Zala 1883 10 október k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	37.26 MB
Keltezés:	2010-05-25 15:50:31

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1711
Megtekintések száma:	6552
Leírás:	Zala 1883 október Zala megyei és helyi érdekű politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 78. szára. Nagy-Kanizsa, 1$8»« saefdán, oktober 3-án. X. évfolyam. KViSettSStnt VUM ftHa kSayv k«ra>keéé«i írjsévnoháa nfcna. §(!.«. IJ^IH ám k IffáNi étee • frl vU»re 4 t,i. \|leuétr« f fii. o kaaákna pstér i •Cyaa 1 kr, tebUaSn kiráclé»uál 6 ki M kr. Af«eté« • «yö> kiv»taiae hirdetmé-nyak P* kr. kéjyagéjon M 100 saé« I Irt, mmiI minden aeéért % kr. ZAlA\'l MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASAGI ÉS VEGYES- TABTALMU LAP. S 1 Szerkesztői\' iroéa. Hova a lap snel- \| lemi réaaét illaté ] kealamények kaidon- , éék Bajsai ntoaa 4. saása BAr tufa lel Uu levsM OMik iamart ka aalíbél fogadtatnak el. Kéairarfnb vlen la uaia kHéetnek. •fyttttár: p etitsera 10 kr. i* * A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei t^vádegylefc,: a Nagy Kanizsai és Délzalai takarékpénztárak, Bsnkegyeeület ét Kereskedelmi bank hivatalos közlöny /"N 12X07Z1IV HST £VXXff? SÉTSZSE: SSEF.EÁr ÉS SZCMBAITOff. 0 Horvát tanulságok. (H.M.) Tisza Kálmán nagyváradi hreeéde mindenikünknek élénk emlé-keertfban leea üiég. He——látó éi kOrilkekialé áJieavférfiubez méltóan nyíJatkosott n~ helyzetről i mondta el Álláspontját, melyet a borvátor-uAgi zavargásokkal ezemltenelfog lel. Mf adottá, bogy mihelyt » rend helyre 1«t állítva, u illán jogue követel-ftténjvínek wlég kn téve, á mérséklet politikáját akarja köretei Horvát-otsaággal aremben, Ti»zának e«eo valódi alkotmányos felfogásról tanúskodó enueoiatfóját ciak iink nem voltak képesek fölfogni é* kifogásolni valót esek eeok ialiltak benne, kik áá Igazi alkotmányoseág iránt már taljnsen eJveááleilek minden érzéket. Ee ugyan elég báj volt e mi el len-sékUnk rdesAről. A borrá tokeek ááonbán táját jől felfogott érdekOkban, est a béke-jöbbof, melyei Tissa Kálmán már nagyváradi bestédében i« feléjOk tartott, a legnagyobb Örömmel kellett volna megragadni j nekik be kelleti volttá látniok, liogy a magyar min, elnök párUtlaeeág{hos áa enabad-elvttségéhee a gyssu árnyéka s«m fér. Denemolyan legények á horvátok « kik asigsaí alkotmányos pruiiaesl me* barát koe ni tudnának, Ok a ma* gyareág él a magyar állameestoe iránti gyűlöletből inkább aa oeatrák, ragy aa oroaa abaolutlimua Ölelő karjai kOeé vágynának; nekik ások a sssbadságok, melyekel Magyarst* saág alatt e vele egy Ott él vetnek nem kellenek ők elfogulva ettél aaessmétől, hogy a magyarok sa ő legnagyobb ellenségeik, kiket gyftlOlni kell, ■ kiknek állitólagoe zsarnokságát meg kell eauntef ni; egy jelen t&k teleit dolgot közjogi vérelemmé felfújva politikai lázndáat csinálnák, melynek )elsaavá alatt felbujtogatják a népet, aa államhatalmat arra kényszerítik, hogy a fellázadt részekben aa alkotmányos gyakorlatot egy időre felfüggessze. 8 babér Herváloraaág nem érdemelt egyebet, minthogy egysnerüen Magyarországhoz csatoltaasék - mint kepetolt rész; Tisza Kálmán az erélyes de bék Q lékgo^fpoli tika hive, békejebbot nyújtott nekik, a rendet helyreáliitva a kiegyezési alapon kívánja aa llgyet a horvátokkal elintésni. Ugy látszik azonban, hogy ezek a osimorkérdéeboe csak kerestek QrQ- \| gyet arra, hogy Msgynrorsságnnk t kulleraetleneéget okozzanak. Erre eeged legalább következtetni a védőügyvédek magatartása a zágrábi osimereértők ellen folyt s szeptember 17-én kesdődott vég tárgyalás alkalmával. Eeek ugyanis, kOatSk dr. De-rencsin, a volt államtanácsot, egáozaa leplezetlenül nyilatkosiatják ki ér* snlmeiket és bele eegednok pillantani abba s szellembe, mely Horvát* országban uralkodik, melyet mi kO* 1 Önben régóta ismertek, i mely iránt egy pillasatigsem voltunk kétségben. Tanulságos ugyanis Derén ősin azon vallomása, mely aserint vaz aprókat IldOeik, mig a nagyokat at értelmi oaaraőket odább eresztik. Az értelmi tserzők kOaé számítja magát, jelenlevő kartársait, továbbá aa unió támaszait: Kristiezet, 8chramnt és mindazokat, a kik szóval és Írásban védelmezték Horvátország .jogait a magyar kormány nyilván való törvénytelenségeivel szemben,!" . Dereneain nézete szerint tehát aa egész zavargásnak tulajdonképen a magyar kormány aa oka, s a horvát esőosélék egészen (Örvényesen járt elJ mikor a helyett, hogy a oai-merkérjdést] aa árra hivatottak rendes tiltakozás tárgyává tették volna lázadást kéoxitett, s a kormányt rendkívüli intézked&fek megtételére kény-szentelték. Ha \| ilyenek a magyar állameszme barátai Horvátországban, minő érzelmeket tápláljanak a Star-osevios pártiak Magyarország irányában ? Van e valami esodálni való abban, hogyha emezek még moet is lázitea^k a végvidékeken, ha emis-sáriusok a Magyarországtól vaíó teljes elszakadáaára lázítanak, azzal állván elől hogy n .fiatal király" így akis rja. A tobpi védők sem igen leplezték értelmei kft. Dr. Zahar egy komikus Oss^ehssoslitást tesz Geszler kalapja éaj a magyar czimer kötött, s n»gy empbasis«si végzi: ,A ciimerek letépéeéb^n miodnyájsn vétkesek vsgyunk, elkezdve a bántól az utolsó koldusig. Ssllkséges ehhez is a kommentár ? Ugyan kiktől tanulták a horvát védők est ja hangot a kormány ellen.? Alighanem magyar ember, vagy legalább Olyan aki annak tartja magát tanitotU erre a politikai nuditásra, mely pj&rját ritkítja. És mi a taauiság az ily maga tartásból a Mert valóban oktalapj vakmerőiét [kuli ahhoz, eltaszítani \| azt a jobbot, melyet) Tissa\' Kálmán Magyarország nevében Horvátország felé nyújt. Nem az a tani^liág következik ebből, hogy miután Magjarorsságnak mioden szolgálata, melyet Horvátország irányában tesé haéstalan, mert ott báláról és elismerésről szó sem lehet, talán mégis a leghelyesebb Pesty Frigyesnek as okoskodása, hogy as egész aortát kiegyeaéenek egyszerűen Horvátország teljes adnek-tálásával kell véget vetni, a mire Magyarország őtfégi jogainál fogva teljesen jogosítva vejn. Gondolják meg a horvátok est az eshetőséget Mindent av párt nevében . . (T) Erre a viura kíváncsiak vágyunk. A kormány mindeneeetre haaafias érdekből simán saeretné letárgyalni a horfátUgyet, mig az ellenzék, amint sajtiójából éssleljak, mint mindenkor amikor osak teheti, most is kellemetlen és káros hsroaot akar provokálni Ellenben, miért akarná a kormány, hogy simán folyjon le es aa egénz dolog? Mert talán az ellenzéki szónokok nagy hangjától fél, s nem tudná jrissealaasáUni a támadásokat ? Toltak már ennél mer legebb napok is s biLony a többség azért ^em olvadt el a kisebbség tOze-lésétől, sőt szaporodott. De nem is tudunk ily álláspontot képesni most semymelyről az ellenzéf a kormány-árthatna, magának pedig basa-ÜlhWtna, a mennyiben n kormány oly helyesen jártéi, hogy s támadások visszautaltáhárá\' nem csak batflmas fegy verei, lényei vaanak. hanem az el lesnék bakafán toskodó hadát, a józan fiözOneég előtt ismét hátrább fogja ssoritani. A provoká landó haresozali tehát msgának leni fog használni ^z ellenzék semmit; sőt ha meggondolja, hogy még eddig majd minden ily tantető támadásnál posiesiót vessteit és kihagyta kezéből a fegyvert csavartatni, mert kénytelen volKsUei bizonnyal nem fog látni nbban ■ semmi előnyt, hogy ismételve igy \'Járjon. Egyébiránt gyakran, intetttik már mi as ellen-séket ilyesmitől, de petsse sminkból mindig osak Önérdeket, kormánypártiságot olvadtak ki. Sajnáljak érte nagyon,- mert hisaen az uioe soha sem fogunk, égy kormányra való higgadt ellensékre szert tenni, emi nélkül pedig a;parlamenti élet nem egész, mert egy ilyen hsndabanda ellenzéktől soha sem tarthat a kormány komolyan, s Tisaál bisony nem az ellenzék ellenőrzi, haeetn I ssjál pállja, me^g előtt es a mai \' ellenzék alig ssáttit És miért nem számit ? Azért, mjjrt nem bír a helyzet magaslatára emelkedő komolysággal. Mert hát osakugyan, ha a kormánynak nem árthatnak, ha maguknak nem használhatnak, hát miért akarják protokálni a horvát vitát? Talán % hazának akarnak használni vple? És komolyan hiszik, hogy a Haza java egy ilyen vitát megkíván? 4ár t. i egy olyan ingerolt vitát a milyen az e féle kérdésekből fej lődni szokott, amennyiben soha sem marad a tárgyilagosság terén, hanem mindig a pártoekodás és a szén ve dély terére csap át. Mert hiszen ha l „IM" tiniiji Elid találkozás Ssép gyarwsk I Most hegy a viharba" Hsgtifett sok sehás myii, Sálra* a vágy hossád r«gad{a 8 esengve kér vigasztalást. fEMM msssae van as étek, Meiy sgyre tMla s^esesL Üt Is vsgy a% kinél nyugtét találok, * kivet asfg beUbg hbssskl Kéred a jéság tartemásya, Bsl tam át vsrt a sMádsstf, ái ékM résasfi<l vágya Ksrth a e«ad e helyéL 10 beius táip s világot hUesá»\| n tivi kém: Uk Is k«éi usgM • kével még ketésg Isásssk t Me Sásé i Mi ilsisst a nysmsvba Ms SAré n nety HsgUüit V^mm, aáas más a ssív s eniM sietik napéiig <A» m eagf ss, Mft nysgw i\'^ÍNf aág bétám ttusfct I^Mnl Aa üe» Men4ee a Mi mlMÉMlI A y>e lisfe ltHwÉ» TW \| <H\| «s s% kánf eysgM mtáM, Í WNÉ mAm SSÜSB kkSÉ I B kit msgefteti aa ti* gáaesn És vél an» árva nyomorait t Kibékít lelked rsgyogásn 8 ssivem még sseretoi taanl, Bseretri tkstáa 4s a heMsgságet As Igas ntsn eysrai meg, Mert te vagy se, kinél nyugtot tsUlok, 8 kivel még boldog lehetek I Prém Jümf A2 eltti „abriktolás)11. (Bsfess m as S0 Henkel\'aa és aepes kakának semmi sié Mai ayáknn A keesan .séfekák\', aeékkal a farm vaságyakkal, tájink egy árva, és k lkrasény4fS Retrnmak, misésnik ágy lelett sgy-«gy fogas, rsjia a pnska, nsáké, ksmieBkenyér, kepdaysg « egyéb ssékeiék mind elyaa egyletbe rendben áfiitve egymás smtté, — mak a kenyér nlass egytenae linhi. egyik káka Mbbet evett meg, a mésüt isbkaa epérelL A Jké\|l éligee élénk li iikllltsisl násá meg aénésnl, — vákewleeág nSki snt látni, kim lJP mm Isjkttt Ss teSH ■ ah mini esen-ém eeemtéS éÉskíW Mlbk ÉWI,bsgy I Itt Is er ssarnái, e lamesnksdllsg tpsrke-Ék ■mhmsrkednl se i ISislikket. A kspl-léey eM ÉMpes egyen Ishsegnlle, - és — \|é vimessyel bél — gesáe^s magákén élek ss Impissii, eléggé MsneAssk •) haNq sssnflnsk a jusMIs üsmM ni - ■ mfu eMl lesé SÜ\| mntk^T\' vie-é vísj egy-egy bélen, aindig keeet faj-Inak mgutsnk egymást, a bánysaor talél-kostnnk \\ s kepiiéayra majd rá i\|intsk én aa Irmagy Áltál. Aélján a kadnsgyek vala nwsmyiével llirnli pértn vsg/ok, sgyedtl a kapitéisytíkell Wvttégeriunesi srrél, ksgy velem njáskjénl bánjék, mint a komlsa bakával j MeLyire kell sesgénynek oaalódnia. A j mUt na altiaatekkel fratsrniaél, ssivarralj trák téka Ilkei, egysnerre aa a\|té meUett U1éLpneevi\|é« kaka réméit „kaptákét" ósdit. tValamenoji baka fiatba kévé ■eeeét Verne, ugy áll meg, mak épen assp-káját kapja Is. fie«ng« kardeaOrtetée hal-latssik éi sUjébaa keeeaá vMaiával lép ke a kanasgy nr. — beLswMmesiésel kiáll már sa OsijlsJoe altifjs kalsd jeléje e je-lenlkenikj ] - LLa, áissné, gfsembsrl adveril tt a hadnagy nr. ^a áj»éi ftujli per van, valaki négjU is y&Ht aa ajiéMé, Egy aaál aenbaa a! jslvesén. Kapna 1 bsl L napos ? Iini li bsbap miU albrttan. eQémLsrknees4éee bnsSb eremti a Miét pl iéa bVenl kié 4 a fogas? Can pa por áisssk I! j PeilérIknmty^jhjel Mrfi vlg%afogast, s sieksgfM sikeréi reita Sési pert Mie- Végra aa. ogyévee \|Önkéntes aié ér# ki magában elére mosolyig mér, gondolván, •,\'mint válleeik a dOkie igymmii speliáslgrs, mihelyt megpillant eagess, a kivel snsyi jé idét töltött el egyfttt" i \' I , . Saiate nyelvén libeg aa ttdv Balét aesei roaa Fari\'f a „bsftnagy nr" ásonbsn) megállva e»tts( igy méli — Ki ea aa ember? Igas emjberek vigyaak mindnyájan, nagyon is éressük smljermíveUnakat, mert kise e kérdésre agy arinmkba asökik a vér, mintha pofon ItOtték vélna. Pedig nem is volt ely aértélag gondolva: ember = Mannj sa m a legénységhez Jrtené vnkSu, melyet a „tiszt úriét* végtelen Ugy téveiség Tilaael eL De nem eenék-e rosisul, ba aa, kit még Ingnap Isgmiask, ms mi » végMéen távél-aég álláspootjéra balymksdjk. A „frájbéliges* mlgutcjodja nevét - Jéí vaa. JffSs Egy ült insnisl H nr" alspseaa keadve e«éea HP n Hp iSakinilgisk, lé nr. aa Snkéntm pedig egyssertfen egy voseték név, mist skátmé^k baka. A vaisny eesaUljse, begy ft psren-esel, as enbéntss Megértette? Permé begy pHg^tst^ ^ ^ hamar megtehet értesl le á kanolájba. s eU s tbniusgy irésea, hegy vátél fssást méekép mint ee%életi nienv Vége ti mtni aj pedig mgeéilmmkséik p Jfrm rtssl A f \|it m nem ely ne emd btsni. Végeett jogin léiére By saassérnak biaaik. De aatán aaépén elmondja mégis, begy eaentul a „hadnagy ur neki esek paranosolgat s 0 asák enged el msskedík. Sarkantyú pengés hangáik kivQl, ea altét belöki ée belép a kapitány. A hadnagy eléje siet e jelenti, kegy ea agy éves Önkén-tesei tart „iskolát" a kapitány rá sem néi á irájbélígasre, osak annyit mond, ksgy „abtreten. A hadnagy hátra int, kegy most ■ár mehet, majd morog valenüt „ranpert"-rét, s a kapitány arra jóváhagyólag nófint A mint aa ftakéatea már aa ajiáaál fár, elébb „magát ajánlva", n mint ss mllv^ embereknél sneká* rákiált a kapitány; - 8ieJb Aa énkéntea ijedten nés viema. — J sgyeese meg tg/mss viadenknrvn, kegy nekem asm a maga kemplhnentnnmhn aiaes selkeégem, sem nem tflrtm, ksgy ekkor keeséljen, mikor som bérliHim Olyan •magamat éjén less\' Mén nyáwgást többé se halljak, flealntál, egyenessn msr lordul,>imagy. Értil Kekrt essbl Masmkl W Jéi vaa kapitány, gsbl# Kft-ben a snseéoy fin, ma\|i sa fraagy, kegy vafom Aa névnsnn aieléri a utána mis i ml itt mámvivl nyelven: „madbslése. A keéaagy sr snt fiisueeelta, bsgy késaáljön ilmllslj idpsim. fűére múlva lem. Várjabs sédig oeslsé ineg iekébnfl A „Érájbéligss* MhaJkg sás. - Mondja osak sssgmflrer, hegy keü kéesálni „batsfions raporira V kénll a wé* m k««Jjftfc( Ha távf yflagoaak (haitik Uní. pt Mikor saaftk i\|ib«i aioce bo#y eat • korT&ikédéii tiaatásaák, ka»»m pártmtdőver IwJl kiváaják «& •yagrt M. Mikor m sgéss diea k«sme«4 aam mélm mást, mint egy téearrH • kormány bevádolását a klMirffMll t>Íoépss«r U bbaítéei míb dák kél, máerétsről pedig máaes mad-Mf<i a korvttok réezére,a kormánytól valé elidrgaeiftéei ajándék bél. Eaért akar lenni a díazkuszió í Mii elóeaúr is nem basafiat etél, kaaam csupán áe tievtáa pártciál; a>áaodexi>r pedig a provokáld fog ki kapai, lekát aiial pártoséi sincs kel yeaen kiváltásivá. Hanem aa^rt csak esiaáiják. Valamint hogy a kártyát embernek hiába mondanák, aa üljön U egy oly kártyakompániába, melyben er6-eebb jitákoeok vaaaak mint <5, mert (etllne mág i«; éppen agy hiába betelnénk aa ellenzéknek, minden kártyáé aat kitti magáról, bogj 0 oki»tabb ia, meg erdeebb it a töbty eágnál. Hál caak provokáljon, menjen bele a vitába, á havs átéri tálán csak még tem fog elveesst, de hogy ő Megmosdatva fog kikerülni a maga káasiutle p faxból, sst bistotra Jövendöljük. A mezőgazdasági hitel rw dezéséről. Aa egészséges kitel adrdsakor s ksdveséea t lak alt tormáiéit It kersake dwlral viesosyek kifolyást; a kitel iránti igényeit lakát jogoasaoaakett formálhatók, a hol rsea liijnóh ösajekatáaa s kedvesé frcdméflj t biitositjs; ebból kifohólsg sx Irtai kitágítása t kivált sikerre csak akk«r veret, ka átadáson előíeltétalekktl rend fik e/Ű nk, meljrk sonsk folvirágesá-sát kisiodtjak, — ellaakeaé maikra a kitel s estei kapmolstbss ss üzem kitágítás Csak szédelgést kos létra. á mezőgazdasági hitel resdsaéiéseh kérdése lekát tieé strkst s laesógaida-sági étá«ktk kieiéguéeében nyer megoldást Ksrn slfböi kiindul v^ ét a kitűzött kétééaek sorrendjét lebfttóleg követve, eléssOr is s földbirtokos elsdésedátássk ét vsstl s földbirtokot osttáiyebssgéays déséuek okát kell katatoisk. Hogy ezen foglalkozást fizrf otslály Írást, melynek tnsgsm is egy«za<l tagja vagyok, tlsésást tsnasitaai ae liftts—, aMadeerfcelótt elöamerem, kogy a föld* birtokos O\'itilr eiassgényrdéaéesk leg- llllifca addig oisjd trájter Bartaéaa isg\|a pagát aabriktoÍnl* egy ktowu Frájlar ftartslíos. Ham ripteaoa, sörös katona ssalalál oda s magvatim elé, nagyot eaatUatva etikaival, a mist „hapták* ka igaeodik. - Frtjter BtrtsÜMM I fibo! a ftijbéligee. AbnkioJiel fVáJtsr Bertatt* átvaaai s tvájklHgiii, hagy a kétesei tudományok sitotttnskábs ks»Mii> Külön veaai vele a aatáa alksad árttkasi ily formán: - tad)a maga, kagy mi kűlönk-oég vsa a kaka Mg e frájler ar, aag nótán a káplár ar\| a taaganfóhrar sr, Mg na fnsaalar ar köagtt Ma sNg asiáe a Ueet» svak köeöUf - Nm én, válaaael frájbá%wtek, kamar Isiiigi s Myaat tsnwi vattát s Hft kévaneaieággal a fctitar BsriaKes lagOtai iNsriaaáayoáro. «- Hát tf ktisakeég ss, bagy a baká> aak sátss somíK s Irájtar arakssk sgy «sMa\|\|s sas, Mg a pákákén sgy srfaar,n kápMr arask kél so^gK •FlteHÍe i^C a taAát^Aa ^ptsssmáay", ss lianlii iniak vMrilM\|aA k sas aa tlfcMgHa aa sssg Mkk eks s kslytalsa gMdálkedáikf leli ■tgysrásatái. « Igéij agy in, kegy t tskiatelbsa t fokofatos ksladái biitoaau konstatál haté; ás a vfestayss rokasM fejldddtável lépést Urtsni nem laáváa, ss általáaas skaagéaysdért ellotnlyomi legtöbb esetben ssár tséit sta képes, ■ert s gazdálkodás tarmészetésél fcgvs a ktatsrvstÍTissas felél hajlik i nsgyobb mérvfl kcnkásáaok s kslMtá4Í Mg sem tűri. A földbittök rlsdótodásáatk egyik féokáts gstdáikodáti ksdreséereda^ujt előidézői hivatott álltai intézkedések hiányában it ksll keregti, mert általá-bss oemcuk kogy siacseaek ápolva a mezőgtidsságl érdekek, de tok esetben még csak legtermfiKéimbb jogsikbsa tM nyernek megvédés^ hogy többet ne emlitsek: a legvitálisabl nemtetgszdssági érdekek jobbára fiskális szempontból leássák elbírálva* 4 Ugyts ide loroiji a közbiztonsági mizériákst is, melyek sokszor, ssy jelenleg Is egész nagy vidékek állstta-nyésztétét teszik tönkre. A földbirtokai elszegényedését nagy-kan elömoiditja s tárasdslmi és közazflk-ségletek folytonos nöyekedése; — a tárasdslmi alakulások egyforma salylytl aehestdssk ás bésltd bt tárakban egyforma erővel möködnek minden kereset-forrásra, s ennek káros batáta s mezé-gstdsaágrs snnál érzékenyebb, mert asmessk egyeset irányban, * hanem a helyes gszdálkodáshoz szökségtt tőkéknek ti vonása által lesz fokozva, mely nál-kfll pedig nemcsak a termeiéi bálványoséit, de s létété leljtstbk kihaatnáláts it lehetetlen. Végűi a földbirtok sladé-sodásáaak legfőbb oka s tálságos magas mindenféle sdökon kivftl azon aránytalan és terméketlen teher, mely a gyskori birtojtváltozásokból származik Az örökö-Bődéfil "áliráíí slb. sdék jó részt alapját vetik meg ss örökösök töakrejutásánsk. A birtok Írást fennálló kodvezőt-lea hitelviszonyok, természetes követkéz ménje s fenntebbieknek; — ezen okok elhárHásávsl, a földhitel megszilárdtláss la biztos várbslé. Hogy a rövid körvonalokban jelzett eses el6fÖItételek tsije-sltáas néikQl, a sieiégsidaségi bitelekietek mftködése a kiváat sikert eredmé nyezsi cask asgyos kis rénbes fogja — u ms gától értetődik. A földhitel jelen iservtseli sltkjs, eltekintve a kimstláb magasságátél, a birtokvittonyoknak sem megfeleld, — a gaadaaági özem fejlödöttebb fokán egyes kllösltgst ezélo hitelintézetek feláUitáss, s felbsttnálás szigora ellenérzése mslleti stflkséges. A további kiUl-alakiláaokaak ssm sasyira s birtoktoltak terjedelmébe, mint inkább a birtoklék támdslml állárákos mtveltrégi állapotához kell formáiddal. A kis birtoknak tansétsetével nem egyezik meg a jelzálogos kitel, a tiabir- aoüs a Mwilamk mmI fta mMaa AH kél se a MtaMg\' kárÜ # akmssttfaévs* Qmk m+f \| # Bmp Má, aiMsm^kSlo amjpssi is a I iiisiág tOgsIs tM Jé* Bm a fii fi ktgr ss smkar Nift^akMflft ksMta, lm* e* a ttsfmska iB «i a HtfMt Mi l<l I » •■ka lHi laat llteil taáaad Ösms pararssnoksistl atevh, Ö FaWgálfil le a k apüAay ig. — Láissi. — Tód a olvaaol? — HagWbstössa. — Hona ide a táblát A frá\|báligtí OdaviaJi. — Ehel-a, iu köll msgkva kani, ki misdea paraatMl magánok. Ha iá ár kát tanaija majd mag. Még sjoat aaiáa aal jsgy- Mg, kagy engem Uaak, „ira]tor ar UartatioBsak. Hogy kieak kát eagem. — IVájtor ér Bmtoliamak, mik a fcájkÉligii mssstftgva. — Jél vaa. Aat a iseksarm, bajaHta-oU iráftar ar gliaik Hogy U0ák hál aat ? — FVájtar sr Masak, — Ha, elég la mér a taaaláikél. Voa-o agy asbsvsT — Vaa, Wjtor ar Bartakai Tornák 1 VUjNrar Bartaliesa haliamét, miotko gsahásapokk* tlééMttal" vals aa advaiaa. A aahart sasakaa sHg gyefe^a msg s kasd s fcljtügiwal \|Ma%Uslaa kirti* mirnin i IS, Mi „koptik* et ordH agy kaka, lasséi basMmpH s kidaagy ar. t - lu voa as aa takáaiM? kiéi. — Ül vSgyoá. — la vogyak — áss esgyak, \' It - Badaagyas,\|si> H* tok srátiylsg sgyai aagyokk értéket káp-M, Önt • nagy birtok, de az csakis 1 birtokló fiiikat koExájáruláaából ssár-tojik Minél s birtokló ereje ás tsorgalma, í- msjy a kisbirWk jövejlelmezóaégénél íófsktoK • a téliebeíektétét által sem bótolhaltó, — fbetptt egyén által sem nelyeit&tlieté, teblát itt a kitelnek tzoe léaytst feié kell fbrdnlni, mely s -ked-veié eredpéay elóállitásáhos nsgyobb joéab» járul, ti u aaask személyes híteléroí kell osgyöbl) mértben gondos-sodai, \|\|sert kisbirtoknál sz érdemes bir-jnklé a jelzálogosi hitelt igen csekély mértékben használtatja, az érdemetjes-áél pedig az s ornkély ssm talál Mié biztosi t»k(A, Aj kjiibirtokos személyia hitelére álstítaiidó intézményeknek csak akkor Wtet ffidvfls hatások, - de a hitel mér-legelés* nUsként nem is képzelhető — mint lis ssok működése habár központi aurvssétlci it a vidékre helyeztetik ki; U tlakniáfok pedig caak a földbirtokot és tökéi egy Ittas hossájámlása mellett képselhjktéj mert fljdtlom, s ketté egy&U sálunk nem Uláltmk: — sz érdekslt sirtokoW bozzájktnlása nélkül pedig agy s szervezeti, valamint a \\ kezelési helyes jrány eiéiheté nem volaa. A kisbirtokod személyes hiteléaek llelégiljtae végett alskiUndó intézmények -tiél s hfitÓBági kényszer alkalmazása nem kívánatba, annak ckjakís rrköksi támega-oása veéndá igén> be. Az állsm által köz-yetlenfll léteaitesdé Ily hitelintézet, át állsm más igen aok< oldala hozzájéxnléss. áltsl tilterésebben \| {rátolható ; — ezen beavatkozás inkább caak az egyeánagyobb vidékekof, köaégekat, nagyobb birtoktesteket közösen é: deleié nsgyobb berahá-Jásolf, mint folyésabályosások, talaj-jsvMáatt) \| kenderázUtók berendelése, tenyészjéflzág nemeéitése slb. elómozdi-tátárs leont fenotai taudú. Eiyea különálló társalstokaak meg-\| SdóiUiáaa s ffntebbi czélbél sem eaél-azerü, \|em jogosait sem lesne. I (á létezé viééki pénzintézetek s gizöstági Özemre \' vonstkbrélsg s föld-birtokos sreméljee kiteJések kielégítésével igea kevés befblyás^aJ vaaaak, mert ^ ssokáaoa 8- 10/, kamstoa pénz, s czélból a gazdaságkao cask szórványosso alkalmazható. Hogy u előadottak alapján s mezó-gsvdssági hitel rendezése a gasdasági agyletek hazsfiss hozzájárulása nélkfll neis képzelhető -1 az magátél értetődik, 4- A gazdasági egyleteknek hivstása u\|y sjEervezésénél, ss fizem és ellenőrzésnél, Íaltmiiii az egyéni éa társulati érdekek ><f védÓtt? által kösremfiködnl I (Magjr. Pénzttgyj) VdtárUfi Láitló. I i — Baépon abrijttolta. ÍBjjön valóm a Kdőalj tsppsrtra, flloki I ílíert sgy lu\'v\|ák báiigoáflokel.) — Ifagisdshuk éa haladnak át aa advarta. [A hadnagy ar ksgyaoaa lagyial Jmmaaaf a ssslsttlé bakéksak atgyaasrra ssak laamusi, Ütgy s írájkáUgw Mksam agyaaikas gyalogol volt. — Fsieki I Hvilt sá. — jTaaaák. — Maradjon hál jépM ká>ra. Lám, laaiaiiklk eaak taaaJ vakmit july fskmmlaág ia> egy ^aW oMk két IMmyi fávoUágboo magy a hadnagy artáL Aa őrnagy ar aaino elé boeaáItalaik vtei, k^tahM esenmooiák mán. — Hogy hijják ? kérdi aa őrnagy mí-afáa agyiaoi Bár megmondotta aevéL — Falaki Pál, jdrnagy ar. — MIohmU as kpfat — Törvfayasáks sbök. — mi itóVatalj Hsat vsa öa fii a vársjUalF — lil asBsUamj: régahbf vak -qtotia, 1 ia volt i 1 A Ilii Ilii salnyaa kthm keütg Ílom iamari K aa a^át, fg >á barát-haa áJtaaah. Ham akarja Mrai f Aadalla magy as iévam^ dgsaéeOmmk Még b aaak máa élőt ao, a aÉat .H^ Uka éH ktmkm - fi a Ug«M — kihiklnmhilás. • VaH ■Aaégifrájurar ilitikai hírek. Ifid! Kálmán horvát mi siazter le^míntédét a „Budapesti KfizlÖn)8 követieajKkjrályfkéziratban közli: Kedves Bedékslrlckl Midőn saját kárelme folytán iofjrát-azlavon-dalmátorssági minisárteri állásáról való lemondáiát elfo-gadsám, jindittajva érzem magamat, önnek e mintüségépen lett soolgálatai a hü odaadásáért, változatlan kegyelmem btyo-aitása meHntt, teljes elismerésemet s őszinte köMönetMsel kifejezni, elvárván egyébiránt, [kqgy további elhstározásomig s kMrvá\|-amavoádalmátorazági miniszter teendőit eittUndja. Kelt Bécsben, 1888. évi azepi hp 24 én. Fercncz József, s. k. Tisza Kálnjás, s. k, Szerbitban Miláa király bszsérkez-léig a syaváa pár nspig asoo tul is bizoo)takuIaurád a helyzet. Ujabb belgrádi jelsslés szerint s Piroomaáet-ka* binet vimralépéfe elhatározott dolog, még pedig fókéa szári, mert Milán király, mint e lapakbatj már egyszer említve volt, semmit sem akar tudni as alkot-másynsk egy ,njagy sknpttina" áltsl való olyatén m^válj^ttáitáról, mely 8xer* biábau a két-kakssrs rendszert inaogn-rálná ; már] pedig Pirocsauácz us -Gars-sanin belflgrminfszter, kik ezt javasnlták, inkább visszslépnék, semhogy inditvá-nyakról lamoodísssk. Egy tadóaitó a válság várháté elintézésérő) a következőket írja: Itt Belgrádban még mindig abban a néniben vannak, hogy egy fél rsdikália minisztériumnak kilátása Issns arra, hogy kz ad hoc sgybebivott sksp-stinában többsége legyen, s ennélfogva ast kiazik, hogy nem aanyira nj, iqint megsjitott minissterism fogja az Agyeket tovább vezatni. Ez esetben Novákovics éa Qarasanm urak, kikel az ellenzék és a nép kiválöss elleSszenvez, kitépnének a kormányból a helyt tök radikális pártiak neveltetnének ki. Milán állítólag épen nem vonakodik attól, hogy ezt s párt árnya latjot kormányába föl vegye, föltéve, bogj a belépd ladikáliaok a párt alkotmánytervezetét illetőleg bizonyo0 garsntiákat nysjtsnsk. Mina-neaetre szt biasik, hagyiegy Ilyes módon rekonaimált misiasterhimnak síkerftlni fog a skspati nálól a vasati tsersődéa^k belybenhagjá-sát kieszközölni Mert srrs s radikálisok ia kéaaeksel syilstkostsk, hogy s vasa! szerződést 4- ha nem is s moaisni ks binets^k — megszavazzák. AlfOOl spanyol királyt, ellen aéges tüntejéaekkel fogadta Párisbsn ss ad hoc fcllkvaJt, közönség, s bármilj^n előzékeny jegyen is iránta a hivatalos Frsncziaország, a spanyol király a kese rftség érzetére] fog visszatérni országába, melyből oly szép reményekkel indul\' el earópai utján. Otthon ia baj várja. A legutóbbi madridi lapok bizosyoa alarm-híreket dnlitenek, melyek 48 óra Óta kerisgeaek, de a melyekről semmi sla-poastsem tupni. A mlniwtertanács szerdát este ksptá meg Fernan Nsnez értesítéseit, melyek ama reményt fejezték ki, hogy s király Párisbaa szíves fogadám fog találni, Emiek tsáomássl vételt atás a miniszterek négy őrs hosszat tanács kóztak a közrend kérdéséről éi s közt lebbi mininkerváliágról} a mi az alábbit illeti, s noilmány nem sggódik s köa-nysgalom miatt, mert sgy s fővárosban, mist s vmeo kellő\' elővigyázat! rendszabályok télettek. A miniszteri El Correo ezt írja: „Szerencsére ss is térim, melyben most éIfink, s mely annyi atarmistá^ éa forradalmárt;bátorít fel, a király vissza érkeztével popnál véget fog érni, a akkor, bárlilyta legyen ia s válság megoldása, temélbető, hogy olyan bstá rosalok fognak jMtla^ melyek vtaan adhatják sz pi aságsak s bizalmat, melyet etvsaziett.* JAz Spnca asael egyidejűleg sst tanácsolja a karmáayask, ksgy ajánlja a királysakJksgy térjen hass sgynw a Párísban még «t álljsa, ily módot felel vés t fisatrjs rtdikálb lapok táamdáasfrs. SZ Akü likislaikis miaügnaaké^f sssa^ kagy 11 S 11 T. Ms aaslamíáa aayagi kéiilkiB ^sh \|S ktelaiig Iséssjaáaai M^áa sms laMallé fgjaiii páaUkaa «apC SS ás 8Oadjámt * » vígjáték adatéit. VAáli kát* termék, ftlytsoos .lótás Istáa. lárma, hada oisi, Madoa komoly gondolat s kSilJ htoatágy nélkül. Majdtam kár bafllaaaleiu wl aa ^ff-kát élttzsvtiéhk alakot, omlyak S ktUönbas oly taakély ériákkaPliré darab ■ak aámi árdtktt köloaSattaok. ölvfla Uka aevt magyar láay volna a falakja, d« kánatkktra aalksaiaMsaba ktaaa ia a rab jó nítaatjatt, mi aammí aiyas vonáu ■a vágynék képoaok bonno lalfodwai, moly ■imiIí -kimkorfglakstk legparányibb a* tékbon ia hiaolsgbatne Egy öiitojü, makraii-oaoa kis láay, a milyen Stookartuban i* akadhatAiányiné igen iikuMwm vitte végig o atarsptt a t jiifcer atgy ráua aa övé. — Caimér ar nem ntgytn trvaad-btteU jntalomjátéka eredményén, de t tatkálj aaáaia küaüoaég élénken megtapsolja mag nyarf játékáért. — A bajtársi viasonycéi aajátaágqs oéaotákat tápláló, éJetvidor K-il hadaagy, Arányi — U a félénk martiam gyégyaaoráaa Borásd nrbaa kaptak killná \| aaemélyoailőt. Ssemhatoa ROlivette lakodalma. Aa ujabb keletű operettek gyengábbjeüJei tar-loaik ; aeüvege mulattató sgyan, de aaaéjé boa aisoaoook oly megragadó helyek, mafyek egyedül képeoek mo darabokaak lartáa éMrt adni, Mg aránylag legkiválóbb aaáma a matrózok dala. A aaerepldk jobb ügyhOz máitá huzalommal működtek a Btiaw A., Aradi E., Boránd, Arányi, Eroay, min daat elkövettek aaerepeik miaéi hatáeoaabb értákoÉtléao körűi Vaaáraap Vidor Pál ajabb nép asiomüvo a 08aáraa malom" lön kamataivá. Érdek Ifidéiről várluk aa elfiadást a végokával valÖban nem gyöitüak eléggé oaodálkoaaia felett, begy lohol ily vékony, élettelen mo-t át otnpa járás keléa, aaeretkeaéa, mag mókáaáaaal három koarns íalvoaáabaa olayaj tani. 8aaaéljei aanmii aam oaolaknaoak, da aoaál .löbbat bawáiaak ée padig a leg* hétküsoapibk dolgokról. Aa alakokbao aammi álat, aammi er6; vanoak, mart aa író áréval népaaiomOvet akart irai, jönnek, agyat.ket tfit aaéioak, aatáo moooek áe igy lovábh. Biaoay kavea vita van eno#k a malomnak a caak a aiiapadi booaatáa kiváaaimaiaak a a taohoihai fogtok alapot imaraténak kü-■atfohatö, hogy aa oiejéo roipdjárt al aam akadt. Egyeiieo érdaae a liaila ayaivMl a aa itt ott ftloail\'aaó jéiafl, egéaaaégea kamor. Aa üreg moloár legéry aa agyallao életerőt, ki dolgotolt alak, do ea meg egyéb aMmi, miot ülődik kerék, kinek a oielekmény mor gatáááhos aammi küae. fiat a aoerepet Bodrogi ar éiarovehetö jé kedvvel a aamatoa eredeti-aéggel játesolte a eaan neki való légkürbeo határozott aikert aratott, — A molaáraéi Reioer A. kiaaaaaooy adia, a aeépeo elénekelt dalait zajosan megismételtették. — A többiek Arányi, Aráayiaé, Boránd, Hagyná ééDemi-dor a mannyíra aaínteler), elmoródó sserepük engedte, — mind jói jáiaaofttk. A hétfii aat ea előbbiek küaől msgaaao kiemelkedőit. Beiner Antónia jutalmára aa Örükkéaaép afaln roataa" adatott elő. A leg kitűnőbb magyar népaaismisok nem minden réaae érvésyraűlt sgyaa leljeten, de aa el&-adáa egéaabfn véve éa a körülmények bet mérten kielégiiő veji. A eahnattrep Jakám untak jutóit a kakár a naheaebb helyek, kulöoöaen a 3. Mvoaáakoli nagy bsmeaáai jelenetnek mflvéam erőt igénylő feladatával aam aikerfllt is megbírkósnia, aaért voltak aaép Moaaaatei a tekialottal még igaaáo srép féráaa htogfán előadott dalaira, al-mondhatjek, hogy Ia vidéki Göndör 8áodorok jobbjai küafll való. Bmoer Antónia Fíeaa Béaeija camtén aok kiváooi valót hagyott bálra j inkább kedélynlfcdft ée tiéfá* volt mint tSarülpattenl éa esapodár a játékának hiányait oeak fiiig meddig aikorült taladllata iaméteit dalaival Feledi Boriska megraga-dóan aááp Mrepéra Aráayiaé aaaaoay egy kiaaé gyenge válltlktaá, égéaabtn véve eMg jé vall sgyaa, do sékásy helyen, - péW. midőn eaaralmát megvaÖJa flásdsraak — nagyon ifililaall játesott - Magasan kivált üasaaa látaai küaül Arányi ar, kfoak Oeatea Pinája egyike a MgfigytkfflWail léha alkatáaakaak. — Iieaaawayar PtMi (Báaki Tassait) aok kai aaaUi vak, mi* jé. — A derék tmsiánalaiaak a darab iránti Itagj ilaMal\|m MsMát tléggé UJaatrátja aaae körtNéay, hagy oly pekrt m, mmlFaiod. Ujts éa a amgáay, aa eMmadl lagtk (Somogyi, Be-ráad) vjlsiklilák, e eteti aaMakoa kálaae-rteea s^sáltM müíÓ aaas éraihaUm, kiáeg küaöay, máj* köaöstfégűsk WMaien Ma-■tet megHeéaéva< — a eieiani dara kok Mai másAéaha tanaaíu Ok K 111 félék. mmmmmrnmmmm \' - Gábor «0véd, II mamit agjtk kiíté ^jéaUgi,3JUÍJ hétiH, él lAa vaartlo caktareyáa dlér hat xqiMiiiftl, ft áa ktBeaft. áat ttteaa MU k. M. - Rrdólyi UlhtiT, a kAaAfyek «áak baagé édahHáée^ aytft Um • aahroe MlilfMliiXhll ny>ii» MMrt (üidfidhi • táfcáaaritakalyt latfbértekfte, mait Aka teag atoiy Alkalommal v4- rMMk w-bb kittokégi m kiréeáatt * tokos ■«iimű<i iifvk gratalálaodók. - A Mffy-luanlsMÜ .Témikér1 éri r»i kücgjiaíéeét október 14 Téa tarja A Térgjaarfteet klrukirf: 1) Éri Jeleocéa\'\' • TáieekBri»k \|80t)M. évi ikliliérll. t) HeignU Bókért vmáéglle ft TémekArrol l^üfttl mviMéd É»\'meif4a, mm! helyébe » léoaekOr kieftftígéléaáftak kééi kooeléa, mi4 módon valé «ÍIA«áa» iránti taéáa ktáét. t) A taámvlatgélé biiiHii\| jeleatéoe a péMin wámadáéek ngtiiniiyré\'. 4) A jlvö éri kéitaégvetéa lárgyftláfta. h) A» Igftegaié vélftaftiméay lemondá** ■ o <j váJaeatmány megvéltartéit $j 8ám«iaagIlók k kArliaéay SMgmlstö itm. - a vidékbé! éthaaaQ -fiukét m<ik\|iklii Vtktr lUrtly u újonnan tliyvezru kir. Aljbéré f. hó 8án kez- 4 deUa fti«g Íj bt vauiéban faló mÜkÖ- Ul — H«gye»bU«tUÓKÍ tagak U p ubk ellbbi »ámébn btaAltlh A kftftiaaal váietatAaok eredményét, lalputélag a követ-k tik rí veétBak érteeitéet t Zala-lgwto igta • h»• ár. 0»iodr Dinié/ lg«oa, tfipot Jáoae. Kováét Károly, ft étrft Hjik . latrán éa Páalak Jéaeri : Kaaatkftlyea Waért tirué ét Balét Árpád j Baki KerUlelben 8m4uh-m JémU, N»$f látván, Harto• Oytrgy é* Tornaatok Sáaáor; Btmegkta Sargótb tfikee é* Lukoviot Gábor. Tflrjéw Hock Pál tAf^ei teáké. — éa\|\|llkM«\|. S&ftp\'ttáo János lataikelyl ápklmeeiar, ki a MgaU biw- «t«lvlti»lói M\|) »M»pUmol le klf Igellgt éáoaoi éfMu lel, forgó pbaiolylyal wWI végaé éleiének. A gaorgikon i újmajor köati A egy árokban laláltatoü fel gSrmlila SAöritVA kMéb« A gjrdkolé hgffwt. — BolftliaTAraárél taáá»k bn ilikii Itik U\|n «r, hogy I kmi, tplnt pAotiéraohbaft „Holttér Aladár em-léhesebrára ujabban a bAveíbooé aáakaftéeak iwlytuk be u. to. Iihm J<W Kolou várról 4 Irt, m ttm. mag,yar iar uh, egywttlat „&r<A>Ufi}« giUjmn 104 M •0 kr, Üttbur Ih.i« v. Kper»k«i 4 61 M<»bá«y JkMt ó SiÓByrfiJ f írt, Tátk UjOi ft^«4l>U\|jiéiéi \| (H é Kvrttg Fcronoi I Iri t0 k. )1«m\|« 1994 Ifi 10 kr. éi6 fiok mij, • ■•44afl Iaipi oáéUttuH gy% koruök«t « wpul kir. péptAgjrig>agftié»k( A MákiW«\|fti •áékilAlftlkMVl Mtt. IlitUé iMIAAté kit — Piáim \|mnl ért kép a gtbttA forgiJom líláaj j ül ott IgAA, péMUtl a HQ^kiikni kim piNM k érifciil tag «AkkMt, ai<f mé§ tléékm aHf }ti«i* K\|nijm wlkiáill \| Igj * délAki állfiw \' — MtAI bilftW* lwrá»bél é><wlll«k, t éti árpAwkw kékMi L 900.00$ tmbi értékl gftkftftft Ml ft VAllftiAtt liiliilfí, Btíf IftVflJ « iáébwi Mfté YIOOOD ét ánékl aáftMt kL — A ulrAll Mm« kitáiáw kél a Affcáftjr rmp élA fohlon Urté mi PHt ^ áAv^lrilig. Klirkíuiff AUóI, kad r • Atirai kftATtte k Klkli A. Ir«kiálliuUtltMbb ftk, a •A#4 Af ta\' Mk Mja« raütflliMl iaáaA VMHAIIMi t wírtt S-lO^t i lÉHIHI. — 4 tttj«» ■yifiliB tAgfcémwftH Ha, k«cy a KMUmmAs A^^aM énga - OAŰlOrtAkOte, ft k 4-éft, miat • kiiüf 6 Ftbég* Mvéwpiét éftftkai mím I— ft Iwlykrt piikéiii nkfiwi kftft, »ir« ftlSr* U érimt\|tk t, el^kO ■UilfAikl, — Bichler t^joct arW^a W\|ba g^Snö dőrék ét torékony blriljébwtAkW fordaUk m Iréat, kftgj ft télftft át «c floop MjpokAu kirfli aé« egy kAkhiipu kiwlw ft kAaftMég roodoQméoéro ft géaftráél. Bieb-Iar Lftjftt «r orro béwik k ajilftlk—II. áft ost ottk 00 Uhotné, ka oUgoaáé fért-láckfta iImiiII—. Ek Mítben kéaa roloft nindftsoknftk, kik • gé^Kráét ft kitiaAttbátkBo-■•fftft tftléft oiaWftÖkBft iManábi ftkaraák kél béo«p% tartd bérirlért «ak 16 inért átm-gaáat I a moly iáéra kfrtlkaM 10 gétfilrdé aaaék. A kik lakét, aa alCayga bériatra kft)tftaáék, lorduljtník aa Agfbaa • laatoa-vaaatt bérM arbot. ac Jelen komikumunk Arányi DaaaS araftk. jnlalomjáUka nem awrdán, hanta péatakaa laac; a oaaljra a\|kéi figyal-nafttatjttk I. kMailgtakat ) — HHfakaa éakéataa ittaoltó agjiat ftiftkftlt. Lapnnk egyik Maba«ém jalen la véa, a köretkeaökbeo adjft Jelanléil. F. évi ■aapieiber 22-én • liamaaaa iniémnéb/ aaűk* aégaaaégét létra éa ératro fiiéíok ixátaoa polgára egy kegy Alt a agy eaartaal kinőttek gat kért W Zaigray Ut\'áa v abOkleta ftiftt, mely ItíaotUég eaaptambar 90 éa »ia< egy 100 lagbéi álló értekoaleiao »s ftUpaiabály terve—lel elfogad* a, aa agy tat megél magala* kulinak jelaiiU ki. BapMl Wkaaeáée A«al Zeigrai torán agykaagalag elnökké tálftaa-tftlftU, ftleiaftkké Qarber Brarlk, ííparftnoe-nőkké Káribargrn Oyaa, elparanorookká Katdfte VWaaaa, Segédliest a (agyaévé Bft iéai latrán, IViwIérnokká lliimftaa Lajoi, orvoeeá ár May Jóaeef éá aaartáraokká Fft áar L«joe aruak rálftamailftk mag. A köa 0 Aléeas kafaiantdalt, l.ogy 47 mlkOdé, IV alapító él SS pártáié lagja vaa aa agykA iftk A lepiuiaio* taoderu e \|al«e képeatleégg Zaigray ur ft •agaáiftaatfttl tieatikar mu dao egyee tagjákao Wkeaité Marakftt iatéead, Látva a laikaeeáéal, maly aa am bet baráti la\'Awéay létraUaéaáa éktat nyert, léayAl \|0»ét jéáftlaak. Adja latsa agy l0«al Irodalom Aa bwhM rvvM alfeM WriWUk h^haMA lll^m MAMM r% AIBI IÉBÍMIIHíiim u^r laAfti éa r>l»ii\|Éa amgft—kk Mm ntiakv ki l-ig Kiee JéaaeAeek, Baáa; paaéaa, IX., dútlagtttcu 16. a^alá ktiáeaátt. mwUmp tiamtéi Mkgrrkiaáétél Dadapaetan Le^kaptjik a Toaeaaiot Laogea aaMát ié e iknoai terelek UkiL £ kaaa aaa éa gyakéHftti, réliblet meiegao ajánljuk miadjuoköak, kik a ItaMaia nyalrot KráoyUg könnyű módbn akar)ák el"jtiiaaL Siéftaa-téai ár a 40 iafélktt éllé téijAa mdro 10 Itt 30 lavéba 6 frt 60V, 10 larpka I Irt; egyee lordaM 60 kifkrfti kapkafók waáaa klaj rkereekjidéeba — ÍAgjeieat a lafyar éMalinaa leveleal pik (kéat. (SaerWeaati Knorr AUjoe, kiadja if{. Magai Ottó Badepeataa) E. HUetkaa Myia^A a «aaraé aa ajáaié levét alaták! kIbiiéit éa aa a nemű levelek bél még kiliaaa példát boa. Eaaiáa iamar-tati ft falmaaáéet lariakaaaé leveleket éa Ua példával jvi!ágo»ít[. A feluoodáat Urtal maaó lévaiak atáa iaaaartati a fcíddff, doigéló éa awmrftkAayó lévaiakét, aaok kalákáit, asakra aáaaáé vllaiaakat ét aa a nemű lavaiakböl bawonagy példát kOaAL Eaek atáa «aól aj mentS éa igaaalé lévaiakról, magbaiiroaak a kaUfi kéaii kOlAmbaéget, iamortaU aatjk tytakaát, aa aákalé vála-eaokal éa (jbtányo^a laiviiágaaitó példát boa. A maau éa igaaalé taraiak után érts* keaik beráiiégae levalakrél, lamartati aaok raaáaltatéeét, aaak tarUlmát éa fifteimealet mi adatokra, a Bikra kaaaótartalma lévaiak kieáaál kllAlma flpablak kall A barát, aégfta leveiaéból a tgaat tiaaabat példát \\w taJmaa, fia éráeke ftaat ára 80 kr. Ü0aa oaak iíj, Mégal Ottó kiaááaéban taifaaaa megjelent aQnlgyvéáv iQxelekbeo, féikHat bon éa oglaéj kItalbon ie kapható. hirdették, hagy aty ktoltaégwrtéa kf a , kAraaUk fáaai éi aam labat AmUtéi bát aló tArje»teiiiil.4<,ly naiíttt a 4a Uálkft} hagyni, hogy agféa kéaai péaik-Aktáik. Da aa 1 láaatak, melyek aááig mAgyar nánuán ái Annyi minden- ! vékákat «ak alagriUékk aatékaa liflAá L vioonyok Utol- uk el, aa iáét okkal rlóaákeavahbek ficrit ai ArdlaáriaahM már kétaágaaaek litulk ataira biionyor, hogy rál aaai aly kaáratÓAkl atini táluk aaak, 1 melyeknek alapján a péartfyaiitiaaiar defteilUAAatAi aiÓterjiMéaét kénUette. Ám .majd meglátjuk .éA ha a virAkaaéA-baA caaJódaia k keÜ kormány éa nan-etnek, kiváojuk, hogy e caalóáái ne legyen DAgy. Ho0 AjAok egyéb káráéa közfll legalább még riyet emlitaönk, a , uem lobét mák, miofcja reuíekónreriió, mtlyre néne ma már majdnem biao-njoanak látuik, hogy la kitftxóit határidőre, 1884. régéig nkm lett bafrjetrt. £\'batáridőt asonbaa törvény nententi át így aam lesz egyén bátra, mlutbogy a régi lArvéoy ojabb álul módoiitUaiék Hegy állami kitAilure ax na épen leü ködvető, Ixt felesleges bővebben magyarázni. íme egy kii tinidalmi baj, valamivel jelentékanyebb horvát uvargát, ellenauljüxuk Oly kedvező kór01méo)fket ■iat jó termét, pénxbóaég, A magyar állam iránti bizalom ^ itb. és raoat A rente-konvtriió, mely a jelenlegi kormány legjelentékenyebb vivBknyinl UkisUUU, ott áll, hogy a kormány AchUUMnrkává váljék. Mfba A pa\|\|4mA laáa la^aka lAil/an av4 agyé* eaepaiaé tamakwi emeiée tmea A im»HiiiiA AMáa aiaa- ím vtAAal p^f INHIMI As „Olvaeékór* caimB, már eddig \| 6ik évfolyamat ért a kátbataakini megjeleni I regényválalftlol, a»iy paaloa meg\|eien4ta, aaiaae kiáilitáaa, de klilaDiaa kitflnö regé\' ayaéaftk Meéfcttltg tartalma által, jialáak I havée máma lalyákatai koaött egyik a aaok nak, mely a legtöbb oivaaékAaéaeéggel áiata\| kaákaéik, miért mul olvaeóiak flgyel»be e\|áal\|ak. Aa .Oivaiéklr4 maat Myé regé-l nyének taime aA Ejtett milliók Maatepia Xarer baiáaieljee legajabb Hrtéaati regieyej malf aa alraaál ta\'jeeea iakiiiaaeali él iMg-l ragadja. BUiaatéeé ára e0 évra ra0ia tél (6 ivee) fflaatro 8 írt j 12 Ifaalra I 6rt \| • I fleel re 1 Irt. 60 kr. — IlMaatheéai Itfaeál-■avihkaa piaéaaialváay által aa BOivaaék«r* hiaáé\'iivfttaiákaa Baáapaat, Stéoató nUaa 31. atám. Ma\'airáayaaálnok io^ea ka>de(o«k Imiadaaakaab, kik a hiaááhlvalaihea aaahértl egy lortltallappal fordniaak. — Mlaa Jóaaaf ,M«ae a Yarváfáptfff aakafl ilbmalll kéltaméayliailHaillil Idráaé Im^ybéJ e0aa AaáBékb réaalaéakal nagyekk riapjaiak ktakéaytikéi a nagy kAeAfttég mát •amer. H«4ma alapaaaa^ávtl éa a BMaMagl \| ééatkál mmélett a0aae»ft áakHH miHvaa ú \\ ül a FeOi téiaaaégkaa éa aHHHHI véti VétAeaarty-kAvkea (Artéat MaJeaateA aJkaiméval m\\j haüai lati a hgtMBáapJ mely legalább Mayáaál iagva «éayt tarthat arta, kagy a mlvalt aaagjar aái kAateaég magayiaaa máméra Iirmait Ki«álé áriákatI kltiHlaaih a kii dámik Baátéa Oué, kir laaiat ftühl, a aetaobaai aaagyar mlvéaé* taéap t0Íh hHlalilgiaih vátaial ImAmI^ rAarfat Aaá0é hrf>^aiwaa\|iwalá 0iayici MjrtjpAi A\'aagf at0efrát aáakhaa mg\| kaiAtapftféiga i^ilial Uujn kiáiHiétó, hallak Myé évi áaaaa»haraMé« (lakéi fával k«réaeaay éH) kmtl U aaÉá «ML Mpm> éá lHWMiila >ÜBWiWirthl> vélaMa d BM Mi Hü péiááa/ I ki •fttáhtfttJrti „OraaAf t\'llAg" XXVII. fhaaa megjelent. JB MÓbaa megjelent egyaaenmínd aa foglaltaliky ko0 a mit tartalaaaa aa mind beoeee, váltogatott, íftiétntmoiitő olvaa máoy a a kipak egy tél a0ik dlvaoe illnat* rlcaiók. A la0veg.lartalam élén áll Méné-roe Iélvéa erleea roaüiaiikua -életképe; nIfju redl, Arrg réata" mimmel, melyben aaoabdn a finom miaoaét éa a »aép (mléeak oleiaűlják e tér0 kirívó éidaaaégét. Igen eaép Iráuyi peaelaftk aépioe kOltli oibaeaé-léee ; v8eép aeaaofty vAlgye", mely uek tár* gyét 00 réfidke románca boa ia el lokfttfttt volna noadaai, de a Leíró elém gaadageéga éa a eaép ayelveaH bőven kárpótolnak a tárgy oeek\'ly valtáért. B. Uüttnir Lina két aépmeaél kSaOl; BOrói éa mOvéM* Itala keila* teimea forditoi t aavaMáhn kapaak elég eima fuiditáabea, gróí Zaj Mik Iée kitlal \| rajeoi ir aa larll, m<g JCOrdAgk Déaiol veéa> r ráa aoologunjk aBaéMaklalét a rowvilágban* I aaimmel igmi érdek aa éa falamra méltó I értekeaéat árt; liaéAaUklppaa figyelemre méltó HayeJ Míakátél; .Biaalmaa beaallgft. ; téaak egy ebyával." Baakaa klvgl aaémot apróbb aaika vaa bánna, melyek mind vélf galatt éa érdékte dolgtaalok. Nagy gond vaa fetdiiva a aélakáara, mlvéaaatva a a róva* lakra. A kéUkrll ia aat moidl»tjuk, hogy aaépok éa MUiaaéaak akármely karaiba. Itt aaak oaimOUet taroljak Ml Jhrt vikar a taagmpertaal" Leleaaa leányok tétája Salft-■aaaáke," LAIkonyat," 8UolJók, varjak... 98akkjáték aéakaa,* „Ki a világba" aib. KÖZIiIZIIWtlí. I —— 11 11 ■ ,wi„é...i .1 II.. i — Nemzetgazdasági\'heti JL szemle. CUOrttkte nyílt •még u 18Öliki ornmtág06Mi negyedik ét Utolsó Ülés ntki. AIkt\|Unányoe élet tok áU Alig volt még $ AAA0V wmájg) éléanak aJéauuki, aaeljen fouMtkb poiiiíkál, tArtaáalmi ál Bemietgiidlaágt kérdéétik lrgyalutuk voíaa, fttokáál,; melyek Ai A hátén megnyílt ftlámk alá tárainak. H«UrAlnkou l«gtávolAN álMaokbatt, a legaA0obb iéráaklidlasi Ukialeoek ac oméggyölé) tárgyaiáiaí elé; ebérendB vÖá\|lápnki m earépAi iamaaiak minden nyvlváa rartí etTkktteekJe ÍmiUi giémnak Mpylliárál Komoly ia haag, mtíycD Irank, mhMÉM lar a kpNyeft váiftka* aáal ármlfA k ininika jMagyitromágon, Badapeataa, ahhaa aj MAlfijttaui kii ápilgibAi iwtWöék el iBaráfA legkflee- indokilt A \|0Aleá éa iiW i MMM # töJj malyel lapnukbaii • aé^Aaégaadaaéglek ka0 lUgjar ál lawámlialaak nAmcak magyar kerAft kaáaimi váltókat, hanem egyet magyar eaágakaek uemély« ItHelt Ia ayajtaaAk. ▲ hitalnynjtáA utóbbi Alakja awat aagyaa kedvelt mi abban "leli ttégyáráiatát, hogy elsőrendű eaégftk ttiveaea fiiatnek 6 váialákot Ily iaaaámitoláaárt A aam tetkBzi péaipUcten állAaáÓAA kedvelők a vkúnyot áa a legnegyokb esemény, hegy ai angol bank piaáan vánkoxás ellenére áa ni altimé áaaára, mégis lenállitotu a kamAtlábAt, még ^ftáig 81 ra. Az értéktőzsdén még mindig nem kénlntött be az ősz. A tőaade látogatott, itt vinaak már a nígy ái kk tiá-rek teljes azámbu, de ai üzlet nem élónkttl éa bi tSrtáoik is kísérlet a hely-magváltuautáAára nagyobb vásárlások által, eddig Agyilr aem sikírftlt. Ax árfo-lyamok mindfo nap 0Angtlnek, de ai irányát azért mág sem lanyha éa ha figyelembe veuiznk a kedvezőtlen üzleti vUxonyokit, valamint a politikai halyiet i iránti biulmitlAtÉágot, majdnem csődé* . .. ,„.,., i . . latégnik keUxUrUnnnk, hogy uárfolya* -i^íl!!1^ °ÍS raok« M álnUnoa nyomáanik ellent Ind* nék állani. Mindez oak megerősíti agt a nem kellemet .tényt, bogr hiány vau Qiletekben és ba ez nem elegendő, van elég ok ai fttárkedéA -kedvtelensógóre, pl. a.még mindig nam rendeseit frinciia> klitiiái vÍBxouy ök, a jövő iránti általános bizalmatlanság, a külföldi tőzsdék állandó leow aaraa. tu Tagban Á firikiiM ■ táiMáaimi kMéaek mm láoKfAaláh,! ia a^p aa0 M karócr^Aek, artaág kltekiliilgt Jávájára a mmmi MjM^.f^Éte^ fi^iP Hl Bp pp reform-munkálat végeztetett be tgy heti tevékenység után megálltpitutott az nj íőldttdó\'kaUszter, Ai élté osztályozásnál (1879), 206 milliO fitl liuU haUMtrá liö jövedelmet álltpitpUik meg, de a i földbirtokosoknál ez oly nyngtalAnságot : idézett eié, bogymár 1880 ban leszállit-Utott 181 miliiorat mely uám most 161 millióra redukáltatott. Ezzel egyidejűleg a kormány aK»t Azon működik, hogy pontosan megállapítsa, mennyire vAnnak a földbirtokon jelzálógiUg megterhelve. Behitó Unulmányozás után találtak is már módot, mely AKal msgy sUtlsztlkai munkálat ráfreh^jtám lehetővé válik. A terhek következőleg less nek kimutatva: 1.Annnltáii kölcsönök; 2. mát kölcsönök; B.\|vételárkátralákok; 4 örököeödéebffl sOhaaró terhek; 6. rxekutiv be táblázások \| 6 állami- ás más nyilvános követeléaek; 7. vállóadótságok; 8. bitelnyitásból sxáfmizó követeléaek (váltáidósaág biztoeititt czéljáből); 9. évi íiaetási kötelesattMg. Mindenssetre érdeket kissutatás lesa dt nem kevésbé as, mely kiáutetfa íogy hány tehermentes bírtak vaa Mflgyaromáfban. Kát bét előtti [zemlánkbeii említett fik az Aastftia-llág} srornág és Németország közti vám-tjniő hirác Ma előttünk fekszik Ktrdor ff la német, birodalmi tanács vád vámos pártja vezérének nyllat-kontA, e hírt IIMáMf és melyben u unió lehetetlensége uelleU kárdóskodlk. Érdekélnek tartjuk a Utáló nemietgszdi nyllAtkásntábál közöjni ejellemző részt: „:$1 tekintve as Jajótól, a ktietke delem-polllikal köxelJdés Németország ás AusstiÍA-llA0ArAAáág költ kölcsönös vámiaaaáliitáaok álul is, cssk igen kis mérvben h^jthalá vá\|ms gyskotlati utoa. mert minden ujabb koreükedtflml ssériá« dásban benne van s légtöbb kodvezmőnyre vonifkoio fog és 00 la kölcsönön vám* lestállltások, a többi iemzateli jlvára Is válnának. Ha tehát lásUarscáf, Ausztria Magyarortzág ssás engedményekért, hajlandó lenne IsaiállhMl t borvámot, Bg ao ipaa Olaaeartaág, 8psnyolország ál mindenekfölött Francliaország előnyére k válnék. A Bálkftl tehát, hagy Frán-aiaortiág bárminő engedményt tenne, egy legiskább éttákaaUbftó czikket eress tenénk ki ketftnk köxll. Legutóbb álla-Iában as tapAiztaltAlotk, ho0 a legtöbb kedvezményre vonatkozó klauzula nem gyakoro) Szabad kéfisiráelail bafolyást^ hanem t áenkezŐleg gáv>l minden éaiaaart rá/iilwzálljláat Az ái mfg0áaááéaam U\'bát ak,lm0 a Némelw^zág éA AusztrÍA-. Magyaromig kéat még aáapalitlkai közeledése sincs sah kiállítás.* Néroetomág e rédtámoi vatáré* nek ayiiatkoaau slággé tanúskodik a mellet bo0 gazdaság Wielédétöuk NamftUrvágkAA a ©nní/ió keraskedeiem-paHUkai rmiaur meljeü, dam egyéb, •lat — llhutá. A pásspitcsoa a aUgaáorfá — U0 Utazik - vágat érti A pénzkereslet AajhA árfolyamai, \|tb. Olyan most a szem Utóméit éiáakftii, az nltimó aztkaéglaárt mert a talAjáaBképAai üi Asaabu félag VSBAlhátá iIsasa, kAraakaáalml fer- galomra, még alnáigj tsuráigr határok kareelftt áaeaáfA \| ABMlkadtak, mert g a ptestiaálat la mysk. A AA0«bb EsBiaifíftláál tételek IPSSPBBNVIIV ^PBPVV kértalelUl aa^mbaa ^SntSiSSlSl^^ \\ tőzsde, mint a bajó, melynek kormány* zórudjA eltörött éa most s helyett, hogy a vezénylő kéz nyomását követhetné, minden legcsekályebb azellö labdája. Innen a . folyIonon ingsdoxáa baniae ás baiase köxt, a szeriAt a milyen híreket A nap bos, vagy almoa, erőtlen n0 us egyik, mint a másikhoz; és innen ai állandó, egyre erőab&lő üxlettelenség, hngv aggodalmas csend honol ott, hol máikor pezsgő élet nnlkodott. Buiapestl árláktMe. Korioa Antal éa tárba, bank éa válté-talel hetijeleptéeo.) Dodapeet, laept. 38. Atftft rtméay, hogy meat már ktávft* alkb llatdai vieaaayAk lógnak araikoáai, legalább a bélen, aam teljeattlt. iámét lanyha iráoyaalot éa áratlkktBéat kall kaBttatélaaak ét aaaa mértékeit ártmalkaáéa, mely a mait bélen eléretett, tgéaaen vaaatadlke maat A kedveal pémpmaamlt aam haaaaáll, s^ a palilika énnkk katáát aam engedte ér vényre {utal. A JTnjttoaiaontág ét CUaa kitilt ienéforgó vitaély aeai jelieget olNHl ét a két filém ktHilju formaik bábéra lalyth lata klrCIméajr aa0aa lakaagAlU a párisi ée londoni llaaáékal, aaaéit aaaaa tflatdáak aam k nyert baaáiláat. Da tata kivttl meg a bolgár éa a taarb vitaoayok ie aggAAtlt A>k. Satrkiékaa a kiaaarvaliv kormány kaléroaotl virttágit tatavedtU ta laftáalmn diltibmrtkn vaa, kft0 kk hlvjea mag a kormányra, Bulgáriában géaáar fajtátlim aa araeaftkkaj laakiiaU a Aaak faayagalik k lélkivalftiet kialaméayahbaa a fialal nstágil. melyet már magsaaklak volt araaa lábaraa kek álul kormányzott provMáaak Iftkia len). Beával a p^ltskAl láthatárén aam A0 lelki torlódik Barna léeaa Myta benu pontok taávftlovlltg tfthattm htáitaath a tfaaéa> Aftlotaok. A hál ftMéa még taflérd vak aa kéayaat, áo alább Mwalasan állott bt ét a kél (régéig fclyl érfalyamak gyargfltA. Még aa aagal baak ojabb kamatláb laáaállHÉaa Mii haltait 6-0altasra méké báláét tíaaaéjémlt még a haayaüé káayaal illmsilklséksA Aa akkM veaátaéat klrBl ttlmarO aakéatég. Aa él UláBaa kadvaüaatég ét a ^ekaláamé tartéa-haááaa ugyaak mipiéiaÉiklh aa dWya aátt éa A \|tHsmjlnél1, miatk Mytéa aHJ^ mérvs láaytairtétáéfk ttak tellleaiak ma- A Éin IfksilHiH tellla M fcHlf ^ii ikit mmüétmU »aaa«i ri» ▼aiMi im* A I Iii.iinih IhAé énikáU-m iU«ti tibÜMlUli wfi tt. wfL mt. kiiaMwvéey ík.60 29050 mag; . m - tMj» 4\| w msfj. anajiái. B14I OT.IO tf~H> araajjér. II9J0 UWI ftf-aa , papírján 86.90 ttJI aatr. magy- állam raant 8J0.fi 811.76 magy. Waaám. buk 90.75 90» W wrtjagyek IOIJO iM-tft «. k». m; 6.70 ityilm d\'or MI 8-flO ráité Loadaara Í10.P6 llfcM , Párm 47J6 41.40 , Bvüan 6116 MJI Oakkagj akim m állapét kaa ama, --ikat, b ia 4n valaki, agyait wifat fag faktaai fék. Bt kall afasia. laaát a Mba atán ajal... De kait, kaaaálgetaak alá kaaa.öaaaa-> laiyé h)<éÉ\|ii MaM kaUaiaé kaatf, da Aa Uja iámét főben bagyja aaáadákát, baltgatédaik, Mtt aaért\|aart kiréaaai, kancái •■Art, amrt dmh mt hámi, lakát aki Aat * roUogáat, a lágy kniliit jéba aafrM &kait hwi[fc fejeti b. Eibt niagiil haa\|ok, ■ mistba Billió aálkéra pattogtak rolna mit, a aúatba woik a Mgéay latol akmk aivéka faréátok rolna. — la ő, - aóbajt bután magában,— miij jé Mt« ml Aatáa a«B tud nár ellaatállaaá, mag. ia§ad)a a kiliatnt a mint u oroaaiá, malytt a Wéa még báLrmbb* tan — benyit a tMUjfiUffOMK. Az előszobában (Vak egy mé, « mennyi gondolat fia keeat! Irakat, aaa köteteket Wkatea M réla, ajtéJk\'al, bagy a kApwke kifaaai-títoévat kifagyaáak a tirgybóL La lakatot Imi (ti kéraai nagyon it prétai] eaekaeka mtgat koaépkorbali aekréayak titkot ét sem titka tartalmát. Aat a aaámtaleo Irat * aaa QrN tdényt, poharat a billikemoti melytk \|akk iáik alkalmául aiod tt tkédU t tel alán • pokéraaékaa diutlsgask, t moat kienWltkodnak elhagy alotuág okban — — t^tM—tbákaw. Hál tatoa aa aa árra raailia lé ott a tarokbaa, amaayi titkot dolgot tudat ■aeálel a kiráeeri nagymamáknak. Aatáa tttk kait kall takiateai abba a mtgányotan 4114 máf Méggé aj (látamk, bog/ ntm rég éta bkanálják) aála aaakréayka, van att mit létoi, még aa éréaklfdl Ja timeakoraad, t aakaü padig diratáreaéaak kalitét ltnntm, bogj o»air nagyfákéi It ptpiroira lábolnám, ami ékken vaa. Még aat a tagat tam tea-kad iMaiedei, ta it tartotta, léréa att tgj kit íjttk* maiyaak tokójt gyakan mt\|Uio-§a>\|a aa tllmakét, aoojrira, aagy óéba aa édaa mama aaa gylai otadátoi; bagyai labtl u, bog/ tatk a ttialalaa lak oly ktmar Mlyakttaiják a otipíjukat, padig togatlp tiétt ktatt a otipéat. 8 aaak a oaio« tolaa lak aakaaar Ártatlanul hm vadnak, iilrV mart at a kia tgfr kirágta majd agyikik majdjuátikuk wipfijét, mtlythat oatéaklat aaért taaaaak ki, kagy raggtlra kÜáay—ltta a ttojgáié, Pa mikor már a kltaaaaay (rtléaatalitg 4v4 aa a rakaaaakréay la) ttipl^ára ktrttl a tar, már mégit magaokalják a dolgot, mag-toiál)ák a ra]t41y kaM, a a wgénjr tgérka tAaa Bgém irlé háborúi foljUtoak--ta ~t Ak I öa íU édaa Tókflei ar? I Saép, atgyaa mép, kagy mpglá tagat, agyia aaat- Aatáa Mhttík, kmáljék Mtoaaávai, folyik a kaaaéd, tréftléaáa ki ta^a mtddig, — — — it igaa, mér mm aa allattkákta. a _ a a Tökk két malaM tl. Aa aléaoka iamk aifttiéai kaul. A konyha faill atgy érato-aaa tampolyog alf Oéaa úrfi. ügy rigyáa a iépéaért, miatkt tojáaon járna. Utánoakat-Ita Igyaaaéggal a laémtkatita rtr aat araa-ttal áll mtg a Káléaao ka ajtaja alétt, még a füléi U majdntm ada tartja a kaMyakra. Mér trrél taaki tam mondja, kagy ama kai-gatémk. Aatáa jön Béadar, fiatalabb OéaéaáJ, da QgytUtntbk k Kopog, miatkt fitpapam TOloa lábán. Oéaa vittttlmdal t botaaakodé araaanl aémáa faaytgti mindkét ökléről aaki, kagy agy lápkt ta merjen tenni, mert magráaaa. Htm U tatt, mfkaayáaakodatt gömbflljO t tlég iniyot ergamaolomok tél. Moat aatáa kttdédik tgy néma játék mtlybt Dótta latrán urambátyám dérgé hangja rtgyll, mkl a távoli maaojdorgée. 8 miaél aréeafr kaa ktttél, Oéaa aaaál éléakakk taglajié^k-kal adja t ad tára a. távolabb némán éllé Bándornakf ki nem lehatott taertnotét haii-katai ama maaytkbt ragadé navakat, mag alégaHéaét a régtalta örömét, annyira, kagy Oéaea aram miadiakább amtlkedrt hangja folyton aagáaaa Oéaa úrfi jéktdrét, mig végre örömében tánoaolni ttto rltttli, peres* oly Igyaaaa, kagy a ltgotokélytbb ntnatm kaJ láttáik. Ekktakaa a dtkgS haagok köaé tlftj-tatt takagáa k rtgyli,taBÍ ottkkemer mtg« ráltaatatja a klléaböaé ka agalatot. Btaa a dérgé kaag mindinkább gytagll ét aaakdll, kinn Oéaa ama ép oly mértékbe* eavaaya-dak, mig végra a kaaaéd 4a efcrla tloémul, Oéaa urfl mag agy taaa, mialka a hflvaljk-ujját akarná magátél alratai, klaoayára ilyenformát akart Sándornak tudtára adai; kno már ttl tam blttam rolnal" Ka Aa tttk mind olyan klaaapiat dolgok. fOrténik tok máa la aa táhaobákai Ul in, ameit máakéut, 4a miadaaltt mtg* ttik \|»I/»b valami, mirD taljtt Inératttal •tmaapkataé ta aa aHwakt, kagy t aat k aakaé ktaalakatitak. a a a H(y ayatáal fl-tol amktr lép ka, I. L at olkaikáki, Féitake* aáa klrfl, mialka tolvaj vatas oly halkan jár a padié* kagy még j» légy áaagáiát k moglaktc mtlktta kaltoto. iagatog léptokkal mtgy a tém%4 aatka [ajtaja fcH letoa tudja mlvt imakn t remeg, Aa igaaál aty t tlftgaft, ktgy még aa aftmM k migHimlk. Mialka ntm le jé eaéadékkaa taraéakált, ptdig élkagy f. Uiytii kit: tudja,de mért: aat aaa. Ham k makéa att tadai, kát aaak látogatni pH, a padig akaratlanul k da Veaették láptoi. Már kagy annak; ia mi aa oka, Ml kaka MMm ktifctutmd mtgma»Wt vákad kafcaa •Aa, mtoi m Aakg, a mdgfc M, Itamlm 0ak4yieUll mltlkm tamí Mt, mig aa tka aagyta Atkagf Ltktt Ham ayit Oetadaae* a4a ttaptljtg, meféfl t ki* IbÍmL ÉMMd am, U Ak? aa »italaik mdégtkl t §a$?M nAi ktoy^a kaaét. ktgy gyamja immá4mm$9é% m k mtg j k km» ia> it kiM>, kagy lm aaé \|k kagy aa MM, rfta- viaeaa akartok aampa lyogni, da — ninm idejűk. Myilik a háléaaoba ajtaja, a kijöa mtmtél t«ií\|)galva OmaOa kkamaaay. fiH, Aa ajkai matt 4 nagyon bájt moeolyra Uktakadtok, a a aaamaikU elréítt kálié köay k a%ka a fájdalom kttaya. Mag látja a két IttkOldlL BigtCa karag gyul ki tatmaikta, megragadja aa agyikai, ki rimiáikain épaa Sátdor volt, mari aaai tudott oly ka mar tlllaaal, mint Oéaa. — Hát to akamrféfii aint, kkitytaaa la mwdlad mag. — Már hogy adtf — Még atm n akarod tadni 7 IV, tol--. Mond édta Stayikám, aam w a papjaik, kagy a Tékaai a maitktr kim, a vadgaaatoayak — Mtgaaékolt t — n t látod kvká, kagy tadod. — Daktgy tadttt, atm k knlktam — Menj te kamk — — Hiába, atm tadatt karagvéail Hka akkara Mai Mmkilta magát mbéka, ktgy a kamfaak tikagy tagjeága tárt mm tagadéit Aat ama éta édaa apja aa tgéaa dologra, mikar mér jéi tok tatt a kjét; aa m^d aullia, ka taayka amrttítok tgy-■lat, laaa-t olyan Mtortéga, kagj mtgkéijts MttHiK ) ^?4a, a aiat vakmd aaAr, «aa» (Magam b eaiaátom, mart k aam tr Imtavt mAyai^) kaa k tokit kak kél kdaap, atgktt aa dkgyaáa, tokedatoa^ atadaa--aeak kap kmlnS a mér aaa at iMinllh \| é \' I \|a aMfTáitattol aa iAI atoáeai 8ak Aa tlétépw aaaakaa aagmaradl artdtü %i bet, dk lama k ma, tomatágot toea I maga. Ott fégté\|i aat a fél magyaréi, ma-tyal tadf Ikiaa honnan ronatolt tU ebben aa lidgn vüégkáa. Egy eatr amk kapja magái, a ijedten babarik (y\|kjáka, (aaayi klékjaUlka rolt, kagy a mogjorét k magárai \|gje) mintha oaaá mao«ka lepte volaa meg. Pedig nem k ■amla rali aa, hanem agy má^a« erla torna élte lelta lérf férfin. FelUmerheijOk 6t: Téjtörí Jlaaaér. Halkar aaa>talaa4l jött, a oakie aa egér rabatté éeare jöttét. Körüloéa aa aUaaikábea, eaatáa aM-rma awbjéWl egy kék katoaaaapkál, egy aeaaáwiáa piák Ugvél, amam fejére taté, aat bálára köti, aidalát padig fddiesiti agy madaagoa ffeggt kaiaaaal. De aaép magia-petoe kot, tléia örült a ajva. Aaatáa még Biiaémkkit, mint jött, oda lopédxik a háléaóba ajtojáboa, t Igyelmaeea TÍagálé-dik a kak^yakw át. Saépei láthat mart matolytg, aroaa klmaalktlafku JBrlmkifajeaéet. Mt Élállana att laton tadja meddig, hia oly aaép, amit ott boán lát Tkaecaeea kárpótolta 6t Ittoa aaaa káaatéat, mely gyötörte, k mídfio kara ImédiHt QiaolIájától bamuaaia kellett, kagy ktdkliulmattilglnik eleget tegyen, a itasájánakj ia at\'géijaa. Da aaa tartott taká, II bóimulra kaaaboaaájtaták, mfét itt raa» aöélktl), kegy valaki (adná. Még egy ideig gyOuyQrködött, a- tette ▼olaa tbg tat aokáig, de bem hirto kiállani Myeafltgéet kall, majd pedig km niaial tiráat Így téUtnll hallgatni, a meg ae Ölelni aat a alt, ki ily ktdra«piciikének adott ékMet, tatán magát aat a nyugtalankodé iéaágal. — ~ atm lehet. F^lpattoal aa ajté, egy aikoiy, a egy-mái ny a kán oatagtyk j — ^ majdnem et* feledtem, bogy máf itmét nem aa alé- Padig dehogy nem ott I Oivattom vajaitól, vagy kallottam t, aam amléktáem, (tán épeo magam úrtam jmár valamikor régen, aaért fekdtom ai) La álotaak ilyképeai BMghatáraaáaát: t8alktlak, aaaa kejalaatjlk magunkat L htlálaál, ki aoaaélya eaerint houaabb rö- vidtbbidttg várakomat a Ida a a bájában, aa élaibta, mig vég»e kedve kerekedik a • bememt bennünket a Ifogadé termébe, aaaa atgkahak. Hfaaay igtaa r®\'1 Mwányi Jón/. A vasúti menetrend. A szombathelyi püspökségi urodalomhoz tar-novai erdőből 40 hold (1200 □ ölével számiba) vágás alá adatik; - ag erdő tölgy, bükk és fenyőfából áll; az ajánlások féfyft évi ókti hó 20-ig a Izombathelyi püspökség kőzjponti gazdasági hiva-talkhoz nyújtandók be, a hol a közelebbi feltételek-ről is, bárki értesítést nyerhet Alapíttatott 18\|38-ban__ Berény József Ju Milhofér S. ékezer&z, arany- ős lezüstmöTea Jíagy-Kan Inán, a városháza átellenében. Ajánlja: I nagy ékszer-, arany-, ezüstáruk b riöi remontoir-órák raktárát dói választékban, ijitányos árakért flff Kölaönöt ntgegyexét u{án tmát rt&iletfisclés mellett is. Mély tiutolette) Berény Jézsef ezelőtt Milhofer S, . ékaerém, arany- a aaOaUnflrea tl H19 \' i:-Kinlitán, a ráiDtbása átellenében. hqttfti latlsea Irkeilk i tatai í aiMWv\| ajwe Ljtti. It a.; lén j i SfRfi 11 é. 4>\| mm iTtgy.wal tt. n J •^ÍTJimr\' f- íl)th>R»-M«-\|Í ItfMr i»-\|\|U éialK tlt.lil «H I m l a a. n m t . ti m rmr* thj* U \| m- \\ F\| rWyUL) j I ihiaíjUll^ia WB\'>em M LlliHi. liiriéa a\|Mt.a^iat.MM «u jaj— i.Síii tip. 4tmN"a^ ali t kJ f la .Wij.ea tó 1.11 f ti t é. ir iliiitír tl 14. \'IBtl It. I U II é.-flV al <H fiUriapi Falel&e «trkealé: láMá LAJOÜ. Táraaarkiaté: fim A SH UÚH Hirde lések: RÖSER MIKLÓS ÍÚdMi Itfülii I Njünáotfc poUári én kerenkedel ml Iskoláin Mtrf, Ujniág n\'caa 23. ttám, ak iékalai ér weptrwber 1-éa te-ai katdetéi. 4 alff«dékrk Mrétala »ng. 20 Ul MftoU déitíőtt 9 - IS, JélaftáB $—4 érü\| cttllaéUmti luiésrlract 80 jr óta ajlt erőmből tartom fcu, 4i mér 9000 aévtadéka iaU ridig. P#I-prl lilflltahaá • kamktdrUal pá-Iklra képaéltdaak az iljak. liercske- áelHl iikoláBi • kenik. áfcaéHUáTel, « Mimiiké \|ogo«a 1-Uk i kiiHil cpétl lakéslcri ■Mimi 4 imlé iném mui flilr Hn tasári rwiéte alau áll. i tfcf iftBBtk khlMtn layra Elöflxefétil réllkháft OKTATÓ HÁZIORVOS Gftyiftudotoánifi ét egétnéMgrf hetilapra. Saerk aaati Dr. Brnck Lipét, ffimanlkalára Dr Major Antal El fiietési át a negyedévre 1 írt. féléari 2 ÍTt egiu évre 4 írt . Lz vOktató Házkxrot" u rgyedlii p oemfi folyóirat, mely kiváló siakférfiak, gyakorló orrotok ét énetem tatárok támogatéia melle t, gazdag tárkáiát foglalja magábtn ruiodtíon gyakorlati Imeretek-nek, telyek az egéztég mrgóriztetéte régdtt Ntflkiégsek. Tehát pótolja az orfotf, t bol nincs, icgitaégül szolgál váratltn bekövetkező térfUé i közretitóként van hivatva az orvot ét betegei között. Tartalmú két fóceikket az orvosi tudomány jegojabb magaslatán, tárcsát, jelleméhez mért könfedtégga); állandó rovatai közfii pedig az: rendeli szobában, az olvasók gyakorlati ismereteit gazdagltja. a jekaé mindi 7 ennek flréoa i_______ ki^AiW^tóen a külföld tttnéményei <1 a ritkább esetek magyarázatával ato\'gil, aa „Orvosi kérdések ét felietek\' rovata nyitva áll minden előfizetői k éfött. Bizalmat bizalommal viszunzjink, czélunk az orvoai tudomány népszer üsitése. 8 hogy nem anyagi érdek, etapén a ezél szentsége vesén I, elhatároztok, hagy tanítók, nép- tt oltató körök az .Oktató Házio W-t egész érre csak 8 firt. félévre csak 1 firt, 50 tor. kedvei mésy árban rendelkelik meg: Mutatvány számok az eddig megjelente! ból, valamint próbaszámok ingyen ktjldetneb a kiadóhivatal által, Badar aten, VII. ker. UrAly-itaa 36. 333 3 3 Nagy Kanizsa város tanácsától. 6556(t. 883. d-e tm éaa.3r. 341-1-3 >»<o->i RÖSLfi MIKIÖS \| Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa részéről kőzHirré tóíetik hogy az 1883. iévi XX.tcz.2-ik §-a alá nem tartozó földbirtokokon és területeken a vadászati jog 1888 évi November hó 1-tól számi-tanaó egv más után következő] 6 (Hat) évre l évi ISrtdber hó 11-ik napja reggeli 10 órakor a városi tanrateftmbe a legtöbbet igérdnek bérbe adatik Az árverési leltételek a város fójegyzői hivatalban feetekinthetök. Hagy-KanizsáB 1883 szepi 15. A WM n d»jnmiihm A liniiliwti iiüili vtfc fa M t iTIg i I & "T--" rém atyák rfi IIIbéiI iHily< pif fc ih ktoü ■riHf^MÉiáwij kjiilihÉbtyilhotmh A ti—l—II tritkak inlMiiM- CUkktgy <hU a Itt itt ért volaki, ígjM méjU ráU. Bt ktü laaéi m Do kollá, kmtHgltatk oda hmm. fW-ÉBÉyá HHdgoi ttom* Ulkuo* UM, á* tt. -tft M, •mm. kimMmváay nuo ffOlff m - ZI0J8 H m magy «mi\|k •TJS 81.10 •H* HJ U9J0 118JI nuo S6L95 asm, mogy. élamvoaoi 88025 811.78 megy. kmáat hoak M. Tó 8888 » 113-50 111- Uami mw^Bgyvk 109 JO 18618 tt. klr. ovoay U$ 8.78 aapoiBoo dor m 8Í0 vállá Imámra ílM 119.90 , fáriára 47.36 47.40 , Bmkoro Mift 68.81 Ab ifftt kmét fttb« hgyj. «áodkfct, UHfatMá^ MM mén, mm\\ kiváiuví, b»»m \| arfrt, Mt n«» mar barnaai, lakát «4a-roÜoaaL Aat a Mtlogáat, • Mgy kmlán MsH aávM fckodt komogáa fajas W. 11 enafiil haBgok, a miatU miiül Mátkára pattogtok volaa aát, a iwatka milj a aaaféaj loUl «if4ka huMUk foloa. - Eo ó, - aAkajt kama magáhaoj — mily H Mn ml Astáa oom tod már tllaaláHaai, mag ragadj* a kílioowt a mint aa anmlii, —1/1 a ftUafam m4g bátrabbá to» — bao/il. a CflAKHOK. Az •Ntuobában — laraaaUt — Owk »gy wó, • ■wayi gtad>l>l vu i\| f vallat, oam k Italokol lakatsa írni rélo, aaélkll, kagy a ktpaafcm kÜaaai-lárfvol kifogynánk o tárgy kdl La lakatta M (•• kéraai Mfjraa U próaaí) Mohaak a M\|M kMpkorboli Makréa/ak tiiko^ la Kim titka* tartalmát. Aat a mámtala» Iraa • Ma Iraa edáayt, poharat a kOlfkomot, otalyak jobb ídík alkalmára! miad oa akéitf amiaiin a pekáreaékae dtoaaltgaak, a mmé kinn kilakadaak 4Uag y atotuágokban — a^aiiaaakékaa Hát aatáa aa aa árva mílii tá ott lankUa, mmmyi tkkaada%oi tudoa ■aailat a kifáaoai a^yioiikoak. Aotá* ónak boki kéli mkialoai óbba o aiagáayaaaa Alié még «l%§4 aj (látmík, kagy aam rfg Ha ktmtllják) aaálta a—kráa/ka, m ott mii látói, mé§ oo triakIHI ia viamakaraad, I iak— ptdig áifatánwáeek kallaoa Inna, kagyoaofc aagy)ákál éa papirosra lakomám, ami okkoo voa. Mág aot o oogot aaai mo^ kai k Haladat, aa b atvmatm, léváa ott agy kla Íjuk, aalfaok Ukój* gyakata ntfláio-go)a oo ■ilaaakál, annyira, kogy alka oo ééaa aioi aoa piai aaaáálai} kogyoa lakat aoi kagj aook o wtolaiai Aak oly koaiar kít;okM««\|ák o oai^ttkat, faálg itgukjt lfii baoto a alfka S aaak o itta* ioloo lak aofeom ártotloaal aaaavoiaak, aaért, av( ao a lla tg+r kkégta mo]4 agjiklk «ojá sáskák aaf«)4<, matyókat attéakiat aaiift lomaak kl, bOgy raggakro kiHnymUaa o aaolgátá Oo mikor mé* a kUaaoaay (nllaWi\| fvé aa a robamakrloy ia) talfl^ia korit o aor, atár mAgia wgeekol\|ák o 4o%ott «Mg> toli))Ak a rafiAty k«M, • o aaagáay agárko attaa agéM btá kákorat WyMaok - — ao — Aki Oa Hl Uaa Téködar?lsUp, Mgyaa mép, kagy ■aglálagat, ogyk uáat-kaoaak. Aatáa loQltaÜkf kiaálfák inaitól, Wyik a kamÁd,4 trtfUóaáa ki toájo moádif, o a Tekk kM aolott ol. Ao allmabo ■Ipaiiiai kari. A koaybo Éaltl aogy ávoto-aaa aampatyog atf OAaa ari ügy vigyáa 0 lépÉain, mbtko lojáaoo jánio. Utéaaakat laa tgyawággal a lafcatkatiaa ravaaa «tao> moI áll mag o hálémako ajtojo alStt, mág o ftlát la mafápam oda Úrija a koMyakro. Már avHI aaaJ4 aam »oodj., bogy ama koB-gatámk. Aatáa )Co Sándor, Aotolokk Qáaáoál, do Igyotiaaakk ia. Eapag, mbtka. ^yipma ftbo lákáo. Oáao vlaaoaloráal a kaamiakadó aroaaoal aámáo fooyagot oűoákát Qklával aoki, bogy agy láfáat ao mar^ao laaoi, mart magráooa. Nam ia HM, m^gkony áaokodott gOmbOlyfi a •lég aalyaa argamootamoktáL Moat aotáa koaáfáik agy aámo játék malyba Dáoao latváa aromkátyám álrgf koag^a vagyOi, nifit a távoli maaoyáflrgáa. 8 mioál erCaob-baa baacál, Oáao ooaái Üáakakk toglojt^ok-kai ad\|o tadtára a távolakk aámáa állá iáadaraak, ki aam lakotalt lamanli kall* kolai omo maayakko rogadá aoaTakot, maf. otágxláaát a yégtalaa örflmát, aaayka, kogy Dáaaa aram miadíokákk amalkadá kaog)a folyton migáaao Oáao úrfi fákadvát, míg tágra Mmébaa tánoaoloi aam riktoll, poraae oly Igyaaoo, kagy o iagaaakályakk iwaa kaOotarik. gkbáakaa a dörgfl hangok kflaá «IAf lati aafcagáa ia vagyOljomimakkoamr mag* TÜtoaiaija o ktíáokCol baogoJaioi. Baaa a dArgl kaag miadiakákb gyaogttl á> maldll, kiaa Oáaa arooo ép oly mártákbao aavaaya> dik, mig vágva o kaaaád áa airáa aiaámal, Oáao ari mag agy toaa, miatko a kttv$lyk-agát akarná magától aétotai, biaooyára ilyaa-lármái akart Báadaraak tadlára adni J hoa aUr aat aoaa kktam voWt" Hó áo aaak aáad olyan kftaopu* dolgok. Történik iak máa b aa iMmiklkn itt %y, amott máokáat, do miid-üt mog* aaék alyaa votami, oM la^m «ávattlo) almoadkotaá aa aa oMaaoka» kagyi art b ookatt k>m>akititik. a a a %y oyatáak ft-lal wabar láp ba, t, I, ao illaiilii FiWakw aáa kM, miotko mi«a\| voéao, oly kalkaa jár a podiá% bagy mág a légy áaa^áiát k magiokai moüatto kaliaat tofitag Mflakkal magy a láno%á aaaka »\|u\| Élk lataa íttája méri nmkii a romag» do oly Máak a otfegaf^ kagy m% oa ia maytátaaik, Mmlka aam ia fé ■aéaátfckaa tfraáoMéi, paé* áakag; m» Uépgatai jfí>, kii i ta^K ^ márts aot aam. ttom !» makái aal todni, kái aaak iáftafolai jtttl, • padig akoratlatial ia mU \'vaoatták ttflai. Már kagy aao«k ia ml aa oko, aal Maa JmaAroaattaa m<gmao4m^ aiomi kafeao iamo akartak aampl tyogai, da — niooa IdajOk. Nyílik a bálóaaoba a)laK M«o aaamoít tárffgotva Oioaiio kiaoamaay. fiit, da ojkoi maat már aogyoa bá\|o* miialyio Wiamkadiak, » a monotbál aiválva baflá k«a\| ia a%ba a táfáoUa klaya. ■ag lát\|o a kát laakajádlL Bdgtla •fyibot, ki viMidikalii ápao ftkdav vok, mari aam tadMoly bamar aiüaom, nini Qáaa. — Bál to akaaatáfa mima,biaiayaaoa to maadlad mag. — Már bogy mit f — Még aam h okoradtaMf n, ml--. Mond ááaa Saayíkám, aam la Madiad mag a pafáaak, kagy a TákCai ar aogai o aaoJikor kao, a aodgmamayofla — MifaaákaJl t — Ró látod lorká, Ugy todod- — Magy latam, oam ia kilimm Mokéüft^aotl mávákoB tomá kak, aág aa flHlMB áfc • T»a a^yoa d»kagf Lakat. Bam ayk H mmémm aáo aamgalyag, amgál a baíl- — Akt omk am oaiaAaaá * üt Ma goa qff 4é>j aal oatva^ voao tt, «\| \'3,1 IM# MttW! Am kBfcaafe l«gf ka I mmfn, mt m, ápgf aa. fkmtiméé, ife m • 151:i — ttaa] m — Biába, aam tadott kangadai I Hám okkoro (Mm ttwbaki mogát méiéki, kagy a boiagaak tAagy oagyaága tárt 8MB m- hfia, mikor már \|di Ma airta a tt\|ál; aa mofd mvgláiom, ka aaayirm wttlMk agy-máat, laaa^ olyaa bátoraága, kogy magkér^oo. Maat ía arvo moao^pog oa • ayváa, a attai volaari mAr, gj lova (Magam iá aa^áiata, mar Mma \| miatt kafta kél U aa atfagyaaa, laaiaaiM, \'" kag\| kaméaal) éa mér aa S "j I Da magHlN^Ú aa idij Aa agl^ak aaoakao awgoakodt aiadaliilgl baa, éBfc lakája h von, Uooaágot toaa í mog. Ott rágo<áija aal a Iái magjmái, mo-lyot tad)\' lataa kaaaaa HaiaU aM abban aa ioaéttaa vflágboo. Inmr mok kapja magát, a ijadton babnrik iyokjábo, (aunyí lálákjalmdáie voll, kagy o Hagjarát ia amgávai igyo) miotkk oaak aéoAo lapta vokm mag. Padig iwu ia ntaÍEdUjj volt wm, hanem agy ioaga* arla l«tfl íáijja daiáo létá Orfis. Felúm«H>eijBk fér Tfkdai Elemér. Holkav MaMalaotl jött, a oaokiaaa agár vakatm áaara jöttét. KMbáB aa aiámabáboa, aoatáa vam lafíjákíl agy kék kotooaaapfcát, agy maaáao m\'piák bagirát, omost fajára matt, aat ká\| ra kMi, oldalát padig kidiaaiú agy ma^a\|» függi kaliaiaial. Oa mép magló, palái Maa, alfa örült a aaive. Aoatáa mág ■iiBialblaa, mint jött, oda lapldaik o bálámaka ajUjáboa, a figyalflmaao rimgálá-dik o iaiealyokao á>. Bpápat Iáikat mart moaolyog, araao kimonámtotloo 6römkifejeaé«t Ölt. SláUoao att btoo tudja meddig, kim oly aaáp, amit «tt baaa lát Tina.....a kárpótolta ft lataa ama káootárt, mely gyötörte, mid&a kovoa imádott OtBollijától bomaaio kellett, kagy kadUtaimttlaágáaak eleget tegyen, a kaaájáoab ia nmlgáljon. Da oam tartott aoká, II ká múlva kaookoaaájtolák, moat itt vam BoálkOl, kagy voiokl todoá. Mág agy időig gyönyörködött, a lette vaioa mg ml aokáig, da m bírta kiállani Hyöaaörgáat ball, majd pedig kia oaeoaomfi airáat. így láUaoöl ballgotni, a mag ne ölelni aal a alt, ki ily kodvoeepiaaikioak adott álotol, aatáa magát aat a nyugtalankodó iámáfai,--aam lakai. Fa!pattant ao ajtó, agy mkeiy, a egy-máa nyakán oaQngtek; — majdnem el-Ittadtam, bogy méf upát fem oo aM-mobákoa. \' • \' o o Padig dakagy aam ottl Ólvaatam valahol, vagy hallottam a, oam —lábmam, (tán épen magam irtom már volooákor régen, oaárt felad tem ol) aa élataak ilykápaoi magliatiioaáaál t B8aületünk, Baaa l>ejelanljOk magaokot o baléinál, ki aaaaaályo marmt boaaaobb rá-fiAakb tdaig várakáotat a 11 a a a k á j á k a a, aa áielbvB, mig vág»a kedve kerekedik a a baatmat kanalakat a Ifogadó termába, oaoa maglialoBk. Hbaoy igaoo iáuráafi Jós/. A vasúti menetrend. NpMttg Itaalita Artaalk laáat K liHil kőttt 14 rnaom. npm1 11 4. A>] ■(«. v.. U- i am J «I0. inB 11 4 • p « 4. 14 f. u \| \| mtm \'Mi J to. m a! 14 o tamJ MiH^J 44 Mr 1! M mri t a lu l» » w rt4»s UpH1 IEí BAMri l««r« t FaUlöa aoaikamm: VáMá LáJM. TárOaanrko«atl: lfOFFHáSIf lét. Hirdetések: Pro giitt>ik IHáaalra myva ím ROSEANKlín SM l-l Hlrdetós. A szombathelyi püspökségi arodilorahoz tar-tf tozb novai erdőből 40 hold (1200 □ ölével tó- g S mitva) vágás alá adatik; - a? erdő tölgy, bttkk és Z • fei^ő&ból áll; az ajánlások fólyó évi oki hó 20-ig 8 X a Szombathelyi püspökség köqponti gazdasági hiva- q ® tálához nyújtandók be, a hol a közelebbi feltételek-röl is, bárki értesítést nyerhet msmmmmm Alaptttalott 1838-ban Beróny Józsefei.^ Milhofer S. ékszerész, arany- és iMritotmlTee Jíagy-Kan ixaáiii a fároikáu átoüeoébeo. Ajáolja: ud ékíxer-, arany, ezüstáruk i Qfti remontoir-órák raktárit dós választékban, jutánvos árakért Kölcsönös mtgtgytíés atáa eladás \\réuletfiselés mellett is. Mály tiaatalettel Berény József ezelőtt Illhofer S, á ki serén, arany, a aaflatmBvm vámháza átellenében. ROSER MIKLÓS iiWaE értHitéü Hytf vAaaa polgári éa kemkedelwl Iskolám Badopjrat, Ujrtlág ntoa U, ■ám. aa iskolai év maftrmker 1-áa várná kaMlál. A aAvradákrk felvélela tag. 10 Ul aayaaia déWŐU 9-1S, dáhttAo AArüg wáMkalA latiiatamal SO ét átk m#4 rrómből tartam km, ét rnéf m aévoadáke vall Ulg. Pttlr gári iakeláBbttD a kamkadrkal pA-irA»M\|Mi\|Mk at iQak. K«ttto* Mai iskolám » kmá- akaáéaláTai $ ttomtíté Ntaal-tak a ktiaaal epérl takéatoal A aavatt-iatátot twotil SAaar Jáaoa UaAr vrartám ttlaiá Ali. Elöfl7.elé8i relliháN KTATÚ HÁZIORVOS Qjfógytudomémyi és eyéusfgügyi hetilapra. IrkaeatiDr. Brack Lipót; ffimonkatár* Dr Major Antal ifüetési éra negyedévre 1 frt. félévre % írt egéss évre 4 frt I Az tOk(aló Háttotu rgyrdflll e oemfl folyóirat, mely ki véli Uakfér fiak, gyakorló orvosak és egyetem tanárok támogatása pl, gazdag tárházát foglalja migában minduon gyákorlatí ismeretek melyek is egéxség megórixtrtése végett nflkiégaek. Tehát pótolja [rnmt, a bol nincs, legiuégttl szolgál ráratlan bekőteiketó aérttlé •eki II i Lözvetit&kéot vaa klvatva as orvoa ét betegei kötött. Tartalmas aihUg két főcsikket az orvosi i adománv legújabb tnigtslaián, tárcsát, enntk jellemébe* márt kÖByedtéggel; állandó rovatai közöl pedig az: armii lendeli Mohában, at olvasók gyakorlati ismereteit gazdagítja, a kéli nfélékben s kfliföld IQueménjei ét a] ritkább esetek migyarásatával tio1 ál, at 90rvoat káréétek és feleletek4 rovata nyitva áU minden eló-fizet ak élótL Bittlmtt bizalom mai vmnttzonk, etéfaak tt orvot! tado mán ■ néptimititlte. 8 bogy nem ujtgi\' érdek, etopán t crél szentsége veté -el, elhatároztuk, hogy tanítók, nép- és olvasó kérők az ,Oktató Ház oijv«"-t egész évre ctok S frt. félévre cttk 1 frt. (O kr. kedv ssméóy árkán rendelhetik meg. Mutatvány számok az eddig megjelent rkkól, valamint próbassámok ingyen \'küldetnek a kiadóhivatal által, Bűdi fthtea, VIL kar. király itaa 86. 839 S 8 ihf 341-1- Hagy Kanizsa Táros jnnácsától. B656(t. 888. KTi, Tcietaaa ény, ^ NagpEuiizBa város rendezeti tanácsa részéről kftáhirré tétetik hogy a^ 1883. éri XX.tcz.2-ik§-a alái nem tartozó földbirtokokon és területeken a vadászati jog ibÚS évi November hó 1-töl számi-tftijdó egy más után következő 6 (Hat) évre t évi Október nó 11-ik napja reggeli 10 órakor a városi j$ tanácsterembe a legtöbbet Ígérőnek bérbe adatik Az árverési teltételek a városi főjegyzői hivatalban betekmthetök Ni\|y-Kt«izsin 1883 ssept 15. A váiatl taaáea 80. tíám. Nagy-Kanizsa, 1883. szombat, oktober 6-áh. X. évfolyam. A st«setvaal ÉtaM Fllto ks>y< k i i ifc liÉii. %fcrefcá». etesa. StI « 4r»fc Kgáma év»e • frt m«n 4 ft. Negyedévre 1 H t\'»4<tiwO«ijfoe 6 baeábe* setiuw . Hj— * kt tSbfeaqBri 6 \| fcv. IWyt^ 80 kr. Aroaiéei e kivéts!- Urdetmé- ajek »k« kéty^Éi- faÜl lODseéig \| I itt, sasomi maisa wétrt % kr. ZALA Saerksssttl Mii H»m a km sast-iemi rtak ilW kloloméayok katéee ift Bajtaatosa 4 Bérmeatotlsa limlsk aea sskbSI fogantatnak al. MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASAGI ÉS TEGYES- TAETALMU LAP. Kéairatok üm íz n yimsr: pstitsora 10 kr. A Nagy-Kanizsai várom Öbadelvü kör, a Zalamegyei GgyVédegyíet, a Nagy Kanizsai- ét Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület és ii Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. IlJlAjILIff StTZffXXVT IÉTS2ZE: fiZZKCiff ÉS fiZeiSSATC. Nagy-Kanizsa okt. 6. (V. L.) A „Táreaskör" holnap tartja évi rendes közg yülését, mely alkalommal bizonyara többeknél fog fe löt leni a gondolat, hugj czélszeru e, bysaoM tAraaséleti visaoayaiakta nésve, ka a város értelmisége ^iüs-sino-klpes tagjai három-nógy társalgó körre oszolva, szétforgácsolják aaon erőket és eszközöket, melyek együtt felhasználva és egy helyen alkalmazva, Kanizsán egy hatalmas társadalmat képezhetnének. Igen ám, csak hogy ezen nézet hatalmas ellenzőkre talál, kik azt állítják,\' kegy mindegyik körnek más és más a kiindulási alapja, mis és ttiás a speciális feladata. Én asoaban ezen érvelést sem tartom helyesnek { mert habár elismerem, hogy a „szabadelvű-kör" első sorban politikai egyesület, mely tekintetben specaialis és a többi körtől elmó czéíjai vannnek, de rá kell matatnom arra, hogy eaen körnek tér- és időbeni állandó létezése a jelenlegi oaervenet szerint Is tnlnyo-mólag társasé leti feladatok állal motiváltatik, mely jellege aa alapsaa bál;ok módosítása által még felismer hetóbbea kifejezhető. A kereskedelmi oasinoaak Is van különös csélja : a kereskedők közti flaleti érintkezés állandósítása és «zen élet foglalkozás körébe vágó tárgyak f»letti eszmecsere lehetővé tálele; de végső elomaéeben ezen kör is társalgási és saórakeaási, hisz ÍŐÍsi adatai megadásához eaak a társaséleli gyakori óriatkssés utján jut. A .Társaskör* az egyedQli, mely kizárólag kedvtöltési és 4 szó rak ózta- \| tási jelleggel bir. Ha tehát in nltima ánalysi mind-három kör malatlat^és társalgó egyesület, melyeknek aaonkiv&l csaknem ugyanazon tagjai vaanak, s kik még csekély kivétellel egy politikai nézetünk is, szeretném tadn^ mi lenne aaon elválssstó fal, mely egy kalap alatt való össsehozásaknt, t i. egy körben való egyesülésüket leheletleni teáé ?, Ossiaoba rendszerint csak késő ősssael és a tÉklá hónapokban járnak a tagok, sőt a legtöbb ember még ezen időben ts akadályozva van a társas-körök látogatásában; aais figyelemreméltó jelenség, hogy igen sokan s főleg azok, a kik agy a közügyek, mint a társadalmi állapotok jobbra fordultán munkálkodnak, inkább komoly discursus, amint kár-tya, billisrd, fekete kávé, vagy újságolvasás száljából szoktak megfordulni a társas körökben. Akkor tehát ha a komolyabb essmecsere mellett a ssórakoaáe és egyéb társalgási kedv töltés sgy helyen, minden igényt kielégit01 eg feltalálható : legyen szabad kérdeeaem, egyáltalán vaa-e értelme annak, hogy akár több casi-noaak legyünk tagjai és oaél nélkül többszörös tagsági dijakat fizessünk, vagy éppen olyan körnek, hol ismét ások nem találhatók, kikhea való osatlakosásra s a kikkel való társss-életí érintkezésre közéleti »aempoat-tfől utalva vagyunk. Mivel pedig szerény nézetem sserint a kik Kanizsán élnek és laknak s itt bármiféle állással birnak, kell, hogy a város érdekeit olőmoa-ditólag is köerehassansk: as előso- rolt körök között annak létezését tartom legjogosultabbnak, mely a szórakoztatás kedvtelésének ktszolgá lásán kivál a városi érdekek elő mozdítására helyet, alkalmat és eszközöket nyújt: ennélfogva kívánatos,, hogy a „Tánáskör* tagjai már a holnspi gyüléeeo belássák, a eaaino tagjai pedig hasonlóas gondolkozzanak felette, hogy a szabadelvű körrel való egyesülés foganatba vétele hazafias és vároei kötelesség. Nemzetrül-nemzetre. (0. M.\\A fepebbi\'csiin alatt egy budapesti nérnSt lapban az általános helysetet megvilágító szép ősikkel találtuk, melyet érdemesnek találnnk a következőkben magyarra fordítva lapunkban is reprodukálni: Földrészünk minden országaiban nagyobb vagy csekélyebb hevességgel és gyakorisággal egy komoly bajnak snlmptomái törnek elő, mely baj a nemzettestnk vérerein keresztül kuzódik. Agitatiok, demonitratiok zavargások, rablójáralok, lázadások, összeesküvések, mindezen békrrontátások, s a vagyon éa élet elleni támadások a legkülönfélébb jelsaók alatt és látszólag a legkülönfélébb irányzatokból lépnek fel, s mindig azon merték sserint, a mely szerűit a patóságok tekintélye tiszteletben tar tátik és érvényesíttetik, a goaosaaágnak különféle fokozatát veszik fel, alspjeiletuük esem pontjából áronban megegyeznek egymással, közösek minden állammal és minden nemzettel L és nssonnemü okra éa-gednékkövetkeztetni. Az államforma a népnek nyújtott szabadság vagy szolgaság, mindes lényeges befolyás nélkftl marad az általános kór tünetre. Parlamen tárizmusun k nem akadályozhatott meg oly izoméra eseményeket, azokhoz liánon lókat, melyeket ss orosz deepottsmus érlelt meg; a köztársasági Frsncziaorsság époly ksvéssé menti a kollektivistikus áramlatoktól, mint" a monarchikus Németország a socialdeookratiai mozgalmaktól ; az irekimk nyújtott nagy mértéke a politika? és személyes szabadságnak nem akadályoz mégolyan iazonyatosaágokat, a minők valaha a balkán-félsziget Ugfélreesőbb zú-gát gyalázták meg. A közös baj lényeges okául, mell idővel erőszakos katastrófára vezethetne, nem Európa különféle alakú politikai állapotait lehet tekinteni; a talaj, a melyből mind e méregnövények táplálékukat szívják, a gazdasági. A nagyiparnak hatalmas fejlőjdéee, a forgalmi eszközök bámulatos sokszorosítása, az osztályok és népek folytonos milliószoros érintksaésm, a zsurnalisztika óriási kifejlődése, a tudományos és művészi kincseknek hozzáférhetősége a legszegényebb jerámára is, — mindes oly sok ssükségletet és igényt ébresztett, a melynek eleget lenni gazdasági életünk, részi ot aa átmeneti állapotod, tökéletlensége, részint különféle terhek és akadályok folytán ez idő sserint még képtelen. így messse körökbnn a lelki egyensúly, a megelégedettség as adott sorssal eayéesetnek indult Ily hangulatban meg van ugyan aa előretörekvés ösztöne is, de a gyalázatos visszaélés veszélyének csirája is felekezeti és társadalmi jellegű lelketlen isgatások által. Politikusok, bölcsészek, nenkset-gazdászok és dillettsnsok már rég elárasztották a világot újítási terveikkel, melyek útját álbák a fenyegető bomlásnak és átalakulásnak, s mivel fi betegségi proeessas nemzetköz^ természetű, nagylelkű férfiak már rég a nemzetközi gyógyítás eszméjét hirdették és propagálták. A miKtarismus és a háborúk ellenségei, mivel azok a közgazdasági ealamitások két kiváló okai, a béke és szabadság szövetkezetei, az európai par Ismernék összemüködését. Egy publicüsts fgy mo»t megjelent: Unitié viribus osimü röpiratban, ezen f evmének átvételét követrli az egész társadalom e politikai térre, belevunva az adózási-módszert és a munkások megvédését. Ssép álom, s melyet jövő századok sem fognak meg valósi tani. A mit a legerőteljesebb parlamestek sem képesek saját orsságukban teljesíteni, szt bizonyára nem képesek a földrésztől követelni, hogyha ere-jök tehetetlen képviselők bozzálépéee által gyengitteiOc. És mégis igaz van abbaa, hogy egyee parlamentek, egyes nemzetek valamely bajjal nem birnak, mely as egéss földiéast látogatja meg, hogy a legnyomasztóbb bajok némely alapokainak elhárítása aa általános kedvetlenségnek csak az Összes kultnrállsmok törvényhozásainak együttműködése által sikerülhet. De talán sohasem volt pillanat kedvezőbb, mmt a mostani, melyben a nemzetek és kép vicei eleik a közös 1 J1L1H tárcsája. A szabadi ág vértanúihoz. (As tnái gjlissii MMm n.) Üm «abrksdtlyek feividiiáwiul tnlbnsgé-ságában, és tudatlssságában vastag hibákat \| köret el. ét UUH tis Wril ts tstíaj I nmi s mí ssmi s ■! sssr. tM«n«sk árt MS, • lm Rendőri ét cansoral viszonyok. ;(■& U^ Misiim ág is iiiiiSI Mrtt»ili.rtH) l<rnsss nldn. Ham enlasM kiiilgl * korra kénvn, Ht\|kn m«n H>—in saéljákél, a rajse-taaiá klpása kirilé Mym k»Ü kíttositsw n san<ll#vime»jikssk. Magyen tsraéwelas, hagy itt ««m sssn riiilnlpB van stá, máf s üMáÉMt % gsnnmtstflfc sAsné-ksn kik salüss sask —Wneai aitél, saily sijr msmtlyiékssgjsnií gsseaitiilksl, kik ssm sasé, mtf a fogért \|sfcásn kt-nasaa, mint eáH, a méf § hag^sk le nMéraá mM\|«sn s^ Éii Ml J^tfsaatts* srfbsr sssgMnsIssa estét sen. A \|eVsmstf nngttmkwnt \|slnMmi0^kso aaeNkk^ ■ÜMÜlsiiltMSt ssAMgm és asm stt^é \' üm ISImnl0§I ligliIlláiII S asá, kaarkn tátétm sIMMsg ás sliB g lÜBÉ ^ n ifi A rtadfirég m ufébbi neme Owtrák-iwifkss JGL Lipót alatt jutott érrényrs. VWmális rseásssrrt isiskm enk 1816. ntás fsjlassteiett és snnsk nyomán ama világos-\' slgot ksrttlff, uadorité wimilik fjiiskiéstt \| •■éjjel, mely tovább mint 30 éven ál Owtrák- sfs^c empéséfá váU — s— \' > mm BMiié( aa," hsgy siésntt nb [ jskksa a dolgok — a demutétánsok asrege, \| a B«p«UÜk* társnsága., Emma rendanerral WtMUiknl egybe-kapeseívs van gróf Sedlnioky Jéasef eeve, a ki I8í7-18I84k a nadfrág élén ál\'otl, s a kirÓI sgy oly ómtosen ítllff történetíró, smI Kronss est mosnia, hegy: M«rhes feladatát a UgWHgoi nbb módén kssesetSlvkie •» titkos wnáirségM n Isgssélssebb kitér-jsdésS kálóvá fcjlssetitla* A mi komák, moly saon vívssáayokwak toül, melyeket\'as elóbbi eSmsedékok «nsn-vedéssi és litsielmsi kivívtak, még gsnds-latban sem képes saon visesnyekka kslyea-hsési, molyok oson korvnakkno IliosUk, ssdykon ssao—k miaésn seá, vagy lott által nyüvánimu sseksiiHl vélemény tStva vnfc, kneam a malykan Ütekaales ntnken és gnláé kémek asféiyévol a saiv l^kslslkk ésmémek is kiketmni törekedtek, és ést is, ka SMg noki latolt, biatetéwe méltónak nyfváaüstték. Habár Omtrák-MagjratormAg ÍLJW óta\' ama igen n siketeti vstaml lal-piHlÉil jÉsUárfgail. TTillsisifcj lestek\', kegy Omtrákorsfágot a többi Európa enltnr tlsiéttl hortnolieo olxárja éa a msücssi el tompáiéi Saon fókám lenyomja vagy mag-lartsa, smly a bet ..Imasokssk sa aralksdást a sugnk értolméhns hkitiégwt vsgy ké-syolmssaé Isgye. A rsséoleiek sgém sarával, olykor sarabas a nosstáo nskásiá váló, temmiíék tórvéeybon Mm gySksrseé prszi* állal a logssSkskk kőtárok köoé moritották a assl-lomi fcrgslmat, oM nem írióatnk s tosmok is koiUtot kérni, ko altéi lobotoU félni, hogy a gySlSh monern msmék fltüdamánsk hor-éenéjává lehet. — Bá birodalom a kfllfO\'d-161, és ksUeiéSo uralkodó seollom befolyásától soigorakken záratott sl, mint valaka; a ksttsidro eoélé uti levelek, mnk sn át esáJjs ée hatéra kijolSléie mellett és ifj Is esek nagy séhenén voltak elértetik; a kaf foWi Egyetemiek léisgstáss esak kívétolképen ksfelyáoee pi(s4ok>oiok segítsége moilou ás ekkor is oeok ntkAbb oeelskksn eogodtetett meg ée oasn\| rendeseké\'y a tanítói vagy let-késni kiVatslra kéeetlé proteetsneokrs ie kiterjedőn, Miknélaáal&t mskáese veit,kegy kalittól egjjotsafteksn képensék magnkat, mivol n nyngati tártSmáayokbnn boeesa ideig áfpno nees, Msgyor- és Frdtlyeieoág kan negjen kiáeyee tsainUnsIek vehak pisteemae ikiil^snk wáseáro. A kttfSiá sssűsmi tsfmáksi, kSnyvok és nteágok n lesmigwekb i vimgálal alá vepmnak, és a ssshedrivasklek, kegy ke a tndomáayekkel tsgtslkeatnk lie, kísillitlism sttütsttnk. A esneam kisájáei rsnéwássk ssígerát leg-inkáké éresiék a IBli Imsti és Ukténet mnokák. Bs«Mln a ayAvánes eklalás éea é krtüklhasijils> illislisii elákoiyee- kivBtofta MpMüi ksedvs as állapelek ansn ^ irta elél vagy pedig osék s tartalom ssigera viaegálata ntán sngedts meg. Seját föcoteík ntán s Unárokank eié-adáet tartam nem voltj sssbsd. A sajté — és pedig agy a könyvöket aüat a kiHapekat illetőleg — époly önkftnjw, mmt sógora ssnenrs nyomásé eleit állott Hegy végül a essbedelvtt oemék lefedésének a esaked nó állni ie eleje vétessék, sgy s titokbsn Isppengó, dennneíáne leaitnég e legnagyobb kiterjedésben volt orgsnisUvs és ss árnlkodék jatalomdijekkel bnedlttstlsk.* Eoon éltnlénoe vonáeokbes rajseljs s vieconyokat kSzvotlonOl Sedlniesky hivatalba lépéoo ntán, egyik kortária, mi maUett kang-enlyoraa, kegy befblyáea Magyaromágra is kiterjedt, habár eeeo erenágnak államjogi áliáeáaál fogva fflggetleJnek kellé lenni ea ad vari rendfcséglll Azt kínná aa mm, kegy as smliteU roodaeabályok elég ssfcohiak voltak - ée sa máekép vols. As InOl év eseménye merftlstt megftlemlitettétt ss aralkodékst és mi^ a hallatlan nyomáa danára találkosott oly vakmsrC, ki sgy étiken „Á mabadság a kSvotksaP atréftt is irta: Igát a gyávának, ki remkatee ksrtii Orsságednak ftayssl világait; 8 eaokou ssakodaéJken lánsaait Ksgesfrditi ftlálesssss. hissnyes volt, hegy a JséUkUjilm még ifckákk eiigiritad kilstl.e mintán nem volt iebetstgee n gsadellkedást olUttani, legalább aaon voltak; hogy a gondolatok kiéléséi aekesitsél, vsgy lilnmlissl légfék. Kese ssélt UveHsjas tWk Jeniár l és preeoi báitetotU A külföldi nemetek politikai, kaaem tadsmáayoe ée irodalmi mbéiralok behosatals egémen elifllalett, a könyvemsmgera vís>gálsi alá vonattak, mely majdnnm aaonoe volt a tilalommal, a belföldi nnjtó pedig e\'y seS k határok kSsé szorít tátott, kegy as ekeei kodásra valé léleksete elakadt Ktrfalsdy Károdnak egyik drémájáhél a fsoreplé •ssemélyek kBsél egy pOepSköt kitöröllek, tekintet nélklll arra, bogy éppen a megjárok ISttébeiáhen evémoe pSeptk jelenté kenj werepei játmott. Séhsjtvn mondá a költi: ,Üj primáemik (Sednay). éber ée kivein* lelki üdvéről gondeokodó nr; ke igy mégy \'evábk, ekkor imádeágos kloyve kot kell írnánk."! Egyébiránt\'ea eem vek ss idfibes sgé-essn veetély nélküli, mert egy kstknNkna imnkSeyv.is lenkart ikina Károlytól (1702-1808) sltlltsintt a essem i által, smrt sem ss Py mlvek isekám néwmáje moriatvett dolgoeva. Babér Vstteraiek berateg sem kárt ennyi kefelyéseel s betel viMonyelari,B sBSt est kötöneégoees képeefik, mágia iréikm a iisisi át illetS véleményét mini, mhsl ekksa lagadhatatlasnl as ffisll kSrSk vllimlayi tflkrQs0dik. Bnkéea más peütikájél igsiiisi akarván ebben a követkssSkst mosdja: .trodslnu jnanekSlettkat se alkotmányoe Més^lsneéggsl Mg ksfie akedályesni, mi-vei sgy sksstsl msesrshAss áHamkss aaép Lite s kormány eealetksoknllsasága ás sért Ijeoteti a msveinidlás elvét, heoemsgjme ^jS^tSJS^lJS^\' —lokiéms nagyobb öeetftnaéot nyer betolnak. Ál egyee népek ét imm-tok iilpi MMI fennálló korlátok •okfm voltok magásabbak, ét rit-ki* Mg jobb ai el leassta v ét a f y\| tol. A mi a mull saásad liavrate ét erkftteni éreUeége elóti régente el-ooyéeaeltoek iátssoU, óriátÉ nagyaág ba iimádóit fel iámét Mér régen nem borsaik ét áem lOrekaeenek aaon mi gaeabb Javak után, melyek kOsOtek m emberrel ét népekkel; t ni vei boagóbban kéretik a kolftabnégnket, melyek semminőknek elismerve, félig elfeledve valáoak, korúak több or-sxágban érte meg a világi ét papi hatalom közti, a klaápkorban meg-k esdett barcaokat. A katboliciemoe ét proteetanismua közötti súrlódások, mely előbbiek a kivívott tért respec-tálják, megújulnak mai aapeág. — Booan iában a görög keleti metropolita t óv a katbolikut klorua tulkapátai ellen, éa a katbolikut pdspOkOk két-aégbe vonják a krleti egybéa npos tolí küldetését. Hasonló kOadelem kéesül Romániában. De még éleeeb-bek mindenütt a nemaetitégi ellen-létek. Egy felirat miatt , melyetel-olvasni trm bírnak, kibágátokra ra-g ad tarják magukat a horvát paraeatok, Tála mikor a gyűlölet, melyet a legtovább torló háborúk szítottak, gyorsabban eleoyéosett, miat a hogy begyógyultak a karútok állal OtOtt •ebek ; még a harcink napjaiban t^m győzik le a goneta men vedéiyek egé-ttaa a küzdő nemzeteket. Mai nap-tág évek ét évtizedek békéje nem képet eloltani at elkeaertüéat, mely a báb01 u zajában keletkezelt. Alfonzé király as udvariaaaág legeleó köve tolményének megfelelve, elfogadja a tob lei wig- boltiéin i uláhnus-stáaad tulajdoni jogát, mely na véletlenül Btrtatburgben fekiaik, bolaap aioa ban már Köaigtbergbea lehet, ét a fraaották e miatt vad\'dQbbe kergettetik magukat, mely sajnálatot kibágátokra vezetet\', éi aepanyol királyt, valamint a Jobb spanyol hazafiak öaéiaeiét megsértés a pyrenaei ál IamotKémetoruág oldaléra kfnytzwhi. Ha van valamely mllval betolom, mely a aem-aetitég korlátait lerombolja, akkor a katholloitmut az, moly minden embert egy kftztéggé akar egybe- fftaaL De aaon aemaetköd se&vatke-nettói, mely a Luther Ünnepély napján alapíttatott, éaa páaa világi hatalmának kftlyieállitáaára akar törekedni, kilátják magukat a fraecaia klerikálisok, mivel at Oeeiftaíjfe a német katkolikusolt vésésétől windt-boreUól iadult ki. líajdn< ni ! agy láteaik, bogy az emberi kedély bén 4 legszebben hangzó búrok tzakadtak el, ét futó óráktól eltokiatye, tfcielyf ben valamely irtózató* katasirófa kelti fel a részvétel, sehol "eem* keltethetik fel többé a teetvériiég érzelme, ét a leggyengédebb érintésnél csak a gyllölet szózata hangothlítik tel. A ki mai napság a parlamenteket éa a. nemzeteket a nemzetek Üdvére j való* közös eaelek véére akarja öaztö.nözni, a sytipbut kövét hengeríti. A békeazö vei kezetek laaeaakánt elolvadnak, gyQléaezéaeik, batdfosa-leik figyelmen kivltl hagyatnak, 1 valamely nemzetközi, agitatiéía to4 vábbi nemet ezélokra el tön t minden remény. Mégis igactágttlantág volna a fáradt kezet nyugodni hagyni. Ama közös veszedelem, mely at egész európai társadalmat fenyegeti, naponkint uj intés közöt reformokhoz. jMentQl taeavedéi ytteb ben ét gonoezabbul hirdettetik a gyűlölet evangelíoma lelkiismeretlen agitátorok réeaéiól a társadalom osztályai, a vallásfelekezetek ét a népek között, annál buzgóbban kell minden ország bectQle-tea emberei részér ól a tettvéritégnek prédikáltatni. EgyiiUlt erÓvel végre Ikerttlni kall az egyet néprétegéket ét nemzeteket egymáshoz innét közelebb hozni, ét igy elókétziteni a taellemi talajt egy kétóbbi közöt, vagy legalább hatonnemQ njitó mOködétre ne mzetról nen>Betre. Országgyűlés. - okt 8. - A képvitelókás mai Illést Iránt rendkívüli érdeklődést tanusitottak agy képviselők, mint a közönség. Jóllehet 11 dlés II órára volt kltOzve, már 10 Órakor nagy tömeg tolongott as országház elótt és mintán a jegyeket még tegnap majdnem mind elkapkodták, a jegy nél-kftl maradottak erótrakkm akartak a házba benyomulni ngy, bogy a karza- tapad a tténre, melynek Uposti általa megástátok a loyalliás ama {ámbár túlírnának áldtaé-eltáiai lenni, s melyeken a neonotok agykor egy Igy l kedélyük adományait Urak-iák. Osetrákorsság aaieseoa lemond Német-svasági saoHtmi hegemóniájának liin dinal ségéeH, mart még nagyabb faladatot IQstttt kl magái\'ak. • politikai >álsalyéi, midőn a kémet arövotség Ügyeit veeetl- Mily teeeiságoe voloa némely állam-Jártára aéeve, a ki kasenlé kiményláesol laktat k a mellem! értekekre és ások hatáséra, a nagytó mnvaknt ataal OmmímmU-teái, a mit aa idd keeett. A politikai laiealy egy sefaátatraméllé hábotahaa elvooaetl, a aaatttmé kapott padig, mely bennünket Hé-mstsraoéghoo HU, ktoSs kttllorérdektk állal jobbna seüáidult, miat aaatftt. Egyébiránt mitsepi kasanállak mm itadmabályok; a jé ténmboe larlaaati aa eltiltott könyvek elvádűta, sőt aa államkén-oeellár nmének IHJfJaVibll tudjuk, begy tatán körükben amga m naratatl makkéi Mtlvami. önkény tafeattl aeatekka (ólnak itt a Mtoll stémd frivol grindeiiapsmaaé, kik t\|Mviatiaa Voltaire, Ha-isn é> aa aMyo-ptdislék iratai áléit kaiontat tátották, titkon msikae aa édes méwgkll él vsaink, s saa-kolnei mlgkon még WUmalták. AkÉa^hngy e stnemwknek eaea ehye-máan agéaa Aaeéfákaa gyakeraétowykiaaay eága takmtft aaaak, kegy réeabaa immámsim maoét vett ne itoM salead leoáilml éope-kühat amméayoi ott. Aaea mérték ptdig a mtiy >tmtot á—lilákéi gyaktwHaitn, aem imául etasaa tym IHslinéi éew-Mm, totn\|m nmsfceiiÉmknrmiaylMma mattéit smmifla atom Imr másenéilag Os étosNM^It \' Épmntei aa Mkn pmmwe baevmálftkoa Big as é Wtoft Ml to-n mÉm mám Is t+áám <14 1 kutám mm b érdamié eteket — aem tagadhatták, kegy aa irodalmi prtdaaüéval atomban kidegw, alntasitélag viaoltatctt. Aaon nabéa magpró-báltatátok a>án, melyeket Upacaiali, nagyon lorméaseles vala, bogy monyodon a írmmk forrtdalomlé), okaiboa faámiiotia aá ít mag-aléoZtt irodalmi mosgalmat is. Mm lévődét vall, mert aa tnejploprdieták é* kővetőinek iratai ogyanaaon bajok la kikék ál\'al, ngyao-aaea igaatágtalaaoágak és lalkapáok által idlatalifk elS, melyek aaláa a forradalom bon vasallak. Ők vikarmederai, do nem okai voltak a forradalomnak, laaa agyébaént ■lg ma> milárdnl lwtartott lévtdéo volt aa, mely a etwkt aa irodalmi prodootio Ollaa alkosoritatta. Fetvnes esésaárniÁ ogyáitaláa ulan-aaanva volt a „kfloyvoeinálék ellen lé oébea mfg megor&itlateU, mikor a hirtelen átala-knláe keréken annyi galéd ember a fiaeekkák laBofmaan Lejcokj f». jébél lalelkeaell, kik éraQletQket változtatták, mint a lí»ata emberek fchlmomliket. Ilyan taptflalaláook araik adhatlak (Q\'ötta, mikor Slodionkoa, ki 1808-ban aaaak aaflk-•Igteeéglre mntatott, bogy }é volaa a kent* Aaégra aa hiéalem által hatni, mm kaiarfl ma rakat ioiéato 1 Ma igen Is, vagyon a rendiéi alapbél annyit, a mmayi anfikségw\' egy darab péanért minden apra tin olyan Imkét kap. KlMala rfmmmvvsl vieeitatatt aa iro dalmér katonák iránt, mllieialig bgv gyenge eMnivégáa Károly- fvérlret MI. kor t tiroli harmbél lemaratm ChaMaiar martfnk (Ilil-ISM) miiéi aaea gyandal lan tftka(áyÍK I Cmg geoamlin Üadi ifmilrtl kaloanlUonM kklié ieatkáaih mar-a eaésnér 1 tfm Ryaa oaüetoetlár-la oaek aom tmm Éfm valamit A hmaoa MeH mmtékmimyfU, begy ka Mm tokd metó njldkti bt knlUit zárai. A tömig annyira olálltn nt afeezát, beg> a képvtmlék caak nagy uebexen birtok a fdajtón bejutni. A folyosók ii már jóval 10 éra olóU megélénküllek. A képviselni padok egénaea megtoltok és Imsülten várta mindenki ns ölés mnpyitáeát. A felfigyelem terménélesen Tiam miainter-elaöl frlszólalém felé irányult.. At éléseim elnöki t^terjetxtéttkre senUsem flgytlt, mig Irányi DkaleJ haiárttati javaslata is, melyet a csángó-telepítés tárgyában benyújtott, szinle nyomtalanul kangam el, a mint a jegy só felolvasta. Indítványának indokolását Irányi ásom beton fogja elótorjeastoai. A tegnapi választások eredményének felolvasása közben újra érthetetlen, zagyva zaj tiltotté be a termet, s az csak akkor szűnt meg, mikor Tisza Kálmán miniszterelnök fölállott, s halk hangon megkezdte beszédét. Miudcnékelótt kijelentette, bogy jeleutétéoek megtételére már előre el volt határozva, ha a ház megalakulása után nem is interpellálják meg. Kzntáu jelezte a kormánynak a horvát Ogyben kitűzött irányát,! kifejezte abbeli nézetét, hogy n ntcsai zavargásokkal szembeu legelső feladat a rendnek, zz állam tekintélyének helyreállítást. Egyik ellenzéki képviseld e közbe szólására : ,A nemzet becsflleto* azt fejtegeti, bogy nemzeti becsület megsértése belföldön nem történhetik. Áttért a kormány többi feladataira, hangsúlyozva újból as oagmztolékeaységet, a melynek atján baladni akar Teljes nivébói óhajtja, bogy a rendel, alkotmáoy01 állapotok minél előbb, mibtlyt lehet visszaálüttai-sanak. Reflektálva sfra a vádrs, bogy trafikéit a horvátokkal, kijelenti, bogy etek ót meghívták, 1 hibát kivitelt volna tl, ha el nem megy, hogy felvilá-goaitia tfket annak az állításnak alaptalanságáról mlntbs bárkinek is ozéija lehelne Horvát-8zlsv0001 szágokksl szemben megállapított viszonyt egjoldalnlag felbontani. Egy képvitelói, arra z köz-betzólására, bogy „ék akarják1, Tisza rlviden biztosit, bogy ,ba akarnák, meg fognák keservesen bánni." Hangnlyoasa, hogy u alkotmányos rend visszaállítása mindinek iölött magoktól a horvát kép-vimlóktől fBgg, de ut koczkáztatnl, bogy néhány hét mnlva újra kltlrjln a zavar, 1 az adminieztráesiouális bajokért Msgysr-ország tét^seék felelőssé, ez legnsgyobb hiba lesne. Hangsúlyozza, bogy a czirner kérdéssel más kérdéseket, más sérelmeket Imebonyoiitani nem lehet. A czime-reknek Oly mádon való alkalmaséin, miat sz tOrtéot, meggyőződése szerint nem ellenkezik a törvénnyel, de nem tagad hatja azjt sem, bogy bona fide támadhatott as a nézet, hogy az 1868-iki térvény szellemében az akkor iaaagurált eljárás rejlik, és nem az, a melyet ujabb időben ilkalmsstak. Ezután beterjesztette határozati javaslatát, melynek első pontja a kormány eddigi nyilai hozatalnak tudomásul vételére, a második pedig a kor máay részére adaadő felhatalmazásra vonatkozik. E felhatalmazás értelmében a keltés felirata fezi merek helyeit min den ftlirás nélkül való czimen k nlkal-msztatnánsk, azonban az 1868 Ik évben kezdeményezett gyakorlat szerint fenn lévé éziéerek feonWgyatnának (tehát a pusztán bonét feliratokkal ellátott esi-merek megmaradnak.) A határozati }a-Taalai felolvasása etán s jobboldal helyeseli, ellenben zttgái és bosaua tartó mozgás támadt as ellenzéki padaorokban • a Ül lakot ás zaja njra felhangzott akkor, mikor a miniszterelnök u Igy sftrgÓs-aégéndl fogva a határozati javnalat tárgyalásának már a holnapi llés napirendjére való kiűzését kérte. Szilágyi Deznó as Ogy fontosságánál fogva azt indítványozta, hogy a Tímm határom ti javaslatát csak szombaton vegyék tárgyaiéi alá. Moctáry Lsjos cmtlakoaott ehhez az inditfáayboz Tiaza kijelentette, begy neki niam ez ellen kifbgáll, de koaata-Itálal kifánji, hogy az Ogynek slrgós elintézése rajta nem malik. Mádarlm ijémef, lt ellenzék zajot helyeslése kint vtll áttfinére a miniszterei Böknek azt, bogy\' beszédében ,magyar-borvM kMi Ikerményt\' emlegetett Pártolja Sailégyi Hnditvéa\|át Tisza rlvid fSnhmólaláaa atáa aa elnök a kaUrezaii javallat tárgyalást a saombtti ölés napi rendjére tttzto, 1 •ntl a rlvid, de érdekm llés véget éri PeHlihai hirek. ÉéL okt. 8.. (á Pesti Hirlsp távirata jkrimUm Miklóst, at ojoaen kinevezett szerb minbuterelnököt, itteni politikai klrlkboa eréiym U józsn politikusnak ismenik \\ Ó és tártai, kikből a minimtoram alakult, feltétlen kivel a királyau. Szerbia külpolitikájának vál-s tozásátÓl nínca mit tartani aó aj miatna-tériuin alatt. Határozott pártninesete nincsen a Kriiztics mmíniszterinmnak. Belkrtkd. okt 8 (A P. H. távirata.) Krisztia\|blnnetje skeziót és nem reak-oziót JpMt; skeziót oly értelómbea, hogy az eddig kivetett belpolitika mag fog változni, elletbea a kálpoMtlka aemmi módosulást sem szenved. A enaayol király immár spanyol HldOn vei, hol alattvaléi klkaslllao foga^ Iák. A jiadridi kormány — mini általáa husik — I elégtételt fog kivánni a páriái kabiaottlll • nem eUgssik meg a Orévy állal Alioaa királynál snomélyessB taU mentő-gotöséwel. Miláa király tegnap délután Belgrádba érkoaett; a páljraud varon a aűaian-terek, a diplomaták, lisalah ás hivatalnokok tesldlstilogL a skiipstina tagjai a uagysaámu kösünség jogadták ; Bisatios és hívni aaotbaa távollétükkel tündököllek, moly tapintatlan-ságbt mérvjsdó bolyán igea rossa névon fótiak. A holyntt kQllnoaa asak annyiban váltóséit, hegy a kibiaol ténylog beadta iamondáaál A rsdikáiis skapstiaábaa sek a mvar áa nahásság. Már aa is aag)00 kétsssé vált bogy a vlMttti honvonesié msgsssvasására többséget íshstns slssasliosnia snárl ashup-stina feloszlatása mindinkább valősainflvé Inas. oki li i (A P. a távitala.) — as a hir terjedt el, hagy mogmárfaaték; a kir A dtanai h is ott ság Inai kára a német bbtoe, miat aa sa idésasriáli olalkll hálálom képviso.\'6\|s, klidi .saát a megbivéhal. A mnahaprogramm ősapa ad-miniastraür InrméanstO tárgyakat foglal magábsa; aa Oléssnsh aovtmbtrhrn vossi koadotét. A Caily News slrglnys aaorint Pétsr váron peaükailag kompromittált tisatokol fogtak ol ft Gharkov kötelében mindennamQ fegyvsrsksl, aagy méaoyisága lőport, dyna-mithombákat éa agy a) nyomégápol lartai-maaé raktárt fedsntah fial. Kgjidoifllsg forradalmi iratok a titkoairáau Isvelssésok kerültek napfényreB va alábbiakból meeans elágnaé Oasaoeeklmanok jöttek nyomára, molyaak tagjai fUrg tiaalek a péoaael Mven rondái-kannoh. Baföttek, hogy a Pélrrvárhoa kösel fekvő Kelpiaobaa, hol a hadaerog mlesahi é^aadomáeyes ágai naponkint gyakorlatokat saoktah iJitani, logaagyobb mérvbon gyártiák a dynamitot titkon forradalmi eaé-lokra. Pétirvéroa több mint 180 tengerén- és 11 tOsértiaatol fogtak el s zártak a Pétsr-Pál erődből Sinfbirakben egy tüzérségi enrodest tarlématlai lo, a ki a paraantokro oagy befolyást gyakorolt s lkot forradalmi tényekre láaittUa. Aa oroas kormányt Igea kellemet lenül lepte meg, hogy oly sok érett-kora Uast omilsksaott a forradalmi pérthoa. A pár la I tüntet énekről As Isaaes repeblikánns lapok dioaérik Orévy tepinlaioa eljáráaát a spaajel király-lyal saemktn. A Tempa épenaéggel el van ragadtatva Aa orsaég klmlastlel tartöaik — ngymend — Orévy vnah as o)ebb ssolgálalértL melyet haaá)áaah tel t a a haaa-laknak aterseti megnyngváeér; nemss BMgaiertása a kényaa kteáéakm veiében államiérfibos mé)lé volt; a kfllfíldi kormányok mái] meet befogják látni, hogy ns oraaág aasreaen deesvouáljs e történt tla- Alioaa kkéiy Isabette aa királynééi sat sergOsyMa: ,As elalk ápeo me^ táte ffik e követeágrfl} «• Mg fogok \|eieHeí M «Ía0kt palotában adandó ebédenmid e királynő igy feleit: 90eeretett fiaml mis lenben helyeslem atjáráaedal.\' A firanenis lapok még mindig kivétel uéikQl Alfona kkálylyaJ fogtalkoaaak. A OambOUiata lepek egyre Bismsrokot vádol, fák, bogy térbe esepto Freaseismmágit. A radikális lepek sgylU lámedfák a speejsi királyt a német kaneaeilárt A kormánypárti lapok meg WUieoet híbáatetják, sasai té dölva, hegy Perryt meg akar}a bokUiM, eaért idéete eil a botrányokét e spanyol ki rály megárkaaáae alkalmából. Diplomáciái körökben áioaénk Ferry milárd és korrekt meplsrlésál, hagy aép. sserlségét végleg koeakáatelve is, sat Uaá oaolte Grévynek, hegy emk menjen el • syaayol királyimé, s mentegető nyiletkosaiui hárítsa el a- 8penyolorssággel relé vissál; veansdelméL As elalki palotában adeU ebéd ifm barátaágoe hangulatban folyt le; le am nem volt a király rábirható, hogy még eg; napig Párishan maradjon és hegy kdlön 10-aatot vegyen igénybe e határig. A speeyoi kormáoy agyanis eet kívánta, kegy hala déktalaaal thjm vissse Spanyolonaágbe. hol aagy ellkéasüetek Myeak laaepátyee fogadta táeára. Arra e lurre, hagy e spanyol kormány jegyaéhet kéeall tntáeni Franeninanaáf ktrmányéhtn e llalslássk miatt, est jsgyu meg a Tempe, kogy mikor e speayolispok eet aeébn boaiák, még nem volt todomáauk áiua halárteeU nyilaikosetokról, melyekei e kfleiárseság elelke a király piétt teli • melyek után remélni leket, kogy % \|é vl-asony^a két oraság köst nem fog váiteeáx sseuvedni. A mLaarshiils éa kleríkelis lepek a tüntetésedről- ráaáml tolsott, résaint elferdített réssietoket kOoHeek. A liivalales lap kleláse saoríat Grevy elnök n pálya udvaron esna-vakkal IdtÖaOlie e királyt: „A kOstárseság kermányáiek nevében fövök folségedet öd-vleOiai. ísmn keeia se oraságbs, mely oly élénk roktnaneóvve! viseltetik SpenyliMség iránt e mLanmáanak érti magé, kegy fol-ségodet rendéfa gyenénl fogadbaije." A\'fons király ujktisSsio a aaivéiyss fogadimást, Öril — ama\|á ~ kegy Pbneaieeesnégbne lehet, kel limait, a kel aohéu időkben menedéket lelt. Iá hiveteiee lep a Itnietlarli egy sóéval osm\|salihmfh meg. A kinUynál tett látogaiás alkalmával Orévy ae^l aabndta a bivalaiae lap kle\'lea hintnym mtgnkbaa éllé Itatott a király is ladni fogja — egyáltalán éem aa oraaág ératfaSH fo^éaik U. A kirélf, kH igen aaoghmott selaeM stnpiaéetoa ssagaurtlBa, m \\n MBMfbea mondott ttm»Hal Mind Mpr eo, mk e (borfnemd lapok aa É Is a aHIyeÉtéUndmk, msKtsÉésÉswÉe. ^ SZÍNÉSZET. A aeiaon s legérdekesebb elésdásokksl végeődik, aainláranlelunknál jelenleg két veodégmlráaenő aeerepol, a follé^éeoik kél aégkivül emelik ee előodásek értékél. > Kedden, oki. S. A .Koldoa diák* adatott, as úttal barmadaeor. Igeeán sseglep^ éa nevelheti a lárauiat öabiaalmát, hogy a 3-dik előedáal is oly teli hás oáste végig, miat akár aa elsőt; s se leghívebb mértéke éa kritikáin a társulat erejének, mert ra\'ő* boa nem mindeenspi körülmények kellenek shoe, hegy vidéken agy darabot B-asor lé-heesen előadni. A eeerrplŐk e régiek voltak Ércej, Boiánd, Briner A., AradiB. «analiál lak, miat alőraflr. Seordáa, oki. 8. Beroaegné Daee> Nine elei vendégjátékéul Sordoe Viktnrien é-Najao E, .Váljunk eil\' as.vigiáléke kerlli aeinre. A darabnak mlbirálati aaempoetbél folfodonbetl némi fogyóik saéasit negyheu eltakarja a feledteti ee e aaiporkáső, Inem anrllamssség, n ragyogó oeprb, mely e vígjátékot (IlonáiUtaltan kedve»aégllvé tesoi a mslykss foghelét má< nsmnelek logkitlnőlb Íréinél ia keaaislea ketsalnk. le e pár a-oellenoe frai eeie tula]donság se, a mi esen ssiama katáeál aeh időre bisloaiije. Vannak oly piháaa kdár helyei, do a mfivéasi feldől góté eheasi minden éléi, érdraságét, n legkényesebb fordulatok00 élsiksmUk egy sseilenrdue ötlettel, e nemhogy megbetrán-keenénk, inhább eainte beerlákany kiván-saisággal knllgaljnk s várjuk a továbbit. Alig áriak rá gei dolkoeni, minden ujabb jelenete leköt s bámulatba éjt atolérbetíeu-köoyelmQságe, bonvivant kedvessége, moly a btat is sseretelreméltévé laére tenni. Cip rieone araija a dara bel, s EL Danaé Kína ssaneny nagy gonddal s pompás felfogásai ábráeeile e attanélytS hölgy«otk él. Aa I felvonás eton helyein, mikor a férfiak gyar léságait gnnyoije, melyek a férjes nők bs!« lépéseit is menthetővé loaik, teljesen 0 hol) sel magaaislán állt, de a 1L feiv, mm k> válóin Julliast jeleneiét, melyben a váJá.« pwsamm kálaé\|bss)tlm bmsaadahnm vekét mondja el, — eet hiaaalh — egy kfaeé sl ejtetta Vek aibalmaok a hpestf ntm>ri aninhánbon Mókámét látni e aaaropbon, ki mm réaat oly hevégsetl mlváesattel edie viesee, begy utána a lsgns\|smbk tapaeh kangamlak Isi, — Deam II. etsteey pedig am tty ktvéseé érvéoyeaitetta, kegy nN« t áamn venni, kni nSnÜanl áéa. Aili ismsüyikiéiii Ist* pontra hág, de egymtnl klábrinlnl Is asg tér, — kifogástalan volt — Somogyi ar tagédhetfunal igen kivélé, Irt ám 11, képeit le játéhásak baM értáke eMen eo» tok kifogást, de m se eNbdt, le nata ■étffS\| MM i affrkofciilmt kapoem, m I fcftépéeébéi a H in »liil4l IlinynaH — AJtemár pedig In lejeet* 4itej4 m oMálfc WJI^é mim L---- ■Wl \'w* MM, *C/ Adtemar gnvalár fe, aki naanamk mogkl ■inai MgMMrat ín képaa tfc a* HlÉiíiHn mailem omtgl OyprtoMat, Aránjl • fÉ\| mak m «gfetÍM, M udvariét jála#tfiiw Oilllrtlkli, á .4 Pajor UU\| •7 iMdáglilHpléral .Keféé boldf Mntetmté tpmntte, BMljTMk Méf éi vananá. Pnjnr Emília ntfot Ma? ■ék Matat te be magét • játékával és éne* kM tok miapadi roatiaoről tett igju ta» tatégit, át hangja tokanor egy kúti Mn • kÜtaőeM a köaép hangokban nem nagyon hajlandó a mndntetiukra. Egyébként a kn-aiaaat minbánláterutó kBaöiiaágaak régi moi r$m a 1 fogadtatát, MÍ;kn mind* járt elafl kilép—kor réeaeoflt, a vidéki primadonnák egyik kiválóbbjára eoot. — B o r 4 o d ur Dm Brmri aanrepébM igM dÍMréti a finom tapintattal játeaott i a II. fatv^lareettje aiá prodaoáU némajátéka újból (gatolta nép jiHimafl telietaágét Aradi E, éa Éreay nagyon ják voltak. Pajgr Emíliával étakoH dalaikat aajo kifér oatra iamételnlök keltett Arányi air (Kalaba-téa bertaag) mtedM megjtten éaéval hangol derülteéget kaltatt a ígeu találó eateaaéeeai jáleeott. — Sanvxatt, Kriantevul pompáé meg-jeteaéelkknl a iaaanlkedéooikkol járullak aa előedáo aik erébe i. K 11 8 n f é I é k. — ó falaéga eeveeepján október 4 a aaanl TtreaeMtedöth mákteegybéaábM . laeapélyeo itteni timteiet teltetett, maly al-kalomuial Hook Jáaoa vaaatéaa mállott a polgári iaká\'a ének- éa noaakara dioeératea buga lommal működött kasra. Jaian voltak A katonai, polgári katdodgok, főgjmnaeium éa agy éh lanintéaatok iíjuaéga a eaámoaan a klalaiégkál — d fililgi Stirliag Antal aataséki ülnököt, eleó-lendvai karilati alteparaat éa aleé landvai ptebánoal a eaombatlieJji aaéket-ogykáo liaaMatbali kanonokává novaate ki, — A nag]fkanlMal tekintet löt-alté agyiét kabalában alakalt „Zene-kar4 párlolátára inegnyért tagak névaoréról t Eaobieob Fridrik, Laipnik Jakab, Horváth Faronoi, Pntnmaan Péter, Keller Ignéte, Maaokeaeker Mér, BiUiaitea Jóaaef, Onrvátk Inra, fijohlar Lajoa, Neu Alkart, Farkaa iánna, Wabar Jéaoe, Hobteka Vilmoa, Bob-rerKáraly, Oroaa Samu, Bogánriadar Fridrik, Konrád Agaoten, Bnantar Gjule, Bcnnnnr Mér, Baganríadar Jónanf, Baum Samu, Habmiét Kérolj, Hainnaimann Öomogjl Ueőrik, Fiakor Tamáa, Grfinbeam Pál, OrtnvaH Pál Or. Bnnknrna Jóaaef, Gjérfy Jáaoa, Huny Bak BMegjnrodról, Hartoa • Bála, Fiodlor Ojnla, Sárnak Lajoa, Bonedok Samu, Tnrma lnitn, Floi\'nhhnoknr Jakab, Lanbnnbaabov IL, Bnlbargor Al»jo», Dvttraaák Ftertán Uaák fWonna, oawaa 40, alébbnnl kiaJantenykan Jtt, a tagak feddígl iétaaámn f SÍI. Tngaági illatmén; évenkint 1 fr». — Iin\|vvmiytk Aradjr Öarö Jntea aatetáranlaiának távnntával két hang varannjr adéaárál ragiatráihalnnk. Igjik aktébar 13 áa a kbéadaavaM agyaaltat ovodái-nak \|nvárn landanliiik, maorit fövő aaá-mnbkban kllln aaélnnk j a máaikat padig n <áraaaklrba« aanMáf bamntelntt Mérooa bétán vak atMOifvéas, ki notl már aim-tnrl argódé\'7l^ai bírván nkidbar én ad Hágj Kanina&o bangvonnnjt v ~ (kéktornjrérél Írják 16 fafcégo névnnpfa nflalnalbál Oáktornfán\'a Fartnnn raadltkT templomában » Qnocpé^aa ntaéi •éta tartatott K<nrm«k«d»t a kipaadil ééainégjna knr lUrfKni ^teaár «r nlnü, a n k>pni I ataakar ÁknUm Anna teSéi«IVH vanaiiaa nteM. iliimiréiáakat kall ifHryiiiMk n képmát dalárda a Ma-kar aaaaWgné n kainmon játékára a énn-kérn, napijai M iitontteMM nkmaman Innipáljm antet Mű magára. — loa^éélkél n naff knainaai kén ImIíiiiM ^gliiéürt bMaifn kikjnila, iéüIiIi abtébar fNv ter^n, an ida% a wémiitiifc áa H»lié»h nBéeÜaek. Aa tréabXdl kénlaíjgnik laéaanltán banbaá teb már m. kagp n tiama JlniÉrfw 1009 ■•■a w mt mmj Muair* n BnaanM \'tefiéit 4 naftbnanáé kiiglméa\|abai,oa ***** mk oiiikiH A nynrtMény táigpik ktnü Uvétekatl ÍM ánnab 1610 Irt. érték bM, mig a onéteak finiiai adt 161 darab 2390 írt ártébbM \| — t álnai tMáajI Héat tart a nagy-kanmaat kiadadnavnl6 agjatttel l évi akt ! • An, kétftn délntán 4 érakor nádor a<oani tn\|át kniyiaégikaa. Tárgyak i agj bangvtr aMjr raadanáoa, fcljé Igyak. A télaaatmény tag)ait aaivaa migjalintari an aten ia lian-ataüal telkiig aa oinlkaég. — ■itértgialtéa ím MjnamtWa Hnrvltanalg éa Mnrakán illatva Zalamagya köaö<L A Dráva telttel mérvkM kanyarodik Marakin kmárinál balfabb; Igy Alaé-Dombornaől (oteotékany (lldterllntnt mo. al, mig a talaé oldalon birtok nngjobbodáat idén all. £ viaiéa kaijrtat allaMnlyoaáaárn égatl anflkaég volna n Dráva anabályanáan, aaonbM m idf anorint orra gondolni anm tebotvén. agyonléra n batár ktyalO\'éa vétetett foganat alá, mi o hóban bofajaaéat ia nyar. — la la if rrntnfl kír. jbirétághon nljt^ynfvé ÉI6 Fotonén kapuvári kir jkirá-aégi joggyakornok no rontatott kL — A p émn^gymlaimlnrlam njabb raadalata értalmébon n pénaOgyPri btaloaok 10 évnél tovább agy baljen nem hivatelna-kodbalnak, annok kOvatkantéban vámtank-ban már 10 év éte működé Laadvay Jénaat m. kír. pánnlgyéri binlot ur ia lávaaai kény tálán körtluk Ml — Caalaaa Paala. Vémaank tetei kötött {atealag igon érdakat agjéaiaég idfi-nik. Caniau Paula, ki a 71 na ávakb»n ülaan-hon éa ámarikr ntfknlf várotaiban ritka te-bataégét érvényro rmtllo, ét mint olo^rnnga énakataé gylnyörl hangjával a miérté ki1 .töaaégat otrngadta, áafnnoal atjéban Kani* taéi értetetta Oanpán aaon végből, bogy itt laké rég nana látott rokonait meglátogatva, aaek körében m ut fáradalmait kipibenje. Cttiata ntmoaak a mflvéanat terén aratott babérjai folytán, da váJtoaalaa éleménjei ■tett te — meleg árdeklédéat érdemel. Ba-dapaeten atlIatoU; atyját kitdadkarábM al* vttntntta, ét mintán \|a t évea gyermek a nono iránt klifale előeaarntatat mutatott, Mjja Béoeba klltlaltt, hol a kia Panlina n logjaloaabb ntnatonárok vaaatéae alatt nnnyirn haladott, hvgy 7 évtt korábau három njil-vánoa bangveraeojt adott, kéaőbb n birtt Kai oboái fígj elmét falkötötU alj mérték boa, hogy tenitváajai torába föltette alt midén ■agbiváa foljtán Páriaba költöaöu, kadvaaon teaittánjál magával vitte Páriaba, hol u alig 10 évnt rövid idő alatt a kiváló körök kadvaaanévé vált nnnyirn. bogy Bn magyar aaedagjermuhnuk" nevették. Hoaaaadalmaa rolni miadaMU diadalokat olőoorolnl, ma-íjakat m ünnepelt ánekeeoé Londonban, Amtríkébnn ét Olanhon kiváló váraaaikan aratott, elegendőnek tartjuk annak Miamii* téaét, bogy C. minden lOllépéee alkalmával bájaié hangja, éa terméeeetea — minden ka anéraégtál távol aaratatratoéltóaága telytán Őaainto t teleltetéat éa a lagmagnaabb körök aaalag párttegáaát méltán kiérdemelte. 1877-bM egy előkelő gatdag anwynrki polgár nőltl vette kiaaőnkft, ki akkor a asiapedtól viiaaelépve ktaáróiag a béaaa élet örömeinek élt. K baldtgtég aaonban fájdalom nem tokáig fartotU, mart 1880. férjét éllemotvén, vele minden tietöröme aírba taállntt, eŐt a kegjetka toraompét annyirn meghatotta, bogy aaját élete ia bateeabb ideig vtanélj-baa forgott Végre jóbaráljtl nnaaalétára olt bngjta rövid bnldagaágá#nk aainbolyét, áa viaaantért KarépéU, hal tMninJ otnk a mflvé-wetnek fog élni I r o d a I o ». áa há»y mm alM MMaafc tofkatfi ái«ni» hnm rtetoi mwp >ii)iiaintii>ii s^r KiriM áa tÜktavafán - KI—aHéal Mklvte n ^Kiálli-táti Utmateté" nini munkára. An IStfi. évi nraaágM áhaláaaa kiálliláa tlőmnnkála-tei nnnyirn haladtak, hagy mntt már alivka-aatt m 41 arra, hagy a kiállttá éráekábM m agyna khatlilgik mlkldéalbtl téaykg nwakaadjéfc, a Lágy a kiáliitók n kiéÜitáara vonatktaélng tájékaaáat taeraaaaaak, a oaaok alapján a htilKtáma aatkaágaa toaaAlkot knM ídéten elvigiaeék A kiéMitéa mnrva-nte mankétetoi tett éiétktkék klnalikbill a a agj kliHiégat, n ktm aarilk Idákra nénva la-OMk tokálit jolltgioktek ttetek teinnok. Mont onnatea M m idnjn, hnfj migiimtiji mmdMki ama iiymélt tnaMlotekat, n toe Ijok haalkkoa tartják a kiélktáa análnk, ilérkiairt naank m hagy ngj a kiéi Ülte iliokllii kim—Iklói egjéaek, mint ignA a BSfl bogy lalajditápM lAnft lianégaij biaaUt 3 általa Itednti ma-bál jmatek k^nétáujléiől mngleleliltg gaadne-\' kodatt ugjai, mégia inajnntnn tapaaaulbató, hagy agj a kiáUitém bnervenate, mint hatá-nnmánjai t jkintotébaa a klateéég még en idő mertet »U bir kellő tájéí\|osotteággal. Iom több lo\'dnlról wénkaii bangtuljoaott bajM kivéd a jJkUlikbiíll megj\' mő .Kiállitáai Utmntetói tagitoai u áltrl, hegy n kiálliláa éMOkékMpilkaégM tndoifalókat, M ormégoi biaottaág által kindott lüvaialoa kiabn»áayak\| alapján, köunjen beaté térhető módon, n kiálliláa iráot évdnklődő köaön* tággal megiMitrtetl. An agyat knrllati tankét htlyibiiottaágok eddig ntali n magák katéakörét Umnriék, kőt n biaotiágok egyet tagjai még tneel aeml valtak agáeaaa tiantá-bnai — a Mönjvből jmegiemerik n kiálliláa egéan] aaervetotél, — a kiállítók pedig meg tadják, kogjj mi a teendőjük -atou pillanattól ktedve, á meljb^D dhatáronták magukat a Uéflitáera, egéat addig, mig kiállított tárgyaikat vit«aakapják\| Épen átért, mart aa érdnknlt kOkönaégnek toljaaen megbiiható lájékoaáat ki vénünk jnjnjteni, a mfibon övak aaakaak a köaleméhyeknek feldolgoaátára moritkoatunk, a melyek\' aa onaágot hbntt-aég álul már léojjag etabáljotvn vannak. Kiváló eulyt fektettek arra, hagy a ml elég korén megjelenjék^ jllogy a kiállilók a beje-lentétek köijttü eljáráttal kell a időben meg-itmtrkodliettenek, t o ónéiból a könyv ki* váló alőnjt nyújt m. által, bogy aa agyee eaoportokba beoaatott kiállitáti lárgjakra aéavo gnndatns aaerkoaotett betlaoroe tárgj-matató tagéijéval egéea htenjBeéggel a apabnlotnn feltalálható legyeu an a caoport, teolybo n kiíUlitendó táigj bojélentendő. A jKiállitáat lítmulaláa" október hé köaepén jelenik meg, dianna kiállitáaban, naebkönjr alakban, I8j-S0 inayi tartalommal. Előfiae-téai ára 50 kr., bolti ára 60 kr. Aa előfiae-téai nénaek vágj megrondeléaek lagkéaőbb október hó i 12-ig a „Kiállitéii Útmutató aaerkeaatŐaégéhea" oaimenva Budapeatre kll-dradŐk. (Fnrntna Jóaarf-tár, Nakó báa.) Kelt Budapaaten, 1681. évi aktaber hó 3 én. Balogb Vilmoa minitntori- éa kiállitáti titkár. Toldj Fornaon, aa nrtn. biaottaág jegjaője. egá.&HOS. Az én Márton barátom. Legjobb n világon nagjáraak lenni I — aaokta aa áa Mértoa barátom mondnni, mgj, bn nnm ia mondtnj de modora, viaalato min* deu tekintet ben arra vallott. Kár ia lett rőten anép magyar termét ét, valami ringj- rongy-gyal nlbaufiinui. 0\|yan jól illat fakato fiatjai-Ima a pörge kalap, mintha a iegelaő aaobrám remekelte rmnn; kát még oaak aaok aa éj* aetát Mtmekil — nhheli állitátomnt okmányokkal vagyok martioaéa kimaiathntoi a bebáonjitanf n nemhivők (de aaért nem pogányok) n\|leaében^ mert nem egy anerel-mea-levél hpvart aaatalfiókjában. Menéae méltéiaégtoljee -voltj aminek igM gjtkran mágia kapiii m árát, mart nem tgjaear kalttiatte lin agj végig nitt aa utotán: no, agytáetnh niódjábtn van edajira fetaitouL Mert megjrgjnoadő, kegy Orlkaágét már két eaáaeddal ellbk költhette el ralameljik őae, * \'87 ragyoiia öman-viaeta taámitva, Mm rolteOkkalUlbb aaamminlL De aaért magénj-nek Mm mond In magát toka, mert anarinto qgéaatégaa, éptoatt ember anagén j nem lehet, teáankkal ia ngyai amk aaambamállt aaa-méárt, ha tmnak tartották. — Ntgjon tno-retett kOlönéaködni, még pipafödab, maljaak I aimmi taérmaaátt tulajdonított, ia kfllfin-böaött mát emberekétől, állháta aeariat a fttdéten rajt.Ba volt n aomeei neimer, mnkkagj m idő, • kogjellen radém, még njnmát i* lekoplalta róla. Egy aióval, bolyra legény valt aa éa liárton barátom. TöbbJör aattekínt öaanegjaltOnk ool-legái köall többen kia tekanobájában, hal még In pdiháléC m vateMnai régiaágaik magjaiéntn t hallgattok k>laadjeit, mert Férte vngj LenÓMrál % agj mdott mtet akár oaak pipaMeléről, tértééi, hagj hlnbalklo\'a majd m egyik aaajd a mteit mv atott agj ángyot a\' mar kába, hogy Ma ad vagya, mart..... Bgj afcilimmal tátrai ataaáaa kertit -liften, tniat kltdöu I agj medvével. Otjaamjira élroaotott benatekm a képaaiet TáJréjába, hj>gj teé titkán lehetett hallani a l.eíjgelók \|k«aWlj:Kj»j n médiaP — ana-fte) Wntedlj a élnjéten minién a medrék* tel rplt dnjga, míg, Mártaa hnrátom ant ft hálgnt^a; no de m illető kn m éeteu4 anaHMjjotili peaitenúé»ával, mert Márton bárétea a4n mn rátett nfetek nak Uaeétet í Többek kötött éa ia valtam kátor egy kérdéet intéani boaná: láíljan étet raaott a Tátra vidékén f — Hej barátom 1 4-- kaedta a agy nn-gjet akart pBdőritani bajuaaén, mely még bőlovőkorát élte, hogy iddigra beváadorol-haman aa emlékek éléotiráhl, — ott vaaaak oaak anép lények I Hamar félbehagyó t a medvékkel a köavetlaa aUna a tótlaáeyokról kandalt kiaaálni; magénj Darwin tudom magteidnlt airjáten, bn meghallatta! hegy milyw reád b« vaaai n tiimlmilit. \' Hallod-e te Márton barátom — méitam hooaá — nmogí hogy\' álnok olt te emberek f — Ott... att, —wjtatta nagj komoly-aéggal — ott van oaak aa életi Erre mit ie gnndélhaini máat, mint hogy o\'.t m emberek é^i\' mannával táplál-koanak t bét vatárnepol Ölnek agj hétbM — Hogy\' érted nnt u igaai életet? — Már bmMy oaak agy, bogy att többet ér agy kőilltakiatéa, mint iU három liter m óból. A bornak nem volt haléloe allaniégi, mert randeaen n. knnnaó fenekéig tartott burérkodáai tednmánjaJ — An akkor aaJyanari ;vidék leket ha egy körlltekintéa olk eakat ér. — Érd fel barátom éeaeal I - ha aa ember ott körültekint, nbm.ritkán hiják valamelyik pmonéba, hol .hjrom liternél több mbimum. Már néhány év tergntl te aaéte« idő karakla. Mam lakatok rlla, de m már kaaaa Van m ambor tirtnématéban, kogf n mnkten történteket tlCalojtí, ba a jelet figjelinét. En kininj agéavM migftladkn Mérten barátomról. Történt egj aato hogj rtli melyik napilapban egj jurto akadtok meg mamáim. a8earaaotétleneég a Danán." - Még euM mit aeai találtam améélal valót, mart ma-Még nem rühneég, hogj errik máaik Bbőa« kínjainak orvotiáaát a Duna légy ötébM véli faltalékL Hanem a név kéeaáa-tett a aorok elolraaiaára. BX. Mérten kéj-Qaotnakéaél alkalmával a Danába teladt, válaaxtoltjával ágyOtt atb.* Többet nem tártam alvaaai, igen alaaomorodtnm. Emambfi jutottak n régi péromk, melyeket egjOtt töliCMOuk...... De mi aem fájt jobban-; al aem bucinsbattam tőle...... ö már a méavilágen van, hogy ott ia pörge kalapot viaelje att nem tudom, mert Mgjonttávol vagyunk egjraaáaiól. Murpkóti /atodn. Felelöa anarkwntft: TllOá I.AJOM Táiwrkaaatő: HOrPléll HÓM vnaiollA. Bili Jónak láttnm fólboliagyni n borróli beenélgetéeeel, mielőtt Lég a enemlélutéa beállott volaa. Egj máa alkalommal hárman voltunk együtt a •étatéren. Mini máa kor ugy md^ ia Ő kaadte aaőai a beeaéd fennlát Da nnm a légi kedvében mondta moat, hogj nagy ur .akar\' lenni. IgM levertee, eaomonun lépegetett mellettnnk, jövőjéről temélgetra> Károly barátom kenditt vele inooolkodni, eröoak-erajóvel ráfogta, kogy beüloatk valami molgabirónnk, ami fitföjle megletetett neki Ottkaa aaon na maghegy te hétmot terének, hagy ót aaentml „takiutatea" urnák eaímeaaa bogy már előre megmoftju; vett ia mindjárt megánnk egy hajduknnaakbeli pipát annyi val ia köaalebb van a poloaboa,habár dohány dolgában aaflk világot élt. Eddig aeinto tet* aMlt neki, ka afféle tekintetne urat láttuk beune, végig nénett magán, mintegj tudtunkra ndvn: n aformám" megvan, de aaért aiég oly mettae valt altőí, mint Oéhor báoai poantája a aenjo^aBágtól; — ét moat ha egjat aaóltunk erről, mindjárt máara tértét aőt ránk ie mólt: ne! telik torábbja bolond-aágot, mert d komolyabb dolgon töri a fajét. — De méaképen aadl a régi nóta 1 — gondoltam magambaa 4» álkalipawnt belepia-lantott n jőrő k^njvabel emr még diméra téra válik. Elmultak a régi ealék.. nnm gyűltünk többet öaate aaobájában j aainéanek jöttek a várneaakba, aaok vontán magukra Márton barátom figyelmét, 4f egyetlenegy előndáit aem mulnaalott el. Ha láérdaailk tőle, miért ecerot nnnyirn n tilribénhi járni? „Pártolom a mfivétaalal!" volt 1 lakoaiknt rálnaa. Mondlam ie egyik bérájomaak I haliad ebből a Mái Ionból még negj ember váthatik; már levetette régi köntöav, minden tattábaa meg* véltoMll. Különben n művéttelnek nagy a varéntartje, binMyoMM Mok a aaini alőadá-aok hatottok reá annyi a. — — — — Egy /eggalra oanM arra találtunk fial* ébredni, hogj a atinéeaik é^aL idején ni* bagyták a vámét, mindenki Adtajnélkol, vagyié, kegy magyenal iejaaeamliHfagamat megaaőktek \| alkalmaainl nem vnlt tdéetégnk. Sntgénj Márton: I -4- gondolton magamban, — meonjire el mg ttomorkedni, kn meghallja a gjáetné eaimteyt; többet aem mohai aaiabáaba. Én akartam aw eaő lenni, ki tudtul adja neki a bírt, n<iidji rt tartattam Inkáén felé. Ajtejn még nérte valt; knpogtam m ablakon, de hiába, be-t Márton barátom oaak Mm ébredt fel Baereooeémw jött a háamtoter, kitől awjgtidh-tinm. bogyi—. meganőkölt a aainámikMel I - Ennek ballat-tára igMÓn anm Intt vjlaa oanda nevemet aékénj napra mngnná ia dltelajtatf. FurMe Mért pártolta a ■ji^aitit, mert ralameljik lelnlbe beWmfau, még etak meet todta* mk Atyll n jrigf. Blttollam magamban hngj ant a kaiflMMt [előre aem magja réatam mig mngnnmnlt, pedig indhaUem, bogy a aomtáraalntten Irah agj tklkény annml", tnranjhajna, ejjerajku* n ki tudja még ki aem, kik rnaadák Márton barátom aaivét: de mit ér na íml ufán n kteottjrg. lg« eajnáltom htgj alj nwg- gtadilnlbanl a HIBDETÉSEK. 2705 Ikv. 883: ok\|- 16. Ujabb Á£?. hirdet, kivonat Aa alté laadvai — kir. jbiróeág— mial telekkönyvi hatáaég köthirré toaai hagy Lövy éa Fnnka béoai bej: keraakedŐ vágr* bajtalÓMk Moaer finmn végrehajtáat eaenvedn elleni 253 L áa 216 frt1 kr. tőke köva-leléa ér jértilékai iránG végrehnjtáti ügyé bee aa aleó lenti yai kir. jbtróeág terflletén lévő Alaó\'Landráh fekvő, aa altó-lendrai 11. aa. tjkvben A + 3 ear 141a— L hraa a. fogtelt éa Moter Samu nevén álló báa. udvar, kert, pajta, éa áa adó álapján 1359 \'írtra becaOll Ingatlau aa érvéréét 1359 Írtban ezennel megállapított kikiálláai elrendelte, éa hngj a fennebb magjelölt ingnilan aa 1883. évi október hó lfirik napján délelőtt 10 órakor aa jalaó-Jendvai kir. jbiróaág tlkk«i he-Ijiaégében meg tartandó njilvánoa árveréaan a megállapított kikiálláai áron nini ia elndni fog. ^rveretni aaáadékotók tartótnak aa ingatlanok beeeáráaak 10\|-Aft vegjia 186 frt 90 krt. kéetpéaibaa, vagy m 1881; LZ t \| oa. 42 ő-ában jelaott árfolyammal aaámitott i te m 1881 évi november bó i én 3333 ar. \| a. kelt igaaaágögyminieeteri rendelet 8 § ében kijelölt óvadékképee értékpapirben a kiküldött keaébaa letenni, avagy aa 1881 LX t. oa. 170 §-a, értelmében a bánatpénanek a biróaégnál előlegéa elkeljeeéaóről kiállított eMbáljeMrfl eliamnrvéajt átaaolgáltatni. Kelt Alaó Lwdván, 1883 nug.bó 81 ik nnpjáu. J Aa alaó-lead vei kir. járéabiróoég mint tkvi haióaág. NÁBRACZKY LAJOS 349—1—1. kir. aljbird. 3256 aa. Érk. máj. 8. 888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nt gj-kaniaaai kir. tranék tkvi ota-tál) a rétaérffl kötkirré tétetik hogj Öev. Geróoa Igrovita Jóaaefaő aa. Snntoai Taré* n.-kaitíneai laköa vénrehejtotóaak Qetét* Igroriaé Botália férj. Köbért PéiernS Oaróoe Igrovioi Jót»el ngj k. k. Geróoa Igrovtoa látván á György képvieelotébM Darára Zaig-moud tiagj kaniaaai lakotok végraliajtéat aaenvédők elleni 300 frt tőke 1873 évi február bó 20 tk napjától járó if kamatok 17 frt. 20 kr. per 12 lat fágnliujtáe kérelmi 9 frt 00 kr. Jemnlegi e m\'g Mmertilardő kŐllaégpk iránti vá^rab«jti>i ügyében a font Mvenatf kir, \'vaaék tor Öletéhea tor teáé nagy kaniaaai 1500 an. tjkvben A -f 2136 kree. a tel vett ingatlannak ifj. Geróoa Igrovite Jóatef ntán frököaödéa folytán Geróoa Igm-vila BoiéKét félj. Kohéri Péternél Geróoa Igrovita Jóieiet még ia k. k. Geróna Igrovita latvánt a Györgyöt illető 231 frtra baeallt liaaonfele külön a Mp rlnii 167 aa. tjkvi A -f 1 >or 4756—4789 brtaám alatt válteég kötelea ingatlannak ngjMMOkat tllelő Ql frtra breaQlt haaonfele te pedig aaaaj-kaniraai ingatlan 1883. aktébar & napját, délelőtt.Aórakor eaen kir. tvanék tkvi bnfji aégében inrtve a aagy-réoti, ingatlanok 1883. oktober 8. napján d. u, 2 érakor Mngj-fi^oaén a kflntégbiré hátánál Garai Benő lelp. ügy v. v. belyvtteae köabejöilével meg tartandó njilvánoa árvtráeaa eladatni teg. Kikiálláai ár a iennrbb kitett bentár Arvetni eaáadékooók tprtonnak a béntér 10$ ál kéaapánebM, r. óvadékképet pnpir-ban a kiküldött keaébaa latenni ) Vevő kötete a Tételért három egjMlő i áealnbta, éa padig: na elaőt Mérvéréé jogerőre tmeJkeáéaátŐJ itlmilanil 30 mi alatt, a méandiknt ngranenM naptál aaámkaadó 10 nap nlntt, a karmi ük rfta-latot pedig ngjaanoM naptól anánutendá 90 Mp alatt, minden egy na vétoteri rámtet után m á-varét napjátfi mámitondé ii kn matekba! együtt m érvmte Wtéüíakbea magbatárooott helyen te médttatok anorint leteetal • 860-1-1. K -Kanlmán á kjr. trvaaék tlkvi «t (álja >883 /ri máját hó 23 napján. H1MFY GrófHUGOKRAY { ktr. téki jagjnő. kir. tnoéki kelj. elnök. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY^ Atejbftt Ur; kir. répmki^iá bagj a eaákieryni kir. fctfMÜ, aa I fcttéfáoábái M Iflijilll — lüni pedig <11 Arányi «r eIOáHt-mm baBsft vim Mbk, begy gevuBár K aki semsaak n>l ái npMm Mf« nk ne rniMUki easUamneaégü Cy pt tanát; Arányi r ped^ amk ee Ogjtlaa, leirtH ndeaatál Oflttrllkla, ok .4 Pof Kmiiia i anIlglimpUvet „Hap át kaid* láiMi üakNtfé apmiK seelyaek ssép MMkH ía («Mik Pajor kft mist Ma-Mii miatta ka smgát • játékával éa énekével tok mis fi dl naÉmM tatt agyas ta» aneéget, ás hangja seksser sgj kissé érdss a IHtaliaa a kesépkaagakkun nem nagyon he fiaadó a medaU ltokra. Kgyékkéat a ka ameai mtekáeéáteralé kisisi Igeik régi isme réao s a míves fogadtatás, melyben Mindjárt olal kilépésekor réeassClt, n vidéki pá-sisdonnék egyik kiválóbbjára esőt. — B o r á s d ar Don Brsasrs sserepéhea igen diteréta s finom tap i a t a t tel jktasatt i s II. felv4taresitie alá pradnsáll •ássajátéka újból igaaelte eoáp jillamsl taket-eégái Aradi L ás Érsey nagyon jék voltak. Fajik £mlfiával énekeit dalaikat ssjss kivé nalrs ismételniük kötteti. Arányi ar (Kaiekn-aás kersasg) minden taegjeteaáeável hangos éerliliéget keltett s igse találó asésmásiel játssett — Baaeustt, Kriistoval psmpáe meg-jeíeaéeükksl e iaamlkedéoeikkel járultak ss el\|a\|áe eikerákei. Különfélék. é ftleÓge aevsnep\|án október 1 a eoenl FeronaeroadAek eaékoeegybáaában Ünnepély ne lelőni liestalet tartatott, mely al* kálómmal Hoék Jánoe vmiláei mellett a polgári ísko\'a ének- ée senekam dkaéretes bnsgelsmmsl működött köare. Jelen valtak a katonai, polgári keléségek, Agymaeaiam és egyék laaintésetek ifjúsága e mámeeaa a fclrtuiágkll. — é Fnlaégs Stírling Antal antaeéki ülnököt, alsé leodvsi kerületi alee perest és aleó londval ptekánaet a esemkaikelyi mákos* egykáe ÜaatafotbeU kanonokává aevesle kL — A ssgl\'ksslaeal ÜnkOulee tüa-olló egylet kebelében alakult .Zene-kar" pártolására megnyért tagak aé var éréi: Kaeklssk Fridrik, Leípoik Jskak, Horvé\'b Foranee, Potsmaun Péter, Kaller lguáan, Mesébansker Mór, Billióitól Jóssaf, Osrválk lm»e, Btebler Lajos, Hon Albert, Farkas János, Weker János, Bakinka Vilmos, Bak* m Károly, Orom Beme, Begsariedsr Fridrik, Konrád Ágoston, Ssnutar Qyals, Bresaer Már, Begearieder Jóesef, Bálim Samu, Nik«Iái Károly, Beinaelmaaa Bemegy! Henrik, Piakor Tsmáe, Grtabeam Pál, Qriavsld Pál Dr. Basksree JM 0yírffy Jánoe, Henny Bek BMegyaredrói, Itartós Béla, Fisdler Uyale, Sámsk Lajoe, Benedek fiamn, Terma Imre, FW ok koskor Jakab, Imskunksukm E., Balbsrger\'Alajos, Ovorasák Flórián Deák Fereoae, Ima 40, eiékksal klalományksn Itt, a tagak eddigi létesáms : Itt. Tagsági illetmény évsnklot I frt. — Bingmueysk Arsdy Qsrö jeles soiatáreuleiának iá vontával két kaag* -versewy adásáról regietrélketank. Bgyik okié kor Uán a kWdedooveM egyesület ovedál aak javára rendestetik, mslyrll jüvl eaá mnnkkee külön mólnak; a másikat pedig a \'ároaehlrban nemrég bemutatott Mórom István vak sssMmflváse, ki meot már minim* tori ergsdéiylyel bírván okiékor ló én ed Megy Kanimán ImugveraonyL — Uáklsrayárál ívják: 6 foáeágn névnapja atkihaákH Caáktornyán n Fenuee-rendOek lempfamékae is ünnepélyes sanés miea tartatott «KtairmtÉldHt a képiadii ftribdgyso kar Msrgrtei tanár nr veastéeo etem. s s k»f s< I soaafcnr Ábrahám Jlnoe tanMjettt emsüe slof IlimnIlinket ke4 npCHnAnaank a kép máil dalárda s aene-knr lanekeafeé o keAsmas játékára s énekére, mséflyel aa imsÉmkt sokseereeau ümtepélyus mánt MM magán. nak mandkaáá A lyymlij táigynkkeakl Wvétsmtl i$á daaak MIO In. értékben; .,g a máinak vámnassamdt 161 darák tm bt áriákban; ■■■■■■■■ • eagy ImmrnM Mk - - M . mg L , „ ^ * . _ « i . WPBPWTJPW MMMBM VCOSfeKnim oMMn* ekiHar lt-én m s máBiltnl m ktmnmtÉmh dktsütaik, An li ÉÉlÜti IHii lgid másmásme koakat mk mir kagp a rnm jNedmsrn.lPOl eaas kai nem Isrimi mUmen a mosléka annyéM ée rnákkaamé iMMfekeAee I atáet tart a nagj kaniaaai khiiém oH egyeodst t évi akt. tán, kétfte Aéiatáo 4 érakar aádsrfieMi saját kelyioágéken. Tárgyak: sgy keagver saay reaieaéss, folyé figyek. A vélaasámány tagjait ssivm megjelenésre on ntsn ie tiea> etette) Mkivja as ehikság — BstárigmHái ma lolyamnikaa Horválanoág és MarakSn Ölelve Zafaunog y e kiállt A Dráva Hittel mérvken knnyaro-dik Marakla ksiárinál beljebb; igy Aleó-Dombomnál joleatékeny (ÖldUrQletat moe el, míg n tnlsó oldalon birtok nagyobbodj idés aü B vimáe helyest oUoaenlyoaáeára égeti eelkeág volnn a Dráva eankályoaáea, saaabaa ss idl sserint erre gondolni ssm lekötvén, sgyenllrs a batár kijeiO^ée Vétetett logansl alá, mi s kékas beíejeaéet is aysr. . — In In agiiineagl klr. jkiréságkos aljegyslvé Éfi Fstaoos kepevári kir jkiré-eági jeggyakernok nov estetett ki. -» A pámigysilslmlsrtam qjabb rendelne értelmében a pénattgyM kistmk 10 évnél tevákk egy kelyen nem hivataloe kodketnak, ennek követkentáben váróénak-kea már 10 év éta mCkidl Lendvay Jóaeel m. kir. páaslgylii biatos ar is lávseni kénytelen körünk Wl — rnalsen PanIn. Váreennk falai klséU jelenleg igen érdekee egyéniség Ml sík, Cenieas Paula, ki a 10 ea években Olass-bee ée ámsriks elókelé várooaibaa ritka le* keteégét érvényre emelte, ée mint eiofraaga énokeonl gyönyörű hangjával a möórtó kl* elnségot elragadta, flereeoel nijábaa Kani* seát ét Intette oeapán aaon végbll, kogy itt lakó rég nem látott rokonak meglátogatva, sesk körében ea nt fáradalmait kipikeeje. Caaisse nomeesk a mflvéeaet terén eralett babáijai lelytán, de váltonatee áloméayei miett k — meleg árdoklldéet érdemel. Bn-dapeeton esOletott; ntyját kieded korában ol-veeainie, ée smtéa \|s t éves gyerssok e nene iránt klllnle eHmsrststet matatott, aayja Bémbs köliöeöit, hol a ki. Paulina a legjelesskk nenetenárok vonatáén alatt anuyirn baiadoU, kvgj ? ávoe korában bárom nyil* váneo kaagveroeayt adott, késlbb a birss Maickssi figyelmét MkMItU oly mérték bor, kegy tanitványsl torába fbivette elt aeilln smgkivás Wytáa Párieka költönött. kndvenes tnnitványát magával vitte Párieka, hol as alig 10 ávse rövid idl alatt a kiváló körlk kedvonasévé vált annyira, kegy Be magyar ssedagysrmsknsk" neveslék, Boeesadalmae volna miodaeea diadalokat olBoomlni, melyeket oe finn epeit énekein á Loodonbas, Amerikábaa és Olsmkoo kiváló városaiban aratott, ilsgsaálnok Ionjuk annak lllsmli* téaét, kegy a minden fellépése alkalmával kaagja, ée tsrméssntee — miadoa ka* ítél távol eeorolotreméitéeéga lelytán leainte tieotoltotéet és a legmsgssabk kfrlk meleg pártfagáeái méltán kiérdemelte. Wfí-ken egy sllkell gasdsg newyerki polgár nlfll vette klenleket, ki okker a eünpedtál viesanlépve kioáréleg s káles élet örömeinek élt K boldsgeág seeabes fájdalom nem se-káig tar telit, meri 1810. (érjél eltemetvén, vele miadoa iletlrlms eirba mállott, elt a kegyetlen sotseaspáa snsyira megketottn, kogy ss ját élete ie ksmsskb ideig veeaély* boa férgeit Végre fóbsráijni nnsaolására ott hagyta rlvid beldogaágának eaiakslyét, ás vieesalért SmépáU, hol ennnlaJ oeek a mftvé-esetnek fsg élni Irodalom. ii UeMal wvm om MriMik iMfSmm emrnm immi r% ím >nn> mn ne laÉri* a CUkan^ft - BIÜiHlel felhívás e .KiáJli-tási Uunntalé" eúeai munkám. Aa ÍM évi oreságes áJtalánae kiáUÜás ellmaakála-tai anayiin kaladtak, kogy most mér elárko-setl es idl snn, kogy a k>áll<táe árdokákea ab Sgyee kiaottiágok mtkléáslkst tényleg msgksadfák, s Légy a kiállítók a kiállitásra visstkesálag tájtksaáet n ■■■■! ik, eeaaak alap(án a klIBilámu islkslgn tmaálkot koM íéáken ilvlgimák. A kiéilüáe sasreo-náeí muakáiaisi nem IvdekeMk kfeilékill a négy Iliiéiig n, eklmimlfcldikronéeve le Mk ieklHs lilliglsknik tlnéek Wsnak. Hoet eosaken fel efl idsfa, kegy mfknnji naeámki eaea ergnnmáli Imimimkof, a «0 tyek kmtltkm tarijtt é káéHélés esálalt, sáévfesnett annak aa léfe kogy agy nkttl-IMáe iilihüiu klmemlklH sgy ám, mint kegy mlijáillpm ml a teandliojk. A klálti- \| MÍd érjmágoe \|kln>tldt\| a kiál«ná eserveeoté-nek. kmectstáMrikl, s as általa kiadott ma-j k^ynelsk lljsltlliliill msgMttsggendee* keéett agyam mégis sajaeeaa tepnmtelkejó, kegy ngy a kiállítás msrvesota, miat katá-Iljsmájysi loklntatábea 9 kOslae^g még ss ÍM mádat mL kir I^UI tájékkottsággal. Bnoa Hfbb Atdalról élénk« kengsalyeaott bájou kiváai a leakeool.bkril msgj»\'onl „Kiálljtási ÜfmuUtó^egiteni as éllel, ksgy n kiállitáe Irtlsklkis sslkeágoe tudnivalókat, aa ereaégni Haetteág által kiadóit kivatales klelemáayok [alapján, könnyen knuoá térhető módon, a kíjUIitáe iránt érdeklői köeön-eéggel magiéewrieú. Aa sgyee kerületi esek és kelyibiea^eágok eddig esak] a maguk kötéskoréi ismerték, slt n kiasttságek egyee tagjai még eeael oem voltak egteunu tiestá* kané — a kjtoyvból megismerik a kiállitáe egén naerreaotát, — a kiállítók padig meg indják, kogy mi a teendőjük aaon pillanattól kssdvs, ^ melyben smstárosták magukat 1 a kiállításra, egéss addig, mig kiállított tár* gyeiket viemskepják. Épen aeé^t, mert as érdekeli klrtiiégeik taijoesa megbúkató t^ékeaáet kivánank syujtani, s mlbea o«ak asakaak a kBokmánjokaok fsjdolgosáeára •aoritkoatunk, a melyek as oreságoe bhőtt-ság által már téayfeg esabályssvs vannak. Kiváló enlyt fektetőnk arta, hogy a ml elég karán megjelenjék, kegy a kiállítók a beje-lentáoek klrf\'i eljárás.! kalit Miksa meg iemsrksdbeeosnsk, e s oeálból ni kluyv kiváló nllnyt nyújt aa által, kegy aa egyee eeoportokbo beoentott kiállítási lárgyskm aéavs goadosaa sesrkoestett beltjeoros tárgymutató »eg ál jávai egém klany Ósággal s ssakateeaa feltalálható lotyoa sa a oeoport, melybe a kiállítandó tárgy bejalonteudl. A .Kiállítás UUutatia okiékor WA kösopén jelenik meg, diaees kiálliIáéban, uesbkleyv elekben, Ifi^-BO ivnyi tarUlommal. Btfifiae* léeí áija 60 l\|rn bolti ám bO kr. Aa tttfise* táti pánsek vsgy megroadoléook legkéelbb október hó Itng a .Kiállítási Útmutató mer keaatóelgében* ooimenve Budnpoetro kll-dmdSk. (Ferót oa Jóoeef-tér, Bakó kés.) KeU Bndspesten, IbM. évi okteber hó 3 én. Balogb Vilmoe minieutori- áo kiálUtáei titkár. Toldj Feronos, aa orea. kiaotteág jegyalja CAA.SSVOX. mert Márimi karátem nem mirsletl e Wak aak bmsélni. Többek kAnett la l\| valtam bátor egy kérdési in tárni ksssát milyen élet vaa ott a Tátra vidékén f — Hej karálom I 4 keadte s egy nagyot akart pidlritam ksáussán, smiy mág bHoAsrát élte, kegy e\|dlgm bevándorol-hámon ea eaúékek álástárábe, - ott vaunak eeuk mép Bajok I Hamar félbokagyolt e medvékkel e köavotlen atáná n ióUoáajokrél keedott kiisllei; asegény Darvriá tudom m«gfOldalt «íjában, ka meghallotta,Hmgj milyen rend* Az én Márton barátom. Lsgjeké a világon nagyáraak lenni I — mokla aa éa Mértan barátom moedaai, vagy, ka nem is mondta, ds modem, vieelote minden tok intet kon arra vallott. Kár ie lett volae ssép magyar termeté^ valami (iagy rongy-gyal fjloaufitaui. Olyan jól illet fekete fürtjei-bee e pOrge kalap, aúelke a legelel mebrám remekeli® vslnn j kát még essk eaek ss éj-setét eesssskl — ebbeli állításomat ok sunyok kai vsgyok eserenoeée kimaialkatai e kebiaenyltaal a nemkivik (ds ssért nem pogányok) ofleaábea, meri nem egy morei* SMe-lovál kevert eeatslfiékjáboe. Meeéeo máliéeáginljvn Volt} aminek igee gyekraa mégis kspta sa árát, mert ujam egy mer hallhatta lm ugy végig ment ee utasán :ae, ttgysiioeak médjákea vea ennyire fSesitsnL Mmt megjegynmidl, ksgy Orlkefgét már két máseléel nllkk kölüiotle el volSmsIyik Iss, s igy vagyona Omsevisssa asámitve, nem rirft sejkkel ll\|»b a semminél. De naéri sssgény-nsk nem mondta megél soké, mert eesriets rgáesiégee, épteetl ember eesgény asm Iskst, to átokkal i« agyaaomk maki ■állt eas-médrsL ka snnak tartották. — Begyes mereteit különcködni, még pipaUdkda, msljank I nenissi mármaeáet inlajdooitott, ie külön-bösöltl más emkerikátli, állHáek sesrint n ftdálee rejt (e volt n nemesi mimsr,omk ksgy sa ida e kngyotlsa vadám, mág nyomát ie lekoptatta mm Igy séóvsI^ helyre legény volt an én Máriai bk&fom, \| Tlkkmhr setánkial limigyQltlnk ool-legái kiáll Itlkkeuj kio lekmskájáken, bel még i pókhálót « valsnenai rágieágnnk magyaiáata a haUgittuk k.kndjmi, mert Fétis vagy Loadoarét ép agy tnáett kinllil, miat akár ojak \|iifcdilá^l, Bsrsae mar kogy klakk kle 1 mojd aa egyik mérfn aeirimt sgy negyet n amr* káke. jWgj éearo sé vegye, msri . . . . alkalsm#al tátrai meaáea karok sainydgm, mint kOsdtat • egp medvével (Nyaauka 4vossk • bmmlaket a képasUl Tkirtttka, kégy ne 1 ritkán leksta* kaUam a kallcnták (kft^Q J-j a madeo f" - eea-ménláe a medvék-Márián karálom snt j ne ds sa Mell ott gfe) ^ faBCjs ál^ékM kel ví k dnkpa, Jg I geaáeri, kegy él Mgutyo^ hűk h Éjtoi^^ I — Hallod-e le MártOo barátom — enéltam hoesá emígy! hogy\' élnek elt sa emberek? -- Ott... ott, — jjblkutta nagy komoly •ággal — ott vsa etek ée életi Erre mit is goedmkatni máét, miat kegy 04 ea rnsberek égi mannával táplál* kőnek e két vasánufoj ülnek egy kétbsa — Hegy\' érted snt ss igam életet? — Már bieoey eeik ugy, hogy többől ár sgy klilltskinjés,7 mint itt károm Klór ss óból. A bepaak nem ^oltj balíloi olleueáge meri readseeu s kenem Isaekéig tartott kuvárkodáei tudományé. — Ae ekkor uagyeaerf vidék leket ke egy köriltokintée l\| tokát ár. — Érd fel barátom ámel 1 - ha en ember ott kOrOltekíat, nini ritkán híják Valamelyik piaesébe, kel kékem üteméi több mitimum. Jónak láttam Mbekagyni a borrólí beméige tittel, mislltt \'Mg s tnemlálUláe beállou volna. Egy más alkalommal hárman voltunk együtt s sétatéren. Mkit máikor ugy most is I kssdta eslni s beeeéd fonalát Ds nem a régi kedvéken SMudta moet, kogy nsgy ur sksr Unni. Igen leverten, nomoruao lépegetett mollettflnk, jév íjéról beenálgotve. Károly bnrátom kesdtlt vele íeeeólkedni, erloek-emjével ráfogta, Üogy boillenfk velami taolgabirénak, ami fttotts megletetett neki Ottkee eteaae1 megkagyta kásmseteréaek, hegy It eaealul ttakbtalwa űrnek emmeaet kogy ulr sllro msgenokjs; vett ie mindjárt magának sgy hajdúk orrnak béli pipát enayi ▼al ie köaelebb vsa s pelmbon, habár dohány dolgában enlk világot á\|t. Eddig eunu tat-esstt neki, ka efféle tekintete* umt láttunk hanue, végig aánett magáa, mintegy t ad tünkre sdva: a vformám" megvan, dn énért még oly meotno veit altéi, miat Gáber báen peeatájs a menyofmégtól; — ée moet ka egyet eaéllnek mól, mindjén máéra tárt ál olt ránk is máit: ne ttsiük tovább^ bolondságot, msrt I komolyabb dolgon töri a fejét. — De máek ápoa mól aj rgi nóta I — gondoltam megambnn \|lksl\|\|seint belepm-lentott a jövó könyvébJ ami mág dimért-lém válik. Klmaltak a régi ssták M som gyűltünk löbbet öeeeo eeebéjábaa í ssinéeask jöttek a vároeaskba, aaok vonták magukra Márton betétem figyelmét, — egyetlenegy eltedéit sem muleieiott el. Ha kjérdesilk tóié, miért eeerat aanyita a mlskéJki járni f .Pártolom a mfivéeaetai I" volt a lakonikus váleev. Meedism is egyik barátomnak 1 kellőd óbból a Mártonból még nsgy omksr váibstik; már levstaus régi klnlleét, ntindso tettlkea meg-váltseott. Különben a mftvéaaeinek nagy a varámmtje, kiasayeeen nsok e smm ellsdá eek kutattak reá annyin. — — — — — Egy reggelen ssan erre találtunk felébredni, hogy a sstnémak éjnek idején el-ksgyták s várost, mtUseki judta nélkül, vagyis, kegy magyeml fejessem ki magamat megenlktek j alkalmásinu nem volt adóeeáguk. Suegény Már ion I 4 gendoltsm magam-kun, — mennyire el lég memerkodní, ke meghallja s gyámon mmnénpt; többet sem mehet minkáaW. fia aksriam as ail lenni, ki tndiul adja neki e hírt, cmdjárt tártottam lokáen felé. Ajtaja még aárva jvolt; kepegem na akinken, de kiálm, amri Márton karátam oeek nem ékrodl tat, Bornnoiémre jltt e káemeeter. iitll seifisihnem, ksgy...... mifs»k»i s 1 sis Imjhhl I - Ennek keUnt-tám igasáa nem leü vm oeoda sivtmit nékány napm magam H iBelijiwl Psresa aaárt pártolta e mlvéwdtaf, mari valamelyik dalaiké ............. mak most tadtam mit Atyll ja rigé. Bfieltem mepmbee hegy est a kaiamtréftt elére aem megye •éatam meg; magmémk ped»g tnlkaitam, ksgy n sainljkranlelkee kua agy aklkéey sasául4, vsmnykeja, 0\|Mkn« e ki ladjs mág kl nemi kik vémakk Márton kertiem ssivélj de ajlt ér sa tan mén a kéneayg Igsn tejnálmm emélny«, kegy e\| m-g- i^iÉi^i. e Már nékány év isrgott le eaétaeu idl kerekén. Bem tehetek (óla, de sa már ksnaa vaa aa smknr tarmémstékaa, kogy a multkm tlriántakst slWejti, ka a jelen takttamsl figyel iuét, Ée kieeey sgémas megleledkealsm Márton karétamrtl. Türtént egy sely ksgy valamely ik eepilepkee egy mra« aandtak meg aanoimm. .Haemnoeáüeneág a Dteés." - Még aane mit emu találtam médátnl vsáét, msrt ma-peág nem ritkatág, kogy egyik másik „hae* kinietank srvneláeál a Duna lágy Mákon véh feltalálni "Bánom s név káenta* tatt a eorak otebasáeám Mértan kéj-Oeolnsktaás alkalmával a Danába futadt, válaeatoitjáral együu stb." Tlkket aem kir> tam olvssai, igen elmrmsredtsm Eeesmke jutniuk a régi peronok, melyeket együU töltöttünk...... De mi sem fájt jókban : el som baetuuksttam tlle...... 0 már s másvilágon van, kogy ott ie pörgő kalapot visel-e sat-oem tudom, mert nagyon távol vsgyuak egjmáe\'ól. Huröáófi isfeda. FetaKW k-tt* Váltfii I.AJOM Tárion«k«entl t HOFWABB lét m H1BDETÉAEK. 2795 tkr. 883. okt. 16. Ujabb ÁPf. hirdet kivonat Ae aleé loadvai —- kir. jkiréeág —- mint talekklnyti haléeág kOekvré taeei ksgy Llvy ás Fnekt béosi bej: kemekedl végr» bnjtaténnk Mneer Samu végrehajtást eneuvedó eUoni 253 f. ée 266 irt. 4 kr. ilke köve 1 eléé ói járulékai iránti végrehajtási ügyé bon aa aleó lenti vei kir, jbiréeág területén lévl Aleó-Indváu fekvl, na aleá-lsndvui 11. m. tjkvben A f 8 oor 14ia — 1. hraa-a. foglalt ée Mowr Samu eevéo éllé háa. udvar. kert. nejta, ée aa adó alaniáa 1859 frira bsciüU Ingatlan ea érvéréét 1819 faiban eouaufl megállapitotl kikiáltási ni rendelte, és bngy a fennebb megjelölt ingatUu ae IBMl évi aktékor ké 16 ik eopján dálnllttlOém kor aa nleó lendvai kir. jbiréeág tlkki ke-lyieégéban megtartandó nyilvános árveréeeu a megállepitott alkUltáei áron alul le elndni fog. Arverouni ssáodékneók tartssnnk ae ingatlanok bemáráuek lOg-át vegyie 136 irt 90 krt. kémpénebm, vsgy na 1881; LZ L oe. 42 ft-ábun jeltett árfolyammal eeámitatt és sa 1881 évi november ké I éa 3883 te. a. kelt ignseágügyminiesleri rendelet 81 ében kljolöU óvadékkápoe ártákpepirban n kiküldött keeábm letenni, nvsgy ss 1881 LX t. ea. 170 § e értelmében a bánstnéimnak n biróiágnái elllegoe elhelyenáeéróí kiálliiott ssabélyssert aliemarvéeyt átseelgáltatni. Kelt AleéLendvU, 1883 aug.bé 81 ik napján. Aa aleé lendvai kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. L. j NÁBBACZKY LAJOS 849-1-1. kir. aljkiré. 3266 ss. Érk. máj. 8. fOS. ÁRVERÉSI H1RDETMÉNT. A n> sy-kSniasai kir. tveuék tkvi esetéi} n réesérll klebirré tétetik hogy Öev. Oaróm Igroviu Jáasefaé ss. Baataei, Térés n.-knamsai lakos véyrohojtaláaah Oeiée Igrevim Bneálín fér). Kokért Pétami Oarées Igmvím Jós>ei ugy k. k. Geróot Igrovim István s György k épv iwletébon Daráu Zsigmond \' négy tmnimai lakosok vágrohejtáet saenvsdlk elleni 300 frt lóké 1878 évi fekraár hó 80 ik t.apjától \|áió l\| knmntok 17 frt. 10 kr. amr illat végrehajtás kérelmi H 9 frt 10 kr. jelenlegi e m\'g. Hmsrülardó költségek iránti Végrehajtái ügyében a leni eevoaott kir. \'veeák terület éhes tartooé nngy • kanívaí 1600 sa. tjkvben A f 1186 kna. a leivott ingatlannak ifi. 0sírást Igrovite Jóttff-ulán örökösöd ée folytán Oorém Igr» vita Beaáliát f»ij. Kohári Péternél Geróot Igrovits Jóeefet még is k. k. Gsrém Igroviu litvánt e OyOrgyüt illeti 281 frtra beesült hasonfale kOlOa n nagy rlmsi 169 ea. tjkvi A f 1 >or 4766— 4789 kresám Vleti váltság köteles ingatlannak ugysnaaokst illrtó 835 .frtra bmellt bneonfnle áo p^dig e nsgy kasieeeijagattaa 1888. október 8. napján dtieióti dórakor eaen kir. tvsaék tkvikem \'ságébm i\'lHve a angy-réeiei, ingatlanok ilBI-oktaker 8. napján d. u, 2 árakor Begy-B^eeán e klnségkiré hátánál Gurui Boni talp. Űgyv. v. kmyoltaee kOabeiOiiéeal mug-tartandé nyilvános árverésen etedntnl tag. Kikiáltási ár s lennrbb kiint beo^r Arvosui mlndlkoeék larteenek a beeeár 10) ál kl i\|Isebaa, v. émdékképm papírban a kiküldőttj keeékss tetsani ) Vevl kmetas e vételért hárem egyenU ihslntin, éa padig: aa eleit se érvéréé UgerIre ámslkmiitill almitsalá 30 nap aínu, a sáéeadiket egttasaea nanill seámilandó 60 nap utatt, a harmadik rtm-latot pedig ugyammsn népiéi mlaNsaidl 90 asp amit, mindéi sgyee vételért rtasist ntéa . se I-verés mmjálól saámitandé tt ka< matekkal rgyOA sa érvérééi fohétaUtbea megkafárnsott kslyea ée médsealek merint leAsetai. \| B.-KaaMja a kk trvssék llkvl em fáiya I0R3 \'el inálus káMaapjáa. BIMFT Gvéf BUOOXBAT ktr Ueékt jeg^só. klr. Imékí kely .elaük. AKVKBÍSl IURDETMÉN1 i AMkftt kis. bír. védUejté klekévé ksgy a mákmeujmySWIáráemrtBát M I ■keté Hlm a§ I I^UUi . s gotai lailH IMayani. - Iftwlr ped% érvényééit Arányt «r MM- MMtaiKt lUitluti vittiuu tulaiÉ^Í^ Lam ■<■ B^MI flMB MVWÜ\| AAmmt gmUr oki mmarnk eofctmét éa magaeearai w Mfü »ett ee afcMrtetiae mihimiailge Cyp»i—sw, Aráayt er pailg mek ae égyetíae, Ml udvariét lllmoila. CeltlHIböe, ek.é Pejar Emília MMNJ i«dlglolHp*»ol fa hold edatott Motettáié epereita, Bityul seép i.i ( is immI. Pajor Emiltamint Manóin mna W megél i jiilUral fa Im-UhI sok smepadi roeliuorll tett ugyan In-aaaáf, de hangja soksaor agy kieeé Mw • keJöaöoto a köeép hangokban nem nagyon kejleadé medaleliokra. Egyikként a ka iám miakáolétatolé klaleslgask régi isme rlaa a a e»fvee fogadtatás, mslykso mind-járt első kilépésekor rlmillt, a vidéki primadonnák egyik kiráJébkjára eeet — B e r é a d ar Dm Braaero tterepében igen disoréta e finom tapintattal jéloaaU a a II. Celv^taíeettjé alá prodaaált némajáték* ajkéi igaeelU eeép jillimai lehat-•égét. Aradi E. fa Éraey nagyon jók voltak. Pajor BaUlévei énekelt dalaikat aejoa kivé-aatra fámétolaléfc kellett. Arányi ar (Kalaba-oáo horoMg) náadea megjajeoéaérel haegoe éareltaéfot kellett e igee taJáJó mioooéossl játeeott — Beaseott, Kristtoval pompát meg-jsfaaéeékkel e i&ceelkedéfeikkel járultak aa olladáe slkerékoe. Különfélék. — é felaége nevenapján akiéber 1 a Matti FcvenowoiadAok eaákeeegyháaálan laaepélyo lelőni tise telet tartatott, mely alkalommal Heek Jáaoe veeetéee melleit a polgári iako\'a ének- fa aenekara di ősére lm busgalemmal működött köure. Jelen voltak a katáaai, polgári ketéeégek, fögymnsaium fa egyék laatatéoetak ifjúsága a oeámoeau a kleioslgkll. — O r e ínég • fltirliag Antal eetaaéki Ülnököt aleé-lendvai kerilati ales perest fa aiaé léndvai plébánost a mombathslyi mákos-agykáa lisalolsllisll kanonokává nevette kL — A aaiy-haelMal laktatna tla ollé egylet kebelében alakult „Zene-kar" pártolóéra megayért legek néveeráréis Kaebleah Fridrik, Leipaik Jakab, Horváth Ferenea, Potomaaa Péter, Keller Igeáea, Haeehenakar Mér, Billieitas Jótaeí, Hervátk Imi a, Btokler Lajea, Man Albert, Farkáé Jáaee, Wabar János, Hebinka Vilmos, Bokráé Károly, Qreee Samu, Bogaariodor Fridrik, Konrád Agoeton, Baealor Gyula, Braener Mér, Bogenriedof Jéaeeí, Banm Samu, Hihmllt Kétely, Heiuaehaana Somogyi Henrik, Plekar Tamáe, Ortakenm Pál, Orflavald Pál Dr. flnekorea JáaaaC, Oyőrffy János, Bnaay Bek BMagyeeodkól, Hnrteo Béla, Fiadlov Gyula, Bámek Lajos, Benedek Som, Terma Imre, FWelkaeker Jakab, I sokoaksahm ÉL, Halbsrger Alajos, Dvnrtoák Flórián Daák Fertőm, öeosee 40, etlbkenl k lelemény ben ISO, a tagok eddigi létaaáma: Itt. Tagsági ttlofiaény évenkint S frt — Hnmgvereemyeli Arady Oeri jel és mialéianlotinok iá vontával két ba^r \' verseny adáséréi ragiotrálbetuak. Kgyik okiékor II én n bkéodueveM egy eegtel evedéi-aak javára rendeotaük, melyrét \|évl eeé műnkben külön aeélnak; a ■áeiiat pedig a tárnok Irkán nemi ég bemutatott Mérem lét-vén vak eenomlvése, ki moel már mini lerí ergadé\'ylyel btrván oktéber léin ad Megy Keníméa haugimeoeyt — Ikákloruyárél írják 16 feUége néennffo alkilmikll OsáktomyánnFenn esndauk iemptanábea b Inespéijes asmfa mim tnrtmetf Kfaw^tkld»t a képen flvinágym kar Moegdai tanár er ssnetfao alatt, e o llpud d eeaekar ikrüké* Jkneé tnHlésktt tneki alatt. Sfismoréeéaket keH syévttimml n képoudei dalárda e enne* kar Iiiéi hiI t keiamne játékára t énn-kém, melft\|ol ae kmmtímlmkk oakaesensno énmpüjss mint ÉM a^tn nomjeéekái aaagy bafamlkfa. « l>il bsneilságn k»Nm>in, ■ <Mksr fi án tnr«\|a, m tém§ a oaAmnMnÉ fa MmnttMeel attémffaoé. Ae é^akim Uln»á tnéimiÉen bsttknft Mé mér m. begy s mm jHiiHini 900$ eaae bei mm ferfaij mftéeme e maséalá ■Iittmglfcn éi eribbaatfé kl efcMayaáai, aa énm^ e% oaépmek aa nek aModkaté A aysrsmley tárgyak klail IsivéleMt 134 daaak 1610 bi. érték ksn, a eoéfaak viememaradt 160 darab t390 frt, értékben { — VáMnáayl alést tart a nagy-ksaimsi kiaéednavelé egyeaOlet í évi ekL • Ma, bétfln délután 4 érakor nádor ntesai aaját helyiség Ibsn. Tárgys; egy baagver eeay raoáaaéea, folyé agyak A vélemtmáay tagjait amvee magjelen4er« sa után le liaa-elottnl íeíkivja aa elaikség. — Iatérl(aaltés vaa lolyamatkasi HervéHimég fa MarakSa Uietve Zslemegye köaWt/A Dráva iattáaé mérvben kanyarói, dik MorakOt batárinál botjobb j igy Alaé-DemkornnB jelentékeny löIdtarOletet mos el, attg a tnleé eldelee kértek aagyebbedáet idée ol6. E viaaáe kolyaot eUoaenlyoaására égetO aallkoég volna a Dráva makályeaéaa, aeoakea aa iáé saariat orr% gondolni aem löketvén, egyenlére a batár kijale\'és vétetett legaaal alá, mi o kékaa befejezést is nyer. — fala ag n un ifi kk. jbiréaágboa aljagynévé Élé Feieoca kapuvári kir jbiré-eági joggyakornok aeveatetett kL I pjmaigjil«linlif lnm-j LL reaáelete értelmében a péneflgyéri kfatoeok 10 évaél tovább egy kalyao nem ^ivataies kedkataak, ennek kővetkenléken vároennk-ben már 10 év éta működé Londvay Jétseí m. kir. pénaflgyéri bitlos ar is távoeni kény te len körünkből — Cnnlaaa Pnnla. Véresünk falni köaétt jelenleg igen érdekee egyéniség idé-tik. Canima Paula, kl a 70 es években Ülam-bea fa Amoribe elókelé váreoaibaa ritka le-kétségét érvényre emelte, fa mint elefraagu I—kasáé gyönyörű hangjával a műértő kö-aéneéget elragedta, flereemi aljában Kaui* aaét érintette esepáa aaon végből, kegy itt laké rég nem látott rokonait meglátogatva, etek körében aa nl fáradalmait kipihenje. Caaiooa nemesek a mfivéseet terén aralett babérjai ielytáa, de váltoaales éleményoi miatt k — maleg érdoklédéet érdemel. Bn-dapeetea aaftletnU; atyját kiadad korában oi-veentetlo, fa mialáa \|e f éven gyermek n aane iránt kOlönöo elöeaeretetot mutatott, aayja Béesbe köliösön, hol a kis Paulina a legjelseebb eaneUnárok veaetéeo alatt aanyira beledőlt, kvgy 7 éves koráhaa három nyil-vánao hangversenyt adott, kéeébb a híres Marobeei figyelmét felkötötte oly mértékké, hogy lankváayai sorába Mvetle sét midén magkiváo Ielytáa Párisba kolitedu, kedvonm tanítványát magával vitte Párisba, hol aa alig 10 éveo rövid idő alatt a kiváló körök kedveaeaévé vált annyira, hegy aa magyar oaodagyermeknek8 nevették. Hoastadalmas volna mieéoaoe diadalokat elősorolni, melyeket ae ünnepelt éuekoané Londonban, aaiseiklhaB fa Olaaabou kiváló vároaaiban amiatt, alegaadfinek tartjuk annak iölemli-lieét, kegy a minden iöllépéeo alkalmával bájaié hangja, és tormémstes — minden ka aaéraágtél lével saoretotroméltésága Ielytáa •sainla űeeieltetésl fa a legmagasabb körök meteg pártfogását méltán kiérdsmslta. 1877-kon egy előkelő gaadag nawyorki polgár nőül vette klmlekot, ki akkor a esiapodtél visatalépve kiaárélag e káeaa élet örömeinek élt B boldogság enoabea fájdalom nem ae-káig tartotit, mert 1880. férjit ettamttván, vele minden életöröme sirka seállott, sőt a kegyetlen sareasepés annyira msgbalitta, begy saját élete le bnaeabli ideig voeaéiy-ken fargntL Végre jébarátjni nneeelfaára ott kegyta rövid boldogságának saiobelyét, fa eiesaelárt KmépéLa, hol oaenlnl osak a művé- fog élni. W Irodaié n. As takftsl nnai sktt kOriMsk hsfhstth ttssspsa. Matt VtaM r% IISJ lusiittsit II a<«7 iminiii ts rmihisjia - BlfiiHlel MklvAn a „Kiálli-téai Utmnlnlé" aM munkára. Ae 18t& évi onaégea általános kiálltáé eHmnahéla-tni annyira haladtak, hagy meot mér elérke-eett an iél arra, hegy akiáBüfa fadoklksn ae ogyee kiniltiignk miblélelbn tényleg megkendjék, o Ugy a kiéitték a kiáMtáern vonolkanllag tájékeaért sasrsaesa.k, a alafiin n kilMHáma mlkilgn kaM idéban riilgnalk A kiálliiáa aM mnaklfatai nem érdekelték klsilsbbsfl n nagy IIÉnlg I, ek— ilöálkmnéann \| omk laUAs \|iM^iloik taaéak falanek. baa Mi aa id^ begy ■sginawji ama argonig toeWolei, a ma tyeb keuibbae «art\|ák e bKlüaái asálaM, ■lérbeestt nnnnk mi IdaK begy agy e kiál HMa lililHn klamftlll ogyéeoé, mint # begy tuUjdoképeu a teenáőJIU. A kiálU- \| tási aUtágol bfaiiiiéé a kiáí\'iiál soeresssK nok iimsrtsléeértl, s ea általa k^deU aaa kálycltek kéaaéiéuléröl moglelslllig goadoo-kedetl agyon, mégii oajaasaa tapaoatslkslé, hagy [ugy a kiállítás laervsails, mini balá> roamanyai ínUnmlMaa a köaöaeég még aa idő sasriat .kir- kellő tájékeeettsággd. Eeon több loídalrtH 4Mak»«i kiaogealyenoU hajon kívtt a kgk«eeléfakrél msgj^enő ;Kíáljitáaí ijftasataté" segíteni ea éltei, hogy é kiállítás fadakékoa ssttkséges tndmvolékat, aa orsaégoi kíaettallg által kiodott Invatalos kéalemáaynk alapjia, könnyen bowá térbelő >édok, a ITiállitáe iránt éréokjédö köaön--^oéggel megi»nrteli. Aa agyas keréletl suak éu kolyihlsottségek eddig osak a maguk katáokörét iamoeték, sőt a binotteágok ogym tagjai még oaaol eom valtak agéeeaa tisatá-baal — e könyvből megismerik a kiáililáé egésa saorvyatll, a kiállítók pedig meg tadják, hogy mi a teendőjük tana pillanattói keid ve, ja melyben elhatároaták magukat j a kiájUitáara, egfaa addig, mig kiállított tárgyaikat riacaakapják. Épen aaért, mert aa érdekolt kfalailgnsk teljesen megbisbaté tájékaaáat kiváauuk nyújtani, e műben oiak anabaak a köalaményaknek (bldolgenáeéra storilkOltunk, a melyek as oraeágos bitotl-aág által mér tényleg eeabáiyoeva vannak. Kiváló súlyt fektetünk orra, kegy a ml elég korán megjelenjék, kegy n kiállítók a kaja leütések köHlÜ eljáréasal kellO időben meg-Ismerkedbasaonek, s o oeélból a könyv kiváló előnyt ny^t ae által, hogy aa egyeo csoportokba boosalott kiálliiáaí tárgyakra afave gondosan oaerkesetett batflaoroa tárgy mutató segélyével égést kéanyleéggal e seebatoaae feltalállietó leryen aa a osoport, melybe a kiállítandó tárgy bojelentoadő. A „Kiállitáii Uturatatáo" oktéber hó köoepéa jeleelk meg, disaoo kiállításban, asebköayv alakban, 18-80 ivnyi tartalommal. Kéfiae-tési ára 60 kr^ boltr ára 60 kr. Aa előfite-téai péntek vegy megrendeléwjk legkésőbb október bó 12-ig a „Kiállítási Útmutató atarkeaatőoégéhea" ctimetve Budapestre kai deadők. (Feróim Jóaoeí^ér,Makébáe.) KoU Bndepeoten, 1884. évi oklober bó 3 én. Balogb Vilmos minimteri- fa kiállítási titkár. Toidy Ferenea, aa őrse. biaoltaág jegyBŐje. I r- kmdto s egy aa kajaaaáa, moly még addigra bevándorol- €&é.££fOK. Az én Márton barátom. Legjobb n világon oegyérnak lenni 1 — mokta aa áa Márton barátom mondani, vagy, ha nem io mondta, de modora, vieoletemia-doa lekíutetben arra vallott Kár io lett voiae aeép augyar termelét, valami riagy-roagy-gyal elesufijani. Olyan jól illet fekete ftrtjei-boa a pörgő kalap, aúatke a legelső saobráaa remekelte vefan; kát még osak oaek oa ójáétól snensok I — abbeli állításomat okmányokkal vegyek merenoefa kimniathatai a kobiaenyitani a aemhivők (da aaért nam pogányok) éllauébee; mert nem egy sesrsl mes-levél kevert osatatfiékjáben. Maaéso méltóság teljes volt; aáiinek igen gyakran mogio kapta aa árát, mórt aem sgysasr hallltatia la agy végig ment át ütmén: no, ngyoeesak médjáknn van ennyire lesastaaL Mert megjegyaendő, begy örökaégét már két seéoeádal előbb köllhette el valamelyik Őoe, s igy vagyona össae-viamn saámítva, nem veUoékkaltebh a semminél. De aaért saegény-nok nem mondta amgát soka, mart saoriete egéesnéf ea, tpteatfi ember saogéay nem lobot, máonkkal m egyasasak aeomboaaáUt sao-módrp, ka ánnak tartették. ■— Hegyen seo-retatl kfilöamkfidni, még pipnAdale, melynek 6 nemest mlrmatást tulajdonitoít, is külön-más emberekéit), állítása saariat a rajt j is volt a.«amem emmer, osakhogy ae Sdfl e kigyetlan vadése, még nyomát i» lekoptatta HUa. Egy mával, helyre legény volt an óa Uártéa barátom. Többsaér ealénkint ösamgflltlnk ool-lagái köafll többan kie Iskma^ébst, kel még a plfrlllll io viliimii régiségnek magymáeta; hallgattak k. leadja", mert Pária vagy Loudenrél ép ugy * mfat akár ^mk pjpnftdelérfij ttrtéJt, hogy kleke kle^e májjá aa egyik majd a másik asvslott agy aagynt a markába, hagy éaare na vegya, amrft..... Így aikaienunni látni átesése kertit mleyyi f wut kladöu I agy medvével Olyannyira UvmetUt. baunflnM a képaalot Tálréjéha. l\|agy nem ritkán Wietett kaM n hn%mék kMttt a flhdkel* - magén) elalélj o álmákon somMn n medvékkel vjek dilft, mig, Márton bmáiim ant gaaAifa, feafey III ijga^l { kel éo ae M ke Io éebollé emnáa k^atatt f^ttsot^évai, ott károm mnémlav A^u»\|magpn bÉMMb Hmühn k aeanV \'■.m-iwi ÉBHH^^^n 1 port Márton barátom n^m kerataü a falak •ak kntlbif Többek köaött én Is valtam kátor egy kérdést iatéáai bottá : milyen élet vaa alt a Tátra vidékéé T —■ Baj barátom gyet akart plélrifi bölosfikorát élte, hogy kaaeoa an emlékek lllatérébo, - alt vaanak osak aeép lányok 1 Hamar félbehagy (Itt a medvékkel e klavetioa utána a tóilsiáayokról keedett baaaálai; atégény Dannn ludout msgfoidult sírjában, ka awgkallatttt kegy miijen rend ben vooaf n jtarméaae^et — Hal led-e te Márton barátom — eeéltam bottá —- amúgy hogy élnek olt aa / — Ott... olt, -41 fdlytattá nagy komolysággal — ott vaa rnnklan életi Erreradt is gébnollialui mást, adat begy o\'.t aa emberek! égi mannával táplál koanak a két vaaéruaplt ülnek egy bét bee — Hogy\' érted al aa igeai élatet? — Már biaoay mek agy, kogy többet ér egy köiftltokmtés, mint itt litar aa óból. A bornak nem volt kaláloe ellensége, mert mndesoa a kenésé fenekéig tartott buvárkodáal tudománya. — Aa skkar nagyaaarl vidék leket, ke egy körflllokiatée oly sokat ér. — Érd fel beráloL éaaael I - ha aa ember Ott körültekint, fom ritkán híják valamely Ür pmaaéb, hol bérem liternél több t mieimum. Jónak láttam félbehagyai a borréli besaUgetéaaal, mielőtt még a seemléltetfa beállott volha. Egy más tik alommal bármaa voltunk együtt a sétatéren. Mint máskor ugy moet is 6 keid te eeőni t keméd fonalát De nem a régi kedvéhon mondia most, hogy nagy nr akar lenni. Igen leverten, eaomoraan lépegetett mellettünk, jövőjéről boaaélgetve. Károly borálom keedeu vele iaoeelkodai, erőuek-erejével ráfogta, Mgy beilleofk valami saolgabiréaak, ami ftlötia megtetesett aakL Ottkoa a&onna magbsgyia hésmosloiénsk, hagy ét eaenlnl vtakintataaai urnák ommoste hogy már előre megmokje; vett ie mindjárt magának egy bajdakonaakbeli pipát aaayí val io könelebb ven e pokahoa, babér dohány dolgában aelk világol élt Eddig minta tatáséit neki, ka sfféie tekiatetes urat láttunk benne, végig néoett magán, mialegy tudtunkra adva: a „formám11 megvan, de ,atért még nly maesae vett altéi, miat Gábor báosi pusatája a menyorsaágtól; — fa moet ka egyet saóliuek erről, mind (árt másra tért ál sőt ránk ie acélt: ne ftoalk továbbja bolond-oéget, mért I komolyakk dolgon töri a fejét. — De máaképen saél a rép nóta 1 — gondoltam mogimknn — jalkJmasint bslapis laatntt n jövő könyviébé, ami még áiméri lére válik- Elmultak a rég) élték.. nem gyültOnk többet öaeen eeekéjáhaal; soiolmik jöttek a városunkba, átok vonták magukra Márton barátom fiiyelmét, 4f- Egyetlenegy előadást som mulasaiott el. He kérdetilk tőle, miért eeeret annyira a asinhéjiba járni ? ^Pártolom a mfivéatojet 1 voít ja lakonikus válaar, Mondtam ki egyik WrMomnak: kallod ebből a Mártonból még asfyl smkor válhatik ; már levetette régi köutöait, minden lettében megvált eaett. Sülönben a Lfiyámotnak nagy a varátsereje, hiaanyeoaa aaek a saíai olőadé sok kalettak reá annyira.----- Egj reggelen ámk orra találtunk M-ébrodai, hagy a oanfaaw éjpek idején elhagyták \|i várost, minkenki tudta aélkll, vagyis, hogy msgytrul fejeetem ki megemat megszöktek ; alkalmasint aem volt adóaséguk Saegény Márton I 4- gondoltam magam-kun, — mennyire el jog szomorkodni, bt meghallja n gyésuoa ősim ínyt; többet sem mehet tiebéébe. Én akartam ea iel lenni, ki tndlnl adja neki ej Urt, »iemrt tartottam lakáaa felé. Ajtaja még tárva vok; kopogtam ne ablakon, de kiáka, mit Márton karéinm osak aem ébredi fel. BmimisÜni fitt a kés meot er, kHII megtádh-tiam, hogy...... msg.alkKt la laialtaéMí - Ennek kálfat-tára igaoáa aem lett v^e esoda no remei néhány aaprt magam 4 eNhirjteni. Persee aaért pártolta a mlvfasLsl, mert valamelyik delelke bilwntl, wg esek meot tadtam mit ftjyll a rigé. Höóiellem msgambee kegy aat n ketasntréAt ollre nam magya láttam mag magemnR, pedig tndbauam, hogy a saialárenlatkea van egy ablkény mami\\ \|iMnyl4\|n% aéetajke" a kl tn^a m^g ki nam, kik vaasklk Mártee barátom oeivll ; d« tart ér aa M jttája a köpenyeg. Igen mjnábam ~1gé>) t, hagy e>y m% geUetatlaael tk\' m^iL Lel \'Már aékáey év largatt Io oaétaa\| idő kerek áe- Meni tehetek róla, da aa már koana van ea emker taimémillkia,hagy amnltkau lörténtakot elfelejti, ka a ágyekéét Éa bfcssey sgéosea megfaledke Mártee baréloofréL Történi eny este. hogy valamelyik nepilupfaea sgy boa akadtak a v6ierenosétleneég a Dnnáa.* mit eem találtam indáiét valót, mart ma-napság nem ritkaság, kogy enrik másik Bkls* kiajalaek orvoslását a Daaa lágy ölében véli feltalálni Hanem a aév kéatta-tett a sorok etolvaoáeára. „X. Márton kéj-osolnakátéa alkalmával a Dánéba faláét, válasstoitjával együtt atk* Többet aem bírtam olvaani, igen eleanmorodtam. Ememhe jatattak a régi peretek, melyeket együtt töltöttünk....\'.. De mt eem fájt jókba* . el eem baomakattam tőle...... ö már a másvilágon ven, begy ott ie pörge kalapot vieel-e tat nem tudom, mert aagyon távol vagyunk sgy más* ól iévrakvii l/hám. rálelik aoarkeaelA: VáMá l.áJOM Táraoaerkesttl: HOméll HÓM im HIBDETÉIEK. a tkv. 883; okt 16. Ujabb Én. hirdet kivonat At alsó leedvei — kir, jkiréeég — miat telekkönyvi hatéság köshirré tasai hogy Löv.y ét Fueks-bécsi bej: keraakedő végrn bajtaióaaK Moeer Barna végrehajtást saenvedő elleni 258 L fa 266 bt 4 kr. tőke követelés és járnlékai iránti végrehajtási ügyé ben ea altié lenii vei kir. jkiréeég területén lévő Aleó-Leodréa felrtő, ae alaó-lendvai 11. sa. .tjkyben A + 3 sor 14ia — 1. brse-a. foglalt és Meear Samu aevéa álló háa, udvar, kort pejta, és aa adó alamáa I85V írtra bécsült ingatlan aa érvéréét 1859 Írtban oaeunel magáJlapitolt kikiáltáat ^rondella, éa hogy a fennebb megjelölt ingaftaa aa 1888. • évi október bó 16-ik napján délelőtt 10 órakor as alaó-londvei kir. jhiréság tlkki ke-lyiaégébeo megtartandó nyilvánae árveréeon a megáilepitott kikiáltási áron alal ts eltdai fog. Arvéretni státdékoaók tartótnak aa ingatlaaok baosáráaek 10{-At vagyia 136 frt 90 krt. kéetpénvben, vegy ea 188!; LX t oa. 42 § ében jeltett árfolyammal aaámitoti fa aa 1881 évi aovamber bó I én 3383 se. a. kelt igoaságOgymiaiatleri rendelet 8 § ében kijelölt óvadékképee értékpapírban t kiküldött ketéhes lelenni, avagy ae 1881 LX I. ee. 170 §-a értelmében a bánatpénanok t bíróságnál elllegof, élbolyoeéeérél kiálliiott oeabályeaerl aliamervényt átaaolgáltatai Keit Aleé Leadván, 1883 aag.bó 81 ik napján. Aa alaé-landvai kir. jéráabiróoég mini tkvi balóaág. NÁBRÁCZKT LAJOS 849—1—1. kir. eljbné. 3266 at. Érk.j máj. 8. 888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A a-gy-kaniaaei kir. tvsaék tkvi ose-táhn réeeérálj köshirré tétetik ke^y Ötv. Gvóes Igrevits Jótsefnő sa. Baatoai Térés a.-koeÍBBai lakoe véfrehajtaléaak Oarée Igrevim Rotálja férj. Kokért Péternő Oeréos Igrevies Jót«efi agy k. k. Oeréo* Igrovios látván s György képviseletében Daráié Zsigmond nagy kOeiauu lakotok végrehajtási stenvedők ellooi 300 frt tőke 1878 évi február bé 21 Ik napjától játé f\| kernelek 17 frt. 80 kr. bar 11 bt végrehajtói kérelmi 9 frt IO kr. jwenlegí e m/g felmerülendő kölleégtk iréntj végrehajtási ügyében a feei aoveeatt kir. \' viselk torllatékm tarteaó aagy-kenieaai 1600 0a. íjkvkea A -j- 2136 kr>c. a lelvett ingallannak ifi. Oeréea IgrovJts Jóxspf Után örökösödés folytán Oetém Igr»-vita BotáJlél ffrj. Kohári Pétarnét Oeróes Igrovits Jóeefet még is k. k. Oeróes Igre-vita Istvánt s Györgyöt illőié 281 írtra becs ölt hason fele külön a aao-réoaai \|57 aa. tjkvi A -f l >br 4766—4789 krétám alatt váltság kötsües itegatlannak ugyaaaaokat illntő 335 írtra bfeelut hasonféle fa pedig a nagy-kaeiaa* iagatkie 1388. okiékor 8. napján délelőtt 9 órakor aaaa kir. tvsték tkvikahri ségébre illetve ij nagy-réoei, ingatlanok 1883. oklober 8. napién d. u, 2 érakar Kegy-RAnsén a köaaéghiró késénél Oarai Benő Wp. ügyv. v. Helyettese köibejöttével meg tartanáé nyilvános árverésen sledatai fog. Kikiékásil ár a fenn> bb kitelt bemér Arvaaai emndlkmék lartoaaak a heosár lOj-át kósapámmon, v. óvadékképee papírban a kiklldölt ketébet letenni ) Vevl ikötahn a vételéit bérem egyenlő iImlnkka,.fa pedig: oa ölelt már-▼orél jogerére emelkedésétől saámkandé 30 aaa alatt, a másodikat ugysataeu naplH stámitandÓ 10 ^ap alatt, a harmadik rémletet pedig ngyánaaon napiéi saémttsadé 90 aap atatt, mindét ogym véieléri rémlit mán aa á-verfa napjától mémitaodl 6S kamatokkal egyljt aa éismfai fakttetakkea megketáreaett helyed éa médaralak maiint lofaatni 360—1 — 1. N.KwWa a kir. ti vsaik tíkvi oe»->álya tMQ ívi hnájna kél3aapjáe. BVFV OréfHUOOXlAT ktr t^éki Hgftaft- kkr. tméki boly. elnlk. ÁRVBRÉÉ HIBDETlDSNIrS Ataléntt t. ke. v%robej4 kegy e Osákioe^yni km. UttffTl rigai M I » MM ahvA t% ifcajmg iarára U 1 Hru mm rm k <«• . jár anlal\| kMÉfüW elgrekaJláB a&akaá Wyfah MH # bn M iroda 4 nmfcktfnroé. Igyam, klfak, Mk, lerak* mahnek, bem, I ék frgyver, btgWlb, I H mmFftieauMfe le Zoogikáhll áiá a lilfHhla Poriakén 1888. akt U le niil\| áaiftoláleg lik 1 e. 10 éra kar avSeAnae áreaeáooe tagnak. Aa oklhbelgí jogot igéoylík ki—ni k« m éreméi ■ogkandiiaig aialirt fair. vépAifiliie adják he. K«Jt Ceáhtorojái., 1883. évi oki. Ián. MOLNÁR JÓZSEF, karéi régrohajtó. 344-1-1 4018 Ikv. 1883. ABVERÉSI HIRDETMÉNY. A oagy konieaei kír. Irvaaéé tlkkfloyri ooetálya réméréi iwii) kléné tétetik, bogy Zoiemegye Bameaitett árvatára vágro-kojtiiéook Nloeeth Jáneet végrokajtM mm-fit bahlnehi iakéa elleni 94 Irt. ilko a }«r. kémi rá£p»kajtá« ügyében a bekdnaki 177. aa. tjkvboo A -f ISU9. kim a. hívott II írtra faoctfllt fogatlan külön, a bakénak! Ml. m. tjkvben A -f* 1479\|b. hm. a. fokrlWgnsk Németh Jó—hl illető 150 frtra benilli váitaágkltoloa ingatlan kaoon Me kölöo, aa ngyanaeeu tkvi A 4- 1888/b. 10. brea. ingatlannak Hám-t léaaofiii illeti tét frtra b oefllt váJtalgkOlelet ingatlan baeon fele kOlön-kttlön IMA. évi ektober 25-4tk aapjáa d. e. lü érakar Bakénakon a köaaég béré bálánál ér. Tnbo\'y Gynle i. Ogyáca faiparai Igyfád v. bolyaitoeo kdabejttttávol megtörli ndá oyilfáone áror\|een eladatni fog, mely alholemmel tnrmnnak a ronni anánéékoeék e fenti bra-áiak 10§-Ut bánatpéna fejlben báenptaaben vagy évadékkápea papírban e kiküldőn keaéifo Inteni. Ae érvérééi feltételek e Mvataiee érák elolt a Mgy-kemnaei kir. Irvaaék tíkköoyti eeatáljáuál éo Bakénak köseég elüjáiéeáfá-aál megtekinthetik. Kk Irmák wM dkkftnyvvi Mogy-f ninaái, 1881 jnatn iMa. Qr. HÜÓÜNjrAVj ek. kir! taaoéki \|L muri ak, kir. fcmlki Hfreá. SAS —1—I. HffiDETMÉNT. 1609 ikv. 1888. ÁRVERÉSI A aagy-kanmaai kir. kveeék tlkkvi eealálye réaaáfli kOokirrá tétetik, kogy Bele-megye Baenoaitott árvotára eerábeo ár Téboly Gynla aa.Lt. Igyéan végrebajtaténak Jmá raaita Gábor vigrabajtáat aaonvoll bakénak-Iakéa ellőni 186 frt. töke t jár. iránti vágre bejtáti Igylben e bakénaki 15. a* tjkrbon JaadroaiU Gábor tulajdonán! felrótt A + Ujb. hna. 6 fit — 108 brea. a. U Irt. 116. kinn. a. 11 kt, 187. bne. a. Í1 frl., tik km. a, 168 trl, 477. bree. a. 80 fr«., 808.kfaaLa.tMkt, $44. brea. a. 96 fit, 888. brea a. 68 frt., 1176. hm. l 8 frt., 1189. km. e. 8 kt. 1600 brea. n. 80 frtra beoafllt egáea ingatlanok külön kitin, a bn-kénaki 295. aa. ifkvbon A -f 860. braja. a. felvett ingatlanbél JendreeiU Gábor talnj-donát képesé 8t frtra becaült j rém kllöo, eaetlakeaott tárak Blen Salamon éo Blan Jakab n.-baaiaoai lakeeek réanére ia C. I. alatt öav. Jendroatta Jéeeofné aell. Lakást Kft-Un javára Bevegyi bn«nonélri»ti jognak ápaégben maradáaával IMS. évi ektábor ké Mén d. a. 10 étaker Bakénak klnaégkné hátánál dr. Téboly Gyula tol porai agy véd v. helye! toeo köabejöttével megtartandó nyilvánoe árveréeen eladatni fog, mely alkeiemmei ee ámMÉiiJdváaék tartóénak a fenti bemérek lOf két klmplmk i vagy évUáhképei papírban a kiküldött 1-aaákee bánatpén fejá- Ae érvéréét tallálelak e hivalaloe érák alatt a negy-kaaianoi kir. \'tvaaék ikvi eaa-tályánál a Bakénak klooig eWjáréoágánál Megtekinthetik. Megy Kamatáé, kir. tvenák mint tkvi hetéoág 1883. évi májná 80 ám Qr. HUGONHAJ e. k. kir. lanéki k elnök 142-1-1- ELWfY a. k. kir traeéhi jegyei. Fogfájdnlmak ^^ríít kae«e ekár NMnaaH a Um >■<■■ hlvena. lek banuáUtáfal •lháslthtők. I mm eUlfcbatal li ilolul fltágUm Ml ont te onlMeál mm welleueU. Valóli kit litptWi 36 ét 70 Ir. B^ karn kai laoiitáa h Inatt é Tamer ewieiL Elgyengültek kQt tertiaae éa JéMllée Mbtt ui^aieMk a rHÉgMxi Br. ■mr>«Ho ■Qeeett ya^aralMil áhaL Ára I frt le kr, péetia M tarai Mk FMraaarvaa Dr IWer-fléa H I raea I i-I njcetle éa laMantk .rtaaüj ée fljd»lo« ailkftl em-mtjtk a beutal amin kUktjtoát, thpfwt (ékk- fblyáat) aakáay eap alatt Ara 1 frt 00 kr., pártái 25 tarai tfibb. Kltárátofaa UerftéN éin Ifrekttr a mi -C) lr«y l)l\|)taeriár n»r. kor. 10Immtmr-aaat aa aloaá mhm IrlaM MpertMa _aw-b-d XXXXXXXXXXXXXXXXXft Ezennel van szerencaénk tudomásra kor f, bdgy a t cx. kl-idnaég kényelmére axflkaégnanek véltük TexérflxyBÓkllklél Sartory Oscar urnái egy gazdagon felonrelt raktárt pezagó botokból felállittani. Midén franaia méd izerint keaalt kitüaé minóségQ borainkat legjobban ajánljak, biztosítjuk poutna és rendes kiiaolgálásről. M 1—8. A pali ni urodalom pince-?azdászata xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxS GUTJAHR és MÜLLER 1»6 15-86. B DDAPXSTIE Klaő badapeatl Trlesr, roililfnea fi gtidtaági gépgyár a ■■plllfcH köeelében, ajánlják tnnüd aaaakeeetl ée javított gyártmánynkel miot: -i—i ■!■ ■ ■ 1 . \' li ■ llfiamaSk gmaéa. JéyémfCXMf. Sum rmUL KÁeritit rmnmUk. Stakmtifik. Bortajtói ■SMmlngannlgih Dyplmamok. ÉMon li wnréinfn ié Gméom emtfjptl W Qérak. K^ Dmmálmatí Tarunk, lakmaikatvf lanti ffépé. i XktaoUiá Trmrumitnbk éajharaleé. kt flfrfájIproHáfc. Lissthmgtr miéit. Koptató Umtük Rtp»ig \\mmtk art MT iljffy^hik kívánatra Ingyen éa bérmentve, mmmmmmm. BcIxBS 888 á-3 k Hirdette. A szombathelyi püspökségi urodalomhoz tartozó novsi erdőből 40 hold (1200 □ ölével számítva) vágás alá adatik; - az erdő tölgy, bükk és fenyőfából áll; az ajánlások folyó évi old. hó 20-ig a szombathelyi püspökség központi gazdasági hivatalához nyújtandók be, a hol a közelebbi feltételekről is, bálid\' értesítést nyerhet H xaxaxaxaaoaocaxaxax KI Újdonságok a könyypiaczon! Világhírű utazások könyvtára. Uifalvy utazásai Paristól JS aiT\|arkatin i g A Pergaiak, klidsaa, ét IJtgsU libéria. Egy párizsi nö uti élményei. Irta : 1 Jínlvy-Bo.rdnn Biéria Jogantatt magyar Waáái, Egy-tgy füktt ára 90 kr ttaroekiai M ttwt Jalealk ■tfr té&§ n>g}$l#tl f/Mai. Buch der Erfludungsn, Gs werbs ind Industries. In V Bándra ndar in Kara ISI Liefnaager. Jefite, glsalieb u^earbeitete eterk ▼omehrte AaSige. Uster OberleilüDg 4a \|ii \|yliiii\|inlA«i F. IMImu. Baadeckaa aafailea Oekietea éa geveib liekan Alkati aad der aagevandtna Whiaaacbaftea. m etaa Mli TnMmmpa, anMNkftm Ton- grbDIfen, Familiea, deren Slhne aicb irgrad einem Zvcige der Oewerbthltig kait taveadea vollen, kara Allét deren Bersf oder literawe incerhalb dee Oebleiea des flaadelit, der Géwerbe snd d«r Industrie liíegt, werdm ia érm Wmkeeine ttiplicQaeltedrr Unter-kaliang and Belvhinag fiadén. Nickt miader tat daa Wérk dia 8tadi>,;8cbbl-, Velka and giwerblickea Bibllotkeken alt eia ebenen prakilacbba wie gtdWgcan Haad aad Lmeback tt empfeblio. ím Aiaffllirllcbf Froepfhif mit Ilisalrsilést-PrtM §lsd grslla is kakes ARAIkY JÁNOS ötwt munkái 88 töaet á 60 kr. Iddig mgjilt 10 &aat Das moderne Ungarn Wrff ii^iknl d/aaaL 4ader airebaame Handvarker, wvrle dar Tiaknikír, dtr KiaMlar, der Lekrer, év gb&H« Laadvktk aad Gitarvar vakar, der Kaafmaaa aad méae Qeockáfte- Eaaaya umé Skliiea von i Jakaan van Aibótb, Dr. Ágay, Ladikig ligaer, 8te(an BaiUlaa, Alioaa Deaam, Wollgavg Deák, Kari vea, BSIvSa] Prof Dr. O. Heairkk, liaarn Jókai, LadW% Hevem, Oila Htnaaaa, Kolomii in HikMéik, Dr. A. OtvjK Fraai «ea Palaaky. Dr. L Faateiaer, Kngen Pétarfy Dr. fr. Btedl, Gráf JUtos 8«é«én, Max Sebltx, Prof. & Vimbéry, Téra a. Prof. & vet Bodicsky >r beraaagegebea vaa Dr. Istlm Nmnémyi. Nagy 8 ad lét 86 iv. irt diaaan kltéabfn 8 írt. 60 kr. (pnatán vidékre klldve 8 frt 80 kr.) kötetlen 3 frt. (jrtdékre 8 frt. 20 kr.) Tm r í m I m m: f I Dia Bpockea der nngaiiachen Lite-talár. Von Prof. pr. Gustav Heinricb. 4-- Alexander Kiűalndy. Von Anton Gráf Saéeaen. ~ Ab-xander Petéd Van Piol. Bagen Pétei(y. —• Johaaa Araay. Von Dr. Friedtichj Eledl. - Daa unga-riaoke Volkalied. Von Ladvig Aigaer. -(- Uagara ia Méaeo Drakmiiera. Véu írani vaa Palaaky. - Dia Wien aichaft Gtud ihta Inatílnte. Von Ottó tíenuann. 4- Unga/iaoh- lArkierbe Beaiekangen.! Vea Prof. H. Vámbéry. Din nngariache hUdende Kanét Vaa Dr. 1. Paoleiaer. < 4- Dia aagari»cke Sckaaapielkan. Vea . Dr. A. Ötvöa. - Maaik and Mamker \| der Uagara, Vna Stefan Bartalo«. - I Dia nagariocke Oper, Von Max Schlltz. -■)- Daa angaríscbe Parlament. Voa Dr. • A. Neménji. - Dei angaríscbe Kleráa \| V\|aa Kari von tttvla. — Der aaga-rlkcbe Adel. Van jakaan voa Aabéík. —\| Dar aagariaebe Sóidat Von Haapt-mkna Alfone Daiiier, — Uagaríaebe Fraflentypen. Vob Dr. A. Ágay. — übgarlicbe Sitten aad Traebten. Vea WoMjgaag voa Deák. — Am mriaer öihaBP^ilkr - Iianfbahn. Vaa Maatai Jókat - Badapcat Van Ladvig Ilnreai. H Dm aagariaebe TteSaad. Van Keb-nínn fon Mlbxáth. — lm kramman Léad. Vdtf Tln - Die Landwb thecbeft tJégimk. Vea Prat Bagen vna Rodiesky. Lotaiug Leoeu Cbamiei Ootta^che Bibliothek der Weltllleratar eddáv meffjtltnfek Goethe \' 8\'tfhet Dante 8 Aaot Schiller \| T . Kleiet 6. , I , Platón d[, I a KArnor I n 8 a Calderon 3 s 4 „ Holton 8 a dteaa ááéltedati, tpimm vdssonba k&m fgy - egy kltet ám M kr. \|Mi nl UUt üktphtíé Stsrne Carus :. Sommerblumen. Mit 77 Abbildungen jn Parbeadriek und vlelen Holtaehtiliten. IVIJra is flkettel á 60 kr. fltFFMAHJI C. v BOT.INI MIIEK BILDEIt ATLAN nich DB I ANDOLLES satflr- llcbéiD Pflemsmlesi. U km mUhü \|aMM mtt Ú (lisMj\'á 60 kr lejjae Dr J. Oh. A. es verdeutschendee mi erklárendes FREMDWüRTERBUCH Oanplet gekmnlem S tri 86 kr Allgememe I und X •l fi X a K Különös figyelembe ajánlom, következő szépen kiállított beszélyeket a nép számára; ■ladea kétet ára 86 kr. Jós és csaló. AZ ISTEN UTJAI Agyujtogitó. A kártya jóslat. Az elhagyott bányatorkolatnál Ai irtatanul elitélt A kincs ásók. A fösvény titkai Vallomás a halál előtt. A szerelem hatalma. A rabló leánya. Szerelem ét gyüHNiL A kdayayelaiaég kéetkexaéayei. ARANYKA. Az olasz bosziya. Fentebbi núvek folyton raktáron vannak, FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy- Kanizsán esCsaktornyá\|l^ WFWIPiRWWrffaWnlrWWiIlMriKl1 WI tm 81. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szerdán, oktober 10-éft. X. évfolyam. atoaafckaasat Aetkeé fittp Moyv >ii nisün Ifrlmkii MM, 818 a. fiáaMAat \|\|il Igára ém 8 irt 9l#m 8 K t frt 9«<«Htojrk a intMi MtáiMr •gyem 1 iMri MilUl 8 kr 81 kr. Awwám • «gjék hévolokm kérámmt oyek 8ukr. kttyofd^oo ieial tOOaéig I Irt, aaaate\' aadaa mUri % kr. ZAÜLlA MEGYEI ÉS HELYI ÉBDEKÜ POLITIKAI, KÖZGAZDA8AGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. flMrksastAl Mi Hava a lap mai-Imi rémk illet kfeloraáayek 4Sk I)i\|miím4 mám BármeeleÜeo levelek orak «mi W otkbffl {og«dtaüt«k el, Mátrátok vioao mm kSldaleek. ayUttár: petition 10 kr. A Nagy-Kaniiaai városi szabadelvű kör, a ZaJaroegyei ügyvédegylet, & Nagy-Kanimi- ét Débsalai i takarékpénztárak, Bankegyerölet éa Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. 18S07SIZr ifcTlVIIVt SÍT6ZEX: 8ZIISÁI Í6 S2CUEAICS. A kiket Illet (▼. L.) Bégóta kaagsik már t agjre áreaketőbbá vilik a meg meg-ujuj^ paaaoa jogosultsága aaoa aírtl-maa állapot felett, mflyre a kaalaioi tórvéayoaák belyioágHark raáuandóaa •aegéaye« miaőtége taolgáltat látható indokot. Ermflk oai aitdtyájit, kik\'ftgyee bajoe Rigaiakban eaon botyWgekbon meg ford u lu nk, érzi aai mindenki, akiaak a biróeág nagy toetoeaága, métióeága a aaoa nimbuo (elől, ««ly aal a polgárok réaaáről o láltíestrlot áhítatával körülvet!, — titaU fogalmai vonnak ; da legiakábk •loll t napról popra éraákenyebben tapasatalja aal maga a biróaág, a Iftrváayeaák tagjai, öeoiae enemél y-mK aa minőktől la egéta a hivatal •aolgálg, Igaaán nagy aserencee, bogy br kötött aaeaimtl jár aa igaaoág la* teaamsonye, mart fal kallena kábo rodaia a u» -llőatetée áo vátkeo mng-fslodkaaés láttára, moly Őt Uy rooaa«», olkafyotott kajlák baa kárhozta tá aagvoanlai. A sségysnéraet egy aeae aa, mIt aroauokb* hajtja a várt, mtdóo pirul vo kall bevoJlanttnk og épület előtt, bogy ia* itta tirvágy. toék. Aaok a bornál yoa, oafik stká-torok, aelyrket folyoeóaak gúnyod aák a k*akaay tépető, melyen kát ember aéymáet alig kerülheti al, a kit eaallák, melyek baa a bíráknak Otttttoralaioh kaU i valódi botrány kova, saágyanosnlopa a hanyagságnak, mely aa állapotot alaáai t táegittri, Visegáljuk elfogulatlanul, kig* gadt megfoatolátsal a htlyaelet. A tárgyaló terem alOrváajtaák legtágaeebb hol jíeág*, át ka a«y ér dokaaabb végtárgyaiáo híre magy, valódi aüvéeaet kall kogy 80—40 hallgatót allahttten benne helyesei, da a hőeég ét fülledt levegő már akkor ia elvitelketlenné válik; a végy Ok fal aat aa etetőt, midőn forró ayári időben, keleti a déli oldalról a nap hevének kitett teremben nagy végb* mindéi a bírák, vádlott a k0-aOaaág egyaránt aa agyoaiuadáe tnarlyrimajának vannak kitéve! De van Ut komolyabb baj ia« A vékony gyaaga pad ló tat folyton reesag ropog, meghajlik, ngy, kogy aa alatta levő f&ldninti halyiaAgbeo, hol előbb a telekkönyvi, majd aa illetéksaa-báai hivatal volt elhelyeave, erőt duczokat kellett felállítani a még igy ta kitért a laoaakadáatóli rettegés. Szemben aa épület egyik frontjával van egy nagyobb vendéglő, mely kolöooeea beti váaárok alkalmával t igy őtaaael, mikor aa ujoa-eaok bevonalnak, örvend igen nagy lá-togatottoágaak, akik aa alválláa bánosát itt OUk a boroa kantákba a itt oaadaak bátortágot a rettegett viléai élet elviteléaére ; a máaik front előtt ogéoa méltótágéban a aOldtég* ét baromfi* piaea terOl el; már moat tea-ták alkápaalai aat a balyaetat, mikor agyiétól ittaa regraták kurjon-gatáaa, másfelől meg a veeaekedő kofák a a lka* 6 taakáetnák taémbe-lődéte vagyttl a birák komoly ta-aáctkoaáaaiaak eoeadjábel Hogy mennyire elégtelen aa épQ-lat a lOrvéajtték befogadáaára, aat eUggé Üluattálja a oott aem rég éleibe léptetett blforeatio, mely taa-riat a telekkönyvi oaatályt a kalyi-tágak alágtaleaaéga miatt mát káaba, máa ntevába kallatt átavállltinl, a minek aatáa aa a káayoaara követ-keaménye, kogy \'minden tsQnteleo, ka taaáotQli^ot kell tartani, birák ét jegyié egy félórányi távoltágról járnak ál i Mennyi mindent tudnának még elpaatatsolai a törvényszék tagjai, kik idajOket ott t$ltve, a Viszonyokat apió réaaletekíg itmerik. Ml e helyütt ntak a legkirívóbb pontokat foglaltok 8mib0 ; a mi (eladatunk nem leket iaditváayt tenni arra néftre, bogy miként lobat»en aegiteni e bajokon, mi miadfltoáo eoak felakarjuk hívni a figkelmrtj esen miaeriákra, — t aaon reménybaknék adunk ki-fejeaéat, hogy a (örvényarák nagy-erélytj elnáké aáját. hatáskörében mindent el fog követni e torthatlan állapotok mfgazQnptéa^re t hogy aa a kormány) mely ti raboknak a törvén yiták tőoaomtrbdaágában palotát épitatt, adaadó felvllágoaltáa ét a kör tl I mén y ek megiimertetéae u tán- nem fog káoni a törványaaék taámára egy eat megihlető époletet folállitainL Meg kell külSobSztetni a méltóságot a pükhendiségttfl. (T.) Ét ők Magyaroraiág méltótágáról bétréloek, amely móltóaággal ellenkezik oa, begy engedékenyek legyünk a gyeugébi> horvátokkal taem ben. Ugy láttáik tékát, bogy a párt-aaeavedély, t aa, begy a horvát képviselők nem agitálaak a magyar kormányt ellen, aanyira megvakította si ellpBékel, hogy már a vmétóeágot* is megfoiditva; keadi látni, t mi tartia méltóaágnak, ami a világ minden nemáetének fogalma tseriat Ideáiaykedó hencaegét, ét aa \| erőaek pQkbenditktnő fitogtatáta \| lenne. Én pélidául egy jarőt ember vagyok, odajön boasám egy gyönge ember, kit ak4r aa ujjaim köat mor-taolhatnék öotae, ét ^elém köt Mi mott már a méltótágatabb: as-e, ha eat a gyenge embert \|minden kihall-gatát nélku a földhöz verem, vagy aa, ba kihallgatom, a elbmerVéa a a miben igazaága van, felbevtllétét tekintetbe tettem, éa méltáayoaaa, emberaégeiea bánok vele. Váljon melyik jmagatartáaban van meg a nagyobb mfltótág ? Abban-e ba Ot-legelni keadéném, vagy aa utóbbibaa? Noa kát a magyar elleniék aat állítja, hogy at eltőbén. Nem megfordított látáaa oa a ,inéltótágnak ?\' Ét miért állítja áat a magyar ellenzék? Miféle szempontból indul ki ? Lélektani aaempj>atbóL 8 \'íme bebizonyítjuk, bogy a lélektan terén it felfordítva látja a dolgokat Aat állítja ugyanit, bogy \| aa a gyenge ember, ha í^ldhöa verném, mindjárt belátná, bogy igataágom van, s ra-gaazkodóbbá lenne bdaaám. Mig ha méltányosan bánom el vele, aat hitai, hogy ő aa eróaebb éa még követe lőbben fog fell8pni.t Hát ba j a középkorban élnénk, mikor a ptyuhologiai éaaleletek oly magat fokon álltak, amily magat fokról mott az ellenzék bírálgatja, talán meghajolnánk véleménye előtt, mert oly fogalmakkal bírnánk magunk ia; de;ma, midAt a lélektani tudomány egy kitté elpbbrt haladt, t mikor márj az állatról it több étalelő tehetséget teunek fel, mint a milyent aa éllenaék aj horvátokról fellett, eták tajnálnank kell aat a naivtágot, melylyel at ellenták ebben ar. ügyben kinevetteti magát Mart hiaaen ennél már ta állatateliditők it előbbre vannak, amennyiben at állat tieliditét egész tudománya abból áll: megmutatni aa állatnak, hogy erőtebbek vagy hatalmasabbak vagyunk mint Ő» aztán igazságosan bánni vele, miután aa állatnak la van annyi megfigyelő tebets\'ég, bogy aa igazságot, méltányottágot felitmeri, tori, mig a zaklatáa ^makaetetá, vadabbá, dühödtebbé teaai. Hát mikor az állat ia feliemeri azt: a horvátokról ne feltételezzünk annyit, hogy ők it\'felitmerjék? Ennyire sülyedt már ta ellenzék pártazen vedéiyea itélő tehefcége? Igen it, ba be nem rukkolt volna Bamberg Zágiábbt, hanem a oeőoaelék bet?enkedéaétől megretirál-tunk volna r akkor el hihette volna a horváieág, amint hogy ugy it tett I volna, hogy t. i. megijedtünk tőlük, ámde mikor a ctimereket vistsaha-lyeatettük, aa alkotmányt felfüggtta-tettük ; a heneaegőket törvény elé ál-! Ütöttük, t még mindig kivételes állapotban torijuk aa ortaágot, —. ott meg van mutatva a hatalom éa aa erő; eat aaonbaa tovább it fitogtatni, már hencaegét lenne, mig a sértő fél iránt békülékeny hajlamot és méltáayostágot mutatni méltótági Az igazság pedig mindig karöltve jár a mél tótággal. Gaa dolog tiatta látáaa ét felfo-gáaa. Jöjjön öaese a világ legböletebb embereinek itélősséke, mindig igy fogja magyarázni a méltótágot, mig aat, amit a« ellenoék méltóaágnak állit, kieaiayea bencaegésnek éapOk-hendiségnek fogja nevezni.. 1 JM" tiriiijL V Rendőri ée censaral vÍ8zonyok. í%jr up •HiíStw»tg ta oiai esraiaaa ttáa (háj*-) Safaaa sllrtálsta vak ta a o^airaok, m4f akséssotg MÜasi aMogokaoaaáfáaak a«gf lálráayáta vaH. fteyoa sllmhsatti\|rfga •dl Kám<p qinissif. ki \|eioMa lHt és aat a ktkÉateyM^ ktgy MW k fed. A oaátsir attsaoBaava a lek tmhorai "áai asmyÉa tttn^ kagy wmá %oa mtavoé-fcoao a Cilitil, Mks áaMmtiaitk által ■naák ana^Mslka klostl oly fciikal, wé-tik O^ata iMtWar ás e^fejNgM asálslt, ás •akaaar ast stsaü, atm atMtálaé H. lfiat Aofta a trittkta fcsnaysa Irtkti8 •áokkét Q uHimséglf MAag ta% m0k- Maa a aáartfcta In0 ta ligttattin o Mama! Iátfc\|ki vaa, sM Ofillfsttki a M»8 HÜ S Ü8ÉM aismniasiii" vg/km, tat IH Nr a mm aaaa «o4va W\| Igy ért- sfaa •alt reményekM o kBitói totemtásben aka dályoaoák a kagy oly kangeUthaa vaa, i«MÍy inkább sgy o katietshsa lovi boa gáttal tígikkaa illik, mint «gy kSltSkSo." A hol ilyen aáotc uralkodik hot, oil aeai lakol aiaiálai, kegy aa alsébb katátá gak lavákooyaága tnleaap o aértákeo áa aggoáo BMatágbál áa talkaagéOgbál aat a kőtárt ári ol, a kai aavotaégas volta áhaj aa éBaari tokiatályt jökboa sárti, auat a kagy báraM\'y fc\'Bgyalot valtk^y kaaaaál-kai Baki A hgkáaysaskk éa küstjodl k»paitlal-grt Igáaylf bitaiaií ktlilssilg gyakarUaa gyakran oly flriakra Mtaistt, kik áppaa asts vakok kápaaok a kelíff kőtár kotorté^ra éa aoárt, ktgy »Sgaká> kkUtaro tagyák, aná-dtat manók, ■ItiiotoHiltotiok, o aü sóját kortálait itimpsalak mmml vtlassslylk aáoykoo gyttatntk Itat Éal sWlilk. Oiy sllaai8biHsa tilsatkhil +4mjmt ottod-saar oly lána io, awly iakákk, Sünt kAnaoly aagalssoaaégot igáaysk — a Msm eoiiiglfcá tngklUtliamli a Mi ás isiitgtw vMt Ma ásrtáa gipásaaa ialj\'srta«» úmt — a ,»trláa* Ik liii^l éa saakásoá vált. A asgyttáma MÉsMaté asasatai ado> mtk tgy párt akamk itt P >Psa Omlm* áatk tH- Mte ilftaiái hlw^ hsgy oo tMaü^ mamiikul, tssak a mtsitka pp teta^ M mpanla mjpkm Ü tl k«á\' hlá MM* imlsértglstiW dulgoava, a a asolyao oo egása darab M> ápalt — aa keltalt fennakadást ki rolt hagyaoáá, agyaiíot valamely ruhául egy Mtaeaá letl darábot váljunk ki áa úU által pétalják. [ + Aa aoatketi\|iai ás privátéi oldal jóéjta. táaának oaso telje* hiánya mellett igeaeok-•ser oly fcaakslLn tadátlaaaág la tejmki dott atájjel, aurai oly •vgaoossokot, kik a aoo\'gálaikoa Mftoakak, bírtolen oly feladatokkal Uatak mag, melyek látó klrftkSa ■aaaaa tol fckadtok. Valámelyikj vidéki rároaban a aaio-ígaagatá tagadást kárt IHamlet* •lináliiro\' MsgsogedleMt, Saoa tfyrimsilétáBSsL kagy a oa. ktr.j haisalog jél\|réay«t a aszppadon kaaoaálai oom l^kat Mér moat kápoalje valaki a maiaookolikaa dáa kusaigi^ vagy annak kiaáráit 4- amítm Mátrák egyen fa aj amMtioi levikeayeág éfpta ki-jvái, — ks araotfgfllalt aMgjoosal, kogy a liaitáa tóta\' Iskvá mk eksái^ kaa«m Sis! katatlL MM Wkolaa o vtlsm»ly gyaaaa ártáknrt kela fsktkai. Igy vígjátékká nwgder^liatatí, k^y \|%jüttikis ja mk IsMifea tlUía ftélC M2 Mgy« tsf kárdaoá goromkáa «e larváa a arator. \| Min ao M tat Walta, kagy egy étgyta jámbor tmktrt jtltataaaa kiá^taáa. %tai Igm1 viasorrá o átasor, ÜaMrjak no saár eoi, «gy Hgtnltaaii geo fltli alatta\| is a má ílélÉanfcoloiL eaág agy >8\|«aiot i Cravoliaoa, ráaafrg magkátoi a tgy ayakkoodi átjsgy- tala^y válíalkaaé ■mitill 8y taismtl •agy s^láppaa mí tptml8tá moiykaa oék vall nsk lém gyaoámt $mm k 4+ékwmm aai av a \|a llkf a\|m a•paoyolforradalom vesetSjore Don Biego Btpktol-rS tmlákeetetett, (1823ban kivágaatetalt.) 1 ! (tágé köreik.) Puizlal lkép. Irta: Tunkol Mikály A Uoyorgá Ttana pariján Taa egy feagyjm ertffda, Kivsl belli o tok krtyár A MtadjUt járja, fingmo is asal a vtMk Iá, Beji be caal a lapláioaaé Klklnysosml lánya. Haj, vak is ám kka oopák a rongyos aaárdáaak ao egátTklWlM Dt hát mi tatto olyaa kkaméV^láa aj a Mk ki mag kajárá batyárjf rrj vagy aa a já bor melyei ott márnák?;— ó iiksgj it, aam ao, — kanom aa. a gySatSrtl leáoy, j aki latt aMg lerag. 8aáp rgy Ma\| hit\'W j Wyao karóra dereka voa stfat á ayárfc és I8atj\|m ki is ákük aaokaak a kaaasfct Lyiiofcask a kik r- U I lek tvagot —• kt^^kil Isfki akarják fosol. Bál mégatfA —ta viUámakat mérá msmtkl takar kogy eaiUagekat lát, — tagak, mttyék tlÉiaatk la kkyk\|a aat a ttékra tstmatt kii máját, ktky a klrntyt véli krtyárokat réadmoo lekf^a. Heg a koayáaokedaak I kalmlk t#• miai k ii i ütilsHál pa^g at agjra •rak oagy kxtgmak. afaag^ akimé m\|É ta Do Ml W aat a Btta\'a —I aa á> jakkaa VMI Hn* a karmá-Islkmétta JkáZ7? Bizony aat még at édaa anyja ram tudja mert hát — aa igao bogy arak keveeeo led ják — a eaaplároraá aam aayja neki. Ee-elStt mintegy 16 ávol agy kldag táli reggel találta kiot o pajtában egy megfagyott aamoay melleit Ott feküdt a kii — klrtl boltit egy évei leáayko — kmimira •írva a bidagtái, pedig jé be volt takarOa á« a •aegány amaoay hiaoaoyol annak eeelt áHtratal, liooy míndraát a kieatkáre rakU. A amplánraé agy derék meoyetake, kinek fáije ooelött Imit mag — megrajaálta o pickikéi áa bevitte magával a háoho, hol aa, o meleget éretve trak hamar limradmiltáa elalodt A megfagyoU aamaoyt padig alto mmák ooálkal, kegy orak egy korontat k Matek volna feje Má. Minek? — kim ama namte raoki — raagáay koldra vett. Ao idá haladott át a kia Maiara — igy oovram ol It aoooM aayja t- gy toySrS lejlCdött Oiágioá miodmfcáké It akt osm moodta migjaAl. kegy I orak fogadóit toáaya, kit ^y kidig táli reggelen a p»\|iéhao miált m^hptit aayja melleit Mavtaa víg vett miad% smot át «akrt raaromák k ám a voo-oogyobhámt magány l^áayok-kD állottak ée orak olyké olykor vaUUtt oda tgy galyáa áa ^y aikáe, ss% rftkéákoo valami jáahar amaA Midktyiékil «yfar ffáiá aaa odaa eMayt, - a ás km arái maga ma le-ktO tára baagsakkaa dakafoM át atami áttakekk* mgyagak ka 81 a^ -látta, m iptt\|M fial a bmyért -ja " áa aMl Sakétylslsafli akogadá ttaaál 81. szán. -. I l. I . ;-.[ ,.(• \'<( " \'{V ff Nagy-Kanizsa, 1883. szerdán, aktober 10-éri X. évfolyam." auanatvami flaakil Falap khp kerasfcsdéaa Érnél tmm. HU staasatom Ml; Igése évm • i N»w t H Mmjíáliii I frt. <«(.» inytk; a kaatftma iKilMr ] «mw 1 tSkkaalrt tördetWil 5 \| kt. Mj^lM \|l kr. AihH» a agvék y»amJea hlrdalmé j •yak In Ir, flrotja MM 100 saéig 1 ÉH, mnniI rUm máért % kr. z ALA \| MEGYEI &S HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZG AZD AS AGI ÉS VEGYES- TABTALMU LAP. WmtMglflt Írod. Hot a lep mellem. rW OUtf tlilwii^ ksldee-á«k Baja* ataea 4. inám Htm—lati— taraiak aaak ím aakkQ fogadtatnak el. KAatralak riSMS\' aa L sytiitar: pétitsors 10 kr. A Niyr-Ksnixmi várad szabadelvű kör. a Zalaraegyeí ügyvédegylet, a Nagy -Kanizsai- éa Délzalai tak^réjtp^nztárák, Bankegyesfilet éa Kereskedelmi bank hivatalos közlönye, icxarsizs HITXIIXIT SftlSZZS: 82IXSlS Í6 SZOKBitOff. A kiket Illat (V. L.) Kégdta hangzik már a egjre frnltfUlbbé válik i mag megújuló panaae j< gi>euileága aaoa siralmai* állapot lelet* melyre a kaafsaai törvén yenák betyteégeiaek száuanddan asngébyee minőségesaolgáltat látható indokot, tramak esi siidijájin, kik ügyes bajo# d< Igainkban sen helyleégek ben megfordulunk, érái sst mindenki, akinek s biróeég nagy tostoeeéga, méltóeága » ssos simbus ft»l<fl, mely esi s polgárok részéről a fáltissaelet áhítatával körülveszi, — tiesia fogalmai aaaak ; de leginkább elali a aiprál sápra éraákesyebbsa tapaaslalja ssi maga a bíróéig, s törvéMreaák tagjai, óeasaa esetnél y-se\|», s elsőktől Is egáss s bivatal-.s« Igáig, Igaaán sagy aaerenoee, hogy bekötött eaemmel jár ss igasaág is-tenasssoaye, mert fel kellene bábo rodnia s m-l lós tetée ás »étkee meg-fslndkssél láttára, mely Őt ily roasaai, elhagyatott hajlékban kárkosistá magvosulsL A eeégyenérset egy neme aa, rnsly srssukba kaji\|a s vért, alJóa piralva kell bevallásnak as épolet elóti, bogy Isi iita törvén y-aaék. Ások s bornál ytm, eadk sikátorok, melyeket folyosónak gónyol-aak s keskssy lépcső, melyen kát ember egymást alig kerülheti el, a kit usellák, melyekben a bíráknak Oosoeesorulsiok kel!: ralódi botrányköve, sségyenoaali\'peabaayageágnak, mely ss állspotot elnéai i megtlri. Vissgáljsk el fogú lati aeul, higgadt megfontolással a helyeetet A tárgyaló tarom atörréayeaik legtágaaabb helyiség, éa ko egy kr- deksesbb végtárgyalée Aire megy, valódi mfl ráesel keli hogy 30—40 hallgatót ol lehessen bee ne belyessi, de a bőség és fülledt levegő már ekkor ia slvisslbstlesné válik; s végy Qk fel aat as eeemt, midőn forró nyári időben, keleti a déli oldalról a ssp bevések kitett teremben megy végbe misdss s bírák, vádlott s kö-sösség egyaránt ss agyoaiaaadáa marlyriumjáaak vasmsk kitéve I Da van itt komolyabb baj is, A vékony gyssge padlósat folyton recseg ropog, meghajlik, ugy, hogy aa alatta levő fttldaafnti bslyiségben, kol előbb a telekkönyvi, majd as illetákssa-báai hivatal volt alhelyesvs, srőe ducsokat ksllett felállítani a még igy ia kiaér t a leeaakadáelóii rettegés. Szemben ss épolst egyik frost-jávsl vas egy nsgyobb vendéglő, mely kOlöotteea be ti vásárok slkal-mával a igy őaaaael, mikor as ujon-osok be vonalunk, örvend igen nagy lá-logaiotlaágnak, akik ss elválláa bá-na\'át itt ölik a boros kantákba S itt aasdaek báionágot a rettegett vitfsi élet elvieeléeére ; a máaik front előtt egéea méltóságéban a xOUaég- éa baromfi-piaca lerül el; már out\' •ék slképsslat aat a bslyaslst, mi-kor egyAslől ittse reg ruták knrjoi gatása, másfelől meg a vsssekedő kofák a alkuvó oaakácanék ssémbe-lődáee vegyül s birák komoly ts-náoakosáaahisk eeendjábe I Hogy mennyire elégtelen ss épQ-let • törvésyisák befogadására, aat eléggé Ülutiiálja a most asm rég élstbs léptetett biforeatio, mely sae* rist a telekkönyvi osslályt a helyiségek elégtelensége miatt más báliba, más otovábs ksllett éteréillteal. s minek salán aa a késyaaerQ követ-1 kesménye, bogy minden esQntelen, ha laoáosfiltfst kell tartani, birák és jegyső egy félörányi távolságról járank ái Mennyi mindent tudnának még elpanaszolni a törvényszék: tagjai, kik időjüket ott jtöltve, a viszonyokat ap>ó réaaletekig ismerik. Mi e hely Ott csak a legkirívóbb pontokat foglaltuk Össse; a mi feladatunk nem leket indítványt tenni arra nésve, hogy miként lebee»en segíteni e bajokon, mi mindössze csak fel akarjak kivni a figyelmet ezen missriákrs, —• s ssos reméoyflnkaek adunk ki-fejeaáet, hogy a törvéaysaák nagy-erélyű elnöke aaját hatáskörében mindent el fog követni e tarthailán állapotok m^gzQntléeére s hogyas a kormány, mely a raboknak a tör-vényssák tőasomavédaágában palotát ápitstt, adaadó felvilégositás és a körülmények meg ismertetése után nem fog kéení a törvényszék számára egyeatoiegillető épQletet felállitatnL Meg kell különböztetni a méltóságot apökhendiségtöl. (T.) Ím ők Magyárorsság méltóságáról beszélnek, amely méltósággal sllssksatk asj, hogy engedékenyek legyünk a gyeugébb horvátokkal szem ben. Ugy látásik tohái, bogy a párt-ssos vedéi y, fl sst bsgy a horvát képviselők sem! sgitálssk a magyar kormány ellen, annyira megvakította aa ellenzéket, hogy már a 9métóeágot* j ia megfoiditva kezdi látni, a aat /futla méltóságnak, ami a világ minden nesnaetéaek fogalma szériát kicsinykedő henozegéa, és as \| erőnek pökbendiskedő fitogtatása \| leane. Éa pélÓánl egy krőe ember vagyok, odajön bossám égy gyenge ember, kit akár aa ejjatm közt morzsolhatnék Össse, és beiéin köt Mi most már a méltóságosabb: az-e, ha ezt a gyenge embert {minden kihallgatás nélkül a ibldhte verem, vagy as, ba kihallgatom, s elismervén a a mi bon igazsága van, felherülését tekintetbe veszem, és méltáavoeaa, emberségesen bánok \| vele. Váljon melyik magatartásban van meg a nagyobb méltóság? Abban-e ha Ütlegelni kezdeném, vagy aa utóbbiba? Noa hát a magyar ellensék aat állitja, hogy ar elsőben. Nem megfordított látása ea a .méltóságnak ?• És miért állítja ezt a magyar .ellsnaék? Miféle szempontból iádul ki ? Lélektani azempontból. 8 ime bebizonyítjuk, bogy a lélektan terén is felfordítva látja a!dolgokat Aat állítja ugyanis, bogy \| aa a gyönge ember, ba fbldhös verném, mindjárt belátná, hogy igasaágpm van, s ragaszkodóbb lenne htMiám. Mig ha méltányosan bánom el vele, azt hissi, bogy ő ss erósebb éa még követe-lŐbben fog föllépni^ Hát ba a kösépkorban élnénk, mikor a psychiilogiai észleletek oly magsa fokon álltak, iamily magas fokról most aa ellenzék bírálgatja, talán meghajolnánk véleménye előtt, mert oly fogalmakkal b\'ynánk magunk ia; de ma, midőn á lélektani tudomány egy kissé elnbbre haladt, s mikor már. aa állatról.ip több éss-lelő tehetséget iessses fel, miot a milyent it ellenzék a horvátokról feltesz, oask aajnálaank kell sst s naivságot, m»lyly«il az ellenzék ebben az Qgybes kinevetteti magát Mart hiszen ennél ( már aa állstsseliditők is előbbre \\fannak, amennyiben as állat azeliditée egész tudománya abból áll: megmutatni aa állatnak, bogy erőeebbek vagy hatalmasabbak vagyunk mmt ő, aztán igszságoaan bánni vele, mintán aa ái latnak ia van annyi megfigyelő tehetsége, hogy aa igasságot, mjéitányoaságot foliameri, töri, mig a zaklatás maksosesá, va-dsbbá, dühödtebbé teaai. Hát mikor aa állatos fpHameri aat: a horvátokról ne feltételezzünk annyit, hogy ők is felismerjék? Ennyire sülyedt már aa elkennék pártasesvedéiyea itélő tehetsége ? Igen ts« ba be nem rukkolt volns Ramberg Zágtábbs, hanem a csőcselék he^veakedéaétőlmegretirál-tunk volna : akkor elhihetio volna a borválság, amint bogy ugy is tett volna, bogy t. i. megijedtünk tőlük, ámde mikor a csimereket viaszahe-lyeztettük, az alkotmányt felfüggeaa-tettfik; 4 hesosegőket tOrvésy elé állítottuk, a még mindig kivételes állapotban tartjuk az országot, — ott meg van mutatva a hatalom és aa erő; eat azonban tovább is fitogtatni, már hencsegés lenne, mig a sértő fél iránt béka léken y hajlamot és méltányosságot mutatni méltóság I As igazság pedig mindig karöltve jár a méltósággal. Ez a dolog tiazta látása és felfogása. Jöjjön össze a világ legbölosebb embereinek ijélősséke, mindig igy fogja magyarázni a méltóságot, mi? aat, amit aa ellensék méltóságnak állit, kicsiayes hencsegélnek éspök-hendiségnek fogja nevesni. i jtír tiinijL Rendőri ét ceataral viszonyok. t Kot; Up aiSOnmi IS. aaáaaát Jsemosn ntdn. (Pa^ymiAM 8s\|sss sllllélais tok as a aaéssárask, mafy * hadsereg ssstíami BMsgalmssségéaak sagy hAtráayém vsH. Vésyss sUsskissoyága Hk Kárai\| llkirmig, ki jaiaasa lr«, és sst • >ikiesa\|i>l^ kagy Mai Is tmi é mámét slhmamnva a tpfl amknii fiám iagy sem igso sssavad- ksMoa Oaimal, SlsÜia éa Maltsraiak éltei mán ék mn%élslki Irftetl aly iililai, mi* sü Oanoa MMr és Ásásai voltak, éa •akassr aai mssdá, nem amiiéksk fit. Mai Mapss «tyMé. s mftkss ktssfss értben ak sápét OiiiiliumlglM Ukip tan, msk aaémik és m«MHtM aam kért ssH,asgf sa éism- Aákss S •alt ramáayak" a kSltöi laramtéakaa akadály aaaák a kagy oly kssgalaikaa vas, „mely inkább agy a katramkis Iav4 kas-gáHai tigriahaa flük, miat agy kéltCUa.* A kel ilyaa aéaal araik adik tmi, ott aam lakai sasdéki, kagy aa alaékk Imtésá gek tsvékasysága ialmap a mérték sa és aggsda maaiágkél ás tslkwféaágbél aat a halért éri el, a kei sevetalgm vséta által aa állami lakktéiyt jobban sérti, arist a kagy kéimaly Mgyslsi vslsksgy kaaaaái-hal sakk A hgkésyswkk és küarjadt klpsiitil gst iféaylé Urasak küilmilg gyakadksa gyakraa aiy Makin kiaaliH, kik éppaa aam tatlak képsask a kaUé határ kstaiiméra ésaaért, hsgy msgsks» kiatasra tegyék, mia-dsat tSfOHak, misdani aitiketlak, a mi saját karléieit aasmpontnk martat vakanlyik iréaykaa gysswnak t«at W allutk. Oly silaaiHhsilaa sHsaskkal Ar#ényaa«t avaad-ssar tárta is, amly bkákk^ miot kénaely smogalsMaaégal %éay«lt -- s d«lfoara, s a aaaiyaa aa agám darab iai-épfllt — h kiltSU fsonakadást éa ki volt hagyandó, ngtimiái valamely rakakél agy foltossá lati databot vágaak ki és Lés által pótolják. j As aaatkajikai és jmfiréasi eMsl máim-táaéaafc sasa Mljaa Uásya mailalt igaa aak-ssar oly itmakálsa tadsilsn>ág m srjsmka dsu saéjjsí, mirsl alj aigassisekM, kik a aaelgáiaibaa magballiak, hirtaiaJ oly U-sdatakksl káatak mag, smíyak látó körtköo maaaaa isi fakadlak. Tai amelyik vidéki vámban a mm-igaagaté ssgaáélyt kért 9Bamkt" alladáaára* Msgaagadmmu, saea jgyilsnslitlifil, hagy a aa. kir. kaéimig jeMayak a méspadea kaaasálai jnsm lakat Mér moat lképaoije valaki a mslsaokolikss dés heroaagat, vagy annak kiaMd — modern sssMk sgyaa s Ak és i atlagait v«s fcéa ásstta i^irtim thsm ^ s gtarlés éa makáaaá véh. A ssgymdma meiattaté mák banal aaak sgy párt ihsiwk itt st- IBkar IsMkr JDas Osia\' éssk aü-iséIsIpü vslt mé, e mmwtj kaiá»ágtélaasa kaim léAMis árhawit, Mgy ss sMaóka msgmrtli\| (MlsmiiÉi Isask wfm aaardmél opslrfm ssyjékaa héj ffe. fosó ooaá la s laaiarai torIkeaység mn kásásáé vé^t — ka ntm ntg«dt mag aaaai, kagy a tiaatáa alélta Mvl aaÓt alüá»ja, kasom aai kstatUj aam Ukaiaa a Valsmaly gyaans éclsksm ksle ishN^ai. tgj vlgjátékiré megiwgáitaletí, kagy vlgjétékikif a sséi kasnálla: v^sftkar.* Mi lágyaa aa? kérdaaé goramkáa éa larváa a kmr. Mtra aa íré sai Mu, kagy agy nsgyee iémber ambsrt jskmissss kiéliiséi. — %ss, Igss ikmil s\| smaar, isarf* mi mét ssl, ff ligsiiia—ii gaa-gall sIsUs I ak k fsiltsr mé fcllldkaiiiitt. ▼slsamly viHUhss^ még sgy i«piraiot ■masnii H ftimmsl\| 0raéraflss^ mgy ■tfev* a apaayel forradalom vsastBjlrs De a Risg a Bapbael-ra omláksajetstt^ (1823ban kivégaatsiatt.) (VégS kérstk.) Paszlal Isép. Irta: Tnnkal Mihály A kaayargé Tisaa partjés Yas agy vengyss oáárd, Kiral kslfll a sok betyár A bolond ját járja, fingom is sml s Ms lé, Bsj ka eaal a esaytáresaé Klhéaysssma léaya. Haj, raa fa ám kim aaaak a rongyo* mániának aa agám alföldön. Da kát ari tatta olyan bírsaaé? — téaasa aak kimsg bojáré koiyár? — vagy aa.a jéjbor malyal att mimak ?— 6 dahagy aa, aam aa, — kaaam aa a gydsyArl laéa\|r, aki eti aOrSg éarag. Baáp agy laéay kia* aa i ssaa karén éaraka vas mist a nyáHa 4a kéaayaa ki is siklik sasksak a kanmfsi k<\|áísfcmk s kik — ka elajkak tmá azt a mma karral leli Svagai - karjaikat imákéra akarják faaai. Bél még sssk — aa Byaa alkalomkor viOámekai mU ssmsskl t- ast Usné aa ■akar hagy ssflagekatléi, 4- mag sgytagy legek, melyik aWasssé kk kiéyi^a am a csókra Issmatt kái m^lmgyj s kisayfl vér« kstyár^kai rasámas léheiAa. Bsg h Umyáaokeé^ak \| kelmik 4 labkaa Waak iilii kai mlaámflig m(mm a. Hm nasl a misIkialssiM IPkg maiaá.iglibill akatkmlH. malykra Wstyakkaadéár^r- amk nci knagsiat.. ftá\\ k ám kanaá- Ms mm tftMk sasg e\'aaem4«~ eéa mét ndűési tó tta ti lyjW".1^^ I mntfsam amsÉsm mate sM AMsm Ja a\|m«M> a owsar saalas\|\|ai amrt I am#% m ■■:. \| ■ r \| - mf -^WW^J" \' ^Hp r\'\': Bizony aat még aa édaa aayja aam tadja mart két — aa igaa hogy aaak keessaa tudják—a emplároaaá oam snyja neki Ea-elöU mintegy 16 éwd agy hidtg téli raggal találta kint a pajtában agy magfagystt aaaaoay mellett Ott feküdt a kia — klrfll-balul agyé\'vas leányka — ksaarvssen airva a bidagtSl, pedig jé be volt takarva éa a aaagéay aaaaoay biaonnyal aaaak ssaU áldozatni, hory miadisél a kicsikére rakta. A oaaplároaná agy darák msnyeoaks, kiaSk férje sasiéit kait mag — magasjaélia a pisáikét éa bevitts magárai a háaba, kel aa, a maiijgat éraavo owk Immár leessndsaalt éa elaludt. A megfagyott aamsayt padig alts^., amtták anélkül,, kagy emk egy ksraaatat ia tSatak rolaa fajé ÉOk Minek? — Um aam káamta aaaki — sasgány kéidas volt. Aa idé ksiadstt éa a kia Mámm — igy aavsste el ét Sevslé anyja — gyiaySrt kajadaaaá iijilditt. Oaégmá miadiakákk magmmaiu éa saáa aam msadta m^gjaski, * kogy I emk fogadMi leánya, kit sgy Udag lék raggalaa a pajtában talált amgfcgywt «yja amllait Mai sas rig rali mindig mim a madárka és saért rnrnmék ia és a Ssa-dSfak, kik aagyabkréam msgény Ugéayak M állatiak éa emk elykar eiyksr vatflVt oda sgy gzlyás és agf mikéa, még tthákksa valami jámkm aiasé. Mimdkigj llikaé sgyfcr-más maUmtt, sgy ikaak mm aéaii sMagt, aaaa k^y — m és kéé arréi maga aam la- éa aaaamt áUakakkaa ragyoglak ka f t látta, aai a gy «ay«ri pevp kajnaaa Islal Pista kaiért - a kglmsaakb wméaf míí1 mámTI fllBfeZÍjlTLJj\'V Mié éssaM A fal imlin M&w " V Otfmaek M, él nMiipil tí remük éorntotip* fii Ml* ai\|ék t kittoriát Bemtiák, kamitaelpek V MIMh csttorii teremtettek sa Bspk-m ét Ni lm ínjain. \'Mliiilnml —Élilii azt ft kÉftÜ girlf-réaml HMf, de M sem biaos j itMl ts. hogy as sésM kérilmMyek Matti, Ma ss egyedik Jé tolt teás tmyr vsgy egyptasi advilktu Midéi perme ogörögök fel-Halóét* i s bellin faj oly kepeaeégekkel lépett föl s történelemben, melyeknek tetyas kijjáva! voltak s átadták ét ha-miiák t hátrálnia kellett, s mist hátrált a görög faj ss életrevsléfehask biaoo] alt \' rdmaiimág alti, s s miként megáéíf s rémei czivjlisátio éa vallás, s germánok faja Is eslléaa alatt. 1 aözépkoit s pspaág éa császári hatalom korának sorozik. Talán joggal, smi s külszíni illeti Csakugyan a krónikákból sem tetszik ki más, minthogy sa európai kontinensen hatalomban as haserstor ás a Tiara oaztozkodtak. De raiébae mégis sgy áll a dolog, hagy fisjalt döntötték el akkor is a világion-mMyeket. A fendalismns aam volt más, súü ss áletmüább fajaak bUtoóiáaa más meghódított fs\| szt hódságának árán, s még i vallási villongások, • királyoknak háborai sem törekedlek egjébre, adni agyas kitlakoló fajok — somasl yfihégsk sralmánsk Malmiláiéra. — Ugyan mi sál volt a hnssita mozgalom, i Cüheknek i németek elleni vismaha-tásáaál, mi volt mái s reformaÜo» nem-e i kialakult germas fajnak sxabaduiásvágj a • latin fsj de Ételiem hatalma alél ? listánkban Ji előbb a nemzetiség a fej alakult meg. Sneat-Istvás monarchiája 1 szó korszerű értelmében volt állsm, I, t eosglomeiait népelemeknek s magyar fmj körüli és alatti csoportaláaa Ujabb kilatáaokbdl tnzoayoe, hogy a feidilismna sálstk későbbi, s teljes ki-! fejlődésénél s konok, bsaettyék, máa isdi- \' gssák, s dunántúli avarok, szlávok, már beolvadtak s magyar fkjbe. A fcidalismae kí>vetkezméaye, kogy • butokilag és társadalmilag biztosított magyar fajt a karcsok ssakaáaüaa sors Igen megritkította, s mi okvetlen tele* pOIéare és telépitéare vezetett. Ily ké rölménjek között terjeszkedhettek s m-ttonyok sz erdélyi, s szlávok sz északi fkiflMdöt s isgy korlátoltság kifolyása, ka txidják II Józsefet ée Máris Tere-\| ziát, mivel a néptelenné vált vidékslsa gyinaatasokst telepitől lek le. Ai állam keretében ssgyoa meg férnek más nemzetitégek. As államsak nemzetivé téUlérs padig .elengedhotlenftl tsfikaéges, hogy at uralkodó faj samcaak politikailag, de társadalmilag etiikailsg-Ing legyes s életé. Birs pedig bitloiiti fatítmok slsp-Jái csak sgy mód vsa, a fajnak aevel-tstétr, s megváHaratt léiföltéielfkbes valé llmltto Mi ■■iggjlslébftik, hagy caak a .■MÉttftai méláid eré. A iMliií arra M képemtoai, bogy anyagié sseí temi társa felülmúlja más fajok préda* Öv ertjét i így akayifliMl msga tlá hajtsa, magába úimám azokat Ssakii-aaa etóitéletsivel, eajátítsa sí t t\|\|gé<kelés maisra fagy varait Necssk a \|hiva) tslnoki ái mozőgazdatági pályán \|srm-ass boldogulást, de sevsfji faját s Imái iták élelmességére, a \|oiávok kitérésbe, a németek szorgosságára és tsksrlkstBá* gát a. ügfinaans fegy tereket kell tudnia forgatni, mélyéket s keladó kereHlem létük fftatartáaára másoktól ia követel. 8 ekkor asm láss agrár, sem len socialls kérdés. Legalább,aem ily gyi löletes slakbts, i misében fejét sz sáliak felütötte A fendalis magyar faj ellehetett jggr és keriskrdelem nélkül, a modern magjaraik hallgatiis kell a ior szavára, mert meg sem élket a nagy tőkéket bizlpaitó ipar éa kertek edelem nélkül. A faj aeveléséaek tehát most már erre kall iráeyalaia. (Mnm Oéta. OrsziggyUlét. A horvát vita okiéber fiát vette keo dotál, -áafib kaadofáa aa enaággylléo mindkét háaábaa a delegáljál egybehívó rendeletet elvárták fel. A képviselőházban aealáa lráayl Oáalsliaéokellaaeeáa-gák ügyében benynjtolt határoeali javaalatát Irányi Javaslata a horvát vita e\'áa kerül napirendre. Ka vodkánk a kormányaialknek a karvál klrdéa Igyéhaa behyajtott határoaati javas, lm fölötti vita. la ügy bon a parlament é kiváló alak ja aaáOaJi fel. Helfy lgnáoa, ki a méloő baloldal rámártl, oyojt be javaalalot fellágy i D e a a 8, ki a méroákolt elUa-aák ráaaéről nyojt be omnlén jevaalaltL flailágyi Deaaö ntái. TMo aaállelt fel, aa elitta eeéié kél aaéaok érveit eeáfalgetva. Tiaaa aláe Saapáry páealgymiaiaalarad árdakaa feltilágoeitáooket a horvát admi oietratióró\'. Tiaaa Eálmáa kormányolaök be enédét a köreik eoökboo klsüljlht Nem Ukot aaáadéktmhaa a kél elmte áott ssgyaatkáes beeaád miadea réaaiotére ki törjem kedve válamalai. De mosdattak ki-aeayeo dolgok, a melyekre aat hioaom, vá-laaaaaal, ojilatkoaatial aaoaSal Urtooom. Határoaaii javaelaltm aaagtámad tátott oly aaempsiiibál ia, a melyből aat megtámadtatva még a legköaelebbi iléeig aem hagyhatom. Utódénak előtt eaaabaa megkívánom jegyesei aat, kagy már előre, ia küajaatam v olt aaaa oiaetemet, hegy Igen Örültem volna, ha iatarfellámiá utján majgtadhatlam voloSj mik aaak, a mikre a képvieell arak ftlvi-llgtaAáM kövatólnak. (% hang s aaélaő halsllslrél: At egám teoményre 0 Éa aat , hegj ae agám ^áaalta K t¥ hagy aaaak aén* áaa egyse ftairtrél hivalalbál haemlsyK laaláal taaai aem lehat, ée aat oly aagy iea-faaágsvá, taiáa épen a Horvát- ás Magyar onaág köatí ^ptay aaampoa^fMI aam veisa halyea kii aapoi (Oslyealá\|\|)o(\|k tiáalaa.) Kttlönliií aat aiSrebogátva, amegjegy-aem még aat, kogj miodaaikra, a jSik akár iKHeUy kép^sK urbat^aaU fev«j§ntábaa akár a SmÚgyf L kípviiiö ar ayilpkoaa-táaak végla alfa vnaallmaak, hegy a kor vátoraeági balyaetet mag keU váltós tatai, éa ma ráaaiataeoo eyiktkosn* nem méadékit-atm. Nem eaáadékooom padig aaért, mert nekem pe a.aaeggFftaöéée^a, a pit kiíejia lom másaU ia ée kMojaaek itt ia, mint leg-ülolékaathh belyen, hogy ma miadeaekalUt tata hitt lennünk, hogy holyroátthaaeaa a reaáaaeteo holyaet, meghiggadjanak ea ok nélkül ngyan, ée lagadhatsUaaal fclafhlalsil kedélyek éa akkor aatán, mikor a kadHyok meghíggadlaa, lehet beaaálai, begy kall a áe mk kell váHoelatai a törvényen; de előbb fai vetni a kérdéseket a moat fenforgó Igy-rtak mielőbbi ha\|yoa éa küaöa árdaklakkea valé alialéeáeát oaak hátráltatná, (ügy vao! a jobbolda\'oo.) \| Saüágyi igen t, képviaelö ar aat moa^a, kogy a kermáay kikéi ésmntaaatáaai nevelték aagygyá Hervátoreaágkaa acoo aepira-osiókat, hibásiaitja a horvátok képviaeltotéei módját^ mnlaaatáaaal vádolja mindeaakbon a határőrvidék viavaeaatoiáaábao éa máa ha-aon\'ókhao a jeloa kormányt 8ailágyi Doaal küabamál: Nem klaárólag! Tisaa Kálmáat Nem kiafaéag, de (Öleg. Da hát, t. báa, igasOg o aa? 1668 kaa meg lati alkotva a kiagyaaiai törvény, aem a ml baéetyánakkal: 187öbaa mag Ilit alkotva, nem befqlyátankkal; törvénye-aen, a namaet aaava le lett kötve a határőrvidék bekaklw éeéro; aatáa aürgetlatett, mint mioiaater fUaaólfitiatlam, aam horvát képei-eelők ráaaéről, miért oem taaeek eleget a Hevéayaak? Éa akkor éa, kit aamd vádt ma Baflágyi képviaelö ar, hogy éa ia roa-totlam o kalyaeiel, mart aa iU megjelent kortát képvietlö arakkal alkndeeáebe bt-oaátkeatam, ia, mielőtt a határőrvidék boka haliaéea iránt a javadétól beadtam, igye-koatem aaoa kamalativ képvieeltetéaaek ha* fái yát gyaogiiaai aaembao a korábbi lürrlay-syel, ameaayiboa Nkrrllt, aa egyeties itr-véayaa médos, mert aa 1868 ki törvény eat ia megbalároaa, a htfvál eaiavonorwággylláe-aek le bojagyaoéaévol éa booaájáráeával a k ül deadö képviaalők teámat aem indtm, 16 tfagy 17-tel leesálliiraL (Ölak kelyeeléa jobb felől.) dogy eaek alán aat moadhaaea Valaki, bogy éa aevoltem aagygyá aaoa aapkáoaiékat, mert engedékeoy voltam, eaért, SSgy a koonánynyal aaavaaaaaak, aa onge íjaimat károk, at knaaágaak még oaak lát-■MIával aem bér. (Bánk kelyeeléa jobb Wü.) "Mélléataaaik elhinni málláalaaaák bárki-tfl megkérdeani, kogy valaha horvát képvi •élik lottek-o nekem ajálatot vagy állottak a — falát ma erte la Öt várja Mareae, kegy elyss nyugtalan áe Oly aekaaer kim agy a kartba, htoméi ea igám pasaiét bilihitall MlsL — A mohában eaeaáaeaég volt, oaak egy vsáéig ildigélt ott boaat mrssgslvs art a hteeta syaks pktt bmrsi teli IvsgtL ái treg Latol, t tévése veit as, Oaágisé pedig rég lalakfldt már. Maiam még egy lateletgat Ml aa letg rávéaa alá ée kimmt a kertbe, bel eaáp ftjeeekájái a kerülve hajh a el-■Hyedt gondolataiba. Oyöoyörü 1} veit Boar, mag asm oaillag llodlkUt a laata éfm, mig t Iák kaid a távol láiksiéma éppea lalkelákm vak Aayévol oiérasalva a kle vidéket Marám elragadmiva aiamléii s aaáp látványt mig ajkai isklaytaMI dalra fckadiek: ■Ma vaa már bissiltih t pamla, Barna felé aedl a galye kilimpja, 8aaa megyek, kémverak tokámra, Miktrslik m la ktdvm rénlfcis. Is aak teiUsg rogy tg kmal as é\|gas Do tgyik aam vagyeg sh la aákma \'A moly aokem egykor aaépaa Myleü, betyár. Mtram gyareaa baaaaladl a káéba,! — tadta f már ml laaadl vár reá: egyre rakta a Isit itegak it aa aaalska. Hjal mm-jtt aép ám tt a betyár aép, egéao asp lovaikon Unok éa tsak mit aaáilaak Is s nyeregből akkor k — arabtni At treg vévém msmlyagva keaádai Sgy efrekka. Ml ladmi, hagy a aaeba egy is atfik lom a molaté legényeknek, miért skaálkmktdi^k még I ief - ^Űakikb oéai őket éa gylaylrkldil^ bennük eaea Mikre gondolva, mikor még I le vetik tarf lelt, — a mikor még K k várta aa éflill tündér leány aa motelt lela rakva tati ivaj gohhot — Hova lüalak aaoa idők ? Aa Öreg mogpödlrta éerte bofamál éi a rövid eaánt pipál erleekbea mm halta fogaj köné m% aa egyik haaloil s pohár atáaj nyalt, — aaart Usaay még msgléihaiBá aa a picee poeagáa leány, begy a vén Lsasiank s assmsi magaedveasdaok a Sgy ioao kort, két ioee bort, SoV sem valtam aaámha, Főkép midőn iám lokmloH A Uágíoé lánya. Baj do miker mékot adott, Aat aam tádtass, hagy éa vagyak Ekea s vllágoa. RAsám, biaoo, adtam le éo mér htnd-nik Piák W«l« Maadé Maroaa kötényét simogatva ás leaütve aaemeil, mialatt areaál rdaaapir kertté el — mart hál - aem veit MJftoea liaato Mkiameroie — hiaaeo oly édkt volt ss s saák. lehagy adtál, Marom Mkom, nam tdlál, haaam egyel vpgy többel ie loptam, már tökdaa oaak %aa I moadáPMa oevotve mialatt magakarta Malmi a leányt IN Mrielsi eisksdl kaagja át mklsMi fii A Hasikéi Mésksglt #%.MiÍ Mf ajkakkal, m% S\|M»MMIÍ plia torM eL Iwikgl. fii és ijmss 9 i 4USuÍÉÁUíSiíittiil i mg^Hpm mtm s i k% i •mpe M^ egy pmépia a pekteatf kliéaal Marom- klpkalti H Mpülaatva. a poktr atáa ayak, de o pé-léftek M a legények eMPMétaL tAdjoa aa UrMoa amremmáe \|á asM Hasai ÉkMeHék - Dt-aUi «De arról mag éa aem lakiatok, ea, — UakarvM leakadatai a legény kar jamál —ée ai-ai folytaié H a Lacm béoaiaak el í fim feladtam kert kesrt" \| 8ek\' m hon Ukam, vaa itt elég — moedá Píata. Jtpn aaak kaad kOMÜebb Lamn bátyám Oaak Mm veti smg seola- asm sm a aaép - m%ia eaok éerlk IMy vagy t) -,twé4 hagy M M i IméjiaA. — lajm Imá-apel Mi I ^l^iL MMalaa amM mtíá, s% m »rte M^S imMo far. i tMár sgyaa mfltáp goadoUmM Uye«t, Iséém, Miié sa Ing tévém klaalifcl Mpve m assisimé\' — Is Mért vetaém meg mivm maakivámáal t fim laáea, ka látlak keaao-lakat még a Mvem «Irii áe arádig amamke jer fiatalságom, mag aaaa idő, mfear még magam ie beírtam lovam héáftn a pmakfil Hl éo már ae kiaoay aljaa rágta vak, kogy láa mér aem m iga^ fg áve aaaak,\' ha^ aat a gaayiát l(jliiilmi mogsamsk a máig Isiakem ott a TM porfjla. HÍ fiyaa itsé^émk fcMt ÉHsk haljtoi jobb (elől. lajéal f«01. Egy kaag a mé^ílbal falfl t tieaaaia I) fliLaalés a násve, hagy mellealeg enfil la aaéH, egy-egy aj MáedM kmm+ fltöy hápviaeli sr, eaoafitt, Imgy a mamfca hatalmi tágttoHkl aa Utal, kagy Boaemél elfoglal luk. lUBuiem aagy fontoaaága éamtvátol, folynak joga oaakngyaa klaárólag atkifvUall.Bii. mert eddig eoaol aa ogygyol még nett vlétltak. (Élénk derikaég a jekk-oldaloo.) MMUt rátféraék .aart, a mivel Ssilágyi Deaaö képvMU sr tlailiiie oetromolta határomé javaakMsmt magjogyaavt előre ia, hogy éa grammatikámat védaai nem fo-„ gom -- nem miaéaaki leket egyformán eröe grammatikai: \'Vannak jó graatmalikaaek, kik roaa paütlkaaak, áe vaaaak roeea gram-natik aaek, kik jé galhiknmk. (Élénk derült-oég.) Mondom L báa, mielőU aaaa érvaláaről aaélnáh, egypár dologra kívánnék kitérni, melyeket Helfy képviaelö ar olőbosett — Hogy ki lá« aaa ti javaalatát el oem fbgodba-lom, még pedig aemoeak aaoo pontjára aáave, a moly roaaaaláat fiajm ki a kormány iráni, do eaea pontjára nézve aem, a moly a Horvát Solavoa or>aágok áe a Magyaroreoág köati vímaayaak mostani tárgy oláeál aürgeti, ad a keaatfdem elején mondottak aoerint agy-hMeaa e% vlágoe. A képTiaeló v eérelmll, törvénytelen-eégil booaa fel, hogy a magyar kormán^ öda villa a dolgot »aembeo autgával Ss 1867. Xn. türvénycnikkol, hogy Mogyaronaág belügyeibo a knaüe mmiaaterek beléavatkoa-aak. Hát t. képviselő nr áe t báa, határo-tottao kia\|oailkaitm\\ t hásat, bogy a köaöa miniaat,erek tudtomra ooba, da malkalommal ie Magyaroméig belügyébe aem avotkoatoki (Zaj a aaélaő kaloo.) de ha igenis bármily nevetaégeetek ia tartja s t képviaalő or,ha egy fontoeeá válható eaeméay kéaoÜ a moaarekia egyik vagy a máaik álUakábav, aa aamoaak meg oem lillhaié, da a dolog Immáaatti^aii fekaaik, hogy aa a klügyekre gyakorolhaiá befolyát mempoaljábél figyo-lembe véttaaák, éa hoeailweeoi, kogy aa alkalommal aemo«ak felkérve aem lettek, do aőt épen mint törvény üintelŐ férfiak önmagák aaaa miamter arak határoson an alog-anigetakbaJ tartáokadtak mág oaak v\|lo-méojt ia mosdasi akár s mgjv kormáof \|i Bténkeáéeaaröl, okár a aágráhi oaaméayek-rfl; (Holyialls a jobb oldalon.) OMkie aa kánt mondták el aéeetlket, kogy egyik vagy máaik eeotsea mi lehetae a mját noaerljsk aaampoa<jáUál a ktvatkeeéa. Ea pedig tör-véaylalaaaigaak, Hrvényeértéanek aeveoai sem lakrt (Helyeeléa a jobb oldalon.) De a t képvieell ar aa elUn m felső\'al, l>ogy a badlgymiaiaaterrei aaoa oaotro, ha negyakk katonai arö akalmaeáalrél vaa eeé^ beasllai kellene. Booaámon meg a t képviaelö ar, m mégia aaak fmlioitm dolof. Éa egyben lévad. Nem anirt kellet a hadügyminimterrel keaoélni, hagy ksnyoráljoa a magyar Maiw 1 áriam, bogT adjon katonát, hanem aaért hogy a sünimterjam magáhapedáaei fblylán saüluégee k^lisiiágask ée M médaa valé kirtadeiáio iráni megegyeaaonok. (Élénk W>eélÚ a jobb ollalaa.) Ebboo veia a kiHehaég. \| A mi ied%! t képviaolŐhás, eat Ülotí, hogy hibának tartja a képviaelö ar, hogy aam mepar heaem — ami I meadá — egy oeatiák kelaaári generálía lett hiatoaoak kiaeveave, ném fogak m>an menfi indoko kai kar smi, oaak nna figyehneatatem a képviaelö arai, uogy ki lett noveovo a kMe hedeoregnek jegy Ham atka, a moly küaöe hadeoregnak tábornoka egyaránt tarttaik ■ajál körébea esolgálni Magym eraoágol agy, mint a monaijchia máaik államát akármnlyík-i ak legyen J éllappslfém, (Öfek kslyeo-láa t jobb nluloal) 8 éo aat gfadoltm, \\$m kárjlelt voloj egy oly tfrá helyett, a kij ■éajkkas m tte.kMapajil s ladamagkista fellaláihalé aJyáh Islsjdfíágsi matfettemal aa aééaynyella bírt, kegy kél év ám Zág-rájbhfn -lakvít, aa omkerokai áe i Manyik el myto, oaak jaaért máat laaai oda, begy aa éastfcg latén Insgtar áHempolgér. (Malyea lés a jobb ot^alaa.) Különben ott hagy egyátalán M lett vrtaa, vagy mi vstt halyaaakb: tt tmkáh-magyar moaeaekm Oetaoe erejét mateto-e lel s láaasgéhksl laimkos, vagy agy ^agyar ombmt Hfima va«k tarnkta, eatMadoaki Mga magkltU (Meogle a aaéM kaM V .. \' " t á mg sgydt aaesd s hépaiaell ar, aM> I Deaaö, képriae« ar Is ráaakaa imi Stt t C kogy a horvátok wmk 8 fi® mLt gylnMsi gerátyák kat ligrtlWa fm nem Mim. t tt.kM htbtlk eat Tfcsly Kálmás: A Ptsortéi. tieoa áélmáa MMemreMÉ: A Posortól ? As iMt győaM? üt, eageáttmt károk, Itssék slaivmai, asm Mmakk, Nm ánléllk mondja aa aa iMai kmrvát képi), aall nrakat, mist a ssiaőstk Mik eag£ néha hhfomrtelaak, (Hmm i Ittak ámttNg ér loleoáa a jobb oldalott.) Sa hlgyják «(, náía ktvéaiM gyüWetoa aa a Mag, méy+ ott rólam máinak, mint s kagy, igaa, áv«k ám Mkié némely lapjai mihifc. (Moogtt 0 aéUaö baloldalén.) Ha gglealimra aagü# lem őket, ákkar eat a hangot aahaam hm-gootataák, (Tottnáa a jobb aláalen.) De engedje mag Helfy kápvMIt bégy arra igyoMoaloaaam, hegy eat aér emhngyaa aam tarthatom tepimaMaak, isit törváoyeaoek aom, hagy aat auttdja: kc Zágrábban volt atanai aavmgás át ouk ig káateh el vala, a olt eeetieg a oaMariaMi tekintetében engedni ie akarnak, ép ^ ■lehet oláh, aoorb ée irteo tudja, miféle M eaolák láaedám, agy aaaa kell, kegy itgy« hövatkeaménye. Már t. képvieaHUa én haaa minden polgárának njjalvét timtvMi noját keiáaklrékaa, azontúl a mennyire • törvény koeaátje, agyikot som. Dá hogy törvéay mompontjáhél Horvátoraoágot ét horvátokat nam lokál egy aravonahs helyeani a tökhiokkel la nm kövolkeoteláat kikoaoi, hogyha valami ^ vátoraság külön anlmaomilja meilvtt törtánii akkor máentt logioaa ugyanannak keli tör-íénai, eat halároaoUan mtram ál\'itaaiéa eat katárosottan kijelöntonr n köaOgy érdekében nltilimigmi k (Élénk holyoalée a (tkhoMa Ion. ) Nam lehelek réla, tatwk vagy i letaaik, éa üálatot aom akarok mmdaai mig a aemsotiaégi törvény eat mondja Magyar oraaégoo egy politikai aaaaort vaa átnagyar, addig a nem általam alkotott 186Ö-ki törvény aat mondjój kogy a horvát politikai aimait. He laaoék aam különbaéget elfelej-Itat. (Ugy vaa \\ a jobb oldalon.) A mi már mórt t képviaolŐhás, a SrUá-gyí Deaaö képviaelö ar által határoaati javadalommal nemben felkoootlahal éo külöaleeu aat ilioti, hogy eaao határoaaii javaalalot logioe eem lohol megaaavaaai, mert kát réae* logikai olleotátkoo vaa, orro laaaek bátor egy pár taöt mondtni. (Halljak I) Mindeaekolőti mogjogysom, bogy igeoít a kermáay eat tartván, hegy nem Dtköai* 1 törvéoy be, jogoauha tniietla magát a kettb feliraiu caimereket alkaMaaai. Moat legki-aolebb ép aaoa köritaséay, melyet Ssilágyi képviaelö ar ia Mheeoli, hogy körülbelül máaftl éve néhány helyen ki voltak téve, a nélkül, bogy értük erő emeltem ék, tette eai lehetővé, indokolttá, begy miadea aagyetb követkeaméoyaktÖl valé tartáa nélkül a pénaügyminiaalar aaoa oaimerek kitételét Zágrábban ia elrendelte. Nem tartotta oalk tégetnek a kormány fiaiké teimaaáat kérni erre^ mert a mit adminiaatraliv aloa a tlr4 vénynek megfelelöbg teán, orva MhataMaaáat kérni nem eookett, Do ép aaért, mart balestje ée fim kiváaja tartam art a áotfbgéai, hogpr aaoo el\|áráa törvénybe aam ütküsöU, ka holyoaen vagy kolytoMül, aat a báa bölosoaeéga meg fogja itilai, da aa t mog-győaödém aaarint mlkaégaa éa eoéloaerl aaaa eijáráatál eltérnie, oot hiaaem, aem bogy alkbtmányaérehnel követne ol, aem kagy. illetéktelenül be akarná vonni n káoot a blrlőaoégka, de ép teljooon nlkotaaéayoooK j ár ■ jpl, rnid\'n fakaNhámért kér ana, kogr a türvioyta alapdé aljáráaát aom a MrvMy ellenéré ngyan, do mégit attól altérőlaf, magvéhaalagaa (Holyaeiée n jobboldalon. EHoamoodáook n bal éo aoéMMloldaloo.i Éa tekéi esi liimm, hogy M ekflm aseg-kalnlaaaaáa nem kellett, de a másodikra mogknlalmaráa igen la kafi. Haaam a t képvieeiő ar asl b-aaemeqre vett, begy lágkörü megkaltlmtaárt kérek, kagy én kérek mrghetaimaaáa! a jelen áL\'apc t moglartáeára, aat aem tndva meddig^ aat eem Sadva hogyan Mallágy I Desaő: Nem hlkil Tiaaa Kélasánt lig áilmit káreé. éa eet a megMieMeaáat Miáresali javaili totóban aam kéiam, nyilntkiailimkm pedig kimondottam, kegy igenis éhejtem, begy a rendet állapot minél előbb sMaiüijii. Ba oot aem lettest IJ sem til mas, mmde képvi\|aH orrnak midfáku MnlMloM veeat, vagy máésmksa Mn nekem, M mükslge, météM mvfkalalaaaaéot kárai. Deéa aiefé<\'i tedaMmáe tedaéak H kagy ÍM kátei sem MII, aam tat Mosom, hagy a aavmgáaash aamegytdl\'t oka vak a steMikwllt.it art mag «\|fitm. kegy M fgyemr ram Isikl íogalák tsMsrIj kéréM kéébe voeanek é» M épm a iaea attMg áe a gyalv aaampf^tját telM"1 eMlárka, akkor elteik íegaMaikkal lagm káhk mooélyteokkéi mortmo káték m- m okens isg máM — e m> __ifimH adsém ómkor keheiéi, a kivel - iái otmtes lika fc- jü tj Éli • Ml MÉH hM tMttk If a-f ék ItvMiiiM . • bá HM An, • %j - mt* LiUt, iamértim, a m Hp * lanlleiiaéikaa natán taanéfikrfil % Mért, mert * Mm Mm mm «»iliMit, nWmi kívánok Mmead-MM ikl iflNkMMáia kit, kegy i Hr-«4\|bM «Hf enanmééin, begy enek mába hennaa-Mk, i mn)A«m4 náMaiaalratif ......... mM két kataaáay » mm tul ........ rogalkatárie Mnet éÜU kntldimil b tömném, mI agyat kivéaok még magjegyemú (Hall-tat.) dmiégyi Dwl t képrjaoll ur mi ■IiIiHi, mm mageldiof alá, a Mélyet éa proponálok, annyit tata, mist a karfát aéapeatet eaeeáai érvényre, aa aeothia tekét annyit uae, mint — aeai emlékimeui épM a oMfnkm — Magyareraeég agj m állam tekintélyének kudarc. Aat Ihiim t. báa, kegy a képvleeü er.tév»d. A kar vét álláipiol na m roll, ha figyelemre kívánta volna ■éltetni akár m itt lerí Lárvát képIldik/ ^rMMk eaaiaii, akár a Marvátornégban tett nyiletkountokut; att m vak a karfáé aéepeat, kngy MMta ia kat vát fokráM oaimerek lamaMkmm —yniMli pedig aa éa Uktáraaatí jnfaalolom el agat aem teaa. Meg* ■eodtam, taaaitalM mm aáeat állal, hegy, naMia, ép Mait ayelvbeli kérdéet ki kall rngadai m agáiét k teáiból, iga, kagy éf larme vitákkal, melyek maet folynak, tat mifrfMdiÉ} ál ki kuHwpárf aé lagiták V^WI. Hagy mlal miapMtn emeltem ér-véapM t A jövét Hhillig érráayra nmaltam, ka etiegadtauk a hetáraaati javaelul, a tflr-vénynek indm Heti értelmé, n már Iéteofi eenH#ekre adnre anm a karfái nénpMtnt, kaama m IM. éta létaeoil tfikbi magyar kormányok nénpeniját, mert enMknrmányak ftdtnk aaek, n melyek 1808441 keidre letyinaamn agyeeartea hátrál felirata oei-marékat kaanaáltak, inkát nem a korv álak aéefoái\|át, Imaám MM koriuádyok kiapaat Jéá Imgpam érvényben, blrve a fo-kaiaima aáet, begy jöffire a kattle letírettél eltéröleg, n Ulrréey agyfdMl vnéVa marin I n leliráa ná\'kflM elkahneekoeeak. b i. Uí, jévumam mm melyet a t hdaank lamételve ajánlok, fenntartván magamunk a jogot, bngyka netalán még aMkaégaa lenaa, a kéaftbbi éearerételekre m féleaaelkeaMk. (fc\'éah kalynaáéa jnbbfeifil.) A pápa-keizthelyl vasút Ugy. Tadfalarálag Barablom Jamaa lillei bankár lagaiélyt nyárt kormányunk tél arra aéava, bogy a pápa kaantkelyi Mnat igyékM M elém unkáiét okai egy ér alatt magtekaaM Hatenatt bankár lendoni iáfieéM alatt, ottani iirefilváJ értekik kijelenté fft^á 4im pagáHwaiofáaok, bugy a meghatkro aatt lálbia liláim a htoioaiiéko\', eddig kár fán m adatot mvn aéava, bogy m érdekek megyiB mily arányban 4 müy alápte tagnak kénbojérak BaJeangyéro nénva n nagy foateoeéga kérdéebM Pépe-várna palgármeataia kéraü bnnl. lett ibM vétamaJt a klrnnkt .Sietek réhMaalni ánaak iá W igéről barnám inténeu bonao mnlyekbM m iránt, kegy m éifH megyék mHéf én mily alapén (egaaka Pápa UedA-kaiyi vueat iakloékap jémiuif magát poéta Mdalláfal iHoéMWtal tóráijl A megyék, mint kénigeagaláai knááaá gal a kéiigangnllinnk eoikM kiaankoál maM\|b«ltra b«He%eáa klrÜ máa Ily eaéka li Één HpdMaak bal nem rMáafteav ámenek aab m ikd^élkl nnpMáanak agy ráanéaak ÉimioÉIiia éa b Utáadgl fcknlgn lámigoté ana Ml M^ké—m aagéhéio anánaimai ly am anaroi akg taket t>a m érdeklelt kamüii éa mm kkiakoaak matafé^gé kart mmati i ftnai éfmmtaé ataak rtéékénnk, mtfytt J% él IBdf H«Ng W ftfm baéayárél Ma, iMlul áe Máa Éji kém teéi ékgi ifi •kkM iHH \| I Hftm Mi aakét \'"lük éíS^fMjétá • IMI "ÜSpSÍ f-felt Makaái\|a.t MMI iWlfcliMiil jMMééni BÜ • Ma MMéaba MfcMM, - ái ÍÍÉM% «MIm «AÉ - Mv • uék i IgM néynfok -i^aa kivételét?\' dl ráMféáyakkel « á^twimtt iékl +á. ön tétékenáe. régaU fának látom még _ 8 éwal analftt, midin m áwM m érdeleitek! Pépéáa klalo értnkmliüe OtanelűvU, ffftn &[amtgya kik legtékk kiiMát vannéá a oeeáély Uékeaodénaal karolták fel, a kaaatMyi arnáalomaak veit knfnteni féldee ara pedig inkább attmm, mint aaeUetáa volt. Daabangnlat aaéta mint érteoéha Mgyak nagyM magrékinitl A kint égek ét bátakotok belátva egy mámk vMaladk, imotyrél némelyik ábráaáoatak, máftalM én kirikmnŰM vehát, n pápa-kaaet-balyi vneataak a köaJOU tnrv taennti ki-épiléaét moat már larvéa áknjtHk; a kaeat-kalyi nrodalomnak n{ fllldeaura pedig egéaaM máa k agalntban van, miat boldogult elldje éa aMbod remény Un In k, bogy a méljM tintáit gráf ur anivén bordjn n vidék áe Önmaga érdekét, e vaaat létrajövetelét nagy-JalinHaégt pártíogáeéral hathatótan eM-wgHani. De méltán lakot reméaylani am la, kagy Ziltmigya, amely péaeboli aagéíyt aa el óbb említett kivihetetlen vaeutí vonalnak mag-anavaaett, aat n moat tervben lovf pápa-keaatMyl rónaiunk iemogndni, töt tekintve enaok eaéiaaeribb él kotMti valtát, még Malyekrfi tuidón önt tájékoaáa végett énetheai enereantém van, újra bókoeitom ént Hadáé tfaatolmomrél ét kéaaeégné ttévet bajtaadéeégomról Kelt Pápán, 1888 október 9-án. reatn Mtnf, figyelmeztetés. An 188* éri budapeeti áliallnoa ónná-got kiállhát taprow kerületi bÍMtteágéntk Irodája BoprenbM a k oraok edeimi a iparkamara hirataiM helyit IglbM Utmalem u> eaa H Wk imám) d^kédietta mílödéeét. Midén mt enaanel a t. oa. klnéaaég tndnméaérn hnnnák, nnm mulaaathatjnk al, kivált iparM kérniakat iamétaliM figytlmta nini n btjtlMiéai hatépdl f. évi hé II éa lejár, tehát legnngjnhb ideje, bogy bejtlMtáei ivek e n netán mik-aégea falrilágnaiiáafk végatt mini óbb laoou iriáékot f>rdaljuMk, mely a legnegyobb kétntéggnl iaténi al a kiállilétvn vonatkoaé magkaratéeaket. Baméljék, kegy jelM IgyelmMUtéa nem mnrndnnd ervdmlay nélkül a km éle tttnk ftnérnntna baMAaa iparotai témigeoM tagnak a ktállitáara jeienikeani, Sopron, 1888 ok takar elején A kart lett kiállitáei biaottaág iparnak-neaiályának végrehajtó bieettaéga. 5 Z I V t S Z I T. P éa Uk da, akt ft. Arééyi Oeael jutalom játék áal ^TflMikeélOMilM* adatott áa kmaert kitiné (raanaia bohdaat (olytooot derOltaágbM tarlolta a anépeaámn kénlntégei Arédyt tfrtoooha) éa Boctad (Okoulet) uraknak M alkalmak valt kémikal leketaégöket árrényeaiteal a dIonérttökre legpM rauodva, hogy kémnari nlakváitaatatáaeal e lltdaéaadl ÉüiklKlt, fáraaaló AfaejWhet mtndrég% kukadatlan MlMlábM^ lékéaédé kHékval » egy máit fBlalmaW brnrnarrnl jélaaották k Baréad m lagiíkarlitobk rak a vánderneaé* lén m iovaltdna aiakfában e Imán, hogy [a agy anerafo egyáltalán ank ingerrel aaábU gal a hntáavadáaaé talkapáeekra, finom érj Mka miaéig miglriali a Ingkiaabk tnlnéaté1 ia. — Arányi ar c 1 fclr. Tnmibil baa mniatea be lagjabb alakitáat a MM véklMtkoi ignaeita, begy»l dafknod aaiaéen. Oaak • némely kalyéu falatm vitáét m Altat, bogy a fernamM ktratídMt magyar bMvéd lHWHii, Aiéayi M)ngtnafa pod% lakábk megírta raba nnlnmate Habi 8éay I Aa lakbm—ak, miat aagel lordnak. Aa MM kél Mnlak kérá inparliMiU Emii kgá (ftenagyi) Miinmllai (ArMyijaé) ?m éné Puff (pMriéer)\\fnnay MÍm (Llmiaj Ma iné^D,éaa.Mkkéok mjnmmnyiM é HrfriMNMfp^Hitw■ SééliiéUé okt, ia OommHím -- ■ n_u.ikíj_ MULI\' Mk rdg%. % Mtg daéna, n frá anm luiiél»Mfc mog httnet, rnnytil \|>iél\| I. ketten A ktnnk Mka müpM mér éli mM n noamal Mi Alakra fégy, a végéi a gye géd, arnnriif alt, kinek aorta már mk lamna-énai a meghalni, 4 H. DeaaaNiaa eaeaaay ■ok Ufyéttj kittel lélektani k^aégial ébrá-pfikot a fájdalom a ruméaytelenaég randik meg bang)ábM, mikor Armaad kajnká rogyott — ■jialatM éh ái plaaatiké \|ál M iéknli mikor Vnrvittn durra párwoft-eaaéMá tnéllMai ái pamlagra btn^atiik a miden végm knl\'M lamiaalik.egy mfivéea ad ia. kmmUna megtapaolto válna. — So* megy i ar (Dával Atmand) .bévfel a gonddal IMeaet^ ctak Mkár, kegy eeatmi aroajétáka ninm, é nélkBi pedig aa iadnlntak kilejtnéte KÓMtatlminé válik. Demidbr Imre Dnrnl Qylrgy aránylag nak ily marapIbM ia ujo Ing jelét adta Mgy drámai lahetaégének, eddigi blIéUttii uiácj valóban tnjaélai -kell, hogy kifiBaiégMlíiik a magaa drámai ml fajok káati iogákoaylalanaága nem engedte, kagy M a uftel aináet valamely neki való nagy ankre)\|hM ia kamatn(katta roba magát - A meiMknlakbk kOaQl Boráad (Bieux Lmioaf Arijnyi (Vervük) éa Magyné (Pra daaae) váJiak ki. Vaiéraap akt 7. Stranaa Jénoe köakadvaaeága operelije vOoMvéi" adatott aaép rnámu köateaég alltt A toaokar, miat •tinéta^ink \| taaaevágóan mikidlek. Se eate Pajor Imilip 24k vendégjátéka valt, ki aa-úttal MjmipEbM olal falí^ie likőrét íolQl-haladta^ a 2-jík feivénáeban a ,Nincaen annyi tenger oúllag m égen" oa. népdalt mély éméeeel o anép bangM énekelte. Nagyon aajnáljuk, kogy aépaaiamébM nem lakatott alkalmunk »t látal A máeodik ffieaerep Komlóej ar konébnii rnlt, kinek játéka a ~ a mennyiie pangja engedi — éneke m l-aó felvonásban kifogattaUn volt, n 2-ikbau mér otlkkaaá a a ü-ikban agéaaeu kieaett aaere péból, bedig a kOpdnaég isireten nddnott lapaenl k •ikerlltebb jeleneteknél. Ke feladja Komlóéi ar, Ugy n lilrntt nlakitéet a darab végéig meg kell lartáni. — Aradi Emília a oaiaoe toubr el tőben (Adél) otókolni való volt, a mit Boránd (Frank) aem it kéeett magtMni, kit kifegáatalea alakitáaéért már mig)e\|enéeoh>or lapaaal fogadtak. A 8 ik lelvenáabeli jalaaete IgM jól aikerllt a aoe-rapáaik lány pemját frépenla. Jnháan ur — mint reMdeeeé —■ tnépao énekeli, minlehmll játanoU. Hja n frakk 1 — í>oay — miat mindig agy ma ia elagaai játéka éa kellemee éneke Állal vonta magára a figyelmet — Arányiad vvloíeakija kitté trótien, eaintalaa valt e nem volt képm n 18 ávm éieinet boromget belÜM n néni nlá rmal Ea ladtunkknl énekM merep a I minden áankrémt bikngyott Ka a aoorep nem It illaté, ▲fényi! Froook aoerepébM elemáben vo\'t, otapán a laliéamgiég ét dlltogát ellen van k itogátank; a talpét aem vonat oeélkoo. L A többi naereplók: jól mikidluk. Még dimkattaá ke l kiemaHtok a randaaéat, mit Baréad ér helyit Mfogáa ét tapiatetoeeággal adut aat aa ó^frétta — alóadáaokaál egyáltalán UjmmUlluk - ma ia toljeoM érvMyra [amajt A derék karmeeter makett oorrnoteéggel mltnolt ■ t karok it diotérotro méltóan mlkodiek. & Különfélék. mali ké MfllééM á IröVfltkéj^ erfdinénvnjrf (értjét meg; EloOk Tél téey Béla, jilHaék Somwlcli Lórinc, titkér Dr 4rtay litrán, pdnitárnok ifj Pamtlkofar Játnrf, kánaagy Véber KA taly, Igyév ír. THpammor Bnoé, llayr Iáitok Viilebdtny larn Yáianlmányl tagak ; Oahte Jaaé, Dr. Horrét Prrana, Brdédy Uji^ Dr. feakica Nándor, Git mann Vilmőé, fitirttag Sáodor, Yncktol Zaigmaad, Ur. 8cbwjjrcr Lnjos, Hattier Jénoe, Olemjot Ufót Ideigleuw ütkár Oanl BMé j^kntteéken tréprn emléke, arté mtg a («r aUnjoyt Ugjti WIíwci Antnl, Gdsoky Faun éa Groonmnaa IgaécmóL \| ^ Ui k^ wtt^ téléi. kféMMkas kéj tatélég jatoatktt \|A mér kéaMAckkaa Wjiitóbg jalaatkatjik a WtalkMff tradaaiiyrkat i Porlákai Cl MIÉI JáéMf ÍÉ, Kéé^áry Léaalé, fit Gkriua ltáréi; Baéértakia : Ka)-Méa Blri, Kitfah^fi Gytia él Tinéatly Sérénr, Adó YManenra Oyórfy Jánoo •gyvéd, Bnbki öibórén OMwylkJé. mef, kitárj PariakM la; mogfáinttta-li>tt YeHéBjBé* Pél taaété; a kém káliéi foftMkM Hagy Pál, Oyériy PoagráM MbVaraéia éa Siakái Lajot. itt QréHaajBaáMar él Ptréari Aa-lal, ptotai knUKbra Téttnn JMot, Kka JImm 4 Kagy hmd. Lél^yéi Fiiipiia ila^ Faliy Baraát éji BéktM? Máta Jáatiái Bakács I^rt, ficbiníjlt Jiim éi Df. Imó Qyala. ! -j - BWUocáéékf Maié mmUtm UmettatoU cé Boeiix Jéaoaf ay. «ré-dalmi Merdátt, alábbi várod ordén hftlt tatomé angy rémvét édlett. A boldogult 621 évat éjt VadbaaL pedig fitv. D a ráaa Fajkainé m. Hirménn Mária mhnjí kísértetett érék ny agalomra. ▲ jé ad ctak 44 évet élt. Béke kamraikra 1 4 Í&li-Egertóegril értetölflnk, kagy a esékfesegyház ui karáagja elkészült, agyaa apotf a ■ y a glb é I ru t jelei kóoBtlójémak likerdlt lagjuiaan hangot rima ie á\'dni. Á kiájlitáa nkeres rótta álialém mtgelégedéai idézett ©16. Ká-ttitóje Pfiitermemter Aital kirnerct ha-rangéntó, kintkM dáraj 905-dik ka-raagja« - OrnáfOl fáiámak Negy-Ka-nináa jdvó hétfőn, olt 15-én Térni• nereoapjáa lm . — Perlikai ndraltróleg állítni qépiakola lépeti életbe, eoiiek gondnok-ságit % niiuisterium Uővetkczóleg alaki-totia mg : Blolk Baarlly Sándor, ren dei tagok: Glarína Andtáe. Málék latrán, Bipos Károly « Varty Fareao. Ziiituegje tevékeny tjtiifelügyelőjének ez iskola léteaitéoéfi Mgy \| érdem fán. Ugy tadjak, bogy esen állámi iskola 12 tanítóval ellátott 6 mtáKt leeud. a t éiyáaaklr. Za amegye egyken kia-titaMalQ ilitpáaja gróf 8anpáry Qéta fiumei kormány tónak mólé gyáaaa van, ádao atyja gróf Saapéiy Antal kir. AJováaomeeier, a lóretdek hátnagya mLghalt A holttetem nbt 8-én aaMteltetett bn Epeaten a eoép-uteaai Saapéry palotáboo, okt. 8-án a mura " mombali oaoládí airboljbM téftatt érék n jogai ómra. A dioafiölt B8 évat ált; éveinek Mgy rémét n kluAetauk enanteié. A •aabadaágharca alfitt a davallér lóurak egyik tipuM rab, aagyréatbtaj aa ie maradt. A k HB^yek, a »port ée mlvéanet enkat köenöa katnak aa 8 mfiklééJtnik. Sproainlitáeát képeale báooyaa nyert Imintmlg, melylyel raadaaeriat mái ni oeoaoil, melyért été-mtt mogie noheate\'tek reá, de mely máaráenrél u 6 tárnáé gát kftatetti áa alakját népaat rflvé lette. Mindnyájaal emlékaaönk aa I klaremfllBdéaére a ko^onéaia ál kaimévá\' amikar n vároebee intlnett átiratát aaaai kiadta, hogy RMoghe«nlika mianarrnt n vároe n koranánáei dombi előtti fákat végaaM ki. Ettól fogra4 tlnofirték .M^bagyat.k grófrak". A fíuri körök kan a M udvarnál ia igM Marotték. UioM idd ben boiogeokodréo agy /rilotte mogát a fBrendi hánba, bogy báMagyi tiiatjének megfUolbfeaM. Báaaégi biiiokén idfitOtt, fin innen vitette a végei\' gyongIléebM toMvedlt \|a ftvárneba. Zala-megye kletaeégo tnljoo Irétkvéttt! omtooik egykori flfopdntink mély íájdnlmábanl kaMi m^mmm ■■ iISIm^\'mM Ttmmki JéMnf, L-ayáti kerttatbM 11 M^^^SWira iTiiftiatÉMMiii i M^í M^MSi ■^HnHHfH - A éregoay télen át ia Zala Egonuagdn marad, a méio\' dik taáaad már fcikiaiail lávoooti, három aaátad pdig aoiata Zaléböl KÓMOgkre viaaaa tért. A eaékváróéban a Hoáand lovaaoégM kivfll még tgyaaáaad gyalegadg hr albe-lyanra van. • , I 1 j ,-• , — Msjláth üyörky gyüktral felett a budapesti inyltd tírrínuzék kimond la as Ítéletei, mly ízrritjl Pitély, Spanga ée Berrea gyilkoeiágbib találUtráa bö-néaékaek, mMkéaÉM kötél ( általi kaiéira ítéltetek. Aa eiijélték felekk«éat jelentettek be At ezen flgygyel kapm-latba krrftlt t Dr. Scpwartief káréra elkératett belöréibeni réenmággél rá dőlt Kállay J6»ef kát évi fegyházra itéltttelé, i ebben mg\|l» nyugodott IrJAki Váratnak bn fiégbi Z-igmend Léaiéwalaln árko-telt, a taerdéf l ké UmL tartja oM oM-\' dáién, mely álkaltmml + ,0-lvaakf- kerti leiara. An nlékgM mánk rak mvgtadni, jaéte arákkal vaa dara bt k imméé^i a ifibb ktfa oaak Irfilhat mm jehntéeklf nBml-Ségby tánanlali InhalZíf^ aaaaMnénaáé lugráMnmiaifc, beaUtk Minma ia Ckdklmaya tdriM WUÍámU amlylyel m nnaimea looi jmtéket mjtáva ekUtbert, o remé^tk io, kagy Béfby imnifititluil % mtltgtbé páníipéibna hit il n Hioi, 1 — k- -V Aa aéM* hiom% kmbéi Ifibb eláakél figyelmoo\|Mm de mngnak ia HfiMiilitk, kegy mM kmkéaakaél a ka-ateeég kéayaHaén ketté Égyaiem kitti Itt a aálank Bagy KiiMdn [e Mgy Émgnimn .1.... y ^•\' ... - : -y baa eafikM UI Mummogni MnmMnk, kegy pár Jbart ifiMhtmrt Békandkn bomél-It agyaa egyat-a^nt ea «eH áraléafi, éa Mo ont iinéiHaoM Harf. Hp M etfibM agy kéKM ma ntm akartán a távol kandikáló mlrar énűáékM menai, egy ott éoteifé enbaaeaot kért H Igérvla aekí a Breéaégért 4 k rajmárt, a mtgblnttt atM báa jáaak iátta é lOkrajménml ilmilidtl a m illeti ntnk várta a atífárt, mig máeoá-taor eaengetlek • káromkodva aatiit knoai jába, olmélkedfán agy nagy állomét miaariéjá ról. Felhívjuk aa inténÓ köröket, legkivált aa álomátffinök arat bogy mm körülmény felfii tatéakedjék, lagytaillandéal éjjel-nappal jó-rnm idfilmn kapható taivar a dehfiay ta állomét holyltégoihoa. - TaafelyaM n holyheo kötött (atabil) gétgépek kenelfii máméra. A Md-mivelée,- ipar- éa karenkadálemlgyi m. kir. Minitalerium által aa állami klaépipartaaa-dában a atabil gótgépek kenelfii máméra rendnett ttnfolyam f. éri november hó má-todik napjéit fog megnyittainí t juauár hé \|16-ik napjáig tart. E iáfolyamon n alabil gfinkatéaok éa gfitgépek nerkeaete ét ktM léee lag .taninatiil Tanulókul felvétetnek a 20-ik életévöket bellllfitl önálló lakatotok, kovéotok ■ a kfilöabfiafi gépgyáruk ffibb ffltmkátni; tMk a kik már gfiegépek mellett foglaHioatak,llfinyhw réawQlnek. A balé-pdkifil kivéotatiki erköle«i bítonyilvény éa aa, hagy inai éa oltárai ludjt .ak. A fel-rétofia jelankeaí munkéaok ffinfikeiklfil iga-Mlráayt tarlónak eifimninini arról, bogy jéleál\'g melyik >oakbao do\'gOMak. A be-iratátok aa Intékat .helyitégében (VIII, kar. bodinfa uicat 21 mám) okióber hó hó 7-i^ aapjéa keidódnek a e hó folyamában a I köanapokon eale 6 órától 8 ig, a vaaár- éa finnrpnapókon pedig débJfitt 8 órától 12 ig tartamk. — A Magyar aaamt keríti or aaágaí tgyeeitett oimének, ugy en erteég külön oaimtrének onimtéblákM, caímltpokoo ét nyomtttvénynkon vaJÓ hewnálntn tárgyé* I kan n jéráaí aMlgabwótégok rémárfil a kö-vetkeaó hirdetmény lelt kibeo^tva: A magyar. kmona ortaágai egyetilett mimeréaak éa aa oraaég cainiaréaak magéanaok ée mu-gánjellegi leetlle^ak, vállaiaiok éa inténotok állni vnló heaenálbeláaáról aodld 1883-ik évi XVIII-ilj tQrv. sikk 1-afi, 6-ik áe 6-ik me-ktteai, értelmiben, atM Iái vény hatályba lép\'ét ól rngyie l^J évi áprilia hó 6-ik nap jálól keidre, megénoaok, magán fellegi lm tfiletrk, vállalatok ée ínléaatek köeöl aa em-liiatt etimtrek bármelyiké\' gyári ragy ^er-étik keiken, áruikon, fialati belyialgtikbm, eaitntábláikon, ctimltpjaikon, Oa>etl nyom-lalványaikon alb. oaak aaok baaMálbatják, kik ana e minia\'rruinlklll engedélyt nyertek ; továbbá ttok, kik n kirmkooott lör-vény hatályba lépte alfitt a oaimerek faJa-meiyikéaek.kemaáfkaláeáre kormány balóaégi engedélyt ayortok ; végre mk, kik aa állom egyedáratágénnk lávgynk képaafi oeikkok Háiaailáaáfnl hetóaágí engedély mellett laikaaank. Mlndnaén magéneaok éa magén jellegi laattüetek, vállalatok éa inténetek ta-hál, kik eaaa oaimrroket mabálymerl ange dély aálkl\' otímiáhlákon, oahnlapokon éa ayomiaiféayokM baaauét ják, köteleeek 1884. árf január hó, I al napjáig ta Ily eximtáblá kot álalakilanl, a «imlapokai éa ayamtatfá-ayakai pedig apgaeamieittMi, mert kélla ben aa 1883-ik ériXViliik tfirv. csikk 8-ik taakaaaáboa képeat, aaok katéaégilag fogunk eltávolíttatni, illalfifog megaemmítittelni ée m o réeaben a mnlntntáel elkövető magánosok ée magén jeUagt lealfilelek, vállnMak ée Ménetek két bÓMpig terjedheti efcárémal ée bármaaaéa forintig teijedkolfi pénabfinle-léaael btt^oliplni. Kivételt aa emKtatt el jár át ét bonletét alól etek aaok képoMok, kik a arában levfi eimerek valamelyikét mér a többtaör kivaikaantt Örvény éleibe lépMéao elfitt jáhiaoaméleg kunuállák t aaek további hamáiUiáiáért 1 éri jmlM hé SS-A nap jáig folyamodlak mit él ééig, mig a miaka taráfnlk ar I negymdMofign n kdrofom meg idéea vagy mvgtagadéia kélt vlglrg aem kalérotofi - á Mlf Iffkll A vaamogyei gtadatági agyetfiirt által rendemtt gyérnél, éa hemfuoti eaeköaek kiéJliléáa liiMkilll lyaa aki. II én nyittatiá meg e okt lé M táreiik ba. Belépti díj oké hárma aeptOkv. utaké Mp 10 kr. tertifgytk darabja 10 kr. 600 fit érték! gnedaeéfi, kortéoneli, tooü, I ......... kii gépek, tmkmk da kamat kMiertéai erffckek lógnak i/iml nyaka! kbmtoBmai A kléttim Mi Béétkeayi Pél IWveMn IpM éo ktala-d»lfa>lg)l mk Mteueh IMgáitó a IWf téebe fen ba^yatee. Bomé4eififog Za lamagyo gn lii lila ily k kaa«i y aj teváay I atj kftBtMáfgal ,tálH»iii ^11. • aagyaaéaea iwfcf- Itegaáaaha bánatok káaétevaftialá» H ÉánAaty L aáveri iteJfctéarfcea, akiiéi wsaaskaaáiaf m aááhhi amahal vették JWm Uraaégtak boaaoe levelét, mai;jn válaaaalálag áassalaiietyaeae értesít^ hagy a tyok IMN egy éaváayviaaek éi a kaaeaeégfaéi magMMrtaláae # (Mk aaaalf legkaveoahb 80-90 eaer ÍHí kertiae, aamreá BÍ\|-li\|bvMy «éaae m aui Iwimfc javlje, illetve M-\'iréfaén faímnilva. Uraaégtek mm Un-M IBsakvéeérél kár aaag vegyek yMáw, méaáaaákal m éa aéaeiem wwtt kér aia-áaa ákaáaaéeért, mart a legnagyobb éli— »ek WMÉIxt bmBayteleaeégaah na aeombor Mtéve. Baáapoet, Kk. Kíréié i fásahaty L — Vtfttt nerencaétleaaégek Batyamben Spaa mellett mait bó 89 én as oUaai áilomáaoe iáásá toher vonatbél bárom viggoe e lerak adt éa mert a vá-tiij Tkrex állomás felé lejtóf, a vag-goaok ataak indultak. Fanakadtak ngyen egyik kitété tágén)szögletnél, de oly erátel döiu-k az eizáré korlátnak, aamcaak ezt, kaaem a kézelékee fekvó árbásacakát, a melyben as ár négy gyermekével vált, teljesen ásaseznzták. Mind as ót embar azonnal meghalt; as ár neje, ki épen az átjáró korlátot akarta elzárni, megmenekült a családját tönkretevő napát elől. — Nápoly hál e bő 1 rót jéf lentik : Beraaestó szerencsétlenség hozta as Assaea lakamágot aagy izgalomba. Tegnap eata a közúti vaspálya két ka eaija, mely a város központja áa a Oampo ál Monté kőzött közlekedik, a gyors haj táa következtében svágáayból kisiklottak. A kocáik Aessecsspédtsk áa a káveaatre vetődtek. A gócaik telve valtak utaeek kai, köztök izémae né é« gyermek A asegaebaetltek jajveasékláaa iszonyatos volt ás a sötétság még növelte a zűrzavart Saereacéra csakhamar segély árka-eott, aanaaal betsálbgtak a számos aebe, ailt bakHAsáaébet, a kiknek száma a hatvanat meghaladja. Xgyikaak másiknak állapeta Igen veszélyes; halálos aiet Is faráalt aló, egyik urat a kocsi Qaexe-ayomta Ujabb kirak saeriat a sebeáBltek kőzöl bárom még as éjjel meghalt — A Ntwjark ás StracmmkösAttl újonnan megnyitott We^-éhor and Buffaio vas-Hton a há elsején, Albaaytól vagy negyven ■ártWHdnjírt két hájvoaat öasseflt-köaöU. Mindkét metdnay összetört éa a kát mozdonyvezető életét vau tette Ax alaaok közöl agy meghált, hass salyoaaa erbeetlt. I r • á » I • ■ — Várra wereimi dráma folyt li? e hó Ma rgytk asealaal tanyán. Oláh Jánoa otunl lakos sairea látta a sala törvénytelen hásaaságbaa élt Léaáit Máriáit. a aztán áesaage elkra faráttáagyll-kaa fegyvert A rémes eaet alkalmával a siereecaéUea páron klrll senki sa volt a tanyán, a így a beraeaxtó áráén ráss léteit Cüátbeüaa homály borítja. Sőt még a elávmén veket ás indokot ene le-kot tadoi; mivel a kkaeaveáett eaerrl mra pér évek óta bewáleg aarfetle ágyasáét egy hóval ereién lépett körös I háztartásba s azóta legalább látaati lag aam aavarla boldogságukat sem* I mi. Veláesiateek látásik, hogy a aeör* \| ayfl tettet vagy véletlenül vagy félté- I kaayaágbál követték el A fegyver, mely I ki a kát lQa áletát ktaltA, közönséges agy \| caóvt puska, mely aaráttal volt töltve. Aa áldaaatak halálának gyorsan kelleti bekövetkezni, meri midőn megtaláltattak, bullájuk már egáasaa ki volt btive. —I Kgy máaik forrás Szentesről következő — Aa 1884-ki ion kiirt ro Pamltar L teáké által, pér ap alatt magjrfiaih la a II & évfolyam. Aa t-aé k kodveafl^ fogad tátott, amrt aak éráakaa mákáateti oakk jeéoat mag baaáe. A \|88á4i Mékéea laptár-kaa aaaahaa Mhéat a gyakoriéba vaa aaly laktatva. A méhlmtaik ^eá elméleti, rajnd gyakertaü ráéaa havaahéati ilsalmkkia viaa allaáva. la ama aaak havi nalékaatetfi, kaaU vatéeégaa kéaíkaayv. A koadíknak ISkómS igaa jé> mart ifviáaa aHaéva, aa agáea ok-eaarf Daienoa Hle mlkliaiUt tárgyalja. Megiaadalbmí Bodapeataa, Borayáaaaky Viktor kösy voyosdájábao (a M. T. akaAá-mia épnietébea)\' Ára 60 kr., moly peajai atalványnyaJ kflldaudfi ka, rnűro a saptltr bérmentve haUslik meg. — A Magjai kéayvkaraakaáák „Corvioa" eaimfi aaakkB^lönyéaok köny véoo.ti rovatát aktékor bó t-tfl koadve a ,Gm\|k aaaroaaa" badapaali könyvker aakodSe»géd«k agylat éaak egy biaottaága fogja vetetni, moly annak lehetőleg ponté aaerkeaaláeét ia magyar kBay vámot Uljeeeéye érdek ébea ákajtaaá — a eaélból Mkéri aaoa t aasntf éa ayamdáaa arakat, válamiot á könyvkl-edéaael foglalkoaó tártúlalokai, kiknek kiadványai aam jéaaak readee köny várnai forgalomba, bánom aaját! kiadáeahban jelea> nek mag, miaaariat aaak agy-agy példányát aa ár megjelOléeévol, folvfttel vágott a B0>ak aaoroaaa" aa. egylet nevére bekQlóeai eaivee--kadjoaak. Felvétel atáa la mfi eértotloa álla* pótban vímm kfildetik. Nemkülönben főiké* rőtnek aaoa t. aserső érek kik mfivaikre atöfiaatéaí Mbiváat baeeálottak ki, abból egy példányt beküldeni eeiveakedjoaok. Kívánó-toe lenne, ka aa érdekeitek o kéreiomnek lolkiiemoratee poatoeeéggjal eleget loanénok, a mennyiben aa által najncaak Mvaaott agylat Igybaagó tagjait eegitik elé kOeárdekO tSrekvéeeikben, banam ogyiáojfllog aaját érdakakaok ie (aolgélaak aa által, miután ao uton a köayvkaraakeáők — kalati eaom-pontból ia — tudomáií vehetnek műveik Mteaéeéról. - Aa fOktaté HAalorvoa" gyégj-tadomáayi ée egéeeeégQgji katilap aa aktékar 1. aaámawl alaö éviolyamáaak aegyadik nagjedébo lépett Eaaa aépeaarU folyóiratot, aaaly eá^ig ia aaálaakörU olvaaó kSataaéget torom telt magának, a legmelegebben ajánl baljuk oivaeéiak figyelmébe; eloeóeága mellett, olHealéai ára agéaa évre á frt nagyon laaaiaégae; néplenilók olvaaékóróa éa agyiatok agéaa évre 9 firt, félévre 1 frt, 60 krt. laoiaak. Aa riéáaotéook a lap kiaáéhivata* iákoa, Badapeot, Király atow 35. aa. 1. em. küldendők. I , maiyék Iráat éitakebb karaáat ayilváaait Méltattak javak ab még kkskéwréay* ée aéae^y saáa értékpapíréit. A* Istgalam aaaa« baa a kedveaSbfeí kaagaiat áaeaára ia l\|aHái tek maradt, aaad a apakaiáué még mMi\| aagyea tsriásksál A aavaaaleiibh értékek árvéllnaém ki) Uaikea alanti tábiáaatbái: a 41M ML lW.i«.fc- t, KÖZUIZIIlSlfi. Biáapeall értáktáasie. Korma Antal ée ix, bank- éo véllóflale kalljalialéaa,) Bodapaat, okt ft. Aa értéktleaái még auaáig aam jutott aaoa teepeáéebll, melyben eaokatíanal boeeaa iáé éta vooátogal Ckakaam aat kall kiaakak, hegy a kall évad enttal aam oaak a ay árra laaritkaaaCi, banam ki akarna tar-jedai aa étere ia, mÜáa mteáeekar éléakabb telet aaaketl létrejóoni. Már padig aa áléa- m __kebb ialoteak ematlal Byemaaiaea, a minek váltótetbea közli a ZMara esetet: Oláh ^ » poükkai kolyeat aam ugyan iÉMakl aa Mó aam lat a Ifálmán Jáaasi-t-a-i- --jptt4a taajfjáa saalgált már aágy év éta elaaaretta eégaraéját Láaárt Máriát A Pá^ya Sáaáar filmégét, iánál agy Itt k blwU láékáahaa saaabaa a menyecske msjiata a JMt a máaak atáa kacsínt-(patstt éa a napokban ki ia jelentette, kon meni ssár atkóliáeik ssMá. A Mii saaabaa, ki aagyaa svrette a aá(, sammtikáp ama afcail ebbe hslsagymal, s Mm anasteUa aa saáaaayt. la itták aat SNftáéa, hagy é miaátasaetra elategy. a ka UIAk aam aka#\|s sriMiaai, kél talAkk iáj)a aoat. Oták paái\| mafáa-pávia a amiüti saavét, a alább át, aiMlÉB magáé Méta agym - 4 gylhas Ihti mi$ saah ll, a aé ti ém H 1 aaerttatt aggaaalá, de míndaaaeatra némely-agg odaírnak re okot adé Jelleg teák tulej-áeaétkatA A halpatitikai téren a eaerb ker-asáajTTéfm\| a akapaiiaa Meealaiáaa, a beígér vfcaeajyak, a Iraaaiia khmai viaaálj végre a epatayei király eaate Páriában aisé olyan meatmaatek voltak, melyek a\|agtslaai telték a llaiálhet. Kákák aaég himi\|irak ■ahhia 4 kés aW Mébaa a barvét kévóée ■agaMáeAaak kioaaylalaa valta ia. baa kSiibalayek habaSáaa alatt a bét oleé Mébaa áiaathkaaéa álak ba, aaaly tómjedt aa iámte értékpapkaára- XésáU, miáCa a ma^par tea hailiiaaH jawsalaiftl \|akb hsagalsl )asam Aroáayia ümipivs a ékel k, aaoiyakkfll kaf- beJpeetettek kkfeéáaka. A bát baa arfkia m ^mipasaak kaséi \\mék I javeiia oM Mekaayésaléáakaál mtfUhiiill aarpt SL láteMaavéaj 890ü6 , tmu áfae magy. araijyjár. 81.10 Öfseamegy. araayjár. 119 JI H^j a FPifiár. ».* aeatr. magy. áilamvaoat 81176 magy: iaaaém. bank 90,25 , dijaorajagy ak 115.— tiaoai aorejegyek ea. kk. arany aapahma d\'ar Válté Londonra . fáríara . Berlinre Szerkesztői üzenetek. % Ca. G. VcmpréaL Mi páratlan exí-aak köeaOaetH mondbaluk a kitae& irálya mállott moet már aaoréayeégét ia vaa alkalmaak a mrgilletó Untelettol aaamiéloi. Bármit h bármikor, mindig io-kötoloa. ■e. Ca. A ladóeitéeokat kérjük, da a mennyire lobot oaak rfvidra. A vasúti menetrend. ABYÉSÍSI tálya eáteéréi Antal maat aat isgslala aak, vEga 081 irt Uke, tok 9M 5 kr. joléo iránti végrakaj f kk. treamft 60 kr. H HIRDETMÉNY. k)kinJ4» ! "JWjr i. a M-e) Vs Kii ilaaa ! Arkteit 1 1 is 4. IS L; iíéae ioa. ma. u é.i> te. «. u- teajk) \| i a ti á s a io p mrnt* MM tl énSa sa Sl a m. T. U hÍ0jkéL) i a et a i. ii t 11 . i a is f. . s e. m J i 4H "ÍP1 ti 1 u. s»p. toi n f. Uttn lé.U\|\| »* « f. 10 4. M » ) 4 4 es a [4 a. I no«l\' lé ItUiJ IllOf S4. 11 a 40 ». } V 4 IS f7 ^snt, 4a. égai \| nssal i feiaiée eoerkeaatft: VABQA LAJOk. Táreaaorkoeoté: BOFFHAVH IÓB. Hirdetések: 6381 ea. 1881. ÁRYEBÉS1 HIRDETMÉNY. ! Alalkt kiküldőit végrehajtó aa 1881. iéjri IX L ea HU f-a értőimében aaaaael ■tehiné laaai, hegy a a. haaiaeoi kir. jhiré-aág 8386)82 aaámn végréea állal Kállay Oyula kmlipnli laSoe végrab«j<alé javára Kaváea Lajoa a. kaaiaaai lakoa ellen III frt fit kr. Iáko, aaaak 1881. év atexeaiaa hé lial napjáról mémitaaáé 6( kamatai áa eádig Susaeaa 85 frt 11 kr. parkOltaég követelés erejéig elrendelt biatemtáai végr^ Mjtáa alkalmával hkáilag lofoglait ée 2S& frjra hitelt almárítimok, divány, fotelok, MeáaaM márváay lappal, aoagara, ágyak, ájk maéráa/ok éa a^y képhál éllé iegáaá Mk ayilváaaa árverés atjáa aladalaak. Mely árvorécneki a 880911883 aa. kikni-fteét reaáalé végaéo folytán a holyaatnén, taUm M. laaiaaéa alpom kakáeáa leoaáé ásaklalltlii Í88l4k ekiábar bá 17. aapjá-aJk d. aj 0 Ásója hatéridlÜ kitttaatik áa iMoa a taswi méadihialk aaaaael oly mag Ipysémii hívjanak mag, hegy aa énatott k rém ánsséaM, aa 188t évi It • 101 fa ártalmáhea a lagtthaot (beaeáfaa alaj is alaáklai lógnak. Aa alái veroeaadll iagéeégek vételára ii 1881. éti tXt aa. 18A féhaa aeegéka-p^m éartillkl eaadal lasa liiaaÉaaál lak E-iisliiln 18884b ávíakt, óik 180—l—L rAsoÁM bér. hkéaégl végn4ej«4 naakel ftt* IS Uji a « aavpi 31 aa. ^kvboa A L 1 aor J8 maai kk. tvaaék tlkkvi oaa-k flakirré Héteük, hagy Báaáer Sáaáar Jéaaai 1781183 ea. végaéo\' yoeo kaaaárráraá lágrahopalé Aaaa t Madaráaa Iatvéaaé navadl kamárváraei lakáé ollaai 1881 iabr. )éré8$kaaea-40 kr. végrabajtáe kérelmi 8 frt. kg! a még fohaortÜondÖ kalteégok agy éken a laataovaaett terelet ék ee larteaó kapérváraei vbaa A L I aar 888 haa.ll frt 6 aar U08\|b kna. 68 frt 80 kr. — 8 aarllltT\|a brea. 180 frt 8 aor l«5jb kna. 44 Crtl-f 10. aor ISOBib brm. 61 irt 50 km keeatit aeáatófóid a rét kalöa-ktléa 1688 éviieksábor 26-án i a 10 érakor Kaaaárváaaibaa a ktaeégbáró háaéaál Simon Gábor foto. tgvv. r. hateotteeo kSakeajattéval megtartandó ayüváaoe árvoréaaa eladatni teá. Kikláltáai ár a fennebb kitett becaár, Arviaai máadékoaók lartoaaak a becaár lOf-át kélxpéntben, v. évaáékképoe papírban a kiküldőit keaábea letenni Vavö koielee a vételért károm egyealö réaakiben, ée pedig: as klaét aa érvéréé iagcröro omolkodéoétöl tsámitandó 15 aap alattJ a máaodikat ngyanaaoa naptól aaéaMtaadá 30 aap alatt, a harmadik réaa-latot pedig ogyanaaon naptól aaémitandó 45 minden egyee vételén réaaiet után napjától aaámilandó 6\| ka-egyttt aa érvérééi feitéteiekbea \'"" """aaerint a. kk. 100 ktra booaO it Ma léaaa, agy 2 aar M krea. 8 frt 50 kna kaaatk agám éakvMg kakte 1888. aktáher S9. diWÖU. 10 énkat Baleteamagyaréáea a hteeégkité bé. Simon Gábor Wp. tgyv. v. bolyatton kv boa jenével magtartandó ayilváooe érveréem viadalai teg. aap alatt, as á\'Vftrée matokkal megbatározott lofiaoUú. belyen és módosatok % 347—1—1. M.-K iniaaán a kir. trvaaék tlkvi oaa-lálya t88a évi jnaiaa hó 13 napjáo. HMFY Gróf HUQONMAY kir. Ualki jegyaé. kir. laaéki boly. elnök I • • í- ~ " v 1 ~ 4142 érk. 1883 joa. AR^l^pSl HIRDETMÉNY. A aikaaiaaai kir. tvaaék tkvi oaa-tálya réaséiöl köabirré tétetik, kegy Babios Márton maroayoi lakóé végrehaj tatónak, Haeiag Jánoa, Krea oaa Anna e Haján Jóaaef végrehajláal eaoavodé balalonmogyaródi lakó-eok ellesi 10 frt téka 1878 évi májaa 4>tfl járó 8\| kábelek, 23 frt. 80 kr. per 5 frt 85 kr. vágrohajtáe kérelmi, 9 Irt. 50 kr. jaloalegi e még frlmorflloadé kOltaégok iránti végrohajiáal ügyében a fentneveteit kir. tvaaék tertfetébes tartoaé balalonmagy aródi Kikiáltóéi ér a íeoaebb kitett Arvmwmi kiváaák tart aaaak a beeair 10\| ál héipéaahaa v. évaáékképn pop, baa a hiktlástt kaaébaa laSaaat Vevé kötalaa a vételért három agyeaU réaalotbea aaég ped% aa akti aa árverk jogaráca aaaalkadéaórál aaémftandő 15 alatt, a J-at ugyanattól agy hónap alatt 8-at ugyanattól 45 aap alatt áaa agyae réaaiet atáa aa érvaráe oapjkiij aaámtteaáé 6) kamatokkal együtt aa árva iréai faltételakboa megbatároaott bolyén módooatok aoarint lofiaotai. Magy-Kaaiaaáa a kir. taaék mint tkvi baióaág 1883 évi joaiaa bó 13. napján. Gr. HÜGONNAY kir. tvaaéhi helyettes olntk. i WMFY 343—1—1. Tfcir. tvaséki jegyaÖ. HARLANDI kötőfonáUorsóczéroa pMMtej klté-raaalra A bécai ée páriái kiál-litáa alkalmával a legnagyob érmekkel kittteUtvo _ Fvtejr oraé-eiraára Általán kedvelt kOt mmMgtbi kaphalé OsitrákHagyarersiág minden nagy ée mevoaetea keraaka-déaébrn. 888—1—15 Hagy Kanizsa vároe tanácsától. 6p56ft 883. KCi rd-otm. émjy. 811-1-8 Nagy-Kanizsa Táros rendezett tanácsa részéről közmrré tétetik hogy az 18%. évi XX.tcz.2-ik§-a alá bem tartozó földbirtokcikoii és területeken a vadászati jog 1883 évi November hó 1-től számi-tandb egy más után kövétkező 6 (Hat) évre t évi Október hó 1 t-ik napja reggeli 10 órakor a városi tanácsteremben a legtöbbet Ígérőnek bérbe adatik. 1 Az árverési feltételek a városi főjegyzői hivatalban ^tekinthetők. Nagy-Kanizsán 1883 szept 15. A városi tuáes 1 i i 1 i i i XXXXXOGOOOOOÖÓOCX3K sóoaég j Szénnel vaa scereacaéak tudomásra boa^i, hogy it.ct.H-kényeisaáre esákaégesaak véltük ▼vérlyB6kt»klél Sartory Oscair urnái . egy gns\|\|sgOa felnsareh raktárt pasagé barakkéi blállJlt/. Mlááa fraacda méd asarint kasalt kitflnó mtoáaágt honiakat legjobban ajánljak, Hataaíljak pontos ás feaáaa kiaaalgákUróL 9á8 l-U á pilisi nrolajom piif»-gaidá«sata i". 18BA. kerti igyaf átriif-• ««0 b0o6fieéfgol filé MfiMMT* f A H médiai . Kaeérdek* •mfcawHi a megyebeli aagy máma áeváay f tagolembe kmatak Mü taraiét mtáa Né Iéh4h; L táras* máJkté firkoo,aktfl «* votaikooééof m alább eorokai vették: •▼ettam ttraaágwh bamei tavaiéi, ssslyve •áJneaeíéiag timJaiettfiljeeen értamlam, kap a M víaeeeyek kandit egy aj áeváayváfiek Wv«niéw és a kftiOoaéggeli migiimirtiléei aly faiadat. uwi; logheveoehb 10—10 aaar farkaiba kerülae, amivel még legkeváebbé ««we aa illeti íerráoaak jdvlje, illetve fel-\' ifégaáie btetoeitva. Uraaégtok fiamat baaa-ém tarok véaérU kér meg vagyak gjkMri, miadaaáitai aa éa néaeiem amit kér min-éaa ftradoeáeérl, mert i legnagyobb áldott •ak mellett bísooy teláoségnsk vaa aa imbar küéta. Bodapaet, elb, Kivitt liertelettel Édeikttly L* il — Vflfinti szerenlengégek. Belgíamban 8pss mellett mait hó 29 én ti ottani állomáson idéző trkar vonatból bárom vtggoa alssaksdt ét mert g rá" gáay Tk^ai állomás felé lejtós, a vag-goaok atnak indultak. Fen akadtak ügyen egyik kitdró lágáajssdglstaél, de oly erével déliek as elzáró korlátnak, kogy aamcaak esi, hanem g kflselébea fik ed órkásstekát. a melyben as dr négy (jyérmékével volt, teljesen ftsssazasták. Mind a Ot ambar ssoaaal maghalt; as dr neje, kl épaa as átjlré korlátot akarta eltérni, megmenekült a családját tón k re te vő ess pás alól. ■--■ Nápolyból • bó Í rói je lantlk : Borasestó saerrocsétlenoég kosta as taea iskoMiágot aagy isgalomba. Tegnsp este s köiuti vaspálya két ka atya, mely g város fc.Azponija és a Oftmpo dl Monté kötött kötiekedik, a gyors baj tás köveik estében a végényból kWkloOak. A komik AaeseesapódUk ée a kóresetre vétód lek, A kocáik tói ve voltak utasak kai, klstak ssámem ad éi gyérmék A magaebeaflllek jejveesékléss issonyatos volt és a sötétség fitty növelte a sftrsa-vart 8a>reae>ére eiakhamsr segély árkosait, asonnsi bossáfogtsk a izámoi eabrj km kápkmH éiMfraa-MkiÉiki VHJ — Aa IS64-AŰ tI<kim laptér\' laarkeaatva Dön&ör L mákémirt vándor-tanító által, pár nap alatt megi elesik. la a II ik évfolyam.- Aa I ad ia kedveaóleg fogad teteti, mert sok érdakai ■ékéaliti cxikk jelent meg benne A I88fki Méhéin Napiárban aanabae ifkáat a gyakorlatra vaa eaw fektetve. A mdkémitaek miad elméleti, mind gyakorlati réaie kavaakéati réaaJetekbeo vak oldodva. Ee aem eaak keviealdkeetetl, kaaem i molyok irdal élénkebb kereslet ayilréaait Meileilflk javnlfak még kHolrémféyot ét némely jmá* értékpapírok. A forgalom aaea boa a Jmdveadbb baagu lat diósára « korlátolt maradt, mart a epeka\'étid még mindig e agyon tartóakodó. A aavoMtaeebb értékek áryáltoaáoa ka ta^k aa alanti tábléaatból: oaatr. magyi. títMmf éoj d\|oe megy. araajjér. 6\|-oi\' aagy. aran/jár. a PW^\' aarpt. 21. SMU 2890 81.10 119JS 85.96 vaiéaégee kéaikttnjv. A keaddkiek Bkédt igea \|d- mert lividea elledva, aa egéaa ok* aaeri Daaraoa ftia ■ákáaaetet tárgyalja. Magreadalkatd Badapaatea, Hornyánaakt Viktor könyvnyomdájában (a ML T. akadj mia épaletébes^. Ara 60 kr., mel/ paetsfi utalványnyal kflidendó be, mire a naptár bérmeietve küldetik meg- i agyar kln/vkereikedlk ,Corvina" osimfieaakkjlalloyének kön; véeaetj rovatát aktékor kl lrtdl keedve a „C«aW anereaaa* badapeeti kta/vkereekedffafgédeÜ egyletének egy kéaattaéga fogja veaetni, mel« aaaak lebetlleg poaloe laarkeentéeét J magyar klayvéaant teljeeeéga érdekébem óhajtaná — a oaéJbéJ felkéri aaon L ée a/otfidéei arakai, \'valamint a kflu/vfeH adáeeal fegialkoaé táiaalalakar, kiknek kí\| edványai nem jönnek rendet klnyvánuji torgalomba, hanem énjét kiedáaakban jelen oek meg, mianerínt aaak egy-egy példányát na ár Bagjai«léaéval, felvétel végett a 8Cialf eaeroentt" ee. agylet ne»éra beküldeni aaivee< kedjenek. Felvétel atáa a ml aértatlaa állaj aaatr. súgj. állam vaaat 317.76 augy. iansáss. bank dijsorejagyek teái eorejagyak ee. kir. arany* aapeleea d\'or válté Loadoara t\' Párura . Berlinre aaept.21. É$UŰ 290 — 87Í5 119.10 86.10 31ÍJ0 90.26 98JD IIA- 113.4 199.26 109.- 6.70 5.68 j 9A) 9.60 119.99 119.76 41.40 4140 6841 68.70 diso ífk. IB81 jaa. 8. U , I SS m. (jkrbao A L 1 m 4 f veti iafaiiajmok Bamsf í ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. 100 h* <* « krmi f bt 60 km kaesflii o c.-kama/ kir. trssdk tikkvi no- \' "Iái 18M. okidkor ,19. délaM iái/a ifaérdl kAekírré tétetik, bog; Sándor Antal miat Sándor Jé—íSISt 181 m végaéa eel eagádmén/eee komérvárom végraka/taté aak. Talp Anna £ Madaráaa íafváaaé végnkaftdet menvedd komérvárom Iakéa elinni 081 frt] tlka, 1881 íebr. 6 tff járó. íf kame tok 9 frt. 40 kr. Wfcrafiajtáe kérelmi, 9 írt. 6 Irf jelenlegi e még felmerülendő koJtedgek iránti mrakajtám Ügyében a íentnereaett kir. fiFvfaék teriJetáfcoe tartoaó kamérvérom S77 aa. tjkvben A I I mr 896 kraa. 26 frt 60 kr. f- 6 lor 1109fb Lm. 69 frt 50 kr. - 8 acr 1327/a kraa. 120 frt 6 aor ldlőfb kiaa. 44 ÍH - 10 tor 1593 b kraa. 61 frt 60 krralbeótOit aaántófüld • rét külöo-kOJön 1883 évf akidkor 26-án d. a. 10 értkor Komái rftroeban a kflaaágkiró béeánél Simon Bilitoosmijerddoa a kaae^ Simon Gábor ia/p. flgyr. r. kt boofőHérol rntgUrisadó nyilrái eladaiai fog. Kikiáltém ér a fennebb ki Arveroasi kívánók tartoaaa tOj ii kénpéosbea r. óvadékká ma a kiküldött kméfcm letenni. Vevő kdtelee a vétóiért kárra réeaJelkon még poéig aa aledt a jogerőre omolkedéeéiót •aámitandó akti, a 2-al ogjaaaOól tgj kdaaf Gábor ítlp. űgjr. v. íie^ettaee kösbeojötté- I S-él agyasaitól 46 nap alatt -▼el mektariandó n/ilváooa árveréeen el- / den tgj\'et rénlet a ián aa érvéréé i AdA<aj i aaámitaadó 6J kama/okkai egjfltt aa ráai feltételekbea megbalároaoK ko/y módoaaiok ixerint leáteüti költ bakdtóséiékrs, a kiknek máma a halváiul mfgbslsdja. Bgyikaok másiknak állapota igen vfasélyes; bsiálos eset Is fordalt eló, egyik arat a kocsi ömso-nyomta Ujabb hírek ssivtat a sebesQltek kliftl kámm még es \|éj)el megbslt. — A New) oi k ée Svracfioo kfitOtii ajaaaaa amgayiiatt We%f-8bore ead Baffelo vas-atoa a hó eteetée, Albaaytól vagy negyven mértMii)ire két kéjvaaat öesseat-klsdtt, Iliadkét sMsdoay öesnetOrt éa a két a^adonyveaaté életét veaatette. As , ataeak kftifil agy mogtmlt, bais aolyoisn srbesait. — Véres Bitorol ml dráma lolyt le a bé S-áa egyik aseateei tanyán. Oláb János ottani lakon taivea léUa a vele Urvéaytaloa báaamégben ált Léoári-Máriát, a astáa lumags allt-n fuidltá a gyilkol frgjmt. A rémei etet alkolmávil a aaarettraltiea pá>on klvll eeaki ae volt a tanyán, a igy a boaneetó dráma réei latMl >áUátkatlaa homály boriija S6t még ^s eMtaaéainket dl indokot eria b- I bet tidni j mivel a kkraenvadett eaerrl-mea pár évek éta hwwéleg asrrvita agy* mait. egy bével eaeldtt lepett körön báatartáaba e aaéta — legelébb látaaó-1 lag ~ aem savarta bnléngaágakat aem-mi. Valéoataaeek kátaaik( bogy a mór- I nyl tettet vagy vétetleall vagy félté- j kanyeéabél kivették el A fegyver, a két iQa életét kícltA, klilatágaa egy aadvl pinka, mely aaréttal volt töltve. Ai éldoxatok halálának gyarena kellett heklveikeaai, mert middé megtaláltattak, balléjak már egéaaea ki volt kaivá. —I Kgy másik foirát Baretearél kövaikead váltauktbaa klall a aeemera esetet; Oláh Jlaea, M ex idd aaeiiat a Kálmáo János -faada tanyáján aaolgált, már négy év éta cJmerettr tégaraéiét Léaárt Máriát fi Pálya Sándor feleségét* lesael egjfltt k lafeatt léollabea aaantián a menjeöxke mognata a INlt i mánok után kaeaiat-galeit la a anpnkbaa ki ia jelentette, kegy o»»t már eikllileik mlafaiá ▲ Irl eaaabaa, ki negyea mereüa a alt, waaltlr aem akart ebbe i ama aramtette aa •fit mondta, hagy d mfcilssmatia elmegy, e la Oüfi aem Hatja mimiaii, hát kédkfi agjea. OMfc padig magl^ ptik a mmjemko mtií, i eüfik.d^ esetén aad% magsi ilüe egyem - A fffta Mrd még eaak tt, fi ad R) Oeoo fik m P pótban viaeaa hOldetik. Nmnkülönbeö felkéj retnek aaon t. aaeraö arak kik mffvmkrd eiöáaotéei felbiváat bemáiottak ki, abból egy példányt beküldeni miveakedjeaek. Kiváoa-toe lenne, ka aa érdekeltek e kér elemnek leikiieaaeretae poatoeiéggaJ eleget tennének, a mennyiben ee által nemoaek aevaaatt egy let Igybaagó tagjait aegitik elö köaérdekü llrekvéaeikbea, kaaam egyidejűleg aaját érdekakaek ie moigálaak aa által, miatéa aa ataa a klajvkafeekadlk — Baieti mm peatbél ia — tadomáit vehetnek műveik létieáilrll. Szerkesztői üzenetek. Cv-Q. Vtosprém. Mi pératlaa fe-vaaeégnért eaak kömtoetH mondhattuk a kiIBnff ifái/a mellolt moet mér aeréa/eégát ia vaa alkalmunk n megiltelő tivatelettef «aemléloi> Bármit ée bármikor, mindig lakótelem ■v. €a. A ladóeitáeokai kérjük, da a mennykő leket oaak rövidrn. A vasúti menetrend. iáJtdai ár a fennebb kitett beooár. Anvnani aeáadékoaók tartósnak a becnár iOf-Al iéaapénabea, v. óvadékképes papírban a k\'ikflldöíi kanébea Jetaaai évi kötelei a vételéit károm egyeoll Iréisletben, éa pedig: aa eleit aa ár-varéi joéeröre emelkedéeétöl ladaiiiandó 16 aap alatt, a mdeedikai ug/anaaon naplói eedmiianpd 30 nap alatt, a harmadik rémletet pedig ngyanaeoB naptól máautaadó 46 nap alai^ minden egyaa vételén rémiét atáa éa napjától andmitaadÓ^6\| ke .együtt- aa Árterén feltételekben ti hel/em^ módeaatok laeriujr •» 317—l—l. aiaaán a kir. trveeék tlkri ott-évi junine kó 13 napján. á«v inagliatá lefiaetni. N iáivá I Nagyr-Kanisaán a kir. Innék mini kálóaég 1883 évi juoim kó 13. nepjda. Gr. BUQONNAY , kir. ivaaéki Myeiim olt BOIFY 343-1-1. ír. tvuékj jeg/rf. fflMFY 6róf BUQONNAY kir. foifki jegjnd. kir. Iméki belf. elnök fajik) Hlf írknik I lelni é 142 árk — Aa tOkl«lé HáaJfirrfifi" gyágy-tudományi áe egéaeágSgyi betüep aa október 1. mámmal aiel ávtolynmának negyedik negyedébe lépeti. Eeea aépanrO Myéiratot, mely eddig ie aeéleeklrt olvneó klaloeáget teremtett magának, a legmelegebben ejáni< baljak alvaeéiak figyelmébe; olocóeága mellett, elláaetári ára egém évre I frt nagyon tanuUégoa; néptaniték elvaeéklrla ée egyletek egéaa évre 8 frt., Aiévre I 61,60 krl. fiaetnek. Aa eüfiaetéeek a lap kindéhivala-lékea, Badapeat, Király aiena 35. aa. I. am. kaldeadlk. Hl •jw. 1 114. II p. 3 ór» Ma íSamfc) * » 103- Kp. 11 4> hu ln.f. W ia ij f in^wL» 1. II ánly. ie I. I fj M * 5ó »r p. f ó. u p. fWJ »«f7 («. T. Iá-t ká^SILj iliaiiy. itfWr.it ii «) a^-h^wW I. a i 4.1 b) rmme-i i i. s \| al ti liSf lia^ie mami\' 104 M p. 10 ó. M p. «to Í0M >bh> 4 4. ia p. 4 4 41 p. rw) W M»> l 4 ii p an 1883 jaa. 6. AfiVltal HWETMÉ!? n.-kanimoi* kir. tvmék tkvi oa-tálya réméről kOebirré létetik, hogy Bebiot Mértea meraaym Iakéa vágrokajtatóaak, Haeing Jd ao$, Krenum Anna • Utján Jáuef j régrebejtáLt aaenvadl btlttonmtfjtródi leké-tok elinni! 70 frt llke 1878 évi májai d-tH iété 8\| kkmetok, 23 frl. 80 kr. per 6 frt 25 kr. végvohej\'ée kérelmi, 9 frt. 60 kr. jelenlegi i még Mmerülendl köheégek iránti vágrehejláJi ügyében n farneveeett kir. i tvmék lerSJeiábea tarlead boJaloaamgyarédi HARLANDI kötőfonál „ oTSóczém A béonés péríti kiéi-lilét alkalmával a legnagrob m érmekkel ^ kitüntetve ^^ . Alloléa kedvelt éáfnd nmét épért ktpbtU Oisirak-Vagjarenság mindre nagy éi oeveaefee koraakt déelkea. an—t—16 Felelői enerketell: VAJIGA LAJOS. TéreenerkMnlI: limán HÓM hftZMZIMMlí. Badapeeti éHékiMe. íen Amál le <áre, bank- le vállá Pele biUielmtéie.) \| 6S8Í m. 1888. 4 AB\\TEEÉSI HIRDETMÉNY. I . Ka gy Kanizsa város tan ácsétól. 5656/1, 883. ZEüxd-©tzacLÓ3nL3r. 311—1—3 Nagy-Eanizsa város rendezett fanácsa részéről m 0ki ift. m natán Bndepeel, okt 6. Aa értéklleaée még mindig nem jutott aaon leepedáibli, maljkeo aaokatíenn) hamnn idI éta vemtegel Cbeknim nat kell kinnlnk, hogy a halt éved nanital nem mak a nyárra anarilkeoeti, hanem ki akarna terjedni na Imre i* midin ■mdiaker álánkikk Inlel «ookotl láfi^Onni. Már pedig aa lléo-kehh Oslatnek wattal nyoma «noi, e annak oka egytlofi a politikai helyeet aem agyno anmfiriétt aggamtl, de mindeometio némely eggodnlmakra eket edd jelkgáoek tnlej-deakkeiá A kttlpolitikai léran a werb ker-mányválAg, a eknpetiao tolowűat«a, a bolgár runonyek, a haaaiii klinii rknály végre n apanyel király eeate PIHebna mind elynn nwimut valtak, nmijrek ajngtalaai tolták a ilanlthil. Hálónk még biwijiiah ■ikhii a hál ekS fclébmi a horvát kéváéa mfigeidáiáank biaoaytalan reita ia. k SHHmlayek ktiln alatt a Ut elei Wé-heo áimshheoli áfinlf be, mely toetjndt na Imám ktttpifkike Ififlb, midin a majjn mlnémlopalnl tea buti ii ri inf km a í naw Mafi Spk . fi baosnke )omm In ikjn lámegaiw a iiailiitli Ikek áfial Ifi mrijrokhnl kap dmhna MgpfcnmwHo pAnoagpl nlrdmk Ufomnk hsafik A kll máaedlk Wé-haa mfim na aaiywil karfi Hnlmk I javfilftn akSanrkan\|á>nüleknál maliltmli Alulirt kiküldött végrehe\|<l ee 1881: evi LX t ee. 101 fa értnlmében wennel kOehirré Inaai, hegy e n.-kaniaMÍ kir. fbbé-iág 8309/82 eeáma véfrlw állal Káiiay gyula bodepeeti lakee réginkaj»alé javára! kovám tejoi n. keniami lakee ellen Ili frt\' U kr. llke, lőnek 1081. év máranne ké 1 il napjáról aeáanlaadd 6} kamatai de ldd% l-amn 86 frl II kr. perkslteég ItSvetelée mjfijg elrendelt barfaaitáfl eégro-IHailéa alkalmával biréiltg Meg lak áe 889 Wtrn bceeOit almánnmok, diváoy, fclelil, pjfedenoi márvány loppal, angóra, ágyak, nokréöyek áe ^y képből állá iegéed-ayüváoee Árterét mján eledelnek. Mely árvánknak e 8309/1882 «. kikfll-ranáalé véfaéa íbijrttn n helyaaínán, Vkgyk V. Knninaán nlpereé kfcáeán Innál OrnkSel^aéee 1888-ik október hd 17. aapfá-eak d. a. a árija határidőül kilOnetík ál ejakon n venni mándáknnák eeeoanl oly a»af j4yáeeal hivatoak meg, hegy ee árinlalt ifiktfgnk m ánnréeav, ae 188t ári UL L ee 107 \| a árlilmikn n lagtsWei klávloek bnmárea nW ie nbdatni fognak. An aiárvnranandS ó^leágok vlullii ae 1881. áei IX I. ne. 108 fákna negálte pnott áeMmtafi warinl leaa ktfia I II Kan a tiiinii laaatk árinkt. dik 8BO-1 tABLAM 0 kk. kirlelgi végntajíá közhírré tétetik bogy az 1888. évi XX. t ez. 2-ik §-a alá Inem tartozó földbirtokokon és területeken a vadászati jog 1S83 évi November hó 1-től számi- m tanaó egv más után kóvetkezó 6 (Hat) évre t évi Október hó 11-ik napja reggeli 10 órakor a városi tanácsteremben a legtöbbet ígérőnek bérbe adatik. I Az árverési teltételek a városi főjegyzői hivatal- £ ban IbetcJdntbetók. i Nagy-Kanizsán 1883 szept 15. A ráróni tasáei kl Beanaol vnn noreocnéok tudomásra koarif hogy a t kényeimére atObégeanek váltak fdMérOtjaők fokáéi Sartoiy Oscar urnái V MaaoraJt raktárt pengd borokból Mállitkyl. MidÓn francaié mád amriai kaaalt kitfioé mkfde^fl bernieket fegjOitien ajánljak, bhuoaítjuk pontot de roadm kmolgáJétróL 846 liM- A poltoi urodtíom pfaeae-gaaddatata tó, szam. Nagy-Kanizsa, 1883. szomlmt,oktobei^ 13-én. X. évfolyam tieaaMvatnt. VM Fl% kseyt ImitiÉN l\|<inéima».HI.«. J ifáea éwe I tn \| Niéw 4 H Vv^n t fti Ntlit^nlkflft I tkMAtoft MÚlMf l MléalMall ft fi—« 1 fct- --T-- T v,f a* kr. liHtki • kitételéé ktoáaUeá \| " k» feltl 100 l tot. nmii1 akilM aáári % kr. -MM- - « — MM — • A Nagy Katii] • Z ALA MEGYEI ÉS HELYI BBDEKuj POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TABTALMÜ LAP. SaerkáeattH troaa Hete a lap aal laM ktalamáeyek Máéra VEGYES- várod szalmdelvü kör, á Zalamegjti ügyVédegylet, a Nagy Kanizsai ét Détaalai takaréfpénitárak, BankegyeeOlat ée Kereskedj mi bank hivatalos k öltönye. uzarxtss sxtsvszvt shizut ssu&ás it izoui BkweeleÚee levelek eeek toaort ke eekkSl fogadtatnak el. Ktorátek tleÍM mm kSMeteek. tirmtSr j pietitiers 10 kr. ATOM. A mire uDktégUnk volna. (II, M i Táresdalmaik egy aj-aálatoe tévedés larroriemaea alatt ál K 0íy t é v s d é s trrroriemuea alatt, omíj vravedelmee poiypként a#ygiserkflleel erejét kiettvaityóaaa égy bogy vág re MrdlImOl, megaeib* beeette a«»knak áldozatává fog vélni, kik, állítólag ttdveért, jót öltéért él-sJjM«aiaak, I Ke a bami még nem futott tu-íatái* annak, k«gy aa aa álprófé-lek kél ftiló eaerenoeátl- klikk, mtly tanácsadójává tolta fel magát, aea Itog) bajaiból fogja kigyógyítani, hanem inkább tudatlan javasasszony módjára haláloe betegségbe dönti. Nem jutott még tudatira aaaak, bogy •i a gyógymód, melyet aaak a i>i< Kayt\'i penyvairetok a)áalaaak neki, vaeeedelstai kas reája, bogy azok as iratok, melyskknl étek óta eláraaetják, liamie laaukat tar tel neaaak, melyek alkalmasára eralr s«Ját kérárs lakatnak, ka m^g aneyifa takargatták ie a ka* ssAsseég Hsstroiuával, ilfisraflság I A* uestrák politika kedvéértkéi-e/áa matendő előtt a protestánsokat nl Józták, reájok fogváa oljr dolgo kat, ml»őkel egyike ram kivetettel. l)« taopold mlaiealaréaak L o b k o vita a ok, ki a magyaroknak aa* garatul hetetlen elleaeága volt, esők* ege volt srra, bogy Megyaroreeág aa annyira esOkségra békét tt élvet-kveee. Nski es&keége volt arra, kogy Magyar- r»ág politikai, vallást, polgári ás társadalmi viaaotytl magá* aak aa országnak életerejét sorvast-aaák. Ha aa oraaág miadsa oldalról táraanl fog, gaadolá ó, ka ma\|d a tstttérberra isaoaystoaeágni kimeri* tetták erejééi s kaaaoealrák politika aagymeetarei is magtttttlellék a magukét, s a mit és a kit a lestvár* karca kegyetlenségei meghagylak, ők fognak elvessteai a bitóa, akkor aa igy kimarólt országgal jobban leket majd báaal. Volt gondjuk as észtrák politika kataloiaaaiaak, hogy i tállá* ügyet mentől jobban Összekever* jék aa orsaág politikájával, s itele Is Írtak egy lapot aa oraaág töfténel-mébea, mely irtóaatot kelt éij megdöbbenti a hazafi szivét. Bselidebb időket élünk kzóta j aa eiaaág kigyógyult sebeiből s a baroai dioaőeégből Is bőven kivette a maga jréeaét; a 48 megmutató, hogy meaeyire kópee a szabadság Iránti lelkasOltaág, mennyire képes aa öeáraat, aa erkölcsi erő- 8tt»lidtbb kort értőnk. As a tizenhatodik ssáaadbeli tOrelmetleneég sem a uamaat életiáján termett. ld« gea plánta volt as ia. Cssk hivassátok ama ssásad utolsó tisedniaek történetét, s ki fogjátok olvaani belőle, bogy Magyarorsaág akkor Is retteatő terroríemue alatt állott, mely saját életerejét fogyeeelotta, mig el-lanaégai kárörvendve tekiatttek ett-ranetállet áldoaatukra. Da kát ml basana a 17. isázad belí történelemnek ? Tanul-e a mai kor emberi a tör-téaet tanulságaiból} Babari dolog a tévedés, s a tévedések ismétlődnek a történelemben. A mai kor gyermeke aom figyel azon igses és őssinta In teleara rnnly a történelem lapjairól hoaáá ssól. Pedig jó ám a múltba teklsteal olykor-olykor. Társadelmutk jelaaleg ttfiotéa egy tévejoés terreriamuaa alatt áll, mely szivét \'Megrontja, srköleaeit meg MátéIlyaM, jósán ítéletétől meg foettja, a! lelkét Vabjává teaai egy hozzá nem méltó gondolatnak. A rékottonanuij hajlamok ijesstő módon kUzdik tjlölitt nesabad éraée, eaabad doodolk\|ot\|á^, józan értelein, független (Önálló ítélet osirált éa virágait \| A siabad eraés alatt nem fákt* •lenséget \|erlek* A szabad gondolkoráa alatt lietn vatláatalfheágot. A jonan értetem alatt nem eaa-badoaomakot. A folgetleo ónálló. Ítélet alatt aem a tattiatélynkk lerombolását. \'Mindnek alatt aaoa sssbsd ér-sécl, atoo aabad gondolkodáei, aaoa jósán értMmet és sson független önálló ítéltei árleiu, mely ugy ss sgyes eoil\|ernek legesebb diesét, er köloei nemességéi kép*si, minthogy aélkala nem képeelbMŐ ssabadaágát alkotmányit aaSretŐ, aiórt élő, haló nép. De Snt a józan értelmet, eat as Öeálló független Ítéletet alhomályo-sitá a aaeSsyaajtÓ jiolytonoe osaholáaa, mely ben I Meatanségét féltő ember nyúlni ssm mert. 8slviHben s\| keserO liánét értelével visiaavontlluk ssok a aemesen gondolkodó honiak, kik ámulattal látták, htigy ak országon erőt vesz oly áramlat\', mfiíjy asm a tsmset dl eső mullMval Oapsa nem egy estethető, eeiji pedig a baaa jövőjét, boldogságát^ hrirágkésát elő tm mos-dltbaija. De nem meritk ss ár ellen óssni; a haza elltoségaiaek rikácsoló irava tulharaogta volna saónatukat, ■ viasza, • félre voiultak aton réméayaytl, hogy a köd oszlani fog e a aemset önmagától is el fog keadeai tieatáa látni. De megtörtént a rnkadáe, kárára át oraaágnak, la nemaetaek. — Ások a kik aat okoták, elég rövidlátók, hogy! as általpk okozott kárt beitmerai nem aka babérjai tovább ee godaf őket Ds s iáreedsIo^eaH, melf a kárt érvt, meljj ss áram nem látta, é« aat a képes elgondolni, ják, sőt sikereik aj ksgyják nyu- ak haeanát eddig jövőre aéavesem , társadalomnak OrtzággyOléi. fel kn\|l ocsúdni álnáhlól; eegiteaie kell Önmagán • belyre kell állítania as egyetértéet ott, jbell érre kiálló azOkség vkn. Pedig van rá éeükség. A ki ta gadásba Vasai att, bem barátja a kOaOgyaek, nem barátja a haaának, s anmaetaek* k helyre kelLál-bán a már eddig aebek gyógy!t-bm azon kfllön- nem őnaiate hű na Aa e^yetértéeai laai, kog^r első \'sor is éreabei^ károk éi tatssnsk 4 táraadal léla Uraink a kol ak egyetértő k&aöi munkára Szükség va ez már mbgiöriént, raital oda! lehet tör i. Aaatáa, mikor költssOoOt jónk a ikedni, bogy a társadalum sgyee elemeit egy köaöt egyee satlltm haesa át} tá a isellem, mely a múltban] ia sok i léptek, sok Jó- nak és sak üdvösnek volt képű ; at a ta illem, mely a)ó- bsa éa rosssban égj közösen ofvosolni ssellem egyedül flalkot, s ta aeaelleti, a magyar, kt-aa&aa ét tftrtlmtt atmteti ssellem. megteeteeitéeáre i£, a közöi bajt iksjtja, i msly diéltó a tsmset 1 J1U\' tárcsája. PomxIiiI hép. Ina taaksl Kikél f. lN\|Mi le Hgt.il Kaaal átveMe aa egyik M fái tál e tíjle tnget e% a Isglayek letekben UMek kit v Oyt^y llet a ketyár IN\| Irigylik ea aagyalek, Wkev kle pej lavam Után, A ráetltnkee ayergakk. K pMsnaikaa kk/IOeU as a\|té le ea Steg N a aiomtkaa lápalt ka. lir klfttl »«^igeeweila a iiliiiiinit, kagy aMad^áH rá kawiiaJa, A tagdt^sk.mami MttaNá as 10 laemi arfgáeyt, JM rá paU, at lagyilét I - ktgyaa to vaa ? ktálH Ptom Nait aem kellett iskb. Taáta I ak, iNgy méfik a Fteia kaiyár aóiája. Ml ■ igsaikttt eai A«4ai leialti Mate la i ety É ifsélie^ mint em tat a pnatk lei i játotatta, Ngeé^éti (ki ep seét táay eaae ilügti, Aa ia ea It belem fitoakm, Iteeka — keaalli keaaá Marea, — el se l»0d geadédat; ka ayesikra akeáeak a paadarak reptlj vele ^t e rílláö, árkén kekrsa keresatll le keel Ida, — ide ktseáa itt aaaa Isgjék megtalálni, Itt mejhgsm vélni ftota to kijttt, aeert lalittat aekij kegy Merem távsesti, tppan meet akarta vele mtgjáral aal a eaeadeal, aaalyel eaa ki vei ee táaenelt ely (él, aiat Ippea Marmával. UM találUI leváaáL Mareee ilatgyi-atlve akart fcaaeetoáal a káeka iallaaerva helát; Is aa már áMlelm tartatta kareaa tt^jaya Mareee lelkem, ésalá nevetve, mig agy etkáayeeieiel a levasmi, kegy ■ajl a itvet mag eem tmL tDekegy aem eael, — megkát-f egy kto éMgaeki to fél aeik — meadá a leány ■■■■ wmjmm Mk eNglapSÉ aMMUkááákeáe (gMfettt jlknéi^K Mm\'tm Mmsm m gtiavia le J ■Aattyen tApe m fsrtpll^ (Mari imám éerékat aéHm aek» MBy p iimsrik \' ak ei « atom Üt^ sm s ssk fcfcyi itorf\'s^ hj ak ettpal Ma»áK eyeit iil^to ml#sal ksenpMNs. tfAsÜa tms \|\| ema« 1 Levernetek seakiat Metoam asg eaéket vigitnaá ftom la miaMtt Hamm atteaethetle valan, már ett áael a legény üss* ajkett^ an Sváa. fJs\| la Htom keni Ptte kérni — aWttáá Idea lamtgáMei, kíakarváe magát amkalliani aa aittotf karaktod) 4e mnsm tokSMlt kaeSMiüt Isbajalt ksasá. i Maraaa — emmgá ataáay mér aatnlfl t Mara* htomtott aévmé ip m ttojyea üllamtt at ^t msmafta. \' ,Rgy kérisetoai ttpamf ^ kétémi meHllttPii. fOatft m\\ Hitt taM, km fwm k«t\|ta ÉK M i»ii ,AkW — akkor magslala ee iHetft le ahaeaslk Madeia aagaaat a nwgyánek lelell leape kaagea a lagley. ta ka eaa t lelytaU n leány ktoeá aagtjalva, atj líjn kamsly msvaÜéi. •AkksS— akkáv Mareee, aagkáreáiek, kegy M 4 éa plram, aert láW, la ^y aereHek, Lint a gefak aeeretl párját." MareSe mb akfilt, kaaea r^aegte állt att, árasátI flnkéayMMl ea ifja keblére rejtve. — vMít 14 keeeH maga Piéta káaei — rakagé. ,üll LeL kenféal^e álért est milus? .Ho\|jya\|» to bé^ndnáa -j -vállá meg rwnagl heagfa a léány. le Iáénál le to aeratai Y eettogá a legény le^kkj kajelii\' a púelá Waybea. tiH kegy kaaeelyaa keaaáiek Ifja. — Maaé kát aai iha i le toP Msleeea lekejikelaá lejé llélaik alm a vemül ittenek ki fe\|ára, melyet élve vagy kélve a aqgj akit egyenvlrai mlndenl Baegáay Ptoto I §m lelte I oki. 04a. A hervátlgy lárgyeláeáaak harmadik napja le négy áléokeággel folyt le a képei aellklakna. A miniaaterelnQk klvllelável ta-lemeubyl eeáeek e ttggetleaeági párt eeraikll kelt eorompába • iparkodtak ettraa alá táaai e keraáay erlaaágelt. Etoéeek Peleeyi Qáee •aállalt fel, rkeeeaakk berniében fejtégette tttavátereelgeak Magyereraágkee vall vl-aenyál. HibáiUÍits ee vngmteHktey peti likát, vlgU pártáké BeUy javallatát. Utána Meeei Kral aslltiit lel a háttal vléttaeet a kiegyénlei tOrvéHy feltétlen megválloata-léeáre teaelkesé alnalait. A harmadik eaá aak Irányi Dániel veit. Memee Igeeeágaee retet veaall ál knmáéáa, a a mélyen átér-aelt aeggyleééáe katáresettoágátal hitegette aéeetelt a aaimarktráéeUn Aaaak a Férfinak keeaéée, a kit minden lipleékan áa lettében ea egy eaa igeeeág eeaaáaye veeárel mindeneeetre nagy kaláaeai telt e héara, ely férfiú aeatalaak, mini a ainl Irányi, kell kegy eyeaelékak legyen, áe veato. Ajskb eldal eietett eejee Myaléealvel kltejeeai eaen veié öröméi, kegy Irányi káa pártolni a ainiatereboki javáilatet. Eauián Meeeáry Lejoe tédelmeale e Njáé áa pártja álláapeatját. Beaaáll NáaeUi Albert to, ki ma — atekáea elleaáre — egá-eeen kiaárta teaédékll e hámori, alaák köteikeatében aem to telt eemml katáae. Utána Ttoaa Kálmán eaétoll fel. Peleatoáll Appeayival áe Measáryval kiaak ,e aeg aea történt dolgok lelljl jál érleeQlteégét" párt jáaak áa a káa túlnyom! rémének eajee le-rfllleége klat tette Seteleágtaté. MeggySeáea indokolta aa eageeéelákeey politikái, melyet a eeitterkérdáebaa kSvel, a felderítette a horvát miatoter leaeiidéaáaek okait, kaagea. lyeata e (áré bambii érdemeli e a jé kaaafi fáráae nyugodt Oniritotével a pártjának aslasi aea akaró áljeeeáak kist igy végeel beaee-IM í „Teljaa nyttgoktoággal beeaálea Málét alá a kemény eljéMaál a a ttssaalt, márt átél lelkem mályábton aeg vegyA gy leié ve, kegybe valaka telién beaámaak aaslgálstet, leaeek akker, miéla a politikái kareaeill vtoeem." eyagelsars, mert tede.1 aaág dijat to ae kap aeg, kl It kaaáre aelgállatje, Inek jegéba vaa. pilla* Btoeeyáre ami. y létoivaseleil íijak kertlget, ely ritkáé vár reá\|ak aamaik éi mig Márt távMim iik MfMlÉ tAa Maa tá>je etek, vlmml Merem ksgp aeaáytoa aamétafk flsáráÉMtt mindig — aattogá) Hkerelve a togányL Mg e evééért ss m Jelen, blklk i IMve MsreaáL éftsttth a0 sm, átkarolva atyméH. MrnlM a labiivfctib alaéiakákk ■eéleeebk kelvflk kljtthlliW él a aaegéty Pnii ak HMéitK imitt Uigystt s btr-Mt, aaayM tt^A ^gyfttek aea Itm H fm aiam lbaiMk, trtjg? ss Ést s eeiltogea lj dltMts m egéa Dsm vilik Imfji miffá tortja Mka, M é-téiéisi WltKÉ I_IMcr Mr«r, SZttZi aetkea ainéenekre ?__ Hí eaen assbsak a aagéa aak, kiket a;vlm íolyloe kiaálbeaik alkaloa Ulaáetakat iatojtoai, ™ ka peéig kiaálkeaik lly^ tornákig aHtík a poharat, — al tadja, pillanatban I f Végre Merem egy mókát tokelve se iftyrekeira ftMeajtak bePtoéa Wttakatae. Tla asyáa k paé% egyelére rabatt kai, aig asm —■ 4* —I vígaaaé vas Merem —• Ptote - « eeki aéé% l algaea alat baeetleta kanadai megkérni- >H I kidé el véglelantl kl barátaia — m és s te b elveiárt Mktféa I aéám begy legek arad a toaar wabl, sll ijj kegy re baltea ^ de latea maaeyal a bt A aiat kamaatoak Mákat Myt a le Ptote ml sIM áM I waalftval a asska „L— —t.j - »—i M Miee itpw, Uber Uvek vimm weraa toikea — iiiniaétta Mik aegvIM tg etlMs aagy pnaettlll \| aáaitoararat bt toiHAeaem. •-amveL, Mér keisap et aeeaaaád MágylH kel aea MÜttvf taaak. Aa igne i taattB, Vlr tttt Oly gyéaylrtaa Hfmták eat t sMr-élet, IttíüT aa Msg lé leéeaM leéattek toatokt k eeto a% melynek aeeaaiWI ae ellkb IMIt örömei augároatak. Mág a ItgésVek to eeaéálkeeve eeoa lálták a kit tánmttlpt. .Malawalik ktt\|Ureak I aeMllá lel fket Pilla. - De s pOlsaeléea, még aavalt be Ma végei Ptota, as ajl\| Urtelen kitárult éa ae iljlk naa eeebüy ^tfitpéláeáte a kerlleti eeeadbtotea táatjlalá elekje jelant aág e blalble. .Megállj I agfae morduljon t" - kláliá él>gl Ittagee.aiéla Utle,kegy e legáayeb fegyvereik atáa eyalaab. .Aki elleatállei mr, as s kaiál As.á A legények aMéetollaael állottak agy permig, mig Marsié ijedten lap maki len Ptota keljeiké. aPtoto — rogá aaki — ee állj eNaal iparkodj etil jenai; gulilj arra, kagy sattg vér aea aaeaayeatf ka kaeaáat, ttoeeeSárkatae aaaa atoé<, toelyee ketoda, alg kaailala ember vlikalik beWáé. Begyee I Karaja to lanámelsé am aá keaX-» Majiéraaiaml aaevke bágyjáM I asa Metaa, le esi aea aeaéleé keasiyra ,lM, tál Maaraéi aéé f ,HÍtm Maraae, aé«i m aktoésk M vasnak éiive, latea mé\|a, lét tovMstoet to sifegblták. imgéay fséekéal k Üt Ptom aHyea alka^tott lai mJDyNwp í ÉMIM CHB^^MMHmp bála «mfttt lüépraémakkm - kéttMMi aeg eeekei a Amhélai - Le a (agjiaNÉW. kélj Éi/tnM n bMyáné tái laéMim .Ha enés Wke tae to m amtt^eel aat eaa éto t ebi HL » U\| I iMMIll M fér1 éa A mMiMiiliK iM még Om nMy feném, Hürw OlHk, Kmv W M RttaaMr? OMa- Aa atékhi Kané n#M I a ipjfelty InMreeM ItenaÍMe aaaMM Mg. tkfe IMM, kasom a aliamma «e«noémM * aaenanmt ^téi>aiá na aiM^ A füa liukimMiféa,MMf Igném éi Migyí Dnrf «ah a M ^ géeaá, * MM Mom Hli ■Müéttaít liiféy >ii^jahlwii. A n& émhéM eMBi a Métái A ÉmiW aanitMÉ a karméa? beiéreintí jpmhtte a Ma Ifi aaneaanftal Itt Mas aMi Ü mányi téWg«l iltyla A lailül kel tgyéti III llftliill Hűl. i . Politikai hirfk. ferijeta, Mi s A fwaaal éi (rabbijai lirHátw aa afeaeMUttéa A lujjehk rendim\' Wji to\| a ktféit Mi-««A» hémi Mm, Peeaákee ea igy* tori Ml kelé* M ér al leürítik A MII talaaalit a —ml blMUMg elé, ThMl ekt I AleiaadiiAhea i let«ra\|lf«éay tégléfi MtfllU Berlin, akt. I. Hír aeetiat a kar mMy a btwéalml ijlléiil lértéey-jeteeieiM fog oJéMrJomioel, Mely mm a Mi aainHaétlepat k«oaakbrtieoaék mi Mim étia, a ii m iplk MM a NeoiéiMa-iéMtoy valioeeilea fóatartáea Inlkkl ti. Pétté eU I. A ImhéekhMal Mr-I •éajiéaak Belgáéból mai keietlel Mi-aau léetrali keMletélJi, kogj a helyiét Toellntken u an»l meghal elMemtiek megér leeéee él • dtlíábon Méielá mea dérinél maglééotéM lévetlaMébri jékm tékeoyee járati. A k>H\|#> áltél Mrgttaedeti „fekete lebogétak* ttipetal kén mémm mié ét Mull, M Ű«y léiaaik, begy ai ellaaaég aift kaléraati *\|á», heg) Lee Kai felé faail viaeoa. Meifay Mér • étikre ülűHltelilt. Blaebet enedoe JÜajlf teijedé portyáiétól láabee mi bakkett éÜWMtfgw . A Méláé baloldal Itpjtl; ereaágoa a* 11 áruéi kétáetael k Jarry MlaMiM-Ha* ellre, míM i »ely Tklkeedla élnyomáM éltél átlóén irt a 6»eeeeek0tM Mikéeévé tattá M\|ll VatéaeMI, hogy »» igttéeaio eikeie mm Mikii Imi M-gyeik, tnial 11 ngjaae lápok Állal alapi tolt elkeimáayiavialél köteteid ligáé. A Kraace komoly aaáMké teetl atkán) MM tagéi lép kemMnéoaiéiái. Mély Mfiul ttomon k MtgtgétM Átfont rptajol kl* • áljaik Pn< (egállá aoanlóju ée leltje • póttagéi eemtet aggodalmai! A ,<Ma<iftfc Ml BwH>kll> Imd lékftéM M tMi talál fcéiái lm eti Bmmeitá kiMMi & fej MiiMeMmlMé ÜM. ŰMMél MeéHt aj kmmttíémi a IteaMli l arméajoMéáMá Ml nk kiréaaécét A liUlknll ttftyr aa ártaHaai lakgjmMi taM A reáWaak IIHikMá gyUlMl ii kanak tklkaalla Mrkarnak iftialln téaa allaa • HmImíIiI akaijék w^lö MM a aaH kallgjmlalia>Ml Ttukaaáta Mé^akéM mm! Watt lékaraikil l» aMtigaiik. NNrvér, akii. A Mlapak Miaé> aatalaa kapaak Maal Iliié wáiliMkil egiié máetk aMailaj elkaltglllaa triat. 1 raaéiliiakil almka^éá a Mwkiiall aigak, éa mAmIiMI aaai kéaaltkMaeé rélak. A MirarMtAk aj kéeléajéaak. éj Néreéááh VaUéaak anglilaalaakír agy ayüaikaMtt TotwtfeJ WI\|]MlrJ káf) aMiá Már mm Ml agjM a Mira liitéi ^. éé eW» MaéMa aM maUija, kagy ai akaarmlláa kataaaka «ég ae« Mlll al IM Méeéalji k§MM ai általa MéaaHati raaéMiMt)t p Brlgráil, aki ?. XrtMÜM mtalaiiar-alfeék káíow Maap valta, MakU a raáilállMk riléaiielllg Mfgtérwk, Mi»> aaaa nkapáúaál Máaéékoatk éaaaaMtal. I A raátkáUaak ktlMWa már a»aé le paéalaak. i ml akkél ia kttéaik, lágy agvik Mlolampaaak, QyaHm Mlléa prtpa, Mlcéa lluiliiln jétotí, kag] KrlMtiM Ml Mialmlaralaélká, a laéikálta kétkea akkáat aylIiUaiMi.\' tlWvénlM, (mh Már Iá mm Wlkgal Máakal, m«n a rákéi kikergették agyia.éa taikau Up iMk kel) MM I\' állélékiBé reáikAlM kaaálk Már áltálat, kegy aa atné^kM mm ák, kaaem Mllél kltély at «r. De ke Mvákkra i» aly Mékla/éaek maiaá aáaak, m\'at aéélg vaitak, ICtliiiica ml llMleretaék kejlkaieilan erélyél lamerre, taléMlat, kegy i\|akk váleiatáeak fagaak airaeéeliatal. i\' A reángék IgyéTél fagtalkeeatt a leekadelvl páit tagaapl ériakMÍMf. Bee pár y Qiala gr. páealig) Mlatatler kl JilaaiiMM, oegy a kőimén) aem elktatt M liáaji léle laállráay téigjiláaél, <aak aioa éliéjl frjatté II, kogy n a44tg aapirMáre m ttiaaaék, Mig é péoelgy-mlateeMHamaal ane toealkaeá jelialáM ke MM aáéÜk, a jelentM eUUerieeitéeét peálg a kgklealekkt Mpek ulaatal) lkára klláláaka bei)rne — Tina KálMáe MlelMleralaékeek Mlatéa alaca klfoiáu ai ieállváey lAreyaláM ellaa, mely lika* lemmal a kallaMetlM Igy tiaatáéáM Meglét léakellk. Igy Marám IM rgyMféM latékai eliaaoU fal a komtánjtytéé! Jaleetéekél, melvkél ftlágeaM kltOkik, kegy átok, a kik Bakatlaáka nmaaiér-lek, ciak i maakikeill^ teléjtM akflMi képtleallák, - Ai értfketlrt u elé-aéailakal ketyaalánal fcgaáia. fc mffu iftlt éi Fiú* k aaíMéu M4M fééal aaMlkeétek klefeayM Még MM aetaaMt igjlaii él Hnéié ettaa, ekH flaeiéHu klttMIag a ewgyar a>elv aMe tagaiaal Véri alkeMaal a laléa^oti tééekat keAé atáréákre ivéa kékt Aa egMÉkM klléakla aM.ot Mtéaég. farnál métáé «mlagyM MrtMyi laéáaHt i mialrtpiamkaiL Mat\|lM m Ma^laaay^t MHkk eaM mag\|aeMeéi kétlk, étiéi tMttéa, kag) giormikMi kárét Mékatják I awgtar lae\'el MQM kekaaéaáaak At agám aem ag^ék Miat M afM" taattáa ktlelyéM » Mfelt mm éli látakkk^ Miat a kertit térektéMkik A •Hteteet* aM agjMltyM ét lelamkae két a\|y kearaMtt kéakál aeéneaeé éeteel kéaleMéayu M léttaertiy ai agéM ayalt^ MeagakMt aékéay aaemét)M ár éakalra vaaati ttMM, éa aatatéa alma beatje éaae igylmk MMitnMl Aaa\|l aaMWa kliaiMlk e kéekeMhtykél, kegy Ml a Magyar Igjaek e)y eHnnégelrél ne Mé, akiket é engyar Hlam laü A kéaleeiéay rlUgM lijantnámikél ai it IkéUalk, kegy #aaaegyéaek a ÉaaMl lakaiéi eiéM laaáral kérétt MlélkaMI fel, akti émagy M keréakké aN\|éráemkit álléMUtl féltik i magyar lyelt terjaéé-MélAl^a agyékkAM eem ImmI MéiMáié-•Ml A ItMiel ,Hilaa<fc* 4i §Anfilra% éltéap^tja e lárééMMe aileáeekaa kt-Ikgéaléle^ Ugy látmlk lekéi, kegy a laMél álléml latéieiekti ÜNm r4 egy kit p^ríftkieMé, Még piélg kamariékaa, A wéttlell kéaleaHiáy tgM NyraM mmIi Al an i régi eltel, Melyei ayag talik Marnak Nmee (i mmi \|t Naaget aek » \|mI) a Migyír ál lem peNtik^áaak i taefterpartM ^tldigelá ie lermélaay lelMeMéU ?elltlgyM F»ume elaMal ke—áli, ée u ek)éiMraeággel egyltl éné rárM.4 Horné kéli uaelal t At állini pétiig m Itrama reaákMté iiH-,videaaiokel Al onlrAk klteáalMl taaéca Mm! kir werlet mt. Máieálk Mékea (bg émtagyllai, még peátg mv lláa,kegy a aj pirliMMtl épllal térléráaek lat epélree letáleléaél Már agyltl lenien Hím l román ttiigyrr katárttn. HéOi, oki 10. Remla kaloMk magtiálleliál a Valkée-aieroa mellall II eMtrák iMgyír katOMl ketéeág Utal raMáa tailletM rpiirtt hiaaáreyál\| éa ii eMlfék»Magyar petiaMeak 10 kaié-eénl alltte élM, egyiMiMalaá lltemM kálónál el Ingott. A frn^li mlniiwterium listát teljeé t CempeeM lábat aek elfogadta a M\|url jláreiát Oiapoaee Méri Qea balta liblaeijábM la keálgyMlateatM fill; Jé bneaáMk él éeataM rtpabll-káaeoaak tif1\|ák. A giMbattliU lAboh béa blieéyára Mgy megrlágedéaanl ío- gaétél imamiilk ét é raa»kélf»i aaaM k»MikkM I k táeiaaet A klMMáHk. Miét MIMM. Dérli MUMá iaH^él éi léHém, begy Imi-ana MáiMiMkMl ifn OMarUftáM eéMl} aep éta m a Kit kwtfcg, MV k aibiÜMak pmktéMárokM eéMl ki lüaiy IgM élM N)i\|itkill iMtelMei I Mér fllta aa Mtr^ ka a CtljkeWíei állapetekna eem Mg« b«y e pmétaméielébeé a Mér baMlUMele ti AiglelMlll IVeébbá ÜralMl Mtf maaktamimateMt JelMMaiak éUmkaMiaal kél gylrtgaagetát meg Mlak, Mtbe» lábéi M kaklaeaal fii alblltalélT A Moatl giUkimoéfel a4r emilMitlk Ily kmietéatak kétl eem Mml Mm lAtea Maal llt. Aéaéei fair tál, bt te végytl ttmaa bíraáalméb^ a ÉMpilbM valé lertéélodáaát la MHallMl aMgbeaaMbkitie fiaaal létet\' keattbNiOltn UllgjiiMiiatterelkálaM IMlo Meitraatbi Mié attaénéi Kitlibia Qiei feréiyéMl éllepeM ajabbaa lebbta M Mkli lív* Ctolla ileM IomM aetgáiMMlet, i kilété tétMbii ftMoágM peltitkat IMitetl, miat a «natae* ttj* kMdta léMaadáeátv Bajaáleék. aek a lelkM kétitjé talékaa álláaálél, Mtéll mm\\% «tááa magjatelleAM Itgatáiel nla* ImmA A itamki (értény ji^it •IkéMill kkédkkeiáileyl mta\|i(Mt^«ÍMI\| i itvalltj tgeeMi i^bdeel i kétiakala^ táliiág Igyel N ée e lektatoibea téklay hiíkMoliat tilétil etég, A poMyfck Kjonmt«éi két két éu a MMbb reaékaa fbtylk, at 1100 llayl (iitélékNtk egybatMaáa Már H u tM állli^a Al ahwaeeái Haetleégáaál aaáMM ali egyáa jelMtketik áakáel, aki ál aloé tftoiM elél magMákétl. A \|M\| Vitélyl pAi I nplg lléea bea Idét M ,lmpeiial" Mállöbaa tiaatk, elaá nap már Alkteebt flberrmg látnga láaál fitgtflták S I! Hl SUT. 0 kt i inteatét léi Makaó M ke kaM M\|télMI ftame la kelté kedd k A k iDtltelákélbll eia areeibalM loé lllée, éjbél i aek nurembei Mtk éMie, ea táá alatt a de ^láMMka tart. Ilertáloraaágkai altat blré Mlüetek helyébe a •lek Mér i jétá bétea ilkil> Manek; Mlaláa a kerMéay II aaétékküggil elfttgaddtoii. ttttntl 1IT\| MMieal 106 él léi képtlMlé, Bálé lUurli Méaérál Málé hir Mind lilább lel«égé bee KlvmtM kerMáiy* IflIoaMI gráf ftapáry (léci Klety Agat IlMtMtetáea «u kelyaife tti M aé> 10 éa lagadál I kél feli leltről Moakalál kfitloM lgeMel ti létei vi\|U kée! IlM lyer telééi Mfé I bolyéra \| kllétáibá A miat évad éM Maibea Hget éit Aa emlőé kél ilMéM a lettekkel MM » teaá, motyebf mm IttéM téreelaHél MXeak NMMo w Mkl * Okaet ClyM%y t«ef« PiaMo* aaMM iMMéalul ériaMla káték aMere A éaaM> ekaáaMU áAel kMleioie>> vtUgkaa regéay etáa mMté aüalseoeti 4 iik Melréi eem et\| \|é alnalia Mit h géayaok lek mer tagMM^ i ikéolima N tNH laililiatajlkm i MNepil aae\|iHi ! aié>lili\|éáaak. kaal la\|eaM kldatöenMt ele i bitéit eoak Deienem araiakét Ha\|tM I eemeay a eareepkee eagy aiéfft e katámiei I \|ítMéM Inge Kateál lleawtyt m tétmett aalbatylH elkoHet ée tatái a paéeeietil* I maal geaééek de ükero aau eátkatew tei faeié aaaat aMr Mbk Hkee emlttoitM kikéh \| MktS kaey aat e kéréMgi hanyag étekaUUlgat eem eeámltkot\|a tatai éeoilgal kéeé Üaem Mtea eemeay kftgét teke ieaeee uh, ai(\| Aréayteé wnt) MtMattafe egy kieeé gieega eett, l> <a tok kitti begy Ily meeiadé, káaatoa »•< pek elyaewl aHélbtMáie, kegy éaiaiy«\| ealké ee tá\|\|aaak, taltéeel teketeéi kell. klkájéel lal aem rékalé Vetamaaa)! kMt\' magaeae kteee»lledett liemtéei M, a kl i iHH faiéit* hN\|ietee teteti mlréMi i\| Wyeiewéfgai áhVátéUé « é tk Ml»eeé»t» eagy (eloeoti akArmaty eagy mtapedeel éi méta télaék. — A meiléktaempel mM )é keoelkee vállak Kaddai - eki. t\' ée «- ataMetá aéieal a ultit ketoaeg41 aéatatt> A kráta oenéjl airéitaté apetatia miadN réwékav ia\|\|e«aa érténymllty Ai éaaktémak, á\|,« igyaoikt Met a leiek által ettemortore nétié Mabaiamággol aáéttak élé IPa\|ér Rmllte a eakweeotapkfe adálgt talléplatt aiawao tél éré, katárMoii eilart etetett. Üaép éaell lékm bMaá)éralt aelaei mgjalawéoe. A bei tereelt Amdi k> e. énekelte eiegeealeM kedimaégéeel, - Arányi ateak Ml klilnA neléfe vall • fKetn at iMtepékee latado* )olMOtétel »a\|«M lepookat nyárt iakáM at Matleeél mtroplbua eomailvel eete téllM latla meg odélgi topomlalaialalai, kegy Igen •aépM ééelol, ée minielaMl \|ái-nik A mailéilaateplll bt^Aelnlaneb tollal. I aaeel olbaoraMM téllel OMM látat* léti aaly aly »al llilaé eréi üt tagjai költ kagy a tldék kánaaly térnlitétil hétnii M i>» megtogyaak gyleléto « tlkore>n» MélllakaMék. Me eeyagilag aoat a, 4e »»■ kiint lek Intel ben btainyéM a logbelAreent lat»i» oradMéayM letellek. Magakkel vlmik logtoljooekk alleeierétMlel, MlvéMollkért, i éaiiagalétl lealeia aagyroboMlllilalet éi rekeeaaaavlalai, a Mi térildiÍHii érteiko aééktk lelyláe tifiik ki. Ktaérja lkat Irtait áléMe I A vlmeeüétáág I (Ja. omkor ««► fátylaié téreei Mé fotdalta — kagy élte meg hagyja megél III Mai V vMMm Hallak kMeáay ember — mee dák eaak agy kaegaaa. Mig enok l Irt Intek, aa Mag rétém ode oampelygett PliMbmi #Kempom kéaaan áll éaaéM —■ meaéá kaikén lm edé^ etjeitek ée alkofgl a Timán áMffaaeiek. meg tegy\'ek mentve. Baoiati Ckégmé la kl j/m MtiaMl ka reafe, kl Menkee ollftai, de rövid Idl Maivá vkimaiirt M idnomprlygett ItoM móllá vLotefceket e kort ajtékea tmolIM - reliefé - tparkedfelek a keeykM ál kliaakideWi Aa ejték oyMve lile aek. tlaoe ám«n meg Marme — moedé fteto ép aly iMkee — eakleiéae, kogy lm még agy mar létoe, mini baaoéloim emkm álak aMned { mak mert Makadaljil. Maiam awgmeriié a Mgéey kanét t tAe angyalok étimének floM — eet-\'Mgá k» Vtgyáaa Magadra éa genéotj Igére taAre, - Mmal táeoaett aayfévaL tUtáaaam laki klINá fMa Mdfc Marám kMoal, M n Mámáel alokia mint n aelhém laknaiak a hAab l^e reeetljtt MM «» A Monbral imIí\|M ea éo egy pM»> aM Mntea eyeaM paripál kátén ttak. Mg e penéarek nMoMiio kieilkk mlaenk, kagy MIMiIiimMÉ Mei éiémn ake IM MMt MM kHrtak M MM% M pl <etémééa« .epének e TWaéé -fc MMMé é Ha iMMliu MM m Hm MMagnMok a emiedMei éa m aaMM bMAi oam- fkom bmpen maM M Mpliianl Meéan.— aala gyt •aebkMi pDokáltelNvtél eHeeveOk e kgáeyek Oeak kagy \|elek eagaa., leíaíé, fcmkám éftflg Haei a lelyée." X meeek aláa megaarknnt) eyéré levét ée a eoamo áflel egy a kovargé kekek kMt Mmetl. MA a fityé kéoople torgédök Méla e pnéMikl e partra ér beatek. .TMMl — méné é amaáhMM ét 10 mi lobaH haláttlé moaékllékre\| da Hab Igytk táléit M M ea agt b fMál la tatárét, A getyé meAM találta ée kaamr elkel att, e mirké fent a térétől. TVraei mmmMMMb iBe^ Mitek, Mig Mm tnáénepí a Katlanok fogiák ki. - Éa Marat Mdéa megtudott ajlJ áoM - vomélym kiliggl Ion, melybél ktg^lf gjeli agyeei dl ejwllaLéi iJHiyeleaéj 1 Ijéalem, melyet éreatt la •rlMoka oeatt M.eéea Me klmeal a kertbe váfté kedveoé^ ott a kia karitée Mattan, datalva annak kedvenm aétá)ét - 4 éa ka Már aakáig, eekéig oémkenoil l» még oen jltt, lement a TW partira M aU kamllgHHi a mermegé bekakaal kadvM egy periobodetl eaMk, kegy Mért tél al Wi Aa Öreg réfám lokmor l^le éi kelé • éjjel a partee gnggnlal. Mg magkÖeylréHek ét felvették kideg karjaMba OMgtná, agy oalMénakik nagyon mo^Manák InM éa PMM a»ékkiilt oekaor aMiéá OMgMá, apNM éréamali ealnnéakn MetM M kabak megéayM aemer Mit alee Félrolimuríe. (Bplead a aagyvéreal éMbM.) Irtó i mmmI Hetei Magyee oebéi adok árva, kegy m em jker k Moleaeégeét poaloiM iotjMieo. Ma va> laKj pétjat bár IAMm köloaön, alvétom, kagy a tar mhierre küeleoeégéeek eleget lagyee \| M ée relokitél péaM kérek kÜMla, a tor jelenőre!»-» — — ee da ne UgyMk ailgoi elyéa taloégm iknpeléomol. Me valaki Ma* dapooHé tárgy, » ott vaa aek rekaeai, kl* Mtaoaéga Meket moglálego\'et, magé tél értaH> pik> hagt — délkM, alleekoaéleg ekatelea fégMewái magkemá)tkaitae bűnébe eeik. W Méjet, kegy MI* angláiagaliem Bede IMMi ody rek eaomei. mely klrllméeyl al-eaUgaiajUa, ke aa nam loeeo annyirn Ivem, kagytaé\| oo Iél epeegyá\|o oeke la eaeTtS-raM ImiéiomMm téblájérél, Vén aokoM Bpaalee egy Igen kndtm lekenem\| kit MiedaeeyMer Mglálagaiak, velakáeMeM Bpeaire megyek, a bt Igae jaép tMMeeaégfkk\|ü M Mlajdoaokkal ébe-Mtlelatt HM. TatallraMgai kéoá tarteel^, legp MÉvee konejrvotli aéaatei vammk. ÉeMMMtte a peBtfbákne, mari e .dnoke ina éUiLjegt kepMénal oolMt aUaeMgoi BeaMTMM a rebetkaloibae, eet mMdlg \| ■Hgyar Uidrágai tlil, o elébb megtörtén. I IM aU Lgy lettiklli gyalp tokot át fMp^ Mfet begy \| a megym ae drágát eé maréfie fel, kaaaaioaHr é ke\' mmt még In b eMb e cidgMak é liMeyaMMÉ la mmm nak Méaí, mart ennyire oémeeedt ^ Mt nMeeealMII, begy e IreAbdebényt Még o béM iiéMiifÜM ü Minodréigái WK fi Mtg i ia«eareaae. aier mlaliégkea tegye Mamé\|yleégéol kaá tiilkll a mváree aépoeodért vkoaayeii, é :lt mak béméilra lakik. I a kai igy mm folltllta eé)o» léjét, aeeéal eam Mgy «l\|ha> Mak a knMM emberbaráti meretet tél leél lelve, M tjom aéme a báabért Mladlg két< kedve ménifM leklaáeak kapuja itaj ag gédte, kev ta\|\|ae a talárok aévjagymok réayékee ejt lalálom-o aa Ivét la. Da II év lefalyáea eJbtl mladlg Mt leláttam. Olt talál Mm KMt tk begy aála vállam. Nagy vall a káoéf, alig orooetetloodákk M embert L alvedeaé eooérit« Bohel aoM lehaMI árnyék elé meee klltfil, férme, aat Maedják, kagy Be-\'depmleebeagyae aek áriyeldalé tM. ^élIg meddM allékéira a Mréaáglél, értáÉ végre artMitl rakaeem lakéaáael kapeja kié, aMre m Mvoadtete ee alt kleéllaeé kle tevogéaek pUményeM aMakoa mogkleoel lak, mart a lépn alatt aem Me lövegé, ke* Mm faliamé per fogadét!, Mt a eeMeM-geedáMoiet agy gekaalorarkadl^l allmoa filé erl\'agylemég lélainnt oMaeáltal,kagy a gébnél a piáméba kérdette. Aaért aM (épre e kap eletu keoomkk lééaáat, etatlaM w tgyaeMM é H»ooéeotoe( kel ekéomaaM Máeyogei pLdk. la rMeiéminiiai e Me béM wépokiame.eak lífrjaaért oéel, e kain i r r lériea éreeie megél lat frlnlkiHliM ekkél e Mégerva tokHlelki 1, Mi rém taMti llmilnlim liailnl emkm fígyok, mMéenkikee IwHa i Jé man ^rn>bM Hl alaMikmal ti wtom, Marf gioéilitoMMk gyMivanai\|i jláflkel iilaeiM, a l\|y Mapikaa még ee la Mi jf OMkmm, kagy e báemeMr lliMyl aaaMei OMkbagy a\|á» aat\|« eaM li Mjlotiam, kogy teegerra tekiM Mié mily aivaiamak aa allpMiéji. ItemoatoM a kanykáM\' A taeMyeél i a áll ImaI kellette kiayal, valéoaleltig a I fltMkag) Máiéi, Mt opragaioti, éo leket, hagy egyéb lélektani fedek kél. Kérdéeeatfe\' 1 kagy ki tán lukaa, aeee véletei ayortee. kegy aankl. A iogtur klvaialbae vm» wajil aoak délMáe 2 érakör \|o» Mog, e lamin oaMy ólamat flidlha. amaaee Mt \| léMl kW, ada taté, m vlMr" padig már félév éta elem Mlkee. Mlad\|éri értéMMra adio aaoi ékajéi, baiy a imieimany mleét io válik mofodaa a Ntrdélme, l^e\'ékk Igy nleea a káaeál Mékla aMr plr* ttagy m elkelem őrlőkét al ka nalanmon, kértem illa agy pelir vtaal, s>trl lerkem ogéoooe bl veti otárMvo. AkarleM e eejlárbél motliMi, é* a pkbarM kltalla kaaemkll aeee MCgjogy aéeéoi, kagy majd mindjén Ima a kMél llflMrt, addig tér)tki AeoaJ lalkepM a Mjiért. a e] kaeykáMI kknoni. Köel m e\|téba« éllta, kMénkéme olaigMaei bl e tame>\' régije, é HakotyM tavi faaékal »arMml>i mélákat lötty agéiékaii gyleyMkédta Apfnl Igy oMIMte élléagé\'te* a keeykáka* agyit <Mék MMo oegy Mbo\|\|el loaooil, te tlaMyro kijatfti MyaAék oréem. anMrgo" Aa lajié klmlkáa agy pbm mt Mai M. atáée toramkin bajom, kél \|e\|wM aMm. motyek rám tettek trMyoeee aékéay «é négmadg, a ndkM a kiammir agéM alak)* aléaglelte M ejiW, keaébee agy llnMMü « \|m\|é>Mé, eaeket kaM tartva. UkaMoe éjié klteébéa mltinpimiiln, kegy aM \|\|»on«i éa ll^M eam toboMt % derekig Mér* goMé Mamáról, a laeyMfcaa mHeMni, « H mmi Jllál maga Ml kMM M i • kMM MMpm K It I • féli fc. ~ t)r Lak; KrMtof kanarée, a miyrkM Hrtéifatt etette várnának ke I értamat. — Timétj Béla térvéayaaéki al-ilklü a oAkanja jáféabéréaáAai tartanáé hivatali vmageiate mént. tkaterkabrr Ltald tümegbi jérleWr«eég« zijegyzó, tttrb éve* ál Uk. i>ül»H jeggyakaraak a tapeiesal úr \|W«É\|liii zlbiróvé neveztetett ki. Ör Tfáiyl lart earod «W\| Ui»d«£ k—IM IftUaakBJTMk knagé fcve táraM átailok éiíek fa vadítója vár* «aakkél Miekoiaam boly tataiéit ái őieintáa a}«áljvk tJaatfli Makfttámmk léveaéaéi kft- Htokbfil: Hlrál\|Mh I foieége a k\|a» vámban, Béegeden aa> Bkeayére a tle gyíkom angyartég legnagyobb át t<^kiaiéhh mentnél kádéi koreaéaott kirá lytpak HálfH I éWaláan ktkallga él Aeeg«áaa. — U) Hngadoi a Tinéa tiratéhel vámnak fogják aoveaai. K ritka alkekmmel fek áraytra laaaéllitrti kájvene lak kalé^wá áa tbaged klet na ^qata. — iialna flMlMr Faallaa i» noey, mm kftftafi éaaknlvémnll, kirll mull mlawakkea angamkkeeilak, • kl a kitdtdtfrté egyeolki Javára kgkaeetakh kaegvviteeyi ed, £ ké 14 áa, dákUli 11 ára-kar a letol vagy váiaai dapkalai, aa Meni imlelrt alatt kát dalt fog laokoki, Aa ekl Qreiko agitoui Übi, melyet a al* réaeat VeknnáWe, a lat-Márk templomé* * bee, MtHaekee, a nagy Uámkaa, áa Mew-Yertkaa a nagy aoákaa agykáa fölmenteién t lkamét el ériért katáo mtlUti éaekeltt a méndlk ágy gylnjlrl Ara Maria kend. Fef\|dt\|ak a kselneég Igy at Mát aaaa ritka tlétveeetm, aai atyaa mlvánftlt ritkán vaa alkalom kelkai KankMo, ki Laadaakaa a kriatálypslotábat) agy Patti Adeilee melktt tikomé áaakaM. A MII HÍtMttaá\|t tagak Igyál-mába. A megy a bketleég tagjai a vatéinina-kg IMi aMgtartaadá magy ti koagylllée alkalmával a megyei tinlajl\'áore vaaalkoad tag fe<ak«sit«t kyit tartani, nolyronéeve a teenáiyre wóló meghív ék némák re mag fagaak kHéetai- m rtrvdaa Baatlmayar Aaaa 10 Mm aaelád PretevMeeky gaaéá\|átél lOOfrtrt ellepvén, megbökött Kamik. — lmaa iáoml tam art k6«án ia-arti Nagy Eamaára Irkaaalt, aaaáraap a .Kaarvaa" dinlarméhn elAadátl tart tíyáaahír Blaa j$mea«é, taU. , 8tala* Berta, Blaa Pál, Blaa Jakab \| éi Blaa Bnaát, aMHyaa nenaradilt aalv val nját éa tekeaalkaek aarébaa jelaa-téat Uaaaek (érje, illetve tanerők Dr. Blaa 8ünee araak n» ug. tórák tariaor voaaak, a medzmdjeM agy Ab rtM-iairk kértekaaáaak gyásza vlh\|oytáróI, kt f é. okt $ én aato 10 útakar bom tsabb mmtHtá atáa áloiíaak 61-ik évé-béa jobb Hatra aam>dertit. A kaldogaltaak tatáméi. áólsMn délaiéa a érakor fagaak érék ayagalomba kiaértrtai. Magy-KaaMa* 1 IM akt. 10 éa Oaaadaa béka baaivaira l ati llaikájba, Aa \|tat 111 aapig tatták\'mag. i illmamial arrél, k»gy Lály idf áto mákod aaayita m<gtQr», aak a gyakaHatkaa é4 amlyik makkaa éát- - PJ kaaaaakká a vamprtmi agy • báamagyébao, miat tvMMUk Magyar Jáeaa aiáfoki plábáaoa éa aroaéggyHáai kép-viaalé fog kiaavaatatol Aa aj luootooki ál- \| aliaaja^éil járdi lamáa Spáamky Faraaaa aikaltlaoéaa (oly tée jött Ivoaadáaba. — 1 »«erurfr«l egy -aáaad Kaa bal-gyalagaág a aapekkaa Nagy Kaotavára árkaaaU. Aa Ukgal lamakao aa a kagy :\'m ü l6» ataa már Í.4- MMINI - a ké lOürt — katejul iríák lapaakaak. T^»p éálaiéo 10 4\|l\| éra kW roppant iftaváaa dOböo-gOtt viroaaakkadt A kiadiáéa él aftldfa aiaaékaa 14 káa amlláképalaiakftal együtt a Ha a^rta^kévá 44 A aaál mmaao.tra áaaalmU ttt áa igy nagy iéradiaág atáa aUMMl\'is a Haet >NMÜmlai — Ea elka lommá diiaérottal kell megaalákaaaaak aa itt MM«áiaal 11 áa. Kaabat eared l\|-ik 1 a Mtfaalaán megielant egyik Unoikmtt áimtfiln buagalmá-iél, mi> aa oltáa m amatéa kaakea taaaai tett. H- Bkrnemiáaaa kalapot meatar padig 3 kttdadavk a tjtMl történt kimentért 1— A kár aaaál tatiuaa •okéi ^al4 kakecjcaa, gabona, aaána, aaa\|má mér k\'koidva vall; aak kalyt a gaadák attkaa loam valtak mival a mlrat nálunk ia már kmgkMWl\'J; aa fly kalyakaa a kár még aagyikk. BoaiLmiii a káaak áa takar mány m aagyekkaáiat biatoaitva vauitak. gaaaak. A kiaatfrok if éaléeal Ulyieágékee amaa Í8. m.) aklakm áa a hé folyamában óráiéi 1 ig% a vaaár (Vili karllm bodaaia tik napjáé keedfidnik a kéaaapakan aat ve t éa ttaaepa^pokoa pe#g dáieléU 8 érától If -ig tartataak — iaakntlaa layilatkeeat. A tSap raa\'-kaa alvaaaak i WilatkaaaL laaaaal ki-jilialim, kagy a mai kaptál fogva aam vendéget, aam vendégel Jagkiváat el aam Ca gadok. Okt. L tbbf- L\\ököljőn Qaamy Lajoa körjegya5. Aa ifUf jele kia eal ka. A braaaaia — lalamvgye kieeltaágáaak évi rmim éaai klegyaláae aa aralgetl aavar-géaak kevatkaatábaa alkalaaatalváe, aa t. évi aktékor taée tartalik mag Zéla-Eger- — A enmrgél kel aamálya hal v. kit vailáan gymaaainm aa idén toljao B eaati-iyutá agáoainalalt kk i— A bmémiárt gyilkaeaág tárgyé-kaa aa^táioim a kiréaág aaétébkeéggal koala, a aa eleik a maga réaaérfl külön véleményt adeU aa itiloikia, moly mariét Spaaga áa Pilély rakláaml péreeall 0láe miatt éUtiogy-Ug tartó tagykiara, Breoa padig mint kia-oagéd 16 évi (agykáara lett volt itálondÓ. A lélemyéaaMa aoMléeére nagy baagaimat fejtenek ki aiabkaa ia Nagy-Kaai-aaéa. Karcnag teatvér arak, a katoaag Battyáay aradalom libériái taayéaamánaket váaáreltak aemoaak a kékelaai, meaékegyeai ktrnovaa méntalepea, da a kaaelkelyi Feata-tieeléie armk a^olalapMl le aaál üttet lak. Zalamegye léleayámléeének bnegé amaliiiirt a lenlimtalt araknak klaolaatai aaaraaaak. A kolera elaaaadriai tár iratok aamiat teljaian megeadnt Afrikákaa. — A mmaiy aagyk^aml reá agy káa okt. 7 éa laaapollo tbrg tomplemo éa takolája lanaálláaának 100 évei fordulóját. Aa egyhéai laaepélyoa minden falakaaat kápviaaive volt. Oaira látván ottani kikén imalkadalt hanga kanédil tarlóit, — (kraaágea klinikánknak világhíre vaa, államiak kiodéoi el bermáayaak Igyalme amaaaakatá éímlaégM nyújt L»g-kdaaltbb le Kaaetaatiaápelykél agy vak téri kit la gyalag rovatott Bndapa »ra aa aUA — Magyar élkeCetleaetg Egy maramteei lapban olvaMuk: Fakotok málli-táaa ftíial jnilliékat Hkotaa nyerni a megye aépei Mániára, da nem ttjrídik vele aaakL Aat nttidáiil nem • tn^ák a megyében, hogy HollnuUn Ilemak vtaaéi lakó* 10 eaer forint ára Mot paállit ki ó Londonba ataaott éa olt niajm tttán nézett a aa illeti oaég még mai éaptg ia aa I titka. A kakaa klriofa piaaaat aamtéa igy jtártják Utakban. Ö fizet agy aaj-abért 8—3 art. a lalaai karaakadé-aak, ü Amt 1—l krajeiárt a paramtaak narejjkj kap 10 ; art Laadoabao a mire vimaakerl( Magyaréraiágbi. — mi\' fizetünk érte,íjai lka k«ajkátoi eátaketárt 1 frt, 60 kB-i Irtot U Térik IMI, a dnaamalléki ri agy káa püspöke, kin. taaáaeoe akt 7-én megkell Bleettm. A bildogalt 76 évet ÜU A gyá»zaerianáat Pap Gábor daaáaiali pfla-pük v^geate, a aiiaál Fiié Lajo« u. kfiröai lalkáaa tartolt kiiéjdil. A jalca Ária klll teteme Araay Jáaaa >irhalmáhoa köeel tétetett arak njogalomiá. Aa ápilo ipareeok tantolyaáa. Aa á)ktmi kóaépipaiuaedákea a télen ml-eetelf ápitl ipaieook, klmivaoek, áaeek áa kőfaragók Máméi a 9 oda pattan roadeeleiik. a n»ly t évi aaveÉikor ké 64k aapjáa fi>g magaiittauji.\'-A Uméalyem négy téli Alávro teljed a éveakéai nevemkor ké alejétll máimat ló végéig tart j e taaíolyamoa aa iUetS jékiitó iparotok readiamva aaakkikápaa-teláalj a annak likjeim bevégaéae után vég-bhoi{y\|tvályt pyeMak. Tanulóból jelvételiek a lé-ik éljllém batOltOtt aaea bBmivw ám éa kllkragl argédek, a kik fclyéáoayaa olvaipi, irai éa mémalai tudnak a legalább agy élvig a gyakoliéiban u IkOdtak A fal vétem \|laaikeeék erkölcm kinoayltráayt, lávákká Mt^keiktN igazolványt lakoznak — Balesetek « alföldi vnanton. Ai atúbbi aapukban -t mint aa Sz. N. Írja — egymást értik a balesetek as alfOldi vasat vonalán! A napokban a vásárhely 1 indákéinál Vkiéat, hogy at induló vonat utolsó alatti kocsija - menet közbea kisiklott a minthogy hamarjában nem lehetett a gépek fNgállitaai, magával vonszolta a kidéit kocáit, mig laaze nem tlrt él az tikjába eaé gépkutat is tönkretette. Aa atobó vaggon-kocaiu alt a vezető, kl lebt ktjáu, kisebb sérülé lekét iseavedett. Mbnap hajnalban a a Sseg^dról Véaárkt Ijrft manó vonat két órai késéssel érként, meg. Oka a késedelemnek as volt, bégy a határban a vonat egy lovat agyéagázolt a igy meg-kellett vizsgálni: Ital vájjon nem történt e kisiklás. A mait léten pedig Oiabán történt, baletet, de m komölyabb volt, mert emberélet eaettt áldozatni. Ugyaola a pályaudvarba benjbqgó voaatrél egy ütai leugorván, oly uerencaétlenftl járt^ •kogy a kerekek alá I karfiit i a vonat által agyoagásoltatett a pártái rlakéétatéi ayam tűnik el ée knlé«mi elkataak hoarfak ia. Így mads kagy a kél oki Mákon gyaaga hangulat mattaM aa áiáalyamak apráakkt mttkkantak. A bét méaedik kiákoa ievaléa áüau taaoayok higgadtabb magiléiét alá kerültek* * kaagglaW kelleti továbbá a vaaaH agyaaméay aak eHagedám a \' bolgár aemeetgyttiáe Utal, mart ettél tartattak, hagy aa agymmtéay al aam fogadáaa imáét oompimaliéfcia kgaa eket malgéHami. Végal a magyar kttltaégvatéei eléiráayaatiél ia kadveal hirek hozattak forgalomba, bek bakatáaa alatt aáilat felé kadvaaékk kaagak jutott árvéayre, de a forgalom aa imaikla nagy laaep miatt kartételt maradt éajoVbár* a Iftkk já-ékpapírokra moritkeeeU. Végeredményben aa ár folyamok a mail bélben képeit nagy váileaáit aam matotaak, kár a gyengUléa kéteégtolea. A foataaakb irtákak érvéltoeéea kitt aik aa alanti tákléaatbélt\' akt. 5. oki. It* oaatr. kileli áaavány 191.70 S89.80 H1- „a 290.- 18160 é\| oa magy. aranyjár. 81JI 87.3) 6\|-n magy. araay jár. 119.40 116.10 Ifn ; papirjár. 89.10 86.01 otalr. magy. államvatut 317.60 8IU6 magy. lemám^haak 90.60 89>0 t dijaon)egyak HA— 111- tiaaai torejagyek : 169.— 109 JO ci. kir. araay 6A8 1.68 nanolŐM d\'or 8.60 9A1 vé\'tl Londoma 118.76 119.96 , Pántra ál .40 1146 , Berlinre 68.70 08,80 Badapratl ^rtékténde. Korira Antal áa tárak, baak- áa válté lak keUjekraea) Budapaat, akt 6. Egyebet mm killeoe lenalak, miat ajra Uoycmatni aa aÉaS heti ladétiiátt ée aiégie hivea ^tel^eitaideiiak ttladetunkti, mely ebbea áll kaga kl képét adjak a llaedei Ualetntk a klaalekk mait 0 aapi idlaoak alatt. Mikt épigy mint addig höueu idl éta, a lefolyt haii tláede ia thdettelen volt, aa érfoiyameb Léig emlilám ia alig érdemli aaekHy váltaaéanak voltakalávetve. Általában lanyha iréiiyaatuaak jalozbatjük a mail keli (özedét. Ik ftauezia kormány válaég a párili tlaadéj aróeea irritálta h kér tegadbailan, kegy J péríai piaca aa alékki időben már elvmatoMá vmármmipél, melyet lile a berlini tlaada iniadott el, de aaért kara* ee aj lé katel ké»», kegy mevairak ayeaaalá kel inataaaea. aeaaeal Hlélfam a kelyo»lot. a dekg-•ok inkább komik ua oldalára geedelva, vá-iimaltem . - Hát maga mii korea Hll kl»ly hlifclimmil, agylélaalk aam vek megeiégedv, mert eeemaldakeit kniva, agy aáa»tt rám, mintha egy páara mfgakaraa enni, botjával iámét angyal ami a kamlkva, eaael tamimlv >o }al» képi kg alékki kárdéeét, de mialátt látta, hogy MeMei aam kap likai, I adaat falatat i fii Mi kerneen, kagy maga mit kmaa Ml. \\t - Kpaé aat keretem - f^n\'tem agy- iMrilvaan. É^aa aat karaai f •— meát már ki-léteita delimé. — EWoaa Ugy eal — bklm agykadmw Tattá még aam aat kérni ? Tatt aa Héft an karaei, akkn mért kaidm M a aanHám viaért F Üáafe mér kt akart baéToi Urai aa mánké, éa ak vettem mefemee,ihaeeyl AaAri mart mtm^m vagyak, héf mm la lü ■ ké kaaon l nap atMmaa, 4a n %y, kagy a áaéag onmé^a még aaeym HÉMaiaa kgm jpp\'ii Wiiitanimil még pa mm rn ■ngiiHiiil! i genyona aMl a^an MÉ \| eaaeaén kanvaaa \|\|\|\|\|pi)i — A»lit — fokban, anélkoji, kagy eedrenkél kijöttem vaiaa. Kkliava e máléd vkaaejni jt njtár viatet Moat mag erre mm dalt — Mén anet kl viaénf Btfm^raa kt már it noináili, mart n tanaim még! meg. Mi«al n (t Itt lém mataleit) aat mondta magának, kegy ametan vkért, két magának\| ki kaikét ananit - — Kagen aen kHéUl kl n aa af^ kaaan ánk aat moadetla, kagy Ja^retaa fnt* viaoi iaal, aaért maalan k* / i aíakU-gotldaail a nakécaná, ma»knayéoeked\|ai a kéanetáer tekintélyt atótt -r\' — bnevfak a m irtani világa. Van U Bpetfen elég betöri banda, malyikk Mg-j«i hlalHkeok aaép lakete rakáka, ■Imiaajk a házakba aaaa irigy alatt, hagy valakit kinaik, a anlélit kik Ildik viaáH, vagy ve laméárt, a mig aa klán vaa, emaanadaok mind«at. Imwjlk a világot, tudjak milyenek, mart aa enb«e£ Léméaéa a kéaaaeakr, gyaenaaa aw-lagrtva trtlH\| talpig. Ba eMg vilégyeaa vall maira, kagy nagértnn A no kánai ia I rajtma, magliidva naai m i agy nénit rám, mnt aki kéén látja ka veéaaaaly olkamnkidait dalfaJfc antkgn klfrtkaaméay ilt Akkora Műéi akéh mkr a káenaL m, kagy aa eklakek artaáonfoéá aiagialtak lé, Aa arká^yekaa k agyié i a kívlneakk teása, kW agy fm K anka a kram épen miáka, Mig II-Ihlm payanlia, a a Mg klrt vMáaa-■ a ki, kagy .tolvajt ■ ta kél nép ily a ee-nMa eléli a monbél ki nem kovanidne, mlakéa \| foidilailam aaaakér rúdját. IrélyaUa f&l\'üeoj, oaeae antt^\'ba al aen Imiljpi, kláuüm helyntem aaaa atha-tlaégk kegy elvaiilm tik a botot a a \'kl vaékaj^áaykkért ^P vállalok fakllméget. Itael még otak eletet natfttem e tlva, mert vadállat méd\|ára MnkeHe, hogy III ontva delg Ult ánieaa, Unretaá látni aat aa om-kert, 11 a kotot Ifllal elront Igy aam kel-degaifk vlk Híjay kekkeayikam aiátte minnikt nekem jdjront vaa Ma jlooi, fel-fodnlLi előtte kiléiémet. b een volt elég. A kéidétefc\| kemat tlaéba fogott t \|4 Tudja ho(ra rekoaa ilyenkor hivatalba l\| kaa, kegy mfk délután két érakn jön mk, mkrt aeaj Lklmr jöUt f: Alt k megmondom. Aaért, mert nekeM akkdr ia vakl jegem da jönni, mikor •rak! nafi Iliken. \| Mert pedig einv, awei, I árai, an miire laaéj, vége legyen ennek a I kamraiinalj, mert keién majd éa tnaélik \| ám kyééi^l, ami ^aeé majd mtirim talál kiatni U ojditotiam a ttóbe, ahogy Máim eagadn, mnt marti Lár m éa lúggadteé- 1 gaaaaft la vége vohJ BémI knnyaaoL, gyaaakedva végig né-eott, ti kmaprtygmi a taoké\|éka aaa okiak f Bggethja # aénjk artg egyaeer rán. I Egy éra maira tégra valahára mag érkooeti várva vért aokenom. Elté alégtáta lem aa vall, kegy a né kiváani aaen láttára ayakáka borultam, unna aa öaneeeldlit tömeg málnalrtt, kiniakedva a fölött, kegy aen lOrtéet holmi ananaMenélk eeenéay. Rokonomnak elbt aeáltem aa aaamáeyt, mka oegyol nereleti. Megkértan kogy a házmntaraik adja értélén, kogy kivataln kaagalmával máékor ti aáaeot tan tapmta- lanbbaa eljárni. Kér< lepetániémon ményt tét kanykékéi kimntm, mely körar Aaaáaék J ^akéené, hagy m aj-atáaam hiLikai fia pedig egy ja étékj ott i\|)éogáUm aa mkélyaa, kitéve ■agoayl a UaáaH flrkéaal, gyanakvó aéákgr teleki értaélimaágenkaa kéntt^ék, aaa Mneígaé akUagy,.IM ejtett pnrbát köaaörttlj. i ki ■ eaéllal álliln helyre a „alttal quot.f Aeoakea vélanal, ezt nyertem, kagy: — Meglomán kédvet öeaém, art aam lokátor. Mert ka a knmaeieraek aaókk, nt nyerem vele, kegy nltaor aen törédik laké\' aommal, akárki mvgy m III miadan meg tlrlénhrtik. Meltkn mm veltem Mlkaa, a agy eltgéatea öllöaölt éaUI ember jut Ma. Aaaa lilgy alatt, begy nekem valami fontaa kla-lendíje vaa, a i illédtl hejllt a mohéba «gy Ina névjegy re irt pékány nrt, kpeaoé-tarta, átadta n WiHinil. Ugy nekem kán-keaitn Ba Idl eleit kftwdÜa mrtédrt vfoért, a mig aa oda ved, aamaakelta aranyórámat Mikor kaeejKtem. oaaíiUa é»adja a levelet, melyben elvaahatlen áátm békan valt Mikor rekenonaml kneatiak a Iépe4 aotan, a káamaatn rtt rtÉligiini. Oda kasé-lett a falboa, « agy fejnk kl a Hradéa iliímnéiéi, a aejaáletét. Az ortzágQB magyar gazd. egyesületből. Az ortaégot gaad. agyeMkt igngztá válzaztmánya ma d. a. 4 órakor a Körteteken üléit tartott gróf Soapéry Oya^a eblk Irta alatt Jeka valtak: Rerieaűn Lánlá tgyaafllati aUoök, gréf Baéeknyi Pál, 8om-latiob Láriaoif őrgróf PalUviaiai Ede, káló Liptkti Béle, Lipthay Itiváa, Bailágyi .Virgil, Moelyáa Fereeoa, Gkéri Lajoe, Wagaor I Léteió, Bujaaovioh Sándor, dr. Bodinky Jeal, Niki Mihály, Doraar Ede, Oirékaty Fereaoa, dr, Saabé Feraan, jegyal Ordédy Lajoe. Oréf Saapáry Gyula magayitvée aa lláal, miadaaakolltt a foktli fájdalmának ad kifejeaéa\', kogy Saapáry Antal gróf igaaga-téeági válanlméayi tag, — ki aa agyat! latnek keadottll fogva aiapité tagja volt, e annak ügyei iránt mindig melegen érdekli-dött gr. BigraywFlInp, Jent Jéanf, Baak ráayeaey Koráéi, id. Vidale latváa tagak; elkuaylak, — a válaimtmány a vonlomig feletti fájdalmáti jegyzik layvlleg keiároan kifajnul, Bejeleulettik eaatáa n újonnan belépett tagak, neveáeteeoa dr. Tteaa latváa állal Madáayi Mik iát, Markovin lat vén, Balén íjiáey Bertalaa, Markovin Antal áa Károly, (Vormn Mihály \|e dr. Tina Irtván alapélé tagak al: Baaa) ^k Snkeln ée Wmkeimrtok Alfréd ávdijaa tagokat A tilkáraág által Kaad Pál Lajn UaptíÓ lagul, Viaeolyi One láváé teli gr. fteky Mária, Aboayi Enil, Hajooa Qamlávi erdélyi gaad. agynekt, vaooprémm. gaza. ogyoMirt, imáa-araayn megyei gaod. igyMUai rondát tagokul. Bejekelotlkj kogy Bnerédy Pál, Lem aitaar Jéotrt ée jEekame Sándor alapítványaikat bofioottákL Ezután fokmaolaleU aa elalkiég állal a nlaidlk aktij elinléeett Igyekrll Mié jekaléo, melynek foataaakb rénét a követ knékkn ktköljüL A Miméi eáJyáeatre kitlsöU kaiértél leteltéig, janin 80-áig 8 ml érkeertt ka, a követkml jeligékkel: „ffaum cuique, (in dagakhak vagyanr, miat gondoljuk áa eae-gáeyekkek, mint lolkne leaaaak* él „Selae rai puhlkae etto.* E ml vek egy kérem laga bíráló bke<tágaai adatlak ét bírálat végeit miat kogy mindhérám ml nagyobb terjedelmi, a hliilei la keaaodkk idlt fog igényoiaá. Vajda Oyuja gömöimegyel kértakn egyaaUrtlakböa tedalt, kagy aa ákak Irt Jbni gaade káa\|klayvak aa. mivét kárál-tané mag. Eklkikg nkrtáa mtéM krtáa-kadét a ma migkiréién igy ékn. Julivá kavAaa jelent meg na agárdi ekavonaayrll eaé4 jelaaláa, anéy «\|0 lap-oldalon tárgyalja á vmooay kéalyéaa karM eWordah lenn jénlrtikal ée HpalilaM kat, i mint Ilyen, aam emk Urtéeeü kaaa aad kk, la vilékl gnfoilgl egynlkértak veraeayaíaál kaiilmi kéeÉlayiU maglikat. B jekaléo egyiaalkllak Mm Vééáki egynaknkaak, a Mléailartlal a venlnykn réart aak megye I Fatele wkmil: UttOA 1.4 JOK TtnamkfHit. BOFlIiAlV JIÓH Doratálanió gfytk. Ttrrdrókf Dtíaektrdi Bsgy Kanizsa Táros tánácsátói. \|605lfi. 888; \' Ml-S-I HlircLetaaciézrjr. \|l . i Xagy-Kanizsa vátos rendezett tanácsa részéről közl\'irré tétetik hogy az 1883.! évi XX. tez. 2-ik §-a ütój nem tartozó földbirtokot ón és területeken a vadászati jog lf83 évi November hó 1-tól számítandó egy más után következő 6 (Hat) évre £ évi Október hó ll-ik napja reggeli 10 órakor a városi tanácsteremben a legtöbbet ígérőnek bérbe adatik F Az árverési teltételek a városi főjegyzői hivatalban beteldnthetőL \| Nagy-Kanizsán 1683 azept 15. A Tár—I ímmám kolddtt bijeloeléét, mely jeleatán m éllstteayiitalii eaakeaetályboe ntatitlaíoit. Al tgyapSltl Alul llléieefl roMkos ki4uduláaról aséló jelenttel, mely Mejthényi Láeelé gyOsaOimtalepének raeletet loíráaát tarillwasaa, • melye» Niki Mihály éa Oráédy Lejjét terjeestettek be, e kertémeü eaaloee-(átérne telték át. Bejelentetett ee ietváatelki fóldmivet iAola nárritegájának eredménye. Aa igán-gaidj vélnmlmány Mmmel értrafllt,\' kegy aa agjrteOlel iakeléja árról érre gyaraptaik kogy ea Méla kitloé i eeéljénak misd to\|wekben megfelel, a aa onnan kikerült narendékek a gyakorlati élet tiváaalméaak taljmitlaéaél ie elmjíétí ée gyako\'lati eaakeoerO kiképeeteté-aOkjIköveikeitében helyt lógnak állani. A trenoeénmegyet gnédnaági egyaetlet n normáayhon feitmrjeaotatt felirátának tá-mogkljuát kéri, moly féliralban a mmandé-ról Léié 1818. évi XXIV. L ea. SÉO. § énnk kiMrnáaét kéri A kikévitéet ekkéel óhaj-ékejjané: Több memwédoe meoégaadának, kikjek n mivelée állati levő loldterflletek együttvéve a törvény ákal m\'gmibott miniéri, nngodteeeék meg a tárenláai ntenl Iflrtánaadé gasdaaági eaaeogyárok fél- éé táaaaeittee ion ok nson 10—20 % gidéeérol, moly azoknak a menflgae i eaomgyáraknak engedtetik, molyok a njr által kiennbott területtel rendel ken-4a igargató válaatl mány ea elaékeágot meg, begy addig ie, míg a köegaader koealály ea ögjel te\'árgyalná, égyoe eaakémbé^eknek váleaoényndáa végeit adja ki é« a ennkomlályt etrgéo tárgynláe végett egyhkkifja. A eegyeeyedi gySméteeáeaati egyeaOlet esoiij éjt teái ié«e, kogy na egyet Ölelnek a gylli mllaUmotnek orenágee folkaroláaa érdekeken kjdojgeeott emlékiratát magáévá taván, pár-tolóiig tarjeeaié Te\' a koraaáaykee aaon keaaladéaeaJ, hegy a tanítóknak már a ké-peedákbeni áiképaéoo a gySmoIoeáaaoti gyakorim követelményeinek megfoloJOleg mie-tObb lépteeeák életbe. Egyébb apróbb Igy ok elintéaáeo ntán a gj llée vágat étti a Egy eléilé.* A budepeall országon k IáIII-flfcltil felette írdekw ét, tannlaágm Czikkaorozat jelent meg a .Gazdjtaágl ftéraftk* citmO steaégvsdasági él mfissáki hetilap legutóbbi ttámatbsu B o b a \| a Jánoe, a főváros egyik legkiválóbb épitéazénrk szakavatott tollából. Behatóan ismerteti € csikkben a klállitái programját a lelkei h haia-ftsz buzdítás kíséretében hsawos útmutatásokat ii nyújt a kiállítani ssándéko lóknak, kogy mily irány bu vegyenek részt a kiállitásoe. — Ugy in e számok gazdjsg ái váltosaun tartalmiból érdekeinek tartjak még fölemlíteni a következő kltdoó ösktzlktekel: A bécsi tll-lamotfigi klállitái. .A Parly-féle uj méh kai é0 njfogó (7 ábrával). Időjósló (1 ábr.) tisztasági iskoláinktól. Ssalmapoay-vik % kaxlak bclldésére (4 ábr.) Fraa cxisojijí-iág szőlőművelése és boráíist. A plncse-bómérséklst befolyási a bor zavs-rodáÜrs (I ái».) Képunitóiok és a ■esaessdsiág, A liüsmomág a malom ipar bán. A mák temeléiéról. A svéjexi országxtt WáUlláakál (képpel). ZaákUrtó kéttöjfk (képpel), Fa-kő. A világ leg-eróanku fája A koJlaraéraéli szakképzés Töltitt lel répesofVetéseinket! 4 tervezett Jeidéneölgyi osaiorns. (A „Giádaiági Idéraák* siigolországi IsvelvéjéOél) A rbksMU vssati kiállitáe (képpel) As Öbiojl álradl«ái ds as erdáirtá^k. A gssda\|aíi iiOténjik megkokroaodáaáról. Uj Uirgoojastedö ekts (képpel) 11^6 ké«B(k ss álljtj lest megmérésére (I ábr) üsrdaaági levél Páriából. A bo iognijjkíender mzíló intézet. A gyOmölca eltartoról. Vágási átesik befásilása (1 éff.) A korinthusi csalóméról. A potaMjdkiaasaftéi (képpel). iMállóssai vas maibái téazéie A gipsz miat trágya. HozdUliylok tl« aélklt. Ssaivssma^ba teajékstdaüak om^léaérv szolgáló etzkOtlk-A 8seiéanaéjr róinai ssatoinái (? ábr) Kemtjayitő gyártás kakmksákái. A lég kayáiM problémiája stb. B nagyabb ssakcpklra kirfil minden uáuban íifizii a gardsiágl léfift történt kwfttkfl asemé^fktt, gssdaségi, treknikai és ipari liséZBOi tudnivalókat, találmányokéi otb. A vOasdasági Mérnök megjrlenik mindHi ikéteu, igen dissea kiálktiakaa, ggpéog és változatos tartalommal, Sasr-kmati ée kiadja: Gonds Béla, mmisz-t«i Mérnék, műegyetemi m. tanár. lÉNmuM árn: áegjodévre mak t frt 60 kr.\| RWfeetéaiket ngy ei év elejétOl miat máir a étra is elfogad a „(fciiilaaágl Mémik" kiidóbiratala (BMOflii, aéllag atraa 8) A vasúti menetrend. HIBDETÉHEK. ^646 tk 88. ae. AEVERÉSI HIEDETMÉXY. I i A eeáktnrnyai kir. járáebiróeág mint telekkOasvi hntéeág rétaérSt eronnel köihirré tétetik: [begy Zakál Hoarik Ogy véd által j képviselt Benfeld Adolf aleó dombprui lakói aak, Kéeayák OyOrgy ée ueje GáeparitaU Mária cprkotlyáni lakótok ellen {06 fi/f tSke a jár. iránti végfelmjtáei Sgyébon, a 1 nkaaiaaai klr. lOrváayanákbea tarltmó^ eaeín kir. \\járáébnróeág terOleién lévő eRnovIyáni 1 381 aaljavkan A -f ée 92. kr/lm alatt 1 felvett áJ ea adóalapján 804 írt 26 kirra kor aaUt ingatlan kirtak, agyanaaea Seaaeg ku kiáltás ér ée eaaak magfeWS lOg káam páao letétele folytán, a omrkoviyáni kOmé\|. bíró bálánál 1883. évi november ká 8 jk apján d. a 10 árakor tartandó érveriaök eladatni fag. # « A ilaalateaekk érvérééi Mtétalek eoet. klr. járáebiróeág telekkSayvi oeetátyáaál ej Omrkovlyán kSaeégbirójánál Motekint kkft. A kir. iáréebíróeág mint talekkvi ha ! >éeág Geáktornyán, 1883-ik évi eagamtai ké f)NÍk aapjáa. 868 l-l stragon-mustár patent mamagoléakaa- SchmidtViktor éa fiai bécsi JcQlozüqgewég legjobb belföldi márka % fa \'], kilát avegekben caimmel ée védjngyg}! kapható minden boltban ISaaer ée dalioatom kereekodáebon. Fitérzaervea Dr MULLER MIRACULO INJECTIÓJA éa tikdemal vmUy «t ajdtlon aélkSl sytoitják t kagjM miatie kiMjrtaát, feürfuiyiti niteaj -aar klen. in 1 írt 10 kr., 16 knal WU> Oyengeségiállapotok Maiék, í rá tcbtitücMtf, flrijjwgMig. (a mám kcwliwjsiDiW) tatai 4t W5 OtthknU gwustU atStn tartü* Acml p mtaml WJ-U Ov.tÉBer Ibeen vSofkH Mreeole paeperetM által. ^ T,Ám 8 tl 10 kr., pdertáa SS knal tfkk Epenaik Mts Irkeetá, lal..Orlri) paibkájét an Hértken. V. Wtaaarfaaee 33 kmáeták. a tava Matafl aiyaahlliili atniaHi GUTJAHR és MÜLLER Első liudiipeMii Trlenr, roHialfmes és gasdftságl K^p^yár t Havgtlhld kBoolében. -jánlják eaolid taarkeneifl ée javított gyártmáayakat miat: Tr le űrök gnidn- nág aaámára: Ját gang- Gbldgéyth __SteUlO ruták. J^W Ff ■■uf 1 f \'stPL f Kukoricea mermetóá. J^T^^lJfessMi\'^Fn Sttdundgák. BWgjg Bouajták. 1, láBlinleccnaégek 1 malmok számára. DnlmaUL Halom triturhengertk. Gabona oaafu\'yaá hm- k. Hnlona ntkntrf- aaek: Tranmittiok. Szijítrtktki Haatalenaeaek i Cléplógéproiiák. Litríhtngtr uiták. Koptató ItmrCtk. Rdtpohf Umeztk efé. Árjegylékek klráialra Ingyen én bérmentve. a)a eneavedá váltéképeeoég kn»liaii\|, k) a mekélyikk OamagO váltók ékkéjofei hatályának káeee^m Vertétek kaaMÜ meí-■aiataltaa ée e) e lamaáakkal rakeütanaf eaetakQvalitélik aléviléeénékaeabályeaáeára. A leírat kOaalváa aantán aa 1-éS pontnak kidelgeaéeém ItikOléOtt albiaoilaég vi-taményét, — továbbá a tik podKre ea aaaera törvény táigyaláeára kiküldő i btxoit tág véleményér, e a 3-»k pontra ér. ápátky Ietvánnak na általáam magánjogi tirvény-könyv tarvoeetékoa talveát batároemányaié, — fel hívja ae egjmO\'oto^ hogy min&aekije aéave vétamémyét mielőbb nevoeait mtmm-lemmaeal kOeOtje. A válamtmány oatj aa 8gyet leOrgÓe elietáaéi vágott a kBigaaiiaági aaekoantály ken tat le át. Aa enaágee gjaxdakági rgymOlet m gaadakírnak a DanegiaBajéafte tárájában tett fatterjeeattaére a kollekedéeí aimmtík válaeaébaa kijelenti, kegy aeiveeo^ vette ■soknak a megáttapodáaekaak kOalélét. md-yek a Daeegfiekejéaéera \|onatkoaneii\| \|; atoi réaatetaire ea alkalomami iki aem ioij\|Nakej-dik, eankie aaeggyagtatáeml kOaii a« egyel etliettal, kegy #agy a Daangéaknjénáa kj érdét tl, mint a vele kaaáOtt megáílapodáaók maaaely megtaatoláeának tárgyát ^épeeik. Kiémeii a j -a minieatar leiratában, bejgy lOrokvéáe oda irányai, kogy vaaataink ekeaerS roe^máeiy ée fejlamttae mellett, a vfei kSalekedére ie leedittamék kellé ieyeie^, kegy fotgelmi érdekeink enea a táron iá, ■agtilal%f éri vényeaiUmeeaak. Ipaikodnji fog, hogyajdaaei géakajéaáe kárdáeo a jetajlegi alapeaje jo\| geealt kívánalmak értelmiben megol\|aaeék de aem fog kérni ea eeelbon, ka jolLlegl alapokon megieielO megállepodáei létaeitaei aem lekötne, a lOrvány keeée ágyelmét erélye ée gyore iaiéakedéaok mOkeégeaeégáro Imi \| kivai a alkalmfsni mindazokat aa tmkQeflkot, melyek a eaem alél aem tévamikitO caáleak eláréeére veaothetnek. A kOalekedáai miaimteraak e ijjürata áljooaéeaol vétetett Indamáial. Bejeloaletett eaatáe, begy a löldmive I éti miaimter lOÜOfrtnyi adományoyal járul a gaáf. araseam fontai fá>i kolteégrihea, agy minta, kegy aa áprilie kében megtartandó dekéeykiállitáera 10 dik.areay, 10 4arak •ellet ée 10 drk. broaeérmot edományen; valamint ea ie, begy e eeOvetkeaeó . eaak \| eeniály bmeayooeeakbavágémOvei kielétáral kém eaaak idijéa eegélylyal boaeáj^rmlni. A minitater eaen adományai kOmoneitel fogadtattak. . Beterjeeetetatl eeatáa Baraátaky jánoe 1 aak a meeai geada égi nOvéavtermelée kátéja \| eaimfl mOve, melyet a ISldmir. minim tar 1 bírálat végett, e válaaalmkaj pedig mogfeleló. iatéakrdéa caéljákél ee iemmettarjeeetl aeaá^ oee\'áJyboo tett ál. J A kamatetott kr. Bái ffy Albert jj^en-1 téaf a kOlomvárt kiállikáarél MélUtiaayám-táal a^kaeatáJyaak adatott ki Kantáa feWvaatatott aoiakala-takárék-pánaiári aaak aiitályeab megállapodásai. A »aakeeo«á>y jaleaái, kegy eddig kaaáabkaa 503 iakólából 810 taaüé küldött be \|ala»táet, mely merint 18, 608 tea alá a meet elmúlt lekela évkea 186,186 Irtat takarítót\' nlág.A •eakoeotály megkimeeí aa igaagaté tliiiwt-máayi, kegy lat an erodméayt kaldOttaéj^teg Ind eeeo a vnlláe éa kOeektátéai, valaatiat m tOldmiveléei taiaieatenammal, megkOewave nekik egyaaoraariad eati aa enyagi eetíélyt, ■alykea ae intéaMayl a lefolyt évuáa la lémagilal kegyakedatL Tekiatottal a l\|tao)0-tanítók méméaab gyere nOvékedéaéro, ama-éneket a minlmté^amokat njabh ademmyok atnlványaeéaim ja fellárni kívánja a Utak* e«iá)y. Végre tak la tattal aira, kegy Ui aa btéeméay gyen lejlMáee kbveikaatéUÜ er aaágee Sgygyé nOtte kl amdái, kéri n ttmk-omtály, kegy kráeetaeaw meg s vaüái- éa kOeektntáeOlgyi ■lei ml tv aa\| iránt, venéjé át ont aa intéaméayt ée t\|kiniené aat a pép-nevolée egjik eaaáOaének. i válaaatmwy a eaakeeatály megállapodásait \| fcejykankajkvn, aaek végiakejiáaéá e rvndeüe. B^jelentatéit továbbá, begy ee Sttolai takarékpénatárakat keoelfi janiiák jataima-aáeám Weéaa B. Fmmea aja peeti mwyar bmsakeéekai kank lOO-tW firtat aéámá-ayeetak; atékki oly kiketéiml, kegy jlaaa Oaaeeg a Mtraolámiél eieO nmiaáytl •aarepeijen. An «eegaié ili Inliy JÜyj nSkOnyvllrg meaé kOaaOnetél o kegyen mánIekéit. Bmntagy kStaOaettal tagadta aa igang. vében taaáay kaprióriai Wefianar Al kart nma éitaaitéeéi, mely nakt a k#vat keni 8 íekeáal éeve egy latvÜttdÚ tanaié aak i aléalfjal li aak tat 160 btat a^blkaL A veen1 t émmegyet gaed. ái tnl imademtt loptéayi akevmmn\|ial jgréf Baáakeapi lan jalmiéia^ mint ki an imae. fmé. Igymüit kiks ásuakáai minpilt jado-méanl vétetvén, a gjflwitl eaakaaatá^kee kétetett át Bmáliy Pál U aa igimaitil a \| kapneéet gMÉnaági kléMiéam képviUt^ Hpiiait ja&oa kábán Watt* adk n ÉMeáaek a megyei gaed. egyeentmeÉ éa mgyekb tanyOmafltekkea, valamint Mrtapek «4Sai a tiayOailO gaiiikSaBmégOn aa ^ál* bniifImiik kaéeaaáke* kUdeaéS adatok 1 kÉtaéaek kademl eredményeit ksMméÍ\|Hk, a nArnyikaa ee enaég kárna-vmmkk (aayteaetatnek káHan keárkaaatt te á MbnteaMai min. pártalá«a Myfeéa agy aa Oaaam Wmn íekolák, giaáiaéfi taainté ■kl, vatemtet ea állami taáBaebírtakok tanyeneanyagáaak teéráaa e kaiaaa aeámára ka log kOldalai. A kogyttt anyag aajtá alá eaaéoaé^i wighiadtak. • e mS valéealaOlag a j00 év etajén már meg tag je\'eaWtai, A kékée-gyatei aug 10- te 20 án megtartott orenágee méáéeeoti kiáilitáet readeaé Haettiág kérőimére egyeeglotOnk 0bg n a mékémei Igyéaak pértoíáea eaéljából a klmalandá dijakboe I arany, t eaOat te 8 kraaaáeammW járult; e dijakét tfeépoa a nagybani méalermelte eerkeatáoére óhajtották ferdíteni áe ea éke ját a mérni bmotiaág-gal elaOkeágiak kOeOtai el nem mnlemtotte A jelaaiée maién fölsorolja ama vidéki tgyaeiletak által loadmetl voreeeyeket éa kláMtáeakat, melyeken ae orea, gaad. egye-ettet képvbelep volt Így ea erdélyi geed. egyetmét eeopt. t-én, 8 áe 8 én tartott toayéenállntvá^rjéra mini kápvíaelák éa kéréléle kr. Báaffy Albert Ztgk Károly te VérOm Sándor orea. gaed. fjoeSlatl legek kS\'dellek k\|. A veeepriamt. geadr \'i/ntet lepeéayi ekevoreaayéa ea egy tea lelet ííj.giól Keirkeaji Imre te lháea Lajoe tagak , képe ítélték A eeprenm. gmd. IgyeeOlot által Kapuvárit aeept. 16. ée 16-átkán rvaéeaott ált, geed. kiállHáaen ea orea. gaed. yealmat Beeorády Déaee te kr. Pata-áay OdSe képviooiték. A eáream. gaei. egyntOtet által Bpatjaeee október l ei napjain rendeset! geed. kiáiiitéeae an orea. gaed. agy Mátét képvlaalallra ér. Bedímky Jené éa tojffoyí Uyérgy, mint egyeetleti legek kamttak mag. tnjihéayi Léealé keiamagyei Uvtakeo remkeai gyOmaioMetapánk mekammléjo ie aeegijtotváa, ae e\'eskeég mtteéiéám folytán ae erm. geed. egyeealet egy kOldOtteágo eaatlekoave e kereflaegyei gaad. egy etillel aeáaeeeekk tagjával, a bokaáé amkeaemle eeept, ké 10 te \|0. napjain eaakéoOIteleti a ss eerál só!é lateatéet Oiéédy Lejoe egye-aOlati Witkár elkéáaitetle. A eeept ember hó SS, H ée 24-én reá-deeett tenyámélletváeér roaéeaéeé mutikála-tatbaa ae egyeeOlat, agy aa irodai mák, mint a [Aulaiba Iménti roadeal ée bíráló tag-lalfal vett rémi Végre bejelentetik aa erdélyi gaadák eagf eayedi váadergyOléee ée- táriate, mely e hé 16 te 10-án tag tartatéi éa a melyre a asreeetl egyseOlattSl nyert megkíváa bly-tán aa arm. gaed egyeeálet fémáréi, eaaak képt Hetében Oréédy Lejea sp\|eeSleli IK-titkár te VOiOm Bái der küldőitek kl Aaatée elOtm\|amtetett ee igamlgOgy-mle>«oieink lajratn. Ugjealeam. klr. igam aágtgymteteaier e kágviiallkál IBI> évi laaaév ké lé ki I rteti aláeákm ae aaeará tál ée károe kileáagyektH málé f* javaeletnak tárgyaláea-aíkalfával beaeti keiáraaal letyláa lalldvateáa arra, ksgy a maisnál váltóké-peaeág kariétoeém, a a aaekéty leaaegl válák tákájegl Imlá\'yáaek kkaayaa keriá tok kOet leondé aigmOalalém tárgyában laaaknáaytktt tegyen, e e tiaalméayek maQmteyékea lépaet a eáltétOrtéay mefio-leáO eoakeeááeok , médeeitáaa Iránt mWIkk m iéay)eveetetet tarfaasaBea ke. Ugytetate a Hreadikée la a eeveoett lOrvéeylavaelal tárgyaláea kaiméval hatou katéreaatékaa mgjegj ee»én, kegy aem ke tOlkatt kl a Igjrelmet, kegy akkor, midin létilgta\'oa, kegy a válté Igea gyekraa aa aaama lepléil baaaaéltulk hal, e min a kMeeéi e vál4 ama kiválbégja ataífa, begy sa amim véteége nem ál\'apittatik meg, aa I\|1l4k VIII. L mik k bee megmekattat bármily máéin migkeladé, a eek eaetkea ea eéáa leaMáaának elapjái mágeetl kamat a kérét ttklian tenkat igéeyt, e a váltó atákeüeéáae áe kHOkkilleaeépe mind oly aaoasaaatek, melyek vlgiaatláaaal fceyvgetik e MkajelmO te tspeamalailaa aéáeL Aa amaratirvény hatályoeaágáaak kmteeitám aaBfftkél, komoly megfooléláel teéemakmk af véH0tHay aaiii»flilaik megválttá letáaáre, ifluoe Ite^ataafc ktpértiaéáa n)M0 aiteteO IWIn leké 0 « tiankki néeamk.t a fnte\|kwia kokaéé Ogilnüi á\|énlate hnláfmaa, siyaamnmáad kaegealyn aeaéénak mtaMa, kogp n stemOMAgak mflniHéae eaUfáliél á kametekkal wknki hlavW isük Mnantt Imtáaaaaaekkaa lakát a \|»«méaf B béaéte InMMsényfMin Nem natkéi i S alyt ^r >; \'p ir k Simett L leltei lu ü BAMteH Im f l. IS i II » 0 én iWM t. toT»». aiá.4> tttt rnry-iv1 . tak ». £l> tÜaetm • I Utt\| S ó. 10 p f««i ■\'mm. Mmt tfwT" II kaea. IS « I t «jjil t lálik. < ^ ie p. naaei,vir aM «. i. Sá-kteeUU i ini^ \|amp\|áa. vegf.Meet .e» s^et- hnatita\' t. la ma- h ur ti t loésaptoa. Kp tat áflillr. H Sf (meet mm.mm ; í\'4 a ó 41 p. «tu jWfy. roott rtMtO#-lf I. liMf, ti HBtl!0Mina\' i lilla ti ia aat-nm L iiiap.tii»f , >mI 1 itiltp ra«! »«CT • 83. szam. Nagy-Kanizsa, 1883. szerdán, oktober 17-én._X. évfolyam. MaktfAtat\'í FWikal Falap klqrt ■■Miéki t?jiiii^éii amna. US.» himhw ar«k %ám ém • a fMÉiw a H l^iwiw i k ita««jfc I MKMMM pawiptWi i H;jfdij M kr, kiealalee htrtkaé 1001 k * A>eaáei « ágyék WvalaW tó» ayab j^f^Sí! ■ Z A LA MEGYEI ÉS HELYI ÉBDEKU POÉTIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS jVEGYES- TAfiTALMU LAP. kearkeaelOt irOóa. Bm a lap •iemi ráeaét ÜM kHlwii^ balóae 4ék Baju KM 4. aaám ^riuMltftUM lealek OMkk ÍMMTl k* Mkkai tygedialoak aU RtsirotaW tiMai mm ItttUatovk itttart petiteere 10 kr. Nagy-Kanlsaai rároai acabadelvfi kör. KZOTSI.SV Imnitárak, • Xalamegjet ügyfédegyílit, a Nagy Kanixeai éa Détealal takard) Kereskedelmi bank hivatalos köilöny. 8ZT ZEZXZT IztTftZZt: 8ZZ1BÍZ ti tZOVBlüTOS. Bank»gjt«ült}t éa Szeged. (B, ff.) Magynro\'íeeág királya Oi^wím van. A királyi aeó, melyet » Ti/* hullámai által eltemetett «t/>* rywH ejtett, hogy Saeged, u niiol\'l eeee nagy rároea, aaabb laea, mim valaha, beteljesült. Ébaged králvi biatoea, Tiea« Lejoe bOeakáa mutálhat a váaeee hullámok elrjából Mt£«»«lt »áruéra, miat anank újjá gikólója j, «i« rt aa valóban aaabb, telóbee féayeenbb, aalat valaha. 8 eiol, húg) a rooijaibdl falépnlt fáeye eebb Heegedei látogatja m-g aa alkot* ittMegyaforeeég királya, aa agéa* oraaág a baaaAae kOavkaaég j«gee éraelével fordulhat lek intet* val 8*grd feló, mttljfoek nébáay \|v elölt meleg ráaaváiál, bánatát, kOenyttil »..hifiié, «l# agy magaáatoe goado latiál lalhaettUa a fájdalom lekoa •level eialeii áldoaaiAt ktmal a mélye* a fej<lelmaaa» aujtoU tea i véreknek, ifi. a eagy klvatáeu alföldi város i»wtjeJaAl kremrgvH állottak, a boa-lelaaokaak, földönfutóknak éren»ék magukat. Miért keli igaenak lenni aaoa gyakori tepeaaialáoaab, hogy Mg} fiep4euk boeeák aaak raadvena aa amb«rt int) a tár a emberi méltóéig á-aak, hagy oaak nagy oeapáeok hallik l\'l benne aa«>a óotiwgtagídáat, in oly írltll aa erény nm erény, nllJmal eee Aldoaat í A kl vlaaaaemléheaih Seegrd pueatuláeáaak gyáaeue aapfalia, aa aak eeiee melegebben dobban aul lel, miker emlékébe rkmilM a • áaavál aaoa megindító nyitváauláeál, mely aaAlaa e kaaábaa oly párailannl avilelkokuU. A mint a váeabir hallatára a fájdalom áa megdObbenéa kaa írja agy volt a roppant caapáf falait, moly akkoron a halál érte: ugy agy voll aa agáaa nemaetben a réaavétaek aaoa melengető éraelme, mely a íé» ayaa palotától aa egyearrO koayhóig mtodee magjar keblet átkelőit 8 való baa oaak aa agáaa aem-aauak mm ráaavéla volt képoe Saagad Jó képével íeladketai aaoa irftóaatwe oaapóat, melyet aa ég raA mért, a a királyi nagy eaóo Ikival oaak a oenuetaek mm réaavéta volt képea a iaaujtott emberek aaívábas (eikolveui a reméojf eaaada a ugarát, mely al aam lukadé kiaalmat éa kitártáét OaiOti miudea kebelbe, a aaly remény, hála aa égnek, laJjaaa déabe ia bmi Baagrd jó aépc, hamarabb,miot aat hinni lakatéit vulaa magérte eeOidvároea njjáaaaietéeét, faiéplléaét. leaaari kivatAaát ott aa alíbldOn, át-erai iwalaaeégát miat géeapoatja aa alibid magyaraAgáeak. A király i biaioeaág tagjai a lag nagyobb oliamnéeio méltó buagá tevékaayaéget fejtettek kl a a királyt biatoaaág élén Tiaaa Lajoa, ki aoba aaaa muló emléket AUiloté ma gátak Haegad népe a ti vében, da kii bAla éa eliameréa illet aa egéea nemael ráaeéról. Aa alkotaaáayoa király aaegedl lAtogatáea alkalmából 0dvöa0l\|(lk mi ia Baegtd vAruaát ée 8aagad népét, a mig aat klvAnjnk, hogy aa eltfbbt fel yina növekedjék éa vlrágenék aa otAbblaak baaaüm daaiaieaégpl kívánjuk, hogy gyarapodjék anyagi éa eeelUmi javakban, begy iejleeeee a tudományt éji mfiváexetet, w»rjeaaae aat Vifela la áa bttka Al m\'raden egyéa deték liagját a baaa&aaaág, a mukkáeeék ée a tettard eaellaaa. A király Szegeden ekt Iá. Alig káp^élhető lelkaeehb fogadtatás mint (íjolt a magyar királyé a legmagve^ablj ,,vároebaa. Mintha a téief alibid mimdao lakuaa ideétOs-lőtt 1 volna, bog\| meglátbaaea aaere-tett királeAt; aa uj életre támadt 8arged eaélef uleaái a legtávolabb eaó titcxál\'ekái ia tóm ve vnltak aaakadatleaul ujjongó aéptOmeggal; a fbldmivVaek IÍearea Qnneplő ruhái kat 0ltölt\|k fel aaoa várva-várt nagy aapra, melyen Itailnről aainre udvö aOlbetik siemea tiralkoddjokat, a k eljótt wgUuii, hogy frledbetlen ata«a inrgtMiraDh, bogy t8aeged em bb lett miat valaba volt.* Dácsára aa áriAai embertOrntgark, melyaek esAma bi-aoayára lehaéd asáeeaerr, mindeaOtt a legnagyobb rend uralkodott. kliddn a vonat 8aeged kOa«\|Abe árt, a tavaeakoh QdvOald lOvéesii ma keltették mag a lévegdt A vonat a vároe eleq káaaijhóa érve, aa Arke sdkr* árdákee btayom^at tellek aa ajoea* meaaeli fa lelcaicxomárott apró caim e paraaaiháaek aajáteágoe trtddiaaitSMnyalk a aaámtalan láng-vórOa paprikafOiérelklo I. A gymyfitOea diaaitett pálya advart\'B, nova jósaik meghívottak bocsánatuk be j«^yik felmutatáaa mellett, akr jéval 10 óra előtt gytt-lek\'aai keiden egy oly fényéé kül-aejQ láraaiág, a milyent falóban oaak Magyaxoreaágba látkatai. A kol- \| dOl\'aégek Oaaaqp tatjai a minden kiválóbb vendég pompáonál pompáeabb magyar diaaruhábaa várták áfelaégét. Hagyaroreaág eaineljava, egyházi ée világi \'máltéoAgai, a lomvaaáriér&ai, aa adomány ée iroda par- ée kereskede- lem nttfirdl adtak e^yjcriáanak e kis he- lyen éalálhá, mliiii érarltm állal wáéi elletve: látat ée OdvOaOlni egy ily a királyt, — Való ée pompa képesbe legét a aaép lá\|v ayájan egy kOtOa mlék( aetea napoa baa v aki ló fény legkiválóbb Jel-Ínynek, melyben hasonlóval bieoayira még eddig Magyaforstág egyetlen vidéki vároea aom dieerki dhetik. Tb éa tiseaegy éra kör61 kOlOnbMd í irányból több kéjfonat érkrwti itta vidéki vendégekkel, kOaiik aaámoe foldmivea ia Báromnegyed .tiaeiegy ómkor as ori« at-« xprem-voaai tobogott át pályandvaton a utaiai bámolvaaaem léi lék a peirunua igjhagjolt Cénym táreaaágo. Néhány pernvcael 11 óra el Olt a fdpapeág éé \'Pálfy Ferenc* veaetéoo alatt 8aegid vároe képviee lale ea ladóbáa lOképet) peVillonjában eorakovai kradítek aajelenlavd kön feesílt váaakorjú vett erőt. Pontban tiasmegy árakor bero bogot* a kirájj d ftl#gót boaó ve eat. llldda n kOoénstfsaaloakocai aj tájánál a király miktOfe Tleaa Kél mán minisaterelnOliaei, látható lón lelkesült., aafinni npm ,akaró éljen. bangaoll fel a virLkpfdk ajkairól, i Alig állott meg á Irokal, a király örOmangárvó areanal kilépett komijából. Ekkor Pálffy Fareaaa polgár-meeler a kOvelkenO basnéáéal Odvft-1 aOlle 6 Ittlaégét: 1 nFele^gee aaéaaér éa apaatli király. Legbegyelmei»bb Mrank! <M^y ée M éeeal eaelétl, ariáéa bulláunirban feküdi a vároe éa vidék, feliSgeáaak legkegyehaeeebb meg-jelenéle, vigaaatalé aaavai a rémtvavl áraaU ai eleealaiták vimleatgaiak ée aeaavaát eeiakbéi kelt (ájdalinainkaU Fe\'eSgad akarta hagy a vámgyaj éleire keljen, aaabb tegyen miat .veit, atpa boldogabb ée blatoaabb )a-Véaek aéaaea alfja 1 8 ma mid6n (aleégedat OrOméntetlel újra OdvOaOlni eaeraaoeéak vaa a eahaél Ukadve mondjak, kegy Ieten boata leUgadel aaoa véaaeba, moly feleéged akaratától újra áll a áaabb mint volt, egyallal aépét ie boldognak! ée meraaaaéeaeh lálbatja már Faliéged, meri a aép, a vároe mieáaa lakája tudja, hagy Peleéged atyai eaeretetét a legnagyobb) mértékbeo bírja, t tudattól vagyaak -vágnálkal boldogok, Faleégoa er, a aa ára elem iakaaet Falalgedbaa aúadaaki-tll eeiibfil jOvé UdvOalolet. lataa boata Vel-eégedat a várea boldog lakéi kéaé,aagead-vieeléa gaaáag áldéea kieérja miodeo l«plet(. álján t" A király 0 felaége éenrevehetd-lK hrllemeeen érintve, éioaea, moMae bellbató hangon kóvetkegdleg vá laeaolt: BBálát aMaáoh aa iataai goadtkalaa-aak, kegy Siadlél év eláll a baljan eaivam méljébél kaoU éhajtáeomal taljeealva, Saf ged váraeál a reá aebeaedetl OMpáelél aam eeeh feladalie, áa viiégaéhbaa mial elébb a aam g)áaeiél, haaam érémtál áthatva lét-halam. — Fagadják királyi adrSalelammel laaiala kawéatteaMt a laikee fogadialáeért a legyeaak meggyéaédve, hogy miveeea fogok oábáay aepet tOltoni kOrQkbaa, miat a hl várea Sréaiéaah réeaaaa. A lelaég saavalt folytonos él-jeneéark klaárték a brfrjetiékor a lelkeaedée álteláaoeana legmrgaaabb fokra hágott, -f Minden aaem öröm tői ragyogva oeftngOtt aa nralkodó daliáé alakján. A beaaéá végével a király s a i polgármester, a miniigterek, a klrá-I lyi bizioi, s jelenvolt Iánym táraaaág i jur tmiiji Szeged ken. lará Aa ásrá Pr«bm. kta ftatmaaa Már, mavahateti a «a"gedi«4 (aeéea veaáaaam haagoeMmpea UH éprtka á áa Vaaaterhea áj, — a vihar egyre áál HiSm aeapkaá\|a a gáial vadéi \| \' Bsarifl kar eaatáa a báaa alamsm^ Aearny Mlsk kíaae lételem mai Vór wSgy déa éa m^iáéi hkkt • ktkeak kánai még meg aaaa téreu, jei\'aAnaa ajka ayll pmaaaam, ja\|ra, • kásém iá, sár, eyag a seéi eakaga. Mmd ki.....In I A M IMt kasfa A lembeéé áss Hübé M aam tanfa t ^ HM kimaalaa I A nl tervé teáfe, Had Imii ka I üake sir e gfmsk tagáas* Ü«e a N galagaik. iaé Is maim I em mAeaféa A paaamÉK a i«a bán bnüi, 4a aeafi bam aánm egy bsásaü bü F»\|Mam v^pms móvea aas^ talál I Mfwmhe Art a pmam ssáa eágg •yáasm sakkal aakN básaHlti • a gásm Araa lal a O^fÉ Mape aéIfM Ml a etmmám MMl flamas^ e ab0émm Keletté! nyugatig, éjmaktá! áé% így jjk lékéé, mely eabaave saélyea Balálee gyáaal bek a magyar mivébam így jajkiáHtás 3 Baegeá vall áa alaásl AlMá réaájáa ébea, drága kiás* Bakám ekjébe ikianlva vaa, FaláaaA^é népe a vagyeelakus. Ub\'édaa haaám, drága aamaataml Mi hakara ableo téged na lilaa f idéa aMpáaek átka eajtva eajt, Fejed MUHI aa % villámé gynji, Kiavá éa Ckeg maija keMadet Kajéa kigy«ég laal vaealedal — Ae alléid gybagyét aaép magyar bátyát Magyar Myááaek árja áalja iáét Falkelt a aap éa Mlve ksWi aaét flaagad Matt bágyadt aagéraaaméi Karaa étink mK nylaagl éMet e eképad, látva Ma aayéaaalat Kwaaal aai a enadaa hajleket, Bal kk maIfi oly 1 iléigia laketi \\ lg; eagárt kSÜas ttjhyae mi legei, Bagy mlbalal a áréga gyeraeaáet. Ki Mgaap még ae anya lágy Ükaa Qy»ay»>kélnt a piUaagéa ragéban. FaMahra páadae ákaaak, - a aki lakta ftammal ksnkaa kmapár lakavia; • U ni— miá a 8 a aaebhj jOváaik áaikrája Wáledt... Za isa ae mpaaatnll várea Wall Virraeat aa ambar éa • m Da ép aftflp a ObMI Kü aa SM -A pmnaaim ayamás «j remény áiad. Ae Qr lakMáé mimjkll angyniéá, Bagy be e gyáaaaéé baaás. I a fásmái Mgásas, sasmlkm aa A kábel drtfa ks—ye malagám Bn nóe a\|Ma aa áSaarfhmtfi a^mA pifsaa ági mrnm mmrn . n kaaá • kslaa Maradj hlnSHiah Hjmvét aagyala, Myemerre, kiara, vigaea hahaima I A bel 10 aaty kéaayahk m élet tarba, Baméayve éjük eM m ember lelke{ A hal le vegy, ajam! oly aakáa a há, Viggá vállá aUáaajaal aaamerá; A pmmsaaág ekágn4iá\| bm nyomban, Élet vitit a kMm vaásabani Te elflaN a aalát filligil, iakkilad libyayal a kemer agai, 8 aaaká fényadaék Mae dörejében Virág nyilik ea imltmk aaivékaa: Illttkal dee,\| bájolé aajae, Jéták\|e«aég á aaép virág ae. Hal m nyílik ááai a kaaeit Ai a batáu taivéiija h kri wBm Oklábbr 14 Beának aLnasf\|i virfaaateU Mattad lapékay Játtá fal 4 SMál barát; laaaMr a Marnak aépH magíkted — MigiéaaW faoiál ééke kaáaasit Iss magmalattad, Mt képaa kivivai A a agy átértáiua aaeal akarat: Magkaan l aiáaaáá ja kél mm Mféayl § Ifjliltl ariaá é iiaáilmshal Miker eMMr jeu \|msaái Kkólyad Ki volt a tolvaj? (ammüm kSaSgl fér h aUttad k^Mi) Írtai I » eoetak I JmUHM ááh jani almaa vaÖÜ; Be aaet kegy öt Imái kMbm lálaá nUfflN a kkély I •sagadaaki Wkaa nw«, veled agyftr, jajágMa iübH mmi né áknamaa i fémpm jsiááaak aapfeM maakálte ikáadá a makai e .a makkaa ajBJtoi k káriakbsa téHiaaak saaaalíáa A világ laremtéaa La, vagy legalább, mréla aa emberek megtajmotiak, vagy laram-lellek, miadlg valtak Uy< Mart aa ambar láayaféhaa ma k egyaoaa, mint a ml fdl lía, vagy aaéaaaer év eléU a miker eléeaaJ mkg)ilaal a féld tokén. Mert már régi a, aafjee Hgaa kt van. A lademáay allaaa maki a bibliának. A gealagia klbgiOtta, haj jr a Hlég ée amba-riaág aak kai régibb éaTkareeakb, adat a mieáeek aa é taetaaNaiaja állítja. AMg egy litiaadi, Ugy agy aagei ta-áée ékel Kaaemetiaépalj kkrayékéa aaok-aak liailiak kHirÜallááil lilogy a klam, amit a bikka Wr aam ia tfeá, haaam aa aielaé viakaSo vak, milyet isten tadla, fi lemklléeée—nyi I Ml iHi aláaóti mag. I laiamm hivll kl lékené, bagy atan-gerek éa mlSaaMM akáUt, a a aaáraam aa emhaslaJg ailkálilll.mv earadak mftvls, kányaaar aMamkkaMa aá a liimlmk egy-egy waaélyaa, miaAml Urassbalá és mag-éemmkáiá fmtsáslmi I Háaymsa véhsatkíjmiták sssdilfcsl a laegarah, s a al ssasl afranMá, bányaaai vek taagar, a a knfmdh meára, báayaaar aágea mennyi oly kOvaaült maradványt vall fbl a leéelévetá eléje, vagy a véletlen, a mi késael legkaiéMaeayaégéalaaelgéieeaek hagy ahol ma gályák éa miamik legelnek, valaha halak ée tengeri eearayak éhek. A M\'aieébea éa legajalkaa Kaliíornláben e»e-kSaOlt éaaiéaak pedig aaak aaaak laaa bi\' ■ onyeágai, hegy valaha e manae, am li^aég a\'ig lemart llldrlaaskea, a Ubléaalml koraaak alfui meeeae iáékbea, polgéroenll,. mflvelt emberek állok, kik agyabok kSot aly mér-(ék hon flhák aa épitáeaet ikkál, a a kávák ée téglák aeeeeregaeatáéaak meetaraégét, bagy a meelerelgal a mai kor aaak bémalal da maglajiaal a aláeeaai aam bápaa Aa akkar ék amkerak kamval áa ágyék mfirvi atpei\'áá\'ak, áa pt«km4miheal romjai magmaradlak, hagy Uheéiiaaaak ae é taetamenlom éakéayaaálUláaaiaAaa. Bemmi kátaég lakát, begy mér a Wr léaalmi kornak, oá\| a hagyomány kenaakai aláU k ékek mér lélátekJakea iiaililifc. bikaek visamfal, táraaáalmi bsrglmáafei a laaalmán;ae lijkatnágpa kgllakaalll a mklal-léi, óa aaérl. aa emkar, a maga Mayegaa ♦alajdaaaégaibaa, gysagailpikaa, arányaiban éa hSaoibea agyai aa «ph,a mimitagynak Teák alkatának atáeyai kam oreja MaUak mának, éri\|lni Igi éUkesak amfa-eabb vagy ah miayabb aamvaaelea, áe eaiv ■aeaveáátyet, ak)á áa hibái agyaaamk vakek Da hova kali\|áaaaih gaadalaiaki f 1 Hka éa aam Vagyak teáé* aam aaak-ember. Éa amk agy ^net gyak, * kl a ffMéakí aam e\| IMiiUWi a a«ha ag<5e vekkel bo« ri4i áo Mtyú a^yekk! garda-\|«a IkdtKi lápnada UklUéi u itt-dáhaa-térr. • lomeart kfril>e» felaaé-hu Ttaaa {UipM miaieatarelaftkdt, kf) m«a^aa velő. Lw»» i menet earakaaoél « keadeékt veit* a iifjí-wrt kvM«il». N tagból 4114, <lierubába öltö-■M loraabaad rt<jm, a aaimtalaa üaitWl aáeslókkal, j«4vayrkkr\|, viiá-9 kiettf IA»ykék a belátbatlaa Ma«( kpevt» aa élőfalat, tatlj kftat a király ötje haladt A váro»kázAre árva, a ernyedi fiatal hölgyek által kápa#tt I eorfal közt haladt ♦ l a király, majd a foga4é<,r*mba érd^k- vkáat, a mely • peatak^oa ojilatkemk, P-eoak aa .órartggyC>áa aed\'o«mHa páeíkBr vaoérféráal márt a«a \|ül>liil alélta, vágy márt am rtvaaaak a varak kaötL ♦ fiUak a paataaatafe, ha aaofcal komo •yaa akarjak vmaai, kél réaara aaalhaiék Vaaaak agyaaia alj paatok henna, amlyakai akár aúadaa aaaattle «a báliján aláírhat. Ilyaa a t-ik pont: t A aomaati érdekék aak aníiiill Wyaa agiérpafcika által la Mlákirtvkoa 4a íöWmiveifioaatály érdokataak magvédéa (Bab ma m-gnm<WfUk, kaáiár aat agyié miadaaki tudja, hogy a ao< máa t nak aa agjie íelytaaaaangondjál képm.) liyaa- a fi. poat: "JA korláttan ípir-■aaboéilg ■m—riiánk\|n\|wl ip.rtár-u\'a\'ek éloibaléptatéao éa a képealtáa kálikká ^{áaj." (Eat ia aláírhatja miadanki, babér aok kereortáay aaikar ixáltlU), jtf. aa iparúj kai kallgatva a yvcoaatraeiioaalie munka krreestOlvltelér« vonalkotó 1 bndeágaak a bariig Da kát aaaa a megyarAaatekat: aa Aaa\'aa ApUkfoA- -t,k áe AU»k aaperimen»Alaak, a aak eddigelé 13 millió fnka kerOl * \'P^had-ág v.lbol ká,«- If . t ,, _ - . . _ téaaaak kmanvalt, lakat ma iibimí anékfll, Irt. .mii,ál 9 rn.liiő ta-y. M. L «,k uJ* wagáaotik álul vátrtHt jfei 1 EkO« viaiaaAllitaaák. megyaráaalok vétele uláa ktaAratával I j\|\|M a 4. peat: A vál\'áképeaaég meg-a eárvebáaa magae tornyára weal mrkáaa, (Em4 aa érd«kébaa már al u fial, bogy oaaH a feltámadt, eap okmr WanéitnJ\'nnk, habár lagadUtj. laaal aa agyéni jogok herlAfeaáaA«al jár, da palttativ rendaaaliályamk augjárja, a ka aooi baasaál, taláa na ia ért.) Uyaa a 10. poat a UaoattM törvény médaaitáaa, a melyre aat lokrt aioodani c aaak g a t. A i. paa\'ra aéavo: aA aaldék éa kai r«aatéa;ok kBgii IWbaaaAftél acélé iftrtényj javaalataak viaaaav«<éaa —»\|íg»» aok aaaiita éfpm agy fag goadolkaaai, a ariat gojudoH kooaak a L aoliaawba voaérláfftak, a ami aéavo al lakat awaéai: okeooo a aaa gaatj 1 á paatok, kÜtaBaoo podig aa nlal, oMiy a rtkklokaah bovarotéaa volaa, Íbokb igéd] ártkatftk. Haaiia éa taboU falto-j«éabH yaéai ki aa á pragraaia, a kár kagy na arak jáóiiji idwg váralták aa onoágat Ura a opiMáajra^laláa a jobb \|lraalailakoak ^aár rég»o raagajüt volaa a Mnik. >\|gi^gH makaa méfyak jaágaaa pljr ■agliiwtéijy Hitaéa aaaa ÍroCM\|muak Wjpákk portjlljéámiJympárt Mrfiii ia rWT\'tti^ "C7 }avaaoUilflkatrtt ipaa; • fca%gfi jpkr #wa> aUkklBkaUaa lAku, Ja\'áa végfa aok kMéi éa gyaiá«aíi81 mooo Ukrtaa irtaa af ortei«. lu p9^\|>k afjkgH ft^artoiot, maSy a kflaéa jvjswélj Kaogoatatéaa dacaira bíaooj roo bálvány. ár or—ág aa aatiaaadta párt, pártaag-éotkoaali (koaiioaioajUía) alayaá •agalakaj- Táa, czéijaít, a mlyakio tflrok»ik, a k4«o\| f\| - - L M . , : t > -, ffíB1:"f* 4(lol)0 taaov kfl jnéai1 elo\'t keli alolka lépnie, jflealeg a Kőzökl. Tanácabao, áct^itt éa a fejokezeti fókatóiágok kft* ijftiMJii -btiliaiő i^aáotkaaáaok táraye, ueto oéaolrtk, aŰaM taaaály iaiadatára ákraira, aa orrtágg) 8iéai aogiewlta pártot alkataá* ayoa éa Ur\'éafea klodeleiéban lámogowák éa a válaaajáai araáaál aajdaa aa oraoágee oarieamiia iárt kép«ieelSjeleltjeieok ONgvá-111 Hiéi e iíl\'ljia arejQkbSI kaanmükadjeaek. Krtt II tQbággyÜém aoű.emita párt kör* o«é\| B idapaatao, I88S. évi ok. 8 á« I folytatva ée 10 éa tartott árlanoolotábői. 4 MegUUáabó!: \' , . Omedf Ch m a>.k. Siaiiají Jrfoáa t-k. aa Atlakam afertfta, Sst* Gyhfy a k. ImUcsj Oyéaé a. k. I i fWlWB^U* M érettségi vizsgálat szabályzata (Uegadra áo kfitaf4kár<* pillán tai vaoaoa, a király iiakrliM kíf»-jMáat adou eoMdálkoaáoáMak éa d\|ö- Hfieid villáé^raggali atá0 koada-lll Vatl^ a köldOtlO^gak fogsdtatáe tfeaacaak a vártieliáa n«iiy terma, kmwii aa eitkviraik áo a IdpewűkOe ia löata volt a aagyrátá* diaa-ma^yarbaa magj\|««ai kfildOüeégf tagokkal. Upalktör aa ; Aeaaae ma-gyaiotaaégl r«im. kaib. kler^é; kttl-dfiáiaöga lieai\'lgaU Bayaald bíbor n«»k éraok veactáoa alatt. Eealáa a kiiály rfitid aálakovalaáara ledelt, aio\'yark vág«»aiávl aa udvari «béd y>4fe»mftt Ea i bét é- f\| érakor vatio k« edetél a ealakási dteaa\'dadao Még aaa^aa kivgl ia foa agy pát pont, aialye* é^toai lobot, k agyba, aa oot bar aaoa elfogat! áJtáapea\'ra kelyaakodik, a coolyoo Ifftáaayék, Óoodiák áliaoaki. Da awképpoa battgaik Ö«aaa rooo elfő j gatl á táaport aa ötödik pontban kifajaaatl kieáaa\'owaM taaly így aaél; , A o4dé érde kakaók beéyeel baatet!oode* roviaiéja a oaaoi moly Irtát!, daerára a dAluláal aagy kapeaeloikoa oakadtaéékak babooalala bűn eadaek, a kiiály BM-f<ki»tti* a Cikidftt 1. A eaidába\'alaai a<tllrka éa a a-idó aoéatyéa »»lU>u»ttlyoaá\|«« a politikai, láraaáalij, á.köogaalUaéfi livaa, aataialaai a aajá- k UÍíia- éa kitaltay, a karakajflaia éa köi«-IjedéaQgy, aa ipar k a földbir\'okviatonroa térén. Eaen »!ap»l«böi kifolyólag »ergalaadll tuiitdxton ia\'ésaiétiywk tétaeöéea, ■ i4o>u«-Uwd4k ouadaéon törfényaa w-g^lmak, alalyak a woat kÓAeítt aaél a»-gr»láoitá«Ara alkaloiiuak. Ilvoaak p t A Mia»»\'i érdakakak ui\'gítj\'olé Wyaa agré\'po»i«ika Által $ iöidbirtokoa Ao is dwiV\'lö oaváty éidk«ia<kk im^T^dMo 8. A korlattá lparwabed«eg-wagase raáaa, kö»el«wö ip»riár«uikw»k él-«b»tpt«téee éj a képMHiéa k«IUka tt\'iio. 4. A tAtákipaaaáf i"g—ariláaa. & A a-idó érd«>k«kiMk k«-d«aaA bttolatÖ kedax f9VÍaiája a aoaal kapoaolaihan aJiOdt-awkok b*oe»iala bujitlzyekboii. ft. A biréaígíik «éé\|ii aaart«\'téaaa (ritná-IÍ<h aak a vieaaaá\'litAea ugy b&nlatÖ, mint polgAri porokban. 7. Aa itaiaiéréoi /egAláaak a köoilgek ráraéia va é Bagváliáaa; a aaaak kapo^ol I uatkozóiag, a Uidákaak a koraMAliatAai joa cyakorlo- \'"gnok iái •jókéra pedl; 4lé kerül, íiéz-teit s ttétdtark, fboiua adrat •fei aéaiilfj ijniai), ÍH»gy eénig Mgvcju fltbalöaágiik A »k^rd«Hnie\| lj«\'j8ki "Ag lwii\|\|aii az egyetem ée mflegyelein agy)minden hívatott téo)ezé váuKágdít érvény tói Ibissé. A ard^gogiai nldaláu kivgl, igen tfzirativ iéu»- i" vaa, m-b<4yolalUá tm az a. kéiAi t aMiaijl\'at. egy et*mog ér-a imégű az égin iskolai-iigkbrét tiszteletben tartsa, «r (Mzét ogteloiv\' mell óz ajáia ée eze beinek. »Az éra íéay eaea aik«rflll ki világi táaf. A aéla* koeelaáerél viaaaalAree viaacavunult lermelb. Ciikk Czahk. (A pelitiáákél áa táimdalemkéi) fartariaat .meetea, aaaeiter ridíaalee ama 1 ft> ag«lkHi »égta> ae onaágm aa-tlaO\'1 aii«a pért a«\|ttaiaii Tneakéi paatkél ált, mlat mladaa ao> aoaatoa akmány anokott átlowl. 0 vigig aKMee a peatnfca* valébao báoMtlai ka>l art o ael* iir gráf Oríndur ? * A mondat alaö Mo a a a o o a a. Ui»i ba eoak oaayit mondana, hogy lakat agy bAa-tatö eodaa, ml/ agy ao aaaa o4dá érdakké) lati agy omkeoolvo, kagy aaak kialoloaot aMradjaaak. A máaik folékan pétiig art lakotaa érteni, begy o prme* polgárokból állá aak adnék ak minden naidél, a ki aiéjfik kerOjoe, el itélaáaak. A fi. poat, maly a riiaáUo eakfl viaaaa bdyonáoet eoál, lotjma (ktöalagm A ki olyaa gaemkar, kagy koaiiaon oak.tdni képű, aat aofa iia«<ja viam bármily aa ememaaia m oékMéioltlt. jog gyakorié tájéi valé alliltáaa. 8. A aadé aayakanyvak vaaaléaáaak a po gári ImléaágW valé rakáaáaa. j 9. A aaidék é§ karmtéoyok köo\'i kákaaoágiét atdló i örvény javaalataak fiooae-vejéaa. — : 10. A aaidék aa onwágba vaiá böaöa léaAaak OHgakadályoaáaa vágatt a heoeaiiáai Utajvéay maglaleiá ítédkaiiAaa. 11. Aa á\'Umkáaiaiiáa éa átiamlui-tagy oly módon ra\'0 raadnAaa, kogy péaaQgy«iok éa aoaal koinrtaytali vimayaiak a a>dó pépskalelmaktél leggrtloaiiU«aaaak. i 11 A párttagakaak a aaidék érdéül köielebtn ÖamAggA^aa aam állá egyék politikai a aavoortom köajogi kérdéaak boa leljram asabadkéo kegyelik. Aa oroaAggylIéai an>iomiia párt, eaél-jail okkéat! körvooalosváti, f-lhívja a hasa mtydea palgáiát, minden, ker. hitfalokmtáoos mmdaa nomaeüaágáook a nándaa oooiályáoak taglalt, kogy, bármik logyeook ia agfék ktni^\'kbao. aevoaemoa kösjogi kArdéaokhan felrk<at\| fóható>áü<»k Iá\' ilóttjbtk leamk. A podagii* ) g\|ai \|> kt»U\|ek íjéaah\'telbe zeni bucaálkaa-lána k: e elvek. wf»jt irányai éo iielMaét állapítják m^g, ha nem az ezá^r kÖ/.épiski»laí oktatás irá- éMlrtekoél fonioa-bbak á fo mm caak a w>ba>y\'at lemérő ia visszahatással le* iUégji viaagAlat estijére VO mi cIm piliaaatra.a lé do-áiliik, senimiféie nézeteitéréi nineseti M i deáki tedja éa mondja benne van li leás minden volt i\'fe*udé anbáltzatbai, kogv as áretlaági vizagá laton a taaikk fzrliemi érettaégét k»ll ategitéioi, k gy uem a tanulók i>mer teiii\'k mron íiaégét akarjak megmérni, hanem felfúj a-ái.ak e>eíéi, gondolkodá-•áaak kepznUégéL általáuoa miveltaé-gének terjrdjdfiél ée minőségét. Cmk« hogy e uép álialái óa (egoimak rcadkif Al teiméketlenei, ha beláifik következtet ni nkatank, a gyakorlatban aem aarjmed, ama fA\|-o«oli dolgot képezi „gondolkodás n>$vflUég* * igen bstározatlamdi, ba a megvalóaitándék. Kéirfgvt kogy a tana\'ó megitéléeénél egy éni tulajdonságok a fő-, cs-aih\'»gy w(ÜM^»gfaeirje, kápzvttődgeak ,áiUlánoe élig meddig impondeiabilia rényeník, m ivefctiejk mérteke ép oly egyéni, mint léiben nyilvéiol a flUlegáa ereje vagy a ugdolkodáa ereje vágyig gondylk^dáa fit egyoaeilee mk aa akkeii idákkoa •agy fcJilaeat keltett eeeaeAtfáoe beavédi emtH akmak mgamlékeees a maly o aoá-eeéoak 4a\|éa, gg) hWm IMI aagy IMNL MMéal KtMmvam KrdélyUa. Oy»imakkaromban eolnoor haHetiam rtboaaátai, kéaébb aeeakaa egy váa kalea dáitemkaa io elvaotoa^ a 9e»adAlaHM eertok ktéaikAlébao. Salmaár várna jé lokeeoégál 1108 aagy eégyoek oktakat baeákae nagy béma ! léoba éa t\|»4l»ok» aftrtlo ^aagjaégae aaly. mo>i Ío<)mee«) Hávíd mamaok lótlalon el togaláao Artyam; Dávid aram gaodag aagy ar veit á» aa erdélyi klaaaár alyiaamdtooa. (épaa keieé lakAi a lakaeaág \|)ié lmé» éa oi\'gfi>bb»olall, Budáé awg\'ed\'a, hegy a l aagyeágai arat altag^Ak, koméay eaako ver- I •ék éo a Metoolgn kluewlk b9#<öft4ba, a mát eag la torony aak ae»mH káatyéba i aaAÜHatták lUtmég arfber megteétAk kegy miért 1 lógták tf l Mtkae kíeo mmtt kegy IgaMgei i «álinil árt éa >rt»a\|aigért aárták kkmka I am a dl geedag maeágei, a Uaok lalmi < várna ea\|a« paln«e\|a ealt, Dokaka ée I« \| kiM tegyék boa pfd% tmtfi kMaka, Mfy aaek frÜá)*** néma m»gl iladia a i ki a dolgot, • kit aa ordályt aaámárl királyi kaanaaák aMgviaagáláoáca aa adrnri kammel-láda ka deti la. meggy alá- M ClaiMiam artpélaoá\|ta kagy a kk mwikgi am kniimtl^ mkat Mfi fiamk P ktK mmf kááoi\|iék, m maéy plpeümegHk «am a pealakaáeoookbaai aom na Mik aaaak Ka a mtgare amág várallaeal árka-oeti Kelmvérvo, éo aynmkaá magérkeoáoé-aok oapjAa megtanatm a ktaoatérl fBkaaoaáka a vlae^lla\'oi Aa evodmáay ea vall, bogy HOOdarak I arany hiány I talált, a miről eoak i am leérti I aaámrt adni, eenki om ledta, kagy heve leli \| V A héoai ar, ki reodklvAlt aoigera mker I valt, da kilaakoe la, adat a magyar nra\'v I kalálaa elleaaégo, agy vak imweiaa, knrtn proooomi edaák. Aoenaal otfagotia aa alpraeaidaaaef, a I kll a áalalénég terhelt, áa daoMra aaaak, hegy Mymeooy Dárid mm \' gém ragyaaAl fölajánlotta^ kásloaitékal, a mtkH pedig imaeer kémor nyolemwáa arany ie mmlett^ volna lérttkotá, vaaka veretto éo a toronyba mAMutalia. A amagAlat Ktmáoeolaa) koadédrtt, do kán tom arneu ki Oaak aat aomaillta. kogy, a páaai rttflat. Art, kegy ki vall a Mva\| káaaay ki Mii dimiHatt ia gelymmy aramat pOvbo fogták, éa dmAra aaaak begy a bár rlg Itaá, kimptiioboo mié mag«éii»éaéi I la, mag Maolga k mg ao oedWyl oi^yaégoo gol nnknai «ebb keanlárma la flMHmaeef IMImfakim <mma Mert ea* )é rt* vaU e molmáte. Mim I mKjdoaklpia aam ie ekmt agykrt, márt egy áenlllla bárány pírt, a mi >ai k\'a «a aagy ea\|t laag, a egy darák kijigliimb j4ml k«mka mogjer artmk a aimpiaodiilláati. Tndu kegy a eáaá a többjt i» aoj>a»i fagja Saáoa vall aa árdmm atyafi, aaak pedig aoejmk raow \|a eogooatofimtotloo olloartgai j eoaiameaknok, hanem aaek val\'ak mindig, a nliáta koaéakbo iagyaa Mdré brtalapUrt-lik lkat. \| Brtynoay Dávid aram liapélim lor máakolaaoa wllabkaaatt eaao oröaoakm áa lgaakágaloa i Hálát a\|l« a kéad adván kaojasMláriábU — A a vall akkor a tagam-Igaaijbb tefflm^ De flrtymaoey Dárid w»m io follaUm-• Leu agy még magaoobb luramboa — aa ar I Bumjkna I Égy taggal a porkoláb, midőn roggn-kijét baváta, olvémva telAJta ágyábaa. Toll (kéaéval miiisiUi lel arait. AoalalAa a klvrtkaal lovalat találták: •ArtnUnaoégam inArtolékoa megvrtm i W<l> no nlloam téma miau gyaaat, aaa Lpeáh nlapján koaott Igaaaágtalao itélaUt, \| g rtégia megkelek mert klmka.lgam am ! ! fndja eleiaalai, begy aáé ^ogy pélioamtig ie j I Meajaak tarthatlak I* Do kát ki ve* okkér a lelvojlf la n kérdéo aok iádg iagatetlaágkaa lartalta « kéavéWkyt, da aokogj «m Ind tik kiollai \' Pedig BámbBI érkonrtt máfirtrtfa mA ■fdmim la magijutiAk éa amat mát aaég i>\|ífe\|ekkm >e viaagáláfot, kaim diH-j «Uu ki aommk .Aa alkéVatalnakak Aa Ifplmélkok kkayve* Aa oaám.dánai mind ronlkaa vrtlek, al aa W lll jtmliaJt Ulatt kmajúea, Ugy aé amaeaéémm j loallio aéikkl! aaka om fi iM m«g Mi, A péaatár laUertj ae el praMfiélá lÍMlkaa tá<íl\|a«mk. 00^4 eoolaoállák, a láritvé. \' Débogy Irtva), aa om Végvo a maguk e talajdoaeágek- képxettaége. I a nem bizonyoa iamerrtek eimjátitáaábao, bizonyos téaébeo? Mi alkotja ttáltaűkioemátelt léget, hacsak aem az ismeretek kimaj* formája, a lelki élet bizonyos lankaa;> zatoaaága ? Kémelyek még öfállé g<«-.i doika\|á< ii követeinek az I0utól, a mi ép oly jMgoaalt, mint as elfibbi követe-léeek, emkámgy eeeek s sajátságnak «i«t í objektív mértéke, a miit legjobban buo ovit a», hegy énálléeágoi .kfiveleltnk a tanári doktori, magántanári fimgálaion <k •r1kmnal6 azaz bizonytalan, Öukém ^ szubjektív iilfogámak alávptett ered méoytrtei Mily mmaze táveaik a gyakorlat, gs elvi klretelméeyaktél! At érettségi szabályzatban moat ia benae vau .nak amk a szép eszmék; a vizsgáUi gvfaim pedig ugyanaz a meckaníkutgii-korlat, melytói elvben annyira szörntfi kédüalt. A asabályutok homlokzatát as ily elwk nagyon díszítik, de diaztté^néi egyébre oe métgáhmk. FótgaigH^ük aa év (végéit a régi mámora tapaszta a tok nj kiadását viartk kitt éa végre kénytelenek beletörődni sorsakba, meit jól tolják, bogy a milyen a Unit a . olyan u érettségi vizsgálat, a mia aem-miféle szabályzat a vtlagee nem vái-tozutbat. Kémelyek amaz általánm elv* kel oly kép takarják konkrété alkelmar hatókká ten^ hogy itteghaiározzáji azokat a tantárgyakat, részben még e laniárgyeknan elért [\'gyákérioitiágot is, melyek a< érettxém viugálai körébe tartinnak. A ••• iirasaggl lléaen majdnem t»tiomAl<api>tbt befedték a kóiukialáat minlaatmt azzal a* kéréfkef, hqgy ar áretuégi tantárr.vak sráioátlnégyre szóiitsa meg, a gyainá-zinmba magyana. latiara. mathmatikara t magykr histérlára, a reáliskolában ma gjarra, németié, maihematikára s firkára. A* srgtimentpin az volt, kogy ezek a legfontosabb tárgjak a ha majd csak etek bél vizsgálnak az éretaésin, akkor aj tanitáa ^ol) pontja ie laamu-lassan ezekbe fog átbelyezkedni a a tanulók tanulságos megterhelése a sok tantárgyg;»I véget áig érni. Ha nem cmlódnnk, a ftlakezeli fókatóságok ia a tisagálaii tauiárgynk megszorításában fogják hajaiok panocaeájAt keresni A kezdőt úgyis meg van : egyes középiskolai tantárgyak moit ftii az léi etaégi vizsgálat tárgyai s ig.-n elterjedi az a nézet, bog) a további megszorítás alaposabbakká a czélgiei&b bekké tmzi majd éieuégi vizsgálatainkat. Diaonyoé aa, hogy a lanaiókra néne könnyeljbek lesznek, csakhogy azt a célt még belkesebben érhet iQk el, ba aséreu aégíeket egészen bettQnteijlk. — Ha pedig akt nem akerjnk, akkor a vim gálatl tUtárgyak megszorításával énjbi ítéletet mondánk középiskolai ok falasunkról. — Ha valamely tantárgyi ni, melyet tttnitoittin^ a vizsgálaton kátdéu nem intézhetlek a tánalókoz, ez anmit, tea, krjgy áem fanilottnk jdl ezt a tárgyat a aaért kérdezni eem szabad belök Mi a ktköabaég a foatoe ée aem kéoBo, as ia II AH. ka állam vooetooége amg föa hát ki volt a tafojdaeképoai •Ölt ki. ionban, fájdalom, hagy már KmOtöt la i la^illmikh ée bgjokbviaa gálébbé — a 1 éiaiién. sálján lovfi p< eaél pedig oénrtloa áe ária- lyat gaedája ia annyira mratat! éa kitlata trtk^ vali. i --------U- - -U1^ beif-aekf még mogáa takáeára la A lati oll övetfjét ugyan ki am adt- \| bojárért Lad^ hallék, 8olyma\|ay drm vagyonát eaoobao « a fiPeJta eemamgodotáivüM lém madár mégia b«ttlátogatta volaa It a mikor oaak akwrtaq m^rra-piraf áBJííai mindig nyitva I voltak. MiHaliitf, ^oamaa: ketogoégo alatl miadea pillanatban nála termett, a fcobájá \' bao agám otjjioo tgláji^ ajagáL M.ker a derék. pAtert oltaffrtlék, s hagyatékát faivatiék, a beteg ágya aku agy pát Bijamél ia taliliak, maly nujdnam aairig í#ve volt juanyokkal. A megijedt pátsrek aoonaal jklentéat lettek, o aa agyao víaogálé biré eoak hamar kideríletto a do og áUáoAL Aa kraayokat a marka, a kmeatár nyitott km abtoketo ál egyeaklal lepdeaia ki, e málttjotla gaedája mkéjába. A klee»-tár ablakait vaalag reatéfyek »tdiék, alet\'ek pvdig fblypat két katona lr járkált, miadea aggály aimü nyitva hagyhatták mfaAl a Íaíaé máil\'jjskil Igy df Ali ki fiolymmy Dávid ár«al iaaaéga Da^mm ka koeaaJe>* aa ajké revi deált per ejmál edm— de éWát aam. Mammyfi ebből a monda, meaeyí m igaaég, ki Itadaá migmoadaai In egy adom, a hagy kaptam A rejtély kölönöa mádon Egy darál Mata patrrnek, keléaavári qaai hogy eaea aölét már lemondtak dm káteéget kiiáiémédoa magflléglumrth. A derét tanár Valt na ej agyeeeremind kl I 1 a»aalaa, aameoak adót kítflnö áaa omágban imieralai, do MmködáaérA ia kim vek. KAllaeekö léoe abban állati, kegy aaia- daafiya mdH áé Imáayt tartott Volt naki hája, vidrája a iatati India mgaldáaa tganán meglépi éo SÖrtéLt: áa k Bomriletboa állá pia-patar Sortéaymak, a aoarart liánjának kelleti meghalnia, %y, mktynak foldanleaérál aa emkmik, teljem áo aMO- v^áállaiakkél egW gyij ban,\'. a M kadrtrtéaét ákkaa lAlálm, kegy m pv-Oditiaáre kiaér\'rtrt lett. Ikája, larkaaa, boglya, aaar bpdöa bankája, vad keeaája, yí miadaattlo Vádja. Kaokal aii i együtt tartatta egy baa, kai aaak aáhodeo jártak kaliak, aélktt, hogy Ogj awUt hántották eolaa. A aairayea É még M le iipfc<dkat\'ak kalandok re, ee «leééa vdojen méadoy)aáa^ aal\'ak. Io Altatak aladoyé\|ae ámaértáfc e aaa eadák gnadé\|ke\|, kAUiima a OOnrtia, m hmm tatiéipuk mm M a Mifia arejéréK giafiilliiéli Upaettiégérói. iluUttOi mé niiHyk yt kéréeaeil : fUHÉ e oly taatifirgyM a kMfhlilai ektatásbat, Mréyal • tUfagfiat nmeártl, « geaénl-iMéK am kéfMit i máveüelg kér él im wümAuíi y H« vsaaM. iklw el \'4Ü M ii miyit Ui uiucaaaM ily teáiért) ak. máf j^gsi tárjak ki őket elééi a rltagéleiket. améyaM eaéije ki ktttle. kety ea egt\'M sstkségamkaek -nrsém m^reékéréékre mily erével eyttoikaeik a Mk fiiénlkoéáM ? EJ-mmjék hó ííiím rántom annak, a «it tamt alltak, mm lakéi u érettségi vteegeki iá-gye; áe Mly joggal tárjak ki iuuhii a fé marotokét, metyekkél m rgyre tantárgyak a taaaléiiak aat a eekat ha-g-naitt általáaM mévéllaégét gyé-rafitatiék? RtieiaerjAk, kagy a IMf iaketol tHéiéafceii ogéas tárgyak le vaatak, Mehak" e késépieéelákkea nincs/ meg ji aa áltálénál iMduUuféelh, kegy a ueaiá mlreltoégéeefc atalti eleptákéjét \|tyil\'«^«faAk, Melyek takákk más táfgyek Wv< satuikén. kw")M an^liemi i kiejt , dofiaégok, regy kámwgak mátelátkéei lonomk Hhjm, ka esőket kizárjuk aa étll«l\|t ilufi tárgyainak earékél Beék •ár Mrgtetiék kéiilae^gthil De iiyea a g) mnatteMhaa áa a tráiukollbau legfeljebb 2 iai); aaally joggal léfjtk W é télps íke^f Kémelyek pl. eat kilátják, kegy a aráukolui eretteégia aa vigéglljak mind j \| $01 mpdaiu idegra ■)elvet. IIlévt M? Vilé#M« Mák aiéit m, mert ea egyikei mm laaiikeijak fél. Da ahkar m Ii tu-miauk IgéerM ke»«ié kiváaeág ar, bugy e gymaaiami éra t égie M lagyM magyaikél lei lei a veié lifiaketi íordíláá IImmI m? Veg) tódnak a léaaláb mii gyeikéi Itiitia forditéni alkar követeljék e Ikéiléoi: «eg\| mm iádnak, akkor ima klváMég ait jetaitl. kagy a latia ayalv taiéláM lyMeaeiaMakkM nagyon kanjai-lati, a mara remáey un, kegy valaká teméi feioMalkadták , Kééig pMMtán ai éritflaégl Tiaagélát lénírmduu eifljeli\'ik ezempoiMjából eaé* Mleafc. Ai\'drmefigi vbsgéfaiatl ama* kM még Máa gyakorié ti caétje i« vaa, Métljak ki nyiken i állami ekeéraéN M kéeéa«eknlel oktatéinak, Ui néni pndnán a fetokrsatl iskolára gaaéolaiikt •Ifáen káaéptUitoléis énjlk aat ei élvet* A tMérkatilei e» érettségi eiagáletat aagy tubám itia«( ad Mtkéééaéitfl, el éltemnek ei iakula kétéa klvftl éllé képi fi«-4óia eláll. Et anm palieaie, hbm» i«hald Intéakeéáo a kéaéptakaisi eklatM eataiéum Al állaMi képiMld követe \|#n klvéMégai, kárééeei nem taketll ju\|i a mell baa elkéveleU tóbáhlt, áé •taeli\'áaal MalftlkeiMk i Jéváré Lamma kár, la fuljllMii idamai a léaáptekeli ama faladatok mrnit, M Iy4ei ei áreltédgl vingálaté* (telje! tfnle krjl. Aaért kitömi at oii^Uft}QléiÍ kép rloalák ama OMllteit ktváBaéga a aégy kt<Mélt tMtárgy javáaak eMMpoatjákéi, de aaaái téeinokk e Maildaéttakrv aéive. Hiáka mtadják, kagy a tékkl laolérgyak ae aaeiálytaagáleuik társai e leért mm fogaak kárt mivaévai í I ki am feltl meg koldllk, ne koceámak érettté gli^, Tkmtébaa m igea ptéiiikHIe, é gyMérinkot pedig «ii lm i kivükM^ mékyat kegy a lárgyik laaliáM kanyalf l\|ij) íwg, már aaért K éMh a Unalók il kéimfck iMUmaágnt (ágnak aekl lédjdMitaai. Ha eéétg am érilak el heáull légy eraéMényt, aaka • ilMgélil (iájáéi raUak, matalmég eankélyakkeé regank riértl, mlroi agy mm i Tiaagálet tlrjgyai Kom é»anmlbke ea éretieég)l viMgáiat kéraieimé}* által a taaltáé amiénél a Unkédéli Mat a kévmlméayeá élté1 é taaltáeaak mégk foljlon emnl kéáíl Mltvaaelét ismtét leadhaaimit JekAkk meteém a Mikéi)Mtamk aéaaely atéya még egy térig kélt fceté, akm ai Iga /kikMMkéiéeéarl alját végjak aééeé* Hff ^íáka megnlateMdjék i A ll«térgyak rMpa>tnaitám a ml«tk jaléaá, metylfei e kérééa mtguiiáaéu Hrv éaéMv A rakM tailárgvel égy-égt nmM kéfiiaai ik a adaéék tanaiéná kegy a inafart tárgyamé leawflgtéaéi áiiéÉja. A mi § fMédiikii kéiy« a I k«aá»aágkan jagaagH, M timkéi HM kir;aa«i a jalratéaé>g^» mfrfl mW takt^aitiMik A mét fNÜg e \|Méillllll «AéMk e ktkáMMÉ, kéff éá IÉMÉ tié^éléUMi égémM MÜ kifii edM éM kaljUkmi \| ftfiMMM m\| kéféaák A tanaéi0éft kimyM pjÉjÉ é mnétaiM mM«ím I .Mf lift lé MNt, aMlyek f#«Méfll9é NmmM. éiilit\|\|lilJÉk I tataiéi aakMtaá é j\| ür ál H\'megtér tdakntik, kegv « kéráéeek melyeket agy eaoport tárgynikéi kap! j kimy<« beitd éeueflggéakM tannak, egy máma i De kéretalalak est aa alábbit aem mkad e aaek félrelímerík aklaép iakalai aautée mivniá\', kik aat akire-talált lekotaégeeank g pigaalinek tartják. Ke ftiejtalk, kogy a ladaeUayak keled Heaeoftfgéiéoik kimoiatáaa, a tudomány ok readmme, a tudományok taáa-■áaya mai aapig abeaaiat ideál,aemcaak u iakalára adave aa; • ae (elejtalk, kegy még ka majd est as ideált elértik ie, miaéaa todomáajaak meglesz a auga éaálléaéga, a auga isjátiágoe ntjs, meg-Im a mgs goodolkodáss la, a ép ea tmi a kftléekéed tadamáayokat oly baaoaafcká a kfiiépiekolákaa, mert a gaédalkodáat aok Mái gyakorolják a eéslk. Minden eaacret eoat Uroayitja a néie-tat A matkamai lka ée fisikn agynnc-ak áeaseíilaaé. De a midőn a fizikai valamely ■ el bem, tálalt alkalmaz, aem a maik. tétel érdekli, kaam a fizikai, mélynek érdekében él a matkeautikával mege sje likai mezőit matb. tétel a metkematikára aéava nagyon alárendelt leket; é mtkem éa fizikai goédelkodáa, még pedig aemeook a kftfépixknlábuu, marékra elét egymáitdl. Ugyeaoa áll a geográfiára a hiatdriára. A história rám rtt! a gtagraAára, da aaért a kattá még morékén ktHakésd kéri ladomány in, aa egyik krméaiati a másik miieaú tudomány. Még a kllénkésé nyelvek irodai* mára la alkalmazhatjuk ez elvet, habár IU legalákk a taaaMgiie émiaboannlitás-aak aémi köre ayiok Mg, a minek eeak as áll aljában, kegy a nem teli irodáimban a szellemi mákééés legaa-mmbb nyilatkozataival kaliáiag foglal-kaskeltnk, mig as Idegen irodalmak baa é lyélvi Békémének legyőzése egyik fő-csélja a ^égépMkolal oktatámsk, aa Ira* dalom megtenfjéM eaak a caél elérése ntán kévatkaikfiik. Egy eaával; éz mii* lett aéaetaek ne tnlajdoiiiuonk talságoe ÍMteMégoi. Negyet kelyem IgyelmaateiMk bataiaéel ana,; kegy u Mkelar oki a iáéban agyetértálng niuködjfiiik j aat ia ja* gnaan kévetrlik, kogy a hol S kftlép l»kaiákaa le é tudumányok éilutkezési pantakst mtalnsk, ankét ne beayagoljuk el, mert klesaa erre aa egy világra, I ura as agy ont kori életre vnaatkoaik minden tnaaJáanak: de aa kivédjék télink aat, kagy kolmi mretmaégve eszmetársnlái argiteégével erének erejével aa egyaa eMptrtak tantáfgyalkál fiaasellggó kér* áéarkat inlétzOnk n tanulókhoz. A kik eat kivániák, eaakal fOInólíljok, fillltss* Mk éenn minden csoportból 10 valékaa éamrflggá kérdéssort • mrgksjloak elft-lAk. Jekk lm, ka megmrsdank a mel MH lp»gf«e»\|ianlé jót éitie ai rgjea iudumányokai, mindegyiket a mega 19-vlétaHtéeéken ée OMteflggdeéhrn 8 M át vasat beneftakét a kéréés pozitív tár gyafására t Őe^ysn ■ taft «iregáljnnk az éreiieégl vkafálatnn. Srrál logkéselekk aksmnk szólani. KUlönfélélc. » CMalatt Paele bkaoraa áal* méréoMlek anép jelét adá taHáaee éfM mának. Midin mail voaéraep n Mai teaaplem kea káé aaép latin éneket eilodolt. OyMyért lieete trUUJ mag\'ipl bétáét gyakoroltak, a ne^yaaáma inieltígaea kaoéaeég maglapetra lett valóban elragadó blbájee hangja étnL Saneakem Mamáé fátékoayeaáli hafn-Mayának látogaiéaéra o kotyM ie iaUdvjak a t bliláiig figyelmét, ritka mlélvMotkM éagaob réeaueéini n mafjnleaeaálk. — Beagvemay. Oaaima Paala énMéréaa amit a aagy kaaknei kiadaénavell egyeaiM vélaaatméeiya anaeeaaaéa ralt agy kaagveraMy aééma MIgnyMhatni, lkáíiily Hlkaa, Bank Jáaaa, Oiop Kral» liiankitg Adám éa Taknly Yikm eeak Ma btara-mékéáÓM BoHett IMI évi okiékor Hét m 9áimy Seama* ÍMi mllii tartatik Mflgj. A m jöradelem a klededaeváU ngya-aMH Javára loadmift — Halyérakt Tém léeaaék 1 At 50 Ír, eénaeék I kmaü jegy 10 kr, MilkiH keHpH é<j St kr, fWék iWve Ü Ív MMáailliak ktml* MM ak ée IklOfttag ayegtémni- eek. Jegyek #ta vákkoiéb a hiifiiaiieill ogyoMWt aéáermaoi i léalpüm titkári kaéi\|)lkM Mfaak ár k tk apéMtáraái. Iné* \| árékor laag«»raaay Mit tétM énekli kél T arl) edendi e a agyatlan .jótékony anéla UagjrwaMyá Li réaavétaka tiaatabttal iaftivj uk á mfipárllé klolailg ágyalmér. A bÍMtteég. ttfiedki Lat: I ) Hyitány Bieoai-bél fWgnér Biokar iái, négykéare nongaráa nMeájik BMhitaky kikaa ea Rmaberg Ádám arak B) feemtalír! áa OavaÜaa Luciából Donia. M énekli Qanáaaa hala ura. I) A baa rv«a-nyakH j baamr isiik oa költemény, Mavni a \'al aa-ral 1 kbaly Viklor ur. 4) Népdal átralek uMgnr éa eledjaOUop Efal ur. 6) Cajaiina Ördög Eobertfil Mayarkeertll, iCaiiaaa Paoja uráé fi) Dal MigMn-knMM A téUánakk Raakitaky Máa tevar (BakiraoaMBaai) Abt f. tfil énekli OaaiaM pJala urnfi. Aa énekaeé- véaanl Jáaaa aHnáfianlaHÍ a songorakuéretet Uöok ur amklali ! aereg eieoa ia ayüvdaiiá nkk laiM hnaatl f tvednl létegatáa. A helybeli\'Má-der-alMai kadodfivié intésetoek tegaapta d. n. órák baja igM kedvje reeAégn vek. A\'jjalenleg várárankbnn idtad éMkmfivénenl (tbniaaa Pnalia, „ki nkiaáejak ártatlankirékaL mintegy máafé órát idleéti kaUgatva akiediéik aaa-batoa Laavalaiát éa jé magyar aamaté gyorrnak dalea«k ékei, éa kedvtelve néné aaapró élénk táraaajátákát. Kiváló tétaaéaét akker, midén „Kedvm vaadág anat bdvöalöveraet Hoeb fiéaddr 6 éeae ovodai növendék: moadá. — Valamint Brdódy Aladár 3 évee kia fiuoaka ki eek alma, a aok körte* eaiml fiam vareeö maagl hangon moadá el. Mely kie veraoa oly. éléakaa hatatlak a kedvne mfi* véesaé gyöngéd aaivdre^lhagy höanyeneu m ér * áa haiéM alatt Eaak u\'án megköaBánte n neJálfi ^rnéhntUn baagahaát.. Kiváova, begy daegyéafilat midy fly hnméaaa iaiémnéayt pártfégnl, jováhbrá ia virágaanék. még aaek leat lemnék bneaé, kegy a k ad vaa mé véeenlt ae latan iaaká lartaa meg 1 fi igy miat mi K fi la Mraon meg minket aaivea jó ediékébkn. U ■Étmml Bár naé4n anirrnl; da UjvoMoea kell lelaóbb paranca folytán e váródból, Melyaok \'iértelmiaigéhm annyikéi-leanod emlék héti kn idl ravideége nemM-gadé, kogy aaaaaélpaaM vekeeaok kántál min-daa i^aarlee»tH JI Aé a lapaaatalt aaivélyaa játi dplai, mai) b^u réeaaaOlai aanraceaém valt baráiMm ép iamarfliaim rémárfil, — kölelee aágammé ia»ák, kégy nyilváaM o\'oo „latM veledfret «oad;«k Aa élet íoly tonoa kflada lam. I>e legyenek i kitdalmoim bár mily efó-erk : a vár de nemeakeblfi polgáreégánnk irán tnm cai<uaitntt kitép laté eiéaékMyaége, mia-•léktmbae marad. Fogadják oaivélyn li mai ák i Ml al alamat, mnlylyel ara lak li^Mafifijtp Dr. TomoaányL éaae íjélynep levén,! ESI lanáOaáaak ia aMgjin aüvaliatt. I peatai Kral Markit Alaé géke (i t-latváa király aapi jövedelme IS frt. Iá kr. Nagy Kanisea ráma y alap jnvérn kéeaa- — njagikéa. Hajak Jóoeel kir. lant a! Mpoktaa jegyet váltott Oraaner ny. tlanűnnó kájM leánya, Oraaner n kieMaaM^ayah tani(( leail let Haá\| láekM) Batévat A. A eek Megy el áll. leadrai járfte tanjióköra pkÜgérí fin iskola kolyiaé-oki. 26 én l e. II árukor íjjjéet tart. - Tárgyak: gyakorlati taaiiM areln a peg. lobi L oeeiályánen a larmé-ija köréből, ÍL) Aa nanlatUa aápwkeia tanérM rendje lárgyában bírálati jelMlée. 5.) Mily Mjeáohnl áMeietet adljal (jéráai ké rénk fa) m imiiÍIü ée bét tanítóval ellátóit i ipUkoTa la MlyM fekmtlai ? 4) A baamálatkaa lorl )lakelakéa\|vak menoyiban tják aa a. a. kameai iimaretak Inai (j. kévénk egy ée kát Maitávnl hívé ftphkoléibas)! Aj A eogélypéaalári aoakály tt Igya. 6.) A< tanítói ayngdijtörvény ravia éjének kévdáea. AkáLnaévn nktnbnr 1-án 1881 Irányi Andor járáa tnakákérí \'JI rV — A BtliMllgJ rt \'"Tr 7\'\'-gJ-" Mg fnkkda nlkfáé ar által 1d9H. aa. a. klrewmfi [á\'iraí Méelaiotit A Megyei kén-maana éa ailpliliiiil egy fcinMilii aéava a Matyi hUéiMMia által megfilepüeU évi IMártUI ÜMill Myé évi ekleker\|ké végérái jMvéé, ea é^arnkM » kéemaakaáem-pa\'aeaak aa gyei\' kteeégakkal iéréenakiat évi ihtnkmju lí-tfil eklekarliéll-ig élag leenU Me\|iartáaái MMaaol elrea-AoIm , léelr haifinila bett n oomputui aa éama jáiééi aaéklalyakea, a Megye által rálM éeN J álkikuB kélM Wkárt féráai M AéégyoMl tág tralMt. tevékké a k\'ir.épité Urajsi IjkpÉt tagjának, a jéráai Mal\|kkkáMlk, vaéamml M MMIrnkfaloaek paoégi él^éijékMk keokMjenétől a I UMi kélvnapeket fog ang- ée k t,>i aMMkm r-étMmeaamb k-jjSpíSi Nagy Kaaáaaa réraifikL ; okteber. hó 19áe Tapnleaáa, Hováa, Oáktoroyán; PertetM j okteber IQAa Leteiyén; október 8(-én Keeatbelyan ée Atoé Lkdváu. Béeaeferfi kiváló Mlyt %ktetvén aérn, kegy aaM megtartandó jéráai aempameek eredménye laka-tfilag magé baa foglalja agylalál annak iga-eeláaát, váljon a letolt köemuuka ávbM togknateaiiott ulépitéaj eredmény ée m unnak aaklaléaára hivatott kénagok tevékMyaégi mergalma éa mkera mligM e avagy naaa, tértéat-e e ráaalwn a köalakadéa érdekét eértl iaéokalailae háttamaradáa? valamint-kegy má^elfil eaen eaéyumaakaak aa agyaa járáaok vidéki klaéíJgalmi ée köalakedáii legfőbb érdekei mogvlatéaára igen esélaaertl alkalma haaanáitnaeéU fiai \'mm Uwndfik áa munkálniuk magállapitáaára ée javaalatka haaatalára m, melyük m illaté járáeaak indokolt káalakedéai mkfgébm képmt aa aaac compa<a«uk »lapján áanaélklandé ltóé- évi aeegyei klamaaka kaamtámak éa uiéptiéoaati kélmégalliráayaatank WvaaatébM ieivaoadók rolnáoak : — a kotla ooél valáaitbaláaa tekiutotébfil kmnlnmtetee timtalaital fordulok urnaégadhea, mint magválaMlott jéráai ntfolégyelfibön aaM Mkéréaaaunel, kngy aa érintett jéráai aumpatM aikarea aaagtartáeá\' kM aagy bem réaavéLléval járulni éa hnt-haiéa köSremfiködéeel állal aaaak fentebb jelnett köakaasau eafilja eléréaét miadké^ iiánybnn butoailant aSiveekedjék. Zala Eger aaegM 1885. évi Október hó 5-éu Svnelito Bead a. k. afiapáa. — AáeBátyek. A magyar-országi tani tők érraaáza alapjáhgzZsls megye lelkei tauitóiJközOl ojabban követ kezd adományok a ajánlatok folytak be: Bozmer ftezső a nwni járáaklr tagjai közt 6 frt 40 krt Herasztovicb Károly Jóssaf novai, Géatdi készpénzt gyljifitt; wécslszigeti, Lóky Endre náptádfai Martiamvia Ferencz tárnoki és öveges Aatal pákai toaiták Irtat, Begyei/Károly ajánlott lel. \\Av)elset\|t eaél rdoig9S66 frt alappal bir. 10- 10évre l-l pedig 5 évre 6 írtot — Budapet tonvidéki kér" tiaztv lettek. ElLfik: 8oi Keaiváról Somogyi nfik : Krób Kérd Krób Pál teajell Wrlazfrld Jeuó, lój mos, eljrgyiá: Ulm nok: Kopili llrmér Dezné, ifityvláinoki Bok Lajos, kéznsgy ten székelő .Bala-arldi n kivetkezik ogyi Ede (Nagy Hearik fia ) AJel-(Zala Egerssegről fia.) Titkár: gysó: Sümegi Vilin Mihály, péaztár-ellenór: Weiazfeld k : Poilák Jómf, : Boday Jánoa llélo — Fegyver tar lék figyelmébe. A péMégymieimter n mgyrrrek bajilanléeéaa a batáridót október bó végéig megheaaaabbi tolta. A be nem jelmJlIk n knlándfi meg nem tartáaa eeetéa a tfrvéay aaigorával fog-nak béatatletni. — A ttáafMoktm. Nagy György valt kormáaybiaioa a íélmerült gyanaátáeek folytán vimgé Intól kért maga oUm e e kérvényét már be ta nyújtotta a kormányboa. - Itt ■ipÉhl<lll\|l tagak. Eddigi k öaüemény éinktlaa fdlylnlóUg kéoél* hétjflk, hegy AhóLéldváá Bnjée Mihály, fitiriing Antul ée BktMim Imre. Taraiaekéa Kntaoth Mélyét, gkafay látván éa Kaim Gyula, OmaningM léa Pál, Bevmnnn Iaaaa, Lentiben Dr. Mnngin Káfoiy, Banlanevim Jóeart Bekeán Patrik GyUla, Balagh Emil éa Gálos Pál, Kia Komáromban Méáaároe Antul, Faraneay Jéaia, Dabeaey Imre éa Uj\| Jéami vélamlatlM- mag. - Taa CankéM (tadakevita Jóeeaf) Béoabaa hunyt el, Arjának bnOéto falói kétely támadt, ae érdabbe>\| n .Pápai Lapok bon* nlvarnak : Sjeinir Anul épitéaa nraak fia, 8teinar, Hugó báeeváraei áp>Oan (Lakik Wien, IL JefoMrO— 17.) beaeé barát-aágban levén Toe Onjikiaael, bnlelénUlá-lánnk hírére naaatal Ihlkeneéeérn indult o mldlá mm ártoaülel kapta, begy m albunyt; iré kihtaéi a\|ár ijgyiil kéekárháa kalottoa bánéba aaáDHaleil, eéeiiililt és a baliák temkek\|ébH kereeto l\|l \|áráijat hakMMét éa magloM e llpliikol tm km. 6 neaaaaak ekkelyél tadjo, de még m éraekepereéjéi Báré kuleeot ia kagyi lakea agy ka anaaaal magbalt, jOáU Jáaaa karkakfléai v tai lakot a arilágy i ardfibM agyonverve találtatott meg j egy bakaai méaaérnt legény t n körmendi hegyaljjka öaeaeaaurkáltak,\' péa-eétfil aaagieaatoUák. Kgy aráeai aaalgálé leány\' nkt 9 én a.Balátéahan élto magát, eaak kulláját fogták mái ku — Mk Fereaea Megyénk nugyn a»Qlőttjének ina aktoker lt-én raa aelletée napja. Fmmalémipataél fogva óbujunknak adunk kifejee&t, njka miellbb érvényeait-totnék egy további képriaelói baláraaat, mely aeeriat a aagy kanisaai Mgymaeaum falába egy emlékké kélyeatelaák, hogy a dioafillt íérfiu két évet itt töltött tanuló kúrában. — A kalalUMrtdl telratoié agylet megkaadette mfiködéaéi. Segatdy Irtván ref. leikém áa Kéld J W knjéaknpitány mint mfimnki intéáfik veaaik át a aaólóter-méat. Aa egyleti élnöke ilj. Gráf KagUnob látván. * — lálamtgyr köaigaigatáai biaott •ága akt 9-én Qláat tartott, melyben tudomásul vétetett a nagy-knniaaai iar. kllCa árvatár magvaBamérel a váróéiba történt benlvaaatáaa. Aa tar. temelóoek aaagnagyob- I bitáaa ellen b««dolt kérvény e a déli vaaut* I társatágnak dAattetalt Aa adó felaaóllamláai biaotUég batároMlai ellen íalénett iellebbeaé* •ak tárgyaltaivá, helyben hegy attak a folmólamláni biufttaág által megállepitotl leaoagek, mi elléti\' ea alóadó iámét lellebbe-I aéat jelentett be. E lellabkaaátaket illetőleg érdekeinek tarttuk elfiooralai, kegy mennyit javaealt mindegyiknél n péaaflgyi bistoa, mit \| Állapított meg a kivall biaottaág, mit aa adófoltaólamláai piaottaág, a mily Bemagia ntigáaia ial n kiaoatéri aHadó. Ugyanit 8ebwarea éa T^ubor n.-kamatai caégnél a pénalgyi biatoaí 800 irtot javaao\|t, adóki-\| vaté biaottaág 500 irtot állapitolt meg, a fetauóiamláai biaoiuég 650 frtal, kieoatári alfiadó 4551 frtol. Koeaabarg éa Watitob nagy-kan\'iaaai onégnél béaaégyi bialM 600 frtol, \' adókivelfi biaoiitég 300 frtol, !eaaóllamlá»i b.»oti»ág 450 frtol, kiitcatári alfiadó 1511 frt. 75 krt. 8aatlrr Mór o^hlorayai kereakadfi-néi pénupi biaioa 850 frtet. kitató biaottaág 110 frtet, f-ltaólnmláai b. 265 lrtol, kiaoatéri képviaeló 405 frM. Mayer htIámon oták loruyai kernakedóbél péoaOgyi bitseaSM Irt 84 krt, adóki valój b. 48 lrl 88 kr, adófal aaó\'amlá»i b. 130 irtot, kiuuaiári alfiadó 889 frt fid kr. Banedikt Ede oták tornyai kereekadónál pénalgyi bitioa nam jarnaall aemmit, valamint m adákivetó bixoltaág aem, adóíelaaólamláti hiiwitaág 100 Irtot, kinotlári előadd 893 fit 971 krt. Löbl Móricé oták-torayní karoakedfiéél aoókirelfi b. 14 frtol, folaaélamléai biaetaég 60 Irtot, kioeatári •lóadó 216 frt Ujkrt, Enoieorr Frigyétnél Nagy Kaniuán pmégyi biaioa 800 firtoi, kiveti biaettaég 12é friol, íelaxólamláai biaolt-tág 160 frtol, kiucatéri alfiadó 250 frtet Pellák ée W. n.\'kLninaei méguél pénallgyi bwloa 800 frtnt, aaékivetfi h. 119 irtot, fel-asólamlési b. Sfid frtnt, kineatári előadó 800 firtot • — Klatréaéa. Hrigevma Lejoe aaéMgyakeraokot naeproai pánalgyigaagaló-•ág a Itpolcaai adóhlvatalhoa VJ. nant adé-liaatté nevette ki. - PaHMgMllékaa n halatlégeiéM klteloofivé látták, Jég padig agy, begy nmely hahleeteket annak liélramaradoltai fllemetni kívánnák, aaoa holUartekot II év malva eV Aidbfil kiáaaák áe pentán égetik el I— \| \\ — A imXafigaa borgyártéa ögy á bM leeadd törvénykeaééí mláakadde egyik lagégetlbb atmaaigapdeaégi ákejtáe levén, aa m a tárgyban al\|oUndó törvényjavaalat iránti lárgynléenk kiadatöket vették. — A alkljhlll ajra mélyeaM mfiködni kendőnek l mind Ifibb dolgot oéaok m aram raadfireégaM. SéréM .történnek ok fogaláeek magaa ájléan egyének klvékén. A leguiabban ellagetiak klet rnn Naekon kir-nevea irdal ia fmLbál, ki inialiala praa-lamatiók forgaioMbá boealnlávnl vééehaim o Smbériába aaémlakltt. - Imslhelyrél értmkik lapnakat, kegy jfiffi vaeáraaf dáLiáá na ettoni elveeá-kér kelyieéglkM Drv (Lapp VttaaM gyma. igargaié WolvMéat ^rt Oaéma .Ua-dM éa magyékea. Vitae Cafe Jém Kik lagmk tikbal edéoal! I A pá\'inkn ivék á ikiiótal. let a gyára aekou Vaaéik aaeg m aorhan a meeaaáé ,reformja* állal, ti A áekéayeék, Uk a BMuepehum ^relerJjk1 által voMMaek eáé iH t. A Hvérna pélgérai, n Ifiráml ndá* beoeléa államivá léMe áilal. i A vmaofé ifibe lalejdomtiá4 kik I éoMi^ttáodérni fognak ttbiiim^ aa éhiléaai jövedelmi pót adó olyatén fcJmfiaééM ékek kegy Maiéi n Mé ée káeWtok blitiamákl Aa IpeiMek Mnyi - iáewk ü-í bot, Ai Irkatok! .Kibír martat o fcahokataetge-tán (Kelet Seibárte) sámliéit Mik bM), be veJtmelytk M\| iker llaí, e oalaééUt bejeMi e Mtgveiéoek Kt- gt-tái nját Mátéai laenut váJaeat •0 filétek fclnlgii li bárom napra éledje wtt, — He e fotnég liw tlwywill — liiyébm Phtn eoignt, o Wyó mbdkél pertjáa negynert linjplim Ipiiheolaak eeeánl mUlheelk, molyok n Utm mmitíf a Wgttbb érdeklldá* igénybe A enentály iifjen oigyiééH íjin fakaat\'k • htynnlál, de kaflmn earkea jopai «ár táróiról lát Utók. Ee esvgéaa NU kgkbk«Ml tanafertoti emlékei kOol lei jónk tfé9, három up melre jaieaikaelk a . éa u »gjpfomi iNfMpitM m4» rab a fcltgyeMJoél* oU aaiBa btntoiáaöl HU vágatnak fél, ekkor \|gy máatk aét kap - így megy u, míg e Kotóoia •li tagja bee tart Bat aeveaik aaiáe .fttgjilk báiaiaág\' aak Dióhéj » totgeree Bgy Dre-»ar »<-« B aagol kaptáit vaiárnap Dover ból át >kart kdei a la Manci* cntornán egy táját találmánya taligával, moly ki tol\'* állHra e k^Ioeí laageréaarti tár* lat ml E kátráayee véanabél kéullt ladik hat láb tiwi, aágy láb aaMea ál tág kivel) k mély ; evmé í helyett két iái vártádéból faragott le pátié kerék vaa té alkalmim -H MUorj t kapitány keletit « bolond wdare üjgetl éa elragadták a ladikot Fraacaloenalg felé. Mindenki el nmet fok hitte a vakmeré rmberi. Három nip melvf e»mkee a gudvial látót) eál, tiieokéi ménfőidre kevertél, egy kaláerbéike angmeatotte h kepitáft)t, kl már (élig <aogéermedro kepofgntt ladikjában. leealeáguk pHáéaya Mareite Bej iperk oóáaa éa teiá Pen alkirály klknOoágleek tlelil U, b< gy e •MÉlály aa abbe Meit Faltebok k«a fhéi tói lati üntitra áe igy ea egén épitáiéojt aradali elekjében lel HU kévaoei. leteli oétkel tehet entnl, hegy .ka aa edfei pepoég mrtuiAe wkliMTil ma mflUeee tat árjaikéi, hogy a Nilvllgy e)Bs£U jjrton oégenek a\|ra aaolgáJjon, minden k mindn HMalatti bol)iilgol, minden Így találná kméi, abegy am 1600 évlolfti kagjá el. Ataélkel, begy egy kötet kijltwe pélo\'ni In kahelpoeai, toiylatbataák ie ielneég eealgái ellkt merinrtáoi nalOkal eoo* bovniláahia átjár áe e helykégekel, I BIWI • IWIIWB\'mfl. ^Sgfc. • """ nly nkéig reliek mniélyuLtve, a kollámnk gjorma ^ üm9h .latí el le foleji telne, aa egyee tértégek mire oantelv oaeéanirOm jól fontén el! tolhatok iráeUa járté flébrdieke! nteeiieaák, eaélnak fe\'el meg mindn terem, m\| egjne kamara." ■oloaor lorfal ereaj\|áradék k eívlny e 101 ■étben. Feaee Antal eeánMa* aáiin, n bnényeeii yielilgnagiláelgi kOnyr-eilel fiaeke, e mér évekkel éjfelét! kieeief teeeu yefiieayeget átehngálfei ke\'eeer lerial érték! raay\|áraáók küvényl taták. An ér tik pepireken látkod N^ngy eAnpk beigeeollák heg) e lekéntélyie értáh e máMlielwei khatah elldjln^k megáe\'ifcjéaoát klpnei^ a m>olán ee melleik nélkül b»li meg, ea ee áltem kieoMár lete\|deeé\|e e»egy él, Panae pedig még e InMtéi (Hilékfe k alig tafthel Igéeyl, \|ee»t ae értékel a kivetelee M)leégWa vetlek. A eete\|pep\|r értéke kéne-ejeeen emelkedni leg * ttirtéoei miat! e nem egy eejikeeeek»d ■ enlmt^gnlin ennek eeélywl, ha I vette velne amg ee értékei eeemél klié^támie, —. Notmlovol Oáklerayle Bágky frlgo eod ér«ikle lioH memkniei keadte M-f •tledáeeO ee .0dleklfl-ve!. B kedve* enljl le máp eanéH eperetie eMg leeee tlgéen le edNellten kl! eUtadve. LegWbk kdem Am Fióre k. t HM, kl nagyon lm iák , n J* J a Ae ediui erwtAiy Bnrne :.-agy g^nnk volt meolalve, eki epje •ujloiU le e gaeeaa 8eib-t (Typbont)\|lta a boly, melyeo ee ieteleégok viadal fcoaáiéOQ h mely ee áldUk aeiehalja \|ln, e wjfrínt (Tekl) wl! atneveave. aT«tioM bél lett kopt nyakén A t b 0 éa ohbll aa erake E11 •• S mentély nagyon le; már Ptah, ne iljten-cégek Irgliregebbile, Ipilé aet R»k ti^ialiiéra. A Xll\'ik maik ódé e-eléd királyai <\| li Tba\'iaee annak enlgálau küi dl iu\'éakr^ok; igy állóit ea elei épiikrnée, nig ann Plalamáneae alatt Mekaégnaaé .öd #gy u) > agj lempl»me! épiimi. I. Bnergei«e élj en- I nek afleieoiee keedék «gy kiiOnl egydíemi Ipitéan terve eterint, mel)nak nevét e még látható telivel v ea-Puk"-vai Beiftl, hendták a batnlnMM épükraáei, mely aaakhan nek 110 évvel klUbb, plaUatoa OUdyeo (67 K aa n.) alatt lla belafoava. A bét •botnak, mely e beiket eUtt állon, már elttat, de egé»o larelgekbon álleank o íg e Mrkeeflepek (Fjloae), Pharee1, minlel\|eoei I kgylnl)él áhráeeJva. A kepen átUpreiégne I oévaikd^ainnk 1 Perut) l), Me\'yaek háfmát \| e timplem e\|leaar»e!a (Hypoet)!) lejlalii el. Ke ndvntknn keeeliak ee áléoeoi aa UraMelro déM pyilá «0 étket, téri illák c- egWja 44 ée M M ••gát • neteeenrepWn, mp u ijiaieeokaok an iei«n4g émekét a etkog«t etkkMáeái ealeeer ang- g, ^lóeeemok lián, moJjnek 1. éjét tepsii* e nem egleiee e>-g»nll •námba* ,8 ^Inlmne eeelep tartja, kOratkr»k egy 1 araog) Olt ktkOnelg Tkttel H<kea (Pippo) k negiio m«gbedvelti!o magli aelp ee»egl haitién kaag\|áeal. iWtei Károly (XVII l^rtla) Igtee eperatm U»tta»ek »ium ke Mfti, kl BegyeeltOl eolmmknaoer nMg-kaera\|ie4ie e kinmdgei Kedven jle«iaég votl tn^g Te»eeb» (FUmotia.} teleéeeeáak lilegáatiilen jáilka eijfg derpttalgbn terteita mii dvég^g e ékeoe keeOoeéget Vaeámap n tVlina aepke* ImOIi aaéare kialégetl aalnl kleOaelg oüti tainiBeénk igeo éore oaá»ék Matt eaemek — Pimtee — táj tOaaepálydieeeeereek* nek nevroetetik. leotán kivetkedík ee „á lleeéi mii I tej ne* ta piheni tetenilgnk terme" é$ eégv 1 a valódi eeentál/, Raa íeteneégek aiákkel fi.* Se egyetlen Potphyrk«tOmbél áll, milyet már I. Mieiiaiboa honateK Bitibe. Bgy hkebb kelen eeeetéiy Boraeonk volt «aen dve A eaeotély korit kM»b kamerák eernkev iak,r 1 lentel taáe letaeelgak, réemot n tampj >m Igáiét enáaeárn. Todomái yee kdei kaeee v«ot* megnkM, égje. naak eeUn a #U6 a ,henyvH.".Mkniaiée >1 agy «át«H^áa, heg) kit mnHteek elei be) tágly li (Amkoa) eeg)ee,!ieihSee alekitetla 1 gneéa emhee onv\|tt Tikiaéel (Jomile) h4\|ne leeomiéa vett, e TWntei llíkeávaí (teH llat/ll tgaeée llvae tieoé tetták eana ié<. TWul Blrel) kHOnlee Jillimmm e fétiéke&y e gta»ak«\| Mt)oi, 8lgl<ynl (Teréé) Tr«ne>i tiki (Oviae) éa pnlotel (FleOeklp lát) é\'wtnai wieglUeHoti m«r>plkael. (Vek e VlvOne^g ie g\'y lOmegee páHetáOben táneeelte lkot, miM ma, mioleieéok bleo-0\|lee \|g)ekeeei tegoek, kegy megelágvdl eObet le^enen magnyárják- —. k. lenemlvek Bóeeavllgy svegymlUly« e (Laherntoriim), mely b Jyi-végek e ttypaelyl kamlekklébeelmlleheo ak. B termek e belépt jobbjá é eanek. A bel oldnli keOMrábén n királyi, mielltt a tewj km be! anotélyébe lépne, két pop wnteN vk ée ÉMOH eoyig lkai kéeaitiell. A iea\| Om feleire egy edge ée egyen ee kpul vw tok. Velemeoe)! á»J kfteekOfOl lelkilei éa kwlet! ikeéeoleiekkai vek Üdve. Beek loet aa ietonelgal vindetáeak leirlea, a párrara ■etek, me\'yeh n légi Ejgjpmmnek Md>ljae I kaiinhv néave igeo teetiak; további ae Onnepek nepióra ée mán bannlé fetin ok. I En n\'áhhibee tObhi kOel M ven j»g)i rve, iám lenamO kimkiál>tka« ■ngfriiel. ,A I ee év moly nepjaiu oylenáék M an kie naagjm »lrém hol t\'pdel, trokeikiél tlg etáiioodmt ile\|edlek eeánár. Irta fep Deetfl tKimtt k tfünti Odleitnh 4^m>4in ál «oeei gvát ibvgóeh iMn. vAbrárd TtelA liUrftk delet Mit. meraá: TVrn Kárait Jlnt á kvekk" mnI Be^ea BAe. CIAMOX. At eOfli loeiplom ) HMM n lt g(k e«eeá ne ekl eo hnagkoe ome Haol en Oü^e pálmák tél ) e mi«aMM >igo ^iniiiaÉ iiw emm a»4eM ayamm apOMK, mert tMemMmmanilMi me rnbo einM lmmt aÉg t ml 1 gMOMkoAm^ /jomeeenMMá «neoeolp * inniipeA tkgkmk ■> al Mi nme- thoym tkát.k naaifcie, tlfmeO km e^ignlme^meetrntei^,el 1Vá ami^om jk e e»« ^kÉn Ie* ok neTlm\'iw aamlm a. 1 apméi amdk Tumm méoy»kerieek, mel) eepaken eaekatollt jáh le ekotik ee I twíélák bkniyie ftvek mikor OWadék máe Oenepélyee eeolokmé! n tamplam hivltágitáaáre néave k eiaáefk mnhál)aomk neegellapitva. fcéilnit tevijhU mhe ím lei láag etáeei templomok bél (pUdéll DeoderahhálX ^ty alkalmak her a templom hermiatara 11 ok tnkih aeoét ée éteket itledelai, hárftt tm< ée a t. Mteáai egyea mmtaHée peo\' veo kJ>Qwv ée e képéi áOklmtjok e l m^nkrak petieee\'ekeek, .melyek Ivamodéi etlU kmk e Mert kapákéi. Addig, m% a Pelkbek lakhelyeik 11 ti a herei tornák vek kl ea H eeelgáli le M Mám I ivei hiWgntáb kl taádiik kirájá* m Diony^os színkört Athénbe" Dlaijeee klmerkeeetl aeinklránek épi tlne ik Akropolw (téli lejtllée e ItO. 0»ym-p%\| ([>11 (100 K e^) lelt ftgaealha vére ée lOhh niint aaáa óVaa miaka ntln a 111 Otymomdeho* Lrkorg alatt batynve. Enen aailátl épUkeeée indokíui molgáU álliiólag, n haldaái ftbóf IpUetl minbáe >Mtw* entórawinek heemklae,. mely ea Xieehytoe, Kokwe.ée PretinarJ klali vereenj alkalmával MM) mieloiimeOi a Trageadíe Aieehyloe alaül \| falvtrlgeoáaáeak tiiejáenüheiá) ki a kWtéMot remiklíeik elledáeáre aaaak meg-fcleH1 Ipllitet igényelt. fcikedeikeel dolgentak ennek enépitéee ée limitáeée, igy legy valamennyi eeinklr mhiUjAal állót! elol eerhee. Itt, e l.ol Aieekyiea SopUklea ée Eniptdm nlketá ero\|o laaopU llgeegjekk éiadilib, vek ne aeaeee politikai. va\|lá4 áe mlváaai ttot géeapeeiie, keiOnOeaa e Dyleíeei Innepllyok alkalmával, andn n klllifc voraanyoftieh ea eleteágkt. . IA Dyenieei miekár a kOe^pker falja eieláben heépiléeek, ee enjef müknreeollan áe mle romhnláeek álml annyin be lea temetve, mkeetiel e aaiepedépOle! alig néhány moraévánje veit már Iákéit Oeek en IMS. évben knUé meg e kiáeniáeeknt flireek tanár BeeHbbM] ee I Bgyboigá4gáeek áe ea itMni réglweti táiaeWaeh kOaaOahatják, hegy íOOMgeroaég me lefépebban mereát eeiehtke fel lett térre tlhtlifne. ínat valnw>einyi égerig aaiakOr, a Di+ojaeié ie káron \|6ié-ro Oaik. A néeáiér, ni Oijoheelra ée a aeloped épOlotre. A náellér II kOieeaielvéayt képen kOrtlbelOl melynek vágeihee.kevéeeéae^ e<elleki»anek. A kOr kifelé orOe bHkfljlehkel volt aárva áe e aogarnonn emo!k\|dl lléeeerokiifl ee orcheatra kerti LeHpejleeok, mel) utóbbi áriallk lltnl Immo-!aeebb\|oll Mert k\'peeeti. Ae lUa\'ápfliliai Pocoo klbri legneg)obh réai n tvméaeat»e ialeji>e van feilefva ée eaak legmefeob rémemee n)igeaih gjlltéeyklliál kéaalH elapoe. A néallétt 14 tépeaó (o-lac) 18 ke (jonnei) oee^a. KOaépol falem\'áea eem volt í eéoéiéniefc ; emk kelolrl! eyngntra Miiéi lt egy mélea jéila e t^pmleorekee, mnlynek eynmei még meet k taliamnke\'lk. A lápmleet legeUébb emáhee il.\'óook Dk-eak pmotolf márványból; kOeepla e IXeny ooe-popé, geedagee dombovmlvekkel dianitve, 1 kgMpehb la legpempáab válamoinyi A ikrének etOfOtt vei egy kktelyeaá áe eiml kmdve earntkadiek e lépulaereb. Kiáeetáe állal S8 lelt fakérve, a többi vagy jmUlym lett hirieilve, vegy peétg ee Akre-pela kQeápkori erédllée»ihee (olha^nálve. A a Mily homlokeldntén n kéaóbU léméi ker-bat e\| l wokb tpilmieyek, ikmtnlepnetnk aem lett feléUitva. át\'egee ml* miit a néeUér 17 000 embert tnttamgáhe; de oeek e peren bébink k ben ombeé olybá veini eaeieklrt. \| Orebeetn, igy ahogy eet am Iái jak lényeivel, majjdnem igémen n római va\'l; a minpeá faié e Hypookeeion eg) márvány MajtUl áltnl halála pntoli fe kymetii mártáeyayel jknlve, kOnnpén ea egyenee burkolat itmá váMk á\| la ennek kleepén ptnteli Wár^ány iiiebá, melyen kerek mély mélyedte ijúbató. A veléeégei gtr\|g Ikernek kai Ül vek ea áldoeé eltér, a jThyénmi. t min padi épelel (0 teeie) beaa^an ayakaj lekaalk a [néeOjéirel ooemben.l A letarádiányok negf^kkréót eaak akplalekbél jNtetok, melyek eteakán már elyeoayin LwaLtteáfc, bofjy elokn» a klláaltta apiféeipdfieeekokat meghntáreoni vajmi neh%. A» épátot elme gyglvénfklhli m\'edaaaeetre aa T •oánoábál valá Velnmána)! fal eeak \|»aokélj\| voaiogeágn, mi tngndhetlannl annak ■ttlejdnníthaló, hogy en krrdeii l<4lp»iméaiy fából vnlij cnek a MUbbilkevbál (Lyknrgneh nármneemh ea eUpfehjk »iliitáoei. Amit moet j amepad fáWp.^ojéból látnék, még a várnai kokkát Veié. A I gíiklbk (ÓtOdiljji márváe) B)peeheetekkH ne erahnetráke vem-* t bavitheel Mm nlvnehotér kori te A viastti mtnttrtnd. a oelaei gtienk IIá 1 Ipa j lEfiijie e »» • al t * 11 f. 0 * wl t <«< ttai apaO-PI«\|MM I a \'US ! 11 mu ni t\|i 1 táin. itiu >«. « aá-1 kiolML) t á.Tát eleme: 14 ke. 11^41 is telim r 10 aoi ^ át !.« tt • é HW I á M p I * uui 11 tanait m ü tH 4 a 4 0 4a. UH team\' iVaai\' foMle eierknmtl: VANt LAJOtt. TármnérMMt IIOirBAIll tOH KIBDETÉIEH. 4251 ee. tJv. 1881 Árverési hirdetmény kivonat \' -v 1 • i An nid-kedvnl kir. jbíróéig műft tkvt betóaág kMhirré teaai bog) Sooboeeáa Kamiin t; VnLké JókMiné végnhe{ieilnek Herválh Iflrianka f. Tkalen Jéaeoné mint llhni Berválb Jóaaekjogutódja végnhejtáet __. I . A ■ii>l elleni II fct 78 kr. llke keoeaifc le jánilékni iránti végvehejikí Igylkee M ilié laedrai kir, jbkóaég jwHilli Ibi Ttekeenr kleoégbn Cebvl, a ttekeoeen H ee. tj^Vbeo. A I. I—1 eorea. a. tegtali I rleehee Horváth Jóneef nevén áüé él u edá el\|p\|án 439 ktn beoefUt ingntlaeekja n Imrlet 439 Írtban eeennel megállepiteit kiktáHáei elrendelte ée bng) e knnekk m< jolöu tégelenek n 188$ évi november ké 10 ik napjáé déleMttí 10 énkor Titkom klmlgkn a klietgbirá bálánál megtarteeél nyilváeoe árvevéeen a m^állipitilt kikül táll ároo alnl k elegetií fognék. Ártereeni méidékmék Urteeeak m iegetkinek beeeáráaek ,10\|4t vegyk 49 ht\' 90 krt\| kéeepénaben, vegy ee 1881; LZ I, oe. 41 \|ábee jeieett áiiolyemmnl mámitei ée ee jlll évi november ké I da Stt3 m a. kelt ifaaeéglgymiaienteri rendelőt I f-ábai kijoto\'i évaéékképm értékpapirbea a kékat éltl kiaébeo letenni, evegy ne t8ll LI W ee. 17Ó §-a érteimébee a klnatpleaiik a birótégnál olólegee elbeljeeéoéról kiállitott aeebályaeerfl eliemervénVt álmilgáltelni. Kelt Akó Uadváé, 1888 e. ké M ik » apjául Aa aieé leeévei kir, tkvi hatóeág. járáebirólég miel NÁBRACZKY LAJOS 8W.-1-I. kir. jbtró BERLIH H0FF JÁNOS SZ PETERVAR ee kir. miláli kémlta^a)ek gyárono témkre. I Hot lkam füe melátn-kirenati egáooeég [áe l^alMa aMt amlÉt. rinMONÉi aiwiik imIiH— ■linákvl allai- A ■Mm! Vmmjm* mm emaiaaí lilMiÉM á ut> Al aakiaá se kr. WW WOWVA Net kem f«i ■aléia kivoneii melleeekofkák iaHanrihallae a kikeli, nkiKüg •Injiknakaáit tllcn A mliialat liaal1 4 Nntt kék oMuillila la a «U o>iU\|» kivctui tíukwlák Tl4)»(Tln la Imi ■nrtA«M)\'k«ll WM Ipifl Kik w.] awe^kaa &, 11 «• iu krvaL ( OOOOOOOOOOOI á tmjanjaa m m ijiimlfU ritaiilil káwáUái Imi Mwaklarcla — áMMadk k kalAtlt u<me%l\|j1 kiállitáaáaok 6 Falalca VirtorU aM királya. - Khityai I • leátekM kOeoaf. — Hpeaaar, a kiáünáa ablka — JaM Ok thackaá, a kloitllg alaáka Jaál* Mark H titkár. KI hv fgéeaiidget komolyan kerwl, aa megtalálja lltl Hol már wmml tem haagráll. ott as el>ő éa valódi. 59-nj.rr kliQn-letett Hof JáDim-Jéle malaia-gjógjiápezrrek tok uáMiertél kiknél mar mindet remény feladaton, g}óg) alánt botiak ói lt eretveddrek at életet éa egéatifgel vleeiadiák. A Vérképéi) áe meyeree kojkea iieeveáé, az olgwagllt, a eyomorbejben inavedl mleal iatoleoak, kft wújm Wta«ak, ■ Bat Jáew tt aulaia ktraeal «f«maá(« a«rkm Ht * arwaa gylp—Tt tilálaak. mát nladrn élvicj ktáajábaa le Caakkafj a Mg«l/l kimdyia kaU dkUral. áe m ml a Bat Jáaao-Ml maUla klnillkkil á maláie ktvaeal mMáW » • a aultu i\|laml\|l (aaialálM a l«\|kiltaCbb \|ila)1á\|nt\|eak kinoadullák tadftkatecak támlm e ernámma ■eHitlimei. ilimealej ik rlaiiri eUkM aaar h a awlita nakattll; «mfMk mallkitajaÉ rfmfet a mll iIUkwImWi »tb. Kaak kttáeárál etkil aa wémi euerelel ! baOMyvk. aneeal rbeárll métt aNnanáeajrk la a mtoHJ" ketfgak itkoel imlat. á vatáái ...............................MtaMUfa a ogyodal ktmH» H O r F dfiinoi m ;kll. alrari málHI maal. m kir. taoáv te, Imáfe miken veiaaanl f»>d«laa»k aafilltóji D flfkri nfttár: Oeekm, Irteeevaiaam I. Ojráit kaOtMg " Aetowm. II a Mmb, ataamekm « ■ ■ i iv ita ___ mO m Oa gámaá ta • lkai fj-MMtbjUa aniifclaV \| aa OHl»uol irat, mm aMal már U/WB IIÍM — ImÜl M] bm\|M kJ Alj) hMÉ«t m aráoy -MmMmb témrnkmjmám A\|MmI, kWvá litiiam, kagy aaoklva ea naÍMkao a kmtmt Jtaa ■■ián" eOal Oar. A lm Uváltí I MMna la eat iMoOa, hmp I EWT U-mm ah] wOlti kliwal lylgjhiei Omm\|Íb át aapa aaaiMUa mái - Otwaia iiíbiwi;1 Ma-patttole m la mlilw áaawk Imem OaM klrlaoak m mtéihle javára. Vaa iianen atagaaei •Mak hlleákea átmérni wm&Mmma OnMMial m lálMri r. Weetphel, eyeg ím«y. m Ül marlat Wtfkm „Betel Wtm.\' " e tlvelkmBi M Művelőé la lawákajki aaaovetao; l^aa^la^ka^^kl^tataa I M\|m feni ml Mittil i II ImIh* kálám -ilt-if------1 kittad — A Baff JémmUC* oalMa toaneld (áH i leMl «l om i Iiama Aoaak.Vmy OBy II eMaaaáem át an HrtM\|)al «eal, mm omi.\'mlna. Lem Hm m Iláaiv Nk Otalen leteerfgt Ilii—l — aa»i twáftfan I inti il. — IMfeaaa a ngaa mmamo AaUl I \'rijriiIm aaemtol, kMvá li^ilkn ilfeaa e kdrirM\'. J leMjmlM Maa aW aroaorf tavaly tmÉiilojli m nmk •e-niai Kk eamm elatkéeL hm Mnkái MIM. Óvás m feaaaaa Ikumi iIIm akőell. h>n Wn aaalk« hémm, alnOil I lea M\'niai-1 Illír m I MoaU mm Mely fereaea. al ímepevw Aa paaarteaaaaMá. Blaakaa, Hánmmnm m. BeO JI\|m aii mlála-gyártaáajokat k-U UrkJ, a aa. kir kaeaak Mfeaan n ftmti Mtmn MeSlvm eámnkHoBM mtmtj lián. m^Mokminn main lOiIeimiletl ámem Bipamaáekm keHU"* )VaH (aWtaláM armkápév!) i lUiMelk - Boff ItaaaOla nlH^jlrta^axak ir\'llm " f\' If " .... --- I On kft Km eim vel/a llaenBfajil allklMell a Bee iiemm un iJinoiiyii \|\|at\|ioaa\| e a »»)«! IWM náéiát «e aeveeb oyllatkemttl eeartel ávtalna katteaak U kketaak. Bű Ama>- MktteM^Mámakavkák kák \|i)li iki aNngk » ». iá éy 10 kr. -1 dali kFlmlojtk n ■■tmnnmk Fliektár: F«e>el\|<ofrr JWi Knnkn. Z.-Kg»reog : Bebieaaky Adolf. taiJe: F. Mellár KoamMy : Waeeeh Fvn. Knpnvár í Lejejmik Anni. HePat B-lr t. I>pn. V\'arevá^eey. Keeh mtor gyéManertáne. Xémébt taiealor gtágye. teimbetbolv : J. t Kh>m»ri. Kfinwnd : tmvoed gyégyee: p^. J^Miart tá. á»v. Kern i Th. Bot Jók le. Hiira-tomba; OeoUi»>r V gt ég)» harmeftk vall leírok relék Moadi létről ée ik) n egén építmény a , eM a M^edik miniki (Kr. m) I Hypeekeuien eyngatT rémét lévl lilhelé (Diwyeeen veeelkeaé) lomkor gjattagOkail kgva vlgÁb tfM k máAeaeoO, tn\'áa egy máe Hypn kilel ide bnre. Knaael von laeriecaéak tadomáerk knt t, hogy a t. ea. ala4 kénjeimére mtbégoaek vélttk Vttlrlgjtékltklél Sariory Oscar urnái egy gladagoe lektarelt raktárt parngl baroákél (atáltutaal. \| llldda Iraaesk méé anrtat keudl klttaé máaéeégt keltiakat logMhtt ailalj, biateriijak ^eotia éi re^éea kknlgáléméL tél I--8. A ptlttl tnátfta plMte-gMdémtU ✓vWW yfixm gswwtii WW\'JVWWST «M» 84. srám. Nagy-Kanizsa, 188$. szombat, oktober 20-én. X. évfolyam Haért Mm Átmérne, 11 1 •> IMtMHlM: irtk: %tev érit I <k wki é k iUtr«éé«M « h Hl—i • k , ti........ mmm kr &ijgdij fé kr. Arvaeéti * ktvetake Müa* •f«k mkr HtyMéH- fait 100 máig ital ■hé— móárt % kr. ZAlS ftaarfcaaotflt Mi Heve o lap mellemi (Wt Oo* kn»t«-é«yk kaiéra élk mtaa á. mám I M, MBGJEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VE6YE8-7 TAETALMO LAP. A NagyKanimaí várrá mhadéin kör, t Zalamegyei figyséAegylat, a Ktgy Kamiaai ée Débaki takarékp^tírak, Bankegyeeület ée Ktretk edeimi bank bivgtaloa közlönye. XXaiSXXV HII X I X 211 XilUII: IZSXDit is tZOUMl xcs. A tiiztujitái. (f* L-) Említve rali már lepünk* baa bogy a raepintnber bór ól elnapolt e bír eterlnt folyó kótt-éa megíratandó évaagyrd* kötgyglée alkalmával a megye eoAkkelyée egybe gyOlŐ lArvénykatóségl bhmUeági Ingok M-k«-aleu>« fognnk tartani a kOe0bön levő általánoe megyei tirat-i/jítá«i mozgalmak miként leendő folyamatba tataié igáai Ceakugyaa elérkezett már i Itt van legfőbb í4»\'j«, bogy a megye köaöaaégéaek figyelme a megyei élet egyik legfoatoeabb müködéaére, a megejtendő általénoe llaitujháire iráayoeteseék fal kall kalteni saé-Ira körökben aa érdeklődéit agy a \' rélantéaak anfy kérdésére, miat aa értebaaleten leendő tömege mag-jelaaés iránt. * A mosgelmak oreségsserte meglódullak és padig már kdaapokkal M előtt. Vaa aak megyék, melyekben mér taijaaea tsnriraeil pártok álla-aak egymásnál eramköat, késs pmg* rasámal, n jelöltek végleg megállapított lajstroméval. Nálunk eddigelé alig valami* talán emmi esm ifr-téat Megmoedult ugyan valahára a mtatkaloit, (gatolta bogy még vaa bonra - da ábrádéra oly rövid s a fésnlmágba veié vleataraéae oly btrmkaa volt, bogy aggódva kall kérdetOék a aagy telem lelett t vajk\' él-ií még, álma aem örök-e T Mert ml aka lakat, kagy a már egyaaet elnapolt s e bő IMrs kiiütetei rendelt gyü lés batárnaija iránt aá\| maeleiatt végleges msfállepodás ? Lara », nem Irata t k leetoranratlétél alig két kéaap váltáét el banagakeé li \|i gyei élat eben egyik legíóbb élet-nyilsánulata körül eddig smnmi aem törtéét Ez a tehetetlenség, ar életkedv és érdeklődés hiánya aaoa lidérczoyomáe. mely óiomiulyávnl, nekeeedik ránk "a megyei kötélét minden ágazatában, a lejárt táblabírói korénak óedi maradványa, a kárkoaatoe átok, mely minden élet-rrőt törrkvjéenek ezárnyát azegi, megaltatja ereinkben a vért s érzéketlen letkargiába teását. — Csak a vak, vagy a ki nem akarja, ta aam látja, kogy megyjéak lépten-ayomoe vesat Jelen tőségéből, mámba vebe tősége napról napra apad, e tt Öetsebaaoaliiáet t ssomsaéd Somogy vagy épen Vas-mtgyével, bot aa autonóm élat föly-ionos petegő buliámiásbzn vaa, kl nem ájljt, töt a kísérlet elől it saé-gyaanal kellene viratavoaalaia. Iga-tán olyanná lett et a mi jó Zala* vármagyénkt mint at tlaggott, elfáradt katona, ki álomba merOlt őr-kelyéa, — s t hirtelen felkersaaó riadóra kapkodvn karmi fegyveréi. Moat még aem lentink ram mit, kegy jak folyni a dolgokat a maguk kénye* kedsa anerint, legfőbb paeeionk ta .ftmádoU keverés, — aatáa bn tlérkeanek a küzdelem nepjel : olt állunk kéigOMltaOl, vavart frjetlen-ségben e cpidöo egyesült, köspontosított erővel kelleae oaélta törnünk, a eknttiknt reedetlaaeég^en egyaUet lökjük taL A megyei tisztviselők válraajá sáaal joga a megyei önkormányzat egyik rarkkOvái, annak lelkiismeretét gysksrlésa padig ugy at állami kOeigaagatáe aikevaa közvetilésének, mint a bel jee •nkorméayanitak lm-fontorabb alapfeltételét képezi. Ea Zalavármegye stenderag, fáradtan álomba dőli fia miben fáradhatott ki eemytre, bogy ily későn ébredéere is képtelen f Elmerült s multak nagy emlékeinek bámulatába, midőn még Deákj Ferencsek termettek határai közt, ezek gaagatták erős kenek kel élatéáek irányát, etek halaimra hangja dörgött végig gyQléseia, s Zalamegye büszke volt önmagára • aa oratág büszke ZalSmagyérel -j Csakhogy a diosőeég kideg tüz, gyönyörködni, bámulatba ssei lehet mHttle, de falmelegedni nem l fiz meg aem moa* ditja dermedt idegzetünket, ka mi létlenll mak belébámuluok, mozgásra, életre van itt ezük-ség. A megyék állapota ujább időkben oly phasisokat tüntetett fel, bogy sokta tl vsatették bizalmukat iránta} aa önkormányzatnak ellenrsei támad lak mindenfelé, kint tt oraaágbaa, bent a pari lementben. Aa idei válaaa-tás Italán feltételt további élttben iu ar adásának. Aa ea évben megejtendő tieaiqjitáannk kiváló borderőt kölnáönöa s t megyék t rése boai fele-lőeaágét ie . tendkivul fokoeaa aaoa kBrtiméoyJ mely isoriat legiakább eaaa\| ueatujiiáe faladata érvényre jut\'etai s Igazolni ntot várakozáet, mely aa e tárgyban alkotott ujabb s kftlöoöesn a megyék báatartá-aárék móló IMI. X?. I ta. tan-delkeaéeeibea feglaltataak, kogy aa átejti \'Örvény alapján nyert szervezet mellett t megyei intézmény a kor ssiajvoaaláfa emelkedjék • egy ujabb ered\|né«yebben gazdag éa áldáant kannak IrWyen advöxölhetó a. ma-gyéi életében. A kmitiest visel Ők miaősiiéeéről •aélé uj tbfvény Is biztoaitákul szol- gálhat arra, kogy ke gond mellott a tiaUujiiáa Binden I hozza magávalj hogy feltegyük egy- irányban klelégitő mplményt mutat-haatoa fel. Et lesz bivatta megasOeietni a eliqoe-oralmat, mely i— mi türéa-tagadáa. — sokssor megyénkben is agéss aaarnoki katal< mmal grasaalt, előtérbe lolta a befő öaitőeetköa, tl u Ősi erények ee pátiamul tlte gjy ézddve, hogy eealádok trgtébbnyir i tebatotlea pártfogol tjei t, útját állfa a képsetebb, de családi öiizeköl bitérak hiánya miatt Ismeretlen, eli lellőaölt, Jtlra* dobott igati erőknek •ég, a mUnkabiráe, lianrjm a eliqat kegyéaek megnyeré ie, \|a protentio volt ss sgyadflli- td tttnt közéletünkből minden traditiója s a rét orgiáját Ecoa sdlgyenletet állapotoknak véget vetii: a qualifica tioaalis törvény felmlatal Uj pálya ajilt aa ambitio s tt wii^, a képzett iíju erők előtt. Megvagyunk lelkliemerslee alkalibasán mellett e törvény megtermi tldéaoe gyümöl caét. Éa meg ia kell jeremtit, Valódi mimiót kall betoltedle. EliávolíWni, letépő i a megyék ttitérŐl a feealá-ayokai, maáyekbe burkolódatak a viaesaeaeraeai helyébe a mm lésnek indáit régi eaép kiréév téaym kön-löeét. > Tömörüljünk a kagy eaél érdekében, kitartó, aorélkeméay táborba, fnlejtzQk el — legalább egy időre a politikai aéaLeltáránek által okotott gjölöiiéget. U ia esiaáljank a tlsstnjitésból politikát, ne bar angol juak örökké a mlgaa politika beiéibe ti aa m mijét • lebegjen eaamOnk előtt az igazi eaáj: a m\|gye érdeke. eekkü fogadtamak sL Káakatok viame ae ayilttér> gstitssrs 10 kr ló jfigyelem! éa I A kölcsönöe tisztelet ée beeeftlás ugy yáeoe, batalmas máéról, miszerint mindnyájunkat, — akármely politikai bitvallás követői legyOak, — a haaaaaerntet vezérel tettetekben; ámde a hazaszeretet fal- ^ tételezi a megyének szeretetét. Mollon el kát, vagy szűnjék a viszály, v. adjuk saavggatnakat pártkQiOabeég -nélkül oly\' pelgárokra, kik a külszolgálat érdelééire nézve minden tekintetben legtfjbb garantiát nyújtanak. Legyen a választási urna aa érdemnek, n polgári eréoyekaek jutalmazó kútforrása, A harez könel, a pályabér ma gsutos, dicső. Tettre fel 1 Előre l Közoktatásügyi költségvetés (H. V.) pár akármilyen sssl-lemi irány kortkedjék is fslQl egy időre, a nemzet jobbjai a visszáaeágok szomorú eapjtiban aem feledkeaket-etk meg arróljaai az ember eemeesbb readeltetéeéaek oaéljait előmoaditja — t. i, aaemzet köamlvelődési Qgyé-ről Iga, bogy az állami budgetek körött a vallás éi köoktatáii táréra ar, mely évrakint t Itgiterényebb összeggel állit ta orsvággyQlés el, és kéri megrasvsatatésát aanak a néhány millió forintnak, melyet aa állam éveekUt köznevelési és okta táei oaélokra ad, ée kéteégtalenOl, a legjobbal befektetett tőkék köté tartozik er, a szellemi baladásaak ée eatel aa ityajgl gyarapodásnak szolgál, i habár eredménye étról-évr^ nem oly itdmmnl létkató, aa at eredmény tagadhatatlanul meg van. i jur Utuiji Efy ctétxi th$án. Okr aMNKraapmtMM Irtá^ f I vá g k e g \|t éárasi ...... ieeraái I Mem taéek rád vlime smláksml ttéikm, tagy sékapémal at M-aéefém aeeed Matttáeát, te Mátrákká váll gysayeraágw tettemáey I Utea a meg- Mméen pfsamkis átsskniál kan liksgira, matt vsa Inié argyükeekáeí ank rej«ek> ta^akkü lémsátnk ráak, aáber nem k gstéslmil rájek, Apré >isámi>H aaíkla-éarakek féftl ktiéiék ránk gelyéilai Mest m % %ft amaé\'mi* iáméra kejma raála,ka wmt\|án gisésltfc, alku étmratan, begn annyi rak mmvei ke M pá* Ipámra Méayram n gitiel i, kagy egyik •tgaém el a tt is nwgttr lángja sMÜat ktlátlit, »eéa ktaé a asurani a kéilj ajáiáltaa még Igytti m ti eM eme tafamam gaféke MN Mi kiMfii m MMMHI ffti it^MMpp nlpi mksin Mást mmm, ak atkrami iltüm alHtmes^mkmifeakmaii gésal-Mt DNá Ipiá e \|ftmftM agy krasfék \|M eim emgéiposk t^at eásaMm, pa^ra • a imaslsi Hkké etka eme mÉa ktaégsá. tkáayeem ImMm HWli kém mm** ta\|k#ia rabnak a rart aÉ# keémiaak tkavéMti at sHtraga ^gmas aéMk arakrak, kik aal áüit)ák, ky s léláaket eiékk megtaMfye s gslyá, Mem meaéaw, kegy kereatrai a varnál) t, ea katagilg kara hárkiiéi la, de ka ápea kara veksm, a kélsiiág aam eeálH taalmka, mág a geiyék eáeém eem vette ei liétsaílf arasi, eH ea a vemály atrahe-éáeével ealatáa atvekeéa. Mik ár mág ram hattttak e ttb kteá, aaktét kalhitiaal kear aalyaralX> báiariég fliliiiágli, eak dlera kádett Mnmitgável, hegy{mejé rétak vegyek péVkÜ, ka kéieraáget eksaak laaainl Oa a veeaMy kteiiéilaal lasarakéal aMegyea eaek kélerWge, e mikar bele meattak a ttaka, akker láttam, kagy eaak nríai\' mak ■^lilim, Vei is aagy iakedatam ktetBk ea ákea haléinak. ItSaUa ae legyen aa állal mefrfrtva iláksmiaiik magány baj-társak asjll ktsthisk eke eskaak aragre sksmissl s f lint iiii, mart aggééett Értetek étiken e abáakaeá aasesay, a \|ét maémá Mi gystaisksk pedig arai laáták, kegy áriért shr egém rap áém aayjak. — Biaeay eaaqp Mk veltek raskl Mem vén kanna ránk pake égy, Mftattlnk, ba a meatelra fMdla, mékee pikrakettttak agy egy kámtj élmrakkál mág e ránk makaóé nem ■agiitu sut a Urasi ttsdé; aam vért beamttkst imitm naett>, kenem aalkrarah, ka k#tmtf a ksralss kányáikéi eamyl, Ugy )illiktt^iml Ma kiiifitt m kamkadaat, ktptaal kávét, ée mág ei aem MaiilMk, mér SWiisrai a ktrt rWé\|e, ea bsgytnk e kévét ntsiimimil Mágjátjért an t raagáay parnam kMtts, aki ami mist, ktgy a ktmama satkar s kévéké v^é, eálm rnsg ettt s tmkaii- Veit amse e balekra Imeéa I %at araé^ra ma ram eÉkar tagi I a 111 sl Íit nrffcm art m Ml iramat ia, kjam akker, anker kijétt a „pararaa." í Oa anet mér slmaHeaea iéá. Minden aysmeraeéga éaeaéra ie jél Mk elykar-aáyktjv vlaaaam^ékarai rá, • kér enkalanea-vséliss, aaai Uaem, begy léeet vettem krae% nfrt vakra, igee eekra agi j___dértm kap éa kéaam ájjel éle felytra mutál a tálkelékkel a laalipalá. ▲kg hirtnk a faftelékel kiverni élMsakkéi, mert nagyaa {védeU keiyae veltal^ IMtave, e igjl gsiyéiaá vejsú kevés kért Iskllek ksaalk, A karmaóik aepea aaankaa kivártak éket, s pkraaaaat kaptnak a ayagvéera. léaw ka .veti, mart a féraéleág, ékéig, kideg kmajlleiiik panntafetaL Bérem nap alatt aka álknimnkj egy aaamhnnyéel. Mintán a tAphta ampraksáHeimk a kornyékei, reasátyékk likai itt, kagy pael kedvtnkra kitymtékttmk aiagnakai, s Hakeitak sa\| lemi bdkg éijdt la, mart a kemim kaáyeret nwgnMgaiilkJ e lym kW táty mén aeeg \|s Blet hanatakét a yábaaás ée a jé gályáéin-. Himtr etkámSU se Wama gaiyiihna, e ely ketta «d ia Meitltttak, mig fekete kávé k ktjvrtkeseill atáaa. KaaéeU iHHada^mém iteak sáriktól ée la ahéara hajtottam la* jemeé. ABg <iralHi\|H« el agy kin, jtn bmaám agy Mm aaaa MMvámal, Ugy rsgrne mm jak ee Miinktt ImMm Sira éMpilm afiK s asksm ram I eÜsJ kegy egy • • kmibieail ntmml tfaf i láaisitr kSrtfkaM iái áaésikt Mvl Uaet, kmiá tlUraakiéi fái 4 - btksmmi, tt stt talált Üi MMtaMMÉi mm M m rntmam aam kta, táléinál fsgva. Mem vaiUi kaHemeaea ha-tett rém e pnraara Ott kell tehát a aya galawl kagyteaa. s nMgvattsaa, aess nagy kedvet énalem ®g«ttbaá a asraasa leijeei léeáre, a kiaaám, erakl mm 1> áreeU tolna aal kaiyaelemkea. Kgáeslm iUeretíea lak kéafta bmii, allsaiág ktaepfl, aem taéve a Mrasytalanj jírít, naai irigylandl WedaL Beirayngedvl a belyaet bagmáaitkailen vei táW, BMgiadmtaai a IWUM áa I kBavi láaral a kijárt km lelt Aa iát agyaaerre hiéeggá vákáeett, e élanje eaf kaadeti per-metenl, n» aa ntai Folytáét tühU kellett kémes tartva mely a kftfll levl kméaeihál éa adklák ■ágii \|lket Aarakra a^m llaséük meg HikeMkaek. I tákertakhea, ágy érát Máliais bealke* aj lém, e ee .ml \|ikkra\| neki mim, mjé hó b kméaU ■UttakéaaU la antl etvtMtt, majd falképéit bénátokat] Qy k&dée-vatt rajtam I ksgy \| kllsiii MketU kegy ra skegy rmdkM énieg Wiliiíii \|ralaáa ÖWtnraljá- MeU a kijelelt káa késel ée oa at reemméae ktvi arayooj aikpasá lette. Uhkdaank, ávaieme, mkatllagm lámedéve, ri. n átkaatákra náim ie aly eeáMéaek, aggédék, elmOggedlek tollak, kegy áeék levert kvéátyeesre ápea m halottak aaegnyngtetéleg, kku ttlomi tikíjlalin, ki earani kedvem amseék Jbá und f tmm* qj képm kfyáni rak raAr néawra gmÉlmamél »■ - -* •ae a»«i»»i sagta ratra bnraraj veiami, aa tfemm aütaé eonÉmMm, IpM tel aaánd% jsbkra ejplk ItSamai a Uá* eepetsm Méralt MlmL ra éém tttkra kaléag kápe, s—mtl» eg4á<i éetUk smsurs kőitek aram hUgat ellttms; ijméeare ra aklam balmjlaiaei dMtt komor j ksdk tH, mrtytM Pllaéslsl ktflilie vekio, tra krtyeü—I basára aggamaévá, ■jLiiliská l miu UM,rarao u^Ltaamá ée ml—, ^ mmm1í Mttn km I-JJI r\' \'—^T -fp- >twra> .. H: I \' téíEgw I trAi lékig. MémeiylU kii»\|isáal ie edott abbeli jó hal^jtobnáaek, kegy itt aem já világ V káaetl. Oda értOakl a káakee. &tÜMje elánüta, Ugy geoéeg lakájé vea. Sári mtod vette ktrtl ea ^ém Hr\|séalmm, eeáp ápiiati melyet a eak, lombjait veoatltt ia, mhrt\' BMgannyi kérdéjil karitett. Sehol eam tylaek egy lelket. Kértl jártak ee ápBIetot, de mm laláltaak egyebei, mint agy árián ko n^ndort.- egyik k melltl emelkeéatt fel aakáekema, koméra, vágig aáaall kominkat, aéliányaar kieértetíemn voslioU, ée farkéi kekaakerkve ellowpolygott, aem tartván ippinaamnak vákmk kikWni. A mái vágik ayaigalt a lehallott asárra levelek ktat, aagy sSigéat ekeaett raekkea, s a mk eSfgl keáái Ijedten fntstt amrteanát a levigíkm. Da raeel már miadagy, legye* aaeg, e eaH a tágM mámaakia aaéri. A Ma agj\|k ajtaját aaa^kiséftettem ftinyltal, s ra m atal nyoméért eagséstL A imaiayskil ailra tartva, évtUara bemeettek egy kis mekéke, alkámlifre arva, Ugy SP eaapm keeayák paakállsl fogad keastskai Aaoa-han a mele igáUa Ism vsML A tsisksa ■msikseé flttm karoeeláwk, ilüllllt, l M agám épHet \|é ka^ra átéaa srra ragad kliilkaaittni, ktgy t lakék ami «éfia táVral attak lenit, ktsaayayal aiütak maea ai iaáéMsHÉk t aaáaaéft, s fák ej, de mátAra arakét trema mélim* Qa mikar a Aák sasktki aylaeimak, egy ke%. reveiaM agy latmetaa kseayék emrtkeéra \| ét A méatt máH mrnma fe ktertaéai tett) Bi * közoktatási költeégveléa lránynatái agy bitetjak akár a kislak miéi agyi, aUr a pénzügyi, \|Mr plinö a hadagyi költségvetés elŐirfoy untaival. majdnem eltönőleg csekély fecseg 11, i mi u előbbire karflt. De ke iámét e réetleteket tekintjük, n melyekre e közök tatáa-Ügyi niiiaitír eaen össaegei fordítja ka kell ismernünk, bogy aa oknda-kall tnkatékoeaág mellett is aa or-saág kössnQ velőttéei intér méoyei évről-évre gyarapodnak, a meglevők pedig fa hittatnak és tökéletesbflléiUk felé teaettetoek. Pertae, kogy nem szabad elfé IrdaQnk, bogy a közoktatásügy költségének óriási réséét társadalmi utón fooaauk öesae, s Összegezve aat, a mit a társadalom e tekintetben tess, tagadhatatlanul sok milliókra megy aa; a igy a közművelődésre szánt költségeknek cssk egy kis részét fizeti ss állam, aagyobb résae a kőz-aégek, a felekezetek, a városok és helyhatóságok réazéről kerül fc! Hogy ea utóbbiak nagy erőfeszítéseket tesznek a közművelődés ügyének előmosdi\'ásárs, ki tagad-halná ? 8 hogy ezen erőmegfeeziié-nek láthatók is nyomai, az irm tagé d ható. Dv aa íi kétségtelen, hogy aa eredmény még lem felel meg egészen a ráfordított fáradtságnak és as óríásilag felszaporodó költségnek. JUintlin a közoktatás kQltrrjee terjedése as inlenaiviláe rpváiárs tneton*, s as általános tikojekOteleretiség csak , a kösaégek köllfégeit esapori-fané; anélkül, hogy ennek nagyon i ésrrevehető nyoma volna a közmű-veltság elterjedésében, A* eddigí^tapaeatalatok határú aottan aat látaaaaak bizonyítani, bogy a svígoiusa keresztől vitt tan-kötelraeitség csak voltaképen ott le-baleéga, a hol aa egész oktatásBgy as állam kesében vsa, és a költséget ea fedezi, mig a közié, ek annak eei-goru köröntől vitelét a legkevesebb esetekben győzik, mert túlságosan megterhelnék a községi tagokat, de csára annak, bogy a tanitái flscté-srk eaekélyeknek mondhatók. Közelálló példát mondhatnánk arra nézve, bogy mennyibe kerül aa iskolakötelreetteég kerraaiol vitele agy középnagyságú váróiban a bogy meanyibe kerülne akkor, ba art teljeset) kereezlUl vinni akarnák. Aa itt körölt körök tatáéi költség vatéaegjea tételeiben igen aok tanai-téigotai foglal magában, a mutatja, menynyire iparkodik a közoktatáaQgyi Biiniazter aaoa kiaméjrvö eszközök daraáru, melyek kepére adatnak, mepfoteini minden iránybna; első-leiben mindig aa elkeiOIbeletlenre, n siQkoégeere terjesatrén ki figyelmét; a meglevőt oda fejlreztvej a bel éa a mikép legjobnan felel meg oaátyának. Ezen költségvetés, tárgyalása al-kaiméval viaaaatérlak még a tárgyra annak rgyes tételeiről elmondva aá-aateiaket. A vállán és kliakt ■ 1bInat. klltségvetése. jt m<attnlenapi költaágvatéao, mely vn-lameaeyt kleWt a fegkieohk, moly logiakákk árai aa idlk inlyái, mágia aalvbenii, némi g\|a»apidém matat ma\|da«s mindaa egyaa ftieaelébaa,iámksa eeajkMpiokolii llrvéay régrvkaftáaa kleetkeetákaa, téaekoa pedig, ■art mámm iakeiél tevékb kaileli fqjlowtaaí, mén ea n^kiiéett mliak illat padig tevább foiymim a íMHaal A raadm kiadáoik lamege 6 m«é <60^60 Irt, 211^61 írttal hk mart a a^dM ívben. A eyagdgak mm 143 J0I irt, tUfttt frttal tóik miét mvalj, aa áimnned kmdéeek ?M60 fctel IÍM Mi \| nk ávmknéi II,TO krtial kapaital wal Miiéi JBMal tpkk piai méf), mind a aágy revei \|Fp®n.M,»6()Lemelévhon vefc&Jft,S66» • aaeefc dél lakai -an láás Pffjtö; da anni-temy a iaililifc as HirtlMN ftimie I nak aMráayeava, a mait évbaa padig eaakj 389,658 irt veit, a mi a bovételakaél Ul 0,103 frtnyi aSvakadéat idáa ail; a eaük-j •áglat aa idéa 6,119,569 frt, 966,124 frtlal több miat tavaly. A aalkaéglet aürtkedéeéból a fréee-220.161 frt a tanintáaatakra oaik j tetemeeeo nörakadtak, aa a) köaépisk. törvény kivel-kaatékan, a teaulataayoaéaí ügyek igoage-tóaágának költségei, 81. 160 frtlal; a alva-kadáa egyéb rimát a központi igaagatée (4.791 Irt). öaatöndijak (8200 frt) izma aam randái kiadáaok klet oealanak meg, melyeket már fsat említettünk. A réoalotak közül aa iodokoláa fonalán haladva, a klvetkoal footoaabb poutókat emeljttk ki. A központi igazgatónál a klsápiokolai törvény námoe uj teendőt ró a minimte-riumra. Ea aaUkaégeaaé teaai egy uj oaetály taaáe»oai állomáa aaorveaéeát, továbbá aj teoadlk általáaoe aaa porod áaa uj titkári ál-\' lemáa eaorvoaézét ie megköveteli. A tankéi ilUti főigazgatóságok máma. a köaápiakolai törvény értelmében 12-reegé-mitondl ki. A főigazgatókat fiaetát dolgákaa bárom katbageriába oaztja a kölleegvetáe. 8 kap 8000 frt fivetéet ée 800 frt takpánat 4 . 1100 , . , 400 . , 6 , ÍOOO , , ,400, „ Baeonlókép emelkedik a tol\'nokok, írnokok i aeolgák máma, agy bogy a aaemé-lyae járandóságok 6ö,76Ó frtot taeanek kl (tavaly j 28.5C0 frt.) A dologi kiadáaok ia aráayoean emelkedtek, 7600 frtról 14,400 frtra. Aa öaeaea költaégek 70,160 irtot tava aok ki (tavaly 38,000 frt) A népnév, tanfelügyelők máma ia keltével emelkedett. miotbogy a zólyomit aln-róezitól, a km-kOllóit a nagy-küllőitől elvé-laeetetlák ; ömzeaen vaa 66. A kOlteágvatáe* boa emelkedés niaoaoa; a rémietek bon 6000 frtlal negyobb előirányzatot megtakaritáaaa> akarják aa előbbi érivel egyenlővé tenni. A budapssti egyetem öeeaaa rendes ki-adáaai 541,444 frtra vannak elóirányoavk, 88513 frtlal többre, mint n múlt évben, -r Ezek osak a xeadee kiadáaok. A átmeneti kiadáaok köztil ide tartóénak aa entbropolo-giai intézet folaaeraléee 1000 irt, a palaeon tologiai iatéeetére ugyanaanyi, aa elmekórtaai taaaiékére 900 frt, a köaegáeeeégtani inté aatra ugyanannyi, aa orvoskari, dékáni e könyvtári ée mámoe más iutéaet áa hivatal butoraiaak éa kéeletetnek átaaállitáai e el kolyoaéei költségei 4000 frt a kórbeoeztani a kórmlvettani intézet folyt. fÖleaereláére 1000 frt, a berubáaási kiadások köall ide tartoznak : aa egyetemi könyvtár kiéayataak pótlására eleó évi rémletfll 8000 frt a bu-depesti egyetemi orvoskari központi épllot-boa olbal;eeott ütésetek éa hivatalok Meze-reléee 11400 frt. Ha eaeket aa öseaegeket öeeaeadjuk, 667244 frtot kapunk. A kiadáaok közül többen uj intáake-oáeeket invblválnak. A hittzni karnál a 8 rendoa tanár áaatéaa aa eddigi 1260 frt helyett 2500 frtlal olh. vaa felvéve. Eddig a a különbséget a valláaalap fedoete. Minthogy aaonbaa, mondja aa iedokoláa, o fiaeléli pót lékek a vallásalap rendeltetésével teJjeeéggel nem ogyoanek meg, mivel a valláaalap eaját saükaégieteinek sem képes megfelelni a mind nagyokk pénatári hiánynyal kiad; mivel végre aa agyolemaek eaját alapjei vaanak, ée oaaa alapoknak mind eredete, mind eredeti rendeltetéeo egyenesen ellene moed aaaak, kogy azekbll éppen a billeni kar mttk-aégh-tei várassanak ki, midla a bit tani kar talaj deák épato aa egyetem magvát éa alapját képaai, midőn aaaak eleó alapítványai éppen ezen kar máméra tétettek, midőn egyéb teaeaékak alapját ia kaik főpapok bókjai adományozása vetette meg: mindaa okokaél fogva I felsége utaeitotta a mmimtsrt, kogy a kitlani kar illetékei aa állam költaágve-táabe tétoaaenek át. A jogi karaél a rendkívüli tanárak mámn egygyel aaaporodotl, a atatúatikai j tananákra ugyanié egy raedea tanár mellett readkivlli tanár ie kineveatelett, aannyival inkább, márt n pályázók klat két eiy jelee egyén Inláitatotl, kinek egyike a tudomány, áll. ée elméleti réaaéaak, méaikapedig aanak gyakorlati ée klllaOo réenri előadására" kiválóan alkalmaa. Aa erveai karnál hát taaáreogéd és It gyakmaek illetményét vették M a kUtaég-veléaba. A böloilmiti kanál a) ay. readkivlli taaér eavaatstati ki a fi lologiára. A had. egyelőm aaemáiyi jéraadéeégai köeöU aj tételként aamapal 3000 frt aa ée-váayvia vagy kémlő iatáaet momélyi éa dologi mlkaágloteira. Ia öeaaeg ftlkaawálám még p^nm teaataáaa m^gbáiároare, .aaaji aaaakea kiaonyia, kagy kitelamégiak aa ar-saágaak aaon nagy kleméi, moly áeványvi-amkan lailik, labeOiag tUlkirilnl, a M6-Wkaé la gyégpM\|aiakm laballlag migliaii tatnl áa iaivirégaalatai." A delagi klalámk revalébaa emiéara méité; A kedaaáa-aáaaáka a h. Súnoayi fala k^ kel a 1L illl l éa xoda aoéljáaak megfelelőig al. vaa keiyoave, jolealeji 70,000 frtért /alaáá l káéért jelenleg 6M frt háahár fiaatletik, a mellákki-odéeek p^lig 940 frt taaanek ki. A I.ás él-alakiléaára 10,000 frtot iordHotlak a kikll-töeéa Leetébeu a raadapooióra még 1000 frt kellenp. Minden okoknál fogjra a aüoiaater a háa Megvételét oaálaearluek éa aalkaégaa-nek tartja a aaéft felhatal.maaéat kár a káénak, oly módon való megvakaléeére, hogy a vátolér tjdaeéaére a tanítói a^ngdij alapból 70,0M m köletön vétaaalk fel a aa eddig \'fizetett 6240 frt a tőke ée kamatok törleee táeére fbrditaaaák. Oy módoo a kölcsöntőke 17 ér alatt leijeeea törleaatve lesa. A kúlosswtri egyelőn rendes kiadáaai 199.998 frtot tosaoek kl, 4544 frttal többet, m.int Xavjftly. Aa átmeneti kiadások kOall ide • tartósnak t a Karoliua kórház költségeire 8000 frt; a vegytani intéaat falsxereléeére 4000 írt, öaaaeeea tehát a költaégek 212.998 forint; • A műegyetem rendel kiadáaai 134.844 frtot tesaiipk ki, 6048 frtlal több, mint a piait érben. Ae átmeneti kiadáaok közt vaa 41006 frt a műegyetemnek eazköaökkel aat-ellátákára, aa elektro-toolinikai tanfolyam föl-eaereJéeére 2000 forint, á végömaeg 181^44 frt A miniiiier r^aaleteeen indokolja a leiró géptan tanss. rendsaereaitéaéiéa betöltését, továbbá aat aa iutéekedáeáij hogy a borásaati vegytanra ia rendüvüli tanért neveaelt ki. aMi-vei a jelenleg mlködő tanár-aegédbea arra teljesen alkalmaa tan- éa mukaerll birunk, működésének e (éren leendő állaudóiitása a műegyetem ée a tudomáayf árdekéhon nem-oaak kivánatoanak, hanem mQkaégaonek ia ntuUlkoaik. Dj tétel a költségvetésben: „A köamunkii. ée köolokedáai minitater által nyitott eloktre-toobaikai tanfolyamkan ml ködŐ rendaa tanár tíastnlnidija." A nevezeit minieater ugyanla atOkaágetnek találta, bogy a távírói nolgálat érdekében aa ott alkalmazandó egyének alaposabb tudományot ki képeatetáaben réeaatnljenek^ At iparmMtzHt sxakúkdta költeáge 7160 frt. többletet mu\'at. E aaakitkola aa 1883i84-ik tanártól kaadve egy meg kloelitl-leg kikerekített egétazá alakittatott Aa á\'tl előkéeaitő oaatályon kivdl a köveik eaő oaak-omtályok loaaaek benne t A grafikai OBoportoaalban : - ápitéaaali makoeztály, dakórativ festéezeli atb. eaakoaa-tá\'ya, ftmetsz^>i azakoaatály, tik disaíimé-nyek saakoaalálya. . A plaaatikai oaoportoaatbaa, a auoláaás ée mlfaregátaat aeakooatálye, a mlvéaaöki éa fémipari aeakoeaiály a az emiitett kát főeaopoituzat kötött a kerámiái aaakomtály. Az iskola máméra oaálaaor3 épületet béreltek ki az Izobeila-uioaában a 421 aa. alatt. Aa iadokoláa réoalotaeeo (Ölaorolja aa tgyae tanárok illetményeit. A köeéfiskolak rovatába oaak a VU. k. gimnázium bővilése ée ÍÖlacerelése okos tetemesebb köHtég többletet; továbbá a aaéketfekértári reáliskola, államosítása éa kiegészítése. TJj létei aa eeatergomi alraél-iskola eegályoaéee 3(00 frttal. E reáliskola 4 otejáljból áll 84 tanulóval. A httfelékezeti és egyéb középiskolák segélyezésére nj tálal gyaaáat 15,000 frt vaa lllvéva. A középiik. törv. ny. 47. aaa-keaaa kimondja agyán ia, hogy a miniaater támogathat oly hitfelekoaeti a egyéb köaáp-ía kólákat, me\'yeknek fennállása aa orazág á tdakébeo lek mik Btörvéoyaoakaaaretámaoa-kodva több falak, középiakola réoaérll jöttek ily kérohnek. JS kérelmek még oaak ea előlegeit tárgyalát etédiumáben vannak, de kötülök egy, a rozsnyói ág. kitv. lőgmná-zium oegélylgye mér enayirm haladt, begy aa általa kárt öeaseg 7000 frt kaa biztonsággal állapitba\'ó meg. Az év lolyamábaa a többi kérét ie elintánéere kerül a erre ásol-gél a Í5,000 frt A jövő évi költaégvetéaben n rémi étek ie meg leaanek mér állapítva. A népntvtléii zzSkzégUtre 1 millió frt vétaloM föl, 60,000 frttal több, miat a mait évbaa. E tételnél igea fontos aa iodokoláa köTetkétő ráaee. A miniazter felhatalmazáat kér arra, bogy aa nj állami iakelai épületekre felveti 11,000 frtnyi javedalom na ezen épületek fhlájütáaárn aalkeégee tőkék kamataira la t őrletet étére fordíttathassák, mi által lakalivá vélik aa eaeo alapon mii lakit! hü-esönnel állami aj ukolákat építeni e a régieket étalakitani. Fgyiamiaríad a klvetkanl közérdekű adatakai lalélfnk aa iadokelée-ban: a hivataloe kimutatáaok eeoriat 126 kBaaági itkole öltött máa jelleget \' Állami iÁolává lett----61 Rom kelj), iskolává viaazaaiakuit — 85 Qlr. kaik , , - * Hatv. tÁv- , B - T igeat kitv. , . - 8 Máa kleaégi iekeláka beolvadt - 8, 1ÉÉÉ — — 9\' 6 tétel reaeaa jasgara parti kar. áll. \|re4 aok ledtaáee véj törieeatéeéra ea U téeét befejeaik, budapoali V i kóroda aaámárt tél kijiérelt háa l(] köjoiön utján la 6549 jfrtayi fajéi •aádee telken álk a figyelmet. A hada Ireálfcksie épüéd köluégei- U engodélyteett kfloaön m, midőn aa Iatáaet épi ),00é frtot voltok föl. A léoeoti át algyágyáeoali idő eeoriat káré Béafy-1,000 frtnyi véleiáráaak leaéeéro aa eddig fizetett ; a vele köavetleu taoin valéoalayjtvéayi háznak aa egyetemi órvoitani ápKkeoéook oaáljaira 161, f80 frtea mpgvétalére ugyanezen öseaeg erejéig lelroondő loaatéaére 9600 fí riat irányoatatott elő. Aa iadakoláe bőven köleaöa kamataira éa tör- kifejti as okokat áe körül Télfoaen ftleaeMt 116 alá éUmi éM/eaáaá fekaM ravalékea Hkk a) ; méoyeket, melyi k a héaak megeaeraéaét aaflkaégeeeé teesil . Eaeket mára mellőaeük. As orss4f( képtárnál 30,000 frt irányoatatott aló, 4196 frtlal több mint tavaly. A többlet főleg ja Eeterbásy képtárbiányá-nak pótláséra, fáayképea aat. magaaaraésére, képek belyreállitéliára aat forditíatik. A aeneakauemiá és seiaéoaeti tanoda költségei le 1600 frttal gyarepodtak. össze-len 48,060 frtot Restnek ki. A többlet fŐ-ráaee egy readkivlli (heged UJ tanárnak fiza* (étére eaolgái. Aa iparműtjáaaoti muzeum költeágvetáoo 2400 frt többlétét mutat Berendeeuek ugyanis egy mázoló áa egy kiállítási termet a alkalmasnak egy makemberr, ki aa iparotoknak a aaükeégeé utmutataíátokkal aiólgál. A feitéiie(iImtsUriskota azflkségaágle e 18,010 frttal irányoatatott elő, 8870 frttal több; mint a mail évbeo. Aa ápitéei költség ugyaaia 86.000 frttal irályoatalOtt elő, a rété letet torvellből aaonbaa kitűnt, kogy o oaélra 67,666 frt 29 kr mflkséget, bele nem aaámilva aa építés dijaaáat A miuiaaler raméli, hogy. ezt az összeget le fogja aaállil-hatni 60,000 frtriu A műemlékek rovatában oaak aa a váltoaáa történt, hogy aa aquincumi ásatáakor elő-iránjiott 6000 Irt a munkálatok bviajeaáaá-vei \| kOltaégiaiésből kimaradt A miniseter igaaoijá/bogy eaen ötaaag a viaegrádi Salamon-torony iéibesatkilou belyroállilátának folj tatátára eagédáiyeataeeák. Aa iodokoláa réaalaletebben el^noodjt e kelyroállittatáanak eddigi aa\' mqru történetét. Magyar ttpláaalmi a roaképosarnokra 1060 frt iréayea\|atott elő. Egyik igen örvendette pontja a költség-votétnek, kogy a miaiaaier a budtpatti egyelem köryv táré nak ftleg a modern iro dalmi művekben való hiéayaiaak pótlására 15,600 frtot nett föl s aat aa öamegat 6 érre osalotta lel. A rjjmbori áll. gimnáaium ápitáeéreae 1864. évre I. irésalet gyanánt 30,000 frt irányoatatott elő. . (,E—a" után) Tekintetes szerkeszti! ur! A Stent-Istvánnapi ünnepély eket rendeseit bizottság réanéról Nagy-Kanirsa várna T. tanácsához aa hüábbirt torok iatáatatváa erről áe illetóleg a vonatkozó eredményről oly kéréaeel van mireooaénk ért aai tani, kogy aat beeaeo lapjában köasátaaai amvoakedjék: „Tekintetes városi Tanáca I A 11888. évi eiaŐ nagy knnizaaí Boaet-Iatvánnapi ünnepély alkalmából befolyt, ée „a vlr esi e zegény allzpl javárá" adományozni határozott tiszta jövedelmet vagyis a kiadások levonása után fennmaradt 32 fonót 74 krt. készpénzben áa .három darab oaüat-péaat vétel aamiou 3 fit 85 kr. értékben vaa azerenoténk taeaael a tekintetea városi taaáoakoo belerjesateni; oly kéréaeel, kogy ezen ötaaaget émlilett jótékonyozél tekintetébői a fenttirt alsjphoa — tolal n.-kaniasa Szent litván király, napi ünnepély jörö-delma" — czimén i csatolni áa aat jövldol-mozővé tenni áaéltMaaaék. Btztfiúi tiaa eletteL N.-Kaniaaán 1888. ektober II. oláaatle ssoSgái Tuboly Viktor a. k. k. elnök, Bialay Lajoo a. k. k. pénztárnok.8 E«ael kaneaolathan polgári kötalamé günknek tart jak al niiaigiootl bevételek ée kiadások jegyzékétllivonatilag nyihránoaságra hozni, \| a rendező \| hiaottség nevében hasa-fiai kömtaslai nyilvánitaai aa lanepélyt pártáié váraei s vidéki köeBaaág áa a már máa alkalommal kSaaátett felülfiaetők, e előlegeiket a jitékény oaélra alélag faltján-lett mindazon le kak polgárok irányában, kik a kitűzött oaélt áldozzlkétaaéggel ia elleagi- teni törekedtek^ L Bevétetett ji Előlegekből Fallllaetéaeji Vervaay tok Jelvényekből akkCl £ 227 frt 20 kr. 10 frt — 18 fit 67 kr. 8 Irt — 1 írj 44 kr. Mai; öeaatg lavoaatván a balétből marad tioeta jövedelem 6) ürt 1éfkr. aaaa: henaioeakét foript éa hetvennégy kr. kémplai éo eeea felől a vereeoytekáeéere máal dijakkél megmeredt 8 drb. eaüstpéi i vétel aséiet 8 frt 86 kr. érték kaa. -Hagy Kaaiatáa, I683 akt. ké 16. 7Ue% Viktor adat V tlaík. Soatog Lajos adat k flaalára ik 2^0 Irt 81 kr. a A kiadáaok Ln^o (keteévtva a 14 fta^yi allleg aioeaaiAmi 167 Irt IV kr. Fővárosi levél. A renéiyek. Budapest oki 16. A verseny a lettek rugója. Eai akkor tapasztaltam legelőször, mikor gyermekkoromban agy pályadíj etajre-rétéért fiaraooyiStom, A loladal egy aaoraéai művelet roll, t pályadíj togy darab vajaa keeyér. I Soka aaelő\'t agy aaorzáat hiba aálkll megetinéloi képes oem lettem rolaa. De a verseny lettre, igyekezetre, figyelemre buzdított ái éa elnyertem — a vajaa kenyeret. A léte nagyra beestflöm a versenyeket, melyek minden térea a haladás előmozdítói. Nincs (ér, tekmtilk bár a tudományi, művészetet, ipart áa kereskedelmet, kol a verseim; üdvöt hatáaa ne mutetkoaaák. A tudót a babérért vareaayea. A mfivéae, bogy minél tökéletoeobbel alkoeoon. Aa yarhaa reálisabb a voneay, de er edménye le kéaaétfoghatébb. Hát még a kereskedelemre, mily óriási befolyása\'van a versenynek 1 Éa egylttvávo: tudomány áa művéazet, ipar áa kereskedelem, bogy paogna, tengőd* o az áldákojs verseny nélkll. A régi rómaiaknál .ás görögökaél a versenyt a neveláa egyik jelentékeoy botorának tekintették éo aa Oljmpiádák,o nagt, nemseti veraaayek röppent ketderóval bírtak a római ifjpk nevelésére. örvendeieaen tapatztaljuk, kogy kornak ia mind jobban kaid aaámolni a fontea tá nyeaővel és aiadinkább meggyőződik róla hogj a varaeny a tettek rugóje. Különöeen örömünkre saolgáJ pedig, begy a jótékony wrieeyea ott Is koadBnk immár találkosai, a hol eddig oaak kevátaá tapasztaltok i a meaőgezdaaág terén. A verseny itt belát hatatlan nagy és nemaetgaadáaaatilag ia fontea eredményeket hozhat létra A gazdák versenyezni akarnak egymás ■al f&ldeiki oaélaaerü művelésében, nemesebb állatfajok áa term/ayek taayéoatéeében éa meghonosításában éa — a mi nagy fonio* sággal bír — gasdsiégi fölszerelés ük tökéletességében. Hiszen éppen moat értek réget aa ogé-s , országban aa okeverseoyekkol rondeaormite\'t gazdasági kiállnátok. Éa mi máa a kiállítat, mini a vemen; piscza — mint telki tát a versenyre. Éa ^nőknek agaadatági kiélMtáeokntk kitaémitkStetlaa nagy beiolyáeak vaa mmő-gazdatágunk és gazd. gépiparunk fojlódéeéio néave. — Itt vaa példáéi a Kramptoh téle kár maioke. Voll-e csak egy évvol ezáőtl gaidaj a ki a Krampack féle ekét iamorte volaa vaa-a ma osak rövid egy ér alán gazda, a ki a Krumpach-féle 3-as okát ne ismerné? Éo mi tette aat: a reraeny I A geniális Krumpaob, a ki aaját találmányú 8ei ekéjével egy áv óla minden veraenyeu jréaat volt és kovéa kirélollel min-danllt aa elad dijat ayerta, a ki azagény magyar, teJálmáayával aíkra mart aaállai iJegkireeebb angol ooágekkal, aa ekék e „S iiiaaam\' jisik feltalálója szegény kapoer véri kovám volt, a kinek a mait évkoa az a saiieaoaés ötlete támadt, kogy elmoajea aa agárdi veceeayre. Itt jelen volt Tar-aéeay ütuatáv ia, ki látva az iimilien eke működését, felismerte benne a ganiaiii alapgondolatot, a eaélsaerü amiét, aa okát aaoaaal bixpmányába, védazárnyei alá vette, szabadalmaitatta, aam ayagadott addig, mig a kiam magyar Sekliekftla vasöntöde áa gépgyáriéi nem vállalta kémitéill, meg aam vette Kraapaoh ambadalmát áa smgát a faltalálód aam alkikairti aí gaadaaági gépgjáráaak vmilljivá. itt kmilllH aztán a vaneay batalmá-nak kokieeéyiiém aa eke fiadalalja. TernÓeay Gnaaiáv agy év éle vkai aa okát veraanjra éo hlylenoa gyéaaUmre, Högyámnkeloa: cM randi diaaakla-vetet nyert] Boea\'eaoa: eW dijat Magyvé-radea: asIM érmet ás Sesk* ekleveiot Kuláa : a\'íegaagyokb dijat, alnmeré ektevaU\'. Béaa-AimAaeat ^kaagolag elei á^al éa araay Hmallmlil Togyavédent oM dijai araay liillllielttil Lapeánykaa: ateá ki S n \'I Ha a Jtöeökkotfágvoeéo •UbinpaatAI egjbnsetjuk akár a i kOnlakndáaUgyt lUr « pénsQgyi, %kár pUae a hadügyi költségvetés •l$rite$«nteível, majdnem elttatfleg ©sekély Imeg aa, a ni aa előbbire kftrül De kft ieanM a ráeeleteket tekintjük, n melyekre a köaoktatáé-•gyi miniaalar eaen Aasneget fordítja kn kall ismnrallnk, hogy aa okada-Intl takarékosság mellett is aa or-eaág köamQveidilési intézményei éyről-ém gyarapodnak, a meglevők pedig jnviuatnnk és tökélew-ebuléeük felé nanettetnek. Perese, hogy oom szabad elfelednünk, hogy a közoktatásügy költ-oégének óriási részét társadalmi utón konauk öoose, > össaegezve nst, a mit a társadalom o tekintetben tea a, tagadbatatlnnul sok milliókra megy ex; a i$y a közművelődésre szánt költségeknek csak egy kis réséét fizeti ss állam, nagyobb réssé a községek, a felekesetek, a városok és belyhaiéeágok részéről kerül ki. Hogy ea utóbbiak nagy erófe-eti léseket teáznék a közművelődés flgyének előmozdi\'áiára, ki tagad-\' Itatná ? S bogy ezen erőmegfostilének láthatók ie nyomai, aa aeni tagadható. De as is kétségtelen, hogy aa eredmény még sem felel meg egé-aaea a ráfordított fáradtságnak és aa óriáaílag felszaporodó költségnek. Mintha a közoktatás külterjes trrje-dése ii intenaivilás rovására menn*, a as általános iskolnkötelefettség oeek. a köznépek költségeit szapori-taná, anélkül, nogjr ennek nagyon i« éasrevebelő nyoma volna a közeuű-velteég elterjedésében, Ar eddigi tapasztalatok haláro aottan ast látszanak bizonyítani, bogy a ívigoman kerrsstol vitt tan-kölelrgettaég csak voltaképen ott le-betségee, a kol aa egész oktatásügy as állam kesében van, és a költaéget n. fedezi, mig a közéé, ok annak ssi-goru körö^stuJvitelét a legktveaebb eartekben gyósik, mert lulságosao megterhelnék a községi tagokat, da csára annak, bogy a tanítói fizetések csekélyek ltok mondhatók. Közelálló példát mondhatnánk srra nézve, kogy mennyibe kerftl aa iekolaköteletetlség keresztül vitele egy kösépuagyaégu városban s hogy mennyibe kerülne még akkor, ha est teljesen keresztül vinni akarnák. At\'itt kör ölt közoktatási költség vetéa egyee tételeiben igen sok tanul* tégoia\' foglal magában,! mulatja, menynyirgiparkodik a közoktatásügyi miniszter saon k ismérv Q eszközök dacaára, melyek keaére adatnak, megfelelni minden irányban; első-sot ben mindig aa elkei Hihetetlenre, a srOkeégeere terjesztvén ki figyelmét \| n meglevőt oda fejlesztve, a kel és a önkép legjobaau felel meg onájjának. Eaen költaégvetée tárgyaláea alkalmával visszatérünk még a tárgyra annak egyea tételeiről elmondva né-neteinket A ftllés én közök t. as lm Inat. klltségvetése. £ mmimtsriam kólteégvetoee, mely vn-íamrany^köeöU a legkUebb, mely leginkább Ara* a Mák alyát, mégia aa ívben ie, némi gyarapodást matat majdnem núnden egyes ISwatéikayémbsa ee aj kUaápéskelni tSrvéey vágreUjiáea kOvetkeatéken, lámkaa padig, msrt mám m Mát levákk kellett fsjleemeei, arémee megkaeástt miéakidésl pedig levákk fetpmsní s kiá^iL A laaéos kiadáeok. Betege I melké O03SQ frt, frttal takk miat a mapNeS évbea. A ayagd\|jak immta M3J00 írt, 1UM írttal Hkk mmt taanlp, aa HanuaS hloéáesk 71110 M Hp\| j\| 4a »ak áelaknél 27,776 káéi Wasnkkw a hrnal ieáask létm 1,28,100 jéru\' tffck adná MtyV ndaé a aágy esent HlUO.»»otévkaatokéJWlfiH ekréés mU« ea tééa SST^tl i és mint-a kaeéMÉsÉ aa séén lál^Nl km eaa- aak alSkráayeeva, a múlt évben pedig asak 889,668 frt veit, a mi a bevételeknél \|s U.I06 frtayi aSveksdést idén slS» e eeflk •églet as idén 6,113,669 frt, 266,139 frttal tskk miat tavaly. A esükeáglet aSrakedésékOl a flrém 220.161 frt a taainléaetakro mik; tetameeen növekedtek, ne a\| kötépirk. törvény kOvet-k setében, a tanulmányosáai Bgyek igaaga-tóságánek költségei, J7. 100 frttal; a növekedés egyék ráesni a köiponti ige ege Iái (4.791 frt). BeatBndijak (3200 frt) ■ enu nem rendee kindéeok kflot osnlanak meg, melyeket már fent emlitettOnk. A résalétek köaüi en indokoláe fonalán haladva, a kOvetkaeS fontoeabb pontokat emeljük ki, A kBeponti igaigaíiitmil a kOaépiakolei tói vény eaámoe aj teeedót ró a miaieale-fiamra. Ee aaUkeágaeeé terei egy uj oeatály-tanéeeoei állomáa eeerveaéeét, továbbá a teendők általáaoe eeaporedáea uj titkári állomás sesrvesését ie amgkOvsteli. A lankttültH föigatgátótágoh esáma n kOaépiakolei törvény értelmében 12-raagé-mitendő ki. A fSigaagatókat fiaatée dolgábaa három hatbegoriábo oentje a kolteegvatée. 2 kap 8000 frt fisetéet ée 800 frt lakpénat é . 2500 „ . . 400 , . 6 „ 2000 , . , 400 , , Hasonlókép emelkedik a lel\'nokok, Írnokok s eaolgák ssáma, agy bogy a eaemé-lyee járaadéeágok 66,760 frtot leesnek kl (tavaly j 25.5C0 frt) A dologi kiadáeok ie eráayoean emelkedtek, 7600 frtról 14,400 frtra. Aa Oeaam kBlteégek 70,160 frtot teen-aek ki (tavaly 38,000 frt) A népnév, tanfelügyelők eaáma ie kot-tövei emelkedett, mietbogy a eólyomit a tn-rómitól, a kis-kOUOit a aegy-kallditSI elvá-laeatották ; Omoeeea vaa 66. A kOllságvatéa-ben emelkedée aieeeen; a rémletekben 6000 frttal aegyobb elóiránysatöl megtakarítással akarják aa előbbi évivel egyenlOvé tenni. A budapetii egyetem Oeeaee rendes ki-adásai 841,444 frtra vannak elóirányoavs, 38513 frttal többre, mint a mull évben. — Eeek oeak a rendee kiadáeok. A átmeneti kiadások kOaOl ide tartótnak as aathropolo-giai intését feleserkléee 1000 frt, a palaeon-tologiai intáaetére ugyaaannyi, aa elmekórtani taaasékére 900 frt, a kOeegéeseégteni inté-estre agy an annyi, ae orvoekari, dékáni s kOoyvtári és eaámoe máe intéeet ée hivatal bútoréinak áe káialetaiaek átmállitáei s el-belyeeési költségei 4000 frt a kórbooeetani a kénaOrsttsni intését folyt, fólesereléáre 1000 frt, e berubésási kiedáeok kOeOl ide tartóénak : ss egyetemi kOnyvtár hiányéinak pótlására eleó évi réenietUl 8000 frt a bn-ds pesti egyetemi orvoekeri köt ponti épületben elkelyeestt intésetek és kivalalok ÍÖlete reléeo 11400 frt. Ha eseket as Oeeaegeket Oesaaadjnk, 667244 irtot kapunk. A kiadáeok kOefll többen uj inléske-déeeket involválnak. A kittaai karnál a 8 rendes tanár fieetése ea eddigi 1260 frt helyett 2600 frttal stb/fka felvéve. Eddig a a kOlOnbeéget a vaUásalsp fedette, Minthogy asonbaa, mondja aa indokolás, e fiaetéei pót lékok a valláaalap reódelletéiével teljeeéggel nem sgysenek meg, mivel a valláaalap saját, mOkségleteinek sem képm megfelelni s mind nagyobb pénztári hiány nyal kflsd; mivsl végre ea sgyetsmaek ssját alepjei vannak, éa saea alapoknak mind eredete, mind eredeti rendeltetáee egyeneeen ellene mond an-aak, kogy anekból éppen a hittsni kar estik-eéghtei aáraeeanak ki, midOo a kitlani kar talajdoaképsa aa egyetem magvát és alapját képasi, midin eaask elsO alapi irányai éppsa esek kar saámára tétettek, aüdéa egyéb taeealkek alapját is katk fBpspok bóksafl eéanm\|MÉém vetette meg: mindez okoknál fogva 0 feleége utasította a auaimtart, hogy á hit tani kar illetékei ea állam koltaágve tésko téleeeenek át A jogi karnál a rendkívüli tanárok máma egy gyei seeporodelt, a stalimtíkei tananékre agyania sgy rendet tanár mellett rendkívüli tanár ie kmeveatetet, ,annyival inlább, mart a pályánék kOat két oly jeles sgyéa találtatott, kinek egyike a tudomány élt. áa elméleti réméaak, máeikapedig annak, gyakorlati és kOlOnOs résari előadására8 kK válóén eikelmaa. Aa ervoei kérnél két taaáreegéd és Ot gyakornok illetményét vették fel a kOlteég-vstOska. A bolméseeü kainál aj ay. rsadkivSlí tápár eevmtateu kí a filolegiára. A kod. egyetem msmályi járandóságai kOaOtt aj tételként mm epei 8000 frt en áa-váayvia vsgy kémlO intéeet mnaélyi éa dologi mOkságlelmre. Is Saaaag ftlhamnélém még alam tOaeiesas megkatáreava, .aaayi eaen kan kineayse, kegy kOiJmlgOik aa er^ enágaék aaea aagy káamlt, mely áerányri-seeksn rejtik, lakatlleg ártlkisitiaj, a fSrdO-iaéel áo 0lgfksáysiafcst hkeHlsg saaglamsr teáal és lilvkápatltal\' A áeiegi kiadáaak revatábaa emlúáere mákét A ............... a k> Hmeayiftle káa, kri a a aaÜéeam áa reda oséljénak megfalel^leg el, vaa helyeave, jaltolag 70,000 frtért eladó \| háaért jalea-leg S000 frt kéebér SnjtteUb, a mellékkí-adáeek pdlg 240 frt töknek kl. A béa át-aUkjtáeLa 10,000 frtot llerditettak s kikfll tOsáj eeelábaa a readapeaióra még 1000 f-t kellene, llindea okoknál fogva e aúnieater a hu megvételét oe^leeerSuek áe aaOkaágee-nek tartja a aaért fellietjalmaiáat kér e káa-nak oly módon való BMgveántéaéra, kegy, e vételár fedeséeáre a tanjjái nyugdij alapkét 70,000 frt kÓieaOn vétaeeék fel e sa eddig fbetftt 6240 frt a téka áe kamatok törlees térére fordítanék. Ily módon a koleeőn töke 17 év alatt leljeren. tOrléeatve leee. A kobuwíri égyeíftm readee kiadáeei 199.098 frjot tömnek k^ 4544 frttal tabbet, miat tavaly. Ae átmeneti kiadáeok kOaOl ide tarlósnak\': a Karolina kótkán költaégeiro 8000 frt; a vegytani kitétet feletereléeéro 4000 frt, óeeaeeen tehát a kolleágek 212498 fnrmt, A műegyetem rendet kiadáeei 134.844 frtot teesnek ki, 6043 frttal tObb, mint a mait évben. As átmsneti kiadáeok kOet van 45000 Irt4 a mfkgyeUmaek aeakOaOkkol eat-\'el Iái faára, na elektro-teeheíkai tfnfoljam fbl-eeereléeérs 2000 forint. A régOesssg 181.844 frt A miniestor réealeteeea indokolja a leiró gépír n taaea. rendeaerseltéséiás belől tétét, továbbá ast as intáekedéeét, hogy s borásesti t agy tanra ie rendkívüli tanárt neveaett ki.,Mivel e jelenleg mSkSdó tanár-ebédben erre teljesen alkalmae tap- ée StukaerOt bírunk, mftkOdáeáoek e téren leondó állandéeitáaa a műegyetem ée a (adomány érdekében nem-oeak kívánatosnak, hanem esükeégsensk ie matatkoaik. Uj tálal a kOltaágvetáebea: ,A kOsniunke- és kOalekédéei miniaaler által nyitott slsktre-tsoliniksi\' tanfolyamban működő rendee tanár tieatelotdije.11 A neveaett minieetar ugyania s? ük négernek találta, bogy [a távírói esolgálat erdekében as ott sikál-mssandó egyének elepombb tudományoa ki-kápeatetéaben réeaeatlljenék. At ipamitétMtii jaahifkola .kOlteége 7160 frt. többletet mutsl. E ssakiskols ss 1888\|84Hk tanévtói keadva egy meg kOaelitá-leg kikerekített egéaaraé alakitiatott. Aa á\'t elékéesitÓ omtályon kivül a kOvetkeeó esek-omtályok leesaek beune: A grafikai oao por tótat bt n : ápitáeeeli trakoastály, dakóretiv feetéeseti atb. eaakoea-tá\'ya, femetsaé»i asakoeatály, sík diamimé, nyak eaakotatálya. A plamtíkai oeoportoeatbeo, a mintáaáa áe mBltrsgáasst ssskomtálys, a mBvéeaflki áe fémiperi makoeaiály a aa mnlitatt kát fBetopoitusát körött a keramiei tsakoeetály. At iakola stámáre ctélaserü épületet béreltek ki ss Isebella-ntosában a 42. se. slett. As indokolás réeslstsseo fölsorolja aa egyee taoárok ületméayeiL A totépükolák rovatába oeak a VII. k. gimnázium bővítése ée fOlaaereléee okot telemsaebb kbltaég Iflbbletei; továbbá a eeékeafebérvári reálitkold államosítása és kiegáesltéea. Uj létei sa esztergomi alreál-iskola aegélyseáee 2C00 frttal. E reáliskola 4 osztályból áll 84 taaulóval. A hitfelekteeii és eggéb kötépiikoWs segély mésére uj tétel gyeaáat 16,000 frt vsa fOlvévs. A kiizépiak. törv. ny. 47. saa-kaaaa kimondja ugyania, hogy a miniaator lám ege Ihat oly hitfeiekaeeti e egyéb kOsép-■ kólákat, me\'yekcek fennállása ss orseég O időkében lek mik E törvény asakaaarstámaaa-kodva több felek: kSeépiakole réseérOl jöttek ly kérelmek. E kérelmek mág mak aa előlegen tárgyaláe eládiurnában vannak, de kOsO\'lAi sgy, á roarnyói ág, kilv. főgmná-sium segályflgye már eaayirn haladt, hogy Sa általa bért Oseaeg 7000 frikaa bisioneág-\|al állspilbaió meg. Aa év lolysmábsn a tObbi kérés is efiatéaáero kerül e erre szolgál a 15,000 ÜL A jövő évi koltaágvstéebsa n r élt leiek ie meg leesnek már állspitva. A népntteléei teüJufigletre 1 miltté frt. eéteteU W, 60,000 frttal tOkb, mint a mait év bee. K tételnél igee fontos as indokolás kOvetksUS résee. A miniszter felhatalmasást kér arra, bogy as uj állami iekeiai épületekre felvett 34,000 frtnyi javadalom at onen fipdletek folálHtáeára mOkeégee tőkék kamataira és tOrlmláeére fórdittalhaaeék, an által lehetővé válik aa eeeo alapon easreaketS kii-eeOnnél áBamí aj i»kólákat építeni e a régieket átalakítani. F^ytismemind a kOvetkeaS kOeérdekO edeleket találjak ae iadokeláe-Ma: a lávetaloe kimntatáaok aaertal 120 kbaaégi mkóla \|ll0tt más jettsgo(. Aliami iakotává lett — ----62 \' Beat katk iskolává vimasaUkaH - 35 indokolás bővj ménjyekel, eaflkségsssé te At orttdg nyoslatott elő, Oar. katk , » — Halk tíúvj , , — igáét IdlV. n a\' - Más kOanégi iakoláka beolvadt — IdSISsben aaOnetelt - — — Teljoeaa f^emMt - — — - AB \\Amii kM tjihére 2 7 8 8 9 0 120 fkhsM kk nj tétel reoeee magáré e figyelmei. A hada poetf V. kar. lií reálUkols épitáei kOlUágeh nek tad«néae ■ vágeti ^ngedélyeaett kOleeOn tSrimetáeéra ea dán, midőn aa iktéeet épi tését befejeaik, 10,000 frtot fittek 4ftl. A budapesti L Mbaeti ée aőgyégyáeeeti kórqda márnára [ee idő aaeriat káré Báaffy-tói kibérelt báe 100,000 Irinyi vételárának kOlopön utján fedeeéeáre ea eddig fiaetott 654\| Irinyi lUlr; a vele kOavatlen eaem asádpe telk ea álé valláealapitváeyi káaeak aa egyetemi orvpetani épitkeoésak ctéljaira 161, 280 frtea megvétaléreagyaneeen Oeeaeg erejéig fölveendő kOlatSn kamataira ée tör-leestáaáro 9000 Iforial iránysatatoK elő. Aa kifejti aa okokat ée kOrOl-ak a liáaak megeeoraését k. Eeekst mára mellőesOk. r képiát\'wU 80,000 frt irá-frttal tObb mint tavsly. A többlet főleg I ss Estsrbáay képtár kiányá-nak pótláaáre, féoykápea ttt. megseerséeére, káp4k belyreállilktára sst. fordittatik. A teneakndsmia ée eainámeti taeoda költségei ie 1M0 frttal gymapodtak. öesse-eea 43,050 frtot\' teesaek ki. A tObblot fí-réste egy raadkjivSii (hegedű , tanárnak fisa-(áeáre ttolgál. At iparműivéeaeti muaeam kOltaégretéee 2400 fr< többletet mutat Berendeanek ugyanit egy másoló ée egy kiállítási termet a elkel-masaak egy aáanembert, ki aa iparoeoknSk a esBkeégee utmulataiáaokkal saolgél. A fiilétutl tíietteriskola esflkeégaégle e 1 18,010 .frttal iráayoetatott elő, 3870 frttal tObb, mint a mnlt évben, áa épitáei kOlteég egyanie féiOOO jattal irányoatatott elő, a ré«tleiea tervekből aaonbeé kitűnt, bogy j 0 esélif 01066 frt 29 kr mflkaógee, bele \'néni etfllmva aa épitée dijaaáet A miuisster reméli, hogy ntt>s Osesagel le.fogjasaállit- I halni 60,00Q frtra. A méemlékek rivtlábsn oeak as a váltoaás történt, hogyne squintpimi ásstáskor elő-iráitjieu 6000.irt a.munkálatok bafejeaéeé-vel é kOltaégvetOaből kimaradt A minieaier igaaolja, hogy «\|en öaaaeg a vieegrádi Bálámon lorony féJUesaakilott belyrsállítáaának folytatéeára engrdélyeataeeák. As indokoláe réeaiefea«>bbeu elboodja e helyreálIittaUanak eddigi as"moru tOrtépetét Megysr töriénelmi ereeképoearnokra 1000 frt iráeyoeéatott elő. Egyik igen örvendetm pontja a kBlteég-votéanek, kogy a miniaster a budapoeti egyetem kBeyvtáráaak főlfg n modern iro .dalmi művekben való Liánjainak pétláeára 15,000 frtot vett föl a eat as Beeseget 6 évre oastotía tel. Iá rom bori ál\', gimnfsíum épitéeáre aa I884.\| évre I réaslst gyanánt 30,000 frt irányontadtt elé. i után) Tekintetes szerkeszti! url I a I A Seeot-lstvánakpi ünnepélj eket reode-tett blsollaág zéenéről Nagy-Kanizsa város T. tenéoaáhoe ss alábkirt sorok ieléstatvén erről és illetőleg a vsaatkaaé eredményről oly kérésééi vsb mereaoaánk értesíteni, kogy nst beeeee Ispjábsn k öttétenni smvmksdjék: „Tekintetes táron Tsnáml A f. 1888. évi első nngy kánissai Bseet-lstváanspi Baaepély alkalmából befolyt, és ^városi s aagáayalep javára* edományozní határozott tinta jövedelmet vagyis a kiadások leveaáaa etán fennmaradt 32 fariét 74 krt. kéiapásnksi éa három darab esüst-pénst vétel marint B fit 85 kr. értékben vsa ssarenoaéak ezennel a tekintetes vároei lanámkoe botarjsistLi; oly kéréeeel, kogy esea Beeseget említmt jétékenyosél tekintetéből n frottírt alaphoz fe ,eleő a.-kanieaa napi Saaepély jövB-lomi áe ast jOvBdel- Itel N. Kamatán 1883. aeelgái Takoly Viktor k> Lajos s. k. b. Scnnt István kkái derase" — mimén mesévé tenni seeélíi Hamfini tiast\| oktober 15. sláaat t. k. k. elnök, pénatáraok.* Emel kapneeldtbea polgári kOtoleeaé gSaknek tartjuk ee Oeensgeaatt bevételek 0e kiadáaok jagyaékát kironajilag nyítváno iságra kenei, s a renddső bieottség nevében hmm-fiai kBasOnetet nyii rámtneí ee Sanepéiyt pártoló várom s vidéki kOsBnség és a már más alkalommal Unaátott felfllfisetők, e előlegeiket a jÓíékoáy miéire ntéteg faltján-lolt miadseee U keejpolgjárok irényáben, kik a kitOaBtt asélt áldisslkl mlggrf is eüasgi-tem törekedtek. L Bevétetett jagyUből 227 frt 20 kr. Előlegek kOl FelOliaetámü Vereeay tok Jelvényekből 1L A kiadáeok **** énééből éá ri i nlÉrOlil 30 frt -13 frt 67 kr. 0 Irt — 1 frt 44 kr. 280 Irt 81 kr. (beleértve a 14 MlOrt IT kr. Mely Bssseg levoeatvén a betétből marad liasla jövedelem 82 frt 74 kr. ssee: bárminőnkét forint ás ketvsaaág/ kr, kéeepéee áe eaen felől a varesaytokéeéere máat dijakkél megmeredt 3 drb. eoOetpém vétel sserint 8 frt 86 kr. értékben. Megy iKaniseán, 1883 akt hé 15. lUek IfOtor ntat k ejsVk adat b. péaattnek Fővárosi levél. versenyek Bndepeat okt 18. A .venwny a tettek ragéje. Eet ekkor tapemtaltam\'legelőssOr, mikor gyermekkoromban agy pályadíj elaye-réeéért varslaysatom, A -leiedet egy esoraási művelet vélt, e pályadíj sgy darab-vajas ksayér. 8oka aoalőtt igy eaorsáet hike aálkll megetiaáloi képm nem lettem rolaa. De a verseny tettre, igyrkeoetre, figyelemre bat-ditott és én elnyertem — a vajae kenyeret. A séta nagyra beotűlflai a ven ínyeket, melyek miidan téren a baladás előmozdítói. Nincs tér, tekintetik bár a tudományi, inűvésreletj ipart ée kereekedelmet, hol a -verseny Bdr6< halára ne mutatkosnák. ^ tudós a babérért veraenyee. A mfivéer, bogy minél tBkéletssabhet alkoason.. Az íparbsn reálisabb a verseny, de eredménye.la késaejfoghalébb. Hát még a kereskedelemre, mily érié bsfolyáea vaa a versenynek! Ée együttvéve: tudományáé művészet, ifmr és kereskedelem, hogy psngns, tengőd» aa á\'dáaoe verseny nélkOI. A régi rómaiaknál éa görögöknél a veraeayt a aevelée egyik, jelentékeny faotn ránák tekintették és aa Olympiádákfeueg;, nemseti versenyek röppent kotderővel bírtak a: római ifjak neveléeére. Ör vendéi eaen lapatztaJjuk, bogy korunk is mind jobban kaad asámolni e fontoe lé nyeeővel és mitdhikább meggyősődik róla hogy a vereeny a lettek rngéje. KfllBoOeen örömünkre rsolgái pedig, hegy a jótékony vrreenyea ott ie kesdBnk immár találkooai, a hol eddig oeak keváaeé tapasstaltak: a meeőgasdaeág tarén. A vereeny itt heláthetatlaa aagy ét namaetgatdáwatilag ie fontos srsdmáoyekct hosbat létre. A gaadák vereenyesni aksrnsk agymár-sal fbldeik oeélenerU művoléaében, nemeaebb állatfajok áe termények tenyésstésében éa meghonoeiláeában és — a mi nsgy föpio tággal bír 4- gazdasági fillszereléaflic tökí-leteaaégében. Hlasen éppen most értek véget sa sgéi-t orazágben as ekeveraeayskksl reodssermitp\'i gesdaeági kiállitáeok. Ée mi máe e kiállitáe, mmt e vsvseaj pisosa — miat felkiráe a versenyre, És sasknek agesdasági kiállitáeok nak kitsámitkatatlaa nagy belolyésuk vaa mmő gasdaságunk és gaad. gépiparunk fejlódéeéte aéave. — Itt vaa példáéi a Krampesb iéls bár maeeke. Volt-e mek sgy évvel eaelőtt garda, a kl a Krumpáck féle ekét ismerte Volna 7 van-e ma esek rövid agy év Bláa gazda, a ki a Krumpaeb-fáls 3-as ékét as IsAerné? Ée aű tette eslt: a vereeny I A geaiálie Krumpaek, a ki saját találmányú 8 as ekéjével egy év óta minden vereeayea rémt vett ée ksvée kivétellel min-deafltt ss slsd dijat nyerte, a ki eeegény m agyai* találmányával tikra mert eaáilni a leghíresebb angol eségekkal, aa akék e JLineaem\'-jének feltalálója saegéey kapoe vári kovám volt, a kinek a mait év bee aa. a ascrenceés Ötlete támadt, bogy nlmonjen aa agárdi vetesnyre. Itt jelen volt Tar-aéesy (éasstév it, ki látva aa ismeretien eke\' mOkOdéeét, feliasserte benne a genialis alapgondolatot, a mélenrS \'easmlt, aa ekéi azonnal bkományába, védtsárnyai alá vatta, erebedslmaatatta. aem nyugodott eddig, mig a hiree magyar BeküekAU vaeOaiéde ée gépgyér el nem vállalta kémilásM, meg nem vatta KrUmpaeb aaa^adalmát és amgát a fakaléiét asm alkshskita aj gaadeiigi gépgyárának rmslljlvá. í Itt ksadodott eatáae vereeny ketalmé nak bsMsnayílása aa ake diadalalja. Taraéaayy Qamiáv agy év éta visei en ekét vereeny re ás Mytenm gyOaalaaun, Megymamkelea: első ronda dnnoklo-vslet nyert Hara\'ease: sésO dijat Negyvá raésa: eeOei érmet és éiasérO oklevelet. Kidén: a Isgnegyekb dijat, sHsmerO eklovoi^. Báoe Alseáeoe: agykangniag oW dfjel áe arany dhaaklivilet Tsgyeiádoot eleO Üjet arany ihuitlielllil L^peáaybsa: elaá ki. A yton»«fyi gasá. •aasaksmsiié kMHtaéaél Ri\|«m l/ásasa. jpafu IMÉ»erasy mai I, I iim nyert A ^Im ae sW á>jak Abs^-fteástÓe j Mtr, nykvAaae •iiniii. awfwwiiáe »1 iikfcwáa áiaaakaÉayL jnhkrttt: akasert. lwt\|li> mé>w. Ipeliégee kfatttttitéat nyer1 Ugvaaigy Imt .........ti I—tnifcM te elaő- \'esit hlttnSHlnklI ée 4m flÜMMVárt. I «may Muhi. 1(7 év aMtt átég kisárólag kölföldi pértaá»)«k Mtkiil»k • Urta M búit Ttnséaey ♦ Ses«se»il laifc—l magyar saakir. K/ssapaah Hiijnr lalálmáoyával, melyet még agy évvel mH\'1 nakl mo ismert is »* jfí a Sokliok tél® hasai gyár bétáit Tar-léay eaáraára, rtvid egy év ibii ktadi u aagoi gyártmányokat * magyar piaefői ImmtUMÍ A meaégasdaaágre aéave pedig kimoad-huiki asgy hatása vas, é kitűnő gssds-eégi seakftsthnak. melyek a verseny folytán mind tokáiéi eeobbeo kéeeittstaak. Vajba minden téres tapaeatalhatnók a ver—ey jótékony hatását,\' akkor eekol eam vtiae psügás, — Mart s vareasy a tatt rsgéja. __r. I. A biztosító-társulatok hanyatlásáról. — Levél a ssarheastőbös. — » A .Magyar Pénzügy" mait heti széstábsa a f«?itl czim eleit közölt csikk s Icaiéban de kálóaéeeo ai ezen közleményben, ka bér caak távolról jelzett dolgok miatt asélra körben feltInéat okoaott. A nagy közónáég egy réaae ugyan löbbé keeéabé már Informálva vaa arról, bogy sincs ám minden rendjén biztosító-társulataink legtöbbjénél, de a legtávolabbról ainca tuáomása, némely bisinsitótár-nlei íaaiolid belkeieléaéról áa megbU^ \'hatlanságáróL A „Magyar Pémügy* et oly lapnak ismerem, mely nyíltan éa teljesen óesetleeOl kimondja as igszeágot, ott, a hol a kAsérdek azt kivánjá. É« mintán orréi beceao lapja bárom évi dttóró pályafutás* alatt\'kalló meggjósóááat szereztetni ason biztos remény boa, bogy soraim napvilágot legnek látni, kimondom i bogy a blztoaltási Intézmény fejlődése ás terjedése hazánkban —eltekintve a túlhajtott konkarreoezia gyakran lelki ismeretlen ée mindeaesetre sok kárt okozó-AirIméltói — leginkább néhány biztosi u>- tár salat megbízhat lantága áa ianso lidiága által vádoltál ik. Nem eaáhiia Itt tgykt tárralatokat megtámadni éa pellengérre állítani, de áltiiáanlp támogatására\' és némileg hite-lasltáso \'kedvért, nem mulaszthatom el, két blitoaitó társulat beléletáaek tel-: jaa ismeretéből merített, néhány eklstáns vteazaéléet közölni. Nem agy biztosi tó-társulat kl lenveit „biztosra veasí* asert sa á kezébeu a kármegállapitáa \'kulcsa ás biateoiláai feltételei (melyeket a fél sohasem olvaaott el),«oly határozatltiiok ál rétiben oly határozott jogtalanságokat tartalmaznak, bogy a ti»atalt társulat a károsult féllei kénye-kedve szerint el Vannak bialoaltá társilataiak, me lyak direkt ki eráasakolják, hogy a bit-, totltott fái perrt lépjen, ily módon Igye-kttvóa a bittotiiáal Idény atáa felhal-n^oeódó tömeges flietéJek alól kibdjni. Rtaáeeee el le érik eaMjakat, mert mlg a vitákI Ml elhatározza magát, miezer íot \'•gyét egy fővárosi ügyvédnek átadja, elóbh levélbeli alkndosásba lép as illető társulattal ás hónapok múlva kénytelenül elfogadja u etedetileg liquidált Aasaaget MUy viaaaaéléteket tapasztalhatni még a károk magáJlapitáaáaü. Szolgáljon erre aésve blsonyitákal egy Beda-paaien vetárkápvieeióaéggel hété társulat jágWatoat áal feltételeinek kóvetkeaó ja 1y t ,Ha a jégverés oly idóban tárté-nlk, midén eaea kötvény nyel histoaltott káresnll lerméáy. k erátáaa, szüretelése vagy sneáóae már megkesáetctt, akkor n kár vttagálaln át aaogátlépiiáaa a kár-jeiealás véMtál arámiiéit 16 napoa térien 0 haláriddbaa rjtetjk meg. A kár aatgállépMáaa elélt - a bnáa paati kápvteeldság ktüaás hráeball kele-agyeaása eólkAi - kapát aóványek, éaÍAkf áe aaóilá ItpáJteiAsáe MviJ, a bítkütd lábak ultva vaa* aly iatáeke-láeéfetí teeal. melyek álml a Htlaslistt tAvftJP (tertsáky; áüapau váüoaáat aaaa vadbaipa.* Aat Ml, begy akku kém mtk aáfaa kasaMsMArt luk A IgaÉÍ* kesa tasanree a MaMá kstilttiii, aaatkf átaánien akó eese drákói éMML —, aratás veaaályeMetve látváa aa idájá-rés állal — fedél alá hmza termését, j-mintán egy Ideig a biztosító támlát kArbacaláját hiába várta. És a biztosi tótárvalat kérielketleaftl ragaszkodik a fel* láteiekkoe, bahajtja a dijakat ás kár-táritáarál hallaai sem akar. TflibizteaUásokat épületeknél, tadva-leváleg ifibb évre sxokás kötni, mert boearibk idára terjedó biztositáanál a dijak ménákeltebbek, A kereal>«-d> ind térvény a áijkátrálékokra násve általá-nseaágbaa agy intézkedik, hogy ezek kár eneiében a kértén tési ósasegekhói \'levonhatók. A kereskedelmi törvényt nem égy biztosító társelat akként magyarázza áa hajtja végre, bogy t kárösszegből, ha a vagyon pL bet évre volt biitoaitva éa n biztosi tan második évébea égett le, a megállapított kárösszegből, a még hátralévő négy évi idóseakra b{trIékos (?) dijat voaják le. A károsodott fél Ilyenkor valóságos kárának, alig egy negyed-réazábes jnt Ilyen eteteket a ,praxitból taám-calanokat tndnék még elósorolni ée hiteles adatokkal bizonyítani, de számolok azon szomorú tóujayel, hogy agy ellen czikk keretében teljes lehetetlenség volna némely biatoaitóriánnlat bftnlajstromát hiány nélkül feboroluii; b. engodelinérel azonban kéét vagyak aa elbnrapóéaottabb viíszsélésekrt, as egyes bistmüfaai ágak Szerint felosztva, részletenként -ás .rendszeresen taglalni áa a ctél alómocdltáaára jó volna, ba becses lapja Is visszaéléseket, bárkitől ia kiküldetnének azok be, tárgyilagosan közölné. ♦ Visasatérve soraim kikezdésére; hogy néhány biztosító társelat megbízhat ls mágs éa inszolidaága gátolja leginkább a biztosítási intézmény terjedését} hazánkban, iqméuylep), aikerQlpi fqg, n későbbi közleményeimben felsorolandó bünlsjvtrorri áhal est teljesen bobizonyítani. nÁ blctoelU^; jráftl nem negy as érdeklódá«fl áa a biztosító-társulatok inszolidsága annak útját egyengeti bogy ez még alacsonyabb niveaora ssáljon. AB... K D I 5 r f é I é h. jfrbtt — A katonaaUIg kórékól A 77. éa 78 dák honvéd aáaalóaljakhoa 480 njoooa érkaaall Negy-Kaoiaeéra. A 48 ik aa. Ern6 féheroaeg gyalagearedkea vároeunkon kereeo-tOl 300 ujonoa aaállitietott Béobo, mig Párdabitaha aa Vik eaámu gr. Radee>ky kaeaérearadba 110 agyéa távoaelt htrtakbél. Átvonult pedig IH beaaár a VI. huaaár-mredtél alföldre Sopronmegyébftl, 180 egyén pedig Troppaahél Boeaoiába aa I-eá aaáma gyalagearadhál — Alisaidé lóeeroaó bieottaég mű hadik aa ióé aaerint Magy Kaaiaeén a B8aeM vendéglében. BaÖk báró Normann alaaradaa a XI ik kaeaéraaredtél, állalorvoa Saorpiee. Beémtkat Buriao Lejoe hadaagy. — Aa IHetékesskóal hlvatalaak a tarvéayeaéki épület kalyieégébél való datál-Htáaába a minlaaterinm beleegyeaetl e drendelte, bogy még folyó érben a telekkönyvi balyieégak itié, a Henoc léin Caongary ataaai omolotoe épületbe halyeataeték át. — A déli vaspálya tör-sasdffftak 1883. évi junm 1-én kiadott nmttrende október 15441 fogva minket érdekiéUf követkat módomlát nU nitt A HOL ét MM. u. pyerseo-natok kOtveíten ctatl ab tótban a Aartnf-ésas eesei dOl. ét 402. sa. gyerteo natmoal M&bwgig illetóicg Marbtírg-rtJ kslekednek A budapeti-prigerkcfi vonal 901 ét M02. aa. /yorsaanafai kOtrtUen etatíakoiátban a karínUai vonná 401 ét dOi. a# ^yarseenntdenl Marbwjif iUeiékg Jfnrénryráf Ui leiednek lymsn KWa M. keüerii lakea, a déli. va»pályáaál alkelmásolt lkat egl 20-én ma vaaak akárbea üagar Akjaa ecaaág-gyaláM képvlaall aaaka laatvérát Sekaaiát Barkák i inamiayt. Ilma.....yok Qyát^y Jámaaná éa Ortkae Hervá h Qyaláaé ar-M%yek. — A hiarlálMI riaagák Unda- paslsa a Lsóovika aknásmlákaa akt 11-án atHH keeditskat, aMap 100 agy ávaa Sf naékál, a «iegák aev. II ig tartataak. Kaparna 80-)ö5 jelinik meg Jallaooeik Viaoe aaredea ée daodárparaoojtook alatklata alatt állá biaotojág alíjiL Aa aj ttrváoy áruiméban ea iáéa már eáámotan étkalyaalatlek a btate hadiaregbeji önkéntesek küattl a bon-védelgi gyakorlalakkaa, Így a Magy-Kaakeáa eaékalé 77l ée 78dik kernvéd aáaalóaljakboa 31 intelligens agyéa, Ük kteOl szinte saá> moeau a t^asti vijsegát letenni igéFkeatek. — Á veaapvéaasl fogbéabaa ragályos himlé tuatt ki, Valóea\|a0l«f a fogliáá lat-tOagtteéga miatt. Egy \'inmony, kinek gyermeke fekete himlébe esett, aaoaaal magáé hásba halyaatatalt át — tgyvédl aaaagslaaa A bpeeti Ügyvédi ktrbaa mosgalam iadull meg, mely biaonyára aa egée« omaág ügyvédségének legélénkebb réetvétéra j aaámithat. Oraaágoe értekesiet sgybáhiráaát j terv esik a jövö la-vaaara, aaklynak óaéljr. laemoeak (oatoe igas-aégtgyi reformok eürgeláee, bsnem tgy■sertmind oleé sortján aa Ogyvédiksr oraaágoe aaarvaaéal állandó aaabad ogyaeflléel alapon. — PAlyadIJt nyert Donáti Bernát Érsoknjválrott, A HltagVaroraaágéa a Magy-világ" csl lap pályáa^táa miat a legjobb baeaályaéit 15 araoyat nyert. Birálék Bartók Lajos, Dalmady Oyóant-éa P. Skalbmáry Károly vpdának. T S ! • — Balesetek- Galambokon Molnár Józsefei a eeapi begyen agyonverve találták meg. Légfádon pedig agy Eeamrr nevű aj-vidéki alának ertek ed 6 apoplexiábaa birteleo meghall, i— A bejeaai erdfibén mUlt vasárnap egy legény a hedvaaéaeh basát felinetaaette, ki meg is halt f a lettaet allegták. — Ifaisst ayigla. Fonyódon Ro-eoobargar Mihály balátamaaternél a nyáron gyarmakegr mellett egy 10 évaa Makaraea Jalieka aavü árvalány\| volt\' alkalamaáeban, 8aalay Bertalan badapeeti péelatieat ang. bében minta fonyótloa. nyaralt eealádjával agyait, e a kie leányt elkérte, kogy Bpeetre vihesse esiota gyarmtKei malié játesótárcul. Bossabargarék beleagyeatak. Aaonban a fiain oépo ráfogta a halássmestarra, bogy a leányt oltüatatto ála Solymoai Easier, mit volttaoai hogy a tottlegaaeégakat alkartIfe, viaaaahoata aa árva leányt, mire a htvatkeaő nyugtát adta ki aa érdemee elfiljáiéaág\'. , Nyugt a krfami JuÜska 10 éxi UámyrÜ, ki ép UtHd ét ktány tMctl Rottubrryr MA<Üy kakittmultriól mai napon vettünk tat.\' — An ellenórnésl ssemlék példás readbea történtek m<jg városunkban okt. 9. ée 10-én, aa utó ellaoóraéei eaemle Msgy-Kaniaeáa nov. 10 én tártatik mag. — mámgéigj A páaaagymiaiaatar 6000 frt. kilelt nyitott a paaeeovai adóhiva-talaál ^apitkoséai kölcsön oeimeo, egy év lofolyáea alán Sakál kamat nélküli aISleg len viasaafisolaadá, fagyauosak a péssügyminieater 16,000 irtot utal vény osott a vtrOekaraeat egyletnek oeáogék élelmesési kölUége fejéin, e tények f osáfoló bnonyilékei ama asörnyü-aégoknélcL minlha oeáogó teatvéreink teljee elhagyatotlaágbaa volnának. JL , i r — Telsakalsll. Oeelionaág Meeao aavg faltjában legköealebb borsslmas eset íürténl. Temetés vollj a temetébon a pap éasrevatle, hogy a tülldissilés, mely a ko poráéból i kioynll, a nélkül, hogy teák leg-kisebb aaellé ie Irta volna meglebbent. Minthogy aa tObuasür ijjmétlfidött, a pap a koporsói \|falayilalta. $ ima: a vált balolt egyeserre megjnoxdulti a falaméikadetL A ktrtlá lók rémülottSI s^olloava fűtöttek aaét Kitűnt, Usgy as emkér, kit aékáay peres múlva el kai t volna IsÉmtoi, tStaahaJotí volt HaLsvittH, a néhány nsp alatt také-ietsesa ÍNépült Ast boeaéU, hogy miudeat hallott a trasttJ a mi vele történt, a nélkül, bog/ maejalei köt volna. — jhpsLilll irják aoklak t Aa tntiáemtta savalrgáwk \' folytán boaijál áaoiva volt haleaaeág, tego-p virradóra eitávoeott városunkból, 4 A woai kaláaág aoaak folytán polgári érság jjaarvaááeén flUadasik, hogy a békés tyagalabiao aavataaaák meg. — Veaérkap aa tgybtn képviselő taatületi gyűlés mg tartatni, ssály alkalommal a polgári SMégm Vesalknsélag v^legaaas fog aak ialéajaeáai. j minimálie ár atáa bf-at, aa általak aastWg eléét eladáii ár többlete uláíi IC %-at vsasüak> A aaállitári költséget tag} tinkoak gaaaak. Kérünk mustrákat (kát darab I literes 0vegat) aa aladaadé ki rkéasist maay nyiaégét ée a minimális ár I taiéaAt A bo rakat, ka ojegkivántaiik, kádéval sgytu adhatjak al; ea sestboa ások minimália érát ia késjak kösülni. Tisstelett i VA magyar bartarmaltt oreaágoa sotvatkMta. —\' L<Ef«ru«fes jellegű kavargások altjaiéi m kegv Msgy-Kaaiseéról ismét vetett oda táviratilsg. Okt vosatlal egy aaásad Kaabal távaaott - Legüjabb hir birodalma bel kormány utá reformok terv esetét jóv ia márt - A satvatksafta a követkaaékrél árleek: Mag árkaaváa [a eatrot ideje, figyelmesetek a t hertarmalákal, arra, hogy aeiáai imméabll aradi hkrfkal bármiaé meaaylaigbaa árié hsilÉsgtk ó klülimgia heáveaá árakea. ismét komoly iialkoaaak, ugy kaionaeág hi-<8-án a délutáni gyalogság oda etárról, bogy tan létesítendő dhagytiu Ideje lánya, ó) Erre, erre, nmet ment ama. 6) Píaaaa, piooas, tiwnbárom aar piaooa. f) Hallod-a, halUá-a. 7) Virágra eoálb a piUe. 8) Kalapom, kaUpem, Oaargóra. V) Végig rtam a lápéi nagy alaaáa. 10) Mam aaa-ratam ss uramét Zongorára ás éaakra aaier-kaesté Tiasa Aladár Ara 1 frt 60 kr. — A közoktatás budgetben 60 ezer forintul több véteULt fel n jövő évre a tavai! 40 ezer for mtnál. Trefort miniszter e többletet áj állami iskolák felállítására, vagy az elhanyagoltak átalakítására fordítja. Tömi ges t folyamodvány sregényeibb kösségék részárói ily iskolák pgályézése ügyeben. — Egy HarpagaJ halila Moea-kvábaa ált egy Kakia aevfl gaadag ember, (Üevéayaigéröl általáaoaaa ismeretes volt Millióit egy nagy vaaládábin tartotta. E bó 10 én o vasláÓára borultJn liaWa talál\'ák, valóssinüfeg njabb aaoekót helyes vén bele, a pillanatban . érte a aaélhüdée. Egyatlaa fiára 40 milió rebamyi örökség maradt. — A fcerllml agémeégflgyi kiállítás okt. 15-én baoáratett A megnyitás tudva-levfilrg f. évi május 10-é(i történt. Ea idő alatt 870 000 .{ember látotalta, a kertet éa bangveraaayehat eaaakivül 40H)09. As oea-trák-magyar kormány a német lovagraod képviealfiit a osásaámé értékes melltüvei ejándékosta meg, igy a magyar osstály slnöka Oaatári Qroeat ia, aaeokivül minden lag aaép emlékérmet ée oliamoró okiratot kapott, melyet aajálkeaüleg irt aljL Aa emlékérem előlapján a oeáasárné aevetonása vaa, felette koronával, kállapján a vtröa kareaat e fölirattal: ia majoriam 1882-13. — A aÉjaecgkl járásbiróségaáJ al-jegyaéi állásrs pályásst nyiiiatoit. — A péSfllgyi kökígasgatási bíróság 1884. éri január 1-én lép életbe. A bíróság költlegei már felvétettek a bn^getbe, mely 42,840 Irtot tesz. Elnök 6000 frt, 2 bíró 5üo\|> M, 4 pedig 4000 frtsl díjazva. AIfogalmazók fele 1000 frt, s fele 900 frtjal \\ valamennyi aránylagoe lakilletményt nyer. — A, panF/láv flít negyében iuiiid nagyobb aek, mint a »Kitramegy< olvassuk Míaváa a köia sskor tettleges összeül ki határbeli magyar átjelzői tatunk stl. A nevezett közönyt jelez az illetékes >p rosáis ImMMaUáit M^M Trieot vári gyűlése, miután az önti egy jogi fakultás felá^i gadta, teljes olass egy sürgeti, illetőleg kérVéuyje; k J tartomány-tnluiszterium hatását megta-felállítását zi. 1 r kk elem Irodai iáa faedakai rovet Utt MaMSak MMk rkcM PSMf kflejrvl Kialaati ** GtUHorá; — BMAaaéósI telhi temények" eredeti művémrt ée ason verseimet lartsima •sütők, külön sa atya a aa aealébelj, gyermekkor e a movaanatai váaahataak. Aift forint. — Oytjtéaek keUér r adatik. Kniiai^ m. t Úgf taaaák kartársai, ismeHkai alMaaiSkat ia\'Haaí Temei Váreey Mihály polgár-lal — UJ aimiamt Miaaae áa 8eUoa aiag maiJíksilmkiáiilhw Ifáeaí í „Tla káakaávekaif I Temet éhes heekmtra aaállt olyas vagyak. •) mm* elmek Nyitra-mérveket ölte-i Közlöny\' ben igbiiió válasstá-zéasé fajait A k megcsonkít mindemellett ősegek rétiéről. o m íköi- Tkjiv (160 lap) iá, melyekben a (j á testvérék, i taládi élet egyéb bérmentve agy egy t példány társ ar, méltáa-a tanulók kast VLitnáa 1881 alföldi áaL* f) a itáá ti Pare A bambergi székesegyház. A Üsaakarmadik aaéaad alsó fele Mésset-boobaa aaáaoe oly épitleasti emléket bosott létre, melyeknél a kÖivos\' atyl már egyse\' gélh elem k kehatées alatt ünnepié legsa-maaebb fejlödéso fénypontját. Eaea korrnk kiváló aagy remekei ktoé lartoaik a bambergi dóm. Mátodik Henrik esáaaár annak neje Kunigundával együtteseit alapitotiak Bsm-bsrghen pOspökségát ée aa! 1007. évkeo hesdtek egy osgy, két kryplával ellátott, templom építésébe, mely már lOlt-ben fényei ünnepélyek alatt loltl beatentelve. Eaea első templomból sfonbaa nem jöttek msrsdvá-nyok miránk, mert mint a feljegyzésekből Mjuk, eseo eaéksiegybéa Rupart pOspök alatt égett la a falakig kopárrá és osupáo Saeot Ottó pO.pfik alatt 1110 ben ktt újra le lép it ve. Esőn épitésseti emlék további ttr-táaetéra náave ^ak igen hiányos tadéeitáaa-ínk vannak ; caupán annyit tadnak, miassrínt 1137. május havában egy bsrmadik bseaea-telés történt,, ea a mfi betejexéee, agy amint aat most látják, már t Xill. esásadba seik. E műemlék épiiésaéí) alakítása minden réeaé-ben e kéeü keletkezést tanusitja ée a román atyl fénylőiének- példáját tárja alibéok a o túoaivU tpiléeasthaa való átmasetébea. Mintán a hét krypla ée két kar terve sa alsó Xl. ssáaaábeli épiléanél bebizonyított dolog, tellehetjük, miaaarint ea alapraja megmaradt aa ujabb templom tarvéül is. A. boesaépülethea hét kar van épitve, mely kifelé polygoo tárlatban osatlahosik • esek nyugati résaa aaélae harántépllet által van elválaeatva a főbajótól. Mind a kél Apsia oldalainak tiironypár a asárayéka; a keleti tornyoknál egy belOl emelkedett pér-káaysston vannak as oldslbsjók^a vaaató sjték. A templom beleejének assrkeaele erö-loljeeeu kifejlő mtlopveeetŐ oa&oaivek- ée osócaivee boli hajtások kai. Mind a két kar eokkal magasabbaa iskssik, miat a bossa-épület fakvonala éa könyöklő falakkal karit-vák. A ayngali vagy Pétmvkar beleejébeo eakearkn, osáoaivü sáráeeel végaÓdik, mig a máaik kar ftlköril és\' egyeserü boltosaiul van ellátva. As utóbbi alatt van aa igsn terjedelmes krypta,1 mely aa oldalbajókkal lépoaók által vaa öLaxekötve. A keleti krypta, mely kétségen kívül a XII. századból való, falváltva kerek éa jnyolostsögü oszlopsi vannak, tulmsgsa osalopfejekkel (Capiitlen) áa a komloklal irányában öt fülke által vaa aárva. A falat félbaalopok által lagoavák.E krypta., holienalau\|reni tü. Konrád koporsóját tartalmewa. Ellentélben n külsőnek nemee diaaékea a asékeeegy bás bslssjs, mely hajdan feetmé-nyekkel volt ékesítve, sa 1887-ban befejeaett helyreállítás éta igsn kopár éeoanpán lépték viesonysi által bat a axemlélőre. • Annál lénysabao fejlődik a külső épi-tésasta, mely a bambergi dómnak bíatoeitja as első helyet miadaaon némsthoni emlék küsttl, mely a román islésü épiléeaat kéeébbi korából ered. A mi rsjaaak a legrégibb, kelet falé fekvő réeeeket mulatja, a távlatban pedig a hoaaa- és baránlépuletet ée a góth koraaak-bél aaármaaó nyugati torayohat Aa ó román atyl komor nebéabee^get itt már tökéletesei aaallőave találjak; ss egérw felépítményben s a gaadag diaslstben tuár a \|gmegek éssményeaiiéee nyilvánul, maly aanfan a aaaaeeb c»úcsrvü épitáaaetban jutott teljee érvényje. Etekintetben kivá\'éaa a kelali tornyok aáoh, melyek aaabad aaar-kese lünkben bit delik aaépiléasat aj keraaakát A kiaatká bltárfitlko .két gaadagoa domborodó párháa^aat állal vaa viairáayo-aaa tagaava, áa a iám éa ftleealapak mind s aar kok oo, mind pedig a fal áe ablakokon oly áaa aiáaybaa magaelesak fel, hogy aa alahaát felfelé iparljodása itt már talayearf mérvben aralkoáik. A fedelet eaiaee törpe galéria saegélyai, A tornyok amaletal pártásat éa korivá aaaleppárkáayek által vaaask aloaatva, mig a sarkokon tetemeeeo kidomborodó líaéaek iparkodaak fslfsli Figyelemre méltó a torony töm tarUaak eaökkantéaa fal-falé mindinkább lévaié ablakiveaetak által, mig végre a leglekAbh amalalia eeáaelvban végtódé nyilásokotj ál irányul a aaam áa égaa ákaitméeya ojrmó éa ayalaaaeBga eálar-loáélkea. Kevéabbá áiaaee a syagati kar kakejlkaa EHetíttea a tornyok ákalásae asrkaastakkos ■4filaásaé sksM aorayefc-I sok. Hársas áekt emrimak mkMjmmrnm ét a ayilnmlgtr iliMlill eervk-••enykákkal diamtfék. A klimsláilik éa a kméntépflei kUrf dnaHménylkken egyv A HM4 klMfii iwlWA aa vá •Wpé\|B \|L Henrik etáeeér te nnnnk kileaee utilu fii linmAiiHtf Tikaaam winbwgí maeter 11499-IBII) eelahorgi aáreánykél kéaaüé; 411 padig «aw lék nagy klkapmeébél, »»ly«.k M lapfáo a királyi pár Uktö ittjil láthatók. Dm boraárak eiéaliapekea, a kát «sl életéből Abrá —lik )«—itifcn. Al ipartörvény módosítása. Aa ftgw iparegyeafllet aa ipartStvéoj ■ádeaitáia érdakébw a kövttkeaí fóltar-jaaatéat iatéala a Í5ldm. ipar- éa karaaka deltái minisaterbas I Nagyméltóságú miniszter ur I Azon nagyfontosságú intézkedések éa essküslé-aek, melyek a hazai ipar fejleeztéaéretaa utolsó övekben részint törvényhozási, részint komtáuyzati atoe létrejöttek, vagy legalább foganatba vétettek, — azon örvendetes meggyénódéit éllellék meg beeoQok, h »gy mind a törvényhozás, mind e kormány körében mindinkább érvényre ; keid emelkedni azon közgazdasági politikai irányzat, mely as ortzág vagyoeo* i aodáaának éi művelődésének leghatályo- I Mtbb tényezőjét u iadostrialiamoabai látván, ennek fejleatéaét nemzeti feladatnak tekinti, a a czélra — ka asükaégea — áldozatoktól aem riad viatsa. ~r 8 \| a mennyiben es irányzattal kapcaolatbaa, a ham! mezőgazdaaág intensivebb fejlesz-táaére a a gazdasági állapotainkban ma-tatkoaó bajok gyékeree orvoslására irányuló törekvések is mindinkább elátárbe lépnek, ezen egy se vesett agrárius czél-satokat ii a. kazal iparoaoastály annál őszintébb megii) agváaaal nézheti, mivel aaok az IndustrlalismuM törekvéseivel párhuzamban futnak, a rést ben ugyanazon vagy hasonló eszközök igénybe vételére aaoraleak, sót a két törekvés késel ro-koaaághea áll egymáeml, a memn iben mindkettő as intensivebb gazdái kodéit i i nemzeti munkaerő jotalmasőbb foglal -k oi taté iái csélossa. Minél mélyebb hála-ársátlel veszi a hasai iparoaaág as érintett iperfejleastéai inié\'krdéaeket, amiaók — bogy többet .se említsünk — a kasai termelés éidtkeifcek szolgálni kívánó vasúti politika, ág állami Vükaégletek fedezése kéi II mindinkább érvény mlld nemzeti itáay, as iparosoktatás megkezdett országin izerveséae, a középiparta-noda • a műszaki iparmuzeum létesítése, as ofuágoa eszközökkel foganatba vett 1816 ki általános kiállltáe atb. s. minél jogosultabb bennlak izek folytán azon felfogás, hogy a téi vény hosáa éa a kormány as oreság gaadaaági viasoayaieak éa külénőeen as ipati viuonj oknak javi-lésére éa szerves intézmények általi meg-aailérditáaáta éa biztosi tékára mmoak kéaz. hanem képes Is: annál lelkesebb bizalommá! vagyunk as iránt is, bogy a léikért felfogáshói indulnak ki. - vagy a mennyiben az illeték állal kéevetleell érzett mayara kereseti viszonyok Itt-oU talán a kellőnél jobban előtért* helyezte l kérdés magánérdekbe végé oldalát: — de a kívánalmak czélja és lányege mindenütt tisztán felismerhető éa ritka egyértelműséggel arra fut kl, bogy aa ipartérvéey éltei oly vlaaoeyok atalaál taaaanak, melyek as úgynevezett kézműipar vagy kalyesebben a műves ipar üaéeébez mulhiúeoni müksé\|se isakkép-settség aseganerzéaét e kéazllő iparoara nézve nemcsak lehetővé teséik, ka nem aat ugyazőlván emibematíkei eaükaég-szerűséggel létrehoznák; továbbá, bogy ugyanezen itatnáláeok által lebetffl^g eleje rétem ék azon törhetetlen, küzgaz-\| daaági éa társadalmi tekintetben agyaránt veasélyea éa véesea állapotnak, miaserint as állampolgári kötelezettségeit becsületesen teljesiló iparosok rendszeresen éa orvosulháflanul niegkárosittassanak,. sőt aeetlag löakre tétessenek as olyanok egyenlőtlen veraenye éltei, kik as állampolgári kötelezettségeik alul kivonják magukat, a ezáltal, valamint élteiében ellenőrzés nélküli eljárásuk által as iparfejlődés gondosan ápolandő mezejét el-burjánoztatják. E kettős kiváealomba foglalható össze ss iparos osztály ezernyi kérvényének és enuncziafiojanak lényege; és tagadhatatlan, hogy as egyik épugy mint a másik egyaránt jogoa, méltányos, ki-váoaioa sőt mondhatnók elenged hetlen. — Teljeeitalk tekét — a mennyiben egyáltalán teljesíthetők annál kevéebbé képesheti tovább halasztás tárgyát, mij-J után épeu azon Iparfejlesztési politika, melyet a kormány ajabban inaugurált, s melynek egyes kiváfótib mbzzanatait fentebb érinteni szerencsénk volt á kívánt iparazervezftben legDiztoeabb támpontját találhstjs fel, mig éllénben e szervezet nélkül a meddő kiaérleiesáe itadiúmából alig fog kibontakozhatni -4 Igy például — bogy caik egyet emHt-ilnk, — as iparos oktatás lg) ében; bármily bőkislen gondoakodjaak iá az iparoe tsnintesetekről, esek as ipar közvetlen előmozdítására alig fognsk érés-hető hatást gyakorolol, ba Is elméleti Ismeretekkel párhuismben nem aikérftl a mühelybelí tani fást (a mi mégis csak á fődolog) gyökeresen reformálni; es pedig caak as áKal lebeteáges, ha minden .műves iparoara1 kiterjedő testű leti aservezet jön létre, oly szerveset, mely a tendszeres tanaiéit —- a fegyelmet lel éi korai fékesetlenaégre hajló kiskora iparoajolöltekkel izemben hatályos ssíjctióvsl is érvényééi tépi képes. Ezen megkíván tatóság fontosságát és indokoltaágát nem lehet tsgsdni — 08 épen erre vezethetők viasza a kézműves olz tály leginkább hangoltatott kívánalmai: az úgynevezett „kényezertársulás* és sz úgynevezett „kvslifikallő* iránti klvá-i nslmsk. De továbbá maga as iskolai oktatás aem vihető keresztül aem elég hatályosaággal, sem elég általánosságban, térvény hosáa épugy, mint a kormány I ba a teetlleti szer vezet <— a jelzett hajlandó lees ss iparfejlesztés sarkkövét \| irányban — as éretlen gondolkozása ée alapjlt képező t-set vezeti kívánalmakat II mielőbb teljesíteni, annál inkább, mert hiaa esek s nemzet tói semmiféle áláeratot nem igényeim k 6s a már áriáiéit iparfejlesztési intézmények sikere<k biztosítására majdnem elegendbetlen feltételül tekintendők. A szervizett kívánalmakat eselka-lommal aem kívánjak sem kifejtééi, sem indokolni: bőven kifejtve éa indokokra vannak azok atoe nagyszámú kérvéáyelt-ben. előterjesztésekben, emlékiratokban éa nyilatkozatokban, melyek évek során át éi »ipat törvény revíziója érdekében a térvéiykosár, a kormány és a közvélemény uiee elé kerültek. A mit re slka-lommal ki ekaiaak emelni ás as»a szilárd meggyőződéalnk, mkreriat az ipmt vieaenjoknak az ipartörvény revíziója általi rtUiséee továbbra alig edlsható el, ba nem ekmjak, bngj a basel ipar fejlesztésére irányiéit állami él ténaéalmi mékédáa már eiirájáheu meg-kánel\|na, vagy ferde ée veszélyes irányaiké treltera& Igy taklelet al Ipáiéi vliteeyokra éi III peremit étek éti kaagastaiett Id-vénaimelrs, eJég-égts e meggyőződének tgaaelAaáfi. 8a iigyaate megieabb ermágáaeati Mmpembál eésslk aaaa eeeacaieUéket, amivel ea >pe> tér tépj eh ta« tsléje tAr gyéke* ketetkeet-k, aat látják, kegy IdAysfllag miaésaaytbee agy éa agjsa Ml klvéniinm vonal végig. X ki várnaiam leleliiéaa ekéibei agyasba mail\' tanon csókkal vagy esetleg a maradiság ban megoaükönyéaödétt tanítómesterekkel izemben velő erélyes eljáráars a kellő togantyat aem adja keséikbe. Azonfelül — tekintetbe véve azon lehangoltaágot, mely a kézműves osztályú as ipar-aserveséid iráat aly tágan hangoztatott ékajáaak elodázása folytán erőt vett — e lehangoltság legyőséae éi a halrdáai kedvnek a teetlleti aservezet által leendő felélesztése nélkül ,sz iparos ismeretek terjeaztéaére csélző másnemi intésetek éa intézkedések is meddők , bell bogy maradjanak, valamint bogy meddők maradnak mindason törekvések \| Is, melyek a kézmápaieaok önsegéljes szövetkezésének elémosditáaára itt-ott! kerdemént estetnek, holott épen sz ön \' segélyes szövetkezetek kápesuék saoo nagyhatalma modern sáskáét, mély által; a kisebb iparosok a nagy gyáriparral \| membea (a mi a mi balyastUkbn rémben aat ka jelenti, begy a külföldi Iparral etemben) veéeeeyképoaeé teketék volnának. Bi érvaléat az állam által kasde-máeyesett iparfqlesztési setiók egész sorozatán valamint a társadaimi tevékenység tárgyát képerő ipsrfejlesztési feledetek mlaéaa ágazatán végig veset-ketnék; — ée mintán nem nknraak a fentebb hivatkozott ezernyi kéivéey éa aneneziatlék szélesre ^fHOtí medrébea - ajebb éi ijiM lemétléaekkei éra-éoanl ; a éilagaik ii agéMp máa oldalára ngyaak tótrak Magyméltáeágrd Mindaddig, mig a velünk kézéevám-lelrületet kápeaá oaetrák urtomáeynkku aa-iparűzés a miénktől lényegileg eem Igen eltérő, kár mindeneaetre- kedvezőbb ipkr^i vezet keretében mozgott, amaz óhajtva tárt reformok talán elodáabsték valtak:.mlotáh azonban ép s Vgkéae-lobbi napokban eine tartemáeyobbea az uj iparreitd tényleg életbe léped, a ezáltal odaát immár orvosolva vannkk hson bajok, melyek az Iparüzéa feltételeire vonatkozó törvénybnzáanak a<v modern iparfejlődés sokoldalú kj ráad mai vei meg; nem egyesé batározmányaibór eredtek; mintán e szerint vámterületünk túlsó felében as ipari readaak szilárdabb alapjai immár le vannak téve, holott eélnak eme rendezés hiányában* a deaor • ganieatio a kézműipar körében lépéeról lépéare nagyobb mérveket ült: moet as állkpot már-már s tartbatlsnaág stádiumába jatott. Már maga ssnn körülmény bogy egy éa ogysnss vámterületnek két felében egyaiáatól lényegesen, sőt elvileg elliérő baláresmányok állanak fenn ss ipar dertfcát képező kézműveeség meg-kezdéaőnek éa folytatáaáeák feltéleleire, vonatkozólag, — mondhstlsn inconveni-entláknak kntforráaát\' Üeli" bog/ képezze, mért biasen es által s auhed költözködni elv éi részben s kereskedelmi visso-noseág elve is sok teŰntelben illuzoi inasé van téve. Uk ha ss ineonvenientiákon lul tennénk is msgnuíst, rsabsd-e szemet haaynenk amaz eltéréeéból eredhető egyéb közgazdasági bftMuyok, sót valé-ságos veszteaégek előtt? - íperank a kükés vámterületben köztudomás szerint úgyis szerfelett precs\'rtus helyzetben van azon nagyobb előnyöknél fogvs, melyeket Aosstris, mint magasabb feflettaégtt1 állam iparának nynjtlst. Ha moet még ssámbs vesszük, bogy ngyis túlerői veinenytársnak a czéláwrfibbeo lendeaetL ipar viszonyok ban, éa ebből folyőlag as ottaai munkaerőknek hatályosabb fejlesztésében egy ejabb kiszámít ha tlan bordér jü alőey! nyer, oly előnyt melytől a mi ipa mak mindaddig meg van foaztva, könnyéé elképzelhető, bogy esee viszony miiy végseteaaé vélhetik agyia nehéz kladalémre atalt kazai iparunkra nézve ! Hogy aztán az oaztrák ipsr növskedótnlsnlyA-val és s ml ipsrank hanyatló versenyképemégével kapcsolatban, mily máa nemzetgazdasági, Ünáncsiália és társadalmi veszteségek járnak, ast — ugy véljlk — felesleges, elősorolnunk. (Vége kevetk.) A vasúti menetrend. K nini feplal ttq írktiik ») BteaJWr . B«r<« fcfga ts a.\' S 4n [\'dllttlán Ttgy. m llwTm a. it t A>\| ea wnm f j j^flj al u ii pJ sTm Jncn> tMB-voMi mamm aiwp dMf ÜntaU Uild 401 pame al sa s» p. a S. IS pl null ngj.maat mm KBH káajhM.) l «. II p.; » 4. M pi a. «ST. vaaal iL^W íjaHi l 14. sap. Sf 4a»\|i.a- pa< t\'; 104.11 p. 10 4.14 P? ab fowa< l. í 4 4. IS pJ 4 4. 41 pi nád 4.1\' S 4 II e \| MM N aifmtwH-l kMt I i.l 1 4 44 p.1 i 4. ! npri i al I 4. IS pJ s 4. it I al in.tep.,ii 4 w p. <lm 4.1 » 4. 14 p r«CT«l 1 Fatelle mvkawté: f AMA I.AJOA. táramarkemtl: HOmtlfif BÓR HIRDETÉSEK. 158 bee a lylielkemék mlkrbb vagy tágabb kegyei flgyelgrit WWvai. ÁEVEEÉSI HIRDETMÉNY. Alnltrt kikuldöu eégrekejté an 1881. évi LX. L m. 10! fa értelmébeb aaeaael kdebirré team j kegy a keaetbeljl kir. II •ág H0 aaámn végeénéval Dobnn Bent mám Mmmn Ami eaiaapáti lakée • ré-ellan 100 K kereteiéi végett elrendelt kielégüém vlgrebaftáe felytáa bliéflag lefoglalt, e 798 frtra beeeült bar áe Mákkél éllé ingóeégek nyilvánoe árreeée utján elaáaedák, eiaik a belymieén, vegyié blenpátihnn leendő ean-k Beiéi én heténISal 1881. éri ek takar 96 eepiánnk déWötU 10 éráje kitlulitl, melybea a wnai máadékaeák eeeaael oly mag-jagyaéMal mrgbivatnek : kagy as érdeklett iaglié\|ili emee áreeeéeen Ma IHL IX t. ea. 107. fa mariét, aMkeég msllkia keee-áren Wiflé téadmni tagnak. Kall lemtkelyen, 1888. éti nkteber ?4k napHa. 819-t-L K&BMMES I8TVÁH klMéütkir. rlgrekajté. DÁS BESTE ö9aitettenPapj\'9í, LE HOUBLON fkalzéaiaaáea /eéfttal VOI HACHABIIUHB WIRO GEWARWTII1 NmldhilK SimmGaavtnnMcr, Mmajtaéa Blin deo Stempcl Lg HOylLON entbih and jUa mk der amcoHc^caka and Sgaamr vrneben ut. oaeuv amMivl<i\|iiénB.Miii (HMraa bumm aufc HÁRLANDI kötőfoiál é. orsóczéraa kitUntatve Bért \|e(v\'ey er eém^raari P.X.J Ub -\'•el IWeSmT tl4eeaéa Általán kedrelt tíUni wtmMgtéri kapkaté Outrék-ligyiremág minden nagy éa meenaelaa kemke m-i-16 amalym ImwMMe, hojj ka a fmak aklr ha. Urai iMdime III [bMHaálikMral rlkéritkaték. I Fogfájdalmak kaaaeaUr kliliat a lniáwn\' vüágkim lett matt h trj MeUHeedé. TOMI kb tiapkbín U 70 kr. g.^ Elgyengültök Ipk mmtbű r4úk, omáaia (lilillllli) tta kftrtt- knUbn Mtiliit, a lagreikáabk léi alatt tertlma k JWMi ■rfbn jjlsjllliin* » vflá\|kM Dr. HIHw Mle afeeele piiipmilanil áteL in I II ar^ pmlán 81 kani tlkk Fitörmervei Ar. MWer-féU 91 iriru I o-lnjeetlo le labéemeá va«jily le ŰJdiloa mtjék a hngyoíj siain ki^jáait, trippart (Akár-follriat) nakáaj aap alatt, lia 1 frt BG kr., p4atáa 26 knal t6bk KlUrilafaa MmMm éa flrafclér e e»i.-«>érSp KTéayaaertér Béna V he. Wüawar-laeae aa Wé nMm kéiM ■lyiililii méiaeH. é—8. Fyajteaik kezet a &zerencvéuek! 500,000 márka ftajpramfajt ajajt kaéreai aaatkaa a mm pteklearperilái, mdj a aipi karméey«l-tefllvikyra 4$ bíitoiitra na. Eien teiVaiat atfaye abban áll. kagy níhúij hfaap lefolyáw »Utl 7 aaraabMta HJÜ mvpámam okiallaa UforaobH alá kall kjKdÜata. kflxt&k taldkotik 100100 frtayl f»nj«r»o4or. rtmi padig: I ajar. á. m. I mer. i m. I ajar. 4. m. I »er. L m. 1 a/ir. 6 m. 1 njer. á. m. I njrar. ». m, é ■ym.,4 m. Ifffm-\'- m. rJrUyar; á. bl 1 vn. i a. aoo^oo 100,000 lo/m -70.000, IM IS ajar. L U ayar. L wjm aa ayar. 4. m. 5.000 106 ojar. á. m. 8000 KI nyer. á e. 9000 I nyer, L m 150D 615 nyár. A. m. 1000 1036 arm a. m. 600 OK) nyár. a-m. 115 SO.OOOiMOW ayar. á. m. 144 \|0,00(KOúz. lléSl^anm4ay»k 80.000 «y«ikint, 200. 160. 134. 16,000100, S4, 17, 40, se r Kaaa njcrna4nyek k5ül alaS aorban 4000 al klaamlaara 167,000 aa. SaaaártékkMi. ! ás alaS ontálru ítayaaamlaj 60,000 m. tam éa fókosidik S od 60.000. 8-ad 70.000,14 80.CÖ0, Md 90,000, S-od 100.000. 7-ad p«di< Mittaa 500,000 aaac. 800.000. IOSjOOI rairk. alb j A- ajMBMlay kaaaaak aaariat bivatalov-n állapltiatik mag. Á laikkMtakkl aM. at állam által khte allett nyaramfaybuxái már eklabar\' ai-én ankSiOltatík,4a karll: 1 ag4aaaiad.aaraL 4raeaaklm v.lfrtGOkr-a. 4 , . . . I. UN. . Inagjad - M m 1 \\ - ie kr.. Valamaaayi mafkláa aa Neaag aUUps kakftléáaa vagy poataetalvány Malatl aaoaeal h a lapafyobb goaédal aaaklaSlUUk, adaéaaki ! magal u Sllua cabneréval alálott aradali aara-Jetjat kapvaa tMak kaadkaa. A ■lyiiaiiKiikkw »agkMatatlkintal<a alak díj eiUSI mallákaltelBak, alaéaa ka- a an pedig feluólitü aáikkl kSIdjkk rdMtva-r a kit....."" \' •i. tarreMtek táa plán ipiHVHHHH rMakaab\'a kítaUlaa kaaaai jcgyilkat Vállalatunknak mindenkor kadraaattaaaa raaaaa, eak máa takialüym ayawáay klalH gyakran ai ala\| főnyereménynek kivaaldrla ■lat iia.eee laaeae. ee an,000 itb liattattak kl. Al ilr a lagaallardakk alaaaa avegré tel-lalaleal. alérelétkaUlag mindeuDtt bittoaaaff a laaa\|4efeakk r4aai4Mire aaáMilkatváe Mretil a»a a Léaali kaséa nkU ts Mlaéaa ■egkiiaat mai* mél rlékk hAnvnaleasAI alaliratt baak Kauímana & Simon. keak- éa vátté-fcjet Mnkarikae, \' baráaárláea 4a eladása miodeansmB államkttt«-eyek. vaaoti idsstlayak 4a Wt<aSeeerajagyelaei U. i. klmOnetlaket ámenre ki eaaennel irántsak eddig taaaaitett biealnmért, felkéljük aa ej meoreoláaaáli rémvétalre, — fötörekvésDnk eaentnl ie oda tráaynland mindenkor pentne ée milárd molgálat által tieetelt érdekeltjeink teljes ■igillgidiili kiérdemelni. Fentebbiek 855 1—8 memmmvm&EmRsmz OÜTJAHR és MÜLLER 3» 17-16. BÜDAPE8TBH. EliŐ budapesti Trlror, roiulemei éi gisáiiágl gépgyár a Marglttld kötelében, a^áal^ék aaebd aaerkeaeifl ée jnvitolt gylifáaynkat miat: \'"jfakT ^ lilt " \' x llrkarék gnaéa- w^Ame "i^JJÍia^i-iem I eAg nnAaaAra: Jérnéaf-CWWéyépal. SmU6 mái. Kukorksa moruolóh. Seeakovágók, BormjUk. milmlegeneéfrk ■elmek máméra. Denlamekaek. áísimaatr rnnrémifstit. Qeéena umláyt ken-kmk fi\|lal<\|fa j nai Biáinsmé fémek. ISWéreá, iWeker A. ■nlii elkalrf nnek: TVaatsunál. ■anénleattenik i Q^Ul^riiiáá. Iiiniiapii —HL Kfimt&lmu " í Hé. 9gf irjegyiékek klváaatra lagyea Is kéraeatve, Nynmatott FwcW f«Op li pl^ji i ■ mll ti Ml t. 85. szám. Nagy-Kqnizs«, 1883. szerdán, oktober 24-éh X. évfolyam ««4fttTtit VM«Í rtnp kuj* * keeasfcaéAea Uj»ároeé>áa mim. Dl m. ) !•!>■> ink i %4m ém 8 irt félévre é (it. >nyiéi»w t H Sir^fUiéayife h Imrtbaa patiter » egyaaar 1 be- Hkkslii kiráafcáméi I . be. Bélyegdij M kr. Aromást s egyéb hivatalos hirdet mé- \| \| »yak kr. bttyegdijon falai 100 saáig \' t Irt, HMtal ssiaésa eoóért % kr. » I A $ngy-Kaníj ZALA MEGYEI É8 HELYI ÉRDEKŰ POUTIKAI, KÖZGAZDASAGI ÉS VEGYES TARTALMÚ LAP. ti városi szabadelvű kör, a Zalaniegyei ügyvédegylet; a Nagy Kanizsai- ée Délzalai takarékpénztárak, Bankegyeefilet ée Kereskedelmi bank; hivatalos közlönye. uzaasTzrziri eétszzf.: szrr.rAr és szoubatcv. , 1 1 1 f- 1 — szorkeeztöl iroda. Hova a lep wel-lemí rémét illeti köeleseéayek kHáea 4k Baja otesaá. asám Rérmentelleu\' l«vl«k ca»k iamort k» sakbál fogadtatnak el. K átiratok vieLa \'aom küldetnek, f ■ yllttéri pati t.pra 10 kr. ar i »i"n if — Társadalmi kép. (H. Bf.) A doktorok oJ4 állanak a beteg melleit \\ tapogatják üt erét ée fejned válva állapítják wegadieg-nósíst. Miadeaki máat mond, a nem tudaak megállapodni egy köaöe\' gyógymódban ; Qeeze veszve egymással, mindegyike magáét mondj leg-jobbaak, a inig a derék eoUegék így egymással bajba fekueaaek, a beteg mag iga könnyen barnát mondhat aa árnyék világnak, a tudóé doktorok nagy Ámulatára. Ilyen a te képed eaogény hazám I Gyógyítani kívánnak téged ie a doktorok, do alighanem doktoraid nagy ráeee eeak a aajál haeaaát koreai, nem bánja, ba le beteg ia vagy, Veak <5 neki ficead meg a gyógyitáa árát. Itt vannak azok aa agráriuaok. Derék ártatlan nép. Te\'őtűl talpig uri emberek, kiknek végre valahára aeaikbe jutott egyeeer,\' bogy Ma gyaroraaágnak juaea van< a tdágoáa-aak munkálkodáeára ie, éa ha egy* ráaaa Afrikában oroialánokra vadáaa ia, vagy külföldön költögeti el rea-geteg vagyunAt, nem kevéabbé nemes ambitio a eápezerOeág vadáaaata ie, mit mai agpeág, bienea aam a 40-ee évokbeu élttok, olooóbban lehet meg-neream, mint akkor. Igaa, kogy aa agráriue urak máig tteoeeaek tlaatában aaaal, bogy mit akarnak, máig aem körvonatoziák a közönséged, egyszerű ember eenp járásának meg felelői eg programújukat, máig ia oaak olyan elméleteket hangoztattak, melyeket mindenki aaiveeeo érvényesítene gyakorlatilag, a mi különben oaak akkor volna lebeleégee. hogyha aa egéea aoron megindulna a muaka, ámde juttatni tat na elvét: ha a szemed bo- , eeak azavakat hallónk eddigelé, eao- eiant, ered ki. A; eanmét alighanem moni fejceó válást, egyéb semmit. kitépte\'már, mertj nem lát; vakság-Ott vannak nz tparoeok,igen derék gal van megverve. Egyébiránt eskü-tientaa emberek ; több logika ia van aaik tiszta jellfjmére, aaeet hara-aa é diagnoaiaakbaa ée belyee módoa fiságáraJ páratlan\| önzetlenségére s a járnak el g gyógysaer ajánlásában kö- J maga ölikényt felvállalt szegénysé-vetelvén aa ipartörvény revieióját. gére. mi\' De hát aa ipartörvény módoaittatni Aaért megtámadja a jellemtelen- f»g. Quid nu»c? Nem lehetne addig léget már t. i. azt," amit ő tart nn-te, mig ezen raódóaitáa törvényeeen nak ; a hazafiétlgeságot, már t.\'i. r azen teáit ve laea a betqg tmtoek egyen mit ő tart annak; aa önérzetei, már réaaáre enyhítő fiaatromot adni ? — W i. aat, amit ő tart annak, ée ha-Mert bivoay-biaony jó réaaben itt ie ragjaik lelke egéea keeerüeégével a caak lejceóváláot látunk, panaszt aengó gazdagokra, kik mind oem egyenee ajkakat hallunk. Pedig madeaetlenek . uton jutottak gazdagságukhoz, aa iparoktatáei viszonyok, majd min- \' A lapokat le caak önzetlen-dentltt még; a mi eddig történt,caak eégből adják ki, kogy a nemzetei a kendet- Maguknak ia kell lenni, ha veazedelemra figyelmeztessék; ée aa aat akarják, hogy aa leteo luegeegitee. előfizetési pénzeket szegény öivegyek;\' Aa iparieetaletek kováé életjelt ad- : nek ajáudékovaák, éa egyéb nemzeti nak magukról; kebelQkben éllette- ! ée haaafiaa eaélokra ajánlják fel. Ii««ég, peogái, irtózatoi köaöny a De eat nem a ziidók módjára teotQletí ügyek iránt. j teázik, bogy a világ szóljon felőle, Itt vaa a harmadik dohtor aa \| hanem titkoa, aaoa német vere aatioemitiemue, a doktorok közt a taerinl: gyitaai a beteget, bigy megölésén \\ tálravez»tbeU5 ugyan a 4aafi«ág és Cáló. Nemee famíliából való, vaArma-aáa íáját aok ezer esztendőre viheti vieeaa. Axonkívül lehelő a lagkéteeebb ezutentía, a ozime\' jogot ad neki, bogy beeagietről^iiaaieeaégről a miadea egyéb erényről ugy szóljon, mintha oaak at ő birtokában volna, Ea aebéeai műtétet akar végezni, aft luondja, art n kii vérveaateeéget könnyen kiheveri1 majd a beteg, ha etyeaer zsidó aeot leea itta haaában. Ez nem caóválja a fejéi, hanem pa-rancaol, nincs ia kétségbeesve a beteg felett, a meddig ő jól érai magái, löt evangéliumi princípiumai ia vanaak, a mennyibea érvéayre akai ja Woblthatea atill und rain gegebeo Sind Werke, dia ím Hímmel lebeo. Keito ia tud 4 világ felőle aeip-mit. . Vaunak aaulán névtelen hőaök ia, kik a beteget gyógyítani akarják. Nem oly névteleu hőeök, kik a hasának dicaőeéget aaereatek a függetlenségi liarea nagy napjaiban, hanem névteleu hősök, ki a legkülönfélébb osztályokból rekrutálják magukat, kiknek nevük aiiica, mert valaholel-veeatették, e ennél fogva veszteni valójuk sincs. — Ha a demagógiának vannak rétegei, akkor «zek a név telelőn bŐeö( képegik a könépaő rétegét. Ezek meg ugy ezeretnék meggyó- fáradoznak, a ezt a megöléal el kendik magukon; megölik magukat előbb anyagilag^ azután erlölceileg, a azon a lejtőa, melyen feitirióatatbatlaaul lefelé rohannak, maguhknl viszik máaokndk er kölcel h rét, jó hírnevét ia, aokaknak nnyagi romlást isokoivaí Én pedig amondó vagyok, bogy ezen orvoeok egyike aem fogja meg-gyógyítani a nemzet beteg teatél, melybe egy kia jóakarattal uj életerő volna vikető.\' \| Ezek a aaerénoiéljen doktorok annyit kivitlek niár, j hogy\' a társa-tlalont .(ez a nagy teát) bomlófél ben van. Az egyik osztály elleneégének tartja a máaikat; az egyik ember a máaikat mondja a bajok előmozdító* jának; pedig ha valahol, ugy itt az okozat- az ok. Mert ennek a betegnek nem leea addig \|gyógyuláaa, mig meg nem értjük egymást. A szétbomlás, mely a társadalmi külön érdekek feeiegetéeéoem köaaöohető, kö-rönyöeeé tette a jobbakat; viessavo nullák, élve a mulutk emlékeinek, feladva a jövő reményeit, nem ceod* ha a demagógia ulalatoe heláliba-dnrni aat hitték, hory most már reá taállhatoak a fél jtnaaverre, éa ktozd-hetik a lakomát Bújjatok; elő odúitokból ti bak; mutaaedTok meg, bogy közöuy, mely most Jhata érdekében kifejtendő társadalmi tevékedyiéget baláloa raibbadteágglal tartja)fogva, hogy ez a közöny látazdlagoe. Mutassátok meg, hogy a hazugabból táplálkozó demágogianak kora énben a havában még nem érkezeit el; hogy az a megfoghatatlan valami, amit közvéleménynek növésnek, egy ideig T. a szigorú erkölcs álareaába bujt beonielenságtől, ide végre tuégie vis/-ezotér. Ée az igaz, a mit a német itó mond: Valamint a természetnek a föld .termékenyítésére napfényre és viharra van [szükségé: ugy a történelemnek is, ka nagy czéit akar alámi ép ugy atolgál a balbit áe a buti, mint az Alfelem ée aa erény." A mit ml a jő ügyért tehetünk, ritkán mozdítja ami ugy elő, ittint a mit a rosszakarók ellene lenni töre-kedéek: A ronázakarat ellen pedig bátor ktyzdejem kell.* Azért sorakozzatok, s ha sora-koiva erősek (.esztek, könnyen el* kergethetitek a kururalókat. Meg kelHörtji a közönyöméi y miau ólomlábon jár minden éa azért 1 sasán ja megy; akkor aa orv madarak el fognak repü ni maguktól ia, ha életei fognak léjtsai ott, ahol aat bi-szik, hogy már a halál küzdelme állolt be Budapest, okt. 19. 1883. ■ a—. Sok botránytoaináltrtr a tF • g-f a 11 « n a á g," sí még egyben aom törött tean a kése,\'de legújabb bo\'ránya oly nmol, mely aligha le aam pOrkttli bagoly márayeit. Értjlk aion botrány i, melyet legújabban oai-nált Korma kir. (SOgyéss ellen, aaért mert ea kOtoleaségébea híven yisegálalot ioditUlell aaoo leiadás folytáé, mely a aFtlgg«tleneág" saerkemtdaége által gyOjtOU caángé-pénsek máa csölu hamuéiért!, slaikkaetásAt joieaté, Sy e mely faladé* a viaegáial adatai állal igáénak h biaonyull. Moat bisonyitlmtta voloa be Yerbevay Qynla, bogy 8 oaalcugyan aaoo modera Caio, kinek aaerapébea oly lioasan id6 éta tatása leg i magyar kOsvéleméoy elélt. Mosl biao- i JiiLf tifiuji A versenyekrőlft) HnaMrietike, — mlyriene karra ja (1813. A kornak jeimeva ma s Verseny, Pátiéban ép agy mint Budapestek; Mart véroenyaa mo ao sgáse viáágl Varsmynák K éo o pályabaák I Ke a legnagyobb iám eaopáa aaért, Uagy aysrjoe aranyat áe aam babért A ereeqy am esek egyben pikeság Ke lájdalam I m a hasaáaágl Hogy létpak, falnak oaim áa rang után Léaaa jMúltaággoi egymés mjtAsft I 9 miai OMpnak • médslglk ^agy smlel, Kap«áa a melltfhre érdmmalelj Da m« ImaoaAi a jel érdem aálkal — Aaeyt miot aa amksr lélek aáfkll — 9 ván mégis érte Verseny, kapzsiság, Qmk egyért néaas, fa ae a 2 layelség páaal a péenl ea a ftUi kéváay KlaS nisipilavaréeaypályán .v. l És kesaaái ak i aságls mak ne vasal) A Él rnhkema, ée III tmao eaamk á áaoessf Má MK ée agg $ mK Uaa Aa smbmtH egyik m MII Aa-msrt Amámi, «»m mort hálvánft imád, 9 ••mamfcmm, eeabaaaAségl A péaa eléa j» a Aogyvaáéoart, fl a Srtpayaiá hksaésá k#Maa^ ál a verseny mág legjobban mégyoo Válaeetáskor ktton a Vármegyében \| Nem határos itt tanulmány, elme, — Leg felébb, bogy hineh mi aa elve 4-Es hatáioa(a aok atyafiság 1 Osak egy aem, ée m a hazafiság I 8 vaa még veraeny Iá, agár ás sladár. Ske, laka, vadlOvéaa, ée — mámért Stepple okmse, a a aportaak asámoe Inja, Regatta ée távgyaloglék hada. — 8 van boly,ahol vereonyláre aasaeaka 8Öt a nő Ja (árjának-— ha — .esaaska Már agy penaa a nyelvévei kivált — 8 mesaao marad iU a haaafiaágl Hátra vaa még a bavrtválasatáa, Helyen gyakran tOrtééUk f altatás De II dolog, kegy tegyed jé borod, Oreo lejed, e tekintély ea erved. , . 8 párteld Ngjen, bármiféle kormányi Biktor kOVrt lobot sa Ityaa iormáo I És a melleit haladhat mint n rák Hiamsrilrt, ás a kaaaftság 1 Aa ak-adályveeoaoy, még ie e káli Hol seb mama zalai keiin agy áH, Bepal e sehojrpí atáaea férfi hadi 8 a méláéi aa oM Isgbeldogabk I CáaáH, hogyha Uaaseág a vége; Répánk é)m még asak verseny térm — Vaa námat, áo elál hééel vígság 1 Így, asak egy »isa Isme haaaáság. Mii eaátyak a k iálUtáaakbea Bomá meat ea egám vjfiág Agtkmill i . A »«aaayaak m »Jy maatAle, mdaii^ri a), Mert oioes ma már mIioI valódi a ig 8 még, ks^eaehb n jé hsnsfiság 1 Anide, bonylie olyj versrnyre kelnek, Hol lene, fisat, seéjp ajk énekelnek, Hol a loijptn\'li melódiája, A szivét éa a lelket átjárja; Itt vanl Ul mak Apollo a a Muasák A vereenyspt itt mtgkoaooiosaák, \'8 jótékony o»\'l Imraá olyan virág, Mely Mi fakad, e ál e keaaáségl Egy csésze tbeára. . _ \| (UJ lilsnyiiigitn) Irta: Vleégbef tlááaaot (Po^t a) Jól MemBgyro \'.vettem eat i a romegfi bosny\'hnj. ^óba aa éfetbeo ravamabb kiaé aésB embéxl e«m lAÚdm ennél. Fgáia maga larláaéhál, megiálaarti, hogy oaak aaért hajt elftuank fnjrt, mert atra a hatalom talsalya héayseerhf. Lfmeakisit visasenyerte léiekje-ienelét, , bétor>ágát ^aayire, .kegy hory át nyelvén tobaeAr lelt area kérdáeemre, kegy ki lökik íu, áatelfem. Mindaat, eaek ját aem olvaaiam {ki Aiaok izumeibÖ, s még edd% Soha caerbjm jnem kegyolt emberismeretem alapján féljqgoaitva hitUm magámat aaoo lAllevéare, hegy ea aa ember a iegelvoteme dettebb gsmáára le képes loaaa. Megtadlem tm logy e <»ép háa egy da gsadiglAréhá k i esaládjáfal egj Ott Konstantinápoly he meae-klU etdlaik, k aioahaa itt, hagy ia, hegy kim I^BmBHEBP\' \'\'" f f\'% \'!,, I \'1 : M;I "\'I •"- l-Jt-í-\';.-vi rt I \' eakndBsIHt hogy kivöle agy él6 lény atnea a hátban, aem frgyverj de tayasa kttUrjtt aaa-veinek hitelességét eléltem nemcsak osdkken-lelte, kanom est alávaló bezagságoak bélyegezte, s tifstában vpltam sz iránt,bogy itt. valamit forraltsk olleottok, miben meg-erfisitrt* e boanyák savért, babotó maga visolole, ravasz, biaalinatlan kBlsejo. 8 miután \'már besötétedett, a aézaaráa al pedig még egyre eseti, sa nt aikamlpa vall, elbatáro-tam, hogy majd oaak hhlaap fogok a báa átknlelAaáboa addig ptdk nagyobb hmtoo-ség kedvéért a boanyákrt megkOUtelétiem, brvaooltattam magamai léhsoobájéka, hol a liiedoseel éa byo\'ca knavilásMl elbélyeaked-lem. Kordomét leoldottam, leiifveredtem aa ágyra, katonáim pedig aááoyegekee foglallak helyei, éo némáikéra etalontam. -•---l-H-;---- "" l \| I A megkjöHJaött bosnyák , ia katonáim kért feküdt. Kgyaaar aaak vigyáava felemelkedik, oda pansaik ágOamkm, megránt ja ksasil, ásókról loeealt a kjUelik, e álnokul vigyorogvo, .öklével ínegtóeJelétt. Torkon akarom a gsasmbert ragajdni, í d egyezerre alllai, noha ea ajiét nem nyiiaiatta ki, mart kaiooáim aat olállták. Ugkie a Md nyéfta el ; talán a mob% padíáeáia sfllyedl le alaUa. Qmk frnyegolt kiabálásáj, káromkodáaál, a ördöngös kseaaját baJWUsm[ Ketmásíts indultunk, do sehol aem tkláltnk. Aaaal imsét l< fakadtam, katooáímaek éber vigyázatni parsnosolva. — Alf. mnHk e\| IwSeéedáia, a bmtikMi^m aaólt, ravaaaul vigyOrgott, Okiéval megfen) i lett, s mintán kexeit mellén ksresoihe fonva ismét meghajtotta psgát, eilBnt épen oly tiiekaatoaaa, mint ahogy jött. Tehát eléén etem nem osall, rendkívüli dolog történik velem. Do mi less ea, Valóban ilyea fnioea históriát még apm éltem. Ugyia valami elátkojrotl kastélyba kertÜlem, melynek sírból felkélt geo aaa lelkei Oanek velem pokoli játékot. Mo de msgállj ,gsa boanyák, még egysakr jöjj ide, majd megtanítlak méreera. Elkalárnatam, hogy irgaJom aálkal javágom kardommal a fej{t. Majd astáo akkor jöjjön ide még, ha vaa kedve. Egy negyedóra malva iámét ott ájlt ágyam elölt, — Uram Udvöaletét küldi, aaiveeeo lát egy esime ihaára, ha nem lenne terhedre — iemételte alábbi ssavjsiL Erre folngrolla^o, ksrdsm mAn koptam de aa am már aa jajtó elé ngrott, keeaíl malién kereeatbo íonlu, -1 magbaj loUa megél, olhaagaoU ismét a pokoli hehótájo, Akléfol megfenyített s altOot Ebbfil még mép história Midik ki Nem bánom, legyen maga Bilsskah, eaml ie megverekeaem, ha Wl ; gaidájj oak meghi-váaát elfogadom. Tékát amkinimmrtem mert som esek meg. Mibor a boenjákot aléeaör moglátlsm, már akkor limlábaé voltam vele. jűétla^ kagy höloi valé gaáemher, áe eat aam hép* aellem, begy ily saémféayveeatl boeearkáay-\' aégsa ie képes jegysa Nem valtam gyáva soha ese^ volt ej^g élei kardom. IN* f$ Mmlilah ém bsaasífcrt, Ae ba Ifaa ée.kfgf a rO* Mattal, asm ÍM nekem iÜPl •fttMPt W, kegy 8 ápagy IIM a M«l, U aaaak táaake mját mrl>ilit\|i «elkl tájit Mm Mtin káMi minden jfsl eftsvHloistl seerkesntleágáUa, a máén H aaeslnl - kárai!/ indok-kél i\|j báranty eeélra k, ae keveset Im ért éeigáa — saját Imii kliMM al, hanem kél YasUvay talmi (Vuuk biionjo\'L V«i«i\|^ril iWiMM\'ri el lehet tuon d»i, kegy elvitatta eddig viaett marapál a \|ekkii a«i\'i Sosoeál át — a tálát érdekét, mml aa igaaaégot. Mart ka aa aaaa így volna, akkor ookí kallMa aa aiséaek lenni, aki a htot löllep-laaoi a • bCaöat a térvénynek kiszolgáltatni igyak aeeék. Tény, hogy a ialadéa igaaal mosdott, a nevezett laphoa a csángók javára kefclyt adományokból mak 660 frt jutott-rendelkezési kalyára. Aa iá lány, kagy a Fflg gatleeaég szarkeeeióeége csak a v>g»gálat megínditáa után adott ál mág 1090 irtot. Tmy továbbá, kogy 1100 irt, moly a növéseit lap kiadóhivatalába!) elköny vehetett, mág moat aem szolgáltatott be. Tány végre aa, kagy aa átoké kimaiatáe éta befolyt üaaaegeket —- VerUvey saariat csekély Öaa-szegeket — a Függetlenség nem is nyúz-táala nyilvánosan, «ét a nevetelt lap eaer keeallsége nem ie tudja, bogy eaao mág mintán ba nem molgáltetelt Saaergek menynyire ragrak. A visagálat eat kiderítette s mi »e, kogy p begy Olt pruek 0 bibáa áa bOaés menípiiléczióját Verbovey Coscse mű Telte. Ily kftrDlm\'eyek közt Verhovey e saját érdelében h leghelyesebben lette volee, ha a Mégyá»a »IIm intézeti vakmerő s viea-hangot artgrm, kanra eeek megbofránykópéét kejtff t á m a é á a o k helyett eegéd keeet adna a büntető igazságszo\'gáltetásnsk a maga Utgosteieá leginkább, hogy ha bgalett kOvatieíctl el, érje e bOaflat a megtorláe. Ehelyett eronban Verhovey a legnagyobb sajt mieélje a aaoa állitáaaal akarja elütni a do\'got e közvélemény eléli, hogy ee <gésa vizsgálat e»ek Koima bomaiárak mlva a tleaa esolári plrlw ellene iatéaett támadásai miéit. Ugy feayegetteik (Örvényes ée aem lárván)ea megtorlásokkal Kosme al\'ea, oinlha a féSgyésoeégaál kereliék volna hűtlenül e esáegák pénzét • aem a Fflggel-teneágoál. 8 emi dolgát még rommkb aain-ben iflaleti elő, ee, hogy a botrányát ie ea aatlsemitifBiasaal hosea. kepmöleibe, á vád-he\'óeág egéeera törvényes a ee eredmények állal laljeeea ekedatoli eljáráséi ealiermita iageiáaa miaui boeeonek mondja. Egészen agy tlnlaive fel niegát, mintha ceak ee általa fölkelteni eeáieell ssrnvrdélyek révén iparkodnik kimászni a hínárból, melyben lopja mér asereicaásea bennmOoaltl, amely bél lator rljái át a iolytán e kutató memü gyann ea é ammályéro ia hárít elág leiimte-galai valói, KIlonban, Ugy miként máeeik ki bóléié ea « 1 dolga. Mi léaelnbill sejaáljnk e kotráayt, mely alkalmol adott oo ellenié-ges káa* sajténak a eaáogé telepitée Igyá-oek higáavsláséra, e mely a magyar eajtó repeiáesiáját a kőaönoég előtt habár ideig lekesm ie erklloailag károeiteUa. Kíméljük, kegy a béoai aajtá gúnya nem fog Irtani a oaángó lelapi\'éa ügyének a a jil»Baaác a jótékony eéakeeáeával elkövetett vinaaéléu aem aa agám aajtónak, hanem oom lapnak iagja<oaok betudni, mely aat eikaveie. A „FtggatlaoeAg\'-nál tártául aikkeaeiáa nem ejtkat foltot o \' m a g y a r hírlapirodalmon, melynek öozéatelen UealWteaaéga aa earépei aajlóban párját ritkítja. A budget vita előtt. l , t Nem a túlságos takarékoaaág a fődolog. Ne is arra tanítsák a szfllék gyermekeiket, kogy mint lehet as embernek síinél tébbet megtagadni önmagától, hanem arra, bogy lehet minél többet keresni. Az éaaxeffl tsksrékosaág épp. n oly ételazlkség, mint az élvezet, ámde z túlságos lakaiékosság éppen oly sllens/go s boldogság éa megelégedésnek, léleknek és testnek, mint a talságos élvezet. Hanem taksrékomág és élvezet nélkül ismét essk sem leket boldoggá lenni, mert sbol e kettő nincs, ott s megelégedés nem üthet tanyát, s megelégedés pedig a boldogság szüld anyja. Ne ssért szidják te hát a lapok a kormányt, mert törleszteni skzrjs z deflczitet, smi szent köte-lessége, és sébány krsjczárrsl ismét emeli j as adót (amit ugyan most véglegesnek állit) hanem szidják ssért éa akkor, mikor azt lapsutalják, kogy s jövedelem fokozáséin, as sdóképcsség emelésére nem tesz meg\' mindent, smit megtehet. Mert I bét emelje as adót, ka fokozza sz sdó-képsaséget; fizessük meg sz állsmnsk, s kssássk, sitiivel tartozunk, ámde aztán ■i ia jngosán követelhetjük sz áJIsmtól, kogy érdekeinket mindenben támogassa, aminthogy teszi is. Egyet azonban minden kormánypártiságunk dsczárs ki kell mondanunk, (éa est hangoztattuk ia már elégszer, lapban ügy mint löpiratbín). Ugy azzal, smit ss állsm s meiei gazdaaág terén tesz, nem lehelünk egészen megelégedve, nem pedig ssért, isertss ipar kereskedelem, köz- éa mesei gazdaaág még mindig egy miuiazteiium áltsl műveltetik még mindig iiiuea elválasztva egymástól; már pedig, amint nem egyszer kifejtettok, kiválóan mezei gazdssággsl> toglslkosó népOnk nagyon megérdemelné, nagyoo igén) lené, hogy egy ulói^ miniszteri-uoioial birjon, s mely miniszteiiomusk egyéb gondja ne Irgyen, mint as orazág mezógaidáinak támogatása, aonuk elő--mordítása, emelése, amire most as a rsgyea minisztérium, habár minden tőle telhetőt elkövet is, nem ér rá. Imieijük s orhéztégrkol itt is. Tudjak, hogy nem s kormány jósksrata bi-s otrgkagy\'am, hegy l»a sípolok okkor jOjjenek utánam, ellenkmélrg maradjanak in. Kinyitom e másik aaobesjiót, a eaent latén I mit iátok ? 8srakápráslelé fénynyol UiotomH sfoba volt ae, mindennel ellátva, ami aaak a tiemrek. kányelrmaek tetsaík. Léitant él»ti>nihrn Mk negynri peleiét, ée ily moMsn»S twyt még sohasem. Talán O smnsaak nem vett eaoyi kince, miot mennyi a baaa a aaobábao Sasae veit bslmosva. Tehát e boaoyáh geaaága mindinkább kidrtsi. fi^Sfe láttam hogy énnek hajion-gáss eleit oegy raveioaég rejlik, a klalaa-lom sorsáéi bál, kogy ea aloitomoe, fondár kedé goermbor, ki aninlelt ámiaiaeégável esek wepdábe^eksr jailoiai bennünket. De kim majd réeM leaaOok, megírnod mág ennek o levét, nedek tfagl Kínyitáltata a másik aaohS ajtajá^, tkU e soobéboa ia aal a pooor lányt találtam, mit a másikban. Mikar a másik bmU ajtaját ie ki akarom syHni, árama, kogy SS meg áléi loaean feltárni. Kardemet káeaeo toitoilem minden sakellaágrs. Aa alté rgáeoaif Maylt. Igy megoa, elrS foksta eaakállo arannyá! daagaodagM himaett kal-fénba SHeaSli ISrfk állt meg ae ejtékoa. Venéaoi mitáid ahoralmáve mutatlak. Keaé-Ua assamdáie fegyver eem volt, A kaaoyák éti sisadto, Ugy ara egém eaalédjávat EoneÍatiaápolyU saenekllt, áe kogy a aaokák süsd trseek, ée Ims l Ugy kaiaéeti a gaa, a eiág alávaló mi miilia \' még seékoa Wtivni. ftk má k . A keaeyék a momielan, kMeé liailaslgl s snafNbea meglétem hhJHI megeiniiéaáMf m\|aMtw (áttam oosn iel-lutiami, Ugy e táskás fagjomm erl Vm otrapM, mrfy saak a keieeal etkelmol laai, Oa amei mér —m áttek aaeg iéialosi —• Bocsánat uram, én kikQldetlem e kaalély átknleiásáre. £e eaélje áe indoké alkalmetleakodásomnek. Birsem áe remény lom, kogy o klldetáeem teljeeiléeében nem találok ekedályro, e eaén esetben legyen aram mggyfa6dve, kogy eem Önnek, eam eseládja rgy tagjának legkisebb bánlódáaa eem \'ewd. Kllrakraé eaeiksn kötelraségenll végső eiakOahOa ayalai, aeh\'re bootájienom, kegy okkor semmiért esm vállalok fololóaaé i gat — méltóm o törökkel keaet legva. — OrllOk, bogy ssoreneeám van. BielvsKu, hegy küldetésének teljesiiése itt eemaaineml akidályba arm OtkOsik, mert mi OeOkkel annyira rakaaaaanvmlok, e annyira ismerjlk nemeelelkSeágflket, Ugy eaaflnkbe ao jatett védeaakOoSket aoerveooi U. Küldetnének mrgkOonyitéeáben én mint e ház ara molgálatára éllek. Egyaseramind OnOk réeaáre kényelme éjjeli saálláarél\' gondoskodtam, a Ont kátorkodtaa eg^eeáaoe tkeáre meghívni, mit hogy eddig Mm teltem, mMtaeo kí eooa ktkllméay, misaerínt gondatlan molgám csak moat értesítette iperm eaérÓI — váboaolt komoly, de karáleégoe modor Ua. £a eléltrm ugyan hiáU knaodomáeae madxagot, gondoltam mogambao, oom rántod ta Ceoao fejem lélOit a bálét. To ia eaisk\| olyaa gooeaa iejaat vagy, asiat a aaolgád. Atkalattam asabmast, U aem roaetsttaaa-e sl sipoiaat, mivel katonáimnak adaaéá alka-. lemkor jelt oAaesak. Baaa volt mshsmkin. — EOeelaOm aram m In aaivsssigit. Xgeaáa megvallva, fitradt is vagyak, mag h fikai aa», bsaiagtsll ajialatát bátor lasaok el-iagaáai KaeelnSn iekWaUal asismaigtl — vááaeeokem agám a) ageélap, a a ISrSk W-mátilására hlveVem It egy méaik aeakábe Ba aaár eaáyke sasat a éoteg, moat mér aj keteesiaU kaailliiéa bAei esm qjtok. Tágaa, poaarpompával UtoaeeoU Ua laknnk (Vtga Mi<t J áflyzík itt, stni nélkül nem lehet sió-< mpadi Uni aemmit, és jut bogy: a pást hjányzlki Egy ujj mjniazteriiun azervozete ismm aok milliót emémteue, már pedig sst tndjqk, bogy á [tnsgyír ember min-deá jót szeretse, ámde ujabb adóemelésről már nem lehetne vele beszélgetni, ba csakjsz ellenzék is bőssé nem járulna, ámde msól meg tudjuk,- hogy kévatelni mindest követel, ss sdó szon-ban nemi arra való, kogy vele jó vért csinálni igyekezzék\', pedig megtekernék, sót kötelessége lenne az egén sajtónak pártkülömbaég nélkll, bogy s gazdasági minisztérium felállítását lürgsme, mert ha van ádÓ, mely kifizetué magát, bét ez fizetné kl legjobban. Beazéltem ia már erről magas állsm egyénékkel, aradé igen bölcsen sat felelték hogy : nem leket mindent egyissrre. Megjön as idejé an-link ia. Caskhogr mikor jmí meg? Gz s Uszélgetés már évek előtt tórtént, és ezóta a gazdasági minisztériumról szó einca, Bizonnyal nem jött még sz i^eje, de ismét sst kérdjük: mikor jón i>eg ? A deficzit szQsó (élben, s kslésát\'er szüuó I félben, hát vsjjnn nem hallhatnánk s \| kormányt il valami biztató szót. s gs-dssági iniiiipzieriura fölállítását ii stóleg? Mert hogy\'miért? Elmondo<n e:t i\|, de qaielóú megtenném, képviselőiek figyel-mjét is kiMrem. II. Hogy egyéb példát un mondjak: itt <van Magyarországban a homoki gazdálkodás, Nem lehet sst kimondani. hogy I hány milliót nyerne a nemzetgazdaság, állam, és z birtokos osztály, !ia s czél \| szerű homoki- gazdálkodásra jöhetnénk, bs es által megismerhetnék a homok ffiild becsét, mely jelenleg ssnyira csekély, a homokÍÖ!d hirc snsyirs rossz, hogy eser milliókra megy a különbség az ár és a valódi érték kOst, amely va lódi érték azonban cask akkór jöhet oieg, ka azt, s Ulye gazdáikodáa napfényre hezza. Ezt a helyes gazdálkodást azonban csakis as állam ismertetheti meg átalánoiságbsn, mert amig sz egyeaek áltsl terjedt-el, shoz egy, vsgy több évazáud mükségea. Meginmer let heti pedig as állsm, s cr.élrá felállított miaia-gazdsságok áltsl. A debrecseni gszdssági intézetnek, hs jól emléknem 600 hold földje ven s homokon, s mely 600 hnld föld egyik debreczeni gazdasági tanár e\'óadám utáu, egy re-másra 20 frtcsfc jövedelmez holdanként, tiaatán. Es, 600 hold homok u án 12,000 frt tiszta jövedelem. Melyik kötött föld boz eanél töb bet ? pedig nagyon egyszerO, nagyon kósnyen elhfbetó. Mert mi kerfll a gazdaságnál legtöbbe ? A mnnka, már pedig tndvs levő, bogy a homok fél sunyi eróvd munkálható. Elóször könnyebb, éa másodszor, a fagyot kivéve, minden idében munkálható. Mikor a kötött AH det nem lehet mnnkálni az esótól mert .l^g}, a homok mnnkálhstó ; mikor s kötött földét nem lehet munkálni s szárazságtól, mert kemény, s homok mun kálható. Ezen felül jjibhsn birjs s nedves Időt. ia, a szárazságot is, és es által s takarmány növényekrl igen slkalmu. Hök marhát megbír, éa a aok mai ha, meri hereró, kevesebbe kerül, mist a kótOtt fOldön s kevesebb. Trágyát e sss-íjint többet produkálhat, rendesebben trágyázhat, i bs bér resdkivlli nagy terméaeket nem hoz, tokkal bizlosabban tereis silnt s kötött (Old. Ét mindezen íjulajdonaágai daczára megvetett éa le nézett, amennyiben ezen tnisjdonaágsit a magyar gazdák legtöbbje nem képes kiaknázni, amennyiben a legtöbb emberiek utmuUtóra van azükaége, ilyen nt-atmuUtó pedig kevés van, átslánm ál-jsmi utmntstó pedig, nevezett gsidssági Intézetei kivéve, italán egy sincs. Ea miért lijnm ? Mert nincs áki vele gon-(tolhasson, mert gszdssági minisztériumunk nincs, A jelenleg fennálló vegyes minisz-terinmiifk pedig nett elegejidő. ideje nincs bösaé. t\'Pealg ss, smit itt s homoki gazdálkodásról felhoztunk, csak egy példs s számos kpzll, éa mondhatom, adlzmilliókrá megy et lltAl nemzetgazdaságunkban t különbözet Hát bs mind sst felsksmók említeni (egy vsskse kötet lenne belóle) Smi s gszdssági minimterismot igényli f I Íme Ibbát, ezért voltnnk bátrsk, \\hm miéit képviaslóink becses figyelmét Iblbivni éa fáikéról őket srrs mé tóz-tasmnak parlamenti agy magáaateneda katai, kégy a kormány es sSaaiét ae ad jé M, sét mleiókbi tmt«Bié«ét, feladatának és kötelességének hkasrjr Méltéstasmnak jdt katni. begy s kensáayv bs lobot, \|M\| a Éti bekövcjtkezö biídgSt vltg sl-IMÉéftl MnM tegyen, Urt A gu feladatának lúgja tekintést. Legysg leg-alább kliÓOBiivá éa megígérve mielóbk, mert smennylkoa később mondatik ki, annyival kéiőbhije marad a nsrvetéi ia. Megbivás. t67t6-_ ií. (888. Zalameáye törvényhatósági bízott ságs folyói éti asep^émber hó 4 én tar-tott rendkívüli közgyűlésében 1I765\|193 ik szám alajtt hozott határozatával a f. évi szépCeáfter bó \|0-ére esett rendes bizottsági közgvtllést elnapolván, ngyan-azon közgyűlési határozattal nyert meg-blzatás alapján ezennel közhírré tétetik, kogy s törvényhatósági bizottság ngyns-vezett óasi rendes közgyűlése f. 1888. évi oktoberbó 29 én Zsls Egerszegen s megyehái nagy termében d. s. 10 órakor lég az alább kézéit tárgyso rozattal megtartatni. Miről 1 törvényhatósági bizottság tagjai hazafiúi tisztelettel értesittetuek és aziym részvételre felkéretuekl Zali-E^erazeg 1888 október hó 19 9 Svaatltó Benő m k. alispán. Zalamegye törvinyhatásági bizottságának a C 1883. á. optobar hó 29. s folytatva tartandó rendes kOagyüláaében felveeodS tárgyak ao rosata: 1) Alispáni jelenláe .a tflrványhatáság állapotáról. ] \' 2) Nagyméltóságú m. kfr. balOgy-mintaeiariem \'1 é. 68000 eaámn rendelete e tmatojiláa foganatosítása tárgyában. 8) A íjagyméltóeágu m. lir. belügy-mi ciealeriunmek 1883 évi jnliua hó 27 án 44901 ,\|IZI. b aa. e. kelt körrendelete ee 1884. évi migyei kBltaágvetás elkáaoiiáee ás fial tárj e>téao tárgyában, raael kapcaolatban M 1884. évii megyei kOlieágvetáe tarveaata áe ea állandó váiaaataáoy válemáoyee jeleotáee. 4) A oagymáltóeágn megy. kir. bal-Ogymiaiaatetloaiiiak folyó évi 37I60\|III. b. aa. ahatt iiall kSrreadalele, mely mallatt a megyei kOepbnti páoekesel\'erOl áeaeámvitel r6l, valamint a járások Ua a páBakeeelée áe a hivaialoa péoaek elkflldéaa kOrOl kö»e-teodl eljárásról aoóló aubályaaiát leküldi. 6) Nagy méltóságú belügyminisztérium L é. 44289 feeámu rendeleta e megyék háztartásáról ssóló 1863. XXV. t. ca. 10. \|e alapján kivejbetS pétadó kivrihetáae, kaaa-lése ée belLjiMról soélé sMbályraodsiat alketáaa tárgyábao. 6j A nagyméltóságú kOamunka áa kfla-lekedéai magy. kir. mmiaaterinmnak L évi 25190. mán elait kelt rendelete e megye I területén átv )nu>ó államuiakra saükségea fed-I anyag ssálli ása iránt a pegye köaöus\'gévei i kOiOlt a es iv végével lel el 16 aorrsUdáaaek további 0 ái re vagyis 1889 áv végéig lewdí mgl>oe»áah Mláe tárgyában. 7) A sagj méltósága magy. kir. bel Ogymiaisair rinmnak f. é. 47244(1111 h. aa. a. kelt rendele a a eseodérségi próba im Igáiéira bfkivoU kaetkelji aloei.dbiztos teendőinek végvéaére it eigleatraro ree^aaereaiif tt rendór-mesteri álloiá»iak c.IOlépieiéa folytán lett belOltéae kOretkeiében üresedésbejOtt egyik kOzfaglári á lomásnál megtakarított Összeg-uek az altiaali teendőkkel mrgbisott ezimse lm liaedeeel fiaStáae javítására leendő fial-hesauálám iránt 4 8) A nagyméltóságú m. kir. küsmnika és kOzlokedáai mjnimterínm leirata a possony-varaiadi állámnipn Letenye melleit a Mara folyón létesítendő híd épitáse tárgyában. 9) jKudOtitégi áa áUaadé válaaatmáayi előtörjeaetái 1 a megyei tiaati ügyészi hatáskör szabáljozáaa tárgyában. 10) A kflsigaxgaléai bizottság átirata a váader aaiMayokro vonatkoaólag lmodé intézkedés ránt. 11) As iganslé váloaotmáay jeisatám e törvényhetófági bizottsági ingekre L évi aaoptembei U 2b-áo eaaklaéll idloaaki vá leszi ások rttdoUnyúól ée a legtöbb adót iaoté kaaotlfági tagok 1804. évre érvény aa távjrgyaákii blgaaÜéeárél. 11) A I árvasoék elétírj....... SeemkatUlyi Ukée árvaáriáké tájék olepkéi loeadl kiutalása II) AlmegSei gooéaeági agyeefllet a iránti migkJulii, kagy a marba- aé M-« emelt áréeep treiálliiám tárgyiban a mialm terismhos fflteriUláa tetéaiamák őr megye kUNiágáeik átiraU, moly aass triiri ImIMÉ1 Imi\' ámláaa tárgyában a miaiaoiaramhai intézett ieliristát kOzli. . 15) A megyei gaedaaági egyeellot át imta, meiy mellett Umalotjo a marva* marha tenyésztés emelése érdekében olko tudó megyei szabályrendelet tarveeetét Fink Jáooe osáktornyai lokáaoak a járási áilatorvooi állomásról való lammáti . 17) A perlaki járáshoz tartozó késségek m iránjl folyamodván re. hogy a pariaki éa osáklmaym járások állatorvoeának izék helyéül Perlak köaeég jaiiltimáh kl. .18) Kíldotleági jelentés a Bokáié Tapolcsáig tervezett helyi árdakS voeolláa aítéaére e megye ráasárél adaadá bosaájárulás tárgyábaa. 19) Magy-Kaaiam fim képviselő tea tületének a magyar uleszi párhuzamos iskola rémére seükeégaa lelek mrgváaárolám tár gyákaa hozott liatárooato jóváhagyás végei I beterfeaaletik. . 20) Bor tálanita Jádoa nedeipoi közs^i tanító ioiyámodváoye ayagdijjaatatéaa iái-gyákaa. 21) Nadáliea kOaeág képviaalő testületé eak közaégi kölerOn faivétele tárgyában beoett határozata jóráhagyáa végett bel r-jesztetik. 22) Becsehely köeaág képviselő tesiíi-laté éllel a kecskének a közös legottnl leepdt eltiltása méljából hozott szabálym> Aalet jóváhegyás végalt bemutattatik. 28) Pola község képviaalő teilüleléurl; kősségi péuatárnoki állás felállítása tárgyé baa. boaolt Uláremta jóváhagy áa végett U« mataltatik. 24j A tapoleaai járás azolgahirája b«-terjeszti Saant Jakabfa községnek 0 sorul-jakabfai 16. m. tjkvhea A. 1- 4 sor 74. 1... az. alatt felvett közaégi ingatlan birtok eladása tárgyában kOtOtt adáa-veváeí asersődí-a törvény hatásági jóváhagyását kérő tolja modváuyáL 26) A tapolcsai járás asolgabirája ba torieseti Tihany, Asaóft, Balaiou Kirnóir-, Nagy Pécsei, ta-Pécsei éa Vássoly kBoségei. nak folyamodványát, melyben a törvény lu -tóaági lisoiisági tagok válaaatáaára kijelün B, Udvari aaákhalyet Orvésym kOaaégl") kérik élboly mtotai. - 26) A perioki járás aoelgakíráje Osir-kovlyáo kOzaégaak íogatiu birtok váaái láao iránt kötött szerződéeát lörvényhaióeág> jóváhagyás végett baa utat ja. 87) A perlaki járás sMlgebirále Ovii-osán küaeégork e hus-azemléazak dij\'-megállapítása tárgyábao heaott határosaié törvény hatósági jóvábagyáa végett Umnteija. 88) A tepolozai járás aaolgaltlrája Tihany községnek települési dijakról alkotod szabály rendeletét törvény hatósági jóráhogy áa végjeit bemutaija. 29) UgyanM Balaloa-Udvari kOzaég-oek a települési dijakról alkotott saabálytt-delftát tör vény hatósági jóvákogyás vágeu betér jesaii. 80) Ugyanss Orványm küoségnrk kásségi bgstlan birtok eladása iránti ba\'l-rooatát iSrvényhatósági jóválisgyáa végest bemaial\|ai 31) Cgjanaa örvényes köseégnek a teljepüléai díjakiól alkotott seakályraadelr ét lünvéoyUtóségi jóvál.agjáa végett bsterja.i i 12) Ugyanea A.aófő hOkeágnek dlale-\' püiéai dijakról alketeM mahéiyrendolsiéi térvényhstéeági jé)ábagyáa végett brrnuiaija. 33) A csákiörnyáí jirta sSolphiiája BoKsm k őrség iekoleaaékének ingatlan b\'r * told váaárlása hám kötött »aeiaSdéaát tör ványbatéeági jóváhagyás végett btmaiatja. 34) A eaáktornyei járás aoeigabkáie Csáktornya kéaeéguok 8000 frt kálosSo W-véielébcs aelkaégee engedély megadám kérni kérvényét beterjeszti. c6j Blió Gábor ée neje Márkus Zsuaaánna monoeslói lekeeoknak folyami-vény a, melyben MonoezJé községtíl Váráiolt ingatlan birtokra voualkosólag kölön edás-vevéai azerzSdéet törvénybatóaégilag jí»á hagyatni kérik. 86) Osismedia Mátyás bissfneaei lakodnak folyamodványa, Felel-BiazÚiese kös^g által váaérelt ingatlan kirtek vételára f-ié ben lefieetelt Összegről aeélé ayagláaak tör-váéyhatéségi jóváhagyása iráni. Dr. Máegia Káioly megyei ISoriea, Horváth Aaoa tapslemi saéléeané oklevéléi k^néetáe véget* belerjsmli. Tekiatelei sjerkesztö ur! : Engvd(je aaeg, Ugy L ehéséioal egy aaaméoyt, moly aasaéayen, de egy tál év ssMsdoa tad sikoreeéa mlkldl 4. oeoi. aáp áa t oaot karoakadolaai bkeléokUn tOrtiat, kaállhaaaak. Dgysaie aa ansa iabeiákWa lOnélléanb éta, ráaosat adat aaskképsett és bgym laait< rásami peáig mml i\|aa\|até •ée* BAH kém kbfmum hviA, édm éé reáltaaár mér fi évtál eaalétt ofgkera ée ereje lágyaik mám kfivatkaeté. b-n kéeetoive énül* omgát aakée lukéi II iliél lallméaul ttaly alkatommal a kit-kMaég k bermábaUea ée^mimk k(n ttfpe tanaiéi I éktni llnnia mellett eyegalmaeta firtmMiria ét • toukáa nbk, táraáaégee munkája eaM fijetartáeeal, hogy m tgeegaiéi taaaélkii láma al tovább 1% e m Mnkin laanea. Aggkoráaak %nrrtr agám edaadáaeil oalgglU m iái éta a igaagatái kirntáaáa egéea m iokolaér meg\' «\|rtéM utánig, ámbár lábéi oaak gyengén melgáliieb már Mki ée aaelltmi rugékouy-lágft ie MgjM epedi, mágia kitartott kira-táaákaa. D» moat már aegjM ie algyMgéll-aok érMVéa magát, kénytelen roll igaagatái áláéaárál ie iomoodooi. Tette aat pedig egy a bitköaeéghea mi amott átiratban éa a tani-téi«teatiUetbw maoaaatatt meleg OMvekbaa iogalmaaott beuauaeóbun. A bitkéaeég obm indokolt lemoudáeát elfogadván, jegy efiköayvileg kifajaata aa általa lelboaott indokolt okok fdlöiti aajnálatát, ia m iakole körüli hervadatlan érdemei fölötti olieaaoráaét. A tauitótealülel pedig f. bé 20 aaemélyeMn telte meg oéla tieatolo-látta megbieta e aorok íróját, nwut ea iakola lagidéebb muakáaé\', begy tolwáoaoljn M érag ur elöli iránta relé timtoletéiée négyre - beeaáléeét. Iáit 1 megbatva a kévatkeaf jwaaakbai taljeaitatt: Tiaatalt igaogatá ar 1 Seeretei kariéra ur L Kekem, mint iekolénk legidöab munká-aáaak jutott a eeeteucae a taoHóttetülelnek iráala táplált ilmteMét tolmácsolni. Bm4 Mjaé keeáeael érteaélt e taailétaaiftUi arról, kegy ön gyengélkedő egéeeeége minit kény-tatoe aa eddig oly baagó odeedáaa-l viaak Igaagatái áliáaáréí lamendaai. Sajuálkoaá-aunk oom lávotáaa fölött annyiral nagyobb, amendyira tudjuk, mily aueretetleljee odaadáe ée éofogtafadáaael oafiggfitt több mint fél éveeáaadon át aikeidua laniiéi mfiködéeée, több nameadék jurán, Aidáit beutt működén Ut iakoláia, kiaálj* meal fim lém áldáaal e midén köloleaaége lefjeaiiéaéneik euére^ékM eiberdM mikedáaa beíajfatével ettél /fiaaM vonul jön áléáeee munkáaeégánál logtfn kervedhatlan érdemeket aueixett aa amneriáég mfivolfidéeo körül, áa lerombolhat-len emlékei Ollelett magáaab aaM aaémle-luuj laaeléi aiivébM, kikel,fltradbatlan mfikl déae állal tekintély ne mivolt emberekké we«elt Oumfgalágedéaael eíomepillantket mm* mér e n n\'tbe biatna reményével a jévábM. ön m lakóiét mint gyenge letel oat métát legadta époláaka é* Ogyoe vouoiéan, agy mint ernyedetlen oanagoénm én nuknl dale adományának alkaréit oum gyenge lénakél agáanaégea, méa többágú iává nevelői melynek egéeeeégee lápiáié gyémöteoébél aa ijjuvég aeellemi tápot eyor aaent vulláannk éiaeérméra ée kadvaa beaéak emeléeéw Bimbáaeéh, virégoaaék ée gylmöloiOaeék leráolmindM baaanoa baaefiaa laninléaeié I Önnek barnáit neve aoorOMa 0aM vau kélve lakaiánk történetével, éa annak bávák jaia mindig féaymeaillagkéet fog tlkröani la. Aaak agy kéráaaal vagyok bálét agy magam miat tkakall kerti ne vében ie Önböt lordul t. Igaigeié ur 1 Oa nemaaak kl veaeiője vak iakolánk-nak, lianem mindenkor fikniuie kertére fi valódi barái\|a ie veit miadegyikaakaak, kér jtlk aléaaan tavibbra ie aran báninak tanú eiíett berátaáget lMarienl, egy mini mi ée aeba aem Ingánk toegméaai Ont beeaflbi éa ti«telui t £tj«o atkái A mélyen mtgnatptt érag ar annyim meg vek iaékVa aieo malagM áa beaeé áraUlaiml «\|agK\|\|l\| baonaeá á\'tal, begy Memei höoyvnWk él aem enükápM gnndo Intnit aMvakba foglalni. MalegM aanritntla mii>dagyiklak kénét, kdrtéa, begy tarunk la levábbta ia iránta taaaaUitt ba i^Uáget. Engedje a \|é IatM begy .4 jól kiéráemlott ayugalmet aakéig éNeOM. a kaaéaak padig adjon- eé Vfjaa ée baagé leaitét fla inéag Karói, elftéaaitA Különfélék. 4- A miÉliH beagvaraMy.á kámMeeveié ogyméln javára Oeaieea taela MMytlaal & ké Ma metoubn^-aanaay ilkilméké\' igM igM eeép oaáma e etIkelé bMnoég gyéM émm é vleervaa* eMéégté ijmiiimltii. Aa nrt Bmiiwllji mi Ai éM aamr% UaemMfweéarfnaiaaMgy két fté» egfaMv vak attmfemaakkaflnaHM _ MÉH kkMbam.a k allata aa, a Maibb bogokkal a.aabM mak , ■ékelve readalkaaik, mely körfllmény éltei M egáea voaait kaááeákól. Aa általa;énekelt darabab kéali elaé bolyán -rfrindf a kél -énekeit Óavatiaa, meáybaa laoknikéjét oaklaf alia, mig a má.ik két dalban .Ob ieb aa dioli gedaobf áa Akt F .. aak egy dalában finom felfogáséi ée meleg eiéadáarál adott bíaoayaágot, unt n köaöaeég mfinni Mm akaró top ókkal viaaon-eatt: nnm kia magiapatéaére volta ké»fia»ég-eak, midfia n mfivéaxnfi engedve a aak ki-kivéannk, m ga ak a aongoréboa áa tiantn magyar kiejiéakel két népdalt énekelt) Kapott ie elég tapaef, egy aagy babérbomerut áe egy anép vitágaaekrot. — Egy dologra aaM-ben, tolbivjuk4 a mfivé»anó figyelmét, még pedig arra, bogy m igen uugM bangókat na etöltoeM, mert nagy kárám van Mének kaagnnk, olkiaeaBk bogy fáj n lomondáa, de a voaatoaég aem oly nagy, biten beoaerélte aaokat Amerikának eaengfi dnuiyaivall — á többi kömemfiködfik kOafil Bnebitaky Mikaa ur énnkelt egy dalt, rokonaxenvea kangjávai, mig .Ollop Ernfi ur aongorán elfindott népdal átirataival gyújtott: Ruaen-berg Ádám éa Bnd-itaky urak egy aégykeafi Mngoradarabbal H< ck Jénoe ur, ki a mfivéennfi dalait iemi i itaa kitfinfi játék ével aongorán kiaéite — iparkodtak aaeataikerét eiöinoeditoai. — Végül hegyink Tuboly Viktor mai, ki a tárnánkban könlöilMjátanarM ményü aikerült költeményét tetaeéaeal aaav^lta al. A bangveraényen a bevétel 182 frt, 65 kr., kiedáa 129 fri, 48 kr; maradi a kia-dadnevelfi agyeoOiatoek liaatajövedelem: 58 l\'U 17 kr. — HaltáMM flklraaagéa volt éaa leibeifi Nagy Kaniaaáu oki. 28:éu éjjal II óra alfitt. A löldrengée kelet felé\' irányalt, Ineau kullámaáaaal vatla keadetét, ealáu erfie lökáat adott a Uniót luaaan végaódött a mintegy kél máeodpereaig lertntl. Lökéa kar ea ablakok ia eörtgtek. — Tfibb klaattaAgl lag aláiráa.al a kfivelkeafi felbiváat kaplak : T. biáoltaégi-tog ur \' Aa állalánoa megyei tiaattujiláa LA dana. bó 2. felében lavéa megtartandó, ennek határnapja f hó 29. tartandó megy ei biaott-aégi köegyóléa á\'tal fog kitéMini. Miután naálaamOnak hiamtlk aa érdemben, a további teeadfik iránt, egy áltolánM megyei érteken* lat tartáaél. melyre legalkalmaMbbonk eaan köagytiáe délutánját torijuk, - melyw való-aaibflleg a eeémoe biaoilaági tag fog meg-jelanni: aaért liaalelettel felkérjük I. biaott-•ági tag urai, bogy t bó 29én dé\'után 3 érakor a aagy megyebáe gyfilée termében torlendó eaae értekealolre megjelenni aaivee-kedjék. Zale-£gr>eegen október 9. 1888. — Béakkarg AAail helybeli iar. elemi lanodák igugalója álláráiól leköaaönt A beeeap évek aecáa át höaliantelelben rá aaaaftk Mialfiaek e viaaMlépéae hajlott koré Mk ladaadó be. Adja laton, bogyvo nyűge-lomheni viaaaelépéae nyeri bebérnin oeendee pikenéli .ayakeoa a éretett M magéidoinell Üiemfihfli\'iiöljön. \' \\ A nala egaraaagl öuk. lü^olió-egy-lat aovea her 4-én Zele Egeraxrgen e MZöldfa" vendéglőben lánoamalateágot lendea. Belépti díj 10 kr. A kalérrraAeaéa Magyereraoég áa Hervátocaadg köat ^ ,niMl Inpuukban már rég mogemlékeatfiak —v befejeáletotl, a m erre vonatkoaó munkálat illetéke, bolyán már be ie trrjeaatolall. — a vrtéaek Aéláaa éaamaalgaa daaégi állaaot Zala mvgyéhM a (öjdmiveléa-, ipar- áe kormkodelen>egyi minívaferium jU-fandó gudeeégi ladáeiláitél I. hé I0 ifill73g keérkeaott jeh>ntéeek elepjáa t a Intonyl jái\|e-kan a tengeri jó. n répa kfiaéptorméaé: ja topo\'MaibM a veléaak rneeaal -kelnek ; in OgaraaagibM a ve\'éa belejeealeteli} a kaafll-kalyiben a repoaékbM n drói féreg paael\|, tougnti éa répa kfiaépaaerflan, aaaörot gyél gén Imi j n caáktornyaiban a tengeri jó, a lepanék kitűnően állanak ^ a allmegíheu a n vetéjek aaépak, a aafillfi könéptaiméal; a penmibnn a buigonya ée répa, a novaiban a tengeri ée a \'répa köeéptermtei adott, a eeállfi mtknd, aatratelaek; a lendvaiban a veléaak aeépan kelnek, n rapooa kBinfiea áll — a MvAraafl aépaaiaháa igaegalfip aát jfivfi étre velá.einlleg a oaép Blaha latna rneef ét. Ajánlatot a üoou.ég ainé-kébea beuyajlotU. A népaammfi biaonyálk dm dalának JHekát écendi W , mert Báré Bplfiayiaé a élTW a irodaiem aa égének moat oléiboÚM aneméiyeeitfije e lagadbatetla-áal egyaOM képtiaalÓje a minpndnn A almiéi vAmyl tolt Lévey Baarik m áll menynr bintoeiié láraaadg Ignagaléia^ A> a kiakaráii begyen miiem tartván, a faíemratl dieem veadégtmeoen elén gr. lankai aliapán pehárklaaUlltÉ elmaaéé a kém anaée a^e,Lévaj MéBt ée e gylrmagyai tiaatikar (arára melgálaoifi rtélyaiaf igtotamiáeéM 10 oom toaiatoa aiapnváayt Ion. $ a ipiiljlé liIff rflj^k ttsaíüían — á«ylrétt állemáaoaott buanár- \| enred egy aljáéi Z. EgejUgre iie\|yékték át, — Wlraa ilnpei»alet párbal Oréf BeUfc\|Uyj Zejgin^ad fiái latként, ki\'a túvéreei Utóikból iamdrekba atoa a módén Scíioaáb \'gm iMaávalogyaekali, aefiéiafi rá-laaatoltjn DÜ Ifíauakaag P ala\'fiáyeéd által Tem-.íár inrl -u agy kia ardfibalí Itegnap-ulfitt ragga\|i PH lövotittj Mindkét eaolédlma nagy a gytteej Boaenkatt Kie-OoellU aaé-laibea utoJájtJ A me^JlI Batfbány lelvén 1 gré MagyN^fdOu, adat pénfügyl fogalmeaó \| mfibödöiL elfibl (itokban egy rabb alfitt kllAliM Booeubergnek eakOdétt bfi aégel, -kúMjiU f«aadpnl\|ea \' a karaantény bitre tért U Wieebndea.\|mn jegyet váltoU Gróf Battykéeytal, mull bétM \|iedig nejévé Ifin. A párbaj kjlvelkaatébM kara ön ] t agyaégre julott. \' — BalMQtek Zákán Budinaaky Fe-renoe (agadáfbél egjT niuatta) telt pincéébe \| ment a (jele fuladL - Bo drgfáu Dávid Andráe«\' ebljAnt egy fejne nyelével ugy mellbe lökték, bogy [rfigtéu meghalt. — Gyéaahlr. Egy aagyreméayfi utnaó a l\|i\|ubó oroaálán yadéaa hunytai hir-tolen üemburgbeuJ Bftjf\'ca Inuéné fivére aa alig 80 évbe Pálf) bénna/12 éy jóia közép Afrika rMgatog e4 lanllatéa 200 bedoinnal aaarafidéaaaMlleg Vedáaanttol fegUlkMOlt, ffiaöka elkany iával jelig pár év ólá. fi vette át a vaaény^nt, »aámos eaetben a legmeré-aebb bramarral nuAUt aaembe 3r-4 oroee-lánnal ia. Akikában utoMti főurainknak több iaben bi<Íoa! kalaaM volt a kiváló efiameiéa-ben réaaoaiiék. Ermv nyarán nagyobb meny-ayiaégl élfi állMekái a állatbőröket -sálliiott Hamburgba, bobnga pár bélre lokoaai lálo-galáfára GjPrbe é^keaett a itt a vSasontlátáa ádea IHMnnit HvanéL Rilke jó Myja a küllői lelkületű lav. Pálljy Jjóuefné aaoolan egy érvel elfibklelkaláleaván, egyetlen fin már omk lirjkra borulhatott. A heearu ut kipi-beiiéao ulén éiaékMy bumuaáaaal iámét aagy uljérn keli. Hamburgba érvén hktnlrn romul tolt e a távirat elkfiálonáaái jelentén jó toet-várnék, lemetéae október 20én Ublénl. A Mk kiadóimét ért \|-e jobb aoraot érdemelt derék Hju bllt leieme ny ugodjék békében I Keeergó nfivérél felkértük, hogy riiaaamaradt italaiból, aepjéjefiynuteibfil lapunk aná-márn kfiebményt éigadjen ál. — A Magyar bortermelők, orwágoa anfivetkaaeto eemoiak Balaton Fíreden, de mint utfitog érteallöak Loaencae Tomajun ia evjeanlfi telepet állított éo enerelt fial. — Ovataaaa JérJaak ba aa aj-borrel telt \|plneaéM; K hó 18 én Almádiban C>omai Jáaoa földpirlokoa a ttólptulajdonoe koeeiM Valamiért bement aa ajborral telt pmmébé^ ott aheldolt ée fiataeiógyotl. A asereneaétlen kiaranléeére n gaada toatvéré-vel egyglt neki indult] de eaekhaaar tántorogva \|riaeaalértaa. Á veaaélykiállitáara a I afouÍMtfuM ötaaeiutoitak, de nem tndlak a bajon Begiien^ amit aenki aem merémelte i életét kanücérm lenni, végre megérkoMli a mentő dégyal Bnoikd Jóeeeí lakatea aegéd-ben. ki Ijpaa akkor a aeonwédoe Forint oa aafilfijéhHn IVolt, Miét életét kocákéra léve bt futod .a pi« ca< be ■ a aterencaéllen félholtéi Mnl kibnreaefte a aiebedbe, kel a Iria bvagl a\'Feriatoo uNván kanonok urnái lovfi Bráaai jJoraeaaaa( való déml!áa követkM lében ittjljálioa láft. Aa nj éleire ébre* kocii* dktkí kálálto meg aa á\'eimenlfik fáj-rndaágéli hogy jóval fiiéaaaidia (kel minek bántják Itj ugymobd M fi nyugaimái. — A mév Magy araalfAaakra vo-netkoaólag a helfigymiaiaater aaükaégét látta aaaak, kegy a nérráUoaiatáaokkal járó aok vteaMÓlM megmlntatteaoék, readaielet boeeá tott ki f tör.ényhalóeégokboa, a melynél llgva ij jtrifilailkln laké • egyének által aaakleMt! aávráltajateiLok mii d-n halóaég éa hivaMÍiiái bejelMtrttdók. JEe iaténkedéera a kernéányt fíleg aa a aok nahimlg ind-tetto, apy m adéfieeiéaeknál felmerült Vn-lóái aé^najveri okntpliaa odákivntolnknál U Mk aá^eetn e igén aok eaetben egy, mart vnlnki «Mn ant n neiet vette föl a m ily módon támadt ÜMrláaek miatt támaaatott reklamáaniókat alig giémk aliaténni a péaa Igymmiaaieiiumban. — a Meal mmeelklai villanykiélli táa oklbú aátatík ká. — Oku 20-án égal Magy-KjaaUeáa átyonult kéjvonntrn oly tl-megea fcpeejévetoll érheovtt, kngy kél kllfin vonatat kUÍait elkalmanni u ííleéí indá-liánban. Al utolaó kéjrouat arillanykiálliláa bmárá^boa a M\|y-kaniveai pály and varkél ótaker indul a 9 óra Irodai o m. a> In a tol ram ahn Hrim >\| toytoléh 4ai Oiiamáa rwh»i rttap im iLáiliiiiB át 0a>4\'Ja- oat i8 alatt w\|el\'l 14c. Ab te M - lealfirek aa Ififiédk mfikl érrf. A „Franklin TMat" magyar irodai «n intáeet által épM atoet küldettek ke oawkamllaégfiakaek a kérktkaal, kéakadveH-náglma réeaeafllfi, oainoaak kiállított éé n leguagjobb gondal aaerkeMtott \|l88á ik aaökfi \'évre kiadott naptárak. Valamennyi a földtni-veléa-, ipa> ée kereakede\'emkgyi m. kir. miaiealeriumbaa öaaaeáUrtptt legújabb adatok nyomán aaerkeoatott oraaégoa váaárek kimu tatáaával yao ellátva. 2afdőn kdcai naptára vegyie oaiádoa háaipadnknak ée gaada-eaMayokaak, népnevelőknek, kalyaég> alól járóknak, iueroaoknak le löldmivelókaak való k^nee kalendárium I88ilik évre. Ala-pitá Najar latvéa, »erkeá»ti Kóbalmi Klímáiéin Jó«pf. Köaleioényekkel Sujéoaaky A., Tótb Miké, Himpfer Jánpa, Horvey Lipót, MyuUaay Ama , Somogyi Gyula, Ztlhgw Aljoa, E\'nyei Pál, Dr. Komlóeay Faranealól atb. XXIX. évfolyam. Sok képpel. Tertalma: L Aa erköloai világ, li Ga>dák naptára. HL Mépaavellk naptára. IV. Történeti neptár. V. levén bépai b heaálan éa a nagy világban. VI, Mövéaeet. VII. Tréfák meaeje. Ara fttave — 50 kr. Fahui gaida napidra 1884. évre. A magyar gaadák. kertéeaek lalkéeaek éa toailók aaámára aaérkeatii Spórsou Pál. Köe-laméayekkel Henach Árpád, Erdélyi Károly, Bombay Deéaő, Vujony Pál, Földea Kálmán, Tballmnyer Vioior Ebner Sándnr, Jab-lanoay Gyula, Pókay Déaaó, Rónai Sándor. Gömbfiea Eleke, VecLjter Retafi atb.-tól. XX. évfolynm. Saámoa ábrával. Ara ftave —• 80 kr. Bordnatí naptár 1884. évre. Több aeakember köaremQködéaéval aserkamti Dr. Nyáry Fereaee. XI. évfolyam. Tartalma: 1. TerrnéeMti adományi réaa. II. Saőlőaseti réaa. IIL Boráaaait rém IV. Kertéaaeti V. MrlaUató réaa. BorkjoioioláV. Sok ábrá val. Aca ffiave — 10 1884. évre. (Egyutiei magyar nép aaámárn •derkeaaii A\'dor Imre, XVII. évfolyam Saéanta képpel. Ára fttave — 60 kr. Ltdértt naaUhr 1674. évre. Tartal-maa hlneaetek, o>odálajoa tünemények, Ifin dériegékei, vadéaa éa Iutikalandnknt atb. A aaöveabe avomott képekkel. XXIU. iv folyam-Ara lila ve— 51 k-. ÉéuM-mytdr 1884. évre. Saerkemti Honfi Tihamér, XIV. évfolyam. Sok képpel. Ára Ifievi-. 40 kr. A ,Nip-ttutlója* naptára aa 1884. évre. A magyar nép aeámáia taei keaall Áldor Imre. XVI. évfolyam 8eámoa n Baövegbe nyomott képpel Ára ffiave—.40 kr. tyereaéat.\' Mulattató-naptár n gyöayörfieégeé 1884 iki eenteudóre Megoainélin vala egy Ülairomokua. Saámoa illualrérniókal. XV. évfolyam. Ára fllave — 40 kr. A magyar nép mappára 1884. érre. KépM kalendárium kokféle baaanoa éa mulallatd olvaamánynyp ellátva. 8oerke«li ifjabb Talár Péter. XXIX. évfolyam Képekkel. Áru ftave—.25 kr. rárea la irigyelhet tűé, gyönyör! ménkánnl, atylaaerÜM épült éá oabáaat, a várjomokbó! élalakitott kfiakjéd fogadalmi toniplnW, eat a kakaeaarkon éarjgá .rárkM haeonlatM^n-mak kia kálviiiiaU lamplömát. Aat a áaép lelát váméi egyforma auláid paraaathéaairal, valamennyi ejfil drága aalnyeggel bavouva, meaaaevirUé paprika függönyökkel a mioée nak ia\'ett aat M egy merre megértható tar veietéj, moly . aadriat m jövevény egy nap alatt balybM találja magát a kalaua nélkül •em tévedhet el a vétóéban. fia m m ngám aj, aaép, nagymart! vároa kárált eddigelé 28 millióba. Oaak kétiaer annyi)ha, miét - a béeei uj v ár o ibáa. , Ebben vánl 8 millió könyöradomáay, a mihea 2 millióval járult a külföld. A ae gélythoaók köefiti képviaelve van d kerek ÍÖld minden népé, egén a oeendee tenger lábellenea aaigaliákójáig, a M adakozók nem tetőinek neveit méaadok torára magörökitik ea ujjáalkalaU vároa utóéi, lerei. Van aaonbfa üaeeöt millió larho aa nj váróénak, mnhtfil filöa kamatot fiaei ötven évig ée -aaniatt lörlemti Ml hatodikkal. Ea évMkint 90Q eaer foriot. Ha Seegad népének.nereeelmódje ab ban aa arányban v.»lna kifejlődve, Budapa-lébea mérve, a minfi arány van a kél vá-roai paieiaaoraif köat: aat mondanók ; ea kr. Homéd-naptdr katonai naptár.) A e&wmm. •W m S z ö fi m. Itaeliaa, Boé, a ti njind kik n Bor-világ fieei vagyl ak j Tekintaetak a magaiból Alá, éa ó bámuljatoll Hajt már nekem la Ja tyraua:. Ven axfilóm, éa a\|n\|i fő ben, Nem öiökaég, haqem oeját Kei élményemből aatreaiem. Igea ugyan, hogy még be van Táblánvn rá n véíeár, Kodé ráérek fiuataij Ha M adóilevél lejár. 8 ka nem fiaetek f Noa akkor Ref, éa padig nem nie leend :■ * Ilka már előre part ígér Hitelezőm, bár hogyüu ,anl.* Különben n legfóbb dolog Nem hogy: mint Wm; hanem : mint van; Megkiaáihetom beré\'im Tlaee ctákvölgyaMvel. 8 mit jfi boréi el uLa fogyáaat Éledem, igM, eladnnt; 8 leaa, mi eddig aaL voll: pénaom, Lhb pénnem \'i marad borom* 8 eeak még keayérj legyen bonná Él faleeég ki ant alaae: Eb untán ki halmi ipró 8aerk királylyal mr (oairélnei - A király (Viaataamlékatée ae Beeged valóban répni vároa. Vomoaak Magyereiaaégaok ék lagalaá. Vnnneb eg\|a 9é pusztán. geéi fénynapokra.) oaép Ml Igaai éj ea i alföldnek, deegém \| Bodapait mán a a ál nem ia volnrfNad] Atouban ennél a kérdéanél keadódnek a fény árnyai. Ilije vaa Ssegednek, a mire jilvendőjét állapjljia\'ja, bogy elvállalt terheit emelve, maga iá fialyváai emelkedbeeaék. Hogy SengOdnek nagygyá, virágáévá kell lenni, ea xiem kéidéa, caupén aa, begy mi módon. I _ A fényea, kényelemre, fialeli terjeanke-délre a1 kot ott vároa megvan, egy tiaalin magyar a^ku, magyar érdekeket öaaaepMlo-aitó vároa, aat ifennlarlani, emelni, lelrirá goclelni oraaégba érdek. Bndapeat már ea agéea világé^ da Seegad e magyar uemaaié Helyaete kedvenfi, viui éa vaauti öaaan-kfittotéaei a ^ilégkereekedelem megeaálló pontjává emelik, környéke e megyur gaadeg alföld, uépe munkáé, itorgalmaa, enea, meiaaebb jövendője nem eggaaal. De mi történik vele a köael jövő ben? Ili egy igM komoly kérdée, mert Magyaioraaágnak ninoa mfikaége egy Inknl-lunnl hagyott baloték vároaára, mint n milyen VoloueM. Legyen a felől meggyfiafidvaaüadMki, hogy n magyar király nem ceupén aaért járt SeegedM, \| bogy e magyar nép kfi Mereteiének nyilvái uláaában gyönyörkfidjék, n miről eddig h\| meglehetett gyóefidve, nem ia aaért, bogy aaokat a repülő (tavakat magöiök itae, a miket reportnrek fan lattá ja aaéjábe adott, hanem hegy eeeméiyea kön-veden atemlélodéa nyomán ludoméal anerea-aen magénak a felől, hogy minő tuyagi teN sxellemi tényenfikfin alapeaik aa njjétermeit négy magyar vároa jövendőbeli eoraa. Et bizonyára a király magyar tanánao-aai aem aaért; vezérelték aa uralkodót e helyre, bogy mint bnjdnr, egy éaaaki nagy állam korouáa fejének aa fi kegyeaM mi-aiaatere, fény mázzal bevont népboldngaágot mélogaeaannkj tegnap eltetet! nrdékkel, fea-lett falvakkal \|« meaaalanen öaaneterelt gulyákkal, heaem, hegy megmoteeeáh neki n hamiaitatlan valódi belyaetel, a maga igM mivoltában. A) király meglátta nemomk a palota aorokal, hanem a külvárwnk monkáaaáp lakta utonáit ié. Bejárta aMket a helyeket, a hol még lálhátók aa érviarumboláe nyomai; M aleó ée tolaÓvároa fbldazinti hátakból épült utoeáit; e é\|ee tekintetéről nemeaok aat vetle éaarel a mi van, banem aat ia, a mi biáayaib. Szegednek nagyon Mk „vm", da kél-aeor annyi aa, ami ahiányaik." Van munkáa, anorgnlmna, érlolmoa népe; 4* biényeik a gyáripara; ran óriáai föld-Ijirloka, de hiányaik guadaeági iparáaak a Ikgtabb jövedelembajló ága. Pedig «o o kellő ea, a mi a legköze-lihkl jövfbení 8aegid jólétét binteeitkaije Ügyelem, vármegyékéi mind igM anép dolog ; de aa eaak egy Mnylaéaanl ifibb, egy köreteléaáel odheuebk, n népnek m jóléte* nem ád. Stéged ntm koldu* t TmaaM négyanög mért földet levfi] birtoka négy vérmegye ba-térrábe terjed j a van ayoVsveaener lakeM á ki elefiroadfi munkái n vtaM éaanáraaóa. Hanem aaért niégw, (mondjak mtg aa igaaat), mind a meefigaaáaaágt, mind n kr-léaMti, aafiltfikáeii, meikatoayéaeláai tekinlíl-bM előtte reátok e aokkal kiaokk aaeCT aééd vár eaak, Üaeakemét, Baenlea. Hédaaa-aóváeérbely ; líogv DebreaaMt aé ia emlt-alk, n mely aak kaiéra valéaégM fmnAnrti fiigilain b naná kell laaaa Begy aaaá kke(, kéaUykja, kegy egy réaaa ma la Mj éa m aágyM kia léa * S? (ytw lovakkal lé Mm fárií Mtm érakiaiaal Hergaetél Á«ott< ***** agv kMlkelei MYM«wr keédm p—iéi, m a aaé íaljee Iki\'bHh jaMln A« «i Min uvn Ml, ké-kánjában, oeeley imi Ugalltea A»; »«♦ gj ki MUrt MéntééWd, a miból * i IMI sSkal UiiiMil agy! baráttal ja el Mii a Mprimi kórója M egya éav Mmr, a mé a léir» kmálkostk, a IfUjeiakb helyeken vMk, i magaavanyo-áem néa« m kavar a venatnkban, még kegtyél aam gyöjtve; érakoaeaaat am la-léleak juhnyájat, aam eértéakoaráat, aam raé-atm gu\'yét, osak agy helyen botfako-dik a agy egyedei agy Mvéay, horpadt, «Mmm taajrteakika a kukarieeáeknn, agyee •gyadll, Iának nélkH. Aa eteaért Ipuaatai leeylk környéke bekerítetlen, a körnek an-VMkilí kaaMkégyakkaa pirotlik ax egyedöli eolaméay ; a paprika; élelem, orvaeaaég ée pmaai érnoaikk agy lasaéljkaa. A tanya kirtekeaénak, ki maga napcaámba jér a lévői Saladra, agéaa gatdatága agy takaaka, kél Mvéay <é, meg egy fia koca; a kertje kél akácaik. Aa agyeevaaatt aidd agy pár aaáa kaaaradatt fehér jegenye. Itt kall Bmgtdel újjáteremteni. 6 tele igét kiaoayára nem aaért vaaat-Iák aa avar larüaten körtl trónjának ta-néaseaai, hagy m elavalt aápadamák keljeit magiamorteeeék vele, a miken emberamiéke aat éta a pumáié betyárok találták káka-litlan menhelyeket. A moat alakitolt ar-déaaati iskolának faladaté \'leaa e nagy puea-Utif «i Mag tárait befáei\'aai. Oaak begy aa a Jlvl aaáaad h aaaa a. A mi Saeged gaadaeági iparét rögtön Mamabé aa a marhaienyéMtéa, gytoHaa, kenyknkert, kender éa\' dohánybrrmeMtés, gyImiim, keay bakért, keader ée dokáay-teimiwéa iaaaa, ami mart aaámkavakatel- lenül oaaháiy. Tér áa maakéakéa volna % kaaaé elég, da miodan máa egyék \'hiányaft. Annién kövatkeanék a gyáripar eme-léaa oly kfiaaolkaégleli eaikkekkea, a mik-kan Saeged eápeoaáge moat ie aagy ügyességet taauait. Banknak gjer* fej\'etat étéhez mind nr-aaágM eegély k> II e ennek aam makad kéaai; ka Saegf dat a rajta fekvó tmkak el-vieeléaéro képaaai akarjak lenni Ea Saeged ajjéalkeiáaáaek máeedik tlédiama. A király kön)je njjáalkotta Szegedet, a király éa a nemaat jé kedva tölt te mg már mert Mt jóléttel éa keldogaággal. gyenalk, hagy járadékpapirek a kél taiábee állakM váaárallatlak eeiatagy kitel véaavéayek ia, atékk a forgalom mérvé aaiatáa figyelemre méltó volt ofj^B, de ka nyalté árak ■ellőtt. A feoteaabb értékek érvéiteaéaa keit ni nik aa alanti iléfcÜaathól : akt. 11 okt. 19j sntr.. bilalráMvéay 177 60 M16(j ■HJ- a 289J0 18160 é\| oe magy. araayjár. 8135 86.85 6\|-ot asagy. araujtiár. 119.50 tiltó Ifaa . papnjikr. 86.06 86.50 oaati. asagy. éllamvaant 3I&96 8UJ0 magy. lesném, baak 89 60 tt.4 a dijeorejegyak 111- 1114 tmáai sovajagyak t«lfO 109 J0 es. kir. araay 5.68 11 napoleon d\'or 9J* 9.53 válté Londonra 11196 120.29 a Pálira 0 4745 47.60 , Barliura 6180 58.90 KftZIM/JIVUli. Bnéiprill érléklliidf. Kori«» Antal éa térve, bank- ée vállé-lalet ■ hatijelaaláM.) Buddháét, okt 18. (Saját tadoaitéoBté)) A haayatló iráayaat állaadéanlui láttáik a téaedéa hétrll hátra u^yanaat kall faija-gjeaaSSk, kegy t. t aa írén)Ml taayke volt áa kegy aa árfolyamok aárlatkar oaökkMéat a atai>ek. Pdg klavetleall a mait heti aat\'a» atáa a pénelgjmieieeler • apeeé\|a eiétt aat hitték, hegy valahára mágia eeak lel virrad a téaedáa ie. A kllt-tógeatétrél kedvaaé lurek kai ingtak, kegy kiaaeláraakaak alkarlll eiaayátaltUi a dufi-eitet a kogy ae által Magyareraoég anyagi keldegntátát>ek alapjai teiláidaa meg vannak vnt«e. Svapéry giói • xpotéja aam falait meg a kntaá tnaStt árak eaéoak aak. Aa államhéatettétkaa n egyeataly kolyraéllitéM aa (Speeá alán te o»ek ján bor éhajtée maradi e ea eaaki aéll mtytakariiátakal, melyek a kornhéaéeok tetréa eitkOaöltettek, pa rniieáliák a tervbe vett adéimoléaik. Oaak , alté aültaaba vall tekét a fiáéi emintateri • apaaárak hatéra a böiaéie, de eaen hatáa m aaakkemi r elmetÓdott a rentroon vertiéról OMméattek által alliáéaatt kedvenll\'eo kaa gntet folytán. Mart a mit a raateooavenáéréi élkaaM a pénalgyminieter, aa pár ápea aam vall atyafi, a mi leletre buzdított volna. — Beán kaétl ami itok mellmt a kllpor kMkal éa páaayiaaw viaaeayek aom téríthet té aa 4jea ktdreeább irányzatba. A itaa- aaia la ét gyvagékk iréajMta kihetnU a Hkéi kaem»tátis pánmakra b ée a near-yetkt aiai%gá»éal^ma ranMknÜM fiiaaian íateMa a péaakiviml Ifénti oggeáaimakai. filwaiáa plg ae aa«al Wnk hgailkkl ki> rnaü^M a temaiéáek gyaaglám kanala ijpl - a kél méneáft Wékaa laiaialnié v\|lt enea llilimi, kegy a kaadeal keak W-mé a kamaiHkat * eanek hetáM_ alatt 1 aéaka H aagyméwl aMéeak Hrténáak, malfok éraéken/ W\|aMt vonlak alma A liMéma i .......... Az iparlörvény módosítása. (Feljtalae ét vlf.) A dolgok eten állásában indokoltnak tartják, kogy sz alnlirt Országos iparegyoallet szót emeljen as ipartárt vénynek a kasai Iparoeaág által kiváat módosítása érdekében, kérvéa NsgrméU téségodst, miszerint ez \|gjet — m^lyl aek helyes megoldásához ezerek, sói saáztire]í érdeke vaa kőtre, s welyiiejt megoldását s kézműiparos-osztály innnár közel egy évtised óta várja és óhajtji — kiváló figyelméte méltatai a annak sürgősségét mindenekfelett tekintetbe venni kegyeskedjék. A mi a módosítás kívánattá Irá4 nyál illeti, ait ss elósmények folytát! feleslegesnek tartjuk Nsgy méltóságod elélt bőrebben kifejteni. Hiszen hs aa Ipsroaaág nagyzsáma, de lényegileg síig eltérd kérvényei és ennscíatiói — s á tartott enquetek világosan kidomborodó aszasemeoete érre nésve nem aynjtaaa eléggé megnyugtató irányt: es irányt világosan megtaláljuk sson két nsgy izom-méd állam legajabb ipari tlrvéaybosásá-bsn, mely éllsmok Ipar tekintetében mindenkor tsnitómestereink voltek, melyek egyike volt ss, a kitől iboat is frnaállé és s psnsszolt bajok kntforráaánl tekintett ipsrieod-azsbályokst kölcsönöztük (emkhogy eredeti\' bar&jnkban azok immár talhaladott állapotot képeznek f) —J t melyekTmásika a velünk fennálló asoro-\| aabb viszonynál fogva annál iakább kó-velelbeló, mintán Tpatnnk - (fájdalom! kogy ngy van) majg még alig tekinthetój máanak, mist épen e fejlettebb szomszédi államipara Aékjának; értjük a Német birodalmat éa Ausztriát. , Akár st eftyiknék, akár a másiknak legejsbb ipari törvény hozását vesz szűk mintául; a kívánt iparazervevet lé tesilésére meg less adva s kellé alap ;\| mert kias mindkét törvényhbaásnsk cr.él-1 ssta lényegileg azonos; a ftikftlönbiég c»k abban áll, btigy s német bltodslom keiülé utvn tésrint érdeklmli, réstlnt p«yckiksi kényt terreadssshllyok otján sksrjs elérni ngjaneit, a mit sz oaztrák törvényhozás egészen Öntudatos katáro-lottaággal taé\'al lüz, éa kltvelleti törvényéé intéskedéeik áltál éléről ókajt. — B kolönbözó eszközök megválasztásánál a két állam mindegy ike, agy lálsálk, népének jellemére éa iparának predolni-nélé alakjára volt tekintettel. Amaz a németségnek, különösen as éasakaémet népnek közmondéaoa gazdálkodó éa előrelátó voltét tekintve és támaazkodva egy oly tervezetheti precedtma, mely év ! tizedes fejlődés a>án teljeneu bevált ési Immár megrendíthetlensé és s szomszéd ^ államok irigysége tárgyává lelt. t i a szabrfd láraaláa alján létrejött tébbYzer-nyi életerős áaaagélyes szövetkezeire : elégségeitek tartotta sz általános testi-lett ua veast keresztülvitelére ss Iaaia-1 gokaak oly jogekks! ás eléayakkel való felruházását, melyeknél fogva minden iparos vagy legalább minden agy nevezett kézműiparos abba mér öeérdekénéi fogva ia bekívánkozzék* különben alig lakeUéa képes szaktársaival egyenlépést kalnákstai. Ezzel srembea AasstHs nem bisván né péaek e kiváló elárelá<Asábaa éa mlaláa a aaebad szivatkazetek taréa elért e>ed-\| ménjeiét mm tekinthette oly kiztaté precedensnek, a kötelaté részvétet és a kiváaeiaa ti ilkkiI—IfpMljnhnl iiisrti atalaálanáóéak tartalt s. A ml a magyar Iparai osatáljt IM, aa nngyjlhea véve, 0}daiam, még lévai áll a lazádén éa eláreiálés aaaa Atkáiéi la* melyet a esamasád Aantrlá-kaa évlelketlak, a naélfcgva Itt aaé •at ptytkikai kányái* álif ^eftatbe a kívánt jcreáaaénjfra, ássál kávéikká, mert aa ■ngynevwHt azabsd ipartársnlstok eszméje «zek. évtisedM múltja Islysmábe laayini tejár ta magát, kogy aak ezége siat^ak 1 párosok tömsgét erélyes működésre fjeikéuleüi s a rész rétet általánossá teaai teljes lehetetlenség volaa. llér pedig épen esea lordul meg a doleg. \|A lel életrevslá testületek alaka-lása kiatnaüva vsa,<-etek. a nekik ftyaj-tolt elenyök és előjogok által igenis kl* eióxzafcoihstják as általánsa részvétet, de a hol ily kastületelr alaknláián és étet-ravaló működésére kilátás nincs (már pedig MNnk már a firats díspraditált voltánál fogvs - talán egyes helyek és bmtckáúk kivételével — niiibs); ott u ílyneml statuálástól bármily aloayöajeg éa batáakör mellett is miiBent\'várhatunk. A mely földben sz elszót-t mag meg eem fojgan, olt — ba, mégis termést akartak — gondosan eMHé^Mt kén csemetét kell ftltetnünk I Ijz ezek szerint sz előttünk példakép- álló két legújabb ipari törvénjhosáai alapelvkk között a ráIaulái nem leket nekés, mér cssk egy fosins tekintetet kiváaask kiemelni. Ha vüsBSStckintOnk s magysr késmfi-iparosofestály ebbeli közvéleményének fej-lódéci törtéfet>\'ra éa-as abban bekövetkezett fnkoutoa alakaláaokra, egyfelől sson tényt lehet conataiálnenk, bogy a magyar ípárosoknak ss ipstflgyi rendezésre rtMTMkosó mozgalmai éa • kívánalmaiknak preczizii ozása ez alkalommal mind Németország, mind Ausztria iparosainak hasonló; mozgalmait és eanneatatióit megelőzte, ! bogy tékát az uttörés érdeme a szervezetbeli fejlődés azon irányákna. mely jKémetoivzágben és Ausztriában immár érvényeafilt, tnlajdonkepea s magyar Ipareaokat illeti. Ebből fóljólag alig asOkaégea kangialyosai, hogy midéa a magyar kéamáiparoa osztálya sz ipari aservtaet kiváaatoa létesítését atrgeti, aem a német, eem az osztrák ipari tár-vény koaáa aiánzáaát nem kívánja, kanem olyas salstaiti s mit kasai ipsrvísnoays-iak apecsiáliisn megkövetelnek £ szerint, ■idén s német és osztrák ipari törvény- I kosáét köriétendó példakép említettük, as alstt cuki ss álta\'ános irány tuem pedig ! a részletek aiolgai utánzását kiváltjuk érteni. De továbbá conatslálbntó az ia, j nagy a jcézett kivAusImakra vonsUozóf ipsros aöskélemény sz évek tolyamában nálunk bizonjoe átslsknlá\'on ment keress* tül, d mtg n mozgalom elóseteaebb stidiumában elégségeinek látszott sz ipar-sserveznt áMílépos karatéink, ategélispi-táss, a , ss ugynevesett kvslificatlóról nem igen volt Mó, az eszmefejlódéa további fokán al Iparosság azon nésetrs jutott, bogy as [általános testületi szervezeti énmagábati véve még nem garantiroua a késmftvel ipar fiijlödésére azükségsa kép-settség kstáíyos előmozdítását, bzuem e csélra, a képesiteuség kimntslásában Mzouyné batályoi ssnctiórs vsn szükség, és lehát köiülbclöl sson álláipontia jutott, melyet sz osztrák törvénykozás is aiagáává lett és immár \| érvényesített la. Bs iittíVbbi törvénybozásask fójeilem-zéne abban áll, bogy al ipar üzleteket terméazatük és belszeivesetük külön-böaőiége szerint egymáatél atabatoass elkfilönitett kstagóriékrs oaztia, és e kalegoiiák ssámárs Urmáo\|eifiknek steg-feleló kOIto szabályokat állit fel. Kara elkülönítés áiiftl as osstrák törvénjknsás sa Ipar modsra fejlődésének színvonalára emelkeáeU. Mintán ugy a\|if s gőzei ő feltalálása ptáni át-meneti korban s gépi\' ipsr fe s kézi ipsr közölt éiélyrehstó kérdelémuek kellett keleiketsi. mely majdnem egy százsdig tartott, e küzdelem tas, midőn skfllöu böró Utnelési előfeltételekkel bíró iparnemek miádfgyike a belyet medret meg találla, - megszüntjtek tekinthető éa ma mé - ilig vonbstó kétségbe, hogy sl-teUalvn bizonyos ipir>z» rü foglalkozó soktól, melynek rend ÓH felügyeletet ígé-nyelnek s ennélfegra engedélyezés tárgyát fcépezheőkjén másfeléi eltekintve a puszta jmellékfoglilkozáskérit űzött házi tpartélj mfely speciális organlastíóia sKg azntul I— i maga valóságos termeiéipar. két egjfaráat fontea ktvatáaa, egyenlő tekintetet {érdemlő, egymásnak nem meg loutáaárajkzeem kiegészítőre éatáme- gBpliw -- de létfeltételeik tekintelébae egymáatói mégié lényegeaan eltárd kalégériára sasksdt: as egjlk az, malybea al letmekViparoa értalmi képao-aéga, klabWí Igyaaeége, máisléne, vngy e«y aséfal! kp méh w képzettsége a döntő jeleli, n mely reedstarínt Vézmtlparask szokott actestetnl — a máwk as, mely-baa a m — áa Illetőleg as est mig-aavaá WÍÍb a léténjeaé és a gyáripar elnevezései izokotl illattetai A mint a légibb ipárrendpzéa, mely az akkor még kizárólag \'uralkodó kézmáipar vlaanayal-hoz alkaanazkndett, as ajakk keleti gyáripsrrsi uem illat: agy megforditrsa ktaalmaltaan érvéayra jutott ellenkané iránya ippncudexés, mely s gyáripar visanay iMl keletkezvén, csak maakaadót éa mankéii ismer, iámét a kézműiparra nézve iám v«lt megfelelő. Ennél-fugva n többoldalúvá vált iparvíssonyok többoldiluj szervezeti rendet tettek szükségessé, éa azon (Örvény hozás, mely mindkét irányban eleget kiván tenni a viszonyok állal követelt igényeknek, a modern kar vivmáayáaak — kaládéaaak nem pedig vimfaaaéiiiak tekinthető. (kftdő\|i esek atán ss ipsromágnsk a jelenleg ehvult és a viszony ok usk egy-általábsa meg to m felelő ipar törvény mielőbbi rbvisiőjáis voastkozó klváasl-mait Nsgyméltpságod kegyei figyelmébe sjáalsaí, én a revízió mielőbbi emklzlé-aét a miggnk réazéről is melegen ajánlani bátor irodánk, maiaiank legmélyebb tisztelettel ) Budipesteo, 1888. évi október 6. u országos ipa;egyesület igszgaftó-aéga nevében: Gr. Zrcky Janó, Mudrony Soma, olnfck. i igazgató. A vasúti menetrend. K nini firjjini Irtij i__I í Érkeaik I Indul 1 ti BéMjNr\' n«nk ÍJlSé. te f. ((Soproah.V I éra SIMÉt wp.w—1 zjtaé. m a. u a «». W*1 «s.v. m i • S f t i tl f 1 i 10 t nn«l naa »a 1.1 U tnlK lUll! Waa.««Ml s t a a st >. < a ts a. \'tt* iá. ú at l Üli tl a- 1 é SS f l «. ttMt ti a) a^wt-1 en««vW L lin». liS^ii. paa«.ttaal l, 10 * N f 10 á M pj ttto lertn ««Mt S 4 4 IS p 44 a p Mgg^ «"» ftett i tilt p mf \|ngy. tteal u hiiiitii • SiMfj 4 é (TortroM1 1 4. 15 p.\| S ó. fi M 114. IS a. H m p. 4iH . nv* I T 4. II p. rtoW »HJ. . Felelőt aarketató: VAKU A LAJOS. Táraanerkemtö: HOVTIáHI HÓK. Hirdetések: A legjobb * 8 ^arka-pa pi^ LE HOUBLONl Franoaia gyártmáay. Uianzáneklél évnllh I Uúrarkaptpir aaak akkor nüWi. ka nlaéaa lap LE HOÜBLOM W-tjatfitll macán kordja te mindaa kar ha u akat ilitkato T^}apc»l éa iMtiteaal vaa aDátea. 856 T—fi oaiwuri a Hawiv,Jimpf^jMm.r>itii HjjaJUBqk kexeta ssereitoiéBek! 500 OOO márka a^ftfMMlan njrejfc haéaaaé a»U\'t kaaMn aam jMktMriirrtti. wetj » ntf** kiwáej «i laT)éták«gpt» Is kliUthn ná. Kata ij ttrrtaet tUnn. Hl. Wi aákMf yáwp Mtifém ahtt T iMvaléaSaa lÜR MMÍÉmam vkr^lm iltwatbt ut ktil Itrtbi. k^ai fcUtfctefc SlO.aee frMyl majinwj rtmtf i rilf: lfpjtR. I ijit 1 1 njtr 1 nyer. \|pav, I ajar. i II iijer. i t ayar i I Űvr. i Ijnyer. i II ijw á. a. IMti aa •ytr. L a. ám 106 ojtr. m Ma ai Bftr. á ■ I0M I ntw. a. m 1 l!l<aj«. La Joöú —1036 ojtr. l. aa. ISO 0aeft0K) ajtr. ia Ml éMueöm ll.MJ arwtaétv^ tOadDjamaliai. 900. 180. {ti. u.iMO tao i4. ti, «o, aa » SOOSfO totósa ao.000 msmi 70 aaa, eoeao Esea aymfcrtajal kfitll U« torh.t. SűOi at jkitortoUnm 1^7,OOO b. StuéiUibca. Al ttaé mUlja íőnjntménj 50000 lámát rokoiódlk In SOjaeO. 5-td 70.000, At4 maos. Mé saaoa, z«4 íoojooo. 7-W •Hbaf 500.000 late. 300 00ö. 200.000 márk.Otb á njtreinéaj hasatok sasrlat U«ttei<aM altapitiatik satf. A Itgttstltbbi lK u üUv altat bi«« altétt njfrtményknttt már nktnbar\' St-rn tiikötMtetik, át ktrtt: 1 MássanS. soni. 4rt etek <as v.S frt (Okr. a. 4. Iw ... . » 0 Í Vilia—yi ankkl» aa Itaatf alá%w aa«llá4tt vtgj fortaatatvaar wtlltn aaaaaai 4» \'•fHjokb gooddtl ttsUaSlteUk. uTndtnU tfeat at 41 tam catmrévtl ellátott eredeti sors-jaajet iapTtn tltUk ktaáktt. A BMtindtláttkhas m«fkirántaté bivaUlca teriéietek díj nélkül -melláktlteknek, alaáta bu-lialatta pedig íaUrólitü n«köl kVdj&k rtsst«e-ittlink a küraUltt kaatti jtfjslkei. •Vállalatunknak mislenkor ktéiMttta n. faaesa, sok más teUntUjkt njeremlnj kOitttt na^na tajrité íőnj^raménjntk öittndréa »i aritt ue eee mé non. aaeen aa.eno. lo eoe ttb. ittnttwk it, í Ai lljr a Itfttitárdabb tli\|i\| njugró latktaát, alértlitkatéltf mindfüöti butonrigga! i tfgelénktbb rétiiételn stamilkatváii Wrrtikwai t U»ti kásás miatt ii minden atgbiiüt antr Slél elébb bdaveilenOI alulírott bak háihos iaxétaL Kaulniann & Simon. baak- éa HH+hki Hamkarikaa, beVátárlátt át ebééit jrfiéaaatml álluaklái ajtk, taaati ritsrtajtá ét UleHetertjt\|jek»fl U. i. klezónetOnket fejeive ki eaaMnei irántunk eddig taausilett bicalomért, lel kéijlk m nj kiaorioláanáb ráesvételre, — fltlrekvéaOnk eaentnl \'ie oda irányulatd mindenkor ponlM és eailárd molgálat által tiniéit érdekeltjeink taljM mi^léaedétéi kiérdemelni. Santabbiak 365 1—3 Bel bststodinagder 8tenogrtfle C Sookm btgaaa aa tmktlasa aaé Ist W. FI Vieeksl.BacUkaaÜtac bÖr.-Kaalasa Oaakitbtrn vartMbif: A Stenograflsche Hníerriclilsbriele. 1 Allgemein veratlndlioher TJnterri^ht \| la 41, teottema Belhtsliöim fler Stesografie aeck GabtUbeiftr\'i Sjrttn. ▼m " ? Ohrl Fanlmann WtUftit fottfla^ili ^ SW6Ü Litítrmnta a tl ft. 60 TI 70 Ctt- 30 lop. 1, lutkkai T\'tiij n IrnV Wé^táa L i ;xxxxxxtxxxxxx>D ried-lex Q-^r-ola- fényképészeti mötorxne nagy-Kanizsa Váraiház-at na 1 nám. IFényképeket minden alakra fc asgMégli, («. m. látegsló-jegy-, Gib\'láts Makett-, Boudoir , aegírdiéta-, rfei-nap3>égn ) killiaai.ltaieit, jelmis, lisztén, elegéaaaa késziUataaá él, fehebeték minden időben, bármely I érikan saskösaiketék. wS a N^-JUnirnéa IMt 86. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szombat, oktober 27-énj. X . X. évfolyam. itnaefclvatal Vbéd FaiSp kSayv-k«eekedáes U§»áseihm eaa* fttlea. ""iww! trsk figées ént 0 frt fUém 0 ftt fnyUIm i frt. aw4«te«yok 6 knékn wútw ; Uj— T tar., tSkkmSri kirdeléanál b ! kr. ttttyegdij 10 kr. AnevSar e ágyék bivataloe birdetmá- I ayek lt> kr UM lOOméig I 1 Irt, imíiI minden eséért % kr. ^! Z\|ALA MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLIljlKAI, KÖZGÁZDÁSAQI ÉS VEGYES- TART ALMU LAP. Szerkesztői Iroda. Here a lep mel lemi ré»ét illető klsleeeéoyek kőiden-d(k Beaten* 4. aém Bérmentetion levelek o«ak ismert ke oskból fofcadletnak el. Kénretok viaesaj nem küldetnek. L F\'lttOr: petitedre 10 kr. A Nagy-Kinizaai vároai szabadelvű kör, a Zalamegyei Dgyrédegyletj a Nagy Kanizsai- ée Délsalai takarékpénztárak, Bank egyesület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. UZOJZLZff HZTZÜZIET\'ZÉTSZEF.: -6ZZF.C ÁC ÉS S2C1SB1TOV. Eszmékkel — eizmékért. Mint a kor magaslatit álló, er-kölcei létalappal kiré nemnet mánkéi fia, ki lakntae közönyös a kaaa jólétinek előmozdításához saűkeéges faetorok megTélnssiáaéban ? Joggal pártolok azokhoz, kik helyes mag-gyósődéeből állitják, begy „oenki, 1 4p ily joggal elítélem mindeien, hatáskörrel dicsekvő férfiakat, kik a kezdeményezés nehéz munkájától Írtéinak és mindent, egyei, bosgóság álul vezérelt egyénekre bízva, á győ-aelembea ugyan isiveaaa osatakos" nak. de sikertelenség eeatében, a felelőséget ci a kii esee egyesekre kéri tják. Helyeslik a szőnyegre vetett j resméknt, elismerik as ezen essmék .támogatására felhozott meggyőzőén I vek igasságát, dieeérik (iesoayunagy-Inlkttség 1) as eszme megpsnditőit, órömmsl Üdvözlik a megindított ba-naHai mozgalmakat, de kogy a kivitel mikéntjének taglalásába is Jé lesa bocsátkozni, aaon ugyan nom igen törik fejőket. Keek aa ugyneveaett szájhősök, kik ntiudanbe bsle kotnyeleekedook éa leginkább arra figyelnek, kogy a dolgok bármiként! elintézésénél, ők a rövidet ne butuák Kár as Ilyenekkel oaak eaéba is állani, komoly eszmecserét folytatni volök pedig annyit jelent, mint falra I* borsót hányni, a mi nekem, — miután j«bb dolgom is saokott akadni — _ dmi Ur tonik kndvenes foglalkozási tárgyaim köaé. Nem Is bántom ókét. K lapok t. olvasóiról — a gondolatok e hely Ott történt időnkénti I Itistáaáea után ítélve — bátran fel-I t- l»st«m, bogy egész valójukat haaa fiai fen költség és érvOlet lengi által, s miat ilyenek kéasoéggel fogják meghal Iga táern méltatni a tisztes hangú ííolsaólalásokat. Ennek ludata veséről to tollamat. Ki tagadhatja, hogy haaáak viszonyai, igen sok tekintetben, nsgyon kedvesé tlen arányban állanak a máa m Uveit nemzetekéihez, hogy eeakis ellnnkadást nem tűrő munkálkodás álul emelkedhetünk oeek ben n mai kor niveujára, mert tetteinkben nyilvánul erőnk és áldáidus egyedül csak a tettek mezeje leket A közvélemény hirdetői és kife-jerői a hírlapok, melyek utján a bennünk támadt eemuékat, nézetünk ée lehsteégink sserint felállitbatjuk, taásoknak helytelenül kigondolt ter* vei ellenében, ssjét, helyesebb pontokra fektetett meggyőződésünket ki lej tv, n könnyebb megér tbetéeczél-jából példákkal illustrálbatjuk áe as akkép knletknrő, a tiaateeeég határain tnl aem engedi eszme vitából n gor-diusi osomót megkötve, aa egyöntetű működést megkezdhetjük. Kevés, vagy éppen semmi értéke sinae annak, ha egyik igy, a másik meg amúgy akarna valamit s a vége oda üt ki, hogy ,.. újra kesdketjük Ha másokaak gondolatereje oly tág fiuotuátiókat ölt, bogy ezáltal a mi eoeilegee javaalataiakkel fölöslegessé váltunk, vagyis a széphangzás kedveért mond\|uk, hogy legyőzettünk, ne ístentagadólag vonjuk ben vitorlákat, kim a mentő bejé, mely még erőaebben sodorja felénk a dühöngő tenger bősz hullámait, nem aláme-r Illésünket, hanem kimentésünket oaáloana. As a legbolondabb embere a világnak, ki aet tartja magáról, bogy nálánál okosabb Üt nem It létesik a (Öld kerekségén^ quindi, felülmúl-\' katlan. Be kár an ilyen megrögzött-ség, mely mindig sajnálatos tulzá-eokra sarkal. Mindenkinek meggyőződését tisz teleiben szoktuk terllni, as igssság előtt pedig kódolóug kalapot emelni. Nem kárlsoataUnaó dolog e, midőn vnlnki érzi, hogu le van győzve, önakaratlaaul ajkara röppen a szó ,la vsgy ok fegyverezve ée mégis állhautosan megmarad azon elve mellett, hogy vbák azért se tágítok.* Higyjéc meg t. olvasóim, vagy úgyis jobban tudják miat én, hogy ai ilyen csökönyösség, (bocsánst a kifejezésért) már Isok nemes intéz- ményt megfojtott, eszmékkel, ezután romba azavakka érdemlő tettlegese hogy a kitűzött e Először küzdés as versenyaés a go-, végre szégyent kg, ée a helyett, sél csak megkóse- Iittetnék, n foly toi Os hadakosás kény* saere eltemeti a biagóságspostolait. Eazmékkel - eszmékért küzdeni, ez az éu elvem, én magától kifejezd-leg helyesebb so Lak azon elvénél, kogy „seóaaátyárk odás mindenütt ée mindenbon akár i becsület árán.* Én igen szer »Uém, sőt honfiúi kOoSBoettel fogadi ám, ba azon tárgy* hoz, melyet o sor )k kapcsán érinteni, nem Uláltam időt ennek, mennél többen hozzászólnának, feleletet adva azon kérdéséé, tn nő etakösökkel lehetne odáhatni, hegy meglehetős vigz-eaaiuaradoitfágbaa sinylő alsó nép-osztálysiuk közelebb hozassanak a baladás kű«ftbél\|r. Sok egyéb körött én helyesnek vélném avon móajot in, ha egyeeek és társulatok megegyeznének nbbaa, hogy belylyel-köeael, a nép alaoUbb rétegénsk okutó előadásokat tarts-nak és ezei^ előadáson minél népaae-rübbé tételére minden1 lehetőt megtesznek. Jóval hálásabb feladat teljesíttetnék ezáltal, inirjt mikor a tanult éa mivolt nép szórakozására és mulatUtására törekszünk. Nem akarok evvel annyit mondani, hogy a miveltebjb résztől vonjuk meg isunnyadoaó társadalmi életünk melegét, koránIsem, hanem igenis adjuk meg a népnek is a saeilemi tápot. Olyan felöl vssásokat gondolok, melyek magokba ölelik a népnél elég esstelenfll elterjedt bossorkány hitek megváltóját, melyek népies zamattal irva, fel költik az érdékeltek figyelmét éa tudvágyát Megmérhetlenek s\| bsladás utjsi, annyi bízonyoe, hogy óriási eredmény volna e téren is elérhető, különöeen akkor, ha a nép által kedvelt egyének fognának a munkabos, feladatul tekintve, egy nagy ssükségnek, egy édfs kötelességnek elaget tenni, a népet okutni. Keserves kifakadások helyett, jó volna már el mondénnak , Népnevelés eljött a te onságed-f Hogyan is mondna nagy Saé-chenyink? „Ha országunk nagyjai ée tehetősebb birtokosai egy és más •köshaeaou osél végett egyetértenének, a közakarattal a I köaörővel törekednének a haaa japát előmozdítani, mi lenne néhány eáztendő, mi fél század múlva basánkból? Mi volna nebén, mi ki nem vihelő? Ereszük át emn \| arany-sva vek bordorejét. a gondoljuk meg, mily lélekemelő volna á költővel elmond hatnunk : „Örömnek könnyei tolják el nememet, Midőn virágosni látátn nemsetenlet * Küzdjünk eszmékkel - eszmékért, melyeknek nyomában tetteink járjanak 1 ^ \| Ssorvori Andi. Tervezete: Zalavarmegye í884-ik éri nokség letelnek. I rovat. A Mi tégid- áe Metf umtigt* Jmáém. LA kOajpoatbaa. a) Tiexti tscmélyeet. Aliipán 2200 frt, fOjegysO 1600 frt, Ireé aljegysO 1100 frt, 11-od aljegysfi 800 frt, lll-sd.sljegysé 600 frt Tionti Ogyém I20Ó frt, iSorvoe 1000 frt, pánstárnök 1000 frt, slpéootárnok 800 frt, erámvsvS 1000frt, alesámvevS 800 frt, árvneséki elnök 1000 frt, 5 Q\'nOk egyenkint 1100 frt, fieeseeen: 5500 frt, jegyié 1000 frt, pánstárnök 1000 frt, könyv vésető 900 frt, 2 esámrsvS egynek-1000, egynek 800 Art, Oeeseeen 1800 frt, S állatorvoe egyenkint 400frt,öeeaeeen 1900 frt, levéltárnok 10001 frt. b) regéd áe kenelO seoasélyeet. Lnjetrómené ne irattánÁl 700 frt, íklntO e kSsígargeiáeaál 700 frt, kisdé a küeigss-gssáenál 700 frt Irsltáinyk ss árvasaéknál 700 frt, iktató sa árjasséknál 700 frt, kiadé ss érv saséknél 700 frt, 8 imnk négynek sgyeakint 500 frt, ée négynek egyenkint 400 frt, ömeeeee 3600 frt, 6 díjnok háromnsk egyenkint 400 frt, káromnak egyenkint 800 frt, Oesaaeen 2280 frt 2 kőnyomdáes egynek 400 frt, egynek 800 frt, Oeeseeen 700 frt, borvátnyelv ferditénaa tisstslst díj 10q Irt. Os. II. A j áráé okba n, 11 esolgabiré e^yenkmt 1000 frt, öes-sneeen 11000 frt, U ásolgabírói eegád egyen-kint 700 frt, Öeeaeeen 7700 frt, II esolga- ¥ i Jili" tiruiji Az orvot. Gyere ee Otés, lené e 101 Mi lelte eet e ssép leányt f Hámor, hamar, saé! sa orvos, A kjére jegm rabét t He. ae oda lejáré, Mm ott a bej, orvos vigyáael A soive ég, ode oda Ae e kidsg borögatá. \\ Am aa orvos maksm tn> rad, Bm Ifgyvere a tudetaáay I De psr asrél poaws aO a láe, § sassaakknl lym a ssép leány Mer ed már e pfces résen S eyHtk a Isáér U iets. Orra, erem aem láésé e 4 seáf leány aér kadéskell I m orvos saái daésRa) i lUm nmüt sala a taéamény I Igy patái s 0 mentve ven. Igy peres Ik - kehe van a saép May. Egy ctieif tbtéra. Q^y IM AüCi i oHllij kSa Olrágksgyl. l#^efta kárlyássunk, vsgy domlnéaaunk. Melyik kedvenee játéké Soaek f — vette Isi e keeeéd fonalát e török, egy aranyrojtos kársoay kerevetre ssatatvs, mely a kandalló melIeU kínálta puha elét — Én egyáltalán nem vagyok esenve-délyss játéké, de késsséggsl soelgálatára állok bármelyik játékban — válemoltam, s évatesaa körfllnástsm ne slfiUsm makstlaa ialéeesl butorosoH mmrsasrS fésym torsaibse, ka aem látok-e valami gyaeaat, mi sipem igény bevételére kémtotae. Da eeauait aem votem áesre. Zlivetto a dominót, s sgy kiasmy de araaayal 6 drégakOvakkel gaadagoa kivert amlalkáa eiksedtSak doeünéeni. Nem sokára igy arany tálasán két mésae Ml keeott ba a baeayák. Moet is ott volt ajka kSstl as a revem vigysrgáe, mely bennem bésaknatleneégot keltett, s se m% fckoeódott, mikor émrovettem kegy a esolgs és a török egyetértő, gyanúi pillantásokét váltottak egymással, mik mis áss kétséget kisáréleg rám seáieotak. B is valtam errs kásád ve, s ssámdtaa életemmel, mselOtt ide lOltem. De lsgkieskk fellel an árnltam el, kegy aa\'sHeaSak ssétt kslipmkgl, élnek fisdmkiááiakiél, ke nem ie tudomással, és ■jtslsmail kérek. A tksál sllsgyeantettnk, e kSr«lkeiSl egy éráig \|iOskiif k Miné% 0 vek e voentm M, sml Isasiskeillsg bamsalcttr TégOl sasa m ját légei ajánlatét tette, hagy ka sksmn, mepantatja minden ktaasét Mibe heéoegyeadaomef adtam, ámbár nem vak ildomos doésg i kieáneei voltosa, mije lókat ennek e iSiaadk mfe ssiker ssár sa Is Már jl^^V1! sgy drágnkOvékkel, gyöngyökkel kirakott keadeeárt vett keaébi, s oly pilleatást vetett reám, mely ast (átesett mondani, kegy niajm kálereágem St követni. — Megértettem e pilléntáe jalialSeágél, minden idegonksdéso-met lekOidve, féréss kslárooottsággsl fejm-iem ki készségemül Ljánlstának sMogsdám ftlött MegindaJtaak.l A tOrOk ment sül, én atáaaa. A termek UsUea sorain kalsdtaak ksrsmtSl, melynk anad tOadérim pompától ragyogtak. IGkor U atobé termes is át-mentflnk, egy koesU folyosóra érlflak. Itt sgy ajté akkefát oispédott, kogy sa egésa épfllet megrendüli, L gyertyáakat ojoltotts a légvóasl. Meggyújtották a gyertyákat s egy erOseo bsaárt vssa\|\|éUe jutottunk. A tOrOk ss sjtéa megsy omott egy titkos ragét, s sa ajtó leltárak NéUáy lápesén lsmsntSak, s ismét sgy kemaa Wyosém értOnk. Iu-ett puskák, ágyak lOnliékill, e eeeatéarakekst látiem elsodr ve. Ndl egy félelmet áraljek el, aem tedeksaédtsa eem s lOldslatti kslyisé. gek rendeltetése, eem ea ftt látott tárgyak mHMseágs iránit Ismét néhány lépeeSn le mentBnk. A lolyoeá végén molybs most jutottunk, konjáíyeJ ftey pislogott — Késne arain, látja eat a vMgsesá-igol, oda migypnk U mélealeti mag maat elOseOr aUSrOk, maMa a Mdalstti fc^asék-kaa kéboroltask. — LéMsa, mWtsm Olfciis^Qvs a lOmárdskldeeJvárifl és kngolytál mik fr^em lelett Stvjtva é> habogva eeettagntlák eeár-nyeikaL Végre sin éritek n psalegO lény kso. e Unj A te-*** Megálltunk egy vasajtó elétt A török és eeolgája Oeeneaéatok, a falon láttam a boanyák árnyékát, bogy sUévsl ismét Isays-get Arra batároetam megsmet begy e töröknek ée saolgájáaak nyakát elvágom, ás selán vfsssassogyok, msrt továkk menni bistae belál A heleO folyosóból élje levegő ssapott sresomba, mikor a török kinyitotta eaaak ajtaját MielOtt rémítő szándékomat kivihettem v^as, a bosnyák vel«trásó ksossjjsl nyakam aa^ agrett, a török sMaitn a gyertyát, s érsotam, bogy bsedssáijáami éle egy ráatás-sal a nyakamke seelsdt. 8ísemat elősksrtsm \| vensi, kogy eegítságot hívják, de nem volt elég erőm kossá, a baeayák még egyre ka-esagott, oly rlmsise miqtke a pokolkél kiakáhak volna fel. A folyosó egyik eOtét dördül énei kinyílt ss ejtá, pék vuássfényébea égő tejembe vesetett. A tOrOk könyörtelenoWfángaju kesdssérjét a nyakamon Ekkor msglsLitsttsm minden erőmet, kirántottam magenjat a IScOk ismoe jártunk minden aaobát ds minden esoba lm veit. A boanyék kasét feloldostuk, s miután bietaeitattuk, bogy semmi bajs nem ^sen, elmentünk vísssa táborunkboa. Ha sem moet se sgyaeer mégis msg-oaslt embeneawretsm, mert a aeeeyák mág mm volt olyae, mint aminőnek visssalaesitá kSlsejs után ítélve a épeellem. CsSndölet a ^n.-kanizsai kereskedelmi Ifjak Onképső egyletében" tagéban éktelen mely egy, e lám- lékétől gySngySaSU. Ae ágy elélt a felélő találtam magomét — Békés álma MmésU a Wkeán^y ar, mart igea sokat kiekál, kegy megOlik — saék a üsodsa, sgy Hsakéi bejtagatva. Tekét álam vek aa egésa Sesgéay fakadt _________Wf •Oeaa tgy ■tgágn ass^ gfmt\|sirf l»ák SIM ets^ kofOkas eo ék\' émfáel mlkOs B is% glMét» éa tartom \| beanyék még arinüg ea hSBOa, kSnySrSgre, kogy édeséi ne vogfSk eá mnr< OSsmena lényt, asm Sigyvert nm i álinmsl Végig sakn miként lál^eijáá sgjaiaskei, l ,Hovi rletaék, ka láe mm kel flkmketalm kl aemmei ks la sesit" Bseealni kell aaan nemeelelkO és dsrák férfiakat, kik o kermkedO Ifjúság ssollsml fej-I (dérét olyannyira InuvUkSn hordják, kegy e kalároeottan fontos lényeeő előmosdítáes kOrSl íkradeágot é» ktUdelmet eem kiméivé, eároennkken megteremlotlák a .kereskedő ifjak önkápsí egy letéL" Esee, a kereskedő ifjueágrs nésvs valóban áldának nsvjeehstS iatéaméey, msly sstéakéat elaőrangö, politikai miat mépbe-dshni lapekei msgjshst^ ssép mémmel karnál aa ifimág máilkmkii alá, még egy, agyaaemk snsrény,, és a máinak egyelőre megtelelő könyvtártsl is diseokedhobk, msly kOrfknénysk már elég alkalssssak erra, begy Merem ífjatjisk, (mert o gyOngyOs ínséget éa Is sssSályeaem} kiknek iiggellOl ■ m? faot egjfcohiei 400 irt, iNMét 4400 ^ U anelgabirói piitimk ipwkial * lt Iimwii 3300 írt. lt járási orvoa ^jonkiat 160 f»i ........1756 frt Seaoeewl tomttu OimiUéi l A ^nlbi 30080 irt. U. A já-fAaakben 19160 Irt. FAöeaeog . 86130 frt U rovat. 4 táOh, li IumIó ttewélyitl mtllék-járulékai. 1 A klipiitbia. o) Tweti aneméiynet Atf»pén teraaéevolbeei lakás, nti átalány 600 frt. Ff jagysó Iskpin* 800 frt. I-e6 eljegy. lekpórs 200 frt. Il-od aljegysó lekpéos 2W frt. III d eljegyső Iskpíns 200 frt twti •ffyéw Ukpétii 500 frt. ííorves stiál talány 800 Ért. péostárook Ukpéoo 900 frt. elpénxtiruok Ukpéoo 2S0 frt. eeámvevé 300 frt elaaámvavö lokpéoa 200 frt árveeaéki elnök lokpéoa 800 frt árvaaeéki BloOk lek-péaa egyenkint 800 Irt öeeeeeen 1600 frt. árveeréki jegyaó lakpéao 200 frt. árveeaéki péeetárnek lakpáne 300 frt. árveesáki köny-v eseté lokpéoa 300 Irt, 2 érvaooéki asám vavO egynek 800 frt, egynek 900 frt, Oes-enooon 5U0\|frt, $álletorvee ntininlrány egynek 209 írt, Beenoooo 800 írt, levéltárnok lak-pénn 900 írt. k) Begéd- ée keeelS eeemély eet Laj«tromosó e kösigusgstéssál lek-péns 100 írt, iftnté a köaigssgstáspál Inkpéwa 100 frt, kisdé 0 kOeigsegstáseál lak páni 100 frt, irnltárook ns árvaenéknél Inkpéne \|00 frt, iftoté on árvessékel lak-pées 100 frt, kiedó es árvsaeéknél Inkpéno 100 frt, 8 írnok an árvseséknél Iskpéas ogynok 180 irt, Oeanooon 800 trt, Oeanoeon 8200 frt II. A jéráaokbsn. II Seelgebiró 900 frt niáieláey, 200 Irt Inkpéno, 100 frt irodfálnlány, ogynok 690 frt, Oeane\'on 8600 frt, II eoolgeéiiói eegéd, lakpéao egynek 110 írt, loeeeeen IM0 í\'t, II eoolgobiréi írnok, lakpém ogynok 100 írt, deoo-aen 1100 frt, 11 üolga-bírói gyakornok, Inkpéno egyeek 90 irl, Oeanoeon 660 ht, \|\| járáii orr ne atiáteláey, Inkpéna egynek 160 írt, öeeeeeee 1660 frt, fleeeaaeeu : 11660 frt öaeso al lén. I. A kOvpnntbnn 8200 írt, II. a ankknn 11060, ÍBóaeeog: 19660 III. rovat. A aselgeeeemélyaot bére HánleiOgyolé ármesteri oeimmel frt, 8 kOspoaiti bftelalaaolge 240 frt fiastáa, 40 írt Inkpéno, egynek 280 frt, Oasssasn tléO Írt, MTiauiiknloon, anok kOofll ketiő 180 frt tlnenkettA 110 lrUl, Oaaeeeeo 2180 frt 11 aanlgnbiiéi kivetni annlgn agynek 900 írt, Oeanoeon 9200 frt, Ooenneen: <000 Irt. IV. revet. A eeelgaaeemély eet mellékjééül ékei ügy éiBMeter, 14 lieaiiketone, 8 köe-ponti éa lt (áfáét hivatni eeolgo, Oaoeeaen 94 anelgánnk egyenruhái boa éa pedig £4 átlUe, 68 hndrág, II téli mente, II aeOrke köpeny, 84 nyári fesaláay ée kék aepkábns anükeigw kelme éa egyéb eeikktjltért, peesej een: 2906 frt 94) kr. V. rovat\' fleentnler éefráaJpnk béritU. - A járáeek ken. Seelgabiré rémire kirntolen kiyioé gekért egyenkint Í000oaneoon 1100 írt Vh rovat íródni aeákeéglet öeeseses 6520 írt. 78 kr. VIL rovat Útiköltségek és a npi dijakra. A kOeponti megyei tisstviesHtamt utl[ kOlteégei ée nnpidiiekrn kikttldetéaek Llkalj-\' mával] 600 Ért, — 100 frt VIII. rovat A mgyi ip^Uttk ftnntarián köUafyrir A megyei épületek jó kerbeni fennlen-táaárn 1200 frt, - 1200 frt 2 kéménjjaeprÓ évi illetménye Í27 frt 20 kr, — 14J5 Irt 70 k/« 3 gyenmeeteri tieetogetáeokre 300 frí — $0 frt. 4 rBailw»kendő jó kaibaui fenol tartáeára 60 frt, — 60 frt. 6 en OeeaeO megyei épületek ttakár elleni bistosijáeárs 296 írt, 61 kr, - 247 frt, 78 kr.OeJaoenb 1978 frt, 81 kr, 4 1694 írt, 48 kr, eltobbf let 16 aj kémény tiattopeláaéért vétetett fel. IX 4 kert 00 kJ. járá 400 revet TendturftütU ktadútokra. A megyei ingetlen vegyen tatán teedfi adóra e) Perlaki épületek éa atán 81 frt 48 kr. b) Sümegi épületek után 28 frt 47 kr. e) 8oántói épületek után j 1 frt 94 kr. d) ZelnlövÓi épületek után kl fik 16 kr. a) Megy kanimi épOletok mán 269 fii 60 kr 466 frt, 66 kr, - 392 frt, 66 kJ. 2 megyei •aolgák gyógyitáai költségeire 200 frt, — 60 fit 3 e helybeli njegyijt aaálláabáo tiestogstápárs 159 frt, Oaeeeeeti: 606 frt, 56 kr, - 492,66. X. rovat Kört nm hf/oít költ légekre £!6re nem látott kOlteégekro 1000 fr\|. — 1000 írt 2 Ujonesosási kOlteégekro 1000 fr\|, - 10Í0 frt. Oeeaeern: 9000 írt,-2000fr^. XI rovat FiM javakbóli jöwtU\'em. Sümeg, epületek ulén, — 100 írt. 2 Kaniaoni épületek nt4n, — 618 frt 96 kr. Oaaeaaan : — 718 frt, 96 kr. XII. rovat léten hojte4g#k 2000 frt, - 2900 frt - irójl03 y 81) kr. v i íjodoaiéee. 11 FekvC ievakbóiijflvedoiem 206 trt, 718 96 kr. XlL Egyéb jóvaláMB624 frt 6^ kr, — 300 \'fit Oeeaóoen : - iliB írt 9é krajcaár. j, •eükeégWo levonva a jövedelmet ledaw«l 106064 H 90)ikr. A tOivény\|en megáliepitett Oaaeaa \|iift dilmaaáe teoe 106100 irtot, — eaeerínt mag lakafiltniik 16 frt 09) kr. . "Zala Egeraaegew 1888, évi ougmetae \'•én. I A ktv\|i tátik anetaétyi eU kegyamé^fm -bódolatupk éa Egy érakor < felaóge a Caartoryak1 hé Térvaáte: Czukelter Jóettf m. m. Í8aeámvev8. Politikai hjrek. A df leKárxlök a király ol6tt \\ I (Távirati tudóaitáa.) Béee, okt 26. A magyar doiogéoaió tagjai ata H Ara litineaknem telje Egyíb jóvödtím. Megyekási elop 4600 frt. kOtrény utáni jOvOdelmi kamat 224 frt, 59 kr. 2 fiaámadáii téritvéay 400 írt,- — 300 frt. Omeoeon 624 frt. 69 kr, — S00 írt. öaaeegek Oaaaeaftéae. I. A lieiti argéd éa keaelfi eeem\|tlyaet fiaetéoe — 66130 U. e tieeti aegéd ée keaelÓ aeemélyaet mellék járulékéi — 19860 ül. A esolgememélyekt bére 7000 IV. A ekolgtj-aoemélyeet mellék járulékai 2206 írt, W\|kr. V. hivataloa helyieégok bérlete - 1100 vj. Irodai mükeéglat 6977 frt,97kr,— 6520frt 78 kr. VII. UtikOlteégek éa napi dijek COO frt, -.100 frt. VIIL Megyei épületek fon tartási kOltoégo 1973 frt 81, — 1694 frt. 48 kr. IX. Egyébb reodaeereatett kiedáeoK 806 frt. 16 kr, - 492 frt 65 kr. X, Elóm aaémbeu üeeaogyültek a bmk\'utonei magyar gj üléettrnmben, mely 5lt aegyobb aaámu kOeOneég gyűlt egybe a állaiában geadeg magyar diaabeu tnegje at delegátuaok megtokintéaér. Egy II aker tartott rártkOrüteoéoakoBáabnn Hny Jd jbíbornok eju&k- kOeOlio e legokkal aa fe\'Jégébos iutéeeudé beeeód eaOvrgét Fél-tileukoltö elé\'t indáitok e magyar delegátu ai k Maeau kooaiaorben e burgbe. A falve % iláet a burg udvarán nagyatámu köxömég 1 eto Végig. Pont délben megjelentek e delegáiuaok kibellgetáat tor»m oléanobéjábee, mire gr. duoyady fSanertaitáemeeter a kihellgetáai rémbe vásotté éket, hol gr. Kálnoky küeOe k qjügyxniniatter, Kállay kütOe pénvügyminia-gr. fiylend Bbeidt köröi bedügymieietor ate Kálmán minieatereleftk, gr. Crenneville Ikoeieráa ée taatórkepitány már jelenvoltnk e trón eh\'it ftlkOrben áUáat foglnitnk. re n ílknmeráe jelontéat tett e királynék. Ü folaége n Ifikameráa, br. Mondai té-badaegéd ée e molgálattavS isárnyeegéd ki-{ eéretében a k iballgeiéti terembe jOtt e ea állótól jobbre levó emelvényen e tróftaeék oMlt megállapodott A Ifik ama ráa, e tbatór-Uepitányok éo é tfihedergH e trón amllett, el kOvOa minieaterek ée n aűnÍMtereliiük ea emel vény t6l balta foglnitnk áiláet, e iWr-tertáameeter éa a eeolgáletot tevfi aeároyee-géd e kibellgatáai terem ejtejánál maradtak. eaaéd e. a kOvetkoaé bemé* Heyjnald b Hajaald elnök arra it iatéete 6 fe(oégébee: „FOlaégee oeáaeár, apoatoli király I L»g k\'egyoltneeebb Urunk 1 Midfin a köxOi ügyek t\|rgyaláaáre lelaéged fejedelmi arave által aj fönnálló törvények értelmében n monarchia eéaa egyik eaákvároeába lebivott magyar areeágg) üléii kO\'dBtteég tagjai nagyjelenté-argt feladatunknak kaeafiui kOiaieaaégünk aaerrnt megfeleléedSk, FOleégrd enenteégee \\é\\\\ 1 , rr"ni\' 1 ifOTtodnkk n nneaoa ieténmény nyújtotta at elletni élvoeeteket kiaéka^nyotni, arról eeek eaayibaa teeeek emlitéet, hngy e aoép biltnré* egy marim i ed láraolgóterom, velamiat aa a nem eléggé dieoérhelfi elveeóterem néhány nap elélt oatéakéat még oeek kgy keagott ea Ormiigtli Kérdaahetaé eeonbnn a derék elveeé, kegy hát mér véget érte 0 ae ee Breaaégtfili kengáe í y . Váltani erve egy ujeéget vegyek kOe* leedá, a a. kaaiaeei kereokedl ifjak Onképná-egylme ooagorál kepeit — aen eked veié 9prekiikáneek" ée aOempteirtaták" nem ki* OTOméra I . « Hatoltak mér aat meaébee, hegy egy vnlnká kánikulibeo fagyott mag éa kegy ,teit velaka" molnár ttákja ékna veaaott, de kegy egy, e mellkmi tá piáikimáeeek mént helyen enngera létanik éa kegy ee1* látónként, aa nlmaáa után vágyé látogatók nem eeekály beeeeeekodáaóro, még oek e bHeaébe aeeedmgl mltáeaeUkkel kárként a erek irgalmatlan nagy aajt ütnek, dyoat még eaak nméében eom kattottaak. / Komoly aa aaálváa, eatm eenmont tény. agg Onképaá egy lei mloéaa tOrobváee enél-jikak tmiéiaeeiipé gáéei vet ád veaam, báAedá gf« maki Van anereowémee i§m tiealeli mgvéee eanhet hülMtÉ homnlnlBi} oeetk Dt\' •ak. F - Maaéhaiem l iilrmaii mhok> aéfnk 4a Wlákia, igen gfOopOiiaa pvodn-B magét « a klaeklart\' t Oda (H m^él I aangme etA, áe kOalptl m#> ptdméW, kaely bármely tán kOvaUtemk a tLneligo Krieg waleaer* a ,beeaaeoie iadu\'ó* otb. aib} mindeneket paraee e kát aeéleé levél anamhengá, falót eértS énekkieérete teani emelkedetté, még pedig olyannyira, kegy inkább volnék hallandó eet hinni, mlaoerinl kereamábee, nem pedig a karaekodft Ujak Oaképa egylélébata vegyek. De aúndaaeel még aem mondtam eleget A „Ooeeert" végre e íópootját érte el, ee arak aűadogyre keegeaebbek leetnak éa diotum borrendu, rágyújtanak arra a ijótátja bogy? gArok b vna gOdür ia van enép lány ia ven oeanyn ie vea Mikor eetéa mér ebb6i» elég, rákendJk aat a nótái, melyben miadon kélláaaotJ Éia-den vilégfájdalom ée éveéo 001 oemrélodik éa ekképan baogvik: Oeimééanak rongyoe kása ragyogó oodiegea^ galamkem Egyik ee arak kOaM küMeea \'uh péntee \|é kedvábon makett leoni 4ei eny •fim Ulkaoadat!, hagy üliknlyébll minden-telne Magerve elyee rapagáa ei, begy Ml lére még enaal Dávid > ütné n bokáiét „Heoe olataéb, ka Ide kelném ki magaatil, ha Hl Mmeey, mágia eeek miadmi )é ée ooip páM loikeerdm tudó víg luk baffcl kOnnym aemf mm tudják a „pincjte eernevelt* es iíjuaég e kp 4vea vendégét türelebmel bevárni, hanem viaeketegüket iékaani aem tudva, nem im a rétektóli egy nlyan helyet, mely e oae nd éa féifiai komoly eág hone, gyerek oa eéintelenaággal aeenteégielonitoni. Aprrpee (V^hgérdekreebb majd kima ródt. Egyik a mflvéasijk kOeül, valóasinülog mert már dolgát ónte, ebbe hegy te a 000 gnráeáet és hegy - bogy nem tbieenyárn aeegény ekeretg ellenj betévedt ee plvaeó terembe ée ott keceOgyébe akadt aeki jpraa—■ Jankó7 f. kó 21-ikén knltesámn. Oh — éo aeeroneeétlon ujeágbnvár látom, aamt találja meg a lapuegyedik oldalán ooe-gény Verkovay Gyulának anánt nnonleadü loíon ódát aaely igy bsngaik I Verhovey kis király ae onaágbe Bédakcsió e reaideneniáje, Zikmnne, sekoeeoe eümmüg e didó 1 Verbovey neked mnet anük e bugyogó No esnek ee kellett I0bb(; rögtön kO-aojté táráéival a gyönyOrü leletel; faragtak ie haeaA miodjárt kátét, éa e lepel a aea-géráre kiterjoeetve e rügtOoaOtt opera kar* jongetáae végre magtette reám nénvo aaon hálását, hegy ok tdvneó terembea talált él vonj tok r4l lemoedra, átkosott eeoeartfkkei megakre hagytam éket. — Me eet iedooss iotontienam: Magyliáaml agyiad ige^etáéág ée vé-llalmáay; aOjlatak moat a aer a belyoalrlt itilemt beírni. ! I® I \' StMjftr (Hn. aameuttyk Aifejiaium megjaiaalünk, mint- kg veeetéee alau »iestelgí omti^jk daiagámiát v körül tekintünk, begy O I leeedte. eameelek viaeenyaikkól a meguk-ipentafik aman elketáreeáseiak in-maly-kkal Folaéged kormányának alapién aat, mii a aannnrehia Ikalaii álláaa éa biatonvága meg-kiaáa, ÜéiM^en rendalkeséeére boeaáeauk 8 ifj kerOleWlin, nem tadjuk nem áaatelei, bogy fénaht FOieégednek bOloeeaoége ga kormányának a békeeseretO fejedelem leg augaeb Lándékait érvénpmet\|5 mankáaaéga á hason igyékanetü európai kormányokkal kénét fwva le béke melaeetjait ÍÖetartani tudták Iji reményünk van, bogy oson tol ie ségsesi hiányosnak fönn toldják tsrtani, Európa boliijjkei \'láthatárán egyea jolaeeágak, melyek kalemint feleéged kOrfillekiotó kor ugy as ennek működését támo-olleriíríiiií hivatott 4a még a tárni jö.víjwk lia leiietfi voazélyeit megfigyelni tar \|esó slkhunáoyos taetületeknok egéai gendoe-aágát kJü hogy ébren tartsák. Mqaerohiánk legfőbb érdekei bistosi-minden népek ée uoinsetek jó-és esellemi emolkedéos elafi feltételét kjépeeé béke íöntnrtáeáosk követelményei élénken állandónak igy oson bisott eág esemei elótt, midőn Felséged kormányának miajd aa európsi dolgok álláaáról teendő áldonetokat indokoló elSterjoee-mind pedig n liossá inlésétij «ko\|k — mindenkort tekintettel e jont ée pénsügyi állá«éra e kde-érdekeire, tekintettől s honpolgá-lolWtÓ kOnterhok mértékére-r meg felelni táreked^ndik. S iiiasllk, hogy ily módoo Felségednek a betelmei monarchiája bistdoaágát ■sintégy mint népei anyagi éa esellemi jólétét egyiiánt óhsjtó fejedelmi akaratát ia tel-joaitondi éo, réasoatüni fogunk jivórn ia ason királyi J cgyelembeo, melybe mrigünkst esse nel is 0 Ok hUaégünk ée hódoíatunk melrg kifejeséi a melleit sjláaljuk, kérvén as isteni gondvi* léét, bogy feleéged, 6 tőle áldáeokkel efbslmo vrn ilépbo\'dogitó uia\'koéáeánsk gas-rét látva és dioaó fejedbmí eeeládja mányi fOtni ía\| táeának léte, anysgi ánt. sndi, dsg eik tol jea létéuek mindenkor örvendve, e leg kéeóbb fmben korig éljen I" (Élénk éljensés.) A király rá I sass. A lelkae éljeoséeek olheagsáas után felafg 1 kövelkekÓ kir. beasédstolvnete fel: 0 liegaeskodásuk imént kiíejosolt bistoailáiái éasinto mogolégedéoeel fogadom A monarchia vissonyn a kOlbetsimek-kos vél oaaljeuül mogtertá telje«ea kielégiió jeliegét Aá európai bemsetek mélfon éraett «lükeégio eiipmó békevágyái nk megfelel bételmajr megöru snon Óasinte\' törekvése, hogy Uk i népeknek n béke áldássit Ai oesirák-magysr moosreliis ssünntlo nttl 0 a ólrs irányosta tOrekvéeét, k békft" állapotok báborítlaa fejlődéaa megeng sdi k ármányom ti skt begy s monsrohia érdokeii ok megóváeárs kifelé fokoaott gondot iorditao 1 ée \' kormányom továbbra ia ason leas, ha gy kffllönüa tevékenyaéget eeenteijen eme foi toe felsdatoknsk, melyek e tárón eléje tá ulask és melyeknek sikeres meg-oldáss 1 lár éddigeia iok tekintetben éíérotett.* ö iSk k mnlMvbao, a mint est kOaeO-nettel e iammem/káAfggel boeaátotlák kor mányoi 1 renoelkeeSeéee ee uj hsdaeerveent bofejeeé e állal mükeégelt eeekOeOkat éa es állal icIiotSvé telték e területi bedteetok gyora 1 legalakitátál, de a véé törvény neon batáron tainák alkotmányos uton történt módneii Inai,[melyek a póltartalékoeek ki-képeési ra vénntkoaesk, valamint a fokosolt hsreskf petaégre irányuló tobb rendannbály á ronda a hediieükaéglotnek még további kiagó- :.. i£ \' i ifmAnyom kötelaaeégének wwirte, réjsben n \' legnagyobb tekfimttol legyen F\'embaarohis pénsOg)Í boly setére éa k«gy \| ®g t4j ják m«kt vit áshat ok gyésódvk, khogy 0t ok nem fog-bgnái a ksssiee máltetáat oly el-laa igényektől, melyek megátél véd-eparvaak\'gak léoyegétdl esármacnsk. wem iában éa ÜMasagovináben meg-feleié iíOeiJeegeiási rendesebályok felyfáa a\' nyugaJomnek éo rendnek kk3égitl állapoté létesüld mely e viaaoeyek folytoooe meg asOárdiáaáM: tennakodik. Awn helysetbnn vna tehát kormányom kegy ej jovl évbea kilátásba veheti ée ersaá gokken e eaepnink álloeaásyáaak éa eeael együtt e jeámukra igéayetl kilelaek ia leesáilitMtj A^\'kkmgasgaiáai kiaéáiakat Beaaaieás Hmmevino vaját bovéielrl faleaik,\' heeeb-{ártdásja k^eOa állemkéetertáa terhére tehát nem vétetik igénybe. Aton btstee reményben, kngy alkot-máayea feleénlak leljeietáea ttjrs Unnakodni füg odteéé IbmtgelmtÍMt éa tepeeetelt böl-eeeeégü Iré énöket s legest vélyeeeeben üd Czfkk-Czakk. kaaiáealéa oaetah Általáéeeae ea a hiedelem, hogy raod kivül idegeeek e mai emberek, hegy mi)y«„ arée idagsetüek voltak a régiek. Nem taden tuonnyibon igea, ée he agéaoaa igaa is, r0{. jsseó érteném, hu eeek erre gondolok, mjj; boldog emberek voltak seek e jó répek, még oank 50-60 eentendd elótt, kiknek m« folt alkalmuk miedeeeap\' snsr ée seer váílo-<#tbaa a lagidagrásóhb\| dolgokat asojeégek ból folytonnsnn kialvalu. As öreg Qeetbe mikor egyeeer éleme dattebb korákén mOiófflldjére Fraakfsrthe lé-tfaion, a«í írja Schillernek, bogy most le-tajia mekj mannyi időt tOb ni nn ember kaaáoWshtímf as njaágolraeáaeaf. Hát ekker mit esóljoe a mai kor gyermeke f Nem múlik el sz s eep, melyen seosetiós eaetekot nem élvnene es ember e világ minden róaaébH. S mig éO-óO év. elótt hoeená ideig tartett, j0^ bir bejárta aa ornágot, s ss emberek nem o\|y mnlogibe kapták aa, . áem fe oly fürüon, lőt nsgy róeae nem ia ludott tán felőle, eddig mai nepeág alig van Ó\'yen ember, kí ss ily sensatiós birok bátáea elól menekülni képee volna Es pedig fely-topoa isgatotteágben tartja a kedélyeket a mivel as ilyen lúcek sürün JtOretik egymásl, is .isgslom meg aem ss tinik, eeek es oly émbernél, kinek ss érsése egéeseo eltompul ás ily birok folylonoe olvaaáas alatt. Már a lekmteiben boldogabbak voliek e régi atu-hadak éa laeau oeeodea életük valóben iiigy. léire méltó. Dn ki bjti meg e mfivolteég ée l\|oldogaág kOati rissony dilemmáját ? . Egy béeai lap levaleket köslötl, melyeket Scboeebergor Hona Dr. Boienberg Gyuié-aak irt volna. As utóbbi spokripbsknsk nyi-lelkoetetje ki esekst s levelékel, a sst tfondje, bogy eankiaem volt kallam^tlanabbül s» efféle publlkáeaió áltsl érintve, mmt maga aa állüólsgm emmsett A aneroooaétlen kimenetelű párbajnak áldosstáról sst irjn s nagyváradi aBibara enimü Isp, bogy Betthyáoyi István gróf be-eaüive éa aseretvs volt Nagyváradon, esor gjalmaa, munkái hivatalnok volt Volt ason bsn egy ifjú hölgygyei vimoeye, melyre Oéevo as smlitett Isp a kövotkenő megjagy-ebieket teani: sVolt itt Nsgyvándoa egy esiv ügye,, akelyot komolynak hitt mindenki, mert ó lovsgiaanak iemert férfi is, komoly asámba kiránts est vétetni; bies ns sdott nemet esó kötelmi a férfiút Esküvőjének hite tér volt egy gelemb ssivéke.;. Lem e ki igy aéól: íme n blnbédés; Vajon nem-e ? A galamb booaáeeon meg n sírnál, mi padig ea kutaaauk bslsedó aeemmel e végeet kesének titkoe BÜkOdéeél. Egy uj mezőgazdasági iparág. • -Wfigoer Lákxld, a meaógaida Hiyilv.í Vtmda taoám akir. Jó zsef méegyotomea, fölöttébb fontos éi kblOiinsro bagai riasonyaiokra való tekío-\|téttel vitális érdékfliüj iparágat a kuko riesából való keményítő gyáriéit ícjtcgeiü lukkftalemény t közöl a JPéldmivnléai érdekeink" lagatóbbi eaéméban. Abból iodalva ki, hogy blkouyoe iparágak a mezógatdamággal vaió izoroa kapeeoia-tok folytán ez utóbbinak úgyszólván létföltételét képesik,. a mennyiben á roar talaj éa hiáitybi trájtyseró által előidézett pangást csakis a mezőgazdasági éparok — melyek közvetleotll takarmányt és trágyát szolgáltatnak — képesek as egyensúly kelyreállitása utján eloszlatni érdekesen fejti ki, bogy mi léket igizi mérte annak, bogy valamely ipar tökéletesen felet meg a mezégatdaság Igényeinek. Jelesül kutatván azt, bogy s mezé-gazdaságban at állatok sikeren táplálását a éa ü jó t» égy Inak elég nagy meny-nyiségben való eléállitéaára oisó sorban éa kétségtelenül á fehéreye-anyagok szolgálnak, ez alapoa a kőkoriadból vglé keményité-gyértéit éllilja par ex* cd Maca süagdgaséooégi ipamak — minién szolgáltatja a létwó iparok k\'ö-zéU a legtöbb Takémye anyagot miat mellékiorményt illetőleg hulladékot. Eoen g legnjabb fdöben termfelt ipar lényege as, bog^» ü tedgf r i AtméoyUóvé 1 é>lgm tgtván fel, a kukoriaában ufuimaiott 8 -16 ip^piék. fotórnye váltoaollaM) marad a mezégüiéaaág ezéljahra éo pe éig nem big moslék slskjábu Aanam mint lüKaálló, könnyen altartbató sári i-aatg, Mtf? kalyaa aráeyakbea keverve te»l aft> mátkával, felaprított teugeneoat-kave< etk ImM iihfiiijt saaigAttat tartását hiaáAtrtk, i»á~ & tejeié marka, tof^ áa jakok, tekét aa iw Mié-gaaáaaág, k«M« és Igáajéeaág azámárt. w ág aar tanár ff érdekaaan lejti ki, bagy tn—l alapon Miié aaeoágaaáá-uk «v u^ iMnigi tataáata a takarmány éi ft lri\|}a termeié, mivel § Irj^vedeiroezóbb ága u « beetaraaelás és mert u intenciv hit-tolással taglnlkaaá \|ii4» földbirtokának jemáaimoaAiágét tt alftpoo ss elérhető netovábbjáig emelheti, amennyiben es iM t piioi terményük — bút* itb — UMHMiáftt — tinint tü Anglia pél áájft b mutatja, reodklvll fokozható leaa, a kiterjedt áJ lat tény éaztée éa baa* termeléa terén lehetővé azt, begy a trágyaeró éa eaxel egy Itt a talaj termő-ktyőmáge ai elárbetó tetőpontjáig emel-teibaaaák- A tudós tanár ar esau alapon pontot áa érdekei aaámvet aael btzopy uja be a háteí meléanok a kukoricáiból való kemáoyitó gyáriénál kupcaoletbaa relé eegf fonloeeégát ée főként yövedelmezó aégá». példában mulatta be agy kiiebb (10 mázáét feláolgoso) hnkerieaa komé-nyitó gyár mellett létesíthető hizó Jöve-<d«\|métí mely szaruit a beállitbató 870 4rb. ökor huater melásáaek értéke, azaz t híz\'a\'áai ftíl\' tág jáTedelme egy évben napi flum --alt) a 230119 htot •deghaladja, mig a hisó állatok trágyája ltO eat holdnak erőteljes trágyázására tdéfaági. De még érdekearbh az aa öeazbft-aoirittás, melyet Wágoer tanár a nálunk is eltetjedt b&saás horgonya keményítő gyáruk valamint a trngeri-ktményitó gyárait köfóu teaa. Ilár as egymagábu, hogy a kakorlesft áa a czikk tadomáoyoé ér lek a a kátaágbevonhntlan adatai sxe« rlat — báromssorta több fehérny él tar talmik mint a burgonya, az előbbit mes«<gazdaági kibatzoáláara aokkal alkalma Uiaabbá teesl, mihez még hoszájá-ml, hogy a kukorjeza-keményItő gyáitás balladékai (miat említve volt, n legkitn-nóbb takar saáay) nagy távolságokra ie •allitbatók, mmúá a táp és lehat pénzéi tékOk, arányosítsa aálynk áa tét foga-tnkbaa, tetnmaaaa uagy, A bnrgoeys ás katoriesa-ketoáayité gyártás kdst való összrbaamilitást Wág Bar tanár ur még azzal bővíti kl, hogy «a\|át, ágy a keményítő nyeremény, valamint n talajnak a termelés követkéz-tébeo falé kimeiitese kést Is párhuzamot von, a melyből aa árnál k\', bogy egy-• éast, a kakerlcaával bevetett föld batá-iftukiat hétezer annyi fehárnyát szolgál -út, mint a burgonya termeié, maga a kemény itó uyeiemény pedig főként as átÖil, begy a burgonya keményítő mjnóaáge.Ubát ái tékáit caekélytbb miat a kukoi tasakéért) Ité á szintén »a ntób btnak előnyére etél, agy, begy bízvást állUkató, mleaoHnt a talajnak csaknem egyenlő kiiuerftéae mailett a kukorleza mivel* 25 százalékig teijeátf nagyobb lómieUet ©ilgéltat, adut a bargouya mlwlée. Frappani adatok hsuk, melyekkel Wagner tanár ft kukta ieaakeményllá g)ártáa melléktarmáay élnek éa bnlledá-kainak (takarmány) értékét igazulja, a melyek attól gyeik meg a figyelmes olvasót, hegy esek a hulladékok még a , kiaslnybea vaki gyáitáa méretei mellett lé (pl. 85. mm nepotiklatl feldolgozás) . a gyártás laleti kaltségvlt tökéletesen fedvatk, mig a uyeit Itktélag eléállitett keaaáaytté értákeeitá egásaea Úszta ha azoii, aa na a aatkk aaámvetéáe szerint egy 16000 fittel berendezhető gyár kótaa szolgáltat 20-40 százalék a6t ®$g enaél nagyobb tiasta jövedelmet Is ásóval, agy áll a dolog, bogy a kuka-rk-ta k^iaányl® gyártás — a takar-<aéaya£l haaaaálha:á balladák, a trá* gyatnrmelAa, • káaprodacüó és a termettet ttfkl értékeit mied egybevetve, oly ranábivtl keávevd ásleti mérleget nyajt, mégát iádig egy el len meaógardaaágl ipar sam amalgáltalott Miadewkea kMU érdrkee \|tág tnánl, hagy n kulertezfhél tnlá bemányitl gyártáat mdg ay gardeaágalbea is áke rasaa lakatni, kai a kaaartaaa maga nem kwmaiNftlk, sás Wágoer tanár esalkegy aá<ilartai\|i gyÉnk, asaiy sMarikái Ifi Éjjl t agartt ásigaa ásl át ma(y a drá eáfeb aynrt anyag nMSilatt la mnll \|U \|\| igenMk e.Jieár* relé kilátáeak UMlai MMyaakatá, ki\| akkna tfr Vlakit j^eráalmnliUtkeág naai a, aaitvi «ád4 tá»kyeatélag AüeHéa keasákfUA aaaa I " \' rteas, ith ayera /aa >kát. a ttha-lám egyeaerftea a ayera f aeyag válti4tatá«a fogja á<-slftkHaai. Gazdáink, Uk fbldbirtoknk jövedelj maaóaégát emelni kiváaják. aa lm röviden jaisatt aj saezógazdaaágt iparágbaa oly tényezőre taketnek szert, melylyei saarkatartáskk jövedelmét alctó éa kl-tAnó takarmány által, továbbá a földeik termócrejéaek fenntartására és helyreállítására azákaéges gazdag trágyásáai éa vággl t piaczi termények (búza atb) termelésének fokozását bizton elérhetik. Wágner uaár ur ez é> dembeu a hozzá (Budapestre. Brzaábettér 19.) intézendő tadakozódáaokra bárkinek káaűággel aaol-gál bővebb felvilágosítással. KUltfnfélék. — A aagy^kaaluai fSgymu ifju-aégának létaaéma aa a( tané elajéa 330 éa padig 803 telidet, 80 iamétlfi ée 7 magán-laaalé. £gyuu aa jL outályban 62, II-haa 48, Ili ben 48, lV-baa 81, V ben 34, Vl-beu 12, VII-baa 8t ée Vili baa 48. Meaaeti-tégre 806 magyar, 8 német, 16 horvát. Valláeta aéave S87 rém. hatb.81iar.7bel«. 4 ége»t. 1 gOrtg keleti Tavai 38á volt a tanulók lébaéma, tehát aa idéo 4-e\| hava-eahb van. — Oaklalm tkaalté egyaetUtnnk alakultai trtmUaaepélyét november 1-én kellőn* megtartani, axonban a parano<nok-eág aat a határozatot boata, bogy november 4-én veeéroep tartatták meg, miután aevaat-bar elet napja a halottak kegyeletei omlé-\' kének vea aaenlalvo, Nov. 4-éa délalán tubát nagy diaagyakorlet lartatik, «ete padig táreae vaoaara alkelmeaiat a afiaarvaa" diaa-lermébap, mely alkalommal aa egyeeBlet eaaakara ia mflktdni fog. Ea eetélyea a aane kar pártolói eaiveeen Iái iáinak, a réeatvavéa dijmeatea. — Bnleaet^lu Magyar ttleaáhan lakó Láealó Jóaaefaek 2 évea fia égéal eabakben mghalt, gyulával féteeott e allöl meggyuladt a ruhája. — Tapoleaáo lá háa lett ujabban a itu martalékává. — A kévéikén torokat kaplak \| November hébaa városunkban haogvreeayt rendes egy fiatal vongoramfivétanó Weillar Irma h. a., ki aa elmúlt nyáron nagy tat-taée mellett )áteaott Karlabadban. Annak idejéé a lapok ia boalak ladáeiláal a karla hadi kangvMennyről, melyről aa oltaoi lapok la a legnagyobb dieaérettel uyilatkoataki Klváoeaiaa néafink a Jeltett baagver-aeey elé. — A kéoéoAaaovoin egyeetkt aora-játlkot reoáeoá kiaetteégáaak aéHHéee ma, október ?7-éa lartatik meg aa egyeeaWi holyieégébaa. — A eérvArl vaaaii kid épllá^aál (taegaaárá réUatlaei eaáray VftiUt) uagy aaarea-oeátleaaég itrtéat Öt béeai koráét a idd taeaaál\'iláaável foglalkotván a fcleé réeaak Beaaaillaaatáae alkalmával beatnél! datahepad eltörött e aláaakaalak 10 aiétarayí magaa-tágból, Egy aak a feje teljaoea eeét kaaadl, bottá életeeaaéiy aa aebal kapott, ketté ktaayt tétUléet .eaaovaáett. — Araaay JAmae alhaláloeáaáaak 4vforduló vaeáiaapfáo, oki. 88 áe a aKie faludy Tártá»ig" a m. t ekadaaata diaater mébaá rendkivttli koagyaléet tart, aeelyet dioatttt nagy kaltéak em Iák mellre aaentel. laelékkaeaédat Qyalai- Pál tart, Lévay Jéaaaliál9 padig egy >áa aaavallalHi al, atiod-kettÓ Araay Játó^tnnjékeaaiét tárgy aaaa. — TeamaavAratl valaari #eldmaaa Már aavaaotl mohéiegld égy liter aailvát megváltál megevett Méeaap Keret flkjdal-aaahat éraaii gyeftsréhaa e aam eakáre meghalt. Aa orveal vieagélat heaetatálie, hagy a hegyaa lailvamagvak a kelakba hatalva, aaekai Ua kalyaa kereeatal lyakeaatetiák. lati p Háa aa, begy a aailvamagok ttm eyeleadák kt) iilpaahaát aaég miaáig aagy baa tttg vaa aa a aeekée, U\|y a gjaat* kekaek «amdt aailvát odaak e aiegperaa aaalják a mag loayaltiét, mert agyaaeaá: akknr ama érkaaak aaag oly hnassr. fc í — ■emvééemaMk IMA hé). Kegy* latee gaaapély tártaift eevoaab^ t áa SepeUeeeSgylrgyga. Ug\|ank a fcakak amttsmt kaalsáay aav. Qsaraf Jántená, aa. laakereaahy Kmaka aaaaaay asgát htkaágáa amkktáklét kammaim, meSy \' Érném. aralttoáteVr neaaaataek ajéaáákaeta, maaáol akpaei a Laetamban helyoettoik^el e ftaa»-pélyeaea laiétaaaéayeatatik. — OjrAakklr. Milbair Ödta eaját agy kkkfra: itiee, Hedvig 4e MaigiCgyar-makeiy valamiu többi rokootS nevében mély Üjáalammal j^Utí forrón ••^retatt aejáaak, illataié* «jnyjaknak Uiikof r jOdttal,. taftl. BattlbHml Zeéá4>iak folyó «#ii ektábar ífi-im délután 1] órakor életének Séiik évékat; tar-téat gyétpoe atteaylál. A baUogaltaak balt teteméi vUéraab, október 2B,án délutáni 3 érakar tiegaakj trek nyugalomra tétetni. Megy Kaaiata, \|888. oktoberl 26. Aidát ée béka liaitiveirn I — liÉawsy ^pásst a megboldo galt eeAk tornyai laaiióképeedét igaaga\'ó (palákét a ké\|>«tdei baiaUág aa iáéa it, miat a msgalBa^l é#bea hejgrale lel fogja megUlni ha\'nttkk aiéaaújáa« A hépdtdei dalárda J Hymnuati fogja! énekelni a airná\', aautáa Horváth I Gyűli IV. ávoe janitójtlbU tart rtvid I emlék bétáidat, mire a „Saóaat" fogja aa Bnjoepályt báaárni. A ^ramláhet féayeeea kivilágilják, e aoatorukkal fjddiaaitik. U kalaénaet < aftk loruy fto Sághy Zaigtood táreíilata , állaláaoe áléakaégbea tartja kdataeégttakK Keváe ugyan aa uj darab, mely aáiata kwBl, de a\'régiek ia eaabeiea {aláadáaab a a taareplék igyekeaeta által fttaguagellgedáel vivnak ki. Legtikarttl-lobb elSajdáauk \| A\'máainak jelaa népetinmfiva. a „TjSlIr\'ány u. Bégby éa Tieatai Mikaa dioaé rottaab működtek, Tolnainé kedvee tótJeáay volt, aeddoo a iKoroevilli harangok adaUak elé nagy lateaékeei, Áoa Flóra (Saerpoleite) aagytja élénken jateaotl, e jól énekelt. Tolnai ia jobban aittntaUe magát, mint eddigi hangja aaár klaal elavult tgyan, de még mindig atellempe. Szerdán a RCeapodár". Ezen érdeket kknyodalmu franoaia végjátékot otekely iaániu kütdntfg néa\|e végig. Timtai Mikaa remekek. A mfltorbaa a legérdeke-eebh je ajabb minmfivek vaunak kilQava; a lártulftt, dietéréléra legyen smlitve, mindent megtéa» hogy a ktaöntáget kellemeeeo eaó-rakoataatt. [ — k. — FAVAraanak egy dieamável gatdagabb. A Kálvin tári gyOujöilt astkS-kat kéitüli ej átadatott a 4yilváaoetéguak. Aa eaer máaeáe kéról annak idejábea tokai olvattunk a lajiokbén, e kCinonttrum talapját ^épeai a pompát kúton alkalmaaott orottJánalakokrak Aa elté haiti takarok pénatár emeltette e ktltWgee tiOkfikuitt ajándákal a fSvároenak. Alidé Vártdy Károly Volt a takarAk péntiár réetér 61, átvovó Kada elpolgánaeater, ki aa adományt meg kDeatbta a várót nevében. A eaOkCkut aleó medeooaljlból p vimugár pokoli fíílfelé, a falté medeaoaal felbugyogó riso a kOaépeőbe ömlik oaandeeae, aa oroealááfejekból ia via-augarkk eaökainek, általában a eaökékut mfikodáae kifogáatalau. — Fnréaa kiállitáaok vaaaak aa idő eaerint Londonban, egyik Ibelyen aaamár-kiálliiáat rendeltek, aa iUatékea körtik. a kriatAlynalol lábán pedig aiaoaka hiáliitáa vaa, 800 nkotkát lakat tétaL í— MkisMérvárl pályaodvarben mult kenden agy raadáaó lojtotnoiiv f .fővágánynál ! Iwikltjlt, minek kOvotkaatébea a Kaaiaím bpeeti boelavoaat 8 íórát kéaélt. Baj kűlOnpeel nem történt. p IA pétaAgylrt kiataaok áthelya-aáao ártyábanj nem rég embtéet (et\\Unk lapnakk^a, aaeat aaár jeleahetjük eat i«, bogy Leadvay Jéaaef kir. \| pénaQgyflr ar bkftltlbói váreiaakbál Kaakkolyre helye-letett átj mig ide helyébe \'i eaeatgottbárdi kir. páaaggyári kiatae Qahkardl látván ar rendeketet. A Uvataleh\' átodáaa valótainU-log aovemher MSa»pla ttrtéaik. i- j ItasLk Ael.-baáapaei általáoea [yi aeakbiaotteágba a hBvet Édntje hil Alhér Cfatalév Balogh Vi\'atoe miaieeieH taaMtgyelé, Bookalberg ip.#gyle\| vaaatéje, Oyer-épapáéi igaagaté, Hagedue ptapadai igaagaté, dr. Ila-, láljtaaémea, b. tlaraig Ká-Oatoráv mialarejaleBO-Markaeveak1 minitatarí Mikaa mialtalari titkér, , Maáreay Beme, Paaar, a LeáevÜta-akaá—ta í \|neA»Seif aalakéai igaagaté Baatoket Lajoe rajmatár ieltgyelá, Ír. Stánb Már eaf máagyelaaii iaa\|w, ár. etaaai lokfae, tseby Imre áae Kánáy adni«ateri iámén tplagyatámi roetor, rajalaaár, Tlbeveaky Oná MáSab eeáaáea Pia kkftlrt saaA f^iAnfil B gaagalá V - Aa 1885-iki ar.4áUaa kiAHilAt erdleaad eeakkaealtSéga — a biváet .iatéa Magyaror faka kiemelve orteágra, kiftjli, bogy tbint MeaBltak — fel-! ardókkkskasaéma erfljógakdáihoa, melybaa aagy loaioetégtl aa kamata k aa áitaláaaa gaadái a kgáiéekebb rétal aa 1866 ika erta, kiállitáeban, dekdlek laltaólitlatb^lí dáaaeti oaoportjainak kiválóra éa értákeere nem mindenre, a mi tákbea U felaat&eégg kijeUuti, kegy a bl aáeáról a ki&llitái r. kdá«yi laaláeaa. de ta erdlg«M aeágjfej\'fldáeáaali leg-okakfeltéialel aa értei Átitát utjának ét módjának kejlébh awgiea ipa kai k nugkevatali, hogy Magyaroraelg e ráébftekoeai ée erd&- egywaak Aa ét- érdeklődével Aagy a kiallitáa ar-étaáSlalbaa járnijaaak ét aa erd élteti termé tök ktatl ne otak a fakriaeaaaok-enlyt, ha- fcitaeaeO\' •tdfiaa ia tdógaeda»ági Utont valamely ágában, bal Jk oiak a>árendeli mér- l! bii. A aaakbieatieág mátji tárgyak goaáe-tanama etatl. aaok vieeeaaaolgáltatáeáiél fagy kívánatra lebetO elöoyte érteketitéaukiá a kiállná* Ufejotr.« uláa a legleljeaehjt márléabea goudoakedva leat. A kiálhtáibaa rMat Venni eaáad»keaók a magfe^ellen kiltitttl \|bejelealéi iveket aa orae. rdáaa«ti akákbkoittéghoa (lluda peet, Ferenoa Jóaeat t^r, i Máké háa) f. évi deoaember 8l-éig bt - Mely Ik a abc könyv ? Kat cl a eaer foglalkoaiak rég néeaOuk tíaabó Káre y a kOayv\'-at: ltk>l-bél Moei aaónbno Saáii bíró, ki aaabad óréikjan koaik a régéeeettel djék be. i legrégibb magyar Mi qéeaal már uem egy-kaeith a kitttnG Itrtá-Blgi magyar abo lagrégibboek. ne iiélétábbn kir. jUo«r«taitel (ogbű-már kán aeent már- iMtüjUf Tarl e /egeráéebk kgyvet jelel vek akeaaorvtti-vek keoébea aa alkoltaáaykn pártnak adat ae agynf«Mttt gyakorlakatlaa tudótok péet-jának diekreáüáléeára. A Taaff karmáay páiialal láttáik a ki«#tteaitáat káoyoaar ellen való agitácniót, mely aaéta mind aréeabb mérveket Olt. A tartományi gyBtéaaket, valamint a birodalmi taktaekat lolytaaeena aa baatitaaaié megaaBntaléare voaatkeal kérvéoyekkel o«tromolják. 8 a ki figyelem atel kiaári a kaagnlatat, biatoa ktvelkaotat heti, bogy aa iatéeméay Aaaalrtábaa utolsó aapjait élL Ö mtet, mikor Aueotha meg-taUuteti, mikor oda ál már teljeaan felmentették oaáleaarütlea valtát, moet akarja a aa kormányunk »at élelboléptetni. Mig aaak a hiányaik. Amúgy ia már elég toemera nálunk a lelekktny^aok állapota, Mindennapi eet a vidákea, hogy aa iagaliaaekat a I tálekkflnyv m<\|16aMvel mliáeaák ál, kagy ki««bb nagy obb ingatlanokat \'ottk ugy kát-röl k<ar adnak át aaok tornámra maréi-n»k tnlejdoneai, a nélkül, hogy a te ekkSayv-ben nyurne lenne. A „Jogtudományi Kft»lttnyn\' jogáaai attkbéli atotnpoulból taintén határoaotl ál-láat foglal ai iotéaméuy baboaalala ellen a holoepi taámában e klrdáeael Moglalkoava, a többi ktat eteket mondja; Aat boaea fel a javaa\|at iudtAoláta. hogy a kitbtrlokoeoh állal hámnált uleaáai aeakBátk „nem eaok-tak drágák" lenai.\' Hil aa idő, aa aemmi ? BelekrrOlne gyak\|na >2-8 napba. S bér mily otoió\'as «tatát, a kölitlg gyakran annyiba kerfllae, . miat. maga aa iagatlaa. 8D-80 Irtot báaikóról vaa gyakran aoó. ^aárr m«nj«>nak > feltik ktlajtgyaAbta V Igen, da .hol ia ven a kbajvgyaAT A mikor eatk* e^g vaa tá, beinkig, bénapokig, talán laha-tatlen a hoaaájutáa. Aa okirat ktajegyaé-(MvAtrlénk\' kény «aere, annak legalább lenne materia\'ii értéke} bialoeitva lenne aa, bogy jogtudée emle-r laérkeiati aa okiratol, a ettel- eleje véltloék tok pernek De aa alá irát putata b\'lelaaitéaa legfeljobb a hatnia okiratok felvétele ellen véd némileg ; uébáay bilnpemek venné ebijét, de eeek miatt aa egéea ingatlan lorgelmat revoluoaiouálé ily OMNiatriuenft ujilátt bobaant nem lehet indokolté. 8 aa Ügyvédekre, ktilUadeea a vidéki ügyvedekre, fa valótágot oeapáa lenne. Aa a pamtal, a ki már olhatároaaa magái, be\' Uteani a k0rjegya6hta, pgyidojUlog elvágea-teli vele minden baját, a mije otak van. A küajegyaó jogtaaáotoetá lett, a peronkivOii ptazit áimenne egéeaeo aa Ügyvedektől a kfkjvgyadkltOa, mint ea Auaairia élő példája biaony itja. £a lehet a kOejrgyafik anyagi érdekében kivénaloe, de aa Ügyvédi bar anyagi halyaetéi tujló, aa Ügyvéd magáiba létének alapjál elvonó annyi ttrvéeylooáei\' aki un ulán ea aa uj jsveslat valóelgoe ve-aaély aa ügyvédi karra oéava. fit aemmi mát, a ktejegyaéi javaslat a aaak teaa ele-Alig nuíik al hál\' llegy la birea rablévóoér geáendá oh lenne erre, hogy aa ertaágaa garázdáikodáea ujabb ét Ujabbrettegéabe ne Ogytédi gyülét minhemaráhb ötiejöjJlJn. ejtse Veae\| rém ée taéssaaéd vármegyék lekoa- ^_ aágái. Ctak a mull hétét, amliteltflak egy j rablógyilkoeáágát, mélio«\|t boranaaló réaaletei a hírhedt rablóvezér kérlalb-llen vadtágára vallanak. SaveayuNTéaai hol itt, bel olt jelen meg lelólél la\'tig (elftgyverktave,majd pdíg uri módon kiqejfráíjve, azután a miat tebb áidekee éta XVil. aeáaadbali Ir toai játátbiió koráUu ia táti eeaktaOli, — egy kényvnak a tábláját} lllöO ben Sároapata kon nyomatott „AUKÍiE1 ktuyvet te)tolt ki, mely 8 levélbél áll. A nfgye tatát tét ténelére afave Széli bíró ar a régéjéeii aén be fogja mutatni —; EaalargaBk vi roea a túrok aralom űól itrtánt foleeabadult ktnyvnyom-\'érdekee régieégel táriulat egyik filé- tánek kátaiáaadoe évfordulóját ok t ttt Asz üli\' meg. At tinnepély uagy aíenettel fog. nlrgnyittalni reggeli 8 órakor; a baeiliaábau Onnepélyee hálaadó uieio lieetaiaitaf beali keadelát, melyen Jóteef tébereaeg it jelaa leaa egéaa otalád-jávai egydi\'. Emléktrtm i» vireiiotell. 10 év múlva Megy Kaaiaaán ia Itaaoolé Onnepélyoe-tég log biaonyáia lagtaui, mart lb$M ben leaa 2ŰU eaatendeje, hogy tűrök hátból a vár vieeaavétatatt. — j A vnlart eiitieemita iagatáai bünlalő perekben ea oreág<\|t baláakOrrel biróhpaeti lörvinyeéék Ko»u(á i]j Géza é. Ctárán bírákat biata meg a via gáhmal. A tiiaa-enlári pór elfitdátával a kir, láb a eíntlko SaéUFar-bee táblai bírál btal ft, még, kitek a röppent terjedelmi iratmomék (aar át ia adták. m — „Rlnvaia} k Jánel el l\'amp" kedve tartja gyüket otatogai. Savanyu Jóáai rah\'évtaérek11 kteé vet heeaél. Vad vlaa ♦M\'plft, limllhelyee ven. Kfl\'AaflIe met ki foylea vele vaa, iBal — la taal kaaé agokat Avéro il janácM titkár »hay I Kral t aoaneeii lyáeft litván Károly ipaikr riak Károly rely iüe^k, dtl ikargatá, taaáasna, May Málrav Leje. látván kanvéd iái áll Ftjilay Fakaa^n^MN BejajRéa^er laaér, BtaekeA fkaMlÉ\|tr\| aeatá\'jlaaéme^ náeaett Safty M neki, aii eem állott Mwegéaylogényaek* raUl.ée kegy elmeket „diatiogvállebb ^ItoaJt, mert Ifibb nyel-taeellá kiaéaáeü j areaa: ée tSájáo tebfonadáa eMgeibaa it ért. Tártát, Márti Jánotaak hívják Kárai eaolétt kUtAw lÉae páaalor volt, mialáa a ionban Savanyu él itmédja édeanek tetaaatl ittjákao, hogy taabadaba sanpjor. fal. — A kéajeg Jf aAI, lArvéoy ja vaalatra vaaaikoaéiag kOvatk ^öketj írják: A hitele. aitéel kényaaer beken Báty Alftal a képviieiábáa ktajagpaél javatlat leg 1870 te évok atej méjsyt aa Aeertpaág Irodalom itmlával fenyeget a kar lerjeeemtl Aaeattiékaa todvalevá* koala be ea iotáe •alkotmánybő" aú- aitatanam. JeleeBl kk leetka a törvény, bogy j jeten talakktajeí jogokat vagy magaataletal a raani, amgváliaataiai atál i eeakie rij ma- gánokirat alapján lala i, melyen a lelek alá iráeai hSajagyaéilag ki eletijvo vannak* Alig hogy Aetairiábae aa taiéSaaéay. éleibe lápot I, aa aliramooláaoU rimáról i£n ékah gkéeaié támadt ellenei htltnflieo a pa/a-att láilek aa inelitaaai rimetalrá\'tak ellene, galsaak Bltitek ki ttkáke \|\|ti Ugyna a.emsMb k teknők oaak éa lf r<# meg erbeltetéat a elkeeeredollea láaégna pnraeekaaa >y \| helyem 9 a hra- UA iSr Va néáL ataMaBI. ka atpéavK valé MatkaaÉal liiiliifki káar. Ai UIíüI \' tlatt ktalaiek k»j>l»ttók ff -\|nn OUMM rtwu nitf i - j rmtiinnia n^y liilali ét OaUitofayáe. — lel Ilik Kftlk Bér budapetii érdemet kiadóaél megjelenő „Magyar nsmaat etaládl ktny viára" oaimü vállalaléeek 40. füleiét moly ben. Báró Hübeer Sándor Volt külügy dkniaatar ée oegy •ktvot „Séta a világ ktrái* eaimt vilégbkl művel stey majd mit deo máveli nyelvre le vaa fordítva ée kiadáe kiadóit ér - ketddik. A tnnnka 10-12 flbetbea é 40 kr. le\'jae lata. Bővebb pngiemm ée lájákeaée aaaké fllaet, aeelyet a ktay vkeroekedáeek eaivoeea áttakialéetlk kekaktoi nek — borilékjántk belel etáalaia laláihaló, Ugyaaeami kkdékivalalhea maat jelent meg kataovae keltánk, Araay I éaoe. Beaoae maaláiaak véglegaa helyes, hleáéeátak lieteálk é« nyoleaaáA ftaeta Egy.gy éra 60 kr. Kléiaeiketai reá miaáea kaayvkarethedéekeo.lltgy Ktntttáa Kttobel Kalapnál bagy - Aa (Oltaaékér1 aaéptri legény inlyéiret í dik flktfl magjelent, sssly t Bit« ftrlt ailkák" ttnéneii regény A^lse-tétét kápcai. K falyákal áia ftaelaaklsl aaak }é kr. dPáleeáéeá éra áveffjrfdm 4 n I kt kU kr. Kiaélkkajir akna II. aa \'meg,.mely M\|il aráaynkben keverte amlaa meikávtl, felaprított taager tátikéval etk &HHé takarmányt ■mlgélui anrté-má fciséékrék, igán- ét tejeié marha, te«ek, 4m iebok, taft aa lom mieé-yatéaaá\|, kaaeae* éa tgáejéaaág némára. Wágser tanár «r éréekaaee íejö ki, kagy éawt alapon tadnlo maaégazáá-tak mai Mf etnáraaga feladata a takar* máay éa a trágya termelét, aiival a mnágudaslg legjéteéelmesébb ága ma a hetter melle éa mart u iataaeir hit* üléssel foglalkozó gazda földbirtokának jd vedel meaéaégét es alapon az elérhető eetaeekkjáig emelheti, amennyiben ea etee a hiteti termények — bárt atb - teimaláce — amiét aat Anglia példája ia mutatja, rendkivft! fokozható iaaa, a kiierjedt állatteayéeztéa éa bna-termeiéi után (ehetővé azt, kogy a trág)aeró áa ezzel egy Itt e talaj termő-képmaégs az elérhető tetőpontjáig emel-teikeaeék. A tudóé tanár ar eteu alapon pontot éa érdekei eeámvetettel bizony itjt ke a bé«te<meléaook akekerksából velő \' keméuyitő gyáttáaaal lepcaolalbna valő eagv (••utoaégát éa fákéit jövedelmező légét, példában mutatva be egy kisebb (\|0 mázáét feldolg««só) knkoricsa komé* lyitő gyér mellett létesíthető bité yéva-áeliuet, mety azeriut a beéilttbató 870 - étb, öÍíííí huitei meléaáeek értéke, azaz a hlzitiáti Üzti\'tág jövedelme egy évbeli (80ü napi ösmt a alt) a 18099 frtot meghaladja, mig t liitó állatok trágyája ItO eat holdnak erőteljes trágyázásért alégtég<« I)t még éréekeaebb az at öemha-ionlltés, melyei Wágner tanár a nálnuk m átterjedt báta éa horgonyt keményítő gyárak valimlftt t tmgeri kéménj nő gyérek kéeött teas. Már ti egymagában, * hogy • kikoriczt ét a etikk tudományos értnktt a kálaágberoohatlan adatai aae-rlet — báro<oszórt a több febéreyét tar talmit mint • burgonya, az alőbbit metugeadaaági klhaaitáláark aokkal al-keiinetneabbá (eazi, mlhet még boztájá* ral, hegy t kukuríczs- keményítő gyét tát bellidékit (miat tmlitve volt, t legkiiö-aébb lakaimén)) nagy távolságokra ia aaállitbaték, miután a táp éa lekét pénzét iák Ik, arányntitva súlyuk áa iát foga-takhoi, tetemeaee nagy. A burgonya ét betariess-kemányitö gyár tál kitt vélő öesselmoslltáat Wág ler tanár ar még aszal Mviti kl, bogy •agat, égy i keményítő nyeremény, valamint t talajnak t termeiéi következtében mié kimtriteee kitt la párhuzamot vot, • melyből az detll k:, bogy egy-; lédai, a kukoricaáréi l»évurtfitt (Md bstá-ronklnt hétszer annyi fshérnyét szolgál Ul, mint i bargonya termeié. maga a keményítő nyetamény pedig főként as által, hogy a bergoeye keményítő minősége, tehát éitéketa caekéljebb mint a kuk»tiaakt múijitó é azlntáa ti atőb btaak előnyén ssél, agv, nagy blkváé áltUhatá, mieneriat i Ultinak emknem egyenlő kimaritéee mellett a kakertesa tniteiáe \|8 százalékig tatjeéŐ aagyokb jötedeleiH »»lfílUl, mint t bUgonyt mltelét. Ffepptm iditok as«»k,/ melyekkel Wágeer tanár a kekotieaakeméayitő gyártás mellék torméeyeittek éa haliadé kalaak (takarmány) értékét Igesoljs, a mélyek arról gjosik meg a Igyelmes olvaeót, kegy esek s hulladékok még é \' kieste j kan vaiu gyátláa méretei mellett te ml, 15. mm naponkint feldolgozás) i gyári ás lilti költségeit tökéleteaea feéosik, mig a nyeit ilU tóieg előállilett keméeyité értékeettée, egéaaea Uazta ba aán«, as at a etlkk siámvetése Izet int «\|y 16000 fittel barendeabelő gyár bévee uolgáttal 20-40 stázalék sót még ennél nagyobb tiszta jövedelmet ia \| aMtel, áll a dolog, begy i kuko-licu éfrményltő gyártás —. a takar-ményayai kaaiaálka:á halladék, s trá gyéternialái, n késpradactiő ás a tenne-lést estik érték! mted egybevetve, aly readkivU kedmé étletl mérleget eyéjt, minél éddíg egjeilen mseágiadadgi ipar slm aanlgéllaletl Mieéeaen ld«il érérkee még tndni. Mg? a kakerfeakél falé keményítő 0áriáét aaég my gaedaeagnkkae ia táka-reaee labetal, bei e knaarteaa maga eem lm mai leiik. aéi Wlgaer laaáe említ egy •éMnrmigt gtárw, mely almi lkai lé-Inge t ngptl éeégea 1* és a éré ittl nyaea tg) lg matkni É gmpe»él aé «enmb e jé»ér» enfté kéllléeil Hluliag ip^ftepM. IM ^bea iü> •erwélk leül JluáihuniliiMág nem w HmwikelJ. mtrel rddm té«yeméiag keméayHé, eeaa aagv rirts, lekét, a term^lé^ egyszerien s" avers anyag tiltattá fogja á<-skkitaai. Gazdáink, kik fbldbirtokak jövedsl] mezueégét emelni kivánják. ez im röviden jelzett ej mezőgazdaaág! iparágban oly téijerire tehetnek szert, melylyel marhatartásuk jövedelmét olcsó és ki-tlnő ukarmány által, továbbá a földeik termőerejének loaatartáaára éa belyrcál-litáaárs izlkaégea gazdag trágyázást és "égéi a píaczi termények (bém itb) termelésének fokozását bizton elérhetik. Wágner tanár \'nr ez érdemben a hozzá (Budapeatre. Evzaébettér 19.) intézendő tudakozódásokra bárkinek készséggel szolgál bővebb felvilágoeitáseal. \|---\'- Különfélék. — A nigykaaliaal fBgymu »ljn •ágának létméma aa a\| taaé alcjéO 390 ée pedig 303 rendea, 20 itméllö éa 7 magán-tanaié. JCgySU aa L eeiiálybaa 62, U-bn 48, Iirbaa 41, IV-bea 81, V ben 3é, Vl-bau 32, VI1 ben 31 ée Vili bea 48. Nemaeü-tégre 806 megyer, 8 német, 16 herrát Valiéira\' nétve 187 rém. katb.81 iar.7bel«. <NgO«t. I gOrlg keleti. Tavai 38é vad a tanulók léuaéma, tehát aa idén 4-el kere-aebb tea. AakéalM lAnmllé egyaelUtOak alakaláai OrömUaBepélyét november 1-án kellenp megtartani azonban a parancsnok-aég aat a batáioaetnt boata, bogy november i-éa eaaárnap tartaeaék meg, miután nevem-\'bor alaé napja a halottak kagyalatae amié-kéaak van menteiva, Nov. 4-én délután lakét nagy diaegyakorlat lartetik, aate pedig tártai vaetora alkalma»iat a a8earvaaa dim-termében, mely alkalommal ae egyeeélet tanakara ia működni fog. Ea aatéiyaa a aane ker pártolói »iive«en láttatnak, a rémtreeéa dijmealea. — Bnlenelek. Magyar ateaában laké Láealé Jéeaafeek 2 évaa fia égéai aebekben •agkalá gynféeel iéteeott a attöl meggynladt n ruhája. — Tapolctán lé bán lett ujabban n tla martalékává. — A bévrlkril aorekat kaptak i November bében vár óvóikban bangvnreenyt rendea agy fiatal xongoramflvéeenö Weílier Iiaaa k. a., ki aa almait nyároo nagy tetemén melleit }éteaott Kerlabadbao. Annak Idején e lapok ie hoetek tudőaitáit a kerli kedi kaagvereenyröl, melyről aa ottani lapoh ie a legnagyobb dioeérottel nj ilatkoatak. Kbáueelaa aéalnk e \|eltelt kangver-eeny alfi. — A kMrdnevcII agyeeOWt tereiéi lkot rendeeö kirottaégáaak eáHIléee ma, oktéber 27-éa tartalik meg aa egyeaéku belyieégébee. — A aárvérl vmaM kid épttéeéaél (magttárd-réUmlaai taáray vaaet) aegy teeraa-aaétleaaég törlénu öt béeai korám a lald OaeeeáPiláaável feglolkeeeáa é fcleé rémak Bimeillemtéee alkalmával kaaaaáll deaakaped eltörétt a alázuhanlak 10 méternyi magát-tág bél. Egykek a vp teijeeaa mát baaadt, ketté élet vernél) ee eahet kapott, keltő köaayl eérlláet maareéatt. — Arnmj JAmea elkaláleeéeáaak évfecdalé vaaárnapláa, okt. 88 áa a bKm falud) Tártatág* a sa. I. akadémia diaaler mában renélivlli köagyOlátt tart, melyet dierfin nagy költőnk emlékmatére mentei Emlékbetaédet Gyulai Pál tart, Lévay Jámtltll pedig egy éda aaaraitatik el, mbd-kellő Arany Jáaee emlékanelél tárgy eeaa. — TmmentAméá valami Fatémane Mér nemeié mebángld igy liter müvét megvaatél megevett, Máanap havée M\|dal-mak at érnatt gyeaardkán e nem enkáre emg-knlu Aa erreei vtaagálat keaetatál:a, kegy a kegyei tt&ramagtek a belekbe baielva, eaekal Ka halyen km malii Ijakam^lták. Intlféldn aa, kagy a edeamagek eem ayeleadfk lej népinknél mig mindig nagy kan attg tan ee a mekáe, be{y a gymma kuknak imak ealteál adnak t mtgpaiea aee^ák a mag leay illiát, mert ngymendt eAkeu aem éifcmék mag aly kaaaar — iinr^érmlék IMA bál Kagy> Mm leaepély laHailk aeermkr Ián lepel anealgj érgyéa. U\|faala a Amém mailemé Uataáey \|nv. Qbrep Jáaetné, te. litbaremky \|m>ka emaeey kélMgéa amlÜHMél kÉilUiiiiii, atalj a mukiiilg Bméaéalkeiv uamteteek ajáfdákaeU,meadat aapea a menanmkan bel;aeteiik\| al e Ibb\'- 1 pályeafn Int^MAnynatetik. 4- fl^injklr. MUkofer Qá^a tujái agy kiekerej: Rita, Hedvig ét Margit gyer-makai, telamint tékki.inkuav aevébea mély k^dalemmal I igenli Imrén •tereleik aujének, ületölek anylakJek Milhef-r Odleaé, anll. Bettiuiim Zféátiak Adyé AH október 26 án délután 1 éjakJ- életének 28-ik! évéhei; tértént gyátnoe elhUpjUt, A baiáegaltaek balt tatami] vatllna\|L aktaker 2^éa dálaláai ,3 érakor fognak érék nyagaleeue tátataí. Nagy Kauiuta, 1888. október 26. Aidát ée béke bamvau-a! 4- BAráay IgisAca, a megboldogult eaák tornyai penl\'éképmá ti igeaga«é emlékét a képeidéi fiatalság aa idén ie, miat a megelÖitf éirbeu kegyale tel tagja mtgOlnii ba\'otuk .eléettMén. A képeedei dalárda a Hymaml lógja j énekelni a eamál, aantán Hörválk OjjmJaJ iy. évet tamléjalOll tart rOrid iaaüékbimndat, mire a „Seéaat" fogja aa Onaepél^t beMrni. A tiramJéket (énjeten kivilkgiiják, a kotaerukkal faldiaaitik. i! L gB \' I \|.. -r anlnéienl CaAklmrmjrAm. Ségby 2aigméad Urealata általáaoa élénkoágban tartja i köxöneégjlukét. Kévét qgy^n aa uj darab melp miare ke?0l, de a régiek\' ie mnbtme elOkdáfjuk \| a tuareplflk igyekeaate állal kUmalplégedéet vívnak ki. Legtikérttl-tebb nlöadáauk a Almáéinak julea népatinmőve a „Télifánjk iáglly éa Tttalak Mikaa dieaé retetek müíödílk, Telnaiaé krávet létlaány vall. Kedden a JKoraavilli harangok adattak elé uegy teueéjaei, Áct Fiára (Szerpblette) nagydn éléajkeJ jattentl, t jói ébekalt. Tol-zai ia jobban IjitUntelta megél, mint addig; hangja már\' kmaé alavult ugykn, de még mindig kel ampa. Seerdán a \'„Ctapedér". Eaen \| érdekee bpiiyodalmu frencűa rigjétéket etakély »iámn klalnaég néata végig. Timtai Mikta remekel. A möterbaa a latérdeke-eebb i ujabb minmftvak vannak kitlave; a táriojat, diaeéntére legyen említve, mindent megtéae, hegy U köeöuaéget keHemaean eeé-rekoataaee. I — k. — Fltáremak agy diaamfivel gaedégabb. A Kaivia téri gjöojöiü eaOké-knt elkéméll • átadatott a nyilvánuatégnak. Aa eear méatáá kéről anaak iddjéban tokát oWaetnnk a lapokban, e kCmoultrum talapját képeai a pompáé kuloa \|elkálmeeott etoaalánelekbkrak. Aa alté liatai takarok-pénstár amallktte e költaégm nökökatat ajándékul a Ojtéroenek. Áltdó Yárady Károly Volt a jaUarékpénatár réméről, átvevő Kada alpolgármester, ki aa edomáa/t mag-köaenete a váróa nevében. A asOkCkut alaé med«neeéjéböl 12 vimugár tiúkeil\' fölfelé, a taltő!medeaOee feibugyogé.viae a kfiaépaŐba ömlik mendátop, aa oroenlánfejekből it via-•Ugariak eaökélnek, általában a mökőkut mükiidáee kiiogátU an — Fairean klállitáaok vaaeak m idő aeenat Londonban, egyik helyen teamár-kiállilátt reldmtek, aa illetékm körök, e kritlálypaloljábln pedig maotka kiáliitáe tan, hol 8öu maotkát lehet látnL !— lamlmftllérvArt pályaudvarban mait jkaddaaj eéy rendeeő lokomotív t\'tŐvá-gány ól tauUNt, élnek kOvetkwtikua e Kenime bpeili poitavoeel 8 óráj kéeettBel kölöriben nam ISrtéot. — A pmrlgylrl biatoeek áibelye-aáaa tárgyában aem rég emlilatl tettünk lapuijbban, Saéai Már joJeabetjQk eat i, hogy Lendvty Jéaeef kir. pénaegylr nr hivalLüből vírolunkból Keeetbelyre belyaa-tetett át, mig me balyéba n mentgeUkárdi kir. eénelgylre bittop Qekkardl István \'nr rendmtatett, A hivatalok átadásai valéminl-leg anvemheJ Meepén történik. igaag«té ét W»tm B 1 - Aa 1886-lki or-i^o. mnkkbottaágn — n ab i Uiváikl. intáa Magyaror lakeraakedfikm ée erdői Ifiéit tanámla. ktálliiáa eráéeaotí Lteelllnk — íel-ardfibirto k oiaibM a\|déitine, melyben kiemelve aa ardémat táagy lonieitágát ee n ejtak aa általánaa oraaigrt, kifejti, kegy a érdek, de aa erdőgaxdát i elei Mtáiele, aa értekit iának kellőbb magitmer begy Magyaromág erdt birlakutat ee er gaadái a lagéléakebb érfeklődéaeel vagy osak réaat aa 1866-iki oraa dekutlak lelaaélittatuak, áétaeti otepedjeiuak lét éa aa eráéiaeti tarmákel kiválóra ée értékeare nam miadenré, a mi valamely ágában, babér likban ia jelaat&eéggel kijetaali, kegy a bKSl löti! tárgyak gondo tátáról a kiállitáa viaaaaaaelgállatáaárél v előayOa értckatit^ulktÖl után a legteljaoebb mé Iaaa. A kiálbtátban rém a BMgfrlelőea kit&liú peai, Feranoa Jéaaal léi deoaembar Sl-éy\'klldy - Helyik > ebe klavv ? Euaul a AtgerŐtebb fagy vei jalnő vei >a kaoeervati-vék keaébea ae alketmáaybl pártnak miat aa -ngyaueeaatit gyakerktiatlae tudótok pártiénak ditkrfékáíáeára. A Taaffe-koraáriy pártolni láttáik a ktielleeitén kéayaaer ellan való ugiiácaiótj amly aaéte mind arőmkb mérreket Slu A laHemá\|yi gytléoeket, va-gjpődéaének leg- I h birodalmi tapáeaokat ielytaaeeaa téa aiiáaak ét méd I. I aa mttrteoaió.. mSgmOptétéere veaatkeaé u magktvetek, I \|t4rfé>y#kk-I 0,lrouJoijáki g t ki ágyelem MiálUlátban. Aa ér-logy a kiállkái er4 iiáeékea járuljanak Nlall ne otak a f<\|kiMaeaok tulyt, ba-ardégaadaaégi Uaem otak a\'érendalt mér-trirj A aaakbiaetitág Oartetua ulalt; eaok gy kiváaatra lökető a kiálliláa befajeacM •ék.Wn gondatkodva venni aaáadukoeék I nejelealM ivókat oraa. urdfesati aaal binoiUágboa (Uuda Máké báa) k be. f. évi rgráglbb magyar idéanol már nem egy- foglalkneiak régéeaáinkkitiné lörté-Bnk Saabé Károly k magyar abe rv«-et: ifi ből Motiaia lagrégibbnak. \|l j^nrkna in iktja al\|Mtr« t ki már ku aéeaUnk kény Moat anonban fináll Fark bitó, ki eeabad érá koaik a régéeaalial teái jáiátbírjó korában látt eeakOaÖli, — rg iiélőiáblei kir. etettél foglalón mai már-tőlib érdekei áaa XVII. •aáeadbeli — Ilél tk éti budapeti általánaa ktábtláa ornágM kianttaéga —- miat érteaU-llnk — a tanlgyi aaakbbottaégba a köret\' kenő tagokat klléetle ki: Alkér Geaetáv fÖráraai laaé^tée, Balogh Vi\'mee miniaaUri titkát], Béke\| lnira taafellgyalŐ, Bookelbwg Brnéja nemzett tnraa-egylai veatllju,Qyur tyáffl Ialrák képeedei igaegatá, Higedea Károly iperpMpteeadai igaagaié, ér. Ile-risb Károly n^tályiaaámeo, b. Qarnig Ká rely nfiaptiiJ KeMi Onm\'ée mintára jetano-dai igávgélo, ér. Marka«evaaki minuotarí •aaéeeot, Me\|#r Miktu miaWtari titkár, Mámjy Le\|oe éaaár, Mnámny Barna, Ptaer, latvla keavedjalrmrdra Lndevíka-ekadamia tel ér, Pi nl4y Kde, eemaati aeinkáai igargaté Plmky Ftofceei, Baamker Lajee rtjtittir lajt^ Sándor inarfcllgyeiő, dr. 8utb Már 8teea4k jéaeef máagpaletéi tanár, dr. íéaee^ «gjtemi laktat, Saably Imre Ualonej Saáta Kárély mie»eieri u-{Kálmán mlagyawml reeter, ia rajaSáaár, Tlbereaky Ot\'é n könyvnek a láblájábél ltiÍ9 Un bárotpaia-kon ayomaiou ^AUKCK" kön\|vet lejtett ki, mely 8 levélből éli. A i"»gyfr könyvnyom-tatát töitéajetére néavé {érlekaa régiaéget Saéll biró ur a régétaeli IáHulat egyik Olé-tén be fogja mutatni. — Enalergnsm vároeá a tOrOk uralom alél lörtéat ÍOlaaabadUjttáutk kétatáaedoa ivlordulójál ok t, 28 án Ili tu^g. Aa Ünnepély nagy menetlei log mfgnkiltaini reggeli 8 órakor; a baaillkában üaurpéiyeo hálaadó Uteai utsielauel a»\| kjradetét, melyen Jéiaef fŐberei\'g it jelen l"«a ^géea oaalád-jávai egyöt\'k Emlék<\|rm i* vireiletett. 10 év múlva Megy KaaUaán it baaönló Qnnepétyet-tég log biaonyára larlaini, mert 1894 ben leet 2UU eaetendeja, kegy lOrök kééből a vár viaaaavétetatL J- 4- \' — A tnlnlantiatpilajiagaláai büntető perekben as or»ségoa baijiakŰrrel biróhpetti lörvényaaék KeMUlánr Oéaa é« Ctárán birá kel biila meg a via»gálkttal.i A tiaaa-eolári pör előtdátával a kir. jtáblk a«töke Sréll Farkei táblei bárói biata, airg, Minek a roppant terjcdelmU iratmomét már ál ia adlák. 1 — .Itvatja Jéaal et tomp\' Alig an\'ik al hét, kqgr a l\|rea rabtővaaér gkrásdálkodáie ujabb n ujabb retlegéebe ne e{im Vem\|>r^m ée taoéinía vármegyék tilos-■ágát. Ctak a mult jiélU maliteltönk egy rablégyilkoeaágát, mai) nik boraaaaió rémietai a birhedl rebléveaér wtylb\'llen vadtágára val letek. Savanyu léml bél Itt, hol Ott falsé meg MŐIŐI letpigfMlegiverkrave,majd pedig uri módon kica\|frst^e7\|«zután a mint kedve lenje gyilkol, vallói ék kegyelmeket I oaatöget. 8avenvu Jósad [a ^dialingváltabb ra b\'ót isérek* kleé larli vet baaeél. Vad viaeeeleai \| ttrplŐa, MmUhelyet jéa v»n. KO\'önftle meuiméiHilUt it ért. Tártéi, I ki feyiea vele vaa, jNáriji Jéaétaak kivjék Nérai eielőtt köaöna^ei aaonhen Savanyu életmé Íja ádetnek- teteaett neki, mi eem áÖott uíjál ip, légy mnheáaba L nlwg4nylegény nak,,* lejts t laaárí j 8raU nae«é\|)l Aanpnéa ?i SJS nk, bért több nyal-jté klnéeéel; areaar tiájin tebfbnedái — A kétjegyaél lOfvényjavaalaiia riákt A kilóiéira! lényeget a kar As leié- Mariamleli mai kieéri a hangulatit, biatea kövotkeelet-hali, begy aa iatéaméay Aumtriáhaa etetőé napjait éti. S moál, mikor Aaaathe meg-asUnteti, mikor oda át már teljoaen lalataa-tették caélaearOÜan voltát, moat akarja ami kormányunk »it élotheléptetai Még mak aa hiányaik. Amúgy ie már elég momoru nálunk a lalkkkOnyvpek állapota. Minden-napi ohoi a vidAken, bogy\' aa iegetlanokat a tálekköayv meilőté^val mbéeaák ál, kogy ki»bb nagyobb ingatlanokat otak ugy kééről kéar adnak éa ások aoratámra otorél-nek lulajdooo«r, « aélkll, bogy a le eb könyv bee nyoma lenne. \| á „Jogtudományi K0elöeya jogáaai aiukbalt aueinpoMlbél azintfti kaiároeett, ál-lá»l foglal at intékmény baboaalala ellen 1 holnapi máméban a kérdáeoel foglalkoata, a többi köal eMket mondja: Alt boata íel a javatlat indokaláaa. bogy a kiabirtokoeok állal iiatenált uiatáai aaaköeOk „nem nok-lak drágák v lenni. Hát aa idő, ai semmi ? BelakeHtina gjakmn 2—3 napba. S bér mily oloé ae oúaáv, a k\'ölitég gyakran annyiba kerUln^ mint mege aa ingatlaa, 90-80 irtot káaikéröl vaa gyakran mé. Eaérl menjenek a felek kilajegyaőliöa ? Igen, de hol iá vet á kOsjegjaö? A mikor mik- vaa rá, betekig, bén apókig, talán lehetetlen a hoasájutáa. Al okirat kOajegyeő-felvételének ken) tsere, annak legalább lenne materia\'it értéke; biafoaiiva lenne ee, bogy jogludóa ember táerketaii aa okiralat, • osael eleje véiutaék aok peroek. De aa alá-irá» putsin h\'tele»iirM legfeljebb a bamia okiratok falválelo elleo véd némileg ; nébáay bUrpeinek venné alajét, de eaak miatt es egé» ingatlan forgalmat revolumionálé ily me—oemené ujitáat beboani nem lobot indokolté. S ei ügyvédekre, kUlönöeen a vidéki Ogjv^dekra, ea aló»ágoa eaapéa lenne. Aa a parttal, a ki már ethelároeaa magát, be* ulaani a körjegysŐhOa, egyidejűleg elvágea-teri vele minden baját, a mije otak ven. A köejegyiő jogiaaáotoatá leaa, a perenklvQli prazit áimenne egéaaen aa ügyvedektől n köefegyaőkbőe, mint oa A utalna élő példája bieouyitjá. Ea lakot a köejrgyaők anyagi érdekében ki vénáin\'/ de aa Ogyvédi kar aayegi balyaatét aojló, aa Ogyvéd megélbe létének alapját elvonó annyi térvén) boaáei^ akiat nlán ea ae uj javea\'lt valéeágoe ve-esély ae flgyvédi karra aéeva. fia aemmi má, a kBejagyaŐi javaalat a taakataa ele-gedendó ok lenne erre, bogy aa ertaégbe Ogyvédi gyölét miniiamarább ömojöjjln. Irodalom át Mtkai tuvai aka k<ufóu»ii i7L-i> átaMpta-iiikitih rikui ra% köfi/Tk niiiianin Xtcr Kudnta ét Ctkkümjin. — ) ellök léik lér badapoati érdemei kiadónál megjelenő „Magyar nemaet eaaládl kön)vtáraa calmfl vállalatának 40. jffltelét mmly bea. Béré Böbner Sándor veit klilgy núeimter ét nagy követ ^Séta a világ köréi" mim! világbirö méret me1! majd mádm mivolt nyelvre le van ferdítve ée kitdée kiadást ér — keedédik. A munka 10-12 fűiéiben á 40 kr le jm leit. idkrekb pn gramm éa téjékoaáa ea alté fleet, melyei jijliSS^ n voaaikotéleg kOvatkeéák aitéei kényaiér bokmatat máay állal a káevlmll ^ . . . ..... . ., ^ ^. kösjagytöi jaraalai. AmáiriéL tadnkvő- kooytka^tdéauk mívmm áttekmMm leg 1810 m évek öleién Leik be ee intéa keklkleiaak - kerilékjáaek kelef eldekm méayt ee Anvapoég-flio ^IkUaénybl* mi- tnlálknté. Ugyeaaaan kiaéékrvamlban mml aimtarinm. JeleaOl kánoijdk á térvéoy, kogy \| jelent mag keleamt kellőnk, Arany talekkö^vi jogukat annéi, megvélteateiní vagy megaalatetai eneatai einkia aly ma-gáaokirat alapján, lehat, kUtyan a telek alá-iráaaí kkajsiyalilag b^eMilvé vannak. Alig begy Autairiábae aa i^tinrny életbe lépeti, ea tMtemealéoih llmmil igen ékmk \' gttéocté táatadt idla^ jAj kiekifnkeiek ée kUnlnit a paru-eiaégeély<a\|mag\'arbatte«étt láttak aa/ ikalllneiMMt (* a>k«aeredeiten remeealrá lak eUeae. Va>étégu« paremlmaa galmak Slítiek ki 1 Ips^ji 8 a kne- hkélia párt Igya* • ul\'^aoén; raaaiii mkiiÉ lÉitlki «éei em nmájmbik kegy eaáAal 1 Ilii kit k^ynm egyik Jltioi tuaaei éraaláiaak vlglegm helyié kíaééeáaak bala£k ét ayeleeadBl flneli Eg) -«g) ára \|0 kr. KIŐéaetkatai reá minden kSeynkeretkedéekee.lltiy Kaaiooéa Fieekel ffWpnH - Aa „OltnnAkér" mépiredtlmf teéáay folyóirat 2 d.k ftatl magjelent, amfp e JU\'j^M n>U<ákfl történeti regény Jty-létét képem. K fnlyéiral éra Imumklnl atk 2b kr. K \'Ötetáe* ára éuagytd>e A Apién I án al kr. iMéaéaaa IL ea. Mklila Váreey ■Bkályaak Jir^it mimM eredeti mfirée. t (110 e Í5t pismeei Mtaárt tar-kkm, msáyek i kast ftkáfoa » -agyar kart, a hosaáak ágig magamitiják ; többnyire »éleeá, ia m vakarnék, art hrisetaetaia ••k 4 pmia aalaaaaae, a alt ,kahai eyá i a papot reiáaaolj hen kSayv; aaért nekik aa aaa valé. föíooWa a többi atyai, kSlOaSeee a kántor. Tokajba kiAJié kiot kOv»t al, ba meg aaa ■nosai aaa eaakreooi byanaokal, Ára kái■■alva 1 \|n. G\|djtőcek ö>ra egy tiaotoirt-piláiy jár, Paiyá évi aeveaber há végén o sebé alét kikovtL Elfifixeléei páaaak kai-áiaálk. IflgJ. oki. 10 Troab B. éa táraa k tej vay omdájába Boegodeo. köZGUDlVKi. Pénzintézeteink jalealagi feladatiról. A nélkül, bogy az okokkal foglal-(átkoznánk, egyszerűen konstatáljak, bogy kereskedelmi ie gazdasági válság Isppaug az oratágban Még ki nem (Ari, de ki-tárbet, ba ideje korán nem rágjak el ltját. As ösletí ágak bármelyikére tekintsünk Is, mindenütt caak pangást látnak. GabaakereekedeJmünk, e legfdbb üzleti ágnak, s legaiomorobb viazenyok közt tengődik. Más érek ben ilyeskor már eladtak a termén földalegének nagy részét, — ma a magyar gabona mág tel-jeaen hiányzik s oemietkózi piacion. Az * árak nyomottak ugyap, de s külföld sem reflektál magyar árura, sem meri pás-\' vét ide küldeni, mig az árst át nem vette, sár pedig ily feltételek mellett kfilföldra nem kitbeték üzletek. Innen van, bogy s bsdspeiti gabona csarnok* batt legutóbb csak ptért gj Ülnek össze t tagak, bogy megbeszéljek a napi kérdő-■eket f a külföldi gabeatázsdákrél éikezé táviratok sem részesülnek annyi igye-lemben, mint egy távirat, valamelyik legujebb aieuzáeztéa párbaj eartrél. Hason léan kedvesétlen s liszUUlet helyzete, agy, hogy az első félév kleléglté asleUnesete abból as okból ii jé volt, kegy fedezhető leea a második deficzitje. As aláresdelt fajú lisztek vásároltatnak napi szükségletekre, de közép* ás finom-fsjuskra nem reflektálnak, jóllehet a malmok már aly árakoa kiaálják, melyeken ■tlbatlassl vsastestök kell, A kézmű-éraisJe! éa a többi brancbe is, mind kivétel nélkül a legkedvezőtlenebb viszonyokkal küzdenek, A bizalmatlanság férge rágódik kösgaidssági vlazeayaiskos: ki Isalmatlan a külföld, bisalmatlaaok a hasai kersskedék egymás irésyábna. Ennek következménye, bogy jobban szitáéit czégek is fizetési avarokba játnak, me-1 lyek gyakran bakásml végsődnek Hónapok óu ilyen s helyzet, a nálkll, bogy a javulás jelei mutatkoznának* lenek, ka még egy ideig igy tart, nem leket más következménye, mintegy kereskedetmf éa gssdaaági válság, mely aaosbes, ba bekövetkesketik ia, egyeseit-mind még kikerülhető A savért főleg / aa okozza, kagy kiélési ló péesviszoejok daczára, a pénzt agy a pénzintézetek, mint a megás limámltolók vissza tartják. A msgáa lesaámltolókbox sem lehet asavtak, tőkéletesee belátásnk éa tel-sséalktél függ, kiadják-e vagy visszatartják tőkéiket Nem tehetik azonban ezt pénzietésetek Mikor a kormány koe-rsesssiót ad egy réwénytártulat alapi-táaára, sem caak aaért tsasi, begy az alapltélat sgio-ajeteeégbea ée a réas-váayaaekct tékéjlk jól livddelmeslaiéeé> Aes jatasm, hanem törni ezt azért, mert <;\' reményű is hiszi, kogy a részvény tártai aegtdályetées áltál szolgálatot teás a káajfálétnek, reményit és hiszi, begy a rdeavásy tártelet saját érdekel kocskázta-tám oélkai. lámogstal fogja az ország gasdaeági. kereskedelmi és ipari érdekeit. Sajnálattal tapeastaltak, kegy elet-adatát, p legutóbb* idóben, mikor as •résig kasgesáesági forgalma valéeégea megpróbálta\'ásnék vall kitéve, s legke-v> sekk páaeáslámt fogta M. A mlat a kaMHd kimlmaUaaeá félt él megvonta a magyarmadgl eaigek kltekéi, mbána-ayemksls tetH esi s legtöbb magyar*-gg«gi piailsaisrt te. Velt-a errs álcpae 1 / ekek t - VeK eeJepee ek, begy a ktl-1 m básakmatlaokodjek ? Mieda^áje 10 a pÉnfaMsnek is tadják, kegy aam, a kaUTdi aem tartesik leteigefai. I ka neki sg) icuzik, megsdjj, vagy meg vos^ja a kitelt, még roma sávon aáa leket tóié venni. Hasonló eljárást ae<\|n-bsa a hasai pénzintéseieksek nem v^t szabad követalák. Eleó sorban\'ók lettek volaa hivatva, a mennyire erejüktói félik, eltenenlyozni azt a bejt, mit a kal-föid a hitel megvooáaa által okozott. Ez által szolgálatot tettek volna nz országnak ée önmaguknak ia, mert nsgtobb forgalmuk által návelték volna bevételeiket Ée ezt megtehették volaa kocskáaat nélkül. Valamennyi oé£ melyektói a külföld megvonta a hitelt, ép oly jó volt, mint agy év elélt, de-, miután \| a külföldet a szenzációs hírek egész öaö sével felharaagairosták, megijedt éa inkább lemondott üzleti elónyeiróL Ezt az alkalmat felhaazsálsi elmulasztották pénzintézeteink ás e mulasztással vádolhatok még ma ia. Ha pészintéseteisk szorongatott állapotba jutott kereskedelmünket ekkor támogatják ba kereakedóiak abjba a helyzetbe jutnak, bogy képeeek készpénzért is vásárolsi, ka máskép nem leket, ma ssár rég elmeit volaa a bizalmatlanság ayoma is. ma oem\'éreznék már egy lappangó válság kátrányalt és a pénzintézetek segédkesését, melyljjel nem egy czég mentetett volna meg.! a mellett, hogy bevételeiket jelentékenyt n emelték voina, a hazafias téayek kfijzé sorolták volaa. A legjobb alksiom tehát elmúlt, sajnos azonban, bogy a helyzet ma is oly kedvezőtlen, bogy s pénzintézetek még sokst tehetnek annak4 megyáltozts-tásárs Mág vas idő, sót kell, hogy szakítsanak eddigi nagymérvű tartózkodásukkal, mert feladatok és kötelességük segélyére síelni s zsákutezába került közgazdasági forgslomnak, ki kell sst segíteni önmagunknak, pénzintézeteinknek, mert s külföld bizslms cask akkor térbet vissza, ha látja, bogy ösmaguok iránti bizalmunk nem veszett el; filrp-ben ba mi Is folytai jok sz eddigi tar tóskodáat, Inába várunk jobb fordulatot a külföldön. Az ővstosság. külöoöaen pénzintézeteknél, egy szükséges jé; de ba ennek sz óvstoaságnsk niáes határa többet árthat s legnsgyobb könnyelmű ségsél és est tapasztsltsk s legközelebb lefolyt nspokbsu Is* óvstoak voltak i pénzintézetek s itörömhegyéig, mi áltál tönkretettek nem egy ezistencziát, növelték ss a nélkül Is, bár aisptslaaal ursl-kodó bizalmatlanságot éa s részvényeseket megíoastották jeléntékeny nyeremény tél. Ilyen óvutomágnál nsgyobb, köny-nyebb kennjelmC^ég már alig képzelhet6. Nem kívánjuk, hogy, mert a külföld megvonta a hitelt, pénzintézeteink már moat fűnek fánik leszámítoljanak, hanem kivásjsk azt. bogy számítolják le szokat s váltókat ma is, melyeket elfogsdtsk 3 hónsp előtt, mert értékük ma semmivel sem csekélyebb, mind három hónap előli. Hs est nem leesik éa ha általában nem történik val mi, bogy a jelenlegi helyzet megváltozzék, arra el kell készülve lennünk, bogy egy válaág meg fogja rázkódtatni gazdaaági viszonyainkat és bogy Ily megrázkódtatást el nem vM\' kellek, azt talán felesleges bebizonyítani. Azért komoly felssóllaláasnk a pénzintézetekhez; ók rendelkeznek az eszközökkel, melyek áltsl a megrázkódtatás kikerülhető. Smkitssssk ss eddigi szűz keblüséggel, mutassák meg, kogy Magyarorvtág pénzintézetei aem csak nyerészkedésre alakult vállalatok, banen hazafias intézmények is. melyek mindig elsé, ka az ország baján aegitesi kell I M P. i A legjobb burgonyamosó A takarmányozásnál is, de fó)e£ a szeszgyártásáéi felhasználni szokott anyagok közölt fóleg s burgonya az, meljy tintára mosandó, mielőtt gyári feldolgo-sás alá berftlae Különösen behatóbb tisalogstást kíván s burgonya ba ntbés ■aW\'® wlsjból származik, vagy pedig ka eaóe, sáros idóben szedett fel í talajból. Ezen mosása s bargoayá-nak arás Myásksa levó vis segélyevei agy asokott eszközöltetni, kagy a sároa burgonya a vis folyásivsl ellerj-kesó Irányban kasstik s igy a viz ereje dyasmiea masas le a sarat a burgonya gamóíról, Hegy a burgonya folyton ama tídsta viszel énaUeoék. ezelőtt Ukk njire as a n. moaódobokba helyezzük a bergnevát s • lécessel sért él keagvr-idoma iek forgatása áltál, valamiét a dnbbea lévé gaamkask egymásáéi vaü saHédám folytán tisztittstik mag á baqpaya. ; A légibb moaógép <k közül leginkább el vaa még terjedve á Ckamponsois-féle burfoayamoaó, mely bengeridoma, I bos«tukás dobból \'áll a visel lelt edény-1 \| bej^ forgatta tik. I \| [Ujabban többféle aj mosógépet álli-: lotus elő a német és angol gépgyároeok I a lldgkülöufélébb awkfsottel. Eaek le^iobbjépel az imént említett moeódu bok \|méllóatpttek soijéiszerabb szerkezet-I sek adtak helyet. \' fizen jobb gépek között kiemeldőnek taikmk első helyien az ; Eckeit H. f. \| által\| szerkesztett burgonyamósó gépet. E gépnél a horgonyának, mielőtt a mo-só-eijéuybe kerül — egy élekkel bíró pálmákkal körüLvett forgódobon kell át-menaie, a melybea többször gyorsan körttlforgattatik. Ezen forgatás következtékéi a.pálezák élei által a burgonya gumpkun levó durvább talajréazektól, portél megtisztíttatik i mintegy átszitálunk, tehát: a ttolajdonképesi moaáa elölt egy száraz tisztogatáaon megy kereaztgl. Ezen késsülék igen czélazeti s oU j csóvá teszi, egyszdíwi a munkát, mert j a mely gépnél ilyV^guÉülék hiányzik, oU \| mindenütt a burgonyát elébb egy tág lykéjt rostán át kell külön megttsz-\| togatni. IA pálaadobból a szárazon megtiaz-í titott gumók a szijtartólemezen levő j nyilasokon át vékooy adagokban a mo j sóedénybe gurulnak, hol keverő lemezek-\| kel jmgáralakban ellátod forgó tengely : segélyével s vízben forgatnak s midőn , megmosva, az edény alsó végére hordat I nak, honnét egy rácsos Ispáttsl kimeret \| sek ifia ss eievátoiba dobatván, helyükre \| szállíttatnak. A kezelés tekét igen egy- I szera; mert a Un kerék mozgásba bozá- \| tán jtivOl egyébb temd^nk sincs, mint burgonyával s dobot . folyton kellőleg almi. Ugy a* gép mosóedénye, valamint I snnss rostélya ia, mely aziazapot magán , áteiaszti, öntött vssból vaunak s igy! * 19 \'leu °ká bssználható. Egy másik igen jó bnrgonysmoaógép a Gkristopf L C. által Nyrfito készi-1 tett,; is mely egy elevatorrm hozalik i mozgásba s ugysnegen elevstor emeli I fel felé a burgonyát is A legújabb i légnigyohb tetszésben 1 r&zmOlt mégis azon mosógép, melyet I Leinkaas szc<kmzttU Ereibsrgban. Amíg ugj aaii a többi gépeknél a piszkos, iszapos fiz leeresztésére folyton fig}élnünk kell! I ezt maguuknsk kell kifirítenánk: addig a 1Leinbaas-féle gépnél as iszapoa viz kiöntéséi a gép önmags végezi. ! líaga a gép áll egy mosóedényból melyben a rugárslskbin keverókarókkal ellátott tengely egy nijkerék álul bo-isllk forgo mozgásbs. — A szijkerék ö&saje! van kötve egy kúpkerék utján egy] fogaskerékkel, ss iimét egy emel \'tyü s ennek végén egy kup idomú sze lap segél) ével képes az iazapos vizet ki-önteni. Mintán a szelep kúpos, ez okból s kerék csak minden Ötvenedik fordulász alkalmával képes alul a piszkos vizet kiönteni. A kiöntés ufAnj as; edény ismét msgától bezáródik. Ig#u fontos kérdéá, bogy hol éa miként\' lehet ezen gépeket leghelyesebben felállítani. Stanimér azt ajánlja, kan e gépeket oly kelyen kell felálli-tss\|, a hol a kihalló tiszta gamókat ne kelljen még nagyobb távolságra elhordani, legjobb tekét ugy állítani fal, kogy a megmooott burgonyádumók egyenesen a fozókazánba essenek. 8 felállításánál ezt lehetne ellenvetni, kogy igy a tisztázásra szükséges viy„ vsIzmiul s piszkos viz elviteléről kall gedmkodasnk, a mi felfelé hordva, nem csekély munkát okozna. ! Maerc!ier szerint a gépet miudig földszint kell felálHtahl, mert igy s Vis magitól odsfolybatik,\|a piszkos vis magától elfolyhstik a cSskís s megmosott burgónys felfelé emelésére leeod szük-•égük. A - mint Ismeretes, Kémetoraság minden nagyobb eaceagyáráben s k!sereket áltsl ajánlott jfelállitás vsn di-vslnsla.\| ff\' [; \' llsgától értetődik, hogy mindezen \'gépes baaerzéee magasabb áraknál fogva csskus gyárak i nagyobb hizlaldáktól fteal ki magát s a kis gazda, a meny-nyltten akár nyers, akár főtt burgonyával uvíbbs takarmányozsi, hasvnélkatja es 4(\|anf,rá Oksmponnois-féle gépet la, edt egyszertbb moaódeboi miadea kisebb gazda maga is állitkai igsra A haímIí menetrend. tajriaiag K riUn I ftaik \| li BróejM; -f.[ IS bjfUid ., .. I. 11 I tfci ,- sIis 1.mp UÍt> MM Hk It IOp ..«»! ll!ör»at>. IS é s p- Íjjll Sláa nk tiSii \'w\' ftijiíj s 111 tt p. s ó ss e- * » en«MW L: 1Í SSp. 8 á. 45 f. 4 n. Z i 10 6 38 p. 10 ó. M p.1 hI« S 1 4 4 IS p. 4 d 48 p. iar< 4 S á\'St p aa TCT- ntH •Mi hnr- reast voaat L te^T rr«a véaei un. NMl o) Pwi«t»i. 1.1 S i a]i« L tl 4. Feleié* Mark TáraoMrkawtl «p. Si. NOW 15 p 8 4. k fa. is i. it so p;\' ij\|«i 1 I <5. 19 p.. ryowi jiMtn.\' I • \' Wtf: VAKU A LAJOS, t Homán nőn Hir( etések: 302 b, tk.ithv 883. AE^TEEÉSI HIRDETMÉNY bogy Hinohl .tatónak Oeámár tást neovedő ée jár. iránti vf lendvai kir. jl Aa alaó llndvai kir. járáibiróság mint telekkönyvi hatóság kOahirré tessi, iaea pákai lakos vágrahaj-Pál ikiódi lakó* végrebaj. [ flleni MO irt Ifiké követeié* irehajtáii Ügyében ea alaó-íróság területén lévfi Iklód kSaaégbaa fakvl, aa iklódi 8. aa. íjkvben A L 1-6 aor Osásoár Pál aljjrrea nevében if\'ó ée aa adó alapjáa 498 fn 50 krra beosűlt ás Hireobl Miksa kAsedelm >* fisetfi vevfi állal 1878 lk évi február 16 <n 801 frton megvásárolt io-gatlaa rémért la árveráet 801 Írtban aaea-j nei megátlapiiijtt kikiáitáai alreodalte áe hogy a fanoebbl meg jelölt ingatlan aa 1883. \| évi November só 5 ik napján délelőtt 10 órakor lkfód k.isaégben a kBaaéfi biró hátánál mogtortiodé ayi\'váooe árveráeeo a ssegállenitott h kiáháeí áron sthsl is el adami mg. I Árremi sáodékosák tartoaaak ae iégatlaook beoaíráoak ICg-át T»gyi 80 írt 10 krt. kéeapéisboo, ve^r aa 1881; LX L c«. 42 9 ében jpliett árfolyammal asámitott ée aa 1881 ávijoovomber hó I éa 3333 wt a. halt ifatáft») miaiaateri raadalat 8 § áhaa kijelölt Óvadékkfpee ártákpapirbao a kiküldött kaaéhea lejönni, avagy aa 1881 LX t ca. 170 §-a éneimében a báaatpéusnek n biróaágoál elfiMgea elbélyeeáeáről kiálliiott B"""1\'—" " mer vényt átaaolgálutni. Leodváa, 1883 aep. hó 91 ik tbályaaerfl eli ÉTe t Alaó napján. Aa alsó-le thvi hatóság. 363.-1-1. Nynjtaank feezeta Bgerenesének 1 &4HKOOO márka JfetfjMm«eyt njojt keáv>á e»lW« aagy lOISenrOti uieiy » e»<«i ksraAojr Űjáebatiia és kistuiitfk eaa. \' Km ej Wrrvul !•\'•»»• »b!"M «U. ktn U«kiay Ma«e bfel;sa alatl 7 senetSrtsa 50.500 rnrnmmm aklla laimta alá keUfcedUak, kSitSa laUUoaii 800,000 ÍHajl tSa;«am«a) renkf eáif: 1 mr. á m. I aem. , ss. I saer. a. a I mr.4 ni 1 seSv. á. m.\' S nw. á. n. 3 Bear. L m, 4 avsr. á, m. 5 uver. a at. > nyer. á. m-1 afer. a m. SS ojer. a. m. SS aysr. L m. 106 aysr. á. ss. 858 ofer. i m-6 a jer. i. ia 515 afr. á. si. sooooj I0S6 syer. a. m. SOSasitt.OtO ajar a. m. SS.SOföain 19.403 ejarea SOJOOepmktat, 900. ISI ujomiim, h sí. ao. s w 100,000 99.000 W.OOOÍ 70.000, fiúm na 8000 8000 1500 1000 M0 ÍM Annk I. ÍM. A Kim aj»reméaTek ISall etaS fórban iOSO et kberwtian 157.000 Seasértttkaa. Al alak eaatálte fónjeteménj 50.000 a. Imi Sa lakaaMtk S-eJ 60.0C0. 3-ad 70.000. 4-ad 8QJÓS. 6-öd P0.600, 6-od 100.000. 7-ed aaatltf 100.000 tpec. 300 000. 800.000 mark. «tk , A ejiruamy buiaaok aaariat ki«aSal«eaa allapítiatik meg. A legkbxeletibi elei, ai illám ellal biito aiteU njereuiénjbusás már akSakar\' Sl-é« isköiöltetlk.é kerti: 1 egSBs enS. aaiai. éracaaISm. v.lfrtfiOb.e, 4. Ml . . \' „ S r 1 ,. 7S „ „ lacgjad „ „ 1 \'I, - SOkr.. i .VaUáonnji megbitáa as Seasaf íh\'lgaa S\|á4a i(j (MtaBtalfasy mellett aionnal áa ■ Irfnkfjakb goiiddal aasŰstUtaUk. niaáeaki iiiag.it,iu áltam ahuerévkl alátett eredeti »or»-jefjot\'kaprán tőlöuk katéhea. j-A áamadeMeekbas megklvántaUhivaUtw tert etetek díj aáUSI mellékel te toek. mludan ka> lka utan pedig fétaóliUi aélkSt kSIdjSk féaatee-vétaiaek a HiaUbe baaeai jígjiékat I Vállalatunknak ■iaSeaker kad>raett a ne rencse; áek inás tékiutéljréi umemlnj kSsfttW Uikfi es atai. ífinjereményaek SiteaSvée ftiatl TAO.UOO. IOOOOO, MO.OOO aa.aaa. SO,flOO stk fizettettek ki. " I At ily a legnilardabb alapon Bjagrö vát lalaláel, ettMelatkaUlaf mindeuÖtt blitaaaagtal k lefllléakrkb (éasiélelre ataaiitkalfaB kíretikmi) a Í0f#tí hetes miatt ia minden awfbiiaat minél elölili UÖEVetieiiftl alnlirott Unk-baihox inteani. Kaulniann & Simon. bank áa válté-lzlai Hsaburgbsn. betámtlam h elaSáa* mludeenririB átlaoikltvé.1 ejM, uecti Nnitijit a k6lcata»er«jrf}efcael U. iJ kOeaOoetOoket fejmve ki esaenoel iránionk eddig tanusitott biaalomárt, felkérjük as nj kiaoraoláanáli résivételre, — ffitörekvéatink esontol is oda báoynland mindenkor pontos ée aatlárd aaolgálat által tiaatelt érdekeltjeink teljes megelégedését kiérdemelni. Fentebbiek. 805 3-3 üdvei kir. járáebiróeág mint # < NABRACZRY LAJOS j kir. jbtró. "Hstragon-mustár bot oot csomagolásban Sdtfflikt Viktor ét fiai Ilr„ ^^ legjobb bellöldi márka • , Jj, \\ küée Ovegakkaa caimmel éa védjegygyei kapható minden bol baa ffceeeráe delioateera Kereakedéebeo. 261-9-96 Fiténsarves Dr. MÚLLER MIRACULO INJECTIÓJA ée lilámul venélj ée íijdsJom atíktl ryónritjik s bngycaó ■tadaa kifolyását, fekérioljrást aékiaj eap alatt in 1 irt 10 kr., péstáa 25 kml tSkk. Gyengeségiállapotok PnUaOék SfS takatetieealf, firSoHtf, (aa oeénia kSealfceaelejiI) Salai ét WSa HrSakaél garaeOe ai«Uti lartát tikcrrtl tjóeyittatoak SSOJO-IS Or. Műtér ftassrv viiá«Urü MraDsIeprarsarstiál áltsl. im S Ért 10 kr.. péstáa H kml t&kk Egyedat asak Rlax ItSasli, a»i.-fc>ar») lailkájétsa Brr»ta, V. Wiaatriasss 33 ks\|kat\|k. a ksvá Írásbeli aer«eSslésk Mnsoáft GUTJAHR és MÜLLER 186j38-Bö. . B;ÜDAP\'ESTEiK. Első liodspestí Trlenr, roHlnlemez éa gazdasági gépgyár a HfargiUtjkl kpoolébea, ajáolják saolid exerkeaefO áe javilott gyártmányokat miet; Trleorök gaada* I aAg aaSasSr a : I Jérpmp C rr cyépeá. w - [ tkMl rítták. rr^R^ iTaáorsese memoldá. fireesáaoáoék. Bm—jUh. "■I KAUmlegeaaégek DmUrnkmk. j, Jfa/om trsmváeafsrsá. Oaéoaa tfa ytó km-fink Koptatcgfatl. DmtoáiaseM §épít. í farét aá, Hetesásrii. ■alaao alkatif aaak: , Trwntmtitflk. étabnlA Baatalemseaek i CWptf^proéML LésHkrnpr tiltok. h\'epioiú limitek. Báipt^f (mesei 4fk. pgf" AiJHJi<inb klvámmira lagyaB\|éi kéraisalve. im. 87. szám. Nagy-Kanizsa, 1883. szerdán, oktober 31-énj. X. évfolyam. VM fftüp kkj« m. Itt « a u enni tatai kussksdéss lf\|« Imk Egéas évié I M Nl»f» á éi M^jfékti* 1 fft. ^jna lká iMMéNI MbtMI > leasieSri kirdeláentl 6 kr. Bátyegdii ll kr. Ai varáé* i egyéb ImiiUIm birdeliaé oyok »> kr. kélyegdíjon CelSi 100 máig \\ ki, miHI mtém máért % kr. ZALA MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ PÖL1T1KAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS ABGYES- TABTALMU LAP.\' a" 1 1 111 ■ m asnrkssstM Ma. Hova a Isf met . lesm ráeaét tlteiS kfalemények kstden áSk Bajaaaiana 4. eaám Bésmmitatlen\' Isoalek oeak iemert ke aakkU fogadtatnak sL Kéniralok vi eaaa nem kSléetaak. n v ilttSr: patitsera 10 kz. i » A Nsgy-Kan im^i városi szabadelvű kör, a Zalamegyei üg)édqgyl«t, a Nagy Kanizsai- és Délsalai takarékpénztárak, Banksgyssűlet és Kereskedelmi bauk hivatalos közlönye. uidiiLU snzvtui imui: ezssris ts ezeuBitov. A n egyegyUlés után. (V, V) A kiknek a mfy»i élet iráni még mai nnpság íi volt némi étsékok, n kik nnnek életrevalóságában még* biziak és raméltek, skik n köaéloti «iámra yokat babái! aem valami örvendeteseknek ismét lék is, ds azért kéteégWjtőknek nem talAl-uk: az uloleé gyillés hatása alatt bívony meglehetősen kiábrándultnk képselődéetkl\'ől s k Ölön ben i« pislogó lelkeedéelk ugynncsak fagypontra ssállt alá. As nmlitett közgyűlés látkatóvá u»tto, kogy ma már legfeljebb esak a válaestéel moagalmak képetek a megyei élet fi ént valami kevés érdeklődést kelteni, moet is oeak a »á-lasvláaok eJőceelátoaáeai gyakorollak némi «onsei0i, de as ön kormán y-sat egyék funotioi, a kösigasgatás nagy kérdései h ijótöféat szenvednek a ssátnbaveettdő faotorok kösöoyéa. Mintha a mngye gyűlés csak aaért leints, hogy egyea alkalmakkor agy-két eaéa ember egy inéinak jó napot mondjon, vagy egy mással öeesm Ölelkezzék; jövUnk-m-gy Unk, egy-lrat kézszorítás — sokszor győsünk j az után alig, hogy beasagolunk a gyűlés terembe, azzal a sietséggel, bogy a zsidók egyptomi futása semmi ab-boa, már aa első nap mint a vert had megyünk hazafelé. De kát nem te osoda, Váljon van-e valami vonzerő, moly n köz élet nyilvánulásai iránt való érdeklődést Mkelise; van-e valami doml aálé erő, aaiv, ész és etnelkedéaeel, mely a politikai kötelességek teljesi-•éeének doetrinfját a törvényhatóság fitMclMiaeriusnUal megkedveltess t ki állapotok megadják rá afe- J lanatayira ^magába szállva eein-leletet. Eszme ée világoenég hiány, I deeeij e\|mélkfdai sas arasznyi tér-ingadozás éa tnrvnélkülieég lépten- rŐl, mely az életből átvisz a kaiéiba, nyomon. \| aa ötjököe zajból aa örök aajtalan- És niiben rajlik a kiba. A rendben o, vagy as emberek ben ? Minda-keltében; mert a rendaser nevelte as embereket, és aa emberek járatták le a rendisért. De kiába jajgatunk. Mindaddig ai\| ks nem látjuk a birottségi tagok vagy ha jobban tetaaik a pártok organieua ée fegyelmezett szervezése szükségességét, mindaddig mig a gyülée termen kivül ie oda nem állitnnk egy főt, mely na utat mutatja, mely világító pont fog lenni, vons- és varázserővel, addig megyei életűnk nemcsak senved, nemcsak veest jelentőségben, hanem alkalmul szolgál, hogy oly existentíák nőjék ki magukat ángyokká és nyerjenek luleulyi, n kik nem rendelkeznek a felűlemelk^detteé* ée a lelki nagy-ság egyetlen feltéteményéyel sem Sránelmas e kép, mit kösélrtüak mulat , mintha csak-kihalt volna as emberekből sa őeainteség, a nyíltságot a títkolódsáe, as egyenra és bátor kűadelmet a kuliasrák mögötti inaaövrirovás váltotta fal. Ez nem tarthat soká, mert a farksa mosolygás meg téveestheti egy időre aa emberaket, de elóbbiitóbb előtűnnek a mögötte rejlő gondolatok. Oesolják saét lekét minél előbb ea a fátyol, e jusson as ignsség ismét napvilágra Halottak napján. A mindennapi élet sivár áldatlan mtejéről jól esik na embernek pil- eágba- Mementd mori 1 Baomorai emlékeztető; kogy n földön nylákgő milliónyi életbél miuden pillanatban százezereknek sl vágják n párkák a fonalát, s mi belőle itt marad, legtObbayire a földből alig kiemelkedő airdomb egy aa idők viharának kitett emlékkő vagy fadarab és a! mi a legbecsesebb -ss emlék, stely az emberek azivébea marad lön, s ez is a gyorsan, a ro-hamoean éld korban mily hamar mosódik al I Ha valamikor lehet oly magasa-toa emléknap foatoaságát, sslkséges ségét belátni, mint a gllalottsk napja", bisenyára oly korban lehet aat, mikor pisakos érdekek uodoritó hsrenát szemléli sa ember anyűzagő hiába sson\\juhos iM, s hal léhs, űres hssugséggsl hallgattatnak el benneteket, ngt as igasaágot kint a sírból hallhatjátok érthetőenfel hangzani. A sirból kél aa életi a sirból as igazság. A szomorúfűz, jmely lehajtja aaomoru lombjait amá Birnak fejfájára, melyét kegy ele tud megkoszorúztok, érthetően susog felétek. Örök igaaaégot mond \| a büszke porhüvelyről, mely Ura, Teremtője ellen lázad, a kioai sírról, mly egyenlővé tesz miadenkit, s midi hiúságról, mely kérledőleg hivjs ki a teremtés erőit, de a megfoghatatlan előtt eltörpül, ée minden földi dmeőaégről, mely aa örök élet mérlegének serpenyőjében felbillentetik tgyetleo jó aziv által, mely fölött egyedül sincs ereje, i Mennyi fény éa asj s temető máskor\' rideg egyhangú csendjében I Tehát nem pnezialt ki még a embnrrejltan, mely elfeledni látásik j kegyelet a szivekből^ Az emlékezet- s .mementó mórit", mely emlékes- nek vaa még vacáns, e vaa még tesee arra, kogy minden kiacs és aaiv, melyben msgrrsdpl az érzés gasdsgeág, minden földi rang és di- hérjs, mikor végig leáll rajta n ke- osőség, kogy a férfiú büszkesége, gyeletts viassaemlékiafs bánatos aa ifiu heved vágya és föllengnő re- sóhaja. A kegyelet lorréaa pedig a ményje abban s kicsi sirbsn ér. vé- szeretet, e a szereteti erőé érnés. get, melyet iévanként\' egyeser (hé nyét nem!) megkoszorúz a kegyeletes kés. Igazatok van J Menjetek ki, tóduljatok ki aa élők városéból n knloitak városiba 1 Azt as ijgssségot, melyet akal-márlelkű pnrtpmeg köeQl kiába vártok, hísa\'sl becsület kdlazine alatt aa önérdek rűt arcsa vigyorog; azt aa igazságot, melyet elepedtj Mket»k A kik kegyelettel áldostakeaa-pon az elhunytakért azon sarak éa milliók, kiket egy érselpm veretett ki a holtak városába, csak térnének viessa gazdagabbak városába, hogy ssAanék meg a sok rosSuj, hogy elülvén egyeser már a mss haragja, lenne ünnep a világon, a béke és egyetértés nép nisjgaeztoe ünnepe. Mementó mori ! Türelem rózsát terem (T.) Appoayi Albett gráf, Szilágyi Dezső ée s kis Palszky, asgjron elkeseredtek ama. kogy a horvát vita alatt tartott világreeéitö npioeléalk aem hallatszott meayorzzágbe, haeem nz alatt a eemret sz ó megvéi áltsl Tisza Kálmánnak fcflldté s ojzaImi szavazatot, a szegedi ki-tálvlálás alkalmával pedig s két Tisza nevét hangoztatta u égést ország. Hát kiaony keserű kenyér is lehet az oly aagy M<lakra aiézVe, mint Appenyi Albert gróf és kansortr-z, ha a nemzet az 6 miniszterségüket aem klvánje, s s kor-aáeypsdok nem\' omlsaak Össze szpicse-léseiktói, mint egykor Jerirbo falai a Jésase csoda trombitái tói. Mondom, nagyon keserű leket ez a kenyér ott, a kel aem igen nagy türelem mutatkozik a várakozásra. kanom kormány buktatást akarna erélletai akkar is, mikor ansmzet maga-taitásébél világssaa láthatják, kogy a nemzetnek as é kormányzásskboz ma még semmi kedve. Teláa holnap Icai, ez nem lehetetlenség, de kogy ma alacs sz bizonyos, miért tolakodnak kát, miért akarják a dolgot minden ároá erőltetni, mikor az nem megy. Megmondták a horvát vita slótt, hogy ók lógják megbássi a kötélózködéit, és megmosdjsk most, kogy 6k fogják megkésni s dnrcsáako-dáat, smiat a delegácziókkal szembes elkövetni k. Mint ss s msgát nagyra tat tó, kOveteló ember, akit mert nem ftltettek ss ebő beSyrs, haragjában aem eszik. És s helyén, hogy nsgrságát az által elismertetné, csak nevetségessé teszi msgát. Hát Kossuth Lsjes nsgy trónok, talan még Apposji grófnál ét Szilágyi Dessénél is nsgynbb, de síért s hss-gnlstot s tényekkel azembes Ő sem btraá ellenkező bsllámzásbs kosi. A szónoki tehetség batslmst fegier, ámde dösté k a t á s l csak síkor vsa, ks sz épület melyet megskar dönteni már s tények és események ksitáss alatt inog. Ekkor egy haltaimat{taszítás, a milyet egy-egy hstalmja atéssklat idézhet e>é, meg- t Jlír tircilji Srotsmann Ignáciemlékére, i \' Jé< tettél Myten, mietéi nem vérva eiweseéit, Kebledben neaiaa én lieeia Mn lak ne mi Otvendiél SrSmSw máméit, bajába* knmrgtél, R traki valii kSa, ka láwagaléere aenruU. Mindene volt eekrak jé^ged, eréé knvMakk lU a neesm kémrég leit korS veeated eke I IL Ham vala térrekeaed, ee esalád aem terta {fajénak; Mégée\'afw eaemkél knllt vala ér ed a kOay. \| CaAnrMég ssarvial pételismslédsdea teettért, t a mOvOseefnek eaékja ekeaSa émH iírJ Píré kered Mjén mért kelleti airha Uenállnei tmmft karát séisk béka macit ve eStvélft.. átááe van éhed, kéklmlg migiiitalsii. iikáée e békesség én keaáJka késért - é Halottak Mtéje. fmplemba járó tSbk ksrfl, mint taveeaksr ée aynmate. A fehérre meaeelt elsemay templom kareea temyák a megkeadal ee eeáet Oeengéafl kis karangj néhány máeedpertnl e aa 9Sreg harang" asé\'y seava ie ségni ksed t e kettO kaagja Searalved és betölti a ssSk vslgyet Borsa Oasl este vaa. A MvOe november1 énéi tleien lOtyOl, mikor vágiatva végig a hegyes báetaték Mett. A tOpert nteaák iaearait képenO akáasnk eár-galé lombjait meg ■egréeee egy egy knlal-lélrskem, as elhervadt levelek talmiknak e Iáidra, A keeksny eklaknk, melyeknek Uee<ára nenveH Oveg-t&blairil derOlt nappal vakitéaa tflkrOmk vieeea a fénye* napaagár, maat il\'éSen pia-Ingnek a néptelen ntesákra, egjidöl e fala enétí kareima psmkne akinkein ISr élé gyertyeAny t mart ott mér déltől fsgva maleieeik náfcáay hetyke legény, angy kan gen kkkálvn a ftetOe eaigányokra, ka snek-nak egyike má<ika ÜlknwSéas jétvik, mi a kks keeaeri Magne kS0M pOMn %llit kés Mn épan A keg} vnáéá kd^ne kifl\|i tmesa, ea ig\|mnrS kelyeág bésai laké* tekesOsaá-gdee eattaank, a fesée aépsO\|S jésan, gondba a teU torkakat, Máaem kersamkree terekre-annlé IMjétsi Kmjsngniáenk kiksilefeeík a aésse eetéka A tsrrsykaa pedig fclytan konganak a ke rang sk, mart hatattak eeléje van. \' \' LS _ n a A We Otsskl határán, nékány dSM mésiks s ts nplsmiil vsa bely msrirvs a egyébker klsisisilm itégsmág arne el, a eOri t Oslil méllissfi^ii kesantá s lein \| Dn\|— mS ésnekt «a syssgsl eSj^g ágaik sí. A begy apn»edeti airok ra lebsgé nfeaek áe fOalBlO- gynftyMoekák helyeavék , a airem lékekefe pedig !a kvjgyélet aa Oee atéeé virégaíWI a sflIdjébSi font i(\|mft keaae-rakat; A issjstO kSsepén durván faragott ssegaa keveee( áll, melynek bádogból kéaafllt ICrieatáaát oldjilt éri a anátreknae, e mia\'t, a kakeaie lelkokket vajmia»egféiemlii8nyiknr-gás kSaStl Mg aa A kegyelet adóját el hanytrjik náat Isrevék ne éj kablmls\'e elélt egyméantée távseaek a airkeribél; na spré méeak i gyertyák lángjai féaabnn ki-Ifémkei kintija aaokal n divilt mél, keaaernk neeakea daeeelaak nanak erejével* Ekkor jt lemetC vnsráeeee kapnjá-aa^ káenOkét egy aü alak lépi é. Veautnlt, lagednsé léptekkél, gOrnyedt tartáseil indul k lema<l keleti árka felé, mslysti lánnm sarény válamt al a eirkert ksleO ítémsiltl Ae Oeni derek mér minden leirelétN megjoaJtottik a hsriláit, ns ekiekeri seél reksmsk pekg vékony ágait knmálták Osssm r Ja (gy a nmkadéeé alak kéanyen nyit ssegésmk enea karese\'Sl nlat. Mikor aa ksidki j#, afllnnaira meg áll, kegy lájéktsánem magét an éj slátékéa As érek aSppedWer; ae eMeO lapok ee«I riásmltik: mélyre elijednek kát aa ép ránéee Iáiéi, after egy Mig éssre-veheti [hant Mé WsrkáL K kenj ely ala-eseey, hagy Omftm laljeeen tájékéselt seem vsisfl \|m éaSrn kivált aséef, njnel aridln karam astémág karit áilAHntlmi Itplet a vMékrii e ttifl alak tekét aeméesk kitfiafi ssemsssi ItsSmlelfae tájékeaetteéggal ie Ur Míker eléri s kitel fel aélklli imatet, aa k^gea kmnl kj arva: mikOebek kaaeyei " lijl ^slamm mj^kju^11 isibw, Egykor ,az;p tm anks vak, senet elfonnyadt vén leány, kjben I a \'lélek már eaakis Ul«i jár : ee egyker (géts> égt6l dna sadé gjleyaea sree, eH\|srvajll leké He, as egykor kai ma alak kkaámdt, meggörnyedt: aa egyker ragyogó esenték, mélyen HrkUee aak Öregeikben, lény Ok telmaen megitrt: aa agyker bájo* ha ja doni a siralom rétek in-teni. 8ét SttBeele ie kátrányáre a\'akelt ét; régente, ka nem ie drégá köáiöiök, da liaata cinoi jélaléej rnkák födjék kerekded tagjait ma pMkne rongyok teealáeyai légnek le kiaszott \'ealérH, melyrk livoji dl eem vádik meg n sseraíioséUent aa Osai eelk károe nedveeeégétH, a a eevé»ibHri aaeéek der meeató l.idrgfiM. Lábaiul mér rég Inmaka deaett ea etéeá pár OMttpa, moet ■mlitreSl tspeerák erek e tegym Uratl eeelytlt kivO-iQilda ki MHy rejtélyt esSatályeSit e nrahnae nO alak \|\| j BiaenyJ aa Igaa saomern történeti Bigén tOrlént; knm évtsel saelOU. Akkor sség a jkia faln tegmekb, I^SseipiHill leánya vnlt tassael Anna. a ki mán nem-mink e kelyeág velmsenpyi tamás legénye Itat, hanem a mamseéd talvnkkél b a leg éélam\|ekkek 1 Akikkel e igények kéeSl pedig a eeta testi dlsjlk Úmlhas kieséssoetebéa kánt, nask meg essem kstindahik a mindenki iránt srvee Injnden atls- Begy eeOSSgtéré legény la BeaméPéSm msatáa Ssesnsé Anna kSrSl legymkedatt, en kmg a plékáam amak eem tánt fel, aat Stégek a Ujak aagy na tee mémeleanek találták. Iliemá Péler valékae darák aajdas legény v4l\|i és ta\'teM rajta egy esallér fijs, a ki zéélél anytaál éren eáiV 04Aa Mk kM nyattékk la» nem keséOi iMg n hmim UUrkas ee* % éu ktam iieüai eaSS aeos k I liédiiolia meg Asaa aurát, I Isti a eeép leány msreiéjs. Halottak eaiéfe volt, ds akksr asm kon mitotia el a kedélyakai oly maaya idO-\' járáe mini ma: talp, holdvilágos sete fa-\| kosta e anelie a fbldieaiteit eirkert jé be-nyemáeái, a eayka jaaellé jálanetl a még aOld ék érnek dna lomborelával. De a falavégi i kwermábee akkor ie sly sivár jelenelek folyiak la, míiiéket; ma léikaiaak: akkar ie ] senfblva volt as kerjaegaté \'ármáa keimé I legényekkel, ekkor: ia nsgy raltegéeek ktaSt\' j mrneaegmk a oeigáey lepee nyomorult pntrv j jaibél eléknlll barna aanémek. Hoeeiá I Páléi ie en aak, étt dakajkeéett karnak: már egéas earag kiliitetl koro* pelemk áttett elélte a éeeekaamtalee: virágos, aeijsj kedvvel o^alngaiett perSamekai á entaányoknak. Tard arvg a mint eeak bírod, kiáltotta a vén enimkalmsewA, aem kéned mag. Út a km Igyál j itt egy mmék banké, tedd asekra, annyi a karem, ksgy keéeéakMaSkal-nálak, annyi e bankéin, kogy keMessstaat-nélek; ás leli petesskokkal tn\'Sssi a kert a anját és a mii kitmn lorkáka, ée Iri^ morékkal eaérta aa egy Immlsmkit aemg^-ny oknak. jCkker kiayiH m ejté ée kr lépett sasa Osífra lmH. tsM levelekkel ée pirne virágokkal kikéiMt mSrét ujaikén IMvMka vetve viselte; pSego kelepje sssdé bSmkéa leSgO dai atoll vet (Ssve; vOtOs mellényének péiykéi ragyogtak <a lisstsségtát, ajmkuaáll pedig e^karelykpi megperdlk e tasym mrkaniya Btaskén és kevéekfcé netté réteg lépett ee taéke HaoSaa^gmAOsn UnseeM) tjgyeS elrkfta ] j^^P Imeaal II sSaimm a keamM^t • asm M _a^sSi oda akol V adhatja a kegyelem lökést, ámde szilárdan tíii bástyatornyot élén at\| a leg-srflbh vihar ereje ia megtérik Ilyen sailárdin álló vér pedig ma a Ilma kormány, a s mig Tusa Kálmán akarja, a mig erejét betegség meg aem téri, iljea ia len es rnitdee kör elmén? ek kOat még •ekéig, ha eaak: éa aal mér eem egy-mer aseedtik : nagyobb fény o üstökös aem mataUoxik a láthatáron, melynek fénye aa é Ma) ét elveaai De ma még nem ma-tatkaaik ily se. Apponyi gróf jeles szónok, tanait férfi, később tatán komolyabb ia lesz, de ma még aem az as erő, mely egy Tisza Kálmánnal mérkózbetik. Beszédének hatása egészén más, mint s, Tiaza Kálmán beszédének hatáss. Az Apponyi beszédén végig ómiik a fiatal hév, ss önbizalom, mely kissé aa elbizakodottságba megy át, a vérmes reméay éa aokat akarás, mely azonban e közmondáson ,«okat alkar a szarka", — ^megtörik. — Tsd gyújtani, lelkesíteni, biztatni,ámde msggyósni nem tod, holott Tisza Kálmán éppen ezen a téren virtsos i egy kormány fér fira uésve ez as alap. Majd ha Apponyi, elmondott tslsjdonsiból többet vsssit, a itass meggy ózó tslpjdooából pedig tób> bet nyer, — s mihez még idó és ta-pssztslás szükséges, — hát bogy s mértéket megfog ja ütni, az kiketó, de már skkor nem is fistsi ember less Tiaza Kálmán. Ami pedig Szilágyi Dezsőt illeti? Ebez, bogy jó kormány férfi legyen vs-labs, éppenséggel ninca bizalmunk. Bor-assztu mk beszéddel jár; s tapasztalás pedig azt bizonyltja bogy s nagyon mk beszéddel járó embernek nem msrsd ideje a tevékenységre. 8 így, a»- ki Tisaávsl mérkőzhetnék, elysn nincs. Addig pedig, akár mennek be a delegáczióba, akár aem, kát bogy a rigó nett nekik fogfltyölui, arról meglehetnek gy őződ re. A delegacziókból. A magyar delegéczio hadügyi sl-bizottságának okt. 27 én tartott ülésében hozott határozatai közöl eaak az bir általánosabb a kiváló érdekkel, mely a katonai aksdemis felállítására vonatko-aik. Bemutatta a ksdügyminiater ss erre vonatkozó kimutatáat, mely azerint a bécsújhelyi katonai akadémiában 46, a műszaki katonai akadémiában pedig 41 Qres hely van, daczára annak, bogy va-lamennyi pályázót felvételi vizsgára hívták be. A a albizottság egyelőre a kimutatást tsdomáasl revén, a határozatot jövőre is fentsrtja, vagy is jövőben ishs-sonlo kimutatásokat kíván. A magyar nyelv tssitáaa tárgyában benyújtott rész-letee kimutatások tanácskozás alá bo-esáttstvás, azok tudomásul vétettek. A kimutatások alakjára nézve jóvá évet Illetőleg némely kívánságok fejezteitek ki As előadó ama kérdésére, bogy s hadapród • iskolák felvételi azsbályzit egy silóvá teszik-e i kstonsi slrsállako-Iák felvételi mébályáiwl, s.,hsdögjml-sitttsr azt a felvilágosítást adjs, hogy a mennyire lehetséges s hsdspródiskolábsn is figyelembe vétetnek mindsiok, s kik s németnyelv ben nem, rngy nagyon1 kévéséé jártasok, sót A honvédeknek ssáut ksdspródok a felsóbb osztályokban az egyes tantárgyakat, kolöaössn s essbály-zatokat magyarul tanulják, telje* egyen lóséget azonban s "két intézet között nem leket létesíteni^ mert s reáliskoláitbsn még gyermekek vétetnek fOl, s hadep ródiakolákhan azonban már idősebb fistsi emberek. Ezzel kapcsolatban tárgyalta az albizottság s fizetéses helyek szsporitáss iránti hstároutrs adott válsszt, mely vAlsas szerint s katonai, neroló- éa kép-sóintésetekben s fizetéses helyek ssapo-ritáaa egy katonai slreáliskols létesitó,-sótól függ. A két katonai akadémia fizetéses helyeire Skouban egy éta Ián kevés , jelölt pályázik. Élénk vita után, melyben Hegedűs Sándor, Szalsy Ödön, Szilágyi Virgil, Ivánka Imre, Bndnyánazky József b. éa as előadó vettek részt, éa melyben hangsúlyozták annak asOkségeaaégét, bogy s kstonsi felsőbb skadémiákban s fizetéses helyek ie való felvétel lehetőleg megkönnyítessék, az slbizottaég abban állapodott meg, bogy sst sz óhajtást ezentúl ra ia fentsrtja és kifsjesi egyúttal kívánságát,\' bogy as ily fizetéses helyekre vosstkozó pályázat minél elteijédetteb-ben hirdettessék ki, igy remélvén njeg-vál\'oztatni s hsdügyminUsteriom áltsl adott felvilágosításokból kitűnő ama körülményt. bogy ezekben szsksdetniákban s fizetéses helyekre egyétalában igen kevesen pályásnak, ugy bogy s mjuItS évi összes 27 jelentkező közül fizetések helyre csupán öten pályáztak. A rendes hadügyi szükséglet tárgyalása közben Rakovszky latrán elóédó általánosságban vázoljs s hadügyí költség vetéat és aggályának sdván kifejezést az iránt, bogy a moat mutatkozó 632,173 frtny i többlet s legközelebbi években okvetlenül ismét növskedni fog, vázolván szon egyea tételeket, melyeknél s meg takarítások tsrtőmk nem lesznek és azokat, melyek fejlesztéae ujabb áldozatokat fog igéoyelni. Kéri a minisztert, hegy legalább áltslánoaságbsn jelezze, bogy s legközelebbi jövÓben milyen emelkedés várható s költségvetésben. Prileszky Tádé kiviált a 16 czimre fektet anlyt, melynél az épületek fentai -tási költségei czimén folyvást igen nagy kiadások igényeltelnek. Éber Nándor csatlakozván sz előadó nézetéhez, különösen két kérdést vet föl, és pedig s 14-ik tüzérezred felállítátt ssflüségesaégének és z lpvas hadosztály psrsneanokaágok kinevezéaének kérdését Ivánka Imre ntsl a törvények amaz intézkedéseire, s\' melyek s növekedést szükségessé éa elkerülhetetlenné teázik. Bylsidt Reldt gr. kórós ItadOgj mi niaator A fölvetett kérdésekre i körit jkesó választ sdjs: A mn való örömét jelenti Ifi, hogy a fej vetett kérdések kÓ vsuestében alkalma nyílik aok téres né Minek kellő értékére uló\'ridokálá^ári jA rendes költségvetés nóvíkssik ugyan deí s rendkívüli költségvetés éa s mfig szállott tsrlományokban elhelyezett^ cm patok költségvetése bőven ellensúlyozza Sst Egy hldseregnél egyáltalában nem jenét oormal-budgetról szó, mert snnsk fejlődése, sz ujsbb találmányok mindig ojabb ós ujabb ssükségleteket tüntetünk ótól Magában az állománybsn 1869. óts változás nem törtéit A most Igényelt ősségek nem függenek össze, — miit azt tévesen híresztelik — s lisdseieg ujjásmjéséaével; ezzel esnpán s vssuti éa táviriUsstiesredisámárs megszerzendő gjskortotér van összefüggésben, i mely összeg Ikonban szintén a rendkívüli kl-adások közt szerepel. A tüzérséget illetőleg kijelenti, bogy snnsk isvitáss és fej tesztén igen kivánstos ugysn, de egy 14ik tüzérezred felállítása sommiképen sem függ Össze a tizenöt bsdtest szerveseiével. A tüzérség fejlesztése és éta lábén snnsk szsporitáss sokksl nsgyobb feladat és törvényhozási intézkedésekkel la Óssseflgg, ugy bogy arról most, egy előre s közql jövőben azé nem lehet dilegátiitm sst s hitt kapis, bogy i király jsgnspi cercle" slstt i horvát dsligd\'if\'9 llétt Így ayilsikoaott t ,Ki-irétiom éa remélem, bogy/ s tórvéiyes állapotok Horvátországban legközelebb ismét himiállttbstók lesznek." Politikai hirek A tábornagyi tamVcs. Bécsben már öiz«ült, hogy á hadsereg szervezi lét megbeszélje s legfelsőbb helyen ja-vaaiatokit tegyen A tanácskozásban ss Összes hadosztály psrancanokok récztvesz-sek 8 csak szok msrsdnsk távol, a kiket a szolgálat érdekei viseztsrtsnik. • A tanácskozás tárgyai természetesen e0e-lóre titokban marsdnsk, de snnyi bizonyos, bogy s mozgósítási terv meg ja vitába és s tüzérség kérdése is föl vsn véve s tsnácakosás keretébe. Ez utóbbi más különösen égetóvé vált. Hírlik, bogy s mostani tulságossn nsgy tüzérségi ezredek megoeztásárs Is kilátás vsn. A hadügyi budget rendes növekedése. A delegáczlók elé terjesztett -közés költségvetés 1868. már s tizenhetedik. A megelőző budgetben a ten-des hsdi költségvetés 1868-tól 1975 ig 69.9 millióról 88 1 millióra növekedett. A következő két évben 86-2 miHlórz csökkent a azóta folyton növekedett 98 08 millió forintig. A növekedés 1868-tól kezdve tehát — eltekintve s rendes ki-adásoktól teljes 24 millió forintra rug. ügjsnezeii idó slstt s közös budget s msgs egészében, beleértve természetesen a hadügyet is, 26 millió emelkedést mutat. ! Zágráb, okt, 26. (A P. H. eredeti I távirata) Az A gr. Zeitung egy honét Kojstanllntyoly, oá. 2b. Miután s Imlsrs Alexandriában újra kitört, •Irendsllétitt, hogy mind smsz egészség-ftgyi intésaoáéatk ujolig ilkitmsztisas-bak, moljpkj a ragály elaó fellépése sikálmávkl [léptettek életbe. . Pária okt. 25. A „Qsulois" je lenti, bpgk i Tolstoj, Popedonoaceff és Kstkoff a pzár sürgős rendeletére slkot-mány javaslatot dolgoztak ki. Párls okt. 25- Arrs sz osotre, bogy i i ad i kálisok nem nyújtják be i képviselőház eléli berezegik kiutssitásárs vo-listkozó javaslatot, Oinse d\' Ornano, as iamet t boi.ápartuu fogja azt megtenni. As Orlesn^ok kiutasításéi azon sz sls-pon fogjs jsvssolni, bogy mindazok s trónkflveteliik, kik s nemzet feuhstóaá-gát nem laiLsrik el, kiataaitaadók J erorae Kapoleou bi\'iczeg, akiuek Cnnso leghívebb kővetője, nem kételkedik i fölött bogy ót ii KMtssitják. Párisi akt 25. A köztársasági lapok {áltálén oacyOn megbetránykosra lieazél nek a kbbiái sárga kiönyrról. A Republi iqne Franmiile Khina kívánságait szem teleneknejt nevezi és sst mondjs, hogy i kbinii kormány komédiát üz. A Tempe kzerint i kninsi előterjesztés ficzkóssg & követelj, hogy Tooklngban azonnal erélyesen; vigyék keresztül i bsdmüvsile-,leket. I RggOlsi okt. 29. A Boszniában és HercMgévfnábsn történt iázaddf kísérleteknek olájét vették. Kovacsevim Tóján Caspets ííejvesinye és TrnOviczi környékén tartózkodik, bizonyom Fortics vezetése alatt.j Rovacaevicaymaga elvonult montenegrói teiületre, Podgoriesába. A Kosto Ferjs csapata ia a montenegrói hstárrs bnlódott meg Focas környékén. Ez a két tjmpat s maga 70 80- fónyl legénységével aksrjs most s határon levő Osztrák-maaysr csapatokat nyugtalsnitsni, •élelmezési áséllitmányokst stb. elfogul. A felkelők hirdetik, bogy sz összes Iskősség, kivált Novibszr népessége iránt kíméletesen fognsk eljárni. Berlin, okt 26. Vsrsóból érkezett jeleutések szerint as ottsni cséri Máris intézetben, hol tudvslevóleg nem régen klleucz datál hajadont, a legelőkelőbb orosz hívat ilnok családok leányait és Igy tanítóiét nihilista üzelmek miatt elfogul, most titkos nihilista nyomdát födöstek föl. E nyomdából kerül ki a Proletár ia ásimfl folyóirat. A házkutatás után njélag két tanítónőt fogtak el. BéCS, pkt 26. A W. Alig. Ztg-nsk Bndsnetről - megbízható forrásból jelentik, bogy s msgysr kormány éa s bot Tát btzslmi férfiak közt folyt, ss nj tik, As i hó végén lesedé értekezletei kiriülosii fogják késsé,tennimij káa ét aj kortít miniaziir savét. As ide ve-nstkrísó legfelsőbb kézirat a jő ró hónsp •lijén Jog kéné tétetii, A báni ét mjffjszterí mé>tótégft eddig kombinédióba hozott nevek közt nlnctonek sz fgadaJr. Az «roa íábornok-míníszterel bukAm Oroszország és BtlgArí/i kést minden (Agsdás ét ssópitgetéa dsoárs fenforgott viszály ss otóbbi két nsp slstt tstetoespn élmbsdstt Sándor fejHtkm i ezári üdomfslsnaágri, melylyel az ó kiszemelt hsdügyminiszterét és ádjstás-sát ss d tudtg és birs oélkúl egyszerűm hazarendr\'ltók, szzsl felelt, hogy kíséretéből minden orosz tinit ittlét » hadseregóból minden orosz imitt sl bocsátott, ss Oroszomágbsn leró bolgár tiszteket hszahiratts, Ródiger htáégjmf\'oiszreri helyettest pedig ss orsségbó! kiparancsolta. \'A pétervári idvir valószínűleg okulni fog s Tejedelem ez erélyes tetteiből, mert síig bihetó, bogy e miatt cssss belli ürügyével merne Europs elé állsni, j s i emélbetőleg kíméletesebben fogjs msgát ezentúl viselni s jog szerint tóli teljesen független fejedelemség Iránt. » C^ng msrquis khinsi kővef, ki bárom nspig tsrtóskodott Párisbso, iámét viasmtért Londonba. Hir szerint felbe-isámázást vár kormányától arra, hogy I Cnálletuol-Lakour frsnezia külügymi- I niazternek egy emlékiratot sdhssson át, I a mely ben Khíns először tiltikozik for-msáserüeo s frsncziáknsk Bsknin elleni I azándékelt tánfadám ellen. Kblns hirst-kozik ss Ansmnsk engedett sms jogra, hogy z. Vörös folyó baloldalán Tónk ingnák s császársággal határos tsrtoqánysi fölött rendőri lelügyrletet \'gyakorolhas som Ez okból 5000 főnyi khínai hadtest áll Baknln környékén a egy másik 10,000 fónyi hadtest Jfinnán határán Cseng marqnia as emlékirstbsn szólni fng Ghkllemel-Lsconr fejtegetéséről a be fogja bizonyitsni, hogy sz sem nem ki meritó, sem nem slspos. Teljesen ball gstásssl mellőz két sürgönyt, mely Khíns és Frsncsisorsság közt fenforgő ügyre i forc«z világot vet. vEgyetértés" Kfinyvismertetés. A zaídók — aa omlrák-magyer monarchiában. — bánt illető poorparlek eredményre veset- FOnti mim a\'att jelent meg Teeeheaben éi Bémben Proohemka kUdáaában Wolf Ger-aaonlól egy néprejei mű, melyet kOcérdekm-aégénél fogra rövid vonásokban ismertetni aeándákoeom. A kiadó eeég sorra vesai monarchiánk néptOraaeit. Eddig magjelent 10 kötet. Szólnak a magyarokról, németekről, északi lelátókról, oláhokról, hátra vannak még a délsalávok villerai lovag Stepknaovíc ée e torok írójának tolláréi, e e oaeberaaági németek náprajaa, mely kötettel a aéprajai müvek oyoluaa teljes less. aa att borozók kéaatéggel •soritoltak ott kelyet neki. Ae aaatal(ársaaág\|tObb tagi a saiveaea kíaá\'ta mag a déícseg legényt borral; de aa megkOaeflete tárni jóakaratát és nem tagadta el as italt, hanem vidor hengon rendelt magának egy ioosét a ham kraj-enérsebél. Jer Ide pajtáa! szólította meg ea érkezettet Jleasva Páter — vaa itt bor elég; jltf e oaigáayokoak ta, jat neked ie, m^g a aaaaajaa Ilidnek ia — kar»ogta a rétség le-géay, mi ktebait kibivólag OntOUe ki két pelamk tartalmát a Mdre. Jer ide, s igyál velem Berti I fVjeste be leién akarata elle-eára sértő megliiváaát es Orvg bíró alánéit fia. Nam kell aekem a máe bora, válásáéivá Berti — ibetom a magam borét is, van miből megfizetnem futja beesOletea napi ^eveaétemWl I De aaért igyál ae éo boromból, erf-aaakeakaéett Péter. Mem iaeem, egyébiránt kOmOolm aai-fatsigaéet — válamelt ndviarasaa a meg-eaéttmas, De keit iaaed — rívalt Bertire a rá eaag keü innod a aeép Aaae egész-eágéra. I Bag^d el asll — vetette kSake aláey kadveaa. iát mág e asép Aaaa agimaágin sem Uaaif i Taiáa ktasay limivaiaianh agy-eaéaaai \| kUnkeésH a káré kgáay Aa. Mm* — véiameit iagartüee a kikl eali Páaer t laeiwtir. aa haeasd ke e le- De lm eakam égy tatssih - adu kl táeé, éaaoea véimeol Fáim. Aatrt b. Taián kiaéeai ra^ad a áaáp May It Hallgass — kiáltotta felindulva Berti Ne vedd e lény nevét ajkadra: mert nagy ea magbánod, fenyegette vedal Berti a bíró fiát, mi kOzben fokom után nyúlt. A tObbi legény esitilani keedet\'e a pörlekedőket: csakhogy ea ajabb tflz volt Péter kötekedő kedvára. BiaOny kiadott rejted 8semaé Anna, mart nem akarva egéasaégére inni, — folytatta sárló iagerkedáaeit Páter. Éa ha Agy volna is, kinek mikOae ab\' l hós, — felelte Onérzeteeen a sértegetett — Egyébiránt bekapott emberrel minek pOrie- j kedem — fejezte be nyugodten Berti. E asó sxeget OtOtt Péter fejébe; Hm-saaakarte tekét vágai, aaért kiliivélag lépett Berti elé: e igy saolt: Bekapott emberrel f I talán ta vagy tá-szeg, aaért dOhOekOdŐl. Szemző Anna sl* I mondta neked a „fel ia kl, le ie utat,* azért teperaékalen. Nem hiszitek? kareogta a borozók falé fordulva — ima, itt vaa bizonysága a gylrla ujjamon. Náaaétak, arra tlale fal Seemaő Aaaa a piroa kalaria gySrOjét áa dicsekedve, sőt kárörvendve melegaUa a kivánmieknak gylrtts ujját. Mi ae f kiákotla Barti — a kii, mmt vipera esipée talált a diesekváe. üatudsa, dSrgett areeákél kikelve — e egy batelssaa •aSkéaael Péter elé agraU. 1 Reas haaadem — vág viaase Péter. 4-iéaá ajjamaa tmgatam niwla kalésia gySrS\|ét Berti mahaasa aimáélH, amlker Iáim, hegy agyken végytérea igeaal meaéelt X vératiea esst baeayé kaléea étjatai, tarkái tolta a keaerv, e igy negy erőlködésébe ke rlllfia mig e két szét el bírta fakad tea dadogni: \| Miért adu? \| Miért ? . . . . kailaUa magát Péler — Miért ? 1 ismételte 6, azon vOrOa aelyemken-dőérj, melyet a gerenoti váaáran vettem seá-isára — a egy eeékomért, fejezte be kikivé tekintettel a gazdag legény, mi kOaben negyet oaatiintQit nyelvével. j A boldogulna Berti aaétlannl hallgatta Páter dicsekvő szavait, kidOllő, vérbeforgó saemli, lüktető halánték erei, hallámeó meUe, lihegi lélekseU aaonban óriási lelkitueát fe-jeatez ki, Péter gányoe tekintettel mérte végig egykori győztm vetélytársát s azután kihiaélag nyújtotta kanét feléje, mikOabeo ingerkedve mondta: Nézd meg jobban e kaláris gyOrflt, ha nem akarod elhinni, bogy aa Szemző Aanaá áj szeretőmé volt ÍÉzen ujább kihívás fékveaztetté, hábo-rodoUá tette a boldogtalan Bertit, hetalma-aat markolt réafokáaáaek e ryelén, nagyot sahiake\'t avval, ée égy ItOtU főbe e bíró fiát, bogy aa eeé nélkül esett Oeaae. A legény arcaát elboritotta vér, halántékoa ta lálta.aa Otés: saOrnyai halt. Mikor látta Berti, hogy Páter heag nélkll omlott előtU kesalokea \'ItStU magát s felkiáltott: Eloeébitolta saeretdmet, a Teremtő átka teljwllt raju: de aaért elvsmlem. , A legények agyráaaa a ÜMdOa haveré Pé4d kOrél fsglalaleekaéett, ée a többi is kagy báetaileaal táveeaák el Gaifra. Mámap éélméa saagjsi salak a megye >1 a kelyeágkeo, kegy IlmlSeabe Iják Bettit a gyUkeet. Mikar a eeeod paaéar\|aíval a saHUrkáa beaárt kis meg^apagtatia, malybea aa árva la- hareil kiatU •m gény lakott éa a tOrvény nevében peran-esolta annak kinyitását, erős durranást hallott ki a báiikó belsejéből. A pandúrok be-msaileltékiel ebért ajtót; a környék ieg-nyalkább legénye átlőtt saivvel hevert a aaobe közepéni balja gOroaOsen moritotU a pisztolyt, mélynek golyója keresett, óhajtott megvá!lá»t hozott neki méltán meguat életétől. Eltemették mindkeflőjfiket, aa öreg biró legény fia jfépyje, pompáé lemelést kapott, nagy pap lépdegált virágokkel behinlell drága ■eperaója Utáni áa nemesek a falu apraja, h^nem még iávol vidék gaadái ia kikisérték a halottat \| sn-j^hoa; a asOllár legén; holtes^ tét gyalalallsn deeekából Oeaaatákolt ládáié-lébe fektette aj könyörületesség; a plébános sógora egyedQj a temető árkában juttatott nkki hely et, \| nem saentelték be kepareóját, barangasó nem buotuatatta el fOldi maradványait, áe aem kísérte egy aaemélyea kivll essiki sem, toa tasmily a gyöuyörO Sseamő Aaaa volt A mép leány tetmvágyó lelkét bélébe kvitették a nmfc gazdag fiának ftnyea, esá bitó igérelei, áa megejtette a gereneaei vá-aáror résaére váaérolt aelyem kaaakeaŐ; elfogadta aat, eél eesréb* adta aaért a piroa kalárie gylrljét, melyet Cküra Bertítől sae-reaSjéiől kepei emlékol. A várm lett, — ateiyaek jé rákt 6 volt aa oka, - két károm hónap alatt ely magi máiig katáSaal vall s aeép MUyra, kegy aŰaoayaél, aaiat a WyoadAr, mik^r kivégjék a tölgyei, melyre lódéival fcikei ; A véeee iap ^ta 20 év Ballal, idé, ée Hkt GbemeS Aaaát miaáea haietuk eeléje kbt lal^U Olüra Barti atrbaatjáaál Ma ia a eOlét, natne vendége as egykori aeép irigyelt ka* jadon ». . Szemző Anna. Mikor aa alaOllOti lány kOayárja kieeé megepedt, káa, bána\'oa, sóhajok kflet panaezolja el szomorn soráét a sOvOltő szélnek, a\' temető síremlékeinek, a aa Ongyil-koe jelaélküli hantjainak. ,1 Nyomorult vagyok, hitvány vagyok., mert én vagyok oka, hogy mindm igy tOr-táat. Alkonott vegyek; mert éa vagyok oka, bogy aeenUletlen iOldjjen nyugoaanak aaeretőm porai. Legyek, aaáamor, eaersner átkozott, mert aat rontottam meg, aki híven szeretett engemet áa miért, hogy hinaágom aak hiaelegbeeeek. És miközben átkoaas magát, elgémberedett ujjai vadul lepik, saag-gatják ason selyem kendő foeelányait, melyek keblét takarják. Ugyanas, melyért egykor elárulta Gaiira Berti hla szerelmét. A tüvöltő aeél elkapja a aeareaoeétlea leány boraaaztó eaa vart ás fiiéig rOpiti a a faluvégi koacamábál kikibeüataaó éktelen káromkodást, melyet a beroaók hangos-tatnak. Sseneeétlen, keldagtalaa taremtéel vi-gaaztalódjál I oam vagy egyedüli ejha e ham év elOtti vérea tettnek; társad . . . • . a mértéktelen kenvéel o e4 0 Méeaap reggel kelve találták Bmasaő ABi>ét a leaaető árkákaa: egy keléeglalea-aal kevmskh nyomorog a tOtdöa. A mm »éf««jiftt Wet ÜK MM. ««leUna ivi. Taéemáayee »• "frM, ellen • aem veaérti Hjlyeokint bihásik Ogyno am tértáaelembea, fi, »iftdr kiemeli, ketalmaa »ád\'i aluk a pápák aa It* H aitáfiaégaak aaaak leyaliaaa, tttrel- • vietfkedett a magyarság a falakaiét — iganaágieeiaiala pe» aaro Hm hagyja k magyer nép mindig türelmes volt aii v«tláaak wáa«, • ka negy rávágj ás ueui párnául paklikat anerepláa viaaketegaégével, nálunk ainiaaaak »»Uáai bá boruk.ée felekeaeti flTMitartk. Jáaaa leim ant iája legjobban kittaik obttan, begy a prágai áa námetor wáfi aaidáMtda«eak kei batonló aaatak nem lirtántak nálunk. Aaért ia irányult áa irányul a e«dé baváadorlée árja a Kárpátok melléki taKnaeány okba. Am preae a aaeraő ia aeoadáaaa vallja, kagy már a rómaiak idejében voltak Béeeben ée nálunk a«idók, de történeti jfaotum, bogy a X. éa XI. aaáaadbaa már Lengyel, Caeli »i Mó> v»«r«égban laláljuk őket. A knappkor aeceiikus enelleme éa ea-játoa, aooialia vieaonyiú, megtagadták e aai .dóktól aa egjenjoguaágot. Kamarai aaolgák . valtak aagyobbára, lakát fél jobbágyok, kik adót éf tiaedat fitettek. Ilogjegyaeiidó bogy nálunk tokkal aaabadabban moaegkattak, mint \'kölföldön. C«ak a midőn a vároeok autonómiát nyertek, a oaábek kiaárólagoe jellege meg ^ioeatotta a aaidókat aa ipartól, a k^eépkor emlitatt bűbérviaaonyai a birtokeaeraéatől. Kivfiipttak a taidók a társadalomból a aa egyadsli kereaetre; a keraakedéare utalták. A politikai nyomáé alatt éieefllt eaeile mUk, ieleméiiyeeaégQk. Élni kellett, már pe dig a megélbetéa eearfölött volt megaebeeitve, nem oeoda bét, begy kijét sandák a törvényt, mert ináéként (bn nem tarthatták magukat* Tudva vaa bogy uebéa előjléletéktól aeaba dúlni. Még egy 1L Jóiaef-aetu volt meni aa ejŐitálatakllL Pedig feüamerla e aatdóéaj állami aagy jelenlőeégét. Kullur eaemponlból nagy ellenték ven n nyugati áa á keleti aaidóaág kötött. Aa ertbodoxia apró ciftprŐ felekeseieivnl Gáli ea iában áa Keleti Megynroreaégbnn dominál. A nyugati arídéeég távolabb tartje tenfeát a lalmudiaiák merev atábélyailól .) Legrejoo-góbb a Maruiareeben, Seregben, Tieea\'vidé-kéti,Zemplén brp, Bukovinában ée Galioaiábaa élő ebaaaidim folekeael. Énekre aéeve mondja I Walt, kngy agy ny ngali aeidá áa egy okaaetdim köaött akkura kttifinbeég, mint egy nagyváráéi ember áe félreeső vidék Inkójn köaöll, Valbkeábaa a nem n: elvében él a mai aaidé ág. A lalniud nyelve ernn<áua, a héber aaöveget kavéa aaidd éril Aa a galieaiai játgon, mely még Qalieaiában, keleti Megy •rereeágbea ál. Holland, puláv ée apaayal német aaavak megrontott aagy valók a. A mivolt eaidó ea oreeág nyelvét bn átéli, Írje éa a aaegéayebb ie ipei kodik aton nlvaani, irni. Ha van néieteltéréa a aaidé aégnál, aat nem a dogmák, eaak a Talmud vananiai • egj0* \'mái oainálják. A nyugati aaidók a talmud több aaakaaaát, imáit (ke-aargŐ imák) elnvultnek ée koranerStlennak találják, n karéneket ée a uemneti nyelven tartott praedioatiot követalik, a keletiek el-laubea a régi kagyemányok balilaaerinli követői. Meghatóak a eaidÓoép vuUáei Ünnepei, lakodalmai, de főleg temetéei aaokáaaik. Ta Ián eebnl aem vieetteiaek annyi gyOngéd-eéggel ahalottak iráat, mint a akidóknál. A temetkaaéei aaokáaekból eiulilek agyet-máat. He valaki köaSlök •ulyaeaa megbetegedik, seellárokat mondanak érette a tomp tatokat). Negy baj idején a rabbi n beteg nevét vákoatntje meg, begy e baléi angyala Jalleaméeflkaál Wolf joggal «ly\| laktat aa éker élénk aeellemi erle kivUl a jé mivre. Bárkai alakul aaidé köeoég, elaé aa iakola, templom, máeodik e aeegéayaket ae gitŐ péoatár. Aa ia tény. hogy jétftonyaá-gában a aaidé nem lemar külöabeéget. A nyomár bármily aíakjáfiea meghatja aaivét éa ■aiva«aa eegit rajta. Még agy aevaaeteamo menlum vaa a műben méltatva, a aaidé nem herélje prooolytaaégnnk. Soha aem igyekaaik vailáaárn bárkit ia megtéríteni. A mfivet aa érdekeltok figyelmébe ajánlom. Oa. G. KUlönfélék. ne találjon rá Fét finnél 10, férfi (elég egy ^Oanág alaknlánára) időn, en n Ohevrn Ka éiee, aaent laatvéríeég, nőknél ájtatne eaaae ayok. A mint meghal a beteg a beteg oa éráaananliárt motrdják : Hulld larnal, örök a ak latenflnk ; — mert unt tartják, Xoteatfil n ampáit ia örömmel kell fegedai. A bullának eao«owo oaarppet Jneauek, néha pálcáikét melféfo, kegy legyen mivel átvergődjék n botdugak bénájába. Mindea viaet ki kall éateai. mart ebben férem ti mag a baléi ea. gyate karcát, a a róla maradi oeeppák meg mérgeekaiik a viaet Gaapáa a hulla fejénél kegynak egy pnkár viaet, mely boa aa elasál lett Hbfc negy alja eHf megmenekedik. A lomailbaa e fii aeakéttea Doniéra. 82. 4. imáját rvmiéljéé. A rakeaeég 1 göröngyöt em e aérku. II Utmp% kell a ImMtel gyá eneéni k a dl alatt aalaada ée raggal a bndte ianfiá végaaai e haladért. A aaaéák eaaléjUe én jfiéáknnyaégi ér-aem a tamatéoahaei logaaafeatieeobb A magány eoaládnt a gyám ideje elatl ellátják aeai valéenl éa egyék eaatt — Kafralataa aapja van .holnap a kath. világiak, halottak eatéjén sok vértó eeiv a fiájdálmaa kebel keree é\| nyer enyhülést a sírokon pislogó mócaek világánál . . . Qrouemann Ignácz kr. tanár eiriánál aa i^uaág gyászéneket teng, rénat veea tMtfileüleg, emlékbeszéd ia tartatik, szép aa iQueártól e\| kegyeletes megtanlé- \| ke/ís boldog enüékesetfi derék tanárukig. — A helybeli Önk. tUsoltó agylet alakuléaának évfoi dulóját ttnneplondó; — f. \| évi november bó 4-én délután Sórnhordiaa-I gyakorlatot tart • — aa nap eete pedig aa aranyaaarvae nagy termébe u táraaa öaaaejöva-telt reudea, mely alhalomma1 eaját aaoekara ie köeremfiködend. Aa eat fényét emelendő, ugy an egylet- vnlamiat a aeaekar pá\'toló tagjai lieetalettel megkivetnek. — A hely kell tar. laneéa igaa-getéeával Bán Samu ur biantott meg aaiar. iakolaeeék álU>. — Hlkalgaaltéa Megy-Kaniteárn érkeaő nj kit . pénallgy őri biaioa neve téveaen kfiaölletett mult eaámuukban; Gerltarl Sáto-dor a neve. — A nngy hnalanal kamárnyaépi-téa Ugye legmegeab helyről ia megérkeevéo végeliniénéet nyert. Aa épilbeoéei engedély egy butnillon gynlogeágre aaól. — BférmaagyaraaltAa. Krauss Gy. táneztanitó, ki raroaunkban is évenkint tanítani uokott, felsőbb engedélylyel vezetéknevét ..Kemény-1re magyaroaitotta. — Hfmaam. Tóth Lajoe mihályfiű Űtanitó, a zalamegyei ált tanítótestület tevékeny fSjegyzője okt 83-énJvette nőül Joós Anna lonunazonyt, a csabrendeki áll. isk. egyik tanítónőjét.. Kísérje boldogság éa Istcm áldáne a szent frigyet I 4 Karéra Gyula atrídói áll. tanító jegyet váltott Caakelter < Hennin kis-asnzonynyal . ZeJa • Egerszegen, Czukelter József megyei főszámvevő or művelt lelkű leányával. — Klmareaéack. A zala-egerazegi polgári iakola mellett szervezett asztalos iparmfihrly iparigazgatójává, Bendly Károly oki, ipartamtó neveztetett ki. — Kovács Gyula hodoeáni áll, segéd { tanító stridói fül. rendes tanítóvá, helyébe Csiszár Fareaca tanító-,elolt nevettetett ki. < —\' UJ távírda öaaaekölletáat oanbfi-zölnek Zala Baeat Gréth éa 80mrgh köaött, a huual kié pitéaébea boaaá lógtak. 7 á M e maáebar afUMmoiaá ené-iftv jÉfei *** bt maeaám M \\ímmaTiiM ,■ * — Btatinatlkn. Zala megye gaadaeági termeléeéaek állapota 1882 boa a aopioni kereekedeimi- ée iparkamarafBjeiootéeoanorint n követknuő: Busával be volt vetve 62.786 hold, reneaaal 96.725 hold. 647985 mmáaaa árpávál 11.275 hold 99178 mm. rdpeaévnl 2:118 hold 8.103 mm. ée huknrieeával 68.852 hold 613. 998 métermáaea eredmény nyel. - Aa mdjw AMálMa Király fi < felaége aeombaten reggel fi éra 49 peraeker Gödöllőre érkeeik — A voaaiet Horváth, llaraé felfigyelfilL HikUcli fttóbáai főpök, Mfiller Lajoe ffimérafik vetették. Kapeqy eeolgahiróboa a király kérdéeeket intéuetl. Többek köofitt t LHnauuél a ea eafi ?• „Nem, felaége* uram, mig aok ke\'yen aeéretaloekB feleli Kapeny. Rpajuálem, akkor % nép«tH mondá a király aa elkaoeaeoll a eeolgabird-tél. A király ly alj két badaagéd ée b. Mondai főliediejgéd érkemek. Délután vndáauat volt. kel a király agyi eaarvaat ejtett el. A gödöllői udvari életre vonatkozólag itt még megemiithetjak fi követkee^ket: 0 felaége n király, ki aaenvwályee kedvelője a\' dohány* aéanek, jóformán alig tudott eddig meglenni aok dokányaáa pélkdl, moat agyauerra falba gyeit vele. A roppant erői virgiaia aaivarok ugyania, melyeket efidig aaivott, ártalmára leilb, gyamorftjiat/aeédUléet okoatak a ennél fogva fi felaegn — legalább egy időre — éalbagyott aa élvktetlel. A királyné darab idő éta miadenaap aludttejjel él. Nem ér dek(eleb a megemlilWe, hogy aa udvarnál ujubb időben n deukráan a atlteményekre éa a bálákra kukorioaii kréméből kéaaliik adi etilményakel. A kukoricáéból I agylallot ia tálalnak. Aa ad vari lovak trainingejébeu válioaáa állt be, Onuián a koo«ia lovakai nem fogják lovagolva aétáltatai. — ó faleáue a király — a mini érteatll(\|nk — még két hétig marad Gödöllőn, eanlán Béoabe megy, a hol kél udvnri ebéd lean, melyekre a de-legátueok fognak! inegbivatuL 4 Balaaatak. Tüake Saenl-Péloren két kuaáae ballájval exlvakodva egyik élet-voaaályee Qtéat kapott, lettes fogva vaa. —» Vindorpya-fnkon Gondos Gergely jubáaut egyik uradalmi\'maléd agyenfllfitte. A gyil koe Önként feljelentedé magát. —■ Tapolcáén Sluiner L. boltjába egy koldua betört a apró lolvajláat vitt véghee. —- Kútfejen egy bar madtélévé* fiu ae áruk vizébe fuladl. Keanihelyen egy ietákoe embert aa ulcsán •télbüdéi érte a jögtön meghall. -t A nalaj egeranngl vfiröahereaat-fiókegylet október 29 áa tánoaMlélyt ronda-aett a aaékvároa aeegényoi javéra, a tánoa estély eéin-bangyereenynyel volt egybekötve. —\| A hösmaunka kompulua Illések hnlárnepjai aa o lióber 29 én tertnd mégye-Uaottaági kfiogyéláe miatt némi váiloaáat atenvedtek, Keenibelyen éa Nagy-Kaniaaáu nnv. 1 én. Tepolmán ée Periekén nov. 2 én. Letenyén éa Caéliornyán nov. 8-án tanainak mag. A többi helyen már me, okt. 31 -én tartattak meg. -: Gyáaxhlr. Radila Jóaaef njugal-maeolt kapitány pánok-Steul Györgyön al-haláloeoti. Temetése a vidék élénk réeavéte mellalt történt még. — Tfupémken „Panrika" rzimli élczlapot indítanák meg nov, 4-én. ElŐfine-téai ara nov. 11 deczemberre 1 frt. Szerkeszti Zalai Horváth Gyula, ki előbb a „Zuhanyt/4 szerkesztette. J — Leadvfy JAaaal kir pénzfigyfti bíztoa ur, mindea humánus intézménynek, de kfilfiafioen a tanügynek buzgó ée lelkaa pártfogója hivatalból Keszthelyre helyeztetett át TiaaUelt barátunk távozáaát aajnáljttk I Jógeol, Hemár Jáae^ Kríeatiáa Jóaaef, dr. VVeba Jánoa éa Kurna Bedőli A tetéae iránt a lépéeek megi keaéeek legköaelebb mágka Fel eaey Dánlel, Béla, Heeréth áraaaág oiégee-kódok. Ae épit-délnek. \' - rj üalalaa Mrd<-rémféay lérnanég — An nbnádi Beletoo lflrdí rám vényt áraaaág tiki. 25. Veaaprémbeo meg-alaktill. A iáraaaág oaélja a Veaspiémtől 1 órányira, Balaton fOredlÓI 1{ órányira iával-eágra aafi Almádit, mely a Balaton legvégéé öklét kópeai e enyhe éghajlatánál, kiea f.k-váiáaál togveaaegé«n Balaton-vidék kedvrnoa — ▲ Petéfl-anahar gipeambtájá- j kiránduld helyét képeaé eddig ie, elafirange nak leleplenéei Qnnepélyo n debreeaeni re£ * - A fiíemoamieaMal ágaránn EgynaAlet - folyó évi ierembar bó 10. Helegy egér vereeayt tart; -]• találkozás K-Mibályfán dálelőf 19 órakor As agár-veraeoy befejeatável ha arra kalló kállaikoaó leead, aa egaráeaatbaa réaat tett I lovakkal lóver-eany rögtOuöaletik. Eatn 6 órakor K. Ceell-ben, a m. nyugati vaautpámeudvarán táreae-ebéd ée utána aártkörfl egyeattleti bál. — Roee idő eeétéa a veraenyaki n követkenő oapon tartatnak meg, de a láraaa-ebéd éa bál minden eaatra a fejit emiitetteit n epo ée időben fog megtartatni. 1 • — Emharian uaAraafAldU torpedói, melyeket tudvalevőleg mult novemherbeo a köaöa liadlgyminleatorinui ialhgndott a a melyekről ea elkelommal 4 Wpek réealetea leiráat ia köefltek, most a arajoai hadaaregba hoaalett be Veadae védöé^gyvortÜ. Aaaak idejében köuölve valt, kogy ZuboviU föAd nagyol n svájcti kormány meghívta, bogy torpedóival kieérleteket.logjen. E kiaérlejek aaeplember 26-én éa 26 án lötténleki thurii tfinér gynkorlótéren ée n k Ötéül erő storo sokban, még pedig oly, klifinfi pikerrel, hogy a kiküldölt biaottaág a meltnkk élén Arruni -Hana tábornok állott -f egyhangúlag betérőéin el a aaáraeftldi torpedók magaaeraéeét. Zubovioa ugynnia egy kio uléaaoeatály^l állitolt öaaae, a mely oaatály 8. napi gyekorlat mán valóságos oaodákat mirejt a gyors ak-uáaáaban, igy például a j Darlingan déli anoroeát 28 perm alatt sérti négy aervo-ual torpedóval. A robbauái fLldrangéawarfl hnllámaáat idéned elő, éa a lignyomáa körülbelül egy kilométer jtőrületében — Ítélve aaéttUsod fék éa aoiklák utUoly bor-aaealó volt, bugy aaahérlók naerint e terű léten élve ember nem maradhatott volna. E kisérlelek után a svájca taövetségi tanács n bó Ifi-án elreudeléZubovila fft had nagy torpé-doinak végleges megaaenééét ée Zubovita-nál egyidejűleg 10,000 derA törpédét reu dalt meg. A aefiveleégtaoáei egyaaenmind Zubovitaot lisateleibeli avájoai. polgárrá ne veate hi. — Ml. Béla király és neje an tiochifii Anna földi mandrányait, melyek a Henezlman állal vezetett székes fékéi rári éaatáeok alkalmával találtattak meg a melyek idiigleneeen a budavári Mélyéé főtemplom lirboltjában voltak elhelyezve, legközelebb fogják véglegesen eltemetni a Mátyás templom teljesen elkészült alsó kápolnájában. A kftzokieiáei miniszter as áthelyetést intéző bizottságot legközelebb ki fogja nevezni. A végleges elhelyezés előtt, — mint hslljok — a horgany koporsót, melyben s csontok nragszanak, fel fugják nyilai i az snthropolagisi intézet igu-gal ója kopooyeméréeéket fog eszkfisfilai az Árpádok királyi indékáuak koponyájáé. által barAtooshoa. kollégium diantnrmében aan okt, 81 én tartatott meg kOretkéaő progr ammal: 1. Hymnua Köloaeyiől, éankM a föiakoleiénekkar. 2. Baeaéd Ba\'ogk Ferenca tanártól 3. Leleplezés BTalpr« magyar, hi a basa" aengéee n\'utt, 4. A eaobor megkoeaoruaéea ,Tied vagyok, tiad baaám* énekléee alat". — A aamltéa Ausntna Magyaroraaég Iráat éraett reaaalmának blsonyitékéul király un kunk ajándékoeta n Boéporae pariján lerfi Jebikői legaaebb kaatélyir. A kaloaek a eaakéa novéUn Inaepé^m mádon áf ia ndatiak Caltoe béré aagykövatlakaak. lergleién n törvényéé rend he\|yrnállváa Otavian Lajos fttapáa a kerménybintaei leendőktől a belfigymkala-riam réaiérfil féimenietelt. Aggaanlá kirak évkmmek iámét kalatpoi fürdővé emelni. E «élv alakult meg agy UreaeégJII, 100 drh, 100 frt értékfi réeavénynyel, öamaaaa 72 taggal. A társaság már eddig ia mugábuu váltotta a regálét, megvelle aa Alaaádibaa levő legmebb aeőló-kirtokot iHaber aaálfi) a eanek nyaraló ép(U léiét a bemulnlelt tervraja aeeriat diaeeo mái ledévé épitiati ki. Aa uj auálledáben lean egy ignn tágaa, liét oldalán évegtébláaaia aagy étterem, 8 aaobe, egy bolt a na egéen épe letet födött veranda, terrnau fúlja kfirfl. A mólt inagíavfi a tO kahiunal ellálott bá-agrelaam nngy ftkáBt ie megveaadi 0 láreaeág Köaadakoaás folytán nem meeeaa a Balaton-partkaa pampáé kápolan épth e a kormány poétát randanereeitett Almádi Bárány bee. A táraaaág létrejöttének érdeme Breouer Lőrinca helyi pdlgfiifi, ki oteékké ie vfilaanlnlod, alelnök Inti Bnloékj Károly, jegyafiKempolthy Tivadar ésarhemÉ^ aljegyafi Krausa Jóaael, figyéao dr Jénnief Sándor, péaatároa %\\m Uiféa. FotagyniA Mnetiaág: dr. Halaaiy Jánoa. A 10 Aleaea^iékél, kegy a kaiéra isméi kiétM IVftme. Préáar Vi___ 0 jelaniébaoy ........kn. kaentakOki.914m \|mga aála^mány ihtfl\|aéi fitánél Béta, OmI P W% mimm** m ■ \|I P# k i >mm± Wmmmj Mar Aakak Buaan bangaanak aaép dalaid Lelki kia éa fájdalomtól telve, — Elénk tárják aeived értelmit 8 leeujtva, majd iámét felemelve Éraak veled a lelkem egygyé kel Báléit értelemben ftjó ímirrddel. Minek n könny, minek e paaeea, Jobblétet aem raél mail eebet ujit. Beményelj, Ián jön egy enebb tavait, Mikor majd jóbbléted felvkrit Balsorssal, küsdve él n bátor Kfiadée aláa ér oiak eaéll n vándor. Me mfiggedj, — ki osBggad elmarad, Állj a sorénak\'miat egy bátar aeembo Mi gyonaa kél aa kaaaar hervad Oly lét aiam n aaeiy tarlaon érékre, Hírnév nlynn mint ea nati pir, Hogy elnyeli egy aotét, éji m. A költőnek eaak egy rágya vaa i Hamsai il éa kaaát baldaákai. Baért kösd fi rongy fnmláayiban, — De e mig ál, aem iameri aeekt. — Örök aara hiaa a mi költőt érj Oaak akkfivére anéJl a pályabár. ■Ti a»kii ar * * > Sok peaaae gyáva mivre mataf, Mely a soraaal nem mer ifembe laállni. ^Tflrj I hienen ki máll aa elaal kaadi, Kttedéanak eaak édaaak gylmflloei Tmhd MAáig. Halottak estéjén — Baja — . Mily boldog náp lehet eo, melynek temetője ritkán népoeé1\' Napok maiaak* mig egy életbea lényt, fcit a baléi, — e rettegett jótevő, — kitöröl aa élet keaarvee a fáredaégoe munkásainak aorából, aagy réaa-véltei a kegyelettel ide kieérnek, bogy abba. a rideg, nyirkoa földbe helyezték, melyben mégie örök nyugalmát leli meg. Aalán aaét-oaslik a könyeáők a sajnál kősók tömege, iámét néptalenné a elbagyottá lem a halottak birodalma. Báborul aa alkony, sötét leplét aaéttarjeaali rajta, a ajrkereaaieket a emlék-\' köteket kétes bomálybe burlíolje, minden arra mulal, bogy igenén aa eoyéanat, de egyaneramind aa örök béke hona aa. 8 aa mindea eete igy van, e kedély-nyomaaató homály, mely rendea vendége e aaomoru helynek, csak agy nepoo tűnik el, emikor kegyelet kigjujtja a .fájós emlékesei itövétnekét, a lobogó lángja mellett ayit akadály talán folyást ni ve bánatának : a ba-loltak előestéjén. Mily feneégea nlkatáa mágia aa emberi ^Áiv I Kall egy idő neki, melyben a bánatát, vagy kegyeletet fényea löoteiéeeei ie kimulmun, a ha aa év folyamán némán magábp ia aárta emlékét a ér-aelmaii, melyek élbunytkedveseit kieérik, eaékaége van legalább egy rfivid órára, melybea aa máeoknak ie tudtul adhassa 8 a máakor sötét sirhalmók moat Ifindökölnek a aok gyertya e lámpafény tói, illa tótnak a kOlönbönő virágokból kiaaitatt kossoruktól; de tündökölnek a kegyelet fényae lángjától ia, melylye! miveikben aa emberek a kod-vea airdombot kürUlvestik. • Itt egy egém cealéd itemléli némán n lobogó méceekqt, gondolataikba merfilve elmélkednek sorsunk mulaadóaéga teleti, vagy aa elbuaylat, aat a kedveel, aeervtettet idé-tik vieaaa amléketetükbe. Ott egy fiatal hfilgy, fekele fátyollal eltakerva, bénatoa bnlarény aroaal,\' aaomo-ruan attti ie aetét asemei\', melyek ilyeokor oly hamar megtalálják nyugponijuknl. áa elölte pialogó gyertya lángjn kö\'i le őket; néni, néni játeai mulatságát, miat hajlong ide oda, bogy kösd n gyenge eaellfivel, mely kinltáaeal fenyegeti 8 aaok n sötét teamek meglelnek laeeankint könyökkel; elborul elfitta a világ, a gyertya lángja élfi aaellem-nek tUnik fel neki, mely erfi\'ködik, bugy megata bedűljön bilincaeitől ; feléje hajol, mintha át akarná ölelni, ő jutott eanébe, fi, kinek takaiójál eme kedvee hantok képesik, melyek oaak aaért ia kedveeok elölte, kegy annál könny ebnek • legyenek n nevetelt felett. A mail már többen rannnk, nemoiek n kegyelet, de a kivánoeiaág a bámulat ieede-osöditettie a aaépaégel A eirhövet fiaialaég vei le körül, mind gyáeaban, igaai réeavét-teljaa aroeaeal. Aa egyik baaaél nekik, bá-natoeaa, de magaanloa hevült arotvonáaai aem annyira a asomoruaágol, mint a kedvre emlékenelet tlkrfiaik vieaaa. Hiea oly jólevfija volt aa elhányt, kinek emlékét kitörölni nemcsak kogy nm leheteti, de báaako arra, aaive beaeőleg örvendett, ba róla be-aaélbel, e erényeit tetteit mátokkal ie tndat-batja. Minden síroknak, minden emlékköve máa más képet ayujt n saemlélóknek. Mindegyik különbötő, aaabbnél-aeebben ven di-stiive, eaak abban egyaanak mag, hogy miadegyik a kegyelet a a megemlékezés li-folyáaa. \' De nem. ninoa mindenült igy. Kdan-akarva tfii^nt-e, vagy a véletlen játéke, kegy egyik-máaik, elvétve ugy un a sok kénél, eirdnmb teljesen elbogyottaa áll, egy lélek aem aéa feléje, egyetlen mécs aem ta aaakodik a mellett, kogy eeek a oaendeaen ujugvék ie kedvm emiékeit képenik valakinek Mied a kát aeaá lohetaégoa, kim vannak kéléllee, roaea emberek ia; de oetáa vannak, kiket a enre fildfin, a árva lejekre eeapáet oaepáere mér, bár ég a réauvát léne auivékban, a a megboldogult atánl fájdalom marcaangolja miadaa Idegékol, még eem lehetik aat, hegy maglélagaaaék aaaak airkalmái, — e ott egy rfivid foháaat rebegjenek aa ég arákee oaeadaa nyugalmáért a a e Maéesü innen, — a\' gondolatnak ia iáé kell, mig oéa alifipaonhai, — a gondolatnak mgyogé i gyáaaolók él\'al kfirtUvett MialpC léi klMta két kia demboeaka emelkedik agy máa mellett A (I már benőtte, a foka* reaet, moly mindenik elejére vaa Ifier* Bér korhadai bead, aa idl kaékatte Ovékkia wmékkal. I«áe, vagy valami jj aéaea a^mk, lemér ea aafi réA ^ wmu virít e aúbaltnok oldalain; &ye-f* ismerteti jelük : aa elhegjoltaák kétee etyáttég fogja Sket körűi, a eemeeelt «rok semmi világosságot né* Uf »nk kHmii aeai ankik, minden elhagy* "k^ iwk i inad i i;i\|tlm na, í még«. iín< taljeenn elhagyvjL á kilát aMé<kaa agy taléaík, adatba hárem homály oa árny kl—lednék m elhagyat a* halj kaa, hiee ja oaAlédáe, aam árnyak »w>k ; vaelieiuek, a tárol \|j áttolók a bua-Skodák stellemei. Meglátogatják a kadvaa helyet, adyn oly ritkán jOiiatnek Baaao. Mind a káron leotvár, ádee áa aaaak aa anyának áa etyáaak, kikuek kihűlt t% temei ama elhagyott hantok alatt porlaaak Leborulnak a korhadt kereaatla elé, a egy ideig néma fájdalmukba merülve moadulat-Uuul maradnak oaak mikor fájdalmuk eoy-hah, — mintha oaak agy telaaenák, —f h^j lyet loglaloek a airdomb oldalán ogymáaeal ifcemkOit. Aatáa miotha aeangve kérnék egymást, hogy beszéljenek valamit e kát lírdűmjbról. A legfiatalabbik enged, hiaa Ó oly jól tudja, hogy haltak el, mellettük vall éltük uloleó peraaaibeo 6 lopta le ajkaikról atoleá c<óko\'. .....HflvÓe málló keed lengedéani, a a köaoli fák ágaüo áttörve kiaártetieeen eueeg, akár oaak a bárom testvér maiamé táraatagua agymáaaal .... Hallga , . J. . • Ka itt johkról anyátok, I elébb hunyt al, mint aljátok, ki itt balról oyugaaik békában. 0 maga akarta igy, hogy holta után ia annak aa aldala melleit leheaeen, kivel éltének legnagyobb létéében volf. fflntba moat ia elóttam volna annak a kedvea ajoyá-aak jóaágoa aroaa, mikor betegeége elei állapotában annak a gondolatunk kifej áaéae tlkrleldött viaaaa rajta: ki fog rólatok gondolkodni, ha áa meghalok. Akkor : tuo-eelyngtuuk rája, alig $gy napja, hogy meg-betegedett, hogy halna m«g ? Ugy bia\|uiik a tarmáaaet gy ógy erejében, a aa Ietea kegy eaeégébeii, kogy éltáról iuiédkoani áltálad-tünk, orvoara padig épen nem gondoltunk. De betegsége éearevátlenU eulyoeedott, aa-aálkll, kogy valami erle kórtüuotekel vettünk volna éeire. ő tubbaaür amlilatla, kogy meghal, éiai; de rom alléiról nem pa-aaeakodntt, Oaak gyöngének éreata magát. Akkor la folyton rólunk gondoak odott. Hom akart magkalui, mig minket jó keeek kleá le nem teoa, mig beaulakot tiaateaaégea Illáéra nem nevel. 8 emit maga ie oly kételkedve hitt, beklvetkooett. Egy napén kirtelea roaaaabbul lett, mint volt. Moadulatlauul feküdt ágyában, melyet gyengesége miatt már negyedé^ óta Iraltt. Atyánk komolyan megijedt, orvosért futott, meit aat hitte, kogy a pillanat ángyon vasáéi) ea. Oh I Akkor aiág aam, ka-aam mikor aa otvov inegérkeaeit, Valami fehér pur{ kelleti aeki beadni. Remegó kéaoal a biaouyoe elleueaeiivval lettem még óa est, mert rám bieták, a valakáaymor egyel al-uyeletteiu általa, miadaany iaaer komorabban néaatt rám bágyadt aaeuieivel. Végre: meg\' Mit. ..... Megy Bióhoham tÓrt ki d ftk küül, a a távoli méoaakuek nagjrVnát ogyseerre eloltotta. Süv Öltése erleakk lett.. A aaelleiu folytatta. igen, olveeetá jóaan esnél, aaóta inam váltkaltunk vele egyetlen oko« aaét. Megflrült, tudjátok-e mitól P — Én aam, oaak eajleia, a portól, melyet aa orvos rendelt. 8 o sejtéi em-kan nem oly erle oly megiogkallaael Iwyó-keredantt, hegy n-iaden igyakeatem dadáéra aem tudom kitépni, a folyton eaaetnben kan: It megülték. .... A aaél rétnaaaa eivi\'ott, mintha aaak a három saeltem boraalom kiált áfa kangaott volna. . . Mégy nijt múlva eltemetiUk. Saegéuy atyánk anon aa éjén majd eglaaeu mogóéaült a r—éeyteooalve bal legelt a kooai utáa, mely aa I éltének falét ia aa OrOk nyugalom kalyéra vitte ki. Asóta elgyengült I ia, a a aaámoa év, melynek torkát eddig oly egysnasan a könnyedén hordta, egyeaerre meggörbitetle: ereje elhagyta, eece folytan halálén volt. £p agy Kenete mint jé anyánk. Fái év múlva annyira tehetetlen volt, kagy kórfaéeba kállait adaank,--ak, kiea úgyis tudjátok márt — hegy gondosabb ápoláahaa réeeaalljöu, e egéaeeégét mihamarabb viaoaanyerje, — wia agy aasppst aam kátelkedtBak. f aat IdsaHak, I meghalt válna, ka egt aam tesaeak « Aat kiaaltak, hagy elragad ta valaa ne Itat ae ereanláe, ka vaaaedélam aaaak karteag)éhe nem öai ? Ípoa anpénk kaéáltaafc éafotioééja eeéL Atyám lasoálym katagén lakadt agjsamt natgjla flaaatora HiiiismMkaeéi I A várna aaaakae Ünnepel Bit, kápvieeH vélasaaéMNi veit mleéonki^ak ae eaaa, maly ■ér étf éa eankaáaHannl folyl, anélkM h4gy a aaareaeee egyik vagy máaék felöli .áetá hafíeéi eeénn, Oly erle saavaaéava még esat alkar «eM bil áramaié magam ie kimen tam, bogy ki\|rÜ{ afa«k, « aa egyik jeUHiaok -alig vall tb aaavaaatial többje. Haaaménlet^. e letyUm jé atyám válaágee belyaáto loglélta al etinl-mel, valami nyomaaató gondolat gytjtört agáea éjen ál. Iláanap elmentem hoaaá, ^ — _ már halva vall. Klfilte való aátáa, hegy aa egytt -pártjaiéit -általános saavaaai többeággal nyárján, kivitték It í» aaevaöni, a eaael — — megölték l< ie. _ — — A enél már annyira ulegjáró-•Odött, hogy miként redállat nyargalt kerjsia-tl\| a .temetln, eléltva miadea máoeel, öakae saaggatva minden koaoorut. Kiki {gyekoaatt minél elébb haaa menekülni biatoe hajléka alá, a a halottak birodalmában egy uj király igtatta magát aa uralkodók eorát, a béka, oyugalom s sötétség kleá: a vihar. \'Kritti MlZU/IMMl.. Hudnpentl érlékllndé. Korica Antal áa lárae, bank- éa váltó Qalol lietljelenléae.) Budapeel, okt. tl. (Saját tadoeilóaktól.) A nélkll, hogy különöa események fordullak volna all, a héten iámét a lanyha iránynál era\'kodott a tóaadén áeaaon értékpapírok, melyek már hoeeeabb Idő éta\' olito* aiona gyengeségei mutatnák, további árosök. kenési soenvodtek. A ooatremine ie lollmm-nálta aa alkalmat éa aa a körülményj hogy a péaapiaoaoo biaonyoa depreaaaió ur. Ikodik, eróaeii elóaegiletto a baiaaet. A bét köaepéig íokonatos áa moodkatjuk ialeasiv baieeenyi-laikoaoti piaotunkon. Mint fonlebb emiitettük apenaiália okok erre oem láteetek, mert aaou aprólékos moaaanatok, melyek aa idegen tóaadéken felhoaattak, nálunk nem hatnttak. Aa nk inkább aa áitalánoe eilualioban rejlett éa ebben, bogy a oonlremine aikareeen mfiködöt. A mint neonban alig tud\'ák indokolni a baiaaet, mely a hét eleó telében beállolt, ép oly hevésaá lehet okát adai a ateida óta mulalkosó érjavuláauak. Mert a legutóbbi aapokban megváltoaott n helynél e en árfolyamok iáméi fokoantoa amelkedéaaek indultak. Így aatáa a mait hétben kápaei aa árkOlöabfltel jelentéktelenné vált áa aárlatkor kedveel kaugulatot áe áitalánoe áramai-kedéat konatelálhetnnk. Kiterjed ea nagyobb réeat jálékpapirokia, kisebb mártákben jé-radékokre. Eróaahh árhany alléénak voltak kiléve járadék papírok, továbbá bitalréaevá-nyak, oealr. magy. államva»uti résaváayek, melyek hali kimutatásai aa alábbi idóben kisebb jövedelmet tüntetnek fol, miat tavaly ae ár eaeti aaakákaa. Némely állampapírok aailárdul tartották magakaL A balyi értékek kOall malompepii ak oloaékkodtak. A fonteaakb értékek árvállméaa kit! nik aa alaaii lákléaatbél: oki. 19. oki. 26. eaatr.. hitatrlaavény 18160 989.- ■H7- a 28360 Í83.20 é\| oa magy. arany jár. 86 89 86.95 8\|-oa magy. eraayjár. 119.95 119.60 »H * p«pirjár. 85.50 86.61 oeatr. magy. államvnaul 811.60 Bl í.— magy. leenám. baak 88- 68.26 n dijearejegyek 118.- 118— tieaai aorajegyek I09.< 0 109.78 oa. kir. araay 6.10 1.71 aapoleeo d\'or 9Í8 9.53 váltó Londoem 120.90 120.- r Páriára 47.80 41.50 a Berlinre 68.90 168.85 A vasúti menetrend. I aaalaea I—-----1 j trkasik I Indái \| a) Báaa^Mi\' bsmb t. ti a la a. i<n Itlili «eW a[iaé mp. n t ti mu «ar- \|(aa. ?. mm i ktaria) li a! tó. 11 f. a é llfr^l teaai II I %)aaiw n«a- mkaty U tl énln.: la é. I pl UH fmm. «eaal I • « 17 e. • 4. tt p. rnt\|»l 1^99- npal ink v. at I Mamii ih.jiwi j a. et n Hédi II. at \| r«\|.rW 1. Iá MV » á M 4 a Nm al rné m r tó é. Iá al aata ^ae a\|aa. tar ié. mp{ Lí5" aiaamp \'aaameww-l npaai l.\| ié/éa a.\' a a. Bnml bjwaelaat HlfiKPf ICkHaaitn ! a! ni Hr ii é m 4 U f I_i \' láaa&iii \'Felella aaarkeaatl l f AMA LálM. Táraeaerke«alá i MfTIáll léit Ny Itt tár. ) Rytlalkeial \\ \| Alulírottak aaennal hiaonyiljab, mieae-riiít Dr. Bothaekild Jakab .a. kaninaai Ügy vén ur, aiagbiaása folytán 8»u-r Ignác ur, n \'Bauiaeai lakée, kete«kedónél megji-lanittuk a IrghÓI,\'hogy tlla, megblaóuk ellen a mai uapon e\|köve;etl aévtéhért, ba áe mennyiben, errá ól a beovülf bíróság képéének találná, —(lovagias elégtételt kárjlnk ; mii ia ae veajttt aaaal, hogy a fegyvarak keaaléákea egyáltalán nem ért, — feltétlenül megta gadnti. Kelt M. Kaniaaán, 1888. évi okiohor hé kr éa. Dr, Árvuy hlwlu k. Fak htjot a. k. iiy.iUÍtüoanl aaerint Sauer lg i olfr^ém/elkövetett aéilésért, \| A fonti né ók óitól, aa lov^giaa uton magamnak elégtéli>lt nem aaa-reakeVek, a ea akhél annak megtorlását a rendes bírói ulou fogom keieani. í Kelt M\' Kaniaaán, 1883. évi október bó 30án. Dr. Bothckiid Jakab Qgyvéd. •) As a rovat alalt köalöliekért nem vállal falelóaaégat a \' Haerk. Hirdetések: NyoJUank kezet a Kzeríticfének! SOO.OOO mikrlaii flajarew^ayl njnit kfd»»»A Mu-lbrn a áe«aaret aagy pésklsarasrOiás. msly a aiaaas keneáay által jáfákagy<r n blttuaitfa Vaa. nékanj káa»n IiíiIim ik »i K«ru aj leneset ••• «y- abban all. b»cj »fetjáa al.lt 7 auixila.b«h 80,800 ayaraaMayaek ukfatlaa kkarentia a^iclUarálnia, tlaUk talalkealk 800.000 frlayl fáajeraaieay. raulaf \|HÜg: ) ayar. a m . lOöiOnO, aysr a u. lO^UO 1 eyer a. m SÖOttoO ta ay»r. L ». öono I ayar. a. w. IUO.OÖO 106 ayar. a- ai 8000 1 ajer. a ■ 9«.ü0t) SÓS ofar. • w 8000 I ayar. i. m. 80.000 I a;er. á. m 190* I ayar. a, m. 78,000. ató ayer. a. m. 1000 l ajar á. m, 80000 tQ36 nyer. a. m. áO0 4 ayar. L m. M).00n M 030 ayar á m. lét 8 ayar a m 4O.O0e\'0a«. 10 488 ayeramáujali t eyer. a ■ SOOOOntyeaklat. 800. ito. 184, 1 ajer á «. It.OOOjlOO. 81.\' «7 , 40. 88 m I Kiea ayttenányel 1981 flaé sarbaa 4000 et liwrwlkira 167.000 w. fiamértélbaii. Al elaé aastálja Oattrea^ay 60.000 ro. tas éa lekaaéóik 8 od 60.CM0, 8-aé 70.000. 4 4 80.000. 8-ad l\'ü.ron, e-eé 100.t«0. 7-ed pedlit seat\'sf 500.000 aeec. 800 000. 800.000 mari. stk A • lysraméay busásuk sssrlat bitUli««n alkpiUattk uieg. A laykáieltbbl elaé, as állam altal bl»to\' alb»tt ayereméarkniifl már nateaiher ta, aaákMItetik, 4a MfUi: I á(éa« eesd. anrai. áraeaeklw ». I frt 60 kr. e. á 1 M . . ,. a H • \| ,. 76 „ ln\|gr«d „ j, 1 - 80 kr.» Valaweaayr merblua n >tn\| sl^lfea eséMöáia\'taty \|»i»\|iioUU«ny méltatt aaaNMl éé a itrgMairyobb Riiiidilat aMkftaélletib. miniteiikt\' aiáf-t aa áUaia aluielAel eNátutt eredeti wn jegjnt kapráa tSIflnk kaaábea , A a^ffrenéetáeekbei aierklváa\|atákivlala ter«eaelak dl\| aáltai nellékaitetaek. miadea ka uU atáa \|iedir felstélltas aükll IBIdjlk ráaitre félalnek a Űiata^p lmr»i jf^yitkst. Vállalatiul írnak mindtnlor Ndtaaetla mé teUsaa, aak más Jaklalftyas eyerea^ay , késétt-gyakran aa aW íényareinánynak fii vsad vén at,\' tejet «a«,ma«. imnn.amm ai aea an.atmm stk a>rttett»k tt. As Ily a WtlUNab* alaMa atagtn vat la In Inal, fKvalatbaláWa a>iaden8\|t Hitewaafgel IflértrU ráaaiátetáa saánitkalfan kVrrtikmái •a piait burás mlalt faá mllnlrn ewfbiaaal sssl« elébb béstatlehll alatlratt taak-káabas lakául Kautmahö & Simon. kaak éa véllátifei Hamknr\|kaa, :be>áaa\'rlasa át rladáaa aitadeaaeml allmnkfitié-■yet, latati rt\'uTÍiíjfl ás I6!e»6n»0raj>gyaknek Ü. I. köeaönelüuket fejeave ki eaaennel irántunk eddig tnaeeitoll hinalamért, felkérjek ae aj kiaoraoláanáli réwvételre, — fltlrekváeaak aaantal ia oda irányulund mindenkor pontos éa eotlárd molgálatállal tisntalt érdekeltjeink teljes megelégedéeét kiérdemelni. Fentebbiek. 865 1-1 hogy jSiriphl Miksa pákai lakoe végvekaj. latónak 0 éttér Pál iklódi lakée végrakaj. lá.l aaanvedl elinal 28Ü Irt léke követelés éa jár. jrfiíti légmhajléei ügyében aa elaé iandvai jtir. jbiió-ág lerllMén lávl iklód köaeégkaa lek vő, «a iklódi 8. ae. íjkvkea A 1. 1 — 6 eor sa. e, felvett éjt \'\|#-od réaahaa Csáaaár fél alpe\'rea nevében álló és aa adé alapján 498 Irt 10 krra benatllí áa Hirsehl Mikau kétadelmas laetó vevl állal 1878-ik évi \|«braár 16 én 801 frioa mégváaároll in> gallan réaeéro aa árvoréat 801 írtban aaaa nol iiiegállapiiott kikiáltáai alrandalta áe hogy a fennebb megjelölt ingatlan aa 1888. évi Movea^er bó lik nepján dálelltt 10 érakor Iklód köoeégken a köaeégi bíró hé aánál megtartandó ayi\'váaoe árteráaeu a megá\'lapilott kikiáliáai gk>ou a\'ul ia el- adatai fog. Árrereani saáudékoaók táltosnak aa I ifgailnnnk beoaáráaak 10\|-át vagyia 80 fi(t \| 10 krt. káeapáuaben, vagy aa 1881 i LX t ca.\' 42 § ében jeltelt árfolyammal aaámilott . éa aa 1881 évi november hó I én 3888 aa. a. kell Igaatágügyminiaaleti rendelet 81 ében kijelö\'l óvadékképea értékpapírban a kikül I döü keaáliea letenni, avagy aa 188Í LX I. o. 170 {-a ér lel méhen a báaelpénanek n i bíróságnál olóle\|ee elhelyMéaétdl kiállitoll j, saabálysaeitl alisinOrV^nyt átasolgálltlni. Ke I Aleó Leadván, 1883 anep. hó 91 ik \| napján, Ae alaó Iandvai kír. járáabiróság mint lkjvi hatóság. • I MABBACZRY LAJOS ! 888.-1-II. kir. aljbíró. staa ás gyess katesa a ulndsafttt aagy n ta •alt és \|yé\|y«e^aaek blioeyylt lfltsatf«UI aatáaykál kásiSH 1 flPITZWKGE J ,(B« ;hczukokkak [j , (Ilon Imi ii-j lli vaier ás Deliét Báesöee b ■ slayálkáasdái le karatk\'allM Való di mmóeégben osak a g) ágy tárak bea. 3M. U\|\| A legjobb m 1> •^arka-pa pjff 8 LE HOUBLONf Frauoaia gyártiaáay. UtAmaánnfctél évallh. K asivarktpaplr caak akkar valódi, ka niadea kp LE HOÜBLO ká-lysfsét magán hordta ta niadaa kar tap aa alant látható védUagypal ás tlálrásssi vaa sllátva. 868 8—H mawt#t4h«mividtantiiiiraisus.rám [ff 809 m. tk.jtkv. 1888. VBZ. ABV. HIRDETMÉNY Aa aleá lenivel kir. jérásbiréeág -■Unj telekkönyvi haáééég klekivré laeri, berlin. rt7 ; , hoff lanos 82-pétervar ea. kir. ainláfn-liéaallmtémieli gyámén Bémkea. i HaV Jkaae-fWe melAta-klvenati egétaaégísör ám attataM alfiVsaaMh, áMU- áa gyt •tájak, Mwttááa. ifruuti yMg • as a)^ Jtaarl aam.h raaáallM maiajím! tll.a [Wtjobkaak MicajraÜ .r6.HA mtt bCMkmtk wmmmi bdaga^g.k uiin Ar Meff isaea íts maláta-ki vonali melle ukoi kék rfietaelbailaa a ktb0fi, rabiálsáe lalnytbiakodáa alltt. A Mámialta baaiwtJ k Wfftt kik r««("Uiira ia a vaMáa \'a>aUla bWoaat tiaki rbáb véájiai\'ra ia Ul \| űálá anakieai balt lüsf U)JL Etk awr>kbw ao, m, tá ta 10 knaJ. ÍOOGOOCCOOOOOI kttüitáaáaak boákéul M kr WWVVCWVAVl A 0Óeraam ta aa s\|tsas%et •Uaeidlto ki»ialtk«k Ulftidt tgiasaáft«y 11. érdsn-okleveie. — Alálrásak: 6 rsbáge Vitioria aagel királyát. - Kitályaá t faasága ia adlakani kartaag. — Kptastr. t kiáilitáa slaéka. — Jelm Erit Ettackea, a Uaettaáf statka. -Jadge Mart H. titkár. ^ Kl ar. f\|.éFf>égft komolyan lirreal. ar. nfftlalálja III1 Hol már ► fiinnl mui baartáll öli as eliő i> íalédl. ftH^yrr kllQn teleli Hi ff JáDtm-Jéle nialaia-a)6a)ilp»r«rek tok a/ámernél. kiknél mar mlDdin i cm íny feladaloil, gyóg) ulábt hozlak ók a aren>e<16i aa életei éh rg^i^égft rl^radiák. A ttrut(ti> éaaraaytrta lajknn ariatadá, ax elgyengüt, a gyeawrkajkaa mavedá, sióval miadstok, kik salyaa btUgtk. a Hoff Jáasaitla naláta kivonat i\|éaaat(i sOrkaa rgy 14-avtats gyágytaert Ultinak, mér miadea étvágy kláayákaa ia. Csakhogy a segélyt komolyan kell aliapaasal. Srroaob t Hoff Jáaaa-ftk iiialált-kéuUlékckct, t mtlált-kivonii aglsuégi sárt ás a naláu egteaslgli cwkeláéét a Irgkitftaóbli 0ágytápaaardnk kimondották; tldftbetigek lésaárs a cdaeaaaMlt mai- la-kivonat. véfeanéajek réstére nidtiÜ saar Is a Beiáta-oakeládá; nsagtkk maliba tagét réssára a mail maláta tttkarkák itb. Kaek katáaárál stólask sa advarl oUsvaltkJ éremjrgyek.^rrosek itaatill aaálé aliimtrvénayk te a nrggyógyatt betegek aMamaré iratai. I, A valódi naláta-kheaat-káaaltaéayek Icltalálójs a agytdll kteaitáje \\ ... HOFF JÁHOI ea. kir. ndvtri wáilitá araak, ta. kir. tsaée aa Kaiépe mkatm valsmsayi ftjedrlaéark ssálUtéja i I. gyári raktér; urábea, BraaaeraUsae 8. Gyári helyiség Grabenhef, Brtvaaratraase I. tavain, im aiepttmbar II Méljen tl«UU ar t Nalltkatva 10 fraukc-l kflÚOb a bérem, i»W«ik«3jík .tért aekaai soamanin, malila-kWoiulot bOlésai — A Hoff Jáni«./é-\'a n aláta e««anéfl >0rt már 0 ér ált HaéaUI kaaaliim. 8aá«al al mm meeábalom Ónnak, boajr raaáasaa ta> áMáaáes baiisa volt aa Ön grtrtmá-aleáai mtr njrtntk caaUU. mban fen éa fiam jtycn» rbajUn •i.nvediftnk ta aam étTácygytl enni, tem nam iuillui\\ lAaynm m«m ta aápbátee votl As Oa élet- ta egénaegt baJamma — Igy naveuftk u ön mattiakhenalál — iámét brlyretlliloll benaOabal — Halyaaae s tdjai alhmiréaeil Anl»l bab—illiiai kaeviag királyt faraége aa arany érdem-érem adumtnyoiiM alkalmiat. ktatét levelében, bogy aaablra aam Illik jubbau t kfliiral f .Uaoa mereiiín" mini tara. A áán király I felaéga la\' aat mondta, begy 4 Hoff Jt-noa-líla ualála-kivonat gyégybaáatl Owaigta te nagaa eaaltiUa éactelle.\' — Olvaalam valamennyi kir-palásét a ta ta eialtdom Önnek anaeta éleitl kiilnw aa amliaiiiég Jtváia. Van aaerenraém magamat önnek legjobban ajánlani magbálttbSelatnW Ibiitletiai ts bakával v. Woatphal, ayvg. ttaagy, ea Mt aseriat klykea .Hotel Vlaa.* Kku aiolgáljon mtg t lOvetkaaé: Kél tv«a tt lliháiuthaa te iorobbajban menvadtam ngvannyba, bogy képtelen xalék bnegaa aaát máial. Itécs atat orvaael tavaly Olaicbenbaigba ta UhaAba bUátek ; ShUb.il vbnaltrva. egy bááta aa l« jalta utaaelgl atett baaintlcm a Anneb tieileteléra bQaltatam, nemraak, begy as ta Baff Jtnoa-flle maUia-kivonait agtaaatgl lOre folytán beiegaégem leljeen elmull. b-nem bagr mást igen kérem, eetveaket-nekem ujabban tt ávag maláta blvaatil egéiiaégi itrt, I kilo mt!áitetai ololádél ts t uraké ma-csukorktl kflldeaL MegkfllSnböilelett Umlalallal Mely FerOflOZ, orl ralia-gytroa ta poaaióbanabaáá, Báceban, MárlabUMraaaa. «. I Cstkls valódi Haf JáaaaiUa msiála-gjrártkiiayokat k. 11 kérkl, a ca. kir. kutak. 1 tanáayaaákati Aaaanit Mtgysrtmágbea W^yaatt jegygyal (aMtááM arrakápévtl) Mka aam vaMdl kéuitmfnyek nílkfilbtüt a Baff Jtnos-léJe maláta ryénmtnvok gy«gyffl-aayt\|jtit a e valódi kéasitáai módját te uevaeak nyiUtkoutai aaeriat ártalama battsnak is Matask. — Aj Bei János-fele malátskivnnst-ankoikák kék papiioekaa ctoatagja GO. 30, ia ta 10 kr. — 8 Man aluli küldemények aam saakáaáltataak . ** 2—1. Fái a kiér: Fe^elhnfrr Jóeael fi. Kanítea. Z-Egemeg: Buhinaeky Adolf Sopron : P. Bülléf Ke»atlely : Wötock Fetenca. Kaposvár: Lajepaik Antal. Kale^a: Brhr B. Lipót. Vaiasd: Knay. Koeh inger pjégyiarrtámn. Zégréb: 8alvninr gjógy^n. BaaBibnihaly : J. N. Kelem? n. Ktim<end : 8oi.weud gyégyaa: Pám: 8pitaer 8á»dor.Kreae: Th.Bn»iyék fia.Mui»aombat:Osoilter V.gjógysa £ Óvá t\'ied.l ©r G-yula, fényképészeti műterme NAGY-KANIZSA Vára.ikái\'at na 6. nám. Féajképeket miadea alakra éa aagyaágta, (a m. látogató-jegy , Obklar-, kiakad-, Btmdoir-, nrgitdiétD-, éltiaa\|)>lga.) bnHani, fnteit, jelrorr, Hrfilán, nligáman kéaaitlalark al, felvehetik miadea idékea, bár-mely érában laakMhetók. 861. t 8 Mónim*******netxxxkXM* lkU.