Zala 1878 07 július n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	29.52 MB
Keltezés:	2010-05-21 13:30:43

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1268
Megtekintések száma:	4526
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (289.41 KB) Zala 1878 július Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Ojvirafcii III. MMW tnk Cfiw »«» WWm t ÍM. l M M k> I lMUM piWiM tfjrtMf V kr. töbnftn f\\lnl«ti«4l » ki «étyfüij 10 kr , j NyMNÍrt >•111 «or» 10 k r ZALA MEGYEI ÉRDEKŰ. f Surtssif m Hs?é % l»p NtllMű Hntft HIUIA kfclMfapk klM.ndíL 0\| TámahM itat Ml n lUrmMMiM Isvslsk «uk limtrt km* Ml fofsdUtouk «i Riimlflk »Ihu i» kIMMNtk fflrfctfMkii r«lMu«k i Kodolf Ham iin<tM.i««i ftmáUk t» ■ár 11. m A V. OuMtag r Ilu4p«n fl<mu»lt almi. — A. Oppllk Mtt BtebnUaUl l u, - W4ím M/ir Mm II. Tibor Mtmm U M HnMmMb Jtkab éá Un HuiUucat KlrMy oMw 17. •> 1, «to. i- IlMitiuUln * Vogtar Sm I W»UfithgjuM\' 10. közmű v elödösi, {társadalmi a* gazdászati hetilap á Zúlamegyei- Gazdasági Egyes illet, a n-hanlzsai tiszti öns egélyzö szövetkezet és több imís: egylet himtaloH közlönye 27. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. Julius 3-án. V. évfolyam. 4 t. olYisókMnséghes. Jolim l-ét<51 kezdve aj előfize-téet nyitunk lapunkra: Mint eddig, lapunk ezentúl is kiválcí tekintettel lest megyénk gazdasági viszonyaira mint a megyei gazdasági egyeafllet közlönye; de e mellett a társadalmi kérdéseket is " lelkiismeretes higgadtsággal és Gépszerűen fogjuk fejtegetni vezérozik-keinkben. A tárczára, a mennyire . az a vidéken lehetséges, tovább is ")kell<5 gondtot fordítunk, s a novellá-t kon, itt-ott költeményeken kívül,-4 a jövő félévben több kitűnően irt ismertető czikket, népszerű tudományos érdekű értekezéseket, s egyéb általános érdekű közleményét fogunk hozni. Ajánljuk tehát továbbra is lapunkat- a t. olvasóink figyelmébe, s kérjük, hogy a közművelődés terjeszté sére tett fáradozásainkat a maguk részéről is lehetőleg gyámolítani szíveskedjenek. A szerkesztőség\' A lap előfizetési ára marad a régi: a juniüs — augusztusi [ negyedre .... 1 frt. 50 kr. { a junius — deezem-beri félévre ... 3 forint, egész évre ... 5 forint. A „Zalamegyei Gazd. Egyesület tagjainak a junius — augusztusi negyedévre .... 1 forint junius — decemberi félévre..... 2 forint egész évre «... 4 forint A kiadóhiyatal. Ab aratás Idején. Nagy-Kanissa, juIiusban. Földmivelő pép vagyunk. Azon pillanattól kezdve, amelyben a föld szorgalmai munkása elveti a magot óhajunk és kívánságunk abban pon- tosul össze, vajha elemi osapások, rosz időjárás, sáskaraj, jégeső tönkre ne tegyék a szorgalmas kezek fáradtságos munkájával együtt a megélhetés reményét, s a várt és óhajt^ál-dás helyett a szerencsétlen véletlen átkot, éhséget, kolduibotot ne hozzon a szorgalom dija fejében. Sokkal többször szemtanúi voltunk azon sajnálatos szegénységnek, melyet egy-egy az időjárás mostohasága okozta rosz termés a szegény, nyo-niott foldmivelő népben előidézni izo-kott, mintsem felfogni nem tudnók azon szomorú következményeket, melyek ily csapás nyomába járni szoktak, b azért nemcsak jogosalt hanem természetes is azon imaszerű óhajtás, mely az elvetetett mag eredménydús tenyészését illetőleg mindnyájunkat betölt. Mert nincs misem, ami a Vetést ért csapásokat pótolni, az általuk ért kárt a nemzet vagyqgá-ban és jólétében kárpótolhatni — A jó aratás tehát, a föld áldása nálunk feltéte az el nem szegényedésnek, a vagyonosodásnak, a jólétnek és a megélhetésnek. Ha az nincs, akkor az az ember, ki silány kis földjénél egyébbel nem rendelkezik télre, az első betevő falat hiányában van. pté1 ^ .; I Azért mondottuk már más alkalommal is, hogy a földmiveléi és gtzdászat érdekeinek minél jobb előmozdítás* főbb feladatát és kötelességét képezi intéző köreinknek. A mennyire a kilátások eddig biztatnak, az idei aratás reményt nynjt a jó sikerhez. Ugy látszik tohát, hogy maga az ég is megelégelte már azokat az évenkint consequenter vissza-vissza-, térő középszerű, sokszor a középszerűnél is rosszabb termésekét * egyszer a középszerűnél jobbat, sok helyütt talán igen jót ad; mert biztosan reméljük, hogy még az utolsó pillanatban valami véletlen even-tuálitás nem. éri, s a gabona nemek betakarítása, később pedig , a szőlő leszüretelése," áz itt ott szórványosan mutatkozz" Tortrix pileriaha ott az üszög daczára ez évben busásan fogják jutalmazni a fáradságot. Ideje is volna már. Mert a rosz termések nemciak anyagi, de sokszor erkölcsi tekintetben i#sajnos következményekkel járnak. Akinek betevő falatja sincs, az inkább nagy kamatot fizet, feltéve hogy erre is.kap valamit, mintsem hogy ugy koldulja össze a mindennapi kenyeret; igy viszi aztán, ha véletlenül egy pár évig egymásutánban éri a rosz termés, a mé# pár év előtt meglehetős vagyonnal rendelkező embert a végromlás felé anyagi és erkölcsi tekintetben. — Mert a tisztességes anyagi jólét ez i utóbbinak is jó védje gyanánt szolgál, az anyagi nyomor pédig legtöbbször az erkölcsök romlását is előidézi, a bűn sikamló? útjára frezet. S ép azért a földmivelő népnek, mely semmi más foglalkozással helyre nem ütheti a csorbát, melyet az elemi csapások jólétén ejthetnek, nem lehet hőbb óhajtása, minthogy hiába ne fáradozott legyen, b keze munkája biztosítsa a megélhetés lehetőségét. Nem is kívánunk semmit őszintébben, minthogy több\'éveken át bo» haséin legyen panasza löldmivelő népünknek a rosz termés fölött, sok máa baj fog ez által megszűnni. Többek között meg fog jönni az anyagi jóléttel a józanabb belátás is ; nem fogják minden bajnak okát a kormányban keresni, a mint hogy nincs is ott, s ha nem csurog, egy pár- garas csak fog csepegni a közművelődés oltárára is a legszegényebb részéről; s meg fog azután szűnni azoknak az átkos működése is, kik a zavarosban szeretnek halászni, s kik azt a nép rosz anyagi körűimé nyei között legjobban bírják megtenni. Levelezés. \'•Hé??iz, 1878. Junius 28. \' . Tekintetű ti:«r Leteti) ur / . Mint\' hAyvixi vendég önnek becses lápjában kívánom elmondani azon hiányokat, melyeket Haját tapasztalásom után olyanok- f nak tartok, hogy ásóknak eltávolítása a me-gyehatÓBág kötelességének körébe esik ; ré-uiut,a tulajdonos nemes grófnak tudtán ki vtil, de még is az ő rovására léteznek, pedig —. , meggyőződésem szerint — mihelyt tudó- -\' mására jutnak, azonnal orvosolva is leen-denek. A legelső és leglényegesebb hiány az, hogy fürdő-orvos nincs. Névleg vau ugyan ezen fürdőre felügyelő orvos Keszthelyen, kinek kötelessége hetenkint kétszer a fürdőn, kijönni, ez azonban — különösen gyógytár hiányában, ki nem elégít. Száz! és száz nyomorék gyógyult meg ezen víznek csudálatos gyógyereje által,\' dó mily nagy azoknak száma, kik folytonosan itt lakó orvos hiánya miatt a fürdőt aaját tetszésük Bzerint használva, gyógyulás helyett nagyobb bajba estek, mint miliővel ide jöttek. — Azért felkérjük a megyehatóságot, tegye törvényes kötelességét, esiközölje azt, hogy itt állandó orvos legyen. . • • Második, és sziute 1 lényeget hiányt hogy éppen semmi rendőri hatóság nem létezik. Azon egy- szál fóglyárt, ki folytonosan itt ácsorog, csak uem lehet reudőriha-tó-ágnak tekinteni, aeui azzá tenni, fis az oka uzu án, hogy oly goromba kitzölcések történnek, melyek szégyenére válnak a ei-vilisatiónA, compromitálják a meg)ebató-»ágot, az itt levő külföldiek előtt a magyar, elemet műveletlen durvának tüntetvén fel, alkalmul szolgál arra, hogy beuuüuket ferdén Ítéljenek meg, vagy a külföld előtt rágalmazhassanak. A napokban történt ugyan is: hogy . midőn az egész művelt fürdői vendégsereg az étterembeu, i észint az előtte levő hőseidben ozsouua mellett ült, egy urnaji látszó , egyén — mint utóbb megtudtuk — a pa- v-. csní bérlőuek lipótmajori pajtabifája — j zajos jó kedvében, iiéiuüleg liesiáoiiia* alá nem eső állapotban, a zenélő czigáuyok közé állott, kurjongatva, dalolva tani\'zolt, b ezt folytatva egész délután, míg kedvei taitotta, s ki uem fáradod, de előbb a kö-zöuaég nagy részét ezen egyetlen társalgási helyről szobájába riasztotta. Ezen esetet kérjük az erélyességéről ismeretes vidék-beli szolgabíró urnák, különösen a megye-hatóságuak figyelmébe; de egyszersiniud a pacsai bérlő ur is legyen annyi befolyással emberére, hogy annak kedvét ilyes kiszö- é ujbfa" tárczája. Ablakod alatt, i Zúg a vihar I Szál -kezével Tör, ront, szakit fékte.en! — Ömlik a zápor. As utczán. Tenger tolj fenéktelen ! — Nem látni egy élő-lényt sem...... Villám, villám után rajt — Reng belé a fóId....AIig hogy Elbírja • szörnyű stlyt 1....... fia itt állok ablakodnál, £ vihar kiesiny nekem, ámtlybei megláthatnálak, A pHhmatot lesem í -i-Ug» m itt \'bent I Záporeső \' «m oltja » níty WMt I Otülfty ivagy tsasMlsm aa . MMl\|»4Íttket daatf I -Óbjáafáa l Szánd kioaiai, Ivsead, hoty seerstw engeMet! — Vanr ewíid, egy ^em,\' ugy • tudat Mt és »am4ayt eltemet! — Troubndout, 1 Bikrtk) (IWi NK fit hUU§.) Sokat köesíahstüak a nőknek-caak- ■íbW) a WW a úig I — Női •> Wmelnk ast mmdMkt hofviakábk saA ajMMMÉ • «T iilltfwisÉrt mijiI i mikMkÍ4M Ii5niifl Ml k Idn-mK kezek, segitík világrajöttünket — és női kezek cárjuk le halaokló ssempilláinkat. hát a bölcső és sir közti életünk folyását mily nagy mértékbon intéziká női kasek? j Nyíltan is — látatlanul is — mint a gond-viselés. Egy kedélyes vígjátékunk csiroe „Nők I as alkotmányban." De ez mind kevés, mert sok drámát és sok tragoediát lehetne irni azon caimen hogy: .nők a világtörténelemben" és „nők a családi köfben". Ez utóbbiról tavai már hosszabban elmélkedtem a nEala" hasábjain termé-saetesen dicsérőleg, vegyis: elismerőleg a nők jóságáról, férfit idomittó, vigasztaló, emelő csudás hatalmáról, — iíiostrtUva jeles példákkal, nagy férfiak beismerő nyilatkozataival. E tavali dicséret köpenye , alatt meg-bocsájthstó less nekem — reméllem, — ha most a világtörténelemből böngéssve né-hánv kiválóbb nő viselt dolgait frissittem fel-(ét rosszat egy iránt — as ilyennel bíbelődni nem röstelMk emlékezetébs, — bi-senyitásátű émak, hogy nincs MUSégttk néi ^emánűijwiiőilá, men e nélkül is direkt vagy indirekt de mindig hatalmas befolyású kvolt és lesa még a világesemények alakulására isi — 8 ha e kdeién — mondom — egy két »oly példára is találunk bikiraoni, ahol a „nemjó Mellen" végrehajtói voltak esek nekem megbocsájthatók lettraek, mert dgy is elmoeédnak a számosabb .jé samOek11 emlékei és — tavali dkMárUdfss málStt (Hát mi férfiak hányan limiWTmfm ftt EléfeSr k hol vehetnénk korábbi rfpti\' mWI É¥a ősttyénkat f1 ^ Már ő róla a mii/ aaivul. ép olt elmeéllel megírta tavai aa eráéi/i wB4ssvéi albumbau-4 — • igaz, hogy szinte nő Sámi László né; — hogy a szabadságnak — a szellemi forradalomnak legelső úttörője és (mert lám ki is űzetett érte a paradicsomból) tehát legelső martirja is j^va anyánk — tehát egy nő volt! . . Midőn feljogosította magát és Ádám apánkat (s igy utánouk minket is) a felejthetetlen alma tilalma alul, és első volt, a ki felszabadította az emberiséget a — nem mondom zsarnoki, de legalább is indokolatlan parancs szófogadásának vasbilincse alul, Nemde hát a legfőbb jót is • (amivel ember bírhat): a szellem és akarat szabadságának legelső megízlelést is (igaz, hogy torkunkon akadt a csutkája) de igy vagy amúgy, csakis neki, egy nőnek kössönhet-jük, VI — Neki a paradicsom elveszítését, és ha ugyan vessteség az, már ahogy vesz-ssfik, mert ő maga £va is jött, és velünk van, és utódai képesek ide kint Ujj paradicsomot teremteni^, u. a családi körben — ha akarnak. És igy paradicsom is van — a „tudás fája" is meg van. Es egy nő okosta. Igás, hogy azóta verejtékkel ess-ssOk kenyerünkét. De hát tán jobb is iff. Tovább menve az őstörténetemben látjuk — aa as csak olvassuk a szép Esztert, a bahyloni foglyot, ahogy Asverui király be leszerelvén : puszta szépségével (jóformán nyájaaságával kis) megkönnyítette fogoly nemsete sorsát, sőt esaköali basájukbai viássaboosájtatásUkat is. Es is vilfat&téne-jpil mozzanat volt Ezt is nő roivelteil — Urunk —\' a megváltó lábait is a szép Mária Magdaléna mosta — a jó Magda ps-dic sfftslit gondoata, — mindktttejj be-balisaniosták hulláját, sdt sírjáról a követ elhengerítették volna: ha már elhengerítve uem találták veloa. Tehet-e bárki en- I uél nagyobb jót vagy tehetett e a mult-\' bau ? Igen, de csak az a nő, a ki ,őt szül-\' te" l . . Ka tett vagy tehet e férfi ily nagy jót, ily örök időkre szólló cselekményt? Bjzony soha. — De ez idáig mind jó és magasztos emlék. Pedig\' árnyképekkel is ijesztgetelőd* tem. Hiába: ebből is kitünik< a nőséé iránti mély és magas tiszteletem , . , Mégis, nehogy csupáu hízelgőnek láttassam, lássunk árnyképeket is: Delilla már meuthetetlen ravasz csábító volt, midőn szerelmével Sámson ellen-vezért elaltatva s megnyírva tönkre tette!. De a zsidó nemzete és hazája védelmét tekintve es is országos jó tett volt. Jndith is aki — a babiloni vezért Bo-lofernest szeretkezés kösben lefejezte. Hanem as ártatlan Keresztelő János fejét is nő vágatta le Heródessel 1 ., Ezt már uem birom védeni. Józsefet is Potifámé akarta rávenni a nem mindig jóra. Lóth-nénak is része lehetett Sodorna Gomora bűneiben. Valószínű, -hogy a Bábel toronyi zavart is — nők is segiték előidézni. De Sára már bosszú boldog házMéle-tet szerzett Ábrahámnak és 90 éves korában is azaporitá a világot. Az aranygyapjú hajósait is nem aoy-nyira a gyapjú, mint inkább a képsek és valódi Syrenek csalták Szikla és öivény közé. - Akiiles sarkát ez egyeden sebezhető pontját is nő árulta el (Nem is veszik ám oe azóta Őkfet a, szabad kőművesek titkot tartogatni kellő \'társaságba.) De aat is nő mondta harcabamenő Iá* nak paíasi uyajtva: leaaalvagy eaea \|őj késektől elvegye, bqÍ — hallónál szerint — nála igen ^vakrau előfordul. Ng? lúány a fürdőben as U, hogy társalgási helyiség, ss egy éttermen kívül nem lét esik. Van ugyan egy félig nyitott tánestérem, melybe aaonban álta!enoa ase reucaétleuaégünkre — egy songon ír lé tesik, moly alkalmul ssolgáJ arra, hogy agyatok aat songora éa énk tanulmányi gyakorlatuk easkösévé%tévö, örököa dórám-boláasal, kurjongaiáaaerü enekléasel a leg-nsgyobb esőben is, a küaüuaéget onnét ez«H-rissssssák. A rendőrségnek, de a í\'Ördői fel-Igyetőaégnek is küteleuége iflhttO aaokat kik a kösös vagyait ily rqndzsvaró • ax egéaa kÖÖns^g«t bábontó modorbsu privatizálják, attól letiltani éa rendreutasítani. Sokat irbatnék még, de hagyjuk azt egy ujjabb levél tárgyául* jelen azavaimat asaai ak írom befejezni, hogy hálás köszönetet mondjak a neinea grófnak aaon jótéteményééit, miszerint ámult évben egy di-aaea kápolnát építtetvén, alkalmat nyújtott arra, hogy a gyógyuló vendégaereg; iateni-\' szolgálatban részesülve, iíltf módón hálát edhaason a Mindenhatónak a hs\'hatóa íor-ráa viatől nyert javulásáért j de felhaasuá-lom egyszersmind arra í, hogy elmondjam, miazeiint az,, kire a nemea grftí ájtatoa izándokáuak kivitele bisva volt, a diszeM Kápolnát eléktelenítette, uraságát pedig compromittálta azzal, hogy a valódi remek mfi oltár-képet oly keretbe foglalva .állíttatta fel, mely aeiu a helyhez nem illik, ■em a nemea gróf vallásba iutentióinak meg nem felel. Reményiem, a jfvő évben est másképpen találjuk. \'Egy /ürtfÖ vendég. nem a legrosaábh tanulók köaé tartozik, de évközben mágia egypáraaor aa él vesét kedveért ross tát a tűzre. Kezét, mely ressket, s ssb\|éheii tartja, árosán féléiéin* tnel vogyült kiváuosiság tükrösődik visasa; a iegulleutéiesebb gondolatok kergetik ejy* máat agyában, Iamerl tanára MÍgorát, aki-1 vek a tantárgyából gyengébb oastályt vár éa jobbat remél. - OkoakodiM Hátha jó kedve volt, mikor aa oastálysstot elkéssi-tette; hátha elfelejtette, tiogy egyezer iga-aán aemmitaem tudtam ilsJtjajTcsak nz a kia jftgysdkünyvecske. no volne, a mit egyezer oda bele irnak, áat uem tuoass le még a sáporeaó aem I Asutin megint vigaastalÓ-dik ; inoat már ugy is késő ; megíudom aSt nemsokára, a a mi még egypár perci előtt sejtés volt, aa örvendetes vagy asomoru va- loa csös J690 1 ni. ^1878. fin Zala vár megye főispánjából. Ó (Sászári és apostoli \'királyi Fel sége, a kormány előterjesztése alapján folyó évi juniaü hó 30-án kiadott leg felsőbb elhatározásával6 a jövő •országgyűlést ezen évi Mindszent hava 17-ik napjára egybehívni méltóztatván, az erról szóló kegyelmes királyi meghívó levél \'kihirdetésének eszközlése 4yégett folyó évi jalius hó 8-án d. e. ilO órakor Zala-Egerszegen rendkívüli bizottsági közgyűlés fog tartatni,, me^re a tőrvén) hatósági bizottság t. ez. tagjait tisztelettel s azdn megjegyzéssel hívom meg, miszerint ezen ad hoc közgyűlés tüzetes tárgyát kizárólag a fentidézett legfelsőbb királyi meghívó levél kihirdetése -1 képe-zendi. Kelt Zala-Égerszögen, 1#78 jnni-qb hó 30-án Űrményi József 8. k. főispán. Helyt és megyei lilrek. --.(A tanév vége.) A tanévnek vége a deákság, a tanulósereg, uagyok, kicsinyek fehéren-feketén kapták meg az itételeteí Lélektani tanulinányt lehetne olyan napon tenni, mikor a deákok kikai ják bisonyitvá n^raikatJ Ab egyik arcion büszke elégUltség világa dereng. Mosolyog, mikor a tanár lehetőleg komoly arcicsal egy.. pár bevezető •tóval a bizonyítványokat éa értesítéseket kiosztja. Szánalommal vegyült önérzetes tekintettel néz a.mellette állóra, ki ugyan j csak viasza. Azt is egy görögnő tette: hogy haTczból rósz hírrel haza szaladó fiát agyonütötte. A seytha nők — a híres Amazonok pedig csak ugy hzrczoluk mint a férfiak. Hódítottak, az akkoriaK vassal, a mostani nők gyöngédségükkel. — V Aa osnémetek lányai addig nem mehettek férjhez, míg harezban levágott el lenség fejét uem producáltak. Lyciában a nőket .oly fontoiaknak tartották, hogy esek családi nevéről neveznék gyermekeiket. Vslaaca egykori cseh királyné pedig magát ée nőtársait oly fontosoknak tartá az államban, hogy női össseesküvéssel a férfiakat leölvén: Amazon modorban igazgattak I — Ellenben Brutua neje Porcia férje halála miatti fájdalmában eleven azenet (tűsét) nyelt, ugy ölte utána magát. rbaetas halálra Ítéltetvén neje Arria > egy tőrt döfött önön szivébe, kiáltvn nyujtá tőrjének, hogy együtt haljanak. Artemisis meghalt félje, égetett hamvait visben iddogálta meg. Hodsmiá megholt férje képzelt árnyékának fonó ölelésébe halt mag. A Herulusok nejei meghalt ftrjeik •újainál magukat felakasztották — s aa ím. nők máig ts máglyára mennek, Pvthagorast nővére tanitá meg aaon néitant képlet/e, mely máig is „Pjthegoras HtfUtilt" esi hmm Brea. Temérdek régi éa újkori bölee irók bevallották, h^fgy legnagyobb easméiket ne-Jtíktfí kapták. Sokratea legnagyobb, bölcsnek jótett —«»bitt § M Sít — Mii n/omí- ág less. Amott a pad aaélén egy kis köpte diák\' áll, — kicsiny s bors ne erős — egy kissé pöeakösen feiáló orra is kiváneai aágot árul el, de a szeme mosolyog. Hogyne ! mikor egéss éven.át ne^y szerencséje volt. Eleven ,\' mozgékony :mint a higany Mindig skkor lépett ki a síkra, mikor mán. uem tudott. — Fogadja magába hogy három elégségeaué) több nem leaa, a inikor aztán öt vau. oaakbaiuar megvigaaxtalódik azzal a mondással, hogy: „Több is veszett Mohácanáj," -— De az ottan, aki ugy félig muUtja magát, félig bujkál, az azután eredeti typuü. Évközben falra hányt borsó volt miuden megintés, semmibe sem vette. De as utolsó 14 napon ugy tauult, mintha csak Bulgária kormányzójává készült volna; jól tudta éa tudja, hogy megérdemli a bukást, de oly ártatlan kedély, nogv azt hiszi, miszerint az az utolaó 14 uapt kspkodás kisegíti a hínárból. Még most nem venni észre I rajta semmi izgatottaágot, de mikor a.bizo I nyitványt kezébe kapja és látja, hogy ou-! nau bizo.iy tömegesen vigyorognak eléje as elégtelenek, ugy — hogy még javítani sem .lehet,-akkor aztán irgatotkágban ösz-szegyűri azt a aaegénv bizouyityányt, mintha aa tehetne róla valamit, ■ cpak azt sajnálja, hogy az utolsó 14 napot jsein húzta ki oly hauyagul, mint a többit Kárba veszett luuuka szerinte. Van ott azouban oly vásott gyerek is, aki dicaekazik azzal, hogy mennyi Uutárgy-ból bukott meg, s bizonyos, büszkeséggel mutogatja, hogy egy jelese is van, mégpedig a — tornászaiból. No biz az igaz, mert ez is valami. — •* • \| A szülői házakban, pedig van ezen a napon öiőm is, szomorúság .is. Az spa ajkain komoly dorgáló szavak jelennek integ,-sokszor a szeme ott tévedez a szoba szögletében, ahol csendes nyugalomban a porozó páleza tart siestáL Ezt a pillantást az anya azouban jól ismeri, s mig a fin lesújtva áll reszke\'ő kezében tartva1 a vaskos értesítőt ; as anya — kinek szemeibe már gyűlnek a köuyek, az apa karaiba fogódzik, és kérő tekintettel Csillapítja jogos harag* ját. Azt is elleste az ana tekintetéből, hogy mesterségre akarja aani, azért mondja : Még hadd* tanuljon egy évig, majd a jövőre jobb le\|z " Mi is azt mondjuk) hogy legyen jobb, b ha már diák akar lenni tanuljon és tegye meg a kötelességét. Egy ihásik házban nagy az öröm. Az anyai büszkeség diadalt Ült, az anai komolyöröm önmagában terveket főz a nu jövőjére nézve < A konyhában pedig a szakácsné az ifjú\' kedvencz életét főzi, mert a mai nap ünnepuap az egész családnak. Ő ahol nagy a szegénység? Ahol a megelégedés mosolyánál egyéb jutalmat nem adhat a szülő Ott a jó bizonyítvány a jövő reményének üde foirását képezi, s tíz év inuiva a fiúi bála puha fekhely lesz árszü-lők elcsigázott tagjsinak pihentetésére. És a tanár ? 24"/0 & mellett osztályozza a tananyagot, amit a jpvő évben feldolgoznia kell; ha pedig a sori különös vritó Xantíppe. Csak az homályoj a történelemből, hogy ez hányadik neje voit7 — Me. t máshol meg azt iiják Sókratearől, hogy kedves nejétől elvált a bűnös Aspá-hís miatt és elvette ezt Tehát as őskor legnagyobb bölcsét is elbódította a női szépség 1 — De Cleopatra már csak arról híres, hogy sz erény útjáról leterellni bírta a tri umvirek legszerencsésbikét Antoniust, s mikor ez megveté: fél miliót érő igss gyöngyét fölolvasztva megitta — éa fÜrdésKÖs-ben kígyót tett öussivére — ugy ölte el magát Ildikó menyaaaaonyí ágyba fulaastá a nagy Atillát — Isten ostorát I S eldönti a hatalmú trónt — gyenge női kezekkel, mit Aetius és százezer harcaoiának vaskese eldönteni nem bírt I — Azt is női hűtlenség okozts, hogy Rómát a göthók elfoglalták, mert egy romait kedvese elhagyván, amas elbusultában kivándorolt; de a vele vitt déli gyümölosö\' ket az éazaki góthok megízlelvén, kedvet kaptak a szép déli vidék\' meghódítására. A lovagi középkorban a nők inkább pasaiv nárepot vittek, de annál eaaményí" ebben iifádtattak a férfiak által, Míaeaek háborubá mentek, jelszó volt a „pourla Da me.s Harcsi játékoknál Ők outák a diadal I ért, — de itt is sok" levente vére folyt a kflsdhomokra a női juulraakórt Aa ujabb korban raiJŐn piarcai kocakán függöti: hogy Frankbonban a frankok vagy as angol aaásaok legyenek urak? egy d Arc Johanna vHéssógé dönté el • kocskát a frankok javára. \' Erssébei angol királyné akként egye- V. kedvezményében résaesité, akkor elmegy lOrdőbe á mennyire lapos bugyellárisa est megengedné. H. M. — Al helybeli Ur, iskolánál a nyllv. vizsgák f. é, jalius 7 én vészije kezdetnketés folytattalak 12-iklg, Naponkint déiel. 6 órától fogva 12 ig és délut. 8 órától 6-íg; melyek látogatá sára minden iako p,burát tisztelettel meg bivatik. — A női kézimunkák fcittllftisv e hó 6-áu tórt\'énik. — A * • Nagy lUbizaa 1W8. juníus 28 án Aj igaigaUsáfií — (A népünnepély/ rpelvet jiz elmúlt vssáruap s helybeli ipaitársulat rendezett s logíéuyésobben sikeralt j a mely sikert leginkább a 180 irtot, felülhaladó tiszta jövedelem mutatja.örvendünk aa ipartársulat vállalkozásának e szép eredményén. — i Beküldetett) Vettük a következő jorokát: Az első nagy-kanísssí kereak. if jak önképső egylete által, a kisdedovoda éa az egyleti könyvtár * javára reudesett tréiáa sorsjátékkal egybekötött tínoskotzo-rucaka\'juuiua hó 29-én kedvezd idő mellett, a osinósan dekorált és fényesen kivilágított Zöldfakertben megtartatott. Mind a sorsjáték, mind a tánoz kellemes szórakozást nyújtottak a jelenlevőknek, kik között ott láttuk a kisdednevelő egyesület nagyérdemű elnökét \'nsgys. Mártiukovita Károlyné úrhölgyet, ugy több női válaastmá-nyi tagot, v Fájdalmasan hatott azonban seánk a helybeli isr. kereskedő világnak önképző körünk iráut való réssvétlensége, —Mindamellett örömmel conatatálom. hogy a bevétel 11Ó frt 80 krt tett, mely bóF 60 fru 1b kr. kiadás lessámittatván, a két egylet miudegyikének 25 frt 08 kr. jutott - \' • (H. J. — (Nyilvános köszönet) Tisztelt felül-fisetők : .Hein [M. 1 frt : Singer Samu 80 kr; Mártinkovis Károly nő úrhölgy 1 írt; Plihál Ferencs 4 frt 20 kr; ifí. Fesselhoffer Jóssef 4 frt. 6Ö> kr; Löbl &L 80 kr; Svastics Károly 00 kr; N. N. 20 kr. Luatíg 20; N. N. 50 kr.; N. N. 60 kr. össseseu\'14. frt 60 kr. czélunk azives előmozdításáért fogadják őszinte, meleg köszönetünket A rendesötég. — (Választmányi Úléa.) A nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület válssztmánya a legközelebbi szombaton Ülést tart, a kis-dedovodai vizaea éa zárünnepély napjának megállapítása ^gett — -(Az Asiicuratfoni Generáli) mint minden esztendőben ez évben is egy jegy-aéket bocsátott ki as 187r-ik évről tett kártérítésről. Ebből kitflnik, hogy s nevezett intésetet a mult évben 15.729 kár ér^ te, s miért 6,322,041 irt 54 kr. kártérítést fizetett ki és megmentést és kárfelvételi költségek fejében 166,868 frt 23 kr. adott ki. — -A 6,488.909 frt 80 krnyi öungbúl étik: Magyarországra 2399 csapás 1.180.675 frt 17\' kr. az otMtrák tartományokra 4850 kár 1328,1241 fqt 65 kr. ölattorezágra 5317 kár, 1 644923 frt/ 42 krral; a többi kül államokra 3198 iár, 835,069 frt 56 krral, össsesen: 15.729 kár, 6.488.909 frt 80 kr. —; E kimutatásból elegendőkőpen. kitűnik, mily üzleti elterjedésnek a egysseramint mily hírnek örvend és teljes joggal .as „As-sicorazioni generáli" mint egyike az első és legszilárdabb bistositó intéseteknek; hirnév. melyet nem csak jelentékeny bis-tositási alaptőkéinek, hanem a mindenütt ellamert ügyleteiben ssokásos loynlis eljárásának kössönhet. Egy osztrák msgyar intézet sem mutathat fel. oly jelentékeny fizetéseket, mint az „Assicurazieni Generáli", mely alapítása óta 122,988,891 frt 39 krt, kártérítést fizetett sité Skocziát, hogy eunek királynéját lefejeztette. Erzsébet ösv. magyar , királyné Forgács Balázsssal vágatta le Kis Károly királyt, hogy a trónt Jánya számára megtarthassa. Erzsébet mussks czárnő vetélytársát Annát elfogatván, ragadta magáhoa a trónt Gizella Péter magyar király anyja Vasul herczeg szemeit kiszuratta s füleit forró ólommal beöntette a trón védett. Hovard Katalin szép szemeiéit főleg lett protestánssá 8-ik Henrik angol király — i vele éséss Anglia. (Pedig ea is világra asólló esemény I —) kit mint 5-ik feleséget vétt nőül, aztán letejeztétte est is mint Bo-leyn Annát 2-ik nejét — s még 6-ík nőben is telhetetlenkedett I De ez már túlélte királyi férjét \'Katalin orosz czárnő — térjét Nagy Péter cárt és seregét a körüllevő török seregtől — az ezek közé szórt aranyokkal menté meg. Katalin nélkül á török maradt volna hatiumaa keleten — a nem remegne most Európa a keleti háborn esélyeitől, borzalmaitól, — a Berlini Oongreaaua se volna. Pompadour udvarhölgy XIV-ik Lajoa udvarában „egy pohár visért" egy kinai achsvl-ért háborúba keveré tél Európát Isabella Zápolya király Öavegveairva hagy is el Budát, mondván : nem less ott király többé magyar vérből. ~ Jő sokáig igaa. Peréuyiné sírva temetteti el a mohácsi hősöket ,— mondván: „csak mélyen, mélyen ássátok; hiss nem komén? a told, hol annyi drága honfi vér Haaátokért ömlött® I Zrínyi Hona minden kiaoMÍvel váltotta - Magyarország él a la\|yvllá\| 26-ik asámánsk tartalma: Ssöveg :Oongreaausi képek, — Itten ültünk Költ (Flló Lajoa.) - Fényes\' ha-sksság. Regény a magyar társaddlmí éíetból. CVértesei Arnold.) Vége.\' - Mini Shafiá-dói. Költ. (BánfslW Ujoa.) - A gvássolé Özvegyek palotájában. (Wsobtel Károly.) — vasárnapi levél: Háaudík csöngetés. Porzó.) — ssinhásak. (Bu-i.) ~ Gattul-lusból. Költemé. (Óaengerí Jánoa.^ — Egy egyptomi királyleány. Történelmi regény, (ma: 1 Ebem Qyörgy, fordította: Huszár Imre.) XXV. folyt - Különfélék. - Tré-fáji (ejlvéiiy. — Sakkfeladvány, p 8serk. üzen. Eftjzok: Oongreesusi képek: Wsáding-ton frsncsís külügy miniszter. A congrea-aua ülésterme. A Kadzivil palota, a coog-roMUS gyüHielye. A congreasuai tagok U- Irodalom Mulattató újság a magyar nép uámdra (Foljtatáa) E mozgalomnak a fővárosbólJ hazái mivelódésünk középpontjából kell kiindulni A ponyvairodalom is iunen ársastja el ss orsságot gazzal- szemeitől; innen kell tehát kinyúlni a kéznek is, mely a gyomot irtani, a szemetet irgalom nélkül elsepreni és helyébe nemes, egészséges msgvakat törekszik elhinteni. Esek as okok indítottak bennünket arra, hogy a magyar nép ssámárs egy heti újság szerkesztésébe fogjunk. Ezt a módot azért válasstottnk, mert népünk már meglehetősen megasokta as ujségok olvasgatását. Derék töldmivelőink köst már nem egy értelmes ember megakad, a ki saüre vak-ujjába dugja aa újságot barns kenyere mellé, mikor ssántaoi indul és deleléskor teu-bsngon olvasgat belőle ,\'caelédeinek. Feje felett a - pacsirta dalolgat, mellette rímára hisott igás jószágai kérődznek, ő meg is teu szabad ege alatt lelkét miveli akkoi r is. Meggyőződésünk sserínt tehát egy hetenként megjelenő ujaággal ióval könnyebben elérhetjük kitűzött csélunkat, mintha pusztán csak havi füzetekben nyújtanánk olvasmányokat a nép számára. Ujságuuk caélját és irányát bőségesen inegmagyarássa, a miket fentebb elmondottunk. A ponyvairodalom gsrásdasága elé iparkodunz gátat vetnu » ponyvairodalom salakos termékei helyett olyan \\ olvasni válókkal törekszünk ellátói a magyar emlier asztalát, a melyek szivét lelkét gyönyör-\' kndU ssék, elméjét heti fáradsága ntán felfrissítsék s épülésére szolgál jsnsk. A „Mulattató UjságB-ban leesnek né: Eies versek, tréfásak és komolyak vedresen, eaznek a nép életéből merített történetek (elbesselések) egysserü, világos, insgysros nyelven elmondva. Orsságos, hírneves embereink életét, áldásos munkálkodását ssemügyre vessssük és hébe hóba beszélünk egyikről vagy a másikról. A hasznos ismeretek terjesztésére is, gondot fordítunk. Legelső\\sorbsn basánk töldjét, történetének nevezetesebb eseméj\' uyeit, ss egybs vidékek népszokássii fogjuk ismertetni és csak asután térüni(_At más orsságokra ét népeire. A ponyvairodalom termékeit sorra. vesszük, rostára vetjük, s erre állandó rovatot tartunk. Ea asonnan a világért aem ast teszi, hogy mi öreg ágyukkal rontunk neki a ponyvának. Osak azt mutatjuk ki higgsdtsn. a jósán elme, as ép lélek regulái szerint, hogy s ponyvairodalom termékei . a véifagylaló gyilkosságok, a babonaságot terjeastő csuda történetek, aa erkölcstelen aljasságok nem valók arra, hogy tíia- ki férjét Tökölyt a török fonásból, a 2-ik fogságot pedig megszoká vele holtig; ösv. Hunyadi Jáuoiné gyászával — Ciliéi Borbála ármányával voltak nagyok I Beatrix —■ Mátyás királyunk özvegye — a derék Hollós János királyiágra jutását akadályozván — a nálánál ifjabb Ulászló királyt otábitá házasságra. — F.-. ia nagy válpont volt Hazánk történetéi) -1, — s es is női kesek műve volt Boros Kata elhagyta apáesa sárdúl.it Luther Mártonért — a es is tán réssbeu hutáért veté la csuháját — sőt tán s hituj-jitái világrsható eseményére is befotyástal volt Katalin mosolya? Hitujíitást mondok, mert Luther elvi oaak ast akart uem hit-ssskadást — Jobb ia lett volnál Mária Thereaia királynénk Mellemétől ki tagsdná mag: hogy ss „európai egyensúlyt és stateaquot nagyban betolyásolta 1 Sséohi Mária bőetlea védte Murányt i a nemzeti pártot, de Veaaelényi érselme-ért eldobta fejry^vérét éa — kanját Báthori Erssébet pokoli tekét pedig aki fiatal leányok vérével mosdva akarta ssépségét megtartani — jobb ha a történelem nem tudná vagy {elejteni bírná l — A hárem hölgyek titkairól aokat suttog a világ, — de ki kinné hogy a mostaniaknak is annyira kesftkbe van kelet Európa sorú (a így kásánké ia) f.,* Tudva van ugrania, hogy ha a ssámüsött Mitbád hass kerülhetne, csak 6 bírná Törökországot gyorsan regenerálni, ugy, hogy aa Európai oouferencsis aem merné annyira megnyirbálni Fennmandas Türökoriaég magának éa. jó MQUé^l nekünk, - de a höU r tcsséces járataié magyar ember olvasná-toriul ssolgá<ieaak.\' Csak rámutatunk dalnokra, népmeséinkre, hogy ima ; van a a ponyváról kertit adták vagy históriák Irtat i^jetlou e§y ia olyan, mint a mi aaép dalaink. eaivet Iáikat gySavftrkftdtetd uípme-séiak? Astáu agy bessél-e a magyar nép, ahogv a ponyva termékeit írják V Dehogy van aöatftk caak egy ia olyan, dehogy be-aaál agy a magyar ember I Rágee régen vége lett volna már a mi legféltettebb kin estink: uemseti nyelvünknek, ha olvan nyelven baaaáinánk mint a ponyvairodalom be-vál a nápbaa. Es ha mindeaakat kimutat jnkj a vak is átláthatja hogy minden kii ltra)eaár tárba vetett péna, sít még aooál. ie roaaaabb, a mit aaokárt a históriákért kiadnak — áe átláthatja, hogy a tatárjáráe pusstítássit könnyebben\' kiheverhette nemeetünk, mint eaeknek aa újkori Tatá\'oknak a paeatitáaait kiheverheti. Kiiaemeljfik a népnek való könyveket a egyébb olvaeni valókat: tartalmakkal megismerteti dk olvas óinkat, hogy aaemmel láthaeeák a különbségeket: jó és roea könyvek köadtt. . A népkönyvtárak ügyét legmelegob-gabben felkaroljak. Addig busditeunk ssó-val tattal, mig csak népünk művelődésének e fontos messsevágó Igya éleire nem serken s fel nem virágaik. E oaél elérésére a „Mulattató Újság" mellett .Magyar népkönytár* csira alatt olyan vállalatot indiiuuk meg, mely időről időre jó, haeauos és oloaó olvasmány okát nyújt a nép eaáuiá a. Axon lessünk, bogv as olvasmányok egy iránt gyönyörköttessék a népet, tanuió iíju8égot s egy iránt tágítsák uiiudkettőjók hasanos ismereteit és ne-, maa ssérak\'osájrolssolfcáljanek as egéeaol-vaaó köaönaégnev Ast hisasaflk. hogy hasai íróiak egy ssiwel lélekkel támogatni fognak a törakvéefinkbeo, hogy nem ldcsiuy-lik est a munkát s nem tartják becsvágyuk alatt állóbak arra a caélra közremunkálni. Hiszen lehet-e nagyobb, nemesebb beos-vács. mint népünk mivelődfcéoek, sejlleini emelkedeaénea előmozdítása ? Nem ea biztosítja e nemzeti fenn maródásunkat is aaon a i\'öldöiií -hol „élnünk halnunk kell I" ^Folytatása köv.) -\' ~ . i-I A zalamegyei gaxd&sági egyesö- . let bivaUloH értesítője. Jegyzökouyve a Zalamegyei gazdasági egyesület Zala- i Egérszegen 1878 évi május uó 6-án tartott kösgy ülésének J ele a levők: Árvay István elnök, Glavina Lajos, Bel os Jóasef, tiszt Sztráka Gábor, farka. Dávid, Ziegler Lajos, Sövegjártó Lajos. Gyö- ! mörei Gáspár, szekeres Jóssef, Nedeczky 1 Jenő, Tamás Forenca, Szigethy Antal egye-sületi tag urak, ea utolszor neveaatt úgyis mint jegyaő. Arvay István elnök ur laivélyesen ttd-föaolvén a negjeleuteket, s a köagyttiést megnyitván a következő tárgyak vétettek tenáeskoaáa alá a intéztettek eL 12Í62—1878. Elnök ur előterjeszti hogy aa 1877. évi october 7 diki kösgyülés 47,102-877. száma végzésévél Nagy Kanizsán 1878. ju nius 2-án jutalmazással egybekötött te-nyésa állat kiállitáq. s junius 3-án. tanyéss állat vásár rendaaése és megtartaea elhatározva lévén, érce a tél hívási hirdetmények legtágabb mérvben ssétkflldettek és köaaé tétettek, sajnálattal kénytelen azonban jelenteni hogy a rendeső bizottság beérke-aett értesítés •saruit csak is ba( bejelentő által öeaaesen 15 kos 20anvabiika, 12 uvi-rítt bárány, 21 szarvasmarha, 15 ló jelentetett be; felkéri aaéit a közgyűlést miaae-rint aa iránt, hogy a kiállítás éa vásár e gyér bejelentés mellett is megtartassék-e ? határosul méltóztassék. gyex gátolják a sultánt a hasamvó aláírásban télvén hogy Mithád e\'törli a több-nejttséget. „KJeiue Üreacheu : Groese Fol-gen lö uioudá Zechokke... Hazánkban most a vértana Damjanits éa Batthyáni özvegyé és társnőik tündökölnek majdnem minden jótékony iutésetttnk élén!,. Válasssátok ki a női szellem mozaik tahyrintjéből a jó angyalt a Daamoutól 1—1 Ckigány Károly. TaJán j. Neyyeafw Cl. 0. P. úrhölgy aUwmtika. Kezdődyéh a kereszténység, Tiaeekeltei terjeect ették. Kletftk elsőm vélt aa eled. ! — Németül ejtsd 1 - elad s (első. laedődvén aa irodalmunk, Elén fÜlott másik taguuk Tudományban es aa elei Böloaéaaetbeo eljd i feled. Kezdődvén e kellemeeeég, Eféeeemnek moodá: .Teeeék HBlgyek ItfcStt d aa eled, KelUMs e bájba eled s felad 1 rnrtfkk Minthogy elnök urnák a rendeső bizottságtól nyert értesülése s a bejeleutéeek-rdlí iktató alapján lett előadása eearint, oaak 6 bejelentő által ösasesen 88 drb. tenyása állat jelentetett be, ekkép ugy a jelentkezések számát, valamint a bejelentett álla tok mehnviségét tekintve a tenyéss állat kiállítás és vásár oly eredménynyel meg nem tartathatik, melyet egy iutqíiuasásBnj egybekötött verseny kiállítás, és egy a, távolába vidékekre ia kiható vásár természete, aa esekre megjelenő kUzttnséjr igénye követelhet amely ama czélnak kellő sikerrel megfelelne, melyet a gazfiasági egyesület ezáltal ugy a megyei gazdaközönség érdekében valamint aa állattenyéeatés elő* mozdítása a errei öeatönzée tekintetében maga elé kitűzött és elérni szándékozott, söt ily eredménytelen vállalat azonfelül hogy as egyesületnek as eredménynyel egyáltalán arányban nem álló költségeket okozna, még magát ez intézményt és a vállalat jövőre remélhető jobb sikerét is koczkástat-ná; mindeaeknél fogva a közgyűlés elhatározta, hogy az 18(8 évi juoíus hó 2. és 3-ik napjaira Nagy-Kanizsára kitűzött általa reudeaett tenyéaz állat kiájlit\'ás és vásár megtartatni nem fog, e ezeknek a megállapított ssabályok szerint Nagy-Kanizsán leendő rendezése és megtartása a jövő 1879 ik évi nagy-kanizsai pünkösdi vásárra halasztatik, s tétetik át. — Erről a bejelentő Bakó Gyula. Neu-siedier János, Skublios Sándor, Kjollor\' litván, Glement Lipót, B. Míkós János urak saives érdekeltségükért aa egyesület elismerése nyilvánítása, s jövőre is (észvételükre felkérése kíséretében, — még is\' Glavina Lajos ur, mint a rendező bizottság elnöke, s Belua Jóssef, lokey László, Martinkovics Károly, Sélley László, Zalabér Zsigmond urak mint a rendező-bizottság tagjai, ugy aa 187-4 é. Feb. 25-ki közgyűlés ljll-^878 saámu végaésével megválasztott bíráló bi-aottaági tag urak tudmnás végett a végzés megküldéeévél értesíttetnek; egyszersmind Karcaag uraknak, kik az urodalmi\' sáncai major helyiségeit a kiállítás és vásár teréül odaengedni ssivesek voltak, az egyesület jegyzőkönyvileg köszönetét nyilvanitváu, erről őket a jegyzőkönyv vonatkozó résaes kiírása megküldésével tudósít tani s egy-aersmind teljes biaalominal megkérni Jiatá-rozza az iránt, hogy a megyei gaajfaazat éa köaönség érdekében az egyesületet esen ssivességünkben továbbá is részeltetni, és» aaon helyiségeket as 1879-ik évbes N.-Kanizsán rendezendő tenyéss állat kjáílitás és vásár megtartására átengedni. szíveskedjenek ; végre a kiállítás és vásár meg nem tartása iránt a hirdetmények aion mérvben mint a kihirdetés történt közététele elrendeltetvén foganatosításával ügyvezető elnök ur s titkár megbízatnak. — 1333—1878. Elnök ur előadja hogy mint aa 1878. évi február 25-ki közgyűlésen előterjesztő aa 1878 évi okt 8-iki közgyűlés 47 számú végzése folytán a Nmgu kir. töldm. ipar és kereskedelemügyi kir. ministeriumnak bejelentette volt, hogy aa egyeeület f. 878 évi junius hó 2. 3-án jutalmazásssal egybekötött tenyéas állat kiállítást és vásárt íen-des, a annak erkölcsi és anyagi segélyeaée-sel támogatáséi a ugyanazt tiealelettel megkérő, s hogy ennek következtében a Nmgu földm. ipar és kereskedelem ügyi kir. mi-nisater ur aa 1878 évi márcsius 4-én 2529 aa. a. kelt magas értesítésével a tenyéaz állat kiállitáa hozzá felterjesztett programját belyeelő tudomásul vévén, a kiállítás al A 2)50 írtnak elnök ur által lett fel-vétele és a takarékpénatárba leiétkép lett aUielvesése jóváhagy,mik, és a beiét köny-veoeae megőrzés és keselés végett e végzés mellett as egyesületi péoatárnea urnák átadatni határostalik. — 5460-1678., Elnök ur elöterjessti, hogy aa 1878 é. február ftó-kí közgyűlés 2 12—1878 számú végzésével 1878 augüsztus hóban Nagy-K/ nlssán a gabona és ^orvasár isatéti megtartása elhatárosta^ván, a szükséges költség Össsea megszavazása eáen (kvassi kösgyü-lésre nalasstatott, mért is as iránti határozatra a tisztelt közgyűlést felkéri As 1878 évi aogusetu/ Ivóban ^íagy-Kanissán as egyesület áluá rendezendő gabona és borvásár költiéger <fedesé«ére előlegül 500 (U o. é. ezunjtel megszavaztatván, anuak Belus Jóssef ur mint a rendező bizottság aleluöke kesére és ijyugtájára leendő kifisetésére egyleti pénztárnok ur jelen vég-1 zés kiadásával utasittatikj erről egyszersmind Glaviba Lajos ur mint a\'renoeső bizottság elilöke s általa a rendező b zottság a végzés megküldésével értesíttetik,*s á bizottságnak- a rendelés folyamában a felmerülendő fcUdások tekintetében a legszjgo Yubb takarékosság . s minden elkerülhető nélkülözhető költségek mellőzése figyelmébe ajáultatik, s Glavina Lajos bizottsági elnök ur telkéretik.\' hogy a vásur befejeztével au nak eredméuyéről a számadás, az iromáuyjpk és pecsét melléklésével jeleuiését a f. evi j őszi közgyűlésre beterjesztőm méltóztassék. 158637—1878. , Nngy-KanuMa vá-os Uuácsa 1878 au laki kert eladása folytán a kertészeti szakosztály eddigi . 676 v tt. köluégvetése IÍ5 frttal ka-veebedett. a kertészeti szakosztály részére ez évre megállapíttatik ...... 400 (tU 8. nzőlőmiveléil jutalmazásokra a szakosztály a etán teendő elő ! terje«ztéee folytán és a közgyűlési határosat érteimcbeu leeri-dő felhaesnáláers megssavaata-tik. . . . . . . , It 200 trt. , \' • összeseit ■ : \'mű az sz;" Egy ezer ötszáz ü\'ven forí nt. Az 1. 2.;,8.\' f) szám alatti kiadások folyóvá tétetvén azoknak évnegyedes részletekben, — a 4 -és 6 szám alattiaknak a kertészeti szakosztály szükséglete ezerint elnöki utalványra leendő kifizeté«ére Thassy Lajos pénztárnok ur -ezen végzés kiadásával értásittetik. . A megállapított költségvetés tudomás és ahhoz alkalinazkodliatáa végett jelen végzésben Tiiasay Lajosi egyesületi péostárnok nok, Arvay István ügyvezető éa kertészeti, ugy Nedeczky Jenő Uoránzati szakosztályi efuök uraknak kindalui határostatik. — 1845—1878. Tluuay Lajöv \'égyesületi pénztárnok ur az egyeHÜiet vagrona kezelésért aa877 évi május 1-től IK/7 évi léájus l-ig vezetett számadásait beterjesztvén. —? 1 M\'gvisigálásáraJ főt. Ur.\'Horváth Károly, F trkas Dávid es iheodorovíts KárolV egyesületi tag urak megbízatnak, s felké-retnek hogy anuak eredméiiyeirőli jeleoté^ süket a I é. őssi kösgy Ülés* e beterjeszteni rilis 19 én 11181878 sz. a. kelt átiratáyál . azivHaked jetiek. Minthogy pedig a ízámadás-hil Nkirv-Kuní- i 1.........iui.„I. I.: ____. . ... ? . . • •____Tft megküldvéu aa egyesület által Nagy-Kani* ssáu 1877 augusstus 23-án tartott gaboua éa borvásár roudeaése alkalmából as egylet által beszerzett és őrzés végett a városi tanács által átvett\' ingóságok leltárát, az egyesületet ezen tárgyak átvétele és elhelyezése iránti intézkedésre felhívja: Miutbogy ezen gazdasági egyesület a f. é. február 25-iki közgyűlése 2\| 12 számú végzésével a gabona és borvátárnak a (. 1878 ó. augusstus hóbsu i* Nagy-Kanissáo leendő megtartását elhatározta buz mellékelt kimutatás szerint az egyesÜ-lelnek az alapitói tőkék hátralékos kamatai u\'án 4^05 írt. a rendes tagsági dijak után 3490 Irt. összegen tehát tartozásban kinlevő 10295 f. követelése van, ugyanazért eliiök ur inegbizatik, hogy aa illető hátralékosokat tai tozásaiknzk as egylet pénztárába haladéktalan befizetésre telssóllitani s ennek eredménytelensége esetében as egyesület követelésé} tőlöfc per uijáu is benaj-tatni szíveskedjék, — egyszersiuiut a befi- I közgyűlés 14 sz. a. végzésével a rendesé j sére szükséges költségeket is u\'alváii^ozta, így.az a t. évben is N-Kanizsán megtartatni fog, tekiutve hogy aa egyesület Nagy-Kanizsán állaudó helyiséggel, ahol azou lel-[ tári tárgyak elhelyeztethetnének nem bif, j e állandó kibérlése jelentékeny költséget igényelni, a gaböflh és borvásár reudeaé-sére szükséges az egylet által beszerzett tárgyaknak Zala-Egerszegre lel és isiuct N.-Kanizsára visszaszállítása padig nevezetes költségekbe kerülue, melyeket az egye ■ sülét pénztára javárs megmeuteni, de a beszerzett tárgyak értékére is kárasan ható állításokból telmerfllő rongálásokét is elkerülni lehetend azáltal, ha a városi tanács aa egyesület 877. évi oktb. 8-iki közgyűlése 46 az. végzése saerint hozzá intézett aaon felkérésének eleget teend, hogy a város kö-aönsége engedelme kiuyerésével aaon leltári tárgyaknak a városházában gondoe megőrzését eeaközölteti: ugyanazért N.-Kanizsa város tanáosa a jelen köagyülésij végzés mellékléeével átiiatilag megkéretni határoz-tátik, hogy tekintve aat ia, miaaerint a gabona és borvásár N.-Kaniasa város kereskedelmi forgalmi s egyébb többféle érdikeinek előnyére szolgál, s . z egyesület á város aaon érdekei előmoaditáaára éveukiut szellemi és anyagi erővel járul, a leltározott tárgyaknak a városháza helyiségeibeu ieteh zetések köunyitése végeit kir. járásaifikági te"ületekkéut és pedig a Balaton Füredire Mórocza Kálmán; — Tapoldzaíra Gsigó Pál; — silinegire: Takács.Alajos ; JKcszt--helyire: ReischlVeeczel; Nagy-Kanizsaira: Martinkovics Károly ; Letenyeife : Czigáijv Bnrlalan; Csáktornyáin : Molnár Elekj Alsó-Lendvain : Koczet Mátyás j, Zala-Egerszegre ós a megyén kívül lazőkn Thassy Lajos egyestiloií tag urak jelén végzés kiadásával megbi«iatnak és felkéretnek, hogy a nekik megküldendő jegysék szerint e hátralékosokat a fizetésre felhívni, a bafize-teudő összegeket az egyesület nevében tő lök átvenui az egyesület költségére beküldeni szíveskedjenek, erről a hátralékosok is a hozaájok intézeudő felszóllitásban ér-tesiteudők. — l (Folytatása köv.) Szerkesztői üzenetek. K. R. P. A költeményeknek, mi- hely lehet,\'" sorát kentem. R. J. -lap iudul. - S. Dalok. Kiszorult; legközelebb. — — Míh elyt lehet.. Iat neiyesio tuaoinasui veven, a uiauiias at- sou largyaaiiaa a varosuam uaiyiooguiuou talmával kioasUndó állami jutalom dijak \| gondos megőrzéaét teljesiteui szíveskedjék. fejében 250 frtot engedélyeaett s egyídeü leg a Zala-egeraaegi m. kir. adóhivatalnál utalványoata, s ennek folytán a 250 frtot fel is vette és a aala-egersaegi takarékpénztárban a 3189 aaámu betéti könyv szerint ily ősim alatt: -Zalamegyei gasdasági egyeeület tenyész áHat kiállitáai áilamdijjau 6°\|,-tóli kamatozáe mellett letétkép elhelyezte: A közgyűlés a nmgu föld. ipar és kereskedelem. ügyi kir: minisater ur eaen kegyes ieintát örvendetes tudomásul vévén egysaeramind az egyeeület ^Ital a megyei mezei gazdászat előmozdítása caéljából indított eaen vállalatnak ő ninga által tanu-sitotl élénk pártolásáért és előmoaditásán sikerrel ható kegyes segélyeséseért aa egyeeület h^lakösaönete jegyzőkönyvileg lefejeztetni, s ugy est valamint aat is hogy a kiállitáa és vásár egy sikeres eredmény el-éréséhes szükségelt kellő saámu bejelentések hiányában meg uem tarthatván a jövő 1879 évi N.-kaniasai pünkösdi orsságos vásár idejére halaaatatott, felintilag a a közgyűlés jégyaőkönyvi részes kiírása mellékléeével bejelecteni hódoló tisstelettel tudomásán hoani, s egyszersmind őt hazafiúi bizodalommal megkérni határozta, hogy ra állaradijekra engedélyeaett, u egylet által már fel ie vett, e a z.-egerazegi takarék-pénstárban elhelyeaett 250 ttot aa egyesület által 1879 évi nagy-kaniasai pünkösdi or- I sságos vásárra elbalaaatott tenvéea állat ki-1 állítás alkeÜaán kioeatandó állami jutalom ] dijak ozélwa aa egyesületnél meghagyni keKTeekeaoék annál inkább is, mert aa 1879 evi tanyéss állat kiállítás ée váaár írást a hirdetményeknek hosszabb idővel a már a f. é. őssi köagjűlésbŐI kiboosáltaní keüetvée Csák így leend lehetséges, bofy már a hirdetményekben eaen 260 ftayi fn talmaaáeek alfami díj jellege e nagy kö-röeeég 4a aa Uletdk tudomáaán hoasttat-haaaék, a mert annál több díj és jetálom titethetrée ki, e kiállítási versenyhed* annál inkább emeltetik • a osél sikeresebb eléréee Watoaabban remélhető leeud. solatban N. Kanizsa var^s ogy a Zalamegyei gazdasági Eszel kuysi tanácsai arról hoi egyesület a folyó\' 1878 évi augusstus hóban is N. Kauiasán gabona és borvásárt fog ren- \| dezni, s erre Qlsvtna Lajos ur elnöklete j alatt a bizottmányt kiküldötte, értesíteni, s \| felméretni határostatik, kogy a vállalatnak j a város uevezetes érdeke tokiutetében állandósít hatása oaéljá\'ból és a bizottságot tőle kitelhető közreműködéssel támogatni, s há a bizottság által a \'végett megkerestetnék , . a gabona, és boryásár helyiségéül a város j tanácskozási termét áteugedni szíveskedjék, j 16. Elnök ur előlegesen bejelenti, hogy a , \' megye által a gazdasági egyesületnek ser-1 \' tée -.eá czélokn átengedett Bellatínozí ke tj a megye által árverésen eladattatott: Míg e tárgyban a tek. megye köaön-eége által intézkedés tétetik, s arról esen \' egyesület értesíttetik, elnök ur előleges be-. jelentése tudomásul vétetik. — 17(44—1878. Thasay Lajos egyesület péostárnok ur I aa 1878. évi május 1-től 18Í9 évi május I l-ig terjedő 1 évre a költségvetés tervesetét beterjesstvén következőkép állapittatoit i meg a Zalamegyei gaadasági egyeeület költségvetése : I ^ 1. Titkár évi fisetéee . . . 500 frt. 2. Ugyanannak ifodai szükségletekre poatadijakn én általánykép . . . . 100 frt. 8. Pénstárnok évi fiaetéae . • 100 trt. 4 Szaklapokra köovvekra ée nyom tatványokra . . i 50 frt* 5. Aa egyeeület közlönyére as I 1871 évi május 7-tki közgyűlés \| 84(24-877 ea. végaésével jé^vá- -j hagyott aaeraddés ártelmében a folyó évre is megállapittatiU és folyóvá tétetik a ssersődéesJerü álulány díj . . . . . 150 frt 6. A saárnadáskoa szükségei kimutatások elkéeaitéeeért. pO frt. 7. Minthogy a Bellatincsi ée pef- Felelős szerkesztő: HOFFMANN MÓR Vasúti menetrend. Érvényéé május 15-tŐl 1876 A bnda-pesti lidotmutató óra szerint, Indul Kanizsáról Vonni hova: száni öraptrí ld(. Kh Kszék,Molüic,l)oiiil>orir s Kiuiuéba i reg. 215 1 i délu. 112 Buda-Pestru . .... 4 68 , xeg. at)2 „ s 6 délu. 2(M „ ........ II. 30 ttfcT. 318 Bécsbe (Sioui i««tlie!j.\'Bécfi-Ujliply Mé5 8 reg/ 801 „ . U 48 Mtr. 816 Sopronba 3 88 déié. 203 Trlssitbf ét Prsg-irliüfou keresstQt Qféca és Ifcsbt 4 60 reg 102 2 47 áála Érkezik Kaaiziára honnét: 216 Etsék. Mohács, DomboVérs Klóméból 1 41 Mki. 20fl „• 208 BMla-PestrlI 201 211 aiáBésfól (SsoaiWthsl; MsrUjh«lv 301 t. " „ ■ h , 816 SoprvaUl 114 Récsbúl tíraci, Harburg, Pragcrbof 201 Trisst- és 1H „ és Bécsből „ VUMiM 11 II setr 4 811 reg. 2 6 déiu. 9 44 sstte (stát 10 21 sst „ 4 6 reg. 1168 (Uls 4 U w 1 11 éf« IHIRríETÉJSEIC ÍXXXXXXXXKKXXIKXHKKKXXIXXWI tXXHWXIUj @XXX>OGOGOGOOOOOO Umrath ós Társa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok ajánlják, i szilárd kivétel, könnyű járás, nagy munkaképesség, és tiszta csép-lésről legelőnyösebben ismert, ugy rámán álló mint kerekeken járó S 3 kézi és járgány-cséplökészUleteiket 1-töl 8 ló, vagy ökőrerüig. Továbbá készítünk különféle nagyságú és eliimert jó minőségű tisztító rostákat kukoricza morzsolókal és szecskavágókat : kép és árjegyzékek ijn gyen ós bérmentve. MMMMKKMKMKMXKXXXMMKk!+KXXHH )XXJOOGOQG&OGOQQÍX30W ■., ffJfirni, A pali ni urodaloipbafi lévő palin i pusztán f. évi Nov, l-re a tanítói állomásra pályázat hirdettetik. Folyamodók csak is nőtlen s tanhóképésitettek lehetnek, kik a magyar s német nyelvet tökéletese i bírják: Fizetés: 600 forint készpénz, szabad lakás s egy hold kukoriqza föld. A folyamodások folyó évi augusztus 15-éig a palim gazdasági felügyelőséghez nyújtandók be. Pálln, Június hó 1878. 514 3—6 Palin! gazdasági telttgyelős: gr. >ooooeoeooooo(xxx)ooeooooooooc0 BEOGLE J. ós MÜLLEE gép-ós rosta lomez-gy árnokok Budspest, Msrgi kid közeidben tjisijik i Bér kftielgft idényre hoaunk tabb gada«ági kiiilítáaám wrNayké-pmáfért cUó diyal jeUlwyt TRIEUR-jeiket, \' (konkolyt, bflkhftayt, iabot atb. \'ilmU roata), mely pápa* • uiMrt ét tiasta m«nk»-#rt<jBínye miiben bíi ifilr fyártaáayayal »ar»eayei vauéi Tlffltt rosták Backer mintájára Rutáink u eliámort Isgjobb, Btckar iwrt ucriat kéatitvék Ki arrdati ól temmibaa iem léniák el, a wilfüfli Baaka-aradnétTök ia asoaoa marad la e-»deiié.al Ajinljkk urlbU tlasRtit.rofl< ákhoc és cséplőgépekbe! nU Nfltlrmrcflkfl a»i«<1eaM«tl aiata A aary««currat, a l«7)aiáiyaaabb ároD \|f ÁrJ\'gjriékek Ingyen én Hérnentve. \'lB KataoQoaüQs Csépló-gepek Mzegrewtizer. Kézi I asználatra vagy 1—4 vonóerőre tisztító-készülékkel, elismert legjobb kivitelben, a könnyű járat s nagy munkaképesség iránti jótállás és olcsó árak mellett. Megbizható Qg) nökök kívánatosak. Tovább eladók jelentékeny árkedvezményben részesülnek.^ Megkeresések czimezendók: Ph. Mayfart & Co. Gépgyárához, . FRANKFÜRT A, M. 606 7—16. Froliner szálloda, Budapesten. Ajánlom egész ujdon berendezett szobáim, te rtne i m, ebédlőm és kávéházam a t. ku-zönségnek. — Elismert jóságú konyha s pincze leggondosabb szolgálat mellett A viszonyokhoz mért olctTó árak. - •515 3—3. Mély tisztelettel Frohner I. G. XXXXXXXXXXXXXXX) Angol királyné szálloda Budapesten. Első rangú jó hírnek örvendi szálloda si Duna .mlillett, a gőzhajók kikötőhelye kö .elében, a legelegánsabb és legfi-rgalanibb városrészben fekve, aj tuja magát l\'tiO kényelmeseit berendezőt szobáival 1 forinttól kezdve feljebb, elitmert kitűnő konyhával, kávé- é kitűnő italokkal jutáno« árukon,és pontos akolgáliit mellett. Ki áló tisztele tel 111 s-J Soha lek Lipót hzAD< da talaj lonop. mtm 766 TT Ad 269 A. 78 r m ij \'" i pj ua i-t Árverési hirdetmény. Zalamfigyo kanizsai járása szolgabírói hivatala által közzé tétetik,J hogy Molnár Mihály bus-laki juhtartásop pásztortól elkobzott 2(2 db. öreg és 100 db. bárányból áUó juh falka, együtt és egyszerre. — \' < 1878 évi julius 15-én mint ujabban kitúsött határnapon reggel 10 órakor Nagy-Kanizsán a heti vásárokra kitűzött marha vásártéren — nyilvános árverés alján a legtöbbet Ígértnek azonnali készpénz fizetés mellett hatóságilag eladatni fog. A venni szándékozók oly értesítéssel hivatnak meg, hogy a becsár 736 frt egyszersmind kikiáltási ár is lévén — az ígérni akarók csak is a 150 frt bánatpénz letétele ntán bocsáttatnak a* árveréshez. Nagy-Kanizsán 1878. janin* 27 én, §W\|tiCS SZ biró. hiMMMHÉPSPfWH WttPUM pHa* tev. Farkas Jánosié 0 nagysága egy 300 holdig terjedő, jó uri lakással, és gazdasági épületekkel ellátott birtoka f. évi szt.Mihály naptól bérbe adandó, vagy örjök áron is eladandó, Wvebben levélben vagy szóval a tulajdonosnönól, Talián Dö-rögd, u. p. Kapolos Zalainegye. S19 1-8 mm TFT PMiUÍMÍ\| . t l Bsmh \' \\ Wtw í iwfliÜ rfsi ^ ^űjf^ítú ^ M 1 m iiar u jMP i ii IW 1 2 fMfl\| ! vuip^U Hié-Hi ííri gíitíSI £} —* 1^1! m# M § •11E51* »lií^i^MH^w^faMSíí -Hsítrl- MIsI- i\'ftSHSuáll\'pJic H 5 K J BljiüUii^íin^M « 5 U U is nWraTIISffilLi íd sílíll^liá ® h - \' & o Oi jirrfkn r lUMii rfirrt fii it^n i^t^^itTA^iff kiffAi> 10 _ - ^_— ■ —- — - - ______I i 1 hr » fa ftytttftr: PIIIIMM 10 h ZALA l«twtl M H««á a U> -ákmi lémét «Mé >Wméayék HMmM. Dj fáiwMi ital 613 n i StwUk eak IMMH kmkWi fef4Uta»k el IWrtM ?ím* Mm Hlh>rt Ut II w - A V Oilllufir Bafepft tmmmh MnL — A-Om« Bfct IbíwiI t. h. - W«M Már tt TkUr mtmm 11 w ImMmIiéi Jüub fc tám Mim* K»4J/ atcu IT. a ITnnrlit" é VofUr üm L WiltfMkfMM I* MEGYEI ÉRDEKŰ. KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSADALMI GAZDÁ-SZATi HETILAP i Zolatnegyei Gazdaság iRgyestUet, a n.-Jcanizsai tiszti ómégélyző szövetkezei és több más egj/let hivatalos közlönye 28. IZÉ. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. Julius 10-én. Vr évfolyam. Képünk kftierkólctltége érdekében. (H. M.) Országé a erte megindultak a választási mozgalmak. Az orttág-gylllési képviselők, a boe atyái beaaámoló beszédeiket tartják, aa ily állásra kandidálók pedig falúról falura mennek, • a pártállás szerint • bölcs és okos, de sokszor egyéb epi-thetoot is megérdemlő beszédeket tartaoak a néphez, mely ájtatosan hallgatja aa ilyen alkalomkor mindig prófétai lélektel megáldott kép-viselő kandidátust A köretYslasztás alkotmányos népnek egyik legszebb jogát képezi, £ jog megengedi neki, hogy meggyőződését (a törvény korlátai között) szabadon nyilatkozassa k^Kö-vetheti esze és szive sugallatát, és szavazatát annak adhatja, akitől legjobban hiszi, hogy a közérdeket szivén hordja, hogy csak a háza érdeke az ő érdeke is, s hogy tehetségét tőle telhetőleg fogja felhasználni három éven át a haza különféle érdekeinek előmozdítására. De igaz az, hogy nincs olyan szép és magasztos dolog, amit aljaa érdekek kedveért kizsákmányolni ne lehessen. — A követválasztás szép és egy szabadságszerető néphez méltó, magasztos joga is kiszámíthatatlan rosz következmények kutforrásává lehet lelkiismeretlen, önző czéljaikat leső, tudatlan bujtogatok és izgatók által, Ki ne ismerné azon sajnos tényt, hogy népünk sok jó tulajdona mellett, még mindig tudatlan, nyers és könnyen felizgatható. Nem lehet tehát csodálni, ha lelketlen izgatók, kik hiusagának kedvezve szunnyadó szenvedélyeikre áppellálv^igen köny-nyen kihozhatják nyugalmas sodrá ból, vágyakat As reményeket ébreszthetnék beooe, melyek te^jesQlése vagy egészen lehetetlen, vagy csak 1 sok etetendő után lehetséges, •> K isiimi thatlan kár háramlik ez által népünk közerkölcsiségére, melynek aa ily eljárás által okvetlenül romlania kell. Meggondolják e azok ^mindig, akik aAépheassóllani hivatvák,hogy mennyi felősséggel jár tiszták * társadalmi eridica tekintetében? Vágy vannak-e olyanok (s fájdalom I azt kell hinnünk, hogy vannak) kik nem törődnek a nép köierkölcsiiégével semmit szívesen cserébe adják ezt saját győBelmflk árában ? Felejtik-e, hogy aa erkölcsi kór, ha egyszer elharapódzói kezd, alig enyératethetö el és a tártadalmi élet eaerféle el-ágssásábaa irtózatosan pusztit, a köz-erkölosiséggel együtt elölvén a köa-ttÜtmtt ízt Fájdalom* hogy még Mindig vasiak olyanok, kik taemélyet am-bitiójuk veasaőparipáján nyargalva tehetség, jellem, May ét ■egállipo-detteág nélkül oly állátra törekszenek, a salyre ők tahefytts illenek • mégis megválasztva sokszor vej-, ttí taomon tatrepet jáWtaaak, mig fcláa i tártadalomban el/ogUlt dl-1 lásukat úgy, a hogy csak betöltik. Némelyek lelkiistot reti dolognak tartják a\' hatalmat szidni, b minden bajétit Őt felelőssé tenni, mert ez ép oly könnyü)( mint. a népet egetverő frázisokkal, a melyeknek se fülük, bó farkuk, félrevezetni. így rontatván meg lelkületében a nép, mely végre nem tudja, hogy kinek higyjen, s habár a lehetetlen ígéreteknek sem hisz, mégis jobban oda hajlik, hol hiúságának jobban kedveznek, J Ez lelkiismeretlen visszaélés a nép becsületes lelkületével és jellemével. Ez arczulcsapása a közerkölcsiség sérthetetlenségének, a mely-lyel könnyelműen játszani nem szabad. F/olyton szaporodó közművelődési intézményeink terjsdő áldásait a nép csak ugy fogja igazán élvezhetni, ha másrészről le nem romboltatik az, s megvetése nemskel-te tik benne azok iránt, akik tiszteletét megérdemlik, akik atyáskodó gondjaikért hálát érdemelnek, Vajha elég józan felfogása és ítélete volna arra nézve, hogy az ál-prófétákat képes volna megkülönböztetni azoktól, kik érdekeit igazán szivükön hordják, kik a meggyőződés igaz szavával szólnak hozzá viszonyokat nem festik sötétebben mint a milyenek. A kik a hazafias és polgári erény sugalmazásának engedni tudnak, 8 elég megállapodottak, hogy a vak szenvedély rabjai ne legyenek. Akkor kevesebbet fogunk panaszkodhatni azon társadalmi cor-ruptióról is, a mely nálunk ugyan nem általános még, de a hol fennáll, ott legjobb és legnemesebb czélu intézményeinket enyészettel fenyegeti. Különösen pedig, amint már mondtuk köznépünk sínyli meg, melynek erkölcsei veszendőbe mennek, s melyeket helyreütni vajmi nehéz feladat Pedig ha valami képezheti minden becsületes hazafi méltó gondját, népünk erkölcsi és közművelődési emelése lehet az. mely nélkül a valódi alkotmányos szabadság jó zan felfogása az ő részéről teljes lehetetlen. Azok tehát, kik elég könyelmü-en a nép alacsony szenvedélyeire appellálnak rosz szolgálatot tesznek a hazának, a nemzet ét nép hálájára pedig nem érdemesek* Ny&rl elmélkedések falán, (ÉL-auéf Oanában) „Mindennek anyja: föld I Wtírtbb nufMtod\' Btoni mért hagyod ?l. i 6 skge nánta ftldsdet, tett tennéktorebbé tépdst, tfrie bomlottról (kamatot — AraUakor meleg Hfrt bSUoH\| Mai mért hagyod ?l.. Araiunk — orezágiserte. Már már el is ssoktaah a jó terméetől, — de aa idén ■isjáidé as Ur hoaaakaL Duzzadt kalácsok ritfjNM bsrásdáinkon I — kas bogy most midőn betakarnánk: megeredtek ss égnek cm tornái, rothadás tea? sgeti a kepéket, ~ a latok pedig est írják, bogy sok helyütt \\ neae le Issöffé Isit s busának es uj hernyó pedig imitt amott sadlsink bsn gs rázdálkodik. De azért nálunk lat ie mered is — kalácsnak ée áldomásnak. Ezen kie hátrányokkal ceak est ér esteti e gondvize-lés: bogy e Mánkból ie kivehetvén a felelőt: ne táteok ee égnek, baufpi alapítsunk községi meg tárokéi ée boroeérnókokat Hanem amit eehinei éh-balálról írnek a lapok: ee rémségei vérfagy lalő — ée példe nélküli á történelemben 1 Es ngyeeveeett .mennyei birodalom" igen aürtt népességű. Néne pedig már — ég-bej le tánál fogve ie kev4 ételtt. E^y ceéeee risseel egy ember nephoeesallttéri — est pedig könnyen termi a jé föld. De es idén es tgyik kerületben (nem iiják mi okból j oly énineég dal; bogy eleinte ceak s bőitek basát moet már egymás tetemét Mják as élők. As eróeb e gyengébbet — asepa fiát férj a\'nejét azúrja le: hogy a máskor ölelt tetemet gyomrába temetve tovább tengesse nyomorait életét! Iesonytató, issony tatéi „Mindennek anyja föld — Legbüszkébb magxatod Éhezni mért hagyod?" Ée a cbinai kormány kiáltványában azt irja, bogy alattvalói pusztulása as ó, a kormány bflnös molaestáea !.. önvádnak sok — jóllakásnak kevés !.. Es a nagy ország azért kaphatta a „mennyi birodalom" nevet — 1-ör mert császárjában az Istent látja ée imádja, 2-or moet a többi világrésztől elzárkózva m. e. másvilágban — peehedt nyugalomban él, alája ssedett lábain gug- f;olva esivja ópium pipáiáját Egy két esem élődő (bámészkodó) tudományt mint a csillagászatot, — pgy két unalmas művészetet, mint a magas £al lóm egek építését, — a birka türelmet igSnylő apró faragványok ée az oetobaeágig finom ezonyogbáló szerű csipkék, sc havi ok, szőnyegek készítését kivéve, máe a civiíisatio kívánta többféle ipsira, okeaeitt gazdálkodásra és áldásos kereskedésre nem igen törekednek. Lányaik lábace-káit zsenge korukban bokába kitekeiik, — miáltal mesés picsi labuakká de járni ée dolcosni képtelenné nyomorítják őket. Scempilláik ie oly ma\|omUag lapoeaan ne besülnek bennülő szemeikre, mmihs ébren is aludnának. Orrokba fözött karika gyűrűikkel játszadoznak — bambusznád pa-rapléjuk alatt — bo\'dog — ázsiai nyugalommal. Kdiipzgztásásuk paradicsomfcori egyszerűség. Vasutakkal, gőzhajókkal röstellik bamba ébren álmodozásaikat elrezzenteni. Ne. csufoliuk árért a mi közigazgatásunkat nc b i n a i-nak. — Nálunk már ily „ázsiai állapot nem állhat be. Mert itt. ha flrse iz ss elődöktől Üressen örökölt status — kasza: mégis tolia „ínséges kölcsönre." Ha nálunk egyes vidékeket tönkre tesznek iz a bősz elemek : a vasutak, gőzhajók oda rángatják a máeik vidék fölöslegét Itt iz millió a ftldmivelétnek ellensége — a régi tücsöktől asujj pbyioxeiáig — a eseliden permeteső rsgyától zz orkánnal üvöltő jégverésig, de mi még se faljak fel egymás . . . busát, legfeljebb csak vérét vesszük egymás . • . erszényének — useors, exekutio, cítatió a több efféle jogi ée erkölcsi pióezáinkal, — de magát a testet : hagyjuk futni 1.. Éljen amint élhet, de mégis legalább éljen!.. A civilizátiónak gyilkosa is civilizáltabb, — legalább nem oly kézzelfogható, nem oly undorító, nem oly hajmerzstő. Itt iz megírta egy régibb költőnk: „Ebekkel játszanak kis ufiak, De lám kítjajik sült hutbo? izokott, Nem eszi meg a ssárás falatot: Adják csat a kenyérhéjat nekünk Kis orfiak mi régen éhezünk I De azt is megírta Jókaink a anofy-laki iskolás fink* csimft gyönyörű versében hogy: „Anyám enjám édes tarám Adj ksemvt széles karejt, Jéf neki ererned a kést, Jé is legyén sok is legyen Iskolába megy kis fiad! Misek nsked iszéies karéj Iskolába megy kis 1 Misek neked széies Kicsike vagy kicsit esseí t" sat sat. Végre kiztlt hogy a jobb módú iskolás fiak — aa ott éhező szegény társaik •sására trafikálták sa alamizsnát Tehát már kisdedeink is jóeaivüek ée eegéiy képesek. Hát örogaink? .. fisatóhbi Msédek vissoütsgeággal teljewégOk da-osára — nzponta aj meg aj Jótékony egyleteket. bölosődéket, ovodáka^, neveidéket, ápoldákat, leveeoeató konyhákat, leiencsdé-ket temesdéket, (roez aj szavak, de asm vadabbak sa -4 v a d\'-nál) sat sriaálaak. \'Sikerűit nálunk aa ily létét egyleteket di-vat-cultuzsá tanai — Mennyi sok csak as U> s mit ÖSHStánosolank a „sseaény ördögök* javára I A kormáuy U Jvessü — akarom mondani: elengedi jogát p. o. aa adói ott íz, ahol nincs miből bevehetnie. Mégis csak jobb askflnk itt Ne menjünk mi Ázsiába — sőt azokat ee ereezezftk akiket Istóczi ur oda kflld... Hátba azok ott ily\'kinai ínségre jutnának, az itt maradtak pedig a bőségbe fulladoznának. Egy egy kie érvágás nem szokott ártani a ma* gyai embernek — ha mélven nem vágják még basunoe is — türgébbé teesi íz -Ua? Ceak as mélyen hál! „Anti Ittociánum romediam 2 polgári házsseág: jöjjön el a te orazágod mielőbb mig késő nem lesz!.. Hogy 5—10. év múlva miért lesz késő ? A gyengébb elméjű ekézt elmond hztnám. de ekkor ások iz megtudnák, kiknek joob est nem tudni 1 De az ultrám ... áh — bizony bizony mondom nem tudják, mi kárt tesznek a magyarságnak, mikor azt hátráltatják. Cxi\'jány Károly. \'Folytatása következik.) Leveleié. Gőtsej 1878. julius 8. A termények álláeáról oly sok féle egymástól legfőképen a valóságtól is elütő értesítéseket noslak a lapok, de a legutóbbi napok oly roppant káros befolyással is voltak, miszerint jónak látom a valódi állapotot leírni, hogy az, kinek érdekében van az aratás eredményeit tudni, hamis adatok által félre ne vesetteeeék. Különösen indít erre a „Keszthely legutóbbi számában Zala-Egerzztfg vidékéről közlött azon érteeitée, mintha ott valóságos kanááni állapotnak örvendhetnének. Kora tavazzszal mező, szőlő, ée gyümölcs rendkívüli terméesel kecsegtetlek; ssonban az april, májusi hideg szelek az ősziekben sok kárt okoztak különösen a rozs nem bokroeodott, a tavasziak későn ée hibásan keltek, a gyümölcsfák virágai lehullottak, a takarmány is növekedéoében visszamaradott. A buaa rosszul virágzott, a juniuzi forroság. tartós szárazeág a azem fejlődésre károsan hatolt, a por üszög nagy mérvben uralkodik; mindezek folytán a búza habár keresztszám középszerű termést matat is, szemre z az üszög által . is rontod minőségre nézve a középszerűn alól álló termést ád. A rozs szalmára mérsékelt középszeszerii terméssel örvendeztet, minőségre\'tűrhetőnek mutatkozik, de nsgyon szemetes. Árpti mennyiségre tűrhető, de az utóbbi napokban dühöngött orkánazerű szél, rendkívüli záporok egészen a földre nyomták szem megsárgult, csak nem kizárólag takarmányozásra használható. A zab határonkint nagyon változó, \| átaljában jó középszerű termest ígér. Kukoricza szinte változó, kedvező idő járás mellett középszerű termés várható ; szinte ugy a burgonyából is. Takarmány tűrhető lett volna, de a mult heti tarlós zápor a bükkönyt megrontotta, nzgyrészben haszonTehetetlenné tette, széna, kevée takarodott, az iz folytonos futó eső között. OyűmölcebŐl valamelyes alma marad , körte semmi, szilva valamelyes, dió sok. A esőllő rendkívül sok fürtöt hozott, de a virágzás erős esslek, tartóé sáporok mellett roessul folyt Is; tisztulás közben is sok lehullott, e mai állás ezerint, kod véső időjárás melleit is a borból középszerű termés várható msnnyizégre; a minőség azonban aa időjárástól függ, a fürtök fejlődése pár héttel .a rendes mögött van. Mindezek folytán kérdjük: hát hol van az a Kánaán ? Levelem befejestakor kapom a szomorú értesítést, miszerint f. hó 8-án tel-hőesakadáseal párosult erős jég s ssls-eger-szegi határ (első esélén már sok kárt tstt, onnét csáoei, henyei begyeken keresztül Kapornak toló vonalira, részint a jég, ró-ssint a rohanó víz s terményeket majd egó-ssen megeemmiaítette, Kaporaakon tuii vidékről még nem érkesett tudósítás. t. I Helyi ét megyei hírek. — Az Efitvte altp központi gyŰjtÓ-^h sottaága e hó 6 án taitá közgyűlését Keszthelyen. E lapok eserkeealője is Keszthelyre rándulván ss alkalomra, a gyűlés lefolyását röviden vásoljuk: A központi gyöjtő-bizottsig tagjti már pénteken érkatttk Keszthelyre, ahol mád m t Hu ■> XStU ssmik I ommsé, Vses tvn I irt Mémtkt iagfiS ém IM 80 kr I >M>Sw m\|mm m— t hr. IftulK INiHiiiS i y A SSit^u aá w. tfl • Wlyi biaottaág áltál fogadtatván el*ál-láaallattak. Ax estét kedélyes mulatozás- . aal töltvén, másnap reggel Eötvös omló-kére szent mise tartatott, 10 órakor pe- i dig agy a köiponti bjnotfcsag tagjai, mitit \' ai ex alkalomra ide jött vendégek, aj -1 keszthelyi gaxd. tanintézet tantermébe gyűltek össze, sbol pontban 10 órakor a gi Ölés Péterffy Sándor elnök álul meg nyittatott, (Zárjel kőzött megjegyzem, hogy a bizottság tagjai a gyűlést meg-elólóleg agy a keszthelyi apátnál, kit azonban otthon nem találtak, falamint a vtrosi tanácsnál tisztelegtek, ez ntóbbi helyes szívélyes fogadtatásban részesültek,) Péterfy elnök megnyitó beszédébea rövides vázolja az intézet cziélját és feladatát s végül az Isten áldását kéri a bizottság működésére. Után na Lutten-berg Ágost, bizottsági titkár olvassa terjedelmes, de szépen és emelkedett szellemben dolgozott jelentését, melyből a jelenvoltak örömmel győződtek meg, a központi bizottság minden egyes tagjának fáradhatlan buzgalmáról, melylyel ez áldásos alapot gyarapítani s minél - jótékonyabb hatásúvá igyekeznek tenni A jelentés többszőr lelkes éljenektól sza-kittatott félbe. — A jelentés felolvasása után következek a különféle indítványok, melyek kösfli kiváló paedagognsanknak Qyórffy István, esztergomi tanárnak, elmés kifejezésekkel fűszerezett indítványát emeljük, ki/ mely szerint a -magyar boni fürdők. igazgatóságai, agy a közlekedési eszközök igazgatói kéressenek fel, miszerint tanítók, ugy tanitúcsaládok tagjai számára mérsékelt árakat szabjanak, hogy* ezeknek is \'tehetővé tétessék a szünidőkben rongált egészségüket helyreállítani •— Indítványát igen szépen indokolta s ez egyhangúlag el is fogadtatott. Több rendbeli Jerél felolvasása s jelentés meghallgatása után, a jelenvolt bizottsági tagok s vendégek bankettre gyűltek össze. Az elsó toasz-tot Féterfy Sándor mondotta, király ó felsegére s a királyi családra. A másodikat Witt Fülöp a királynéra; a harmadikat Győrfy Iván, telve humorral a sajtó jelenlevő kepviselúire, s az épen e napon érkezett keszthelyi képviselőre Falk Miksára. Este színielőadás volt az Eötvös alap javára Tamássy közreműködésével. A Szombathelyen szép si-f kerrel működött Miklósy társulat adta a „Falu rosszát" Hogy Tamássy, a népszínműi alakok e kiváló személyesitóje Göndör Sándor szerepében kitűnő rolt azt felesleges is mondanom. A társulat többi tagjairól is csak dicséretest mondhatok az előadás alkalmából. Az anyagi siker pedig messze meghaladta Miklóssy legvérmesebb reményeit is, mert ez alkalomra a színház kicsinek bizonyult. Kívánjak, hogy Tamássy nélkül se legyen oka neki a közöny fölött panaszkodni. Az előadásra Falk is megjelent, bt a küzönség éljenekkel üdvözölt. Színház után a központi bizottság éj a helyi bizottság tagjai kedélyes vacsorára gyűltek össze Schillinszky vendéglőjében, hol a kedélyesség végre oly nagy tokra hágott, hogy a vége egy kis rögtönzött tánczmnlatsag volt, melyben különösen egy szép pesti nócollega tűnt ki fáradhatlan tánczoló kedvével, hogy még e lapok szerkesztőjét is . kihozta nyugalmas, komoly sodrából. Azóta Samut hintett a fejére és — bosszankodik, hogy oly rövid ideig tartott ez a kellemes művészi foglalkozás. Meg kell emlékeznünk még arról is, hogy a keszthelyi gazdasági tanintézet kitűnő igazgatója Bálás Árpád ur a legszívesebb előzékenységgel viseltetett a központi gyűjtő-bizottság tagjai iránt, a közgyűlésben rászt vett, szintúgy jelen voltak a gyűlésen a gazdasági intézet hallgatói szép számban. A tollam begyén van még valami a tanítókról is, — de nem akarom éppen most azt a jó benyomást elrontani, amit az* egész gyűlés lefolyása bennem kelteit; azért e kevéssé Örvendetes megjegyzést majd alkalmilag fogom eimoodani. — A MttbfH tféjáráe a gabaákra nem vek ked?ezŐ, mart aa aratás manká 1 ttokat a aaa eeŐaés miatt télboa kellett hámi. — Aa aratásnak skeres bevégzéso oaéljából, Mit mlo tzáraa időre volna artkségfak. — Miadamelleit, ha aa iratáé Is mmtot saép száras iádban mehet vég-IÜ» akkor mk mindig jé kflaéparatásnik satianság következtében leaaeU a röglön maghalt — — (VUlW lecsapás) ügy értesülünk, hogy i rault héten Galambokou a r. katb templomba a villán lecsapott • a lépcső aetet szétrombolta. «-» A Nagy-Kael zeáa reudedandő g» bona ét borvásár rendeső bizottsága va — pMMáflmi\|) 7iii faeaftm. halk tompba javítása alkalmá-agy MaÉni fcas a NlleUffl, vigyá- sárnap kezdette meg működését, ét u ál Ul a gabona ós borvásár megtartás* ugy-látsaik a idénre is biztosítva vau. Kíván jak, hogy minél fényesebb sikerral já«jon Woblbeim Ernő urnák a titkárságról való viassalépését őszintén sajnáljak; a bi aottaág e tisztet, melyet Woblheim ur oly kiváló buzgalommal és szakértelemmel tel- Íesitett mindig, Eisler Miksa orra ruházta ú aat al is vállalta. — A bizottság munkálatairól időközönkint értesíteni fogjak t I olvasóinkat. -r (Czáfolat) A lapunk mait ssámá ban „egy fürdővendég" aláírással megjelent j hévvizi czikkre a kővetkező sorokat vettük : T. Szerkesztő ur! A hévvizi hiányokról I as Ön levelezője tévesen értesíttette önt, I ott mondottak nem felelnek meg teljesen I a valóságnak. Mert a kik a zongorát használják, azok művészien kezelik is, és nem riasztják el a közönséget játékukkal és énekükkel. Az említett pajtabiró mulatsága ártatlan mulatság volt. Az oltárkép rámája nem lehet arany, mert az hzmar megromolnék a falak nedveasége miatt. A", igaz, hogy foglár csak egy van. i hogy as orvos nem lakik íiévvízen. Szíveskedjék ama jfbrokat ez értelemben helyreigazítani. Egy mánk fürdővendég — Mai szántunkból hely szűke miatt több rendbeli czikk kiszorult, iey tárcsa-czikkünk is, mely kedélyes modorban elmélkedik a Keszthelyen töltött órákról, az Eötvös alap bizottságának tagjairól, Falk megérkeztéről s. a. t. — Falk Mikta keszthely kerületi képviselő vzsárnap tartotta beszámoló beszédét a praemoutreiek háza előtt. Másié! óráig tartó beszéde nagy hatást tett, a v ál asz tó polgárság rajongó lelkesedéssel üdvözölte Falkot Uj ra kijelöltetett képviselőnek Délután baukquett volt, mely fényesen sikerült Báláz Xrpád ez alkatommal toaatjában megemlékezett az Eötvös-alapról a a társaságot adakozásra hívta fel, Falk lellesűl-ten szólt a dologhoz és a gyűjtést) megindította. Pár perca alatt száz forint gyűlt egybe. A színházban Falk tiszteletére a* „Kintornás c-alád"-ot adják — (?—r.) \' — Az izraelita iskola kézimunkái. Mait szombzton liliput világkiállítást láttunk — azt is en miniatűré. Az izraelita iakola kisded nővilágának kézi munkáját gondoljak. A hangyaszorgalommal kéaaült csinos csikkek nemcsak azakértelemrŐl tanúskodtak, de jó izléet és jó idomzatos érzéket is árai-tak el. A ki olvashatná e számos hurok és öltés közé varrt éa kötött gondolatokat és érzelmeket, a a meríthetne ám a kis viiág érzelemkorébői ifjúsági iratoknak való eredeti anyagot! — Mily örömmel nézi a kis művésznő as első általa alkotta harianyát Mint tepdes piczi szive örömében! Mily büszke öntudattal mutogatja a mamácska meghagyásából papácska számára készített — papucsot!— De fájdalom I Igen sok ba is van gyakran e kési munkákba bele szőve éa fonva, sok bánat bele horgolva és hurkolva, sok ínség bele öltve, sok nyomor belehimezve 1 — Példával szolgáljak? Mint irigylik a kis Jankától azt a szép gyöngyöket, melyekből caakugyan diszmu készülhet Nem tudják kis barátnői hogy kérésére tegnap ottnon — éhesen feküdtek le, csakhogy as atolsó két hatoson néki gyöngyöket vegyenek. „Beggelre ugy is mindegy lu mondá, és nem kell majd magát azégyenlenie éa hátra maradni. Mily azorgalommal, mily kedvvel dolgozott munkáján ! Meg volt róla győződve, horjr a kiállításon majd mindenki kérdezi: „aj e remek mű meaternője V S akkor az 6 nevét fogják számtalanszor emlegetni, és hallani Mily őröm, mily élvezet I Éjjel is csak ez képezi álmzinak tárgyát De ez a kegyetlén szükség, az a kérlelhetlen sors ez ártatlan, fiatal világot sem kíméli meg Kemény caapást mértek gyenge szivére. Egy nanpal a kiállítás előtt apja sehogy sem volt képee aa e napra szükséges kenyeret megszerezni; pedig kis hugocs-kája annyira sírt a kenyér, a száraa kenyér után. Ezt már csak nem nézhette tovább ? Vette kézimunkáját s ment vele ház-ról-házrz — míg megvették. Sóhajtozva, sá- S ad tan vált meg tőle s ráadásai megtol-otto és szaporította aa ékes gyöngyöket — még drágább, még beCse iebb gyöngyökkel Szegényke rájuk hallatta azemecakéi köny-gyöngyeit, hogy övéinek kenyeret eaerezzen. Éa táa c»ak gyöngyözött munka? —• — Da miW otthon aa örömet látta, mit aa éhaaőknél a kenyér keltett, ő is örült éa moaolycott Legyen aa öröme tartóé éa legyen els^ kemény asapésa aa atolaé isi wa. -i (Rövid Urak) A Gans féle gyárban most egy gép alőállitáaán buzgólkodaak, mely arra leaa hivatta, hogy a Qraham-rendaaar szerint aattaetlanU villanyfényt arártaaa. — Jolias 18-27-% Párishan 10, M7 idegen jalaatotott be: köztük 476 osztrák MOV. — Á bajor király a napokban kegyelmezett aiag agy rabnak, a ti 88 évet töltött a börtönben gyilkolás miatt - Sí- eli Muley (llaaaan marokkal császár maghalt Haaaaa rendkívül szerette aa európai műveltséget, — A Persaah jelenleg Bécsben van. A sah oaak hat napig marad Béos-ben a innen egyenesen T>haranba utazik vissza. — Egy indus berezegj érkezett Budapestre két szolgála kíséretében; ionén Bécsbe s azután Pártaba utazik a kiállításra. £ hó 1-től kendve megvannak nyitva a tátrafliredi és korítniozai fÖrdŐk távírda állomásai — Obyn falucskában egv at/a magát a ÖV gyermekét uegöhe-\'tyankalival. — Aa öreg( Vilmo% porosz paáaaár, karját mindig könyebben képee mozgatni. — Aa osztrák magyar monarohiából aa Öszvérek sávitele megtiltatott. - / Keszthely, 1878. jalitu hó 6-án. Kinek ne gyúlna keble lángra, midőn a szép s nemesért küzdő léleknek áldozatok árán szerzett szüleményét, gyülmölceét egy magasztos tettben látják megteremtve ? A szép eszméjénél aa emba&áez megpihen s nem a puszta merengés álul elkapatva méláa, hanem végaetaaeiüleg meghurczolja a lelket valami a lezajlott örök mindenség\' kezdetétol a jelenig. Én is gondolkoztam ; egy nemaet életére befolyásos eszme ragadta magával lelkemet, — édes haaámra fgondoltam s annak nyelvharcosaira aposto-aira, kik Thespis szekerén zarándokolnak as"éiet hitvány, röggel tolt, tövises utam, hirdetvén a magyar igét, tauitván a népet as édes anyanyelvre a műveltségre. — Merengésemből Miklósy színigazgató saava éb-reastett fel —t— — s ekkor vevém észre hogy Keszthely állandó sainháaában vagyok, — melyet áldozatok árán Schilínsky vendéglős ur emelt As előadásokat benne Miklósy derék szioigaagató disz-előadással kez-dé meg. —- 1. felolvastatott Miklósy által ,A nemaet géniuaá\'-ból „Prolog? irta Erődi színlap 2-ik pontja ezerínt „Hymnus" énekeltetett el as összes kar által 8) „As ezredes lányz" dramölette, 4) Eaaménytáncz 5) BSzép Galathea." — A mi magát aa épületet illeti, aa igényeket osinra nézve tökéletesen kielégíti j lényeges kívánni valókat nem hagy hátra. így neveaetosen a terem jacusticája jó, ami as ilynemű épületeknél a főkövetelmények egyike. — Hibául róhatjuk fel azt hogy a körszékek igen alacsonyan vannak olyany-nyira, hogy as onnan néző közönség alig, vagy éppen nem látja a szereplőket. — Továbbá nem is bibiül, hanem figyelmeztoté-eül még azt, hogy dem ártana luasé jobban megvilágítani a színházat — A mi a darabok sikerültét illeti, arról még eddigelé nem szólhatunk sokat, mert egyszeri szerenlésből a még oly kitűnő tehetséget is félre lehet ismerni de egyesekről, mint régi ismerősökről csak aicséroleg szól hatunk. így Ferenczy, Szantesy, — Láng Etel kitűnően tölték be szerepüket; — mint iales tehetségek pedig Liptay Laura s Bercsényiné tűntek fel, — s különösen Liptay Laura saép reményekre jogomtá fel aköaönséget Kala—Marit Irodalom. Mulattató újság a magyar ntp stámdra (Vége.) A népnevelés ügyét folytonosau figyelemmel kísérjük. Az imitt-amott felvetődő hiányosságok előtt nem hunyunk szemet, a hibákat nevén nevezzük, orvoslásukat sürgetjük\'. Politikába nem ártjuk magunkat Az országos és nzgyvilági politikai eseményeket csak röviden mondjuk al, mert a politika n»m a mi kenyerünk lesz. Közlünk vegyes híreket, tarka-barka dolgokat az országból és a nagyvilágból. Máeodik főtörekvésünket nemzeti nyelvűnk épségére, tisztzságára fordítjuk. Egyszerűen, világosan, magyarosan mondunk el mindent, hogy akárki megértheeae. A „Mulattató Újság* árát a lehető legkevesebbre szabtuk, hogy ahoz minden magyzr ember hozzá férhet, hogy épen hozzá télbetősége által szorítsa ki a ponyva salakos termékeit a magyar ember házából, hogy idő folytával szívesen látott vendége legyen a legszegényebb ember hajlékának ia. Ha négy ember összeáll, egvre-egyre 1 fit. jut egy egéez esztendőre, lenyit pedig mindenki alsaakithat magától, olyan csekélység. Kiszámítottuk\' hogy a „Mulattató Uj-ság" hatsaorta kevesebbjébe kerül a magyar embernek, mintha a ponyvától vásárolja be olvaani valóját A „Mulattató Újság" minden héten másfél ivón jelenik meg a így egy esztendő alatt 88 ivat adunk 4 forintért Egyes saám ára pedig 8 krajezár leaa s azért a 8 krajezárért hatazorta több olvaani valót kap a közönség, mint a menynyit a ponyván kaphat 4 krért Erős meggyő^déatak, hogy a „Mulattató ujság\'-ra szükség, még padig nagy aaükaég van, Havai lapjaink már évek óta rámátattak aa efféle moagalom szükséges voltára, valahányszor a ponyvairodalom agy-agy alávaló leannyee terméke ötlött a saemözbe. Vidéki lapjaink még ma ia toly-ton folyvást augnak a ponyvairodalom ga-ráadaaága ellen s méltó falaáberadásaal am-legetik a roncsoló hatást, melyet népűnk lelkére szemlátomást tesz. És most sfecadjék mag a hsaslas pap-faiak, tanítóink, jeryaőink, éa közaégi bíráink, hogy hozzájiS ia intézhessünk néhány szét A mire a „Mulattató Újság* megindításával törekszfhk: a legelső ás legközvetlenebb hslásábea aamzeti tar, mert népink mi relédéinek aa Igya Ease törek résünkkel önökoek uyujtunk segédkeset, mert első sorban önök a népnek vesetéi. Kérjük önöket, támogassanak a törekvésünkben, ismertessék meg a népet czélunk üdvös voltával a terjesszék vállalatunkat a nép körében. » Hasonló kérelemmel fordulunk föld-birtokosainkhoz, aa olvasó körökhöz, aa ipartársa latok vezetőihez, a miadazoa mi-valt haainlisihns. kik aaauetflnk értflmi Uilyáuak emelkedését szivükön viselik. Ne sajnálják a eeekély áldeeelal ily toatos, messsebsté ügyben. A legkomolyabb, legszentebb törekvésünknek ismerjük, hogy minden erőnket, istentől nyert minden képességűnket egées odaadással szenteljük aa ügynek, a ónéinak, melyet magunk elé kitűztünk. Es hisz-szűk, hogy Szavunk nsm lesz kiáltó szó z pusztában j Budapest, 1876. junius 12 én. A tMnlatta<Ó Újság talajdonosai és falelőe szerkesztői ; Bodon József é$ Pám Lajos." — Al nApellÓ" és „Orpheuz" zenemü-/olyóirat legújabb ssáma következő tarta-lomal jelent meg: I. A korueviReí harangok, egyveleg rlanqaette Róbert vig operájából, szerkesztő Wachtel Aiu el. 2. Szeretsz-e még? rezgőpplka Fanzler L J.-tói 3. Gyermekkörben. I. Honfidal. il Mesemondó néni. HL Labdáaás Wachtel Aurél 4. L Egervárban dobolnak . . . IL A Lit as ég . . III. Saeliden leng . . . dalok Állaga Gézától. 5. Előjátékok orgonára vagy harmoniumra. Kapi Gyulától. A lap előfizetési ára félévre 3 frt mely as Apolló kiadóhivatalához (Badapeat, vár, országbáz-utcxs 94 szám.) ciimezv^-küldendő be, legczélszerűebben poeta^ialvány utján. Az Apolio hazai seneszarzemények közlése mellett minden nevezetesebb külföldi zenemüvet is megismertet előfizetőivel s bármily senegyüjteniény díszére válik s ezért hazánkban egy zongorán sem kellene an* uak biányoam. — A pMemzetl Könyvtár" felette érdekes munka köalését kezdi meg az imént megjelent negyedik füzetben ; ugyanis Kazinczy Ferencznek irodalmilag é« történelmileg egyaránt nagyiontosaágu „Pályám emlékezetét.u A vállalat szerkesztő-kiadó íz Abafi-Aignér Lajos, e tő vetet a köve4-kező „kiadói értesitésu-sel vezeti b^: „A „Pályám Emlékezete0 nem ismeretlen a magyar irodalozptörtténet búvárai előtt; do a mennyiben 50 év előtt jelent meg elő-ssör, és akkor is csak folyóiratban: a nagv olvasó közönség előtt ismeretlen mfi igényeivel léphet fal; annyival ia bkább, mival nem a félszázad előtt megjelent szö veget, hanem annak kibővített átdolgozását adjuk. Három szöveg állt rendelkezésünkre. a. m a Tudományos\' Gyűjteményé éa Kaainczy Gábor hagyatékában két télies másolat, (és némi töredékek) ? ez utóbbiak egyikét azon okból nem .véltük a „Nemzeti Könyvtár8 szövegéül elfogadhatni, mert noha a mánknál sok helyt bővebb de egyes sas kaszai ismét olyannyira Össze-vonvák,. hogy halylyal-közni a tények chronologiaí felsorolásává lesznek. A kidolgozás es arány\'alanaága arra bírt, hogy szövegűi a mánk, valamivel rövidebb, de egyúttal kerekebb kidolgozást fogadjuk al; annyival inkább, mivel e másolatot Kazinczy Ferencznek minden tekintetben rokona Kazinczy Gábor maga vetette össze as eredetivel és sajtókész állapotban hzgyta mzgz után. Szándékunk és ónajtksunk azonban oda terjed, hogy « nevezetes művet, mely első magjeleoésekor oly rendkívül nagy feltűnést okozott, minden változataiban ismertessük meg olvasóinkkal, olv-fortnán, hogy a többi kidolgozásokban előforduló bővítéseket és lényegee eltéréseket függelékül hozzácsatoljuk. Csai is igy gondoltuk lehetségesnek, hogy egységes munkát nyújtsunk, a nélkúL hogy a vál tozátokban meglevő fontosaob részleteket mellőznék. . Meg is tettük már a lépéseket arra néave, hogy as összes változatok kéaicatait ránk néave hozzáférhetőkké tegyük, ée ninoe okunk feIténni,hogy kívánságnak elé akadály görditossék. A .Pályám Emlékezetét8 (melyben csak\'a helyesírásra néave tettünk változtatásokat) végdl adandó gazdag jegyzetekkel fogjak kisérni, úgy mint a Nemaéti Könyvtár, minden egyéb kiadványait ia." Ajánljuk a hazafias szép és olcsó vállalatot műveltebb kösöoségűak figyelmébe a pártfogásába. Uavonkint 2—4 fűzet jelenik mag, 6-6 ivayi terjedelemmel, ára egy-egv füaetnek oaak 30 krj a ki 10 fűzeire előfizet, a példányokat oérawstve kapia kézhez ily módon ooakély áldoaat mellett idővel értékes könyvtárt ssereshet minden magyarember, ée kiváaatoe, hogy mentől szé\'eeebb körökben terjedjen al— Aa előbbi három füzet tartalmát aépeaik: Kzzinczy Ferencs költeményei (aéUny kiadatlan varaeal), Mikes Kelemen „Mtriat-aágoa Napok" oimá kiadatlan, étdekee beesél-cydusa, él Dajka Gábor kiltomé-nyei. ; \\ 1 sateMfj! ftttdaam egyet. M Utatim értelt<]e. JegyzőkOajre Salamat) ai faadaaági igyaeftlat M14- £\|ini«fia 1(118 évi májai m 6-Ím tartott kogyUlé»éaek \\ 19.64—1878. fitsftk ar előtörj ««rt, hogy af. é. teb-már SNMki köagyülés S m. régaésével a fo-lyé étrbtn Oaiktornyin ?agy Keaatkílyau gyfilm&oa éa borkiállítás rendesbe fiUtiroiv, § a köluégek ntaWányoaáaa a j«í«a kftagyfiléare halasztva lévén, azílkaé-göínek látja, bofy ti iránt a köxgjUiée in* téakedoi méltéatatuék : Űgyvexetd ée kertéaaeti szakosztályi alatk ur a jeten végzés kiadásával uieg-biaatík, hogy a már alapított saélfl és gyümölcs kiállítási szabályok szerint a ezoká-sos dijakra ée a rendezési költségekre aaflk-ségee összeget pénztárból kiutalványozhassa ée felvehesse, hogyha a kiállításnak kedvező eredménynyel megtarthatása és gyümölcs termés állapota szerint remélhető le-end azt a kertéaaeti saakoeaiálylyal megtartani, e végett minden szükséges kellé intézkedéseket megtenni, eredményéről pedig jelentését e számadással egyetemben annak idejében közgyűlésre beterjeszteni szíveskedjék. 20. ■ Ügyvezető elnök ur beterjesztésére a már megállani tott szabályok szerint a községi iaiskolák kete^aébea s eszel összekapcsolva a tanaié .ifjúságnak e téreoi oktatásában mags! t .kitüntető néptanítók részére károm rendbeli öastlndij n. m.: az első repdií ösztöndíj 6 drb. arany, a másod „ „ S „, „ a harmad 9 ff 3 „ ezAst két torintos számosabb verseuyző közÖU ba aa ösztöndíjakkal jutalmazóttakon kívül még többen is elismerésre méltó buzgalmat tanúsítanak, első és másodrendttbdiceérő flk-levélbeli kitüntetés, ~ továbbá a gyümölcsfa tenyésztési tanulmányokban kitftnt tanuló iQuság részére is és pedig az egész megyére tizenkét rendbelj ösztöndíj u m.: a báiom legelső egy-egy ezüst két frtes ; az ezek után következő ^árom: egy-egy drb. ezüst egy firtoa, az ezek.utáqfkövetkező károm egy egy db. ezüst húszas a iolyó évre is megállapittatván: Ügyvezető elnök ur\', a hirdetmények kibocsájtásával, közzététele esaközöltetésé-yel a bírálatoknak és vizsgáknak a kertészeti szakosztály általi megtartásával meg-bizatik, jelentése aa eredményről annak időében eTváratván. — 81\|8~18?8; Hstényi Faraooa ur bejelenti, hogy 1818, évtől fogva az egyesületből kilép: Minthogy az alopsoabályok 7. \|a szerint aa egyesületbe tett belépéssel a tag-sági jog J$ kötelezettség bst évre érvényes, Heiényi Faraoo urnák as 1H78 évi egyleti uj alakulás idejétől számítandó hat évi folyama, vagyis aa 1878 év lejártával aa ^egyesületbőrieendó kilépése, most akkorra elfogsdtatik, s erről agy ő valamint egyesületi nénatárnok ur is a jelen végsée kiadásával értesíttetik\' — 22:6—1878. Aa országos magyar gazdasági egyesület „Bajna Biai urodaloui" általa kiadott jósaág ismertetés caimfl műve egy példányát msgküUfy: Köazönettel fogadtatván a könyvjegyzékbe bevezettetni a a könyvtárba eltétetni határoatatik. — 23 16-1878, Az Aradi gazdasági egyesület as 1877 évbeni .évkönyve egy példányát megküld-vén : Köszönettel fogad tátik z könyvjegyzékbe bevezettetni, és a könyvtárba eltétetni határoatatik. 3416-878. A magyar koronához tartozó országok vámhivatalainál aa 1870 évben nagyobb mennyiségbeu előfordult árukról a vámtarifa saakeszai szerint a m. kir. pénzügyminiszteri adó ée jövedéki saámvevőeég által össaevonva összeállított kimutatás egy pél-dáaya megküldetvén. Aa irattárban eltétetni határoatatik. 25(16—1878. Földmivelés ipar és kereskedelemügyi kir. minisztérium 8626 szám slatt a köz- j igaagatáti bizottságokhoz közgazdászati ér- I dekeínk nagyobb gondozása iránt intézett körrendeletének egy mázolati példányát tudomás — és a végett küldvén meg, hogy as egyeeület befolyásával oda hasson, hogy a körrendeletben kifejezett intentiók a köz-igazgatási bizottságban érvényre jussanak : Minthogy a körrendelet a közigazgatási bizottságokhoz lévén intézve ott érdem-eges beható és minden körülményekre kiterjeszkedő tárgyalás alá vétetett, s az egyesület a közigazgatási bizottságra e minőségben befolyást nem gyakorolhat — tudomásul vétetik. — 2619—1878, „Méhészeti Mozaik" cimü Fényes Kálmán által szerkesztett mű egy példánya megküldetvén. Kösaönettel iogadtatik és a könyvtárba helyestetik. 272078-8 A községi faiskolák és azzal kapcsolatos gyakorlati népoktatás valamint a hazai állalánoz kert ipar és kereskedés 1876\|7 évi állapotáról Lokáesy Andor ur miat , a földen.- ipar- és kereskedelemügyi m. k. miaisterium által a községi faúkulák be- \' rendezésére kiküldött miniszteri biztosnak ugyanazon kir. minisztériumhoz beterjeea-tett jelentése egy példánya magkQldttréa. Az irattárba eltétetni határoatatik. 08,21-878. r Földm. ipar- ée kereskede.efflügyi kir. \' minisztérium: 434M78 ss- a. kell köriraté- j val közli, miaseriui a békés • magvai I gaadaaági egyesület azon meggyőződésűéi ! indulván ki, bogy a gabona tuliew9^ .ál-\' \| tal kizsarolt .szántóföldek jayitását a gazdálkodás egyes ágiinak okszerű egveusu- j lyát s mindezzel a gazdaság biztosabb és pagyobb jövödelmezését a lábas jószág szaporítása által érheti el a .megyei gazdák ez iráuvben való ösztönzése czéljából 1876-deczember 15-én pályázatot nyitott éiy gazdák szamára, kik gazdaságok területéhez képest a legtöbb lábas jósaágnak állandó birtoklását .igazolják* Az 1877-ki márezius 15-re kitűzött határidőn belül 7 pályázd jelentkezvén az első díjakat azon gazdák nyerték, kiknek rdaHágábau már 3.01 és 0.72.jóidra egy félnőtt lábas* jósaág esett, atol4 helyen asou gzzda sorakozott, kinek birtokán csak 6.67 holdra esett 1 lábas jószág. Az egyesület a kezdet sikeres volta \' által bátontvsh. 1877 novemberi 30-án as 1878 évre szóló ujabb pályázatot nyitott s ugyanazon kir. minisztérium azon óbajtá-\| sának ad kiiejezést, hogy a békés begyei i gazdasági egylet e gyakorlati irányú iutéz-\| kedéeét követve, ésen egyeeület ia mielőbb hasonló czélu tevékenységet tenne felada-tára. " T1 Tudomásul vétetett 29 22-878 Földmivelés ipar és kereskedelemügyi I kir. minisztériumi 29470878 az. a. kelt köriratában megemjitvén, hogy gyakran hangoztatott panasza a \'gardáknak az, hogy a különböző konyhakerti, takarmánytól és vi-rágni; gvak a f. é. kiadások jelentékeny réttét képeaik, e mindamellett aa ilyen jobbára külföldről hozott magvakra tett taté-\' mes kiadások gyakran hiában, sőt a gazda egyenes és érzékeny kárával történnek, miután a insgkereakedésekből szerzett mag számos esetben részint osira képtelen, részint nem valódi, hanem a kívánt maghoz hasonló külsdjü értéktelen, de sőt káros gyommagvalult sőt apró kövecseket is tartalmaz ; nogy e körülmény mely miatt nem-• caak a magvakra kiadott pénz vész el, dé a bevetett föld egy éven át használatban nem jövedelmez, mty hátrányos a gazdára nézve b azt bővebben részletezni feles-legeenek tartja, — ezúttal csupán az a czélja, hogy az egyesületnek a figyelmét e tárgyra ielhivja, hogy a jelzett hátrauyoz körülmények mikéftti mellőzését beható ta-nácskosás tárgyává tevén, adjon véleményt illetőleg javaslatot arra nésvS, hogy aa eddig küllőidről behozott takarmány fü répa kouyHakerti és virágmagvak beiiöldőn tar-me é^s mi módon lenae előmozdítható? —• ti mmkn és minő magolnék eladási czé-lokból termelésére nézve, habár szerény kmbmrnjfvbtk as gy»íUt UríhUtn ? minő magvak azok, melvsk termelésé az itteni helyi vieaonyok közt legkedvezőbb ered-inéuynyel eazkösölhető lenne? A mennyire aa ftvist tudomására van, vagy kivihető, adatokat közölne az iránt is, melyek azon \'mSgvak, mplynk nagyobb mennyiségben aa eg/esüiéi\' területére külföldről hozatnak be ? > A miniszteri köriratnak másolatban \'megküldésével és jelén vépés kiadásávali Arvsy Isten kertészeti szakosztályi elnök,; üövegjártó Lzj«»,> Szekerez, Józsei, König-/ mayer János egyesületi tag urak megbízatnak és felkéretnek, hogy a miniszteri köriratban előadottak és\'kívántak iránt véleményt és javaslatot adni, és azt az őszi közgyűlésre beterjeszteni\' szíveskedjenek. (Folytatása köv,) Vasúti menetrend. érvényes májas 15-től 1876 A bada-pesti idötmutató óra szériát, indul Kulztaról Votut hova: . i stam Orzperellli 205 Kuék,Mohács,Dsmborér i Fiaméba 4 48 jreg. 215 „ ! 212 Bads-PSstrs ... m „ . . . X . 204 . .... V . I 818 Bécsbe (Swm\'-sthelj. Bécs-Ujb^j 301 / . -j. .,> Ál 815 Soproebs 208 Triesztbe ós Prsgerbufoa ksrssstál üréci és Bécsbe 102 Érkezik Kanizsára honnét: 215 Essék. Xafascs, PoiuboTárs Fiaméból 1 41 éüs. 20Í ... .. „j r „ 11 11 SStT 203 Bads-Psstrtl 4 20 reg. 201 . 2 5 délu. 211 9 44 estve SUBésbál (Sioiab\'ith-ilv Bfcs-üjh«ljr) W4I I027ssf 301 ^ „ „ „45 reg 816 Sopronbél ll 53 dél 211 Htícsbol Gfiex. Mubaig. Prsgcrbaf Mól 4 12 reg ur.» Triext- és Búsból ,-j „ I \'1 délu 201 ..és VilUcfabol M 11 — est 2 30 délu. 4 56 reg. 2 6 délu, 11. 30 sstr. felé 5 \'4 reg 11 44 est. 3 88 déta. 4 50. reg > 47 déla Felelóg szerkesztő. HOFFMA.NN 3IÓR. ! ajánlom a legszilárdabb szerkezetű és leg-könnyabb járása Cséplésre, tisztításra, osztályozásra és kiválasztásra kézi és járgány cséplőgép raktáromat SZELELÓ-ROS TÁK, {f legújabb, legjobb szerkezetűek) erös széllel, könnyű járással és nagy munkaképességgel, 5,11 és 12 minden czélra használható szitával ellátrák. Külön szerkezet as üszög tiszti táaára. Osztályozó gépek és gépjrészek Gépek a rozsot a búzából vsló kirélasztásra. Gépek a magvak nagyságst szerint való kiválasztásra. Gepek a magvak Wlbnleges súlya szerint való kiválaaááara. Átmetszett bádogok és sodronyszöyetek minden számban és czélra. Eredeti MATEB-féle Trienrök MkMffy. konkoly, zab és félnap nkmk a bui és Ürpából valé Uvélasittiéra. és áHalátan min-éowWo és Minta tomija magvak khilasrtáiérs As «r4J M A Y ER-f e le Trismrttk • leftlszlébbin oei-tálroiiék a buiát, a lofkftvosebb boáét haQs^ik a tyommal. a kUfli Ml Mf WgNÉÍi n iH (trés sokkal tAM és poatosabban éolgo- zott Üreggel el vannak látva, és sokkal tfbbot dolgoznak, mint akármely utánzott rendszer ée gyártmány. Az eredeti MAYER-féle Tríeurök Magyarországon a legkedveltebbek és legelterjedtebbek, és minden kiállításon, melyen tényleges verseny-próbák tétet-tok,— így a mait évi kiállításon Bsabodkán, — olstf jutalmakkal kitüntettek. Aa 1878, évi máraiv bó végeil mfikódA eredeti MAYElUféls trltturOk asáma a BOOO-et IMUUlMJa. A t a. mik kéretnek mpin oly gépeket átvenni, melyek bengeret«Itt ábrMt gytH jflványflyel ellátvák. Postoa éo ietfoleoObb aiolgalat. GROSSMANNt BUDAPESTEN tUai lÜSiél 34. u. U Mitr UUaiwyál\|s IImMw. , — mutMH vo«F»u ; . a Q F f la A M fl JL <1 a. i egyesflletnek a figyelmét F ej a, bogy a jelzett hátrányos ■ Wr ^ \| i m ifi 1 ÍJ I ^ tag! I 11 11 fel l^Ml 1 1^1. IH faffilHÍ ; I! I » ÍP « Ml I M 11 1 Hifi H iP~.fi! I w \' \'• ® E i" lywiH lift II Til f* # 1 h iijii li -H r s f a 5 US 1 ^ i i-s I I™ I/H i Has ihí í\| l!)S!. ^ 3 is » 7 S ?í 3 fi imáimm ilss gi^sWMI llHr §1 1»í l I ö 8 loiliSÍ fii n ^^ > J M ^ j 53 m i° dü en y-fS Í ^ -W Ki i B MM V^Hl 1 rK a v. 1 1 i kMl» ?Uil K^.g^JirW &\'uj&sSmrnrtifo/v \' •• % i • • pi r:\\ i \' ,r i \| • \' \' Umrath és Társa Prágában. f V MVw&vftf\'f íj\' • XetHtavhuM gtf gyáro.ok i: , J ®Jffl» tt> { ; \| ajánlják, t szilán) kivétel, könnyű Járás, nagy munksképeaség, ét tissta csép-; \| ! ^ Hí \' \' lévőt legelőnyösebben ismert, ngy rimán álló mint kerekeken Járó \| \|\| ^ pa]ini urodalomban lévő palini pusztán f. évi Nov. J g ,1 K l-re a tani tói állomásra pályi^at ^hirdettetik. . J ---ffi ; \' I R - , f, Folyamodók ciak is nőtlen s tanitóképesitettek lehetnek, ■LJjgÉn T — 1 —•"" :\' < R kik • magyar s német nyelvet tökéletesen bírják : ! ; I r Fizetéa: 500 forint kéaepénz, szabad lakás s egy hold ! j r J E • • ^ - • \' \' ■ .i v< \' ! . 1" s# ) i 9 kukorioss fötd.\' * • 11\' kézi és jirgány-cséplükésziileteiket J 8 A folyamodások folyó évi tugusztus 15-éig a palini j R gazdasági felügyelőséghez nyújtandók be. ; [ > . I 1-től 8 ló, vagy ököreröig. t * Továbbá késaitüok különféle nagydtgu és elismert jó mindségü j \| jjf Ptlil1\' JoDiu, hÓ l878\' 6U tisztító rostákat k ukoricsa morzsolókal és szecska vágókat, j j j [ PfllÍ RÍ Id BgJ filí SÍ Js \| ! képes árjegyzékek ingyen és bérmentve. \|] : 1^XX)00000(>XXXX)000<)00000000C^^ Tf* \' BE0ÖLE J\' 68 KtTLLEE 0801L ■^jgW 910 A n A i j< ^SePi0"SePeK )![ I polgári és kereskedelmi is- Bsdspsit, Msrghhld közelében, V O J nzParpndizer I ■ kólám ós 0,0 • + kiM kouak tsu guduáfi kiáiuu^s wmju. II j"> Mzegrenmzer, , , [\| , ow vk* • a ^ ^ ^ I ■ ^ j j j\' I e 1 Megbízható ügjnökök kivá- i!\| I növendékek felvétele angustus VI^Hr fv iW fi 0 ÍJ natosak. Tovább eladók jelenté- Li I 20-ától naponta délelőtt 8 órától \' ^ i^i keny ár k e d ve zntié n\|ybe n i^i B 12-ig és délntán 3 órától 5-ig 6ÓO "TRIEÜR-leiket !!! Megkeresések czimezendók: ! J! Q Intézetemben (nef elójntézet) Q WWW a XV a .ej v XV j tliü Ül, x 4* Q A a reim bízott növendékek álta-vX 000 SSÖ^^ Q 0\' 5 Ph- Mayfart & Co. X ■ lam s nóm álul a leggondo^b-f l#Jfw rtaUk Bseker mlnUJára B#«táink u «liáMrt legjobb, Back« rmd- — A Jj OáD£VáráhOZ O ■ ban figyeltetnek fel 8 a leL\'&ze- ■ q5L S^rí^iAT \' ° ° C FRA^PUET A. M. i i I retettelj«ebbb«nipolutaik.Azok I WW íjáaijik torábbi CMau-reetákhM éa eaépl«ci»«lLkM nU _ A a _____ r r I H nevelése körül nekem tODD mint ■ (> j 000 j ■ 30 éYitöbboldtlu tapasztalisiU ■ WW 1 j vKXXXXXX/XXXXXa/ ■ rendelkezésemre, a mi arra jogo- I /yQQ 00000(00000 0 Q.i \| 8itt nevelőintézetemet minden t.c. I KJY I OQOQOQOQOQOOiOC OÓOÖO OC OQA A - ■ síknek • legjobban ajánlani. I V3C/0 0 0 0 0 0 (0 0 0 0 0 0 Ov^y ■ Tndósitványok kívánatra ingyen. ■ yWWMWWWIM íjljí ittmstl ÜKM\'ÜSító IPfi\'B SsiUi: lii 1 TZT-,:-. .^.....777 : w kiérné \'; í«ÉIÍ1M m&mm oilloda BVDirESTBS. i 3 »Jiá^l^l ^ I Ss^aJá\'\'\'aÜ^ ■ ^ ti - r I 11 Elli! r.ngu jó hírnek örvendj I l\'tBrf j\'MffilfLs^l"^!KiUi\'Jllíg Á\'ll^S p^^K (11V Ijirl/XQ .lállASnP jók kikütíhelye kJ,.Ub«0, . lege- , 1 \'«« ! H J 1 :!J ,1 „ , > legioubb 6< legfi rnlmibb tiro.- < ^JIc\' \\ Wl tWf 3 1=1 0 naOVSága rSabtn ftkre,ljjja magit 160 1 i ° »66Í S IW Üj WJJjig " I Un7.lmM.. b.r.nd«t .«)büTal j , I».it=l= "íH 1Í1PÍ\|Í^-^SI! pf! 1\'llsllíiij ll «gy 300 holdig terjedS, jó uri la- . 1 lunnttól keidre faljebb, elismert i Jl. rti\'Kpiil-\'JHMÍ\'iSli^j" ■ JSi\'Mírf.i \'l.P.t ií 6 1 ■ kitarf tonyhitj, »I kitflnó 1 \| p fti\\iCfe pliflí^ W?f ^i UŰ P és gazdasági épületekkeljel- ! Ki itó túrtele ítél J ky .gíl\' fT ^^ ÍSÍ!Í« - 1 tói bérbe adandó, vagy örök 4m «..»-« Soh«lek Lipót \| \| illilSi \|] t P\| ^^fí ^"larl^ Ő is eladandó, bővebben levélben vagy Mftft^lMMWVM rlWráTll^^IfíLillll! lílá^ ilUi --la^don.nínél, TalünDö. -----------------rögd, u. p. Kapolcs Zalamegye. 766 ^ 259 •« ^ ■ \' I . * k, L A. 78 \' # \| § d i \' I "J3 \| 81 } Árverési hirdetmény. , 1 ll H r I Zalamegye kanizsai járása szolgabírói hivatala által közzé tétetik, hogy Molnár Mihály bus- , "oS 3 C^lM X jf I > laki juhjtartásoe pásztortól elkobzott 212 db. öreg és 100 db. bárányból áUó juh falka, együtt és \\ ük 91 R^Ea^ i «or«erre\' — ! J\| A [—11 ( 1878 évi julius 15-én mint ujabban kitfizött határnapon reggel i e f- Kis 1 iO órakor Nagy-Kanizsán t- KJ * { I a heti TÍaárokra kitűzött marha vásártéren — nyilvános árverés utján a legtöbbet ígértnek azon* \| ^ 5 y naii készpénz fizatés mellett hatóságilag eladatni fog. j MS I A venni szándékozók oly értesítéssel hivatnak meg, hogy a becsár 736 fit egyszersmind ■ ^ 1 kikiáltás áí is lévén — az Ígérni akarók csak is a 150 fit bánatpénz letétele után bocsáttatnak < 0 K\| w - \| ji az árferésbez. Nagy-Kanizsán 1878. jonfto 27-ón, SvastÍC« Károly, fi&biró. \| \' S MMM #4 in* t M Wy»n t Irt 1 f»« «•■ t W ISW- • MNMÉk* 4 ZALA W»ss4a Ml ..«« • te Mi4«l té—M Vtü »!■■» f tj flMMN Ml M tUimm^f-r itiiité <•( Imitől fafftSteSMt \|l \'rV i a. v, M W — A- 10 I ___» immiii esa M w i m. ~ Hmmuk é mLW megyei érdek0. kózmOvelódési, társadalmi ím g azdXszati h etilap w.ss 4 Zolainégyel- Qazdas&gl ügyesül, a n.-kanlsal tiszti önsegélyző szHttetkezet és tőbü más egylet IUüoUüos köUörsye 29. szám. ji Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. Julius 17 in. V. évfolyam. k ütketféhérrirf oraágoe klAl-lltái. A mint- t, olvasóink lapunkból ia többszőr értesültek már, a jövő évben Széken- Fehér váróit ortaág os kiállítás rendeztetik, Ai elökézzlile-tok után ítélve, ét i tál ve azon buzgalom után, melyet a ssékesfe-bérvárí rendezé bizottság a kíállítás flgye körül kiiejt, as valóban ór-seágosnak ts ígérkezik, A napokban a székesfehérvári kiállítási bizottság eluöke,gróf Zichy Jenő ur Kanizsán is járt • meglátogatván az ipar társulat gytllését, ott as ipartérsulat tagjaihoz buzdító szavakat intézett kérvén\' ükét, bogy kéfczitmenyeikke) roínél tömegesebben részt vegyenek a ki-állításban, a mit ezek ígértek is. E részvételt mi annál szükségesebbnek tat tjük, mert ipsiosaipk között vannak olyanok, kik .raikmajtikban remek műnkékst is kiállítani Képe sek, s róluk isak azért nrn tudunk tffttápitt, rucit itt is, nagy mérvben meg van azon kösftnyf mely minden lelkesebb buzgóikodásnak akadályokat gördít eléje.\' 8 ez^álTja egyszer-jmind útját annak is, begy iparnak még azon készítményekben ts, melyek mind-jóság mind pedig Ízléses kivitel tekintetébe^ legalább is olyanok, mint a külföldi iparezikkek emezekkel nem kép<t legyen versenyezni. Iparunknak legelsőben ts önmagunknál, ide bszs, kell piaezot teremteni ; ipari készítményeinket Önmagunknak kell legelsőben is megismerni, s nem kételkedünk benne hogy iparosainknak alkalmat szolgáltatva a minél jobb munkára, lat-ttnként el fogunk szokni-a kttlfbldí iparezikkek szerfölött! dédelgetésfettfl. De iparosainknak is mozogni kell, nekik is minden alkalmat fel kell használni annak kitüntetésére, hogy tudnak valamit teremteni, mi valamivel jobb a közönséges kézimunkánál, hogy munkájuk nemcsak Jé — a hasznossági elv tekintetében, hanem egyszersmind megfelel a jobb izlét igényeinek. Ez ÍŐ követelménye iparunk helyes irányban való kí-fejlésének, Mert hogy iparunk versenyezhessen a külföld iparával annak helyes Irányban való fejlődése I nélkül, arra nem valami nagy a re-; mányitok. Ez pedig osak ugy fog i megtörténhetni, ha iparosaink tanul-I m is akarnak ; ba hasznukra fordít-! ják azt, a mit külföldi iparezikkek-bői látnak ; ha a mellett, hogy a mindennapi kenyér beszerzése végett dolgoznak, azon térekednek, hogy , munkájuk a leható legjobb legyen, í és ízléses kivétel tekintetében ís megfeleljen a baladó kor igényeinek,— Ceak erő és összetartás legyen • bennük czéljuk kivitelére s az er-: kölcsi nyereség mellett, melyet az \| ily üdvös verseny szánokra hozni ) fog, nem maradhat el a\' folyton gyarapodó anyagi haszon ÍS. Ekkor és csakis ekkjr fogják a tisztes ípa-1 ror osztály számára azon helyet í-vívili a társadalomban, melyet ez valóban mgérdem-j\|, s az ilyen józan, métlékletea. munl(ájái folytoo tökélyesbiteni törekvő osztdly csak hasznára, erkölcsi és anyagi gyarapodására fog szolgálot i a magyar társadalomnak, moly egy ily osztály j hiányát amúgy is elegendőképpen érzi. \| Midőn tehát a .székesfehérvári kiállítási bizottsfg leebb köpött felhívását ezennel közel és távol t. olvasóink figyelmébe ajánlanák,\'tisztelettel felhívjuk arra ís, nem csak iparosainkat, hanem gazdaköaönsé-günket is, bogy a kiállításban való minél tömegesebb részvétellel városunkból és megyénkből méltóan mu^ tsssák be ipari ée gazdaaági csikkéin ket: borunk, búzánk és gyümölcsünk bizonyára nem lesz aa utolsó a fehérvári kiállításon, s különféle ipari caikkeink is méltó helyet fog-lalandnak el a többi kiálliiott tárgyak mellett. A Verseny pedig mindenesetre üdvös lesz. A kiállításra vonatkozó utasításokat és egyéb tudnivalókat rendesen közlendjilk. — Készüljünk tehát méltóan e kiállításra és iparkodjunk minél szebbet és minél jobbat kiállítani/ bogy a verseny dijaiból nekünk it jussod. Nyári elmélkedétek falon. (Pol/iaO,) „Adtál uram ssót — de nincs benoe köszönet* mondja a közmondás. — „Kgyeaer láttam a kiráMt, akkor se az ! sok moadá a bnluton mfiteki ember — mikor a glehajén erre utasott Feleég helyett a körttte állé a9M Jollae táboraek* nézte sósak. Egyezer akart nekflnk l»aeháre egy kis já lermésásh lenni ée majd raW — lesz igaa !-— Elrothadnak! , Hiába regulázzuk a Tbaát, Berettyót — hiába vágjuk ki erdőinket: mb okoz szárazságot, mint jósolták, — azért mégis osú — mindig esik A berometer — mintha caérnáa rángatnák — alig hogy egy kieeé telesáü, már másnap eedre agrík alá- Öregeink mondják. bogf ék már, éltek ilyen időket, midőn szűrben keJiett aratni, s midőn öreg fejazévei vsgéa<ták seát I a kepében Ösazecsíráaott búzakévéket ée még agy is „megadta kereesti kíláját" (Jó bit kell hozzá}, No legalább szoktathatjuk magunkat a „máléhoz" ugy ie mogeebetík nemeoká ra, hogy mi ie U/áborsrág torsára jutunk, \' — tehát megbarátkozunk élése azok nemzeti eledelével; a csírázott gab\'ábóii po-\| lea\'ávaJ. máiéval ét Szaladó!. — Mit is csináltunk volna azzal a sok I pénzzel, amit onnét a sok külföldi megrendeltéi, azért a sok sok búzáért kaptunk volna?! volna) Nálunk már a 9van* is .tolnává" silányul I - Jó Petdfi te sem (élhetsz I - Hogy két váltod valahogy — A Merereee áldásától \'\'Még ez íJtn Összerogy." írá msfáról a .magyarnak legaépsee-rílbb költője. Írhatta volaa nemzetiről ia. És aláírhatjuk jé magunk ie. Mintha as arany is sárrá válnék markunkban ? . . tfokat ▼é\'kaaheUsk dédapáink vagy flkanyáink : bogy skként bflnnó-dtink heted isiglen. Igsz, hogy nsm jé, mtdón egyes ember — még inkább ba egy vidék vagy ország is „pecbfogeC-nek — szerencsétlen köszörűdnek képzeli magát, — mert es ön -bizalmatlanná, csüggedt fatalistává, tétlenné, eót a végleteken bonvívantá is tesz, — és a képzelt baj is valódi bajjá evódík kedélyünkben. ----] \'/ De nemceak képzelddéi ám, hogy búzánk üszöggé válik szemünk láttára — és ami ettél megmaradt: azt meg\' a szélvész veri ki. vsgy csirává rothad ss orrú ok előtt — mielótt csűrbe hordhatnánk — as örökös esd és köd miatt. Kemeeak képzelddée, hogy sok költséggel mflvelt ezollein ket — sa még mo 4 itt Balaton mellett nem is, — ■ de a nem-ssttset más vidékein — előlünk s nby-lozera, — s tortríx pilleriana, a tudja feten mi minden uj — eddig ismeretlen gonosz — eldlflnk leszüreteli, lehervasztja, hogy a kukorica* szárit a rendkívfll széljárás kitöri, a krumplit sa ajdívaU bergoayskér vesn ki eaáakbti. Az id^jáfás átceeréite mpU. Köd borong loiyváet bogyrakea — ígérve, bogy aj a esni fog — pedig agy ie torkig va- tyunk már vele. A kasaiba rakott széna ogl/a mint elhagyott sás unatkozik s víz-■ Wríu»tta rét fcözemfe, vagy pláne mint I uaó«z»gft hányódik a fel m síi vállako^ I saélrózsa irányában. Valóságos tm keveri bele magái káaí-I butánkba! 2s időjárás már több mint sse-I saélyee — Sa már veszélyes J \|U mindez sorban a Ürmeiét a [ ezegény gajedát sajtja. 3-od 3 sd sorbán \| persze iparost, kerssaedÓL művészt, tiezt-I viseiót m ma^át az áUam kassáját ie. Ee nem láttak m ^indulni a peazfor-I pl mai — e szükséges vérlftktetést as át-I lamtestboo. Annak nincs ára a mink vsa. Mondják, bogy máskor ís. volt így I már . . Igen - máskor is volt már, bogy egy puha kenyérért 1 hold földet adott I. zálogba a gazos 1 most már zálogba adni \| sem lehét uj töi vényeink szerint) — máskor is ve\'., bog 40 Irt, volt egy mérd \| gabna. Igen dt as a „fekete banknóta ví-\| lághan volt — » níkor banké volt —-I a pag/illarísbau — s nóta ia volt a vidi-\| mabb aedeJyekbesr — ée nem volt ennyi portio- acti - és citatíé, — biHog, fcfojegy-zd acci«e- és aeqaivalens adó és nsm volt skkors luxus — ennyi szellemi és soysgi igény — ennyi képzelt szükség! , . Ug; látszik ezeket kell redukálnánk : szűkebbre vonni kiedássinkst Hincs más mód Nehéz ss ugyan, mert nem tadjat. hol kezdjük s megsaokott igények spórolását Mindenütt fáj. — Ee mégtiócs más modas vivsndí. K\'ós lélek kéne hozzá tán szentlélek?.. De s „pünkösd" is elmúlt nár! • . e o e Még epet: most middu majd mindennap esd esik, s csak ugy lopni kell az aratást, jut eszébe s gazdának, hogy mily jó volna: ba a bétközben esd ünnepnapok vasárnapokra Isnnénsk áttéve. Moet midőn hétköznap esik, a közbeni Péter PA ée hasonló kurta tnnepekst pedig asárt, mert piroe betűvel irvák — tétlen „megülni" s elnézni keli, ahogy.viazi a molnárt s viz"— — jut eastfnkbe s Krisztus parancsa, msly a felebarátunk szamarát ss árokból kibusni szombaton ii toegSfagedte. — / Most\'9—4 éve a papai breve i« megengedte az aratáekori Ünnepeken dologgal dicsérni az arat. Tavai Űrnapján egy primatíalíe dominiurnon. a szorgos esána-gyűjtést — az idéa Pétsrpélkor sót vasárnap is teszik az aratást egy püspöki városban. s így éppen derék főpapjaink tettleg tudatják a néppel: bogy a szorgos féoukával nem sértjük meg aa Rrat — e hogy a kenyér u«mceak a testnek de alé-lekueg is nélkfliözbotlen I Ccigántf Kérolj. 4 »2fila" tirczija. kirándulás kmthelyre. UH karewlst \| Eötvös, a Bucsu költéjs s s Karthauzi saeradje, ki a terméses tat ofy gyakran s o\|y gyöqyftrttsn megénekelte, bizony megérdemli, hogy a természet is aaon napon, melyen habérkossorusott, halbatatlsu dalsoka nevét ünneplik, ünneplőjét öltse magára. Ki is tett magáért Szombaton {alias bt 6-áu, mely napon as „Eötvöe-sLp gyüjtd bizottsága" íessthelyen lat tolta harmadik vándorgyűlését, hová mi is mozgósittattunk, már hajnalban hallatott minden (isisvél bar-mnléröm-köoyeseppeket. Minden fa nyája-sahbaa héiíatatott wdarával, minden vi-rágssál kaesérahhas Isngsttés rengett mint MMNa — A (lr\| reggeli seaét remekeli, a eaor pJmaa, EötvÜs állal ss sllrehaladottság i islvilágoeodottaág essraekaiha hevsasteU aratékaak \| s rétekee átkigyédsé esermely-hák és aaitkneshák lágya^seegÓ 0\|é reg-falt labiethsliak srvmásoskj ragfégett a sm, nevetett ég és föld, s básnayára löu ves éim aaetíeme is syáissss ssesel/iett le trnkmjm aevéhee s mj^Mba»lié tlksaishrst ssseitek»malha>Un emlékéaak. msifuek ktmetféhél ssámes laaité Bsvegye éfflk itl Igye-tegyott törékvá tanaié iá-■MfÉ^ — Kfts tUgJéktr ktomm Mrnrn \' ttMelyre, hegy a pmnmoat-a gytiéet megeMW set ntm atáa a teve- zeU rend vezesse alatt álló gymnáeium termeit ée nagyszerű tanszereit néztük meg. Fogadások szíves volt, 6ezinte és lusta mint — fehér reverendájuk. Ha Osssehssoolitoi aaon iskolát, melyben én nyertem oktatás bslyett — ütleget, az ily ííttinfl erők ée modern taneszközökkel ellátott intézettel ugy tetaaik, mintha kovács fegyverrel ellátott euerila-csapatot látnék síkra eaállni akarni Krupp- féle hátultöltdkkel felszerelt s a modern stratégia szabályai szerint iskolázott hadosztály ellen. — A gazdászalí intézet nagy termében, melcat derék igazgatója — kit lentebb lesnek bátor bemutatni átengedni ezivee volt, folyt le gyüléelak. Mem tárczairó feladata aat tüzetesen leirat\'Osak annyit konok fel, hogy aa évi jelentés!lemekmd volt a maga nemében. Elegáns isély, válogatott nyelveaet logica — szabta szerkezet; kitűnt belőle, hogy ss vsfidotslt Eötvös alap hány ssereneeéttent ránt ki a nyomor és ínség Srvényéból Egy benyomást vettem saenban e teremben fel, melyet leireom I kell, énnél inkább, mert rseilaieoeatíát kotlett bennem, midin hasonló élénk be-nyomás hatásos befolyása alatt álltam. Nus-tórváa, egyike a legböieeehh e lehiresebb keleti fJedslmakaék ée héknak. egyik alattvalóját, ki nejét gyilkolta «tea,( aetal bflatelts, hegy a gyilkos neje aiekt> pét He évig viselje ruhája felett - s mellén — Inkább tftrt veUaláa a^ilkoe kir gyémaráeokat, mint lalhüemersto fardalá-sait, valsháaysaor mellért a meggyilkoit snamrehányáeaá látnia kellett. Mosdom, na veit sa elei élénk benvomáa, mk lalal lel-kom olvasás klakea fel vett, oly éíéaken, hegy sehssem fogom sifslefletl t önkény- telenül jutott megint eszembe, middu a nevezett teremben nasonló valami történt velem. — Meglepettem számos tábla által, melyekre vasbetűkkej, kölönféls élstszsbá lyok voltak öntve. „Es vésd be dket \'fiaidnak ée beesélj róla, ba házadban ülsz, ha útban vagy, na lefekeasl, és ba felkelsz, és i\'d fel dket kapuidrs és házad falaira A szentírás e szavai vézérelbették az igaagalét, middn e „mene-tekelt" Irts nöreudékei sssms elé, bogy vésődjelek bs lelki szemükbe is oly szilárdan, mint s vastáblán s vsebetük. Ugy hiszem, nem árt egyikünk nek ssm, som nsksm, sem W fiatal gazdáknak s — tán aaigea tisztelt olvneóusk sem, bs recitálom a velde mondatokat, melyek mindogyike külöa-külön táblán van. Olvassuk ám tattal, ne ugy mint a mindennapi imádságot, melyben kenyérért nedűnk, s gyakran kalácsesal sem elégszünk msg. Kezdjük s Gazda ( Légv a leaeled I Légy fé hazafi 1 Légy szorgalma* I Lgy kötslstségsserstd 1 Légy okssl Légy takarékos 1 Légy rendssereto I Légy számító 1 Légy essrény I Légy besellstse 1 Légy jóerkatoel I Légy engedelmes 1 Ugy mértékletes I Légy Ugy háladatosl Ugy türelmes szemes I — Miután e ssép igéket bsmttsttssi. vaa ssereaesém bemutatni egy néhéey tagfát is a gyűlésnek. ^i/sáy Bd&m Árpád, a gaadásaaü in-iaaagatójs i i Ügy néz ki aiint amegtestsssdstt szív-jóság s ugy nevet feléé, miut égy váoat smbsrséytl puha fehér czipó. KülÖnbeo nem is eas-i badna másképen kinézni annak, ki élete I czéljául tűzte ki másokkal megértetni, miképpen termeeseaék s mi képen teremtsék , elo a mindenek felett oly szükséges mindennapi kvnyeret I\'rictfp fríndor, a gyűlés elnöke, fi-neve daczára letotőf talpig ember a saó legnemesebb értelmiben, ki többet gondol má-\| sokra miut magara s a kit miaoeafltt lehet találni; hol áldozni kell, Lakit Vend1-, igazgató és lap szerkesztő egy hajszállal ssm különböaik — külsejéről itélvs, \'melylyel idegenszerű aeve egyenesen arányos — egy muszka agitátortól ; de j^ volna annak a muszkának, a ki útjába akadna ! WmitnfiU Awft as álszerénység nem nyomja ailométer súlyukkal lelki ismsretét miután tudori kalapot addig még asm ka- Sott, tudós-köpönyeget vett: árát nsm te om, de elsáiogositaaí sftgha lehetne sf llf auienmet Oyérfy Iván, esztergomi tanár, ki csak akkor hallgat ha essik, különben nrin-dia jár a szája: eeaík pedig igen jól, e be-szél — még jobban. Bokamoe hegyi psitak a beszéde, msly egyaránt sodor magával nehéz szikladarabokat s erdei virágokat A Ugaambb kópéságot ssondia el oly teámon tangón, mintha legjobb burába felett tartaná a ravatalbeeaédet Körülbelül 60 éves suhauez. Tartsa meg dt ee Isten, 6 sseg saram fó emlékében, ugy ie a ssiksaéi rabbihoz hasonlít, kilói éa talmud\'tanulmányozás közben nem egy pofont kaptam Ét ssstben a seent ksne nem msga fslé, ka> nsm iéo felém kajleU. Hyugosstaljaas isten ,A ntgy kittliaal kereikedclat tentllet. aa alább kövstkeeő átírási totézie Kigr-I—váree tek. tanácsához, aa káat, hogy • bankfiók agyában a szüksáaes lépéeeeet <» trtagy e. E kitttaőea indokolt átiratot bő-a bWtíaat»i fölöslegesnek tartjak, úérfj ajámjuk azt olvasóink figyelmébe • aaon reményünknek adónk kifejezést,hogy a ke-retkeddaég káváin* as illaté halyen telj eüléahs feg mamii Nnfft-Xanitaa várót ltknUI«$ b\'a<ff-Kanüm. »A bankkérdés ▼égiege megoldást,iU ÍUetŐUg a kát kormány kösött létrejött nJ agjezéei megállapodás megtörténtével kor-eserünek tartják, bogy városunk részéről a magas kormánynál megtétessenek aaon lépéeek. melyek egy helyben fölállítandó bankfiók kietakőzléte tárgyában szükségeltetnek. Midin tehát a Tettes városi tanácsot • lépések szivet megtételére egéaz titzte-lettel felkérnék, bátorkodunk egyszersmind a benyújtandó aérvény támogatására szolgáló adatokat a \' következőben öeeaefog- c Ugyanit Nagy-Kanizsa városa már régóta a szomszéd megyék kereskedelmének fokhelyét képezvén, a dunántuli kerület terményeinek kivitelét eazkCzölte nemcsak birodalmunk déli tartományaiban, hanem a külföldre is, és e rendeltetését inai napig hiven teljesítette, ée kereskedő közönsége gyakoroltaága éa értelmiségénél fogva e hivatásának kallóén megfelelniképes. Városunk fontosaága közforgalom te kíntetébBU már a vasutak kiépítésénél kél-I lé elismerésbe^ réazeeült midőn a hálózat hat különböző vozzlának gyülpoutjává emeltetett. E kereskedelem közvetítése ée a forgalom elősegítésére alakulhatott Kanizsán 4 pénzintézet, és pedig 2 takarékpénztár éa két bank, melyeknek működéséről tanúságot tesz aaon tény, hogy e£k öfz-saesitve 1874-ben 3,886469.20 1876-ben 5,931,034.87. 1876 f. 6.2«3.893.50.1877-ben f. 6,996,871.16 váltóleszámítolást eszközöltek, bivatkosunk továbbá eqeu aaámtételekre, mivel azokból Kanizsa város ée ke-raakedelmi körének hiteligényei iránt meg-közelitőlee tudomást szerezhetni. Minaézen részvényeken alapított magánintézetek a szükséges hitelt aa örökös tartományok fővárosaiból közveti tőleg meríteni (Igyekeznek ugyan, ée ezt nagy mérv ben eeaköaük is, de eltekintve, bogy aat cazk aránylag fokozott kamatláb mellett tehetik, nem ia képesek az igényeknek teljesen megfelelni Aa érintett pénzintézetek éa piacaunk általános szilárdságát leginkább tantuitják aa 1873. évi események, miután alig van város magyar basánkban, mely a szédelgés végzetszerű következményei által kevesebb kárt szenvedett volna, mint épen városunk, a hol aa intézetek sértetlenül fönállvz maradtak és teleik érdekeit kellőleg megoltalmazták. Mindezek oly érvek, melyeknél fogva egy bankfióknak varosunkban leendő fölállítását kérelmezni mintegy jogosítva vagyunk, de ezeken kivttl sulv fektetendő arra ia, nogy e fióknak eredménydús ée tetemea forgalom volna kilátáaba helyezendő ; mert a helybeli váltók, a terményüz-letből folyó egyéb bankhelyekre intéz vé-nyeaett váltók, végre a külföldi váltók leszámítolása — a birodalom minden nagyobb városával folyamatban levő deletekből eredő utalványosáei forgalmon kivttl még a szomszéd megyék kereskedői ée pénzintézetei is a helybeli fióknál , sserzendenék meg szükséges forgalmi tőkéjöket, holott ő szentségét a rabbit, akár meghalt, akár nem I . Btiek Miksa, a Keszthely szerkesztője. Eletének nagyobb réeaét azzal tölti, hogy az utcaán ismerősöket vadást, hogy legyen kit megvendégelni. I Hofimam Mór, felelőe mindéi ostoba* ságért, mit más ir (apjába, nagyon is előnyére változott meg egy év óta, amennyiben akkor midőn együtt voltunk Sümegen, nem volt még esernyője, most pedig már volt, és pedig olyan rongyoe, bogy saáa p o-r o a z-1 ó sem akadna benne egy secaial-de-mokratára. Mindeddig aem sikerült kiderítenem. kitől vette ez államellenes eaernyőt — kölcsön. Lúltnbtrg Afatt, a bizottság titkára, igen folyékonyan tud már magyarul olvasni, s ha ő maga készítette as évi jelentést a mi igen valószínű — akkor már folyékonyan irni is megtanult Steíner mázod-titkár, szép ember. Ha .a aaáp Qalatboában majd egyszer Pygma-tion helyett Pygmaiina fordul elő, akkor őt ajánlom — Haép Qalatheosnak. Végre örömömre szolgált két oolls iámmal aa irodalom terén megisasorked-netnl Aa eled. Garey Sán^of. Nomen aat esaen. Saróenti sat A második K. R«fy P. agy nés ki mint métsáro* legény. Osakngy kertül aa asokar közelében a tagiét, rajta a lak* kötényt ée aaan a verő aoaált deák-Wg» m Ü> a kllamn eeal. Tagló helyett toi-még pedif jeleeet 01/termékeny, kegy atafa fa reálom, a különféle peeadoey Ml vüft fel mint pl, Zmtvavölgyi, Sió, s ■ág amékáayai, hogy socMkköitomé-mm «M Ha indmnrotíát k Ö vettem el Mnenal aMnrféoával - vtlimsiiB máaakst. I két maijára aeveoeu iatai eabar a pt ellenben a bankfióknak hátnak magé halra-aése esetén eddigi űesköttotéelakot a pánt forrásokat Illetőleg ezután is álsrtartasű, és viááklak kamatait tovább is aa Örökös tar tomáayokha fieetni kénytelouíttataénk, miáltal edéképeeeégfink csökkenést ttnved aa, a félre nelyeaett bankfiók taleta pangásnak indulva, hivatásának meg nem felelhetne. Mindezen indokok fölsorolása uíio mély tisztelettel megkeressük a tekintetes vároei tanácsét, miszerint ezen városunk közjóiétól nagy mérvbea előmozdító eeéi elérésére mielúob a kellő intézkedéseket megtenni méltóztassék. A megteendő lépeeeket illetőleg oda irányul igénytelen nézetünk, miszerint e tárgyban a nm. m. kir. pénzügyi, nem kilőni >en a nm. m. kir. kereokouolmi minisztériumokhoz folyamodványok intéaendők, szűkség esetén pedig a tisztelettel említett flijér urakhoz megfelelő saámból álló küldöttség meneeatendő. - # . Mely megkereeéeünket iaméielve ki-válló tisztelettel vagyunk takintetee városi tanácsnak Magy-Kanizaán, 1878 fal. 10-én aiáaatos szolgái OtUei OiUtnaim Henrik Jslnök; VKolhem Ernő I Helyi és megyei kirek. Értesítés. A nagy-kan iatai „k i s-ded<nevelő-egyesület" választmányának határozatáSóI az „ovoda" harmadik évi zár-ttnnepéiye 1878. éri jafíun hó 27-én szombeton délután 3 órakor tartatik meg a „Polgári Egylet" kert helyiségében. Kedvezőtlen idő eeetére máanap, jalius 28-án vasárnap délután 8 órakor okvetlen meg-tartatik. Aa ovodai növendékek eltávosta után ette alkalmat idő eeetébep „táncako-aaoru rendeztetik. Belépti díj egyénenként 90. kr. gyermekek felét fizetik. Valttlfizeté • eek köszönettel fogadtatnak. Minél számosb látogatást kér a rendező bizottaág. — A nagy-kaiizsal ipartársulat aug. 20-án Sat latrán napján fogja aáaalajának felavatási ünnepélyét megtartani. Érdemlo- Í;eeen most még ez Ünnepélyről n«m esó-unk; de a mennyire aa. eddigi eiőkéeaüle-leket ismerjttk, az nagyszerű, t a naphos is méltó ünnepélynek ígérkezik. — (Kirándulás.) Értesülésünk szerint a ngy-kanizsai dalárdának a tornaegylet több tagjával tervezett kiránduláea Balaton-Füredre valósul. Körülbelül 90-eu mennek a jövő vatáruapon vasúton riófokra, onnan pedia hajóval Balaton-Fűreoe. Van-e ezzel kapcsolatosan valami hangverseny is térvezve arról eddigelé ninca tudomásunk. — Kovács Zsigmond püspök ő Nmál-tósága, mint a. >Veezprém\' irja egy heti távollét után — IachlVől a folytonos eeőaés miatt — e hó 11-én székhslvére szerenceé-aen visszatért. Titkárja főt. Jánosy Ágoston ur Isohlből tovább utaaott Páris ét Londonba. — (Falk betzeds válaaztálboz.) Lapunk mai számához mellékelve veeaik t. olvasó inkFalk Miksa orsaággyűléaiképviaelő beszámoló beszédé^, melyet e hó 7-én választóihoz Keszthelyen tartott A 42. 8-rét lapra terjedő füzetet, nielv kiválóan világítja meg a helyzetet olvasóink különös figyelmébe ajánl-juk.- — A kanlztil választó ksrftlstbea Választási slnöknek : \'Horváth Mór Z. Sst Mihály, válzsstási jegyzőnek : Hsrtsr lendy Bélz N.-Kaniaea, szavazatszedő küld. elnöknek: Inkey László M. Récse, szava-aatazedő külcL jegyzőnek: Ebenapanger Lipót N.-Kaniasa,helyettes elnököknek: Tóth dáasati intézet növendéke. pKét kit húrban ennyi éraéa nem it tudom, hogy fér meg.a De miután aa ember érzéssel nem lakik jól, engedje meg as olvasó hogy a kösis ebédhez ülhettünk, melyet azámunkra Kies-ner vendéglős kéeaitett Afe á\'domások sorát Péterny mint elnök kezdette meg, ékez szavakkal a királyt éltetvén. „A király tőszomszédságában, raondá erre e tárcza írója, lakik a királyné, kiről mégfeledkeznűnk nem Szabad, ha a királyért ürítjük poharainkat — Ujabb találmánynak tartjuk a buvárharangot padig egy régi pletyka vagy tán helyesebo kifejezés, na mondom egy Pletyka nevű Regina aat regéli, hogy oába királynő, midőn bölos Salamont meglátogatta, buvárnaraug-ban jött hoaaá. A mi saépséget, a mi böl-csesógel, a mi női erényeket illet, mi is bírunk ily Sába királynét; eeakhogr a neve —Erseébet A mi feíséges királynénk nem jött ugyan hőseink buvárharangban, de igen is jött bűvös ezüat csengetyúvel — hzaai nyelvünkkel E ceengetyü hangjai minden magyar nemesak füle, de tzivéig hatnak. Ki a osenÉetyttt oly mestareégeeaa kezeli, ki a oeehptvdből oly büvös-bájos hanghullámokat jsaft ki, midőn leszállva a trónról, felejtketlaa Deáknak ravatala mellett oly meghatóan imádkozott, aa éljenI Éljen • királynál- Ea elég sMfléaytelea voltam saját te-tatomat közölni, aaért történt mert ÓM f napon volt Kaoatkalvea jelen Falk Miksa, a osengetyü késaitó, ki miat tudjak, több éven át oktatta 0 Felsége a kiiálynét n magyar nyelv éa frjdalombaa — lantén Pétaifv — booeáaatot kérek tőle, ée lógómmal élek. sőt köieiesaégem-•el, mindenkinek m ignent ■sglieilsÉl, Lajee Xagy-Kanisea, Marúakovict Károly M Ki alail. heíyeUee legjilbek : Oreea-váry öyola Magy-Fiinn, Simon Qábor N.-Kaniaea neveztettek H — Vámwek éa aétfánk különféle iatéaeteibŐl hozzánk bekwdöu iskolai értesítőkről hely eaAke miatt cpak Ununk jövő számában tagunk megemléaeaoí, alUtaöt.n a bennük kimutatott itátletikai adagokra fektetvén a fősúlyt — \' — IdÓjárásook aa elmulf héten a lőhető leg rostitbb volt. A folyton szakadó eaŐ kéttégbe ejtette gazdéínktr, kik aratási munkálataikban eaerfölött meg veltaF ée vannak akadva. JacZÓt ée sfty időre volna moet már szükaéeüzk, hogy legalább azt menthetnék meg, aan még megmenthető. Egyeaő tudóeétáeok szerint a ezőlő még rítkáo állt oly dúsan mint jelenleg, cezk ezekft z kilátásokat te tegye tönkre valami nem várt véletlen. " — A lázbetagségek, azoknak veszélyei ée gyógymódja, kllŐa£e tekintettel a vizgyógyátzatra. Ez a eatme egy kit füzetnek, melyet Dr. KnegLer Mór ift a mely Szegeden Traab B. ée tártánál megjelent A németből dolgozott fűzet népszerű nyelven ad tanáceokat a láabetagaégek körüli czélezerfi eljárásról Ara ? — A páriái maavar egylet „Páriái lapok" caime alatt EdeléBji Saabé Lajos laerkoeatéee mellett (a magy arortaági taj-tótörvénynyel szemben felmőt: Bátorfi La-joe egy mzgyzr lapot indított meg, melyet a tartalom érdekkeaége mellett olatóeága (egészévre 18 frank = 6 frt o. é. ) ajáu-látottá teez. A lap, melyet a „Peether Lloyd\' is mslegen ajánl, béeagot pótol és mindenkinek, kit a páriái dolgok érdekelnek, melegen ajánlható. — — A „Nemzeti Hírlap" a mai naptól keadve Márkua látván aaerkeaatéte alatt jelenik meg. Eddigi aaerkeeatője, Toldy látván magány-viszonyai, miatt viatezavonult a eaerkeeztée gondjaitól, s a lap reudes dolgozótársainak amába lépett\'A iape változás következtében a szabadelvű párt nagy közlöoyei közé tartozik. Kiadásában it történt változás, a msnnyiben alakja megnagyobbodott a esti lappal fog megjelenni. Politikai támogatásra ctoportotuluk : Csen-gery Antal, Qorove látván, ,Horváth Boldj^ aaár, Horváth Lajoe, Károlyi Tibor gróf, Sztpáry Ovula gróf, b. Prónay Józaet, nógrádi Szontágh Pál, viaontai KÁváca László. Tárczájt Száaz JLároly, nagyérdemű írónktól kezd meg a oaláv epikáról egy hoetaabb tanulmányt. - — Megjelent ée hozzánk beküldetatt az Abafi Laioe által aaerkersztatt éa Aig-ner Ltjot kiadáaában megjelenő „ Ntmtéli könyvtar* 6 fttzete, mely Kaaincay Ferenca költaménveinek folytatását 7—11 iv tartal-maaza. Egy öt ivee fűzet ára 30 kr. Ajánl-juk a jó írénju Tália latot a magyar irodalom pártolóinak meleg pártfogáaába. — — Magysrország ée a Nsgyvilag 28-ik ssámáuak tartalma: Saöveg: Rudolf trónörökös a sas-vadászaton Dél-Magyarorsaágon. — A sírok között Költ (Bálint Gyula.) — Az elzárt gyámleány. Vig elbeszélés. (Degré Alajoe.) Folytatás. — A párisi nemzeti ünnep ju-nius 30-an. — Egy egyiptomi királyleány. Történelmi regény. (Irta: Ebera György, fordította : Huaaár Imre.) XXVIi. folyt — , Patakparti veaaedelem. — A látomásokról (Greguss ágost) — Zene. (s. m.) — Egy kis lábviset - Különfélék. —Képrejtvény. — Sakkfeladvány. — Saerk üzenetek. Rajsok: Rudolf trónörökös a sas-va- — aa ugy is nagyon él ecet, persze csupa ügybuzgalomból s nemes aaándékból, még élesebbre fente. Pedig aat mondja a msJ gyar példaszó: Ke fend aa éleet 1 Poharat emelt ugyania ismételten, kijelentvén, hogy ^ezentúl minden tozst ára e^y torint s o maga volt aa első, ki a forintot le is tette A majdnsm a torrponton állott hangulatot a fogypontig kergette le. Megfeledkezett arról hogy tanítók vannak együtt, kik nem igen fényee jövedelmű álláat foglalnak el, a kik agy is már nagy áldozatot hoztak, ha Pestről, Esztergomból labb fekvő pontoktól jöttek vagy még távo-ik Keszthelyre — megolvasott pénzel s így, úgyszólván meg-foestott mindenkit a szólásszabadságtól. Ha jól emléluaem sántán caak még nármao oaóllaltunk fal: Győrffy, Reich Miksa a magam. E három toaetból aaonban ingven - • egyet aem köalök. Magamnak ia többe van. Innét saámosan mentünk a sörkertbe kn\|-lízni, hol Tassássy, a pesti népoainháa kitűnő mfivésae mezmutatta hogy ép oly remekül dob, mint Ját—sk Hat óra talé ko-oeí után néatam, mert otthon macigártam, hogy még aa nap hasa megyek. De mintán legjobb akaratom mellett eem kaphattam kooaít, oselbes nyúltam; de ke kiil valla- nom hMnr ea eaame nem aa aajyétt,hnnem midőn Fagy v ernekan n Tiaaa halát a fe-kete homok anaálsnari basáját, Hegyalja borait s a kitűnő nMsáatály dohányt fo-gyatatani tegitattam, egy eseládnál laktam, na! a nő már hatszor szült leáaygyermaket Hogy a (érj aa á\| aa áldását míg ellenségével is éagneatatta volna, eat maga momáta nekem, tí megint köaalgett bltn\|saer jf Válságos pdőpont Kiment a Mr\| a kikéri-oaaföldre oly saant figadásssl, ha azon hírt veeai, ho$y aeje ftgyermeket «IU)>MlákM DINiíyainersságM. • A párím nemneti tso^ jae. 10-áo. - fegy kit. láb-vizet — Patakparti ftesedelei. Sunétiti Kiirtkiiptn Kesathely, 1878. jaiinskae.\' JuUiu 7-én a „Kintornáe cwlád* került taiare kevés számú kHÖ«tág előtt. — Kiemeljük különösen Bercaényínét (Mari a kintornát leánya), ki éizétáel t kellő prae-cU3ititi oldá meg eaerepét Liptay fozrs (Pergő Gerzsop leánya) romiak, tiszta, ctea-\' hangja gyi^iyörbe ringatá a kösönaéget y van, amit íet kell említenünk t ez egy. bogy.kiesé élénkebb, vídorabb legjtz iátéka. de ne ctapjon át a kacaérsácba. L. L játéka kitűnő, tzerepeí beteanUaábaa gondos, eaorgtisaat, t így e oaekélyeég, e melléket körülmény, értékéi négíakábh emeli Dentidor (Kötő Károlv vaautf bakter) szerepét átérté — abbeli b^a, hogy nem kaphat ismét feleséget, folytan nő — míg végre felleli szive párját a kintornát (lányában, ki taiata a tort által* letujtva, a fonák végzet által kijáteaetva— felleli boldogságát aa egyszerű bakterban. — Szen-taey — Ferencsy — Jámbory remekeltek; — különösen Jámbory ben tűnt fel a cotní-oumnak szikrája, ki egytzerü játékával tapsra inditá a közöntéget. Jnlúu 8-án, „Oh ezek a férfiak" czí mfi vígjátékot adták ceekély asámu közönség előtt — A papucakormány terhét nyögő Morland tőkepénzei (Ferenczy) szerepét, mint rendseen, azépen oldá meg. — Lip-ceeyné eaokott modorával Schranbe özvegy titkos taiácaoené eaerepét, kit aa ég 3 leány-nval áldott meg - lélektani benrőtéggel oldá meg taerepét — Tóthné habozott. JuHus 9-hi. „A két árva." Közöneég ceekély tzámmaL Julira 10-én. „Angot a kofák leánya" Közönség közép számmal. A ki e darab előadáaán réeat vett, aa élveahetatt sokat, mert derék színtársulatunk tehetségét kimutatta. — Részletekbe ezért nem boceájtko-zunk, mert mindannyian kiérdemeltek a tapsokat\' melyet az eet folyama alatt arat-\' takr-dé aülöoöaea Liptay Laura és Ferency \'megnyerő alakjuk s kitűnő alakításuk által . a közöneég nagy tetszését kinyerték. — Juliui 11-én. „A nagyon szép asazooy* vígjáték került ezinre Montgiekár, Clercy nagybátyja (Fereocay) jól alakított t Erneazt na iránti majom azeretetét kitűnőé: adá. — BaUa (Chambrellán) eddigi föllé-péeeiből nem sokat mondhzttnnk, de mz kitűnő tebetaMnek voltát bebiaonyitá tényétén, mert játéka által a közöntéget tapsra kelté. (Aat augiak meg neki, hogy máékor ha aaobráaaa ia letz, abbeli űrömét nevetésben ne nyilvánitaa büőnön mikor ró-mar adndrrá faragja kii" Moulinet könyv-vivő (Jámbory) rövid, de háladatoe eaerepét helyesen oldá meg.Bercsényiaé remekelt — Juüu 13-án „Kisasszony feleségem" telt háa előtt Az eet hőae Liptay Laura s Aranyosi volt, kik öseaevágó daluk által a közöneég éljeneit s tapsait kinyerték s különösen ,e „kakuk, kakuk" kezdetű dalré«r letet a közönség viharot tapsa s „hogy volt"-jai után ,még egyszer elénekelték, — Balla (Petaraa\| kulcaár) kitűnően alakított a a közönség élvezettel nézte sikerült alakításait — Kívánjuk z derék inásgztónak, hogy ha jobb nem it, de mindisnnzp oly ezép jövedelme legyen mint volt mz.— Kala-Mórit. ugrándozik haaafelé örömében: ha pedig megint ceak leánynyal aaaporit\|a családját, legalább is egy hétig marad el a háztól. Nem eoká kellett várakoznia. Egyik lánykája jött azon nem mindennapi hírrel, hogy a mama egészséges s z — két km lányka is, kiket ssültl Megfedett ugyan, de hazz ment zazzl mentegetődzvén magát, hogy ea eshetőségre a fogzdáa nem — gitt Szeretett neje után nézett —• a aztán nacrot nyelve, z leányok után kérdezősködött Matatott neki z bábaasszony egvet. Tetaaett neki Szzkzeztott képmáaa volt „Hát . , . hebegé ... a máaik?" Ninca, falaié a furfangot bábaaaaony, ki e ceelhea folyamodott, hogy a „papa" egy lánynak örüljön. Örült ie annyin, bogy mén aat a furfangos vén bábaaeszonyt it öooae-viosua ölelte Ceak moet látta, bogy még aagyobb esapás is van mint egy lány t L kettő. Ea aaon eaame melyet fentebb említettem. Hazz sürgönyöztem, bogy két károm nap előtt haaa nem mehetek. Haragudtak persze! De mintán másnap már otthon Toltam, kibékültek. — Moet mindenkinek, ki elfogadni akarja, saarenoeée utat kivizok I Nekem b aa volt A kedves M.-né úrhölgy szeretetre méltó társaságában volt saerenesém haaa ntaani, ki bizony a hallgatás árán nem akarja megsaeream férjének műhelye számán an arnyat, megelégedett a szüntelen társalgás, bssaéfastés eaüatjéveL Kár hegy nem voil gyüléeÜnkla InUi. Vereenyeake-tett volna - Qyőrffvvnl, De saálka - gerenda t flhellulnk éa ia; esni még anok-nnk, a Uk a tréfát értik a ttoknak a kik nem értik adom miat ntravalét követkeaő villanykámat: tUly szép mint a virág, ely " "" tréfa! lúd) \'Ü kedies fle\' na ökörnek, eaalaw wrrr rtftor Ifc»\|iniilrf\| ét kapctoU rémtmJt mélyen tietteH kögSneéféhes 1 Midén kassú ipeimak ét jaadássstnnk eauléee érdekében elhatároltuk egy Ssékes-fekárvártt 1818-beu tartandó oisságot ipar-, termény- ée állat-kiállitás rendeséit. titztá-ben roltuok a feladat nehézségével, ae megfeszített munkásságunk mellett legytfaai hit-tftk azon reményben, kon édee magyar hazánk minden igás fiának haaafiaa támogaiá tável találkoaandunk E bitünkben nem oaa-latkeaink, mert a hasai sajté nemen támogatása által már eddig is sikertlt országszer-te érdekeltséget kelteni, mit emel azon tény is, logy kiállításunk érdekében működd bizottsági taroknak száma, kik aa ország kü* lönbözo vidékéről lettek a bizottságba bevá-taaslva. aa eaertaásat meghaladja. A munkálatok szakadatlan folynak, dehogy a kivitelnél legyőzheti jen akadályok tel ne merüljenek, tiaatelettel kén tik a bejelentéseket mielőbb megtenni. A bejelentések 1878. jolius elejétől elfogadtatnak, s agy ^bejelentési ív. mint a kiállítási szabályzat kívánat ágiti ifllS ra aláirt végrehajtó biaottaáe által azonnal elküldetik, és a kérendő fel mindenkor szíves készséggel adanáj^ meg. A székesfehérvári országos kiállítási végrehajtó bizottság nevében. Székesfehérvárott 1878. jul. 4-én. Ctitári Kálmán, b.j. Orf. Zichy Jenő, b. elnök. Budapesti nemzetközi gabona és iuagv&sár. Meghívd. T. es. A pesti ára- és érték-tőzsde bizotfmánve Határozata -ezerint es idei budapesti 5-ik nemzetközi gabona-és magvásár folyó évi augusztus hó 19-ik napján fog megtartatni. Midőn a gabona-vásári bizottság t uraságodat ezen vásárra tiszteletteljesen meghívja, kéri egyszersmind, hogy awlábbi általános határozatokat szíves todomásnl venni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1878 évi julius havában. A pesti áru- és értéktőzsde i gubonavaiári-bieoliiága. Általános határozatok aa lőlör^ávi SU-gusatus 19-én Biidápesten^tartandó V. nemzetközi gabona- és magvásárboz. \' a) A budapesti V. nemzetközi gabona- és magvásár as „Uj-világ" kerti helyiségeiben (a Tüköri-féle töltésen) f. évi augusztus 19-én reggeli 8 órakor csengetési-jel mellett íog megnyittatni, és agyán ily jeladás mellett délutáni 5 órakor bezáratni. b) Belépti-jegyek augusztus hó 18-án délelőtt 1 frtnyi díj mellett, a tőzsde titkári hivatalában válthatók , és a gabonavásár napiáu csak is a gabonavásári pénztárnál kaphatók. c) Külön helyek aestallal és ülésekkel ellátva, 10 frtnyi díj lefizetése mellett kaphatók, Akik ily helyekre számot tartanak, saiveskedjenek, legkésőbb f. évi augusztus hó 12-éig, a tőzsde titkári-hivatalában eziránt nyilatkozni, minthogy külön bei vek csakis korlátolt teámban állnak rendeíke-sésre. d) Sürgönyök és levelek fel- és kiadására, külön nagy. kir. távírda- és pósta-hivatal fog fslállittatni. A gabonavásár t. látogatói (elkéretnek, hogy a hóaséjok inté-iaő sürgönyöket és leveleket, lehető leg- gyorsabb késbesitbetése végett, „Budapest, gabonavátár" (Budapest, Saatmarkt) jelsés mellett esünestessék. e) A tőzsde titkári-hivatala ezen na pon a gabonavásáron is irodát nyit, hol a t. látogatók, netalán szükséges felvilágosításokat készséggel nyernek , és a tőzsdei jogszokásokat tartalmazó füzetek és fuvar-tarifák is kaphatók lesznek. t) Valamennyi magyar és osstrák vasúti-igazgatóság ugy szintén a cs. kir. szabad. osstrák Duna-gőzhaiósási társulat is, a gabonavásárt látogató t. közönség számára, az ide- és visszautazásra M^Vnyi dij le-ly kei\' ssállitá\'t engedélyesett, mely tedvezmény t-- 1 é. augusztus 16-étől augusztus hó l?éig (bezárólag) érvényes. Ennélfogva figyelmeztetnek aa Idegen látogatók, luk ezen uta-záti kedvezményben i ésaetülni kívánnak, hogy idejében rendeljék meg a szükséges igazolványokat, a melyek az I frtnyi belép-u-jegy előleg* s váltása ellenében (de nem utánvét mellett) a tőzsde titkári hivatala aa illetőknek azonnal meg fog küldeni. g) A gabona vásár gépkiállítással, továbbá malom- és szesziparra vonatkoaó szerek kiállításával lees egybekötve. Eaen kiállításhoz a bejelentések legfittebb f. é\'augusztus 15-éig a tőzsde . titkári-hivatalához intézendők. Minden kiállító 10 frtnyi dijat taitoatk a helyéért fizetni. A zalamegyei gazdasági egyesület hivatalos értesítője. Jegyzőkönyve a Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egerszegen 1878 évi május hó 6-án tartot-közgy ülésének ! (Folytatás) 3023-878 Földm. ipar-ék minisztérium Ml kereskedelemügyi kir. 88\|78 sz a. kelt köriratában tudatja, hogy az ortaág több rétzéből jelentések érkezvén hozzá a vértetü fellépétéről ezen különöten a gyümölcsfákat pusztító rovar elterjedéeének tehető meg-gátláta, ott, hol már fellépett irtása eaél-jából kösli ezen kártékony rovar ismertető jeleit és as irtási módosatokat: As egyesület küzlönyében közzététetni batároztatik. 31124—878 j Földm. ipar- ét keietkodelemügyi kir. minitateriuin 32181878 ss. a köriratában közölvén, hogy Német orsságbau ujabb időben sikerült kísérletek történteki az ottan gyenge korában kiváló tejslétre ható takarmány gyanánt becsült csalánnak kenderképen saövés fonás caéljából mlvelwe és feldolgozásávals — Miután e haltunkban is nagymérvben elterjedt növény Vadon nő, ét nagyban termeléee nehézségekbe nem ütküznék a iniveléti költségek pedig jóval csekélySbbek lehetnek, mint a kendernél, hol főleg a mag drágatága jelentékeuyebb kiadásokat okoz, ugyanazért érdekkel bírna, ha a otalán miveléte vagy fonalának feldolgozása nálunk it kísérlet tárgyává tétetnék, mire az egyesület figyelmét aazal hívja, fel, hogy a mennyiben az egyesület területén a csalán nagyobb mennyiségben\' talá\'nató, vagy termelésére kedveső vitso nyok léteznek egy vagy mát e tárgy iránt érdeklődő gazdáaassal idevágó kísérletek tételét kezdeményezné t a tett lépések illetőleg az eredményről őt érteaitené, kije-jenté továbbá, hogy az e kérdésben kívánatos tájékoaás caéljából egyelőre szívesén venné az egyesület azon itézkedéstt is, hogy a vidéken esetleg vadon talált .osalánból biaonyos mennyiségnek kender módjára áa-tatása es feldoígosása iránt iutéskednék s az ugy nyersen szárított, mint a kidolgozott csalánból mutatványt küldene l Jelen végaés ugy\| a miniszteri körirat másolatbani megküldésével a keszthelyi zala-apáthi, kis-komáromi, balaton-magya-rodi urodalmak bizalommal felkéretnek, hogy a kir. minissterium e kérdésbsni maga tájékozhatáaa végett és a köaérdek caéljából a köriratban kösölt kívánalmaknak megfelelőleg eljárni és as eredményről az egyesületet as év folytában értesitténi saiveskedjenek. 32-25—878 Földm. ipar- és kereskedelemügyi kir. minisztérium o075\|878 számú köriratában tudatván, hogy Háromszék^Brassó, és Fo- garas megyében a kt\'eti marbavéss a rögtön alkalmazott erélyes intézkedések folytán végkép kiirtatván miután a tflrvény-tzerlf 21 napi felügyeleti időtartam alatt ujabb betegüléti etet sehol elő nem fordult, Magyarország területét aa 1874. XX. t ez. 46 § alapján vétsmentesnek nyilvánitá: Örvendetes tudomásul vétetett. f tytt-SwL L U 4 Földm. ipar; ét kereskedelemügyi kir, minitateriuin ÍJW 1878 ed- a. köriratában, felemiitvén, hogy mily jelentékeny azon be-. folyás, melyet még nagyrészt rendezetlen" bírtok viszonyaink közepeftej.a közeégi apaállatoknak gondos megválasztása t az ok-szerü tenyésztés elveivel- megegytző használata a gazdasági haszonállatok fajbeli épségének és hatanot tulajdonaiknak fen tar tására • illetőleg gyarapítására gyakorol, és ebből folyólag aaon pontosság,, mely ezen kérdés szsbályozásának nemset gazdasági ssempontból tulajdonítandó 2 nyilvánítja aat is, hogy a kir. minisztérium folyton figyelemmel\'kitérte a községi apaállatok ügyéti t ha mégis mindeaideig annak tör* vényljozási utón való szabályozását tevékenységi körébe nem voiitn,i ennek indoka első sorban azon körülményben rejlik, hogj az orsság különböző Vidékeinek gazdasági tekintetben oly annyira eltérő visaonyai nem mutatták ajánlatosnak ezen ügyet azonos minta utáu szervezni, de más részről a ssőnyegen forgó kérdés szoros kapcsolat-ban állván a közgazdaságnak egyébb tör-vényhozáiilag ez idő szerint hasonlag még szabályzatién ágaival, e részben I egczélize-rübb eljárásnak látszott a kormány előtt az tikként összefüggő összes mesőgazdatá-gi kérdétek megoldását egy organicut törvény, az agynevezett cultur törvény czélje ét feladata gyanánt fentartani, vnely törvénynek előmunkálatai már hottzabb idő óta tikért igérőleg folyamatba vannak ; tudatja továbbá, hogy többen az ortzág törvényhatóságai közül áthatva a köztégi apaállat t+rtái ügyének nem otak helyi, de közgazdaaági jelentőségétől élve helynató-sági jogaikkal, aa addigién dívott, tok tekintetben hibáé rendszerés szokások okoz ta hátrányokon — törvényhatósági iizbály-rendeletek alkotásával segítem iparkodtak, különösen egy ily nemű igen jeles megyei szabályzat gyanánt megküldi azt, melyet Barcsmegye törvényhatósága a ló tzaivat-márba ét tértét tenyéeatéi érdekében ki-bociájtott s feihiAa az egyesületet, hogy a mennyiben működééi tertüetén ily szabályzat még életbe léptetve uem volna, hason elveken alapuló rendszabályok megállapítása iránt kítelhetőleg közreműködne, értesité végre as egyesületet, hogy ezen szóban levő saabályrendeletet as ország összes törvényhatóságaiuaa is egy idejüleg megküldötte. _.A szabályrendelet megismertetés céljából aa egyeeület közlönyében közzététetik, egvszsrsmiud másolatban Beán Kálmán állattenyésztési szakosztályi elnök urnák vélemény s netáni további javaslat tétel végett kiadatik - jelentése a jövő közgyűlésre elváratván, 34)29—1878. A győrvidéki gazdasági egyesület tudatja, hogy a f. é. julius 20-án és utánoa következő napjain Győrött egy a dunán-tuli kerületre kiható nyers gyapja továbbá gyapjú gyártmányok minden neméből az egész magyar osatrák birodalomra kiható kiállítást rendesvén, örömdfel fog rátekinteni, hs eaen egyesület magát a kiállításkor képviseltetné, kijelenti, hogy a küldöttek elhelyezéséről a rendező választmány már eleve gondoskodik, s óhajtja, hogy a küldendő képviselők névjegyzékét a rendező választmány elnökségével 8 nsppal előbb aa egyeeület tudassa. A közgyűlés nagyrabecsüléssel fogadja s^grőrvidéki gazdasági egylet szívélyes meghívását s annak folytán Koller Ferenci, Szűcs István, és Gyüittörei Gát-pár egyesületi tag urakat .megválasztván jelen végaés kiedásávsl megkérni hatásos aa, hogy a győrvidéki caad. egyesület állal f. 1878 évi jullUS 20 áu ét követkesé ntpisin Győrött megtartandó nyárs gyap-ju ét gyepju gyártmány kiálliláeoa éken egyesületet küldöUtégiltg képviselni, aa egyesület üdvöslste ét a hatanot vállalat sikeres eredményéhes legjobb kivánati kijelentén kíséretében szíveskedjenek, a küldöttség megválasztott tagjainak névtora a gy Őrvidéki gazdasági egyesület rendező vá-leittplányával átiratílag közöltetni batároztatik.." \' 1- Í6;34—878. Földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi kir. \'minisztérium 8305 78 sz. a kok leiretával as egyesület 1878 évi állapotáról a közlött minia.sssrinti kimutatás ielter-jesztésére hiván fel esen egyesületet A kimutatás felterjesztésével ügyvezető elnök ur és titkár bízatnak meg. 36:35-1878. Földmivelés ipar és kereskedelemügyi ipar kir. minisztérium 6725\|878 értesiti as egyesületet, hogy a gaadasági vető magvak, főkép a takarmány és konyhakerti magvak hamisítása iránt tolyton szaporodó panaszok, az ezen inagvikluJ űzött kereskedés lehető ellenőrzését kívánatossá tévén, s minissterium a magyar óvári gaad. academiával kapcsolatban egy magvizsgáló állomást állított fsl, alkalmat akarván nyújtani es uton arra, hogy a vetőmagvakat vásárló gaadák a magvak ptira képessége ét valóditágáról, egyszóval értékéről tájékozást nyerhessenek, mi vérre az állomás eljárását szabályozó alapszabályokat azon felhívással küldi meg a gazdasági egyesületnek, hogy aao-kat a területén lakó gazdáknak minél tágabb mérvbpu tudomására juttatni, s azokat as álloniiás igénybe vételére busditaái szíveskedjék, törekedjék : * A megküldött alapszabályok az egyesület közlönyében közzé téve az egyesületi tagok és küzöuség tudomására juttatni határoztatok (Folytatás köv.) Vasúti menetrend. Érvényes májas 15-től 1876 A büda-pesti időtmutato óra SEerint, Indul Kanizsáról Vonít hova: . tum v Oriperc iw 8U5 Enék.Moliics.Dtni^vársFioinébil 48r rsg. 215 , - ^ „2 aOdéls. m Buda-Pestre....... 4 66 IM. 908 „ 204 ...........11. 30 estv. 313 Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhelj felé 6 8 reg 801 ....... 11 «esW. 315 Sopronba 3 88 délbr 203 Trieiitbe és Prsgerhofon koresstül Gráei és Bécsbe * W 102 2 47 délt Érkezik Kaniziári honnét: 215 Eszék, Mohácí, Dtmbovárs Fiaméból 1 41 déla. 206 „ „ 11 11 estv 203 Bsdi-Pestrél 4 90 reg. 201 2 5 délu. 211 ■., 9 44 sstn 9l4Bdsb3l (Szombithslj Béos-Djhelj) felél ^ 0 27 est/ 301 h ! H ,, 4 öres 816 Sopronból 11 53 dél 314 Bécsból Gricz. Marburg. Pragcrhof felöl 4 12 rsg 202 Triezt- és Bécsből „ „ „ 1 21 délo. 201 és Villacliból „ . „11 - estr Felelős Bzerkesztó: HOFFMANN MÓB. RANS0MES,SIMSésHEÁD IP8WICH, ANGOLHONÜ AN, ÜGYNÖK GROSSMANN J, váczi körét 34-dik 914111 az osztrák illám vaspálya indóliáza közelében I BUDAPESTEN, ^P l hks vttágkiáUtáMl tSUH ti»«4^Ut-okmánynyal h vaiiaeayi iái kiállításon lepuguiMu killitfUU GAZDASÁGI GÉPEIKET, I0«i>t j*HoH moifonyokAt, fa- és szén-tüzelésre. Javított mozgonyok, MhMmittiiakaiútt, Malaa- káks-, kiiailw lliiw stb„ Ugysiinte ís- és szén-taselesre. Oí& üiilflrtpilr kittéB iimtíió awkMtUl éa jmwHwü Wtedalaaaott ontÜfwó keacwrel. itoiiltéBÉn mll^^ külön HtMékM, - Imje^nák ^■entssen. ixxxxxx»:xxxxx Cséplő-gépek ijl nzegretuUzer. yKézi használatra vagy 1—4 vonó-ÜJjlerőre tisztító-készülékkel, elismert jjllj legjobb kivitelben, a könnyű já-(Ijjlrat a nagy munkaképesség iránti I jótállás és olcsó árak mellett Megbízható ügjnökök kivá-natosaki Tovább eladók jelentékeny árkedrezményben részesülnek. Megkeresések czlmeiendók: Ph. Mayfart & Oo. Gépgyárához, FRANKFURT A, M. >06 0-16. ________. OCXXfXXXXiXXX i5í£dSí5SíS65í MriPN* 111 fca^illli m-iingUi mm Hl. ma páb>léü kik/\' t\|W » M C^m I tfi NacyW é»r* 1 fr% fl k< \| liHl \' m—i I te. üfciii\'n y>4ifciti I kr Sétjsfílj » kr IALA Btwtmnu irata II fé » t«p wellsm! rétjét lllstf ^iMnén/ik kSMsadék. IJj fárotbu rtni -Í3 n !Wir.nb »»• l«f«l«k ml • -pHt k»i»kbíl fofdUtask i KSátrától »>uu mm kltld«ta«lr ■yüMr: PstUst^t 10 l-l nirdetéMkat Mrwuafc: Rudolf Hmm Badarért iewttUk b 7; ír.i.ll. \' üppeílk IMm Btubenbiulel I •«. — Wntai Mór Béta II. Tibor A. V. (f<ililli«rg<.r Bndipfttt Bontatr OUui StubentiMlel I n. - WsUz Mór Béea IL MEGYEI ÉRDEKŰ.\' TV.-JJZZ\'lt&ffiTSSBÖJT""" / -i-é\' C\|r\| I KÖZMŰ V ELÖDÉSI, TÁRSADALMI íw\'GAZDÁSZAT.L HETILAP 4 Zala megyei Oazda$ágiEgy etillel, a n-kanizsai tiszti önseyélyxö szövetkezet és több más egylet\' lUwitfUos közlönye 30. szám. Nagy-Kanizsa, Szardán 1878. .Julius 24- n V. évfolyam. Miért nem művelődik uépüuk? (H. M.) Általános 60 tényeken alapuló azon panasz, hogy népünk műveletlen, 0 hogy a kormány által is gyámolitáeban részesülő fel-állitáaa a népkönyvtáraknak csak részben éa feltételesen fog segíteni a bajon. Forrása azon oknak, ami miatt uépünk még mindig műveletlennek mondható, mélybbben fekáteík, A sajnoa tény sokszor beszéd tárgyát képezte köztem és rokonéraelmíl ismerőseim köiött^, Legközelebb is e dolog fölött elmélkedtünk a é czikk e beszélgetésnek kifolyása, , szolgáljon jóakaró tanácsul azoknak, kiket illet. ▲ népkönyvtárak felállítása által a kormány atyáskodó gopdjai oda terjadnek ki, hogy népünket általános műveltség tekiiftetében Emelje. Ifi ezt lehetségesnek tartjuk, de népünk közt c\'sak azoknál,kik a könyvtárban kiszolgáltatandó könyveket Q)vqtfák és £rti\|t is. K Ha már áz olvasás és aa olvasottnak megértése között óriási a különbség, még nagyobb as az olvasás mikéntjét illetőleg. Mert az kétségbevonhatatlan: A ki olvas és nem érti, ai haszontalan munkát mWpl, 4e még bajosabb less a dolog annál, a ki olvasni tud és még sem tud olvasni, azfiz csak jól rosz-pzul ismeri a betQket, de aok üsz-szeo!?asása roppant fáradságába kerül £1 fájdalom, bizonyos az, hogy amazok vannak kevesepb számom!, ezek pedig sokan; olyanok pláne a kik as olvasottat mégis értik, as ujjakon számláihatók ei. EhbŐl az látható tisztán, hogy az esetben, ha mar volnának is minden faluban népkönyvtáraink, amint, bogy nincsenek, még ez által koránt sinos segítve a bajon, s0t a várható haszon a reá fordított költséget és fáradságot sem fizeti ki. Aaon ponthoz értünk, a melynél a nép Aűveletleniégének okát kutassuk, mert az e tekintetben felmerülő panaszok még évtizedek multán sem fognak megsztynni, ha a bajnak orvoslása gyökeresen nem történik, daczára annak, hogy a sta tisztikai kimutatások ennyi és eny-nyi iskolával és tanulóval többet mutatnsk fel az előző évekéhez képest, és ennyi és ennyi ®/0-el szaporodott az irni és olvasni tudók száma. A mit első sorban figyefmen kivül hagynak az egy — öreg fiiba, j melynek megszüntetése kel), hogy gondunkat, ip&rkouásunkat képezne. Mint már emiitettem a\' bajnak orvoslása lehetetlen lesz, ha az gyökeresen nem fog megtörténni A baj és ennek folytán^ panasz kútforrása pedig a következőkben keresendő Ha például valaki azt a fáradságot venné vagy egyáltalában vehetné magának, a hivatalos statisztikai adatok nyomán utánna járni annak, vájjon azok közül, kik mint olvasni tudók vannak felvéve, hány van, a ki nem tud olvasni, az egy igen mélyre ható tanúság birtokába jutna. Hert én olvasni tüdásnak nem nevezem azt, sem pedig irni tudásnak, ha valaki ismeri a betűkét és szükségből össze képes syllabizálni egy pár sort. Ez a legalsóbb elemeknek gyenge ismerete, mely az illetőre semmi haszonnal sém jár. Nézetem szerint az olvasás tudása ott kezdődik, hol az gyorsan, folyamatosan, fáradság és nehézség nélkül jár, s mely aa egyszerűbb dolgoknak megértésével van párosulva. Ez még a legszerényebb mérték arra nézve, hogy valaki tud-e olvasni, 4e ennek birtokában a művelődés eszközével bir már. — ennek birtoka nélkül ép annyit számit, \'mintha olvasni és irni nem tudna. jHogy tehát a valamikor általánosan felállítandó népkönyvtárak használatát a népre nézve valóban gyümölosözővé is tegyük, első sorban is szükséges, hogy a falusi iskolás gyermek tanuljon meg olvasni abban\' as értelemben, amint az imént mondám, azaz kikerülve 3— .4 évi tanuláa után legalább folyékonyan tudjon olvasni, folyékonyan és ágy, bogy azt. a mit olvas, meg is értse, Ifmaddig, mig az nem történik, mindig panaszkodni fogunk a nép miveletlensége fölött, mert az, aki igy olvasni meg nem tanul, nem birh&t ösztönnel, vágygyal valami újságot elolvasni, v\|gjL /valamely könyv átolvasásába dmélyedbi; a dolog neki fáradságos, uhtató, sem szórakozást, sem élvezetet, seir. tanulságot nom nyújtó. Mig az, aki valóban megtanul olvasni, mindig szívesén fog minden alkalmat megragadni, ha valamit olvashat s ez által valamit megtud. Akkor aztán van hely a népkönyvtáraknak is. A falusi iskolák nagy részében,* sőt még sok városi iskolában is (van eset reá) a gyermek több évi iskoláztatás után nem túd helyesen olvasni, így hagyja el az iskolát is, és az iskoláztatás sokesetbep a szegényre nézve mindén haszon nélkül járt; mert az CJfnoko és Missisipi folyamok a Cordillerák és Andesek, a melyeket nagy keservesen megtartott & fejében, s a melyek hallatára PeaK bácsi az iskolában fejét csóválta, nem bírván felfogni, milyen tudós az ő fia, csakhamar el is szállnak fejéből, s aminek legjobb hasznát venné, a munka után, mikor már őia a kenyeret keresi, egy hasznos czikk olvasása a „Falusi Gazdá"-ban, sehogy \'sem akaft menni; egy pár betűt keservesen el is felejtett; a többi is utánna fog menni és egy páf esztendő múlva az egész iskoláztatásnak nyoma sem, lesz. — Azért mondjuk és ismételjük: a falusi gyerek tanuljon meg olvasni és az olvasottat megérteni Sok más dolog pedig, amit a fejébevernek, haszontalan lárifári. Fürdői Levél. Pertisau, Achensee mellett 6.7. 877. Kedves barátom 1 Mannyire emlékszem a Kanizsán töltött kedves érákra 1 Hol voltam akkor, és hol vagyok mostan \'.Nem volna egészen igaz, ka azt mondanám, hogy indián usá lettem, as őserdőnek egy yig-vamjában. Az indiános nagyon természetesnek találhatja életmódját; de Robinson-Crasoe aligha ék és lakott különben mint én, az Achenseenek gyönyörű vidékén. Képzeljen kéreiu a hegyzugba rejtve egy alacsony, igen alacsony fenyőfa gunynói, s az alacsony gunyhóban egy kis/ oldalazqbát, melynek falai egészen feketék a füsttől: ez as én szobám. A szobában sincsen semmi bútor egy aaztalon kívül, a falak hosszában léczák futnak végig, két átellenes lócza • fölült néhány deszka fekszik, rajta szalma, párna\' és pokroc?: ott van az én ágyam» Fejein fölött egy feuyflfából készült régi crucifix. Es még a szabadban I Csak nébápy \' perez elélt íá\'ttam az ablakban keservesen j fázni a .bárnak macskáját. Reggeltől estig i szakadatlauul esik, köa és homály\' fent a 1 begyek körül, sár és pocsolya alant, med-: dig a szem láthat. Déloeh hosszúszárú csiz. \| uiáknt kölcsönöztem, hogy lemehessek a közös ebédre a „Fürstenhaus" íiagytermébe, j Must este csöpp kedvein sincs, mint valami hazajáró lélek kísérteties utat tenni a rettenetes gázlókou keresztül, hanem házi asz-szonyómlól kérek egy pohár tejírt, &rírön-döinből eléveszem az Írószereket, édesen elgondolkozom, — és csoda történik, hallatlan psoda; ^megírom ezt a levelet. De ne gondolja va\'ahogy, hogy rajtam sajnálkoznia kellene. Hogyan, miért kerültem ide, miért maradok itten, mit akarok tenni ? liiztQsiloin -barátom, hogy nagyon öukénytesen, jó száutamból teszem mindezt, és mostanáig még nagy gyönyörűségem telik helyzetemben. Milyen lét volt ez eddig? Nem is tudóin hogyan tegyék önnek jelentést. Megérkezve Insbruckba Vögtön \'megkezdettem vándorlásaimat Tyrolnak földjén, a mosékuek földjén, és az álmoknak országában. Minden nap gyalog utat tettem 2—3—4 mértföldnyi távolságra, néha kora reggeliéi késé estig, tetőtől talpig ellepett a por és étkeztem az útszéli vendég-lökben. Ott azok a magas föuséges hegyek mögött, mondottam .magamban, ott a nóte-tókön iul, ott vaunak az én aranyos álmaim, és azután ugy /tetszett, hogy ott van .Kanizsa is. Sajátságos, bá* melyik utat tettem, mindig mintha onnan iudultam volna el, és mintha oda érkezném újra. Miuden útszéli Madonna elélt, — kérem minden Öt lépésre van olyan, egészen a la tyrolienne, vörös szoknyában és zsinorozott derékkal, — a „Zala0 egy-egy olvasónójét láttam magam elótL Azutáni eszembe jutóit Moore Tamás költeménye ezzel a reudes végsorral: ÓErnestinel 0 Ernestinol — es ieazán szép rofrain, ha az etubei sokat isméui egész mámoros lesz tőle. így eljutottam a Slubaithalba, Lausba, megmásztam a Soinsteint, és - pegazusom nem fáradt el, de két pár czipomet teljesen tönkretettem bele. Ötöd nap maltáA átrándultam ide, és postán elhozattam a" \| podgyászt is. Ez volt a gyászos malheor • Mert sehol - nem lehetett éjjelre lakást kapnom, és nem volt ikocsi se, hogy még éjjel 1 előtt podgyászoinmal odább álhassak. Égy könyörületes fiatal ember, egy igazi sa-! marítanus lélek, azerezte meg ekkor szá-1 uioinra a lakást, a poeziinek e gyönyörű [ fészkét, hol most viigyok. 40, perez távolságra fekszik a tótól, és szörnyű csavargás ut vezet hozzá. Nem gondoltam csak as éj. 1 jelre és elfogadtam. De megjártam még as I éjjel Vacsora után lakásom samaritanu\| j szerzője haza kísért és ő, aki pedig má^. ^ ,,(£ola" tirezdja. Nem honman. . 4 Nom hontalan, vagy aaaköa más kezén, Kit sors flldöa, s üldözve összetör: A hontalant remény biatatja méc, Hogy jön idő, melyben a szolga kör, — Jogért küzdők megvett elleaf«o — Eloszlik, mint köd a hegyormokon; 8 a vak ooskösboo él táláé lélek, Gondolkodó jogról s hallottakon. Lo ah, midín a hon nélkül levő Imájára felnyílik a nagy ég, Midőn gyermek vesstett szegény anyát A air-virág is vigaoatalja mégl Csak éa nekem nem ad könnvebbfllést Aa olsért Hb saabad lélogséoo, Hasán, miért hogy csak éa könnyezem, jjHogy ki ved érted hiába vértes." Fot W tSaik olfttea egy kornak, Bswsrt kánéval feltűnik nekem, Kgy aagyaf kisd nemzetemnek étén , Adás tosáL ördög s poklok ellen II a jopsk védlfo elbukik, A sosswy lelett a poklok gydstosiek Igy aesssot osállt a sírba s miatí J a sir folstt költík énekeltek. 6 a ktUdk dalára s halott fohAmadéit, kiadott és alkoUtí, A ktaiskassk Hp hagy Isit t fottan IML Urél\|, iWfíátliatod 1 De aapa álosaU ao« oagodaek AMI a asalák Mfplij Gondolkodó Ifikem majd elvész, Kétségbeesés között megöl a kin. Miért is\' álom aa mit álmodok Jólétedről hazám miér/ is aa ? Ébren vagyok és mégis azt hiszem, < Fölötted egy boldog élet viTasat; I De mint kit a villám talál oziven, -I Élettelen agy összeroskadok; y Eszetnmei aa ábránd virányiról, Valódra, éh hazám, ha gondolok.1 Óh adjatok egy mentő caolnakotl Eszmét, a moly vezérel engemet; Nem néaketem miként vésa el népem, Tovább vioobom 0 kint nem lenét I Hogy kidőlünk mohos sírkő gyanánt, MU nem. jelel kor és történelem ; Szűkkeblűség bútok pénz vágy miatt, Jóllétünket többé már nem lelem, Márt nem éltem akkor, a mikor , Sértett oroszlánként viaskodott,, A fél világ ellen éo nemaitea: Miért aom estem el a harcsban ott I Hogy a virág inely siromon tenyész, Eogéljé el auQaan a bánatot, Mit a kánnak nfcmtője érezett, Midőn gyermeke tőle távoaott Játot 4 isaMflág a magyar kSltésset-bea. Qoladas merengésben Ülök kiadod szobámban, Ablakom előtt ep akáosík zöld laab)ai kaflongaaak, galyai között vidám madarak eéoosrgéoo, oHvegéoe von el gyak- ran csöndes elmélkedésem tárgyátél. — Elmém előtt feltárul as eszmék világa. Mindegyik eszme alakot ölt. Fényes ragyogású alakok, as emberiség küzdelmeinek, vágyainak, óhajtásainak méltó tárgyai. De egy sem fényesebb, egy sem ragyogóbb, égy sem méltóbb a küzdelemre, mint a szabadság magasztos, isteni eszméje. — Dioső fenséges alakkint áll előttem, melynek homlokán as istenség csókjainak meleg ihlete fii, melynek szemeiben a szent lelkesedés tüze ragyog s melynek méltóság teljes alakját osoaálatos dicsfény vesai körűi. As esamék világában a szabadság eszméje a legrégibbek egyike, ssétválassthat-lanul összeforrva az emberiség történetével, eiidegenithetlen ajándoka aa istenségnek, melynek csiráját az első ember keblébe ülteié. As első költő ajkán aa első dal bizonyára a aaabndságnak zengett, s as utolsó költő hattyúdala a szabadság dala leoa. i4sért ott legforróbb a vágy iránta, ahol bilincset raknak reája. Ssaoajdság,— ée bi-linos 1 Mily lehetetlen ellentétek. És mégis 1 Mert a oaabadság és bilincs kösötti űrt vér-tongei tölti be, as emberi gyarlóság, co-nossság éo saarnokaág veres tengere. Va-latnint a vihai tisstitja a levegőt káros mias-maitól s a vihaidalt tájik fölött, aOlyat jaj-▼esaékoláooel töltenek be féwkűktdl megfosztott madarak, üdítőbben és tiutábbaa süt a naf aranyos sngara, ügy minden jobb osamo győselmének is kfiaoMem aa lóra. as sNsntétea, aa emhsri gyarló felfogáslMUB fekvő érdekek gyakran éjothalálharcaa — Es a hares jellemzi a soohajság költészetéi isA szabadság érzelme titokzatos sej ts^em gyanánt osannyad minden omher^ob- lében, egy varáasütésre óriásivá nŐ a vágy, s mint a hálóba került oroszlán hálójának fonalait széjjeltépni, — iparkodik\'az emberi szellem iz lerombolni azon korlátokat melyek szabadságvágyának útját állják. A szabadság tehát egyidejű as emberiség gel, — ugyanazt azonban a szolgaságra is mondhatjuk. Az óriási vajúdások daczára, melyeken az emberiség a népalakulások különféle formáiban eredete óta keresztül ment, a szabadság eszméjének tiszta mocsoktalan formáját még mindig nem sikerűit a küzdelmek tömkelegéből a népek áldásihozó géniusz gyanánt felidézni, s nagy szellemek jós lélekkel ihletett költők vágyó lélekkel sengik a szabadságot, mely a fran-csia forradalomban magasztos, dioső alakjából kivetkezve véres angyalként, keaében a boszu pallósával kelt ki as emberiség legújabb korának küszöbén. 8 igy a zaabadság útját nem illatos rózsák jelzik s egy-egy i lépés, melyet as ember feléje tett gyakran a legnemesebbek holláin keresztül tétethetett meg. Aris-totel esnek igaza látszik lenni, hogy aa emberiség mindig a végső ellentétek tömkelegéből jut aa igasság középútjára, s igy a salak ól ment tiszta szabadságot, melynek igaasága előtt as ellentétes érdekek harcsa végképen meg fog törni, csak akkor fogják elérni, ka a .rabszolgaság éo asaba-dosság kötött nohéa küzdelmek után aa arany középutat fogja megtalálni, mely rendeltetésének emberi cséljai felé biztosan el fogja vesetni Nemsetek és népak mint aa össsembeiiség egyes fajcsoportjai életében mindig nagy szerepet játszotta sssbadság iránti érzés, s némely népekaél ftí M a vidéket, velem egyltt eltévedi aa iiulii iárAtbaa ; bele haktank t pocsolyába, belekeveredtem egy ssaLadou ha-nett tebéncsordába, botorkáltunk öasse-rimaa 8 óráa át, kiabáltunk ée érditottnnk hegy valamennyi pertiaani párásat babonát féle\'mébeo még iobbaa húzhatta a takarót fejére Embereket éjjel folköltéhi, ea Pertiiaun még a világ terttaiéee óta nem történi Képzelheti, hogy másnap ébredteinkor mindjárt aa elntkaáara gondoltam Egy órával ké61>b látcsővel uéatem a hnvas koronákat, ée egy napig maradui kívántam. — Nyolca órakor iámét útra késsültem. Kilenc órákor már a legjobb humorral goodoltam aa éjjeli kalandra, ée két három napra kaptam kedvet Tia órakor ejra haboztam. Ti-, aenogy órakor újra megláttam a tavat, lf t-tam a körülövező begyeket, belelltem egy ceánakha, éa el voltam batároava hogy maradok. Ea tetszik most már minden. Oly patriarcbalia, fedeti naiv éa festői itt as élet s a természet. Nincs itt semmi Kursa-lon, semmf nyilvános vágy találkozó helyiség, semmi kereskedő, semmi metterem-ber, semmi korcsma. A Füretenhansban ma má»odi>zór voltam % közös ebéden, melyet a cselédek „table • d\' húte" nek nevezuek. Igazán nem tudom hogy kerül es a név ide. Vártam a nusételt, de nem jött. A harmadik tál élteinél végre kérdést tettem asztalunk csinos barna szemű Hébéjénél, miért[ nem kapunk hust: Soha ily megsemmisítő pillantást egy Uébének barna szeme még nem vágott! Hust! Pénteki napon hnat! Harminca éve mióta a tflrstenuausi konyhát vezetik, »egy vendég sem merte csak est kérni Iszonyatos ! Szomszédaimnak épen a legízletesebb tésztáé falat kö-aepett tátva jfraradt szájok, és a aerviettá-■ kon csorgott a aauce. Fent as asztal fejénél egy jó kinézésű spát épeu negyedszer adatott macának ugjanazon ételből. Ebéd alatt jön De a levélhordó is, ki postafőuök egy személyben ; akkor hirtelf^ általános rohanás, kapkodás és egy két tányér okvlueu Ünnepi áldozatul esik, mint a vallásos ssidó - lakodalmaknál — pn bizonyosan mosolyog ennyi sok apró keliatlenségen. " <l] En \'is mosolygok rajtok, és épen ezéri kezdem szeretni ~Acbenaeet Olyan hely at, a nol. az, ember loglal-koaik az apró kellemetlenségekkel, de legalább pillanatokra el tudja ieledni a keserűbb gofidolatókat, és aunál örömestebb idéai visssa a ke\'lemes emlékeket, as oly kedves órákat, minőket én Kanisián töltöttem. Helyesen emlékezni, éa helyesen feloj-te ni. ha\'csak est tndnók, istenein mennyi boldogabb érzés lehetne a I cfee! veszet te bb életben is megmentve I Nos hát nem pompás hely es aa Achensee a hol én annyit gondolok Kanisaára ? Még milyen hosszúvá nő es a levél I Igaaán sségyenlem magam előtt. Nem más aa mint miraculum, a „liebe Jungírau" csodája, és ha Kauiaaa még nem volna aa, most ajánlanám buceujáró helynek, hová elzarándokolhat mindenki, a ki oaak lelki bajban azenved. Mégegyszer ismétlem, ugy emlékszem Kauiasára mintha valami hatalmú varázs tartaná lekötve as ott töltött ragyogó percaeket, és mintha egy uj létezés rejtelmes holdfénynyel világolna át hozzám. — Ilauem végtére félbe kell szakítanom, a sok ábrándozás által önt ugy ia eléggé untató levelemet Az eső megszűnt és én kinyitom ablakom, hogy még beaaivhaasam as űde hegyi levegőt. Hócsucsok és vizesé-eek, aa alpesi világ egész költészete a hold fénye által büVös világításban feksaenek előttem. Es véghetetlen boldog aa éraet, midőn a tűnsmeuy világa saját kedély vl-lágunkl al egybe olvad ; és aöld iák, oo dulatok. madárdal, fájdalom, aa eg kékje, emlék és virágillat édes araoetkekké szövődnek agyaiéba. Előttem!fekssik Otaiau „ködös homályos énekévejk s ea aa igaz hangulat ily nagy költő éjVeaéeére. — Most pedig isten önnel kedvei bará tom ! Ks ha aa égiek különös kegyelméből, eaen torok kéz^ibb kerülnénk, azon hőn imádott tényfwenséguek, melyet „kedves," „bájos," „szópl" olvaeónőnek szoktunk nevezni, t^rve lábaihoz hódolatomat t agyi ,Wen enn Du eine Kose schsuit, y,fich sie grüssen." BAKONYI EMIL. tiszta körvonalokban tűnnek eléuk életének egyei phásisai. S ép eaektől láthatjuk, hogy gyermekkoruktól keadve miképen iparkodtak —■ kibontakozva a kezdetlegesség állapotából — rendeltetésűk caélja felé haladni, de azt is tapasataljuk. hogy a aaabadaág után való vágy és hajlam, az a] büszke éraet, mindig a nép erkölcai érté kének, bizonyos vele születeti sajátságát képeaő erények mérvéhes volt meg benne Aat pedig éppen minden ókori népnél tel paaataljuk, hogy a nemzeti erkölcsök és arányait eülyeueeével a szabadság is elfajult s megszűnt lenni feuntartójz és tárnz-ua a népnek. A népalakulások egyik legsajátságosabb tormáját csodálhatjuk a magyar nem-aat megalkotásában, s e nemzet alkotójában, oly bámulatos alkotó erőt kell ceodáluank, a melytől a jelenkor diplomatiája még mindig tanulhatna A magyar nemaet ezer éves fennállása beterogen, sőt ellenséges elemek klaött elegendő bizonyság arra nézve, kegy a honalkotó én oly bölcs elŐralátá-sal mint büszke önérzettel helyezte népét arra a pontra, melyet Matyaroraságnak aevaatna, s fneiyet akkori időben egy egéaz csoport nép lakott, mely népek aeonnan a szabadság biztos és irányadó veaéroeil-lap aétkfll aa egveégea állaa-alkoUa keltésével aaa kértek, aüg a magyar bonal-kelé alkotmány-törvényit, mely nagy ve-aáaekban írja airtl a vérrel eaeisatt hon B—itsrté iráoyelvlit, a aaabadaág aaetle-m lengi át, •elyből a nép báiorságtt, ön-kiaalmJ, kitartást worhWott 8 kéteégki-vil a szabadság snelleme aa, ml; a magyar népet, jé éa reea napjaiban jellemei i taely veaalartáeánek nélkliöabeUaa kel-lékévé Hü fia a swüem ép oly kevéssé anyásaké uk el teiieaen. mint elenyészhetik $$ • Müki erköloe énei múf % Ari elmélkedések falun. (Fol/Utái^ \\L l A T. Á L 0 M. I ily piczi — subtilis — testetlen dolog miid] a kettő! . . Mégis kissé mélyebben észlelve őket: mily nagy \'dologra a zellein életére, sót őrökké valóságára adnak következtetést. Illat — ssin — álom 1 . . Tán épen iiivel testetlen dolgok: azért rokonok a testnélkfili szellemmel, tehát a testnélkül is élhető Üalbatatlaiiaággal. Kakukfii ves vadzsályás réten járss... Lábod nyomán — amint megbolygatod őket: Ulatár tölti be szaglásodat, agyvelődet, sőt sai vedet I és képzetedet Hűsre dűlsz a la alatt, mélynek nyelv nélkül susogó levelein rezgő — aaiiite oly ssellemsserü szellő álomba ringatja lelkedet, — is te látss so-ha nem ilátotft alakokat, tényeket, eseményeket 4- múltodra, jelenedre,-sót jövődre vonatkozókat, —■ aőt teszel magad is olyanokat, miket ébren soha se terveztél, tervezni nem is mernél 1 . . Es alomlátAsaid s álomban! tényeid beleszövődtik néha messze jövődbe — ste — falébredve elfelejted őket (ki hiune as álmok szappanbuborékának?) a csak nagy utóbb — mikor egyik másik álmod mégis teljesül : gondolsz reá megdöbbenve, hogy lám eflyu9er megálmodtad7azt. J Mi volt az a jós-álom? . . Isten ujja. mely plőre mutat ? . . Az áloqíjpan testesről elyált\'szellemek külön élete \'—: mely előbb! él, mintsem létezik ? 1 J Megdőbbeuve . . . mert nem jó volnz, ha minden álom teljesülne, r— sokszor pedig megnyugtatva ébredez: hogy rosszst álmod vau még nem teljesült Hátha caak piczi, közbejött ok niiztt maradt el ama rosa álom teljesülése ? . . Mi hozta, r— ki hozta közbe ez{ a kis kavicsot élted kerekvágásába, hogy miatta álmod elmaradt vagy amúgy tÜrtéát? . . A véletlen — a sort — vafy a gond viselés hozta közbe azt a kis okot ? . « Almod azon kis véletlen okból lett: hogy kocsisbd nem költött fel s .értetlenségből felejtett a fa alatt Azért ébredtél fel, mert egy falevél esetleg éppen orrodra hult (.lábodra esve nem ébresztett volna fél.) . Hogy mindezt másnap leírod tán csak is az az oka, hogy kutyádesetleg éjjel fel-éörgetvén, nem bírál újra elaludni — s volt időd leirui. Mily nyomorult kis okok, nagyobb, sokszor roppzntul nagyobb okozztokkal I. Mi az aa ok és okoaat köati „összekötő fonál" ? mely szinte oly testetlen ssel- ben kétségén kívül meg van, mely a változó viszonyok közepette is megtartotta el-vitázhatlan erejét, s mely aa elnyomatás aa ingadozás napjaiban biztató remény és fenntartó támaaa volt egyaráut Azért a magyar nép választott népe a szabadságnak, mely azt minden uéppel megosztani kész, s innen as a világtörténelemben páratlan jelenség, hogy a fennhatósága alatt álló népeknek nemaetiségi és nyelv tekintetében a legtnoeszebbre menő engedményekét adá, azokat a nemzettestbe bele nem olvasatá s csak azt kívánta tőlök, hogy a magyar állam eszméje szent és sérthetetlen legyen előttük. — Nem is csoda, ha aa ily nemzet politikai belátás tekintetében nagyobb ée régibb államokat ia felülmúl, a szabadság érzülete tekintetében pedig a legelsők köaött foglal helyet — . Azért e nemzet szabadság dalnokai is, a közvetlenség és igaz érzés visszhangé ját ébresztik fel dalaikkal, a bélőlök nem a csinált érzés meeterkélt hangja szól, s e tekintetben taláa egy nemzet aem mérkőz-hetik velünk. Nép- éa mtfdaiköltéazűnk egyaránt gaadag a aaabadtág-dalokban, a mi annál kevéebbécsodálható, mert hazánk ezer éve a történetének változó .eseményei nemcsak dáa anyagot, hanem öeztönt ia nyújtottak a szent érzelem megénekléeére. — Változó politikai viaaonyai pedig aa országnak sek-tzor msgukkal hozták, liogv a dalok politikai irány nyal ia bírtak a nem ritkán a ke serü güny hangjával U vegyültek. A ea> badság fogalma eltekintve absolut lényétől bizonyára a nemaetek sajátot. gondolkoaás módja aaeriat tokféleképen idomai, (Minden népnek olyan aaabadsága van, a milyent meaéjrdemál") a kétségenkivűl a politikai éretteég éa belátáa a mdveltaég lizonyoe fökát el keli áraié t ké a wibeidaág ayugodt álveaeUben fejlődai lemlség, mit lelkűnkkel látujik. de szinte meg nem fogbatuak, — pé^g erős dolog es as „Okosat" t. Í eoallemi ssűkaégeeeég — kimaradhatlau parancs I . . Es ml aa a „turs" ?\|. Ki intézi annak kerekeit ? Bioos koosilierék, mely „erő" nélkül forogjon. Mi adja — ki adja a rfrágnak festés nélküli színpompáját ? . .az anyaföld? — liát ennek aat a oioorsaint előállító „frot- Mi - vagy ki aa a járó* ? . . Ott vagy aa istenség tógáidnál. — , , , Es mi aa aa .ifjat? Ea a testetlen semmiség, ás mégis hataltnas testetlenség ? — mely csiklandoa, \'kábitt gyönyörködtet, vagy undorít, de kéal foghatatlan erejével igy is, ugy is njégragad, — és testétől ejvált szelfemszerUségébeni is ily ba talmasan él, és imponál?!. • \'Tehát van , \\ mely Ön teetétől külön válva ia hatalmaaan él ? . Ott vagy az emberi ezeilemnek a testtől elválüatása ~ és elválva is élhetése tehát a „szellem ljalhatatíapsága valósam(tsÍgéaélv 41 ki „Tamás" esakbeu: az éealelje álmát éa — botaniaálion. Vizsgálja az . alva mozdulatlan teatoek álomtényeit, s gondolkozzék a virágkelyhétől elvált láthatlan illat élő erejéről Forduljon a természethez \' Menjen falura nyáron I Ctigdny Károly. Helyi és megyei hírek. — A naijMtaelzial UI. vidékbeli gabona és borvásár rendező bizottsága f. évi jul. hó 6-áu tartotta alalculó gyűlését, uielv-bőla következőket véljük kiemelendőknek. Ugyanis GHavina Lajos ur, iniut a Zalamegyei gaadaéági egyesület elnök as ülést rövid de velős szavakkal megnyitván különösen hangsúlyozza, miként e vásárnak as előbbiekkea hasonlólag kedvező eredményét annyival biztosabban reményli, mivel Ott, hol annyi kitűnői erő oly lelkesültséggel közreműködik, a siker el nem maradhat. Áttérve a napi rendre a bizottság következőkén alakult Alelnökké, és ugyan a gabonaváaf&aaáraára Bellis József, a borvásár rendezésére pedig Mzrtinkovica Károly urak választattak; pénztárnok; Eozenberg lsrael ur , bizottsági titkárnak — Eisler Miksa ur válas^atott A gabona vásár belrendesésére kiküldött bizottaági tagok: Englánder Laios, In-key László, Karczag Béla, Lengyel ígnácz, Löwinger ígnácz, Wwy Adolf, Mashansker Mór, Stolczer Gusztáv, Szzlacsi Farkú, Ta-labér Zsigmond és Weiss M. 0. bizottaági tagurak ; a borvásár belrendesésére fizán Kálmán, Bláu Laios, Dobr^n Beuő, Ebens-panger Lipót, Qelaei Guttmanu Vilmos, Kovács János, Lang Hernik, Sommer Miksa és Weissmayer Mór biaottaági tagurak küldettek ki. — . A vásárt látogató idegen vendégek elszállásolhatáaa czéljából szállásolási b\'izot-ság küldetvén ki, e bizottságba Bettlheim Győző, Ebenspanger Leó, íl). Fesselhofer Józséf, -Gelsei Guttmann Lázár, Grűiihut Alfréd, ifj. Kusrerer Károly, ÍT\|. Löwinger Lajos, Rozenberg Ernő, Rotschild Samu, Scherz Gyula, Soherz Rezső és Steru Sándor urak azon megbízással választattak meg, hogy a vásár napján a rendbiatoii teeudo-ket ia végzendik. Végre miután a váaárra vonatkozó mult-évi szabványok némi lényegtelen módosítással ea évre is érvényeseknek elfo- és működni akar; ezenkívül azoobau bi aouyos nemzeti erények okvetlenül szükségesek arra. hogy valamely nép n szabad ságot helyesen és kár nélkűi élvezhesse is. A magyar nemaet kifejlődött dynastioua érzelmű. znnyira dynastikus érzelmű, hogy nemzeti erényeit semmi más kormáoy-formz alatt kifejlesztetni képei nem volna; érzületével, gondolkozásával öeaai van forrva a király szent és séthetetlen személye, s e nemzetnek cenk ritka politikai képességének és kétségbevonhatlan erkölcsi érzékének tulajdonitható, ha szabadság iránti érzelmeit dynastious érzelmeivel összeegyeztetni, sőt összeforrasztani képss ; költéseh-tünk termékeiben ennek is nyomaira akadhatunk. S ha egyéni ítéletet kellene mondanom árra nézve, hogy a szabadsággal mely kormányforma egyeztethető össze^legjobban, határozottan az alkotmányos monarchiát tartom a legjobbnak, — melylyel — a mint alkotmányunk és as angolé mutatja — lehető legkiterjedtebb egyéni szabadság fér össze a köztársasági kormányforma megmerevűlésének veszedelme nélkül. A nép-képviselet egyetlen jogos formája a törvényhozásnak. — As emberi gyarlóság pedig semmi emberi intéaménynél nem hiányaik. Mint mondám, a dynastikus érzelemnek Is bőven nyomát látják laabadsáE dalnokaink elmetermékeiben. A nép lelkületével öeaaefort a gondolat, a királyt a szabadság őrének tekinteni, \'a aa lehet egy-saersmint kútforrása azon mély, ősein te és kódoló tiszteletnek, melylyel a magyar ember a fénvei palotától a legutolsó kunyhóig a király személyét környék Oly tise-telet mely minden mogéaon ftjlül áll, mait valóban a szívből arad. A magyarok régi kegedleeitől éa történeti énekeseitől keadve le ógéee a aaa-bUaág legnépesebb dalnokáig, ki a sna- : gadtattak, sgtéb tárgy nem lévén elnök ar aa ttlént betefeaettnek nyilvánította. — Csetigery Antal onzággyoléii volt képviaelőuk\' beszámoló beszéde e hó 28-án reggeli 9 órakor olvastatott el a vároaliáz nagytermében PHbál Ferenci kir. közjegyző áltál Á nagy számmal megjelent minden rendű és rangu/válasi-tók feszült figyelemmel hallgatták a kitűnő beasédet, mely világos körvonalokban* fejtegeti az elmúlt orazáftfjtylés működését" éa a képviselőnk által követett magatartáft. K beszéd, mely mestermfi a maga nemében, perczenkiut zajos he-lyesléssél szakittatott félbe. Sajnáljak, hogy nagynevű tudósank éa volt képvi* selónk személyesen nem jöhetett hozzánk beszámoló beszédének megtartására, hol a nagyrabecsülés és tisztelet fogadták és környezték volna ót — Képviselővé megválasztatása újra bizonyos. Éljen! — A n.-kanizsal dalárda kirándulása Csáktornyára a legfényesebben sikerűit, oly annyira, hogy sem -a csáktornyaíak nem bánják, hogy dalárdánk meglátogatta, dalárdánk pedig éppen a legdicséretesebben erá-léktzik meg a csáktornyaíak elbájoló ven-dégaaeretetéről. Volt kirándulás Szt. Ilonára, este pedig kitűnően látogatott koncert, melyen ualáraáuk legszebb darabjait énekelte a csaktornyai műkedvelő , közönség nzgy tetszése közepette. Örülünk e szép sikernek, kívánjuk nogy ue legy in-az utolsó. f — Színészet Keszthelyen Julius 15-én Moliere olaasicus vígjátéka. „A Képzelt beteg" került ssinre Közönség csekély számmal. A derék igazgatónak törekvése, áldozat készsége gyümölcseit Keszthelyen nem igen termi meg. Hol siket fülekkel áll esem-ben a társulat, itt a jó akarat tönkre silányul, a társulat anyagilag elbukik. Tisztelet a kivételeknek, de ily részvétlenséget egy tősgyökeres magyar várostól nem vár* hatni. Ferenc\'j a képzelt beteget jól adta, Bercsényiné mint mindenkor, Ugy most rs remekelt; szerepeinek gondos tanulmányo-aása, s kedves játéka által már is a közönség kedvenceévé vált. — Szentessy Dia forma orvust talpraesetten személyesité. — Julius 16-án „A Gerolsteini nzgy berezegné." Közönség csekély számmal. Lip* tay La^ra,. Aranyossy, Láng Etel tehetségűknek kitűnő jelét adák. — iltalán • elmondhatjuk derék \' színtársulatunkról, hogy jeles erőkben bővelkedik s törekszik kielégítői a közűnség kívánalmait Julius 17-én „Bolondok első estélye Párisban* Demidor (XIV Lajos {Frankhon királya) Jól alakított; vonaó játéka, nem kűlöuben esiuos színpadi alakja már több-ször figyelmet kelteit a közönségben. Szentessy. Aranyosy, Feranczy, Balla ssintéu helyes felfogással jáltzzottak. Széntessynek játszása többször taplrz kér/.té a nagyszámban jelen volt diszea kösöuiéget Juliul 18 áu. Szigligetkynek jufsltna-sott uépssinműve „Amerikai pórbaj." Közönség osekély számmal. Ferenozy (Ceupri izzbólegény)1 jól ssemélyesitett Szentessy, Liptay Laura, Tóth dicséretet arattak. Juliui 80 án „Petaud király udvara" Liptay Laura Leo berezeg szerepét kedvesen játszta. Lang Etel Petaud leánya nehéz azerepét dicséretesen megoldá. Ugyan aat mondhatjuk Ferencay és Aranyosiról bagságért ontotta vérét, Petőfi Sáudoríg sőt a legújabb korig a legkülönfélébb varia-tiókban találjuk megénekelve a szabadságot, de többnyire a hazaszeretettel kapcsolatban, mert a magyar embernél at.qbaea minden előtt". Alig van nemzet a föld kerekségén, melynél a hazaszeretet érzelme oly mély gyökereket vert volna, mint a magyar népnél. Ez nemaetünk egyik kiváló erénye, i mondjanak bármit pápaszemű tudósok arról, hogy a cokmopotiliemua művelt népek tulajdona, s hogy a hazaszeretet ehes képest alsóbb rendű fogalom, a nemzeteket nem as utóbbi, hanem aa előbbi tette inr kább mindig ki aa elaűllés, elenyészes veszélyének, mig as erős baaaaaeretet mindig a nemzeteket fentartó tényezőnek bizonyult, msly nekik többi erényeik annál biztosabb kifejlesztésére nyújtott kilátást (Befejező közlemény következik.) Hoffmann Mfiri Siónak. Szóról szén írtam r&lad : Eteket: „Tagló helyett telist kasai J « 1 s i et* Beraidbsa, a mint csűröd — Csafsroá, Vissza vofljsa ssavaa, csal sít Akarni - Vlwze toBom sstraa; hl a \'l Felelete Tellal ielyetl tagliva! Ir Varit k a át va ftfőp. í* — Kleöaaég asép —áisal jelent meg, • eUgÜtm távssstt Kmb-Mérii. — Siófokról Ifjak a Veazprémaak. A síófeki sjf flrdftés építése immár - teljesen betejestetvén. tolyé hó 14-én tételeit a tslsjdeno* t» !»)♦ Végh Ignác* ur részérói eltet; ée agyzue uapon adatott át hatsJ náiaUtak ia; ami a kéuyelutea berendezés ée szilárd éüítésnél lovva a legmelegebben ajánlható. Ezen lürdo-épület mintegy 26 ezer fo<ialba kerüli éeeolidan megerősített pilótákra alkalmazott rss síneken nyugszik; ■elven » vas kerekek segélyével as épület kdrtlbelttl 3 i sakaszbau utósgósithstó ; czélja pedig ennek as, hogr ősz idején a tsárazra kihúzat látván a télen előfordulni azokét i romboló, jégtorlatoktól mogóvatik és tavaszsaal újból a vízre helyeztetik. A fürdőház 80 kabint \'számlát, elől egy fényesen berendezett tágas teremmel eaelőtt pedig egy hnpossns stylben emelt torony áll; m«íiy a terem előszobáját képezi s fenn órá-val ée egy hálószobával van ellátva; tetoje I pedig kártyázásra atb szánt gfönyördét ké- I pez. A teremben több tendbeli lapokat ol véli következtében a véss torába terjedésének meggátlására as 1871 XX. k. o. alap- j ján a ÜelW intézkedések műtéteitek : tudomásul vétetett. —1 I 88 40 - 878 Theaayj Lajoa oénstári-ek ur jelenti, hogy gt. Szeoheuy Jánoa ur örökösei részé-tői 200 f. alapitói tőke ée 57 f 60 kr hát-\' ralavő kamat kezére lefiíoüutyón, la 2vK) t lókét á Z.-egerszegi takarokpéuztj^ba elhe-\' lyeste. Pénztárnok ur a végzés kiadásával utseittsUk, hogy a kamatok tejében botize--1 tett, a ezenpel a pénztárba beutalt 67 ft. 50 krt é folyó bevételbe tegye a jóváhagyólag takarékpénztárba behelyezett 200 ttot pedig mint alapító tőkét péuztársz«(ü \' vashatui. Szóval fürdőbázunk oly szakavatottén, kényelmesen, aesthetikailag o\'y ki- van építve, hogy ilyennel hasánk-ni<~ eeen , használni. Ssániosan vannak ebérvárról; kik is helyes tapintat- tünően ____ bau tán egy nideg fürdő aem dicsekedhetik. — A személyzet létssáma is emelődött^ amennyiben jelenben 2 nő és 2 férfi fur-m dőesolga áll a vendégek rendelkezésére. A pénztárnoki leendőket pedig egy „caseimő" végsi. Fftrdővendégeink már szép számmal vannak : s ami az ifjú világra nézve fő, eaek jelentékeny rézzé* szebbnél ssebb nőkből álló hölgykoszorú képezi akik pláne üdeségökből következtetve, uem kizárólag a Balaton jótékony gyógybataaa miatt jötték a fürdőbe, Uáuein azon elvet (ártják szem előtt:.hogy kellemesebb á fürdőt egészsége Székes-Fi tal s siófoki fürdőnek adák az előnyt vá> lasztásukban. Továbbá bsiadáaunkat jelzi inás oldalról az is, hogy a róia. aath. ten^lora tornyának újjá kéezitéee folyamatban van; éa a főtéren a vallási kegyelet egy diszea kőkeresztet emelt, melynek ünnepélyes vallási szertartással végbe nifent bessantelése éa a törouy keresst feltétele folyó hó 7-én történt meg. A torony gömbjébe egy emlék úgy helyeztetett; ami Siófoknak ez idő szerinti neveseteségeit és gyéb helyi viszonyait foglalja magában Fogadja t. szer-keztó úr üdvözletem kifejezését (Magyar Lexicoa) A Somogyi Ede ál-x tal sserkesatett vIUgyat- Lexioou 5-ik füzete ismét 4 íven S ugyanazon díszes ki-áliitázbsn jelent meg mint a többi. Terjed „Aotoninus-ig;a e jóravaló és hézagot pótló vállalstot ismételten olvasóink figyelmébe ajánljak, Egy füzet ára 30 kr. — Magyarország éa a Nagyvilág 29-ik számánsk tartalma Szöveg: B. Pkilipovies József. —\' Olil csak én már ... L. C -nak. Költ. (Vav Sarolta.) — Az elzárt gyámleány. Víg el-beszélés. (Degré Alajos) II. folytatás. — Bózaaszet Bulgáriában. — Serajevo, Bosznia fővárosa. — Egy egyptomi királyleány. Történelmi regény. (Irta J&bers György, \| fordította: Iiusaár Imre) XXVIII. folyt. -A vén zászlótartó. Rajz (Barkdlay Sándor,) A dalnak szárnyain. Heine költ. (Saász Károly.) — Vasárnapi levél. Az Or-csy-kert ben. (T. B.) - Egy házasság Ktii fiában Khinaí elbeszélés nyomán. — Különfélék. - Szórejtv. - Sakfeladvány. -Sserk üzen. Rajzok: B. Phílippovics József tábor-esemagy. — Rózzaazüret Bulgáriában. — Serajevo, Boeznia fővárosa. 4- A dalnak aaárnyain. Üilefi tudósítás N.-Kanizaán, 1878. jol. 20. S— r. Aa aratás náltiuk már e hó kezdete óta nem követheti folyamát a majd nem uaponta ismétlődő heves esősések következtében, amelyek káros befolyása alatt ugy busa, mint áq»a mennyiség é\| minősé-\' mg fokozatosan szenvedtek. Qaadáiuk aggodalma napról napra nö- j vekedett, és cssk as utolsó néhány nanbsn helyet foglalt kedvezőbb időváltozás kissé alkalmasabb a kedélyek megnyugtatására A reménylendó aratási eredmény nálunk nagyon divergáló rá tételeshető tel tekintetbe vére aa eddig beérkesett — emitt több, amott kevesebb űssköt jelző hiréjjeet. Geéplési próbákkal eddigelé még neitf I rendelkezve aa általános eitsátió mán ieg-ffljebb a következő stádium volna részünk i HW prognosticáJható : busa gyenge, rozs kö- I sépesert, árpa szinte középszerű, zab igen jé eredményű, hüvelyesekre nézve as uralgod Időjárás kitűnő hatással birt \' salaegf«l gudaeágl eg) ©sülét MriteUw értonftóje. keselése alá vegye, a mint ilyent a vagyoni állspotban kitllntesse. — 8941—878 Thassy Lajoa sgyesülei pénztárnok ur ( jelenti hogy az 12398 éa 16852 számú két darab 100 torietos SzőUőváltaági kötvény 1877 januáii hozáskor kisorsol tattok, mért-is eseu összegek felvétele iiáut intézkedést kér. — • \' l Jelen végzés kiadáaávnl utSalttatík, hogy a 200 t ó.\|é. összeget amink idejében felvévén, mini alapító tekéket ssámadáasse-rttleg kezelje. 40Í42S878 Thassy Lsjos egyesületi nénstárnok ur jelenti, hogy a 2131 és 241 $ti két dsrsb 100 frtos ssóllóiráltsági kötvény 1877 évi június utolján klsorsöltatott, és a kifizetett összeg áital fel Is tétetett. Pénztárnok url ntasittatik, hogy a 209 f. o. é. felvett Ussseget mint alapító tőkét e minősöge azerint érintetlenül fentartsa és ssámsdásáserü kezelése alá vegye. lil\|43—1878 \'ihassy Lajos egyesületi pénztárnok ur as 1877 évi petober 8-iki közgyűlés 77 ss. vég/étiét jelenti, hogy Bsán Kálmán ur az ált jla .megvett bikát árából eredett 180 f. tartozását mindeddig meg nem fise\'te. Baán Kálmán ur jelen végzéssel ismételve felssóllijtstik, hogy tőke;és kamat tartozáséi f. 1878 évi septeinbfr hó l-ig annál iukább megfizetni el ne mulaszsű, minthogy külöujben ss tőle törvény utján is behsjtatui togu • 42\|6-K7—1878 Isóó Fereácz ur, mint a kertészeti szakosztály pénzUinoka az 1877 évi számadásait a \' kertészeti szakosztályi elnökétől átvett részletes [pzámsdással együtt beterjesztvén. Megvizzgáttaávál Dr Horváth Károly, Farkaa Dávid, és Theodorovits Károly egyesületi tagurak e\| végz »a kiadásával tufgbi-zztnak, jelentésük az őszi közgyűlésié elvaratván. 43J49—878 Földmivelés ipar és i kereskedelemügyi kir. minisztérium 5707 878 számú leiiatával a felügyelete slatt éveukint megtartatni szokott erdészeti ájllamvizsgák körűi ezentúl követendő eljárásra és -áz.ezen vizsgák rendszerére vonatkozó szabályzatot tudomás vétel végett megküld vén. Am egyesület közlönyében kössététoini határoztatik.— 4469-878 Karozag Béla ur Nagy-Kanizsán a gazdasági egyesület rendes tsgjául leendő felvételre és as álattenyésztéai szakosztályba soroltatásrs jelentkezvén. Jelentkező Ksrczag Béla ur az 1878 évi májuz 1-től fogva, 1884 május l-ig terjedő 6 éri időszakra a Zalamegyei gnzda-sági egyesület rendes tagjául felvétetvén, az állattenyéaztéai szakosztályba soroztatik, s erről úgy ő á felvételi bizonyítvány és jelen végzés megküldésével valamint Thassy Lajos egyesületi péustárnok ur is értesíttetik. — 46)60-878 Soproni kereskedelmi és ipar kamara j a umgu földmivelés ipar és kereskedelem ügyi kir. minissterinmnos idtézett 1876 évi etatistikai jelentése egy példányát megküld-vén. Köszönettel fogadtatik és a könyvtárba helyeztetni rendeltetik — 46 Egyjsttjeti titkár előterjesztvén, hogy as egyesfll \'t több alanitó tagia,által szór-golás iutéstetett hozzá as iránt, fhogy a kifizetett alapitói i kötelesvények\' nekik küldessenek meg. ,\'Thassy Lajos egyesületi pénstániok ur jéien végzés kiadásával ntasitiatik, liogy miként már aa 1876 évi február 8-ki köz-gyülé? 84 számú végzésével elrendelve s neki meghagyva lett a kielégített alapító tőkékről szóló eredeti köteleseket az illető feleknek aa egyesület költségén ajánlott levelekben poéta utján, haljadéktalánul küldje meg, a as errőli kimutatást ugy aa Jtarcé vArmffttn\'k a U\\ ÚQrfanwrl i én tériét (triyMés trdtík{.bm totoU ara-b \'iíi/i rudrMe. 1 BerrSinegyo területen minden tenyées-té«re alkalmazandó mén, blsa és kau a saük»éghea képeet idókös^nuut inegvu^, gálaudó, s melyek alkalmssalisék találtkty nak tenyées igazolvánnyal látandók el;és nyilván tartandók. I&irétet jielt íz í állam tulajdonát képező /ei/yéaz ménrk. A tenyéss igazolvány nyal ellátott méaef tulajdonosai kötelesek íedeztuiési naplót vüiiii s azt évenkint s\' lótenyésztési bífOttságuak beterjeszteni. 7 I i T. , 2 s: ;,ff i 1 Á vizsgálstot vogyes bizottság teljesiti és podig a mének vizsgálatával megbízott bizottaág eloöke a jegyéi lótenyésztési bizottság elnöke vagy akadályoztatása esetiében helyettese,* ki \\ meUé j járásonként két rendes éa egy pótfragor választ a megyei lótenyésztési bizottsági ugyanany-nyit a • törvényhatósági közgyűlés. A vissgálat rendesen tavaszkor, de egyesek kérelmére időközileg is á bikákra nézve a helyszínén, a kanokra nézve s vizsgáló bizottságok által meghst^rozott, s ménekre nézve pedig s megyei loteuyész-tési blzot\'ság által megliatkrozQtt helyeken történik. 4. §. Ha iel Zala-tartot- Jeg^zőkÖDjve .a ZaJaaeegyei gssdsaági egyeetúet Kmmsmss 1878 ért saájwló 6-áa kés^ytféoések (PWyi Is véfa^ HIM18 * Földmivaléa ínar éa kareakedeleéitgyi Ur- mish^niaa SűIMtg es s. keli kör-tröfe* toda^a. kecp i>ebss megye Ssbsl-\\mkm% fcfífiln kittött kaleö MrW 1 sekoél netán fennforgó sksdályokról ) téeét s Jövf kösgy ülésre teijeessse be. 47 Jeles jegyzőkönyv hitelesítésével: Farkas Dávid ée Ssekeree József egyesületi tagurak biaatask meg. Egyéb tárgy nem lévén, elnök ur s megjelent ta£»k közreműködéséért köszönetet mosdván a közgyűlést befejezettnek nyilvánította. Army latráé m. k. jegyp$ Farksa Dávid m. k Szekeres József m. k. -alalii tenyésztésre alkalmazandó mént, bikát vagy. kant tenyésztsai engedély kinyeréee czéljából az áltulánés vizsgálaton kívül óhsjt megvizsgáltatni! ezen szándekát a szolgabírónak jeleutsel be, ki az illető bizottságok -elnökét keresi meg a vizsgálat hlyének, idejének kitűzése és a vizsgálat :uegqjté«a iránt A víziló bizottságuk határozatainak jogérvényességéhez a: elnökön kivűlí legalább két tag jeleuléte szükaégea. Ji 6. §. A vizsgáló vi/óttságoknakj a vizsgálat inegejtéaénél és az általuk elrendelt in-tézkedétek íogsnatositásáuál a járási azol-gabiró és a megyei állatorvos uynjt segédkezet. % A tenyétztcare alkalmazható mének, bikák és kanok korára nézve a mennyi-.bcu ezt! törvények -vugy rendeietek nem szabályoznak, — a vizsgáló bizottságok hutárosualt. A vizsgáló bizottságok az ál\'aluk megvizsgált mének, bikák és kanoktól tenyész igazolványt éa fedeztetés! engedélyt, belátásuk\' szeríut ideiglenesen vagy örölkre meg tagadhatják, s ha szükségesnek tartanák, állategészségi ssempoutból a záros határidőben eszközloudO teuyész képeaaégtőli uiegfoastáiit (kiheréltetést) is elrenpellietik. 9. §. a) Azon mének, bikák ée ka^iok, melyek fejletlenek s a siket es tenyeaztéabez szükségei táplálkozási kurbaú, erében és egészsé^bsn nincsenek a tenyésztéslői ide igleneséii eltiltandók bí lA szabálytalan testalkatú ■ öröklő hibákkal terhelt lilének, bikák és kanok ée aaon kanok, melyek az illető teuyész terület tény ész igényéinek neg uein felelő fajnak-, — örökre eltiltandók a fedezéstől ; t ha köz állat tekintetek megkívánnák — á záros határidőben teuyésaképes- • ségűktől is megfoastaudók. c) Öröklő hibák: a méneknél: havi vakság, fekete éa szürke hályog, .a csontszövetnek nagyobb mérvbem kóros el változtatása tU is-gyobb fokú osont sf képletek, a bstaesíra a taknyoteág és1 bérféreg,-ss ideg bésa- ■ ság, s bnjskór, s fullsdozáa s bikáknál: s fekete és sstrke hályog. ss idült tüdó bsjokj: s tűdővéss és tüaOgumó, s görvélykor, a bujakór, a nya-lánkkór. a sárgaság. > 10 §. Tény ász4gszol vény nyal el nem látott méneket, bik^kzt éS- kanokat atenyészre hsazuilbi spigOruan tilos 1 kivételt csak ia ágon méneky bikák és kanok képeznek, náiyaket magán tulajdonosúk kizárólag saját anya állataik fedezésére használnak. s) Azon mének, bikák ée kanok u-lsjdonossi ki birtokosai, kik tenyéss iga- • zolvány nélkül mázsák ingyen vigy bárminemű díjfizetés meljett fedeztetnek: ötven frtig terjedhető pénzbirsággsl snjtandók, mely biraág a ménekiftl, a lótenyésztési bizottság, a bikáknál és kosoknál a gazdasági egylet éllattesyéaátési szakosztálya által saabandó uieg s közigazgatási uton hajlandó be. b) Ameupyiben p dig a tenyésztéstől I oizoitságilag eltiltott mének, bikák és ks-! nok haszuálhatásaoeic\'ingyen vsjy bérm^ i nemű dijfizetéa mellett, más tulajjoaoa kau-- czái, illetőleg tehenet éa emséi fedezésére, I valaiuiut azon mének, bikák és kanok me-j lyeknek tenyé-zképesaégüktőli bizottsági-; U„\' elrendelt meg>osztstása (Castrstio) a sároa batáridón belül nem eszkuzö\'tetett: j s tulajdonosnak fentebb körfilirt megbírságol úsáu kívül, a tulajdonos kárára és veszélyére tenyészképességttktől megfosztsn-dók. — j Azon kancza, telién — és emse-tnlaj-; donosok, kik másnsk tenyész-igaaoi-; ványai e1 nem látott apa állatával Barcs-\| megye területén iedestettek: a szolgabíró által esetről ese\\re rendőri nton 1U frt pénzbiisásigal sujtaudók. 12a §. Közlegelőkre s áltálában hason fajú I nőnemű állatokkal együtt, tenyées igasol-I váuynyal el nem látott méneket, birkákat , és kanokat, egy évet meghaladott ménesi?-kókat és fél évet meghalladott bikaborju kat kiba tani - esetről Esetre rendőri nton kiazabandó s beh íjtaudó 5 frt pénzbírság erhe alatt tilos. 13.8- . E szabályrenderét életbeléptetése következtében befolyó bírságok ily czimen a megyei pénztárba helyezeudők el s as illető vizsgálp bizottságok meghallgatásával csakis állatteuyésztéei czélokra toruitandók. 14. § A mének, birkák, és katook vizsgálására kiküldött bizottságok határozataiiel-len nyolcz usp slatt lehet az a\'jspáni ni-vatal a felebbezést az illető vizsgáló -bizottság véleményes jelentése mellett terjeszti tel s minisztériumhoz. A tenyészképesaégtőti megfosztás csak a határozat jogerőre emelkedése s —ha a lentirt határidőn belül történik s felebV bezés, — á\' felebbezés eldöntése után haj;4 taudó végre. A fedezéatóti eltiltás esetében aj fellebbezés a tilalmat nem függeuti fel. (Folytatáss^köv.) , Felelős szerkesztő: HOFFMANN 1 ÓB w I I Iskolai értesítés. w Kjilvános polgári és kereskedelmi iskolám cs nevelőintézetemben együtt, Budapesten, Kiroly-körut It ra. (országot 4.) a 26-dik iskolai év folyó évi wptember 3 in veszi kezdetét. K növendékek felvétele augastus 20 ától naponta délelőtt 8 órától llig és délotán 3 órától ÍMgtjtethetnek tneg. j Intézetemben (nevelőintézet) t reám bízott növendékek általam i nőm által i leggondosabban figyeltetnek fel • a le/nereteueljeeebbben ápoltatnak. Azok nevelése kórfll nekem t$bb mint 30 évj több oldalú tapasztalás áil reDdelkeaésemre, a ni arn jogost, néveld>tnt£zetémet minden tt c. szülőknek & legjobban ajánlani. Todóatrányek kívánatra iogyien. 622. 2-10 23öser IvíaJclóe. i . EANSOMES,SIISÉsHEADlte^ P IPIWIOII, ANOOLIIONUAN, t 11 VfltMltt 111 . f ÜOYN0K fP\'Kéil bssinálatravsgy 1—4 voné- iL. I A-n AAnif i ITAT T VNH leröre ÜstUU>-káulllékkel,e!iiaert 1 r&l GBOSSMANN J, TI nHr JHS . , . > twZSBH^L ^ i4tUlA« «> oloA árak mellett \' \' ItUtM I^HW T4..i körét 3 4-dik saáas Wffy. J^SsWP^B P II .AMIi IH \| a, oeatolk illamvupaiyn indúhta köbben t^jgfgmWg^ luJfclK XS jÜ H BÜDAPEBTEII, .j\| \| ...... Mjkl„r ir k e d v e tm é « ybt, §f tótyjü a bka riJágiiáiliUMi 187S-ku tiaitelet-okminynyal k valamennyi mát kiállltim ItguguiMu UUiMttt jSr4,M,<ynel\'\' llíjfl I, / 1 /• I__ ,____H Megkerestek edmtmiik i \| GAZDASÁGI GÉPEIKET, g Ph. Mayfart & (Jo. ®J ogymint javított moagonyokat, fa-oa gzén-tiizeléxrív Javított moigonyok, fleiifcMai«ttiiikiáilM, le (iépgyáráhu , [Jiy j- sialmn-. káknj-, knkortcaa-tormsa stb., ugysslnto fa- éa ssén-tnsalésrs. ujl KHANKFUBT A. 1L M Gól-C8éplógépek kattós tisatltó eaerkeaettel ia Javított saabadalimautt oasrtAlnö h>mcml \'Mlfjff valamint aa ttaaög tlaatítAeAr® aaolfáló kttlttn kieatUékkeL - Amjefyaik dljMataeea. m XJk\'XXXXIXXAA, C h ^ ^ ^ ^ ^ rii^HlEiBEfElkj rdh dhdl^rdlad^^ IXdHHHHWKHKXHXXXXXXXXXXtXXXXXXXXXX 10X»OOGüOOGÓ©C<XX>GO0G90<X@ üfrath és Társa Prágábart. 1 í JÜMvrármí 8 Mezőgazdasági gép gyárosok 8 T ©f I8>® J CL Rt jj1 \'i ajánlják, a szilárd kivétet, kénnyü járás, nagj mniíkiképesség, és tlsxta rn<5p- w j\' - jj1 léirói legelónyósebbeu ismert, ugv rámán állój mint kerekek™ járó tf JjJ A p\|\|in\| j,r0dalotnban léví palioi pusttán f. évi Nov. S\' - X K l-re a tanitfii álloniásm pályásat hirdettetik. fll I J, Jg t W I\' Folyamodók fiiak ii n<3tlsn ■ unitóképcsitettek lehetaek, Q —JSaCpr\'-. I__— fi ji kik a magyar p némot nyelvet tökéletesei bírják : u ;i " • 5 \| , Fi«aí» t WO forint káwpáoz, stabad lakát ■ táj hold \| w w kukorieca föld. j 2 kézi ós járgány-csóplőkészlileteikei , g Sj i M\|#\|nUbok folyó évi auguutus i6-éig a paiini I \'fi fi fk gazdasági felujjyeliWg\'heí nyújtandók lie. I fi 1-töl 8 16, vgy ökörwöií. fii p 11 Továbbá késsitUnk kUlBnfélefnsityságu és alismert^\'jó oindségU \'\' S )jf * P11"- J0»iu4 hó "78. 614 5—é (j \| . gtisztító rostákat knkoricaa morasolrtkatí^swc8kavágók«t.\| \| PaIÍHÍ jJflZlIilSlíjfi IflOgyelíSéj. { \| képes Árjegyzékek ingye? éj bérmentve. \| ®OOOOOOOOOOOOCWOOÖOOOOÓOOOOO® M>ntxKxxxxxxxxxxxxxxiaa<xx^aatxx)at — — H -----i- . . —Jr., j00>00000000000Q0Q000Q00006 ) g?p-™tÍlLLrLnokok : \| f Cséplésre,?tisztításra, ^ I !\|!Í osztályozásra és kiválasztásra J j FSMlfírt iilit ii. \| I p * ^ ^ ^ j Í\| ^^^-jeiket! StsZELELÖ-ROSTÁKrl ! \' ? (konkolyt, bűüthnyi, aabat ittg liUntí roiU), metr glpút Juiwl << llnlt O (TI J • I, B 1 mmkMrsdBtan áiil«« mi« <m« ni>tBi>^j>lmKijí»nl>«ii TlaatiM- rt rJ lepljsbb, lefflobb izcrkeictüek, erős B € raalák Baeker mtaKJára Bitüak u •liimrt lé\|)okS, \|uk« ral. X171 ^■^jH® ,niu- . .. «■ «i ■—M nl J um ,.m.t » iikui ii „mmik«« ,n uruk at . »,iiror, O I] /BL Bzellel, íonnyu jnraígal ós nagy munka- B* li í OÍW képességgel, S, 11 ée 12 nunden «élra í I I 1 \|f } raauűeaseaelkes . iari.tfafr.wkk un O frl ^gSr-gBl hasmilh&W tóÜTll ellátvák, Ujj] j AiJr(jaékek iagren es Mraeitie. H\| A ^^ -W fljWtlWy ^r gH XXXXXXXXXOOOQ>OOÓbOOOOOOOOO 1B g^jfríf nZilön sierkeset a. tt.süc A A X 1 ----P--- tlül ■KjKgHg^. tlaatltiaára. uji Iliül ^il^MRWH--jü i^gV^-^ftg^W^i^qhlNihiWflI Osztályozó gépek és géprészek I IIHHiniimSMHHH( Hí Oép«k a ruiot a buziból vnló kiválasstásra. Gi}[»l\| n magvak nsgysáfs szerlat való kiválaastáara. p S m __m __a ■ * I Jj L Ofn Qépek a msovsk külBnlegea súlya sisrlnt vnló kiválasstásra., ul ■ A budapesti kereske- lg . t/l * \\ * x i j.i.í airiniü^na ■ Lr Átmetszett bádogok és sodronyszoveteA: B \| delmi AKADÉMIA lp m**udr. \|1 \| í. évi üxepiemberi 1-én M Eredeti MAYEB-féle T^ienrftk (K 1 nyílja meg huszonkettedik tanévét. Az intézet czentnl a gym-1 p bükköny, konkoly, ab és lélmeg- mBV zolt Üreggel el vsnnsk tátva, át ül] I nasíiim, reál vagy polgár iskola 4. cszUlyáhl «.ü.kozö \|\| íX^é^CÍ! £ JK, I háromosztályú felsőbb kensk. íflJiín^fiíllj^^^"^ ff^^W-n ö W előkészít oaztálylyal. Az in4k vLott nö- Ki W^^^M ^ITíáiffltSÍ li ■ vondékak jógoaitrt tannak az [ \|\|jj\| tályossák a basát, a li\|kiwil» ■ f J tánylaiM nnany-próliák tftat- \|jj\| * , i , \| , , IJ B \|-\| busái hullatják a övoititorÍ, a " "PWfc^. M,—igy amntt érikiállitásoo Ln f egycvi OnkenytOSI v . U Pkwgimsktttm.ihsléwolllirin l ■ — Iiniwt WL. Ssabadkán, - n»aakkal 1!S 1,1. „ .... . .. T W B y Mkkal tlbkte pontosabban dolffe- ur kitűntettek. IjÜ I Bolgilatra, - Progpectuaokkal k bánUinomÜ ftitflár B \|\| ^ ávt máNsin, hé végsig »flkMD eredsti aáYEtt-W. THnrlk -A-a \| ■ ffOAÍtigaal gziftfen azolgil 626 1—8. ! B I_, mbr a 8000-et felülhaladja. Hu, nvlk kéretnek csupis sly (épeket átveaal, Sl" . i i B\|jJ(\| /g\|(k mslysk Ksnjsrel u Itt ábráiolt gyári \|l«ányiiyil sllitvik. B I SIZ B p RmH Posttoa «• l«(olo>At>b uotffAUt. \' B f llgyGROSSMANN JJ^l --- \'------. a -_J__,_fl SMMI VW» M»y fcyiitiÉÉM IQfirdkfci M III. m4M. (MlttMK éra. IfiN éti I M Wtim I fri N.fj»»J I f»i Mj ki Nttrissseysk; I ****** ptAfta» «gf«Mr 1 k* iflh»4iift Mr4«iés»4> I kt Mytftfil 30 tr MyHItér: r»iU • • rn II) k i KÖZMÚV ELŐD 4 ZtUamegyel Gaxdaságí Ki/t/«m SlerSsilUl Ni ll->ta » Ifi,\' »4»ll«.i rM4l 1IUM ISflMBény! bSMtaSAk,\' Vj I nUth 111, N >>»).» fMl liifftrl \'ntsIMI fefultstsab #1 «!»•« nJm III4«IIII A * lllrd«l4Mk\'\| r«lviik: M«lí M««m Asdspts ftmtéék ki \'ir II •• A. y. U«44hw\|.r WÍMN HewiwJr UUMJ, - A, ftpptUk hf SütUsbutel I M Ww> M\'-f IM fl Ittuh II m U«Í/lii«Wfn Jtkék k lárst JMsm HkUf nti liivtti — IummAi a Vcglar IMrt I. WclllbobfU^l tó, Tibor MKGYEI ÉRDEKŰ. É\|SI TÁRSADMM f Hsm \'Ö A Z\'D ÁSZA TI-H ET I LAP iilét. <ti n hítiüxHdl tlMxti ÖiMími/M Hx/lvet/efixqt fa MbbvuU effi/ld khuihüm MzWiv/e 31. szám. Nagy-Kanizsa, Szardan 11)78.\'Julius 8Mlu V. évfolyam. Szorgalom é§ összetartás.) £ saavak fogvak arany betűkkel a nagykanizsai általános ipartársujat zászlóién állani, mely folyó 1878-ilc óvi augusztus 20-án, szent Istráu apostol! királyunk országos ünnepéit avatta tik fel. A mnlt\' .Cséhrendszer" foazlányus zászló fölé emelkedve aszókat letiporva a .szellemi utoij tör magának utat, hogy fennen leugve megmutassa a külföld elnyomására törekvő népeknek éj a ma gyár ipar, tejlát a versenyre fel1; magasra fdgjuk émslnue szent ereklyénket, nlely alatt tömörültünk, mutassuk\' meg a jövó l£79-ik évben Székes-Febérvárott tartandó országok kiállitásön, hogy Nagy-Kanizsa lyáros és környéke életre való képességgel b&t mert olyan kiállításra, melynek oly n&meal^lktl s fáradhatlan szorgalmú elnöke van, mint méltóságos i gróf Zichy Jenő ur, olykéiuiitásraárőm-mel állíthatunk, ki, mert as ó vezérlete alatt a megérdemlett kitüntetés csakis Önzetlen igazaággal fog a kiállítók részére kiszolgáltatni. a, * Folyó bó 8-án volt szerencsénk e dicséretre méltó magyart mágnást és valódi hazafit körünkben tisztelhetni. Ki leereszkedve i rögtön egybe hivott választmányi gyűlés előtt, felkérésünk. folytán az elnöki széket elfoglalva lelkes s buzdító szavakkal ecsetelte a magyar ipar és gszdászat terén kitűnő szskavatottságot tanúsított; öröm. volt hallgatni mindezeket e lelkes fő irtól. -r- Ha az ipar minden rétegeibe beható tapasztalatait, sískavatottságát Magyarország fő urainak caak harmadrésze karolná fel ugy mint e kitűnő gróf, ugy baiai iparunk meg lenne mentve azon tespedéstól, melynek neve részvétlenség. Tebát magunkra vagyunk hagyatva testvérek, itt csakis a fáradhatlan szorgalom és összetartás segíthet rajtunk. A tehetősebbek nyújtsanak segédkezet a kevésbé tehetős iparosoknak, segítsük őket a kiállítási tárgyaik elkészítésében •) E csikk közlésére egyenesen fel-kéreUUnk szerzője által. Habár a székesfehérvári kiállításról már a minap hoztunk csikket, ennek felvételét, mintán egyenesen aa iparoAokhoa szól, nem tagadhattuk meg. Saerk. A „Mi" tirczija. Kánikula. f Békéé-Csabán ha nagy sár van, a gaz dának ktll kutyáját karján kivinnie a náz elé, ha aal akarja, hogy a tolvajukat meg-■gaaea. Nálunk meg olyan kutyameleg van, hogy a báni ebet sem tanácsos kikergetni, ha a háa hűsebb,mint a higanyostlopot földtől égig nyújtó -aabad levegő. — Szegény mozgósított és fegyveigyzkorlztra behívott coN legáimf Vscátió helyett Réaumur, Celsius és Fahrenheit amalgamált olvasató tfokM-átlója. — Ka te itf köztük, N ... Á... Egy meretet-háa vezére — bzkal Ha, ha ha! Ki otthon aa árvákba ée ügyefogyottakba oltod a hasa ée munka, Isten és ember Iránti mrstsM, kí imára kuleeoini Unitod azon keaaket, melyei különben később talán gyi-lokboe nyúltak volna — ba a létérti küz-delem nyamaeaté kánikulája arra kény Msríli — te magad ragadsz itt panganétotl N . A. .. nagy áron se tudnálak sajnálni a kutya 4s koijukő alatt, meit nevetnem keU. mii uL nem kainak hala. Hángatós-ta* 4a sft mai eeiaéron a feambooke, lia hallottam* IbMSrei, agy-kett, feden dwa, Unka raehto, Ir fifwo, seáoa-etaima, háj sírik MM wm MM PetMvel tleveü kalapfal, 4e felemsh tövei t Vem ismerek nétamnái numUotf Azért, mart a feltett esákó iekajtja f« 11 méii mert eeak baj Jjlélmmml mm lakaton, kés Hagy < Fenaen* «4al kogy kárakkuláe üáa agyveild esftk ugy letye s elr Mlndoji ipártársulst váls«ztmánya ölei kutassák ki tsgjsik közül szon tagol aja kik képesek a felen korunk bieg- feleli tárg) s mérsékelt ár melloU készített akat élóállitani. Tehát kéAzltsen mind Mik í almit tud, hanem az ugy le^ gyen k^zim, hogy becsületet éi bizalmat pzfir^zzen magának. A! njaxyrkaniziai ipartái\|ulatn4l már inpton jelentkeztek kiállítók, kik is st egy ki, 4 birál s felt tárgy mérst hogy dsczá zÚkM körű bizottságot neveztek jiiiély bizottság a azékesiehérvári jbikottságba fog beválssz^stnij ezon szűkebif 1 körű bizottság ssivesen elfogadja a megyei; éi vidéki kiállítók jelentéseit, liágoiitM&d a kiállításra készített ik oda lés vissza íz állításáról, s a kelt vltelbérról gondoskodni fog, néfekönhyitse a nyomasztó helyzet a\' is a nrállallrozások menetét. mindezekért pedig megvárjuk, hogy a hol \'bfelí és vidéki iparosok, a kiállítandó tjái^yat, a helyet hol készül, az ntolaó póetátl és neve repdes aláírását legfelj ebb folyó évi deczember 80-ig a nagy-taniijsai íáltalánou ipartársulat alelnökéhez j annál inkább is boküldjékf mert ott vannak letéve a kiállításra vonatkozó lelyill&gositásí nyomtatott ivek, me* lyeket a kiállítóknak azonnal szívesen m^gküldilak. i Bel tehát iparoBtársaim, el ne hagyjuk magunkai tömörüljünk, mutsuuk meg aj külföldnek, hogy a magyar Iparos is llépes olyan munkát, de talán még jobbat is készíteni, mind azok, kik már a szédelgésig lealacsonyodtak termékeikkel, és elözönlik szeretett hazánkat, hirdetvén, jjogy ok milyen potom árért képesek ingadozói tárgyaikat áruba bocsátani, a szakavatatlan népet pedig undorig megállják] kik midőn észre Jönnek, skkor látják, hogy a fennen nítdeteit olcsó p iftéka j- bizony igen sokba került nel;i\|. Előttünk fekilaznek a párisi világtái latóh a magyar kiállítók dicső hírneve ,! ft legelső szakértők bámulva nézik e Misi nemzet termékeit, s azonkívül fltitik még a művészet és iparárúi czikkekt ti Becsülettel éz érdemekkel fognak via zatájrni I bazájokba a derék kiál-litók, h)l a haza bálája kisérendi őket. Ezek távol hazájoktól s tetemes költséggel fárslozták a magyar becsület megszerzésén és a hazai iparnak emelésén, míg mi bQn mulasztanánk el az allcal- njat. n hol sokkal olcsóbban állithatunk ki f azt nom hiszem, mert ka csak egy cseppj magyar vér forogiu magyarországi ipsrojainkbati, a (eliérváiijdállitást, mint országosát el uetn hagjí\'nk^A franczia netnzét ugyanis minden kardcaapáa nól-kűl vágta le hatalmas ellDnaégét, éa mivel? nem l\'oftyverrel kezében hanein Ipara és.kereskedolino által Öii^o fogott a franczia nép a szükség idején, az ipart tüzto k"i« zászlójára ps gyózbtt, háromszorosan vándoroltak fissza az ellenség által kicsikart milliárdok az .anyaföldre, és az\| mind az ipar, szorgalom és ösz szetartás szülte. \| f Azért versenyre tosivjircKL támogassuk az iparosokat, buzditsuUÓIrot, hogy a szetjt czél elérve logyou. Kövessük a derék szegedi iparosok példáját, kik az ipar terén hazánkban mondhatni úttörők voltak élűkön Bakay Nándor és Gelléry Mórral. Fáradhatlan buzgalmuk áítal kiérdemelték, a haza becsületét.! iCivárijuk, hogy o szorgsl^nss férfiakat az Isten s hazának még sokáig tartsa meg, most pedig Fehérvár jfeló forduljon bizalmunk, hol is a jelszó igy hangzik : „Szorgalom, összetartás-és verseny előro.M i Kiiplj/ Antal tár > u 1 a t i dlrlnni, [. • • —i, ] KudnpoHt, Julius saljéii. T. 3tnkei:\'ti ur I J I Mi mit szeret: Bpesten ls\|megemlék-sSík arról. Tehát éu is önről ás j lapjáról — UudapOiten is 1 —■ I Es ez nem kis dolog: a (s^ép — kedven —I bájaiban felyvást emolkpclo, viruló ilpéatrol hzsa — Zalába kigondolni] Szeme metBpestről (mint ,egy rósSás knbseiben fejlődő iljni láiiyróh levenni és ,Ui leli írni — betűt, épró lekete bei\'ütl — i Ainde igyekszem hát uoui betűt, hanoin Lsainét is Írni, és ő<riua, sokunknak közös szerelmünk tárgyáril: Hazánk kedves)főv/Lroxáiól és sseliemérol, mely-ről jó ozemerénk rég sóhzjtá már liogy : Vajha mire Világvárossá lesz: \'lenne ms- gyM I 1 -A jók imáját meghallgnt\|a az Ur - : azou óhajtás valósulni igérlUzik \|\| &Msz0i is mondhatoniJ hogif niiiv Cau-ezor költőnk koráu dzloltalá a fzljisi (tisláuy-nyal, blgy : „Ja) be sxép (Ja1 Lfeitt \| - istenem be szép 1" —> Hogy dz^ltAtaá ha most lálná ? Kz eszk prózábzn biruk nno kurii.i\'ní, de szinte melegen érező!og. B pppau esért jut esf<j:itbe "\'•"Utfr is, hogy „mi volnál te kedves vároa, üa szüle- tésed óta máskép neveltek volija, ba igy gondustsk volna, igy ruháztak volna, erődre bajaidra ficyelineatettek volna, — nagyjaíd, Iejde1iu)íu csak ennyit is visel toki volna, — iiisgyNr kormány \'ás\' országgyűlés benned n/ókull vólná;? t.. Volna 1 mivé Ipttél volna ?.. 1)V — qsunya az a lelhet ellenség li a/, ulniullo^ vsl/i sop - kodás, — mégeértve Í4 tVoilmti msgát kzc<r aépséged.... iólj jó vagy igy (^\'\'ik.. Igy szerstUnk iifi uj?y vnjjv t- én aho^. foMdől. --Sőt lóliákeiiysK is vagyunk reád (mi\' a bő rza relem sgyik Igen — most Csak tavai is bsléu szerettek az itt gyűlésezett Kurdpa tudományoii gavallérjoil, — és koinolysn.tetr ték n«k«4 a „szépet," — ée kiktől — nat gyobb részben/ nem féltttnk bár, meit osak való bájzid önzetlen elismorői vaiánatt (ami csak hizelg a szerelmeseidnek is,) de lehettek köztük, kiknek esunyz fogaik ttj-dúltak reád . Hanem ezeknek —- ha a magysiqk istene is ugy akarja nein vá-•ik foguk benned 1., ■ • \' \' l.í Kttlalakod — tájképed 4 mini egy bájos kaöér nőé, — már az első rápillant tásnál megkapó — sőt lebiiineselő. Alig van európai város ily üde, nyájoz és imponáló Arculattal 1 Van más hegyvölgyAiváros — mintha e«ak feje volna, test nélkül. Vjiu más egyenes lapos város, mintha csak test volna, /ej és homlok uflkOl!-- • Nálad egyesülve vannzk ezek. Mintegy nyílt, okos homlok j magas-! lik a budai oldal, — Közepén mintegy dia-! dein: a királyi várpalota, üreg már — ás { mégis mosolygó. Mem is kopasz: lám a vár-\| kertek fa loiiioiai, mint zöld filrtök aacér-kodva göi dörödnek (ma napi hajdivat sae-■ rínt) halántékain. — Nyakán mintegy ke-, ményltett krágli: a meredély sikló. Mintegy kifúrt fíll: az átlyukasztott alagút Kzrcsu derekán mintegy ezüst övsza* lag : a Duna. Pánczélderék : z vaatöinör lánozhid. Illatos mellcsokor: a virágos Mzrgih i sziget- Arányos tést: az elszélesedő pesti 144 pály. •i Izmos karjai: ó Buda és Soroksári! töltési Fürge lábai: Újpest és a koresola pa-j lais " /vkes usaálya: a szép városliget. Hsemei: az uj ménszinliáz ée klinika és a csillogó boltkirakatöL Vak szemei: a Neugebáj és a Károly-kaszáruya. Fájó tyúkszemei: a vámház ée fegyházai. Forró könyei: a meleg artézi kutak. Szárnyai (inert az angyalok is szárnyasok) a suhogó Zugliget és a zöld Erzsébet tűrdŐ helyiség — és a suhanó gőzhajók. Kalapja: a Svábhegy. f gott, s o yáo \| voltál mint kábult \'részeg, holott coll* ;áíd a lugasban iddogálnak oá józanok. 11 oét értem osak igazáu JÜágy Frigyes né \'rokonod szavát August lengyel király fal itt: Quand Áitgulte avait bu, la Pologne i tait ívre: (Att i\| mit August ivott, Lengyelország részeg I) Vigi sstalódjál! Olazaprzzágbzn még hevesebb Inánikula van. Lakéin is meglátszik. Tüntetnek eHe-nünk s őrjöngnek ajmbolydákon kivűl ísj Jó termésük lehetett aa idén — tarantulákban. Járják a iánczút s értik miut a zenét. Mégis térne ráju c \'jobb .vonó eszköz." Kívánom is nékik iszia szivemből Neiu egy portió muli- (öea rér) hust étettek meg velem d ága pénzen őz sült helyeit, s nem ngy görbe kést dobti k utánam görbe ádáasággaTosak aaért, meit azt aa oeatrák egyenruhát viseltem, meleg töri markolta, lyben télen a hidege nyáron a kJ a katonát „ügy.\'bíz, a ki fel-katona" voltam Olasborsságban s tán aa inditiett arra, hogy ma r betörjek — enmagamii gán kivűl Jobb ssellem-osalna ki kedésfe • ki nékem esen mon 8oa l(et mn\'ip peysiiO irouve Iá mára Pár ál Ki is akarüa ilyenkor - ni Ílnní ? .otthon! Még Czigány Károly kilépi a kellemdás vonója sem inoat aai báinból falusi elmél-tnég zenosaéval sem fLába tűsi éettéul tolvsed oaalétkll) Popé delights in Sflvan Hoeues élveaeteaet nyalt ** tartok ki eas-BacJs est pour un riplie Mmgue: Hams sodir is la vl\|le, il flUpáuite. As ad t Ofasdagolc s»i i e\|y Utópiz \| a Városban is uie\|- appear: ( Hmm mily élvesbtel élet falun l)\|Ukább Uolleqav^ I saerezhltik a mesei léget. J- Nagy-Kznissa ugyan nem PáriW és én nem vagyok gns\' dag, de olyan módom mégis vau] hagy hű-tőedéuy mellett itthon mzrzdltaszAk í- ká-uikulábln. — De hová veiódtcni rt Hisz olaszokról s betörésiől volt a szó. Nu, se baj I Miután most ugy il minden második olvasó katona s igy természetezen minden második nő katouánA, vagy csak m^g as arája vagy szerelője, könnven osiuálhaiuuk „kordái0-! az olaszokhoz.; Elég „kérdeitr csináltak ók már tegyvereina előtt. Oszk alattomos támadásokhoz értenek, s még ul. sem sikerül nekik lóiiidjg. Mondok ogyl ily nein sikerült esetet. Egyszer VerOnáoku az egész vár őrséget aksrták hi-talmukba ejteni. Tervezték, nogy először is a tiszteket gyilkolják meg ; a legénységgel aztán köuttyen lehet bánni. Kínálkozott is czakhamer kedveső alkalom. Verdi egy uj operáját adták, s elhatározták, liogw a második felvonás vége fáié - mikor már mindenki quj van s még senki sem táionott — ruhájuk alatt elrejtett lő\'ökkel g\|ilkolják meg egy adandó jelre a tiszteket Dis Dante és Galliai hazájában bravók és bznditák is élnek* s as isteni költésiét palotája mellett van az ürdiigi árulás barlangja, r- A vár-parancsnak, ha nem ozAlódom átankovioh tábornok, még ide\|u kosán tudott meg mindent, s iutéskedett is Utókban. Aa olaeaök tetvesen aaáiuitottak As össses HAlgálztmeutas tisatikar ott volt asainháa-bsn — de egy ssin tudta mily kánikula-meleg a IpegŐ — Emelkedik a (ügfctyty i ott áll a aain fiadon egy ssáaad graiuosár saurooysaégeave, sárkányfelhuiva. Eleinte aat hittékj liugy e jelsuet aa opsráhoA Ur-tozik, de előlépett a várparaaosnok körűi- Lüsoudet parancsolok\' i át miudenki a köze" belül ily AAkvakkal: Mindent tanok. .4djí lóban álló iMktuok tőrét. Ne merjen mos~ dúlni senki, mert — Istenemre és oeásaá* romra esküszöm — sortüzet adatok elül Ülő nejeitek s gyermekeitekre I* — Másnap Ott lógott a fővárta előtt huszonnégy akasAtifáu huszonnégy főczinkoz. Bökő terveikre 1 Most beváltom szavamat hogy betörök. Aaért hilasztottam e merényletet oly sokáig, mert dédapám szelleme lengeti körülöttem, ki e* tettemet szégyeulené, mert ő egész éleiébén becsületes vasgyáros volt. Osssovásárult tudnillik —• ócska osizmát, azokból kihúzta a vas-szegeket, hogy dédunokája irhazson — aoaéltollaL Igy aatán az iroda.omra is befolyásos volt, mint Dis-raelinek dédapja ki osak azért saedett — rongyokat, hogy az a papir gyártathassák meg, melyen Angliának átíratott Oyprus szigete. — Ha twuw helyett tán valami taouuikus kifejezés létezik Száss János (Hans Saehsj oaéhében, ugy bocsánatot kérek aaoktól, kik s a e n t Oríipinusra eektlssnek s a kiknek a világ a világtalan tyukssemeket köszöni. Nem mulatságos valami kánikulában, mikor a nagy hőség eaek-nek is tágítja a — pupillát — De hiszen nem a lát- hanem halleaerv-ről akarok szólni. „A hzugtsn és haagzaerek1 eaimü munkámban moudtam, hogv a girgentii (Sieilia) székesetyházban meghallottaa aa oltár mellett minden szót, mely a tetemes távolságban felállított gyóntatósaékben akármi Iv halkan is kiejtetétt Egy véletlenül hallgatódzó azonban többet tatáit hallani, mint anuenniit mint féri boeau uélkll el* Kalap forgója (m uf divatú madár •sáruy helyett) a fogaskerekű hegyi vssut, Könyökei j a gyári kémények. Zusédelt térdskalácta; i csonka Lipót torony. Nyelvű.: a műmklmok < — Phántástája : • gőzmalmok fUstje. Qyomra i vágóbi»l éé Dunapiacs. ■mm: a «ek sörház ée kávémérése. Mája: (néha métolylyel telve) a togháai börtönük. Ve»éi: a tudomftuyoa tígyetomok, Lépő: íspUnt csináló) olvasó termői. Titk oa helyei: (melyik hölgynek ne volna titka ?) a lelence ée árraházai, — és a lebujok — Szapuló helyei^ a hirlapsser-keeatdeégek. Meloínálatti gytflbelyeia kaszinókf ée klubbok. Viszerei: a gőz és lóvoaatu vasutak. Üterei: e torna és lovarda helyiségek. Fogai: a szép házsojjpk. Róna paspallárjai: a baaarok és su- gárjt Fércs\'csérns szálai a 10 kros sátrak. Roha foszlányai: a zsibárus (handlé) boltok. Ssive: a városház. Agyveleje : ea akadémia f Lelke : as országgyűlési -terem : • e i e Ilyen ő — a kedves főváros 1.. De ueui — ueui ilyen, sokkal saebb, csakhogy azt (mint egy kecses nő szépségét) ily kurta prózában leírni nem lehet. HátSaeffeme? No ez most tagadhat-lanul , nemzeties" és „magyar!" —» Mert utesáin ezer meg ezer nemzeti báromszin zászló lobtig a képviseld jelöltek neveivel, — neincsak a házakból rudakon kifessitve, de miftt U) találmány: egy>egy legmagasb ház tetejéről az átelleues hái tetejéhez húzott — a levegőben alig látszó vékouy drótokról aa utczák közepére — a járok és kocsizok feje lelett <-lágg és leág a trikolor lobogó, — mintegy hullámzó sziváivány— a követválásztó pártoknak kibontott csata-aáealói. — Az utcákon alig látsz mást, mint a jelölt nevét. -— Zászlókon,,falakon, boltajtó-kon. Mintha minden, anii azokban van: a jelölteké vőln, pedig azok csak a benla-kók szivei. I A szép sugárut mkjd egészen Podma- I nicakyé ... Szép bála az ősz veterán iró és hazafi számáré.\' Egész József-város Jókai és Szilágyié. Es utóbbié tán még több lobogó, — mert programmja a hivatalnokoknak és a háziuraknak hizelg, kiket a másik jelölt vagyis kormánya, kissé ránczbz szedvén, boszu-jokat ez most felhasználja, ugy mint sok más helytelen, sőt veszélyes firmát és frázist — jobb tudalma ellen is. De a nép naponként higgad, és sorakozik a kormány mellé, látja hogy a külügyi fejlemények naponként jobban igazolják aa osztrák társszii kiegyezés szükségét, — azért sorakozik ide főleg az idegen ajkú nép, — ugy hogy önkénytelenül emlékezünk Szt István királyunkra, aki könyebbnek mondá a több- viselhetett volna. A dolog napfényre került s s gyéptatószék elhelyeztetett. Ez érdekes olasz törtenetet akarom itt elmondaui — j de csak feltétel mellett. Bizonyozan te ve-\| led isjörjrént az, mi velem, tisztelt olvasó nemkttlönbség nélkül. Neked is mondta édes mams: „Ki főzeléket nein eszik, húst sem kap.tt Tehát csak kevéb\'percznyi feszűlt\'fi-gyeimet kérek egy kis természettani főzelékre s aztán eledbe teszek egy reudkivüli gyilkolás-mód I egy rendbeli házasságtörés sültjét £ végből másodszor is török be magamnál s citálom magamat saóról szóra: — 1 • Töltsünk meg egy köréd- (ellipsis) alakú mosdómedenczét vízzel. Tudjuk, hogy minden köredben két nevezetes pont van, az úgynevezett gyúpontos. Ha e gyupon-tok egyikébe tgf~vizcseppet ejtünk, s ez áitar hullámokat Indítunk, ugy ezek majd minden irányban tovahaladn\|k, mig a nie-dencze falazatát érik. Itt vissza veretnek sl magas hullámhegygyé egyesülnek — a másik gyupontban. Eltét gyupoutot könnyen találhatjuk meg, ha ismételten annyiszor ejtünk vízcseppeket a, medencsébe, mig kísérletünk sikerül, íA ki a mértanhos ért, egyszerűbben találja e két pontot saámitás utján.) E kísérletnek köszönjük a következő fontos physikai törvényt: As egyik gyupontban indított hullámok a másik gyupontban veretnek visesa. — Ha tehát valamely boltosat köredde-den van építve, ugy benne két gyupont leea található; az esprik gyupontban ébresztett hanghullámok, hallhatók leeanek a másik gyupontban, hol —1 míjutr a mefenczé-ben — egyesülnek ; de a közbeeső pontokban mi sem leea hallható, r A leghalkabb susogás vágy egy óra ketyegése azi egyik grnpontban — akár ötven méternvi i távolságra — tisztán, érthetőn meg hal iszik. — As ókor leghíresebb hangboltozata, aa ugv-nevezett Dionysius iüle a syraknál { kőbányákban — mely most már romba dóit — arra ssolgált, hogy as egyik gyupontjába h&sottffbglyok beszédét a másik gvupont-jában megleshessék, -r Ha ezeket éleraéez-tettak. tálalom a kezdtt folytatását, a folytatás kezdetét s mindkettő vécét Addig is Jó sgéeseéget kívánok kád-tarfában, tisztelt olvasó nemkllömlMég nél- WmFWp. nyeivtt néppsll kormányzatot t~ Méhe hát 1 0 öreg ur panaszkodik.* hogy stt* rün jön s S-ad évi választási izgalom, de sgy értelmes iljo Israellta feleli j igy ssép es alkotmány os élet. ha kissé zajosI — pesti isráelitáiuk általán lelkesednek és ma gyarosodnak I.. Tömegés éitekssés Itt Is, ott Is, amott Saemedet a saámtalen magyar trikolor, jr- füledet a sok magyar „éljen" szó líti be. Eljfyi tehát U\' nemafak a jó \|elölt—< de ea slkotmáuyos lelkssedés, a város és ennek magyar szellemei, sokáig — as Idők végéig l- ./ • • e Építészetében is — daczára e nagy pénztelenségnek tol/váat emelkedik Bpest. Két utozára szolgáló házak átvágat-nak f- födött folyosó szerfl "tuuoll átjárásul. mi a közeledést is gyorsitis, oldalain pedig ipar műhelyek, kirakatok, vagy fa-aruyas. étkesők vannak. Ily csinos uj Bazár: a Harisé — a király utcsai és a barátoké —r sQlyesatő vaskapukkal, melyek nslppalra a földbe iülye»ztotnek, hogy helyit ne foglalják, j tmuosans aa i^j vasúti indóhás. Kolossalia aa uj klinika, vagy orvd-sí egyelőm. Két uegy [oldal rotuuuája ké-peaeudik a szellős világos bonézlormeket, melyekbe az a saegéjiy hulla mjg .élt, — be se léphetett 1 — Vesiul elvesahetett, de holta után szellős osuruokot, gondos viss, gálatot s! tiszta elbánást kap — az állam tói, melyj kenyeret ss adott eleget uoki sőt tán el is oxequália betevő faíatját — mig élt . 1 . Keserű iróniája aa életnek. l)e mindennél j szebbek a sugárut és a rajta Jövő paloták I — Tágas távolságban egymás ól. mindegyik más itylueban. Egyik iinposái s, inásia ideális , egMik naiv, másik imára hivó ,1 tfgyik bizar, másik éppbn effyszerUségé^eT megkapó, — Vle mintiauriyi kecses —I eszményi. H- — Nem dűlesskednek egymás hátára, mint a belvárosi liaznk — hanem mindegyiknek van udvs\|rkentje — uŐnyeg kertészéttel\' varrá-zsolva. 4- ínjutha ö kor kertek volnának az edény: a belőlük emelkedő\' ház volna aa edényből .kinövő muskátli I \| . Mind\' egyikneki épitője más — nehogy a* másikat utáüozui látszsuék: külön diiodeti ess-nlét rakott a faliakba — érzŐst jpliantasiát a kötekbe 1 . . Szinte látja aa-^)nber : mikénti játsaik az építész kő ée {téglájával, csak ugy, mint a aenésa a borjaival, vagy a festész zz ő ecsetjével. Nem leborulni és\' beleteinejtkezui hi-nak ezek, miut a régi plrainisoki és gúlák az Ő megdöbbentő nagyságuk ál^l; ezok élni s élvesni biuak nyájas, ssesáélyee, ka-czér külsejükjkel -7 emlékestetvéu a né aŐt arra, hogy bál mégis mily {szép az élet . . a gazdagnak! — , Sok Üres kastély vau niég jott a sugárut! közepén. Várják a bcépittetoi — mert hát csak lassan a ., testtel I Odább egy két szökőkutat rögtönöztek" az ut mellé — aa űr betöltéséül. i; Azután következik a .saép j iparmű-egyelem és mellette a ssiodds festésseti akadémia, melynek frontján aranyozott gttir-iaud s babérlevelek közt lútod a talon Rafaelt,— Sapp ot -r- Soplioklest sat. E rég élhalt balhatatlanokat, kik Pesten is ima feltámadtak a in^gyar ember ssáinárai is — hivó! példa gyanánt — Belsőjében már sok magyar ecset remekje díszéig. \| — I . Évenkiut tiöbb és több vslami épül,\' — a miért (iiagy Bzéqkenyink vágya szoriut) a killlöldiúek is érdémes ide joui. Látod-e boldogult Qeiiiusuuk e haladást égi honodból r — A szép sugáiut végén — a város felüli sarkon magaSlik.ilirscnler uj hása — mint egy drága de prósaj utinutaló (egymásra rakott ablajt és szoba sorok, hogy sók^rendát adjonf mondván, hogy .vándor állj meg ós . . . arra térj be 1 — Mondják, hogy gazdája szegény házaló volt. Sok-[ szor tán jól se lakott, de. a milliók megszaporodtak — és nem hallatszik, hogy gazdája (annyi bpesti példa mellett is) öngyilkossági essméken tépelődnék .;» ... * •** De gondolt Bpeat a nélkülöző szegényebb népre iá. Azért épitteté az úgynevezett „ssázházat". Ez a városliget déli szélén egyik kül utczában 4 naralell épített egy emeletes házsor. Mind a 4 sorban 25—25 egyberagasztott lakrész — pompa nélkül, de egéseséges lakások, a hol kevesebb pénzzel is lehet valaki házi ur, ugy, hogy na egv ily- lakrészt megvess: nem horcsolkodik örökké és uját kövérs hajthatja gondterhes tejét I .. fis is vigasz e keserű világon Es a lentjáró betegjeiről is gondoskodott Bpest, midőn a vil^ legmélyebb kútját tumván a városligetben: abból olr hő és halálos viz bugyog, hogy mindsn divatos áyómorb^jt meggyógyít és pótolja Karlsbadot ... a májkóros magyarnak. Mindest átfutván a vidéki néaŐ, éppen esti 8 órát mutat a királyutczaí toronynak görögtükbsn égő órája — a midőn a népsainhásboa érve — aa oda tódulókkal sgyfltt te Is behatolaa és meglátod annak elegáns díszben s íéuyben uszó beleejét,— meglálea ut a jó népsiinmdvet — a rom* lailan falusi népélet Sde jelenségeivel, — hallod flsokat a samatos népdallamokat, mely sirva vitád és lelket la emel, j- ée látod ée hallói, midőn iaokat e jó bidlaMMl tép elragadtatva ,41108 záporral" és „taps V viharral „ajráataija" — de sőt vele érez - • vele msgyerosodlk -r- akkor minden sok ajjod bajod daoaára eszedbe jat ama strófa l Áldom IstensoisL hogy — Magyarnak ssülittem I . , sat Csif/\'htf/ Kikoly. ■f Helyi éti iit^el lilr«k. \' f —\'A\'asgy ksahssl dalárda folvó -évi julius bó 21-é« Csáktornyára rándulj kí jótékonyozé\'u előadást tzrtandó. -- Ugjtlát-salk hogy gondviselés uiega i\| aki rta, liogv M ümiftpély minél, fényesebb legyen es \| hogy Owáktornva kosöneégs határtalan ven-dégsseieteténéa minél nagyobb bizonyító-lkát oyujthassa nekünk,x mert aa idő oly jkedveaő volt, hogy egész napon ál seiu felhő as égboltosaton neili volt látható, sem szellő a levegőbeo érezhiitŐ, - A jó kedvet, melyet innen megun jcksl vittünk már Kottoiiban félős igázták, a mennyiben as állomásfőnök as ottani hölgyek nevében egy dissesen kötött csokrai nyújtott át, a ni int pedig Csáktornyán} értttnit, mintha saivüna helyéből kl akart volna indulni, ugy érestük magunkat, a mint láttuk a logadta\'ás nagy nérvüségét. — Aa állomá* kon láttak aa ottani dalárdát aásnléval, a tüsoltósagot díszruhában és egy ériási lelkes néptömeget. — Binkovioe ur es otta* ui dalárda aleluöke végteleu JüiÖmUkst tolmácsolta, hogy körükbe jöttünk, Rott-ineuii Béla titkárunk pedk elmondá, hogy I mogliivásnak engedve főttünk, egyszer- }mind biztosítván őket rokonsaenvünkről s barátságunkról. — A zeneszó melletti evonnlás a városba pedig valódi •diada-lal<ineuet volt* — A házakon I lobogók : [Tlsten hozóit benneteket" !— éi 9é\|jen a íju^y-kanizsni dalárda" felirá^bkkal, - és utoaákot a tisstelgők és kíváncsiak nagy a^áma, egyes básak előtt pedig nemseti ■salsgokkal díszített ékss koszorúk és csók rak átnyújtása. — j As sgéss napi reud egy soha nem látott vendégsaeretel és mísgtissteltetésuek vjoltalc megteeteettlt lülojiv/jői, —j Megmutatták a régi Zrínyi várnak iiiiujdou rcs/.ét ,aa abban levő törtéiielii régiségekkel, a mlgári iskola torua és raji-tormái és mu-smimát, a tüsollóság laktanyáját aa oltó saerek magyaráaatával. f— I Délbeu a Seiveit kertben tisstnlotünk ra bankett %olt, a hol Csáktornya intelli-gpntiája teljes számban képviselve volt]- lelkes pobárkössöntéeek egymást érték; a jó kedvet, melynek ezek síeli rabjai voltunk és melyet két fthér higdny aenéje, még inkább hatványoaott, leírni nem, osak érezni lehet — Mintegy három óráig tartott aa ebéd\' Iiluen kirándultunk 8irt.-f/ondra, a hol as eddigieknek folytatása követkeaett és a hová a város ssép hölgyeiuek egy réssé kisárt bennünket, — , Este a Seivért kertben a tüzoltó-egy -1 lei javára dalestély J- Qly számban jelent meg ezeu a közönség,^hogy 8 órakor már helyet nem lehetett aapni ée á kik eaután jöttek tele bánattal kénytelenek voltak viss-sutérni. A dalokat oly lelkesodéssul és annyi ssttnni nem akaró> tapsokkal fogadták, hogy azok legtöbbjét v Kétszer ós pui z-ta kíméletnek kösilínhető, h\|»g? uem többször énekeltették el. A ítylejstély után tán-osot iiupi ovisált a lelkes\' fiatalság, a mely alkalommal volt szerenosétik Csáktornya szép hölgyei szeretetreméltóságának és megtiszteltetéseinek réssosei loln\|ti\|i — A túlságos gyönyör éa álrw^r csak éjfél utáui két órakor ért viéa »t, a midőn is fáklyásmsnettől kisérve aa állomásra men-tüijk és a legköaelebbi vonattal kaaa jöttünk. - Elmondhatjuk, hogy az élvezetnynj-tás és msgtiuteltetés 6ly nagy mérvű volt, hogy egy kis menyorsaágban sem érezhettük volna magunkat jobban! 11 \| Fogadjátok kössönotűnk^t derék Csáktornyaik I azon megjegyzéssel, hogy örök emléket véstetek saivünkbs 1 Héssesitsetek bennünket mieldbb látogatás tokban, hogy eat j lehetőleg viaaonoahassuk. Hottckild S. — (Érdekes, hangverseny) Városunk szülötte, Biba Eagenia kisasszony, norosz os. udvari énekesnő, ipint beonünket Keut-helyről értesítenek — augusstus 1-én ad Kessthelyen hangversenyt ugyanez alkalommal tartja utolsó vendégfollépését a Miklósy jeles seintársulatában Solymossy Elek, a budapesti népssinhás kitűnő tagja XXlí. Cactua Tulipatan sziget uralkodója caimű operetteben A keszthelyiekre ily tnódonjgen élvezetes est rfr Kívánjuk Biba ongenia kisasszonynak, hogy fellépésével a lehető legnagyobb erbtölosl és anyagi sikert arassa. — (Óvodai zirünnepély.) A szakadó eső sem szombaton sem vaaárnap nem engedte meg, hogy aa ovodal, zárünnepély a kitűzött időben taitatfiaesék meg. Vaaáraajp délután asonban aa idő kiderüli, a nap kibújt a felbók megöl, s a kék derűit ég remény leni engedé, hogy aa Ünnepély hétfőn megtartható less. Es meg is tartatott. A kpaönség tódult a kiosin/ok ünnepélyébea és ép oly érdekkel nézte aa állványon felfüggesstett saámos ssép és osínos tttaő, fonó\'sat, munkákat, melyek a gyermek helyes oaélsserű toglalkoalaláeáról tanúskodtak, mint a bátran elsaavalt külöuféle versekre és énekekre, melyek látható örömét okoztak a nagy számban jeleit volt süllőknek s a kösöneégnek. lUdteszy Ar buagal-ma és tapintatos eljárása dsninte elismerést érdamel. llogy a kioeinyek mellett t na- hif^du gyek U mutattak, as taláe kllöe. is ae« kelleoe felemliteoémt A bevétel köeai UO írt. f$H. t\| — (Hyata.) Heheyer 8a mu ■ e aa-pókban jegyeste el a kedves fiseáervYé-rolina lűsasssoeyt Ceáktoroyáe. f — Zsls Egsrsis0rél értesítenek b«Q. aűnket, hogy ott a legközelebbi szon/bston érdekes hangverseny fog m^gtarCatot, sls-lyen as egerseegi szttletésü Qűásbérger he-gédUinŐvesz is rásst tod veiiui. A beégA Verseny táuczkoszorucskával Insz! egybsA kötve - . Ugyanonnan értesítenek bogy\'e lsg. utóbb tartott oártértekezleien a szabadéi, vü páti elhatározta, hotv Sehwsrs Gyulát jelöli ki képvieelőnek Mighiváaa a\'legki, aelebbl szombatra van kilátásba\' lielyéxve. Megválasztását igen valószínűnek tartják. — A pesti áru\' - és érték-tőzsde honavásári oizétteága a következő méiiyt bocsátotta kl: „A gabonavásár ason t. cs. vidéki látogatói, a kik a magyar és osstrák Vaspályák és a dunagőzazjésési társasig által sngedélyezett \'M \'l/L-es meneidíj elengedést igénybe venni óhajtják, ffllhivatoak, hogy pz erre né^ve ssttk-áéges ígAzolváiiy • ée belépti-jegye!, kora idején, a tosdeí titkárságnál rendél)ék meg. -- Azon ozégek pedig, kik kttlön állóhelyekre számot tartanak, agy sein tép azon iparotok, kik a kiállításon részt venni óhajtanak, szíveskedjenek azt legkésőbb f. é. augusztus hé 12-éig a lőzedei titkárságnál bejelenteni, mivel aa elkésett bejelentések tekintetbe nem foguek vétethetni. Kélt Budapesten, W78 évi julius 26 án. — (BekQldetett.) Julius hó 3-áíi dé>u-tán öt órakor mentem a nkazsiaí\' postahivatalra megkérdezendő; nem jött-e nevemre eaimeeve Bpestről egy pénzes levél? A pénaeeleveleaet kiadó hivatalnok ur résééről a Iegszokatlanubb udvariassággal fogadtattam és biztosítását myertem, \'hogy a^on esetben ie álaaolgáltatja levelemet, ha netalán a levélhordó — a hivatalos kötelesség saeríot —- be nem jönne a hivatalba hat éra előtt I — Átutazó emoerekuék idegen városban aa ilyen szívélyes togzdcatáe és segédkéz nyújtás rendkívül }ól isik és el is határoatam magamban a pénzesleveleket kiadó hivatali osztálynak — mivsl a kérdéses urnák nsvét nem tudom — nyilvános köszönetet mondani. Sarkady Ferenc. —. A rumi válsszté kerület t válssstó polgáraihoz I Folyó hó lé-éu lstocyi Chrőző ur, e kerület volt országgyűlési képviselője, megtartá aa általa összehívott értekezleten bessámoló beszédét. Sokan eaen beeaámoló beszéd meghallgatáea végett nem jelentünk meg; mert nem helyeseljük aaou irányi, melyben I ur ssép tehetségét és kéesftt-ségét tékosolva kizárólagosan működik, mert uem helyeseljük különösen sat, hogy 1. ur kösvstlen as orssággyülés ttssáráss előtt tartott beeaédében (ajgyűi&leégre izgat tajgyűlöteégből aa ultimmatió , veeaélyes fegyverére ismételgetve hivatkoaik, és -abszurd mindsn \'körülmények kflst kivihetetlen eszmét psndit meg talán csak azért, hogy újra \'megválasztatását biztosítsa aaon elemek által^ melyeket ily ossmékljfel kőn nyű Vezetni. • Mi uem osstjuk L uruzk sztravagans eszméit, heiyteleuuék, ssűkségteleunok és a lehetőség esetéu veszélyesnek is tartanék aaon elemnek ejtpatrialáeát. mel lyj nélkül, -valljuk be őszintén, Magyarországnak sem bel- sem- kűl- kereskedelme níoce. és ezeulelűl a legnagyobb mértékben ildom* talaunak tartjuk, ha egyesek vétkeiuek űrfl-iye alatt a fajgyűlölet loly heiyen u>er Id-tej ezést, melyre a művelt népéic figyelme irányul, a melyen aa ismert privát gyűlölet megveestegető indulatának megjelennie s nyilatkoznia szabad nem volna. E nézetek veaérlik azon választó polgárokat, kiknek uiegtisstelö megbízásából eaeu felhívás megjelenik, kik I. urnák újra. m egválasatatásáia mini kerület értelmiségére diceéretesnek uem tartjuk. Nemi. ur iránt való gyűlölködés, uem aa 6 teueteégének kiodiuyióso nem a kormány irányában le-lenzekeskodós, egyedül akerfllet reputaúó-jáuak megmentése az, ami most, aa utolsó órábau, késsti sorakoaáara a válaaató polgárokat — Aa értekezlet Vasváron, t hó 28-án, délután 4 órakor, fog medtartatni. (Vasin. Lapok.) Több választó — (öeküldetett.) Assicuraaioui Qetss-ralí. Folyó hói 12-én tartatott meg Tríeet- Nben as „Assicuraaioui Qeuerali" résavénye-seinea közgy ütése. Eaen, esek nem s\'géss Európában eltérjedt, féuyee és sailárd alapén nyugvó, hírnévnek örvendő biatoailó-társulat imiuár túlélte áldáadue működésének 46 ik évét, s teljesen aegelégedéesel emlékesünk visaaa ama ered miiévé Ere, mélyénél ee intését 1877. évben is megért. A társulat által flaött egyes biztosítási ágakat illetőleg a tüsbistositárnál a készben bevett jutalékdUaak 48%- ka UU.543 frt 95 kr. díjtartalékra, és áthoaatra 5t,33 frt 17 kr. aa 1876 évi U.W. 144 trt 75 kr, illetve 98,631 frt 61 kr. ellenében asl877 évi decsember 81-én folyóban lévő károk fedezésére elhelyezte tett —\' A tttggőben maradt károkra való tartalék aa elemi ágakban 680,271 frt. lö Jut. tesz. A dyjegyek ée a jövendő flaietérakbeu aeeaedendó dii-ösesegek 11,466.008 frt. W kr. tesanek ellentétben as 1876. óvj végével eredménye-zett 11^16^41 frt M krral, a ee bssaeg Aaa mérlegszámlából tökéletesen kihagyatott élotbiatosltási osatály tartalékjai 1A.1Sd.561 bt 79 kr. ellentátban aa 18164U ia,l61,69\| frt, 68 krkoa a vonaikeaaak &7.5}i,\|\|68 Cl ktt* yjffl tőkékre éa 890,309 frt. TÖ Imji életjáradéki* püt 4Mb biato-•Mai Jegyekben I mlélésé bimtoaitáeok ki-vileaetáea atáa aa év végével érvényéé* eéfben maradd belát eaetreikiateeiláera eaó* i tdkáre 18% taitalék eredőién/estetett. A fttáróban maradt károkra való tartalék Itlmtfa. 61 kr Á nyewaégi tartalék éa elóévi 1.964384 Írtról l.tfS.ÍS3 írt 70 erm rágott Aa 1811 évben a kéaabon levő tartalékok 6&4.802ofrt. 12 krral gyara podtak. a Oaaaeaen l7,7tf4.il* trt 25 krt teaaaek, ellentétben aa 1886 évi 17,10^.380 I trt kr. Őaezeggel. A társulat rendelkezésére áll továbbá egy 4,200.000 frtnyi alaptőke a aa évenkinti díjbefizetésekből aa eleim oaatályban 7.500^000 frt, ae élet-biatoaitáai oaatályban pedig 2.6o0,000 frt. remélhető. Aa lo78, évben 15.729, kárért kifizetett 0.488,909 frt 80 krrul a, táieulat által fonnálláaa óta károkért kifiaeteti üaz-aaog 122,988.891 frtot teea ki. A küzgvü-lée határozata folytán aa oeatalék minden egyes réaavényre 123 frank aranyban lett \| kiaaabva. £ számok elegendő biaonyaágot adnak arról, bogy e régi, \|ó hir\'névbon réj-aaestilő táraula nemcsak kogv aok eaiéknek mindig növekedő bizalma által tieateltetik, de hogy vofényieto a vállalat érdekeit ia eaiutoly tapintatosan mint eredménydúsan koaeleudi. — (Magyar Lexicon ) Megjelent a Somogyi Eae által aaerkoaztett „Magyar Lexicon 7. füzete. A 385-ik laptól a 448-ig magában foglalja aa Arabia — Argeuaola közti eaavakat. A füzethez Európa télképe van mellékelve (Népességi térkép) Ujab- < Dáu ia ajánljuk e vállalatot a magyar közönség figyelmébe és pártfogásába Egy füzet ára 30 kr. — Magyarorazág éa a Nagyvilág 30-ik számának tartalma Szöveg: Kiefalu<fy Atala. — A mit a szomorúfűz boaaélt. Rajz. (Kisfaludy Atala.) ~ A távolból. Kőit. (Fábiáu Gésa.) — Az elzárt gyámleány. Víg elbeszélés. (Degré Alajoa.) III. folytatás. - Egy egyiptomi királyleány. Történelmi regény. (Irta ; Ébers György, fordította : Huszár Imre.) XXIX. folyt. — A tengerpartról. Költ. (Kompoltliy Tivadar) — Cyprue szigetéről. — Rajzok a vasúti ".életből. X. Kisebb nagyobb tolvajok. (Wachtel Károly.) — Boszuiai képek. — Különfélék. - Képrejtvény. — Sakfel-advány. — Szeri:, üzenesek. Rajzok Kisfaludy Atala. — Cyprua szigetéről : Larnaka. tatuagoata. — Boszniai képek r A Drina liidja Viaegtádnál. A Milnjczka völgye. A zalaiiiegyei gazdasági egyesület hivatalon értesítője. Barcs vármegyén eh a ló, szarvasmarha én sertés tenyésztés érdekében hozott sza-. i bály rendeleté. f (Folyt, és trége.) 15. §. A megye gondoskodik kellő fedeaŐ mének, birkák és kanokjról j u i. a)r a lótenyésztési bizottság közretnű-ködése mellett oda hat, miszerint a köa-ségek önállóan vagy caoportositva, szükségletűkhez képéét állami fedeztetés! állomásokat állítanak és tartsanak fel, a hol pedig ezen oljáráa kellő eredményre nem vezetne, a megyei lótenyésztési bizottság ajánlatára a uiegyo állit fel állami fedez-tetéei állomásokat, melyek költségeinek fedezésére a lótenyésztési bizottság által meghatározandó mérsékelt hágntási pótlék szedhető, a hiány lat az illető község, vagy ha a onegyei lótenyésztési bizottság szüksé- geenek tartaná. >aa általa csoportojéítoU, de egymástól kát taértlöldnél távolabbra oeiii eal közaéaek éá a hozzájuk tartozó pnafták U tulajdonosai közt, foraik aránya aze-ri\|t OeatandÓ fel, és köaigasgatáei uton bai-tendó be. Kivételt képeatiek azon lótulej-denosnk, kik a község, vagy csoportosítás Beatében a oeopOrtoaltáa területén teuyésa igasolványuyal ellátott a lényleges tenyésztésre alkalmaaott mént tartanak ; . b) Azon kÖzaégek, melyek legalább hetven (ezáz) drb. nárotn évet meghaladott tehénnel bírnak —-• maguk, melyek pedig ily tehén létaaámmkl nem bírnak — ceo- fiortoaitva, -— minden 70 (lOOy tehén után egalább egy tenyész igazolványnyal ellátott a minden tenyésztő áHal hozzaloUiető bikát kötelesek tartani > * "Minden Ötven anyadisznó után köte-lesek a községek egy aa égalji s a talaj viszonyokhoz megfelelő fajú teuyésa igaaol-váijyuyal ellátott kaut tartani. \| e) Ennek könnyebb elérhetéie tekintetéből a megyei gazdasági egy lelj segéd-kealet nyújt a községeknek aa államuál, al-kai inas teuyésa bikák és kanok megezer-áésÓben és kedvező fizetési feltételek ki-eszközlésében. d) Azon községek, melyek a) és b) pontban körülírt feltételek mellett tenyész-igazolvány nyal ellátott bikák és kanok tartására köteleztetnek, a a bikák inegvizs gáláaára kjkUldött vegyes bizottság által megbatározott időiibelttl maguknak alkalmas bikákat s illetőleg kanokat nein szerezlek, — a megye által számukra és költaégükre a gazdasági egylet állattenyésztési szakosztálya közvetítése mellett szerzett! bikák és kanokat elfogadni, kellőleg táplfInl^ ée gondozni, s a megyének az ozz-azeo költségeket közig azgatási utoni, végreha\|táa terhe alatt pontosa^ megtéríteni kötelesek. * m e) A községi tenyész igazolványnyal ellátott tenyész bikák és kanok beszerzésének éafentnrtáaíuak költaégei a menynyiben azok \'fedezéséről a községbeu másként gondoskodva nem lenne, a tenyész anya állatot tulajdonosaira érdekaltségök arányában vetendok ki s közigazgatásilag hajtandók be ; mindazáltal, a hol a bikák vizsgálatára kiküldött bizottzág fedeztetéei dijak szedését czélszerünek tartja, azt el-reudelbeti, mely esetben azonban a községeknek csak azon része Vethető ki, mely a hágatási dijakkal fedezve nincs. i Ezen szabályrendelet a miniszteri helybenhagyás után rögtön életbe léptetendő ób kellő j számú példányokban minden járási szolgabírónak haladéktalanul kihirdetés és pontos végrehajtás, a barcsmegyei gazdasági egyesületnek és lótenyésztési bizottságnak pedig, az általuk teendő intézkedések készséges foganatosítása végett,t megküldetni határoztatik. Kelt Barcs-vármegye törvényhatósági \'bizottságának 1870 évi julius 8-án Arany os-Maróthou tartott közgyűléséből. Kovdci Otitral Bodó Lipót i. k. t. jegyző. alispán. 2285 szám. „Ezen szabályrendeletet egész terjedelmében jóváhagyóin." Budapesten, 1878. Február hó 4-én-Trtfort, \' • jP<JIdmiveUs, ipar és kereskedelem-ügyi m, kir. miniszter 3488 sz. Budapest, 1878. \\ február 211 án. Valamennyi gazdasági egyletnek. Az ország \| több részéről jelentések érkezvén a vértetU fellépésről, ozeu különösen \|a_ gyümölcsfákat pusztító rovar el- •i • .. I :il I ■ JBSBMttWt>i Unedéaének,lehető megWtláia. esetlegptt, ahál mék fellépett irtáaareadljából köalOw ezennel a gaadaeági evvlettél ezen kArtá-kpily rotfár ismertető jelbit^éi aa irtáiá mó-doáatokát. A ivértettt a ftlrephek rendjébe éa a levWléaaék oealádjába tartozik. A kifejlődőé véitetíf 1-6—mfllisneter bosszú e azeriqt szabad szemmel alig látható, fék?-\| tós kék,; vagy sárga sziílü liárta éa két oldalú bosísztt szálú, a gyapothoz hasonló fe-! héij aoyággal vau borítva. Á3 azáruyatlauok • iuée aáráak — barna vörösek, a csápok I irövádek és világoe sárgák, a:, szemek ap-\' róld alig láthatók, a lábak eárgáeak. ; A szárnyasok fénylő feketék, potrohúk barna szemeik igen nagyok, vékony j lábjük áttetszők és b íruáa saiuüek. \| A vértetü az eddigr megfigyelések szerint főleg az aluiá fán fordulnak elő, ritkkbbau a kürtetán isj A V^rtctü coloni-; ak MÜlönönen az egy éyea ágakat lepik el és\'bedig oly képen, nogy .először az ágak-\' a talaj felé fordulói réttéu ^foglalnak he-l lyeti, de később az egész ágat körül ve-ázik. Jeleulétükről jneg\'ebét győződni ar-> ról, hogy az ág azou réitze, melyen a vér-\| tetílj Colouia tanyáz, tehér gyapjuazerü anyaggal van körűvé ve. Ak ág azou részeii, hol a vértetü he-í lyet foglalt előazör egy kis dudorodás less \| látható és\' gyors növekedése folytán nz ág felreped. Az igy származott sebhely fniu-. dig jnagyobb lesz, végibeíaz egész agat át-(íj fogja, \'az^ kérgétől ine^f oazlja és végre egészen töukro teszi; a Tvértetü .\'legnagyobb károkat a faiskolában j okoz. Óv és intŐBzerei a következők: I 1. Azou helyekről, hol a vértetü már \| fellépett, nem kell almankat vásárolni. Ha I nem puhatolható ki teljes biztonsággal, hogy raely helyről valók e beszerzett almaiák, I ez éaetbon az ültetés előtt kefével le kell j dörzsölni, azou érdes helyeket pedig, I melyeket kefével elérni nem lehet fatá-paazazal (2[5 zgyag, szarvas marha trágya éa \' mész va gy hamu) bekell kenni 2. Irtószerei: dohánylé,eros eczei, gáz-viz, bamultig, \'különöse^ hattkonyan uet-roleom, és a legnagyobb eredmény nyel 12 liter víz, l liter petrólebm és f\|g font szappanból álló keverék használ tátik. Ezen szerek kefe vagy eczet segélyével a megtámadott helyekre mázoltnt-uak és a bekenés 3—4; heti,időközben ie-inétéltetik. \'.! j\| Kedvező eredmény csaí azonban ugy várhatói Jiű az illető vidékeulaz öbbzos keit tulajdonosok hozzálátnak a pusztításhoz és azt erélyes kitartással foganatosítják.•— Felhívom a gazd. egyletjet, hogy a mennyiben területén a vértetü fellépése gyanittatnék minden kétely kizárása tekintetéből leendő conetatálás végett\' néhány megtámadott agacskát a m. óvári gazdasági acadomiának küldjön és rOvnr pusztítása érdekében annak idején erélyesen intézkedjék. Trefort m, k. 2. §. Az 1. (.^J^aiftKi eaálfa elárá-aére a aaftaraaMk kerefkedík é» fogyasztók által beküldendő vetőmagokat Evéé- \| aág szerint a következő szempontokból inegvizagálja: • a) Azonosságukra a lehetői égig b) Tisztaságukra aa idegen anyagok éa, magvak mennyiségének meghatározásával. — c) Tisztaságukra, de az idegen anyagok éa magvak inenuyieégének xneghatá~ rozáaával. d; Csira képességükre ej Fajsúlyúkra. — . V f.) Térfogai súlyúkra g). A b. c. d. e. ée t. tulajdonságok össze vetéséből eredő baaználati értékükre-A 1. {j. 2. alatti feladatához kénest idevágó kísérleteket tesz, s a gyakorlatban különösen a megtermelés terén értékeait-hető eredményeket közzé teszi. Sintugt az ezen szakmába vágó kérdésekre felvilágosítást ad. —- 3. §. A 2. -§. a. b. c. d. e. éa alatti tulajdonságok bármelyikének megvizsgálása szempontjából az állomásnak beküldendő magineunyiség a következő t a legapróbb magvakból, mint füvek . fehér vagy gyökerező here, caibebur, mák, \' dohány, káposztafélék nyír és égerfa atb. legalább 50 gram. küzépuagyságiukból mint lucerna réti Inre len, répa, hajdina, atb. legalább 100 gramm nagy magvakból kalászosok, hüvelyesek, erdészeti magvak ztb. legalább 250 gramm. A 2. §. f alatti tulajdonzág megvizsgálására pedig beküldendő legalább j liter tekintet nélkül a nagyság és aulyn. (Folytatás köv.) % Felelős szerkesztő: HOFFMANN M Ó B. Idényi Baktir (asg^ban é« e« szJIAnl készüli uk, or-rojoktól ttok-tzi rrendcK otthon olcsón é fiiljrtan frissen kéultlM ö MIc-■m üdltú Ma íviaik frt T. 8. S. U 12. 1< itiilrtielr •» • »Hóvft éa nBi fctslniidffk ütln^en. frt 1.SO. 2.- . z 40. vsa dolwz-HenUattbu szivartja CJIikilr frt l* igrbetfiek gyertnek é* Wíflr. agyasnak frt —.70, LZ. tí»-BttMreK frt 5.«0, 8.— >i flgyelmílie! Tipiíio 4Rfil Sre«. • iiinaéyilr Utíobb jzodiésborg Sj-^O. ». so tal nj rrcek uc l disznóbőr írt 15— j . kettús kantár ft 4 frlijr. kenjryrlt. tj t.W r.w, ta-fbeiö frtiui. ui. izzasztó frt S-S. ktapdrii i éta ÍJ&X öfszebajtbató léffifeea. 85 kr. angol kelne njáA kalap. ■aUaakellékek itulti-«nl. Bambát balin-\| bot kilinzb: frt MO, kerékkel frt 7—1<\| bon^wzköz »0-asta%.t«iM5J lJO Mbb ^ u9u kalcgyek. tucotójO tor., bálok,L -j lüVCÍ4-,5 Rjboceroa TOkr horgok, alapboroitzslnor. j frt , - _ Tat frt 940, Ü.50. tl. ámerikal ftaf habverő frt 1J0, Iéry«nrnt6-; npKf sodrony-borit. 40. S0. W.SOkr. légyfoRóuveg fehér, kék 50, M kr. Csapos üveg-dogö n kr..!\'0. atepíogó borUvegdogó co kr. krlstalgombsa dngasz 90 kr. kerti izéliryertjTitartó 1 frtJ uénvasalo 4 frt. Lang-féle tal karikl gyontőti frt US, t.« I.—. dngóeroelő eröeeq daga __\'Itcriynyel o«pyág ért S, T, f. résen T, í. lt. Hrtr. kAv^pra ya-16 Bnldoc-revclver frt 1S,1>.17. Hanciam - \|e\' r» frt U40—4, kigl t&-t>áb trt tSSf -tagol Cioqaet üék frt IS, larüutfitöe tK>tokkal tncz. ft 1.4 A magyar óvári in. kir. gafdasát/i aca~ demiával kapcsolatban álló vetőmag vizsgáló és növényélettani kísérteti állomás , Alapszabályai, 1. §. Az állomás czélja 1. Első sorban a magyar állam területén a magkereakedést ellenőrizni, a ea i által a gazdák, erdészek, éa kertészek ér-I .dékeit sz e téren előtoröuló hamisítások I és csaláaok ellen megjőruiii, illotŐleg érdekeiket előmozdítani, 2. A növény élettan térén; a tudo-I máuy és gyakorlat előmozdítása. Uf, Icczczcl frt. U.5Ö. Féreglrtópor - ssítísté SO kr.. porok 30. 50, r kr. amerikai AnmSkddli egérfogó tá^kihin rver- <rit^t l«mp«>k e» ballonok I^bhbh^Íih frt 5.7.% tartós nllftrd a ti bS-iftiid.kÉinÉska, valta AuiMt-betó tiska, fflftffiyfr .ÍSii^^rS1 bőrtokban i frt rtbT Hekrebcr tanár tenrs torna-a. ^ lkrnl frt 144S, X-V"™ l trnnm&y. kiloSí kr„ « r^VlZFZ Se toraé-) mill mindennemű rrikk/ mS kr..iu«ns\|iw ItlUL awmélyas otulomra,le«alormá« fadiwflpa m i -házi basznál>tm, betejr apo-, _ -s Iáéra, felöltök ós köi-nyék\'Kírtl csuklóval frt 7^Z\' ^Jt. ^^.a^ííT 15.-. 17.-. Ugpárna frt 4.»J nalbatq frt ia. >4. »T. 91. Megrandelbetfi Kertész Tódornál nlSííSSis- Cs. kir. szabadalm. altalnnos biztositő-társasAg (Assicoriizioni Generáli) Triestbcn. }fegyvenh<itodik\\ számadói A az 1817-t k évre az életbiztosítás kivételével vúfamcntpyi üzleteket átölelve. * i Mérlegszámla 1877. deczeinbeir á-én. .-VAGYON.. . > j A réfzrényfeek Uitmhntt adós \'levelei . . \|. * \' .1 Vároki Wkek : Mezógaadásági birtokok OlaszorsiágbaU 6728 Hektárnyi összes tartUst . K-ílcsOnök életbiztoaitási ivekre . Aktiv életiárndékok ó» jelsálof áltál blztdsitott a biitósitottak halálakor felveendő tftkek kéltségei . . . . .\' , •Uli\'\' \' > l <* I Kamatozó JaUaíofuMtoU tőkék as oextrák-magysfr lülaabafi, a silógoezlályá kjsá-ráaával (alap. szab. U rém e) betQ.) 1 t t\| • ; Kamatozó jeiaáloguaitoCt tőkék fekvOaégekre Olaezorsxágban a (Onll zálog-osztályé Idaáráaával . * . ." . íliiíi lU « II. K&leeOnöuSk letéteinényézctt állampapírok, kereskedelmi és ipar-résavényekré krtéknapixok, bar és .kereskedelmi részvények, jegyzék szerint-IA melléklet) . Váltók a tArczában. kflítfníéle Mlyeken Azetendó . . I.J I 1 » ICMtagek á jelzálog-osztály részére 1.111 » Meafigaadasáigi, deczambsr 81-én még e sdatlan tarmeastményei a társulatnak Olasz- iiAd blrtokairtl II • aaioaftw bankok 4e bitolintvxételuiél folyó seámlában letéteményeset pénzek kamattal 18 PUnkSssIrt a Ursnlal frlssrtl és velencwi Igazgatósági pénztáraiban . 14 l\'nasst ee agynSkségek n^natánűban........ ia aSkt IsslliliiXk saamlálbiH....... 15 aaia» a -iri étse. SfyaÖka4M felfigyelfieégel námlálból . , 4 IV %ákM kStftt JMbistC^táSi JuuJfckok ia aüsih kSlSdMi ad Sültért valzmennyi k^álkaS, caágek, papb ée wy«M»u<ványok raktarailiau Osztrák forint l^ 1646471 80U 6 eo DeczambarSt-én érvénybe Wp6 jnUlék4vk éskáaóbbí években beMiaadéjatsIélmk 76 tetékben. forint 1910000 8769X03 SI&7S0SS .16S6687 3888944 468816 373073 ,301818\' 1031313 369687 148466 634484 116493 171866 178176 1161118 \' 7M76I 871484\' 116334 SműoT II4SS003 kr. írieit, 1878 jnaiu 24. Itoda Badapéetee: as T A R T O Z A. S- 1 TüraslBke \' Z . ] f i : . ... ! "V. --- ... ".. 3 Aa A leszámolás nyeremény\'tartalékja ) . Ugyanaz B. lessámolááaál t . I; J Uendslkezócrt álló - rendkívüli nyeressékytutalék 3 Tartalék\' bejelentett, \'de decembér 31 -ip még folyóvá uetu váU káresetekre a) túzbíztositási ágasaira - m téngeri és ssállttáei •Uztosiiásl \|ágasalra e) jégkár s\|lenl bistositáa ágazatra . I . tr\' d) életbiztosítási ág&zátnl I- » 4 Jntaléktartalék as A. leazáiublás még 1Í77. déo. 31-én folyó biatositá—m-l a)\' l^zbiztodtáára. bi Mngvri és wáBilási bistutdtásni 6 Jntaléktartalék a B. Uezámolúi még U17 \'déea. 31-éa folyó Uatoskáeára a) hatkleséfre - - 1 b) a llellétíeb élo^tetdékr\'11- c) ÉMgélési \'esetre ée elhalasztott jámdékiétnt » 6 OintelWalap aa életbfstosHáiva nyenrnéhyjoézuléhkai . 7 A két éktiatézeti osztály vágyóim kainatliliaceitással 6 llmsuit Uratalnokok nyug1iy-\|>óntAránij\| , 6 Beldo r jréfbbtösilók ssimlAblH . -j 1 • \' 10 Baldo as- intésed ügyaSkségeiwti ásámláitx{\| . 11 Kttlónfélb bilelásók . ( I. 18 Tétalékalap kétes kfcveleMaekért ■ ] . « 18 Bélu Qestslék, a tóssVényóiok számira H. Ifclülojntalük I U le A két igksgetósác tandém\|ei . U II A binlikwaliiilpMMMn MSIssmmI 16 Ü)iew4«r4awt^ aa 1871-ki áhitelbw \| J 17 JataléUstsk ia Vésöbbi évekbeú belu^uujdi pijtalikók fTtSfiM 800000 MM« 10670 4033 iáéért 1411643. S6 SI333 SlltiX9.ii 114^(1 4161463 11766? V 68460 \' — 4800000 6R63Z3 6463a £4 1463777 13 1 13786673 n 4ÍBNI 70 187666 ai 1486S n 168833 aa 74M 1 49 168360 i tl - eoeeo j — aooeeo 13098 66 3663 m iiTa 64 IftiTMi 114C6M i 86 P j Az „Assecurazione Generaligazgatósága. Haeina lie?l Q. Morpurgo — L. Peaniito Maart>gonat of Amb. di S. Ralli. A fólitkár: M. BSSSO« int^Mi h&tolM>t Do^ottyarttiosa 10. A oa. k.\' sfc. A««>ioutaa4oiii Geájerfüi WiOgynökaége. ELLES&ERÚER, kRELLWITM, M0TT RÁÍÍSOMES,SIMSésHEAD IFkwiOHi A N <JOI.Il UN II A N, \'! f ÜGYNÖK GBOSSMANN l, vácit körút 3 4-dik (iám az oeptrák AlltanynspiUyft Intlóhílza küzoldbou BUDAPKITZH, i Mai rHigtiáliitiNl 1878-bu tisitelet-okmánynyal fo valun«uii)i aii kiálIiUson li\|ii\|iiiMui kltÜUUtt GAZDASÁGI GÉPEIKET, ngymint javított moagonyokat, íá-es szén-tüzelésre. Javított moagonyok, MteStkMMknkéÉK, ea&lma-. káka-, jknltoriojin-jtorMn. iib., ugyezlnto la- Ifin izén-tuieliere. Gil-Oftéplógépek kettóa tieatitó aaerkesettel óa J»vitott uabudklnuwtt oaitáljrmd hengerrel, valamin! u ttasög tiaatltáaáre aiolctló külön kiertUkkeL — jLraJegysák i1IJlwt«Mli xxxxxxxoococx Cséplő-gépek iirgreiutiirr. ICózl használatra vagy 1 —4 »ouó->rörc tiszti tó-kéez lilékkel, el lamert cjjjobb kivitelben, a kómyt ji-t i liiagy munkakipeutg Iríntij lóUIIii) éí-olcnó árak mellett, i \' Megbízható ügjiiökök kivi. latosak. Tovább elail6k jelenti-; ;eny árkedvezményben! éazesülnek. jMuglccrcuÓHúk czimezendók: I Plil Muyfart & Cof üépgyáráhez, KRANKKl\'llT A, M. I I >06 I1tI6. - \' ÓíXXiXXXXöKXXX ^fií^l^llv tXXK$KUUU<UU*XUmXUU*H Umrath és ársa Prágában. Mezőgazdasági gép gyárosok [ajánlják, a szilárd kivétel, kituiyü járás, nagy munkaképesség, ós tiszta csáp-lésről legelőnyösebben ismert, ugv rámán álló .mint korekeken jáni kézi ós járgány-cséplökészQleteiket » l-töl 8 ló, vagy ökörertíig. További készítünk különféle nigytágu Aa aliumsrt jd miní»ég(l 8 ftisztitó rostákat kukoricza raorzsolrtkal ésszcrskavágókiii fi képes árjegyzékek ingyen és bérmentve. jt XMXMXXXXXXXXXX.XXHXXXXHXXrXXXXXHX Iskolai értesítők " Nyilvános polgári és kereskedelmi iskolám s ■ .\'nevelőintézetemben együtt, Budapesten, Károly-kírnt 22. bz. (orszigut 4.) a 26 dik iskolai év folyó évi septeiflber 3-án veszi kezdetét A nóvendékek felvétele auguatua 20 ától naponta délelőtt 8 órától 18-ig éa délután 8 órától 5-igejtothctnek meg. Intézetemben (nevelőintézeti a reám bízott növendékek általam a 11 ált^ a leggondosabban ügyeltetnek fel a a le-ezeretetteljeaebbben ápoltatnak. Azok neveibe körül nekem tő hl) mint 30 évi több oldalú tapasztalás áll rendelkezésemre, a mi arra jogosít, nevelőintézetemet minden t. c. szüléknek a legjobban ajánlani. Tadóaitványok kívánatra Ljgr^i. [ j \' f • \' 832. 4 -10 !£3öser 2v£i3cló\'s. •••■Ml s I Cséplésre,r tisztításra,, osztályozásra és kiválasztásra ajánlom a legszilárdabb azorkozotü éa leg» MhB könnyiibb járán kézi éB járgiloy-cséplőgép raktáromat SZELELÓ-ROS TÁK^I __lorniíaMv iMrinbh mnVnytftAlr. nrftfl Hü ZH legújabb, legjobb szerkezetűek, őrös szdllel, könnyű járással éa nagy munkaképenéggel, 5, U és 12 minden ozAIra \| használható szitával ellátvák, Külön lierkeaet >i üaaög tlutttáaára. Osztályozó gépek és géprészek Gépek * ralMt * buziból való kiválaaztiara, Qépek a magvak nagysága jzerlnt való kivilaaitána. Qépek a magvak klIOnlfti súlya aierlnl való kivilaasMsra. Átmetszett bádogok és sodronyszövetek „ minden aiámban éa eiélra. Eredeti MAYER-féle Trienrök lett Üreggel el nuMtk látva, éa aekkal tíbbet dolgoznak, mtnt akármely utánzott reodaaee ti gyirtminy. Az treietl MYER-Ma taUkkBny. konkoly, zab ée félmagvaknak a buza éa árpából való Uválaaztáaára, és általában min-dentéle éa minden lermá\|u magvak klvilaaztisira. Ai eredeti MA YERfMo Trienrök a legtlaitálban oes-tilyozzik a buzit, a loflkovosebb buzit hullatják a gyommal, l hangamik em meghatirorotl tarén sokkal ttbb is pontosabban dolgo- As 1878. éti márealua hó végaig mflködí araiatl liíER-lili THeuHMt enáma • 8000-et felülhaladja. A t ez. vevík kéretnek caapin ely gépekel átvenni, malyek hengerel u Itt ibrázalt gyirl \|etvénynyel allitvik. Pontom 4a le\|oleBóbb laolfilat BUDAPESTEN rfulMrilllisHwIr. iUuawarálf Unlttn. Trleurtk Magyaremágen t le* kedveltebbek is legeHerjadtehkek, éa mMen klillltáson, mai lénylegea verseny-próbák k lak, — Igy a mull évi kiillltáaoai Szabadkán, - elad \|utalmakkal kitüntettek. -JGROSSMANN J. Mjot^ « biy fímMH IftUy Kag-JOniarti 1078 XKKKXXXXXKXXKX.KXXXXKXKXXKXKX3 t~C Úi s-gi 1 t ■ # < tjMo 21S, Ili I ÍJ ® fc ■ íéM H< ^ ; Sí «íí-a Él I fi 5i r* \| fij jif i sí H c £ Hí -g. I £ I ®i 5 e s S 52S \| JJ • « 1 3} ís I íU Hl1 o 1 tí í^r 2(1 f-3 III Íd 5 .X Ili■ 1 J » 51 H ^ -i c Si? J 2 a <d 1 S 2* fe HUk 1 $1 1 s o i ii ua g ? ii $ ^ ufift 3 i II ® i -5 » b-s® ISs i^iía l S! í m ji m Ao 11 ü ^ .v -iii it (Íj M iMwm ................ A budapesti kereske- ni delmi AKADÉMIA Sp í. éfl Dxepíember 1-én Jl J nyitja aaeg huszonkettedik tanévét. Az intézet ezentnl a gym- 5 ji I naainm, reál vagy polgár iikoia 4. osztályához csatlakozó B üí\| 8 háromosztályú felsőbb ktmk. tanintézet 11 S leaz, egy előkéízitfi oaztátylyal. Az intézetet végzett nO- M Ri I veodékek jogosítva vannak az ■ jffi • egyévi önkénylesi 11 I BotgÜAtra. — Proepuctusokkil és bárminemű felvilá- ■ J I goeitáaa*J Kzivw«u szolgál M6 2-S. I lr \| SLZ Íg,SCZg,£LtÓ©áug\'- 18