde volt. A lebontást még eddig meg nem krsdték, .majd eaak íövŐ itfvsiiaaali ha addig nem válUmtalnek • terven. ; — A novai öakéntee tOnoltó egylet eegélypéneiém jneáre nov. 18-án tánpsvígn-leié tnrtntik Nován n nagy vendéglő 4«rmé-ben. Dtjx eanmélfegT* 1 4vif o»aiádjgy 2 frl. I Egy leli legek f^át laeuk Zala Szent (itóihon I pedig nov. 26 én tariailk mulateág asegény gyermekek felruliásáae javára, belépti di} 60 \| kr. ligyenoeak nov. 2Ő-én hon esélra I Za.\'e Eger tegen ia lat lelik Katalin bél 60 kr. belépti dij rneUeU. — élrdekee aa idei gödöllői kir. udveri vedáetalok addigi wedménya: KJejtm telt 69 aeervna, 2 vaddiiMió, 0 ötbek.Eaek k fiat n király ft darab annrvaet eitatt el mig aj tnkáai negyhereaeg t9-el — A velleeei láeaén vadáaaaion Imroaeg Kéburg Fülöpöt véletleneégben vállba lőtték, eebe aam A mtééelleat zavargók elet oee portiénak elitáiéae Győrött már megtör-»enl A Nyula* k&feégi zavargók 25éb vitának. Eaek köefll 14 éliiéttetett 6 évi fogy báni ée 2 havi éegháai bttntatée kOsÖtt II Jelmentetatl. Vádlottak fallabbantak. InlmápétM pnataaeantaná Link tar Pál nevortetett kir. — Kcantkdjem aa Uranpi or«á» goa váaár alkalmával tonyéénállat dijnaáa Cag eenkflnöltetni a ea lemegy ei gnsdaaágí egye 4. — Mnatanyhen Pemgk Sái.éor taleknenlalta magái. Tettének mdokn ie-mmallao a n kér van aHer jndvo, begy Bíeaaaral aegyebbmkV aérga aégbnn aa«vnd; llbrpeia laiiUi nem vcm4\'yaa e igy karétjeineh aggodalomra eJlaoaéfwnak pedig irOmr nem éd akai g Vagy \|M^\|\|g\|M\|ii MKBBi BMMMMÉBI iBP\'ÉMÉPVflPi\'ttfMÉ^ Hapanív ew^mn vmaavt ■ pmm ( naemn aHnmmeev nmmamav m pnapnwwva^* (gáagktfl a lelkiatyál, ki életé 68 ik éa álde aáreágánák jt. égiben e ké 6 án jéjjeiS fél 3 érnlrcw johhfétíé eaenderOli. A, Uesenle-lén asetjiartáat 0 exja. s megyéi pttopök ur fényee Ugédlettdl végette ; an aleé vároai\' eirkertbi pedig Égoe Pribék látván pöipök nr kiaé<Pea a további egjbást eaartartáeo-kat rfgnle. Á gjráazméiieteii, jelen volt\' ea öaaze< pppság, vároai-m megyei elöljáró-aág, a gymna«injnt ée élemi iakolei\' íljuaág atb. A eirnál Maioebelmi Qyula, várounk •zUlöttjéjapk liangulatleljéi költeménye éae-keltetettl\' - A Pápakeazt helyt vneut tlgybeo újabb valtesáa állt hé. Páamáady Déuae jujaságoa \| kép vizelő ajánlatéira egy béo»i baaik o^opojt érdeklődik a vopal iránt magyiaagátta a lafveket, e épiléii vállalkozójává) megnézette a vonalt agáea Keeethelyig. Ugy n lerv megtekintés; mint a helyksiní asemle a legkedvezőbb hangulatot eredmé nyeste, a aa illetp bank eeoport éríntkeaéibe taani ment a végrehajtó bieolteág alelnökével, é napokban batároMli alakban, a kedveaől feltételek melléli befogja nyiótani kivileli Ljánlatát ée finánctiroaáii tervezetét — A znln-IOvOl eeidóellenee Bever-gáaok fj ké 7 én iemétlödtek. Állítólag mmt „Zalamegye" laplárennk írja egy juháeakoe levelet kttídtek pár neppal azelőtt, mely levélben i— 8 közeég elővolt sorolva,) honnan n ziidókkt ki akarják puastitani. — Ennek alapján Mértéé i* i tétetett e enolgebirél, hí- 1 ▼nlnlnáll minek folytán an éjjeli őreég meg-eröeitéao] enonnnl elrendeltetett. — November j hé 7-éa\|eele 10—\|I2 óra kösölt naakagyan niinegy\| 26—30«mber n íelimerheté* elke-rűléeo viégett nagyobb réast bekormozva, tfllykötökkel, fejaaékkal, eőt egyaaok revor- I vérrel fegyverkezve megjelent n saidó teme I tőnél ée jZaie-LOrŐre evápdékoztak bemenni. \| A Polkavica-féle koreema ée n Mindenazent \| feté vptejtŐ ut mellett találkoztak n rend- I feu\'artáaára kiküldött polgári őreéggol ée foglár Őfjárattal; — Aa őreég figyelmeatelle őket n enétoeiláare. A zavargók azonban motdnlatlnnnl maradiak, aőt újbóli Mazó-litáara ienyegeiS állá«t loglalva, a teUaóli- i táarn loeéaeel feleltek. — Erre a polgári őreég ée n kiklldött foglárok aainlán lőni beadtak * a aavargók köattJ kettő; Szőke : Pémr keménytai lakó* ée Seabó Jánee bu dalai kooii* azonnal agyon lövetlek. — A tömeg kit társát vérékeo fekve látvs. m\'e \' réaai újból lOaetéeeel megiámedlalva, esét- ! oesotai kezdeti. A fniók kösöl ss őriégnek 1 eikerült négyet elfogni; ss eifogotiak asu- , Ián több tárauknt megnevezték. A savargók j legnagyobb ré»z( keményfaík éeAbudafaiak éa pedig j\|ő^bnytre cselédek, részben Jföld- : miveeck fiai. Egy vol\' Iláahágyi ól, ö- 6 an 1 pedig Ywmpgyo Kia-Rákoa kösaégből. A jé- I láai isol\|abíió [ur 1. hó 8-án n vizsgálat mrgejléae végett nsonnal a helyszínére ment, kitlM n viagálaiot asintén a Zala-Lövőre meni Somagy, Jánoe lötvéoyaeéki bíró nr ée Be\|mnyeyf György kir. ügyéit ur átvették. A! rend jfentanáárn vároiunkból 26 buesár mpm ki egy kapitány vezénylete elet\', kiket a f. hó 9 ón eeta Nagy Itaniseá-rél a vattaion jjölt egy asátad gy^logaág, kik éjjelre váróé uu a ben ez íparta^müholy-ben vollak \| a\|h\'alk««ve, L hó 10-éé reggel váltait fel — Aj eevargék közül emellek honoBolását oovénber 9 én eszközöllek ér, lléngin Kii oly megyei fÖorvoe éa drj. Ker-té«s Józiefl köiérvqi urak. A visegálnl a legnagyobb erélrljtil foly. EliamerMj illell a zalalövflí polgárt rendőreéget, ugy n kirendelt fégláraégof, bogy bátor ée erélyea fsllépéaévélj ilkérült a savargókat kzélug-raanieni ék jezzel nagyobb enereneeéilana^g-elejét jveniii. Eb eaet egyúttal ignaolje, m«-nyíre előrelátó vjalt anerntvn tisztelt álíapán nraákL midőn a legutóbbi megyei, kösgyö lére [belmeastejtl jolentéiében kttljlnően hnngaulyoiia annak aeükeégeeégét begy a k öt légi képviaelö tnetöletnk éa ások [végre-bojté könlgjoi aa előljáréeég a bnlyi bíston-iágijaW minden körülmények kőnt sértetlen me^vnáiai irányuló kotnlmaik eaakadatlan pontosI tennaitéeére a legasigotubban köta-lozis«anet\|; merj hn vetők együtt a J»l-gárságl réU áll, mmt a mostani eaet la ign-zolja, 1 wjrkrgáa\' csirájában .elfojtható éa a. aaemély- mi vagyonbiztonaág m«gébnté. 4- A kenatkeljl gvetgionn hall.a tatlnn alauijója grél Faatetioe Györgyj ear-Krai már4ájuy a^ell^ehre Keastbelyin érke-neU. i\| eseber laleplaalai innepélyaméggel fog löranmL melyet tudvaJevÓÍeg a mnelani birtokai gtóf ajái«lékoaott a gaadaaégi tan jeálMtatték, e n iüláe ás akadémia kearte \| télta, kogy azok Ül, Béla magyar király áe nejje ántioehiei Aeea földi atarndváayai a csontokat két bérgany keporeéba tárták, \'a Mélyéi templom ugyoeveaett Z«cky\'kápolnája alatt levő ilrljoltba falaaták be a vöröe réztáblákkal jelölték mag A M^yái-temp-lomnál folyé épitkMeek megkesdéaekor a horgony •kopereéba aártOMotakat agy ideiglenes kriptába balyianiék, honnan ma a templomépületé biaotiiág együtt voll a aa Iker. elől ját óaágnek a iklpnraékob levő peeeéijel ■értetleneknek találtattak, ás 1.98 méter boeean koporsókat felbontották. Abban n kopoiaóban mely n feliratot viselte: „Béla Tediúi, Rex Huagnriáe) 25 oaomag eeont CUSHOEé AphorUraák. ulá\'iatott, melyek burkolva. A máaik irata ea volt: ,Á, Bangái iae/ 23 u volt. £a utóbbi k gyermekoeontoknt csontokról ítélve, voltak e koporeóbi papírba ée ciepűbe voltak koporaéban, melynek lel-oe, oonjnz Balaa regia anugy eaomagolt oaont otaébnn papírba göngyölt talált a bizottság. A bb egyén eeoatjei la öeeae hányva, de kopoaye oaak kellő találtetdtt. A bizottság esek Qtán átadta e talált cnolatokal dr. Török Aurél . egyetemi ienárnnk,\| ki dr. Pnrényi JÓBaef méréseket fog azokon esnkösölni, E mérékek ée viaegálódéáok dr. \| Török kijeleniéae i lerint mintegy két hetet vnnhj s azután eltamoük rekst, n Mátyás-templom alatt jkéisUlt nj ahrlollbn. Vm Oa rebea halála felől eoket Itdemben a legbíatoeab-ukDr. Váli Béln egy fognak igénybe váglagaéan n ham irnak lapjaink, ea bet ím ia ragiatiál elhalálosáai évét; lapunkban ia énllit >tt levelében Vas Gereben 867. jenuár 26 rn U Erre na adatra vo latkeeélag Heveey Jéaeef ur apcsi plábánoa levelében kijelenti, január\' 26-án bin< nyílja as elhányt i melyei Heveey urti februáriul l7MkÍ egy lapunkboB intéseit bogy Va* Gereben 1868. t el Béoebeo. Eat bizo-ó Láaalé fiának egy levele m intézett „Fest. 1868. lelettel. A hoeesabb levél- ből, á magán érdi kö réaa kibagyáaával, a — A III. léla klrély éa neje Anna líírái jrpŐ kámvaif magéban rejtő kopor aékai nov. táeügyi mi imatarj a a főváree által klktfiétt ktaemaágjkmllljkiiLA kmmvbaieanéb aii^fli ^éa4]l\|!!e\|pt ******* következőket kÖsöljflk: ,Peet, 1868. febr. 17. Timiéit Heve* url Levele vnldbnu mély hálát a köteles, me t alylm számos berátai bötöl\| csak ön vol , aki megemlékezett as elhunytnak árváiró . Köszönet érte, bise mióta I atyám meghalt, a ésapá* alviaeléaét oiak a \| bécsi Coocordiának elismerő, lovagias maga-\| vieoleje, a „Magyal Ujaág- nak nem várt, \| szép nyilatkoiatai, \|b német lepok csikkéi a j önnrk bmáuágoej levele köeyitették. — 1 Atyám Béeebe jar. \|22 én ment aaérl, hogy ; lúgomnak zergorát vegyeo, e mii meg ia \' vett é* erről egyjLkvnlét irt, Jolinkénak \| cximexve, me yben húgomat jövendőbeli jó-\| viaeletre a tanuláirá inti, kéri, bogy esereeeo i öt e testvéreit éa imádkoesék elhunyt nnyjá-j ért. Vnjjjon aejtbetU volna-e, hogy aa imád-i aágba. mire levőiéi knegkapiuk, őt ia, mint. I halottal kell belefcUelnuek ? Jani 16 án dél-előtt Barteleudy kéivieelőnél e legjobb kedvvel társalgott, tt ójakor Lodaaeyvel beesélt, 12-korj pedig aa udvari gyógy iterlárbs ment, hol ingától Inak mondá mfgát éa digitáliet kéri. Etael leült eky kamnékbe éa felkiáltott : „ Kü\'djenek prvoeért, mert miodjárt végem leit, jaj^e j»tivetn.u Orvoot aaonban nem találtak. Öt égy mellékterembe nyűg-ágyra helyesü k, l bl majga .veikősÖU le, ée rendelte meg e eBlkeégeo orvoeeágokat, még rgyeser asivéhes nasvs, ezt mondá. „Hotel Könlg v. Ungarn" é kianenvedelt A magysr király pines\'rét oidnbivntták, a es mondá meg, bogy ki Ő ? linét a kórházba esálli-lottáki a a mi olt történt vele mig loibop-czoliajolt, nem \'lliarvaj fájdalmat okosni máaoknak nem is Írom le. A többit önök ie Indják n lépőkből. Áldja meg aa Isten azon neme* férfiakat, kik ekaknri\'éaát oly asépen e«zk öeöhék." Ee L levét s leghitelesebb adatokkel esolgál I Vaa •erőben haláláról, Béeebe ntnzáeáneU Léljárét éa élete végső pereseiről, teljesen megegyezileg ekekkel ea adatokkal melyek Uáe, Ve* Gereben éltül Heveey orhoe inléáejt magánlerméesotü levelekben foglaltatnak JBosnt ét külföldi írók tíüttiból fytyW* ÖTVÖfl VtLMO* (Fot/teWa.) „Legnagyobbhaladéna élet tado-máoyában, ka törni tudunk. Mm edr Main tanon. „A tulajdo nkápeai élet nagyon rövid; mihelyt hoeenu, ugy nem élet többé; ragedjuk meg tehát a pillanatot, ha egy rokonérzeJmQ barátunknak aaivgeket leltárhatjuk, vagy ha — agy aaép leányt keelOnkböa aBonihatunk." \' Heine. „Nagy aekésaaakér an élet. Könnyen halad, ha előtte térj ée nö egyenlő lépéaael lépdegél A koesiet nem látjuk, de éressük oeapáesit. Msjd egyenletes éa eune, I majd göröngy öl ée kövee aa ut. Ha hegynek megy a aaekér, akkor as égből jőnak aegiteégüokre angyalok, kik erőt adnak fáradt tagjainknak. Gyermekeink osókja ée játéke tartje íentf. bennünk aa életet G ö n t k e r. „Hol négy gasdegeég vnn, ott mftk-eégképon. nagy anegénvaég ie knonl; lé* mindkettőnek kiauradbatlan gyümöleae aa arkSi.eBi romlotteág; n gesdagmindent megenged magának, hogy határtalanul álveafaoaaoo; a asegény minden elkövet ée tör, bogy gaadaggá legyen." Wiejand* „A fé II ék • n y a égeohaaem engedi meg aa értelemnek, hogy a dolgokat ugy Ítélje meg, mint naok veiében létea&ek; a féltékenyek mindig nagyító üvegen át née-nek, mely a kicsit nagynak, a törpét áriáénak, a gyanút bizooyeágnak tünteti fel1 Cervant a a. „A háború a fejedelmek kérkedéeé-\| bői ered áe n nép eaereneaétleneégével vég-sődik." Bsrthelemy. „ Aliáaaaaág kezdete ée lalőponljn minden műveltségnek- A durvát nyájnaaá teszi, k a legmiveltebbeknak iám nyílik jobb al kelme nyájaaságál kimutatni." Gőtke. Meghalni nem e legrosszabb, sokká rosesabb hs élnünk kell, mikor sem élhetünk.\' Kugler. «Senki aem Írhatja fel a hi-\' templo máben bslha tatlnn nevét, haoeek iáját vérével nem írja fel." . » Poé. ■ „Akár héaaodol, ekár nem kénnio-dol, mindenképen meg fogod béanL Hab ele ia „Ha nem volne eemmi bibénk, nem ie találoók élveseteenek eeoknak máaoknál való felleleléeét." La Boehefouoauld. ^ „Soha amooy férjében nson idaélt, melyről álmodott, nem találjn tel." Eötvös. „Csakis abból, hogy mit áldoa agy kösaég ia kóláira éi Inniléirn, határos-hatjuk meg annak müveltaégi állapotát ée értelmieégét lierkeeMél áaenet gfebb tapo eáa ée vidékeboli polgár éa kieotlaáái tag" nakl j — Vagyon lekötni en ebbeli ajsulmuk, bdgb a Lérdjbtaa állásnak a tláslttttáa folytánl^íendő, brtölúiére Irányuló b. nézolük UöUéaéiie lapan\|t semel-ték ki! Ámde eejLáhrttal kell tudatnunk, kogy klváneégnknakje legttaginbb jóakarat mellett sem lehetnénk eleget. £a pedig két ekbél. Először, meéf [aévfelen lejr^ — főleg áy klváéen fontos I érdé kftrűl, aem minő t aram iát aem nyaji in fcöekm ény hiletaaaége éa mecbmbaiéeége \| lahiolaMbaa a nam év meg aem bennünkdl, aem e jelöltet a myati-ficatió kheiőoégéiŐl Mi eimei, jmert habár legWietábh igyakektbnV ti lapUnk által a megyei élet motgaljnkiban réast venni, még-aam ée emtni körwmnyek köet aem lebaft-jük kl magunkat t\|yjaaBiü netáni lélreértéf-mfitbn jelöltek [éandféléeá éltal egy áree áltei blkuaett 9á, vénybaa a klerééwée/ra preaaiét bmneabal a anébae- I akareéijk gyaáereliii — la hpw aseat B o ok. * „A minden eddigi delookoknt tulssár nynlé k ö I U : ss ábrándosé ifjú aniv." Balwer. > „ Ama népek, melyek nem ember mádéra kanak a nővel, még maeeae vannak e mivelteég koráiéi; ée aaok; melyeknél an ne«nnny uralg a férfi felett ée ont megveti — na enyémet kan állnak kőnél." Günther. „Ki erényei nőt talált kmeeet talált a bol,dogság fbrréaét nyerve ei istentől" Pro várba a. „Bneráaeaére a aői asivet agy nikotin n terméenet, kegy n né a legtioatékk borbea eem látja eohn oly teltaeéieg mjét bemtabán e redöket, mmt bnrátaéja nr ttén." Kötvia ^findnyájan nőktől mgletttnk: kire a* ragadt vntaa holmi gyengeaég, mely aaé-aokkal némileg egyenlőkké la^l\' Wielaad. / í m „A meiy vidéken nek Ügyé Avek ie aáaeé eH, ■eé/eá eaek latna A pán- ét értékpfaciról. A pévzpiacz általános nem váltatott, a kamatíáfcb szilárd és feszes •arad Aa bt • novemberi síelvén) nagy kaii\|i-i\|\| trtl ii folyóvá, rat oly irány fcaa érilajHIiil, mint a hogy kívánatos tonna, nem tapen táljuk. Főleg ixt Tártok volna, bogy annyira elhanyagolt já \'adét^apimkba helyeztessék a szelvény-k agy réun. A tőkepénzesek - tu-Által a járadékok értőkének emelését idáxbették volna élő éa a mellett uját érdekük ia meg lett óra, A járadékok árfolyama, különösen a papírban kama-tölóé. o!j alacsony, hogy majdnem 6t»á-zalékot jövedelmez most és így ritka al kalom nyílik jól jövedelmező é-> bizton papitok olcsó beszerzéeére. Sajnos, bogy a tőbe e tekintetben is oly tartózkodási (anuait, mint a leszámítolásnál, sajnos, ! mert a töke e taitóxkodáea okozta, bogy J annyim függünk a kölMdi piarzok aze-1 sz«l<»itól Jól tudjuk, bogy Magyaror-azág be nem fogad hatja azt a aok adós-•ági kötelezvényt, meliok\'-t eddig kény teleitek voltunk, állambá/ta t táai kladáaaiuk fedezésén\' kibocsátani, de azért ran Magyarországon annyi Idke, hogy n kötvé nyak jó részét benn lekötne tartani aa oraaágban. Mennyivel máskép fogadnák kAlföldön papírjainkat, ha tudnák, bogy Hagy nroi axágnak nem eank, hogy vao bizonyos befogadási képenaégr, de ba a kllfftld jónak találja a magyar papírokat I vinssanxivárugtatai, van akarat a képességet gyakorlatilag ia érvényeaiteni. A uélkftl, hogy ax ároAxlet élén- I kabb lendületet nyert vo\'na, a péozpiacz iránt emelkedtek az igények, ugy. hogy a kamatláb lejebh sxá III ládáról azó sem ! loliíteti. TulnjdoDképi\'11 nem ia nagy igé I >yak okozták a frazflltaéget, mint inkább aa a körülmény, bogy az eeedékea össze* gak ba nem folynak éa a rósz üzletmenet miatt, a váltók prolongáltatuak. A I szükséglet talán kiaabb, mint a mólt] őaaazel, de a pénzintézeteknek, az emli 1 tett oknál fogra, nem állanak oly összegek rendelkezésre, mint máakor és1 innen n pénzpiac/ f««flltaége. A nemzetkfy.i péozpiacz helyzete is I valamivel kndveao«éneblr<j f<u<dnli. Mint j várható volt, az angol bank legétóbbi kimutatás* már lomaabb benyomnál kelt, jóllehet a bolyzet n múlt évibpz képest !\| még kielégíthetőnek mondható. A kamatláb aa angol nyilt piacion emelkedett i ugyan, de azért még iem értő el a bi-vataloa tételt áa innen van, hogy n vál-tótáieaa 294 000 atailinggel csökkent, a mait év megfeleld hetében csak 156000 Kférünggol. A ké-zpánikfazlrt 460,000 [J attrlmgnel csökkeni (a m. évben 680,000 sterlinggel), miből 157 000 atwling kul-írtldro ment A lielfö d ieloit ezúttal csak 813,000 atailingat absx-.ibeáll, n mait évben 768,000 sterlinget. Enw-k oka mlndan esetre ax (Ízleli csendben rajlik. A fraoczia banknál néhány vieaxa6zetés eszközül letett, ugy, hogy a bankjegyek fedezete 66.0 \'xáxalékrfíl 66.6 aiáaaiékra emelkedett ée igy a bnnk helyxrta e héten javult. — .A német bankuál ia javulás állott be, de csak kisebb mérvű. A tőzsde még mindig a legkedvezőtlenebb viszonyokkal küzd. Talayomólag a bataee irányút ax Uralkodó és ma már annyi konexessiút adlak abainaenek, bogy nkát nem kérdik. Tulajdouképen bajo« ia lenna okát atjtii. Caapa külsőségekben rejlik eukbogt ezek ártatlanságában már nem Maik a tőzsde. A franczin kormány-eln6k, Perry már kétezer gjóxedelmeske dett a parlamentben, mikor bukását várták, de sem nyugtathatta mer a téaadét aa oly győzelem, melyet mindig valamely fesaor^iititszter visszalépése követ Jlövíd pár hét óta két miniaatar j . Vált meg a kabinettől, éa ha Feiry még náfcá&y győzelmet iwat, egétx uj kábi-netjo ieax A franexia parlamentet meg nyaftatta a kai máin elnök az a nvilat-koaata. h^gy Ptaneziaorerág nem hódi-táaért. kiaw caak gyarmatért kinnV Ijaftmn. Jb a nyilatkozat axoi.ban nem nyegléi ia meg Angliái, mtlyiek sajtója » njllaikwxat óta a leteli eeevedfilebb Mlbkirwrt folytatja Fraacaiaontá* elteik lésealni a#iwaaédaáfnakhaa ia, Szar MAIma n»\|á< radon taanuk a xválok. Valáaáfna láaadáa Ii6t«e (61 tanyáját, nesa » a lanilay, hanem a kU lájj? #H»a iránjnl. Ügy lAfedk, 1.? Kjreyio gye vita a antik .trónkői. tel«\'V aaAr gwgkaadta atkádé ét. aóat a «<re iamagf# á^adab, vej. fia mér aaagt ai Jyen eormént • k i ám magákban állók, b •lének a békéről; annak tartóaiági tjéi. Kihiszi ugyan, ha nagyon kérik, He lay-ayirt sem biaik uját kiadel^bu, I fiy I 10 daiab hiteliéwvényt }á«áróljén. {Ea erre a külföldi tőzsdékró\| érkaafl h jak Ma igen bátorítanak. Berlin mag uiii-aig küzd a helyi papírokban kiütött kdl-aággal éa válogatás nélkül négy jelelni kedvet tauusit. Londonban ravanljat idézlek elő,, a\' legutóbb sürü ttyniás-* nláfibau elő előfordult fizetésképtíeilaé-gek éa a mi Páriát illeti, z ma i em igen mérvadó. Hiudezekoél fo.;va b aa-1 dőken erős az eledáai kedv és talán lez fog fordulatot elöld, ani, mert a folj o-nos előadások végre is annyira leszuí-taai fogják az árfolyamokat, bo y eUek nagyobb vetólkedvre fognak animálni A vasúti menetrend. \'ajm SÉSI. . a) Bíeíiijt.)) Rua I Bmrii -Hír»- Éilfíik IS 4. IS e. S (8..wonb.) io . n p. ii >r-»jéal 4 « II f I i 10 f Mjhalj ii émt. is a a a- íJJ«i )\'«•« 14 17 u. a 4. II ». <•««•\' H7 kteyUL) 14. 41 p. S 4 M p. 4 e Np ± II. a\| Hp^i-PrBcrW L a a L 14 Mp, 104 SS p 10 4 4. ia P- 4 5 4 Sl p S 4. 45 P- 4. s. Loa.1 M p m«« íyora éhI 4S p nggai jaaaa. wjnat arta «p. >1 fn««tk. S 4 44 p. s 4 14 ii p a 4. 114. lSp. II 4. 50 p. _ T 4. 15 p. \'•axal ayora »4ia» Felella aeerkeaeil: VáKOá I.AJON. Táreeemkeel8 : HOFFHAHBí Jlólt Hyilttér ) Altaláaon paaam. Saámialenaaor ballhaió a penaaa: „Roea •aul vagyok, ni .os étvágyam, miteaináijak ?* Be kell venni néhány aeemet a Breod féle evájeni lebdeeaokbél e na eméaeiéei aavarék-nek neonnel vége len. Egy doboa ára n győgyeaortérakban 70 kr. 371 1 — 1 ) Aa e rovat eleit kftlOttekért uém vállal felelőeégat a Steik 4978 ikv. 883. oki 28. A Kaniaaei lak. aáoatár réeavány táraaaág-nek Koalik Jánoe Ügyvéd Caékiornyai Inljőa a fieeréai feltételek eleget nem lelt vJvő elleni kérvénye njabbi árveréa megjár táen iránt AfiVERÉSI HIBDETMÉNt. Folyamodé kérelmének na 1881. évi 60. t u. 165 6-a alapján bolya lévén as aj érvéréé folyamodó n.lkaniaiai tnk. p^uilir ráaavénytársnaág javára Koalik Jánoe oeék tornyai lakóé ellen ao álinln 1880 ári jjil. 16 án megtérteit birői árvarée alknisnáinl megvert n n. kaaiaaai kir. tvaeék lerflteila Iev5 a a Caák tornyai kir. jbiróaághoa lair-toaé Turoaíeaei 21. anámn tj\'krben 813 éa 1(6 liras. n. leivelt 976 frt. 60 krra becsült in-gntlannkrn na- anekbeo tarlóié tertosékok legelő áa erdő ületméuy ekre folyamodé aá-aeére n lll\|e 60 aa a. hoaott jogaréra emelkedett vételár feíoaatáai lervenel állal nNf-állapitotl töke, k en.nl stb. valamint 8 ffi» 76 kr. jelen kárvényi a még előálíaujjó további költeégek kielégítése régett a kért árveréa elrendeltetik) — e ennek feltélelei a kévmkaaékban állapíttatnak nieg: — 1) Aa ArrarAa alá ront iegatl.nák gylitoaeo kéeedehsea verő Koalik. Jánne ressélyére e kárára adatnak el. 2.)\' Kikiátláaí ár a fentebb kitflnteJtl kii Oafltt bneaár melyen\' alól ia ne árveréere birtok eladatni fog. 8.) Arver««ni kívánók terinnnek ia tngallan beeeárnak 10% ál vagy kéanpéai-ben vagy évaddékképee pepirben n bikái-dátt keeébne letenni. 4) Vévé kéte •» n vételért hároL egy énié ráealetbno éa pedig aa eleát ea árveréa jogerére eaaelkedéeél6l aaámitandé 15 nan eláll a másodikat ugyanaaou naptl asámilandé 15 nnp alait ea ntelaé ráanlet\| ngynnneno napiéi aaásnitendé 90 -nap miudeO afyoe rételári ráealnt tatán a tekbn lépé« napjától anásnlundé O^e tettet egyflii a Osáklornyni kir. adó liléiiplasléraál lejaald Abáfentfáon\| rémlaiha fog kstaéataL $.) Varé köteles na épületeket n tokba lápén napjától lünk ár állon bmteaü 6) Aa árveréa fogerőre emelkodéeekj élkalnaé a lín vofA a aa^vouáagnlko birtokába lép, énnél fogra » megvált iogailan lieaioa éa erliei aa időtől ét illelik. 7.) A Inlajdonjog bekebeleaáse paak a réielAruak éa kamaláuak lelje* báfaeléee Alán^og vevő javára bivaulbál esiküaOl-«elni — as áirokáaAai koluégek \| revét terhelik. \| j 8.) A menuyibflo vevő aa árveréai fel telelek bármelyikének eleget nem lenne a megvolt ingatlan ea érdekalt felek báiUelyi-aénok ké>elniére e vjégr. lérv. 186 la é»-tnliuébeii vovB veeaélyéra éa koluégére bénat-pénnénok elveaaléee mellett aa előbbi \| becs-ároA alul is eladatni log. Aa árveréa jnegjtartéoára batárjdfiül f. 1888 éri deeaomber hé 7-ik napjának d. e. 10 órája a turc<i»cséí kaieégbiré béeáhon ttitüaetík. Ae elrendelt árveréa a fentirt j\|ivben feljegy öntetni éa ea enennol kiadott éíjvtréai hirdetmény a biróég hirdetményi láUláiárn kiftlggeeslelni, valamint kBekiné tétel v^ett Turcaiacte kOeeégnek ? példányben a nom apédoa üodoaén, Oárdinoveea, Domásioeea, Deieaimovoca, Pelmovees éa TBaki »at. (lyörgy kOaeéfekoek egy-egy példányben Mgyasin\'e e rZalau eaimll lapban agjjraoéri kDtaá létei végett fo^yeniodó Odyvédjének kiadatni rondelleUk, aa érvérééi fsütételek a inroaieeeei köeeégi bírónál ée ea alulira ikvi haióoágnál Megtekint béták. Miről\' WollAk ftaeaé Ügyvéd, Koalik JAmh Ügyvédi boly-bon, Berné IstvAu Boméa Qáapár CroffMi-l\'iály és neje Kodjék Anna, Bornée Magdolna férj.. Oaluvica Aniabé Bonioa Mária férj. Patafia Páiné, Hornba DÓrbuy . férj.\| Ilor-válb Bódiné, Botuica Frnryiaka férj. $mror Tamáené mindnyájan tnreajeaoi lakóioV. Kol láriea Jóneef alaó Bráaoaánbon Konyárjy Mihály Ogy vád éa Oarunák Sándor ügyvéd boly ben a kir. adó felOgyelőeég Zala Eger-aaa g«n végaé»il g ^rtoeklotnek. Kelt Ceáktornyán e kir. jbiróség mint lelekkvi hntóaégnél 1883 november lUn. Egyetteu KLEIN, • SÉBA 18TVÁH 376 l-l. kir. jl4ó. 4972. 1888\' Október 28. Árveréai kérvénye n nagy kaniamú takarék pénatér résavéoy táraaeágnek Koalik Jánoe Ogy véd oaéktornyni lakét érvérééi feltételeknek eleget nem tett vevő ellmi. ÁRVEKÉSI HIRDETMÉNY. Folyamodó kérelmének as 1881. évi 60. t. ea. 186. 6-* alapján bolya lévén na ■j érvéréét fblyemodé negy-kaniaeai lakarék-pénaiár réeevény léreoaég - javára Koniik Jánoe ceáktnrnyai lakót ellen aa általa 1880. évi november 6-én 1880. évi denaem bar 6-án megtartott bíróig árveréa elkahná-val megvett a nagy kaaiaaai kir. imák területén levő a e c«éktornyai kir. jbirótág-hoz (erioaó Goricány kBaeégi 317. etámn 4467. 4442, 469, 468, 786, 906, 926, 1986, 2161, 2163, 2246, 2812, <815, 2853, 4440. 2153, 3259, 340. I.raa, alatti birtok a 469, hHh. alatti birtnk ráeaén lévő 256 aaá lupu 1 anoba ét ,tél konylm oentályal egy haruindréea iaiélé, egéta pajta éa a belaő-tégiiex tartoaó arány liagoa legelő ée erdő illetményét mint 1970 frire beeaOlt Ingni-latokra folyamodó réanére aa 514. tr, 82. aaámn aorrandi tárgyaláai jegyaőkOuyvbon torvanott ea 514. tr. 82. aámu jogerőre emelkedett vételár fel oaxtáai árvetáabon megéllapilotl tőké kamatok a kalleégei, »n-laknint aa útfal 8 -friban ntogállepitojt éa lovébb még elő álleodó kőlUégek kSelégi-táee végett ea njabbi árverés elrendiiltetik s ennek föltételei k6veikoaŐleg áHapitlMnak 4g. 1-axOr. Aa árveréa alá vont ingatlanak együttesen léredelmee vevő Koalik Já-n^e rmnélyére a kárára eladatnak. 2) Kikiáltáai éra fennebb kitett beea-ár, melyen alul ia aa árveréere kitüaOtt bír-tolj nl fog ndatni. 3) Árverezni kívánók tartoznak aa ingwtlaa breaárénak I lOf-át vagyie kéte-péieboa vagy évudékképos papírban A ki- j küldött keaáheo Jelenni. • 4) Vnv6 kőtelM n vételért három ráeiletben ée pedig J na olaöt ae áíjveréa jognr^ro otnv 1 V\'eáiíl eaámiiandé 15 nap nlntt a 2-af ngyaa naon naptól »aámi\|nndó 46 Lnpnlnitu ntoWréanelat úgyanaaon naptól snéuitnadé 90 nap nláfiU mindan egyea Irátel ári réaelet után n birtokbelépés napjától saéaitnndé 6) kamunkkal együtt nlaaák-toriya) kir. adó bivaialuái mint lotábjpéoa. tárnál Iáéiul ni, a báamtpésw.an nfoleé \|rée«-leiben \|ng botudaUii. tí 6) Vevő kötelei íUépÉataket a birtekbo lépte aepjálól tankár Lílon bmteettenL 6) Aa érvéréé jogerőre emelkedésekor vera e megvett ingatlpn bikokába lép] eo- j nétlogya a megveti ingatlan basnnn éa toriníu időtől őt Iflokk. Fltep bfialajái J) A lu\'ejdoiijog bakébóleeéae etek a vátUár éa Ifanajatíduak teljes lofixeténs uté0 .fogj ^evŐ\'javéra ki»eialból kankBaOltsUl. ! Aa áirnbáoáai JOlteágak vevőt terhelik 6.) A meijnyibeo vevő aa árvéréai feltétek bármelyikének eleget nem tenne, a megveti ingatlan na érdekelt felek bármelyi kémm kérelmére a végr. törvény 186. \| a fr tel tűében verő veasélyére és kéltségéi r bánatpénzének elveaotéoe mellett ujabb árvbiét alá boesáttalni éa Oaupán egy halár-idöjtsk kifiaetéeo mellett na előbbi b<c«áfon alnl ia eladatni! log. I Aa árverfs megiartáeára baláridőtt\' to\'lé 1668. évi d eoember bé lí-ík nap-jAsjoJk d. e 14) érája goríeaáni kfiaaég tör-\'ánjy báaábna kStgamik. I Aa elreudélt árveréa alant irt tjkvben feljegyBondŐ na anaanel kiadott árveréai birüétmény a bírót ég hirdetményi Ublájára kifeágoantetni, velbminl kOnbirré tétel végett Oojipaány^kAatég 2 példány b an a eaomasé dot Uodoaáu, 8e>. OyArgy, Tnretiaote, Pai li»oeect Alaó Krályevoea Draekoveca kOaeá gaknek egy agy példányban, ugy minta a i „Zala* cximU lapbau egyaaerí köaaététel vé- \| gelJ Tégraliajlaté Wollák Beteő Ugyvédoek\' kieáltoi lendelttiik, a megáJlapiloit érvelési fellélelek a goricn^nyi kOaaégi bírónál va-lau.íni eaen kir. jbiróaágnál luegiekinthetők. ! Miről Wollák Ret-Ő ügyvéd, Koalik JánU Agy véd helyben ; .Vei tűiének Bertái, Vejaaaánek Mária goiioaáui lakások, \|ir. ■déj tolegynlóeég yégzésileg értesiteiik. j Kelt CeAktornyán a kir. biróaág mint telekjivi baiőaégnál 1883. november 1 én. £Gp&EBTÍ KLEIN, SÉBA ISTVÁN. 377 1—1. kir. jbiró. Cuba kávé moet árkanett agy ktláamény I eg.fi ne-mabb minőaégü, erői, aamatee lafl. Szél. küldés 4 át 1 kiló eulyn etomegokban (oee- mogoláe nélkül) árs klléakéat 1 frt M kr péatM. kér én vámaMOtame Tekintve a kávé árak oly birto^eo emel k adás át ajánlom e lisetelt báaiaeaaonyokuak ttükiíglflUk jókqri boeeorséeét. Ugywintén aeátkflldOk narancsokat 30—40 darabet eallroaaokat 80-50 darabol Uj iáai termés, legfinomabb válegatett mi nŐaégbao,\' kosáronként 1 frt 90 kr. pósU bér- éa vámasonteeon. KIBCHHÖFEK J. 375 l-l Trieatbon. A legjobb ^arka-pap,^ LE HOUBLON FranOaia gyártmány. 1\'UnséMktél Avattk WM K axivarkapaptr aaak aki te nindaa lap LE H0UBL0I bt-Ij\'ejxit eijii hordiatt minden kar tae as alant látható védjagjKTet te aUiritaal iu aUAtve. 356 4—tt oawuaTaHaismT,amiairika«ana.FAau FLoöl ©r G-3r\\J.la- fényképészeti műterme NAGY-KANIZSA Tároibái\'Dtcia 6. szám. Fényképeket minden alakra éa nagyságia, (n. m. látogstó-jegy , iCabiae-, ídskati-, Bondoir-, nrgy<diéto-, él<l»aag}>éga.) brillsni,festett, \'jelmez, tiután, elegánsan készíttetnek el, felvehetők minden időben, bár-[melv órában eszközölhetők 662. 4 8. ********* BERLIN. HOFF JÁNOS SZ -PÉTERVÁR j. w kir. maléla kéullményck gyároaa Bémben. P N I HsV Jkew-fiti malate-kivoneti rgAatiégi-aör Aa XNaliaot •lgyan(fiU<i mtD- 4a gj Kirlajok, aomtee. rkingiojtíg írni MŰ mr\\-íkrtrtdnlni afttANÍ aflM Al [krjebbaak biiM.yi.lt trttüS aa é£Ukmtk ^wSámmmk b«i«\|4gk ntáa. ára fWf \' Ckoakint H kV. CVVVVVVCVWAV AA AAAO/VAAAAAO KsiT Uass-féts 0 veláte-kivonaii mellcankoikák FtlSteeltetlaa a klklfSt, rtk»dt»<( tbyékoakodta tha A aSMal k. iM kik etoMaoliaáia malált-kÍToo»t tsakwkák ti^nin fa Itatiló áraktea) Vall Maf SnilaLKék ai»\|ckltf-», 50. 15 4a 10 kiral. • OOCOOCCOOCGGI A (yifjnajH te as nlaatlael tHmasAM kéatSkktk belföldi t\|étsaéfl\|ri kiáUftteéaak Losdoa 1881. érdtoHklerale. — Aliiráaok: ö Fdaége Vicloria aagal királyai. - Xirálrsé S >né\|i as adiaborgi kaiate — Sptsstr. a kiáUHte tblkt. — Joka Xric Xriactea, a kisettaSf elaökt. — Jedgt Muk H. titkár. KI nr f^éFrhéget komolyan kerefl «/ megtalálja Itt! Hol már Mjnimi liaayrált oil az elrő ^ Talódl 5#-^zer ililin-telejt 111 ff Jáiifit-jrie malala-g)6g)iápnrerck ^ok arárezernél, kiknél mar minden remén) feladaton, gyógynláat hoztak a Mtmtdfrflt aa életet én egénr^égei vlfnadiők. A várszegiay ts sraa)crts tsjksa aztavaéé, sz elgyengült, a gyeaerhajkaa szsavedS, ssAvai ■isdaaok. kik nljoa betepk. a Bot Jtete-Kk aeláta kivonat tgfaeatfi tartee tgj lé-aytgti gyépasert Ulálaak. a<t »»d» élráfT UáayStee ík Cnkbopy a M»iyt kcBoJjas kall Ab arToáok a Hoff Jteaaftla Balála-kénttllkrktt. a aaláu-kiiesal tf#teaégi tört 4a a nalita agtesatfi ctokoládét a kfkitSatkk gyiejtipasmketk kiarsdottik: tHheipI r4ao4tr e tinmiiliin\'ail ta kivoeat v4raatt^e««k réixirc atíVk »irr a sitlila-ockoládí. aaafékl aillkittfik temln a aell-áalila^snkorkák tll. Ettk batatiiét acábak ts adván okltvaltk traajeejek, emecá rteslrt) izóló tllraervíttyk 4a a arjijéfjail Mtgvk iR»fcert helsJ. A valódi asl4la-klvaoat4<toha4s7ck ftJlslálója a tgyedfil kéasildjt, J 1 H O » O F F ca. kir. tasác aa. Európa rakni b viltatajri frjtdela Iná »séllit6ja G rabraW. Brtaatrvtrataa I. ca. kir. ndvari nállitó eraaa. 1 gjáH raktár- Ontea. BrSaatmaMt 8. Gyári telyWf AatvrtrptB, 1SSA ittMcvbn 11 Méljan tiatfl n ! aattékalvt 10 teakat kSUSk • k4r». nh»»ktdjk ratit Mie cramatrilt, m1l\' llifi\|»t kSUaoi — A Bcff J4»at Ht traUu i\|Mwl\|l »írt »r 4 4v 4la tmemt, iiaSÉia in-~ m> üa»it ».-fj clj iMi»du» tetáta vaU aytaak ttatad\' a>W» Sióval tl I* ta \|t» Újban mnMH la mm tvánfjal pm tndtsok. Uikv i4ana «a tifkórot vrJi Ai ön «t- Ulana ImBlitakNenatkt — wmit h»ljrtállHctt Wiiile — Htj««i t trQ«a Mm aa Oa nima •w ataM aSr %ji wwtt at Sa rfa»tl Aetol teteaa.a»wi im Uriljl f«M«f« as aranj Mn-mn Uumárnymám alkalviral, kbtef Iav»lébtB, kni araábaan (aMaa a kSrtral! JBi In. A 44a kiriij I ten It azt aaatea, kn S Bcff JA mittym taalaa. — Oivastaa Tae wiaiw aagaaai ta loseas toa-Hlc malitk-kWoaat nlpkaOI f»ae 4a mMMS a te te italHir ftastk Imna életvt khSanae aa baiiMg javáia. Cnn.k iMlateoe aláakai BNfkS)5aMaia««<t mtwlanal 4a lálával T. Weatphnl, ayeg. srasgj, aa Ml esariat Wtytee tfBelal Wan." Kteo noIfUjoa alt e kívalSárf: Két ara Al Ittbwnibra ta makHtea inavilif B\|\|i\| B4ca «W> gcvoaai tavaly OWikMiaw ta Smta aaeiba. kit k4t4akrn válik teaeaa BkuMl vteatelm. tr? te«a la Sn Maii t#tea4(i .«Sr4t teáaaüen t Iné SmUMt* kytlattan, Metoak, ten aa ta Bff jaa«a /Ma falka aliaeil mtíiilj\' atet Mflta bttofs4(Ma ta^tae dhenk. teeaa tegy aeMigae kl E Mkaa aiáUna ís"sva« mallu kWaMti t\|4aaa4fl afirt, S cukorkát kS!4>d ............... tíaaititkaJ lásly ferenex, ed nite jjaii te pMillknMnill. ákaakm, MáikMttfewat. t Oaalde vaWdi Bof Jásoa-OJt aeMta^yAnateayaket bt) kteki, a « ktr Vírwi. MhrWktd I Óvás! taiiteyteaU Ae«trte-lla\|yerotesá\|ten tejipeiM J^ypal (akllattli amkápával) blte aaa vatédl kteikalayik atíkllteik a Boff Jbte ak aalátefyáttaásyok gytey<l-eayag)all ■ a validi kteaütel a4d)át te anaaak eyilatkeestal aseiiat Utpke hatlseak la háteá — á Bof Tleae lUa aiknkla^al <a4sslák kéé papkeatea (amag)s 6U, 90, I te 10 kr. —1 fttaa IteU kCMmUaysá ma ík tel Halaik Bl á—I. Férnkiár . Feaaell.ofer Jéneol N. Kaniaao. Z.-Egensrg: Bnbinmky Adolf KOk : P. Malter KetatKely : Wüntcb Fetenee. Kepotvér: Lajcpalk Anlnl leeaa : Bebr B. Lipót. Veraad: Iney. Koeh>ingfr gyégymrtárnn. Záeráb: palvaior gyógyaa. Snembalbnly: J. R Kelemen, Körmend : Sonvand gyégym: ^éea : Spiteer Báidor. Kreua: TV.Boenyéh fia. Muraaaembat: Oaollner V.fyéjftes S. e ac Ffrt^ London. <nda\|m Qriaa. Bembna ,Frankfnrt a Hatna moHoti. Mow York 1888. > 92. szám. et4efcivail pwuM fMp klnyv KrMkWéM U^iNwUb Ml*. Itt. N r«k Kféaa évre 8 fri 4 frt. Negyedévre 1 Irt tt4«ttMi«ttjr»k 0 tmeábos petiisor Hf—* • kr., Itkksstri Wdatéaaél 6 kr. Bélyegéit 8tf kr. 4IW4N I ágyék ktitelw birétiak •yk 3M\' kr. bélyagdijonfelül lOU seóig I Irt, mmIi rumJm ásóért kr. Nagy-Kanizsa, 1883. §zom hat, november F-énL X. évfolyam ! \| ^ ■ - . t1 MEGYEI ÉS HELYI ÉttDEKO POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- > TARTALMÚ LAP. Bzerkenztöl Iroda. Hora a lap melletti rMt illető közlemények kü»dee 46k Bajaa ateee 4 mám Rérmaatatlea levelek oaak ismert ka aokböl fogadtatnak al. Késiretok riaaaa non küldetnek M?ilttr: petitaora 10 kr.. i • A Nagv-Kaniiaai riroki szabadelvű kör. a Zala megyei ügj védegylet, a Nagy Kamrai- ée] Délzalai takarékpénztárak, Bankegyeaület 4a Kereskedelmi bank hivatalon közlönye. UlQllLlVt BZISOrZBI Zt TSZEK: IZ1ZZ it ÉS SZCL\'EATCr. Olvasmányt a népnek (H. M ) A püny vaírutlaluti) ol* len régóta nagy a patina/, Legdrre-J kabb etubrieink Ulár olffiálkcdláatk tát^yiv telték iróaesftaluk mellett a\'sf, bogy miképpen lőhetne szukát gz erköleaméielyeaő ponyvairodalmi \' termékeket kiatoríUai ée köaoépQok k£/Al>e a télre, tűikor a mezei munka eapitfU! a a háza köittli dolgok ia tta ?annak fejezve, rrkölea nemesiig jobb éa mogvaeabb termékeket, molyok Mjeeen megfelelnének a aép értelmi fokának, adni. Erre nézve történt már nom rgy kísérletla. Ilyen volt aa ugyaevtzelt ^Corvina ilye* »ak moat a 0Jóköayvek* melyek i «p«ayvaii odaírni Irrmékek módjára kiállítva, )obb tartalommal,olcsóbban kínáltatouk a népnek. Arra nézve, hogy menuyibeoljerjtdlék ezek ez ol-• tó kOnyvrk eddig is a köznép között, tiintifn tudomásunk, de valami \| nagy ée kéxyel\'foghntd eredményt . itviu tg< ti remélnnk addig, míg az eaen iratuk lerjfsztétdre hivatott min-•len léayeső tevékeny rátát nem vesz, I áe a uép írén ti szeretetből aaeniélyeo áldozatra ueui hajlandó A tablókat diotői ló hittoriák kedvelése a nép t\'ásados hagyományos hajlaméiban gyökeredtik, eat a hajlamot helvétebb Ösvényre kell téri-tini, »y pedig ctakle ugy sikerölhet hietotan hogyha a néppel érint kenik kftvtnek el mindent, a mi te-l etkégQkbfti • áll. Népünk bátra ma-radotiaága, határ ozoll&u vsak annak róható fel, bogy éppen senki som törődik ttelc, kivéve, mikor a válasz-láaok reáljaira haezaálják fel. Erre a rövid időt* azután demokraták va- gyunk, vagy legalább, negélyezzük a demokratikus voltunkat, akkor azután, mikor valóban demokrátáknak kellene lennünk, v iss-/ ah utódunk ét a nép nélkol nem a népért szeie-tftuk cselekedni. Pedig népünk tok tekintetben hátra van még. EUkarunk tekinteni attól, liogy alkolmáoyos jogai vannak, amelyek-\| kel él-is, de alig itmeri jogait t alig ismeri kötelességeit. Pedig ba már niHgelóxte dl mtlvelltégn fokiban a politikai ssabadság oly mértéke, mely a legtöbb mát népnél ismarellen, eltő torban aa vált as err elhivatott lényetőknek kötelességévé, bogy- tat a aépet, mely a leg-eséletrbb autonómiai jogokkal felruházott alkotmánynál bir, legalább itmertesaék meg az Ő jogaival étkö-leleatégeivel. bogy ezekkel élni tud-joo, t ne katsnállatbaaaák fel bulmi ssemélyes érdekekre éa oaélokra — a könérdek ét a közügy rovására; hogy ismerve jogait ét kötelességeit, ne legyen hajlandó akármilyen jöttment koitrfnek egy Qveg pálinkáért meggyőzódétt, becsületet, józan éazt áruba bocsátani. A pai lement a nép akaratának legyen kifejezője; de itt a nép akarata nem igen juthat kifő jótétre, hogyha demagóg lörekvétek {Megmételyezik tisala oiköletát, meg-mételytaik azért, mert alkolmányot jogait nem ismeri, szabadságát félre* magyarázza, a egyáltalában n>\'in bir tudomásával annak, hogy miképpen élhet jogaival, teljesítheti kötelessé-geit legjobban. Ujabb alkottuáiiyoi aeránk lefolyása alatt lett volna erre elegendő alkalmunk, de p«rea«ea olyoaekély \| dologinak tartatott mindenütt, hogy nem volt érdemes vtlejbajlódni. Dn attól félünjk, hogyha etjöu a próba ideje, ea bálul fog kiQini. A stabadeágra it iekoléttaini kell a népet. A saabadaág magában véveaiép dolog, de cjftak akkor, mikor avval élni Itydnakj, s a veje való viasza* élésnek elejét veszik. Evvel azoobau együtt jár aa értelmi képzés. A* értelem kellő képzettsége nélkül, bármennyire ia iverestik a taabadságot keveset érőnk vele. Ezt találják ugyan azok] kik a köauiflveltseg viv mányainak tuegsaeiaésén törekednek népünk saámára,de kiknek törekvése réeaiat a nép ellentzegűlő hajlamán, mely fel nem képee fogai táját javát, részint aa arra hivatott tényeaők bnrgötágáaak biányában hajótörést szenved. A kezdeményezés minden téren megtörtént már, de azt it tapasztaltuk, hi gy a kezdéten tol lankadt el a buzgalom. így voltunk a népkönyvtárak ügyével is.Tagadhatatlanul saép és üdvös dolog, dohát abba maradi, mint sok. mét. Pedig a bosszú tél! estéken, a téli vatár napokon sok tzépet, és hasznoaat művelhetne a pihenő földinivet. t ha egyéb nem, alkotmányos asabaiitá-gának; az ő fontot jogainak tudatára , ébrerzthetnék — Sokan sst a nézetet bajngosUtták, hogy ai iskq\|a által lehetne hatni a u é p r e is, ha a t a n i t ó egy-egy könyvet aifna a lianitvány kfzébe, bogy azt htkavig y», otthon övéi előtt rl-nlvsias, tok j^ dolog tiivárogjliatna ni itluoia ufjumán aa egjfsaurü jfaluti , lakba Hisztin jó volna így \|it ét jmegengedj^a, hogy egjies, kivéteht esetek\| vannjtk, melyekben igy is történik. Do hányaa tanulnak meg aaj iskolában ugy olvasni, hogy aa olvasásból baeznot it merítenének, hojgy az ulvstásban élvezetet is találnálak. Pedig eddig a határig azolva-sás nem egyéb mechanikai ügyességnél, gépies képességnél, mely a művelődés eszközévé csak skar leta, mikor aa olvasó kedvvel örömmel fog hozzá, mikor benne élvezetet Iáiét a az olvatottal annyira felfogja, hogy a lelki gyönyörftség mellett, tanú)- it álult. Ezért olyan meddő k törekvés. Mert az a tgüktéges dolog, boW a népnek szánt olvatmányt előbb meg kell kedv elletni vele. — Meg kell itmernie, bogy a jobb tartalmú és mégis olcsó olvasmány leletének, eszének hasznotabb foglal-k02^»t nyújt, mint azok a selejtes teimékek, melyek a melleit,bogy lelkét nem gyönyöiködtetik, a durva Ötz-tönt és ialést még növelik benne. Az iparstatisztikai felvételek küszöbén. Régét* érzett ssflkeéget igyekasik pótolni s évek éta slodáslistlsansk iamertün-toe faladat mageldáaát kísérli meg aa orasá-gos statutikái hivatal aa ipaMatisstikai adatok legújabban megindított gyOjláaévti. Ama nagy Jjagaadaaági átalakulások kOeepett, melyek aam oaak egyse társadalmi oaatályok állásét ráakádtatták meg, ds egéas álls\'mi életüokbeu komoly válságot okoztak, a tudomány és gyskorlet emberei nem laa-ksdé kitartásai kutattak as esskfleOk atáa, melyek forrongó alioaaáges vieaeayok között aa állam áa társadalom rongált kajáját biztos révbe segitsék » bámulatos sgyártolmfi-•éggel, moly ellen csalt újabb időben ayi-lá\'kosik némi vűsaakaláa, állapodlak meg abkaa, begy a modern é\'lam terheit osak egy iparilag fejlett éljam képes viaalai, a ■ basánk vissooyai káét elei rendű é\'otaaflk- aég, hogy ipart taremtsgek, a maglávft pedig iebetSleg fejlemsük 4a virágsásra emeljük. fis megkezdődött a bosszú, ssenvedé lyes ytla iparunk érdekében, a osál kfisOs volt, mindenki látta, a hozzávezeti át. iránt oem tudtunk és nem tudank ategegysóéira jutni. Ham is lehatott ee másképen, mert itáletlloket ram megbiahaté adatok Besae-fiJgg® égéasé^pk anem oaak a sokssor sa-oyira oaaiékony réeslegea megfigyeléseo ápíletlflk fal, mával eljárásonk a kelifl slap biányában oaak slvont kOvetkeatetáe, csak tapogatódséa volt. Ép ezen nehéseégoo leaa hivatva se giteni a esélkavett iparaUtiastika. Sok a mi n\|t4ly volt, amgoldást nyer általa, ka-lomra dtoti a légkél kspott adatokra 4\|í taU k9vetkeatet4seketSée tévelygésok eddig tág torát jaflkebbre aaoritja. Útmutatása mailett bisasaOk, bogy jó exedménynyel lem megoldható as ipartBrvéoynek minden oldalról sürgetett revisiója • kormány és I0rvéoybosás s siker sokkal aagyobb garaa-liája mellott ralésktdhetaek iparnak érds kében. De as ipsratatiastika a bosaákBUUt várakoaásoknak oaak aaon eselbea falai meg ha kásagtalsn lem és hivea tokaösi visaa e valóaágot. Ea fBkép aa iparoaoktál \'Agg. Sokkal msgaaabb váleméayByel va gyünk iparoeeink értalmiaége és kelym érvéke felél, armhogy kételkedbetaéBk o munkálat aikerében a teljee bisalommal ae tekinthetnénk es eredmény elé. £ alatiasti kai fslvétsl — és sst oem bangiulyoskai-juk eléggé — rsm fiskális isempoolkál, hanem a kasai ipar legközvetlenebb érdekében történik, • midén íperesoiak bssafiaé-gárs bivslkosank, nem á\'dosatot kivánuuk tél dk, hanem eaak aat kérjük, hogy aajál! bantukkal bamnáljanak a kösérdsknek. Psnsaskodnsk, bogy iparunk teng, de kegy gyógyítson as orvoa, ha a kór miades tl-netét 4a a beteg organiamua érverését nem ismeri; gyógyítani oaak hü és Sásinte 5a-vallomás után leket.\'Ipsros köreinkben élénk •s érdek fedés a k«eel jtvlkea msgvelésa laadó oraaágoe kiállitáa iránt, geodolják meg iparoeaiak, bogy aa iparstatiaatika eaaek malhatlaa kiegéwitfi réeaét képeai, a ka aíH i jiír liniiji Szökevények. — KUw«Jé« — Irta : Hmeálsl T. Mvéa. (Folyt, áa véga.) \\ A aek biaa-voaékáJ mégie eaak aa t ki, kegy megígérte, eeiva ellenére. Kgykangaaa KÓtáasyák kását, a mm volna ttakre. mmM, mid&> egy 4a Is vert aa hagyta el iatka auadaaát t jégeeé Ép* keámdak egy ao4g-keng IHUs meg Ittlét t jJéeka !• yVisae^lmd«n, és kii látott ? — flry Ö^fit. ~ Oymiám! mily seivieéea ember •agy le. ■>gfsaa<éttál bóldogaágomtél . . - la r - kárát aa eseáéikeeva. - Igaa m, osak ta, - Mnyaság ! ktaa\' la vagy a eaé-Utéf . a i ~ le f konsé la a^kéiáaak mem-4mm t meaéá kie gneaa étlter m • Te kaK\'lii mog anéeem kps-gyeké i veaeaetát; egéas ANa<te vártam >paksimi, Mf ta a megad ré aiss ip«r. koíhéC ét m» gkádiiaoi - Ufyal eákéiváay I — ée ment <ÍMéa nem ittiink kegy ért mm aa M « áz%a». HaU el ketfvas Gyaéa karüom. — Tán arrél atnos tudomásod ? — Rós«abimbé ? , . . igás, nioat em lákiaem, mialátl oda meMain volna tfls\'em kabátom kajtókéjéra, áa moat — kabátját nézve — már a tea ÍN; bisonyoaao meg* latosait neki, de aiiél éa eaak nom te* hatok 7 . . . — Éa ki atáa. miet la? — Mindea eee re 8. Hej Qy alám I áa miattam oaak ayagodlau alkatai; beoaület a savamat adom. De 8 ... 6 nem anerel. — Nem aeeret ? engem ? Peraae, kogy léged. " — Ük egek I éa ilyenek a uÓk ? ... két éve, kegy oealogatetl, éa most, midte partot ét ni véltem, hűtlen lelt? — Faioaa I — kát aam hallollad még, kegy a aék tegktkkak a .hfltlenségbea ?« — T»paaeielia& áa énjét leinégsmsn i». A férfit gumi labdának t«kintikr addig játssa-nak vele míg el aam voasti ruganyosáé gát. De ki tokot ráta, ka aa a aaiv mégis mak vágjédik a rabláamek atáa? m — Tokát ea a aéi ktság { még ma roggai kaptam lile agy névjegyet, melye* méaei ■Éne saavakkai kér M, bogy bot- nap délatán .............aa U— i Mrdé- bee; vagy taiáa aaal akar ea leeatf vagy kwéiam, sslrnyü Ham éi I - kát ke ? Hg\|m>m áasm imi lo mkalé koaámm I m i mm >ét ii tii ki ? itMim jtééev er. kávéé ké- • Meg\| — \'Imgy ? — MM Mdaaak miadaat. Kétás) né Vgad I. Imyával akar BiiiiI áaaaátaai... — Aaaéoaiy — Igao M> Kafma pedig meg akar • iféasl rnafcimai. mm la. Mpof MHa; ........ kngy a» a^b Aaaafcmspas»yafal Ima II III T ff talKiimÉl — Brrfi még llmidnl aam\' vtlas L. áa c«akugyan megakar veled asékni r -j Iga\'h, miqthogy itt álloi[. —f KüazÜnOm Jóska, liögy meg mondtad titkodat — mo<dé bslksn Pórly, mi alatt kéaet asoíiiottak rgymáUal, — [aekam ie vaa itítkomj be ugy ktvánod: elmondom. —J- —i Előre is ktsannüm ... ■H Amint létem, aa egéas világi ssékni skar. Anna kisasszony szintén aat torvmi, t. i. tcbn ÜrÜgy alatt, kogy iflrdóba megy, amgasetUaa vtiém saükui. -j Hallatlan I ..j szökni, eaOkai ás ezöknij mindenkor eat kivénják a aSk. Moat mar nam tudom, mit gondoljak ... És kova sksr Anna kisaamoay sséklatai ? H Ok aarétom, alig marom kimon-daat, —\| Kalonévárra. - Kolosi várra ? U. no, áll joo meg a nap saj égea^ de ea valÓbaa bábelizavar. Kótámraé ukvaaoda akar velem eséknl, awri, mint említi, valami taaár rokonuk vaa otl. - Ha kakál ... ee lemo-ak igaaáa /komédia! • - Hidd lel tyala bmátam, w nem nevetséges^ de meg4tdeml( hagy komolyan got delkjemaak [felette. Bét eeakagjaa meg esékjflajt? ... Kia ideii seátlefal álltak, míg aam dekiei tuaak egy jé Ötlete támadt í -j TadodTínl, Amim ? - éa tudok így ctófM, melklyel mftad ketten, tnálkos érbotlakl aak etiafáéai valám wiiiiCT •át kétra, baaom kát nap múlva miketünk. Addig pedig án magam megaaük!üm. - Hát én.? I — Te pedig, aat iaend meg.Anna kis-ases^nynsk, bogy íjolnap már várod Koloia* véren, kolott lo maradj otthon s a kisasa ezouV elataata után men] Kéláaaynébos és vüágoeiltd lel a türténetekró). így ée se enyémmel, te pedig s tiéddel leaaem. Tokát bsleégyetel ? I — Itt a kesem I - igen pompáé gondola! ea tSled; [nem {jieba vagy orvos, érteu is a bajok orvoeláaáL És most miután már I nagyon rlórt halad aa idS,v mondjunk bumnt egjmáaaak, amrt kérdéa: látjak-e még! egymást a jÖvében. I — Iateo veted 1 ! — Élj boldegaa I U ] Küny tolt aaamek kel begy iák el egy-má tl — Dr. Bebey Lég aaea éjjel Olt a ve-aa\'ré, mely elvilm Eoteasvárra. \| ssép tavMy, vslamiat lyánya is, sanolll meg Veit gyéafdva, Sogy terve sske rfll, már elékéasiteu mindent, a mi aa atra Wktépm ... I Lu. KaloMvéfott vag) mzk. Egyik nrgyfabb vsadégll kapabejárata elótt két •uhanea áasmog? kaknfk árosáról miadeo leolvasham, eaak as nem, kegy bo* oatMes emberek.1 Rebájak riagy roogy, aa-gyou megviselkaéte jk Itandoriegéayelke^ dés4 Nagyon bjaslmas jéberátok lehetnek, klléakea nem ^ylztzáask ilyen méra* kal ákámra kaHesaj még eddig ma JdttMttil aam sikaritft semmi. Akertam ugyan egy fogást tenni, de sajnos nem vihettem ki tsrvsm, majdnem rosssul jártam, mart ayomomkaa volt kát reodffr. — Ne lá\'td nekrm kedvesstt t ma-renose. — Hogy-hogy ? — Hát egy vidéki úriembernek es smnyórá\|át, lánésoetól, te ügyesség éráa msg aserselem. — Tjfi eshnboisl akkor me msla tűnk ... ^lade mér? — El bítony, még pedig jó pénzen; Ötven frlot kaptam értei — És ki vette meg ? — Aat biz\' nem moi\'dbaioia meg ka-llreeotlan; aHralmasiat egy saiaéssaé volt, mert már lübbstür láttam s a ki a kés-ban. — — Akkor lo me {él viselted ma-gadat. (t) a a a - Dr. Sabey egy seokát vett fel a vett-dégllkoa ; ideér kérésékor aeeoaal maimmél lenül járt, aranyórája, láeeeeetéi véadarolai meet, alkalmaaint seekmotsnékksl tolt ma-reeoséja. Rögtön feladta esetét a rfsdénég nok, seáe forint jutalom, mellett kBilnéolls a tettest, mért as árával egy drága smlákt ment veeaaadlbe; as egyik MM alatt mtkia ltitant egykori neje ateaképát Este elment s asiak4ska, lasr^ett km-lett vötna megtürténai t ked vsa ujálktaéi mk Aaae kisasasenyayal. tf\' aa at)dvüsé4t* játaoették, nagy -aaáaaa kéaéaaég malloM. Doklee ur mfar Ml von egj^gy pabaiáet, aátalára, Memat Ha \|^áSéiT™5 a mia aagyoa ^gsdeM. mseí, kél ka jön atáaaa ? ... f+jmph m$i fcáttáhcs Tan Beik kelre a HébmrféJe oaptánk 1884-re aaóló aam- és ái^gyaáke. keríti. taaaliágsisá akarjék tenni est, ugy <M ÍM kerefftllvitolo mellett ie mmVkt \\ leli kfiretafbl. Aft aiktasstgáttSfáa terbet m vé ea mm idét m iából, sem pia.be fy kőonjtt ea, ety sgysso tt, MMm ssáa, eeek fy ki fésksm kell Kakitk keletié \|fuo«iiik miátt » ípferfeek jél)e lelett kéuégbe esaéak, ke aa eitfeln; m leeae kaiégtiő, Mert ee •at poteiei, kegy u fontos társadalmi wntíáijruukbau teljeses kiáeysik e köeárdek «áaU áreák, de tat oem leket, Bea sutiad MtéteUan&nk • érdekkel ás bizalommal váriak a fonioi munkálat eredményét. Dr. Jtke\'futuuy Jóutf. Nemzetgazdaság. A mpli\'hét végéé • rkeztek Budapestre 1 a dsssgAehajéeési társulat meghiiott jai, hogy lÖegkfr/dlAk tárgy áfások el a magy«r kor-máaysyel. Nsm, a kéoú lapok, mintha ra lamean/i nagy réserényes lenne, tiltakosaek aa .ellen, kegy a daaagéshsjóaáei láru<att tárgyalás régéit kaid -tte le aa illető ereket, •eek psetáa megkal\'ga\'ják a msgyar kormány ákejail ée kévstoléeit ás eaekről jer lantéat isaaueá es igazgatóságnak. Ili meg ragyánk győződve, kegy e kormány, mielőtt féleeól-tette a társaiétól Magyerorseágboa való viseei\'jraí resdsaése és aa ortaág iránti kő-tslességéesk teljesítésére, tudatában veit es eak, bogy a (illádat megoldása sokkal nagyobb oebéseéggsl fd\| járni, mini annak ideién ee egyesaég aslosatrák állani vasúttal, ■al se esel ben t a réaavéoyeeek ates l\'ran-eaia tŐkoptfnies\'voll, kik sls$ sorben sajái érdeklik megvedésé larlolták seew előtt Ks ka a kormány (adatában volt aenek, bogy aattal a legesBkBsyBsebb társelattal aou megértetni, Kogy nem osak asért van, bogy részvényeseit minél jobb oeetalékkal dotálja, hanem veaaak Itö^oliueí. is, aaon állam iránt, melynek területén szerzi saskai aa owalákohat, hisssSk, bogy a tárgyaié sekaáJ ta/jeeeo felfegyverkeave fog (ellépni éa a béoei beid é# papiros bombárá* daoeáre, magadásra fogja sétyseeti\'eai a társulatot! Aa a fék telep dSb, melylyel a bécsi sajté a megy ar kei niány Jegsjsbb merénylete" ellen liaroeol, éppen a mellett bizonyít, bogy a daoagOshsjósási társálat is veseeUnek látja Igyik ée f iijMrak< dás atolaé fegyveréhez j eaek asért fordult, bogy ee által a^körmény egyik-másik kOveteláeét eeelMg én jr Inthesse. Mondhatjuk, begy roas legyvert válasatötl. flaarsi ősére elmúltnak tekinthetjük eat ea időt, mikor a bécsi sajtó osinálla Magjai or-i aáges is a köavllemoujt. A bfoéi sejlő be folyásától ma már inkább éltél Iflfcsk, la kiesig j La sllenbea szid, fenyeget, mindig bisonyos aMgnvsgvást frsilietűuk, A budapeeti srsságoa kiálllláz vidéki biselbágsi ie megalaksljsk. Akár s kor j mby alsailá»a, skár más magállapodás sse riat löiiéoi a biasttságok válssstás^L s bi-saUségek Qasaeál ilása ismét aal a benyomást kelti, begy — sem akarjuk aa Bntudatoa mélléaás vádját kasgsalyesá, i egyáltslás sem birunk még, vagy sem akarunk nirní helye áralkekkel s kereskedelmi érdékek iránt. A bizottságok mied kívéae\| né kfll, ugy elekitlattak, begy a kereskaufcs ipsrka Marák tagiéi kösőj beválaástatott $4—14 ipa ros bel é« kattag «< a kereattHk^kfletil 0sk s kereskedelmi asakosltfy aleWke. K bisettaág salán kiegészíttetett ajgtorfáMgi egy esti letek vála>smáuyi tagjaival. A bizéU.-sá^okban tehát képviselve Vannak ipar ,és mesőgazdaság éa teljesen mell&sve rek * a kereskedelem. Akármint kelaljuk, uem vágj aek képeaek megérteni a bisottságok jsme ésassálhiásának rsodsrarél. Talán osak Lom ss s seiv felfogás veit irányadó, bogy kiesés iparkiállilásóknál a kiállítási bisóilsá-Koknak Iparosok bél kell állaniok, mert ebbél ea ia köveik esnék, hogy aa iparkiáHitásboa a kereskedelemnek semmi kese. £ppee [ebben a saersncaétlen felfogásba n rejlik kOe gasdasági po Ilikénk legaarkalato«abb bibije. Miadept elkBveiOnk mekSgeadaégunk\| és I iparunk érdekében, — a mi kelésben heljea I is —és semmit sem trssBsk kereskedel\'ulek fisjloastéseért é« estén még oeodélkosiink, I bogy a motOgasdaság és iparért tett nagy ál-1 dósatok nem gjtlmO osflanek I Wir í előrelátható volt, a franczia köt-társasággal fnljtatott kereskedelmi tárgyé-lések megfeneklettek és kevés kilátás\' Van erre, hogy egy raadeseres tarifa-steraánés létre jnjj a. Ennél a kérdéenél ia fiéos, Ma gysrorscágot állítja oda bűnbakul. A tárgyalások állítólag asért urak adtak meg, s^ert Frsnosieoiaság nem hajtandó a magyar mar-habeviisli vámokat leMállitani. Valami iisgy bevitelünk Ugy sem tehet e téren, haosatt a Ishbevitslt nem évik, de he a magyar inkg* biiottak regaasksdtsk é követe^aflkbflB, csak bslyesen jártak el, M«ián elébb mér beleegyeztek a írsncx;a borok vámjának le-asélk lésébe. Aat hisrtü\', bogy Magysrór-ss ág, mint borlermelfi állam, nagyobb eugfd-ményt nem tehetett. Fretioaiaorssá^ról lévén seó, e»Onkbe jat, bogy pár év e\'0M álomnak sem üfatt volne be, begy egy onságiiek, sielyei aleg-gaadsgsbbnak meudiak, mely e legsúlyosabb kftitirse Uégakat i köi-uyrlmüsAggpl t^ljesi tette, vi \|ahe á\|lamhás\'srtái d- 6ailtel kéad jön. Hjs, Un>pera lááábnnii! Ma Francáé oraeágaak hatvan millió deücsiije ven. Nioc« assn^sn ék- kétségbe eesi Frasesisorsság sorsa felett A defleaitet jé réaabeo besaalei ée beiesegovkisi ok kupáiéinál külSnk gyarmat poli>ike ekeste éa Tnois, Towking, Ma dageskar tdgvsé ksuistownt sisssasd^ák aa Ssyéoisaágwak, mennyibe megkéditáaak a Irei caia kereskedelem réeaére kertit A kod-vesftlen Vissényokai a frsuoais kereskedő-delem hanyatlása b eiéidéate. A mint a bey és forráséi ól érlbeUh, ssosasl intéskedelt és valóban páratlso, a mit saak rOvid pár iió alatt elkBvstétt. Érts vonatkoséteg érdekes edstok köiöl velünk párisi levelesünk : „Mlholyt a kortuáiiy á statiaaükei ada- \| ok bél kétség Utaal meggy SaSdötl a 1 rsnosis kereskadsisM nigymérvű hauyailáeárél, aso bal steeitette e k^lMdi kensslokat, hogy Msaesask feirilájgositást adni s francssa eaík ksh versssyképsségéaek eeékkeeá-érél. A é\'a a világ miégm réeaébil éfkesnek kon rali isdóeitáseUÉSelyek as ntssi Jpereeke áelm> és ipart aj eladási Iriyshr-, többi nenisvtek- koolumenciiájárs gtW tigyl^i«"te £k. Daniafkasffi a.,konsul, aSgel Aino\'l löveteket, küldfU ininjául, mélyk otTkény éysis eíedkaték. A várása komul föleuM i araasaie saövetelcet, divatárekat slb.! magas ér it, agy hogyl most Bulgáriában osak < ■renoaie cunierrék örvendenek sagjoob ke ItondSiégask, aeék ie csak jö miufaéeűknél ilél fogva. Marokkébél saépea disaitejl tea tjUssákst kér a koass\', egysiersuiint kon» wlálja, begy otí ssgy ssaneyieégi jnémet, lollaodiai éa aaterikei ssesst fogyasztanék A brazi iai kouaul jelenti, kogy liami silóit német és -angol aármsaáu pálinka, Iránéba eliqaettek álait keiQl forgajomb. Kaliferniábau. is nagy a pálinka ssOkféglei; kénayen elsdkatók a aolhallr és seiittongei oognreok. Quatemalaban nagyon kedvelt e franeaia iOateeer, csakhogy nagyon drága; iVai csia porssellént iBinege ea »ásAro\'nak a beusslilöitek, jéllebct 10 — I.Sf■k.l drágább mist Más tartosaáaybeli, Keresettek még francaié liqearok ée íiyok, ktllöuü en bor-deenxi és\' buiguudi, A Sandviob arfgetek konsula beküldött flanel- és pamut mintákat (a minták hl Pámban mindenki állaf meg-lé\'i inthetök), melyek\' olt pgy keluuk, „mint a aaéne1. A frankfurti kouaul est Ijalátje, hogy • fraijoaia és spanyol botok aa Uj vám-tar!la bsboastala óta\| dehezen ndfiatók el " Csak ennyit ametOsk ki leveseéuk tjrrjcdelmes tadésilásábél, ds ebből U látható, bogy Frasosiaorsság, ha valamely téren, bej érzi, nem ánquettimz elébb, nem engedbegy mélyebb gyökeret verjen, banem asessat bossá lit jLettol és eaővel. Ezért nem kell Fraimaiaor-aágot félleni. A pénzpiaca, mióta s nagy nlliiné lefolyt, ismét normáli áUapotbe jutott. .Valé sainünek tartják ugyan, hogy még e hóban egyoa iperégak részéről nagyobb igények fogtak támaastatni, da a kamatláb, ennek deotáre, nem fog emeltetni, mert s főbb se-héaaégek már le reassk kOsdve. A saa-aetkflss páaapiaozos is nmgkéouyfbbtlt a helyzet, főjeg azért, mert as erény kiszivárgás Aaerikébe, ha nem fog is elmaredui, de egyenlőre elhalasz\'otmsk tekinllistő. A jegybankok állását a KűlOnftlék rovatában találja as elvssó. A téads lalysete e béles ie kedvesét leu aaradl, lÜeg politikai események miatt. A ssrrbisi látsdás beanBaket is oly kte-lrfl érdkai, kogy a asgysr miaiaster tsnáss is fuglalkqsoft vele. £ kOfüluiénynek lulajdoniikaió, hegy a-tlhude a bél végén lelje apstkiábs saett. komoly politikai jehntóiéga sem lehat/ A republikánusok mitaap tehetnek a demokratikus radikális párt hákflt, mély nrk nagy része most baulma tetőpontján áll míg kisebbik réssé ssul s re ménynyai áltatja msgái,\' hogy ss 1869. slkotiuásy ptoklámálása alapján s a ka msiák fÓIasilstáss áltsl knraányta \|st hat. ír «Msdndi Corno kűlAabsa arról éreaűl\| hogy a fraitczia ksbiwet jegy-fékat küldött a spanyol kormánynak, mely befejezi a párissl tüntetések ayo mán keletkfzctt tárgyalásokat. A frtn-dia jeg ték ismétli. Grévynek Alfosio király elóU tett ayilstkoastát, mely » Joaiuil Officiel-ben is megjelent a jogot sd rá a spanyol kormány nsk, bogy e nyilatkozatot a madridr hivatalos lapban is kAzrsboeaáass. Tiiibaudio tábornok, a volt franczia hadűgrinioiszter, s napokban bőven kifejtette választói elótt tuotidoU prog-rainmbt\'szédébeii lemondázs okait. Mint Párisból írják, Tltibaudin kijnlestett\'-. Imgy s kormány túl s szó szoros élteimében ugy kellett kierőszakolnia snisden • reformot. Ferry miniszterelnök azt követelte tőle, hogy Anmale hurczegrt ne hely ezze rendelkezési állapotba, mint\'» többi orleansi bsrezegekst, Aumsle hadd maradjon tényleges tagja s hadseregnek. Ezt azonban Thibaodín megtagadta, \'j&mki.ng •■llnglalasáia bárom hadosztály Juísz szükségei, minek Összeállítása 12 hsduaztályt gyengít meg. fi/által a nem zeti.védeJem jelentékenyen gyengül. Msdridi tudósítás szét int Alfonzé király őszinte őrömét nyilvánította Loe főhadsegéd előtt a német iróuőrftkős lá tngaiása fölött. A Vo^siscbe Zeitnng-nak ellenben azt jeleutik, hogy a mi-nÍ5zteilaiiácá oly intézkedéseket tárgyal\'. kiráív i ak a irftnőrőlőV Tál>gstásál- j ™^o«tják a német irótiőrt kés látogatását a neki tulajdonított- po A sainássak késŐLb magtárs vonták Igyslmét, kfiűní játék tikkal. Kotasésse egy al \|átaso1l igen pompásan „Fisinrtta1! bsr-saigsl ni iplksa. Doktor ar igén belemélyedt s nésásbe, mert ss s bizonyOf st kissé Ismerősnek tBft lel előUs a kBlénben ia kinyerte let-ásásét. Félytss s •eieéesaő aimás legeltette asrisfit a sssk vélrtlssll talák annak keb-lére pillaatasi, a legnagyobb bámulatára mit Iáiba Isti f — saját aranyóráját a Ián- aaát-r- Már most ssikéfea jóthatoti ss ods n Alig, kogy ssssssl nem ogrot\| fel ésls a sslvpadra, e»\|yira felindult, ss ds ssért meglékaste magát s bevájts ea előadás v\' , maga is ssjnálta sargsaverni esi as aigyeli, Maa\' jnbbss sseretis volna eeokat a IBedéri ssasekel, hullámzó haj-Urakat sésal Assisi ss előadás végére ért, lesietett f« esishás épület Ujáialához, htjgy talál-ssabaasék aa éráját viaslf ssinészofi.vaJJ iAssetlea mellette egy fialaj easber áOstt, bi igen gyanú aasmeket vetett reii Érdekébea állhatott dobtor arval Umerelféget — Ab OSt akarok assresMát próbálni Es komolysn beszél isvf MMpá r - — Aasaebad k ásássá s^. kibee jegyes - Ar. Asb^ iésasá.. , , . ^ mu. j ->t k j tiasssaiiai mm syitas beeséígeaéabe \' tBMgss steksi aWsistmss ií u m végest kWba áak«ér as. Isgy^d Is bastssll kiasaiimsf BMgblfétt - Oá és k. a^tf táa ság\|e« vohks wirtérsk kés\' mag-\' s — Uiani I ön engem szerenoétiensé tsea, ka uem mond le asáodékáiél. — És lemondani aebs, asks aem. , igso eléiséáen/rüteb mindketten;rövid gsadelkaáa etán S fiatal ember docior ur elé állt a nrmee eUsáuUággal egy pár ksstygi aiajteM jpki: .4 , — Ha magnak meg sem tudunk agyast i. il éljen s ssareaew — Pá... pár... párbej fi — moodá remegve, — Igenis párbaj;.. Alig, bogy ast kimoudts, egy af assst «d élőilök, ki beskélgetésBket puékalBvésali táywsigról baWgatis. Uccfur Ur sdssugfs la fistsIelDberi«k: ss sst^ — Hrm értem víüasaolt a fiatal-ember. 0 tetaastt msg sekess annyira. ! j-j Habéba I kise aa ss ssgyal sts Baé leket, aa eeaks aaál) aat egy darák saséesré, kivel jé ianeretaégbeo állok. Ds igasáa ee tetassk aayayira? v •• — Seski egyéb. — Ns akkor béke legyes köetBek -mii saeleg késaserítás lÍBvetetl, — ka agy kiváeis, be m a u letess. — As égra kérem! — De aaés»ot terlbatek e, ssl HK le Is és ssnásastasst lÉMt ^ Tílé^ len**. tí II ütvglto á sreságedt ».»ed;est»fk<% — Egy vidéki llaéaasssy, klégyktssii teaársél vaa Utogetásoe Oitmmal bsgylák ott Myflkel, s dsiai Wkeeeeewdé, ki épse saésH^I klH«Se^é megsm is-sseretnémismerni} I 9 A fisla ember ^ydjaaas üdvözölle Kelyst foglalt n«\|\|ltlle, doetor ur pedig igán megaavmodoü, igen iesserőenak tetszéltnaki a I sŐ, ki ssiutén njrugtalan pillsntáliokal vetett reá.\' A fiatalember .minden b nélkül kéúnfogla a oda vraetle a uőhjJs, ki igen elpirujt; — Jé berátom. dr, Sebey rOlL Habi... {bfttfeii fal s nőinyJkába borult — ismém e még édes Jóskám f — Usekám 1 Huském, te vagy ks ssjséesBé lett beloledf — És — és elkezdett sirsi — es lettem. Booeáes soeg, bogy slkegytelak, iaft már meggyőződtem, hogy igazén saeretfz, tpáa\' páihsjt ia akar\'láí értem\'vini. — Oh mit nékn tettem volna érstlrdl ? — Tekét elfogass ismét nődnek 7 — Ölökre esek veled a\'zsrok élni. Egy mrtó baók csstiaui a iámét egy máá evekébe bftaltsk. Ötömében meg ie leled-késétt es éráról, pedig es okests saersoosét mért SS tété figyelmessé. • ttá J • • a Hát Tavj kibe bolondsltf — aint aésdssi aaskás. Megsaataits a házát, hova as rsMaaas betér. Miután sebey sefe ismerős ásnál s osslédsál, látogatást tett, begy maggyŐs^ijék [a"kjdéki kAesMSsy lilétérél.Féijét is Jsgá-▼al bivte. I Amial betérlek a saobába, legnagyobb aigbfetéeBkre, issssrts arezeaal 1. Iái kosták ésj-es sea Véti aás, aint Kétásay Anaa, ki emstéa, aat ssSkevésy jfltb ide. Kyá\|a* Ivöeléa etéa elaeadták agymássak i iSr-iénlekst, mi aem •gyéb, a\'wiksgylfláséysé k lisl^ özvegy, heleeysgedott Üortábe a neje \|s« rUj Oyulínak ; Asss kissaaessy kin-léi ssslédett, ds agy évvel később tsy UsMyt dakler ar Ilaská\|ára bak kast, s alÉ # Ml mtdsyájea asakevé^yekl "Politikai Urak. LLt I ff f\'T I i Oieis erosa kllűg)srisisztgr, mint sz falszásáról hzóló legalsó Wrr s annak ideién megjegyez\'Ok, uinsUni útját -is, 1«lesé kssg tortához Moatrrzbe tesz, po41 i .«áJfzél IsJ n^ii őazze. Németország fóti osljjk hol s^sás/iraak is sendége vojt, FrSfchsrulibít megy, Bismarck hejUcget ^Ijgreani Es atazás indokát Obwágr^ék\'-szűkhégletében vélik fólUálfH\'B jé felnek tekintik a béke irnsunamdáswa nézve. A félhivatalos Joénisl deSzl.-Petersboürg a frídríchs-tulii útról, szólva, megjegyzi, bogy as a niiicit píjirilcai hírneve-* intézőjének szíves meghívása kövei kéziében történik és Uuégkivűl hozzá fog járulni a kái áIN.n közt fenuállő kitfl ió viszony meg Szilái ditásához. A német trón örök A) spanyolországi u\'jilinz Madridból azt jalaulik Pátizaba, liunr sleptslsn az a hír, mintha a bar ezsllonai franczia \'telep az ottani r>pa bliüanuéukkalegyeaűíten, s uém»l írónői ö kös ellen lŰ^tetui akarna a e hitt ess pán szélt terjesztették, bogy s Posods-Heirera-kabim-tiiek áitssnsk. Alfonz király mára houibu>gi hadgyakorlatok alkalmával meghivts volt s német esá-szárt, ki s iiiegbiváat el is fogsdts. Mi \|dón aztán híre érkezeti, hogy s fras-czis spanynl űgy el van intézve, tiéipet ■farol közölték a berlini kabinettel, liogjy a írónőiOkŐ\' fogja beváltani Vil- moT Igét éjét ~ A „Tomps\'tink ejhó 13 arol a kövatkeróket jelentik üfad-ridnol: i Kevi-si-n hisznek Németország gal való fzövetségbe, melyet a spanyol kabinet bárátjaí állhatatosan tagaduaki j s. .ah li ftadják, h»gy miulnn s német, \| császár már Homburgban megígérte Al- Ml Vega ffi- Armijo Solms és Hatzfelt, gióinknál ; aűtgi-tle wf kogy as minél eló^b megtőitésjék Ekkur szunUiu bekövetkezett miuiatervébág és Fian-czisor-zággsl való viszály s minden függőben maradt, mígnem a német kan-cellármegkspU a jegyzéket, mely a szeptemb-T 29-iki esemény végleges be-f<jc^ésnt képezte. Hstxfcld gróf asosssl bejelentette s tiónömkós Istogatását s a ypany <») kormány nak el kHlett fogádní látogatási, mely az ndvarok közt már meg\' volt beszélve a egysze 0- n csak ud-varik-\'ságl tény, a nélkfli, kogy egtéb jtileaiásége roli.s Kz s bivatsloa ma-li^sráiat. ■ aísdridbsn e hó 12 én n pubüká HU\' lűntct^i volt az \' 1873-tki spanyol köztársaság elnöke Fignvras sírjánál, a mely voltaiépen a kormány ellen volt irányozva. A menet, ineljTsíig három-száz emberbél állt, késve iadolt el a pradntól; a néhány koszorat vivő két kocsit legfÖllebif ötszáz ember kisé/(e, szóval az egész tflntetéB fiaskó volt, még pedig s . ífgkfllömbjéból , a mit vslabt Madrid ülnlt. A íime levele lezóje1 szefjnt nagyon szemheszőkó lelt j smsa almás absnrd tolis; mmtks Sps \| nyolpikzágbáu s köztársasági kangnlst volna a túlnyomó A párisi Francé tá- ! "TTsla^lzetlil (ueuhatoer einÜer "vett [ részt a lünteléiben, mlg a mint s Temps érteKÖl, rsak négyrdfélezer. A Times keitaatinspolyi levelezőjétől tsdósitást közöl arról s beszéígé téréi, melyet aa lllrtő levelező s szol-tátinál folytatóit. Abdnl Hnmid kijelen telte elótie, Imgy ó csak arra gondol, bogy népének szabadságát kitérjeszsze, begy sr etákágnak pénzügyi viszont sít megjsvitss, és T&rökoszágnák fflggó se-gélymrriiaft értékesítse. A szultán azt is mondta, hogy ifiiclmeth\'uűl várja Egyiptomnák az angol csapatoktól vsldk kiűt ilésél, és y gOl azon való ssjnálko-záfáji fejezte n, hogy a berlini kon-greskznaon ólyaa hisszul volt képviselve, és hogy Tötölioiszágiol Európa téves ItMetet motídnti ■ \' A ispanyoí gyarmataalT egy tagn, kl fölyt\'jöos Ősszekötti\'íésMli fan haripa politikai köréfte?, ast irjs!a ,N.\|Fr. Prexmi\'-nek, bogy nagyol tévedjek azok,.kik a német trónörökös madi íd í atazábktől gémet spkay»l sé Tetnég létre jUtét várják. 8panyolor ISÉMSl tsrtátkodnsk s nagy eslHékátál és U Némftorstággsl, sem Frsnctta- 1 oracaggal Mm lépnek olyan viszonyba, melyi SpáWvnloriágot besodor hálttá a nssnWürizi jftMfttn örlényébe l^az, begy a Spanyol repabUkáaaaok szeretik i* franbja kőzi Arásságtil, is viSMl ss b tsígsMfiátailkn, begy s spanyet méf ssgy t őm^gébefl sok baréfja van Nátoeftr- i sságkak. A némst trónörökös minden Vizomatsl asivas fogaáutáara talál a egysttal JA alkalma issa naki Spanyol- r I Üti ka) jellegtói. A aTsmpsa szer mi s spanyol kormány nem tulajdonit e látogs tásnak nemzetségi vagy politikai fontosságot. Elismeri, hogy Németország elő zékenységc javára válik a dynasztiánsk és s monarchiának, de azt sem feledheti, bogy a király atasása alkalmával mindenfelé szövetségnek ellene nyilatkozott sspsuyol közvélemény. Szófiából s következő kommüniké ment tilággá: tTVtjfeii alaptalan az,a hír, mintha Sándor fej delem jegyzéket iirtésett volna a nagyhatalmskhaz,melyben panaszt emel s berlini szerződésnek Oioszország lészérói tö tént megsértése misU. A fejedelem és a kormány megfontolás tárgyává tesz msjd Kaulhak b ezredet javaslatait, kinek nagyon békés küldetése van. A bolgár hadaereg-bea szolgáié orosz lisztekre nézve fölmerült kétdéa valószínűleg mielőbb kedvező megoldást syer." P lárváiról az a hír érkezik, hogy az omsz hitlspok szerkesztőségei a kor-máojtól utasítást kaptakr bogy fartóz-kodjftisk alaptalan és felffinést kelté hírek terjesztésétől, melyek Oroszországnak a szomszéd államokkal való jó viszonyát megzavar halnák. " ftgitfc, wy. ii mr wiiiit i* \| nmággyfll&ii hoivát képviiílók ahkm iálla^diiá még, jbigy u eaejjre, ha e bó 20-ig a hoivát bánt ki nem sevezíi, nrm HpiiéVbe a msg} sr orazlgg}űTétb- ; esetleg tömegű .Jejfiopdásokst is ki\'á tásbs helyezlek\'.- BéCB) mv: 13. Vasárnsp tndvsle-véleg hosszas tsnáeskozást tat toltak s magyar miniszterek Tisza* Kálmán elnöklete álstt. A horvát figygvel s különösen a báni kérdéssel foglaltatok, minélfogva a Pejacsevicb gróf utódjául kiszemelt Pbiltppnvios Famncs karó i* ott volt mindvégig a tanácskozáson. Phílippovics báré alórehaladeát korára át saegromlott egészségére MvetkozOd s kijélenté, bogy ezek mistt kénytelen a neki töiajááloii tisztái vissisutazHam. Uaazá let le szón-bán, kogyka a magyar kormánv nem talál alkalmas férfint i u é kinevezésének értéket tulajdonit, bizonyos foltét- -lek mellett hsjlanddl volaa e4Cagadai a báni méltóságot. Phílippovics írásba foglalt feltételeinek aa a lényegé, bogy a bán (síelés levén a horvát tartománjí gyűlésnek, aat követeli, kogy a Magyar kormány mindetikor értesítse ét isten-ezisisél miarfssmtá istáaksdáamiel aég olysn kérdésekben is, melyek a kiegyezni -iőrvény tzőriat kéivetlsnöl a vagy * r iortnásf katAsköréke tartoznak. Ssael a kővetéléasd sz olyan Éntatdasssáneá akarja elejét venni, a milyea a czimer Igy veik A tábsrsamasgy egyéb Mté-fehei a határvidéki erdák als^ára ée aanak k^atkaaéaéra snsalkasaak. A saa-gysr ksrmáay tnéaaésal satu a »\'u itt, él még Mm bttáreme« INttttk A a "amaurak rimaaiéi m tteéepntra éi t ilf\|\|ilt>áii mm aaeiteuO mag, ím éttepeétel aeag pi. iüppevka kgj • * lt« fcerattri a bán 41 tárna » ha eem Uiii ftlHKtiak eltsgtdáae mail alt elvállalja ttt t I4liian nagy. {JL Fr. ffc) THnkI «m II Drtgmlt krivmuéí «Mg eMtéértlkél éné ériégtf október KVthktá ftttketék tárták Mg. A tá-meéátl * eaatd&tég caak két érmi karca Mái él akktr tiéti a moatanegrél ká-kártt 41 kergetai, iáikor a amoaead ér aegtiaégat kapott. Pétim atv, it. Egyiptomból érkt-ItU kirak saeriot Hidra pata ttja elvágatott. Stakia bajffKfi vaa. 900 lat—a hUetceeltatait. Adag, aov. II. Sadaaból érkaaatt Urak aaaril a Jlabdi Voytsk .r mellett megverte aa egytptf iákat, kik 360 halottat tesztellek. . London ftov. 14 Slteker s berlini Hűuoaila agitátor metüngje a vMa-mórul ksil-ben ,a atocziálreíormálft moagakMB falét" nagy éaeko volt, Aa etgtltk eaaknem teljeten távol marté lak. A szónoki emelvényen ét akik urai ember állott, legén* egyesületek elnökei; a terem éa karát caak réazbtn telt mag demokrata ét legény egy átölelek tagjaival A moettag alatt Wyloaeeen lárma talk Stöcker tagadta, hogy 4 antiiaamita társulatok tagja valta, mire a közönség att kiabálta rá, bogy : . Hazudik I* Sttcker eeután Bebaefle könyvéie lá maszkodva, ki akartt fejteni dméletét a aateaiél étmtkrtta mozgalomról, de mit-ég félbeaiakitntták, agy bogy végre e mondott beniééa feljiaiáaáról éa végre caak a német oaéaiér 1881-lki tréabt* aiádét lééaie, mire a aéiaár ellen a leg-■értfibb aatvtk hangzottak (Öl. A mettng * ulái aa álcáét cuk fáradiággal lehe HU megtkadélyaaal, kogy i hallgatóság Mllakftsé töredékei klUei a • etán vart keddi ne legyen. (N, ff. Pr.) Berlin, nov. lé Glari mt Fried-rk tar uheba ntaiott, kel kél napig fog tddeal. — A .Nalloaal Zeitung" ize rfnt Ölen mimiója nagy jelent éiégfi, íjíer* aaaal van megbliva, bogy a caár legmelegebb barátságát fejezze kl a cééaairtak é« 111. Béidor agyeaea mt hagyásából megy Berlinbáj Kriederick ribefce. A sierblal eseméayek. kegy a kivétel** állapit ezekre a teet lettéit la IHnjnitrllA, arra lap a ttkaléi vtaeéeNw méivr let fiit. Btlgráá, atv. ll» A. Pl Owt-fedótttója keeeJlgctéal laít látván fCt bzttet tttdiSáíÖja btólgCtést leit latváu K< aattc\| \| k»]jjwswiö. Pár érára éle* miaisatereliákkel. aki kijelealttl* bogy ^^^díj* * • alMtéty egy oldala a^tU<éré! T ■ l Belgrád, nov. II, Pa- Orr. A aajeaárl kerllttbea már caak 8—10 fétyi bandák kóborolnak. A közel kőt-eaar fölkelóböl ott eaerayolcanáa letette a fegyvert Hilaleaat komat alélt tény, btgy Mllátkt tölkelóvoaér kél jpartaztotj a kik eam akar lat a létedétbee eaada-kaeal, tóke lövetett. - Ai alexlnácii keiftletken t fölkelók inlndky ötazázan voltak, de ai ebé puakaaaóra péti félt* lémmel rtkbtutak iáét — A knyazse vécal karlletfcet a fölkelik egy maradék csapata a bulgár batáron laté, nehezen koaaáfárktló bagytkbee vonta mag magét, Így akarva a láaadáat állandósítani Kiek ellet Qjarkoviee áíttnéWf egykori poruaá UMt iudglt kaltnálval A Oar atak ni teletiUk ma Btigrádkél, bogy a aafoaári kerlltl bél klaMrttoU fölkelÖbsiidik K\'nrsieváCa fölé tttttkdiek i megtámadUk « vártai, jaely Mj4a volt minden védtltmttk PölláaltotUk t laktMiá\|ti, i hatalmukba leriitUsk Uégy ráfi ágyat i aitáa kikiáltották aa ideiglenee imméayt, mtly-,aak élért Slatt^tviai Alexa rtdlkáíli -képviseld állott, kl lieldtl wakóltgény veit A kfeélyf ceaptitk kél úrti aréa klideivm után aaélaaórták őket KrtUr-ateaa eléU I a iraáitk kézéi elfogta Okdldira ée Mt^afeo vall rtélkálle kép-vmriAlet/ Kayatrvéea megbédtll i ka\'yraálltfntták beale k1 térlényéi teU-J dei. - A kateftaág Uvulléte altit mag i léalál aa tlekaaltácal paraaatok afef-léatl i kleaébadlitliák a kamlaitla miéU ékért hrtmtm Stttkt fiili kálié kép svieéét A Mktlák itlt is m^tkkti reémllék a baltktU A mmi btrméty easMI ir#S mértté*** mii. Nfy AHaeéaéctkaa lé Myrtélttlta áttté* Tapup aa Jbttwvt JMttfa tábat tal tm tlaa eattittí a\|y b dawtály MlEU M tat a Mtéaé laléé ki JMMÉ. No t rk ktntéay MÉi4 nt téMpy M ^■K «at* Mi* léait B Müld a\|tktt éa Mamtattéfc * ei4\|lél t Hl gj\| Vtfi £ Ml^HW\'^1\' M* ksmp\' smülalt traiaátl taiáiték máim I^M^M UM^ mm t^Ám. ^m^BommmmEfejQl # IMI fppmvm tm v Tilipöpiwfi ataaa * k i kormány elkattt a livtttlea állapotokat caak addig *a>- í taai. mlg az •alkaüaatl aatk^cra. \| M«éaa eddifll ittáakedéi a fónutlW alkot mány keretén balti történt éa aa alkot-mány mindeddig fönn fog maradni, mlg aaettag aalgtrtat törvényt! alakban vál-W\'iáe tem ktvatkeaik be. »Minden ütaátlé térvény ateniaég előttem, mint aai agéaa pályám kiaoayiljt,* mond! Kriaatka aa ajaágiróaek. Belgrád, aov. II. Ida étkezett hfrek szerint Paska ea elmeneialt radilália párt v«elr Tiddlakea tartózkodik. A j viddlal kei Illeti kapitány Juvanov Paiict rokona. Ptaica illitólag a viddini ortaa \' konztltél tartózkodik. Belgrád, aov. lé. Aa itteni varból tegnap kéeé e»t« két aáazk^alj gj atagaág ! egy aaáaad lovasaág ée két flteg ágtu ítélt tatolt Alekszináczbs. Aa alakul técat ketQlelben hlr szerint oiosi flgjnö köknek eákertlt lázaddal síiutiíok • a a király tagaap rendeletet bocsátott ki, melylyel e kerületre nézve a kitételei állapotot rendeli el Miién király tegnap több beéiaféile kliAretében a várba lovagolj bogy ai elinduld eaapatokat \| tdvteMje. Belgrád, nov. 14. A kiiáhi csapatuk ma Kaayaateértnl kél ériig tárté karét után megaváltották. líégv oiudi-, léai ágyút, a melyeket a felkVlók .elfoglaltok, t katonák visszahódították A \|-kenyai krrtlatbdl kiűzték a lázadókat, j ellenben AMteaitáczbaa zavarok töttek ki, Jovattvici U lutin tábornok egy \' szak«sz katonával oda Indult. Nikolice lákorntk jtlOMti, bogy több ftllkelé ve* sért, költök Mariaké radikális kdpvlee-] lót éi pdpát elfogták. Rüflflilk, oov. It. A vlddfni kar öleibe taralt utrk felkelőket Bamláka kleét lék. Itt ai a bír kering,\' hogy a I lésadást oroai liaatek vetetik Belgrádból jtlatlik, b«gy a zsjcss\'i keitiet pacttfikácaiója t aljaiét ke van fejezve. A aaétngiaaattlt láaadék agy réete Ktyaitvácetál dél .eleiia a balgát ketároo fogltll álltat. Jtrktvica al«aia deat kitt veit ék ka-Olcti paranc-uo ká él csapllát m\'guaporilollik SieáVovIriea Hadtica táaragatáaa mailalt Knyatevácz \' ftll operál. A pacalflkált kerQletbou a katonai köaifaigatást alkalmazzák, Ai oatromállapol kíterjeaatéaérc vona\'kozó rendeletet tegnap éjjel Irta elé Miláa király de pedig a knyaaevácai kei öletek tgy-tny járására, Kayaeovéti éiKegtlia véntkra nézve A buljeváczi\' éi bátyai kariletek kátdiágtl, mini Belgrádból a kó 12 tél irjfUt, a mér teljaeti tevéit léikéi\' vezetői éa a bujtogatok ulleu kétéió leveleket adtak kl. A tadikélia központi bizollaág elatke, Ptatcs JNikola ellen kleétti Mhöaé levél Így baagaik : \'#Páalcs Nlkola mérték, isjesáiiufllitésO, f«l»Ag pMéntl vádoltatik .éa október lééa (oreaa idóeiémkéa) kell kiről kalétozal folyláa latatldatálaadA Ilivel azonban a bttáttatl vdgfeksjiá alél uiegekött, t baléaégtk Mklretatkt bugy t ttöke vétyrt ifottaa Ogyiljenek él el fogatél eietéa, ldr«élUfk " A fegyveres kei dák vételéi közöl többen átaaéktek a bolgár kalárat, mások ellen bee meghódoltak A rógtöaitéld bíróság meleidi meg tnftkédéaét. Sport á éeeye/ tiéáiiat, e\|\| e\|y Mé m/nf MetetfeWr, Veréléayee, gypnyU/U éeel aep I Veit áeVember é ée, Irlmtll dagadt kaka a ftüattl ŰaWrt fiainak, beay mily paaapéa ve i d^aatth leaa máaaea TUoertdy Kleknél, flkeaw vidékről sweahMtek aesee a pueká l\'iek \| a beeltaeieb oaeat klibályia vasúton íMetek. A figfelmee háai gaada négy levet iagelett ka alépk, ée a keews aem megébe e, aemlavmtaa aem aalat Mie\'l mer «üer bé^eeaéb t«k\'begy míipm ee eU Baseaéig, aaat eaavít meedeu, kegy \|é hm Itt ma gyétetab.* Aa igta Aévlttarfi léetháMla taani Mikéit baki magyeé a\| tár rémséget, a Sej\'lr klaaégli átveaetf Hta ab kerftimta, begy mejd, taeáaeei l&éétt ItM m«ge»bei at elaé latmtel A SÍM baléltfalad ttát deoíqe* matHtaeitak Hnaalka^ bél a stlvélyée le-fiámái, t rndr gyl HN Vám tártaeám liilbne i jaiméiiH eetk a aégv éa* kt-. aareaa elaa>. ft eeheá t SkakNti Laaai, PeWeaiak Hab ée Ottlt, etéf Maff««»f áélméi, iartet—é/ Péla, Xrtaaae kwy taebé iaayk Iftfrktiate ^■éf\|ttaalt\| ariiMViK M^H lós fs A sIímsI iyn estlte iageleltaéc oem bosett iW w.wl^ Még Iffet\' I érekpr w t«<m iknk ; gyae)t Uldh i tégea, awllagei éjaeak* relt. ttbatUei l^aeú* \| u»k raae ayalmei ?allakttlBaebáiaei puskás < I ae lainm aainUl kalfé teleket i ktVttkaetelett Pár érére ále»(« éltttak ! eeakákel m \| ékreaaté ed* I hugoa jeiatét \| kagy ayegeáieH elhaiaak, aa aeé esak tgy eeaeaé\' Pyea iélkea negye* termééi teáiseai tata 5ehet, — ée hegy labmeee Qewejbét Mméadtdtilt Mit «tk tehát mit te»aek, mlat aaár reggel teái éltetek te \| lelked e folytatni agéae napkeeeaat; mellette! jól ékttá, teli rá taateeia, a saere latra méltó kán aaaeaay ^aévaepjá) tm pelte, A pAl\'ieaíeUk ean biaUttek Msdhke. begy más napra jó idt leea a nekiáll sikettk f\\tb$}t&\'aUnk e N órat eett és béeaeL K« eáakagyea aaáiesp a va> dáaakQrt kelteU fel benetlnkel álmainkból. A lege—bb napra viradtaek. — A vedáaaat aameeéltMt, » báeek-aaaet-gxéqQl »rw éalembee tartóié a. a. Beeys eidóa. De eem hiába emlegette Skabliea Lecai e 11 aa laámet 1 aaMéa kaeeijára a bél Fabmeieb leetvér telali, éllé belyékbee Mferduette Iket j aa ttee a kettíje tagéia tértit el a a reae alájaUkhaa »g egy afabb ie iártlt; ee atea elttltak egy la fatett ál, a mit ők egy eomhiuáltek, hegybe már aj elvek keresnél fatáat aa ttoa melbetrl jeleni, taeaayieel eafvakb aem eaoaétleneég egy éeé I — Végre-valahára elkeadlek a kopók csaholni, méet-egy \\\\ mérföldről köteleden folyton akang leltek, vad aeeebee teskéaek elé nem kertit. Mi keeiewlek biaalmunkat teaelra. d. t. t órabér edabagytak a vtdáaa\'eéllelel, e egy keeayt vem-kaiét eatoálte, Bánok-8eeat Oyérgyaek jétltvb bsa; aa rglt maradót tajk t\| hallást keadtek. Máanap a sala ageraiaegi póeta a reporier eaimére egy frie ea Itlt lebtrt boseti, aselv béia>glali»al annak magyarltatáal lelt kUmvev hegy e^g eem régiődQtt areóményteleatl a bunyai ve déatal. KOIönfélék. A matf jtl v ál ama Ital mesgel* aaak a mégy ében aa agéae teeeioe meg iadaltak. Felyó hé It ée lartett* a perlaki (érés é«takeal<é«, e bel saalgabirének Ko ayáry Mihály kétikeielelbea éllé oaákler l nyai Igyvéóet, eegéóeaolgabiréeeb Qráaa I«áasló eaákimeyai jéréabnéeági aliegjraét jelailék ki. Aa eddigi molgebiró Caeeeaák Jóeeef ea écletealelnak ba)elenlette, hegy a aeelgekirét álláara jlftben eem reflektál. Ae értekedet eleéke 8eabó Imre nem esek a hieeltsági legeket, beaam^e késaégi alél-lárókaA Is maghTvta a tanánakeaásta, a kik lemét egy WM álpef lieetak magekkál e iáráaből, kiknak ellénatenre kdlOuOaen ea eddtgij segtdaaetgsklré Koityál Wenéa élléh pyitréaali, ki hivatalos mŰkt)dáe«beu roppant aaigortiággal {árt el é^lMgkei égyek bet. Koely álnak mindasonáltal a btsolteégi tagok IkOaUtj magában a járásban is vae pártja,! a ninea kitárva a lehetfaég, hegy a nép pvemleU ekat nyiUánuH halgúlat ek0> Itabeeí képsktt, aaetgelmea ée readkivéleté-tyea \|«lénlegr eaelgabiró segéd jevára mag leg válteatii, klllbnoaent ke megérlelik a tálam tókkalj hogy aly bélea méieéklelt egyén, miat Beeyáay Mibály kiválali léatkaége alatt ék ialeetiaiaek beiotyáea mellett a pe-regraphaaek rideg alltalmeaéeábaa Keityál a lélekre gondol. A pe«laklak e oaáMoc* nymainkkal még egy kö»Öt étief ealetet is fognak fanmii, hogy igy ee agéaa Marekaeeek a kijelöléstkj kértli áUéalogleiáae egyetérts megállapodásra ftaeen A esáttavayai érlekeslel veeéraap, nov 18-án I. u. I óra kot lartatik j elére lálketé begy aj murakuaiek a kéapentr* aéa«e ku-lénOeeu ae áteaaeéki eleékaég iráat érdak lédnek 4 melyjre Oeaaoaék Sándor a jelöltjük. Ak elad h üdvei járáabsu jt seelgeUió-•ág kéjtUaébkii nagy a kBedé\'em. Aa etteei bmettaégi tagak nagyobb réeaetlnosl ie e )elel<fi eaelgabiró Megy Jéesef jeloltaégétlá-mgai)4, mm a máalk ráeee Letdvey Má-tyás fa{t járitbiró Mtmélyéban uj jelöltet ,álli« iell\' A liedvaiek lese néven veeaik Halóé Miliéljf ékkíabii elnöklői, kegy mev< tektibáUl a aj árieket Met lehető későn aaáa-dékeeik meglkrtaaí A kewihelyi járási értekealm fetyó hó t94e lisa. \| Mftr emliietiak, kegy a tapélaeái járási ár<ehtk aember It áe tsHstlk meg, malyaalt ■ aalemial ae ágyék {éféai aaafaraai tákeek araLlaylrtl iapaak kmklaalebki •aéaedkit Naek iMUL -I THvéayaaékl ItalakMIaek A btatJlí eeJláíy rliaéra t tflrvéayaaékl éptiet Áldseij\'í kelyialgébet, aa fftetékaaa bééi bivíltl eldigi beU+a, bivaiali oeaUly 1 reaéaatjmll bl; kl ttm a tégiárgyiléal M i mt. I Urgitiftk aMk e aaek j ftjWttsIivébaja,\' vaJamtt a felek réeeéfe ■ Ijaeiak lleutaii eárekoaáai -1 r ••met J A legáleelakbl jttttea a Jtrráaf imaéw aetbe%ené vt- \| Wte baeeeiéet nyene. E« ékel egttéére ItikeiM Ise aa »awlaa aáég aielu «uaesaa tagjak itilti a rtl«ktls\|n kiee* temek a klageatlél \|a)é UvoHáiét és aaég miiedig égett hiány tag lenni, kagj <ét, klekeey Wyeaéke k aikékerekee kell kte-Ukedai a itiirlay«k éptWébea. TafU ea jgaeitglgymiilM aeékékea eljelefl rebaa e a tárvey«etki belytelg«k ■beiéi tárgyában béeeal sejtette. A Hki aáHaKekel eaaabai •éeaasfkt Kis éve s Jlaé ^ Oeefe Isiréat 4a Betas Jánost a Hénil péreattl vaUla ktstism alél lilmat telte, mert á\|teak aly kmaeyiaékek em flk reglak [Wá, mttyeknek al«p\|4a mell tálkae^ slMaml el litty iéi Mii <éé\|m te al- S, I tabunk egy ketékbl aaámébae feUerOlt paá akadémia kebeéábea atakeli bmewaérgytétá* eéaaaekt - ■alálsrta 8aetec Qy«la kiv péataMelk urát és ebédjét m% Mdem érte ; aetemker IS ét rggi g) éltytrt eeáp, titftsar leáoykájok a 11. hónapos F r id e r l k e ball meg, temetése máieap délelStt •agy réaevéttel tértétt. A letért elhervadt eaáp tvégbimbé teleti eallti tájdalesal aey-kltsaa jéaágee latta) — Hclj r+tgneita Upaak melt aeámáeak a^«eégi rotatAbev a királyi Iák-Iák deesatrelisaiieiáia teaelkeeélag keeatt klaleméeybae a laééattáe bója aly álKlAei keeakáatateit meg. mlatka aa (aléeő klrtk aha arra gondoltak telaa, begy Km< belyea la kir. tábla álliUeeaák fel. Leptek eaerkaaatéja még e !ap kieeedése llttt éaare-telte a kéaleméay e reppent tévedMt a a Ikdéaea késiratot felfelelte mintbegy aaon-kein a tedóettáa már kl volt saedve, a ravi> ser* aem Qgyeit fel erre, begy a lap éatas-áldásánál e kyilrántaió hetytoleaeégoek á Isiből va<ó kíktesöbéiletéee saáadákeftalell. A lap reti.-\|alé\|»kor a ssrkemtS tétel levét, sejeálettál Vallja be, begy be^etleaének eem ötlött teamébe a hiba. • - Krélky Jte»f negy keaiseai tOteéeyaaéki htvatalimk neeemker VI-ón délntán resetlB eltárkée Katee ViktOrii kie-a»Monyt. Boldogság Haérje trigylbetl lének eredménye 47 J* frt SS kr - Aa téMhat K. Qv ftatapaaaré^ víééktmktt la károsítást iééaatt att, tlblayir* Varte karaem agylati sera^egyakkel aearkedrti. Biaaty * tebse esár aa ideit, kegy e it ellen eeigera tetéekaéla - Wévmatyaraalléa. Ttmem ViL mea halat ent^kajérí iUMéaCI HJ** hdtgy miaiséarí tagedálytyal BTiheeyira-r» ma gyanMtvetia Tiaalákaetá\'. - A I amakb amaérei hegy bem mell aaembalne a aaepUnaki eeaóelaü trééaa Raagteyi Náeóereek, miat egy Bt évms Klek nteé fia, e ki javilbat-lea megatiaeteta miatt eallti kegyteamettá Ma a aa apai káabéi már évek éta kitilt • téti és miet iegyteree caaveigé e idák-bet bóbmeli. aa eHeet kíeéaitelfegetáaipat-raeeaeak lett eltei aeagOUa, et( a vanólrve emelt pieetelylyal ealé megláaiaéáa elkéri-lémnek kikertibetlea elkaimaaáea laéeká-ból ee egyib feglyár által ^tyoalöveéalL Aa eeet t. i akép lértéei, begy a mna-ostUee Wasélhilaiatl a megedéma éa miét magát megkUéeáéini aem begy la, aét ee ti elCégai ekaró ptmdarre pmaial\|i fogeu, a másik aeeti pübmeibeé it egjei4tte» j — A eatagétltáaakra veealko-aólég a bentééelmi mlniaijer utasítást dal gbjíoit ki a lörréayketóeégok réeeéra, melyet legkéealebb kliééU aaét. A badmtvelelek kee4ére éa iné>1 játért ,„ n^oudja ee ala-eltép Itgfeuleiabb aa, Iragjr a meagóeiláe a lékett legnagyobb gyereaeéggal bajtaaeék végre. A meagóeiiée gyere ée aeebetes vég-rehajlátáérl a \|tláei liUttiselftket tetei íele-lősekké. Eeetáa elóedbi ea alapítás, kegy a behív ée mi médoii lörUujéjt e e ónéira Jflir detmény ■ mieté Vau kiená oeatelva. K bír-detmény 24 óta alaltj valamennyi köaség eljáróságánek megklldindt a a bebiváahee aaiaeég eeetáe karhefetem la elkalmeabstó. A aevaealée I aap ekét tértórftis negyedik I nap bemtlétkddeir k1 bmhMPtek aét-lejsttmal A liálltláert eée»^,v v^kmínt a fuvaréi VI mMiSérjr teáHltuut \'ktléa UtaMiés en fa iMatlások es or- aaégbee dívó étieden tyeliet a megfelelő anáttm példáeybkben a megyei elitpáaek éllel megkalüellek a edalgnkiknak a vég* bŐI, \| hogy m kŐsségeikben köatudamásTa — A aalat ée wmogyi láeeegásl pé-1 rtkal a Vaéapeett tartéeyeaákaél dr. Lány Wé adja elő. ( - Kélee Egy tatel ember beadta írásbeli folyamodványát P, t mmwtatkke a né hány eapjaalte aeemályeeen is magjslset ae andietioajian és éllaeéve) ta \' megktNk e a mintáéiért, begy eegédlegeleaatéVi beeeük ki. »Háeae esek barilem —- meadá a mi-ntealer a lelyattfodvá«yr* matatva — mi a kibe ebbe* a aaében: ;kápeesl\\te%>..« A fslyameéó alpkelt dedefre lelefl s „A kM ea...* — Lásea bérilom, ea ik klaeveete* téee is ké »es.i Qy ttjlagmtáa ImmaUél 1 Megyéak Turettsae köeaégéW leké Oáeik Jáaesaek e ráikeí b^gjea lefoglalta Oeaeee bort érmé aét séóhátrelfk tejékmi a fakt eetmeeyet kttfsgyeA Kive Oáeik iéuev kajilieta, begy etlselt e etakai bM báeél fagia W-gyvflaaé, aaetáe peélg ae «aéan kéiéfak Ugyeoae aep aSa st\|) ed I árakét a Magáméi Páter tálkái kité báaa aaalielt levt taa aa keeat kígyeliedr. á Begledi Jáaea eett 18 éeae 4a vatta étere e lálte Géetk Jáeeai a teáéitól Felső Seeaeenye felé felei. Hegy e gyeitéa felyiáa nagyobb seereeetét-leeeág eem I év vént, eaakie üervélk Imre rátkei \'kataeáraek k0sr0bket\\ aki a tseMd aéggel aemmel M.agfelsti- e téeeéaaaél ,ém táját élete teeélyeeietéaéel a eeelm^fJt kétfelé eigalie ét a tleet eloltotta Ugyeaaa nep este P óte kért! Oáeik Jáuea Síekevile Féttaei iáikul taté\'peftéjé! Ilaérfetlmeg gyeflért/ée éeefevéseiett te fe térnél rnmat-kllt OÓtik Jáeet a raadőrtk éllel elfogatván, beitamrta kegy e rétkei bité aaelmájál Ő gyújtotta fel; té k mták gyejtáa^ kieár-letkt tagadta. Al élfe\|tn gyujtageiét a letetyti klr. lárétbfróélgtak lwaéigáii«nák: - IImtajárllaalek Inkamstja A Stpdkerauben álletnáanó seáma bpeeár-eaiejl lisetikarJ kadelyie ekédrt gyttlt t taee mull pénteken A deiék KtMlvr keaeérek re-komjaeavce paiai oanokának, kellat Víéei sartéeaneá tábéraekká törllni kÍMeeeteté-sél UiinepitHéki Aa eláUpteíelltek eléda, básé Hlbaer ale»r»dea jnyitatta tpeg a pa-kátbleaéaiáeek soréi, l^lkea. aeevakkefeeee lelyaj a lávaré frdetueit. VMae lábervek, ki egy kteekb I almai fpljjláti kérjél Isiket ve Viselt néhány eáp óta, luelm; aeavakbae kf-rnönte meg a Ümlikar üalett eeaealmát, bi-eelmlt éa a sedgáletbe. tegtsilttl áldeeet-kéeaaégét Á (leiemét v dám láeta Ityeite. metyim e btetéraeeteb Laládjeibee \|arieté hOlgjjek vettek jésaU U A geltal rabléfr.lkaeeág kanégyá bee Uv l\|3i idéMltt kZdttM kl h«w« tanévekeeée t<té a kin lábls jtMt\'M* A Ik. ttbliű as eéelbirdtég néMAl aíe\|váitakUila. —,, Masega várta agykor* Kutaal finot himevee gambkéilmeetev jfl létce taeaderglt 6p évee kor^bp« i koporsó-(ára a város ée,a pelg^ti Inkéfatkéfj rne\'y-nek elaleOke tol\|; esép kosserukat ae(yea> lek, — Aphorit mitk. thmt h k\'tíl/tiWtMc iWr»WffWt ÖTVÖM VtLUO$ * if^j^ ÍTMl1 .éitagi I A nők miggy\'tmk\'tiltmak esaa: elŐsaOr ér I el m e I e fe, kegy laketet. len étiéül meedeauok J t> e r e t e itl I j e» sek; hogy aelveeen megedjak magunkat j árié k^n > e k. begy Wiu aeetet[Ht\' őket bánieui ta se\|ielmebek, hogy mé\|- \| ijedünk." \' O 11 ke, * \|A W leeméeimteel* bakáa% lhn< ttéiáae, éHatbii^ hanem ammi áaa émae-akkor megekevnll benne rkettlééy-tttáttaA bedélf, Hint kell neki tébké tanitó, tud már mindeet; sőt ajakéi is lersml. ■ féei^ »»»•■ -Jtk ai. -tetaw nme «sme^em csat- at eetev .A aemeeek^ bela legveaeélyeeebk, de agyiaaaemlee kgteekb iele\|denel kéeé tartaeik, begy me 1 gát miadlg egynek eeaaWI* m 0 I 1. b oiftM* jk aavelt letiétá- \|ea% be amm* ttindig eyHea mnja ée keát tétbea ke asm fárje esőket, t MVtn * tÜH kemély laielmek iMkjtflteM JMt kitéa\|a krmi. i^agy rt^íllmÉgtl feaiWtise •! ;» laa.IVIai %fev<atí e BetefM Sáiaaefl e btkj «8. pák I. éa 1 I ^TNHKf pealli alapjáh tútl WkajUt éa btaeagéért k>Ös#to«i Ollóját, U eeÉtrfUl^ mennie kl btateaek d lt\| \| MUnt ml 3 - w \' 1 4ő^á\|l /t^éf^eá mnbe^jlmfdjjféteytil 9 .xi .rvtetotf .VI Um m a mk&mfr** álltéltetett, bittns t6iikrejtttáa>aak alapi tötéae* bátftu uevaaketö / .Halt* biztosiió lérválallá él ia átvtt, még fennálló rizikók \|l ansk u íjában aiitiak ia, hogy t n<TI«i4 \'á» iáját más fői síiméit tártarág áltállal* Unluá éi s dolgok \|ljr állása miatt még Kérdéses, miit ícöviitkeziuéh) efy veiket\' íjsk métf maguk uláll s társaiét u\|lit4 v\|Í8S0UJSÍ A társalet lupékéi s fs\'ek zaklatásai elél meeekllni óbajiváu. inár vagy írni lemondtak állása kiél és más lát* aulátokhoz azegédnrk A lioemabb lilére] d jváltúk ellenében bistosltnu felek, a Intést megtagadják éa a tneiiii) itjeii á fönnálló biztosi táti sxerzódéackbeu nsm latnak gsrsucziát, Mioi t kár esulébjui a .Tiszától* nem remélnek káttéiitést. mán intézeteknél l>\|ztosltjlk vagyonukat, linbátí es által szolt vesséym k űstik ki umgu-kst, bogy a dijakéi egy idéig, kfctamo-aeri fizetik meg. Tekintettel s körülményekre es eljárta ig izoituak! is moiidin tó. A .Tlsst* bistosiiéU\'salat 1872. alspittstuU 465,6130 frt néne szóló 0564 darab tészténjujel 60 fii. (mU^ témel és 1197 dttgb etk iMIhii kojheUitt rétstéaujel 1879 ben ű\'étett ulÍ»ljá<t részvényeiikiiit 1 frt. outáljkkot A\'jóta folytonos növekedő tratesétfgel, Iwjij atló Oalelmeuet mellett trugeli életét. lak tarjaaatéaa, kllöaöa tokia\'attoj kasai vi-eaeeyaiakra éa a gyakorlat igényeire. TV* lalmát képaaik, raadeeaa: VeaéroaikkU, melyakkal a felmaraiö g—daaégi éa teaUi- kai kárdéaek beható áa aaakavatatt méltatám találnak. lemartál cikkek, 1) a e® eéaytermetét, lalajjevitá* (különösen a vta-lumpili , talaj smbkatzlá», elagorfveejle,-Jeideaiteáe) gaadaeági épiléwet, gaedasági gépéeaat, meaégaadaáági éa báai ipar atk., agy mintán. I) aa érmeaiaeitás, eiosaabáJfe-tát, at-, Tanít* ée kiéépitéa, inü- éa káté-pitédet, gépéeaat ée gf ál ipar tik. köriből (a anakaégkaa márttaa képekkel éaaaaksaórt rajtokkti). Tárcsa, könnyed mederban itt, általános áidekű, gaadaaági vagy békáikéi\' tárgya olvaamánynyal. Gaadaaági auamla, melyben a bel- éa külföldön felmerült Ing-ujabb gaadatági meegalfuek vannak híven viemafkiöntetve. Egyletek éa társa leisík, mely rovat s baaai gaadasági egyesületek ármaalsai\'fl ás viasaAélyeaé larsulatok, g«s-daaágt aoövmkenatak a a mérnök - éoépitéao-agyast lat valamint a vaaaliáraalaiok, hit^l-iatésalak, stb. mQködéaének van aaaatelne. Kiáliiáaok éa veraeayek. E rovat agy a kel* iöldi valamint a kottáiéi általános gesdasági éa ipari kiállításoktól éa versenyekről mindenkor kalló tájékozást nyújt. Hasznot tudnivalók, mely ravatbaa a geséeeégi ée mi maki gyakorlatból vett köakasana tape»a talatok közöltetnek. Találmányok. E rovatban ismertetve v; nnak a legújabb általány aabb éréekö éa lonloaabb tálálmányek, ujjjy szintén a soabadalmi Igyakie vonatkozó Ind nivalék. Irodalmi értesítő, a legújabb gesdá-sági éa teoboikai mSvek iamerletéaével. Vágy ea köslaményaát e gaadatági ée lankai kai sankma köriből vett kiaakbsomö koe-\'aményak és kirak. Vállalatok. E rovat bi\|t ad aa épitési ée aaállilási vállalatokról ár lej téook ás pályáoatok a aaok eredményéről. IlrtÜnli éa énéttÜÉgeailának. A lap eiva.ói réaoéröl beérkeaé közérdekű kéadéeekro \|a rovatban agak a vetőit falv ilágoaitáat ad. Áros képek és iietrajaokst időnként esietén bösQI a lap, a gaadatági ée looknikai sankssa liaskh bjSveiéi köréköl. A gaadaeági méo aSa eMfimtéei ára: Egéee évre 10 frt, fél-évre 6 frt, aog/edétre S frt 60 kr. Eléfl salai bér mikor lakot, de mindig aak sa napiéri évnegyed bialiléiöl. A lap aa eH laatéa lejárnia atáa ia randeaan kuld-uk, karnak aa Hímé vagy a lap viesanklidéao állal vegy loválüeg nem tudatié, kegy ninoo miséébe tevábkra eléleetai. Figyelmem* lés Aaoknak, a kik a gaadatági máraök íoáayávnl ée lartalmável köeelebbrll magié* movkadni kivéaaek, btjUndék vagyunk a lapot es év végiig dijmontenea kfldaaL Elé* ftnetéaekat aa 1894 ik évre már most elfoga> dnuk. Ajánljak lapunkat a mtvelt gazdaj kötöntég, tgyaainiéa s mérnök, építészek éa gyámok, valamint aa olvasé-körök ée kai aainék saivea figyelmébe és pártfogásábel A gazdasági méraök kiadóhit maiéban mogi rendel bet S as: „Épiléei Tanácsadó," méri nökök éa épitéasefc, épiiémaetorok éa válal] koték, íbldblrtokotok éa goadallaa\'ak, áltálé bee es építkező közönségek ba»snálatára\| Irta: OeoéaBéla. Ars kötve4 frt, a „Gasj Onaágl Mérnök* elófiteifiin^k o«ak 9 Irt. - i HARLANDl kötőfonáJorsóczérna JPWL A bée4 le jm Ütálalkal ^^W^ érmekkel ^^BOF I aaia laaaira §( eA\|rn,r» ÁUaláu k«tft iwl állápé minótrpoett kapbaté Ositrákllag) eroraiág uiinUeu nagy ée attssalm kereake éénélaeia. NM—4- 16* A vaautí men%lrHiid, Elgyengültök kik amrtlsü vMkak, aaáala (Sakftlaát) ata kSvat- kamibrn aaaavaáask. a legrtmtUU léi alatt teiMens Is jltáQás BtOatt gyiig? ítutaak t villgklrl Dr. Mlkr tio aSracato praaoaralaaal Utal. Ara B k« M> kr., poataa II km! Ukb rétériaorvoa Dr. Miller-fele M I r a r ii l o > I ujeelle la \'nii4nr>«li raeafty Is ftjéslosi sílkal erve-sstyák a kagjratl mtaása kttalyiaái. trlpj»rt lltklr-folytai) atkaajr aap alatt, ára I ta 00 krJ páeus a> kaal wkk. sl»áfélafm kmWtl ss Mraálár a "at »ar«> a)óa\|atertár Ser* W fcer. IV laattater-ann»e ea akeva alaSsa IráakaS aa\|riaS»Ha lattivaéí \'ilS—\' —tl GUTJAHR és MÜLLER Hirdetések: 6667. Ik. 83. aagaealaa ff) án 1888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY 286 II 25. BÜDAFK8TEM. KI hő liuthipfhii Trli\'ur, ronla Irninr. ée gatdas&gl gépgyár a ÜargMhldi 1\| özeiében, i játtiják solid saeikeaelfl ,é» jeviiotl gj ér talányukat mini: —aa—aw ■^■^■■p^f^MaM^Trksrlh gskasla- # \'^g^aasj.HW , A aág eaámiAra : JHHte ™ Jéiftnt(f Ctéf\'bfJptlr. ^EQaV ......... Hiuif, tn I^^BSSBHU pHH^^H ^RMMBSMA^^k á/w moumJfl A nagy kanizsai kír. törvényszéki te* l-klfvi osztálya ráta éréi köabirré lételik, hagy Megy Péter és Megy József keroaí végreM\|* latóknak Baka F eranas végrebs\|iésl \'aijen * vedé karoai •aké.ak al\|«tii én frt. tfike IBM, évi Jannái 1-aé napjáiél {áré ka-malik, 19 frt 40 kr per, IIfrt 47 kr. vjég Fekafláe kérelmi 9 frt 60 kr. éltaréal \| fa t fii 60 kr. jelenlegi a még felmsiölej.dí kO\'tjaégak iránti végrehajtási egyéken a feaikovea»tl kir. Iraaék lm flleiéliea tanioaé karon\' 47. ss. Ikkvben A I. I- S. tersaám a. Elvett lagatlai okáéi Beké Fertnoaet 11\' lotÖ 51 frt SOkrrs kteatlt { réase koiöu A karáéi 43. sa Ikkvben A 1. 1-10. tor»z. a.jfel-vatl fekvéségekbfll ugyan Baka Foreneass il-letolt moat Beko Antal aevla éllé 201 fltra kreilk \| része külön, 1888. évi d«ősember l ó B ik napján éélallil 10 érakor kajeti kötf/gbiió bétánál SiaEoa Gábor felp. oU-véd! vagy helyettese közbe jöttével saegtar lati dó Bjyi\'Váaoa árverésen eladatni fog, as^a nnkpilnal begy SHfcd két ingatlan részletre o Ifoliiglsni lm szőnél vonali jog Béke Gáltomé aail t Hoivátb Ágnes javára be-k ebi esve levén, aa ériotellentll marad. Begy Eaaiaaáa, a kir. Iraaék mint ikkti katéeágnak 1883. évi sn^ptambar 14 I Ik napiáa lartmt MéaékCI. 176 1-fl. hOZUlZIItVUi. A „Tl»tt" biztosító bank liquidácziója. ^H/fai itijiók, KB láAl6ml«f#an4grk mattok iramára l\'Jfylmü\'mőlc. W Maiam t KiUrkm/fti* í ■m QJbma tmiifft* U gt"k. KoyUH^yi Hm I l)ai i\\ahntl4 félk. - Turitfk, tjHowtii\'lf. íjH SlaloSH Blknlr. anaki " I Trtmm>t»iM\'. i iStíjkiitheh. f ! lton* a lemezek : { "}■ V, Li$tthmgit uBék. JÖI Kpjrintá fam^saé- Asaa kelek éta, agy e bdybeli, mlat kéo4 lapok bén feiiueifllt kir ellenében, naely sserint s ,Tksa\' bieteslté-bank liqoidániójs elbatáiozoit tény; I kegy élet és MUblztosiláti tárcsája eledéas \| Iránt, as aModteáeok már Myemaikea I vaunak, mai napig tildéken helyről nem I csak teinmi cráfoló, de még oly nyilat j I kacat sem történt, mely es érdekelt kSs6aségrt es agy álléaktél fölvilágosítani illetve megnjagtstni vegy legslákb tájékozni lett volna kivetve. A ,TVsa\' biztosi ló-társsaiig fel-! azámolázánsk birc eanek folyián mindinkább tért és kitelt ajort éa as a tár* salst liánt, s ks6aség rénéről táplált, smagy is eaekély b\'zalmai, teljes bízsl-matleaeég váltotta föl, mert mindenki! saaa megg) 6zé4áU osztja : bogy a BTisza liqnidáczfójs egy nem sokára bekivet-keeé és elkert Iketiee sesméa) Bár aieanyire fájlaljuk, bogy a kSztoellátl Intétméay esra csapás slal nem aaene klikat, rl kell Imntmlek. kngy a fenti eéseikee eaatlokosnank kell, síért is, mert a ketoceféia beálltát, mint ea iatémt évek éU silány mérlegei kém«ylij\|k# mii Jé Idáé \'sok mpieralgns ateá kalapot -ták el, A f1Vaa* UelaeiiA bank agyeafti a „Bea* káateaité íotánitél átv ti élet lalallet oly v«eélyes butításainkat vállalt I magára, kegy oaaa traatakeziájo. mely tffer iMfvJBtteáar minden szakember Utal \| XXJÖtXXXXXX Meg/ Kiii«a várat éa vidéke a é. ael aaivea indomáaérn beeo>, miisa féle llila»\|\|IIÉ van azerrao \|n aoee-fl»t kelybenj ea ájtm IfOtl Ékkeesay-báabom Eta gságyssat asm kmajal4 a>f aagf áitttaail TTáWrT \'slteWg alayelia.áa» sa brnnt sa>a m\'rnt a kttesá e gjágranft (fprraWKCEBlCH skeáMkK iMSn k^e esl.ssiei gjmt k-Mat Matt tyr» keeatlt P PtTZWEGKfilCH\'CZUKORKAK (J \| (BOÜImmm ) j Isi«Mf Mim áa takai tsaksa VaiÓdí miaéslgban eaak agyégytárakkae. m. v- ta c&S 7H0RMEH U ESH&IE Kfwmmi^t PmeU fltttp laptnlajdriosmil Vafy^Kam«án IHAI. mm kasej ik^ miat loaáralai Ohksn érttek.* Ca a tel ár. JUke kteei ember nej ittasul tabet, éa aamkéikai, éa aki eaak némi Oekeeeéraellel kir, tasaaad arról a Nip méstkaéi bisii\|\|l»ag ge^ Gltke. sáa ésesaialsi a isgnagyobb ás agyeaebb, mint a világ legUgya- La fteekeíeneaeld. •Bármily oaalfa a ram éa/, legalább kellemest «toa vaaet bennünket aa éla- Cé Beekeíeeeenld. a r a m á a y aem mát, mini agy ékor ^ Bán fi. .Ok miéit, begy aa emberek nem Inának lo^lnlék lenni! Miért ámítják a világét kllitilggal; mikor kéklik olyan kapál, olyae terméketlen, bogy benne aa atkae/t emlékaaatánok mattiéit fatalam nem isi gyökeret vmni." Báefl „As emberiség kosdotbon sgymrételjea ItlkUag éa laOUeg bnlalmaa agy sé/ volt, de bOnimésal aa iale által kellé vágatott éa mam mér aa egyik M ébajlotolt a mátik mén, áa a aaarotot aa mely ókat kajdaaí re eiaaenvaeérslkotl" PUto. ,A eamalat aaivOak kilolyása aesgém vMágrai eeeereleme ktfnlyáansk ogp ogyáern való atkalaosaáss. Kiaearalmel ésee aaitében, aa éren saaratatal Ja, saorl es smoanak anülésm/ja, A saaeemae saiv lakát, kár kmeaek lálmélag egyre pazarolja, mágia aa afáaave kikató aapangár, eaaly kedveaoa vlségá mailen a rét Átveti ia ápolja aMUfáeoL" Virágbaimi tlle gyacsaakknk nagyabb, aa f r el-11 k, mect már Inakig marattak, o ke még Meai, aasomjek, mart még aem veit idéak kegy altggé aaeraesak." Eötvös, gA nép saak egyei azerat, ée gytt-Ikislál aakdig ogáas oaatályakra istjetnulu.\' Eöivöa. ^Mi volna a oeorelem, ka aam fa-Mna^i meg asp kotaáibalna miadeal t Ha latemoakk aa a baléinál ée orleekb a pokolnál i be** mint aa eaaésalé láng éa kötelékei vwaál eröeebbek." M. B fá eeerelem, a aelv a véeatboaó baligilga a kstvg barátai által gyakran oly gyéfysmrekkrl erveaeHaÜk, molyok magái a aaivat ia aaáltépik." Maque\', Ji i\'ágr elei éa nem s serei ie lak Lakat e eam* esgfotjb gktm f Aa nlbag^oii salv, salai a pemla, esek kígyók tea) Ija. A Isganskk gondoktok »a\|áa aalyobnál fbgvn a tálak e^M/éka eanek viasaa, mart eenki aines, e kivel aaok oá klailka\'kld éa e lelkadat Igelik, aaoggatják. — Még a halált la kt-sflkfsfol véted i Maaogy pnmta saiv aa, a „Ba agy Mil soiv havas kklrésalt, agy aakal kledőlt jattom éséaaalgail, agy aso-t el I a f sseaelyai meg aom aaaUdilik, hí-saayea ved jellegei ötlenek lel, mint a mi-v»Ma aétktl maradt maaák. Vihar után aínot ayagsiaat) aa é^re aam darai kejaal, a ké> is^pt nam váltja U kit ée a iájdaiem aam MM vigsaalallma/ Mai. Ki I r • d a I o nr tsaame msamemm ím i ...... n^r mm*** Mkhiiináiii\|i éO mOaMk.be lÜNfe# ^ ryalmM tvéifyaméra. HIMsi Gtiéa BHa mie, M lak. asartmnal éa káaÜkiea^ i BsAsp m, IX. kas Mm, M oese A mim. á gném/ji máraeá n fnauii invuviimiu, • > % K aeléea \| \'tt]iat irtt] j , \' I f Étkatlk I Indul \| HiaiasQ\|ksiyi H»\'C» f.llláiaa a éta \'UIuiA.. >«g> JWW A t\| 10 a. M 0- H á. A » Mta vagy faa vJ Bt-aaa»yla> . \| a{ ia ii r • * a ,aa< ***** ■•* ■láana aam 1 i\|My Ll II ItsSn IS I S a. ,«ta« M Sf 14 ti a a I. II a. raggal »•«/ >eSI km. v. Ok ? kátykál.), II I L II f l a as f. 4 a \|«tgy am L J\| Sytn-I feigaiáat I II Ur II Uf áa ^aaw.^aaal I. J 101 m p. 10 I. 14 p. aaia sy•»• iM> a \| 4 a is a> 4 * Is p >tnt •\' á \| S á ál p aaM «Sgy. taatl i •a* I I i. IS a. a á. 1 \'Hl1 I g)«t>»e I I 1 II p I 4. 4 a nam. mi tj M4.it r =ss 4. m p. 4H , twi 4\| \| t 4. ta p »ts»i \|»agy j , Pelelée snerke^iS : VAMOA l.AJOM. Táreanmkoaeié: IIOrFflAKH N4>lt. Nyujtauitk keiotatsorfiioeéiiokt IINIOOO márka Hüfiwanil 1h;UiI ksétaaá a\|a\|k«a a kaSÉmm aag v imaitinti msIj wag»« karaáay i lel f4«4k«g)>< a feitaaakaa Vae. Kse« aj MinH l^th -kWe /II, L g> aekt-rk a a Utrf;am a\'«M J ammUla.a tOJlé ayartan«yaak akeea\'*** Út>r 4< »\' UH iaiitnu HiMI uIaIIhuv mm btayt rt«ya»tiay, •<a«lag \|eéig t 1 hm. • af. MAio M wfft i m ftojajo I ifm a M SUOOfO\' ál "»»\' a. m I S0«g» I aya> á ina.nuM \|«al ayst. ». a lau t u)v t IN \| M\'Att) 161 ayat. á m ÜlBO t ayer. ta \'sajüoe g „n a.\' <a\' llűa S ayst a ar; I0.00N álé atw. á a. lOUU I eyer a. •», COOto <UM M)e. s. « I0Q 4 >•)"■ 4. a.) ko.oai(\|ieiu ayr t. m 14a I iji ■ a OimtMi IS Iái ijnnsMrt I ayrr. a a \' WWWagimllal, M, \|\|t ff\|, t >♦» á m II om Isb, si. s?, 01. lé a. Kaéa ajjlia«ÍNtak kS«SI ataé »rU étOO al UfiiMiUtts Ifrí OQo m. aaaa4rtákke li atsá,sM\|«lta Haima4er íiaésft e. ta«i 4 lakeslák 1t4 fD«<0. Í-.4 lOdóo. I «l satoo. s at M.ios, t «4 tso.iwo. i.sé swt>ag IUU.0W taa. SOOJlOn luoiaa tsak. atk A fe\|a«4aJey Imi-aul aaarlat kl<aUlaaae •lur\'i atii msk á \'agklaUkki alaé, at sUaei allal ki-l« aitnit s/craMiailykei\'** mar anteasfeer so sstkasattstlk. ás kstl<: I agéssat4.s«ta). 4issasia«i v.l OttOkr.e, á t • I i, a \|ti M „ l*gy,l » J ^ \| \\ ~ Solr... A V»l\'i»is»é»yi attskltZa at \'-aattg tlllgta i»maá«a tagj \|<\|aetiltaar mSI4I eatami la k-ul-UI •atktalllelU. wímImiII mag t a» II\'iim mlieaiftsl sSátutt sraéstt »<>tt-isgyel Uftae jáuial katákm t atgra\|tJa>aaakka\| msgilvlaatAklttoWlm tef < aatllt 4ű áausi m»<lák4eteek. aiiiéaa ka* taa atáa Híg IsWsniiUs a4lk\|l tlidllk ratlts-ti4e!kek a kimi«l<>* kamat jagytlkst. VsUslalankael wdaéaakef ksévasstl a n* laneaa. aek a.af letlalflyaa amsaaluf kéaátV gyakran as aka lleyirimlaieet ktsaévla st,- i«liit vztí ooo na aaa aa.aaa ea.amm atk Isstutak n. át i\|\| aj Isgstlleréskk slayea nysgi tal< laUteat. »l<Ml«tk»t4lr\| ailaleettl k1llsst4g\|tl Itgvléaiskk fjAtitéleltMunlUiHta ktrsUlaa I k luali kails [aitt » alaésa sNgkltat sal> aiet elékk kllisileall nlsllf.lt k»ak \| kaakat intasai. Kauímaiiü & 8imon. Itsk áa véllé-lilat Hamburglsa, Laia««iiaa Ul«üsMt mibdaeu»n.l alUmllltl. syek, wisit H llfrtfe>«rijg;stiiel U. i. kösoimOilinket ftyesvo ki eea»nuel iiáuiunk rdtttg lanuitoll biaaleméri, fel-kérjlk az ujjliisoraoláanáli ráazvételra —-fTitörekvétünk esontul ia oéz háayulaod mindenkor oOnloe ée eeilárd azolgálst által tiaatoll érdokoltjeiak teljes mylégodéaél kiérdamslni. ronlobbiok. 865 í-l 93.8ián. Nagy-Karfizsa, 1888. szerdán, november 21-tfn, X. évfolyam. ÍtA4hlvatt; Rsuksl fllCf könyv-kmeekedéae. Ifytéreekáa utoea, Ifi sn 10* érek £gésa étr» 8 th IIHm 4 lt. Matf«dévr« t Irt 4tmény \| NtilMt agysner 7 Itr^ tábbeaftri kirdétWél 5 hr. Bálysfdll 80 kr. Árverés • tgréb hivatalos Mtdeimé-• jak 8t> kr. kyegál\|ee WOl 100 seóíg I M, HMtil mieden saéért \'/» kr. # . • "A T\' J • • MEGYEI ÉS HEU^t ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZlj>ASAG\| ÉS YEGYES-\' TARTALMÚ LAP. Sznrkaaztöl irodai Heve a lap «wl letní rfanát illeti kttalámények ktOée 4«k BajaantUe 4. mám. Bármantatfen leveleit esnk íemert ka aekbfil fogadtatnak e). Kteiratak viasza : nem kttldetnok. üfilttéií p« tji tsora 10 kr. A Nagy-Kan iznet vároaí azahadelvQ kör. a Zalamegyel Qgv védegylet, a jKag\\ Kanizsai- ék üéjzalui takarék pénztárak, Bankegyenület éa Kereskedelmi l^ank hivatalon közlönye. -r:;r:rr HEirrnti ztzzzz: zziT.zir iz scciceatce. A madártávlatból. Mikor odükliua borús, ködös aa idd, jól asik vissza von ultit a saobába s pipaszó mellett eluákedai a világ folyásáról, átokról a oodli dolgokról, a molyok a politikai és társadalmi élttkts történnek, ■ melyek bámulatba ejtik mai napság a tapuataltabb em-bsrt ie, ki padig osár látott valamit a világon n aia igy felszínről ezo-bolt Ítélni. * ^ Politikai és társadalmi életönk ba ssátadnak végén a végletok találkoznak, Oly esélsőtégek Arin t ke-tétét látjuk, melyeket máskülönben lakott(lennek tartanánk, ka minden áldott nap z»meink előtt nnat játszód* nék Is a netm igen épületes komédia, moly boesaaatáanak alAg bos/antó, d« moly nem érdemes, bogy aa ember annyit vettan rá, mint tgy pakli köeöeeéges gyufára. A liwnnyolcxa-(lik aeáaad hagyományain rágódunk, még atoknt nem emáoaletiük meg, a a tiaenkilencaedlknek még nem volt egy termékeny eavméje, mely áldást hozott volna a népekre As lelterőjét emelte volna, vagy tettio sarkalta volna a lát and* lom jobbjait* Mintha eaak saéles n kontinensen jeUaóra talál kii adtak volna egymásnak a ha* sugzág nyomorult matadorai, hogy bitorolva at valódi nagyok szetepét éa jogait, megeaaljAk nemzedék lakat legaaebb reményeiben a tönkre tegyék benne na emberiségben való jobb hitet. Kaeaagni való dolog volna, ha oly tsomoru nem lenne, bogy a gyáva éa erköloeteloa baaagaágnak ni ön-zeüaaaág láttaatAnak leplébe taka-ródava sikerül fél re vésetni a világot, l szekerét e^e mnredék felé vezetve, melyről lesuhanva, Avtlaed\'k ezépée biateló vívmányait (emelheti maga alá. Ne búsulj — mond erre a sötét •tavakra tgy optimista barátom, kinek a tormás virsli mindenképen ízlik, akár levesben van, akár nincs, a politikai világnak ée a társadalomnak heves gyomorkatarrbusa ven, majd kigyógyul, n természet© is ki* gyógyítja, ka a doktorok nem bir- \' nénik a betegséggel. Már hiszen valahogy • vigaszta- 1 lódnám, felelek én vissza neki \'— ba a betegség tünetei oly nagyon azo- 1 inoruak nem volnának, a as elbágyn- ■ dáe jelei nem a test legnemesebb tagjain mutatkoznának már. As a Iá- 1 aaa tevékenység- egyrészről, az az ! elhagyatott Ogyefogyotiaág másrészről, a folytonos haladét oly számot ; jelt, különböző téren, melyet figyelemmel kísérni is alif lehet már, hát még számún tartani, — na<»k nsael- \' letui magna Cé\|ok egyenek részéről melyekről a nagy tömeg tudomást sem vtz, — másiészről a. baglyok vésstjóiló 0Ölt>eei, - ss a félénk. \| tarlóakodáaa annak a réaanek, a hol j a jog éa igaaaág van, izemben a gjáaz- \' lovtgok párttlta cjniemuaával, a 1 meiylyol aem átalkodaak at o«toba-•ágnak polgárjogot adni, mind oly jelenségek, melyek nem igen bittat \| aak a jövőre nézve, éa a luleá-1 goe optiaiíemuet nem igen igazolják. A pesatmlsmut tea igazolt talán a ktaugséf korstakában, mikor aa tm bérnek legjobb alkalma van megvetni tanulai a világot, mtly Önmagát forgatja fel a a régi romai iateneAg módjára eaját gyermekeit emészti meg. \| Legboldogabb mostanában azon ember. Ifi philosophiai hidegséggel vissza tud vonulni önmagába, kO zönvös résavétlenséggel szemlélgetve a kor vajúdását, nem vá?v> nem remélve sijmiuit. De vájjon korunkban, n tűikor ezer nyelvvel kürtöli az események jrohamos egymásután következését, Iti volna erre képes? 8 ki vonhatnál ki magát at érdekek szoros kötelékéből, mikor nemzetek soráéról van szó, melyek fölölt .sokszor rövid órák határoznak. Törüljétek,ki aa erkölcstelen hazugságot szótáraitokból, a tegyétek helyébe aaegyenee őszinteséget Akkor meg fog gyógyulni aj beteg társadxlom s kevésbbé medklő li?6/ a politikai élet. _ (H. M.) Magokat lejirt államok és emberek. (T.ji Államok és emberek, kik uját magukon kívül mást nem Ismrnek, illetőleg a mások érdekeit veszik fig) elembe hsnoni szokst a másokat csak uját érdekeiknek ig)ekéznek felhasználni, agy járnak mint Otoaiorzság éa Verbovay Gjala járt Hasonlatnak tgyan furcsa éa agy kissé biurr. de ha a t. nlvaaó mrgétgrdi, begy kimagy a r ázbaaaam magamalt, majd csak tiuiábs jövünk egy-másul. . Hát bogy Oroszország s mai Karó-pában agy áll, mint Veibovay Gyula a magyar tárasdalonbsa, azért mondom, mert aem Ortaionvágaak, sem Ytrko-vayaék nincs egy észinit barátja e világot. Váulljai voltak egyiknek la, má-aiknalc ia, aaaig léitek tólük, ámde amint, szerencse c illsgnk megbotlott, legelőször » a I vaialot rúgták éket oldalba. Örülvén, bogy megszabadulhattak a zsarnokságtól^ Éa Oroszország hanyatlásának éppen tgjLörftl Európa, mipt t hogy a Yerhovay k\|uiyatlásának a magyar táru-dálom Örül Nag)bta és. kicainyben, de u ál-lajmpolitika éppen ugy mint emberi, mint altogy az etlberi politika állami, amennyiben égy-egy állam magának minden ember, éa a mely állam oly önió politikát üt, bogy abból raáa államoknak csk hátrányuk lekét de basznak nem, kát U az állam ellehet rá készülve, bogy aariat arra alkatai nyílik, ellene fog furdalni minden állam, émint begy most Ofoasorazágtak ellene fordul, kogy Gierst elküldik a hatalmakhoz házalni, és bs-rátságot koldulni akkor, mikor, ks jó politikát ÜZ, kát Oroszország lehetne eien Házalóknak központja. Ámde elvan tÓle idegenkedve egész Európa, a csak egy Asszetógástól f(lgg, hogy egy monstre birodalom széthulljon. Már bogy Yerhovay volté oly négy hatalom Magyarországban, mint Qroazorszáj! fimtyáben ? a felett ne tfl-nódjünk; de bogy hatalom volt, annyi tény. Ma pedig annak a hatalomnak, Utyrája. Klóbb féltek haragjától, most névetík; támadásait gtnyal. mentege-tűzéseit megvetései olvaaaák. Még cuk helyet sem akartak adni aaoo állításának : bogy neki a pénzkezeléshez sem ni köze sem vala. Máa embernek ezen vé dékezéaét megballgainák, mig Ytrhovsy-141 ea a védekezés süket füleire talál, mjert amily zumoki szerepet úatáraads-dalombsn játszott, nem kímélve senkit éa senki becsüleiét, éppen ely surnok most t tárudalom vele szemben, nem • rezvén iránta saánalnat, éa nem tantervén kegyelmet. Mint egy nagy nyomorékká vált négy batalönu. k ép viselője, kit még a legkisebb fejjedelrm ia lenézéssel fogsd, kóborolbst most Európábsn Giers mi-niuter, és I karon foghatná Verbovayt, mondván : íme iti kicsinyben egy másik uarnok, kitjuját hazájáuik polgárai vetnek még, a kit szintén cuk addig tttr-tél, amig a! tűrésre kényszerülve voltak. Irkatnak az oroaz hivatalosok éa nám bívatalpsok Oroszország hatalmáról akármit, sem hatalmát félik, sem politikáját nem követik többé; valamint irkát a „Függetlenség! Verbovay Gyuláról éa ártatlanságáról akármit, nitoa az a hatalma a vüáguak, mtly ét, az iráatt gyűlölettel viselteid tárudalom elótt rehabilitálni fogja. Orészorsaág még lehet valami, de sz s mfi volt, már allgka, Verhovaybél sem lem s régi Verbovay, többé soha. Bár mint remél Is a „Függetlenig" de espek behegedült szaot Dávid. fi. . -Hatalmak és emberek, melyek és kik másokat magák mellett ismerni nem akarnak, igy- járják lé magukat e világon. ,A1ti magái felmagasztalja, megaláztatik" ez már az ó testáUeiitomból merített közmondás. Nem irtuk .volna pedig ezt, mert bukott embernek az [6 bukása felett ujjongani nem szeretüuk, ámde a •Függetlenség" msgatartáu még ma is olyan, miszerint odáig viasij az undort as emberben, ltogy sz attól a»egsubadulni igyekezik. - A fővárosi közraktirak. A msgysr le«zámi!oló- ég péosrált^-bmk, tndvslevóleg sz eleválérokét is átvette már é< a kerrskedelmi miniszter értekezletet hitt egybe se elevátorok ts lifáinsk megállapítására. Képviselve volt é minisztérium, a lóváios és a budapesti kereskedelmi kamara A miniuteri és a fővárosi képviselők helybehagytákj a bank tarifáit, a kereskedelmi érdekei\' képviselői pedig azoknak leszállítását követelték és joggal. Mert a Bzámbatehetó kereskedelmi kamatai jelentétek zöme, követeli a rop-pkyt msgu tarifák leszállítását A kormány, a bank, és a főváros képviselői belybehsgrták az uzsora tarifa tételeket éa igy: valószínű, hogy a kereskedelmi mintatér (ki feltüaó jóakarattal viseltetik a i közraktári vállalat iráni), ki ez ügyben dönt, nem a keret- 1 JUIi" Urtiiji. A vélemény-mbadságröl.) TAntdélmi ugy, mint állami élt-1 tOtk t Itgelletlélewbb eszmék eaktaégá-aak a taek küsdelmétek itatja. Kották ,«alókaM vlulésnek látaalk. fia midőn épet hit lapjaink leginkább m eszmék knrrtnaal, keltén lem talán batsélai a titatkttát módjáról A. A véieméty . utkad tyUiáaalkttáat. illelóleg a küa-• vékmóay helyes képződésére nézve mul bti\'tani azükaégts begj a vltatkoaás le lépfs ál ss tldeamstág éa aa illtndéség \| kstárait Igaz ttjsa, bog) az trlteMet j is kttél)«m Érvelés is sérelmét Itbet J task\'t a^Ve, kiket rt uvt>ké kos, lt I ss elyeá \|ámtdéi, kinek cuk nekeara, I végy aekag) vsya klrask mtgfeb-lai, már j pattién érvelésének mtgvastégt miatt lt j sldtmttlatttl (agaak tat téti etek Nem I léftéA tatás atén, bt sít hittem, hogy I t vtUtkesét mér kmálystaéga mtsU la ktémaa fcg ttitélUail lUsmmaak >éftelei l>v métképre vtg)aek é\| elyéi , sttnfkuéai mtdwiálj mit a Meéaadgtsea Oafátvetett gMtátlsdáa. fluttlédés és I élttükat t ssemél) eaáedét jellamsmk. t tl m4$ éSHfi míéktá éfttt ttl ubeikrs kagp ta %ta yttatkasási I n iMiitaiimi»áA Iténwk m twee- a J mltaég »iaeiűassiu attu m dM W ü Ü \'■> pfe «»lÉÉbrii a «m mim «Staeal - swTm«e«s itn i é 4 MN modnit aem ritkát mind n két elleatéies véleményen Irvó páitoé felek elítélik, de é nytgedisbb és öazésltleaebh, pár tatlan egyének bizonyára minden alkalommal m\'gvetémel fordulnak el áltól, a ezekre kül8nö»en jó hatása tan a tárgyilagos és biggsdt vitatkoslsi modornak, mlvelkog) eaek szenvedélye még fölizgatva nem levén, sziveiebben hallgatnak i jósat én szavára, síért ezekre különösen üdvöt katáat II gyakorol az. — Az utalgó vélemény érdekében használt utmélyu sértegetések n legveszedelmesebbek mindenkor, mivel ezek as amúgy ia oltalmatlán kisebbségi véleményt egé-astn eloémitkalnák, rz által aztán bekö-veikezht laék tsoa állapot.ho^t sz emberek egyik véleményre um liallgaikatva, t még pártállást aem foglalt egyének lt ta trtlgó véleméa) tt terelletaének, mely padig ka csak cnikttisaaégot aem követelték magunknak, lehat kelytelea la; aatiáa stég ea éaetbra nagyobb része az euketrkiiek folytonouu cuk az aralgó vélemény igtttégáatk hirdetését ktHva, tt tly er\|a meggyósódésükké, mondhatnám vakkittkké válnék, kogy ezáltal t másik vélem\'ny irányában taljetea elft-nltakké válaáiak, padig é higgadt, él-Ingeieliea éa lldomo-, emelkedett kat-galait vitetktaAei modor rs, - s melle ti, btgy eukla efaek nyomán fejlódhétlk miadig valódi tredtlém, igaz etklka éa laamtbt taléa mejyck t köuzelleéet t VMÓÍéay ra0tgAsávsl émKk tl, a küa-attUéu kiüéém takiattlébél «flktégü«4 van míg u rtttbea k, ka ta tlltalétu vétauéM tafk Mte ttviakatini la at IgasaAgUi mert aiaf}tA tarméauit eee eHar, »Wl s Ut lisuiay küatt . seiti az aralgó v^ldúiény sem ijgészen teljeal hstjeiii miudktttő tarltlmtzrt cuk ss igaztágnak egy réazét: ha az ellen-télül vélemény elfognia!iaiiul meghall-gattalnéi,: az igazság egészen fölfedez-telnék. De még ba a többség »élemén)e egészen as igazságot tartalészu is, még ekkor is szükséges a tárgy ilagos, biggsdt vltatkniás, bogy sz aznn valódi, benső meggUsódéué válktsson, mely az ét te-lembtjn gyjökeredzik. De na bár t szerint ajz elrettentél kifejezések\| használata veszélyes éa a { fcözvéflcméhy helyes képződésére nézve, \' az utalgó vélemény érdekéken bátrabban I h asz ii á I h s t ón a k láüjgik az, aa-uralgó véleményen levők nézett ít 16bben \' oéztvan a :kisebbség megrov^ával szemben, á nagy többség tetazéa nyilvánnlá-sábaa miniig a közvélemény helyeslése a bslárntój De meg a legmausbb esetben k halt j. t fölébredi erkölcsi érést kóvetkezt ben az Ilyet tifrjeaéuk elilél^ telDériek még t többség állni is, izéit é lébWg [véleménye még mindig meg^ lisllgzlílstnfk, szoa egyszeri okaál fogva/ kilvet a tflpljjég véleményé épen abban avilvámil, hogy árra többen hallatnak, Bletélég ón többén oszt ját. Ezétt van az. bogjr u uralgó féle-méay érdesében réadssetiat erówbb ki fcjtgémket H nnkaak haazUfni. Azonban valamély pttitnak a vitatíozési modora éégla otg akkor lehet oíyan károa Wvetkietaáyü, bogy, mételyezé hatásánál foita még a klttfMfeatt ItzaMaá-kta Is sjofrtkat ksgy maga ttáe, amiéóti inuk [éliai lMlaMiib cuk klnépaaui «ÉMpk j^amaai, Okik Mii eam a\' Jleta Fém mt\|tju< aignamattmtlvtl. hanem a fölizgatott azenvedély sötét injiula tinak kitör étével védelmezhetik cuk etrüket, tzén nagyon természetes oknál fogvs, mivel mindenki cssk akkor gorom-bálkndik és piszkolódik, ba ellenével ömzefér 8 midén már u érvekből kifogyva, épen e miatt dühbe jött í \| A kisebbségi vélemény azonban ilybn kifejezéaket sohasem htiználbat veszély nélkül önmagára né^ve, mert a többség már azon egyszerű oknál fogva is,\| bogy az ellentétes véleményben nem osztozik, sz emberi termésűt gyarlóságánál fogva ! nehezen bírható ri arra, héky azt m^ghállgasu; hátha még ss durván, séi téeetó ét piszkolódó modorban sdstnék (lt, a dológ természeténél fogva aanyltial inkább sett hallgatnának rája kívánt \| étdrkiÓdéaaei; Rz aly tar-mÉnretu dolog, hogy szinte mtgytráiai la fölösiegirg.j Nagjon, te: mánetas tehát, kogyba I a kiukbaégi: vélemény pártolói nagy neméraékekaégrl. a kifejezésekben válbga loUaágot, óvatosságot tsnasitaask, ez ugy \'eréa mÉfttosi és tllemémtüktek, valiraint eszéiyességükaek Is tadbttó be. Ám tsért valamely népaatrű vé)é» méay nagy űimérséktlttégü ét ildomos modorú pái tolónál inkább erkölcsi nogy-tégnk, mint mkélyitiégik Mlil sxemitkbe. Hanem kát aiérb bármiként légyen la é dníog kélfinben, tuhlal kik íöllé-péaMbaa méraékelteéget, ilátmtmáget taakaítaaak, j uáltal egy a tétemén) ayllvántlátáatk subadságáia, INtaéltg t kis vélemény helyes klpal Iliit, vttamlat a Étssritinstiég \|n«UÉaáf bármlné tat-kéty ménben la fátikeny kelést gyskn roluak a at elismerést megvonni nem leket; véltmiat azokat, kik féktelen szeovedélyeaségük maggondolallat lármájával a közei költtisóget mételyezik oeg modorukksl és ezenloivűl még elretteolÓ kifejezéseik haiználsik által az alkat-maiim kiaebbségi vélemény elnémitáaá-vsl s közszellem tévfltrs vezetését mozdítják elÓ, habár modoruk kifejlődésére, mint láttak, a viszonjyok k edvezóbbek is, mégis azon feltléaségnél fogra, melg éket ezért jobban ia térbéli, ~ a legszigorúbb elitéltetés z\'.ul fölmenteni se romi kép sem Iáiét Hazánkban ia most a legel lant éta-atbb eszmék küzdelmeinek zajlássi bel-látszanák. Kinet kzánd ékombta agyat most eszel foglalkozni, — Wtltg ut egy ajabb dolgozz torai tárgyán! hagyván fenn, mintán jelen éttekásássá táifyát n eddigi fejtegetésekkel már kimmlUM nek létem, — da uért mágia Mám ti konstatálom, bogy i kinek rudÜtt-Ita bizalma vaa a Mutkta éi egyúttal figyelme* szemléé, láthatja, kegy lángéai i tudomány t\'tlkaáni Ingnak mindig tálank t duUk állapalán, oson ueitattéÉt körülményül fogva, kogy agy paUtnai pártjaitk, vsflamtot egész tár-udalmnnk elég si/ retfcaét aua Máknak nsg) számát soijti köst tt kfk épaa nincsenek stu űatP4 Ujjával, mtlytk tMUlük J lettem nniltllatsatfil uauÉaaaÍ\|#P fáriek aztán láagttiá a mhtk tB^- lapunk mai sároáboi van mellékelve Peries Mórica naptárainak jegytóka 4l»fc«tt, Imm • tnaginvál-Uletlf, Ingja mérvadónak tak>at< at. A fővárosi hamis pari pia lovagol, anlrt botlik meg folyton a klarektáit fegf «M< a felmerülő pkli aásll A áwa « aU lü évben 10 eaar ín járulékot Imi a magyar leeaámi laté haakRik, ka a közraktárakért ki-IviaU l A fevároe tehát agy okoekedík, bngy magaa tarifák mellett • vállalat Hbbet fuf jövedelmezni la így a váreai eeglly ia caökkeeni fog. Ki (i roppafit hamis felfogás A kasraktári vállalatok eaak «tt jövedel- mig a hiány okiadig laahum, möri hl lay nélkül — alace áruátítdás. Ilit haaaaálaa mo4 már a aaégáay gazdának, vagy kereskedőnek aa aknll Jrif.» ? S\'gjon kere»r> ju uí alt §a heg) eaáz méter maz»a gaknn* után. valaki, egy hétre egy frtet vagy esek ötven kit la«t, ha fetmeleggllie [által ttiliH leriet aem kos tiszta I egy frt ötvee krt részit, vagy nőg) -öt \' métermázsa biáüY által negyven-ötven írtul rövidttl. A féváia4 közrafyárakban eipi a taiila. ro«t aa \'árukezelés éa sok a hiány Iftnspában, bögy többek közöl csak egy esetet em\'itsünk fel, a közrakli bati előforduló i visszaélések iUnul bu elevátorukban 709 métei mázsa mely Jaz-beréi.yböl küldetett, Átldát* nál eaak 700 méter márna lett btjlőle. A bizonyos hivatalnoka nagy lármát eee* po:t. hogy Ifafl nem biazi, lehelé len* aég, hogy sáárnz búzánál pár un pl berak tát o/ás után 9 oúUermázsa iijiány legyen. deimezark, a hol a tarifák olcsók. Mi- j «ára. ogy bedapopli bjzanyoluak vo tél magasaabbak a dijazebéaok, annál ee«kéiyebb a forgalom éa- természetes<~n n jövedelem is. A fdvlresi közraktárakban azonban még «yék bajok ie mutatkoznak, me lyek viamariasatják a magvai gazdát és a. magyar kermkedót a beraktározástól. Reppent eek melllkilletékeket esémiia eak fel, mely te a vállalat j \'gosulva van, bár a felek aa illetik csime alau fel számított munkálatokat nem ellenőriz-kötik. Ka nsnabna eaak osekóly baj. A f»lithe abban émzpootooal, hogy a köemktári vállalat aem felelés a be raktározott áru minőségéért ée mennyiségéén. Tétünk nem engedi előszámlálni at elófofdnlő vimzaélétekel a budapesti Is a vidéki közraktárakban, melyeket sa érdekelt felek tadomlannkru juttatnak, kitinben lapunk mitjden záma teljeaen megtolnék vellk. Ha a beisktározott uj basa fölmelegszik, ér tikébon móterroa-saátikém legalább 1 fit 60 krral csökken la a írereocsétlen beratfáraaóh, kiket a tlHilst nton útfeleit fetanő hít-deiméayel lépte vetettek, hiába fordul-osk e vállalni hot kát tér il faiét t Ott eaak síkot fülekre találnak Is ■ .\'t pótlást as életben nem látnak. A bmktárevö ML midőn áruját Halta a közraktári vállalatnak, alávető! te magát alapaaabályainsk, a melyek* eek érttlni\'-U n a vállalat oem felelős a beteltéiatofoil Imlri Bizonyítsa be a botaktáiozVi aat, kegy hazája egészei gon áilnpotbsn éikoséit meg, továbbá pedig bizonyítsa be o károsult fél aat, hogy barija a vállalat közegeinek gon lailanoágs miau romlott meg. --• Ezt agym a beink tározó Hl soha tem letz képes bizonyiihátai; kikeveri valahogyan káilt, átkozza a népboldogitáaára alá-kait tállalatot la meghagyja még utódainak m, hogy 4ótiikedjenek a közraktár ek tol." Kp igy jai a bersklátasó, ka példáéi beraktlroantt 100 méWmim basájából, átadáskor hiányaik négy - öt métermázsa i a lie kétiemée\' követol, tanét előáll a magyar leesámitolóhank közrak táti Balftasabályttilval. Egyme<oen el-* uíaaftja a berak tározó félét fcürtlrttto tglayetvrl, mart elepesabályal értelmé boa termésieles hiányokért aem felella. A leeiámiiokhbaek kásraktátaibea pe rak álá-t as rtja, il bávoa érezheti e magyar leszámítod klek igazgatóéit. M N W sokára s bank taéi legében -ée a részvé ayWek o<zialékáSban Oaatalék, ha lesz, bUoayá<n ara a jövedelemből kanom a 10 millió alaplof .o k már ddlg is meg* omakiloU részéljől, A Atagyar texámitoll\'baak 1 addigi i^ökődőse - valóságot\' rejtély,\' wtfcet hiJ ronjá\'B az fgsrjtatőság msga sem ké* p0< megfejteni. Hogy ml a töibkvése ? mi a ezé js ? s/\| nem tud\|« >-eki. De aat miadeaki latja, hogy a kink oly öevényeu halad, ] melyen ; mariid ás a nincs. I Tönkre letilt a közi aktát i é* at elevátor .intézményét, mely olv képsa«rfl jvedt sz ortaágbaé \'; kárositotia [raktározókat vsgylmukbaa. Tónk la réauA^iyebeket, kik 126 fr jtáai átban szexafék meg pi ina pedig c«ak 85\|-86 fi t lel e^ibsőul Itatnának U-iük, köiölb.-lol I0T vexa-le-éggel. Éh wia<\|e\'ek \| daciársl még \| áiindig rothad vslaUi ezen baokijál Fo a be ie tette rt aibeoai* pi»puj«iki«r, i». i \| niinaiK ruiiiau vaimni r«m uaiiKiiai Meg akstls nézni, mini a feobna- ( Hni nem tudnak, tanolni pedig nem akarnak; f helyit, hogy n bajlni or uoM>lni igyekeznének, titkolják m tagéd-mm mindenf. Lehet sa ily intézeli«l mára várni, mini csendesen előkészaiő véMoiizláni ? VM. PénslL.a I tőzsdén mondják, a ,1afor vasláilá nyái, de tiltva vati, mert életveszélyes éa eddig h már ilbb, mint 70 ember Hete vftaett el az elevátoruk fo* nál* lám óta. A fiatal keraakedő azokban a tilalom Is veszedelem tlsczára fölment si elevátor j tat lányába la megtalálta a hiányzó 9 tnijier-mázsa busát Hogy ezen 90 Irtot éiő busa \| a brraktéiozőosk . utólagosan kiezfljgál* 1 tátott volna e, ha nyomban az AaUbh nál nem konsiatáliatik az Am ométe, ( azt nem lodjak, — ez a llAzrmnári [ válfClst kesalé«i titka, < moly* I neiii iámét vén, nem is szellőztethetAnk. Ily laod \'és gszilájlkodrt* folyiit a I ntagyai leszámítoló* bank közraktárai lián, I moly en aem az alacsony, sem s msca< tarifák nem változtatunk, >em s jelenben, sem a jövőben. A magysr lestóiniioló bank laaal* kalna a a«\'igyai hitelbanktól, bg> mi ben kell kösakláiakat lezolui. N-z/e ee-g e/cn banknak az osztiák-mgrnr államvsaatiiál béieit raktál hely iségélt Mily példán rend, mily kifogástalsn ájru-keaeiéa, i-edig cak a Kzomazédaágbsn fekszik, b^besrin hallani psnsazl eien vállalat I en. Keni költ hiidetniéuyre egy árva fityinget sem, inégi telve van rnkláiánek befogsdási képeaaége. H \'Imi a msgyar leesémilo\'ó bank köziskJárai befogadáai képOMiége, lelényire aem yé telik igénybe, daczáta a nagy hü hónak. Prrare ezzel nagy ujdoiihágol moll-datik a li^émi toló-bank vaaérféijfi-aieak. Qrmyyyültá. in. val vltatkosási mudotaknak a nióli^iágot a a íeliröU kötazelleiunek a . Wlyee itáayt mladig meg ta^jlk sdnt, annyival la MÍkb, inital a magyar nlp jelleme aesa romlott meg még sunyira, hogy na IheooeéUs eáks kárba veaeaoe él an érta-leás Mgvaknljea. A ellamlayt eem elojoanank, kanom Inkább jloanal Igyelalak kdlt mlatá?\' Inkább oiozsttil levén dolgunk an ekek föiiameréer után közállapot.., ylat inkább oivoeoihstjok. Minőig előre I Ha aa íotea aat abaral, bngy bátia menjouk. agy. mlkéai Hafé Viktor flttadja - kátolrnl is adett ÉPÜa seemet. Hésesk a saegyar aeanet JtsJ^ieik aegyalflábefe; mflvésaet szánok Vei, IredaHNO eamibrUbee; ealt) kaasai laaee, bagf egmnégm ki^rislee intés HiystaAH a amseit léOak oréoAlllaire ÜÍP la^kb lejlmelial, He paüg g^greaieéne basd^k fMéda llglittak t la ilfe^laail vlrem satt a tttefl, moly MvéffOke a eillamaattá aHm\|\|jÍ flMiW K wela a leve f* jSrtljp tgatI fkfje flmaisrfy Imim Mert, hogy Bndsptaten mi (Ör<é-liík, sa ó vállalatiakkal vetsenyzó köz mkfárakbnn, aifól a közraktárak igaz galllnak nincs- tudomásuk Volt ia ál-kalmük e tekintetben mnguksi ny ilváiio-san kotnpromiltáflii. azon tőid\' szegély ezett memoraudumbmi, melyeit tavaminr a fővároshoz bewy tijtottak. A magyar lrazámitolé bank kezeié\' sékrn általában toppant leikíismer<t-len^ég Ispsaztalkaté^Mim lAródaek a lm-leekrd\'leai, famieléSt e közraktárak, s bank, és\' a résavéajasek. érdekeivel. ÜMlrán), botiányl követi náluk. Ép s múlt Héten o\'yaa eset lO\'iént i banknál, hogy lestámitoltak egy haujis váltói. Hamft villát már máa bank bs Brtmltolt le, le imUi történt még meg tlttaaaéges hsaknál at, begy oly hampa váltét száflrf\'.ofjenek le. melynek kelele hal kónsppnl később lenne, mint lejá. ráta. A mely Intézetnél Ily vétias klny nyelmO^ég ispe-ttafkotó, azon bnnknak jövője már élőre meg ven pecsételve. ■ V j nékény • kiihmrr f föd-birtokos Igazgató taolcooea a .bsnkaaaJ kik példán! saját károkra, meg a den* reczeni mslomask ia, laár kitakakaaam azédságában vaa. o bsak Utal adják il term!tök> t. De ezen kegyelem kei eset ■ess kantnál semmit. A boák Iraemtályákea hiányzik a ttokéi\'eíem. Ksemvaa la Irlgn Upan* talál a leprán elmondhatják aat mtadai sak, kiknek a bank-áranatály áveI Agy ők veK. Például nana óidHyi kinekeeek, Mk. aMÜa a bank állal boaájtfk eladáii áfáról láviratilag értesültek, azon rei mé^ykea voltak, kegy az eladási ár aj ertíélyi leadáai lllemlaM IrtatoalM Beaaeg rUéppediek, midőe a boák anámj IMpi, a vttaMij aa mHlyl feladási IMamámei Bedapmlia, previaél, berakáej kirakás. Hallá, lepi tolla, t«ákkötea«odljj eavtage la O0őb Illetéké valtak talp aaMl«a. á ilrutlaamlajeáet mé Aa ermággyalée kj\'-l liáva mákféllmvi amleeielés után ma megkeadle laeáieakoaá* eatii. A mai napiét »ek«t vártak, d* jaa tlléa rtlvíd áa folotlébo^ondae teli. íiile»ay Tádé kiáUabe lnlye<«ii ludilfánya •liilarelt ( Pri lefaky nem ie volt ihleni a a polgári háaa* I ségrél etélé lüryény jkvaíjlaiöi minden leUaó-lajáa, vagy éavrevéiel nélkOl kilOelák a bét. fAi elé* napirendjére. A* elnöki elCtarjemté-! aek hoMsn aorában is e4ak kél érlek e»bb I poait van: talmik ee, heay a nyirg ■>• I Iflivéeyaaék Onody Qéaa m»nttlmi jugának í fÍfÓgganléeét kéri, a máeik pedig ,as, hogy \| Otegevio* é< Bartnleviea borváf ki^pviaallk { ál Iáinkról Umoi danek. KfllOntt.o - aa alábbi kOtOlmény kvIUM nagyobb feltOaé!, mrt a I kéli horvát képvÍMl/lnek l«moi>dá»ábél aokan I mI magyaráaaák, hogy a bor tálak eaak egy aa bejráltják minap leli f-ayegtMacikei. Aa I eléOki aléiprjftM\'éeek eláa Heg«da« hái dor, a péiaOgyi biaetUág eléadéja, b-nyuj\'oiu a b^ottaégeak aa adékrél aaólé i0rvéeyj«vaa-I lel táigyában elkéeailMt jelenléti a indít vényééin, hogy annak aa omtályek mnl\|Aaé«é I vei való lárgyaláaál halájoma el. Ea indítvány kOrOl témí viie f«)IÖdflU ki. KottO Kemly utalva arra, begy a kérdéo maga rondkivfll főnie* adoi<m«ilé«<<k«i tartalma, o végből aaflkaégM, hogy a lOrvényjavaelaiot I as o»sélyokb«iii n ,iérgy alják. Aialál •ae ss, a néae\'e, begy aj k o t m é ny jogi I kékdéaekben, d* kll0e0a«n olyanokban, a^melynk adói\'ntelé-l fbg\|aluak magákban ne\' Mlléaie«aék a káamabályekbea as a ré-an4 mely aa ewtályekban való lárgfeláaról \| aaéiv ledüv éeymae, be?} ea oartáljuk es I eetkaa ae maillamemneb.. Tina KjUmái niíníattereiuOk e«m látja helyén valónak \'hogy a báa aa etébbi idlbe követett praaia III I eltér jee. Kgyét iráni blvatkostk d rég kéáviaelékre, hogy aseanlály ebben való tér gymásoknak nem Volt meg aa a haasnuk, mnyekél EnltOa Ungiulyoíoit, kéri, Hogy lOrvényjevealetet de omtályok mellősoeével illaUk napirendié- — LOkl Qéaa .páilolji EÖtvOe inditváoyál. JBvUlán a lObbaég allegória ee előadó indítványát, a meilftit ne oatjályokhoa vélő uU»itáat. VégOl a liérföi aléJ napirendjét ál lapították meg; e aaeript ee aié4bee Ziftby Ageal gr. helyébe a péekOgyi bísétiaágba egy tll válaaaleaab, eaatáa meikndik n aaidék e a baraoaléeyok kOal va\'l héaamégfél erőtő lörvényjavaalatj tár gyaláiát. Poli likai kirak I Pári«, mi 17. i merénylő, a ki FeiW miniaaiereiiitfköl egyee akarta lőni killéil illeUeégO péklegéey. Oaadájáiél M Ireakai lepett, revolvert yéaárolt, aeetáa Páriába meeett. Kikailgmáee alkalmiból meapr áavradaima Créeiaekat baageeUieit. Aa ervbsek bsanémitksilaeeik tartják. Hiailblf Mamik, kegy ojt belead laeetikaa ember-eek] ismerték. P á r 1 e, eae. 17. A vimgélni hidariSeUe, keb Qarine, ki Pmry mjniiaiiiilnlk eHse •mlaylmal misd»lsil>l elkaemaé, eem léha lyedett, keaem Margalé esamékiil ItkeieU veHefá, Ómba Liliében éa Imhiakai gyafrea lllegeiia ea aesméiaia gyOllaeáel. \| Párie aev. 17. Igy pamid kSe-a pang\' márkival felyla\'ett, a abieei diplomata \|mt legjeele meg, ho\|y Prenmiaranág a liplemenuei sapkás ellenére neiA válaanell e bov. öiki jegyeékre A be\'yeel népéi nepra \|«alUUij aagyaeáme midea keleaeaég iborna Baiceonb kOrOl ás airH e .helyről, a ml mája áll,\' rövid ld$ eleit 10—10 eem bál álló három kbinai beéteat veaelbal a áanmnáji ettoe. E kalenaaég köm eeámoe {répái\' kolOaOaee pedig «ok emerikai mér-k van, Oaeieal nem olyan könnyen lehet I litpgiámadni. Cing továbbra eaeket meedta I jEe Kl>ina PraeeaiaeraaAg barátai ve Í.k, aapoekiat biaeaytiáhái adjnk béke* rleitú>kiu>k, aaámoa oldalról báloritaaak nOiikH gyakran aajagi terméaaetU J adgilaégve aáave kepénk ajáaUlekat.* Parry-I Ma alment, aaonban nem kívánt vele talál* koeei, a aeért eaak névjegyét adta ál. Oeeeg * a I kOvMkeaé nyílaikeaatlal fajaele be a beaélg«tá«i: Kl.in a békét óliajtja ée eajMálja, .l«ogy a bvlyaet napról napra eely p-aaÜb. Sőt Khiua ál akerje angadai Preneaie* I urikégnak a voröa fulyólól délre levő ekkn* pálr enaágokal, asoubnu a VOrO* folyótól j éasáVra fekvő terllleteket védelmmni fogja KmUk ájlépéaa ImdOaeeet leene. Oeeng aat j meedta, begy Pekingből naponkint kap táv-; iratokat, J&l tudják etl, begy Boureel len* geráegy jtobb táviralban uj hajókát kért, \| mivel aaak nélkül a uegyaaámu e\'lenaég j allae péni liareao\'bal. Praneeiaoraaágeak é\|l , érdjikélieji, hogy a l\'áboru kikerUltea^ék; mnimég van ideje, de holnap mér kéaö I Mm. > Pálria, nov. ,17. Aagoloraaág, mely j addm mindig lfeneste, hogy Spanyoloraeág nagy bataloiunek iaamrlnaaék el, moal kW [ jéleetotlel hogy aa ellen már •emmi kilogáea •inoi. Hogy Sp«nyoler«aág nagyhatalom le gyen, eeia Memória).Dlp1 nmatique- tsehnl, \| Ipg\'nUábU Au eliia Megyeieraeégnak áll ár* I dpkébenj\|(N. Pr. Pr.) Béiea eev, 17, Ae erő* kaogbél, melfei a lálbivalidoa néme* eigannmok a . imnbai* aajtével anemben bamt-álnek, eat \' kflvtltke\'tntlk, hogy Oiera lalálkosáaa Bia* mai(k Itevoaeggel éil, e vianenyok Német-ée Froaaoneág bon rimláaédtali ée nem kell lObbé atiél larteni, begy Oreaaeiaeég mé* I tálieiliea fes oaitkoeiii — !l)éeai illelékm ki)iOkl»«u Uf\|c •"inmi biatoal ilem tudrak a Mai, begy Uieis Pélervárral viaaeamenet, \| ntbe ejti # BéeaM. Kairó,- nov. 17. A kormány Angol. ; oraágbos i\'gyaékM intaH, melybou Egyiptom aaámőra kOt életi aeon jogot, hogy a 8ue-oaaieina viaeenyéra vvealkoső minden nj in\'l\'keléa elhatáresáaánál >i egyipiomí kormány taeghallgatlaeaék. Aat himk, hogy Barii g főkoeael eátlakoaai fog Egyiptóm eceu fnlfogáaébov. A n4me* trónOrÖkOa madridi ulásásáról, a luge\'meaott berlini lepek, aaambee a francia eéjtévalf kél nap óla iiOvekeds iagátoiuággel Írnak, A KOlnliche. Zt(nak aát tévirjé\|i Berlinből, begy est a durva mtt-kei ód 4-1, inely Péile felől bsllato«ík,aFren oa\|eoraaégeii kívül levő előkelő politikai kÖrOkj oek megvető vállvonogatáara ér de mealtetták \| de meghoiránkos^at fog kelteni ImI n Bpeeyeloraeágbea élő franciák al, fOldbék a tiémel trénOrökOa ellen reedeaaadl Ilin lelkekre ingerlik. Jól érleeOlt kOrOk ben a feleli eai kételkednek, begy erre a énéire már érkeeiek ie franesia péeakBldeméeyek Bameellonéba. Bpaavelereaág meg fagja tudni védaeí a apany ol beeÜlilel, heaeelé jelene, lek a mieőknek Párie aainhe\'ye volt, A Ilona király nigérkaeéeker, aaemneaére Francaié-ereeégoa kívül, máa orsságban el nem képzelhetők. A freemia iagaláeok senkit eem nyugtalanítanak ugyan, de aeért »sobal Berlinben kellőleg méltatják. Hogy a trón ÖrOkOa elatnnéaa rövid kalam>áet eaeavedelt, ennék eiam aemmiféle politikai jelenlőeég^ A madijidí lapok, ebbH a fehevéabll kiindulva írnak, jiogtr a némái iréeOvOkOa Bmesollowá ben aeáll iertra. 08aigeniae kell majd fal\' ügyelni ea ott levl kommün moeokOhekre", I írja aa EpSoo, „éa meg kell velük értelei, begy veaiégaseretet tekintetében nagy ka* iOabaég v.a Pária ée BafosoCeee klet\' As Imperisl nem akarja Ideái, begy a Bereeelte aábea éM freMaiák annyira megíejedfceaaé nek tnegekfH, begy a német trévOrfkSa ellen lOateléet menaalreeelaek, ,He aeeekee emletkeeeénk, tijgy meg kall matetei eeel^r eak a veeMobnOli, begy Itt aeatTfcAmedte llbemsb a bedOgymMaeter ée Bereeelseé eak reoÜrSeObe eem Oameeneem ar. Ae IherW, Begeeta kfttlöeye kijelenti, begy e apepyelek aem vetnének igaa beeaAek, be a jrsamia ka^áreeelg héaú kisilgiétl, aem ésgalaMá aUmet tiéemOáBei eeeel a eegyra baeaO\'áeMi, a mely m I I I I a atggfísti. Tostesaak mmt e nlmet áismask már ensk aelrt lv mert Affcno király oly k^tUl b gadlammn\' réaeeaOl\' Hemkp\|kee. A Pro gsese kmselsjlep Igj ír: Aéaaet hme^gai en ngőm ipsayal eép berái)aklnt ligadja ebek ae tagolódéiga, d ke páa almién veanok, eaak elieeoigefc lávára dnlgsa eek és apgeiriío agy velük esombeejiek* vattai vítélteié eemaet érsékse\|eégét.\' M\| a vepebltkáeae lepek »< mOkeége«eeb lati. \|ák, bsgy e német trleOrOkOet nagyra beet> léseel advleöljVk. Oeak a Parveair, Seriig orgánum saieál reem vieeoeekat. A Ipaeyel nmégplltr eemaekár* Oesse fűg J hivatni. Előre lálbaió, Ugy ai Qtéamak ijem lem eeegáey viberm jalaaetek ben áa a pólllikel pártok holyoftáheo Maytg«« vélteeáe hg baálUni, A temíeu bákOlékenv prog\'ammíól végkép leemellek Ha eredi kálieek ée a aaabeleivMk klet kanyénorter lerol a ddlog, A Hona király alig letten agy bet, miet iagy e (iberélü töredékek egyiké vei uralkodni, vsgy pedig Oaaeve dil CaelUle éé barátaival fayeal««, a reakerui1 hars aát kmdeai meg a halad áa minden «e lUéja elleiij A. baloldal veeáreinek lapja, aa Impereial, Lepbe Demingam éa Kereti felél aal irjS\| hogy midén a nni,t*,e>imnbe \'léptei. lemondtak\' arról begy eeenldT eeemélyva véleméeyOlei érvéayeaitaék, Aa Ibéria, Begeeta ujtaga ultimálamet kOeOl,ieety aaeriwt e Pemde 1<Henera mlalaolerlemeek as ae egyedüli miaasiój <, hogy a irabadelvé eee-portokat egyeaiUe és ebből kerméay pártot elakitoon. Ae álla\|áeo válaaeláei Jog lelM éa es f8öfl lkl alkotmány éllel eaeeleailett ^Nbrmokrél es Ibéria emmli tem abar ind ni, BeefUhél aOigOaysIk. kegy aa ere* kalonatimlSknek Beígértében eliegUN állá eére, voeatkoeé egyoaeág aláiralell, E aemini a fejedelem a cár beleegyeeéeével eove«< ,k\| e IwdOgyntiniialerl, ki oaepáu e fjed« lenj által moedttbeié <fl, belügyekbe nem astkaahat\|k a inláekedéeeiro, valamint e hedOgyi ktüiaégveléero néave a fajedelemiirk ée a it"inse}gy Olémok felelőméggel tarloail, As eroae katoeatimiek a eeár beleegyeaé\' vei bárom évig molgáleak Bnlgáriábea ét a fjed«lem m a(kolmáuy és a bolgár lOrv\'-eyek iránt ongedelmrseéggol tart esnek vi teltétel. A belgrádi hiva\'alo* lap kömé tee»i, bngy a Ihlka\'áe tljesee leveretett A lá»a dá ekeinek éa aallólnak kipuhalolátár* vitagálal fag megiedlllatal. A rémei \'.Ki* formo* obikkei ir a dieeídeneok egyeeO\|éa" rŐI éa aat álliija, begy Depretia aeheee" halároele el magé\' e Mémetoratáglioa \'a AuaatiieMégyeieraeáglioa velő k0a»ledétr He a parleteenll eaeméeyek e be\'eldel veeé-reit eme>eéi kormányra, oaek kél bélig mm merednáneA egy Ott. A mi a ktllflgyi polin kél illeti, mek eeokltee aa elvekhes rege-a kodhaiuáualt ők ia, melyek aaerínl Olasani aaág lény lelne fgyelérléabea álul Iféwiet-ortvággel él AnatirU Magyaroraaéggal. A D s u e k é r d é« b en provizóriumul akar javatjatbe hoani a román kormány. Félhivalaloil lémről meg jegy sík, hogy m a tOrokvés nem igen VaüminO. A Dnea kác dét egy előre e pibeeéenek van áteegedae é« ee már ^magéban ie biseuyea previserium. As inliekejlát legkvé«bbi a0rgőa iposl, mikor a JPuna nemaokáre ugy la befeg). Mire a hálőmb 0\|ra megfndnlhal, skttoire táa leheiségrá Ime aeér eem provieeriemu\', hanem deánjliveemt féteaHeel. A boiiiní Tegeble\'l konelelálje. Jingr a békére nittve igen odvös eredmény ny«l járt \|éier# knldflém1^ Os ere0 kologymim** ler eat Is magigéne p^ma kegy a»eém»i é* oaslrák la tárokon élboly esett orom ca paiek létaaéLa redekáltatel fag. A Matleael-Zig. mteléa Ml Bntow váiaaíál, mélyei Ste&jiif ínWpalláolóJ4i. adott a kfllNiOa nyomatékot Imlym Bismarck eek a reméli k örmény elnök elölt teli meg-jegy tétére, ielemlel ennek, kOvefbeeé ee varfi I „Mi L békét akarjak; ebi béborut akar élőidéin!, vagy betér oreaágeefcb. ellenaég gylnánt leiéi nksgával maattne minkéi.1\' Egvik lávíratuuk őrüflnak mondja eat as eleeási (redetü péklegéey>, aki pénteken — ee ját val omáta aaerínl — aaért steet a freemia okUláaflgyí mieiestaHem paloiéjéU kegy leIŐ\|je Psrryl, nieilká lévén vele mennyi ■iaiLltrril kaaonlőbápee bánni A. Mi bajlaodől vágynék egy máaéA, efleekeaé kegyOsnee vagy OnHeeieankngyea ürfM, mmt Ügyeit nakbol mint tl, mér emk ogyee asm Isketae eljérni: ee Bgysésgyeii ,maiioyH* Isrm* eoertee sttW Halantslta, hogy m a eoU deka. Mii Miáltal n fraaaaia kormány * egy látásik j- el vaa betlreeva, í M imsilai e jé elkalgpu aa aausfciuifc la aoeesteli-tlk megftkoJleire. Legalább e mmleflttrü enélé krveta^e lé\'ktibéé erre leket kftet-kestatei, begk Pártakoe jebk SKerOtH ke-mely nek tamtai e merénylete\'. Aa sem lobe-begy a kormány — a • aránylót alatt j- as eüoaeéki ea^é eften is akb rmtéaaebályeket fag mdovény ba \| kivitt mkstáe egyik \|eéeaaé mertei eet leriiatla Mj hagy Oartee M férged amméáib lilhiim re^eegé, a ké UNtkaa éilnk»tlM\|\|«itfia lii^itto ee <mneönae piüián. paM Vlil Iwlálél \|lÍK. A NciilaJ tféijr»k. A iMrk NIIIUIIii Ml iéal A llrtwtk KM> éi Biw amltat! Utáltak Iwné tytbb eilmiaUáote j e ttkki helyeken aa-vaiglfc e liiiniil\| a^ilwlnkif letették t hpiiritn, A WkelŐk ellee m egéM ki<wrn ■eogéntve voH, e Bögrédben 4 KMgeievéeehae államáetaé agy egy táaeló-kiéWé»ei. A nsapaaob mélfré-énft ft finom—drtábél Jegedinábe mM raént nagy soaigá latokat teít a kormány Mk. 8 • i \| r é 4 bé 1 jelenük tegnapeiŐttrőL izgatottságot kelteit egy tavíret, mély A lak cérnámba a taljo forradalom kitöréséi Hántatta. éa»B\|il aamUrtialMit UrttUik é* dbalinalÉk. hagy kedd* tata kél téajnt kiélik Alakatlaémka MnégK«i ée te venaággtt. A haloeébai \|lil.li eaélii- leiiék SiwMgélUki, opnan A idoíglMM V\|»utj veee\'en Jagodiabe, e Merve mellett, búi fi$of nggetig uniridliAk- AjNkwiwéee-ben e következők történtek t Egy \|r»kák kel ée dereegekkel legyverkeeett tömeg* mely a Mm an fck #\|r#\| ei\|jj\|U <»•, iegtáum<Jte Aktotok^ fetropjltejl bő <aeéptéou<, ée * jéaaéáe, aApepevQ PMe Petra ieMi, ké nékény béaep éle hemi«itáa minit bárért e, Üieta beditotii A eeter gék eiután elfogták e kátéaágot, é* e!a»uk-ték JBgy témáimul még Indell meg&ek ennyi idét eenui, kegy e történteket meg (évire)mm Belgrádbe é* NWbe. A\'ii\|li lyemée. • tOrlk háboia é<r hŐaíteoége giell aépsiertvé eélt Bewcnky rdta,\' \\i mpárf-jéeel NiebÖt Belgrádba uiaaottg Alakmb^l* érkaanu. A fölkelők íeliamerlék, eeivfljpeee , Idvteattéb áe kérték) legyae piej—njuk-Bmmkj ImiAreaeiiae viaatantnafíotTa azt e aiegtÍMielUléet ée ép oly atrgéaen. miit h.ábea ajénletta, kegy e márt élliieék beidre, e llmag pedig gátoljon eeét Ae •ered** uiláa Mm leié elment, el kötken imlii találhatót! katonanággal, eeeak élére élk, elemeiért A lek —lelik* é* ••élverte e Mvergéknl. A kováméi Mdkt fcnmbodtll fgiifiml újból viaeeekiaérték bör\'ötébe. SImü e fetkelée műhelyen hely-NÉ«M * ayt^eloii. (Belgrád m«. II. Mbtktgy Piroeve enm e béeei követi áHáet bem hajlandó el-legedet, Petioeevto* berliui kötél feg ugfan-•n mleőetgbM Báeke álbetyeeteiei \| B e I g r é d mv. 1? Mile)e pépe, Prvu levMi Itolté ée egy beljereeel pereiet, #ltt( e bél\|eteeí lelkelée léeeweöt fögiöuitélö bi-réeégileg keléire iiéliellek. H e ö í i e, \|tm Id, A körmény léeel Vrelf^tM egy fegyvmköldemésyt, mely 5 Heei Mének etil Méeea, elkekontntnU. Belgréd^ nev. tl A íölkelée eeer«NÖi ea ufenhua wmnett piroti, nieí ée vrntyni kertietek lekeeégé( te lölnkerlék léí\|»n». E kénen 13diké« enklngn bnnde indnl\| ni Alekiinétibél Viebe, de nlköeben két ,kn-teneiménnédnl tnlélkenntt, melyek Alekeei héee (elé Ipgrkedtgk^. Ömeeöiktirieb e n^lil-kelők e«ikbnmnr wéirekkentek, mtg e ,kn-len^k teeébb eennHeb AI«Anrkénn A ,lknadél nlte\|lnttnek t«ki»Mb. Sö i me wn mi, ll Beééábél \|lel\' gtédbe\'Vbaéeti bírek »« ittl i ünpeténtn Bnlgéiéébél öakéüytée e—patek tőitek\' lm Mmikiébe, étiké** egy idegen főnökkel, lenf kkeik\| kegy e* K>»g}e»gy«vÍM Péter. \| \| elgr éd, miv. !t Jél érteenltíkö rékben egéM Utéreee<Uég§el élHlJék, lÉgy eeen eetén, melyen e reéébn ktnfnnli ki ^Mteég tnj\|n»l IwwtéeUUék, e kéettteém elnöke, Pmwi mérnök, en eeeen követ i«ké* •Ae tmeénkedett -- A Viödieben internéit Peeme Aeie* an elnöknek. — Biarioe kilnl\'-gntM Mh a knilytél, ki neaeknn nem be enémMe eine^elé # > ■»• B e Igr é é, ntfe. ft, Wéil fctyáty meg bentulbál ma4»a<u e kwméay Nikéimé ki-rétyl Wien, begy\'a fHveveontett (gme #eie«l kin Heamie kéeiik»>de n regémttkei memfcm e l\'g—tgerekb i end—eklynkn# íd-kaWeenMHeMpNiaatl - % »4«entf\|ejJ ■ l feíiiilp ny4fkilédéi éaiMl I Injlfii mmm kmtné\|^ntéb, mag ménen attenn ailagy nyng\'elnailé béeee élniek J 1. Ae lSfl.évi köemnaka bk^atéea ée pt nek b<-naiak4. Tet)«Mtetik emberi ée p^- I épitéweti I leryeet m<-g4l »j}it\|«a, t Ae ige-gön baii\|—iljgiiabet kieen é jé\', a b^«a eetp tef\|fe»ítWít kbteleeeig todáts á legjobb meifre kmviat kejtbe\'-jnk főnket ebe mind-ennyien nenn Wnniak, begy ««mnut ke mn-laeeeuak \'ét abbéi amit lebetgek \' ^gymá-atk javém ée előny őre j ekkor eekmi ki-eétiet, rém nem tegje tAbbé-uverm aa éj emdjti, vegy n nap rend)"\'. Igyeun&tk belyraéQítani a teraedalmi béből éa) «gyét-értéet í \| \' Ceak ekemnek kell enilérdea énTmía-den a régi kerék végéiben leae. A id^bou t Mem ! hanem egy ujabb, ne éita^noi ha ladéa, n villaayooeég anéeadének a\|egtel«lő eaélaseröbb kerék végéebe kell jntnnnk. fia* gedjnk m«g as alkalmat mielőbb, wubqlyt lehet arra néat, bogf magmuUaeakj miee»-rin nem önérdekből, kenem n könjéért eke-ruwk köztiem. * Mihelyt bkot? minden nap lehet, eét kell, de mégaem nyílik telén ne «g)Mrl polgárnak minden nap elkelem, ngy köm-leeeégérafléí éa, tudatát kiuiuatni, mint midőn közhivatalaink b et öltéi é r Ő1 gének páktaldla. begy a köaieeég helyea tdllétt eynrbeeeon. n kiee vnn ané. . Kgyedöl a kőeérdek, e köejé venérel-jen bennünket válaanlAwinknál, ne pedig a koma vagy eégor»ág. VálaMtunk oly ftrűaket, kik értel/nilég ée érzelmileg megtelelnek biv\'áukuak ; kiknek anlmdelvll-eégök téntorithatlan, elvktUégflk\'é* igeaaág-eaeretetök éltntáaoMo ismert; kikről lnd\|nk, bogy neon k Ö r b e n melyben, hatni hivatva vannak, n bönjélét előmozdításéra, a köebéko n közrend tentnrtéeárn áe an egytérté megMilárdiláaérn fognak töreked el Ne legyünk elfogullak, midőn ily aaent koinleeáég teijeeiléee vár reánk. Dráge basánk Magyaroreaég kell, hogy továbbá ia a polgári erények ée erköloeök minta baeájn legyen. Baagnaaék tekét aeájrél-eeájre, falatol- felme, }érérél jéréern gy őeeÖu n jobb I nrnlkedfék^n eeed, béke ée egyetértés A tepelmei jéréekae, ba válioaAa történik, a Molgabirói tÍMlre leglőöb kiláláaa van Cl»epely Kár oly Igy véd nmek Bfflred-rtíl, Ihiek nevét MÍveeen ba ugatta\'jé k as egéaz ridékvn, kinék loyaiiléM rend ée bé kirretet általánoMU ismert ée ha ónak* agyán vélloeáenak kell anfn járásban ia történni, nkkor n fenti médko* a jár Aa oMkia gratulálhatna magáaek.\' Dgyanasak broeee lapjnk igen Uantelt eaerkeaatőjének — Varga Lejee ögyvéd ur nek — beoMO uevét, miul megyei ögyéaa jelöltét ie aalvewn hángoalátják a vidéken. ka. Távirat. (Bejét tndőelténktél.) Tepolea nev. 20. A ti$iÍHjitií$ táfffyábm kendő ki- jnlsUrkre «dae iti tartoU jórú»i ér- tfkuld mifom MagaMt é$ élénk noU. 43 bteotttági tngy kértük n yiérde na^y-aramn eliktlíté<te veit réul. AliipéM, jtjeofri éi aljeftiőkül kijelitettek a jetninfirk, tkiti itffégfit farija Idjot effyhánpnl&j, irtauéki tfnNtil lUŰé* ft» U#ím6k Sándor 17. »ravatottal, mfk trinőkt Ae/yre fVafydai% Ödön, Jérút uvtfébtróuf SMntínitíétf W, I Adton 14 tfyérffj f\'Mtréót 7, m va-faftWj egyik téged uolgaiirfnuk j^o-néfit Heit4 Jb mvawUal. tíjomtívi t mdattraaiiatl ohoimntoíi Aéláara: fénftaawHy litdor, 1 »J Ktttinfélék. yálaUtmáay JeleatéM d f. évi eevem-bei bé 8-éa megtartott pétvámatAaok "ered-mépyéííl neja lagtobk edét égetők névjegy--nujénekl kirgéeaiteeéről. Ö Aj megj ei árva-péíjztáíiiaU Iglg —1871— 198é. évről a^)é ■^Liitfinj N aa áirandé eélaezmáaynak énen a»ámidáakra vo\'nai á.eeé \|ráleményaa )» lenjéee. A. A ipám elétet i^rttép- á folyé év ▼éJével meg»z«\'iHŐ megyei fug\'áraég iráál. 5. A helanakapaáHáenléa tarbénekimánym meg-emiéan eemfábét nlketoM megyéi saabálfran-delit .1. éejé tk sas kassai ártalmébeu aá 1884. évre ealkataM megyei katéna kamáliénléii pétadé éan#géa^li U •« eeen apbél fian-teadö napi kártalaaháeaak a^gáliapitáaa. Mitpl a törjr.faiyhaiéaági buptuág tagjai tioz-teleltel ~\\\|éríe?eT«ek ée oiíom megjelenésre feiljéretneki Zala Knerweg. 1883. üotema«r ké 10 éa. OMviun Lajo a. k. fé\'^páu. — (Walllmr IrMÍa bangvereenye.) Wejllar Irma k. a. lapunk ben már előre hirdetett kengvonenye ngy erkölcsileg, mint enyfgileg aáépen aikarllt. Dietieguált kö-eöui^ gytll egybe egy fiataV efép rémé-nyeltre jogoéité művésznőnek enárnyprébál-gatiaál megjtaligalói. A mflanraaajt igen ér ! dakjiaen veik őoaeeéllilva. Mellízvej e mflao-renat elaő darabját, Wagner B. Tannhinear nyiiányélf melyei a kimaanony meaterévei BÍeábi<aky aíikae nrial jé^tolt, jlt kölönöaen aaon darabokra eaorilkannnk, matyókét, n hea\|verenybŐUŐ kéta nélkül jálméti, a me-lyekMn teketaágének ée vae eaerjfnlmáaak kétségleien eleit adta. Ilyen egy Beethoven aonájl op. f/l (Appaeaionaln) melynek ne-béiiégeit ika.Illan lekHadötte, aj melynek végén a köiöneég tönietöleg adta kifejenéeét rokonszenvétiek. J(£p oly Igeoeeégot fejtett ki Ohopin Bjtlar elődjében fiSjibioaiein Valee Capttoe-, Ctfpin Qee-dur Etűdje, List tln- \| nepi játék, Ma Wágner vadászd áléban Le- I bengriebél, mely darabakéak anémne eaép-aégeit elisvmévre mélié nádon jiittatla érvényre. A k^ a. agy aaép. paakret, éa két keaaerat kapott Aa egyik mép lantot képen, a másik! agy lekér aaálagoe babérkoszorú, me)j Bémbői érkaaotl e viléaainlleg egy karlsbadi ismerisétől jötr, hol a k, a. n oyárou bangvareeoyaett. — Bianhitnky M. ur kél dalt énekelt ympalbikna bangjáii, e őt n jderék Ü lop Ernő kitérte. - Blr anerlml a .jövő évi várOe-pétlék Nagy jKenieeénas idei 71J ról re fog laeeállaei, dacaára hogy a tiaatvmelők ÖMiéfének mennyisége felemeltetni vétetett iréaytelba. L U DarAze Miakn 15 lagbél éllé körünkben iimeit zene lArauIatn Péröebnn kiválj eliamerjbben réaneal. Nálunk moet Sárktwi Jatton bonyhádi eenekare kiváló pár lo\|áhen réfna0l j e fi^at erőkből a Í6 lagbél éllé témulat valóban aiépmi J^taník, kllönái an a dfgyer darabokét a agy előzne-re\|etiefl adják mŐ, kínéri ia gyakorta tapa a ta\|p alá valé onárdáeokaL r FnWlenaAnnk. A legköanlebbi eeomb^tun lelilreaéetlart Dr..lférnek Iséealé a k^eekedelmí ifjak önképnŐ körében Mti-i9 érákat. A falplXaeá tárgya ; A aei v Mreel me i. Vendégek naieoen láttatnak L ée Jegkek kaphatók a főttedében partot urnái. 4- A helybeli kamiaéban ie (alelvaááa.jaNi \|veérnap. Dr. Neu mean Ede mrabbi uJ fogja lariánL A leieiveeée iárgyaj i A jellem. 4- Znla-A pálklbnn a név. 9 ára ám", a meg \|eiq tarlóit er^ágM Váaár ^ Imreit \| Papember 174a j p^ivéaár tar-\' lá\'ik.-j- 4 An Ép\| jilinkl engkölködők negély egylete mnpesebélyni a belögyminim térwm áliel n htamniatáai záraBékkai ellát-láttak. U annlak -Ugrádon Nagy Mihály itaa állapotban a réven átnkarván menni, n viebe bukott a nyomtalanul ellttnt. - Qmer Jimo* éonynrem aaataloemeeter hulláját fngték ki á Balatonbél a bé II én. Keenthalyen dragonyeeek éa polgárok kőat n „K r a ■ a a^-íéle koreamában vérei verekedée Ivott. ~ Mer. ITéa d. a é óra-kor a mwtáélvvonat mozdonyának gőoeaflvé Légrád melleit megpattant, aa ntaeok A\|f4-(ig kény telének voltak veimtegelnl, Kanmeá-tél köldeteiit negéljfvonai.- Máa egyéb nem történt — Zilnbáii Hervátb István fiatal tUaárhedeagy Uorvjktb boevédtáboronk fia 4a épUUtbea pisát oly ly el agyonlőtte — A ,kiie((éaufgá\|yl kalnua" ben olvaieuk a Dr ItreMvee* Igaáoa oaák-tornyai jeles járleoivóe, mlőt lapunkét érte- fl eitik, közelebb ^gy hemioiemta mUtátet nagy pmeosaitáBeal és íáuee e edméoynyel véglett. QralnlálauV Ckkt imya maeővároaa közöaeégének, kogy ily klválé képzeit négö orvosa vén. ty. K aeovee ur neve Ijülönben megyeaaerle iaa lereles. — lárnatkely vi^oe képviaelő-lea-endkivlli gyöléet öahlré, id. Reioekl ni gráf Páetetios ben lett ama nagy smi int oevenott fajdot\'át képezi, 20 holdnyi törlik moi.felalő na-% * ezt a vároai ök időkre álea-nevezett gróf a ihlete, uovhi hő \' 17 ére tkrtatt, melyen! etnőklf vá VeuoMl olŐterjóast^ tolt TMzilénak n város jirdek fontosságú ajánlatát, mely gróf a vároe végéu, a ugyuevoMtt aHnnféóVret\' létén, a modeni igényekn gol-kertet létééit e gond köaönaég haauálelára gedi; továbbá \| ugyánesak vároe utcáéit aaját költaéj éo bejlásitja e az ugyaeoeak tnlejdeaái kép nő mostani hala tonflbdői helyiséget — e tartása mailett U- aaintén reei köiöneég jiasználatár ért a kedvnaményekért 1 roa baloegy méeét kéri nr gyokiiott kaaUlya előtt réeaét elfoglálhéaia. A n etil örömmel fégadln n g utcza vagyis ut elfoglalái röl káeaeéggel beleeg) ee« - eymkak gyl Erzee puaata-megy erőéi 10-éfl a letenyeí •aulgabirt foljelenléet ietle,\|hogy Méuám ilkáhoe t. A eugnenlua havát ín Pál K iroly- puaata-mn által álhi valnlt ajcaal, élafenvéa, gyarodi auhai>oa valami baj van knamáf. Saabé bábaMoeny i ké hivatalnál aaon beteg ogy mellet1 Lmluéi. A I Inal aj lián. Matat Hia4 amaMktrémt. A% van btpaé ak amg dkiaiáé a pf: taptk mamim tmk atMrtki étawaék fnknim, \'>egy ne élm tQrii, atak HM, in aam ie Irak. agy méak Imáin Mi ^^jat^aÉÉP Mgy mém * — 0 Pilaégi karAtyaeaaoarnek an vennpjAn, nev. \|B4a lenapétyM mteai iima-Itelel tarutatl a ma\'. k\'erfnnwendttek ■ egy Uaéken, ptlfféré lelttel ánékkar énekelt saépan ée egy bovágéea, agy kogy Vem kéetnk meleg eHamirlit aaaénnm Uetk /tan éttekteaár urnák , ki a aané* mké be-tanéfliáa rnamkiéan mlHl hnagöiéggal A tnimkit. Kk elka<aWmal eolot énükéit Bm-gar Lkm k. V agy taM leétykt, kinek oly naép btagft vnn, kagy kér tolna, br ki aam képöMatadi. Ugy érlaoaM, begy ja iealég Reek Jéene trnál képeei magAI. A nW* a polgári\'é* ká\'tmai baiéágeé, a ia aaté H>asAg tnkmarkti éa atgyatim kg aöaeég enl< fnan. ■INetmény gilamagya Mi féa/kaiééégt héaiana^ Hpé tM Öeé nneambnr\' bé Í8Aa IVéaakar Ide %miaa\|ti t migyikét aagf-lmal>i rdidlIHii llaf/lééklt > Magyélliellaágl -pétválaiztá* vtlt a perlaki juráiban, alkelumaaJ Bedtaánbaa Uanák Bénder, Tivadar Fe rtatn, Podfornyijn Zekéi Heairík Vraamlm Károly ée Qtektveta andrée, Vidovneme pedig Éeatrio* Gábor váheeiailak mag. -I Taaa Jartktta abjét Nyár, Sár. dtr bnagalmdamli ikrali\' leltatálnf, jaaely Bémbenj n wglóitai lemMébmr ven AllVeer-Mám tinit, SMeiner Sándor kaaánkfia eirka-vet ia áltitott W, melyen e^ay ketlkkei révévéfkö; V e e. .0 n\'r akna 1818. \| \' — Téayayi vált an n kellem** lár, kegy grf( FeetH^ee Teeaílé tr é mktéép KatMrsa a fikkMeai pattján bnan heidnyi teeAktaf, na ngybeveneát aBentetk rél-\| é\' béi igféayijyá alakit r Átadja örök Mélnn a^ÖeÖ0a£ bmtélméi«; ja ptrk néniét utrtáeáréi m megn lag gondnake^ni j toegbbé í finlő fwiyieég ként Mlló aam eéAáet agy aaman eaa, aetsua Mk időkre AbmitMtai Mmd rt e neme gréf ftamé- egy nj aatUöil gjarmekel jaJélt, mely gyér-gyermek voeetéet a leienyei kjr. el)eailieivéo, ae Jlka, Mészárol bajadon, a Iti izott, Pál Eár^y f. évi augum-gy érmekét Möll, >ly éae féljln>ő éelMái ntán mák eséta eltlét a; igy aeji. — A a elémyomoiAe \|á«áebiróeég koejbejöttével deíülf ki, begy Méetém* t zaellér leányi, 2) évei leginkább verrAtJal fáglaik auliauez által teberbe ajtetvt i Ina hé efejéu OMzugyptufiu a Itit vnléaalngiej Pál Kár bátlanakóny Saabé Ervae máanap anétköl, logy hált llkétni vioagákt jelentéi tétetett egy\' diófn a!á ne ukn nélkül csak létől eláslak, a rothadt állapét\' ilényéwasáii ira-• riaagálat végett a lilonyéí kir. jérjésbiráaégl m étiéleitek. tartatott vagy bárkinek volna, n kekeáki i kertbet enne tudta nélkül minden mikiny bóveiykreíe tötdeei bolja\'hulla inot már leijei ben meg ie taiéltáloik Ae tok további illiítélL kiréi — lévtár - A m gyéé lanltétreod néetáre \'át évW megjelent, fláaéektfak adja n legnegyoljb\' ténéri t rn\'nd ezeiuélyzeléfncjk póknak 13 afenyimké\'—I ven ékekben njnoenuö igyareraaági ke- I88V\'il(i Ita e aeemteerekd eetlkiet, levén eaámn áldozó pa-igyfltt 2Wf aö-ndékekboo JO, BeosMea 328. UnMonkilenci rémben gym naiiuinben, r^mkeá BMmi lé i elében tanított e aLnai a mait , Wa iki taaévben 7llé tanaiét. £ tevékeny ezerzet főnöke nagy eé-gM Kalmár Bedre ÜírJ taaié om ur r^f raj 1 •la kéne d"-egyletben. — fceeidáu ele Levineky Jéaeei, e birnevíw aalumllvá], a „IitteralUr-lrennde-eg)Jmben IPmÜ 8é időnél tarttu faioNaaé!. Aa naipyi Jééi Mér irta e Petié enobor Maplreése el^ali aákél é* a béási lepek emel ie legnegyieka iliegtilaláatal inuk. Jókai aáamélynien ia felet vali Aa élénk éeéaaiékbeJ rée#en\'< Az ew.y fél-elveeáM e!áeLvíiik« aktaralin PeilAnak JékaAta kt költeojéeyét, melyet aajáe UnMal hgediak. Jékei et»iíett baráuég^ tartó leáanii I LOgkÖeeéi-ie ea aétu la At egy et oingke hete nyüeétnaj Jk\|m #Marne H^mté J^W^^ •nanrai nj>^f<l^é Julajddnjog fea-Krök időkre a vá-ét engedi. Eaek-Ntetioe Kréf a vg-hogy a megna-lévő f8 u\'cta egy ipee gyllée lékéét ejánlntkt e aa 4be e maga réeaé többi kőzött aaak ei { mondát araim a kiitntotét JaMlybM réeeeaitottok Klrisznru ezt e koenirut bnan, megáuUtojn barátaimaak j ^éwkk aeecettok bannln-kot Nek lak vimaeéeai kell a meretoUi." A eneratet eeebedeékra veeei, eaeigaaágTa a gyűlölet, ezt a k^aaorut meg kelt éaée-molni, meg fogjuk éUamelnl Sokáig tartott, mig a tapi, melyet Jókai béaeéde elő-iéétett, lecsillapult. Lefinenky, enntéa előadott még aékáay kötleményt Petőfitől, egyik gyöngyöt éűale a aiáaik mellé e a köaönaég alig \'tudott betölti vele. Vidám lakom* fejezte be ea álveeeteé eatélyt. - UJakkl MAngé knmvAa Málló örömmial olvaaék a "Gyula fehér vári közlöny "ben : A bukovináhél kivándorló éa hazánkban letelepedő eeákely magyaroknak 70 lélek éa 36 lóból álló OMpatja etaaott ismét keroMlül vároiunkQji f. hó 10 áe. A OMpat veaalőjo Kántor Jéuoi hatalmai áe •záp terméig kötépknibao levő bukov. aeé kely voll, E veeeiő, mielőtt e eazpat ie vább vonult vtlta, Mnervén a hectIlletet, miként mondá, — t vároai lenáeaaál jelentkezvén, bejelentette átnlezáeukat. Midőn meg-emlitteiett,\'Mgy az o Ő csapatok minő Öu tiepélj.es^ggel fogadtáttak. a mily ellátáaban réMOM^tettek, ötiéraeteieti I lorméeoetM rnágyariággal jegyéé mag, mieaerint, „ne-gyoií eaép dolog volt kin az a magyar tMt-véréktől, de bizony poklok, kél iateUnek nincs azllkeégök a angitaégre ée a ozeremo-niára, mert adut a. tanemtŐ nekiek annyit, n menuyi kell, é nem I kívánják, hogy any nyirn elkényéztMaétt ők«tl Megemliié többek között aat ia, bogy egyizben már járt Ím PenoeováoJe megelégedáeeel látta mi-eaeriai a letelepbltek már ie jé elhelyezés ben ée ellátáabtn ié«eültek, sőt egy egéaa falu épült már leljeaen fel; de a munka kerölők éa lomhák még most i* térnek viisa, vagy pedig csatangolnak oraaágaaerte, a többnyire I^IrvgeiésMl logtalkoenak. - llazáuk rJkemnknidtéra ve natkazólag a mi erdpe fáe környékünk le-koaeíie nézve míndtueMtre érdekee lem áruforgalmi elatíalikáiik adatait a monarobía külkerMkrdelmérM lölvelt atetiaeiikával uasiehasonlítani Kiviláglik ebből, kogy Ma gyaror^aág Auwlríáhél puha fát hon be * oda kemény fát eaálli, e monarokie határain Inl azouban hazánk omk mint fát ki* anállité eMiepel, fát nm hon be. Ennek 4e-f o«ár kivételünk löbblele Anenlriákes ké-pMi OMkély, tekintve, bogy Magyaroraeég erdőterülete (92, 07 négyzet kilométer) kö-m1 ekkora miet Auiatriáé (h2.27i akm.) Épület- a taerazái^a Aumtriából behozatott hozzánk 1882 ben JÍJ7XW) méterméwt e HiOek Au-ziriába ei jeleli tl 14000 mm. Tömdölét Anamriékt Laálliiotlunk 684000 mmáieál * behoztunk 63 mmázaát. A monarchia halárán lu* allénhen Atialria szál liied 16,288.00 mm. éj ülel áe aaereeámfát a mm tgoelőfík, mig Magyarontág eMk 8,804000 mm. ApbCmé% a MoreaámAb a 215. 000 mm. tlaelőAt vili ki. A bebu aaiali »jámokkal egybekelve, Ausztria kivi teli többlete toll 12,800.000 mmázeát, mig Magyarormágé 4,772.000 métrrmáua ~ Hagy mi A t h A vMprémi papnő veidében néhány kagyléa eaet fordult elő. fi miett megyéé pUspök nr ö exooilontléja elrendelte, begy á paJnöVendékek l^rom hélre $oéf betsá llaaiáuaM, mi e hó fián meg ia történi. - FIumo nov. 18. Boofárj Oéan giéf. és neje ma a aeti gjnrevenntial elu leelak Fiaméból A buolaaáe aéré Innepé-\'/* oagyon megható Vált. A képrieeHlaa iölétel a-várna öaeaM InkLeága köveáé a pá-lyaudrarbe. Minlhn egy; aémM tag bét éHI~ eaaiád fejé léveatl! örökm Oíott e poigármmura vá\|M Mkébet gjrönyfrf vi* rág bokrétát iiynjiail él i giébéank, mely nek aséle* Mleg\|éa aá ajénlni mlvkni kidolgosásu. Megjelentek: a éfvabAa ntven-dékei ii virégbokráfátkk^l, de kii aaivnl kti e\'lojtotta a atkegée és «auk könnyeik lelniáaatllék knelmtkel.\| Bgyaaarre n enam\' kar a magyar kymnnef lead\' jéktttl^ mit M epoára menő tömeg letmt kalappal ka8\|ga teti Eea\'na a Bákóoy ildnlét játaaotte a ~ zenekar a M ezrek ajkaijél kangzé vAMt" 0éijMa ée ^bvvire* kiéhluek köat a eltaénli. A hfl, laérektelle edaadé déeéak méltó ab^méja ralHt kitejMve, mely Fiume é köty veiket ttayae éa tédg páratlan hely fi iagfal als, . - A m- kir. kik Íporeambaábeég iámé éa kir iit%\|n klailiiimaik — af m> •a* kémiáin imi ^ t évi nevem t* i tag4»yég pedig t évi Wr mtnáliyomaoo. ■■fraég aaérvy ée ktklWüeii wfcwpi t»wn\'ná\|»> waMjiÉi Má NNMg oaÉray- é« aiMUmMI —kanoMmmáiakti imi^iamuvi fog I* «%k kmaiUlni 8 ap aalta tagja aa ayaliai, « A a, kér. 4 nem Hi pai mwisktág bivolalc Bfikadé-«* 18. M (oarfr lén fogja ra a aaogjé larványkniá-miUdáaa 1884. évi jnnoár 4n\| asagmialatimk, — A k&aigaagatáw katótágok k i a kir, uneálitlg kíakii «n%áleli viasnnyt a m. kir. oa— éértág ré-"■óm kiadott anerveaoti éa eaolgáiali otaaá \'ka aaabAJjoaan. — Egjntial fellnvj a bd-•gyménímtwinm a tlr«énjrbntáoáge<, hagy •óját hntáikltábin tegyen meg miaden ia-\'étkedé! erta oéave^ bogy a m. kir. toíjg agy a megyei éeaaee tiestvteolák, mint] a lökéssé t li><i€t etáeákenjaéggoJ tagad Uaeák • Iáikéivá a \'otandéveég feladatának fost onaágátál, e eeendSvpar aootaek eégot, re* \'amint natlak o»iálj»it ée aa egye mond Mkat ia aaolgáliti mfikodértkben ée a k-eáet oekáteégeiaek lekíMéiébon telje* kéanaággd tánegnosák. - A ■apareraaégi taalták »rval(4c4,\'* gyljié egjeolW. ^epókban klldie atét Mkiváoét áe gyájtSivejit. A Min-váat Jékni Mérnek 1 Ivmkaoé aaavai ékmé-\'»k : íMegjermmáget még agyoaor meg kell kédilnnank e magyar nemael aaámára a oa a kod viselés a népianitákra vár.) Aa árva* káo aiop<ékáfAro a gjÖjién, igy olvarnak a Mfcivéeban, ereaágeaavte a fent ueveoelt egjaailn verni keaébo a o végbál nlef aor-bna ia n tsalláegy lelek bee fotdol, bogy alkomnak a maguk kábelében (yiitl biaott-•águk\', másedorbaa pedig a tanilákhoe e a játék eny oaál iránt bóvlié nagy kloln-aágkeo Tájék eoUláal kOedljak ne alaposa-bál/ok bál, kngy ea árvakáai a lep vag j on eJéáJlitáaére aeolgálnak e teniték évenként vagy egysaer e mindenkorra tett adományai, egyoe pártrafék a alapítványt tevék odake-aáeai kegyeiák ek, a rtaimandl falnlvooá-•oh, klállitátek, éoléljok elk {ávedolmni e n nm, klónkI. minim\'értumlél a aaélra vér-kaié aegély. A g)l)>i ogymllot ingjei le ke»nek t a) a páfilógé, k) na alepitá tagak, (b alábbiak olyanok, a kik fekvB vagyonban tagy kéeapéneboa eegjobkannf adomány nyal ját álnak a eaél elérésébea; na ily aünpitvány pánoáriékie aaámitvn 60 frinál knvoaobk nem lek.) a) ronéao tagak, kik áflnndénn gyíkéi vei tartaaek a eaanl gyftjta-nok, yawmlai mngak ie évenként Inna* I >oo lámaf gol járulnak ea alapvogyna nO notéeéba i d) n pártoló tagok, a kik aa alapban bármily omkály Oeee»ggi járóinak. A gy«jtÍo8 a begyül pénaatl agy Itt Jáaaol tanév bon (Badapoai, ortoágkána »8) Irodalom. ae awÉsM mvel afen inawé k^km fel ami na aaw rta» áaayiiimkianitii Kantai m (klaijn fcar - trávkN aj hetilap indal mag a ftvérmken grél XieHb léle, grél Zinby Imm, tegif). gráf Taták) láodar éa Balána tfáeénr •nerkevniék voeoiéeo nlnM. A lap aama t Aaeméa Mookntáfaoi otákolé irék. A Snnmlo baimndfá> ivoa, dianae kiállilátbao, kéfpkknl, onmfséh* lap, mmt politikai^ tár ■odalmi, •npmdlnM, »tb, rovatai mallatf tirlndalmaa, loállé rovatokat ayít a apon minden égáaat, a kOngaadaaégnnk, amivá> aoaiafcnok, ni ipornak Kvataal, atk Ilyno np még nem jelent meg magyar nyelven) Onndof, váhaaa»oe tartalma knllgiUiti n molád minden tagját A 8oomie oiáfbetéei ám - tl! évte S frt; HfyvdévmtlH.ktkr. áa eW8oeté»i pénmk a Saemle kindékivn 4tába Bndapoei váaai ktkvrt tt. aa klldno^ jWftf A aowmkari matnlvány aaámokoi oa aftioailk l«g}«o kapják. - A kélfcg éa illnOk Mrvéayok t«^aa gyattoméeylUl magjolanl na ! Htont knfkaaá mmdan kla\|vkemkedéekoe ioHnv kf\'aii To»lo\| Ma ItnyvkiaAéblvninlbaa An ki Romál)aoak én whm )árkm Inamé a megyer Me«ék Örvények éa anbályok atrn A mattrvéoy tnéimáaynak alig ty máalk égo, aaeiy naayka kon-náüiiaitia wka k^áne, «a aam jgieenak W t a pánaagyt ée katdeienn ea ipi Hr \|NMI eüakMonmrványok tMaftf* aaima aiaa moáaUi o\| m»aay, eaa-ki^ «a anaaMa lkai IMe Maimén «a%. kAioiion vagy mofsoannave^ \|plifkaMaitwAi. Iniaaa g^Mpaa U^nA, ka afa^évaak e mfcmvotkoo oal mnadfák, Uh o Hvvlny nem iaanméne aai mort váljon ki inamon oa Hfcgáki törvénye kot llkétetOHAf Még a snnkavaátt Hgáao í* nok^peo ignoaáik ai Loonfik. t»e a jelen k<odáe MfiiMM iparkodik o b«jon a aiaay* aySmo a éirvéay tnt\|o« aolvg4t nája • min don ^nái kimbb ^mikkel mioáaeon ioién-k iái ii km, amlynk oe édolonméei vegy ki kéviást illetőleg lArvé«ykoá-« vagy retíde Ujti aton kindo\'Uk. Asoatela o kindáiban betj^Uíialik a kivnlpla* dijjegynék áajegj kimenté botlroodve tirg) a»aatá. Ajáafiak minden Igyvédook, bivatab kösegnok ée mmdMoki.sk, lúkook iUolákagyvkkol illet-aaorften gyakran vau dolgok. nSemmi eom Mntnaitja aaujire a saiv jay^almál, mint a léi ak foglalk í \\ I W -f Ikv. M re e • aiv 9019 aa. naáea Ájrv^éfii hirdetményildvoD&t jA a noanonyi eaivot nem min-lé»n féri érti, e nom minden eesoony fogja ih>, Kogf o férí, ki kmjn évooimokot Lom liir velők aiega mtani, a miatt még nom Ogfca n ésaékeiton.* Kaivas. aA Hwnéssai nnnjiro kiterjedt, kngy te ka»k ráakódé«ai vtgkotetleooégébe el-lyodiH.k. A nagy egé»t segyégji\'ia kiosi jaommieáglnket.\' Meráni . Aphori ndkv Hatni ii kti/Ö/di trák mfireAMfftj! ÖTVÖi VrLMOi ii enerolom elláiifnlyosaa Bakm lak»lifgiakm, megédesíti aMav-déeaínkoiL a fvlejtéi jótékony b«la«Mnfl Cepgieli obe rokro áe egy pontban, sotoietliik lérgját\|b Bmapoi.inai\'i a* og«s világé, as g^eo mindenséget." Poftj aA •terelem, ndj o ftlbeu nnAkel, nemesek nemesebb jellegű, kanem ngy n e^o-rotetl mint a sanielére nae sokkal Mnml-gább, tuínt a má-ik. Ka naa aa érteteket ignoiálé vek vooealom, Itáuem a aanrotkt tökélyeinek világ* wmláloiéo alspn1. Kém oly bevsoen lobogó, baoom :lángia sokkal vi lágoeebb egjenleiessbb é* terlóabb a uem egy fii ely bemer olyMo eoonvedélyskkel, molyok a esereiák kormoniájál kOanjén megaavarbetná. Wieleéd. ,A evervlem nag)nn esogénjee báatar táel vf-set ée o^k keajérrot éo séval táplál. De mégio elérté* ée megelégedés booeil nála, mol)k n keajorot á eét en élol I voaket5*géeel HUeoreuk." Maeloe. .Betdog, ki áloiéboM a tieata sosrslsm amgemtae poroanii aívfsé^ mert elmond batjn magáréi, kngy akker lagalább jé\' vett." Virágb almi. ,A ennrnnneé 11 on aég oagjokb jéiétoméajo ieiannok n •ssranméaél, mort felfnvntkodollá éo könuyelmtlvé, »mnn kélosobbé ís ai árdnbbá teeooo. É» ki solia aom aaoaveáoll, nom iatnnri a jónak aédalilii.* „Aaaerancae sóba aom l laik fel oljf nsgynek, mini mikor laaranaiitlaaség klaé-pottn ér baonlakm.* eA ki aa éreolnmk áa ninalok fialyio-noe ingaáeoéaát mgábaa ée máeokben fj-I iolmaaao évooie — osak ea árokii a fen a^gn* ojagáinál, moljrot a termImi nngy é* ékoseaálé knHgaláeáVnl vnM tárealg\'U Int NI a lélekben. Qlitko. aAs emberi lettek nem aa érdé táibo, I baaom a fial) é boHámeiboa keeo<H\'enak. Egy \' lett nem Onélló, kanom mákokkal egjbefo-I lyó. Egy eom aarjodmíée mM> In magáiéi, keaom mindig n idbbitSI gjarapitva vagy kífobb(te oaaolkvdik, vagy aly«d. halad I vncy a homokban elehj ésnk. Kgy sem írt-I halé ki aj nmlnlannl, míg t«stvéroi fc-Mrt « \| abtdolaek éa virulnék, , kenem mindegeik ka\'álávnl n máaibo olvad a megéroamti j bjitáaál. ^Francot. I MlZIil/JllXíli. jA ennréayaég ép ngy emeli an aréoyi, mint n látyol a aapeégot.e Lord, Oboelorfiali. ■ A • a á p alak, ho Mn n oaiv Erényro aom ba)ot, Moannlt kopnraá, Imi baléi S béa Urtadáe kanal> 8 nfáannky. „Miodoa n mienép ée j ó, osak a Mrd erélye éo n ni méltósága áJinl aallattl én leoa Hktlita ai.* QOnlherJ M, S * tá n n a b adeág nem bnakanwl, mini n világ rooctmanriaaai gondolják, kanom a •oigern méay éa wQai tet mékeeyafg aráje, Ca atnlarl tA annkndaág tndalaaa emberiség legmagombb BaéieeU, aa émalamk n ki4 rálynéjo nélkll n ilbbé omk tft«p#, kábfáj boa migmaakah lepke. 8-aUd Agáeol al] vonati aa aa ember védpojnsát, anánaaaáaaj ktaokeoégái, kálsreége, aiettemeeáge, mno I kakodvo eépmwéggélajeL An ember mnknd i aéf aálkM nn álla\' okit áll; mevt 8 io^kj ad éa m^n kinafam. • Blnmnakagaa. j ek aa i * e k a r oy é k é a nagy maéegaég mnelkadik, maaok nom tnimttianiia lélnio, ép ngy, mint motog makákl okinkon Al nom.* Bajon oaok ligiáéig ám oaaodik, oa kmaényitf kni po«g mnA \|á nmkovi . •• CNnfüé9 L^okk éMpályn, kai a iliolia érnéa ángneo^n, o baiméaji • Vajai I A vetések llláwt. A klacasdaaáfi mi ■iáKiorinmliux nov. 1-tól IS ig kréfka { aHt kivntaloa jotrnlénok aimiat a vHéai ! munkálatuk majdnem mk>d«nlti krvé gerleitrk. A vrtéetk általában jól ki koltrk ét arépeii fejlódnok, knlyoakint \| tulbiiják. 8ak beljt aamiban, kiiteinaa j n felvidéki áa a dinántali mogték I rg)Oa járánaibnn, a pajnd a dtóif«>ieg poulitá"ai, több rrdélyi megtéklru pedig naiánnaág aMal narovednrk. Némrly vtdkrnl a v«iéak ^árgaláaát éa rara dáíoda>át jelz»k. A irpcarvrtéack a kid I vetó idójáiá f<»l}táa láb\'* keijt mrgja I vnliak. A aviiet aa or>rág talnjomú-I Ing nagy réaxébei brfejestetrtt A azán-tási munkálatok a tavaszi Vt-téaek alá, kedvezd idnjáráa mrllrt, tobb kelyt fn I lyuMtkaa vannak. \| — A magyar bortermelők ró VflUettt* kftrtrvélbrn tudatja a hazai lei melók kel, hogy as eíjmtá lelepek feljáJlitás&t már megkezdte a eddig eié Balaton Fttreden (Vctzprém), Le.-ii-ncze (Zkle), Gomkto éa KWtsén (Somogj), Qébán ét Paajisoii (Arad), Pánton (Nugrád), és Kmkeméten állított frl llypaeki\'t. S telepekre, melynek a BtÖ-\' vátkesK ál«al mpgá\'iajiiton a lígbehV-aelbnek eltnmert it-i<d»et amiat ml-kMaek, nemcwlj a tagak, kaarni bár •i oly termeté lr hatja mustját a a caikély kezelési kAlitdg oak i bor éla-déU itáa vonaiik lé, JSxen klvil a as9* I veikaaot a burpiaczik éa erjesztő helyi-aéxek Tiaictiaoraaáfboa divó kerande* léik éa felaxrretését alóiűatetd rajaokat kidtleteit a azokat e kezelési eljáráv aai klagjarorasághan való elterjiaatési ! esdljákól anksanraaittntu éa aaét fogja osstani A viiili menetrend. Mpba űri likmi maém ma 1, i»4, n» n \'nPa^1 it 4l a a.\' Ml, áw IrseJ a a n f Jk4 i^ — • 4 II K III 4«aa a i aa n ^ 11 o ^ i % \' Aa alséUnévm kir. jkiráaág aainltkvi lJtóaág kaaktrré tmm, bogy KáU Óékor véárrk-jtaláaek Soáa Jéoaot ás na^o végm-h\|<át marodé sHeai 169 ft. 10 kr. like károloláe áe járulékai iránti vágrohajtáai öCT^bsn aa alsó lendvai kir. jbvéeág terllo-lél lérn Beksa ée Oaapp kéaaágskbmi fekvG, o bakesi 181 an. tjkvbna A -f 1 aor m a. Wjroii idpareeek nővén állá, os adó alap-jéu 492 na beesik ingatlanra; továbbá I oaapp i 10 at. tjkvben A -f 8—8 sor aa. a. feljrett alperes nővén állá a aa adé alapján 368 frtra becafllt ingatlanra aa árveréa IR frt ée 368 írtban eaoonei megállaphoU kikiáltási elrendelte éa bogy e fennebb meg-jeleit ingatlanok aa 1883 évi doea. hó S-ik ée pd\'g a bakeni ingallanra néevo Beka kO^fábaa a kaoségkiré káaáboa d o. II érájára éá a osuppí klsségbeo lovS mgai-Unr néave a csuppí kaoségkiré bánáboo déii IS éiokor esegteriaodá ayüváaoa kr-vraéssn n megéllopilott kikiáltási ároo alol ie éledetni fog. Arwréani acándékosék tartótnak aa ingátlan iKOeárénnk 10% ál tsgyis 48 Ért tO kr. éa 36 frl. 88 krt kétapéi.tben vagy aa 1881 : LX. 1. o>. 42 § ábo jelseit ár-iolyáinmal imámiioit áa as 1881 é?.i iov. bá .í-én 3333 «X. a. keit igasságlgymiiMaa-tori roodnlel 8. § ábon kijelöli óvadék képet érték papírban a kikOldüti keaébea letenni, Hvagy ea 1881: LX. t. ea. 110 g-e ériol-mébon a bánaipánonok a biróaágnál •tátogva \|»lkelyweéeérő kiállitotl «aabályaaor0 el* ie morványt áuao^gáltotai.\' Kelt AIó londván, 1883. t«pt. ká ik napján. Aa oké Irndvai kir. jkiré>ág. mini tkvi tkelóaá-r. 380 \|l >1 VABRÁCZKT LAJOS kir. elfkiré 8010 aa. tkv 1888. Árverési hirdetméDjikivonat I Ae elaé lmdmi kir. jkiráaág mini tkvi hniáiág káekirré lomi, kogt Oe\'ár Fcrene* vágrfbej\'etáonk Z-umn Ivén vAgraliejláet •aaofadl ellőni 868 fit lAk* .klveiolée és fliamir iráali végr»bnilá»i Igpáben aa a\'4-laadvai kir. jbirá^g tmllotáa lévé C^rfamáea kOraégbon\' fakvé. s Careeoséosi 88 ajt lei»k \|gj s/\'k On y beo A L 1-5 aor. ae. ei Wmi ás r>«okan alperee nevén állntj, de idák Bobon Z4i BmU\'a férj fíaoamt Ivánné nővére átírt éa aa adé alap* ján 168 frira beoallt Ingatlan rémre oa árverési 688 fribar anranol megállapiiott ki-kiáliái elrendelte éo kngy a teaoebk megje löU Ingatlan aa 188S éviioaa. 144 ik napján d. e. 18 érakor Cberonnsáon k&sségében a klaaegbiró kééinél megtertandé nyilvános árvtjl ni n megállapiiott kik iái táai áron akii m eladatni fag. j Arvretni aaéedlknták lártoaunk aa \| ingatlanok broaáiának ICf-át vagyia 68 bL 80 krl. kfoopánakea, vagy aa 1881. LX l es. 42 § ében jalastt árfolyammal eeámitnU éa na 1881 évi aovsmbrr hó I én 3333 m. a. kélt ignoeéglgyáiokalarí rendelet 81 ában •ktjeli\'t ávadékképm érlákpapábee n kikll ^dMá (koeákna ielenai. avsgj ea 1881 LX t mc ÍTO 1-0 értelmében a káaetpénsaak a bíróágnál aMegoa ollmlyeeéeéril kiáffitoU anakdlymirl elismorvényt élmalgéltolm. JKnlt Alaó Laadváa, 1888 taap.káS3ik napján. I Aa nU lendvai kir. járá ibirénég mint tkvi Omlósig. 384.4-1—1 HABRÁCZXY LAJOS kir. aljbiró. ta m. aié. mai a a ni m * ta 4 44 pá «■* 4 4 ia r -4 4 m r nopi Itat na »» -ema mama ni\'"\'"" óm woal 14 Is li 1 rmm* I 4 ta r i. fi ne. ma. ai fi aJ «a \|U Or >m* #alaNe oomtmmé s VA8M1A I.IJM ^fcamul........ Mffláll Vél. 3023 m tkv, 1883. Arterógi hirdetményi kivonat Aa nJeé llndvni kir. jbirvég mmt tkvi kamég kflnhirté letíbogj TMk Gyérgyné vlgimiaj\'aiénnk, Llr\'mm Pareaca légiakni Hat innavodi dlm 100 fri. Üke klvoiolls éa jéialékat iránti rágrckejiáú agyákm aa ataé Hndvei) kir. jkméeág tm Halán Invl Loa«i Képolaa kaaaégéWi Návé a lanti kápolnai 111 ea. ^kvbeo A t-4 éa 6-fO •alt aa. a. £lfott éa \| réaabea alpovoa Uriam Potoáoa nevén éllé én an ndé alapién 1018 frttn kimlll ingatlan rémre on árvoHM 10161frtbau aaaaaal mfátlopátotl kftÜMai ahmlalm 4 k\|;> áanankbb m»gjsH\'t iagoi-loa ak IMI évi dana ká 88-ík nopééod. a 10 érakar Lanti Képelne fcM\| Haaákkkl bétánál magaarmodé nyöi klmLm a megáliapkett kikléHáá áiao aW ■ alodntoi lag. A rvareani aoáaáékfék tmtnaaak aa iagntlaa Iwoaáráaak tO^-Ai vagyk 101 bt. 58 krt. I lisflaik i , vagy aa 1881 ; LX. L na. 48 \|-ákea jelnett árfolyammal apámáou áa na 1881 évi navambw ké t án 3333 aa. n, kelt igásaág Ogy mmistari rendelet 8Tfában kijoiait áifadékképm ántékpapirban a kikfl!-dátt kanéioa laianai, avagy na 1881: LX t. ol lH\|\|a értelmében a káeaipéaaaiá » bíróságnál elólegm tlkaljenáaárll kééÜrvii eadbályaeafl nfiamarvényt álmolgákati. Kall Alsá-Koadván, 1888. aaápt. U 24-ik napjás. Aa álsó lendvai kir. járéikisétég mini ikvi kaiéiig. WÁB&iCZKl. LAJOB 378 l-l [ kir. aljkirá, A legjobb rka • h viarka-pap/^ s LE HOUBLONI í Franoam gyártmány. Dléniéaaklél ávatik X mmkpipir csak skkar vaML kaWaáaa kp LE HOliBLOK ká-tyrpa ssspit kcrtja ü BÓcdmksr tea aa alant látkat4 váéimjntl át iMklinl vsa eBátve. 366 ír—22 NjoJUnnk kezet a swrenca^nek! 500 000 inárha flsyirMeáayt ejwit áéeti awtkia a atfy pitlJtaratreim. rcaij » Mpi karaáty által jétákafjlta «t kktmitva «U. Kin aj tervmet íl\'nya alkaa aü. Imt nékanj k*>s Itfaljsos sfatt t •oraelaakui 88JH ayarnálaynaa «4vstk« ikwls« a\'* UHUrftinit, lat tik telattmU 500.N0 (Haji fliijeranéB], Nsakf feál(: l ejtr. s I ejsr. í I njm. a t tje i 1 nyer. a, tiajv. i layar á. 4 njtv. 4 a eyv á. 1 a jer. á. 1 nm. i. »J». 300^08; M ajer e m. iaA)( m ttOlaO al ejm. á. m. ánm m. loanóa M nyar. %. a 800C ■ aojOOO M eyvr. a a VJ. m 0O,oaa iajer.ám i&oc m. laaan. alá ayer. a. aa. Utt m. fioooo tana m. ia u tt---r t ■i\'" 1 V0.00o 95010 ajer « Ok áa.aoaOma. ll.W Qjar«m4nyfi\| nttOorvmklel. 200. ISO. ÍM. ii,oaa tan. ai. at. an. ta a Ein nj.rvm^avel 1011 aki eerks* +XH-et álwwaliam IM.OUO a. twaiaiáában. Aa eke meaija lmiavrae«\| MUSO tm é> laiotMik Soo éOOrO, I4é T00C0. 44 aoaoa. mm som 14 looroa ?-4 poür emt\'m 400,000 mc SWúOo. WajOaa mark. tt> á ajiitmmj kutatok meHot kivatelma* alUfiKauk aag. a %klml>kkl eké, et áüts áUal Mai* lt»\|t ejwiamikotm mar mavorakna aa •mklolllattá. a kerít: 1 Minmimi 4memáim v.lfrllOkv.o. I W . . , S ^ I „ » ,, ^ leagyeé. .« . t \\ - 10 kr.„ Vtlaamojl ácfbfitsa aa emag tHffn eaaaéáM mu p.»u«i«l»»ny maU»u ti 1 mai 4a • lapafjaká pnááal aak&s&ltclik. a ai—ti oNgal u üUai mke>i4»tt eBátett enétU mve-}4fjtt áapvw téMná katékm. I miginileUmakta e\|Meiii\'kk4m nr<mlil élj eilUI mtilllOlitnit. aéaám ka am etm }«éig Istssstika* aHkM UW]6i ráaat-vMatael a tmiUn kossal j^tmn Valkbtsalaak alaimlm Mv «\|t mm, sok mm MiaM^n emmmáaj Mtau-gjakrut at 4ká üaymtníaqynm kiniéiie as,- mkrt taa.aaa. innaae aa.aaa ennen, hí kiimam, áa ttt a Vaamllmáaka akaaa twfv- «aé> WlataHainktkaiaisg aielmétt \'M i ;m" kmkm<bb (iearélala aeemakmsaa áinklmei e títli koséi nett r mlnáio rutin I lak mé* vllkk aéavtiliail alttkiit kom Kaulmann & Simon. kaak éa «éHé4Mm Ikilaila, továtirkm á» sMam atMmmma lk»kma-nyeá. umli imtk;á m Hkaanm\'pg;táa\'k ki 0. L klartnminket l^anvo irániunk tddog laemáUli Amnkmén, M-kérjlk ea nj iiaoiaaHnaélí rám vételre, flttrakvéeink #aontnl ia odá irányakod mindenkor pnotoe éa tailárd aoolgálet ákal FM3W fltop l^flajdimaüál Nagy-XanMn 18SI. 94. szám. Nagy-Kanifcsa, 1888.szomhat, november j24-én. X. évfolyam. vat%\| fv^ köB?v, ^Hwinltii tlj\\treakáe utea. III. n. vIrnk Igán Jwe I irt Fál«i 4 (h Negyedé na I (K »l». »•»! Hif»iyt«k k Irnélm hÜIhc HJ—" • lübbn&rt hird»té»nél 5 kr. lUlyegdij 90 kr. Aitnkt i egyék kiiaUloi hirdetuié-•yek kr. bélyagdijon felül 100 aaóig I h\\ MWiil minden ásóért \'L kr. ZALA MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS \'VEGYES- TARTALMÚ LAP. ftSaritSSZtAI Itpto- • ^..T1 u,ni réwét illatő Vökleményez ■ 4Ök Bejna etem 4. «■• néruieutetleé Uyelek ÓM ^ •ékből fogadtatunk ej. Kéeiratob iímm mm kttl4etmk. Nfitttér: petileora 10 kr. —— _—- -.. —. -—m A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalnmegyei Ögyvédegylet, a Nagy Kaniwai- éa Délialal takarékpénftátmk, Hankegyeeület én Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. Mza?£LXff hits&xxvt ztzzzzs.: c^rr.rir is szcubaicc. Budapest, novber 21. 1883. ». — Megindult i képviselő \|\|4zi vitu k keresztények ás zsidók ■közti v egy re ház«aaág >t engedélyező törvényjavaslat fölött. " A javaslat ellenségeit — kivéve a megcsontosodott aniisemitákat, kik a rsidók As keresztények közti minden közeledéa ítánií itlegeukedésük-IrtíLtitkot sem csinálnak, a javaslat elleni indokaikat részint felekezeti aggályokból, részint a szabadéivUlég követelményei re való hivatkozásból merítik, egyiknek a javaslat sok, máaiknak kevés, a mindkettő egyez abban, Itosry egyik ugy mint a másik azt elveti, s egyik ugy mint a másik helytelen szempontból indul ki. « • Megmondjuk miért A javaslatnak nincs legkisebb köve sem a\'^fe-lekezeli kérdéesel, sem pedig a libe-talismoeaal, nem srabad azt aa elvek éa tantételek méi lékével mérni. A javaslatnak, mini minden elfogulatlan láthatja, sem célja seot hord* wejf aa állam s egyház közti viszonyt megbolygatni, s kei ölő uton betörni a háakssági törvényházáéba. Az egy-liáxnak tehát sem joga, sem köteles eég-« védekezni e j«valat elleo, mely a házasságkötés eddig jogilag fennálló szabványainak területét érinteti nül hagyja. Más oldalról a libe-ralismusnsk sincs oka e javaslat ellen, mini mely állítólag útját állná, harczra kelni. A köteleeő polgári házasságnak vannak barátjai ia as urrzágban. de még több ellensége4 ez-k éa aa eleőknek egy réeae eg1-►aeo elleniéles indokítdl helyealik a jsteslaiolj az qleők azért, mert ők a keresztények és a«idók közti há- zasság törvény esi lésében as első lé- \| péai látják a k Ö t e I e s Ő polgári básaaaág felé; ss utóbbiak pedig mert a javaslat elfogadását a kö \' telező polgári házasság szüksége akut iá \' villásának baialmrs akadályául te kíntík. A szébőbal egy része, mélytálon tul liberálisnak akar látszani s a javaslatot, mint mely nem a kötelező polgári házasságot tsrtalmasza elveti, oaak azon igasolt gyanúnak \' teszi ki magát, hogy a jobbért csak a jó megbuklatbalásáiiak cs»\'- \' les czélzataiból lelkesül. Mi a javaslattól csak jót vár-hatunk, de nyíltan kijelentjük, hogy 1 céajkTftfc^ttyoa idő elteltével A kö- \| túlerő polgári bázaaiág viszonyaink I yítl sem időszerű, sem szükséges, de Uresztül sem vihető. Szükséges és idő^erj) Azonban íiérlet, mely e javaslat tartalma által tétetik. Poli- \' tikai jog tekintetében zsidó és kereaz-tény egymás mellett áll, de tára-daloii tekintetben még mindig mélység áll a kereazlény s zsidók köst, a két elem társadalmilag idegenül áll egymásaal szemben, s ez idegenséget as őrült iagatás- ellenségeskedésre törekszik átváltoztatni, s e ter. mészét ellenes viszonynak árát leginkább a közérdek meg az ország adja meg. £ nézetből származik j\\ törekvés a mélység áthidalására s az egyblsra Btalt két fél társadalmi egyesülésének lebetságesitéaére. Ecaél-ból legbelyfsb aa elválattló falat épen ott szakítani le, hol a családokat választja el. A vallás különbség egyedüli akadály, mely meggátolja azon gyöngéd kötelékik fonódénál, melyekből la snitt ként erős kap<>cv válik a különféle fájok -gyermekei a különféle láraadalmi osztályok hozzá-Kóvágó Bén, Mjim stor-ApátM,K apolcs, tartozói közt, logikailag Jeliát tökéleteséé helyes, ba e javaslat a vallás-különbaég válaszfalét dönti le A czél aa, hogy segítsünk egy politikailag és társadalmilag egyformán veszélyes és égető bajon, hogy helyréállitsuk a meglendült társadalmi békét\' a a nép különféle osztályai együttes működése azámira uj alapot teremtsünk — mindennek szükségét ás utóbbi félév eséményei napnál világosabban bizonyították. E czélt, elérhetjük e javaslat törvénynyé válltával is bizonyon idő alatt. A töivénybnzás e javaslat elfogadásával bjzonyeágot tesz « tnugyli\'r nemzetnek azon ba-ráiságos kéltségéről; melylyel a keres zténjy társaságban a tiidó polgártársak számára ajtót tár, högy az nssimilátio müve megkezdődhessék családi kapcsok alkotása utján. Hsbár a czél elérését még a jövő titka leplezi, de mi azon meggyőződésünket fejezzük ki,, bogy a siker biaton várható, s hogy a törvény mindenesetre előrehaladását jelenti a magyar nemzetnek a szabadéi vüeég utján, mélytől jelenlékenyen függ a magyar állam jövőjének bizloaitása. A tapolczai értekezlet A megyei tiszt viselő-választásokra teendő kijelölések tárgyában f. hó 20-án Tspolczán tartott járási értekezlet oly éléak él látogatott volt, hogy egész restsaratiooak beillett volni. Habár a megye eteti járáaa a leghosszabb vonalra terjed ki, alig volt annak egy pontja, mely bőségesen be ne rukkolt volna. Eéra, Udvgri, Füred, Köves-kátls, Qyula-Keszi, Badacsony, Káptalantóti, Dörögd,Haláp. Özepead, Gúlád, Pécsei, Szigliget, Tornaj, latvánd\' atb. mind képviselve vniának. A földbirtokotok, a papaág, a kereakeilelem én ipar emberei, köztük a közélet legjobb nevei jeleutek meg, összesen 43 b\|<ottAgi tag. A megye ezen réssében erős közéleti érzület uralg, tekintélyek éa vagyonos értei -miség lakja, :petu lehet hio ábránd tehát s feltevéi, uogyi a tapolcai járái magiban a tnlajdonképeui választásban is tömegesen réÉst fog vonnia mire még azon kötülmény is isrkalui fogja őket, hogy magának á járásnak több izolga-biró jelöltje ván, kknsk mindegyike iparkodik pártját a választáson való mrg» jelenéire öniöntapi^ daczáríi, bogy a Hslaton Füredig elnyúló ezen járásból vslóiágo! áldozat • Zala Egerizegre való bemenetel. Az értekezlet elnöke Bogyay István volt. jegyzóll pedig Cbepely Károly kéretett fsl. A conferentia megállapodásait la-pmik múlt számának egy távirsls főbb répltieiben már kösDIte, jelen tudósítás Vvieténrk kiegénzitéieOl újból feliorol-juk s kijelölésent, Oerezctesen: aliapánuak i Svasíis Br»6, főjegyzőitek; Góton László, 1. sljegj zöutk : Bot ff Lajoi 1L aljegj zósek Ciukelhr Lajos, 111. a i Thatty Imjos, tiszti Qgyé\|\|tal: Varga Lajo$} jelöltettek líi egyhangúlag. Az árvaszéki elnökségre Rónát La• jos 21., Cmnák Sándor 17, Horváth Bertalan 3 szavazatot nyertek. Árvsaséki Qlnökökül Hej jelöl tettek: 1., Horváth Bertalan^ 2., Thattg Kristóf, !. 3, Trulgánuky Ödön, 4., Zarha Zsigmond, b.fBraunttein Vál, jegyzőül Nagy Lajos egyhangúlag. A pénztárnoki, mámvevóeégi ál iáaokra a jelenlegiek, az újonnan rená-izereiititt alazáavsvói álláara V&rU-mriy Ixidor jelöltetett ki. Legerősebb küzdelem volt s járási szolgabírónak kijelölésének kérdésében. A bilottaági tagok egy része Ádám Jóttef jelenlegi ^igablrőtnk szolgálati idejére. való tekintetből .14 sssvszsttal most U Őt ajánlotta, mig s másik nagyobb .rész a jelenlegi segédazolgibitó SttntmiklUy Gyulának hivatali mftlA-désébeu kifejtett szorgalmát és is utóbbi időben közbe jött nehéz körülménjrk közötti erélyes, de mindazonáltal bi fea méraékletfl magatartását megjatalma* zaudé, 20 szavazattal ehÖ helyre aján loita. Györffy Pongráet és Ujtáry Péternek szintén vauit k a járásban ét de kükben buzgólkodó hivsl, ezúttal szon-bsn előbbi 7., utóbbi 2 suvsza\'.ot nyelhettek csak. A két segédszolgabirói állási a. ks Stentmiklósy tzolgsbirónsk meg nem vá-laaztalnék, elsőnek egyhangúlag ó, má-4todiknak Kovács Reaó jelöltetett ki 38 sssvsutial. 8zmiBÍklósyBsk ssolgsbiróvá vá laiztsiá»a esetén második segédrro\'gs-biró jelöltnek elsó helyre Sttlay Bálintra második bel)te Takács Imrére cmti s szarazáa. \\ Játási orvosnak Dr. Bettedics Ede jelöltetett ki egybsngnlsg. . . ^ Kzzel az értekezlet véget ért. A Csáktornyái értekezlet Jegysék ö n y ve. Felvételen a Csáktornyái járáakea latteeé . kOiaégakben \'akó 1884. évre aaavaaeii gal bíró megyei bizotlségi tagoknak, a ma-gyei tiea\'ajitéa illetve a magyai kOspenii 4a a caéktonysi járási liaztviaelfik kijalOléae lárgyábsa tartott értekezlete alkalmával. — Oaákiernyáa 1888. november 18-án. Aa értekezletre Oaazeaen 34 bíaoltaági i M tár ez áj a. Rajz az életből. tE. fl. Vae-au aüa.) Irta: Tnnkel Mihály. Friedou Taráé báró hölgy kedély teljee, fetdraa leáayka vall, ki a Fillea du aaeré caarn kóloetorából oly aajv vidámságot ée Oda-i^e liozoli ea élet — éa világba, mely aa \'fjueág éieékeivet- oaak aa iamerailaot újat, - aaek a képzeltet vágyott magáka (eltsaai. Taráé árva volt, de gazdag árva. Aa SM etabadon p* tóaaapirral álvonva terűit el eátta. Egy öreg, barátságos nagybátya e gfám UaáW felváea, kellett volna aeki alkeedaaw waálié ag gannalkaaai, akarni áa ktváaai. M a r i a a nagj kát) a, agy gaadag eaeagy ember aame m«giQodva áieste ma- j gél a kaa vüégaa tekiateUI aaépaég mellett, ki aS é káayaJmaa kér, ée egy kieeá eaaa 4a lakék, jeti ás keaéá a kedven kieaikát f «wy elkéayeaietni, mint a kegy aai a jé I apáeaa aéaikák a aaeré esser ks laliék. tMdy ifyedai hgtk majd iáméi laaaá, ke tégU, kia tledár eleeamtleá éa as féjda-km aimiakéra keáay ksvmkeaa, mmi s I vttegéey eem lag aekétg eéraá. t Vdeféay Ufttfm eskem vüegé-•jem I mseáé Tsrés s ssafara msMt Wélea, mtfm éppea Beesa agylk darabét én»ma <— igyik maly ái a tag asgf kaafeaaasayev agy sfté^eli hátra — éa pedig fiamat.- Ti már mint gyer mekek el leltetek jegymee.\' Terás felyeté fejeoakéjét áa egypár aeeefdot fogott, mely aemmieaetre eem volt Öaesbangsaioa. »Ol —- tnondá S, — ki tudja, ba Frigyeinek egyáltalában kellek-e." Aa Öreg nágybéc«i bírtalen komoly \| lón ée ayagvó pemlegéról áttekintett a kia báié hölgyre. „Akkor fiamnak uagyon, nagyon vála-ga\'óaak kellene lennie, viazonzá 5. — Meg j jagyséaed aaonbau iokébb aat engedi hinnem, hegy neked van valami kivetni valód Frí: I gyesen, kia Tündér.11\' „Hogy ia ne, báeaikátn! — Mi lenne 1 Frigyeaeu kiválni való? — Hiazen 8 oly jó áe — ée mindet. Caak est vélem hogy f boáké jobban il\'ene valami vig, életvidám nő — miat milyen a Frigy ea maga, — nem pedig ily méláaó, tépelődő caandaa teremtés mint éa — egy fél spáora 1 Aa Öreg ar falállott. A süly komollyá lett, oly katálaágea maradt jéaágot tOkmő areaa, midőn a kis tündérben lépett éa keséit annak vállára tette — oly gyengéden I — éa mélyéé aaaak kék aaemeit vizagál vs meadá. 0Ua\|lgeM yeáss kia tBadér. Szavaid egyea kedvasak és sem4ayea bangaanak 5 de agy ereg embernek — kulSaSaen oly flrag embernek," ki gyermekét ménéi, igaa, igea élea balláaa vaa. megmondjál neked j leéayem, kegy mk váltam ssavaldbél hallani ? — Kern kegy la PMt, miaasrial Frigye-nsé aagyea ia aaeadae 4e ákráadeaáaak lakit* kegy i seaik M lm »l\|t«, mflH áe a*l-1 m « 11 Is l ^ Láaé, IMgym rV la, kereet Hgényea; d« jó aaivO, lm delol bi-aoayoaan valami boiáalooakát, nem pedig n>mát>eaot fog aeegeni. — O morgalumarn áe fáradi\|aliánul dolgozik leletemben éa nemaokára egéesau álveaai bank kése ma t Egy tál\'étaobábán aa igaa aam aok kOl-IŐie«aég rejlik, éa azért Frigyei ia, ba aete háta jön,,l\|ajlaiidébb egy vig eaelédi beazé\'-geléabe rééelveanl miat valamelyik kUuyv tarta\'mába elmélkedni. De ő wivből igeién ■serét tégedet ée te aa ő oldala mellett bol dog Ivnuélj kia Ifiadér. IIég le -íiem iamered aa életei, (a egy bmiaő érzet fojvlán mindig feljebb éa felí»bb végyol, ~ de— nem létezik ám égi létra — kia tündér I — mely aa embert ja parejdioaoiuba veeati, — mái a íéluton eltijiik esi — higy nekem. Msradj ide Ionul, ^élunkj kik ugy aaeratOnk tégedet. — A jvig, -4 kedélye* kéjelom bo\'dog-aága a bblU enuádi tűzhelynél a legjobb, — aa agy tjdoli ■ pkradioaam melyet képeaek vagyunk elérni, 4- liigy aakaml Aa flrag flrfia elhallgatoti, mig aa ! ifjú hölgy fehér keeei a néma billentyűkön \| nyugodtak. Mo«t agy vidám hang hallatszott éaez ] ajtóbaf agy oainof (nyílt Uja erez mutatkozott. „Heljizd mlgsdat álláaba hugóm — kiáltott vidáman aa iQa. Ama vendéget hozom, kit oly régen ékajles, — hogy neki megmondjam, meonyíra rajoag-a érte, — B 0 se a t a művéml, a hegedő mesteréi, — a hangok kbltőjét Igyf aápadt, aemeanápeégO férfiú lőn látható a sáéka j/)u mögött. Öatét Akták kSeajrestik ma^ \|lniMliaSH kni.liéll y sveaiia r-»»* WWM^it Áeeaa kaleeéw/ eaM ée azemjn minle gy mfivéüen. iuegd\'oaŐQlve oaOnglek a Roaen Vilmoa igaián mfivéas volí. Mfivfca a »aó leglényeaebb de egyaaeramind a legbelegeaebb érleli* ében; elkényeztetett lángén, ki tudatával bírt msgaa hivsláaé-nak, — ki éráé mrgában as iaienlől ihleteti mQváest éa a világot maga köiűi megvetve oask mfivéeaetének, eaak kiroevénak élt. — Ó magát aa ilju báióbölgjtől oaak hamar bálváiyként hagyta imádni. Hbelgett aeki eaen ifja — a zárda oaendjében felnőtt leánykának rajongáaa. Ka oly lény veit, ki őt níegiameré. Elbatározá, hogy nőfll vaasi. a Egy assks a valódi \'váiidormfivéaa életének kflvalkaaelt moat. Roaen városból, vároaba; oiaségbél, o«ságba ataaott nejévrl áa gyermakéveL Miiidonhol hangtraanyaajre, mindenhol babérokká) megkoeaoraavi, min deabe1 telméiaal elhalmoÉra, mindenhol hetetegi életmódot folytatva.!— Vájjon aam baaoolílott a beroMghes ? — A könnyen aseraŐ mfiváaa gonjdulanaága áa kSaayel-mOsége jellemzé. A i világnak aaerelem, aze-reuoaével, gasdagaág éa imádáaaal lartoaoll. \| Haja ve\'e vátidoroK, vele aa örökös mfivássi álmok bódallaégsgi át — ama flrfl köa a .minden tömm felítti állásbaa. ngratt M Twáa. Oa jsjj] — mily kaamr «MÍálá. kegy létje\'emk mövétsetét msittte, oaak aaaak áll, eaak allén laté bflaekeaágéi, lelt örömet áa niegelágedéat \| — 4 aláaaioa, gyengéd ás waretetlelM maradi; ée Méameré, kegy aa emkatek MllenOeis a aák bálám atea a 4lh I I 1 r^kk. - * aaMa-t»wiaaa -émt — \|\|MNml áa* ««4hI. hff mm* »• Méf tegjaa. l^e birs S firfé-, nak lenni ? Hie az alig gondell reája. — Mily aokasar, — mily aokaaor, ka a taveaa,.-megérkesati, s fecakék Baskeibe kOltOalek ée a Islomka fehér házainak kéményaíböl t a fehér illat felemelkedeti aa 4gba\|iaeatX thsis kékjébe — érsé, hogy aa emberek bo\'dogséga oem álmákban rejlik, kaaem a munkáikodáa — a tevékeny léiben. — Egy otthoniul tthkely I Egy férj hűek I krie-dene — he ea e^fáradva a munkából basa-tár I — Egy életei, — a kaasaea ittlét aaép körf\'rgáaáben — ákej\'etl magáaak aa ttja aö — eaért sóhajtozott. Lelke ellaakadva exérnyaaaegstteu i\'álk alá as ábrándok henábél I Most egy idfiarak követkaa-n. malybea a k(Mn«ég kedvetlenné áa a mlváan, mmt padig aokaaor hallott mflvéioale iránt kSaS ajBaaé lőtt, — áa njabb oaillagok tQntsk W. Ekker belrgeég leple meg aa elkedvailaae-delt mflvéaal; ée aa utaaáa, a berezegi Maimód a paaarláa minden további keiéSsI nélkül éa a hirnéweli fénykedés megmaradt. Ekker egy végsetea eaaméay álll ka, a mfiváas halála áa eaael a legtSkélilliikk nj omur kOvetkaaett aa Ssvegyre^ — Semmije aem maradt a mővéaai véaéartémk-Oraa fényéből, miat egy\'saapal vad, lármásé hiteleaönél. így idegae aimlg váraeákaa történt — bol Koeen IWáe maga állati gyermekével minden aegély aálkfll — egy kelda al. Ka ke saak anyagi dalgsk volna megány I ,ds 4 kaldaaaf vélj eágékan, ba\|ééréai aaeavct — 4a rra^ayaikoa. ligán éam ikm ^aeégál drnnt aÉáé\|a^^ai agy lékalma .« tleg\'" él.jj^wa amPaH, kának cgfaa ék* aejá\' é-^t* NMé W •Ml Muteiefcl . t ifi NrwWr M f^ a lagfeység M* évi deosem- ** U S ia i 6-ik sjl oaendérpereeee* ■•kaág wéray ée MkMOniiett saakasapa. t» takaégek soekksiyesre elindulni. — A iugénjeág ^iMw seáray- ée albetoaüait ^^MMÜMáiakM lnpmiMtn fog tar-••ai és esek körUlWtlI 8 nap multa lógja » Ivathet magsael lem, — A m. kir. 6. üli álipennesaekaág hivatalos mflkOdé- IMi Ivl {anuár lén fogía mogke éa enuéHogva a magjai ttrvéaybeté-■éfi aandlwég mfikédésa 1884. évi január l-é*J megqUalollslik, — A köaigaagetáai hatóságok éa a m. kir, caendőreég kéaftiti aolgáIati visneojt a m. kir. uaendőrség récére kiadott saerveseti Aa seolgálali utaii-fla seakáljoeea. — Egyúttal felhívja a bal-ögjtniniasteríum a törvényhatóságot, hogy •ajit hetáakOrébee (egyen inog minden in-téekedéet arra néeva, hogy a m. kir. csend-\'rég agy a magjai Osssei ÜsatVIaelők, mint a lekóaság léesérfl elOeékoajséggel fogad taeaéfc e kihatva a caendőreég faladatának fontosságától, a csendőrparancsnok ságot, valamint ánnak osetályait éa ae agyea csend éréket ia saolgáláti működésükben ée a kaéat nehéctégeinek lekOndéeében telje, kécnaéggel támogassák. —\' A magyareruágl taalték Mvaltáaére gyéjlű egyset le. napokban kdldta aeét Mhivását éa gyűjtőiveit. A lelbi-váat Jókn Mérnak 1 Ovelkeaő taavni ékesi-lik: (Megyaror«áget még egyaeer mag kell hódítanunk a magyar nameet aaámára a ea a hadvitelé* a néptanítókra vár.) Aa árva-káe alaptőkéjére a gyűjtést, igy olveaauk a felhívásban, oraeágaaerte a fent ueveaett agyeeélet reaei kesébe a e végből első tőrben ie e lanitóegylétekbee fordul, hogy al-kpeaanak a maguk kebelébea gyűjtő tanúságokat, métodtorban padig a tanitékhea a a iólékony caéi iráni hevülő nagy kéeén-aéghta Tájék oKlalátUl kflsöljtk aa elapeaa-bály okból, hogy an árvaháai alapvagjon előállítására tsolgéluak a tanitók évenként1 vagy egyiier a mindenkorra tett adományai, agyea pártfogók a alapítványt tevők adake-aátai hegyeiékok, e rendetendő felolvasá-tek, kiállítások, aelélyak tlb. jllvedelmei a a am. kénokl. iniuimériumtől e eaálra várhaló srgélj. A g) űjifi egyet Illet tagjai le-ke<neh : a) a pártfogó, b) ea alapité tagok f£e utóbbiak olyanok, a kik fekvő vagyonban vagy kéaepéueban nagjobboeert adománynyal jáiálnak a eeél elérésében; aa ily alapilváey pénaértékie ssénutve 60 írtnál kevesebb nem lrbet.) e) rendes tegok, kik. állandóén gyűjtői vet tartanak s ezael gyfijte-nek, egyszersmind maguk ie évenként biao-n yea éeanaf gel jáiulnak »a alapvagjon né-velésébes : d) a páiteló tegok, a kik aa alapkén bármily asekély Oasaaggel járulnék. A gyöjtOivek a begyéit péniael egjfttl Rokn Jóssal lenáfben (Budapeai, orsnágháe u. 18) kldendék ba Irodalom Aa tnélal wal alatt MsUttaá lipblft Semgrw- lati ti rucb.i röwp kn^tmadenn a Baafaeás ss COktornyás - Érdeken aj kell In p indul meg a óvárosban grél KreHb l\'éla, grél Ziol.y Imré, legifj. grél Teleki 6éndor éa Baláas Sát\'dor inerkesnlOk vereléee alatt. A lap «imé« tiáemle. Munkatársai elékelő irék. A SocmJe harmadfél ivep, disaas kiállításban, képekkel, nniveraális lep, meit politikai, társadalmi, anépíredalmi, etb. rovntai melleit lerjedelmee, Ónálló reveteket nyit a sperl minden égének, é kisgazdaságnak, s mfivé-snetoknak, ea iparnak divatnak, stb. Ilyen ap még nem jelent meg megyar nyelven I Qaadag, vélt ess tea tartalma kielégítheti a eealéd minden tagját A Szemle előfiaelési ára : ftl évre 5 In ; negyed évre 2Irt. fttkr. Aa eWáeetési péntek a Ssemle kindékiva-y télébe Budapest váeni körút 17.\' se. kllden-dék A novemberi mutál vény mérnökét aa eféioéték ingyen kapják. 9- — A bélyeg ée illeték térvények leíjée gyt\|teesévyébél megjeleni aa 1 fQael kapkmé minden könyvkereskedésben éeBa-. lopaelan a Tatley-féle kflnyvkiadóhtvalalben Ara 10 kr Beméi; esnk ée esaknem járhat lenek a magyar BWtéé térvények ée snebályek iM. A a»agy. tlsvény lademánjnak alig Van még egy máeflk iga, teely annyira bee-eátéskelte islss \|agáes, éa nem jagésenak egyaránt mint a péMflgyl éa bél lem sn ea MM* agyi >»ttaidsé alfet kanna* térvények IpM atémaeénsi teXaist ej «trény, sna hééf éa natefcéa IM MMk titllmaein, wag-v^haatalva, kiklvkve vegy megsotetetea. lápmák ftaaflgji tfrvé«yeink nagy \|paf>iémN»«\'ái. Iknam gáayképan hangáik, fc \| peigáreek e takmtmben a^t mondják, kegy a \'SSiiay aem kmmées aem mutidg, mert váljon ki ismeri aa illatéki térvénye bet tékéleteaaa? Még e ssnkmvatQtt jogáse ja neh^pan igaaodik el bpnnék. (ma n jelen kiadás segitani iparkodik o bajon a meny-pyíben a térvény tbljes aeBvagét adja a minden f-aéJ kisebb betűkkel miadeaoe iutéa-ke^ésikai, melyek aa érlel menést vegy ki kévi éat illatéleg tÖrvéuy;ke«é«i vagy randa lati uiou kiadattak. JkneutelU e kiadásban henfogl/iliatík a hivatalos díjjegyzék és agy kimenté botllrandea tárgj mu\'ató. Ajánljuk minden Ogyvéduek, hivatalos kOsegnek ée mlnd^aoknak, kiknek illatékdgynkkal éslal-anerflsa gyakran vau dolguk. f n8emmi sem bleleailja ennyka a a eiv ugaitnál, mint a lélek foglalkoeása. \' U;a ja a, A s ess se ny i szív el uem iáin- •len férfi érti, s nem mindek assaony fogja !»\', l.\'Ogj a férfi, ki biinnyot éreelmekal nem bir velük mego«alaiii, e miatt még nem efé-e-n\' éifékellen." • i__ « _ r* Béivéa CAdLjftMÍOéBL Aphori mítk. tíatai ét külföldi irók milreibőt gyUjWt ÖTVÖa VILMOS (Myuus.) (i szaralem allausnlyesea Összes tehetségeinket, megédesíti sienv déseinket, a felejtés jétékonj bals^fuÁt c«p\'\'gteti sebe inkro ée egy pontban, saorelelQiik tárgyában Osstponfosiij eg^w világo\', aa •\'géaa mindenséget.11 Poé. nA nsrslsn, maly a fílben aaékal, nemcsak ueniesebb jellegű, hanem ugy a ■tere lett mint a iseielőr« nfave sokkal hmal-g6bb, mint a iná-ík. Ea uem as értelmet ignoráló vak vonaalom, liaiu\'iu a sserelétl tűkéljainek világos aaamlélaiée alapú\'. Nem ely hevesen lobogó, hnnain lángja sokkal vi légossbb agyenlelesehh és tartéenhb ■ nem vagy III oly bamer olyléle saenvedélyskkel, melyek a saerelők harmonikát kOnnjen megzavarhatná." Wielnnd. rA sveralam neg)on saegényes háatar tásl veeet és o»k kenyérrel ée sóvel léplál. Da mágia aKjalértés és m^galég^dée .honol nála, niel\\ -k a kanyarét és sót az élet <1 veabetŐsgével iQseerasik." M usén e. BBoldog, ki éleiében a tiszta eaerelem magaaatue perea^t élvfaé^ mari almondhalja magáréi, \|iogy akkor legalább jé\' volt. V i r á g b a I m i. aA saereneséllenaég nagyobb jótéteménye isi annak a •soreneaéaél, mert ea felfnvalkodoilá ée kOunyelmBvé, »maa bölcsebbé ée ssi árdabbá lessen. £« ki aeka sem saenvedeli; nem ismeri a jónak éldeletét." nA s s a r a n c s e aoha sem tüuik fal oly nagynak, uiint mikor szerencsétlenség kénepei le ér bennünket." „A szerénység ép ugy emeli az erényt, mint a iátyol a szépségei." Lord, 0kast e rfield. .A zép elek, lm b"n a saiv Erényre nem hajol, Meszelt koporaó, hol halál 8 hós bervedáe kenni." - S-ujáneeky. „Minden a mi aaép és j é, esnk a férfi erélye és a né méltósága állal sallletik ée lasn lOkéleteaeé." 0 Q n I bet. „A a a a b adaág nem bnekaasnő, mmt a világ raaclionariuaai gondolják, hauem a szigorú etény éa azltai termékenység érája. C a a t é I a!r. , „A azabadság tudata aa emberisig legmegaaabb Önérzete, as érzelmek e királynője nélkOl e lébbé oak tOrpe, \'bábjá-ben megosonknlt lepke. 8sahadágával vasúti aa aa ember védpejesát, saármaaáaa bOeakeaégél, bátorsága, alattomossép, munkakedve gépiesaéggéfajul Aa embar snabsd-tág nélkal ss álla\' alatt áll; mert 8 tudja, mi illeti éa míje jüanjaik." Blametktgeué „Kinek aaivt kornyékén nagy melsgeég uralkodik, annak nem leket tisntáp látnia, ép ugy, mint meleg sanbából iznajll ablakon át nem." Bt jen. „Hal Osak bgütfiig éaa nealkndék, eu téasHé ksuséeystg kel pné% esnk \|é aníUri éméeek, eat gjiafiilg. Legjobb álatpályk, kel a vitorlákat áraés ángnsntje, a korménkt padig ae ém vtmi\' . \| „Á terméssel anajira kiterjedt, hegy tekénk ráakód\'ásai véghatellenségébo at-_ Ijediit-k; A nagy egéa uiegjógyiija kioei semmiséganket." Meqaet . „A ki ea érselaiek éa néaetek folytonos iiigadoeását magéban éa mások ban fé\|-dalmaaan éraata — esek aa érerheii a fen aégas nyugalmai, aialyet a tarmésnat nagy é« ékaseeélé jidlgetáeával való társáig\'-. Ont el e lélekben. v 0 Ot he. „As emberi tetlak nem as erdé táibev, hanem e foly ó hellámaikoa hssonliianak. Egy tett uem Onélló, hanem má«o)ikafb egybefo-I Íjé. Egy eetn aarjadeik éa até«él énmagától, kanom mindig a tébbitOl gjerapitve vagy I kisebbítve emelkedik, vagy sély«d, ludad \| vagy e bontok hun alenjésaik. Egy som Irtható ki nyomtalanul, m>g Kwiwroi "kürí-.d , \| sOldelnek ée virulnék, hanem míudegyik ba\'álával a másiba ^Ired s - megérextoti haláaál. . . ! F r a n c o s. IvOZli IZIIlMli. A i velősek áll6fln. A kftzaazdaaági mi nidzieriuinhox nov. l-lól 12 ig beéike zi-it hivatalos jelentének szeiiut é Vfléai uiaiikálatok majdnem miodeuOtl bevé gerlei lek. A vrtéaek általában jól ki-! kelti k év arépen fejlődnek, helyenkint tulbnják. Sok helyt azonhmi, kBlóuftsen a felvidéki éa i ilniiánlnli. megyék I egyez járásaiban, n psjud é^ a dl Ól fél ég posztitá^ti, több erdélyi ui<\'gyékb\'u pedig a izázzzág nltal nzenvednek. Némely1 vtdkrulja vetések ^á^galá«át éa rnrz dátfodáfát jelzik. A irpczeviiéaek a kid vető idffjáiái folytán.iAb>> helyt megje valtak. A irOiet az or>vág túlnyomó-I 18 részében brfejezieli-tt A azán-táNi munkálatok a lava«zi v.téaek alá, kedvező időjárás mellet, több helyt fn j lyamatban vauuak. -r A magyar bortermelők sző vetkezető körlevélben tudatja a hazai termelőkkel, hogy az etjeazló telepek felállitátát már megkezdte i eddig elé Balaloti Füreden (Veerprém), Leeencse (Zala), Gombán éa Kóttsén (8om«.gj)\| Oatkáki ée Pnulisoit (Arad), Páaatón ^(Nógrád), ée Kecskeméten állított fel Hyeaekct. E telepekre, melynek a szö-velkeM által megáHapiinit a lígbehe-aebbnek elismert ttédazer szeiini mfl-kódnekj netnfxak a lagiik, hánetu bár H.ely lernieló U balja mustját a a csekély kezelési költség cak a bor eladása atáo vonaiik le. Ezen kivül a szövetkezet a Jgirpinczák éa erjesztő helyi-aégek Fiancsisországban dívó berende-rését és felszerelését elólBnletó1 rajzokat kó»zitléleit a azokat c kezelési el ját ásnak Magyaroiszágbau való elterjesztése czéljából soksiuroaitutttt éa azét fogja oastani A vas«ti menatrend. Kaalssa fsrjúm irfa] \'\' _I tiiesU \| Inéel j ! •) Béw^W* U«im f.i 114. IS p S én ta nini 31 ».\' mlm p ii 4. «> (aa. t. tU kte) I 4 S II p » lé f r V) Balta Mae- > l.l II fcala. I« é S N t 14 lt ^ • 4 II p. káayhéL) 11 44 II ^ 14 Upl I II II f >> rm-- -; kessi l.\|láa^ t lillp t< nuaJ t 4. II lllslla •sgy- eeaei sala ... ,,i ae««asl tgsl MSfsl mam aaaet rtfj tan fa H«F -rsasl ta ■la. Veaal -ssls raflpl esté Qsievaaai aasieel am-aamt tgsl mmall paa ssae mr- s felelée seerkeaetl: fABMIA UJM. Táraaaarheaalé t iWfláW »éWL 8019 ,s tkv. 881 Hf ir • T Arveréfii hirdetményi ^iYonat Aa alsó lendvai kir. (birfeág mintfkvi Uléség kOehirré tatai, hogy Ké«a Gábor Végri-hvjtalónak 8oós Jóssal a n«j« végia-íjaj\'áai arenvedő al\|«ai 162 f\'. 10 kr. léke követeiét és jámiékai iráuA végrehajtási Ogj^bon ae %laé lendvai kir. jbiióság terűle-Ipn lévé Baksa ás Ctupp kOaségekbeu fekvC, a bakaai 196 sn. tjkvben A f 1 ser se/e. fklve\'l alperesek nevén álló, aa adó alapján 492 frtra becsUlt ingatlanna; továbbá é Oaappi 90kse. tjkvben A 6—6 sor se. a. mlvelt alperes nevén álló a en edé alapján 868 frtre beesdlt ingatlanba as árverée 4192 frt éa 368 Irtbea aaannel megállapított kikiáltási elrandelle éa hogy a fennebb mag-jelélt ingatlanok aa 1883 évi daoa. hó 3-ik ék pedig a bakaaf fogatlanra néave Bakaa kjOeeégében a kOaaégblró l.áaálios d e. 10 órájára éa a osuppi kOsségbee levő- ingat laura néava a osuppi kéaségbiró Itáaáhéa dali 12 ói akor meg tartandó njilvánoe árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Arreréani eaándékoaók \'artornak as ingatlan b\'csáréuak 10%-át vagyis 48 frt » kr. éz 36 frt. 80 kn kéaapénsben vagy al 1881: LX. I. o»: 42 § ében jalaaii ár-fqlyammel aaámíiott és ea 1)881 évi nov. bé 14a 8333 sa. a. kelt igaaaágégymiuiaa-teri rondalat 8. § a ban lijelOlj óvadék képes éitékpapírban a kiküldött kseéhea letenni,, ajagy ae 1881: LX. l. ea. 170 §-a,árlolr. miében a bánatpéiiZnelc a biróaágnál előle-gls elheljeeéeéré\' kiállilotl >zabálya44rfl elismervén jt álixolgáltatui. Kall Alaó-lendván, 1883. napt. hé 22-ik napját). As alró-lendvei kir. jbiróág \' mint tlJvi hálásé;. NABRACZKY LAJOS 380 1-1 kir. áljkiró » 3020 sb. tkv. 18^8. Árverési hirdetményi kivonat Aa alsó-leidtei kir. jbiróság minltbvi há\'éaág kéahirré ie.«i, kegy Qa^r Ferene* végrekajtalónak Z<umia Iván végrehajtást eaen vedé elleni 268 lit t\'k- kOv eleiét ét iékn\'ékai iiánii ^égrrhajlá»i ügyében as a\'^ólendvai kir. jbirWg terOletén lévO OMYpnosóea kOrtégbcn fskvé. a Cserenosóoai 99 aa lakk jegjaék öny»ban A L 1-5 anr. sa.^. f«\|valt ás {-ed ré«ahn alperes nevén állati, da idékÖnben Zelkó Boibé\'a férj. Zeumis Ivánná nevére áiirt ée aa adó alapján 568 frlra bensOlt ingatlan résue aa ár-veráei 688 fnban earnnel megállap\|iott ki-k\|áliái elrendel te ée hogy e fennebb magja MÉt ingatlan as* 1883 évideos. hó 4 ik napján dj a. 19 éra kar Cseren n^oa kOaaégében a kéaségbiró háténál megtartandó nyüvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul ia eledel ni fog. Árverezni aaándékoták tártoauak aa ingatlanok beesáiának lÜJ-át vagyis 58 fit. 80 krl. kéatpéaabao, vagy aa 1881. LX L ci. 42 \| ábaa jelzett árfolyammal axámilott és aa 1881 évi november hó I én 3883 az. aJ kelt igaaaáglgyminiaeleri randalet 81 ében kjjelö\'t óvadékképes értékpapírban a kikél dOtt keséken letenni, evegy aa 1881 LX I. es. 170 § a értelmébaa a bánatpénznek a bjróségnál elOlegea elbelyoaéeérŐl kiállilotl sanbáljsearé elismervényt átsnolgáltatni. Kelt Alsó Lendván, 1883 ssap.hó23ik napján. ; Aa alsó lend vei kir. járásbíróság mint tkvi haléság. 381.—1-i-l. NABRÁCZKY LAJOS kir. aljkiró. 8023 n tkv. 1883. Árverési hirdetményi kivonat Aa alsó-landvn kir. jbireág mint tkvi hatóság kOehirré lesei begy TOrOk György.né végrehaj\'atósak Lőnsea Ferenci végrekaj-táat eaenVede elleni 100. frt. tíke követelés éa járulékai iránti régrekajláai égyébea aa alaé-kadvai kir. jbiróság lerllletét Wvé Lenti Képelne kéaeégékei fakvO a lanti kápnbai 112 aa. tjkvben A + 2-4 ée6-l0 sori m. a. felveit éa \| résebea elparea Lőrinci Femaea nevén álfé ée aa adé alapján 101b frtre beesplt ingatlan réaare ea árverést 1016 Mke^ eaennel megállapított kikiáltási eksUalte te hngy a Umm+k megjelBIt^ ingat -laa aa I88S évi éaaa. ké 28 ík napján d. e. 10 émkee Lanti Képelne kéanágéken n kéaeágbiró kéaénál megtartandó nyüváaoe árverésen a m egál Ispii ott kikiáltási área ald is aledalai lag. Arvemaai seáadékevék iarleenek u ingatlan becsárájjak 10^,-álíj vagyjs 101 fa. 51 krl. kémpéuaben, vagy as 1881 ; LX.t. o». 42 f-ábaa jelaett árfolyammal számított és aa 1881 évi november, hó l én 3333 a. kell igaaaágégyminiateri rendelet 8- \|-ábt kijelölt óvadékképes éatékpapirban a bikáidéit kseéksa letenni, evegy aa 1881: LX. t. ea. If9 f a értelméken e háliatpéaiesk » bíróságnál elOlegea elbelyeaésérOI kiálléoMt \| seabályesert elismervénjt álsaolgállatai. Kait Alsó-Keudváa, 1888. aaept. ké 24-ik uapjáu. Aa altóF-lendvai kir. járásbéréség miui tkvi kelésig. MiBBACZKL LAJOS 379 l-l kir. aljkái. .vvarka- l?l> L. A legjobb P Pif0 $ LE HOUBLONl Frauosia gyártmány. UlAmaAnkt4l ésntlk I ssinrkspspir csak akkor valódi. v ks nlndos lap LE HOUBLON U> \' ljípti;t sifét hordja ta aádseéar tea ss slspt látkaté védjegy gyal ás aláírássá] vsa sQátva. 8U b- W eawur atnnTtsiási\|»iÉára^».Nmj Nyojtnonk kezet a Bzerencaének! 500,000 márka RafNaléifl njnit ksévtté ssstWa a asgy péakluriarslés. maly a aisgaa ksnaiay »t ta! jliil»uii és butofítva vaa. Ksea uj tarvssst sl\'nys >Usi sN. Wj néliánj faóiuu Isfalyása alatt 7 sonelselat MJOO eyironéeyMk uávstlee kianrsi.Ui tU iell kerfilnit tesUk talalkesik 500JtO frtajt fSiiysrrmta). részleg \|>t<iif: 1 ajsv. I eytr. \| 1 ajsr. I nyer. I ajsr. 3 nyer. 4 nyer. t ayev 9 nyer. 1 nyer. a. m s. m. s. Ili, aoMM: SOOJDoB! 100,000 90.000 80.000 70,000, 60 ooo S6 nyer s a. Sl nyer. s. m. 106 aysr. a. a. S5S apr. á ni énysr. «. m 415 nyer. s. n. 1036 nysr. a. m. ItgOOO 6.000 3000 200O 1500 100U MII 14!- tO.Ste■ aysr. ál_ 0\|0aai. 19.463 ajersmSer»l 30.000 «kj«iUnt. 300, IM. Itt. 40.0001 30.0001 IB.OOOK 19.463 ay 3 91 lt. S7. 40. te si Rsee ny-rrm^nyek LIHflt eU nrrban 4»KM\' et kiiuraolairn 157.000 m. Msértéi ke. As rl><> o-sfetho btitftaf>] tOjO(4) »• tes foloxódit I od S).oeó. 3-»d 70.000, 4 »J 80.000. &-6d üO.tOO, S-od 100.000. 7-sé ftÜt esat\'sf &OO.OUO saec SOO.OOO. 90SÍ100 mark. stb A ujemnénj busások sseriet kitstslssaa SlU\|>itiatik sssf. A %kéu)sbbi sW. ss állam sUal bütc sltutt aysrsaiáajhasas már mvnmsbnr aO ssskSsBltetík. és kerti: 1 S(éas ersd-ssrai. Siessek ém v.éfrt fiO kr. a. « 1 fél . . ., I „ 1 . 7t .. ,. laegyeé .. „ . 1 - 10 kr. „ VsUuisaayl msckhss as ^snsf slilfn asáSlétse N\|} \|ai»taatalvsny aisllstt Staaaal é$ ■ lefaagjekk gonddal ssskiséltsUk. miaésski nisgat ss állani ctimerével (altatott arrdstl sors-jsgyet kapvaa télink ktilkss. A aisrae<sláaskkse mtgkWörtat" MvaUtos tertststvk díj aáUSI m\'slU«sltstnsk, nlndsa ka-aa után ps4i\| (dnólitu n<lkíl kéUjék résstre-vétakaek a kltaUlas kassal )njiél»t Vállalatunknak miaásaker ktdv eeMaas isesii, tat Ma ttVmtüyss uyeitwáay kSsátl gjskna ss etet Meyeiaméajael IneMvéa ss,-aibi van.nnn seeee ao.ono. 40,000 »tb Hasttstuk ii. As Ily s legszilárdabb slsaea njagvö tel Islatast. smetstbstélag roii.dauttt bMiasHf Wf\'Wnisáb lésstéltlr* aieHkitiia k.-ralik mai s téssti kaaás miatt is ailaáae ewgkiaesl ssal-aét elébb béstMleeél iWMt bsak-keskii tatáaai. Kaulmano & Simon. ksak éa válté-liltt Kamkarokaa, bevásárlása ás sMass ■lalnsiai* állaiaHtvé-eyek, taeen isasséayst la UlseSaaenycyekaeb U. i. késnéaattakot fijéare ki esaennel irántunk eddig lanusitott biaalomén, felkérjék aa uj kisoraolásnálí rése vétel re, — (ItOrekvéeénk eaentul is eds iránynlnud mindenkor bonloi és ssilárd saolgálat által tketek érdekeltjeink taljee merelégedáai Fentebbiek. 865 2—1 NjtNBaMf rmM Fülöp lapttdajdoootpál Nagy-Kanmaán 1881. NlJ* aasg - lMlir Bek bi tMBp ^ iPujilrf; bogy aaám* megyei ipM^i tg éllel a u^t seékbeljéa határosaiéval mm seegbi ■éa hagy a. járáabea laké megyei ■■MÉ H\|<>>\| IdMkn, a ama lúvi W aa 181 évi deeeessbar 17-és meg ■íaaü kjtaWiaa* \'ustajités alkalmával vá kwii «t\|éw belépésére aéeve értekezletet fcrtwa, éa a ■agállspodás eredaéayét kfla-M kitUM elnöke Telaey Károly orrai fráabas késéi \|e. ÜdvieU a magjai sat bizottsági tagokat, k k aa triat oly meleg éideklődást te sasit va Ur aaép aaámmal jelentek meg, — sa értakeaietet megnyitóéinak nyil váuii\'e. Aa értekealet jegyzijeül Zekéi Henrik iffvéá biaoitaági tagot ajéalje. —■ A jelenlevő kiaotteégi tagok Zekéi Henrik ügyvédet jegyaének megvélaeatotiék. Aa élnék résséről tett aaon felszóllitáa folytén : kogy eleéeerben a válaaetáa aláeső laegjet kőspooti, esutáa pedig a oák tornyai jéréai tlaotvieelék kijelölésére jászon megél lapodéara — a kijelülée követkeaéleg eaa-kéeöiteistt. A késposu tiaetvjslókst illetőleg : Aa aliepéni éliáara Svaatioe Banfi egyhangúlag \' A ftyagjaéi éttérre Qéaoo Lásalé Sgybeagalag Aa I aé s\'jegyaöi állásra B e 11 y Le- Ifí agjkanga\'ag. A Il ik aljegyzői állásra Caakk altér Lajee ag) lieagulag A Ill ik al jegyéé állá!* Tháeay Lajos egyWgúUg. \\ A tiaeti ügyée»i állásra Varga La\|oe Igy véd S3 saavaaatlal A r v a y Lejoa 9 eaa-vaaata ellenében. A főonosi ál látra Dr. Maogia Kép ioly egyhangúlag. A tfpéaslársokí! áüásrs S k « b I i t a Z a i g m o n d rgybatgsieg. Aa alpánatétnoki élléeta Horváth Bálint egykengsleg. A fcseám vevői áBásre Caakk elter Jéssef sgybengsleg. Aa aleeáaivevK állápra: Stefa tea Qéss egybeagulag Aa áiveméki el».Őki állásra C s e s s-n á k 8áadpr egyket gs\'sg Aa üt árveiaéki U\'büki állásra Horváth Ber\'alaM, Tbaaey Kris\'éf, Breuastein Pál, Zerke Zsigmond, Toi«eu»aky Odéa (j»l. pé.t •laék) egykaagalag A gyámi saémvevőt álláara Csok-a y at Jáaos egy bai gnleg. A 2 ssámvevéi állásra \'Raj ky Mik-léé agybaogulsg. Aa árvapánatárnoki álláara II a j e r Jáeos egykaogeUg. Aa árvsaséki könyvelői álláaraSkakilta Antal tgybssgulsg. «£ Aa áivaseáki j\'iyaői állásié Nagy La\|an egyhangúlag. A osáktoroyai járási tieatviss itkre aésve: A aaolgabiié áŰáia Yreaeaiés Károly egyhangúlag.} A aegédaolgabiréi álláara Bél a a Sándor íO aanvattai, j* Orlaaa Láizlö ti anavaaata alleaébea. A járási orvosi álláara Dr., K r aa 0-v eea Igaáea egyhangúlag. A megye tébbi járása rásaárs saükaé-gea tisztviselők kijelölésébe ea értekeelet aaért nem boeeátkoaik, mert "\'mindenik já ráai értekealetaek e réseken saagállapsdását a válását ásaál kéveteadétl fogadja el aaon remény boa, bogy a tébbi járások ie hijj$ii léal oeen értekealetae , as eoen járási tiset viselikre vooatkeaé kijelölését a választás nál követni fogják. A jegysőköny v bitelesitéeérpZiegler Kálmán, Báré Nefosern Károly biaottsági tagok válaeetattak. Elnök aa értekealet tárgyát kimeritott tettnek syilvásitva. a bisottsági Ugokaak meghívása folytán megjelenésüket inegkö-aaéni, — visaonl Ziegler Kálmán bisottsági tag indítványára as értekealet, as enőknek aa ügybeni aairas iöaromfikődéeéért álltá> nos éljenaések köeó\'t egyhangúiig köaaö netet nyilvánítván, aa üléat befejasottnek nyilván iioite. K. m, f. Molnár EUk ZnUl Henrik értateiUtl elaSk. trtekeatetl Jeffjiá Zitgler Kálmon, Bdrd ift/mm Károly, s. b A csáktoriíyai járati éritkeJHrél kötött tudósításunk kapcsán ttükséget neh tartjuk frímlítttii, hot/y at út tani értekeelH elhatárolta, miszerint a muraközi bisot(sá<ii tagok ciiyöutdü el jérétának megállapítása etéljábtí at testes muraköti bwoftsáai tápok még egy külön értekezletre fognak öttte hivatni. Hajós Mihály úrtól, otdltó-lendoai járás Mekétletének ösStekhá-sára kiküldött elnöktél, hosszabb léve lei vettünk, melyben lapunk egy korábbi stámában megjelent azon közleménynyel szemben, mintha 6 at érteketlet e<,ybe-hívásút merő taktikából halogatná, igatolja magái. A látszólagos késedelemnek aton indokolása, hogy a bisottsági tagok uétjeggtéke csak a napokban volt magstetetheló s at elnök ur jóakaratú helyreii,otitása meggyét bennünket arról és stivfsen jelentjük Js ki% hogy szándékai távol állanak a vélelmezett ten-dentiátol A naiy-kanittai szabadelvű párt-kör a kijei öléf(k tárgyában szük&áiessé váll tájékozás és előleges megbestéli l sek etéljából folyó hó ál-én d. n. 3 órakor értekezletet tart; Kanittának a járással együttesen tartandó couferen-tiája pedig értesülésünk sterini /. é. dect. 1-én tartatik meg. A pacsai járási érteketlet hit sterini dectember 5 én, a sümegi pedig Bessenyei Ernő értekezlet* elnöknek a kiptrisefthátbau való elfoglaltsága miatt ugyancsak e hó 10 én a sala-egetuegi [> hó 28-án, a letenyei pedig decz. háj n tartatik meg. Hogy állunk u adóval Kin bereknek é< nemeiteknek a i körűiméit)tk psranesolnak. As élet ha-jóját gyakran kedvetétleu \'cselek ás viharok közt kell vezeinQuk, banem azért nem saabad- szem elől (Avriztitlnk a czolt, vitorla és korraánvdasxké ant valók, hogy azokat a "kotfilmén)ek szeleihez alkalmazzák: A szél el\| n akarni vitorlással makacsul ? Annál inkbb bátra dubaiunk és vissza ftzettlnk a czéltÓI, valémiiit hogy sokgaeni étjük el azl, ka a viharokkal nem merőnk avagy skarank azembe szállni. Szóval af élet teugete uem mindig tinik, azon nem mindig a mi akaratunk szerint megy az lüazá", hanem arra való az és\', hogy a nehézségekkel való megküzdés lehelóeégét ki-eszeljfli,. éa aua való a kQzdeiemieXü\' remtett ero, hogy ama nehézségeptd megkQsdiQnk. E\'üs akatat nem ismer akadályt, hanem sutiak aa prés akaratnak kormányzója csak s ész, mindig csskgondolkodó ész legyen, at elhamarkodó sóhs. Szolgáljon a pulitika a hajó kormány^al, hanem a, vitorla mindig a munka lefyeo. A munka a melineb támogatása nélkül a kormány uem ér sem mit] a lankadhattl.au nciuzeii töiekvá, mely nélkül a kormán) nttu megy aem-mire. Miután p dig a kormáuy nem sa ját skaiéts, haneuf a lőrfllményijk parancs üzává uláu koimányor, uéh4\'balrs megy s híjó uéha johhra. eaak a leg>. jőhh kólü-méiiyek Vózt egytMistju, de leglfibbiiyire a ImJíóinul, kai kQz^vej Éi a mnnkára, as erőfeszítésie^ az áldoiatkéaz lámogaiteia mindig skkot van a leguá gy obb tiQtség, miket sz nt legnrhezi bh, bolutt sz emb< i itimtMttiii i»s>erve: az éppen ily inkor riad vissza á km* máttjőstől, meit »Zt hiszi hogy hiúéiba vereitr* lil ét,, snnál iiLább azt hiszi pedig, meit s bsjuu mindig skadnsk Iázni, gn és elégedelltii elemek, mehek ast s hitet terjesztik. Pedig bs s mnnks Csak akkor niQLödik, mikor at dl kőuy-tyü. és akkor akatjs megtagsdui szol gálalál, mikor a legnehezebb, hiába akkor a kqtnányosnak minden jé sksiuUt tehetségű és harafixága, meri ily eMHben j ó, a hsjiMi sogiténi nem képe.". Hogy pe- < d«g kflzdeliueiidc cseljával tizzláb->u legyünk, s hogy c teuger hatalmas elemeinek leghaU\'m.tt-ahbját meg\'SiucijQk, tud- j uunk kell, hogy » czél: Európa művelt uemztleivel a versenyt kiá>lui; t-runket pedig a Jeghatslins^ahb elemnek, a czi \' vilizácz>u hatalmával összemérni, amentni bon ezen mérkőzést, ba élni. ha megmaradni akarunk, kiket ülnünk nem lehet. Jövőnk biztosításának rzéijához ctak igy nt vezet, mely feleit a czittliráczin két* lelhütetleü saelhmei ő>»ednek, és e szel-hmekkel vagy megkOrdQtik vagy meg halunk, de itt más alteinativa felállítva nincs. Mert sniiiiihogy Amenkábsn a vJle megküitdeni nem skaró lézbérQeket \|ltA\'lh^; giiiiflt elfogjs * aőpőnl Baró-kiél s töiökft, ha vele megküzdeni nem abi, éppeu ug) elsöpörné minket ás mladaa nemzetet, tnely kitérne a küzdelem elél. iCépsHjgk s criviltzáeziót oly oal-jemnek, .mely mig egyik kezében a bő- Íg sunját tsitja azok számára, kik az Itala Mtállitott nehézs gekkel sssgkllz-áan k fts aMgukst életre velóakaak bi-zöayitjaicj addig a másik kezébes gj ilok rsn és puuihÓ tás, mely a henjéket, gyávákat és gyámoltalanokat eltörli a [Öld szlnénH Ezért muszáj küzd nüitk izmaink minden etej-vl, tebetségflnk minden patánváuak (elbaazu Hágával, uéha elvonni Szánktól a falatul és odaadni é ázörnyetéguek, áldozni és adózni megfe műtéti ssurgalommal és teljesíteni a kor-máiiyos patancsszavái ftt-m szerint gépieden, jíjnig eaak keresztül uem hala dank smá szoroson, melyen tul az Ígéret löhlje a- biztosított msgyar luuáuskgaz-Űsg határa nyílik meg És aki ebbeu hisz, az megláthatja, aki pedig nem hisz, az elmarad mint maga Mózes, a bibliának laetftági aaeiint el mai ad t vala. illába muQdogatjuk t« hát hogy: Mire vakí az a nagy czivilizáutó ? Hogy el lehetnénk, enéikOl. ia meg anélkpl is, amintbog) ősein!; is el voltak Mert hi t«7.en inagant is iszt mondóin hogy,\' ha tóllfok függne hlik\'csakugyan sok minden aélkül fllehetuénk, aminthogy el-voltunk, ;mikonímsjauil\| vslánk, a később elvoltunk, itiikdr még.vad eiuhetek 1 vslánk. Sót nagyőu faltel"tó. hogy aczl-vilizácatúnak eme fukát setn a inalunk jós áutából éltük el, melyen vagy mik, hanem elértük, m«rt élni akartnnk. mert kényszerítve voltunk reá, tehát, mert «Icrnüiikj mitazáj vala. Ki hs bár sziveden luege\'ég^iinénk annyi czivilizácrióvsl. amunnyiVel őseink hirtsüc, és élnénk- smt egyszeiQfégbin, amelyhrh Ók éltek; ha bár srive^en megállnánk rtt ahnl ma vsgjnnk, uem irigyelvéu máMiktól a ge-bekedéslj ha bár t-zivesebben fisetnéok kevesebb adót, babai szívesebben adnánk kev» m hbAaioiiát, pénz és réi áldozatot a harámft, tuindcu hn7itfis.igun,< mellett is, a ezivilizAczió ujabb divatú dámok-lesi kaidja, mely folytonosan fejünk fe h it suhog, azt suhogjs : Nem eng di;m l Vagy élni akarni és alőn-l Vagy tesk hátiamat adut, de altkor uem is méttóz-latik megmsisdni ta éló nemlétek között. Hiábs vakarja fejét Tiazs Kálmán S\'spá.y Gyulával egtüit, hiába akar a kut mány a ueiuzetnek kedvébe járni és kevesHblse clőiráiiyuzui s jövő évi költ-S^gveiésl,! a caivflizárzió dsmokleai kafdja szt suhogja: Nem engedem! Vagy te szilek ar\' amit a többi nemzetek tesz jtek, vagy luentijk utánuk és közöttük, Vagy eltörüllek jf föld szinéról. H«zzeg az 1848 előtti idnkbeonciu nagyon bánták j* kormányok, ba nem lialadtlmki is; ál ha a magvatok nemse-íéttek elpussiulása a inagysnk istetének lelkiismeretével össze fér; ka aemtát aa« kftíd számankcs emberi ilskbó U a gr. Széchenyi latrán képébea, elbírjak s krp zalai ama slsesoey fokot, melyen állnánk, a ezivilizáezióaak növekedő katlámai aem cfsptak volna-e össze fclettÜTUc már at óta Mart a mióta bénáinkéi Széchenyi áitutfinkbíÚ felrázott, a iniótfi K<Msth Lajos önreadalkeaést parlamenti életünket lebetgvé tette és Deák Pfreaczsseg. valóaitoUa: meaayit oüUöUAék bothit-tnulf, küzdöttünk, áldoztank éa adóztunk; mennyit ciOtliak, botlunk, küzdünk, ál» dozank éi adózask folytonosan, és bsl vagyunk mégis? HiéZeu még mindig i külföld lát el bennünket i^srcztkkel, sz a küllőid, mely már óssiqí idejében, mikor mi ősi joggal ősi házban pipázgatva éldegéliOnk, má\' hódolt s cziviltzáczió parancs savának, és haladt aiuig mi álltánk, és fiiette. az idótttémes nem nemes akkor, mikor nálunk csak a robot vala, sót nem fizet kevesebbet must setu. Mikor kezdté éz, és mikor kezdtük mt ? Mennyit áldozott már az a caivilizáezió-eak ós menny ti áldoztunk tul? Ugy, bogy csodák csodája, sót talán nem is igazság, hogy ily \|övid idó\'alstt, ily tövid áldozatkészig uláu már is ily közel jutói-ittuk bozzájok. Noha mindazonáltal rettentő u messze vagyunk tőjük I ami tasnot ók most tőlünk háznak, abban sz fi, régibb áldozataikat és haladásukat, í a mi .elmaradottságanknak adóját fitet-jük. .ez a legnagyobb adó, in o rt ei t u.e m tn ag un k ti a k fizetjük, és\' bizony nyal magkéUzenil á másikat. Ki s legnagyobb adó, elma-\| rsdóUságatik birsága és büutatése, de a r mely bírság ugy fogy, amint haladunk, és ug) növekednék, amint maradaánk Ameunyivel kevesebb lenne az adó ine- lyet öiuuaguukuak fizetünk, attnyivsl sok-I szotozódnék\'birságunk, büntetésünk. íme s kulcs, Meneuius Agrippá-nak ima régi, de örökké találó hssnuls-tosságahoz, mikor sz állsmot gyomorhoz sz állampolgá\'sil pedig a végtagokhoz \| hasonlította, kivonván .belőle ama követ* \| keztctési, hugy amint a végtagok a gyómoit az ö munkáik által táplálják, ugy táplálja a gy omor a végtagokat. Teltét a gyomrot tnogc-alni uem lehel. Es ez, egyúttal megfejtése annak is, hogy a cziviliaáczió által engt^ályezetl mínimniuou alul, az adóval takatékos-kodui nem Irbet. A mely állam polgárai ezt teszik, erek hsmsr befngjsk látni, hogy a gyuii\'óf me csalása annyi, miut a végtagok elcrötleailése, smelyek bogy ismét erőhöz jussanak, ismét többssöiös áldozatot igényelnek, És ugy szólván, az adó, az \'állam szükségletéhez mérve oly sdagokbsn van kiszabva, hogy abból ma valamit elvonul annyi, mint holnap pótlóiig megkétszerezni, mert amennyi a tápláláshoz okvetlenül szükségei, snuik meg kell lenni. Ijisaem eléggé\' kerülgette kormá-nvnnk sz ad>> emelést, s forró káiat A bivstslDokskk itt voltak, hogy BMrad ványait agyiért lányos vagyonának fslir]áfc és elvigyék. iitékés képek: rokoko ssekréoyek ébenfából; rokoko éiák, ritka mejelikakor-léb idrégsimyrisi ményrgtk jsstik brosoa-ágmák, mssdeltt>áb, é-perladt babéikosto-r«k ée as I értékes baagiesisi — mindez mist valami érékaélklli iái gyek haveriek \| padién egy behmbsn és ágy WosQlteilek auol a bátorok ás ágy neműek. Ml ss ő áresképe ia aa elárvsrsseadő tárgyak kést fakadt, mert valédi araaykereti el biit ás essek ivül Durssd Károly ftaststte, tehát miadig feirt beorose! műkedvelők előtt. As Is vagy a kép slŐtt állott gye>sw-Ijiéveh U léi iára meg látni akarta vonásait — r-irnyékát annak, ki már a Midbe nyugodott; Mintái sskasielő hang elmúlt soagéey ssi-eébes.« Do Wks előtt világos éa essél kwajljsisbb képek vst altsk el t s^gwtett, sosrstsaa. — megvetett beldegság — és rff riéaf megéeyes, öassereete jövő, — •SfÉaysas^b kár, miat férje o\'dele aaell^t \| 4a kmaassté a megkésás és Wki I által ism^H" MAer egy kés, karjainak gyeagéd dsáaiéee áüsl IMébrsasii "■ir\'nf isíH\' tyaiaaa m^fimóuh ée egy bér klsaé mq-éa mágia \|ü hmmi ssessi téteti •aa sebe aem isáafMa sytt és 14 Is- sMm M ée gymmski atée ayak aet jMepl^B esdiva - ss egyeilsa mát saeg j^rta^A * tiifcsakii ballá í"ngyes, A jé aosks bátya asaveit — ki slmondá neki bogy eljött, misssrist mindent rendetlen. A hírlapokból megludá férje bslálát és shoszá árkoséit kirak bői zilált viszonyait, mire 6 haladék nélkül idesietett, hogy aaomoi u hely-setéből kimeolse ée megkérje, bogy jöjjön el vsls magányos agglegényi ötthonába, Forró könnyek hullottak le ekeméiből a megbáaáa és s bála könnyei és könnyei a reménynek hs elgoodolá hogy mos len léi ksedve nyugalom vár reá egy osesdes otthoni tüskelynél — bs mindjárt idegen is, de nem elhagyatott. A kis Mioai aaonban hirleleo tisztán és bssgosaa kérdésé: aÉdes msmám, ss ss sj psps?" A páholyzárónö Saját német eredetijéből (ordította: AHmssa Kde. Szép volt < I Ki huss év slŐII ismerte, vslljs; de huss év asm oesa el egy aeép, ék esem Q isíkebeja mellett, s uélkfll hogy tyosMkat ne Ugyaássk hátra. — Ds Ő nemekstjs felfogni; ugy látásik, mistbs hinné, bégy ss időszámításba egy kis szabály la laaság osassott volna bs. Bisssasisü saslsgakksl disaitett pbea-tasstik as limlom ékíti fejét, ssemei bágyad tak, sioss béaaett, sjkai bervsdtsk: mégis kidsltkodik, mint kasa évvel asoNtt. Issiai a asvs él pábolfsárőal volt a Mváree agyit ■s ebásékss. - E«y saá béa tseretl a falyssda k léptek assss ballat mm, a Wyeeé bilárstMkaa mag\|stsot egy\' ftNOt^l pAi^ wtb bl ^ 19 évet sem bslaim ggüiais Isi. HivstS-ias ágy kasm hifi kis eééfahbo étm a páholyzáiőné. — Kao«érkodva mint mindig, kacsingatóit a báfftn ssinháa látogatóra; de alig tekintette volt meg a férfiul, és halál-sápedeág leple aa árosát, teste remegett, osak ügygyei bejjel nyitbatá ki a páholyajtót, aeékáhea viesealáatergott, melyie kisierltl-teu lerOelcadotl. Roseanl éraste magát j ésaaesaedie végerejét, kogy a helyről mese-küljön, hol igy eealalkosoit. -\' / Mi félte e páboiysérónőt o fi r 1 i láttára? Téijünk husa évvel vissaa a páholy zárén 6 \'ülté ne lébe n. Hermina a 18 é>ee, kékszemű ásók-haja, szüleinek btlaakesége volt, kik ugyau keservesen, ds beosllet\' sen keresték kv ny erllkel. Mintsaserü leány volt. — Mindenkit ki iamerts, esek dicsérni tudta. — Kora isggeltől késő oetig veaette a ,lüt, és nem egy aaép rabs került ki gyöogéo misater-ksseeakéje alól, Miadig nyájas ée t ig volt és ftUeereale inunkáját ssás meg asál ds« loeskáveL \' Tő«omaséd4gban lakott a flssl \| Z« Ián Imre.-- Hs Hermiee énekel, dobogott s asivs, míntba a dalra valé ütéeyt akart* volna edéi, és ka llermin* ablaka mel lett elment kopogott és kalapácsolt oly dfl bősén, bogy rardsb«rtelsseégbe ment át éa eai as egéas teetre átaeámastatu, agy bqgy a kala»áriaal a pstsélsHé ssolg«letái vége> tette, vagy ^ ss irdal a tintába máiistis; sőt eéleileoal belépi Sreg gasdsasaéayát betétiével Iseasrélráa, késeSlé ftlbes] voH aat átaWsl, Besgéky Zalán Imrei Basrstts Hsnai-nát ss eleé maralam lAsétsl; de Hanmina <lem jiMgylá tekiuljeten kívül epedő pillán-jáwit. K«iiaett éa találl gyakran alkalmet, ablaka mellett elmenni, a ha pillaatáaaik i»lál<oii«k, elpirult mindkettő a fül he- fyeig ée kpllemsa , zavar fotlalia el leisiket. — J \' Zs\|an Imre (asaankint beaaegődőtl inint lő idfunspi Vei-dép Hermina »sühihea, színsen látták ott, megataitáaát dio>érték éa Hsrmisa 4- nem volt küaönyéa írén la. Tol b gondol forditoll eaenlsl ruliá-árs, vh\'-gokkal djiMÍléüie szőke hajfonatait, iőt 10 hb sér mist ea előtt nézed i tükörha dobcjkőj »aívrel várakoaell Zalán érkoa-[ére. - A véletlen\'akarta, hogy Zalán egy. \|emr egyidül laláije. — Küitái ihlettel elő dá szeielól vallomásái ée pirnilaii hallatta Hormina —(\'. Kten :éiáiél fogva nem létezett bolds gabb pár mim Hfmi^a é» Imre. ?igahban mist eselő>t aengótte dalait ; gund<laiaibe főTekvéssibs, eimájkt déseibe ia álmaiba fog jalta sverelsséndk tárgyát. ZeVertalasfl tűntek s\| a aa«reluie«ek napjai, sasrólaifll mátaorában boldogan éretf lék magukat, és légvárakat keodtek pi-tsai a jövőre nézve. Zalán erak imádott Hmtninájs oldalén akarta boldogságéi lelni, cssk érte éa ál-lala sksrt álai. —j \' Di»i ot Ülést nyert sii\| luvaialnok X Hsában ée saegtmteoStl nála s ssilárd reast, begy Harmiaával as oltár elé lép, aieasélysa sors másképen akarta. Haraslaa elég kis vslt idleabb nővén jáljal — egy iadifiteas jelleaiü aő, egy \|rsk zongoráik leleaágs — olámitlstsi ma begy kitüeŐ baagja vas ée aa világot jelenté d (sáskákon" szerencséjét talál hataá. — Etőo«ev»gielle magának, bogy a színpadi női ohoripheusok nagyabbéra mist karéaeke«n8k ksadték pályájú at. Es osunek volt háése. Hem>ii>s látta magát seriemben miut primadonns, kinek s aegy közönség hódol, ériási be\'ük kel látta savét s satu-házi lalragaseokon nyomtatva, látta magát fokról fekra hirsévre vergődni. Ha most s Ut keeábe vélte, igen nehezen most; türelmettonlíl falslükötl a mun kátéi — most csak rongyos dij ve\'t, mely ért asists halálig kellett kislédsis. Nem, ugy ne meradjet ss, goodolá* másképea kell anaak lennie, lángeasem se tespedieo el testei és sselleoset éli munka mellett e négy hű küat Törekvése most osak a ssispad felé irány alt, be mér erre egyszer lépett, gee do\'é, akkor fogta aasreoeséjét már s kellé madetbe tori teák Hermina tervsastt; tioetelstre méltó nővére ségssts agyast a assshás igeogeté-ságáuál. - Bemststták — milyen férfinak as látszanék egy minden leeH Wki bájjal Mrabá esti leány. — fepea elég jól énekelt, bogy nüul karénfbkseoő a sa in padra lepbsasea és mint olyan is aasrsléisisii. — Hatértaka vslt Irémmémsre, élénk képsslats piegálts a l\'gsssbb fővlt. Alig lép a asispedrs éa testi takélye láraaŐi nigyaégéaek tárgyelőo, kikéllek a háttérbe sssralvs látták amgskat, mivel s ,aeVo»i vitre" fSrlíei éa s saieéseek esek Hsrm.aa köré seregietek ás vstélksdlsk kegyét elsyeral kutatat* jokkra Win, vájjon mhh k»4Éti löketne heasftntetni vagy aÜMe bevételi lékelne etiaáiM sdóeme tts eeiktl, ét évek után mégi! csak 4$ ti akad ki, bogy aminek meg kell kam, annak rnt« heti lenti, I vagy kálrt M akoliak megint, faagy iámét kétase \' vtlHuiétfi tegyea atfkaégftak, vtgy »>ie«at)lk t vitorlákat somira, tmeut>irf t Imiaébetés fwíáuCH utti mégkiyánjs. Ait t poelul mindenesetre el ktil .retak, Mö igényeinket, smennyiro CMt irket. magnak legytak k\'peték t Mert btbir nem vagyunk aU kaUAt o<i4\| miat Prsiiczia-tWifiaitt, Németország, sut méstessá azért nem kisebbek. Fraaczia-OTat* bozza az é dfyatját ét ss é prodnktumsit, Belgium ide bozza sz 6 u«dak>emait; Németország ide bozza t* o produktumait. Ili ezt mind látjuk, mtg tfltzik, megkívánjak, megvesszük : é» ezzfl mindig kátrtmtrtdoitaégankntk sdozonk Di ha egyaser magunk is tu-duók podakéltti olyanekst? ha egyster s msgouk pioduktamait fizetjük meg? skkor ez t legterhesebb adó megszűnik, 4 pláne, ba pteduktameinkat t kelet felé mi tibstjOk? Akkor sdórésnnk nemcttk bogt megszűnik. ktnem mátok logntk adózni nekünk. Ez pedig annyi, mint rg} btrmtdréts sdőt megtakar itsui, egy bgrmadréiz adót nyerni, bogv e msi adött* tet bének eaak eg) karmadiétze intrad lállainkon. Ezt nevetik eztán Ita-duekt sdéleszáUitásask, s amint ezen indirekt edé lesaállltást megkezdődik, azonképpen kezdődik meg t nemzeti vsgyonoiodáa emelkedése is. Ámde ezt uem sumképpeu étjük el, bog) sz állam lói t haladáshoz szlktégea <stkAs6ket megvonjuk, ktnem agy, he t lehető legbővebb* n megadjuk, mert minél Ifibb * benne ta erő a haladéért, annál barna rtbb esélbos vistea, smint bogy ennek Oltttarseág rk Is tan a s példáját ff) ojtja. Aat követelni léhát eijr kormánytól, hogy a haladás uéíktlAsbeietleu kellékeit lt állam szlmárt megszerezni ne igyekeztél!, bsnem ms nézzen, bogy eg\\ egy ember egy <-gy állampolgár, ■\'-hány krsjezár tdévtl kevesebbet fizet sen,( éppiii at)n)i, miat megakasztani t kormányt ama tevékenységben, hogy az adok indirekt laatá\'liiáet által, s btit én at állampolgáiok javát minél előbb kiklzdhesse, és egyéb caélt sz ottság Irugetésteé, a máiéi holnapra való élésnél ne ismét jen. És haeit a tsná-Ctet meg troa Műi Bem (ssk bölcs belé tétnek, de btrtfiágatk is tartják at tlleatékiek, mi at eHenknőt vtgjunk hajlandók elhinni, és aebs arta kivánank e hazának ti ő kormányában oly latom-tetésl, bogy az aféle bftlrs tsnáoo1 st ke vegye, és st eléle bttafisa ulmntaláa itáa hidaljon. Fővárosi levél. ftedepmi, november tl. 1883. Me ijedjen meg I. Seerheeető nr! Nem aharam a lávára* mörgjslmaa jeleneágeitel hgetai, nem » poliiika éa ián mát "egy-enerl tánadakni alakultakra figjetasél fal- . A esarény Zalán Imre képe már régen ,oitinl mi vékái. Ketán tiga« telít len vall, sneralmára akarta Hm minél mtgeaketni, begy eeanjtea a két«égi»aaaáa lrvaylkJ. lUmegee,\' ipaaa\'l marilmi hévvel •meébea benyitott nála; de aápadtan tieana-levdali anekájákél, mivel merelemksiaodorok seregének gnayaa haamjje, kik e leányt keril-vélMk, fogadta. Isgeiai\'an, elterveli areaesai, elérte lak lelke taa vadait, a legkersaamékk fájdaaak gyötörték I>t még táraiét irt kamm flerminéjlnak, ki a beevégy tói alva-kitva. oly plédéi mge»aka, éa a rákival fcetl anpen a táraebéi alttot teek ásattak, aa idlk válteatak éa eaakkei Mtrmma sacraototjo ás képtatklje. 8\| ft^al karinak aaalk megkédüet-ták kutyát a Mbk s» vákea Irigyeég ás toetfct»sá kHyegsaték ar taH, p4slmlfl elhagyták, aem lalmliek ük-bel, »ital llusama aal egy indeti áaa-kelav kegy koránál—I marséi lasse $ áa lmng\|a la ha^élliéai anosvedsU, H Mi tamWo hagy lék, ée nam agy, m\| oe» \|ft\|pMl eeloe, agy állás; jé anH iilknk étu ea igaagsildgaél éa nmn-• aá^a kmei ibSiIi ke pia mvg maat - \|láal\|> kivnl, malyra aam •rém, asm Mvatásom niMsaa, kanom igen ia daoaéra tán amké lyekk fantnaaágáaak, HÖmmal valódi öröm mtl Inirai Ujn körűnk a .Ba&ion vidéki kir* felolvasásának eetélyát. * Negyon rövid id«j.« anuek, hogy a kör megalakult, a aa alav fnloivafá-í •atélyéa aaáp alkalma vélt kimutathatni életképnek gél. A aaépon laea«állitett prn^ramm pont jai: asavalátok, Somogyi Edt eaarka»aié ar aagyrabaotllt elnöklők f-lwlv«>áaa, ^ agy oaép favolya piéoa, kápeaték. Megfon aaép tártatág gyölt ömaa, öröm voll a eok iemeröa arctól legydtt lat kelni, a képatiárauláan»k aMauyi aoh édee otthoni emlékei idéaett fal 1 De nem kavé-bé tollúnk magiiaalalve aa idagoo vendégek által, a termáméie« kllönöeen e hölgyek voltak aaak, kik diariték körünket. Etöa»ör Kiób Károly toavall, kinek •nép tehetségében ée gyönyör 0 4 elöadáeábau eok élvaavtet Inlállunk, majd Somogyi Ede ar aaavainak volt aaerenc^éuk örülhetni, majd Lengyel Ármin l<nmorialikna előadásának navettönk, a végre a ssép program-mot Sümegi >sép fuvola játéka rekeslé ba. B Mvaaást egy kedélye* bankéit követte, melyen a hölgy rk ia réaat vévén, valóban ugy ér estik magunkat, mint o«ak as otthonban I Nem biányostah a jé magyar, eamalns leiköisönlések, elmondtuk a bor uieltet logy menny iie •arreijök a Balaton tméi, éllel lük a Balaton vidékieket, ál-teltünk mindeiikil, ki kedvea éa mi ment el ói (link, a különösen tokvaor a piros poaa-gáe ajka ittaiál paiitnl magyar leányokat. fi* ha mér ie ilyen kedvea hirbeu ifln-teiem lel aaeréa) köitti ke^ elmoidom j annak éle történőiéi. Ne nelier.tljen I. aser-keas é nr nagyou rövid less ar. Cenk né-hány bél a éti a\'aknlt nem aséil bogy po lilikai m«tgalmk l\'nyevéjévé váljék, nem \'aoéri, hogy talléaj kéidéeehel teaaegemen — banem miként esi liagyra b> cült elnökünk Somogyi Ede ar H"Ondia, hogy a neme aaáp éa rg)saer»mitd hemliaa cárinak ál-dorsunk as önmUveléanek elaö eoiban, sa uián p«d\|g, bog) a kelUmea rgjüulrtei éivealiaMflk, Ti kedves o\'limit vök, kik boldogan l\|»eai"k aa oHhonlél k.dvea örömeit, kik tovább ia gyöj Őrködhet lek a \'aaép emlékekben, lelán uem ie tudjátok, mily jél amk ea nrklak, ba mi aat ewih kösvetve ia tehalilk. Mi nden tag őasiutén\' üdvöeli a kört, t reménykm leasi esi minden Balaloovidéki, a reméljek, mimerini, ba kitüaölt oaéljának ■rg fog felflni, ugy viiulni fog a ingok aaép Itaimooiéjávai — miként\' aat neki őasiutén kíván)nk. Nrm tuulaesi hatom el végül kijelenteni, r- bogy. hadd indja mag Balaton vi déke miaeriut mennyit köaaönlwl ifja k öt Üli k érdon e- elnökén* k Somog)i Ede nmek j kinek láiedbetlea bovgalma veH nagytlasi aa asakör, bogy a Bnlaloa vidéki kör el! eatéjén il) nlp eikmi araion, a kinek burgóiága — meg vagyunk rá a gyö. aödve —• lógja azt továbbra ia felemelni. Fü\'dtek! Tudjátok meg tollát, vau aaép löv árosnak bar már Z»l,Veeaprém,és8oniogy-megy fiainak egy kedélye otthona, bel, midőn a kedélyei otthoniéi örömeit élvezi, rá tok ia miat miadig ötömmel gondol Falndl kálkodásban, áa aaérl eaak hivatalának lt, - - Sajt áiatial néate gyakraa Araayka, B* nagy ktreakrdő lyánja a m\'lsbu* Zalául. Éid lekIŐ aa]né 1 koréra bő raerelemmé nŐlla hi megél éa idő multán Ő ia aaenvrdott méla-baaaágban. A Mllök, kányák jótétéért oggodva felfrdisték majd a tnekemer»ág ferráeár, Aianyka éa Zoltánból igen boldog báaaapér lén éa virágeéanak induljak újra. "Évek gördültek le eaak óta i. Zalán jelenleg a Wgvogyanooabk polgár X-bea éa egyaneiomíad egy gyöngéden anmatl éaase rátett fét) áo atya. A Ükééből • való vtaaaajlérto köaben idSaÖtt a fővárosban ia Midőn fclailgi éa l^iáőebik la kieá reléken a atínháaat látogatta, rátamert a fbiyooáa a plkalyaáréaéra. A pékelysáréaf nem t/H viaata többé e isiakéike,e ithOe fcgeti mtginl. WaBasH éréiben eilherom Zalán tor-oek hédalalelf, melyek már elfakultak és bakin ittál a aeivkoa ée llnayokkol e see amkkoa sle\'vnaia és goaéoi e melleit gy séiiiassiall pálya aaamiia kOvitkamnl Mi - Különfélék. _\|_ — A ,lagy»laslma . váioai atk-bsdelvÜKÖr* folyé hó 15 én délután 3 érakar •eját halftiégében roedea éti közgyűlést tart melyiirgr lárgjfeoroaatt hötmkeeő: Vá-\| lesetmáévi. j-l-otéa a kör 1882/Bf. éti-ml-ködöséi ol- -2 A aaámriaag" é nmollaág jolan-tén a mégvísagált sSámaillaokrél ■•- fiinak ( alapján a faimenivéaj kiadáaa vag) mag-\| lagndáajl 3. Aa IM8j84. évi költségvetés tárgyalttá a as évi Ingaági dij \|u«glialáro-sáaa. \|> I Neláni indítványok lárgyslá». 6. A válautmáiiy Umondlaa. 6 A válaas\'mány éa acámpriaagálók «aijutáaá/ j\' ^ .y •4 lláskér-, vagy liásosaiály adé legyea-é iámét kivetve Nagj -Kaniuán a jövő áVre ? aa érdemben ttjoleg a bérbeadóit a bávi-efki nem adott lakréeaak össseii ása foganaljba vétetett mo-t már három éven át egymáauián. A városi elllauör, adóMügje-1 lőeégi Imal a kél v^roai kiküldött taljeaiti háaról-eásrs járva aa ö<aaeirást, melynek 1 eikereal kereealűlvitaiéval f mintegy 25 eer forint \|i ülőn bőset sénlslkoanék a a váró sáriváiioérá nyilvánitUinék. As errdmányra j kivánoriak vagjuak. 4- Klnet eséark A nagy kaniaeai I kir. löfvényaaéknél Üres«4ésben vall jegjsői J állásra Kiss látván eddigi sljagyslt, aa al-\| jagysll álláara pedig 8aibó Elek eddigi ! joggyt\'kornok neveatellek ki. Gratulálunk I 4- OOalArdO. Biobler Lajo* ar, á \| hely beji gőafürdő bérlftje a kösönelg . iránt I való lipkinleibŐi a asombal áa va árnap, valamint as Innepnapokoa klvll holeukinl még I Ogyarór oallörtökön nyitja meg a gösflrdől, mit eaenoel lájékoz\'aiáa végett a 1 l. köalniéggel ladaluak. \|- Iá la* Iá a nl aat ■ egy ntg) éve* \| fiu, aáyja lávoiléiében a tüalialyhea menvén eg) forróviasal leli edéuyt magára rániolt * . félold^iát laatéuek vassá yeean leforrásls; egyik, neméi alkalmasint el ia vesali. I Ovodé, ovod, jó jön al a le oraségod ide i»l Sármellék klet as egyik kerék eltört e Zitán álvenoai l>i<lon, A gróf (elismervén a ve esélyt,, aaarenoaáeen leugrott ée a kootiauak ia sikerült ma istrángokat levágni éa a lovakat leoaeuleeUve megállítani. Da a lovak eaak hamar újra elindultak éa mog vadulva vágtatni kesdtek. 8ok bajba került, mig a aöléteégbed sikerült rájok akadni é mag fogni, A gróf ée a koóti* a lpvaksi sabláaál fogva a léjéig aárba lépoava a RBaetsli e«ár-dá* hOs ék hol addig időslak, mig a nagy* uri vendég által readkivli megliactell már* dáagasda Koaxlhelyből má* fogatot kooalett. — Caadálhataah okmi, mi at oka annak, hogy a ilea drágább leli,pedig \| ngyia elég méregdiéga. Eg) sstü oka eouok nem más, mint a Frsiotiaorség éa Cliiaa köaött k illőit lonkingi visaály. Aa idegao kereskedők öeasokölie éee a chinai tbeaka- • raskedőkkel a báboiu folytán megssünt a I atok »rm képesek eleget tenni as tnrópai »tflkséjclelnek, In oak iaatotl paréjt nem árulnak. — A Caaafma vdíaurfmdnfa értuiii a \| kiitin\\égtti hegy dr. Ntvmann Ede nr rftlal f. áj %5-in tartani nándfltoll ft\'ohniúikfc-bejSU okadufy következtében /. é. dics. hó 2-úu fitt fél $ ómkor fog m^gtartatui. — IHveeaerbOl vaaesttk a liin, kogy Savanyu Jósai hiraeve bandájának egyik tagfát Spangli Qáliort elfogták. Nosslopi ViktoT erél)eg atogabiró a hó 19 én Som-Ijébek} ru pai dnrai állal rendeseit nldöaá-bee élea el/ogatte. As utoiiáilól egy pin-Oaéba1 aanrilaitáb, honnan orőeaa Haell ül-dÖKŐiWf de esek még nagjobb lüsxel víiso-" nőst ék a lötéaeket. Egy paadur agyon ia lövetml. A pinoaaink falgyujieiván aikerÜU a gyllkoai megrohanva öaeaaköiösni. Minden ki!jörül. hog}\' a vfusrdelmes reblógyil-koslófl megesebednk a vidék, meri fenyege-Ildiik, rémiigeíett mindenki\', aki iránt ellena\|gsik>dáisai eiaeliaieti. — Aa Idei kar ára han)ntlik. asüie{\|kor 8-10 krajeaárért kait literje, most javon! an 1—7 krajcáiér\\ aam veszik. Ninoj vételkedv, kl földi ■ kereskedők nem jönnek, minek oka a bordékiie\'oaiiéei mi-aaríáabas kor — Kspmtárrél írja levele-aOmk : FniastolondŐ Dr. Rpaonberg Sándor bél) beli főrabbi ar, a mióta kösaé günk réajéie megnyerhettük minden évben feladatánt ttate ki válogatott programúiu t Irtsa oelllyt lendoani, hogy aaok lisxta jö védelméből a szegény de sxoi galmaa tanuló knl téli lábbeli éa felaő ruhával elláWa. E uemesMkO ig)ektOéi miudanejiaaor »i keres aimlmény is koronáaia. Es idén aaon-ban sir rejteti főrabbiim aa eatély randeséeát kfllöufélel okokból elejtette, ás ueuma tartét kilnyöraqoH\'áuyok gyiöjiéaévál válla al érhetni. Nam ia qtalódoli, meri — doréh-páaeloruek. darák nJáje Isvéngy tjjtéao kUrül-belül 4 aaáa forintra jug mely at 12 gyermek felruhá-sáeái lalmaan ledsiandt. — mégi# mi a mottó SomOgy ütegj ében ? -J- „Tlmt nidila, der Judn wird vorbranul." .....a, I\' lü i ti - jNemaee nlapllváay B. Pedmá- nieaay Jánoa löbO-bnu végrendeleiig a fő-városi awgény gyerniekkórhásnak 1000 frtot hogyományóaoll. Miután stonbau aa egyleti alapsaabályok élteimében a most már „S t e-fán i af megluj kórliáxban egy ágy alapijára 2000 fnkivánlatik meg, aa elhunyt egjik leánya: Vigyásó Sándor aa. B. Pod-máneakv Zuuáiina na eliea asükalgea második IM0 Irtot aajáijábél pótolts. Saáp jele a gyermeki k\'-gjnlotaek es elye iráni. A nagy kai issai moat épfllő kéihésbao egy ágy JMf) frlna alapítván) nyal lllMilhatő. — A urmxrt kouyve Kuroa Vil-\' j iuo* budapeti ferenoavái oai plébános Gerlóoay \'Károly álpólgármeslerlies, mint a aaabadaág asobor lasoltaága eltökéheai emlékiratot in-iómII, melyben irfleklálva Garlóooynak agy májn* Mán ke\'t feflúváaáia, kifejli, miké-pen tarláná Ioganal0ilaudónak a aNemset könyve Oau>jt A esabedsig-esoborra folyé gyüjtéeek lömegraabbé éa aikereeebbé tételének érdaaéban aat biditváuyoaaa, ltogy agy Nemsot könyve léleaiteaaék, melybe lis krsj-oaárért iáii denkj^beirl<a** nevét; e tiskrsj-oséroe állományok oly öaaségrofognak rúgni, melyből nagyaserli asibrot fognak állilhatni. A klínyvnek művéni rajau osimtáblája ké-pesné aa első lapol^) a eximiap után követ-emlék mfi képe, % Itarmadik lapon mán a keaBerakk\' daaaa alhalmoeott kopsr a^t a gyéaanakérr\' belyaaték, •fire mágia deit a menet, élén a kivonult katonasággal a jelenei aoookerra! a korapmi-eli - A gjrOrl ének-é* seaengylat 1118. évi deoaamber hó 1-án, alaptőkéjének gyarapításéi a a győri knrtMkedelmi gyU\'de termiben táneaosal egybekötött aártkörl dal-estél) \| remUa. Belépti díj eaemályaakisl \| frt. A párto\'é isgal 1 belépti díjnak felét fiaalik. Ksndete aaii 7 érakor. Jegyek eiéra válthatók Fábián Sándor váaaankeraskeéá-aéban (SeéekeuyHér) ée a daiaetán a páat lámái. A pártoló tagok árteitetnek, missé-rint kedrexmény- jegyek eaak a dal etíély napja déli lt érájáig adatnak ki. Isletea ételek át valádi jó italukról, agy aaok paa-los kiase\'gáitatáaárél Güth J. ar geoéea-kodik - FigjelnseatotJAk olvesóiakat Hnőkor Mórica lm neves eliiaai otÜt-áruk gyárára Béesben, melynek kéasitményei ugy nn)aguk jósága, ipiat kiállitáaak o«inoi-aágs folytán világafari a kitloő hiruo vének örvendenek. E őségnél a Irónörökö* pár rá»aér* ia tálallak megrendelések * s hájL. főnöke jobb mu pelaa, belga éa lunia renddel tlotetiotelt ki. kennék i Magyoioi baaanélt loraaágo cximerek, a 4 ik lapon ftvaioa laimere. körűifonvn megyék éa vá-roaok c im-reitól, asa\'án kövatkaanák emlékmt rövid leiráOe, a l<-p\|esásaál tartandó basédekl A ml törne két réeara oaalanék; első helyim lennének a testületek áa iatása lek adón lányai, máaodik halyen a magáno-sok ado liánjai, a nevek belUiOndban öaaao-állitva. —. lappok mnlt asámáhan röviden jeleltük bogy sala héti Hörválli Jánoa alté-borii agy fia látván, a béióLenk nevét viaalő 5. iflxéijeired hadnagya magát saívan lőtla A fialni ii«at öag)ilkn«aágárél a klvolkonő-ket köJölkrnjlkt llortáth, ki kát évvel eselőit jrégeste a m Jegy elemet a önkéntati vénák laeaolgáláaa óla, mint leltlegoa állományú Biadiiegy asd\'gáil earedeeleő aeásadá Irodalom. Aa indalmt twrtf alatt klitoiuk kaphatók ksi(iii Salkatlk ÜKkal Ffllfip Hepkaiiásllslkia Ksgjf-Kislisli la OalklaraTie. MeaOgaadaaágt Lexikon (Ulasirirtas Lalid wit In diait hbea Lexikon) Baerkeasletla Krall Guidó, lanár a béoii mQegjatsmen. 1032. lamalssoil ábrával nagy odáv kötet Kiadja ParfJ Pá\', Berlinben. Ara 20 márka As ujabb mesőgatdasági iiodalom a metőgardaaág é* állaliauyémtéa agyea ágai-jói sok jelea munkát mutat fel, vannak sok kötetfi g)öjietnéuyot munkák is. D« köny-uyeu bassnálható, Itasián gyakorlati alk« aggtelekre való éa kellő illu«traliókkal ol-láloti amosőgardaaégt Uxikon" még addig nam voll. A gyakoriali mesőgasdáuak igf»o van ideje vastag könyveket olvasni, ba ugyan m«; vannak nála a vastag köo/vok, kavéa kereséssel akarta megtalálni a aalk-eéges felvilágosítást. Ennek a asükségletnok megfelel a Krafi fé\'o \'oxikoti. Kraffi ur, ki a mesőgasdaaágiól lankönyvet írt, mely né: eság étimére, éa S\'királyaink által May v 10000 póldáo)bn terjed \'ef é« .almos taoinláaetbon heasnáltaiik, elvál-lalia a lexikon aaerkaealásét áo jeles ismert navl mu. katársekat nyert mag, kik meg-bialmió rötid áa mégis világos érthető esik-kekel írlak, még pedig a követkeeő felols-Iái aaorinl: Főfdmüvelé. Kraffl. Béo. Trár gyásáa: Wolff llbbenlieim. Földjatiláa: pór. la E Bée. Földiime: LobmaunC. Bar-\'ie. Növénytan: Kraffl G. Bfca. Gyümöjo, lőaelék és konyha vetemények: Lauelie W. Poiadam. AlUlénoa állstienyéssté : Nalhn* «iu* EL Abhaldenaleben. Ssarvasmarhalo-nyésslés: Fenk V. H-lmsiad. Létanylaa* lé: Naihuaiua H. Jnh és soi láa tényé atáa: Bodioaky J. Magyar 6vár. Szárnya^, ménéi, regijei 8 óta tájt elküldte asolgájál, mer), 1 béa«et és l>alásal; Kraffl G. Béo. Takar- j-1 A oemvgél. járáebirátág lelek-könyki halátkörrel rnláátaiott lel 1884 évi jnaalr I IŐI kaadvn, 4 f— A beésvári gyilkoeaágban a kir. tábláiéi nov> 21-éa hirdoltetett hi aa itáiot, Spaimt Pál éa Piléiy Miké y keléire, Berees II éei fegyhátra itáUetatr. — Bngnmyám Zalaategyébeo uj po* lakittitl léptetiaük életbe, postameatorré Babot Jani végaatt gaadáaa neveatetett ki. gráf Fealelite Tana 110 ka \'aadji. Néhány nap előtt gróf Foeleliea Te oailé Béaabél Stani-Mihályba árkanmt, honnak imal 3 órakor Keastbelyie eked alaaai I Aa lleméaon nyílott négyes fogai várta. I Karom eHét vaM ée eaek ngy amakedt ee nÉh rvnáűtt^ui^ mint rnondá, uem fog otthon raggelnni. Alig láaeaatt aa, midőn a hadnagy asobájá-kél, mély aa ejépllet 4. patülea\|ának elaő emeletéi van, lövéo haUatraolL Egy a tso-bábn aleiŐ ordonáaes a badtiag) Ot vérében lakva iLlália, a sa tlőhitt orv aaok már oaak á halált koalalálhatják. A eserenoaáilao fia\'al ember revolverrel ttivén lŐllo magát A mag-ráaé bar által mélyen ai^lott\' édeo apa fia kolttoalél álviteUe \' XVIL asámn holyőr légi kérhéoébe, a bal a boaosoláal megejtették. A aaaraaeaétlon tOttiókál nem tudják biaoayára abban a levélkéé van SMgirva, melyei . édaanlyákea esiámaVo annbájáben találtakj !-f A fiafal Itatná lomotéee tagnap délután meal tágba, alyáank kigyó ninaOi t. ot. alatti lakásérét A UmetI* ea olheayt fissti roLgjának migtalsH katonai éimmil amai vésbs o a lákoraeki kar ilkb tagja klstlk Ghjey, Hoanoftaig, Qnbiíáaji atk. a köale oadaerog áa kea* Ideig «ámee Uras la Meije, egy láltteg égj a, melyet ólaiéban \| voaénaeli, a fölémíveléti miakatariambél át elkekyt atyjánál^ voaatéao alaUállómn-leltp tsfély momllyaols gr. Isapáif ldváa a Mraage világ Mkk hépviaaléja ■ mén) tan: Woíff G. Hohenheim. ÁHaig)ó-gyát^ff: Siedamgroaky O.Draada.Fatialáa: Lein doif G. gróf, Gradiia. Vadáaaal: Rif-aeuibal O- Charloitouburg. Gaadaaági üsom: von der Golls látó, Königakorg, Könytva se láa: Krtfft G. Béea. Mosőgasdaaági iparágak (aseaa, ctukor, keményítő gyártái, légin vrléa alb.) Slohmann F. LipaM. Tejgaada-tág: Kiiakner W. Halle. M*őgad*égi építéssel: Engel F. Berlin MoaŐgasdaaági gépiamo: Pereié E. Báe. Agrárina Wrtéam éa palilika, adé é* ailtelkeaeti Igy, gao dakági akiaiá; T k a a r A. Oiinaa. Kraft breena tehát enornyi, tlphabetíoOise rendeset! oaihkekbea ad váUmtt miaéaa kér-dáma, mely a gaadllkedáabae Wmartlhat, madyekltot famoUsotek i vonnak mallékalva A teunka lltf kélhaeákae old leltét annyira mint 1-4 reedas klayv. II mánkéi K márkáért aaak ngy lokmmi mart a kiadó mag vaa gyloldeo Ingják Váaárefarf a ^v nagyokk gnadaoágkaa aUk * i^jlMn^V - A .UiUuiil llflh\', eamt meeSfasdeaAgi éa máaaaki bei>lap-aak eUfcMtai feikiTéeái a \|m4 kWnt( ^%fnaiak 4c teckatkaeemkeek ágyelmbe ■fáfcijuk. Al it vége felé köteled véli, tit. Smattet 4e bizalommal fordulunk lapnak SSf yoboaiSli karátaihoa ée -.pártolóihoz I spneetfaák lapunkat tevákkra it saivae tá •agetáenkban, legjea « Gazdasági Méruük SÉ^Öm i« w(-ve«u lét ott állandó vendégttk, tkalate él pártatlan laaáoaadójak. Mí ré-«bkr«\| — ug; luiul eddig ia tettük— ükoden igyokeaatUnkel arra forditandjuk, \' bogy a kOatlgynek, kaaéuk gaadnaégi fejlődésének, aeerény háti küi Unkben, minél battnosabb téayeaéi lekaaeflnk. Legyen ésa kod leméUiQuk, kegy e iürekvéeinkb<n esá Múlhatunk lapunk nagj rabee>filt olvaaéinnk ssívea ée kaihelÓa témogatéaéra! Tiaatelet- \| tel ée bmelommai kérjék azért lapunk min- I éen barátját, legyenek asiveaek a Oadaaégi Márnöküi iemmőaeik (kÜiSnöaen a művelt fosdakösuutég, valamint a mérnék k, épi- ) térnek, g/éioeok, ke»atnók atk.) körébon ! moat aa uj év koaeledtárel minden alkalommal ajánlani a lapunk ráesére minél többuj f pártolót, uj elÖlbelót toboraani. Mél\'óataaea-aak tavibba velünk kSs&loi asen iamerőaeik Mvét éa lakáfái, a kik hajlandóknak nyi-íalkcatak a Oaadaaégi Mérnököt járatai a mi ké»aek vegyttvk ^aaltkre aat mér moat megküldeni, bogy lapunk irányával éa tartalmával alave magiamat kedbeaaeaek. Előli-aatéaekei a jövő évre mér moat ia elfogadunk éa ptdig: egéas évre 10 Irt, félévre 5 írt, négyedéire 2 Irt ;\'ö krial. AŐ előfiaeié aek a Uaadaeégi ál ér oOk kiadóhivatalának Budapeatre (Cailiag u>oaa 8. aa. a-) kBl láthatárt, k nő mélyében a gyöngyöket ke reai, örök lé egymástól távol JiOrékbea tuo-Ságnak, ka Őkei a more lem nem e g yre-idilli* » Eötvöi. oki. 16, nov. 28. oaatr.. bilelréaavény 275 — 281.40 megy. J 274— 17911 4\|-oa megy. araujjár. 86 00 87. U 6\|-o« magy. jiraáyjár. 120.28 IJ9.7J» l\|-oa „ ptpirjár. 85.10 86.0 i oaatr. magy. álUmvaeut 310 60 310.6o magy. lámám bank \' 86^ő 87.- g djjáorajégyek 114.— 119.- tlaaai torajegyék 110— [ 110. —■ ea..\'kir, arány\' 6.74 i 5.711 napoleoo d\'or 9.60 j 9.61 vfti Londonra 120.80 170.411 . , Páriára 47.80 47 hü , Berlinre \' 69.80 69.1(1 1 mmi a vMékam lakókhoz Mam ajánlhatjuk eléggé a vidéken lakék nak, hoáy a hátnál mii.díg ké-sotben tai taanak -legalább egy-egy dobot ilrandt R\'obsrd trhs avájoai fabdseaol, arra aa aaatre hogyha liiru.\'l«ii válteaáa álluit be egáaeeégök-ban, (véijtmóláa, káliba, u<á\|- é« epebejek •tb.)\|e SÍstoa áa semmi kellemetletr vagy íéjduiuiH érzé«\| nem okoaé liáai mart aaon nal haszaálhaesák. Egy doboa ára a gyógy -uoriiuKkli^u 70 kr. 374 l-l. Fótórzsorvoi Dr. MÚLLCR MIRACULO INJECTIÓJA .át Itkdaeaal veaaáijr éa fájdalom aákai gyétjritják » kagyeafi otiaden kifolyását, ftbérfbljáit aák.sy Uy alatt. Art 1 ét ÍO kr., páatáa IS knal ukk Gyengeségi állapotok PuOmM, f rú Uketettaaaig, flétprisfsaéf, (m mám UiXkfUfX»j4) fiatal ét M* Hritkáéi garami* Wf« tettét Mktmi plg/iatnk MSlt-lt Dr \'MM ftxterr vitáfklri MraeeJe praeparatlél áitii . Ara 3 írt 10 kr., féaláa 25 krral több. Egyedül eaak Haa Srkaelá, Sai.-0;éri; aatll(éjéken Séttfcea ¥. Wiamer\|UM "33, kaphatók, a.kevá Iráakeli nifiaiSliÉirnkmmítk\' „A férfiak inkább aa egyaara, a jó-lenre gondolnak át joggal, mert cselek v^tio. bieatvák ; a nők inkább arra, mi aa é étben Oeaeefagg éa ugyancsak jogoean, nett aerauk, oaaládjuk aorta es öaaaafttggá ion tlapuik, éa tőlük épen ea öeeselflggée iö-veteltetik." Gő t ka „SaOrenceétlen, a kit nem szeretupk, de gúny tárgys s kit már nem a s a-rőtnek.* * Uonteagieoi A vasúti meiretrend, „Gyakran láttam, mint gyönyörködjek a ézorelő anyák kioai gyermekeik átlátásé rózsás körmeikben éa meg ta baraddállák aaokat, kogy ne válhatnánek ooamány kkr-mokká. Így vagynuk a se II: e mi lebál>-aégeiukkalia: ea<k ia kátéid /egyletek, jéra loaasis egyaránt alkslmaaak, Hgy«-I nflnk kell fehát,. hogy azokat azabálj otruk áa megfelelően igazgattuk." Estragon-mustár patent momagolábaa. Schmidt Viktor és fiai bérel kflfonlegeeeég legjobb belföldi márka \'/, \'(4 \'j, ki\'óa vegekbeo aimmel áa védjegygyei Aphaió minden boltban fützerés delieateetc keteakedétbaa. 26U-1I-Í6 K" iallat #.bm»[balS»a ^ telHeultl s «ra j ciltt áj is/éfjr-rrjlMl\' ki/enj nit (i)iiUaf\|»i\| ali\'áyUl kiflit PP1TZ5VKGEÜR11CZUKÜRKÁ J (lidlllMllh.) SManWt VSUr ri Saitét 8 caéec liU\|ti rrkrétt-e\'a>tik»MSat ée haretk ettee V a I ó\'d i mSno^gbeti Oaakp s g) égy tárak ban. 3-u. „As .igaz taerelem toka aem leaz belgává, hánetn feladata: a beteg kedélyeket balgavágukbói bigyégy iisi.i, a kieaapOnsiá tokai gyengéd büúearkkal zabolázni, tz ifjú meggobdolatlanaégoi a romláa uijárol aa , éesaserQaég u\'játa t<uelui; mert ama fealett kéjanes, kit a ts^relem meg nem ja-vil, viaenaisrtkstlauul elveaett.\'ai M uaftae\'i \' A Gaidtuayi Mérvük aaarkeaatőaége áa kiadóhivatala Kalulla eaarke^lS VAIMJA I.AJO Tánaamkaaatl: IIOFI\'NáNN llól ,A tulaágoaan édaa mézes bét aök eez-teadőuek ecsetjévé válbiskaiik által és ja-Ián aaéiboató eesaUA" Aphorhmák. Hotai ét M/Vét írók vi üreíbil gyBjiWe ÖTVÖS VILMOS. (Folyt, áa vége.) „Ha egy nagy ember leikében vala-a a t á 1 a á g ven, as \'irtásatee ur sSét.h Oőtbe. „Ua jól kigondolt tervünket ka reaalölvive éli eiönthtk, laiedflak minden askéa»ágekei, melyeket a bottá tartósé eea-káaok élÖ teremléte okosét\'." Oölbe. (á tör l 4ael ottan, miat a tar Stéasat folyta, maly Utsaéleg gyakran, de .velőben eoka aam iatnélli magái.* a a a — „A kinek titka van, ne oaak hogy lirejt* ss<, de rejtea al még sst ia, Imgy aeki elfejteni valója van." Cerly la 4 4 ipfia kát ftsiv egyaaer egymáat mag-árié, többé nem titkolhat aemit egy-méa eiÖM a aa erélkádáe, melylyel vieaaa-nyomtu, aaak kiaoaakhá team aa élSáet." Eöt vöa. t .Aa udvatiea«ágaak aa a jé talajdona, kogy até^tkuak ia l»kotetleaaé teeai ked-vlk eaérint kOrombáekodai." Wieland. -ar- ,B* taileiak m«adea kövatkeaméajéí" )á alaa* meggondolnék, aem látesnék Ebraa. „A ki megtanija aa is\'é\'t, a jó er> Ifeaé. aem kev4»bé bflaé, miat a ki • wtw-* O t a vh a r. . aá Mrl k* a eirágokal aem aaa Ip rm>, ás esúwHeágm te gy tiíölí; a nő ki a ftaégakat a»m kedvek, atéháa a term\'eaat . \|Mraj\|éa>k .nieakHl " US a tk er. \'g^ymmnkaeé alsaa mékeégaaikk la-JajyaÍBi atttHkaé, smvt vagy as aka-i^fcltfl megali»i a \|\|eimt kkeekaa, vagy É is\|yks»bss.# u Í4MISS mt-rfittyem) „A ki as embera!>«>t akeratnk ellenére bolduggá akarja tenni, háládatlan meaiet-eégbo kapóit." Nagy Kanisaa véroa éa vidéke n \\é. kOzUns^gének van szerencsém ezen- nel \'azivra tudomására boanLmiave lírm nnt hqly ben, aa ujon éuiilt Baboetay-.féle H 14zW ^ d?\\ THORDSEN U HENRE M eség alatt fi1® érái éa lál\'saeréaa fial eleset f. évi eoTmber ké l-ta tMpjiiatUtk ^aakk«\|artiWgrai jó áram ta &i.rMkeh áraim által rmiar wat, bi^y ni két«ur\| aűte játtuiáái atpririalta. yafv-Kasista, ISnj. bktébrr ké. Kiriló OtxUlattol Tkordaen Henrik, , 367 3—3 Mg littrt—. Budapesti érléklőisde. ISayef«ai«a\|t ajmt kréte;<> fellai ae\|> fftkiurtcralti. u»lj a nug»i karmáojr Konc Antal ée táras, bank* áa váltó öalet beiijelentáee.) Budspeat, nov. ?3. (Saját ludoti ión kló\'.) sjfvsaeaysek tSstlt Űl.itki reultf \|edi(: Ugy lálétik, bogy igaiuk volt annaa, a kik a nagyou alaeaony ár folyamokliól art következtették, hogy moat már (avulásnak kell történnie, mert e léten csakugyan fordulat állott be a tősadéo, ugy hogy kivételesen a baaaie malmát ól szólhatunk. Dö puaatán elvi okoskodások miatt sz nnliiatt kedvezőbb lordulát be mm kii vei kezelt volns; bsnem köabtjiMiek olyan pénsögyi ée politikai oeemények, melyek a JappaageNt auláid irákysatok kifajleeetették. így mind járt a péntpires vim-uyai álislában ktdvei-sőek. Ká\'ut.k ugt kii a vrMa en.elkedéje nyugtalat itó jelentés volt, de mivel ennek akár a uémet tőzedékkol való Usleti viaaony-bél künnjU- volt kimagyaiási-i, fenyegelp jellegét a dolog elveaatett. A nagy bat kejk állapota aatntáa kedvsaŐ; a páua álláa mindenütt kedeeső áa aa Amerikába való araay. kitsivárgáa idején alig leuyogeti as angol heakol E maaameatnmaken kívül a poliiS kai kelysat ia tire\'ul. Otert ero»a külügyeaé-ni»lternek utaaáaa külföldre éa látogatáaa a politikai veaetőknél olyan értelembe awgy4< ráatatott, kegy \'Oroixorczág aiet kij\'hnteij békéé érslletét. — (Eaen utasá-t különben köleaflnaaeraéai tervekkel is kapcsolatba koalák és ennek aek valóaeti.flséga van k Főleg as addigi említett moamntumak, tuelyek lies kosi aálolifijök még a páti-i Credit Faneiar uj eraiaaróját áa a pár»t tSssdéweh ennek folt j-(áa ktdveaőbb hangulatát, do még inkább potots irón bet ad elöaegitették a asilárd itón pontot ée kilejleenlHiék a haaeeH, mely k hé* kOsepéu igen égyelamromáltó mérvek ál öltSil. ai elért étfo>)amok nem maradlak agy a a mindvégig érvényben, de azért a .e»\|\| Iáid irányzat cárlatin oem aaSntBKg. A magéira emelkedett étMyamok ugyani* eladá] aeki a kémlettek annál ia iakákb, mivel jö idő éta aam állon ea árfolyam -ilyen suga-\' eaa a így a ayereeég aa eladásáéi eaakaem bteeoyo* roll. Ks okozta ujabban aa irányjj •át némi gyengS\'éaét. A rém leteket Ulatéieg; megemlnjok, kegy küairéaeTáoyakbóa és jáji radéipepkekbaa e forgalom élénk vek. Áj vatttti popivek tsdérd Wnyretot követtek \| A kalyi át lékek piomáa inkább eaead arái i kedstt f A Ibktsmbb értékek áitéfloré* km 1 iujer. á II. 9Ö$JÜto 36 ujer a »• I",\'W 1 eyer s n^, J(m oqii 56 nj»r. a. «t. f»«ai I ujer. t mH 100,001\' teti.ayer. a. m HIOO 1 tojr. a. ui \\Í0,0UU \' "Al ujer. a iii 1 ujer. á. u.l^n.íjno ti ejer a. in ■ IkOa I n/ar t. rn.lOo.06U SI5 nyer. a. ui. IOOU 3 nyer «. ai.l füUOO 1036 uier. a. ni. éOQ 4 nyer. é.\'m. 50.(H)i» 29.020 nyer. a ni. Itt 4 nyer i n». 4o.ouo.Ö>«>. IS 4S3 a;ermé«.yok I f nyerj á. in. S0O0o<v\|/ekki>. 2mí. ISO. 124,1 i ejt* ii. ni. tfi.ono inti. hí. u. fi. SS ni. j Kzen eytemaiiyek tea\| éa (ekaaétlit 3 o-í RU.IH ti. 3-aé 79UŰ0. 4 ed OO0UU. fi Cxi 5 0.100, 6:ixl 1ÚU>0U. ?-ed ! \|irdit.\' e»et ejf 5ÖOjOOO 3W» ClUO •2i:H.\'K\'.l» mari. atk A njeiemfáj kautvk neríiit kitatal»a»e alUfit\'SOk meg. A \'stfkSieltkbi ei-S. u állam eltai kltU aitwlt ayervm^o^liHut mar noventlter SO. amkétAltátik, ét kprűl: 1 egé«j «tv4. ti»r>k Sraettk tím -v.3 frt fiOkr. e. é . i ffi . .\' „ «. i?s I ,. \| Inegjed ., „ ! 1 \'J, - SO\|r.n fililiMljll aMKbima at Faueg eMefa] OtkSl4é»e tagj ^UlUlnir n ellett a<eaaat Va a liga ae jvl l> jpiwáJal tatkiaSltotit. taiáéeaki ix\|>t ti élUiu aüemtl tSaUtt eredeti aeea-lacjet kaavaa tl>B«A letékva GUTJAHR és MÜLL^R 286\|22- 25. * BUDAPESTEN EIm\'» iiud.i pe^i i Trlt ur, rosialemex és gMEÜSeágl gépgyár a Sfargilhill közelében, tjáalják moIW tzeikezeiü ée ]avitott^gv4,tmfc,íjukat mint: gazda- \| ne^mMMm a "ág némára Jm \' fl " _ ™ lályúny Cké^igépek. ÍMMSSSÍI- £tS£w Str elitotl k. l^HsHB^n Ap^Bafi^A Kuhrn icia aam* "!. J^HÉjMBJgj^L^^^^ft^HÉjngK Sirctk-fítfUi. irJffyv#Bsli Bháeaiia l»pys» 4m kéraeifve. • á mijtn !>de<(M.ilii iaesii«áat<t kimúlta teiieretek díj. a\'lklt nie^éketetnek, miiidrfi ka aaa aüa faé\'S u*l\\ai LBWjú. réwtve- vtéakaekji kii\|Uka kotaai jr^jtélet. VallaUtuntaakVminden<ur kedv etiláa ase reaete. aak maa tekiat«>jm njetemíiij Ijöiött-gjakraa at el.} Ilejeretaéayaat fii rtiidtéa es,« mint tae.eee les.eoe. aeaee luoee á«,«\'Oél ak iL.-ib-ttrk ti.j At III a i «l<\|aa uj a/»v> vjN 11> l.<t»al. if»irl»tl<«lH[ ih»"\'Imi át l\'Uti\'iij.\'Sjpiíj léc ktltu táitterff maié\'tih ki-restv maii kautmami eV Ninion . bank- éS vtíllö Őrlet Hemburgbati, bt vitattam h tt»4am miaéeapraiS allatkpSttS njtk, nmi netMayek (a i\'öcín»■jepjeii>el U. i. köaeöaetfuket fejezve ki esaannol iráslank eddig laauaétolt bizalomért, fel-kérjük aa aj kiaoreoláaaáii róiizvételm, — fötörskvéaöak esentul ia oda iiányuland mindenkor pontoz éa amlárd szolgálat állal tiaatelt érdekeltjeink teljee mwelégedéaéi kiérdemelni. Featebkíek. , fajiké int] . i i\' 1 Krle/ik I tuée\' 1) HétawjUtlf ttarea ! I.1 ij.í. \|( ■> \|.tn iWaiin >nrj (S-«ml. 1 1 m »• P 1 m. 4 f *t «sy 1 fi h. 11 F a m» r MOétaa- Sfca «iW\| ] L II Aralp IIMf. i\|al »H » lé tl ». 4 4 l» f- >uá ■•a. » Z4-kéaykél) J J^k tlp. lt 55 p •! ««. »\'«at , II. a) Hj.c-1- l\'i»K.rl.»f I. . I i, 69 \|>. I ó 15 p 4 u -axcin. taaat •I. -IO é 35 j. 111°. M p aata »oiui : I 4 4 tl/\' I \\ 48 f fMin.nn«\| I M II r * t taic mwal ") e»a«-M- Sfff . I. } 4. 411 I 0 <■■«» I 14. IS p t,* ée aa«M. vom\' ■ • itf is r \'ii 1) iu r. fii-i. j „ . tttaa lé.\' !\' I * é. tl p. rrKK»l\|rW. . U /gjf ChinE-ezlist- és Alpacca-áruk lllÜH 1-3. BÉCS. L, OperDgasse 2. \\ Legdu-abb válaaiték evő ea;kőzök, asztali készletek, thoe- áe f . ksvé-káeslotekbon síb. - , \\ 4\\ Legréribt gysri jegy Gesirlk-Uigysrorizágbsa K^ B0T" kwtúggtl -^^g f & q ^ Kepei árjegyzékek Ingyen rs kénreatve ^r ^ ^ Q liHmmMmH^Mmri 95. szám. Nagy-Kanizsa 1883. szerdán november 28-án. X. ^vfoly am. OIIKSKTtalU te HADÓHTVA-TAL 4. m. Hit i t bj>nIMiitwán rmatkas továbbá iMliHtiit, Mn6- Ualáaók, ktiSHwk sai. léa tat—átt- IIimMIm Imiik mk üwwrt k-■OkSI faf^tUlMk «1. ZÁIjÁ ■AArturftM áiiak Um 4vn ti) «VM litotiÉm b frt - kr I . 10 , I . tl . KMntok viwm i kUdítwfc. POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP, Nayy-Kiniwi városi szabadelvű kör, a Zalamegyei Úgyvédegylet, a Hogy- K amsei és Délsalai takarékpénztárak, Bankegyoo éa Kereekedelmi btnk hivatalos közlönye. ■ililliil JoUnyoMW MftáHUmik áiLrési a mrtO kivetala» klaértaé tysk 10 kf.ktlytflUas MSI 100 aaUa 1 frt, uoQliil auaéaa nSM i, Ir Nyitttér pstltssra 10 kr. Megjelenik Nagy-KanÍM§tkn héUiihint egyner: Vasárnap. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS 99 ff XI. évfolyamába. Lapunk újévtől kezdve foaállásáoak Il ik évfolyamába lép. önmagában oeto nagy, de egy hirlap, különöien pedig vidéki közlöny életében oly jelentékeny idő ez, melyre nagyobb szabású lapok is némi büszkeséggel szoktak hivatkozni,mert o körülmény kétségkivll megdönthetleu érvet szolgáltat a jap életrevalósága mellett. Bizonyltja ez azt, hogy annyi évek során, változó viszonyok éa soksior erős megpróbáltatások közepette is snllárdan megállta bolyét, melyet Márnán a társadalmi rend intéző keae kijelölt; s melynek hü buzgalommal eendŐ be-töltéeére Igéreiiaerfileg vállnlkosoit. 8 ha tsak (elHeteson, általánosságban viugáljak la a hírlapirodalom lét-okait, ha fatő pillantást vetünk Is eaak a múltra, kényszert logleai magyarázatai áll eléak aaoo igazság, hogy a mily mértékben segített fennmaradásábao a kösönség a sajtét, ép oly mértékben, nőt bisoayára hatványozottan teljesített a sa\|tó a kösönség érdekében viszonlazolgálatokat, ugy, bogy elfogulatlan, igszaégos bírálat ntáu mindenki elismerni kénysaerfll, bogy a kösönség méltányl{ő párt* fpgoláaa a sajtóvsl szem boa : csak ai érdemek jntalmaiáia. Aa enerfélo életviszonyok egy mást átölelő érdekknpcsolata. a műveltség ío kosatos fejlődébe mellett egyooeaen utalva van a sajtőrt, nélküle el nem lehet. £s e vhmonyok s köralmények sránylegos számbavétele mellett egyformán áll ez az országos ée vidéki birlapokrs, eaak a méretek kölöaböaők. A nagy napi lapok at ogésa ortság, a vidéki köalönyök nz Illető mégy e érdekében s igényeilies képest mflködnok. Figyelemmel kisá rl k e b e ly I éle t m ia don, fon t ouá\'ggal b i ró moizanatát, s a helyi érdek! kérdések megvilágítása, a vidéki élei ébren tortása sa törekvések irányit ám kép iái feladatokat Ezen szempontok a vezérelvek ntáu indultunk mi ie müködésaok folyamán, ki ogésaltvo még ezt a politikai te vékeoy ségnek is á jhc ly í körülmények be z alkalmazott m é ct é k beo l f aly te táfaá v el. Irányunk a politikai elveink Ismeretesek az olvasó közönnőg előtt. Most egy éve lesz, hogy egyenesen alkalommal s bélyen pelltikni programmk;ént kinyilvánítottuk, bogy a kösjogi alap t o kormányon Ijovő országos saebndelvt párt bivo a orgánumé vagyunk. Es irány a ennek elvei képezték politikai bilink alaptételeit. — a nincs ok a! jelenben inm, moly oton elvok jövőbeni követélétől Is benjiünkoit megválni kéoatotno. A politikai belyset ránk nézve ma U ugyanit. Megengedjlk ő» tudjuk, bog) a világpolitika irányiakéiban s némely oUgneáaaibao történtek es idő óta ügyeletem méltó változásolt, ámde bármily messzemenők volnának 1 esek, kiagyalómig és a monarchia érdekelt oly mélyen, 4- bogy ebből sa)át állami életünkben felforgató a irány változtató bonyodalmak kelutkiizhnttok volna, — oem érintették, a ha leitüoedeztek Is Burőpa látliatárán I nitt-amott n féket* pontok, aaok ugy, a mint keletkeztek, ujolag sséjjolíosalottakJ mert az öaases cabinstek őszinte béke vágya nem engedő, bogy aaok akkorára nőhessenek, a mily nagyságban aaoket a iö tél pemimismua liallnclnatloja> látni kéntől! • Szóval, ha megmozdult li Itt ölt o szellő atárnya, viharrá nem oőbetatt i Hozzánk alvitmnyok állása szerint ol mm csapkódhat, mert országitok • a monarol ia vozérfét Halnak bölca mőrsékletO niafü tartáss i általak Jól átgondolt állami érttékeink előtérbe helyezése oly bástyafalat képeznek, ^olyr^a caslsiövény méregfoga, mint .ax lagatáe vakmerő fogy vers da rabokra taződva hull\' vissza. Kormánynak tehát a lefolyt évben Is nyugodtan folytathatta működését ar állítni viszonyok mindenoldalú reodezé«i\|a consolidfláaa körül; s hs a kormányzat némely ágában merültek Is fel isokatlsi, zavaró Incidensek, ezek gyors és taplu> latos elintézése eaak annak igasoláiára wolgál, hogy a kormány feladatai magnilatán áll • tottoibon o nemzet 161 lelfogott s higgad* tan mérlegelt érdekül vetérflik. L Nem lehet tehát ok, mely miatt lapnak Iráayo i politikai elve táltozáat szenvedjen, sőt a helyzet éo az esetoényék egyenesen arrs hívnak fel beonünket. bngy a megkezdett Iráaybao éa alapon lilytaseok műküdéeünbet. A változás mely Ispnnk jövő életéUu beáll and, pusztán külsőségre vonatko* alk, t. I eaontal hetenként e g y s z s r él saját kladá sookbsn fog raegjolenni, mluek legfőbb indoka az, k°K7 ogy vidéki lapnak, mely egyúttal politikai jolleggal is bir, nem lobot oiélja és nődjábao aem áll tulnyomölag politikával foglalkozol, o ka még I s tenné, olybá tűnnék fél, mint egy gyenge falok\' kai bi ró épület, melyre hit óriási toté,t rakaáoak, az aránytalan lüly alatt üoibofoikodna. — A megyei érdekű, vegyis vidéki politikai lepaak, ~ mint ilyenek — teled a te eiak ai 114 hat, h ogy a p o 1111 al in oi ga I m a k folytonos sajláilá ban s az ogy két alatt I itit á g y maioává törlődött események tömkelegében mintegy ayagvö poo to-kat szolgáltasson, s a fe\|l merülő számtalan váltó-zstok közül a legjelentékenyebbeket k lem el vo, a po. ■MMUMMMÉMii IHJI MIM 1 Jlü* tárcxájft. Az irigység átka. lalk* Aa aifbidi róaáa aetletett apját, anyját aem omnarte. eat korán elhaltak mind a ketten, t s ka hehe. a nagyanyának ^po-lOne mellett fejlődött kin leánykává, ki öröme, tüiiksalga. aeonaeééeye voll as Oldott asM imgyasütoael Vidám, pejkoe, essen gyeramk volt Pannika, ee enmette is mindenki, a nagyanya pedig imádta ée oly szépen és tmstán járatta nrimfcg, kegy a nóiáriunák Jeftaááta le magWgytlhstla U Igy elte ia üm Pannikát Jtfiaka nemesek külsejéért; hanem aaért ia, mert e falust iskolákon Párnám vtdt napdnbeo as ebó. jAl éa beamr temak, s igy e ammer mmeeak ie állandé kedven eeéeé vOfe. Vimge a fta imával pedig e tiae-letsam er* J. mindig csak e Pannika eyerte n kgaagynkk déwüetm és knaaleto^. C% eeépea beik* Panetke aa etsaa iMMNÉk bogMtég n iisiylliitoierO npiim Ügfaftme ie iaéOm tordníués bmtetta baaerÉeme a Ma leányt, bogy endk tgyekea-adk, iaaoa negHeégéval artáa aaeVan vflmü aaaeá kngy somi díeaét ftepa képmmi n A la, SjÜ e aagyneiai oevagv Tikor áa-illsé aamamfamat eMamnta ayAíoaka-áOeeÉkal ae maNBesrtaeüaaiaftknl Ue ano kü\|a iMarOÉaa. fcantm»ia as Ovegst, kegy \|a 1 tnyfcm aevaolaa ia paÜonMáe aauá mag lagpi nme akümd a As öreg emsoey mdve tennéazeteseu enek ugy repesett tinimében, s Ins naoká-jabea mindinkább bümkolkedsti. > O kell lemérnünk bogy mindez igen alkalmas körülmény volt Orra^ hogy e ndtá-rineék Juliskája szivében as irigyeéget fokozza, és fokozta ia, annyira bogy sokszor ■ért keservesen zokogott énért, mart n •pálmát* leányka öl mindenben megilőste. Ugyanezen nyáron érkezeit haza a vá- múlva, midőn jegyzővé kinevezik eljö Pan- Aa öreg Tiborné amsony azonban nagyon kaadeti öregedni, a mikorra Panniké betöltötte e tizenkettedik évét, bálé n gyef-mek korai fejletué\|ének, n báni gondok ekíbb réaabee, ezotáe egészen Psnaiküt terhelték, s\' igy \'le kellett mondania asrúi, boff tovább is asiiskolába járjon. A jtíszleletys és nngytieateleta erektől kapóit jó könyveket azonban szorgalmasan olvastatta akkor is, midöa a lányán a mezei maMta,rmkmm agám idejét igénybe vette. Oy módon nőtt W Pnnnika. bogy agy moad\|am. mmt eassöa a peteirta, eaakaem öoamgOre ndalva, de énért mágia tiagOriiep vidám .kedélyét és eselid iá WkölOtét Seép veit, \\mti enzméay. Négy sötst eneeaÉMi egém lelkülete kíragyogotL Vidám jáíab kedélye hozta megQval. begy dallal ébredi, dalai aktdt el. áaüeí advOeOke bemak, ea agot, viogut Es a tnlaidnusági eak mel\|iül n CaéafcaajiaiiinUt »a0tas Páaal^ aak, éa as as etaeeenüe smsjae giaiüaoeaa vak. kegy máé tiaaijBliiasIft és* kettétörte, mér ipm nevéa aem ia ceategatlák A iliérimik ieieaáfa e künkan a vá ífijK a tariateetsL ez •paeee. seAmr ecéüe Peaai égeaeftftar roaból a Kertéssék Pistikájala,eeéezen megemberedve, ugy hogy mér na István névre is igényt tarthatott A fjogi lanuhntoyokat elvégesve, öm óla a lórvényesékáal mint \|oggyakoraok kapott alkaimazáat A mint aa Iffn megérkezett a falojra, legaieö látogatást T)boréknál Ml, s nótáé Panni annyira beléázkelte iftagál szivébe, hogy azon tol mindenoapoa lett házuknál, bei, mondanom aem kefl, hogy aziveeen látta es öreg eaeaoay éprn ugy, mint Pannika, ki siemiliőmért gyOeyörködÓtl a szép fiúban. C miatt ismét meg vek aa irigykedő* a eótárieaéá Juliakáiénál, ki az elaö pélla-natlól kezdve érdeklődni kezdett a deli tfju kányáké, kinek vekmint emgatertáaából est követkasteite, bogy bi$ei wínién nem ma-radmk betálalenoe es ifja Kertész szívére. A irandeonapae látogalások miatt tekét nagy vak az irigység Jefcne lelkében, larhe hmtéga mm * engedte sgáee mértékbea mHiOayniBio azoknak jilisiöalgit. Abban t küben ék, koey az dje ntó-vdgra mégis emg lc\|a külöakflsioial a daaa-kerti nmaMletl nráfM a saserény amsei virágtól, mely eaak \|insnattg tartja lekötve énékáekeL álengidis magát ie\|eea eeaek a reménynek, Ingy ifja otóvégre la rtnme fog Urai hozzá, e olyan IrHiigsO^M rta-getta ölet ea a nmiay1 Peég bogy báe reméey yok ea, erre kBaetkmisHiatsa vokm mar nfckól vs, kegy Kertées ietvéa ántaintt, aaaiaül. kan a aOtOrt—MrlH eaak en árva eaóvel ia ofca-eaaamn vefina. Aaaáé milnjHiaa ketnnknii é ax ilye na üreg tlmradui seaank tmae OMfa^á-Mi, ámná maggam. begy bgMAfc egy ev JnikáértL A jegyzőik ielseéja még ezután ie mnkseenl ragaaskodou alM reményékez. bogy mégis ceak ó Isu s Kertéss Pista lilmigi, nm pedig a nótás Panni, és eMieli reméoykedénében nem egy árdemm ifjnt fcosornioti M, s amk kózött a asomaeod fahéeli földdé ar ÜOt, ki lmjában azután etemet Pirinké e oaaaa hozott magának aamoeyt, kiből egy eezteodó Molyám etán olyan UnrtM patlam magyar meayeaafce vük, hogy ritkította párjkl. A megye seéfcvaroeW szoaken sürOn jöttek a levelek Tibor Panniitm, a arrH tadott ez egén falu. mert e portéról a káe-biró kodé H a leveleket, s aflantéKo minden háznál, aemcsnk est bogy kinek, ba-asm est is kegy honnan jött n levél Esek o levetik mar nagyon kezdték eyeftaieaUeeí iahekát. ki M eem gondol\' háttá, begy nrit kkef Pista sernek a snaart virágask eaaytt, médón üt, a kóseágl hgysTi kéeeeaeaeymÉ nevek loüayOt Hirtlmapmia asm mdknt\|a Htj! he eígyal megkapart-Jkataa, dp pm leksaek. n IovoMe mmá atanéve jötték. Juliskának nynatmtsHeiuága aapráé-anpea naoytfa Mtaeédmt, bogy m«lei k»-mdyaa keedlok oggódsí n iefeéyka étepoie Wett Heeavrioa tadottmr iksá a leányka fcqwtf, nem eyDetkozr/f. mélyen a esn#c airta a titkot, narty Hotéasü gyökerén ra gótot Tnüa n kiaaág aem engedte kegy nyflmkeeséül Sokawr bemegs etoa Is sOe-Mim ken a Tkeréü Faanttie rajta, \| a vineáee neeak műviül Iít-aansdayeá ej épea esOri a»m pmsaaesNkeMe el tatfot inlajAmóéea * yjeeaé ma^lanma Inamft-éoaeaaf bmiaáal beetfmt a mr kéé, maaaákee Müa loWee MÉM aramOL / lltlkái nagyvilág egybe-tf történtéi ik kényt étté k i a t é a é t nyújtsa. . \| Másrészt meg sajnálattal kall beval-launnk, bogy megyei és helyi éla^luk korántaea oly mozgalmaa, élénk, hogy a körüle történtek reproducáláaa egy, hetenként kétszer megjelenő lap némára eeak részben is elégséges anyagot adhatna. A kiválóbb mozzanatok eddigiem kerülték ki a Jövőben fem fojtják kikerülni figyelmünket, ámde megyei és táraeéleti viazooysink jelen állásában lapankaak továbbra is hetenképt kétszeri kiadása felesleges és sikertelen munka volna, mart a nyilvános közzétételre alkalmsa éa érdemes eeetek ritkábbak, — minden aprólékos, jelentéktelen dolognak kinyo-matáaa pedig a pletyka-lappá sölytdés veszélyévél járna. Él végül elhatároz á-tiákbin azon eiél ii sse-rapat játszott, hogy a 11 p évi el éflt atési árénak 6 írtra iBállitéiévalasanyagilag ngy ia tok fái AI igénybe fitt közönség minden rétegének egy könnyen hozzá férk até h aly 1 ér d akfl • e mellett politikai köz 1 önyíl y a 1 szolgáljunk. A lap kiadási jogénak megsaerzéee ■ e végett rendszeres kiadó-hivatali iroda feléllitásávil pedig azt akarjnk elérni, liogy a lap külső megjelenése és ssétkflldéae is egészben tőlünk függjön, s a szemünk előtt lebegő csin éa pon-toeság tekintetében ia a felelelóeéget mindenkor elvállalhaaank. Lspnuk hetenként egyaserí megje-laaésa folytán gondoskodhatunk, hogy a megye területén előforduló eseményekről gyors és hitelea tudóailásokkal szolgál-hamuk olvasó közönségünknek, i a ren-delkezésünkre álJó munka erők czélneiü beosztása áltál nemcsak fóbb rovatainkat fogjak érdeketekké tehetni, hanem a kiválóbb czégekkel létesítendő összeköttetéseink folytán as irodalom tarén felmerülendő jelenségek beható ismertetése It kiváló gondoskodásunk tárgya leend. A ,Zalai tanügy\' ez. szakközlöuy megszűnik önnélló lap lenni i a „Zalá\'ba olvad oly módon, hogy á tanügy részére állaadó i terjedelmei rovatot nyitunk, mi álul u egyetemes és különösen a megyei tanügyi mozgal-ssakra a eseményekre ia Ilié figyelmet fordíthatunk, törekedni lógván, bogy a tanügyet, mint köz- ée társadslmi éle- Alig (Élesztendő múlva megjött a fair a tahiba, bogy Kertész Piéta a törvényszéknél reá bizolt dolgokat oly igen jól v égéste, bogy jeles képzettségével ée szolgálati odaadó buzgalmával aminiszter figyelmét ie magára vonva, jelentéktelen áDáaá-böl egyezerre miniszteri fogalmaivá neveztetett ki • • e Már betakarították a gabonát a kör-nyéken, a tengeri ie le volt törve a épen a Szürethez készültek, midőn egy napon ari v eadégsk érkeztek a faluba a tieiteletee ur portájára; as oaperae, a töivényezékelnöke, Kértén Pista a mininteri tanácsosai ée titkárral pár perez tanhra szintén megérke-astt, a a Kertészék udvarán szállott meg. Másnap történt meg aa es alkalomra népen földműéit templomban Kertén Pista esküvője Tibor Panaával. As egész környék elokeló leknselge ajjött as ifja pár meay-ayagafttre, matyröl caak épen a jegyxöék kümyoatak. Aa ifjú pár máaasp értesült nagy saj-eáiettai, kagf a jegyaOéáaaá halottjuk rao. wa Péaaa sasaa jagaOjáa kaaytsle tünk egyik kiválón fontus • {i mélyre ható kőiőniégflnkkel ii megked- Teltessük. Azot reményben tehát, bogy buzgó törekvéaeink i t. közönség r^széróí eU iimeréeeel i támogatással fogadtatnák, előfizetést nyituuk a következő árakkal: egéu évre . . 6 Irt. fél .. . ? m 50 kr. negyed „ . . 1 „ Jb kr. Főmunkatársak: Bjáarfi Lnjot, Bofmmm Már. Felelős ezerk. a kiadó: Ferye Lojot Hazánk és a munka. . (H. M) Aa ss ünnepély, mely az ország fővárosában az uj poly technikumi épület megnyitáaa és leiavatása alkalmából megtartatott, sokkal ssgyobh jelentőségű, mintsem hogy meg ue emlékeznénk róla mi k s jigyel/nüoket egy rövid elmélkedéebea a művelődés egy oly ága felé ne irányoznék, mely nsgy mértékben hivatva van a nemzet anyagi gyarapodását s ezzel jólétét elómozdi- j tani. Akkor, mikor a mostani műegyetem mint József ipartanoda életre hivatott, a technikai tanulmányokra nálunk még igen kevéa figyelem fordíttatott s nagyot kevesen voltak, kik magukat technikai tanulmányokra adva, külföldi hiras műegyetemek látogatáséra mentek, 8 az ngy nevezett József ipartanoda ize-réay magvából fajlett ki a mostani hatalmas, tzépea virágzó i a tudomány mai igényeinek teljeeai megfelelő mü-\' agyetem, mint a budapesti tudományegyetemnek méltó testvére. Trefort közoktatásügyi miniszternek praktikus tekintete felismerte azon szükségleteket, melyeknek pótolásávsl hazánk felvirágoztatását lényegesen elómozdi that ja, s már évek óta meleg gondoskodásának tárgyét képezte* az, bogy ugy a tudomány • egyetem egyes szskmái számára, valamint a műegyetem számára is oly tanyát szerezzen, mely valóban megfelel a kor előrehaladott »génj einek és a tudománynak ia ezolgáijoo ugy, a mint az a-itudományas intézetek méltóságának megfelel* B abban egy néseten van minden párt, hogy a közoktatási miaiazter ur szerencsés kese az alsóbb oktatáeon ki-vül bstslmssau fejlesztette a felsőbb oktatási ügyét is, hogy a gyakorlati tudományoknak ápolása ép oly szükséges a haladéira, izéit folyton fejlódó műegyetemünk isfkiváló gondoskodása tárgyát képerte. Hogy mennyire felelt meg e tekintetben Trelbrt miniszter a közóhajnak, mutatja azon fáklyás zene, melyet a műegyetem hallgatói neki adlak, a mely tlkilpmmal I, köztiszteletben réizesüló m I n 11 z t 0 r valóban lelkes ováti-ókban részesült; oly óváUók ben, melyek ép ugy dicsőségéte válnak ák előre törekvői nemesi ambitiótól áthatott műegyetemi ifjuságcsk, mint magának az ovátioban réeieefllt miniszternek, ki azt teljesen magéi Mi ■lette, s mely ovátioban semmi jele sem volt ss offiáoaus feszes-séguek, banem a melyben azivhól fakadó, spontán nyilatkozatát lebete látni a műegyetemi ifjaság mélyen érzett hálájának, é bddolatának ss igaz érdem elétt. • A technikai kiképzés Bálink immáron igen nagy fontosságú. As egy oldalú tádoményos képzéa ideje lejárt A technikai taéomáayaak mindig több tért kall hódítani i ii ifjúságink nagyon he-lyesen cseiekuik ka mentül nsgyobh számmal treknlksi tsiilmáayoknak adja magét; és taekirikai pályáié lép. Mentül több kani, fcágysr eró ezen a téren, mely kellő szorgalom éa biigalom mellett busánu jutalmazza emberét, sót kiraéf\'vel\'is jitalmazhatja, de miaden esetre; tisztes, becsült állást Jittathat áaaiki kl maiét komolyan aekissenteli. Vajba Metil többen vennék szivükre asakst á gyönyörű szsvskst, melyek ss* ti elkilemmél tartott hoaqaellrkbea mart ha «áá tér, a melyea i buzgó ősazeműkődéere vau szűkség, ák-kur bizonyát* a technika, az iplri tér az, a melyei sokat, itta sokat kell helyre hoznánk. a melyei aok tekintetben még uem vagyunk tol a kezdeményesésen, s a melyen pek a legkiterjedtebb részvétel és* a legkomolyabb buzgóság fog végre odaemelni bennünket, hogy a bű veit nyugati államok so-rában belyt állhassunk, sót bizonyos versenyt is kifejthessünk. Kivánjus hogy Trefort mininter a kösoktstáiűgv terén még sokáig vezethesse ss. oruágot - a szellemi éa aayagi haladáa biztos ösvényén. ; Választmányi jelentés i „Nagy-Kanizsa városi Szabadelvű kér" 188283 éyi működéséről, (Előterjesztette az 1888. évi dov. 25-iki közgyűlésen Dr. Beotzik Ferencz titkár. Mióta nsgy Széchenyirijc megindítódé ha\'almee agitaimiát az egyleti élei érdekéién s felrázva közönyéből a \'nemzetet, megalakultak gyors egymásutánban a casino és a többi .társaskörök; azóta alig [indult valaha táraaeegyésOlet Kevesebb biztató reménynyel ez élet küzdelmeibe, s ütközött ott igaztalai nsbb\' elfogultságba s részesült méltatlanul hevesebb megtámadásokban mint a ♦Nagy-Kanizsa városi nabadelvükérJ« Három nacy casinoju yoll már net^ nagy casinoképes közönséggel bíró városunk-; nsk s mindegyül féltékeny a maga léteiére. Sl nekünk ugyanazon egyének anyagi áldozat-kéezaégére s entölcsi támogatására kellett baairozni fennállá-unkat, a kik a már létező köröket alkották! éa (entartottiák A kilátás tehát nem igen Ml biztató fj ha meg esak ez lelt volna! De a megszeppent ellenzék, jól sejtve, hogy [e k«»r lesz hivatva leszorítani öt minden irányban az Mtsls elfoglslva tartott térről,ugy a városban,[ minta vidéken igyekezett megakadályozei előbb alakulásunkat s még töle ia szokatlan kíméletlenséggel lerronizált társadalmi utón és s helyi sajtóban ] Megnyitási ünnepélyünket tánczeelélylyel kötöttük össze) melyre nem tagokat ta hívtunk meg. Az elenzék vezér-ferfiai többen vimxautaMtotiák ,e meghívót, köztűk egy a következő hátirattal:-»A kormánypárti körnek ezen illetéktelen meghívását, mint korcsazüleményt méltó megbotránkozásom kijelentese mellett ezennel visszautasítom. Ime, ilyen volt az ellen/ék modora a velünk tjal<i^ánmda!mi erimkezé-.ben. Egyik helyi lepünk (iinjéaség adassék megváltozott icmódoránnkj. azon időben nem volt a üvelődésj világító lámpája, nem is a iójiziéanek zsuroió köve. hanem valóságos gillottin mindazoknak kivégzésere. kik e kör megaktkilasán fáradoztak és e nemes mes-tereégében\'támofmtást talált k csended és titkos elégületlenek egész seregeben £a ennyi ellenséges viszonyok között, nem hallgatva a féltékenység j titkolt rugója áltsl ellenünk szabit suttogó eljésűleüenségre, s nem hajtva a zabolátlan lellénzéki szenvedély féktelen kitöréseire, mely kedvét lelte ubpan, bogy- kélségbévontá hanfieágunkat, mégtagadla becs"létünket, sót lenállitott még enmpr maHóaágUnkró\| is, , bennünket ördögöknek nevezvén: megalakult é \' kör s ms, egy léves fennállása után. tekimve akár tag jsinak azáiiiarányát." akár azoknak értelmi súlyát, akár helyiségeinek kénymam b-ren-dezéeéi, akSr^axOfnak láiogatolingátl szóval mindazt, a mi egy caainót keresette, vonzóvá, kedélyeséé, (élénkké tenni aénee, ekör kiállja a versenrt bármelyik pöaöjével e nem kell félnie a kudarcz\'ut, a nem kell aggódnia. hogy azon elemek, mélyekkel győzelmesen megküzdött ez év folyamán, később tán újra kérdésemé tehetik exis eniiájat. És miért alakult meg? !•\' Meg alakult h kör, meg kwett^alakul-nia, nem azért, bogy a már.fermlloit társasköröknek egy versenytársat oiiiiftljunk vagy mint sokan tévesen hiszik egy ellenséget szerezzünk. Mi a korákben létező társaskörök mindegyikével jó.viszonyban, coBegmlia egyetértésben akartunk, akarunk éa ha caak tőlünk függ, fogunk ie élni De1 megalakult e kör, meg kelleti alakulnia: mert a közelmúlt esemépyek felkeltették, ínfegérlellék. a kDeggyözödnt, hogyha pártunk Mm szervezkedik, nem í tömörül egységes resel és alá, ugy polHikm dlenjmeink a mint {elhódították nagy banga phraiiseik, behjzelgö Ígéreteik éa sokszor lelketlép, mindig alaptalan gya-médiásaikkal elölSÍnk a válesxtökerületet, las aankini tukmlyra emel ednek felettünk a megye közigaZgatáBáibn is és efnyoomak ben nőnket -r- {pedig jnsjdúem -mondhatjuk — idegen btmskikéui Hl benn a vároBban ie. A aép köflliyen nehezül súlyosan Amazoknak tuf festése, emezek sás, ha mii léflea, as idők oly veszedelmes áramlatot, melv megzaib-baazija tevékenységi kedvét legiobbjafnínmk, kikel képzettség, hazafiság- értelmi éa vágyom túlsúly a közügyek élére hivott e kiket elriasztani onnan, tudjuk, hogy ez ellenzék semmiféle fegyvefek alkalmazáaáben nem igen válogatós. Mikor az ellenzék lemood ez őt miaden józan alkotmányba tanok szerint megiK letö egyszerű ellenőrzői .szerepéről a azon bivstáaáról, mely szerint a dolgokat a \'legkülönbözőbb szempontokból megvilágítva érvényre emelni azt segítse, mi a közre nézve legűdvőeebb, legelőnyösebb, hanem e helyeit mindent ront, megemészt, leránt, piszkol ée gyanusit: no akkor a fennálló rendszer híveinek, a higgadt éa mérsékelt elemeknek kötelességük sorakozni mint egy embernek, i helyt állni és minden erővel támogatására lenni azoknak, kiknek hazaszeretete ée hü munkáin bitünk és meggyőződésünk szerint s bon javát czéloZza és a nemzet erejének növelésére irányul, és kötelessége időt ée alkalmat soha nem azslasztvs gátat vetni, nehogy a nép szivében gyökeret verhessen i a kétely: legjobb fiai iránt, megingattathassék i a hit vezetői inVnt és kiirtailiaseék a biza-j lom azok irály a kik a közérdek elömozdi-j tasárn irányzott tiszta szándékú munkába ölik í minden idejüket ét erejűket. ftne a «Nagv-Kanizsa városi szabad-elvűkor* alakulásának titka. Igen, a > Nagy-Kanizsa városi azabad-J elvükön rajta lesz minden igyekezetével, i hogy azokra, kiket nemesebb ambitiojuk \' vagy hivaiottságúk érzete a közérdek szolgálatába eopozpU, a közszolgálat ne legyen malomkő, mely őket az ellenzék kedvéét t l agyon tapossa, hanem oly tér, mely a kötelesség teljesítésnek elismerést, az érdemnek jutalmat hokand. Igen. a >Nagy-Kanizsa városi szabadelvűkor* rajta lesz minden igyekezetével, bogy az ellenzéket hitünk éa meggyőződésűnk szerint üdvtelen és káros terjeszkedésében megakadályozza, bogy az országos szabadelvüpárt és annak kebeléből vett kormány e városben és vidékén egy tömör, életerős kormánypártot táléi!jon, mely hiszi és vallja hogy a jelenlegi kormány tagjai hű és igazlelkű \'fiai a hazának s különösen annak feje kimagasló alak a nemze* milliói közül s melyre bizton - arámithassanak a hazaszeretet szent lángja állal vezérelt s népünk jólétére politikai eszélyt bölcs mér-. séklettel párosítva irányzott nemes törekvésükben A »Nagy-Kenizsa városi szabadelvükön ezenfelül éber figyelemmel kíséri a város érdekeit. Rgjta leaz minden igyekezetével, hogy azokkal -sem pártok könnyelműen kocz-kejátékot pe űzzenek, s gondoskodik, hogy ezok illetékes helyen, az elintézés magasabb fórumain bú és igaz tolmácsot találjanak / ! hogy a mennyiben országos politikai érdekek azt neof tiltják, oly figyelemben részel-1 lessenek, a minő figyelem é* méltánylás egy { ily törekvő és kilejlptt kereskedő város ér-j dekeit méltán megilletik. Ée ha már most azt kérdik Önök, bogy I mit tett az Önök által ügyeinek vitelével i meghízott igszgsló választmány mindez irány-\| ben a lefolyt évben ? Hát akkor, a mennyiben a kérdésre válaszolnunk szabad — mert nem kell feledni, bogy politikában a siker egyik butoailéka, boryaz ember mennél többel cselekedjék ée kevesebbet beszéljen — mondhatjuk. bogy igyekeztünk tagjainknak számát szaporítani, ugy hogy ma már a körnek van Í9 alapító-, 112 rendes- 74 kül- és százakra menő párttagja. Oly azám, mely akaratunknak mindenesetre súlyt kölcsönöz. Igyekezetünk helyiségeinket ngy berendezni, hogy minden jogos igény azokban kielégi-iésre találjon, ugy hogy s beruházás költségei megUsladták a 3000 Irtot. Igyekeztünk befolyásunkéi érvényesíteni a város közgyűlésein és elmondhatjuk, hogy elveink ott oly túlsúlyra emelkedtek, miszerint bosszú időkig nem félhetünk egy kétee kimenetelű mérk&zéeétól az ellenzéknek.És érvényesítettük befolyásunkat az időközi tisztviselői választásoknál és a megyebizottsági tagok válasz-i tásánál is. rámutathatunk, hogy u eredmény azonos tMhi megállapodásainkkal. £s végül elmondhatjuk, bogy, a mi pártánk országos nagynevű vezére Tisza Kálmán szerint, a férfi munkásságának legbecsesebb jutalma, meg van azon öntudatunk, bogy híven teljesítettük kötelességünket. Különfélék. A teher,!mely vállaira yoa. A igéret szép aaó. setét színekkel való való könnyelmű dobáfód-öeasefonl ksaskksl váQak kőaayea Hiimiliit egy — érvraéelN klr. Udvari körökből hírlik, bogy Rezső trónörökös éa neje ö fenségeik állandó lakáéul 0e Budavárát választották. Már január elején Bpeetfr jönnek. Ks s trónörökös ide jön közénk iázni, látni fogja a magyar nemzet rokonszenvéi a trón iránt, látni fogja, mily erC. mmö szívósság van a nmgyn népben akkor, ha királyi székében ül, nemceak a magyarok királya, de amgyar király ie lesz. - A siagy-kasilaMf városi aze-badelvükör mult vasárnap, L bóW-én A a 3 órakor tartotta ért iemim HsgjtNiM. legehkaHsensk eiaéév- f • i tátiból rendezett ünnepe volt. A dmnas áe kéovelmea közhelyiség ei alkatomra megtelt t kdr rendes éi kültagjaival, kiket Ulhatolfcg kellemesen lepett meg a kör-őrit moat már teljesen bevégzed felszerelése, a díszes lámpák, vörös bársony divénok s tOlof n kát uj biliárd asztal, minek bosser-séee éa gyors elrendezése körül Knausz Boldizsár házaagy oly djcséretre méltó buz-onágot és munkásságot fejtett ki — Az elnök megnyitó bessédében örömének adott kifejezést annak tapasztalatára, hogy a kör tagjai oly nagy számban tömeges megjelenésükkel bizonyságot, lettek a kör czéljai én ügyei iránti élénk érdeklődésükről , n a határozatképesség kimondásával a gyűlést megnyílódnak nyilvánította. A napi renden levő tárgyak, minő a számvizsgálat költségvetés megállapítása n választmány előterjesztéséhez^, képest nyertek elintézést: különös figyelem7 és tetszés tárgya voH a kör titkárja által kitűnően szerkesztett s lapunk más helyén olvasható jelentés a kör megalakulása és lefolyt évi működésére!. Végül következett a választmány lemondása a as újnak megala-kitáaa A asavazataaedö küldöttség elnöke a következő névsort hirdette ki. Elnök: Eper-jesy Sándor, alelnök: Ebenspanger Lipót, titkár: Dr. Itentzik Ferenc/, pénztárnok Hirachl Ede, könyv tárnok . Kovács János, háznagy Kn&usz Boldizsár. ügyész : Garat Benő, Választmányi tagok: Hertalendy Béla, Plihál Fareocz, Babochay György, dr. Tu-boiy Gyula. Tóth Lajos, Varga Lajos, Weiss Manó, Guimann Vilmos, drJ Schreyer Lajos. Illau La(os, Sommer Sándori Löwinger lg-nácz, Póttagok: Rechnilz Vilmos. Simon Gábor. Ssámvizsgálók: Juhász György, Lengyel Ignácz és Knortzer QyÖrgy. —■ Este s kör hdyiségethen banqoette tartatott, melyen közel IOO-an vettek réast a többen mondtak felköszöntőt, n miniszterelnöknek pedig üd vözlö táviratot küldték. A lelkesedés és ki-tünő hangulat, melyei már a közgyűlésből] vittünk magunkkal, itt a poharak vtg csen géae közt tetőpontra hágott, mihez lényegesen hozzájárult a bonyhádi csigányok ki tűnő zenéje, kik ssulán fáradkatlnnul reg gélig húzták. Dicsérettel kell megemlékeznünk! Sjgrit vendéglősről, a kl jutányosán éa igen\| jól szolgálta ki n hnnqoeitet — A nagykanisnal szabadelvű pártkörnek megye-bizottsági tagjain megyei tisztviselői kijelölések tárgyában f. bólé-én tartott értekezletükben elhatározták, bogy al járási conferentián alispánul és föjegynüQl al jelenlegieket óhajtják candidáltatni. A járási értekezlet határidején nézve kővetkező lej vetet kaptunk T. bizottsági tag ur! Zala[ megye lArvényhatóaági bizottsága számos] tagjának — folyó évi október 29-én tartott értekezletén nyert megbízásnál fogva van asereacaém felkérni, miszerint n folyó évii decsember hó t-éa megejtendő általános] tkatujitáa érdemében a nagy-kanizsai járás-l bnn lakó bizottsági tagok részéről tartandd elölegvs értekaslétre as lK83-ik évi daoab hó 9ifc napján éelulán 3 órakor Nagy-Ka-I nizsa város tanács termében megjelenni! sai vaskövek. Nagy-Knntzaán 1881 évi aov. 5ÍH Eperjesy Sá dor titint n járás értekezlet megtartásával meghízott elnök. —- A sala* én eom ogy megyei zavar gásokból kifolyó bűnügyeknek a helyszinén\| leendő vtangálána végett n bpasti lenyitó törvényesek as ígasságügyminiNzter engedélyével Koeenihányi Géza törvényszéki biröt és Lupkovits níjegyzöt küldötte ki kiküldőitek legközelebb kezdik mag a hely-színen hivatalos müködánöket — Molnár Aladár etalék asobrára — mint olvasóink emlékesnek, a balaioo-tel vidéki néptnnitó egylet gyűjtést rendezeti ikonban eddig e czélra 1234 trt s 6 frank gyűjtetvén aa avyeaület közgyűlése azt ba-támsta, bogy mintán tly cadtély öeaaegböl anobmt nem emelhet, szegén}\' tanítók gyer mokei nevelte évére fordít ja kamat art; as éaufg >Molaar Alada r-akpitvány« nrimrt viselné. A gyújtó ivekből nagy meay-nyieég van még kint; a hízol tság felkéri as ívtartókat hogy akár óoateggel. akár üresen Sváb Lajoe ngyL pénztárnok arhos Bakion-Fürire I8H4. évi aaárentns 81-étg beküldeni anivvakedjénék. ettenkesfi esetben kénytelen laas a Uaottaég oson káoedeinaeaök neveit a hírlapok otján lenni közzé. ■— lala Eg^maage* Szepetk én Peiorad községek tüzkárosultjai részére ujab-\' hon 18 frt 24 kr gyűjtetett. — Raaaáa Dáinlal poasta-kosasn-dmabiai birtokost as ak6-landvai járásra nézve a IHMmivsIk . ipar- és karcokmWaaa-ügyi mmniatm álimaéó gazdasági tudósító* tiaattd kmta meg. « — A keaatkdjl polgárt olvané , egylet éeca í-án d. n. 4 órakor köogyükrt tart. Tarfyeoraaai cMki .jekniéa a .kifolyt évríá. a Halikar mnfválnailánn. aiftiiviis gála háanMaig alakítása én netáni iodil- 1 ráayok, \'L, Aa lakaM takarékpénztárak kactkNm én aanansaáae héaü tetí farmlnsa ■alkat 1000 írttal szokta az országos fáz-dfsági egyesület iskola takarékpénztári szakosztálya jutalmazni és pedig] sorshúzás utján: Zakmefyében as idén következők részesüllek jutalomban egyenunt 26 Ifrttal: RoaeobHkh Lajos nagy-kanizsai, Udvardy Ignácz zala-egeészegi, PöUz Pjál éa llásnhpsl József keszthelyi és Stranez ZsigmondJ-tapol-czai tanítók. — lalawcgyc nevezetesebb bor kereskedői. A • Közgazdasági Értesítő « I. évi 42 számában közölve . van Mngyarprsság nevezetesebb borkereskedőinek névjegyzéke 1883. évről, egybeállítva a hazai kernake-! delmi- éa iparkamarának jelentései papján az orazágna borászati kormánybiziosj által. — E hivsialoa kimutatás szerint megyénkben nevesetesobb borkereskedők: Ujlaky éa Hirachlat A.-Domboran, Fispber Náthán, Fodor József, Hirachman Sándor, Máyer Salamon, Neumann Mór, Rooenhcig Lajjs Csáktornyán; Beck Kálmán, Bőhm Mihály, Breyer Gyula. Breyer Kálmán, HpfTman Adolf, Uakay Ferancz, Glazier Lipót fiai, Schleifer Sándor. Weltner Jakab Készt helyen; Blau M fiai, Blau Pál, Ebenspanger fiai, Guttman H S., Weiaamayer Mór N.-Kani-zaán; Bnmnsetter V* ntódiii Sümegen; Frisch János fia, Márton Gáspár, Leuaer Manó éa fiai. Leasner Ferenczl Szigly Jáncs Tapolczán ; Lackenhacher Fülöp fia, Réch-nitzer Jukab Z.-Szt.-Gróthon, — Fonógyárat szándékozik ogy bécai nagykereskedő létesíteni a Tapolcza folyó meotében egy alkalmas jielyen. Baleaotck. Horni >k-komáromi szö-lőhegyben mull szombaton délután egy 60 éves kis-kanisssi jó módú gssdát a diófa agyonütött, egy nagyobb ágát le akarta vágni, hirtelen letörvén reá esett, azonnal meghall. — Deklezein közelében a Mura agy férfi bullát dobott ki múlt hó 31-én, állítólag egy kroltendorfi születésfi Botsmann aevü egyén volt — Kustányban Puray Sándor kocsis őrületi rohamában felakasztotta magát. — Völgyi Petet} petn-ventei erdőőr tüdővéredény repedésben hirtelen meghslt. — TAaoactek. Nagy-Lengyelben nov. iy-én két ház gnzdnsági épületekkel elégett Gross lajos dióakáli iakos udvarán 100 ezek ér rsénn. — Tollár József ast-mártoni kösségbirónak eger-nrneasi Mólóhegy ben levő borpinczéje égett eL — Ola végén as ugynevesett Gógán malom egészen leégett, n kár 1700 frt. — Harválk Mihály nagynevű történészünk éa Tóth József néhai hirea asinművészünk szülőházait Szentes vároaa emléktáblával készül negjelölni. Szép e ke gveietee törekvés! — A Werlhelaa-osekréajek megvédésére több féle készüléket találtak már fel. A legújabb találmány olyan hogy m kor n lolvnj n Wertbeim szekrényhez nvul, agy viDnmoe csengetyü szólal meg azonfe\'ül a készülék az éri»tée folytán fényt is lövel ki éa agy fényképező készülék rög »lón lefényképezi a tolvajt . — GazdAknak. A földmiveéa-, ipar- éa kereskedelemügy miniszter tadomáéul adta. hogy a keszthelyi gazdasági tan intézetnél 428 hnctohter angol cheviüier árpa vetőmag dadatik. Akik iljf vetőmagot kapai óhajtanak, iu iHefö gazdasági tanin-teset igazgatóságához forduljanak, mely azt sz ár előleges lefixeiéaa melléit közvetlen elküldi, egy gnzda azonban egy fajtából 2i!J» kilogrammnál ifibbet nem kaphat Oregon árpa csupán a \'koloe-monostori gas-dasági innintánetnél kapható. Az egész késs let 64 métérméiaányi. — Caángó testvéreinkről végre ia kormányunk gondoskodott; 821 i—iMn 651 aj házba helyezett el a 699 hold földet adott rendelkezésökre. — Két halÁlmaeá történi aséaálag széngőz által Galambokon 1883 november 26-én oly formán, bogy a család a vaskályhából kimenő füst vezető vascsövet rabéval erősen bedugta, la feküdt és igyj az égő párásából kifejlődő aiénélag a zárt szobában halmnaódott ősszé, mely nz anyát 8 éves leányával megmérgezte, térjél pedig ki fuladozás közben felébredt ohiédilmln Szolgáljon tanulságul azoknak, kik betftl fűtik szobájukat akár fával, akár kőszénnel mert as égő párása, erre hamar áttüzesedett vaskályha szénélegel, széngázt párolognék él, ez pedig egyike a mérges gátaknak, melytől nz ember maghal feraáiMafcy jára^orvoe. — — VJ natsié, Taborazky éa hmfcfc nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten megjeleni: »3S-dik ábránd »Ne nmaj dk-... Szeniirmay Damtrtól • MoUináry baka nóta. * •Aat a barna ka lányt-, magyar dalok falén zongorára nsraé Székely Inire. Ali 1 kivS — In kadanaaU kávák áa. Ha , valaki a vidékről Budapestre vándorol! és ^néhány napot ott tölt, nem lehet közömbös reá nézve; az a kérdéb sem" hogy micsoda kávéházba menjen. A vidéki- kányáimét,! .jó felszolgálásit jó kávéháSi italokat kiváiá a azonkívül azt is szereli, ha mentől többi lapot talál azórakozásul ilyen kávéház nyúlik meg I. évi decz. hé elsején Budapestek a muzeam körút 13. sz. házban a gróf Károlyi utcza sarkán. Steuer Gyula Fiume kávéháza ez, mely páriái mintára 1/etfen-dezve a. vendégeknek minden lehető kényelem melléit, ssórakosást is log nyutiant a mennyiben nem kevesebb mint y21 hazai éa külföldi, politikai tudományos-, szak- éjcz-Kp, magyar, francain, angol, olasz, német és szláv nyelven fog a kávéházi venaég nek rénddkezésére állani — mnljuk e kávéházat azoknak, kik a lövárosba^lazi\|ak. nyer Hirdetések: 6004 tkv. 888. weplember 10 éo ÁRVERÉSI HIRDETMÉNjT. A nagy-kaniasai kir. trvanék telek -könyvi eastálya réeaérél kflekirré tétetik, bogy Saalay J^saef Lorántháat lakót végre-bajtatáaak Fáboa Fáreaoa Péléeka melletti barnaki lakóé végrebajtáet aoonvodd dlooi 40 frt l6ko 1871. évi jnnins bé 18-ik napjától járó 80), kamatok, 80 frt jftr, 5 frt 46 kr. iégrebajtéa kérelmi, tulajdonjog elé jegy tétek türleasléeéért megállapiiott 14 frt 90 kr. 9 frt 60 kr. jelenlegi a még fel^e-rülendS költségek iránti végrohajtáai Ügyiében a fsat nevsnott a kir. trvasék terfile-tékoo tarlósé habéti 04. es. tkkbon A + 1 »or 92. kras. a. felvett 360 fiira baosült ingatlan külön 2 aor 746 bnn. n 180 írtra be oaült váltság köteles saéK 1883. évi deensl-ber 13 ik napján délelSU 10 érakor Habp-ion a köaeég bíró kásánál Eperjeey Sándor felperesi ügyvéd vagy hdyettaaa kfiobejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett boosér, Arvereani kívánók tartnoaek a bscsár \|0\| át kéoapénabao, vagy évadékképm papírban a kiküldött kaaáhaa letenni. Vsv6 köteles a vétóiért bárom egyesié • résoletboo, még pedig: aa ole6t aa árveréa iogorŐro emelkedésétől számítandó /6 nap alatt, a másodikat ngyanattól 46 iap alatt, a bannaáiket ugyanéitól 90 nap alatt, 4-minden agym réselet alán as árvaráo ásójától számítandó 6§ kamatokkal együtt az érvérééi fellételekben megbatároaott b^lyep éa médosalok szeriül lefisetni. Ezen hirdetmény kibooaáláaával ogy-ideüleg megállapított árveráei feltételek la hivatalos érák alatt a nagy-kanizsai kir, trvaoék tkkvi osztályánál a a babéti kfts eég elöljáróságnál megtekinthetők. Aa árveréa teljesítésén Berta Oyörgy végrahalié i-Uldetik kl Nagy-Kaniaaén, a kir. trvaaék, miot \| tkvi hatáságnak 1883. évi jan. 6-án Urtott üléséből. 383 1—1. érákbál 7—8-ig, vagy 9-l(Mg hatnak táocaok tatást A Uatlé tfjnsAg, valamint gyanaa* kak, délután B—6 vagy 6-47-ig nyer-katnek táacataaitáat, asoakivil háznál, ▼agy körükben akár magán, akár, tár-sasűnczlkn k ajánlom axolgálatonat Gyermekek k a t é v e a koroktól fogva nyerhetnek oktatást v A t. résztvevőknek alkalom aaot-gáltátik é legújabb táaeso-k a t hetaailni, melyeket Unitáai mód. aserem mellett a növendékek igao könnjen elsajátithaláak. A táocztanitáanál ai zeoéléat agy kitüofi csimbalmoa végseodi. A beiratások lakásomon Boron k a y t a n á r a r \'házában ank&aöl-telnek. Minden flnaepéavAaár-napon k6«6l gyakorlat Magamat a nagyérdemű t vádlók éa t- ifjúság becses pártfogásába ajánlva vagyok, teljes tisztelettel c Beehnlts Jéief tánezmővész. Karácsonyi s újévi ajándékul ajánl ülllfiofer Ödön ékszerész, arany- s ezüstműves. Nagy-KanlzBán, főnt SOS. n- a városház átellenében Arany garnitnrakat 15 írttól, 20 80, 40. frt, 200 forintig. \'Arany függőket 2, 3, 4 egész 50 forintig. Arany medallidkat 5,10,15, 20 egész 80 frtig. Arany kereoteket 150 krtói, 2 8, 4. 5, 20 frtig. Arany gylirflket 15 írttól egész 150 frtig, Arany óraláoookat 15 fittéi egész száz frtig. Egyúttal ajánlja dúsan felszerelt arany- s ezüst-ékszerraktárát s soklék srakméha vágó tárgyakat s pedig: fekete s kék zománezozott ezüst garnitúrákat , karkötöket, arany karkötőket, granat korall tárgyakat, ezüst órsiáncsokat, arsny inggombokat, továbbá kannkkat, evösze-reket girandolokat s sokfék más ezüst és arany tárgyakat 3841—\' Megrendelések pontosan postautánvét mellett eazközöhotnek. 1 Alulirt ezenoel tisztelettel értesítem, miszerint folyó évi decz. 10-éa egy üj TéneztmnUmti folyamot kezdenetek meg. Noha számos év alatti gyakorlat által táucztaoitási modorom eléggé ismo-retea, mégis szükségesnek találom fölemlíteni azon körülményt, mi képen többen aa okból mellőzik a tánezoktstásbsni ri aavételt, mintán ex rendesen hoaaabb időt szokott igénybe venni; ezt megelőzendő, egy aj áa igen könnyen felfogbstö tanrendszert találtam fel, a melv képessé leszén minden tár aaa t ánl csat 8 óra, m agán tinczo kat 1 öra,csárdáiét és esi frt -l\'caárl dáat 6 én alatt betanítani. Főikérem ennélfogva az igaa tkzi telt szülőket, kik gyermekeiket a tá a c zl m firészet ben kiképeztetpi óhajtják vslamintatánczkedvel& ifjakat la, kik - a tan fol yjuntfan netán réast venni akarnak, aahül elóbb Jelentkezni szíveskedjenek. [_ Bgyazeramtnő tadatom, hogy mind ank, kik ellsglaluág miatt a nappali érákban réaat nem vehotaek, an anti R0SENFELD AD0LP ftiszer és csemege kereskedésében leg-j jntáayosnbbnn a legfinomabb minő- ségben kapható : Ckdbor, aOnes, hoczkavágott 4$ lúd alak-I Is, kihé: Portoritcoi íjurmeum, Ckfto, Mokka gt,dngy ét arany Java, frank ,pót káté Suchard ti Tűrini Ciokoládé, , §Uti rit$, árja i» dara káta, ndpo^fi wtmkarom, legfinomabb ninai táblaol assyafc\' róiapmrdo k tar konya, A pof nrtktméngjó, hengermalmi lüzt ét minden f&Mernemtiek. Sajt : Liftéi, Rmntali, Gorgonzoln, gtrachino, Boma Untr, Eidami Bognefort, valódi framttia ImptriaL Halak: oissnks, Aneek^Ottam ft kiring, gSnggBb (rali) hirmgt Ajak, Sarfüna (valódi Psttwr) keoca, rdá, I fan, \|imráii bádog dobo/ban, Caviár. BasMmSih kottái taaka, dtbrtctniua-laao, laifáosi, Mortoddlc. ppOmflci: StuUánfÜge, berber datolya, I taóU, paptrkijnandula, alatt alatt yasstsapa, OSmeat ét frametm \| bar attika, bUBaU Jmtm Oremectu-korkak, elmérne fcswéoőáfcaá, ktíémh \| aom táoo es nok, valédi AmtUrdtm Wmmrnd foexnkVMk, framtma ptttgó, Botítrer, Ümqaoí,Etideik,p<dtim •ra-dalm magyar petegC. Btrdtmx. Mokpo, M-daara, Sparri Muteat LmtL Levélbeli megrendelések laggyora-aakhsm eszközöltetnek. 887 1— f aletheljlaé* Yáltoatmtáa ©ll©r ZL£eit3rá,s Hagy-K&nluán. fmt, aaalítt PTTOI fa Cllpt nk ílsaakutaktllsi maJlett, — moat k nrod. áf«ktbaa WEISER J. C« iilkmillilil eelktt ! i Ajánlja a n. é. közönségnek czipószüzletét, a melyben mlidtaneml nri-. női és gyermekeslpék i legújabb divat aserlnt kltyUdl bólékból vagy egyébb kelmékből a lehető legjulá ■yesabb árért kéaait. Különösen ajánlom figyelmébe a vízhatlan csizmájüml gombi talppal. Kész raktár mlndeoaemö ezipókbői. Béli-, lakodalmi\', valamint miit, ha/nAlá-alkalomra ttükatgu ciipók 10 óra UJorgám alatt kémttthuk tl A n a. kftatasét ishms párttotasát kéri legmélyebb tluíelottel i 4> A legjobb Y^arkarp apij. o , Katíar Mátyás, LE HOUBLONI rtiiwi g) Aftmány. JDlieiSiekiel évstlk. a wivarktpapir saek akkor raMdi hn aűsdea kp LE HDUBLOH bt-IvrgxSt aMgáa kordja re auedaa kar tan aa iktat Hihet rtdj^CD1aa aiáMssal ni sllátva. )6t 6—n OáWUT 4 WPWT,<á»táribMa PAtlS Karácsonyi és íjévi ajándékok. SCHERZ LUJZA FIA Isp\'líialwa. . Mindennemű valódi amankat varrfigápak egyedüli főraktára: Wbaalar éa Wibon . . 16. írttól felfelé Legújabb Singer . . . 45. « • Hova 60. » « Úgyszintén Ankar-és Cylinder varrógépek. Fali inga (Pendl) órák 16/írttól felfelé Gömbölyű falt órák 3,4,6 8 • Schwaizi ezüst uri zseWrák.12 a » araay • « 40 « V a bfiigy < n a Araay éa diólarámás tükrök t • I » ■» olajaxinnyo- matu lépek I a Nádwekek V4 Szalma és iamékek 1 — Asztal ts függő lámpák 4 írttól Mfnké Hiadesea tárgysk 50 kr. éa 1 rrtss heti réssletéieMs ascllett la kspksták- HOFF JÁNOS SZ-PETERYÁR kir. maUta-késslta^ayek gyár—a Béeaben. VAAA/VAOAA/\\AA( Nsff Ifcasa-fUs maláta-kivoastí egáeaeégi-eér áa ákalSeaa alpraesSlSs. a»U- Ss rjo \| k"> »»)«•. annaita. itwa«aajala a aa alA rr».» r—SulM miítdttJ atta* AL [Wj\'kkaU »i \'iWS an üc\'ütókwk) aSwMBS kilaailS\'S BMa Ára pala > f M kr. ÖVVWVVCVVVA v( Haff Janói-fiit Q saláta-kivonati mailosukorkák A F»tüla»ölhll»c a kúbCfit. rakaa% tá kakySáaaáeata tUro A Hin>!alau liiililláj M Mfril kék MMnlüén 4a a aMB r malátakivetni a akartak utoet i» law naitii araáépai kall Itiag Sgyatál Kék (»\\ LBa^ekUe 60, 9(1, 15 Sa 10 krral. fl Sooooooooooooo á eydeTsayas «s sa i\|tass>it iWiailti khaSkkak ksülldi afáaaeéfSpt kiáffltásáaak Loadoa iat)L átdssa ikltssis. — AlHilsaá ó Faia%a Yictorú aasat királyai. - gMiyaé S Jaaaéfa aa sdiabsift ksvsasf. — Epsasss. a kiállít* aMfca. — Jeka Eric Kriackea, a llsittilj eltóks. — Jadfs Mark H. titkár. KI aa eitéfíHéget komolyan keresi as megtalálja Itt ! Hol már semmi ►fm basnáli, olt m valódi, 59-ater klifhi- teteit llt\'ff Jáno-jéie malata-e) óeyláp^erek sok százezerné 1, kiknél már mlndri reméli) feladatod, gyógyvláet hoztak éa • arravedÓi fk as életjel éa egétrtégei flraudiák. A vérsisgésy éa sraaysrw kajbaa tfsaVadé. sz elgyengélt, a lytmsrkajbaa szenvedő. aal ataésask. kik salvo WSs«rk, a BsffJáasaJMs anláta kiveast gtmi$i Mrkta ancss fjrífjaeavt tslátask. Ma ariadsa rtISfj- káésjfekaa is. Caakkn? s «srl>i ksmslysa kell amalaaaai. > ■ laeaá a Baf Jáaos ah aaUia k»»aSl«k«kM. a Mláta-khsaal e^turfi aéft w MűáU i\|«sss%t cMketidti a IrfkltSaSbb g^(jtépaék«vkaek kisaadstUk; taWaSegrk rieaín ssaiaistráh aalta klisast. ttuarirtkirisdn slikkt aaar le a usláta-nrkoládí: g/mjMk sasltWigik rSaatsa a »»U nsláta-rsvkorkák »\'V Ia»l katáaáiál wítsak ss udvari ekisufck. trmjiptk. wrsssk itaM sdU attNssrsáasyk ts a aiBltpslt kslafvk eii(n«r^ iratai A valódi suÜla kivyast-kásaHarfaytk llHiiliji s spsdál káaaM^ HOFF JÁHON sa k{r.,-advart ssátiltá srsal. I 1- frárl raktár Grakás. r». kir. teaás^sa. Earípá wImb vslssceji If/dria la k raélHtája kUarSii a tijári Wjlaég OrakraM, kiaauiinaes Z. \' \' 1 iriti Aelwarpae. ISm ■isSieik Mályta tlsataM «r! BrfMfcafee 10 hatM kSMSk » háre. Mhuktdja raS« wl\'in iiaiaisaiS kteaaíelet kStáasA — A ISpea Iti ajaiSia niaeit^ mét S Saa hri. taedaea* Aa N». Seé«at tt mm eáaMs uaail, Uj aSf IHáiSea keaSae n\| aa Oe giáifá ajtáaak. isaUSisakas b Sa lm Hiaiw^Uswiiiil\'lii Is mm miD\|)ii mmé. »»m ilaM ta sasa Miauk. l,Seyaw Maeas sáfáSvaa rott ás Oa Has- Ss n»sl\| Ukaai — mma as i ■elllafcliaaMSt — IckIi k^ljraaUSaa WaeSséf — a lafas iSm iiíiii l Aa«t \' Im BiJ kirwil királyi Mn aa aawjr éid#» am j«aUua a ksrtaf - ^^m \'éam Itaei ikSI\'l ilia akakaávat. htaárt lawMkaa. Iifj inMnaiw g, asr1 adei Sssa A iia kWi S líbiai la ut iáméi, bt«j I IM Já- 7 S aaaafie Sa asgas tefima Urna — Ottaaa hriiail hír- O assAHa ■sUsa klaaeat gyipkasSaál fstSsSt s la la issMiaa Sieil laiiaa Matat jártasak aa lesaWhlé Jaaka. Vaa amwwi bmm Saasá luJakbaa ajáahai etfUSaaéM taitkWtirl áa tálával ■V. Veetphal. uu t»m- sa iia —ni ktykaa JUW Visa." _: a késmbtaé: Uit ávaa SS Hgkatatbsa Is taaakkajksa wwtlii sajaaaiba, kcv kárttlm \\aléfc haMea W- Bfca eké rnmmi utaly Cili lagl la Bháika Tiütak : KimÍA rtaaui^v, mWóu aa Sa Maa i»<«al\|l aSrtt haataáicn a Saask tSataMIn UJ........ , „ , 1 aa SsBat ataaeSBs S —" \'S"1^ Mytta katafMfaai írljata tfeslt. kasa k«7 káraa. ■laiaiil «á Mit v>bta m Sna anüáta kkaaad Spéaw^ aérti 8 kilo MÜtasssSaklÉllÉ ét í £" UU Bakerkát llllnl MíJsUiil I lill tetakM kUlf- fsrsnca. ssl rak fjáeaa Is yaaatikiiaaka*. Bácaban. MahkB>iistti Láa I Omkk valódi Bsé JlaaaHk I kulitaf4ártaiáaTo\|ut k-II hárki, a ta. kir. kanak Uvaa . MraáajsaikaM Auxtria Mag}aimssi»kM áepfjasH wrjtl (akéakU írukrpcrel) ■ás asm vaMI kfaaitaMayek aUkSMafk a maff Jtoss yis aalata umiaáBJ Ik OtoBtiyJÉt l a valódi MaaMÉsi nádját la savsaak sjUatNasaUi Marist árWtaaa határnak ia Iskttmk — a Baé Jtaaa ftk ■aklakiaaaat csskatkák kék piphnkia —\|Ja 40. S0, IS Is 10 kr — SI ataűt klMialajil asm ssskéa6Hatask. Hl 4—«, Főraktár: Paseaikofrr Jéaasd N. Kaniaaa. Z.-&ersarg: Bnbsnsaky Adolf Sapron : P. Mtüler. Ke»a>l>ely : Waeaeb F"ténea. Kaposvár: Lajepaik Antal\' "aiaaa* : fiebr B. üpét Varaad : Eaay. Kclehtibger gyégyskeraáror. Zágráb: Sahatnr gjégyaa. Sautobathalr : J. K Keletáen. Kttm>end : 8orwer.d ayátysa: Wos: Spitaes Sáwdor. Kraué: TL Bosnyák fia. Mara-amkat: Caallaee y. gyétysa. gy)eoeeo0eeeee0ot»E»eei»eeoeeí n©d.lor G3T-U1SL fényképészeti műterme NAGY - KAN 1ZS A Tároalaáss«tcsai 6. aaáaa. Fényképeket minden alakra éa nagyságra, (a. m. látogaté-jegy f Csb»ne-, klskstt-, Boudoir-, negyedrétQ-, élelasgy»lgn.) brillant, fenteit, jelmez, tiután, elegánsan késziUetnek el, felvehetők minden időben, bár-iely órában eszközölhetők. 362.6-8 X T _ E»oDD(»oociOooooooooooaoeeo3oae( és Lan-revorverek éa Rosenfeld Adolf Nagy-Kanizsán, ajánlja legdmmbban felszerelt raktárát mindennemQ háztartási, diáimQ, és rövidára calkkekben f\'Viinni orfiwt a ieghireaebb gyárból, és pedig evOesxkftcAk, kanalak, gyer-I-UIHIU-UUM tyjuartok. cmkor- és gyümölöurtók, leHeaen berendezett •vúazer casettek. Paklong és alpaca kanalak, melyek aooa sem aérgulnak, tálezák. gyufatartok. angol éa belföldi kések. RmnrWintrAnVfiL\' u- ,n- ele8áDS györtyatartúk. ttetamrmj, ssivar-Drunce-ODl> enyek, ..üványok, levélnyomozök. hamutartók, asztali . csengetyük, Íróasztali készletek. .-í-i.. ntasó-bOröndörök. kézitáskák, szivar- és pénziárczák, elegáns IpurüömUöK . lényképalbomok, vadásztartáznyák, lOlténytáakák, nnfeol nyergek. kantárak, vadáazsxékek. iká^rtímomriölr » kávé- és tbeaföaök, fagtlaló gépek, ízikrogépek, hus-iXlUUijUeilljltíK.. vágógépek, bádog fürdőt és ülökadak, büttö aajtérkák, vizcsöbrülr éa korsók, kávépérssöló kávédaráló, résmozsarak, vasalók, vaa lözöedénv eredeti gyűri árjügyaek szerint. VocKntnmlr gyári raktára, ágyak éa sodronymadraexok, gyermekágyak, y aSDUlOrUK moadóaastalok. rabalogaaok, kerti padok, kálybaeüenaök, la-és szénkosarak, elegáns íüiögarnilurak, mihdennemü asztali- éa függőlámpák a legegrszerAbb (élétől a legelegán-abb léiéig gyári HTOlt kerti lámpák, aonsilámpék éa airtámpék. I^AcrvvArolr ^ütti(,,li Pirlot éa Trésart hira gyárából. Lefaucheux negj verek f.asler 25 frttól 60 írtig. Flóbert szoba puskák, revo mindenféle töltények. Trilbrnlr ía" maaykeretben, todetiaastalkák, vurróoaatafték, elegáns pipere Ji UkRIk botorak, llggOnyrémak. arczképkerelek. Xádszékek, támla-, gyermek- éa zongoraszékek, szőnyegek igen olcsón, lforezelláa a (\'ar\'sha,,i gyárnak raktára, kávé, tbaa , ebédlő- éa mosdfö-^ készletek igen nagy választékban. VeittlÓKlökitek ItítJUCrÍH éa oieeó etiények Mairilílro virágtartók, komik, gyOmőlea- is süietnén yállvényok, serkész iiaajuUKlft \|plek &s S7.oha-di«zttÓlárgynk. ítvAír ax első .honi- és cseh gyárakból, nagy választékban bor-, V OJ viz-, aer- éa Kkőrkéazletek. 4 1 Pínélr\' TRiődi aelméczi, tajték és borostyánkónemüek, pozsonyi éa török jppa} plpnazéiak. \|k ^ Tnnánrob nagy választékban mindennemű uri-, női éa gyet mek lékbe ijUpau} OK. ]iek; harisnya, kesztyű, nyakkendő, gnmmi esököpenyegek, sármenlők ((íamaschen), légvénkoaok. Tllo+o^nroL- eredeti angol és tranczia. kézi szappanok, fogpászták, haj-, ltiauuerek niha fogkefék, fésű, legújabb uri éa női ékszerek, elegáns legyezők. rjMHáfiS3kti PTÍfel-fit ü\' m :.twkfr; ^rrágö. allövő, bárány himlőtft, UtpUtt^BttU tZlKAeK, kertéazkáa lökeíe. vnkaró. szarvasbőr, (korai- tíáztitásbpz) angol nyergek, kantárak, izzasztók, hevederek, erdélyi, magyar éa angol lópakróenok. lovagló- éa koceiaé-otiorok, kender- éa gummicsövek gabna- éa gvapjuzsákok, ponyvák. dverniekjaíékszerek t^SSLT^ ^ ****** miudi^ Varrógápok: Amerikai. Singer; Wlieler a Wilsohn. Ifjiráéioayl ajáadékek nagy lálaaatékbaa leaaáll. Imit árak mellelL 8H6 1 lx Hja—ftetf Fimbel FOlöpnfl Nagy-Kanmnán.