Zala 1883 06 június k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	30.97 MB
Keltezés:	2010-05-25 15:43:42

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1085
Megtekintések száma:	6103
Leírás:	Zala 1883 június Zala megyei és helyi érdekű politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: I; f >j évfolyam. ■ ni. • III - — « Iroda- Hóval I Jip ««l Utó kOsleinénMk kU\'den-utczx 4. M>B P\|Tr- 1 1 \| levnlfllc 0«k\| jianeft ke-fogadtatnak! isi, víhuI neiu küldetnek. • jfe\' }fj}\', : p e l i tiors 10 Icr. wJ ) , lii •■ ■■■■! még deficitünket ia bzu Ali terronuth a tele tagadhatatlan, a gyamok oM 0 évének loa> i tosatgft szintén loliiniorto. H ha jól utánna I nénink ogytk művében, melyet „Reformá toi\'lmu dar Mutleroliule"-uek (as anya iakola reformatoriuinának) neves, miodeát feltalálunk benn, a mit kéitibb zTrAbéi \'ajánlott. 0 l» gyakorlást kíván a gyárinak nWAm/u gyonimkoktit tuár zsenge korúktól kesdvirf kn\|l azoktainl és neValní ltogy testi mongol futjil é« ugráláa biaonyn* ét\'histos hnlJekw V\'tl.í k(}/,Dit já\'ék által a dajkák éa g)junn»»lt«ivÖnfik t"l\'l\|()oii\'l" alatt kSdl)Uk (riaanV\'KÚi Sa iwtilk rgétaaétfAli f«nnUrták liOgy Ar/úkj-iknt a ktilvIlA^ tAt\'uj ainuk, natjk wlnkjánnk rn Sfiaének 111»mk<( ttnbtíaietOp AIhÍI gyeko\|\'ul\|ák, ltogy bitjkéliii 4a jigyelti tetiul\|anakf kit diflokat énekliljeiiok, litoaékpt ón regékol liallgaMiínek, jlwgy mstm«l\| kUlíli, ragaéataui, építem, félteni tanuljanak. Ki iumIi katari fal ohboik amit Ciiunmiás kíván, ugyáuaat, etuit Krfibil nagy q\|»pará-tüpsnl\' reud«orb* aaadmt ? j, j Hogy Cuuiouiua korában iv jó tan á#s esek tauáse maradhatott, aa nagyon tar mi* ssetee. Aa ily tervek uiegtalósel\|Mánek ideje még uaiu érkaaott volt mag. Nagy táriadalmi éa politikai átalakulásra tolt wükaíig, \|^gy Uy moseaobató tarvak, megvalósulása\'inegk!* •éraltaaiék. Kaztuékuek ,és igazaágoknsk agy általán boasau idáig kbU, 6ruiok« m\|g általánosakká laaanak. A kudsdsk nsveM-aéuak Ügyét egy lépéesel küztflobb lioita a .valóaulásboa, a mennyiben a toctpéssetollonos nevelétfi. mondott anáthemát,\'Konsse4p Jáaloa Jakab aa 6 „Emiljében". IlábAi* nem vegyek hajlandó .Houaseaunak annyira aangani Méretét, mint aat aokán taaaik, vagy köajj-i vét a nevelés ovangeUumáuak: tartani, két •égtslan, hogy. s?k lgaaiág novaiéit el- lo ii uy Arii ueiictaak a ki«d\'d«k iiiiuii m«i«U> ét akarta «a által nyilvánítóul, haimin ájj autatáat ekai l adui aa aiiyákijak, a kipdsd , tornak fontoi tágára uáave. # Mér Pia .(in elölt Py tliag* raa (fi«4. aaul. Kr. olftilj a m liliktől aat követe ta, liojgy gyar-makaikat goi i(\|uhhii\' nava!\|ék. l\'latoii ptdig (4tU. Kr. u.) 4 (i^lajdoiiképaní tudumányoa paadagogia t tagalapilója méri iiat kivánja, hogy á gyártiitkak 3—6 évaa korig a vároa VI játékbalyé i miudaunap épojénSk falUgya* le te alatt {álltának, hogy ott paaélgaaaanak uakik éa »{)< viaalatra oaokta^ianak, ima a modarn ,ovola eairá)a. Ugyánaat kívánja A\'riatotalei (3S4-322 Kr. o.) kinak navaléatani qlvoi máig aaui Qiondhatók al-avultaknak. 0 már foglalkoaáét akar a kiadódók Mamára, hogy laaaáoként bosaá aaoktatva, tttlanok na lagyjaoak. Ima a modgrn gyar\'m ekkor t(Ciik-ája. A lagrégibb kor navalS^tfil agjáltalán a legujabbakfig miudonUtl aat \|alál]uk, hogy faliamarték 1 navaléa fontouigát abban a korban éa iaon kor wátuára, malybap a gy annak még randaaaraa Úuiláibau uoni r6* aaaaülha^ Camoniju Amói Jánoé, klnak befolyáaa aa ujabb kotr navoléii éa dktatáai irányára W, siám. • í tnéaátfim Vhéd Veayr. \' k.«. ikaMaa Ií\|t4r«al4a $t\|. aa. ftata«i árak Ifáaa ina • fri 4 K Hagiaiém I H b kaaAkea natitaor tgyim tlkbaaan birdatéauél ft kr. Baii^i Si kr. kiinti a atfák bivaUloa kirdamé-fci-v Wiyac4i\|a« faUU lŰOaaéig 1 Irt, aa««tU\' mi«áa« aaáért \'/» kr. HsarkotatAI -lami réaaél il dók Ba}aa Bérmaotfttlan aakbAI MEGYEI -ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TARTALMÚ ikp. . \' KéairAtok A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvédi kereskedelmi ívlet, a Naty Kanizsai- és Délzalaí\' takarékpénztárak, Bankegyesület és bánk hivatalos közlönye. Budapest május 30. 1883. n< — Végre tok okoakodás, 1a-p^gat^aia, aggodalmak Aa némi bak-)9véa«k után aat hiaatlk, hogy a kelló Kjerék vágifibíi zökkent a osángók Ugye. Montijuk petjUg o véleményt Titta (íiiriíázlcrelnőknek Irányi interpellá-cílójára adott válasza után. $ Irányi ugvania tekintettel a bMndorlott, caángók helyzetébe, rne-/ leg • ^tavakkal kérdéat intéiett a minit Tisza feleiele is, melyet Irányi i intefpelláfcziójára adott telj^seu kie-lAgijtő volt amenyiben kHelenté, hogy a kormány nemcsak eddig is megtelté a szükségeseket, dq gondja Van oly nagyobb szabású intézkedések életbeléptetésére is, melyek a csángók betolepitését jólétüket megalapító módon biztosítsák. Köszönettel tartozunk .a ^miniszterek nőknek e kijelentésért Semmiféle politika,sommifóle tokintet idegen oniágokra vagy ezeknjsk esetleges kormányhoz azok érdekében, azon I érzékenységére vissza nem tarthat kéréssel, ho^y tegyen meg minden \| hatalmáig állM, hogy ezen emberek 1 rortfa lélieióleg megjavittisiék, hogy bifttoeitis legyenek egy tllrhető léte-j \| eés megalapításának eszközeiről, ae« gitteiaenek meg pénzzel, löldadássall I liogy végre a telepítési kérdés mind I a települők, mind az ország érdeké-1 I ben lehető legczélszerübben szabá-I Woztani6k. A bejött esátogók helyzetéréi ma már dieglehetőeen tiszta képpel bil runk. Nem olyan szomorú ugyan, I mint ahogyan eleinte nem is egészen \| elfogulatlan oldalról rajzoltatott, de mégis tényleg sok van javitni való, ■i cl mint azt másként a visszatéréé után Uy rövid időre nem is képzel hetjuk. A csángók nincsenek a föld munkához azokva, amelyhez főleg i alkalmaztatnak, a igy. keresetük is csaí kevés leher; azontúl meg kelll ssokniok ujj helyzetük nehézségeit miután tényleg nem lórtént meg minden előkészület, amily mértékben annyi qmber befogadása megkívánta volnál De hijiz e nehézségek n^m oly természetűek^ hogy azokat legyőzhel tétleneknek kellene tartanunk} vala ritka évben poritják. Ór pitésre. Az a fod nek méltány melyeket aylsáradásoktóllcsikarluhk ki, az ugynevi)zett árterek, melyeit ha lakóhelyül m?m is, de virágzó művelésre alkuim tsak, I végül az úgynevezett aerart tlis birtokok! melyek a jelenlegi béri eti rendszer mellett ném olog, hogy ■ települők os és elbírható feltételek jak, hogy s közpouti igazgatóság jelen-tésót lehetóleg rövid ki vonatban adjuk, vele a helybeli egylet nagyszámú tágjait ii megismertetve. "A jelenték szerint a központi igazgatóságnak a roult közgyűlés óta főtó-rekvéte volt az. egylet szervezését töké-letesbiteui, a fiókok számát szaporítani, s különösen erőteljes vidéki közpohtokdt teremteni. L-i f ...- - \' • L • I .! Az igszgstóságnsk a közös hadügy- mellett el^gtádő íbldet és negélyt \| minisaterintanál és az osztrák veres- bennünket attól, hogy az idegen földről hasa kívánkozó csángókat s egyéb az időkvfolyamán külföldre szakadt véreinket szívesen ne fogadjuk \| s becsületes munkás polgárnak mejj; ne örökítsük. Hazánk ás utóbbi éve\|tjalatt a felföldön lábra kapott kivándorlási láz folytán úgyis vesz-tettl népszámából, aztán a telepítésre I kissemelt hely Magyarország végvidéke, hol magyar véreink letelepítése politikai 8 nemzetiségi szempont-! bői is nagy fontossága, s végül ha a (el földi ki vándorolni akarók, figyelme ez uj települési alkalom felé fordittatik, s a kivándorlók áradata árrá irányoztatik, az mind negativ mind positiv tekintetben szintén haszonnak tekinthető. Csak az a fókérdés, nogy miként fog a telepítés eszközöl tatai. Koirniá-nyunk határozott világos kijelentése után a felől nem támadhat aggodalmunk. Magyarországon óriási térségek! vannak még, melyek művelő kezekre várnak , ott vannak az óriási legelők, melyek mostani kihasználásukkal elenyésző csekély hasznotadnak \| ott vannak, azon roppant- területek, adjunk rén semmi kétsé Moldvában szórva levő lelkezésdkre, • akkor f, hogy a Bukovinában Oláhorizágban szít-magyarok, Miket külön- ben il elleni Uhatlanul megkapott a honvágy, ai sldunai vidékeken egy hatalmas v idövét fogják képezni Magyarországnak, i az alsó megyék közül egy párnak^előnjyünkre fogják változtatni npinzetiiégii viszonyait. Tisza nyilatkozaU után semmi kétségünk, ljjogjr a most már akuttá vált telepedni ügy oly szabályozást nyer, amelynél fogva miad a bevándorlóit csáagók min^j az ezután bevándorlók sbrsátnem kell féltenünk s biztosan járhatjuk sizon előnyöket, melyekkel usak az oaséHea telepítés járhat. A Vörös-Kereszt-Egylet 1889. évii Jelelil\|éaéb6L Ezen Wékooy egvesdlet központi közgyűlése anriüs lióbau tirtátott- pieg a vidéknek is meglehetősen élénk részvétele melletti Miután az egyesületnek helyben il van városi választmánya i hsrmadfélszás! tagjn, izljks^oinek tart kereszt-társulatul folytatott tárgyalásai azon jneggyézódést érlelték meg s köz-, ponti választmányban, hogy sz eddig bd* gyűlt szerény összegek tnessze maradtak s szükség megett és bővebb pénzforrásokról kel le gondolkodni. Kz érlelé meg a sorsjegy kölcsönt, mely s törvényhozás által adó- ól illeték mentességet nyeri. 800.0! X) darab 5 forintos sorsjegk* 4000000 frt értékben bocsáttatott ki S oly tormlási terv állíttatott Jel., hogy sz Összea 4 millió forint idónág 51. év alatt törlesztve lesz. Az öuzei 800.000 sorsjegyet, 4-mondja -w jelentés —, a magyar országos bsnknak darabonként 5 frtért adtak e\| miből 15 krt elengedtünk az Összc9 elií-állitáií él ollonórzéai költségek fedezésére, ez uton a törlesztési alapba 8 mi), 408,885 frit- 36 krt, a tartalékalapba 240,000 frtot tettünk le, mely letété-mények kötelezettségeinket bóven fedezik és miut; tiszta nyereményt 1 millió, 286,000 Irtot ksptuuk. Kzen Összeget a követkeió ciélokral kívánjuk fordítani: t.Az Krziéttet kórház építésére s felszerelésére 450000 fit 2.10 aobcsttU szállító oszlop s szU hzáiuáia éplteudó raktár oMAllltása 225000 J 3. Mozgó raktárak elió íe [ szerelése és a készletek megújítására * . j 220000 frt 4.12 társzekér beszerzésén) f és a jpéroet. lovagrendtói ajándékozott tábjm kórház és sebesültszállitó oszloé f (öbz. 44 jármú) tárolásári szükségei raktárakrs 21000 a 5 tartalék-kórházak felszere- , 4< lésének kiegészítésére, mű-tó-eszkőzök, minták, itt. beszerzésére I 120000 G. kezelési és taijLálékalspr^ 200000 Osueg mint fent 1236000 frt Az 1. pontot illetőleg a központi választmány s mnll közgyűlés engedélye folytán még a mait \'ószssel tett\'e meg az olózetes intézkedéseket\'a\'kérház építés iránt; kidolgoztatta a\| terveket, az építési feltételeket, az építésre árlejtés tétetett és az építést llaulzmsnn Alajos műegyetemi U^nár tervezeteiéi Ybl Mik-lés javaslatai alap\|án ki il jadta. A kórhár 424,395 írtba fog kerülni. Az építés < már megkezdődött és 1848 észén be fog fefeztetui.- A többi, eyrol .ÖaszpfüggÓ kérdésekkel a folyó évben Jog foglalkozni a központi választmány s I javallatait a jövő közgyűlés elé terjeszt^. Az Erzsébetkórházi alapítványokra eddig hofolyt 70000 frtot meghaladó és e czimen ezután lieiolyó Összegek a kockáz fonntartssára \'szojljgáló alapként lógnak kezeltetni. A 2. pont slstt s aobestUtszállitó oszlopokkal foglalkozik a jelentés. Ily oszlop líj—lGOOÓ írtba kerül. Tizenegy oszlop késsen vsn, melyekből ö Budapesten, s ijgy-ogy Pozsony, Ko- 1 Jilitf tircííj^ 1 ■ « — a A Visdednevelés. Ovoila, vagy gyermekkert ? . irta s a n-kiinusai tanítói járqsikör gyélétén íelolvasta: HoO\'manu Hér. Tagadhatatlan w, hogy Tslaa«ly asgy MtiM ?agy nagy elv iohft>em fogain-•Mt m«g a világ valamfily \'nagy gondolko-VtáMk Rlmí^ibfti), hogyha korának-.általá-ama árMU nllktáge azt benuo meg nem árWife aa általános hiány értett aa jótoítiéri dobogó keblét erfieebb l i leiiibi b»su voloe, mint kortár-•feeek U/üljüliH — .habár a kor maga, u iiwaaeeae érwll hiány dácsám neo m»4ig értette meg próf&tája jóeáeró sMVatt eegy mm telt kápee aa 0 feMogáeának BegaaUtira emelkedői. KttSaDeea oly ssa mákríl áe elrekröt áll melyek* u ember kels> éieSÉre, -41—»miíiséri veaatkoanah, • mely weiksik reaáeeea aekáa karoent ksile eftai m eiegahséggal, a halráleméoy •fet, a taiaiiaaeáfgei Aa amhmiiigit mint egy Üek gyanánt kwéri, hogy nnn akar sárt SerSk « hatásnak SMjt kfisMwbe él ál AB \| bmmáHá issfcii aanyira kapeselsfi taraaáeaelárei begy etkánÚiAUUan kudályok aat idfirfil id^ro képesek ugyan i megjtkatstani, de ^géssen meggátolói soha. I Haladáaunk azonban nem egyéb mint emberi uellem fejlSdéeének fokosatoe története, agy a- mint\' amaz aa igaaaág 0»vé-/ nyáa járva a asellemi éa erkölcsi képéét i mindig magasabb tokára emelkedett. i Aa emberiaégnok miodig voltak oly \| nagy asellemei, kik korakai m/eg«16&t£k ; de azért as igazságok, mélyek bolsS énünket \| Megvilágítják, nem Agynauk találmányai ;i esek aa ígss«ágok magvát képezik, mely \| eleeérra a haiadáe sse)iemét5l, kebelUokben fogékony talajra talált, éa talál fnifideo ember keblében, ki •aándékoaan nem zárko-aik el M igaaság eiffl. Do azért nem ja frdemüok a mi b«laff meggyfisódéeUnk, de örQrádnk és reméoytink azon alepnik, hogy meggyizódéaQnket számosan oaztják;. Aa ébredS természet látásánál raáok nézVe lélekemelő azon bizonyság, hogy mis-den esiráaó nüvény mindig, magasablwn éa erSteljeeebben tOreksaik fölfelé, hogy koronáját a szabad levegőbe, a nap felé emeli,! nem pedig viasza a sötét ÍOld felé hajlik a l melyből származott; Est a bizalmat nem szabad elreaatenünk akkor, mikor a eaellemiekrSI szólunk. A mi igaz és jogos, aa lassankint habár sok* saor osak bosszú idö után fogékony talajra lal aa emberi kábelben. Kérés tlrtésslmi ársákrfil és l«mi-retrSl tanúskodik as, ki »t.hisai és vallja, hogy a gyermek nevelés foltosságát csak az ajakb jd&ben ismerték lel. tltekintvs attól, hegy a szülei eeeretet OssUtoe a ozirillzatio ziantae fokáa állá népeiméi is talált utat módot a telJsasK gyámoltslsaal világra \|öti &iaded nerolém, akármily-for nában tOrtéot légyen as, min i néave aa é\| alj ás egyéb vissonyok wiildig voltuk elbaU rozó Ufolyáa-aal: u tüiiwelem ; felrllágokit benuUnket arról, liogy. a liáp«k j vezérei, Lanitói már aa 6a korban ia (Sotonágot tulajdouitottak a gysrmekek upvnléaéank, ápoláaének. Krre uézve ujjmu\'NtMt nyltjt iiekUok tObli helye u maga a azeie(ráa fr, ógy e kerejtlényaég olÖtti pogány e0r< Mikor Kriaztna est inundla] Uegyjátuk liMlám jfinoi a lutdrde\|(M,» bi sounyára ueiil tét akarta ea mutatáet aker kornak fontoi Már I\'ls Kr. elidjasz (42H. Kr. e.j paedagogi Ny 1 gy«i VI játékhelyé lete alatt játjának nekik és á{j modern %ovoi mekeiket goi ujomui\' nereíjék. méletébeu, aokat lehn se a va 1 b ó 1 tauuíoi Itabát\' kétségtelen, jbogy nskyobb listásuk lehatott volna, ha tetteit is . életét több erkOlosi komolyság \|jellemeets vt^na. A nép uetn hajlaudé hitelt; adni aa oly prédikátoroknak, kik vtaet prédikálnék és bort iasnak. Roussau tigyaii, falqiata aa akkori társadelmet esuitnyadásáb^l, mflvóvöt egy>. •serre négy htroeéet seenett megánek e két\'ÖKtnlen as is, h4y minilenlia aselleméeek diQaó műre fog meredni, Beei egyébiránt áiMÍvárogtkk aa ekkori h«\|^élé»l rendeee rekbe, a mire itt hleebben\' kiljnrjeeekednl fOlöalegeauek tartom. Nagyobb tuAriékbun jkbliotte fel a fi-gyolmei a népnevelésnek Orakké dieiS bajnoka Pecfalosei, ki éles éUékkel korának Wxadulnii aebei irájit tollával éa lehet mon-daut A "jenek, életétiek foláldoaásával tuuc kálkodott a .jobb gkermeklsvolée ftgyábéa. A klMlediievelfat illetMkg népies munkái : Lénárd ás Uer(nid, valamint „látképen taniljá Qartrud gyermekeit* ürük igeeeége-kat, arany elveket foglalnak magukban. A bajt gyökerében ö \'ismerte fel, vagy ka sIStts felismerték mások 6 mondotta ki ás haugostatta aa emberiséi ttdyoért fbevtM lelkének ferré msggyáa6déeével. Kasa rendkívüli ember, kiseámos kadaroee után sem hagyá magát lángoló buzgalmában iáegtánto-ritaui, • kii kora ba részben méltányolta is, (egésabea meg nem értette, felismerte aa ansa neVeló hatáeát a oeaiád köriben, melyet semmiféle iskola vagy inUamény pótolni nem Kéfea. , \| . (Folyt köv.l \' ZALA Xn^y-Ktmizsti, 188\|;\'szbinhnt, jiuiius 2-iíii. SUm, tWttvif, Keleasvár tott Ufct«M ttfctlvMM; I MHm írtat i tfthfcekbea tátgyl SMI pllppji^ A i éi 4 fett \| mi\|A rakU-HlÍ p MtttlütgUii. A mosgó* rak-VM tké fcirwéitoi 7\|00 írtba fog Mlüj ftcitimnind IS társzekér ké- aje 200 (riti indultak meg a tárgya Ifcek. k »é«t lovagrend említi Wstéa — egy teljésen felszerelt Elnöki zárjelenth ftB I.S.HJ— W rfttí or\\iá{igyli{Í3 1HÁU. wttyi<i & naj\'/án bt táti Bilik iiriiJtidiiróK j > j Az 1661. évi szeptember íi-8-ik napján i budavári kir. trónteremben Unncij>4\|y<»íion meguyitott jelen országgyűlés ez alkalommal bezáruló t-ik ülésteakában, mnWet 8 osátzári ét appstoli királyi Peliégo 14811. évi jjuntus 9-én Schönbrunuban kelt kegyelmei királyi tSj.v»l bercatatt .ojtott Ubnri í ""Ti! "P""-".*^ , T; _ . , I Oanehivottynk nytwsitolt, a kápfieelflliáa kaként a loni tartozó 16 szállító ldo- <e»el és egy leije? sebesültszállító o«- topot ajándékozott. A választmány kéri a köígyfltóst fog* 0 caász. ét kir. föufégét Yílmjos fáberizegct mint a német lovagrend nigjy-meetarét, él a német lovagreudet liét-teletheti tagjai sortba vegye fel m.J ®gy\|4 í 5. pont a scbesíö 1 í a /.ál 1 tj tA oá-lopok állomáahelyein felállítandó 200 betegte számított tar talékkót házakról irál. A 6; pontban arról szól, boty a , választmány 200000 frtot tara szükségesnek feautattanl kezelési él tartalék-alap gyanánt a netán eréíyea intézkedés lek megtételére. . A jelentéi többi részei kötc«oma gok kpazerzéftéról, a berlini egészségügyi kiállításban való réetvételrél, a betegápolólék \' eddig lassan haladó Ogyéról, k vidéki egyleteknek a mait közgyűlés éta váló szaporulatáról, a bevételek tél, a beUgvivé szakaszoknak, a torna és tttzoltp egyletek kátéból való azervezé-. iáról káaak kellé felvilágosítást. Érdekes a következő összehasonlító Összeállítása az egylet tagjainak, vagyonának 1879, 1880, 1881 és 1882. áv végével. ■■ ■ i 1 I 1 Iái5= a 2 1;fi- t i\\ g o k Ftaári jainmití ugyanáaon U 8 án tartott 123 ik uléWíben, UuHít^fSt 28. §-a éi fctiuében k háa alelnökei, jaftftli é a háznagy mlgvtlaie tá^vál alakulymeg. Ab iguélt JtépvinlŐk utána fkkor aa Q«Mlyokb» aaonhal beaoróaott, iOl) p\'nnyttr-\' osssági, 44 .horvát nlavouornáái IttpvinlŐ-vfel, a háa 1 elnöke éi 2 aleluökével égyBtt 443 volt; mert M elaö Ulémak bosái-ásakor a \|}ás teljes számát képnő 447 ignsoit Képviselő köiUl a nyári nünidő alatt, [ja .megalakulás napjáig elhalt 3, lemondott 6, uj mcgbÜKÓ levelét bemutatta 6, és e mlinl 4, képviselŐ-válantó kerület, néviáeriin a ciik-•aeredai, aa aradvároti, a zonlumr^Hi éa Mai OHváairholy »\'ároí 1-ik válhatómu-Ulete még képvíiolvel nem volt. A képviselők teáméban a niultjillÜmak bpzártAtól keadve a mai napig öeiatévu a küvotkoaö váltósáaok fordultak elS. a) a halál elragadott 6 k^pviiwiláriuo kat, névaaerint: 8aeode Béla. Márw liúre, KuOpfler Vilmoa, Uollóay Károly éa[Kamme* rer Owatáv képviiolökei; \' b) lemondáa folytáu megi»Unt kép- köb il\'M\' éa 4 orifáflM l igJ, ömcomu 39 biac ita^hao 4i 9 piímlyban voltak hivatva á k ipyiiillÖháa tj^jjai Lx ^orsaágoi flláteken kiv 1 tnrvéAybeaáai mékOdáiítket gyakoroloi* Á tényleg mtikálSU 33 képviaalfibáal Aa < Oruágea bis\|Malgl>au, mert kél kép* via< Ifiliázi éa ,lgy ortateoa (liaotteág, valamint aa 1 — 9. osztály eallléJaaakbin nfm mdkOdUU, tor bbá aa oraaágoa Qlé«okbáu felmerült lár-gyukuali minőség és mennyiség aaariuti ered méi yq/ a követkctÖ : ] 1. ldr\'ályi leiraU érkezett a képviselő-hát lOt 4,,elin\|éaiet«t^ mind a 4; aa 1-aÖ a küi Mgyi biaettság t^gjainaki. a 2 ik a ma gyí r »r.uut korona egyik firéupk megvála<tz< táai által, a $ ik aa paen választást helyben-liHg jrá királyi leiratnak, végre a 4ik a jelen 111\' aiakot beaáré a n jüvö üléaaaakot nn-g-uyi otinak kijelüutö leiratnak tudomá^Lvátele j y7\\ z. Intenpelláesid iut«?.l«tmf a kormány tag aihoa 38, a. mull üluaazalíról irjnnaridt .6, i aokböt a kormábjf válaszának tudomásul vét lei áltál elintéztetett 33, fügfföben.maradt méj 11, V í 7 \' J 3. indítványáéi I határoaati javaslat a mói ősit tán/okon "ki vll tétetett 91, a mt\\U ttléi síüf^Mj.nem maradt fenn egy iieijá, asalr-bóV /intist\'itet^ 90, flggében maradi 1. \\ ^ ^^TUKélyiavaJlat a kormány! által a háa aulaiára tétetett 47, a mdlt ..Üllkszakról azei tosilés . végett iekerjeaatre ma\|Mt 20, fUgi ;Öbou fenmaradt 15; eaekböl aaentláittitett áa l kihirdettetett 57, saouteaitéi végotjt feltár-jaiitvi vail mág 14, viiaaavenatett avagy mel adai Öatetett 5, függőben maradi 6. J Miudetok alább külöh izakmioliateriu-int réaaleteaen lilsorollatnak. 0. Minisateri és (egyéb e IC terjesatás beolt 86, a mull UláataakbAl feuuiaraét 4; ezel bSl eliutéatet«t 17, a aépviselék küaOlt viselltárannk lenni véglegesen 7, nivSaerint j kiontatott 14, tdggíiben maradt 8. 152 aioa 109 152 1631 67011329 21710 ,1789 iöW 0.710876 Bili MM. Üii)\'iij:«! UCkm. 161113W I10S7 3S70IH29S 21890631 «U ft ÍMItd I70SU803 37087 Z42S4&JI7 lMltSsMl i /ii i -J .1.-:D Felhívás. A vörös kereui egylet nagykaniisai városi üálasztmánija a következő felhxmst bocsárplta kijegyetekkn é» testületekhez ai egyletbe való belépés ügyében. A Magyar StU Korona Uraaágai Veres vnm Egylete nagy kanitsai válaszlmányá-nak físatelettel alulírott elnöksége 1883 évi május 13-án tartott Ülésének határozata i folytán mély tisstelettef bátorkodik felkérni hogy a Veres Kareazt Egylotbo való belépéae által eáen aa omágra néave nagyfontosságú egyesület emberbaráti érdekeit alémoaditali aziveakledjék. Ac Oraaágoa VOrSs-Kereszl Egylet nemes ISrekvéaeit bővebben váaolui feleslegei velna. Rövid fenálláaa éta aa oraaág minden j féaaébap vannak válasstmáoyai éa fíókju, nsefyek a központtal szerves összefüggésben ▼annak ■ melyek mintegy háléaattal veszik körül a megy. azt. korona omágett a a béke idejét jel használják arra, kogyáa majdan, a Bitöl aa ég aokáig óvja mag basánkat, — gyermekeink, testvéreink a hámba volnának kénytelenek indulni, — bogy majdan aa«k kik megsebesülnek a legjobb ápolásban féaSésjUhettenek akkor, mikor a haza, a oemeeli védelmében vérüket onták ltily megnyugtató érzés a bátramadott ■flgky testvérek ée rokonok résaérSI. mikor ttMljjÜrJ bogy emberbaráti rénvét\' ápolót kewé $gjik fel a sebesültet, bogy a segély Sttkaemfl eszközeivel csillapítsák fájdalmát, ] 9 Itegy ageos elhagyatva a sebláa tépő kinjai köaett, hanem körülötte vasnak s Vörös-laiwt EgyUl öofelátóeaó .ápolónfii, kik a vérlUnalot hozott honfi élete fUöU virraea-tasak, kéksok gondos ápolása mellett iámét viassii lilik az életnek, azSieíoek, rokonainak, SMg ^ifc^tmlisB sok eeoibes s hiányos Ipeiés Mfiám el kettese vesasis. Kláás Ükét Míves bitépásét tisttelattel kérséa« bá<erkeésst lilsmlliest, bogy a Isgpági díj bst évi kHaleaetteéggel évi 1 frt. \| Te»jee beslsMtai . ai Fm kt>jf* Jéimfmi Vümmmm IsUém \\ rt>éVa* slaée. JRss Més^iw^ JShmn^atr Líféi ^ ÉlMl Ílí ikfmmm Mvr Isifié. gr. Uethlan Andi ás, b.\' Itaflvánizky Béla, Ju«ih György, Miké Bálinij gréf lkichiold Lá»a\'ó .\'j \' \| mindnyájan főispánokká 7- Ssö* gyény László pedig köaös külügymimsiteri Ortiáljfönükké hitt kiueveztolésük! Icjivjilkea ffebeu ée ifj.,gTÓf Zichy ődbi, megrfiigált egészsági állapota miatt; továbbá megaaUnt uiAg képviselőtársunk lenui 4, de csak ifeigle-népen, mert idéköaben újból inegválinÉaltak u. m. ifj. gróf Ráday Oedeon. lionvédolüii miniszterré, gr.í Széchenyi Pál fÖl^müveléa\', . ipar ée kereekédelomügyi miiíisztori é, Bnross Gábor közmunjta- és köalekedáiügy íjiiuiak-teri államtitkárrá és Láng b^iaapesti királyi magyar tudomáu)M\'gyv^ip tiúárrá lett kioeveatetésük alkalmából.:.; ! . T J ] 0) uj válaaztáa által ellenién képViielÖ tárainkká lett biszosen Ki, még pedig a b) alatt, felsorolt utóbb emli<etfc\|kio [kivü) 11, a kik eddig a háa tagjai neiu vultak, névsaerint: Me«zlényi Lajos, iijj Jüsth Ű\|UrgyÍ gróf BetMeu Ödön, Kise Tál, MéÜtároe Nándor, Sánta Lajos, Ácséi iHiterj Györfl Pető, Kapisatról-Ferenci, SsalnS Kálmán és Olay Lajos. A f\'ilsorott adetok saeriut,]a 417 Ifghél álló képviaelőháanak 0 pilliniiitbaij 1140 igasolt tagja van ■ csupán Toluauierjro I slakoai választó kerülete nincs aa or^éggyülésen képviselVe, melynek uj válasatái Utján loomlfi képvieeltetéie iránt azonban f. ivi (ná) B-én már intéakedtem. Ezen ülésizakban a képvinlőlms megalakulásakor. azonnal, a saabályik wi. és 98, 9 ai értelmében aa országgyűlés)! tárgyalások előkészítése tekintetéből: G. A t\' rendiháijlól áthosatott isenet 09. I f eliul éltetett\' miua aa p9. 7, OiseeférUetlenségi eset félőrült 2, mindegyik aa illelő képviselőnek a képviselői t Iláseal össae uLm férő hivataláról liukényt leU lemondása által ti^gytalanná vált. (I. Mentelmi ügf •lÖfordjill 16, a mult üléai Bfkfél feumaradt 4; ezekből 7 a menteim jog felfüggamtésévil, 6 a mentelmi jog lenti rláaával Intéátetskt el jjüggöbeu van mág 5, 11 djomásül véJtett 1. j). Kérvény La ohiük által bemutattatott haté ágok és maganowk rénétfől 431, a mu t ülést iákból faiimi\|rAd\|\| 42, esekböl elintááte-tilt Í6J függőbe! mlradi 47. lOi Jelentés a Maottaágek által bvt«r» ieiet ijeií 129, a tuulu ülésaaekból \'feumaradt 15; áeaből iliut\|»tej\|tt 137, függőben ma radt i7. ti Saemélyválulsások t ,]i) aa osatiá^ mwyar mouarahia kü\|ös kormMi)« keblébán, \|\|l)» 8sög)éuyi l.átdó képvj ielÖuek külügymlnisatrrioailál) l\'önbkké. k) Magyaroiitaág kormánya kibolóbon Oidót y Pál kösmunlja- és köalekedésügyi iuIuis tar Ismoudása f\|>l)tán helyébe b, Ke-tifcbor ftildmiviMS\', ipar- ái ksreskede* a) a képviselőház tagjai n ojnök és, alelnökök kivé(\|lével aa 1—9 folyó laáknmal megkllönböatetitt tanáeikoió oastáljrokba elnök által beaoroatattak ; , b) megválasitot\'a sképviaálőháa a kö. vetkező állandó bízottságokai, L m. 1. u igazságügyi, 2. a pénzügyi, 4. aj köaok-UtásÜgyi, b. s kérvény^ 0. a gaadasági, 7. s nsplúbirájó, 8 a véderő, 9. a könyvtári, 10. 1 mentelmi, ÍJ. a saárnviisgáló és 12«a zárszámadás vizsgáló bizottságot; c) kiküldötte éi megválautottá üzután még a követkelő 8 külön tárgyú bilottsá-,gölfat n. m.: li a közigazgatásig 2. közgazdasági ée 3. is alapok és alapiljvánvok jogi larmésaetéi megviaegálé* bizottságot; d) végre a köaöa ügyek tárgyalására s lőrepdihévaal eg\'stfttr kiküldött Orea%oé bi-aottaágba a 60 tagbél álló aráollagéi illaté-két saját kebeléből megválaiatolta * I l) kiküldve voltak még sa érsaágg^rüléi egész tartamára már aa első Üléseik kezÜelén ■egválaeatva let, és 1—9. foljé Saákmal megkülönböztetett, bíráló, — I igaroló kan-éé, — é\| 1 össSeférhe^lensági, teliát 11.saját kebelbeli, valamint a förendihiuaU %ydtt kiküldött 1, a függő államadósságokat ellen 6»Ö, I Deák Fsreaee síremlékéi UlLijl, ^ végre 1 a Fiume késjogi belyaetát siebá-l/eaé, tebál 8 országos biaottság\|k ik . Misdsseknek besaáuutáiávil 36 saját 94 kr,jBlau Pál 492 frl^ÖTl k^TliiAl Ferenea közjeljző 4H6. frt, Só kr. ntlMr ssámitvm Dr. Híiukits Nándor orvos át* írt, 86 kr. kétaz#i»«4zámitva. EperjeSy Séodír lg)vé>d 456 frt, 10 kr. kétaier iiámijva Bters J. Mói 420 frt, 21 kr, Dr. 9ieke«ds Jóísef orvos 394 frt, 94 kr. kéu«sr izáuiiival WelisplJ József 891 Irt, 27 kr, Wlases Aulai Ügyvtfj 373 frt, 70 krf kétaier azámijva. Umcz Antal 338 f^t, 48 kr, Geléeí Quttmab Vilmos 837 fi 60 k^, Ujvá.r Iliéi 329 frt, 83 ljr, Berget Adolf 307 frt, 48 kr, Dr. \| Horváth AntaT ügyvád 296 frt, 46 kr. kjáteaer laámitvs. Hirschl tEde 293 frt, 70. kr,! Hertelendy öéla \| ügyvéd V76 frt, 78 kr. kltaaer sxámitvs., Ebenlpanger Lipót 270 frt, Í0 kr, Hauier János 284 irt, 92 kr, Tebáucaky Jóesní orvoi ji7l frt, 02 kr. kél«e[ számítva. Btfttl-lieiuij Snmu 200 frt, 6i kii, Dr. Schrtyrer Lajos orvos 260 frt. kétaaer skáuiitva. Soiumer Báudbr 259 fii, 81 kr, Grols Mikaa 2o5frt, 78 krl Ráta Aulai orvop 263 frt, 24 kr. kétiaer aaámjtva. Weiss Mauó 251 frt, 75 kr, Fessel -hoferj Jólsel 240 frt, 86 kiT Kovács -Lsjos ügyvéd 245 fit, UO kr. Métszerj számítva. Roieiíbld Adolf 212 írt. 46Szigfiu ltob rt 235 frt, 87 kr, W eiaainuy ei Mór 233 frt, 02 kr, Thomka Endre 220 frt, 92 If, Eisinger Hen-iicli 220 Írt, 45 kr, Keller Iguáca 217 frt, 37 kr) Kilik Ferenea 216 frt, \|p kr, Vuckiis J. 213-frt, 69 kr, Rapoilr üyul\| ügyvjd 2U7 frt,\' 06 kr. kétiaer némítva. .CMop Saf u 202 frt, 49 kr, Fjsohol Fulüji 183 jtí, 68 kr, Prágei •liéla gyógyizorész V187 frt j 50 \'k[. kelszer mámitva Weise Ignáta mészáros 187 frt, 35 kr, Kuorczer Frigyes 187 Irt^ {12 kr, Sommer Jóaseí 184\'frt, 88 kr, Leaanij Henrüeb 183 frt, 83 kr, öcberta Jakab lH3 Ifi, 05 kr, Lövmger Iguáez 182 frt, 77 kr, 8chönjl\|d MiUaa 182 bt, 59 kf, Strem Vdmoe 481 fit, 64 kr, Klein HÍV 181\' frt, 6J kr, Haulué György 180 Irt, 88 kr, Rchvarta Samvj 180ttrt, 33 kr,Tauber Alajos 180 fii, 32^ kr,jí)ebeUu Albert 179 frt, 87 kr, Füohl Pál UgyVéd 1173 Irt, "60 kr. kétsier számítva. Vargl LajSs Ügyvéd 1C6 frt, 68 kr. kétaaer aaámltva. Axenty György 103 frt, 26 kr, Waios Sándér>162 frt, 17 kr, Uaba József 166 frt, 88 kr,\|mmmer Kálmán 151 .Írt, 26 kr, Beréuyi JóaUef 149 írt, 72 kr, Ueiohouleld lgnlu 149 frtJ\|34. kr, Gáspár Ferenea. 148 frt, 47 kr, (may Benő ügyvéd \'147 (rt, 08 kr. kétszer saHmiiva Kuorczer Károly 140 frt, 5\'tl \'kr DoUtiu János 144 írt. 58 kr, Ullman István 144 trtjui kr, Osimbalek Jáuos 144 frt, 38 kr, tPfafjijjóaief 142 frt, 70 kr, Berger Mór 141 frt, 10 kr, Begenritder Józsut\' 13U frt, lu ljr, Hbenipanger Leó 138 M, 04 kr,.ltosouberg Kerenos 187 Irt, 751 kl\'» L)»ráu Zsigmond Lyvédj 132 frt, 30 kr. kétaaer saámitva. tteucaik Ferenea 1111 ál, 27 kr,Holmaultlyö Ly 12u!ht, 27 kr, j Ühiuoráuyi Uoldíaiár ÍU8 Jju. 48 kr, Füret Himon 128 frt, 10 kij Ubrváli, Feienca \|25 Irt, 03 kr, tieiustko Lajos 122ti,4il kr, beherts Albert 12l\'frt, 82J kr, limueberg Jakab 120 fri, 19 kr, W aisa; Adoi 120 tn, 19 kr, Blau Károly ifjú 119 tn, 08;ÜAbnhám Károly 117 Iri, iio kr, Öasitl UáqoU 114 l(t, 38 kr, Lauv Uenrich 113 Út, 88 \|r, Kas\|>ar Autal 112 IVI, 01 kr, Fumt tajod 108 fii, 85; kr, I • J tanév végi érettéi visígá latok stóijeU része jap. 4, 6 és 6 áo fog megtartatni, niiról ai erre yogeiitottakát et utoa i\| értesiti . • » At igaigatóság. 0 Mutál élet veszlj lyel. Löivy Ignácz Siiioiitornyai kereskedő emberbaráti érzelmének igen szép. jelét adta e hé 27-én. "Kéliáu^ fif fürdött! a aebes folyáas Stó Ksp^ eaatecáában, midőn\' ezek egyikét, ki nem Uudotf usziií. egy Ijí—16 évea gépéeataoon ; Óin a seheeen róhinó ár magával ragadta. A fiu csal\|hAnar láerülni kezdett s daczára a rögtön jüsszeiorejjlatl nagy néptömegnek, mely s verfagyasztjó jelenetet ráeaint a hid ról, részint meg h psrtról ijedten nézte, eenki sem Sietett megmentésére. A nagy zajra Löwjy kifutott a partra i látva a dor-mentő jelénetot, bsboaái nélkül a viabe ugrott i az árral .küzdve épen azon pillanatban érte el a pzereneiétlent, mikor az már egé-■ken elmerült. Egy pillanat alatt kiemelte öt s vizbSJ, de s látvány még eask akkor lett ifezouyjatos, a fiu egész erejével ragadta meg életmentőjét, tugy, hogy ez több iabeu elmerült jerbével, inig a közeli eónakhóz unhatott ivele, hol aaután ötömrlveígáasal fogadta Őliet aa ömesereglétt nép. A derék életmentő nős, gyehnekei vannekf mely kö-j rülmény c«ak fokozza érdemét ée annál nagyobb elismerést érdemel. f®7 méoy lemügki Imitiisitirnok Ugyanasuu tárcsa idilg-leun ke^etőjévé, — Baeiide Béla elhuuyt honvélel^ni minínter uilyébo b. Oiisy Béla kir \' honvé ilj. gr dilmi tárosa ly saemályi körüli mini^toniok •Imi tárna idslgleuss voaiiőjévé, — f Káday Uideou- képviselőnek houvé. miuisatirrá, b. Orozy Bélának nan ideigleoei veastéiétél lott felmeutése melloli r- továbbá U. Kemény Gáboruik közmunka- és köilekédéeügyi miuinterré, és hHyébe gróf Hzéohéiiyi Pál képviselőnek földmiiwláa, ipar ée k<irnkedelemUgyi minin* térré 4- i végre Baross Gábor képviselőnek közmunka- és köalekeqSiügyimmlisteri állam* titkárra ktnoviiletésén kívül — - » 01 i képvisilöhái kebelében Feayveuy FeronoJnok eien Ülésszakra 0 ik, kéfőbb a liáa ujMbb határosata fulytáu Ouka Perenia-nik 7-jlt jogyzővé, éslBaross Gábori állam-titkárrá kineveaett jegvaö bolyéit, Boijtoviciy Albert lépviialŐuok a háa jegfaŐjévé s végre isottaági tagok Ipmouűáen, I avagy áia miatt isüiiégesiá vált u bliótt* ok mogválantaia által merüllek fel, Fieíxlihaoker JóihI\' lOO\'fn 87 kr, Davi. HJ" •lliilálO! sági taf (Végi köv.) Névjegyzéke az 1ÍM, évben legtöbb adót flietöknek Íí,-KanluAa, Béla 1896 frt, 63 kt, Karcxag (896 frtj 62 krJ Debria Benő 1070 frt, Gstlaann Henrik 908 frtj 14 kr, {o# ügyvád 900 frt, 60 kr* kétszer LQviqgír Israol 720 frt, 07 kr, Mniititl Fülöp 641 frt, 16 kr, RoJsnbirg dovilt Autal 100 Irt; 10 ki Qcheibsr Iguáta l\'.á Irt, 79 kr, Moraoh lgnl la 105 írt, 70 kr, Lengyel Jóssel\' 101 fr\|, 38 kr. 4- Pét-tagok: Msskly AnUl \|)Ü frtj 12 kr. Haaiidvsber JómiI 97 IVi, OB kr\'. Lalky József 97 frt, 20 kr. KrompU!hiir IsAán 94 frt, 12 kr. Guiimann Simon 91 frt, 3U kr. Uouh Fülöp UO frt, H4 kr. / \' I \' \| Kelt N.;Kauisaán, IŐ83. Májúi hó 0 án. KUlönfélék. -- A Iftnttli.vtiO.vl liercsugi javakban történi jogntódka\\ folytán városunk is közolebbrol óitlokclvo levén, sa uj hercsegnok a hijbicományi ya-gyonba történt lépésé alklilmábél ösiinto iserioasi-kivánatuukai tolmácsoljuk. # TsmAssy lléls, a törvény saék uj elnöke vároiunkba juogéíkozott, • jnnius 1-én i hivatali eskünek letétele után nyomban •liogliltahivatalát.Mik\|óáKárolj volt hely. elnök bemutatta a töryényiaék tagjait ée a segédhivatalok igaagatnit, esek pi4ig az irodai sumályaetet. Janiks 2 án a kir. közjegy lő s aa ügyvédi jkar tásUllotilog tisztel gett aa uj elnöknéh Ugy biréngi mint Ügyvédi körökben aa uj elnök egyénisMi kellemes be* nyoméat tőn ■ a legnebb reiMnyekn jegoait. Saerenoiét kívánunk mftkOdéUkéa. - Tmntlgy I JeliLáék A kir. fdigaigatóiág határosata illytáiiá nagy-brail 1^7 frt, 89 kr, Wsinr Jóanf á24 frt, kanisaai kathoHkui fógyntnailumban ai 1883. Znlsmegyel gazdasági egyeaiilettOl Dömötör Ltaló ur a DnnántnM \' kerületre kiueviactt m. kir. méhéizeti \' vándor tanár a folsó évben Zilamcgyében kuvetkezó; helyeken és sorrend ben Utt nyilvánost előadásukat u. m.: Juuíus hó 5-éu Xapolczán B [ti-áu Keszthelyen « „ 7-én N.Kaniasán » jö-án Lcteujféu J „ 9-én Cjáktornyáa n Ipán Alsó Lendván .! , l\|t-éu Zala-Egeroogen\' -i, V, 18 án Zalabáreu ni B lJ9-én Sümegen Mu dl a t. közönség exeunel értesíttetik s az [érdekes lés tannlságo előadások hallgatására czenlel felkéretik. Az móadásoK óráját %.{. tanát ur nem tuda^váu, ezúttal nem .közöltetik. ZiilajlSgeissáen, 1883 évi május hé 30 %u " -í Hiaky Kálmán in. k. í\|. \\)llváno» koacOurt A nagy kanizsai kisdeduetslö egyesület sorsjátékot rendeaé bliottságáhéa folytatólag ujabbas a küvetkeaö Ilm\'tiiei4«ek ; illetőleg adakozások foljftak <ba : Taudor Ottó Bpest 1 iit. Veostty Viklor, Deljreoaeu s frt, Zobal (iottfiied Ben-teiosa 1 Irt, Kaaiairué Trenoaén-Uaán 1 Irt, Vágó L«joj Kiue«II Irt, Ilireehel Aruohl\' Síinek lí llri, Morginbener Lujia K.-Kanizsn 2 frt, MoruenbesseH Jáíms M.-Kaais«a S frt Poasouyi tímma Btíe«t 1 Irt. Ambrovio Hornt Aoaa f>0 k\|, HugrUlJK. Párkány 1 Irt, Kémelli István liiUÜ 50 \'kii, Fábián Feresca N.-Ka uian 60 kr, Jerajlj jláuoi Váoa-nt. Lásal6 l frt, Gossáiiyi jJ lllava 60 kr. Beacaik Jóanf Asaéd 60 kjr. Sonneweiid Gyula Köi-moud I frtj Fehér Miklós Kadarkút 50 kr, Polner Lajie Uödölm 60 kr, Keváce Lajo* Náuái ŐU kr, önaeipn 20 írt* Előbbivel 847 Irt 11 lir, milyért) a biiotteág nevében bálás kotaöbetemet nyilvánítom a egyaaeremisd tintelétdl érteailem aa érdekelteket, hogy a hutás f, \|«1 juljuK 1 sB napjáa okvetlen megtölt éneié s így a még bátrálékbau levőket felkérem a Öeneg salves beküldéaáre. Nagy Kauiasa juü 1 1883.Somssieh Lőrisos, biaottaági ojnök éj pmtámok. Q.) Ilántah l Béla niutáreulata kö aép vagy tán kevnébb pártolásból U ki-fogyvi, jSü^egliről jDeveoserbe eaándékoaik Tháliáuak iátort Ütni. Sikert nekil a több tagot. Uj; 3 nővel bájos babért aratai ? I J»j l>r. Hterbs Jánoa lakéeeai plébános ur 80 Irtot adott át Bátorű Lsjos ■aerkeeiáöoik, hegy abbéi banaisoa példány „Zalai Tantgy\'-it i évi Jal. daoaenbsiig megyánkbeU negényebb senn néptanítóknak küldjön msg. —■ Al Uy jtemn tett maga^ □ A Jlrisklriségik nsporitáas tárgyában besyijtott tArvésyjsvsalat saennt Perlak is námitkst járáabiróeégra. Mmijkrtl írják Bakiak: Itt a tavasa vigaájuak 1 A itmegi polgári ön- ÜlH VfMM Ilin HMepieM^á Jkaml* ertM^ta K ** at Háa & HflU, * MiU^ ÜdH )WNI ttsaMé* után 4\|). kH aQt^iikta mMM I Ml. tartfMt ttMpü. A tMMM mulattá, lU\'öu, Hí MiMi «— Má)n« 11 en I «t IMém fcemk .Uttáu % Mm\|I tMmáwilii i t#g«j itá UMféljfél. V k Ml«iHf\|t4 tanitóíoatalot oi(; iit> iMri a% elanlt (dtlrtlkOa kMM közgyűléséi » ii-Va^pá é.éuk mell ölt A megye taki. Mttgf#Őft tok. Krób Pét ur U c^ gyt>é»4ak4 ét részt vett\' vitat- i> »<kW\'.. A \|rliéi léfolyátának rMttn >■>>» iv>kkfcl» szaklapba való lévén itt Ct\'k ttifá»óli eáiléketenk meg: a\' kisded janiié* ttö) röl ErdS»y Biba Kormélia •.aee,t • kémére felel ví?u meg : Mit vét hat n u jhftkek az avudái«. A rüvjd fejtegetés fcérdét\|j»edagQfiiai oldaléra vonat-fUuueréM^i fogadtatott. UtáunaHnff-M> olvasja ttl tauulinányál a végén aWslMoti terjetalvén a járásköri krtr gjrílfri iuelji iavaalat Erdősy Kornéliáéval ed) ütt oíiogtídtatoiu A tanulmány, muly-oetf.afeléték maíjtárcaáakban kezdettük meg, klWjMtlmlilt a kiadediieveiésügy történetért i* A vi\'a alkalmával elfogatratolt Haalay SávdomA azon indítványa t, hogy kársaiéit ttfl eiv itid\'ikoli memorandumban a uagy» katiiikai kieU«diiev»15 egyesület elnöksége, ■ »fsa«Miulrz óvodájában Használt foglalkozó-Utó <«ékox\'ik«t taak&tjli bírálat alá bociétva •Ütt a doktor tgykoti taaitvátayáaak i a <áe tti)4 aa eg)ik beteggel, majd a inái)t ■ kfci b««dhlbe eretokedet^ mini valóaágjftt rég» kitt a doktor kásásak. Es pár .táp egymáautáa iiiiilMw; aa ideg«n 8kl emker mindig utfjleul a váiósaobában at •Iknaélgeiett a* többi, bétogekkel. Pá* óra sanlva aa rlőatubáben ,egy üreg unni ismnr- roiuiMtfti bi/tos kedett meg s megtudta, kotfy 150J iratfk ltqCT azj 0ratég4n frao a tároeájában. Együtt meut vele a diw-tor elé, ugy tett, miulha aa öreg uruak \| volna JA \' ismerőse és kitérője, aa Öreg nr pedig a birea doktor jó barátjának tartotta. Egytter arra kerQlt i tor, hogy a doktorin kötegeket megvizsgálja na Oreg ur letette kabátját, n fiatal ember segítette le róla!s felakaeatotta n fogasra. Aztán kimeut é«\| eltűnt vele aa 1500 frank js, melyet ellopo* Eltűnt és nem is találták tueg a esalót. ken. kngt kárán jwiliert sjrvnnovomisk. <4f A kfl.foidon (« kfljlftunsi\'ii Svijqtbeii) éM uruat iiuMioikC Itvk a Cfár tuaiiifmta-iintra ^álteiolui I -»gitak ésjk»\'gyelmét vinr-•^Mtaíttják. jpariskulák szerve* 4\|m rkéljábúl \| J égúoji P><t«iffy JAúef suiét , nagyobb körutat de Nagy -Katiinál Va-a meg alom. Uotul uctu létogit I r o c >»ak Kiokít tartfa nuik megtelt J, melyek valóban a láek. A memorandum elkáeal-VWti üull.uauu Mór biaatott meg, ki dol-lát mentltí ejöbb a belyi vélasatmáuy elé Könyve1 adott ki tokra, Xj Jntalsaiiktiyv. nH«aasaerstet cz. ííju4p gyermek • olvasményt Dolinayj Ovula aa iskolai viasgéla- goaami meuiiu lecia Ut íe«teni tárta •iátoa 5) Keszthelyen a nyéri évad alatt Ja-1 b Lajof saintirtulata készül elOadésökat El^bb azonban Kaposvért is meg- ■HJ ftkoift knalanal tiszti öote-rnult hó 29 én tartott rS\|t tr {(yri^ébö) n „Ssnbadaég-l»i otnlvénjoaou ki. 10 A llalslouM-gj Irl junius hó d«lr IU óimkor II. Fürödén, a gyógy- trrMnbén kozgyillásl ^aijt, melyre na egylet tng\|esnueg^vj\|Uiak. A kOagyülés tárgyai Jeie^téeek 2. \|Aa üresedésben levfi tiszt-vuei^i állások bétOltáse. 3 A 100 tagu vá-nsatmésy megválasztása. 4. Iuditvényok. I ^juk Budapesten, 1SS& május hó 25-én Qf? E* erliáey Lásaiót vünök. A honvédek a veaérkarí tisztek gyakorimén. EvjMikint hétom bélen át n koaO* hadsereg legkiválóbb veaérkari .tisztjei nagyokbeaerQ gyakorlatot tartanak csapatok n^lkttf, a vezérkári, főnók személyes vezetése alatt. Aa idén junius elején is lesa ily gyakorlat Beok venérnarr- fSaOk paranosnoksága alatt, a mint íRN. irja, most elSszür iör-téaikv hogy a honvédség résaérfil szintén t«cyü«gm részt v»ea e gyakorlaton két vezérit a; ^ TnnUd-dlna^ttln. -4 A mináp Useeln uét&et kelyságben egy üeuuit nevtt tnnitá halt meg, kinek osklédjábau az ottani tanítóság 300 év óin szálú apáról tiura. iá logeitfi piskóta-fejedelem",; a. Qenuit-dinasz; tiábui Oeauit Salamon volt, ki 37 éven at tanította ott aa ábéoaét. Fia Bertalan egy félszázadig, unokája János M évig, dédunokája Vilmos lél8—1860-ig viselte a terhes hivé-tsjt. Aa utóbbinák fia 1860:tólogész mostanáig tauitóskodoti Usselnben ; öt már aligha fogja a fia kOvatni, miutbogy egyikből tanár, ja másikból pedig pap lett. 0 Geologunaluk és uépiknk. At elSzfi ivekben tübbszür megtűrtéül, hogy a uyáii (bldtnni felvételek alkalmával vidéken kutató geotogusainkat maguk a kOaségi liato-tágok idegen kémfknek uéaték, biaalmatlío-sággal viseltettek irántuk, eöt egy isbtn a földtani intéaet egy osttálygeologusát, ily gyanú miatt a küéségi biró be is otukattf. Még nagyobb ellenuenvet mutatott iráutuk a földbirtokod ét munkát nép, mely mtdfiiu látta, hogy aa illetfi geológus mint )árfa ütsae lüldjének miuden aegél-zugát, miut azeui Al i tüldrfil, lóri le a szikláról, vizsgálva ía különféle kavics ét ködarabokat, mint át, tűr földje határán, tisztán oly egyéneket látóit bennük, kiket a kormány küldött rájuk abbéi a csélból, hogy .földjeiket átvizsgálja s ennen alapján jOvöre uagyobb adót vessenek, ki. Ennélfogva többször megesett, hogy a nép botokkal felfegyverezve megtámadta a kutabó geológust,ki aztán futásban volt kénytelen n törvény oltalma alá menekülni. Ilaeonló etetek kikerülése végett a kereskedelmi miniszter, aa idén földtani ftlvétekre ipdnlé geologásokat nyilt igazolványokkal látta el; n bel ügy minin ter pedig aa idei fölvételi területbe esö megyék hatóságait oda utasította, hogy a köztégi elöljáróságok utján világosítsák fel a népet a geologusok mUkij-déeének természetéről ét azéljáról i egyutUl fölhívta aa illetéket osendSrparancsnoktágaf-kat, hogy amennyiben hasonló esetei még olSfordulnának, a geológusok védelmére kelB eg«lyt rendeljenek Jü. s e tatmponlLól királétu ajánlható mert olló, (100 [pék t\'i fi t 5dkr.ö0 péld\'. Iá irt, 20 péld. p ftt 80 kr.) diszoa és gaz-dug tartnímu. Ttrtsímit bonsaeretelre lelke-siti érdekes közlemények képezik. írtak bele: V^radi Antal, Dk Molnár Antal, Komócsy jJójwef, ^fíktaáth Klímán, Porzsolt Kálmán, P. Szatiháry Károlyi Radó Antal, Ilevesy József, Beuioaky Otala, Saépftludy Ö. Fo-reüez, Dolinay Qyula, Földváry István, — jlwíle IvAu, Inosédy László, Saiklay Jáuos, \|fe\| Büttner Lina, OK\'ö«gy Aladár, iien,tallér ijLi jós, Adorján Sáédór, Taylué Ilentaller Mainka, Perényl Kálmán, Herényi Uulót \|\|l)i\|ankorits György, M Zoltán, Dr. OuipoJy Egy u i \|é.a szép \|«nát \|gy ö-\' kerfl virág\' „Montbretía crocosjuists-Horn, )M«lyet Uehiemann erfurti kellész n már Angliába\' még 1847-ben a Foblpldrfil juiportélt Tritonia auroa" után teoyftatett, .Ezen gyönyörű Tirághagyma tivbgháittan • a satbadban váló itoyé-ztésérŐI iu B0. L. Z." a követkeafi utasitáet adja: Aa oáiszel liérett gumók, mint a Olsdiolusoknál, felszedttpek; I néhány ezek köpül cserépbe flitetkJö, de egy idfig szárazon tartandó, a tOlbi ssabad-pau kövek, szikládarabok közé Ultéleij[dő, a inelyek mintegy 10-Hcm. homokkal levert tvél földet kapnak talajul • léke akimás (»g)\'4ya\'» vagy félig ereit couiposttkl bov jaVartatnak. Tavásassal a trágya tziliatele-jtokröl legereblyéatetik s a gumók ja a tölbtaör mogüntöziotnek. Itt után gyönyörű virágot lioznak, (nelyek ugy a virág\' nagyságában, jniut aa élénk taineaetre néave a Gladillusés; egyéb hagymás, valamint gumós nbvényoket tuoMáe túlhaladják. A cserépbe ültetett gumók keaelése a Qladiolusokéval toljeaou « onosi Különféle takarmány iá a serjéshizl a lásra. dur A Höt-tke alic) •an foglalva, ét 16 n«k kiiQnS, becses Szabó Endre, Horváth K. ErnS, Lévay ÍSán-orikut laines borítékba történelmi kép dluiti, 6 tömött ivre terjed, nagyobb gyermekek- íjándék. Kisebb gyar- efo-Ezen íil törkslitzt: Ztoldoe őrnagy, a honvédség >\';< \'k lejgképzettj^bb lityije, a konvédminiaa-teiiitm kntonai ügyosztályának buzgó veaet&jt .et.lkoh VárnagyJ a hetedik, vagy horvát kerületi jpamnoaiwkaág eegédtitatje. inekok számára a fintebbi árakon kapható a „Gyöngysorok" c«. képeskönyv; Mind-ksjitö levelez\'lapou Ráérzőnél: — Budapest, Klildfa U. 32. es. utánvéttel rendelhető meg, m tzounal küldetik. \|E caélsaorü ét jutányos Kutalomkönyveket ajánljuk az fskolahatósá-foknak. (—) „Hagyajr»ulnéaxek és szi-nó«uők életrajzai, Adát, Emlék- és Szin-lufitáiu eaim alatt egy igen érdeket és nagy-becsű vállat első fUiate küldetett be hozzánk, polyot a Kataán merjelehő „Szinétaeti Kös> öay" aaerkesatője, Báthory Romáucük Mi-íély, kivájó gonddal és gazdag, változatos kartalommal szót kesztett. Caélja : a magyar, színművészet lényegével foglalkozó, hézagpótló történeti művei ilm, ■ az általa rése-peri már Összegyűjtő t, részben még ezután gyűjtendő adatokkal hozzá kiván járulni az fgyetemet magyar sa uésset törtéuetéuok meg-Iréaáhoa. Aa egétz mfl 50 füzetre azaa\' öt kötetre van megállanitvaj mindén egyes köket 10 füzetet foglalImagábau. Az egyes füzetek tartalmát képéiendik : a vidéki magiar színészet jelenben muködö összes tagjainak és mindazoknak életrajzai, élméuyei, naplói, akik a színészettől visszavonultak vagy akik már elhunytak. Tovébbá feltalálhatók lesznek égijet tüaelekben mén : égy korú föl jegy tétek idébeu sa kácoljn a Vilii an fürdik Az utóbbi I orvoeit tudomány mindinkább fel- I \| vwlainoatágoi, mert aa orvotok aieggyősfiotek arfól, hogy idegbajokban szenvedi betegekre néave a villmaárnmnak aKg i sejtett gyógy itó-hMáta van. Ujabban aa elek-, tromos tőrdőkkMj tettek kísérletet t esek cttkogyta igen kilőné gyógjntéképettégei tanutitoUak. Az ilyen fürdőket ugy kém tik, l^>gy a niten a beteg egyéniségének megfelelő I vilUmáramoi veatinek keresztül s es j \| »jtai a Via\' ugysnólván villnmpstá lett; a I ; Aidá ember tettét e szorint egész felületén »hnli a viilaaáium. gyógy itási módot ssá-an* orvosi áp«citát, így dr. Eulenberg berlini tanár a» j&elegea ajánlja. Enlenberg ugy tolAha, koar na ^lekt romot fürdőben az ttter evése ttiáktn J Mg pedig egésatéget em-Mreánlf W—ÜO ytréstsf percenkint, beteg-likkai a. Dr. Eulenberg egyéb-<iiM aat kámr kegy aa elektromos fürdöaok Iwiltstka ugy tantor, előnyöket nyújtja mint a kfiflU áv ány i Vr s i. Kgy Mfl aalal aananay. Am tué-una\'\'í h\'iriegtábao napok előtt hunyt el egy Hl á«wi nM40y, egy ottani irgalma* tnMaa ikaisas\|\|litfja Cak halálakor tűnt In, kegy aa aanyt év ám aasaonynak IhsU •n-étággai fáHL -+ Mi fiti# rá, begy férfi léi** sk mlinbaa é^en, nem tudják Mtl fcaáették aa ügyben . 0rl«a iiaéie MáH/M » \'Kii Iiymit lilánk: 4- «árne •aMé Miau sgrián naponkint mémm aáln agy tteg»M aW, kmáté sasi an ncena — KSvId hírek. A távirati huzalokat Angliában földalattiakká akaij ják átváltoztatoi, bol kevésbé akadná meg a k&zlekedéa. —\' A muri kában \| petróleum bordókat papírból kezdik («a pedig 8ikerceu) gyártani. — A béca polgármestereknek megengedtetett hivit-j taloe funkciók alkalmával arany nyak: lánczot bordani. —r- • Bostonban állat kútház van létes&lőbeu. {— Egy auieri kai kii váráéban a lapszerkesztő bor bél j is, s emellett jó) folynak dolgai. — A z&ricbi népgyűlés a halálbüntetést. visZj eiaállilotta. — A franezia-khinai hábdj íúba alkalmasint Anglia is beleszól. —!\| A bécsi udvari opera színpadját mán villamfénynffel világítják. — Szent-Ist-j ián napján a magyar gazdasszony ok orssj egylete nagy Ünnepélyt készül rendezni! saját árvaháza javára. — A kereskedj akadémia legközelebb aj palotát fog épi-j teni. -r Angliában a pénz már eg)j idő óta drágább. — Az országgyűlés berekesztetett e szept. S7-fg szünetel. H A Bessenyei emlék leleplezése P.-Ková<l csiban, junius 10-én lesz. — Jánoadd bibarmégyei község, takarékpénztári kől-i csőuadósságuk miatt, teljesen dobra ke-\| rtlt. — A pék-sUi^Q Szegeden it xogni\'kezd. — A czímbalom — mint Piatér Pál czímbilmos írja — Orotaor-j •zágban nagy kndrelUégnek örrend. A mllle&iam ügye még mindig kérdés tárgyát képezi azNtkademlánál. — Schl M. posaonyi lend&mestert (ki Bpangit U elfogta) 0 íei© eaflat érdemkereszt tol Itatott* ki. — A awkrai klrllágl* táa^or oly nagy tolimgée tóti u mcsA- lánétatlüi\'k muljjábél, mányok, szerzMéiell, regi sziulapok, ok-ézlnházi törvények, \|t\'-lémtő adomák és tébb ezekhna hasonló adatok. végül az előadóit saiudarabok jegyzéke •iim alatt a „Tirolér Landw. BI.H a tövet-kező lapuztalatokat állítja össze: I) A aöldtaknrmány vékony és husrétzekk »1 át-izövött szalonnát ad; 2) a gyök- é* gumus növények konyfiamoslélikal keverve] latra asirképsés mellett jó ét vattag szalounát szolgáltat; 3j aa árpa- éa zabliszt savóval keverve igen emelik a sertés súlyát s ) aatag tiszta szalonna mellett igen ialetet húst a inak ; ezen hnlaláti mód azonban mindvégig folytatandó ha ozélt akarunk érni. 4) A lörhás hulladékai a hust növelik, de kevi tsé a szalonnát. 5) Az olajos magvak éa aa olaj* pogáeta lágy éa kevétté jóízű szalounát szolgáltat; az igy hizlalt serté* szalonnáján és ztiiián aa olaj íz ét szag is nemjitkán megérzik. 6) Az állati hulladékok, fö\|g ka azokhoa a hizlalás vége felé utat is j ovor-totik, nagy ztirlcépző erővel bírnak. ] j Fő aótt vagy darált azemet takarmány i dja a legjobb hialalási\' eredményt; mert erőj s jóízű hust és ialetet, tömör izomoiét iza\|onnát ízblgáltat. A ffi kai sálát ár ól. Ha vatgaz datági muuka, a melyről a gazdák félen énjei messze elágaznak egymátlól, ugy ilye t leas bitonyára a fű kassáié, a melynél i ihány gazda, annyiféle helyesnek tartott jnéaet uralkodik. Aa egyik gaada a füvet korán kaszálja, mert igy táplálóbb saéna lesz lelöle, a másik gazda késfin kaszál, mert iga több tzéuája t igy megy ez tovább. Pedig liát a kérdés igen egyszerű: el kell találni aaon idét poutosau, a . melynél ugy a nys -endó széna \'minősége, mint mennyiaég kouiprojiniszutura lépuek egymással. Aa tázhatlan tény, Jiog\'y mig a fű virágjá pedig ktaJma« érv árra, hog\|y a kaszálást kéaőre ne liálassziik! Csikók kat«náéi ugy gyá-gyithaijuk, hn kréta ét ugyanannyi konyha• aéport kérerünk öttM, t aat! nyalattuk le a etikával Uoyerttokrál. Egv kávétkauál kréta t ugyanannyi, eépor tj\|y nyatatásra elégségee s, e kúrát anpookiof, mig a ka) tart, 2-ster alkalmaaiuk. Ha a hasmenés n szopós ófikóknál fordul elő, akkor nem árt csen porkeverékből egy evőkanállal aa anya-kanyeza abrakjába ié ktvern^, vagy aaaal a mondott mennyiségű port -igy eléje tett deszkáról faloyalatnl 8aar a (Dl^rbalkttk és léy6I-tetvek \'ellen. A jelenlegi bécsi világkiáUitá-ton általános feltűnést keltett jazon rgvarirtó szer, melyet IloWr f9kertésa ^[ánlott a ki in próbájt bizottság elltf katásáxa néave t a mely mindtn házból kikerül. U- Ezen tzer nem egyéb, mint a kémények és fütőetator-nákból ötszegyült finoman megtört ét meg-taitált korom, melyljel a balhék ét levél-letvek által, meglepett növényrétzek be-hintetnek. Többnyire aa első behinté* elég arra, hogy az említett rovarok eUakarodjn-nak a növényekről; de ha a* első bahintéti még nem lenne élég, esak tgyazer kell azt ismételni, t ilossr saeríat nOvéoyeink biztosan megszabadüWk^ kellemetlen és kártékony vendégektől. Sokan — úgymond Moser — attól tartanak, hogy a korom árt a növényeknek; ezen fé elem aaonban nem igazolt, mart a finom koromréteg még n leggyengébb növényi réeaeknek aem árt. — eaael kapcso\'atban felemlitjdk, miszerint Berlinben Spáth már kéaaitett oly gépet it, a melylyel a kormot igen finom sugarakban lehet ^f növényre taórni, Ugy hogy alig létezik meg a növényeken, miszerint már be is vannak hintve a kóromporral. — Sajnos, ezen gép igen drága, 16 márka (9 frt 10 kr) a igy nem igen fog a kertészek körében nagy ét gyors elterjedésnek örvendeni. ifsa mellékelve a ijevjmnjk felsoroláaávkl. lieni — a nyár folyaman s^sraők, esetleg fdiditók Miuden füzet keidet-— havonkéntegyaser hozaa, lösazes tápanyagai (sikér, nd fehérnye, viltavas ásványi sók) a fiueus saáibauj vatiuák Ötszpoutositva t igy h virágzát előtt kaszálnék le, igen tápdu HeM \| léold Viilo\', ír M feltaik meg, a té;iévta«kban pedig havonként aéjitziT, nagy 8-drét nlaku, három nyomatott ikrán. Ha aaonbao az! előfizetők szállta ét a Kelendőség időközbeil biztosítja a vállalat íűunállánát, aaon et«ib«n havookéot három tétet adunk ét igy ihamarább befejeződik nlsgy muuka, mely egész kis könyvtári fog éfBzni. Minden egyei füzet öuélló egétset éóez ét 10—25 ^életrajzot fog Urttluiaani. lliaseaen kiállított ellő füzet a következő Araikat\' tartalommal jelent meg: Életrajzok: Üliia Lujza kitűnő művifttzuőnkről; Barabáa-r Lilla régi tzinéaaaöről; Dtétay Za g-elhunyt veterán uinásáről; FoltKji yi aa örökifjú kJdélylyel megáldj t; ről; Horváth Viuozéué, -a népeainUáa elhunyt kedves tagjáról ; Mátrai B. a kolozsvári oemzpti színház vdlt mfl* TMnltőjéröl; Miklósi Qvula szinigaadatéral ,* K.otiézy Csatári visszavonult színétéről ét IjjjlEerencsrőlI Továbbá felulálhatók aa efsö Asttben: Mikléty Oyuianaplójábólttnlékftk ék Amények1; ,4- A .^aasaí magyar lainéta-tárlkság törvény6i i89B\|9 évről; Jgf^oFí följegyzések a majgyaé sninétaéletUpI ;\| i— epnaágok éa adomák iaok életéből, jkiknek é\|eü\|ajzai aa eliő füaatoen megjelentek;] — nlap éa jvégül sainmülár. Előfizetési eltfi kötetre) 8 frt -^ftf íázéfre 1 írt, 60 kit J Egy füzetre ]30 kr. ,9ain^saeti Köalönyl kitdó-i) éivTu Tiz füzetre \| (az1 Íré 1 frt, ■Éek összegek » R kfv&nlába (KjeÉHk jkefios átoia 15. a kuAéndlk. Egy Éüéetyk bplii ára tó .10. Btakntó Buda^btien Ajgner Lajosnál s min-dULaaai köayvárisiél. Ajááljak sa irdekke opipt ágy a síidéiaokjl tnint\| at Irdalf^i1 Míves pgjpélmi lyni elvi uem ényi DttU füvet taé nára töiTuénk szert, de aa igaa niájStéut, hogy az ily széna igen 0sstee«ik mjegi iára-dákkor la ,kevéa lesz a nyert •zéntmena iség. Az m««g mindenki elölt Ismeretes ma már, hogy a {réti fű is, csak épen ugy, miut mi uden \|\|gkt va a l\|/ban u n i más uövény, odatöreksailr, hogy tuját és faját fentartaa t biztosilaa s ennélfoi liiint viijágát hotaa, ös«ze/virágaoyagát konoteijlralja, valamiül a virágból fejlődő ^nagvakban, ugy hogy mjip cayi (ilvirágzbu gyenge magvakkal tar: I mar ekkor t zárából a lépalkatréazek magypiiba hUsódtan s taára^ nem sokkal- élj twbot, miut bármely mát ősai gabna ssaluiájtlMár most kétséget tem áaenved, hogy á stárból, feltzált tttihórnyeuei&ü t tóuemű tápnuwgok bennmaradtak legnagyobb réteken a Bvek virágja s magvaiban, de a virágrész^k \\ ajmij. kit arányban állanak aaon nagj szártö oeg-bea képeet, a melyei aa állatnak fel kell, tkkarmáuyoania a oStkély viráá vágy I: aag-rpszék kedvéért. — Ua még éhbea Iá zzá-vosszülc Mt is, hogy a virégrénwnbŐl ^t n agvakból kataálátkor, íorgatátUor ét yüj-•kor mennyi.ily nemestakarmányrées hull haszontalanul, ugy beláthatjsa, jmisi irint m . jó [bevárni aa elvirágaM idősj ikáf sbmmi ktjrülméuyek- között, kivéve laoa\' egy esetet midőn fttmag termeléiét kos pen-(áljuk. De van még mát indakunk is, n nely miatt a kiésői kaaaálátoak elleni vagy mk. Van egy régi e feaa kölunondák malj igjr •lói: „Kofái kaszálás sok tor)* — j M ■élőbbre tuiatatjtik a fű. kassijiáUt, hnnál kevesebb lerméssetessn a fű tiaéápótW s tnrjadsási képessége, mig a pőráUfl kv ftt saárának alsó mt nem tásálván, atnrjadáát eröttbb féend. Bá it - ™—m I Vajkonajerváló porok. Ezen porok álatt értjük aaon regykétaitménye-kot, a melyek a vajkiválásl eLÓmozditják s a vaj mennyiségét ét jóságátj emelik, ily porok már a külföldön régibb idő óta léteznek ét különböző nevek alatt vannak szabadalmazva a forgalomba bootátva. Igy pL ismerünk Lemmels, Schűrer, Temlitton stb.-féle va) konzerváló porokat a kereskedésekben. Ezen porok azonban a Vaj kiválasztásánál vajmi n«ekéfy jó befolyéttal bírnak a aránylag értékűkhez képest Ifigen drágák, inkább- n Vaj konzerválását, fenntartását mozdítják alő, mintsem köpülétnél n vaj szaporítását. — Petersea vagyésa elemezte a Dimbon-féle Tejporokat t elnmaéséből kitűnik, misaerint a porok 69.17)H kettedaaén-tavat szikony,1 7i69a egyszerű sziksó ét 8.24* vízből áll. I Egy c-omag Gimbonféle vtjkouserváló por a droguistáknál 1 frt 20 krba kerül, holott aa egéeaet Ili—15 kraj-czárért ki ki maga is basaarealw, Cterkéreg aa eg«riak rág éta ellen. A faiskolában főleg az \'•rdei tölgy éa geszteny e- c«flmeteisko\|<ákbnia kz egerek igen sok kárt tvtsatk áaáltali hogy a fiatal Csemeték gyökereit elrágják s igy a osemeték egyszerre elhalnak. D^Muratel fVauczia erdé#z aat ajánlja, hogy a oatmeték! Ültetésénél a furólynkba íbld betett oserjkéreg hulladék dobatták t\'akkor az egerek a csomtték köveitől távol tartják magukat, j N y i 111 é á) Salvator elsőrangú vasmentes isnkyÚTfs Ülthlum ésbornátriumban gazdag lorrás, orvosi ibiciauljek által alégaő ét emésztési, satrrek hurutos bántál mainál i endelye; — kiválj tzer a köszvény, hólyag ét veee bajoknál. Borral htaij nálTi igen kellemes tldit§ ital. Kapható ásvéayviz-kemkeéésettéa é legttbb oyóflysztrtárbsn. íjiiits-r-ífíds ijuriWij Ifrm. Mt" Budapetten tonik tár: Ééeakntj I* urnái 200—7—15 vállal •) Aa t rovn mWflseégel n e rovat akit kttsMtleUrt mm i 07461817 mgolylyol ivenkint 3 sorsolás. Éveftlpnt 3 sorsolás, Legközelebbi húzás 1 é. julius 1-én. \| Ezen húzásban főnyereménytSO.OOO forint. Továbbá 1 njeqeménT a j 5000 frtr nyeremény k 1000 frt, 10 nyeremény a 500 firt, 25 jnyeremény k 100 frt, 30 nyeremény ii 50 frt, 52 nyeremény a 25 frt., i A nyeremény sorsoláson kivfil tőrieMziesi Morsoiáa is történik; minden a \|\| törlesztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel hyzött sorsjegy tovább fát- $zik a főnyereményre. Ezen sorsjegyek a napi árfolyam szerint HM Í kaphatók a Pesti magyar kereskedelmi bank váitóüzleiében Badapeflt, I>orotl jh-u teaa 1. ai-i valamint minden b&nlN óa yiltéhA&all u országban i Nyomatott Fubbe) Fülöp laptnlajdonosnil Nagy-Kanizsán 1888. VÖRÖS-KERESZT-EGYLET SORSJEGYEK. A vaufti menetrend. 1 t6Ktá. Kik Apni tl ÁBVERÉS1 nUm\|l\'\|ÍiNn\'. A h»\|T kiü<»ai kii. IfvajrtkijtlteVi oh fMü) kttthí (Mik, mr ftognár ak«N. v«\|fiaa\| . \| latol ♦ \' tymuV? i ■M tllttta. I M 4sM»p«0 «* a 10 v >0 p II i ti mn n\|) wi M v la atayif^ P. 4 4. U r 14 Ml r^tfal •»♦» «• kikm a* I Utnlf. II* > r I la it » é 4 ii r. »hí» ne w m « - si-. ShMí • i 4 4i r i * M r * • «" II. •)] 0p«H — fn^lW l< IA M p. a 4 44 p . 4 a (Matti. «M t. lOiM l 4 i M y m. fjort w 4 4 rt 14 p\'- 4 4 4> p rn(«)»<« 4- » 4. II j> wl i»«ir- W I. I 4- 4<V I f" \'«r>™ «• t llHy 4 n !»»«n. v a íté,»p. ii • w p- 4IH 1 . » I f a a r«««i ívW.« Falekls M«rkmtS: l\'AROA I.AJOM. TinmrkMlf: HOFFXANN HÓH. tálja HmMI kmiiirn J<Wf sa>k» IVnM lkA. TakAta látván T»kAt« Ju k jUif> Molnár Vci«n<«uA ia Hit, Tikáli Mraiol mini kktHu YiUu J1M6Í I. I. u.yaiiiiajvAgtcliftj\' i4ii hiitmI9 \|ilinboki luMoiIllÉi 180 tit Ifibe \|HT\| t>v\| Juliul hó 1 t& uapj/itól ttOt ávi dMtwbrr 10 ig nitdra 4fl forint i.^kt rátalel után 4 i\'rl atonlul te eáwOmtg •tás járó OS kamatok 23 frt 7 frt iK\\ kr vógrohajtát kérelmi 9 frt pOj kr jelenlegi • utég felmerülendő költségek iránti végrebtjtáai ügyében a feni aiaaál kir. trvaaák területéhez tartozó ^»laml>oki 237 Mám tjkvben A I. 324jc braa. t. Éalvjett Láznak Takáti Niván át Takáot Juli \\ éd rá.a bon k k Tatát* Józief { ed résijboti tulajdonát képezíl 109 írt boosérlékbo h IfiIIlön * Knlituibokí 463 ssám íjkvboti A l.jlJí., 7., 8., 12—16 MOratám a. Takáti litván tulajdonául fölrótt egéiz 328 frtra becalllti fokvö-iég kUlOn — galamboki 4b4 ízlikv\| A 1. I — 11 tornán a. foglalt ingatlanodnak k. k. Takáta Józiofot illető í\'olo réaso W9 forint beciértékboa winlt klllüu Arra? Katulin Ozv. Takáta litvánnS át Pap Juli (Mt. Takáta FaranesaS javára bekebloxott taolgalmi jog a maga épaégébon maradván a guamboki 237 áa 484 aztjkvbeni fokvdaégoknji .1883 ári auguaatut ki 23-ik napján d. e. ilO óra* kor Qalambokaa a kbiaágbiró Maáoál Ilar^My iléU fMlpj tlgyvéil baliaO^a. kA«l4\|SttHal aaflftai U(n4á ay Üt&noa ár vorátaé bMilíii Kibiáitáai ár a (tnuobb Mtaát Uotár. ] Á«l«r«ani kívánók tartoznak a baatáf 10} át U^nnéhtben vagy ótadékképca papiri baa a kiküldött fenébe" ltta«ni4 V»6 kOtelaa a véte árl3. egyanl8 ráta-Uiban, jjiég nádig aa öltöt aa árraréa joga-rör.! amW^ailLétol aaámilaodó 30 nap alatt,\' a 2-at u\|)yauait4l 2 bóaap alatt, a 8-at Ugyan altéi ;3 liffnap alatt, mindén ogyiw réazlet után aa IrreMt napjától jaámi tanod 6\| kamatok kai egvUtt m árvoréai foltétolekbon meabatározotl bolyon na inódozatök azerint lolizetni. Muf-Raoiaaáa a kir. trriaék talekkri osztályí 1883. évi ápólia bó 10. napáu. \' kri&lVY ,Orf. UU(j\|)NNAV kir. jnftki (tgyaA, kir. tazéki likly. eluük. írMÍ-i. 527! tkk 883. ,1R\\\|ERÉSI HIRDETMÉNY. I nagy ktniaaai kir. líJrvazék tlkri oaitáljk MatárÓl ItOzhirré tétolik, hogy Zt-lameiof piatttilatt árViatára képriatltlébtu dr] Tuboiy Oynlr Qgrréd vigre)iajtatónak. Kaimtól Eraw férj llXdlot Jótttfui végr-liaj-láét aaanradó ia fárje Rédiot JAtáoí tkvi tárt* tulájdonoa újlaki lakótok elleni 54 frt tfikt t Jár. iráiiti régrobtjíéti \'ügyében aa újlaki 72 aztjkrbon A I. 97 4H3 brtaám a. fekott 178 frtra boctlllt tgáta ingatlan at 1881. évi 601. ea. 15C § a) pontja értelmében 1883 ári iaaiui bó 28-Ik napién d. t, 10 órakor Ujlakqn a kOaaágbiró hátánál ftlp. ügyvéd dr. Tubolj Clyula belyeitett köabejdttévil mégttrtandd nyilránot érveréten eladatni fog, mely alkalommal a venni tiándékotók \|4t kééapéntbtn t kiküldölt kttaliM letenni bé^jatpéo\|J tejében; a Iiívataioa óték Urlotuak a fenti bewár ll vagy óvadék kénéjl papa baa béjlátnénni " At arrerétí MjéUléi alatt a a-kaaiatai \|!\|ir. trt»aék tlkvi oattá-Ipánál a at újlaki kuzag el6ij^róaágánál knegtekiatbetÓk. M.;Kanitaán I1BH3 jlnuár 31 én a kir. tUnrényazék miut \'jlelekkünyvi balé kágaál ------220-1—t Köu/jvü áa ciólidea iáAt l Ta nolgálatnál át npolaipíL. Fitel tkariiát. a dépolajb(k. Fizotéai módozatok kedvjtók. J FrotpMUtok ingyen. Leop. Robicsek & Herczog Wien, ratenjuiNe 60. Ftbrlkalt\|tr tl>4 SertaL landw MtaoUtet. dflfllR iijjutalmazott különlegességei. Ab Egger-féle mellpaaat Illa álla ánotan itmart ót kitüuteteti köbügét, re-J kedjaég vét elnyálkáaodát oIIod, eUnuvira, hogy aaámoe bel- áa külfóldi aztktudóa e:! ntraberi a legjobbnak iamerte el. A 15 át 50 krot dobozok Magyaroratág minden na-; gjabb g^ófjanertárábaa kaphatók. Qyomorbaj ellen E g g e r-fóle] Aodapast Illák, nindentéle gyomorbajok, eméutéibiány, gyo \' uoríiév, béltunyttág, gOrvély, halrányaág,! am+ilÓdé áfáját ellen. £zen paatillák, me < egy eten esélra kéazült éi taabadalma-tatt népen készülnek, kttonyen olvadnak, ktébmtt izüek ét tlfttffiük a kSnnyü léleg. kéli Kgy eredeti dobot ntaiitátial 90 kr. lEgger mohanövény fin* karkál (Hebtait carraghen) a legfinomabb tnyar miit, hatáiu gáti inger ottlapitó mer. Igen kellemet gyU-nOlotitflákf kük)nöten óvják a légtáti tzer veket atáradáatól. 8aónokok, birák, ttlnáttek, tanitók t kfllóaüten mindazok, kik jliivttá-tnknál fogva tokát bettélntk, al ae mulatt-tták ettn kitünS ctukorkákat !htktnálni \'Jótáguk daczára könnyen betttrtshenk; 1 .dobot árt 16 krv. BGGER mtndoltformáju maláta-exukorkál : oiomagolva vannak amerikai hártya-ptnir zacskókban. Biztos óvtttr kühOgát, rekeat-tég ét gégtkittáradát ellen. Igen tiaata ma látakivonatbói.áa eaukorból vaunak kéaaitvt át nem képeznek temmifélt gyomoraavat Egy eredeti taotkó 10 kr. FSrtktár NAGY KANIZSÁM: PRA GER B. gyógytz. urnái., Zala-Eaortzegen Holtóaay Gy. urnái. Kettthely: KrauíI Pál igyógyiz. urnái. Ktpotvár: Babócbay K Luguiztin Agoat uraknál. Caáktnrnyán Gpuctj A. grógvat. urnái, Cturgón : Placbner F, nrnál Attó Lendván: Kitt B. Rvócvtt. urnái 12012-25 . " " (1 Alapíttatott 1838-ban \| \|} Bcróny József ezeiótt MUhoíer S. ékszerész, arany- és ezüstmúves Nagy-Kan izsán, a városháza átellenében. Ajánlja: > . nagy ékszer-, arany-, ezüstárak s noi remontoir-órák raktárát i dús választékban, jutányos, árakért. Köles Önös megegyezés után cladátréssletfiielés mellett is. Mély tiattaletttl Berény József ezelőtt Mllhofer S., . . -éEtteréti, arany- a ezt\|itmüvo» 21 5-12- N. Kanlztán, t vároaháta. áttlltnébeo. XXXXXXXXXXXXXA jícruvár-gyógyfürdö SZLAVÓNIÁBAN BARCSI VABÜT ÁLLOMÁS kir. távirda át potUbivaUű. IVAD RÍJUSTQL OHTÓBEIIIG- VaaUrtalmu akralothermék Aotoniut-iorráa -f 8T* &., l&not forráa + 33° R Négy iazapfürdft, kád át kfilürdSk; fepyü ét electricua ÍUrdók, ot-voii \| rendelvény szerint. Déli atelid égalj. Ttr]tdtlmtt parkok, atabad hatzoálata a pompát rárptrknak. A darurári vad-fürdók (Thermae Jatorntnttt t rómaiaknál) kiválóan alkalmasak beteget lerakódások gyógyitáaára, tehát bőrbotofttÓKoknól, chroni-kut laombetogaégek, kóazvöny, tana át aa ebból ttármazó béanlátoknál. = i.JOM fürdók ctilltpitóltg át eoyhitéleg hatnak a a nagy raatartalom kóvflftettéban J0.09) «r5ait62eg, igen tlkalmaa tehát általánot gyongotég, vár-bit^y, ldtfbtj.\\hronttu.< cattarhna ét tói beteglégek gyógyitátára. iNapoujwut kétater fUrdíi zene. At dattet fttrdSk ét lakátok njonntn át-alakltWtak^éa Jcényelmeten berendez te ttok. (Julius 1-151.) Naponkint reggel 10 órától Mngi emnibnat köziekedéi, Báróiból iüdütt négylovas omnibuszok etz-köslik T közlekedést Brotchrurok át utasáai menetrendek kívánatra készséggel megküldetnek ingytn. Fürdóorrot í Dr. Brink Ede. 215—8—4. A Ardllgtiftláaái 207-3-6. Hirdet6se\|k: mRÁNSOMES, HEAD ÉS JEFFERIBS I ^^ GROSSMÁNN J. "wWl BUDAPESTEN W 1 \' 1 elsö^mIgyaP gÍzdaÍági gépgyára \'BUDAPESTEM. . Szives megkefeséöért vagy gyártelepúnk meglátogatására tisztelettel felkéretik. gL 207 ^ ^^t^^^^ a -íJt&rZrZf^mK- r iwnHf NyuJUuuk kvuettaaerenoaéaék! SOO.OOO márka (ktMitfifl >m Mw^ wthi a liiÉtt atft laaklitltiia mff a4jft(at Mnwy wntififi Ji JaWwM ni.\' Ilii k wí«i«t i4fyt 4Us «ll. kn eátt>\| b-my Uárfkétt alatt 7 amUtUi 41 Né trtrtMMabWklMHa lUtratUa kll »«rtle>« ttiItt UtlMil NQIN írts;l (Is)iwtln. f4tait« föifT t sj»r. a m. iMMíOt ta aytr t m 19/ m I 1)1;a m aÉMi. S »;•» 4 (tat I «jm. k a. \\t9)» Itt ay#». a. ■ 1 Mjm \'> t. M ér*- á a W\' I tytr. í. w. (PM4 tfr. 4 t Ifiéi t !»)•» 4 ttjNt IM $yt L a. looa • «i<vf i m, fllnH* I07J ayw. i. a m 4 a M. Iwf&P Wa ayr a ml lét I a. w apCéOw. 17 Hfi ayrsaéayt 2nj4üá. ■^ibfOUO\'VfMikiatJ Mi, Ili, flá, l aj^r\'a.a Uffti 100. 0\|, é7 19, M at Elta aymwiajtk IbH tltl átrUt 40Í0 tt ii^ifilairt iMéUO m. 4aasirt44Ua m, Át tlté aatjUiia fattitliiy tOMO b. Usf 4é t-k iiodik I «d &J.OQO, iX\'td 7O.OU0, 4-W w.ooo. i-M ao,tot, %m vmoj. tw H>r tttUtf M0.OŰU Mf. MODOO. IQiXlii Mark. ttá. A kjoMMB} hswáttt Maist kiteWlwea aliafltlttik mf. A >tf klwUkbi \|U4, aa ilta aitai Mtto •Itttt tyettm4eibasit aur J ■ t I a ■ II ém Iá-én mkótétUUk. ét ktrfl: I »ff4st trtd\'sorai. 4raea»fc\|«.v.l frftOW.e. ái I fél . „ s „ \|,, TI ^ „ latfjadL „ „ 1 •!. — to kr... VaUtDtnaji tltUlli as fsaítf IM\|» t«Ul\|lás fagy pmUshliátf ntMalt ti—etl 4t • fatital Mik^fttWtit, niaátaki «u»f«t Mt állta nlawTlicl dUtttt tn4iii no\' jtfjtt klfvaa tÜtak kaaikta. A ■♦freedtMaiíhh a»»<ki»4ut«t bi»»Ulot UritttUk 4lj eiual u>iWkWt»ui»l. aiaéta k» iu at+a )#4t itUudiUi a4Üt! iatjjt» r4aat<«-iriiilm t kitaUltt lettti jvgjtakti. Krviaatra a kirataits Itnwiil tlln ia [nsikftldltaUUátatás féfKt a k«>«k fsfytah, ibotjba a Iotqlgjtk a»« ttMaxk iisut ll Imt+g flunflitléM atllett a kasaa tléu vtena-níLr a a ytitatéaytk kilisláts ■iadseker psa1 tttsa aa állua J4u\|14m BKlWtt tftrtáaik. »\' Vállalatunknak aiateakor katftmttaitt reacts, tok aiat: uk<nt4ijaa tysrtarfay köiütt-gyakran az sltv llsjimsihnii 6ntn4i4a as.* aiat tao.ooo mó.ooo. «u o»o \|, aa.oaa im.iiuii »tb Stattsatak ki. \| ás ílv a Ufasilariabb alapon aiaffó vál* I IaUtaal, «1-Vtlatkat4l»f aiadsuftM bistoasáfgtl a if4i4ttk«kb réasvélttn ssiaiütatraa ksrstik aar a k&ttli batáa nlatt ia aia4ta a-\|bisaat »wl-aél tlébb kóavetleiiul altilratt baak-\| Jázkea Inttsni. KauímaoQ & Simon. 1 bank- it váitd-Qzlet Htmburoéan. \' ktvtsarlasa kt t\'riff méniisansal allaakttst I tytk, Tssati ritzvétyek ét kMitltti tjigytkatk U. i. köszönetünket fejéivé ki etsennti irántunk eddis tanúsított blialmnárt, felkérjük at uj kitoitolátnáli rétzvételre, —-fítürekvésünk ezentúl it oda iráryuúnd mindenkor pontot ét ttilárd azolgálat által tiiatelt érdeaeltjeink teljet mecelégedátát kiérdemelni. Fentebbiek. 151 2—4 45. szám. Nagy-Kanizsa, ]8j£B. szerdán, iimius (i-iín. ---W=H—5-—- X. évfolyam. Ikiimkée utasa. 119. m Igém ém 8 ffi F40»ra 4 fii. Negyedévre I írt. I 6 Heflábes MtitMl SftywiM 1 ki , tobt>««4>rt ktrd a lécnél K Kr, Íiéiy#d»j 30 kr. á;veré»» i íjrtk IhtiuIn hirdetrué-»Y#k bily«dijuu felül 100 szóig 1 hí. a >etel4 miudfto ásóért % kr. ZftrLA MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ rOLrrUvAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS YBG\|YÍSS. TMTALMU LAP. iroei szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvédegj-lel-, a Nagy Kanizsai- ós Délzalai takarékpénztárak, Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. MEGJELENIK HETfNKINT KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Szerkesztőt lro<U. Hova a lap azel- j\| leují rétiéi illető k&zletuéuyek külden- S d^k Bajza utasa 4\| szám. . Bérmentetleu. levelek oui iiourt kesékből fogadtatnak el. Kéziratok 1 visssa nem küldetnek. \| - • R- - Nyiittér: petitsJra 10 kr. « " i é i « Keleti hivatásunk. Kallay elucubratiója még foly- * Ion érdcUeitaégben tartja a mivolt \' világot. A azátubaveheti) hagy hirla- t. pok majdnem egé» terjedelmében tközlik az értekeiéit a gratulálnak a monarchiának, melynek ily széles gondolat-kOrrel >bíró miuistero van. & Maholnap el kell dőlni a Balkán \'\'félsziget torainak a valóságos geog-rapbiai n+nsrns, összetett kézzel nézni, miként { alakulnak, közvetlen ezom-Bsédságiinkban a viszonyok. Minden f állam.életrevalóságának fokibutatója expansiv er«\'je. A hol lemondtak r$la, \\oft J» bíáuhtltak a múlttal éli mitsem vártmk a jövőtől. Az európai román-,j)épok atkött Itália expansiv ereje \'elóaaör Ifelsó egységitésre tört, most Kifelé is \|irányithatja már tekintetét. Spanyol"\' és Francziaország termé- sUtes i»ajuiví:Íal aűl,yirR tikereki\' teUéic államukat, hogy az expansiv erőt már\' csak gyarmatok alapításánál érvényesíthetik. Blainark és hivei tisztában: vannak az iránt, hogy a belső m^geróaödés után nyugot Eu- # ropa partvidékeire Hollandia és Belgiumra á)pg az atlanti ocean kikö- tVíire-kell törekedniük. Dolgosnak is \\ \|ázas sietséggel tengerészetUk eme-\\íéréá, Sdt az sem öameretlen dolog, •hogy felszerelt hajóik a Csendes ycean elfoglalatlan szigetein próbálják a %y\|armat-politika kezdeményezését. i Angjlia helyseténél fogva rég iellragyoít continentalia politikájával, megsztln & Francziao rszág versenytársa lenni, (legalább Európában) s tnin- \| d«o erejét távoli continensek megszállására fordítja. Vágjtok el utsit, a gyapot Is aranytermő Áustraliától, tijtauk ki a kösptengeri és indiai vizekből s Anglia lytrmadrendu hatalommá sU-lyed. Gyárai addig btlsakélkednek, mig a középtengeri népek maguk nem állítanak ilyeneket és tulajdon hajóikon maguk nem aserzik be a nyers anyagokat. 8 nincs ok, Hogy e jogaikról lemondjanak ! A tengeren nem versenyezhetnek Angliával, mert as csudálatos geographiai ssemeaséggel a tenger legnevesetesbb positióit szállotta meg. A köséptenger gibráltári bejáratát angol ágyuk Őrzik, a keleti és.nyugati medencze átjárója felett Málta őrködik; a fekete tenger knlcsa.lángolok kezében van s vele együtt a Dunai hajózás sakkban tartása:1 a suezi csatorna feletti befolyási kat a részvények Ügyes kézrekoritésd ál-titi_szerezték meg, különben a híres átjáró n>áaík:fcfadeni4 kapuja szintén angol kezekben; van. A suezi csnáor* nát as Euphrat-völgyi vaspálya tudná gyöogiteni, de dolgoznak is ajson, hogy a peraa öböl kijárata és a vasút kiépítése angolok befolyási körébe essék. \\ Tudjuk, milyi sanda szemmel né-tik a francziák ázsiai terjeszkedését, a kiktől Singkpurt s vele a chjnai-japani s a nyugot-amerikai kereskedést féltik. A francziák tonkingi ve-< resége nagyréazben angolok intlve. — Tengeren tehát éberek és hatal* masak. De nem a eontinenaen. I B mivel érzik, hogy a küzjép-tengeri continentalis hatalmak ooali-tiója kikötőikre Végzetessé válhatnék, nem örömeit nézik a» olaszok tenge- része iti erős működését nen Gladat s az orosz as! a hideg vasú dopbnn tal j Hazául texasi feltét vonalakkal Mését, neui ai oross és oH>trák-ma^yár monarchiák együttea á Balkán félszigeten. Imii e bires „hamis oíT\'-ja lahítság keresései iunen fogadtatás, melylyel a törjük vasutji eonventió létrejötte Lon-Ikózott! nak, monarchiánknak 16-de] hogy vasutait\' világ-hojzza kapcsolatba.1 Csak a contincnslen verhetjük le as sngol versenyt! A bpest-zimonyi vasutból a he lg rád mitroviczai vonal kápcso-latával vimg-vonal lesz; ilyennek kibálkózik a Bpest- Nagy-Kikinda-Bebskerek• Himonyi vasúti vonal. — Sakat lendítene az arad-zsitvölgy-krajovai ,vonal kiépítése és Buka-resztig való öa«zekötftetése. Adunán-tuli vidéknek aSzerajevoMitrovicxai vonal megnyi^aa hozhatna hasznot, ha\'; t. i. kiegéazülnjB a Barcs-Nasicze-Brodi vonalrÓBz, \'i j Szóval azon kell lennünk önérdekünkben, hjogy a keleti piaczokra hamarább égjenek áruitik, mint a hajókon oda<jzipelt angol porléktik a liogy a Balkán félsziget nyers terményeit ne a tengerhez vigyék de vaSutakon mönaröhiánkba küldjék a bolgár, szerb lakosok, liogy ilymó-don éppen s középtengor körül élő népek és államok esövetségét diktálja nekünk jól felfogott érdekűnk, gooigr. helyzetünk s a monarchia sajátos ethnogr. constellatiója — az a fentebbiekből önként követkoaik., Monarchiánknak koll keletfelé 1 -- terjeszkednie, különben az Őrovására terjeszkednek mások, iía sehol sincs az megírva, hogy nyugtiti Eit^opá-ban meg a fftldköii tengeren és partvidékein okvetlenül a germán fajú népeké legyeit a döntő,szó. CZ1BBUSZ GÉZA. Ez is megtörténhetik nálunk. liogy mire mehet as elvakult párt-szenvedély, azt á tiszántúli református egy háznak jelenleg folyaoiatbau levó fó-goudnokl választási mutatja. Ez mutatja, hagy mily wnvedélyeskodésscl (ízi az ó pártoskodását a politiksilsg tehetetlen szélsőbal még uia is, hogy mert parla mentben és a politikai téren \'mindenütt vereséget szenved, hát átviszi gifllöletét a társadalomba, sz i«kolábá sófc az egyházba is. Kimutst)}* az ó politikaj tü-rplmetlenségét mindenütt és elére jelzi, hogy milyen lenne sunak \'/. országnak sorsa, melyben ó vergődnék többségre. A római\'Scziliák és Máriusok, a velen-czei tizek rémuraíma csak uj kisdást nyci ne\'i bennük, mert előttük nem szent semmi, C8ák\\a pártérdek. A tiszántúli reformáló« egyház iu-telligitatiája ugyanis elhatározta, hogy az u)huuyt Degénfeld ttol utódául a főgondnoki állásra, a magát mindig ren-ditlictlen reformatusnsk tanúsító -a e téren szerzett. érdemei klM in gazdag, nagy eszű, jelnbifl és bclolyáMi fértiut, hazánk, nemtetüuk jeloulpg n úködó alakjainak legnagyobbikát, a legtapintatoaabb államférfiak és felekozeti \|uagjfságok egyikét, Tisza Kálmánt fogja megválasztani, Biiúne nemcsak a kormAn)pátinak, de sz ellenzék értelmiségének bizalma ^sypbntosult és soksu jáiullnk a kijelöléshez sz ellenzék résziről U, inert ílt nem a páituakj bainem az egyháznak érdekét tartották szeműk elétt. Hanem a vadabb atysfiak Budapestiül, s uját czéljainak mindent feláldozni akaré pártvezérektől intést kapuk Jegy ellenjelölt fölállítására, s miután a siélsóbal erre slkalmas egyénekben nem csak a tiszántúli kerületben de az egész országban szűkölködik1, fölléptették vagjis\' kijelölték maguk közfii a legokosabbaf, a legtndoinánjoaabbat és éMo7atk«VzeBbet(!) Vályi János szatmár-megrei földbirtokost,, akit szoros környezetén kivQl sénkl sem ismer a világon. Yályi Jánosnak, az nj tiszánttli kerület JTógoudui»ki jelöltjének semmi, de seiumi érdeme nincs, nemcsak hogy e díszes állásra nines, de semmire sincs. — Soha az életljeu nem tett semmit, nem áldozott semmit, — izélsóbali képviseld volt valamikoi, — de szavát nem hallatta sohi, nem avatkozott semmibe, kényelmet szerető ember, van négyezer hold földje és egy; virágos kertje, ebben fii télen nyáron, onnan ki nem mozdnl, de hozzá sem ig^u megy ám seuki. Egész tekintélye a négyezer hold. földben van elásva, és gondolja ma valaki Yályi Jánost négyezer hold föld nélkül, bit Vályi JáuoB senki és semmi. Igaz, nagy szegénységi bizonyítvány a tiszántúli református szél balra nézve, hogy ennél kfilönb jelöltet felállítani nem. tud, de hát ne hozta volna szegénységét nyilvánosságra, ne tette volna magát főgondnoki jelöltjében az ország bírálatának tárgyává Mert bs csakugyan• ss lenne betóle hogy megválasztanék Vályi Jánost, és arczképe a magyar képes lapokban\' szokás szerint megjelennék, ugyan mit tuduának felhozni mellette, liogy miért választották meg ? — Hogy miáltal tett szen tag) tisztességre érdemet? Haknin adatokkal bővelkednék ■ ■ ■ i „ZiLMárczája, A kisdednevelés. Óvoda, vagy gyermekkert? írta s a n kimiitai tanilói járón kör gyüléaén felolvasta: Hoffaiaiin Mér. U (L FoljUlát.) Jelenleg is eaialatkosnak %kok, kik aat husik, hogy aa iskola a ne;eléa tekintetében a waládrt pótolni képes; oaak klegéantbeti, e«ak JáaegaUtatja, de bevetési hatása mindig esek másodrendű lese. Jgas, begy a csivilisáoaió sok oly in-lÉimáeyt t#ti •tük.fgwU, a melyről egysae-rübb étetWsMeyek kfoOtt mozgó apáink sem (adtak seeatait; a terméstet erőinek aa enberi tévékeoység saolgálatában való fel basanáláea nn> kegy filesligissl tette as enibep erU, hanem kihívta veraenyrs. ál vissonyek Iwoyolultak lettek, a minek kt}vet-[ k«siksa as iféayek is gyarapodtak. A családi é^i sokat Tssetett beoséeégáből, mióta a Myilkeiés wám aahésiéjsi %essit kQade-saéUtottáfc ki as embert, s a családi 4M >»mtMgdaik hatványtUáea kfvetkee-ae Hfiml Mm erények dísetelse S0M, de kedras eítárait báJéjávaJ bessőtte á kietf éiitíi nsmiji akkor Wsá«m éiMMi lanaif mi kor a nagy I francaié forradalom alkalmával aa égő palo-I srák lángja bevilágiiott as alsóbb oéprétegsk nyomorral tejjes liejlékaiba, s mikor ernexok vérrel- Írták be a gazdagok és nagyok w-kOleAel«nségeit éa bOneit a tOrtéoelem éir-kOoyveibe. Ekkor kelstkeetek Hollandiába^ (NémAálfbld) aa ugynavesutt játékiskolák, s Angol,\' Skót, Francsis ói Németorsságbaa mindason óvóiotézetok, külunüsonagyári munkátok s a földmivelŐk gyermekeinek ssámárá, melyeknek aa a eaéljuk volt, hogy a gyárakban és saáotéíflldeken muukájokkál elfoglalt seOJŐk gyermekei ea idő alattt felügyelet nélkül ne legyenek, hogy teeti és lelki egéea-ségűk megóvatsék, hpgy aa iUedelemre, a tisetaeágra as eogedelmeeeégre saoktal^ks-aanak. Kétségkívüli, hogy itt mindenütt Pesta-loaai példaadásának hatását láthatjuk\'. A kisdednevelés további fejlődési folyamatát nem akarom lépésről lépésre követni j" de mint öeesekötő kapcsot, mivel rendszeréről később bővebben lees ssé. Bransswiek Törés grófnő előtt, ki Magyar* országon alapította meg a kiededévást, Frőbel Frigyesről, a gyermekkertek megalapitfjárél kell raóllanom, első sorban azért, hogy rend* eaerével megismerkedjünk, s mivel ezsel megismerkedve könnyebben ítélgetjük meg a Frőbel gyermekkertje, s a magyar kisded-övöd a kOsölti különbséget; ssásodeorban pedig atiirt, hogy a kitűsőtt kérdésre a kifejtendők alapján msgfslelve ea által Hgén teendő Javaslatnak bővebben indokolva Utnjék ki, Frifcel Frigyes 178 J-ben műletett, Dber-wiiassnksekbss a SwarsborgrudoUtadtl her* nsuslgksa. Sok miadenAlébe fogott, mig kllislssi Psstalossi ssmnéitől felbusdulvs, s népnsvelésnjlk ssontelUi magái. Hugyason bao PeatalűKki elveivel megiam.ei k«dják Yvordunba ment, innen aaután «\'gy fraukjurtí iskolában lóit tanhóvá. Mevelé«i eesmájs uinjdenoae tro volt, ideá\'is; est 6 a kö-ja^sső ssava^bao íejesi ki: „ICmborokot akarok novoluj, kik lábsikkal Isten földiében a termésselben gyökeredsve állauak, kiknek leje, as égig éi), abba bele tekiu tvs, • kiuiek esive mindakeitőt, földet és eget, a fl)(d és a terméssel (ormsgssdsg életét, as ég tissta-•ágát és békéjét, Isten földjét és Isten jegét magában ogyoaiti." 1800 ben iamát Yvorduuha ment Peetaloasiboa SoknemŰ akadályok jután asutáa maga alapított egy uevelő intézetet. A gyermekkert essméje, mely intésefnek azonban sokáig nevet nem talált, osak akkor íogamzoll meg benn^, mikor figyelme a 0—6 éves nemiskolaköteles árvsgyermekek ssá-mára H e I b e-ben alapítandó ápoló intését terve, valamint későbbi Burgdorfban tett tepasslslalsi as( iskola előtti kor nevelésére iránypslafolt. ÉbbŐl a gondolatból ke-lelkeseit 1837-ben BÍankenburgban a Frőbel által alapított első gyermekkert. Frőbel asután kidolgozta nevelési rend •Borét Frőbel gyermekkertje tehát körülbelül 80 esstendő. Egy esellemi intésetre nésve nem nsgy kor, de miudonoiolro oly nagy, hogy megítélhető mennyit lendített s nevelés általános Ügy ép, w- hogy kinek vatí igaza, a rendsper iarálainak e vagy ellenségeinek, hogy mennyiben felel meg a gyakorlat a rendkor ejmáletétiokj s hogy valóban elősegíti a népukola cséljait is? Talán föiöslegee megemliteai, hogy e fejtegetésnél ongem sem rokonseenv sem etleoessnv nen) Véset, s hogy as eredmény levonásánál a upasetalaU tények aa irányadók. l\'Yöbol Frigyes iend»sere a kövétke lökben vonható Un»ze. 1) Fontoansk tartja s gyermek usva* létét a 0 oUS évben 2) A gyermek taglalt és érzékoit gyakorolni kell. 8) As o koibili Seveléa oeak nőtől indulhat ki. A test tagjainak és as éuéktk gye* korh\'iiát jáiék által ulti r\|e elérni; a g)ernío-ksk sgyüitléte állal a tárta> öastötil nkacla kilejloMteni; a munka állal pedig a cselekvés össtönét emelni. Jeligéje volt i Éljünk; s gysrmekeknsk. Frőbel nevelé«i reudsserének ép sunyi ellenaége, mint bsráijs volt, sőt a porom kormány 1851. sug. Őfén egy rendeletet boosátott ki, melyben Kröbul neveléci rend* sserére sst mond is, Jtogy. ss stheisniua ée eociáüsmus elveinek kedvee, asojiat fejleszti. D&gygyá. Hogy tbeoriája a gyakorlatban, gépiee dreeanrává less. As stheiamua és sooisUvmus vádját a •ohmom ssabadelvű noroaa kormány aggódé lelkHsmereléaek tudom be, habár élee látását megtagadni nem lehet; de annyi bizonyos, hogy Frőbel elmélete a magyarorsságí gyakorist ban még ajlreesnránál is rosssabb, mert egyáltalán < semmi. A gyermekkert fejlődése, ugy a mint ast magunk előtt látjuk, métrepeesldlte a rendsser korlátait, túllépett a határokon, ée lett végeredményében oly intésetté, mély a gaadagabb anyák liiuaágánsk megfelelhet^ de melynek eem a gyermek maga, sem a népiftkola hasauát nem veheti. .t (FolyCkOjv.) Eprészés közben. I Rajz. — \' , Falvi rultj aj terméeset hajnala, s éltető napja aOld levolck alakjábsu vouá be s fák ágait íátyoli(Ugára\|íval. Minden felébredt hoes-szu álmából, a igyekszik s tsnaésset reggelét tarka sainSeejével még bájoesbbá tenni. A fák már él i* hullatták virágjukat, e uÖviMatík s kis gyfimöIoaOkst S mily kelte-meeen hat s viáMésstoeeág\' I Ami piros vagy fehér volt zöldi lcasf,ytnaj(l ismét megpirovul, a ii np osalta >ugara moaolygáara készteti. 8 aa elhalotta^at mások helyettesítik, seéval folyton tart a kellemes benyomást keltő váK tosstosaág. A 1 oaia egyln-ngn osiripelését a tülemile bájos éneke nyomjs el, de sssel eem slégssik m«ff as elragadó termésaeL A filleinihi dalai kOsé vsgyiti s kie eprésső leánykák víg énekeit. Így még ssebk... . As erdő szélén s mama halad Vilma leányával. Kíséretükben van Aladár ur is. Vilma nagy \\tyxj már, s így a mama körében vy helye. Nom ia nehestel asért, Aladár nsgyun •selleiOdsi emb^r, ugy eltudja őket mulattatni, anélkül, hogy ast ss uoshSM időt ésiatené, hogy gyönyörűség hallgatni Tarkának már több tsebadalma van, a«m tesa aeminit, ka kissé el\' is marad, hisz még oaak 16 évei mait. Ilyen kis leányoknál sem feltűnő, hs magukban sétálnak is, ár-tatlan, kedélyük ^<ak legf«lje)A) a természet saépeégoi iránt vethet lobbot, ss pedig semmi árülmáis »isea. K«iu ia igyekssik ám, hogy utolérje őket, jiŐt kétsserea gonddal átkutat minden bokrot, lelhajt minden levelet, hogy egf-egy eperre eksábSteen, s igy minél távolabb legyee a maiáátél, meg attél as í* ■ ■ m Wtím wtá- pért, éi — fclOwúMHi\' HpM Sü wttilMiit; la • ay-ip\| tttin «t Wtt dakva « pártzent WMtyseí lléeeilil ti eféa* kartlet fe-sYakattti érMftel. méltóságával és te hintésével e£ttt Kfcayira nálunk a politikailag léiHÜwi saéltáka) pár (szenvedélye, hogy \| aasatadélyéask feláldoason hasit, em* barieégvt. vallást Ős mindent; ,vak esz-kAsait pedig, kik a budapesti Maratok-aak vakon hódolnak, nj éjként hajtja magz elótt. fii n I párt besaél meggyőződéséi, véleményszabadságul, ez a párt, mely fölállít főgondnoki jelöltnek egy Vlálylt, akár egy botot állitana föl, és aat mondja: erre mvaizatok. a tömeg uaraa rá és caipeii hátán aa 6 Messiásait egy képtelt Jeruzsálem felé. Gaszler kalap kellene ezeknek és nem alkotmány, melyet saját maguk ellen, agykét nagyravágyó, de kis tehetaégü pártvezér érdeltében használnak \'AL Kekünk semmi közünk a listán* I tuli református egyháznak sem külügyé hez sem belügyéhez, ámde mert Ma* gyarorsiágban történik ami ott történik, pirulni vagyunk kénytelenek. Hiteles teljesen megbízható forrás után Ijrjuk-amit iruiik, és resteljük, bog)- a tiián-tnli szabadelvű párt az egyházi ügye ket egészen kiadta keséból, 1 hogy vfrre megtörténhetik az a világra szóló sík gpn, hogy -egy Vályi Jánost fognsk megválasztani egy T i 1 z a Kálmánnal námben EGY REFORMÁTUS. \'! V J j * 25.94.—1883. lalaaMffd gsadeeágl fgj«ülfM6l Felhívási Az általános politikai viszonyok, a a baladó kor igényei súlyos torhekkoLnehék\|d-neá reánk, fók^p pedig a lOÍtlbirtokoa ote-tályro, inert a földbirtoknak ágy aa elppi viszontagságoktól, mint a kereskedelmi s tar gafcni viszonyok alakulásától fü\'gg^ jOf«M-meí, a befektetett tőkék • költségek mennyiségével eddig általiban nem állanak ai ány bsu. , Ehhez járni, hogy Amerika óriásiayere-termfeléee versenyével megküzdeni alig vérén képesek, naponkint több tért vesztünk . A jelzett kedvezőtlen viesonyt hatályosan JfeUsnsúly ózhatjuk, mezőgazdaságunk tyjrndelmceóeégét emeljük es által, hogy annak mitsdan ágában mind jobbat, minél többet, aunél kevesebb költséggel termel <tnV, í míg «a által BMgunk lásnére t<jrméö> elük érékéi ♦^oljttk, aa >lf n«mtí tAmges tm roel. áltál a l<>$yaésló kOadoég«t rézQulúr« bisioejitáj^ .mesAgatdneAgunk jövedelmezi állapoté\' bo»z szebb időre inegaeilárdlljuk. fittnek elérésére Orekazílt Itatni a Zala* megyei gazdasági ogyesÓlet mjikUdóatVVél híq colból átalakított alapszabályai szőriül avii-dóki gazdasági k ölöket aUkitá oly célbél) hogy a getdakC«Ousggel folyton érinlkek-íiBSiékj veié Oseeekötieiésben álljon, a kifa* birtokosokra s 10 dmivnlff néj re a jobb veifl magvak béscereése és kioaiáu, eeekkéll üeszeheeonlhó termelési kísérletek tétele s eredményének megismertetése,; hassnov gazdasági owköíük ét gé\|>«k gyakorlati béuiu\'a rtásá, jeles tcuyéeeálletok beszerzése éskivsr-tása s Altatóban a lOldmiveléf, állatfenyétz\'és, mo^gaadámati ipar flelet, a szőlészet, buj-Astel, fatenyésatés terén a tudomány és gyakorist haaaaos eredményei kOsvetloa megismertetése által oktatólag, buadilllag hathasson, azoknak agaada közönség általi eUajAtit Itatását és sikál-maabatását, eeaköeölheese. Hogy a gazdasági egyesítiet e jóakaratú törekvéseiben sikerrel mUkOdbeseék, ujlilios a t. gazdakOSönség ItazaÜns éj deklCdcao, hathatós\' támogatása és erélyes köcrrmOjkttdése kivántatik, imert osak ugy rémé\'beta azon ■iker elérése, mely magán gazdasági éidpkeink Is kösgaadaságunk emelésére mulbatleit szflk-ségee. - DomezSgazdaeAgunk íelvifAgzAiz, annak a haaAban áHalAban minél JövedeliúesSbb állapotra emelék(> nem egyedül a földbirtokot osztAly érdeke, banem lekiutve, hogy kerei-kedelmünk, iparunk, söt ak özeken kívül álló flglalknsáaok is (Skép aa AitalAnoi uiezo-gazdasAgi termelésből nyerik ak éltetőIforrást — érdeke aa a liaza minden \|osstAfy\|i polgárának is, mert a nyerstertntilés s A íöld-bírtokoe jóléte növekedésére! ipataluias len dületet nyer a kereskedés, a gyári és kési-ipar, sőt még a mesei és iparoiu^uukAk Kereseti tere is* E tekinteteteknél lograi felkérjük ♦ megye területének birtokoSaii ■— liabAr 0 megyében nem laknAnak is 4 p általában a gazdasággal foglalkozó közönséget, — a megye közfégoil, s minden osz\|ál)ú pólgArAl, l^ogy a jelzett általános magáik és kthjérdekfl tekinteteknél fogva -a -a hazafizs cél által jndiita\'va sl salamegyei gazdaski egyosületbe tagokul belépni tsiveskedjenoki A tagoknak az egye»üleU fisetésls liiva] tataira, vagy egyéb haszonnal jirú Qgl léteire olsőbbségük van, as egye«0le\|jáltal reude<ett kiAllitásokfij fél, dijii^otés mejjétt látotkilliiíf jAk, — aa egyesülettől vA«áromatótAiVyakra vételi els8bb«éggel biuiak j aa sgyevttjnt küs* lüny/bea sjnErto»ii«íjáben\'í a tudakoié és értesítő rovatot baszttlAlbaijAk, — az eltŐ ynr bisto»itó tArssisAgtól tÜs és j jégkAr »si\'ásoki>AI d.jl(H)ogedéi kedvezniényok-részesüliv-k é p«4ig a) míudonfélel épület biztosítások utáni dijakból kivíyéh malmokati gyárakat és\|szoszégető\|cot az íj g al sjátnllóti ntekiiél nád és szalma telőietQ épületeku *!• dinitől! »in IdlytolőzOlU épü SíU, al skAnjittaiott eseréptjstÖsetfl épU* lelekaél b)^aboua keletek ItjkarinAuy é«l iaMaéjgek tSas\'lfni bíko»l»A\|ai»iA\| a Q. di sSabélyjubAlyzat s\|i\'riiji azAn ltandó dtlj»k-bt \| Í0\|. c) t [ \|-al tzAtrütolt áabaanemüek jé (klr ellent bísiositAsaínál, kaja bÜflOíUAsi riij al 100 irtet megbalaéja 8g, lia meg nem íii laaja 4$.\' \'j llat évrfp díj váltók melleit történendő é\| Iliit biatoeitásoknál az első mini ingyen ér engedélyeztetik. ! Esek előre bocsAtása utAu a be\'épni ezAnfilkasók felkéretnek, szíveskedjenek, a raerlnt, a mint az egyesület alapító, reudes, végy évi fizetéses tagjai lenni kivAnnak, nyilatkozatukat a tullapon léví aláírási ív iljetá rovatában aláírAsukkal kijelenteni. A Zalameg\|ei gazdaaégi eAyesfilet Zala-lügepzogea 1883-ík évi Aprili* lló 8 Au tsrtott ki)/iyClliMÚbűl. , , llúctky e.- k. •Inek. [ Seiyelhy Antal a. k. titkár. Elnöki ^árjelentés as 1881—84 diki orssáfigyülés t88llt Ü májúi dik napján betárt 2-dik ülésszakáról. (Foljtatás és vágs.) Áttérve a törvényhozás eredményére, ast j szaktuinisaleriunionkiiit osoportoiitva, a jdlen ülésszakról a következőkben terjesztem a;képviselőház elé: I I. A miniszterelnök benyújtott két törvényjavaslatot, a mult üléssaakről izentesités végett ■felterjesztve maradt é táiozánál 1. — Sitehtesittotett és klliirdetletett mind a 3, Ui m; \' I. A msgynr korona Orsságai kOsŐS törvényhozása alA tartósé viszonjoLnak a ilorvAib és • Szlarou\'orszAggal Ibbl. évben e\|ypBÍiett{, liorvAt sziavon liatArőrvidéken való rtaleséséaől ezóló (1882. XL. t. os,) \| 2. A uiagfCrrbcpnaprszAgaiegyesített caitperének és as WsiágNkUlOn oziuierének magAnosok Vs magánje!legü tastüle^ek, válla* latok éi iut/áetek állal való hasinálatáról stójó 1683. XTHLJ^."^ 3 As orsáág szent koronája egyik Őré-mtld m>gtálasz\|«sárólszóló(1888. XIVtea.) II. A bel (Igy minisztérium vezetésével njj^bizou miiiiszt\'M\'olnUk ezen tároia résséről bUdott ö I0;yényjavastatot, aa előbbi ülésszakból Szentesítés végett lel terjeszt ve maradt 1, Üggőben pedig % törvényjavaslata. Etek kOsül »entesitlelett és kihirdettetett 7, u. m. 1. AgyulafeMrvAri kAptalaniés koloas-mbnortori konvenli erdélyi orsségbs levél* tát aknák a msgysr orssAgos levéltárral egye-aitéiséről\' sió ó (1882 XXllI. t. cs.\'j 2. A megyék 1883. évi kOzigasgatAsi, Árva- és gyAtubatósAgi kiadAsniuak lodsiésé-ről szóló .(1882 XII11. t. oi.) 0Í A köstlsitviselők minŐsitéiérél isóló (188Í I. t. és.) I 4. A badapastí nemzeti szíehássál as )88& évben esakiOaOlt építkezések költségeiről jritó (1888. IL t. ez.).\' j j 6. A megyék háztartásáról szóló (1988. XV. tOrvényczikk. )J : rf; A\'gyógvithatlan közveszélyes elme kötegek elbelyeafsére szánt ápoldának első ielsserelésére él az intését 1888. évi feolzr-tAsája megszavazott póthitelről szóló (1883. XVÍi.-oz.) I 7. A vadászatról szóló (1883. XX. t cm,) Visszavonatott 1 törvényjavaslata és imént 5. sz. a. felsorolttal belyettesittetett. \' "1IL A pénzügyminiszter a ház asztalára tett 16 törvényjavaslatot, aa elsfi ülésszakból •aettlsaíiás végett/elteijesstve maradt 8, függőben szintén 3. Ezek kOpül szeutesittetett és kihirdettetett 15l u. m. 1. az 1881 évi 21. 700,000 Crtnyi rendkívüli hadi költségekből a magyar korona országaira eső rész fedezéséről szó\'ó (1882. XX. t. ez.) 2. A fennállolt kikio^ai kerülethez tar tozott kOzségek határában fekvő kincSlAri úgynevezett RÜberlandu földek eladásáról szóló (1882. XXVm. trvezikk.) 3-. Az 1881. XLII. t. íz. pótlásáról szóló (1882. XX1M. C es ) [-4. A magyar korona oraságainak vörös kereszt egylete által felveeudő sorsjegy <kQl-csOn bélyeg- és illstékmentességéről szóló (1882. XLL t. cz.) 5. Az 1882. évi állami költségvetésben fennmaradt hiány fedezéséről szóló (18^2. XLV1T. t. cz.) 6. Az lQ82.évi január havában viselendő kOaterbekrŐl ás fedezendő állami kia-dárokról saóló (1882. XLVUL t. ez.) 7. Az 1883. évi állami költségvetésről szóló (1883. Ui t. oz.) 8. Az 1881. IV. I ez., hatályának a kávéfogyaáztási adóra nézve megszüntetéséről és a esukor- és sOrfogyasztAs msgsdóstatA-sArá vunatkozó hatArosmAnyainak módosításáról szóló (1888. V. t. cz.) 9. A pénzintézeteknél elhelyezett tőkékből folyó jOredelmeknek megadóztatásáról szóló (1883. VŰ. t. ez.)\' t. 10. A biztosítási és ezekhez hasooló szerződésektől fisetendő illetékekről saóló (1883. VU1, t. oz.) r II. A ha^mentosségi díjról szóló 1880. XXVII. t. es, módosításától saóló (1883. IX. it. es.) \| 12 A napszámosok adómentességéről saóló (1883. U. t. cz.) 13. A saőlődéssmaváltsági tartosAiok leroeAsAra aécve sdandó kodvesiuényokről szóló (1883. XI. t. os.) 14. A tiizai és szegedi kOlosOnről szóló 18^0. XX. t ok 32. § Auak módosításáról szhó (1.883. XXI, t ez.) 15. f A fegyveradóról és a vadássati adóról •aóló\'^lfitóf XXIII. t. ea.) . Sseniosités végeit isllerjesatve van 6/ u. in. !. As 1881 évi kOtOeŰgyí költségek fedeeéeejceéljábél a\'magyar koreas srsiágsi által pótlólag fisetendő bsezegrtá szóló. Az ISSbJévl kOsOsügyI zárszámadásra alapított leszámolás szerint Magyarország tor bére mutatkozó fturtozAs fedezéséréi saóló. Í. A kínost ári Ulepesak tfrbére felveendő jelzálog kOlosOnről. 4. A pénzügyi kOzigugatáei bíróságról. 6. A közadók kezeléséről asólé törvényjavaslatok. Viisza vonatott egy tOrvéey javaslat, mely a fentebbi 15. pont alattival belyettesittetett a szentesítve kihirdettetett XV. A vallás- és közoktatásügyi míuísz tor uf törvényjavaslatot nem adván be, s táresánál osak as előbbi ülésszakban beadott s függőben maradt 1 törvényjavaslat lordul elő, a mely szentesilteteU és kihirdettetett u. m. A középiskolákról és azok \'UnArsunak kézesitéséről szóló t cz.) V. As igazságügyi miniszter előterjesztett 8 törvényjavaslatot, a mult ülésszakról szentesítés végeit felterjsezlve maradt 6, elintézetlenül függőben maradt szintén 5. Ezen 18 tOt-vényjavaalat köztH idáig szeaJe»ítve és kihirdetve lett 8, u. m.) jl. A Szerbiával 1881. liájus 6 én Bécs ben a polgári ügyekben .kOlesOnOeen nyu!-tandój jogsegély iránt kOtOt t államszerződésről azólé. (1882. XXXII. tOrvénycsíkk.) A Szerbiával 1881.\'május 6 áo Bécs ben a /zeraődő államok polgárainak hagyatékai fkörtlli eljárás ssabályozáee, a gyAmsAg vagy gondnokság ideiglenes rendezése és a polgári állapotra vonatkozó okiratok kOé>é»< iránt kötött államszerződésről saóló (1382 XXXJll. t. cz.) 3. A Szerbiával 1831.májns 6-án B-c« ben a közönséges bűntettesek kiadatáaa iráni kptöti államszerződésrőí szóló (1872. XXXIV. I. os.) . ü A Szerbiával 1881. m^. 6 án Bécsben kOtOtükonsulsági egyezményről szóló (1882/ XXXNU cz.) 5. A Luxemburggal. 1882. febr. II én Berlinben a kOzOnséges bűntettesek kOlesOnOs kiadatása iránt lOtOtt államsaeraődéu Ől saóló (1882. XXXVU. t es f As 1870. 2VL és 1880. LX1V. t. es. pótlásáról szóló (1882. XLTV. t es) 1. A fOlebbviteli bífó«Agok szabályozásáról és a felebbvítel korlátozásáról a kir. járásbíróság hatásköréhez utalt büntetőügyekben czitnüj (1883. VI. t-cz. $. As uzsoráról és a káros hitelügyletekről szélé (1883 XXV. t-cz. 9 ^senUsités Végett felterjesztve van 3 n. m.: \\ A türvéuykozési szünidőről j f. Olaszországgal a más államok Utal ,kisdoU közönségei bltutettesek átszállítása irápt Béosben 1882. deosember 6-án kötöít Allammeraődésről; 3, OlasaorssAggal a szegényjog kOlesO-nOs biztosítása iránt Béosben 1883. febraár 9-éu kUtütt államsaerződésről sséló törvény-javaéllt Mellőztetett a ház által 1, n. m. a királyi analmae Aladár nrtól, ki nem tud mást, miat folyton Vilma szemeibe nézni, meg holmi kukoricza s krumpli ültetésről gázda-sági értekezéséket tartani. Qogy is tudtak ilyen prózai embert agy megkedvelni, sőt anént Vilma szájából ugy félfÜUel hallotta, halálosan megszeretni!... Aztán lehajol egy eperért, s folytatja monoíogjait. Csudálatos, hogy ezek a férfiak Kellemi viftgukat egy tárgy kOré képesek as^portoeitani, ■ mást úgyszólván lenézni s kiesiayleui. Ást hiszi ez aa Aladár ur, hogy még csak olyan piezí lány fagyok, pedig kát megmutatnám nekif hogy jobban fem keft!...\' j • $ ahol van iemét egy piros eper. Nem le késik Torka, hogy minél előbb a többi közé Illeszthesse, de ni, . . . hallaüan, — agy darva kés előbb nyul érte, s irgalom nélkül leszakítja a aztán — neki nyújtja. Terka aresa kipirult a merészségen. — Már magát meg ki hívta ide?i-r támadja meg a vakmerőt. Aztán nemem láttára kapja fel előlem a legszebb epret, méf asehremeek dievét képeaheile volna. Kálmán er éa egy feddésre méltó ember. Adja ide aat ae epret! Kálmán ar engedékenyen nyújtotta át — örüljön Tarkám, hagy nem kellett érts lefejelnie. A elán meg már aa eem laténál Saaefc, hagy itt vegyek, padig kát aat \|M«a, begy saiveeea asai, ka segítek aa spawaad>sbis. A elén saemeU aéeelt Terka kisase mmimk, begy magitfáj, faljon ^ Igazán eeéwéeiA e keeé< ayejtotU: \' ^JéiaüaHI X V — Menj n min kiállhatatlan eitibor, Vagy l a már nfnn talál más társasagot, hát csak jöjjön velem. I \'találkozott már a mamával ? t M \| — jgen már jé messze hsladnák. Azt mondták, liogy öo elmarzdt, s síeltem folt keresni, nehogy elvernék a kükénybokrok kOzt. TerkAl el futó Un a harag,\'nlrgs»n dobbantott \| lábúval,"•a^.nikrázó^ wfui\'Mvei végigmérte .ezt a kíméletlenS9ípkedő\|i. — H^t Inár iNAge is o\'y kis lánynak néz engem, a ki elvesz aa OkOlnagységu kökénybokrok kOzt. No szépen vagyuukl Ha nem volna kezemben ;ez A csokor eper meg ea a uapernyő, ugy megtépáznám, (logy megemlegetné, s el eem ereszteném \| addig, míg nem kOnyOrOgne bocsánatért. Kálmán nr nem állliatla meg, íjogy el ne nevesse; magát e kis daetnon felbe* vttlteégén; \| . — Csak ne harsgudjék Tarkám, mert a harag ék ám a saépségnek. Glsopatra sohasem haragudott, aaért volt vén kprában is o\'y\' elragadóan szép. Aztán nézze, (haragjában azt a szép epreoskét iz egyontAposta. Szegényke egy hirtelen harag áldosatta letl. — Annak is maga ez oka. QrOkké boszantja. Az embert cynismustval. I Ezért elégt^tolt fdg nekem edaj. Mindaddig nem állok Önnel szóba, nílg as ndveriasoág legszigorúbb saebályait saem elltt nem: tartja, • nekem eai meg nem ígéri 11 Oly komolvaa folt fMN^lvs, hogy BiAjU mán ar szíafe emítte, hogy Tsfka kis^esaüny valóban neheztel. Nem kéeetft bét a kívántál rOgtün tejjásilani, fél térdre sl-sasksdstt előtte, s démi komikaa moadalattaTmagura emelté kél aj ját, a aagy pstkoesal katdé i I £sküszöm negysAd hóijlté ssemehe, I hogy hí^en ugy fogok tenni, • beesélni aifiiut kívánta, s eskUmet mim!midig kotelezőnpk fogpm ismerni, míg osak lőporajkának hevével /el nem olvasztja ajkamról az oskll peosétjét. Erre aztán Terka kienuzony som állhatja ittftg, hogy el ne uevesse magát egy kissé, s osek annyit mondott,- hogy: nagy bolond maga. Astán tovább mentek, s folytatták sz eprMc kutatását, iníndou helyet átvis«gá\|tak\| neliogy egy oprut árván elliZKyjaoHk. Kálmán mi ar legszigorúbb etikéhes tartotta insgAt. KeVe távolságBafi ScövoMo - TcrkAt, folyton hajlongott á bókolt, mindig nagysAgolts, ugy basMlt velo,mintha herezegnőnek udvarolna. TetjUa kisassaagynak « dolog -mácJgy-eaur kastl^tt tétszenf. Belátta, hogy sokat akart, s Kálmán tir még bosaá tulfcágj^ yltto. j Terka kisasssony esinos kis líity^Wolty Sséto szőke hajé, kerek aroza, kökénynek sztJüioi, s kaiosu termete, s a tobld természeti ol(liiyoi oly ljAjossA telték, hogy nem osuda,\' mlsakrint KAlmAn ur tObbmOr s saivesebbon idbiött körében, mint mézből. Aztán sok szén tulajdonai is voltak. Osak egy kissé nagyobbnak jképaslte magát, mint vélt, de ea tálán iosajc — — optikai osalódái, ,nom léjl\|i\| bibA. i L Egy ideig szótlanul baladtak agymAs malIeU, Tbrkának a h«lyaet már kissé kellemetlenünk tousett, s biaalmaubb tárgyakra akarta viani a táraalgáit. i — Igtt, mit tart 0n a nők felől? — .Nagyon általános kérdést ] mé\|téa> tatéit Jelírotnl kisasssony. l>a mlnthoty asael ajmbad vjálasatást engedett nagysád is saem* pontokat illetve, Isaaak bátor nyilatkeaai. De előre ia boésáaatot kérek, mert vAlaseom tulajdonkép nem enyém, én ie osak ugy voltéin At igaaságul egyik íróbarátom munkájából. Eser iudulgenoiát nagysám, ha hasonlatom tán, kissé sántít, de nagyon jellemző. Sziveik tokintetében a nők általában olyanok, uynt egy omnibusz. Mindán állojnáCon más mAs (II hala, s néha van háfíhyoloz is beune, ha\' ejgyjk^ kiseáll, més(k foglalja el halyét r; V ^ — fia ha...\' est ugyan eltalált. Jé, de On aat mjouiltn általában, nát kOlOuOsen ? Van kivétel Is P \' . — -Ok> Igen, esakhogy nagyon kevés. Némely nő hasonlít egy magáufogaiboz, melyben osak egy személy ttl, azzal rohan s< a világ végéig meg sem áll. \\ — Ke már sssbb. — Legyen meggyő-AŐdve, az én ssivem is egy megáfc fogat, melybe osak vegy embsr száll, é^ soha msg sem áll." S igból félkaeaagott. — Aa már baj kérem fiatal emberre néeve, mert a magán fogatok osak sgy Alkot, a igy számára a boldogság, a menny be van aárva, ha esetleg már más helyet laglalt volna a koosibaa j mig aa omnibnaebaa 51 ember kOaOtt is osakhamar szőrit helyet. Felteeaem például, hogy én nagysádba roppant szerelmei volnék, de negysád már aáit aai vébe egy ideát, s igy nekem lehetetlen volna a boldogság révébe vergődni, lévén nagysád mi ve msgánfogaL — Ah I U\\y érdekes. De kálka aa a saersnmés idea Oa volual Hm l Az bizony saeronose volna. De isiseik emlékezni nagysám, én deák feltettem, hogy ha eaerelmes volaék. Terka kisasssony elpirult* Kissé nekes-telve vetette oda: Y i- Tán már elfel edted, mit a diófa* alatt igértéL Kálmán ar ajkán a győzelem halvány Bbéolya vennlt végig s szájára mutatott, mintha mondani akarná, hogy ott aa a nagy peoeét^ ea esktl, aat kell (eloldani, e ekkor seóIM bizalmasabban. I illába I A gyanakvó féltékenység még a kis daoaot le legyőzi. Terka kisasszony szive iszorulni kezdett, érezte, hogy áet a pecsétet bis le kellene old aai onnan, mert hátba 1. már nem is emlékműk rá Kálmán, hadd hallja saját a\|knirél. Maga ross enítber I S kezdte est a konok peosétet olvasztani, oda tapasatatta ajkát, a a két a(k egy (orré o a é k b a olvadt Oseae, mely megoldta mindegyikOk nyelvét, de msg ,a — — szívét ie. f- Terka--Tarka--bol vegy t Wlt^n távolból a mama. Ügyen már ssért nem jattok T . r» Megyünk sneaasl, itt sok eper van, előbb lasaoéjOk... 8 szedi ék ne epreket. -p Emlékszel hát, hogy mit moodtál Kálmánt Oh hogyne, azt, hogy: miat világomat, agy seoroUek, e soha al nem fe ladMl..... » i^^iiiiliiifcWi tatoké IMrt* mrn ifrvtay )aveala>. Kfgglfil t, a. m I Si ttftfartélril I Í A f?áeáfft fa giiéi^i «été mt. U l 01 BééMi". as* ii^i hiM ötéttaakbafc be- •Ihí • ^ 4* it&vásai tulajdonjogról. ^ A pntgéieeitott MUfir bkiidrtiéi> fcuUUé mi élmények meg V A U«Hté«jf e ismelit köaötl, válássá u kivttl kötött polgári; házasáéiról . ea>^ éa «Mt» Uléaoakban beadott •i j utóbbira óonbin u 1 jfchwtéáéUolyó hótt-ikén é- A* Ulb, XXXVI. t. ez. módositá-* járásbíróságok szaporításáról. Vt A i\'o diuivoíb-, ipar- 4a keroskú-^.^tbpi iu\|ui«et«r állal bűuyujtott forvéuy- klrnUeetiboa alkalt hadeerfieU, had teng* HMi ée Uavádségi ügyének segélyre asorult •angyei ée árváinak ld«tglnee segél yeaésérfll mM (1081: XXIV. t oz» t A eeásaárt 4a királyi köaös hadsereg katonai nevelő ésUsetképifl iutéaateiuél magyar korona orsaágokbeÜ ifjak részére adomány o-aaadó 190 alapítványi helynek tülállitá»áról saóló (48821 XXV. t, ea.) 3. A véderőről azéló 1808; XL. t ea némely §-aink módosításáról szóló (1882: XXXIX. t. oa.) 4. Némely magyar gyalog-ezred bel i aáaalóaljaknak aa ujonau alakítandó 4a aa 1883. évtől kezdve nem a magyar korona országaiból kiegészitbndfi galog ezredekbe kivételesen való beoesláaáról saóló (1882: XLII. ti oa.) 5 1883. évben kiáMitandó ujonoz- 4a póttartaléki jutalékok megajánlásáról aaóló (.18851 U na.) 6. Aa V. éa Vll. tosendőrkerttleti parancsnokságok legénységi állományának idaiglanaa kiegésaitéeéről azóló (1883. XXV. t. oa.) Sánntesiiée végett felterjesztve van 2, u. m. 1. Aa 1882. XXXIX. 1. oa. 4. §-a 14-ik pontjának kivétele, alkalmaaásáról. 2. A Magyai királyi Ludovika akadémia felállitáaáró) saóló 1872. XVI. t. oa. módosításáról aaóló törvényjavaslat. IX. Miníaateri 4a egyéb előterjeeatés benyujtatotf\' 85, a uiult Qléaaaakról löggöbeu maradt 4. Ezek köaUl lelárgyaltatott 17, a képviselŐháa tagjai kOtt tudomásvétel végett szétosztatott 14; a letárgyaltak köalll ki-emolendfik: 1. Az 1883. évi államköltaégvetéa előirányzata (budget), maly a letárgyalás Után -,—— ,,, v.oa« i törvényjavaslat alakjában ia benyuitatott \'a o^ágo. MU ino. kifclitáarfl aaóló (1883 : \| ^^ ^ ^ ^ e\|fog\|id&(\| Xl1 um I asauteaitéasal megerőeittetett i mint 1883. 111. t.\' oa. kihirdettetett, amint azt a péna- oa Hzfttna 8\| a mu\'t Olésetakból szetus-» vfcgen leltei jesztettekbői átjött & 4a tüjigöbéo .matadt \|. Ewskb61 saentaoitialeU 4a kibtrdettotett J 8, u. m. 1. A HA&atan 1882; évben tartandó [ranuétkozi vfl>amoaaági kiálliláaou kiállítandó táWv akual id<itglen«< aaabadalmáiól aaóló (1882 : XXVll. »• oa. k 2. A 3+«rbiával 1881. májua 6., ápril 24 dift\'íu- küjött kere«kedo]mt aaáraödáaról (lH8l\\ XXX. U ca. 3 Aa 188&. november t dikán \'kelt l^almjó^áai i-akiáhoa való pótegyoaményfÖl ó ( ipi XXÍV1. t. oa. 4. Á kpio^kedelnii viaaonyoknak Fran-oaiaoia-ággal! való. idaiglouoa rendezéaérfil azóló {mt: XXXVlll t. ca. Aa \|H8S.ávbeu budapeatau tartaudó da«i ® 6 A iiéovben 1882. évben tartandó \| lunaiköai v,l amoaaági kiállitáaon kiálUtandó I ^uiazter tároaa rovatában folemlitettom. tárgy.U .d iglanaa aaab«d«lmáról aaóló 1882 : 2 A, t88li évi ái\|alIli iárazámadáiiok. XXvlI. I.év hatályának kitörjoaztéaérÖl aaó\'ó (1883 : XIII. t ea.) 7. A tillozera vaaatiix terjedé«e ellen t\'jendö óviut4akodéaokr8l azóló (1883. XVII. t.^a.) 8. A táraMiooai-Qalet gyakorláaáról Budípeaten azójó (1883: XIX. t.-oz,) StAiiteajtél végett (elterjeaztve van 4, L-A kfkötSi illetékekről. 2. A r^azletUgyleiről. 3. A SyájoaOBal 1883. mároaiaa 31 én kötött á\|tát«iaeasségQgyt egyezmányrfil. 4. FráécaÍMoraaággal 1881. november 7 tkéu küluit kereskedelmi azeraödéa hatályának megbo^zszabbitlsfcról aaóló törvény }avaalat. VíMzatooatott 2 törvén} javaslat, melyek ^möet felsorolt 7. sa. a. foglalt törvény-ősikkel 4a a faltarjeastett 4. aa. a tiirvény-javaalaltal pótoltattak; VII. Aj köamunka éa közlekedésügyi uiiniaater beterjesztett 4 lörvényjavaalatot, a mn\\t Qléaaaakról aaenteaitéa vágott (eUorjosztve maradt 3, ftiggőben podí^13. Saentesittetett 4a kihirdetteiett mind a 9. u. m. 1. A Téraes-Béga völgyi vizazabályozási . táranlat Ügyeinek állami kezeléséről éa a melyek iránt aa orttéggyllléa mindkét háza j által hozott egybehangzó határozata szerint a j kormánynak a ielmeutvény megadatott 3. A Hagyar- és a Horvát Salavouoraaá-gok közt 1880. évre eszközölt leszámolások, oaek siiutéu egybehangzó oraaágos határozat Ul intéatettek el. 4. A Tirolba az olaaabatáron ál ssálli tandó gabona 4a hüvelyesek után járó vámoknak ideiglenes hatályon kivdl belyeaéaéröl \'szóló, 6. Jit államjószágok eladásáról, a ennek eredményéről aaóló. 6. Az 1881. évben adománynélkQli kiadások 4a hitoltullépésekrŐl aaóló. 71 A magyar kir. államvasutak ré«zére beszerzendő 600 toharkoosi tőketörlesztési hányada az 1883. évre. 3. A ui. k. Ludovika akadémia 1882. j évi állapotáról. 9. Az élethossziglan kineveaott a alkal-! mazáat nem nyert megyei kösbiztonsági volt közegek végkiolégitésérŐl. \| /ítJTv. kéoviaelíháa pénztárj bevételei I éa Kjadáaspril 1881. saapl, 24-től 1882. évi .decz^okápVégeig vezetett számadások. Függőben maradt 8, u. m, t. A margitialvá-azomolnoki helyi ér Tiaza-tölgyet érdeklő egyéb intézkedésekről d(.kQ TMUl 4pilé-e \|ránl kiadott engedélyszóló (1882. ^XVl t.-caikk.) \\ 2. 8«ari>iával 1882. február 22. február j 10-ikén kötött hajósási szerződésről aaóló \' Hl882 : XXX. t-ca.) 3. A Ováasári királyi saabadalmázott oéztrák államvaapálya-társalattal 1882- június B ikán kötött aaaraődéa 4a aa ennek 4-ik estkke értelmében kibocsátandó engedély-okmány beoaikkelyeaáaérBl szóló (\'882^XLV. I toa.; 4. ▲ badapeet-ujaaőnyi vasút kíéptéaéről •z\'óló (1882. XLVL t. oa,) . b. Aa 1872. X. t. ca. érvényen kivdl helyezéaéről a a rimámurány-sal^ótabáni vaa? ■■ rá«zvéfi^társasággal a tiaaolpa-vaabegyi T\'aaUt kiépítésének mellŐzéfe a sbzél össze-/flggé ag7>b kérdések rendeaéaérői aaóló (1888 XXII. t-oa.) 6, Aa állami biztosítást igénybe vevő. eeokálj jÖvedeímezésQ vaautakról aaóló (1883. XXIV. um) 1. A váfvötgyi vasút csereértékéről éa a bndayaat ^aaőayi vasat a aazal ÖaaaafQggő Épitlianéailr Utleégmeak fadanéaéről. 8. A fiumaí kiköUUa épiténdő kőolaj kiköU iiiUMi létswitéaéffll. r 9. Aa oia< magyar gáósórsaági vaáutra ▼ea átkozó 1871: XXXVIIL éa 18761 1L t^wkkak néHsol/ kfiéi oaatainak módosiláwá-rét, iltstftag ksf^witéa4rél aaótó I4rv4ay-mákknk Vili A ho a vádalmi míoisatar törvény Mivaséataiaik aaáma shnns lléaaaakkaa f, a mkmmmhU saaalaaéaa v%ti> Ísliw\|as1va m—ál e tárnaáaéi 1 8>aniaat»aMt 4a kibir-émmmí mm HiisÉhaa w. m. I. A ■ § litltanimáiiyokUa éa —vmak okmányról. 2. A kőaaeg ssombatlielyi helyi érdekli vasút engedély •okmányáról. 3. A Tiaaa éa mellékfolyóinak hidrográfiai felvétele végett a központi hiílrografiai hivatal felállitáaáról. 3. Aa 1881. LIL i.-cs. végreljajtásáróh 5. A besaterczebány-brezovai 4a a piaki-vajdahunyadi másodrendű vasutak engedélyokmány kiadásáról éa ezek kiépítése és felszerelése iránt a m. k. köaponSi vasmű igazgatósága 4a -a magyar oraaágoa bank köat a pénzügyminiszter jóváhagyásának fenntartása mellett kötött aaoraődéaről. 8. A aaigatk amara- rónasaéki éa aalget-kamara augatagi kaakooyvágáoyu helyi érdekű vasutak engedélyeaéaérŐl. 7. A békéa-puaataföldvárí helyi érdekö vasul angedélyoaéa4ről a végre. 8. A fétsailas aaegaiárdi helyi érdaktl Vasút kiépítése iránt adott engedélyről aaóló minisz< tor! {előterjesztések, melyek köztll a 1—I sa alattiak még aa 1-aő ülésszakban, a 4—10. az. alattiak peeig eaon ^láaaaakban a köajekédétr rdgyi a részben a péotágjl bizottaághok ia tárgyalás 4a jelentéstítéi viégétt áttétettek. X- Végre lelemlitem még, hogy a minisz "Tfrelnőknek a képvieollháalioa intézett átirata szerint aa orsaág aéaaJóe lőméltóaágai köalll 6 Felsége által 1882. november 24 ikén..gróf Festatioa György koronaőr magyár király lőndvarmeaiarré, gréf ErdŐdy István magyar királyi flHováeemeetené neveztetlek ki. lUsébb gróf Featetíos György albalálo aáaa után ugyancsak ma/t éjr} aovember 8Q áa aa oraaágasan egybegyűlt iSreodeknek 4a képvieailkaok 1-aŐ eéegyes Qlésébeo okáoyi flalávi Iául f. ki laiémii, a saent Jstván 1 « Lipót-fafidék nogykareaata vitéaes k9«-félkiáltás uiján koronaőrré választatott a naan vtálaaatáa osáaáárí 4a apoiloli királyi ő Felségé-n»k a miniaslereluBk ollenjegyaéséval ellátott kiagyelmat leiratával megerősíttetett. XI. A képviselőház ezen befejezett 2iik Űléái\'aákábáij aa előfordult összes tárgyak elíniézéaére 131 »oraaágos ülésl tartott és lfóO halározalot héaotU Kelt Bi^apealen, 1888. májua 48. ÍYcAjf Tamdt a. k.,i a téfvissiákás slaftkt. Különfélék. — ó \|M. én kir. apugtoli Fvl-sóge inájui pó 31-én Batthyány Sltat-mnuii Ödön bcrccegel azon alkalomból, hogy atyja Batthyányi dlrattmann Gusztáv bercxeg plhalálozása folytán a hcr-C/pgi cxinUlj fclrrtte, — it)tigiiiialidoii-czián logkegye)inttsebbon fogadta. A Batthyányi lliercf.egi javakban (Aitént jogutódlás fojytdn városunk is közolfbb ról érdekejTd Mén, nz új herczegnek a hiibizotnáijyi vagytniba törtóiit lépóse Alkalmából: Őszinte szerencsi1 kívánat unkát toluiácsoljuk.\' - TanHgyl Jeleiiién. A nagy kanizsai kutli. f(Jgymiiasiuinban az 1882—8 m IsIcolM étr végén a kftvi?t-kfzó rendben fognak a nyilvános osztály? isigálatog megtartatni. Ju\'nius hó 11-én magyahirelv éa németnyelv a VII. osstálybau; történelen, teniiészetrajr. és mennyiségtan \| a VI. osztályban,•. 12-én latinny. és gqrögay. az X, oszt, latin nyélv és -nőmetny^W a IV. qst. 13 án földrajz, természettan és uémet nyelv a III. oszt. Inagyar ny. és latin uv. a II. osztályban.! lá én magyar ny., látlu ny., az I. j oszt., I történelem, terinészeitau, mennyiségtan ia VII. oszt. 15 én magyar ny.,\' Mtin nyelv a VI. osztályban, történelem J természetrajz és mértaui rajz a IV. osztásiban, 16 án magyar nyelv, német ny\'. az V. osztályban, számtan és mértani rajz k III. oszt. 18 án földrajz, számtan és mértani tftjz ft II. osztályban, tÖrtaiiéiem, lefmészetrajz és menynyi ségtan ág \|V. oszt, ld-én magyarny, latin, a III, ^zt., latin ny., görög ny. VII. oszt. 20-án görög, német a VI. osztályban, tujtgyar földrajz As mennyiséittan arlV. oszt. földrajz, számtan és mértani rajz az 1. osztályban. A vizsgálatok mindenkor a reggeli ótákbaq tartatnak. — Joniua hó 19-én délután franczia nyelv, ,20 án szintén délután gyordíás. Junms hó 21, 22 ésüd-ikán a magánvizsgálatok tartatnak. Junius hó ^9-én az iskolai év hálaadó isteni tisztelettel befejeztetik. — Mit ól a t. ez szQlök és goudnokok ez uton ii lisz\'e-lettel értesíttetnek. N.-Kanizsán, junius hó 4-én, 1888. A főgymn, igajgatőaáy. 0 UémUtér l.áaxló a ministeriuu által kiküldőit\' vándortanité holnap aaaa f; íió 7.-én tartwidjaí méliésseli elffadáaát városunkban. Hisizük, hogy aa illető hatóság által saiveaen látott vendég leaa kOrUnkben, s érdekes elfadását honiosak a szak- éa tanférfiak, 4« mások is méltó figyelamhe ré aaeaitik, •w A. ílroszman alapítványra eszközölt gyüííéaünk 160 frtot eredményezvén, az öiszeg a Délzáal takarékpénztárnál élhályeztetett, s a betéti könyvecske Papi János fögymn. igazgató urnák átadatott. ít A Nttsssegh-Járás tanítói kOr tavasai Uléeét t évi máj. 81 éo Káptalanfán tartotta meg. A gyUlés tagjai kötolozték magukat, hogyj a$ BstvOa-alapra évonkint 1 frtot, aa ors^áges tanítói árvaházra 50 krt adnak. Megalakult a segélypénztár, minden Nádes tag havonkint 10 kr., évi 1 frt 20 kr. dijt fisainak. A szabályzat ismertetve leea. Addig ia kiiakó erély t a kivitelhez I ~ A helybeli hivatalszolgáknak f. hó 8 án Háncsban tartott tavaszi jnolatsága meuehetóaen sikerült. Jelenvolt Bogya? Qdön kir, ügyész nr Is, a ki azokott Sziliéiyessége és leeresakedésé-vei ugyancsak megörvendeztette a szegény hlvauliaolgák^t. ld)\| A Itéaaégl iskolaszék a taatee-tttlet által slegállapitott víasgareodsl némi módosítással alibg<dts. B «\|srínt a vingák f. hó 15 én kaadóduak, 1 a zárflnnepély M-áa leea megtartva. i — SDr. JJfénjetH Antal kir. taoá\' csos, s gyér(ankerIlleti főigazgató ur 6 nagjsigal vasárnap éjjel érkezett Váró* su\'nkba, jiógy a helyi), kegyest, fégym nasiuipli:titf az érettségi vizsgálatokat ve-zosse. ŰtNözftljnk a derék és fáradhat-lati tanférfiut városunkban s reméljük, hogy csak jő benyomásokkal fog innen távozni, % ) 3 AjánlkoaáN. Egy róm kath. (a-nitóje^ölt, ki a Csáktornyái állami tanítóké-peade 2-ik évfolyamát végzj^ s* }ó bizonyít-váoyokkal rendelkezik, ajánlkozik nevelőül nagyobb városba, vagy\' vidékre tiaateeséges ellátás mellett a két hónapi aaflnidfikre; — Bli\'gky esések •aerkasztÓségdukbe^ „Nevelfi" oaim-alatt kérőinek. (U\'ngner - hangverienv.j A mint a nagy hirdetésekből látja olvasóközönségünk, e hó \| 8 án pénteken esti fél 8 óiakor tartja meg sensatioua-lis liaíigversenyét a ,&öldfaf kertben a Wagiiérszinliáz 60 művészből álló ze-nekara, hírneves hazánkfia Seídl vezetése slátt. E múvéizi vállalatot kiváló hir-liév előzi meg s vámosi JakoSsá-guuk élénk múérzéke mellett nincs kétség benne, hogy a hatigverseny nagy látogatottságnak fog örvendeni, annál is inkább, rneH korábbi kötelezettségek csak egy hangverseny tártását teszik lehetségeséé. Hétkterttnk ís leaa valahára. Miot értnstllUnk, a sat gyÖrgyvári utoaában Iev8 vásárteret fogják e czélra befásitani. Ha oa alkalommal \'a nCaiáleaioaa(\'ia eltűnik onnét, ugy teljesen igaaukl van a tervezfik-nek: alkalmasabb! helyét Tha már a pisezét erre (el néni haaanálhatjuk) alig találnánk városunk terülelén. Csak íniofóbb gyökeret verjen aa aj akarat nagyon régi óhajunknak 1 t , — EMkQyO. Orosz ..István pápa válrosi tisztviselő f. bó 4 én tartotta eskfivójét a művelt ís bájos Dávid Jolán úrhölgygvol, Dávid János helybeli sótámok leányával. £ljeuek boldogul. ® Balatenegyleí Gr. Saéohenyi Pál fóldmivelésUgyi miniszter elrendelte a Balaton^gylet kérelmére, hogy a Balaton-egylet által rendeaett kirándulás alkalmával a BaUton • Füreden tartandó borkiállitáaon a küapontl miutapiuoae is rósat vegyen, éa pedig a küap. mioiapinosében keaelt borokból kOvetkezó tulajdonosoktól küldettek Balaton Füredre: Keüd Jóaaef b.-füredi, Saalay Imre kishegyi, Jankovioh Tivadar hányásáéi, PUrgiosei kogy, reud muskotály és oporto, Alpár János Allüpi, QÜnsberger Láaár ba-latoumellékif Esatargomi borásaatl egylet, badaosonyi^tnuskotály, Taráoyi\' Farenoa fehér „Halálon gyüngye", Jankovioh Tivadar -vörüa kishegyi, Saaluy Imre kishegyi burgundi" éa kadarka. — ÍTür;l& A gózfürdónk helyiségében levő uszoda f. hó 4-én nyittatott meg. A kik tehát á nyári meleg elél üdülést keresnők, ezentúl niár ott is na-ponkiut feltalálhatják. (0) Boachán Qyula a a.-egersaegi ü^\|lréd«k egyik derék tagja L hó 6-én ve-zotro ollárlios L $ 11 u e r Adél kisaaaaonyi Varasdon. J Hlnd UeNztlielyen, mind Zalaegerszegen megalakult már aa ipartanoda! bizottság, melyeknek buzgó működésétől legközelebbi tanévre várható már a kívánt eredmény. Kár, hogy nálunk ozott ügy még egészen alvóban van, pedig az emiitett két váróénak összesen alig van annyi ipaross, mint minekünk. Ajánljuk a t. iskolaszék figyelmébe. rfP A déli VMUt kanissa • bécsújhelyi és eeisaak\'steinbrüoki vonalainak menetrendjében folyó évi ju\|>iue 1 ével némi változások lesznek, melyeket a .béoa-tríeeati vonalon a mondott nappal életbe lépő uj meoetrend von maga után. A bndapest pra-gerhofi vonalén küalekadS gyorsvonatokhoa Budáról Triesztbe éa viMont közvetlenül kOalekedó 1. éa II. oeatályn koosik fognak folyó évi junius 1-tÖI fogva caatoltatni, miáltal a Trieaztbe, ugy Tr«esatbÓl való uta» sás alkalmával l\'r»gerl»oftiau való átaeáUáa magsaünik. — Itlsseveié^ A pénsfigyminiszter M r á s Zsigmond zala-egerszegi pénzügyi titkári Liptówéf.rébe adéfelfl-gyelévé, Várai!jj Sándor L oazt. pénzügyi fogalmazol; pedig t zalamegyei kír. adófelOgyeld mélié II od ont. péatOfyi titkárrá neveztei ki. 0 Szabályrendelet aa ostoráról la káros hitolügylinkről azóló 1885. évi t ea negyedik fejezetében foglalt rendelkezések I alapján, a bíróilag megítélheti korosmai hitel-üsaseg meghalároaáaáról. 1. 9- A vendéglők-bon, kocsmákban és máa ítalmérésihelyisé-gekbon, — ide é^tve azon kereskedésekét is, \' melyek a szeszes italoknak kicsinyben el-\' adására joggal bírnak, az egyee fogyasztók részérő hitelben kiszolgáltatott saeeaea italok 1 ára iránti kOveieléaek Zalamegye területén a kisközségekben 2 frt, a nagyközségekben? írt erejéig érvényeaiihetók a bíróságok előtt, I — Aa ezen Oaaz^get me{haladó követelés a • bíróságok által nim Ítéltetik meg. 2. §. Ezení \| szabályrendelet minden községben azokotti \' uiódon kiliirdetonjlC ,s minden ítalmérési helyi] aégben mngyaiuijés aa illető község jegyzfii könyvi uyetvéu, \|t vendégok álul könnyen látható helyen kifüggesztendő éa olvashatói., .állapotban tartandó. Azon vendéglőé, koros-j máros vagy itaJoiérŐ, ki eae\'n §. rendeletét nem teljesíti, a községi szegény-alap javára bO írtig terjedhető péoabünUlésénl fog bün-t«ttetní. 3. §. Jofen aaabályrendelet t évi julíus hó 1 ével ítéletbe. Kell Zalavármegye törvényhaió«ágl bízotuágáuak Zala-Egeraae-gen. 1883 évi ápiríl hó 0 én tartott rendkívüli ktfegyüléséből. --( Kíadu\': ! Oózony Lútcló «. k. ÍŐjegyaŐ. Esen stab^lyrendelet a nmlgú m. kir. belügymiuiszteriérnnak 1883. évi május bó 18 áu 29130 III, b. sa a. kelt rendeletével jóváliagyatott Zala-Egersaegen, 1683. május bó 26-én. 8vaitic$ Bmad a. k. 1 ) alispán. ithelyeiés. Az igazságügy-miniszter Thalr József koináromjl kir. törvényszéki aljegyzőt uját kérelmére a •keszthelyi kir. jáiráslfirQsáfthoz helyezte át. - A Balaton eg/let kirándulása ügyében intézkedett a kirándulási szakosztály, liogjy a Székesfehérvárott és Siófokon vagy Veszprémben csatlakozok aránylag mérsékelt áru jegygye) vehessenek részt a kiiándulásban. A Székesfehérvárott Csatlakozók számára egy jegy ára tagoknak 14 frt, nem tagoknak 17 frt; a Sió/ttkou csatlakozók vagy a Veszprémből ésí ti. Füred környékéről jövők számai a tagoknak 11 frt. nem tagoknak 14 frí .frt, mely ősszegben a hajó és összes Kirándulási díjak, kőt napi nslston-füredi lakás, regatta-, bangveraeny éa táuczvigalonji-jpgy, közőa étkezések penfoglalvák.\' É\|.en kívül napijegyek adat-fmk ki azok révére, á kik füredi vendégek, vsgy c«ak egy nopra rándulnak be a vidékről. A uapi jegy ára, belefoglalva a közebédet, 5 Ifit A program inban kitűzött ünnepélyek mindegyikére szójó részlel jegyek is lesznek haphatók B -Füreden. Egy jegy \|ra 1 frt lesz. Kirándulást jegyek kaphatólj ás írók és müvéezek tátssfága helyiaégében (nemzeti szinbás bérháza). A Builapestról indulók számára szóló jegy ára (Vasúti dij beleszámításával) \| 16, illetőleg nejn tagoltnak 19 frt Olesó Utazáa. Könnyű szerről jutott el Moszkvába egy osztrák hir-laptudósitó. A batáron beült egy magas állású férfiú szamára rendelt különvonat egyik kupéjába i s aztán mitsem törődve a világgal, berobogott Mo^kvába. A herceg kiaérete ast hitjte, hogy as idegen útitárs oross rendőrtisztviselő^ as orosz hivatalnokok pedig, hegy a herceg kiséretéhea tartozik. A lapfudóaitót senki aem háborgatta az uton tj igy elég olcsóu érte el a koronázó várost, hogy ott as oross koronajel vény nyjel díszítve megkezdje működését. Mondanunk sem kell, hogy útközben butái ingyen-ebédeket és vacsorákat költött el. Rfti-lsl hírek. Spanyol királyi konaullá Budupáetre dr. Kunos Jis8 ottani ügyvéd ooveatetqtl ki. — A Balaton egylet kirándulása alkalmával B.-Flred«n rendezendő hangversenyen Kordin Uariaka k. a. is köcra fog muködui. — A fővéroabaa elhagyott gyermekek védSegylele alakul. Satk* aáges volna aa egyebütt is). — A poiosz trónörökös Ba: Vilmos berezegnek fogat* agy uri nőt Isg^aelván, még csak réeavevő szét Sem intézett bossá. (Es m^gts ml vagynok bárbárék)...) A villamosság a gyógyászatban\' mind nagyobb elterjedést nyer. — Bécsből jegy 11,000 Irtot sikkaaatott Piiofier Tódor nera ügynököt h jrSaaak. — Olaaaoraaéghaa körtUbdal IW, 170,067 aabsr Ü in4 IBM fttYMAi <m llallttí _i aes^a» kitthtA tagja fft^* • H^t; l\|>éw már shitaiotl poeifctfckiia. kmek kérWe 10 ftáfttt f«»g •froaa. — As irn\|\| tobk vKJ^MI Jelen-MMmí»44i . — íVtMÍklrfev i \\ illám MM Uaat Mjj)ttju>H. — A UMaaati \\og pilurÜM ki>aM4 törHnybasAaí int«&xkedós 4hsü fog «sb4Jt estatm. — A p4csi kerttasuti k»Aifii4at I. M I>i4a 03 iij&k meg. Bold. Mail Fwteúoh Qj. Winm a Nt,tllDálÍ Nfici sírboltjából — végakarata saeriut ft miiári sírkertben helyei tettek el. —» Savanyu Jóssi ét rab\'óbándéja akldetsére «CJ nyoniosó csapat alakíttatod, (Valóban ideje volna már elcsípni.) — A tessprómi kegyetrendi gjrmnasium fi osztályra iModfi kNfinitéM már a jön tanévbon remélhető.) — Hidegkút kOrnyókfct a tápokban nagj-asáams sáskaraj lepte cl. • elég kárt okosoH.I — Murányban a villám 4 ttkrbt agyonsújtott. \| — A ca&rilpár nőin fog Ünnepélyesen P^ltr-várra bevonulni. — Sándor csár f. h6 derekán hasasabb körútra indul birodalmában. (Kissé kötve hisaaaük.) — (Hhháldi halálának évloidulóját Oiaaaoreaig ssámas városában megüunepolték. — Vidéki orvosok Márnára a fö városban 10—12 uapi tanfolyamé* kit fognak (as ujabb orvosi vívmányok olasjáti balása) végett rendezni. — Bsrb, a világ leghireaebb orieuláliBtáiuak egyike Bécsben elhuuy r. —. A londoni reudörük ■aáma 11,234. — Augiiúba Ausztráliából is történnek ujabban hus-ssállitások. — Immár vasúti volocipédet is alkalmasnak. • Zidó pandúr huuyt el a minap Szigetvárott. (Es U ,esak ritkaság.) — Nagyváradon egy i» éves liuosku véletlenül a dézsába esett és belefúlt. —- ClayCitjben a torgósaél II ember halálát okozta. — A mosskvai jcoro-ufalás költségeit dó millió rubeluél lobbié számítják. —\'• A p&pai aenekar laereuoséaen megérkezett Amerikába. — A teuger lol-sstne alatt járó gőzhajó mogvalótulásábos :közeleg. — A párisi eleiui uktatás ea évi i költség vetési olőirányzatn 2ü,237.402 frankot teaa. — Fehérmegyei ftispáunak Usiráky Bála grófot fogják kinevezui. — A lyoni IgCzmalom-tolep teljésen leégett —? Qrosa-országban isméi fordultak elő zsidóellenes zavargások. A Befcüdetett. Qyomorbaj 0 11 e n. JSgger szóda pasztillái; legkellemesebb szer gyomorégés, gyomorbetegségek fliapepeia ellen, a rossz emésztés minden esetében alkalmazand^, különösen pedig a bor mértékbelien élvecete után a borsav össze MHódáaát akadályozzák meg. — Eredeti kartouokban 30 kr. aa alább jegyzett raktárakban. Köhögés rekedtség torokfájás ollón legjobb oldó szer Egger mellpasatillát, A betegnek nem válnak terhévé, gyomot savat nem képeznek, megakadályozzák a légzési OKrvek kiszáradását. Xagy-Kanizsán kaphatók Práger Béla gyógyszer tárában. • ■ % KÖZGAZDASÁG. Budapesti éríéktöudN (Korica Antal és társz, bank- és váltóhás heti jelen lése.) Budapest, juniua 1. \' KedvejcS mozzanatot alig jelenthetünk al lefolyt tSzsdehétröl. Pedig eleintén, ugy láissot t, minthz a különben is gyenge irányzat javulásnak indult volna, mert Szapári gróf péHattjjfmmislnr ftéetba érkesé«ét a redle« •eaveróbka k«dvw4 etiljeinek tekintenék e kedvez"\' lij«l kdretk«aúben, melyet egyébiránt kUlfoid.úl (ekett magasabb to sd^egy-sáaak támogattak, a több értékpapírok ár-lolv amin örvendetes javulást tUutettok. )el« —- Ka azonban cak lulólagos volt és ml> liauiar véget ért, hogy bel) et engedjen s bai«seiráuj salunk. Az orossfkoronázá»i tnenifestwatól, mint jelentfioéges politikai ténytftl, sokat várt a tftsadei apekulácáió. Aaonban e vátakosátá ban is esalatkpzott. A manilestum lényegi elán kegyelmi tényekro terj-eekedelt ki nagyobb ssabásti politikai reformot nem igéri. Már maga Oaen egyetlen uiozaanat is hanyatló irányaalba terelte a töasdét és a francaia viszály ITonkingban emk lokoata as árosök kenési, mert falkeltelte az aggodalmat, hogy a párisi ptacson aa expedfrio miatt zavarok táiuajlhatnuk. E« osakugynna páiisi töasdén a tonkíhgi ügy kellemetlen benyomást idézett elo. A hét végéni aztán a termési kilátások, fogyatkozásáról terjesztett bjrn\'c éreztottéki befolyásukat aa értékpapír Uslelre. Mindezen érintett motaanatok ftssshstása nem lehetett más, mint begy as árfolyamok éitékeeyen slá«sálléiták. E mellett k forgalom igen jelentéktelen volt, ngi Hogy és ul\'imo-liqui-daüónát csekély mérvtí kötelerelts/\'gek kerültek leifouyoütásra. Az értékpapírok hgv több fa\|ánál áre«ilkkenei( qomiáUlhstó, még helyi papírok srm vol\|ak: kivivé a ba^Mfto-! áramlat\' alól. . ! A iontosabb érlékjpnpiroít heti ki váltó sása kitetsaik az alanti táblázatból máj. 25. junl I. osztr. , kilelt éssV\|ény 3U7.20 i 296.50 magy.\' ; B 30Ü.5Ü 2 »3.— t\|osm«gy. arat)} jár. I ÜÜ.2Ö M J?.osmaj:y. aranyjár. \' 120.30 . 120.3CJ í«-os l„ papír jár. ^ QT.40 \' 86.65 )>ztr. ms^y. álUmvműt .\'133.25 ; 320.75 { üagy. leazám bauk ■ 00. —- hH 2") „ djj«or»jegy 1 U.öO \' Il4.ő0\| iszavölg}! sorsjegy i 10.— i lü\'J.15 kir. arany f),G5 3 Ö6 napoleón d\'or \'Íj.51 ■ tí.51 ráUÓ Londonra 120.— j 120.10 „ Parisra 4/.5Ó 47-00 „ Berlinre .f)H.üt), 54.50 •\' 1 r ....... ...... A vasúti meneArend. itm tói} \' Imiin ! f KrU/ik Indul I O ltm\|Wf\' wm 1.. II é. io p. lún HMWII) tUlulAo I toi. 10 p. II 4. IS. I\'(l« (• v. Z&-kinylifi 8- 4 i II p 5 •> 10!p r»n») •sfy- WB»I »egy. riiMl y tUrcj ni Itrly nm vorut rl\|7.nMl 1. II énSp. Jt í 6 p fjjvl I »T \|< C t. Ift p. \'rrggel <n. v. /.»• iinyból.j • I I i 41 p- I A. M p. (I. u. Ivafy. vonat II-é> lt(T«t- \| I Hrttérturf I. ld. \|Sp. \| é: 15 pi <1 u. í- IÓ ii 8H pi 10 6. 14 p 1 c.ite S 4 4 IS pj 4 4. pl r»(g«l 4 9 ó. &l \|.; 1 ette ■Mtn. tpmI I7«ci TOMt »/rlJ. mu»t rvoal MAimM- »r«»t[ 1. ft l. is p. 14. 1 1 a ift p. 11. m 1 lld. 19 p. II »0 F^UV \' . , I- • ú. tft \|«. nygtl vcjjjr. vonat íjon vonal itaiti. vonat Felelés szerkesatS: VAUOA LAJOÜ. Ténsserkentd 1 IIOFFMA** S1ÓU. Hirdetések: 1147 ss. tkv. jtaí N y i 111 é r ) Salvator elsőrangú vasnentes savanyúvíz lltblmti és tornátrlumb^D gusdsg forrás, orvoa! tuklntúlyok által alégaó és emésatési ss^í vek burutos bántsluisinál 1 endelve ; — kiváló s/ér s kűisvény, lió\'yag ás vese htjuknál. Borral bősz-n&lva igen kollomos Üdítő ital. Kapható ásványviz-kero»k(i<lésekben s legtöbb gyógyszertárban. Budapesten 1 tinik Ián Ktleakutv JL. urnái 200-8-)-15 Árvüi\'úsi hirdetméjiy kivonat. A\' aUé lendvai kir. jbjró«áff mint tll^kvi hatóaw kOsliiiré tow.í, hogy Lory & Fuehs bécsi Uej. koreakedö végreliajtstónsk Motor Samu végrehajtást ssenved« elleni 253 és 2tfC tn. 4 kr. tTiko kOvelelés és járulékai I iránti végrehajtási Ugyéb»n az alsó lendvai kir. jMrá«biióaág terüle\'én levff alsó >endván ftkvo.j az slsó-leudvsi 11. fts. Ijkvben A + 3 sor ll n 1 hm. a. foglalit és Moter Samu nevÁuj\'álló lifi/ udvar, keit. psjta és as adó alapján 1359 frtra beciUlt lugatlaa az érvéré! 1359 frtbau ez«un«l megállapított kikí-ál tái[ áiban elreudeite és hogy a lenuebb n.HgjJoit ingatlau sk 1HH3. évi augusatui\' hó ölik napján d. e. 10 órakor as alsó leudvái kir. jbíróság telekkvi hslyiségébeu • megtartandó nyilvános árverésen a megálla, pitotii kikiáltási áion alul is eladatui fog. Lirvereanl ssándékotók tartoznak as ingstlMt bfcsáránsk 10% át vagyis 136 Irt, 190 krt. ké\'xpénsben, vagy as 1881, LX. It. es. 42. Q átiau jelzstt áriolyammal ssámi* tolt é« sz 1881. évi név. mbir hó 1 én 3333 ss. si kelt igaaságQgymiuisieri rendelet 8* § ábs i kijelölt óvadekk épet értékpapírbau a ktkUlJöU koiéhei leleimi, avagy sz 1881. [évi XjX. t. os. 170 0 s éihlmfbío sbánst-jpénsiioK a bíróságnál elfiliigoi t<lliely«céséi8l kiállított ssahályswll rllsnirrvéu)t átszól gáltaiul^ \' . Költ Alsó Lendván, IBK3. april hó 19. napján. Az alsó lendvai kir jbíróság miut telekkvi naléság. nAbkahzky l. 230-4 IH-J kir. aljbiró. >14 tjivi 883. I lÁrvóÉii foltótolok. ) Az e rovat a\'att küilüttákért nem i Jliraclil Sámuel .végrubajtatónslp Qo Vállai íelejfi^léget a Szerk. I leoesÁr László, Anna János és Rozi végro- bajtá.l sssnvedi elleni 130 frt ttks k«v^ (•lés él járulékai iránti Végtobsjtási Ogy\'b r. H As 1863. évi juniua hó 18. napján d. e- Hl órakor ÉUslakos kOsaégébeu a kŐsségi bíró) hátánál megtartandó nyilvános árverésen á\' vri ulá boesájtatik aa aUó-lendrai kir.\' jbíróság; tftrfllttéa levő Kislakot kós<égél«i lekt® a kíslnkoai flO ss. tjkvben A f I -1 •orae. a. felveU és 4 Od réssben Oereoesér László, <isreáeiér Anna, Oereoesér János és •Gerencsér Rozi nevén álló és assdóslspján 1480 írija becijtllt iagatlsn réssé 1490 frt esennel inegállapított kikiáltási árbsn. 2). Ezen árverésen a fent kOrQlirt íu-gstlsn a kikiáltási áron alól is eladatni fognak, .3) Árverezni szándékozók tar fosnak as ingstlsn becsárának 100-át vagyis 148 forintot kési pénzben vagy az 1881. évi LX. (Örvény rsikk 42. § ában jelzett árfolyammal számítolt és az 1881. nov. 1 én 3:133 sz. a. kelt. m. kir. igazságügyminiatori rendelet 8. § álmn kijeiült óvadékképes értékpapírban a k\'kllidutt keséhea letenni, avagy az 1881. LX. t. es. 17Q> § a értelmében a bánatpénanek a bíróságnál előleges elhelye-sóséról kiállított szabályszerű elismervényt álrzolgáltatni. * 4) Vovü kpteles a vételárt három egyeoló résaletben és p«dig: aa el sót as árverés \'nspjától ssámitzndó 30 nsp alatt a 2 dikat ugyan azon naptól saámitandó 60 nap alalt. as utolsó résaletet pedig ugyanaton naptól Hzájuitandó Í^O nsp alatt, minden egses vétel-ári résziéi után ás árvarés napjától számi tandó «S kamatokkal egyOtt as Ű8I. évi dees»mber 6 án 39 4251. BL sz. s. kelt rendeletben eMt módon ss slsó lendvsl m. kir. adóhi vatal tuiut bftrói letéti pénztárnál befizetni. I A bána\'péoz beszámít látni. 5) Vevp kütelés aa ingatlant /terhelő és aa árverés nanját kOvetóleg ásedAkes adókat ós átruházási illetéket visslni.^w/\' 6) Vevő a mekvett ingatlan birtokába lép és aunak Iwsaua 0t illeti. \| 7) A vevőnek] a vételi bizonyítvány aa j 1801. LX. t. oz, intézkedései értelmében e«sk • as esetben fog kisdwtui, ha aa árverés nap I iától, siámitojt 15 nap alatt as idézett I0r« I vénycííkk 187.1 § a imézkvdMuok Rt.egfeleló I utóajánlat nem tétel ik. 8) A titlsldonlognsk vevÓ javára beke-I beltséae o«sk a, vétlulár és ksmstsinak teljes lefisetéae után fog Livatalból elrendeltetni. 9) A mennyipen vevő as árverési faltélelek bármelyikének a kitűzött időben eleget n sm ion ne, aa általa megvett ingatlanra as érdekeit -lőlek I bármelyikéuek kérelme küveikeziében ss 1881. LX. I. es. 186. \|-a szerint vevő vessélyére és költségére, bánat-pénzfnok elvesztée mellett ujabb árverés tog elrendeltetni. Kii. jbitóság miut telekkvi hatiság. Alsó-Londváa, 1883. febrű^ 26-án. NÁBRÁkzKV. L 221)—1 —á \| ki r/alj bírói J 50 krt. készpénzben, vagy aa 1881. LX. 1. c4. 43 I á1ian felaett árfolyammal számított és as 1881. éri november bó 1 én 3333 ss. s.; kelt igazságUgymíniszteri rendelet 8. \| ában kijelölt óvsdékképes értékpspirbsu a kiküldött kezéhez letenni, vagy as 1881. LX. L\' es. 170. I a értelmében a bánatpénz! Dák a bíróságnál efel«gs elhelyesérŐl kiél. lítwtl sssbályaserfl elismervényt átasolgáltsts: Kelt Alsó Lendván, 1883. február ú 27 ik napján. " As alsó-londvai.ldr. járásbíróság ajst \'te\|ekköuyvi hatóság. MÁBBÁCZKY LAJOá 2M-Í -j. kir. aljbiró. ss utolsó részletbe fog 610. az tkv. 1883. Arverósi lurfletniényjcivonat Aa alsólendviti kir. jbiióség mint telekkönyvi hatóvág kOsliirré teszi, nogy Klein llenedek végreha]mtónak kisk. Ilortoa Katalin mint rőr Ágnes OiOküse végrehajtást saenvedő ellfni ,38(7 Irt tőke követelés és járulékai iránti vékrebajtási Ügyiben aa alsóiéi dvai kir. jfiirpság területén lévő Tea kánu kOsségben fekvő, a tmkándi B. as. íjkvbeu A 1, I —12. sorss. a. (elvált és \| ed léesben Kőr ágnés ilorsos Máténé nevén álló és az adó flanján 886 frtra beosQlt in-gatlsli réssre as árverést 385 frtbsn oaeu uel mogállapitoU kikiáltási elrondolto és hogy a fenuebb uiog jjilü t ingatlan as 1888. évi Juniua hó 20 tk napjén d. s. 10 órskor Tea kálid kOMéáhflto, s kOaaégbiró básánál iiiMRlsrlsi^ó nv\|lvAuon árVoréásn a megállapított kikiáltási ársu alul if eladatni fog. Arveratnli aiáudéktysók tartoznak aa ingatlan beoaáráask 10 %-it vagyis 88 frt KyoJUonk kezeta szerencHéoek! SOO OOO márka fBiijemti\'njrt njnjt Mmt. eaetb«n a nagy péaiklsonorotss. iiisíy \'s magas ksnasny tat j\'jriliagjva ét biztoiitva Tan. -; Kzen sj Urvtsst st^eya aUna áll. k«r; suhanj h<nj »UWjím alatt 7 «orw»la«I»an 46,600 jityereaeflyaek «ktrMlHi klMrs-.U« a.\'i kailkcvaUi I V»«tök tsl -Ikoiik 900 000 frtaji lUftrtméaj1 nsalsf i\'fdlf: 1 njrr. á m. 900^000 SM ajw. s m IOjUUU 1 j#r a n. XHOtf) 8 «y»r a. ui. 6.0UU I Sjsr. a. ai. 100.000 1W ajar. a. ni 8000 [1 Bjsr. a ■ 90MJ0 864 ajar. á m 8U0U \| (t aysr. a. n. wi.uoo 10 ajsr. á m 1500 Sm ajsr. s. m í0,000 I8t) ayvr. a. a>. 1000 J aysr. s-m. .60000 1078 aysr. a. in. MO I aysr. a. m. ftO.OOe 17 OM ajar. a m. 14a S oyr i. ss. 40.000 Oan. 17 H& aj»rtraé»y.i I nyár. á m. 8000u«fjttiUat, 810. IM. l>4. 1 ajsr. L ss. 11^)00 100, St. 87. 40, M ■ Ezsa uj-raaiéoyek k6«tlt stsá serUa 4000 a \| ujt kisortolasra 157.0ÚO m. AsastMtbse. Az tlsi owtálja flaysreaiéity 60.000 ni.fi U«s és fokozódik 2 od 60,000. 3-ad 70.000, 4 Hl MINŐ, fi-öd iiO.OW, S-ad lOOjOOO. 7-t\'d prdigH s\|st «f 800,000 SMC. 800,000. 800.00(1 mark. ttf R á njeroiuény hutások amint klfatslssaS I s laplltstik niÉf. A lejík^ttláKJá e\'Ufl. as állam alul blitö I (Itott ujefeiuépjrluiiui mar Juniua \|g-«• 14-éu sukftsOttetik, U karli; I stéss arad. sorsi, ánsaak 8 ui. v.8 írt 80 kr. o, 4 B fjg. . - • » fx l - P r - i TO ó M I. 1 ,, kr.„ Valnuienoji mafMisi a: toiSf tl^aas bt\|kltldée ngj pMUstsltaejr Mlrtt aionoat Sa a j legnagyobb Ronddal Mik&(Sitátik, u.mdfnki ailgat ss ittam ealiaaréral aSatoU aradén aora-jaÉjel kapvaa titlak kttékn. á uiegrehdetéttkhil BMcklviataU liirnUlos ttttStsIsk iJ;j neUUi nwilékaltaSaak, minden hu-tafc uIud i-Mig fetixótiui nélkül ktWtk rwitft-ftsaksak a biiaUtoi hasssi jafysSkML Iltasatra a liirauloi larvasetét elére -ia indgkQldjttk baUkiatéi iégH ét ksaeak tagjaak.l ktfkyka a t\'iajSfytt nem NUmmI ai«sL Banw v isHalU«Ua« lurllott a luuss lüAtt viáask- p vsaui. • A n ysrsaifaysk kiflieUss sais^askor pas* tusun aa a:\|iuu jóulláis láeitvtt Mflsalk. VallttUtunknak mindeukor kediraelta »tf raíjcaa, sok inas takiutéijM ayaraaéay kóiött-(jfkraa aa ataé fli\|WtiTni Itvaadiés at,-10 áll S&O.OOO, IOO.OOO, NU.OOO 841,000, 10,000 itb Itattatlak ki. As Ily a IsfntianUbO alapon nju(vú val-lalátaat, al<ralatbaMlaf mindenütt bűwaaaffal s UfSl«ak»8b rtniétrin aaaa^táatvaa l^tíkwar a ioaati lmua miatt ia niiudeu akkuul ml _aél rlébk kéavoilessAI alnlJrutt t>»nk-sailiti taUaai. Kauimauu A Simon bank- él vállo-üzlot Hamburgban, bs^áaártaaa és st4aaa miadaassait, alUtaklUSf ajék, vniuli rSatvéayai sa kOtcduaorajegjekusk U.l i kOasünotÜnket Tejesve ki esaeuuel irántunk eddig taanaitoti bisalomért, felkéljük aa uj kisoraoiáanáli rásavétolre, — fójürékvéaünk eaantnl ia oda irányuland tui\|idenkor pontos és asilárd szolgálat által tia\|lelt érdekeltjeink teljes mcgeiégedéaét kiérdemelni. Bentelibiek. 152 3—4 2 \\ VÖRÖS KERESZT-EGYLET 30BSJE67EE. Hl: J{ Evcnkint 3 sorsolás. S Évcnkint 3 sorsokis. lÉvcnkint 3 sorsolás* Legközelebbi húzás f. ó. jullus 1-ón. Eron húzásban ftmyrtjttmény &O OOO forint. Dovábbá i nyeremény k j 5000 H 4.nyoromÓMra lOOOift, 10 nyeremény k 500 frt, 25 nyeremény á 100 frt, 90 nyeremM 11 50 frt, 52 nyeremény k 25 frt A nyeremény soreoláaon kivül MHeMzfésl Mornoláx is történik; minden i tdrlesztóei sorsolásban a leskisew nyereménynyel huiott porsjegy tovább fit-#1 tk «v fönyerrmttnyre. £md MomJeKyrk m nspi árfolyam airrinl • \\ ( kaphatok a Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében \\ lludnpml. UoroUyn-utcxa 1. m I vaínnülnt minden bank- és V&ltóhto&l u országban. j Nyomatott Fisohil FIlOp laptolajdouosnál Negy-K^milíán 1888* SZÍRI. Nagy-Kanizsa, 1888. szombat, junius 9-én. X. évfolyam. ri»««fcfrtfta! VM 9VMf köar ---------Ife l^irea..** III . tiMMéü tnk %as ém I iH 4 írt, Negyed™ 1 írt b t illán miümt Hl—1 \' nfcbaaSii WéeléoaH 6 Hr. tayefd. j m kr. ármé* e savét hivatala* Mrdetmé-fk m kr. MfregÉ\|— lelni 100 néig 1 ÉH, aaeate* minden seéért /t kr. ZALA MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES-/ \' TARTALMÚ LAP. ■Szerkesztői iroda. Hova « lap see(-lemi réesét illáié köalessésyek küldendők űajta uloaa 4. Mám. Bérment^Uen lerólak ctak ismert ke-aokkjŐl fogadtatnak al. Kéziratok rima aaca küldetnek. Hyllttérs petitsors 10 kr. A Nagy-Kaniznai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hivatalos köilönye. ME B JELENIK HET ENKIRT KÉTSZER: SZERDÁK ÉS SZOMBATOK. Al oroszok is várhatnak. (T) Van Selmecs éa Hodrita falu kOat égy aaent János. Erro a azt. Jánosra nem aok gondot fordítottak a nelmecaiek, noha öelmees varosához tartozott, arra ts volt fordulvasrcscsal. A bodri leiek atonban megsajnálták a szentnek kopott álla-voytát - éa kijavíttatták. Néhány nap múlva \' aztán a aaent Jánoa fejit II odri te felé forditv találták, s hátán egy kulacs volt és a kulacsra a köveiken? szavak valtak ifva: Isten veled Sebmecs, megyek Hodritara. Ennek a szent Jánoanak története jutott eszembe midőn azt olvastam, hogy a c>iár elhagyja Pétervárt és Moszkvába teszi át lakását. Moszkvába ahoü koronázás alatt egy bajszála sem görhtllt meg, nem csak, de nyitott kocsiban kiaéret nélkül jártak <5 felségeik, a nélkül,- hogy csakjelét adta volna valaki nemcsak a merénylet tevésnek, hanem as elégedetlenségnek. Egész Moszkva él-jentől zengett, és mindenki összeverte a bokáját. Hát most már a boldog 1 uralkodó ast hiszi* hogy Mosnkva aa a- hely, hol neki a béke lombjai nyilunk, ahol minden Moszkvai lakos egy clv&ruty és lángpaloaaal őrködik s cnar és évéinek nyugalma felett. És ugy látszik, hogy ezen nagy hűségben el is bizta már magát 6 felsége annyira, hogy as alkotmány tervezeteket ismét ad acta" tette, az amnestiákon kivtll más egyébb jót nem gyakorol, Leogyelorsságnak pedig még tartományi jeliegét is elakarja törülni, a végképpen beleolvasztani Munik a országba. Ée a minden oroszok fehér esárja most már ast hissi, hogy a dolgok rendjén Tannak. Hogy a nihilisták ki vannak pusztítva, a dynamit gyárak szünetelnek, az emberiség haladásának szelleme pedig, a kor azellem alsstk, a egész türelemmel bevárni méltóztatik, a mig őt es a nagy inoaaka ki ugy látszik magával az alkotáa eséljával sem igen gondolt most már észrevenni kegyeskedik. Es a világ legújabb eaeményo. Az t. i. hogy a musska csártól lehet alkotmányt várni, de knpni nem. És ha a nihiliaták megtudnák tenni, hogy holmi bolondok a német császárra, oIms és spanyol királyra, angol királynéra aat. ne „perkem pupkía "aanak akkor mikor ők sza-bsdságaikért küzdenek, azt hiszem, hogy a fehér Jupiterrel, aki magát ezealcApen akarja túltenni Európán, s korlátlan kényüri trónjáról kicsinylő mosollyal néz az alkotmányos fejedelmekre, ~ nem igen törődnék aenki. Sót bizonyoa elégtételül szolgálna, ha eldeklináltatnék egy kissé. Mert valóban a kor követelményeivel szemben igy járni el, a világszabadság parancs azavát ennyire fitymálni, <— nem járja. De hát persze, a nihilisták Is emberek és as akasztófától őbennük is van némi tartózkodás. Mondják ugyan, hogy. élnek éa hogy még uralkodni fognnk, csak azt várják egy kissé, hogy mí történik, de le-bet, hogy ez\' csak beszéd és gyengeségeit palástolja. Ami különben minket illet, ha a szabadéivüség napvilágosaága előtl külömbséget tudnánk tenni ember és ember közt, ha as oroaáok szolgasága reánk nézve mindegy volna, és mint felvilágosodott nemzet, más nyelvű nemnetnek ellensége tudnánk lenni, — hát akkor mondom, reánk nésve igy volna legjobban,\' amint most van, as ororz hatalom gyarapodásától, jólét fejlődésétől, közmegelAgedéetól, sat. igy félhetünk legkevésbbé. Oroszország igy nem lejsz veszedelmes reánk nésve igy fog bájtra maradni \'és odn jutui, hogy n benső meghasonlás ezplozi-ója által egyszer esak szét reped, és Európába^ aa aa aránytalanság me-lyet egy , ily monstre, müveit birodalom előidézhetne, nem,fog bekövetkezni. I A mi nondolko^áaunkat azonban nemcsak .mindig az Önérdek vezeti, nem csak mindig a magnnk bajával törődünk, hanem a másokéval is, mert est teszi minden nsmsa gondol* kozásu nemzet. Hat ha az oross birodalom népeinek gyarapodása, jóléte boldogulása, politikailag talán nem lenne is előnyünkre, mégis velük ér* sünk és velük óhajtják, hogy a felszabadulásnak magasztos ténye minél előbb követhessék be nálakis. Fajunk szaporodása. Valamennyi nemzet a kontinensea állig fölfegyverkezve szaporáira, tömör rülve már rfg megfeszített erővel készülődik egy borzasztó világháborúra. Európa népei tömőéinek már a nemzetiségi eszmék fölébijedésére, -» kőssl 60 év éta, — szakadatlanul, liövetkezeteseu. Osak a magyar u^m. tartotta szükségesnek ss srégyiljtést mindet ideig rettenetes tét* lenségében. Mintha essk nem nekünk, kis namseütykt lett tolos legcsgyobb szükségünk ss első • sorban való tOmörft-lésre. Bukovinai véreink.betelepítéseW nagy és hazafias gondolat volt A magyar i társadalom tudott Is ezért lelkesedni. Tudott áldokni szon eszméért, hogy ne legyen a (külföldön magyar, mikor itthoo is kevesen vagyunk. Hisz, ha a nsgy nemzeteknek a tömörülés szükséges: nekünk, kis nem-setnek, kétszeresen as. TömörQlésünknek stonbsn mi el-hárithatlan akadály sem áll útjában. Osak akarnupk kell, megtörténik az szonnsl, — rövid egy-két év múlva. De nemzeti életünkre sokkal veszedelmesebbnek látásik tömörülésünk elmulasztásánál sz, hogy attraktív erénk s asszimiláló tehetségünk s többi nemzetekkel szemben évről-évre snnyírs fogy, hogy ezt szemlélve, minden igsz honfinak megdöbbenni kell. \' Azután pedig ezen bsjoknsk az orvoslása már sokkal nebete\'bb tömőrü lésünkénél. De ha valóban veszélyben van nemzeti létünk : nekünk helyzetünket I sz skádályosat felismernünk csak azért kell, hogy aion mielőbb-ja vitbsssunk, illetőleg szokst mielőbb lekOsdhessflk. Csüggedni férfinak és Igaz magyarnak a vészben nem. szabad. Csüggedés már maga — fél bukás, nJig lelkesülés — fél dindal. Most ezúttal azonban csak attraktiv erőnkről fogok beszélni, tóig a másik kérdéshez, asszimiláló tehetségünkké* későbben fogok majd hozzá szóllsni Hogy helyzetünk e tekintetben milyen szomorú, ast csak] ugy Ítélhetjük meg kellően, ha azt mákokéval összebs sonlitjuk. A világon mjndsn dolog rl«( stonylsgos levén, esskis az összehasonlítás p^zoss-^ helyesi kellé világosságrs a különböző dolgokat. Tekintsük mindenek elóU a házasságok statisztikáját. 1000 lakosra jutott átlagban 1874—78: Angliában , . , J . . . 8-8 Vranrziaországbsn . J . . . 7\'9 Németországban • «... 87 Ausztriában. • . , . . . 81 Magyarországiban ..... 102 Olaszországban ...... 82 Svájczban .......81 Belgiumban.......8.1 Németalföldön......3.2 Svédorsságban ...... 69 Norvégiában1......76 Dániában J . . í . . . 81 Finnlandban. . . v ... 8-2 Görögországban . . . 64 Oroszországban . . . . . 92 Bománisbsn. . . . . . . 6-2 Szerbiában J . . . V . . 10 6 A báiasulási aráoy legmagasabb tehát hazánkban és 8serbiában. A többi. államokban kevés eltérést mutat. Menjünk át ezután a születések srányssámárs. A születések száma tett 1874 tői 1878-ig 1000 kikéi után Angliában t\' U . , . . . 86-1 Franczisorszákban . . . .• 26-8 NémetországUsn.....409 Ausztriában I . . u , . . 897 Magyarországban, \\ . . . 441 Olaszországban .... 867 Svájczban . T. . . . . . 818 Belgiumban......816 Németalföldön......866 »Svédországban......807 Dániában . T. . . . . . 818 Oroszországban.....607 Romániában . . . . . 322 Szerbiában. I. . ^ . . 401 Norvégiában . . . . \|. . 811 Ez adagok tanúsága feeftnt meg, melyek a termékenységi erőt legjobban \' mutatják, legerőteljesebb, legtermelékenyebb valamennyinél a magyar és as De menjünk át a halálesetekre is; a halálesetek száms tett 1874—78-ig 1000 lakot után t 1B74—78-ban. 1886-ben Angliában . I . . 21 6 282 Franciaországban , 22 6 24 8 Németországban , . 27-2 28 8 Uil^tirszíjL A kisdednevelés. Oveda, vagy gyeraekkert? írta t a nkami»$m tanítói járási kör gyűlésén íelolvasta: ff offnaann Mér, (S. FoljUU* ) * M«faai előtt látom Frőbel rendaséré-M* kMisi eeefcöees\', ds s saellomet hiába ke-rMM j asdsra koránk átkoa hajlamai s nsflisiat sttsassuák, s asegéfysk kisded-fdé+ámé jétéfceey iatésményéveI együtt. A jeMsséds anyákat lalasskaditoUs Ur mémk99uíu t#vékssységSk alél* éppen asokat, k»k.t»»k ssédjskWs volna gysrase-haet stifcsn is sarsini vsgy neveltetni; — a anafésyebfcefc peAg tovább is maghagysl lak sysmsinaáfnfckss, btéá goodwkodjaoak asfi anski^ak msflsSI gyamshak atve-iésé»H la In as mmmékM tsramtstts FitfcsJ raraél^i nsslMiti, a bel ásnáM, s a >t»aiás maki gjsissnks sMtt, ki s kSaaés^snée éláésnlhas réaaweSÍ, pirulva kall viMMtaaaW a sssgésy ysif és aipaáaii •sniMsaaáé mm gymshisiié. Bm É kai, éa est cavassük mi dámokrstiánsk I « Ssánalmaa tévadéa. Nam axt tartom bajnak, hogy a gy«r-askkertek osgyréasbso s társadalmi tevé-ksnyaág alkotásai, hanem aat, hogy a assk-értelem többnyire mellésva van s ss slko-ték íagkevaaebbjai (adják, hogy mit alkotnak, mire adják pénsükst. De nálunk biso-nyoa aportol képes ss egyaatnbti tevékeny-aég, a így nálunk eaak ss intésetek — nem nevelő intésetek, — hanem a liinaágnsk te-nyéesiŐ intézetei. Ha mag—aresUk kttlaS eaaküseít, égy éh kívánság uiyos, minthogy mentül többet aséijsaak róla, asssl megelégeaanek, mint s tánsdslai tevékenység nlÜms rstlojával. Utos útfélen psnssskodnok, bogy ki-veasŐfélben vsnnsk aa egyaserü erények, hogy ss élvesetvágy íasonyé rombolásokat viaa végbe — de hát jobbak lossaek-e a vissonyok oly neveléei rendaaer mellett, mikor nyilvános eaaem iaaom.asJstságokst ren* desnek már s bébék ssássára, mikor s 8—8 évss gyermeknek ia alkalom nynjtatik, hogy agy nagy, 6t bámuló társaság elölt fitogtat-hassa fehér rnháöskáját, kék ssálsgját és sssvsJlé alvéasstét 7 Sokasor felmerült elmémben s kérdés, begy miért teUseleg magának táraadalmnsk agysnerrs s legkárhoaatosabb hiúságban s minek panasskodík asásréasről sanyit Bru tasi erényeket követelni mejdsa egy élveket hsjháseé keresssmsédéktő), mely sp^i és anyái Mnsl miatt kersseaelt el, nem igen nagy v irtás. — \|U4e issnerkadjtah meg bővebben m iimIW elveivel. 0 i w gyarmsk\'mint a termécaat, mint ia mint aa isten gyermeke te* 1. A as erabee kintendó. V^il 2. As enibernek, mint test és lélekből álló egységnek nem essbsd egyoldalú testi vsgy ssellomí \'kápséahen réaaesülnie. 8. A gy«rmskkerti nevelés módasere s tétel ée elieiitétel kOsvetitéeének «ivén slspssik. 4. A gyermek tevékenysági Oeatöne lel-használandó a mosgásrv és alakítási OaatOnre, A gyermek Oromét lel\|e s különféle alakok ban s rajtolásáéi és építésnél, a hangok alakjaiban as éoskléesél, ás a srbythmikus figurákban a Versek^beemláséaáoál. 5. A ssellemi oeélek vééi Oeatőnnek mint tudási Oestflnnek kell nyilvánulnia. 8. ápolni kell s társsa együttlét öea Utnét. * A gyermekkort fbglslkosási követkesékbsu foglslbsté Üsese. Clbesséléesk. Beseédgy ak orlatok. Moegán játékok (éoakkel). Aa építés. A papirhsjtogstáa (Félten). A fonás (Fleohten). A kivsrrás. ftsjsolás a báléban. Veaaső és gyfifŰrakás (Btlbeben Riagslsgea). , Agyagból való mintásáé. Borsé mnakák. Ha aevssStsisbb nevelőinket megkér-desaSk, hogy miben áll s Frőbel féle gyermekkert halalááa, akkor ast lelelik, hégy IVyáel klhívltéjta Peetslosf elvét, mély s Ken alapul, as aiakitáa elméletével. köre und Maid maglátiuk alábbi liogy meonyi* ben, e^jrelöre egy rövid pillantást Vetünk a magyarorssákí kisdádnevelás fejlődési történetére. 1 . A\' \'kisdsdoevelés essmáját Magyaror aaágban legelőeaOr egy testi és lelki saápaé-gekben bővelkedő dribOlgy, Brunsswiok Tárás grófnő pendítette meg, ki \'1776. évben ssülatett Possonybsn. Aa Angliában Nápo-leon aárrendelete követkestlben kereset sál-ktll msrsdt \'munkások gyermekei ssámáre alakított klsdvdovodák illetőleg gyermekmenhelyek, melyeknek else\|ét Brougksm Hes-rik parliamsntl tag, Wileon I JéaseíTel egyesülve 1819-ben léptetett életbe, vonták magukra a nemeslelkü grófné figyelmét. KülO-nOsenj Wllderspin Jóssainekl ki egy másik kisdeiovodát létesített ugysLosak Angolur-saágban, Spltalfieldsbon, 18SB ban o tárgyról irt joles munkája érlelte meg Brunsswiok grófnéban, saon elbstárosástJ begy a kiaded-óvás laaméjét Magyarorseágpn akarja meghonosítani.\' [Misit minden uj essme meghonosítása, ea is {nagy uebesen ment Többeket megíimertetelt eesméjável éi tervéiről, de mérvadó helyen sat s válását nyerte, hogy s népnek engedelmességre, nem pedig neveléere van ssüksége. As akadályok ssonbsn nem osüggses-tették el a grófnőt. Bssmályis tspaastslstok ssersése eséljából meglátogaits aa említett Wllderspin intéseiét s ÍU még jobban megerősödött sson eltökéli ssésMekábas, bogy Budán orsságos mlnts évé mtésetet létesít-•ón, mely kOapoatbél asutáu s kieSsdévás áldásos Istésmésye ss oreeig minden ré* aeelben terjedjen el. Már évekkel, elébb ie-sHrkeáeit svájoal utasáUl alkalmával Pestalossívsl Yvetdonbss, ki aa emberisig busgélkodáséért lángoló magyar gréfbölgyel nagyrabeosülte. Meg is nyerte végre as engedélyt egy óvóintéeet alapításira, mely 1828junius 1 éa Bodán meg is nyijt, tehát több évvel előbb miat Fröbel gyermekkertje. — Ea as Óvoda angyalkertnek nevjiatetetU Aa isféamány további fejlődésének itolysmábsn Magyarország legkitűnőbb férfiéit látjuk aa eeeae saolgá-lalában, mely előbb vert gyökerei mint Osstrákorseágbso, a kel 1830 ben létesült aa első ovoda, és Bajororseágbaa Augsburg-ban, bel 1884-ben létesült aa első ovoda, a mikor már nálaak 18 Ilyen intései volt A mag tehát firassswiek Terésk által sl vet teteit aaon akadályok daöaára, me-lyek eeaaéjének megtestesítése ellenébon fennállottak; mint minden ideális terméeaetü ember ő is vármse reményeket kapoeolt további tevékenyeágéhee éa mellen óhajtotta, bogy minden megyének volna kisdedóvókat képeő és mellette mistaíntéseis ée minden helységnek volna elemi népiske-lája mellett ovodája; de ssért megérts még aat, hegy különösen busgélkodáss folytán létesült a kisdedévodákat ée kisdedóvást Ma-gyarorsságban tarjesatő egyesület, melynek alakuló kösgyütése 1888. máraaiutban tartatott meg, s melyjdek első elnökévé grét Festetiek Lee, alelnlökévé: SosatkihUyi Mér, Ügyéseseé a ssintén némesas bnsgélkedé 8i-mos Flérent válasalattak mag. As egyeett* let működésének sMf ia volt hatása. 1181. évi október hevében rokonainál Dekán halt meg 86 éves kovában, s ássa ináal«al ele* hattá le saemell a nemet gréfré, Wgy ej hiába fél akart, e liogy ae éllala eívelett má$ Üaenyéra ki fag hslaá fc—Uli . ♦ , 801 KM tfscynrwoaégtea . » NO Ml T7 , . 18-8 tan ■BHpi!; . . ti i 94« Nfcmotaitoiéöo 101 Ü \| ItWm^Ui t ♦ , 115 188 iMÉHfli . . » 17 6 166 gÉHttSuj ... 29 6 194 4 Orwinit>M . . 84ü 36.2 lurMtKi . . . 860 266 iMáiliki 280 22-2 A maximumot halandóságban — Hjáútu — háltak képviseli, a mini ami Anglia i a 8kandináv országok. Fedlg minél kedvezőtlenebb t hall-keeáal arány, snuál lassabban szaporodik a népesség, amint ezt a kővetkező adatok ia tanúsítják. ▲ népességi szaporodás tett 1860-tó) 1878-ig 1000 lakos íjtán: Angliában ...... 113 Francsiaországban . , • 23 Németországban . . . .10 6 Ausztriában 8>fí Magyarországban . 6.6 V #ájczban ...... 6.0 Belgiumban . . . * . 8-2 Németalföldön . . . .. 96 Svédországban.....116 Norvégiában ..... 86 Dániában ...... 111 • \\Oroszországban . . . . 9-7 r\\ Szerbiában ... . . . 11-9 Tehát legkedvezőtlenebb a népesség szaporodása saoo államokban, hol a halandóság a legnagyobb, holott házasság éa nerózési erő arányában legelöl állanak azok ll legkedvezőbb az azon államokban melyekbén a halandósága legcsekélyebb, mint Anglia, (Dánia, Norvég éa Svédor-j szágoknan, melyekben pedig —«min t\| Adataink la eftt tanúsítják. Népűnk 10 18 gyermek kééül alig nevel föl Wlbbet kettőnél, háromnál. A (Abbit eltemeti kicsi korán. fis bármilyen keserű is az igazság, ha azon csekély szaporodást ír, mit ha aánk termelékenységi aráuy száma ,fölmu tat, a velünk együtt lakú többi ileinzp tiségek javára farámitjnk — aminthogy la ia kell számítanunk mivel ezek ia taaporábbak a insgjar fajnál. — ebben is megegyez minden statisztikus megdöbbenve kell tapasztalnunk azOn szomorú valót, hogy a magyar faj e hazában fogy, pusztul s Ita javulás nem áll be, az Idők hoísnt lolyamán eltűnik, kihal, Teremt e Itten több magyart ? Mig e világ, mig napja taft, Ha mink it elfogyáuk ? De ez nem fog megtörténni. Mi ezen változtatni fognnk, mert ezen változtatnunk kell. Midőn valamennyi nemzet megteszi-tett erűvel készülődik amaz uiiáki viharra, mely népidet söpör el, tipor le útjában s mely hivétvg jeend Európa földabro szán a k átváltoztatására, gondolatnak is iszonyú lenne, hogy mi uem csak hogy szembe uem szállhatnánk hjsrczedzcit karokkal amaz irtó hadjárattal, hanem még vesztett csaták nélkül, békeidőben is kipusztulhatnánk sz élé nemzetek köréből. Nemi istenemre nem ! ez mim fog megtörténni. Némuljon meg elét e az a halálmadár, amelyik ezt foguá hirdetni. Sok viszontagságot kiállott már ez a kis msgyar nemzet, Kun Lásztt igáját, tatár pusztítást, törökdulást, dOgvé-7.1, kolerát atb. Valamenuti romlásában ^láttuk — a házasság a termelékenységi I hatalmasan pattant viasza erőt nemzeti arányzzám a legkisebb. Aiz állsgos szsporodás tesz mintegy 0.9 százalékot. A népesség megkétszerö-zódéae hazánkban tehát több, mint né* háhy-ezáz évet vesz igénybe, mig ellenben mis államokban alig 78 6yet. Fajunk, népünk nem szaporodik;, tehát eléggé. Nem szaporodik annyira, mint akár nyugoti, akár keleti szomszédaink szaporodnak. Akármilyen szomoro ez u igazaág, leplezniük nem szabad, sót inkább, minél (többször foglalkoznánk kell vele, hogy Orvoslását mielóbb előmozdíthassuk. A házassági viszonyok — mint láttutf j- nálunk nem rosucabbak egészben véve, mint a müveit nyngoti államok nagy részében. A születések számaránya meg nálunk1 ea Oroszországban a jlegma gasafyb valamennyi között. Nálunk és Oiofzországban születik légtöbb gyermek aiénylag véve. Ha tehát* ennek daczára nálnnk legkisebb mégis az általános szsporodás: ennek oka nem lehet egyéb, mint a halálozási arány szer fölötti nagyságs. Hogy miképpen vesetteték a központi mintáin tézet külőnőieo Ney Ferencz ée 1862 éta Rtpot Jóaaef igaigatáea alatt, hogy menynyiben halott a köaponti egyeeUlat műkő-déte a vidékre, hogy a köaponti igaagatáa folytán háóy ovoda léteéitletett aa egáea idő alatt aaálae e hasában : aaok mind árdekee áa Wjsgynáere méltó dolgok volnának, de káeőbb felállítandó javatlatunk indokoiáaára nem nükeégeeek, e mivel nem saükségeeek, aa a körülmény legalább felment bennünket attól, hogy a boaeeú agy lati tevékenység ntveeslójében olyan irányiatokra akad-\|Mk, melyek a társadalmi tevék aaységot a aovelée terén nem aa óhajtott eredményben Ulntetné fel 1162-beo lett Rapos József a hada-pesti méataiatéaet igazgatója ki keveset, • "tt agywólián temmittem találván lel, a maga erejéből és fáradozáaából\' 1870 ig taU aaayii, amennyit oly körülmények kö-aett más alig tett volna. Aaért Kapósnak eiboeeáttatáeái, a mi áHei kanyarétól foeataiott meg aa, ki aa alapaev téliért annyit ttradoaott, — mindig nagy téfsriéáask fogom tartani, mert aa alapé evitéoaik magyar nemseti szempont hél veié tnjesatését Ugkaiásotebbao 0 ess hSnSlUito volna sántán is, mert kiképaott teak\'áeyaieak éa saját példaadása nyomán ssáTTT óvoda kiénksstit, kSetük sok olyan, amiy aaoaAaa aom a léesoéalmnakban ku leaesaa ee njabfc iéáhoa aaayira divatossá véli, o HMsg mér aagyea Is é»srtdl«áit egylet bsmtéis minden leekéruiek nélktt) hHiutt^ gyermekkertaek keresatfl a no j toftáaSsibea mÜ asm évé íatéeetekM kttti\' Hn-V ée a kisésáik mogévtéi, nem ssqUSo MŰ rafté I gl llinlilt, si><—a, <?<\|eivj jelleuáe. Intó példának legyen elég ez hát most, hogy mentül többet gazdálkodjunk meg emberélet tókében. Ha tömöittlésünk szükséges; szaporodásunk még sokksl inkább sz. Ez uton még tpkkal inkább erősbödhetünk, mig attractiv flrónk a többi nemzetekkel szemben évről-évre fogy. A csángó betelepítéssel közel (60 ezer hű polgárt nyerünk meg azonnal. Oktalanság lenne fezéri a legnagyobb örömmel nem kapnunk rajta. Termelés ntjáoi erósbódésünknek ínég csak késób-ben vehetnók hssznát ugyan, de ezen az uton elérhető erósbödésüuk nagysága meg aztán annálhasznusabb, áldásosabb lcitnc ránk nézve. Ha Msgyarország csak annyira szállíthatná le hslaudóságát, mint Anglia, akkor évenként mintegy 200.000 emberéletet Tehetne megmenteni, mely most idejekorán a halál áldozatául esik. Hs tehát közegészségügyünket egy ftújtfo-nalra emeljük Angliával, 10 év múlva 2 millió, 100 év múlva 20 miüóvsl fog szaporodni a msgyar, ekkor leszünk ösx-szesen 86 millió, 86 millió msgyar! Mind impozáns szám 1 Jöhetne bslsoru: 86 millió msgysrt el nem söpörhetne a föld színéről. Ekkora szaporodást első tekintetre még csak reményleni sem mernénk, pedig számitásom hiteles s(atisztlksl adstokon alapszik. Tehát kétségtelen. Ez elérhető eredmény nsgyiágának ingerl&rffeaUsa platt, izemben azomoiu belys^tünkkmlokkvetlen aell hát, hogy köÁdgészségüglüiik rendezését tsrtstjjr legwiitosabbtfuc minden bármely máá egyébb UgyüiJtíiél. f Itözegéizségi >ügyi bajainkon tehát okvetlen segltjii kell. Njprfmányuak megbecsülhetlen Hais \| not tenne, ha fógondját ezen bajok or vosláaára fordítaná. Az eredmény fölérne összes eddigi alkotáannkkal. De egyedül országos erővel ezen bsjaink orvoslását sikeresen megkisétleni sem lehet. Jelen voltam néhány karorvos választáson : ezeken a közegészség-Qg)i törvény végrehajtása iiépünkbfti majdnem akkora elkeseredént idé/etteló, mint akár as ujonezozás kcrosztülvltele Boazniában. Mindaddig pedig, mig né püuk igy gondolkozik, kellő eredményre gondolnunk sem lehet. Kormány és tái-aadalooi vállvetett munkájára van hál szükség, hogy a kellő eredmény elő álljod. Ven hazánkban vagy 1600 községi-és körorvos. Kormányunk esek számát emelje föl (gőg egysser annyira. Van elégorvoe, less pályásé is elég, csakhogy as állami vagy megyei pénztár adja kl fizetésüket, de ne a késségek, Vsnvsgy 16000 lelkész és tanító i\| ögyatifennyi. Van 8 6000 kOzségi és köt jegyző. Vsa ezeken kívül még Unult, müveit fel Ma Méh, mini méfHjsy aaayi A nép ügyei vei közt el len fuglalkoző hí- f vstall azemélyzetnek és sz éitelmhégnek oly óriást fepparátau ez. hogy ha a kör orvosok vfselése alatt e* ÖMzeíog: a kellő eredínéuy csodálsto^ mérvben h gyorsiággal bekö.vétkezhi\'lik, Ha as emberiség gjetmekségénok álmnitl azon álmokat, lOflvek á meglf-j.t.lá, foirufát kerear>k, vsgy sűrt mit a középkbri. álchymltták „elixír viiu«-nek neveznek, megvalősitsoi riem aks, hatjuk \|a, közegéaz<4égfig)0uk terén a/on hatángi hovfe Angiin s a nyugati müveit \| államok egy ré«e eljutottak} tökünk ínég sokksl ]iAká;l]b étdekülíkbeu áll eljutlmnk. Hu pmig nzek min tljjlihnUfek, mi is \| épen ugy eljuthatunk mis, ir<nit akurnunk keíí. Valódi nknralt ti leküzdi a Ituládás iH\'hézvWit. ÍHrtmmlji Itidor K U I ö n f é I é k. 0 A Tágarr-aalnlián eenokara állal rou^azetti hangvort«nyl a Zúldfakértben nagytzáuiu küaünség látogatta. A kitüuSen egybeálliiott aenekar valóban megfalolt aa»n hirnévneki mely megflÓsto. A klattikus aeuér nok prsocfi«obb Uaaajátékát alig lehet Itépsulni. A küaönaig cajot élj»nsétel ék tapsokkal adott kifeleáéet teliaétánek éa elragsdtaiásá-aak. k l angveiteny uj mű«oroznttal ma itmétoltelia, (?) flinscn* Dcutteh Vilmoa gyér-voavtó Droéböl <lj^gyitata a tarllcmei fcieblierg Natbália kaassaonyl, Kiebl>erg Adolf i»r, tanodái igas^aló úr leányát. Esktlvó urán as uj pár lléotlnj letai át lakását. — (iratu>áluiik. Dömölör LAaalö m.ilfé\'seliI v á u d o r -1 a n i t ó nr I. hó 7én (mint már előre jeleatük)\'tartotta valóbau érdeket elő adátát a mépéstelról. BeveseléiQl annak caélja ée haaanosMgáról értekeaett röviden, moly után a mállók teruiétxeirajai leirátát itiner-tette. L^géralekeeebb léaét, képeaie elöadá-tának a meliáseet etakOaoinek réitl^teaétr, melyhez, egy kia sajátíto/illog kéeaítrt\' Dsirton-féle, de Űerlspseli által javil. tott kaptárt is mulatott be nyűstgó inéi bea lépek ke), epró keretekbélT, továbbá tobo gyakorlati lipasátartosót. Végül \|i méU»iet rendeaerének btiejeaátével as jugy^nevejei I rablóméhek káros eljéráta "a aaok lehető megakadályovátáról emlékezőt t meg. A vá-rotltáa nagyterme (hol elóadétát tartotta) jórótat meglelt neiuoaak a helybeli* éa vi« dákról öaaaejOtt tauiérfiakkal, de saámot ér: dekelt it figyelemmel hatygatja aat végig 9 órától j 12 ig. Cliviuerétml adósunk a vároti tiaatikér aaon busgó tagjainak, kik élükOn H. Oj. polgérmetier úrral, ép ugy kitartó türele\|simsl ítmrrkedtek inog\' a ~ nsmaotgaadásáali ssempoutból aiintéu uem kii foUtouágU — méhétset alapelveivel, mi adja Isten hogy vidékünkOu ia mielóbb át minél nagyobb mérvben viUgotaék. r A iiagy-kanlzNiil köza felső- és slsó/népukolábsn sz 1882—8. tanévi vizsgálatok jubius hó következó napjfeibsu tarUtnsIt meg: I6én\'teggel 1. 2. felső leányosat- és 3. lioszt. dél* ulán 4. és 2j \|fi"Szt. 16 ín regből a VI. óh VII. kéiplct (Kis Kauiz^sV összes osztályaihsii. \'liS-iin reggnl 1. II. 4. <Íh 8. Itányoszl. j ídélután 2. leáll)-, p. h. 2. leány és Pitóő ulczai 1. li-áu)oxzt. 19 én reggel\' \| leány-, p. h. I, IrdUiv: és mag)arut(\|ziii 1. leányos/1.; délut\|n p. h. 2. flonz . Telek)ntczal I. li <\|m I. leáii)ooziály. 20 án reggnl, 1, 11 Ma-gjínr- és 1. flomt. Polióíl utczáhan.\' 21-éh Tornászai. 22^n. Magánvizsgálatok.\' 28 éa 24-én Nói j kózimsnkák kiállltáaa — 26 án „Te Di\'um" és az érdemi oiozn* tok kiifztáaa. N. Kanlmán\| 1888. jutilus 8. j Németh Jymici, iikola-aaáki j"gya6. f > NSabnion Ilona pár év elótt a helybeli feltty leány iskola t ujabban aa or-taágot kitdediiaveló-képeade szorgalmat, buzgó nOveudékn f. hó 7-én elhunyt ItldA véltben. A g)áasjelentáa klIlUiiibnn igy liang-aik: Szabados Ignéea maga, úgy nej« a».lll, Daráxa Lujaa, Valamint aagyaay\|a Daiáaa Lafoané saül. 8<abó Z^iiiaánna, mélyen ssoinorodott izlrvol jefenilk felejihatlen nytijk, illstóleg nnokája Haabados llüfiiá II. éves ortaágos kitdedóvé képeadátanónek rövid asenvedá^ ulán életének 18 évében I. hó Gán d. uj fél 2 órakor történt gyátaot kSniultáU A boldognltnak hujt tetemei f. hó 3-án d. n. léi fl órakor tátstnsk aa I. nagy kaniatai temet(teaéai vállalat által, a helyb. rom. kelh. airkSrtbeo OrOk nyugalámra. Aa ongeaatalé ea. ^liso áldosat f. hó (t én d. o. 10 érakar fegajasaat Feronoaiendl plébánia tomplomban a 1 Misém kai inak hsáuWIMii Nagy Kanista, juniié hó 64a Béke hamvaira I Temeté 4 nagy rétsvétel melle\'t nikntt végbe, miy< a a\' \'lánynfiv«rt\|iék«k is Saimotan niogjoSeiil «k. A nyílván illó réwvét vigaaslalja meg as íróm nélkSl maradt ws-géuy saUlÓkett U í\|:\| Ü \|r\'\'\' I . V \' 0 Aa állami kritépipartanoda igaa galótégától. Bogf K oa iparét lauoncsok és segédek i< — a kii régebben valamelyik klk^\|>itlrolénak etak kétrháiom onljUját vé geaték a azóta a gyak riatha vannak hetteiiek as éllam kéretnék a L os. tsil felvételi visegát ilh Siveakndj«»-nek as belép Itaépipartanodába^ fel ék ét gyámok, hogy a elvilágOeilásért hííe\'fíhjl [asgaló.ágboa loidulnl, \|.ogyas éid^ksllnka ji! vő tanév elején larlaadó felvételi virágára ke l»cn éIkMÜlhoi\'\'nekj\' mert eéak aikeres vii iga alapján, vehetők fel. TI\' Momiokj rtirgy r területén hivtfJ lalosau elrendellatett, hogy pátator emberek magukkal többé eemiáínemti legyverl vagy baltál nem (hordhatnak. K».ék ^telyett o«ak a botot hstanálhaijákl • Q) II. «Hat. • nlkléeon egyik nap virradóra Sz.. J. gazdatói négy sriéét lop- lak el, melyekből liári gelvatmégÍ4 megkorillr loljeten ellábolt. BÍaho köseégből tieiu is regi O A eaáklaii egylet als^tÓkéje gya m sánláu, 0<tsetiile-á negyedik neonban nap ilyoMinil neveaett trálhatunk ujeágul... nyal jótékony "nó piláaára f. hó I6án a Hali) u vendéglóbeu mvaari cártkürtl Iái oa-luulaltágqt rendez. Del^pti dij I irt. Kezdete fél 7 órakor eeie. A vcaaellnén; ellen uj inert fódö-sötl fel egy Bouley nevU fianeia orvot, még pedig, a mint uiondjákJ e«aihallan aaert. Aa eljárás a kOvelketó : Aj veasett eb által meg-laraboft beteg aebét elöab jól kimoi«ák, as\'án erCa<4i bedürstülik pulverisált foghagymávaL Eaenkivül a betegnek 8<4>I0 napig visael higí* tolt foghagyiualsvet kel buvenúieée azután it hotiaabb ideig fughag, mái éleílol kell élni. ($) A liagolal iMireat, m»ly mull vaiéruap tartatott, egypi r h. taenimiklóti au-honos azzal akaria leljeaé tenni, hogy ette, mikor éppeu vaoioráztakj a faluban, egyik gazda iatáiójából a borját eloaimelték, No, o»akhogy a bagolaiak te oly ügyetlenek aa elféK-bon, hogy a ltomra d atyafiak barát-aágos eain\|át óazre ne ve ték volns. Ulánok lövöMöslek Miéi, minek I ily láu bor jóléteink mekisaladtak, íqaguk hol olt hagyva keter-veteu bi\'gotő prédájukat t MII nana tud KwnanlhT A nPetii Napló" Ko-.uili irátai IV. kütOtéUl egy fejezetei köiöl, melybhu lObbi között a küvelkezp éideket adema van- elmondva: A „reklám" »só eaiembe juttaija fgy boitooi Yankee élelmnatégéi, mely aieklámmeelerség mezején igaián unikum. Iratéiul l-eó kötaténsk elAaiMTában (XVII. lap.) smlitée van téva ss tlnnr-pél)•» fogsdta\'á ról, tnelylyei Mae \| llohuiell állam iKíVi-bon megtiaalelt. Meg • halóén liiigyuerll jelenét vol. A térről, melyen j i)0 oaer főnyi mihoia lelett szemlét tartollam, akapUóhumhos ha)loitunk, melynek ayilt ois (ÓI tartanak, részben máris megdőltek A rozd jnliaorUiésérői sflrü^B érkeznek Indótilá4k, még pedig IfgínVjUib Baranya, Fehér, Keniogy, Z«la, Bihar, ^a-t Pilis Solt-Kí«ku", íláet-IMrog, Cíongr\'éjd- ée Kre«aó Hz^r nyaj«gyék egyet jáiá«aibél. ta a-ssiak az utóbbi kedvezőbb iépjárát fojyián átalábán Wp-n Illődnek, e«al\|hogy aag)on aok helyi vima vannak maradva, kUUh>^n Aban) Toron. Boraeé, TraneUn, Koprony, Bihar, Szabóiét, -lOasté mlflut, At-ó Fehfr ét h)%^í>eiirnegyéből} tétetik legíu1 kébb erről eiulitét, elienlien te^b erdélyráesé inegyében\'.JieoikO\' iben KrattÓ Hzőrénj me-gyóben ilpg a t éti maukáJa<ok egjr <é« taével héjra vannak. KStónfélO rovároÜ pa«z-ti\'áeeirél ifonl, F"bér» öyőr, Szaboif^ Sr>.r már, C«feéd, Kolosa h Szilágy mtjgyékbbí j\' lyntoiiekj; ée pedig legnagyobb réaxl a repce Imibe, pu^ü láváiról. Takarmány felék, aaöivk éa gékmölesfák átakbaa jóll állnak. W I ® ÜVaranenkar. fia í»lje«eo éraii, foltoktól minit nsrane«ot weleiekre rágunk, ét eydmojci-iajtóu ftimjtoímik: a kíe«ep«gó lé erjedés\| ntán kitSnÓ, izns borrá le«. Vi gyézni kall, hogy a ainrancs magva ne jatton e {lébe. továbbá, hogy minden 085 liter lébe tégy kilogramm eaukrot tegyünk As ferjed^iu\'k pár napig kell\'fálfnia zárt fd<;i»yekb<\|i«f atláa pedig 8 hónapig kell állva hagyni a bort. A oaraneebor, melyet a leirt oijárás szerint Kaliforniában béeeite-nek, rendlqivfli firow erotnáiu. barua «-z nfl lé. 1141a kutya. A párisi kutyakiái hláaou, melyet a Tuíleiriák kertjében már napok éliű érdekkel néz a franesia f>várót, a nevezetesebb ."gyének" .egyike Lion, a dán doggita mely pár év előtt a követkeaő bőttettal Hilvette el: Lion gaadájéval egy bordeaáxi aeretkedövel, a parlou aéláll, mikor egytzeíi e nagy caopoiVeuiber jő szaladva élén kél kivont kardot rendőrrel, a kik egy kii veesetti kutyát OldOstek. Lion nem röst, ráveti magái a veasett ebre, nyakon etipi, azián i^ld^grik vele a ctatornába ás ad dig tartja a viz alatt, mig megfulad. Mikor Lion innét a tdirásra ért, igazi óvásaiéval fogadták, olthou pedig njra jútalmi lakomában ré<zeií\|otte. Ec elitmei ét iolyan jól eett as gkoi én vitéa Lionnak, \'hogy azontúl mii deu\' kii kutyát uícgfogoU áe belefojtott a vízbe. Uodája végre jutalom helyeit, kosaint volt kénytelen böt abe szájára>etni, de azért o kUljlto a kiáilitáara a derék állatot. sá vaanl, ni In t Idéjelsl. Amerika logtUblj vaapálya igazgatóága a gazdák érdekében bt aa uji\'ást hoata be, hogy a metrologiaijiutéaet által jelzett idnjáiáat, feltűnő jetokkll adja tudtára a falvaknak e« annak a kürS) éknek a merre a vatut elhaltuk Jelekül . a külöuféla uin ik molgálnak, hogy vajloit derült, etőt vagy rés van a loilátásba lielyeava váltósé idffjá- i Kertes kut. Ot ibkn 4\\lria\' a Mitl és képviselfiltáa ápyséral élllkOn, t épeu kilépeiidfi lopossmokábau a szénáiu« eliiöksikkel s aa élllatnkorn fedeilsu fővel várlék. A ml viilék a koeiiból, logy fel pisiljek a kapiió liumhoa felvezető óriáti lépésén, moly jobbtól balról a világ minden téitlöjáva) (aa otairák hátét kivéve) fel volt loboUÓzvaj egy emlfeir egy ölnyi nsgyégu szil ot uspirj ível dobott be kootlmba; nem volt Itlőtik m^i^sni, hogy mi? egylla legi\'deui öttaebaltva stsbrelette. fi mint a fogadtatás vég<«l\|\|vel avállésomia hajiul tani. uikösben megnéz em. Ki mi volt rajta?„jevnui ladoniiseuinile,en un inilliouH mint a frai oíai saokla moiilsni tezerol, egy milliót egyre), hogy senki tam találja ki. — Legfelül kOuy Dkli)i ói lát belükkel o saó nKntxuihu uiénnrtspióhb bellikkel pél\' magasa-Haló toi. Imgy minő nagy ember, miuő deiék nmhi<r, a mi tok mindenfelét ind aa a Koslh, aalén iiegyobb lietükkel a növstkesók : ^de egyet még nem Imi aa a Kj«aiuih! ifin tud ingei varrni. Aat én N. K. tudok I BuIk^ii ilten utca, ilyen asárn. Arai, stb." Aa ég^ts véiet telő VO\'t\'aggaha taaol a plakáttal. A nap ünnepelije vohetu ; a kubitália Kotauth né megáhította as embereket, mindenki elolvasta. — Ea aatén .reklámé l -f Veiének álláan falói a köfgaa da«égi miiiiipikriuinhoa beéilkeseM legújabb jelentések Merlnt ,aav Óni j vol étek a lokeaó-aéi fol)lán sok helyt msgsáranltak, rétiben megrüknltak ée ptdig leginkább a felvidéken, asouklVül Uyfir, Bomogy. llsvat, Haabeloi, Allé fehér, Kolost- ét Hsilsgjluegyék jérátki ban, mig aa alföld déli iééiUben és aa erdélyi megyék több vidékein tulbnjáknak mondatnak, agy, hogy réteken megdÓiéeUk- iall aa a vh ea uraim, k bámullak a Osoda tUrténei véro < tutikLan -41Uja a Mitkolcon megjelenő nllort\\dm. koal.M - olyan nagy oaeda, a milyemfli aém\\ tudósoknak, teiu a hírlapok ujdondátzalaak inun vblt eddig fogalmak. S. 11. fazekas-iileaí lakos ugyanis a múlt héten az udverálma (tevB kutat Üsatittaita ki. Temérdek ymet kihúzlak már a munkások, midóu egymsVnn. etak é«arovatték. hogy a felhúzott visnek igen igeu sajátságos aaaga vau. Aa utas lakoaei a i\'ondkivüll eaeméuy hallaitára ösjnb-fuioaak, bámulták ée szagolták a külUnUt nsst i már gratulálták ia a tulaj-dnno«nak, laigy aa é kútja bizonyosan valami kittli ó átványlorrát, mely milliókat fog jövedelmezni, tujd^n egy munkát bátorságot vnU magának én] megkótíolta a viaat. „No milyen yu Kérdezték mindenfelől. „Ecet lüttÓ,\' erős ótseneia ecet." ,Ent r jelenlévők — no mg ecetforráet nem lálotl á tilág. Eaotoda." Villog meg visagállák i^sot é« kitűnt, hogy aa etak-at eoet, utely a kut körei Ott a kut medréÍK». Ennek jiniiidunki ajt okot kereste ia találta. A dolog magva-lázla aa, hltgy Hf tú-soii»»z« iUgiban vau a P. a ltit rfaijn/r, melym-k pincéjében agy óriaaVgflaiMj\|énU egy nappal ee neemény elölt lepatUiU aa aoioaot áa aa ecetoi termé-taoteacn laegatU a (ÖUl. S, aak a kútja koavet-len a I\\ pintaéje mel ott van, aa itt lefolyt eoet tehát lejisiv {ott a neveseiei katba. Ebből a doliglo tatán igen éidekos pöi fog kuletkU, a\|eeunyiban P. káipótlátt követői 8.-tól aaért,almiét las ő eeetjét (elfogta, visaoat H, bepereli P. ot azért, mert aa I kútját megrontotta. I < — lltld hírek. Oroetonnágban aa alkotmányos eszmék fejlesztésére orfaágos tiöveteég elálittlt. -— Aa oiaaa képvitelákáa egy milKé lkát saavaaott meg OariW^di • n»!ék»obiéin - ^ nrán székhely alkal UK}au uRsmkai kötött ieiakagy .t>m niKgájlfapilá-it utáiJ áé iijaotkáia innal MjM atamoike4»l babám t 1, Minden falu W<* kásám H Mit akt* «á le kutya fajta! 1 U.I bn««laz kenyere 10 Mit htlíukrélfs Vi? 11, Un lehetek\'én »óU, h-»K) saerel mm vegyok. 11 XfM.\'kéí li»\'.«, vagy három. {Ü. N<-iu bánom, hogy ^Üjotiein.\' \|4. Nem www ími iimií, Mirám kényeiét, I N\'»»i» »-t\'Mit Ixtrl, ciak n My levét. 16» -ni uiií«i»/o vau Nitgy-lv\'oo yiót ... 17. N>\'iti voktiu éu juhon. 18. Niiíiía»\'H küilvsuiu-tfiíiúrteu ... 19. Nyílni k««.-d- már u-i ibolya. 20. 0i kedvta Itass bueske lánya. — A „Magyar l)a\' Album IV. köioio ismét 10 bari ltizttl»-u jelenik meg Aa pedig 200 dallám-lartalommel. Előtízetéfci Ar egézn étire: 10 lUzétie 1 fit. 80 kr, fójévre : 5 ftoti W kr. fcgyé* líixcl Ara 25 kr., Minden füaet bér •ínentvo k\'íklulik azél. E oiu.ié« k N\'Uoa-M/i\' rüW>en (MMtaiílalvAnyou a „Magyar l)al j/VI-buiu8 kiadóliivateláhoa j Gy\'örbe iutéaondBk.l ti rítussá <4iar(Av ki.nyvkiadólidBti-dapea\'en m«kaptuk a Touaain\'-I#angen . rln iii1-\|«J,» filmezi a luveluk 2 iicAl. E baazeos éa g) ákui laii váUaliitol melegen ajánljuk tuindátoknak, kik « traiuxi« nyelvet ai áj»)l«g\| kOtauvl módon akai ják alsajaifiaui. hléfizetéei ár a 40 Uraiból álló toljon i/iőre 10 itt, 20 levélre f» F.t 50 kr., I0; levélre 3 írt; ogyos lorolek-30 krjával kaphatók\' inii.iUn könyv \| keroakv-déeekbun.\' \\ Ilj. Xagcl Öllé könyv kereakedéa kÍN<lá>ab:in lludapeklen Mtwrum-köiul A Nem js«\'li színi áz íréi hAzában megjeleut n „Magyar AUnláno- levelező éa I áéi titkár nlao fttzele azeikeazti Rm rt A ujo- Mintalüzelhez caaiolt I á italom jegy zé kbfil látásik, e tóti tai lalma a nálunk eddig ismert * Itveletók tprielumió1 lény egeaen eltér. }neri mm csak e levéljirás szabályait ée levél miuiák k(frlé«»ére ssoritko. zik,hanem oly ismeretek terjesztését isezélozta, melyeknek a küséUtbeu mindönkinek sztiksége lehet a melyeket nagy részt ceek hosaasabb .kutelás után csak ia elszórtan egyea könyvek-ki oaek I ben, lolyóiretokbau taUlheli ánk felf a inűbeu teliát gy akoríati . iráuyáeál, és tartalmánál Ingva haszuoa sót nélkülözhet len kézi könyvel remélhetünk. Aa elottüult fekvő első fllzet a azerzfl a levél uiint iiA>b»\|i fogalmazvány ismertetésével kezdi m<g; a levél Írásmód Különleges jellegét," mond a szerző, a gondolat kilezésénrk ssbhsd»Aga és- kifejezése képerii és h ai\'ár t t^vékcnyíégébcn, a levél iró áltu-Iában csak j^zau éaz, izlée, neffiea éa ízléses illemre való tekinget korláto/lintjn, do mint-hogy a levélnek egy kerekded egéscet kell kepfzní, itdokoltnak látja ennuk uUkaégOt hogy a levélíró bizonyos á rullvt^vilAg kösOa tuiujdouává vált szabályukat meginrljani- köteles, mely seebélyok n nyelv éothelylea Írásra, a leréliiás \'módjára, a tat (alom eltadAaénak \| éa indoko\'ásAna^ szaba>os»ágáia éa\|a kUlsC I alak helyességéi« vonatkoznak. Ezekben kör* Irodalom jelentfleégtl halároeaikllral ellátta Dr. Jánosé (iyöigy UndsLest ffm. T«t(tey fila könyv kiadóbavatal. re 60 kr. Szorafl aa anyagi vAUiHörvényrej vonetknólag a lÖrvény.él«tbe» \|ratot éoe óta \|lio/.ótt, éM a íolaBbb biréaágok által; köreialtl !hat/irozii(okbtín foglelt elveket pteetía vi\|Agoj< fogalinai^Uban Az egyes saeka. •»s<iV u áti küá i ukké\|ij)ien hogy a Jirvéi.yuak. minif-n ézukaMM a vonatkozó kir. táblai, nl\|etvU onriai ijí .•»za^kk-»l megvilágittatik. A gyakorlat ji»nlnu;o ekkúp a fölmerülhető tiiáa- kéildó^oliliiél rzouöhI látja, fordult-e már élő lyeu !kénlé», s lia Igen, mily állAapontot t-\'i-li«liak«l erőéiben a i\'el jobb bíróságok. A\|elvi jHentőaédQ halározatolMt a saerző, ki a Ini-U áftitipkiri láLlátál sok\| • víg a \\^ttőtanác<baii Ésint jegt ző n«ködötl,j\|—a táblai váltótanáés Mnt\|én«küny\',véb(\| vouo. : i II .-.•• hOZIíl/IIWÍl,. II il I n d A« a spárgatermelés terén. A „Rev. Hoif ból oltassuk, hogy Leisné franczia kertész kísérletet telt különféle trá-gyázási nlj/iiAshul a\\ égből, hogy megttidhassa, inely 11 ágy a \'mellett teremnek a apárgetövek legjobban ? A kísérleteket a következőleg Uzközölté: KHK) spárgátokét kovaaavas káliummal trágyázott. Kapott. 1^80 darab haj iáét160 Hilo^rMmm súlyban vagyis egy.egjn: kilogramína drb hájtáe esetL Ismét ná fik 1000 tövo^ kénsavas ammóniával trA g) ázott s kapdtt 1398; hajtást fii kilogram\' súlyban vagyis eyy kilogiammra 27 hajtás esett. lOOy tő iaiál!ótrágyával kezeltetett e nyoretett 1868 hejtás 86 kilo súlyban; tehát egy kilogrammra 28 hajtás esett. A ter méaaréuy léhát ugy áll egymáshoi e három kísérletnél miut üti:51: 26. Ezen trágya-anyagok por alakjában lettek őszasel a apár gatövekre arórra\' s egy főre 50 gramm ssá-mit tátott. £ akorint tehát a műtrágyák s íőlrg & kalitrégyák ások, a melyek a spárgánál a -legnagyobb hozamot biztosilják. — Ezen kíaérletuél c-nk az egyszeres íuetszéa eredménye jött figyelMobe. oMstlits haianálat előtt még 10 gramm por* rátört üveget kell kevernünk. Jó oltó késaitáse. A sejtkései-16-hez, a lej megeltatáaára jó ollót ugy kéuitheliiiik, he egy friss oltógyomor lelte* tőleg apró darabkákra vagdalva, oly 2 liter viabe lételik, melyben már elébb «ái gramm konyhasó oldatott fel. iásen oldatot jól öea-szerázzuk 12 órán át állani hagyjuk hllvös helyen. Most veszítuk 150 greum finom s er6s (IV os) borszeszt s azzal rázzuk jól Omvb mégegyzser. Ezután aa oldatot Öregbe I töltjUk, bedugaazoljuk három héti\| % hűvös 1 helyen Aaakoljuk mely, idő után, a leülepedett részről\'k megtisztult oMatot azé > lassan lei)ntjtlk. Az igy leöntött tiaSU olló blyedék jól, légtuentosen )bedugaazolt palae lkokban két évig ia eltartható a mindenkor oltó erővel fog bjrni. kellő Ai alma ilonoaa mindetutt igen el oan terjedve a aa almafákat erősén pusztítja. Legjobb ezen hernyókat korrán reggel midőn még égy Utt vannak, olpusziiteni vagy az egéss hálós rész leszedése és qsezenyo-másárai,, vagy pedig messes víz és dobáoy-fozoltel való\'befecskendpzéa által Szoktak ként égetni kis vasedény ben s\'ezzel ftíatölni a bernyóféezkeket, de ezen eljárásai, he a kénsavgős kOzel hozatik a beTnypkhoz. a levelek is szenvednek általa, ka pedpg mess* sse tértjük töltik, nem sokat hasuju. Kp mol jelrni asrg • oR<SfcsavOlgyi I ea (ttihh m. k. udvari zeoemflkereakraŐkuél j kapluró : 0ILi» bj»uii»tf citiiü leugy elke DAnti Sodortól, a köalledvel\'aégO „Kana" nlLiliu 1 keriiigők íz\'ép lepeta^gQ szeretjétől. Eaen.ép 1 oly elegáns\' mim \'inI amoa kompoaiczió Pál- I mai Jlka úrhölgyének a hndapeati nép«aintiásl \'legii\'dvellebb mUvé^zn^jénék van ajánlva, kaitok -igen eikeiHlt arcképe (mint- ku liamu") , ugy miu a ci».«(ieá diaaiti. Ara 00. kr. Ugyan-fii éa ugyanazeei azerxOlől jrleul meg/ a „I^á^paláaA ciipit\' gyor po\'ka, m«ty aí éjidéi népszínházi bál aíkalmával fttez Pál elfferfá-fMftm oly. nagy \' tet»zéb\'fi kugy eaéa ^gy általáiioaan kedvelt dsnabbá vált ágy a fővárosban mint a vidéken. vonalofcza a műnek a levélírásra vonatkozandó tartalmát .a mundjárt megkezdi a nyelv éa helyes írás szabályeinek ismertetését megmondja, hogy tulsjdoukápen mi értendő aV\| nyelv alatt, értekezik a hangokról, melyekl a gondolat kilrjosés erzközeUl esolgálnak, a hangok felosztását ól,/a Üfingok kifejevéére j szolgáló jelekiŐI a hetükről, és á\|~~~ leiriisáről. A máaodik. részben értekezik a szókról, a\'zok jeíentáaéről, alakjáról s kUlOnö rón a beaaé<iréésekiŐl,,a aá&k^pzésről és rago-/As mód jeiról, megkezdi a harmadik róazbep htocdetokrél ée tArgyálja az egyaaerü mondatot. Ezen é-dvkei tai lalintr IQzet ára 30 kr. \| Ajánljuk a I. cz. olvasó kOzönég figyelmébe ég párifogáaába. l/jQ nn ezén\'kiadóuAI teljesen megjelent Ón ügy véd czimfi mfl, mellyel e válj-lalat miutegy egészet képezni látásik, a kiadód nAI egy kötetben fOzve %vágy dittasén kötve, fél ki tel ben éa fitzeffkben\'is kapható. • H A r o ni ealnű halványító zeller. A halványító zeller műveléee nálunk alig isméretea. pedig ki((lif» és igen egészséges salátát ád cz késd ősztől kezdre a tavaszig, midőn egyéb eeláte alig"létezik, A halványító zejileruok \|ijom e gumóját, hsuem feltOltÖgetás All\'ál magijíjlvAiiyult levélsaáráil használjuk, jj) végből a \| liulványiló.znllnrf\'ajl ráanáil IC cm. mély áiok fenekére Ültetjük, többször niegöatőzzük, ,s midőn húsos levél* szárai a földbőijkíemeláeduek, haasnálat előtt 10—14 nappal uz árkol feltöltjQk. Eaen idő alatt a levéUzárek megliaJ vAnyódnak a édeaek lesznek. A zeller izéra osak igeu kevéssé emlékeztetnek. A Halványításra legalkal masabb as ang\|\|l felién1 a frauozia piros- éa a ifgujabbau Loicns rifurii kertéas által előállott háromasltiQ s»llrr Esen utóbbi sötét* Züld l«» elek kel hír, melynek ereiesUallahérek, haogok I I1 Ifvélnyelek róÍMaasiiiilek, igy tehát e zeller I a pvmzelf liáiom eeiiiopl\' bír, tg\' ti »aép s igen I tiiiiim izü. Gyökére kijiiiny maiad, ds azért I aalálául es ia h^aználMté. hogy Zakál Henrik Ogyvéd által képviselt Fereáee Ferencz és nejének, Bellovits József és társai úgyis áiint elhalt Auguaztíneoa Terézia örökösei ellen 120 frt ée 194 forint tőke a jár. iránti régrehajiási ügyében, a nagy kan<z«ai kjr. trvaaékboz tartozó ezen kir. jhiióság terttletáo levő a ráözkanizsai 40 ssijkvban A f i sor 73 hrsa. alatt Bellovits Jó\'-sef éa neje Aúguazlineez Terezia tnlejdenául felveit és az adó alapján 1441 frtra h-cMiU ingatlan birtok, ngyaneeen Ösz* szeg kikiáltási ár és ennek megjelelő )0)g bánatpénz letétele köteiezettaége mellett a ráezkanissai kOaségbiré házánál 1888 éri julius hó 17-dik papján d. e. 10 értkor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek etet kir. jbiróság lik vi osztályánál s a ráezksni* zaai kOaségbirónál netekinthetők. A kir. járásbíróság mint Ukvi hatóság Csáktornyán, 1886 évi február hó 16-dik napján. 233-1-1. SOjtk. 83 sz. ÁR^ÜRÉSI HIRDETMÉNY. A csáklornyal kir. jbiróság mint tlkvi hatóság részéről ezennel kOzliiqré tétetik; hogy Zakál Heorik ügyvéd által képviselt Uayer testvérek ktreskedŐ czégoek, iJyrja-vecs Ferencz és néje Rózsits Alojaia csáktornyai lakóeok ellen 97 frt 71 kr tőke a jár. iránti végrehajtási ügyében a n.-kanizaai kir. 4rvizékhez tartóté eaen kir.járásbíróság terflletéo levő a osáktornyai 596 satjkvben A f 1 sor 136 a 1 hrsa. a. felveit és az adó alepján 840 írtra becsült ingatlan birtok ugyanezen Oaazeg kikiáltási ár és ennek megfelelő 10$ bánatpénz leiétele kOtaletett-s«ge melleit, eeen kir. járáebiróeég Ükei oaztályáoál e telek kOoyvtári helyiaégbet 1888 évi julius hé 18 dik napját d. t. 19 órakor tartandó árveréeen eladatni fog. A részletesebb árverési teltételek eset kir. jbiróság tlkvi osztályánál ée a oaákttr-tyai községbirónál betekinthetik. A kir. jbiróság mint ilköoyvi hatóság Csáktornyán 1688 évi január hó 30-dik napján. 284—1—1. cs. If. SZAB- CSÉPLŐGÉP ^t* oaak egy fbrgaUyutenceljtTel Felelős szerkesztő: \'VAIUJA I.AJOM. TársizerketzlŐ: IIOi rtlANN VÓIt. N y i 111 é r.) II 0 rgyártás répából.A bomzk répából való előállításáról kOvetkezŐkel jelentik : A vöibs bor vllrl s Oéklából állitlisté elő és pedig ez m«g lehet fSzni, vegy nyersen lehet hagyni. As elao eeetb»n a bor * jobb színt kap. A cokiét t\'Aláéauláii Összezúzzák ós kisajtolva, a kisajtolt nedvet erjedni hagyják. A cékla Istének erjedése melagitŐ (müvekkel ellátod kádakban történik. Aa erjedés Or<errefI ugarit un neunzenn í\'ö Jatrfanfdeír ijila : Bri»9t>u Morilz. 200 sestiévsl, re> vp^k, j«-\'e<ietekkel Ntb. mind ,-efha évé^ek Vit»teU. M-gjelen 2tlfüzetben • >g) filcei árt 2\'i kr. K-gHugó könyv • :i<i».«v-át»ar-. IxV-l^-n. E ksrmcrfl ta4«et tfAaHek ufveaűink h (gfsltáb. — >..; stí.on Dr. J"k. Uhrnf Aug. H-yKéaMt\'MivOrt^ibiirl^ 17 lúztben; fy <gy ftaet A< iO kr, Ea-o —- minden alnkyaek liasssn «* kézikönyvei, mmt t i\|\|«kkiiali egyikét, ajéaiMi\|aa kel Teltey féle könyvkíedóhivattl. 18. fllzet,ára I ííö kr. K j"l«s munka, mély t müveit nem I zetek irodalmát rövid aztialotaággal, élénk j megindiiása céljából a tékleiéhet éleaalőt A világirodalom története képek U>v^l>IÍA. maláta oldatot ée alma- és irodalmi sz»m»lvén)«kkel. Budape.1, \|\|rdv,t ,, ^„^j At erjfdée után a folyadék* i\|lios osersavat adnak éá nyugvás után leszűrik. Ezután a bori ugy keeellk, mintha\' egé«aen termésaetes volta. Fehér bort a fehér lúpáhól. 7lt megytr népdal iet\|trárs. A plsagyar Dti-Afhtaa* tvl, ssety t magyar «{KÍa)vk »\|t«(ke folyamaiban Iává, ttagt-rift ilsalaisiod egyfntstt ffli!MMSfs, «M\|^akel t IV «k átitl 9-sk IStele is t 711 "t,!st 1W stálM, kf siketé dtUamekkal; > t Iwia ki aeta ifáwy fa a 2- Hég sej miWld\|ék ^ taaa iihk t iéa\|a. I Mély t í tlisá e atéle. 4 Mi as oka, hogy nem a»aua é. MsSfetét imdit a p\'lángé\'/ 6. I színeklieii foali, a minden egyes irodalom 1 i j kiíltéezeiéböl a remekekel ijeles megyar fordításban közli, hű tükre! \| fogja képezni a világirodalom .fejlődéinekI éa mai állásának, jtoa, — uüil -n a műveliaég nlr fokra.liágoil, \| !l<ogy kí-kic^ak sajáiaaakméiAvalfoglalkoabtlJ I ha abban a ilen sziovo\'naláá akar maradni. — I nem érünk rá, a mürejődéa valamennyi ágába I mélyen behatolói, hanem kénytelenek vagyunk I beérui vele, ha a hivatásunk kai özemben I kapcsolatban nem álló isitereleknek eaakis I a legjavával i»m-rkrdUnk meg; aa irodalom ben aaaal, mi aa egészet j jelltikai s neki jelen\'ős^gel ád, K lelakatol oldja meg a jelen titnka mely er«detib<yi már ti kiadást éri fs 45,000 példányban kell el, a melynek ániliatéMi határeeot\'an ny ore^ég irodalmunk i a. A kiállítás lényen, a képek jelesek. lautonló, módon állítanak elő osak as eiiedés kezdető alatt kevés légenysavat adnék Jiesaá, aaulán l\'olke\'verik éa iualAta oldatot öntenek borzé. A vöios tíóklabornak oly erős ssini vau, hogy terméézeteá vörös bor feslésérs il lehet n^aatálui. A wáHéíérwémj f váltó- ée kereke láe-au eljárás A budapesti kir. ítélőtábla tffi I Kittluó Jv i z á 11 ó o ii yv o t ugy készitlielttub, ha 10 rész sandarak* éa ugyanannyi maliit gyantát240 rése erős Éteabeb féloldunk s ebhez j 10 rész aQrS tsrpelint kövérünk, líost es\|n oldatot egy fazékban vizfördőbe helyetSUk s a visbe merítve rne* UgitjQk, miközboit ^r^s enyv- vagy viaahó lyagoldalot Ikevcjüiik beazá 870 gitmmtyi súlyút Sriiz egértől fortón átsallrjflk vásznon. At átszűri a kihlilij folyadék adja a legjobb viaállé enyvet. Ha eetel üveg s poioaellán-tdénjektl akartuk lagaaalani, akkor a forró Salvatör olaörangu vaeraentea isviayávii Utblam és l)ornátrlumban gazdag foirás, orvosi ttklutélytk ált ne aiégeő és eméstléai stervek iiurutoe bánlsltiiaiuál i omlplvo ; — kiváló aaer a köszvény, hólyag és voso bajoknál. Dórral haoK-nftlvft fgoo kolltmoo üdítő ital. Kspksté Ásványvíz-kereskedésekben i lefllébb gyéflyizortArbsih UitKr\'lnrk Ijttjtiiilj jtftijtiu. BudapeHJen Idroklári íidrakufy l>. ornál m P—15 KönnrO éa oasndee járás I Takarítás a szolgálatnál éa gépolajban. Fisetéai módosatok kedveeők. riospeotusok ingyen. Leop. Robicsek & Herczog Wiüii, PrflttrstrasM 60. Fabrlketafler al ar lerlss lardw. Maaekkm. I ) As. e rovat alatt \'kOzlötlekért nem ▼állal felelősséget a Sserk. Hirdetések: 806, Ik; B8. SS. iÜtVEKÉSl HIRDETMÉNY. A cakátornyai kir. jhirósái mint Ukvi katóság réatérál csennél kÖtUHré tétetik: 288 m. 1888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉXY Alulirt kiküldet végrehajtó aa 1881 évi LX. I. oa. 102 f a értelmében sneaeel köekirrré teszi, hogj\| aa alsó leadva! kir. jtráahiróság 2644\|p (8 aeámt végséss állal Roller R bellaiietsi Ikkós végrehajtató javért Hlraohl R. ugyeaottí Ukós ellen 400 frt lőke ennek 1888 év április hó Mik napjától áaámitandó 6)6 kajnaiai ée eddig Ossaeaen 88 frt 95 kr. költség \|követelés erejéig elrendelt kie\|ágiiéai végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt és 587 fit 10 kire beosOlt férfi szálló meatecaéghoa laHoxó ruha kéeelelekbŐ) álló ingóságok nyilvános árvttét utján eladatnak. Mely ái v» ré»nel< a 302?jl883 szám kiküldést rendelő végáés folytán a helyaainén, vegyis Hirachl R. lakájnál Bellátinoson lesedŐ eszközlésére 1668-d k év jatias hó ti dik napjának d. e. 10 éráit baláridtOl kitOselik és ahhoz a vetni aaáedékeaók eeennel oly meg jegy aéeeel hivattak meg; hegy te érintett ingóságok esen árverésen, as 1801 évi LX. t. os. 107 § a érteimébea a legtöbbet ígérőnek beosáron alul ia eladatni fogtak. At elárvsreeeadO ingóságok vételára as 1681 évi LX. I. es. 108. §-ában megál-lapított fettételek aner^t lese kifizetendő. Kell Aleé Lendváu 1688-dik évi junius hó 4 ik napját. VRE8IT8 ELEK 881-1-1. kir. kir. «».. MemMbA N - Mán i .-^.y 79 MW étfeakaOtbtMt ssagit - \| A .•:••«r, ár ad<ak ki. I .iá á^flká \|plieté\|vs \\.tisttk<as4 téhiiki I v j Í^^^Iiit 1 • iMh, * --fefifllAeseti. ••-- flawattlMa stoaaa»i<sia 1 - tüntet lat v aa \\ eket satatMalt. • I iNKas mslMt 3 lamewg ta»A k«isfta witiil I bnsit ijelkakat Hwt savs la\' \| ■ » •}--». «i Hattak tokb ea^1\' I is- m a kaiavvf\'vksl i<Nda lt\|4e el. — > A I ■áűa k-egyik tányát ál»«téteg -a tstfMi ^K) is knpozL i \|\|4et« «4< •atkeée Volna.) H- Az I . náai i Mi !aiMatk>a lá* pvetls mm. elnök 1 nlluseffii asáaok bet«éde alalt ehi-mlr, I % fwl a ewM%t*tyt s a-, a ébie<mté fel. — T kigy nuii ii a kU alvó ceec«m<1 fején J H^iáa att( iit^s\' vei meic tojtuUa. — A I ke«aaS isinél 104 ü\'ött ki, de Ii I \\ I-. • ti!? ttlsjsétoiAn ellujtaai. ..... Arenou egy I in Ukoiáe gyei mek lelaku>ato(la magát.\' \| \'N.-.\'} eji haifttitmk !) —• Oeíhor Mór cetorgái I . ■ • káp-VUe» »g»fgs A nej" m^g\' ah. Trencs^n I « •- . iit\\;m "i m varokat \'talál\'ak. — Aj •v •. épH£>nlii<z Ingjni BcImii nagy ta\'azéet ■ " a« at»ak. — Németország hottermeléae éven j ^Vi.1 > KXíOOQ 1 ljitci.v — n Küíé«d«\'kö czim I fjatt iij gazdasági lap indult uieg düi ler- I talom nn{. — Az Alva hotrero áe ellen álla I \'ukai ilUtöieg nlár Pári«ban i Jakitlt egye- I ■.in-t. —- Az Utlieni ásat tutiknál ren^kivtll I iiv.-fm Inietekrk • bnkkannak. .— té^rster I i! i.vká a^«zony\| iművésznőnk) nagy aikert j i>iatoll Pensbani — A nihilisták ^állításuk "\' iéli\'íut — c«a\| az\'-rt nem lintéztek a czár i giiti, a ktrtniaáa alkalmával mei\\nyieet íj.-^bg folytén ki>zelél>ea voltak !) meri eg<-sz • Oi>>ei<>r»aAgra forradalmatakarnak azitaii\'i. — I.\'écsett a bfaár áta\'akitáaávai egy fairhez ledőlt, mi in int t két ember meghalt, 15 \| • pedig st\'yosen, megsebjasüll. — A Madách szobor - terve -f pártolás hiánya — miatt { megbukott. (Mtm válik uagy diazünkrel..-) \|\| — l\'iágában égy kéauyoiiHit R«entsirotóM véletie?iQl oaaktgytn lenyelt egyet, éa belo I hali. ^ Egy pécsi lap szerint a uagy hadgyakorlatok ea kévben elmarvdiml^. éa ezek . költségeit a katmaai reformokra fogják fordi- \| Inai. —• Jilaha [Lujza Bécsben erőaen aratjt \| a babéroka\'. Tvnk^ngban egy frauezia hit I . Űritől lelejeatelj. Ez is castis belli lesz. — \| Budapesten beaaéiikf hogy Tisza nemsokára \| ^ Átveszi a küsös ktllflgymin. tárcsát. — Chi-kagóbam H cwkiasz leégett. Posenben a ka- I tooák á\'cle meglett mérgezve a \'tőle 143 ember betegeit tíb-g. — Viktória\' angol királyné eg»\'aaégi állapota aggasztó, t- I B^cehen egy b éves fitt negyedik em-let- ; rőt esett le és tnégeem Imit uieg. — Koloza- 1 válotí lt. P. esijtész egy négy kio« rézp-nzt j ¥ elnyelvén belehalt. — A borsod miakolozi 1 kiháaasiiáai egy let hflnperében 180 kfogram- I iiu»s pejrromó küldolett fel t kir. táblához. I Az Ogyet Sellyéi bíró fogja referálni. I t « 1 t 1 . A vasúti menetrend. 4KHalasa forjiiel nit) —;---- . ■.—I Érksiik ludnl [i a) iMcsajbsi i\' tUics * ii; II... IS a. S áfa dilalán sgy vsm! \' (ScpruuU.) 1 1 10 S. Mf. t.l ó. 4 p. ssts rsgy. waat («i, v. Z4-káiijls) \|\| \' \| I. 4 ái II p \|\|4. rsgfst\' «sro. voust k) IUr«s»ll4cs- 1 ultikig. I. -1\| ársSp. 1t 4. S p. éjjel \|\|sm vonsl t 5 ú 37 p. 4 4. IS p. rsMtl j-gy. vonsl \' \'SS. v. Ml káa\|UI) ) 1 4T4I p I 4. IS p. 4. a mjr. vmmi II tpssl- \'I .PrsgsrW I. 14 !Mp. I 4. 41 p. 4. a. as«m. voeal a ki .* sa. p. ip 4. S4 p sais "«>»• a \'. 4i4 IS p.\' 4 4. 4S p rsfgsl hm-tmiI 4. y \'4\| át p. ii sats \|ay v«mi b) l\'riiwlwl- tpsst I. S 4< 44 p. S 4. \'HS1 fyors vaaal I li. Ift p Iá. 4. a «Min nsil I \' Itó. 19 p. Ili, 4.10 p.\| állsl I . , I \| I 4. Iá p. rtggt I {Ngy. ••OSI vj T . I : I 0. i fciHlllltH tywv« U «naa«i lilafart <nM« »«•»«•« lieslowért, W M0fc * aj Lsirssléaatli Asarekvé*k aaaa iwtiiL lürtfí Mi ......WfK^ ___. 3 sorsc ványnak elmaradhatatlan \|yé\|yhat&sa véti a F.hcuma. kánrény ukiiíh fájdalmaktól stb. Ivási gyógymód • Mcllfájaalinok etUn A ejd^jintöict teljét kényeit aaei raa berendezve. Oi von tanáriban Z: TCECR A réftttiti a betegeket. Utmulatáit ingyeu kaid , A> X> X XX **** \|XXXX> XXX* XXXX \| Fied.lOrG-3r-U.lSl I fényképészeti műterme ! NAGY-KANIZSA 1 V Arhái-nt eia O. A m. Pénykópont timlpii alakra ta iingygAgnj, (u. ni. lá(og»iú-jegy-, I Cnbitiot-, M akiit, Jioiuloii-, negyt-drótU, 4lfUn4gy»4ga.) biillanf, fejlett, I jelmez, (iratán, ielrg4u«alt kéizittetnck el, folvoliélók minden időben, bár* I mely órában oaakfltöjlietÖk. A kOunieg aaives páitfogáaát kéri F1EDLER Cilii LA \|f S hPDJrl (a ki. Uaneait-Me udvari wIMimIÍ műterminek veit n 1 munka tjiieaWl»»batf, lombbá (unt. <i«wa. Mllau4. Jaea, lléo, több I 1Ö9 0-8 •>•* n«\|i \'{4uyk4f>4uoU bidUrntvkUn hfUttwtt. ».i.Ai ■ ffííTru\'fi 1 nr3531 . rí yt íiívj.ttzt p\\ sasj 1Aj^Gh-^r^tt VÖRÖS-KERESZT-EGYLET SORSJEGYEK. 114—4-8. ££ Évenkint 3 sorsolás. Legközelebbi húzás f. é. jullus 1-én. Ezen húzásban főnyeremény SO,ÚOO forhit. További 1 nyerőmén/ a 5000 Irt, 4 nyeremény a 1000 frt, 10 nyeremény ik 5()0 frt, 25 nyeremény a 100 írt, 30 nyeremény u pO frt, 52 nyeremény a 25 frt. A.nyeremény sorsoláson kivQl törte$zté»t sorsolás iá történik; minden a törlesztési sorsolásban a legkisebb nyeteménynyel búzott sorsjegy tovább fát-jiztk n főnyereményre. / Mh £s«u Horojegyelt a napi árfelynm uerint kanhatók a —Pesti magyar kereskedelmi bank v^tóüzletében Bn<la\|ient, Dorottjii-iitr/n 1 ni valamint minden bank-lés vúltóházmil az oreugban Sí t rt B" * * 8azáaí\' \| 1111/ természetes Ulifi Savanvu Kút alkáli „STEFÁNIA asztaliyiz, ír Koronaherczsgnfi forrás? « ligrisxtmk a gyomor é* a li A l,y a g Tfieiit .IMI tt^yi^ ererr. v~bajai el len kipróbált. k^,.* KAHL és TÁBSAÍSMS: M^ 188 4—10. Raktár S.-Kanizsán: a^Reieikeri Jánai éa Welliieh Jéuel uraknál. ^ VOOÖÖCXJOOOOOOÖOOÖOOOOOOOOOOOOCXX^ RANSOMES, HEAD BS JEFFERIES rÖÜOYNOKE GROSSMANN J. BUDAPESTEN n lí II3 \\ II111 E SIIIU S u i«\\ii ti u ii u fiLSÖ MAGYAR (iAZDASÁCI GÍÉPGYÁRA * j B II D A IP fi N T E 2f. ^^^iYes^megkQrgésért vagy gyflrtolepqnk meglátogatására tisztelettel leikéretik. 107-4-G l\|i Ny QjUunk kezet a szerenosének I 500000 márka ti«yaiMR^flft njujt Mmi wtkn • hMévfl Mfy fémklMnóroiái * pifu ktraáiy aí* tat jóta>\|tjH H kiitüdtVH na. Eifii uj UrtMél ílfiiya abban áll, Imffj •ikánj hónab lefoljáaa alatt 7 •oraoJaabau 46.600 tywibayMt okvatlni klxiraoiáa alá kall kerülni.\' i öi\'tök talatkoiik 500.000 frtnji fftajimnény, m«lf jiedig: 1 nyw. i ni. 300,000; V4 o^ar » ■ 1O/J00 I nyár. á. ■ HOOM\' 3 wyer. Lm.\' 6jM I njer. á. m. 100.000: 108 ujcr. a. m. 3000 1 ijw á. u 1 D\|«T. L tu. t vpé. á. m. 3 mf i m, 4 njav. á. m. t tyat A. m. 1 Bjn. á. m. 1 ujer. á. in. 90,000 3G4 iijer. i ■ 80.000 10 njr. á. in. 70.0001 530 ny«r. á. w. OOOOOj 1073 oyar. a. tn. &0.000 27 0G0 njrar á. m. i!öai\' 2UOO IfiOO 1000 aao J íaa 40.000!0aai. 17 H6 ■ynwáarak BO.OOO\'itjeukint, iíOO. 160. 134. 16,000 100, 94. 67, 40, 10 a. Exea Ijifftawt k6(6l al6 «orban 4000 nt kiaortolaara 157.000 b. Baiiértákben. I Ai aM sattelve timimtménj fiOMOH tMS él íokoiódik i U 60.000. 3-ad 70.000, 4-ad\| I 80.a0a, 6-M (0,000, 6-od 100.000, 7-W pedi\|{ \| «etig 500,000 mc. 300.000. 300.000 márk. akkl 4 Bjntmmy huzáaok Mariak hhataloiaiil I alUj.it! »tik mtg. 4 l«fkMUkM •hí, m állani által bisio •IteM nj«r«iii<njliUEU mar J ■ ■ I « • IS ém lá-á« ankűsAitatik, h kerül: 1 rftM tr«l- avraj. ára ciak ti ■ r. 3 fit 50 kr. o. 4 lfü » t, 8 1 „ v ., l—C H 1 \'}, - flo kt.„ \' filiimji mafbUáa aa tenaf elűlfea ttakQldéáa vagj pMteitelvaax mallatk aionnal 4c a Itgnagjobb gooddal —■milleÜk, luindcnki magát aa állam nkiiitiil átlátott aredati lora-jéfjat kaprán tftlAnk katébea. A merraBdaláaakbai magkirinUtóbirateloa tírveiaWk A aélkQI mll4katt«te»Jr, minden hn-aáa után Ipádig feleaóliUj nátkttl k&ldjflk rteatf-tSínkneB ia Uatei«a baaaai jagjiákat. Ilraaatra a kiitMfi larraMtet elftre la mtgiöldjúk batakial4a v4g«tt b kémek vágytak, b^iyka aorajegyek netn* tatasenek atokat Ml imwg vimafisatáM mellett a hm elltt viarn-nml A a yartmlnjek kifiiatiae mindenkor pon-te»aa aa állam jétilUaa mailett törtáuik. Vállalatunknak mindenkor kedvecatt a eve New, mm tekintetyae nreremány k6sttt-0ikne aa <4a4 (ftayaráménynac Sivendvia il »t«» elaéaa, «•,•< •###• itb, iwtMuk ki. Aá Uy a h^niMNak alapon »agr4 vál^l lalitaái, aHratathaWag mindanktk biztonaaggal » lidlUlitt »4a»»4talra MáMlthatván kéretik már a Um> kwváa mii tn minden mvgbitáat mal> mé* etáMi l»4ksvti«MAJ alnlirott bank •OOOOOOOOOOOOOOOOiOOOO(OOÓOOOOOOO ut o Táriidi JBLé%\\ híren KénfUrdft ax só.-T öplitz HOBVA tobnzáííh am. A déli vupálja oaikterayti állee&áxátél 2 \'>, éra távclcdgra. Külöu- éi társaakoofti A<wtck(iuet<éi4vl A -2S® ?., meleg ferráa foa l»éit\|M)tt- A fürdő i\|tzgatéiá\| O 176 • 5- 8 1 L T is, Q * LÍ l^" KŐ •O 3000000000000000ooooooooooooo® XXXXXXXXX XXXXXXXXXXXXXA Daruvár-gyógyfürdö SZLAVÓNIÁBAN; BARCSI VASÜT ÁLLOMÁS kir. távírda 4i poal^bivalab WWi MilJUSTÓL OKTŐIIKIIIG. Kaufmaoo A Simon, N fém Nffcf liilifma t$ aUdaaa bMmmI átkamMteé* m, n\|«li láiaiteyafc 4a kWwleiirii)igyaáaat tai la oia Iráayeieei 4* MiJárd wolgAiat Áltál MPf " raaul >% IM 4-4 ;EGGER dljjutalmazott különlegességei Aa l-^Kgeralé!\'\' Mrll\|»ilMllllAálln vek<«l aváikdáeiól. Stóuolok. bírák, aiiiíé»»ek. láooa«ii iainvii áal killlulrtaji kOb^géa, rt tnnilók a kOlOnOeen tuindaaek, kik biralá ln>diefg éa a\|iiyá\|liáaodá« alku, alaiuivira, eukuál f\'wa tokát basáinak, el aamalaaa b"My nkAiiio* bp\|« 14a kUllblili a/al^ludo« r uik piau-kilflnA oiukoikákai haaaoálai n»inln\'ii a lagjubbtiak. i»iuit« ol. A 2& 4e J44^uk dádaára kOuuyao baaaaraabatdk; 1 &Ü kiOa dobosok llacyarorHiág niiudeu ua ; dobos ára Ift kr. gjobb yyógy^iláMbau kajd.alók. KtiUfclK wandolalormá}u Malála«eiukerkál oaomagolT4\| vannak amerikai bárlya-pa^it saoekókbau. Jliitos óvaser kObOgás, rak mindfnlfla KjibiiorUjok, rmékslieliiáii), gyo Aa gégikiaaAiadAs ellen. Igen tiasta ma nioibAv. bAltunyaeig, tíötvóh\', linlvAnyeAK^lAtnkivoimtliól Aí ocukorból vannak kAaaitr< liiilillOlIft fnfájáa flliMi. Kaen jmilillák, Dia „em kl>[>eauek aiuumiléle gyomoraavat lyuk t\'Ky ori\'Ii osélja kApsült óa asabndalina* Egy eredoli paoakó 10 kr. soti k4aaül\|iek\| kbnijjaii olvadnak,\| NAGY KANIZSÁK: PRA Vastartalmú akraiotbarm4k Aatooius\'lorráa -f 87* ft., «lAno« forris -f 33° K. Négy israpfUrdfi, kád 4s kOÍUrdfik: l\'onyU 4s aleotfious illrdfik, orvosi rendelvény sserint. yéli e telid égalj. Tarjad el db aa parkok, aaabad bassuálala a pompás várparknak.) -•-< A daruvári vad\'fOrdffk (Tbarmaa Jaaornanses a rómaiaknál),^1(1 váldnrt alkalmasak botegos lerakódások gyógyítására, Irhát bŐrbotogaógokp\'ól, obroal-kua lsombotegsógok, kOtcvény, oaúa és aa obbfi) aaármaaó bénaláaoknál. A langyos fÜrdSk osillapitólag éa onybildlégj Italnak s a nagy Vaatartalom következtében (0.09) arOaitOiag, igeu ulkaltuas tabát által4aoo gyongoság, vér-hlánj, Idegbaj, ohronlkhji, oattarhua éá n0i betegségek gjógyitáaárf. Naponkint kétsser. fttrdfii aen\'e. Aa Oaases fllrdfik 4s lakáiok tijoniniu^AO alakíttattak éa kénvelmesen barandastatlak. (Július 1-161.) Naponkint reggolTO órától urasági ommbuaa kOalakedés, üaroaból ÍOdUtt oégtrlovaa. omnibuaaok eaa* kOalik a közlekfdétt. Brosobrurok és i\|laaási iiienblronuok kivá&atra késaséggel < megküldetnek ingyen. Fdrd/lorvos! Dr. Briok Kde. X 215—4—4* ~ A fllrd4l\|ai\|al4sá\| «OOOOíCXXXXX)OOOOICXXXXXXXXXXXXXK JHXiXiXHXBXiXBX 00 XBXBXBXBXBX® Öltolli tniiH isűvk es < B\' at. Kgy nedeli d Kg^rr sti l(4»]\|\|ÁI (liobviiis lö.rg,tik S könnvtl M\'t\' QW B. Mgym. urnái. Zala-Egar^gen: " ulMÍ!á<ul 80 kr jHollóany öt. Urnái, ie^tbely iWN gyógysa. uiiül. Kaposvár: Baboobay K., 4kllllll0véllj\' rxil- Luguestin igost umkirá). Ceáktornyán QOnei osrragheu)aleglÍnoniabb A. g\\ógvail urnái, Ceurgón : Placliner F, anyagból késaUlt, Uaiáauk mdvoai>5, kuhu (jurtái. Aíió Uudván: Kiss B.gyógysa. urnái, géai inger ósillapiióUirr. Iffed kelleniM gytl J. mOlasisüék, k(llOnOa\|)u óvják \|a légséfi saer \|\| . 1SQ11—25 Magyar vOrOs-kereszt-egylef 232-1-3 sorsjegyek v< Évenkint S aomolá. Legközelebbi f. é. Juliim I-fo Ezen húzásban 50000 frt főnyeremény, továbbá agy nyeremény 5000 frt, 4 k 1000 fii, 10 k 500 írt, 15 k 100 forint, 80 k 50 firt, 62 k 85 írt. A nyereménysorsoláson kívUi türlosatóai sorsolás ia tirténik, miudon, a tOrleeatéal kOhoiásban legkisebb ayareaiénjai busóit aorajegy tovább játaaik a fónyereményre. £iaa lomjogyok kaphatók hely bon: „JVng^-Kftnlsiiikl Mnnk-ogyooBloi^-aóI rálaoiiiit fflindon bank\' é§. váltóháioál w oritágbau. M09X»B9XBflH Mjwméda Fbobal FúiOp kptaUydoiitmál Na^y-Kaniaaán 1888. 47. szftm. Nagy-Kanizsa, 1883. szerdán, junius 13-án. X. évfolyam. iNNSMÉNa 111 Ilstfml Vttep k(Mty< MIIIIm. Sí3 M ark ttgéaa éna I Ih ftttn* 1 Neydir \| frt *»+«t«tjMt t> haeéboe petitsor V" \' . WkUtri lúrdeiésnél ft ke. Bélyegéi} kr. Arvevém » hivatalos lúidetnié- a«k 90 kr Wlyegdijon f«tut 100 aaóig 1 H ee«ntl mamim ásóért % kr. imim MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGSYES- V : V T \| \' " TARTALMÚ LAP. Szerkesztői Iroda. Hova a lap sael-l»mi réséét illett közlemények kaidén* dók Be)«a utona 4 auém. Bérmentetlen levelek csak ismert ks-sekból fogadtatnak el. " Kéziratok vissza nem küldetnek. Nytlttér : petitsora 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, /a Zalamogyoi Ügyvéded-let, a Nagy Kanizpai- é§ Dólzalai takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. fE 8 JELENIK HETENK INT KÉTSZER: SZERDÁN É8 SZOMBATON. A szükségtelenek hanyatlása. (T.) Berettyó Újfaluból iiják aa e tér t és41 -ne k, hogy Orlhán Baláaa képviaeltft, beszámoló bőszéde alkalmával négy faluban bandériummal fogadták mibttl aa „Egyetértés;* tu-dásitója na^v lelkeeedéosel azt kp-vetkezteti: hogy ime, mily hóditVisót-knt teáz a szélsőbal t . * ,W ik\'.lie Wend in^, durcU Göttes \| Ptfgurig.* — Hol van aa egykori fény, hol v-an aa egykori aaj ! — Baját \\úUantókerftletben négy falu, bandériummal fogadja kép viselőjét, a erre a uia már azokatlan tényre egy buagó ifjú extaziaba jön, s megírja a Icormiaypárti előfizetőkből élő nagy lapnak, hogy : Terjed a eaél-bali baaaü-ág l Alit nem cainál 447 választó-\| kerületbem a mai napság, tizenkét taligáslovat kirukkoltaié négy falu 1 Nem lehet meglllpi a szél bajon, hogy aa i? nagy diadal -országszerte ki ne kirdeU»taAk. Hanem a azélbali intéző központi krímité elkeseredetten kiálthat föl: .Adjátok vissis légióimat, Dabreczenbon ia járt Orbán Ba láza ée thaly Kálmán. Orbán támogatta-e Tbalyt, vagy Thaly Orbánt azt ők tudják, de miután hogy Örb/Siu nem képviaólő, és mágia lejött, Ulán ő támogatta Tbalyt? —\' Elég as hosiá, ho^y a debreezeni nép nem lelkeaedik paranosszóra. Mikor átérzi • Vagy mikor a körülmények feizak-j látják, akkor igen, de őt agyán nem kommandír < > y.z a ki parádézni senk fia. Ennek tulajdonitható tehát, hogy míg a beiéttyó-ujfaluai kerületben lóra (ehetett ültetni egypár legényt, DebrÁ^zénbjtf, Magyarország központján/-* tősgyökeres igazi magyar városban, sehogy nem sikerült fogadtatás. Pedig ha valahol,-Dob reozenben szerv ez vo van a párt, minién egyes választójával érintkezik ha akar, és nemj bírt menni semmire, Thaly Kálmán még beszámoló fát sem volt képes megtartani. Pedig egykor Debrecsenben beláilm-tatlan néptenger, végtelen kocsisorok és lobogó-erdók fogadták a . szélsőbal! képvisalőket. —- íme egy kis ellenazer a Iterettyónj falusi négy falunak, amilyen négy fala, Isseas-lassan unikum kezd lenni az országban. v. A magyar király Budára Jön lakni, Budapeet leai a birodalom metropoliaa, ott fognak épülni a berezegi, a követségi paloták ; ott lesz diplotnaósia gyűlhelye; milliók fognak el költetni idegen hivatalnoksoregek látogatók által ; a budapesti ipar szárnyakat kap és befogja csattogni keletet A hadsereg mindinkább Önállósodik. A „Bohémia csifuü osztrák katonai lap kétség be-eeotton kiált föl ho^y : A közös had ae/egből pár év alatt ki bal a német Mé 1 Hogy a magyar ezredek kiegészítő kerületeikbe tétetvén át, pár év alatt tisztán magyarok lesznek Azonfelül magyar tiszti ak\'adertt-ia állíttatik f*l, mely csupa magyar tiszteket képez. A honvédség napról napra jobban megfelel egy önálló hadsereg feltételeinek. As ország kormányát 1874-ben 66 millió deficsit-tel vette át Tisza Kálmán és a d-ficait a jövőre\'már csak két és fél millióval van előirányozva, minek Ssapáry Gyúlja pénzügy n\\lnieter egy végleges erőfeszítéssel véget akar vetni tökéletesen. Magyarország 16 millió lakoaára kivetik a harmad fél millió^ hogy 15 krajozár sem esik egyoe és a deficzitneU vége van. Néhány év múlva jövedelmi többletünk lesz és háromszoros gyoraaeájj-ftal fogunk emelkedni. Kimképpen éa egymásuián szerezvén meg füg,-gellenségi1 feltételeinket, mindon ember kézdi! belátni, hogy amig a izéiiőbal csak beazM, addig a kor mánypárt teáz ; Köaauili Lajos maga ia elragadtatással azól na wazág nagyeserü haladásáról. Hát minek ekkor a qgMsőbal ? Est kérdezi minden ember? Ha önr állósági feltételeinket beszerezvén napról-napra önállóabbakká éa függetlenebbek kA leszünk, minek akkor a azéláőbal. Hiszen a birodalom kttat pontja úgyszólván már ir Budapest. Európa már is a magyar pafláfneni éa nein az oaztrák Rajzráih maga-tartéaát figyeli. Már ia a níl-azavmlk dönt éa kétaégtelen, hogy a központ Budapeatre fog áthelyeztetni. Hát mire v aló a ezéleőbal ? Ezt kéi de-zik az emberek ma már, ezert lelkeaedik Orbán Balársnsk saját kerületében caak négy falu, a ezért nem tarthatta meg beszámolóját Thaly Kálmán Debrecenben. • A nagy-kanizsai birák és ügyvédek diszlakomija. A t Itteni törvényszék rlső tist-lége, ai elnöki állás huaamosahb Idén át üreudéilbén levén, annak mitlibfci betöltését sovárogva vártuk i élénk ér deklódéiael néztünk u kinevezés elé. — Tudtuk, hogy több érdemei férfin neve vau comblnátiúban, azt fi hallottuk, hogy a kormány különös súlyt fektet ez álláara a hogy az igazságügy ér király studiumínsl tanulmányozza a com-peteusek egyéniségeit. Elérkezett végre a kinevezés és a korona bizalma, a kormány választása legérdemesebb férfiak egyikére esett t. 1. Tanáaiy Béla volt törvényazéki bíró a b\'flotóbb orsz. gyűlési képviaelóre, a ki állását f. bó 1-én tényleg el is foglalta. Az uj elnöknek már eléé megjelenésekor, i s hivstslos tisztelgések alkalmával oly kiváló jeles tulajdonai ismerteltek fel, hogy a legteljesebb bizalom, a legigazabb tisztelet s a (legbensőbb rokonszenv nyilvánult irányában, sót a kellemes hir ballatára ugy a városban, mint • törvényszék területén a\| kiueveaée-nek ilyetén lett elkerülte a legörvendete-sebb. benyomást keltette. A dőrék férfiú Hránt nyilvánult i általa oly hamar kinyert őszinte tisztelet küleó demouatratióia s a becses Ismeretség Bzorosabbra füzéee indokából f. hó 9 én este a „Szarvasiban disz-lakomára .gyűltek Össze a törvényszék kir, ügyészség, járásbiróság tagjai a az ügyvédi kar, kikhez mint réeuvevők Csáktornyái és letenyei járáshiróiág, Csáktornyái Ügyvédek, a városi hatéságok képfiielél i több kitűnőség caatla koztak. i A díszlakomán mintegy izáz ize mély vett résztj. Pont 8 órakor jelent meg a birák és (Igy^édekból alakult aég kíséretében.! Egéss léuyén szeretetretnól iónig, ueinea eg ömlik el, i loereizkedó mndori az elnök reidezó-kedélyei riserüség daczára éietmod- étzreiehetó rajta, hogy finom hoz szokott .ári ember. Azon idót, míg aa ételeket fel- hnrdiák, a bemutatáira haaznalta fel s kjt még \'nem liiuetl, a lehetőség ize rint bemutattatá magának Fél kilenukor kezdetét vette a vacsora, mely 8 tál étel, eajt, fagylalt, fehér, vörös bor és pezsgőből állott A feltálilái közti pausákat a toaaztok sokasága él Szalóki jóhirfl zeuetársulatá-nak ügyei, összevágó játéka töltötte ki. Az első tál étel után megeredt a felköszöntések árja. Az elsőt Miklós Károly\' voJt hely. elnök mondotta a törvényszék tagjai nevében az elnökre. Miudeuekelótt rövid vonáeokban vázolta <az elnök tevél^eqyaégben gazdag életét, uép múltját; megemlítette, hogy a izabadiágbarczban mint honvéd ndgált a hazáért, utóbb: az alkotmányosság hajnalán éi annak teljességében mint a közélet férfia szolgálta a hon érdekeit • különöien az igazaágszolgáltatás Agyét. Felhozta legutóbbi országgyűlési képviselői izerepléiét, i az igazságügyi biaott-ságban való működését. Érintette szóló a birói pálya tövises^oldklát, melyen való kitartáira lfciditja\'as elnököt, biz-tositván ót pályatársai bizalma él óeziate ragaszkodásáról. Viharos éljenzés zárta be a uép íelköszöntóst. Miklós Károly mély érzénel, bensőséggel beszélt, úgyannyira, hogy csaknem erót vett rsjts ss elérzékenyedő). 0 utána Eperjessy Sándor szóllott, a ki az ügyvédi kar nevében üdvözölte az elnököt, éltetvéa őt mint a gjonj, mindazonáltal alapes igazságszolgáltatás hathatós tényezőjét Eperjessy után ticygyel Lajos főjegyző következett^ a ki s város közönségo részérój köszöntötte fel az elnököt, leint a város egyik becses uj polgárát Ezen fel kössön téieket a» elnök egybefoglalván, együttesen válaszolt aaokre. Mindi-n. oldaHól jött jé kívánatra tudott valami ujat éa szellemeset mondani, a habár rögtönzésből állott folszóllalása, mégis m(^ismertethetett abból a sok iamerettel biró gyakorlati ember, a ki helyes érzékkel és éleslátással bir s a vmzonyok.hoz alkalmazkodni tud. Rendkívül tetszett sbljeli enuuciátiója, hogy ó tiféiMn kanitaai fog lenni s a tőr-tuhí\'y korlátain by.lül MM tárkoiik el i J A L Aé< t i r c z á j a. A kisdednevelés. Óvoda, vagy gyermekkert? ! írta $ a n kamutai tanítói járóit kör gyűlésén felolvasta t üefsisBB Mér. (I Folyt és vége.) Djolottaak végre aaoo ponthoz, melybea «HM alapnevslö intésetek egybevetésévei Miabkaa (eglalkozbatnnk. Talán fSISeleges is emlitenem, hogy aa a ezkdá, aaalyet Rsfoe elbOcsátUtása ée fleabé Endre magUvaláee a budapesti ktn-ponti érékápné laté—< fsllitri a magyar-országi kisdedévé között sMMéaatt, nem aaayka ansfeaak, mint inkább aa ttgynek volt kérira, saH a Versengés ely irányba taralts a megfarfoaftági kiadedévást, m^y által agy-teteti vá uláa negfaa káala Ujiédwuw Aat le méÜÉa labrn Mrd«ani, hogy mitftán a kisdedóvás és alayesfsiés Snrája Magyarorsaá gm al fala vmve, miaek plántálták ét Frébeé mt vagy asm értett, vagy raemal érteM, a amit aké»aikwméayek mntaifák,káros irány-km MpfiMflAvftS elveit, h salak ha, mikor erre aeSfcaig mm vált A Immé nsak mérné iaameete mmafchliÜXi ni lnywn^isvaiélaf ■r Wssk \'alapiievfljő rendsrarébea mindnn bvnee l van, a mi n«ioeak a. inagévásnak ténysaéja, (a FrÖbelisták bsakia#ai engedik meg,) hunom a nevelésnek téuyeaéje is, toltál Repes alap-nevelő rendeseiében ép ugy-\' megtalálnaló a játék a mosgás, a képaés, mint a Frfibalében. Egy lényeges kttlümbség aaoiibau mégis van. — Rapoenek egyeaerf reudsrere kizárja I azt a V04Z<-dqluiel, melyet FrCbel rendszere koutárok keambsn iuagábau hord. FrÓbel rendszere tág kapát nyit a saédelgésuek, a azttlök hiúsága kedvezésének, a társadal mi jótékonyság álhumanisatikus szempontból való kixaebeléaének és a hazugságnak ; Repoa rendszere egyszerű, 8 zinte, magyar. Fröbel rendsaere, mivel foglalkoztató eaaköaei a folytonos technikai dressurát léte-leaik fel, sivárrá teszi afojlellen gyermek kedélyét, kimerül taéget idéz elé és megutáltatja kéeébb a munkát, mart ritkáo jár luileeaitée nélkül, s hol alaposan a mester aaavalhoa ragaaakodva végzik. Rapoa rendszere megtartotta as alapot, mely nélkül minden nevelőképzői lehetetlen aa Önfeledt eaeretetét. FrÖbelnek alva volt ugyan: éljünk a gyermekeknek, de Rapoa már előbb tett le-geeitette aat, mig a modern gyermekkert ugylilmik igy oorrnmpálja Fröbel elvét: £l(üak a gyermekektől, a mi mlndeneastre sokkal baaanosabb ée jtfvedelmeaSbb, s a mi már aaért ia lehetaégaa, mert s gyermekkert esak gasdag gyermekeknek valé, Frőbelréodaaere még sokáig ki sértet less, meglehet, Jiogy sohasem aOvi ki magát a kisárletak ^ábél , Rapos kieéedaeve>ése életre Való elv, melyét aaSkaégtelsn germán aallaagékkal A magyar elapneveléenem osodákal akar i mi vei ni s nem is ofodayyerinakekel akar imvelni, hanem a gyermekii termé«RMinek in«gfe\|elfil«ig inkább npteliii akar ligyulimii e, \| engedelmességre, illő viseletre és evvel ka\|\|-ceolstosaii aa éraékek és lagok lejlesalését akarja. Fröbel remlsaeiéiiek okvetlenül dre4-aurává koll lennie aa állal, hegy asUrtelem korai megfeszítése a mflrésaet osarnolláVa vezeti a kisdedeket, a fejletlen éraékek Juli-hajlott g\|ákorlása által eseket valójában eltompítja, némely ecetekben butává teea. Minálunk mindig nagy baj Vált as!, hogy miaden kUllOldi dolog aaólgai utánaásré talált; as.aláoaók azután egyszerre akarván boldogítani némzetUkpt, ss idegen plántát aokaaor erőszakkal is átültették. Idején valónak táriotluk tehát a magyarországi kisdedévé^ ö") éves élete utájl leeaámolnl a II évea Wőbalisniamus képzelt Eredményeivel, és figyelméatetai aa Illetőket arra, hogy habár minden kisdede vödében ett látjuk Druasevik Tereaia areaképét, aa Ő szelleme, lelkének nemes buagéeága klvasaett abból aa uj iráaya intézetből, melyet semmit mondó oaifraaágul [ Fröbel nevével ru-j hástak lel. Ideje, hogy a kiadedovoda vlsasatérjea eredeti rendelteiéaéhes; ideje, hogy a kisded-ovedának anyaga, mely a beemléaendő, igen aokaaor bárgyú ée aaellemtalen, mosdva aiinált versekre ia voaatkoaaék, figyelmes{ szakértői bírálat alá veaaaaék, — hogy a sók haaaomalan, időt pazarló 4a egéaaséget resté loglalkeaáaok kiklsoObOllsaesusk, él szakértői eeqaeito a mágyar nemaati szem pont tekintetbe Vételével állapítás meg a kis dedsvedák teendőjét ■\'Ideje, hogy eaeknek aa iskolaköteles kor előtti iniéaeieknak magyar név adassék, melyre nésve legaréUaerQbbusk Urtjuk aa .ala\|mevelő intézet" elneveaést, mert Ussae-Mglslva a kisd»dovodák, gyermakkertak kisdedmenhalyek oaél\|átés teendőit, sa alapnevelés as A eKyieiU leladaluk. Ide)", hegy ezen a téren, a hová már a sséiMgée is lelopta magát, a társadalmi ("Vékenységet. asakérte\'emmel biró kormáuy kOasgek figyelemmel kíséi \|ék s oaak ely ovodák megnyitáséra adassék meg aa engedély és engedtessék meg a kösöniég megadóztatása\'} melyek a mellett, .hogy saük-aéget pótolnak, a eeegényebb sorsú nlp gyermekeinek nevelése által, hazánk hátramaradott köaueveléei Ügyét előbbre vigyék. Mert oeakis az ilyenekre van ne)iQnk aaUkségUnk a psak aa ilyenek érdemlik meg a mit.den oldalról való pártfogást. Mindezeknél fogva a következő (avas-latot tartom latikeégeeaek előterjeeatejidőnsk. 1. Mondja ki a aalamegyei általánsa tanítótestület járási kOre, hogy aa iskolakötelezettségi kor előtti nevelést saükaégeenek tartja a babér néaete szerint a gyermeknevelés oroszlányréssét iu ia aa anyákét illeti a kisdedóvást, mint a aaülők tsrbéJ köny-nyitö nevelési téuyesöt( réssint pedig abból a ozé\|ból, hogy aa által a gyermek la ké> sőbbl Népiskolai anyagot nagyobb eredmény-nyel teheese magáévá, fontosnak ismeji el. 2. De mondja ki egysaersminA a járási kör, hogy a társadalmi tevékenységet a kisdedevodák látaeilése ügyében a [sok jé akarat folytáti dioséret illeti ugyan, de mivel s \'kisdedosvelés eddigi eredménytelenségének okát a társadalmi uieu alakított inUseiekbea a msUőaOU saakértolem hiányának kénytelen Mróeif miaek (elyláa aa Így N ketetksaUt intésetek vesstésébeo aioos egybototüség, s a népiskola addig Igen osekély hasasukat látta: 3. Eunélfogva s nagy kaaisaai járásikör a kisdedóvás orsaágos rwdaaését imtnár elodáz hatatlannak tartja, !s idején látja, hogy aa orsaágos képviseleti Ülés iodjokolt kérelemmel ferdüljön a közök tatisi miniszter iumboe, hogy a kisdsdóváa orsaágos rendeeéee ügyében, annak egyöntetűvé tétele végett mentül előbb törvényjavaslatot terjeeaaea elő. 4. Mondja ki a járási \'kür, hogy a Fröbel féls foglalkoztató eeaköaük nagyobb réeaéaek osak ott volna helyük, bal a gyermekkert a folytatólagos népiskolával kaposolatban egy felügyelet alatt van a a népiskola maga ia munkateremmel van el látva; mert aa ovodákra valé eddigi felÜ« gyeiét lilanyá okozta réeabea aaon foglal\' kost aló esaköaOk lábrakapását, melyek agy réearől túlterhelvén a gyenge gyermek érzékeit, mlut a tűvel valé kisaarkáláa, a gyermekeket rövidlátókká tette, máa réaaről pedig a hiúságnak éa hazugságnak tág kapai nyitottak a tüntetőleg reodeaett vizsgálati ünnepélyeken, jobban mondva a nagyoknak alkalmat ayujté eaaefn iszom mulaleágakon, oly munkát matottatváa bs a gyermek munkálnak, melyeket ea nem késelhetett, a melyeken aa ovodáa báosi dolgozik botokig as ö kedves élete párjával 5. Mondjs ki a járási kür, bsgy mi* mos példákéi tapaaatsiható, miaaarlot aa áhal begy a kiededóvodá vagy gyermekkert kt« lünüa meeterségeke\\ Sa, a asm marad meg mindig kiláss kürébw, a kiidsésket e későbbi Ukoláataiásra toljeesn képtolmwé tesai \| mert aem ritkán megtörléaik, heff oly dolgokkal terheli a gy amkak alméfMy mint Budapesten ia történi, a bel s W** ÉKtiPl ál ■WMfllit, Hm 4 JM P tlféhNtnnáéeni eiéi O IIÉM /<\|0e WQidoU I a<t«ga>!n*<t einél Wíá^N Aataln Isém, ét.»nd«lt kfe Téboly Viktor dirtUaott a maga miMjá eset tat t III követ keaé ver-m baastje •)« tetaaéet és doi ültsé-jpt lelteit: ttátk! l«fV«0, 04fJ veeetooég... II* Mp f^«ilwit\| .. itt UjokUa érzik magok A D\| aélk Ql \'maradt tagok j Ily helyzetbe jutott nem rég Nagy£ftiiiz«én a törvény zeék, Mert lehatott mindenható — De a fej bem voltíl á t b a t é ! , I • Nehéz ie ott a küadolem Hol a gazda uinc«en jeieu — \'Ott megakad hamar a gép 8 hull belőle a hátralék 1 De aa égn<>k legyen liátá: Itt aa elnök valahára! \| Tevékeny ét bazgé f-rti Ki kelyaetéi jél feléi ti, Ki \'adja, hogy legfőbb haláéi Oyore igaaoégtaolgáltatás, — Es hogy ugy leot, a mi kép leüt Legtöbbet ér mindig a rend, r C \' A ki nemesak törvénytudó, Hanem iamert törvény hdzó; 8 hé\'át, tOrvényt egyeeitve ,E kettőnek igaa hírei... Igy tudom est, igy remény lem. S midőn e aaép Ünnepélyen ^ Örömet éraek\\e fölött, 8 felköszöotüra ea elnököt I Kívánom, begy soká éljen Aa elnöki díszes széken 1 i j De azért itt meg ne ál(jon > 1.j j Belőle még n z g y o b b váljon 1 1 Ugy ismerjé megye, város Hogy méltányos, igazságos; — Igy elérve létzen czélja * Éljen a Tamássy Béla 111 Zuboly Viktor. Az éfjeoséa. lecsillapuU&val • PJibál llereticz emelt poharat és saellemes vo* tiatkozáaba hozván ez ünnepélyt a kor-mányelnökkel: Tisza Kálmán miniszterelnököt élteti, mit a jelenvoltak fajo-b&ii megéljeneztek! Plikál után Kován Béla szokott alméssegével és eloqnentiáral Kanizsa város ée vidékének Aaazhangzatoe egyetértésére ürített poharat. Ekkózben ugyancsak durrogtak a pezsgők a a jókedv is oly tetőpontra liágott, hogy ugyancsak legénynek kel- lett lennk/a talpán, a kit rnpg aulán la meghal Igei tek. / SimoHsfi&bowaf, a néptsúnoknak aam volt azartnrséa napja, nem találta al a téaast sem a géktoat i Igv iir-m^-ia tudott megbirkózni a mindenialsn íőz-bastuló türelmatleiikedökkel. íOrottuáry Gyula tnlhani\'Vgta a kajt a tióaony Iá-naa m. kir. honv/dekredesít jiössöntötV fal. Tuhtiy Viktortól! megint terset vár lak i Igy kissé lecsendesültek, de biz ó prózában mondott fe)kőefln\\éat a törvényszék birói tagjain s kllltyAsen Miklós Károly volt helyélt es elnökre. Ko váa János a kir. Bgyéstségre emelte poharát. Bertay EJtk isméit virágos ajelvezatlvel Igen tsép felkö»ftntöt mondott maga és rendtáfssi névében az el nőkre. At elnök figyelme mindenre ki-terjedett, mindenkinek .mondott, valami szép és jotj Felköszöntötte a sajtó kép-viselőit, a helybeli iparosokat és kereskedőket, szóval a polgárságon a polgár mesterrel együtt. Dr. Iiothsihiíd Jakab felköszöntötte a Hölgyeket, mire per ac-sociationém idearum Plihál mindjárt fel -kAszöntött* as elnök kedves, nejét. Do núth Lajnt mint szintén erdélyi felköszöntötte as elnftkiit, mint stomMbb értelemben vett földijét. De ki tndná még elmondani a lo-\'asztok sokaságát és végtelenht^gét, csak a Szerkesztő num mondott, Itogy annál elfogulatlanabbal megirhama e sseiéuj sorokat \\ A mulataág késó éjjelig tartott, sét mint halljuk oly vigadók 1 voltak, a kikre ráillik a nóta: aA hajnali sstileg regyog Mégis a korosmábao vagyok Ragyngó csillagom." A Balaton-egylet kirándulása Balaton-Füredről jun. 10 ről a kövotke aőket írják a BP. H.u-nak: Ma reggel gyönyörlí idő lett a tegoapi viharos éjszakéra. Reggél 8-ig a veodégek a sétányokon voltak, hol a cigányzene játszott. 8 órakor iapult a \' hajé Tihanyba. Itt ez egylet álul épített kis kikOtŐhid előtt a hajó horgonyt vetvéo, csónakokon* szállították ki a kirándulókat, .Cigányzene a aa egylet zászlójának elő -vitele mellett a kivonult tűzoltókkal együtt meutQnk f-<l a hegyre, először is a zárdához, a hol Kopeczky prior togadta a kirándulókat talpra-seti szívélyes beszéddel j maj^neg-néztük a temp\'omot, zárdát, élvozve a fönséges kilátást; aautáii a vísszbáng)ioz mentünk, kot először a UUo\'ltók trombítájéra, majd a rendes rikkanté gyerekek dalolására felelt a lombjait, mely alél gyboyörd kilátás nyílik a balatonié, lu tarsoklévéeekj közt Nádaedy pVrene Imvetkező bőseddel fogadta a vendé geket: í Aajalig megalakult Balaton egylet elaŐ alkotáee ez, mely hivatva Iqiz a számos ki-\' fándulóknak kedves nyogpontjául szolgál ui és mnhelyet nyújtani! mídőn a> költő szarai Ubitj. A ^Pillanatban itt leond á szélvész, Már a sirály s csülIG kavarog Fiúsatok \| mert vész leend a vízen, A Balaton keb\'e háborog." I >íi lir\'\'\'1 A kalbatatlan költő olrey nevét vizeli kis lak, ki annyira kedvelte o szép vizet, Ny gyOéyOrflen énekélte nmg a Balatont Avagy nem lépten nyomon a költő magasztos vereei jutnak-e o^ztlnklte, kivi It e helyen, hol: i „Tihanyjnak bérotetőjén a Ba aton felett Sötéten ée magán áll egy régi épfllet Csendes; kolostorával as Urnlsk temploma, Falán luajd évezredaek ven vésve szent [nyoma." Midőn egyletünk által rendezett ózon első nagyobb szabású kirándulás alkalmával, tevékenységének ezen első látható jelével itt e kis hajlékkal állok saembin ismét akOltő ezavai jutnak eszembe: „Egy éjrezrrden á) ugaruCállijtt a anagyarnak Tétlen Jpaugásban a gyényOnB Balatou \\ Beéebeéyi jött, n tó megijedt i itagy haladótél. £s megigári mondá s keblei leiháborodott { Hasztalan I a bullám zoboláéé gŐzOs előáll, És z vesetaglő té hslsdásnak ered." viasahang; különösen a trombita jelét edta vissza pompáson. — Azutáe a tíáray kunyhóhoz mentünk. A Oaray-kuayltp msgáutn\'aj-dönt képező telken áll; fel von zászlókkal díszítve, ol-lte hatalmas diófa Utjeoeii árnyáé Cl ha a forrásnak indili ár magárai elsodorta is e nagy oaellemei, kit Oaray oly találóan énekeit meg, feomarédtak nagy alkotásai és megalakult a Balatno egylet, hogy folytassa kezdeményeaésit. Adjou isten kitartást «s sikert e mfikOdéshez] Utána Adorján Sándor kitűnően saa/alta (iar».T sRegeaviezhangréT eimo költeményét. ÍEiután ez egykét meglépje e kirájidaló-kat balásalével és gnlyáshussai, melyet cserép tálból és-p!éhkanállal kOltötlLk el, továbbá bóyral ée füredi savanyaviasbl, Tiziíiikót ómkor menlQnk viseaá Fü-rodr-\| zjt esisóvflfl, hol a part fel yolt loboÉósva. A vénd^ok kOat kitűnő jókodv a teglep éji, irázkpdas; után. A kirándulásban résztvovő hölgyek: Viola Imténé, Degré Erzsike, (atiea ée 1\'Ítolka\', baeyflhrt Anna, Aranka és Ilka, Kordin Mai^eéa Ki/.u, Saiklay Matiska és Krisztina, TOvlsi Raos GyOrgyné, Maékoviea lfánuá, jSxítár Dénésué, Dr. Dárday! Sándorné, Re-viozky Ambréné ée leánye Ellz Veeapi^mből, Uombady Ida és Kováos ftéláué. S/atbmárról, Eltér Jéeőné Ha.-Fahérvárról, ilágar Anna ;Vesa\|vémből, Eder Jóeeefué Bs. Kehérvárról, Kofiáoa) Jenődé Veszprémből, slb. L \' Thauyról visszaérkeave as egyesület közgyűlést tartott. As tiddlgi ti«ztviaelők nagyrését m-gbagyattak l\|táua kösebéd, mel ea fényes társaság ved részt. Délután ingatta, melynek érdekesebb szám sí < távúszás és \|alásevereepy vol-ék. Fél nyolekér nyitotta meg tvbor)rfáJli-tást Ssalay Imre; Báj kizáróleg balatoni termelő állított ki 240 palackkal; a jury, melynek alnOke .Degré,, holnap ítél felettök. Fél klienskor vélte kezdetét a hang -verseny, melyen Korúin Mariska nagy tetszést aratott énekévélj úgyszintén Krisatinka-vics zongorajátékával; Hangvéhen/után tűzi játék a Balatonon, a yachtokról röppentyűk szálltak fel. Ezután a táncmulatság vette keedetét, mely hejeel előtt meg sém szakaut — 11-én Kejzthelyre hajózott aa egylet, bél a Hévizet, s a Város nevezetességeit megtekintvén, d. u. 6 órakor társas ebéd tartatott, melyen számosan vettek részt. KUlönfélék. I % Varator Inréréll.a RP.M.Hteg napi^száina azon Örvendetes hírt újságolja, hogy a kisbirtokosok országos ÍOldliiteliuté-kete jogtanácsosául s jogfljyi oei\'ályáoak főnökéül eálaeztottf meg Veeater Imrét ^nnyi kedves emlékikOti hozaánk s városunknak mindig oly igáé hívéül tanuaitotta magát, hogy megvála«alása\| lelett kéiszeresen gratu- I láluuuk kell. \' % A Vagner-azluhéz senekara másodnspi hangversenyét szintén szép számn közönség hallgatta, mely a magyar darab (osárdá) művészi,1 saabatos eljátszása utáo hossaan tartó tapkvibarral tüntetett, e igy termésseteeen ismétlése sem maradhatott el. Zeneértők külOnOeen nagyra beesülhetták e ritka alkalmat! mely a olaeeieus eenét egésa fenségében mutatta be. Innét még azon éjjel 8zékee-Feitéfyrra utaztak, rajzUaár nrboe ferdnlní. — Ml ser: 1 „Hymnuee,* Erkel F. tői; előadja a pe%. isk. ének ée asiaekar. II. e) .Vándordal* Wéber K. M tői, b) HMaattra, Zeeekevsaky F.-t5\| előadják a polg. tsk. énekkar, III. „Népdalok", előadja a polg. isk. IV. .Kápolna", Kreftaer C. tői ; polg. isk. énei kar. V. „Mazur .Polks\' KnoMoek F. től; előadja a polg. isk. mm kak iVL. BÁlomkép", Arioso, Bőkm C.-től; zongbraziséret mellett ksgedle előadja Bor-ger József V. oenL tanaié. VIL .Népdalok" előadja a polg. lek. zenekar, VIIL HÉji lát, gálás,/(Melodráma), Oyulay P-tél. zenéje Káldy pyulától; zongora kíséret melleit szavélja Eíboer Jéneef VI. oezt. tanuló. JX. „Deákkedv". Polka fran^aise Péter 8.-tól; előadja é polg. isk. aénekar. X. „Népdalok", Taríéaky-től, előadja a polgári iskolai ének- kar XI. zenekar. „Induló", előadja a polg. iskoUi 5 0 felnéjge a aala saeot gróthi önk. tüzoHé-egyletuek [100 frtuyi segélyösezeget adományozott magán pénztárából. (0 lakolat értoalMa. A nagy-kaniasai 6 osatáltu polgári ifiu iskolában az 1882-88. évi rendes viasgálatek-fr-jüníus hó 18 tél 23-ig buzárólzg fognak meg tartami. Ének-, zene- éemavalatbél álló zár ünnepély pedig június 244éu;d. e. 0 órakor tartatik meg a polgári iskola rajatermében. Mindezekről aa érdenlteket s a tanügy barátait tisztelettel értééin. At ijfasgatótág, 0 A helybeli polgári lakolni ifjúság* f. luoiua hó 24-én d. n. 6 óiakor hangversennyel egybekötött nyári mulattá* got rendes, mU a nagyérdemű kOaOnség becse* figyelmébe ajánlani bá\'orkodenk. 11* valaki, ae erre vonelkoaó meghiTÓt bármely oknél Is, eddig* meg nem kapta volna .és erre igényt tart, szíveskedjék Bohults Károly <5 ^ eagy»kaeltsel ternn egylet L évi junins 17-én a sáncai kertben, tánez-estélylyal egybekötött zártkörű nyári mulat ságotrendez, melyren t cz, kOzOneég névre ssélé meghívók álul log meghívatni. A meg. hívé egyszersmind belépti jegyül szolgál. A hölgyek kéretnek egyszerű Öltözékben meg jelenéi A tornászok csoportos kivonulása 5 ór^ d. a történik. Kedvezőtlen idő eseté, ben la mulatság hétfőn, l hó 18 án fog megtjsrtatni. Ezen kitűnőnek ígérkező mulatságra különösen felhívjuk kOzOnségűnk ti-gyeimét. % Leszzkkaz mult vaeárnap a •Knebel-bakák ás pareaatlegéayek közt ma Iztaág közben véres vorekodéa fejlődött ki, melynek azomoru vége az lett, hogy egy bakái vaevillával halálosan többeket pedig kisebb-nagyobb mértékben megsebeaitettek. As Ottani korcsmáros látván a dulakodás veszélyét, aaoouai kánra Ült a jelentette ez illétőj térpzranosnokeágnál, mire azonban aa őrjánet megjelent, a tettesek többnyire azét szzlaidtzk e osak ötöt sikerüli nekik bekté sérnfj. A vizsgálat mindkét részről erélyesen folyik. -i : » ; 0 Bfyllvánra wiasdás Ven sa-renaéém a t. érdekelteknek beoses tudomására hozni, — miszerint aa első nagy-kanizsai hivatalszolgák temetkezési egyletének a folyó évi junius hé 8-án a sántái kertben megtartott tavaszi malateága a következőleg •ikejjöK: Befolyt összesen 111 frt 44 kr mely. bŐI z kiadái 69 frt levodáaval marad bt frt 44 \|r. mely Összeg ez egylet pénztáréba bevételestetett. Felűlfiiettok : Nságoe Te-méeey Béla kir. teeéki elnök 1 frt Nságos oomssioh Lőrinoá 1 frt, Simon Gábor ] frt Bt»]\|y Ödön kir. űgyésa 50 kr. Matotok András 1 frt 60 kr. Dr. Horvátk Antal 60 kr. Babosé László 60 kr. Dr. Tuboly Gyula 60 kt. GaraiBenő 60 kr. Dr. Wotss Zsigmond 60 kir. Győri, János I frt Knortner György 60 kr. Kubir Ferenés posta tiszt I frt. Véoser János 1 frW Hbrváth Pál 60 kr. N. V. 60 kr. Milteuberger Sándor 60 kr. mekkertész beszédgyakorlatot tartott Deák FerenosrŐl. A gyermeki értelem olynemü fejlesz* lését vésaee tévedésnek tartja. 6. Mondja ki tehát a járási kör, hogy a szigorú szakértői felügyeletet a már léteeő kisdedovodákra és gyenankkerlekre szükségesnek tartja, e a hol a város állal is segélyesett ovodák vannak, ezeknek felügyelete as iakolaeaék hatásköre alá helyezendő. Ii De mikor z kisdedóvást szükségéének tartja, eem zárkózik el korunk azon téves ée káros irányától, melynek különben Frőbei rosszul felfogott eszméinek és elveinek útvesztőbe tévedt fejle«ztéee az oka, mely szerint akiadrdnevelés áldáséiban osak a jobbmódu szülők gyermekei részesülnek, míg a szegényebbek aat nélkülözni kény* lelenek. Még szükségesebbnek tartja tobát aat, ée kimond jel: + \' \\ 7. Alakuljanak a városokban aa ipa ioe ée mmtkás, faluhelyeken a földmivelő aép gyermekei részére ovodák, a hol a gyermek a gyárban vagy a mezőn dol-geneán ezflleí, egész nap, reggeltől estig ott I Inssse, s n hal élelemben ie részesül; kpebb városokban és lalvakbae, a hol teljes eve éak egyelőre még nem létesíthetők, állittas népiskola mellé egy előkészítő e«etálfr a kel ee 6 éves gyermekek, éráé kaik, tagjaik ée ártalmak kttylaseftéee által Z aépiskoléí oktatásra séökáseítleaeeaek. Ke e klslbbi katéUzett iskolalátogatás karsez-lajssaeléze Is hot hat és segáéeaköa lenne. Ka állal n aépaáeUi oktatás eredménytelensége lllasil pansmnk le hamarabb megszűnnének maH eek eéysAsIsi laraü már e S esatály ItíMjff aaedába. aaa egyetor A eék Mién J Máljfi a I 8. A jáVá-it kör ét^ggyő^dásének ed kifejezést, mikor kimondja, hogy a kisded nevelés esek ily formán és ily körülmények köaött képezheti vzléban alapját a későbbi oktatásnak. Ki mint hisz, ugy boldogul. Békési Békésy Láevlót mindenki derék önzetlen embernek ismerte, még aa irigyég seiu mondhatott rmtti róla. A-hatvanas években Bélié«y szolgabíró volt. Ha peres lelek \|öttek elébe, ezok rendesen karöltve kibékítve távoztak. A logmeg. rflgzöttebb gonoeetev^ mint legjobb indu\'etn ember-, n bánat »ujtolta síró örömsagáraó arozezal ment el tőle. A magyar-osztrák egyezkedés binsuliával azonban Békésy visszavonult i,..falvi birtokára. A gazdálkodás volt aa Ő legked venczebb foglalkozása. Küzdeni a röggel t hol egy darab terméketlen sivár lalajt termékeny nyé Unni, bol egy darab haszoavehetlen, levegŐtijoijtó mocsarat kiszántani ée rétté át alakítani, W volt aa C legnegyobb öröme. Nemeenk azért tevé eet, hogy birtokáoak értékét emelte, hogy jövedelmét gyarapítsa; hanem még inkább aaért, hogy minél lObb szegény embernek adhasson foglalkoeáet, nyújthasson kenyeret A féldi Örömek azonban ritkán marad nsf zavsrtalaoul. Békéejt uegy eeerenosétleoség érte seéretett, kedves, Imádott neje még legszebb koréban elhunyt. Gytémelíej mind korán elhaltak, egyet len leánykáje Maciska — anyjáusk haaea — maradt egyedftli tigaasa. vns lehetett, isi leAuy ének helyes nél-pár Mariska vagy tik sSviomj As atya fŐgondj^ niu neveláeére lyány ult. Intézetbe nem adhsl\'éJ hisz hogy knlOzheits volna husatmtiiin 1 ha osak Órára távozott, már aggódoll fölötte. Kgy derék, valláaot n jvelőnőro bízta a a zsenge korú lányka nevelését, iioiukllldu-ben ő maga volt leginkább hevelője. S minthogy ssahadelvüségit iné-lati igen velláMS ember i» volt: lánya neveluéaél is fősúlyt fektetett a vallásos nevelésm A saiv művelődésére, tjiondá, kell \|}g-tObb gondozást fordítni, vagy legalább is ez slmemflvelődéssel párhusatnbeo hzladnl; de noen a mai kor ferde nevokásmédja sserlut esűpáu ez elmét művelni a ktlvel pedig el lieayegolui. Két év mult el aa aiiya halála óta. Mariska azépen növekedőit as atya benne lelte mlndea öröuiét. Egy vasárnapi napoD együtt ültek beseélgetve, midőn halk kopogás hallateaolt aa ajtóa. Belépett egy osinos\' líatwl ember t — Áléori Imre — a pár héttel eéelött odekOl* tMött földhaszonbérlő. Békésy sziveeen fogadé é vendéget llderl mintegy 21- Ti éves lehet sitt. Csinos külseje, de mégiekább Szerény msgá> viseletei finom modora ée terjedelmes műveltségre mutató társalgása aneylm megnyerő a kis asaládl kör rokonszenvéi, begy távozóékor mindannyian - még a.kis Msriska is — a legseivélyesobbeo két ék gyák\|nbbl látogatásra. rf- Aa lf)u szlvessn lejeit m\|g esen kérés neá t mert a jóseivű ée tapasatalt háalár, valamint a derék nevelőnő és\|z kedélyes okos kis láayka oly voueerőfel bírtak, hogy a ^jmladenaapiaa anyagi láiisdo^iéok alán üdü lésre gasdagabb seellsml foriásl kívánni sem i lehetett. Nyáron át gyakran sétáltak egytttt a metőre. Minő öröm volt a negy egyetem igea-galójának feltárt mesteri művében —természet nyílt\' kön) vében — olveshetm. Minden legkisebb mezei virágosé, minden lüszál, milliónyi kis repeső szunyogsereg: magában bér parány, de Ossaességébsn mégis tanusitá a teremtő mindeebaióságát. H aa ll\|u, mily ssellemesao tudott mie-doni meglsinertotni I Minden sieve rlahangra talált a gyér* meklányka neuaesselvében. Aeiljupedig jobb* ben örvendett ilyenkor, mintha Kalifornia Összes klnosbányált neki ejándékoazák. \\ e e e Ujabb politikai eerz következett be beeánkbeéi. A aemeet bár esek passiv ellentállása megismerteié a béesi körökkel erőnket ée beesüoket. As 186l-ben elejtett egyeekedés fonala ismét fölvétetett Békééit polgártáreainak bizalma a lett mezejére seélitL JŰ kelle hagyuia a oson* des megányt ée — a ml még nehenebb veit — kedvee egyetlen Mariská)át Igy kívánta eet a kötelességek legeleóbbike ée legsnenlebbíké J é heeefinság. De hiszen Mariskájának vall gondvise* lője aa Ö távollétében t aa 6 ifjnharátja — llderl — és a ké nevelőnő. Mindkettőjok megteleltek hivatásmkoak. Mariska testilsg és seellemileg oly gyorsén fejlődött, bogJp ismsrői nem tudták, mit bámuljanak inkább i gyönyörű népeégét vagy ragyogó saelieméit Aminő saép és seoftemee, ép oly jé valt j Békésy háza a szegények én boldogtalanok menholye vélt. \| A* éhező jóllakva, a boldogtalan meg* vigasztalva távozott^ A nép Mariekát a vidék aagyalának nevelte}) • n e Kgy uj alakkal kell kedvee olvasómat ismeretségbe boani: — ToUbaasi Klmeoey Ödöaaél. A felső megyék egyikében látta alőeaér a napvilágot április 1-én. Testalkata daliás, eeakhegy kezei mintegy Önkényt mindig mesogtak, lábai pedig nem It hordoeák, hanem inkább I látszott asókkt vonszolni. - De ^f mire főkép bűsekélkedett, es hatalmas teriméjű íeje és sasorra, ds kftlöoS een egyazntóbbin látható vékony sebhely volt. Állítása eeeriat eeen sebhely egy vitéaűl vitt párbaj követkenménye volt — A láma ugy an aat akarta tndai, kegy kőeűnknek Ujabb ketábban a többek kSet kedve szottynnt lány nézőbe járni. — — Hasvét űenepén Ünnepélyesen : bő sárga bugyogóban, zöld frakkban, jó esegas ozilinderrel fején ás eevikkerrei orvánállitett be X ár ad varira. De oh fátum I a lánykák épen téjásfestáesel foglalatoskodva, egy pár tojást bizonyos okeknál fogva a ieslésis alkelmallsaaek találva, eaokat kik^igálts< A tojások egyike a betépni oeándákezé .Tollhausi nr orrát találU ée explodált, snen ; aeersneeétlen ezploeié kOvntkoamén; • valt ^elaa a- kfrdéoee sebhely. — (Vége köv.) fel Iart * Ifcmpasfii Us M kr. tttaf « kr Haha t\|i4« 90 kr 0»arin N W) kr BUaklrdt Antal 10 kr «r# Uh«h». taaákt Uá 80 kr. Farkas t*e t# far tisLtalabk iim— M kr. Ka jM ** 10 kr V«h«áa Ktrts.ee 80 kr Nfct tárolj H Ir TmUkw M. kr. KM.lt kr \|t K. 90. t V\|tw« István 99 k« Kerté* láa U kr. fteeentkel M. 19 kr fupsein 0?e»y 40 kr Kának Kálmán •Ö kr Mtéén m agyit* * nevetett uruknak w« IiImímm mondana egyúttal a leg aaáUefck aaetetaiiol kéri, — hogy a jövőben tt addé alkalommal egyletünket támogatni Aa M uagy kanizsai hivatal ewígik t«nmketéti egy nevében az egy-Inti eintik, M. Kamatán 1888 {un. 12. PetcM Lukiict. X Hl M«a Kövesdi ($elner) Jakab Ulyk boi]kere<k\'^l<> e napokban Jegyezte el Stern Neszt i kit«<eaonyt, S\'ern Ignácé termény kor«ik»»dŐ aaép éa kedve* leányát. ® Zklataegye köagaadatági előadója, 1 t. Skt)bt>cé Jenő ur a {. axulgabiró urak hoc ! * a1 köve\'ke^ő átiratét intézi* : A nagy inéltóaágu \' ,i földmiveléji-, ipar éa keruukodeleiuÜgyl miniae-teiium 241Ö1. »a. rendelete alapján, mely egyréaat «g) ea vidékek niuukáa aaüktégletéu v kívánván kogiteni, mátréazf a aetáni felealegte inituUások «>;helyezé»ét célozta, S\'e végre a munkások ftátáuál a vasutakon é* gőz-Jj kajákén is árktdvttmAiiyekei óhajt életbe f i\'i léptetni- 4 Inlhivom tekintetet szolgabíró urat \' ; \' a kftvltkeső a><at ok mielőbbi besző gáltatá-eára : I) fájjon kOzepea vagy kedvező terméat feltételeivé, valamint máa gaadaaági munkálatok körlll idegen vidékbeli tfUfkáskéare leend e •nk»ég? 2) ha igen\', mintegy hány muukés t>!t ii, vagy nő, mennyi időié számithat munkára,, mikortól, meddig? 3) vagy ha •llenkeeélkg a vidéken kevéa kenyér tor-] tnényré lévén kilátás, őzen ét mát "okokból munkáskéz máahová ia adható, mintegy hány férfi, hánv n^, tueu«yi időre ét mind feltételek •közt Mimi* td"gou- vidékre nu»guy< rlietfi ? 4) Mindkét eaetbeu \'.szíveskedjék a tekintetes \' \| szolgabíró nr megjelelni azon községeket, a hol ezen eaetek bérmelyike ia fnunforog, egyúttal kijelelni tiévaeerint ,aaon egyéneket, jf. lelkészeket, köaaégi elöljárókat a vagy másokat, kik akár a munkásokat kereső gazdáknak, akár a munkát kereső munkáaok hak, a ktU« útbaigazítást megadui képetek voluának.A midőn tehát fontos ügy sürgős voltára — bece\'p figydlmét lelliivni kívánom felkérem, hogy e részbeni ki-inai (tő jelenlétét fo\'yó évi juuius hó 10 ig hozzám okvetlenül beterjeazteui aaiveakedjék ÍTölirétén, 1883: május hó 31 én t Dlétkálta D. J. lakos neje mát ív, \| fél évet kia fiát a hegyen rakott tfla mellett • hagyván, tangénykéntk ruhája meggyuUdt , és. halálotkn Összeégett. A sala-egerexegi ügyvédi ka mara gyűlése alkalmából átiratot intézett aa illető trvsrék elnökéhez, hogy a rúgná-tant (mely minden tekintetben a türhelallén-eégig hátrányos) ■egnudályozátára saükaé-gea áviatéakedéaekat megtenni ttiveakrdjék. Nagyon helyes I Másutt \|is jé volna haaonló intézkedik. 3 <náeslsslyetea a postahivatal 1. hó UV^ép életbe. , © A krsathelyl caónakásó egylet (. hó 9 én tartotta megnyitási ünnepélyét, tártna vacsqrával éa tánczczal egybekötve, melyen tzep számmal vettek ré«st. f A nagf\'ksiliisl járás Unitéi kire Oriey Jánot fővárosi érdemült innitát, 49 évet jnbilenasa alkalmával, táviratilag lévMlls. o Ist Grétkea N. kereakedő InJk leá nyával L. S ki veit titkoa szerelmi viaienykan ▼olt, megszökött, a hollétük ea idáig vem tudatik. Ksvastt a meguzomoro-dntt wülőkoek egyetlen gyermeke. gyllésérs i gnadakőr lagjtlt, valamint «ind aaoka^ kör «vye iránt fsdekksl illboi-tetnek, tisztelettel meghívni. Tárgysorozat j: 1.) A k öl\'tág vetés és muHkalervtaat intigáljapi-téea, egyn ttl a u(ntgÚ. taiuistteriuinhot a etgély tárgyában felterjetstendS kérrény meg-vitatása, M.) Elnök vijasztá. 3.) Pénatárnok válását át. 4.) Notaláni javaslatok. Keszthely J8&8 jnuiua hé 6 én Bogyay Máté kelykUee alnök. = A novai egyekült ipaitársulat alapsaabályai a bamitatáti aái adékkal el UitaUak. / A knnlaanl Járán köaaégi- ét köijtgyaők egyleto évnegyed i rendet gytllé tét t. évi junius hé 15 án Kia>Koinárombau fogja pitginrtani. I\|. Vetések Allána ascfjéalslina. A foldiuivflétf-. ipar és keröskedelofiillgyi miniszteriuiu állaliqó gaadaaági tudósilóitól májút 28-tól junius 3 ig beérkeaett jelelilét\'ek aaaiint aa egerategi jéráabai aa Okai busa-vetésnk kOtépseorÜek s azokban kalyenkint oatda mutatkozik, a rozaok középszerűu alul állanak ; aa árpa, aab, a hfefélék ét a rétek jó közép termén igéruok; a tapolcaiban a buiavntéaetytárgullii és helyeukiu! rozsdá-todui keadiMiek ; árpák ét tahók jól fejlődnek : a kanizsaibuo a buta éa a korai rottvtléaek népek ; árpák .tá buják ; n lucernák és a lóherék jók; a burgundi és a burgonya liibá-tan kel. A beiegufjjk jnaiti válnak terhév-\\jgyom nem kép^taak, inOgákadályozrAk a •tervek k)««áradá^ét. Nagy>Kti(iztáu tók Pré\|4 P^a gyógyszeriáráliau, savat Staéai ► I ha- Bol} han a ókozitt. — 5 JaninSIUaas=Urvéayaa«ant Aa oraááfgfatéa álul koaott, a a király álul wantoíuti törvény afnpjáa, i, évi julius hó eée^élál, n tőbbí modern államok Los Itasónlag. aáinnk ia gyakorlatba jön a törvény szünet, aa pinségse lörvényaséktk éa járátbiróságok-náj, — a «4d, Maiotiláti ét nű&dsaok ftleU a tanlenyMI tíjáfás alá tartané Igyak kivé-taiáeel; iár\|y áfások n stüatt alatt mm tartatnák. t n kafykaü járfsh kétágnál pl ea léé aittt etupán egy MH fogja végezni aa •ffeUt \\ U\\ inhill Vak wiriaatéa a M^ vidéki jidrtlaÉ l^fé kélO-án A. n Í0árak«K fataeMyaa m .Aaanen l»ot siaati vesáé^K zsfyl^aékU tartanáé két (t ElkeetátáS a magyar állami polgári kötelékéből. Kreisler Arnold karmaeti ttUlttétü 29 évet, e«. ét kir. ttámvevŐ őr-metter a 9\'1 seámá gyalogeaerednél, a magyar állam polgári kötelékéből Klosterbruck vá-lO\'ba bocsáttatott el a m. kir. belügyuiiniai-teriufinak f. évi jnuius 3 áu 3i049jlV. b. sa. a. kelt raaéeletével. !i N □ A Dalalnafllredl gyógy terem uj zongorát kapott az ott tartandó hangverseny ekbet A legközelebbi hangversenyben a műkedvelők már aaon fogják művészetéikot jbemutatni. A zongora a jóldrÜ bécsi Végli B. Kai oly .léte gy árból került ki. O Kenuihely várana elkérte a Pápa Keszthelyi vaaut tervezetét, és költség-vetését, hogy iSt aa érdeklődő Festetics Ta-tailó Gróf 0 méltóságának bemutassa, ki eaeu másodrendű vaaut kiépitétét taüktégetnek, t nagy fontotságunak tartja. X A nntfld asegaJIUna. A fold-niivelési miniszter az oraaág minden réttében m^gkia\'rletf különféle phyllozern-irláai módok eredménye illetve eredményUlentégéből meggy fiződött arról, hogy a pbilloxeravéaa m^ggátláaára aa Írtátok egyetlen módja som nyújt kellő biztosítékot, t n vé«a ciakis a •a>> őknok ellenálló fajokból való megújítása álul irtható ki gyökeresen. Ennélfogva rendeletet ju\'éaell valamennyi vindzellérképez* délies, luelyhuu meghtgyja kzoknak tzaine\' Hkai ellenálló ssőlőfkjök ssaporf\'átát, ellenálló magoncok nevelétét, aa ujabb oltáamódok Uaiiátál ét bogiakoilását u egyszersmind utasítja aa igazgatókai, hogy n halárukbau található „Nádor Izabella11 ellenálló teőlőfajt gyüjuék össze t igyekezzenek aat mielőbb ettaaporílani. A már eddig beérkeaett jelentétek tzerint a budai viucellér-képezdo, honnan na Jaabella legelső elterjedését nyerte, éven kint 1000—2000 darabot küld saét részleten-kint egyes megrendelőknek. Ezenkívül leginkább Alsó Lendvén, Magy-Kaniasan és C«glédeo van elterjedve, mely ntébbi képes éveukint mintegy 2ó,O0O Izabella venyigét taolgálUtni. . t + Vstiiétlass vsfyaa\|ag\|tl házal jelenleg Berlinbeii egy ágent. Olyan tinklura ea, moly nemésak ruhákét, hanem papiméról it nyom nélkül eltávolítja a léniát foltokat. B tíuktura tehát mindenutmű ok* mányhamisitást rendkívül inegküunyit. Minthogy ta anyagnak tainet papirost a nincs katáta, ezentúl taüktéget lett, üzleti okmá oyokat ilyenre irni. E hírért keaetkedjék a „Bort. Börs.iCour?. melyből aat átvettük. Irjn n „P. HV £ 114%-ld klrek. Egk vte-iprémj eafpé«a Hfcéd a lutiin tarnór csIuáJvén kap* tufán. —i\'.mjalyre ragasztotta —j küldő ti fol Bpeslr* n réskontó\'. Ctihor Mór OMiigói képezdei igazgató f. hó 3 én liueglialt — A szegedi! piaritia gymnaziutnbku f. hé 8 án adatolt k^lak 1000dik éretMgi pitoiiyiltvány. — Aa Albániából érkeő hirek-egj r» nyng-talnnitóhl^ik. -- Francaiaorsaág és jKhina közt igen aouiúlylyá vált a h< ljR«t. M A skutarii Ippoioi torony ha\' á\'villám fűtött, azt naétrompolia, éa több einhpréJnt \'•\'! étetr áldozatul. i- Trefoit közökI iuíiiíhz otttok Iiuziásou, hbl sokat tett a filifŐ omoféiéiy,\' legközelebb szobrot einnlnek. U. A Margit-szigeten ea jidő tz^riui leméi dekjfDrdő tfeádég van. — \| (fátpé\|tik Jótsef nyitrai ügyvéd Bécsben ibtva utazott) agyonh\|>le magái. — An«rtriálan közelebb borza«ztó viharok ét felhŐtzakédá«ok voltak. — Vwáv vjdékéu erős földrlengétekel éreztek. — A mull .épril hólitn 110 vitorlás hnjó éa 17 gőzti.i lett a h*jólörés«tk áldozata. ,— Tisza K\'ililáh a nyári aadéidŐk legnagyobb részét fyu<lnpeten tölti, — 1 Mönclionhen a közúti jvonitOkon utazó gywtuekektt ezentúl lőfTitl fpgjás megmérni, t a vitel fflél cak a métfin^l n»iu magatabliail tizelik. \'Német vihar - és jégeső nagy károkat Bombay han Thíbo laalio bei csehet kkltős gyilkolás miatt kötél \'általi halaikra i élték. — Kállay U. kösiös pénztlgy útin. \|Uos iniába utazott.Semogymegye teiülelére ^.statárium már biaonyos. ■ —- A nemzeti tzinhas Jó kaiué müvéazl pályájának 50 éves jubileumát meg\' fogja ünnepelni. —• E rnki Albá niábau fiayimk a oatároiások, tnel^knek már többen ettek áldozatul. — Az orkcágos vörös-kereszt egylét a csángóknál népkonyliát \'állit fel. i- Eb\|vőtháza, molyb^é a LKart-hauiu-l irla, emléklábiával lesz UlÖlU. — Bzegszárdon légésseli éa történelmi táimnág alakul. 4- A pécsi dalárda julius végén Dél Némétortságoa á. Zürichbe utaaik. — Pozsony bku egy tntqunr könyikerésk^dő aa által tntte Icönj vél aapós«á hegy fzokat frivol kééelíkel látta él. Az ügyészség előtt kitűnt, lipgy a könyvek különben íjngyon ártatlanolj. (Ne neked kö/ön-ég .;.)• ~ Sil-berer légfliajóá f. \|ió 17-én fog Budapesten felszállani. Velénose (Fehér nj.) vidékén két válluiközó engedélyt uyeit áj p«j>iniak nádból váló gy/trlásárá. — 8iena L?onehtn (Afiika)90 varáátéló büu\'tst uii\|g>»;(ltö(lL<k. — A csoboisaági vstéttkrftl migy azá\|aa<ág miatt roésa hiitk érkeznek. -j» Utanók ál Htása sztnntÁzsiában egy uj lélaj él,jmelynek feje aránylag igen nagy. r- ll^raher uémet vájoakábaii egy siegéuy\' mnnká* asa-saony 11 évre szülte el gynrinekét, Ili már egészen taeflf volt keményedve, — A szint* leonardi kőbánya leaaakadván^ 14 munkást eltametett\| t\' csak négy sebesültét mentliettek cilk 8ftt. Oyöigyön egy nnkno/ut agyousujtott. - A jég 14jól 100 Monttne\|rbhan. tt volo ezipédti t uiet o«udát .bámulták meg, I tartás agyfiisul/ánt\'< ! • ily leállítására vonat-kosé terviről megj l-nt és a külföld részérő) kedvezően CMiiiueiitálUtótl, infdőn továbbá kitűnt, hegy a velétek Illájáról és az aratási kilátásokig terjesztett hirek ntgyou sötéten színezték ki n valóságot s Igy agabná\'-Unmte uuin volt egyélib, mint a tpeeulaliónak egy miiiiMV«^-\|e, s midőn végre Pa\'lavicini őr griifnak, a utágyafr hitelbank veaéi igazgató tágénak " párisi útjai a reniekonveiSióval hiulák kapcsolatba — a tőzsdéu isméi ked-vezŐ fordulat állót} be éa áa árfwlykmok emelkedtek. A cőaveisiénália hirek legujeb bau megeir\'4iétt nyertek egy felhivaUlot páritei jelentéi által moly aaoubtn c«ak annyit mond, hogy a éonveraió Mylatátántk kérééafl I IT>ihschild copóit keheiében fel* Vettetett éa táigy.iltatojl. ! Végei ec^iiéiiyben léhát a inult heti zárlattal szemben javulást kell1 kon-tat ál mink, liiiily kiterjed áliaaipapiiekra. ba\|ikréasvé uytkre, vesuti ei l\'\'k«-l»rn és ip»rvá\|lalatokra a malmok kivételével, melyek uegVobb részt o«ök kenlek. •I 0 • A fonloaabh ért^kpapii ok heti átváltozása aa alanti táblázatból. Hirdetések: 3&. tk. 83J <i/áu. jun: 1 i jun. 8. otzti. hitelrész vény 2U5.50 297..—; ">»!?)\'• * » a 2J3.-T \| 29fL— 4\| bs magy. uraii) jár. ,8H.2&.\' 889tf 6{os magy. ai anyjár. UO.IM), 1 I20.&0 R\|-os „ papirjár. Htí.őO \' 87.— iinztr. magy. államvasul 32Ü.75 391.75 magy. letzétu. bank 88.25 88 25 . „ dijsorsjegy 114.50 114.50 liscavölgyi sorajegy I09.7& 109.7 napóleou d\'or \' 9.51 9.51 vá\'tó Londonra k 190.10 120.— „ Párisi a, 47.50 47.45 a Berlinre 58.45 os. kir. aranv b.65 5.66 A vasúti menetrond. mé\|. — \| a Villám éve Ulálttk (el. fctjilüi irtij a) IMssaJSsty Haica f. a. •II4M. .ftrlfiib Inéul S Sft II6 IS p iH"i\'nmti» i 10 i S0 \|» II i p. (sa. » lU hánytki 4 II p • é. M> p rtggtl Uiuu-I\'tf roaal mi. \|V«fy. vaaal lOlialy HÖZGlZIIlVilí. I !>■ --- I ti (Kori A BtkfldetHI Oyomorbaj ellen. Kgger aaoda patztillái; legkellt tettebb saer gyomorégés, gyomot betegségek ditpepsta ellen, a roeet emésatés minden esetében alkalmazandó, ktildttötep pedig a bor mértéklötlen álvtaeta után n bórsav összetorlódását akadályopaák aseg4 — Eredeti kartonokban 80 kr. aa alább jegyaett rak-lánkkne. Köhögés rekeifeég torokfájás eOan legjobb oédé saer Kggor meflpyatiUái. Ilttdnpeetl #rléklda«de. i Anlal ét tárta, bank é* válidUa hoüjelealése.) Budapest, junius $. . Aa érték lőttde a lefolyt héten igeu mozgalmas vo\'t. Nem mintha a forgalom Urjodelmatnek yolna nevezhető, hanem aey* nyiban, hogy aa éíték pap írok árfolyamai tetemes hullámjpá snak voltak alávetve. A mult hét végén .kedvezőbb irányzat emelkedett érvényre ison hir lefqlyása követkéz-tében, hogy a tlurök dohány Ötletre vouatko , aőlag aa érdekeltek teljes megegyezésre ju» toltak. Azonban a szilárd irányaat nem tartott sokáig. Meit a Tetnps egy osikke, mely Giors orosz külűgymin. legutóbbi uUaásáuak állítólagos ozéljairól ssélott valamint a.ton* kingi visnély fejlődése leheugolU a sptoula-tiót Hozzájárullak éhhez a vetések kedvezőtlen állásaiéi ét különösen a rozsda fejlődéséről terjesztett hirek, valarainjt aa ennek folytán a gabnapiaoson kelefljesett nagy áremelkedés, melyek miadmeotittyi okot képeztek arra> hogy a tőzsde eilanyhaljon. Es oaakugyan. a hét első felében igén lanylia hangulat Uralkodott és aa árfolyamok éráé* iteayaa oedkkeauk. MJdéa aaláa a Pester Ubyd eeikks Saapáry pénaügyminitaitrnek is állatabán- i \|\| a) \'Itpsat — l\'rsgsrttof \|., 4. Iti l>iatsili>vt~ liptai I 4 I 5. 4 It Aralp ii n», IW \' v. Ri bujtat i ) A 41 f. 4JJ«\| Isasm «s«a\| "at1 H) vaaal ü r- 4. vagy. vaatl M w p. I lllrt U p.to 4 rt II »• 4 M ál p 41 (•-M I\' «l \|\|, MMMt. VOtSI Hit uynrs voaai r»g\|fl iusm. votal ssta lyegy. votai lé 41 p. SS. [ 4 II \|i.j S 4. ÍU. Ily- \|H Sf r •tt* Ca.H _,Jéllsl I » « Iá , ra«\|\|«l Jvsgf. Ijm MSt •icin. vonal Felelős saerkesatő: UtttJ t LAJON. Társszerkesztő t IIOITHANN n^Vlt N y 1111 é r.) Salvator olsőrangu vasmentes savanyúvíz llthfnm és bornátrlombsn gazdag forrás, orvosi tekintélyek által alé«aő éa etiiétatésl szervek hurutos bántalmaiuál i ondelvo ; •— kiváló a»er a költ vény, hólyag ét vnso bajuknál. Borral h»S2-nűlva Igoo kellemes Üdítő ital. Ksphsté bvéjiyvli-kireskidéstkbts s legtöbb gyégystsrtsrkse. Iilulit-littii tjusiliiij Ijsfm: Mh RodapcHtnn törukinr: fctlfNkuly lé. tiniül $00 -10—16 - Árverési kérvénye Zalamegye össze<itett árva>ára vgrkajiatónek, Fodor József s neje 1 ■8$liics Anna prihizláveczi lakét végrehajtást j szenvedőtök eleni végrehajjási ügyében. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A kértNnintk a végr. törv. rendi. 144 éa 14H Sai értalmébon h-lye lévén, r-z\'Minel kö\'hjrté tétetik, miazerínt a nagy kanlasnl kir,. jtörvénynékhez tartozó ezen kir. járásimií«ig-terillelén lévő pribiczláveczi 161 az. tjkvbclu A -f 1—5, 7, 8, -f 1- 3 ■o\'paz. alatl véérehajtéa szenvedették tulajdonául felvett [1880 frt &0 krra beciűlt, továbbá a U tk. m ikl. sz. alatt hozott vég-zé«a«l - a prihistlávezi 905. tt. tjkvb* 279 ét 454 hrsz. aUtlj Szaoolv Mihály ét n»j« Soltion Mária fulatdonául átírt s Ml frt 50krra > összesen 1022 írtra becsült ingatlanokra, kérelmező Zajamegye östztilett A yv útára 374 frt 88 kr tőke követeléténak t ettől 1880 évi január hó f-iő napjától járé 7 { kamatoknak H> frt 10 kr. perbeli, 7 frt 30 kr. végrelajtáM ,már megállapitoll, valamint jelenlegi hird\'ÍM dij igéikül 10 frt 8S kr. ét a még fflmerü^ndő költaégeknek kielégitéee végett a kért régrfchajtáti árverés elrasdel-Ülik, ét ennek feltételei a következőkben állapíttatnak meg. 1) A végrhajiá« alá vont ingatlanok leiekkönyvi leélenkint adatnak el.» 1\\ Kik<áliá«i áa a fennebb kitett keos* lár, melyen altn is aa árverétre^kitüaött kir* (okok el fognak adatni. 3) Arveréani kívánók tartóznák «t io-gatlaimk hetMlrának 10 \|át vagy kétzpéna-bon, vagy óvailékképat papírban a kiküldött k ezé hot letenni. 4) Vevő kö«elfs-,n vételért három egyenlő részletben, éa pedig: aa elsőt aa ár verés jogerőre otnolkeüésétől számítandó 8 uap alatt, a másodikat ugyanazon naptól taámilkodó 301 nap alatt, a harmadik rész-latét pedig u^i\'nnnzon naptól taémitandó 60 nap alatt, minifen egyet vélelári részlet után hirtokbalépéé napjátéi aaámitandó 6{ ka* inatokkal együtt a Csáktornyái kir. adó mint bírói letéti pénztárnál lefizetni. A báualnéna aa utolsó részletbe fog beszámíttatni. —\| Q) VevŐ ijötelet aa épületekot a birtokba lépéa napjával Itűzkár ellen biztoaitani. 6) Az árrerés jogerőre emelkedésekor vevő a megveti ingatlan birtokába lép; ennél Ingva a meg Veit ingatlan haszna éa terhei ea időlól.ő! illotjkl 7) A tuUjéonjog bekebnlozéto csak a vételéi ét kauiataiuak teljes lejisetóse után fog vevő javárk hivatalból aeskösöltetni. A« átruhiaáai költségek vevőt terhelik. íj,) A menayiben vevő az árverési fel* tételek bármelyikének eleget ntm tenne, n megveti ingatlan aa érdokeltok bármelyiké-nek kérelmére a jperrendtartás 459 § a értelmében vevő vetsélyére ét költségére báuatpénséiiek {elvptsléte mellett ujabb árverés alá bocsáttatni s ésupáu egy határidő kitüséoe mellet ti az előbbi bect illetőleg véle], áron alul it eládatni fog. \' Aa érvéréi inegtnrlására határidőül 1883. évi jullttl hó 3l-it napjának d. e. 10 órája lYihiatlévrct községhiró hátáhot ki-lüaatik M fogaáatotitáaa végett annak idején egy végrehajló kiküldetik. As elrantlelt -árverés a fentirt tjkvhen fVIjtgyesletni, aa ezennel kiadott árveiéai hirdetmény a mrá«ág hirdetményi táblájára kiOlggetatetni, Valamint kOshirre létei végett a prihiaalávecni j községhirúnak 9 példánylan, p paomnédo kpsténeknok Cnákinrnya, Mi-hoVIyán, lleliosá, ,ívánoveoa, Htefáneot kOa-aégwjtip\'k egy ery példányban Úgyszintén a „ZALA- o«in>U< UplNU) egv »z««ri i4a>t4t«l végeit végioha\|jiaió ügy védjenek kiadatni rendeltetik. Miről (.\'•ejz»>ák Sándor ügyvéd ktly* ben, k* odor JéaveC éa beje Soltiu* Anna Saa-boly Mihály t neje Soiiies Marta Pnbtuatá-VeOaett, Mivák \'Márton jalzsebeti (akós, a zalaegerszegi kir. aOótotÜgyeléwg értethetni rendelteinek. , A kir. járásbíróság mint ilkvi hatóság Csákluiayán, évi febiuár hó 10-dik napján. ) Ai 4 refat alatt v4llil felelősséget a köslüllekért nem Sserk ÜERA ISTVÁN előadó kir. jbü4\| nr kel^^t h - 236-1 K,OíiK kir. aljtól ooooooooooooooo BltA3 Pályázati hirdetmény. Nagy-Kjuiizsa váron tanácsa tészéről ezennel pályáiit nyittjí^f J^irály utezai állami kongó ut végtől a gyuutaiuin wkáig terjedő útszakasznak 74K18 raotejf ho^zuHágbaÉ^ ugy a fté&ktőrnek kongó téglával leedflő megépítése IríLirtáiöHszes munkálatok költst>gelOii^áyzata frt 54 kr. Az árlejtés szóbeli és írásbeli ajánlatok utján fog eazkózöhetni,^nélíbgvá az ezen építkezésre vállalkozni hajMicfók felhívatnak, hogy az előirányzati összeg lOVkát bánatpénzül akár készpénzben, akár óvadék képes papírokban vagy. helybeli takarékpénztári betét könyvekben az írásbeli ajánlatokkal együtt az árlejtés megkezdéseig, vagy is 1883 évi junius hó 25-ik napjáét délelőtt 10 óráig Nagy-Kanizsa város polgármesteri hivatalánál annál bizonyosabban benyújtani szíveskedjenek, mert a később beérkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az árlejtési feltételek és építési tervek, ugy a költségvetés előre bármikor a hivatalos órák alatt a polgármester hivatalon helyiségéberi betekinthetők. Nagy-Kanizsán, 1883. évi junius hó 10 1881 ili rUu-ii 295.000 palack, 1882 Ikévbea 550.000 palack lett elszállítva. M mohai AGNES-forrás hazánk egyik lrgK7.énnv<Iú»bb savanyuvize I iíflnfí szolgálatot tesz em\|s7,lé<i zavaroknál s a gyomornak az ideg- nui-ls/.rr lniiilnliimin alapmó hajaiéin. Állatában a viz mindazon kóroknál kiviió fí^yeliii(4énl(>inílliiii\'lv(^hrna.M/.(Tvi elet támogatása és az idegrendszer nittltödcWiiek íölíokoxnsa kívánatos Borral használva már is kiterjedt kedveitségnek örvend. Fris töltésben mindénkor káphaió SKUTT Ih m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erszé\'jeltéren. Ugys/ir.tén minden gyógyszertárban, fúszerkereskrdásben és vendéglőkben. 10) 8—12 B® SM A Vili l-l. A városi tanács. i OOOOOOOOOOO 0 OOOOOOOOOOOOOOI II L l88lJljí vben 295.000 palack, 1882 lk évben 550.000 palack lett elgEáimvgu \| VÖRÖS-KERESZT-EGYLET SORSJEGYEK. Jf Evenkint 3 sorsolás. ^ jLvcnkint 3 sorsolás. tyvenkint 3 sorsolás. Legközelebbi húzás f. é. JÉlius 1-én. Ezen hunban fönym emtny SO,OOú forint Továbbá i nyerőmén r á 5000 írt, 4 nyeremény & I00O frt, >0 nyeremény á 5001 frt, nyeremény a 100 frt, 30 nyeremény k 50 frt, 62 nyeremény á 25 frt. A nyeremény sorsoláson kivül lőrlvnitmi norsolas is történik; minden a törlesztési\' sorsolásban a legkisebb nyereménynyel húzott sorsjegy tovább fut\' m:ÍH a /őnyemneNyre, I Ei«ii Nor»Jegyck a napi árfolyam aserlnt HM kaphatok a . P<$ti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében Bmlapeat, Dorottyn-utozal mz-valamint minden bank- és váltóházutü az <0Mplian Újdonságok a kőnyvpiaezon ARANY JÁNOS összes munkái 36 ffiaat á 60 kr. Eddig megj«l«at 4 fizet. I,«fnjabb trvéoyek A l&rvéorkeaéai «Üuidókr5l 20 kr. A kÖaépíakplAkról 30 kr. A fegjveradóiól 4 i vadá«aatí adóról 12 kr. Kornc* Qyuta A báaaaaáfkftUe magyaroraxi-gon egykééi ét polgárt jog axeriot 3 frt Kovács Lajot. A békepárt a magyar forradalomban. 1 Irt, Balti Ad. AJIgomoiso Erdbeechreibuog íL Bd. Led. geb. 7 írt 20 kr. Kar te von Mitlel Európa rar, Überaiclit der Carorte A Verkebratraaaen 3t kr. N««Mti Beieekarte d«r tieterr. uog Monarchia 1883 (Juni) 60 kr. Ituirti GetoJiifta A Haieakarta roo Európa i\|831 n. 4Q, Dav Wissen der Gegtnwart eddif magjelentek \' \'Éá\'^wdaly : der ffi i&hnco Krieg t B^iWmUi. W. 4: kaekenr » IaaeotanTSdTfi. M. 11.16 Jung . AmmIi^ Bd. 1. Taeebaoberg : Verwaod-I«im. Bd. 0. Klaar: Oaa moderue Drama l U, Hl. Becker: Db Bmn A di« Pia-Bd. It. Oertaed s Liabt Wftrfra. 4l»xr« kJállltáan, - egészen iuiIm költe. •fj-fg; kitet ára M kr. XlBdn bI ktlOa íi bapJutó. fli \|L 1 TwÉwbanr Cottascbe Bibliothek der Weltllteratur éddig m»of$ltnlik: Qoetlie 7 (Utol DaoJe 2 filrni Schiller 7 „ Kleiat 6 „ Sűbaketpearo 6 „ Plát«u 3 „ Lenning 5 „ Körner 4 n Lehalt 3 . Caltleron 2 „ Molí^re I fllxot. éitUM kiáUitásu, tgéittn vátcovhn- htot* , ; - rg^ kdtet ára 60 kr.\| i WQl* üwdta ni kilón is kapható ^WH Sterne Carus: Sommerblumen. Mit 77 Abbitdungen in Fnrbcndruck uod fleleo HolzHehulüen. Tellee 16 fBsrttel «4M \| á 60 kr. HOfTHANJ* €. BOTANISCIIER BILDKKATLAK \| nach DK CANFOULEH natür- lichem Pflanzeneystem. 65 Mm cdarírti gafiln mit itiiatsnisa X e x t. 15 razefből & 80 kr. Heyse Dr. i. Gh. A. Allgemeines verdeutschendes und erkl&rendee FREMOWuRTERBUCH. 1T llieiMI k MO kr. von \'Ü BADE-BIBLIOTHEK CAKLSBAD io lopIngraoliMier. íiialio hadiár, pliy«lkal\|aeh «\|<ieiul(ialier Uinalelii. M-nio plíjsioluitUolieii inul lliorapeuti«olieii Wiikuageii. Für AeiUiu und Curgi<ie i Dr.. Eiii. ty«r<iCt<V\'ik\\tiiiieii- und ,Jk». Arat In CyÍMd. I87W. kr. J^ANZENHiUo bfji MidyKliiua und lleilinTltel. N.oli lliiobnofiiuugor. uod ErÍHliruugép vondi. l\'-ul OrfiHeilieri. 1870. 80 kr. P,( FÜRED »nt Platteiiwe (B\\Uloii-Ftlred) in\' l.i-lui i.nlinr^ pliy iwkWoü^cÍrfmÍHor, ino-(licíiii"clM>rl Okonoiniroiior -lud aooialer Bwieliung. Von^DM Hoinr. Malgold, pmkt. Curarel in FUrotf^DiiUo Agflage. 1878 QASTÉIN. ErfilirunViu uiifl Sludieii vpu Dr. Uuilav^ PrOll, prlM. Krat in Öailoin >und Nltaa. QritteJAuBage. Mit niner Aiitioht, olooin u\'laifc und elltem Kartoheo derBoÍ«c-lloUÍen^88l. írt. l.W). QLB1CHENBEKQ ujid lei na Umjebun-gjin., Eiu Flllirer Illa- yaiwt-ite vou Dr. W. W. Práall. 1865. 2^t. 80vkr. HALL io 0b<^ t)eatorroícli. AeralJiolie Beobaobluiigeii und Brialimgen vou Dr. J, Rabi, kaie. Uaili, Laodeé Badearat. k. k. Beairkiant, prd, Arat iff Hall. Zwelta Auflage. M.U\'eiübr Kart^ 1870. 80 kr. I8GHL útid Ümgeburig von Dr. Heinr. Kaao, kaié. Kntli, Curébt In íoltl. Drltto vcrmelirlofuud ▼•rbweAa Aeflpge. 1875. KALTUÜLEUtftBBBN tud aeine W---lltiMn,iiW ne bel alnarn elatíi- tiaolien Berlfime Übor dle In\' den Jahreo 1865—lb68 dtuolbat uod in^Kaiaarbade io VTieo bebandelten Kiánkon und er«iellen Érfolté von Dr. Wilbelm Wlj»jfÍr»íli, Dooent fUr waeeerheilkaode aa der Wiener Uni-vérallW, 166B. 80 kr. KRAPiMA-TÖPLlTZ, Mla4ralbad in OroaÜtaa írón Dr. Aalen Bak, Badearat 4áeelM. \|l876. 10 kr. . KREUZEN, Wa>aerlieil Anatnlt iu Ober-Octvlerreioli, von Di. F«lix Urbaaoliek, leilonder Arat d«r AnatalU Mit eioera AnlianK\' Dle Burgeu und SolilUaaer dor Uiog"bung vou Kreuaeo. 1816. 70 kr. LlPIK. Daa Jodbad Llpllt und aeiua wariue Qunlln, von Dr. Heinríoli K-rn, Bad arai iu Lipik\'. Zweite Auflage. 1881. 70 kr. MAIUENBAD in BUbmeu in topograpbi-aélier, liiatoriaolier, plijaikali^ololiemiaclier lliuaiobt* und aeine pliyaiologUclieo und tlierapeutieelien Wlrku**(i vou Dr. E. H. Kiaob, Mrdieiualraűi. 1870\\ I frt. 60 kr. MERAN alá kl\|matiaolier\\ Curort, mit Rilokaiolit nuí deeaao Curuiütel von Dr. JoihÍ Pírehar. paktiaolier Arat uod Cur voralelier in lieran.\'pri\'terfrrmalirte Auí-lage. 1878. 80 kr. NEUHAU8, daa laudaolialiliobe Mineral-jiad bei Oilli v\'ot Dr. C. 8. Paltauf, Badearat und Direpior in Neuliaaa. 1871. 60\'kr. , PY8TJÁN in Ungern, die Ileijquellon von Dr. Adelb Wagnor, grlfl Érdtí\'dy^ •ober.Badearit. Viojte Auflage. 1878.80 kr. Utazási kézikönyvek. ll«kach A. Illuit Fűhrer dutoli Budapeat and ililogobuugon S frt. i J Illuit. Fűhror dnrob Uogara und aeinea NebeÁlUudero 3 il. n\| Uhut. Fűhror dureli die utiga-riaohenl Oetkarpatlien, Gali-alen, Bukovina und Rumi-oieo 3.1 fl. . HluaL Fftbrer duroh die Bade und Curorte Uugarna und aet> nen Mabeolludero 8 fl. „I llluat. Kflhrer avf der Doaaa von Rafenabnrg bia Sulina 1 1 60kr. Ilfrataoa H. lllaat. Fflbrer duroh Wien uod Umgebungen 2 Különös figyelembe . ajánlom, következő szépen ki-\| állított beszélyeket a nép ! szómpa: < minden kötet ára 16 kr. Jós és csaló. AZ ISTEN UTJAI A gyújtogató. A kártya jóslat. Az elhagyott bftnyatorkolatnál •• ■ y* » f As ártatlanul elitéit. A kincs ásók. I A fösvény titkai. VallomAs a halai előtt. A szerelem hatalma. A rabló leánya. Szerelem és gyUlfflet. 4 toyayelaiuég IcíretkexaényoL ARANYKA. Az olasz boszqja. Fentebbi művek folyton raktáron vannak, FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy Kanizsán és Csáktornyán. H/o«atott Fbohei FtH0p leptal^douotnAj Kag^lUmiaáii 188$. I KML i • ■ j -a FteaU Msjv I Amias4es. lavAtesfeÉa UtaSnk. 1)1 Ad- I WfM>\| lfc^se ém • ÍH Nkm 4 Át. I Irt. k kMékai MÜIMV t\|wi fcr. uhuiul biiéiilsaél 5 k Ü kr. AkwI a WtiuIm biiéili^ avsfc 10 ki bkjnéfrm Mii 100 aaóig í 1 •mmtmi ssiadaa ásóért 7% kr. Nftgj-Kanizsat 1883 szombat, junius 16-án. X. évfolyam. \'Zi MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. \' Szerkesztői iroda. Hova s lap aaal-lemi réesét illeiö közlemények küldendők Bsjas slass 4. Bérmeotetleo lavalsk csak iasMrt ke eekbŐI fogadtatnak el. Kéziratok vieeae sem küldetnek. Syltttér: petí,taors 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei Ogyvédegylet, a Nagy Kanizsai- • éa Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. \' »• ME 8 JELENIK M E T E N K I N T K É f S Z E R: SZERDÁN ÉB SZOMBATON. i Budapest, junius 13. 1883. \' n , A 7.00 nagy erkölcsi vere-»égek után,,\' melyk a különféle lévaiig* kerületi gyűléseken a pansxlá-vtifeat ^tléky nem kíméli a aora ssok matadoriif e-ns. Csak pár hete, hogy i; Hurtyatt s pozsonyi eekűdtsaék előtt pinába ker-ate becsületét, melyet 1848-ban a Ceáky-ksstély kirabolA-\'savai örökre beszennyezett, a int jó a Jti^. hogy a nyitrai törvényszék j tyoor. Lajo»t, szintén hírhedt agitá-,1 tort, \|mi aláv papot, amért a lót nem-jteii ériekre hivatkozva, a községi j pHoaét magyar, nyelvűsége elle\'n ál-J 1 a mellen es gyűlölködésnél izgatott. r ogy évi Állam körtönre a ötszáz frt pénsbireágra ítélte. Mi akik itthon vagyunk, a ismerjük a nemzetiségi izgatások köz-1 j veszélyességét,. mi nem1 találjuk tui-\| IsAgosnak ez ítéletet; de hát bivo-\| Inyoa, bogy azt a panazláv újságok a külföld előtt a magyar cbauvinis-l.mue veahioksigAnak a a szlávok nyomatta tá«ánuk bizony itékátiT fog )Ak felmutatni. Mi tudjuk, bogy amaz ítélet bármily eaigorti is, de megérdemlett • á bűnhöz méit. A nyitrsi törvény szék esak kötelességét teljéi tette, mi dón a magyar Ailstneaxne elleni ki ■ liAgáat mely eví esetben esak kisszertl ! nek jelentéktelennek látszik, a tör > vény teljes szigorával bűntett. Mert Boor Laj<»f> ev$ng. lelkész azon pan \| szláv agitátorok közé tartozik, akíkj az ország békéjét nemzetiségük frl ] izgatásával folyton felforgatni türek-.. szenek. E -törekvésnek, mely a haza áru lát iogalmával tel jesen rokon, mindenütt a legnagyobb szigorúsággal kell a nyakára hágni, mert ha az ily gyűlöletes AskálódAsokat büntetlenül,\' megtorlatlanul hagyunk, nem sokára a körsAgi pecsét nyelvénél eokkal magasabb értékű a jelentőségű dolgokat választanának tárna-láaaik czéltAblájávAi s azontúl a jelen eset épen oly nyílt ellenséges tény a törvényesen uralgó államnyelv használata ellen, mint amilyen volna az- alakilag fontoeabb lázadás a magyar állameszme sérthetetlen fensége ellen. Ceak a forma külöqböaik, a lényeg azonban ugyanaz. Már pedig ily eaetekben semmi helye sincs a saelid s elnéző magi tMésnek. A nemzetiségek a magán életben tetasés szerint hassnálhatjAk nyelvüket, a nemzetiségi itörvény az (5 nemzetiségük éa kulturajuk ápolásira tág tért ad nékik, hasonlíthat-IA.nul tübbec, mint Európa egyéb poliglott államaiban az eset; de ameddig e hazának lakói és polgárai, addig lieatelniök kell e hazának törvényeit, állami nyelvét a állam eszméjét, alá kell. magukat vetniök a magyar állam kívánalmának a közéletet illető minden ügyekben. Aki e téten ellenségnek tanúsítja magát azt erőhatalommal kell kényezeriteni az orazágoa törvények tiszteletére. —I Itt a/elids^gnek engedékenységnek semmi helye sincs, mert eatTgyön-geségnek magyaráznák s e.magyarázat következményei ben lot^ervpaen meg boszulná magát, 8 legkevésbbé lebet szelíd megítél éauek bolya a panazláv ok kai \|/eni* ben, a kik a magyar állam ellen gyűlölködésben - s izgatásban a legelső s/erepet játszák, Es ivgstás gyűlölködés, náluk \'állandó állapot, s igy annak mindrfir-^gyes bár csekély jelensége nem egymagában i éléndő meg. Ea izgatást, (Örvényes és történetileg jogosult uralkodása elleni gyűlölködő\' ellenségeskedést aktnál kevéebba hagyhatjuk mi magyarok megtorlatlanul, meri az orazág valamennyi nemzetiségét a politikai vallásos és társadalmi lürelmess^g gazdag adományaival halmoztuk el, i az ezekkel való viaazaélést saját legnagyobb kárunk nélkül el nem nézhetjük. Ismételjük: minden nemzetiség korlAtlanul ápolhatja nyeltét, faji ér, dekeit a nemzetiségi törvény határozatán yai alapján a magán és családi életben; de a közélet terein mindenkinek kivétel oélkiil meg kell hajolni a magyar állameszme követelményei előtt. Aki ezt nem teazi, a ki nemzetiségi igényeit a magyar Állampolgár kötelességei fölé helyezi, aki a magyar Állam irAnt tartozó tiszteletet cs»k egy sa Wal is sérti, az meg-űldözendő á megsértett Állameszme fenségének követelménye szerinti E kivánatunk pedig nem a cbau-viniamus, hanem az előrelátó politikai eszély eredménye; mert aj latin „summum jus summa injuria" inondás szerint igaz bogy gyaaran a túlnagy erőkifejiés gyöngeség jele, — de a/, is igaz, hogy a gyöngeség mindig, gyöngeség marad a az a legnagyobb jpolitikai hiba lenne nemzetiségi izgatóinkkal s/.stub»it. A németek bálványa. r (H ML) Csak ritkán vesztlnk magunk nak alkalmat^RMftl a saomaidba Is ée egy-egy kii lanalsi^^Tenni as ott ISrténS politikai measanatokbél... Es púdig nemcsak jé da felette ssdkeége it. Aa ember is el-iogulatlanabbul itéli meg a aaját állapotát^\' ha. eI6bb másoknak állspo-ával megismerkedett T. olvasóink bisonnyára tudják a nagyobb politikai lapokbél, hogy Bismark h«rcseg tárgyalásai a \'Vatikánnal félbeaaakad-tak. A vaa kanosellár, kinek méd nélkül fajhat, hogy aa 8 politikai kesdeiuéoyeeéaeit kösgaadaaégi jaraslatait a német nép nem .akarja érteni, a vutikáiinnl saemben sem jár kQlOűbes, mert a valikán Mm képes megérteni a „ha akarom vémhes, ha akarom nem Temliw* féle engedményeket a katliolikusok saámára 8 mif-l Bismark (ea már aa 6 politikai meziinfcja) nem ád, ha nein egysser-•mind vess, a Vatikán pedig a porosa kOr* mány békülékenyaégét c«ak akkor volna hajlandó elismerni, hogyha a katholikns német népet leoyQgOsft méju«i (Örvények egésaen eltöröltetnének, a tárgyalások, melyek \|ó idS éta folytak, meglankadtak. H«bár mint s legutóbbi orssággyüléai tárgye\'ásokból láthatni a poion kormány a tárgyalások fél be«aakadá«a daeaára némi engedményekre kées, esek i« osak o yn tAlrend«sabátyokra vezethetők viassa, melyek kéleégielenQl bi-Konyítják,\' hogy Biamark évei haladásával eljut arra a veaeedelmea lépc«0áe, melyen nem egy nagy német asereti .magát látni, I. i. áa 0uie(enit4s aaoo fokáig, mely habár méd nélklll navetaéges is lehet, de asokra nAgvo, kiknek a hódoló tánoeot kell járniok a magát istennő bálvány elóti, nem valami kellemee dolog. Valóban, lía egy nem kel drága áron fiseli uieg egy nagy embarének tetteit, akkor á német nép fiaeti m«\'g Uisiuark na^y.ágá oly áron, melyet más nemaet nárotasior oly nsgy és dioiO lérfiuért uem adna. Egyébiránt osillaga nagyon halványnlé fépen van és hírnevének egyes fesslányai bullának évróNévre. Ilert nincs férfi oly nagy \' nlacs érett« . népH emberi tett oly diai, hogy egy nép éréke békébe nytlgöstesse tagjait, bogy egy népi érette megtosataasa magét asabadságától. Aa enthusiasmui is aláoaappant már egy kiaeé a németeknél Biamsrek iránt, áa nincsenek messze már a teljes kiábrásdulás napjai. A nem teli saabadslvfl párt feje Bennig seu úgy orssággyQlési miot birodalmi gyfl-jési Inandatumárél lemondott. E lemondás ftómelorstágban óriási sensatiót keltett. Nem ok aélkfil, s meglehet hogy Bissmrekot magát is fájósas énnlette. A kik a kQlpolittksi dolgokat figyelemmel kisérik, jé! tudhatfik, bogy \'Bennigeeo aa ntolaé idöbeo sokat kosfe rált Bismsrkkal, kétségtelebül keresték aa érintkesö pontokat melyektől a nemseti ssabadelvtl párt Bismarckot követheti. Beanigeen lemondása ossk ujabb bizonysága Bismarck bajthatatlassá gának ás annsk, hogy aa 6 személyes akaratán fordul meg Námelorsaág aorsa Nincs js ott olysn férfin, kit ö le sem koptatott volna, S igy egymásután kellett mennie s legjobb férfiaknak. \' Sokan aat vélik, hogy \'« jelenleg tárgyéit ée egy 2l-es bizottsághoz utasított egy háa politikai trvjavaalat oka Benuigten lemondásának! Es nem váltsstat a dolgon semmit, klllUnösen pedig ssos tényen, hogy Bisnurok politikai műktidése melleit miodsn parlameniáriamus lebetetleu, melyet ö, ki a azeinólyes uralom legeaélsöbb határáig e>ju-tolt, ktl ömbeu is nagy asereiioéUeuaéguek tari. A baj oaek aa, hogy a roaf példa máa hová ia elhat, a a uemélyes uralom theori ájássk könnyen fogékony tauiiváuyai akad hatnak. A német oraaági és birodalmi gyfliéeeo jó idö óta olyan jelassvsk baugosiatiek, melyeket miudeu ember egy e-temetett kar-saak óadi maradványaisak aaetetett volna tekinteni; olyan jelsaavak, melyek csak a aaabadsSg rováaára szoktak liangostatui, A politikai reaotió jelszavai ezek, melyek bisonyos kedves remtnis oeatiákal költve a lakoseág egy ráaaábea, a asabadsfg disere-dilálására hoaatnak fel a lomtárból. A mint tapasztaljuk, Németorsaágon nem hiába. A JALAm tárczija. Ki mint hisi, ugy boldogul. (Fotyiata 4a vége.) ifidCn \\To111 iausi ur I...falvában iekvS birtokára — hol évek óta nem volt — ár-kezett, lagadrgöeebb kötelességének iamerete BékásyáiTnét tiastslegsi, bár Békésy hon sem veit. ,E^s jour madmoiselle 1 Tsdom biss-ayeess ismer már engem nagysád, ha egyébként sem it? de hírből? Én dr. Tollbausi llmsaey ÖdSn as öesaes bölcsészeti, jogi éf sresei tudományok tudora, tollbauai és i.. .(sivi nagybirtokos stb. vagyok. .Ómimiém örvendek bogy ily hírneves Aris assrsaceéélet ée valókas sajnálom, begy •Alig eaaá <essyÜ tudok KŐmeasy ur felöl, ssaasraat a espefckss megárkWett JUm mdáioss 1 bár tudom, bogy Ur-serem ImaArsyslia s lélvilágot, sft talán sokat ss«a le mondsk, ha ast mondom, begy ss sgéaa világot j ás as Uy elrejteti félreeső My — — —f — — apropos, beesél ÉnsMaiési, vagy németéi f mert bér phiiolo (S levés i Ifbb syelves bsasáésk, de legm-ká^A karibi asfekaa a ezlvilisált német IfiM, .se M s irsaMiét, sert s táessaág esnveresüe syeivs } a ms-p* Mh sifw périas, tea lük ^ili lásH mm I Mf agy kevéssé és * bee; nek • Mi hMhÍ e \| nyslvbea, de mégis a magyar nyelvnek adom ea előnyt; mert asyssyslvem, i ha nem is tartóin jobbnak, de aat sem hiesem el, bogy rosszabb volns bármely más nyelvnél lu \' Ah 1 látásik, nagysád etak mindig e rongy fészekben tölts idejét. C<sk utazott eolaa, ismerné a nagy világot, ni máskép szólana 1" jJól lehet osak hon s suttyói töltöttöm eddig időmet ée elismerem szén dolog stssni, világot látni, de bs uiaznám.^sebol sem lehetne sst velem elhitetni, bogy jobb (itthon) sémettll gagyogni vagy (raneaíául gegyogni, mint magyarul beeaélni. Es, bogy a külföld asért megróna, mert anyanyelvünket ápoljak, szinte farosa hinni: hanem inkább mi magunk vagyusk, kik osak as idegensek hódolunk mindenbeo, s lábbal tapossak mi boni." „Nagysád ugylátstik, azon kevesek táborába tartozik, kik a magyar nemeetnek agy nagy jövőjében hisznek ? pedig aa passta ábránd, tünde álomkép I Mi tudósok, kik tovább látunk orrunknál, mi látjuk ossk tisatán s kövstkssasdőket; elnyel bennünket s saláv áramlat és asért leghelyesebb, ha be-olvadaak a nagy német nemzetbe." „Faress uram l hiss akkor megsaQn* tttnk Onnálló magyar neanst lenni. Ok, srsml Ön ssgys^^snt becsü\'i a magyar nemset Utere)«(pi!ak már mostohább qlők édes ksaáskra nézve, tornyoeaHak sötét felhők fslettttnk { de geniosttnk nem hagyott el, feUStau sseriaeiiak napja { s felhÖ ssét-sssMt ée asegint vidámabb napokat éltünk. Ifiért eedggedbénk most? kisleJküeég volna . 1 léakbss- Btassak kell Istenben ée Iss- Amely nemset élni skar,. annak élei kell t - V Szívom sugalja, bogy a legjobb jövőt várhat juk," „Szive ? ali, as embernek ssivs nem sugall aemmit. SsivÖnk esak bolt sserr. Ifsterialis világot élűnk í oem ismerünk oly idilli kifejeaéeeket; esiv sugallata I Legfeljebb ■ szjmpathetikus egygerinesünkas, moly állal sejtünk, érzünk: igy én is éraem, hogy nagysédhot vonzódom, és remélem sőt sejtem, hogy negysád e vpnaalmat visaonoasi fogja." „Booiánat, édes Tollhansl nrl hogy azon kérdéses! kell fárasstssom; mi aa a asifflpathetikas égygeriues ? Már be kell vallanom, én oly egy Ugy Ú vagy dk, bogy nem értem esen műszót." - j, . - „Hiss mindjárt láttam ón, bogy Niigy-iád még negyon hátra vaa, de a bajon még. lebet segíteni. Vagy negyven doktoratust ssereatem már meg. Pőplánsmom jelenleg ugy is s BÖsmsDOsipáesió. Első lesa nagysád, kit a műveltség aaon színvonalára emelek, hogy as emaseaipácaióra méltó legyen. Meg-nsraam kegyednek il a doktorátust I" Mennyire kaeaagott a\'- pajkos leányka önmagában a balga ember Önhittségén,, de mégis feltett szándéka volt, hogy ssen fél-Őröltet megmenti még s társadalomnak. 1 f # \' Míg Tollbausi ur rögöseméivel bíbelődve aaon kellemes reményben élt, bogy bisonyo-ses megbóditotla a lányka ssivét, addig Mariskával Is nagy Váltesás történt. Baive méljfében köfisjaolva volt már eeemésyklss. Tollbausi ssavsl felídésték. Látta maga ejőtt ea Imádott képstt Aldjori Imréu A lányka ujjongott: szerette volna as sgéss világot átölslai örömében. Majd meg aaoo gondolatra jutott, hátha Aldori reá nem is gondol, benne esak a gyorinekláuykát látja, kiv»l ugyiui hot komolyan, hol enyelegve elo«eveg, de talán osak mókásból? Oh ea keserű volt még goudolatnak is. Nem I bisonynyal ssereti ót gondolá ismét hés ekkor meg édes éraelem íogla el, elpirult, miutha valami vétkes goodolatou kapta volna magát. Nyugalma uem akart visszatérni. Gondolatot gondolat űsött, de egyik sem volt megnyugtató. Nagy neheaen bírt osak aludni. Almába il átsaövődött a kép t ott állt a dolL^ifju, jnyilt férfias saép árosát s Isgssebb oarna jfűrtök köriték, ajkairól mézként folyt! aa sdes osovegés; tovább nem állbslá t ooósot loholt a saép ajkakra. Osak a puszta levegőt osókolta volt, éi mégis, aa édss érzés tovább ringstá álmában. I Már ftagasan állt a nap, midőn Mariska felébredt. Feltűnt álámképe, de ő már nyugodtabb- volt Isteobsa fordult ajkai imát rebegtek és Ő megvigasstalódott: hitt, remélt ée ssoretelt, Vissaaemlékeaett, hogy Aldori, midőn két béitel azelőtt elutazott, — mint mondá saűlei látogatására osaládi ügyben — mily aeheaen vőn buoiut i mintha valamit mondani akart volss \| de mégíi lekűadütte önmagát: bizonnyal fontos köalesdŐjé lőhetett, de ugyan-esak foatos oka arra, begy hallgaseoe. Arra Is gondolt már most, bogy Aldori íáraellts, ée igy s vslláe válaszfalat késen} de biaott atyja sasbadelvűeégében. Örült, bogy a köseli kasvéti Oonepskrs etyja meg- érkezik, ki bfsosyoeas aa 6 első kértéét megtagadni nem fogja, t A húsvéti ünnepekre nemesek atyja, liansm Aldori is megérkesett. Ki Írhatná le a viszontlátás örömeit! Es mégis Áldorin éa Makiskáa észrevehető volt, hogy valami titkos érzés bánija őket, kéeatsti sóhajra. Aldori osakugyas ssOleiaél járt As ifja sgéss hévvel sse rété Mariakét, de ea karesa tény, sl volt bár határöava: vagy Őt bírni nőül, vagy lemondási<s világ Örömeiről; de mint bálás kegyelelteljea fin \'mégis safllsi beleegyeeéeét akarta elnyerni. Aa értelméé isűlók haboaás nélkül beleegyeatek: esak Őst vallásénak, ezen szent ereklyének, bfl megőrsésére ioték. Aldori pillanatig Mm kételkedett aaoo, bogy Mariska Őt visaont aaareti; de hogy Békésy mit saóland: nyugtanitá őt. Húsvét első reggelén ellátogstott a szomszéd Békéeték kortjébe, hogy ott mókása sserint, Mariska virágjaival — molyeksek 6 volt kertéaaűk — elbibslődják. Mennyire meg volt lepetve, midőn ott találta már Mariskát ii a lugasban ölve gondolatok bas elmerülve. Még Ily népnek sebe sem tűni fel előtte. Bár komolynak, sőt búsnak látaaott; ajkain mégis ott volt as örökös igéző moeoly. Szőke dús kejaata palástként omlá körül és hófehér kezeit, melyeke! most nem rejte ádáa keeiyfl... oh, es sem földi hanem égi látomány vslt Mielőtt Mariska őt -észrevette volna, odsbornlt keblére I Mariskám I ángya\'i Mariskám I És ssereUekl. Ssiveik eggyé eiisdtak, ajkaik épslék Öe tonfn, lt\|]f Bismarck km U npl mag tfssi, ás a ker, melynek ki-itt Wiaan* a CMturkampt; melylyel sok fí\| rurns járt. H ka majd egyae* * bál-váay askáá.a fog megseSam. akkor Né-malmakg kaMtkasaival sgyltt Németor-még MMéé tekoemt ia boldogítani fogja a lükiMl valód. aaabadság. k szakállas asszony. (T.) A Deák Ferenc* politikáját vallani éa a Kossuth Lajos politikár ját közvetíteni, ugyan kérjük esér peo a t. olvasót, adjon\'ősimet ez eljárásnak.: Ne gondoljon azzal bogy mjért kérjük erre, csfck tegye iu g nekünk ezt a eziveee\'get. Mi azért nem akarjuk igazi nevén nevezni a gyermeket, mert a mi elnevezésünket könnyű lenne elütni azzal, hogy pár iszom pontból Ítélünk, részrehajlók vagyunk, de ha talán maga as ol-vjuró adja meg esen két kulacsoe eljárásnak at igasi nevét, arra nem foghatják rá a részrehajláat. Mi a Deák eive ? A közösügy Ausztriával. Mi a Kossuth elve? Szakítás Ausztriával. Mi acélja lehet m+at már annak a lapnak, mely a <Deák elvét vallja, hanem a Koesuth elvét szolgálja ? Lébe t-e az ilyen lapnak reális csélja, lehet e as ilyen lap realie lap. Próbálja meg valamelyik lap Angliában pgyazerre] vhág ée tory lenni; avagy Francain országban egyezerre republikánus ée rovalieta lenni; Németországban kleí rikalia vagy sgoczíalis ; Csehország\' baki ó és uj cseh \\lenni egyszerre. — Ilyen ampbibium lapot nem fognak nekünk mutatni egy oratágból áemí ilyen Irodalmi éa politikai kétlakiság npta létezhet ám, pláne grasszálbat sehol másutt, caak nálunk. Deákpár tinak ée Kosauthpártinak lenni egy szőrre : az ilyen politikát nem lehet bevenni csak nálunk. És nem kétlem, lesz idő, mikor erre bivatkosni fog az irodalom története, mint ahogy a művészet története azon emberfejü bikákra és bika fejű emberekre hivatkozik, melyek az ókor művészeinek sgyában fogantak meg, vagy - azon keadetlegea egyptomi szobrokra, ahol a karok és lábak még nincsenek elválasztva a teáitól, és a közönség még is megbámulta e monstrumokat mint alkotásait a művészetnek. Éa mig as ujabb kor meg- bámalja as aphrodltákat és síamí ikreket, a „Pesti Napló* uUk Fe-reoraeekedáeét ée Koeeuthiánerk«»dá-lát nem akarja megbámulni. Ka ez bálátlaneág 1 Legalább aunyit vennélek fesre,-hogy mig némely embert inejgkövez-nek ha ti meri mondán!, hogy nem\' jó uton jártam, tévedj;em, mert nem ismertem jobbat; de mióta ismerek asóta azon járok, — hát mondom mig azt, aki ezt ki nVeri mondani, megkövezik, addig a .Pesti Naplót* msly a Deák és Kosautb elvét egy irma, egy kalap alatt közvetíthetni éli, talán bizony meg ae rójják. —-llol nadrágban éa kabátban, holl szoknyában és ingvállban jelenik meg a közönség előtt a közönség ezt a politikai monstruozitást nem szándékozik észre venni. \' Különben vigye manó 1 Ha már politikai boltot nyitott éa éipilkinek kinek szája ize szerint, és aat tartja hogy ha az előfizetőnek nincs kifogása ellene, hat másnak ml gomljr rá, — legyen mindegy nekünk ia de ha már össze-vissza érez az ő politikai apliroditáságában , és Ösz-ssevisiza kevert,-nézejtet tálal olva-aóinak elébe^T^a már ő m»ga sem tudja mngáról hogy fiu-e vagy leány: ne akaijón oly politikai itélőxzéket képviielni, hol az e féle\' politikai osodabogarak, mint Ítélő birák, nagyon furcsán jönnek ki. A szukáilai asszon v ok nem UÜcéletes teremtmé- I nyek ez elvitázhatfctlan, éa egy Ön-, magában tökéletlen lényj helyes ítéletet. mondani nem képe^. így tekintjük mi a „Pesti Napló"-nak minden Borát, legyén az eflenünk avagy mellettünk ! így tekintjük amit a kormány pénzügy,i.\|. politikájáról és az adórólJ így amit Koasuth Lajosról, így amit Deák FerenczrŐl irogat: két Itulacáó* szakállas asszonykodásnak. egy czég és\' kalap alá vont dupla politikai .mesterségnek. Az álmatlanság és annak gyógykezelése. \' A kimerültség érzete, mely izmainkban ak&i^ nagy munka után, akár mán oknál fogva létrejő, nyugalomra, illetőleg pihenésre késztet és csak akkor szűnik. rniéóa testünkből a Ikttjiérftlést , okozó anjagok lélegző* vagy ;ipáa vegyi folyamatok utján kik üszőből tetaef, mi normális viszonyok között elekig ép, egészséges alváskor tehetségéi. IMidéii ébren vegyünk szervezetünk nagyobb munkát visz végbe, minek természetes következménye az éjbterók vesztése ; az izommunka nagyaágaés az életerők caökkeuéee között peflig egyenes aranyi létezik, azaz minél többet dolgoz tűrik, annál inkább izükiégüuk van a természetei nyugalomra, az elvásra. Mint ujabb vizsgilások i kideriték a munkál kodé izmokban .fejlődé savak közölt főleg a szénsav éa a tej sav támasztják a kimet ülés érzetét] i bizonyos meny ny\|égben felhalmozódva szülik az izmok nak akaratunktól többé nem függő állapotát, az alvást. Alváskor . az izomműködést gátló savak felszi vattainak, mi élmyülés (oxi _ dal in) folytán történik!; az alvó ember légez, szive dobog; belső s terveiben az élet rendes lefolyású, csakis akarata és így az attjól beidegzett izon működés lel veti fttggeiztve, ami addig tart, mig i vérkeringés gázcsere ujján na altató snys golcat elemeire vegybontva, ia verejték kot és a liilógzett levegővel a testből kl takarítja, mire az akarat, mái szavakkal az éberlét beáll. I . gyermekük melletti hány éjjelt töltenek könyveik mellett a tanulók; > hányszor ébrednejt vegy éppen nem trifask el-. IndniVá szerelmesek ; • hány emoer ae tud aludni, ki elzüllött, vagy .rosszul alkalmazott életpályája felett töprenkedikr Mindezen állapotok azon jelen tanulmányom alkalmával csak mellékesen legyenek emlitve, mert orvosi kezelépnek tárgyai ügy sem lehetnek oly események, melyek mint mondottuk inaj<luem mindegyikükön történnek és melyeken keresztül kell mennünkj mint alfár a gyermekkori fogzáson. i . Azonban munka után nem mindig következik az üdítő pihenés] az álom a leKDugyohb testi erőkifejtések, a leg erésehh izom mozgások után is, igen gyak rsn fáradtság, tehetetlenségig menő ki mqrQjés áll be, de mit az égész szervezetében megtámadott egyén epedve vár, a nyugalom, az alvás, az uem köszön be. Igy tehát látjulc, .hogy az alvás ugyaQ kimerülést okozó vegyületek folytán- jp létre, melyek izomösszehuzódá-sok Ős iznmkilágulások alatt fejlődnek, de si imént elmondottskból azt is értN hetjük, hogy még más valamitől függ annak beállása. Mindazon tényezők, melyek az agyat tűüizgntják, uk)\' hogy az, a test többi részeivel nyugalomra jönni nem tud, oly állapotot okoznak, melyet jálmatlinság * nak nevezünk. As okok, melyek egészséges embernél, épp ugy mint betegeinél előfordul hálnak, többfélék, így mindbgyikli.uk ta pusztulásból tudja, miszerint nigy lelki küzdelmek, szenvedélyek az alváit távol tartják tőlünk. Teiti fájdalmak pl. fog. fájás{ magas fokit- lázzal járó betegsé gflk fáradt testünket nem engedik nyugalomra jönni, biznnyos szernek túlságos vagy szokatlan élvezete pl. a bor-, thea vagy fekete kávának használata — ké pes szemünktől az álmot távol tartani iMindeu embernek életében vannak olf iUószakok, melyekb\'S az álmatlan jdnem állandó vendége; hány éj virrasztanak az anyák beteg Hogyha mégis felhozzuk ezen, az álmatlanságot előidéző mozzanatokat, ez caakis azért történik, mivel legalkalma ssbb bizonyítékot képesnek s tekintet ben, miszerint emberek, kik kötődben nem szenvednek vslsmely testi bsjbin, hs nem slszanak, az esetek többségében rósz színben vannak, minek magyarázata következőkben rejlik. Ugy e bár tisztelt olvaióim as alvás fendea- egészségtani\' viszonyok között a tökéletes taopritlme rülésre kővetkező időszak, mely alatt a test az elhasznált erőket pótolni iparkodik ? Ez csak ngy lehetséges, \'hogy a kimerülést okoző vegyületek fentebb emiitett módon a testből ellmináltatnak, mi az álmatlaniágban szenvedő egyéunél éppen nem történik, mihez még fz is hozzájárni, hogy az, ágyában hánykoflya -^mn vagy szobájában fel és alá aétálva, i/tf5T~ munkát végez, ímely a már ugyjl na gyobb mérvben jelenlevő kinwrülést okozó savakat gyarapitja. ilyen borzasztó, éjjelt* leirat, hiszen alig leaa önök között valaki, ki lázas betegségben nem szenvedett volna és Így tapasztalásból nem ismerné egy átvirrasztott éjavak áaak árnyoldalait. Az álmatlanság, mely kimutatható szervi bajokból ered, csak egy mellékee eymptoma a betegség nagy keretében és az alapbáatalom megszűntével, magától szűnik, miért gyógy kezeléséről e helyt szó uem lehet, tárgyát képezvén mindannyiszor as Illető kezelő orvosnak. Vannak azonban esetek, melyekben as álmstlsnságbsn sinlődőnél legszorgosabb orvesi vizsgálásuok sem valamely organikus kérne elfajulást mutathat ki, melyből említett állapotot észszerűen ms-gysrázbatnánk; ezen, vajmi gyakras előforduló álmatlanság kezelésétakarom néhány vooásbao leírni, érintve egyezer-smind a veszélyeket, melyeknek ezen betegségben szenvedők msgukat kiteszik — valahányazor hirdetett 9altató szerek- ság au szakát kel" élnek. Minden betegségnek vannak szerei, melyek phynologikni hatásával annyira-mennyire tintába vagyunk, as orvosi gyógyászstnák külön ágs s gyógyszer-, hatástan folytán; igy egéez csoportját a izereknek ismerjük, melyek* alvást, káb-álmot ízűinek, s ezen isjátságnknál fogva altatók (remedia somnlfera, narkotiks) oo dalnak 1 Ezen savak sajátsága, bogy u agyállományt izgalják, vérbőséget ízűinek bban, mely bizonyoi idő múlva miniT azon idegeket bántalmazza, melyeknek feladata a ten^életet; névazerínt emész tést és vérkeringést fenntartani; minek eredménye, bogy az álmatlaniágban sin lódó ember nem légez rendesen és. tökéletesen nem emészt: Ezekből önként folyik, hogy a különben egéizséges ember, ki sokáig álmatlaniágban szenved, egész testében fáradtságot, fejében pedig kábultságot fog érezni. — Mennyire változik — jóllehet, hogy az éppen emlitetl két fővonfjsban eltérés nincsen — az álmatlanság kórképe mindazon ecetekben, melyekben az valóságot szervi elváltozások izüleményel Már a kiiebbfoka hőemelkedéssel járó betegségekben is, melyekben az ál matlanság egyik válfaja, a félbeszakítással, többszöri ébredéssel járó alváa napirenden jran, tapasztaljuk, bogy a beteg egész közérzete meg van zavarva; igy orvosi gyakorlatombél tudom, • hogy nemcsak nők, de férfiak ia, kik pl. torokgyulladásban szenvedtek, nem az alapbaj, — hanem a vele járó álmatlanság ellen kérték onoii segélyemet, mivel mint mondták, az véjtól borzadnak." Fölös legeinek tartom tisztelt olvasóimnak az Az „altató szerek" hatásáról ezen haiábjain tisztelt fómnnkatársaml Msjor ur minap értekezett és azt hiszem nem fogja tőlem rósz ntven venni, hogyha közleményét néhány legujab altatóval kiegészítem, melyeknek épp ugy, mint a chlorofonnnak az a sajátságok, hogy a légzésre, nemkülönben az agyállományra hatnak, minők a tejsav, a codeinpaatillák és a chloralbrdrat; mind a három készülék jelenleg a napi lapok hirdetési rovatában oly ismeretes, mint annak idején — midőn még kísérleteket f tettek velők — orvostani intézetekben. Jóllehet, jiogy ezen szereket nsgy aplombbsl az álmatlaneág ellen anendroz-zák, pedig igen jótékony hatásuk nincsen, aót kártékonyak. As ópium éa annak praeparatnma a codein, kisebb adagban vérbőséget szül ez agyban, nagyob-ban pedig kábnltságot, eltekintve, hogy székrekedéssel jár; — hogyha meggondoljak, miszerint - álmatlanság alatt az agy burkaiban éa állományában űpy la vérpangás van, nem sokat fogunk az ópiumtól éa készítményeitől elvárai. A chlorslbydrst. melyet Liebreich Ottó, berlini orvos fedesstt fel, egy Ideig mint altató-szer használtatott. <nem izgatja ugyan az agyat, de egyfelől \\mivel adsgábsn nem lehetett bízni, más-Keléi mivel a chloroform veszélyével jár t. i.\'a légzéat támadja, használatával a gyógyászok felhagytak. forrt la- egymást, boldogságuk egy oaókban HWé- \| E pillanatban lépott Békéey gf elé. i Atyám 1 monda Mariska, leányod talán vétett, bíaa a vallás válaszfala van kOatUnk de aaivBnk caak egy istent ismer, a szeretet istenét. tAtjám 1 mondá most aa ifjú, talán bitorlem a jogot, midőn igy aaóllitlak, de én áriam, hogy szivem egygyé olvadt lányod aalyével. Ninos más büaöo, minthogy oaak egyetlen egy iateat imádok ; lányod pedig a aaSot háromságot, mood ki atyám, bogy egymáséi lehetünk, vagy kétségbe kall oaaem. „Ne féljetek gyermekeim I Higyjétek akár aa egyetlen egy Istent, akár a aaent háromságot de higyjétek, akkor nem fogtok «ás kétségbe esni: Én saivesen adom áldásomat reátok. Legyetek boldogok V Orömkönyük ragyogtak aa atya, fia ée a leány eaemében: 6k boldogok vftuk. Mariska most elbesaélé furcsa vsadé gíoek WtlsWnt, ás egyúttal faikérá atyját ás Aidorit, begy segítségére legyenek a furcsa •mbar mtgtéritáeáben. „Igaaad vsa kedves lányom 1 mondá Bákáey, éa bár aaabadelvtt •mbar vagyok a gátlástalanságot, aa ietente\'eneéget el N\|Ua. TMaiatok bárkit, ha letoot, Jehovát, la a fial. báromságot imádja í ha a israéasili arf, ba bármily név alatt tisateli a lemlf lényt, de hagy valaki taltegye magé* mind eaoken, Oamagát tartsa a leg teMbb }4wyaek, ea ily amlsrt osak saána Imms B^llésak találom. Fájdalom fnai nap vsssak aa §mmáiét vagy is ezen tévhittlek, de még letéti őzen bajt, hogy a könnyenhivS népet ia megmételyerik istentelen tanaikkal. A boldog caalád OrOmében Osztozott mindenki. LegolCbb a nevalőuő üdvözülte kad-venez Mariskáját, kit mint testvért szeretett De még a cselédek is mind ujjongtak Örömükben, midőn hallották, hogy Mariska kisasazony menyasszonya azon jő ifjtl urnák, kit aaintén minden ember esak áldani tud. As egéaa vidék as ég á dáaát kérte aa aj párra. a Dr. Tollhausi Kőmezey Ödön ur kö- areza vonaglott éa teele az oda siető Aldori ée Békéay karjaik kösé .lanyatlott. Lázas idegesség fogá el egésa t esi ét, Ugy kellett liaaa vinni, hol asounal orvosi kezelés alá vétetett. A láz mindinkább fokozódott. Aa orvoeok azonban előre biatositák kOrnyeaőit, hogy nemomk uem lorog veszélyben, hanem valésaiuü a testi betegség megmenti 6t a lelki betegségtől. Aldori, Mariska és a derék nevelőnő mindig körülötte voltak, ápolták ée Uljeeiték az orvosok rendeleteit. A láa azonban oaakis pillanatnyi saUnetekkel folyton tartott, tető- zönséges emberrel nem állt ezéba, nem is tudott semmit a történtekről^ Húsvét első nap 11 órára jelenteié magát Békéey-. nél, pontosan el ia látogatott. Mariaka karok jó kedvében volt, boldogot, boldogtalant, ki belépett, — élve a leánykák huavét Ünnepi avokáaával éa jogával — egy kie fris vizzel lelocsolgatott. Tollhausi urat is réeaesité, tréfásan hozzá tévéo, hegy ea által lemét a keresztségbe felvétetik. „Oh nagysád; engem eohá aém téri-tend meg, de én biaváet tudom, liögy kegyed midébe meg fog győaődbi elveim és tanaim helyességéről, ezen szándékban ia jöttem, bogy Békéay uraak ia elmondjam, miansrint simpatbétikus sgygerincaeink any-nyira voeaédnals. egymáshea, miaái fogva mag vegyek gyésŐdva, hagy kedves leánya komoly bajnak aép elébe, ka ■ielébb karjaimba nem aietteti. Ka máris kilkrá karjait „Kémeeey ur 1 ezerszer booiáast I leányom ara. fi derék ifja — Álqprt tmre — leendő vCm.9 pontját érte kilenoaedik napon, mikor is jegyaőt kért, hogy 0 végrsodeletet akar iratai. Aldori képviselte a jegyaőt ée a követ-keaő végrendeletet mondatolta: „Lélek, uincs I aa az van: a fő. fia működik, -aa teremt ée rombol világokat Ily hatalmas lélek lakoaik fejemben is, de oly barbárországban — mint Magyarorsaág -1 nem valősithat\|a eszméit. Akarom tehát, hogy mihelyt aaemeinet behunyom, fejemet vágják le ée egy készen tartott légmentee Üveg burába elbetyeave küldjék el a nagy német akadémiának, hol ia a nagy megbe-eaűlbotlen esaméket aaivattyuaaák ki. Teste mst égeaaék porrá, hslysaaák ugyan oaak légmentoeao agy üveg kamv-ve&erbe és küld jék smnléa MésMtorsaágba, ss^rják ojt ssét a nzélrózaa mindkn irányában ) eaén porok kél [fognak támadai aaoa gigások, kik a Wletábfil saivattyuaott easméimurk végrebaj-tó. Nem folytathatta aondalelását, Mély álöm vett rajt erőt: aludt nyugodtan, oseodeeen egéea másnap reggelig. Aa álom jótékonyan hatott Midőn felébredt, szemei nem keringtek többé oly vadul. Bár bágyadt volt, saeliden náaett körül és saemei mintegy kérdőleg osüogtek a jelenlevőkön. Aa orvosok kijelentők, hogy mentva van. Egéaasége napról napra javült, és ereje teetének rujékonysága ia osak hamar helyreállt. A történetekre nem igen emlékesstt, osak annyit tudott, hogy súlyos betegségből épült fel.. Midőn a szobát először elhagyhatá, hálát adott aa Uraak megmentéeeért Lassan, lassan visszaemlékezett a lezajlott eseményekre, megköeaöné Békésiéknek ia jótéteményeiket és fáradlmtlan gondozásukat a mint mondá Mariska vevé őt fel a második keresztségben, most már ssereaaen neki egy apoatolt, ki őt tovább ia térítse ée oktaeea. Ezen szerepekre a derék nevelőnő vállalkozott, éa hogy milyet} sikerrel, eléggé tanúsítja as, hogy Kőmaaey. a legbuagóbb hivők egyiket imád egy Istent, —a magyarok Istenét - saeret egy hasát, — a magyar haaát — Saivét pedig tslceerélte buzgó apostolával — PáUy Júliával. Eg / napon kelták sgybe: Kőmaaey Júliával ée ildori Mariskájával. Boldogabb párok alig léptek ralaba oltár eÜ áa idő vas foga már fobbst egy évti-sédnél Ijsmoraaolt asóta és ík mi ia a)y bal-dogok súat akker valtak, j Aldoriákat megáldotta os ég agy alg-haju Űaaskával éa égy gyfsyirü barna flrtű leánykával, Eőmeeeyákaekegy nép alaki leánykájuk ée egy csintalan barna fiaoeká • juk van. }, Naponta összeterelik s kis nyájat egy akolban és aa öregapa, a szülők, — kiaek jat -rr. kiki egyet ölbe kapás mondogatják. Kedves gyermekeink I Higyjétek akár aa agyatlan egy Istent, akár a Sztháromeágot, agy soha sem fogtok kéteégba esni. Ki mint hiú, agy boldogéi. ,\' Stitíay Lajos. Nílvemben béke vaa. Biivtmbea kihs vaa, Hsai at rajt nir abü. Ktvenall fúlottn áa 4fi kStesi. A ká sMtt laplet ^ 1 Lsvoata rtta már 8 lasasa liwksift Iábate ai\| a gjOau. Cask SajrM voatasMc. Hogy mtHgyalMk TSlsss sa s^tessS. Űa ■inlsSaik kiSssa ■ áiiga utaai>—t, SSsMm. kocr asucaw Vsa Wsss SdrtmL Is Te lasseiaidi Meri e ajlap Ts Tatái, Bapr aikt í«a,vr>t fi«sa a amkaláL Iteiaésl, kogjr SSgySak TipkstoUsn la krtk, tkiswi banai Tin Hüte asajétrtc / Salvwksa kiks lka. IMkéasattk* i^t Oytájrer Tttáfa ksjt Kl M.tM fetM ebet ü»u Ül asrt»a, tag* 4 kteertliet I •«lmil\|o«a áHatták ett elé W<ték iHii Imii j alvást . 4 wmAm Umbi«u, mire Hm él mm aa AMI Wlnit o#a toltak AlMiit. ái<Mual\|«i «Uiiitjiikiké\|M \|y%i«fcetih. Mfc? alélééeé okúit u ééKéat elvei iMrtit iparko- tek Nf jtoiilNgf Ml Wm ** ópiummal, •NI ft tvysawal egyáltalában fsla-•elj kiMlövjii mm érhetjük el, tat MM eltisééWMjk az imént demonstiál * tasa — Hifink ekét tartva, miszerint a iMMrllÉaf nemző nggrületeket a verejtékkel éa krégz* tt1 levegór el testeinkből eíis»ttljok, csakis oly orvosi eljárást ■wilitisk as álmatlanság kezéléáében ^Itlwnik mely jáital azt rgésztAn vagy részben legy tehetjük; mint a folyton! UaUdó lgtjjabb drvosi tadomám babiao nyitja, azt belső szerek adagolásától hiába várjak, csakik a bjdeg vizkúra ós menny ite\| s lehetséges tisztái fcvegó belégaése hivatva f vannak említett bajban segíteni. 8 lapok szűje tere nem engedi, hogyl a tiakúro ^Iveit részletezzem, szükséges azon buti mégis fyleuilitenem, hogy azf áimatlatisa^ ellen hideg lemosások, melyek ; ai egész testeit alkalmazandók, hawiáU r rawak és naponta egy két érával a lefekvés clfttt Qló lnd\|\'g fürdó ; a hideg vizzelt irdörsaőlések utólagosan fcHépó iszadásaal járnak, melvlyel az izmot, illetőleg agyat izgató réeaek a térből ki taszíttatnak. Az agyból a kábultságot okozó v«g>0 Irtek legltamaráhp a vérkei inges alján kiküszöbölhetők, ni főleg élen fű lés (»>xi tlátiő) alapján tflrténik. Igen természetes, hogy aa éléityüléii proceesm annál jobbau ^neg) vétfbe, nsiiáél tisztább ezen folya-l matra szükséges 1 anyag, a köriég; oly helyiségben, hol többszöri szellőztetés\| által Mas It vegőijől gondoskodunk, j>bban. is alaaaa\'r, mint ahol ez nem >törtlnik. A mindennapi tapasztalás mutatja, hogy oly nyári napokon* inelyekeu kei le utelea szelek ^angvos zephyrek) járnak, iegjobb társaságban is szundikálunk, elalszunk ; mit á jó kellemetes levegő eszközöl. Az éíeny, mely a belégzett levegővel a tüdőnkbe éa onnan egész iestüukbejut; j a tejsav és szénsav elemeire való felbontását eszközölve, a kW r ölést as izmok éa a kábultságot as ágyban megszünteti, * üy ét telemben, altató. Tudományod kutktások alapján iparkodtam linziéit olvasóimmal a századunkban aaoyfra elterjedt álmatlanság ellen használt szór éknek becsértékét megfcmer-tetnl; esek köztil a levegőt éa a vizet legjobbnak találtam ; hogyha ezek is caer-ben hagynak, mélyebben fekszik as ok, t, t as Öazea idegrendszerben, midőn teraéazetescn isz adott esethez képestJ IMs a ÜL és IV. fiúosztály. Ügyi aspoe ééhsiáa 4 V, fluésatály. fleevdán, juniua hé 11-éa ééMéit a Vf. AssaeUly Sserdán fttáítw hé 91 á«t délstáo, Csütörtökön 18-áa Ofáss aspsa és pénteken juníus hé 2tf-án éééaéétl ; a kereskedelmi osztályuk. A kézi-w unka-tárlat nyitva less vasárnapon juniui 4é 24-én. Jegyzet: A délelőtti visagák 9 órakor vasaik kezdetűket, a délutáni 3 érakor. Megy-Kssisaés, 1883. {uniós havában. At igntffn(iii<ig. 2 As émtéuém legújabb módját a kámzsái gyepibealer led este fal áe gyakorolja ; as úgyanis abbéi áll, hogy aa 8 kötegei a mesterrel élükön a kloakák tartalmát mindjárt!^ a Uiháld uteta végén a mesei utak eaáleeeé-gében és bossBcában kiöntösgotik, sőt lerakódé helyűk a Chinorányi féle kertnek árkai. \| Ajuldozás fogja ol már a kora reggeli órákban eoeken at utakon a aeoei munkára vagy a ssabadhogyro járókat. Reméljek a v. kapitány ág tudomást vms a gyepmoaler oaoo lagnjabb tudományáról. /a Fai o4 Í4afa( uralkodók oa éVbu la fognak — mlbt rifliiil — találkoaoi. A fraoosta ImdiklkülÖkben »agyban folyjak 4 badikésUleiek.; ■ > Irodalom, V Aa Irodalmi ruvnt »Uu kSatSOak kaphatúk niogreu-datbalAk PWImI Fdlfip k<>n> vkareakJ4aé(>«it Kaaltalu t» Caákterayta Öt HAJua Iidnapra vonatkosó éghajlati foljegyaáeok. KÓtép hőmérséklet: 15° C, A légnyomás valódi küsepe: 744 2 mjin Leg-inagaaabb hSinérsAklet: 27-2° C. 26-án d. u. 2 érakor; legalaoaonyább liöinérséklot: 76° 0. 10 án, Mle fi órakor. Legnagyobb léguyoiná«: 7 -1-4 mm 13 án reggel 7 érakor; legkiaobb légnyomás: 7303 wjin 6-án, reggel 7 órakot1, A napok saáma, uielyekeu oapadék aeott: 12. A csapadékok Osaaaoget 91-I5 tujiu. Nagy Kaniasa, janias hó 16. i883. y. I Q A tslsategyel tantestület hOapooti válasotmánya Sümegben julius 2 án roggolij 8 órakor gyűlést, tart, moly re a járásltOri olaOk-tagok aainlén megbivatnak. — Főtárgyét képeoeodi as évi működésről aaóló jelen-tée, továbbá a megyei kűogyűlés tárgysoro-aatáaak megállapítása, maljboa éstrevétel«ket v. iaditváojt saivosoB fogad as olnOksé^, 0 A a A meg hl laointéaetakben aa évi vissgálatok juniua lö-éu kaadödtek, a a sár-Onoopély 2d-áu fog magtartatni. X Kémet becattlet. Sűmogbeo bort saállitoü koroeatül juuius hóban ogy német fuvaros, hol ama szerencsétlenségéhez, hegy aa abronc elpattant, rögtön ott\' torom egyik helybeli kádár a megmenti a kiömlő folyadé-koL „Jöjjön a nagy korosmába, váltatok és kiSzetem azives láradságát," mond erreV a háláé sógor. A kádár legénye aaonban még hűit bolyéi sem találta ott, mért etetni kikerüleudő as ígért találkoaáat — meg léin állott\' Sümegben. Adieu I Q A Balaton-egy let kirándulása. A Balaton egyeaület tagjai éa vendéget mintegy luasaa aa f. bé I l-én d. u. fél 4 órakor a „Kisfaludy" gőzösön Kasaibolyro érkostok. Aa érkeső vendégeket roppant nagy száuiu közöuség logadta a Balaton pariján. A csónakázó egylet tagjai eséoakokon meutok kfilöo-kftlée kezeléshez tolyatnoduuiik^kelj, g«Zös olé, aoue szólt a parton és gőzöaOn, Dr. JBruck Lipót Különfélék, * ti l^ilat r- Vallás és közoktatási m.,kir. Mintatértől. - 18289 azám — A nyáron népiskolai tanilók számára caak ogy hol jen tartatik tornáéi a ti póttanfoljam, még podig a budapesti tornaegylet I kerületi torna caarnol^ában. Est a kir. tsafsMgyoléeág bozsa as illotö tanítóknak tudomására s s helyi lapokban ie baladák nélkül legy^ kűzaé. A tovaapéttaslelyamra, mely Oviélif tart, a Wvolt tanítók 80 frtoyiállaaaogályt kapnak, haleértvo ebbe ss ntssási költséget is. A folyamodók felszerelt kérvényét a kir. tsnfeltlgye-léaég ratésao Bosegány Áron oesláJytasáeso-laml ia, a kit mm péttanfolyam vesetésével teagbtstaaa. Tekintve sa idő rövidségét gyrors mtískedést kíváaok. A péttsníol/sm meg-hadiiisih ideje éo tsrtsms a Néptanítók Lapléhsa á>g késaé\'átstai. Jjadspoet, 1883 Hájas bé 10 és A a&sistor meghagyásából t\\ Oéesif fél mk. ■isnatsi tanácsos. Zala SHgyoi kér. UsWűgyeiíeéfo^i. A másolat hÉMoa. — Kréh Fái kir. tanfelügyelő. Aa es #trf sárríságálalok s nsgy-haaéseai m>. sydváaee bstooatáiyn ás ée hia/Mkéikas, raiamíst as eszel öeernkstött hfoséadám iskolában f. A janina bé fé la ée Mtekal eapiiis Isrlatask meg, é. p. há»e«ksel serveadUs: Veeáraapas, junins hé \'Hée éHséén ss f . ie U. hás/MOl; Ujriasaea aefea iüeiéa a It leiiliy. MHa mm 14 » éa áÜoMM sütésig lüp Ogyaamsa aefea déMa ss f, H fi MtafeartÉ^r KeAáaa Imim hé viharos éljensések itl éa ott. A parton a vendégek el Keeztbely város éa ennek összes ogjlotoi nevében dr. Lipp Vilmos gimnáziumi igatgaló s tüzoltó-egyleti elnök ssivéljás pletsu bosotlsl" üdvözölte, melyre s Balaton-egylet elnöke nevébeu Sziklay Jánoa ogyloti titkár föleit, mire vendégeink kucaikra Oltok a Hévízre kocsistsk ki. üst érakor bsnhott volt, utáos tánc. Falk Al. táviratilag ftdvöaÖlto ss egyletet. As Irék éa ailréstek társaeágs által rendezendő pári-i kirándulás alkalmából s kirándulást rendező-bizottság s következőket teszi kösaé: A kirándulásban való réaa-vételre í. hé 12-től kezdve osak hivatásszerű Íróktól ée mUvéasektffl fogadtatnak el jelentkezések: esek ie folsaéllitlatuak, hogy bezárólag jun. 17ig a 20 frt. beiratási dijat saiveekedjonek kiflaotni. £ batfridőn túljelentkezés egyáltalában nem togadtatik ol. 5 lévld hírek Egy 108 éves sas-azony ball mag kösolebb s Hókus-kórli\'átban. — Falk Mikaa — hír asarint — t hé 17 én tartja beasámoló beszédét Kesslbelyen. — As ország több vidékéről jelentenek lalhősaska-dást és jégeoéet - Dr. Hegedűs Lajoa Kandid min. tanácsoi meghalt. — Arsuy János padjára a Msrgitasigetan emléktáblát helyesnek. — Aa angol Flotta Fiaménak nagyon seiveeea látott roadéfo volt. — Pálmsí lika a ,Borsossá Jankó" ellen — egy rá Voilat-kosé sérelmes kép miatt — sajtéport indított. — Egy bramhai milliomos don Ricarjlo da Joaaéaeh éveakisl 000 milliónyi jövedelme vsa. — A tserémi saőlőbegjrokbon egjr oee-rosayét aaedő férll a villám egj sújtott afjea, hogy boltteatél deraboekt&t kellett Imii iiiel — Oelseabsa agy 140 éves smmmj haeyt a). — Aa albánok éa ttlrökök klet egyre Myik a téres harea. y Vilttoa X Felhlvád a lauiló-teMÜletek-j ée Iskolai hatóságokhoz. — Hogy s fiú- és lányiskolák asámárs wltkségea e kii Üu olvasókönyv, ma már felfllkaladoit kétdé. Nam-osak psodagogiai éa didaclikai okok harczolitak a külön olvasókönyvök\' mellett, hnnmuj sa élatkivalás eltérő iránya is megköveteli, Itogy ja két nem saját renáeltotéeéoek betli télére ,neveltessék. £st aa lakóiénak, ha feladatát megoldani a kai ja, bem szabad asera elől jtóvesstenie. Ifibből öoként kövotkaslk, líogy aa ossköaöket is tel kell aa isko\'áoak basa nálnil, melyek s osél elérésére esűkségoaek Kétségtelen,\' hogy eseo eesköaök kötött as olvasókönyv aa első bolyét foglalja ol. D kétségteles ás ia, hépj s két nem kÚlönbötő erkölcsi énje, hibáij gjröngéi s aa- eltérő jellemnek alapvosássi kűlönböső nevelési eljá* ■ rést igényoleek ;valamint s kűlönböal irányú bivatáa és rendeltetés a két nem nevelésében k\'OlönbOkő tényezőknek és eeskÖsöknek közrehatását kívánják ; mibSI önkéot követkealk hogy a két ném nevelését és képsését egy és ngyanaaon olvasókönyvvel, vagy pedig olyannal, mély mindkét e«élt aksrjs megoldani — lehetetlen, listai népoktatásunk.lejlődéeo, s fiu- és leányiskola önálló és batárosott ctélja ms már kéuyaaerüleg köveleli a meg felelő est kötök bassnálását. 8 ha van, a m a nagyfontosságú feladat megoldására, mint egyetlen és dönti téoyesŐ bistoe eredménnyel befolyhat r- o tényező nem lehel más, mint ss olvseóköoyv. Ebből meriii \'és nyújtja as iskola mindason iameretokei, melyeket a tör .vénj előir, a paodagogia elöassb. At.olvasó könyv saolgáltat snysgol ss erköloe és jel-lemképaéae. Ssóval az olvsaókönyv as, mely aa oktatásnak, aa erkö^si nevelésnek ■ kös pontját képoai. De osak úgy és, akkoij, ba ama czélnak és feladatnak áll stolgálatjkban, melyet as iakola maga elé tüaöjt. Hogy a fiu- éa leanj\'skola eaélja és feladata kűlönböső, fölöalbges volna vitatni; hogy a liu- éa laányiakolának • külön olvasókönyvre j van asűksége s, külön bözö ezél és loladst megol-dáss szempontjából, es Oukéut követkoiik. £ meggyőződéstől ádislvs és veséi^eltetvá bslá-roa\'a al sHOsongiád megyei tauitó egyenlllet" (Alföldi tanitó egylet), hogy s fiu- és loány* •kólák ssámárs kűlöo olvasókönyveket sser keoassok. A nevetett egyeaület megbízóiéból ée határosstából Uooiátollsm már eddig Söare a leáLy iskolák 11 Í11. ée IV. oastálya asámárs sserkeaatelt olvsaóköny veimet; aaiulén e meg-biaáa alapjáu bocsátom hősre esultal a fiu* iskolák 11. oastálya saámárá\' jserkeastett olvasókönyvsmet, melyet bátor va\|yok tUa* telettel mollékobi és a tanító testületek, valamint sa iskolai batéeágok becses figyelmébe iánlaui. — A mű ily oaim alatt felont meg Szegeden alulirt hiadónál: — „Népiskolai olfasóköo/v A fiúiskolák II, oaztilya arémára. A „Caopgréd megyei taniló egyesület1\' (AljTöldi laiuitó\'egylol) hal ár o tat áliól és^ megblaáaából szlorkeaztette Vass Mátyás, ssegedi jaüiitó. Bolti ára kötve 28 kr. Minden \'például\' után 1 kr. s „Csongrád megyei tanító agySaalat1* alapjának javára fordittatik, A fordltáai éa átdolgoaási jog lenntarlatik." — (ilvaaó* könyvem s következő tankört és anyagot foglalja magábaa mely könnyebb áttékintée végett bátor vagyok itt ia jelenni. J. Aa iskolai élet. 2. A terméssel ée msaőgaadaeág Ittaséi. 3. A családi élet. 4. E^éssségUn. 6. A házi állatok. 6. A terméeaet mesőjgssda ■ág lélan. 7. A társadalmi élet, jkeraekedolom és ipar. 8 A, terméssel él mezőgazdaság tavaasaaal. 9. A tormásáét és mezőgazdaság nyáron. 10. figlan. A liuskoláli III. osslálya ssámárs sserkeÉstett olvasókönjrvoin ia sajté alatt van, mely ss év augusztus kösepén okvetlenül meg fog jelenni, {áa első két ivet mutatványul bátorkodom mellékelni. E könyv aaoo alapelvek nyomán less szerkesztve, mint s IL oastály olvasókönyve, stOn külöubség-gel, hogy ebben már a földrajz éa történelem is tért fog nyerni. Szegeden, 1883. évi jaaiaa hó, l én. . Fsss Mátyás, iskfsél Unité. ÉSSSÉT; Kgy aj pétkáré. A tD-et"irja. miszerint agy Braelllábsa terjmő pillangós virága növénjr a „Oanavallá" táagvsiból Ujabbsn Mémoloraságbsn pótkávét kéoaitenek, mely ina, aamsijs é« jiáplálákonyságra aésvs, minden eddigi pótkávét félelmei. A „Cbas-valia* magvai ugyan; c iffeint nem tertslmss osk, da megss\'fÖ.79\|y) légesyisrtsloM folytán mist kávépótlék \| igeu. jól msfállhsijs s beiyét. — Tehát ismét egyojsh\' gyöogyöei kávéi A keleti rovarpor a mely.hozzánk lágioké\'ib Da\'mácziából keríil a Pv\|re«h rum nevű (esskoe növénynek pzáriioit vi-rágrésaeiből kézül. A Pyrotbrsmnak tobb fajtája iamer^tee ; a legelterjedtebb s t!. ro-Bbum éa, P. earneam. - Hogy okén növény a mi klimánk alatt jól megterem sőt minden beled és Wlkűl ki ie telel, sst s budai vin-eaollérképeade kertjében tavai tett kiaérletok kimutatták, iloet a lö\'dm. min. aa amlitett intézet részére egy kilogramm. Pyrethium msgnt hozatott Dalmáczjából a kísérletek folytstáss végett. — Ha esso növésy terme-lése áltslánossn hazánkban sikorfllno, sok haazoutslsu, aicáraz sziklás talajt és hegyoldalt leUet így jövedelmezővé tenni. A fű k astálásról. Ha van gazdasági mnuka, a melyről a gazdák véleményei metsafc elágaznak egymástól, ngv ilyen less bizonyára a fű kaszálása, a melynél ahány gasda, annyiféle helyesnek tartolt nézet uralkodik. As egyik gasds s ftlvet korán ksazálja, mert igjy táplálóbb saéna leea belőle, a másik gaada későn kaszál, mert így több ssénájs let* a igy megy sz tovább. Pedig hát s kérdés igen egyezerü: ol kell találni sson időt pontosan, a melynél ogy a nyeroodőeaéna minőségei mint mennyisége helyes kompromiszumra lépnek egymáaal. Aa elvitázhallau tény, hogy míg a fű virágját nem hozza, Ossses tápanyaga (aikér, növényi fehérnye,. vilasvss ásványi sók) s finom rostu ssárbsn vamink ösgepontol sitvs 1 igy ha füvet virágzáa elölt kaszálnék le, igen tápdua szénára lehelnénk esort, de aa is igaa másként,\' liogy ss ily széos igen összeesik megstáradátkor s kevés less a nyert saénamanyiség. Aa meg mindenki alatt ismeretes ma már, hogy a réti ftt ia, csak épen ugy, mint minden n)és növény, odstörskssik, hogy faját magát éa faját fenntarlea a bisto-aitaa a ennélfogva s mint virágját hosaa, öaszes tápanyagait (jbb ui koncteutráija, valamint á virágból kisebb fejlődő mafvakbao, ogy hogy mire egjt lü elvirágaott a gyenge magvakkal bir: mar ekkbr «?árából a láp-alkatrössek magvaina húzódtak a ssára nem sokks) érhet többet, mint bármely más őszi gabona aaalmája. Már most kéteégfat som sión ved, hogy a stárból lelssállt feliérnyooomQ s sónemü tápanyagok bennmaradtak legnagyobb réasben s füvek virágja a magvaibao, de a vjrágtéazek vajmi kis arányban állanak azon nagy szár tömeg lifz képosl, a melyet as állatnak fel kell takariqáo V ózni a s osekély virág vagy magréssak kedvé rt. — Ha még ohbes hozzá vetsssdk akt is, hogy a virág-ráesőkből és a magvakból kataéláskoi? forgatáskor és gyűjtéskor mennyi ily nemes takarmány réaa hull el basaontalasul, ugy beláthatjuk, misserint\' uom jó bevárai ss slvl* rágaáa időssakál semmi körűlmáuyek kötött, kivéve aaon egy esetet, midőn lűiuag termelését kontempláljuk. De van még más indo. kunk is, a mely miatt a kéaői kaazálátuzk ellene vagyunk. Van agy régi s igaa köa-mondás, mely igy szól 4 .Korai kasaáláa sok sarja\'. Minél tésöbbro halasttjuk a lü kfcsaálását, annál kevesebb terméstoleaeii a lü visszapólló ereje a sarjadaásj képessége, uiig a korábbi kassálásaál a \|1l aaárának alsó réste egésten mrg nem lástilván, asar-dtás mindeneseire,\' arősebb lu«n\|l, Ez is uiiiidoiioseli é érv és psdig hatalmai érv arra, hogy a kaasélást későre ne halássszuk. A vasúti menetfend. forjalai írlij a) IMcstOhaly\' IMica 1. kl Haira-Néss-IÜNÍ9 ll. I. K seltsa Irksilt Indul Nyílttá/.) Salvator elsőrangú vassaontsa savanyúvíz lltblom é« bornátriumbm gazdag fwirás, orvosi tekintélyek álul alégaö áe emésztési eset vek boruloe bántalmainál i ondelve ; — kiváló szer a köszvény, hólyag ée vese bajuknál. Borral használva igen kelleme* üdítő ital. Kapható ásványvíz-kereskedésekben s legtöbb J - Byógyazertárban. taüH-\'.Ké IjiJjürJj IfajML Mt* Bodapeeten lóraklár: Édeakuty L. urnái 200-11—15 XV •) As e rovat slstt vállal lelolőeeéget s köziöttekért asa Sserk. Hirdetések: i * - 6216 sz. Érk. asept. 13. 1882. iífiVERÉSI HffiDETMÉXY- A nagy kaniaaai kir. trvssék tlkvi oszt, részéről közhírré téIsiik, hogy Tóth Andor a nejo Simon Juli végrehajtatósak Uagladi Péter mint Fehér Juli örököeei u. a kkoru Horváth Máté, Forooez éa Fobér Jóoeof magán gyámja végrehajtást saenvedŐ rátkai lakóé elleni 61 frt 60 kr tőke 1878 évi jannár hó 1-sö oapjátéi járó 8£ kamatai : 12 frt 88 kr per, 9 irt 33 kr végrebajtáa kérelmi 9 frt 25 kr jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyé-ben a font neveseit kir. trvszólr-területéhez tartósé rét kai 8 sztjkvben -f- 8 b hrsa. s. felvett a 355\' frtra becsült belsőség; — mégis a \\ rátkai 98 sztjkvben + Hé hrsz. a. let vett\'a viltságköteles szőlőnek öav. Horváth Koroncsné atUl. Fehér Julit illető a 100 Írtra becsült j réeke; — végül a rátkai 99 sztjkvben -f- 115 brzz. a fölvett a 200 frtra becsült. váltságköteleejesőlő 1883 évi julit^s hó 10 napján d. s. 10 órakor Rátkán s község básánál Málitf János felp. ügyvéd v. helyette közbejöttével megtsrtsndó nyil-váuos árverésen elsdstni fog. Kikiáltási ár s fennebb kitett becsár. Árvorezni kívánók tartósnak s becsár 10^-ját kéespénsbes, V. óvsdékké\'pes. papírban a kiküldött kesébea letenni. Vevő köteles1z vételért 3 egyenlő réaa-beo még pedig: ss elsőt ss árvorée jogerőre emelkedéeétői számítandó 80 nsp slalt, a másodikat ugyanattól 60 nap slstt, s harmadikat ugyanattól 90 nan alatt, minden egyea részlet után ss árverés nspjálél •zárni tan dó kamatokkal együtt aa árverési feltételekben meghatározott helyen ée módosa-toh szeriii t lefizetni. Nagy Kanitaán a kir. trvszék trvssék tlkvi osslálya 1888 évi ápril 11 napján. 238-1-1. CS- K. SZAB. CSÉPLŐGÉP ^ osak egy íbrgattyuteagelyljel 7-8. Könnyű és cteudes járáa I Takaritát a ssolgálalaál és génolajbatl. Fizet éti módosatok kodveeék. rioepeeiueok ingyen. Leop. Robic ek & Herczog Wiiii, INateratraaae 50. Fabrlkstsger al sr Sértse laadw. IS f II S 8 óra [Hnpronbí) j 10 é. M f II I. f aats (aa. t. 84-k»eyt\|» 4 é. II p. I * 10 4 rstist •félutAti v#fj. vaaat rtgy. vonat sa. st IL a) Bf«a l\'rsitrliof II éraSi. kánjból) I A. 41 p. II é. I p fljal S é. iSf\'pi rsfiet S 4. Sl 1>.M, s. I é. M p. 1 S ó. 4Í pJ e. n, i. A _ in A KI IP ioá.ss p. 4 4. 11 p, I 6. II f m\|«rablr 1.11 é. 44 p, tfll. H MP 4, 4. 4S,p ra«\|.l lé. al i á. té p.r s 4. I wssM I aa. ll. vonat np. vonal avUsf QMfMSt gyort veeat ragpl \|rtgj. vsaal Felelős assrk esető i VAJMI A LáJOl, Táreeaarkratll lémUVI I^E lf)Hö ss. tkv. 1883. Árverési hirdetmény kivonat Aa slsó-lendvsi kir. jbíróság mint telek könyvi listóaág köabirré teszi, bogy Berki Kstslin végrehajlatónak Drarejz Vendel éa társai végrehajtást szonvedö elfeni 125 Irt töke követelés éa járulékai iránti végrehajtási ügyében aa slaó-lendvsi kir. járáabtrég területén lévő. Aleé Losdván lekvŐ, as slaó lendvai 861. sz.tjkvben. A-f 2-4 sor sz. a. foglalt éa \\ résobon Draveca Vendel, Ksti, Kosi éa i Mihály tulajdonát képező ; továbbá ao alaó^ I lendvai 851. sz. tjkvben. A -f 1, sor aa. a. felvéve veit éa \| részben ugyanazok tulajdonát \| képezett, de átadás folytén, as slsó lendvsi ; 1046. ss. tjkvbta átjegyzett s ott A -f t sor aa. a. felvett ée )elenleg Zvér Ágota tulajdonát képelő éa aa adó slapján a tartozékokkal egyűttsess 1181 frtra becsült ée heasoné!vezeti j^gal terMt mindkét tjkvl Ingatlanra aa árverést lUl frtbsn eaeuool megállapitoU kikiáltási elrendelte ée hogy a fennebb megjelölt ingstlsn as 188S. éoi junius hé 30 & napján ééáeéM 10 évaher k a Soebea bsfaaa u enicbtiaea nnd i«t Llefsning 1 in jmlcr BachUandlang vorritkif Das eiserne Jahrhundert. Von 210 l—l-l A. t. lehwelier Lerch e n fe I d. Mit 200 lilustrationen u. 90 Karlett und P inon. l>aa Werk encluint la gsaaa M láefcrnngrn, velcho la rsfalaftsaigsa askatscifsa Zwischeurilnmen a " xnr áasgaka gelsacsa. > [ Preis jeder Lieferun* 30 Kr. = 60 Pf = 80 Cts. = 36 Kop Jti* l Marisa enthalt iwci DrackU«sa Tat, nnil int 4se gaaa* Werk mit 2-0 sorfftJtifft au«ft-flthrtoa OhgÉBal-ttiaetratofleee (táain 4w YoIlbiMcr. aaai Thoil aaf apsrtaa Cartsas). dowio\'; mit > Kutsa and mstaeren Plaaea im Test wugbauttot. Dee Wsrk ist Ws Endc. ItlS rolUtUiig, la Mvasraika Ssklkkraapa. nnfisJ nnd p-nwinfaMlJrlfaSschrfolMB, sn\|I , Ds« fiséra® lahrfcBadertr-<«JJ\\ratnut fM ssklisiiifci írefflichw I luslrstienen und tiUwwiitoi ftaitsa _ tlaa-. jsaif wtalnkpwHidsf AfbaitVchiMenj. 4sr, wis keia indcror, sa—wr t\'ultur und • Civilt-♦atíuu /iMn >:t«mA aafgrdrückt; hat. ffléw st»ifflic5?a OUséwuac ualh zerfiUlt der lahalt it Weikn ir foljcMul* IlalipUlitlwi-lea»4 1 Ms KM&ksa. — 2- HcUAii — f Üm mmtm ti—piasrt drr Kuk (Tiilegraplien an«l tMl — 4 Bea ad EeUs \|H«fTW. Otmimimitri* — V Dte s>Jeru«i Kriep-®í««l (i^Mnjtiecpbik\'. — Vortwjwr ltod Yerteger kibn kelao MIM gnfchout, diirfh Aiiknli\|jfuuR iflfuhuYerWdungvii mit den liürvorrng«ndcn vertretern obgrtaaSUjr-Kackar, in ltesog aaf esk textiisasa, wie illnntrtíou«n Tbsil du> Neueste nud Bsaté as blcU-u. tank aOa nsrt^fcaills—is n hsskksa — Lieforuug 1 Akcrall vorrítljilg. A Hsrtlebea\'s Ysrlag ia Wlea L, Valltsekfasss I Ztt beziőben -jJurdi Pb. F I K C II C I frt Üu« hli> d !ung OioiS-Kanizsa und Csakatburn. Év^nkint 3 sorsolás, Évenkint 3 sorsolás. Legközelebbi hozás f. ó. julius 1-én. tyen htUsban fúnyert mt ny 50,000 /#HI. Továbbá 1 nyeremény k 500p frt, 4 nyeremény k 1000 frt, 10 nyeremény i 500 frt, 25 nyeremény a 100 frt, 30 nyeremény a 50 frt, 52 nyeremény i\'25 frt A nyeremény sorsoláson kiyül törleszteti aoraoláM is történik; minden a törlesztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel húzott sorsjegy tovább fát• szik n főnyereményre. Eun aorajegyek m napi árfolyam uerlnt kaphatók a Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüzletében Butlapeal Dorottya>oteu 1. aa kalanint minden bank- 6s táltóháinál az onsigbtn VÖRÖS-KERESZT-EGYLElj SORSJEGYEK I Évcnkint 3 sorsolás Nyomatott Fiaclal Fülöp laptulajdotaoaaál Nafy-Kaníttán 1881 kk \|aitia% t^vi kalyia%ókesi rBséaas kmka a néHayl» iraa alal m adiüi fogaak, ámmeí aaÉaáMaaék tartana a k aa liaatiik I0%4á no* Ilit MlfMM <nu aa ISSI. évi wy aakk él I tks Jelwtt ir-Mal aésntia éa aa tilt. tor 1 éa a kék. aa kir. igaaaágttgyminist«ri AvaiOkkópas értAk- barkai IX IMI rméd* 114ba» ki ^■ifilkaa a kikttéaM ksaékea letenni, avagy •a liat. UL \'i aa lltí § a Malmiban a béai^lsasik a biréaéfaAl előleges albalya* aisislf kÜliitott sabilysaerU elismervényt 4aao%A&ti&i. Kir. jbirósig mint talakkvi hatóság. Aisó-Leodvén, 1883. méjua 12-én. nábrAczky l 238—1-1 k<r. "aljbiró. •130 sa tkr. 1882. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nag) -kaniasai kir. törvénysték telek küriyvi oatlálya rénérfil köakirré tétetik, hogy o OaaaaesUtt árra tára végrehajtató-aak Korác« Juli férj. Balogh Jóaeetué végre-bajláal aaauvadé aaont-ba\'áasi lakos — elleni H7 frt. töké éa járulékai iránti végrehajtási Ogjéban a faulaeTéaatt kir. tOrvénysaék térti-letébes Urtoió sssnt baláasi 160 aa tjköny vben •+■ 1410 hr. ss. a. telvett váltság küteles • S97 frtra becsült sa6l\'\\ — mégis a saaut-baláaas 3)8 aa. tjkvben 1761 hrsa. a. tal-veit a SCI Írtra beosOlt váltság köteles aaéló 1883 évi Juliua bé 16 ik napján délalétt 10 ÓJakor Saent balázs kötség — bálánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitolt boosár. Árvqroanit kívánók tartósnak a* beasár 10% át kénapéuaben, vagy óvadákképas papírban a kiküldött kezéhes letonvi. Kait Nagy -Kahiasáu a kir. türvssék asiat tolakkönyvidiatóaágnál 1883 éviápnlké 11 ik a napján. Gr. HUGONAI. kir. tvaaéki alnOk beljeltea. VEBEU kir. tvsaáki jagyaó. 239—1—1. OOOOOOOoOOOOOOOOQ 0 Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa város tanácsa részéről ozerlnel pályásat nyittatik a király utczai ál\'ami kongó ut végétííl a gymná8ium sarkúig térjodő útszakasznak »lí/883 748.1(> meter hoszuHágban. ugy a deáktérnek kongó téglával leendő megépítése iránt az összes munkálatok költségelőirányzata 4(6395 frt 54 kr. Az árlejtés szóbeli és írásbeli ajánlatok utján fog eszközöltetni, ennélfogva az fezen építkezésre Vállalkozni hajlandók felhívatnak, lipgy az előirányzati összeg lOVkát bánatpénzül akár készpénzben, ^kár óvadék képes papírokban vagy helybeli takarékpénztári betét könyvekben az írásbeli ajánlatokkal együtt az árlejtés megkezdései?, vagy is 18.83 évijuniuíjhó 25-itf napjának délelőtt 10 óráig Nagy-Kanizsa város polgármesteri hivatalánál annál bizonyosabban benyújtani szíveskedjenek, mert a később beérkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. Az árlejtési feltételek ós építési tervek, ugy a költségvetés előre bármikor a hivatalos órák alatt a polgármester hivatalos helyiségében betekint hetük. © Nagy Kanizií: n Í883; évi juniushó 10. 211_2! A városi tanács. v ooooooooooooo^ooooo: oooooooooo oooooooooöodioooootoooooooooe R^gt hir«a Kénftirdó lavuda Q HOBTiTOBItZÁUBáX jBxmxBxaxBxaxax I Magyar vörö 00 vörö8-kere8zt-egylet sorsjegyek ■xaxax^ jylet g 232-2-3 Éyeukint S Rarialáa. Lffkéialcbbl t. é.Juliua 1-én Ezen húzásban 50000 frt főnyeremény, továbbá egy nyaraménj OOOO frt, 4 a 1000 frt, 10 á 000 írt, 25 k 100 forint, 30 k 50 frt, 61 k 3S irt A nyereménysorsoláson klvQl törlesztési \'sorsolás ja -történik, minden, a tOrlasatéaa sorsolásban legkisebb nyereményei hutotl lorsjegy tovább játsaik a főnyereményre. Ezen sonijegyck kaphatók helyben: „Nngy-Kaiilzaai Bank* egyeallletM-Dél valamint minden bank- éa váltóbáznál az országban. xaxaxaxaxax oo xaxaxaxaxBxaxi E G\'G E R dijjutalmazott különlegességei Aa Efger-íéle mellpaawtilla álla-j vekel szárndásiól. Saénokok, bírák, asinéesok lánoaan ismert éa kitüntetéti köhögés, re tanilók a kfllOnösen mindazok, kik liivatá kéltség és elnyálkásodás ellen, elannyira, suknál fogva aokat, besséloek. al ne mulaa* hogy srámos bel- és kÜjfoldí scaktudó* e! esák eaen kitüi.R ozuko\'kákat h aaálni neiiibon a lepjoblmnk ^fiTert^ el., A 2» éa!Jó«águk dácsára könnyen beizorezbetök; í 50 kros dobozok M^gyaroraság minden na-1 dobos ára 15 kr. gjrobb gjógyueitársban kaphatók. : EOOER mafidolalornáju A déli vMpáüya otiktenyti Ulsaátátél 21, é:a tivsitágra. Külön- társankoCM flWj lflttetéKM\'l A 45* R, aalag ferraj •"« a Unpns1 áiiynak^alaaradhatatkn \|yé\|yh&tasa van a ".iousa. kitzrény izü\'ei fájdabuaki áUtb Itási jgyógymod a Mellfájdalmak e\'leu L eyÍEriatéret twljfs ké&7aiaaaal vah fata&dasra. Ot toai tunícsban Cr T02DCE A. réaztiitj a betegeket. Ijltniutatást ingyen kQld ■ u L fordS igasgatéiág O 17& 6 8 OK HL l •OXXJOOOOOOO 0000000000000000009 0 y o m o r b a j ellen E g g e r féle Nodapaiitlllák* mindenféle gyomorbajoa, emésatéahiány, gyo morhév. béltuujaság, gOrvélv, balványság, i«métlödó főfájás ellen. Ksan Ipaatillák, ma yek egy aaen oaélra kéaafllt éa saabadalma-; aott gépeu késsUlnek, könnyen olraduak, kellemes iattek és elősegítik a könnyű léleg.< z«-st. Egy aradali dobos utasítással 30 kr. Egger nohanÜTéiiy ezu- korkálj(liohenis parfágtioiO a legfinomabb miyagból készült, Jutásuk iMilveHiul, köliö i géai inger oaillanRÓ asor. Igon klUamea gyü ! mölosisüék, kQlömMn óvj/ik a lljgsési saer j maláta-cankorkál osomagolva vnnnak amerikai bártya-papír sae«kéaban. Biztos óvsaar köhögés, rakeut> ség és ggekiasáradás ellen. Igen tiaata ma llátakivonatbél és esukorbél vannak késaitve lés nem képeanek semmiféle gyomoraavat Egy aredeti saoaké 10 kr. Főraktár NAGY-KANIZSÁN: PRA iGER B. gyógysz. urnái. Zala-Egersaagen : jUolléssy Gy. urnái. Kaaathely: Hraua Pál gyógy ss. árnál. Kaposvár: Baboebay K.J \'Luguntin Ágost uraknál. Csáktornyán GOúcn A. gvógyss. urnái, C»urgón: Piachner F. inrnáí. Alsé Lendváo: Kiss B. gyógysj. urnái. 12014-25 IC, i RANSOMES, HEAD ES JEFFERIES FÖÜOYNÖKE GROSSMANN J BÜDAPESTENi ii!tiiniiuiEniuTsi:iifiiim:ii ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA B V D A P E M T £ H. Szíves megkeresésért vagy gyártelepünk meglátogatására tisztelettel felkéretik. 207—5—e 49 szám. n/ Nntfy-Knnizsa, 1883. szerdán, junius 20-án. X. évfolyam. «t44fcttiftl RaaM FttOf könyv I^ÍTNUI Mm Sll. m ^^tlflN Arak %♦» ér I fri ftitm 4 ét. Negyedévre t fti Mi»M>tmnv«»Jr 0 baaáboa MtitMi \' k- , HkkwlWi Mtléiail 6 r fcr. tlátyegdii * kr. á«T«iÍH i «g?éfc UntohM hirdetmé-í jJ" kr. ilj««4lijoft felül I0ü méig I ta, «Mt>il iíihIn inéért kr. Z A LjA 1 MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TABTALMU LAP. :M>adülvü kör, i / HE B J ELE p—\' — " •! .........9 SzarkenztH Iroda. Hova » l»p wl lelni ráeaát illeti közlemények küldendők Bajza utoaa 4. Más Bérmentellen levelek c»ak iamert ka- \| aekbll fogad tatnak el. Kéziratok vieasa nem kflldetnek. : ajtiftár; petitsora 10 kr. W J Nr tittér i\' pe t i tio ra 10 kr. 1 I • \';.!■! "T7™r\' \' Bili; • T-IIP^ A Nagy-Kanizsai városi 8»$ado1vü kör, a Zalamugyei ügyvéjdegylet, a Nagy Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bank^gyesület éa Kereskedelmi bank Iiivatalos jközlönye. NIK HETENKINT: KÉTSZER: SZERDÁN ÉS SZOMBATON. Az iskola és a társadalom (4jt Iskolai év végén,) (H. Ht) figy piir nap még, a a tanuld Trjiiaag el»aled; kl Jobbra, ki balra un\'ifvi, hogy felkeíeaae a s/ülei hajl/Rot, kipihenendő a 10 havi fá-rnilaloéakat, A javának meg ia fogja n aatlltf .ház aa óhajtva várt putenéai éa üdülést, ínyrt szüle, testvér tárt karokkal fogadják aa áh ajtói I vendéget a a lelkiismerettel eltöltött sst>rtfaltpi idő után ar. önér-vet nemos büszkeségével jelenhet meg a reményekre jogosító családtag a szeréiettek UrélMin, hol a testi I pihenéa, a lelki vrduláa derült nap- I jai várják, j A ki pedig a szorgalmi f id(5t hem ijgy töltötte el, mint jd I fiiihoz, buzgó t\|nnléh»s illik, az számoljon la Saját lelkiismeretével, ha \| atyja szigorú tekintetét, anyja kö-nyoit Iái ja, k ik« eyy elvesztett eaz-tandl nebeaen össvekapargatott költ eég»i, de még inkább az erkölcsi vereség fplett búslakodnak. Itt aa jideje hogy aa iakolaév I rlgéii at iskola fölött miinélkedjiink. As alkalom 1 felhív ez elmélkedésre a ft tapasztalások felszólítanak aaok kdaléaáre. i Társadalmunk sok bajáért az ialolát ^aaeretik okolni. A/, egyik ol- j dalon aat > mondják b túlterhelik a I gyermeket különféle ismeretekkel, I nevelni nem lehet, ej veszti lelke vi-dura.ig\'Át ; f- a máaík oldalról azt I hajngortaljáfc, bogy nem tanítanak elégendő v a liánt, aa , e»köleitleneég folyton nagyobb tért hódit; a b«r- \| luadík rész! art hullaija, hogy a tul I sávos Immuniamua az iskolában nem engedi a helyes As oaélhoa vetető fogyói mesést életre kelői;1 egy nagyobb napilap a legutóbb történt öngyilkosságról szólva >ie olyfonnán elmélkedett azikkoláról, hogy a túlságos is in »re thai ma/elöli a gyermekben a/ eszmény fejlődéeét. Nemcsak nálunk, de máiutt is teliát, a társadalomban mutatkozó bajokat rendesen aa iskola rovására írják. Pedig nem jogosan. Mert hiszen aa a nemzedék, moly ma már a közélet bon részt vesa éa álláat foglal el, nem a modern is-koUbau vette nevelésének alapját. Tehát bizonyára máshol kell aa indokolt igazságnak fejleni, snem pusztán az iskolában. A felhozott okok körtfl mindegyikben van egy rze-mernyi igazság, de oly bajok azok, melyeken olt kai-móddal aegileni. lehel, de melyek netaláni káron hatásukat csak egy emberöltő után bizonyíthatnák be. ! Legtöbb igazság van jnég azon ok bán, hogy á túlságosan gyakorolt liumanismus nem engedi a fegyelmezés kellő gyakorlásai. Ebben azért van valami,(mert a modern iskolának külanöaeil náilirok a romlottság, a váa >tteag elleu ninca óvazf-re, javiló házaink pedig uin-. csenek. Ne feledjük el,- hogy az iskola-k<)tejez«\'ttiég; különösen; a nagyobb városokban sok uly elemet hozói t ax iskolába, meiy elemekkel a pjiszta jó bánásmóddal elérni mitsem (ebet, mert hog\\a«i hassunk becsliletjérzé-\' aére anoik, hol aa vagy f-l nem ébredt, vagy e\|i)lrt«tt már, 4- hogy ölje el a tanító ai»«ikt a rosz hajlamokat, melyek naponkint ujabb tápot nyernek. É azt se feledjük, hogy! a roib-lolt gyermek mételye a többieknek . ia. —• Ha igaz az némi na (Írig, hogy aa iakolai oktatás és uoveléa. kölcsönhatással van a társadalomra,! Ói ég inkább és még nagyobb jmérték-ben áll az, liogy a táisadaljim van kölcHÖnliatással na-iskolára, \'minden társadalomnak olyan iskolása van, a minőt mogérdomel, s ha itt-Ott megtűri bemiök a bjbákat, ninca máskép, hogy ezek a hibák végre megbőszüljék magukat, Goethe erökigjaz a/avai szerint: Ei erben siéh Oeiets und Renlite Wie eine cwigo Krankheit fórt. Aa iskola hivatása szerint ápöl-dája a jogegyenlőségnek a különféle rendű és \' rangú tanityánytík Között ; tanítja a felébaráti ansretetpt, — iparkodik eszményt teremteni \| a gyermek lelkébeq, valódi demokratikus in\'é/.mény a s/ó nemoaebb értelmében. Do minő nemzedék nőj jön fel ezekI»«»I a gyermekekből, kik a Cealad köijébb) a társadalomba lépve, a legrúiabb kasztrendszer kinövéseit tapasztalják^ a hol játják, mert látniok kelll, bngy az embert csak pénzeszneakójának súlya szerint ba-cettlik.; hogy a leggyakrabbau.a léha Qreség>a&< mely érdemet hajhász ér--uemedleiiül: mig a valódi éruemnek sveréiryen vissza kell hú/.ódnl j hogy á fényűzés, a külső csillogás a leg* Veszedelmesebb módon harapódzott el mostanában már oly körökbe is, melyek a nemgoi egészséges testét még betegebbé teázik;, hogy az \|ir-hatnámság puaztitó Iáiként ainéazt a uép minden rétegeiben; s bogy a dologfalansággal a szegénység Aa. "" - nyomorúság üt tanyát a családok körében.; mindezt látja és tapasztalja künn a társadalomban, mely káros liatáaával egészen paralysálja az iskola működését, mely hiába kívánja érvényei leni azon elvét, hogy »r életűek tanitkon. Aa iskola vallástalansága ellen is jogtalan a panasz. Ilyen panaaz minden\' időazakban volt; itt ia a táraadalom az, melynek a terméazet tudományok ujabb haladáaa által felazioyo került anyagéiviea iiéxe>„ tek kapóra jönnek lelkiismerete meg pyugtatására. Az íakola mint mindig, tanitja a vallást, buzdít a val-lasosságra, de az a család, melyben a gyermek vallásosságot nem lát, szintén nem a mai iakolábau nevelteteti, hanem ugy saivárogtak be ezek a nézetek a táraadalom által nyújtott alkalmak ezernyi caatoroyá-ján, a mi által nem a külső vállá aosság vesztett, meg van aa úgy, a mint volt, sőt még nagyobb mértékben, hanem a benső,, mely vigasz-falt és megnyugtatott a eeapás nap jaiban. Azért áll oly megingatható alapon ax erkölcsi szilárdsága azért oly sokszór a pisztoly — a végső menedék/ —. Az iskola egész szervezetében demokratikus intézmény, mely ily-formán nagyon ia távol áll aa aria-tokratikua hajlamokat tápláló éa dédelgető társadalomtól; mig a dómokra! ia a mi táraadalmunkban még anuak demokratikus nyilatkozataiban ia nevetséges módon nyilvánult Térjen vissaa. a társadalom ia egyszerüW)«hajlamokhoz és mntaa-son arislfikratikuaabb hajlamokat -- I , ■ ......■■■■ ■ „■ inkább az eszményiek: a művészet, a tudomány, az igaz, szép éa jónak pár* tolásában, az álul át fogja hidalni aat a meredek hasadékot, mely az iakolát az élettől elválasztja, akkor az -iskola ia jobban meg fog felelhetni hivatáaáiiak, mely valóban azép éa magaazloa. Falk Miksa Keszthelyen F. M. orsz. képviseli f. bó I6-ái érkezet! vájasztéi körébe; fogadtatása igen szívélyes volt. * A • pálysudvsrban Keszthely és vidéke intelligéncziájáuak javarésze várta a fél egy őrskor érkézé gyorsvonatot s a. kiszálló képviselőt a jelenlevők lelkesen megéljenezték Erre Novak Ferencz Qdvöslé Falkot rövid, de szivélyrs vIsten hozottal\', mit Falk megköszönt s kocsira szállott Nyombsn megindult a "hosszú kocsisor Keszthely város felé, mely -a nemzeti lobogókkal ünnepi fényben nszőtt. Itt Fáikra uj meglepetés várt. A zárda előtt megálliták a képviselőt hozó négyea fogatot a a keszthelyi lelkes nők nevében Pölcz Pál pompás rózsakoszorút nynjlott át a közöipég viharos éljeniéss közt az ünnepelt képviselőnek ; a koszom szalagjain e felirattal : „ A keszthelyi hölgyeit tisztelőtök jeléül. 1883. jun. 16.* A köszörül és több rózsacsokrot álmujlő Pölcz rövid fldvözló beazédet is tsrtott. Mire Falk következőleg válaszolt: „ Mondja meg kérem Keszthely hölgyeinek : igen szépen köszönöm e megtiszte-lést;\' kivánom : hogy sok éven^át is sol Ilyen koszorút sdhasaanak, nem nekem 1 JALJhárciája, Mégis szabad. Elbeeaélée Deyé Jöm»eftAJ. Fordítatta: HOFFXAHN MÓWL A nap eU6 sugarai a. hegyi ériások kóM\'e cúcsain végig raagetiek, melyrk a kiaá, ée gyönyörűen fekvő völgyet körös-ke«l bekoriték. Sxelid, hltöe ftfvaloui, il-íatl! UtVe, lengett aa itdééégen kereaatöl, a OMgiagatts a fiák koronáit; •— madárdal haag\'^t M é« vidám élet upeagott aa ágak-kaa fut aa nréébaa agy tiealáaon kopott tik ii saat áilelt, mely folé két fenyS terjeea-Mti árayaM j aa SdvSaiil halkarján kis VÖ-fg«b«gy állati és vidáman OdvOsOlte a nap-sngaras reggafr. Aa egyik fanyd törasökéie 00 fiatal rmímr támaszkodott agya—fg saSr-ká» s>lei<kio. Snép nspbarnitotla areaát melisSalsa ároyéáoíta b, tianta káka saa mé nékm kfl^nnásoal oföngtek aa éneklő psrfárkáa, keévao \|seésia<sk toitliauék el, Mart ajkáa ■aatid moeoly »oanU végig. — Aséf képet ayvjtott amint olt állott, kareea imáiiKl a ftkns lésaaaaéva, göndör, barna kaja M+esi hátradől foy hallgatva a madár éaAét. A madárka ahspSli. a fiatal omber WfymméM és tolSm aéaoU ansas ét élH mdf as mái tél a tinsSéira fényt rUm, oűkv egy aéi alak \|oM meg éa a •irnkmé M aéssmt j aKöasönöm Sarolta, hogy ismét eljöt I tél" — mondá a fiatal ombnr, aaavában éa tekinteiéhen ea^nvedélyee gyegédéggel; I „no nchestelj, miudennsp újra attól félek, liogjr ináwkép, liatárosasa, és végre —\' „Ctend Henrik, — mondá aa iffn hölgy tiltakozva, — ne erélj ugy tovább 1\'— Jól tudod hogy sseretlek,- hogy nem lessek más nak neje; mire valé téliát a kétely, a loly-tonoa félelem? Qyongénok tartaaa le engem vagy hfiilennek ?" RBízonyérH nem, drága laerelmeml — biatoaitá bea«Ö hangon a fiatal emjier, — de gondold meg, mily távolaág válaeal el bon nőnket egymáatél. Te> a nemes hölgy, egy milliomos leánya, a fflvárosnak ünnepelt ssépeégo, és éo, a saegény árva gyermek, ki mint jóeságigazgató keresi ke ikerét. 4-Nelieateliietsz-e, mikor némelykor s\|it liiaseiii, hogy egy saép álom navarja meg elmémet ? Oak mikor itt vagy, mikor kaijaímba lóglak, mikor aaemeid tekintetén, meéolyodoi, Csákjaidon mogrészegülOk, akkor éraom, hogy nem álmodom, kogy Táléban a so^s kegyalije vagyok I" A listai hölgy njosolygott és a ke-reeaihes lépett, me\'ynek padján térdére ereeskrdett. \' ,\'AJ ! \| J aHe\|lgaai meg Ilenrik, ruonűé, mialalt ksaét megragadva msga mellé Vpnla t -j Három hónapja immár, kogy iemerlok éa majdnem ennyi ideje, hogy saoretlok. Mikop májas elején ide föttOak, a mint mOndákj. egtieiégim miatt, ée raléségbaa oéak aaérll kagy a M város aa játét measkOljSak, la va[ lé aa elei, ki elém lépett. Oso^álkoaátnl begy üt o aaagéayes völgy boa a mlvWt világ » imé■ lii akadiasSj alébh leariHlnsk tartottalak, kik moit a lüld mindi n! saép zugát bejárják, de eaakliemar bellMmn ÍAVo-•déaom.él; le segilségtlnk. valál s alzámnOm-■okára megkedvelt, de noul- oly liaiiU\'jfj a mint megaaerettelek én. Három héiig Hl falánk, mikor a magányoe kéborláerá Való. hajlamomnak engedve, a hegyekben ollévedtém; nem iameriem a vidéket éa egy hósivaiar, mely hirtelen jött, életemet veiaéljroztolé. — Ekkor, mikor kétaégbeeeéeom. a legnagyobb fokra hágott, jöttél te, bevjlted a megmer e voltat égy hegyi kunyhóba ée gondeeao ápolál. Akkor tudtam már, hogy raereim éi Örültem annak, mert viesonaám éraalmaldet, habár magam elölt titkoloi iparkoiám. De eljött aa óra, mikor sioralmüi^ket egymásnak megyallottuk, mqrt a tied vagyok, és misem, válasst el heonUnkot.14-j Nem vagyok balga, gyermek löboé, ki ro-mantikui álomban\'\' ringalódaik ; tudom ás ismerem teljason, a mi beunünkot olválaaali látssélsg elválaéat, do engem mi leem akadályon sasbad oielekvéiomben. Ma éjjel mikor alndoi nem tudtam, áttekinlém hely-tétünkét éi aaon eredményre jutollam, hogy aa kedveaö. Én hutaonegy éves vágyok és egy év ^!a bagykorúnak nyilvánítva} van anyámlóT 80100 forintnyi vagyonon ; —) ea ngyan nem sok; do elég kolténkpék. Kis jószágot vosaönk, mivel gaadása jragy éi boldogul saerenosésso élünk saját birlo. kunkon. Itt as OdVöailö ssino m6U eekü-saöm, hogy a tied lesnek; más ma szeretettel át nv Öleljen engem soha I" j Mlugrbtt és ksaét a fowületlm emo ljo j aa Öt eltakaró köpeny leomlott aékiáréli ée a nemesen saép, keroná alakot lájtálá foMr reggeli ruhWában; a hoawá kékea falete haj egéaa 4rd% Wnlott alá, o Ifltyolljént iolyla körül a kedves alakot; aroaa kifeje séae komoly éi ünnepélyes yoll. Henrik lábainál lérdolt éa kezeit szintén esküre emelve, mondá iuog)iatollau : aIsten megliallgalta ssavadat, haljgaaia inog eakümel is: Veled, éretted álul éameghaluj." aÉ« most semmi kétoly többé;" mondá Sarolta, a térdelő felé hajolva] Semmi löhbá lH — kiálta aa, mindkél karjával átölelve. Kéa-kéebna Oltok ott ée magbeosálték a jövöi. Még a héten fog Henrik Sarólla atyjával heeaélni ée bátran megkérni keaét, minden litkolóaáá véget érjen köaöltükj igy akarta a uagyiaivü leány j a világ alélt saa-badon akart a kedvelt férfiúé lonni, és ujjongva egyezett ez bele. Miudeu (élelem és osüggedéa távonolt tőle, eröaoek ée hiatóinak érté magát, hogy a küsdslmet fölvegye. Egy éra után elváltak a seerelmeeek Sarolta a völgybe eaállt alá, Hearik gyors léptekkel fel a begynek indult,\' sietnie kellett. — A magoe sailjJasseglot megolt ura N. heroaeg jószága foktldt. Örömmel saiváben lépdelt a fiatal ember tova; Jalkét vidámség telté ol; aserenoeéjo valéeág voll, a . már néhány hét malva övének aovsaheti a derék leányt; eaédölt. Egy pUlanatre lezárta izemét ée mgálloll, da o«akhamar eltűnt a gyengeség;! s dalolva sietott a tálboldog napi muukájáhos. 0 0 -e Lent a völgyben egy kis domb tote ján Wartefg bankár villája áljlolt j góth ia-láabaa vala ápitve éa iplókalö [pompával lo-hinteti lo a falu alaosoay hámdre; a háláié Cskvásfl háaat park veUa kStíll, am^y aranyozott keritéeael minjegy elválaaztva lát-saoll a löbbi világtól. Egy aranyos libériába bnjtaloil eaolga unottan iémasakndott a ke-ritée ajtajáhoa, éa megtelöleg tekiuf olt a falura ; illatos asirart szilt, bizony ára gazdája kéealetéböl való, ée leereeakedéleg hallgatott a kertésa osevegésére, ki mellette dolgoaott. Végrf kinyitá ajkait ée kinyujtéakodra ásítozva mondá: \' BIstenemre, kutya- élet!" Mindennap boaaankodnom kell 1 Sem ünnepély, sem társaság ; kétségbe kellene eeai, ha olykor.-ol; kor as amerikai ide nem látogatna.* „Hm, aa !* mormégott a kertéaa, válla! vonitva, aa aa igaail. ^lyen rét fioakó, barna mint egy majom ée ép oly utálatos." A lakáj nevetőit. — „Ezt nem érti kend kerláez; minden himlöhalyot tiaaaere aen aranynyal lödhet az ha, azért eaép la, éa kjseaaaonyuuk nÖttl megy hozzá, habár aaaat még nem is jó szemmel néz reá — a mintha aaemei mondanák, — bú, közel ae jöjj hozzám I u — ^ aA mi kisasszonyunk, azt a majmot ? kiálta a kertéez felháborodáasal; — na, engedelemmel Jean ur — — —1■ ée besaélö laglejtáeeol homlokára mulatott. A lakáj gúnyosan nevetett BHiman .meglátjuk majd, kinek van igaaa; án ma gam -halloltam tegnap a mint gazdánknak mondotta: — sIslen öunel ipám I? Egy harangnak éiee szava, mély a földsaininak egyik szobájából haogtoU fal, tulaajongla a kertésa feleletét, a jé hogy Jena eat asag nem hallotta, mart oa a tokaiét nem aagyea fiaom vált M Ml akar* Imi, kenem HHWnafc. akit «gy ragaaa-KwM) v\|rtaák« siet k1 \| vétet Mm éljsaiéasil MlpHMh p Fftft Miksa t mdégatereteié ip \\mmprnmtetretak tárzkázába szállt, Miit Mm intimért díszebéd VAsatp 17 éa tartotta (eeözés rai^tt aa lAiim1 szálloda nagy termében) Mtte* Woeénttlá besíé4ét. ImUji elején ts álltai attmi-•fcsst\'ftcsMi hívének vtlljt tnfcgát. Aiutát iz ng) nevezett agrarin* mez gelmat vetzi élet biráitt alá. Unaaubb szrmlélódéet szentel szóló t vasetttgynek. t A középiskolai törvényre vonatko-aóikg utal t magyar klerns hazafias \'és szabadelvű magatartására. A mi a fiumei kérdést Illeti, szőnek tagadja, hegy a bárom regakolaiis 101 ttöttaég legutóbbi tárgyalásai teljesen 1 eredménytelenek voltak, mert! ott oly Tendsaabáiyok lettek megállapítva, rtie íyek Fiumét közelebb hozzák Mag)ror-sashoz. Végül megemlékezik a függetlenségi éa mérsékelt ellenzéki pártok szétzüllésé-ról, mi mellett annál erósobben áll a kormánypárt. A beaaédet követé harsány éljenzés csillapultával Nóvák Ferenc/, klaastkua szavakban tolmápsolé a vál&s/toketület kö-szönetét a beszámoló beasédért, biztosítván Falkot a válftHztúk tántoríthat Un rt-gtbakodáaáról. Fáik tiszteletére 2 órakor szái teríték • fényes lakoma volt a Talabér szállóban, melyen többek közt jelen voltak az ünnepelten kiül: Qlavina Lijoa Zalaniegye főispánja, Nóvák Ferenci, Ambtesapál, Caeaznik jóazágkerményró, Cvaatlte aljapán stb. A lakoma alatt szebbnél-bz< bb pohárköszöntőket mondottak : Nóvák Ferenci ti király ó felségére ée családjára, Ambrus Falkia, Svasti s Tisza Kálmán min. elnököt élteié, ki ma Zalaniegye területére, Bslstoa-Fü «dre érkezeti és inditványo7.á, hogy üdvőrlő távirat menesztessék hozzá, mi el fogadtatott, G lavina Fal kot és, választóit, Ftlk váltutóit és a fiatal Fesztetich-párt, Duust a főispánt élteié. A lakomának fél öt órakor lón vége. Falk hat órakor Zala-Apátiba ment ki Modrovia apát látó-gatáaérs. Onnét 18-án tért viasza Keszthelyre, a aztán tovább ntazott külföldre. Aa Ég veaérelje 1 * Cilkk-Czskk. (A yilWMMI fa Um4alo»Ul.) A fraaoala respublika oaalopai inogni keadenek. A kOeeyBvéra nép megnnla a brutysi erények gyakorlását a ágy látásik, hogy eeváregve tekint viasza a saeméjyea uralom fényesebb napjaira. Bflátó politikusok légea tudják aat már, hegy e frenczia kitü nőén ért a császárok és uralkodók elkerge téeéhea, a respublika belyroállitáeáhea, de ennek megaailárdiléaáhos, ai mi biaeny égy kiaeé keményebb mesterség! uem igéé ért. A legitimistáknak, monarebmtáknak, impe-ráliatáknak s különösen Chapbord hivainek éppea ^kapóra jött aa a kis Itoukingi expe-ditió, mely kellemetlen aavjart okozott aj fi anixia-kormány férfiéinak, j Asután jó leás saámba vonni, begy a napoleoni lagenda még korán aem enyéateti el a Iraneaia nép sai véből,. e a mily radikális! inega Pár is, aem áll ea ugyanason mértékben a többi Freooaiaorsaágtól. S igy nem osoda, ha [.folytonosan a mult reminieoeétigl kisórIonok itt és ott,^ nagyban gátolják a köztársaság oonsolidstióját. Aa a radikalizmus, melyet a kdsoktalAai kormányok a Vallásügyi dolgokban mulattak, sértette a népj éraOletét, ugy mint Bismarckot Néme\'oreeágjbna évtiaen óta tartó Oulturkampl végro is ejftrasatolla, politikáját pedig egy a náiuet népre nésve vessíodelmes reaotiéba sodorts, melynek hatását többé kaveebbé mi is érfaallk. A Freu-oaiaoraaágban netalán beállói váltoaás éráé-keny kárára leaa aa surépai saahadohŐségnek, habár Németországban talán sai voaen látnák. Megy aa Ösvény visszafelé oröaen. Ki hitte< volna 10 év előtt ? * Budapeaten -innét egy jiivatalnok • követelt el Öngyilkoaaágot: Oytlrky Mikióe trvsséki jegyző, kit a lapok igen te..«tléges éa igen kedvelt embernek mondanak. Aa öogyiikoaaág okát oaak találgatják, de biz-toaat nem tudnak mondani. Alighanem am-bitiója sértödBtt mag. Igy mondották mig biaonyoeat nem tudlak. Most már saját leveleiből nyilvánvaló, bogy a eaerencséílen a bUn Ösvényére lépett, mogveestegelieté magát, fizetése 25 írtig le volt foglalva. Egy pár gonosztevőt bocsátott szabadon mint vjzsgáló bíró, kiknek egyikéről est kilte, bogy tud róla Iniiazeriut meg-vesztegették. A jó madár mo«t ismét lépre került, a a aaereucsétleu embernek váltsa-tania kellő e halál éa a gyaláaat kötött, e Táraadalinunk kétsAgonl/ivül nem a legegészségesebb nton jár. A civilixátió átkában atenved,- de aa áleiviliaátióénan. SzenjUlnk ugorni, s nem tekintjük aat, hogy a termé aaetftllenea ugráa életünkbe korIIIhol. Esse-veaaetten kapaaakodtnk e rolininos haladás kerekeibe, s hogy kOnyebben niebeesttnk, hátunk mOgé vetjOk aat, a mi aa életben legbeoseeebb. a elvesztjük aat, a mi nélktll nem boldogulhatunk : a bíaalmat Unumgtfok-ban, bitet és töményt a lOvöbee, nem is szólva a szeratelrÖl, melyet meieriálb . korunk aa Onaéa iaaapjába fullaaTtof. Nemes végy helyett, iphly szélsőségekre tem ragadhat, aa irigység tagate!ja keblQf, kot, s egyaaerrt akarjuk gyUmjölcSBit a fának, melyiiék c«iráaására, víi\'ágtálára nem tettünk semmit. • 8 ka gyUmOlósét ijein ragadhatjuk meg, beteges meghasonlás fiaskói ejkjUnkbe, mely elűai onuab t nymalmai s a msgsem-misttlés karjaiba yeaetJ A ki még mai napság ia eemnényeken töpreng, aat kinevetikjí— biJaon ^om a kor gyarmsks, msly oaak á kalsjs jfénibon tanit eaillogni, mely ia esaláplián nsm \'találja lel hivatását, hanem kint \| él át utoaán, a hol mutogatja magái kedves Outslésben. e ; Hejhl olvasnák esak Uektni a mit a „Bud spestí Ssemle" egyik Névtelenje mond a 78 saám 476. lapján i ÍVidékl saellemi életfluk ellenben pang ; mfivelődé\'ti kOainté-aetünk kevés van, kOataalmm\' ia idkább a válasalásoknál. A ki egyáltllán o\|vis, tobb nyire, oaak napilapot olvai; ja kaainébau hitelben nevetnek aa éloalapokSn ... A tár sadalmi életet a lakoma, a társalgást a kártya pótolja. A a, a saéltében divó trakta már asinle nemseti saerenoaétleneág, mert asirba ful- \| laaalja a társadalmi aaellemet. Ne említse nekiüt ellenratéstll a hirea imsgyar vendég-saerelelst: \'magara is bálás vendég éa ssives gasda vagyok. De minden eréuynak meg vau a tnaga Árnyéka, aőt Lt\|roclif«uoould saerinl hibáink leginkább oaak túlzott eré nyak. A lakomázó mániának tudható be, hogy mi társadalmi Itlálkniésaiukat nem győssUk pénsssl s igy nsm lé találkozhatunk oly afirltn, miut p« u. FranOniaorsságban, hol On báriinly vendéget meghívhat estire (ebé\|l után) egy esésae thaéra és séiumi egyébb^e ; nálunk ha meghívnak miudlárt nagy vaeso-rát (mag num áldom Aa mondja legrégibb kró-nika lénk) várunk. A lakoma Franesisor-sságban QrOgy ss Ossas j\'ivelnlrt, nálunk aa OssaajOvstsl mintegy oa^k UrUgy a , la komára." 1 t Bögyén tévedtem éo ide ? Ajrsepubli- káról besaélek, asután sgy Öngyilaoaaágról, s asután egy anonymuanak I tArsadalmi 0m- lengéeeit oaitálom. Már ások essaefl^ggésének megkeresését inkább a ssives olvaadia bízom, ha ilyen nagy melegben egyá\'\|aláu elplvaaásra méltatta eat a ,ciikk cxakko\'.M e e e Még egy dologról kell m^gemléknanem. A liasa eaalári blloperben a végtárgya-lát ina — juaiue IV-éa — veeai keadetét Nyíregyházán. Figyeleramsl kbérttlk ennek a pernek mindeír mozzanatát, tlolvaMuk a periratokat — a. melyekre a vádinditvényt megtenni kellett, a as egésa história aat a benyomást tptte, reánk, hogy a rut esakOaOkkel kierösaakolni vélt, do a magyarság jóaansá gáu hajótOréat aaenvedett agiiatip utol-ó felvonása a magyarorsaégi igaaaágéaolgálta-táa reputátiója érdekében nag^or ia ssükségsa volt — máiért nem., / ( Dtnoitritoit. A siabadiághftrcz-iiobor-bizottmány. (P«tmegye allipAnjélioK) folyö évi jatjlus Oikelt IglMeaémn bseses Itirjetáfc o hjxnitnláiiy Örveitristes tude mánp viívfli) Nsgyégodimk aa Qgy é^kéUu tanukilott Hasafias huag4«ágáért meleg kö«a0 nrtét nyilvánítja, továbbá szerencsinek tartja N«gy«égoddal tudatni, miiként javaslatát kűlti-nOaen a mi-gye terllb-léij lévő 205 kíizségMi nésve — mint a keapoéii bitolfmány által is leginkább oaélra fs logbiztosnl^b legnagyobb sikerre nitnlffli OrOuimvl fogadja ; UJ* sőt a rendezett lanácu vároaokra vonalkouk\| Isg tatleket i« hason eredménytleknek vrni. \| Ép »ért es n óbliit éb oly OrOmmel \| fogadná, ujint aa^isői, l« a hizoilmányt, -L a . eaabad^ág harea szobor ínlállitbalAsa tekiilte -tébCI, egy tekintélyei alap ba«segy(ljléaW.f kivül, még egy máaik, f- a szervani U ik \| poníjéban kifejeaéri és megálliap<idáat találó \| éa aa linnonló magRaaloa ^ar.me nem i veréc^lu^. ! Ea cevme nsgysserUen kiváló és abból \| áll, hogy neinaeilluk liasAuk earml Ivea fvuu- i állása napján r.dlihtná Ifgfényeaebh •.annteai-lés! bizptt}jitékát éa n\'iomeréaél a ssebadai\'.gérl l idősaakoukini hozott vér é< vagyon áldoaa latnl a külföld, aa egéaa müveit világ alftt.. — fényes Weeaykékár adva annak, bogy aa pmádásig hőn szeretett ée aa alaeunányi leginkább liseteletben és meg — tárté királya éa királynője alatt Is, leginkább alkotmányos aebed»ágérl élni halni tndé magyar nemset j ,— babér fátyolt veteti ia a multakra : — asa ép ugy tudja méltán) otni, d sőt filléreinek éa forintjainak einlék«zfrU áldózalia beaata-laM v«l aSealoaítení a tört éneteket, mint fényes biaonyilékál adni a jövőre is, hegy szabadságért nem \'.esak folyton lelkesülni, do a vieaoiiyokboe éa helyzethez mérten áldeaalo-kat hozni U \'tud éa akar. S. De vajmi keveeektől lett ez ignt eodiméjleljaaett átértve. De még ia Nagyságodéiig hiispnió hslyea java«!»t<>kat és iatée-kedéaefet léitek eddigié Arad, Havas, Boát éa Sái o« de kivá\'óan Komárom m«gye, mintán ez tafgyéjt felhea liOlgycit vonta be és nyerte tii^g a gyüjté«re. \'\' Igaz, hogy n szervezel U, poncéban aa van kimondva, hogy n „Nemzői knayvé"-n«k slskja éa in\|kétiti kiállításé később leszen uifgliaWozandó. De ugyaue»n pont aat is kimondja, hpgy minden —• oaak 10 krajeaért adománrezój\', — bejegyeztetik. ■ Továbbá a 1(T ik pont megállapítja, bogy eaen a „N"uiaet könyve" minden (örvény- lőknek, a vivett bárotoknak. J _pJiálóaégnak a, I. b. megkilldutik, ézen kivül Nem mnlaszibii.juk ol ltlenlSluinliieui, hogy akkor, midftn szeretett liaaánk fővárosé, nak kOatÖrvényhatósága a szahadaág hsros srobornsk falállitáaál, ss erredéves hon ala pitás ünnepélye egyik progrsramsaetU \|énye ként karolta fel, uem esak éppen a legutóbb lefolyt lH4A;9. évi aztbadaág harezra gondolt. Koránt aera I Kiterjedt ebbeli gondolat menete I849;9i eo kezdődve a már mér lefolyt ser év alatt többisbeu és jelesebbnél jeleaebbek állal küzdött mindazon liarezokra, melyek szeretett hazánknak kétségbe vonhat Imi alkotmányos ssabadság jogaiért vívatlak, de a melyek legfényesebbje, feledhet lene, éa legiukább eredményre veretője tsgsdhallanú1 a legutóbbi volt \|j Ép azéit.nem érthetők mind- aaok, — kik eten evzmót oanpán osak aa eaemények legutóbbi -U- habár hárnméviiseílea idejéből kifolyónak tekiutve, aat a jelen\'egi viaaonyok melleit időaaerütlen vagy éppen helytelennek tartva, aa adakoaástól aem oaak magukat tüntetőleg visszatartják, do még oaak aat sem tesrik inog, mit h fővAroa és szeretett haaánk mii.den egyes községében élő éa tarteakodé honpolgártól méltán elválni lehet, hogy a legalább helyesou és baaafiaaan gondolkozókat aa adakoaástól viasaa ne tartsék, illetve tőlOk a módot és alkalmát annak eszközlésében, el ne vonják. 8ajnos, ilyenek a fővárosban már is 10b-beu találkoalak. HŐ óhajtásunk.: Adja a Magyarok Istene, bogy es a vidéken után-záa vagy vissshsngra ne találjon. A fent említett második magaeatos aasms a „Nemzet könyve". Nem diosvágyók vagy is Onérdskből adakozók névsorát akarja eaael a kösponti bisottmány lellektetni, de igen is óhaja beuiu- >lőálrtá«i áron fognék ki-e két pont? — ha egy na példányok szolgáltatni. Mit loglal magában nem azt: Ébredj Magyér, iti aa ideje, bíaonyitsd br, hogy bemzeted nared évea fennállása ünnepével \'éppen ugy ragaszkodói ée oly tekintélyée arámmal járulaz «zut>al filléreiddel áldozva alkotmányoa aaabadaágod emlékeaerQ megörökiiéaékez, mint hoztad áldozatod vért sem kímélve ekkor, midőn aat vesaélyben láttad ée tudtad. ^ Mit (oglal magában Ofeenkivül a két pont, ha. tieui aat:? — hogy a hiány oe nép siámlálások ellenében kimutaesnk, hdgy di eaően ura Ik odó alkotmányos királyunk alatti, — szabad és asererett haiánk lakosai, habár különliöaő ajkúak, de magyarok éa eleő sorban alkotmányos s«abedaág£érselmflok. ■> ÜÜért szellőztettük már előzőleg is a lapokban, hogy a családfők által szándékolt adományok akként lennének "mego»zland6k éa jegyaendök, hogy abban a család minden tagja, Örege, apreja adakozóként szerepeljen . — aŐt ax "hh-\'z borzé jánilásra a eegéd munkátokat belső és külső cselédeket tartók mind ezeket, vegyié összes hozzátartozóikat megnyerni igyekezzenek. Áttérve moet a gyűjtő bisottaágok ala kitáaáia tisztelettel tudatjuk, miként a központi bizottmány eat saintén nem oaak aaoo reményben vette be szervezetébe, hegy ex által a osél eléréaében biztosabb sikert éa nagyobb eredményt Vélt elérhetni; hanem ezt it külünüaen STiuáaödik már emlitetlesame a „Nemzet \' könyve helyes megvalóailáaa szempoiiljából telte ée kiválóét óhajtja, mert: A „Nemzet könyve" mikénti ös-nie állitái-ának kérdése aa eddig tapasztaltakhoz képeat már annyiban réasboli megoldást nyert, A mohai Agnaa-foiráv Történelmi rése. Aa 1878. év basánkat egy aj termé eaeti kineeoael ajándékeala meg: a mohai aayatynviaael. Moha, kis fala Saékee-Fehér-vár mellbtt, a Saékeafebérvár-saőnyi vasútnak első állomása. A mohai földbirtokos, Kempelen Imre ur 1878 ben parkjának di-■sitéee .eaéljábél halaatavat akart ásatni, melyhea viaet nyerendő egy kat áeatáaát easkOzölte ; ea ásatás közben a muakáeek eavaayn«iare akadtak. E vizet Kempelen nr balaatavának telitéeére nem kasaaálhatva bassésil eredeti tervéről; de megismerve a terméses! e nem romélt adományának bsesétt aaaál nagyobb bévvet iparkodott aa ado-tsáayt kelllleg felhaaaaálni. Zsigmondy mér éWI éa báiJralanAosöe, a budapesti árteai Inénak Wnaevee alkotója a hely sainére jővén, taastéaekal adott aa ásatáeok további ess-keei^ét gtoilleg, moly utaritásók nyomán a psrfkea kívül, ea sddífjtíé kedvesőbb bolyon egy flf kin ássteti. Aa ásatás 1878-baakeadetett meg, mely t1-Ukmmst e bárom hövelyknyifuré 18el mély •égve jiai^t. Tél beAtaára! a maaka esünetelt és aMi e saemkaseitot alatt a letel far-témk éMal at alantabb fekvők bsimspaltok, Ifit iae»eAn oa éaalás úi btvelykr átmérőü ftHvit üsaéeiou meg, moly slhslimmsl már H-H é»yt ai>\'\|i%bat akadtak savanyu Iká isslyssk in joMi, baléit ocfsebb volt a liaki ea kMfig kent vieéfk laétél éo ImZéolaéL áslasila maakálatak IÜ0 latét Ajaslaa»eé Ua. A Seri HséS laastrt i^\|lm>tll a Mohát illető történeti adatok gjüjtésétdr. Haityáffy vállalta magára, hogy aaokat Ooz-aaeállitva a saékesfehér vári archeológiai táraa aág megbízásából kiadja. Mnokánkal eaen lOrténoli rész rövid kivonatával kezdjük. Moha aaon lég völgyiéi fekaaik, melyet a Vértfe és Bakony erdöhtgység képes. A fehérmegyei községekre vonatkozó és hivatalosan kötlött, vagy a levéltárakbair levő még köeaé uem tett okmányok gaadag adathalmaaei között nem egy érdeke* edat létezik, mely a Moha múltját fedő sOtétaégbe világosságot vet A legrégibb aa eddig ismsrt adatok JiöaOl a XIV. eeáaadból emlékaaik meg Moháról. 1974-ben Moha aa Ugali osalád birto kában volt. Ugyaneeen évbeli egy felmerülő határkérd éa eldöntésére a nádor által meg-\' biaottak küldettek ki, kik elölt Donáttá helyettes prior aa „Aldonltut)i<<-at {elölte meg miut kelárát aa Ugalikk bír tóténak. Aa aaon alkalommal kiállított okmány blao-uyitéka annak, bogy Mobt bf áréban már a XIV. aaáaadbtn létezett egy kut — aét mint aa okmáaybél biltnik töbh is* j- mely vegyi alketréaneiaél fogva gyógy erő Vei bírt ée jótékony hatásúnak bizony u\|t. 1400-ban —■ mint egy esi évbél eaár-maó ekmáey Ianitaii ja — a-lnjlyi\|ég Batthyány Alapi András ée fialnak blitokát köpette; Ugy nsoabaa e osalád, malyttjl a mai Blltky áajak asaláója snérmaaik, meddig maradt Mf a klsilf birtkában, arra eéeve hiá-ayeanak aa Ir ^ (l#88)a baiyeép hásy Ferenea gróf birtokába jutott, ^it 1701-ben Qróf Amadé Autal kOvétett. A mohai vizre nésve ImlOnöseu jelen-1 őségteljee ss 1782. év. A uiegyei levéltárban levő okmányok eeoriut eaen időben kéaailelte Bél Mélyáe Magyarorsaég fÖlörajaát, mely boa a halóságok Is fslbivsltak Hitelei adatok közlésére. Fejérmegye ssintéli j Ossaeállilotla a megyét illető lontosabb adatokat s oaeu Ossaeáll^áa egy példánya t miéltárban őrit-totik. A megyében levő ásvány vfaekről szólva a mohai vízről kővetkezőket irja: „A Ssé-koe-Feliérvártél egy órányira fekvő Moha köaaég határában ásványvia \|é!esik, forrása tObb aaáaad óta eltemetve volt: mig végre a földbirtokos, méltéaágos Gróf Améd* László a néphagyomány nyomán attatva, sat a saántóDildok között feltalálta és a1 köahása-nálalra felnyitott; a viaet némelyek a füredi-, mások a selleri viahea tartjéa hasonlónak." A mohai vb ujabbkori lOrténolo tehát itt kezdődik, aeooban e hivatalos adatot vizsgálva lehetetlen, miszerint figyelmlnket kikerülje azon körülmény, hogy a forrás saáaadok óta elrejtve s elíemtlvo jeleatotik ; tehát már saáaadok kai esolőtt Ismeretes volt és emlékét a néphagyomány őrizte meg. Eaen történeti fontosságú sdat neracak kieglsaiti a föntebb 1874-ből közölt adatot, lisnenf egyszersmind megerCsiti annak hitelességét Is. \'I A XVI1I. saássd vége még más okból is nsgy jelentőségű Mohára neave. Ekkor u, L Báré Bejsátli Öózsef, vesspkmi püspök éa udvari kanenaJlár osalédja eaámára megvá-aárolja és ÍsakáSat.-gyÖrgyi uradklmihoa osstoljs. Péssokl Bajaáib György as uradalom tulajdonéin, kOvetve földtulajdonáé előde A mádé példáját, a savsnytvfc forráil figye-leewe méltatta s a halyeég hatéiéUn, a Vértes U Bakony állal alkotott tölgybesi, nem messze a mostáui vasúti indóliás fölött — e srázsd elején — 7 ölnyi mélyeégben „fekvő forrást megássUs, ast faragott kövek- kel kirakatta s\' melléje veudéghávat épitte lett, sétányt ülle\|ott, annak hassnálttát a köaOuség asáuiára megnyitá\', mi által a hely — főleg a köael vidékiek saámára — látogatott mulatóhelylyé vált* A viz első, eddig ismert vegyeiemsése 1810 bői vsló éi 1814 beu tététel! közzé. Tudomány oa vissgáli t alá slőssör sson alkalommal vételeit, midőn —/ felsőbb.iuegbi> sás folylán — Kitaibel Pál és Tomosáuyj Adátpi pesti egyetemi tanárok aa 1810 Ik évi január 13 én Mooron és környékén rét* legést és félelmet okosé földrengést, annak okait és irányát tanulmányozták A fOldreo-, gés nsm hiában kellé fel e kor tudósainak figyelmét e aa általa okozott félelem nem volt aleptalan, emeuuyibou a tapssstalt rengés nagy mérvű volt ée Mooron & más köaségetben tetemes károkat okozott. Molián is éreshetö volt ugyan a földieogés, ds a lakosság sasrsnoséjérs oly osokély mérv bon, bogy esak félelmet, de kárt nem okoaott. A földiengés által látogatott egées vidéket nsvesett tanárok alapos laoulmányosás alá vé» én, nemosak a talaj minőségét, a földrajai és légköri vieaoaypkat, di a közeli ásványvizeket is tudományoeen megviisgálták és aa ezen alkalommal 18^-bon megje\'eot: aDissertatié de Tenae Méla in gtnere aeia apeoie Moretai Auno 181Ö. dle 14. jgntarii erto" eaimü mű 28. lapját — előaőleg raegv emlékezve a bodajki és dtaaogéi viaekről — a mokai viirM következő mondatik\|i JA muhai viz, a loOtöbbiekl4l nagyon kOlOmbOaik, mait igazi savanyúvíz^ mely aa aoidum oarbonionm (saéeétv) nagy mennyi-•ége moilou mta alkalréitekat ia tartalmaa A forráa aikuiezőn jő fs^niura, Moha köaaég területén, de közelebb Kereestoehou, melytől alig 800 ölnyire fekszik. A kut, melyből a via, raeri11itik^harmadfél Ol mély ée fenekén kékes kOvroaesbl ven födve j belül egymásba illeaatett drsakákkíal négyszög alakban vaa kirakva; a viaet tobb érből nyeri, melyek kOaHl aa iaekaliegy Meglétéből eredő nagyobb mérvben, mig^-t többi kevéebbé savanya, vsgy majdnem teijeseu islelen folyadékot saolgállat. A víz alsatrésaei követkaaők : 1) moiduia CsrWuioam, vagy kötött levegő 19 ia 1 \|f. 2) Szénsavas eladom I7T^ gr. 8) Szén aa vas tiiáguealuui 6 gr. 4) Silicium (kovaaav) lf gr. I) Vasoxyd\| gr. tt) kénes sr.óda vagy esodaeé (t via jegeezedéeének rendeeen szokott mennyiségébon) köael gr. 7) sós sséda vajgy kOaOaelgea só 2 gr-8) sséusávas saóda^iekélylyel kevesebb mint egy gr. EUek\' után még megonüitetidő, bogy a sók vegy anyagból kivonva barnásak vajának éa a földréae a feloldás alatt kellemetlen, némileg sa enyvhea hasonló soagot terjeszt; a viaet t kiglaOlgée alatt nem volt szabad kiereszteni.11 Ez a mohai vinnék első, tudományos kutatáson alapuló vsgyolmeoée* A mohai mulatóhely ezen idő alatt, e aaásad lieedniben nagy látogatásnak Örvendett ; leginkább aaeabaa a székesfehérvári közönség által látogatott, mely saép fekvése ée kellemel isü vize végeit rendea kiráadu 11 áai hflyéal váleaatetla Hogy mily nagy köaöneég válásaié a közkedvelteégü helyet találkozó helyül, aat mrgitélhetjflk aa I8l94lk 4v atguaalHS havának Ifr-éoMekáa tartott snlni előadás bevételéből, mely 10C3 Irt l krt tett ki, továbbá aaonkörülménybŐI, bogy később 18S0 bén hasonló eretlménynyel uj dőadások rea dsetettek. (Vége kOv.) Hp ^MMMfe j I ankana M»ky«i« Wfft s \'ir\'H\' * és <Nfy» —»I É p k» 1 Mm ítiiiijimtrtmii \| % HM venénen* taslmaial híré keié KM W fc pii ml HfttMn alalÜMt \' ÉMpÉ NfiilalMk aiveearioü ki Hintálnál •éttékeiy. . Mgjaej—tk k«gy eddigelé már 81 J MM f§ MN kaléeágft 4 rendeseit taa£ai — t4ii m Imii 195 ható-ajttÉmk atr kllaM ieMb\|e nlakUoU bisottaá-m m eaaaaét éa illetve CHrfm>i magái la-hMi N\|pat aái elejtenünk nem ia Aolrt «} ajkban »• kérjük Nagyságodat i amily na éinöktatar alatt ily gy aj ifi Mritilaég alekitáeáre, annál ia iakabb mert i Ikonén ytnk aseriut aat Peti Pi ie-Holl Ki a kt* megyében asándékolt gyűjtőinek lejjeieu NegvMged jarsslala eearinti kereaetfll vitele tegh»vé»bké tetn gátolja, iőt annak előnyére UfKet oaak, ka Nagyságod elnöklete aiatt a matiy* 906 köeaégére nésve, a 16 járásbeír •aofcabu ó — esetleg máa aa Agyért buzgólkodó urí egyének bevonásával megyei bízott-tfg alakul. E bizottság tagjainak aserintflnk koránt-«mu kellene a tnegye saékhelyén lakni é* mOfOdni, eőt alleekeeöleg, mindegyik aaon járás terít lei én vivén a felttgyeletet, a melyen lakik, ekként könnyítve Nagyságodnak a jó Aénv nésve tinta kaaafiságából eredi nekéa ft\|í#atát t M>K a v-endaeatt tanácsú váioeok köaŐl CaegUd város* B. Motaái Sámuel polgár mes-tei «i elnöklete alatt már m alakulván, hason nljirii ukinMébfi) kérjük beesea kősben féráaái Féíegyl.áza, Halál, Na^y Kői < a, ast-Kndie ée Véoa váio»okat bizottság alakítására ée a knepeuti kiaottmániiyst leendő közvetlen • noikeeéare megnyerni kegyeskednék^ eőt tán i>aek kOaé Babonám, városa ia bevonható lenttf. í Nagyon jól tatnerve Nagyaágodnak nem oaek tulaaerényeégél, hanem aaoa liatároaott ilfét, l(Agy ortrágaeTte ismert nagy érdemeit;, lm bár páratlan ha»afi«ágából kifolyólag ia, de eléggé- még nn indokollialó okokból n nyiliéooeeágre lioaatui n«m oaak nem eaareti de nem m> akar {a ; engedje raméiiyh\'nöuk hogy •ewiial a Nimat\' kOnyvének felfektetéaénél éppen tieaia\'Itaaefiaéga saempontjából eaen elvétől eliérend ée aa óhajtandó bizottság alakítanál eeemétyee e(nuklete alatt enskftsölve legközetébb a köaponli bisottraány t ennek kfloléaável fogja megörvendeztetni. finnek reményében a biaolteág tagjai réaaére a azerveael egy-egy Oaasaaen 34 pél dányát. netttküjönben a lakoaaág peámarányn ée aaá olt dívó nyelvekhez képest, 3900 drb. a lakoaaág köa\'tt kioaatandó félhiváat éa a höeeégekre kiváat 20:"> drb. éa pedig 3572 ■eaánitól 3T76 aeáaug, a rend«\\.eu tanácsú városok réanéréi pedig annak megjegyaéeével, hogy Sat.-Endre váró polgármestei éoek kér lére már egy iv küldetett, a kívánt 46 drb. ée pedig 31T7 arámtól 3821 aa. mig asóló gjfljté ivet i», aaon héréeeol van axeren-oeéuk megküldeni hogy es utóbbiakról aa átvételi sorjegysékek egy-egy példánya, — as aanket i vj>iH gyQjtAk aláir&iiávat, - már a •könyveié* tielym uyilváatariáa tekintetéből ia luiekbb bakmdeodé l*nne, — ée bogy eaotleg még\' sQkaégl(Nid6 pót ivek megkereeéara után . kgldomí tügimk. íiflin mnlaastbatja el a bizottmány, bogy abbeli haaafiae, kérelmének ia .kiiejeeést ne adjon, i miként a gyljtée lehetőleg alegsséle-aeblr kőtbea, tán kásnnkint — tekintet nélkül aa adomány caukélyaégcro — lenne logaaa . toaitándó, meri: nem oaak hogy minden hatoe éa krsjetár aővnli aa alapot de, hogy a nemset könyve ie minél löbb Imaafi éa honleány nevét töafstimnae ki, mint olyanokéi, kik a aemaati inf ea aton h á\'dostak filléreikkel, mert «ak ta így Midi annak idejében a asabad afcgltmrwr aaokrára e méltó asavaknt H- „Bcae^to Hagyaror»aágeanbadaágaserető Igjdajlhg arra ie kérjflk aanrvaaetflak tl. ptntjn érteimében aaon arak nevét ée lalAnát veítt«k k^aftbí, kik kfllön levélben laamáenÉ aa láabiaána ftíkéreodők. Véfre Bef»m>itea4iaiak tartjuk ée kér yek, kagy a H\'ieialt kiaettaág agy a péas-kiUeméeyeknit, am egyéb Invaliiininél aaan aaak«4iág aaaWr ttgyébu por\'o-kljnén a borítékra míedeeler mtaek^jék, nehogy aaaek kimara-4éaá«ni ae alap farkéra paata díjak káramel Bnniáaa Hd Mattel Bidipaai IM éi jlÉH M IB. NCHU Őfctá KttiLYS FAL • k. a kanettmáaj k aiaákf. K D I fi a f é I i k. .Hegklváe A nagy-kanial tftvéex ogylot jövő taomkaton. jutt hó M án Lámákon <Ujven«cBy ibvóasetet éa takéiéat rendéi, melyét eat) 9 Óra-kot látirskoaurncakt fog köveltjl. A lö-véuetd. a. 9 órakor kezdődik é« délbéni 2 órai irénvteléi útin f ilyUtiatlk oatl 7 óráig. A tekézée d. u 4 óvukui kot-dŐdik é« szintén 7 óráig tart. Délben társas ebéd Latinakon Kedvexótlen ido esetén ai finntpély jun. bó 28 fog meg-tartatni. Költségkímélés exéljából csak kerée meghivó kQldetvéo szét, mlnduok kik akár a lövészet Vagy tekér.és, akár a támv.kosjto/ u iiáut érd>\'klódnek: habár ka lön meghívót nem vetlek isj islvt^en látott vendégei lesznek a lövész egyletnek. 4 Klncveaéa. Darányi Fersnca Ügyvédi Írnok a lelenyei jéaáabiróaághea végrehajiévá uevestetett ki. Fr+ylr Adolf, i bel)b. ügyvédi kar egyik k(Uked\\elteégQ lógja barálaégoi éi/ülrtiMiek ujabb Unnia ág át nyilvánilá azáltal, hogy névnapjának f. hó 17 ére okqIi évfoldtilója alkalmából köxt\'lebbi iimetóiei éa bniátjninjik kodé lyea lakoniát adott múlt szombaton ente a K/óp á c.y.i kertben. Az finiicpjuit szám* talán fclköazöutéa ét lel kos ovticiól}nu részeli lt. 5 A saIa egerasegl ipároi iljak egy Onképaő kér ée bateg«egéjytő-egylet alaki-lá»a éideinélten fátadoiuak. — Kiváua>o« volua,\' hogj dieaéielre tnélió uioagalniuuk má»uit ia kOvatéere találjou. — A lornaegylelnek múlt vasárnap a ánczi kertben turujtt juni-dlis.1 igen syép azámu és válngitott közönséget vonzott városunk ssemazédságá-ban ievó ezen pompás mulató helyré.( A szabadban luvő táncatér. igen csinosan el volt rendezve ét inAvfsziesou kltjilágitva Estií \' felé az idő ugjan kissé hűvösre változott, el azonban a l&uczlj)! felhő-vfnő fi\'ijilságol. egy cseppet lem hfliölte le. Általában az est tikwQltnelf mon^ haló, leszámítva a vendéglőt mtlbenrjét, kinek ez alkalomra (elhalmozott1 élelfcm készletét előtte való éjj>l megszagolták g azzal odább álltok. Hja vigyázni kell, Sánczbaii már Somogyban vagynnk.... 0 nagy aronltás. A m. kir. belügy minieslerium Szakon Lajoo lala-löVŐi lakoa vwtékn^vének „Martonu>ra kért átvál-tnslatáaát megangedla. )ő A magy-kanlaanl polgári iako-lában 18H3 évi jun. hó 24 én d. e. 19 órakor tartandó aáittnuepély mfiaora : 1. Hoofidal, Doppler K.-iól J előadja a polg. iak. énekkar. 2. Népdalok,, előadja a polg. iak saneekar. 3. Baehel airálma, Arany J-lól; izaválja Fdrat Sándor Vl. oiat. tanuló. 4. Alomkép, Arioio, Böhm C.-től j songois kiaéret melleit ht^rdUu eluit4ja B^rger Jéurf V. oaaf. lanuló. 6. Masar Po\'lia, Rnoblooh F.-től; előadja a polg. iak. senekar. C. Népdalok, előadja a polg i«k énekkar. 7. Éji látogatás\', (Me\|o-drama) Gyulai ÍP-lói; amiéje Káldi Gyulától; zongora kiaéret mellett asavalja Eibaer Jéaief VI. oest lantié. 8. Aa obaitoa II. réaae, ; aaavslja Wejdite Jósaef IV. oest. Ia0. 9. Zár. hangok, induló Z«akovaaky F. tol; előadja a polg. iak. éjifkkar. — A lapunkban már említett laz»nnki verekedés borzai mássága a vizsgálat folyam/in kőzd csuk kitűnni teljes volótágáhin, t sajnáljak, hogy tz a nll-lonk lUloinásozű s eddig mondhatni kjfb gástalan viseletQ katonaság renoméján ejti fel ete csorbáját Állítólag ugyanis az egészet Knebrl-baliáink, okozták ja mennyiben a parasztiegényeket sorra le akarták laezabolni, kik e miitt előlök szobákba" menekülni voltak kénytelenek, sót W K. em tleg jelén volt vároti th nácsos ur rsíllapitó föllépése is hantolin volt fellázadt dübökie. Igy fejűit azlán gtilkoiságjg tz elketereddett védelem Egyedül az igazság érdekében teszszük e biztoe forrásból tnérilelt nyilatkozatunkat i a mennyire fajuljuk katonaságunk eddigi jó hírnevét vároannkkan ép aanylri trméljOk, miaterint a illelÓ pá-reno»g«ktág példáaan megfogja bjlnlctnl § njftgltltn véri bftdiaktt, kík derék tisztjeiket t általában á katonai becsület tekintélyét benreegó brn«á liánokkal, jly g éve, lealétd módoi megsérteni ném átallották. X Sfüvéa m nagy- iw^áiiyt rendeiő bisottaágáboa .folytatólag ujabban a kévetkeeő felfilfiietéiek, illetőleg kdikbaáiótc folytak be: )ffagy>kaaiaaai Mllelékl aaabáai hivatal 2 frt. kereakadeimi ifjnk jonkép6 egylete M. Kaniaaái 1 frt. tojér Iíőiaefoé Doaavee«o 1 jfrfc. 60, Pekri Sándor Dioaí asent-llárton 1 frt. Tutebáuyi Géak Bpait 2 frt. Baiei Braalka 60 kr., TOrttk Ernő 8>omha»h"ly 1 frt. Farkai Lájoa Dáíua; 60 kr. 8iedeuít« Jánoi Bpeat 1 frj. Sleru Farkai Baltavár 1 frt. Tajea-k Fnret és Déva 1 frt. Báré Préuai Jóu.ef Bpoit 6 fit. kun- I majaai gőimalom táraaaág 1 frt. Becs Vilmos Poaaony 1 frt. Orois Pál Bottciod-feld. 1 frt \' Nyírvídk nerkoialőiége I frt. Zmrkó Antal Zenta -I frt. Qróf Apponyi György ffiborhard 2 frt. Mihály Jóaaef CaiknaredaT 80 kr. j Király Boriaké Jáealadáay I frt. 8ÍO01 Pál 8aékes* fehérvár /fOkr. B. PodmanioakJ Frigyea 1 frt. Zsolnai takarékpéoalár I frtl Marina János Halai I frt Ábrahám Lajoiné Dombo- i várSOkr. Rétikor AndiáaGUdUllŐl frUCaiaány Bertalan Baent Adorján I\' fit. Gróf Ziohy JenŐ Bpeat 10 frt. Meroa Jóaaef Jáiskiiér. B frt. B. EotvDa Lóránd Bpoit 2 lijt. Steiu-mann llaáiika Kéniénd 80 kr. OvtMai vUröa-kerawt egylet 50 kr. Jaada Károly Lé Nagy-Kaniaaa 1 fit Taaoh Simon N. Kanuaa 1 frt Baraányi J. Bpeat 1 frt DŐry Lajok lfoadói 2 frt Osake N. Bpeat 60 kr. Hsvi fÜsetek •serkeesiője Bpeat 50 kr* UaaKeaen 68 frt 50 kr. Előbbivol 906 fri. melyért a bisoiuág nevében bálái kÖaaOnetemet nyilvnitom lt egyaierimtnt liaitelailel érteailem aa érdekelteket, hogy a a huaái f. évi juliua 1 Ifi napján uyjlváéosso a városhása nagy termé\|)en meg tOrténend a igy a még liálralékban i levőket felkérem aa Oaaseg asivei bekQldéaére. Sora jsgy«k 60 krajoaárjával folyton kaphatók a nádor aioaai ovoda titkári irodájlban éa B«-réu) Jiáaaef — Milhofer Odőn éksaeréai uraknál, Ijol a uyeretnéoy tárgyak megtekiiit-hetŐk. Nag}-Kaniaaa juniai 20.1883. ■Somii\'cA Utrinci Biiottaéfl tlsék 4a pmtarsok % Jfemea tett A helybeli kir. taeék elnöke lléltóaágoa Dr. Leky Kriatóf ur, írja a „V. F. H.", nép jelét adta\'— mintbiitoa helyről érieefllOnk — emberbaráti Mereteiének. A napokban ugyanis a veaetéee alatti tOfvényisék egyik dijuoka, kinek öiasei kerei-ményét ás ott kapott dijaaáa képifaw, meg-betegedelt éa a oasláddal bíró ember eleiett. — Aa elnök ér érteedlvén dijnoka aterea-oaétlenségéről, asooaal magáhos rendelte éa 10 frtol adott át neki ée jóakaratáról jövéie nésve ia bisloaitá, aeg/ilyUl. — As emberbaiáli a ki re tel ily kiváló gyöngye nem aaoral dioaéretre. X Balesetek. K. J. booikái lakoa Mihály nevü fia, atyja asekerérŐI, mit agy lejiöo as ökrök sebeeeo vittok, leeavén, agyoo* gáaoltaiott. Ct Mara-kireatnria pedig egy kii 3 évei fiu a köriégben levő moa^ tékába halt bele. A A Zaliaegyel gaad. e^yeeftlet 1988. évi májúi hó 0-lki kövgyUléae 48. ia. a. hozott végséae folytán köuélételik a kövei keaő érleeilée j Valamennyi vaiuti jgaigaló> ■ágnak. A vaauti kooaik fertŐteleaitéaéért aeedendő dijak lárgyáben f. évi január 19 én 76. aaám ala\'t kelt reade^em pótlásául éa a rendelet d) pontjának hatály ea ki* vili való helyeeéoe mellett, tudoináa éa mihea laitéa végetl\\atról értaiitem, 1 hogy a kosarakban, ládáklW), rakaasokliáu, atb. feladott aertéaak, malaoaok, hárányolt, kooi-kék, itb. asálltláaávsl fertőtelenitéii illeték oaimén daraboukint öt (6) krajoaár 4a hogy a legoaekélyrbb illeték egy agy kdldiményé-nél huss (20) krajoaár. 2.) Ba .as érdekelt ■aállitók, a va»uii láriulat álul reolalkaaé-lükre bocsátott éa már maglelelőenfartőilenitatt koeaikat újból fertőtlaaiiéenek kivárn ak alá-vetni, aa eaetben fertőtlenitéii illeték ősimén aaoa dijöaaaagek leatnek fiavtendők, melyek előlhivatkozoH rendeletein a) éa b) pontja alatt megállapítva vannak. A mariig-fal ,(flfí" lerakodó helyek, hágoiók, kortátok, Ílb. fer« tőtleailéeééft dlj nem jár, ésen köllaé&ek a kocáik fertőtíeniiéie ozimén általában aaedktt larífaasertl dijakból fedeaeadők. 8) Bgy-egjj •sállitmány etán tekintet nélkül arra, hogy annak továbbiáaát eaetleg több vaiuti iánulM essköali, oaak egy iiben isedhető a fertőt^ jenitéli illeték. 4) A mennyiben\' egyek felek- nek, a ierlötlthiléu dij tekintetében eleve tneiisebb menő kedveamények enged tel lökj volna, aaan kadfaaméqjek beleegyeséipm néH kül meg nem müatetbetők. 6) Ikatn pólrén^ delet életbeléptéié»ére eWve f, évi míájni hó l é* lüsöm ki. Bodéfeitiu, 1888. évi méreaiua Ifé 28 ás. A minlwter megbiaáaából:4\' Mmitrtr m. k., Kteli t f AM, titkár. 2 Gr. WmUüm Ciurgóp. A oeargói \| gymttáaiambaa, a küielebbj eapekkaa gróf Feetetioh Taaailó Aaderka Gyula kir. (biré táraaaágábaa meglátogatta Vida Károly daur géi gyma. igaagatót a meleg kömóneUt fejeftn ki a gymn. tauári karának ama kegyajataa mageuilékeaéaért, maijben őt a általában a caaládot boldog emlékft atyja éa bátyja taváait-asal történt elhunyta alkalmával rendeaett „Foalotioi eiiilékilnnep61ylyelu i a oialádho* k öldött MBéeavétiratfltal rémeiitette. Meg-néate s népatyja által épitatt er^i éi lailárd gymn, épOletat, annak termeit, könyv tárát atb. Többatör hangaalyosta aat a meleg érdeklődéit, melylyal a gymnaaium iráat viseltetik, valamint aat, hogy meonyireörvend fSgymaá-liummá amaltetéeének, kifsjeate aat ie, hogy tehetaégéhea képéit hossáfog járulni s gymn. tőkéjének uöveliiébes, mert valamint Őeeinak, ugy neki ii aa a meggyÖaődéae, hogy a gymnaiiumnak itt a katánaéleu miasisiójs vau. A gymn igaagalójs előtt sst ssóhsjtást fejesta ki, hogy s asépstyjs eredeti Ralapitó-levelét" aseretnéi látási a annak máaolatát bírni. Minden a gymaéainm beléletére votiat-koaó do\'ogról olyan érdeklőtAeeel ée ealvé-lyeaaéggel kérdezőikÖaÖtt, a minőt egy nemei-\' lilke főártól várni lehet. - Bilntén-FIredrél Írják: Folyó bó 1 i-tól fogva gyülekeznek a dunániuli kerület rcf. egyház lelkészei a bel)ben tartandó egyházi. g\\ ölésre Jrl«\'ii van Ntgys. Pap Gábor a dnuán-tuli kerület ref. egyház szuperintendenae is Vitát nap f. hó 27-én a füredi-egyházban több lelkéez avattatott lel r-Uzónnklatokat Uttoltak fótiazt Nyirkoe litérl lelkész és Nag\\t. Pap Gábor püt-pok. f. hó 18-án érkezett Nagyméltúeáxu \| Ti-za Kálmán min. elnök. A hajó fel \| volt lobogózva ugyizintén a Balaton part : hol it vagy kétezer főnyi néptömeg él- \| jenzéte közt lelket szavakkai üdvözülte ó Nagytága a tihanyi apát mire igeu szívélyesen válaszolt. Ott voltak\'a szeretet káz, a reform, a kath es izr. it-kola növendékei a tanítói- karral. Nagyméltósága a min. elnök Vpr vagy. pár perczig ment csupán lakására éa azon-na) magjelent a fürdőhelyi olvasó teremben. hol nz egyházi gy ülés megnyit tátott. Egyházi és világi vendégeiül szátua vagy 6 fcOO-ra mén ét reugeteg né(i a kör nyékről. Bővebben jövóre t) Haréfl kösaég határában (oaáklor-nyal járás) a Mura pariján egy 20 évee %fi hulláját találták; ruhája pórias, de mint ilyen, ünnepnapi. A viaagálat fogja kideríteni, hogy eröaaakoi halál vagy Ongyilkowág forog e löu? ?\|, A perlaki c«iamadia ipartársulat alapiaabályai a törvényei bamutatáii aáradék-kal elláttattak. / UJ nleapereal kerület alakítása a asotnbathilyi egyháamegyében. ASsombat-helyi pUapöki aaentaaék f. kó 4-éu tartott Oléiében a aala egeriaegi és letenyei alaaperui keröletalrtiől két plébániát kiválaaatváa, egy uj, a rnovai aleepéraai" kerület oalmét viiolő kerületet alakiloV, melynek eaperoaévé nt. Toniyoi Gábor ttovjai plebánei ur neveitetet I ki. A iala>egerae<Ui eipereai kirUletben a kövatkeső plébániák maradnak;: Alsó Ba god, Bonoaédfoldi Háihigy, Salomvár, 8öjt0r, Zala-Egdraseg, Zkla-8aeat György. A novaiban : Lenti, Milei Nova, Nagy Leagyel, Páka Puasta-Magyaródl Tárnok. A lelenyei kerületben : Bánok-Hafnl OjOrgf, Felaő-Siemeuy^ Kerka Szent-Mik óa, Letenye, Sséoai-Saige^ Tét Ssont Márton ée Biepetaek. # A .Bejlatea felvidéki népianitó egylet" e hó 6-éA, tartotta tavaiéi gyüléi\'ét B. Füridea. A gyüléeea n tagok aaáp Mámmal voltak. Többfontoi tárgy kurtllt saőnyofeijs. Elaö a tiaatviialök válneatáea. Elnök lett lemét Nagy Aron izeréletliáal igasgaló ; alelnök : Saalai Géss asepezdi ovang. taniiió, jegysŐk: I Németh Gt f.-Őrsi ref a fidee Jánoi airóföi rom. kath, pénalárnok éa köayvtáraok egy. iiemélyban Bváb Lajoa füredir rem. katk tfanitó. Aa aagiivtmbaa tartandó orizágoa képviieleli köigyüié«>e képvieelőofk Nagy Á. lett inegváhaatva N. A. éa Kaaovioa Gy. uraknik aa agylat iliimeréeeel tarloaik, mert aa egyletet aaámoi jelee tagokkal -» hitek-taté lilkéasekkel —\| isiporitolták. Éljenek a derék lelkipáaatorok 1 3 Feleft-Maeaaenyéa 1. bó 18-án ktr. poatahivatal lépett életbe. % A kereaaaal l.ilel kotUlosáa. Aa naaoratörvéoy a koroamai kitel korlátotáaát illetőleg tudvalevőleg külön fejeseiben iatéa-kedik, E fejezet 26. \| a a legtkigorébban readeli el, hegy at aaeuramrvény ll-IM aj minden köiaégben évenkfnt kihiHlettaiaMD»l, á miudau koe#mában, kávékáabak, pálinka mliáikee áé llnleledáa^l foglalkéU kereaki kH^ialiin ik 1 eaéUtN e iatéekedéeei aa or«iágbaa divé 6 nyehrao fali naptár alakben je\|eatek meg, ée 30 krért, keménytáblára veava 60 krért kaphatók. Figyelmestetjük aa Üalméréat Őzöket, hogy e törvény juliua \'írén lép életbe, • akkor 60 UÚg terjedő bírsággal (26. \|.) lees bthjta-ten^ő se, kinek helyiségében e törvény \|ű-feggeestve oieei. Kiphaté minden könyv kereekedéaben ée könyvkötőnél, Budapeetea pedig Tetley Nándor éa táras könyVkeraa-kedéeébeu. \'Jó eesetágy.at k&asilhetünk a következő módon: tia literei ecsetnek alkalmas fl végbe félfoól megtisztított, de meg nem moeott masaolaaaőlőt kell tenni, erre két liter legerősebb borecsetet Önteni s egy * ruhadarabbal beköt vo, meleg helyre, he lehat napra tenni. 14 nap múlva borral kell tele Önteni aa üvegét a mindaddig meleg ke lyea Itőll tartani, mig erői ecsetté válik, mi rnndeáen kát hpnap alatt bekOvetkaaik. —-EkkotJ le keir önteni, de kél liternyit aa ágyon! meg kell hagyni a borral tele töl t«nl. Aa ily eezet igen jé~iiMl a ágya huae éveu át ii eltartható. — Éppen igy lehet ugvanoly nagyságú üvegoe mátH liter len-oaét durván megtörve a aaőlő helyeit adni, vagy pedig nyáron, lla málna brf «zéa alkalmával s gyüinöica nedve kmyomsjik, aa-ndk magvát s fentebbi mennyiségben adui-Mind [három eaeiben aa eljlrái egy«mlő éa aa eaket kitűnő a ágya. lailóa. Csak meg-jagyaindő hogy aohtaem azabsd keveset le-■zUrnj, hanem aa egéazet, aa ágyon hagyandó két Itar kivételévaL k Bésid kirek. Svédonságbao egy 23 évee klesaszony tudori oklevelet nyert; e nemben 6 -roll s iWelsŐ. -a L»joa Ferdinánd bajor királyi laaiOMg1 ss orvosi tudományra adta magái, ma nyelvről boncstani monc \|raüát ialrt — CVriiovieaban kroe köve eléi -miatt elái-rerez\'ek 51 trtrs .bcc-qlt fö\'dbiriokot. (iWék pOrölni!) — tar a földgömb 68 osp alett körtUaias-\|— Aa or»aágoe riiii><«\' orral < gy let I. I -én beiegápolóiiői lei\'folyamo! nyit. stergomban amlei kör alakult v-Z>ohy gi. Lsx-« burgbnn h tró«.örökö- párhoa ebédte volt hivetnloa, a /tiéd u>áii zongorajátékával a legnagyobb it elérésig elragedisa jelen evőket — A Budapeetm 416 IH4H 49-diki honvédek kfl\'OU teul«rtőt kérelmiének ■zára ikrn. — Kbius nem wífidékoaik hadat üzen ii Frauesiaorszégi sk. — Aa angol felsőkéi végre ellogadia a bilit, mely m-gexOn-teli aa akadályokat aaon hássMégra nézve, mely a lógor sógornő, az elhunyt feleség nővére közt létesül, if Bv^hovnn songotája, melyét utoljára haasuált, jelenleg a zürichi orisigoa kiállitáaon látható. — Turiubsn 17 ttgyvád.lsneu azltii előadást egy tönkre ment olaia izinéis javárs. Egy Ker nevü fiatal nágol VelenesébŐl Trieestig lélek veestőn tette meg a tengeri utat — Arany Jánoi isobijára eddig, 6ti.4?3 frt 29 kr. gyűlt tl snia cgerazegi ,a»egeny- TO — \| gyermekek kstáceoafája" nőegylet -juuiua 10-diki taveavigslma lC;t frt 80 krt jövedelmezett. —- Siótok a Balaton-egy lat kiráa-dúlása alkalmával asép cliatueréat vívott ki magáusk. — lilóozy Győső egy oraságoa ántliaemitH párt ixervózéiéu dolgozik. — As oroizjfrauozia isövetség eesméjét melegíti fel ilmét a Tempi. — A nemaeti lainháa már légköaalebb villamoasággsl leas világitva. — Péterváröu egy lőpor tuslmot felgyújtottak, minők folytán as egéss épQlet\' légbe repült — Aj (Örökök éa albánok köst aaünet nélkül folyik a harca. — Györfly Iván jelei tan-lérfiuj éa iimett iró meghalt Eaatergomban 68 éVei korában. — A Balaton-egylet hajó-verieáye f. évi sag. itt. 21 éi 26 napjain fog megtartatni. —Székesfehérváron a kötegelj hagymái-járvány asiinptoraái mutat* kőalak. 4- Siegeden V pékiegédek atrlkeol-nak. —\' Oroasorsiágbsn s vetéaek álláaa kialégitőJ — Gyomor nélkül is, — oaupán vékonybélek áHal —mini bebizonyult lehet láplálkoaui. «— A halaodóaág növekedése Páriaaae uagyon isaúlbatttuő. — Jókéi legújabban fOaigány bétó" oaimü iegüty t irt. — A temeimegyoi gaid. egyesülői ekevar leuyt rendes a assbadaág-izpbor .javára. — Spauyoloiaiágban már ia kéasülaek Amerika KHfiilaáaéaik 400 doe évfordulójának (1892) nigyisetü megünuepléeére. — Bécsben óriási vlkar dühöngött Indiában a kolera pumUt. A BekÜdrtelt Gyomor baj a 11 a a.! B g g a r aaoda paaztillái; legkelle meicbb kaer gyomorégéi, gyomorbetegségek diipepsia ellen, a toiaaeméwtés minden életében alkaliunsandó, különösen pedig a bor mértéklatlen élv eseti után a bonav Osaea torlédáiát akadály ossák meg, — Eredeti kartonokban 30 kr. aa alább jegyzett raktárak ban. Köhögés rekedtiég torokfájái allan legjobb oldó ezer Egger mellpsastillái, A Mfiik eem válnak terkévé, gyomorsavat aeé ktyetaefc, megaVa^délyMaák a ligaéii Marttá kitáradását, Nagy-iKsnisaáu kapha lék PMgér Béla gyégyanertáráken. A vtsMti menetrend. K iilm értetik \| ledül N y M 11 é t.) «IKH\|\|Wi mm 1.\'(l\| 4. \|« í ( Ili H\|. I4n Muta nff. nau I 10 a. tO p. 11 é. 4p. • Mto <». ». U y 4 4. II f- I ó/f^p refj») mai. voat Nka* L ti inU ll é. I pl 4JJ«i t 14 ft? « 4. ii a. • H «. \|L j tt It ktojMt.) I I. 41 p. I ö. M p. 4. a. mr 1. I m p. 1 4. 41 m 4 a. aw. iwi 1! 10 4. M p. It 54 p. at iryort tmi I 4 4 II p. 4 4. « p,"-- ---— 4. • 6. It p 4. tt. Mb mn vtfjr. vaaal I.\' ti Hp U I. I 4. II p.i I 4--- I 114. It p. ,11 W p. . ^ 4.i I t 4. II p. ragg%) ,v«fy. on»t Wl U1 d. u V«l.l6e mrkee.16: VARGA LAJOS. Táraaew ke.tfl: HOFFNANN lói. Salyator ihlnifl TUBiatM MVttjiTlf Utbimm bornAtrlumban gaadag forr, orral tekintélyek álul alégaé 4a amtaaliai aiervek huittloa bintalnaioil vji&dflitve— kiváló mr a köaavény, hólyag éa vaaa bajoknál. Borral használva igeo kellemes üdítő ital. Kepheté kiváayvii -kereekejféeekbien i legtöbb gyógyszertárban. Itinlir-fonk Ifujiliúj Ipirjw. Budapesten tőrukiár: Éáeaknty L. árnál 800 -11—16 Aa e rovat alatt kilátóitokért uero vállai fololftaeégot a Saarb. Hirdetések: 1784 aa. tkv. 1888. j Visz árv. hirdetni, kivonat At alté lendrni kir jbiróawg mint telekkönyvi hatóság köahirrá tatai, hogy Vtita Jóaeef ét Vorlman Benő végrehnitalónak Marics Jeli végrehajtást tgenvedő elleni 600 éa 160 firt tSke követeiét ét járulékai iránti végrokajtáéi Ügyében, aa ateé teedvel kir, jbiréeég tarületéu lévé Bagón/a küeeégébea fakví, i bagaayei It tt. tjkvben. A LI—II és -f- l-l torta a. felvett ée holtiglani hattot^lvoaeti joggal torkolt ée u adó nlapján a tartozékokkal egyUttéien lbö frtra beotUlt ét ^ad réeabon Mariol Juli nevéti álló ráta intly a m. évi Szeptember 26-iki árverésen Gombot Jóaeef által }6I í«té t megvétetett; továbbá a btfonyai \\9Í tr. tjkfbeu A -f 1 tor ta. a. felvett és \| ed léttbea Marics Juli nővén éllé ée a fenti árverésen szintén Qomboa József álUl 804 írtért megvett ingatlan ré taekrt az érvéréét 161 frt. ét 804 frt. ezennel megállított kikiáltási elrtndtltt ét hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1883 évi Joliét ké 6-ik napján dél előtti 10 érakor Bagonyán a köatégbiré házánál megtartandó nyilvános árverésen a uiegállzpiiott kikiáltási áron alul it eltdalni fog. ) Árverezni taándékozék tarloznak aa ingatlan beotárának 10^-át vagyis 16 frt 10 kr ét 90 frt 40 krt kéazpéiiaben vagy az 18^1. évi LX. törvény eaikk 42. g ábun je\|z«ti árfolyammal eaámilott ét áa 1881. nor. 1 én 3333 ea. a. kelt. tn. kir. jgaatágflgyminjtfeH rendelet 8. § ában kijelölt évadél<képet értéké papirban a kiküldőit katéhoa letenni, avagy aa 1881. LX.\' t. ez. 170. § a\'értelmében a bánaipétianek a hiróságiiál elő\'egea elhelyezéséről kiállított szabályszerű elitmtrvényf átaaolgájtzfni. Kir. jbirétág mint telekkv hatóság. Alté-Utdyán, 1888. méjbt 20-An. ^vAbraiczky l 241-1-1 . rk\|r. aljbiré. •OOOOOOOOOOOOOOOOOOOÜOOOOOOOO 85,4/1811 Pályázati hirdetmény. j Nagy-Kuním vájron tanácsa részéről ezennel ] pályázatinyittatiK a kimly utczai állami kongó ut j végétől a £ymnásiura sarkáig terjedő útszakasznak \\ 748.16 meter hoszuságban, ugy a deáktérnek kongó téglával leendő megépítése iránt az összes munkálatok költségelőirányzata 40395 frt 54 kr. Az árlejtés szóbeli és Írásbeli ajánlatok utján fog; eszközöltetni, ennélfogva az ezen építkezésre vállalkozni hajlandók felhívatnak, hogy az előirányzati összeg lOvkát bánatpénzül akár készpénzben, akár óvadék képes papírokban vagy helybeli takarékpénztári betét könyvekben az írásbeli ajánlatokkal együtt az árlejtés megkezdései?, vagy is 1883 évi junius hó O 25-ik napjának délelőtt] 10 óráig Nagy-Kanizsa város O polgármesteri hivatalánál annál bizonyosabban benyuj-q tani szíveskedjenek, \'mert a később beérkezendő ajánlj latok figyelembe vétetni nem fognak. O Az árlejtési feltételek és építési tervek, ugy 8 a költségvetés előre bármikor a hivatalos órák alatt fi a polgármester hivatalok helyiségében betokinthetők. 0 I Nagy Kanizsán, 1883. évi junius hó 10. ÖÍ37-L. A városi tanács, q OOOOOOOOOOOOOOQOOOOOOOOOOOOOOOOO VÖRÖSKERESZT-EGYLET V SORSJEGYEK, ffi 224-8-8. 5J: Evenkint 3 sorsolás. S Legközelebbi húzás fj é. julius 1-én. Ejsen húzásban főnyeremény 50 000 forint Továbbá 1 nyeremény á 5000 trt, 4 nyeremény á 1000 frt, 10 nyeremény k 500 frt, 25 nyeremény á 100 frt, 30 nyeremény á 50 frt, 62 \|iámnjiéuy á 25 frt. A nyeremény Sorsoláson kivül túrienztexl sorsMri jtóttöiik; minden a törlesztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel Ihúzott ^orsjég^ torabb fal-Mzik a főnyereményre. i 11 M^ Emii Hortjefyek m napi árfolyam asarftiit kaphatók a \' Pesti magyar kereskedelmi bpk váltóüzletében Bndapeit, DoroftjH-ufria 1 bs-valamint niindon bank- éa váltöhúaniU ai országban Újdonságok a kőnyvpiaczon V J4K0S összes munkái 86 fflMt é 60 kr. Eddig megjeleat 4 fáxet. Mfajahb Urréayek A ISrvfDyk«xé«i nzfloidíkröl 10 kr. A kOsépiakolákrót 30 kr. A frfyvw.éóról éa t vtéáBiali adóról 11 kr. Jfotrfc* Qyvla. A hátingk&tó rongyftrorwá-goo tpjkáti éi polgári jog hnidI 3 frt. Kovác* Lojot. A békepárt a magyar torra* éaloctban. 1 trt. Balbi Ad. Ailgemeine Erdbeaohreibung II. Bd. Lrd. geb. 7 frt 20 kr. Kart* von l$nel Európa ur Oberaiolit der Garprte & Verk ebratraawD 32 kr. Nottwle BefaökMia dar Oaterr. n.g Mo- narohio 1883 (Jani) 60 kr. H«a«ata Oeichftfta A \'B^sékarto ron Európa 1882 \\ fi. 20. Das Wissen der Gegenwart •ddlf mfj«l«BUk M I. 3. 6. Gindnly : der 80 jabrige Kriag Bd. 1 K.Uto: Wiiteruugakttode. Bd. 4\': Tmltubn : Inaectni. Bd 8. B. 11. 18 Jang . Attatraími. Bd. 1 Takobonberg: Ve«waod l«l\|«a. Bd. 9. KUar: Dm sodorna Drama I. Bd. B^cker: Dia fonna & dia PU Bd. 12. öeriand : Liokt WItm. !i fUa.1 • 3 -I í . átoes kiáll 11 áau, Részen vá-iieika kötte. efy-egy kfttet ára tt kr. Hliéta ktlta Is Cottasche Bibliothek der Wellllteratar éddio mgojeUttfek: Qoetho 7 fllui Dmiie SoliilUr 7 , Kleiat Bohaketpeara 6 „ Platin Laaaing 5 n Korner La.au 8 „ (\'ívUlrtfoii \| Moli> re I ftkal. dinit kidlliiiitu, tgéttnn vóttoubn kMt»* egy - egy kltet ára tt kr. M^1* &Lnia ad külön it JrtyJiifd Sterne Carus: Sommerblumen. Mit 77 Abbikhmgen 1b Ferbendfuck . und Tlelen llol/.aclinlüeii. Mh Tellee It flsrltf»l gpfl á 60 kr. HOFTMAÜN €. BOTJiNISCIIKK BILDKKATLAS nech DE CAHDOUíEB Datflr-licbom Pflmensystem. 85 ttiM ooiorirti fafiln mii írláuliradm Text, 15 flutből á tO kr. Heyse Dr. J. Ch A. a Allgemeines verdeutschendes Iund erklarendes FREMDWuRTERBUCH 17 (IwtMl álO kr. BADE-BIBLIOTHEK CARLSBAD in topographbeher. hiafo riicher, phvaiknliaeh oliemiiolier Hinaiohl. Beine phj aiologUoliao und tlierepeuliioheii Wirkungen. FUr AÍerlnte und Curgftiie ron Dr.. Em. Heriika, Brunneu- und preki. Aial In Carlahad. 1870. 80 kr. FBAMZEhBBADl jh«i Egor, aeiii Klimn und eaiue lléilmlltel. Maeh BeobaoltlungeQ üitcl Effahrnagen mon dr. Paul Oartellieri. 1870. 60 kr. FÜEED am Plattenae. (Balaton-Fűrad) in hiatoijfieher, phy.ajkaliaoh-c^homiaer, ino-diciniaohfr, 0konoini»ohar und eooialer Bedehung. Von D. Beinr. Mapgold, prakt, Ourant in FUred. Drilte Atlflaga. 1878 80 kr. QASTEID. Krfahrungen und Sludian ron Dr. Quatár Prüll, prakt. Arnt in Bad Onalain and Miiaa. Prilte Auflage. Mit ainer Anaieht. einen Pláne uud eluani Kttrichan derfeolee-Rouleii. 1881. frt, 1.50. QLE1CHEMBEKO uud aeine Uiiigebun. gen. Eiu Ftthrer fUr Ourtftile ron Dr. W. W. Priallj 1863. 2 frt. 80 kr. HALL la Ober Oaelerreioli. Aeretllohe Beobeekiingen und Brfkhru.gen von Dr. Jl. Rabi, keli. Bafb. Lnndee Bade.nl. k. k. Beairkaarkt, ord, Arat ii) Ball. Zwelte AufUge. Mit einer Kerte. Í870. 80 kr. I8GUL .ad Uingiahung von Dr. lloinr. Ka.Ui kala. Ralh, Curanil in (lúhl. Drllle reruiahrte nnd vrrbeaaerle Auflage. 1876. 60 kr. KALTkMLEUTéKBBN uud eaine WaaemrhellAnaUlt, nebat elnem af.tla> ((aolien Barinhla ttber die in dan Jakren 1868—1668 (Uaelbit und in Kalaerbado in Wian babendelian Rrankén und eniallan ÉrfolRe TonDr.Wilkélni Wlnlernita, Dooent ftlr Waaaerbeilk.ud.au der Wiener Unl« reraitat. 1860. 80 kr. KRAPIMA TÖPUTZ, Mlnoralhad in Croatilen ron Dr. Anton Rak, liadearal éaaefbet 1876. 70 kr. KJREUZEN, Waaaeihail-Anilalt InOlfr-Oealarreieii, von I)r. Fl«* Urbaanhkk, leilender Aiat der Anal.lt. Mit io£m AuhanRe: Dia Bergeu uud 8ohl0«eer f«r Umgahung von Kreuaen. 18)6. 70 kr.\| LIPIK. Daa JoAad Llpik» und aejne w.rne Quelle, von iDr. Ilnlnrich Kwa, Badanral lu Llplk. ZweitefAuflage. 1881. 70 kr. MAR1KNBAD Ín UOhiueu in topograül" loher, blatoriaoher, phj«ikall«cl cliMinipejier Hinaieht und aaiue phyaiolugi»ohen tud ther.peutiaahen Wfarkungeu von Dr E.H. Kíieli, M\'diolu.lr.tb. 1H70. I frt. 641 kr, MKRAN .la kllaatiaoher ttiiort, Jnii Rllokaiolit auf deeeen Ourinitiel von Dr. Joaef Pireber. paktiaoher Arat und Cjur-. voralehar in iivren. Pri\'te vormohrte Aul lage. 1871. 80 kr. NEUHAU8, daa l.ndaohafllioha Mlnefal had bel Oilll von Dr. 0. 8. Pahjaí, Bade.r«t und Dirroior In Neuhaua. 1871. 60 kr. PYHTJÁN in Ungarn, d\|a lteilqu#llan ven Dr. Adalb Wagner, \|fifl ErdOf) aohar Badearat. Vlelt. AufUge 1878.801 kr. UUs&si kézikönyvek. Ilekaoh A. Illuet. Filhrprduioh Budaáeci und Uawabungen 8 fn. \| „ Illuat. Fokra- durek Uaairn ( uud aeluan Nehoplaodern f ff. ! n Illuat. Fflhrer dureli die uqg. riadton Oaikarpalhrn, Gjali .Ion, BukQfin. und \' Rujun* nien 2. fl. B Illuat. Fflhror durtih die Bkdo und Ourorte Ungárna und jaoi-nen NelMnlauder. 2 fl. ( lllual. Fffbrer auf der Dojiau von Ragenaburg bia Bulin. 1 fl. 60 kr. Berauwa H. Illuat. Ffihrer durek Wien und Untgehungen 2 fl. ( ff Különös figyelembe ajánlom, kővetkező szépen kiállított beszélyeket a nép számára: minden kltet ára IS kr. - Jós és csaló. AZ ISTEN UTJAI A gyújtogató. A kortya Jóslat. Az elhagyql^bányatorkolatnál Az ártatlanul, elitélt. A kincs ásók. A fösvény titkai. Vallomásai halál előtt. A szerelem hatalma. A rabló leánya. Szerelem és gyűlölet. 1 kéaynyelmüeég kévetktxaétyti. ARANYKA. Az olasz bosziya. Fentebbi művek folyton raktáron vannak, FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy« Kanizsán és Csáktornyán. ileaM Mop kftokjámomál N^y-KaMa 1888. 50 srtm. «\'«%tvttet VSmM fWop ks«yv k\'riihtAáss ireokáa eteea. líf. se. ! figée éne I frt 4 9. Kqptdéne I frt. 6 Iim4Ihi MlilMr Ogyatar 7 kn. ttkkaotri 5 kr }Mly«g$Í M kr. AmHM i «ayék kiiitelM Uréitai-»ys4 kt Mlyegáittt fclttt 100 szóig 1 tét MNMl minden szóért 7t kr. Nngy-Kanizsa, 1883. szőni Itat, itinius 23-án. X. évfolyam. zAmm MEGYEI ÉS HELTI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS YEGYES- TARTALMU LAP. BznrkeaztOl Iroda. IIova « lap Melleiéi ra»?t illető közlemények küldendők JwijitH utcM 4. dia Béhuenteileu terelek ónk ismert k< sok bői fogtdialatk el. ■ Kéziratok iínu ueiu küldetnek. nyílttéri: pontsora 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvédegylet, a Nagy Kanizsai- és Délzalai takarók pénztárak, Bankegyes tjlet és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. MEGJELENIK HETtNK I NT KÉTSZER: SZER 0 AN ÉS SZOMBATON. Budapest, június 19. 1883 -fFatk MTtkaa, képviselőbá-Ztiuknaki, nevozeti-sen a kortnány pártnak e kiváló alakja, választd-kertt-letÁbfen megtartotta beszámoló bo azétdjét, t ennek itatása nagyon ínég lát szik a napi sajtóban, annak da-ezára, bogy a már-már megnyíló fcyirégyhájti monstre-per s nz avval üMefüggő ndiovus 6 ssenzáctiós d»«lg»k nagyon lefoglalják a köz-1 érdekeltsége^ Aa egyesűit ellenzéki ée ttéltő-bali lapok formálisan megbokrosodnak e bestéd túl. ,Nem ia , csuda. —-Aaon világos saabatoa ée meggyőző előadáei mód\| m <lylyel Falk már ki-v ittnŐ publiozistai minősége folytán ie rendelkezik, semmi kétséget eem hagyott fel valóságáról ason nagy eredményeknek, melyeket a törvényalkotás, magyar államiság megszilárdítása a anyagi érdekeink előmozdít áea körül a kormány a több íég működése a nemzet számára biz toaitolt: ea Előadással szentben súlytalanná, semmiséggé türpültek at ellenzéki lapok tagadáaai. S viszont ugjssenNi világot ée praecit előadási mód nagyon életen s termé-szert szerint a tisztelt ellenzéki párti tok álul keservesen érzékeny\' módon \' tudta, conatatálni egy réízV azon prae caritit helyzetet, mely Ijen a mér j~eékelt ellenzAk teng-leng, t elfordít-hatlan végenyéav.eló elé tehetetlenül I néa, ináerésst pedig azon belső egyu-ifr net leneéget, melyben a szélsőbal ■ ezlmtálán árnyalatainak a különféle knUnraí, kŐ/gazdasági, jtözigazgntás .kérdésekben • valói tt\'• tulokegy éneat ellenkezése folytán leledzik, s;j moly gyenoUenséget csak hiányosan leplez aa 1867 ki kiegyezé* elleni közös opponáláanak fügefalevele. As ellenzéki kaaok fullánkos lakói dühösen felzúdultuk Falk beszéde ellen, mely oly kegyetlenül közéjük markolt, a igy nem estida, hogy a rendelkezésükre állt összes fegyverekkel e beszéd btzonyitó erejének csökkentéeén s megsemmisítésén törekszenek. Hiába való fáradtság. A magyar közvéleménynek, bár élve-tettel veaai tudomásul Falk szellemes bironyitásait, deductióit, arra nem volt asükeége az ellenzéki pártok mai állásáqalc megitélésére. El részben megállapodott nézetek vannak már a közönség intelligens ée irányadó rétegeinél 1 Ami a beszédnek azon részeit illeti, melyek az Országgyűlés elért eredményeit méltatják, — mint emiitők —.világosan éa szabató* san jelölik meg ason momentumokat, melyek az előbbi állapothoz képest előbaladásra mutatnak. Meg-▼ilágitáat nyer e beszéd állal a köz-ígasgatáai reform, mely a megyei tisztviselők minősítéséről, a háti pénztárról s a közigazgatási gyakornokok beállításáról szóló rendelkezések által önkormáoyzati életünknek, nagyobb indító erőt s közhatást biztosítanak ; ismertetve vannak a pénzügyi javítások az adókivetés és behajtás terén, valamint a pénzügyi törvényesek megteremtésének hasznai as állami fiskális érdekekkel szemben ar. adózók érdekei megóvását illetőleg, e kiemeli Falk azon nagy \| Jvtviuányt is, mely as oeslrák állam \| vasúttal a magyar vonalok különvá- lasztása s magyar iga/gttóság felállítása iránt, megkötött egyezményben fekszik , vuautügyüiikuok kizárólag magyar érdekben fejlesztésére. Különösen érdekea Falk beszédjének at úgy no vésett agrár-kérdéare vonatkozó része. Falk fejét találta a azeget, midőn a hazánkban is divattá válni kezdő agrar mozgalom szükségtelenségét és czéll^lstjságát ecsetelte, Mert tény is, liogy Ma gyarotszágon, hol oly óriási küzdelemmel* tudjuk a százados előítéletekkel ez\'niben a jkerebkotleleiii és Ipar nemzetjgaz<)nsági fontosságának tudatát a nép vérébe oltani, midőn épen abban ainylŐdünk, hogy a mezőgazdaság és a kereskedelem ipar között nem tudjuk a szükséges ösz-\'hangot létesíteni, midőn nz intenzív gaadaaági rendszert épen árért nem lehet fül dm ívelésünk hon rendszeresen keresztül vinni, mert a tőke nem szegődött meg eléggé kisegítő tár, sul a többi nemzetgazdasági tényezőkhöz. Ennél fogva nagyon helyei aen mondja Falk, htjgy oly níozga lomnak, mely a földmivelés érdoké ben féltékeny dühvel, tüzzel-vasa\| neki megy a különben is csak keveset istápolt kereskedő le m nfek és iparnak, viszonyaink közt ae czélja) se értelme nincs, ellenkezőleg a ke-reakedelemnok és iparnak mint a íöldmivelésael egyenrangú tényező nek emelése l^lnpt oak egy helyes nemzetgazdasági politika feladata. Az ellenzéki lapok porsze nem azeretik az ily bosiiédof, mely mig egy oldalról (igazságot tzolgáltst a kormány becsületei törekvéseinek és elért sikereinek, mai oldalról könyör- melyek megvalósítását ők egyedüli orvosezerül ajánlják létező bajiunk megettliitetésére. Hanem hál az igazság minden tagadás felhőjén keresztül veti sugaitait^ melyek Világánál a józan közvélemény a maga szemeivel láthat és lát isi felen ül It leplezi ason Nem mi kezdtük. Z.) Azok közt a vádak közt, melyeket az ellenzéki sajtó és a parlamenti ellenzék a mai kormány ellen felhozott, a korrtipczió is nagyon volt hangoztatva, hangoztaltta p«\'dig ezt legjobban a mérsékelt! ellen/ék és annak fő közlönye a aP. Napló." Elmondottuk pedig annak\| idejében a mérsékelt ellenzék keletkezésének történetét, hogy t. i. ha a fisra kormány alatt\' korrupozió lett volna, a mérsékelt ellenzék létre soha nem jöhetett volna, mert a hivatalokra való kilátások nagyon sok! tagját a kormánypárton marasztaltak volna. Elmondtak ugyanezt a szélsőbalról ia, látván most ott nagyon sok oljf kor lest, a ki jobboldal u voljt aa előtt, de vagy nem kapott hivatalt, vagy kicaepprnt belőle és ez az elem most leghaazonvohetőbb kortes népe a szélsőbalnak. Hát ha k<>rrupczió volna, ez sem, volna a szélsőbalon. De meri azt a konupeziót, amint a azabadelvü pártot otthagyta, a mér sékelt ellenzék emlegette legjobban, sőt nz kapta fel a Zichy afTairt és rendjelszerzési pört is, hát ugyan nézzük esalr, mindazok a dolgok, molyekot a mérsékeltek a kormány fejéhez veitek, uem az ő jdejökből tévnézOteket,\' I származott-e. Il«»gy a m\' efélo eset eddig föl merült\| — nem a múltban találja-e gyökerei s nem ez alstt a kormány alatt halt-e ki? Régi Sebeket egyébiránt felszaggatni nem akarunk, nevek említésével feledett i dolgokat feléleszteni nem azándékunk: hanem egyszerűen. felhívjuk az isl-ienzék\'i sajtót, mondjon nekünk kor-rtipcsióra valló oly esetet, mely a jelen kormány alatt született, avagy ha született, nem a volt kormányok kreatúrái hozták napvilágra? IMert előekör ia, mi teremthet korrupc/iót? Korrupcáíót teremthet az .alkalom és a -vesztegetés. Ét ha a miilt kormányok alatt a ícorrup-\' czió nagyban diszlett, még azzal sem állítjuk, hogy azt a volt kormányok terjesztenék, Nem! Hanem igen is, teriekitetie a ,svindler koftzak* a vgrüpdoló korszak,juely akkor egétk Eutopábau betegség volt. Terjesztettel az, hogy a hány^jó eszmével bíró szédelgő vult1 (ki ne ismert volna ilyeneket?) az, a gründolás ama jf^r* váttyjon idejél>en azonnal összetudott hozni egy társulatot, (helyek nagy részének fele szédelgőkből állván, a bótráuyos esetek egymást érték. — Hát ez igen is, ez terjesztette a korrupcziói! A másik pedig ami ferjesstette, nem volt mfyi, mint a rémséges sok ui hivatal felállítása és betöltése. De ennek \'som a kormányok, hanem a körülmények voltak okai. A hivatalokra snükség volt, a hivatalokba emborek kellettek, e kinevezés a kormány kezében volt, hát es akaratlanul is megteremteite a vesztegetést A tanulmánya után élő .egész intel-llgenezta várakozó helyz^tbeu volt, A JALA" tárcsijk Mégis szabad. Elbeszélés Deyé Józseftől. Fordítotté: ■omáll HÓR. (Feljteteej Bent, egy -flókelé elegentiável hereude-xeti törésiben Sarolta áll eeSetsaOrke hási ruhájában; jegytékO«jvsoke van elÓtie« asetybe nagy buzgelominal számoka^ ir, mel-ÍMtoiobh nyitott dobos volt, mely hói csálri-téisg fénylett ét ragyogott t sok éksaer. íjé] van, <— mondá kaikat — husa-sttr, htneitttenorhee, ta Ötven ezeret tess, •sért csinos kit jéstégot vekotBnk. Henrik fispini érti t gazdaságot, ée ét sstg ío-gots tzooJai, a ajdt stég tots ártok; saoká-tgysterSeh, s no» fogok nélkülözni Begyegó mrnéky dtejté iel szép trezát, e\'sárto ákeeorort t »egákoe vtvé jegytl-kOoyveeská^ét At ajtón kopogás veit kallhaló e kirázást tgy kStepn kora elökelfi kitétésÉ Mm I4ftt bt \\ Sarolta eléje si* tett és SMgpókati artsél. jgHí vetet kirtt, kedves pspif?" káváé fsááJkters — pSeaaowUe relemit ? Dt isw, mily roets saíakes vagy, meny-a/írt rtsttgatl Dráffa atyám jsi történt eeiatf y á bankár mm téteti Itáoyáaak ar-mtim, tgy támiátsnékhis lépett ét eskét kettt ktéé ertesktáfL ie Um Islaytaf 9 — sttnél kottád fSttf éláttslrt kérni rr glUé^wfé.mi, e méti tsétt «S\|áal Én késs vagyok, nnadeút meglenni, amit kieánw, anélkül, liogy áldozatnak tekiiile-néin, micsoda tehát sz ? Wnrtegg bankárnak eleksdt a lélek-sete, „Mérlegeldizsvsidst, — mondáj akadozva — sokat kívánó\', tőled, kezedet." „Kezemet ? A fiatal leány zavarodva tekintett atyjára , eser gondolat csikáz-jtt egyáu ke-reeztOl. nNem értelek atyám I" „Wertegg bankárnak verejték gyöngy Szőtt homlokán ; negy Uiegerélteléaeel végre kioydgte i „Kezedet kérem ClitUfe John tsámáre.H pSoha I" kiálts Sarolta izgatottan fel-ngorvt. nEz esak tréfa akar lenni, tövé hozzá nyugodtabban. Wartegg fejét rétta. „Irtóeetos komolyvág I 0a Clintont elutasítod, meg vegyek ktestelenitve; szégyen és halál, sortom 1 Hamis váltói vantek tőlem —" tönkre vagyok téve! Halk kiáltás lebbot tl Sarolta ajkairól, ingadozni kezdett s megretdülve esett viasza a pamlag vánkosaira. Hirtalta fölegyenesedett. „Még lehetséges a .msneküléi, atyám, amet iszonyatos áldozat nélkül iá. Vedd anyai Örökségemet ékizereimet; ea Ötven-ezer frtayi összeget képet — e pillanetban kiatámiálUm. . Fájdalmas votsglás fatoft végig tretát, mikor eeoket ptoáá. tlsté kort osepp velta ttl Anyai IfSkeégelteh réget vége van átkoesál — s te eagjwnedat is SrSlt »\|>eeu Iái iában rosaiám eL — T« kslátst/- Végy, át ínég-kstsiotenített. Qielm ee^teai akar raltsm, \'ét mk ksaed áráa lis tMgam állaaík t nlégei, gtját tsyíisnék tgyauibe, éta eaégyen, mely névünkef érné, tu le és fivéred rom\|ása volts. Mini khlonetiiftntk, nevének tisztának kejj lennie; nem merek ttked mostoha tt)ádrél és mottolia fivéredről zólsni.Mi Kimerülve hallgatolt el. „Ismeri Clinton helyzetedst ? krdé Sarolta rövid szilnél után. Wartegg lejével bólintott, hmori éi tekintet nélkül kizsákmányolja; nsgy váltóim vaunak birtokában és börtönbe hozhat," Mély eiend vele ismét. Ekkor hirtelen felpattant ea mté, ésy rajta Wartegg ésép ifjú neje rohant!ln» JM-dal, karjain egyj Ut évoa fiáoikát teijtvlr, kl zavarodva nézeü kOröl. aSzrolttM, kiálta szí Ifjú n6, a\' gyermekkel együtt a halvány leány tárdelhes vetve magát, -j- kegyelem, óh kogyojlem, ne engedd, hogy gyermek megbeesttlenilett érveként nöjjöt Ml Láss bennünket lába idnál Sarolta, nlondj Igenli hiizen nbui oly iszonyatos es, a mit kívánunk 1 Légy Clinton nejévé — eteren irigyelni lógnák — te gyQlölöd ugyan,, de légy. emberiégse a te atyád, a te lestvéreid kedveért 1 T»l nem szereUz máit, mebsd vagy, nyujUc\| neki kezedet, s te m\|hdnyájunkat( viieza adez as élttnek. " Sarolta iimét vissza dőlt a selyem vánkosokra, s tekintete kéfsAghoeietteh mtredt atyjára, ki megtidrvef Ült előtte. A mi lelkét keresztül ment,1 fitt ajkának egy hangje kém árulta el, akarat nélkjll hegy ja kezeit mos-lokt anyja ketsibtt nyugodni, ki tokegva nyomta reá könyöktől áaeU areaát. A kis fiu ijedve tekintetiI siró tóvérére, ki máékor oly vidortt játteott vele \| mt éserevetti sem IáUtott fit „ösrolta, -\|> mondá végre félénken t kl« la, nna osstlts má- engem f* . S liisslitgve lekteté azŐke lejecakéját ölébe. \' Sarolta öuzerezeent, mintha kéiólü gyilok érintette volna; megiiuiogatá a fi-ucaka fejét, s asután rekedt, de szilárd hangon "mondát Elfogadom Cliutot ur ajánlatát!" Kettőa felkiállás felelt nski. a bankár forró könnyek kötött esókolá leánya késit, mig. neje lárdt\'t öleié körül, áldást könyO rOgvo reá. >,!lsgyjátok magamra — mondá Sarolta -r kértek honnoteket.u A btukár toég jiabozolt. „Nsmes gysrmekemk « mondá — aelfogadom sjáalálndst, Intőn miédent jévá fog tenni. Miknr Jöhet Clinton ? 6 sat akarja hogy ss oljegyséi u4g ma Atnepeheseék és 3 hét múlva a msnnyegsŐ. Sarolta t ssék Jámíijába fogédsott, majd hogy le nem rs^yoit, de tsrtá magát éi bangtalsnul mondá: Még ez i»: no le gy\'eu I As eljegyzés estéjén fogom Clintont látai.* Moitoha anyja bókjaival kalmozá.el, mig elmentek: nyugodtságot ívioleltésfefro tartotta msgát mig lépteik aaja álhangzott azután főidre rogyott, mint a vihar által eldöntött fa. (Végeköv.) A mohai Agnes-forr&s. \' „ (íjotjlntne é« végs.) Ez volt aj régi kut fénykora, mely utáe •aomoru nspoki követkqatek a ninrég oly kedvelt ás keresőit mulatóhelyre. A nemest kebelében beállott \' mozgalmak másféle, a politikai élntré terelték a figyelmet és azoo időb n, midőn es éjtsakról listánk fa lornyó enló vén leledtelá a ig mulatságokat, fsle \' désbe merOU eitékeefeh^váii kösönség kedvelt tt nlatéUlya la) Véltben volt a kaee éa uem> volt pulys, ki szórakozásra gondolt yplfie. Nem hangvott basánkban más zene, mint a liarezre hivó trombiták hangja, vagy gyászxene elhunyt liŐeSk tsmetéaén. Sok volt a teendő, nem volt idő a mulatozásra vég-vooagelásban feküdi a magyar szabadaág éa nem volt senki, ki ásvány forrásokat keresett volna öntests gyengeségeire gondolva Ily körülmények kOsölt Moha látogatói is elmeredtek éa a forrás és környéke átadattak ta enyéesttnek. A forrás — aa édes viatől kellőleg el nem izigetolvé —• olveasité erejét j a vendégház sétányával érdekes rommá vál-toeott és néma egyhengtekg éa puiatulás ttlék fel tanyájukat ott, hol ewiött vig muletaágok zaja vjstluingzotl. Jjolenleg a oeeadts mtgánybtt oaak a puatlSuktt lálazik fgyktri seámos látogatóinak hfillensége felett keeeregni. A mohai viz, melyet intyitt kedveltek e élv«itek eltűnt a saereplés izinpadáról, és eiak egyes tudományok mfiben találjuk nevét vagy rövid Vsgyelmeaéaél j Igy ea l835>hen Liptsébea megjelent BU ni versel Lexioon fQr praoU Medicin und Cbirurgie* oaimö műben „aquee mintralies" ozikk al\|U. A mohai forrás legújabb fénykora mini elöl említettük 1878 hat ktsdődik, Esen rövid történelmi kivonat után áttér lak, tl. A mohai „Ágats-forrás" földtasi >•. •• v i is o n y a ir a. Moha 11844 mettr magaslatban ftksmk t tenger színe felölt, Széket-Fehérvártól egy mértfeldnji távotaágbeO éjieákaj ugolra, aaon völgyben, mely a váritól károm mértföldnyi hoiszuságbau egén Meorig leged, hol — mi-után mludig azükebb lerflettosaeritvt, Meká-nál eaak egy méitfold lellm »éfgel kir — véget 4, ■IM Wfiüivnl W ismert}- tatot MM megfofolé M osakii fals H «\|jtU. £ hafolytoeé válaaatók flp pMÜ kínálta Mfái a körmiay-Hp ti miadeaik érdemeket ikirl Inal i Uvanlri, Hál ea veeategetáe vélt. Nem l<M via) u>la, r(í esélaaioa, hanem aaéri 4i «m betek váaárra tjuAk magukat 4e mindenféle képpen így ekeelek megnyerni a koronány ktgyft Hál fi igen i« nagy tág tér vall a korrupezióra S ha bár mint a fóaut említett alkalmak beezüntek, el pusst ültek, ba bár a hivatalok ia betdliettek, mint egy elvonult jég-eeóaek nyomai, éealelhetők valának a mai kormány alatt ia, ámde e nyomukat laaean-leeesa leshjtja a aaél, áa nem keletkező, de elenyésző félben vannak, » íme, aa ellenaék állal emlegetett korrupczió története, mely aa elmúlt évtizedekre vihető viaaaa, éa amely jelenleg még caak egy imitt-amott „megmaradt Üszök felcaillámláaa által észlelhető. Hanem olyaa korrup-cziót, mely a mai kormány alatt •keletkezett volna, avagy keletkező ée nem kihaló félben lenne, olyant mutaeeon nekünk aa ellenzék. A vidóki szüretelő egyletek cziljai. Havai borkereskedelmünk pangásának két Aoka van: Sl^ aa, hogy boraink cij^sztése nem kezeltetik tökéletesen ée ennél fogva aaok nett képésnek megbiahalé árut, vagy legjobb epeiben ia oaak évek múlva. Második aa, hogy állandó jellegű borainkbél nincsenek a kellé mennyiségbeni késaletek. \| i • A hány birtokoe, annyi féle bor, minden ávjárás eltérd jellegi, sőt aa egy áa ugyan-aáon ptncaébeu levfi hordók tartalma kttzt is vaa lényeges kölOnböeet; egjjfélo jellegű bárból pedig oeak igen kis káealetak láteanek; I ennélfogva a külföldi nagykereskedő vagy a hasai deUtl-karoakedö nem velieti a bort kiavetlen a termelőtől, hanem kénytelen igény ke veaui két közvetítőnek működését; aa aUŐ a kistermelőtől öeeaaváaárolja a borokat, öeseekeveri, kiegyenlíti ée nyereséggel adja el a^vároei kereskedőnek; a második, a havai városainkban letelepült kereskedő, a ki aa elsőtől megvetni, ismét Össaevegyiti ée továbbítja a külföldi nagykereskedőnek, vagy a hazai fogj aiztó-köaönaégnek; világos, bogy wa közvetítők mindegyike ny eréeakedni kiván ; aa első köaveiitő, legjen aa kereskedő vagy aaenzal, 25-50 ot, a második iámét 60%-ot fog nyerni éa ennek következtében a jll a termelő ersaáoyábet. \|éaaaa változik a helyeel, ka agyltles által nagyold) mennyiségben állítunk elő egy fonta jellegű borekei, ha helyes er> jestftáe által aaokbél rövid id\| alatt tökéletesen erjedt áa megbiaható árat eaináluak, mart akkor ezen borokat kösvetlanUl adhatjuk el a külföldi nagykereskedőnek, a ki akker a termelőnek fiaetendi aaon emelkedettebb árt, mely a borok értékének megfelel, de melynek Ma ma a két küavetitő aeebében maradt. Esso eredmény csakis aa egyleti ée azövetksaeti tevékenység utján érheti el. Illusatráljuk est egy példával. \| Egy fómmőeégű borhegységaek Valamelyik községében 100 saőlőbirtokos mindegyikének van átlag 6 hold esőlője, a mely A holdon terem átlag 80 hektoliter; öeaaeeep termeltetik tokár as 600 holdon 6000 hektoliter, roeesnl lett erjesatve, tehát oeak kéb vagy több évi idő múlva leea laállitható, minthogy továbbá mindegyik bittokosnak bora kllinböaő, tehát aa 9000 hektoliterben 100 különféle bor lesa ; ennélfogva a termelő aaen bort kénytelen leea, ha pénzre szolul, ett^ni a helybeli saenaálok vagy kiekereekedJfoek, például írttal hektoliterét; ea aa 6000 hektolitert öeeaevegyití, saeezt, dalaién vizet ia ttot bele ée eladja a pozsonyi vagy budapesti kereskedőknek 18 frtial, a ki ismét a 3 vagy 4 különféle borvidékről ekként öeeae vásárolt borokat öeeaevegyiii ée eladja a külföldi nagykereskedőnek 24 Írttal. Ha raeu köaségben megalakul egy ezüretelő-egylet, aaaa, ha ama 100 saőlőbirtokos elhat áros* s magát, hogy boraikat együtta-j seu kéaaitik éa értékesilik, akkor a köaös költ\'ágen telá\'litolt és felsaerelt helyiségben a 100 birtoko« termése a fajok aaerint luássa saámra beevolgáltalván, kellőeu feldolgoatatik, erjeeatelik éa eladatik közvetlenül 24 frttaf hltrként a kullíldi kereskedőnek, a ki előbb aa 600 drb 10 [hliteree hóidét nem vásárol hatta volna, a meddig mindegyik hordó máa bort tartalmazott éa aa egéea, bormennyiség éretlen, megbízhatlau áiu volt, de a ki moat aa 6000 hliter egyforma, állandó jellegű bort, mely lel tétlenül megbiaható ée veeaély nélkül bárhová leállítható áru, saiveeen váaárolandja ée fiaetendi érte aaon árt, mely a bor minő eégének megfelel, aaaa legalább la aaon árt melyet eddig ama vidék boraiért a körveti tőknek fizetett, t i. 24 frtot; azt moodám legalább boasátehelném, hogy biaonyoaan magaaabb árt ia fog aaiveeen fizetni, és pedig két oknál fogva: alőeaör, mert aa előbbeui két köavetitőnek kezelése által bizonyosan ősökként a bor minősége, aa egyUttes keselés mellett pedig balárotollán jobb leaa a bor mint volt; másodaaor, mert minden kereskedő szívesebben fisét magaaabb árt, ha nagyobb mennyieégben kaphatja aa árat állandóan éa első kézből, azaz a termelőtől. Aa együttes kezelés mellett tehát termelők, a közvetítők mellőzhetése követ kentében, aa agées piaozí árt lógják kap terményükért, a melyből O\'akis »gy jo\'enték telen bán) ad fog levonatai egyleti és szövet kezeli kezeiéi költségeire, De afáf több más igen jelentékeny előnye leaa aa egyleti működésnek a magaaabb értékesítésen kívül; igy aa, hogy a termelő biztosan 4a állandóan fogja eladhatni borát 8) legfeljebb 0 hónappal alszllret után, holott ma Ua eladással egészen oooj asota áktél fllgg dácsát a annak, hogy gyakran ely potom árral kell megelégednie. Aa- egyltti keaHés feleelegeeeé tesSi továnbá termelő tagjaiuak hordókészleteit ée Őket aaon helyzetbe honza, hogy aa eddig kordokra, présre phioaére fordított tetemes nénabasaegel a aaŐlŐbe fektethessék a termelés fokozása obijából. 1 . íj Végre as egylet M asövetkeast tagjaik-ruk mindig hltslt fognak nyújthatni, terményeikre adandó előlegek alakjában és pedig •okkal méraékeltebb kamatláb mellett, -mint. a uiijiő ma rendeaerinl alkalmastalik aaon vevők által, a kik a termelőnek előlegeket adnak, de aautáa annak kénysaerhelysetét ki ia akkáaaák. A vidéki pineae-ejhfieit és a Bortermelők Szövetkezete közti munljafetyiztást a követ-kenőképpen tervezzük : [A szövetkezetpincze-mesterei berendezik aa egyletnek központján a szüretelő- éa erjesatő helyiségeket lehetőleg már fennálló épületek felhasználása mellett; vez< tik aa összes saOreteléai éa erjeeatési uiánkálatokat ée aa erjledéi után \| kész bort megbeesfilik; ha aaen becsű az egylet által elfogadtatiV, akkor a bor a szövetkezet birtokába megy át, mly I ást letsaése szerint vegy kiszállítja pinezéibe, vagy kösvetlenül adja W. Ha elnem logadiatik a becsű, akkor aa egylet boiáoak tulajdonosa maradván, aat Saját pinoaéjében megtartja éa bérmikor bárkinek; eladhatja, de jogeailva ia van aat a eaövetkeaetnek kezelésibe és as eladás köa-vetitéeének caáljból átadni, megállapítván egy minimália eladáai árt; aaen kezplésért méreé-k elt kezelési díj fog fizétteíni, aa értékeeités esetében pedig egy megfelelő köavetitŐi dij. As\' egylet megalakulása - után annak mindou tagja a szövetkezetbe belép és pedig annyi üzletrésaaaal, a hány I606Q ölee uold szőleje van; eaen üzletrészek mindegyike után ^0 frtet fiael be ktarpénaben a bel épé* kor és 40 frtot a következő.termés értékéből Ezen befizet éssk az üzlet részes tagja vára köuyvélteinek és ekek után töi ténik majdan a tisata jövedelenibŐli ontálék kivetése. As erjesatő* éa pinoaehelyiaégak borén deaését és felsaerelését aa egyletek közös költségén teljesilik; a asűkaég ée lehetőség esetében ée mérvében asnnbau a szövetkezet előlegezheti az egyleteknek aa ezen befekts-lésre kellő össaeget és aat a következő egy, vagy több permisből megtérítteti magának. Az djbóU építkezés aasrlalatt drága lévén, lehetőleg egy máfcr fennálló ée ea«n oaélokm alkalmas épület lesa átklakitandé akképpen, bogy aa eijeaatáa lehetőleg föld* ezínl, fűthető helyífégbsn történhessék, a szűre te\'é«i esakttaléaek pedig aa emeleten, aa erjeszti helyiség felett; klaebb területet felölelő egyleteknél a két emsletbeni raunkálko dáa nem oly fontos, nagyobbaknál aaooban I mellőthetlen leaa, minthogy különben a aaüre- téliái műveletek Idő- ás meahsveealeeéggal járván,túlságoshoaeau Időt vonnának igánybi. Nagyon kívánatos, hegyi sa arjaeaáés melinél nagyobb kádakbaa történjék j a hol aa aaok beszerzésére kellő tők* nem áttand renjielkésésre, ott a meglevő lehető legnagyobb hordók laeanek eoaélra \|elhasználón-dók, a melyeket a jszövetkjpaot tagjaitól befizatésként a 40<g ra! elfogadhat ée aa egyletnek előlegként kiadja. Igen kivánatoe az is, hogy az exportálandó borok lehetőleg jnindeu évben uj hor dókban ssállitlaasanak j miután azonban a világszerto elfogadtatott 225—650 literes hordókbői készlet ninM és máaréeat aa egyleti (aguknak meglevő hordóikra a jövőben többé satikságük uem leea, ennélfogva aa első ávi szál lilás történhetik a meglévő régi, de kifogástalan karban levő ée mértékre néave hitelesített hordókban, a melyeket a szövetkezet tagjaitól a 40»oe befiaetésben elfogadhat. Ezek értékesíttetvén, a befolyó pénzért uj bordók készíttethetnek a jttvt>évi termés ezámára. foglevich Iríviln, (Végkbf.) Kü Ifin fél ék. C Keraaacaou a napokban tűm volt, mely több gaadasági épületet hamvasztott el. 3 Balaton-Fdericaen 1. hé 18 án fányaa eekOvő tsrUtott. Sólyomi Lipót ottani földbirtokos leányát, Irmát vesstte oltárlios Szabó Vilmos földbirtokos. 1 W leaa Ica AaUI a helybeli kir. trvsaék érdemUlt buzgó elnöke, a ritka to-vékenyaégű a nemes lelkületéről, általában iamert kitűnő féifiu, i. hó 21-én megeaűot élni. — A boldogult érdemeit jövőre méltatván, ezúttal csakis a családi gyász jelentésre szorítkozunk, mely igy bangaik: Wlaasics Antalné szül. Berzseny Mária a saját áefia: Dr. Wlsssíts Gyula budapeeti kir. alűgyéaa — menye: szült. Oesngery Etelka —■ unokája: Tibor nevében fájdalmaaaaivvel jelenti a felejtbetlen férj, illetve atya, após ée nagyapa Wlaaaioa Antalnak a nagy-kanizsai kir. trvsaék nyugalmaaott elnökének, a vaskorona rend lovagiénak, élete 68-dik, boldog háaaaaága 83-ik évében 1B83 évi junius 21-én d. u. 2 órakor hoaaaan asenvedéa a a halotti szentségek ájtatos fs\'vétala után történt gyá aaos elhunytát. A boldogult hnlt tetemei vasárnap 1883- óvi junius hé 24 án d. u 4 órakor fogoak aa I. nagy-keniaaai temet ke zési vállalat által, a nagy-kanizsai sírkertben a oealádi sírboltba Örök nyugalomra tétstai. Aa eageaatelő szentmise áldozatok 1883 jun. 26-án d. e. 10 érakor fognak a sasnt Ferec-cziak templomában a Mindenhatónak bemutat telni. Áldás éa béke lengjen hamvain I A Oyáaajeleatée Weliach Zsófia a maga, kiekeragyaimakaJáeee, aapá\|as a többi rokonok nevében lájdalemmel telt szívval jelenti felejthÁetleo térje, illetőleg atyja, fia, testvér és sógornak W-lisoh Adolf urnák t U 214a reggeliJfél öt érakor élete 80 ik érében rfvil betegség után ezivasélhüdéeUn történt gyá-aaos elhunytát. A boldogult halt tetemei í, hé 22 én d. u. 4 órakor fognak a helybeli izr. sírkertben örök nyugalomra tétetni. Negy-Kaaimán, 1888 junius 2l éa. Béke hamvaira. Wolísoh Sarolta anyja. Kürsoliner Matild miat uővér. Kűrschaar Igaáca miat sógor. n. Or. Festetlen Taeallémál ke aelebb több napig tárté őzoaerkáazet volt, melyen jelea voltak : berezeg Hobanlohe, a gr. Széchényiek és több vadászatkedrelő. Vadászat után a berzenczei kastélyban gyűlt össae a vendégláraaság nagy lakomára. — A balatoni halaazat már harmadik hete bogy folyik, a panasz caak az, hogy halat uem fognak, pedig halászunk Keszthelyen, Badacsonyon, jenesen, Siófokon, Szemesen, Lellén, Fonyódon,, B. Berényben, de nem fognak semmit. Hát milyen lehet a fogás a kisebb helyeken 1 Hir izerint Szemesi bérlő egyelőre, vagyis ar őszig, ai halászatot nem akarja folytatni. b A csárdás Iadlákaz Bnhler szanszkrit tndés nem rég köazétette köale-mányét aa \'indiaj pusztán tett ulaaáaáról. Aa angol kormány magbíaáaábél Jakobi tanárral együtt bentaata Indiát, hogy régi indiai bánfátokat vásároljon. Mindenütt a a legnagyobb ötömmel ée eaivaeeággel fogadták, kűlönöeen vendégszerető volt Moharaval Beriaut indiai berezeg, ki bemutatott a tudósoknak külömböző énekeket éa táaoaokat Volt köstűk egy zenéaa, ki igaai művész a nagy lelkesedéasel játszotta a cziterán aa indiai ragas\'ókat, azokat a különös melódiákat, melyek a szivhea szól Inak, lelkeaitnek. Ha a tudóénak hinni lehet, a dallamok igen baeonlilnak a csárdáshoz, malyet a caigány-zenészek játszanak, malyet a magyarok aa-jáijnkaak tekintenék. Bűbler aat hiszi a czigányok ljoaták ea sredeü nótákat bajdaai hazájukbíl. Hangjegy cikkel nem aaolgál a tudós áa igy nem bizonyos, bogy as úgynevezett rsgaaok valóban olyan nagyon haon-liinak e a magyar osárdáahoa. - BaenoB-Ayresböl csak most érkezett baaa Siófokra — mint onnét egyik tudósítónk Írja — Szabó Anna hajadon, ki még 1870-ik évben lélek vásárlók által rábeezélve, elhagyta aa apai Ifaat, s azóta senki sem tadott hollétéről. Bzabó Anna azonban csak la tngatáara jött meg, s ugy látásik jó módbin lehetett odakint, mert rokonai kőat nemcsak pénzt osztogat, hanem értékei ékszereket ia. — Siófokon már el-tkéezQlt a veszprémi káptalan által épU lett g)ógyterem; Freund Mór éa Qer-ver -szinte szép épületeket emeltek; tebá)t szépül a neves fürdőhely. A fűrdóbér- E völgy ájssaknyugotró! délkeletre húzódik, dálayugoti lejtőjén a magyar középhegységnek, mely a felső a. n. kii magyar síkságtól, ak Alföldtől elválasztva, a Kárpátoknak áa AlpeUknak mintegy öasaokötő ízületét képem éjs mely Vísegiádiól a Duna mellett Keszthelyig a Balaton partjáé, tehát éjszak-keletről \'déényagotra húzódva a piiisgereesi éa vértesi begyaégekel U/ábbá a Bakony erdőségei zárja magába. £ számos magaslatra oazlott hegy Ián-ezoíatnak abpalkotmáeyá. hatalmas méea-képződmény képeai, mely kél résara oszlik. Aa alsó részt hatalmas dolomittömag képeai, mely az alpeai dolomittal hason rangú; aa efőílöU fekvő réaa azonban tiszte tömör méaakőből áll, n»^y aa Alpeeak mészkövével azonés t_1 A bakonyi erdőségben, tál a moori hasadékon régibb triaaképaődményak ia lép-mIMi méaaképaődéa közölt, mint pl. aleé deieaúl éa wmfani pala. Aa.íméel emlitett begyvonallal párbeae-aitól dáikeleti irányben kél mértföld-Jáaslsáfra, tömör, mérsékelt magasságú att jaéseik meg, mely éjesekkoleii terja-tebb pontjáé traohyttel vaa áttörve. £ glaaitllmiillsl, mely hosealarjedelmé km Saékes-Fehérvártél Tslanealifc kél mért-Mányee bwéi, sa aiábki balyOgeél egjr eéan képan éa fákaaiaál éri el legnagyobb elli nlflt egy ^li^rtlayl A fraeé< l\|seaki mérlMeyl kilatjsiÉshae keeák éa kevapaU fts malalkeaask agyak Msekb léaalsiskbaa íf egy a hiaalipsláméefah, salai a gyeeM éa keva illnli ilsg kallablsl kara kmiüile laieléimé jaysd vaaaak k«vift téve. Ig\| egyee peaükea márga éa neaee-I J Műi ■7* I" leggyakoribb azonban a homok- ée anya^;* i tartalmú oongeriaréteg, mely helyenként sa öt fedő rétegek .között hatalmaa szigeteket, képea éa mely a begyvidék legtöbb völgyhasadékában található.\' A Moha moori völgy allaviumoíkkal van telve, melyeknek felaő részé talajföldből, aleé rétege padig murva-, homok- ée agya gokból áll. Moha községén (Ölül több tó terül él, melyekben felszálló légbuborékok szénsav jelenlétéről lesznek Unuaágot; ezenkívül több nemzetgazdasági izempon\'.ból eazközölt kui-áaáa alkalmával aavanyuviars akadtak, mely aaon ban osak aaáraa évszakok bau bírt némi beccsel, huzamos eaőzée alatt aaoabaa -f aa esővíz hozzájárulása folytán higalva — erejét veeatá. Miat á történelmi részben lemlitettük a véletlen vezeteti aa „Ágnes forrás" felfedezésére, melynek vize, — daoaára, hogy a félaő édes fonások hozzájáruláaa folytán hígult — sokkal jobbnak ée hatásosabbnak bizonyult, mint eddig as iamert mohai foj> ráoké. Kempelen ar, réaaint, liogy parkján nál kedvezőbb helyet leljen, részint pedig, hogy a forrás aa édaa Via behatolása ellen biaiosittassék, Zeigmoedy bányatanácsos utasítása szerint a parkon kívül aj kutat fara UU, mely munkai a kívánt czélhoz vezetet\| és malyeok eredménye a mai Á g n é e \|\| forrás. " 1 . As áttért rétagak közül a legfelső ttt ttlnyi vaetageágbea oa alhivksmhoa tar teáik a töbtó pedig valószínűleg a eongerla képaŐd méaybea. A huszadik réteg aléréeéaél akadtak at Mi viare, mely e réteg áttörése alkalmával mindjárt a most fonállá mennyiségben Ai fúrólyuk. 16 01 mély éa falai vörös-fenyőből készült osövekksl vadnak fütlve. í A kútból roliamoaan kiömlő via teljesen tiszta ée színtelen, kollemes osipőa iaű hőfoka állaodóao ll\'2ft Oejaius. A vízzel egyidejűleg kiömlő szénsav a viznsk asoo látszatot adjai mintha aa folytonosan forrna. ■ HL A mohai „Ágost* fórrá a* vegy-e I e m e é s e., A mohai Agaae-forráa gyógy hatásáról mindenki meg vfclt győződve ée osupán vo-gyí tartalmának minőeége fölött merültek fal kérdések. E kérdések megfelelésére — mint említve jvolt Kempelen Imre ur Lengyél Béla egyetemi láaár urát, a magyar tud. akadémia reodee tagját kérte fel, kinek 1880.\'június 21-én tartott akadémia fololvá-sása tanúságot leea a vegyslmeaéa eredményének kielégítő voltáról. A vegyelmeeés aa ismert módszerek •serint törtéat éa fölöslegoji lenne e módraa-roket felsorolni ée aaokat külön ismertetni. Annyit laonban saűkségeinek tartunk meg-jegyesaij hogy a munkálatok a forrás melleit végestetfok. A szénsav öeantartelssáaak magállspi-táse cbiorbárium éa ammonwk segélyével történt; még pedig féléiri időtartam alatt két izbee, kegy kltBnjék, vájjon állandó e aa aj forráa aaéeeavtartalma ? A két vizsgálat aaeaoe eredményt saolgáltaiolL Haaonfé módon állaadéeak biaonyult a forráa hőfoka la, mely saieie kéteser ée pedig elősibi a nyári, másodsaor i\| téli időieak alatt vieéfáltatoit mag. A \'jviaagálaihoa veti 1004$ gr. eélyu viabél kiválaeMe\'i réezek koeél osek e ka vsaav nem tisata, mint ea a viasgálatnál kitűnt* Natronlugbaa nem olvsdt toljeson; a szénsavas nátronnál plővett feloldásnál, valamiat a zománca késtbbí feloldásánál a Misben üledék maradt hátra, mely sósavban peasgéa nélkül olvadt, Aa oldat elpárolgás^-nál hátramaradt ü\'tdfk sem vízben, sem ső-aavban nem volt oldható. Ha ídsgan alkatrész islsnléts a kovasavban már előbb kétségtelen volt, ugy e roactiók alapján állítható hogy aa titánsáv veit. £rrŐl meggyőződéit aaeraendő 60 IIjer vízből a kovssav kiválásaiétól!1 moly alkalommal 0 0690 gramm anyag nyeretsttJ A titánaav kipuhatolásánál Rose reodaaera alkalmaatatott Aa emiitelt módon nyeri anyag szén savas n átrium mai öeeaeoivseatva, Vízben tökéletlenül olvadé aomáoeaet adottá A savanyu titáaaavaa nátrium hideg higitotl sósavban feloldatott ée baaamoe ideig forraltaiéit. Aa óidat főséé közben savaroe lett ugyan, de oly kie mérvben, hogy a kiválóit asepadék aem volt megmérhető. A litáaaaval jellemző resetiót csersavval aem sikerült lélbsiteni; mig vágva pbosphorséval sgyttvá olvaaatva aa anysg a titánsavst jellemső reactiót mulatta. Bebias nyitott tésy teliát, hogy a via litáaaaval tarlalmse; meg kall aaoeban jegyaauttek, bogy a vagy elemaéabaa előforduló seém, mely a titáasav mennyiségéi Jalttli, ponloaaágra igéuyt nem torthat. A titáasav klmalatett jelenléte kűlö nöseu je\'eutŐ\'égre emeK aa Agnae forráa ví-aét, minthogy a savai ijUgilé osak egy aorvégiel áeváayvmbae sikerüli kimetatai. A via fajsúlya piaeameler asgélyévsl határ oa tatotl meg éakiteea 1.00461. A hémériék állandóan 1I^C. Miat a föijagyaott nyitja aa Ágnee-forráf viza a földes-sava-nyuvizek köaé tartozik ée a wtldungen-ásvány vízhez áll legkösalebb. Miat ebben, ugy aa Agneé forrásben ia a saéesavas méaa éa magneaia \'tartalom túlnyomó ée a via kűlönöeen isahad aaénsavtartalma által tűnik ki. IV. Orvosi nyila.lkosatok. Mint as a mohai „Ágnes forráa vízének szembeötlő előnyeinél fogva másként nem te Volt várható, a via oaakbamar magára vonta aa orvsai saakférfiak éa gyégy-íntéaefok figyelmét Számos kísérletek tétettek éa ma mm kttl- ée belföldön tolt kísérletek kielégítő eredményéről a legnagyobb elisfneréeeel kiállított bizonyítványok toaaa-kodeek. •Dr. Varga Zsigmond Fehérmegye pki-siknsa következőkép nyilatkozik : „Ami a tíznek gyógytani kaaaaait illetiykitűnő haszna tapasztaltatott e ligáiéi-, eméesiési- éa a viseleti szervek hurutOe oántalmainál; bl aaénsav jaenayUége a gyomor idagv^geil kellemesen értetvén éa enybitŐleg Itatván aaekra a via az emésztési aavaroknál a a gyomor nak idegreedsaer bántalmain alapuló bajaiban la jé szolgálatokat fosa t vegy alkatát képeaű bomló eésaál Wgva, kiváló eléayttkal ígér a gyermek gyógyáaaatná1, a maouyibao a gyermekek gyomorsav tnlképaődéat éa ebből kifolyólag a gttrvélyaaoég ée aa a^alkér kilajlődését megakadályoesa. Általában as „Ágase-fterráa" mindazon k éréknél kiváló figyelmei érdemet, malyakaél a aaarvi élet támagatáaa éa sa tdegreedsaar működéaéaek kár talán folfoksal«a kh sak, mit a nagy 4 a larlós eU\|téi okoeotl-Béeab~u •pán kütyütlség \|áSr.;4 Bosznia lebiatoaságn erieen játul, -j A nógrádi nitók elhatározták Kossuth Lajosnak Od IzlŐ feliratot küldeni. I r o d a I o m. ;A irodalmi rtwjrt kktt kOiiSttak ktpluüiVk f» Qifgrtn-dtlbelOk IT* 11 Fülöp kOujvkrrrtkt.U^ilwi H»gy-Ktuluáu él Ciiktoruyfcu. X FAn+tea vállalaltk. A „Magyar Helikon" ból isméi két füzetet említhetünk fal. A 14 füzOtel, mely Virág Benedeket tartalmam, irta: V b r m a a1 m r a; a tizedik fttiet Bajza Jóisefj Névy Lászlótól. 13 fjlsoleket jó lélekkd ajánlhatjuk különösen a serdülő ifjúságnnic, mely igy ofuzáguuk jeleseivel megisiuoi kpdbfalik. Egy-egy ftlzet ára 20 kr. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A nagy-kaniasai kir. törvényssék tkvi osztály részérói küshirré tétetik, liogy Zalamegye Osssesilett árfatára végi cha jutónak, Gombos Vendel (végrehajtási ssenvedő dióskáli lakos .elleni -203 frt\' 02 kr. lőke s jáiu-léksi iránti végrehajtási Ügyiben a dióstyli 0?° ss. tkvbeu. A •+ I som. a. foglalt váltság kötele. fCO frtra beosült ingatlan 1883 jolius hó 20. napján délelőtt 9 órakor a diótkáli kötségbiró liáaánál megtsrtandó nyilvános árverésen eladatni fog, mely alkalommal as árveresni szándékozók tartósnak a fenti bosár 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképas papírban a kiküldött kezéhez leianni. Aa árverési feltálalok a hivatalos órák alatt a nagy-kaniasai kir. lórvénysaék tkvi osalályánál s Dióskál kOsség elöljáróságánál megtekinthetők. Kelt Nagy Kariaaán a kir törvénysaék mint tkvi halóságnál 1883 február hó 21-ik napján. 246-1-1 ■ — A P Világirodalom* llrténcte1 czintU vállalatból megjelent it 13.! füsel. Taltby Nándor kiadásában. EIfüzet ára 90 kr. Ezen Solierr után kiválóan delgosolt munka megérdemli a pártolást A mutatványok szépek. □ A lapunk mult számábap említett Heyaa féla ásóiéiból „FremdWorstérbuch" megjelent a 2—6 füzet h vállalat m-ly ll füaetben á 10 kr. jelen otw, más olcsó ■ágánál fogva is magérdemii a jpárto\'ásl. Apróságok. Egy vároa hatósága uj\| városházat akarván épiitatni: arra pályásak\'hirdéltetsit, melyben tObbi közölt a köveiksző pontok U bennloglaltattak: „4\'saer. Vállalkozó t^u-tekik a régi épületnek basanálható anyagát aa uj épülelber folhasanálni * 7 saer As ui épület teljes elué^sülleif pedig a régi épület eddigi alkalmaztatásába magmarad! * a * Egy aainéaa Aa Ordfg réssé- oaiml színdarabban, mint vendég, a tiszta jövede lem egy harmadáért játszottál a íMephisl szerepét. Másnap aa igasgaló elküldte a azinési megillető részt azon ssincsédulába göngyülv „Az Oidög résae." ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A nagy-kaniasai kir. törvényszék tkvi osstáíya lészéróit kOzhiiró tétetik, begy a Zalamegya Ossseeilett árvatára képviseletében Dr. Tuboly Gyula tut. t. ügyéss végrebajta-tónak Laui;staller András végrehajtást asen-vodő dióskáli lakos elleni 159 ÍH42 kr. tőke és járuléksi iránti végrehajtási ügyében a fenlnaveaett kir. törvényszék területéhez Ur-tosó ungjskabfty 246. tjkvben. A -f 292 hrssám a. falvett ingatlanból Langstaller Audrásl illető 706 frtra beesült egy nyoleaad résae 1883 évi julius hó 23. napján dé\|elfitt 0 órakor a dióskáli kOaségbiró házábál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, mely alkalommal as árveresni kívánók tar* tosuak a ffnllbaOaár 10 százalékát bánaipéna fejében kéispénsben vagy óvadékképes papír-buti a kiküldött keséhez letenni. As árverési \| leltélelek a kivatalos órák alatt a usgy-kauissal kir. törvényszék tkvi osslályjáuál. a Dióskál kösség olöljáróságáuál megtekiutbalók. Nagy-Kanizsán a kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóságnál 1883 évi iebruár hó 21-ik napján. , \' 243-1—1 Ügyvédi vizsgát akart tenni la végzett jogáss. Egyike a viasgáló-tanároknak egy igen bonyodalmas p«rés esetet bessélt el a viasgázónsk, éa kéi deate: 1 miként járna el esett ügyben Kevés gondolkozás után akt .feleli: „egységei ajáu\'snék a felekuek l„ JNoakkor niiicsen ügyvédre szük»ég; — félév múlva jelentkezzék ujral" * .0 al Egyszer vélellenül eltévedt agy pisairáng foliőseakadás alkalmával és a rnhanó ár a Tikrába sodorta. Itt rendkívül nagyra nőn, mik egy szerencséi haláss k\| nem Ingta. I Mindenki megoaodálta a romlkivülf "Sgy pisai rángott, osak egy jókedvű lulde«ur csiuált tréi iát a dologból, mondván; „még sem olyan nsjjy, hogy egy jó étvágyú ember agy vaoaorára el nem fogyaaatja I" rNo már arra fogadok 200 frtbs, hogy ezt egy ember egy étkezésre ál nem fogyasztja, \| ásóit a szomszédja. Pogsdtak. As ajánlatlevő előhívja inasé\', tnegmu tatja neki a halat, és kérdi: Lno\| Jánosi, meg tudnád* euui eat a halul agy va csorára I* „Mag án uram, — o ak az eQnyén j lenne I" A fogadást tartó ural meghívta jetiién a fogadó. A halai pedig 24 drtya fiákat va külön külön alakban kéesitleU sfl. A Janct gyaiak 28 adagot aaépei beparancsolt, aat sem tudta njlt,nmil\|. i24 II adagnál aalán iOls>illeltt „No lia nem \|0i hamar aa a halnceM, — nem tudón},! Iiogj aaontok neki helyetj gyomromban I" 1 1 » i I Salvator claörangu vasmentes aavanyúvia lltblum á> bornátrlumban gasdag forrás, orvon! tekintélyek által alégsü éa eméaalési saoi vek harutos bánialmainál i ondtílVO í 4-= kiváló arer a köszvény, hólyag áa voae bajoknál. Borval baas-nálva igoo kallemaa üdítő ital. Kapható kavényviz-karaakadétakbaa l lagtább gyógyaatrlárbaa.. talvilaf-tavia Ijtijilitlj Iftijtm I Mt** HnüiipPHlt\'ii lomklúr : Kdenkuty I* urnul ^0- 13—lö ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A nagy-kanis«aiJ kir. tOrványssék telekkönyvi osztálya rtaéról kOzhiiró tétetik, hogy Zalamegye Oaseesitett árvatára navébeo Dr. Tuboly Gyula mib. t. ügyész nagy-kaniasai lakos végrehajtatónak Pondelek Jóssef áa neje Salamon Anna végrehajtást saenvedö bakónaki lakosok elleni 394 frt. 46{ kr. tOke s járulékai iránti végrehajtási ügyébao a bakónaki 64 aa. tjkvben végre* hajtást saanvedők tulajdonát képeső. A + l sor«s. a. 2 frt. 2 torsa. a. 404 frt. 3 aonw. a. 04 frí.s4 sorss. a.; 174 frt. 5 sorsa. a. 18frU 6 sorsa. a. 40 frt. 7 sorss.; k, 268 frt. 8 sorsi. a. 49 frl. 9 soraa. a. 2 frt. 10aoraa. a. 171 frtra becsült ingatlanok mint bogy a 4136J879 aa. alatl végrehajtási zálogjogot nyárt Kovács Lajos nagy-kaaiaaai lakoskoa kérvényesdnek csajt Ukósása 8283,882 as. a. elrcndellctcll miudketlójUk részére együt te»en, de minden réssiet birtok külOn-külOn 1888 július hó 38 ik tíapján délelőtt 9 árakor Bakáaakon, köaságbiió basánál megtartandó nyilvános áivt-réetjn elada>ni fog, mely alkalommal\' as árverWni ssáudékosók tartóinak a 1*1 i Woárak uO aaása ékát kfaapénzbeo vágj óvadék képps pepiiban a kiküldőit keaékea lelenni. h érveaéei jreliéiaiek a .blv«lat«s érák alatt a nagy kanisiai kir. l&rvéoysaák ibW * •) As e yovrI alatt aOalOttakért nem vállal fe\|elRssá\|at a I Sserk. Hi r detések: 10b9. tkv. 88). ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A nagy kanizsai kir. tOrványssék mint tkvi hatóság résééről közhírré tétetikv hogy Zalamagy* Oeeaceitelt árvatára nevében Dr. Tuboly Gyála megyei tbj, t. ügyéai végrehaj* tatónak Tá> Jáaos végrebe\|táa\| saetifedO hahót\' lakot elkua 10 tit. 19 kr. tAke s jár. iráatt vágrehajtiai agyéban abakóti 108. s». tjkvbeo. Ü It IPfW MvafMk :i WNW* pj % dfé«4át wttsi \|\| ilyai an iinaattl»aáv»i\| WméuH, ka^y J%* aat v«\|ai e«laa Batakm mestin «ta» fii •eaa ^ A krlék valibaa baagér- to .latlil i ^4rtllfA&tt Bak vaadá w 0 vérmk. A ÍUktoá efy lat ftagadáaá «t aál kütainitk »a««kat Kaaall Gyula m hűt. ftaaka^ U\|m tyégyaaaPáaa. % Ía>H>pslinai taafklyam yi A atgvst aaxrt kersea wraaágaiaak vOVOe- ui kaM s§yisia i évi jalitaa i áa betegápoló- 5 ili laalaljaaaat h Pályánkat minden ki n teffctsata* ^lééata al 20-tól 40 évig. A \\\\ «fátli«s4\| kt folyamodványok a vörös- h tsMBHgjbt központi irodájába (Buda, II. k léastbé-sMsa 1 sa.) nyújtandók be, . me- r ly skkaa aaükaégas a) keresztlevél,\' illetőleg ji akAuprt ksvonat j b) ka aa illelft kiskorú n vegy i^rveeett, beie»gyesése a férjntsk aaü- a ;>v l/^tgy^laih>ak ; c) erkölcsi bjzonyit- v ^sb^.Máaly vidékai aa illető lelkészi biva h l_ u.Vrgj- k>- várasok bau agysaersssínd aa n ^Mákak hatiaág jM>alrif\\ kiállítandó; d) f> arról, \\ogy magyarul, é \' \'eg^t\'én\'etül Hie"S\':lul, írniA olvaaui tud a I f k \' felfogás! klpassÁggel -Wr ; e) batóaági I i biaányitvány otolyauioiá nsamdi viszonyairól I t és teglalkosásáró! ; 1) eWszséti biaotíyilvány. \| Budapest^ I88\|. junius^ lián As igaa- 1 \' gatóság. M 4 magyar filaier basz- I aálatáról siófó 1H83. XVIII t,ci i -fi\'hnjiás i kőiül felmerült ogv igi\|n lé- « \'hfi>gia kérdek, mint a vNemietM érte-< sül, kAsele^b a atiniixtertanáca határozatival megofldá«t nyert. A tftivéity 5. i § a értelmében ng\\ anis azoknak, kik a < tArvéay alkotása,előtt.a magyar caimrrt i júhi^remQleg batsnálták, annak tavébbi I baaanálata a törvény kihirdetését I^övetó \| i bárom hónapDu bellii benyújtandó (olya i mndásra megengedendő; a 4 ik §. szerint azonban hitel éa pénzintézetek csak a tfrvényhoaia által nyerhetnek enge délvt a magyar czimer használatára. — r A magyar miniszterlantírs kfttelebb ki* ] \' mondta, hogy azon kit^l éa pénzintéze- i tek, melyea a magyar czimert eddigelé . jóbiszemflieg használták, azl az 5-ilr § j kedvezményének igénybevétele mellett, ! , tehát\'a törvén) hozás engedélyének ki i kéréme ttólkfil, továbbra ii használ - j batjik. § A rejtélye* ház Bécs mellett J Badeobea aa ugynevesott ivájcai bázzál •>mben állt egy paraasthás, mely miatt \| lehetetlen volt a. szűk utat szélesebbre épi- \| - teai. Minthogy ea aa ut as Albrecht fíhe^- j , ezag laktUiOT vezet, a főberoaeg már tiaabol é vei eselStt mag akarta venei a házal, bogy lebordhaaaa ; a lulajdoaos aaonban kijelenté bogy a Itáx nem eladó. Midőn a tulajdonos meghalt és üavegyét sak látták aa eladás végett, ea kijelenté, hogy a ki tőle megakarja venni a háaat, menjen személyesen lio—é AlbreoM fSbcrczeget nem kedvetleni \' tett* al es akeraloteág, l^epem elment aa Oavegyhea, kí oly leltélel mellett, hogy ba-• lá Iáig megmeredhet a írásban, végre \'eladta ast. A mult hónapokban meghall aa aaeznn^ > a mindjárt utánna boa tani keadiák a háaat/ feleződtek a padlót, két (^ntvázat. találtak fialta. £ k\'t rejtélyes Csontvázat össrekötteljésbe hozzák a káaaspár vooakodáeávad, a i -kik azért bem akartak életükben túladni a házon, mert két boltestet rejlettek el benne.\' . — A betelepített bukovinai csán {.ók flgyf kAselebb a minisztertanács előtt bebstóao tárgjaktatott, a a ezflk - s^gnattek mutatkozó állami segélyezés keidéiben megillapodáa jött létre. A I miaiaztei tánáfrí most qgy teljhatalmú kor mánybtzioa kiküldését határozta fi, kl a i i bevándorlottak, ügyének vezetésével lesz ^egfeizva. f A kék ér Rpaayslerszáfkaa Mag Inasé átvnl ezelőtt aa a szokás uralko é»«4 BpMyelweoágbaa, hogy a bábért, miután twesékee eljárt, irÖgiOn raodőrükkel vétették kévll ée a basiésibe #üatiék. Pár óra múlva «gy tarvéBjsartki írnok jnlent meg a bOrtOn-boi, a snaal a kévetkeal párbeszéd fejlődöU kl: 96o aeaal «aa vádolva, bogy megfili •gy esnbert f" Jgw,magls felelt a béhár. „Mért köteti* al a bttst „Hogy fngedul-■ snkaéjam a Mkvéatyoek ée vágiebajleem aat • reedetetet* aaalyat a türvényeséktől \'i " képiem » Rögtön Meotték a jegysőkOnyée-Ma, melyet máaaap aaagsiaagálÉa végeit a ksré elé torjjswiaHek. Ba aatást bimoadia a Idmmitt léé ujat, melyaeb értelméboa a kékért mabadee baaaáta4»ák, telufán 14 érál\| gMaaaa«nv4kéart bántak vele. 1 - (Hit métn ) % Wwk «4ft aj^atnaffaradt mállik gáaaaáa \| Ml 1 taáéít le), matylyet épnKa kékaa teééf- hiaéikiiéii tett aa 0fc hff^ \|éa. k IIHta a ctálra kombUitt ]é« k ia4aa> kétilbeltll T II aaánkM vont -Iga után, melyeken 80-70 \'ember k t, A vonat teadklill gyorsan siklott U va a légen Meglehet, bogy e talál- f iay által kivihetd le^x aa é<zaU iark* azdk ama tégl terve, bogy iljuaaaaak agáig a tarkig. S-\'\' "t \' - Kgy clilnal f.«-házról a kö- ítkező fizftrnvü leiréat kíi/li egy n< gol • tazó : Mikor a fogház udvaráta léptünk, 0—60 ember \|fttt ki az üregeikhez ve- été sötét fol\\neóÜon; valamennyien fen- ros bilincseket hordtak; hoiazu kuszált ajuk hosaz\'i csomókban lepte el halál- kpadt arezukat; a legny omom»á\|ioaabb ongyokba voltak burkolva; leúszott tag- I síkon a tottni t félreiamerhetlea u; o- I itai látszottak. Valamennyinek beteges i zeme volt, ajkaik véresek és dagadtak oltflk; bőiüliön különféle aebeket le letelt látni. Kftrülfugtak beuoQnket éa nikor bortadvai áthatoltam aoraikon éa gvik Qiegjflkbe lépiem, ntánam jöttek a téinílö .hangon kiált"rtak : •.kumsa?" alamizsna); sokkal jobban hasonlítottak léntouokhoz, mint é)0 lényekhez; let itt óluk a bún, a kétségbeesés. Hogy flre- ;eik mily irtóztató utálatosak, azt bent eltet leírni. Ott fekftsznek félig kiéhezve kitéve a naponkint rajtuk elkövetett ilmondhatlan kegyetlenségeknek, as el-\' ítéltek,, a még ki nem haílgatottak éa is ártatlanok egyaránt. ö A király és baka Crssieater. K Bécsben állomásosé Mollynáry esred egyik Srmeatere, Marké Pál (kecskeméti fiu,) résst félt a boszniai bsdjáratban s ott egy csatá* ben, midőn saját őrnagya aebeeüllen Oasae-rogyott, fülkapta Őt vállára s bár msga is sebesült volt, kivitte a harca tűséből a betegápolók kOaé s ott Ossaeeaelt Eaért megkapta a vitéaségi aranyérmet Aa ok k npácrió után neheaebbé vált rá nézve a szol gálát sebei miatt; ezredese l)iáb* igyfr kezett neki valami állami aaolgálatot keresni: nem talált, a Marké kénytelen volt tovább saolgáini. Nemrég a király ssemlét tartott n< Molliitáry ezred fölött, a midőn a legénység derek aa magatartására és kinéaése fölött Pittel ezredesnek kijelentette leljaa megelé-gedáeét, föltűnt neki n Marké alakja. — kérdezte ie Pittelt, hogy az őrmester minő alkalommal vívta ki sa aranyérmet \'Aa ea-redes elmondta, bogy Markó mit leit Boszniában s hogy most nem képes as ő számára valami állomáat találni, pedig a nyugalmasabb állam* olgálatot Markó nagyon megérdemelte. A király figyelmesen liallgrUlii aa esredeel, aztán igy szólt: „Nos akkor nem marad hátra egyébb, mint hogy aa őrmestert én magam al)talmarzem !" A iőr-me»ler ezután hét belet várt a legbonogsbb reménykedéssel s tegnap uiegéikesett a ki* nevezés, mely fzerint Markó Pál őrmester (ss. Pestmegyében, Mlakén) ki nevezialik esáasárí királyi udvart bejelentőnek 10C0 frt Esetéssel, a melylyel lakás aa udvari palotában s sok más egyébb ia jár. Egy Itt t-1 lal aat moi dja a kineveaé, bogy Markó I már egy év mu\'va felaŐ fizetési fogo- • aatba lép. . . . I o Kövid hírek. Suderlnndban I a nVik\'ojia"\' asinhás stoiabaii előadása után vad tűzi lárma folytán iaaonyu tolongás kelet keseti, melyben l€0gyermeket (jobbárs ezek voltak a nézők) agyontapostak 800 pedig súlyoean megsebesült, —• Buziáson f. Iió 17 én leplezték le Trefort mlnisater mellsaobrát. — Egy bécsi épület lebontásakor a falban megkövüli macskát talállak — 8chlesvigban egy Oüuka gyomrában két paosirlát találtak. — A király szegedi Irogatására nagyban lolyoak as előkészületek. — Vasmegye aémel vidékein nagy jégeső pusslilotU — Budapesten agy 18—14 éves gymn. tanuló — mert „röáíelt tanulni ás do\'goani\'1 — főbe lŐlti magát. — Zatáta drávámelléki helységbe! I bét •mbert a vtl\'ám agyonsajtolt. — Gari baldi < mié kére Pántban Ünnepéi vt rendeztek -r Va«megya bistonaága szinten nagyon rosi lábon áll, kOsel a slaláriumhoa. — Ai 1886 diki oreságoé kiállilá>lt óssa klálli t á s s a I skarják összekapcsolni. — Aa ango kormány magára vállalta, hogy Franosia ország ée Msdagaskár kést barátaágos egyes kedési segítsen eP(. r4 Gesati községbei mintegy 30 aülOnféle épületei elhemvaaztol a tüa. — A „Kasán" nevű azemélyazállit gőzös elégelt. — Esőzések minit a Dun i a agyon megáradt. — Aa albán fülkeU i űaük kenőben vsa. — A fővárosban isméié tea Mbőseakadás volt. Kis-Tokajban eg t tCÜl évea gyógyanrrésn él, ki I Mafolee Mesében iusurgen* volt, I miat Ilyen, eat b aeik": as idl soarinl as a\'oké. — llreulenjtiuuJ i na IIW kiáradt, Bok Ua víz alatt áll, —, Daaa áaa áaa miau p« dig Béo* éa Bameálmr I kaet a Imfévást megkeljed szüntetni. — (M • ^evsnág labé (tééáérH baeesilé áradáaakn í d I KÜZUUlliVUí. Más fatárgyak ée falak sa\'á-mára. Ha égetett meenel sós viabea, oltauk mef a lelblOsOtt lejjel meghigitjuk a mtaste* jetf akkor oly inásái kapnak, mely a tstár-gyaknak larlémágot és eléghell^D Idlajdon^ ságit kölosönözj Eaenkivfll a falai iljf má#a-svei bemesselvel tarlósabbak letsj ek éé nem kopnak le oly k8ewraH\| mini áialéban eat téliéi szoktak. U EkHnöasn ajánlbajó aasu \| sáa kertésaeUknál as alakfák \| váaaira, ln-gasvásákrs, daslopokra, sőt még fasaíndaly-vagf deszkáitól készült liázfedelpkre Is Kölöriféle takarmány b tifo lyásá a s er t é« h> sl a I áa r a. Esen caim alatl a ^Tiroler Landw BÍ.- a következő tapasz tálatokat I állit \|a üssae : 1. A süldiakarmááy Vékony ás busr^ssekkel át-ssOvOtt sanloulnál ad ; \|2. a gyöjc- ée gümős növények kbiiyliámoal^kkal kejverve lassú sairképaés mWlélt jé J és vasiig szaloánát szolgáltat; 8. ss árpií- ás zabliszt savóval keverve igen emelik a iseiiés.sullyát a vastag tissta saalonua mallklt igen izíetU husi adnak ezen hialalást mód azoiibai^ mindvégig foly-talandó lis czélt akaiUnk érni: 4. A sütjiáz hulladékai a \| bast növelik, de kevéssé a szalonnát^ 6. olajos magvak és oUjpogácsa lágy éa kávésáé jóisü < saalonnál szolgálta\' ; as igy hlslalt aertéa ssalonnáján éa ssiíján as olájiz és saag is nelii ritkán megérsik. 6. As Allata l>u\|ladékok, főieg ha azoklik a hizlalás víége felé liszt j is kevartetik, usgy aii képző erífyol birnial^T: \'fŐaütt vsgy darált szemes takapul&uy adja\' a legjobb hizlalési erodiuéáyl; mert erősys jóisü liust1 és izlotoH, tOQffo szemcsés szalonnát szol-gállatf 1 ; A vasúti menetrend. _____ I 1 rgttslza firjtJ! trtaj JU4----I--I , Brtssik: Indul Q Hwcs lSé.lSs- líra WlsUaTtn (Bofroeb) 1 S. 10 i. S0 f. II 4. t e. , tsu vtfjf.vo^t (ss. v. tér kSnylfl 3 46. II p t ó. 10 p rKKcl mm. vouH üi Hftrta -Ilc¥- njlialy 1. 11 AnSp. it é. 6 p- ál\|el ;aNM.vsNal S S4 tt a. Síé. IS p. r«\|(g«l .vegy.vontl ín. v. ZA-kfcnyb.il) 8. 1 A. 41 p. S A. 6B p. 4. a. «gy. »on»t It. ») Upeet—li PngsfW 1. 14. IS p. S A. 45 p. d. u. awm. »om! S. \| 10 A. SS p 10 A. 54 p Mte igy«r» vaaat S 4 A IH p. 4 ó. 48 p rtgjfal »»ero. «mt 4. • ó. 51 p eéle \'vsgy. vwat b) Pras«rhoi— npwt I. 5 A 4« p. • A. rtf«tl \'gjorsvoazt 5. i I 6. 15 !>•\' \' A. A u utn. vasal »., IIA. JB\|. I» A. 50 p. fŰtl I . . l\'l < A. 15 p. rrgg\'t .vtff. vskU ■ , \' Felelős aserkeestő: 1 Alttá A LAJON. Társsserkeszlő: IIO FF MARIN nöll. A f 886 brsn. a. felvett váltság kOtalas 2Í2 frtra beosüll Mtvftség külön, a 899 hm. a. 4é frtra bímült szántóföld külön 1888évi július bé 26 ik napját! délelőtt 0. érakor Haltét tüaaégbiró házánál Dr Tuboly Gyela felperesi ügyvéd v. helyettese közbejöttével megtartandó i.yilvánda árverésen eladatni fog, mely alkalommiil as árvereani szándékozók tartóinak\'a fenti bec-árak 10. aaáaalékát készpénzbeli vagy óyzdókképes papírban a kiküldött tyesébas letenni! \\ Ar árverési felléMdk a hivatalos órák alatt a négy kanizsai kir. törvényszék tkvi /Osztályánál a Habét kOsaég elöljáróságánál linegtejcmtholők. N. Kanizsán a kir. lOrvénysaék mint tkvi halóság 1648 évi február hó 21-ik 1 napján. I 247-1—1 \| - - ii ii.ii i ni _ ,i_ pereeí Ifftéd vájj bel\|\|HW megiartaívlé M)Uváaes áryadiaan e\'eíaini log, »Jy >lbl>M»il mi lnm\|l eeáikősók lartjpniak a t»nti beeeéUk 10 tááaalékát k^\'l\'knhn érid^iiáMi pi\|»iibt i kikltldCU V£éb< letenni \' Aa árveréai MlHxkl a liiru\'ulo* érik alatt • H\|l-k>MMÍ kir.laaák tkvi of«Alyfc-iiál • Qalanibok é Ohm kéaaéfek elöljáró-•iiikil megtekinttatok. Nagy-Kmíasáu • kir. Urv^ti) »tík iiiiut ikvi batéságuak 188S uiki«iu« 14 tki Ur tptt ül-.- bM. 244-1-1 Kjftrjuerw (ki MÚLL£R MIRACULO INJECTIÓJA W jtMMÍMl; rwtt^ly fa í fM-W-Jtn wlkü) fjrégjUJáfe k Űm\| mtRMS kitolvi<át. I íe^ríolyáni tt«-h ay unj\' Tíale, AMa I frt M)\' kr. W»4b t^ kmi MM. gyengeségi; állapotok p,\|lJmí.ik. ffik Me«MaM4g. IM kJ.klksMnJnMMl fisul ét mt MSakail nitutls Mtte* l«ww ilk«(ircl ittybutwk IfcH.lt DH Wüllfr Ilikor* viliért Itoaeala pacpr rí Hol fclUL ára l fit le kr, mMIi M ifi«i ctik Hat flviiáieiá, Mf ^lraf l> jv> II* ÓJwl\' n H^MMf V/flMVIMI 33 iBjhnlök a hovk Irftsbcll üt>lliSS> v 1000 FORINTOT ilM hölOW»ek, ki 8zé\|>iÖ liHlZHiimoin qiaaná\'ata uijjui a wapléket va\'eminl .Mj-tcMaM loliokfiji, u»pillli«l vagy »b\'illpn »i a habéi ré nézve báltáoyoa ezint cl; íjnill jveané Kllldflk u\'ánvM mellett 1 légely 17 frl. 10 kfl. E\|»ii«luirn ni arezbm. j kaitban karon jj levó széniek tSiJes<t)pesitttasars. A •xört » iiétu lel»«Ö« li#\|jektól eltávoD .lajui, Hogy a»ok urnát im nélionek, mai iuipig \| »«\'■ p óliai maradit,, miv.til ogy mr aéin d&giietl ki. F«ll0néU fog i eliát kel* lepi aa én wrent mely ueiumak a aaöri tájtoliije el, kanna. annak etánaévését is! gátolja, annál ia inkább, Meri teljae b>Z-\'tiiailékol nyújtok a tijtor a nem sikerű-Iák eeetékan na egéaa Aaezeget viaataléri-lem. Ara I kii Uyégnclk b Irt., fefey nagy-tti\|l. ÍM frt.. i OjrógylayU kovaicahomok - I »k alélj* 1 itt M kr. [ Flneker JéiJi^f legjtwludor I I IB J-lianT* \|\| ak egy forgatiyuroiigclylyol Küiiuy.lt éá oaeudea jáiáa I Takaiiiá* a •\'o\'üáUinál gfpfiUjban. FiaipLi méde rátok kedv#»6k. rio»\|»rclua--k iUfirii.\' Leop. Robic ek & Herczog Wi >n, ltal<\'i»iia»M> 50. Fabriksiagw at er Sortén lariw M. achiaee \| ipiedLler Q-3T\'vl1SL \| fényképészeti műterme \| NAGY-KANIZSA ? Yáreaháiatcia 6. isáai. \\ J Fény képeket minden alakra éa nsgya&grs, (a. m. léttigató-jegy , i j Cabinet-, Ma kai t-, Boudoir-, negyrdrétQ-, eleUnagr^águ.) brillaur, feslett, , n jelntcr, lisztén, elegánsan készíttetnek el, M ve bet ők minden időben, bár- , K mely ólában cszkflzfiibetók. X A kbzöuség sxives páltfogását kérj \| FIEDLER GYULA lí la nímet ca kir Hawort-féle udvari Meyk#i4awti mit»rrwuék veti B , munka laraa Nitaáb»n, t<>»lba Emi, Gráci, ÚHaoi-i, Jeaa. töjbb M 109 7- 8 alS rangú féiijk<pé»zoti afttenaekkn foftalkeaelt ■>■>■>■> ixa> oo >\|>Kxi>!pxBxi Magyar vOrö -keréS2t-fgylet sorsjegyek Ing^ en és bérmentve liVeaklat 8 Noraolás. Legközelebbi f. é. Juliba l>lsi Kzen Imzftsbaii 50000 Irt főnyereményül továbla egy nyereménj 5000 fit, 4 a 1000 frl, 10 a 000 frt, 25 a 100 forint, 80 k 50 frt, 62 k Ml Irt. A nyeremtayaor\'oláaou kívül tUrlWasiéai aoradláa ii I0rtéuik, minden, a tOrleaatéai ior»u át^au l^gk.ii-ebb nyereményei\| búzolt sorajegy ibvAbb játaaika ftuyercmén^rc. E\'en^bn-jcpyik kaplmlúk In Ívben: ...\\iigv-U niiir.Miii Bank-egye^iiletWi!,\'! valauiiiit minden b nk és; ráltúbáznát oiürágbaii ii.ei v mirtiea vadaa/atkeéveiot kfl ionosén éidi k« Itet, mivel leg) veiekbt u éa vadáatralkkekbrn es Oeases újdonságukat tar t a latin »a}ilcr Wi ín Tarért 242-41- bfrgwegyaro\'ok Bén, KoiIh ni\|niriiiMnr>o 18. E G G E R dijjutalmazott különlegességei As Efger-féle mellpaaatHIa álta Ivekéi atáradáalól. Saénokok, bt rák, waéaeok, láuoaan iaroert ée kitttnteteii kObOgéa, re tanilék • kalOnOean Mtodasok, kik bivatá kedtaAg éa elnyálkáaodáa olleu, elannyira, inknál fogva tokai bfMsélnak, el na milaes hogy arámoa bel- ée külföldi aaaktudés ejaxkk «ien kilOnS cjuko\'kákat baatnálm. néniben h legjobbnak ismerte el. A 26 ée Jéaáguk dacaára könnyen beeaareabeték; 1 50 kroe dobotok Magyarország minden na doboa ára 15 kr. gyobb gyógysaetláriban kapbaték. I EGQER mandolaformája 0 y o m o r bj a j ellen E g g e r ftlej »nl AU-«ksikerkáI NoslapAntillák, losomagolva vaunak anwiltai bártya-paoiij T ! aaeskékban..fi«atoe óvaser köhögés, rekedi- mindenféle gyomorbajok, eméaatéabiány, gyoáe g^gekiesáradáa ellen. Igen liasia ma merliév, béltntiyaaég, gOrvély, balváuyaág, látakivon^tWI ée ctakorbél vannak kéeaitve isméilédé föfájáa ollod. Exen paatillák, me Ut nef„ kápeanek áemmiféle gyomoraavat. lyok <gy ea«m caélra kéaaUlt éa aanbadalma- jggy eredeti aaeaké 10 kr. Boti iiépen készujnolt, kOnnyen olvadnak, ! FSraktár NAGY KANIZSÁK: PEA kellős izllek é. HJ^gH.k a könnyfl léleg- lQ£R B urnái. Zal.-Egemegen : .AH. Egy cedelt doboa ntaailáaaal 30 kr. ijHoilÓB,y Gj. urnái. Ketttbelj t ftraw Pál jgyégyea. urnái. Kaposvár: Babocbay K., Kjígcr moliailövéliy CXU- Lngusatin AgOst uraknál Csáktornyán QOna korkái (liebeuil oalrniglien) a legfinomabb A. gyégvaa.\' urnái, C-urgőn : Plaebner F. anyagból készüli, Uiá.uk ncdvoai\'6, köbtj, n^ál. Alté Lendváu: Risa B.gyégyea. urnái, gfiji inger eaillapilé bzIt. Igen kellemee gyQ 1 nitfleeiiűék, külUiiöaon óvják a légzéai mer-1 11015—15 « ^ Évcnkint 3 sorsolás. I \' Évenldnt 3 sorsolás. Legközelebbi hozás f. ó. julius 1-én. Bmd hozásban fényeremény S0,000 forint. Továhba 1 njeranénT a 5000 írt, 4 nyeremény a 1000 frti 10 nyiretnény k 500 frt, njrtreménv k 100 irt, 30 nyeremény ik 50 frt, 52 nyeremény ik 25 frt Á nyeremény sorsoláson kivöl tértraitrni aorsoina történikminden a terjesztési sorsolásban a legkisebb nyereménynyel hozott sorajc^y totwbb fűt-•xik m /éNyff fiNfffifif. Mt" FiZea aerajcfyek a napi árfolyam sserlat Ma\|ihatök a" Pesti magyar kereskedelmi bank váltóüíletében lludapfai. verettya<nlesft 1. aa-viiJhhi\|iu minden bánjk és váltékátae) u ornágkta. Or\'Zr^.^l VÖRÖS-KERESZT-EGYLET SORSJEGYEK. \\M Evonkint 3 sorsolás ttétéi a Rakjuk ka#f M biaáadl \| H«ll X^y Kmésb• e kii . lervéikyaeéli f fevk kakMfeAl IW aéraaii U H afik 145 -l-t ,-m m- 1 léi tkv H I \\K\\ EKKSt HIRDETMfiXT. , A M\|\| leaikral kir. ittrván) -aék tkví aaetlpi rMr I keahrvé láieiik, Im\|/ Z-\'a ea«a< SofoMt árvaiéra kéaiwbill>tfe Ur. Ti\|kalj 0;i u » nik t. \|g(éae vfgn-tiaj\'aióuak > T#l ^rrg^tjn IHv d. Tétk G- rgrly Feva^a , Tk Qeeg)j> vég^akajiáet eoénvadé gaWmbu4i lake«>k elleni 1000 frt. mke a ■ )ér> >riaii vtcrrL tjiál Sgy^b^a a galamboki j IM ea. tjkvWo. A I l-S.eor Ceapi 221 a». «jkb«ín. A-f I. V serev. a. iaga-ait«k ai k^i Táfk Gffc-ly Z ..rí f^yj C ek«< I^S\'iH dáéi lakos jav. a \|ekm\|»aga lapoknak ) »e IHHJ ávi j«n u- v>\' .í. «a. a élvre* d "-Í a iHél évi uktúbt-v Ifi-ín tii^gi>•r\'ánt-érv? ráe a l^-.ti kir úA f. láblának V a végaMv«l ax< k>v» tkeaM nymval n>«l\|(saiaiiiii^lsll ás i\'^l-í a \|alaeb<k\'\|N]ti, jk»\'» n A 1. I s. i \'4l Kre • a\'. egs« ingal \'an pü frt. Uerfrl\'^a kabin, íjkri* 2- b sor tl\'.W. : \\ a IV"I. ISW, iStif, \|AHf 2221 braaám .>\|5 Iritk b?»ufi, ingatlanok a oaapi ttl. ea. Ijktl. A -f 006, (ty* brsa a. válisáf kaielee l\'lljVira beoattli éekvOeégek kfllfto>kalan ás ^N\'\|(jmelMi4\|Ai id^altanok 1H83 j\\i<iu* I^AO-éu d e.érakwVa\'embo ken iíleívcjrf eí apt ingat\'anok IHoHlvi julia* \' bé 2)0-án 8. órakor tsV\|íib(m\\a iHeié kliiaágbirák básfeiÍL^ Téboly (lypi lel- ^JtKOMFI ~ \| \\íyMHE^Koronahmziignő «m™ \| I KAIÍLrs TÁRSA^^: ; Mh 183 10. linktár S -Kanit: Hi ;\' I Iteaeiiberg Jánon m Wellaeh Jéi.ael ottknál ^g )( mnANűUfflliű^abAü US JfiFIFBHUS GROSSMANN J. \| i BUDAPESTEN \' , ] ÜIsMTÖITíMITO \| ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁRA B U D i F K m T B Jfj Szivt« niegkei\'es^sért vagy gjártolepönk meglátogatására tisztelettel felkOretik. 51. szta. Nagy-Kanizsa, lBöBj satötájftJ f június 27-én. X. évfolyam. pt. liiiHM III i«,-\|,i niMii. I. ....... I tMÜHIfMI\' IWM rksp klnv \' üwk Ili. J Igéea éwe S frt VÜm 4 Hll^SSm 1 frt. (M<\|Uil«f«k b Mkll peÜtsor ww T br- MfcUtttf 6 b«. Bély^ü 80 kr. Arvetéai • «CJéb bivataloe hirdetménye W kr. kélyugdijoai MM 100 ásóig t hj, ajent! tetnden eaéért % kr. MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKÖ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI VEGYES- TARTALMÚ LAP. a • 11 Szorkoaztöl Iroda. Hova a lap sasi- 1 1 lem. rémét illeti klslsméaysk ktUdee- 1 f d6k Bajaa uteoa t mám. Bénaeatetlee lovalok oank iamert ka )\| sekWI fogadlataak at 1 Káaíratek vieaaa ea kliéetaek. nyílttéri poli Isera 10 kr. • - ■ « A Nagy-Kanizsai városi szabadelvé kör, a Zalamegyei ügyi édegy let, a Nagy Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. IIIlKUlVk NETCKKIlt KtTIZKR: •ÍKK»ái Él • ZÖMÉ AT OR. A tiszi-eszlári blinpör IS, IMI B —, At ország közügyelméi mozi teljésen a tusa esalári rémtlgy nyíregyházi nyilvános törvényszéki tárgy alása fogtálja la. Ea most a napok eeeaáoaiéa eseiíénye., Ennek fordulatait, fejlődéséi leei osont lásae érdeklődéesel egésn Európának közvéleménye. Aaok V a kik kiesnek Vagy hinni látszatuk a rémvád le-be tőségé bon,. s aaokle, kik aat el-képaelbetlentook, lelktetlennok tartják, egyforma szem délyeaaégbe lovagolták magukat. ] jj felől áll a védelem, másfelől a vt 1, egyik oly mereven, mint a mási! a egyik nem szorítkozik csak a i i rogy házai tárgyamé termébe; a \' d éa védelem két hadsereg, a mindtottőnek toborzási helye egész Eui pára terjed ki. Köaépea áll a bíróság, mely ■ek mérlegelnie kell a vizsgálatnak a a p/Uvános végtf gyaláson kiderített dolgoknak éri tét a ások szerint kall kimondani) ítéletét. 8 nem ia kell mondani bog e napok alatt •aáa meg adU eser ivet dobogáara , kelt a gondolat, ho miként Qt ki Ítélet j \' El -kell! várnunk m Ítéletet: a tisztességes sajtónak taervált magatartást kell ijelfoglaln. aa Ugy most már ayilvájtoa tárgj Ián alatt áll osak a té-azoritkoznia. A ssjlónak siem leheésladata, bogy i,sab judioe jlie eat-n nyek registfálására k^ szaporítsa a közivga lásfoglalásával vagy iagv a vé db íróságot világ közvéleménye gérezze. tfaágot, a ál-a védelmet, yanusitaa a a ött kipellen — A JA1A" tísiijs. Mégis szat 1 Fájdalom, a kösfoltnduláa é nap- \| jatban aajtónk legnagyobb rénae elfeledte e tissteeaégi ée mi több, — okossági rendszabályt, s konstatálnunk üu, hogy egyformán büaöeök a aak terek ügyét ártatlanok üIdősé-neOl bélyegző, és aa antisemita lapok. Aa előbbiek a magyar birósá-gok tekintélyét a jó hírnevét tiporják sárba, az utóbbiak pedig az államot képviselő vádhatóságnak a kir.fjügyésznek költik veezett hírét,a mindkét féjl cselekszi ezt a per kedve elleni eldőléeétől való félflmébeS, az ügy szolgálatában kifejtett túl buagóeágból. Vallottéi vünkhöz képest mi most aem asólnánk bele e kannibált zsi vajgásba, ha különösen azállamügyész elleni támadásokban alapul; siem a legnagyobb elfogultságot éa tudatlanságot látnánk. Azon l tételt állítják fel, hogy s közvádló feladata egyedül oank c vádolás, a védelem soha. Feladata s bűnösök és büntetteaek kiderítése, aa ártatlanság kiderítésével nem kell törődnie. Vagyié a kir. ügyész csak vádolhat, csak a boaztt vak essköae lehet. Az ártatlanság felismerésére ■zemét nem aaabad használnia Aki ▼ápolva van, arról nem szabad bün-telenséget gondolni, vádolva lesni a bündkek lenni, ez elmélet aaerint egyedüli hitvallása a kir. Ugyéeznek. 8 mivel Sseiffert kir. Ogyéaz, ki Nyíregyházán a vádhatóságot kép viaeli, a tárgyaláson a tanukh « ia téaett kérdéseivel nemcaak kizárólag as állitólágoa bünt, de a lehető ártatlanságot Is kideríteni igyekezik, dohöaen támadják aa antisemita lnpok, 8 nincs igasuk elméletükkel ép ugy, tiint amily dőrék midőa a sak-terek; bűnösségét már bebisonyitott-sal vélik a. nyilvános virsgálat be* fejezne előtt. A királyi Qgyéazaég hivatásáról szóló törvény éaie rész-b^li utasítások és rendeletek nem as ő jelméletük igazolói. Az flgyéaaaég alkotó 1171. évit ea. 17. % ában a o) szakass igy ssól: aa ügyéea hivatva van „á bünvizsgálat befejezése után as eljárás meq-svüntetése, vagy a perbe fogatás iránt indítványt tenni.- As elssakaaa sae-rint hivatva van as Ügyééi \'• büo-tető igazságszolgáltatás érdekében pérorvoslüttal élni akkor is, ka as s vádlott javára szolgálhatna.* Már a törvény e saavai Is teljesen kizárják azt a felfogást, riintha az ügyésa kötelessége egyszerűen a vád minden ároni erősítése volna. A törvény szellemében lüfqtett gyakorlat még tovább megy. — Az 1072 ben kiadott igazságügyminiszteri utasitás a kir. ügyészségek-számára a 107. §. azt mondja: 9alaptalan üldözések és zaklatások szigorúan kerülendők,* A 26-ik §. meghagyja az ügyésznek, bogy oly tények kiderítésére aapritkozsék, melyek\' ^a büntetendő cselekmény tényállndékának megállapítása vagy %t bűnösség bizonyítása vagy a súlyosító éji enykitó körülmények világosságra hoaatala végett ssQkeége-sek - Továbbá a 36-ik §L saerint; „a\'kir. ügyész a bírósági ügy kese-lésben éesreyett szabálytalanságokra s bíróságot figyelmeztetni köteles.* Tébját a magyar kir. ügyéta nem egy minden áron bünötfogó kö-seg. Bizonyítja ezt a megy. kir. fő-ngyéaz 1872-iki körrendeletének e psasqw is: ,a Kir. ügyész aa állam képviseletébon nem peree fél, aki ellenen minden áron diadalmaskodni akar, hajtom közege azon erköloai hatalomnak, mely igazságot kutat és követel. Ami a \| kir. ügyészség jellegét \| leginkább kifejezi, aa a perorvoslatokkal valló élésben kiváló ssabspság. A törvépy 17-ik g-a nyíltan kimoadja hogy az Qgyést, a vádlói a vádlott fajára ia fellebbezhet. A Ifit vény e néhány ezóban az intézmény egésaskellemét kifejezi. A körrendelet szóról szóra kimondja aat ii, hogy „aj ügyész nyomoz de nem ftfdAr, továbbá hogy ,menten a vád győselemre juttatásának önző érdekétől kereaae aa igaaaágot s legyen őre a törvénynek." Jól ; megjegyezzük a lörvény 1871-iben kelt a a rendeletek 1872-ben adattak ki, tehát nem ad usum defenaorum sskteri készületek, mint ahogyan készült az antiaemita lapok föntebb foszalt elmélete a sakterek bűnének mindenáron! megállapttáaa ozéljálből Seiffett tékát kelyesen jár el f ellenesei alaptalnul vádolják. Csak tst akartuk most beblso nyitani. A védelem szabadsága és batáskfire. Már aokasor fel kellett volna azólalnunk ásod bstárosoltan hibáa rendszer ellen, mely s mi törvényszékünk bünügyi tárgyalásain divik a védelem által a vádlott éa tanukhoz intézendő kérdések megtételének szabsdaága és a védő hatáakörének a lehető legszűkebb korlátok szorítása tekintetében. köti A tiasa-esalári per tárgyalássá ellentétben a lapunk más helyénem litett s nálunk legközelebb lefolyt! tott Harzfeld-féle tárgyalással, igee jó alkalmul kínálkozik e kérdésben való éssrevételQak megtételére, mi\| hea még azon körülmény la járulL hogy aa vj eloök még bftaPgyi tár gyaláa vezetésében részt alig vett, és igy remélhető, hogy mihelyt é téren is a dolgok élére áll, a hely* telén readsaert mér önmagától eh-ítéli a a védelemnek meg fogja adni az őt megillető szabadságot. A mi törvényszékünk bünügyi tárgyalásainál eddig aa a rendszer kapott lábra, hogy a tárgyaláaokat vezető elnök vagy jbiró, mintán tsár egéea végig kihallgatta a vádlottakat éa tanukat, és ő maga kimerítette Öeaaes kérdéseit, engedett jogot a védelemnek ia megtenni a kérdéseket, de ^sek intézését is skkép kor- • látozta, hégy a védelem közvetlenül nem fordulhatott sem a vádlott, sem a tanukhoz, hanem az ellöki tolmácsolás putjgatoriumán kelfrtt azokat a kérdezendőkhöz intézni. Képjtelenaég, inquieitió kor* béli visszaesés lenne a védelemnek tly békóki között sinlődnie; hanem igen ia, hogy s védő már aa elsők áltsl eszközölt kihallgatások és kéf déaek folyamán és könbea direots intézheti Kérdéseit, teheti meg észrevételeit, iélreiamerhetlenül kifejezve áll aa ideig, bünv javaslatban is, de legkéteégtelenobb magyarázat tát nyírtja esen jog terjedelmének á nyíregyházi tárgyaláa, hol a véde-■ r i tt iiaa—as—s—as—z— Elbssnlljs Deyé Jc§eft6\\. Fordiíotta; mmuni (Polf tstas 4s v4\| A ^milliomos* villája sasit; egy rfntvá tölté hea taraSskat és ki a nyitott ablakoa a ssssijHi s. JBgy Mopjvfi IsloM lak harsa] u» és mgylé a holdi lyee baMI. Aítársaaég avval a aagy lévsésáf asiaái ea rnsfrattélr a haskár távirati m %hi \|élwdvask veN pflw barátai, Itmzk ^sgéask ansal vaU; Saretu \|msrát nwffcsf sriksr vaakas jkaasitr-«a^SsééalK sékar fl I meíf Cl kztm* léséül ,As tsüKUgy jsf* k flsfaessá at ss eJIUm Mná^t , A fct. a I hsssSli aréasftayhaa tt társaság aa hangzott msat mély Halt a kanod a fényt at a kasté íesiny veít, ksvassn kabát; dssf kttltfnOasn adig kOrS kik I fé kadva egy na, éa \'•♦la, hagy és fesMste* la, Azóta kadvatlan volt hángulala. Hahér aa Qnnepély két fésaauiélye n«a vslt vidám, mégis \|asj és lárma volt, kOlftoOaan aa nhéd-né), hol a nemes fajtájú bor Smldtt mint aa ár. Olinton baráijainsk vigsága v^gra nagyon gyanú* lett. de saaki sam mart allaavotést iaaai; éaakaltak, kiabáltak, káromMtak és asjoagtak s magasslahák barátjuk jéságát. Ka jóisSen n-vatva, Sarolta olda\'a mailéit ült, ki kővé látssott maradai; o ak mikor jsgyass agy ssót sséllobossá, voaagioti, és a mély sápsdiság bolyét árasán forcé pír lopta el j Sorsadt töls. Cliatan ssagjalawása valóhaa boraadál t éa iasoayt kelthetett. A rövid, kSposSa tar-ma\', a sréls* nyakkal és hatalmas lajj«l, melyéi ritka, vöíös liaj fedett, a SOldeo fényig saosaek, molyekbél a gonosaiág, alat-tomoiság és kegyet lenség aaólt, n ragya ée bimlé-lépoU arc, a vötíís, széles tenyerek, honná a dzrva, kellomotloa kaag talébeo almosat! egéoaot adtak. A legeljaaabb ssen vodélyok nyomot hagytak rát árosán ;. és eskfl náikOl elhitték neki, mikor albeseé\|t, kogy sraayáeé, rabsnolgak eresk edl és teo-geri rabié\'volt. A bor biméiiml totlk és ál ot ás II oly dolgokat bosaélt el, melyek sápadtá tat lék a hOlgy sk árosát\'; rams^vs néstekeaek Saroltáin, de ea mozdulatlan^ volt Clinton, kl ssár réooag volt, végre agy aagol dall ardilait, és mladhél ksoéval az apaion verte heaaé s laktesl; ingajjal .sa slkalommal hátra as<afc ée dmrva karjait játlalái, melyek kéken voltak fltoviroavs. künn a félhomályos folyosén, jt- ssegény gyermek, mit tottflnk mii" Isaonyzan aokogott. Sarolta nem vo^ naglolt. —» «Térj magadlioal* moodá tor-mésaetellonee nyugalommal, „lássatok hoaaá, hogy el vigyétek innen, 0 toljseás résasg. A papa iallokndjék, hogy ea a gentleman ne osovegjea annyit, nem saOkségesj hogy mind uyájsn ismsrjék nyomorúságunkst. Eltolta msgáiél mostoha 1 anyját, kálésrobéjéba sietett, hová elsárkoaotL Másnap reggel Henrik hiábs várak o ant« Haroltára, mikor végre ssomoiman iávoáni alkart, éasreVeUe, hogy egy fehér lap fekaaik egy kl alatt a fcssOlst padoo«k)tya melleit .Né tObbé mohén felvette s ololvasá ide, el vegyek jsgyesvo máaaal, Jde eskOmet meg fogom Isrtani. Ne vállaJkonSál semmire, mibslyt le bet besvélni íogok veled." Nfy snMrnC ée Wartogg mmeay albalv^ayalt, sfkalhoe seoriiá Umnett mekkjedajéi,^ lagadoavs M keli saékérét, fals sdva a Mftalásra. MeStol^ laéaps MÜ pH s M \' OyÖnylrO aat volt, mikor s meonyeg-sll hsrangok megsnéllaltak; a fala kis tsmploma drága stOvelekkel voll deeorálva és pasaral disaitve virágokkal. A fala báli lakosok atinda templom elltt volt lessegyfllve, néstek ia bámulUk. Negyven koeii, melyekbe a legpompásabb és legnamssebbldvak voltak befogva, vitték a ellkall lakodalmi vendégeket j a iiahÉhas llyea pompát a»ég aem léltsjí seha, miot ssen a sspsi, mikor s ,tálj\|oinéfí teéaya as Idsgea vtÚhok^aak nyajlá kjm«\| Maeayire Irigyrftlk barátaH, a hölgyek tjóéwdugták fejsiket, k a dzrva, rél vllegéoy folett gzayolédiak, éovotgéltek, do misézik ssévaesa ssssdstt v#aa,igaai" I izem I ééassask kéréoUért, me^eft Biiil nyakát és kadMékltették; ily mesebMI pompái aoliaaeuiyimtak; aa ékseerak egy királyalhOs voltsá\' méltók. Daoiára euns]^ Sarolta aem látsoott bo\'dognsk l í^SrkodoU vidámnak IáUaani, de saomel sly ks)éiaágo« mereven és aava rodva tekintetlek, hogy ajaka moso\'yáhaa ztm asrrsttek liionL A bankár halott lialvény volt, neje pedig nlaaysseti. A ssép meny aseaony fivére, sgy fiatel oaiaos katoaatisat, salntétj jelep volt; réata fejét miadsahse, a mit látóit és halhtl, kSlteSssa pedig (SaroHa aaon blstosllására, kogy toljessa meg van elégedve. i. -fj • lloai as oltár elltt állott, kalvásyao, saoboraHrOleg, mssssiro kinyílt msmoit mereven magi elé irésyaavaj ajkaíréi tompán hsngvott aa Bigea{ mordalatsi gépiesek voltak,! osak mikor Olinioa gyttrujét ujjára aksrts puanl visseaztasikotta kanét, Ugy bogy s gyflrjO oaéiémpOlvo klsllott s lOklrs és sgy sotglalbo gurult, a kel eaak kimsu keresés után találták msg. Suttogás futott végig aé elBkelfi társsságon, bhIjI a tomplom sjtajáig terjedet\|, a hol-a idskéliek álltak egyik a mésftimh á hátán; kint agy mint beat megijedt er^skifejenéseket tehetett látni eeoa véletlen msgyarásáss folylás. Qeeese jelnek tai tolták s Msasd^ta, kém A sssrUrláanak vége vala és félje oldalán \| t-tta msg aUlá Barolu a álvid Utat elírja villájáig, a kel a lakomára MHtve volt. A villába Irkasvo egy távalebk Mtvl taremhé sáJkésatl atyjával ** OUatoasal és ea stékjhihst loréalva mondá Uéegeat : sW1!. ■i^i aietitliai. PnS nBi vagyak\' isesl OHslea er^ ki vén 3eaee4 vémaa anyámé a k ÍÍBSS%alkBBS ü aekl azon Oesssget, a melyért engem\| megvásárolt.* A bankár fájdalmasan vonaglott leáayS e aaavainái, mig Olinton durván kswsgoS és intett tIgy tetssik a ekem, ipam I kiálta egt tárasét knava ki smbébll, van aekl SeteC ssellsme, as éa\' saép portékámaak, melysÉ magamnak véeáreltam; már moet is irigyet nek birtokáért Nos a mit kiváa, sa nagyss rendén van j ÍU vaaaak a vélték, itt vaa a péaa. Ssép Bmsig, ée éa nem vsgyók fukar, msgéri* A bankár resakstl ksoskkol vette kéako a gysfmekeért kapott dijat. „Minden readén vaa és msgváltsnks-tatlaaal helywen f — kérdé Sarolta, Okeéea ar tObbé nem veheti el léleK ?* ffás rendbe van beeva I — nevetett Olinton, mialatt Wsrtegg a váltókat síié meg és m< értékpapírokat aárta el, „Akkor jél van, mebjflnk a vs ben; elébb aroaban egy aegyedéráayi Ült kérők: M«yee fáradt vagyak és fMtyé-som Vaa. Atyja intett és a habosé Clintont magéval vonta; snnyi bátorsága aem vek, hogy gysrmskénsk áldoeatéért kSaeSaotet mondjon. Sarolta magéra sérta sa sjtét, la a pamlagra veié magát, >jdilsmmsl tépatt rreaát a hésaoey párnába reftva. Cr^e kt saerSh, még egy vall kétra, — sz eteké — — ömzskssÉzisél \| gondolatai kaaaéknsMa oda rOpkSdlek, mig aa stmak osMn Urtée* tekaél áikpedtak msg; mMjvkkm ésSar el lájékféí. ©valar kelaik. »sk e hstrek «mt mftnr a kM ekgpé éa ■Kp még a báaoajítáai eljárás so-IÉB I tagfctgabfe tár tt* ayitva • a Ml tfti kár* kliifim «lj imMm gye-kofy aálaak, annyi kte* teMi ^iiM^iri a asóelvooást mdMayaaaé, jmdig elég tanulságos, IÍ\|\| \| védők folytonos köakeesólá-Mi te kérdéssé im m ügy tiaatábe kaaataláaak, na aa igaaeág kideii-téaéask egy hajszálnyi akadályt sem gtráileaek útjába. De aa igaaságszol gál tatáa ér-deke, a hünlelő %y jogi természete ia ellene taól na itteni gyakorlatnak a védelem kérdéséi megtételének helye él idejére aéave; mert a védeletb rátáéról közbevetni szándékolt kérdések éa észrevételek legtöbbször közvetlen kapcsolat* és vonatkosásbaa állanak aa elaök által oWbb intézettokkel, sót leheti hogy asokal kiegészítik, vagy ami a védelemre nem csekély fontossága elleneulyózzák. A mi pedig, a kérdéeek megtételének közvetlenségét illeti, aa itt uralgó praxis e tekintetben egyene-Ima nevetséges; inert nogy a védőn tenni szándékolt kérdést előbb bejelentse, elroeitália az elnOknek és elő-zetes bírálat tárgyévá tegye, váljon zs intézhető-e ? valóságos kigunyoláaa a védelem legsarkalatoeabb eleme, a szólásszabadságnak. Aat mondja 0 a r r a r a: hogy többen aat hiszik, hogy a szóbeli tárgyalást «ve-astó biró megengedheti, vagy megtagadhatja azon kérdést, melyet a vádlott Vagy védője akar a tanukból intézni. Es is tévedée s a bar-bareág hagyományainak undok ina-radványa. Haas Ogyre tartozás kérdéeét vetjük fel, kétségkívül meg kell adnunk a bíróságnak átfon jogot, hogy viearautaaithn Mon a vizsgált tényre nem tartozó kérdéseket, melyeket a vádlott kíváncsiságból, a tanú boaaantása végett Vagy más k é t s é g k i v Q1 tiltott1 osélból tesz, minő minden oly oaél, mely eltér a kutatott bünteti tekintetében vsló igazság felismeré-•ének czéljától: Ha azonban a kérdésnek az Ogyre való befolyásáról vaa szó a a biró a tényre tartó ■ ó kérdéet azon QrQgy alatt akarja visszautasítani, hogy nem tartja azt határozónak, esakit a helyes elvvel, s tárbelien pearaokeággal megszorítja a védelmet. ^J » A biró bérrmennyire tanultabb is t védőnél, nen* találhatja ki as aa állal késaitett védelem rendszerét I ka mégis találgatja, aat bisonyijja, hogy albiaakodottabb, Jle aem bölcsebb a védőnél. A szóbeli eljárás keadetén jelentéktelennek (Unhetik Ibi valamely ténykörülmény. A védő áaonban Id más kOrQlviajelKt aittar bebizonyítani, ezeket aa iM téay-1 köt Ulméuy nyel összekötni s igy ölj eredményt tbrekazik létrehozni, mely lerombolja a1 vád építményeit, as Ügy aagyobb mérvU ismerete mellett igen fontosnak lárthátja aat. £ téren kezdve vitát, a biró itél a védelemi felett,. mielőtt ea elkészült volna) kinyilvánítja szavazatát, s-az igazságszol gál Iktás nagy kárára meg aa varja aa igasság kiderítését." Som jogosaltsága, sem czélja nincs tehát, hogy a védő kérdéseit előzetes megengedés és he)y bonba-gyáaaÍK tegyed ki; es eljárás sérti a vápíő méBóságát, ki visszaélés esetén fegyelmi rondszsbályokkal amúgy is féicefetkelő, de végsq esetben a bevégzett kérdés után is inegtilthnió a Ff lelet; ftztyikivlfia kérdéseknek ily kós-vejptt intézése következtében vesztenek azok hatályosságban s legkevesebb meglepetést sem gyakorolnak, minek termésaetsserü {folyománya iámét aa, hogy a kérdésnek elnöki-leg történendő! ismétlése alkalmat nyújt a kérdéséit találékonyságának a feleletre való elkéezttlésre. Reméljük, hoffy majd sa uj aera e téren is \' kielégíti a modern igé nyeket. L v* V. Li A gelsei rablógyilkosság A galssi többaaörös rablógyilkosok bOn flgje a nagy-kaniaasi kir. trvssék büntető osstálya által s hó 98-án ujolag befsjeetststt Aa uj visngálat és végtárgyalás tudvalevőleg a kir. táblánsk végsése következtében ejto-tstt meg, még nébány asflkaégeenek mutat koaott körülmény és pedig ftleg annak Id doritéae eaéljából, váljon s Ssommor-easlád szolgálatában állott cselédek aa elrablott és Heresfeldnél megtalált ékszerekre ráismer-nek-e, és hogy s Saommer-hás eselédsaobá* fából kiáradó lámpafénynél a konyhában járkáló egyének arcra felismerhető-e? senaatiónália bUnper végtárgyalása e hé 18 kesdődOU. A tanéas következőleg alakult meg: elnök • Miklós Károly, elfiadó biró Dr. Htfrváth Ferénos, ssavasó biró: Qulyáa JenÖ, kOavádlé: Bogyay Ödön kir. Ogyéss, \|yalt Vebertfáro\'y. L A vádlottak klaSl Hsrasfald Samui Dr fáiaék Láeelé, Kis1 Qyura Jánost Bsmete Oéaa, Basenaa Geeb litvánt Markly Antal, Bonca Jáaast Tésly Viktor, Márton Jáaeelat Kováss János és Kis Qyara Vendelt Freylar Adell Igyvééekj vééslmsaték. A végtárgyaláa vanetées kitftzf tapintattal éa erélylyel tötéut ugyan, de mjndon slsmuliOnk dacaira asm mondhatnák le laéaak kije\'enléeéröl, Hogy s védelem — aa sl\|áráa eaabályok és álislánesen köveUtt gyakorlat ellenéra — oly aaOk korlátok ktsé anorittatott, hogy majdnem piotas mae-i culuaként tünl fel. á tárgjaláa legérdekeeebb mossanatait kétségkívül behány terhelő tanu-Dek kihallgatása, a sástó beeitéaek és s plai-\| dmjnrek képosték. Érdeken volt megfigyelni a aauronjok kösé állított négy ilvádlottati Hatosfeld Sams vieasatassitó, vad mogjeUnées lelsé tskintstrs olántljs s gonesatovOt, Kia kSysra János megtört, elösigásott alakja esak néha, valamely nagyon torlielfl biaonyitékl [hallatára sgysneesdik lel, mikor astán a jpuaaiák fiábos 1118 mils] durvasággal or6sit-geti ártalmatlanaágát, Sateuna Cseh Pistái \|>h!egmájs agy kis diploma)áiAk is előnyére kélnék, mig Bonss Jáno alakja és magar\| tartása agássbon egy békés párasat smbor benyomását keltig ^Bogyay Odöa kir, Ogyéss nsgy tárgy-liamsrotre valló réeslslssséggel és srös érve.-\|léasel terjeeatette sl8 ssésokilag és jogásailag is snép vádbessádét; halálbOntstéat kérve § négy slaő vádlotlra. Utánna dr. Fárnsk Láasló mondta sl gonddal kidolgosoU s elméletileg nsgyon kittlnö védelmét. A védők köasl diesérsttsl kell kiemelnask Remete Qésa Ogyvéd urat, ki ugy as slsö iaben késgasásséfi vitsoaysinkrs ninta átala-küó Wslyást 1\|II képei gjtkvrM 8 a essmpsatbél killsftssa nagy jelentéséget kai) talsjdeattaaaak as Al-Duaa eifcilyaiésáaak, meljuek esélja as ott) Isvl kéjidW aksáálysk megmlsU-téss állal sa al-daaai forgslom akadály-talisságát és állandóságát histesltaal, a minek ianaéssslMSfA követkeaménye lesnd ss éassi iorgslomuak jslsa-leg még sem is méilegslheté íokotédása. As Ál-Dana nabáljozása a nem-tetköti kereskedelem s«empontjából is kiváló fontossággal blrvAit, s nsgy jeles-tőségU kérdéi megoldása már több is-beu képeite Slapoa tanulmányok és ta-aácskotiásall tárgyát. 1874 ben s magyar ST osztrák és a török kormány Ukftldött Bzákértőib^j alakult bizottság, — melynek tagja msgyar részről Bodoky Lajos, akkor oraiágoe kőzépitészeti felügyelő volt — Igea terjedelmes vlzmAtsoi felvételeket tett az Al-Dssáa sezsk alapjáé megállapltá azon mű»eleteket, a melyek segélyével az aldunai akadálytalan hakézás még kis Szállás esetére is biz-itozfiható lenije. A szabályozás czéljául az\| ó ^oldbva és Tora Severio közt eső több mint 100 kilométer hoeszu folysm szakasz reodefcése, illetőleg e szakaszon minden itjöbeu akadálytalanul haszuál-hátő hsjőQi létesítése tűzetett ki. ; As aMinai hajósás ugyanis nem-casik u u. n. Vsskspunál ütközik igen jelentékeny akadályokba, de ezen Itt említeti egész folyamszakaszon, melyen egész sora\' van as skadályoknak, sziklák és Izukstagoksak, s melyek s hajózást min- magtartott, mint eaen vigtárgyaiás alkuimé- »idea időben nehezítik, középviznél vészé vaj is a legügyesebb s legtérgyilagoaabb védelmet lerjeestette állj. Folyton a tárgy mellett maradva, moggyOaö kösvotlonséggal és as érvek egéss erejével bssallt Merkly Antsl oainoe éa Qgyee bossédst tartott, -ugyeatnlén Tuboly Viktort, ki nagy aaónoki verv-vel bestéit. ^ Aa Ítélet 28An hirdettetett ki, mely sssrint Herbsfeld, KisQyura JánOa, 8stenna és IBeoea rablás éé ssándékos emberölés büh-letie-miatt életfogytiglani fegybásra Ítéltettek, Marion éa Kis Oyura Vendel pedig a bfiapártoláa vádja alól felmontottok. Mind a. négy alitélt fsllrbbesstt, valamint a kir. flgVéss ia. Az Al-Duna szabályozása. r Magyarország közgazdasági fejlődésének kétaégtelenQI rgy ik kiválóan fon tos tényezőjét vsu hivatva képezni a kelet felé Irányuló forgalom, a keleti kereskedelem megteremtése. Ipsrunk némely fejlettebb ágsinsk már most la szá,-mos előnyös piseza vsn keleten s a vi-szonyok természetéből kifolyólag bizton ssátnithstniik arra, hogy a forgalom meg-köno) itése esetében keleti kereskedelmünk oly lendolqtet veend, a mely egéu lyeseé, kis víznél pedig teljesen lebetetr lenné tesilk. t Az tS74\'ben kiküldött nemzetközi aa erdSn ksrasntAl sietett; a villámok bevi-lágiták útját, a viharborsalmaa dalt fBtySK. Táskán bokron koreestOl táradtan lépdelt át a magas hegyháton, a bol N. fejedelem, birtoka állott A véletlen kedveseit neki, nyitva találta a kapat Aa alaö aaosnély, ki a kastély udvarában vele találkosott, Henrik volt, éppen körüljárt, A felvillanó villám fényénél beburkolt nöi alakét látóit; mielőtt egy eaét anélbatott volna, a nő karjaiba vetette magát és kiáltott: „Itt vagyok Henrik t* aaétlanul karjaiba felé Őt éd magányos lakásába, vitte; ott Sarolta mindent almon itott neki — As S kéteégbeseéoéro valé ssageaslékesés még moetia megráato Sarolta testéi — Mint könyörgött, eedett Henrik, kegy ssökjsk vale, kegy idegen orsaágban boldogok legyenek I Mint dühöngött Isten és a világ sUsa, s mint adta meg később magát sségb sorsának I As\' elssabadnlt elemek llklagéss kösepette ssiv-ssiven fakadt ée klsmyeák iesnséalytak. Sarolta felugrott s a asflk saobában M\'dá járt, képtelen tovább gondolkoani; ás s gssdelatsk Öldösték mikép a pokol ? Mái. skeoto esékjait, hallotta éranee, légy aaftváf, a saershm a fájdalom félig megtört sanvaü pattogni ; látta magát a reggeli eaOr-klsiéi ■ Henrik oldala rnéllett a nedves erdőn keresd el masni, kai jaj áaMelve tárták, isje kskWa piheai Igy lépáeHek Ik egyoa a véa IsaoMtaűg a Mássá, a u~ Ott 4>\'rném sa\'iwlSfiiit •agü.\' —1 ii T-----ewHgikksnés s Ukensa véaeig wmnéL Férfs MMsssa vek, mikor a tsaesska asáit, mm és kelta ivéroit, sántán viaasa hajolt s akoesí elindult. Oliatoa nr aagyon bsaaédei volt ée hajlamot mutatott a gyongédaéghos. do nejének fekete saemei \'tísstes távolban tartották őt. Mikor a begv fél magasságára értek Sarolta leasállsni Kívánt, hogy a begyen át lemenjen, mig a Moei Iont aa ut boeasában menjen, Clinton asiveaen belssgyesett nejének esen kivánaágáha, kényelmetlennek éreste magát a kosaiban a aat kitie, hogy a aaa-badban hamarabb viaasanyerboti saokott meréeaaégét. Elhagyták tehát a kooait és kallgatag léptek fsl a magasba; a hold világított, a lég meleg volt; mély oeonif uralkodott a völgyben ée kegyea, eeak a vin aagása baogsott isi tompa iMraijá!. Saép, békéé nyugalmas aat volt, teremtve arra, begy aebéa bánatot enybiteen, hogy rigasa-taljon és mognyugtaman, ée sségis s két ember, ki itt esé nélkSJ a Ügynek tartott, asitssm tudott a békéi Öl és ajagalossrél. A hagy saéeaáa állott msf Sarolta és iájdalmss lekistettsl aésett a vidékre,\' bel Henrik tsrtéskedett; a halál boffcalma saállla meg, lélek sete megakadt, ájuláe környék sala. Ekkor ftrjt ksrjaival áUkarU ölelni, ée msrésssaé téve a msgányoaaág éa eölébág által, mondé, magákos vonva Őt : .Még nem adtál Osékol, kia bosaorkáay, laisd e aat ? Jer, as légy ely akaratos 1 Bores ajkaival kösslsdstt feléje. Sarolta aitaaaitotta magétél. OUntoa átlileoa toppantott lábaival. „Hallék, héfshérks, mir* valók s bo-késégek f Ide kassám sasnaal I Nem vagy sa ebi, a U reasheéett, s nem egy vad leányáét fékentom meg korbáesommal. Téged aekéa plnslrt vsttelsk meg, s is aa én ta-Mgy, akár keyrét* leenka. Sarolta nsvststt ,0o téved, Clinton sr, fölöttem ninea hatalma; ön kéaysaeritbetett ugyan arra, hogy sejénsk nsvsstsessm, ds. nem arra, bo\|y aa Isgysk. As ön karjai sohass öleljeuek át engem." I Hirtelen oldalvást ugrott, mivel vadul neki rohant „Itt vége ^in aa ön hatalminak ? — mondá oly kangea, melyet sokasam felejtett el, » gáaTolem erősaakát, mert habár ön-hön kötve, mégis sas bed vagyok. Mintsgy diadallal emelé tel karjait, és villéssgyorsan s loraalmas mélységbs veié asagát, mely lábai előtt tátongott. — Irtóaatoa átokkal támolygott vissaa Clinton; a mámor sgysnerrS eliünt; mindkét kénével bele kapasakodott a saikla fokéba s mikor egy tompa esapés kangsett fel alulról, nyögve rogyott Öeeae A béjaali asOrkületben Sarolta sa< tvert balláját találták meg mélyen leni a köveoeek köaött. e 4 e Ugyanabban aa időben fant aa erdő tiestáaéa a vén fa-kereest alatt a harmatos fftsp egy flalal ember éskfldt; aroaán mosoly volt aibaió, mellének egy kis sebjéből plise vér folyt; kék saemei meg veiének törve, a halálthoaó fegyver kiesett keséből, ott Haylelt a flben. Aa IdvOaitő karján OH a vstresbegy,de ma nem énekelt} kivásoeias tekintett Is S oaöndee emberre, ki aiamsr oly vláéasas énekelt; miért vala moet oly \'eéatat A völgyből ped% ,i,A hangja kacsait fel « lélekharangnak s nábob saersaoséÜsa Hl liejéért bizottság esen hsjózásl akadályok meg-szttnteiése: czéijából s közvetlen vezetése slait éa utasítása szeriül végrehajtott vízmütani felvételek alapján többrendbeli ^svaslstot tstt, és pedig elkü-löujitve e fólyamréss egyse szakassairs, a mutatkozó\': akadályok természetéhez képest igyekesvén bistos én allandó hajóutat teremteni. A szabályozás költségeit a bizottság kerek számban tizenkét millió frankban állapította meg. A szabályozás keresztülvitelét azonban s közbejött politikai bonyodalmak és átalakulások Ismét elodázták. — De épen azon kiváló fontosságánál fogva, a meljlyel a dunai forgalom az egész nemzetközi kereskedelem tekintetében, mint nydgat éa kelet legtermészetesebb összekötő ere bir; a keleti politikai booyo-dalnak rendezésére hivatott bsrlini onn-gremus az Al - Duna szabályosásaiuak két dósével is foglslkozott, s a berlini szerződés Anutris-Msgysrországrs bízta eses tekintetben nemzetközi jellsgfl művelet végréhsjwát. \| Monarchiánk politikai viszonysi s Magyaropaág pénzügyi helyzetének ren-deréee rtonban egyelőre Isbetetlenné tat ték, h0)ty Aauti la-Magyarország a bsr-1 ini!, szorzódén \| ss iránya atipulatioinak eleget tagyen At Agy azonban mindennek daczánt, prástsem volt Isvévs s tágabb értelemben vett usplrendról, s mit sléggé tan isit azon körülmény ia, hogy a msgyar kormány a hazai visssabályo-záai munkálatok meg vizsgáiéra 1879-ben beh\|vott külföldi szakértőknek as 1871-dikl semselkösi bizottság által u aldunai hajősási akadályok elháritására készített tervezeteket és javaslatokat Is kiadta véleményesés Végett 8 a külföldi szak-értők — s körülményekhez képset — valóban, ellssMrésre méltó odaadással és teptfmányosáétal igyekeztek s nagy ja-lsatéségfl tochniksl kérdés kslyss asg-joldáfeákos járulni. As lÉTS-idUri nemzetközi bisottság Isgfóbb törekvéss oda iráayalt, hogy még kia visálléanál Is löketévé tegyék as Al Danán as akadálytalan hajéaást, mi végbél egy szabályos, lehetőleg ess kélj erejl, legslább > méter mély és ksgslább 60 méter sséles bajéut létesítésére irányait törekvésük. Az s végből Szükségéé müvüket a folysm esen részének ; illető sssksssán mutatkozó sksdá-h ok minóségéhSa mértan állapították meg. E szempontból négy szakaszra ontották a folyam s részét. — Stenkánál egy itgyeass csatornát tsrvastek, a al a kül főldí KzakérlŐk részérói Is helyesléssel találkozott. - Koals-Dojkéaél a aem ketközi bizottság egy keltés görbületi esstornát tervezett, költség kiméMsttől jgyekesvéii a jiaeáer mélyeik helyeit ^iksrenni és föl is kssanálaí. A külföldi ssakérték azosban e tar bt aem haiyeéelták, mitel aéasUk ese- rint a kettős glfklUU kssksny (80 méter gsélss) cutomlhsa, kiflié ka a vfa sodra aem f<m ial\|oses a caataiaa iiá* ayában baladni, a ksiésés igen sok ?e-ssálylysl járhat, aivsl a partok határozott ás kleaj\'an felismerhető árjelölése aagy nshéaségekkel járna. 1 kslyett a külföldi szakértők javasolták egy sgysaee Iréaya eaatoras építését t Izisaz, Tschtalít, Orebea és a swi sitasi szirteknél levő hajózási akadályok elhárítása végett s nemzetközi bizottság többrendbeli alternatív tarvezetet készített. Az egyik szerint a grebesi astkla-osúcstél Milsnovéezig a nsgy vftadnes felül emelkedő töltést tervezett 600\' métérre s balparttól, msly alsó végéé s jobh parttal öts/ekötfelnék. Ez állal ugyanis oly dnzzadás idéztetnék ,elő, a mely elősegítené s kellé vízmélység létrejöttét. Esen tarvet azonban főleg nsgy költsége (8.7^ m. \'frk) miatt, maga s bi sottaág is elvetette. E helyett tervezett a nsgy vézszisen alól marsdé gátat is. miáltal, a kis vízszint emelni lehetne annyira, hogy a szwinitzai szirtek hajózhatókká lehetnének sziklán pesztések nélkül Is. Mivel szonbsn ennek alul a jobb parttal valé összeköttetése nem volt tervezve, igy foganatosítva a tervet, ma-gaasbb vízállásnál e gát a víz erős át-Ömlése következtében s hajózásra igen veszélyee lehetett volna. Ezért a külföldi szakértők azt javasolták, hogy e gát slul hossza bbittaseék meg s köttessék össze s jobb parttal. Ezen összeköttetés s twiútzsi szirtek fölött elegendő vízmélységet lesz képee létiehosm és megkönnyíti s Taebtalia és Izlasaon keresztül vezelmdő hajózható csatorna készítését \\ \' fj As 1874 Aki nemzetközi bizottság ezenkívül még i Őrében felett és slatt lsvö folysmsaslasst elkülönítve Is akarta szsbályozni. Gtében slstt s Dunától részben as árvíznél magaaabb gát által elválasztotl, a balparton véginstó csatornát tervezett 2500 méter Rosszban. Grében felett udig s bulpsrt hosszában javasolták a esaorns létesítését. A külföldi ssskértók \'siíudezek hslyStt s jobb-psrton ajáálsasi egy csatornát Iá ász és Őrében között^ Jucznál a [nemzetközi bizottság a hajózási sksdáliokon egy kis vhd css-torna által kivált segíteni, melyből szemben s külföldi Izskórtók megfelelő szorító müvek, vpy bs ss aem Volns lehetséges zsflip csatorna létesítését js-vssolták. As Al-Dioa e szakaszának legveszedelmesebb része aa u. n. Vsskkps. Alacsony visáfáwál itt s sziklák a mederben valóságos gátakat képeznek, helyenként nsgy tömegeket 7 alkotva, msjd meg hegyee mirtek alakjában emelkedvs ki az iszonjs mélységből. A kka vis itt néhol 80 éifczentlméler, mig másait s meder á0\|40 méter ssély. A Vsa-rmégét a kiálló ssírtsk iöveli és lélelmetafebbé mos folyása. Ezen 2091 szakasznak ugyanis 461 in; agy hogy a vaskapu /vízállás mellett is esak iseélyek közt hajózható, kis viznél pedig teljes lehetetlen itt a hajózás. Basa áagymérvü bjyózári akadályok elkárítéa végett a nemzetközi bisottság s merb part meatéa egy sa árvizazinéfl kiül emelkedő két gát k«eé fogott hajttkaté csatorna létesítését javasolta. \|V (VégakSv.) u kspa vssssdt mellett mégfli60 tassi s vis flsi méter hosszt méter esése még kedvet sebesen és A vidéki, szüretelő agyletsk c\'z é I j a L (1 fatji a fégaj A vidéki egy latokat kél eespmtia le kelne oeátani: I. Bfüratell.egyletek, legalább táO, kgfWjebb 1000 kaid teritletfeTj 100 holdon ahsl a befektotéa, elkönyvel^ sfb. tálségm költséget vénának aa egylili tagakra; 10 holdon télül, tokát a ísgktd-vesŐtienebb viasonyok köst öOO hektollier termésnél vér kiéaati magát a mlretoll éa srjessH hsljaig berendenéee ée fehasraléL egy ügyslH Üaotéee. a köapoaii piaoa ssestor aapiMá 4s ntaeáai klhil^ akieM iaben sa akkaMs és bereaáaaéeker as egy let saékkslyéra aljöa, eeelleg még yee« as elei akit a(kahaáeal aat sssnsé\|y«s»a intéai éa aa tgybt üslslemsiljéi beianifr. DL pmeas-agp letek, tOOOMdoale ■Mmafü MMHI H mm—iim » tniini i fratkeeoikutéti w \|g§l \|g\| \|Ő ihlml hlsri,%h>a Il teeljbén % bortermelés UMh tanúimé tnaUiÜk. ■ ■ wvsinbipiibi Valamtat \| tsűietaH sgjlsitknél a tetű-kbtrjoéűtnek megvan a ceébtsiaslgi mely ttoknál 1001 hólém áHa-agy % piaeoe-eg> leteknél \|\| MMktfy N\|>4iliil mtaimum,t melyen «M a IiwMi sshéekewé ét aránylag tulságo eaa MMgiul vállták; ht tehát mi meni- M melyben: kötelesük HdtoMft laee, vegyis he mái jénl nagyobb imÜétel kíván együttesen keseln> Il érték cdteafj, akkor nHmrlbbiik fog i^ilhiii. inkább két kisebb egyletet alakítani, aiiUia agy o\'yanjt túlságosan kiterjedt hatáskörrsli Eaea maximális saámot aaon-kan ma éa általán osségkan precioiroaai lehetetlen, aat gottk a topessáslt fogja mutatni, á személyi éa palyi viszonyokhoz képest. — Al talán oeeágbsn aaenbaa két aaeiupont loaa irányadónak elfogódható t 1. agy egyletben osak agyféle jellegű bornak tot móléi vegyenek rétit, nehogy at anyag kigyenlitése túlságosan no nehctitteeoik éa aa annak \'értéke feletti véleményei táréi érdeköeeeeütküséere tt ázol gáltasson alkmmat j t. mennél gyoreabban mennél több sgylet létesíttessék, mindegyik legalább 100 (old területtel; ne tmbionionál tessék snny irn nagy ItrjtdéitnŰ egyletek létesítése, hanem k mint 100 ho\'d birtokosai (Ugytfiek 3 áiL \\vtgy 100-en) magukat egyesülésre elhatárolták, nyomban léptensék életbe aa egylátet ée álljanak be a eeOvet kenetbe; a tnfglelelő területi fejlődés tagesámnak aakporodása magától fog bekövet kneni éa fojle^tethetni, a otélsterdség mérvé ben, A mint valamely borvidék termeiéi résééről aa egyjksUléei hajlam velünk közöltetik, feladatunknak!! tartandjuk vezérigazgatónkat, esetleg fŐpinoiemeeterttnket oda kiküldeni, a 1 véglegee alakulás, a soövetkeaetteli egysaks-dét és aa egyletnek berenáetése ée felezere-láeénék tervetéoe otéljából; tton megállapodások után tt \'agyiét tagjai beléptek a I szövetkezel bp,i tyilalkotatot írnak alá és lel-joeitik a befisetéseket. Első iabon osak egy idtigieoet aláirási ik lest nokttnk beküldendő, tgyj hegyeég termelői magukat ttta eettben, ka ea egylot lététül, abba azölőbirtekukkal belépni és terményüket 6—10 éven át tt egyűttee kottát és érté-keeitét oséljából aa egyletnek beoao\'gáltatni. Két nebáaoéget tartunk t helyen még fölealiteodóaek, melyek tt egyletek lé tea a lését teheeithoiaák, a melyek megoldásának ismtrtetéte ennélfogva kivánatoe. Aa első t beszolgáltatandó saőlőnok booslétt ( minthogy a estvotkeoet a kéét bort veeai át beteli alapján at egylettől, kell hogy, aa egyleti tagok érdemarányának megállt ?itáea végett a teólőttk értéke-, fokvét-; »jok- és Sály saeiint, évenként meghtlárot-taseék ; eaen becslést maga aa egylet teljeeiti, t seővetkeeot ebbe nem elegyedhetik, kivéve mint tanáosádé, akkor, ha aa felkivatik; aa egyleti tagok kőeősen, esetleg egy bieotteág ttján megállapítják a tarifát, moly bot mitdet egyleti tagnak stőleje ét tenaéee. a szőlők fekvése, aa jsbbaq tartal matol t fa jóknak arány ■tárnok bani elősorol ása és aeok kilogrammonkénti értéke kimttdat tátik, egysters mind megállapiitatván as érték-apadái fagy nü vek vés knlcna, melyet at évjárá* befolyása élőidét hol; seto óonkiul ismétlődő beoslé«t, ason ss átalátos tsrifának alkalmazását /at évi tcrmétre, a aaö vetkezet kOtegt javaslata alapján ismét ta tgylet által kikUldöft botsió-bisolleág teljesítheti. / V Ha eg^ jellegű teeméuy szerint nlakitlatnak aa egyleteit, akkor tem kell ttlél terteni, hogy nehéaeégok fognának felmerülni a betS-létí eljárásnál ; igaa, hogy egyeeok finomabb és jobb fajból eiártsnté terményükért rnsgn-sabb árt fognak követelni, át esek meg hl érésalik, mert aa I koniiaftntak javítja at Őseoee kort ée fekoeaa annak értékét } igaa, hogy at egyes fejbél eredő seőlők csak nagyot tmkély áron ttgy épen aem fognak elfogadtatni at egy lettk kósös keselésbe, do es kelyee »s loaa, mert áma lajoSk a beesesebb terményt árát apasataai, esetleg a borvidék sooélyootetai volnának képoeekt értik U* egy máshos közel ál ló terménynek titkélyebb, vagy enitlktétttebb egységárát magái lapítani t k sellk dolga a kiknek kéüAgftteoül igen Inalni aoe nf }n«. Átoknak poá% a kiknek terményt retdkívtl jé. ttgy ntgyto U silány, még sem kaland Übitk akeoeléei eljáráttál ,mert so éM, Ml MM kin u. mebok á. reod-Mríat már mtet Is jól tné\|\|k tol értékeaéteni, tntkaak borsi, ka ily nagy mennyiségben kegy tatáié káttthtdslml erfkk^ tkktr aa tgyWt által is ki k#e<»etal ée éráéfctátlttai, osek-a itt* MRpH l\| éleséi* It Ii HMM tarWfk ttm Uraak oly mofitylsé-Itkát ellélltanl, melyeknek ktlAa ve® kttt lése sstfál kÜaetoé, akkor aa \| Örok a tégy kartlmif jtvitására haaaaáltatvU íel, stivtttn feg atmtsnk drágábbat flsettetnia tOkkinAf, hanem gyakran a , valiídi Mékón tál le. a silány borok termelői pedig, kakár nem tly magas áron, mint eaoni sádjalk, dt mindenesetre ea tddigitknél So ltetŐpb áron fsgják eladni terményüket és a <ui a legfontosabb, áUandóan és blatosan, holott eddig bőltrmétl években épen tem birták értékesíteni. Stet btóslén eljárás mtHttt mindeu egyes stAlfejaak értéke fog latoltalui, tekintettel t neki megfelelő éghajlati és tala\|vieeo-nyokra ia j és egy negyfontossága követkes-tnényjt ettn becslési eljárás kteamosabb \| Wlasalm AnUI t tg. trvwáki ewk lemtiéet I ké lé la dl k 4 óraikor nkgyitáiai kitlneég Impotant réstvéte kft* téu maiit , végbe. A bo!dogt\|\|k előkelő és távoli vijdékrCl Is OesteeertglsU rtktnságén kfVttl megjelstttk a végtUatLLégtétalnél t városi tauác«, a trvsséki tlpOlt és birói ksr, W\'kir. "gyé»i ég, as flgyvtdi ksr, s ea. kir. éá m. kir. teetfl etek, honvéd Ustliktr, iSsolték atb. A \'httóeágok és iémstést Hild alkalmaaásénak aa lese, hogy stnki tem fogja tObbé a esekélytbh áron kelő fajokat attporitani, hanem mindtgyikttnk a legnagyobb erSvtl tt értékesebbek terjtsatéeére fog iparkodni ée as áton kevés "ér lefolyta után a bortermelés minősége ée annak meg-lelelőltg értéke tetemeeea fog emelkedni.\' Egy második nehéeség, moly lyel aa egyletek aíakitásánál gyakran meg kellét d küedoal, ebban rejlik, kogy esámoe etőlőbir-tokos hefkindó volna ugyan aaoa bor- vágy saőlőmennyiséget a kOtOe keselésbe betéti, a melyet kttlOnbtn is értékesített volnt^ t saját hastnáltlára kellő bort aaoi.ban maga akarja kéeaiteni, a saját fogy asatására saőlőgyflmOlosOt is vissaatarttni ■Óhájtj eaen okoknál fogva szőlőjének tstk egy résoéval hajlandó belépni aa agy Itt bt, a mi aa egyoeflléet téghelleaUl neheaitené. Caakis ott képatlkető t kivitelben tknek praktikus foganatosítása, a hol a eaőlő lObb egymással őeaoe nem fQggő ptrettHákan vtu, egy tegban levő etőlőptrozellánál azonban egyátalán ol nem fogadható, minthogy yéghet- Su vállalata negy pompával rendezte. A hat leves gyáakköeait valóságos köszörű erdő borította. A temetési meoet ajátt\' t tűzoltók u) ttntktra nékáiiy gyászdarabot meghatóan tdott elő 14, saalagoe koszorú kötőktől: il) Qelati GutUnsnn 0 ; Aatalatki I) A n.-kanizsai \| figyéeeség ée jbiróeág gyelsttal Wlsstioa kellő és len sok visszaélést, idézne gyanúsításra és elő és folytonos eiaekedéere ssolgállatna alkalmat. A tenntlők ettn óhtjt teliét oeek ugy teljetitlietŐ, ht megengedtetik hogy et, a ki tObb egymással Oeese nem fQggé per taellát bír, aa egyea parcaellával heléphtt aa egylatbt, a másiklkai nem; továbbá ágy, hogy bizonyoa, a borkézsitésre kevésbé vagy épen nem alkelmztos fajoknak a ss Őreikor ktlOoválasntott gyümülose t hirltkoentk rendelkezésére bocsáttatik, ki abból késeit-heti t saját seOkséglotáro kellő bort Eaen nekésség különben ol fog anyással ason mérvben, a mint t termelők bt fogják látni azt, kogy tt tgyltti kttelée jobb it, oltsóbb ia, mitt; a magáayosé és hogy azon bort, melyet aa egylet kéeaitott ée a melyben aa Ő termésük le benne van, mejdan jobb minőségben it, de olosóbbtn it fogják vásárolhatni tt tgylettől, mint t minő tolt éot mennyibe került aa ntkik előbb, saját kttt-léetlk mellett. i j Eaek aaon vstérslvtk Volt t követ tllAd Wlassics kir. trvssék, 3) WaMos család ke Atttlntk. \|) Stefenite család a kedves rokonnak, ft) A n. ksnissa társaskor. 6) At ügyvédi kar IWlaseios Au telnek 7] Tersáncaky éealád Wiasaiea Au ttlntk. 8) Orünhut osalád. SÍ) A városi ta nács Wlasaica Antalnak, N. Kaaissa egykori polgánaUttréntk. 10) Makói pftakay Dsttő ét ntjt kégyeletük jeléül, t^) A főgymn. tanán kár tiazte\'ele jeléül lt> Forrón szeretett fér\|imnek. 18) A legjobb tpántk. 14) A kisdednevelő egyesület Nagy Ksnlzsán. Stá-mos koszorú még felirtt nélkül. Alig ktll emlitenUók, hogy a gyásio\'ó cialádhoz na\|y-azámu rásvét táviratok ét jevélek érketttk. Fölemlítjük t többi között Pérozel Béla a onria másodelnöke, Bereaelly Jenő minissteri tsnácsos, 8árkány József kir.jtáblel tsnács-elnök, Németh Jánoe kir. táblai tsnáoselnök, Darányi Ignáet, Ungtr Alajos orsaággyüléai képviaelők, Dr. Osilltg Qyula egyetemi tanár, Üuvg Lajos kir. táblai je\'.uUkt titkár, Ltky Kristóf, Héries- Tótk János kir. trv-stéki tinóitok, Bvtslits Benő megyei állapét, B. Tel lián Dénes külügy min. titkár stb. stb álftl klíldött rési vét iratokat. A főgymn. tanári kara «s ösvegyhea a következő iratot intékts: Nagyságos Asszonyemi \' Fogtdja Nagyságod pótOlhatlan vest-tesége feletti bánttában t kegyes tenitórendi hát igtt részvétét s t boldogult iránti őstiblt tisslelet (eléül t főgymn. Itnárl kar komo-raját béannk és btéaatütk lelkes Barátjának rtvatalátt. Nsgy Ksnizsán 18B3 jun, 24-én. P tp\'Já nos 0 kLtjég llbkjasW edtM IKmésÉtik kl- geté v f^tjiéi as tgyn da^ktktál A mnlateág 0voá4tsaiM frl. BfUkr A iMM.BObroyl tlialáa lev^ásával titstá jOvedsImül lWfrt majiaá. Fjdbtfia«titk f UH M. flO krn Tamás j 1MorgenbesHr Játos " Irt., Tamissy Béla, törvaa elnök 50 kr., Ktka Jóstef, 60 kr., [zók Nándort 10 kr., Buljenkohein! Jip, 60 Hr.t Somseitb Lőrinoz 80 kri, Tamás Oyalal frt, Berger Jánoe 80 jkrj, Hiiíi\'Mihály \|\| frt, Denteeh M. 90 BöveJdj fi. ÓÖ klrl, HoffmannMór 1 frt., Orteei Igtfts 6Q kr., 8. H. 60 kr, HossUn öy, ÖO kv., Mathoaz Hikály 60 kr., Lőwy Adolf 60 kr., Inmy 1. 60 kr, N. M. 60 kr.,\' Rt Pap Jánts 60 kr, főt Vőneky Pál 60 kii, Htrttltndy B. 50 kr., Simon Gábor 60 kii, Kbvées N. 50 kr, Steiner Lőrinoz 50 kii, Áis Károly 8^ kr, Kaáasz Boldizsár 1 frt. Dr. Horváth Aritzl 60 kr, Wolheim ifirnő 1 frj, At Bujk N. 60 kr., Tbeodoro vin Vél m kr, Koba Adolf 26 kr, Oudlin N. 60 kr.t M. N. 60 kr, Verner Boldizsár 10 kt,. Bjonyt N. 10 kr, Tótk N. né 80 kr, N. N unjő 00 kr, Eothmauté 50 kr., Blau Béla jíOjr., N. N. 10 kr, Fárttk gyógyst. 60 kr, Kjováoa N. 90 kri Omessly Antal I frti Krámér Rudolf 80 kr, Urszinyi Pál 1 frt] Bej Gy. 60 kr., Ttss M. 80 kr, N. N. 50 kr; Huber Henrit 50 kr, főt Hám Józsi i 50 kr, N. N. 40 kr, Vnodűcs J. 1 !%t, Bogyay Ödön 60 kr, Prágtr Bált 60 kr, B.... Jóssef 60 kir, Wáguer György 60 kr, Hausior N. 50 kr, H. N. 90 kr, Tótk N. 50 kri A kegyes felülfizetŐknok t rtndt-helysn is köezöntttt mond P a att i kó 94-én ■ég Ktrtatkiákt utaztak tatnlmányl kkát-doláará.1 — Jakab LMjtt fél Initlmitt wltlársil^t joe. 80-án tartja tM táő " ö A t4 áráaak ftl— IKo F. évi julius hó 1181 ktmlvt t Uttk méttr máeeáakiati étsdási ára filsáiltttlk 1 tt aradi k. ^hivatalnál 10 frt 47 krról 10 frt 61 krra, a bndapatti ióhivatalnál 10 frt 90 krról 10 frt 98 km, a duntföldvári sóhiva-talnál 10 frt 86 krról 10 frt 94 krva, a győri sólúvatalnál 11 Irt 6 krról U frt 11 krrt,t komáromi séUottalnál 11 frt Skrvél 11 frt 11 krrt, t körmendi sóUvttaltál 11 frt 78 krról 11 frt 80 krra, * mohácsi só-hivktalaál 10 frt 88 krról 10 frt 95 km, t ttgy-ksnltsti sóhivaitlnál II frt 88 krról 11 frt 86 krrt, a pttsttyi sóhivttaltál 11 frt 40 krról 11 frt 42 krrt, t soproni sóhiva- krra, a irt 00 krról 10* frt 86 krrt, a válemárei sóhivttslnál 10 frt 90 Imái U) frt 26 krra, a zsolnai séhivatalnál II frtról 11 frt 4 krra, at estéki sókivtltltál 10 frt 56 krról 10 frt 87 krra, t tresováci sókivttaltál II frt 90 krról kl frt 24 krra, a maroesólymosi sóhivatalnál 7 frt 88 krról 8 frtra. A hulladék só árt it t sóhiválaloknál, t marossolymosit kivéve 2—8 krral felemeltetik j alias kó 1-tőL tálnál II frt 54 krról 11 frt (66 stegedi sóhivstalaál 10 frt 48 Itrról 10 68 krra, t temesvári sékivatalnál 10frt tőség t 3 Dalárda" külföldi főgymn. igasgató. A Frreucsisk templomában más nap tartott gyássmisén hasonlóan nagy számú közönség volt jelen. A kitünteti részvét valóban megnyugtató lel.etett t boldogult eealádjára nézve ie. Amilyen egysttrü, pompa, küllő fény nélkül való volt a boldogultnak munkában Kaadag élete, oljltu ftnyes, impotens volt örök-nyugalomba való költötéee. 1 Nyugodjék örök esendbtnl melyeket további mfiködéeünket éa nevezetesen annak légionto sabb részében, a vidéki egyletek lét esi lésén él tlktlmtstldéktek tartjuk. A legmelegebben ajánljak esen ditméket tagjaink Ügyeimébe ée kérjük fel őket ttok- \| háza M-l nak terjtettéséra, minthogy a vidéki egyleteknek gyore és helyes fejlődésétől függ saövetkeaelünk jövője. Felkérjük végre Itg- jainkat, hogy sokról, ttetleg ta éemlt aésetek ée ókijtá efére eredményről minket érteti leni zi ve«kedj«nek (a szövetkezet vezér-igargatójához: Kegloviqb I«tván. Bjtdzpoat, „Angol királyim" szálloda czimezve,) Büdtposi,; 1883. május kó 1 ét. At igtzgatóság megbitásából t KeyUvich htoán. Különfélék. Értesítés éa msegklvAa. A ntgy-ktnitsti kisdednevelő egyesület sors-játékának hutást julius 1-eő napján, vatárnsp délután történik meg Ntgy-Kauizsán atároe-nsgy termében nyilvánosan; \\zives megjelenésre aa érdekelteket tisztelettel meg-hívjt t bizottság. Ezen jótéksnyozélu sorsjegyek 60 krajotJrjával a hkaás napjánek déli 12. órájig kaphatók a nádtr-uteaai ovoda -épület titkári hlvtltlábtn, ogyazinlt Berény József él Milhofor Ödön ékszerész ureknál, hol a nyereménylárgyak is mf,ki°\|betők. A megnyert tárgyak hueás titán 8 ntp mslvt \|adatnak kl; nyereményjegysék mind ttok-\|nrkf \|tik 4 tlarah, vagy ennél tőM sorsjegyet vásároltok, ingyen megkBldeiiít, különben 10 kralját kt keiül, mely Isgoaélsaerübben . postai bélyeg megküldésével eaakösOlholó. Hutástól keadve 8 hónap alatt, vegyis 1888 szeptember 9l) káig el nem vitt tárgytk t esét jsváia fognak értékesíttetni. .Féetl útjában mindenfele atives fogadtatásra számiihat. A zürichi magyar egyeeület Örömmel ajánlotta jfel stolgáltteit, a sürichi Ispok igen rokotstenvtttn irnak t msgysr dalárdáról; hírlapírók fordultak a péosidalárdához Zürich-ból, hogy informálja őket múltjáról s körút ja réealtteo terveii 01. Luttrnbtn t BCalé Hunga riá\'-bsn magyar véndéglös vtn, aki honfitársai érdekében mindent meg teez. A gráOzi magyar Olvasókör Ötkényt válltlkttott min den irányú támogatásra. Ntgy-Ktnitsán egésa társaság alaknlt a dalárda fogadásának s s hangverseny tok rendezésére, amely a kőrútban aa tlaő lest. Mult vasárnap t dalárda a péosi namttti Oaiino gyönyörű nyárt helyiségeiben hangversenyt adott, melynél fénye-sebbet a Oasittbtn még ntm láttak, a péosi aaői énekkar* a a városi ttttktr uivesen »Isjánlőtték szolgálataikat, igy 80 működő énekes és tenést vett réeat a katgversenysn. A 900 frlnyj tiszta jövedelem a dalárda utazási alapjára \|s a létmiteodő gyermek menhelyre fordültttok //A flllexern ttgy mérvben terjed t Várpalota ha áráben levő badacsonyi szőlőhegyben, miért it S bzÖlŐhegyct tár alávette t hatóság. — A saékes.febérvári szőlőknél hasonló izomotu állapot ijeszt mindinkább. s Volt nlknlammk a helybeli faleő és alsó liépisitojai leáiiyosslályok kézi mutkt kiáiljtásái f. hó 24-éji megtekinteni, s a látottak folytát,ktdvts kötelességünknek ismerjük á muukalanitók fáradhatlau bazgalma stakavatott ÜBretkégének kivétel nélkül legőatiot^bb elismeréssel adózni. Jól esett — különöitiitapassíalnunk, begy a gyakorlatimunkák mind atgyobb tért kssdetttk pár év éta elfoglalni, slt ma már a női saabásaat és varrás produklta^tivtl is találkoztunk j mi első Sorban t Utgyleki\|nletü iskolss\'ék minden frányben\' kikató pánttltn gtadtekodáeéntk A Bekűdetett Qyomtrbaj 1111 n. E g g e r szóda pasatillái; legkellemesebb ntr gyomorégés, gyomorbets\|zégsk dispepsia elleni t rossz emésztés minden ott-tében alkalmazandó, különösen pedig t kor mértékietlen élvezete torlódását akadály OMák 80 kr Után t borsav meg. — Eredeti tt tlább jegy tett rtk- kartonokban tárakban. Köhögés rekedtség^torokfájás ellen legjobb oldó sssr Eggtr mellpasztillái A betegnek nem válntk ttrkévé, gyomorévá1 ntm képesnek, mtgakadályoeták .a légzési szervek kisaáradását Nagy Kanrasán kaphatók Práger Béla gyógysetrtárában. R0ZGAZ9AS4G. slrontaaii kinMvél At 198 tagaak Hkt hm, aa tie * h B n a«s\|.etl ■^gtskk tt tdf^taél, a me^\|U — T olvmaélmkhoa. kr, lSBt I ét eltö felének Immár lejir-fia, felkérjük Hxh\'et lUatale4l«l lapuuk t elOfl/elölt előflaetéaelk uiegujllátára t uctalánl hátralékaik beküldésre. © k I* véaaeiy let által l hó 2&-ét tartott dij lövészetsa ée tekétésen nem külön bon a táncok ostoron is ea tlkalommnl a btaeaytaka ié8 miau osak kovaeHt vtuek ike, ét aaért a mulattagnak mlodegyik vésoe kitgaőeo folyt le sőt a táncaNiély a jé kod vet, >ttMm.»égot és kitártáét Blsl8bg pítaUaaaáfr méadbtté volt • IS A M»vtrts4l állam ktnak ét n Deák-taroek kosgé tégUvtl lesnél kiépi, lést bánt! árlejtés f. ké 96 én eeeköoÖlletvén, a legoJttébh tjénlal 89.112 forint titnot AravtMaM Utal tétttati, andynék mint kám%fch< lijilli^8ktelBi> tl mépInknlálmklNi I. ál adó lössbnhmő. Fogadja tehát Ö mindenek előtt, de at igén tiestelt Itniténők Is ügybuagó fáradalmukért t-i netüaktlj tülök nevébts málló kösaO- Uu t8 áo á a 8 éraktr tartaadé rtndkivüli * Kétséfl t hé 98ián tartal ott meg a tisztelet, mely tlktlommal aa érteeltőa kleül utalom hötyvtk Is oeatatlak kt f Hsrsktsás. A negy-keukeei kis-dedttvolö egyesület jótékonycséle sorsjegyei nok busást julius 1«Ő nepján vissaávooktt-laanl megtörténik. Kéretnek aa érdekeilek, hogy a még kitUttő aorajeg)ek értékeit késtpékznen juuiua végéig Nisgy-Kesistére btlrüidjéji, mert tl lenkenő estibtn érvényte ienitlelnek, s osak ason eoitjegvek játsaantk, melyeknek értékük t Mto\'tsiág pénstárába tényleg ktitlyt Y A stgy-ktnkstl polgári ksk. tttuló i^ttág által vasárasp, hengversetayel tgybtköWU nyári mnlaXeégaj igen sikerülj.1 6-tól 8! soktkel X A eaáktormyal állami ttuitó-képédt Vizsgálztal a lefolyt kétet ttrtattak meg Kréb Pál megyei tanfelügyelő ur el-nökllte melleit □ •seremeoéHemtéfek. Balatonba folt agy akali lakós la évea fia, midőn az ökröket ulsaiatta j Felaö Bttmttyén pedig egy ékjis ltu játszás késben a Murába távét ti végül Gellérlláaán egy kis fia tt A kellemetlen alánig tartott tmftaU agyat látogatásától, ét ttért a esgélyeifylti alapjának gyarapítására mégis \'tséO lUő.mtly éppen közönség á hangv ■sáapmM értlklimli. (Koriot Antal és társé, bank- és váltókén httijeltntéee.) - Budtpttt, junius 22. "sffi At értéktőzsde szilárdabb iráayeata, melyet már elösŐ jelentésünkben kiemeltünk, a Itgatébb elmúlt sytlte nap tltU álltadé maradt, sőt mondbtljpk tekooédott Különösen ezól ea a rtnlepápirokról, melyek árfolyama e mull héthea liépest jóval megatabkan ált Már miadjárt ttok hir, hogy tt tsatrik t tsáspékth pepimül! kibo-fogja esek ötölni, kadvstAtg mivel 4 papirrentét is s kitel-intézet mtptrtje vtnné át s ea állal rsmlt-papu birtoka nagyobbodott volnt, t körülmény kétségenkivül károsén katatt volna vissza a magyar rtn<ekonvtniért. A második ttzlelrt buzdító és ktdést kehő létyető gyanánt t kormánynak a vasutak állsmneilására antigálé tjánlalai sstlgáltek. A portsa vttuti államoaítás sok millió firtat hat majd forgalomba, tokoeni fogja a péntbőeáget t igy reutepapitjainknak, melyek Néssetarsaáfkta amúgy b kedveltek, több kilátások vtn aa elbalysetars. Végre jeleotéeek a vetések állásáról ét ooavtrsionálb hirek is kaaremfi-ködtek a jó kaagtlat ébrontaHására. péasfigymia. taátésTi nem hatott Mstt at mslle^ti ámk visében lelte I m^lát. % y\|\| Bnatattgam a anentivátyi vezetendő kelyí érdekű mint értesülünk — vasúti vasút léterttéck Ifűat időbek otnvtfdérél oly szóló kirak tt alákki fW, hogy komtly áiosgalom ludak meg. Valóban ideje tolna mér. i-lTÍij1 Átíj— U iíltuusj^c. —-! f aontaitt tamsnmea Z.U-Eger-tstgét gesdája nejével Mtonyilványt komi-vknp^k alapján Igazolást kaéaléti j jgyet b kieszközölni. kaláraaeltat lépnek esakugyan alig bkot sstestt n keresztülvitel folytatása ée esetleg befojeaése. Ezt t Eothsohíld oonsortiumhoa közel áiék is elismerik, osak aa iránt nem nyüatkeemsk, kegy vejjbn folmonáát utján, vegy aláirta utján fog-e folytat tatai a mivsltt ? BészünkrŐ tekintettel et Alts sitráb, illetőleg A fia\'al imrjllt k Utal IT iéirűA ipar lovag Horváth Jánts a taiatt bltaigmliti kűröstvUk. péatfittpi ée tőaedei kelytetre valamint a magas te folyamokra, melyek fonatartáta t8t további fokttátt t mŰvetet kerosatűlvitáMra vállaikeeott oeaaarttam érdekében tekssft, leginkább a 4jl ae trttyreoloammlsteknek stakad körből válé sbáfos által leket t ton-Torsiét legeeélaoeröbbot kerstattl viaai. Mmt a kérdés, vtm-s a éa-os ranléntk ptaoat, tl öesteg jntttt A v \|i muiateág hsajimst^i réttt mépen eiktrilt, , A [fij j^lyOgm\' BjjLra&jf yyt uyyj^l adat t fis a késdéseo igeaMl kell hkkkk ■ \\\' \' .1 \' v^ln 1 \', . bertlai a II ii^^üill M0 klyinAn S klnalovl l\|-oa léiliUtik HR\| i Éfcl lÉfl MjIái **** IMA fcg i H .Igebs ImtfcáenJt NpSBI ÍM iiáiiHik Ill^wln te ka §§ vagy tetyamaikaa m fcl \'""■éiii * Mig kluM I-M rnkmMfí feeelae * keawralóaak i és síkom Weaaighlnn »édj. Aa Iliiét ntaatlaH flemlit\|ak, hogy itt ftéoboa a ooetremiae nagy erŐfceait épeket Ntl a poaiiié ftoaatartAsAra. de a boriiéi Wwee párt állal leszoríttatott a ka^térröl. Aa ánolyaaeok a maH Wti eárlatkoe képeit legnagyobb réeat emelkedtek. A fotttóeabb értékpapírok beti árválto-aáaa kitfloik aa alanti tábláaatbál. jan. 15. jnn. a oaatr. biulrésavény 888.80 304M ■Hl- 196.26 803 — 4g oo nsagy. arany jár. 88.10 88 86 88-oe apagy, aranyjár. 180.40 180^0 H-m i 9 k papirjár. 88.10 87.16 \\ osatr. nagy. államvasút B!8 — 329.60 asagy Isaaim. bank 88.76 88 86 • éijsowjegy 119.— 1I&.7B Üeaavülgyi aoro\|egy ,lfTl 110.10 napoleon d\'or é.öi saoé váUó Londonra 180.- im- a Pártára 47.45 ái. 46 m Berlinre 68.46 68.10 ea. kir. arany 6.87 6.88 Salvator eleiref^ veknin levogévla llttolnm Ae bornátrinmban gandeg forrás, orvosi tekintélyek által elégaő ée améseléal eeervsk l.nrutos bénlelmeinél * endelTe;kiváló eoar a kőeavény, bé\'y ag éo veee bajoknál. Borral baea-nAlva igen uallemee fidltó ital. Kapbaté ksváayviz-kereeksáésskbsa a legtébb gyégyaiortérkoo. Ulttht-íitrk tfogaMg Ipjon Mf Budapeaten Mraktár: Édeakity L. urnAl 100 -14-16 Dr. Téboly Oyeia fslpereei ügyvéd vagy a faafi boaeé* 00 wáealékAt kéeopéoabea vogy belyottoeo ktebojlilével aisgtsitsadé syQvá- évadékkápee papirbaa a kiküldült keeébao aee árvaiéeon eladatni fog, mely alkalommal aa árvoreaai kívánók tartóénak a fonti beos-árak 10 eaáaalákéi késapénsben vagy évadékkápee papirbaa a kikaldou kenébee letanai. Aa érvérééi fel Utalok a klvalaloalérák alatt a nagy-kaniaaai kir tőrvényeeák , tkvi oaoiályáuél a Habét kOeeég elöljáróságánál megtekinthetők. Kir. türvénysnék mint llkvl llaléeág N. Kaaiaeán 1888 évi február 21 én. \' 868-1-1 felelőe snerkeoató> VARGA LAIM. TAraaaarkoaató: HOmiáOO HÓK. ] •) Aa a rovat alatt köalMtektrt nem vállal lelolőaségat a 8eork. 484 tk. 88. ea. 4RVERÉSI HffiDETMÉNYi , A oaákiornyai kir. járáebirÓeág mint talekkftnyvi Imlóeág réaaéről eeennel köa-birré tétetik t bogy Zekéi Henrik ügyvéd állal képviealt öav. Koláea Máriának, Meaaa-rlte György ée neje Tonlaaioi Mária aáeoéá* hegyi lakóeok ellen 41 Irt tlke e jár. irá^tf végiebajtáai Ügyében, a ti.-kaniaaai kir. lüjrj vényteák ben tartoaé, eaen kir. járáehiróeé^ terület én levő 7-ik begykerületi 78. satjkv boa A -f 7 ée § eoraa. a* kivett ée aa add alapján 883 frtra beoaölt ingatlan birtok ugyan eaen öeaaeg kikiáltási ár ée ennek meg-feleli 10* bánatpéna letétele köteieeettaége mellett a aáaaádbogyi köaaégbiró báaánál 1883. évi jnlias bó 14-ik napján d, e. 10 óriako^ tartandó árvotéaea eladatni fog. A réealoteeebb érvérééi feltételek eeon kir. járáebirÓeág tel-kköoyvi oaatályánál éo a aáaeádhegyi köaeágbirónáJ betek intbetők. A kir. járáebirÓeág mint telekkönyti halóeág Caáktornyán, 1888. évi február bó 18-ik napján. ,861 Hl-1. 1088. tkv. 888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kaniaaai kir. Ukvéayioék telekkönyvi oeatálya résééről köabirré létetik,! bogy Zalamegye Ooeaeeitott árvatára végre befutónak Saabé György ée neje Takáoe Katalin végrehajláat seenvedő hahóti \'akosok elleni 88 írt 41 kr. íőke ■ jár. iránti végre bajtáai ügyében a bakót i 888. aa. tkvben. A •f 1 eor 1100 bna. a. felvett ingatlannak Boabé György ée 00)0 Takáoe Katalint illető 48 firtra beeoült \| réeae külön, a hahóti 188. aat tjkvben A -f 406\|b lírea, ingatlannak 8eabó Györgyöt illető 18 írtra beoiült \\ réeae aalnte külön 1888 évl)ellasbótl.aap\' ján délelőtt 8 órakor Hahót köaeégbiié báaánál 9878. 8171. P. 1882. ea. I ÁRVERÉSI HIRDETMÉNT Alulirt iiküldött végrebajló aa 1881. évi IX L ea. 189 f a érteiméboa enennel köa hírré teesi, bogy a nag; kaniaaai kirjblióság fenti eeámu végséee állal Gebrnder Roai ée J. Blorn béosi Ofég végrehajtó javára Hor-aeoaky Q yula nagy-ka uiaaai lakoa ellen lift frt. ée 888 frt 40 kr. tőke, erejéig elrendelt l\|lelé-gitéei végrehajtáe.alkalmával bíróilag \'a éo felül foglalt ée 680 firtra beoeOlt arany és eaültne-möak.gy ürük, modailoaok, Vert beim aokséay, függő lámpa, tükör és sgyebekbŐl áUó Ingé-aágoka yilváaos árverés utján eladatnak. Mely árveréenek a 8280)1883. aa. ki-köldéet rendelő végvés folytáé a helyaainén, vegyi* N. Kamaaán alperee Ualet helyiségében leendő eeaköeléeéró 1888-ik év jnnme hé 30 ik aapjáaak délelőtt 0 érája határidőül kitttsetik ée ahhoa a venni aaándékoaék eeennel oly megjagyaéaeel hivatnak meg, bogy aa érintett ingóeágok eeon érveréean, aa 1881. évi IX l oa 107 8 a értelmébea a legtöbbet igérő nek beoeáron álul is elsdatni fognak. Aa slárvsreao.idő ingéságok vételára aa 1881. évi IX t. ea. 10a 8 ébaa megállapított feltételak saerint lese kifisetendő. Kelt nagy-kaniiwán 1883 ik évi janiaa bó 16 bepján. FÁBIÁN 251—1—1 kir. btróeági végrehajtó. Aa árverési teltételek a hivatalos érák alatt a aagy-kaaleoai Ur. törvéoyeaék tkvi eealályáaál 1 P a 1 a kttaaég előljáréeégáaál Jflftáiiti» 1 Kelt Kegy Kai beáa a kir lörvéayaaék adaA tkvi batóságaál 1888 ápvit hé lf-dik napján. 481. tkv. 888. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY* \' A nagy-kaaisaai kir tlrvénysaék tkvi oeatálya résaéről köabirré tétetik, bogy a dél aalai takarék pénatár résavénytáraaeég nevében fiperjeeey Sándor elnök régrekajtatónak Gál Jéssef végrehajláat eaeavedő kaaaor-I laki lakós elleni 810 frt. löke s jár. iránti végrehejtá«i ügyében a kaeaorlaki 14. aej telek jegy aőkönyvben. A I 1. sorsa. a. felvett beleöeég 1 rajta fekvő bén e épületek M8 frt. 60 krra, 1(2-9 aorta. a. felvett 8U frtre beoiült iagftlea 1883 évi jaliaa bé 9. aapjáa; délelőtt 10. érakor Kaeaoilakon a köaJ aég bíró báaánál Dr. Tnboly Gyula fol-peresi ügyvád vagy helyettOM kUsbejOttével megtartandó nyilvénoa árverésen eladatni fog, moly alkalommal aa árvoroani eaándékosók tartóénak a fenti boseár 10 laé\'oaHlrét kéaspénsben vagy évadékképes papirbaa J kiküldött keaébee letenni. Aa árverési feltételek a kivataloe érák alatt a nagy-ksnmml kir. Isnék tkvi oenlályá-nál s Keoaorlak köaaég slőljáróeágánái megtekinthetők. Magy-Kanmsán a kir. tőrvényeeék mint tíri hatóságnak 1883 {aaaár hé 81-én tar-fott tlléeéből. 868-1-1 I 628\|tkv. 888. ÁRVERÉSI HIRDETMESY.i A nagy kaniasai kir. lörvéayaaék Itkvi oeatálya réeaórl köabirré tétetik, begy a délaalai takarék pénatár réea vény társaság Végrehajtatásak Tisedea Péter végreliajtáatM-vedő polei lakée elleni 200 frt tőke a! jár. iránti végrehajtási ügyében Weeol Jakab korábbi érvérééi vevőnél hátralékban llevf <78 frt 80 kr. vételár e ennek 1878 janiue l-től 8 aaáaalék kamatai IX frt 90 kr. korábbi vieaárvorée kérelmi stb. költségek behajtása végett a polal 88. ealikvbeo L l—ő 4-1 sorssám alatt fslvatt s 762 ÍErtra becsült ingatlanok Wesel Jakab fisetésbea késedelmes korábbi vevő költségére és ^vesaélvére 1888 évi jnllas hé fő napján d. s. 10 órakor Polán a kövségbiró báaánál Dr. Tuhely Gjula falp. ügyv. V. hely. köabo\|öttével megtartandó nyllv. árverésen eladatni fog, mely alkalommal aa árvoroani aaándékoaék tartóénak tOTt ea. 188. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNT Alalirt kiküldött végrehejtó aa 1881. évi UL I. aa. 108. g-e éeialméhmi waaasl k\|» hírré teeel, begy e aegy-kaahsaí kir. jbiróatg 8018 Máma végnéso által Veisar J.G. aag,. kaniasai lakos végrehajtó jaeára Badai Jáaei kis ráesel lakoa ellen 18 81 kr. tőke • járulékai ereiéig elrendelt kielégítési végre-haj lés alkalmával biréiieg Isiül fogjak ét 1000 felre beoaült Garroth Bisháid féle 6ié erejű gőagépből (looomobil) álló iagée^ nyilvános árverés utján tltáatilr Moly árvsréeaok a helyseinéo, vagyk Kis Béeséo alperes Iskáséa leendő eeakéali sére 188aók év jnlius bó é-ik aapjáaak dü-olltt te éráin határidőéi kitüsetik ée ekboi a voani méndékenék ssinnil oly angjsgy-séessi kivstnsk meg, kegy ea értett logé ságok esen érvsréosa, aa 1881. éti LZ. 1. es. 101.\| f-a értelmében, a legtöbbet Ígérteik béosáren alal is eladatni fog. An elárvereeendő ingóság vételára « 1881. éji! IX t/os. 108. \| ában msgállapHott foltételel saerint less kiáaeta^dő. I Ksli nagy-kaníeeáa 1888-ik jévi juaiaa bé >1. napján. . .1\' \\ \' FÁBIÁN 264—1-ri kir. biróeági fégreliajtó. 586. tkv. 883. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy kaniaaai k\'r. törvénysaék tkvi oeatálya vésőéről köabirré tétetik, kegy Vajda Ferenea végrehajtalénak Saabé (Koma) Jó< asef végrehajtást aneavsdő eormáei lakóé elleni lU frt. tőbe a jár. iránti, továbbá jelen végrehajtat óban osallakooott Tóth György é^ n-js Csordás KaUüa egyflttea végrebajtatók aak 160 Irt. töke a Jár. iránti végreha\|lási ügyében a eorssási 8l. sa. tjkvkoo. A 1. 91. hrea. a. felvett iagatlanaak Saabé Jéwefot illető, e 188 frt. 68 krra beoaült {-ed résae 1883 évi jaüaa hó 17-lk nspján délután 9 órakor 8ormás köaaég káaánál Dr. Tabely Gyula felp. ügyvéd vagy helyetteee köabe jöttével megtartandó ayilvánoe árverésen el adatni fog, mely alkalommal tartósnak aa árverenni saándékoaók a lenti boesár 18%-át késopénsben vagy óvadékképoe papirbaa a kiküldött keaébee letoaeL Aa árverési foltételek a kivataloe órák alatt a nagy kaniasai kir. törváayiaék tkvi osaláiyáaál s Sormás köaaég elŐljáróaégáaál m^iekinuietŐlh Kell Nagy Kaniasán a kir. türvéayssék mint tkvi balóságnál 1883 april ll-éa. M7-1-1 331 ea. 1683 tkv. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanisaai kir. törvénysaék tkvi osstálya rétiéről köabirré tétetik, hogy a Zalamegye ösaassitett árvaiára végrel^jtalé nsk Saabó János végrehajtást settavedő ser sOsí lak és elleni 194 frt 40 kr ^öko s jér iránti végrehajtási ügyében a tormás. satjkvbea + 18lja kna. a. fol vett háa Is belsőségnek Saabó Jáaest illető \|s 236 Irt 60 krra bosaüh \|\|8 résas; mégis a ssrmési 841 sstjkvben I. 1-28 (ersa. a. felvéti IA Saabé Jénoet illető 339 frtr* beosüli fii résae; vateatial a sormási 143 satjkvbsn l alatt fol vett 1\|5 teleknek Saabé lliető s 325 frtra bsosült Itt rfom l-ll Jénoet 1888. éti j alias bó 17. napién ééielül 10 ó. Sermlim Dr Tnboly Gynla feíp.Bgyv,v.\| helyettese köabejöttévol a kösségbíró káséaáL megtartandó nyilvános érveréean nlég pedig s sormási 840 és 841 saámn tjkvi iagatlaaok Molnár Jnnaaea öav. Saabé Ádámné javára bokobleseu bólliglanl basaooélveeei< jog épaégben tartásával elsdstm fog, — mely alkalommal aa árveresai kiváaék tsr tónak a lenti booaár 10 saásalékát bánatpins fejében késapéanben vagy évadékképes papírban a klkeldőlt keaébee Istsnni. As árveréai feltételek a kivaiales érék alatt a nsgy-kanissai kir. türvéaynaék tkvi osstályánlj, a Sormás kösség atőljjkréságáná! BMgtokiallietök.\' NagyKaniasán a kir. türnayék mist telekkönyvi batéaégaál 1888 évi éprilhé Il ik napján. 8W-1-1 Omnibusz-kOzlokodós Bares-Darnvar (Llplk) köaött Verlese, Tsreseváes, flvnlies és lastaj köabeeeő állomások kai jnliae 1-tŐl kaedm. Födött négylovas omnibnsaok kétmmros lóváltáeeal eaaköalik naponkint kétaaer a kBnleaedáaL U dúlás Sárostól 10 órakor reggel a béoai, budapeati, kaniaaai, aégráU Is eeaéki sMÓly vonalok megérkeaéeo utáa. Érksaéa Veröeoére 18 érakor (déli álle-máe,) Teresováeaon 8 órakor, Pivnieaa 4 érakor; érkeoée Damvárra 7 4 este. 8 órákkor reggel. fSrkeaéo Pivniesára 10 érakor; """ ^ As.) A-keeés Baresrs I máe,) Tereaovéeaon Indulás Dnravárról Tereaovéosra II órakor, VerÓoaáre 12 órakor, (déli állói 48 érakor eete\' a béosf, bodaposti, kaniaaai, aágrábi ée eeaéki saemélyvonalok elindulása előtt. ^rak : Borostól Daravárig saamélyonkint 6 frt J Barastó! Vsröonélg aaem. I frt. 0. ért podgyáaaórt jár 10 kilo óe kllométoro«kiat egy léi kr. Jegyek válüiatók Bareeon a m. kir. poétán: Donpvárea m Ilr4<> Igeegelllignál valamint a kötbenfekvő állomásokon. 268—1—8 •OOOOOOOOOOOOOí MmU Kégl Éli Bégl felree Kéaflrdö gártrái T7BsursLSd.-T6plitzs H0BYÁT018IÍGBAJÍ A Mrvfáij* -áklwyi AümAaától 21 óta távoiaágm. KöI&q- éa tAreeeko«é fowaaklUetéwal A 4D9t»M»l8\| fenAaée a kénpos-ványeak elaanAetült^ i\|y<iflM»<i tWia^ Wmfoy itoiet fAjdsttnaknAl atb. Ivééi gyégyaS a MaUfájdalmak elles A ájé»jMmí teijee kéüijalfül na bmmémn. Orn* tasáeebaa Dl. TOBOS k rtamm i betegeket. ÜMMtaftá* lü^jwti Mid A AMI IjHgiUihg ifi irfl WHmímm 3OOOOOO0OOC T 1881 -Ik én\'ben 295.000 pisinek, 1882 ftk évben 550.000 pnlnekloUelHitáIIUvn. A mohai AGNES-forrás hnsánk egyik legfiéiMfdáiahk savanyavize kifftnrt flxolgAlatoí tesz főleg ak eményJé^i 7Jtvaroknál s a gyomornak a* idtg* reii\'lü/.er bAiitalmaift alapiiló hajaiban. Általában a vík mindi a^on kóroknál kiváló flgyelintíténlrmel, melyekben aí Acrvi élet tániogatáiia és ai idegrend-H\'/,vr működésének fölfolcoxáaa kivánatoa. Borral használva már is kiterjedt keMtségnek Örvend. yf Fris töltésben mindenkor kapható ÉDEáKVTT L. m. ke udvari tzállit6nl Budapeiten, Erszé ;e!téren. Ugyasiiitén minden gyógynertárbao, fbnerkereakedésben én vendéglőkben. IOI 8->lt Ml lk évben 295.000 pnlne^\|682 -ikérWn .550.000 pnlnekletáeJUuUkimTT t A vasúti menetrend, i Kaalaee Fatplat irány\' \|\|--1 _ \| jrleall I Indát I a) Béwnjl»w\|! Hsres Ölté. 10 I<n Maik««\|7.NMl J«e~kV 1 i 10 i S0 p II ó. 4>f asts !»sfy. voást (ss. ■ ! al 14. II p. 14. lő P:jrs((«l aasm.tobsI S)Bar«a Msa \| ^tistf 1. jj .11 érslp. It ó S p.1 jj«l .Ms roaat al llHi, I A. II pi\' rsgtal .vagy. vonat W aí- jj T 0 áAajWL) I. 1 é. 41 I 4- H K á- a. vagy. Tonat Mi. a) npast 1 PMcsrfeeí 1. 14. SSp. i I 4.18 pJ! 4 \'n. sssm. vonal al I04.ee \|klO 4. 04 ol sate rjorsvoast al 4 a II p. 4 4. 48 p assw. vonsl 4. O Öú81>.j \| sala vsty. vonat M PMgsrW— jj araal I.Hlá. H\|Jjá raggal jgyoravoásl I t. 1 4. 16 p.j 8 ó. \| d,ú. (Mm, vonat a. 114.18 p. II 4. 80 ^ . . SSL tté Nagy-Kanizsa, 1883. szombat, junius 30-fta ■ X- évfolyam. »mnm vwu tm* ktavv- h-~heétee Ujakká. iuKL fit HipU m "<omnéa\|ek b haaibee atOfoar t kL n»mri iMiiUl 5 kr. feéiptti) kr. irveeéaá « ecvéb hivatalos hirdetmények 10 kr. bélyegdijon felel 100 mák 1 frt, maiul minden szóért % kr. RVUáM MEGYEI fiS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. * Szerkesztői Iroda. Hot a a lep mel-leml Mi illatö köalearfayek holdsa-dök Bajea uteza 4. Más. Bérmsntétlen levelek oeak tanárt kar oakbCl fogad tat nak a). Kéziratok vlaaa^ nem küldetnek. nyílttéri petitsora 10 kr. 7\' ■ I i JL\'í • ] • •. : 17;. !{•;■\'\' I ; f < y A Nagy-Kanizsai vártai szabadelvű kör, a Zalamogyei Jlgyjvédegylet, a Nagy Kanizsai- éa Délzalai takarékpénztárak, Bankegyeafilet ét Kereskjedeilmi bank ltiv^taloi közlönye. ■ IlltLENIK HET B HKIHT KÉT8ZIR: IZUIAR ti IZ0MIAT0N. Egy Millió lélek, 1 (H. M.) Aa utolaó népezámlá-14a eredményeiből még aem vontuk la teljesen a tanulságot Jó leaa, ka egyaaer-taáaenor reá irányozzuk részint közegészség!, réeaint sooiálís viszonyúink re a közfigyelmet. A eta-tiaatikai anyagnak neaa arab ad bolt anyagaak maradnia, de kall bogy a számok értbe többen szóljanak boa-zánk minden máe pueata elméletnél ▼agy szó«aporitásoál. Nem elég at, ba a megdöbbentű adatok felett oeak eopáakodai tudunk, a a sután áttérve a napi rendre önző ét kiceinyea her-cabhurezában hagyjuk folyni aa idő aebet áiját; a megdöbbentő adatokból tanulnunk ia kell, azokat. hasznunkra kelt fordítanunk ét arra kejl törekednünk, bogy egy ujabb uép aaámláláa alkalmával oda lebeaaea matatni a javítást czélsó intézkedésekre, melyek nem tagadák meg magukét Aa utolsó aépeeámiéláa eredménye gyanánt aa a aaomorú tény ri-aaatotta fal a könvéleményt, bogy at utoleó tit érvben a magyar nemzet lé tatám a ntm emelkedett. Ebből kifolyólag, a mint egyaaar már lapuek-bán említettük, Fodor József egyetemi taaár bottau ét kimerítő jelentget ayojtott be Trefort min mater feltxóllaláaára, a melyben kimutatta, bogy ennek at állapotnak k átforr Ina aem a születések apadáaában, hanem a halálozások óriáai mérvében rejlik ; kimutatta, bogy aa utolid érben többi miat egy millió ember1 balt M. >1 j Ha mér most meggondoljuk, bogy\'aa elhaltak nagyobb réaae kit gyermek mit, mert nálunk a leg-, több ember gyermekkorában puta-tul, akkor két következtetéare jutunk; előttör: bogy okatotflbb köz-egétttégi viszony ok közepette ea a eaám tokkal kiaebb lett volna ée leheteti volna, mátodtaor : hogy nálunk at emberéletofk aemmi becae einca. A kit gyermekek legnagyobb réate, vétkte hanyagság, gondatlan-aág, kOtegtettégi intéz kadétéin k oaéU eaarütlensége, butaaág ét »elvtelen-ség áldozata. Aa árva gyermék eorea kéteé-gaakivol nagyon szomorú, de két-szeresen elhagyatott és árvq aaon gyermek, kinek atyja anyja vaa, és •éf aínet senkije } kit nfcyja ad íisf>a kézbe t örül, bogy eaabadul tőle, • ki idegen kézben a rota bi-nétméd, aa eledel hiánya, aa ápolás elégtelensége következtében eleped ét idő előtt elhal. Aa anyák e fajtája iáinkon időbea létanaU agyaa, de un qjabb korban kttlömöten a eocialia viszonyok fsjleentlk őket. A nemzetnek maginak letttnllélt intézkedést nincs, a melylyel enakea sági tkokat. Maghalat* íatéaetek-nek mM al Jókai aa ilyen daj-keté#eká, hoeá am ée tatr plánt vés .jön belőle visssa. A nemzetnek kötelességs ezekről (habár legnagyobb réaae tőrvéeytelea is) goadoskodai. A hol a jótékonyságt kultusz oly nagp, miat Magyaroreaigoa, kevesebb talán Itt Is több volna, valóban oaoda. hogy még arra aa üjgyre aem terjetzkedett ki a figyelem. Aa igaa, hogy ebben aa ügyben a jó»é-koayaág Önzetlen oselekodete lssa szükséges! aem aa a magétői fúvó, ragyogó, magit láttatni akaró (jótékonyáig. Most ea ügyben megindult Budapesten a mozgalom, melyet as egésa oraaágra akarnak kiterjeszteni, a mi aagyoa termésaetee,, mert or-saigoa intézkedés szükséges, hogy a halálozásoknak oly óriáai mérve, máskor anayira mog ne döbbentse ss orsaágos közvéleményt. A főváros legelőkelőbb köréikői megalakították yai elhagyott gyermekek védegyletét". Már aa al apazabál yokat it elkészítették. Sok Tirigzó (?) egyleteink közepette lesz-e jövője ezen oly anayira szükséges egyletnek, aat előre meg mondani aem lehet. KéttégeakivUl leesnek,kik.filléreikkel járulni fognak á szent czélhos, a kik oda fog-jik nyújtani adományukat Ámde ea aem elegendő. Orsaágos érdeklődésre lesa szükség itt, általános meleg éé hamar el nem eayéstó érdeklődétre, hogy ás alakított egylet caéljának majdaa valóban ugy megfíelelheeeen, amint ezt egy nemteti acüótól várni lehetne. Én a magam réstéről ebben n tekintetben sem kötök valami nagy reményt a társadalmi aotió eredményéhez, habár egéasen eredménytelennek sem tarlom. De ea az eredmény nem leaa tartót, ée nem lett olyan, a minőnek lennie kellene. A hatósági ét állami támogitáa nélkül a társadalom atom mire aem fog menni, sőt aat hiszem, hogy aa egéeaet a hatóságoknak kellene kézbe vbaaf, kiknek a ttükiégri intézkedések megtételére meg van a tehetség és aa erő is. Gondoljuk meg oisk aat, hogy péazt teremthet ugyan élő a társadalom, de a mit e tekintetben a köz-sgéstségügyi közegeknek, a hatóságoké ak tennie kall, aat a társadalom nem teketi egymaga, mert olyan np-paratusssl nem dolgozhat! k. Majd hogyha as alapszabályokat látjuk, bőrebbea fogunk a dologboa esóilaai s talán al kaimnak leea akkor egyik vagy másik pontját megvilágítani, x A védeg)let élén: Katnmer-mayer Kirőly polgármester, Falk ! Miksa, Fablnyl Teojl, Ivánka Imre, Bókai János illaaak. siti, sót kesiélyesié la teheti. Eien és egyéb okoknál fogra a kalfUdi szakér-tők o nyílt esatoraa építését javtsoltik, mert véleményük szerint esek ssssl lehetne a vaskaput teljessn és bistosan hsjóskatérvá tenni. A ssilipes csatorna tervével ugyao már az 187á-diki nem-tetköai bizottság it foglaltatott, melyet Mongel \|ey, a török kormány képviselője javasolt, ét a bisottság a ssilipes csatornával természetszerűleg velejáró nehézségek miatt nem vélte az eszmét elfogadhatónak. At Al-Dnaa e tstbályotásnsk hajózhatóvá tételére vonatkozólag a külföldi szakértók által iavssoit munkálatok megközolitóleg a kjivetkezó költségeket igényelnek t Stenkt etstorns • • 1. J #til»0étti . . . . Ialsct, TachUlia, Síivinitza ée OrébM . . . . Jncz \| L; . • , j.- J Vaskapu, ssilipes aa torna \\ Frank 444,480 8.600,000 4.000,000 1.200 000 12.000^000 20,144,480 Elére nem látható kiadótokra 1,656,610 22 000,000 \| Afeo fnálf igaa W- As Al-Duna szabályozása. (PetylalÉa h vége.) ; Tekintve aaoaban, kegy e eeator-mékaa It M méttr iikwlggol Myik k eH s aaty eskest% kivik Ily «tk összesén Al 1874-ikl nemre!kézi bizottság a költségeket 12 millió fisokra tette. A különbség a kettő közt a Vsskspu szsbályozáséból ered, melyet a nemzetközi bizottság nyilt, a külföldi szakértők pedig a tokkal köluégetebb stillpet caatornával javasolnak hajózhatóvá tenni. At Al-Duna hajózhatóvá tételére vonatkoaóltg tehát oly márelelieknek va gyask már birtokábaa, a melyek , biztos fiindtlé pontját képezhetik a nagy mA tikeret végreha\|tátának. Ai ortaág politikai éa pénaflgyi vi szonyai, valamint kűlönöeen a forgalmi etzkör.ök mát irányú rendeiéte, neveze-teeen vssuti hálóittunk esoportodtátt, kiegészítése és rendezése lolytán u Al Duna hajóihatóvá tételének nsgyfontot-ságu kérdéte egyelóre mellőzve lett Iptrunk és kereskedelmünk fej\'esz tétének elodázhatatlan ssüksége tzonban végre Ismét előtétbe tolta ti Al-Duna rendezéeenek pár év éta nunnytdó ügyét, t t mint báró Kemény Gábor a köimuukír ét köalekedésOgyi tárcsát átvette, mlbtmar különös gonddal tanul-mányoita t kérdést, még es év elején megindította cs ügyben s végtárgyalásokat as ontrik kormitynyál a ma mir ott illünk, hogy még ei ée folytán megtehetők lettaek a lépéeek e nagy ielea* tőségü nemsetkösi vlaiot létesHéee iránt. * Ez örvendetes lépéet elsó torban bltonyira tnnak kösiönbetjük, bogy báró Kemény Gábor mint kerdnkcdelmi ml-nlnter Igen behatóin foglalkozván sión tényezőkkel, a melyek Iparunk ét ktree-kedelmunk fejlesztését elótnozdlltul bl-vatvák, cmkhtmtr fellsmértt t keleti pltciokéák a mtgyar Ipar! tekintetében ttló kiváló fontosságát, melyet külön t (telynliién is beható tanulmány tárgyává tétetett, I e stempontból a dolog termé metéeél fogva a keletre Iruyulé forgalom fej leütése volt aa, ^ml. elaőrendü mükség képen Jelengetett. Ml sem ter-méezeteeebb tehát, minthoiy t midóu a köziekedétügyek vezetéeét átvette, u or-sság közgazdasági vissonytiaak fejlesz-téee érdekében éveken it kifejtett éred ■énydts tevékenységét először It ott folytttya, a hol tnntk Mtámlt már elébb ilMMIMiftt, 1 ha sikerül eát Is — mint tiiy! máit — nerencsétes ét sikeresen •egtlkotal, a nemzetközi forgalom fejlődés HrtMéhia > maradandó emléket As ssstrák kormánynyal áa Al-Dnaa ssskilyssám tgyébeo megkezdett tir-kstfa^eaéttvéa, a mlnisater sasa-i Maé, kegy a kilAMi szakértők álul, teU javaslatok s kely-sziqén behatást tanulmányoitaasanak t ezenfelül mindama vismátani adatok It beetereiteeeenek, t melyek a tsahályo-siti terv végleges megállapításához még ssüktégeeek. B nagy technikai képzettség ét is t nemű munkálatokban kiváló jártamágot igényié tanulmányok megtételévél Wallandt Ernő országos küsépi-tószeti felügyelő llsatott meg, Id már u 1874^1kl nemzetközi bizoUtág munkáiét aiban ia tevékeny rétit vett, a ki tehát már ezért is leginkáW van hivatva trrt, hogy e nagyfontosaágn kérdést ala potan éa tikereten megoldja. Wallandt kiküldetésének tulajdon i képeni ezé]ja tehát egyréearól azon részletes adatok roegszerzéee, a- melyeket az HTi-ben kiküldött nemzetközi bizottság a méködéeére i kisubott idő rövidsége miatt nem vétfcthetett (Öl oly réeiletee-léggel, hogy Mok alapján a bizottság terveiete ellen kéeóbb felmerült ellenvetéseket t a bizottság tervezetétől sok tekintetben eltéró javaslatok czélazerüsé-gét kellő biitbésággal megitslni lehessen. Különösen figyelemre méltók szón ja vsslslok, a melyeket t msgysrorssági vissssbályosási épilkezétck felülbirálása végett 1879-bea bohivott külföldi szakértők u európai bisottaág által készített terveset módosítására nézve elóterjeez-tetUk. Ezen jsváslatoknak a bisottUgl tervekkel leendő összehasonlítása s a javaslatok előpyeioek megbirálása szempontjából as európai bizottság tervesetébet foglslt műszaki adstokon kívül még t követkesó adatok felvétele nüktégee. Kozla-Dojkenél az európai bizottság által terveaett kettőé görbületü hajóút bolyéit a halpert mentén egy egyenee Irányú hajóút ttnnlmányosindó. Izlaaz TachUlia Grtbtnnél: Grebea éa Miltnováci kötött aa Európai bizottság ilttl ttaulmányoiott alacsonyabb szorítógát torvo kiegészítendő oly módon, J hogy a gát a Grében szikla csúcsától I Induljon ki, Tachtélia végén1 pedig a balpirtboi csatlakozzék, ti egytzerü kő-hányásból kétaitendó gát magassága: a felső; 4 kilométer hosuban (+) 2 méter legyén, azon alól pedig egyenletesen növekedjék ugy, hogy t jobb parthoz vtló entlnkozátnál (+) 8 méUr magasságot érjen él; Islati felső végétói Grébeelg a mennyire lehet t jobb, eienég t balpart mentén egy nyílt ctatoráa Utulmá-nyőmndó) t Gitbenen alól tervetet t szo ritémú álul élüdétaidó rlsssinduzssdás figyelembe vétele mellett Juesaál nlntén egy alacsony mA Unulmányostndó, mely t jobb partbél Porelceka ptukon siói kiindulva, a bal-parttól 860 m. távolban halad tl tKo-inmblnánál Ismét t jobbpirthoz cseila-koiiz t bt eten szorító mfl t helyi vl-szonyok folytin kivihetetlennek bizonyulni, isilipet csatorna lenne ttrveiendó. a i alánok am fináebadatl A Vaskapunál a jobb part ailstéa as elirópai bisottság által jsvssalt «o-ntlbán egy t Danától elkülönített stili pes nttornt tea veaendő, Kelj tek jobb part lát a legmagasabb viiailnt mégha Is dó t kőburkolattá ellátott töltéa, balpat tjét pedig haaonló magttságu falaut képezze. Btenklvül az 1874-ben működött eurónál bizottság mnukálatal klegéssl-tendók lennek móg aa Ö.Moldova és Sít-Heléna Itflat eeé bnjóat feltételével t esetleg eeet hajóút javítást végett izflkiéget munkálatok tetvesésévrl. Min\'ezen edafok él terveteéek ha-téridejéül a f. é. november közepe tü-kl, me\|y ttrvetettk, ha tgyessr ttfy lesznek. 8 tekintve, hogy — s mint hirlik —. ss egées szsbályozást egy csa-sortiam szándékorik átvenni, most sUr némi reméhynyef nézhetünk e régóta oly nehezen érlalódó kérdés mielőbbi meg oldást elé, mely ktsáakos át aj forgalmi elet nyit mtg kelet és nyugat közön t a mely. kellő éberség te a kedvező üzleti konjanktarák te természeti előnyök czéltudalotj te ügyes kil^ttináláiával keleti ksreskadelmünk sikeres megslkotójs lehet i^ keletre irányuló kiviteli forgalmunknak ely lendületet sdhst, s melj htsánk teirmelési viszonyaira ia szinte átalakító befolyást leas hivatva gye-keretei Gondé Béla. Láng Lajotf Pápa Tirol orfz kópviBelőjónek be számoló benéde (Tartamú Pápán, 1B83. Junias 24 én,^ Tisztelt választéki Engedjék meg mindenekelfiU, bogy ismét kOeajsnefot aaavaaaak megválaaatáaom-ért) mart oaak így juthattam aaon ssarsa eeée helyzetbe, kegy baSaámolhaaaak önöknek ezen egéea törvéayboaáai évről, melynek eaedményei ée aikarei oly ftayeaaa igazolják a szabadelvű párt politikáját ellenfeleivel \| aaamben. llert mióta alkotmányunkat viasaa ■ nyertük, Makugyzn alig van év, mely a bal ügyek terén a magyar állam megaailár-duléaa és a külügyek terén a monarchia •aulya tekintetében oly neveaetea nyomokat hagyott vjolna hátra. Ilidén ca alkalomtna1 ellenfeleinzrél azélok, már aa udvariaaaég i« arra kéaatat, kegy e saé alatt osak a anéké allanaéket l^rtaem; mert a mérsékelt elleuaék igen aok [tagja nem egy aavseatsa törvényünk kalptkeaéaében éliamaréare méltó bua galemmal működött kjüare. Hegy magnyugvéseti tekinthetünk a lefolyt ttrvéayheeáai évre, matatja aaon körülmény, begy aa alkétáeok agéaa Atroaatn aa eUsasék réanérél sem támadtatott mtg komolyan^ éa sa aaaál fontoaabb, mart aaok nagy réaae aa adéaáa ée katonáskedáa tarén mozgott, mely különben mindig aa ellenzék leghálásabb meaejét sébkla képezni A pénz ügyek tevéa életbeléptetett különbösö kOny. nyabhitéaejkrÖl, a hedmealasségi dlj saabé lyseésérél, a aapesámesok adómentességéről a kávé fogyaaatéai adó eltürléséröl alég oa agy mert ttaléSsal msgámléksanem Meri van e téren két fontos esetre* alkatáénak, a köa-adók keealéeéfél te l\| péastgyi bíróságok bebesataláréi aaóló törvények, melyek nagy ée foaise lépéeekat jelesnek adóügyünk rsa-deaéae, a polgárok megterheltstésének igaa-ságeeabh sloaatáaa, es adéaéknak minden jogtalan saklatásek elleni védelme tekinte tébsn, agy hegy ha a lefolyt tQrvteylisaáii év oaak e \|»ét eredményt tudná felmutatni már az által la emlékseetoesé válnék ujabb parkűneoti töriénetünkben j mert ely intés-ményeket léptetett életbe, melyek megvaW eitáaa évek óta képsal a neniaetl köa vélemény legjegesalkakk óhaját. i(Tetaaée.) Pedig aem kévéséé fcaletak aaon ered-saéayak, melyeket a bonvédelem terén fel matathatlak. OaSk mindnyájan jól tudják^ mily régi ékaja aa a köa véleménynek, kegy\\ magyar ifjalnk minél aagyebk aaémbea aae-ispaljaask a fegyveres erőben. Mert esak etttl várhat jak, hegy magában a ktata hadseregben Is la Isgakébb i kagekig meghonosodjék aa slkotmáayas intéaményeink iráati itkeasssav. Így aagy lépétt a térea aaár megtettünk akkor, mikor a közte katsaai akadémiák oa llt alapítványi helyet iand-■msthlsaask magyar Ü\|ak aatméra. M% eaaél k lislssskk s Laéerikn iksdimili te—mkfH n I k i II zetett Hkéeeülttk, §:f IIIf.. W rí f I , -. ^; "bi: r í I hliffiÉliM—II Kjm mmT PM «ér 4 M* lliwi \| kft■tü^ ni ly\'mw k a keniiéilgkii Mpfcitsik be. ÍM «m« eteké fii k kiakk, * Néknt talán vtamah.rihs.ie vefea ettél, begy II kÉ»mi%ikel 1 keee éMlgá-MII mkf i»\|\|uikbM ppüfti\' nélk«Ü# á UulM ée kiflit pÜkMÜL K Urat nUl kwét I mmt egy Hfi, ÜnÉksUl látjuk megvalósulni. — (Ugy liuil) Kkkee kassaié megnyugvással tekint-fcaMtnk naaeban eme törvényekre ie, melye-kel ee ellene ék hevei támadásai kőiben tadtnnk osak megalkotni. Qogy oaak egy kettőről emlékeesüok meg, utalok a osendőr •égi intézményre, melynek eredete ugyan régikk, de melyaek eeek moit köaeledünk befojeséaéhee Önök tudni fogják a baaafi-ellen tágnak mennyi vádját, a gúnynak menynyi nyilát Márta aa ellaasék aa istésmányre, de jnindes nem tántorította meg a nemaet j köavéleményét aeaak eliameréiében, bogy ee iatéaméay ee oraaág anemily- éa vagyebú-toeságának, a rendnek ée nyagelomnek egyik legfőbb biatoiitékát képem, agy bogy ninot vidék, mely annak meghonositáaa után a régi állapotokat viasaakivánta volne. — Ott ven a qualifikatiouális törvény, amely kétaeiinin fontot, agyréaat aaért, hogy meg-nakaaiti aa alkalmatlan tiaatviaelök kereeatQl erősnek olását éa mái réisl áldáaoa tevékeny-egi kört nyújt aaoa ifjabb éa képaett erőknek, melyeket jegtalaa befolyások kOlönben tétlenségre kár hőstettek volna. Ott vas a köséptekolai törvény, melyet a magyar ér-telmiség majdnem kivétel nélkBl a legsa gyobb klkserdéeeel fogadott; mert annak sok máa kaianoi követelményeitől eltek intve, abban látta a leghathatósabb eaeköat aa an-tonomia köpenye alá rejtőső, államelleuea felekeseti éi nsmaatiaégi taelmek elfojtására. (Élénk helyeslés.) 8 a aaéJiö ellenaék mégis mit tett ? Elleneele a törvényt, mint annyi mást, a igy akaratianni bár, de tényleg mágia baaánk esküdt elleneinek, a panaalá-vaknak és altra aeámoksak maimára kajtotta n tinit (Ugy van I) Midőn aat látjuk, bogy agy kétségtelenéi haanfiaa ellenaék ily tévedésekre reged-tatfa magát, aat osak ssssl msgyaráahatjnk nmg, hogy politikájának alapja éa kiindulási \'pontja is hibái. Mily tévea volt a saélső ellenaék msgsjtsrtáin talán ennél ii inkább mutatják a külpolitikában elért eredmények. A történelem ée föld rajai kelyaat egyaránt arra utal bennünket, bogy a .kelet éa nyn-got köavélitői legyünk. 8 ea nem pniate frásii malis béltartalom nélkül; mert midőn e tok áideaattsl járó hivatásnak megfelelünk, esek igy erős bitjük meg politikai brfolyásuu-kat a keleti nomaaéd álllsmokrs, oaak igy hintoiithatjük se államok kaaánk területén lakó fojrekonainak boaaáok való ragsiako-dáaát, ée esek igy saareahetjük mag aaon anyagi éa gaadaaági előnyöket, n melyeket földraj sí belyaetünk oeetályréasünkül kijelölt Önök mindnyájan jól tndhntják, bogy keleti politikánkat mily hoveien támadta mag aa ellenaék. Hirdették, bogy a politikával a gyűlölet magvait hintjük el a Balkán félssi-geten, hogy a megasá\'lolt tartományok a szakadat Inn péna éa vér áld oaa tok melegágyai leesnek, bogy srőabödéi helyett erőt-leaedée fenyegeti monarchiánk európai tekintélyét. £t ugyan mi lett mind e fenyegetésekből V Nem akarok utalni arra, mily mértékben halad n viasenyok megaailárdu-lásn e tartományokban; de igenis ufalni kívánok arra, hogy aaon crmágban, mely njakb keleti politánk élőit as oross és pen-svláv propaganda essköse volt, ma saen keleti politikánk után n legőisinlóbb lörek-véa mntntkeaik arra, kegy monarehiánk ér-dekeihee alkalmsakodjék. Caak hónapok előtt történt, bogy a szerb agyháannk nem lóvén lelaaantall püspöke, ee nj metropolita faá-asaoteléte miatt külföldre kellett fordulnia. Senkinek eem tűnt volna fel, ka Szerbia e végből Oroesereságbs lordul, mely érte annyi pése és véráldosatot hozott, a n mely faji ée vallásé ssempontból ii a legköaelebb áll Imaná. Ée a isoib király nem ss orosaeaár-ken, kenem a magyar király boa forde\'t. (Tetanée.) t$ keleti politikánk hatáss nem meredi a Balkán Ilimig Ura korlátolva, me-aer aktánk ée eneel a magyar állam lakán-t étys n nyngetee ia mfiekldüU. Olmnarsaág, melyei ely soká e Hskiknrg dynnatk esküdt ttímtégtett tartottak, eaak ea Imént eset laknsett mosarehíénkbo. B a poUtikában még mkáát a kéaöeeégei életben, aem i gysngékbsk, kenem na írlukkaiét bnrát-aéjgát keresik. • lm valaki még inkább aat fcané, kagl Mégymmrtnég ma eem gy akarat tyekre negyebb beéaiyáii kéláÉii mindik éie, annak enk ea agAan «v«fc rg\|g ee lka %. Mftm e magyar mim <Mt VfimÉmAteAi e tárgykén. • i eé vaWki a mai tökkaág veeéré kánt, kümkmlggil tölthet é ml adta megjmr embert, kegy nagy nemsttl tsjsdsl nem veit magyar ember, kl n ekkalásékea oly ní^l/ml W tolná mint nspjalbkbeu Aadrámy éa Tlena Bálmán. (Kitörő eajes éQanaés.) Éa peflg eem annyira memélyeiknál fogva, kenem mert satadsnki tudta, hagy mögöttük a magyar aeamet áll. — (HoMaan tartó aajei helyvelóe.) Éi ebből láthatjuk miben van na alté réa kékülünk éa a máleÖ eUennék köaött. Mi abból ladnlnnk ki, kogy baaánk népsssége sakkal oi^jkélyebb, anyagilag fejletlenebb éi fajilag magoaalottabb, eem bogy minden tárnám nélkül megtudnánk állani eeen a he-\'lyen, hol éared évei tapamtalás seerint omk erőa államok tudtak megállani Mi ép aait Örömmel pyujtunk kenet oly seövstságrs, mely be aak lemondáaaal éa éldaaallal jár ia, egyedül biateaitja feonmarndásnnkat, a n mf még ennél k fontoiabb, egyedül adja mag aaoa bistotitékot, kogy aaámilag, anyagilag éi faplag irőibödvaidővel semmi vmeélyéktől ne kelljen tartani. A mélaő ellenaék ellen-bsn a anMiajaiguak omk torkait látja, de nem gondpl arra, bogy bármi mái kombi-raeaióban Ibgfölebb lételünket biatoá ihatnék, de nemaetiaégünk éa fajunk araimának tar-jtaatéaárŐI kellene lemondanunk. (Igaa.) Mi abból induluuk ki, kogy minden amkéet mgg kell rsgsdnuuk s magyar állam amme erőebit^re, hogy ennek minden agyébb érdekét alá kall belyensOnk, a kogy ant oaak ugy érthetjük el, ka követve apáink böloMMégét, meghonoiitjuk aaon intézményeket, melyek a művelt külföldön éleké valóknak biaoaynltnk, — de mindig ottk ugy és annyiban, ha aaok aa állam öaseatartó erejét > növelik n métfntó tényssőkkél memben. A mélaő sllsnsék silónkén regemkodik minden régi nemssti in-téea^ayhea, még ha aa aa állam erejét ia aaibbnmtja, nem gondolva in«g ant, bogy ae idők válleaáaával, váltósak ss intáemények kamnoa vsgy káros vekn- k, (Ugy van I) Aa I tekintetük a multhoa taped, a mienk msrémea n jövőbe tekint, araly agy nagy éi erői magyar nemssti állam biatató képével infagst felénk. A saéleö ellenaék álláspontjának és politikájának eeen hibáját éréi sok igeo jeles képsettségü fiatal tagja,; a a náeeteitéréinek éa nem laamélyi diffsrsnosiáknak, melyre a politikai pártok éleiében külömben sem feketathstUnk súlyt, kell Uilajdenitnni eeen többsaör kitörő válságot, melyaek a sséiaő sllsniék körében tanul vagyunk. B ép aaért tévedés aat hinni, ko^r ea altévám saamélym engedéksny»éggel vagy eliimité párt határosatokkal kjegyenlitani lehetne. A régi sérelnli ellenzék és sa njabb visaooyok-boa alkalthaskodó, parlamenti ellenaék öntudatlan klsdelme mely megasibbasatja s párt anfét, mely aiak aa njabb elemek leijei gyöaélméval érhet véget. (Igaa I) Hogy aa elloosék addigi felfogása mist vasat térben ás erőben, legjobkae mulsljs azop körülmény, kogy a régi jaknavak helyett ejak jönnek forgalomba, n melyekkel seemben termésaetesén osak akkor fogunk állást taglalhatni, ka aaok mostani homályukból ée bizony talaaaágnk bél agésaen kidomborodva jelen tksanak előttünk. Bármit boaaon nekünk e rkabin a jövő, kell bogy earninl k hivsk maradjunk aaoa polilikáhoa, mely e külügyek tárén moit már vart nyomon éi gazdag eredményekkel aaegélyaett utón ksls4bat előre; kiv kell, kogy marad-jnnk aaon pelilikákoa, mely a be\'ügyek terén védelmébe vesai minden nemaalkég, fsleke-aat éi omtály jogos érdekét, de nem engedi hogy bármelyik k önérdekét aa állam ér* deka fölé Irtlyeeae, mely politika is oimé got nem tartja oly erősnek, kogy hatalma öregbítésénél a nemaet bármely elemét nól-külöshelnéj de nem is ely gyöngének, bogy ne kellene megiékaanie mind aaéknt, kik a aemaet egym elemei között a visaály ée egyanetleneég magvait kintanék el (Ht tartó eajes éljensés f) Végül a képviselő megemlékaeetl a város kalyl éi de keiről a kima tattá aaon alő-nyüket, melyekkel a honvédgynlegtépkk lovesglggsl fslnsiréléss jár, mit a válaeaték tlan helyesléeeel fogadtak. Iskolai érfiéltWu L A kefjrna tullériiéUk veem Oait éllé nagy kantaaei kalit Bgym-évfssitőja, ee laSB-IS BU tanév,él Pép iáass %ae éa[ Tar nH Blám Jósaef tanár Milimtat. I) A tanáéi msmélysei g) Dőadett tanaaysg. — 4) írásbeli kIM a magy w nyelvből. ft( Adatak n főgymnásium törttnétáhea. 8) Ér-dsmaerenat 7) A sarsealbsa basanáH érdem-jigyak fokoaata. 8) Böviditéeek jelsntményi 9) Btatiaetikai kimutatások. 10) firtmilée n jövő tanév amg^ltásáról. Hám Jónssí tanárnak aa értssitdt beve-aetŐ magvas értakeeése a rómaiak tsmsléai aaertartáaeirél mól) — de mielőtt tárgyára tévae prologns gyanánt arra a kérdésre felel t Miért tanítják aa aatik nyelveket n gymnáainmekban f — átalva agymerimisd arra a pari ismén ti vitára,- mely a elaasikae ayelvak ektatását Illetőleg a köeéptanodai törvényjavaslat tárgyaiám alkalmából aaer-•zággyülésen sunyi hivatott és bivstlaa fel-saóHalásta adott alkalmat — A saersŐ újra vágigemgy aa ellenérveken éa fénym dialek likával eaáfolja aaok tarthatatlanságát ée ürsmégét; ennek elleaéken helyesen kimutatva aa antik ajrelvek tannláeának haaa-nesságát akármily pályára lépőre nésve. — Csákija a ssülőknek netáai sllsnvetéeeit éa a taltarkeltetés iránt táplált félelmet és végül aa iljaságkoe lordul egy meggyőaödée sugallta lelkes felhívással, melyet ide iktatnak: „Egypár ásót még hossátok hazánk reményei I Midőn a kedvetlenség meglsp benneteket s bs nem is a semmittevés daemoéa oaábit, da aaon gondolat kisért, bogy a das-aiooa müvek nem haiaoanal járó iratok, gondoljátok meg, bogy olőhaledott ko unk mindenét aa antik világ tárkáaábél merítette, hogy müvelteégünk, bármily amgaa fokén álljon ia, a mulllel nsm makitbat Legyetek ti a kapoaa, mely a jelen ée ókori mfl vei leég köaött aa Oamhangaalot fentartfat Ssáeadunk aa smberiségnsk nsm gyermek-kora. önismeretre kell törekednünk 1 De bőgjek juthatunk erre, ha aa emberiség leg-szebb korát, an ifjúkort nem ismeijük ? 8 kooeaa tanuljuk aat magiaamrai ? A görögök és romaiak történetéből. £ két nép reánk maradt aeellsms kinaiaiksn, irott mfi veiben látjátok megtestesítve ama küadel-meket, melyeket kezdetben aa éllsmalakn-lás, — később a létfantartásért vivtak. — Iiolt müveikből olvashatjátok ki, Imgy mi öli meg aa államot Aaért aa igaai honfi sze-retedével kérünk benostsket, kikre a baas jövőjét alapit ja, forgassátok a megbecaülhet-len ereklyéket aa ifjú saiv ssent lelkessdé-aévsl; tanuljatok belőlük lelkaaedni a hssá-ért, legdrágább kinesünkért; tanai játok mag belő\|flk est, mi as embert emberré tesai, a jcllomasiiárdaágot { a ha selejtek valamire aka4tak, tanuljatok attól óvakodni. De hogy likedrel olveekaesáiok e khmieket nem elég-éégm a fslületeaség, a máról holnapra való mnnka. Ki eaélt akar érni, annak kitartással kell birnia; hódolnia kell Boma Pynda rosánsk, a nrgy. Horatiusnak, ki a küllő névre fgényt tartó Pisókat igy bmtatja levelében: Qel alédet optalam oursu attindero maiam, Mnlia túlit fseilqae puer; indavit aí alélt < A gyakorló iskola klmetatáea k taaa-ságet taae eeen ügyUmgalemrél, melylyel a törekvő nütenOksk aa tallaiftm snép aaél-)alk felé vsesttetaak. — Kismalfük itt s fő-gymnásiém busgó igssgatéjáaak főt. Pap János untak alapüványát, mely aaélra miat olvesóiak tndják „Tamáe snalédj.* ea. költői slbeseálését asáata. A 100 frtra kisgé-ssitsndő alapítvány a asmssislkü alapító ta-Ueeaiéja ansrint a „Gyakorló iskola\' érék alapítványa lem, mslynek ksamtai pálya-dijul fognak kiilaetal Két aranyat ae idén ia adott an Igasg. ur. A főgymnásium történetére vanalkseó adatokból kiemeljük a segély egy Ütnek saép működését, esaköaainek gyarapodását, ae igesgsté állni tett lelkm slspitványt, sgyá-italán n gymnáeiumnsk aa évben ía tagadba-tatlaaal tett aaép hatadisát. 4 Eaaal msg-válunk a helybeli főgyma. értesitőjétől. 12170. saámhos. m\\Lh,iLm Szabályrendelet b gyógy siertárak ról, A gyógyizertárak feláUitása, és átruháaám körül, aa 1879. évi XIV. tea. KVL tejeeeU alapján s kövstksaő eljárás \|em követendő: 1. fi. Ha gyégjaamém egy aj gyógy-martár fe\'áOitáaára saükségm engedélyért folyamodik, köteles aaon város réseeket vsgy kösségskot, melyik aa njonnnn felállítandó gyógymartár forgalmi körét képeasndik, saa-batoaan ée a saerint a mint aaok a folyamodás beedáakor már létsső gyógysaartárak forgalmi köréhez tsr\'oznsk — megjelölni,\' tarlosik továbbá a kárvéay indokolásán felül, s törvényes minösitványt és se sgyéni msg biabstéságát is kimntatui, a csélból a folys modványkoa emlelaadé lasaani 1) a pégysamémstl oklevele sredetbsn vagy küajegyeőMsg bitelssitstt másolsthan, 8) eddigi tegtalkteiiérll a alatti m\'uita Saerint kémitetl kimntalás as öasaea bisouyilváoyok ehronologikus sorrendben ág l»a valamely gyógy martárban mmt keeelö möködött volna, vagy valanrt\|y gyógymar-tárt bérben tartatta volna, ugy abbeli mfi-ködéee külön lem kimutatkndó, ka padig valamely idősaakra néava, bizonyítvány nyal ellátva nem volna* an aaan Idő alatti kollétét és foglalkoaáaát a jsgyset rovatban kall falemlitani, 8 as illetőségi hatóiáglól egy srkölesi bizonyítvány. * 8. fi. Egy folyamod vény ban nem lehat Vagylagosan löbk helyre jogoeüváeyt kérni, ka pedig külön beadváayek ban kár agyas sgy fblysmodá kfllünböni helyre jogosítványt, n mint eaak köeül bármely kérvénye tel jelit hitő voll, a többi beadványa iránt folyamatba tett tárgyalás bemttatetik. j-mm <4w i -1 é jLLKa sar10 Ilyen munka mellett a ilker elmaradhatatlan lem; köanyflvé válik n cehéé{ kinoee- I kot gyűjtötök magatoknak, melyekből táp-Iáiéul 1 jertek a jelenre, erÖt merítelek n jövőra. 8 most tárgyunkra I* Ea képeei s lalsjdenképenl értskssés bevesstéeét, mely a 18. oldalon kendődik. A mi magát ae értekaaést Illeti egy rövid be-veeetéeen kiv ül 11 kieekk-nagyobb mskasa-ból áll, melyek aaimaik snrrinl a követ-kenfik i 1) A tametéare venatkeeó általános nénetak. 8) A haldokló római, 8) A bullával való elbánás, é) A ravatal. 6) A vég-timtsasig. 6) A temetés e hullaégetée. 7) A temet késési kelyek, emlékek eirköfolirntak 8) A temetés atán. 8) Aa apotheoak. 10) A gyám. II) A rómaiak hite a túlvilági életről. Aa egym pontok eeen márna fssorolá-aából k láthatja an olvasó, bogy a sseiső minden oldalról kívánja mag világi tani tárgyát,.a mi aekl taljsaen siksrült is és pedig elj stylusbsn, mely a térgy tudományos valta daasára álveaetat nyijt A sseraő mindenütt é olsasik aaok tói vett idénetekkel II- I ustrálja a mondottakat, seksaor párknaanUm ál itva a keretetéey temetési mertartások egym véeaeit a rómaiakkal. Ugyaneat tesei ae eleké fojeaetken is, a hol a tnlvilági életről való hitről saól. Vééül padig újra ee ifjaságkee fordul. Óhajtjuk, hogy e teép ér-takeaéat mentül többen olvassák. A tanári testület a világiakkal együtt II tagból állék. i ! U,j A tanulók máma se év elafén 88é vek, akkől évkösbsn 18 méradljhi Plikál Fsreaes kir. kW\|lg^l ár 100 fréüé etaykváayfomk Id frtee kamalaál tl i.— > i i»-\' __ —\' ■ * \'t -irirn si^sesai v rn, ee wpmavvi essmam^mr foljamo fik és valamely gyógymeréas is adott volna folyamodványt ugyaaott sgy jegoaitványéri a Los képeek, a mint aa ügynek kaademénye-sáséra a moagalom egyik vagy máaik irány-ban előbb .tadelt meg, a bslügjminisntar esetről esetrs baláros a lelett, kegy a ÍR fi. a), vagy b) pontja msrint lem n további eljárásnak kelye. Ha több folyamodé van, figyelembe eaak aaon kérvények vétetnek, melyek ely időbea lellek benyújtva, a mikor a tárgyalás kjédvtnf vagy kedveaőtlee klmeattaléro kioiea követkeatatáét vonni még nem laketatt \| enek köeül podjg, ka kót, vagy tükk folyamodé ö\| ty^8J,gertár bslym keeelásére nésve miaŐsltvéay ée eeenott gyakorlat tekintató-ben egyanll biaonyiékokkal bért a kért gyógymartár eegedélyeeéee esetén a jogosítványt mfédig én aléÖ folyamodó nyeri el, ollonkeeö esetben aaenkan, aa a jobb minő-sltvénynyel tiró bár későbbi folyamodénak ia adkaté. d. fi. Ha ae a) pont meriat adományoa-tatik, kk ée nagy köaséfokbm, valamint réadteett taeden vároaakkaa e köaség meg kéllgatandó lévén, hasonló misőeltvény smllatt n kösség véUeséeys esek eaee eemksn mellé aendő, haaasUsn alapos kBegástakea. Beakad királyi és törvéayhatésági jog-gél felruháaott váreeekkaa, a küalgeagatáá bbettaág a jogosiUányt a váras magkaUga tása nélkül ademáayeaea; migksllga^a anen kaa a tirvénybaléség sgésaaégügyi binotlaágát eé etelken, kanel a váre«ek a klMgaefOM bkoMségbaa levő tagjai kiváaják. ft. ». Piókgjógysesrtáiért a gyégyma rém mak ely boly re Myamedbatik, mely a J foigetasi kérékm tartaaik. Ha I rnkásaa áHal, snsn ünáM\| II óe etak 1 gyégyeemtk sngedélysaésaért folyamodik ás kellőleg kÜarikeBk, kogy asseae fiókgyágy. —Iái ken tartósé tértim stvoaáse által ae. aayagyégymsrtár kneálláée vamélyaatatvs nem lem ée kegy ennek folytán a kért öaállé gyégysasrlár gJlkliái,.a áékgylégy saertár migmfinÉ aaon napon, mslyse ia nj gyógymartár a köaforgalomeak msgsyittatou 6. fi. A )e\|ei nyárt gyégynmvém a gyógyseertárt sgy óv tafolyáea elatt tartemk faléllllsal, mart különben a jegoétváaya elévültnek tekint kelik. < 7. fi. Uj gyégysnsrtár kelyének meg baláraeása, ka ae iránt aa sngedélymáeael egyidejűleg ismét külön rendsikaeés nem történt, ®f^«égagji ialéakedéat képes, melyre aáava a törvény 184 ée 187. fifi-aibsu msg Jelölt köeagek járnak el; különös figysfommsl aaonbea aa njennaa foléllilsadé gyégysaer tárnak aa engedély végett beadott folyamo dásbaa megjelölt forgataű körére. 8. fi. Ott, kel agyán agy keljen tfbb gyégysasrlár vett, e gyógy Bear tár aa)át for galmi köréből jogérvénym betásági sogedély nélkül önhataliaig máskává át nam ü lysshstö. Éaen esetben k n fentebbi eljárás követendő. Mindkét esetben n kely kijelölésénél anem elől nem tévssatandő ea, kogy a gjégy saertár köasgésaeégi intézmény s aaért, e bot sgy városban, vagy köeségkan több gyógy mirtár vsn, esek nem sgy máa msllett hanem elsaórva egy belysesndők sl, kegy a gyégysnsrtár fonnállkatásának figyelembe vétele malistt, egyassramt od e váree vagy künság minden résééről Úgyse egyik vagy másak gyógy aaer lár könnyen elérkmő. Ö. fi- A gyégy mm tárnak sgy kösség oói« a másikba való áthelyezése azonban, itteni elhatározásnak tarlalik fenn. 10. g. A gyógysssrtár tulajdonos, ha reáljogának birtokában van is — osak egy gyégyanertárt kasaikat s aaért sasmélym ttsleti jegemtványt agy gyégymsrém omk egyei kkket lt \|. Még fol nsm állálelt^ gyógy-mertárnnk msméfym joga >t nsm ruhástistó \' 12. fi. A gyógysaartárak saamélym üs. lati jogának átndiáaám oaak a törvény \|8l. -fi-ákaa megjelölt Ifsltélelsk slstt vsa megengedve, éa osak ss itteni sngedély kinyerése után válik jegérvényessé. Aa átmkáaásért an átadónak ée aa átvevőnek együtt kell talynmedniek, ss mébki-nnk pedig a törvéuym minőiitványt éa a megbisbatóságot ae I. fi-ban megjelölt módoa kod kimuiatnía. 18. fi. A Itt fi. eeetaiben a gyégymmé-•aeti jogoiitvány át nsm rnkáskatófka pedig n törvénym bssnanélvsaeti idő eljár, vagy . ha (haiaonélveaetfo jogositolt örökös nem marad, a secmálym üzleti jogosítványi ongo-pélyorése sabtéu a Ifté. fi. maisé bskcadé-eébee a migjelölt modorben történik. Aki ily megüramdett jogosítvány elnyeréseért folyamodik, valamiét aa k, a kt ely kelyee kíván Ónálló gyógyaaartárt lel-álUlani, a hol aeetleg bssaflatelendő fiók-gyégy sem tár van, tartaaik kérvényében ka-tározottan kijeleátoni, vájjon\' n msg levő gyégyseertár, illetőleg fiékgyégymertár kése-tatét ée klinsrilfoéi hajlandód e beoiáron átvenni vagy ma^ igenlő seetben sgy tür-vénymsrü éa köteleeő okmány k osatolaudó. Aa oly kérvény, melyben aa átvételre aéeve, határoson kijeiéntts nsm foglahatik figyslsmbs vétetni nem fog. { A \|efon törvény éfotke lépte előtt elknayt gyógysssrémekrs néeve addig leaaállot! snalfá tyok érvény mak. 14. fi. A gyégysaert\|ári Üaleti jog miután a»jogositványnysl felrakáaeltnak mssaé\'yékm van kötve, s törvény saertat végrak^tái tárgyn nem leket Ha padig valamely gyégy saerém elten mid rendeltetik, ée a asődtéamg által sem ksnsltatik, aa álrekáeáa ee eaatbsu ii aka dálytalanul makéaölkstl, eaakkogy ae átra káeáakél nelalán eredő vagyoni előnyök, n osődtömeget lUeÜk, ós ekköl ksUtkaaŐ magán jogi vlmeeyek msgiiéltai, a mödbiróság hatáakörébs tartaaik. 11 fi. Ftakgyégyantrtór elkülönítve ,mft nam adkató- sem ét nemrmkáakaté,esakiraa anyagyógymertárral együtt. IHkgyégysasrtár nam ünálléeithaié, kenem ha vetaki ely kelyen, a kel ftékgyégy msrtár Vsa, önálló gyógysaer»árt skar fol-állítani, m omk aeoa ntapan történbet, mini minden más aj gyógymartár felállítása. II. t He agy gvégymsrém akár Al-< rnkáaás, akár a\| isgaéilyét nt\|án alj kelyen ajert jegeékványt, ekei egy vagy több gyógymartár már van ta eam etayNt \|ege-I iltváeyt ilfigiákilá ak»ea ek ndUül Alapíttatott 1938-bai A vatiti mmfmi Imin \\ iiáiTl —Ll l 04 11^ I 4M \|MÉMÉB.I (M) I I tel p. tl 4. i m , «h mjDN\' \|Mh % Bm .NÉ) § •tl litlflltllMNgilM W^ttJ «H Ll U 41\' n 4. Ikl MM tl I4HL\'H UV i^pl aa- 1 Mtyttl.)! II 14. 41 p.< I 4. Null •t <4 Bbsss-, Ll 14 Hf. Ütteti L 10 4 M p.10 4 S4 f «U Lg 4 4. II ^ 4 4. 41 p i II II p.\| Opiiy I "M 1. • 4 M p, • 4. L l 4. II p 14. I 114. II p. ,11 4. 60 p. 4.8 t «. 15 p. Felelős saerkesslö : VARGA LAJM. TlniMrkMK: HOFFHAHH MÓII. Salvator iUna\|i fUBintii •avanyúTti Uthlum és bornátrlumban gasdag forris, orvosi tekintélyek által alégaft áa imisstési sservek hurutos bAnlslmsinál rendelve) — kiváló ssjar a kömény hólyag ál VOBO bajoknál. Borral h«BS náívn igen kellemen üdítő ital. Kankati ásvleyvlz keresksdleekbea • lagtékb Uyégysisrtérkan. MnUr-lwib iiujiliiij Iftjua Mt* Bodapeaten tórák tAr: Édfiknty L urnái 200—15—15 110 m KMft. V ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. j ilnlbt kikaldöit v«g)roka\|U at 1881 \| \|\|\| i# 102 fi a értelmében esenuel köaWrri tesai, bogy aa a!4 lendvai kir. Ji- j ráftbiróaág \|« 11)88 ástam Végsése állni \' Bekmeianl Péter Baki lakta javára Dobos ; La{e« éa neja alsó lendvai lakkok ellen 1300 űrt tőke, annak 1883 évi Uooaember bó 18 napjátál ssámitsndó kamatai éa eddig ftsusaeea 78 frt 80 kr perkOltaég kö-votelts •rajéig elrendelt kialégitéai végrobaj-tá« alkalmával MriUng Magialt éa 1490 frt Tl krra becsült él^mi sserek, hordók, 3 ló, 4 eaarvea marha, 2 sérti, kát nakér aaéna, sno bábeli bátorok, ágyi, asntali é» viaeló ruhák, keaykabeli aaakoaők é« bátorok, aagj mennyiaégfl rófts kelmék, áa kQlOnfále káai éa gaadaaági ©okötökből álló iugósá gok ayüváaoi árvaréa utján eladattak. Mely árveréanak a 3618)1883 aaámu kiküldést rendelő végaéa folytán a belyaainén, vagyis AM Leadván nlparaaak lakásán le endő asakOaléaéra 1888 ik áv juliua bó 13. napjának d. a. 0 érája batáridőttl kilfteetik éa akhoa a venni anándékoaák eaennel oly msgjagynéasel\' hivatnak meg, bogy aa érintett ingóeágok inon árverésen, aa 1881 évi [LX. t os. 107. f-a értelmiben a legtöbbet 11 \| I < \| ■ 1 i n lg liinsk beeiárén alal k eladatni fcgaat. 4 4> •Merkaeadí indóslkok vételáJa aa 16B1 évi Jatt t. ei. 108 \|4ten megálli-pltett feltételek eaarint lasa kiüsalandő. M Aláó Leadták, l&83\|ik ávi \|anw bó 19 napjáu. ZAKÓ DÁMUL 269—1—1 kir. bírósági végrehajtó. Férfiak Mkksk nemsősasrval aa easals < ftnfartftsés) vagy mm relml vétkek által gyengültek, s legrövidebb ídö alatt tartósan Is jétéllés mellett gyógyittstásk s vUágkM Br. nülsr-fsls aársaals praaparslassal által Ára 8 frt 10 kr., poaiu ,25 krral több. Fótórzsorvos Dr. MQIInr-IMa Mlracu lo-lnjeetlo ét Infiásiéadls vüásély és féjílalom nUkOl onjo-ap\\jék a hngyciö mfadon kifolyásit, trippert (fohér-W.vást) asUay nap alatt. Ara 1 írt 60 kr., póstáa 25 krral lébb. WsárélafN késiHéss él Wcekt* s nnl.-dytrg^ IFésMBSMáf Béss ¥. kor. Wlsssmnv-lasss nn. skevi iMn Irásaell ■ipisillli MA-l-il Berény József «eióu Mllhofor S. ókpzeréoz, arany* és ezftBtn^ATee NagyKnn Inán, a v&rosbáu ^átellenében. Ajánlja: n^gy ékszer-, arany-, ezüstinik 8 q5í remontoir-órák raktárát dús választékban, jatábyos árakért. Kölcsönös megegyezés után cládásrésuletfiiplis mellett is Hély Üsnteletlel Berény József ezeldti Hllhofer 8, éksaerées, arany- s eaOstmlvea 21 6—12 N. KaaUaáa, a városbáaa átellenében. Ingyen és bérmentve küldjak kívánatra nj ilM 5pr-hl%sáat mely minden fidászatkedvelót különösen érdekeltet, mivel fegyverekken éa vadásseslkkekben ai összes újdonságokat tprtalmasaa Saller M. és Társa 149—9—6. fefTvnrfyámenk Béaa, BothenlharmMrasse IS. CS- K. SZAB. CSÉPLŐGÉP ■esek igy imaa« il— 190 9-11. fkOnnyd eaolgálalnáJ és gén^la)kaa. Finetési mádé >k kedvssők. Proepeetni Ifconnyü és osendéí járás I Takafüái 4 Ja satok kedvssők. rroapaataann ingyen Loop. Robicsek 4 Hirczog Wien, Pratentraiae 50. Fskrlksisfsr sl ar tartsa laaésr. ■iiiKin •) As e rovat alatt kOalOttekért nem vállad felelősséget a Saerk. EGGER dljjutalmazott külOnlogessógol Al IggihüU ■aellpaaatllla általánosan ismert áa kitűntetett köhögés, re kadtség éa elnyálkásodás ellen, slsnnyira, bogy ssámos bel- éa ktlfbldi saaktudós Qembán a lsgjobbnak ismerte eL A 15 és 50 kroe dobosok Magyaroraaág minden na gyobb gyógysaertáréban ksphstók. Gyomorba) ellen fi g g a r féle ttod apuul II Iák, m\'mdenléle gyomorbajok, eméaatéshiánv, gyo morbáv. béltunyaság, lOrvély, balványságj ismétlődő főfájás ellen. Eaen pastillák, ma lyek egy enan eaálra kéartlt és snabadalma-aott gépen késsülnok, könnyen olvadnak, kellemes isflek és előaagitik a kOenyO léleg néit Egy eredeti dobos ntaaitáaaal 30 kr. S I Egger ■ekanlvéay eiu-kerkál (liekanis asrragkea) a legfinomabb anyagból késattlt, listásuk nedvesítő, köhö \| géai Inger qsillapitó jper. Igen koUemea gyű mOlosisUék, különösen óvják n légséai mar- veket aaáradáatdl. 8aónokok, bírák, aainéanek tanítók s különösen mindaaok, lük hivatá suknál fogva sokat besoélnek. el ne anlass enák eaen kitűnő oankorkáknt baaaoálai Jóságuk daeaára könnyen benarenkeA\', I doboa ára 15\' kr. EGQEB mandoiaformáju ■saláta-exnkorkál csomagolva Vnnnal^ amerikai bártyaMianu saoakekban. Biatoa óvsser köhögés, rekedi aég és gége$imáradás ellen. Igen tisata látakivonstból él aaakorbél vannak kéaaitse ái nim képeaaak ssmmifáls gyoasovanvat. Egy eredeti aaeokó 10 kr. Főraktár NAGY-KANIZSÁN: FRA QBE B. gyógy se. urnái Zala-Eneraaegen Hollóasy Qy. urnái, Kesathaly: Braun Pá\| Kyógysa. urnái. Kuosvár: yboohay K Lugusatin Ágost uraknál. Caáktornván OOhm A. gvógvss. urnái, Osnrgón: Plaohm urnáL Alsó-Lendván: Kise B. gyógysn. urnát UO16-16 Újdonságok a könyvpiaczon! ARANY J.N0S összes munkái 86 iOaot á 00 kr. Eddig ma^aleat 4 fűzet. LegnJakb Urvények A törvény keséai acttnidőkről 10 kr. A kbaépiskolákról 80 kr. A fegyveradóról éa a vsdásnali adóról 11 kr. Kotdti Qyula. A háaaaaéckOtés magyarorseá-gon egykási éa polgári jog aaennt 3 frt. ffoedoe Lajt. A békepárt a magyar forradalomban. 1 írt. Balbi Ad. Allgemeine Erdbesobreibung IL Bd. Led. geb. 1 frt 20 kr. Karte von Ifittel Európa snr Übersicht der Curorte á Verkehrstrassen dl kr. Nansats Reisekarte der Oaterr. ung Mo- narobie 1883 (Jnni) 60 kr. MensnU Qeeehafta k Beiaeksrte von Európs 18811 i. 2a Dat Wissen der 6eg«nwart eddig megjelintek: Bd. I. 3. 5. Qmdely: der 80 jakrige Krieg Bd. L Klóin: Witterungskunde. Bd. 4: Tasebenbetg t Insneten. Bd. 6.8.11.13 Jung Astaliea. Bd. 1. Tasebenbart: Verwana* lángon. Bd 9. Klnar: Daa modsrne Draaaa* L Bd. ie. Becker: Die Boane A die Pla-Bd. 11. Oerlasd: Liobt Wleme. álana kfállltánu, - c^éaien vá-axonb* köue. •i; egy k«tet ára M kr. MB46B at kfllön la haphaW. Cottasche Bibliothek der 1 Waltllteratar - iáiig m»aidt»fk: Goethe "Hasét Danto 9 flbet Bobillar 7 v Kleist , 6 , Bohaksspeere 6 „ Piatea 3 v Lessi)ng 5 \| Körner 4 t Lenau 8 . Oalderon 1 H Molire \| ftaet. iitut kiállilátu, tgéittn vászonba hötvé egy - egy kltet Ara OO kr. Mt" iglndin mi UUm it kapható ^M Sterne Carut: Sommerblumen. Mit 77 Abbildungen in Fnrbendmck und vlelen HolsaebultteE. Mh Teljes M flwUal á eOkr. HOFFMANN C. B0TANI8GHKR BILDKKATLAS nach DE CAHDOXJLfiS nutOr- líohom Pflaneniystem. B5 Ma coloríiiz Q/M* mii uUattnim Taxi 15 fftietből á 60 kr. Hj»y96 Dr. J. Ck Allgemeinee verdeutochendee und erkl&rendes FREMDWuRTERBUCH 17 íSmIMI á SO kr. BADE-BIBLIOTHEK CARL8BAD in lopogranbiaeber. hintó* rischer, pliysikalisoh-ohemlsolier Hinsioht. Bei ne pbySiologisoben und tberapeutisobaa Wirkungen. Fdr Aertale und Curgttsle von \'Dr.. j Em. Heriaka, Brunnsn- und prakt. Arat in Car)abad. 1879. 80 kr. FRANZLN3BA0 bei Eger, eeia Klima and aeine lleilmittel. Nach Boobaohlungee und Erfamaagen von dr. Panl CartellierL 1810. 80 kr. FORED am Plattenaee (Balaton-Füred) in bistoriaper, pbysikalisob-obemiiar, ma* dioinisohrr, Okonomisobef und soeialar Boaiehung.Von D. Bainr. Maagold, prakt Cararat in Füred. Drltte Auflsge. 1878, 80 kr. QABTEQL Erfabrnngen nnd Btadiea vön Dr. Gnatav PrOll, prakt Arat la Bal Qaataia nnd Mlaaa. Dritte Auflsgs. Mit einer Anamlit élnem Pláne und élnem Kürtőben der Eaise-Routen. 1881. frt 1.60. QLE1CHENBERQ Uud seine Umaabnn* gen. Eln führer für Oargasta von Dr. W W. PráaíŰ 1868. 1 frt. 80 kr. HALL In Ober Oesterrelob. AsrsUieke Beobaeblungen nnd Erfahruogen von Dr J. Babi, Itala. Eatb, Landes BadaaraLk. k Baeirksars. ord, Arat In Hall. Zwslko Auflsge. Ilit einer jKarte. 1879. 80 kr I8CHL und Umgobung von Dr. Heion, Kaaa, kais. Ballt, Caramt in Isabl. Dritta varinsílirls nnd varbesaorta Aullage. 1816 60 kr. KALTEMLEUTQEBEN und aeUa WasserheiWAnstnlt, nebst sínem stalia-tisohsn Bkriakte ttbér die in den Jabren 1865—1868 daselbst und im Kaiserbade in Wien bekándeltaai Kmnken und afaásltsn ■Erfolge voaDr.Wllkalm W\'mternita,Doeint far WassaMlkna4eander Wiener Uni veraitat. 18891 80 kr. KRáPIHA TÖPUTZ, llinevalbad Oroatiten kon Dr. Autón Bak, Bedearat daselbst l»1Ő. 70 kr. KBEUZEN, Wasaerheil-Anstalt In Ober-Oealerreiob, von ur. Falit Urbasobok, leitender Arat der Analali Mit aiaem Anlisnge; Die Burgan und BeblOaser der Umgannag von Kreuaen. 1876, 70 kr. L1PIK, Daa Jodbad Linik and aaina warms Quelle, von Dr. Heiurioh Karn, Badearst in Llpik. ZwelU Auflsge. 1881. 79 kr. MARUtMBAD la Bakmen in topograpbl-aober, hiltoriseber, pby sikaliaohebemiaober Hinsioht nnd seine pbjsiologisoben und tberapeutisobao Wirkungen von Dr. E. H. Kisab, Mfdiolnalrath. 1870. 1 frt 60 kr. MJflUM als klimatioobev Oilrert, mit ROenaleUt anf dsssen Onrmlttal von Dr. Josef Pircbsr. psktisohsr Arat und Our-vorstsbsr la Mersn. Dri\'te vermehrts Auflsge. 1818. 80 kr. tUCUHAUS, daa landaekafüioba Iflnetal bed bei 0UI1 von Dr. O. B. Paltaa^ Badearst und Direetor in Nenkaaa. 1871. 60 Úr. PTSTÍÁN In Ungara, die Hailqnellea von Dr. Adalb Wagner, grkft Erdödy\'* sober Badearst Vlerte Auflsge. 1678.80 kr. VtuMl kézikönyvek- ■leknek A. Hlaet Fflkrer dúrok Bodapeet und Umgebuogen 8 frt . Illáit Pekrar duroh Ungara und seimn Mebonlandern 96. „ IUaat Fűbrer darab dia anga-rlsobin Oatkarpatkan, Gall* aien, Bukovina nnd Bnma- Sll B lllust Fűbrer dnroh die Bada nnd OnreHe Uagama undsei-nen NebenWern 9 1 , lllust Fflbrsr aaf der Daaaa von Bagansbarg ble Sulina 1 1 60 kr. B«rmsaaa ■■ lllust. Ffkrer darek Wisn and Umgabungen 1 I. £ Különös figyelembe ajánlom, következő szépen lri» állított beszélyeket a nép ifztinir&i aüaáiB kltet ára M kr. Jós és c$aló. AZ ISTEN UTJAI A gyújtogató. A kártya Jiilat. > 1 Az elhagyott bányatorkolatnál. Al trUtlml elitéit (j A kínos ásók. A fösvény titksa. VallomAs a halát el5ttN A szerelem hatalma. A rabló leánya. Szerelem ét gyllllet. k kliynynlaúiÉf kővetknméayiu ARANYKA. Az olasz boszuja. Fentebbi miV6k folyton raktáron vannak, F1SCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy Kanizsn 68 Csáktornyán. IMMMttáttfiá feS Sí MM til ftSI fí ITliMTT ■ MiiMlakiAikÉlftkiáikaÉákiááklA liillisUí SGSUiiUi íwit^ r im liVUMVli f 1ML