* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 5.69 MB | |
| 2025-12-10 15:10:33 | |
 | |||||||
Nyilvános  21 | 32 | 1996. június 25. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Határozatok száma: 153/1996-tól 163/1996-ig. Rendeletek száma : 25/1996, 26/1996. Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat az óvodák szervezeti átalakítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 5.) Javaslat a Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény vezetőjének kinevezésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat az 1996. évi intézményi zárolásokkal, pótigényekkel összefüggő előirányzat módosításra (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat Nagykanizsa Városközpont Részletes Rendezési Tervének módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 8.) Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló 10/1996. (III. 10.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Előterjesztés a Vásárcsarnok megvalósítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba ügyvezető igazgató 10.) Tájékoztató az új hulladéklerakó helykijelöléséről (írásban) Elóadó: Czobor Zoltán ügyvezető Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat az 1996/97. tanévben induló szakmunkás képesítéssel, érettségivel, illetve érettségi-képesítő vizsgával rendelkezők beiskolázására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 12.) Magyar József képviselő önálló indítványa (írásban) 13.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók egységes érdekeltségi rendszerére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 14.) Javaslat az 1996. évi költségvetésben "egyes közoktatási feladatok támogatása" címen tervezett előirányzat pályázat útján történő igénybevételére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Javaslat a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola Zárda utcai kollégium feljításának jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 16.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város sportjának helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 17.) Tájékoztató a "Kanizsa Napok" 1996. évi előkészítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 18.) Beszámoló a "Nagykanizsa Város környezetvédelméért" Alapítvány vagyonáról, figyelemmel a támogatásokra, a költségtérítésekre vonatkozó döntésekre (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Kuratórium elnöke 19.) Javaslat "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány kuratóriumának kiegészítésére és elnökének megválasztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Javaslat "Dél-Zala Tűzvédelméért" Alapítvány támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 21.) Javaslat a Kiskastély beruházási programjára (írásban) Előadó: Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője 22.) Javaslat a Rozgonyi u. 1. számú épület beruházási programjának módosítására (Írásban) Előadó: Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője 23.) Javaslat a Rozgonyi u. 4. sz. alatti ingatlan telekkiegészitésére (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 24.) Javaslat minta-lakóegyüttes építésének az előkészítésére (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 25.) Tájékoztató jelentés a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának 1994. és 1995. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről (írásban) Előadó: Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke 26.) Kelemen Z. Pál és Marton István képviselők önálló indítványa (írásban) 27.) Tarnóczky Attila képviselő önálló indítványa (írásban) 28.) Fellebbezések (zárt ülés) A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-15/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE 1996. június 25-i üléséről Határozatok száma: 153/1996-tól 163/1996-ig. Rendeletek száma : 25/1996, 26/1996. JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. június 25-én (kedd) 14.00 órakor tartott üléséről. Az ülés helye; a Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-9.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Czobor Zoltán, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kalmár István, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Krémer József, Magyar József, Marton István, óri Sándor, Palotás Tibor, Papp Ferenc, Röst János, Suhai Sándor, Tarnóczky Attila, Tüttó István, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent; Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Beznicza Miklós, Mátyás József, Karmazin József, Dr. Pintérné Grundmann Frida, Szabó Lászlóné osztályvezetők, Kálócziné Éberling Márta, Kápolnás Zoltán önálló csoportvezetők, Simánné Mile Éva osztályvezető-helyettes, Tóth József könyvvizsgáló, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Molnár László a Kanizsa Extra és a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának munkatársa, Nagy Imre a Városi Televízió munkatársa, Pátkai József, Szmodics Józsefné, Dr. Éberling Györgyné, Vizeli József, Balassáné Tüske Ágnes pályázók. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért az ülés határozatképes, az ülést megnyitom. Javasolom, hogy a Via Kanizsa Kft. tevékenységéről szóló 21. napirendi pontot ma ne tárgyaljuk, helyette vegyük fel a Rozgonyi u. 4. sz. alatti ingatlan telekértékkiegészítésével kapcsolatos előterjesztést. Kérem 10. napirendi pontként az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezető igazgatójának beszámolóját, 23. napirendi pontként a Minta-lakóegyüttes építésének előkészítéséről szóló előterjesztéseket megtárgyalni. Tarnóczky Attila: Kérem, hogy az óvodák átszervezéséről szóló 7. napirendi pontot a 3. napirendi pontként tárgyalja a testület. Marton István: Ha elfogadja a közgyűlés Tarnóczky képviselő javaslatát, akkor 4. és 5. napirendi pontként tárgyaljuk a 19. és 20. napirendeket. 2 Magyar József: Kérem, hogy az önálló képviselői indítványom az interpellációk napirendi pont után, ha ez nem lehetséges, akkor még a mai ülésen feltétlenül kerüljön megtárgyalásra. Tarnóczky Attila; Véleményem szerint Magyar képviselő önálló képviselői indítványa interpellációs témát tartalmaz, ezért az interpellációk napirendnél meg lehet tárgyalni. Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy 3. napirend legyen az óvodák szervezeti átalakítása, 4. napirend az oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbizása, 5. napirend a Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény vezetőjének kinevezése, 10. napirend az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezető igazgatójának beszámolója, 21. napirend helyett - mely tárgyalására nem kerül sor - a Rozgonyi u. 4. sz. alatti ingatlan telekkiegészítése, 23. napirendi pont a mintalakóegyüttes építése legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat az óvodák szervezeti átalakítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 4.) Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 5.) Javaslat a Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény vezetőjének kinevezésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat az 1996. évi intézményi zárolásokkal, pótigényekkel összefüggő előirányzat módosításra (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat Nagykanizsa Városközpont Részletes Rendezési Tervének módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 8.) Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló 10/1996. (III. 10.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 9.) Előterjesztés a Vásárcsarnok megvalósítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba ügyvezető igazgató 3 10.) Tájékoztató az új hulladéklerakó helykijelöléséről (írásban) Elóadó: Czobor Zoltán ügyvezető Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat az 1996/97. tanévben induló szakmunkás képesítéssel, érettségivel, illetve érettségi-képesítő vizsgával rendelkezők beiskolázására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 12.) Magyar József képviselő önálló indítványa (írásban) 13.) Javaslat a Polgármesteri Hivatalban dolgozók egységes érdekeltségi rendszerére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 14.) Javaslat az 1996. évi költségvetésben "egyes közoktatási feladatok támogatása" címen tervezett előirányzat pályázat útján történő igénybevételére (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 15.) Javaslat a Zsigmondy Vilmos és Winkler Lajos Műszaki Középiskola Zárda utcai kollégium feljításának jóváhagyására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 16.) Tájékoztató Nagykanizsa Megyei Jogú Város sportjának helyzetéről (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 17.) Tájékoztató a "Kanizsa Napok" 1996. évi előkészítéséről (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 18.) Beszámoló a "Nagykanizsa Város környezetvédelméért" Alapítvány vagyonáról, figyelemmel a támogatásokra, a költségtérítésekre vonatkozó döntésekre (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Kuratórium elnöke 19.) Javaslat "Nagykanizsa Kultúrájáért" Alapítvány kuratóriumának kiegészítésére és elnökének megválasztására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 20.) Javaslat "Dél-Zala Tűzvédelméért" Alapítvány támogatására (írásban) Előadó: Tüttő István alpolgármester 21.) Javaslat a Kiskastély beruházási programjára (írásban) Előadó: Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője 4 22.) Javaslat a Rozgonyi u. 1. számú épület beruházási programjának módosítására (Írásban) Előadó: Kámán László az Ingatlankezelési Intézmény vezetője 23.) Javaslat a Rozgonyi u. 4. sz. alatti ingatlan telekkiegé-szitésére (Írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 24.) Javaslat minta-lakóegyüttes építésének az előkészítésére (írásban) Előadó; Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 25.) Tájékoztató jelentés a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának 1994. és 1995. évi gazdálkodásának ellenőrzéséről (írásban) Előadó: Marton István a Pénzügyi Bizottság elnöke 26.) Kelemen Z. Pál és Marton István képviselők önálló indítványa (írásban) 27.) Tarnóczky Attila képviselő önálló indítványa (írásban) 28.) Fellebbezések (zárt ülés) 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Tüttő István: A 251/1995. számú határozat a fogászat privatizációjának előkészítését jelölte meg. A fogászattal kapcsolatos rendelkezések kormányszinten még nem fejeződtek be, és várható a jelenlegihez képest is ismételt változás. 1997. január l-jétől teljesítményfinanszírozás is felmerült az elképzelések között, mely más megfontolások szerinti elosztásra ösztönözhet bennünket. Kérem, az október 1-jei határidőt november 30-ra módosítsa a testület, remélve, hogy addig rendeződnek a várható változások. Magyar József felolvassa hozzászólását. (A levél a polgármesteri tájékoztatóhoz csatolva.) Tarnóczky Attila: A 69/1996. sz. határozat tartalmazza, hogy nem sikerült a tulajdonosokkal megegyezni a Báthory utca sarkának beépítése kérdésében. Kérem, hogy a témát ne vegyük le napirendről, az ajánlatot továbbra fenntartva várjuk meg, hogy lesz-e vevő a telekre. Javasolom, hogy határozat 2.) pontjának határideje június 30-a helyett legyen folyamatos. A tájékoztató 7. oldalán találhatók a különböző célokra elköltött összegek. Milyen jellegű kifizetéseket takar a bérpolitikai intézkedésekre felhasznált 90.212.795 Ft? 5 Béres Márton; A 266/1996. sz. határozattal kapcsolatban kérem, hogy minden képviselő kapja meg, hogy a VIZMÖ átalakítását hanyadszor napoljuk el. A külkapcsolatokkal kapcsolatban véleményem szerint nagyon széles körű a polgármester úr autonómiája. Kérem, a közgyűlésnek legyen egy külügyi munkaterve, mely részletesen megszabja, hogy mikor, milyen összetételű delegáció képviseli a várost, mi az elérendő cél. A közgyűlés felhatalmazásával történjenek az előzetes tárgyalások is, melyek a későbbiekben a testületnek akár anyagi, akár morális kötelezettséget szabnak. Véleményem szerint az utazó delegációban az ellenzéknek is legalább olyan komoly helyet kellene biztosítani, mint a választásokon többséget kapott képviselőcsoportnak. Suhai Sándor: Önálló képviselői indítványként kéri kezelni Béres képviselő a hozzászólását? Béres Márton: Figyelemfelhívásnak szántam, szeptemberben erre önálló indítványban visszatérek. Czobor Zoltán: Mit tartalmaz a 266/1996. sz. határozat többi pontja? Véleményem szerint a VÍZMÖ-vet nem átvilágítani kell, hanem átalakítani, tehát nincsen szükség erre az átvilágítási munkára. Kérdezem a jegyzőnőt, hogy a polgármesteri és jegyzői felelősséggel meghatározott határidők be nem tartása miatt a közgyűlésnek milyen felelősségrevonási lehetősége van? Nem értek egyet a külföldi delegáció jelenlegi gyakorlatával, a következő közgyűlésen szabályozni kell ennek a módját. Kérem a polgármester urat, hogy a szabályozásig ne utazzon delegáció. Dr. Fodor Csaba: Czobor képviselőnek válaszolom a VÍZMÚ-vel kapcsolatban, hogy egy gazdálkodó szervezet célja a gazdaságos működés feltételeinek megteremtése, és ha ez csak átszervezéssel valósítható meg, akkor át kell szervezni. Kötelezettség nincs a VÍZMÖ átalakítására, tehát működhet önkormányzati vállalatként. Az átvilágítás azért fontos, hogy lássuk, valóban célszerű-e átalakítani a társaságot. Az átvilágítás nélküli átszervezés eredménye kétséges lesz. A VÍZMÖ-nél 5 önkormányzat gyakorolja az alapítói jogokat, de ennél több önkormányzat a tulajdonos. A kanizsai önkormányzaton kívül a másik 4 önkormányzatnak is egyenlő beleszólási joga van a kérdésben. Marton képviselővel együtt javasoljuk a döntés előtti átvilágítást. Visszautasítom Béres képviselő azon állítását, hogy a választásokon többséget kapott képviselők vesznek részt az utazó delegációban. Tütt5 István: Hangsúlyozni szeretném én is, hogy nem a kanizsai önkormányzat dönt egyedül a VÍZMŰ kérdésében. Véleményem szerint a polgármesternek és a jegyzőnek a felelőssége ebben a kérdésben nagyon csekély. Czobor Zoltán: Nem átszervezésről, hanem átalakításról van szó. Nyilvánvalóan meg kell kérdezni a többi önkormányzatot is, de csak azután, ha már szakmai érvekkel alá van támasztva, hogy nincs szükség átalakításra. 6 Krémér József; Egyetértek azzal, hogy a külföldi delegációkról korábban kellene tájékoztatni a közgyűlést. Természetesen eddig is voltak és lesznek is olyan események, melyek ezt nem teszik lehetővé. A saloi úttal kapcsolatban hiányolom a beszámolóból azt, hogy az önkormányzatnak feltétlenül döntenie kell szeptember elejéig arról, hogy kiván-e hosszútávú partneri kapcsolatot létesíteni a várossal. Amikor a delegáció Finnországban járt, akkor Salo város képviselőtestülete döntött, hogy Nagykanizsával hosszútávú partnervárosi kapcsolatot kíván létesíteni. A Megyei Közgyűlés Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának ülésén hallottam, hogy Nagykanizsa város delegáltja is elutazott Szurgut-ba 2 héttel ezelőtt. Kérem polgármester urat, erről adjon tájékoztatást. Egyetértek Béres képviselővel, a közeljövőben úgy a delegációk, mint a delegációkat fogadó csoportokat is körültekintőbben kellene összeállítani. Marton István: A 266/1996. sz. határozat határideje június 30-a. Nem tartom indokoltnak a határidőmódosítást, hiszen augusztus 27-e előtt nem lesz közgyűlés. Véleményem szerint teljesen mindegy, hogy átalakításnak vagy átszervezésnek ítéli meg valaki a témát, de ne legyen öncélú. Véleményem szerint az előző közgyűlés SZDSZ-vezetése nem tett ez ügyben semmit, még személyt sem tudott delegálni a vezetőtestületbe. Az elmúlt két évben a VÍZMÚ-nél 110 millió forintos vagyonvesztés történt. Az idei évre a vezetés pozitív eredmény elérését tűzte ki célul. Az átvilágítás folyamatos lépéseket, profiltisztítást jelent. Az országos adatok átlagának ismeretében elő lett írva a vezetésnek, hogy mely területeken van szükség létszámleépítésre. A 21/1996. sz. határozatban a Széchenyi Kollégium hasznosítására 1996. május 31-i határidő szerepel. A határozat szerint "a Széchenyi István Szakmunkásképző Iskola Kollégiumának III. és IV. szintjére bérleti előszerződést kötöttünk a Kanizsai Orsolya Alapítvánnyal a bérleti szerződés feltételeit 1996. május 31-ig kellett volna kidolgozni. Ez nem történt meg, mert az iskola alapítására nem került sor." Mivel nem teljesült a feltétel, ezért külön intézkedés nélkül megszűnt ez az előszerződés. Kérdezem, hogy felelőtlenül lehet-e ígérni a tanulóknak, szülőknek, tanároknak, rontani a város hírnevét? Az 5. oldalon a 97/1996. sz. határozat a "Kiskastély" állagmegóvási, beruházási programjával foglalkozik. A határozat szerint "Nagykanizsa, Erzsébet tér 14. sz. alatti "Kiskastély" állagmegóvására vonatkozó beruházási programot az Ingatlankezelési Intézmény 16.908 eFt összeggel elkészítette, melynek aláírására május 31-én került sor." Szeretném pontosítani, hogy a május 31-e nem indulási, hanem befejezési határidő, hiszen az indulás április elején volt. A 7. oldal közepén az ezévi céltámogatásos beruházásoknál olvashatjuk, hogy a sánci városrész csatornázásához elnyertük a 30%-os támogatást. El kell mondanom, a beruházás megvalósulásának fontos feltétele, hogy még az idén el kell kezdődnie. Az ezzel kapcsolatos tájékoztató tegnapi napon elkészült és az érintett családok az elkövetkező napokban megkapják. A 8. oldalon az anyag szerint a ZALA VOLÁN nem ért egyet azzal 7 a javaslattal, hogy a 7-es főútvonalon Szabadhegynél lévő autóbusz-megállóig helyijárati vonaljeggyel, illetve kombinált bérlettel utazhassanak a Szabadhegyre közlekedők, helyközi autóbuszjáratokon. Véleményem szerint egy belterület nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben még akkor sem, ha ez néhány ezer forint bevételkiesést jelent a ZALA VOLÁN-nak. Zsoldos Ferenc: Egyetértek azzal, hogy a külföldi delegációkról korábban kellene tájékoztatni a közgyűlést. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy az első kapcsolatfelvevés céljából általában meghívásra utazott ki a város delegációja. Mindenkor behatárolja a kapcsolatok nemzetközi rendszere azt, hogy annyi választói kerület képviselőjeként utazzon ki valaki a partnervárosba, ahányan onnét hozzánk érkeztek. Az első kapcsolatfelvevő látogatások meghatározóak. Ha a kapcsolatrendszerek bővülnek, akkor természetes, hogy akár a közgyűlés bizottságai részéről, akár a közgyűlésen képviselőként jelenlévő pártok képviseletében delegáció utazik a partnervárosba az ottani közgyűlés meghívására. Nem javasolom, hogy akár sorsolással, akár külön konszenzusos alapon, saját döntés szerint, eltérően a partnervárosok korábbi vagy későbbi látogatásával kapcsolatos megállapodást megelőzően alakítsunk ki küldöttségeket, hiszen ez udvariatlanság. Az első lépéseket követően valóban célszerű konszenzust kialakítani, dönteni arról, hogy milyen városokkal érdemes és célszerű a kapcsolatokat szélesíteni, erősíteni és a város lakosságára fokozatosan kiterjeszteni. Tarnóczky Attila: Az utazásokkal kapcsolatos véleményem, hogy ezek számát redukálni kellene, hiszen ezek hozadéka nem áll arányban az utazásra és a külföldi küldöttségek fogadására fordított összegekkel általában. Nem vagyok híve a testvérvárosi kapcsolatok számának kontroll nélküli növelésének sem. A beszámolóban szerepel a Városi Kórház SZMSZ mellékleteinek elkészülése. A legnagyobb városi intézményről van szó, ezért úgy gondolom ez a melléklet fontosságára tekintettel legalább a Szociális és Egészségügyi Bizottság elé kerülhetne véleményezésre. Javasolom, kérjük fel a Szociális és Egészségügyi Bizottságot a melléklet vizsgálatára. Dr. Takács Anikó: Czobor képviselőnek válaszolom, előfordul a határidők be nem tartása során, hogy tőlünk objektív okok miatt nem sikerül betartani. A képviselő úr múltkori közgyűlési felvetése alapján ennek megelőzésére megszerveztük a határozatok végrehajtását. A polgármester és a jegyző esetében a munkáltatói jogokat a közgyűlés gyakorolja. Suhai Sándor: Vannak határidők, melyeket nem tudunk betartani és kérjük a módosítását, esetleg a határozat hatályon kívül helyezését. Ha a Dél-Zalai Víz, Csatornamű és Fürdő Vállalat tulajdonosai úgy döntenek, hogy nem értenek egyet az átalakítással, akkor arra nem kerül sor. A polgármester felelőssége 1/26-a a testület felelősségének, a jegyzőnek pedig ebben a kérdésben nincs felelőssége. Krémer képviselőnek válaszolom, hogy a saloi ügyben a döntést a szeptemberi ülésre kívánom beterjeszteni. A Megyei Közgyűlés szervezésében a megye és Szurgut környékének a kapcsolattartása 8 jegyében megyei delegáció utazott Szurgutba, melyen Göndör István országgyűlési képviselő képviselte városunkat. A kérdésre részletesebben választ fogok adni, ha megérkezik az erről szóló beszámoló. Marton képviselő kérdezte, hogy lehet-e felelőtlenül ígérni, becsapni tanárokat, tanulókat, szülőket, rontani a város hírnevét? A Kanizsa Orsolya Magánközépiskolával kapcsolatosak a kérdések. Az ügyben vállalkozó szakember mindent megtett, hogy a középiskolája éljen, de ha mégsem valósult meg a terv, akkor nem beszélhetünk tudatos félrevezetésről. Az iskola kéri a bejegyzését a következő évre, melyre jobban odafigyelünk majd és kikötjük, hogy csak objektív, teljesíthető feltételek kerüljenek felvázolásra a szülők elé. A külföldi delegációkkal kapcsolatosan egyetértek Zsoldos képviselővel, hogy ezt a tevékenységet is lehet társadalmasítani. Valóban a felvett kapcsolat után az a cél, hogy a kapcsolatot állampolgárok közötti kapcsolattá változtassuk, melyet megelőz a protokoll látogatás után egy szakértői csoport. Nem szeretném, ha pártpolitikai érdek határozná meg a delegációk összetételét is. Az elhangzott észrevételekkel kapcsolatban szeptemberben egy összefogott javaslatot terjesztünk a közgyűlés elé. Dr. Takács Anikó: Tarnóczky képviselőnek válaszolom, hogy a közgyűlés hagyta jóvá az SZMSZ-t azzal, hogy az ehhez kapcsolódó mellékleteket készítsék el. A mellékletek a munkaköri leírásokat tartalmazzák, mely az intézményvezető jogköre, ezért nem került közgyűlés elé, ez nem bizottsági hatáskör. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy 199 6. november 30-ra módosítsuk a fogászati privatizáció határidejét, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Tarnóczky képviselő javasolta, hogy a 69/1996. sz határozat 2. pontjának határidejét módosítsuk folyamatosra. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Beznicza Miklós: Tarnóczky képviselőnek válaszolom, hogy a bérpolitikai intézkedés három részből áll: 1.) Megemelkedett közel 2.000 forinttal a minimálbér, amely a közhasznú munkások foglalkoztatásának a vonzata. 2.) A köztisztviselői illetményalap emelkedett 1996. január l-jétől 19.000 Ft-ról 21.500 Ft-ra, melyből 1.000 Ft-ot vállalt az állami költségvetés Nagykanizsa esetében. 3.) A közalkalmazotti szolgálati időbeszámítás azt jelenti, hogy a 8.500 Ft-os alapilletmény 9.300 Ft-ra emelkedett, tehát az "A" kategória megváltozott, ennek megfelelően a szorzószámokkal számított kategóriák is megváltoztak, másrészt az 1992. előtti munkaviszony közalkalmazotti munkaviszonyként való beszámítására is lehetőség volt. A 90.212.795 forintból 9 83.172.000 forintot megkaptak a közalkalmazottak pénzben is és előirányzatban is, melyből 56 millió Ft a bér, a maradékot a járulékok képezik. A 83.172.000 forint feletti rész, pedig a közhasznú munkások bére és bérvonzata. Béres Márton; Kérésem, hogy a képviselők kapjanak egy összegzést a VÍZMÖ-vel kapcsolatos közgyűlési határozatok határidőiről. Suhai Sándor: Kigyűjtés után Írásban eljuttatjuk a kért anyagot. Aki az elhangzott módosításokkal elfogadja a polgármesteri tájékoztatót, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 153/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) a 252/1995, a 267/1995, a 21/b/c/1996, a 24/1996, a 61/1996, a 95/4/1996, a 97/1996, a 104/1996, a 113/2/a/1996, és a 115/1996. sz. határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. b.) a 251/b/1995. sz. határozat végrehajtásának határidejét 1996. november 30-ra módosítja. c.) a 266/1995. sz. határozat b.) pontjának végrehajtási határidejét 1996. augusztus 31-re módosítja. d.) a 26/4/1996. sz. határozatát hatályon kívül helyezi. e.) a 69/1996. sz. határozat 2.) pontjának végrehajtási határidejét folyamatosra módosítja. f.) a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi. Felelős: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor: Megkérdezem Tarnóczky képviselőt, hogy Szántó Miklós helyi vállalkozó öt ügyében el tudja-e fogadni a kapott választ? 10 Tamóczky Attila: 1.) Az Eötvös téri ingatlan, a "Vadász" bolt esetében 6,5 év óta nem történt meg a telekkönywezés. A válasz szerint a panaszos hibájából nem került erre sor, mert a Földhivatal felhívására sem nyújtotta be az adás-vételi szerződést. Tévedés történt, a panaszos nem vette az ingatlant, hanem egyik tulajdonosként, beruházóként építette, 2 éve bejelentette a Földhivatalnál, mely kifogással nem élt. 2.) A Csengery u. 107. sz. alatti ingatlanon ki nem kötött közművezetékek voltak és vannak, a VÍZMŰ szerint viszont tulajdonában nincs vezeték. A szennyvíztisztító megszüntetésére azt a választ kaptam, hogy azért nincs megszüntetve, mert a panaszos nem temette be, amit nem is tud megtenni, hiszen folyamatos utánpótlás folyik a szennyvíztisztító aknába. 3.) A Polai utcai telket helyrajzi szám nélkül értékesítette a hivatal Szántó Miklósnak és ott van egy feszültség alatt lévő kábel. A telekhatár végleg ki lett jelölve, de emiatt 2 évig sem tervezni, sem befektetőket keresni erre a területre nem lehetett, tehát a panaszost anyagi kár is érte. Nem értek azzal egyet, hogy Szántó Miklós nem fizette ki a telek vételárát időben, mivel 1994. május 25-én történt a szerződés aláírása és június 3-án az összeg ki is lett fizetve. 4.) A "PANNÓNIA" üzletházzal kapcsolatban véleményem szerint érdektelen, hogy az elvi építési engedélyen egy nagyobb volumenű beruházást jelölt a vállalkozó, melynek célja, hogy a vállalkozó esetleges "társtetteseket" találjon elképzeléseihez, mely egyenlőre nem történt meg. Hivatkozni lehet a Közigazgatási Hivatal határozatára - mely elutasító volt -, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a határozatban van utalás arra, hogy az átjárási szolgalmi jog korlátozása törvényes-e, melyet a Közigazgatási Hivatal nem vizsgálhatott meg hatáskör hiányában. Minden bizonnyal nem törvényes ez a korlátozás. A hivatal a szolgalmi jogot jogerős határozatban megadta, a korlátozás nem szerepel a tulajdoni lapon és az 1972. évi XXXI. tv. 1. paragrafus (1) bekezdése szerint a tulajdoni lap tartalmazza az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket hitelesen. Véleményem szerint korlátozás tehát nincs. A szolgalmi jog ilyen mértékű korlátozása, ami tiltja a gyalogos forgalmat, a tehergépkocsi forgalmat pedig írásos engedélyhez köti, a Ptk. szerint törvénytelen. 5.) A panaszos megvette az érintett telekdarabot azzal, hogy egyesíti a sajátjával, mely el lett utasítva azért, mert a panaszos telke egy 9565 m2 - kisebb, mint az előírt 10.000 m2 -, a megvett telke 8.546 m2 egészében kisebb, mint az előírt ipari területre vonatkozó 10.000 m2, annak ellenére, ha megveszi ezt a telekdarabot, akkor az meghaladja a 10.000 m2-t. Megítélésem szerint olyan telekdarabot vett meg, ami vagy a NAVOTEX vagy a Szántó-vállalkozás által használható és semmiben nem akadályozza a mezőgazdasági területrendezést. Véleményem szerint ez a fajta eljárás nem törvényszerű és nem ésszerű. Az interpellációra adott választ nem tudom elfogadni. Kérem, hogy a közgyűlés se fogadja el a választ és kapjon lehetőséget a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság annak a kérdésnek a megvizsgálására, hogy a hivatalban a helyi vállalkozások fejlesztésével kapcsolatos eljárás mennyire segítőkész, melyre Szántó urat is hívják meg. 11 Suhai Sándor: Interpellációs kérdésre adott válasz felett vitát nem lehet nyitni, tehát az elmondottakra nem fogunk válaszolni. A felvetett ügyek egy része egyedi államigazgatási ügy, tehát elintézésük nem tartozik bizottsági hatáskörbe. Vannak általánosítható tapasztalatok, ha tehát a képviselő úr szeptemberben önálló képviselői indítványt nyújt be, melynek lényege, hogy hogyan támogatja az önkormányzat a vállalkozókat, akkor kerülhet sor nyilt vitára. Aki az interpellációra adott válasszal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 10 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Dr.Fodor Csaba: Úgy gondolom, bírósághoz kellene fordulni, ha polgárjogi pert akarnak indítani, de ne a bizottság döntsön ilyen kérdésekben. Suhai Sándor: Véleményem szerint egyedi államigazgatási ügyben nem az az eljárás, hogy bizottság szótöbbséggel dönt olyanról, amely esetleg bírósági ügy. Meg fogom kérdezni az Ügyrendi-, Jogi §s Közrendi Bizottság véleményét, mi olyankor a teendő, amikor a képviselő, és a testület nem fogadja el a választ. Béres Márton: Nem értek egyet a polgármester úr ülésvezetési gyakorlatával, azzal, hogy a lezárt napirendi pont kapcsán szavazás után is szót kapnak a képviselők. Kérem a polgármester urat, tartózkodjon ettől, mert a munkánk minőségének rovására megy. Tarnóczky Attila: Azt kérem a bizottságtól, hogy általában formáljon véleményt, hogy a különböző eljárások megfelelőek-e a város szempontjából. Úgy gondolom, hogy ez elvi kötelessége az önkormányzatnak. Suhai Sándor: Kérdezem Krémer képviselőt, el tudja-e fogadni az interpellációjára adott írásos választ? Krémer József: Igen, a választ elfogadom. Bízom abban, hogy az elkövetkezendő időszakban nem kell közgyűlés elé hoznom olyan ügyeket, melyeket a bizottsági ülésen is meg lehet oldani. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni az interpellációra adott választ, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Kérdezem Hajgató Sándor képviselőt, el tudja-e fogadni a kiskanizsai temetővel és az ebtartással kapcsolatos írásban adott választ? Hajgató Sándor: A válaszban az szerepel, hogy éjszaka is legyen ügyelet. Én azt kértem, hogy reggel 6 órától este 20 óráig a 12 nyitvatartás legyen betartva, és ez idő alatt tartózkodjon ott egy ember a lopások elkerülése érdekében. A kutyákkal kapcsolatos felvetésemre el tudom fogadni a választ, de azt kérem, gondoskodjon a Polgármesteri Hivatal arról, hogy érvényt szerezzen az abban foglaltaknak. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni a választ, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 3.) Javaslat az óvodák szervezeti átalakítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Az anyagot az Érdekegyeztető Tanács megtárgyalta, és a következő arányban szavazott róla: 4 igen, 1 nem, 4 tartózkodás. Véleményünk, hogy valamilyen formában át kell alakítani az intézményhálózatot, mely alkalmazkodik a lecsökkent gyermeklétszámhoz és csökkenti a működési kiadásokat. Próbáltunk olyan középutat találni, ahol a lehető legkevesebb érdek sérül, ugyanakkor átalakítás valósul meg. Magyar József: Kérem a bizottság vezetőjét, mondja el milyen gazdasági előnnyel jár a hat igazgatóság ilyen párosításban való létrehozása. Megvizsgálták-e az óvodáknak az elmúlt időszakban végzett munkáját? Milyen egyéni kezdeményezések voltak az adott óvodákban? Jól látom-e, hogy ebben a táblázatban az óvódások száma hetvennel több, mint amennyi hely van? Ugyanez a helyzet 1996/97. éveknél, ott is 50 létszámmal van több, mint a férőhelyek száma. Lehet-e 25 óvodáskorú gyermekkel csoportot alakítani? Nem értem a táblázatnak azt a részét, amely a Hevesi és a Rózsa úti óvodák esetére vonatkozik, mivel itt nem hat, hanem hét óvodai csoport alakult ki. Megítélésem szerint akkor az óvodapedagógusok, és a dajkák számának is eggyel többnek kell lennie. A 3. számú mellékletben 11 dajkaállás megszűnés szerepel 12 helyett. Őri Sándor: Véleményem szerint az előterjesztés elég szűkszavúan foglalkozik a Miklósfa-Ligetvárosi Óvoda, illetve a Miklósfai Általános Iskola összevonásával. Kérdésem, hogy az óvoda technikai, gazdasági ellátását hogyan képzelte el az osztály? Úgy gondolom, ha az iskola étkeztet, illetve az egyéb gazdasági ellátást is el fogja végezni, akkor a konyha esetében feladatnövekedésre számíthatunk, ez nyilvánvalóan létszámnövekedéssel jár együtt. Tarnóczky Attila: A vezető helyettes munkaideje hogyan fog alakulni? Béres Márton: Az egyéb technikai dolgozók foglalkoztatásában milyen változások várhatóak? 13 Suhai Sándor: Úgy gondolom, nem a bizottságot kell elsősorban kérdezni, hanem a szakosztályt. Dr. Pintérné Grundmann Frida; Az előnyöket, illetve a gazdasági hatásokat a 3. számú melléklet szemlélteti. Az éves hatása 9 millió 527 ezer Ft, ami a következő költségvetési évben jelentkezik. A tagintézmény önálló marad pedagógiailag, az eddigi szakmai programmal dolgozik továbbra is. A keleti városrészben lévő óvodákban most is 25 feletti csoportlétszámmal dolgoznak. A Hevesi és a Rózsa úti óvodákban egy-egy csoport létszáma 28-30 fő, esetenként 30 fő feletti, tehát nem annyi, mint amennyi a törvényi előírás. A következő évi létszám pontosan majd a statisztikai adatközlés után derül ki. A törvényi előírást nem lehet mindig automatikusan alkalmazni, vannak speciális sajátosságok. Az eltérést a fél-fél dajka okozza. A tagintézmény esetében 27 lesz a kötelező óraszáma a vezetőnek. Az egyéb technikai létszám esetében nincs változás. Suhai Sándor: Őri képviselő kérdésére válaszolom a technikai ellátással kapcsolatban, hogy központi konyha főz az óvodáskorúaknak abban az esetben, ha az óvoda nem rendelkezik főzőkonyhával. A központi óvodai konyha olyan étrendet állít össze, amely a 3-6 éves gyermekek életkori sajátosságainak megfelel, ezért nem tartom megfelelőnek, ha ugyanez a konyha egy teljes iskolát lát el a nevelőtestülettel együtt, valamint azt ha az óvodások az iskolai konyhán kénytelenek étkezni, és esetleg a felnőttek igényeinek megfelelően lesz az étrend összeállítva. A központi konyhából továbbra is ételszállító gépjármű viszi az ételt, tehát nincs szükség létszámbővítésre, inkább a számítógépes adatfeldolgozás rendszerét kell átgondolni. Dr. Kerekes József: A vezetők a jelenlegi bérükkel vállalják-e majd az intézmény vezetését? Meg lehet-e pályáztatni az új, jóval nagyobb létszámú intézmény vezetését? A megszűnő státuszok megszüntetésével járó költségek milyen összeget tesznek ki? Tarnóczky Attila: Nem tartom valószínűnek, hogy a kialakuló közös intézmények egy igazgatóval - aki a két intézmény egyikéhez sem tartozik igazán -, és két helyettessel jól tudnának működni. Javasolom, hogy vonjuk össze a Ligetvárosi Óvodát a Miklósfaival, tegyük ugyanezt a Palini óvodával, a Bajcsai Óvodát pedig csatoljuk a Kisrác utcai Óvodához. Milyen elven lett hozzácsatolva a Rozgonyi óvoda az Arany János utcai Óvodához? Dr. Pintérné Grundmann Frida: A pályázat kiírásra kerül, és a közgyűlés a pályázók közül választja ki, hogy kit bíz meg vezetőnek. A bér független a feladat nagyságától, a táblázat rögzíti az adható bért, a vezetői munkát pedig a pótlékkal lehet elismerni. A korengedményt kért dolgozók egy része jelenti a munkaerőfelesleget, ezért plusz kiadás ilyen értelemben külön nem jelentkezik. Tarnóczky képviselő kérdésére válaszolom, hogy nemcsak pótlékot takarít meg az önkormányzat, hanem státuszt, tehát működési költség kerül megtakarításra. Ugyanezért a pótlékért az adott iskolák esetében sokkal összetettebb feladatot gazdálkodási felelősséggel látnak el a magasabb vezetők. 14 Magyar József: Az óvodák esetében a számok azt mutatják, hogy több az óvodások száma mint a hely. A Kisfaludy Óvoda esetében hogyan lett 119 helyből 100 hely? Milyen indokok alapján lettek ezek az óvodák ilyen csoportosításban összevonva? Az óvodák közötti versenynek az az eredménye, hogy az egyik óvódából a másik óvódába viszik a szülők gyerekeiket. Véleményem szerint azoknak az embereknek tartozunk felelősséggel, akik ezeket az intézményeket vezetik. Suhai Sándor: Bízom abban, hogy a pedagógiai önállósági módszerek miatt nem éri sérelem az óvodákat. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A 119 hely a Kisfaludy Óvoda esetében azért csökkent, - ha megnézzük a későbbi anyagot a zárolásoknál -, mert egy óvodai csoport megszüntetésre kerül szeptember l-jétől. Az óvodai koncepcióhoz csatlakozott egy cselekvési program, amelyben szerepelt már az óvodák átszervezése két elv alapján, egyrészt, hogy a szervezetileg összevont intézmények a körzethatárok mentén jöjjenek létre, másrészt a kerületi óvodák az iskolához csatoltan alkossanak egy gazdasági, szervezeti egységet. Dr. Horváth György: Több alkalommal tárgyalta az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság az óvodai átszervezést, úgy gondolom, hogy ez a leghumánusabb, ugyanakkor racionális is, mivel hosszútávon jól illeszkedik az oktatási rendszerbe. A november 1-jei határidőt többen nem tartották megfelelőnek, ezért javasoltuk a szeptember l-jét, és már így, módosítva került a közgyűlés elé. Zsoldos Ferenc: Megítélésem szerint ezzel egy jól működő rendszert szervezünk át. Fel szabad-e adni a jelenlegi helyzetet? Nem tudom elképzelni változatlan bérrel és pótlékokkal az összevont intézmények vezetőit. Úgy gondolom, hogy a megtakarítás itt mérsékeltebb lesz, és mivel komolyabb összegű megtakarítást nem tudunk elérni, ezért a javaslatot nem tudom támogatni. Tarnóczky Attila: Ha az összevonások kiterjednének a nagyobb óvodákra is, akkor javasolnám, hogy a közgyűlés kérje fel az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot a vezető-helyettesek munkaidő kedvezményének vizsgálatára és terjessze a közgyűlés szeptemberi ülése elé. Megítélésem szerint a vezetőhelyettes 27 órai munka mellett nem tudja elvégezni munkáját, ezért javasolom, hogy szorítkozzunk az egy-két csoportos óvodák összevonására. Béres Márton: Véleményem szerint a 10 millió Ft-os tervezett megtakarítás, és az a veszély, mellyel a közösségek pedagógiai munkája sérülhet, nincs arányban egymással, hiszen gazdasági önállóságuk hiánya révén nehéz megítélni a gazdaságosságukat. Meggyőződésem, hogy a városban a gyermeklétszám változása ezen a szinten nem indokolja az ilyen mértékű változásokat. A nagyobb intézményrendszer hibája és nem az óvodavezető pedagógusok törekvéseinek a hiányossága, hogy a gazdasági feltételekben az intézményvezetők mind a mai napig nem tudtak előbbre jutni. Ha kialakulnak a városkörzetekben, a peremkerületekben az ún. "kis universitasok" - ahol együtt van jelen az óvoda, az iskola -, 15 akkor ott a kiszolgáló infrastrukturális technikai személyzet létszáma összeadódna, de a feladatok nem. Véleményem szerint a HUMÁN GESZ átalakulása jelentene a városnak az igazi megtakarítást. Palotás Tibor; Véleményem szerint az előző önkormányzat egyik nagy vívmánya volt az óvodai önállóság megteremtése. Úgy gondolom, hogy rendkívüli felelősség meghatározni, hogy mely területen hogyan lehet megtakarítást elérni. Kérem képviselőtársaimat fogadják el Tarnóczky képviselő javaslatát, mert megítélésem szerint egy-két millió Ft megtakarítás el nem érése nem fog olyan kárt okozni a városnak, mint az előterjesztés megszavazása. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni Tarnóczky képviselő javaslatát, mely szerint a Miklósfai Óvodát vonjuk össze a Ligetvárosi óvodával és kerüljön az iskola hatáskörébe, valamint azt, hogy a Kisrác utcai Óvodához kapcsolódjon a Bajcsai Óvoda, kérem szavazzon. A közgyűlés 6 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elveti. Suhai Sándor; Aki el tudja fogadni Tarnóczky képviselő kiegészítő javaslatát, mely szerint a bizottság vizsgálja meg az új vezetőhelyettesek munkaidő kedvezményét, az új vezetők vezetői pótlékát, és ezt terjessze a közgyűlés elé, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elveti. Suhai Sándor; Aki el tudja fogadni a határozati javaslat 1. pontját, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; Aki el tudja fogadni a határozati javaslat 2. pontját azzal a kiegészítéssel, amely az átmeneti időre is biztosítja az intézmények vezetését, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; Aki a határozati javaslat 3., 4., és 5. pontját elfogadja, kérem szavazzon. 16 A közgyűlés 16 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést összességében elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 154/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az óvodák szervezeti átalakításáról szóló előterjesztést - módosítással - elfogadja: 1.) Nagykanizsa város 19 óvodájának szakmaipedagógiai önállóságát továbbra is biztosítva az alábbi önálló egységeket, illetve szervezetileg összevont intézményeket hozza létre: 1. Csokonai - Sánc 2. Kossuth tér - Platán sor 3. Bajcsa - Kiskanizsa 4. Arany - Rozgonyi 5. Korvin - Űrhajós 6. Kisfaludy - Szent Imre úti 7. Attila 8. Hevesi 9. Rózsa A Palini Óvoda és a Miklósfa-Ligetvárosi Óvodai egységet szervezetileg és gazdaságilag a településrész iskolájához csatolja. Határidő: 1996. szeptember 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2.) A közgyűlés az intézmények összevonásával egyidőben az óvodavezetők magasabb vezetői megbízását visszavonja és az álláshelyek betöltésére pályázatot ír ki. A Csokonai úti Óvoda vezetői teendőinek ellátásával az I. számú Óvoda vezetőjének kinevezéséig Hartainé Bobay Évát bízza meg a jelenlegi feltételekkel. 17 A pályázatok elbírálásáig az összevont intézményben a közgyűlés átmenetileg a nagyobb, illetve a több feladatot ellátó intézmény jelenlegi vezetőjét bízza meg a szervezési és vezetési feladatok ellátásával. Határidő: 1996. szeptember 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 3.) A szervezetileg összevont egységeket római számmal jelölve az alábbi névváltozások történnek: I. számú Óvoda Csokonai - Sánc II. számú Óvoda Kossuth tér - Platán sor III. számú Óvoda Bajcsa - Kiskanizsa IV. számú Óvoda Arany - Rozgonyi V. számú Óvoda Korvin - Űrhajós VI. számú Óvoda Kisfaludy - Szent Imre úti Általános Iskola és óvoda - Nagykanizsa-Palin Általános Iskola és Óvoda - Nagykanizsa-Miklósfa 4.) Az óvodai dajkák létszáma az Oktatási Törvényben előírtakat maximum fél státusszal haladhatja meg. Határidő: 1996. szeptember 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 5.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert az intézmények átszervezésével kapcsolatos adminisztratív intézkedések megtételére, az új intézmények alapító okiratának elkészítésére és közgyűlés elé terjesztésére. Határidő: 1996. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester 4.) Javaslat oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságon belül létrejött munkamegosztás eredményeképpen a szakbizottság vezetője Zsoldos Ferenc képviselő. 18 Zsoldos Ferenc: A szakbizottságnak még Merx Andor és Sabján Imre a tagja. A pályázatokat áttanulmányoztuk, majd ezt követően terjesztettük az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elé, ahová a pályázók is meghívást kaptak. A bizottság döntésénél figyelembe vette a tantestületek szakmai véleményét, valamint az intézmény dolgozóinak véleményét is. A bizottság tagjai részt vettek minden intézményi értekezleten, ahol a vezetők választásával kapcsolatos kérdésekről tárgyaltak. Széleskörű információk alapján - mely megszerzésében a Művelődési Osztály is közreműködött - állította össze a 3 tagú szakbizottság az előzetes javaslatát, majd az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság a jelenlegi előterjesztést. Suhai Sándor: Megkérdezem az érintetteket, kérik-e a téma zárt ülésen történő megtárgyalását? Pátkai József: Zárt ülést kérek. Suhai Sándor: Az óvodákra vonatkozó előterjesztésben a Csokonai úti Napköziotthonos Óvoda meghirdetett vezetői álláshelyére egy pályázat érkezett, de az előző napirendnél elfogadott óvodai szervezeti átalakítás során döntöttünk arról is, hogy a közgyűlés az intézmények összevonásával egyidőben a vezetők magasabb vezetői megbízását visszavonja és az álláshelyek betöltésére pályázatot ír ki. A Csokonai úti Napköziotthonos Óvoda vezetői teendőinek ellátásával, az I. sz. óvoda vezetőjének kinevezéséig Hartainé Bobay Évát bízza meg a jelenlegi feltételekkel, ezért az 6 pályázatának elbírálására most értelemszerűen nem kerül sor. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint sok intézmény vezetői helyének eldöntéséről van szó és az, hogy egy pályázó zárt ülést kér, nem érinti a többi intézményt, sőt még a másik pályázót sem. Czobor Zoltán: Ha valaki zárt ülést kér, akkor viszont az érintetten kívül a többi pályázó sem vehet részt az ülésen. Dr. Takács Anikó: Az SZMSZ szabályozza a zárt ülés tartását. A napirendi pont elnevezése: Az oktatási-nevelési intézmények vezetőinek megbízása. Az SZMSZ szerint ha az érintettek közül akár egy személy is zárt ülés tartását kéri, akkor zárt ülést kell tartani, amely a többi érintettre is vonatkozik. Külön-külön előterjesztés esetén kell külön-külön eldönteni a zárt ülés tartását. Suhai Sándor: Egyetértek Czobor képviselővel, tehát a jelenlévő vezetők sem lehetnek jelen a tárgyalásnál, csak az érintett pályázó. Béres Márton: Kompromisszumos javaslatom, hogy a Zemplén Győző Iskola esetét tárgyalja meg a közgyűlés zárt ülésen, akár most dönthetünk arról, hogy külön napirendként kezeljük-e. A pályázatok további részét tárgyaljuk nyilvánosan. Suhaj_Sándor: Aki egyetért a napirendi pont két részre bontásával, kérem szavazzon. 19 A közgyűlés 16 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Zárt ülés A zárt ülésen elhangzott hozzászólásokat, javaslatokat, döntéseket a zárt ülésről készített külön jegyzőkönyv tartalmazza. a.) Suhai Sándor: A közgyűlés a zárt ülésén úgy döntött, hogy Szmodics Józsefnét bízza meg 5 tanévre a Zemplén Győző Általános Iskola intézményvezetői teendőivel. Dr. Horváth György: Szavazni kell az igazgató béréről. Suhai Sándor; A határozati javaslatnak megfelelően Szmodics Józsefné alapbére 32.100 Ft, tanácsosi címe van, amelyre nem kapott pótlékot. Cím pótlékot és igazgatói pótlékot együtt nem kaphat. Az előterjesztő 24.500 Ft pótlékot javasol. Aki egyetért a 32.100 Ft alapbérrel és a 24.500 Ft pótlékkal, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. A közgyűlés a Zemplén Győző Általános Iskola intézményvezetői megbízásáról, illetve az igazgatói bérről határozatot hozott a zárt (a. pont) és nyílt (b. pont) ülésen, mely a következő: 155/1996. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező - többször módosított - 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, továbbá az egyes nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján 1996. augusztus 1. napjától 2001. július 31. napjáig - öt tanévre - a Zemplén Győző Általános Iskola intézményvezetői teendőinek ellátásával Szmodics Józsefnét bízza meg. b. ) A közgyűlés Szmodics Józsefné a Zemplén Győző Általános Iskola igazgatójának alapbérét 32.100 Ft-ban, pótlékát 24.500 Ft-ban állapítja meg. Határidő: 1996. augusztus 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 20 Suhai Sándor; Gratulálok Szmodics Józsefnének, munkájához kitartást, sok sikert kívánok. b.) Suhai Sándori Kérdezem Benedek Miklós igazgató urat - mint pályázót kiván-e szóbeli kiegészítést tenni? Benedek Miklós; Nem kívánok kiegészítést tenni. Suhai Sándor; Aki elfogadja Benedek Miklós igazgatói kinevezését - újabb öt évre - a Petófi-Vécsey Általános Iskolában, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) Benedek Miklóst bízza meg - újabb öt évre - a Petófi-Vécsey Általános Iskola igazgatói teendőinek ellátásával. Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy Benedek Miklós bére a besorolás szerint 43.900 Ft, pótléka 24.500 Ft (19.200 Ft volt eddig a pótléka) legyen, kérem szavazzon. A közgyűlés 24 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor; Gratulálok igazgató úr eddigi munkájához. A Kórösi Csorna Általános Iskola esetében nyugdíjazás miatt megüresedett vezetői álláshelyre két pályázat érkezett. A két pályázó: Dr. Éberling Györgyné és Vizeli József. Megkérdezem Dr. Éberling Györgynét kivánja-e pályázatát szóban kiegészíteni? Dr. Éberling Györgyné; Nem kívánom kiegészíteni pályázatomat. Suhai Sándor; Kérdezem Vizeli Józsefet kívánja-e kiegészíteni pályázatát. Vizeli József: Nem kívánom kiegészíteni. Czobor Zoltán; Ha van rá lehetőség, akkor javasolom a pályázókat külön meghallgatni, ha nincs, akkor elállók tőle. Suhai Sándor; Nincs rá lehetőség, mert akkor "fél zárt ülés" lenne. Ezek szerint Czobor képviselő eláll a kéréstől. Kérem képviselőtársaimat, tegyék fel kérdéseiket Dr. Éberling Györgyné pályázónak. Czobor Zoltán; Programjában szerepel az értékközvetítő program bevezetése, milyen esélyt érez arra, hogy az iskolában ezt jó hatásfokkal bevezethessék? Ön szerint az igazgatói tisztségnél -pályázat, illetve kinevezés esetén - mit tart a legfontosabb tulajdonságnak, amely szükséges ma egy kinevezett iskola igazgató számára? 21 Dr. Éberling Györgyné: Nem azt az értékközvetítő programot kívántam volna bevezetni, amelyet a szakma jól ismer - Zsolnai József képviseli ezt az irányzatot -, én a humanisztikus értékközvetítés kifejezést másként értelmeztem. Benda József humanisztikus kooperatív tanulási programját támogatom, melyben megtalálható Zsolnai értékközvetítő pedagógiájának hatása is. Az iskolánkban egy rendkívül gazdag képességfejlesztő munka folyik, ennek egyik megnyilvánulási formája a képzőművészet. A magas szakmaiság mellett feltétlenül fontosnak tartom, hogy a szakmaiságot a pedagógusok állandó és folyamatos ön- és továbbképzése által érjék el, valamint az iskola célkitűzéseit, mint befelé- és kifelé nagyon jó propagandával, szülőkkel, a város vezetőivel, az iskola fenntartóival való jó kapcsolattartással kívánják megvalósítani. Z soldos Ferenc: Dr. Éberling Györgyné pályázata elméletipedagógiai vonatkozásban, különösen az alsó tagozatos nevelés tekintetében nagyon szimpatikus, nívós volt. Meglepett az, hogy a nevelő-testület nagyobb hányada nem értett egyet ezzel a programmal. Mivel tudná indokolni, hogy az intézmény 34%-a fogadta el a programot. Dr. Éberling Györgyné: Erre nem kívánok válaszolni. Suhai Sándor: Kérem képviselőtársaimat, tegyék fel kérdéseiket Vizeli József pályázónak. Papp Ferenc: Három évvel ezelőtt népművelőként kezdte meg tanulmányait, azzal az elhatározással, hogy a közművelődésben dolgozik. A humánszervező szak elvégzése után, mégis a pedagógiai oktatási területen szeretne dolgozni igazgatóként. Mi történt az emúlt 3 évben, mi motiválta arra, hogy pályázzon? Vizeli József: Az egyetemen vállalati személyügyi ismereteket, oktatási és kulturális ismereteket és menedzsmentet is tanultam. Egyrészt az motivált, hogy 7 éves időszak után, amit tanulással és munkával töltöttem, az ismereteket megújítsam, ezért jelentkeztem erre a szakra. Másrészt a mostani beosztásom összefüggött azzal, hogy egy intézmény vezetése élén ezeket az új ismereteket, amelyeket az egyetemen el lehet sajátítani, elsőkézből az ember megismerje. Én sohasem szakadtam el az oktatástól, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban elég széleskörű oktatói tevékenységet folytattam, igaz hogy speciális szakterületen (tánc, népzene). A gazdasági és egyéb pénzügyi dolgok beszűkülésével úgy éreztem, hogy a Móricz Zsigmond Művelődési Házban nagyon nehéz azt a szakmai struktúrát tartani, amit eddig mi kialakítottunk, vagy ami az én nevemhez is fűződik. Ennek a szakmai strutúrának a kialakítása ugyanezen a szakmai színvonalon egyre nehezebben valósult meg. Úgy éreztem, hogy egy oktatási intézményben az ismereteimet, mint vezető jobban tudnám kamatoztatni. A Művelődési Házban a 3 hónapra történő financiális gondok miatt azt a szakmai struktúrát, amit felépítettem nem tudtam tartani. 22 Czobor Zoltán: Ismeretesek azon elképzelései, amelyek az iskolában történő számítógépek bevezetésével, illetve a sporttal kapcsolatosak. Ezek olyan elképzelések, amelyekhez anyagi fedezet szükséges. Hogyan gondolta ennek megvalósítását? A tantestület, illetve az ott dolgozók elég magas számban támogatták. Az ismeretlenek bátorságával, vagy az ismerősök megfontoltságával történt-e Ön szerint ez a szavazás, minek tulajdonítja ezt a magas elfogadottságot? Vizeli József: A számítástechnika infrastruktúrájának a kialakítása mindenképpen feladat. Jelenleg 6 számítógépe van az intézménynek. Programomban szerepelt, hogy mindenképpen két informatikai bázist kell kialakítani. Egy amit rendszerbe kell szervezni, tehát a program bemutatását oktató szemszögéből mindenkivel el tudja sajátíttatni, valamint azokkal gyerekekkel, akik önálló gépekkel már tudnak dolgozni, akik otthon is rendelkeznek számítógéppel, már magasabb szinten tudják a számítástechnika-informatika szakot elsajátítani. A másik az iskola régi hagyományából a nyelvi oktatásból indult számítástechnikai parknak a kialakítása. Most már a nyelvi programok mágneslemezre téve számítógépen is lefuttathatók. A számítástechnikai két kabinet kialakítása mindenképpen indokolt. Nemcsak a számítástechnika-informatika oktatásra, hanem a nyelvi órák, tehát a német tagozatos bontásnál is mindenképpen igénybe lehet ezt venni. A világbanki programban szereplő iskolák két-három évente lecserélhetik gépeiket, mindig egyre korszerűbb gépeket kapnak, melyeket nem a jelenlegi árakon, hanem annál alacsonyabb áron be lehet szerezni. Alapítványi és egyéb pályázatokon, természetesen szülői hozzájárulást, vállalati és egyéb támogatásokat igénybe kell ahhoz venni, hogy a gépparkot ki lehessen alakítani. Minden olyan iskolának meg kell tennie ezt a lépést, amely a kor követelményeinek meg akar felelni. A másik kérdésre válaszolva öt évig tanítottam az intézményben. A nevelő-testület a munkámat ilyen szempontból ismerte. Számomra a 70%-os támogatottság meglepetés volt, ha nem kaptam volna 50%-ot, akkor biztosan visszaadtam volna a pályázatomat. Véleményem szerint ha a testület az én koncepciómmal képzeli el a további együttműködést, akkor rám adta le a szavazatokat. Konkrét választ nem tudok erre adni. Bicsák Miklós: A jelenleg vezetése alatt álló intézmény anyagi problémákkal küzd és az iskola is anyagi gondokkal küszködik. Egy iskola vezetőjének nemcsak szakmai, hanem menedzselési képességekre is szüksége van. Ha megnyeri a pályázatot érez-e magában ilyen képességet, nem mint szakember-pedagógus, hanem mint menedzser gazdasági vezető, aki elősegíthetné a jobb gazdasági feltételeket? Vizeli József: A Móricz Zsigmond Művelődési Házban az infrastruktúra és a technika fejlesztést mindenképpen meg kellett lépni, tehát végrehajtottuk nem önkormányzati, hanem külső támogatásokkal. Vannak olyan művészeti csoportok, amelyek a kulturális piacon eladhatók, ilyen szempontból szerencsésebb helyzetben vagyok. Oktatási intézménynél meg kell keresni azokat a lehetőségeket, amelyeken el lehet indulni. Mindenképpen megtalálom annak a módját, hogy a pénzszűkét feloldjam. 23 Krémer József; Milyen vezetői erényeket tart fontosnak? Vizeli József: Egy intézmény vezetőjének tudnia kell a jövőbeni stratégiát, a szülők részéről azokat az érdeklődési pontokat, amelyek az iskola vezetésével találkoznak. Ilyen szempontból az intézmény nem fog küszködni gyermekgondokkal és mindig annyi osztályt tud indítani, amelyre szüksége van. A régi hagyományokkal: a nyelvi tagozat, a számítástechnika, a sport kialakításával egy "amerikai típusú intézmény"-t képzelek el. Egy vezető akkor tudja megvalósítani ezt, ha az intézménynek nemcsak bizonyos kisebb területi, hanem egy városi beiskolázási körzete is kialakul. Ha ezt egy vezető ki tudja alakítani, akkor jó vezető, ha nem, akkor le kell mondania. Bicsák Miklós; Az éves költségvetésének hány százalékát költötte el a jelenlegi intézmény az Ön vezetése alatt? A sponzoroktól mekkora bevétel várható, és mennyi érkezett már be ebben a félévben? Vizeli József; Az éves költségvetés elköltése nagyjából arányos a finanszírozással, azonban vannak olyan rendezvények, ahol több a kiadás. Nemsokára Nemzetközi Folklór Fesztivál kezdődik, amikor nő a kiadás összege, de utána nyár végére visszaáll a bevétel és a kiadás egyensúlya. Egy kulturális intézményt nem lehet összehasonlítani egy oktatási intézménnyel. Télen energiára biztosan többet költöttünk, mint az azt megelőző évben, de a bér vagy az egyéb dologi kiadás arányos volt. Papp Ferenc: Sajnos Vizeli József igazgató kollégám nem mondott igazat. Tudomásom szerint egész évi előirányzatának 90%-át elköltötte. Figyelmeztetni kellett, hogy veszélybe kerül az általa vezetett intézménynek a gazdálkodása. A várható bevételei 10-15% között vannak ebben a majdnem féléves időszakban. Én úgy látom, hogy nagyon rosszul történt a gazdálkodás. Lehet hogy információim hiányosak, de a tény az, hogy sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogy 6 állítja. Suhai Sándor; Tudok erről a tényről, kérem a pályázót, hogy erre ne válaszoljon. Nem feladata a közgyűlésnek, hogy a Móricz Zsigmond Művelődési Ház gazdálkodását megítélje. Jelenleg azt szeretnénk tudni, hogy a jelölt, mint leendő igazgató hogyan állná meg a helyét. Vizeli József; Az önkormányzat amikor finanszíroz, nincs feltüntetve, hogy a finanszírozás hányad része a Móricz Zsigmond Művelődési Házé, és mekkora a Hevesi Sándor Művelődési Központé. Ezek szerint Papp Ferenc birtokában olyan információk vannak, amelyekről én nem tudok. Magyar József; Javaslatom, hogy Papp Ferenc képviselő vonja vissza azt, amit mondott. Felejtsük el ezt a költségvetési ügyet, hiszen nem erről van szó. Vizeli József; A Papp Ferenc által mondottak ismeretlenek a számomra. 24 Béres Márton: Olyan kérdések kerültek előtérbe, melyek a jelölt megítélését méltatlanul rontják. Kérem, hogy a polgármester szabjon olyan feltételeket, hogy ez a fajta negatív értékítélet a jelöltek majdani feladatvállalásának megítélését ne zavarja. Suhai Sándor: A vitát úgy kívánom vezetni, hogy egyik jelöltre se hangozzon el sértő kijelentés. Papp Ferenc: Javasolom, hogy ezzel a kérdéssel ne foglalkozzunk. Mint az anyaintézmény vezetője, nem vagyok olyan helyzetben hogy a Bicsák képviselő által feltett kérdésre adott választra nem szólalhattam volna meg. Dr. Bárányi Enik5: Kérem, hogy szakmai és emberi vonatkozásban vizsgáljuk a pályázókat. Suhai Sándor: Egyetértek Béres képviselőtársammal abban, hogy olyan kérdést, ami dehonesztáló a jelöltre vonatkozóan, ne tegyük fel, mert ezek méltatlan helyzetbe hozhatják azt, aki pedagógiai programból készült, egy iskola irányításával próbál foglalkozni, nem pedig számot adni a másik munkahelyén az ott végzett munkáról. Zsoldos Ferenc: Nincs olyan év, nem is volt és nem is lesz, amikor nem lesznek pénzügyi problémák. A pályázó végigjárta a közművelődésnek azt az iskoláját, amelyik nem könnyű. Elég gyakorlatot és tapasztalatot szerezhetett abban, hogy hogyan kell kapcsolatrendszert kiépíteni. Iskola kapcsolatok nélkül és szülői és egyéb támogatás nélkül nem működhet. Szerezhetett annyi gyakorlati tapasztalatot, hogy nagyon is jól tud majd konvertálni abban a beosztásban, amelyet majd képviselő-testület eldönt, hogy megérdemli-e vagy sem. Ezt a tényezőt inkább előnynek érzem mint hátránynak. A közművelődés nagyon sok pedagógiai munkával és meggyőzéssel jár. Különösképpen olyan településrészen, ahol a pályázó dolgozik. Ezek a tényezők inkább pozitív értelemben jelentkeznek mintsem negatív értelemben. Tarnóczky Attila: Nem értek egyet Béres Márton képviselő minősítésével az eljárás tekintetében. Ellenben szívesen látom a Hevesi Sándor Művelődési Központ és tagintézmény egy gazdálkodásának felülvizsgálatára vonatkozó javaslatot. Czobor Zoltán: A pályázó személyét régóta ismerem, és az Iskolaszék támogatta. Kérem és javasolom képviselőtársaimnak, hogy a második pályázót részesítsék előnyben. Az egyik ok a számítógépes program, a másik a vezetői készség, a menedzser típusú vezető. Bízom abban, hogy az iskola nemcsak az önkormányzattól, hanem cégektől és vállalatoktól is segítséget fog kapni. Ferenczy Zoltán: A Körösi Csorna Sándor Általános Iskola jól működő iskola. Nyugdíjazások miatt az igazgató és helyettese távozik. Én a második pályázót választanám igazgatónak, hiszen most kapta meg azt a képesítést, amellyel az iskolát vezetheti. Pályázata a jelen kor követelményeinek megfelel, oktatói gyakorlata is van. 25 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Dr. Éberling Györgyné legyen a következő 5 évre a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola igazgatója, kérem szavazzon. A közgyűlés 2 szavazattal, 6 ellenszavazattal és 15 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Vizeli József legyen a következő 5 évre a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola igazgatója, kérem szavazzon. A közgyűlés 12 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 10 tartózkodással nem fogadja el a javaslatot. Suhai Sándor: Egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatokat, az iskola vezetésével meg kell bíznunk valakit, aki a következő pályázat elbírálásáig vezeti az iskolát. Tarnóczky Attila: Lekéstem a szavazásról, kérem a polgármestert, hogy új szavazást rendeljen el. Suhai Sándor: A szavazás megtörtént. Ha Önnek fontos, hogy döntsön a kérdésről, akkor kérem tartózkodjon bent a szavazás ideje alatt a teremben. Tarnóczky Attila: Javasolom, tegye fel szavazásra azt, hogy a testület kíván-e újra szavazni. Suhai Sándor: Az SZMSZ szerint ezt nem tehetem meg. A testület dönthet abban, hogy most nem bíz meg senkit. Soron kívüli közgyűlést kell tartanunk, és akkor tehetünk javaslatot arra, hogy mi történjen az iskola vezetésével. Ez alatt meg lehet az SZMSZ-ben előírt képviselői indítványt is szerkeszteni, és az újbóli szavazást kérni. Bicsák Miklós: Sajnálom hogy Tarnóczky képviselőtársam nem vett részt a szavazáson. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Javasolom, hogy Ács Kurucz Ferencet - a jelenlegi igazgató-helyettest - bízzuk meg az átmeneti időszakban az intézmény vezetésével az új vezető kinevezéséig. Suhai Sándor: Ács Kurucz Ferenc mikor megy nyugdíjba? Dr. Pintérné Grundmann Frida: Szeptemberben kezdi a felmentési idejét, ekkor vállalhatja ezt a feladatot. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, - mivel az iskolának nincs igazgatója - hogy bízzuk meg az intézményvezető-helyettest az igazgatói teendők ellátásával a következő pályázat elbírálásáig, kérem szavazzon. 26 A közgyűlés 15 szavazattal, 6 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Kérdezem Balassáné Tüske Ágnest, kívánja-e pályázatát kiegészíteni? Balassáné Tüske Ágnes: Köszönöm, nem kívánok kiegészítést tenni. Dr. Horváth György: A Nevelési Tanácsadóban nagyon magas szintű és alapos munka folyik hosszú évek óta, ebben Balassánénak nagyon nagy érdemei vannak. Javaslom a jelölt támogatását. Béres Márton: Kérdezem a polgármestert, támogatja-e a jelölt a kinevezését? Suhai Sándor: Régóta ismerem a jelöltet, sokáig voltunk kollegák, hiszen a Nevelési Tanácsadónak külső tagja voltam. Számomra az elmúlt évek legnagyobb pozitív meglepetése Balassáné Tüske Ágnes kiváló nevelési tanácsadói vezetői szereplése. Azért meglepetés, és ezt ne vegye dehonesztálónak, mert Eördögh Virgil után az ember ösztönösen azt érezte, hogy akárki veszi át a vezetést, sokáig nem tud a nyomdokaiba lépni. A jelenlegi jelöltünk kiválóan végezte feladatát, maximálisan támogatom, mint a Nevelési Tanácsadó leendő vezetőjét. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Balassáné Tüske Ágnes legyen újabb öt évre a Nevelési Tanácsadó igazgatója, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: "F" kategória 6-os fizetési fokozattal alapbére 41.100 Ft, vezetői pótléka 18.700 Ft, nyelvpótléka és gyógypedagógiai pótléka van. Aki egyetért a gyógypedagógiai pótlék alapbéresítésével 42.500 Ft alapbérrel és egyéb pótlékai változatlan hagyásával, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. A közgyűlés az előzőekben elfogadott szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: 156/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) megállapítja, hogy a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola igazgatói megbízására kiírt pályázat eredménytelen volt, mivel egyik pályázó sem kapta meg a kinevezéshez szükséges szavazatot. 27 új pályázatot ír ki - a 22/1996. sz. határozat 2. pontjában meghatározott feltételekkel mely elbírálásáig Ács Kuruc Ferencet - jelenlegi igazgató-helyettes -bízza meg az igazgatói teendők ellátásával. b.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező többször módosított - 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, továbbá az egyes nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet alapján 1996. augusztus 1. napjától 2001. július 31. napjáig - öt tanávre - intézményvezetői teendők ellátásával bízza meg: Intézmény Vezető neve Alapbér Pótlék Ft/hó Ft/hó 1. Petőfi-Vécsey Álta- Benedek Miklós 43.900 24.500 lános Iskola 2. Nevelési Tanácsadó Balassáné Tüske Ágnes 42.500 18.700 nyelvpótlék 4.675 Határidő; 199 6. december 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Gratulálok, eredményes munkát kívánok Balassáné Tüske Ágnesnek. Tarnóczky Attila: Megfelelő számú képviselői aláírással kérjük rendkívüli közgyűlés összehívását a Körösi Csorna Általános Iskola igazgatói pályázatának újra tárgyalása ügyében. 5.) Javaslat a Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény vezetőjének kinevezésére (írásban) Előadó: Suhai Sándor Suhai Sándor: Turzó Györgyné írásban visszavonta pályázatát. "A Népjóléti Közlöny 1996. március 20-i számában megjelent Bölcsődéskorúakat Gondozó Intézmény vezetői állására 199 6. május 10-én beadott pályázatomat visszavonom, mivel a pályázat értékelésére a létrehozott ad hoc bizottság az elbírálásnál olyan szempontokat és ajánlásokat is figyelembe vett, melyek az eredeti kiírásban nem szerepeltek. Turzó Györgyné" A képviselők által megkapott anyag tartalmaz egy ajánlást, ami nem volt a kiírásnak része, ráadásul nem mind a két pályázóról 28 kértek ilyen ajánlást. Mint kiderült ez egy többé-kevésbé egyéni akció. Nem tudom megérteni, hogy került az előterjesztés végére. A bizottság ezt az ajánlást nem ismerte, tehát nem ennek megfelelően alakította ki a véleményét. Javasolom, hogy formai hiba miatt a pályázatot tekintsük érvénytelennek és ismételjük meg. Aki egyetért azzal, hogy formai hiba miatt új pályázat kiírására kerüljön sor, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 157/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a Bölcsódéskorúakat Gondozó Intézmény vezetői álláshely kinevezésre kiírt pályázatot - formai hiba miatt - érvénytelenné nyilvánítja, a 23/1996. számú határozat b.) pontjában megjelölt feltételekkel új pályázatot ír ki. Határidő: 1996. június 26. Felelős : Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat az 1996. évi intézményi zárolásokkal, pótigényekkel összefüggő előirányzat módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Dr♦ Horváth György: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság egyhangúlag támogatja a javaslatot. Az a.) és b.) variációk közül az a.) változatot tartja megfelelőnek. Marton István: A bizottsági üléseken nem esett szó arról, hogy a költségvetésünk az összeomlás határán áll, és ezért kell felvenni a 100 millió Ft-ot. Az a.) variációt elfogadását javasolom. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni az a.) variációt azzal, hogy az összeget a céltartalékból fedezzük, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 158/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a javaslatban foglaltakkal egyetért. 1.) A közgyűlési döntésből adódó intézményi átszervezések, csoport megszűnések során felszabaduló 11.409 EFt intézményi zárolást a 2. sz. melléklet szerint jóváhagyja. 29 2.) Az intézményi pótigényeket 46.401 EFt összegben az 1, 3, 4, 5. sz. mellékletekben foglaltak szerint hagyja jóvá. Határidő; 1996. szeptember 1." Felelős : Suhai Sándor polgármester 3.) Forrásként a határozati javaslat 1.) pontjában rögzített 11.049 EFt összegű intézményi zároláson túl 34.992 EFt összeget az 1996. évi költségvetésről szóló rendeletben rögzítettek alapján az alábbiak szerint jelöli meg: Céltartalékból: Fogászati dolgozók végki- 600 EFt elégítéséből fennmaradó összeg - • Korengedményes nyugdíjba vonulók nyugdíj fedezetére biztosított összeg 2.000 EFt Általános tartalékból fennmaradó összeg 11.578 EFt 199 6. évi hitelfelvételi igény tervezett kamatfizetési kiesése 5.892 EFt 1996. évben realizált kamatbevételi többlet 11.000 EFt Nem közalkalmazotti munkaviszony 1992. év előtti beszámítására biztosított összeg 3.922 EFt Határidő: 1996. szeptember 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester 4.) A közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy a változásokat a költségvetés 1996. I. félévi végrehajtásáról szóló beszámoló készítésekor a költségvetési rendeleten vezettesse át. Határidő: 1996. augusztus 27. Felelős : Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat Nagykanizsa Város Városközpont Részletes Rendezési tervének módosítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Dr. Fodor Csaba: A rendelettervezet első szakaszának bekezdésében a vegyesforgalmú átjáró paraméterét, a 3 m-es magasság csökkentését javasolom. A tűzoltósággal történt egyeztetés alapján elegendő a 2,4 m-es magasság, nem indokolja semmi, hogy a belmagasságot 3 m-ben határozzuk meg. 30 Balogh Tibor; Az 1994. éves tervben a Rozgonyi és a Sugár utcai sarok az északi oldalon az elidegenítési tilalom alá vont területnek számított. A lakóépületet eladták a telekkel együtt. Egy önkormányzati lakás maradt, és négy ideiglenes garázs, amelyből egy bérlő az IKI-től elővételi jogot biztosító levelet kapott és ennek alapján fog most bírósági pert indítani. Hogyan közelíthető meg az udvari lakás? A garázsbérlők kinek fizetik a bérleti díjat, az IKI-nek, vagy a lakóközösségnek? A telken lévő transzformátorház alatti terület is eladásra került-e? A tömbbelső rendezése miatt nem lehet a garázsok alatti területet eladni? A ház eladásakor nem kötötték ki a homlokzat védelmét, ugyanakkor a Sugár út 16. számnál - ami egy új, modern épület -előírásként szerepel, hogy nem változtathatnak a homlokzaton a lakók. Dr. Kerekes József; A rendezési terv módosítása érinti a Rozgonyi út 4. szám alatti ingatlant, az egyirányú gépjárműközlekedést biztosító vegyesfogalmú átjárót. Véleményem szerint arról próbálunk dönteni, ami nem a mi tulajdonunk, és olyan előírásokat próbálunk megszabni, ami lényegesen befolyásolja az adott ingatlan értékét, amely újabb jogi vitára ad majd lehetőséget. A másik előterjesztésre vonatkozó javaslattal együtt kellene ezt tárgyalni, mert különben jogi problémák fognak keletkezni. Több olyan eset volt, hogy a Városi Főépítészi Iroda olyan döntéseket hozatott velünk, amelyeket később módosítanunk kellett, mert nem volt kellőképpen megvizsgálva az adott ügy körülménye. A Rozgonyi utca 4. szám alatti ingatlan körülményeinek a teljes tisztázásáig, nem javasolom az erre vonatkozó rendeletmódosítás tárgyalását. Dr. Fodor Csaba: Kerekes képviselő úr kérdésére válaszolom, hogy nem függ össze a két napirend. A városra mindig általános rendezési terv készül, az adott területre pedig részletes rendezési terv, amelyekben nem vehetjük figyelembe, hogy kinek mekkora tulajdoni hányada van. Kelemen Z. Pál; Tudomásomra jutott, hogy a Rozgonyi u. 4. szám alatti telken transzformátorházat kellene építeni egy korábbi részletes rendezési terv szerint. A transzformátorállomás akkora műtárgy, hogy annak egy ilyen tervben szerepelnie kellene. Suhai Sándor: Véleményem szerint óhatatlanul kezd összekapcsolódni a két napirendi pont, ezért javasolom, hogy tárgyaljuk együtt a kettőt * Dr. Horváth György: A 005 jelű tömb módosításával kapcsolatban kérem a közlekedési rend minél előbbi megváltoztatását. Dr. Kerekes József: Nem értek egyet Fodor Csaba képviselőtársam véleményével, mert véleményem szerint ezt a két témát (Rozgonyi u. 1., 4.) szétválasztani nem lehet, nagy az összefüggés. A szóban forgó ingatlant meghatározott céllal, előtervek ismeretében adtuk el a vevőnek. 31 Suhai Sándor; Arról van szó, hogy ezt a magasságot korábban eladás előtt a testület megszabta, ezért fogadtam el módosító javaslatként. Tütt5 István: A Múzeum tér forgalmi rendjének ezzel olyan jellegű segítését oldaná meg, ami a közmeghallgatáson elhangzott problémákat mérsékelné. Minden olyan jellegű módosítást, ami ennek a korlátozását okozza, nem támogatom. Marton István; Kérem a közgyűlést, hogy a 005 tömbváltoztatást fogadja el. Magyar József: Ha megnézzük az 1994-es rendezési tervet, abban van egy változtatás - a sorház és a MOL közötti területről van szó - de az 1996. évi (májusi) szabályozási tervben már nem szerepel. Azt kell érvényes rendezési tervnek tekinteni, amelyben 1996. májusi beépítés szerepel? Véleményem szerint ennek tovább kell vonulnia a Rozgonyi útig, és a garázsoknak meg kell szünniük. Dr. Fodor Csaba: Balogh képviselőtársam kérdésére válaszolom, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság nem foglalkozott a kérdéssel, mert úgy gondoljuk, ez nem rendezési terv kérdése. Karmazin József: Véleményems szerint a Sugár utcai sarokkal kapcsolatos kérdések nem is érintik a rendezési tervi szabályozást. A trafóval kapcsolatosan - a közmű és szakhatósági egyeztetés során - a DÉDÁSZ úgy nyilatkozott, ebben a térségben kell biztosítani a lehetőséget annak, hogy az ellátás későbbi igényei szerint egy transzformátorállomás majd elhelyezhető legyen, de ez nem ezt a telket terheli. A rendezési terv a tulajdoni viszonyoktól függetelnül szabályoz, nem gátolja az éppen eladás alatt lévő területet. A Huszti térrel kapcsolatosan Marton képviselő kérdésére válaszolom, hogy sikerült a tervezővel egy olyan megoldást találni, amely eleget tesz ennek a közlekedési igénynek, ugyanakkor a településszerkezet hagyományait alapvetően nem borítja fel. Megerősíteném Magyar képviselőt abban, hogy a szabályozási terv módosításáról van szó, ami nem érinti a 1994-es beépítési javaslatot a szóban forgó terület környezetében, tehát a parkoló és megközelítő útja továbbra is szerepel benne. Dr. Kerekes József; A vevővel kötött szerződés azt tartalmazza, hogy az 1. pontban kizárólag az építési engedély kérelem benyújtásakor érvényben lévő rendezési terv alapján lakó és kereskedő épületet építenek. A későbbi napirendi pontban a vevő az építési engedély kérelmét már benyújtotta. Ha a mostani rendezési terv benyújtásának az időpontja eltér a hatályos rendezési tervtől, akkor ez jogi problémákat vet fel. Suhai Sándor: Véleményem szerint személytől függetlenül rendeletmódosításról van sző, és ha a bizottság, a szakemberek úgy döntöttek, hogy nem kell ott ilyen magas átjáró, akkor a módosításnak nincs jogi akadálya. 32 Mátyás József; A Sugár út 14. szám alatti ingatlan értékesítésével kapcsolatban tudomásunk van arról, hogy nem teljes mértékben vették figyelembe az építési előírásokat. Már az IKI-t felszólítottuk a tájékoztatás megadására, a kérdésekre a választ pótolni fogjuk akár a következő közgyűlésen is. Építési engedélyezési tervet nyújtottak be hozzánk, melyhez a Tűzoltóság szakhatósági véleményt adott, a 2,4 m belmagasság elfogadott. Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy a 3 m magasság megkötés 2,4 m-re módosuljon, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a rendelet-tervezetet - a módosításra figyelemmel - elfogadja, kérem szavazzon. a közgyűlés 19 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a rendelet-tervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 25/1996. (VI. 25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/1996. (VI. 25) számú rendelete Nagykanizsa Városközpont RRT. szabályozási előírásairól szóló 16/1996. (IV. 2.) számú rendelettel módosított 15/1994. (VI. 13.) számú rendeletének módosításáról és kiegészítéséről (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 8.) Javaslat a hulladékgazdálkodásról szóló 10/1996. (III. 10.) számú rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor; Az előterjesztés a mennyiségi alapon történő szemétszállítás bevezetéséhez kapcsolódik. Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság úgy foglalt állást, hogy egy évben két díjemelésre nem kerülhet sor, ezért kérem a rendelet-tervezet elfogadását azzal, hogy a hivatal kidolgozza a cégnek a tényleges módosítást és azt a közgyűlés szeptemberi ülése elé terjeszti. Októberben fel kell készülni a szükséges edénycserékre, decemberben pedig a szállító köteles mindenkit értesíteni arról, hogy az új díjtétel szerint mennyit kell januártól fizetnie. 33 Czobor Zoltán; Egyetértek polgármester úr javaslatával, nem sikerült olyan előterjesztést készíteni, amellyel a bizottság és a közgyűlés érdemben foglalkozhatna. Kérném, hogy a díjrendszerre vonatkozóan készüljön el egy azt elemző hatáselemzés. A díjrendszert átnézve közel azonos lesz a bevétel, más elrendeződése lesz a díjnak. Véleményem szerint tudatosítani kell a lakossággal, hogy át kell állni az edényekkel egy más rendszerű hulladékszállításra. Úgy gondolom, olyan előterjesztést kell készíteni, ahol a rendelettervezet egy olyan hatásvizsgálatot tartalmaz, ami alapján a képviselőtársak meg tudják ítélni, hogy a bevezetett mennyiségarányos díjrendszer hogyan érinti a különböző lakásban élőket. Javasolom, szeptember 30-ig készítsük ezt el, és a közgyűlés ezen időpontig döntse el, hogy január elsejével mit kíván életbe léptetni. Szeptember 30. és január 1. között valóban a lakosság tájékoztatása mellett is elő lehet készíteni ezt a díjváltozást, amely idő alatt fel tud készülni az esetleges edénycserére, nyugdíjasok esetében a kedvezményeket meg kell hagyni. Tarnóczky Attila: Javasolom, a díjrendszer kompenzációs technikája is kerüljön kidolgozásra szeptember 30-ig. Magyar József; Kérem egy "albizottság" együttműködését a Hulladékgyűjtő Kft-vel, hogy szeptemberben egy olyan előterjesztés kerüljön a közgyűlés elé, ami több variációban célozza meg az új hulladékdíjakat. Suhai Sándor; Aki egyetért azzal, hogy szeptember 30-ig a közgyűlés a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsággal közösen elkészített anyagot a mennyiségi hulladékszállítás díjtételére vonatkozóan tárgyalja meg, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 159/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az új alapokon kidolgozandó települési szilárd hulladék közszolgáltatási díjának 1997. január 1-jétől történő bevezetésével. Ennek megteremtése érdekében a Saubermacher-Ryno Hulladékgyűjtő Kft, a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság bevonásával készítsen több variációs javaslatot, melyet terjesszen a közgyűlés szeptemberi ülésére. Határidő: 199 6. szeptember 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester Makrai Márton ügyvezető Kalmár István a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 34 Suhai Sándor: Aki elfogadja a rendeletmódosítást úgy, hogy december 31-el, valamint január l-jével kerüljön sor a bevezetésre, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 26/1996. (VI. 25.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlés 26/1996. (VI. 25.) számú rendelete a hulladékgazdálkodásról szóló 10/1996. (III. 10) számú rendelet módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Dr. Fodor Csaba: Javasolom, hogy a Vásárcsarnok kérdéséről szóló napirendet, és az azt követő tájékoztatót - az új hulladéklerakó kijelölésével kapcsolatosan - vegyük előre. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy vegyük előre ezt a két napirendi pontot, kérem szavazzon. A közgyűlés 21 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. 9.) Előterjesztés a Vásárcsarnok megvalósítására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba ügyvezető igazgató Dr. Fodor Csaba: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az előterjesztést egyhangúlag támogatta. Felkért minket, hogy augusztus 26-ig terjesszük a közgyűlés elé több változatban azt a stratégiát, amivel Nagykanizsán megkezdődhet egy Vásárcsarnok felépítése. Tarnóczky Attila: Véleményem szerint nagyon sok beruházásról döntünk, és idővel ezeket az összegeket növelni kell. Úgy gondolom, természetes dolog, hogy az önkormányzat megveszi a kosaras piacot. Van-e arra biztosíték, hogy miután ezt az előterjesztést elfogadjuk, nem jelentkezik újabb 200 millió forint? Czobor Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tárgyalta az előterjesztést. A határozati javaslatban egy módosítást javasolnék: a 2. pontban az "ezt követően" helyett "és az abban foglaltak szerint" szerepeljen. Véleményem szerint abban a beruházási programban majd benne lesz, hogy mekkora lefedettségének kell rendelkezni az épületben. A határozati javaslat 1. pontjában az szerepel, hogy 250 millió Ft erejéig 35 részt vállal az önkormányzat, de ez nem azt jelenti, hogy a kosaras piacért 250 millió Ft-tal fog beszállni, hanem megvárjuk azt az ajánlatot, amely a kosaras piac területére vonatkozik. Úgy gondolom, hogy a 250 millió Ft egy felső határ, de ennek egy üzleti ajánlatnak kell lennie az önkormányzat részére, ami a költségekből logikusan következő négyzetméter árat fog kiadni. Marton István: Egyetértek a határozati javaslattal, a Pénzügyi Bizottság is tárgyalta az előterjesztést, abban nem született végső bizottsági állásfoglalás, hogy milyen vállalkozói résztvétel esetén támogatandó a beruházás. Az határozati javaslat 1. pont második mondatában az "az Alfától az Omegáig Kft. rendelkezésére bocsát" kifejezés után javasolom beszúrni azt, hogy ha a "beruházás 50 %-ára van vállalkozói érdeklődés szeptember 30-ig". A második határozati javaslat második pontjában javasolom, hogy az "Az önkormányzati támogatás" kifejezés után szúrjuk be a "további" szót. Véleményem szerint a mondatot le kellene zárni ott, hogy "elfogadja", ezután jöhet az a beszúrás, melyet Czobor képviselőtársam mondott. Javaslom, hogy a 2. határozati javaslat határidejét november 30-ra módosítsuk. Tütt5 István: Véleményem szerint meg kell kérni az Alfától az Omegáig Kft-t, hogy ismételje meg a reklámhadjáratot, az üzlet jobb lefedettségének javítása érdekében. Zsoldos Ferenc: Ha abból indulunk ki, hogy vállalkozási alapon indult és ez év végére megvalósuló objektumról van szó, akkor véleményem szerint ettől még nagyon távol állunk, és ott tartunk, hogy a beruházásnak több mint 90 %-a az önkormányzat költségvetését terheli. Ha e terheket ilyen módon vállal az önkormányzat, akkor ez azt is jelenti, hogy ebben az önkormányzati ciklusban, a könyvtár bármilyen megvalósításának első lépéséről lemondtunk. A Vásárcsarnok megvalósítására készült program tele van óhajjal. Véleményem szerint teljes bizonytalanságot sugallnak, egy bizonyosságra építenek, mégpedig a város költségvetésére. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság a határozati javaslatok összeállítása idején nagyfokú konszenzust mutatott. A bizottság tagjait is az a cél motiválta, ami az előterjesztési anyagban is szerepelt, és ez két oldalról fogalmazódott meg. Egyrészt a Vásárcsarnok vállalkozói alapon épült volna meg, melyhez képest a befektetői igény mintegy 150 millió Ft-nál megállt. Hasonló nagyságrendeket jelentett a vállalkozói lefedettség, amit Marton képviselő is említett. Egyértelműnek látszott az a fajta beruházási project, amit a vállalkozók a maguk részéről kiválasztottak és ennek a kivitelezők által beadott bekerülési értéke a 850 millió Ft-ot súrolta volna, de ez a beruházási javaslat mindenképpen meghaladja a város igényét, és az önkormányzat finanszírozási képessségét. Valóban az a cél motiválta a bizottságot, hogy próbáljunk egy olyan projektet megvalósítani, ami illeszkedik a város finanszírozási képességéhez és megfelel a városi igényeknek. Szerettük volna azt tanúsítani, hogy valóban a 250 millió Ft-ot tekintjük olyan felső határnak, amit ebben a 36 finanszírozási helyzetben az önkormányzat felvállalhat. Elhangzott a bizottság ülésén, hogy amennyiben újabb vállalkozói igény mutatkozna, akkor nem zárkózunk el attól sem, hogy ez 850 milliós beruházás legyen, de az önkormányzat ennél a 250 millió Ft-nál mindenképpen megáll, melyet elfogadásra javasolok. Dr. Kerekes József: Amikor az Alfától az Omegáig Kft. "bajba jutott", megvettük a területet, és beléptünk a Kft-be. Ezt követte az infrastruktúra megvalósítása, amely 80 millió Ft-os beruházás a kosaras piac áthelyezése céljából vállalkozói alapon. Javasolom, amíg a vállalkozók megfelelő számban nem jelentkeznek és a pénzt a kft. számlájára be nem fizetik, addig mi se támogassuk a Vásárcsarnok megépítését. Dr. Fodor Csaba: A Kerekes képviselő által elmondottakat sértésnek érzem. Az anyag nincsen tele óhajjal, mert konkrétan rögzítve vannak a megoldandó feladatok. Véleményem szerint nem fogja elérni az önkormányzati 93%-os költséget, hiszen arról van szó, hogy 250 millió forintot kérünk összesen. A testület dönthet úgy, hogy a kosaras piacot a vállalkozók építsék fel, utána pedig a piac területe felszabaduljon, mely önkormányzati tulajdonú terület és értékesítésével önkormányzat bevételhez jut. Véleményem szerint nem ez a megoldás, hanem az önkormányzatnak kötelezettséget kell vállalni arra, hogy Nagykanizsán kosaras piac épüljön, ha a régit megszüntetjük. Jelenleg 170 millió forintos a vállalkozói lefedettség. Úgy gondoljuk, hogy valóban a vállalkozói és az önkormányzati tehervállalás mértékére kell szorítkoznia a kosaras piacnak, akkora vásárcsarnokot kell építeni, amekkorára igény van. A beruházási programban - melyre a határozat 2. pontja kötelez - ki fogjuk ezt dolgozni és akkor a testület választhat a beruházási programok között. Tarnóczky Attila: Javasolom, a határozati javaslat 1. pont (1) bekezdése módosuljon olyan értelemben, hogy ezt a szándékot visszatükrözze, hiszen a jelenlegi szöveg szerint a kosaras piacért vagyunk hajlandóak maximum 250 millió forintot adni. A következő módosítást javasolom: "A korábbi döntéseinek megfelelően a vásárcsarnok felépítésében maximum 250 millió forint erejéig - a kosaras piac területének megvásárlásával -részt vállal." Az 1. pont (2) bekezdését pedig úgy javasolom módosítani, hogy "1997-ben a költségvetés tervezésekor az összeg maradék részének e célra való tervezéséről gondoskodik". Kérdésem, ha megvesszük a kosaras piacot, akkor elképzelhető-e, hogy a pénz elköltésre kerül, vásárcsarnok pedig nem lesz? Czobor Zoltán: Tarnóczky képviselőnek válaszolom, e kérdést akkor kell majd feltenni, amikor a beruházási program és annak határozati javaslata a testület elé kerül, hisz akkor dönti el a testület, hogy milyen feltételek mellett adjuk oda a maximum 250 millió forintot. A határozati javaslat egy újabb lehetőség arra, hogy a vásárcsarnok megépüljön. A 850 millió forintra tervezett vásárcsarnokra 150-160 millió forint érkezett be, mely egyértelműen mutatja, hogy a 850 millió forintos vásárcsarnokot vállalkozói alapon nem lehet megépíteni. A Gazdasági és 37 Városüzemeltetési Bizottság ülésén elmondtam, hogy Nagykanizsán nincs annyi tőke, amelyből ekkora csarnok felépülhet, ebből adódóan nem is tudna eltartani a vásárlóerő egy ekkora csarnokot. A bizottsági ülésen elhangzott az is, hogy célozzunk meg egy 500 millió forintos bekerülési költségű vásárcsarnokot, mert a már meglévők mellé még talán jelentkeznek befektetők, akik velünk együtt közösen az 500 millió forintos csarnokot meg tudnák építeni. A határozati javaslatban ez a lehetőség szerepel. Kérem adja meg a közgyűlés azt a lehetőséget, hogy egy kisebb csarnok épüljön, melyre ha összejön a befektetői összeg, akkor megépül, ha nem, akkor befektetői kör hiányában nem épül vásárcsarnok. A kisebb (500 millió Ft-os) vásárcsarnokot "lépcsős" megoldásban kellene megtervezni, hogy bővíthető legyen. Palotás Tibor; Sajnos néhány embernek az volt az érdeke, hogy a piac maradjon meg a régi helyén, a régi módon. Négy éven át táplálta ezt a gondolatot hivatali felelős beosztású dolgozó és mások is, akiknek érdeke volt a piac jelenlegi helyén tartása. Más érdek is kirajzolódott, pl. volt olyan, aki külföldi (olasz, osztrák, finn) befektetőkkel akart egy könnyűszerkezetes házat építtetni Nagykanizsán, nyilván saját érdekből. A tervezők szerencsére úgy gondolták, hogy Nagykanizsa és környéke lakóinak kellene először lehetőséget teremteni a vállalkozásra. Várospolitikai érdek, hogy a jelenlegi piac megszűnjön és elindulhasson az az új beruházás, mely Nagykanizsa belvárosát európai színvonalúvá emelheti. Köszönöm azok munkáját, akik segítségével eljutottunk a mai napig, amikor is arról tárgyalhatunk, hogy milyen feltételekkel fogja az önkormányzat a maximum 250 millió forintot a kosaras piac megvásárlására befektetni. Nyilvánvalóan a vásárcsarnokban is lesz kosaras piac és természetesen épülnek üzletek is a kereskedők számára. Kérdés, hogy mennyi üzlethelyiségre van szükség, hány ezer négyzetmétert tudnak a Kanizsán és környékén élők, illetve a külföldi vállalkozók megvásárolni. Háromnegyed évvel ezelőtt 3.000 négyzetméter üzletterületből a vállalkozók 1.400 négyzetméterre fizettek be foglalót, mely az üzlet értékének 35%-át jelenti. A maradék 1.600 négyzetmétert azért nem fizették be a vállalkozók, mert még mindig valakiknek érdekében áll elhitetni a vállalkozókkal, hogy nem lesz vásárcsarnok. Magyar József: Javasolom, hogy legalább ráutaló magatartást tanúsítsunk a vásárcsarnok megépítésére, tehát ne adjunk ki építési engedélyt a régi piacra. Véleményem szerint ha a piacon dolgozó kereskedők látják, hogy a vásárcsarnok építése elindult, akkor a beérkezett összeg gyarapodni fog. Krémer József; El kell mondanom, hogy én eddig is és ezután is a vállalkozói alapon létesülő vásárcsarnokkal értek egyet. Az öt év alatt semmiféle konkrétum nem történt az ügyben. Nagyra értékelem a kft. ügyvezetésének erőfeszítéseit, de szeretném látni azokat a tényszámokat, hogy Nagykanizsán valóban szükség van-e vásárcsarnokra. Véleményem szerint a kosaras piacot a városnak nem szabad kiadni a kezéből és addig a pontig kellene eljutni, amikor már csak a kosaras piac értéke hiányzik már csak 38 a vásárcsarnokból, melyet az önkormányzat hozzáad. Bizalmam az 5 év alatt elfogyott, hiszen bebizonyosodott, hogy Nagykanizsán nincs ilyen irányú kereslet, különösen ekkora épületre. Bicsák Miklós: Véleményem szerint a vállalkozók jó üzletbe fektették pénzüket. Valóban bizalmatlanok voltak a vállalkozók, de a mai közgyűlés megerősíti, hogy egységesen akarjuk a vásárcsarnokot és meg fog épülni. Kérem a testületet támogassa a határozati javaslatot. Zsoldos Ferenc: A határozati javaslatot szeretném a következőképpen módosítani. A két pont sorrendje legyen megcserélve, tehát a 2. pont legyen az 1. pont. Az így 2. ponttá vált 1. pont pedig úgy kezdődjön, hogy "a beruházási stratégia önkormányzati elfogadása és jóváhagyása esetén kötelezettséget vállal arra, ..." A kötelezettségvállalásnak valójában két része van, egyrészt a kosaras piac területének megvásárlása, másrészt 100.000.000 forint megfelelő időpontban történő átadása, melyet csak valamire megalapozva tehet meg a közgyűlés. Dr. Bárányi Enikő: Véleményem szerint ha az önkormányzat felvállalja, hogy a kosaras piac tulajdonáért egy bizonyos összeget invesztál, akkor a környék és a megyén túli befektetők kedve is növekedni fog. Az ügyvezető által említett összeg részbeni lefedettséget takar, melyet ha a maximált 250 millió forinttal kiegészítem, akkor kb. 25-30%-os olyan terület van még, melyre nincsen befektetői igény. Az idő húzásával még bizonytalanabbá válnak a vállalkozók. Határozat szól a kosaras piac megszüntetéséről, melynek biztosítékaként és érdekében az önkormányzat az összeget - a határozati javaslatot elfogadva -rendelkezésre bocsátja. Suhai Sándor: Egyetértek Dr. Bárányi Enikő képviselőnővel. Aki egyetért azzal, hogy a határozati javaslat 1. pont első bekezdése módosuljon úgy, hogy "a közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy a Részletes Rendezési Terv, valamint a korábbi döntéseinek megfelelően a vásárcsarnok építésében maximum 250 millió forint erejéig - a kosaras piac területének megvásárlásával - részt vállal", kérem szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Marton képviselő a határozati javaslat 1. pont második bekezdésének 1. mondatát a következőképpen javasolta módosítani: "Ezen összegből 1996. évben 100.000.000 forintot az Alfától az Omegáig Kft. rendelkezésére bocsát, ha a beruházás legalább 50%-ban vállalkozók által le van fedve." Marton István: Visszavonom módosító javaslatomat, ugyanis ha nem jön össze szeptember 30-ig az általam javasolt összeg, akkor nem is kerül közgyűlés elé, hiszen tarthatatlan a további határidő. 39 Suhai Sándor: Marton képviselő visszavonta javaslatát, tehát a határozati javaslat 1. pont második bekezdésének 1. mondata változatlan marad. Tarnóczky képviselő javasolta, hogy a határozati javaslat 1. pont második bekezdésének 2. mondata úgy szóljon, hogy ,r1997-ben pedig a költségvetés tervezésekor a fennmaradó rész e célra való tervezéséről gondoskodik". Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Dr. Fodor Csaba: Javasolom, hogy ne "1997-ben", hanem "az 1997. évi költségvetés tervezése" szerepeljen a határozatban. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 2. mondat tehát úgy szóljon, hogy "az 1997. évi költségvetés tervezésekor a fennmaradó rész e célra való tervezéséről gondoskodik", kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: A határozati javaslat 2. pont első bekezdése változatlan marad. Aki egyetért azzal, hogy a 2. bekezdés úgy szóljon, hogy "az önkormányzati támogatás további feltétele, hogy a közgyűlés a beruházás programját elfogadja, ezt követően az abban foglalt feltételeknek megfelelően kerülhet sor a 100.000.000 Ft átutalására", kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a határidő 1996. szeptember 30-ra módosuljon, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal, 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslatot - a módosításokra figyelemmel- elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 160/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1. kötelezettséget vállal arra, hogy a Részletes Rendezési Terv, valamint a korábbi döntéseinek megfelelően a vásárcsarnok 40 építésében maximum 250 millió forint erejéig - a kosaras piac területének megvásárlásával - részt vállal. ezen összegből 1996. évben 100.000.000 Ft-ot az Alfától az Omegáig Kft. rendelkezésére bocsát, melynek fedezete a privatizációs többletbevétel. az 1997. évi költségvetés tervezésekor a fennmaradó rész e célra való tervezéséről gondoskodik. Határidő: 1996. október 30. Felelős : Suhai Sándor polgármester 2. felkéri az Alfától az Omegáig Kft. ügyvezetőjét, hogy a piac-vásárcsarnok megvalósítására vonatkozó beruházási stratégiát több változatban dolgozza ki, azt augusztus 26-ig terjessze a közgyűlés elé. Az önkormányzati támogatás további feltétele, hogy a közgyűlés a beruházás programját elfogadja, ezt követően az abban foglalt feltételeknek megfelelően kerülhet sor a 100.000.000 Ft átutalására. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős : Dr. Fodor Csaba ügyvezető Suhai Sándor polgármester 10.) Tájékoztató az új hulladéklerakó helykijelöléséről (írásban) Előadó: Czobor Zoltán ügyvezető Suhai Sándor polgármester Czobor Zoltán: A depó elhelyezését megelőző helykeresésről egy zárt ülés keretében adtam tájékoztatást, melyet most nem ismétlek meg. Készült egy tanulmány, mely azt vizsgálta, hogy egy új, korszerű depó építése költségekben mit jelentene a hulladéklerakási díjban. A tanulmány két helyszínt vizsgált, egy sík terepet, konkrétan a lőteret, illetve a bagolai szeméttelep bővítését. A tanulmány tartalmazza, hogy valamivel olcsóbb a bagolai megoldás. A díjemelkedés mértéke, ha korszerű lerakót építünk (6. sz. táblázat) 15%-os lerakási díj emelkedést mutat abból adódóan, hogy új, korszerű hulladéklerakóra helyezzük el a hulladékot. A tanulmány 25%-os inflációval számolt, ezért 1997-re új hulladéklerakó indulása esetén 40%-os a lerakási díjemelkedés, melyből 25% az infláció és 15% abból adódott, hogy hitelből, vállalkozói alapon valósul meg a hulladéklerakó, amely hitelt az üzemeltető kft. törleszt. A 15%-os lerakási díj emelkedéssel szemben 10 év múlva olyan mértékű költségcsökkenés következik be a hulladéklerakónál, hogy a lerakási díjak változatlanul hagyása mellett egy nagyösszegű (50-100 millió Ft) 41 nyereség keletkezik. Bagolán a jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő területet vizsgáltuk, melyen 18-21 évre elegendő hely van hulladék elhelyezésére, tehát ehhez további területeket jelenleg nem kell vásárolni. A 18-21 év attól függ, hogy a szelektív gyűjtést milyen ütemben és milyen eredménnyel vezetjük be. A tanulmány egy átlagos esetet vett figyelembe az elhelyezendő területnél a talajviszonyokra. Lényeges elem az új hulladéklerakó tervezésénél a hatástanulmány, amely megmutatja, hogy milyen szigetelési és egyéb technológia szükséges a lerakó megépítéséhez. A hatástanulmány - melyet a határozat elfogadása után kell elkészíteni - kimutathatja azt, hogy olyan kedvezőtlenek a talajviszonyok pl. a lőtérnél vagy Bagolán, amely a magas költségek miatt lehetetlenné teszi bármelyik helyszínen a depó megépítését. Tütto István: A hulladéklerakó elhelyezésére kiírt pályázat 2. helyezettje Újudvar volt. Czobor képviselővel megkerestük az újudvari önkormányzatot. A tárgyalás eredménye, hogy ma már Újudvar község ezzel a kérdéssel újra nem kíván foglalkozni, átértékelték korábbi döntésüket, számukra nem engedélyezhető, hogy Nagykanizsa a községen keresztül szállítsa a hulladékot. A határozati javaslat 1. pontjának 2. mondatát szeretném kiegészíteni a következőképpen: "A döntés megalapozottsága érdekében gondoskodjon a környezetvédelmi és egészségügyi hatástanulmányok elkészítéséről..." Az egészségügyi hatásvizsgálatot az ÁNTSZ-nél kell megrendelni. A Sporttörvény megszületett, mely a Kincstár tulajdonába sorolt lőtereket lehet, hogy sportvagyonná fogja nyilvánítani. Ez a helyzet számunkra előnyös lehet, mert a sportvagyon át fog kerülni az önkormányzatok tulajdonába. Kalmár István: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság az új hulladéklerakó helykijelöléséről szóló előterjesztést megtárgyalta és a határozati javaslatokat elfogadhatónak tartotta. A Czobor képviselő által említett tanulmányt is megvizsgálta a bizottság és úgy döntött, hogy valóban a további vizsgálódásokat, feladatokat erre két kiemelt helyszínre kell fordítani. A két helyszín közötti választást egyrészt a hatástanulmányok végeredménye, másrészt a lőtér tulajdonviszonyának alakulása fogja eldönteni. Kérem a testületet fogadja el a határozati javaslatokat. Balogh Tibor: A bagolai szeméttelep tovább bővítése nem biztos, hogy járható út, hiszen a bagolaiak tiltakoznak ellene. A lőtér ellen pedig valószínűleg Kiskanizsa fog ellenállni. Úgy gondolom, hogy megint megtörténik a nagyösszegű kiadás hatástanulmányokra stb., majd pedig lakossági tiltakozásra le kell állítani a depóépítést. Kérem keressük meg azt a lehetőséget, mely kivitelezhető. Magyar József: A bizottsági ülésen elhangzott észrevételeimet a tanulmánnyal kapcsolatban nem ismétlem meg. Czobor képviselő elmondta, hogy a hulladéklerakó megépítésével további szemétdíj emelkedése várható. Ha a szemétdíj emelkedése az inflációt követi, akkor ez eléri a 45-50%-os díjemelést a lerakó üzemelésének beindulásakor. Véleményem szerint ezt a lakosságra 42 hárítani nem lehet. Figyelembe kell venni, hogy a szemétügy nem kizárólag csak a lakosság és a vállalkozás ügye, hanem felelősek vagyunk azért, hogy a szemetet tisztességesen elszállítsák és tárolják, ha kell, akkor átmenetileg terheket is kell vállalnunk, melyet a költségvetésbe be kell tervezni. A hatástanulmányok utáni újragondolásnál az legyen a fő szempont, hogy a lerakó beruházása a lehető legkevesebb mértékben terhelje a szemétdíjat. Marton István; Miért más területre tervezzük a depót, ha akár 21 évig is elegendő lehet a saját tulajdonban lévő terület? Az 1996. február 20-i közgyűlésen tájékoztatót hallgattunk meg a hulladékelhelyezésről az ügyvezető előadásában. Idézek a jegyzőkönyvből: "Március végére ezekre a területekre már üzleti tervvel a lakossággal ismertetve a közgyűlés elé terjesztjük." Ez a mondat a határozati javaslat mindhárom pontját lefedi. Az önként vállalt március végi határidő után egy május 31-i határidő is volt, mely szintén nem teljesült. Bízom abban, hogy a szeptember 30-i határidő tartható lesz. Czobor Zoltán: Nagykanizsán a depó helyét csak együttes akarattal tudjuk kijelölni. Kérem képviselőtársaim segítségét a helykijelölésben és a megvalósításban. A szombati Népszabadság utolsó oldalán jelent meg egy rövid cikk, mely Nagykanizsa hulladékdepóját is érinti. Kérem a képviselőket olvassák el a cikket. Marton képviselőnek válaszolom, hogy mindenképpen megoldást kell találni a depó elhelyezésére, mert az elmúlt években két esetben is olyan területre került szemét, amely már nem önkormányzati terület. A május 31-i határidő igazából nem csúszott, hiszen június vége van és tárgyaljuk az anyagot, az anyag a polgármester úr elutazása előtt leadásra került. Suhai Sándor: Az idegen telekre került szemetet el kell szállítani vagy meg kell vásárolni a területet. Marton István: Az érintett tulajdonosok hajlandóak a területet eladni az önkormányzatnak. Meggyőződésem, hogy nem akkora területet kell felvásárolni, amekkorát lefedtünk szeméttel, hanem azokon a helyrajzi számokon lévő földeket, ahova egyáltalán jutott szemét. Suhai Sándor: A Depónia Kft. közgyűlésén kiderült, hogy 2 millió forint körüli nyereséggel zárta az évet, melyet visszaforgatunk, tehát megvan a konkrét alapja annak, hogy megvásároljuk az említett területeket. A határozati javaslat 1. pontjának 2. mondatát az alpolgármester úr kiegészítette egészségügyi hatástanulmányok készítésével is. Kérdezem az előterjesztőt, egyetért-e a javaslattal? Czobor Zoltán: Nyilvánvalóan akkor fogjuk csak megrendelni, ha a hatástanulmány pozitív eredményt hoz. Suhai Sándor: Aki a határozati javaslat három pontját - a kiegészítésre figyelemmel- elfogadja, kérem szavazzon. 43 A közgyűlés 23 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 161/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) megbízza a Nagykanizsa-Saubermacher-Ryno Hulladéklerakót Üzemeltető Kft-t, hogy a helykijelölés előkészítését elvégezze. A döntés megalapozottsága érdekében gondoskodjon a környezetvédelmi és egészségügyi hatástanulmányok elkészítéséről, a Nagykanizsa-Saubermacher-Ryno Hulladéklerakót Üzemeltető Kft. költségei terhére. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős : Czobor Zoltán ügyvezető, NSR Kft. 2.) A Nagykanizsa-Saubermacher-Ryno Hulladéklerakót Üzemeltető Kft. a helykijelölés döntéselőkészítésénél az alábbi szempontokra fordítson kiemelt figyelmet: a javasolt helyszínek az érintett lakossággal egyeztetett és általuk is elfogadott helyszínek legyenek, a javaslat hosszú távon problémamentes hulladék-elhelyezés lehetőségét garantáló, a város kiszolgáltatottságát kizáró megoldás legyen, a beruházás, illetve az üzemeltetés gazdaságosságának szempontjából a legkedvezőbb változat részesüljön előnyben. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős : Czobor Zoltán ügyvezető, NSR Kft. 3.) egyetért az eddigiek során felmerült helyszínek közül a tanulmányban előtérbe került nagykanizsai lőtér és a bagolai bővítés lehetőségének kiemelt vizsgálatával. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős : Czobor Zoltán ügyvezető, NSR Kft. 11.) Javaslat az 1996/97. tanévben induló szakmunkás képesítéssel, érettségivel, illetve érettségi-képesítő vizsgával rendelkezők beiskolázására (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 44 Dr. Horváth György; Kérem a képviselőket fogadják el az előterjesztést, hiszen a városnak külön költséget nem jelent, viszont fontos, hogy a fiatalok tanulnak és nem munka nélkül vannak. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság részletesen megtárgyalta az előterjesztést, elfogadásra alkalmasnak tartja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztést elfogadja, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 162/1996. számú határozat a.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1996/97. tanévben a szakmunkás képesítéssel, az érettségi, illetve érettségi-képesítő vizsgával rendelkező részére az alábbi osztályok beiskolázását engedélyezi: Intézmény neve Iskolatípus Tanulócsopor- tok száma Batthyány Lajos Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola ápolóképzés (3 éves) Cserháti Sándor Mezőgazdasági és Gépészeti Szakközépiskola számítástechnikai szoftverüzemeltető informatikai műszerész Dr. Mező Ferenc Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola menedzserasszisztens 1 számviteli ügyintéző titkár 0.5 középfokú ügyintéző titkár 0.5 Széchenyi István Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola ruhaipari technikus 1 famegmunkáló technikus 1 Thúry György Kereskedelmi és kereskedelmi technikus 1 Vendéglátó Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola 45 Zsigmondy-Winkler Műszaki Középiskola szakmunkások szakközépiskolája levelező ta- 4 gozat szakmunkások szakközépiskolája nappali ta- 2 gozat Határidő: 1996. szeptember 1. Felelős : Suhai Sándor polgármester b.) A beiratkozást követően az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke tájékoztatja a közgyűlést a beiskolázás eredményéről. Határidő: 1996. szeptember 31. Felelős : Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 12.) Magyar József képviselő önálló indítványa (írásban) Suhai Sándor: Javasolom Magyar József önálló képviselői indítványának bizottságok elé terjesztését. Aki ezzel egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 163/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyar József képviselő önálló indítványában foglaltakkal egyetért, felkéri a Polgármesteri Hivatalt, valamint az illetékes bizottságokat, hogy készítsen elő egy rendelet-tervezetet, mely a város területén megrendezésre kerülő rendezvények eljárási szabályait tartalmazza. Határidő: 1996. október 30. Felelős : Dr. Takács Anikó jegyző illetékes bizottságok elnökei 46 Suhai Sándor polgármester az ülés 21.30 órakor bezárja azzal, hogy a közgyűlés folytatólagos ülésére és a soron kívüli ülésre 1996. július 2-án (kedd) kerül sor. (Az ülésről hangfelvétel készült.) Kmf. U . TÍUulu fajÁA- Dr. Takács Anikó jegyző Suhai S< polgármester |
