Zala 1879 10 október n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	30.31 MB
Keltezés:	2010-05-21 14:57:00

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	955
Megtekintések száma:	4118
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (345.92 KB) Zala 1879 október Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: UaMMnWi rwM FUtf ktaj»k«mk«Mif <J\|tin»liit tteu, NI. alm DMntM Irak k^.1.1 Atft fi frt, rUiit* I hl Hogje»Uvri> I frt M kr. Hkltteteytk: 3 hsiiWi lutiior 1jn« 1 kr. (bbbuAri MrilclítwU i kr. 8<ti«<il\| II M Myilttt-: Ptkltiora Hl kr iK;ÍÍ MEGYEI KÖZMŰ V ELÓDÉS1, fÁRSADA A Ziilamegyeí Oaxdtuági Egyet illet, a H. lcanizsaí tisxtl fiiutegélyxö »Hnétkmet és IMb inán egylet hlnatcUot könlfinye ÉRDEKŰ. SurtxrW Mi Ilin* < l»\|. unllnill rfní\'l llltlA lílí«\|t<njll IIMmiIM 0) vlrwkfti >tm AH. „ < l\|fr/\|i™nlln\|i Ipvijsk cink llllltrl t\'ltkMl: fog«4Utaltl >1, tti/ltfttuk fiam niijt kifl,\|MN»k HHilInK blnwxk: Iludolf Mm Ml\|tM fMNnlik U UI II u — A. V. aoUkaxn llliin Sanmlr olcul. — X ÜMirilk Ma SlubiilbuUl In. - WiIm Hír Biti IL Tábi.r • un II M MruUln J«k»b it lériiirriiint KMIjf gttn II.« I .« - IluuoMi 4 Vo\|lH M« I. IMUMbpan 10. LMI (ta GAZDASZAT1 HETILAP 40. szám. Nagy-Kanizsa, Szetdán, I87B. oktoberl-in. VI. évfolyam. Előfizetési felhívás „ZALA" czimtt megyei órdektl, közművelődéi), társadalmi 6* g&zdászati hetilap V f. év folyamának IV, negyedére Az uj negyedév beálltával lapunk t. olvasóit újra bátorkodunk felkérni innak támogatásira él terjesztésére. Ipar-kodásuuk folyton oda irányul,hogy alapot, amennyire a vidék körülményei engedik, a kor színvonalán megtartsuk. Ez azonban annál jobban sikerttlhet, minél inkább tapasztaljuk a t fogását. — A lap elúfixiiténi ára Negyed évre . \| Fél évre . • i . . Egész évre . . . A „Zalamerfyei Gazdasági Egyesület" tagjai részére : Negyed évre "1 • \' • • 1 frt.\' Fél évre.....2 frt. Egész évre . I. . . i frt. dési Intézetek gyarapodásával, lassankint fogyni fog azok száma, kik a büntetőtörvény paragrafusaival ellenkezésbe jutva, az emberi társadalom azon nyomorultjaivá válnak, kiktől amazt megszabadítani társadalom érdeke és rendje, Jóléte ét biztonsága kivánji Azért tartjuk egy uj Képezne megnyitását eléggé fontos mozzanatnak, ka \| lőniisen akkor, mikor az megyénkben éi megyénk oly helyén történt, hol a czél a közműveltségit érdek mellett nemzeti 1 frt. 50 kr. 3 frt.— 5 frt. — Hátralékban levé előfizetőinket tisztelettel felkéljük a hátralékok szíves beküldésére. A kiudóliivutul. Ni»gy-Kttiili»H, ueptember 29-én. Lapunk múlt számának njdoniági rovatában megemlékeztem\' röviden a Zalamegye területén Csáktornyán megnyitott uj tanitéképezdéról. A ki velünk együtt elég fontosnak tartja, hogy a közművelődét egy uj éi fontos hivatottságn csarnokáról bővebben is mcgemlékézzünk, az uem fogja rosi néven venni, ha a megnyitási ünnepélynek lefolyását lapunkban az első helyen és tüzetesen adjuk. Nem szeretjük ugyan a kisebb mozzanatokat országos mozzanatokká felfújni, de -ép oly igaztalanság volna bármely mozzanatot, mely különben csak a jövőre nézve nyújt kilátásokat és gyümölcsöző eredményt, egészen ignorálni, a mi egyébiránt nálunk, ahol misem uj, s ahol alig szóra érdemes az oly dolog, mely nem a személyes érdekkel van kapcsolatban, a napirendhez tartozik. Nekünk azonban tisztünk és kötelességünk bizonyos áramlatokkal szemben is az idők folyamatában felmerülő moz-1 zanatoknt, amennyiben azok körünkbe tartoznak, figyelembe venni s följegyezni. Egy uj képezde megnyitása magában véve nem messzire haté intézkedés s első sorban örvendetes talán azon város részére, melyben az megnyílik; de a közművelődés barátjára nézve, ki saját becses személyén kitll Is talál dolgokat, melyek ét érdeklik, minden jóra Irányzott törekvésnek szívóson fog tartósabb Ügyeimét szentelni, ha tadja, hogy a törekvés ciélja bármely Irányban és bármily tekintetben a közjó elóaoiditására van hivatva. • Á<pbár — ismerte az emberi ter-j ■észét gyarlóságát, nem htutf&k, hogy •fjWsur megszűnjék a börtönök épité-ífcdt Mitaig, áladig jobban örülünk, hs egy bfcols épQI, azon édei remény-bes ringat ra magunkat, hogy a ciűveló- érdekü is. Uár évek előtt mutatatt oda en nek a képezdének szükséges és czélszerü voltára éppen lapunk hasábjain megyénk közönlég párt- I .. PT. ,V. I, .. . egy kiváló veteránja, kinek akkori, a muraközi vend nép msgyarsági ügyeit tárgyazó csikkéi a fővárosnak lapjai által Í8 érdemszerüleg méltatva lettek. — Ürülünk, hogy az akkor kifejezett óhaj most már téuy, s néhány iév múlva i magyarság apostolai megkezdhetendik ál dásos működésüket, a melyaek nyomán, ha képzettség, akarat és tetterő lesz bennük, s nem kételkedünk benne, hogy lesz, a magyarság térben nyerni és számban gyarapodni fog. Csáktornya város lakosaira szeptember 20-ika blzonnyára emlékezetes nap leend. E napon nyittatott meg itt az nj tanítóképezde Ünnepélyesen, » inegjc klr tanfelügyelője Krób Pál ur által, ki i czélból ide érkezett. Az ideiglenesen elhelyezett intézet nagy terme már a megnyitás előtt, mely 9 órakor történt, a zsúfolásig megtelt az érdekelt Csáktornya és vidéke közönségével. Kiléncz órakor lépett a terembe a tanfelügyelő ugy az uj képezde igazgatótanácsától, valamint ja tanári kartól kisérve 8 a csáktornyai hölgyek által szép yirágjcsokrokkal díszített állvjánm lépve a jelenlevők uagy figyelme között a következő több helyen lelkesült éljeneztél félbeszakított beszéddel nyitotta meg az intézetet: .Örömmel üdvözlöm ez igen tisztelt közösséget e mai napoá. -L Örömmel azért, mivel szives megjelenésükkel az ügy (ránt, melynek képviselőjeként állok itt, meleg érdekeltséget tanúsítanak, örömmel továbbá azéit, mivel várakozásomban nem csalatkoztam és meggyőződést szerezhetek .magamnak airól, hogy Csáktornya és vidékének közönsége örömmel üdvösii egy messzebató intézmény élet-l beléptetését), mely feladatának sikeres! megoldásával hívatva van a nép művelődését elősfcgiteni és a közműveltséget teljesíteni, — Igen I a magas kormány a kor igényeinek figyelembe vételével és e vidék műveltebb lakói óhajainak meghallgatásával e váqrw kebelében égy ta-nitó-képezdét létesített, melynek feladatává tétetett ugy Mnraközben, mint ez-ael szomszédos. magyar megyékben laké szláv nemzetiségű bonpolgárok által fen-tartott elemi iskolák számára tanítókat ■évelni, kik paedagugiai és methodikai ismeretek segélyével a nép gyermekeit helyesen oktatni képesek legyenek i e mellett nemzetiségi szempontból kedves ■agyar hazánknak kiváló szolgálatokat tegyáek. Nővel éstsni és módssertaní ismeretek feladata, hogy növendékei képesek legyenek ar. életre kiható ismeretek közvetítésére és terjesztésére. Tudjuk, a tapasztalat eléggé igazoljta\' azt, hogy nem mindenki, ki tudományosan képzett embernek van elismerve, kópesl arra, Ihogy tudományát sikerrel közvetíthetne másokkal; tudjuk, a tapasztalat eléggé igazolta azt, hogy az ismeretek terjesztésének módja a tanítványok életkora és elóisiheretei ■zerint változik. Az emberi lélfe\|í fejlődési fokozatai szerint változik tehát az ismeretek közvetítésének módja isj S miután ily nagy horderejű szakismeretnek magán szorgalom vagy gyakorik! utáni megszerzőié éveket vesz igénybe, s az illető tanító kísérletekkel eltölt mely idő kek nem mondható: sokszor évtizedeket, az oktatáiára bízott uüvendó-csekély kárára elveszettnek szükség \|volt oly intézetekre, kőzve-növen- hol az ismeretek mellett azok titésének módja is taníttatván, a dékek mint elméletileg és gyakoi latilag képzett tanítók foglalhassák el hclyöket a polgári társadalomban, -f Ne higyje azonban senki, hbgr az ily kéazültségü fiatal tanítók a gyakorlat terén meg fognak felelhetni a várakozásnak az életben is, ha netalán kedvezőtlen anyagi körülmények közé jutnának. — Husxoinvölcz eves tapasztalatom alapján merem állítani, hogy sokszor a legmelegebb ügyszeretet, a legbuzgóbb törekvés mellett a ltgszebb szakismerettel bíró tanító működése a kívánt eredményre nem vezet, mivel minden törekvése a . lakosok részvétlonségén megtörik. — A lakosok érdekeltségére és áldozatkészségére van tehát szükség, hogy a tanító működése kívánt eredményű legyen. —r A jól és [czélszcr\'űen berendezett tantermek mellett legelső feltétel, conditio ejne qua non, hogy a tanítók oly javadalmazásban részesüljenek, mely minden anyagi gondpktől ment megélhe- j tést biztosítson sfcámukra. —j Nem1 fölösleget kivánotí; csak a megélhetést\' bízto- kenyéren felnőtt, magyar törvények rá delmc alatt magyar bonpolgári jogokat élvező nép fiai előtt ismeretlen az édes hangzású hazai\' nyelv I S nem okadatolt-e ezen fájdalom annak tudatánál, hogy ezért leginkább azok, kiket \| sors a nép szellemi vezéréül rendelt, mondhatják el a mea culpát ? De ha igaz az, a minek igazságát én elismerem, hogy s kié az iskola, azé az élet, — akkor a magyarság oázában létesített intézetből kik<Mll tanítók működése folytán e viizái állapot meg fog szűnni, és , jönni kell és jönni fog egy jobb\' kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán." Ily fontos lévén ez intézel! és nagy horderejű ennek feladata, subád legyen ezúttal megemlékezni azon nagy államférfiéról, ki ezt létesité, kinek bölcs éi tapintatos vezetése alatt a magyar tanügy rövid uebáuy év alatt oly szép lendületét vett, hogy e téren ma holnap kiállják a versenyt a külföld bármely államával, kérve a magyarok istenét, hogy Trefort Ágoston vallás- és közoktatási minister ur ő nagyméltóságát hazánk javára különösen uépnevelésügyünk felvirágoztatására — hogy nagy müvét nagy nevéhez méltón betetőzhesse — igen tokáig éltesse, Tekintetes igazgató ur és tekintetes tanún Karvegyen ■ ucugc intézet vezetesét és oktassák s népneveién magyarnyelv apostolait, — hogy azok működése folytán a nagy feladat megoldva — önök emléke e -vidék lakóinak keblében nemzedékről nemzedékre éljen I* ■ A tanfelügyelő hatásos szónoklata\' után .Zicglcf Kálmán kir. közjegyző nr emelt szót a város nevében, örömét fejez vb ki a képezde létesülése fölött. — Scbwarz rabbi pedig az izr. hitközség nevében különösen kiemelve s magas kormánynak a közművelődéire czélsott nemei gondolkodását a tanuló ifjúsághoz intézte szavait melegen buzdítván őket szorgalomra és kitartásra. Végül pedig.az intézet igazgatója sitó javadalmazást. Mivel ett, hol a ta- ni tót szellemi foglalkozásában anyagi gon-1 Bárány Ignácz ur tartott emelkedett dok terhelik, ott működésének nem lesz j izellemtt beszédet, melybeu tiszta ét vi-a kívánt, eredménye. S ez áilitáso-; lágos vonásokban vázolta a Csáktornyán mtgaizto! czélját és terj««tése leend-tehát U intántóek első meg mst igazolja korunk egyik hírnevesebb neveléstani irójs Nicmnybr, a midőn azt mondja, hogy: ^minden erkölcsi baj, melyet a megélhetés gondja ply könnyen előidéz, lehangoltság, türelmetlenség stb-sikertelenné teszi a tanító működését", igazolja Hirsch a népiskola jogaréi irt művében, midőn így;szól: „hol la jelen boros, a jövő vigasztalan, ott megbénul az erő és szárnyszégetté lesz s lélek." Ez intézet másik igen fontos feladata leend a magyar nemzetiség teljesítésével szolgálatot tenni a hón. szeretett magyar hazánknak. J4 Nem mólján fájdalommal telik-e meg a honfikebel, j látva, és tapasztalva ast, hogy hazájának e j termékeny rónáin és nektárt terma; hegyvidékein, a Murakös jirányain nem ma- j gyar „Isten hozta" lohadja az uuséit, s bog)\' a különben jó indulatu nép suk jna-gyar hangzású neve!daczára nem magyar nyelven imádja Istenét) nem magyar ii\|ol-vw fejezi ki gondolatait, és ni ni magyar nyelven ad szive értelmeim k kifejezést ? Ksgysr földöt született-, magyar emelt képezdének I nagy fontosságát, A „Vení Sancte* etán kedélyes I banqnettre gyűltek össze Seivert vendéglőjében sz érdekeltek és nép uáma közönség, hol, amint azt mindenki elképzelheti, volt felkössöntó is. A képezde tehát meg van nyitva, Csáktornyának van egy nagy fontosságú intézménye, őszintén kívánjuk, hogy mindazon remények, melyeket ez intéz-ményhez kötünk t melyeket a tanfel-ügyeld ur oly izépen kifejtett beszédjében, miud val\'isuljwak. Meghívás. A Zalaitygyei Gazdasági-EgyeiOlet I f. 1879 ik évi oklober 13-án déktáoí I 4 órakor Zala-Egenzegea,Mját termében rendkívüli kóigyüfrit I tart, melynek egyedüli tárgy* a köx-I raktárok ügye leend. Zsla-figenseg, 1879. Sssptem-1 ber 30 án Artaf Után, ügyvezető elnök. fiaftiiietftredékek. VÁMBBBY ÁHMIN A kereskedőiuil világ « mozlim keleten, a/MM s Awiii ée Kötéf- Ásnia AMéntk rajta ilmli Tart. N -Kmíimr Ityfy aug. 80-riii (Folyt, és vége ) Eunek okai voltak;: t. A keleti Tuu-gttiolt restsége ét határtalan biaalma i türelme, Emu határtalan bizalomról hiába beszélnék, est csak érteni kell. Utasáaom kötben három-négy helyen ii vártam, hogy elvisznek; elteit nat hét t akkor is míbdig ugy biatattak, hogy csak váljak türelemmel, ha as isten is agy akarja, ugy is elmegyünk. Emlékesem vissza as én basámra, kinél titkár voltain, ő ott ált a pamlagon 4 óra fo-Ivásáig szótlanul s mozdulatlanul « midőn őn nem bírtam kiállni tovább e helyzetet, azt mondta, urain 1 ti európaiak ! még négy óráig sem birtok egy helyben csendeden megülni, (Tetszés) Ebez járult még nálunk Európában a ludcmáuyok előrehaladásé. — igas, Ázsiában igen szép áructíltkek voltak pl. a brokát, oly brokátnemüt láttam a gasdag hátakban, nogy megállt szemem, szám. Láttam késipart is. hit de es oly lassú } folyású, hogy égést évek nosssaut tart egy ily táqmjak megkószitéee. — At asszonyok ott szokásszerint sorban ülnek, s egyik parancsol ; s azt, amibe belekaptak, gondosan de igen lassan csinálják* Hogy bírna tehát ily ipar versenyesni a mi iparunkkal ?! 2. A járművek rosspsaga mellett nem lehet kereskedést üzui. Ili wssútákon, gót- "j bajókon keadettilnk járni, kiélni, s árüczik- J keinket szállítani; at ázgfti hosszú kara-.\' vánon hordotta áructikkeit — fiu éveken át hotstu karavánon utaztam, az igáz, ábrándos, poSticus és szép, minőn olyan hőst-ssu sorban egymás után mennek; -de kereskedelemre nem való, Tehát sem as \| ipar, sem a jármű nem hirjá a versenyt at európaival. Tehát keadődött a pangás harmadik oka, hogy t i. politikailag is hanyatlott s ennek kővetkettébeu az utak bitonytala-no* lettek. —- Essem be jut, hogy minduntalan meg kellett állnunk, körültekiut-getnttnk s vitsgálódnunk. váljon nem talál-nak-e meg bennUnket a rablók; a karavánnak többször le- s felrakodnia kell s áru-csikkéit eldugni, hogy a rablók meg ne találják, ily viszonyok közt nem lehet kereskedést fizni. Ezekhez járul azonkívül még a létező kormánynak zsarnoksága. — Ahol at embert adó fejében annyira húzták, hogy majdnem meztelenjül marad, s elveseit mindenét, ott viitgzó anyagi állapot s kereskedés nem létezhetik. — En egy szamár"^, 99 frankon fkr&T»\\\| vofjom niwr. mire a határhoz ertem nettó 40 frankot lceilett fizetnem adó fejében érte. — A mi kereskedés tehát ma Aasiábán létesik, az nagyon gyenge kísérlet, de mégis, ba türelmükkel, vissta nem-élek, le akarom-önöknek ett röviden festem. (Halljuk! éljenzés.) Kezdem először is festeni a mi jó, derék,\' fájdalom most már nem, török szomszédainkat. — Hogy kellőleg lefejthessem, kegyeskedjenek Stambulba menni a batárba. — Batár, ez perzsa stó s annyit test: vásár. At igazi batár igen épdokes mozzanat a keleti népeknél. —j Et egy gyüjte ményé a boltoknak, ügy hogy 2—20 ulcza ötttemegy, egymásba föly, s es képezi a bazárt, — A valódi keleti bátár at nagyon gyönyörű; ott örökös AÜrgés-forgás létesik, a mi a latinoknál a fórum volt s minálunk a kávéház, at a keleti népeknél a bátár. Stambulba a bátárba menjünk. Be-, menni a boltba nem szükséges s nem is ttokét? mivel at áructikkek ki vannak téve s előtulk guggolva ül a kereskedő. Nézzünk kissé végig s ott látunk egy embert, a ki a kesével mindig gesticulál s hívogatja be at embereket. qz jfórög; látunk egy másik embert, ki szemeivel hívja at embereket s et örmcéy; menjünk egy harmadikból, kinek kesében a miatyánk vagy rózsafüzér van, s ki butgóu imádkozik ; nem tekintve senkire aem, es török kereskedő. — Megállunk boltjában t kér-deatiik tőle, hogy hát et vagy amaz hogy ? Egy aaót sem stól s tovább folytatja ima gón imádságát, megstóllüjuk másodszor s akkor sem ttólj egy stót sem, s ha bar-madszor megsaófitja valaki, akkor kérdezi: „fiam, mit akarta a boltomban ?" Hogy ilyenf ember nem való kemkedőuek. ast a lisztéit kereskedelmi ifjak legjobban tudják. (Tetetée.) : Ke tessék ezen csudál kőzni. Azon nép, mely barcaiaa, mely fegyverrel stsrtett magának hazát, ebből ritkán válik kereskedő. — A magyar ember még mindig mostoha nemet vet a kereskedésre, Jedig tanul- j! hatna a töröktől s okulhatna rajta, de hiábaI Mi magyarok példát vebetüuk ettől, deisaj-uo« nálunk még most is a két szilvás s kutyabőrös ast mondja, hogy küpeoa csak nem lest, s a fia se legyen aa, pedig jobb volna, ba elfelejtené, hagy valaha bőíitó, harcain uemaet vet* e a kereskedelemre ée iöatrr fordítana nagyobb gondoi (Viharos éljenzés ée Upe.) A toiükök a kereskedelemre nem lgen_, tokát adaek aemetak Konstantinápolyban BSm, baaem Aatít baltájában sém, amint bátorkodtam festeni a törököket a Bospo rus piftjás. At indoleali* s aa impnféücus eljárás aa, Hteíy aa oroafoak s at európai diplomauáoak a fegyvert nyomták kaaéoe. A törtöt után kővetkeiik a krd> & nem török faj, hanem t»<i««, nomád, durva faj — Eaek alatt vannak aa aroóoi, etek kereskedelmileg többet érnek, miut a törd\' kök vagy a kurdok; de ma már igeu ke* vée gazdasági saerepet vihet minden fürge* sége mellett. Van egy népe Aetiának, mely igen megérdemli a kereskedő nevet. s ea a ver-na. Legsaebb emlékeim vannak összekötve a karaván tterdjjal^ magyarul annyit ytess, mint: at utató táreaeati palotája. — Et egyes oellákbói áll, a kereskedő lön lakik a lovak alatta, még as árucsikkeit is itt tartja. -<- Itt vanuak továbbá a dalundár vagy kösvetitők, sensálók. A persá nem olyan mint a török, hanpm rendkívül fürge s esért régóta uevepték el őket: Let fran* ctis d\' Orient\' vagyis a kelőinek franctiája. — A persákra et ugyau nagy bók, de ueth hiszem, hogy k francaiákra is as volna. A persa reuuaivül hatug, ugy hogy égést Pertiában nincs ember, ki nem hatudnék. — Érdekes nép a persa, « azért engedjék meg, hogy röviden ismerteiseiu. — (Hál!* jukíl Halljuk!) Méltóstatuuk tudni hogy a tudomány as emberiséget (Európában és Ásaiábau) három faira oratja u. mj a temi, iráni ée turáni; ehet tartoauak a ohinaiak tatárok, tö. ök, mongol. Aa iráni /ájhot at indusok, örmények, jiémct, francáig angol s(b. A persa tehát iráui faj ugy,. hogy. egyes sta-vakat a (német ember is] megérthet. i A mi a fürgesége^ illett, a petjsa fölülmujuatlán, csak a ohinjaiakat mondjak hozzájuk lasou-Ióknak, de je^ek még közel sem állanak hozzájukl -r A persa forgékony o«aládiá-ban t míndknre rá termett — Midőn első óráimat rebrifbeo egy karaván szénáiban töltöttéiül bámultam, hogy nem fáradnak el ama sok diosérgetésb^n, midőn egymásnak árulják ái ucsikkeiket. — Az jegyik elkezdi:]mit hoztál? Felel a másikj:I-bőrt. — Et atutáu elkezdi az egekig dicsérni bőrét, f hogy Mohamed bőre nem ér [bottá seiumit stb Persin, moly háromszor akkora mint Francaiaorsaág éveukint 4 mii.\' árauy-nyal többet visz ki, mint idegen portékát visz be. — Visznek he selymet, s. jtj b. ki pedig persa dohányt, ssáritott \'gyúijiplcsöt, indigót atb. Ezpjk a peraák nem otthon oly rendkivűli élénkek haneiti egész Törökország kereskedelmét birják sőt eíjpnnek botfánk jis aaéfkül, hogy nyelvünkéit tudnák. — pááiultam, midőn egy ily< kereskedő engem Budapesten\' fölkeresett b kérdettem hogyan mer eljönni, midéin még nyelvünket sem ismeri ? jEire ő azt m>ndá: nVan nekem nagy nyelvem" s eszel elé veszi az aranyat a zsebéből s mutatja! hogy et at. ~ (Tetszés.) Van nála fehét lés fekete csoiit s ez által testi magát érthetővé. — Régiségeket botnak mihotzánk, melyek ugyancsak ajabb1 időben készültek, pe ez a mi arcbeologUHaiuKHi uem igen u»ui\|», hanem eladják Párizsban s Angolorszí gban A legnagyobb ügyesség, a mit inutat utk azt (otthon mutatják.1 — A persa kereskedő sohasem fárad el. — írva, hogy as ki aat csinál- láljuk Turáni, ok stól\|iL — >o elmarad a flrgék, mint a — A hidra jaionban rá van utas, ki arra elmegy átért, tatá, imádkozzék. — Ha tovább megyltnk ta Ennek kerssksdelméről aka A mi a kul(urát illeti, nagy persaitól. — Nem oíyM persák s kereskedelmük mindig kisterjedsl mü telt. — Maga mamiban ; főbb kereska delmi pontok voltak Tiaeohkjend, Bokhara, oentrtiina p^dig volt Kársi. A torok , mindenj durvasága mellett rendkjvül ügyetlen. Példtkkal legjobban lehet ieat magvilágltani. — Midőn magam a pusttákon mentem, egy turkománnak elesnek; tevéi, de pénae nem levén inondá, adja [oda áj tevéket, bemegy lelök Kii í vára s na ounau vissta jön ki fogja őket fiaetní, Végre belenyugodott at illető t a tur-komán ast mondta, írjak neki egy váltót, s éu megírjam, bogy: j „N. M eteu váltó erejével fogva le-kötelati magát, hogy a két teVéért járó Össteget, ha Knivárói visssaiér, megfizeti."} jjörre á tőrök aat mondotta „Bee" ett oly hangon ejtetette ki, hogy utánozni is alig tjidoinJ s estei a váltót [aa adósnak át* adta, s ast mondta: tartsa meg az illető, hogy \| jusson esaébe tartozása. (Tetszés.) (AzatJ hogy iieki pénzzel tartozik.) \' (Nem igen ajáulom ezt a fiataloknak.) Most ujabb időben kicsikét emelkedik, -persso musska élet mellett, de es is jobb mint k tatár él t. A ksreskedés leginkább szőnyegekből áll és bőrből a mit mi astraphan-nak neve züuk Igenl érdekes ezen bőrnek késsités-módja; amint ellik a bőr lefestik, a bőrt bizouyoz stestbe mártják, homokba béte-ritik, ha lerázták ezeu homokot, igen ssép és drága. I \'ieháfi amit nálunk árulnak, nem lehet valódi] astrakháu, mert as biaonyára drágább volna, Kötép-Átsiábau legjobpan versenyot-het at aigaan. Tavai hallottunk felőlük, midőn az angolokkal hadat visellek j atooiban miut tud-iuk skereucsétlenül. Közvetíti a kereskedést Karsuri, de valami nagy gazdaságot ueiu igeu tuduak felmutatni; otojitÖr a biztonság neui nagy s másodszor a folytonos háborúskodást miatt nem igen fejlődhetik ki a kereskedés. Keleti Turkustán, ez iuőben ránk magyarokra nézve azért nevezetes: mert egy boufitársunk t. i. gr. Stéchei yi Béla balhatatlan nagy: batánktiának fia itt időtik, (Éljenzés.) i - Érdekli tán tisztelt hallgatóimat ha\' önnek ,tervét elbeszélem; (Hulljuk I) ez a része Atsiáuak sokáig ismerétlen volt. \'Fiatal kalandvágyam sok veszedelemmel Tur kestán ke eli batáriig vetetettt,J itt megáll Egyik tulajdonsága a parsának, kimondhatatlan fukar. Ha megei hogy gedik m ast Isfa- tisttelt hallgatóim, egy példával fogc feltűntetni (Halljuk!) Beszélik, hogj bánban lakott egy kereskedő, a ki rem IkivÜl fukar :volt. Ast mondta mért egyék it ember gyümölcsöt is, mikor a száraz kenyér is jó. r- Egy pá£ napig sajttal éa kinyér rel élt a kereskedő Att tapasztalván bogy a sajtot kár megenni,• elég a kenyér. — A sajtot ÍLvég alá tétték ós ipsak a isári iz kegy M Ley-dtoba-aradt lu uuiu kulteul físasHiérieiu , UXáunniu jOUck a muszkák 1 de keleti Turkestáh délkeleti határáig még európai mber nőm nyomult elő. T ÍF k J T Midőn \| haza jöttem Spéc^heuyi Béla azt mondta 2 „Ejnye Vámbéry bácsi, deli sseretuém Atoiábau íelkeresni a magyarokat) De hiatun ott nincsenék magyarok! Mielőtt aaonban bezárnám előadásomat, melyet tisstélt hallgatóim meg nem éidemelt türelemmel halgattak : bocsássák meg, hogy felköltsem figyelmüket arra, a mi nekem faltttot t a mit köael Törökor-etágban láttam \\ hol belgiaí, ángol, amerikai és csak magyar kereskedőket usm láttam ; es nekem nagvoo feltűnt éi pedig anpjitalinkább. mivel a ksreskedés mint a kulturélet egyik fÖtényesője csak a határ-népek teiméssetsterü medrén isokott fejlődni, és terjsstkedni. ^pugy mint a tudó mány német réven jut hozzánk, t németek pedig a trauctiáktól nyerik: ép ugy kellett volna a mi kultúránknak a kelet felé hatni. Annál CBpdáiátosajbb tehát, hogy a törökök, frauezíák és angoloktól tanulnak, azokkal kereskaduek, nem pedig velünk, kik tőeaomssédíei vagyunk, es a kikhez a kötél mult köti. Bármennyire ntgyra legyen a világ at orosz, bolgár, szerb román, görög »tb. népek kulturaépestégével. ttok óriási mélységben állanak tőlünk, mi kérem alássan vagyouilag, s szellemileg nagyon magasan álluuk eten i épek felett és bennünket illet a szerep, náluk kulturai és politikai befolyást gyakorolni, amint a philosopli mondja; „Libertás impreseris libilis rss est" az tt a szabadságot nem lehet fékezni, és hogy más népek felett csak ugy lehet fűtikodéi, hogyht szellemben is urtlkodunk rajtuk, ép ugy kötelességünk.a kőtél keletre httni. Csakhogy tisttelt hallgatóim eteu uralkodás kétféle, volt egy idő midőu mi vol-tuuk at urak keleten: midőn Hunyadi János, kit még most is ismernek Jankó név alatt j)átor lélekkel küzdött,, á Mátyás királyunk tjatt: akkor volt szerepüuk, de amint mondám ezen szerep már lejárt, le kelle járnia és jó is, hogy lejárt. Ett felváltja a békét kereskedés és mtivtiődée. Önöké tisttelt kereskedők önöké a ••terep, vegyék önök ttt ketükbe és cánk akkor lesten hivatásunk teljesítve. — (Él-jentés.) Nem jöttem prédikálni csak igénytelén nésetemet akarom nyitvánitani és avval fogom be fejelni felolvasásomat, hogy máskor folytatni fogom előadásomat. (Hosz Hzau tartó éljeuaés és taps.) Gyorsírta : KeU Antal jógasig»rló, a ..Szupiroilalini Gyorsíró"1 tterketxtSjt, oki. gyorsírás tan. Levelezé. Drezda, 1879. -szept. Tusiéit ezerkeegtő ur! 7-én. folyvást az násik nyeret ették, megelégedvdn azzal, üveg alá helyetett sajtot néthetik. szer elmegy a kereskedői útra s a kulcs nála maradt. — \|At otthon m íju midőn a kenyeret ette, ett ajtóhoz dörzsölte, ett Íj tváa egy kérdé tője, hogy miért teszi est 7 Mire feleié: „ez előtt at üveghét dörzsöltílk kenyeret, inott pedig, minthogy apum a kulcsot magával v^tt^ s lat üveghez nem juthttok az ajtóhoz dfirxsÖlÖm." Midőn tnja ett megiiallá, azt moud\'a.^ „Te nyalánk hu, hát neked minden nap aajtot kell enni l" Ok nem annyira félik a hatóságot, mint a torok. — Ha t persa hivatalba kerül, össtes rokonait hivatal bt testi. -4 En nek jellbmtéseül szolgáljon a következő példa. Egy persa bántalinaivt volt s elment \| panaszra. Elöljárójának! art mondta \| „A te uuoka öcséd eugeiu megbántott." Miije et ttt feleié: „Menj Kátcháhba." Ott testvéj öcséd lakik. — Menj Kazerumpa. — Ott nagybátyád lakik. J — Menj a pokolba — {Unokád néhány nappal eselőtt halt meg. (Tettéét,) , Vau nekik társulati intézetük ít nek éléni áll a M«liti qudieár, mely nyit tesai mint a kereskedők királya. Meliti tudzsár köteles vpdeiii a kereskedést és att testi is a stó teljes értelmében, —-Annak ftaoaára, hogy hazugok a penssák, ha at ember egy váTtótj kínál neki rögtön beváltja, jctakhogy a pénzre kell vjKtáaoij mert biwuy etek könnyen megcsalják es embert, i— A kereskedőiben mindenkinek kesében \'van mérleji s la valatiit vész ez ael méri .mag, nehogy megcsalják, -4 Ezen hazug ielleui s mát megvetendő tulsldon-sár mmiétt van \| persakereskadőbenj más ssép tttl^jiontáa ísí; t. íj at, hogy a kőa-jórm igen tokát áldoz. 4~ Úé eet nemi mint nálunk tjekaa hiúságból a hírvágyból te saikf hanem minden mellék tekintetei kitáró miiUttML — Sokt^or láttam inagy h dakat » kérdettem, bogy ki winjdtatá azokat, aat telelék ouoflig t egy kereskedő. e «n-any-h- A I De legalább a magyarok őseit Ii eresem fel. De bisteu a magyaroknak ősei nincse-! nek ottau hacsak a vefük égyj csslád-fajt \| képeső fiún, ugor s török-tutár\| nem tart-I ják utóknak. A uólitikai magyar keletke-I tett a VIH. [IX. X században. De ezen eszméjében nejm elugedte magát megingatni ni elhatározta, \| hogy erre \| 120 ezer Irtot költ. Eu azt mondtam, ha már ezen határozata mellett Jmairád, inkább a Gpbi spvatag ésaaki/iésaét kutassa ki, hasson Tibetbe,\' hova batánkfu Körösi CsomirSáMdqr is törekedettje a.tudomány tekintetében piegbecsttiHetleiu hasznot tett. jjról Széchenyi Bélauriasau felszerelve (nem mint én, aki [3 arannyal iudaltam el, s at is t csitmámba volt varrva) Kung hercteg kötvetitése mellett a császártól úti levelét kikspván Gépi pusztáig nteatui pedig Tibetbe ért s égést Ktnssu tartomány végéig haladt. Eteu Rul Széchenyi oáctára uti-Iér veiének nem haladhatott, tartomlányfőnöke azt hozván fel kifogásul, hogy at utilevél-ben megvau Bngedve ugyan kt jutttát, de osak járt és jjó utakon, at p élete pedig előtte sokkál] becseiebb, mintaejih hogy a további halaoást ily járatlan utakon megengedhetné. ! Gróf SaéotmLyi Béla előU ngy musska Porsevalsáki áthatolta a Góbi puszta egy réssét, a -tudományban eUnél fogva érdeme van j bpetátson meg sjaonbtn a tisttelt\' közönség, én a muszka tudományáért nem tudok leokea^dni. (Éljerttétl) És én nraojn kívánnám, ha a mi hon-títársunknak lenne megengedve áthatolnia vidéken. {Vihaips\| éljentés.) I Még van keieten a kereekeÜelem köt-vetítőinek eg^ osztálya, raelWől saóllni alcirek. I Esek a jutrárdokok, s mii kedve* hölgyeink, tsvastssal megsaokmk ketegedui e i rendesen íUrdölje mennek; i kmetiek pe digl jámborsági betegségeket kapnak. At európaiakat u orvos fSrdől stb. kttldik; t keletieknek aat I mondja misijjekek Hisa, iáhéa; et nem pntjpáu tréft, lósággal is így tőHéniki t. i nagy kereskedelmi életet fe Karlsbadba nkdík at imam Fatittiastb. sir-hiaiem a va-a Zarándokok lesethettek és fejlfatfhethek itv I is; ugy hi gy Mekkában évejakint legalájb 200 eaer ember megfordulj mindenki kit! portékát viee magával, aat eladja, s vissaafelé isméi bevásárol: e^ tehát nagy kUsvetitése § kereskedésnek. Olt hol at £lb» jobb ptrtja a legmagasabb bérctczel vtn Btegélyetve, t szép \\„PorecJiberyu alján fekstik tt uralkodó ké)-palotájt; felségesen tekint a nagy épül^ a vitbe és tükrődaik onnan visurt. Nytrt-lónktól ide 1 \'\|t ut. Nagyszerű változatos tájék et. A ntp pompás, és minden kies ségét a gyönyörű viuékre látstik ömlesz-teni, a napsugaraktól a hegyen levő stá-mos vinczellérhát varázsló fényuyel vau elárasztva; a tiszta, cteudesen folyó Elba Eartjain békéi falvak, mint: Niederpoivitt aubegast, Tollkevitt, Wschariti, Blatt vitt, Lotvitt stb terüli.ek el, mélyek mindegyike a legszebb kertekkel és nyaralókkal bír — * Különösen ssép Poreitt közelében azon kastély, hol jelenleg a Würtenbergi herczegnő tartózkodik. — Azonban nem erről, htnem amint mult. levelemben igéitem: Pilnitt és környékétői kívánok t b. „Zala" hasábjain, egyetmást irni. Piluits, falu igen kies völgyben fekstik: itt emelkedik t király ptlotájt is at Elba partján. — Szebbnél tttbb tajkák lejtnek a vit sr-mt tükrén. A palou átellenében fekvő, sürüen fával benőtt szigetes folyót két á^g ra Osztja, melyek azonbau alsó réttében ismét egyeeülnek! E sziget kitáróltg a királyi családé, a hol is a nyári idényben a aélutáuQkftt ssokják tölteni Éppen akkor rándultunk volt ide. midőifc a király1 tvájcti útjából viittaérkeeett ét a nép által roppant ujon-gátttl togadtatott. A palota teteje réatel fedett j az egéét palota jtpani itilben, Erős Ágost király áltol főn építve. A falak jt-pán jellemképekkel ékitvék; a tető ttám-talan tornyoctkákkal van ^issitve. — Jobbról a fcastólylyal roppant nagy kert határos a honnan a vit felé nagysserü lugas vetet, hol a kirá\'y rendesen reggelin,i szokott • — A palota előtt magas oszlop áll,, as Elb^ vitálláíántk időnkénti megjelölésére. — Kíváncsi voltam a számos jelet közelebbről megtekinteni és ugy találtam, hogy a vis-állás 1876 ban volt legmagasabb. Midőn e helyeket megtekintettük volt elhatárostuk, a fontemlitett „Porschberg" legmagasabb csúcsán álló tdrromot megtekinteni. Csak a föl tekintéstől is Bsédül tt ember feje; hát még felkűstnil Amdt t .Portchberg" mellett leuni és meg nem te-kintani, at lehetetlen; — oly eok etépet bestéinek a vidékről, hogy a ősapa kíváncsiságból is jmegtekinti as ember. — Es mennyire lŐn t Tátották által fáradttágunk mecjutalmaeva 1 A romhot két hegy aött levő keskeny hegyi ut, as ugyaevetett „ÍVierfr/cA (trund* vetet: a vidék at eddig látottakat fölülmúlja regényeeeégben. — At ut mindkét teléo nagytterü fenyvesek terülnek el. — A tiuta balasaiuo* lég ttdi-tőleg hat a fáradt utaera ée a folydogáló • otermely oeargedttéte e magány ctendjénen 1 áthallan lények uyögdioséTéséhet htsowlit. — A rom mellett aa elhalt Jánoi és Amá-lia királypár etflstmenyegtőjének emlékére emléktaobor van fölállítva. a b, uiást köaleu- Es most \| rom egyik taláhos érre, utiuyftrU látváoy tárult slénl t A völgv-ban a ssén Pilnits. nislynek ssivébs kényei* roeeen belötbatni \\ a klr. palota réatydelé* t keit japán — üUiuai pavilonjaival Uvaivál, mi(r poiunás látváoy I A hegy ali6 része. a király leőlelvel van szegélyesve; aa abban simmetrikui reudben rendben ültetett szőílőveiziők, fölállított sorkatonák* hzMulitnak. — Inueu láthatni aa egéea uáu Svajeaot, „Kttpigesteint", honnan a ?ár maga* talaival a völgybe tekint. E vár, ugy a 3U ítm háborúban, valamint Nagy Na* poleuu által, makaói ostromnak volt ki téve. Cbeboteaágból a nagy „Sckneeharg* as „íjr&heyység) valamint aa „Öridthógy-tégu it áttekint; ide. Sióval: oly látvány tárul a helyen zaemönk elé, mely feiejthst-lenül vésődik as omber emlékébe. A nap otolsé sugarát fényié j néhány saor még letekintett a völgybe, éi aantán nyugalomra száltt — Aa egész termésiet esthemályba \' burkolódaott; a körülfekvő falvak harangjai estimára hivák az ájtatos hiveket: igy ott egy fénylő csillag is. látható volt már, és a hold fehér árosát a hegyi esernely vizében füröisté volt, Midőn PorachbergrCl" a ^FbidricKgrundon" lefelé jöttünk. Néhány nap múlva hazafelé utasunk Budapestre — &zivei engedelmével Zalában uti naplómból egyetH dek.«) r. \| Milncg Hermina, • U. \' I. " Helyi és megyei hírek. — (Fógymnátiuml segélyegylet. (A nagy-kanizsai kegyesrendi kath, lőgymná-Niumi tanuló ifjúságnak segélyaő egylete ea évben ismét megalakult. Aa alakuló gyűlés fiŐL Pap János főgymn igazgató úr vezetése mellett sept. hó 16-án tartatott meg, A tisztviselőkar a következőképpen választatott meg. Elnök: Bosnyák Géaa; titoknok: Csurda Andor; pénztárnok: föttöay Imre VIII. oszt. tanulók. — Választmányi tagok: Balentics Imre; Sólyomi István ; Szablyits Zsigmond, Árvay Lajos, Síingly Zsigmond, — a 8. osztályból. Kiss Gyula, Bogyay Emil, Ehn Kálmán Topolios György Ditrjchiteín Árpád \| — a 7. oszt. — Csák Máté, Schőnfeld Férencz; — a 6. oaati__ Rósenberg Btór, Weisz Aduit az 5. osztályból - — Uj tanerő a helybeli izr. tanodánál. A helybeli izr.iskolabizottság azon ezé bél, hogy hatosztályu elemi főlanodája mellett fennálló két osztályú kereskedelmi folyfl . mot kibőviUe s a jövő évben három oizl tályuvá átalakítsa, a helyi viszonyok teljes méítánylázával,, melyek szorgosan követelik a nevezett intézet részéről, hogy h keresi kedelmi szaktárgyak nagyobb jnértékbem tanittassanak, ez iskolaév elejéu elhatározta, hogy pályázatot nyit egy kereskedelmi kö\| zépUuodai tanári állásra évi 1200 frt. tizei tés méilett, s a föl veendő tanárt, habár égin harmadik osstáiy ez évben megyittatni még nem íog, azonnal alkalmazza. A pályázat sikerrel járt, a mennyiben a pályázók kö-\| zQtt olyan is találkozott, kinek képesítései téliesen megfelelt a pályásat követelményeinek — Az izr. izkolai bizottság, melynek élén a buzgó Lőwv József ur áu, a pályázók-közöl ki is jelölte Wilheim József urat, ki a közelebb megtartott teljes hitközségi illésben, miután magát személyesen is be-mutatts, meg is választatott Wilbeiin Jóeef ur már meg is érkezett rendeltetési helyére s működését megkezdette. Wilheim Jósét ur, mipt értesülünk, szegedi szttletéitt, gym-náisiumi tanulmányait itt és Budapesten végezvén, ss egyetemet Bécsben látogatta, hol magát a kereskedelmi saakma minden ágában kiképezvén s tanárrá kepesittetvén egy ideig ugyancsak a bécsi kereskedelmi akadémiában segédtanári minőségben működött, azután pedig négy évig egy pán-kereskedelmi tanodánál a német nyelvet tanította. A* iskolai bizottság gondoskodásának és áldozatkészségének igen szép jelét adta, mikor oly kitűnően javadalmazott állást szervezeti a psélból, hogy a két osztályú kereskedelmi tanfolyamot egy osztálylyal bővítve, benne a szak tanítást a kor Sainvonalára emelni iparkodik. Aa uj tanerő jó auspiciumok között kezdi meg inűködféset, tőle függ aa izkolabiaott-ság kétségenkivül dicséretre méltó in lentiéinek legalább - részben való megvalóaitáea. Kívánunk neki erőt és kitártáét — (Fara welt.) Körülbelül 2 hónap előtt lettünk említést, hogy a helybeli ősz rabbi leánya, a sat-Louie-i izr. hitszónok SonnensCheiu művelt és szellemes neje, gyermekeivel érkezett haza a messze Ame- i rikából szüleit és rokonait meglátogatandó. Valóban nem Stevés elszántság kell hozaá agy nő részéiről, három gyermekkel oly messze útnak indulni, de ugy látszik, hogy as amerikai levegő más, mint. a miénk, s j a ki egyeeer a tengeren átevezett, erősebb I idegekkel lép. mindig a szárazföldre. — A C úrhölgy, ki ígéaden szeretetreméíló, né-fcány havi ittlét után ismét a messze útra Mái haza 8c. Louieba, padig itthon is alig pihente ki magit, mert folytonosan utazgatott majd turócámegyei, majd prágai rofce-nait látogat. meg Aa őw atyának biao ■vára oebesére esik a kedves leányától való eltáláe, ki aaoabán, mióta öt LouisÖan la-^ó. már kétszer jött haza látogatásra. Kívánnak a\'derék nőnek saereaceés utal és jé időt a aaesae atra és őeaintén óhajtjuk, hogy nemsokára szerencséi I megérkeztének örvendetes birét hallhassuk azoktól, kii honná közelebb állenak. T— (A Brsfls ée örünleld féla hang variwy.) Habár városunk műértő köaön sége Braga kisaseeooyt éneke és QrönfeU urat játéka után már élŐW>i alkalmakbó ismeri, mégis még ritkán nésett oly uegjl érdekeltséggel egy hangvers^nV elé mint ed alkaliommal. Braga kisasssonyt két év elŐt láttak utoljára. Ui vult ő még akkor\' egy Mp inggel biró, fiatal nisjdnem gyer mekleáuy, kit a színpad vagy a haugver senyj termének lámpái éso£latos csáberő vei vonzauak s ki ellenállhatatlan erőve érzi Imagát egy oaéi féle, egy szép aranyi nyal, babérkoszorúval juU^mazó ozél felé vonj zatvn melynek öevénye áaonban fáradalmáé verejtékkel járható osak meg. De a fiatal le ányt erős akarattal áldotta meg as ég, nen iimert fáradtságot s nagy erőmegfesaitésse buzogva, égve aa isteni művészetért felküz döttei magát a lejtős utou azon helyre, mely nek osuosán a mdvésaet isteniiőjéneK dics koszorúzott, fpnyes alakja honol. A fiatal loányj, ki két év előtt nagyreményű, ipar kodó] keadő v!o,lt, most két ey után elrsgsc tiszta! művészetével, melyből > a tökéletes\' Béghez alig hiányaik egyén, mint a nagyobb érettség, mert a művésznő rendkívüli te hetsékének köszönheti azjt, mit mások boa ssu\' fáradságos kttsdelmek árán érhetnek el, hdgy Bécs városának* nagy udvari operi színházában ni ár most ú, szép állást ioglal el. így egésaen termésaetes, hogy az érde keltáig nagy és fénves közónséget vonzott a nSs»rvas vendéglő" nagy termébe, s hogy ez, j^val a hangverseny kezdete elŐ.ttj zsúfolásig megtelt. — A milsorozat mint olvasniuk már lapunk mult zaámából érte sültek, igen érdekeien volt összeállítva. Bra ga kifasszony énekelt dalokat Lattentöl egy-egy dallamot Figaro lák$dahiuib6l éi Uon >Juanbólt ez utóbbi után Mígnoi örökszép dalát; és végül isniét dalokat, hány jmagyart is. Mind ezekben bő alkalmi volt hanejának iskolázottságát rendkívüli erejét a telző és alsó futamokban beinu tatni; éneke .szívhez szóló, inert hévvel, ér zeleuimel énekel. Hogy a közönség nem fu karkqdott tapsaiban, azt taUán mondanom sem kell. Qriinfeld ur valóságos kegyenezt a zen\'e istennőiének. Újra beniutatta sokol[ daluságát és ebben virtuoziiását, melylye i legnagyobb jkönnyedséggeljgyőzi le a tech nika nehézségeit. Motarl, Mpztiowiiky1 Raj,\' Chopin SchúÚeH-Liazt (ErlMönig), Leo De libei \\ Straue-Griinfeld, Wai/ner Richárd (áb rándók) gyönyörködtették érnékeinket éJ töltötték el lelkeinket édes dallamokkai. £ gyönyör élvezni mindezeket Grttnfeld ui geníádis interpretatiójában. A perzsa induK után \|szűnni nem. akaró tapa jutalmasván i művészt, ez uíra a zongorához ült, és né \|hány{ magyar nótával ksdvesícedett. A hang verseiny likerével mindkét fél meglehet elé gedve, a közönség, melynek élvezetes téje volt, s a művészek, kik bármiko lép jenelí fel nálunk; biztos sikerre saámit hatudk. i— Vasztar latra ur, magkrénk lendva kerüle.ének országgyűlési képviaelője a na pokbkn tartott beszédet válaSzljói előtt Alsó Leiidván A szép számmal\' m^gielent vá laszték zajos tetsaésnyiíatkézotokkal kisér ték a képviselő ur beszámolását s az eb bŐl kifolyó s ja jövőre nézve követendő ol veinek /ejtegetését I — Képviselőről lóvén i izó megemlít jük Egyúttal, bogy megyén\|cvist.-gróthi ke rületének orss. képviueloje plíió. 27-ére-Sü megre hívta meg tanácskozásra választóit A katona bessáilásolási törvényjavaslat mi ként való keresztülvitele iráht fog velöMr tekezni. f i -i i— Nagy-Kanlzu város tanítói saom baton fognak tanácskozni .<j fölött, valjói aa által, hogy a zalamegyei áltaHoos tanító testület köspöntja a miniszter jóváhsgyáss reményében Keszthelyre tétetett át, külön Kauizsa-városi körré alakuljon e, vagy pedig a kanisssi járási körhüz csatlakozzék V I— (Alapszabályok megerősítése.) Szaporodnak a nőegyletek. OlVaiauk ugyanis,\' nogy as ffalsÓ-iendvai jótékony nőegylet"] és a „Csáktornyái izr. nőegylet" alapszabályai ja bemutatási záradékkil elláttattak. —! A jótékony nőegyletek szaporodását mindigj ölömmel látjuk. ! — A lapunkban _iji eknlitett letenyei vltani. Ijtt régi temetktaési helyre akadtak. A sirok mélyek, némelyik egy ölnél is mélyebb. Ili is ásatást essköaölt Tőitősv Béla ur éi a* ásatás srsdfiénye es vjolt ?; 1 pár kappoe j a himikapoos félgömu borítékkal nom egyenlő lévorráei hajlással II. egy hsjlü: gönib négy kiálló osaestjsal, oégv befoglalt és uégy leUgaé gjyöngynázzal. liL egy uagy ezüst gyilrü N. II. betUk\|\|jil és egy hattyú- vagy nelikáa-alakkal, melv ssájábaii egy gvttbölosös ágat itartJ IV. egy gysimek-fs[ék fshér, kék, sárgn gyllugy-sorral és ásövstbŐI készült élosizálakkal belont csillagalakkal Vj. hajék aranyasinorral betekerve ; gyttrük • ék gombost IK. { —, (KözeijészBégögy.) Nem (tertjük feleslegesnek e helyen a aalamegjei > köze-géezségttgyi bizottság égy a mult. hegekben nagyi.,Dr. Horváth Károlü apát űr elnöklete alatt megtartott gyűlésének \'több foltos határozatáról megemlékezni, \|mel]jr határozatok fogauatositása már kézerkölcsiség tekintetében is idlOtte tentoi\'volna. As emiitett gyüléssn ugpnis abban történt magállapodás, hogy ijíinden nsgypbbí helység vagy mesővárosbiih egy a hatóság áh tal engedélyezett oaetédsserző intézet állit-taaaók jel, hogy ások a most div^ sogfésa-kek, melyek az erköjesiség és közegészség métely esői, megszüntethessenek. További iontos határozat volt aa. hogy Mti-kéa ssol-gabirói járáiban olyan köaös kórhás állit-tassék fql, hogy a köznép között ifel\|isrttlő ragályos netegségeaet áa illatető otvosok alapoian gyógykezelhessék. E kélj tárgy uagy mértékben megérdemli a közgyeimet, mert különBsen a oselédszeraés és egyátslán a oieléullgy tekintetében nagyon is elférnének nálunk az egéssségeseblb viszonyok. — . —(Szomorú dolgok.) Cssbrendekről írják, bogy ott szeptember 17-én éjjel ismét tüz ütött ki, meljf három házat hamvasztott el. Ez ^a véletlenségből történt elemi csapás, még némiképen elviselhető; de sokksjl ssomoritóbb e tüzeset aa által, hogy az( eS7 fÜldmiyeanok tizenöt éves leánya atyja iránti! bössubó\| gyújtotta fal, olyformán, hogy a azomizódbáz istájlóját felgyújtván, bizonyosnak vette, hogy a lángok atyja házára fognak átcsspni.lamr meg is történt, elhamvasztván aa egész házat. A leány még a tüz folyama alatt bnvallotta tettét. A gyujtogatási mánis egyébiránt Csab-rendeken nem elősaör mutatkozol\' moit, a meuuyiben rövid idő előtt egy ily mániá. ban sseavedő leány Csabrondek egéss- lakosságát rettegésben iartotta, majd as egyik majd a másik hásat gyújtván fel. — As első esőt elég kiáltó jele a köznép erköl-cii sülyédésének., \'— Tapotczáról írjak, hogy as innen egv negyedórányira tekvő Qyulakessi köz-séSben szent, 20. 21. közb éjjel tüz volt. A \'tüz a Nusal-féle műmal<Mnban gyuladt ki, mely teljesen is égett. Az volt a aze-reucse, hogy szól ueni fútt, inert ig(y köny-riyen a fentnevezett malom mellett levő Euterháai fé\'.e épületekbe, melyekben roppant mennyiségű .takarmány volt össsehal-lóozva bele nem kapotl. De a kár tisztán a malom leégése folytán is 50—60,0p0 forintra tehető. — Értesítő a keszthelyi m. kir. gazd. ttaniutézet felől. A tanév"október hó 1-én kezdődik, és julius 31\'ig tart; as első tanév pedig aug. hó végéig terjeszkedik ki. A beiratás október ho elsején kezdődik és ugyau e hó 8-ig tárt., Félév közben felvétel nem történik. A tanintézet tanalói A tanintézet tanulói rt-ndesek, rendkívüliek, vagy vendégek lehetnek. Rendes tanuló as ki afölvételi föltételek követelményeinek teljesen megfelelve, magát minden előirt tantárgy . hallgatására s a gyakorlatokban való részvételre minden kivétel nékfll kö telezi; ssabály szerint végbizonyítványt csak ezek\' nyernek; Rendkívüli tanulóknak aaok tekintetnek, kik hiányos iskolai előképzettségük folytán a tahintézetre való érettnégö-ket sikerei fölvételi vizsgával igasolni tartoznak, egyébbként pedig ugyanaaob kö telezettségekkel birnak, mind a rendes tanulók ; végbizonyítványt a \' rendkívüli tanulók a tanfolyam teljes befejezésé után kifogástalan msgsviselstök és kiváló saaf-galmuk alapján, csak a tanári szák kftlö-nös határosats folytáu kaphatóak. Vendéf-hallgatók aaok\',\' lak valamely okból sem rendes, sem rendkívüli tanulók nem lehetnek vagypedig osak egyes tantárgyak vagy saakmaosoportok hallgatására klte lesik magukat Fölvételi föltételek. Ki a tanintézetbe rendes tanulókép fölvétetni óhejf, tartoaik kimutatni: a] 1. jó siksrrel végzett legalább iiat gydinásiumi, hat reáliskolai vagy hat polgári iskolai osetálvt. 2. jó erköloei magaviseletet; 3. hogy életkorának 16 évit betöltötte és egéességee testalkattal bír. 4. a fölvételre jeleutkeaő a esülék vagy gyám aaon írásbeli nyilatkozatát is tastoaik előmutatni, hogy eask neki aa intését látogatását megengedik s ittiétb alatt a szükségesekkel ellátják. Visegák és bizonyítványok. Minden félév végén viasgák tartatnak eredményéről as intézet tanulója féléven-kint biaonyitványt nyer, Aa egész tanfolyam sikeres bevégsése után a rendes tanulónak mindsn további akadály nélkül, a rendkívülinek pedig a fent említett -módfc zatok alatt végbizonyítvány adatik ki aa összes a tanintézeten végzett tanulmányok-\' ról. Tan* és össtöndijak. A tanintéset minden tánulója évenkint 40 frt. tandijt fizet E^en összegből 20 frt. legjott a ,beírstásnál 20 frt. pedig legkésőbb aa olsö félévi vizsgák előtt fizetendő. — Ezenkívül aa első és második tanévben évenkint 6 frt. labe-ratoriumi díj, minden félévben peeíg 2 frt olvasótermi járulók fizetendő. Baegényobb sorsú tanuloknak jó előmenetel, kitűnő szorgalom és példás msgsyisslst alapján a tanári karnak a um. földmivslés-, ipar- és kereskedelem- ügyi minisztériumnál tett zjánlztára aa említett tandíj egészben, vagy résziek elengedtetik. Országos alapból 0 össtöndi van egyenkint 160 írtjával rendszeresítve. Magán alapítványok utján szintén több isás forint adatik ki; ezek, közt a „Vitéz"-féle ösztöndíj az alapító meghagyása folytán csupán erre érdemesnek nyivánitott helvét hitvallású tanuló által által nyérhstő el Esenkivttl aa összee m. kir. gszdasági tanintézetek hallgatói az évenkint 800 torintnyi Oeáky Petronella grófnő által alapított ösatondijna folyamodhatnak, melyr\'l a pálváaat üresedések esédén időről időre közhírré tétetik. Tanulmányt kiráuedlások. Mindén tanévbnn szükség sserint tartandó nagyobb tanulmányi kirándulásukban a tanulók kivétel nélkül résst venni kötelezve levén, az ezzel járó költségeket, melyek esstről esetre előre megállapittatnsk, aa illetők visslik. Fegyelmi renasssbályok. Szállás és éislmesés. Az intézeti tanulók szállás és élelmezésről önmsguk gondoskodnak ; a tsljes ellátásnak az illető igényeihez képest havi költ-■ége mintegy 25— 30 frt, ssokott Isnni. —, Aa elhalyesésrs nésvs a szülék vagy ayá-mok ssetnélyes megjelenése s intésksaéss fölötte kivánstos. A keistbelyi m. kir. gsd. tanintézet igzzgatósága. ^Felelős szerkesztő: HOFFMANN MOR. DN1EN VILMOS első inagjmr MOS \| fi ós vaskereskeditse nagyban ja kicaioyben BUDAPESTEN É vácii\'St bb. uám. oj. Spsdsliita ti«mámok-2 Imii éj.itoíxeti »lutkozók\' ra»iére, J Mindennemű ontott áruk 2 valamint k raduiérlegeknek nagybani eladása eredeti t 639. 6—10 Árjegpékek ingyen. \| fixed- É kizárólzgos á árakon. L." Isii M«rk. ásatásukról, melyeket Tőttőbsy Béla, letej nyei járásbúó ur essközöl ejgy érdekes csíki ket találunk a . Veszprém"fben, e lapnak jeles szerkesztőiétől, mslyel kivouatilag m is íjiegísmertetünk olvasóinkkal. Tőttősi Béla ur letenyei és ssécsi Iszígetí leleteirő maga ád felvilágosítást., E wseiint a lete nyei leletek, melyekből 8 darabot a nem aeti múzeumnak; ajándékozott, a többi .{ táblára osztva zaját régiségtárában van és pedig i I. 3 darab eailst gprü ; egv igéd ssjátságos. IL 4 darab fülbevaló, mitidegyilj nagy karika sajátaágosan félkunkprodó ssé les véggel. III. IV. 10 da^ab ezüst fülbe} való; mindegyike karika felbímkorodó laf pitoU véggel egy koponyánál találva. V darab ezfis - és rés-jfllbevkló; egy (ttln< találva kfilöiibtfső nagyságdak. VI. 2 di rab fülbevaló karikaalakui VII. 8 darai fülbevaló, felül karikeaa^a, alul nedij gdmbos ékítmény nyAjtványuyaJ.VIII. Kagyf ló-nyskékftmény 8 oarabban. közben gyönf gyÖkkelt melyek 4ötT1 aaonnau osak ket te ip, a többi elporladU\' IX. fört fülbevaló réí eaaket foglal magában. A ! zzéosi-saigetiekí rotlji sólvs 8eéosi ssiget m s^g a -letenyef járásban fek^atk, A tavaainaal a víz a töl lést elvitte s sm a bagyoldaJbóJ keaáték ja t TEY1ESVARY MOR CzipÖffyári mktilra BI7DAPE STEIíT, klrályutcza 1 Bzám. b. Orczy-féle bás, Mindenféle lábbelieknek legjobb hírű forrása- A legjobb kéeaítésű caipőket ajánlja a téli saflkséglst fedezésére, nagy ban és kicsinyben. Hölgyek nsásBára t NEMEZ (omoJoipnk nemez béiéMl niimlen sulnlfcn, nrUtt) ál m«7 caotmral . 1 fii SO kr. FÜZÖ toski cbir&Bliiib$I a íefnebb Mmxéai! gkllw . . . . 2 „ 80 „ TOPAHOK cbtrUttinbűI rnyMjbocóral, u{ii kjv«Í3fól, rokukiv^uxikkk), S»mb kUlliltihaji 1 . S „ — m TíJPÁSOK rugmiylitin\'ml mSt cliAjfrin vngjr bMaMrUL ■niiilt k«rtt&Mpp»l cr«ü id5jW»b<» IWk I ■ — . CZGQ08 jH«(.>-t(ipAn.>k MwMfélyfat m««k d^kulppd, ti»l«g UliMd j . . S CSV008 bAnony-toitüimk ■miitiMfaiil utgéU sróiolt depLUslpf!, lakk Jic^i-l, mlganttUm , I Urak számára: ÜÖM01)(}Zm)K pofifáikít l)rmM bélével minden tttnbcn..........1 TOPÁN éluwrtii-MrbAl flnow <li««itM tekncféMp)!, lup^abb div»tu..........• 8 TOVÁM UiQubStbftl MfwO emut ketlSi i^en iris......i • . 4 TOPÁK éMM rénym&koi LtirÍM. mzsMli envui kettős Ulpj«l ««Aa Mre •......4 TOPÁR ttloR-fa/mAiot, nubiú WrMi kejcljrfi tifj cbagriti taAnsl legfloom»W» MimiImiI. ... 4 TOPÁNOK jMWitótKÍI nmMtskoa btvarjs tscgilftjftl vönr« mam bélé—l, S-maroa trút srófolt iiiiptetalp\|w>t dvsaer iu\'<lve«»íg «Uw 4 .\'•-.« . . . » !• • S UflZMÁa vttau* ngy íwpiriaWrWI Wtoc»\|»« srófolt 4nktelpf»L.......• TBKOeSlZttÁK liátnirnntlsi és essttsl dnpk btoiriabArböt héroms»>r.« mMt taJ\|»\|«t vismin^es S j TKSDCSIZUA rsiddi onml bsgwiábÓl, háronumfos srófolt vhmraiei.....tl VIK&Z- és IwiptfUbOrbAl «ilé sjsiwslissi—i s, fkaáml, skár Mfsit dsswts dagbtsJppa<» bén. . ,. 10 50 •e, so \| 40, so. w, so. tiin oróa nkinMgí =Jwju rtfj KIÜ.topánL^PBPHIH bftj^iyi]^l^omsbb liíu\'twü hkk s^itjrljrsl hium ob5r5l érésén s SfSMtt kettős üűjvjai MTiaHMk ÍMMM útib MégntodeléMk (jdsUa étím»ét mslíéü n y u tMtm bükfiMése utiii gj«rsu s piBliswl m^ürtasé. M IMi Iss"-—-———- ■■■AÉIiidÉMrilHBHriBadBHrii OrDUIKKCZIPOK cbcrlisiin ra^y Selissli ipstén étiknvi lnHiliyurtii ktsssdtsMk. fcststas Stjif\|séksfc kjvéwUn Hwiirtiii kúHsSash . 4 . . t . t soknál i Nicho lűr Legufnbb Imlalmányu ara ló- és örlö-malma köz-, lőerőre és kézi hajtásra, nagy fontosságai szeszgyárakra, hizlaló-intézetek és gazdászatra. H^lcpA nagy mnnkaképenaég,, olraó ár pi hajtóeró a fflelffnyei exen Malmoknak. Ihíkódesben látható: IbTic]a.olsoaa. F\\5i.löp\| gépgyárában, Budapest, Gyár-utcza 48. szám. Képes árjegyzékek miodi-n gazdisági gépekről ingyen és bérmentve ^^A i_5 VALÓDI WHhelin-réle aotiartiiritiküB é* aiitirheomatikoB Vértisztitó-then. Ezen thea megtisztítja u egéaz szervezetet, mint semmi másféle Bzer átkeresi ■ test minden réazeit — ét belhaaználatj után eltávolítja a lerakódott kóranyagokat; ngyasiats hatása biztos éa tartós. Alaposan gyógyítja a küaavény, caúz, gyermekágyi lábbajokat éa idült caö-köuŐ« bajokat a szüntelen genyedő sebeket, ugyszinte minilcnemi- éa bőrkiDtéai be-tegaégoket; a teatén éa arczou levő pörae-nforket, aömört bujakóros fekélyeket Különösen kedvező eikeil matat ateo thea a máj éa léptolnlatnál nem kfllönben aranyere* állapotban, sárgaláz, éles ideg-, ín- laom éa caukló fájdalmaknál, továbbá gyomornyomáa, aiélbántalinak, al-haai dugulások, hudcaőbántalmak, magömlés, íérh-erőtlenség éa a nők folyásánáletb. Oly fájdalmak mint görvélyea-be-tegeégek, mirigy daganatok, gyorsan éa ála-poaan meggyógyulnak tartós theairáa által — miután es enyhe, (feloldó) éa vizelek hajtó sser. Kqj caomag, 8 adagra oastva az orvos előiráaa asennt kéazitvo — használati utaaitásaal egyUtt s kUlünféle nyelveken 1 frt, bélyeg éa csomagolás külön tO* kr Csás. kir. kizárólag szab&dalm. Wtlhelm folyékony növény-sodaliv „BA8SOHIA" Wllbtla F. gyógyszsrésztól Nsunkirchsnbsn aa egyetlon, mely a magas cs. kir. egéez-aégllgyi ha tó a ág által asorgotan megviasgál-tatváo — 0 felaége L Ferencz-József által, kizáról. szabadalommal tüntettetett ki. Esen sser oly kéasllmény, mely lie-ddrssőlésll alkalmazva, gyógyitólag, nyugtat 6 lag, fájdalomcsillapító és eugeastelőleg hit idsggyöngeaég, idegbán talum- éa fájdalmakban, tssüry5ngeségneii, eeusoa ideges kBssvényss fájdalmak- éa csúzos fájdalmak ben, tagaaaggatáa, izom bántál inak-, áros- éa csuklófáj4aiaBakban; köszvény, oeua, főtá-iáa, asédrflgéa, ftilhaagoátáa, derékfájás, tagok gyengáeég e — kflltibfasn nagyobbaaerü gyalogqláai megerőltetéseknél (katonák, és \| erdészeknél,) oldalazuráa, mindennemű ide-j gea betegségek- éa máa idült caasnáL I Egy kflfcoraócaka oivoai utaaitáaaal együtt \| 1 frt. 0. ért. Bélyeg éa csomagolásért 20 1 kr. külön Wilhelm-léle Schneeberg növóny-allop Wilhelm Fr. gyógyaaeráeatől Netinkirchpnben Ezen nedv rendkivftli hatást gyakorol torok- U mell fájdalmak, hUhhurut, rekédtséa, köhöyé és náthaldaiáll Sok vevők eroaitÍK. hogy esen nedv élvezetének köszönhetik kellemes alvásukat. Kjülöiiösen kiemelendő ezen óvóaaer kö^Oz zord időjáráalsor. Aaon t cs. v4vők, kik az általam \'1855. éa óta készített j kitűnő Schneeberg-növény-allopot oaládtl minóaégben kapni óhajtják — aziveakedjnnek határozottan : Wilhelm-(éle Schdooberg-növény-allópot rendelni. Utasítás minden poMCtkhot mellékeltaik. Egy bepecsételt ereideti palaezk ára I frt 25 kr és mindig frisa állapotban csakis aa egyedüli készítő 1 Wilhelm F. gyágyszeréaz Neupklrchenben A.-Auatriában kapható. Caomagoláséit 20 kr asámitlatik- Wilhelnufélc réK klpróbíUf i-ómui, valódi fö, seb. égés- é« íagy el I euen álla iáuos gyógy és Imzó-ír. Esen ir 0 Felaége éa rómsi császártól Bzabadal m az tátott. Az erő éa hatás esen írnél kUlőnőaen kedvelő mély, széttépett oá-gott éa szurott sebehiéL mindennemű I rost fajú daganatoknál, ugyazinte elévtllt idSssa-konkint kiütő lábsebéknél, caükönöa mirigy daganatok és fájdalmas kelések- és Ujiféregnél, sebes és gjndadátos emlőknél, égett sebek, Ifttk-szem, 2 utasok, fagyott tagok, kostvenyfolyás és hasonló bajokban, Ex^ii ir valédilug c»k af/adBl Wilhelm Ferencz gyógyszerésznél Bécs melletti Nsunkirchsnbsn kapható. Egy skatulya ára 40 kr. 0. ért. 2 .skatulyánál kevesebb nem küldetik el jwr^- a kettő ára bfhfeg és csomagolással együtt 1 frt. 0út. ért. Föntebbi készítmények vaMi min6»ogbon kapHaték 1 I I Pragcr B. gyógyszerésznél N.- KaiiizBán.. Bükköny-, konkoly- és zal a búza-, gabnától stb. való elválasztására \| leginkább alkalmsuk :0T a 13 arany és ezüst érmekkel kit&ntetett Eredeti Mayer-téle TRIEUROK, )OOOOa-)OOÍKWXKK«K«AWX«^ Előleges jelentés Nagykaiil&»án a főtéren először ilithfltib: és tűi mAsteti ritkaságok Bécsből. ! [ A két l«tlr\|M Magyarhonból a btfvésaetből produkálják iiagu hat, továbbá itt előlaőr látható egy élő és átlátásé Úrék, első______ rendfl külöulegeaaég — Nagy eaataképek. Enrépa legnagy obb váró-•sl Több termóaaoti ritkaaág. Egy lebegő görögné Bővebben 0 falragaszakon. Megnyitáe aiombaton okt. 4-én. j * Tisztelettel í Wedrswkhs ferlcsUs Bécsből. ! woooooíw^^oooa : m (i—i)\| QXWCOOCÜOOCÜOOO- borsajtók) Y va«yyuts Uksrék. SMadeey< Is gépes^sk, rmysito.M>kl» i psyaytk áe n\|ifldeiinemö ri\|gysiia4nüut íejjolcsóbb^n saáUUják Schottola Brtio ós Neoschil, A BUDAPEST. KKÖLÖniLTIOH, . (iiajtcaia Mabilla féle) \| iMftr wlfstlysk, \'HjlájiB eaéváli a\|hozzávaló lm4iltelTck lÉisüté"fteiklfi<#h seámárs, viamantea M\'iiá i^i váesi kftrfit ^f, Parié aaállodáaak áteBeiiébeg melyekből 12,000 dsriibnál (Öbb l«»rgiilombnu vad. , Jótállás l^rjobb ninnkákédességért, lc^zilárdabb Hierkozetérf. Legjjutányosabb árak ! Műiden eredeti Mayer-fóle Trieurnek hengere \\ l a fent jéltett ; g,37áuri "jel"V621.37-:n.3rel { . \' van ellátva, és a veyők ámításoktól tisztelettel óvatnak GROSBMANN J. 8-"> giczi körút 76, §udapestea. öépek és eiskisők a meiögardaiá^ számára. ocooocx: Fiatal ! nők nélkOlOzhetlen Kézi-1 jy. kOnyve! ürlll Károly kir. lídv.i konytköreskedéeében, Budapept, Dorottya utuza L megjelent 6s kapható : ZETiktal nöJs: Illnaialéia a terhesség; és gyermekágyban • 4 kintferiek ápeirisív irta j. Dr. Hehulhof Jakab orvoa és aebéestodor, ssflléss. ira küvf NO kr. — Dinkétésbes 1 frt. 40 kr. Ezen ssükséges, igen könnyen megérthető könyvecske sok elismeri birálatqak Örvendett. 660 3—3 idomítja és Jeladja Fi9c\|el FálOp Ma\|y-Kaiiaáa 1979. • . 1 Jíill\'SS Is ^ i * -iá — ^ .1 £ o B "S > % B * ^tdJS •\'S fl aiá- § g ySlS e\'S S<(f os i; xé/h m g Slfi.5 -a ^•Ö-ÍS\'- I * JS ^ S^o W S-H -S 8 2 g-s2 íllli^lsilllll^lfj 1 n a 5 SV?J! C 2 -?sS 8 KlaáftMvatah Fiwkel HV)f ktajiksmkeáém ÜJvéreskéi etosa, ftll. Ittt Itnifti WMvte I Irt Nsgjtd rrfi 1 írt 60 Kr, t haséboi peWso« f7mt 1 gr* ttbbtAti ItMelíifél 5 kr. B4t)\|iHj au ki Pettt«ef> 10 kr. , SurküilD Inéi H«vá a !«}• tötUiút rénét llUtf» MKlwiiéitak klUvrtik Dj virwJut ilni (II éi fferoiraMlM levelek Uitiert k»MkWl\| fagiulUtaáfr Káxirnt<»> rlm« ntm kHM«t\|i»k IlliiHéwhit UfMtMk! ttwlolf Hmm OudáriMt firiadá bt •ir II •». — A. V. (loldberg r IlwUpwt Btnlnűr uteul. — á Uppíilik Hím ItaWnbMtel t. m. — wsbs Már Itfe II. Tibor iumm II M. RnMimUtn JAb U lir«ftBad»pMl KfrUy utau 11. •> I. am. — nuMfitiain k Voffer llíti I. WtfilS»\|MM 10. KÖZMŰ V ELÖDÍÉSI, TÁ bIsADA LMI GAZDÁjSZATl HETILAP .4 Zalnuiegyei\'Q<mla$ágl Bgyeádlet, a n.-fcaiUzsal tlnxti diMeffélyxö Hxftoet/eawt én wbb wl nyulat Ulwitalo* közlönye 41. 82áni, Nayy-Kaiiizsa, Szerdán, 1879. október 8-án. VI. évfolyam. Meghívás. Á Zalamegyei Gazdasági-Egyesület f. 1879 ilt éri oktober 13-án délutáni 4 órakor Zala-Egerszegen, saját termőben rendkívüli közgyűlési tart, melynek egjedüli tárgyi a közraktárok ügye leend. Zala-Egerszeg, 1879. Szeptember 30-án. Árwtj István, Ügyvezető? elnök. Előfizetési felhívás „ZALA" ! kzimÜ ráeyei érdekűi közimi ve lődósi, társadalmi 6a gazdaszáti hetilap VI. évfolyamának I V. negyedére Az uj negyedév beálltával lapunk t, olvasóit újra bátorkodunk felkérni annak támogatására és terjesztésére. Ipar-kodáannk fok tönl oda iranyuí, liogy a lapot, amennyire a vidék Rörüluíónyei engedik, a kor színvonalán j megtartsuk. Ez. azonban annál jobban sikerülhet, minél inkább tapasztaljuk a t. közönség pártfogását. — \' A lap előfizetési ára: Negyed évre! . . \'.{ 1 írt 50 kr. FAI év/e . . . .1 3 frt.— Egész évre • • .j 5 írt. — A Zalamegyei GiwlasAgi Egyesület tagjai réstér e: Negyed évre; . . . 1 frt. Fél évre . . . J . 2 frt. Egész évre j. • . .I .1 4 frt. Hátralékban levő el fizetőinket tisztelettel fel kérj nk a hátralékok szives beküldésére. j A kittdollivatal. A ha laton parii birtokosok értekezlete a Sió uilip megnyitóid esekihtétémk Uirgyában. Jegy z6kö n y v Felvétetett B.-Füreden 1879. évi szeptember hó 29-éu d. e. 9 órakor. Za-1 lavármegye törv. hatósági bizottságának f. 1879. évi május hó j;5\|én folytatva tartott közgyűlésében M- sz.. a. hozott határozata folytán, a balatónparti birtokosoknak a Balaton vizének rendkivQli magas állásinak \'leszállítása és a Sió-zsilip megnyitása eszközlése tárgyában Ádám József szolgabíró nr által összehívott értekezleten folytatott tanácskozásról. Jelen voltak a batósáfcr&zéfölí-Adám JöjZsef szolgabíró, Nedeczty Jenői. Só-lyomi Lipót b.-edericsi, báró Putheány Géza szigligeti, Vadnay Rudolf és Béla zánkai, NaM Pál szepezdi, Kiss János akalii, fÓt. porcai István s Hertelendy István dörgicsei, Chepely Károly és Somogyi Zsigkuond (% véd) bjrfüredi, Écsy László b,-füredi, Birój Diniéi kövesdi birtokosok, Csendes jjózBef Eszterházy örökösök, Tresztye nszky Lajos hrg. Esz-techázy s tihanyi apátság, rapp Ferencz ügyvéd 8 Horváth Dezsőj urod. ispán mint a fóti veszprémi káptalan, mégis akali, b.-udvari, alsó- es felsó-eöri, Lovas községek számosan megjelent képviselői. Ádám József szolgabíró ur hivatt-kozva Zalavármegye törvényhatósági bizottságának számú végzésre, a tanácskozás \|:zélját előadta és a jelenvolt közbirtokoáokat üdvözölve, elnöki állásáról leköszönt, miután őket elnök s jegyzőválasztásra s ezután tanácskozásra hívta felj Mely felhívás folytán, a megjelent birtokosok főtiszt. Doruai litván kegyes-rendi jószágigazgató urat elnökké, t. Chepely balatou-füredi Ügyvéd urat .pedig jegyzővé" egyhangúlag megválasztották ; kik is a közbizalom előtt ineghajplya, álf lásjukat elfoglalták. , Főtiszt. Dornai Isjtv^it elnök ur az értekezleted megalakultnak kijelenté s a Balaton vize rendkívüli mag^ állásának káros voltát elősorolva, az értekezletei ennek elhárítása tárgyában teendő intéz] kedések megtétele feletti tanacskozásra hívta fel. Vadnay Rudolf ur a Balaton ldcsaj-poiásának történetét szépen s tudományosan vázolván, bizonyítgatta, hogy Q Sió torkolatánál 1864-ik évben /.pitétt zsilip csak négy évre, vagyis azon idire rendeltetett fentartatni, inig a Balaton felszíne a szakértők véleménye szerint a siópart vidéki birtokosok inegkáiositása nélkül a leeresztés által elérni szándékolt magásságát lassanként cl nem érte, most pedig már a négy év többszörösen is, eltelvén, annak létezése szinte jogtalan levén, ennek mielőbbi eltávolitasa végett a nagyméltóságú m, kirv közlekedésügyi ininisteriumhoz kérvénynek inítézósét indítványozza. Főtiszt. Dqrnay István ur a zsilip eltávolítását jelcjnlcg lehetőnek ném Ját-ván, mindenekelőtt szakértők s aj szomszédos megyék meghallgatásával akt kéri megvitatni s megállapittatni, hogr hány lábra kérclmeztetnék a lccsapolás b hogy J ezeu kérvény na közvetlenül a magas . kormányhoz, hanem a fent hivatolt me-* gyei törv. hatósági határozat élte mében a megyei hatósag utján az érdekeli szora-\| szédos vármegyékkel együttesen terjesz-i tessék fel. \' I, . Nedeczky Jenó ur az ügy {sürgős \| volta, s a már is nagy vízállás által már i sújtó, 8 a beköVetkezhető őszi esőzések : által még fokozható s fenyegető károk \| jnielóbb törtéuhétó elhárítása xzkljából : az e tárgyban szerkesztendő kérvényt közvetlenül s azonnal a magas korhiányhoz intéztetni kéri. Minek következtében az értekezlet j elhatározta, hogy a folyton növekpő vélj szély mielőbbi meggátláw s elhárítása \|\| ezéljából a jelen értekezlet azonnal s közvetlenül kérvényt .intézzen a magas kormányhoz; de Egyidejűleg értesitke ezen jegyzőkönyv közlésével a mai tanácskozáson történtekről a megyei hatóságot is és kérelmezze, hogy a magas kormányhoz I intézett kérelmét támogassa, s I annak I itiielofjb leendő sikeres elintézését] a^ ér-{dekelt szomszédos váfmegyékkel egyesült \| erővel esztözölje. Ezekután főtiszt. Dornai István a kérvények szerkesztésére bizottságot kért ,választatui; miuekfolytáu ezen bizottságba tagokul Vadnai Rudolf zánkai, Nedeczky Jenó b.-edericsi, Mórocza Kálmán éi Chepely Károly b.-füredi Iákóaok válasz? tattak meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig az eluök s jegyzőn kívül br. Putheány Géza és Nagy Pál urak kérettek H \' • Miután az-értekezlet a mai napra kitűzött tárgyakat kimerítően megvitatott-uak 8 befejezettnek látja s több tárgy nem lévén, a jegyzőkönyv hitelcaitésére megválasztott br. Putheány Géza és Nagy Pál urak ezen választásnak engedve, elnök ur a gyűlést befejezettnek kijelentette s a jegyzőkönyvet iclolvastatva bezáratta s t-a hitelesítésre megválasztott most elősorolt egy ének [által aláírásukkal hitelesíteti!. Kmft Dornay Tstván s. k: elnök. Br. ]futlieáuyi Géza s. 1;. Nagy Pál «. k. mint a jegyzőkönyv hitelesítésével megbízottak.. Ádám József in. k.,( Gliepely Károly in. k. értckezleti jegyző.\' . A pompeji ünnepély 1862 év juliui 15-in Langini impre-tario Nápoly ulctáin uagy plakátokkal hirdette, hogy Pomp \'ji várotibau iiiobiiat a „La tikira del Kegiuientou (az eared loáuya) csiiiiü darab előadásával fogja megnyitói, 1880. évi taűuet utáa, na miikor elődje Marcus Quialui Marliui iiiobáaát előre nem l&iott Rseméuyek folytán bexárou kellett." Aiuaa előre nem látott eieméuyek Herculauijiin ói Pompeji városok eUemeté* •it\'\'; dllntulr " Hj4í4.mU ».«or a jA letet beiárui nom akaró iQrelinetlenaégcaá-bitotta egy modorú aaiubáa tulajdonosát arra, hogy helytelen dátumot adjoo. De va-lójában Anno doiuii i 79-ben volt augusztus 23-áu, hogy a rettenetes kataitrófa bekövetkezett ,* a ludósok néino\'vike ugyanazon év sseptember 25-ikót állítja a dies irae-uek, és ezek diadalmaskodtak, elany-nyira, hogy e» év szeptember 25-én reo-dezlételt a Vezúvnak 1800 év élőU történt vészt és pusztulást hozó kitörésének emlék: ünnepe. Akkor a begy jeienUgi magasságában aliK létezett még., Lojiői sÜrU erdő-léggel voltak borítva s fél magasságán Cicerónak volt rajta villája. Igaz, hogy már 63-bau i\' iette egy földrengés Pompeji la> kósait; ez elnyelte a törvényszéki épületet a coioniit-adot, a fpiunioí, kát eainhásat és 6 templomot. De azután tizenhat évig telje* nyugalom állóit bej • Pompéii ée Iler-\' culaiiuui roiaat nem sejtve eugedék át magukat az őseiktől öröklött hellén életvidor ] ságuak. Az ég tiszta és átlátizó volt a vég é »íala" túczija. * Dal & könj. Majd kiárad keblem éraaméiye ; Ügy weretnék irui, a nem tudok: Mire egy-egy költemény teremne, • Kftnybe térnek ál a bús dalok. Mégse bánom, lengjen a lant érted, Jégre voBKoijt drága nemzetem; Kiderül tán, mint borúra várjuk, Hogyha jövőd\' airva éltetem. Hajgaió íxiniór, Menjünk a nép fcOsé! (Oyóiwtixk a borról éi uibetrőli) Servas Sanyi I - isten hozott sógor Hova iadaliálí? — Tttdj\' lilén. Sanyi tiioos kndved. — Dekogy nincz. De látom én. — Tán MÖrtÜOdtetnk ? Van kenne vakai. Ne de hát omk mond ki aa igásat, fett bneá kMMU 9 Hát elmegyek) aá íssre bátyámban. Tudom ie én. ki aa as Imre bátyád, — ás — bál nMifik orvsáf, snhik várme-gyéjé»»en lakik . . Hál mi a MmI izomaaéd íaWwi, a M «f? HSkin nllaMtaOMi pályám kerekén enef^eissksáni, CHf «nari, é Unkát, de bokree gye rtk UmH; mmi mk\\ tedd Mire a kát ; Md <M n \|é kedvedet, aztán derekasan fogpz künn a faluban, gyen mulatni. Hát te ségor: azt hiszed, hogy én még busulni is tudnék ?... Korán sem s hiszen elég szép éé eiős közmondása a magyarnak: Búsuljon a ó; elíg nagy feje váo. Most uedig félre a sok esóssaporitás-sall... Asszony, hozd elő a készülékeket!! így ni, beje lesaem a borjubőrös tari z-nyámba >T- és — és aslán, felülök a ko\| csira, aatán hajtatok egéis Bakónakig, akér meg sem etettetek odáig. Pedig {hát nagy kái- volna, hogy l\'/J órái utazás közben, legalább Kécsén\'és-él Bakónak végéÁ roitogot ne osinálnátok l.\'.l . Ej! ne tréfájj ségor: Isten veled! Saerejicsés utat I j De bát még ie: kipez mégysz Bá\'kój nakra? f T Hát i\| Tóth Imre hátyámhos. \| Elszállt gondolstoé, msesss, — igái nteteae, mért koetitnon uem volt. ki as unalmas egyíianguság\'of, legalább némi szól rakonás- dssvegéi vagy élcaeaéesel ttsti volna e\|. J . GondjoUam én miudenre ée mindefai rőlj osak tóról íieia, togy, miért megyek Bakóoskrsi azaz: [adtam, hogy miért mej gy4k f. hanem kogy ellngom-n én aat véj Jeabetöí fkgy nem : au nem tudtam, pe< ig elég »orán üjte/p kocsimra. A vidék,mely] 12 hén^ot, teháj a%y évaaMotIO«tntait; ei bálsm mögé, -viÍMia smlnkealeteU aién vieaooyokia, me illetőleg a szőlőlief lyek tán keserűen hatottak kédélyemrej^ [ée.most még is mélyen érzem, \|iogw a legkedvesebb pereseket, órákat, bólékét, azaz : mézes noteket itt éz egyszerű, de kedves helyen töltöttem el -— és pedig oly vi-I dáman, mintha nem is kellett volna ^ondol-j nom a mulandóságra. Egyik gondolat a másikat váltatta fel, egyik pillanat a másik után folytónosan váltakozna meghozták azon időt, hogy egy-exer csak Bakónak,\| éjszaknak nyúlé \|ej»Őjón bontakoztam ki gepdo\|ataimbél, — és mint Imre bátyám „Jó papot adjoo Iften, Sándor bácsi I". üdvöslŐ, szava ébresztett fel. Tán kedves olvasóm kérdési, hogy: ki as ss Imr^ bátyám!? 1 Bemutt^om. 0 egy egyszerű, de jó gondolkozású derék, egészséges nézetii becsflleles. polgára a jelsetl köseégnek, ki [valamint a aösügynek. ugy a nemset boldogi\'ásának örvend, kdlönöteu pedig akkor, hogyha csekélységére) még détni efolgálalot is tehet. Majd még többet is moudok et felőle Imre bátyám [igén ssiveeen • fogadott, és igsii jó isüen^ elbessélgettünk egyről-máról. Hát mit csiuéljujffk most, kérdéseit bátyám. Árai tetemit, feleltein röviden. Menjünk ki á hegyre I... Nem bánom. Határosataukst teli követte. elmentünk ItpUen, anaa: pwdoii a Tóth Márton, JóssJf komámmal; tékát hárman, de lettQak aaián többen. A sok vidám kedély, a jé augyar ss-ma te egészséges enjrszarÜ kire{eséáek\' — melyeket osak as wyéjierQ népoataly aj- kairól lehet- hallani: ~ teledu té velem azt, hogy én tulnjaouképea miért rándultam ki Bakónskrá Pedig hát mint aféle üzlet embere, bort\' akartam vásárolni. Bekövetkezett as est — közvetve tán az éj is. \' r . \' Sötétség vnlt, a természetben, de ínnál nagyobb világosság a kedélyekben .. Felvoltuok villanyozva, és pedig ugy, hogy a magyaros szokást megtartva: dalra kerekedtünk. KitogyhaUsnok voltunk; egyik dal a másikat követte. Végre egy«ser liftre bátyánk eolo kezdett énekdni.T:. Jftgyelmes lettem dalára ( mert a népköltészet, —- mind a melleit, hogy dalét embere vagyok — nagyon gyönyörködtetett. Feljegyestein magamnak, — ée van szerencsém a következő strófákban ssives köziéi végett beküldeni: fgéss világ éltemet esomjuhoasa: o véremat nem sajnálják szépségemet , Ártatlan enegény lejemet. Még anyám ménében voltam: már a fegyvert megkóstoltam, édes tejét alig saop-tam; Halál tŐrebe akadtam. Mihelyt világra születtem, mindjárt ka-róhos köttettem; tolvaj kesétől eaeuvedtam, madaraktél emésztettem. Ha halálomhoz készülnek; előbb fa sajtárta saednek, furkós bottal filbe vernek; isrŐi isre éesaetörnek. ZAM m\|eígyei érdekű. MtUljtn uaüouv Hirtelen szállt fel a hlgy magaslatáról egV Imiaug alakú oősosslop, Plinius á\'tal egy hegyi wmyőbü* hasonlítva mely Agait kiterjesati. „Mikor eten t(iue< méuy eayéeeett, irtóaalteljea ittmég hömpölygött le $ hegytől — tüspiros sikái kő A tenger forrott, éjszaka lett é« hallgat Ah roll m, mi hitre meredt egész e tiasnnyol-caadtk eaáaadig — elsülyedve, elfeledve, elenyészve. Mint egykor, ezen ssenteinberi uapon is ttnnepélyes néptömeg hullámzott a Ijíií-eott városnak utosáiiM Vili a kfilönf^le nem •etek tudósainak miua\'eu fegyverével, $ok* utazó angol, ki e britt csatornát* mindenütt podgyáazukkal magukkal hordják, a léapiros saiube külütt Bradshaw wal mint utmutalóvai, ugyanazon ösvényeken ballagtak vagy nyargallak, melyek melyen a Tinában visszamaradtak azon napok ^la^ melyekben a szép fiatal Glaukus kétlovas kocájában, arany nyal ál szőtt kerekekkel az azóta régen hamuvá lett pompeji hölgyek ábrándosé kiváncsiságs előtt, elhajtatott. De nem ama pusata mellékutosában volt a, hol Bulwer világtalan virágleánykája csen-dts eaürke hamuesőben fájdalmas kiáltását: Ki vess virágot? —\' hangostatá. £s alkalommal uj nápolyi nép lakomáaolt a helyen. hallgatta a dudát, ahol egykéi a Tuba a Gladiatorokat a verseny viadalra hívta. A nap programmjában előadásuk voltak felvéve aa iámét napvilágra hozott dicsőségről. Korunk az árkása korszaka, a mely előtt még a gránit alpesnek is iueg kell nyitnia legbelsőbb szivét, s ki minden Ifiásatást ason emlékezetes szavakkal ke/di meg: Mit itten,egy uagy jövő furtlyuka előtt állunk :u Ásó és fejsze az eUülyédt városokat ismét felásták az utóneiuzeaék-nek. Palmiéri tanár, ki a Vesavot kedveucs tanulmányává telte, értekezést oivásott a hegyrő.\', a milyen a Slrabö és Spartakus napjaiban volt j Signor Briaio a Domus Qor-néliában talált freskó-festmény „Phu és a nymphák" — fii\'löll ; Siguo? Pibeű Pqm-peji tengeri kagylóiról; Signor Sacchi a városnak villám által sújtott házairól; Sig-i nor di Pielro a Villa Erkolanese emlékszobrairól ; Signor Comparetti egy Hercula numbau talált könyvtárról Sa Siguor Fuljio a Herculanumbeliek főző és sütőkemencééi ről olvasott.4 A beérkezett tudósítások ezerint a hallgatóság lelkesedéssel .csüggött az előadók ajkaiu, még akkor is, na a köznapi. élet legközönségesebb vouásairól szóltak, a mint az egykoron e váróéban pezsgett, sokáig, igen sokáig az előtt, mielőtt ! 1748-ban Don Rosa Alendierre a Fortunának nevezett utat kiásta, és Qiuseppe Fio-relli a művet annyire befejezte, hogy Car-lyle azt mondhatta róla: „Semmiféle könyv legyen ae latin vagy vJgürög, vezet bennünket annyira vissza a hellén életbe, mint Pompejinek \'ezen elévülhetlen freicókluui-pompAo rvuiiMük. A pompéji Ünnepély napján a házak mögötti kis kertek viiágzottak, mint a régi időben. A látogató ugyanazon küszöbökre lépett, melyekét egykor a szépek sandát-födött lábai jártak. — Borcsarnokokba tekintett, melyekben iirés korsók voltuk és aa asatalon nyomai mutatkoztak a kiöntött bornak, mely löOO esa\'eudő előtt egy vidám mulatozóuak torkán keie4Ztül folyt Egy rombadfllt ajtóföl olt e felírás _ üdvözölte : „Isten hozott Iöj,,egy másikon görög betilkkel az intés: „Őrizkedjél a kutyáktól." A házak falain gúny neveket vagy tréfás megjegyzéseket lehetett olvasni, melyeket ezer évek előtti utczai suhancsok oda körmöltek vagy mázoltak ; egy színi előadáeról való jelentést, Plautus „Casitiá-jau, amely sohasem történhetett meg, sőt még pompéji hivatalbeli pályázók nevei, kik sohasem léptek hivatalba. Kísérteties varázs nemcsak a magánosra nézve minden időben ! Az ünnepélyt látogatók egész Uég igy sincs vége kínomnak; lábakkal rajtam tipródnak Végre fa-satuba raknak; Ott sokáig sanyargatnak. Még egy csepp véremet látják, testemet addig faggatják Végre réz-kazánba reljakj csontom tűzzel szárogatják. \'De véremet megbecsülik, drága poharakba töltik j kis saük likon leeresztik, bőrzsákba eltemetik De eJtemetésem után; én is hoszut álok méltán. Kit a sárba döntök utczán : azt se tudja fi-e vagy láuy. Némelyeket ágyba döntök ; ott soká* ig sinlődtetek: agyban fejben verettetek, sokét eirban eltemetek. De ha engem megbcoeülnek; véremmel módosan élnek; testükben aj erőt vesz-nek, hosszú életet nyerhetnek. Férfiaknak erőt adok ; asszonyoknak kedvet hozok; sok lábat táncéra indítok; de a ódnak helyt nem adok. . ! fken idé íöat, melyben eaerény el-beeaéléeemet a t. olvasó kösönség elé leraj-eolni bátor voltam, elmúlt aa éj közepe is, — ée én édes emlékek köst hagyám el Bakának határát; de Itftiöafieon azokat, Jtl-kt a eaáretet ée jó indulal hozzám füsölt. S -Kanizsa, 1879. eaept. hó. Jfintir Sándor. Tündérkirály. . Ma. -Ki nyargal ily éjen, iijr véssen át\'/ Ae apa, dlébe\' tartja fá. IMIárdel tartja grerrofkét A eaél- a UiegcS M L f k 11 lokaaága easu benyomást nyerte, term teson sssliditva a ssiuláték lebilincselő ségs j által. Az ünnepély, melynek ramiija aa e napon történő ásatások magéban foglaltai kisáró\|ág a szabii I lolyt le, a nap sötétkék, Úszta ege Hisal a régi n>iujpéjiben is as ég v< iniudeunapi életnek\'te.őzejte Sőt a életbe is esett világa mint aa cinbe kintele. Ae ajtó jmiudif nyitva állo minden e\'menőuek bepillantást engedsi drága ssövetekkel ékesített atriuuibn leje \| tele volt napsugárral, j mely felU\|rl ipyilMou áthatva, az impluvium vizébe ritajdött viisza, a mozaikpadlózatoii szaaozott, a házi istenek oltárát aran málvlyal szőtte át, a freskók sziutilz >• gyoktatta és móly sötétzöldben ttt«t Gyakran a kttlről jövő pillautás báauak fehér osalopaia keresatUl e^é kéfiig hathalolt !lgy volt jaz az aedi kelo házában, igy a legkisebbikben kicsi, kényelmetlen ssobáliban alvdtjil modern kényelem I emberének ilyeu sonló berendezések uem tetszenének, lén I korbau a ssépeégnek áldozták fel nyelinet. Mi inegfordit^a osináljuk;. I A hellén idő 1 Hellésjjfjukou sz Eui sttlt ópának. A balálba küldötte ifjakat azonhidőben^ mikor ama a p lenfamus álhevité a sziveket — has egw nemes Hekatombához, melyet gonok hálája iQuságuk eszménykép! n ik, a szent ősök. géiiiusánaa, az oltár elé \\eze tett A mi a tanuló vnégQt antil előtt megindítja, az Lflnauval abólva I Hogy a j\'öldi élo\' fájdalma jnillett sse-Izép roi. li\' bau lett. házi teás t a bel- X átlóra-el. •első z a elő-ötét, A babai-ké- kecscsel elveset. Igy érthető azop foriró buzgal melylyel egy eg^sz hosdzui életet álc fel kz ókori kincsek legcsjakélyebb ványainak niegkereséaoroji Layaid vet [ásta ki a puszták bpinókjából, í KnMubt; Schliemaun [Tróját fedezt évtizedeken át rieitó et magát\' egy tudes HerculauujuDsu ói Heraclitból töredékeket talált. Egy angol rég\'fci irá azo sejt lalá vei pot oly „Nyolcavau\' eizteudő^ jvagyok, d i remény, hoey a olksaikus iialo jtt ki\|icaeit fégoui Ilerculantimba lui, tartja fe\| életemet; Ott Livi ott dccadjaitj kell megtalálni.tt I ő neiu ért meg. A fjerCulántunbe sati sokhoz martién könnyÚ munkát a pimpeji ásatások. Az elsőnek ház ken ény. réteggel vannak! bjor tva, hogi den hüvelyket ki kelleti vésni, mig I peji egy husz lábnyi mely boiró nej ;y sikerből álló ouilék alá volt temetvq i buvÁrkodó lürelmeilcnsfgnek előbb yilt,. habár mégis eg) j&vszázado igóiybe, inig nap és hold á városna bariiiadrészét is bevilágíthatta. Porain gési azt hiszi, hogjfc Hei culanumban e U rauuiik\'r^iJ varázs" még elzárva tartja. Hisze Uiué tét g>o Opu nak rzesj költeményeit egy f\'ilig beomjolj czél en egy hordó alatt tcdeztéM. fel egy klastromnak Cáioerében Qtynt i msguumát ta álta egy. i észét egy sze veszt.fáii klastromban. Propertlu költeményeit egy f " meg; zetes és T ic ítus találta fcneg lösz-pin-as omi Ezek gjRég vilá- több száz híxametéréf egy .egj tia elsxáradt knaéiőlj oldották le ! praeeedens esetük,1 melyek a ri búvárt aludni nem hagyják, ki szeiuü igát jegy palimpsert ir\'agjJ pedig egy ^seréphenger ék irat a, photogranai uiá* ]nákt Kibeiüzéserc feláldopza.\' Oreá né jily leifedezések a • legmSgolabb földi dogiágnak mozzanatai, plőtteui egy iphilologus, ki Pompejiboi visszatért, fis e szavait idézte: Csak azt tudom, hogy a világ Azóta mint egy álom e\'enyész, S kiinondkailan édios menny van Kedélyemben örökjté. ,Fiam, miért e borzadály ?* „Amott van a tündprktrály, Fején arany korona ttií —" ,Köd az, mi ottan plteHU!\' ,„Te szép fiu, jőj el velem, Majd játszom veled, kedvesem! A parton van sok jizép virág, Anyám m\'ajd ád arany ruhát!"\' „Apám, apám, nem hallod-e, nem íüudér király mit ligér nekem ?u ,Maradj nyugodtan!jó fiam, Csak szél susog fák lombjiban.4 ;PEljösz — e drága gyermekem V Szép lányaim vannak nekem, Az éjjeli tánezot ők vezetik, Elaltatnak majd éntokeik." I i\' • / .Apám, apám,, nem látod-e itt TOndérkirály leánykit ?u ,0 légy nyugodr, a légy nyugodt; A vén fflaek setédének ott* filmé Ike-Ihol-lóan epi- )u i, a óznak rad-1 tini-\' rton fel. német bécses azt :sak L.em felel-na-kiá-vditak; oly uiu- Nevetni izpkuk as ily ideállefik I8I8U és uilégis eaektték a gyakorlati felfedeaések-kel i Találmáuyikkal több dolgok van, mint a mindennapi sfámoló ssolga azt sejthetné* Sokkjai azolott, mielőtt a geunai Columbus Amerikái felfedezte, a költők a népben már felébresztették a felfedezetlen Atlautis iráuti hitet. Hok idővel, mielőtt Stepnenson vas-páncélokból as első gőslovat kovácsolta, amelrlylysl egy óriást, örököl szolgálattá-telére kenyszeritott as einbi\'iiség>iek, as ábráMdozók as aj népvándorlás iiáuti vágyai vitték a dal izáruyaiau a világon ké* resztül; Ki akarle ja mozgató gondolatok eredejtét a legelső sugárig kutatni V ki graiómok utáu mérlegéUii lelkét egy álomnak, mely mégil valósággá eift Ki egyizer za antik bájának engedte ál magát, azt e szeretet nem hagyja el soha. Azon búvárok! kik aa ünnepély napján minden ttsóveróBt Pompejiben ájtatoi gondoskodásáéi kiiértek, telve voltak e \'szellem mel A világ zaja nem zavarta őket, mint egy ál (alján seókisein, ki egy életet teljesen átélt. N! Fr. h. F\|gy eliue%teté» a kúbirlokoiok Qru/igoi földhitelintúaetcncl: ! Ugyiibm. Még be níeiá fejeztetett intézetünk alakulása Az elnükség, igazgatósás és felügyelő \|bizottság még majd csak f. évi október ; 18-kéroj Össaehivott közgyűlésen fog niegzlakulni é\| jinár ih talilkdznak lelkiismeretlen ámitókj a kik a uagy közöniég-nek jphiizemiisdgét saját önsp ózéljaikra akarják fölhasználni éi kizsarolni. Biatos tudpmásuükra esett, hogy a közgyűlési szajvaaalok és mcglatalmazások összegyűjtésének cséljából különféle ügy nökclkj utazzák ne az országotJ kik- közül némelyek elégi vtakmerőek magukad a léte-.siló bizottság megbízottjaikéul mutatni be. Euuélfogva kiizludomasra hozzák, hogy a létesítő oizolUág semmiféle iljjes ügynököket se\|u halalmapott fel; és lia mé^ii ilyenek valahol jdlenlkeznéuek és magukat ha-talma^váuyoklíal igazolni kivájtunk, ugy tu domásul venni tokába csak vwh A létesi Ó mesebb alapitók agu a ieg. vett °gy rétész térjük, hogy ezeknek bír-Baéléz által jutottak, bizottság csal a legérde közül kért te] vidékeukíut helyből némelyeket, hogy azoknak, a kik tanácsért fordulnpk hozzájuk, kellő tájékozást ói felvilágosítást adui sziireskodjeuck. !(eliát a t. alapitókat, hogy kot lő óvatossággal viselteáseuek, és ha ivajami te vi-lágositásia lenne szükségük, ez iránt közvetlen ide Budapestre, a létesiKŐ bisotti g h«m- : Figyelmestetjük jtc «Jm- \| afféle utazgató (jgyiiöitök iránit hoz, vagy viqékeukéut felkért bizalmi Og-lián fjr o alá-ive az . íbot-isztee Sfbva- ,,Ss^retlek-e szép Llkk ingerel, S ha nem jöea ainarve, erőm i , I .Apám, apám, hosáám nyula már Bántott a rossz taddárkirály Bor adva vágtat aa apa, lilében hörgő Kisfiú; S midőn elérte udvarát — Ölében holt fiat talált. I -< JMer AntA ír fértiainkhoz fordulni méltóztssiansk, á kiknek utján fogjáic t rendes körleveleinket is kapni., A visszaélések mérvére íjézve ime egy rövid kivonat valami Berger Vilmos körleveléből, ki állítólag Budapesten, vácsi körút 79. sz. a. lakik, »£ körlevélben azt állítja, hogy ő ezen intézetnek kinevezett Ügynöke, s meg van kataiinázya paraszt-fcazdáknáli S14%-°8 kölcsönöket. szerezni, továbbá állítja, hogy mivel az igazgatóság^ nál és (titkárságnálj vagy pártfogásban részesül, s mivel alapító1 is (20J frtot befizetett;) hát neki az. utak a gyors sikerhez miudig nyitva állanak, minélfogva a hozzá beküldétt folyamodványok ugv intéztetnek el, hogy a kért kölcsönpénz 8 nap alatt az illetőnek már kezében is van, — míg a ki hozzá nem küldi folyamodványát, as 4—6 hónapig is várhat s utoljára isjelutasittatik. Hogy pedig a készpénz-készletek máshova ki ne kiicsonözteistnek, áietős\'jeleutkezéire hivja a kisbirtokosokat. Minthogy pedig a létesítendő intézetnek igazgatósága még nincs, eunélfogza a még csak megalakulandó intézet kölcsönöket nem adhat, a majdan megválasztandó igazgatóság ügynöknek leukit lem állíthatott fel, pártfogásban senkit ^em részesíthet, kamatot meg liern állapitihatott s a t. Oiikéut értetődik, hogy az illetőknek állításai képtelenségét tartalmazna^, de tekint- ; ve, hogy ezek a közöniég tájékozatlausá* i gára vannak számitjva, tekintse az össze- j fíiggé t é§ czélzatot, azok kézzélfogh(ttó csa- j lási kísérletet képeznek, melybe a királyi ügyészségnek szivési figyelnél! felhívni kötelességünknek tartjjik. As érjdtétt körlevél \' egy iithografirozotjt példánya kezünkben vau. Felnivjuk egyúttal a t. közönséget, hogy az ilyen Bérger Vilmosjfftle ámítók- -nak hitelt lie adjon^ azokkal ne érintkezzék. hanem csalán kisérleteiket bejelentem, körleveleiket törvlnires elbánhátás végett a létesítő biz>.ttsághéz beküldeni szivekkedjék. A kisbirtokosok országok ftlibiteliu-. tezetét létesítő bizottságnak 1 irodavezető Qalgóeqj /SWro(y!a. k., i Aranss Lajnt e. k., ■ \| tarHÓay Okuiftlv s. k., bisottsiti Uyek. tagjai Helyi fa utogyol liln»k. 4 Király ó \\felsége uevuapja e hó , 4-én, 9iokott sólbüfiitással uaaóíeltetett j ^tóeg városunkban. Reggeli 19 arakor a \| helybeli plébánia templomban volt íliine- j pélyes mise, mély Alkalouma) a polg. j és katonai hatóságik ás egvéb testflle-tek valamint nagyszámú közönség jelent meg. A miséin a helybeli k»h. fógym-nádum ének é^ xedeftira is részt vett és első isbea ifi hzóp.gyakorlottságának Adta tanú- jelét. Nem méltányolhatjuk eléggé Orow-mann Ignácz tanár umak ebbéli érdemeit, ki a magasabb egyházi énekre is kiterjeszti figyelmét s az ez iránti hajlamot iparkodik ébreszteni az ifjúságban, Berecz Imre zenetanárral egyetemben, ki ez alkalommal orgonálta templomban.. — (Családi sirMlt.) As iar. temető ben diiaes családi sírbolt készül: A Oelsei (iulmam család sirbolt\|a less ezf melyei a jeles fiatal infirntik-épUfaZj 0. Qutmann Al-fiéd ur, ki Ztlricbbeu végezte tanu\'uiányait, tervezett, s kinek utbaigazitá^ai nyomán késiül el ay egész. A csinos kis épilmény a komor környeaetbeu-«4geu kellemes benyomást gyakorol a nézőre. Ámde azért őszintén kívánjak, borir a derék család miu-deu tagja minél hosszabb életnek örvendjen 1 — (Hyneo.) Oszeszly Antal, adébiva talí; ellenőr ur jegyet váltott Szombathely egyik dfrék, művelt hölgyével Trelter Ca-rolin kisaaszoiiynyal A szép frigyre as ég áldását kívánjuk réizttukről is. — (Uj zongora a polg. tanod inal.) — Olvadóink emlékezni lógnak azon hzugver* senyékre, melyeket részint a polg. isk. ének és aenekarz, részint lelkes műkedvelők tartották. hogy a befolyó tiszta jövedelembél eg); uj aongorát lehessen beszerezni o polg-isk. tanoda számára, molynek zongorája uiái] nem egészen felelt uieg as énektanítás igényeinek. A bangveisenyekiiek volt sikerük a iiieuiiyibeu közel harmadtélszáz frt. tiszta jövedelem maradt a két alkalomból. A zongora be is szereztetett s már fel is van állítva. A pénz ugyan nem futotta ki egészen, mert a zongora az ide ssállilással egytttt 300 és néháuy forintba került, de as élőbbi zongora még meg levénj ennek eladási árából födözui lehet majd a kölcsönt. — Ügy halijuk, hogy a zongora csekély áru jegyekkel ki iog soisoltatui, ami min deuétetre a legelőnyösebb elárusitási mód. — Coroaollí N. jóbirtt zágrábi bailet-mester és tánoztznitó g y e r iu e k ek és felnőttek számára helyben egy tánca-t a n i tjáii cursust szándékozik nyitni. A legközelebb kibocsátott programúi utáu ítélve örömmel -üdvözöljük ezen a lest fejlesztésére jótékouyan ható tanítást, mely a Knoirczer-iéle szálloda kistermejieu jog "f. é. oktober 7-éu megkezdetni. Kiváltjuk a derék tanítónak, kinek szakképzettsége is-" increies, hogy tanóráin iuinél több tauulók csoportosuljanak körüle. j — (A tanítók flyyelmebé.) Zs«ugery Samu, lŐvárosi tanító elismerésre méltó vál-lalatából: Pestalozzi válogatott paedagogiai munkái magyar kiadásából megjelent sz első kötet 4. füzete. E tüzet is 5 ivből áll éi 50 kr-ért megszerezhető. A lorditás jó uiagyzrságu és a magyarázatok\' helyesen útbaigazítók. A tűzetek megrendelhetők szerzőnél, kinek lakáaa május bó elseje óta V. ker. iőut 12. sz. a vau. Ajánljuk a müvet a tanítók irigyeimébe. — Szüretünk a hó közepéu kezdődik, az idő még derekasan tartja magát, szép napsugaras, habár helyJyel-közzel boruB napjaink vanuak. Ha eiulékezetüuk nem csal, tavaly ilyenkor már sisiergett a /láng a kályhában s a fakereskedők nem panaszkodhattok a rósz üzlet miatt. No de, a mi késik, nem múlik, s ha léi apó sokáig-várat magára, csak annál aordouabb képpel ne köszőnlsőu be azután. A szomorú n lók daczára is jókedvet kiváuuuk aszüretelők-nek, ami talán a búfe.ejlő mellett nem is marad el, cssk jó legyen aa utóbbi. —: Hadai Lojat a hírhedt boeaniai tülkeid vesért Thsresienstadtba való nlaz- * tában Kanizsán keresatUl hozták, s miután mindjárt tovább nem mehetett, egy pár érára aa itteni kaszárnyába internálták. Sokan kíváncsiságból megnézték az érdekes foglyot. Egy barátunkat megkérdezve a benyomás telől, melyet reá tárt, laconice azt mondta, hogy — rabló-pbisiognomia: — (Tornastylsti úgy) A nagy-kanizsai tornaegylet e hó l\'J-án fogja megkezdeni ismét őszi gyakorlatait. A tőrnagya j korlatoknak tudvalevőleg az ősz é« tél leg-\' jobban kedveznek, s úgy mint miuden egy-j Jetnek, a tornaegylet tevékenységének súlypontja is aa ősare és kÖze)edő\' télre esik. A tornaegylet tagiéi a téli évad inegkes-déséről legközelebb togoak kÖiozvZtoyileg értesíttetni; de miut n\'iár löbbször, úgy most is kötelességüukuek tartjuk a. t. egylet mő ködő tagjait s azokat, akik ezekké leuui iikariíak, figyeimeaietui, hogy kellemesebb, s a test edzésére rendkívül beiolyást gyakorié, ssérakozást alig Ulálüatnak maguknak, mintha 3-eaor hetenkint (héttőn, sser dán és péuteken) miaél nagyobb saáinban vesznek résst a rendsaeies tornásaatb n, mely aunál érdekesebb, minél nagyobb uámmal vannak a résatvevők. Legközelebb ismét néhány tag vétetett fel a tornaegylet kebelébe, ami mindenesetre érdekeltségre matat sz egylet irányában, melynek élén még folyton as ecnyeaellen busgalmú Valbacb Mór ur áll. — Megemlítjük még. hogy aaok, kik a tornaegylet tagjai óhajtanak lenni, aa egyletnek valamely rendes tagja által bejoieatnetik magokat. — (Felhívás.) Mindazon ipartársulati, kamarai, nemklliöubeu törvéayaetéeéfi hi-sottságok, illetőleg küldöttségek, a melyek a ssékesfenéi ván országos kiállítás ,tanul-mányoaására megjelentek, iparvieaonyaink emeléee tokintetébén kéezitett jelentéseik oktober ig hoaaam való bekilldée^re eaen-nel tisstelettel /elkéretnek. Szél eetehérvár, 1879. október I-én. Zichy Jeuő gróf. — A ktllM Rirbivii! kiötése kö?et-kestébeu Károljrároe (Hor?átofsiá«) tzuá-<s zs otUbl Burbepizcsoktt egyelőre meg-ssUotette. — (\|j}»rpártolá8.) Somogymegye ismert átirztz foljtAu etok helyütt kesdenek szdvetkesni ipw pótolására • többen komoly ígéreteket teltek* Hop ségleteiket itthoti fogják beeseresut. 8sép * buzgóság,! QtUk tokáig tairtfon ii és már egyszer általános, hogy nyomait tahéseeu látni; mórt egyet jóakaró erdikö* détek aligha lendítenek valamik a dolgon. — Pár napi esősói után iámét napsugaras, meleg óssi napunk ^rolt. Es ss es5 nem roess volt ügyen a TetésNpunkálatok •ssköztéeének szempontjából, de mégeoui volna jó, ha tartóssá válnék most már, míg a ssttretelés meg nem történt. Ilyenkor nem jó duplán áani tartják a szüretelik. — „KÖziégi Közlöny" caim alatt a k»z-igzsgatás öiuii ágaira uésvea szakláp indult még a nagy tevékenységű Riutmann Frigyet kiadó kiadásában Barth László és l)oboiy István urak felelős sskrkesatéee -mellett Az első és mutatványtBám bekUldetett hozsáuk. Tartalma érdekes, kiállítása díszes és ára olcsó egész éne 6 írt. sat. Megje-Irn minden vasárnap. Ajánljuk! v-<: — Uj zenemüvek Táborsaky és Parsch tenetuűknreskedésébeit megjelent: Négy kedvelt népdal. 1. Rá ssállott a vádgalamb a zöld ágra. 2. Fekete saárú ceeresanye. ,3. Ex a kis lány jól vigyázzon szivére. 4. Re-czepicze haj! Énekhangra zongorakísérettel (vagy zongorára külön) alkzlmzsta Kuber .Sándor. Ára 80 kr. — Kaphatók Fiichel Ffítöp könyv-, mű-, zenemű- és papirkeres-kedésébea N-Kanizsán. . — (Rörld hírek.) A bolgár fejedulem Hukarestben vau a román fejedelem látogatására. —. Krassewssky lengyel iró, Krz-kúbsn - jubileumz alkalmából a FeienczJó-zset-rend keresztjével diszittetett - fel. — Xetter táboiuok beteg. — llécsben Bismark kalapokat hordanak^ — A bécsi kösségi sorsjáték főnyereményét b Hirpch nyerte el. — HoroviU Lipót nagyváradi káplántól „Kit magyar király* czitnü drámát adtak elő Kolozsvárul), r- Andráesy Katinka grófnő Budsues\'te érkezeit. — A Pjsldfí-táisa-«ág október havi ülését e hó llí) éu fogja tartaiii. — A göiög király szándékolt uszításáról lemowlotf. — Újházi László él neje holttetemeit hazahozták Amerikából.— (ierŐfiné a pitos bugyellárisban lépett fel legelőször oxUuldeje után Budapesteu. — G erő fi Veszprémből távoatakor feloszlatta társaságát Őt és Balogh Árpádot a népszínház igazgatója szerződtette. > 4 kö/Mmég korébői.) Nincs a társadalom terén valójában, de közelismerés szerint is magasztosabb egylet, mint a tűzoltóké. Es ni égis épen, mert az eszme magasztos, kellő álakot csak nagy és nehéz küzdelemmel ölthet magába. Nemcsak a szép Intézmény" félreismerése as obből származó közöny és részvétlenség, hanem as ellene sok oldalról nyilatkozó kicsinylés, gwnytárgyává tétel, álljjik fejlődé-séuek! útját. De mint minden eszme, ugy es is ki vivandja teljes győzelmét. Magyar-orsaágban erős leend a tűzoltó jiutézméi y, más raivelt orsiságok példájára ős segitiját alakítani a társadalmat, nemes munkában, ernyedetlen buzgalomban és önfeláldozó emberszeretetben, haladván előre biztos és nagyjeleotőségfl czélja felé. Itt csak egyet akarok egynémely megjegyzés és tények előadása mellett — a sok akadály kSsIll bírálat alá veuni és ez as obtCurusokuak a tűzoltó Intézmény kicsiuylése és gúnyolása. Rajtam történt meg a mit elmondandó .vagyok — és a mivel állításomat igazolui akarom Folyó évi aug. 30. és 31}én tartá a zalaegerszegi önk. tttsoltó-egylet zászlóiéi -avatási ünnepélyét, mélyre a többek között, a körmendi tűzoltó egylet is meghivaloU. Én mint as egylet h. főparancsnoka vettipm rfest. Aug. 31-én tartatott as ttnkiepéiyt be fejezendő as arany bárány vendéglőben tímcs vigalom. A házi gazda axerepe a zala-eger-ssegi tűzoltó egyletet illette, a tánczmulat-ság jellegének így tüsoltónak kellett volna lennie. Küleőitg aa is volt\', amennyiben a táncsrenden a tűzoltó jelvények díszelegtek, a táncsterein ily jelvényekkel volt ékesítve de ami fő a tüsoftók — egyenruhája több obteurus fejben ütött szeget, annyira hogy a ttUoilók báljába Raj\'uy Lajos salamegyei tissteletbeli harmad aljegyző, két lelaes és előkelő győri ItQsoiió bajtárs*, mint rendelő — csak aaéíVmert tűzoltó ruhábsn jelenték meg. nem engedé bemenni. Ezen eljá-rá aronban csak kesdete volt a folytatólagos éles ét kihívó sértéseknek), melyek es (iutet tUsoltó intézmény, speciálisan pí\'dlg a körmendi tűzoltó egylet és kiiáiólag ellenein elkövettettek. Nem súrolhatom fel tér-tsfike miatt aa egyes sertésekéit, utak as egyéneket nevezem meg kik azokat elkövették ezek Hertelendy József éeHerteleody Ferescs salamegyei földbirtokos urak. J&zeu sértésekért a jelenvolt !, tűzoltók neonnal elégtételt akartak eennt de én mél-ián eliól tartván, kogy ezáltal as egéea táecawalatság mepsvartaiik, ai elégtételt Ücrléft sunyival inkább aáJ&enra halasa-tettam, Jert annak ktevetítéséil Dr. Cain der István ur a aala-egertsegi >tflsoltAegy-lat einike ée báJrendeső bisötts g fej. — esagáre vállaita. A mefáliapodás aa leUr kegy másnap Harteleedy Jésael és Nedscaky •> 4t • mtl «la4t MfieilsJmt eai rslta Mt\|isa JfMfasSfet « Istrt Jenő arak et utóbbi mint Hertelendy Fe ren^e, ki időkösb^u állitélag jelav aolt, meg bieottja, ée én dr. Oainder urnái délig te-íálkpsunk ée a dolgot lovagiás utoo kiegyan] iitjQk. Én segédlisstem kiséretében másnap di e. II óraker Oainder ttraál jeleatkeitem\| Hertelendy urak azonban »et nem tettékJ Ezzel ugysn én lovagias ■ötelességemuskl eleget tettem ée a tér nyitva volt előttem sértőim ellenében — de én pevártam a dél\| után lelolyáeát is. és miután már két tanu4 val kerestettem Hertelendy^ urakat és mi-dőn íesek kellő eredményt el nem értek, magam is kerestem Őltet — megtalálhatók azonban nem voltak — akkor kértem oéak fel öl tanút, kik előtt élőszóval is kijelen-tettem és írásba foglaltam a következő nyilatkozatot; j Nyilatkozat. Esen sajátkezüleg írott ée; aláirt nyilatkozatban a becsületes jellem és férfisMág által veséreive. ünnepélyesen kijelentem, hoj,y Hertelendy Jóssei és Her-j telendy Ferenos salamegyei lakósok — kik engeai 1879. évi aug. 31-én estff és foly-\| tatva ugyanazon évi ssept. l-jén éjjel miut férfiul és kiváíólag tflsoltót mélyen megsér-tettek és kik a férfias lovagiasság elégtétele elől tudomásom azeiiut megszöktek — mert megtalálhatók nem voltak, p i in a s s, ha-! ssontalan emberek. Midőn a nyilvá-1 nosság utján a tüsoltó intésméuy msgass-tosságához mért megtorlásomat fenntartom és neveseiteknek bármikor rendelkezésire állok, ezen határosott nyilatkozatomat kiadtam és aláírtam. Zala-Egerszeg 1879, ssept, 1 én P\|46 órakor. Disksy Kálmán m. k. ügyvéd ps h. parancsnok., Esen nvilatkosat mely előttünk már élőszóval ie kijelentetett irásbán előttünk foglaltatott. Miről kelt esen ssját aláírásunkkal ellátott nyilatkozatunk. Kelt Ksla-Egerssegen 18(79. \| ssept. hó l én a\|4G árakor, Tegyey Lajos mj. k. a körmendi tűzoltó csapat főparancsnoka, s. kir. köz-jegyso. Tulok Benő m. k. ssbiró. Dobrovict Jenő m. k. ssbiró. Ssájer György m. k. Cziudkr István m. k. Zala-egerssegi tüsoltó egyleji elnök és ügyvéd. pzeptember 2-áii rfcggel jelentkesett lakásomon Körmenden két uri egyén miut Hertelendy Jóuef és Hertelendy Ferenci megbízottja. Hertelendy Jósief nevében ki-ieleutették, hogy miután ő ajz ellenem elkövetett sértésről mit sem tud, és ha mégis megsértett, tudtán és akaratán kívül tette, így késs jelenteni akár tanúk előtt, akár hil\'iap utján, ~ hogy séitenj nem akart.— Én ezen kijelentést tudomásul vettem és az ügyet befejezettnek tekintettem, llerte-lendyi Ferereucs nevében pedig ^ugyanezen k^t uri egyén kért, hogy a kesémben levő nyilatkozatot szept. 9-ig közzé ne tegyem, mert tuegbizójuk Budanesten van, é« igy addigi nem intézkedhetik, -j- A halasztást megadiaiu. * Szeptember 3-án délelőtt azonban ka- kösvéletnéeyen alapuló batároietnll fogva Igtn terméseeteilin klsárva vannak". Ugy hlssem önérsettel és as ombsrí hivatottság űntudstável biró egyénnel^: en* nél csittanósabb arostíl csapás nem igsn adható: de mert báró Áötrtfe jtlentőségts nvondáss isssrint a dandy és kérges tenyerű napssáuidl abbeo sgyesnsk mea, hogy egyiken sem fog a kösvélemény ítélete, mert as első aaou felül, a második azon aíulál-lónak kénseli magát", a neveseit egyéneken sem fog a kösvélemény határozata, ha csak •braohjummai in áitura nem effeatuál-tatik. — Midőn a jelen kösletnéuyben kifejezett minden állításom^ határosoiUn fen-tartom és azokért a felelőssétet magamra vállalom, végül még oiak ast jegyzim meg, pok egy táviratot Hertelendy Ferencz nevében Nedeczkv Jenő és Rajky aláirás: sal, melyben az általam kiállított nyilatkozat t irtai ma miatt mélyen méglettem sértve, d\'Wu fipui Sert tétel nem a té kép j tett meg enné nom án pedig kapok egy nlásik sürgönyt János és Beserédy Lajos aláírásával leudy József nevében, melyben elég* adásrs, tanuk uevesésére hivattam tel, az elégtétel sdást sürgöny utján elfo-gsdttm, tsnukat másnap neveztem. Szeptember 13-án Jüleu.tüsve a találka H irtelendynek 4 megbízottja és az én két megbízottam kösött Eredmény azonban ei éretett, asért mert a tisztelt ellenfelek yállást máskép adták ^lő, mint a mi-törtiéut és azt. .állégálták^ hogy a saruéin én vagyok, hanem én sértettem őket. Hivatzostak tAnukra: ss én meg-bizö^jaiin ssinte azt tevék. A resalfátum togva as lett, hogy sem elégtételt ad-sem kapnom nem lenetett. Mert az j magában is elég oértés, ha a \'lovagiasság utján i így mástól elégtételt kérők egymás ál-iíitásflt kétségbevonják. En azonban szavahihető becsületes emberekkel kellőkép bírom fcllhásaiin valóságát és icy azt igazolni, hogy a Hertelendyek eértették meg a tüs-o ókat, a köiiuendi egyletet és engem. Ellenfeleimnek ezen eljárásából mást nem [következtethetek, inint azt, i-ogy az elégtétel adása alól kíbuyni szándékoztak. Annjival bizonyosabbá válik e következtetés uslyessége, mert óu\' az\'áitalsm kiállított uyilatkosat tartalmát fenntartottam, énnek artalina miatt lettem kíhiva és fogad-, taiu ;1 az elégtételadást és est megaduoni épen azoij okból nem lehetmt, mert a tényállás ellenfeleim által a valóságtól eltérő-le^ sdstott elő állításuk valótlanságának kiderítése heteket vett volna igénybe.] Kénytelen voltam a tüsolió-intésmény a körmendi tüsoltó-egy lel és saját érdekemben a közleményt nyilvánosságra hozni, hogy csak most teszed* annak óka az, mert a szükséges ^isouyitékokat távolabbról kel-\|lett >ieseresnera. Befejezőiig azon űatál\'ozatiot, melyet az egerszegi if salamegyei ifjúság.a köz-vélee lény kifoikrássként ea eket utác hozott íjól éi \'teaült ktttiorrásból és í egyik előkelő tényisőtől közlőm. A Határosat as, hogy f Lajos, Hói telendy Jóssef. ée Herte-Ferenci compűguié, a kik nem egé-magok áljának, hanem néhány ember-ÍntpárUiit«kkel renjdelkesnek «hs va- hog/ as illető urak őseik példájáhorképsst, tsnuiják tisztelni és beosftlni a humanitárius iutésmén/ekst és as ssok siolgálatábsn álló egyéneket respectálni. mert ellenkesőlsf, míg a derék ősök emlékét és példáját meg- könnyen ksphstnak rövid utu, de hathatós vetve, magukat bsisenyeslk, addig nagyon Eaf elégtételt. Kelt Körmend 1879, seeptb. 29. v fíiikay Kálmán Bfpld és d. ffiparsncinok. Felelői izerkeutó; HOFFM4NN MÓR. Átok, a kik áff^ltsérvben xxenvedoehi bérmentes kéndésükre megkaphatják minden dijfisetés nélkül, akár kös-vetlenül, akárias alább megneveaett cég közbejöttével, a használati utasítást áson allkitl térvkinöciri nézve, melyet Hiriltfl (Söhweítzban) Sturoenepuer pttl. készít. £seu hsssuálati utasitáshos számtalan kitűnő b}zotíyitványo\| és kössönetnyilatkosatok vsnaak csatolva oly egyénektől a kik esen kebőos hassuálata folytán teljesen meggyógyultak. As elküldés bárhová is;esz)cöZülté?ík. Akmöa ára tégelyenkint 8frt20kr. Kapható: Formágyi Ferenci „8z. Máriához" oinzett oyógyeztrtárában 649 2-8 I BUODAPESTEN. ITEVIKSYARY lMOR czipögyöri raktára BUDAPESTEN", b. 0rczy-fé 1 e ház, A legjobb késsitésü csípőket ajánlja a k I r ít I y u t c z a 1 s zft,m Mindenféle lábbelieknek legjobb hírfljfoirása téli szttksfglet fedesésére, nagyban é 8 kicsinyben\\ Hölgyek MiAinárH : NESQÍZ eotoo\|lc4Íé0k notnit UéliaMl mluiteo itlatMa, aarkktl iá nágy rtokerral . FuZO (op&u eborf\|uUuMI a lametib hlm>ÍM«l 4isiltv« , !........ TOPÁNOK eberliútínbrii ragio/hauWftl, iimgus jcIvág&iMl, rakoko-fMrakkst, fliimn IdillitiaUn TOPÁNOK ruKiinyhiuűvii\' oíj^i jchurin vagy lioj-jullorből, azcgazeií k«tttaatpp«l «rS« IMjáráabts UrtA» CZUQ08 bantd^opándk bSrasególrlve] szegeit\' dupUulppaL iatl«g ibúlitael...... (\'ZUGOS mtHony-toiiAiiak Mntekbéraatel uafslt prónlt lUiptnUlpjml, lakk \'linggyul, nufMmbiau j I rak mAmárs: OOMODCZI^ÖK puutóból noiiikz Uűléüdel nihuUn Rtlnboni I........ TOPÁN cluarin-borUi finom dlkxltáaü lakucgál^ydl, leraabb dlvitú....... imolu i.i LtiJ.ii - - -»ri- 1 ■ Ii » \' -■ i i4-\| . V I 1 írt. 10 kr. I „ B0„ 3 n » . IS 3 TONÁN borjubórbi")! lugezatt, tuvurl kettős t&lppal. Igen erü» TOPÁN oroM ttnjmkiM bőrbBh nzegozott cuvnrl kettős talppal c^úi iitört ■ TOPÁN HlqD\'fiiiymizoa, nuűnsl bőrWI, kestyfl vuy chagrb ninal Ugfinonubb hiraiéiMl. . J . . « TOPÁNOK p4uti\'íb<i\|t oroatlakM btgaria izcgélylyeTl vörOl nőinekWtétMl. 3-Moroi trfit urAfoIt daptaUlppali - óvizer n«dv«MÓg cián > \' • .... .1" .6 CSIZMÁK «r5a ríknoa vagy bagariabfirWt ráaetbaa.srdfolt doplauűppal. . . M 8 TEKDC8IZNÁK hitniTaratUl él mtlal dupU Hagariab&rből hároinisttr»a srófolt talppal ritnMnm TÉHDC81ZHA ralitól oron bigaiUból, háromnéroa arófolt dnplatálppal, vhmuitu . . .IS VIKSZ- él bagariabOrbol való g)\'«nnekcai«n4k, \|aUziiral, akár tzwelt, i\'«avar<i« dugUulppal, j igen er5a talnSaékO^n. . . . • \|\| •!••• ... 4 PIU-TOPAN liorjn vagy i-bagrl rnbórtöl erőien Kugjuítt kettői Ulhnal .... . \| . 1, LEÁNY-TOPÁN abvlaátinbtl vagy legfinomabb dlttltésfi lakk Kesélylyel 1 . . .1 GTESUEKCKIPOK eberlaatio tafy Wrböl. \| .« ... 1. . • . . . 60 krtól 1 Megrendeléaek póitAn étinvcl mellrn vagy laz előleg bek&jdtoe után gyonuin » pontoian teljwiietoek ábau a legkéiziégcieabflQ kicicrélteük. Kujletei iijegyzékak kívánatra bérmanteaen kftldetnek mag. 90 , 60 , to, 90, só; 40, 90 &0 80 . W, . 80 » 80-1 N m i kalmaa lábul 656 1-12 IPserlaofer J. gyógyszerész Bécsben, Singerétrasse 15 „zum gold. Betchsapfd "AjaiitjH. a t. olvasóknak at almit jeg/tstt és jsok éri taji^tslat ittjau jelenek bisoojslt gyngjixwéizőtj • kQlAnlegesaSgtket ói hstiiu hasbikerpk<t. KB. Uegreodeléseknsl kérem á csiin é* postaattoinű jmiiUis uitgjelőliWet 4— -Az alant felio-roltakun kívül még sok egjebb kűlöiili\'gt-M^ek raonak kMiletb«ii át oeUlan kéatletlkn nem Itré ste-rek iniiiti meraniieíjíaek lígr&videbb iiífi illett és legjutstrjroiabbaii ustköiftltetaek. és felvilágosítások h-jroagjobb kószsiíggM dij iiúlkül adatnak. 4 KQIdetnéujÁ a vidékre.-báriuentesitctt béiisbekűlaés vagr atanvét mollott, — Vidékii jmesrendeléseknélicsomagolaws darab\'iukint U) krajcar sjjjuiiitUtik nagjobb kfildfinótljeknél nomafoU^ (ajat költségre, jiinételáruilt\'íf jutalékban rénitifilnek. Akustikon (fülszeaz) 1 ftVOgMO 1 Ifit 0. é. A íulot ósiulig melaceo és nedvesen tartíá, loltalmaáA niűgbütól és tauek kúvetJcezinOiiyel ollö^; közvetíti ixabalyüpjcép-< tddéeét a fülfeirnak. mélyítek\' hiánya föoka oW eok ITol." /.i.Aim.v Pl rker-tíl. kitfinö sxer a bí tVail-CreUlt), tliitállaoaagai ellen. I, I., 8.. 4 tTilliojimk «ámn. fivegeae 1 fit Leüdtner testvérek Rzjk leudj ssen rel, 0 Isme idespi zttusíiget képTis«i<? fí/jüfág ojeas ^dályo^-ksjiiz ■int j nalzlsétfot szját nevűk siztt ren-zkArumk,r» ko/réleiuéf jt éé nzgj k5» i(grzu meg de ssoo nttlfctságoa seta vendég, sisin uiat rendezd réest aéas ks 6idig sseu iíjuságj^ z H<el\|bes z neveseit bagáSal kivéfe, aTzgjr küsöuség UUtofik,. — rljicKz milstságjet, 4 ebbdl, z ttavaejt ftLa«ab7 Bernhai\|Uól liavasi ru^szesz jjüuclumbeu, i ^fii iheui elifi orvosi tekintélyek áttolj legkitűnőbb báíliaroek %)áulUtott\| mindúiinemfi giumorbijok , killasúaeu emésztési gyengeség, étviryuáayi gyumorh^ruíj Itb. eltén ezemireaen bevált Üvegcséje 70 kr Amerikai köszvény-kenÖcs, gfc ean ható, kétségtelenül, legjobb eser minden koetvé-nyes ée cióuoe baj, nevezetesen bátgerinezbajjtag-aaaggatáa, görcs, ideges (ogdjáa. I\'tyfiijás,lűlszjtk\'éaliis ttb. atb. ellea 1 fit M kr Auatherin sz^j-víz, ?J>S á^ljS noean elismert legjobb fogfeatartö ner. 1 üyegjese 1 írt 40 krajeziir Szein-essentia, Jm^a eütiírl éi\'reuiiiu- a4ra; eredeti üvegesekben á 8 ft 50 kr él t ft wk Röní»7Óo fi, na a 7 HÍubert ól, kítünfiiéíeti Dentzes tapasz, nypt gchck cn011. Kj. gely ára 50 kn^jcsár } j] Vértlsztitó labdacsok labdacsuk neve alatt; aa utóbbi nevet te^jea joggal megérdemlik, mivel csakugyan alig létezik betegség, melyben e labdacsok csodás hatásukat esameiwen be nem bisonyitottA volna. A legmakacsabb ewtek-beu, melyekben minden egyébb Bzer sikertelenül, alkalmaztatott, ezen labdacsok] számtálatúzor éa a leg rftvídebb (dS alatt te^ei gydgyülást ercüméiivoitck. I doboz 15 labdaefeaal 81 kr. 1 tekercs 8 dononal. 1 írt 5 kr., postán küldve 1 \|A Ifi kr. (1 tekertsnél kevesebb nem küldetik ezét.} Sátatalan levél érkezett melyek íréi hálát mondának e pUulákért milyenek á legkülönfélébb éa legtólywabb betapIgeiben egészségük helyreállítást köttönik. A U atak jogy-azer klaáftetnt tett vtlftk. tovább syánya. Chachon aroinatisee, dC^jffi tét, mely dobányaái itb. kőv\'ctjtcztnénye, t mlAtM 80 kn^ézár. Ckinai toilettewappan, LkTSÍ Sártál terén. Használta után a bftr báraonyáa ima igíh kélletáek nngot tart mag. Igen suká% byt án < ki nem liánul Bgy uaith 78 kr. PíaVtirehnr Jtiaa\' öSáer htt- r I<uv«r?pui f rát, rekediséf, fojiéköh atb. ellen, I dohon 88 kn^eiár. Fzcrv.halnuim P»• rV* fe r J.-«C év^"5ta ragy-DaiZBam, Itfabtmb nerMk van e&nmrrt jntodenneinö fogyb^ök ée Mftlt eehek atb. elleá I tégely 40 hnjeiár. % í\' . [ ITtic biilftnflt Isííg nta«táaa aaerfat ki- BentolW eredeti neleneaékben 1 lant forint ISO \'I, font M Z78, \'t\| font ftt 148, % fent 86 krJ aolpaM^T Sfa^Mfc ires tyúk- SJTflrnfíÜnnciTa doboMkbm. 12 darab 60 kr. szeiutapasza, 3 jk kn^e«ár. éiet-essencziá prágai cseppek, bv-Á/l fQwnn»lr\\ \' ^gyoowr , ron sveu uwppex; euiéuHt mlndeunemü altesti bajok ellen. kituuS liaziiztr. Egy uvtgtae 10 kr. válwíi eijedeii igen megtka-titva a legkitűnőbb mipöstgö, lágy Qveg 1 írt. ] Mohanövóny-szeletktík, \' burgortől. Poiaonvbnn. klt&uS gyógyszer ÚMféa. re-! kpdteég, [hurut itb. elléh. .Egy Hdboz 88 kr._ Néuroxylin, JisfravSjíéSílSvénykl- vonat köszvényes, csúzos, külöiösen pedig minden\' gTtngnégi bajuk ellen. £gy & végese 1 írt-, erönebb hatályú T ftt 80 kr _I Csukamájolaj, Por lábizzadás eUeu.^aeM2; s La ezáltal keletkező kellemetlen szagot, épen tartja n lábbelit, ál ártalmatlan szemek} vaa bebizonyulva. Egy dobos ára 50 kr. _ ^ ] . , F.mÁfirtAnnr 4r általánosan jelentk Ciuiesziopoi. oii^ort básfaóter Cteayera t^jok, gvomoraavany. gyomorhév, étvájprldány. dtttuléi itb. oílen. Egy dobos 1 ftt 80 kr, fél\'doboz U kr. Tapnouehinin hjükeuöcö, JS^ÜÍ sok és laikusok által valamennyi baj növentö szer kö-zfltt a legjobbnak eMmem, I csinosan kiállított nagy iinlencze 8 flrt. Egyetemes tapasz, Stejidel tanártdl végott éa sairt sebek, mérge-kilevények, a lábak réfL Idftsnknnklnt felnyíló kai* téiet, makid mhigykelssek, C^ó pokol var. sebes és gvnliadáaus mell, megfrgvott tam köizvénv és ha* Süilö bajok ellen jónak bbonynL Egy tégely 50 kr. Egyetemes tisztító só, SSÍfhá.T.", BdWch á, W.-M1. issr mkguvart emésitái minden kdvetkenméayei, u. m, työ^ái, asédftléa, gyemoqfOres, gvomerbév. araayér csomag én 1 frt dugúláa stb. eüen.1 _ FíárfAnns? ^^ sssk WWi W^éTérofc X l^Uftpattt, óu 1]rvkaa önpiombdrozására, legjobb asartl Umerve. 1 etá I ftt 80 kr Fogpor, 2,f ^fW MlndennemS (ogporok, passlák éi ÜuktUfák. Fcjggyöngyök, 8 ftt valédl anget, a gyermekek te> sásának magkftaoyltésira, így Griorgé Pate pektorale-ja, iJJJJ dk kSbSféa, rsksdtaá\|. harst tMtt- él tWaJak gégebántalmak eüen Uetohh én liMftnili amifth » Séaawpwk áhslénenin t Snhaa áw 50 te. J Nicholson "a •űr Líjmfmbb talulményu pá ló- és örlo^m alma V I l , ffflz-, lőerőre és kéziha^jtitóni, nagy fontossággal szeszgyárakra, hizlaló-intézetek és gazdászatra. MeglrpK nagy muukaklpeaaég, ol«nó á én hajtóerő a fttelőuyel eien ina lmoknak. MúkMétbtn látható: ZfcTicliolsoaa. "WT. űS^TJLlöp gépgyárában, Budapest, Gyár-utcza 48. szánt Képes árjegyzékek minden gazdisági gépekről ingyen éi bérmentve ^^W l VALÓDI Wlllielin-réle antiarthritikuB és antirhenroatiwus Vérti8ztitó-thca. R~ ógy hatásáról következő elismerő Boroka * ülj ük: 1. iévél: T. Wtihebn Ferenci gyógyszerész tiirtiai\' NEUNKIRCHENBEN. Giersdorf, Hiric\'ibergi kerület, 1877 apr. 15.] Postautalványnyal küldök ma G márkiét, éi kérem uekem ez összegért aa cju Wil-helm-féle aotiarthritikui éa antjrhoumutikua vértisztitóiheájából forduló postával kUldtó Tisztelettel SohUtt^én K 2. levél. T, Wilhelm Ferenci tarnak gyógytiperéz NEUKKIRCHENütíN Gieredorf, Hirschdorfi kerület,1 Slézia, 1877. inájus 10. Hét évig irtózatosan szenvedtem a rhéu-matiimusbaa, hasztalan volt aa orvosi segély, aa 6n Wílhem-féle vértiiatitó theáj\'ának 8 napi használata jelentékeny jobbulást boaétt, éa 2 csomag elhasználása után egészséges vagvok és pedig oly egészségei, mint inár régóta, nem betegségem előtt, ismeréseim mind az öu Wilhelmftle vértiiztitólthewát kéiik, miután ezek rajtam meggyőződtek annak likeréről; ezt bizonyítékul önnek lenyomatáé végett. Kitűnő tisztelettel! Sohüttgen Keresztélyj klr. Sjapjogjar. Egredül valódilag készítve Wilhelm Ferezcz gyógyszerész Neunkirchenben (A laó Austria). Epy csomag, 8 adagra osztva az pr-▼01 előírása szerint kéuitve — használati utaaítáaaal együtt 1 különféle nyelveken I frt, bélyeg és csomagolás külön 10 kr. Wílhetövféte Schneeberg növény-aHop Wilhelm Fr. gyógyszerésztől Neuhkircheitpon kitűnő hatáaáról Wilhelm Ferenci gyógyszerész Mninfc NEUNKIRCHENBEN. Kaitern, Dél-Tirol 1877. február 16. Tekintetes ur 1 Még 6 év előtt, mint [24 évei nemzetőr egyik nagyobb iegv ver gyakorlat alkalmával meghűltem és nenéa ml\'ll-bajVa estem. Mellszorulás, nehéz léleké küzbe-kövjbe kellemetlen köpet vérrel vegyítve volta jelenségek. Ez évről évre ismétlődött küjlü uöseu oszszel és tavaizizal, ugy hegy orvosok lemondtak rólám. i&kor mult év őszén Dr. Pupetscljek törv. orvosuuk az ön világhírű Wi Ihol m-íél e havasi növény italát ajánlotta melyből 10 Uvéggel bevettem ée íme azóta nem kö\|>0k ▼ért, egy napon át sem feküdtem és még kereshetek is ismét magamnak. Mellizoru-lát sem éreatem és kOnyebben lélegahettem Ujabban egy egész napon át a szabad-bftn voltam 2 nan óta iemét mellezprulájst érsek .és nehesebpen lélegzem, lélqk tehát hogy iámét vért köpök, mit szeretnék megakadályozni. Aiért tekintetei urat igen kérem, minthogy Wilhelmféle havasi növény italban igen biaom éa biztos gyógyulásomat tőle várom, szíveskedjék nekem néhány Üveggel ktjl-deni. Mély tisztelettel RICOABONA MIHÁLY, cs. k. rokkftiit-iiouiretór ÍBudttt. Minden üveg bWuálati utasitásssl láttatik él. Egy lepecsételt eredeti Üveg ára 1 frt 25 kr. s folVváat üde állapotba kapható aa egyedüli feltaláló Wilhelm F. gyógyszeréi NeinVIrohenben A-.ÍAuatrlában kapható. Ciomagójásért 20 kr. számittatik* Csősz. klr. kizárólag szabádalm. Wilhelm folyékony növény-Bedativ „BilSORIN" Wilhelm F. gyógyezeréntöl Neunkirchenben Wilhelm Ferenci gyógyszerész jtmaft, NEUNKIRCHENBEN. ijchveiit, poit. Könen, 1876 máj. 14 A Wilhelmféle autiartliritikus éiiautirheu-matikus vérliBztitjó IfVea által ktiszvényes bajom jelentéken veii javul, Kérem most nekem két körsóc-kla cal kir. kiz. szab; Wíl-liehp-féla folyékony nÖvény-aenativ Basso-rínt küldeni. Tisztelettel FJjLZJER GYÖRGY, pintér. Wilhelm FtretKÉ gyógyszerész urnák, NEUNKIRCHENBEN Foltischung, a Moldvában, 1876. juj. 2. Wilhelmféle véltiszt\'itó theájának hatása után Ítélve kérem a mellékelt 2 fí 20 kiért két korsócska c«, k. mb. Wilhelmféle folyékony riövény-seflativ nBáisorínut küldeni. Teljes tisztelettel Lubosnisi Tretter Neator lovag. Egy kőkorsócska 01 voii utasításul együtt 1 frt. 0. ért. Bélyeg és csomagolásért 20 kr. külön. Wilhelm-féle i\'ég kipróbált római, valódi fő, iteb, égé8- és fagyelienés íilfn-)6uo8 gyfcy és buzó-ír. Wilhelm Ferenci gyógyszerész limak . NEUNKlRCfiENBEN. Három év óta folyásban szenvedek és mindenki tudni fogjál mit szoktak ilyén idő alatt a\'kalmazni, amit én is teUem aejhiába. Ezen gyógyerejQ, régi római flastrom használata óta lábaim meggyógyultak. Flata, 1872. febr. 30. Trimmol AiJtal, Wilhdm Frreni^gyógyszerész ijma/; NEUNKIRCHjENBEN. R a n u, Hteinbruck mellett, 1870, fibij — A mellékelt 2 fL 20 jcrért kérek öt skatulyát az ön hirea csuda flaitromából postafirautl tával küldeni. Beoiei csínét Eíienat&der urnák köszönhetem, aki azt moudá nekem hogy csak az 011 rég kipróbált római ciu • dafiaitroma szabadította meg sok evi lábbajától. üJvárra a Haitromot tisztelettel jelen maradok Menonitl Anial, rtrflrnbi káxTtf" Bmii ír valódilag osák effedOI Wilhelm Ferencz gyógyszerésznél Béci melletti Neunkirchenben kapható. Egy skatulya dra 40 kr. p. Í>7. 2 skalufyiimU keoeeebb nem Mdbtikel a kettő nra bélyeg ée ceomngouíesal I^l/rt í fii, oszt, ért. F5utebb\| k\'iizitiiiéiryi\'k rslMi niiufoégkeij kítuliatók Prágör Béla Itt^yszerésztől Nagy-Kanizsán. - és zabnak a buza-, gabnátöl stb. való elválasztására 4 leginkább ilkslmuak \|f"a 13 arany és ezüst érmekkel klttoUfctt Eredeti Mavcr-téle ^^ TRIEURÖK, melyekből 12,OOO darabnál (Obb lorgalomban van. Jótállás l6KÍpbí> munkaképességért, legszilárdabb szeí\'lcoeetért.. Legjutányosább árak ! Minden eredeti Mayer-féle Tríeurnek hengere «{..; a fent jelzett : ij vau ellátva, és a vevők ámltAsoktól tlsstelettel óvatnak GROSSMANN J. 6,0 \'V° fticzi körút 76, §udapesten. Gépek és eszközök a mezőgazdaság számára. Előleges jelentés \'Október hó 20-án Nagy-Kanizsán a fö-I tértin, Lütcinger-féle házban a Kuorczer-•aálloda mellett kárpitoa múlielylyel egybekötött nagy BÚTOR RAKTÁRT \' nyitunk budapesti bútor gyári raktár ELLENBERGER É3 TÁRSA ozég alatt, továbbá Áldáái Ignáoz izó-uyeff-gyárában készült\' panir-saóuyegek-és diszitmónjek-, úgyszintén nagy választékú bútorszöveteknek raktárát bírjuk. . Tiaztelettel I Ellenbérger éN Társa budapesti bútor gyári raktár, UNDBN VILMOS első magyar és vaskereskedése nagyban és kicsinyben BUDAPESTEN vÁcti\'itfc fif). asám uj. Speciuliita ssMtsáuink-bVii- épikátteki viilalkotók reuérc. Mindennemű öntött áruk valamint tized- és rudmérlegebnek kizárólagos nagybani eladása eredeti árakon. 639. 10-10 Árjegyzékek ingyen rt borsajtók) RKÓlÖnALIIOH, ! ^ (tranczja MÍabille Wle). A beMiiv>ttyik, a hyeéirlU W J CMkaSkk«l. k«iéir«alvek tátelU-frakélMlSk Lzátnára, viamenteii ^ y nnyMla takarék. Éeil<lty és niggy—eaSkSj- ■ pdiyéf»k le mlndeaneml img:jaiil-llritkáí ligoloeébban izállit\\kk Schúttola Ernő és Néosehil, 7 é BUDAPEST. ! . 646 4-t kj — ftoAÍ körűt 28, Saria saálloiíábak itellenében. tet ttOOOOKOOOOOOOOOOOttOfl Nftgy-kah\|zs6n a főtéren előszSr láthatók: nagy IvfiitáirlSLt és ternjéntetí ritkaságok Bécsből- j\'A két nfttftrpe Magyar!ionból a bŰvéizetbfll produkálják magukat, továbbá fit először \'látható egy éli éi állátaaé tMk, ehő-rendS klilönlegenég. — iHafj csataképek. Barépa legnagyobb vára* aaf. Tíbb természeti rítkaság. Egy lebegő g&riögnd Megnyitni szombaton o«. 4-én. M (!-•) ÜIMtei a faimgmtókon. Tisatelettel Wedraiekka Ceelfstli BéöiWl. >00000000000000(9 Ftóchei FalAp Nfgy-Kuniisán 187Í, Nyomatja és Ua4\|a ll 1 ir KlaééMvatal risrfcal Hlft\|> k&aJ»kmektdáaeJ tyéretkáa litu, MI. eaáio Etfteetfci árak IféM ím, 5 frt á \|S iH^pH 1 írt 60 kri « . i Hif«l«t»énytk 1 ka«áfc«e p#tfaor msfcr 7 kr. Mbbaifri htrdcUifttl S k\|y IHj"tili) k ki NyltMr r « U ta o r «j l«i k r SihímiIK Ma Hová * inp »wlla«J rtaft OUtf klsl«aén;at (Íj táoihti iííqsa éli, n ft»rm«nl-tiit <«««l«k «lk Utfllirl k«wkWI fof«<lUW»»k »l, mftt>i<fm iíhm h»«q ka\|4tnwk, Íllrdítirtkii M«nn«k í HoAoV M<mm Bod«pMt #ttnwUk k Or II «■ — A- V. OoWbtrgw Bttdupwt l««Mlr nUmí. « A Opptilk HéM lt«bMbMt«i I n. - Waltt Mór Hím £1 Tábor itrual II m tt<íWwUiW Jtktb ét UriBudput Kittit utm* 17. n 1. - ll»M«M(«tn k Vnflér BfeS I. WslÜNkfMW 10. KÓ^MÜ V ELÖDÉSlj TÁRSADA Li M I jta GAZDA SZATI HETILAP A Zala megyei- Qaudasági Egyesület, n u. kanizsai tiszti ömegélyzö sziivethuzet és tMb más egylet hivatalos MÜUinye 42. szám. Nagy-Kanizsa, SzerMn,1879. október 15 é-nj VI. évfolyam. G&caei 1879. október 11. Tekintetes szerkesztő ár! Legatóbbi levelemben az idei termés állapotáról tett jelentésemet sokan tújlzottnak, a szegény termeld jövőjét setBt színben festettnek taiáítákl — Bár ilyképpen tévedtem volna. 4- Azonban ha a tévedést beismerem, sajnosan kell\' kijelentő-nem, miszerint ez annyiból áll, hogy a valódi helyzetűéi kedvezőbbet jeleztem. Búzánk, fonunk termett ugyan azon mennyiségben, mint előadtam, t. i. a rendes termésnek egy harmad és negyed része, azonban midőn a vetés ideje bekövetkezett 8 a gazos mag trieuren keresztül ment, [igen szenencsés, ki a magnak csak (elét vesztette szemetén. Különöseit a rozs p—10 mérőből adott egy mérő vetőmagot; a megmaradóit szemet! pedig ólyi silány valami, hogy azt csak \| éhséggel1 küzdó ember fogja használni, \| ha találkozik oly molnár, ki azt őrlésre elfogadja. A kész nyomor tehát nyakunkon vau, a magasabb ár csak kárunkra szolgál, a mennyibén a vetőmagot drágán kénytelenittet&OK vásárolni, ha t. í. volna pénzflnk vagyis inkább hitelünk a vetőmag beszerzéséig. — De tiz gazda közül ez klleneznél hiányzik, s azért alig vethet valamelyest, b azt is nagyrészt a iWálatlan szemetbői. — i Előre is képzelni lehet téhát, mit, ék mennyit aratunk a jövő évijen. Hanem ez még igen messz? van, miből tengődik a szegény gazda addig, midőn a rosz gabonatermés mellett a kukoricza-termés is silány, a burgonya még rpszabb, s a mi kevés lett, majd magnak alig elég és az is nagyon rothad. — Gyümölcsünk j éppen semmi, pedig ez ii sok kenyeret szokott pótolni, de a szomszéd megyékből még pénz is fuly be \|iozzánk gyümölcsért. Az idén mindent a borból kell kiteremtenünk, pedig ez is — habár minőségre a jobbak közé tartozónak ígérkezik — meny-nyiségben roppantul megfagyott, s áltáljában fél termésre száipiÁtt^L Ily körülmények Mtgött megyénk jobb része is alig fogja qéllnfclfefeetni az államsegélyt,- Göcseiben pedig a nélkül éhhalál fog bekövetkezni ! * Kívánatos volna tehát, hogy a miért a megye annyiszor felirt a m. miniszter riumhoz, a\| Göcsei be, részint azon keresztül tervezett és megyei erővel , munkába tt vett utak rögtön állam-segítséggel tovább építtetnének. Ez által a nép munkához és keresethez jutna, a járható utón pedig tűzi-, becses épület- ós szern szám-fáját kiazállithatná, mely eddig azj utak hl&nya miatt az erdőn korhadott és pusztult\', benne roppant érték semmisült meg, pedig szegény vidékünknek ez kz egyejdüli pénzzé tehető czikke. -— A göcsei utakkal tehát nyerné a vidék, de az állam is, mert éveukint ezerekre menő értékjü fa mentetnék! meg a meg-] semmisüléstjől; másrészt Balaton-mellék ezen tervezett útvonalon értékesíthetnél borát, Steyerbe szállítva; egyszersmind beszerezhetné Göcteiból épületfáját, ami Bálátonmelléken teljesen hiányzik. R. I. Nagy eszmék, nagy férfiak. (H. M.) Tévedések tömkelegében él az ember. Rendeltetés szerint a külön-i féle törekvések egyesítő gyúpontjánalc mindig az {igazságnak keltene lenni, de az {emberi értelem véges, gyarló s a törekvés maga nem mindig biztosíték az út, a módozatok helyessége felől, innen a tévedések gyakorisága, s innen az, hogy sok ember I egész élete végéig sem juti ki a tévedések lánczolatából. s az egyik-j nek beismerése mindig , a másiknak kez-j dete egyszersmind. \'Ányagi tekintetben\' különbözők az életezélok, szellemileg, erkölcsileg nem azotf. Csak egy lehet a czélraz igazság megismerése; de az utóbbi néni az anyagi élettfzélik utáni törekvés és [tűzdelem utján éretik el, hanem fe-j léje csak a szellemi jes erkölcsi törekvés sek utján \| és egyséül helyes ösvényén lehet törni Azért oly becsesek az em-\| ber életében a magasabb eszmék megis-j merése, az azokértí hevfllés^ és lelkesü-j és, mért d nélkül sem az ember valódi! rendeltetését megismernünk nem sikerülj sem áz érettök való küzdelem nem le-J betaéges. mégis, mily kevés meg általában azon mit teltek száma, kik ideális czélokért tisztán hevülni és lelkesülni képesek; kiülnek gondolkozása legalább felülemelkedett azon rögön, melyhez földi valónk ellenállhatatlan vonzódással leköt bennünket. S ugyan mi az emberi lét az ideális czélok iránti törekvés, az azokért vtl$ lelkesülés nélkül. Puszta és rideg, földhöz kötött, melyben az élvezetek sem oly tiszták és üdítők ? A czél jcsupán anyagi: „küzdelem a létért" annak alacsonyabb értelmében, és lét, a küzdelemre alig érdemes. Pedig minden szépet és ját, amit az emberiség üdvének és boldogságának tartunk, s mit évezredek munkálkodásának, szorgalmának köszönhetünk csak a magasabb törekvések folytán mondhatnnk sajátunknak. Ezek a törekvések szerezték meg azokát számunkra, ezek biztosítják azok birtokát, 8 ezek tartják fenn azokat a jövőre nézve. A külvilág tüneményei azon benyomások folytán jutnak tudalmunkba, melyeket azok érzéki szerveinkre gyakorolnak; az eszmék a belső tapasztalás útján válnak öntudatunkká, és lesznek egyek érzésünkkel, gondolkozásunkkal, sőt egész valónkkal, teszik előttünk becsesebbé azj életet, képezik sokszor ennek iránytűjét, — mozgató erői cselekvésünknek, nemesebb és az emberiség üdvére irányzott tetteinknek, -r megszabadítanak bennünket az öuösség ördögétől s tesznek bjennün-ket sokszor bölcsekké, kik a rövid földi élet sok sanyarúsága közepette is,j ennek nemesebb felfogása következtében i e .boldog perczeket annál háladatosabb szívvel élvezik. De mennyien jutnak ennyire. Az ember a véletlen játékának bábja, mert az emberek nagy részének elméjét, tiszta gondolkodását elhomályosítja a szenvedély és ez minden emberi jbajnak minden szerencsétlenségnek egyedüli kútforrása. A szenvedélyekről könyvet kellene írni, Alön tárgy gyanánt jcellene tanítani, a róla irt fejezeteket az emberek \'-elméjébe vésni; de jobban lehet parancsolni az éiznek mint a szívnek, s az elsőnek hangja legtöbbnyire hiába inti az utóbbit. Gsak a tapasztalások, a fájdalmak tisztító lángjaiban edzett elme képes felülkerekedni a szevedéfyeken, é» ezeket bjűséges szolgáivá tenni. De a szenvedélyei) is osztályozhatók, vannak nemes és nemtelen szenvedélyek. Az előbbiek rendesen a lelket, szellemet illetik, fejlódöttségök kifolyása, az utóbbiak az állatias; ösztön nyilatkozásai az embert lebilincselve és alacsony szolgájává téve a göröngynek., az anyagi léteinek. Amazok vezetik és kísérik az embert rendeltetése tfcján, előmozdítják az embérllég érdekeit! minden irányban, amely félé a haladás j útja teijedhet, ezek pedig akadályozzák az emberi czélok félé törekvést, ro^rt állattá alacsonyítják az észszel és öntudatos lélekkel megáldott lényt. Nemes szenvedélyek hevítik a nagy férfiakat), alacsony szenvedélyek a nagy tömeg sajátjai. S/a nemes szenvedélyekért való buzgó lelkesültség teremti meg a nagy férfiakban a nagy eszméket, melyeket azok öntudatosan használnak fel. \| az embfriség számára, folyton aonak érdekeit mozdítván elő. Tőlük tanulják \' azok, kiknek fogékony elméjük van, az ideális czélokért\'való küzdelmet. S vau-e szebb küzdelem emennél? \' Az cmbeii rendeltetéshez van<e méltóbb küzdelem? Aligha! A ki csak egyszer enyhítette lelke szomját ez üde forrásból, az annál jobban képes felfogni élete nemeselil) czéljainak becsét, s az, a mi egyébként nyomasztólag hatna reá, inkább vigasztalására lesz és könnyebbé teendi részére az apróbb érdekek iránti küzdelmet. A nagy eszmék hordozói rendesen nagy férfiak szoktak lenni; a kép-viseltetés módjától függ mindig amannak diadala, .mely utóbbi majdnem mindig biztos, ha útját nem állja — az öqér- A ,,£ala" tiiczija. bxflret. \' (ükti\|bri tárcsa.) Végre csak\' \'mégis rákerült Ssalaman-derre ia a aor. Hónapok óta kért, könyörgött a aserke«at6nak, hogy már egyszer neki ia engedjen egy pár kis haaábot a vonal t\'att, a farsang óta nem jutott hossá ; aeaerkesttd vállvomtva ellettkeMtt A« idők komolyak, tnendá keserű moiolylyal, kd.-itioly fdAhhös pedig nem igen illik » hd mor; be kell varrtunk aa alkalmasabb időket, mikor a köaönséguek is nagyobb hajlama leea a tréfára; addig pihenje ki ■ a-gát Szftiftumnder barátom. Majd annak idején előhívom a örömest Teaaem, ha igénybe veetidi a lapnak a vonal alatti terét j addig aionban eaó aem lehet róla^ Vártam, lestém, a asó fúrta aa otáá-jamat, soba ilyen türelmetlenül nem. néa-tem eléje a aaüre^iiek, mint ai idén ; a ha egyaaer elvaeatettem reményemet, ttjra meg-kereeteoi, I mikor megt»íáltaaL Qjra tai-vtmbe asállott a ményüek sQld köntösbe Sltöiöu ati\|yU h iát) mlodeBoak megjön egyeset u iíeje böloa Salamonként; itt a eatret A eaeakMatő meghivott, hogy tSlteem be táreaáfit; aeveteékpee dolog, Saa-laoiandar, kmek nfindig jtrar tátcalja van, aa 6 tá4«ájá\| töltae- Mi} nierenűaére sem apró pénat, emk apré betoket kíván. így c«ak valahogy eleget tebMek kifánságáoak. Igaa, hagy legkdnnyebb vejlaa népen le-inű aa mc haaaoiaégy beMjét; a neoiae olrasé ««(í)e Össse magáwaij a esflietl tárcáit, áe ea teák nagyon *váoy tr^a tahU. Mm«iMthiaM0 Shaf a téraaával, un reaeéaybtB, hegy sem nem. aiiányabh, aem nem savaliyúbb lesz, mint aa idei bori föltéve, hogy es egészen olyan, aminőnelt azt saemes j borkereskedők\'ejhíresztelni aae-j retnák. . Igazán veszendőbe megy nálunk az igazi társas inniataágok iránti éraék. Milyen! volt a haidaui szüret. A szőlős gazda meg sem fért bőrében, rosz termésre soba semj gOndnlt, mert már a közeledő szüreti ünnep előize is oly kedvet öntött lelkébe, hogy jókedvében mindent duplán! látott, így természetesen a maga szőlejét\'is. Mai-napság az egész világ pessiinista, a szőlős gazda; ; nem hogy duplán látna mindent, de még; i egyszerűen eem látni képes \| innen van az j I hogy a B«ttreti mulat«ágok is jobban fogy ! I nak éven kint a a magyar etnber ebben az! ! i votleuflég a a kinálgátáaban a fesztelenség, 1 mely a magyai; szőlős gazdát páratlan ty-puisá tette. Talán azóta voszett ki egészen f mióta ea a azó „eixécutio" teSjea polgárjogot nyert nálunk. & egyáltalán érdekes j lélektani fejtegetésnek alapjául szolgálhatna a kérdés.} vájjon külső okok Űzték jel mulatságainkból a poésiet vagy magakj az emberek mások; vagy pedig mindketln ugy, hogy alkalmazható leone a vers: Tempóra mutantur ét nos mutamur in illis I Bármikép legyen, elég sajnos jelenség. Állig begombolva állunk egymástól aaemiöat, j a meleg bizalmaaaág, mely oly szépjon iüs nék az emberekhez, 1 vessen dőbe mant, — A kedélyéket az élet bajának fellege fedi, még pedig sötét, komor folhők, mint jaz időben nem oly aaivee vendéglátó már, mint ! őszi égboltozatot. Aa igaaán aaivbpl jövő " L -^ -iM- • \' "ujjongó öröm ritka, nagyon ritka; a a hol volt azelőtt. Leszüretelnek,! kipréselik és várják a vevőt^ ha marad még eladni való ia. Bizony fitki madár az ilyenkor, ingyen aokjcal kapósabb ^ bor, a a ki a jó szóval mege\'égasik a bor ára fejében, az eladhatná bármennyi volna is. .Csakhogy nem! oiyáa ideális már a azőlőtriftokos is, hogy egypár nehéz nyelvű toaBziért akószámra] folyatná a aáőlo nemes nedvét; -a roszat meg hiába \'vhSstegeiné, nagyon savanyú ar-eaot váf tolé aa ember a I jókedv, mely tőle szármasik aem olyan kedélyes, mint a jó bortél való. Aa- alábbi szüreti mulat-l aáfokban voll még egy kia ssdreti poézis: a mostani Uréaai éléi és goodolkozásmód aat a kia pUziat is elfiate. A piastolydur-j rogia még hagyján, j£ár ea ia tett annyit, iiogy a -krjalleffect" nera hiáayaott A n^iaiiettectcaf- SaafNalk még aem találtak] Mgyar zój.) De a többi, de a többi I Az Yani ott is az erőlteteitaég bélyegéi viseli \| magán. De féltékenyek ia lettünk égymáa \'irányában; s és a\' féltékenység a leggyarlóbb, Nem szeretjük látni, ha valaki igaaán \|aziyéből mulat; ha terméaaetea kaaélyea-! sége kedélyességéttek termésaetes nyilatkozását vonlja mága Mtán. Igéa ia, honnan vjan joga neki a jobb kedvre, mint nekü njk. Sok ember mindig aaerttné kedélyállapotái másra la rátukmálm. A aaomorá emberre nagyon kellemetlenül hat a vig embernek tátáaaj a mert előtte a világ sötét sainben ttjaik fel, eát hiszi, hogy míadeokinéi így kell ennek lenni. —\' De mit elmélkedem ennyit,! hiaaen aaüret van s Ssalamanderbea nem ken illik ea a rettenetes elmélkedő, prédikáló tótfos, s a tároaaiiónak nem a nehéz ütegek vezetése a feladata, hanem kellemes, könnyed modora paskatttaeléa. rakéta ro a töves, barátságos vendégszeretet, mely jpogatás, elmefuttatás, mely egy pár beroaig oaak ugy sagáreott reapiroa, \|Kwagáé, «y U lenyhé tréfa között fecseg a nyájas olmsóval. árútokról, mié) a napeogár a templom tor- jFéjdaiom, nagyon i$aaant igaz ea a köabeve-tf Aaa^ aranyoaott kereeetjéről Aa a kös tés De kaaaaa idő íem éppen alkalmas ar- ra, hogy az embert a rózsaszínű gondolatok habjain fenntartsa, hanem osakhamaí belecsöppenik a sötét eszmemenetbe. Lehet a valamiről mai uapaág kedélyesen beszélni, miker bármilyen tárgyon is ott van a társadalmi nyomorúságok lidércanyomása, a miket tüzes lehelletevel elfújni még Saala-mandernek sem mindig sikerül. A reminia-cWiák sohasem szoktak vígak lenni, kevésbé lehetnek aaok a szüreti reminiseen-tiák, melyekről el lehet mondani: volt, nincs. A házassági saent intézmény aa ilyen pezzimistiikui világban aa agyadul vigasztald Igaa, hogy kevesebb lány keríti fai-kötő a\'á, mint aa előtt, mert a topánok és kalapok méregdrágák és a gyerekek saá-mára már elegendő gymnázium sincs, no de aa egyiken aegitem fog a magyar ipar kormánya, máaikon pedig a magyar .kormány ipár(kodáa)a. Hanem mi volna aa ember nő nélkül. Nemcaak a jobb féle hiá-nyoanék, hanem az okoaahb fele is. Mert a ki a mai világban nem hagyja magaföl) kerekedni a szomorúságot, as\'okoa, a nő pedig sohalem oly szomorú és mindig vigaob, mint a férfiú, ergo — quod arat démon-strandum, a nő okoaabb ia. Nem csak aaért okosabb, mert okos, hanem aaért, mert nem aaomorú. S így ha van valami vigfcaataló aa életben, akkor biaonyoaaa a nő u, azaz izgékony, mozgékony taremtéa, maly oly jól ért a papucacaináláahoa, bár ezért aem tűntettetatt ki székesfehérvári ipar kiálHtá-son. S igy az iparosok genéalogusainak figyelmébe ajánlandó az a felfedeaéa, hogy aa elaA aaasony Eva asszony, volt aa első iparos, a mennyiben kiváló jelét adta Qiyee-ségénak a papaeeosináláaban. Mo de legalább aa 6 papucsaik nem nyomaak, ha aa ember okkal-móddal bírja hordani. A mi horvát testvéreiak, bár nem mindig tudják, hogy mit cselekesanek, akkor ZAm MEGYEI ERDEKÖ. sem Ámde ufyauas lenni. as eutne Rllsntétss II 1 dek, vagy más valami erkölcsi fogjad kozás, melytől nagy férfiak sem uoktek mindig neotiek leuni. nem isflat meg ez (Utal Ha nép ét m emberiségre nézve üdvöt kosé, érdemei érette lelkesülni, miiit a hogy tiszteletet érdemel ason férflu, ki azt legelésző? zászlajára irta. Ál öngyilkosságról.) b öl0 9éasiti ni/etek I h A..t é I. Aa ö&gyilkoMág megengedhetőséce min mu időkbeu vita tárgyát képeste á uölo«é-az éknél. He ennyi uagytudomájiyu férfiú es öngyilkoaaágot mint a természet ét ész törvényeivel eüeujkeeó tényt kárhostatták, voltak iámét olyanok ie, kik ssámos téves következtetések és gyanua kérdések áltel, be-melyekkel elleneiket megzavarni iparkodtak, as Öngyilkosságot altaljában védalö u alá vették. A etoikosok azon Ítélete: .Seouudum naturam viverey" hogy aa életnes caak addig van becse mig as ember igénysinsk megfelel, sok gondolkodónvk alkalmait adott hogy az öngyilkosságot megeugedüetőnek tartsa olt, a hol as embernek sem auyagi és erkölcsi ereje nem képes már természetes szükségleteit kielégíteni. S mintán a sophisták mindig értettek hoesá tévee következtetések és okoskodások által as igásat a hamissal összekeverni és minden felé Ihatnia látszatot terjeszteni, sok bOtosész az öugyilkoaság védelmének theoriáját elfogadta, mint flolbach, Mailen -der ás mások. Maga Montesquieu, a nagy állampolitikus ia védelmeste aa öngyilkosságot. Mendelssohn Mózes, kinek százados smlékttnnepét nem rég Ünnepelték, mesteri dialektikái al csáfolta meg a eopbiamá-(tat éa kárhostatsndó lénynek jelölte ki as öngyilkosságot. As utóbb nevezettnek bölcsészeli munkáiból két bölcséaanek leveleit közöljük a melyekből aa Öngyilkosság mellett és eijeu ssóló okokat megismerhetjük. Euphrsuor astirja Theokleanek: „Némely világbölca a vallásra rátukmálni akarta, hogy okokat szolgáltat kezeinkbe a s öngyilkos védeimezésére. Azt mondják, högy az öufenlartásunkért v>iló küzdelem, köny-nyebbé válik, ha boldogsággal teljes jövő •lébe nézünk. Ki nem rövidíti meg szívesen útját, ki nem kettőzteti meg lépteit, ha kívánságainak csélja felé siet ? Csak a vallás igazságairól és saját ártatlanságunkról való legélénkebb meggyőaődés biztosíthatja a jövendő boldogság I reményét.. De miképpen allhat fenn e meggyőződés a leg-kiosapongóbb kétségbeeséssel ?Ígérhetem-e annak a korouát, ki a küzdelemben elbukik ? A vallás fogalmai ezerint a boldog-aághoa való utat nem egyengetheti máa, mint a türelem éa as iateuben való bisa-louí. £ földi oaapáaok inkább megrendithea-aék ast, kinek a valláa nyugalmat éa eny-hüléat adott? Liudatnour, ir ja Eupbrauor, ,(ki a minap egy táraa«ágbau aa öngyilkoa bölcsész nek, Blonet\'nek becaüietét akarta megmenteni, e vad oeelekméoy büntelenségét, függetlenül s vallástól, iparkodott bebizonyi tani. — Makaoa gondolatai oly szokatla-noknak tűntek fel előttem, hogy ugy hi-ssem, miszerint minden kifejesését megtar- magunknak tőls nyugalmat éa meg) déat ígérhetünk ( a két ssttkséglet sgj ősét falé irányul. A saját magáknak ] tartáss elnyeri tevékenységét és t4 nélkül egyedüli rugójának vehető uj emberi oaolekvéuynek. De ha egy (ásl asm .vethetünk »lisaonyodáa né Ili II jij vsndő lételünkre; lia minden piUsuat w lie\'t aéggel, öugyülölettel és bslső felbáburpdás-■al fenyeget; a ké\' sattkséglet kösöt] küzdelem támad s as önfsnntartási össtqr\| sí- iéi vég. lenn-tedéi ndan tólluii- 16 bukik. Amas eredeti törvéuy s törekvés és elválasztbatlan társa bajnak kikerÜ\'éae. egyedül és öuhata tartják fenn jogaikat, életünk megrövidít aére törnek, nyomorult börtönből valél jmeg- jránti •IfW a\|milag Isi Wsiss ívok, tdUerheasd lett világbpl való asab duláarra menekvésre. Feltéve, hogy nem valami jöveedő di-oaŐségre vagyunk rendeltetve ; feltéve, hogy lételünk a jelen élettel befejeaőgila \' Mit nyerünk ez áltál aa öugyülölet elleji P A halai, mondják teljes inegeeinmiaüléa, miu-den lehető baj között a legnagyobb. 0, nem, A legnagyobb baj. melyet nem érzüns, gondolkodó énünkre nésve kívánatosabb Ipkei, mint as öntudatnak egy állapota, injelyben a baj több a jónál. Egy algebraiata a jót életében mennyiséggel, a b jt iiegatív menny halált serusaal huBonlitaiíá egyb Bsabins és Steru asaaonyoa, es utóbbi s menyaskooy nő» »«, ró/ssain toilstlsjükbau. — isite sa öröm szülők házánál fénvei lakomára! «yültek öas-asu aa erre meghívott vendégei. — A fia-tsl házaspárnak fsllegtelen bo dogságot ki-váltunk j a derék örömasülőausk pedig, hogy ioIc örömük legyen benne Ugyan e hó I9én lesz Blíumsohsiu Miksa urnák eskü vője Ditrichsteiu tíarolla kisassznnyuyal, Dr. Ditriobateiu Dávid umak kedvea leányával. Kívánjuk, hogy aa itju párnak élete mindpu bajtól rnen, \|r Ijeaen boldog l^g/V. —. Hymin Az elmúlt vusárntyoti übr nepélték egybekelésüket Láng 11. ur S>él-ezer Fáni úrhölgy gyei ifj» rílau Pál ur kásában. A iseuuyogaŐí lakomára asép számú társaság lyült egybe, melye ativeeházigazda vendégszerető falai közt. igen jól éreste magát.j A jó kivánaágokhoi, melyek í I telj na éa kÖl a jó éa a rosa öaesevegyité lében kiszámítás után valami nositiv ment marad, akkor as állapot kiváuatoaah a halál. Ha egymást megsemmisitik. hasonló a zérushoz. De na negatív nyifég a maradék, hogyan lehet von ikjodni a serust elébe lenni. A barátság, a haza, az eyéii tr lom izóiata vituahioja őt az éUibi. (. várhatnak a barátok, mit várhat a )QHUV •eggsl .[Ha sbnbs uyiaég , mint akkor meny- iéi, ki a meddig él, báuatába temeti mlagát és résat nem vess a táraadalinou 7 ) ki* játssta szerepét; kihalt tag, a mélyíti kell válasstaui as egésztől. Sirassátok! burátok! De hjöszöujótek meg egyssei s neki, hogy nem keli Ölelnetek több i barátot, kínok csak a fájdalomra vqit sése. Azonban íj, az isteni jogokba m vyszel \\unes- \'íja da-i ">it ássa, a derék házaspárra inonda\'tak, ssivből c«atIakozuuk (Szüret.) Szélen e megyében iiiiudoii-ttlt elkesdődOtt a szűrét. Nálunk is tevékeny sürgés forgás vau a ssőllőhegyekben. A pár iispi eső zés után es idő isinél ssép őszire íórdult ugy, hogy a szüretelik ínég aa időjáráa ellen aem panaszkodhatnak; caak azuláu ne pauaaskodjausk a boruk ellen sem, mely külöuibeu általános meggyőződés szerint — egészben éa íigyban tiiiuőaégilog jobb lesz a tavalyinál — A mi a vételt illeti, hallomás saeriut kínálva sem vobzí .; a termelőknek tehát bŐviban lehat részük as itáeban. — A nagy-kanizsai kir. törvényszék október 2-án tárgyalta Kappel Kálmán 17 éves fiatal legény gyilkosaági bjünügyét, ki mint olvasóink még az annak időjén la-piákban megjelent közleményből tudni fogúk, kedvesét Uelnhold Má iát meggyilkolta. De bor ah Ma- « hásat és a felaaareléa sson tárgyaira ?e-I natkosó azarződéai tsrvsselet kösölte. ms-\| lysknek — asállilásá s kösvsrsenynek vao feuDlartva. Ezen tárgyakhoz tartósnak: -r lótakarók, téli pskróesok, nyári pakróazok lovassági sisakokra kívánt sssok, gyalogsági csákókra való rósaák, lövés-jelvéoymi rangjelző paszományok, bőrkesztyűk^ ét-csészék, hordssijak, csákányok, lapátok éa saámos mások. — Errs a kamarai kerület iparosai azon bozzáadáaaal értesíttetnek, hogy as\' illstő ajánlatok 1, é. 1879. november 20, déli 12 órájáig a osáss és kir. kösös hadflgy minísterium iglató hivatalánál be-nyéjtaodók, hogy továbbá a szerződési felMtelek azeu kereskedelmi és iparkamars irolájábau belekinth\|tők, a miulák padig a Budapssti, grácsi éa bécsi ruharaktárak-bs^ megtekinthetők. Sopron, 1S79. okt. 4-éu A kereak el iparkamara. " Vltkovícs Mihály. Midőji Eger vá-roaji m. 1878. augusztus 25 én nemes azü> lötlie, néhai Viikooies Mihá\'y magyar köl- mit az emberi táraadalom egy nyomorult- Dr. Ltky Kristóf, kir. ügyósz, mint ei- .6t1 ind sgy ér- t fű- töttem. Ha egy uiegkiuaoliak létele, raondá Ő, annyi ijedelemmel van egybekapcsolva, hogy eohaaem remélheti többé a nagy ívi-lágba. való visszatérőét, sohasem fénylő javaival való kibéküléaét, akkor eaját énjének (lételének) megaemmiaitése sem a természetben büntetésremél lónak sem pedig aa isteni jogok megtámadásának nem ne-veshetÓ. A saját magunknak tentaríása nem oly általános törvéov, miut a< némely sg- §ódó világböloaéss velünk elhitetni akana. ót inkább egy eredetibb törvénynek kifolyása. melyet a teremtő goudolkodó énünkkel kapcaolt öaese a jóravaló törekvéaből. A meddig a világgal megférünk, a meddig •) Koth á. jelek aa. nsgjtudoroáayo sikiöái tsidé laákéastll egy terjedelmes Uiiulmány jelent meg német nyelven, melyből s fentebbiben »na«k 8 \'fa* jexetét fsmsrtstják mag olvasóinkkal. Szert. bisonyosan tudták, mikor a nőknek meg adták a szavasáéi jogot. Egyaserre anayi ezer politikai joggal rendelkező egyént nyertek ée lett most e mi horvát testvéreinkből egyaserre nsgy nemzet. Ast mondja erre a német: Auch gut [ Ami UláesM királyunk nyelvén annyit tett mint dobzee I Essél már most befejezhetném Üres tároaáaet, melyre aa olveeé hallgatagén saár talán reá mondta: irÉz omnibua ali-quid, ez tető aikil", ami magyarul ee eaet-beo annyit tees. hogy a vattreuől meg as őszről édea kávés vao bsaaf. Bizony ee ellen Szalamander is osak akkor mondhatna valamit, ha aem volna igás, do miután aa-fyea ie ifaa, hát meateégetl oeak aat hőssé lel, hogy a végét akarta legalább med-édeeitáai, szólván a nőről, mint a jónak, laépaak és kedveeaek megleateal\'ett fogal-S ke valami szomorú tapaaa\'taloaat tett taetvér aat sMadaná Srre: Vanitatum vaaüas. - kisaen as eayém valóságos sá-táa emberképben j én keseiaset ártatlanaág-baa meeva ast saoedanási neki: Türelem I ama tekstak tik I Mamsnim. nyit ni, 6 teremtőjének ibolyája és engw siget nem vonhatja, meg tőle Miáljnl aseraé meg latén e )og< lőtte ? létcjlt adott neki ? Hiasen épneh terheaaé - lett ajándéktól akar megszabadulni. És hol vau azon meg^yősődéa, llogy e cselekmény as iatení akaratnak ellenére vau V -T- Mi miuduyájan megengedhetőnek tartjuk, hogy teattuket oly réssétói aÉmbs-ditauk meg, mely aa orvoaok bisonyitpaai aserint egess é elünköu át rendkívüli i \'fáj-dslmsk lorrása lees. Ezt is as isteni jogokba való avalkosásuak tartjátok ? Bizonyára nem 1 Mert iaten szabadságot adott uecttnk minden bajt magunktól elnáritani, és dala mely tagnak elvesztését megcsonkítása feoly-touos érzetének elébe tenni. Ei ezen tag nem éppen ugy része az embernek, inint az ember része az egésznek ? Eupbrauor következőleg f .lytatja The-okleshez irt levelét :a „Kérlek fontold jniog es augol bölcsészuek okait és vizsgáld meg - azokat az érzelmektől való thooriáqdal. Mennyire fogod lekötelezni barátodat,; ha közleui fogod goudoiataidat esen csomói tárgy fölött. Megvallom, hogy én nem \| birok kísssbaduini ezen bonyolódásbót. Egy-rászról u ugy látszik, Liud^mourna: nincs igasa; más réssrÓl az ödgyijkoság>. ném látszik auuyira as ember természetéivel küzdeni, amint hissik. Miképen, es istenért, csalhatna ki könyeket a ssiupadon a né-1 sők azemeibő\', ha minden kigondolható vi-asouyok között tfiuőa, miudeu lehető eaet-ben utéla os volna ? Qastott undorodhat, utálatot és issonyt kelthet; de nem réss-vétet, nem társas rnegindáíáat, nem kslle-meaeu fájdalmas érsséat, mely caak a asen-vedó erénynek előjoga." Tbeokles a következőket válaszúk: (13. levél 97. iap.) Éppen ason ha\'mou voltam ábrándosé ájtatosaágominai, mikor Le-aoxpt távolról megpillantottam. Lindámaur okai az öngyilkosság msllstt voltak ason tárgy, a melylyel í tglalkoztunk, éa vitatkoztunk éjfélig, mig ssen elévült vitakérdés fölött némiképpen megegreshettüuk. Ledox hévvel asól ezen hazánkban elharapódzott téboly fölött. 0 as igasságnsk Mra nélkül így előítéletet kivánt védhetni, amély hazájában úgyszólván polgárjogot nyert el Minden lehető ellenvetést kisérlsttem msg éa esek aaon okok, melyeket ellens fél-használtam, . (Végs kflv.) Helyi és megyei hírek. kös vádló 15 évi börlöubüutetésl kér reá ssá mitva 1879. évi1 augusztus hó 12-étől hete nk int egy napi böjttel és közmunkával ssigoritva, ugy a költségeknek meglé ité-sér is köielesni kéri. — Országos vásárunk daczára a szüretnek valamivel jobban sikerült, mini a múltkori; bau iu így is olég kívánni valót hagyott még maga után. A iní vásáraink egyáltaljáu csak uagyobbe-<-erü hetivásároknak illenek be; a igy as uto!aó is váaár-usk elég csendes .volt, ugy, hogy különös feljegyzésre méltót nem tudunk róla. Z-tla-Egerszsgsn igeu jótékonyan működik az ottani uoegyesülot, melynek élén a j ótékonyságáról iamer R »• aenberg Henriett" úrhölgy áll. E jótékony nőégyeatiletnek u\'o\'só sáraaámadá az utolaó évi jövedelme 860 frt. kiadása pedig 810 frt 20 kr. A maradvány e szerint 19 frt, 92 k" let vagyona 801 frt. 56 kr. — A „Keiithllyu-beu olvassuk: i« ssenut 12 kr.. péustári Az egy- Dr. Li)>p Vihnos ár, igaagatója, a u. a keszthelyi gymnssium nsgy - Tanügyi jelentést — kanizsai ksth. fógymnámnmbaa írásbeli része pedtg pótló érettségi vizsgálatok f. h. 20 és 21-én, szóbeli része 24 éo fog megtartatni, melyről as érdekelteket magák miheztartása végett értesiti as fffüzgalóság. — (Hymén.) Fényes eaküvő meni ma (6kt 14.)* végbe- áf isr. templomban Vi* roannk egy kedves fiatal hölgye Stern Qí; jela kisasszony sMküdött örök hűséget fler fje11aidor urnák Budapestről. — A tempóm ssa/oiásig «segtelt as esküvőre kítüsöit órában s a maii nagy aflámu vitte oda a oaaládhoa tshesók nagy ssásúU s a közeli rokoeóket A fiatal msnnvsseaonyoo kívül küléaöeea a bájos syosaoléleáayok > tftatek kanizsai tarsaskör elnökének felkérése; folytán a tél folyamában a nagy-kanizsai táraaakörbeu arcbaologiai felolvasást tartand. — (A kiknek a bankkal QgyOk van.) , Az osztr. magyar bauk nagykanizsai fiók- intézetébeu aj bank egyes szabályai megy. I vagy német nyelven as érdekeik fsleknek díjtalanul szolgáltatnak ki, éa pejdig: a köl-c-Önüzetre vonatkozó, ss értékpapírok le-számitolására, lyállók leszámítolására ; z utal-váuvosési vagy bisományképpepi pénzbeszedési üzletre nézve ssóló ssabályok és határozatok. — Választmányi ülést fog tartani a salamegyei általános tauitótestü\|et központi választ iránya f. hó 19-éíi d. le. 11 órakor Kessthelyen. (Állatkínzás.) Már többször volt alkalmunk felszóílalni aa áliatokuak, különösen a lovaknak embertelen kínzása ellen, amint azt egész a ssakadáaig megterhelt szekerek kocsisaitól, — oly gyakran látjuk gyakorolva, mely mellett as illető koosis valóságos gyönyörűséget látszik élvezni,— Most ujabban is éitesültüuk — ily esetről Csodáljuk ast sunyival inkább, [mert kevesebb teherrel ugyauauynvi idő alatt kétszer fordul meg, a e melleit nem ssükaé-gez kínozni a lovakat. Csakhogy nálunk ugy látásik, — ss srre való figyelmeatetés még korai, mert még aa emberkinaáa aem asüut meg middeutttt. — A phillexsra-ügybsn a iöldmivelési miniater folyó hó 2-ikáról a következő rendeletet intésts valamanuyi törvényhatóság-hos: „A pbylloxera nsvü asőlőpuaslitó rovar ujabban Feleő-0 assorsságbsn ia mu-tatkosváu, tekintettel ason körülményre, — hogy e rovar behUrczoláaa nemcsak gyökér ea éa sima szőlővsaaaők, hsnem a szőlőtőke egyéb réssei és a levelek által is eazközölhetŐ: a rovar behurczojásáuak le- j hető akadályosáss oséljából 107,4 évi dec. 15-én 22119. ss. s« az oastrák cs. kir kövatksséksj res kelt rendelet kapcsán, kormánynyal egyetértő- rendelőm : 1. Gyök éa eima ssólóveassŐnek, rőasének, leveleknek aaáraz vagy Iriss állapotban, legyenek azok bar c«sk osomagolásra ia alkal-maava, ugy a asőjőtőke bárminő sgyébb részének — a asŐlőftlrtök kivételével- költőidről való behoasjaia további] rendeletig legssígorubban tiltátik. 2. Jeleu reude-iet ason nsptól fogva lép érvénybe, midőn ss a vámhivatalok tudomására ju\'. Utasítom a törvényhatóaágot, hogy eiíen rende- ! lelem aaabályiaeHI kihirdetése bellett an» I nak aaigoru — foganatosítását legnagyobb erélylyal eeakösölfs. A üs és klf. kösös badügyminis-lerium as slal Irt kamarával a katonai ru-1 tőnek a akkoriban aokképen eloyoiaoU ma gypágunk páratlan bajnokának\' százactos emlékűn népét ülte, nem egyszerűen csak hasjafiaa kegyeletének kívánt kiféjezéat adni ; haneín pél 4át }t állítani fel, első sorban ugyan a hasonló elhunyttal diceekbető kös-aegeink számára, — de méginkább az ifjú nemzedékre hogy magyarságunkért, miben egyjadUli fenntartó erőnk él, a balhalella-uitaa tényeiből lelkesülést meríteni tanuljon. Did\'ő fiának a aivül abban hitte még a legbiztosabban fentartani nevét, ha — a mi hasonló jubiláris ünnepléseinknél még Ka zindzy Ferenesénél sem történt ----Vjtko- víosjuak összegyűjtött m&veit is közrebo-osájjija, E hálás munkával a Vitkotios-bi-soltság Sioorényi Józsefet a m. t. akadémia tágjjál bizla meg, ki e megtisztelő! bizalomnak tlljes odaadáissl és lekesedéssel kitűnően meg is felelt. Vitkovics művei im máij negyven nyomott íven meg is jelentek a nem csak költői réasükbeu (da\'ok, odak, epigramiuok, episztolák, stb.) de s próza fa költő regénye stb.) tekinletéb >n is kivált pedig Vitkovioi irodalmi levele-sés<\|iben fölöttébb becsesek,, a mennyiben Kazinczyval" s egyéb elsŐreiidü íróinkkal váltott levelei akkori irodalmi és sajtó viszonyainkról épp oly gazdag mint érdskss történelmi adutokat szolgálnak. Vitkokvics műiéiből, kiadójuk Aigner Lajos Budapesten kélféle kiadást rendezett úgymint. Emlékkiadást két kötetben, melynek árá fűzve 4 frt. piros angol kötésekben 5 frt 2(1 kr. ?. Mépsaerű kiadást három kötetben, inelyek külön is kaphatók ,* ugyanis 1. köteti Költemények ára tűzve 80 kr. barna vássonkölésben piros metsséssel I frt 40 kr. II. Kötet. Prózai mfivek. Á>a fűzve 1 frt. Kötve 1 frt. 60 kr. III. Kötet. Levelezése (. A* a fűzve 1 frt. kötve l frt. tfO kr. Midőn Vilkovics miiveire f«lhivnók olvasóink figyelmét, megjegyezzük, hogy azokat akár egyeueseu a kiadótól akár bármely máa könyvkeieakedő utján lehet meg-Iszerssni. :—- Kóvágó-Eőrsröl értesítenek ben-nűuaei, hogy ott ss isr. ifjúság a templom javára táncsvigalinat rendezett, mely, bár egy kia deficzit mellett) jól sikerült. Levélíró panaszkodik, h így helyből egy kettő jelent meg ; mig a vidék ssépsn volt képviselve! As ottani iar. hitközségnek részvétlensége fölött asután t ieveleső fájdalmas I megjegyzéseket tesz, melyekel asonbsn as alkalommal nem közölhetünk, a helyett I azonban engedje meg a bált rendező ifju-aág követkesó megjégyséeoinketl (Egy jótékony ezé u vigalom nem mondható sikerültnek, ha definttel jár. Mulat-\' halták a hölgyek 4e urak, de a esti el nem éretett, tehát nem sikerült. Az idő rosasjil volt megválssstva, ilyen időben tánczvigal-makat, pláne jóíékonyosélnakat rendezni nem szoktak, hacsak valami különös indító ok arra nincsen. Harmadszor aseretnók már egy kiaeé korlátozva látni ezt folytonoa jó-tékonyozélu mulatozást; habár nem e kategóriába akarjuk eoroani a kővágó-eörsi ifjúság kssdsméoyeséaét — aokasor biaony s jótékouycaél oloretolása csak takaró, s a főcaél mégis a mulataág, ilyen, dolgokkal kapoaolatban a jótékonyaág, mint ilyen el-vessti becaét, a nésstsm szerint nsm is igen sokst ér, msrt nem a valóili jótékonyság. Ha a rendező urak, a rendssésért éa egyebekért kiadott pénzt a mondott caélra adják, igy mulataág nem lett volna ugyan, de lett volna egy öesaeg, bármi osekély a tj>m- Íilom javára. Tehát méltánytalanaágot nem áthatunk benne, ha a kővágó-eörsi iar. hit-kösség legtöbb tagja nsm jelent meg avi-galmon. Másréeet megint aeinosnak tartjuk uogy as istsn házának belae lelszejeléw jó-tékonyczélu táncsmulatságokra i£t. Van ott \' és a vidéken gasdsg zsidó elég; repartiál ják a költséget maguk kösött és ssereljék fel a templomot — iaten nagyobb diosőségére — jóaaántakból; aa ifjúság psdig mulasson as ily osél nélkül akkor tal£i as ott-helyi tsgok is tömegsssbben fognak megjelenni a bálban. 8serk.) — A sz.-fsbárvárl essd, coagrsssus végrehajtó bisottsága ssomoaton d. s. ér-tekesletet tartott jrróf Zichy Jenő budai palotájában gróf Deaeewffy Aurél elnöklete alatt As értekesiet csélja volt mepvitetni aaon msmorandamot, mély gazdasági viaso uyaink rondnéae éa->emelése tárgyában a kormányhoz s* illetve a törvéuyhea Isss be-tarjeestendő, s körvonalosva ason intézte-déaekei, melyekre e osél elérése tekintetéből a kormány, törvényhoaás figvelme föl-kiválik: Jeles voltak aa ériekealetan: gr-Daeeewffy Aurél, gr. Zichy Jenő, gr. Seé- cfcéttvi Pá), Mi Lajos i)ái»t\|r« n«jr* birtokos, Radö Kálmán veamogjrek Oko-liceáuyi Déuee «aiu.téJ» vasmegyei níagybir-tokotok, 0aíg4éay Károly Mékrb Sándor, i békéemegyei laedáea-egylét Jtitkára. A gr DeasewtTy által Üggeaen aáerkeestett terjedelmes emlékirat a réaabeu mariamer* téteti intézkedésekre (töldmive\|émj külön nftniélerium felállítása, orsa gaadaiJ tanáoe sserveséee, a vidéki gaad. egyletek rendelt ét kamarákká alakítása a kiviteli váltok leesáUitása, itb.) hívja fOl a törvény-hesást, — s aat aa értekealet el is fogadta egész terjedelmében. Mintán aaon ®bb te-kmtetben hiányotnak tartja, belerétetui ha-tiroata a következő éa kellően injloKoláudó indítványokat ia, ée pedig gr. Zichy Jenő javaslatát, hogy terjessze ki figyelmét a tftrvéuyhoaáa a vízépítési Ugyv, a csatornázás £s öntözés és a telepítés fonlés kérdésére; hogy a meaeti rendőri törvény re vidiáltassék, s rendeateasék az ügy a közigazgatási bíráskodás alapján; hogy továbbá a személy és vagyonbiatonsag feutartására és job.b lábra állítására tétessék intézkedés, b végre hogy a borgyártás ellen hozassák szigorú törvény (Qlavina indítványa és hogy aa 187L XI. t. cz. hatálya terjesa-tessék ki Horvátoraaágra is. mint a. mely-lyel legtöbb bajunk vau, pl. a marhavész rm.desen onnan fenyeget. Aa értekezlet gr, Desaewffy, gr. Zichy és -gr. Széchenyi Pál tagokbót álló három tagu bizottságot küldött ki, mely a memorandumot a fenti bővítésekkel ujre dolgozna át. Az értekezlet uapirendjéuek második pontját aa „oraaá-eoe gazdák eaöveUége" eszméjének megbeszélése képezte. Elvileg hozzájárul a bizottság ehlíes, s elhatározta aat támogatni ia. £ végett a bizottság megkeresi aa orsz. gazdasági ogyesületet, hogy küldjifn ki egy bizottságyt, a mely a végrehajtó bizottsággal együtt kidolgozná a szövetség terve-setét. Szóba jött, hogy aa iniczlatijva ne bizasaék-e egyedül aa egyesületre? j-- de miután az Utóbbi években oly „szunnyadóu\| életet él, nem véli sr. Saéohéayi arra[ bianí a kezdeményezést, hanem miután R\|tt aa akarat, ott a tapasztalat" a fenti javaalat-baji nyugadott meg aa értekezlet, mely ne-hánvjmagán ügy elintéaése után féluégy órakor véget ért. Uj zeneművek Az „ApolI;o" zene művek legújabb (októberi) száma következő tartalommal jelent meg : i. Boccaccio franczia négyes. Ezen frai.caia négyest Sup-pé hason czimű operettje legsaebb dala-maiból Hölal Lörinca ügyesen állitá össze. Az opeiette a budapesti népszínház legújabb repertoire darabja. 2. Emléklap Ma Burányitól. 3. Két pr&ludium Kajpp I Sándortól* 4.. Tinódy Sebestyén hialótiáa énekei, vegyes karra alkalmazta Ktpy Gyula.\| 5. Bordal, Palotáay János elhunyt jeles veterán zeneszerzőnktől, E mű egyike a legszebbeknek a szerző hátrahagyott művel köattl, férfi négyesre alkaimaata Ríszner József: mint szép. s halálos darabot ajánljuk dalárdáink figyelmébe* {>. Á leány keserve, Petőfy Sándor költeménye, dalia mát zougora kísérettel saeraé Eruey Józsei. Aa Apolío előfizetési ára az októ erdecaem-ijer-deczemberi fél vére 1 frt. 60 ki., mely az Apolló kiadóhivatalához (Budapest, vár, Verbőoai-utoaa 179. szám.) caimezfre kül-deudő be, legcaéraaerüebben postautalvány u\'.ján. Aa apollo ezen egyetlen bfcaai zenészeli közlönyünk nyoloz évi (enálláaa alatt már is egy oly becses magyár zeneirdal mi gyüjtéményt alkotott, mely ugy kiállítás mint tartalomra néave I bármily zenegyttjtemény díszére válik, olcsóságra néave pedig vetekedik a legolcsóbb külföldi kiadmányokkal s ezért pártolásra mélán ajánlhatjuk. — Rövidhírek. Frigyes főherczeg diph-teriliaben megbetegedett. A fiatal főherczeg nem «ég veite nŐü\'. Oroy Dülinen hercegnőt. — Rendkívül szívélyes volt a buoeu, melyet Adiássy gróf a külügy minisztérium tisztviselői karától vett, Bécsből való elutazása előtt. — Reische Henrik, aa LAg-ramer Zeitung" volt szerkesztőjét, ki Budapestet! Hovon Arfhur név alatt éit, abuda- Seeti főkapitányság letartóztatta. -4 A bu-epeeti muzeum régiségosztálya 50001 forintnyi ajándékot kapott egy leikee főúrtól. p Stfy Kárplybau n vörheny bimíő járvány kitár is nagy mér veket öltött A túr liadt pomoakeőv Brüaaelben elfogatott, f-Uajr^aptdfél milliónál több gyúlt be aa alföldi fia károsultak javára. £ Balogh Ar- 1>ád rtokoi.aze vea fogadtatásáén részesült a iil fo költi Ja legnagyobb nyomorban halt meg nemrag. — Tornamegyébeu mammutb oson-tokat találtak. ludapeati népszínházi közönség * által < UŐ föllépte alkalmával. — Falooner Eduárd Ir tő !a leirnaevobb nvoutorban halt mis Egy okleveles nevelőnő, ki gyárul, franesiául, üéuetQI és angolul beszél, jelei zongurázónö állást keres. Ajánlatok: ^Institiitrice" post. Irest. Esseg, Festung. meghódítani. Hasonló értyleniben ny latkb- , kolt Parrsgb Gábor, kl ak akadályt abban \' latja, hogv nem szolgáltathatunk egyenlő biiuőaégü borokat. Aaon kérdése* nézv, „miféle ii tézke-jlések életbeléptetése által lehetne L bórák. mint gazdaságunk egyik íőtermikének igylk értékesítését előmozdítani", Pkrragh Tábor a begy vidéki tanáos, begy vidéki pln-és kiviteli pincsék felállítását jatUolja, Fromm Antal egy Budapesten felállítandó borkisérloti állomást tart sáükségesnsk. Mik-jós Qyula felszólalása után a szakosztály a portőssdével egyidejűleg a központban egy ^ \| oraa. piacae-egylet lelállitását azükségesuek jartja, mely a kormány utján a cofctulatu tőzsdével,\' \| fokkal, tőzsdével; termelőkkel folytonos i \|et mellett egy vegyészeti] ájloiiiást, \| mely I \| eríitkezésbe lépjen, továbpá a piHCzeeg mmm Tév á talaj miuQséffét, jellegét, a saőlőfajokat stb. KOzgazdas&g. ^ Borászati órtekúz le tí Bortermelő vidékünk gazdáit kétségtelenül érdekelni fogja minden moaaanat, mely hazai bortermelésünk omeléae érdekében történik!; azért ozélszerünek látjuk közölíjíi aa „Ellenőr" után aa orsaágos ni agy. iparegyesület szeszes italok saakosztályának oktober 6-dik Ülése lefolyását,: Az orsz. m. iparegyesület szeszes italok szakosztálya f. é. október o án Fromm Antal \|elnökletc\| alatt rendes baviüléfet tartott, melyen elnöklő a szakosztály nevében örömmel üdvözölte Miklós saakósatályi elnököt, mint a hazai bortermelés ügyében teendő munkálatokra nézve kinevezett kormánybiztost. A kiküldetésre vonatkozó miniszteri leirat felolvasása után borászati kormánybiztos a kereskedelmi miniazlerium-hoz a borászat érdekében leendő Intézkedéseket tartrlmaztTjavaslatát főbb vonáaai-ban megismerteti í előadja, hojry Budapest területéi mintegy 700 kataetralia hold van szőlővel beültetve éa legjelentékenyebb gaa-daaagi joaikkeinknek a port tartja, melynek alig van piaoza, pedig a nagy némzéti tőke megérdemli, hogy rendazerea Iszőlőmttvejéji azőlőfajpk megválasztása és helyes\' piuoze-kezelés által minél gyümölcsözőbbé tétes-eék. Szpló felemlíti, nogy a borászat érdeben orazágos congreaaus fog tártatui éa a kormánv kilátásba helyeate, hogyba a bortermelők a kereskedelmi világgal karöltve, a hazai bpráazat érdekében közreműködnek, a szeszes itali tőude íelállitásával kapcsot l<atban egy felállítandó orsa. jpinczeegyle-költségeinek egy részét fedezni hajlandó ; továbbá a kisérluti vegyészeti illomást felállítani, vándorpinczemestereket és tanítókat alkalmazni. Végül ielhivia a aaakoaz-tá\'yt, hégy a boráasat érdeképen megtar* taudó oraa. congreaaua elé terjesztendő kér-déaekre! saakaaerü véleményt! nyilvánitaui éa konqánybiztoai kiküldetésében támogatni aaiveaked[ék. A szakosztály örvendetes tudomáaul vette a kormánybiztosnak előterjesztését és a kormánynak a haaai borászát érdekében tett elhatározását és Bor «zéky Soma iudit-ványára »z igazgatóságot felkérni határozta, hogy egy a kormányhos beadandó feliratban a tele\'ti örömének jkifejezjést adni szíveskedjék. — Tárgyaláa alá vétetvén a. Miklós Gyula \'borásaati kormánybiztos á\'tal beterjesatett és a borászat érdekében meg\' tartandó oraa. pongresaus elé terjesztendő kérdések, azok elaefére „mi 9ka annak,\' hogy a vidék borterméee ez idő szerint oly mérvbea nem értékesíthető".\' Borszéky Soma a minden irányban mutatkozó pangást, főleg pedig a vámkérdést\' hozza indokul, mig ellenben Mocznik Lajos e hátrányt a csinált borok elterjedésében, Fromm Antal pedig a regale adóbau látja, [mely n finomabb bor értékesít »ét gátolja. — Ungár Isnáca a bor kelendőségének gátló okát apbau látja, bogy borvidéki jellegű boraink ninosenék, mert miudenütt ni ás d termés, más a ; pincaekeaeléa, kívánatosnak tartja a bornak vidékek ezerinti egvöntetüaitéaét és a bornak ép&gy, mint a lisztnek minták szerinti jelzését, és csakis ily módoaat mellett reméli a külföldi piacaot borainkkal á vándortanítók utján a közönséggel i meg* Isméi tefse; továbbá a azdkoéztály olhatá-rozta, hogv egy réazvéiiinyekre alámitott Öraaágoa pinczé egylet felálljitásánall eszméjét tagjai és illetőleg ismerősei- körében j terjeazteni fogja. Aaon kérdésre: alapos-s azon iltalá-noB nézet elterjedése, hogy a bor gyárilag és he igeu, miféle rendszaibály által lehetne aiinak meggátlására hatni.j Niklóa jGyula felemlíti, hogy elődeink is haiiiisitották a borokat, tőleg a tokaji, ménesi stb.larzu-borokat, mintha az 1729. évj és későbbi évi törvényeink intézkedéseiből kitűnik, melyek biaouyos oiztá\'yokat a finomabb borokvásárlásától, illetőleg elá^uaitáeátil eltiltottak éa a hamiaitokraa aigoru bttnteté-aeket aaabnak: továbbá megémlíti, bogy a jelen kormány a borok védelíne itekintétéből ujabbi törvénvjaVaalat"»t -borüzleti vis-észal^sek meggáüásárr.óltf czlmmel aolgo-jaott ki és terjesztett a törréiiyhozás elé és pedia; egyiket a közigazgatási, másika-, a türvénykezési utoo való eljárásról; E törvényjavaslatok felolvasása után, annak me* gálapilása déliét, hogy a hamisítás főleg a finomabb írtju boroknál sajnosán orizágszer-te főleg pedig a fővárosban tapasztalható, minek meggátlására nésve Jqaragb G.bO\|T a transiló piucaéknek beiSUiitetését tartja azükaegeanek, a azakoazitáljy Borszéky Soma, Sámuel Ferenos éa Uógálr Ignácsu fel-ekolaláai után azon törfényjavaslatot véli !e\'lfogadáMla ajánlaui, mely a porüaleti vis-szaéiésének meggátlását közigazgatási uton veszi caélba. Arra néave: alkalmas volua-e j bor-pognac gyártás uiján értékesíteni s ha igen, mi aa oka annak, hogy ea irányban kísér* létek ném tétettek, tovibbá miféle intézkedés által lehetue egyes váljalkozók érdekeltségét ez irányban felkelteni, a szakosztály oda nyilatkozik, hogy nemcsak alkalmas, de kívánatos is volna a coguac gyártás, és az érdekeltséget ez iránt a cognac ós borsaessgyártás meghonosításának útjában ál!ó pénzügyi törvények rendeletek és éltárások megváltoztatása ^Ital lehetné fölkelteni. Arra uézve: miféle országos intézkedés BÜkségeltetnék a szőlőművelés és a borkereskedés emelésére az ez irányban létezd bajok orvoslására, Fromm Antal indítványára aj szakasatoly kívánatosnak nvilakoztatja a feldm., iparés ioresk. miniszferiumb:ui jegy-az^lőaaati és borászati szakosztálynak felállását és egy állandó borászati kormány-biztos kinevezését, ki a kereskedelmi világgal és termelőkkel folytoups ösfsekötte-téabon álljon és a kormányintézkedésének jrjégrehajtáaa tárgyában felügyeletet .gyako-rpljoo. ■ ■ / A szakosztály a boráaakt érsekiében teendő intézkedésekre uézve ez aa ifáuti tárgyalások befejezésével boráazati I kor-pnánybizoanak meleg köszönetét jkönyvi-leg kifejezni határozta. Végül Fromm Aulai bemutatja br. Kemény ilstyáunak iava-Lzig eltartható, a iiYalagaszőlőjt pótló étsző-lőjét, mely megizleltetveu, álbaláiioB elismeréssel fogadtatott. Vegyes. TelepJionhátózat a fővárosban Edison n j találmányáról nem lehet iamételni a Frank* lin Benjámin hirea .sjeflUgeltes Wort^ját, melyet 187S-ban a PÜatre des Rollere első felszálláskor mondott a) léghajóról: .Mire lehet basenáloi egy ujaaülött gyermeket ?g Bár a telepbon la még csak „újszülött," már ia egéaa Észak-Amerika belátta nagy hasznát, kényelmességét, előnyeit, a minden nagyobb vároabao a kereskedő, ügyvád, hírlapíró magánember hosszadalmas irogatás vagy járás kelés helyett, telephonnal közlekedik. Pári bau la meckeadték már a hálózat építését, sőt remélhető bogy néhány bónap.mulva Budapesten is előszóval hí /hatjuk meg sgy csésze theára a városligetben vsgy ötödik városrészében lakó-ismerősünket. Puskás Fsrsncs, aa amerikai Telenhou-eompany budapesti megbi-zottja, már lépésékst tett a kormány engedélye iránt s ha akadály nem göidül közbe nem sokára, az egész nagygyekor-latiságu intézmény életbe lén. Puskás Ferenc* lekötelező aziveeeégből e sorok írójának volt alkalma látni éa hallani a telepe hon ama legújabb javított alakját, melyet a tővárosi közlekedésre fogoak használtatni. Bái mely szalon disaére váló, falra vagy iióasatalra erősíthető mahagónifa aa, jeladó osengettyüvel s két tölcsérrel: beszédre ói hallásra. Aa elmés szerkezet mihelyt levesszük e dróton függő ssóló tölcsért, magától uiegcsönditi a legközelebbi állomáson a csengői, annak jeléül, hogv szólni akarunk. S ez uj teipnouon többé nem rekedt, recsegő a hang, hanem minden nuanceában tiszta, akár suttogunk is. Az órakelyegést ; ép oly világosan adja vissaa, mint aa éneket, és beszélhetünk két ölnyire a tölcsértől, megértenek bennünket tiz kilométer-•nyíre is. A lzpok régebben már emiitették ja telephonhálózat tervét. E szerint aa ösz-szes vonalok egy központi hivatalban egye-süluek, hol lisztviselők kapcsolják össae kívánság szerint az egyes drótokat. Például valaki Budavárban beszélm kíván a külső sugáruton lakó ismerősével. Jelt ad a központi hivatalba, hol érintkezésbe hozzák a mondott úréval s folyhat a társaleás egész kényelemmel, a meddig tetsiik. A telephonok berendezése, használata bérlet utján fog megtörténni, csekély havi összegekben. Kereskedőknek, orvosoknak, I Ügyvédeknek, sőt mindenkinek megbecsülnetlen lesz a telephonhálózat, mert megkímélhetni vele azt a mi drágább r pérznéi is: aa időt. £<zak-Áinerikában már nincs nagyobb vá-roa, hol a háaakat telepbouhálózat ne kötné öaaae. Nagy kereskedők üzleteiben öt-hat külöu-hiralalnok Ül a telephonoknál, a ninca egyéb dolguk, mint válaaaolni a kérdesőa-ködéiekre. A rendőraúgeknéj folyton működik a telepbon\'a nem csekély haazonnal. Például eltéved egy kia lány aa utczák ut-I vezetőiében ; a szülők ijedve kereaik a bs i jelentik a rendőr»éguél. A rendŐraég erre ■ jelt ad a központi telephOn-hivatalnál, hogy az ő telephonját köasék öaaze a város valamennyi telephonjával a egy pillanat alatt városszeríe megtudják, mi baj törlént Színházuknál ia beceü\'hetlen a telephon. A primadonna assoluta hirtelen „gyögélkedó" Iesa s sz előzdást utólsó órában meg kell vál-toztatui Most még a izinbází szolga rohan lélekszakadva a tisztelt művésznők és művészek lakásaira, „össaeszedni" idejére a szereplőket. 11a majd telephon hálóaat lesa a fővárosban, a nagyopera müveaetője egy-szerüei összeköti az ő telephonját a Valentin e, a Raoui, a Valois Margit telephonjaival, szép udvariasan belemondván: „Ma a „Fekete dominó" elmarad s a „Hugenottákkal kell adnunk,;\' — hat órakor tessék az öltözőben megjelenni." Szóval tömérdek hassna van a telepbonnak, s hogy a kormány nem fog aa úgyis nem nagyhaaznu helyt láviró miatt gátat vetui -elébe, remélhető. Báró Kemény Gábor minister e napokbau látogatta meg Puskás Ferenczet, s megtekintve a tökéletesített telepbonokat, nagy dicsérettel nyilatkoaott e rendkívül fontos uj találmányról. Felelés szerkesztő; HOFFMANN M Ó B. jy^gy-Kanlzsáu a rőtéren először lálhatóki 11\' i. n»gy \| j. í j IMI-dtájDlSLt éa tei méveti ritkaságuk Béusbdl. A két altlrpt Magyarhonból a bávéeaetbtfl produkálják magit-1 kai, továbbá itt elősaör láihatá egy él« ée áUAtszá t«r#bi efaő-í Flagy MMéMk. Kn ró 9 göHiéőH r«ndű kllönlegeeség aaL Több terméeeetí ritkásig. Cg4r tobegi Megnyitás saomhaton okt. 4-én 666 (»-•) Mm lefságyebs 9 fairyáib WP tokon. Tisztelettel Veénaekks €eelee\|tla Bécsből é s e : Uj hordók eladása nagyban és. kicsinyben I Vasabronesos hordók eladása legjutinyo- sabb áron. , Kitűnő niiín<38é&ü SLA VON AÍ 6s M A G Y A R 3 irts t tini d$ngi» iákból késm* ff, hcei^aiijertől 80 ig (1 akótól 150 ig) tetszés kzeriuti nagyságban. Megrendelhetők Gutmann S. H. czégnól. K-s&miáK. 479. 1 3. VALÓDI Wiliielml-féle intiarthritikM óá anplienmaUkuB \| Vérliszlifó-llieö. Eaen thea megtíiztitjk aa égéit aser- I vezetet, mint semmi másféle eaer átkereai I a teat minden részeit — és belhaeanálat \| után eltávolítja a lerakódott kóranyagokat; I ugy szinte hatása biztos és tartós. /Alaposan gyógyítja a köszvény, csdz,; gyermekágyi Tábbajokat éa idült caö í köuöa najokat a szüntelen genyedő sebeket, ugysainte mindenemi- és bőrkiütési betegségeket ; a testen és ároson levő pörse-nésrket, sömört bujakóroa fekélyeket. JKülOnöien kedvozó sikert mutat eaen thea a máj éa léptolulatnál nemkülönben aranyeres állapotban, eárgaláa, élea ideg-, in- uom éa oeukló fájdalmaknál, továbbá gyomornyomás, s^é!bántalmak, al-haai dugulások, hudosőbántalmak, magömlés, férfierőtlenség és a nők folyásánál stb. Oly fájdalmak mint görvélyes-betegségek, mirigy daganatok, gyorsan és alaposan meggyógyulnak tartóé theaiváe által — miután ea enyhe, (feloldó) ée viselek hajtó eaer. Egy csomag, § adagra osztva aa or* vos előírása- aaeruit készítve -4* használati utasításáéi egytttt s különléle nyelveken ! frt, bélyeg k oeomagolás külön 10 kr. Caéss* kit. kizárt) ag szabadalm. Wilhelm folyékony! tt&vénjMed&ttri nBA«HORIIu Wllhilm F. fly6flylz«réirtöl taunljlríjhenbaitj as egyetlen, mely a magasi cs. kir. egéss-! ségügyi hajósáé 4lUl ssbrgq«n megvizsgál-tátván — 0 felsége X. Feijeiicssl éssef 41-tsl, kisáról. wbauáloimnaí tUulettetett ki. £s«d eaer oly késpitmjény, moly bf-dörzsölésül aíkaluiasva, gjdgyitólag, nyűg-UtóJjtf, fájdalomcsillapító és engesztelőleg hat iaeggyttngeség, idegbáutalom- ée fájdalmakban, teetgyöngeségpeo,] causoa ideges kössvényes fájdalnask-és canaos fájdalmakban, tagsaaggatáa, izomfyáutalinak-, arca- áe csuklófájdalmakban ; kOltvány, csuz, fétá-jás, ssédélgés, fdlhasguatás, derékfájás, tagok gyengeeége — különösen nagyobbszerU gyaiofoiáat rpögertfltetóseknél (katonák, ás erdészeknél,) oldalssarás, miudenuemü ideges betegségek- ée más idült csusnál. Egy kdkorséoska orvosi utasítással együtt 1 frt. o. ért Bélyeg és csomagolásért 20 kr. kftlön.. Wilhelm-íéle Schneeberg növeny-allop j Wilhelm Fr. gyógyszerésztől Neunklrch enben Ezen nedv rendkívüli hatást gyakorol \| torok ét meUfújdalmak, hVhtítirut, rekedtscg, \| köhögés ét náthaláznál. Sok férők erdeitik. \' hogy ezen nedv élvezetének köszönhetik i kellemes alvásukat. Különösen kiemelendő esen évószer ködös és fsord időjáráskor. Azon t. cz. vevők, kik as általam , 1855. és óta készített kitűnő Schneeberg- i nttvéuv-allopot naUdi minőságbes. kapui éhajtják — eaivasljedjeuek hatáVOMOttan t Wilhelm-féle SobLeoberg-növényjaUopot rendelni. Utavtát minden oalneikhoM mellélultetik. Égy bepecsételt eredeti p^laazk ára I frt 25 kr és mindig friss állapotbán csakis egyedüli kéeaiiq Wilhelm F. gyógyszerész Neenkirohenben A.-Áuitrlában kapható. Qiomsgolásért 20 kr saájnittatík. Wiltielvi-féle rég kipróbált romái, vaJ ódi fő, seb, égés- és fagyelleuei általános gyógy és iiu/ió>ír. Ezen ir 0 Felsége és római czáeiár-tél szabadalmaztatott. Az erő és htáát esen Írnél különösen kedvelő mély, stétiépettod-gólt és nurott sebeknél, mindennemű rou fajú daganatoknál, agysainte elévült I idősxa ■ konhint kiütő lábtebelcnél, csökönös nlirigydaganatok éi fájdalmai kelitek- ét Ujjtér égnél, sebes ét gyidaddtos emlőknél, égett sebek, 11uh-ttem, gutátok, fagyott togoí, kottvatyfolyat és hasonló bajokbanJ Eien\'ir vatódilag cuk egyedül Wilhelm Farencz gyógyszerésznél Bécs mel- \| letti Neunkfrclionben ksphstó. Ajtff- Egy skatulya ára 40 kr. oj ért. 2 skatulyánál kevesebb nem küldetik el a ketté árá bélyeg ét etomdaoláttall együtt t fii. ot§f. ért, Föntebbi készitmények valódi m in 6 f ég ben \|knpli«tók\| Prftger Béla KyóífyszerésztőlI Nagy-Kanizsán. 660 2-12 IFserliofer J. gyógyBzeróBK Bécsben, S&gewIriiBBe 15- t1»um gold. Retohsaptel", t •Iraknak a« «Uni jrfyi«U és sokévi ^ftssUUfc aljáajstasaek UUonynlt gfé^pmititü leelji ssklwU kAftnlegességeket batáao* bázimrvkst. M«\|. tf«rrcii4«M»ke4Í Mrin • ctlra ét rstiallou»M poatos «Mtí«tUsét - ás ajtói íelse-kirSI iu* tok «grélib kSl5nUf»s«4fsk vannak káiíletban és ostalU késtkitoa atn MVS sm-mtfrawtké\'sk l«\|rSvM«tib ií* alatt é« Wtetaayoiabbes «skSsltotask. és foMteosltísök tMuiürjobb kMwéfpl dij nélkül sáataak. - WéeafSytk a vidékre, bénaautesíutt péilMtl ZUaret mdluttI jf Vidéki uujrrtftdilWknél c«om»\|oiiiért darabeokiut 10 JtrMCxar usiiiittaUk Híjat kflluéfrv. liméUlaréitték jatatékban rfaésOuuk. •tea JÍHlde!ii-,-nvf\'\'!•>) i cfjaUgul •goaiui UMs rter nagyoob Akustikon (fítosz) IT mu/ mlMM te uedvcieii Urtjn, olUtiiwaí MfImiét U ! ennek kövclkcuuínvei cllan > kóasveHti eeetiJyeS kéf-xMéiÉt a füir-sirnsk\' melynok Uimf Mu otjr Mk fOibajusk j 1 , _ J ]___ _ „ mlii.J- W.\'ÓttR. Uernli»r(ltöl Havasi fu-szesz mabci,-^, » «nün«u«.i cbű orvod tekintélyeik Alul kfkittefcbb h&sinernek i ajiultatuU minilcnnamŰ Kywmorbnjok , kSlÓatem émcsztéai tyeogtiéf, Miinntif, jynroorliurat, ellen ezenuerc«eni bcrill. Üvcgc^-jc 70 br Amerikai kOszvény-lieiiScs, SS- \|mii iintü, k^UcKlulchjil t«aJobb\'aMr minden kőszvé-I nyes és ciiiut m\|, InevezolCKan bAteMfaexbnj !»!• tu\|\|iűri, KOrcs, \|aege« (ogl^jás, r^rijiU.fBUirtftáí jatb. atb. elten 1 jH 10 kr Auatherin száj-viz, Süí m noflut rlíMacrt legjobb (ugfeuUrió wr 1 ü»«fCM 1 fti 40 kf«je»ár . I . Szemessunfcia, úra, eredeti uv.jc.i«kb^n ifftSOkrialftftOk Kalícrérae, a Ur l.» 4 . P( rkor töl, kitűnő íwr tbetáíleaeígaJ elten- i, t, aiM, OragcM I fct , • , \' _ Lendtner testvérek hires tyúk- ft7jtmtan9R9ta dobo»kb«i il dmb 60 kr, 8zemiapaH7», 3 lUrsb l8 kr^r- Klet esHenczia (prágai cseppek , svéd cseppek) lenti bajok elten, ldtöní hfcúerer, Egy ÜTegcaeiOkr. Csukamájolaj, Egy üveg 1 fttf nlMI eredeti igen maftkz-tUva «legkitűnőbb aialMffi, Molianövény-szeíetkék\', Iwrgcrtöl PoMonyliau, kitűnő gyógya kütidgóí, n-kedtMg. hurut atb. ellen. Egy doboz 38 kr. Neuroxvlin \'sí- noiUUAJlllJ, ,Wi\| füvekből készített ixlvényki- vonat kőaavényea, caüzos, kfitőnúaen pedig jninden gyengeaógi bajok ellen, tgj Űvegcte 1 frt, eróiebb liatályii I frt M kr ayOt aebek ellen. Egy U- Paerb ofe r J-tól K A bekörelkezett hosszabh unalmas e.Hék kellemesebb eltöltésére. [L Fischel FAlöp Benczés tapasz, gely ára 60 knjtaár Yértisztitó labdacsok tMtótt CK>.ctcIIM:ll labdaeaok neve alatt; ez nldbbi nere\'t teljea joggal megérdemlik, inivel caakugy an alig létezik betege^g, , melyben e labdaowk ceodM haUmkat tamzereHn be nem bizonyították "volna. A tegmaktreabb eaetea-ben, melyekben minden egyébb ezer alkartelenftl alkalmaztatott, ezea labdaeaok ezámtalaoasor ée a kg-rwvidebb idő alatt temjei gyógyulást crodménvcztek. 1 dobos 15 labdacscsal SÍ Űr. 1 tekerea C dobozzal 1 írt ft kr, postán k&ldre 1 ft 10 kr. (1 tekercsnél kevesebb nem küldetik szét) Számtalan levét érke-aett\'metyak írói hálát mondanak e pUulákért melyének a It\'^KölSnföiébli és legsnlyombb betcgségckjién \'egészségük belynáltilását kflesAnik. A ki cenk egyezer kísérletet tett vélük, tovább njánlja. _T Chachőn aromati^T kÖíiiSfi . tát, mely dohányzás atb. következménye, I ezeiomáe 60 knjcz&r. _ Cbinai SiTe^zappanrLbn^Sn- \' gyártás torén. Használta után a Ur bársony sima lesz fi igen kelleme* szagot tart meg. Igen sokáig tart és ki nem szánul. Egy darab 70 kr. Fia Ir iMvnnr ! Alt«ÍAM «nert j®1®" báiiaser hu-, X Idhtl -\\>Vl, \| njt, rekedtaég, fojtóküh etb. elieu, 1 dóba 80 krjjezár. Fntrv-Ka l7«;a m p • • \' •> o f e r J.-tóí, évek <ÍU X ttgj -UdlóíJdUl, Jebbtosb szernek van elismerve mindennemű fagylajok és idült sebek stb. ellen. 1 tégely 40 kn^jezér. •_ ITim-k irnnaf ^ •\'b ké- i^Uij-Kl VUUali gxitre, a IJebig támaságtól l->ay-. Beotoaban, eredeti asalewzékbsn 1 font forint &J0 •j, fwt frt i-75, font frt 155, font 85 kr. • fí3>Wva.fml7áam "»bWi»to szer, azéíkórös Vjpi^ Va-OdlZbdlIl, njni ellen, 1 üvegese 40 kr. Por lábizzad ás ellen. • as azáltal keletkező kellemetlen szagot épen tartja a lábbelit, és ártalmatlan szernek van bebizényalva. Egy dobot ára 50 kr. F.mÁftyf^nnr Gfi1"-161 »»■\'■«>■ \|éi""k Xiineszcopoi. clMmer( báxWaraoyem bajok, gyomorsavany, gyomorbvv, étvágy hiány, dngaláeetb. eíleii. Egy dobot 1 frt tO kr, fél doboz 84 Tannonchinin haj kenőcs, s-A\'és laikusok által valamennyi hajnövesztő szer között a legjobbnak elUmerve, 1 csinosan kiáliitott nágy sxelencM 2 frt. Egyetemes Tw kalevények, a libák régi. időszakonkint félnyiló kei-lééoi, makacs mirígykelések, fAjó pokolvar, abbes ée gyulladásos mell, megfagyott Ugok köszvény ée ba-eaaU bajok ellen jónak bizonyult Egy tégely 50 kr. Egyetemes tisztító só, ^t.u.f, megzavart emésztés minden következményei, u. m. fejfájás, szédülés, gyomorgfirae, gyomorhév, aranyér .dugulás stb. ellen. 1 csomag ára 1 frt TVwrf a na bt es.ldr. áMüa^ Würii W^óTévek X Ugldpctó/., ótM ijmkia fó(,ak floplomMroiáaáia, legjobb szerűt ismerve. 1 ctui 1 frt 20 kr. Fogpor ^y6®^\' tAnf Otoaitáaa szerint, agy.doboz Mindennemű fogporok, paszták ée tinktarák. FogpJngyök, XZf&lSZSgg eaoaag 8 frt Gtorgó Pate pektorale-ja, Át^ \' dia, kSbügia, rekedtaég, hurut, mell- és tüdőbajok gégisbáatumek ellen legjobb és legkellemesebb se-gédazernek általánosan eUemerve. 1 doboz ára 50 kr. Mb±>± Az „A r a n y K o r o n á h o z" czimzett szállodában V,A G Y-K A kr I ziö A N. Nagy raktár képek-, (szent, táj-, vadáss- és genie ) iAkrök. fuggtf-, kelté* és pári ul érákból réssletlefiselés mellett. A vásárlóit csikkek atónnal kiszolgáltatnak, A legkisebb részelek is eirogndlalnak. Órákért három évi Jótállás nyujtátik. Butorminták mindenkoi megtekinthetők. Rosenthal Gyula megbizottja DEUTSCH 8; Béct, rraterstrasse 34. U r f f f I 1 t M1 f T TQdRáli TOPÁNOK jiiMllHI orewIakoáBB ö\\sser aedoeaég elleni CSIZMÁK crís vikszoü vagy bed! TfeSDOUXMAK bátnvaratul ie\| TMfDnOTHA vatolt oroei beÉariáb^U——rr^—^ VutSZ- éa uagaiiabórbtil vald gyermekademák, takaaámű, jakár szegéit, ftavaros ^uglatol^pal,! igvn erűe wiiiWgKs. f; ,\' í ;{■ • j . •!■ Ftü-TOPAM Mi vagy ebeeri nbérvfel erősen szegezett kettős talppal__ UUHt TOPlN abariaatiaWT tagy lekűnonubb Owwtesü Úkk exegélföel OTEBMKKCXirAK cboriastin Vagy l^rbSl. . . .[ . . MemeMeak postán étánrét mellett vagy aa alólw beküldése után gyoetta a pgatotan trfj eaitatnek kaiww ftbel a »gkéaaeigsaaab»a MN tetlk. BÉaslilM ártegjaékak kívánatra béhnentnsén küldetnek meg. EI6leg(i8 jolenjtés! Október hé 20-dn Nagy-fCrtnittán a főtéren, Liiioingbr-féle házban ja Koorcser-szálloda mellett kárpitos tniljeljl/el egybekötött nagy BUTOR-RAKTÁRT nyitunk \' \| r budapesti bútor gyájri raktár ^LLENBEBGER ÉS TÁRSA cség alatt, továbbá Aidáéi Ignácz ssé-nyeg-gyárábsii készült papio-szőnyegek-és diezitmények-, úgyszintén \|nagyválasz-tóhu butor-esöveteknek raktárát bírjuk. Tisztelettel Ellenbérger és Társa budapetii bútor gyári raktár. Legnagyobb fontosságú harlii nemeinek A valódi Dr Whiteíéle szemvlz Trsogott Ebrhardlól Orossbrei tenbachban [Thüringeuj 1822. év óta Milághirfl. Ugyanez flvegecskékben ] forintjával IPRÁGER BÉLA gyógytárában kapható na«t-sanussk. Levélkivonatok: Erkardt Tr. urnák ! •Három év éta egy gonosz szemgvul-ladáson szenvedtem, mely minden eddig használt eser ellen dsosolt, mig végre egy j6 baráttfra által Önnek valódi Dr. While-íéle sseinr\'sére figyelmestettem. Meg is próbáltam, ée már egy flvegeoskének használata után bajomtól teljesen megssabadit-tattam, e eaemviset tokát mindtőlinek aki szembajban szenved, teljes meggyóz6déeb61 ajánlhatom. Koeptda T7. 516. I mUGOTT KBAUSK Nyomatja \|i kiadja Ipíchal FttlAp Ka0-Kaainá& 1879. wi .11 ,. - \' I f Ka - ft . • J i^ll" _y_I_i 1-., \| ■ I & Legújabb imiáimányu I Sltorinlcfnn darál0" örlö-malma luilUluUll \|wz-f lóerőre és kézih^jtísni. nagy fontosságai 1 szeszgyárakra, hizlaló-intézetek és gazdászatra. I Meglep mmgy aiiBkabé\|^siéf, olcsó ár él esekély hatóerő a fóclőuyei exen malmoknak. I MUfé^é»bm iát hatot I 2>Ticlxolso2i. TX7. Fij-löp gépgyárában, Budapest, Gyár-utcza 48. szám! Képes .árjegydM minden gazdasági gépekril ingyen ét bérmentve 066 8—6 I risckfl idlo\|i I könyv-, mii , zenemű-, papír-, író- rojz-oszkozök kereskedése, könvv- és kónyomdája, könyvkötészete és köljsönkönyv-tára Nagy-Kanizsán. A bekövetkezett hosszabb unalmas esték kellemesebb eltöltésére ajánlom magyar és német könyvekből álló kolcsönkönyvtáramat. Az olvasási dijak igen jutányosán szabvák, mindenkinek alkalom van adva a legkedvesebb szórakozásra. — Könyvtáramat ngy a magyar uiint a német irodalom nj és legújabb szépirodalmi termékeivel tetemesen gyarapitaui* szándékozván, azon kellemes helyzetben leendek, minden igé nyeltnek megfelelhetni. Nagyobb eredtneny elérhetéséhez t közönségünk szives pártolását kérve, vagyok teljes tisztelettel „ Fhcliel Fülöp ■ könyrkereskedő N.-Ksnissán., ^ A üi Cf * ? J 5 c í t — w Ja ) >> > s c >> f cc tO % ^ J* p [I 3 I C I > L « [ b f « z r> C bL t « [c 0 1 ly? i 4< ( r« . M®* I j. 1 I P i il! Ife1 < I i] ■I ^ I c-] T \| WiiAMvitalt liMbtl ftty ktayvkimMán. üjtátott ateaa, 6U. Ma BHnttH Arak; 5 frt. Wém 3 frt Hstftd éns t frt SO kr. Hlrestaéayek $ hulktts petisw ifpur » kr. többjiörl hirdetésnél * kr. B4iy?(dii 10 kr NyHtté\': PttUsorslükr IwfcmW Hit «evé • lej tll««;i réssét Ultid fcBldesdft j (Jj liftkét liiu 0U n. "wh mWIh íeieUk mt isBtrt kmkból fofadtelaet 1ÍMM HR kMlfotflftk \' ElnietÍÉsÉ : Rudolf Hmm HiíiiH fmmtéA W Ur II. n. - A kr. Qoldberf« BadApwt Suuilr Bfettl. — A UppolUc Bic» 8tdbrabu(«i lm. — W«U Mór Bm ÍL Tibor itmM 11 ti- SabtaMii Jikik át Éwliiiiig IWv Mm lf • k l. ml — HmmmM * VojUr Bfcs I. T\'i giai 10. MEGYEjl ÉRDEK 0. KÓZMÜ VELÖDÉSI, TÁRS AD ALMI HGAZDAISZATÍ HETILAP A Zúlamegyei-Gazdasági- Egyesület, a nkanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet és ifibb más egylet hivatalos közlönye 43. szám. Nagy-Kanizsa, Szendán, 1879. október 22-ért. VI. évfolyam. Egéuuégefl szellemi tápot a népnek. A komor téli napok küszöbön vannak. A gazda befejezi még hátralevő szükséges munkálatait, azután ő ia visszavonul szobájába családjához. Az egyszerű falusi gazdának, feltéve hogy ulvásni\'tud, már most alkalma nyílnék a napok néhány óráját hasznos és kellemes olvasmányok olvasgatásával! tölteni. Néhutt talán mégis teszi, ahol t. i. a népkönyvtár eszméje már gyökerét vert, s a hol az erre első sorban\' hí • vatottak eszközt és alkalmat nyújtottak s buzgőlkodásuk által ösztönt ébresztettek. De a1 csekély szám, a hol ez történik, elenyésző azon községekhez képest, a hol ez még mindig csak pium desiderium; a h,o 1 senki sincs, és sen-kisem akar lenni, ki elég lelkesedéssel bir arra nézve, hogy az ügyet felkarolná és bármily csekély kezdeményézéssel legalább megkísértené. Pedig a nép maga sem oly tudatlan, sem oly konok, hogy a jó tanácsot el nem fogadná, és magát elzárná egy üdvös intézkedés elöl, mely csak saját javára szolgálna. 8 mindennap jobban és jobban tapasztaljuk, hogy népünknek igen nagy szüksége van arra, miszerint mind erkölcsileg nejmesbüljön, mind pedig bizonyos hasznos min dennapi életében szükségesnek sőt néikülözhetJennek mutatkozó ismeretekre szert tegyen. — A felnőtték együttes oktatása a; irás és olvasás eleijeiben, amint az nálunk egy időben föl karol tátott, de ép oly gycir-san elejttetett, nem mutatkozott czél-szerünek, nem is eredményezett Valami kiváló sikert, s ugy látszik, hogy sok helyen csak annak a pár forintnak kedveért tartattak meg, mit a kormány értté fizetettt. — Az ebből eredményezett sikertől nem is vártunk mi soha valami nagyot; de többet van okunk várni és remélni a községi nép könyvtárakból, ha ezek lelkes férfiak kezdeményezéséből létesíttetnek és azok hasz- nálata a nép által megkedveltetek. 4- Népboldogító elegendő van — szóval, de kevesen vállalkoznak ai-íja, hogy a nép számba, a nép éltekében valamit tegyenek is. Arait a magyar földmives nép nagyób) része majdnem teljesen tétlenül tölii azt az időszakot, különösen ha sén-mi háziipart sem űz, melyet mjnji erkölcsi nemesítésre, mind pedig [ismereteinek gyarapítására nézve jellemesen \'-fr és Üdvöd hozólag tílj-hetne el. jj— i Nem fölösleges. dolog nálunk érről mentől többször szóllani, az ily dolgok nálunk igen nehézen tpij-nek maguknak útat, még akkor \| is, ha hasznosságukat és cxélszerllséküket belátni képesek vagyunk. — [Ez. keleti indolentiánk kifolyása, Ide nemcsak ennek, hanem a közérziilet hiányának is. Megvan bennünk &js a dicsérendő tulajdon, hogy egy-egk felvett eszmét lelkesedéssel karolunk fel; — de el nem cfcüggedő, vissza nem rettenő kitartással, annak létrehozásán fáradozni 4— azt már ntem tudjuk. Azért maradj nálunk számtalan dolog félbe. Bizonyos újítások, uj intézkedések [létesítése a {kivitelben vas következetességet {kívánnak, különben előre is lehet mb4-jósolni eredménytelenségüket. Jgy vagyunk a népkönyvtárakkal is. \|Pe-dig rendkívül kevés fáradsággal létesíthetők mindenütt, a hol az egyszerű föld mívesek között csak {néhány olvasni tudó van. E nemű irodalmunk még amúgy is elég szerény, úgy hogy egy egész kis könyvárnak, mely részint erkölcsnemesi tő, részint a falusi — .földmíves saját munkássága körébe vágó hasznos[ol-vasmányokból állana, felállítása nagyon kevés anyagi áldozatba kerülne Ámde ha niocs az, i ezt valamely községben kezdje, há lelkész éB tanító ezt hivatásuknak nem tartják, pedig a szó. szoros értelmében nemes hivatásunk volna, ki kezdeményeszé? ki buzdítsa és ösztönözze a népet arra, hogy a téli napoklegy pár óra -ját, mikor egyebekkel el nincs foglalva, s folyton az tinalom epeszti, hasznos és kellemes olvasmánynyal töltse? A lelki vakság a tudatlanság, ; a durvaság und^itó következéseit i eléggé mutatja a bűnök statisztikája, j Az erkölcsi kinövések és fagyatkcj-I zások a legnagyobb mértékaeu sza- porodnak. A korcamározáeokj az \| jeli verekedések mcgszoki itt dol-! gok, melyek feltűnést sem keltenek \| már; mert a köznép még mindig a korcsmát tartja és nézi a legjobb j unaloműzőnek; a fiatal legénység ! pedig,I melyl -mióta kikerültj az is: kólából, az jolvasást is elfelejtette, I ugy cselekszik, mint a hogyan azt ! az öregek teszik; így lehetnek nálunk generátiók, melyek az elemi ismeretek (küszöbére vezetve voltak már megtanultakat később olva- dó j sásban gyakorolni alkalmuk nem lévén, teljesen elfelejtenek mindent, s \' ismét csak oly tudatlanok lesznek, mint toltak apáik. Lmétlem, nem oly nehéjz volna a bajon segíteni, ha komolyan akar-! nak azok, kik erre hivatva [vannak. Ijjaz, liygy jobb anyagi viszonyok mellett biztatóbb a kilátás, de i a nép erkölcsi életét bármily \|csekély ! mértékben rosszabb viszonyok mel, lett is emelni nem kárba mlent, fa-• radozáfl. A tétlenség, az ebből ki-\| folyó Ikorhelykedés és ennek követ-I kezmépyei a véres verekedések és F egyéb ocsmájnyl bűnök elkövetése a népköay vtáríj intézménynek helyes és fczélszerü behozatala által kévesbed-I nénekjs az lassanként az anyagi jól-j lét terén is rendezettebb yusoityok < lehetőségét előmozdítaná. Csakhogy \| az a paj, hogy sok helyen, sőt min-dcnütti, a hol a^ intézkedés^ utat nem \' törhet magának, éppen azok veszik ! csekélybe a népkönyvtárak fellálli-; tásának fontosságát, kiknek ezt na-\' gyon jpl kellene ismerniök, mert foly-I tonosan a nép körében élnek és mo-. zognak. Miután ezek annak üdvös I hatását el sem képzelhetik, és sokkal kényelmesebbek, mintsem, hogy egy Ipp • fáradságot szentekének a [dolognak, egyáltalán nem hiszik,\' 1 hogy a népkönyvtárak által! valami 1 1 • ; \' ! 4 „Zfiloi" tiiczdja. A első hó («kt löí Időjárásúiik reudkifüJi nsssélysuége már a tárcaairéi bölosasségst is ssamifé ta-i»«i, tónkra iiléhyitja. Még $4 órája sincs, hogy megírtuk j niisaériut ssép ido kod vas a ssürelelőknek, • hogy a ssép vartffényas óoai napok mslsgs mily kallamss és ima, sötét sttríl fslfejgsk takarják aa eget -4 Petőfivel mondhatnék: saOrke a mftnny mint a bakauceoa klpönyeg -f ás falOlroi rendes nyofodséggal kulinak a hópelyhek, éi fehér takaróval lepik el a vidékét, a me-1 aót és a rátakai, a ssántpföldet és a saóltft, \| aa ateaák u ás a háatetókot, agvtaóval mindent. — £a a télnek jellftuiscje. Hig hó nincs, léi áaes^ s bármily korán jelenjék ute* a hó, njimlyest bekössóutdtt, elmond-baqnk — itt a tál. • í . Mikor aa.évsaakok tarmésaetee egy-máitttánbaa válta kosnak, még jól van. — Headnerint avbmának kellaae lenni atftt-dea éveaaknek. A tavasai jellemsené a tar-ssésaet ébredésének bája! «e a virág, — a nyilat a forréoág le a fsadag tarak: aa daflt a esatef vtorAéavee hap és áás áMáa, a P aaflratHa. vígság a \'vetáekerj a tal a eeeadea ptbenás, a esíkotgó fagy ée a esaládíae 4üfüftMt Mae és boldocsága. fes e belyett ■álrea rawÜM tait as Tdljé-rás aa éf—alsklMf A feavasa kidag laae-kea- • a báj btfyelt fia Uf a hidejr- , bwa UayésaeH virág peéji sai^taj»> f\| U- lattalan: a nyárnak meg van a maga fcjr-résága, de többuyire olyan mértékben, hogy aa eleséget mindjárt meg is sttti a faáron spkszor még mieldit virágba indult volna Osskor is meg van aa álaáe, de olyan \| Vékony sadretben. hogy sok helyen még Ip-ssedni sem érdemes, a retéetol pedig i^é-pen megkiuiéli az emberi, mert) -eokkál \'hamarabb megérkezik a váratlan veudég a téli bó; már most volna Jmódja as embínr-riek, hogy nép családias\' egytt\|tlétben le-gyeu öiöiup és boldogsága, de most meg aa a három deák aaó bántja, ámitÓl ipeg as egysaerí urasági hajdduák is borfódaoct a háta: eala portié, .exeputíó 4e licitápip, S ka eaak alán uiarad még vajámi, akkér a jövő esstendőben újra Maadődik ssép egy-másutanbán a megeaokotk\' rend. Mint haj a ftld, a talaj is már megtagaduá saolgáia-tát — ■ aa időjárás szépén a kesére fldl-goénék.iHi f I . J - De hiaaea aa első hóról jbesaéllübi. -jr Hirtelen Jött-a változás, s egy pár j^-biaaemO vásdormadárka,i mel vét a saép idő, aa utolsó napok ragyogój meleg napsugara ceábitólag itt niaraaatott, most keáervasen űialsikosotj. Felriadva kiresett^nenekaiést, mikor a hsívy eső halláei kösben kertMÉH tll sivított sa erdőn aa fjasaki saél ■ fiái apó hevébáa megráata a;sudár fák Idro-wt, s latnaelve r gveaáébbek Igeit «l\|e féagával oaaeveaaett főmében. S a msdáí> ka telriaasfra meleg (Üeaaébdl strSbb [he-(ren baata meg magát, hogy bevárva! as «i? melengető auláit mély eiolvaaataadia s\|a eled kavat, össaegyfljtte Mokat, malyea Vala m aÜIg megg^udolatla^ál nm asamarsatak, a legeleő í vonnljaiak azokba a melegebb tartományokbal a kék egti tájakra, hogv a vidám boitoaajt alatt éuekeljenek és claloljanali. Mert npm énekre dentŐ a szürke, komor égboltozat; a hideg nedves levegő, a ki-holt, emséget nem nyújtó szomorú táj. -h Halotti] szemffídő felett hol találiia magának a vidám daloi madárka eledéit. Ap uj haaabau, as uj féssekbeo újra fiueg lesz tápláléka neki jéb kic«iuyjeinek. — Igen ám t! Jó a madárkának i De mióta a ifetéri Való kOsdelem oly éles kör-vonalokban .kidért mindenki előtt,; paak m\\ ember fenntartass lett oly nehék\' éc oljj? I fá.adslma4> — Sok a ssegéuy, sok as á\'rv va, sokj a nyomorult. A tél pedig kemény és nemi ismer szánalmat. — Meleg helyre késati as embereket. Jó a kinek j kis sso bácskája van, ahol meghúzhatja magát, e a halló nelybekef, melyekből a természet a föld halotti köntösét szövi, a ablakon kórosat ül \| nézheti A gyermek Őrfll, ka éved- I kint magajuló [csodának, s ujjongfa sikolt ha egyj künn felfogott hópelvbet a ssobába hozhat, hol\' késién vagy rabáfán elolvad. A I felnőtt J közönyösen nézi, megsaokta már. ! A saegjényj ember, ki mától holnapra éj, boraalomiaal tekint egy hoeeaa télnek kea detérej mély eletét megpróbáltatások elé \| vezeti. Saajara aa élet nyáron iá, de sa- j nysruabb, sokkal kaeeiveeebb téljen, mert aa ébeig ás hideg két baj, mel vek egyiu \| is kOllmban [elegendő. És télén a fiu \| j drágább, as élélem is drágább, a mjuiita padig aevesebb és nem jobban fifető. feledkezik meg a ssegény emberekről ssm Jó szivü emberek feleslegükből csak adnak valamit aa ügyéfogyoftnak. De a hol sok s saenvedő és nyomorú ember, ott sok jóssivü embernek is aellene ám leani s mivel több sa, aki a jószívűségre rászorult, mint aa, aki fölöslegéből adhat sok a szerencsétlen kétségoeesstt, ügyefogyott ember. Annyi hogy ás emberek egyik .féle majdnem mindig rászorult a másik felének segítségére, pedig a másik fele eince mindig abban la belyaetben, bogy segitasn. 1PIT Imu i jf alkalammal el- ÖktJ 20. Jó, hogy vártam a tárca végével. Aa első hó nem igeu szokott ts,rtós \| lenni, sokkal nedvesebb erre néave% Talán aaért is olyan nehés. Ráfeküdt a eOrd lombozatú fák leveleire, — esek nem bir- -ták meg a szokatlan terhet, ugy szakadtak le alatta aa ágakkal együtt S lett puss-lalás közel távol. As első nap«agár felolvasztotta a korai vendéget s móst még osak itt ott látni a fehér foltokat — Megint a saép s napközben meleg idő csalogat Ne biasunk benne, hogy ne oealatkoasank. Pe pedig nyájas olvasóin, ba véletlenül aeon szerencsés emberek kösé tartozol, kiknek bekeUeséementes ssőleje van. eaedd le minél előbb eeőllődet, há még eddig nem ssŰ-retaitél velfts: mert ki taaja, bogy holnap holnapután teketed e. Tartós jóraőre, ha lese is most agy pár saép nap, nincsen kilátásunk; s ha el is tönt már aa első hó, est talán bsakbamar követni fogja a második. — km Da a esetit irás ssavai érteimébea, v « Isten fi a majárkák gondját is vjeelj[neifa * UÚ tiámaDkhoA « ,KépedItpok\' wma MEG YEjli ÉRDEKŰ. 1 eredményt leheíne elérni. Persze, esek nem ismerik azon jótékony befolyást, melyeket ezek a külföldön, azon államikban a hol már régibb idő óta fonnállanak, a nép erkölqpi, szellemi cg anyagi életere gyakorolnak. — aj magyar földműves népnek egy-a \| általán az a nagy szerencsétlensége, hogy uem igen törődik vele valaki, s mijután maga nem sokat ért hozzá, hogy miképpen javíthatna bármi \' móápn sorsán, kárán pedig ritkán okulL nem U igen hagyja el azokat a roSsz szokásokatt>melyekuek.rvaló-ságop rabja, s melyek jellemének ártalmas és káros kinövéseit képezik, s mélyek egyeseket oly gyakran hoznak\'szembe a hatósággal. Mi, fájdalom ha valsmit létesítünk, mindjárt myomban eredményt is várunk, s a ihol ezt azonnal nem látjuk, a fáradozást is haszontalannak tartjuk. * A népkönyvtároknál az eredmény nemi ötlik azonnal szembe, de biztos és kimaradhatlan ott, ahol ez czélszerüen. alkalmazásba vétetik, s nem tudjuk, miért érdemesebb valamit Itenui, ha a nép jólétének emeléséről; van szó, az erkölcsi vagy az anyagi haszonért? Az OngyUkosBügról. Elle\'ntétes bölcsészeti nételek Roth Art ó I. (Folyt) Ha azt a kérdést vetik fel, vájjon egy gyaléaatoi eltemetée fölötti félelemből as öngyilkosságtól elijeestéeek-e aa embsr, v. egy istenitettt utó dicsőség reménye által öestönöztessék rája ? akkor a józan ész azt feleli rá: egyet sem a kettő közül. — Eaen oeelekvés as igaaszivek által egy más világba való áthelyezésnek vagy a hitetlenek által mint a lét megsemmisülése te. kintesséjn^laő becsületessége mégis mindkét esettBwuérc azon módtól függ, mit tartanak jöjMlőben hullámról vagy hiro-vemnek Ur<fl(angjáról. Ha a cselekrény becsületes, akkor a vad tömeg tiporjon \' bármikép a porba. Ha pedig nem aa, mi hasznot találnotok aa utovilág legeajosabb tetszésében. A ki gyaláaatos bűnhődés által ele ijessteti magát, hogy életéoek önkényt véget vesssu, azon bolondhoz hasonlít, ki arxa . as emlékeztetésre hogy a hideg via, törékeny testi alkatának árthat, a yizbe fojtás seitárú szándékáról lebeeséltetett. • u ki ealekvéséuek beosŐ jóságával nem kOrÓdik, • tvíu\|>Aii \| oeek a remélt hírnévnek hona áldoaatul életét, a kéjenoauael ki éppeu el-lentété ifitiajk lenni, napon ló balgaságot követ al. Ö a boldogságtó\', melynek magái feláldozsal aligha több et Ígérhet magának, mint a jelenj biaelgő élvesetet. A halál után ha k lélek halhatatlanságát tagadja, teljes Diegeenmiettléet, hanem aa utóhirnek leg-ssé.sőbb megvetését várhatja, mely nem a valódi erijujien alapszik. Mi ii\|j\\ja tehát ae isaouyatoaj tettre ? A pillanatnyi képaelő-dée: „Engem isteníteni fognak, eaar 4and fogja dioeiségemet kiterjeszteni;" Reá uéavo tehát a jepen élveset többet ér, mely pedig egy pillanat alatt vele együtt enyészik, mint eser nemesebb jé, mely talán aj jövőben várta. A voltkkÖppeui vitapontnak annak kell tehát leniji: Heg van-e engedve as öngyilkosság éa elkövetheti-e erényes ember? Még egy korláioaáa, melyet as öngyilkosság védőinek figyelmébe ajánlok. A szenvedély, hevessége, mely aat kínossá, ki a gyilkosságra el van hatáiosva, némi részvétre gerjesaihet bennünket szomorú sorsa fölött; de ceelekvése megenged-hetőségénék súlyt nem kölcsönözhet. Kikövetelt gonosz tettéuek terhét mi veheti le róla-: A szenvedély józan eszét el homályosító? a? Mit nevesünk egyébkor bűnnek, mint a szenvedélyeknek a józan éss fölötti zsarnokságát)? A bün tehát saját macának mentségein szolgáljon? Igy megeugrdhető volna a gyilkosság, ha a fölindult harag sebes hevébep törléuik és Phádik bűnös sas relme megszűnnék vétkesnek leuui, mivel a leghevettBbp szenvedélytől emésatetetí. AI mpst j már közelebbi Ól korlátozott vitakérdés ez: A jósán ész tanácsolhatja-e mineen embernek as öngyilkosságot ?\' Ha as éss tarácaolnatja i kell hogy hideg megfontolás bistosKson, hogy e földnek minden javai reánk néave örökké elveszettek lesznek J s igy legalább nagyon valóiaindnpklkeli leuui, hogy sem \| megfontolás sem idő képesok netnlesauek elgy kin/.ó benyomás legyőzésére. NokUu". k sötét gőzt, mely aa iszapból\' és a szenvedélyből felszáll, el kell \| oszlatnunk é« a\| tárgyakat tisaán szemlélünk. Es mégis ui1doro4dju.uk \' az élettől f & mégis több bubánato mint jót lássunk szemeink előtt ? ki ez öngyils kosok közlil volt ily körülmények között? Te látod nemes iíju 1 Én bőkezű voltam, aa öngyilkosság védelmezőivel szemben. ~ Fontolásuk képtelensége egy fájdalmas gondolatnak elnyomására, én — ha erről a jövőre nézve biztosítva vadnak, j jóakarólag mentségül fogadtam el, mennyi kifogásolni valója Tesz egy szigorú encölcstanitóuak $z ellen. T 1 j \| Há valaha szerettél, uEuplu anor 1 kép- I zeld magad egészen egy kétségbeesettnek \| nyomóruaágába. Erezd h megcsalt szeretőnek egésa Igy alázatát, a hűtlennek bánatát > és a csábi tónak boraasstó iszonyait egész ter- j jedeliriükban. Még több 1 j- Hagyd ezeketr miud irtózatos vegyttléaben egyetlen egy emh^r fölött összecsapódni. Mi most ? Nem marad a nyomorultnak más vigasza, mint méreg és gyilok ? - Ha a boldogtalan a je-lenben. kebelét! el is zárja minden vigasz elől, ha aajész, a barátság, az egész természet sőt maka az istenség süket lűlek-nek beszél, nem-e fogja as idő a feledés üdvös porát hiüteni sebére ? Nem .alakitja-e át a jBvől a nem e fogja az a csendeseb éraéeek körébe vonni, a melyben a jelenlegi vihart I távolról fogja nézni;! Feltéve, hogy tagadja a gondviselést, tagadja Isten jóságát, irfely mindent javuijkre irány oly nyomorult fosaiméi vanjia\'t neki eéseink tsrméssetlről, hogy ast hissl, a menuydOrgés sslUitöleuUl fllla körül eúgni, mely most te\|a fjj\'ÖU Jmorajllk V erről aa ésa győaat me\| Y üli nem I -saeuvedélj, a leglkketébb iseuvedély mályositotta el IáUeát. » ha még oly Mtieg elmével, keséb n a g) (\'okkal, el határi sását megfontolni láísaik,! ne nagfd ma a látszattól megossilni. A megátalkodott »» % A ho- egy idss gyűlölőknek vad, makacs kedélynyugiiIma as, a legszélsőbb düh, mely az értei messznbb ősi tőlük, miu{ a legkicispouu&bb kétségbeesés dühöngése j mert es gyal ran szavakban forrja ki magát, anélkül, I az iszonyatos tettre vetemedjék. Te t«W nemes iíju ka ast jiissed, hogy az öiij ;yi:-kosság egy jellem örkölosi jóságát ine fpe csételi. A stinjiadu\'Hí mmjiiitn Mijdi tiki sóije. As életben semmisein erkölcsileg ami nem tökéletességünkre v.an alap — A szinpadou ellenbea minden, a ui n heves asenvedélyben vau aa oka. A morújáték cséija, hogy a szenvedély felköltse s a legsötétebb bűn, mely e ncs-tan- la í-jói tva. nek sso-jeket vég- czélhoz vezet, a szihpadbn szívesen lMott; Azért ás öngyiikoműj tziupcvlHag jó. A költőnek a valódi erkölcsösségnek küzdelmét gondosan el ke 1 takarnia a ssinpadró, ha ast akarja, hogy a sziiíinu megnyerje közönség tetssését. Kunt Immmutl, a nagy bölcséss, tere é? barátja Mendelssiohunak, kinek tételei j\'z emberi éss halárait kibővíti tték és Meudelssohn iskolájára hatalmai iitel lectuáiis befolyást gyakoroltak, kárhoztatta az öngyilkosságot. 0 I ez elvet állilotta tol: Cselekedjél ugy, hogy ha Tito euiharisé-get ugy sa\|át személyedben, mint egy másikbau mindig cséluak éi sohasem ess-köznek tekintetik Az öngyilkos azolibán életét etaköauek tekiuti,] mely U állap jitjá jból váló kiszabadulásra nasauál fel. — Kant az öngyilkost az „emberi iriiiltó-In ág megsértésével vádolja. 0 saját sz lyében pusz ilja eiiazty amit Phaenoiu gyanánt, kell neki fenntartania. — Az gyilkosságot a gyávaság kifolyásának leinti; ennek bizonyságáéi az ÖJgyilki többnyire gyáva népeknél gyakoii. (Kant: Menscheukumde oder phi bso-phische Aut\' rópologie 1831. 325. old.)]! Néazflk tehát mint bizonyítja be Mendelssohn az öngyilkosság bűnét a naiurá-listák eilen is bölcsészeti okokkal. 1 (Vége k«v.) Helyi és megyei Iiflrck — Gőcseiból írják nekünk okt. 17-éról: Ugy látszik, végpusztulásunkat határozza a mindenható. Határtalan nyomorúságunkban a boi-termés látszott egyedüli csikknek, mejv as adóvégrehajtó köribei elől megment. — Tegnap valóságos ssiberiai iapra virradtunk, mely ina is folyást tart \'ork^usssrü szél* lel. — Szőlőink nagyobb rézae szedetlen, azl fél lábnyi héj boritjá. Hogy a nagy mérvű rothadás fellett ez niennyiség ien s, minőségboii minőj kárt tesz, aa kissámit íjat-lau, — és igy végső reményünk, hibár szük, de jobb minőségű bortermés is 11 ég-hiu\'ult. Gyümölcsfáink dús lon^bózalára óiás hótömeg rakódott,.\'melynek* ^llya alatJ a fák ágai szé(repednek. —? Valóságos pi is- imé\' iuoii ön-te-Még lenn vau, nem ható -2 a ^ © •ü* C \| i © fe © JZ S a\\ tit A -£ N í X fei s QD tulá\'i nyomort boáé a (elenbsn, minden reményt elölő a jövendőben. "Takarmány répánk jcen mérsékelt lát Ígért, as is még mind a földben mi lese belőle Ily Időben,? hs meg t igy is hMeoálhetatlanságig, soká tart-semmi esetre sem lese. A nagy saáraaság miatt a vetést ké-sőu kezdheti dk, még sok a vetetlen ; de a félig kik^t késő vetésekből is mi lesa ily időfájrás mellett ? Kijutottunk odáig, midőn a remény is lehetetlen. í Isten önnel Ül. \| — Dr. Németh Anlal győrtankerületi főigazgató ur ő nagysága 20-án érkezett városunkba a bslv.lcegyear. katlí. főgymna-sinm látogatására és érettségi vizsgálatok\' tartására. Üdvözöljük a buzgó tanférfiut városunkban, s kivunjuk, hogy a Dunán túl e kiválóan jeles tanintéaete a légjobb benyomást gyakorolja reá. I— Hírneves archttologusuiik Dr. Hó-mer Iflóris idézett a mait héten párosunk-bau, kÖrÖsstűí utaatában Hencs Antal ur vendéjgsaerető hásába szállván. A derék tudós, kinek éltető eleme a munka , fiatal hévvel és buzgalommal kutatta keresstül a megyét, (Zslamegya történetének arolilio-logiai > részét tudvalevőleg ő fogja kidől- Í;ozui\| és semmi fáradtságot nem ssinált, kogy inontől alaposabb tudomást szerezzen a mégyében található régiségekre nézve. Szombaton délben utazott al haza I f- A „Klsblrtokcsek" orsz. földhitel. intéaeMu-t léteáitő bizottság f. hó ji-áti kezdte mw u ssavázati jegyek kiadatáiát és ezt l.jnó Itl-áig bezárólag folytakandja,as utáu isamójegy kf nem adható. Edaig je gyókort igen kóves\'eii jeleutkeznék a minek termésaejserüen csak két jköveikes-inéuU lehet, aa t. i., hogy aa utolsó napokon torlódások logiisk bekövetkezni; a melyek az igupáai e.\'járásra igrn károsan hathaiuak yisiaa, — vagy pedig as, hogy a jogosult-alapítók csak csekély szám bau fogják magukul) képviseltetni a. 19-iki köz-gyülöseu, \| — Minthogy pedig iiúndezjn két eihelőfeég igen Icáros lehetne aa intéze\'re: enné lógva issietelve kérjük as igen tisztelt ajapitókat, különösen pedig a vidékié-kotjljogy ha már ineghosták as áldozatot is pFuzüket ezen szent czélrá ajánlották fel, ne sajnálják a-zpu aránylag csekély áldó* aatol, mely az idi utazásban,\'vagy a halai mazvány bekü désében áll, — jmerl at-tól, hogy az intézet milyen kezeltre fog bi-zatni, függ az alapítványra áldozott pén-zliknek és az iulézetnek sorsa sőt minthogy es intézet országos jelleggel és rsnd-kiviili kiváltságokkal lett felruházva némileg ás országnak hírneve is. Ne rösteljünk egy \|kís fáradságot ezen szent czél kedveért, mert ha most ismét oly eredménytelen lenne a közgyűlés mint a múltkor, ugy as intézist iránti bizalom nsgyon megingattat-nék Egyúttal bátorkodunk arra is figyelmeztetni a tisztelt alapitókat, hogy ezen létesítendő oreságos földhitelintézetet a régi „Kisbirtokosok földhitelintézete" ősimét viselő résevénytársasággal összetéveszteni ne méltóztassék. — Leveleiken as „Orssá-gestt jelleg kitüntetendő, .— nehogy a beküldendő pénzek és hatulmazyáuyok illetéktelen kezekb^ kerüljenek. A kisbirtokosok országos földhitel! utésetét létesítő bi-aottsig. Tarnóczy Gusztáv bizottsági tag. — „Képes családi lepek,u szépirodalmi é^ ismeretterjesztő képes folyóirat, megrendelési felhívása van mai ssámnnkhos mellékelve., Régen éreztük már huánkban egy jp s z é\'p i r 0 d a I ra i képes folyóirat hiáuyát • mindeddig \|a külföldre, nevezetesen Németorseágra voltnak utalva, ha enemü igénysioket akartuk kielégiteoi. ^ga-tő eeükség volt, tehát végre egy \|é ma prar lapot is meginditáoi. — mely hivatve legyen minden besoalé idegen .as«rnáltM kissoritani baaáukbél, hogy eaek helyett magát fumotiíta még mindéit magyar aalád köré bt a. „ÍUptt aalddi lupák* czím alatt indult meg ilynemű folyóirat mely aa épen most megjelent első füsettel immár a második évfolyamba lép; különösen ajánljukt. olvaSókösöaségüok figyelmébe e lapot, mely nek kÖakedveliségéről eléggé tanúskodik as, bo\|nr már első évfolyama alattié több unni 7000 példáoyban terjedt el \\ a bosa-ssu uua\'mas téli etlélo is bekösaöntének, aat hisssük, e lap szívesen látott vendég less, mely érdekes és lauu\'ságoa- olvasmány által kellemes esérakozást feg nyújtani. Megjelen kéthetenkinli fűzetekben, egy füzet ára H0 kr. és megrendelhető Fisobel Fü\'öp könvvkereskedésében Nagy-Kanizsán. — Hymen. fc-UU Ágoti, városi könyvvivő ur a napokban vállolt jegyet a szeretetreméltó Bariilh Anna kisasszony nyal. Fel-legtelen boldogságot kivánauk a szép (riry-hes. - — Tjpolczárdl Írja leveleaőnk október iH-iki kelettel : Emberemlékeset óta ily időjárást nem értek. Valóságos héftr-geteg dühöngött tegnapelőtt és tegnsp. — ssől hegyek hóval lödvék. tímjocionyban, 8nntflyörgyhegyn, Öy, Kmi és több más első reudü szőlőhegyen a szüret még meg nem kezdődött. — Tudja isten, mily idő-váliosásoak nézhetünk eléje. Ha a hó elolvad, uii as érzékeny hidegnél nem pár uap alatt történhetik, akkor hozzáfoghatunk majd a ssürethea; mindenssetrs kárt tesa a korai havaaás minden rendű gasda és polgárnak. — A szüret megkezdetten, ká-possta Isvágatlan, fár^l is ossk a tehetősb bek gondoskodhattak; nem Valami jó Illa- Íotnak néahet elejbe a saegény ember. — Ugy látssik, hogy mindenütt ugyanaa a láji Sserk.) — „Steno-fachygraphia." — Berliubői egy győri iró. társulat arról értesít bennünket, hogy a gyorsírás egy ujabb módját taláita fel, meljet — „Steno-faohygrapbÍá-u nak nevezett al. E módsaer szerint, mely külföldön már igen elterjedett, —\' állítólag — sokkal gyorsabban lehet írni, mint as eddigi gyorsírás sserint; fő előnye pedig abban rejlik, hogy 6—8 éra alatt meglehet tanulni; az erre vonatkosé tankönyvet kiadóhivatalunk ís ssivesen megszerzi — Rövid hirek: A deési ferdélyorsaá-gi kiállítás a gaadasági tárlat helyiségében e hó 18-án d. e. 9 órskor nyittatott meg a kiállítási elnök b. Bánffy Dezső által. — Hátszeg vidékén nsgy mérvben szaporodtak el a medvék. — Tóth Kálmán költő javulás álott be* — Liszt Ferencset e hó 12-éu szentelték fel álbánói tiszteletbeli ka-nanokká Rómában. •— Az amerikai köztársaság volt elnökét Graniot világntjának befejeaéee után leiihatlan lelkesedéssel fogadták San Franosiskóban. — Carey Károly Henrik híres uemzelgazd/íoz 86 évss korában meghalt Philadelphiában. — Han-shiok Eduárd hires zenetanár fiudapeeten két előadást tartott. Budapesten bejelentési hivatalt sservezuek. — Kozma Fe-reuez főügyész neje meghalt. — Palsaky Ferencs béfejeste emlékiratait. — Láng Fülüp baritonista, a budspesti nemzeti sain-háznak volt tagja, jelenleg — Stuttgartban saerepel nagy tetszés között. — Közgazdaság. - Az osztrák-magyar életbiztosító társulatok 1878; évi uzleteredményeirfijí a következőket olvassuk a „Neut Freie Presserben :. „Ha az osztrák-magyar életbiatositó társulatok 1878. évi mérlegéit as előzetes évekről saó-lókkal összehasonlítjuk, kitűnik, hogy időkösben es intézetek helyzete Jé-nyegesen javult. Aa egyes intézetek szilárdulása jelentékenyen haladt előjre, mint többnyire aa eszközölt nagyobbmérvü leiráeok mutatják; igy pl, aa Sef-számolandó szervezési költaégek 1876. év végévél még 218.000 irtot lé ve, 1878 végével 44,600 frtre apadtak, továbbá ugyanezen időszakbjan [az el nem számolt ügynöki dijakból 360,000 férint íratott le agy. hogy 1878. végével csupán 433,000 frt. maradt még éli\|aámolatlaoul, mely öiz-szag 6 társu\'at terhére esik. j * Aa üzleti eredmények 18781 évben sokkal: JtedvezŐbbek voltak aa előzetes évekkel szemben, habár sajnálattal kell conitatálnunk, misserint as Ölet növekvésének jelentéktelensége Ipgjobben bizonyitjá,.hogy mennyire hiányaik a köaöueégnél még mindig a helyes fölfogás, as életbiztosítás asükségessége iránt. Liquidátiók nem fordultak elő, ellenben esámitásba veendők még •gy uj társulat eredményei, és dkként a lefoLyt évben 20 táraulat foglál- kozott Osztrák-Magyarországgal aa életbiztosítással, OisaeáUi^ásunk csak 19 társulatot foglal magában, a mennyiben a „Tisza" még nem tett köaaé mérleget; némely mérleg nem elég kimeritő, noha e téren ie a megelőző évekkel szembeni jelentékeny haladás mutatkozik. Aaouban nagyon hiányosak aaon adatok, melyek a valószínű halálozások arányát a tényleg beköUtkecett baláleseteknea képest megállapítják, holott esek aa életbiztosításnál a legfontosabb tényezők egyikét képeaik, á mennyiben tartós tulnalálozás a risiook rosa kiválasztá át jelenti. A különböző tételek egybefoglalása sslutón nehezíti az eredmények pontoi elŐadáeát, mi ismét Ua kéuysseritett bennünket, hogy némely tételt megköeelitőleg föl-oeeztjk; és est as illető helyen.oeillag által megjelöljük. \|Áz előbbi évek beosztása váltosatlanul fönntartatott, miután valamennyi a társulási biztosításra (aéooiatio) vonatkozó adat elkülönítetett amennyiben ezt as egyes mérlegek résaletessége lehetővé tette; a többi auyak [négy táblásaira van beoestva: L A biatoeitási mosgalom, — II. Bevételek és kiadások. — III. A l vagyon elberyeaése. — IV. A társulat tartozáséi. I. A bixtos\|tások állománya. H vm )>MIW«L 18W. évi adatok alapján. ) is IBT§\|ra. báHs( ^Usge. ^ «s\|kSesUtlltf. vrarps ■••sjlbea márlsgyt s o x s OD 2 ® f A 5 orq v: c ae s CP- ® sr ^ fí 2. ^ CL ■»• 31 o s v Sülé s o 7T \| A társaiét neve As Igazgatóiig; székhelye Sxt • m 73 í 1878. január 1-én bistositva tolt líjj biztossá tett* kot- As év v4férsl bistositva volt M6vekv4s k6kpbitto. iltáMknal K6lcs6n6i biztosítás árvéajbea állott as 4i v4\|4v»l Viiubii- in ^JS J51 ► o •fjé® halálesetre élstesetre hát-adé-[ kok egyén j Töke járadékok "1 yén hatálesetre 1.1. _ ftotitasok Oeoaati . . í Jsa» * . . . i .ásMe1) . . JUeeietie AérlaMss , Aaker . . t , ántria . » .. , SM magyar . RlviAziaesek «§yl. Nrt • . . . nSsíis) . . . P«MS .... Psstí , \\ . . Ilatb . . . Mt1) . . . « tiMsejrlfsais. . fespenfla . . « leai .... Trieszt Bécs Xrie.it n£» Budapest Bfcs l«élMlt flip Nsffy-Assksa Bstekeakeiy Sées * 1884 18SS 189 1860 189 18SO 1SS8 less IMI 1889 \' 1888 1889 isee iái 1889 tere íeio ^8TT & JL R. R R. B. R. S8.SU 21,006 16,486 IS,798 16,848 8SJÖ7 16,888 99,080 I9J98 M40, 8e?s\' 1671-667t 8090* J498 1888 7680* IWf ]Í6.75ff.763 lS. 488^64 8000,OOO4 18.808,886 tS.968.fl9 8.656,683 80.079,839 N.180,704 89SSJ04 7.I7SÜ07 ISÍ.4S9.SÖI 8897,490 4 849^89 8.881,600* 1819J86 1.171.949 (R81JS8 \| CST^HK ,11.786,810 \| f.779.846 S90J8S\' , 4.781,008 S.887.68S 1116.486 í .838,828 atnnia UllMe 98fl,ÖÍB J 838,886 lOlÍMÍ j 88,480 \'ix í 807480 1718,001) ItOJH I7I.Q8I 19.798 87,810 60,704 nJrn 64.417 É0& 16-861,088 1888 2.969,876 Ub00-;t.6M.060 , 1806 3 013.989 11678 j4.88a 6Q0\'i 9700 11-981.097 iteO\'JJM.SéS msA s.iMíoíj 1818\' I.S8ÍA0S 1 SS8 BllUill 784 jt m647 846 S4M07 unó e^bsaoj I íoo lACDouo ! 88B 473886! ! 179 191L870 3NS 1.180,642 i®l ÖOHMO\' 14,263 8180 8740 830 38,41146-483,941 39,688 18 948,307 18,4861 8-008,000* 18,614(18.872,044 16,646\|80,46M78 92,161 8.877,341 16476130611.410 19.083,813 887011 8.184.610 74.101 60.889 (9,790 6.011,913 , 60.081 7JU.478 1 43,821 •8J344I30 6784 8.969.900 8403 [> 1 •089,43(1 815.411 [ t , 45.878 1.699,194 390,613 1 863,848 — í 000,090* 3.318,173 396983 1.000.000" 1786,080 t.081.866 600,000* MM.1S9 1483,380 960.000* 1 -969.017 R. & R. R. B R a R. t. ■ H 61.871 4IjN 39.872 fttJN 16,^04 10,840 \' 840 84J0Q 16.6451 6483 90 itee "~86 500 10,483! 11,131 5498 8804 3648 \'6308 80901 2Stl 1917 10,000 36.874(686 7.988^94 7.188.943 10.748.767 8.978,173 ! 4 811,886 \' f.831,300 1 1.848,070 1.183,844 8.950,681 S48S,189 68,103 448.680 1 S4.987 968.861 \| 7073 819,634 125,423 9.1Í9.788 734 107.973 i 1876 188,600 Z V.3Ö0 104c m.49B 34,8oK 1.425,881 348, fan 110,079 977,164 117,660 12.111 t 34.386 10,481 88.990 1.000,ouo« 840,691 i818.401 2.639,800 109,481 mm 1 OOO,000* 107.181 738,636 485;6M 861,876 l.< <81,918 410,040 800.000* 930.000* 80,000* 160,000* 991,860 700,000* fnüé< .... Ist Oyertr • . i \'Minké Béee R. . • utó 1700* 606 \|.38i,004 888.160 llH 783 seissi MS,fHm98ÍDSI \| U.MIJII HfiM VSSJHS té 064.734 lT3S4i33e Aa Urtft ÍV kbadaUn aa oseUák magvar intéseteknél {társulási bis teetláeokon KWtt) érvényben illőit 149,18(1 k(Hvé»«y 188.61 5,179 Irt bii toiitott tőkétal 4a 887,108 forint járadékkal. Ujonuau biatof ttatott 17,894 Igyén 87.107,Ml fa (Iliével m Ifi eaáeitlék éa 37,880 ftUi. járadék a éli ssáselék, a biatoiltott eaetak MtU vetkéatével eeedékoeké váltott 6909 Ibiitől! láe 5.186,881 frtli I m 10 eaá •aléki (4.H8U,088 fit, balAl- éa 800,705 írt. élstaasire,) tövábiá 848.050 It, Járadék a 38\'2 eeáaklék j osökkenék öukéuytea kilépés állal i 20.747 kllt vénv 93.819,807 irttMl s 9 náaalék 4a 5686 frt járadék\' = 00 isásalék; aa é végével tehát jbiatositva volt 861.008 egyéu 871.7Í4J( 7 Irt tőkével = toa I asáaalék 4* 685,888 Irt =t 86 8 eaáaaléka a \|anu< r l>én blito aítva ivott tóke 4a járadéknak. Vieaabiaíositáeok iöunáli<)ttal( aa 4v végével 47.084,730 forint ö«aegben. Mái táreulatoknál viieab etositva volt 17.154,990 irt s 6-8 eaáaaléka a tflkeblatoaitáeokuak. Növekvést a ttjkebietusilásoknál 16 táreulat ért el H.\'-Hl.hiii (urint öiesggel, míg U lánulat i92,108 Irinyi osökkenéet mutat 181 j 9 inlé-aetrol hiányeanak aa adatok. Ellenben a járadék biatoiitteoí nagy mérvben oiökkontok egy Jelentékeny járadékos, Polookl gról elhi nyta folt Ián, ki aa oeatrák iutéaetéktől kOrUlbelül 800,000 fVt évi járadék it liuaott. Hu aa egyea intéaotuk Uiatoaitott járadéköseaegoil aa év keado ,én ée vég4u II. EBvtft«lll A táraulat neve QsOsrali . NJaaas. . Ailtwidn1) . Kínaion ) Alikor . . A (lutrin . . RlaA mgjir Hivatalnokok fatria . PhénU) . Douau . Pstl . . . tlUvia . . Praha . . Transsylvania Conoordiü . Honi . . . Krákéi . 8»t.-Hy6rgy . •ryi Bevételek i ,t \| J „ 3-15 B OhaaMHeii S i - s 950Í885 U(HÍ,7li<l éiié.tei m,m i.Msr& 49502 1.UÖI cao j 9} 01961 3631151 899B63 •iliil.Üli.\') 9I4JIII 107,f 15 19.190 67,fen ilii.000 tlO.tKM)* 239.020 12.01b •05,944 \| 07,0221 927,86(1 602,774 , 78,012\') 409.888 185.0(10 r» i ,inx» 4U.07.-l 90,065 55,1(12 21,042 30,408 MK1)1 4.1128 ti 1,699 35,578 \| • 978] II 107,1121) 0(17,108 4811. tl I 104.428 4 722,14 41111,114 I 471,049 1104ö,dA4; \|408,OftI Jl72,02t; {82.880 99.874 188,867 99,928 88,442 JéO.Ott 301,5911 jt»H,í)!IH\| ] tl.74(] K i Italai WQ-tekért liga i\'i"ti\'j/<ti\| blit taaol a; ioCv.it 1 >radé« ikért U7».t)82 891.070 185,541 870,862 (IH5.677 2211,105 870,912 8111.298 118,882 (ll.ll)l 21(1,171 é»,4tia é 1,825 <5.(119 90.212 5.925 64.609 18,998 1.100 828,148 18,880 I 10.00(1+ 1128.710 I 5,500 ÍM,240 1166,646 i 98,6(1 10.000* \| 7.189 99,740 8.448 189 2,980 17,034 8,207 0,000+ • 3»48H 9,420 9.844 1.765 HMI7 I.4H7+ 9.978 I 1560 I S.760 1U»1« 660 \| 6.000 i 2jl,00(), 1,000 ktUU ilMJI lIlJpJWIVUilfRIM \|H \') Buleórtvo n blitoaltottnk nvsrénéay-réiaslét 78,619 fttta BMsait llhti. \') 1200 fiit kum.it * r4ulst]»i(ff-lulajdoiiiMal aiamara \|. uy uiérloff évi átlaga sserfnti Tí A báliadé 4s tirailsti réailfet livonáaa utáu, jfradék lejarata folytán. ")\|A Urtalék»«aekkM\|éa tul^jdénkéueu 1(1,480 I U^Ulék-eaOkkanéa padig a PdU»kl<féla ]árad«k 1) A növekvéa a táraaláai vagyont illeti, A bevételek éa kiadáaok,- aa uíHouiaiókra vonatkoaók értve, (némely intéaetnél aa utóbbiakat nem lehetett alkUltfi itoui) kllvot\' ijeaőképen lattak feloaatva: A dij bevétel 10,156.645 frt to(t ée 402,480 írttal emelkedett aa előaatee évbea tyépeet, voltaképen 722, mennyiben 1877 ben 280.000 frtnyi tőkejáradék betétel eeak A kamatok 2.066,965 frtra rúgtak n 4 98 eaáaaléka a k Mlapoknak, a kamatláb tékát O.Oá eaáaalékkal Ledveaőbb, i éL 1877. évek) au. Kiadatott: eeedékae biatoeltáeok4rt 5 millió 607,600 frt ■al4ka aa összbevételeknek, 64\'7 eaáialéka a earláeokért 1.028,978 frt = 801 aaáaaléka aa Oaaabevételekn saléka a díjbevételeknek; vieaiblatoiilláeokért 671,273 frt aa ÖMabevételeknak, 5:6 aaáaaléka a díjbevételeknek ; kttltaé lló 004,659 frt =!l56\| eaáaaléka aa öiubevételeknek. 197 díjbevételeknek ; leiráajokért 428,108 Irt = 3 8 eaáaaléka ai liknak, 42 taáaaléka a díjbevételeknek. I\' I Aa őeaaee táraula(ok, kivéve a Sat.-GyÜrgy táraulatoí, ^.215,540 489 IrtUl, a latiltetott. imatoeitandé lint aa 1876 = 43 3 aaá-dijbevételeknék; vieevavá-ik. 10 1 eaá-14 eaáaaléka gokért 2 mii-eaáaaléka a üaaabevéte- 9á \| vlanava\' lárláaok ért 582,880 118.14(1 50,000\' 71,017 (17.11(11 Moa 80,224 58,968 10.82(1 17.8211 00,086 98.189 7.402 9.9A0 2.829 9.442 10,(21 H.808* W .028,97815 , \') A lijatoiltot minéiiy nlm-ion \') Ai aléiatea 4v tot taaa. mlval n at bole nem lieaia nyereményt értas el 9 5 eaáaaléka aa öaaabevételok lek, 12 aaléka a dijbavétaleknik. A díjtartalék nővlkvéee 2.021,1^7 frot tett s 16 6 atáaajéka aatfeaa bevételeknek ; 199 aaáaaléka a dij ejrételeknok, \' Aa egyee kiadáai \|tételeket k8vetkeaőképen t(Intetjük 10 aa előaetai évekhez képest (lijltovéMvk a ptaldkn aaerlnt oiss svétslsk uassliks sseilnt. 1878. 1877 1H78 4.6 41.8 43.3 9.8 as 8.1 4.- 4.4 4.4 16.5 16.1 15.6 6.- 1.4 [3.8 3.3 7.9 9.5 21.— 21.1 168 Kifiaetések VkaeaaváBárláeok Visszbiatoeitáiok Kpltségek ! Leírások Tjsatanyeremény Tartalék-nÜvekvés Ha e ssámokat Oaeaabaatolitjnk, \| ugy aa kédveaőtlenebb eredményt mutat nl ugyían, aa atjiennyiben amellett aion mérvadó tényaaőket ftfltojégek emelkedését vagy 187?. 634 10 7 1876. 40.4 12.3 20.2 62 1.1 26.— 1878/ év aaonbau ie tekintetbe frt eeá 1878. 647 10.1 4.6 19,7 4.2 11-19.9 tételben oeak\| láteaólagos, kell venni. 198 17 101 10-A némely mplyek például a vekvést idézték eldL Elaő sorban a kifiaetéeek Tettek oeekéljjrobu tartalékul)- nagyobb eaáaalékot igénybe a le- E iái ad ék us hklálij i\'agyoob halálosáénak^ folyt évben; a bnlájozáa majdnem valamennyi társulatnál kedvezőtlen vala él néha jóval felülmulta a számtanscerüleg várható, knlalesolteket A mi kulOndsen aa aioleo években majdnem; mindig egyforma volt „járadék" léiéit illeti, a legközelebbi aáreaámlák írókkal csekélyebb jösszegot fognak ki\|nutatni, mivel gróf Pofocki halála állal körUlbelttl 300,000 ft jálrudék lejárt. 1 " " némely intéaejtnek lehetővé telte, hogy daoaára jelentékeny (bírásokat eszközöljlön és még nye- , A Dr. liliomé, oa. 60 Liele/uJgen. Seiten-etttok au Hellwalde-Erde n jihre KiiIkor Heít. I. Pieis 30 kr. D«\\ Votyckichiliché Afttntch. jUreprung undEutwicklung dea Meu-eohengeaobleohtei ftír (iebíldete aller Hlinde Zvreite, yöllig umgaarbejtete Áuflage von Friedr. von Hvllwald. ljnl 16 Lieferuiigou k 3 Bogion H<ft I Preie Í0 kjr. Illual.ir- \| tes Konareraatione-Lezioon! der Qegenwart Heft I. Praie 80 kr. Hit cltwa 1600 Abbil-dungan, 120-26 — ExUabeigábei^, Kartan, Pláilnn eto. Vbrgleie)iéndejGrammatik dar elavaioheu Spraonen! von Frana Mik-losich. Bánd I. £\|autlabre Preie 12 fl. — Semogyl Ede áltjl aaerkeaatatt — „Magyar! Lexicon" ból (Kíad)a\' Rautmanft Fiigyes Budapesten) inogjjelei^t ée eaerkeea-tőaégUiikptfa le békUldletelt a 88 és ^9 ik füaeU A 88-ik Itlaet tartamai Bravalloher-Brion, melléklete: A maáyár 1848 49 eea-bfdeágharoe eynmirotiistíUaS (érképé. A 39-ik jiartalmaj.\' Briouoe — BUckeburg melléklote : Ternjésaettati.\' I. Rovarok. 1} Pliylioxera: ujabban ie Máwliuk a héaag-p6tló vállajatot aindaaok figyelmébe kik e íélkUlöáiietlen JernerettáH még eddigelé láag ne.n ismerték.. Egy Igy fliet >ra 90 kr. éa kapható FiachŐI Fa^p a«nyv^tcee-keáésébeti H.-K«aiaeán. \' V Irodalom Irodalmi ujdontágok. Kaphatók Fi-schel Fülöp könyvkereskedésében Kagy-Kauiaaán. Aa amberírtó (L\'assonimoir) Egy család története. • Regény 2 kötetbeni irta Zola Emilé, á\|a 2 frt 60 kr. BoccAceio 100 vig elbeszélései (II. Deoamerone).jAa o\'as eredetiből fordítva, bevezetéssel Boccaccio életrajzával 2 kötet ára 3 frt. RegéuV irta Jókai Mór 3 kötet áia 6 frt. KmltkUtzédek. Irta Gyulai Pál. Tártaim* í Kazinczy Fereóoz. — Pákb Albert.1 —J Br. Eötvös Jóaael. — Toldy Ferenca. r- Iírizu János. — Saigligeti Ede. — B. jKeiáénv\' Zsigmond. — \'(ír. Svéchenyi utoláó éveli B Jósika MiklÓe. — Mészáros LázárJ — Kosauik levele Deák halálakor. — Vieár-napi újság 28 ik évfordulóján Árai 2 frt. A attknáréi apátiát története. Bseksajárdi cziinzetes apáttá kfbeveztetéae alkjai mából irta Frakkéi Vilmos ára I frt 50 kr. fVua-u ma<jyitr ét mtujuar-fráneiin uáttyr. ftl^> jegyaak és nvelvUtii tnegjegyzéeek a fran-esia akadémia, Beecberafls ée a legjeleaeb^. francaié isótári írók után esarkesatitte üPo-karát Jenő ArminJ I—II. fttaet. Ara ilae-tsakfttt 80 kr. — At okutdt mótUiore. Aa ember ée erkölcsl^a törvényének alapján. Ina Lederar A. Arn 80 kr. — Nimti iM* I Dit Itrét und ihr organitthtt Lmm. j 1ba geograpbischei Hauabuch von tír, Klein öeaeehNÍon\|tt)uk, bélátjuL hogy mily táreulaték ré\|iB«iltve \| inlodeneielre ti •iámIái14 vlaló átvállaláaa eéinmi ar mely Miriét már 10,0001 iVinyi ba\|á táreulaUknjál esak/)aO!(e( k. } A biJlosiíoM ogyAnek ejiá/ua I Hogy enen oreuiuéfiyek aa eldat eőbbsk, mnut\|a % ktttatjkteő öeeaéálll eaáinaibán már aa allonlíjiatólitás Is \| N«féke4$ forintokban (jaökkiJí jtlantékenr ONiéggel voltak aa egyen •m állóit ily nagy mér v(l rieioo aaját rjtnybau a eeokáeoe (Jaletgyakorlattal, eeet bUtualtáenál % vleeaiödöaée mit 876 IH78 fl tára. 1IÍ74 17 „ s 10 „ 111 , ll« . 1876 1876 1877 1878 24^6801 19.100.0 f IMII 7M 7.144077 4811,658 8.291,1116 A hSvnkfée 1878, évb«n tehát aa előaa(ea négy év ara4v)éi»yei ée «mell Olt vlseablat< gak oeupán ^79,000 forlnítai emelkaftak é kliuMaok. •I r; 0 7 saáaa\|ékkai emelkedett, tae érekhea kéu\|«st lókkal hadra* táe, melynek 1679 anfnjf ellalik i nés Tomiitokban Wo\'to i irt. 4 186,922 9.073.2J4 II.520.776 8,102,478 8.5KIM I műn •f 1676. évről eaóló vagy 19.901 279 &6J7.64H 7H.980 9IM 401 770.686 8,168 908 naidiiem háromeaur annyit (eea, mint iáéba adott tlseae- adások Mibli* KA\|ls4iriilr\| Vsssteié; oiiltiiti, ás gsk es\' dijak \|iro(f\|al4k lalrasek ÍI7IM 121,479 100,000" 189,6A0 270,1160 129,< (IN I AH ,089 I4/I40 A2.7IO 67.VAO 511,2(1(1 S0,I9A\' 22,196 19,811 18,18(1 196,877 40844 8,4 AH [Meiaé váar 16,498 101,4(9 8ÍÍ7 (iitli) I8.44H 128,2(101 49,627\'i 21,.112 7,729 1.071 1.818 .12,244 89,088* I 467 2,004,859 \|428,10H I Ar] tartalél ^aANkvéa IhÁ 14iil>»vé< iHlffá. SailS* _____ mn I 89.197!) éA4,4M 22\'2 I III. 112 90(1,0111 JM)\'8 :•!!, u:i Mii,81 ii 21\'? 1 76, I4AH-IJ li.i; 211. (44 !• 190,711 I6\'0 h, í\'M 42.27 ) 100 i 474. >10 129,Ik I 122 i.mU. 4811,84 f j 47 7 ÍJ Hl\'. 20.5011 — , \|\| {22 89.161 1 97 I 109.M0 -41)jl5 ()\' f IIÍ8H 78.041 94 1 7.Í44 - 2.761\| — 18,187 19,181 21 4,487\'i 7^21 1)4 4,178 9,081 1A;I l,(]S2\'i \' 80^8 "i — I 48 (W9 92,9(11 27.0 .\'1,(1)71) 1,11 8(1.7 pí.wViiiwi.iirnfinr nlj t/ereiuéiiy«ré)is UUI 69,IO\| Arvtj iHlráaok fcrt^i(\|Wt.él»n«I ) rtlM lialmlrlt tinobb ni kpAl aiáriuai Hass l»l i\|oait4a( II aiamallk, " QsUmannyl sl mini iasiuolt \| hrtalek 49A6 fJttal siaalkMttlt )ÍMhlirtI lO.Aetl 01 ii lilitoslt tt fdli\'MI L imlita\'t lialáleeet l, melyben a Ián i(ositásoku esi nii mint aanlőaetas i lagyat áeatot Igén emelkedése a m hat milliónál töb neiiiéuyl ie i^iutaeeou fel, mivel aa eky millió d\|)tartalék folyóvá vállú gyanánt réeafiUltek. „A viassaváaárJáaok" és „vlseeb ugyanazon eaiealékot vettik igénvbe éégekN oaimtti tétel ollenbon bővebb E kladáitétel eaáaalék eaerinti onnan ered, ijiivol egyréeal körülbeltt tatett, ináé rélarŐI n«nig (égy táreulai ülikí költségei a költségi éiámlában mult évben a ptovlelók főjében kiad kimutaláeba mint előre k\|fl\|ieie(t prot(isiók eleaámolt költségek torméijcnlazorUlog Mint ja bovesetésbeá [már felen nagyrésae a léfolyt évben jelratiatott tek jolontékoily -Osszegokkeil veeaoek módon ae egéea tariaféknyereméiiyt ^ E helyUji ismételve imivánltutt aéet adni, hogy a provisió [előiráea aa aokára tökéletesen megaa(\|n\|essék, kiv méiiyt kimutatnak. Minden intéaet érdekeKJei beleegyez arra néavs, hogy a nyeremény ne oeeta a ék saé\', haoem törlesatéséie lorditiaesék, hogy ea áltsjl aj intéaet elérhető logyaii. Be kell JsiueriiUok, liogy eaen i san osatrák vívmánynak, amennyiben lég fiagyobb kiuolaudó pi III! rovfaiók tain némát táreulatoknál m társulatok a óiég tlsaá felemlilik, és ea( aránvleg l\'övid időta: dig aa említett kUif^ldi iiitnaetok, mi ssámitják, a malheniatikai rondsaur oll lak és (Órleeéléeeket ae fgésa bietos ily módon járó\'Jntéeetiiél a nietoeitnU ÜgyniikV nrov\|iiókkal ahelymt, hogy foraittatnék. ! A tartal4\|kiiiogrÖviditéBe urovisi4k állal g^akt:án ai eled évbei lélreteondó tkrtalék kelétkeaik uíjgv mérvben terheltetik a \|eieu rovíeáre, leto, mivel a manipulatiók naak oly os\|élból (Öríéuujik, kogy kft lehessen kimutatni és szétosztani. A tiszta jövedelem kdrUlbelül M),000 frttal bmalkedei^aa előzetes Ilivel aselnben e a bietoaitotjak aa eg^ a öseea ?6 eaiaalá^ábao réaaesU.tek; liltartalék uövvkvése aaoubau csak 2.i >20,187 frtot t»tt, jmint már ei^litet* Uk a csdkken^ járadéktarnjlék követi ;ee(ében 11 I It I) Mu Mwl tfminiJti KlflasMa I .Uh«a Mltaé- Nyara Hm»«II\' ; mény íi/hri\'l 8.107.919 9Ó7,I<>K 441,217 1,104,423 1,722,11[ itin.it l 1.471,OM ( M\| i JI.Vl 408,061 Í7v,(ri 4tlH,(M0 2(1(1,8/1 181,867 91,91 88442 40.92M 801.69 28H.698 II 7K U.82J,ÖOI fi KlihAI 88MÍ frt j Ai 187(1. »vl edatek jylile Millió i (\' \'a* iilaujik 18 t iil.\'ti. TT éssls^atyak tulnjilo-M>rlet> é[ A* 187(1/78. Í\|ks>i4a s l\'oterkUféis \|7A frttal iloMIláttak. 84\'8 ,»H\'7 88H •19 829 48-4 2H6 IMI 159 277 178 91 wr 19\' lll\'O I0\'7 19(1 Kl\'2 28 -ION 149 2(19 lé\'9 121 19-8 2«8 229 80-9 328 4 Ml 169 70-a wr 2-7 I2D i 4-8 1 0-8 (2-2 íl\'7 129 417 M .\'1-8 22\'2. 6-H 8-8 197 l()-2 0-7 188 (olylán körülbalOl illatuk nyeremény tételek majdnem vekken; a „költ éli\' tl évvel eaamkeu i uj biatoaitáa köt- őn kivtti) valamonnyi intését Ugy-olnéleteseu alsaáiae\'va vannak, mlg itt leleutékeuy Öas..egek a vagyonleltek köukrveTva, miáltal aa osekélyebb eaáaalAkol mu attak kl. liteilUk. a provielók álhoaatalának mely felráaokbsij fiatalabb intése réiat. ameiinfibeu eliemerésre méltó osélra foiditntták bbeli óhajunknal kívánnék kifejő leetrák iuiéietek mérlegeiben nem j ált oly iutée«)teku il, melyek uyere! leöket lógják.adni kább aa átvitelek esil4rdulása hamarabb Ivitelek nom tokir laek kUlföltlij no trvbau alkallnaat Öesaeg4l iij alatt elkeám lyek a ^ruviaióka rditéeével paláé táei iitőiariiaiilra ki k lei laléláeaÁmlája error—11 tbeiők kiaárólago eaeteeeu angol és Inak. Mig oeatrák Itati a mérlegben >\|hi köteleiek, ed-teljaeen be nem olják eaen á\'vite-1 ler\|esatetik. Több tnrlii\\lietik eaen bieloe\|lái«i1dl\| kölleégpótléka I Ibbro megy, -uiiut, Ily tnódtiu arónban ,a \|ö.vő mi an(iál l^evéebbé, helyese I-1 a többléte- i: t i: s k k KRZYWOti LAJOS . Fejolői ncrkvtló;: 0 o r r v a it n at 6 4id kiilap-iilczii 4 ea(\|a minden (bldmivelés éji pinoac-kséglothaa haaanálliató oáikkekot. 1 ~8 PETROLEUM viharlámpák ipar-, IbldmQveléei ée háataHáei haes-\'f . fálntnu t" égelélvel, aégysseffl siek-^.myel darabja 9 II. 410 kr. A viharlámpák , catlat ftny nagy láncai, mindon mag Jóikul, bistoaaájnpü légflitiiam, lélvóai éa tQlv&s ollen égtiok. ÍEacn vilmr-lámpAk jelon da ^laioiila^gtlk miatt minden házit nálktllttshotlenck. Megrandeléeek Ifl6l 4 darabig posta után vétellel essküsOltotnojk. 1 A ityel, Bnjiapest líut^nsso Nr. 4 omwu\'ljH frtintittlidK Wttifrl fúr Orfo-ítitMttt{^bai[. iOkinprobucftttcn unb Onn-Wnblfr. JlftroUum - ^turmlntfrnfn fílv qnbtrftric, Orfonomir unb finul^olt. 7"\' Hrvaner mit vlereeklgeai Hnaleu per Nlflrk 9 0. 40 kr. i)ie ^iftrolfiim • Ctnrmltttnien btfitnrn mit grófiét %8lammc fil8er» DcH jo^ne jeben (Hfrti^, — erlóf^ett fclbflj Bei Ocitt rtrőpten 6turme ni^t, flnb j lei^t §u ^űnbbnbfn unb ft$tr gegrn Svurrgrfabr. t)iefe (Stwrmlrttfrntn fölken ijter u. prattif$tn 9igenf(Í<tf* ten megen itt feinem {^iu9^lte febleit. VluftrAae non 1 bti 4 ©lücf meiben mit VoffnoAnonmc effretuirt. ff 0 GO N s 1 3 p> co p> CD* CD mmmt m N O CO ima a co oo oo CDn ■aaa B mama a \|BM a — CD cd" CD i" £D> CD ■ama ■ i to \'55 e OŰ QD 15 N a a HHV ■ aai sCD OO oo M vg \'t/% "K a ■Bssi "S s Q3 \\Ctí )E i ^cd "K co N » !Ps©rliof©r J. gy^yBaeréM Bwow, SíiihüthI run^o 15 „mim f/otk, Hríohw Wlk « k ölraaikiikk <ik liliaii íteeft aokfvl fanaaiúiat titíui JilMltLk bliuniiill gvátf krtlöiiUgaafcígaliitjii Iiamioi liiiWiirkkil, fiH Magriudi faakMl íéraiit 4 o<lm « Ésfef^^^^^^— -J—^ rutaion klvQl mét ok ajrytbb btUOnlafaaaignli íiiiinftli rflk uáuti taogVvitunlfank jlofrHviiUbb liB ulutit p Ivtfju kfaajmbl) kwaaéfftl alj itmlll adatnak. -Ml nttlUll — vldiíjl ttuUrvmUMMkitdl imilaállbiuét \|Miitww ma iiftvk kfailetlian ta nntaf loglutitlfyoNabliaiii n»»\|í>« KtltilfeWiTiijrvlj a vidékfa, liiliii «Mnn inmivw, — ••<•«•# wH»««t<Hmu>ii v«tiMagoláMrt \'(íni\'<(ltd\|\|jj\|t\|b \|{) ktldaeiiajakndl oaowafolá* öi^t J\|01to4irro. Umifaliiniaitók. JiiUldkbit rfau jalllfafa - Ak in Wtilatban ttjain illatnak, éi Mlr\| taiMlMii yintbtli krajöiár «iíih lti.nl aMatk AJtústikon (fttlaiqsi)! I ftvagoaa t IVI, 0. .1. A flUli mlndlgj ■aj ágán ia iiütlv\'ii\'ti\'ii IttrUwj olli(liim*« magliUli uttttf kövalka»mdny«l atlai 1 kiavalltt m»Ii%<i« kip-j tWÉil a fQlaalrnak, malyiíak Hiánya föoka oly aokl MMjnik rfíívLqi SSífli/Aftí Vyl oijw. lUruliardldfl LlBYftBI „ tfiQncbaiil .tltffarvoai takluUlyak 4llm iofkilUlnbb hálUaarnakj fflUÜlfctott mlaiauuaiufl byiniinrbiOok , IcfiKliHWi\'ii amfaatóai gyaugaaig, Atrágpidáijy, gyomnrhurui, aibj 1\'va«ai\|aTü kr PlrkariAI, kMM ■■■■l\'ll olimj aiamártaan hüvtVtt. Amerikai köscvéi •an Utd, kiUigjtulimftl It\'K, uyo» aa oanaaoa bal, aaaggatia, gOrcaj ioaf atbTktb. allan I \|tV( IgCÜf !>>t 10 kr Anajtkerin száj-vi y-kenfe, JM nbb luir uiliitiöti; kOaavi. utvofataaaji luUj^rltiöxliiy ttjpj KUli (TÓIÖ0, #!(«é. I wwiniUj Ovagjat 1 flr Ldmltnon tt»« ltiutOHNUli\|}ZÍu g\|\|\| crobpok) vórok lili\'oa dobiunkban Iliiül M íl darab IN kraJpjM - (prágai ch útel", raiarfa«U hi L falam nt aat* MjtMev Ifa »ag» ■uionb Vvjuk li\\\|i\'i»\| r^}fX)M,fQUuk\|\| Koinarabanaantdl ortí <\'Wi«il()ii«5i,i! íh CmilíiriA-á I A ftO kr ét I (I fitt k 11 (MU- CIÍ I, kllhuA «««( lilt aabak ollón, %y U- i\|i. Mti aau> vnli^lu . Fojiji J a-iíll. áltaU) noau •lUaari l^gjobli lugl ntlaitó uar< t Qvog«i« 1 Itt J) kn\\\|cair j Szem-üssonfcia, íri, aa>\| orodoii OilifoiAkbaB fcnozós tajpasz, \| goly Jár a 50 krajcítir Vóraaztitó í labdacsok 3B kbaink hovu jnlaU; aa imkbl oavat Ui\\\|u Joguni RMMrdamlik, nilvol caütiwr«u ali( Uloalk b«t«gaa\|J mimiun o Ubdicaók .caoui baUaukat eaanaraMM ba npm biaonyiiotUk viiliuj. A U(uwlui\'aa))li omiiuk-ben,miolyukbouiniindoii agUbb aaar alkartalaaUI alj kalnjuUluti, oaku labdaoéifk MáutUlaoiaor \|t n lof-l rAtMabb idO alatt (dtjuo nrdfyuliat «ro4m4iiroaiak. 1 do»oz lUUbdaaaaaal Ifjlor. 1 lakaiva d d«l>«>u»l.\' 1 írt ö krJpoaáa kOldva i 10 kr. (1 tdlimouiuil kavMkbb un íflldatlk aut.) 8uüt)lalaa Uvél árka-nőtt jnalyak irój hAUt aoíjdauak a ulloUMft malyo-oak 1 lugkftlOu^Ulib ön Ifmitlyoaabu batagaWokbaiil IfiaAlfUk[belyrakllltiait kaiMidk. A kl «aak agy. ■wltlaérlaiat Urfl velük) jovkbk nJA»U». Chaoiloij aroiiAtitóe, ÍXSití,.^ téti aily dbhánaraáa atb. kf)v«Ua»uéaya. 1 $s«l«naa« 10Jokjctán toilptte BZíippaii, Art\|i!) tarfo. ^aamálta uján a b5r Mtiom almit laai Igan nokAlg tart ia Mrgartól Pti kimaig, liur 11I ruivnnloM jut \|_ItHftfllUlÚ* MMN líaUi klfttitA liiaiaaar, 0 aradau I lugklKljiili Csukamíliol^fi iCjiy fivag 1 jftft, UólmnOv Niy-NEulotkákfU láiuyba uyu ill). Muu louj kllttufl gydgyaiiír Hun, Kgy doboa M KUUAIINY uyiWv i«) ItlvokbAI liailtat műim, kftlOnAiin k ulhii- Úgy ŰvagoaH 10 kr IRüátl mmm kMlatltaaA kallainallatt aiagoll yaii ollon. Nteoxy vtiuat kdaav mKV\'II1 1 liiiAlyu 1 IV Pé lábi#i(l^ a ka taUtal lAlilinlll, iVI krlalinfUau aiariiak vaij bi Kgy iíiiJmi/. iuIhIwi kr liSi^/iuifKilAi* \'{(\'• UAIIi\'tfli állaUnoalni Jalamak iilUUo£lU\|^vI» 4umarl hialaa«r «kaiiiaraa bi^ok, ugulka «tb. BrS ill* orva üttt i»ar k(l llllvlt imgy gijoiiiuikavaiMrí gyoirjurliay, í>ivA«)ililAi\|y, aljin, d«boi I ik \|Q kr, <11 wiwa Tamiqnclifiiin jtiaJkonöcH,\' H>k ia jalkua<i\|k állal Vaűinannyl mn«iv •ölt a bgjiibbiiak allainarvo, 1 (<4\|iiii««{i kl aaklancaal i\'it Hlamlal.lau rl«Vl yign(l ia aiúrlí aa\|akt inirgaa Eghrot jinoif ta kaTaviulok, a lábak ImrI. nrnkaca jnlrlgyi gyuliadáaoa njall, hu tfoAlA bkjuk alflan Ji}\|i lügyotioinoiji tÍH nMMMTMt MMritfl 0#VIAn, aaidCflia, g fa tgio kállainak nagot tart mag. kl natn aiárad. fegy darab 70 kr. íftlrki^rlAi* általinoJ lamarl jalaa báalaaar htH m&^i t rut, rakádlaig, (bjuiköb atb. otiou.l kuiaijatb, alloiii l Fogtapasz; í laclobblaiarill lamir 1 dóQox 36 jkn^aár. \'ílcrvlJ\\»?7ciim ** • 4\' b 0 f a r J.-WI, Jvok ólJ agJ\|-üttUö4UI, lobltjtusb aaarnak vaa clinnarve! miadanDamU (kjryb^jok ia idült aabak atb. ollon. t MfaliiOj^^. ^ J _ _____ imlr ivnnsit ár. b I g utaaltáia:55liit ki. UöfKlVUUdl txItW) 1 Llfbig Unaaágtiól 1-Vav-Baotoaban, aradad aMlaaM&kbaa I fmil fariul 6.50Í \'ji <jnt frt il75j \'jt fent fi(t 1.65, \\ fant 80 kr. GoljjTa-balzsam, mg^g^ ITO^pp?* Utaalliaa aairin 40 kr, \' 1 r.t • I MindannaiaO fcg\|>nrok, Foigyjöngyök, oaiiniag1 M Ih.! Gebrjgíó Pato i\'Ágl, IdAaMknnkijit lilnyjld kai ialÍNk, íi\\\|A imkijlva . aauaa ia i\|űkgyo(i tagúk kbaaiiny ia lui >aa ulaonyuTl. I -ÜjA fl/, Itttllrlol vlw 80, Klllinli mlnaani kűvatkattn4i tmorgflraa, gyomorb nacinag ára 1 íVt] WÍCr (ifi kiji »pok t tt 1 nif mull ap nUiaalMk^. 11 Hiagllaá inlni\|)ilKlÍi II a.11 a a II ViflÖllllOO" flldfia, r#- ri •isiaatdl, »l uUvóiiyki \'lig mlndai rf, artaabli aliTvil] láblaaadáát ipati tarija ilaouyiilva Kgy »i galy fio kr. Buiiriof A, WAÜ áalaaar fal) i\|. Hit aranyir tir. áll, aaab. Wlfi\'h lyukaa fogak Aublttfl t alttl I frl M Mr, liaailák ia Iluklurá! valódi angolt agy •Aiinak magkflauy mktoralo-ju, «ui MiOgiai rakatlliig, honit, malii 6a Uatalmak allan iMlobb ia ladjalli írnak Alúláuoaio auiinarva. 1 uiibol -4 Előleges jelentós! Oktob or hó 20-dn Nagy-Knnúlífin a fő\\ térn, I Löwingfr-file násban a Knorczer-Í wálloaa mellett kárpitot műholylyol ogy-IbekötUU uagy BUTOR-RAKTÁRT nyitónk budapesti bulor gyári raktári MLENBERGEE ÉS TÁRBA oióg alatt, továbbá \| Áldáii Igoáoa iaó4 ayeg-gyárában kóiafllt papir-i^ónyegek-Ó8 oiflsitinioyek-, ugyaBintóo nagyválaaa-\|\| téka butor-ia0Tat«k(iek raktárját birjakJj 057 El Tiiatelattal lenbérger én Tárna budapéfli bútor1 gyári raktár. Legnag liarlkl A valódi Or Whit »bb fontoiságu izemeldek V.\'lilivak blmaáaira, agy doboa a inakak fog-I iaira. Kgy aokiv dia alnválknao. tiálAlutjuk laaibb aa ári AO kr. éla nsemvis Traugott Ehrhaijdtól (^roiib^oitenbaohbau [1 htlringon\' lm év l ta ?ilágbi \'U Ugyanaa Uvogaoikékban 1 forintjjávnl PRÁGER BÉ Ká«T -A gyógyt irilban . apltatö ISaKIBBá Levélkiyonf • Krhan Három é? ót ladáaon osanvedfr haaanált iáén allan, jó barátom által iéla aatuiráéra próbá\'tam, m már nálata ulán bajom tattam, 0 laamfizejt •aembajban jnaonv afánlhátom. Kosp<, 610, 1HI I TI tok : t Tr. urnák 1 t agy gonoaa m, moly mini (lucaolt, mig (^mok valódi f^almaatattatn. agy ttvagaoak ól taljaian mö\| tehát miodan i)d, taljai ma isongvul-011 addig •ggr® iégrj» agy Wblta. ÍTÍ ín tknaaa-18aakd.it-1 Ínak aki bMéibtfl D ének ia UU< UUSE. VALÓDI Í¥llliel,m-réle anUaitiirititus és\| antirlieamfttiknls VéríisKtiló-lliPii. Gvógyhatáaáról aövatkaaé aliameró sorokat közöljük!: 1 á. iejvél 1 -T. Wühdm Ftrewi gydáyneréti urnák NEUNKIROHENBEN. ; Giersdirf, Birao\'ibargj korttiat, 18\|77. apr. 15. Poataataiványnyal kUldüjk ma 0 márkái, 1 éa kérjra, nokera ea jiaaaegért a a ön Wil-helm-télle antiarthriti^na éaj antirhounuaikoja 1 vértisztktótheájiból forduló postával kUÍdonj. Tiaatklettal fiobttttgen K. I & levél, T, Wilhelm Ftn tiéi urnák gyóg itmríii NEUNKIROHENBEN Giereddjrf. Hi aohdorfi korUUjt, Őléaia, 1877. Ujua 110. Hét érig irtó«atpaao aaenvedtei matiamuabaDi haaatklan volt aa orvi aa Ön Wilhem-féld vértiaatitó th napi haaanálata jalantékeny jobbul éa 2 oaomag alnaaaiiáláaa után vagyok éa padig régóta npm beteg miud aa ön Wilhe ké. iíc, miután eaek nak tikáréról; eat nyomatáé végett ly egéaeaégea, légem elótt,. I mTAle vértitati .\'apám meggyei blaonyiiéku] Ritttoó tiaatelet SoKiüttgen Keri kir. ypjtt\|f !t a íjbeu-«iiegély, íjéni 8 lt boaott, ;éaatégea [mint már loróaeim ló theáját 1(1 tok an-uaek leit ítély, Egyedül falédilag kéealtve wílheJm Ferenoa gyegyiaerétaNeuukiroíiauliei\|(AlaéAuiMla) %y o«o<uagf H adaj rai oaatva aa or fOt elolráta íjierTtit kétalt uUiltáaaal egj\|tttt a kíjlOni írt, bélyeg et ntf mm magol Ab re] ^ uaMuilati éle nyelveken I kd\|0n 10 kr Willialr>HlP Schneebarg nöyány-allop (Hfllhaliii fr. g\|íógyteeréaatdl Meunltlrűíienban KitUnd hftáaáról biaoUtványob 1 Wllhtfpi Partitci i/ü<lffyit»r4n nvjtuls MEUNitilttjiiieNBEN. Kalteru, Dél-lBIro JM77. február í«. Tekintetet ktr \| Még 0 év eltftt, mlot Hi éyft iieiiiaetdf egyik nagioib iegyvargva korlat alkalmával me^litlltaui ét neliéa\'nnlíl-bajba eijem. MdlIaaorUlái. nehéa lételaftt köibkttebe kelleiuetleii köpet vérrel/iegyitve voltak a (el^neégek. .Ea évrdl íaliétlódött kUlö-nö\|en oiaeael\'éa tavatateai, ugy hogy aa orvoeotc \'lemoiidtak rólam. ! lakkor mul év dtiéu Dr, Pupetiubek tlltw. orvotuuk aaöo viiágttltju Willialui\'féle Itayatl növény Italát ajámjtlia melybÓI 10 üveggel bevertem éa line le^ta nem köpök véK, egy napion át teiu feküdtem ét még kereahetek ia iámét iiiagailuiak, Melltaoru-láat atiu éreatém ét könyebpiu lélegahettem Ujabban agy agéta napon át a taabad> bau voltam 2 nap óta iiméj mellaaorulátt \| éraek éa neheeebuen lélegzem, iélek tehát \| liogy iámét vért köpök, lutliaoretuék meg- i akedályoani. ] Aaéft tok in tat urat igén kérem, mint* hogy Wllbelit féle ha vitai nlv^iiy italban igen blaom éa bietpa gyógyuláajiiuat Idle várom, aeiveakedjék nekem néhány] üveggel kül-deifl, ! Mély tiaateletla ÍUOOADOM MIHÁLy, oa. k< ruliluuii. \|iiiiii/.i-toi fövadáva. Minden Uvog hetanálaij ulaaitáatal lát* tfktllc él, Kgy ilepeoiételt erldetl üveg ára ) Irt fft kr. a lolyvátt üde illepotba kapható aa egyeqüli leitaléló Willjolm r gyógya«nria/ NttiaHrohman A.-Aailrlákaa llapliaié. Otoiuagoláeért 20 Itr taámlttalik. foltieohang, a Holdrábao, I§70. \|ul 1 WJJbelm-féfe vértiietító ÜjtájáuAk hatáaa ulán ítélve kérem a mellékelt 2 ffw irért két kortóotka oa, k. éaab. WllhtlmiéM folyékony DÖvény-tedetív „Bw»c»rínw^k9!jíiní, Tel\|ea tlaattlettel Lnbotnifi Tretter IfMtor lovag. Egy kdkoraóeaka orvoti utatiUtaal egy (üt I frt. 0. ért BéJyeg ét (maiégoUséfT W kr. külön Wüfielm-féle i\'éu lclj/t\'<>fo\'ált. lórniil, vulódl tö, égén- én fagyelletien álfa láuoH gyógy fa h\\v//)4r, WUhthn AVrtnei yj/dgyiaréit urnák NEüNKIE(jácJIBEN. Három év óta í^lyátban taenvedek ét mid* denki tudni fogja, iáit eaoktak ijvan íd(5. alatt a\'kalnieauilamil és la toUéiii lobiába. Eaau gvógyerejü. régi római flaetdom haaa< nálata éta lábaim meggyógyultak. Fiaté, 1079. febr. 10. Trtmmei jtytgi. Wilhém ftrtHM ffftóyyiHréM urtuüt NKUNKIHOHEtiBEN, lt a n n, Hleinbruok mellett. 1070, ibbi H A mellékelt % h, \'/.(} krért kérek öt ekatufyát aa ön liirea oauda Baatromábél poatatördatl tával küldeni, lieusea oaimét EieeMtAder uruak köaaöiibetem. aki aet mondá aeketa hogy oaak ae öu rég kipróbált répái oau-danaatroma aaabadUotta meg aok lévi láb-bajától. «!<lvárva a flaatromot tiaaMlettelje* aeu maradok Mersonltc Antal, fmllriiJn kitallA. Iiao tr ralödilay oaali tgyadkl\' Wlllielm Ferenci ^yégysiaréexnél Qéöa mel totftl Neunklroheniiaa kapható. Egy ikatutun dra 40 kr, 10. ir,i. 2 ikatulytintil kmúbh nmkuidtiiktl jM^f* <t Itytlö dra1 bélyig ét ciu»\\ogol4ital Pw tgglílt / frl, ont. ért. KönWbbl kmUméu/ak valódi uloltágbta kaphatók PrAprer Béla gyógyszerésztől Nagy-Kanizsán. Ii\'hiIh/,, kir, kl/.úr()lug nzubatlaliu. w(lhelm foiyókony naVéiiy-sedatlv „KKAMMOniN" Wliholm r. gyigyiitrénltl Ntunkirohanben, \' Withilm fanná ggógjjUfré$t urnák) MEÜMklROUENBEN. SnhventJ poat. Köaaen, 1876. máj. 14. A Wilhelmtéle antiarthritijlua éa antlrhau-malikua vérljaatitó thoa által köaavényea bajom jelentékenyen \|avul. Kérem moat ne-kom két kora6olia oa. kir. Itia. aaab. Wil-lielm-féln iolyékouy növényjoenatlv Baato , rint küldoui. Tiiatewtiel FILZEK GYlÖftüY, pintér, j WiUiélm finnes ggóggtwhs urnák, 1 neunÍirchenben I Uj hordók eladása nagyban é* kicsinyben I Vaetbronoion hordok oladása logjatipyo* Mbb áron. I Kitűnő minőeégtl ÖLAVONAI ée MAGYAll 3 éru stém dongáinkból kéiritrt \'/, hnotoií tortól 80 ig (1 akótdr 160 ig) toteKÓa ezorinii nagyságban. Megrendelhetők Gutmann S. H. czégnél. R-EáilKSÁH. 479. 2-8. ITEMESVARY MÓR oBí 4íb \| czipögyAfi raktára BXJID^^BSTEIíT, k trkíl y-u teaa l Rsám, b. Orczy-file liájt; (Mindouí\'ólo lábbelieknek legjobb Itirtt forrátk- A logjobb kéaaiUaü oaipdket- ajáalja a téli aattkaégUt fedeaéaére, nagyban és kicsinyben, 4 Héliyekaiánárai KEtlpS romodoali>£k namaa biliaaal miadan ttlobaa, aarkkU ia nagy ciokorral .... FŰSO topán abarfaatittbAI a lagaaabb klmiiaaal diaaitva TOPÁNOK abariaatlnMI ruganylmaótf, magaa klWüráaaal, W>kok(HaumkkdL Unom kiáltitáaban TOPÁNOK ruganyhuadval aaóa ehagrif vagy botjttMrMi, éagaaatt knttAllalppiü ar&a Wfijáráaiio* t»rt«M ÜZUQ08 noaati-topánok b0naagi\|vlyn aaagalt doplatalpoal.i malag biliaaal . C8U0O8 biraonytopánok aaaaiDiiiaaal aaagalt irofolt aupiklalppa), lakk baggyal, magaaaaabian 1 frt. ttí kr 1 „ eo. •a-a. I . n. I Irak uámára: COMODO&IPŐK paaatibdl namaa biliaaal minden Káinban [,.... TOPÁN abafrtn-tJrMI flnom tUaaUiaei lakaaagáhr!yak divatú..... tONAN bodnbArWt Hagaaatl, aaavait kalifa talppal, igen <fr0 Tt)PAM aroaa ltaymátoa MMI, aiMeakill oaarart kattfa takpal aada idfaa • TOPÁK aaloa\'ftnymáaoa, mainal berWÉ, kaatyff ragy akagrtfi aaárral lagftnomabb Klwafal TOPA KOK poaatobdl omatlakoa bagaAa laagilylyal vOrOa nkmaa biliaaal l-aaoroi arBa dnptatatypat évinMT aa4<raaaig allan « •>\'.[;. » .. • oaiSltAK alfa vtkaaiia vngy bagariabfabSI riaoabaa aróftJliinidatalppal........8 TBfflt>ü8ÍZkUK liáímvarattal ia oaaltt) dupla kagaitebfabtl Kárwnaaoroa ■rifolt talppal vlamaataa TÍRDC8IZMA vnliVtt omo UgariAMi, háromaaorda arifclt IlUpbUalppal, vlamaataa.....tt VlKák* fa bagariakOrbM vali gyarmakeainnák, lakaaiml. ikár naagail, caavaraa dnglalaipeal, laan aifa ndnfaigban. : [•\' ■ 1 " * 1 í « ■ « » . > • 4 PttloTOPAV Wjii vagy akafri Bbfartl atfaan aaagasatt kajtfa talmal........I l4tAIIY T0PAK abanaatiaUi vagy láilnnmabií diaajlfatt Inkjc aaavAjdyal.......t OYKBIilHKüail\'OK abariaaltn vagy MM. . . . \|........80 kitel 1 Magraadatiaak pfaláa AUnvit maiUU vaa aa aUMajt bakaidfaa nUrn g)-nnaa • pontoaui maaUatoak. kalmaa lábafi a lagkiwatgiuabaa ktfafri\'iatlk. allata* áijagyaikak klvfamira bfamantaMn kUdatoak Mg. 80 ii M n 10. 80. fi» 40 n •0 • 80 » 80 < , W. • 80. k Hm tí Kyoioatji éi kiadjijFi5bel FalÁp Nagy-Kaaittán 1874. í\'Sil\' \' J i Legújabb ithtimányu tn I Nionnlcnri daráló- és ÖrIö-malmai ll II111111 LIli I I i \'óer^re ^ ktoilugtitsrn, nagy fontossággal I 4 szeszgyárakra, hizlaló-intózetek és gazdászatra. I Meglepő nagy oloié ár ciekély híjtéepé a fúielöiit^el eieu malMokaak. I Működében látható* I 2íTLc1olÓ1&oxx mKRrm F-Cilöp gépgyárában, Budapest, Gyár-utcza 48. szám. I K^P6* érjeg^ékok minden gásdaiigi gépekróungyen éa bérmentve HBtt 4-6 ■ fO\'itttM azon holyistybuu, melyM) i «!• ritott halottai ii\'lig hogy teillIM Ak, mél iiíl&bb mlndosakhex a halott niol-luttj ulnkésxttléiiés, unuyltA \|obb pixéi ellőni, jnUxerjttti arról szólni som akut u olt; erkölcsi Muuipoyitbó) luuuk fiuáwlgát fejtigeljtl uuii ákut\'jukj, Hl. ctupAn/ {nlüt ogy szokásos h iffoti gyAkrau törlAnf) hasioatálau IcUdAit gurultuk. Végre éójjiük a haszontalan. kii dá-sokiak legsúlyosabb, í logvlsxAiabbiké rél I \' ! 1 -I ! Hilínz ot\'tttAgot IlUl&iioK öilöui 4rl Vftg\' C8Apás siijtjii ; Ilii egyo* klziójfok, vldi kok ttu, vlz vagl- ináx elemi est pán i folytan pi^H/.tuliijaU, otixágiixorlo megluix-I död lok a \'jó\|óki»nycxóiu oIM&hoL bn ng-\| vpt\'i Oiiyjik\' ÚnuzmulatjtAgok végj ítélj(üli. ion, mplyokWl ol nam manuinl orkolufii \| kéu\|izo\|üiiág, á mo.lUkiiok lu\'mlméhyu gyakrati deücit; aiujtottakuak jutod no■ gól/ sojia híiicn \| arányban ax előállítási \' KOI aégtjkkol. Ktjlre no értsen iduki, ép-! pen tiofji ru8#zft(\|uk p,l, >lm ki tehotl ío-I lob rál j(lu soglt, síit oxt határozó tan me t a Jótékony rajéin UlicimulktiAj bán rés itvowik egyoiikl il r»o - luO frt. költ* s(gíkre kényszeríttetnek, ml lognagy »bb rés it aknn egy éjjolro nxolgAlu ml áru M el, k segélyezendők ink pudjg iiliJ jut Unllle valami. U Ki igy gyakran megtörténik hogy ux ifgyesvknek örvösen számos ezet\'ekbl! került mulatság ilig etrc dinjén) ex valamicskét, gyakran A vor ((oIimii; a UadAsifjut nőm fedezi { lobái Ju-gmau noudhatjuk, hogy ux eredmény t\\eni áll arányban iu előállítási IMII geskol. No mulattunk tohAt a szenny sujtolial rovására, 8(1 lát kArunkra, ha- ii áuti kfflbaőpiikvs/ubii:ik;re ii\|k A „§ala" táiczija, valamr ri jtott fájdalom, meghisoilás a „8sigény Kilóu l" - sól», Klek -jól láttam, hogy ssomeibe könyd is «<> l« 4r T « 4 \' Hosissn tar)ó{ hallgatás követ* I ton utolsó ess vall. j — j A pátiak, bánatnak, as eÓ után do t! köpönyegnek sohasem vnlUM rál a j j,dt\| a skoiiiUIi nd M\'agikus aroíft rái i nésve mindig uiográió liftáed k nyik \'a lóifí ssemekben, erdt vettek fi mi mMso^non. Ané\'kül, Ho^y 4si^eve(tein\' volna, ke n esolitorá ImwMigáfbe slllyedt. \'I "Mikor lelodiudtatit, yisssanyüii u«om«H ! v • Kértemre elketdé a tttiténetet< Nem rég mindpure igeii jól I óin Ajuspra. U/tltiyOrfl, \'ssép nyári ost volt, mii dn (egy/iser Klári* alrfával ^s utosáij ta-\| láli p^am, Véle bifataloe UsssskOUetésuél <og WjtiW/J* ira\|éi> t\|e ji^áiiiit nem voltam, Ttthb sJksloniinsI megíiitl; de as letm ^diAí hogyan ? ;i(^jlaú»í tiltó ee\|-telein mmnkor víssatártótl, s rendesen XfsééMvsIel ftoM tMér klayfksrMbdise DjHroská^ ^tosi. 611. ssém J EWflwté»l irsk B^ii évre 5 H li^ I Hl Nsgyed éJr* 1 frt 10 kr. \| Hiríetteinyik; H Uasékss p»tlsöT festtt T\'kr. eobbssOi t hlntctAMiél » kr. Au \\t My Ilié ^ Pstllsers tukr KÖ\'Sf M Ü V ELÖDÉ A Zúlamtgfféi Qaxdandfji Euyenül 44. száhi. lnrkséitK k§é» tlsfs h is\|i msIImiii résMt lllsWi Uibmétyi llldl Dj titulál Hteia Uy\'n \' H^ii.xhMImi Isfslsk sstt if\'/nsH\'V»iMé\| fofft<lit«ik ef, Vé\|l/j\|i»t IIMIS\'<(SMI MliiÍNsr \'y\' M EÍG Y El ^RDEK Ot SI, T Á B Sj A D A L M I iiH Q A Z D Á ájZ A T I HETILAP nt% a n-kanlzml ti$%U niiHeitéluxrtH%/>rfit/(mxot Ah tőbb hhU múlni lUvatiüoi MnlÖni/e Nayy-Kanizsa, Szerdán, 1879. október 29-én. VI. évfttlyam. Uanontal^ii elmélkedések. (:y:) Jelen ckikkjetn homlokán hordja tartalmit Haszontalan ex nemcsak azért, mert tudom, hogy ienki sem fog rajta okulni; de a Bh(\\$tolalQn* cxím megiU lc\|i, legfókópon azért, mert qsupa haszon« talan8ágról akarok siólní és pedigj a társadalmi szokdsotó, ferde felfogások folytán egyes polgároknak pók viszonyaiba gyakran igen "is mélyen bele vágó oiy kiadásokról, melleknek sem czéljp, sem haszna, sem eredménye; annál fogra valóságos oktalan pxarlAs; a jelenlegi sa-ijyaru viszonyok között annál inkább kár- !áztatandó, minél ink&bb jtyomJsztólűg ízi mindenki azt., hogy egyeseknek ugy, lint az Államunk a legutolsó fillérjére ik szüksége van, pőt a költekezéibep majd mindnyájan tul inptunk az okszerfipg ha-írAn, vagy odáig is jutpjLtunkJ hol a icgáliapodás többé nem lehetséges. — rnn hilAlt hox, a csalAdapa podlg a lift-sxonti lau kOltekosés folytán llí nem egyen-lithotii pénzzavarba kevorto .lk, i A pasziták alán kövotKoinok a uóv-^api vendégségük, u bucsuk, sxttretok, halAltjaetek alkalmával a tor. Ila valakinek névnapján akéi^Am i bor; háziállatok serege ősik Al-1; felkösxöntésokkel szAzno^ eior-Itetik, haaanAI-c ox\'iioki? hoisúb-o éloto ossk ogy pillanattal is? Ellenkexél\'eg, ily tivornya kövotkoztűbon igen soknak élete kurtult, erskényo örOkro kiapadott. t A^ bucsu rendoltetétiénél mgva vallásos Ájtatosság volna, De miv$ fajult? A jen dégclo nom az Ihleul-szolgAlAkra, vallásos oktatásra, hanem csak axebpdre, oijjoin-iszoni ra jelennek meg, do a l ucsut no n is tekinti mAftnsk, MAra bucsu napját tiog-elúzójeg van sQtés, fózés, lorrongák ax a jeli nvolt vend boriiAK nkÓNxAmAtél pl fogyasztott „ m Különös I Ippen úgy, mini a tolvaj-mái Áltál motí- j ogész laluban. tíjíjidonki tiiltenul bkai i>liant kasnak jépsége, ha látja, hogy szomsíédjAn, s odajtörokedikJ hogy löbb \' zorgalma gyflnjölcsót nem bírja a tol-! vendébe, több étojo, több pora legyen. ajok feldulAsa elől niQginenteni, megrontására szövetkezik a rablócsopört- tal 8 azzal verse:íjjezve fogyasztja ply sok fúradsAggal, valóságos méh-szoiga ómmal takarított mézét A haszontalan kiadások soroxátAt Ijezdjök meg a SKliletSési leseteknél.—jlla gvermok szöletilr, azt napokig tartó pa íjzitával, gyakran dorhózplásRá fajnlt.mn- íutsAggal Ünnepmfík. Szol a zene folyik a bor, ételek, sállek halmaza fogy asz tn- .j . 14 1 1 \| ifiE A szülő női ek nincs nvugta, »z éto- I i , i \| i i iileb rAtján segIL hüt oxt határofoi Wjit A kflsnép a l»uc.u\|von<lígH«i m.ntióRit \'Q\|\|\| Jbl<á\|. \|\|nLr, hUllll9Jlm(ft S AZ méri. - - juhnhm jl ,_V(4(\|t Ho\'íj(H< » Urgyllj(«a májAt, fogalom az AjtatóskodAsrólJidorbdzolAs, 1 mértéktelen evés, íivAs, korcsnál vnreko- \|L^ dések által dMiteni az Istent, mort az \' valósi gos csuda, na egy falusi butjsu ve rekedos vagy ^ppmi betöröd IVik »\'»h em berölnsek nélkül \'múlik el Ipkból, italokból Ijj\'ett, hogy mint á Józan ész és az orvos is parancsolja, qn^eátefcnék, étke szoríttatnék. A szülő\' nő folyton Részesülnie! kell, a he- l^jdanAban robotos mu Jut; az metszett, kapált,, ki telt ép-haza is szállította. Állott Ugjsz qéki cpendts. nypgalom azólŐHjaazda inulatoMi, ingyoii-munkaiutiuak is vondégséget, vlgsAgot rejidezotl, volt értelme, sűi minden lelkiis egy ejnnok iheret ír földesúr ezt jobbágy kötele sségének tartotta. zese a ímlkü Özhctetlenre köznépnél rendesen a )S bor- es pálinka) ivásra kényszeríttetik, mert azt hiszik: neki erőt. S mi az eredméijye ily fnmi o^l mulatságnak, pénzesőnket; haladó köl• jette^ésnek? talán; a szülén.tUok épségben Maradása vagy kjs uj szülöfttoek jövendőbeli boldogsága jbizfcosiíva Un ez által ?! okosáéi tesz e azon gazda, mi JCorántsem, sőt fejen gyakran a tivornya, f áz étkezésben! tnlpg a szülő-nőre, ugy több zen v iiiifri VAIK adó .alatt, tehát az ílváu ingye;i jött. — ikált/j a sző Itött,]szür0\' birwk sem gész tcrmÓM a iijkkor a iHOtben saját termésűn tsszük meg: az utóbbi i KÜukot sem fodeztó a tehát ok a szüreti m úuluUúggal, költekezés Az újszülöttre is \| súlyos betegséget, gyak- í bézolaa, lakmározó^ inértékMlen borfo- \| Klára, i \' >1 r ■ A műit é? osíénj egy fisji&l emberrel taiálkoitam s ji állomásnál. FaJtilud kUU Beje Monnal tsetnbe ötlött. Egészen egye-Idill üldögélt, és merencpS to. kijutó te nagyon Isláraha, hogy lelke toeSsse járhat. Gtssslo-pyeemnft fürtjei sseisílyes oigákbaa omol-sak nyaka köré j jtissla nyílt IjoaiioÚáa va. Iaom títóksatos ba fűgsőlt, mint v,ertony.es sujtollal i\'ováHára, saját kárunkra, ti irányában j\| U(,L pg^ női dben és tüntetés né >4 inost leg,. 1 nyuljuuli zscl/ünklfo, segélyjük- sujtotl tet készpén- jllobaráiunkal \'aj Inhetőiéglg, ömuegsiorl-vekben még j táJünkbl Is. ^A ségélytuiés. eteti ii) KÍJa torméá. — . oré(linén)-es^bb e>z a pusztulást szét ve íJaCiAgra, s II deitokre j a segiilyezőkiiek kövesbe ke-ly vesztesé I ,-q és ni legfóblj, megfelel azon k yA-fol ünnepli. \|\| iui)maku\|iik, mejjekei vallásunk, feltha- I futás tdrjéból ossk annyi idegpn vér Wr-{ inas«t\| Jej SMiehnyi n periodikus otrvérsé-sékhes ssUkiégos. A bisalo 11 bisalmst sslil. I\'élórá múlva tudtuk egymás, nevét; egy óre mul^ olyan jó bajátok leWnlt,\'mintha léguíál^b is 100 fr>. ndós/igot \'osiniltuiik volnalegyütt. Mikor, aslán Elek bsrátaoima) hosssú de reánk nésVe semmit »em uualmss vá< rakusás után a vonatra ttlt^fkl.\'iiál azt 11 Úidt- di hogy d köjjtd. Na iss [nnuál érdekesebb. v . • ♦ • Jk kooiibai) ketten ttltttuk. Kakor hm égen a felleg; stjelM kék ssemeü eiy bi- , é„ baMtom ^Idvefá tárcsáját, iratóó, ogy aalmaean, oly nyíltsággal emfité aráfiéaorA, j >rü,kiLt f9tt • . 1 . hogy aa ember wufjte régi isoierdeéi ek te I TfT. ... 1 LJMésd, bsrátom. — ssólt «s «»cské- fi in tette Ót — Nekem mipit a-féls kírutytteérű fi-Mai embernek az. » jó vngy-hs úgy lelaeik p* ms* ssokásom tsu, hogy minden oxo$n* jtrious edaaé vágyj jellemű smberrsl isme retleégtt kötök, jfeujaok m. emfi\'etttsiii fiatal embernek koessú baja, nyilt nagy ét-telem-rdl tMoakodó saánei, és aa a litoksatos, pet áj nyújtva - eil W AI emlék, Pléknft Klára sreaképét. melybps életsmuek jniudoii bdldögUgu,\' - 1 JMM - wlt ö hogy sötét se minden Wnia fösddik.\'\' r \| tal nek fogták el sslvednh Te nyíltad e [ \' ,< . j. metidéfd nekem életed tdbb áblvimjait. f Ha ff.r^^ ^S^fflW1 1 érti ekei as én és.e leledbetliu sérsa el ifilsd uskintelrs a legkMö nségésabli mosoIs< \| lll(l, •gyik^t gondolhatá a nésdj qe nőinél to- J vibb héste aa smbsr. annál láebpaé^ \'ét* alig éaarevebstd Meitd mosolyt molylyel a saott. Amok a ^né\'abus sasmek, a n^nden rá néadkat kisértp, ifelidáaték kivánoeiságo- essméUiért lángoló lélek kinyiomaiMf a met liiaáeii teketória nélkül biaaiiuM kö lemoiijjásteljee, ss«Mveie\| aios nem (agy-ssöntéese^ saokott jó kedvem^ semssit se iák étinletT^iüi > a legM^gelfb mtoplílŐ\', lapiesf, melléjt öltem. Félóra múlva már aaayfii kífcewélM neki a eaieamet, kogy valami 1d4gÉvér! aflfOi miaáea ksboeás aélkai bokmdu. kareeatell vilwa Haoen aa ét iMMvdeosa á oiyae idplj metssiít flMgyar teli, míijt magam, a kibe a tatár- esóléjt aa liroskfc aaiiroAJdliMv ayelfp^sM? viisgálva — e» s nq sssboTmini l[fqg j9sátowf viasg-.,« — -- - MMMH pillaqiatra as ,ember Öe én nam tjidom: bi^jr yan\'/ minél tuvápb fisa-jgálem arcaát, annál inkább éMtflafk rajta A/i nuiu llkoHHagrAl. ^ tötté fi tétet )>0tehanti néti.tj4 Mik Mét (Folytatás és vége.) Hülosésssti iratainak ifi levelében a küvetkasd párbeesédet elvaéeuk: Thsoklss Írja Kanbraaoraak 1 AUg kelt tel ma a uep, miadn a brit Kudysol nyugtaUn aroskilejeséssel ssobámba látom lápul Iliért oly koráu, barátom ? klálUiu feléje. — Tbeoales, visseosá ritka be-sssnkodás rablotta el ma nyugalmamaL — Ast saemeidbdl olvaitam, felelem neki. De honnan a bossankodái? Msgam itijatt. Aaou Ui yetlenftég miatt, metylyel tegnap aa ön* gytlltoseágut védtttlem. Akkor ma> iko-lóssinUleg hutalmasabb fegyverekkel jelfasa meg V — Oly hatalmasokkal, hogy ugv bi\' •sem, misserint a legerdieUb lámadáeol^ uak 11 ellentállbatok. Nemde, aet iússed hogy mindent tettél, — ha bebiionvltottad, hogy as igashivdt s vállát, a hitetlent padig saját reudsssre, a baléi után valói megsemmisülés rendssere, aa él^tbea való le* gydahetetlen isereial tavija visssa V .t- ftlát neiti volt es elég V Mi teendÓ ma redőit még liálra V Miudeii, édes barátom, \'Minden volt még hátra. A kiket as öngyi(koesá\|t kisétv iiltlifl eltett, ágy látesik, nogy esak ogy bkrinadlk rendsserhes ba\|lottakj mely ellen minden oksid semmire sem képeeak. A hi* vdk és hitetlenek költi köaépfajnsk lehetne ueveiui, melyek.... KlUépU) a hivők él hitetlenek , költ V Talált mint ains vllágbölosnek lelkei ka-sépfajt képesnsk egyeserd és Öiiaetelt lé* nyok kösött. Csak tréfáíj Theokleii Köielebbrdl akarom meginegyarásui. Talán Thsokleiek e köiépfajhos tartosáknak vallották má\|(u-kat. VilágbUIJiekst gondolok, kik fölült a klnyilstknetatott vallásnak niuoseu ésereve-Imtó haislma \| kik tehát nem ügyelnek nioii parancsolatra,hogy ssenVedéieiket megnyugvásnál viseljék. Eiek mvgsugeÜholdnek, sot dioiéreteiuek tartattak miuaen esaköal _\| arra,. hogy állapotjukst váliostassák I ha os a magára hagyott éia állal bslyeeel-■ télik, Ok aiialában a viiágbdloseiséget >ka-vették, ahová ei veseMe. lüs élet panűahi tál is msréeakedtek 1 kövatkaaletMIksI, hogy kéuégeu fölül b^yeasék s lélek, kai-liaiatlan^ágát 1 á jutalom és bttutétéeuak bisonyoi bÚIosésxolt nemét. ICaek a halált nem tekintik a lét raegsemmisUléeének; nem I banuin mint a fenumaradái egy más nemébe való átmenetalt, mely masUiii éle? Ujukul osak fölváltja. — Ha megölik magukat, akkor nem valamely ,tllké(e\\\|eU jál-Hapotot akarnak feleserélui a 4uegieti\|mieü-léssel; dk ossk mostani httv^yÜMt ltráiat ak rják, hogy uj átallku\|ásb%u. fíllotlatdll siépiéggel eldterem\|ének* Sseu vi\|ácb6léi* nek as erdssakos \'halál annyi, mint egy li-reguek meieg által gyorsító^. átaUkulása. I Mi lehet obben bttnösY — Látod tli\|oktes mily áthatlsii sánpsosal vesaik körll magukat aa Öngyilkosok V \| Kiiértsa meg Hatalmai- íjagyvereidet . mm. >•- 1 nijiii■ iM<iipui\|.i au > 1 vslami koholt okkal mentegelddstem. — Ks úttal bsrátságos msgkiváA visssa neui utasíthatva, vele aavüu menák lakáeákes Alig ttlánk ttéháey nevoaig, mikor ér* dekes arosá lánVka jött wfsBátik. $ugácó ábrándos ssemetl sselid. mesoJ\|we\|. rajtam pikenWlve küssiedell (elém, midén a\|y\|a Kamatai á. fis volt Klára Mikor sseiueink aldssör találkoatak, mintegy villanyos ülést éraelem, 1 tatán d is; mert nándksllesi eipirulánk.l, , 1 Különben nem ustallak fsal» kogy miként fejlridöti mindkettdukbau as iima-retiég a legforróbb leeteleiuaá. Jfiléf as, hegy egy hó almultával áreatom, mi ite nélküli aem élhetek) mert aAle volt >mindig, öláJett minden goadolatom. QyUlÖlteim a napot, mely bén ik nam látkatám, baioggel keltein, ka álmaim asm Óboss/i vesettek. Es Klára visseai ssseftitt. SsereleM a lángoló adi ssiv egósi odaadásával. £1-halmtiaátt kerseetlea, gyermekded gopdos kodásaival. ply ártatlan, oly naiv volt meg-julenéée, hogy mással mint Isgtisstább ima-datiserü iserelemiuel tuég s legéreékieiebb lány lem köseledbelell (b«^Bá< A bisalmssság mindegvre fokesédott bsanttnk. Utalj ára már geai iaUsnakb pillanataimban aséftsm eldbbt eaarelmeunrel is. (Folyt, kftv.) % M1 JA MEGYEI ÉRDEKŰ. bogy itt • legcsekélyebb avrr* képe- •«Vt Jél Va Eudoa viaeo»áiu, meg ekerum kteérljMtl erőmet. Aeonban a harciban u paezftltak módjár aa erőaité«ek minden uj neme ellen, a támadásnak uj nemét ia kall feltalálnom. Kékesiek tehát, fnitti j • vi a^böloeek üary védjél, hogy nem tartják-e dk velóaaioüuek. bojőjr idŐ 4a megfontolás jeW».»lg eméeatő bánatukat aluyoinui éa -- üdvös — enyhülést fogÖttlSoi sérlett Ul-kdkba Y Ok annak tarthatják. Aaouban a lövendő élal aaau enyhülést talán nagyobb valóaintteéfgel igérl nekik. Marad] meg e vélemény melled, fciu-doal A jövő eaau enyhülést nekik lö^b valóaintteéffgel igéri. — Mart ha a remény mindkét olaalon egyenlő \|yo\|ua, nem volua okuk elhagyni jeleni állapot jnkat. De mijr támaeakodik e aaemjélyea váiakoaáa. — É IltvetAauuk latján mialatt kaion AlflR heroauieeőn áheég ái halállal küeqttttjsk té maaiul eaolgáluí eac nélkül hagytak) máifelől pedig k aaén ál ui aauk eegélyeaésétsi kik • hsdjá nán tértek v(sssa i e járt «i a biaoltSgi booaájtoit péuöeese\| [el kioaatoti rltkoaoti aaouban 01 IH7H évi saeptomter I ola eatély 450 fit. koa áa \| drb. na, k. mének feloaaiására, tátol áthatva mii dk egy a városliás erkélyéről a a I templomának az^asé lliváai tett kÖaé, ine nagy köaönaéget adukoeátra kérlt Te aat mondod, nem kerülhetjük ki lette \|semmit, ha hogy ea átalakuláat ée nem vBeatünk maijuk. Ea hainje, Endotx! A ki aa értelem világából egy jp-veudő életet télelea fel, annak aükeégké)>-pen íbionyos kapoaot kell a mostani mostani és a jöveujdő élet köat helybe r hagyat Gondolkozó énje fenumarad)on, a túlvilági életben ugyan aaon éaa maradjon mely] itt gondo\'koaqtt, akart éa öntudatába ébreuett; a váltoao állapotok tehát, m-lyek amaa életet jeaael egybekapcsolják, egymáson alapulunk. A ki e világot mép-képpjan hagyja el, ka a másikba máskép-pen lép át Ás olyan halandó tehát, ki folui életének végét be bem várja, egészen máa jövendő állapotra támaszkodik, mint M» a melybe a tsrinéazel folyása saeriut helyeztetett! volua* — i Vezead világbölceeidet Endox aaon Uunn-pélyee gyülekezetha, ahol a henyélők a drága időt pháróban jitezsaák el. A világböloa a legmegvetendŐbb oaekélységet is haaanára fordíthat). Minél gyakrabban vesaletl egy kártia valamely játokban, anuál többet teia rá ajtapasstalt játékoa. Reménye minden nos aionbsn, hogy mennyibeo nem ered 10 frt 40 kr. obkől ur adómányosutt 6 telendő Saemányji A saeraetes gyüjiöUu segélyed bíeoitaág r indllllesésérs frt. 70 kr, 2dib\|bu)ia Irsinkoa éa k. arany. EsSu öaaaegnel egy ré«aél 989 frtot s as I drl oa aranyai a következőleg reiidelle lelqastalni vásott Farkas Jósaeilué Szül. Tóié nak 10 frtot, Sebük liuak 6 Irtot, látván linak & frtot, Lobn Magdolnának 6 [frtol forintot, Halb Jóase knak, kiket ő ketiőa leladeth mikor a rende unán a társsa lio IH-áu rend 80 kr, 9 drb. I ua^ frai\| arany llssta hanem eseiifs1 t helyi köalön tárni alliól bé te lépe+i kelésétje Nem a«o m áltál et lom léről Is liird yben a jelest oaekély eret uénysseit töt 4 frtot Grü ulfot Irt 4Í) ki t. pe ur jsst. ler bivnki réaaérő latváimé aaül lé aajll. lCünt k vaskyné aaül i Babai Jánm nének 0 (Vlot, bálának 8 Irtot, Németh Jíáiioanéu)i\| ritnot, Bakoa Sándoruénai 6 Irtot Xenemán Jél sflnénak vesstae égnél lékednél aa, aaaal, b! o ry u) issouló ínye mi osak ; emelkedik. Balgán ki réményét sRáteiaiiá k,e v e r é a t követelne, Majdnem haíónló terméeaete van a mi eae tünknek ia. Még akkor ia, ha aa Iateu jó-aágában való bisalmunkát mellősattk, min den inerenceétienséggel, mely bennünket i világon ér, emelkedik abbéli reményünk hogy] majd jobbra tordul aoreunk. Aa. iáién ben Iraló biaalommal pedig gyarapítja re DénMakst Nyílt wl6 a városi kapitányi hl Taúlboz. Köstudomáau dolog, éa a tks városi kapiUnyi hivatal e)őtt sem less ismer ellen hogn a téli idŐsaak beálltával vessik leg-iukább keadetüket ama aajnos balesetek és sasrenosét^snségek, melyek városunkban a fagyos-sikamlós utoa és járdákon minden évbep megkívánják áldozatuk, hol nem csu-pán legyes tagrészek kiáczamodása avagy sltörls által, de néha halálos kimenetelük múm folytonos rettegésben tartják a járó- i Hogy eaen eok bajt éa saerenosétlenaé* get jnajaoem legtöbb eeetben a eok ross — « némely hástulajdonos által egéaaen Önként és saaoály el lenesen lerakott fárdák okoajaák, melyek fsgyoa-havaa időben kel-lőkéto nem ii tiszti tv áku rsjtok a közlekedés életveseéllyel jár,ugy hisaem szintén min-denki előtt ismeretes. JTÖblj ily saabályellenesen lerakott és roesaarbail Isvő télen vsstsg bó és Jég-ré teggel bontott járdarészt lehetne felemlíteni, de esnek regiaatráiása nem tartosván faladat mhoa — mivel es a rendőrség hatáskörébe való, miért is csupáu aaon ut-vonalréesre terjeazkedeiu közleményemmel amely ugyjssólván sSomszédságombsn lévén naponta többször vsjgyok kénytelen ineg-járni, asért oda iráimtom csupán a tk. V. kapitány j figyelmét, hogv legalább ilyen ki magasló botrányokat valahára megssüutes J(óasotnének 6 fftöt, 6j frtot Veisané Cili nosnénak 10 Irtot, 8 frtot, öav. Beck {lugyáu Jáuoanéuak nosnénak (Sst. Mikl Györgyének K frtot, frtot, Kuika Jánoadénak 9 frlot Károlynénak 4 Irtot, Heialer Nik fótot, Matosek János iának 2 frtot, knopf Mályásnénak t frtot, Steiue uénak 9 frtot, Murai cöay Lajoanéi Reiuer Alajosnénak { frlot, Sundra nének 2 frtot, Mol tár Elisabetíme i intőt, Vsmbei ger Ignáoznénak 4 ger Sáudornénak 2 Irtot, Horváth (jy«dtt» íM- be i, egy ozlek félh onjélia a iné uny a Illll t Fülöp UNaZ Ifiiiflí , )é p litt w rb, oá. pedig bijtotlaáu Kvf Ami Ja KsU* ÍEIinér uak 7 II Bo H fé> Bomiiisr ek 6\| frtol. Je Steiuer llerifii Sáiuiielné\'iak 10 IVlot, Né 6s) l]0 frtol farkas ének 9 Heialer sáli Jf úriénak ? Irtot, (Uh Já Nóvák )ósae\|f)iénak j\'2 nek 4 irtot, Solunidt Kovács Jói iefnóiiák 4 frtot, GrÚubauin Salamoiiuéiiak Pék Mihály né iák 8 frtot, Kranur uak 8 frtot,! Hurvátn Jánoaiiénak ösv. Sohéi Geigelynének 4 frtot, noanéuek 4 frtot, Bénoae György Irtot, Stefal Györgyijének 8 Irtot Martonnénak Ü frtot Horváth Bsreéz uénak 4 Irobsn* lioniá- k 2 A, erencf 10 fi-tol, iViíl\' ánoané* nek 8 Irtot, Lakatosi Józaelnénak Berke Jóasefoének A frtot, .Uoro. renozuéuek 2 Irtot, Kristán Jóaae frtot, Kuros Jánosuknak 3 frtot: ü frtdl, Lajosne-9 frlot, lulek Já- nének 8 .. UJpoviés FWrsiioanji frtdl, Fe- hének pencse m blaollság ii\|!i 11 ft köüit feloietalrát eeilnek i magái falosalolfn! l\|árásárél esen Jelentést ae saskör elé tsrjeastenl s e\|y séget érteplteiii határost* Kelt\' Ngy K.nissáii ífflííi bkt Ör. LÁM HLlllSTÓF gélaő blaoitságMsk elnökt) V Iblsottségl isg lüdUUtófi HAIIOH Ukw/AM bls. tag FEHEN(^ bis. titkár. léséi bellije-jelentvén ki t kiküldő tár 19. társaskör se UN Kit ICÁK. bl. tau, H HKNI\'IK lltílyl éH uiogyel lil^k i- IÁ Isrsaskörbftl) K érk^setl a^ms Ifttaág^^ éjvadja Már moatjlraaa egyeaüle-teiuks\|is,aor hogy rendeltetiailkiiek itie^féíÁ lőleg * ueköv«ikeső hoasau estékre, tagjaik I állatjában a köaöuségnek iHineé éa kellé-\|nea aéórakosásl »aarssasuslfi. A táraaakör, amint aat OfÖftunel [elashst\|(\|k. as es iránti előkéesttieieket uiegkesdelle. « a vigalom reudeső bizottság melynek élíéu niiut elnök Gróf llugounay Kálmán, mi it jegyaő Lo> vák Ifjdn éa mint péua\'árni k Iff. Feasel liofe.r Jósael\' ur állanaki di uérslrs méltó buzgósággal már mugkesdeti* uidködéaét, Biztos tudó másunk sseiint a t traeekör tuiud aselloijni uii^id púdig a Iára4lalmi aaórako sáaok tskintetebeii lelisaen ni a \|ogoa igényeknes. Ugy vő litíbali kezdetnek lU\'ig egyelje Dr. Lipp Vilmoséi neg fog lelel-anía már a jö> a lelolvaaások, éa Tőltősy Béla Isténysi kir. járáabnVi felélvaaáaaít\' jeles heljük. A vigálomreudeső már légu<6bb unott üléeébi kÖsslSbb rsndeeeudő kellem doakojlouj A« évad1 e hó JK egy eüiieeatélylyei zenekar* iélyen a társaskör ouk által meghívandó vend réast. i ugyauusak uoveit egy aslnidu % láraMkör hely aeudőj sártkörü tAnoaeatély nyittatni váth <\|m Ülrtinbaum mely ve. v > diki ia Ai iameretea éa kedi elt táraaaböi\' ua^ge ali tetnl,o)y furmán hogy féuy éa lében régi Jó hírnevének i Oaintén jíhajijuk, hogy kii asdaliiiuna ea évben oly köi mely kivijuaá^áiiak éa hajla lelve aa lakai nélikuy kis v^roi aok^aor aeiu Üaliüti el; inkább, miut ekuek a taraadslmi együtt ssói égymjásr \'oly sok te ikuy derült órár* unalmat aelebbről érdeklőket Ut feljagyeazük, A hon védaégnél j Molnár Sándor tsttlegea állományú főhadnagy II. oszt, századossá neveztetett M. — Aihelyezéat Lovag Zla-\|nál Guaatáv MoaOnyba helyestelstt ét mint s !7ü z^azlóalj paranosnoka. A közös hadaeregben Trauiauh Alajos a 48. aa. cva-ogSAreanél ezr-desaé;— uits, GlOa\'lFor\' kftplta főhadnagy ok, kupilányokká; Kisa-i.yánezkv Jó«aof hadnagy, Mhadnagygyá. jür. Muder Jskab earedorvos l<<rasorvos»á Kgerba VnJ/i álbelyaaéaael. Mind ólainál Ouaaláv lovag, mind ptdíg Mllllvr\'Jakab eziedorvnanak, kinek előlépteléaéhez őazm-lén grsta\'álunk. - tárosását aajná\'\|uk. Ok vároaunkbsu álfsUnoa beoaüléanek örven A Uak, a melyet\'lelieaen meg is érdemeltek, (Korosolyi syylsl.) „^ jég előre ehetne mouaani. Mert ha dál •yékál\' aotlság pedig L uébáiiv leg i eatélyről goii-áu fog meg. melyben Hor* fog luüködni, lagjsi és as égslí vehetnek ber 92 dikére égében r(tude-au tervbe vé-január 7-tt tog rendee* ó kedv teklute iegfeleljen. ^ iá züllött tér-pontot találjon lláliak ningte ziiitetbeu utal* egyesítse. A idegaégét mi-i jobb éiséaü-akosáaban nyi- latkozó egyetértő szelleme. 1- Osieszly Antal, nagk-kaniaaai vá-rosi ellenőr éa Tretter Karolina kiaaaazóny egybekeleai ünuepélyéhea, -4- mely a múlt aserdán meut végliea Ssomaatliajlyeu, még Ferenosnének 2 irtot, Farkaa Jóiiaelnéuak 2 frtot, Fülöp Jjtnosnénak 2 frtot Horváth Te énnek I Irtot., Esen ösaaesekit. 13 Irt kivételével, mely öar. Tehei Gerj oly nének s Horváth Jáuosnénak vü\'t mégiaaVaav, fik asonbau a fblvé elrs nem {ele Babos László, Fisch Pál Feienos bisottsági tacaok a nevese kiosztották, aa í dip. os. k. arau biaottság megbiaáéából Dr. Ben: ik F renoz es t.) á nyugta azerint ádómányozó nv i váu tolt akaratáb öav., Horváth JóLael nének. A lel (3 f»\'t pedig, Dr Beht^k Fereuozr tott air* aa eaetjie, pa aa illető bogy es mind itkeatek, tíentajk tek köat at pedig é ad\'a sz >a képsst lein vett él Mgyá netán tor-blsottaág keletsémában I Ilyen botrányos és télen veasélyes jár daréezfll nevezem én meg a Batthyányi ut-ozáu 15. ás. alatt levő Tárnok-féle bágat illetve kami előtti járdát, ahol valóaágoa mea-teraégea gombot kéazitett magárak a háztulajdonos, és a helyeit, hogy a kapu be-járáet megtelelően^a járdával egy niveeura leazállitja vala —1 ellenkezőleg s sssbsd járáa-keléa biztonaágát vessélyeotetőleg aat inkább faiemelte elannyira, hogy ason télen jfsgvoii idŐbsn áthaladni valóban élet veeéélylyál jár j mégis vannak emberek, kik mindig más háaa előtt gáoceoskódnak, holott a rőbj náluk vau i Mélióslaesék a tkts. V. kapitányi hi-vatSl magának erről személyes meggyőső-déat saerSaoi, — vsjgy akár egy saakértő bizottsággal a helyaainén megjelenvén oly bat^tóbatot hozni, melynek alapján ama .domb * járdáról mit e téli fagy és síkost ólomeeők beállta előtt eltávollttaeeék. Msgy-Eanisea, W79. október 94-én. Komlóin? Ftrtnu Jelentéi. „ Alulírottaknak, a nagy kaniasai társaskör álul a,boeaisí ooo«pá4Íoide\|én mosgoai toltak hátrahagyott szegény oealádjai éa aae-basCiiek segéJyesésére kikflldötf biaottság most aaár végleg befejezeti aiflkö\|iéeérőr • következőket vas aserenoeénk jelenteni\' lelsutkSKiiének. A tént arról Dl. Bentaik Fereuoa megbiaásából 11:78 évi oki. 11 di tel a Zalai Közljjnv 1878 évi 84 * kösöliaéget értssitftle. A többi péns pedig, mely i ár moat ezen 289 frt éa Jl drb. cs. k. ars iy leyó uáaávaj 1878 évi ók ober hóban >aak 9lö frt 20 kr. éa 2 drb. 20 frankos ar myat telt mivelhogy tiaatelendi) Saemányi u • a hivők részéről gyűjtött 6 fH 40 krt oaakl noyenm berbeu adta át á déjaalaitakarékpftnatárban a aebeaültek közt lejendő kioaatáslg kama-sás végett elhelyeztetett s Onnan osak a biaottság f. évi ápri 29-iki határi ata alap áa május l-én tétetett ki s ekk tisatelmidő Saemányí ur által gyí 40 krrjal s 7 80 kamattal megsaa a 9 drb. busz frSnkos aranyat ak iyjim azerint ssáuiilv 18 frt hozzá adv* még a töulebb emli nem vett 18 frtot le, össaeaen rúgott. Esen Összeg a bizottság ril 29-íl(i határozatához képest leg oaatatott ki: Kele György fiatal Íré, ki a hajdáratbóf egéa aau jött v\'leasa, egéaaaége helyr kapott 100 frtot, a B. a. nyugtáéi Bentsig Ferencz osztották ki t 4-én a bizottság. megbízásából * lei talios József ösvegye és három nek 45 fiiot, eebeiült Vsjda 40 frtot,\'Nagy János ssbesülinek ösv. Golobios Balázanénak, ki őt fiáról mindeddif lemjmi hirtneiu ve A lenmaradó 20 fótra, néave p intézkedés tétetett, líogy Vágn bisottsági tsg ur kinyomosván a* uyehet, kik a mosgóaitáa által Uj ban érniteltek;miután a biaot bői több eeirMflliről tudomáséba esek között oastsssék ki, inely végre megtörténvéij a fennmars W Vajda Fsrsnoseek * ,roosgóaitáa minddel lábára aulyosan sebesflltn 0 Í0 m egées ÖtaazegyÜlt pénzöaeaeg r már a tött 0fit orodva a lóri árfo-\| krba a tlük föl 01 frtra évi ap-vetkeaő-hetséges ] koldu-állitásra rint, Dr. i máius sett Ma-erceké-renoanek 20 Irtot, enntarló 425 Irtot, ig ason Károlv n szegé-ulyosab-ág hely-m bir — yomosás 26 frt Idsjén ik adatolt kÖvetkéaőket emlitjük fe déli tyl 1k> Órakor nyoloa dii bogott z Mzékesegyház elé. ezony<\|ku( Grimm Károlyné donié j uri ők, uyoaeoló \'áuyu éa kelJeiiidáa Szabó Terka iiiaaaNanny aae A uáazuép aea {fogaton ro ^yoaisoló aa a Laug Sáu iádig a aaép repelték. Az eakeléat ünnepi lei KÖnigjinayni Károly kanti aága végázte, ki a azért a ná asóuoai tehetaégévei, saép 1 vakut iuihxelt aa uj nárhos rokom Matiosháa venaéglőh <gedlet \'lek a vendégek Jelen volla ssáinunklian leisoroltakon nagy- uok [ur d után, iauiert míjgliató asa-Egw órakor a yiaégébe gyűl-[már mull liVUl, vidékről grőlL helyből: Horváth let-iímuja as.-siékl Tretter Viktor, Zala-Egerszi Köiiiginayér Károly kitnono váu plleppki titkár, látván \\ jegysd, Grimm Karoly polgármesjer áa «\|e\|e, Hsabfr Fsreuoa éa neje, Kolllir Kiáliuán rne gyei sfeán\|vevő, Töiök Eruó szérkeaatő a még ttfbhjen- vendégek, rpkeuokj barátok, m MJMt. - jJl • 9gy lakodi mi éa aa öröiinssülők A óralot vette ksadetét. As ielétes ét "lek uem lekettrik Volná jobbak éa valtosatoeabbak, ha va(mély giólí konyháról kerüllek volna is I i sietett is ám a vsndégaoreg a derék báiiaaíeonynak: Ili. Martioa Imréiié aa-eaouydáffnák legtel\|eaebb eliaine éat nyilvá nitani. A felkösaöntések Hunul Grimiu Ká roly po\'gápmeater kezdte metf, tfritvéu po . barát az tlj pár boldogaásáépt. -h- Utáiina [ ii nem igéuyel oly ugyan0aak! aa uj párra. Kouigmayer Karoly kanonok ur moudott egy saelleiues pohár-íkösaöiitőt, \| mely á\'telánoa lelkeaedéat keltett.\' \'l alötk eaelt felköasöntőt mondott még Kováaa Béle, n.-kniesi kir. jáiásbiró, Plt* hál Ferenoa. u.-knizazi közjegyző éa még (Öbbeil, Ajuáa déli lakoma Garay zenéje melletf délután 5 órakor éri véget, rája tánca IkÖvetkezett, mely vaoaoráig tartott. A disass vendéga\'ireg egéaa éjtélig a leg kedélyeiebben mulatott, • mikor n aa uj pár s a vidéki vendégek a nagyka niaaai vonattal ejutaztak. Laaoma alatt Bá-törli Lajosi a .Zalai Köslöny" sserkesztője, egy tetszéáeel fogadott költeméuyt olvasott fel as; egybekelték üdvözlésére, mely utóbb diesss nyojmstásbsu, — * vendégek köeött azétoastatott A költemény igy hangzik t jfiSdés öröm és tsrtós boldogság kjOgyen)osstályréese az u\| páruskl Jeleáae\'eel évek során át Kgystérlésl Odve e világnak. IVemes akarat vezényeljv \'Aa Sgyuiáséri dobogó saiveket, JRivatar, aorsvihar kímélje Vnls ~ általán — rövid éleiet. JösA\| legyén a hölgy virága, Példáé honaserelem s férfié — .4 Idáé száll ekkép as ipáira, Kitka áldáe t Istené s smberé I Bátorfi. - (Katonai •lóléntetéllk.) A novemberi slőlé\|itetéesk alkalmából a minket kö- VHti ái1 illái a kmcsolya egylet iparkodott magát aa 1H79 ftU-diki évaara oonatiluálui, usak ie* iiiényUuk lehel erre. hogy uemsukára leas y kis lágy, e melyen * rosadls éa rot«* koroaolyákat hoaasá piheuéa után fé* iiyoaen kioalszolni lehet majd. - Már ason itátongó moloch érdekében la, melyet mo< daru uyelveo ínég muaskául fa dsncyilnek nevesnek (psst I nem sssbád asl miodeski\' ;uek ludul) kívánnék, hogy a mindig frÍM,> a mindig mozgó a véaaaa!, viharral meg: jkllzdő korosolys-egylelnek aa idén többié-Ibér napja legyen korusolvaév kalendá riumábaii, miut a mennyivel eddig dioee kedhslett. — Msép asámnial látogatott gyü«> iléaben megelakult október 26 án megtar* iloíl köagyliléséii. Válaaztattak pedig titkos azsvazáa utján a következők. cSInök ; iXliimíV üuifldv őrnagy 89 ezavaeslta\', — alelnökké: Illan bijoU j — titkárrá ijlnn-iOitf/\' QiUior j — péu a tárnokká : H\'ilphén Mór sanriáinokká i tifihn\' ö/fiin, Választmányi tgok ! Hölgyek (ime itt vau a párítáa alap\' jljáu a, nők teljes politikai egyenjogoaitlatása, [01 iv és pasait válaastási kétfeaaégel; ha már a aikamlóa jégen ia oly seilárdul meg tudnak állani a férfiak mellett, talán jó volna egyebütt is próbát tenni, egyelőre a pariialis emauoipetlóval, megengedve mind* aoknk e követelési, kik kösőíük saépek* nek tartják magukat) tehát hölgyek: LiU\' tw lUrminu, 0. 0 uítnuuu Vilmomi Unta* \'Mamái QuiMldont; Wtlllich Filnni, línsmhmj Zé(ffiaf Mohair Ck\'etdiiu, Lorttuci Iaoni. — Urak . Qrünhut Hurik, Sxoidt Agoit, Out-ninnn Ldsdr, OUop Km6, Gílndm\', IfWss ntoyer liiáor, Rounbirg frstő, Uótony tiák-i/or, fUhiiii, — Póttagok t Sohaumanu és Werner urak. — Dr Németh Antal, győrtaukerületi főigazgzió úr vasárnap délulán u\'zzntt hasi várnaunkból. Ili léte alatt aa érellaégi vizagálatok tartáaa melletl a lőgymnáaium minden uaalályál ineglálogalta a aa előadá-aokat llgyeleiuiiiel kiáérte, azeretetre méltó bánásmódjával egyaránt megnyerve a lenár urak éa tanítványok letsaéaét és ragazko> dáaát. - ■ Fiohlner Frigyes oonoertésekea — Bécsből Budsoeslre való kereaaiül uiaatá-ibmi vároauuknan eatélyt rSndea s hó 30 án aa „Arany Szarvsa" vendéglő nagytermében a helybeli aenekar kösremdködéee mellett. As éuekaat jó hir előai mag. A miut s „Pesier Journal^ írja, a sze&eui ár-viskárssultsk javára rendesetf estwye kitűnően sikerült s a jelenvolt köaöuesg élénk tetssésnyilatkoaetai közölt tartatott mg. — Fiohlner dr meglepő ssép éa tiaztán hangzó toor-briton birtokában előadását ügyea jártk és humor által fUasereei. Nagy tet-sséat arstolt nuulvésa-élstw eeimd keringő jével, melyben külöuöeeu elkaliua nyílik meglepő haugnygát kitüntetni. — t - Keszthelyről írja Isvslszönk okt. 2V ki kelettel, \' A keszthelyi köaeégi elemi iakolábántöbb (11) tnt\\ó működvén, av ministSri utasi-táahoz képeat egy tauitóuak aa igazgatói teendők végaéeével\' kell megbízva lenni. Eaen teendők végzéséért 100 Irt tisatelet-dij adatik, tr Tekintve, hogy az ig\|Ui teendők végséae itt, hol egyuttel osztáTylaki váló képessege* kel, melyekkel minden itt működő tanító j nem birue; de tekintve, bogy Keszthelyen j ia tanítók évi fiaetéie nem ungy valami nagy ! összegre, méltányosnak találta a tanteetület j hogy ha eaen tisatrég megtiszteltetés, — te-\| teher és némi javadalmaaással. vau össze-j kötve, minden egyea tagja aorrendben, a ! legidőabuél kezdve lefelé — viselhesse ée I igy élveahesse terheit és előnyeit. Midőn \| esen ügy »nlnUyintHg luegá\'lepittatott. i egyutai katároatatott, hogy értekealeti jegyző \| iiuiadig aa igazgató után következő korost] iHsbb tagtárs legyen, ki aa igaagatói teendők veeetéeébe előre bejejövéu, a következő évben aai meglelelőeu végeaheme. Eaen ssaóófysrtt aseriut, mely az iakolseaék által is lóváhagya\'olt, és megerősíttetett, két évig válasatotta a Un testület igaagalóját. A jelen tauév elején aa iekolasaék el-törlé * laabiiljfMttiol, és kimondá, hogy isaa- Sató válásaival jogát — <t Uml»liUt 3 kan-(dákja ktokl — feuterlja magának. A tanteetület által mult évre válaaatott igazgató éa képviaelŐ, B M. ki iráut eddig eeui volt nagv biaalom, aa iakolaaaék ama halároaalát oaak réaabeu ndia elő a tanteelületuek ée visaont erre vonatkoaólag a tantestület megállapodását aa iskolasaékben xi/tif Önői amj<» kivikrié4 érdekében — ferdén referálá: igy p. o. visesautsaitá a tantestület htároata ellenére — aa iskolaazék által feUjánlott 3-as kandidaláai jogot, mert ssazát vette, hogy Ő nem fog kandiuáltatui. Midőn t n-teslttlet értesüli, hogy a iskolaazék ragaszkodik választási jogához éz hogy 8 évre akar igaifilót válkaslaul, több touloi oanál l^va köiöaen abl\|»» állapodott i«i(, hogy bármit? legja váláealnaák meg, a tiaataé-getigy évttél tovább útin viael), Kkkm B. II. * taatsatttlel Wt .fctsitftetér fogadta, hogy b» I válaaeláa reá eanék, Inat nem togttdít* uplalkoiat \|gyaŐköuyvbi foglalva ü iikölaiék elé torjomletaU. $})• JUlti végre • válaiatáii uap i iniif Idaigla-nea igasg$ képviaelő h gyülftaen \|elin lévén, oauMÓmáaaO lirméaeete, hilalkodáaa itb, atb, megaviaslula folytán ti (akolaieék iugválaaaiá igaagatónak, és Ő ajdoU „6c-r^dMtioiMi4 ellenére aat elfogadás A tantestület értesttlvéu a válasstás ijyélnu tonna kimeneteléről v é 11S l • U ü 1 megülküatt U éa B. I\|. aljái áaát emlékirat alakban aa iakolauék oíé \' tarjuazté 4a ogyúttal IJ, irányábau biaalmátlauaágot aza vázolt • ki jbíoutéj hoky vole luiut igazgatóval uem ét intkezhetis. —• A coininonlárt i mellősöm Itáljou a tiniéit blvaaó 1 (Köaüjiü\'i ezen telaaóllaláat, melynek íolelőaaégét külöiubeu teljesen t. jeveleaőlukre kall hárítanunk. Nagyon terméaateft, hogy az ellenfél oaáfoló ^eleaóllaláeáuak, ha Hyajuro iudiUatva éreauá ufegát, eziutén tért engedünk. SSeikeialŐ.) I Aj párlzíj magyarVgy lettek fölötte érdtakaa ünnepéivé volt e hó ll-én. Szeretett elnökének zfccby Mihály feiiéeinek 62 aaUletéai évfordulóját ülte meg a a óiéiból aj Palaya Royal egyik vendéglőjében reu-deeett tieste le tér elegy bftiVquottol egybekötött lényei estélyi mely méltó volt aa Un-nepelthea. A lelkesedés ea ünnepélynél nagy volt Emelték ast jeloulélUkkel: Go-depuky seobrászJosaládjával; Báró Sobind-le\'r del Coretto; Gouaieu éa Lefond hírlapírók éa a szegedi vész alkalmával, alakult franoaia eegélyző bizottságának tagjai a még többen. Volt] áaáinna toasst, amiut aa máskép nem ia képaolhető a ap elnökre mondott jé kívánságokhoz mi ia a legaei-ve-ebbon járulunk! — Sleno\|/rafla Á helybeli kereékedó Ujak önképzőkör dicséretreméltó törekvést lejt! ki, hogy tagjainak! minél uagyobp tnérlék-bt ii tegye lehetővé aa önképaéatj a igy a kör nevének meulÓI nagyobb mértélcbeu megteleljen. Néhány hét óta gyorairáaaati curaua nyilt meg, melyben a bdune róes-tevők a Qabelebeiger féle gy orairássatbau taníttatnak hetenként hárítm ólában Weizz-mayer ur által. -4 L e g k Ö a e I e b b pedig könyvviteli kuraus ■ fog megnyílni. Ea utolsó mfndeneaetré nagy fontosságú, a a fiatel kereskedőknek melegen ejánlható a minél nagyobb résavétel. — Érdekei mai számunkban id. Hoki acher Sámuelnek (Hamburgban) i aaerenoae hirdetménye. Eaen ház aa itt éa vidéken telt nyeremények pontoa és titoktartás mellett tett kifieetése által oly jó hirban] áll, hogy mai hirdetéeére már e helyen míudeukit ti-gyelmeatetttnk. \| Felelős szerkesztő: , HOf T M AJí N MÓR Nytitt é rje) Tálanz ét nyilvánítás a fíZahiu-han megment nDi> kay Kálmán Uygtrd áh h, főparancsnok" alti\' iránit czikkrr Kinek jutna eszébe á tűzoldókat tuiul olyanokat, vagy mint oly egyletet, neui* hogy aérteni — de nem beoaUlnii hias minden jó érselmü ember lUsoltó, ha kevésbé Ugy ea ia mint egy gyakorolt tUsoltó; de néni is tllaoltó egyletről, nem is lütnltóról, hanem Tékintetea Uiakáy úrról\' lehet éa * van aaó, ki ügyvéd éa tüaoltó paiancauok is, melynek egyenruhájába bujteija szemé-lyea ügyét. A aalamegyei itjuaág által — tehát miut házigazdák — ,a tűzoltók jávára rendezett tánczvigalom azUuórájt alalt Tok. D, ii. ur megaértve találta niagák, és elégtételért -4- nem a tűzoltók, kikét nem is illetett — ő akart a tánczleremlje hatölni, éktelen lármával, mely lármára lépve ki azobámbój, én Nedeczky Jenő tiltottam t, j D. ü. umak a belépéat a táncaterembe, de \| egyúttal felkértem, egy inellékesopába lépni a kivánását előadni, mely abbau Ösapouto-sult, „hogy azonnal eléglételf alur venni," b csak nagy nehezen sikerült t. D. Ii. urnák megvilágítani, hogy a tisztességei\' társaságban es més alakban saokás. Hogy es alkalommal előttem Nedeczky Jenő vagy Iíertelendvek, vagy bármelyik -reijdező vagy ások köréhez tartozó bármely tagja előtt nyilváníttatott vol ia I. D. ü. ur ason álli-táas nhogv Csiitdn, urnái találkosuáuk" egy oly kiaonduU IuU\'i-;iig melyet ÍJ D. ü úr e(s6 atkalomma\' vélt az elégtélel jvev séuek elhárítására felhnsználui éi saját lu báját másra fogni. Kitűnik ea abból ísJ hogy nem elégedett meg maga sem esen találka sikertelenségében, hanem állltápa itserint ke-reete is jH^rtela. dy urakat, csakhogy ott fáredoshsitett keresésé vei hol nem találkozhattak; mert H«rteleud> urak lolvakat pió-báiva a város\' keresztttt keaul koosikáat ik. K. J. —» velem ia találkoztak a ogyült t<í táltank. rr* De ily bisonyiiékokia - Heitelendy uraknak nincs ie ssükségük, T, D ü urnák, ki az éji i igalom alatt felköesöntésbeu mondta ej, hogy 2 lépésről fog lőni, annak tudnia keiie e, — hogf elégtétel kérésre háromszer huason-aégy éra adatott; mely idő alatt kötslss- légit — kihívását \' isljsilthstte tólus aiubsu ti, ha ilertal. udy urák éltávosfakj volita In j miután Hsrtslstidf (\|dsa aly Zalában a közügyükben uiTndig liéisl volt töbu isbsn képviselő éi; iőlipáu ji vnlt igy még a gyeniieksk U msgtudiák vol ino idsnl bírtuk él laklislyéi) dl iiilnl ulóiib megtudtam, ason vidékei t. D. ü. úr Isgi. tus kutából jól la lamerif Tshál a nsm ti láláa íugáaát egy rágali^aa^ irat issrkss 1\' léaére hasmálla isi, mily rágalmaaó in tol kellően világit insg I. Ostnder II. i aaon u) ilalkuaata, hogy ssiu irat tartalin maguk között tartani uwtát\'oaták j vagyi kísértsük meg wl/wtiítii\'iwM aán liniii a k i buyó ajlóra, ós suuki sem iimarhati fsl is illanásti \| Erteiitem II. Fereeosjurst a fslfsd sotil dologról, a ő ae Ürtr slíutéséaére N deásay Jenőt és ssabaaMg\| idejének lejá iáig Hajkv Lajos urat i(á« fel s así kéiöbbi laŐre Auguaa Ziiigmuod urat biai meg. I Gondoljuk elég gyorian találta ma t. b. ü. urat levelüuk, melífbeu egén J guaaii vdfialmuMiS gMembfrnik nsveatükl p dlg sSsréiiy pusztai Iskámban nekem aa volt t, D. ü. úr Iskádáróí\' ^ UtaséaérKI semmi tudomásom, s lllémil,. mógtaj^l(t\|) mar/ megtalálni uknrtuk, ! Harmsdoapia t D üj úi Hsaiéit i gédoi inannsvszlék magukat éa elégtttelt ni i - találkát kért k; mltuuM; utbati valáu midőn kaptuk a tudóaitáai .körülményi változván nem mehetünk" Néhány nap » tekintetei D. ü. út tiaJtelj aogédei adujk találkát; találkoatuuk, tiiem\|elégtétel adás 4»«-« IPsor]iofor lijmiljit a t, ulvitNiiliiiuk M\| Útnál jvayaelt és su 1 \|il\\\|Hlllí\'\|lHHNl%llk ÍVII. Mti\|fi\'iui(liil(iii\'l.i iil kónmt ít 4uhn Iliiken klvtll luétf Hnk <iKJ\'ll\'l\| klllfliilascsséjfi Irtiiil luui(i\'i\'it(h<liml( Itiii\'iWliliiblt hifi alstt gusgrolili ktiNZnéggnt illj uélslll u(l.il,itiik. -tnvét Ml\'lliiiti — Vlil^íi \|tiioUmn<ltit<t«Mkii41 ihleiminyokiiül eaouisifuliú si«\|nt ItiHÜégi\'ts IhIiI ap sast mikénti lörténstének sldádáiárs - isóllitattunk fel általuk, « míaián világul Isit a llistiit segéd urak előtt, Ijugy aa ásat él a kö\|rülményeiuak előadása U me> lyai csakis fjilhiváa folytál! adtunk jalő, L. elv nsgy sllantétbau állanak hogy ás ügy békéi utou ki nem agyenlitbető visssa léptsk. - i Ha egy Ügy békéi ulon kl ném su kösölhtŐ ~ iinslv a aigá laknak kötslsiiéga U — nsm ak a kövelkeaáa inlnt l. I). Ü. úr kövstksilstl fijiogy slégtétslt sem nem adhat, aem- nsm v«ihtHtí hanem aa a kövst\' kaséi, ha ö\|iy Ügy békéi utón el nem in lésbe tő, hai/jj iM p ottuilt akkor kéjidőd ik lula\|donkép«m a Ibrsgíai, vagyis ligyvsrsa sléglétsl. Eaen ugyan még tokára kigondolt har> mudsBorot lugáara! nbogy elégléteit asm nem kaphat iám uem kdhat oroszlány bórt ölt T. D. U ur. Ái m követksststi, hogy silsn-fölél t s slégtétttl alól kiskarnak buini I el-fslejlstle. 1>> u. Iingy ml alulírottak hiába kláltoatUiik a puaslábsn, liiis usin volt isukii kl ss Ő réiséről msghslloMa volna saavaiiikat yngy állt volu4 Síibénk Houy i. D. m t istelt isgédei slólijottakról lorasiaa eléglélsU usm kértek slőtlüuk ért bstő volt oiak aimn okból ii, hog flayit migolőiőlag Ifisn n^ilváiiosaii! Ügyéri sgybehivo éjien tisiit swédti figyvii\'Ss a\|égtél« U. ur 1 i mely eljáráaia előtt a lovauiai 1 aegédlslét tolta caakniiiu lensisllsuné Kppsi f» 1) tudónak tudnis, pöpÉpéM Bt\\(Wlm(i\| •SiiigorHtraiHft 15 „zuin> ff oki ReidíH(imdk\\ t. D. ur tárgyalta a tüio illoíiilsg, es 1\' maga ü. urunk isii hogy mint s luvSn J. aaon gyű- tiaatalt vagyis l. I). törvény. ias elég évi U\|ts»Ulitt iiitau jt\'loLiU\'k bitiHl/uU kjI\'W é« IlKtASllS hu)j\|i«/,jt\|«<kvl. I és i\|astMitllouiiis jiiHito-í iiiMsIrtlését •> \\t nl Vltlijlllli l\|iin/.\| ntlil\'D\' lltlUÍail líilH/jullii\'ll nl\'111 és i^ifiutuiyoNSlibini tw<kil\|iOltatii«li, o* Mvlli lositasoli SiMli; liérsiniiti««listl \|itliub<bH Ui KflItUiii^iyoli » u/iikulásrirt (Israhiniliiiil l\'l\| Im]<!<h ilMlHriiNlltili Jut iloiilniii r«i«és(lliiiik. Illtllllttlttll Akustikon (l\'üteüé) I TSIü.Mi jnolsuon és n^tvosan turÜSf lolu Imu/zii iiiogliüléM {sinivK kflvstkesuiéitynl <tUeuj In svallll usbilyua hé ■Odéiét ii nílulmsk, inslynos\' I líuiyu idnhu oly n< lltllinjiiult llfn\\rn«i fi\'l.uynuy !:11 (\'">\'•\' ffárahajfít 114vast Nfimhii>t>sii, H mUncliif uIhII orvosi (aklutélysk \|laskllUiiObb liánIsMriu íMjüiilutdii inlwlsniismd gtomorli^luk , klilouoa améaalóal gyaugoaég, Mv^syhiiily. gyoimtrlitirui. al sllut) oaaraiaiosau uavAlt. Uusgea^Js ,70 kr Amerikai köazvóny-kiMiBcH, 5í\'íui \|asn liiilii, kéuéglelenUI lagji>)ili \|a««r iiiIihUii knsm Itl^gi\' _\|i\'r\|, Hil^lír iaatboiin száj-vitJ LftjMÍ I iiiibwi alUiocrl Ivgjobti luglixilAilii a* I Irt 40 kM.j. m Mttfijn luyca na oauaiua t#it iirvridikiaati Ii4lgailaciba\| la auggaláa, gtiri, ItTogra logi\'^láa, r^\|fAJaat itlIiMSgal alb. alt ,1 üvpgrac uy It Szóm esHüiitia, 2ru± ............ Húvu; fratiall ttvegcaékbsu ü \'•! Büiiczós ta\|>ap" I galy ám 60 kr^lciAr Térti szíj tó labdacfiol Ulxlaraok imvn nlitll; n ulfltiD nívg^nlanillk. iiilvi-l cukugyáii iiiol)\'Umi ifl UlMlaciH.k catnUa Ii . .. bc liaiil blxoiiyÍ\|\'i(\|ák yi>li\|fl< A jlagitMksmbb «at>i bpu, nialyakbpti minilen egyébl l(ulrrtH?il\'((<iK, nten Isbdaraukl rAvklrbb lilii nlsU la^aa gyvg) I limbus Ifi IslMlamssI Ül kr. I ín 6 kr-PpaiUii kSlilve I n kevasebb tinit kQlilsllk a4él.i I rAritéséra éa íattlsr ,\'ii» kr éa I fí ftO1 srí Al, lillOiiAsi ibek allaii. tCgy Facrli li ft r .1 •xalAll pgyatau iiavel\' títli\'S J"K\| ii illg li\'lu/slk liolvga lAsuksi •MtfHtn\'i s«it molyok Irél bAUt iikÍihIImii k a iillulAk^rt utal; j mik\' .t«gkütr>iiftl4bb és Ikgéalj «gémtaégtik holyroAllil/isAl I kímki aMr ktsérlalai MU velQk, UiUl avar alkarlM>nlll\| nnUlsiiaiMir éa n Ij ulAnt prmliilPiivvsl I tflknivD ÜitloWéö 10 ér (I Ukanp /.i\'iiiffulHii levél ér bor «!, Oii 4 tyúk Ii 00 III \|i\|H)k IQW I V«Mi lUSIlill sl guao Üt) k í iiiagíisi inlliAaAglI, H a a * a lr,Mi<lin«IJ M. r» wsil\'ll, n \|jitivóhyk\|_ lg llilllillHI i,, arAaatili Fal® HQMHUiwéMl ii4 aaSSitl ki\'lalkaaft lallsiiiallMi atagul i\|\|>ni\| Ini\'ljn h ISbballl. éa ArlsIlitsIUii Niaiii«k vnii Ii? ila»liyulva Kgy il.iŰá i\'nii Ml kr. [ l.\'iiiAu\'jliHiwti. Jr llítlla lAI AluUimaiii Jalaaiiuk I ♦HltW/\'^OjKM . „„„, ,„,,, mull. OIH tiHí\'ih gyoiniiraNvniiy, gyii\|ii«Hjnv, élvAgylilétiy, i Itjgiilé all pfliin •l»b.i« I IVI. 10 kr, léi iIoImi* ki üannoi chiiiiu lujjktMi^cM, I\'\' ik .\'ia li«lk iimi>\|í állal vMKiiiaiitiyi liiijiitvvn mu n l«4lobbimk allainmo, I ivliinssii kl (MlttlIt\'Xtfl li\|, Ivnli lU\'Ama i» »Is • r-iai. kltüiiHa IV Itll < I IfiIIKI, lUiUllsuaágsI sllsu I. •liiiiill, llVji\'graa 1 lV\|. 1 iünill/iij)!\' Mivéi\'ok liiroH HZOllliálUipt, ítíí\'iT k\'íjíu ftlot.\'UMHüiicssia (prágai ch< HVÓIÍ ikoppék) :tíoM,ií; laall Imji4t i\'llmi, klninrt lutalsaar, Kgy ö ICíukmiáJ-ölaJ, llílí\'.ES!!,,® Kgy ilv«\|i t in Moliaiiúvóny H/olo!k«»k, J-í\', liargyrldl ll\'uMHiiiybmii klItluA gyAgyatai- 1 kaillaég, (nirll alii stlaai. Kg) il«b.u M l Neuroxyliji, [XSittí »..iml ktaUténye, i »tM"«, kflbiiKaiaH iit gyi\'ligaaégl lni\|nk elluili Kgf Ihvgvan 1 iMifclyii I ara. 10 kr 1\'or lábinrián luiluii. III fnlsv IIVA S9l> VHKV m»lfy«blj IJjr.nif.ilmVu\'i íiihnS Hleltllal lailanui viujiu l^yotoiiit\'H tajtahz, H „fün I ka\|n«iinyhk, a lAlmk régi. kKtaukviikitil l iluyl^ kai lesel, iimcnm {íi\|i%yk«lobl(, l)\\Jii \|)iiko\|vu * —* x g)iillsiláéiia{inellf iiieglhijyoU lsg<ík k«e«< •Ji\'iiilii tiajok ettin Jrinak filsonynll. Kgy Ii kiitar .l\|<»l :Als urvm 4il sser ktx tílli\'ll nsgy Lii\'il Viijliill nmibb btlfgaégaHiteii iilk, A kl mit « y-b sjáoüs. Crhachon aröinat Hijo £30 laba tét, moly doháuysAa stb. kS^Islinméuys, I snulau 50 knOoiár. liinaí toilottü-szappan, ^ijgSSÉ lyárláa torén. HsstiiáiU iilidi ij bfir bérwiAy aluui I es Igsu kolíeiiina aatgot turlj nií\|(. Igati ankálg Iar kl iiuiii atánui. iügy usnib 71) Ur. í<i l>£Í««i\'vÁ\'»» i élUlAn^a llnii ii t jelna liAalasar IdKÜI \'JJUI, rokmltsÓl, íujlókOh atb. uli I dobos Sfl krAjóWir. T Hon-ír \'ívil\'/cmm l\'aar b » íc r J.-liil, évek I dfflrUUl&ldUlt ]1,\|)ízI,wi, (Mniak vmt eliame iniiiiliiiii(oiiifl Ikgrbajnk 4 JÜult aebek stb. oltón tégely 40 kn^cŰr. IntiLj trítrftWöíí <lr. Llsbik uüultéM saarfiil 1UU4-Hl vonat/ » iXblg témaAglAI Krkv-Ui.\'íitonlwii, arailell naleueaéklNjn T í»al hirlnl QSO \'L font nt 17Ar L Aliit (W I.U, Anil SA kr. iiiSglitlialA aaar. aaélk asbss és to- éa Inc féijr 10 kr. (folyvabalaíatn, 3 etet, lallanJ^Qragt* j^utumoH tirt/titó M, lilkgMVNrt entéanléa iiilililuli kuvolksainéi yal, ll. in. 1 liyiuJArij latédtUéa, gyinnufgtfrai, gréinorln y, aranyér iliigulás alb. ellen, i csomag ára I iiri. Sviríhíintí/ k,r\' "w\'1- WOHi iV.-liil évek i\' U^l UUiUt^ AU lyuku f»g»k iÍMiituiiibln.iAaáM, (egjubb Uortll Innerva. t~ Stul l IM vO kr. liVintA^ llsWsr-Uuár UtnalláaA ateriiil, ogy i\|ub<ts J- "Bl\'X\'i\' éó kr. MkHlounamS í<>g)iorok, \|WxéMÍ( és llaklurás, %\'^i\'iíí\'ök, ^irdra^í?; Saoinag \'i frt. Goorgjí Pftto jmktoralo-ja, ^íioíí KlilAliaJiik ilinmiMi h-. Ara BO kr. <IAa, k^ljAgéa, rtkMllség, Intrtil, msltf \'gégtbánialuiak ellan umIoIiIi Aa légkslli sMaavrijok áluláni^ain ellaiuni ve. tltlibtn KRZYWON LAJOS YÁi s sl»tt kSsIStlalérl neta v»lhl temtsÍBi tasfSra a B idupa< kalíip-iitm 4 ajánlja minden joldmivoiói és pinoso-szüksógletliez InyisuálhatóL ozi kkekot. m í-s PETttOLÉUM\| viharlámpáit ipar-, röldmüvdilósi ós hásiartási hasz-i \'nálatra. 7"\' éKefővel, aéioiM^l aaek-rénynysl darabja 9 ft 40 kr. A viharlámpák ofeüst fóny-nyo), iiaffy lánggaí, mindon nzitg íif\|Ikílí\\ . viRtoHftóggiil lég-htiwim, srflvésí. tüzv&te oljen . Esen- ^ihat^támpák jelóa ós ca^lHznrilH^^ük miatt mindonház-ban ^Ikflklaiicfelenck. , , M^igrendcMsí k l-től 4 darstw pöetsuUjovólellnl oazköaölieti<o Budapest ^íitóiafe Nr 4 .tM\|ipfid)(l jftiuiiilíid;t\' Wrtifcí filr Oefo> jtpmíokbrtrff Sriuprobucmtrtl uub Mit* I Ijilnblcr. Jírlrnlcum - ^lurmlutrnicii filr ^ttbiillric, DffOnontir uub £jaulfyult. 7 " llranner mit vla^rrrklfrni Ksiteii \|Hr NlArk (I. 10 kr. ®lf \' Sturtnlatrrnen brennen mit i)ro$er Síaitímt f116rr» beií ű$iú Írom f crlóf^rti fdbfl óíí bem grójittii ^lurmc pb Utdit }u íattbbnbfit! uub flt^er fijept Bftiergífaír. ©iefr 6fiirmlatfrit(it (oflfrit f^rer vor\|Aglit^en uj practif^ett Qigttif$af« fett torom (n íeittrm $aullfa(tf ff^lcjt. Kuftrőiar non 1 bil 4 \|@(jlrf nierbeij míl ^üflilft{fj\|t«U)iii«f íffntuirt. tétel s társadalomban bevett ssokás, de a törvény tiltja és lolyosau bünteti, miért is nyilváiibisásrs bosalala as alégtétilt gátolja vagy legalább igen msgflihisUi. Ili találta végül l. U. ur a Aegyedík is vigtÁ alkalmat ae ügy hírlapi nyilvános aá léíiiy állal a lovagias elégtétel vevés éa adását magától elhárítani ée tőle mig-inouskluuí, Ilik alksrült isi Kken válaas ayilvánilásával tsrtosai véltUnkj, ugv lierteleody Fsrenös ur salát sljárMuk éa as igaaság érdemébsn mint aa érdüklődő nagyrsbeoiüil közönlég érda-kébsn á szznl ezen ügyet ugv a nyilvánosság min) magán ulon rémünkről befsjssett-nsk uwlváaitiak. Bjslt Pekste lUstélyf 1870, miadsseat hsva Ij\'éOi Nedscsky Jenő s, k* A ugnss Xsiymond s, k, lójiit\' lierteleody ririnos iaegbisou\|sL Hirdetmény. IX 1140. éb {Álólirt igaxgnióaág közzé lóitól, hogy pptui lariulstoál gyflmölcsdzés ré-gett jlliulvciütt tókék kamatlába 1%-kai ípu .Jauaár 1-tól kudve lescálUt-tstottJ ói n Időit tál a botétok után csak lp\|\'/0 foK ksmat főjében; d« mia-dun léyonáM nélkftl, fizettetni. Jíoíí; it Múmiái takarékpénztár vhivmijttirimáfi igs/^atÓHágáuak 1870, évi tmtober hó 6-én tartott ülésében. Kiadta: KnáuHM m, k. •.(áreolell J s g j a I, Uj hordók eladása iiMitybitn ét* kicsinyben VnMuiirniH\'HOíi hordók eladánn legjutányo* sabb áron. Ividii^ uitoó.iAgii 8LAVONAI éa M A 0 V A il 5 évu uim döngi\' lukból kéitttn \'/, lini\'tositorl^l 80 ig (I íjkótól 150-ig) lotny.An N/.nrinti nagyságban. Mogiitiídmhotők Qutmann S. H. czégnél. H^IáRUtÁN. 4711 2 3. hVinyeremény [ Uútlfg 40é.0ú0 márka, A nyereményeket álla* blztoiltja flierriiese«hlrdetMéa/. ötirJ i a Kfíjliivits a likiiihurgi állam által bialoiitott nagy péiwinltsiiii nyeremény\' eaélyaibeui réss I vétalrs, melybeu töblíot mint millió 900, OOOmárkiUI kelj nyerni, ij «IAiivAs im^i sisse »»J \\ lomia^yuob nyorciiiíuy esetleg 400,000 márka. (■fotkrláiiak, utal; A\' lcnvflUg\|tk: lybnn Urrstsré vau, iiysraiué- \\tt>lU>t<ni r«iftl monyok: t «lv»T. rf.\'ilHHK) llltf U Sé Mtt, 5000 luirks I , uneou 1 \' s 4000 „ t 1 t«H»,UOO Sö 3000 „ 1\' 60,000 tll „ tooo H 1 i., öti.t\'OO 1 IS taoo H J L 4ö.oo0 i .. ttto %t \'J , .VojooQ SSI „ toeo „ ■ A tf&,000 TT5 H W0 I ÜIMHHI •M ... 300 M 12 triooo tS,4M) Ils „ t IV.OOQ 13000 .. , 114 H m 1(1,000 70 ISO «\' ö 8,000 H 7SOO ., Néalt ,. 11,000 1150 „ 40 éa W „ a miudaieu nyeremények pár hónán alatt 7 osztályban biztosan husatnaa. i Aa elaő rtyaijantdN^áttiá* hivatalosan Mik vau állapítva, nielyhee ili.tf+t eredeti t>rw$y cmIi S ft, 50 ár. a. é •HfW s 1* .. ». w ,, , Nv„,h [ f« »>m ii állam által blitailtott SIMMkSt tt(9i» ÚlUíit \|ir«aiM«akat) »a ai Sai Siis SéraiastM kaklNfee siallatt a UgUvelabki vlilNtakr* is eUfilitA«. á vásittsvák iulnilujfíirlki\' na sraditi asnje-kivi msgU\|\\h M\'m ingyen nt állawal vei slUtou eredeti tervet éa a \'mvgttátéat b«-aas! után a hlvitaloi aoraoUI U\|strotaot fMWváa eélMU it aiunisi A ayarmieyséeiak klfietén és aNtSMss áltálára klivetlaell as rfrdsksit réuéra paataaw éa IsestJesreM t.tektartáe nsellett auUtlItstlk. ■ Uegrendeléeak egyasartteu poa tautalvány vagy ajánlott levélül tehetők. SS A uiegbieáeok annálfogva a közeli busái miau f évi ReveMMr 15-élg biaalmaaau aa alalirt oséghes iutésendők. Id llokfwher Sámuel, b»uk- valMstfts NissaslaserglMM f I Naptárakéi880-/k évre, K ÉápíiBtik nicM Fllip kojnyvbereKkcdéNéfieii Z^SL^^-SCeLa^izsóianL. , n J Aftilftepaauili uatf képen IliipUrA. Ára 1 M I - ItcIlO Ilurlifübruug dliion wlrtjw Iiuílliclioii I I Mfiff Nemzeti Hagy képOH naptár HierkeiaM Áidor ,felírna, »uainmonKrtitellt von\'Aoton K<f ■>•Itaré. áráj .... . J. . 1 frt. j I dolányi. \| Proli , „ . . . [•, . 1 fl. 80 kr. j JBn flonTéa-Oaptár. ögerkeiztJ Aldor I. árt fífl kit inlírlrter Volktknlender, Proli fiü n ( JCf Falúul gazflii uaptArk. Sierkeüti Spor- rriviU-Grioha/tt^ und Amkmft^kahmd^r 48 „ M soo Pál. ára f í . . , 80 , \| ^m/t MnibMbnder. Proli 00 . J Sfa Magyar nok uaptAra. Síorkpaztl üo I J)w Wieiuir ltotc. Prvli . I. , 140 kr. \' * H « ; \' L \' Fromm V»Ur Aunkun/h-Kalmdér für öJ flDr Borászati tíW&r, Szerkeszti Dr. Nyár I loháft u id] IUuh. íréin . ..]... 60 . ] Oh wé/xerCÜCt\' 4ra • J9 • I Jfaus/hiurii Kuímfor (űr Allo Rtiiidu; Proli 60 t < Lldércn naptár, ára . . I . . • I Vol/ti Kaleniler Rodfflrt vi li I)r. \'roli i • . . ... 66 , Á jfJk r^^éu a 1 i, t» a mi " llluétrificr Kulvndflr und NovtlltnjAImmuch 60 , J 3§ »JP,ár- 1{on" T\|- J I J7/,«M,W LrLfttafar Lmbr flO . \' Sn... „ \\ \' \' \' .1 \' i 0 í Fronmea Tüumhw Einachrrib Kuwndiir für tí , Budapest kőpos naptára. Siírteuti (Jumjtoi S u,I Iíuiih. ll,.l .,.00. i tS, W nP,Ar\' 4rf • ■ . ^ ■ a,H.,//,»,»« /,. ililirbudli fllr (Imi j»Hcl,Ufl \' ^\'\'"bf1,^ ?1\' t A vurkohr ín lt.Hwo.on, Jillognnl, Jundon I tl. 00 , \' L?íP£l,ŐJn UtPtán /ld°r r \' \' O.UrreMülr luMMa/tlid Kaim* i ÍV6V6HHUIIK. uj bomoriutikoi naptár, meg- A] u xr___T Ml k ... * T," rj . . L-l íitfr von A. H. llltlor v. Köríteni, ifilogant « _ i csinált vált egy autromókui, ára « i . .. , . L , . ] , a 1 ja Hatódj naptér. Al.ndonneJ h.v.Utnok.k, f áLi 7 3 3K 0«Téd«k, jegyidk, orroíolf, BUüdattook ROl)u.i<l«.. 1\'r.ta . . Ti . " ■. 1 . 00 , I X i "T6 . simára J . . 1írt ff . f)^/o/lMJ M,llklHlU.KakLr. He 1 Ja 1 n«P\'A[* ^ • j mWoKoljn v Dr. J,„. N.der. Koh, 1 . 00 , « SIC num sokróiá haixnoi és mulattató olvas- n___.. Ir[.. . . ... . r. üf i, Ja. m ... . 0 ,. T . uescha Is NatiM-Kiucndvr Klocrant uonuu- 4 Mc mááynyal ellátva. Toldalékul Paprika .Jancui doo Proli] 1 I 20 I 3Im -Nevessünk* czimü tirczAja Szerkeszti ifi. /A.. .\' ., \' ,,V »/ . •\' " n 3 HP m dL J i iá Prommet Lléaaníe WvU Nolim hamacr. \|/\|l litAr reten, ára ...... »" » m .. [ T < ni T . cs Bf \'Kossuth naplár Ára .... . , W . I . . L . l „ ítí „ j » Kitt képes naptár Ara . . . . Mv romnc9 No\\ie- und lw/cbuclhtWv\\ ni le \|. 1 » Keresztény képes naptár, ára . . I 20 J J^f\', J,,hfWH\' ^T!1\' «ub\' UelH 2 • r° » 1 ft Mtóyár- s érdélvországí aj Ji ó kalondáfinm [ Notti-Kale<hr für Alit Stúnde. Wo- I q J (komáromi íiadis)/itt\' .\' .1 . . 1 ÉO , ^áudou.. . . . . . I, . I , pO w J L Czettel szab lelőjégyzésl nap tér, ár* ÍN) . A/^ícmaZ-Ard/rfif/er. Taachoiitmch für fl f Czettel HZHh Jegyzék-naptár, ára . OlrlItlnU Rodiglrt von Dr. L. Mit- p Táreza-napfár. Főzve 20 kr.; kötve 40 . teliliöíer. Prels ?. . •. . I. . I f BO w 1 ■ FaJI-naptárak magyar- német nyHvcn 20, 40 50 i UiethVi prlv. Noti: Kn/mdtr. Proin MO. , 1 } kr, és 1 fomjitárt. j CnetteVs ftriv. VormerbKnltnder. IYimm V HO , ^ \\ I ttémet nyelven: I M, Deutsch\\i UnivmalKnl<inder. Proli nO . « f Frommes landicirthschuftlicher Schreibkal<\\ndcr Wiener Imte monnaie /Calender. Prois brn- 1 4 1 , entbaltend Tabellen für die Jaudwirthschaft- cliirt 20 kr.t in BrujüKü gebunden jíO n 4 im OHáar, Ur. ki/irólo\| HWibadalin. MM Wlliioloi éío\\y6\\my növény-aeiJativ K Jli^Ollll W\' Wllhelm f. vyéfyiiarétflAI Haunklrohinbwi, Jjjr »s ngyollou,: mtly a umgAtf (la. kit. «gá>> IIP •4^ügyi lintpiiág által tMorguuut uíMviaafál- WW u tál. O ftUéga I. Farfaca>Jása«f ál- « Up Ul, ki»áról. aaabMalouiuial tUutMUUU ki. ijv Kiánn iMr oly kátaitméiiy, i\|i«ly , b«- aga dOnfOlMUl 4lkalmaava, tfy^gyitóUg, ayiig. AQ» tit^laMf ifáJdaloMiOilllapilí •iigaMi«flSUg HKj I luit idnHgyttnga«ág, idfgbáutalum- é« fá\|4a{* Jut I ii.nkUi., taijayniigafágbaa, aauson idag«i W I kniaváiiyua ftydalniak- án u«uaM fájdalmak• l/u I I-hii, u#»agkatá«, ixuiiibáiilatmak-, ncoa- él IIC ocuklófáJdAliaftkbau ; kÜMvéuv, uaia, fdlá- W \|ím. Mádwlgéá, fltílliaagvatáa, doréki\'áiáu, U- IV gy«i\'g««Mg« kttlttiitta«u uagyeuktaarü ÍJP[ gyaltfgolM liioKdr^ltolánokiiál (kMiiiiák, áa 17 urdjA»»kuál,) oTdalaaurá, iníiidoiuiHuiü ida* JjJp ga«! aÉKaágjak é§ mái idült otuapáJ. M %y kükofiáoNka oivosi utawitáinál agyütt iZú I fft. o. érl.l Bélyeg ás o«ornafol4a4rt 2<J \|\|r kr. kUlttií IC WiJli«lnri-l<v\|<* fi. UC Schneeberg növóny-allop In Wlllmlm Fr. \|yógy«Mrá«atdl Neunkli\'ehenbin «F Kaau njidv reudkivüli batáat gyakúfol JP tőreik- ét mélifttfiiiUmak, hhhhurvt, r3mdi^gt flF k!lhtigé» 4§ ndlhalámtdl. 8ok vovtfk\' ardatlia. IV buajf oacn iwdv álvaMtáiiak kOtattukftik l/P kolláma* alvátuka^. KlIlÜnOiau klfiatHaodd ja ««i» ávóaser kOdda 4a aord iddjáráakor. W MHir AboiJ t. oa. vavdk, kik aa általam\' Jfc 1H55. 4a óta\|k4aaitatt kltflad Scliutabarg. A nOv^iiv-allopót onlddt mliidaégbau kapni 11a 4ba)t\|lk áaivaikad\|anali haiároaottan : wlih«im-fól<i BohnooborgnÖv4ny>aUppot P rendelni. I •• ÜfaiiUlí nMdé* palaukhos melMkiltutlk. IP Egy babeoeátelt eredeti pataezk ára I W fVt 25 kr 4e] mindig friwf álíapotbaá oeakia P aa egyedüli ^áeaitd V Wilhfka F. \|yé\|Miaréii Neunklrohonban A A^triáb.n 0 kapható. 0aomagoláa4rt SO kr. laámittatik 1 WUhelmrfilc vők kijxróblUt római, vnlódj/ C rö, Heb, égéH- én fagyelienefl Aluli i IAnoh tyóty 6f liu/.6-(r. p Kami tr 0 Felaáge 4a róiaai oaáatár fk tál eaabadalii aatatott. Aa $rő 4i Wiia aaen V írnél kUlOnOiau kadveaó. ttiély, néttéiUtistí\' ■ íjott 4a «fMn>t\| mindenneinü rou K fuj a tlngaiHilaftnill) ugyeainte ilrotlU idúttib A konkint kitítő ulbnlMikiiif, oaükÖuOa mirigydú\' ■ f/mmtiik <Tf fájdnlmni kdink- ét UjlfSi\'9ipél) L tilui fi yyuUáddtoi §mlőknfi. 4gtt tibik, t mk-W uudiokL fngyoti tngaky kütivénüfohAi K 4i hntonló lmokban, lííi\'ii ír vskttitag aaat agfráal i WÍUielfD Ferenci ^yo^yiierennél Béci mel leltl Neunklrchonbon kapható. \| ^gtth. Kjiy {ikatuUftt dm 40 kr, o. 4rt, 2 l^V aAviiii/i/f/míi kviébb unni kUldiiik él IH rr^jfr" " A\'nfíÖ dra bHyig fa exinutgoUlital \'W/Wff I frt. out, ért, Ktntuhbi liáatltményHi valádl talnáalgbaa Ija^WtiVk ! Prúger Béla ffyóKVSzeréSKt^l íi \| Nagy-Kanizsán. KlWwpfi jelentés! , 1 K • J \' * [ Október K>igy K«ni:in a fó- \| fJrmt} /Mmun^/Jlt háaoai} a Knoröaer 1 aaáilodá moljiett kárpitoa nitlholylyol egy-\' bekOtütt nagy íj BÚTOR RAKTÁRT J» \| íj" uyituuk budaposji Imtor ári raktár4 I EliíilíNBBRftKR TÁRSA oaégv alatt, luvábbá Aldáai Ignáoa UÓ-liyog gvárában kóaaüU papiraadnyagtk-1 \' 4e 0iaaitm4nVek-, ugyiaiutén nagyválaea-lóku bútor-eaUvetek iák ^ raktárát bírjuk.- 067 4—• Tiaatelettei Klleiiborger fin Társa i budapeeti bútor fjfrfri raktár. \|T\| j j _ j \| $3t Legufmbb talalmAnyu d mpnnlcnn ^s örlö-nialma JI I la 111 II \|\\l II1 \| -M lóerőre él l^il^il^nt. my fontossal szeszgyárakra, hizlaló-intézetek és gazdászatra. Meglepő UBgy munkak^pempégf öleié ár m tmekély hnJtrtorO a fteléayel esen malmoknak. Múké^ibrn lé/haléi tJicÍLQleo2l "WT. gépgyárában, Budapest, (áyár-utcza 48, szám ■MT\' Kódci irt^aáM miaéei tuduátii rímáft iniívon ós bárnoiUe ^Hl _ a^ m h-j\\ 0 V A I. O I>\\\| 1 Willirliii-lrlr K ai liartbritlkuH éti antirlieaiuatlkn véfti\'Niilté-ileit £aen thaa ioegtiiatit\|a ai eg4ea eaer voaltet, mini louuni máeféle ií.or átkerea a legt\' in)ndeii r4iieit — 4i bolhaianála iihiti oltávpllija a lerakódott kóvanyagokat ug^iainta hatáaa blatoi 4i tartL. <VlUj)\' »hiu» ^cyóK.VlIlu a kOiavónj oittk, gv<\|rmokágyi lábbajokat le idillt oeü kOmla lmjuk ul a lattntelen geayedd iebe< \| kei, ugveainte nűndonoini- 4i bljrkiUtéai bo-tr- . tegiégekat; a telten 4i arosotJ levd pűrae-[ néir\'ket, feOmOrt bujakóros fekélyeket. ív jviönöi^eri kotivosp Rikhrt " mtíjlat oaon thea ia máj 4i láptól jlatuál ukm-k(llUnben\| aranve^ei állapotba!, eárgaláa, 4Iea ideg-, in- tadin 4e oiukJó fiydaliuakuál, topábbá gyoiiíoiuyo^nás, B^olbáutaliuak, »1-haii dugiüMok, hfudoid bántál inak, magöm-Mer\' férfi érdtleneág 4e a ndk folráaánáT itb. , Oly inj<lnliiii»lv mintgflrvélyei\'ba-I tégi4gekf mirigydiAganatok, gyatean 4e ala-1 pimnn rneggyógytllnak tartói theaiváe által I — niiulAn aa enyhe, (feloldó) 4i vieelet-hajtó eaer. Effy OHomagi 8 adagra oMtva aa or* ; foi eldiráaa aienót kéiaítve —, haeanálati \| UtaiittAiial eg/Qtt e kQl0ul4le nyel veken I , \| frl, JjályoK én oio\|nagolái kOlOn 10 kr. OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCX>OOQOOI l TEME8VARV>10H a62 6-5 Czipö^yári raktára I "BTTD A^^^^^fel^T k l r á I f-a t e z a l h zá ni, b. Or czy-fKle lift xJ Afindeníéle lábbelieknek legjobb hirtl forráNa! A legjobb káiaituű oaipdket iijanljjt I téji laflkaéglet fedezéióro, nagyban és fiicéímyb e\\n, jT HOIgyek Míímárn s NUE2 ooapdesMk nemet béUaaÜ mimlM ninbou, «aikkal\'4s nagy canltoml . I . \' i i i. oo ki FOZÖ tupán leberfiutinböl a legszeUb hirazéuel diazilve . j [\| i .. HO P TQPAMOK abflrkribbOl ragaayfaiuMral, aiafaa kivágáHal, wáolu^aarokla , linóin kiAllit/tnl un . . .1 f. . TdPAíTOK rioganyhuwivftl mö$ cbskria ragy b^ubörből, laMatt kcttiMklppal «WW Mfljtü-Aiihn* Inrlrt* 8 „ -4 „ CMJOOS poAtopánok Mraatgélrfrel Magolt dkolatalppal. falig b/ilén^l ., . . . . 8 H IC . CjCQOS Miacey-topáiiok ncmózbélpsaol szedőit «r<»folt diijilathlppiil, lakk lioggyd, magaambAail .9 . M , \' \' Trák mániára: CÓMQDCZIVŐK posztóból nemez Mléflail minden színben . . . ; . \' • I „ M „ TOPÁN ehWzb-bőrWl finom diazitÍHil lakszcgéljr.\'y.l, Isgnjtbb divatú . . • I . 91 „ TŰViff batfibSrból szegetett, casvart kéttfis talppal, igen orfis . . . . 4 . - f TORÁN orom fénymÁzos börb/JI, ssigesett csavart kéttűs ulpbal teái idöro • I . i 4 . no „ TOPÁN salop-fénymAzoí, maiaid UrMI, kaMyfl vagy ehagrtojsiárral legflnbmabb lilmzóMoll . . . 4 , 40 P TOPASOK posztóból orosilakós bagaria szegélylyel vfln>s nnifioz báléessl. a-s/uroii arOc srófolt doplatalppal óvszer nodvssség ellea] . J . , 7., . [. . L . . fl . 60 „ JtVZMAK aib vikara vagy iíagaikMrMI ránéz ban srófolt riuplaUlpptil. . j • . j. , 1 , 10, VBOCBIflAáK hátravaralial ás c^atlaJ . dupla bagadabórlVU háromMoros ir..f«di Inlpjial vlimsntas 0 . HO H \'BRDCStMMíá valódi oraaa bagariá\|»ól, ftánMnaaorof srófidt daplateJppal. vMjneatM \| .18 « — w IKSZ- áa Wgariabőrbö! való gyeráiekefsmák. lakaaárral, aMár ezegolt. esá^ame loglatalfial, ben erfls mfn/íscgbcn. \' . \| . I . . I j. L ], . 4 . — „ n^íWPAtttoe vagy cbAgri ubVvül arieen MMiaatt kettes Ulppnl . . i I . fto , BANY-raPiN eberlastlnbffl vagy I legfinomabb dlnltósil laki aiig^lylyvl . ■ .1 .1 , 10, fERJffiKCTnWMiorfaJtfn v%y UrlrfL. . (. . [. . . . J . \' . Ou jkrtól I L MÍ [ MwjoodcJMfik nóftán átáovét mblkiti vagy na elfileg jbakOldáee uimii gyuiMgf patteian tojekltotn«k. N/m 0-ímaf laMflfa tigMtidbikalláa kiouréi^flk. l£S*fc!etes á^eMkak kiváltatni Mmaalaiaá küldetni^ mag.