* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.96 MB | |
| 2025-12-10 09:56:10 | |
 | |||||||
Nyilvános  22 | 28 | 1996. május 7. | Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése soron kívüli ülés Határozatok száma: 105/1996-tól 114/1996-ig Rendeletek száma: 21/1996-tól 23/1996-ig Napirendi pontok: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közoktatási koncepciójára II. (általános iskola) (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 4.) Javaslat az 1/1996. (1.23.) számú közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet kiegészítésére és módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 5.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1995. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat az 1995. évi pénzmaradvány felosztására és az 1996. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 8.) Javaslat az Ingatlankezelési Intézmény 1996. II. félévi és 1997. I. félévi felújítási címjegyzékére (írásban) Előadó: Kámán László intézményvezető 9) Javaslat műteremlakások műtermei bérleti díjának elengedésére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 10.) Javaslat a gépjárműadó csökkentésére Dr. Bárányi Enikő képviselő által benyújtott önálló indítvány elbírálására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 11.) Javaslat a "Mirkó Vállalkozás" támogatására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 12.) Javaslat Nagykanizsa Szokol-domb Városrész Egyszerűsített Rendezési Terv programjának meghatározására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 13.) Béres Márton önálló képviselői indítványa A következő szöveg a dokumentumból keletkezett automata szövegfelsimertetés segítségével: 1-13/1996. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK JEGYZŐKÖNYVE az 1996. május 7-i üléséről Határozatok száma: 105/1996-tól 114/1996-ig Rendeletek száma: 21/1996-tól 23/1996-ig JEGYZŐKÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1996. május 7-én (kedd) 15.00 órakor tartott üléséről Az ülés helye: Hevesi Sándor Művelődési Központ kamaraterme (Nagykanizsa, Széchenyi tér 5-7.) Jelen vannak: Balogh György, Balogh Tibor, Dr. Bárányi Enikő, Béres Márton, Bicsák Miklós, Böröcz Zoltán, Czobor Zoltán, Dr. Csákai Iván, Ferenczy Zoltán, Dr. Fodor Csaba, Hajgató Sándor, Dr. Horváth György, Kelemen Z. Pál, Dr. Kerekes József, Kovács Tamás, Krémer József, Magyar József, Marton István, Őri Sándor, Palotás Tibor, Röst János, Suhai Sándor, Zsoldos Ferenc képviselők. Tanácskozási joggal megjelent: Dr. Takács Anikó jegyző, Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző, Mátyás József, Dr. Nemesvári Márta, Szabó Lászlóné, Dr. Pintérné Grundmann Frida osztályvezetők, Tóthné Krémer Mária, Dr. Müller János osztályvezető-helyettesek, Kálócziné Eberling Márta önálló csoportvezető, Teleki László Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kámán László IKI vezető, Lukács Ibolya a Kanizsa Dél-Zalai Hetilap munkatársa, Marton Györgyi a Zalai Hírlap Nagykanizsai Szerkesztőségvezetője, Molnár László a Kanizsai Extra Szerkesztősége és a Magyar Rádió Körzeti Stúdió munkatársa, Tuboly Józsefné a Nagyrác Utcai Altalános Iskola Szülői Munkaközösség részéről, Udvardi Sándor a Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetségének alelnöke, Vékási János a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, valamint pedagógusok. Suhai Sándor: Tisztelettel köszöntöm az ülés minden résztvevőjét, képviselőtársaimat, kedves vendégeinket, az apparátus megjelent vezetőit. Megállapítom, hogy a képviselőknek több mint a fele megjelent, ezért a közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitom. Kérem képviselőtársaimat, hogy a 6. napirendi pontot 3. napirendi pontként tárgyaljuk. Röst János: Napirend előtt 2 percet kérek. Kovács Tamás: Napirend előtt 2 percet kérek. Böröcz Zoltán: Napirend előtt 2 percet kérek. Dr. Csákai Iván: Napirend előtt 2 percet kérek, valamint kérdést szeretnék feltenni az interpellációknál. Kelemen Z. Pál: Napirend előtt 2 percet kérek. Balogh Tibor: Napirend előtt 2 percet kérek. 2 Dr. Horváth György: Napirend előtt 2 percet kérek. Balogh György: Napirend előtt ismertetni szeretném az Ügyrendi-, Közrendi és Jogi Bizottság állásfoglalását. Bicsák Miklós: Napirend előtt 2 percet kérek. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 6. napirendi pontot - Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közoktatási koncepciójára II. (általános iskola) - 3. napirendi pontként tárgyaljuk, kérem szavazzon. A közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal a javaslatot elfogadja, és a következő napirendi pontokat tárgyalja: 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések 3.) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közoktatási koncepciójára II. (általános iskola) (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke 4.) Javaslat az 1/1996. (1.23.) számú közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet kiegészítésére és módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 5.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1995. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 6.) Javaslat az 1995. évi pénzmaradvány felosztására és az 1996. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 7.) Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 8.) Javaslat az Ingatlankezelési Intézmény 1996. II. félévi és 1997. I. félévi felújítási címjegyzékére (írásban) Előadó: Kámán László intézményvezető 9) Javaslat műteremlakások műtermei bérleti díjának elengedésére (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 10.) Javaslat a gépjárműadó csökkentésére Dr. Bárányi Enikő képviselő által benyújtott önálló indítvány elbírálására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző 11.) Javaslat a "Mirkó Vállalkozás" támogatására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző 12.) Javaslat Nagykanizsa Szokol-domb Városrész Egyszerűsített Rendezési Terv programjának meghatározására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke 13.) Béres Márton önálló képviselői indítványa Napirend előtt: Dr. Takács Anikó: Tájékoztatom a közgyűlést, hogy Beznicza Miklóst neveztem ki a Gazdasági Osztály vezetőjévé határozott időre 1996. május 1-től - 1996. december 31-ig. Az 58/1996. számú határozatnak megfelelően együttműködés megkötését kezdeményeztük a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésével és Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésével. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város polgármestere Dr. Gyimesi Endre levelében meghívja Nagykanizsa Megyei Jogú Város tisztségviselőit és bizottsági elnökeit 1996. május 9-én 16.00 órára a Polgármesteri Hivataluk Alsóerdei Vendégházába a két önkormányzat között lehetséges együttműködési formák kialakítására vontakozó megbeszélésre. Suhai Sándor: Ezzel kapcsolatosan időpont módosítást kell bejelentenem, mivel Dr. Dornbach Alajos e napon érkezik Nagykanizsára. így valószínűleg 1996. május 16-án kerül sor a találkozóra. Pontosítani fogom a meghívás időpontját. Röst János: Úgy tűnik, nagy vihart kavart az SZDSZ-frakció március 26-i, a Polgármesteri Hivatal és a közgyűlés munkájának javítására felszólító kijelentése, mert több képviselő is kifejtette róla a véleményét. Ezekre nem kívántunk válaszolni, mert természetesnek tartjuk, hogy ugyanazt mások másként értékeljék. Ami miatt szót kértem, az a három frakció nyilatkozata, (a KDNP, az MDF és az a FIDESZ) amely nyilatkozat nem az SZDSZ kijelentéséről, hanem annak ürügyén jelent meg. Az SZDSZ-frakció kijelentéséből kihallani az elmúlt 6 év költségvetés értékelését, a 6 év városvezetését, összeférhetetlenséget, városüzemeltetési problémákat. Az előző ciklus eredményeinek és az esetleges hiányosságainak az SZDSZ-re eső részét nyugodt szívvel vállaljuk. Az összeférhetetlenségről éppen Béres Márton és Dr. Csákai Iván képviselők beterjesztése alapján tárgyal majd a közgyűlés. Azok pedig, akik arra büszkék, hogy 6 év alatt egyetlen egy költségvetést sem szavaztak meg, vajon 4 ezzel valóban a város érdekét szolgálták? Az SZDSZ-nek és a gazdasági szakértőinek az a véleménye, hogy az 1996-97. év kritikussá válhat Nagykanizsa város életében: mind a stabilitás, mind a gazdasági fejlődés, a beruházások, az infrastruktúra és a munkanélküliség terén. A város a régión belül lemaradhat, elveszítheti jelentőségét. Az, hogy ez ne következzen be, szerettük volna felrázni a közvéleményt, a polgármesteri hivatalt, a polgármestert, és a képviselő testületet, hogy Nagykanizsa érdekében többet, jobban és hatékonyabban dolgozzunk, mert ha tovább várunk, akkor nincs erkölcsi alapunk arra, hogy itt üljünk. A "felrázás" úgy tűnik, jól sikerült, viszont akik reagáltak, azok nem azt mondták, hogy ebben a munkában részt kívánnak venni és, milyen programot javasolnak, hanem az SZDSZ-t minősítették. Lehet, sőt kell kérdéseket feltenni, ezeket meg is kell válaszolni, mindent a maga helyén, és idején, de globálisan rágalmazó, alaptalanul gyanúsító, minden SZDSZ-tagot sértő kijelentéseket tenni nem korrekt, és ez nem méltó az aláírókhoz sem. Az ilyen megnyilatkozásokat a kanizsai szabad demokraták elnökeként visszautasítom, ilyen hangvételű vitákban a továbbiakban sem kívánunk részt venni. A város érdekre mindig lehet hivatkozni, de szerintünk nem városérdek, ha a politikai pártok között dzsungelharc alakul ki, ha a "minél rosszabb, annál jobb" elv érvényesül! Az SZDSZ eddig is minden demokratikus politikai erővel a város érdekében együttműködött és a továbbiakban is együtt kíván dolgozni azért, hogy Kanizsa valóban fejlődő, vonzó és virágzó város legyen. Kovács Tamás: Bejelentem, hogy a mai közgyűlésünket követő nappal a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöki tisztemről, illetve a közgyűlési képviselői mandátumomról lemondok. A lemondásomat munkahelyi és családi viszonyomban bekövetkezett változások motiválták. Kérem a Jegyzőnőt, hogy ezzel kapcsolatosan tegye meg a szükséges intézkedéseket. Köszönetet mondok mindenkinek, akik a választás során a bizalmukkal megtiszteltek, valamint bizottsági tevékenységemben segítették munkámat. A testületnek jó munkát kívánok, a város érdekében többet, jobbat és hatékonyabban cselekedjenek, a városnak pedig azt, hogy legyen türelme ezt kivárni. Suhai Sándor: Kérem képviselőtársamat, hogy írásban is nyújtsa be lemondását. Böröcz Zoltán: Bejelentem, hogy a mai közgyűlést követő nappal képviselői mandátumomról, valamint Gazdasági és Városüzemeltetési, valamint Pénzügyi Bizottsági tagságomról lemondok. Lemondásomat indokolja, hogy a közgyűlés messzemenően nem az eszményeim és gondolatvilágom szerint működik, keményen pártosodott, blokkosodott. A közgyűléseken erősödnek a politikai érdekek (Pl Czobor képviselő felszólalása a költségvetés tárgyalása során, 4 párt politikai nyilatkozata). Ilyen környezetben nem tudok, és a továbbiakban nem kívánok dolgozni. Személyes okként említeném meg, hogy 6 éve vagyok testületi tag, időnként váltani kell. Az egészségi állapotom is befolyásolta döntésemet. Közéleti tevékenységtől nem vonulok vissza, a továbbiakban is az MSZP elnökségében megyei alelnök maradok. Ha képviselőtársaim úgy gondolják akár bizottságban kültagságot, vagy ad hoc bizottságban munkát is vállalok. Köszönetet mondok a választóknak, akik szavazataikkal hozzájárultak, hogy képviselő lettem. Köszönetet mondok továbbá a közgyűlés tagjainak, a hivatali dolgozóknak, az intézmények dolgozóinak és vezetőinek az együttműködésért. További jó munkát kívánok. 5 Kelemen Z. Pál: A Magyar Szocialista Párt városi szervezete alelnökeként bejelentem, hogy a Magyar Szocialista Párt Nagykanizsai Szervezetének Városi Elnöksége az önkormányzati képviselői mandátumáról lemondott Böröcz Zoltán helyére az MSZP választási listán Őt követő Kalmár István urat jelöli. Balogh Tibor: felolvassa a nyilatkozatot. (A nyilatkozat a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Nem szeretnénk politikai csatározások színhelyévé alakítani az önkormányzati ülést. "Szabad az egész frakció nevében kikérnem, hogy mi a város érdekeit nem, hogy nem tekintjük fontosnak, sőt nagyon is fontosnak tartjuk azokban a kérdésekben, amelyek az egész lakosságot érintik, és a döntéseinkben ezt tartjuk szem előtt." Dr. Horváth György: A Nagyrác Úti Általános Iskolával kapcsolatos cikk alcímében gúnyos értelemben az oktatási koncepcióról azt íija Marton Györgyi, hogy ki tudja hányadik? Én tudom, megkérdezhette volna tőlem: az első. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság most terjeszti be az elsőt, az előző közgyűlés elé egy tervezet sem került. Ez a hang érthető is és nem is. Marton Györgyi olyant is hallott, ami el sem hangzott a bizottsági ülésen. Vállalom, legyek én a célpont, de ne a bizottság. A probléma az, hogy a Zalai Hírlap nem közli a helyesbítést. Nem hiszek abban, hogy egy újságíró pártsemleges, nem is lehet, de legyen objektív. Mikor veszik figyelembe az SZMSZ 14. § (5) pontját? Balogh György: Az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság 1996. április 23-i soron kívüli közgyűlésen történtekkel kapcsolatos állásfoglalását olvassa fel. (Az állásfoglalás a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Suhai Sándor: Meggyőződésem, hogy helyesen jártam el. A közgyűlés akkor is ellehetetlenül, ha értelmes dolgot nem tudunk egymásnak mondani, előteijesztés hiányában ez elő is fordulhat. A napirend előtti felszólalások olyan műfajjá kezdenek válni, amelyen vitatkozni nem lehet. Az SZMSZ módosítása folyamatban van, kérni fogom az "ellehetetlenülés" szó bevitelét az egyéb rendzavarás mellé. Kérni fogom továbbá azt is, hogy a napirend előtti felszólalásoknál jelezze mindenki, hogy milyen témában szeretne szólni, nem biztos hogy lehetőséget fog kapni. Nincs értelme annak, hogy nem közérdeket, városérdeket szolgáló, esetleg csoportérdekek egymásnak való üzengetésének szinterévé kell tenni a közgyűlést. Javaslom az SZMSZ módosításban a napirend utáni hozzászólásokat. Marton István: Megköszönöm Kovács Tamás és Böröcz Zoltán képviselők munkáját, sok sikert és sok egészséget kívánok. 1.) Polgármesteri tájékoztató (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Béres Márton: Dr. Kerekes József képviselő által kezdeményezett - 14/1996. sz határozat, mely a VGV átalakításáról szól - vizsgálattal kapcsolatosan a testület nem kapott még tájékoztatást, újabb vizsgálatot kezdeményeztek. Két párhuzamos vizsgálatról van szó, vagy a másik lezárult, csak a hozzáférhetőséghez nincs lehetőség? 6 Magyar József: A 203/1995. sz. határozat értelmében - Zrínyi u. 20. - kérem polgármester urat, szíveskedjen értesíteni az átadásról az érintetteket, hiszen a határidő 1996. május 10. Suhai Sándor: A lakóközösség elnökét értesíteni fogom. Fontos, hogy együtt győződjünk meg arról, hogy amit ígértünk az teljesül vagy nem. Dr. Takács Anikó: A Városgazdálkodási Vállalat átalakításával kapcsolatos vizsgálatot a SYGNO Audit Kft. készítette el. Az anyag itt van, és tájékoztatni fogjuk Önöket a vizsgálat eredményéről. Korábbi vizsgálatokat a Pénzügyi Bizottság végezte, melyet Dr. Kerekes József képviselő nem fogadta el, ezért ismételt vizsgálatot kért. Ennek elvégzésére a SYGNO Audit Kft-t kértük fel. Tehát két vizsgálatról van szó. Dr. Kerekes József: Javasoltam, hogy a kérdéskört az Állami Számvevőszékkel vizsgáltassuk meg, mivel nagy volumenű ügyről van szó. Annak idején a közgyűlés ezt elvetette azzal, hogy folytatja az első vizsgálatot. A Polgármesteri Hivatal a SYGNO Audit Kft-t kérte fel a vizsgálat elvégzésére. Sajnos az Állami Számvevőszék a zsúfolt programja miatt nem tudta elvállalni a vizsgálat elvégzését, erről a közelmúltban kaptam értesítést. Várom a vizsgálat eredményét. Röst János: Kérem a 14/1996. számú határozat, a 21/1996. számú határozat és a 66/1996. számú határozatok határidejének módosítását. A 14/1996. sz. határozat határidejét javaslom 1996. augusztus 3 l-re, a 21/1996. sz. határozat határidejét 1996. június 30-ra, és a 66/1996. sz. határozat határidejét 1996. június 30-ra módosítani. Kovács Tamás: A 72/1996. sz. határozattal kapcsolatosan kérdezem, hogy a szerződés tartalmazza-e a Gazdasági és Városüzemelttési Bizottság állásfoglalását, illetve a közgyűlés döntésének megfelelően azt, hogy a vásárló lemond kártérítési igényéről a csere vagy a kompenzálandó ingatlan, illetve projekttel kapcsolatban. Dr. Takács Anikó: A szerződés tartalmazza a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság állásfoglalását, valamint a közgyűlési határozatban foglaltakat. Dr. Kerekes József: Tartalmazza-e a szerződés az átjáró építését, amely érinti a tulajdonjogot? Suhai Sándor: A szerződésben minden benne foglaltatik. Marton István: A 14/1996. határozatban foglaltak alapján a Pénzügyi Bizottság átvizsgálta a VGV gazdasági társasággá történő átalakítás jogi és pénzügyi körülményeit. A Pénzügyi Bizottság döntésének van még egy pontja a követelésekkel kapcsolatban, melynek határideje a közeljövőben jár le. Magyar József: A 72/1996. számú határozattal kapcsolatosan kérdezem, hogy a garázskérdés megoldódott-e, mert a tér rendezésének feltétele lett volna. Suhai Sándor: A garázskérdés megoldása nem automatikusan a telket megvásárlónak a feladata, de lehetőséget biztosít rá a vevő, mert mélygarázsokat épít. A város érdeke, hogy a több éve megoldatlan belső tér rendezett legyen, a kijárat megépüljön. Magyar József: Három variációban volt megoldási lehetőség. Nagyon fontos a garázskérdés megoldása, mert addig a teret nem lehet rendezni. Suhai Sándor: Beépítési terv alapján a megvalósulás megtörténik, de finanszírozás miatt a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsághoz kell fordulni. A Röst képviselő általjavasolt határidők elfogadhatóak, támogatni tudom. Marton István: A polgármesteri tájékoztató 6. oldalán olvashatjuk, "Április 19-20-22. a Város Napjának megünneplésének jegyében telt el. Díszvendégünk Horn Gyula miniszterelnök volt, aki nagy sikerű lakossági fórumot tartott városunkban." - nem értek egyet ezzel a mondattal. Véleményem szerint nem lakossági fórumokon dőlnek el a fontos kérdések. "Én vezető politikus fórumán pontosan a feltett kérdések miatt ily rosszul még nem éreztem magamat." Úgy vélem, a siker nézőpont kérdése. Szintén a polgármesteri tájékoztató 6. oldal lap alján olvashatjuk, "Április 30-án az OTP Rt. a vezérigazgatójával együtt ünnepélyes keretek között letettük a Kórház u. 12. számú ház alapkövét. Ezzel a mozzanattal elkezdődött az egy éve húzódó lakásépítési program, melynek során még ebben az évben a Király u. 28. és a Király utca-Zrínyi utcai sarok kerül beépítésre." Sajnálom, hogy egy éve nem történt érdemben semmi, ugyanakkor feleslegesnek tartom egy ház néhány lakással történő megtoldása esetén alapkő letételét. Suhai Sándor: A sikeresség valóban nézőpont kérdése. Tiltakozom az ellen, hogy egy év alatt nem történt semmi. Közel 30 millió forintot osztott el a Szociális és Egészségügyi Bizottság, valamint a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság lakásépítés vásárlás támogatására. Véleményem szerint nagyon komoly számú kezdeményezés történt a városban, csak kevés. Ezért kell bevonni az OTP Rt-t is, és még nagyon sok vállalkozót, egészen addig, amíg 100-150 lakás nem épül évente. Suhai Sándor: Aki elfogadja a három határidő módosítását, valamint a lejárt határidejű végrehajtásáról szóló jelentést, és a fontosabb intézkedésekről a tájékoztatót, kérem szavazzon. A közgyűlés 23 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 105/1996. sz. határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) 201/2/c/1995, 203/f/1995, 10/1996. 11/1996, 55/b/1996, 56/b/1996, 57/1996, 58/1996, 72/1996, 78/b/1996, 80/1996, 83/1996, 84/1996, 87/1996. számú határozatok végrehajtásáról szóló jelentést elfogadja. b.) A 14/1996. számú határozat - Városgazdálkodási Vállalat átalakításával kapcsolatos vizsgálat - végrehajtásának határidejét 1996. augusztus 3 l-re módosítja. 8 c.) A 21/1996. számú határozat - Széchenyi Kollégium hasznosítása -végrehajtásának határidejét 1996. június 30-ra módosítja. d.) A 66/1996. számú határozat - Apolló Filmszínház épületének hasznosítása - végrehajtásának határidejét 1996. június 30-ra módosítja. e.) a fontosabb intézkedésekről, eseményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi. Felelős: Suhai Sándor polgármester 2.) Interpellációk, kérdések Suhai Sándor: Krémer József írásban interpellált, kérdezem képviselő urat, kívánja-e szóban megismételni, vagy kiegészítni indítványát? Krémer József: Felhívom a figyelmet arra, hogy több helyről érkezett jelzés arra vonatkozóan, -a tavalyi és az idei rendezvénysorozat megrendezésével kapcsolatosan - hogy a lakosság nincs bevonva a Millecentenáriumi rendezvényekbe. Dr. Csákai Iván: 1996. április 26-án reggel az Északkeleti városrészben lakók, valamint a Dózsa Gy. utca vége sűrű fustfelhőben ébredt. Csak a Környezetvédelmi Felügyelet reagált, az elkövetők nem. Mivel bekerített területen égett a tűz, így a Tűzoltóság nem oltotta el a tüzet, a füstölés az Északkeleti lakótelepen másnap délig folytatódott. A területen súlyos asztmás gyermekek élnek, megengedhetetlen az ilyen eljárás. Pontosan egy hét múlva az eset megismétlődött. Kérem a polgármestert, hogy vizsgáltassa felül a szankcionálás lehetőségét, ha kell 6 óránként a maximum bírságot kell kiszabni, valamint a Rendőrség bevonásával az elkövető terhére a tűzoltást el kell rendelni. Suhai Sándor: Intézkedni fogok, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő. Dr. Csákai Iván: A Thury téren mutatványosok működnek. A telepítés idejére mozgatható illemhelyet, illletve szemétlerakót szükséges biztosítani, továbbá ellenőrizni indokolt a villamos vezetékek elhelyezését. A kutyatartók fokozottan ügyeljenek az ebek által okozott szennyeződések eltávolítására. Mátyás József: A Thury téren a kispiacon nyilvános illemhely van, a régi piaci épületben nőiférfi, a mellette lévő zöldség üzlet tulajdonosa az üzemeltető. Arra, hogy ez folyamatosan nyitva legyen, megállapodásunk van, melyet ellenőrizni fogunk. A földön húzódó villamosvezetékeket a DÉDÁSZ köti be, megítélésem szerint a szabványi előírásoknak az megfelel. 9 A szemételhelyezésre az ezután kiadott engedélyezésnél külön figyelmet fogunk fordítani. Az ebek tartásával kapcsolatosan külön akciót szervezünk. A Környezetvédelmi Felügyeletet kábítópisztolyokkal szereljük fel, hogy ténylegesen azok az állatok, amelyek biléta, póráz nélkül vannak a közterületen be tudjuk gyűjteni, elhelyezzük az Állatmenhelyben, vagy pedig a Gyepmesteri Telepen. A szemételhelyezéssel kapcsolatban válaszolom, nem szemétledobót kell biztosítani, hanem a lényeg az, hogy a náluk keletkezett szemét normális módon legyen elhelyezve, az üzemeltetők kössenek szerződést a Hulladékgyűjtő Kft.-vel a depónia helyére történő lerakására. Suhai Sándor: Meg fogom vizsgáltatni ezt a kérdést. Bicsák Miklós: Az Inkei kápolna és a Szociális Otthon közötti területen (Tungsram felőli oldalon) illegális hulladéklerakó hely van. Kérem a polgármestert, hogy találjunk megoldást a felmerült probléma megoldására. Mátyás József: Sajnos ez már több éves probléma, több alkalommal megszüntettük. Felmérésünk szerint kb. egy millió forint lenne a környezet rendbetételének a költségigénye. Sajnos vannak olyan lakótársaink, akik e területre hordják ki hulladékaikat. A Környezetvédelmi Felügyelet sorozatosan figyelte a területet, tettenérés esetén sem mindig volt bizonyítható (fotó alapján sem) az a tény, hogy szemétlerakás történt. Nagyon sok ügy van a szabálysértési hatóságnál e problémával kapcsolatban. Sajnos a 7-es úton, a Vágóhíddal szembeni területen ugyanez a helyzet, újabb szemétkupacok alakulnak. Suhai Sándor: Megkérhetnénk a lakótársainkat, hogy írják fel a tettenéréskor a rendszámot. 3 .) Javaslat Nagykanizsa Megyei Jogú Város közoktatási koncepciójára II. (általános iskola) (írásban) Előadó: Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke Dr. Horváth György: A közoktatási koncepció II-ról - általános iskolára vonatkozó részéről -tárgyalunk. A gyermeklétszám csökkenése, a város anyagi gondjai, és a rancionalizálás indokolta az előterjesztés elkészítését. Az 1985/86-os tanévben 7856 általános iskolai tanuló volt. Az 1990/9l-es tanévben 7057, az 1995/96-os tanévben 5270. A csökkenés 2316 fö, de 1991-től is 1787 fó. Az előbbi három, az utóbbi két nagy iskolát jelent. Az intézményhálózat lényegében maradt, sőt 1986-tól erősödött. Felhívnám a figyelmet a koncepciónak művészetiiskolára vonatkozó képzés bevezetésére. A Nagyrác Utcai Általános Iskola Szülői Munkaközösségének levele több pontatlanságot is tartalmaz. A Petőfi és Vécsey Általános Iskola összevonására vonatkozó hivatkozás ilyen formában téves. A bizottság nem határozta meg, - úgy tudom az előző bizottságok sem - hogy egy iskola melyik osztálya hol helyezkedik el. Ez nem volt sem a Zemplén, sem a Petőfi és Vécsey Iskola esetében sem. 10 A közös igazgatás alá kerülés esetén is az igazgató dönt a kétsoros iskola elhelyezéséről. Ha úgy intézkedik, hogy egy nyolcsoros iskola maradjon a jelenlegi helyen, akkor maradhat. Azonban indokolt egy iskola kiürítése az alacsony létszám miatt. Tehát az elhelyezés igazgatói jogkör. A koncepció hosszútávra meghatározza az oktatás helyzetét. Kérem a megtárgyalást, a határozati javaslatok elfogadását. A melléklet 5/d táblázata az összes működési kiadást jelenti. Hatalmazza fel a közgyűlés a Művelődési Osztályt, az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a cselekvési programnak megfelelően végezze az ez irányú tevékenységet, amelynek nagy része külön-külön közgyűlési előterjesztést kíván. A koncepciót az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság egyhangúlag támogatta. Suhai Sándor: A Nagyrác Úti Általános Iskola Szülői Munkaközösség meghívására lakossági fórumon - Dr. Bárányi Enikő, dr. Fodor Csaba, és Hajgató Sándor képviselőkkel - vettem részt. A fórumon megállapodtunk abban, hogy a mai közgyűlésen, amikor döntésre kerül sor, az a két iskola igazgatási és gazdasági szempontból történő összevonását jelenti. A döntés nem mondja ki azt, hogy a Nagyrác Úti Iskola felső tagozatának erőszakkal történő megszüntetését. A fórumon ígéretet tettem, hogy el fogom mondani a közgyűlésen hogy egy nyolc tanulócsoportos peremterülethez hasonló helyzetben lévő iskolát - Palinban, Miklósfán - el tudunk képzelni a Nagyrác Úti Iskolában is. Természetesen a gyerekek érdekében nagyon fontosnak tartom az összevonást igazgatásilag. Ez járhatóbb út, mint a gyermekek utaztatása. A szülőkkel megegyeztünk abban, hogy az épület felszabadítható, az iskola felső épülete értékesíthető. A szülők kérése volt, hogy az értékesítésből befolyt összegből újítsuk fel a megmaradásra szánt épületet. Dr. Bárányi Enikő: A cselekvéssor minden szakaszáról célszerű lenne külön szavaznunk, ezen belül a 2. szakaszról, amely a Nagyrác Úti Iskolát érinti. Az iskola vezetésével bejárva a régi iskola épületét - mint gyermekgyógyász - jó szakmai meggyőződéssel mondom, hogy az ott lévő nyolc tanterem valóban az egysorozatos iskola zavartalan működtetésének tárgyi feltételeit biztosítja. Kérem a közgyűlést, hogy a határozati javaslatok között szó szerint megfogalmazva jelenjen meg, hogy "a kétszer egysorozatos iskola - egyik a Templom téri, másik a Nagyrác Utcai Iskolában - működne." A Művelődési Osztály vezetőjét idézem "az iskolának csökkent a népszerűségi indexe", én a magam részéről teljes mértékben akceptálom, elfogadom a szülőknek a reakcióját és megnyilvánulását, hogy egy bizonyos számban - de ez nem döntő szám, még az itt felsorolt számok mellett, vagy ellenére sem - az iskola léte és bizonytalansága nagyon sok szülőt késztetett arra, hogy inkább a városba vigye gyermekét. Az itt lévő kiskanizsai szülők száma igazolja, hogy nem pedagógus lobbiról van szó, hanem egy lakosság jogos igényéről, amikor szeretnék a Nagyrác Utcai Iskolában az általános iskolai tanulmányok befejezéséig a gyerekek iskoláztatását biztosítani. Suhai Sándor: Jelen van a Nagyrác Úti Általános Iskola Szülői Munkaközösségének egyik tagja, aki tolmácsolni szeretné a munkaközösség állásfoglalását. Aki egyetért azzal, hogy meghallgassuk a Nagyrác Úti Általános Iskola Szülői Munkaközösségének állásfoglalását, kérem szavazzon. 11 A közgyűlés 18 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Tuboly Józsefné: Felolvasta a Szülői Munkaközösség állásfoglalását.(Az állásfoglalás a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) Palotás Tibor: A polgármester elmondása szerint, ha összevonásra kerülne a két iskola, akkor az igazgató döntése szerint helyezik el az osztályokat a két iskolában. Ki tudja befolyásolni az igazgatót, hogy a szülők és a városrész érdekeinek megfelelően alakítsa az osztályokat, kinek van erre módja? A Zemplén és a Péterfy iskola 1997-re tervezi összevonását, van-e arra lehetőség, hogy ezt egy évvel előbb tegyék meg? Suhai Sándor: A feltett kérdésre válaszolom: ezt befolyásolni tudja az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság, a Művelődési Osztály vezetője, a polgármester, de legfőképp a közgyűlés. Bizonytalannak látom a Péterffy - Zemplén iskola összevonását 1997-ben is. Véleményem szerint a testület hitelét vesztette azzal, hogy háromsorozatos iskola helyett négysorozatos iskola legyen. Az Érdekegyeztető Tanács véleménye szerint az 1997. évi összevonás korai. Hajgató Sándor: Csatlakozom Dr. Bárányi Enikő képviselőhöz, ugyanakkor kérem a közgyűlést, hogy foglalkozzon a kiskanizsai szülők kérésével. Ne akarják elszakítani a gyerekeket és 5. osztálytól a Templom téri iskolába járatni. A Nagyrác Úti iskola környékén sok fiatal lakik, születnek gyerekek, eljön majd az idő, amikor több tanteremre is szükség lesz, ezért tartsák meg egysoros iskolának a Nagyrác Úti iskolát. Kelemen Z. Pál: Úgy érzem, hogy a koncepciónak az alapvető gondja az, hogy mi lesz Nagykanizsa oktatásával, ha a mai 6200 tanulóról 4700-ra csökken a létszám 2000-re. A koncepció feltételezi, hogy 26-28 osztállyal lesz kevesebb mint jelenleg. Ha 30 főt számolok egy osztályban, akkor 50 osztállyal lesz kevesebb Nagykanizsán 2000-ben mint most. Véleményem szerint a Nagyrác Úti iskolának meg kell maradnia. Az iskola sorsát nem a közgyűlés és nem a bizottságok döntik el, hanem azok a kiskanizsi polgárok, akik a belvárosi iskolákba hordják gyermekeiket. Zsoldos Ferenc: A város megközelítőleg 2000-2002-ig az általános iskolák egészére, annak szerkezetére az önkormányzat szerepére kötelezést vállalt. Olyan elemző anyag van a kezünkben, amely először került a testület és a város közvéleménye elé. Nem a Művelődési Osztály és nem az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság képességeit kívánom méltatni ezzel a munkával, de kétségtelen, hogy hozzáértésről tanúskodik, szakmailag megalapozott, tényekre épített, a jövőt is elemző feladatrendszereket tartalmazó, átfogó anyagról van szó, amely a jelenleg városban közel 5300 általános iskolai tanulót, közvetlenül 10000 embert érint, tehát a város lakosságának 20%-át. Javaslom és kérem, hogy az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság által előterjesztett közoktatási koncepció általános iskolára vonatkozó és erre kidolgozott anyagával foglalkozzunk először. Ennek értékelését, elemzését, kritikáját végezzük el és ez alapján térhetünk ki egyes részekre. 12 Ferenczy Zoltán: A koncepció 17. oldala tartalmazza a bizottság elképzelését. Az intézményrendszer átalakításában a fő rendező elv, hogy minden intézmény olyan tanulócsoportszámmal működjön, amelynek az iskola épületét megtervezték. Egyetértek azzal is, hogy a cselekvéssor pontjaira külön-külön szavazzunk, mert a szavazáskor kitűnik, hogy melyik az a pont, amely a legszükségesebb. A pontokban megfogalmazottak betartását indokoltnak tartjuk, a megjelölt határidőmódosítással egyetértek. Kérem a közgyűlést, hogy fogadja el a koncepciót. Magyar József: Továbbra is az a véleményem, amit a korábbi napirend tárgyalása során elmondtam, hogy a körültekintően meghozott döntéseket később nem szabad megváltoztatni. Véleményem szerint az iskolák épületei, az ott oktató tanárok között különbség van. Ezért azt kell vizsgálni, hogy melyik épület, milyen feladatra alkalmas. Ha az osztályok kialakítása megtörténik, akkor olyan tanári kart kell felállítani, amellyel biztosítva van a megfelelő oktatás nevelés. Ha mindig valakinek az érdekeit vesszük figyelembe, akkor nincs értelme koncepció készítésének. Szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy a Keleti városrészben 2000-ig kevesebb lesz a tanulólétszám-csökkenése, mint a belvárosban. Az oktatási koncepció megvalósításához első lépésként összevonásra került a Vécsey és a Petőfi Általános Iskola. Ezen iskolák összevonásának eredményét értékelni kellene. Az összevonást követően az intézményben a tanulók létszáma fokozatosan csökken, ezért úgy gondolom, hogy az összevonásnak hatása van a környezetére. Véleményem szerint a legnagyobb gondot ennek a koncepciónak a megvalósítása, véghezvitele jelenti. Suhai Sándor: Kettőezer tanulóval kevesebb van a városban, mint korábban volt. Több mint háromszázzal kevesebb tanuló kerül beiskolázásra, mint amennyi azt elhagyja, de ez nemcsak nagykanizsai probléma, ez országos szinten is így van. Szegeden, Debrecenben, Kecskeméten és kisebb városokban is drasztikus iskolabezárások voltak. Mi nem ezt a megoldást választanánk, de azt nem tudjuk megengedni, hogy a tények felett szemet hunyjunk. Abban kell állást foglalnunk, hogy az átalakulásra milyen tendenciát alakítsunk ki. Az összevonások azt a célt szolgálják, hogy az összevont nagy tantestület saját maga lényegesen jobban hozzá tud járulni a demográfiai hullám által adta munkáltatói problémák megoldásához. A Péterfy és Zemplén iskola 5 vagy 10 év alatt legalább 20 nyugdíjazással megtudta volna úgy oldani a munkaerő gondját, hogy nem került volna utcára senki sem. A Vécsey és Petőfi iskola esetében az volt a probléma, hogy viszonylag kevés első osztályos jelentkezett. Ha a folyamatot nem indítjuk be, akkor joggal türelmetlenebb a gazdasági érdekcsoport testületen belül is, a szakma is, nem tudunk megfelelni a központi elvárásoknak és Nagykanizsa megpóbál úgy tenni, mintha nem venné tudomásul a tényeket. Dr. Csákai Iván: A 19-21. oldalig "Cselekvéssor javaslat" szerepel. Az SZMSZ nem tartalmaz ilyen meghatározást. Javaslom a fejezetenkénti szavazás mellett azt, hogy a cselekvéssor határozati javaslatként szerepeljen. Dr. Bárányi Enikő: Elméletileg a koncepcióval egyetértek. Ha a II. fejezetet fogjuk szavazni, akkor én nem hiszen, hogy ez bármilyen intézménynek az önállóságát csorbítaná 13 Marton István: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke megemlítette, hogy az 1990/91. tanévben 7057 gyermek tanult a város általános iskoláiban. Ennek a tanévnek a végén 5270 fö van. Szerintem ez nem így van, mert míg a 7057 főben szerepelt a Kisegítő Iskola 171 fövel, úgy a 4270 főben nem szerepel 160 fó. így a helyes szám 5430. A koncepció 2. sz. mellékletében végső összesítést kellett volna készíteni. A két számot összehasonlítva 1991-1996-ig mintegy 1600 fővel kevesebb lesz az általános iskolákban. A Rózsa úti iskola nincs figyelembe véve, de ha figyelembe vesszük, akkor várhatóan 4750 körüli létszámot lehet prognosztizálni 2002-re. Tehát ez év nyarától a 6 év múlva következő tanévzárásig mintegy újabb 700 fövel csökken a tanulók létszáma az általános iskolákban. Az anyagban szerepel, hogy a belvárosban egy egysorozatú iskolát fenn akarunk tartani mondjuk az idők végeztéig, vagy azt megközelítő időtartamig - konkrétan a Hunyadi iskolára gondolok. Ezt szakmai képtelenségnek tartom akkor, amikor pillanatnyilag kétsoros iskolák összevonásáról is szó volt, illetve a továbbiakban is szó lesz. Jogi ismereteim szerint nem fedi a valóságot a retorziókat illetően. A polgármester 3 változatot is felsorolt. Szerintem csak egy van. Konkrétan a közgyűlés olyan értelemben, hogy fegyelmit ad az érintett igazgatónak aki az elvárásoknak nem felel meg, vagy súlyosabb esetben leváltással tudja befolyásolni, vagy annak a kilátásba helyezésével. De mint önálló munkáltató semminemű ráhatásunk nincs erre a dologra. Szeretném, ha az itt ülő hivatali dolgozók közül - jogilag hozzáértő - ezzel kapcsolatban eldöntené a vitát, mert meglehetősen perdöntőnek tűnik. Zsoldos Ferenc: A fejezetenkénti szavazást értelmetlennek és feleslegesnek tartom. A határozati javaslatok 5 pontban összegezett része átfogóan tartalmazza a fejezetekben megfogalmazott feladatokat. Valóban mérlegelésre alkalmas Dr. Csákai képviselő javaslata, mely szerint az úgynevezett cselekvési javaslatot - amely több pontban van megfogalmazva - külön határozati javaslatként fogadjuk el. Nem tartom szerencsésnek a szavazási procedúra pontonkénti elvégzését. A cselekvési sor kiegészítés szükséges, tehát ott vannak az elkerülhetetlen intézkedések. Ezt ilyen módon és formában együtt szavazással, kiegészítve a határozati javaslat 5. pontját, elfogadásra alkalmasnak tartom. Krémer József: Az anyagot rendkívül színvonalasnak tartom, örülök hogy elkészült. A tervezet 4. oldalán olvashatjuk, "Az intézmények önállóságának biztosítása mellett segítik a társadalmi kontroll érvényesülését." Ezt a kontrolt az iskolaszékek, a szülői munkaközösségek, a diákönkormányzatok gyakorolják. Szeretném, ha a jövőben e szervezeteknek nagyobb jelentőségük lenne az iskolák életében. A 6. oldalon olvasható "Súlyos hiányossága a rendszernek, hogy a minőségi munka, a kiemelkedő tevékenység elismerésére nincs lehetőség jelenleg, hisz a központi kitüntetési lehetőségek száma rendkívül alacsony, és helyi szinten nem került kidolgozásra. Fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzat városi szinten megalkossa a kitüntetési rendszert a tartósan kiemelkedő, innoviációs tevékenységet végző pedagógusok és szakmai csoportok elismerése." A kitüntetési rendszert meg kell alkotni. A tervezet 14 oldalán szerepel a koncepció lényege. "A feladatvállalás középpontjában a gyermek, a diák kell hogy álljon." Az iskola azért van, hogy a gyermekek, a diákok megfelelő képzésben részesüljenek, ezt kell előtérbe helyezni. Nem szabad megengedni azt, hogy az iskolák elvesszék értékeiket, akár technikai színvonalat, akár más szempontot figyelembe véve. 14 Ugyanitt olvasható "Javasoljuk a szabadidő eltöltés tartalmas lehetőségeinek felülvizsgálatát, az Ifjúsági Ház kínálta lehetőségekkel.", a 21. oldalon "Hunyadi János Általános Iskola speciális programjának leginkább megfelelő Ifjúsági Házba történő elhelyezésének előkészítése." Itt ellentmondást látok. Az anyag 15. oldalán szerepel "- A zeneiskola (Alapfokú Művészeti Iskola) tehetséggondozást végez." Én úgy gondolom, eddig ez hiányzott a városunkba, éppen ezért örülök annak, hogy e téren is történt elmozdulás. A 17. oldalon "Az intézményrendszer átalakításában a fő rendező elv az alábbi kell, hogy legyen: minden intézmény olyan tanulócsoport számmal működjön, amelynek befogadására az iskola épületét megtervezték." Nagyon kevés olyan iskola van Nagykanizsán, amelynek az épülete iskolának épült (zsibongóval, tornateremmel felszerelve). A Piarista iskolával kapcsolatosan az iránymutatást nem egészen érzem egyértelműnek. Dr. Fodor Csaba: A koncepciót jónak tartom. Dr. Bárányi Enikő képviselő által a határozati javaslat 2. pontjának kiegészítésével egyetértek, miszerint a Nagyrác Úti iskolában az 1-8 osztályos felmenő egysorozatos iskola maradjon meg. A határozati javaslat 2. pontját kiegészíteném azzal, hogy az "így összevont közös intézmény igazgatója csak önkormányzati jóváhagyással változtathassa meg." Dr. Csákai képviselő szerint a cselekvési programot határozatonként kell kezelni, én úgy érzem, hogy erre most nincs szükség, nem indokolt. Már azért sem, mert a határozati javaslat 2. pontjának első mondata kimondja, hogy a "Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése az intézkedési tervet jóváhagyja .." Hajói értelmezem, ez olyan programcsomagot takar, amellyel rendkívül sok munka van és külön pontjai alapján előterjesztéseket készít a bizottság, illetve a felelős bizottságok a megadott határidőre, és akkor kell majd határozatot hozni. Dr. Horváth György: A racionálást figyelembe kell venni távlatokban gondolkodva. Magyar képviselő gondolataihoz hozzáteszem, hogy eddig nem volt hivatkozási alap, mert nem volt koncepció. Most van koncepció, így nem fordulhat elő hogy 8 vagy 1 gyerekre a következő években osztályt kell indítani. Ezt a koncepció tartalmazza. A Hunyadi János Altalános Iskolában ÉKP-program szerinti oktatás folyik, éppen ezért is érdemes lenne az iskolát fenntartani. Erre a programra szükség van. Kérem a közgyűlést, hogy hatalmazza fel a Művelődési Osztályt és az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, hogy a cselekvési programnak megfelelően végezze ez irányú tevékenységét, melynek nagy része külön-külön közgyűlési előterjesztést igényel. Kérésem továbbá az, hogy egybe fogadjuk el a koncepció tervezetet. Teleki László: Köszönöm a Kisebbségi Önkormányzat nevében hogy a cigányság oktatása két pontban is szerepel a koncepcióban. Itt realizálódik az, hogy valóban együttműködik a települési önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal, illetve a kisebbségi önkormányzat. Suhai Sándor: A közeljövőben találkozni fogok a piarista tartományi rendfönökkel, amikor a Piarista iskola elhelyezésének további ütemét tárgyaljuk meg. Jelenleg 4. osztályosok a Piarista iskolás gyerekek. Úgy hallottam hogy két 5. osztályt szerveznek, mely elhelyezése a jelenlegi helyükön, a "C" épületben még megoldható, egy tanévig még nincs probléma. Ezt követően elkerülhetetlen hogy a Hunyadi Általános Iskola átadásáról konkrétan tárgyaljunk. 15 A Hunyadi iskola tanulólétszáma csökkent, míg a Piarista iskoláé növekszik. Nagy kompromisszumkészség kell a piaristáktól is hogy elfogadják a Hunyadi iskolát, tőlünk is hogy átadjuk a Hunyadi iskolához tartozó éttermet és tornatermet, melynek nincs köze a korábbi egyházi vagyonhoz. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi "C" épületben és a Hunyadi iskolában el lehet rendezni a Piarista iskolának az elhelyezését, és ebben az esetben az "A" és "B" épületben meg tudjuk oldani az olajipari, vegyipari, gázipari és automatizálási szakközépiskolának a létét, így került be a koncepcióba, hogy a Zemplén iskola egy éven belül összevonásra kerül a Péterfy iskolával és más elhelyezést kap, ekkor felszabadulna - ha csak átmenetileg is - az a nyolc tanterem, amelyet most a Zemplén iskola használ. Egyetértek azzal, hogy a városnak szüksége van ifjúsági szabadidő központra. Ez reális igény, jó lenne, ha ezt az épületet minél hamarabb erre a célra vissza tudnánk adni. Dr. Pintérné Grundmann Frida: A Rózsa úti iskola külön kezelendő. Lehet, hogy számszaki hiba történt. Kérem, hogy a cselekvési sorból semmilyen határozatot ne hozzanak, mert az azt az irányt adja meg, amelyben nekünk és a bizottságnak tovább kell ténykedni. Minden pontja törvény által előírt egyeztetési kötelezettségeket is tartalmaz, amelyet most nem lehet megkerülni (pl. az Iskolaszékkel, az alkalmazotti közösséggel, a diák önkormányzattal). Nagyon kérem, hogy a cselekvési sorból jelöljék meg azt, amelyet a szakmai bizottság és a szakosztálynak nem kell külön előterjesztésként a közgyűlés elé visszahozni. Felmerült az Ifjúsági Ház és a Hunyadi iskola kérdése. Átmeneti megoldásként, amíg a Piarista iskola elhelyezésének ügye nem került végleges rendezésére, addig ezt az iskolát átmenetileg el kell helyezni. Jelzés értékű az is, hogy ez a program a város számára rendkívül fontos, a legközelebb esik az Ifjúsági Házban meglévő funkciókhoz. Jelenleg is úgy működik az Ifjúsági Ház, hogy délelőtt iskolaként, délután pedig iíjúsági ház funkcióként próbál megfelelni. Mindent megtesz annak érdekében, hogy megtudjon felelni az elvárásoknak, de nem igazán ideális, hogy ezt egy iskola működése mellett kell tennie. Ezért javasoljuk ennek felülvizsgálatát, és szakmailag csak azt javaslom hogy az Ifjúsági Háznak az eredeti funkcióját kapja vissza. A kiskanizsai kérdésben a testület akkor is dönthet, amikor önálló előteijesztésként a testület előtt van az anyag. A szakma nevében kérem, hogy az iskolavezetés, személyesen az iskola igazgató autonómiáját ne csökkentsék, mert a testületnek ehhez nincs joga. Röst János: Nem tartom helyesnek a cselekvési sor minden programjának megszavazását, de van 3 pontja, amely több iskolát is érint. A Zemplén és Péterfy iskola összevonásának javaslata, a Nagyrác és a Templom téri iskola összevonása, valamint a Hunyadi János Általános Iskolának a programja. Erről külön szavazást szeretnék kérni, a többiről szavazhatnánk egybe. Nem tudom elfogadni az összevonás ötletét, ez nem más mint a felelősség és a problémák áthárítása a leendő igazgatóra. Ezzel az önkormányzat saját magát mentesíti a problémák megoldása helyett. Marton István: Ha a bizottság 7057 főről beszél 1991. nyarán, akkor 1996. nyarára nem 5270-ről, hanem 5430-ról kellene hogy beszéljen. Én azt javaslom, hogy vagy mindenütt vegyük figyelembe a Rózsa uti iskola létszámát, vagy sehol. Értelemszerűen az anyag 2002-ben már figyelmen kívül hagyta. Szerencsésebb lett volna az 199l-es létszámot is a Rózsa iskola nélkül kimunkálni, ami durván 6900 fő volt, és akkor azt kell arányítani a majdani 2002-re prognosztizált 4700-4750 közötti létszámra. 16 Megítélésem szerint a határozati javaslat első öt pontjában semmi konkrétum nincs. Ha a cselekvési sor, amely egy intézkedési terv vagy program, és az abban mások által is említett néhány pont nem kerül megszavazásra vagy elvetésre, akkor azt kell mondanom, hogy ez az oktatási koncepció ebben a formában "írott malaszt", és az is marad. Balogh György: A koncepció megvalósulásának feltétele a cselekvési sor vagy intézkedési terv. A két iskola összevonásával, illetve az Ifjúsági Ház kérdésével amennyiben lehet, foglalkoznunk kell. Palotás Tibor: A Művelődési Osztály vezetője kijelentette, hogy az igazgatói döntést ne befolyásoljuk, ehhez nincs joga a közgyűlésnek. Én támogatom Dr. Fodor Csaba és Dr. Bárányi Enikő javaslatát, és majd ráérünk vitatkozni ezen a kérdésen, ha ismét közgyűlés elé kerül az ügy. Suhai Sándor: Javaslom, hogy a Nagyrác úti iskolára vonatkozó kitételt, - amelyet már többen megfogalmaztak - az új összevont iskola Alapító okiratában rögzítsük, ehhez joga van a közgyűlésnek. Az Alapító okiratot a testület hagyja jóvá és csak a közgyűlés módosíthatja. Az Alapító okiratba való rögzítés azt jelenti, hogy úgy hozzuk létre azt az új intézményt, hogy nyolc tanulócsoportos egysége van a Nagyrác úti iskolának, és van egy valamennyi tanulócsoportos egysége a Templom téri iskolának. Ha a testület megszavazza az Alapító okiratban történő rögzítést, akkor ezt csak a testület változtathatja meg, a közgyűlés is csak úgy módosíthatja, ha az egyeztetéseket (szülők, iskolaszék, stb.) előbb lefolytatják. Dr. Pintérné Grundmann Frida: Az iskolákkal kapcsolatosan mindent a közgyűlés befolyásol, hiszen a költségvetésben a testület hagyja jóvá a szükséges költségeket. Ez azt jelenti, hogy a Templom téri iskola és a Nagyrác úti iskola fajlagos költsége ezáltal növekedni fog. Ezzel a közgyűlés befolyásolja az iskola igazgatójának az intézkedéseit. Magyar József: A soron kívüli közgyűlésen hozott határozat mennyiben befolyásolja a dolgokat? Kérem a bizottság elnökét, hogy reagáljon erre. Suhai Sándor: A Zemplén és Péterfy iskola esetében a hozott döntés megnehezíti az összevonást. Ha négysorozatosat hozunk össze, akkor az iskola 32 tanulócsoportos lesz. Annak nem tudunk helyet biztosítani. Ha nem az idén, akkor jövőre kell drasztikusabb döntést hoznunk. Ha azt akarjuk hogy 24 tanulócsoportos legyen, - most a testület döntött arról hogy +1 osztály - akkor jövőre vissza kell venni +1 osztályt. Be kell állni annak a sornak, hogy három sorozatos iskola lenne ideális abban az épületben, hozzátéve a Petőfi iskola hagyományos főépületes saroképületében. Dr. Horváth György: Most valószínűleg eggyel több osztály van, de nem várható - nem osztom a polgármester azon véleményét - hogy jövőre négy, azután öt és hat osztály lesz. Sajnos még a három osztály sem lesz meg. A hely pillanatnyilag adott, a kimenő osztályok száma több mint a bejövő osztályok száma 17 Suhai Sándor: Csak akkor lesz négy osztály, ha a közgyűlés jövőre is megszavazza, hogy 2-2 osztály induljon. Aki egyetért azzal, hogy amennyiben a két iskola összevonásra kerül, úgy a Nagyrác úti általános iskola nyolc osztályos tagiskolaként megmarad, és ezt Alapító okiratba kell rögzíteni, kérem szavazzon. Kérdezem az előterjesztőt egyetért-e a javaslattal? Dr. Horváth György: Egyetértek. A közgyűlés 16 szavazattal, 3 ellenszavazattal, és 3 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 106/1996. sz. határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése kinyilvánítja azon álláspontját, hogy amennyiben a Nagyrác uti Altalános Iskola és a Templom téri Általános Iskola összevonásra kerül, akkor a Nagyrác úti Általános Iskola megmarad nyolc osztályos tagiskolaként. Ezt a tényt az összevonással egyidőben az intézmény Alapító Okiratában rögzíteni kell. Felelős: Suhai Sándor polgármester Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a cselekvési sor minden pontja határozati javaslatként szerepeljen, kérem szavazzon. Előterjesztő egyetért a javaslattal? Dr. Horváth György: Nem értek egyet. A közgyűlés 6 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 3 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy pontonként szerepeljen a Nagyrác úti iskola, a Zemplén Gy. iskola és a Hunyadi iskola. Kérdezem előteijesztőt, egyetért-e a javaslattal7 Dr. Horváth György: Nem értek vele egyet. A közgyűlés 6 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki elfogadja Nagykanizsa Megyei Jogú Város közoktatási koncepciójára II. (általános iskola) tett javaslatot annak határozati javaslataival együtt, kérem szavazzon. 18 A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással a javaslatot elfogadja és az alábbi határozat hozza: 107/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 1.) az alapfokú oktatásra vonatkozó koncepciót elfogadja. Felkéri a polgármestert, hogy gondoskodjon az érintett intézményekkel való megismertetéséről az abban foglaltak folyamatos érvényesítéséről. Határidő: 1996. június 30. illetve folyamatos Felelős: Suhai Sándor polgármester 2.) az intézkedési tervet jóváhagyja és felkéri a polgármestert, hogy a megfelelő előkészítés és törvényben előírt egyeztetések után terjessze a közgyűlés elé a soron következő feladatokra vonatkozó előterjesztéseket. Határidő: folyamatos Felelős: Suhai Sándor polgármester Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke, Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság elnöke 3.) felkéri a Polgármestert, hogy az egyházi ingatlanok rendezése, a piarista iskola elhelyezése érdekében folytasson tárgyalásokat a Piarista Renddel, ennek eredményéről tájékoztassa a Közgyűlést. Határidő: 1996. december 31. Felelős: Suhai Sándor polgármester 4.) felkéri a polgármestert, hogy intézkedjen az intézmények alapító okiratainak folyamatos felülvizsgálatáról. A koncepció és törvényi szabályozások módosulása alapján indokolt változtatások után jóváhagyásra terjessze a közgyűlés elé. Határidő: 1996. december 31. Felelős: Suhai Sándor polgármester 5.) a koncepcióban megfogalmazott irányelvek alapján az induló tanulócsoportok számát a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően hagyja jóvá. Határidő: 1996. november 31. és folyamatosan évente november 31. Felelős: Suhai Sándor polgármester 19 Dr. Csákai Iván: Körünkben üdvözölhetjük Udvardi Sándort a Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetségének megbízott alelnökét. Ezért kérem, hogy az 5. napirendi pontot 4. napirendként tárgyaljuk. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az 5. napirendi pontot 4. napirendi pontként tárgyaljuk, kérem szavazzon A közgyűlés 19 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja. 4.) Javaslat az 1/1996. (1.23.) számú közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet kiegészítésére és módosítására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Böröcz Zoltán: A Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság véleménye megegyezik a rendelet módosítási javaslattal, a 3.000 Ft/gk/hó összeggel. Három bizottsági tag 2.000 Ft-ot javasolta. Magyar József: Én is azon bizottsági tagok közé tartozom, akik a 2.000/gk/hó csökkentést javasolják. Országos vizsgálatot végeztünk a közterülethaszhasználati díjakkal kapcsolatosan. Megállapítottuk, hogy Hódmezővásárhelyen és Keszthelyen volt a legmagasabb a díj. A 3.000 -Ft-tal még mindig messze felette vagyunk az országos átlagnak. A városban üzemeltető személyszállító kisiparosok nem azonos vagyoni helyzetűek. Vannak olyan szolgáltatást végző emberek, akiknek nem okoz gondot a 6.000/gk/hó díjnak a kifizetése sem. Véleményem szerint többségben vannak azok a taxisok, akiknek sok e díj megfizetése. A Poltármesteri Hivatalnak ajánlom, hogy a díjtételek kialakításánál az eddigi gyakorlatot változtassuk meg. Kérem, hogy a képviselők ilyen esetben kapják meg a régi díjak és az új díjakról a kimutatást, valamint néhány város díjtételeit. Ha ezen információk birtokában vagyunk, akkor reális döntést hozunk. Dr. Kerekes József: Meglepett, hogy a Magyar József képviselő által közreadott kimutatás - az országos különböző városaiban lévő taxis díjakról - szerint Nagykanizsán az országos átlag közel 10 szerese van megállapítva. Első benyomásra ez soknak tűnik, azonban vannak városunkban olyan iparosok, kereskedők is, akik közterülethasználati, helyfoglalási, valamint a piacon fizetendő különböző díjakat fizetnek. Ebből adódóan megállapítható az, hogy a taxisok ezeknek a díjaknak a mértékéhez képest keveset fizetnek. Nem javaslom a csökkentést. A "...napi díjtételnél egészre kell kerekíteni a megkezdett napot, havi díjtételnél 1/30-ad részt vegyük figyelembe egy napra és minden megkezdett négyzetméter számítson egésznek." -kivitelezését nem tudom elképzelni. Ki fogja azt megállapítani, hogy a taxis mikor kezdi és fejezi be a munkáját. Ha erre személyt alkalmazunk, akkor ez nagyon sokba kerül A közelmúltban határoztuk meg a gépkocsik 80 Ft/óra parkolási díjait. Nem tudom mennyibe kerül egy taxi felszerelése (taxaméter, vizsgáztatás), de ha mindezt hozzászámítjuk és utána a parkolási díjként elszámoljuk a taxinak az egész havi díját - 1 hónapban mondjuk 720 óra, ezt beszorozzuk 8-cal, 57.600 Ft-ot kellene neki fizetni, helyette 6.000 Ft-ot fizet. 20 Zsoldos Ferenc: Tudomásom szerint a személyszállító kisiparosok huzamos idő óta semmilyen díjat nem fizetnek, mert megtagadták a díjak fizetését. Mi az elképzelés, milyen módon tervezik - esetleg az új tarifa alapján - visszamenőlegesen a fizetési megtagadás időszakára vonatkozóan akár megadott terminusokra bontva is az elmaradt befizetések pótlását? Szigorúan véve ez költségvetési kiesés, ha ilyen jellegű példát statuálunk, akkor lehetőség van arra, hogy megtagadjunk bizonyos díjak fizetését. Ezért szankciót kell alkalmazni. Ferenczy Zoltán: Három kérdést szeretnék feltenni. 1. Jelen pillanatban milyen tarifák vannak? 2. Milyen költségeket írhatnak le ebből az összegekből? 3. Hány taxis dolgozik Nagykanizsán és szükség van-e ennyi taxira? Dr. Takács Anikó: Zsoldos képviselőnek válaszolom, hogy a rendelet 3. szakasza szerint "visszamenőleges hatály"-ra utal, ez azt jelenti, hogy 1996. január 24-től kell alkalmazni ezt a megállapított csökkentett díjtételt, illetve rendeletet. Korábban valóban nem fizettek a taxisok közterülethasználati díjat, azonban a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság úgy foglalt állást, hogy ne tegyünk intézkedést a korábbi években keletkezett tartozás behajtására. Udvardi Sándor: A Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetsége nevében köszönöm polgármester úrnak hogy fogadott, és lehetőség nyílt arra, hogy a közgyűlésen részt vehessek. Ferenczy képviselő kérdésére válaszolva, jelen pillanatban az átlagos tarifa 50-70-80 forint. Ez tartalmazza az 50 Ft alapdíjat, 1 km 70 Ft vagy 80 Ft díjat, és a percenként 10 Ft várakozási díjat. Nagykanizsán jelenleg 31 fő személyszállító kisiparos van. Felhívom a figyelmet, hogy 100 főről 31 főre lecsökkent a taxisok száma. Ennek okai általában központi intézkedésekből adódik. A nagykanizsai személyszállító kisiparosok későn fordultak az érdekképviselethez. Dolgozunk azon, hogy a maximált tarifát a személyszállításnál bevezessük országosan. Jelenleg a személyszállítás szabadáras, tehát az árak megállapítása a taxistól függ. Ezen szeretnénk változtatni, hogy a szolgáltatás rögzített árformában történjen. Az anyagok áttanulmányozása során olvastam a taxisok levelét, amit Magyar József képviselő úrnak írtak. Ezt követően a képviselő úr önálló képviselői indítványt nyújtott be. Március 22-én a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara levelet juttatott el az Önkormányzathoz a Kamara aláírásával azzal, hogy méltánytalannak és soknak tartotta a meghatározott összeget. Bizottsági ülésről készült újságcikket is olvastam, melyben volt olyan nyilatkozat képviselő részéről, aki bevallotta, hogy az összeg megszavazásakor nem volt elég információja. Tudom azt is, vannak akiket irritál, hogy a személyszállító kisiparosok milyen típusú nyugati kocsikkal közlekednek. Azt is tudom, részben a taxisok is tehetnek arról, hogy olyan vélemény alakult ki róluk, ami nem mindig kedvező. De azt is el kell mondani, hogy akik a szolgáltatást igénybe veszik, nekik sem mindegy, hogy milyen kocsiba ülnek be. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a taxi nem olcsó, de a fenntartása, üzemeltetése sem. A taxiknál évente szigorított műszaki vizsga van, a gumiabroncsok állapota, 3 mm-nél kisebb nem lehet a futófelület. Azt is tudom, hogy a taxival korábban lehetett jól keresni. De akkor nem ez volt az adórendszer. A taxisok két-három évenként az autójukat cserélni tudták. Most viszont a tartalékainkat éljük fel. Több terhet csak úgy bírunk el, hogy a fogyasztókra áthárítjuk. 21 Kérem a képviselőtestületet mérlegelje, hogy a más városokhoz viszonyítva kivetett díj milyen irreális. Győrben 6000 Ft évente, Siófokon, ahol az idegenforgalom dominál ugyancsak 6000 Ft egy évben, Veszprémben 1250 Ft, Kaposváron 6000 Ft, Zalaegerszegen 9600 Ft, Szombathelyen 7500 Ft. Hévizén, Sopronban nincs. Ebben a régióban a legdrágább Keszthely ahol 17 000 Ft/év/kocsi. Kérem a képviselőket, hogy az elmondottakat mérlegeljék, és annak figyelembe vételével hozzák meg döntésüket. Kérem arra a lehetőséget, hogy a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke Vékási János is elmondhassa véleményét. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy Vékási János a napirendhez hozzászóljon, kérem igennel szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal, 1 tartózkodással a javaslatot elfogadja. Vékási János: A Kereskedelmi és Iparkamara 13 000 tagot tart nyilván a megyében. A gazdasági önkormányzatunk azokat a jogosítványokat, kötelezettségeket próbálja érvényesíteni, amit a kamarai törvény részére biztosít. A megyei kamarán belül rövidesen megalakul a Nagykanizsai Városi Kamara, amelynek feladata, hogy ezeket a jogosítványait Nagykanizsán is érvényesítse. Szeretnénk, ha a város gazdasági döntéseihez a kamarától előzetes véleményt kérne. Az egyik legkisebb egység ahol az érdekérvényesítés folyhat a gazdasági kamara tagozatai, ezen belül a személyszállítók érdekképviselete, amely 31 fő érdekében jár el. Ez a tagozat fordul a kamarához, hogy segítsük a problémájuk megoldásában, járjunk közre, hogy a közgyűlés olyan döntést hozzon a helyfoglalásra vonatkozóan, ami részükre is elfogadható. Úgy gondolom, azzal Önöknek is tisztában kell lenni, hogy a taxiszolgáltatás ugyanolyan, mint a hírközlés, mint a szállodaipar stb. A városnak a gazdasági döntéseinél ezt is figyelembe kell venni. Úgy gondolom, a városnak, az Önkormányzatnak egy tisztességes piaci versenyt kell támogatni, olyan feltételt teremteni, amely semleges, de nem biztos, hogy a helypénzzel kell differenciálni. Nem lehet az érdeke az Önkormányzatnak, hogy a versenyből kizárjon embereket azzal, hogy nem tudják ezt a díjat felvállalni. Ferenczy Zoltán: Nem kaptam választ arra a kérdésemre, hogy a taxisok milyen költségeket írhatnak le az adójukból. Udvardi Sándor: Ez a vállalkozóktól függ, mert a vállalkozáshoz használt eszközt vagy beviszi, vagy nem viszi be a vállalkozásba. Ha nem viszi be a vállalkozásba a személygépkocsiját, akkor az üzemeltetésnél csak a ténylegesen felmerülő üzemanyagköltséget írhatja le az adójából. Ha beviszi a vállalkozásba a gépkocsiját, akkor leírhat más költségeket is, tehát a javítási költségét is. El szeretném mondani, hogy átalányadót, társadalombiztosítási adót, kamarai tagdíjat, érdekképviseleti tagdíjat kell fizetnünk, és mindezek mellett a kocsi karbantartását is nekünk kell megoldani. Zsoldos Ferenc: Csodálkozom azon, hogy ilyen nagyvonalú volt a Pénzügyi Bizottság, hogy nem tartotta fontosnak a kintlévőségeknek a behajtását. Erre kérek választ. 22 Böröcz Zoltán: A 2000 Ft-os visszamenőleges elmaradásra vonatkozóan a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság álláspontja, hogy ezen összeget behajtani rendkívül körülményes és szinte lehetetlen. A bizottság az aljegyzőt megbízta azzal, hogy vizsgáltassa ki, hogy miért nem történt 1993-tól intézkedés a Polgármesteri Hivatalban erre vonatkozóan. A hibát a Hivatal követte el. A rendelettervezet tartalmazza a méltányolási jogot, mellyel kivédve látjuk azt a problémát, hogy ellehetetlenítenénk a fuvarozókat. Marton István: A Pénzügyi Bizottság a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottsághoz hasonlóan alakította ki álláspontját a visszamenőlegesen elmaradt díjakkal kapcsolatosan, még a vizsgálatra vonatkozóan is. Czobor Zoltán: Kérem a Hivatalt, hogy vizsgálja felül az adófizetést, mert a közelmúltban is érkezett a bizottsághoz olyan kérelem, hogy az 1992-ben kivetett adót engedjük el. Ilyen nem fordulhatna elő, hogy 1992-ben kivetett adónak az elengedését 1996-ban kérelmezzék meg. A taxisok problémáját megértem, de ezt az ellehetetlenülést el lehet mondani bármely más I területre is. Ha a városban megállapított egyéb helyfoglalási összeghez viszonyítjuk a 3000 Ft-ot, akkor ezt elfogadhatónak tartom, és erre kérem a taxisokat is. Dr. Fodor Csaba: Elsősorban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez a díj nem adó, tehát nem adókat enged el a közgyűlés. Módosító indítványokra nem került sor, ezért kérem, hogy a beterjesztett javaslatról szavazzunk. Dr. Takács Anikó: Szeretném pontosítani, hogy nem adóról van szó, hanem közterület használati díjról. A Hivatal nem követett el mulasztást, mert a bizottsági ülésen megnevezett személy csak 1992-ben nem fizetett adót. A vizsgálatról részletesen beszámolok a bizottságnak. Magyar József: A díj megállapítására a javaslatom 2000 Ft. Suhai Sándor: Aki egyetért Magyar József képviselő módosító javaslatával, a 2000 Ft-tal, kérem igennel szavazzon. I A közgyűlés a javaslatot 5 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 6 tartózkodással nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni az előterjesztésben szereplő 3000 Ft-os módositást, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal, 2 tartózkodással a rendelet tervezetet elfogadja és a következő rendeletet alkotja: 23 21/1996. (V.07.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlésének 21/1996 (V. 07.) számú rendelete az 1/1996. (1.23.) számú közterületek és közterület jellegű területek használatáról szóló rendelet kiegészítésére és módosítására (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 5.) Beszámoló Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1995. évi költségvetési gazdálkodásáról (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester Dr. Tóth József: A két anyagról együtt mondok véleményt, mivel azokat egyszerre vizsgáltuk. Lezárt évet vizsgáltunk olyan körülmények között, amikor a gazdasági folyamatokat évközben nem láttuk. Ennek ellenére azt gondolom, hogy alaposan, körültekintően minden dokumentumot áttekintettünk ahhoz, hogy véleményt mondjunk a zárszámadásról. Alapvető megállapításaink, hogy a zárszámadásban foglaltak a törvény és a kormányrendeletben előírt szabályozásnak megfelel. Javaslatunk a jövőre nézve az lenne, a számlamaradványokat nem kell jóváhagyni a tervezés során, mert ennek a változása okozza a második előteijesztében előirányzat növekedéseket és csökkenéseket. Azért fordul elő, hogy a jóváhagyott költségvetést már májusban módosítani kell. Törekedni kell arra is, hogy a jövőben olyan anyag álljon rendelkezésre, mely könnyebben olvasható, könnyebben áttekinthető. Jövő hónapban egy mérlegátfordítást is ide kell hozni a közgyűlés elé, mivel jogszabályi változás következtében megváltozik a számviteli rend A közeljövőben ösztönözni fogom a Polgármesteri Hivatalt arra, hogy könnyen kezelhető anyagot terjesszen elő, figyelembe véve a törvényi előírásokat is. Úgy gondolom, hogy arra az egyszerűsített mérlegre, eredménykimutatásra, maradványelszámolásra ami az előterjesztés második részében van olyan audizálást adhatunk, amely megfelelő és közzétehető. Magyar József: Az 1995-ös zárszámadásban a teljesítés előtt megjelent módosított előirányzatot melyik közgyűlésen hagytuk jóvá? Tóthné Krémer Mária: I-III negyedévi beszámoló elfogadása során. Magyar József: 1995. november 28-án tárgyaltuk a I-III. negyedévi beszámolót.Ekkor kaptunk egy eredeti előirányzatot, szerepelt mellette a módosított előirányzat, a teljesítés és a javasolt előirányzat. A módosított előirányzatot véleményem szerint a közgyűlés még nem fogadta el. A teljesítést az 1995. november 28-án javasolt előirányzattal hasonlítottam össze, melynek eredményeként azt állapítottam meg, hogy 492 millió Ft plusz bevételünk volt az éven belül lejárt értékpapírokból. Mivel az eredeti előirányzaton ez 0 Ft-al szerepelt, a módosítottnál is 0-val és az I-III. negyedévi beszámolónál 595 millió 877 ezer Ft. szerepel. Úgy gondolom, hogy alapvetően a bevételeink nagy része ebből adódik. 24 Ha a végösszegnél a tervezetet és a teljesítést összehasonlítom akkor 2 milliárd 293 millió Ft. A Polgármesteri Hivatal nagyon jól dolgozott, mert ilyen bevételeket értékpapír értékesítéséből elérni nem egyszerű dolog. Kifogásom az, hogy ez november 28-án sem derült ki. A jövőre nézve javaslom, ha lesznek többletbevételeink, akkor azt pótköltségvetésként tárgyaljuk meg. Az 1996. évi költségvetésnél az eredetit és a módosítást összehasonlítva úgy gondolom, hogy az elmúlt évhez hasonlóan túl fogjuk teljesíteni. A könyvvizsgáló által március 4-én kelt anyagban olyan megállapítások szerepelnek, melyre tudomásom szerint eddig intézkedés nem történt. Kérem a polgármester urat, hogy valamelyik bizottságot, vagy a jegyzőnőt bízza meg azzal, hogy ebben az anyagban szereplő javaslatok határozat formájában jelenjenek meg. Az SZMSZ-be kellene rögzíteni, hogy a költségvetés milyen táblázatokat tartalmazzon. Kérem, hogy az SZMSZ legyen kiegészítve a könyvvizsgáló javaslataival. Suhai Sándor: A költségvetésben szereplő táblákat nem mi szabjuk meg, hanem az államháztartási törvény írja elő. Sajnos egyre nehezebb követni ezeket az előírásokat, most azt próbáljuk megítélni, hogy ez a zárszámadás eredményesen szolgálta-e a közgyűlés által kitűzött célokat. Az igaz, hogy nem kellett felvenni 300 millió Ft-os hitelt, az is igaz, hogy ezt pótköltségvetésnél is behuzhattuk volna azzal, hogy nincs hitelfelvétel. A számok különböző összehasonlításától óvakodjunk, mert nem mindig a valós helyzetet mutatják. Beznicza Miklós: Senkit ne tévesszen meg az, hogy itt 1 millió 250 ezer Ft hitelművelet szerepel a táblázatban. Az 50 értékpapírművelet kiadási és bevételi egyenlege 15 millió Ft, ami azt jelenti, hogy 1995. december 31-én nem kaptuk meg a 15 millió Ft-os diszkont kincstárjegyet, hanem csak 1996. január 2-án. Éves költségvetésbe ilyen dolgokat előre tervezni nem lehet. Annál is inkább, mivel sem az intézményi, sem a hivatali előírásokat a TÁKISZ nem bocsátja rendelkezésünkre. Automatikusan visszatartja a 42,5 %-os TB járulékot, a 4,2 %-os munkaadói járulékot. Állami támogatást egyszer kapunk 27-én vagy 28-án, amit 30-án már utalunk tovább az intézményeknek, így az összeg lekötésére már nem igen van lehetőségünk. Általános elv az államháztartási törvényben, és a költségvetési intézményeknél a bruttó elszámolás elve. A mérleg elv is 1996-tól működik, módosítások várhatók a költségvetéssel, a számviteli renddel kapcsolatosan is. A beszámoló rendszernek igazodni kell a költségvetési rendszerhez. Böröcz Zoltán: Véleményem szerint ez az előterjesztés a közgyűlés előtti részletes vitára nem alkalmas, de alkalmas volt a Gazdasági és a Városüzemeltetési Bizottság előtti vitára. A költségvetési gazdálkodásban két területen előrelépés történt, ez a bizottsági ülésen is elhangzott. Egyik az anyag áttekinthetősége, a másik pedig az összehasonlíthatóság és rendszeresség, ami a képviselők kiszolgálását segitette elő. Kettő sarokprobléma felmerült a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság ülésén is, az egyik a nem tervezhető bevételek kérdése, ami az értékpapír értékesítésekből származott bevételt jelenti. A másik a kamatbevételek kérdése, amely a kincstártörvény megjelenésével nem biztosít számunkra komoly bevételt. A bizottság ülésén felvetődött még az alultervezettség kérdése is, melyet két dolog ösztönöz, egyrészt a túlzott óvatosság, másrészt viszont a Hivatal egyes szakembereinek az érdekeltsége, mert jó eredmény elérése után annak arányába premizáltak. E területen is előrelépés történt ez évben, mert előkészítés alatt van az az anyag, ami ezt a problémát megoldja. 25 A számviteli rend részletes megismerése indokolt lenne a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság tagjai részére, melyre a SYGNO AUDIT Könyvvizsgáló Kft. ígéretet is tett. Véleményem szerint a város gazdasági helyzetében pozitív irányú elmozdulások történtek. Ezt nemcsak a záró mérleg bizonyítja, hanem az 1996-ban többségi szavazással elfogadott költségvetés is. Tóthné Krémer Mária: A III. negyedévi beszámolónál Magyar József képviselő által hiányzónak ítélt adatokat azért nem találta, mert ha megnézi a képviselő úr az 1995. év költségvetési szabályait, akkor látható, hogy egyes feladatokat ott a közgyűlés átruházott a polgármesterre és a bizottságokra. Többek között a költségvetésben átmenetileg jelentkező szabad pénzeszközök felhasznlásával is a polgármestert bízta meg, melyről a közgyűlést még a december folyamán tájékoztatta. Marton István: Böröcz Zoltán képviselő által elmondottakkal egyetértek úgy módszertanilag, mint tartalmilag, kivéve azzal, hogy pozitív irányú elmozdulás lenne, mert véleményem szerint stagnálás tapasztalható. A zárszámadás engem személy szerint egy kicsit elkeserít, de azért jó is van bennt konkrétan az, hogy könyvvizsgálók látták, a törvényeknek megfelelőnek találták. A korábbi években a bizottságok ilyen mennyiségi és színvonalas munkát nem tudtak volna végezni, mint egy ilyen feladatra szakosodott cég. A zárszámadás mindig a múltba nézést jelenti. Úgy gondolom, hogy ez a zárszámadás nagymértékben rámutat arra, hogy az előző évi terv nem is nagyon tekinthető tervnek. Ha a táblázatokat jobban megfigyeljük, megállapíthatjuk, hogy a saját bevételek százalékosan szinten maradtak. Megállapíthatjuk azt is, hogy 1992-ben az átengedett központi adók és illetékek, valamint az állami támogatás együttesen a költségvetésnek majdnem a felét tették ki, 47,5 %-ot amíg ez a szám a múlt évben 33,4 %-ra csökkent. Úgy gondolom, hogy a zárszámadás elérheti a célját akkor, ha tanulságként szolgál az önkormányzat 1997. évi költségvetése számára. Ahhoz, hogy ezt a célt eléljük az itt elhangzott számokat összehasonlíthatóvá kell tenni. Elvégeztem az elmúlt évre vonatkozóan az összehasonlítást, ebből a 8 milliárd 865 millió 451 ezer bevételből kivesszük az 1 milliárd 893 millió 373 ezer Ft-ot, amely a felettes szervtől kapott támogatás, akkor eljutunk a 6 milliárd 972 millió nettó számhoz. Vegyük ki ebből az 1 milliárd 234 millió 384 ezer Ft-ot. így 5 milliárd 737,7 milliárdos nettó jön ki. Ezt azért mondtam el, mert az idei hitel nélkül induló terv hasonló nettó számú. Ez azt jelenti, hogy összehasonlítva a számokat az 1995. év nettó többlete majdnem 550 millió Ft az idei hitelfelvételi tervhez képest Nagyon örülnék annak, ha elmaradás lenne a tervtől, és azért kellene csökkenteni az előre megtervezett nagyobb összegű tartalékot. Több mint 300 millió Ft volt az alultervezés a működési többletbevételből, az adóbevételekből, a lakásértékesítésből. Ez mind előre tervezhető volt. Én ezen a fórumon elmondtam, hogy a lakásértékesítés több mint 100 millió Ft-al több lesz. A Pénzügyi Bizottság is állást foglalt abban, hogy az adóbevétel is több lesz, mint amekkora tervezve volt, több is lett 46 millió Ft-al. Az illetékes bizottság fél évvel ezelőtt ezt az alultervezes számlájára írta. Nagyon jó az anyag. Mindig azt az évet - amelyet megterveztek - kell összehasonlíthatóvá tenni, mert nagyon gyakoriak a változások 26 Magyar József: Nem mondtam, hogy mennyi a kiadás. Tehát ha a 8.628 millió Ft mellé teszem a megnövekedett kiadásokat, akkor is 550 millió Ft-al több bevételünk volt. Ha nekünk egy nullát írnak oda be, és abból lesz egy ilyen nagy szám, akkor foglalkozni kell vele, mint ahogy a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság adott erre utasítást, hogy vizsgáljuk meg hogy lehetne kezelni ezt a dolgot. Az 1995. évi költségvetés anyagában megtaláltam azt a két táblázatot, amely eddig egy költségvetési táblázatban sem volt bent, hogy egy táblában bent van a bevétel, egy másikban a kiadás, és mindkettő bruttóban van, össze lehet hasonlítani. Gratulálok annak, aki ezt összehozta. Javaslom a szerkesztőknek a figyelmébe a most készült legújabb táblázatomat, melyet javaslom, hogy az SZMSZ-be építsük be, mert ezek azok a táblázatok amelyet mindenki meg fog érteni. Palotás Tibor: Az alultervezést el kell kerülni, bízom az új Gazdasági Osztályvezetőnkben, hogy ennek érdekében mindent megtesz. Akár még azt is, hogy a lehető legkorábban egy módosított költségvetési tervezetet terjeszt a közgyűlés elé. > Ha képviselőtársaim megnézik a 13. oldalon lévő táblázatot, mely a rendszeres pénzbeni ellátásokról szól, a következő pedig az eseti pénzbeni ellátásokat mutatja, ez számomra azt mutatja, hogy azok az illetékesek akik ezeket megtervezték és a módosított előirányzatokat amelyet a közgyűlés november 28-án elfogadott, nem volt megfelelő ez ahhoz képest hatalmas mértékben változott százalékosan tekintve. Ez nekem csak egyet tud mondani, vagy nem értenek a munkájukhoz, vagy nem tudnak tervezni, vagy nem akarnak rendszeres pénzbeni ellátásokat és eseti pénzbeni ellátásokat kifizetni a rászorulók részére. Kérem tanulság legyen, hogy ne fordulhasson az elő, hogy az 5 millió Ft-ra tervezett rendszeres szociális segély teljesítésekor 4 millió Ft-ra csökken - 25 %-os eltérés - a 7,6 millió Ft-ra tervezett ápolási díj 6,1 millió Ft-ra csökken - 1,5 millió Ft a csökkenés - a lakásfenntartási támogatásnál 8,9 millió Ft-al szemben csak 5,4 millió Ft-ot fizettek ki az illetékesek, az átmeneti szociális segély 5 millió Ft-ra volt tervezve, kifizettek 2,2 millió Ft-ot. Szeretném tudni, hogy miért nem értesültünk arról, hogy a módosított előirányzatnál be lehet tervezni a közgyógyellátásnak az összegét. Miért lett betervezve a segélyek postaköltsége, miért nem tudtuk betervezni a gépjármű fenntartási támogatásnak az 1,8 millió Ft-os összege? Tudomásom szerint egy osztály sem mutatja ki külön a postaköltségét, a levelezését, hanem ( valahol a hivatali általános postai költségei között szerepel. 1,9 millió Ft-os költség szerepel. Szeretném, ha azok a rászorult emberek megkapnák legalább azt, amit a közgyűlés nekik szánt. Tóthné Krémer Mária: A szociális segélyezéssel kapcsolatban szeretném elmondani, hogy nem biztos az, hogy a betervezett előirányzatokat nem használták fel. Valószínű, hogy nem volt azekra a célokra annyi összegre szükség. Ha megnézi, az egyes tételeket nincs módosított előirányzat, máshova viszont igény érkezett be és az elbírálták, és azok az emberek ugyanúgy megkapták rászorultság alapon azokat a segélyeket. Szintén az 1995. évi költségvetésünk végrehajtásában szerepel a szociálpolitikai segélyezési támogatási feladatok megoldására előirányzott összeg. A polgármester jogcímek között átcsoportosíthat. Tehát nem feltétlenül kell az előirányzatot mellé rendelnie, felhasználási jogköre a polgármester úrnak van. 27 Czobor Zoltán: A költségvetés módosítást akkor is meg kell tenni, ha a költségvetés pozitív irányba mozdul el, amelyre azért van szükség, hogy a közgyűlés tájékozott legyen a gazdasági folyamatokkal, ill. a polgármester megadja a lehetőséget a közgyűlésnek arra, hogy a megtakarítás eredményeképpen, annak felhasználásáról a közgyűlés bevonásával tudjon dönteni. Ezt a polgármester úr az előbbiekben elfogadta, bízom benne, hogy a következő években ez ennek megfelelően fog történni. 1995. évet ezen zárszámadás alapján pénzügyileg nagyon kis mértékben javulónak érzem, azonban intézkedéseiben a múlt év a stagnálás éve volt. Az intézkedések alatt a gazdasági folyamatokra vonatkozó rendeletalkotást értem. Tehát csődhelyzetnek úgy érzem nyoma nem volt. Jó alapot jelent ez év teljesítése arra, hogy az 1996. évi költségvetéssel együtt egy pozitív irányú folyamat elinduljon a város gazdasági életében. A vagyonnal kapcsolatosan, tudtuk a költségvetés elfogadásakor, hogy bizonyos mértékű vagyonfelélés fog történni, ez megtörtént. Úgy gondolom, hogy ez egyértelmű ebben az elfogadott zárszámadásban. Alultervezésre szükség van, lehet, hogy nem ilyen mértékűre. Javaslom a közgyűlésnek, hogy továbbra is alultervezéssel tervezze a költségvetéseit. Véleményem szerint az elmúlt év egy kezdő polgármesterrel, túlnyomórészt kezdő képviselőkkel egy elfogadható eredményt hozott. Van esélyünk arra, hogy a gazdasági helyzete a városnak javuljon. Úgy gondolom, hogy az 1996. évi költségvetés végrehajtásával és az 1997. év előkészítésével kell foglalkoznunk, arra helyeznünk a hangsúlyt. Beznicza Miklós: A rendelet 3. oldalán a 7. § helyett az alábbi módosító javaslatom lenne. "A közgyűlés a mellékletnek megfelelően elfogadja Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata 1995. évi egyszerűsített zárómérlegét, 1995 évi egyszerűsített pénzforgalmi jelentését, egyszerűsített 1995. évi pénzmaradvány kimutatását és az 1995. évi egyszerűsített eredménykimutatást." A tervezet 7. §-a változatlan szöveggel 8-as § lenne. Suhai Sándor: Aki az előbb ismertetett módosítással együtt a rendelet-tervezetet elfogadja, kérem szavazzon A közgyűlés 16 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodással a rendelettervezetet elfogadja, és a következő rendeletet alkotja 22/1996. (V.07.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 22/1996 (V.07.) számú rendelete az Önkormányzat 1995. évi költségvetési zárszámadásáról. (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve.) 6.) Javaslat az 1995. évi pénzmaradvány felosztására, és az 1996. évi költségvetési rendelet módosítására (írásban) Előadó: Suhai Sándor polgármester 28 Böröcz Zoltán: Az előterjesztés egyetlen pontban is változtatja-e azokat a döntéseket, melyeket korábban a közgyűlés elfogadott, vagy bizottság a ráruházott hatáskörénél fogva támogatott? Ha erre pozitív választ kapok, akkor a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság támogatása mellett, kérem akár vita nélkül is szavazza meg a közgyűlés. Tóthné Krémer Mária: Az előterjesztés tartós kötelezettséget nem ró az Önkormányzatra, csak az 1996-ra áthúzodott feladatoknak a fedezetét képezi, külön plusz feladatot sem határoz meg, és egyéb elkötelezettséget sem tartalmaz. Czobor Zoltán: A költségvetéskor elfogadott koncepcióval és a sarokszámok elvével összhangban van-e a módosítás9 Tóthné Krémer Mária: Összhangban van a sarokszámokkal, belső szerkezeti változásokat okoznak ugyan intézmények között is, de az önkormányzatét összeségében nem érinti. Czobor Zoltán: A működési kiadások bevételi-kiadási oldalaiban, és a fejlesztések bevételi és kiadási oldalaiban van-e változás? Tóthné Krémer Mária: Annyiban van, hogy az áthúzódó feladatokat, valamint a nem tervezett, de megvalósult felújítások, beruházások számláinak a kiegyenlítése történt meg, és ezek mellé rendeltük a pénzmaradványból megmaradt összeget. Marton István: A költségvetés vitája során amellett tettem le a voksomat, hogy a fedett fiirdő üzemeltetésére a 36 millió Ft-os támogatást adjuk meg. Önök akkor ezt elvetették, most viszont minden indoklás nélkül látom, hogy a 11 millió be lett állítva a pénzmaradvány terhére. A fedett fürdő mellett szerencsésnek tartottam volna, ha a pénzmaradvány terhére a bagolaiaknak ígért 5 millió Ft is biztosított lett volna. Az NSR Kft. támogatása 5 millió 141 ezer Ft, de úgy gondolom ez ráért volna az 1996. évi költségvetés módosítása során egy későbbi időpontban is. Tóthné Krémer Mária: Az NSR Kft. támogatására az összeget a közgyűlés megszavazta, csak 1995. évben nem került kiutalásra, és ezért kellett beállítanunk, mint kiadási hátralékot. A fedett uszodához a 11 millió Ft-ot is a közgyűlés megszavazta, de egyenlőre tartalékban szerepeltetjük. Dr. Csákai Iván A közgyűlés határozata szerint az alapellátás átkerül a Polgármesteri Hivatalhoz, akkor az kötelezettségekkel jár együtt A pénzmaradványból javaslom megoldani egy gépkocsi cseréjét, 1 millió 800 ezer - 900 ezer Ft-ért A közgyűlés arról is döntött, hogy a fogászat leválik, és évente egy fogászati egységet a Szent Imre utcában kicserél, de még az ez évi költségvetésben sem szerepel, csak vonal alatti tételként van jelölve. E két feladatot javaslom a pénzmaradvány terhére megoldani. Tóthné Krémer Mária Az előteijesztésben az alapellátás részére két tételben is szerepel előirányzat. A szakma úgy ítélte meg, hogy az alapellátásnál a számítógépek cseréjére és bővítésére van szükség Előbbre helyezte ezen eszközök beszerzését, mint a személygépkocsi cseréjét. Az alapellátás nem a Hivatalhoz került, hanem a Humán GESZ-hez, melyet a közgyűlés szavazott meg. 29 Beznicza Miklós. Az alapellátás átkerülése az Önkormányzatnak 1 millió 50 ezer Ft pluszköltséget jelentett, melyet a TÁKISZ forgó alap feltöltés címén inkasszóval leemelt. Czobor Zoltán: Az NSR részére biztosított 5 millió Ft-os támogatás csak egyenleg és a temető fenntartását, illetve helységbérbeadásból adódó költségek és bevételek egyenlegének eredménye, amelyet támogatás formájában adott át a hivatal. Suhai Sándor: Aki el tudja fogadni az 1995. évi pénzmaradvány felosztását és ennek megfelelően az 1996. évi költségvetés rendelet-módosítását, kérem igennel szavazzon. A közgyűlés 15 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodással az 1995. évi pénzmaradvány felosztását és az 1996. évi rendelet módosításást elfogadja és az alábbi rendeletet alkotja: 23/1996. (V. 07.) számú rendelet Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 23/1996. (V. 07.) számú rendelete a 6/1996. (III.5.) számú rendeletének módosításáról (A rendelet a jegyzőkönyvhöz mellékelve) 7.) Javaslat a Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratának elfogadására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Suhai Sándor: Aki az előteijesztéssel egyetért, kérem igennel szavazzon A közgyűlés a javaslatot 15 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja és a következő határozatot hozza: 108/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Alapító Okiratát az előterjesztésben foglaltaknak megfelelően elfogadja. Felkéri a Polgármestert, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: 1996. május 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 30 8.) Javaslat az Ingatlankezelési Intézmény 1996. II. félévi és 1997.1. félévi felújítási címjegyzékére (írásban) Előadó: Kámán László intézményvezető Kámán László: Az 1995-ben megszavazott 46 millió Ft-os teljesítéssel szemben az intézmény 27 millió Ft-ra teljesítette a címjegyzékes munkákat. Ez elsősorban két okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a vegyes tulajdonú társasházaknál a magántulajdonosok fizetési kötelezettség elmulasztása miatt a felújítási munkákat visszafogtuk. A másik ok a karbantartási munkák végzése, mely ebben az évben realizálódik. Az Önkormányzat a jobb állagú lakásokat értékesítette, így a következő időszakban a megmaradt rossz állagú lakásokra nagyobb összeget kell fordítani. A 3-as számú melléklet tartalmazza a tervezett felújítási munkák címjegyzékét, melyet a Gazdasági és Városüzemeltetési, valamint a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalt és elfogadott. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslata az volt, hogy az Erzsébet tér 14-15. számú épületnek meg kell vizsgálni a rekonstrukcióját, a nyomdaépület elhelyezését, tetőtérbeépítés lehetőségét, belső udvar kialakítását. Kérem a közgyűlést, hogy a két változat közül döntse el, hogy melyik a megfelelőbb. Suhai Sándor: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatát követően egy rövid számvetést készítettem és tárgyaltam a nyomda vezetőjével. 500 millió Ft-ra lenne szükség, ha azt a házat fel akarnánk újítani és a nyomdát ki akarnánk költöztetni. Javaslom, hogy az A. változatot fogadjuk el, mert a műszaki előkészítésére 5 millió Ft-ot rá kellene költeni és a felújításra belátható időn belül nem lesz pénze a városnak. Kelemen Z. Pál: Miért nem szerepel a tervben egy olyan épületnek a felújítása, ahol a víz a padlástérben van? A fagy beálltával az épületben folyatni kell a vizet, a szigetelése rossz, a tető tíz éve beázik, a műteremlakásokról van szó. Kámán László: A Jókai u. 52. szám alatti épület a karbantartási munkák között szerepel. Ez az elmúlt évben 29 millió Ft volt. Marton István: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatával egyetértettem, és a polgármester úr által elmondottak számomra meglepőek. Kérem, hogy a szavazás előtt a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság nyilatkozzon ez ügyben. Dr. Fodor Csaba: A bizottságot a jószándék vezérelte, amikor úgy gondolta, hogy ne költsünk 8,5 millió Ft-ot erre az épületre ilyen részleges megoldással, hanem vizsgáljuk meg, hogy az épületet mire tudnánk felhasználni, és a felújítása mennyibe kerül. A megvalósításnak, ha ilyen oka van, mint amit a polgármester úr elmondott, akkor én mint a bizottság elnöke visszavonom ezt a javaslatot, de fenntartom továbbra is azt, hogy vizsgálni kell a lehetőséget. Röst János: Ez a téma szerepelt a Kiskastély tárgyalásakor is, és akkor olyan határozatot hoztunk, hogy a közgyűlés elé vissza kell hozni az épület műszaki állapotra, és a későbbi esetleges hasznosításra vonatkozó témát. 31 Suhai Sándor: Pontosítás végett, hogy a Kiskastéllyal kapcsolatos udvari lakások rendebetétele, és a gabonaipar raktárának a rendbetételéről volt szó. A nyomdának a sorsa nincs bennt az említett határozatban. Ha a határozatban szerepel, akkor visszahozzuk a közgyűlés elé. Aki egyetért azzal, hogy az "A" változat kerüljön elfogadásra, kérem szavazzon. A közgyűlés 18 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja, és a következő rendeletet alkotja: 109/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a címjegyzékben szereplő felújítási munkákat megtárgyalta és a 3. számú mellékletben leírt felsorolás szerint elfogadja. Címjegyzékben szereplő felújítási munkák elvégzését az önkormányzati lakások eladásából befolyt bevételből kell finanszírozni. Határidő: 1996. július 1. - 1997 június 30 Felelős : Suhai Sándor polgármester Kámán László intézményvezető 9.) Javaslat műteremlakások műtermei bérleti díjának elengedésére (írásban) Elődadó: Dr. Takács Anikó jegyző Dr. Takács Anikó: Ismertette a napirenddel kapcsolatos előterjesztést. Czobor Zoltán: Szeretném kiegészíteni a jegyzőnő által elmondottakat a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság által hozott döntéssel. IJgy gondolom, hogy a művészeket lakbércsökkentéssel, esetleg adócsökkentéssel, és egyéb ilyen gazdasági jellegű úgynevezett "kivételek" alkalmazásával nem lenne célszerű támogatni. Ugyanakkor célszerű lenne megvizsgálni, hogy a Kanizsán élő művészeket hogyan lehetne támogatni. Felmerült egy alap vagy pályázat létrehozásának gondolata is, amely egységesen a városban élő összes művész számára adna bizonyos lehetőséget Ezért tartalmazta a határozatunk, - annak ellenére, hogy nem támogatta ezt a megoldást - hogy az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság valamilyen formában dolgozzon ki egy javaslatot a művészek támogatásának megadására. Úgy gondolom, fejezze ki a város azt, hogy szívügyének tekinti az itt élő művészek sorsát és támogatni kívánja Őket 32 Zsoldos Ferenc: Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságban én voltam az, aki "nem"-mel szavazott, mivel nem érzem olyan mértékben mind alapterületét, mind állagát tekintve a két lakás között a különbséget, ami a bérleményi díjban jelenik meg, mely több mint 50 %. A Jókai utca 52. szám, és a Bartók Béla út 6-8. szám alatt lévő lakásokról van szó. Úgy gondolom, hogy közelíteni kellene a lakások bérét. Kelemen Z. Pál: Kámán László úrtól elhangzott az, hogy az Ingatlankezelő Vállalat ezeket a hibákat, melyek a lakásfenntartás költségeit növelik, megszűnteti. Egyetértek azzal, hogy nem ez a módja a művészek támogatásának. Krémer József: Nem vagyok meglepődve, hogy azt az indítványt amit benyújtottam minden bizottság döntő többséggel elutasította. Régóta tapasztalom ennél a közgyűlésnél is, hogy nem súlyának megfelelően kezeli a művészeteket. A rendezvényeken a képviselők nem megfelelő létszámban vesznek részt. Ezzel a kezdeményezéssel szerettem volna elérni, hogy felrázzam a képviselőket, hogy Nagykanizsának is szüksége van olyan művészekre, akik a komfortérzetünket javítják. Úgy gondolom, szükségünk van ezekre a tevékenységekre (zenére, költészetre, képzőművészetre stb ), és ezeket a városnak kötelessége támogatni. Kérem az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot, dolgozza ki azokat a lehetőségeket, amelyekkel meg lehet teremteni azt, hogy Nagykanizsa megtartsa a művészeit. Dr. Horváth György: Amit Czobor Zoltán képviselő úr elmondott, az csak követendő, a támogatás módját kell megtalálni, és az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság foglalkozik ezzel a problémával, de ehhez más bizottságok segítségére is szükség van. Marton István: Vissza kell utasítanom Krémer József képviselőtársunk elmarasztaló mondatait, amellyel a testületet, mint kultúra és művészetellenes emberek gyülekezetét próbálta beállítani. Abból, hogy ki mennyit jár ilyen rendezvényekre nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mert van aki szívesen járna többet is, de különböző okok miatt ezt nem engedheti meg magának. Véleményem szerint nem így kell a művészeteket támogatni, és ezek a bizottsági ülésen részletesen ki lettek fejtve, így ebbe az irányba kell a közgyűlésnek is elmozdulni. Ferenczy Zoltán: Azért nem értek egyet Krémer képviselő úrral, mert ezek a problémák nem az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságra tartoznak, hanem valamely más bizottságra. Egyetértek vele azonban abban, hogy a művészeket támogatni kell, és ha a bizottság elé kerül egy megfelelő javaslat, akkor azt meg fogjuk tárgyalni, és azt a testület elé be fogjuk nyújtani. Rost János: Az a kérésem, hogy az előterjesztést vitassuk meg. Véleményem szerint nemcsak pénzügyi támogatásról van szó, hanem egy szemléletről. Úgy gondolom, egy közgyűlést az is minősít, hogy a Megyei Jogú Város mennyi összeget biztosít a kultúra támogatására, illetve ahhoz milyen a viszonya. Javasolom, hogy próbáljunk meg kidolgozni a jövőre nézve egy olyan tervet, amely lehetővé teszi azt, hogy több képzőművész alkosson Nagykanizsán. Dr. Horváth György: Egyetértek Czobor képviselő úrral, támogatni kell a művészeteket, keressük meg a módját, és ha ezt megtaláljuk, akkor csináltuk hasznosat. 33 Suhai Sándor: Egyetértek Dr. Horváth György képviselő úrral, keressük meg a módját a művészek méltó támogatásának. Aki ezzel a módosító javaslattal egyetért október 31-i határidővel, kérem szavazzon. A közgyűlés 19 szavazattal egyhangúlag a módosító javaslatot elfogadja. Suhai Sándor: Aki az előterjesztéssel, és a határozati javaslattal egyetért, kérem szavazzon. A közgyűlési5 szavazattal, 4 ellenszavazattal, tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 110/1996. számú határozat ) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a.) Krémer József képviselő indítványában foglaltakat nem fogadja el, a 35/1995.(XII. 12.) számú rendeletében megállapított lakások bérleti díját nem csökkenti. b.) egyetért azzal, hogy a városban élő művészeket más módon támogatni kell. A támogatás módjának kidolgozására és a közgyűlés elé terjesztésére felkéri az Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot. Utasítja a Polgármestert, hogy ehhez a szükséges feltételeket biztosítsa. Határidő: 1996. október 31. Felelős : Suhai Sándor polgármester Dr. Horváth György az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke I 10.) Javaslat a gépjárműadó csökkentésére Dr. Bárányi Enikő képviselő által benyújtott önálló indítvány elbírálására (írásban) Előadó: Dr. Takács Anikó jegyző Czobor Zoltán: Az 1996. évi költségvetésre vonatkozóan az egyik előrelépés, hogy az adómérték emelése minimális volt, emelkedett a gépjárműadó 400 helyett 500 forintra. Javaslom, hogy ezt ne vonjuk vissza. Év közben adót csökkenteni eléggé meglepő lenne. Javaslom, hogy ne támogassuk a javaslatot, illetve azt támogassuk, hogy ne az egyes adónemeket vizsgáljuk felül 1997. évre vonatkozóan, hanem összességében az adópolitikánkat, hogy annak egy egységes elve, koncepció szerinti kialakítása megtörténjen még ebben az évben. 34 Magyar József: Nem értek egyet Czobor képviselővel, miszerint az 500 forint a minimális adóemelés, mert a minimális adó 400 forint volt. Nem körültekintően vizsgáltuk meg az egyes gépkocsi fajtákat. Dr. Bárányi Enikő képviselő kisteherautókkal közlekedők helyzetét akarja könnyíteni, mivel ott 300%os emelés következett be. A polgármesteri hivatal adószakértője kiszámolta, hogy ez mindösszesen 7-8000 ezer forint pluszkiadást jelent egy évben. Ki kell munkálni olyan adóemelést, hogy melyik vonalon milyen pénzösszeg várható, tehát az adóemelésnek milyen fajtánkénti milyen bevételei vannak, akkor lehet tisztán látni és dönteni. Suhai Sándor: Aki elfogadja az előterjesztést, kérem szavazzon. A közgyűlés 16 szavazattal, 4 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 111/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Dr. Bárányi Enikő képviselői indítványában foglaltakat nem fogadja el, a 40/1995. (XII. 19.) számú rendeletben megállapított 500 Ft/100 kg évenkénti gépjárműadó mértékét nem csökkenti. Felkéri a polgármestert, hogy az 1997. évre vonatkozó adó nemenkénti adópolitikának a felülvizsgálatát és annak hatását vizsgáltassa meg annak érdekében, hogy az 1997. évre vonatkozó adó megállapításához megfelelő adatokkal rendelkezzen a Polgármesteri Hivatal. Határidő: 1996. október 15. Felelős : Suhai Sándor polgármester 11.) Javaslat a "Mirkó Vállalkozás" támogatására (írásban) Előadó: Dr. Lukácsa Erzsébet aljegyző Dr. Lukácsa Erzsébet: Az anyagi támogatásra vonatkozó kérelmet megtárgyalta a Gazdasági és Városüzemeltetési Bizottság, valamint az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság és úgy döntött, hogy nem javasolja. Amennyiben a városnak igénye lesz arra, hogy Csáktornyán hírek jelenjenek meg, úgy ezt külön rendelje meg. Úgy érzem, hogy Nagykanizsán is van olyan média, amelyet lehetne támogatni. Suhai Sándor: Aki egyetért az előterjesztéssel, kérem szavazzon. A közgyűlés 14 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 5 tartózkodással a javaslatot elfogadja, és a következő határozatot hozza: 35 112/1996. sz. határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése a "Mirkó Vállalkozás" kérelmét arra vonatkozóan, hogy 50.000 Ft anyagi támogatást biztosítson a számukra, nem támogatja. Felhatalmazza a polgármestert, hogy amennyiben igény merülne fel híranyag továbbítására, akkor keresse meg a vállalkozás vezetőjét. Felelős: Suhai Sándor polgármester 12.) Javaslat Nagykanizsa Szokol-domb városrész Egyszerűsített Rendezési Terv programjának meghatározására (írásban) Előadó: Dr. Fodor Csaba a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke Dr. Fodor Csaba: A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság megtárgyalta a két tervet műszaki leírással együtt. A bizottság az l-es variációt javasolja elfogadásra. Szerencsés lenne a belterületbe vonás érdekében a tervezési területet kibővíteni a Cseszkó árokig. Javaslom, hogy a közgyűlés az l-es változatot fogadja el. Krémer József: Véleményem szerint az l-es változat elfogadható, de elfogadásra mégis a 2-es változatot j avaslom. A 2-es változat áttekinthetőbb, közlekedési szempontból egyszerűbb, a telek osztása határozottabb. Az l-es változat Kiskanizsa hagyományaitól eltér. A közlekedési rendszere nem egészen átlátható, a telek alakítása elég komplikált, "furcsák" a telkek. Felhívom a figyelmet a 2-es változatban található viszonylag egyszerűen és átláthatóan át lehet járni a Szepetneki utcából. Jól kiemeli a 6. sz. tömbben azt a magasabb részt, ahol egy zöldterületet, játszóteret alakított ki. Palotás Tibor. Az l-es változatnál kifejezetten a lakó-pihenő övezet tervezett kialakítása érdekében alakultak "furcsán" az utak. Ebben az országban még nincs ilyen tervezett lakópihenő övezet 25 ha-os, ott csak 1 tó van, a felső területet csak zöldterületnek szabad használni. Onnan le kell vezetni a vizet a legmélyebb pontra, ahol jelenleg is mocsár van. Lehet hogy szubjektív érzés, hogy az l-es változatban "furcsa" telkek vannak, ez csak annyi, hogy trapéz alakúak a telkek. A belterületbe vonásnak a határát most kellene meghatározni, vagy legalább is erre javaslatot kellene tenni A tervezési terület kibővítése a polgármesteri hivatalnak a feladata. A közgyűlésnek feladata eldönteni, hogy a tervezési területet kibővíti-e a Cseszkó árokig. Jelen pillanatban egy földút a tervezési terület határa, amely a helyszínen nem is látható. Normális esetben jól meghatározott földrajzi adottsághoz - pl. egy vízfolyáshoz - célszerű ezt a belterületbe vonást elvégezni. Marton István: Egyetértek a bizottság előterjesztésével. A Műszaki leírás 1. sz. melléklet 3. oldalán a soronkénti összegnek egyezőnek kellene lennie az oszloponkénti összeggel. Én is az l-es változatot javaslom elfogadásra. 36 Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy a 2-es változatot fogadjuk el, kérem szavazzon. A közgyűlés 5 szavazattal, 11 ellenszavazattal és 4 tartózkodással a 2-es változatot nem fogadja el. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy az l-es változatot fogadjuk el, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) elfogadja a javaslatot és az alábbi határozatot hozza: 113/1996. számú határozat 1.) Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése Nagykanizsa-Szokoldomb Városrész Egyeszerűsített Részletes Rendezési Terv programjavaslatát az 1. sz. változat szerint az 1. sz. mellékletben foglalt fejlesztési célok alapján megállapítja, azt elfogadja. 2.) Felkéri a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, valamint a polgármestert, hogy a.) a rendezési terv Közgyűlés által megállapított programja alapján készíttesse el az Egyszerűsített Részletes Rendezési tervet, és azt jóváhagyásra terjessze a képviselő-testület elé. Határidő: 1996. június 15. Felelős: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Suhai Sándor polgármester b.) egyetértve a belterületbe vonással, dolgozza ki és készítse elő annak feltételeit, és azt a tervvel együtt terjessze a képviselőtestület elé jóváhagyásra. Határidő: 1996. június 15. Felelős: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Suhai Sándor polgármester c.) gondoskodjon a Közgyűlés által meghatározott tervprogram figyelembevételével az ÁRT-vei való összhang biztosításáról. Határidő: 1996. október 30. Felelős: Dr. Fodor Csaba bizottsági elnök Suhai Sándor polgármester 37 13.) Béres Márton önálló képviselői indítványa Béres Márton: A fellebbezés gyakorlatában találkoztam olyan problémával, amelyet úgy gondoltam hogy orvosolni kell. Indítványomat az illetékes szakemberekkel megtárgyaltam. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a javaslatot egyhangúlag támogatta. Utalni szeretnék arra, hogy a hivatkozott rendeletünk május hónapban záija le az ilyen jellegű igények beadását. A számszerűséget figyelembe véve, semmilyen jelentős teherrel nem jár. Ha a gazdasági szakemberek elfogadják hogy újabb vizsgálatok nélkül a közgyűlés járuljon hozzá. Dr. Fodor Csaba: Mivel rendelet módosításáról van szó, ezért az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság véleményének beszerzése elkerülhetetlen e kérdésben. A tartalmával egyetértek, de most nem szavazhatunk erről a kérdésről. Javaslom, hogy a következő ülésen tárgyaljunk erről. Suhai Sándor: Aki egyetért azzal, hogy először az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság tárgyalja meg az indítványt, kérem szavazzon. A közgyűlés 20 szavazattal (egyhangúlag) a javaslatot elfogadja és a következő határozatot hozza: 114/1996. számú határozat Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottságot, hogy Béres Márton "A pénzbeni és természetben nyújtandó szociális támogatásokról" szóló rendelet módosításával kapcsolatos önálló képviselői indítványát tárgyalja meg és terjessze a közgyűlés következő ülése elé. Határidő: 1996. június 4. Felelős: Balogh György az Ügyrendi-, Jogi és Közrendi Bizottság elnöke Suhai Sándor polgármester más tárgy nem lévén az ülést 21.10-kor bezárta. Kmf. Dr. Takács Anikó jegyző Suhai Sándor polgármester |
