* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 4.23 MB | |
| 2010-02-13 20:13:44 | |
 | |||||||
Nyilvános  1937 | 5683 | Zalai Közlöny 1900. 031-034. szám augusztus | Zalai Közlöny Hetenkint egyszer, szombaton megjelenő vegyes tartalmú hetilap 39. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1900. augusztus hó 4-én. 31-ik szám. XXXIX. évfolyam. El & fizet é* l fi r: Krói* évre . .10 kor" — fill. Kel évre . . . b k«r. — fiit. NrRyrdévre . . 2 kr.r. bo fill. K«jres axirn 20 fill. hirdetések^ 6 Iwiálmi |.t\'«i«iorl\'nn 14tmá*oil»ri>r 13, i niiiiilcci tnváM.i torért 10 fill nyilttérben petit üoruukcut fillérért vétetnek fel A 1*p ixellcmi réíxét illető min <!rn köílfroíny a íeli-löi szirWea/tn nrr(tc, ti anyagi réazt illető kft/-leciények |i»\'di|i a kiailó nevére rímcticu Naifj-KaiiUítárft li/>r-tnentve iutéxendfik." Hérmentetlen letrlrk nrm íorrJ. tatnak el. Kéziratok t Ixftznnem ktlliletne k Nftgy-Kanizna, 1000. aup. 3. Más esztendőkben, igy nyaratszaka, mindig a gazdag emberekről beszéltek ; ijt is, ott is. A munka telje lévén ilyenkor országszerte, kiki bízott a jólétben, mellet meghoz a természet érése. A szegény ember önérzetesen gondolt a közel jövőjére, mert ettől remélte a megváltatását és beszélt ma^a is a gazdagokról, a kiket nem irigyelt vala meg, ha magának megvan a mindennapi kenyere. Rossz idők jele mindig, ha a szegényekről beszélnek sokat. Még a szegény ember is a gazdagról beszél, ha magának jól folyik a sorja; ha azonban a maga szegénységét emlegeti, akkor baj vau, mert akkor igazán érzi, hogy szegény. A mai idők jelé uek valljuk hát, hogy nagyon emlegetik a szegényeket. Kivált most, mikor várjuk azt, hogy a természet uj erőket hozott a gazdálkodásba. Nem anuyira a mának, mint inkább a holnapnak szól a panasz. Ez a panasz nemcsak Dálunk hangzik föl. Idegeu országokból épp ilyen panaszokról hallunk liiit azoktól, a kik olt járnak, meg a nyilvánosság orgánumaiból: a sajtóból. Ahol évtizedek óta gazdasági virulásnak örvendtek az emberek, ott is beköszöntött a panaszkodás ideje. Messze tengerentúli országok nyomorúságáról nem szólunk. Kétszáz európainak éhezése jobban meghat bennünket, mintha olvassuk Kelet-India alkirályának jelentését, mely azt beszéli, hogy 10 millió emboi küzködik Indiában az éhhalállal. Szinte közönyösen tudjuk elnézni az angol és amerikai illusztrált lapok A nagy-k^uizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság," .nagy-kanizsai és a galamboki önkéntes tűzoltó ogylet," a „\'nagy-kanizsai kisdedneveló egyesület,* a „uagy-kanizsai tanitói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizsai^izr. jótékony nőegylet," „szegények,tápintézete,* a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYE8 TAUTALM Lm_ HÉT1 LAP. nem ártana, mert akkor (alán télro száraz/a tennék a falakat, melyekről különben már leroth&J & tapéta. 1 Minket az inteni kegyelem egy uszodával és a Principális-csaturna vizével áldott meg, hogy azoknak, a kik ilthou nyaralnak, legyen, mivel szórakozniok. Az elsőt egy mellbajos gép látja el viz- I ^ . TTJ?5tuaiu»4v m\\*m . tt ^IT™ * másik terméazutes vastartalmú viz. Mindkettő jó lenne — ha jó lenne. A/, uszoda nivója még jobban sQlyeilt az utóbbi időben, bár tudnivaló dolog, hogy sohse állott valami magas fokon. AunyibHn azonbau haladt, hogy mig mintegy 5 év előtt, minden esztendőben „ujouuau berendezve és a modern hygieiua vívmányaival felszerelve* nyitották meg, addig ma nem adnak ki pénzt ilyen huszontalan nyomtatványokra. Különbeu pedig beleeresztik a kútból a vizet, a mely az első nap olyan hideg, hogy 2 percnél tovább nem lehet kibírni; a második nap kellemes (bár felül mintha úszkálna valami réteg;) a harmadikon már piszkos; az. utolsó napon, a mely körülbelül az ötödik szokott lenni • — már pocsolyához hasonló szagot áranzt. Ez az uszoda. Azt hiszem, bővebb felvilágosítással nem kell szolgálnom. A kanális. Aki volt már kinn, az látta és tudja, hogy a Principális csatorna vize vaaiartalinu; nőt fázok között ia. a kik talán eohse fürödtek még benne, sokan vaunak, a kik üvegekbeu hozatják haza éa — amint aremélyefien meggyőződtem róla — eredméojnyel használják azemviznek Már 10—12 esztendő óta majd mindennap ki szoktam menni fürdeni, éa előbb egy jó távol eső helyen szoktam letelepedni, a hol ment voltam a z3Ívajtól és a folytonos fecskendozéstől. Persze, térden alul érő vízben. Néhány évvel ezelőtt a Franz-cég felállította a gátat evvel nagy szolgálatot teljesített a fürdő-közönségnek, a mely most már természetes tusaban részesül és mélyebb vizben lubickolhat. A fürdő-közönség azáma fdlytouoaan szaporodik éa a jövő század utolsó felében létesülendő fürdőigazgatóság tapasztalhatni lógja ezen örvendetea jelenséget. Éi ámbár a viz egészséges éa vastartalmánál fogva az orvosok ia ajánlják, képeit, melyeken emberi bőrrel fedett csontvázakat látunk fetrengeni, az indiai éhnyomor áldozatait. — Egy-egy kulturváros árvízkárosultjainak Európaszerte lehet gyűjtést rendezni, de ki költene az indiai éhező milliókra. Civilizációnknak egyik sajátságos motívuma az, hogy a civilizáció egyik legszebb erényét, az embertársaink iránt való szeretetet, csak civilizált népekkel szemben gyakoroljuk. Az egyenlőségből csak civilizáltaknak akarunk juttatni s nem vagyunk hajlandók elismerni egyenlőknek azokat az embertársainkat, a kik nem civilizáltak, vagy nem a mi értelmünkben azok s nem azokkal az eszközökkel lettek azokká, mint mi. Ugyanez a motivum vezetett a ma legaktuálisabb eseményeihez: a kinai háborúsághoz. Lehetnek a kinai kérdésnek számtalan politikai szövevényei, azt nem tagadhatni, hogy az európai beavatkozás vezető eszméje, hogy ugy mondjuk cégére az európai civilizáció terjesztése. Az vitte be Kínába a hittérítőket, ez teremtette meg Kínában az idegenek gyűlöletét, ez ébresztette (el a boxerek mozgalmát és ez fogja megannyi vér kiontását okozni. A közelmúltnak, sőt a jelennek egyik nagy eseménye: a transvaali háború szintén a modern európai civilizáció terjesztésének jegyében indult meg. Európai állameszméket kívánt Anglia ráoktroyálni Transvaalra, ez okozta a háború kitörését. Ne tagadjuk, a civilizáció terjesztésének eszméje mögött anyagi kérdések is lappanganak. Annyira mali-ciózusak nem vagyunk, hogy az anyagi kérdéseket tartsuk predominálókDak a civilizáció terjesztésénél, de viszont tagadni sem lehet, hogy anyagi kérdések is vesetik az európai pépeket. Ez sokat levon az európaiak e munkájának értékéből, legalább az erkölcsi értékéből mindenesetre "és az európai népek bízvást auguroklfént egymásra mosolyoghatnak, mikor a civilizálást irván lobogójukra, harcba szállónak idegen népek ellen. Nem uj jelszó ez a lobogón. Más szavakkal ugyanezt a jelszót fejezték ki évezredek előtt Rómában, évszázadok előtt a keresztesháborukban. A módszer nem változott, csak a pusztító fegyverek változtak meg. Embert öldöklő szerszámokkal terjed az európai civilizáció* időtlen-idők óta, vele járt a civilizációval a civilizálatlun népek anyagi-kiaknázása. Nem is tartjuk mi véletlen jelenségnek, hogy napjainkban olyan együtt jár az általános gazdasági pangás miatt való panasz a civilizáció nevében folytatott harcokkal. Az elsőnek következménye a másik. Az európai népek gazdasági erői fogytán vannak, itt ott már ki is aknáztattak teljesen. Az invesztált töke oly óriási összegre szaporodott föl világszerte, hogy kamatjait már nem győzik fizetni azok a népek, a melyek már részesedtek az európai civilizáció áldásaiban. Ezért kell az európai népeknek más civilizációjú népekhez forduloiok. Ezek azonban az európai civilizáció termékeit csak ugy használhatják, ha maguk is átveszik az európai civilizációt. Ezért kénytelen az európai árucikkeivel együtt civilizációját Í9 terjeszteni. Kivált azoknál a civilizálatlan népeknél vau ez igy, a melyeket az európaiak mint iparcikkeik fogyasztóit akarják megszerezni. Az európai ipar termékeit csak európai civilizá- ciójú nép élvezheti s használhatja. Másként van azokuál a civilizálatlan népeknél, melyektől az európai csak nyeraterményeket vár, mint a hollandi a japán néptől. Az ilyen) népre az európai nem kénytelen civilizációját ráoktroyálni, sót iparkodnia kell, hogy meg sem értse ez a nép az európai civilizációt, nehogy nyersterményeinek értékét fölismerje. Az ilyen néppel könnyebben ís bir az európai s az ilyen nép inkább békességben is van, ha csak tulon-tul nem szipolyozza ki az európai. E néhány odavetett eszméből is látszik, hogy a civilizáció és gazdasági kérdések milyen szoros okozati összefüggésben vannak. .. /ÍM/ip/iriM. Kanizsai fürdők. Ilyen kánikulai forróságban, a mikor a hőmérő, higanyoszlopa gyorsabb a halandó embernél, a mennyiben nem reHtel 3G Celaiuí-fokot megmászni, alig akadhat ember, a kinek más, jobban méltányolható kívánsága lenne, mint az. hogy jó hüsilő fürdőt vehessen. Természetes, ez a 8zezou nem igen kedvez a gőzfürdőknek. mert a hol csak lehat, a folyóvizek habjai nyújtják a hüsitő fürdőt. (nem riikáo az italt ia, de ez már nem igen hüsitő.) Nekünk, sajnos, nom csörgedez a Duna. sót még a Mura sem; nekünk meg kell elégednünk az uszodával — a hol nemcsak emberek úsznak — éa a Zala folyó egy lefolyásával, a metyot mi boldog parti lakósok, magyarul Kanálisoak nevezünk. Ez az a két hely városunkban, a hol a közönség apraja-nagyja kedvére lubickol — mert nem lehet máshol. Mi, a kik közül aránylag csak kevesen élvezték más város uszodáit és folyóvízi fürdőit, még minket, szárazföldi patkányokat is. kielégítetlenül hagynak néha-napján fürdői állapotaiak. A gőzfürdőről nem tartom időszerűnek szólni, mert ez nem nyári dolog, ámbár TARCZA. A művészi hatásról. — A .Zalai Kftxlöny" eredeti tárcája. — Arról lesz szó, hogy miféle tényezőkön alapul az a hatáa, melyet egy művészeti alkotás gyakorol tartozzék ez a költésről, festészet, nzobrászat, vagy zeneművészet körébe. Evégből a művészetek valamennyi ágát együttvéve vesszük boncolás alá, mert világosan áll előttünk, hogy épen e szempontból tekintve, mutathatják fel a különféle művészeti ágak a legtöbb közösét, megegyezőt Másképen azólva, ezen alapon lehet a különféle művészeteket egységbe foglalni a leg-célszerüebben. Az első kérdés, mely elénk tolakodik, az esztétika legkényesebb kérdése. Mi az, a miben a művészi hatás a közöu-aégea hatástól különbözik? — Jobban mondva, miért mondjuk valamely hatásról, hogy ez művészi hatás? Mielőtt e kérdésre felelhetnék, vizsgálnunk kell egyáltalán a „hatás" tényét. A „hatás" kérdése a fiziologia egyik legkomplikáltabb jeleusége. Egyúttal a legfontosabb is. Vele függ öasze egész tudásunk és a haladás minden ténye. Minden, a miről tudomásunk van, hatás alakjában jelentkezik. A.kfllső világ jelenségei tndattá válnak bennünk, mert hatnak ránk. — Ugyanezen törvénynek hódol belső világunk is. Magát. aofiziologiai processzust nem szándékozom leírni. A tudomány nincs még vele egészen tisztában. Csak arra az egy tényre azoritkozom, hogy ugy a külső világ, mint bel;<Ő világunk jelenségei változás közben válnak tudatunkká. Minden akkor, a mikor „mássá" lesz. A mely jelenség, dolog nincs alávetve a változás törvényének, arról fogal-muak nem lehet, az a szí schopenbaueri értelmében nincs. Egy lélek tehát, mely változatlan — non sena. A tényre, hogy minden jelenség változás közben lesz képzetté, nagy súlyt helyezek. Yele függ öasze, — mint látni fogjuk — a művészi hatás kérdése. Ezek alapján hatás alatt értek minden\'a külső világban, vagy organizmusunkban véghez menő változást, mely elménket tevékenységbe hozza. Máa-e a művészi hatás? Más tényezők játszanak-e közre a művészi hatás létrehozásánál? E kérdésekre csak tagadólag válaszolhatunk. Alapjában véve a művészi hatás ia ugyanezen élettani tőrvényen aarkalik. A ki az ellenkezőt állítaná, anoak külön azervet kellene feltalálnia a művészi batáaok apercipiálásáfa. Uol válik el mégis a közönséges hatás a művészi hatástól? Azt mondani, hogy a művészi hatást annak tudata hozza létre, hogy a hatás forrása az emberi ügyesség és elme produktuma a legnagyobb vakság. Ilyen formán művészi hatásokat kellene éreznem minden pillanatban, ha ágyamra, ruhámra, vagy irószerazámomra tekintek — A mi a művészi hatást megteremti, az oem ilyen külsőség, hanem maga is egy lélektani törvény. — Lelkünk változatosság után szomjúhozik. Mindig uj éa aj benyomá- sokat akar, mert ez munkára kelti elménk aszazociáló tehetségét, felidézi életünk kellemes és kellemetlen emlékeit, visszahozza ifjúkori álmainkat, ideális tartalmú hevüléseinket, nagyratörő piá-numainkat. — És az életet, melyet már átéltünk, újra éljük. Életérzéseket érzünk. — Nyujt-e a természet ilyen változásokat? Igen. Hiszen ezen alap3zik minden hatás. Mert — ne feledjük el — a jelenségeket csak változásaik körben, akkor, mikor mássá lesznek, formálhatjuk képzetekké. Ámde ez a változás laasu, álmoa, nehézkes. Térben éa időben azét-terpeazkedó. Kezdődött egy homályos múltban éa folytatódik egy sötét jövőben. Kezdete éa vége kődbe. vész. Nélkülözi a befejezettaég, a teljesség vonását. Leírjuk tehát, ha begyeppesült fülünek éa azinvaknak tartanak is bennüuket, a fülemile csattogás é3 északi fény bámulói: a természet képtelen arra: hogy művészi hatást keltsen. A változások gyors egymásutánja. elevensége éa befejezettség uélkül művészi hatás nem képzelhető. A természet uélkülözi e két attribulumot. Változásai az emberi élettartammal szemben hosszú időre szorutnak éa e törvényeknek nem lehet parancsolni. Igaz. hogy a természetbeu, minden pillanatban a dolgok milliárdjai caeréluek állapotot, szenvednek változást és igy az elme aszszociáló tehetsége ezekből nyerhetne kiindulási pontot, de ezeo változások egymással közvetlenül nem függnek összo, nem egységesek o mi fő — befejezetlenek. Az elme nem tudja, honnan induljon ki éa az ok és okozati összefüggés fonalán meddig menjen. — Bizonyos jelenségektől el kellene tekintenie, mert zavarólag hatnak, másokat ki kellene domborítania, mert nagjobb jelentőségűek. Sióval munkát kelleno végezuie. Művészi hatás befogadásánál azonban az elmének csak passzív szerepe lehet, az a^zazociálás automatikus munkáját végezheti csupán. Intel a változások gyorsasága és befejezettsége az a két tényező, .mely a közönséges hatánt a művészi hatástól megkülönbözteti. A természet sohasem befejezett. Jelonségeinek nincs vége, ez folyik az anyag örökkévalóságának törvényéből. Változásai alávetvék a változás törvényeinek — lassúak. Az emberi lét rövidségével szemben aránylag hoaazu időt igényelnek. Esemény, kép, cselekedet, a mint az életben megjelenik, művészi hatást nem kelthet. A háborgó teoger haragos dühében Bok változást mutat: a bziuek ezerféle változását, a napsugarak különféle megtörését, a hullámok játékaiban az idomok százféle arányút. Amd9 ez a változatosság hozzátartozik a háborgó tenger fogalmához, annak konstitutív eleme. Lefolyásához aránylag hosszú idő kívántatik, a művész pedig egy pillanat alatt elénk állítja. Más kérdéa* az tud-e művészi hatáat gyakorolni minden úgynevezett művészi alkotás? A felelet tisztán áll előttünk, ha alkalmazzuk a művéazi alkotásokra a hatás nyert kritériumait. Ebben áll a művészi hatás titka. Minél gyorsabbak, elevenebbek a változások, minél egységesebb, befejezettebb a változások soro- zata. benyomásokra szomjúhozó lelkünk annál több táplálékot nyer, elménk aszazociáló ereje annál hevesebben éa zavartalanabbul működik: a művészi hatáa annál teljesebb. Az Briszfoteleai hármas egység csak annyiban mozdítja elő a művészi hatás kelthetését. a menuyiben a változások egységére és befejezettségére vonatkozik: mihelyest a változások gyors egymásutánjának mogakasztáaára tendál, lerontja azt, amit elérni akart: a művészi hatást. A művészetek a müvéazi hálás elő-idézéaét tekintve, nincsenek egyenlő szerencsés helyzetben. A költészet hajlékony eszközével — a nyelvvel;— az események időbeli egymásutánját ragadhatván meg, a változások elevenségét a legköny-nyebben teremtheti elő. Eddig három nagy formáját alkotta meg az emberi elme a költészetnek: á romanticizmust, a realizmust és a pszichologizmust. — A romanticizmus alkalmasabb művészi hatás létrehozására, mint a realizmus. Értve persze romanticizmus alatt általában azon műfajokat, melyeket tulnyo-mólag az ember külső cselekedetei érdekelnek; legyenek azok kalandosak, misztikusak, vagy nem. A realizmus apróra részletező, mindent figyelemre méltató modorával lassan halad. Változásai nem egymásutáui, hanem inkább egymás melletti rendben következnek. Minél iukább hű a természethez, melyet másolni akar, annál kevéabé gyakorolhat művészi hatást. A pszichologizmus, ha a lélekviláe változásait élesen tudja megragadni éa igazán tudja kifejezni, szintén erős hatást * XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. AUGUSZTUS i-in. nem is hiába, mert a kora reggeli órák, a mikor nem sokan járnak ki, az intelligens osztály fürdési ideje, — mondom, mindennek dacára érezni a fürdőnek olyan hiányait, a melyeket a föld népe föl só vesz, de a mi még szerény igényű intelligens embernek is hiányzik. A vizbe ugyanis nincs lejárat, a fű a parton már kiveszett és igy a kijö?etnél a legnagyobb vigyázat mellett ia legalább a talpa csupa por lesz. Már pedig van-e olyan városi ember, aki amúgy poros talppal szeret cipőbe bújni? AzutáD meg szabad ég alatt, ha nem is rossz öltözködni — férfiszemélyeknok, de a uők ebben az egy tekintetben nem 8zerotik a kíváncsiságot. Azért kívánatosnak tartanám, ha valaki kezébe venné a helyi fürdő ügyét. Nem ttok költséggel kabinokat lehetne emelni, a melyek télre azétszedhetők lennének. Ezt különben jó pár évvel ezelőtt megcselekedte egy Kanálison-tuli atyafi, de nem tudom mi okból, nagyon rÖTid életű volt. — A \'m odrét jó darabon mélyebbre áBni, és kipadlózni, a partot kitéglázni: igy lehetne Kanizsán legalább is jó helyi fürdőt létesíteni. És azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, hogy ha csak 20 fillért szeduéoek is személyen-kint. egy idényben megtérülue minden költuég Utólagos kiadások pedig alig merülnének fel. Ilyen kis összeget pedig mindeuki örömest megfizet, ha bizton- , ságban érzi a ruháit. Mindenesetre azonban nem ártana, ha egyelőre legalább rendűn posztot állitauénak oda a partra, aki az enyveakezü nézőközönséget pártfogásába venné. Egy elhunyt matróna. — Emlik«zéa — Sokat jubilálunk, még több nekrológot irunk. Majdnem megfeledkeztünk valakiről — tegyük jóval A napokban csendben, elhagyatottságban költözött el egy matróna. Nem emlékezett meg róla más, csupán a száraz htatisztika K. M.-né ág. ev. ügyvéd özvegye, 80 éves, aggkori végkimerűléa. Nem akarunk nekrológot iroi, nem hangoznék az ös»»ze az áldott jó Koch néni életévéi, csak kötelességünk, nevét legalább ez utoa szerény emlékkel megörökíteni. Barátainak és .gyerekeinek, szivében örökké élni fog emléke. Valamikor — Kanizsa öregebbjei emlékezni fognak azon időre — Kochék vendégszerető uri háza a Yároa értelminégének kedvelt gyülekező helye volt. De a család feje letört és az özvegy dacára .keeydijjának.* kényteleo volt kosztoa diákokat tartani. Nem űzte ö ezt sohasem mesterségképpen, nem^ is tartott sohasem idegeneket házában, csak jó batát, vagy .régi jó ösmerős gyerekét* fogadta magához. De annak aztán jó életo is volt ám. Kedves szeretetreméltóságával otthont teremtett diákjainak, kik aztán idővel a gimnázium .alakjai\' lettek. Hogyan örült, ha a koncerten, vagy záróünoepélyen szavalt, vagy aranyat kapott valamelyik diákjai Haragot nem ismerő szive csak akkor borult el kissé, ha valamelyikünk szekun-dát hozott haza. De akkor is hajlandó ▼olt jinkább a professzorokat vádolni, mondván az ő jó somogyi dialektusán: .Nem értem, hogy eshetött mög a dolog, hiszen az a Rikárd, vagy az Emil ollan jó gyerökők; szegény mamájuknak miilen rossz kedvük leszi" De aztán csak megnyugodott a válás percéig. Igazán, érettségi után, bár véres verejtékbe került; szerettem volna inkább megbukui, csak hogy még egy esztendeig a diákja lehessek. De ime vége. Alig egy esztendeje, hogy az utolsó diákjai elhagyták és ő teljesen visszavonult. De mintha mog sem tudott volna élni az ő fiai nélkül. Ereje uapról-napra fogyott. Májusban meglátogattam. Ugy megőrült, hogy könnyei is kicsordultak. Mikor elbúcsúztam tőle azt mondta: ,Ti vó-tatok a legrosszabbak, mégis legjobban szerettelek benneteket; mert azért jó gyerőkök vótatok.* Ellenmondás ugyan, de megértettem. Elég is lesz. E sorok kevés embert érdekelnek, de a régi Soproni-utca és vidéke, mely tisztelte és becsülte a kanizsai .Dobos nénit," meg azután a régi diákjai, kik között már van több családapa is, fognak talán egyet sóhajtani és velem együtt áldást kívánni emlékére. r. k Soproni Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara 1899. évi zárszámadása, a) Bevétel. Pénztári maradvány az 1898. év végével 17.5C5 frt 07\'/, kr. Kamarai illeték fejében befolyt. . . .15.308 . 7G\'/a . A cs. és kjr szab. déli vaautkamaraiille- j téke .... 1.176 . 59 \'\' . Kamatjövedelem időiéi; elhelyezett tőkék után ... 420 , 75 Ipari védjegylajatromo- zisok után 10 , — . Áru- és mintamuBtra lajstromozások után 8 . — . Visszafizetett fizetés- előlegek cimén . 195 . — . M. kir. kereskedelmi minisztertől Keszli József számára . 300 . — . M. kir. kereskedelmi minisztertől Major Vendel nzámárn. 250 . — . M kir. kereskedelmi minisztertől Scbnei-der Richárd Bzá-roára .... 100 . — A soproni iparos segédek szakrajztan-folyama támogatására .... 000 , — . Eladott makulatur papir után .... 14 „70 Visszatérítés egy beszerzett telefonautomata vételárából .... 5\' . — összesen 35.953 frt 8 kr. tud gyakorolni. A képzőművészetek már kedvezőtlenebb helyzetben vannak. Eszközük a holt anyag. Gondolataikat, eszméiket, benyomásaikat csak térbeli egy-másmellettiségben fejezhetik ki. Ha művészi hatást okarnak kelteni, változáao-kat kell kifejezniök mégia. Hogyan teázik ezt? Azon pillanatot rögzitik, mely legjobban ragadja meg a képzelet játékát, 8 a mely tiszta bepillantást enged az előzmények s a következmények sorozatára. Gondoljunk csak Laakonral Tisztán áll előttűuk a tragédia mioden változásaival. Van még egy másik mód is a képzőmű.vészetek eszközei hiányának pótlására. A művész ismert tárgyat választ alkotása .fnyagául. A hatás ez esetben komplikáltabb módon alakul. A karton vagy szobor szemlélete először is ingerli elménket egy ismert esemény végiggondolására; ilyképen magunk íb alkotunk, másodszor pedig bepillantást enged a művész egyéniségének és felfogásának világába. A zeneművészet már szerencsésebb helyzetben van. A hangok bizonyos egymásutánjával bizonyos érzelmeket fejez ki és kell. Minden támadt érzelem életünk egy-egy szakára emlékeztet. Hol boldogságunkat, hol csalódásainkat juttatja eszünkbe. Majd szerelmeink édes gyönyörének emléke rezeg át szivünkön, majd meg sorsunk kegyetlenül fájdalmas reminiszcenciái fognak el. Multunk felelevenedik, s jelenné lesz, az élet hatalmas érzésének árja átjárja lelkünket : Bzóval művészi hatást érzünk. Szólni kellene még a sziní hatásról. Alapjában véve a sziní hatásnak is a változások elevensége és befejezettség a punctum saliense. Mivel azonban a való élet egész illúziójával akar meglepni, felhasznál minden eszközt; és nem csak egye*. hauem egyszerre több, vagy összes érzékeink utján szól hozzánk: mint maga a reális élet. JDftitsch\' Mór. b) Kiadás. Lakbér a kamara,/hiVatal- holyiségeért ( . A. 1030 frt - kr. A tisztviselők 8 hiv.-tzolga évi fizetése, fzemé-lyes pótléka b lakpénze, illetve napidijak cimén . . . 8799 . 8G . Iroda szerekre . . . . 158 „ 69 . A hivatal helyiség tisztogatásáért ..... 72 . — . Nyomtatványokért . . . 727 , 85 „ Könyvek, hírlapok s könyvkötő-munkákért . . 376 . 82 , Fűtésre; ;..... 285 . 95 , Világításra.....24 „ 24 , Posta-és távírda költségek 150 . — . Adólajstromok másolásáért 50 . 41 , Távbeszélőre .... 30 . — , Vasúti forgalmi adatok kimutatásáért ... 21 . — , Járulék kereskedolmi és ipariskolák segélyezésére . .... • • 985 . 19 , Járulék a nyugdijalaphoz 589 , 60 . Ösztöndíjakra .... 630 . — . Utazási költségek fedezésére ...... 557 , 42 . Hírlapi hirdetésekre . . 386 . 70 . A hivatalszolga ruházat átalánya ... 50 . — . Előre nem látható kiadásokra ..... 316 , 55 . Fizetéselőlegekre . . , 260 , — . Visszatérített kamsrai illetékük ..... II . 83 „ Segélysdomány egyik kamarai tisztviselőnek 100 . — , Márton János, mákfai mű- szövőoek szövőgépeire 32 . 91 . Major Vendel, csabrendeki műszövőnek szövőgépeire . 1 . . . \'250-, — . Bódizs Gyula, rádóc kis-Ujfalui műszÖYŐnek gépeire . . . . 359 . 96 . Az .Országos központi hitelszövetkezet* 1 darab 100 koronás üzletrészére 80% • 400 . — . összesen 16.656 frt 8 Pénztári maradvány_ 1899. végével 19.296 frt 90 kr. — Hirdetmény. A cs. és kir; ins-brucki 14. hadtest hadbiztossága több, mint 1800 métermázsa búzaliszt szállítására hirdet pályázatot. Az Írásbeli ajánlatok legkésőbb, f. évi augusztus hó 11-én d. e. 10 óráig nyújtandók be a nevezett hadbiztosságnál. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy a részletes pályázati hirdetmény és föltételek a 14. hadtest hadbiztosaágáuál (Iusbruck) szerezhetők meg. — Hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur a m. kir. posta- éB távirda-intézet céljaira szükséges mintegy 24 000 darab telítésre alkalmas nyers fenyőfa oszlop szállítására hirdet pályázatot Az ajánlatok legkésőbb f. évi nugusztus bó 10-én déli 12 óráig n kereskedelemügyi m. kir. minisztérium segédhivatali igazgatóságánál nyújtandók be. A pályázati föltételek a soproni m. kir. posta- és távírda-igazgatóságánál díjtalanul átvehetők. Sopron. 1900. évi julius havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. HÍREK. — YárosI közgyűlés. Városunk képviselőtestülete kedden délután 3 órakor gyűlést tartott. A gyűlés elsőben kórházi ügyekről értekezett és hozott határozatokat. Tudomásul vette a mult évi zárszámadásokat és ellogadta a jövő évi költségvetés tárgyában hozott tanácsi előterjesztést. A kórházi gondnok fizetését évi 400 koronával felemelték. A kórházi őrflltosztálynak felállítása felett, amit a minisztérium Zala-Egerazegre tervez, ugy határozott a gyűlés, hogy a belügyminiszterhez sürgős megkeresés intéztessék az őrültosztályoak Kanizsán való felállítása iránt. A katonai hatóság átiratára, melylyel megkereste a városi tanácsot, hogy a katonai kórházat lehető gyorsan helyezze át más épületbe, el- határol-tátott, hogy az árverésen megvett Tbomka-féle ház alakíttassák át kórházzá és azon esetre, ha ezt a katonai hatóság kifogásolná, alakíttassanak át az augmenfácion raktárak. A tárgysorozat 5. pontjára n közgyűlés a tanácsi javaslat értelmében hozott határozatot, megengedvén a ci. és kir. gyalogsági laktanyában bárom ti8*ti-lakás bútorzata kijavíttassák. A tárgysorozat 6. pontjának letárgyslá-aával a gyűlés bezáródott. — Személyi hlr. Lengyel Lajos, városi főjegyző, f. hó 8-án log szabadságáról visszatérni és hivatalát elfoglalja. — Házasság. Révai Miksa hírlapíró leányát, Révai Iloaka kisasszonyt, aug. hó 9-én vezeti oltárhoz Gaál Ferenc, fógimn. tanár Keszthelyen. — Tanügyi hírek. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kereskedő László aradi főgimnáziumi helyettes tanárt a zala-egerezegi állami főgimnáziumhoz a IX-ik fizetési osztály 2-ik fokozatába való sorolás mellett rendes tanárrá, Mibálovits Béla, okleveles tanárt pedig ugyanezen tanintézethez helyettes tanárrá nevezte ki, továbbá Udvardy Vince zala-egerszegi állami főgimnáziumi rendes tanárt, rendes tanári minőíégében véglegesen megerősítette. — Fnrcsa apró-hirdetés. Ua az ember — egyéb szórakozás hiányában — az apró hirdetéseket böngészi, a melyeknek száma különben a hirdetési bélyeg eltörlése óta szinte megkétszereződött, gyakran a legfurább ötletekkel találkozik, a melyek pedig csak a szórend fordított elhelyezéséből jönnek létre. A héten egyik fővárosi napilapban a következő, kissé pikáns &Q apró hirdetés jelent meg: Ferdinánd Henrik VII., Kaxiocy-atca 8., hatói, eng. jutkiny-, egér* éa egyéb bogarak irtója. E szerint tehát hatóságilag engedélyezett rovarok is léteznek már, sőt olyan ia nkad. a ki ezeket ki irtja. Hát a halósági .bogarak" kiirtásáért caak-ugyau nem volna kár, — A zala-egerfxegl fogyasztók szövetkezete csak pár nappal ezelőtt nyitotta meg a boltját b már is megbotránkoztató jelenségnek a tanuja. A szövetkezetnek elvei között legerősebb pont a magyarság; a magyar karaktert akarja védelmezni és fejleszteui a kereskedői életben is, hol ugyancsak visszataszító módon szerelik baszoáloi a német nyelvet. A szövetkezet pár napos életében már visszaküldött néhány levelet a honfitársaknak, egyet. Müller József és társának abauj megyei Mecenreffre, másikat herceg Turn-Taxis urodalmába Nove-Cicebe, a kik talán nem ismerve Magyar* ország földrajzát értetlen német leveleket küldenek Zala-Egerszegre. Erről a nagykanizsai kereskedők is példát vehetnének, hogy legalább belföldi levelezéseiket magyar nyelven végezzék. — Nagi Kanizsa. Levelet kaptunk Hamburgból, a messzi tengerpartról: .Lóbl. Redaktion der Zeitung .Zalai Közlöny* Nagi Kanizsa.\' NemGross-Kanizsa, hanem Nagi Kan:zsa. Helytelenségét menti a jó szándék, a mi ritkaság e magyarellenes világban, mikor Ofen-Pest-tel boszantanak bennünket Béca felől és rakásra érkezoek hozzánk i a levelek Grosa-Kanizsa, avagy Vel-Kanizsi címzéssel. Ezt ar. utóbbit a horvát hatóságok használják a kanizsai magyar hatóságokkal való levelezésükben, tehát hivatalosan, a mi még felbábori-tóbb. Hamburgban ime. rosszul bár, de magyarul írják a magyar várost. Hiába, a nagy. német megtanulta tisztelni a saját törvényeit és a maga nemzetiségét, megbecsüli a másét is. — Égi tünemény. Mint tudósítónk írja Zala-Szt.-Balázson gyönyörű meteor tüat fel m. hó 30-án eBte \'/, 10 órakor a keleti égen. Mintegy 30 mpercig lehetett a zö!d piros színben váltakozó látványban gyönyörködni, mig végre az nyugot felé eltűnt. — Anna-napi bncsu a badaatyánok zenekarával. Rigyácon, a vendégszeretetéről ismert úrnő, őzv. pallini Inkey Kálmánné az idén is szép ünuepélyt rendezett sz Anna-napi búcsúra. A kitűnő menü, jó borok és pezsgő élvezete mellett a nagykanizsai katonai hadastyánegylet zenekara játszott a gyönyörű parkban, e napra külön előkészített zenedarabokat, tekintettel arra, hogy pallini Inkey Kálmánná egyúttal a zenekar Védnöke is, kinél a bucsu alkalmából a zenekar tisztelgett. Az ebéd alatt poharat emellek a ház ünnepelt asszonyára, továbbá gróf Batthyányi Pálra éa neje, Inkey Valéria úrnőre. A lelkes tosztok sorát Tuboly Viktor ügyvédnek, a ház úrnőjére mondott verses toasztja nyitotta meg. — Nagy tűi. Alsó-Muraköznek Cse-hovecz községében m. hó 26-áo reggel 9 órakor nagy tűz ütött ki. MentéHról szó sem lehetett, mert a község lakói részint a nagy ijedelemtől, részint pedig a tikkasztó hőségtől, moly az égő épületek között keletkezett: úgyszólván tehetetlenül nézték, miot pusztítja a romboló elem fáradtságos évi munkájuknak gyümölcsét. A vész Bzinhelyén hamar megjelentek a szomszéd községek tűzoltói fecskendőikkel. A tűz martaléka lett 3 lakóház. 20—24 melléképület, nagy mennyiségű takarmány éa gabona. A kér meghaladja a 100000 korona összeget. A tüz valószínű oka a gyermekek játéka a gyufával. Népűnk nehezen képes megérteni azt, hogy gyermeknek a kezébo nem való a gyufa, elhányva tartja lakájában, a igy boldog boldogtalan kénye kedve szeriül bánik e veszedelmes portékával. — Ménselejtezés Pallnban. A nyári állomásukról hazatért ménlovak fölött julius 29-én tartatott meg Paliuban a szokásos évi selejtezés. E közgazdasági aktus iránt a megjelent előkelőségek nagy számát tekiutve. még az eddiginél is nagyobb érdeklődés mutatkozott. Jelen voltak: Losonczy Mihály min. tanácsos és Budabázy titkár a földmivelénügyi minisztérium képviseletében, — továbbá gróf Jankovich László főispán, Csertán Károly alispán, Koller István a zalamegyei, Kis Gyula, miot a vasmegyei lótenyésztési bizottság elnökei, Fadlallab El Hedád ezredes, SchloBser Frigyes őrnagy székesfehérvári, Parcsetich Ottó kapitány, palini parancsnok, Hertelendy Ferenc gróf Batthyányi József, Gyömörey János, Vizlendvay Sándor, Rajky Lajos, Rusz Rezsó, Molnár István. Dervalics Akos. Szentmiklósy Dezső Horváth Miklós, Lebovics János, E\'ek Ernő, Linzer Béla, Vioaz Ferenc, Molnár Samu, Jeszenszky Árpád. Musaift Ferenc. Nusser János, Tbsssy Imre, Bezerédy László és Lajos, Pálfy László és Lővy Károly. Mindenkit kellemesen meglepett a mén-telepen tapasztalt rend. tisztaság és külső csin. Kiselejteztetek 14 drb. mén, abból 3 a helyszínén eladatott, 11 drb. pedig a budapesti lóárverésen fog eladásra bocsáttatoi. A hivatalos eljárás befejezése után társaa ebéd volt a teljes virág, pompájában diszlő Ottó-liget pompás vadgeaztenyéee alatt, hol ép ugy, mint az egész nap folyamán, általános ováció lárgya volt Losonczy, miniszt. tanácsos. Nemkülönben nagy elismeréssel adóztak Parcsetich Oltó paraucsnoknak. kinek vezetése alatt a méntelep jelen virágzó állapotára emelkedett. Az illusztris társaság a palini vendéglős kitűuő ételei és hamisítatlan, tiszta borai mellett vig -hangulatban csak a késő esti órákban oszlott szét. — Hogy gabonánkat jobban értékesíthessük, gabonaértékesitő szövetkezetekre van szükségünk, mert csak igy jutunk abba a helyzetbe, hogy a gazda, főkéut pedig a kisgazda nem lesz kénytelen gabonáját már aratás előtt eladni, vagy aratás után rögtön piacra dobni, miután előleget kapbat a szövetkezeti magtárbau elhelyezett terményeire a ezzel lörlesztbeti takarékpénztári, adó . 8 más egyéb sürgős tartozást:*, melyek miatt kénytelen volt gabonájának eladásával sietni. Nagy előnye a gabonaérté-kesitő szövetkezelnek az is, hogy nagyobb mennyiségű gabonát bocsáthat áruba a igy közvetlenül érintkezésbe léphet malmokkal és nagykereskedőkkel, tehát kikerülheti a közvetítőket s jobb árakat érhet el. A kia mennyiségben, közvetítők utján eladott gabona mindig alacsonyabb áron kel el, mint az uradalmak által nagy mennyiségben eladott gabona. A gabonaértékesitö szövetkezetek a legkitűnőbb tisztító eszközökkel vannak fölszerelve, tehát piteképes gabonát hozhatnak forgalomba, holott eddig a kisgazdánál jelentékeny levonásokat tett a közvetítő a miatt, bogy gabonája idegen Foulard-selyem -ruha 8 frt 40 krtól feljebb I — 14 méter — póitabér éa vámmenteien. Minták kivüaiillira. nemkülönben lekete, fehér éi iiinea Henneberg-leljemblouiok él ruhákra alkalmi* 45 krtól 14frt65kritf méterenkint. Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik! HENNEBERG G., selyem£7áros, Zürichben. (Cl. kir. uilmi-iiál]it4.) XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. AÜGUSZTÜ8 8 én. magvakat tartalmaz. De hát a kisgazda egyedül Dem képea olyan tisztító eszközöket beszorozni, melyekkel a gabonájában levő öasrea idegen magvakat el-távolitbatja. — A gabouaértékesitö szövetkezetek szervezését, mint a kisgazdák jövedelme emelésének egyik legbiztosabb eszközét, a Magyar Gazdaszövetség vette kezébe, - a mely község gazdái tehát nabouaérlékesilő szövetkezetet akarnak létesíteni, forduljaoak a Gazdaszövetségnek et Qgybeni megbízottjához, Meskó Pálhoz, a Nyitramegyei Központi Hitelszövetkezet igazgatójához, Nyitrára. A hol a gabonaérlékeaitő szövetkezet most megalakul, ott a szükséges magtár ia nyomban felépül s már ai idei termények is jobb árakon lesznek értékesíthetők. A Gazdaszövetség megbízottja minden megkeresésre rögtön válaszol. — Égó kocsi. M. hó 29-én délután Zsla-Szi.-Balázson nagy. rémületet okozott egy a községen áthaladó égő kocsi. U. i. két hodosáni borvevő ment a községen keresztül s alig hogy beértek a faluba — valóuinüleg valamely eldobott szivarvégtől — elkezdett a kocsiban levő szalma füstölögni. Bár a küoállók a kocsinülőket e körülményre figyelmeztették, de ezek a figyelmeztetést nem hallva, tovább hajtattak, mig végre a község közepén a lángoló kocsit megállították s a rémült utasokat leszállitva a tüzet eloltották. A BzalmaüzveKJ\'ek hiánya a jelenlegi nyári idénynek egyik legfeltűnőbb jelensége. A sok egyedül álló ur. moly különben a vendéglő- és kávéházakat, Valamint a különböző mulató helyeket benépesíteni szokta, ez idén sokkal kisebb számban van képviselve, miot előző években. A legjobb szak-statisztikusoknál e téren, a uagy kávéházak billiárdmarquer-jeinél kérdezősködvén e különös jelenség oka felöl, a következő felvilágosítást kaptuk: .Vendégeinket* mondták frakkos, bizalmi embereink, ugy látszik, utazási láz fogia el. Miud azt mondják, fcogy az egész párisi ut kevesebbe kerül, miot néhány szerencsétlen alsÓ3 est. Hiszen nevetséges is. hogy mily olcsón adja el pld. Fuchs U. váltóbáza. Budapest, IV., Kecskeméti-utca 1. és a hires Cook-féle utazási jegyeket. K legkényelmesebb utazás egyedül II osztályú gyorsvonattal Párisba és viasza, tiz uapi fényes ullátás, szabad bemenet a kiállítása, felmentés borravalók alól, az ut tetszés szerinti megszakítása, balesetbiztosítás, a tudj\' I,ten még mioő előnyök, csupáu 3C0 koronába kerülnek. Nincs nap hogy négy-öt ur a feketéhez ne kérné a Fuchs cég prospoktusát és néhány napra rá el is tünnpk a láthatárról. Hiszen igazságuk is van. a prospektus maga annyit igér, hogy az én utazási jegyem is már a zsebemben van. — Öngyilkossági kísérlet. Budai József 14 éves tanoncképen volt Kláris Boldizsár zalaegerszegi csizmadiánál, hol gyakran megismerkedhetett a csizmadia inasok rémével, a lábsxijjal, mert gondolt egy nagyot és m. hó 2G án délután a kanzaházi hídról a Zalába ugrott. Szabó József v. rendőr ott cirkálva észrevette, amint a fia ruhástól a vizbe vetette magát, odasietett és a vizben evickélő fiút partra emelte. Kérdőre vonatván azt állította, bogy helyével nem volt megelégedve s általában az inaskodást ia meguota, de mert félt szülőihez hazamenni, elhatározta magát, hogy öngyilkos \'losz. , — Elnyölte o Zaln, Salamon Sándor csonkahegybai lakós, Tuboly Zsigmond kocsisa julius 22-én a boncodföldi malomnál fürdőzve a Zilában, mély örvénybe került, hol el is merült. Az eltűnt embert sokáig keresték, mig egy távolabbi helyen partra vetette a folyóvíz. — Megint éjjeli toldok! Már a nyár elején figyelmeztettük a közönséget azon vigyázatlanságra, a melylyel éjen át nyitott ablak mellett alusszák az igazak álmái, nem ia gondolva arra, hogy ezalatt bizonyos hosszú kezek megfosztják mellettük levő ruháiktól. Woat ismét két éjjeli lopásról értesülünk, melyet csütörtökről péntekre átmenő éjjel követtek el ismeretlen tettesek. Muzi-kár Vince asztalosmester Begédeit ez alkalommal másodszor fosztották meg a tolvajok ruháiktól; a másik lopást Turek Ködre csizmadiánál követték el. Jó lesz betenni az ablakokat, mert még megeshetnék, bogy nem csak a ruhákat emelik el a tolvajok, hanem a tulajdonosát Í8 . . . \' — Katonai szállítás. A katonai gondnokság kétszersült készítéshez vesz a következő mennyiségekben buza-nütő-lisztet & budapesti malmok 3. számú mintája szerint: a komáromi katonai ellátási raktár réazére 340 métermázsa, a pozsonyi katonai ellátási hivatal ré- szére 452 métermázsa, a soproni katonai ellátási hivatal részére 278 métermázsa. Az eladási ajánlatoknak augusztus hó 28-án d. e 10 óráig kell a ca. és kir. 5 ik hadtest élelmező biztosságánál, Pozsonyban beérkezni. A közelebbi feltételek a fenti katonai ellátási Raktáraknál tekinthetők be. — Régi pénz. Igrice község határában Clement Lipót ottani földbirtokos birtokán Grujber János igricei tiéres-fiu szántás közben nagyobb és kisebb fajta régi ezüst pénzt talált egy kő-korsóban. A pénzt a találó a pacsai főszolgabíróhoz beszolgáltatta, a korsót pedig tudatlamágból összetörte. — Villámcsapás. Zala-Lövőn m. hó 23 án viharos időjárás volt s Körmeody Antalt, Sójka Dániel cselédjét a villám agyonsújtotta és rögtön meghalt. — A t. szülők figyelmébe! A jövő tanidényre bátorkodom a t. szülőknek figyelmébe ajánlani, hogy TELJES ELLÁTÁSBA elfogadok 2, esetleg 3 tanuló-deákot, megjegyzem, hogy a deákok különálló, egészséges és Tilágos szobát élveznek. Udvaromhoz csatolva van egy alkalmas kerthelyiség tanulásra, vagy szórakozáHra teljesen alkalmas. Bővebb felvilágosítással örömest szolgálok Hlld László Eötvös-főtér, a főgimnázium átelle nében. Szerkesztői üzenet. — r. (1. P-Szt.-Pcter. Ssjuoi, iljen alakban ez az értekei és ii a papírkosárba vándorolna. Témája nagyon alkalmai a köriéire, de kidolgozása nem telel meg igényeinknek. Ex már Dcm népiéi, d« gyerekei. Hagyja el azt a ixintelen drámil alakot, m«ly cieppet ■ein alkalmai a tejszövetkezetekrSl iróló értekezéshez éi beszéd* éi értelemgyakorlat helyett alakitta át hírlapi cikké; szakismerete van hozzá, tnnek tanújelét adta. Átalakítva közöl-Bök. Kéziratát a kiadóhivatalban átveheti. IRODALOM — A „Vasárnapi Újság* julius 29-iki száma 35 képpel b a következő tartalommal jelent meg: „Az európaiak Kbinában." Cholnoky Jenőtől. — .Balogh Berci.* Költemény. Vértesy Jenőtől. — Regény tár: .Istenért és a szabadságért.* Regény. Irta Vértesi Arnold. (Goró Lajos eredeti illusztrációival.) — .Cougourdan Márius.* Regény. Irta Moutou Jenő. Franciából fordította Sároasy Bella (A párisi kiadás eredeti illusztrációival.) — .Józsa Gyuri." Irta Milesz Béla (arcképpel.) — .Kbinai képek* (képekkel, eredeti khftiai rajzok után.) — ,Az afrikai vadállatok védelme.* — ,A legújabb villamos lámpa.* Goldziher Károlytól. — ,A párisi kiállitáa mozgó jár-dá\'-ja (képekkel) llankó Vilmostól. — „Európai köretek Pekingben* (arcképekkel.) — .Hegedűs Sándor miniszter erdélyi útjából* (képekkel.) — .A szerb király arája" (Sándor szorb király és menyasszonya arcképével.) — „Képek Szabolcs-vármegyéből" (képekkel.) — ,Az emberi élet tartama.* — Irodalom és Művészet, Közintézetek ós Egyletek, Sakkjáték, Képtalány Egyveleg stb. rendes heti rovatok. A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre négy kor., .Politikai Újdonságok"-kai és . Világ-króniká\'-val együtt hat korona. Megrendelhető a Franklin-Társulat kiadóhivatalában. (Budapest IV. ker. Egyetemutca 4. az.) Ugyanitt megrendelhető a .Képes Néplap,* legolcsóbb újság a magyar nép száraára, félévre 2 korona 80 fillér. Közgazdaság. A takarmánymagvak értékesítése. A takarmánymagvak termesztése mind-nagyobb tért foglal a magyar mezőgazdaság terén s mivel ez Magyarországon általában jól Szokott sikerülni, a külföldnek is mindnagyobb mértékben fordul erre a figyelme. Ezt az élelmes bel-és külföldi kereskedők igyekeznek a maguk nyereségére kihasználni, amit annál könnyebben megtehetnek, mert ezeknek a magvaknak az árai sokszor igen jelentékeny hullámzásnsk vannak alávetve és erről a gazdaközönség tudomást nem szerezhet, mert a jegyzéseket nem ismeri. Ezt aztán élelmes kereskedők arra használják föl, hogy tavasszal foglalóval megveszik a magvakat olyan feltétellel, hogy a napi áron vásárolják meg. Ámde mi ez a uapi ár? Az. amit az illető kereskedő, vagy ügynöke a gazdának mond, mert a valódi árat csak a nagy összeköttetésekkel biró nagykereskedő tudja igazán. Éppen most erre nézve egy eklatáns példát idézhetünk. A biborhere iránt a külföld kereslete erősen emelkedik. Tavasszal egyes kereskedők a gazdákat lefoglalózták s most az u. ti. napi áron 16 — 18 írtért veszik át a biborberét, holott a valódi ára 26—28 frt. A gazdának tebát elsőrendű érdeke, hogy a takarmánymagvak áráról gyorsan és megbízható forrásból értesüljön. Mauthner Ödön cége, amely Európa összes nagyobb piacairól naponkint távirati tudósításokat kap éa így a valódi árakról mindig tájékoztatva van, a gazdáknak mindenkor eűrgőnyileg teljesen díjmentes felvilágosítást hajlandó adoi nbbeu a tekintetben, hogy a gazdák eladásaiknál a vevővel szemben tájékoztatva legyenek és másrészt, hogy ezáltal a tisztességtelen versenyt e térről kiküszöbölje és a gazdákat a kizsákmányolástól megóvja. Mauthner Ödön cége egész reputációja biztosítja azt, hogy a gazdák tőle mindenkor teljesen megbízható felvilágosítást fognak kapni, amiről különben mindenki meggyőződhetik, ba midőn árujára valahonnét ajánlatot kap, előbb kérdést intéz hozzá. Az árkülönbségek fogják az ajánlat realitását beigazolni. Mindenestre üdvözöljük őt ez újításáért, melylyel az árjegyzéseknél előforduló annyi visszaélés kiküszöbölésére a gazdáknak sogédkezet nyújt. Yese, húgyhólyag:, hngydara és a kőszYénybántalmak ellen, továbbá a légzó és emésztési szervek hurntos bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Lltb Ion-forrás SALVATOR sikerrel rendelve lesz. 11 u k y h aj tó hat tani Kellemes Ízül l Kűnfijeo eméulhelo Kapható ásvánjvizkertskedésekben gyógyszertárakban. A Salvator-forrii Igazgatósága Eperjeiea Szerkcixtösda : Dr. ViUAnyl Henrik, telelői nerkesztő. Kiadó: Ifi- W«)dit* ,7óxitr/. VEGYES. — Fényképező közületek diletániok szi-már*. Mindenkinek, kik a íínyképezés ezen kellemet él bárki által könnyen megtanulható sport irint érdeklődnek ajánljuk 1851 ér óta íeoálló különösen fényképező készülékekkel foglalkozó A. Moll c». él kir. udv. siállitó Bécs Tuclaucbeo 8. céget ■ ennek illusztrá\'t árjegyzékének átnézését, mely kívánatra JDgyenkalae-tik meg. \' Nyílttéri Az e rovat alatt kózlötukért nem vállal felelősséget a szerkesztőség j HIRDETÉSEK. 3833/tk. 900. Árverési hirdetmény. A n.-kanizsai kir. törvényszék tlkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Ötvös (divi) József kiskanizsai lakós végrebajtatónak, Pintér József (nős) Baa Jolival végrehajtást szenvedő kiskanizRai lakós elleni 10 kor. lóké, 7 kor. 60 fill. végrehajtás kérelmi, 11 kor. 80 fill. jeleu-legi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentneve-zett kir. törvszék területéhez tartozó, a n.-kanizsai 6583. sz. tjkvben f 8405/a brsz. alatt felvett s 1656 koronára becsült 602. népsorsz. ház, udvar és kert Kis-Kanizsán 1900. évi szeptember hó 3. aapjkn d. e. 10 órakor ezen kir. tszék tkvi hatóságánál Orosz-vúry. Gyula felperesi ügyvéd, vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fenntebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10\'|, át .készpénzben, vagy óvadékképei papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsáo, a kir. tmék, mint telekkönyvi bató\'águál, 1900. évi június hó 20. napján. GÓZO\\Y, kir. törvényszéki albiró. Ki biztos akar abban lenni, hogy jó é9 tiszta csokoládét vesz, az vegyen SUCHARD CSOKOLÁDÉI. Ezen régen jónak bizonyult és hírneves gyártmány, gondosan van készítve, jótállva, tiszta és az egész világon kedvelt. Mindenütt kapható. A járadékpapirok, valamint as Állami- és tnagánaorsjegyek jelenlegi alacsony árfolyama ezek megvételét megtakarított ósszrgek legjobb elhelyezésére ajánlatossá leni. — Dővebb felvilágosítást nynjt a Bankegyesületi Váltóüzlet RÉiíYÉHf-MRSASiG, BUDAPEST. mely ily államkötvényeket, valamint államt-és\'msgánzorijegyeket olcsó havi részletrt, több évi lefizetésre elad. Képviselők, kik ily értékpapírok eladásával, valamint sorsjegytársasigok összeállításával foglalkozni óhajtanak, magas jntalékban része-sülnek. BIZTOS KERESET kiuálkozik jó beszélóképejaégRel biró. tisztesnégAfl személyeknek, kik állandó lakhelyükön az 1883. évi XXXI. törv.-cz. értelmében HornjeKyeknek állampapíroknak részletfizetésre való eladásával foglalkozni kívánnak. „M E R C U R" váltöUztotl rénzrénytai xa-sájr BtlUAPENT, Arany János-atca 31. $ . . . ; 1 .5? H3 G3 Ajánlva: a &ége a légző és az emésztési szervek megbetegtdósroél. 3 £? j? □ □ EUeojavalva: norvadaanal. □ B ». Gyógyeszközök: Égvényea sósavas források. CousUntiu és Emma-források. Ég vényes só S és vassavas források Johannisbrunnen tiszta vasiavas -vir. Klansenquelle, i savó. tej, B (száraz etetés) ketyr forrás-só inhslació egyes kabinokban, (cnyöfagőz, inhalació. - Lélekzéll készülék, pneumatikus kamarák, édes ásványvíz és habzó mrlegfOrdök. feoyfi - és acéltürdók. Nagy hydro theripcuiikm intézet talajkara Knyhe, nedves meleg por é» 7 szélmentes levegő, erdős dombtáj Tengeri magasság 800 méter. ® Tudakozódások ós prospektusok ingyen. ~ | Lakáamegrendelések a fürdó-lgazgató».«gnnl CILEICHENBERQÜEN. IIBDlTllIf. Nagy-Kaoizsa város rendezett tanácsa ezennel lözhirré teszi, hogy a városi hatóságnál egy, évi 720 korona\'fizetéssel ós lilllOn végrehajtási jutalékkal javadalmazott végrehajtó állás és egy, évi 480 koronával javadalmazott szerződéses bectüai állás üresedett meg, felhívatnak tehát a pályázni óhajtók, hogy ebbeli kérvényüket okmányokkal felszerelve legkésőbb f évi augusztus hó 10-én d u. 5 óráig a városi iktatóba annál inkább adják be, mert a késóbb érkezők figyelembe nem vétetnek. Kelt N.-Kanizsán, 1900. évi julius hó 37. napján. A VÁROSI TAKÁCS. H JUs( oa. kir. ©mrtrAkkJ»Ar«l»ff o*fci>. omlokzat-festék-gyár Kronsteiner Károly Becs, III., Hauptstr. 120. Arany-érmekkel kitüntetve. (Mjá» FAharcegl éa heroegl uradalmak, cs. é« kir. katonai intéx6-aégak, vasutak, Ipari-bánya éa oy^""! táraulatok,*épltéal vállalatok, épitönaeatarak, úgyszintén gyári éa Ingatlan tulajdonosok szállítója. £ homloka&t-foetélcok, meljok méaaben föloldhatók, azár&x állapotban por«Jakb*n és 40 külőnböaö mintában kilónkint 13 kruSl föltfiié MállitUtnak és a mi a fo«ték pEintiMtaságU illeti, aionoa u olajfsatékksl. ■lzUkártym. ogyzzlntia mtaattU klváaatra Inflyen ia UnaastT* köldaük. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. AÜGUSZTÜ8 4 én. IfÜsl , BEROEn-fil. QTOQTITÓ KÁTRÁNY-SZAPPAN Wklnt4lr.a or.oa.k ij\\nl,Ak. Kurflpa l.rlSbb kllamalbao I4njra« alkarral .lkaimuiil wlHd«nnemU Itffrklfitóa •llan. n.».«»t»«»o Idoli plkkaly-iömör, kou . • 4l6»dl kUI*(»k. apniollo orr-rasMitr, á 4tvar, iHiyJmg. I4>.la<adia, í»j- «■ ilkkill F korpa .11.n. a Bargar-<él* kltr<U»y««»im.ii hr « i.ru!m...» . fak Air áajnak 40\'/,-át 4a min- ur*li.«k»r.iW.I,i»b«ii •löfor.loU kit-/ ~~~ rtn^aaappannklAI Uny.j;.ii.n küluuböalk. f Éjül Isül IsSI Iggal Naií. OaalAaok alk.r&H*. vijalt liat ároaollaa BM(>rliU ktlitijii.pyui majr.ndriáaa • ki lamart J^hnjf való • ty.lmriictá. k4rallk. IdOll bórbataffa4g4ka4i alkarra) ajkalaaaatallk a k4lrAny-aaapj.au baljait a ■•rger-MU gyóay-k&trány-kónaxappap A (7>uN*bW katrAayas*\' pan aa ARI\'IIŐR TISitTÁTAI,.%\\«Á«AI i atUrolllAaAra. a (T.rm.krko.k ^al.m-nnjl I.ik.t.nó«al allan f.lülm.ilhatatlRn b6rliaaUI<S mo.JiJ 4a n>íli»mi aaladannapl haa»41at*l aaolfil a > Boroor-félo glyoarln-fcótrátiy.osappnai clyann tartalommal 4a Unom illattal. Ara mlndaa rajnai kaaintlatl alulUtMl •ffyfltt 4arabo*hIul II kr, « 4arak IMHkr. A többi Oart.r-fil. •aaiipaookböl kttlönöaan klatoalaa-Jök : Baaioa aiappaa a bftf flnomllAa4xa, bcrttiuepaa Caltaniaok .11.n carbal-aaappaa a bOr almllAaAra h.rolO-• lr*kn*l 4a mini imiMlanltft aiappan, ll«r|rr-f*l« faajrft-rnr4S-aiappaa faayS »l»r<naapaa n.r*»r.»41a KT*r-\\ mak aiappan a uún(« kor r4a*4ra (SS kr.) Borger-fél© Potroaulfol-aaappan uim fitt, killlAa, bOrrlaik.lagaie *a arc»Br6»a4f allan, aaaplá aaappan i«»n halható*. BorQer-féle kóneo tojaxoppnn mll.aia.r 4a arcliajUlUnai* allan. Tanain aaappaa I4k-i/iadii 4a bajkll.ulUa vIUu. Borfler-fólo (ogexappan kfioofigbon I •> r.niJra Jenáknak. S. aa. doháiit oa»knak. Ára 10 kr., a Ujii\'bl- r.>gtl«atit4 atar. A lilbM Barjar f41a szappanokat illol.\'.Uc ulaliick a rSpiral.kra. laak B.rgor-f*U aaappanokat kall k4roi. cniulAti aaáaiUlan balAatalaa ut imátok vaneak. OjAr 4a IhraktAr . D Ball A Oorap Troppau. triaojailrl kiUlUlil 4 ItnttlUli (}«(|lliiti:l\'llÍHi U.tkta IU1. - Kanizsán: PRÁGER BÉLA és BELUS LiJOS CTÖzvszerésiBknftl. ESI feoiíV^ aooooooooooaoo cxxaocaaDoooootxxxaooooooooooo MOLL SEIDLITZ POR Csak akkor valódiak. ha mladogylk dob\'oi Moll A vódjogyól al&lráaát tüntoti fel. A Hal) A.-íéfs Seldlltz-porek üirtói gyóítrhstáiia s leKtoakac«»bli gyoaor- 4« »l-tiltbástslaak, gjomorgOrcs í« ^yamorhí-r, r^RtAu nékrekedéí, inkjlilnuluin. vér (•lilát, srsnjér éi a legknlAuböxőM) nil bflegiégek ellpn, e jelei báiiixcrnek évtiiedak ÓU mindig oAfyi.bb Mltcrjedcit ixerzett. — Ars egy Itptoiélelt sre-datl doboznak 2 kor Hamisítások törvényileg fenyíttetnek. \'MOLL-FÉLE FRANCIA, BORSZESZ ES SO Csak akkor valődl. b» mí»«ie«iik moi.i. \\ mui«u i«i __-__.A. Moll* feliratú rtDoxaital vau sárra A M«||-féit IrsBOZls bsrt/MZ és «» nerexeteien mint fá(daleiaokillapil6 bsdórztálitl »xer köniTiuy, c»ux és a meghűlés egyéb kdvetkexiuóuyeiiul logiimcrüleiebb népixer - Egy óaozo11 ereded Ov«g Ara I kor 80 1111. MOLL Gyermek szappanja. Legtianmabb, legújabb módsrer ixeriot kéiritek gyermek ét hölgy ixappan a bír okszerű ápolására gyeraekek is felnfttek részére. Ara daraboaklat — 40 flll. öl darab — I kar. 80 Bll. Miudeu darab gyermek-sx&ppaa Moll A. védjegyével van ellátva Kősiétküldé*: Moll A gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tuchlaubon 9. hz. Vidéki megreudclétek naponta poBtautáavét mellett teljeiittetnek A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenföld Adolf és Fia\' ! Ricbler-fíle ! Horgony PainExpeller LlnlmenL Capslcl comp. Eren hírneves hútisxor olleotállt •> id6 JuegprúbH]ú.%.liiuk ■ mert már több mint 30 íiv ót.i nu\'jjliitlial.\'i. fiidalom-csillapltö bedórzíö\'fsként alkalmazlallk kOszvcnynél, osúznál, ttgazaggatásniű i*5 meghűléseknél oiviwok nital bo-döresobSsclrtt is iiiindii; gynknibkn lieltotik. A ralihli Hor>?>tiy-i*ain-Kx-pallor. gyakorta lior^ony-Liiiiiuent. el-nevexés alatt, nem tiilos ster, hanem igszl népszerű hiiiuer. melynek egv háztarttbihau som lellene íiiiínyoznt. 40 kr., 70 kr. 1 fit. űvogmikónti árban majdnem minden gyójjyszertúrliari késx-Jetben van; fórakt.í r: Török József ryógyKzcr«i>znél Budapesten. Bevásir-1*9 alialmával igen öv.itosak legyünk, mert több kn«bl)«rt<\'kfí utánznt van forgalomban. KI doh akar megkárosodni, az minden egyes üveget „Horgony" voljogy cs l(ii;liti<r cxéftjocyzós nélkül mint nem valódit utasítsa viv.zx RiCKTER F. AD. és llrsj. RifiUlaát r». •» Llr. Mdtarl aiallllúk. — cn <x ■o .<t p £ g S l s F o ü UJ « y i > % c u cű 9 C0 L E r a> Ul Z. ÍM 5 \'" " J£ — <a 0 S O I- 1 1-3 J3 f. ^ ^ J w O o íire N ">í í « N \'c « 5Í b. < NESTLÉ gyermektápiisztje a legjobb alpexl lejet tart&lmuxza. Hég legjobbnak bizonyult táplálék csecsemők és gyoworbetegek réssére. Hasmenés ég hányás kizárva. CUT Egy doboz I korona 80 fillér. ■ jleRelMÓ ortosl kapaclldéok által. 30 ít óla ar. ÖBazés- gjermekkórháznkkan ha8ználat|»an vau. Mintadobozok a gyermektiplisxtból kívánatra ingyen és bérmentve. > Központi raktár: F, BERLYAK, Bécs, I. Naglergasse í. NeitlA sflrQiitett teje cukorral dol>oxoukiot 1 kor. Cuk«.r nélkul .wikiug" (újdonság) doboxonkéut 1 kor. 3cx^öboüOüűoooooooooaDooooocx^jcx>ooooüoaMD X X % X X X XX X XX XXX X K X X X X X X X X X X X X X X ■V Gyümölcs és szőllő bor készítési gépek Gyümölcs e: szőllö folytonoson ható kettős emcltj\'U szerkezettel, és nyomorú szabílyzóvni. A munka képesség 20\'/. nagyobb, nvnt bármely tajtAnal SzöHo és bogyó morzaolók. TcIJoncii felNzerelt s7.ílre<clö készülékek. Szólld és gyümölcs örlök. aszaló készülékek gyümölcs és f főzelék aszalásra, gyümölcs-vágó és hámozó gépek, legújabb szerkezeta szabad, önműködő „Syphónia" gytlmólcs és szőlővessző permetezők gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben MAYFARTH PH. ÉS TÁRSA cs. kir. kizár, aiabail. Razdasígi gépgyárak, vaaöntöde és gózbimor. BÉCS, II. Taborstrasse 71. Kitüntetve 400 arany, eaOat és bronz éremmel. Ar. .,or»Kigoa uu-i&K^>taxágl egjlct aagj aranyt-rme 1800. Steg-rden." Árjegyzékek Ingyen ra bérmentve. Képviselők és viszontárusitók felvétetnek. X X X X xxxxxxxx , Az állami italmérési jövedékről szóló 1899. évi XXV. t. c. 17. § ának rendelkezéséhez kép"»t az italmérések után fizetendő engedély illeték három évről három évre terjedő időszakonként vettetik ki. Engedélyilleték fizetésére kötelezve vannak mindazok, I. kik korlátlan kimérésre, II. kik a kismértékbeu való elárusitás mellett, vagy anélkül, szeszes italok poharazásával és utcára való kiméréssel is foglalkoznak, továbbá, azok a kávésok, cukrászok és csemege kereskedők, akik a kismértékben való elárusitás és poharazás mellett, vagy anélkül sörnek és boruak palackokban való kimérésére, .r III. a kik kismértékben való eláiusitásra birnak etígcdélylyel, a mennyiben a jelen hirdetmény I.. II. és VI. pontja alá nem esnek, továbbá mindazok, a kik kismértékben való elárusitás mellett poharazással, vagy kismértékben való elárusitás aellett, vagy anélkül utcára való kiméréssel is foglalkoznak, IV. azok a kereskedők és szatócsok, a kik rendes üzletükön kivül melléküzletként csakis kismértékben való elárusitással foglalkoznak, V. a kik szeszes italoknak c-sakis poharazásra birnak engedélylyel, VI. azok a bortermelők, a kik saját termésű boraiknak kismértékben való eláru-sitására birnak engedélylyel. Ezen engedély illetékek öss/ege az 1890. évi XXV. t. c. IC. és 17. §§ aiban vannak tételenkint megállapítva. Az 1899. évi XXV. t. c. 38. § ának ugy nemkülönben az ezen törvény végrehajtása tárgyában a Nagyméltóságú m. kir. pénzügyminiszter ur által C4758/899. sz. a. kiadott utasítás 17. § ának rendelkezéséhez képest ezenuel közhírré teszem, hogy a hatóságom területén létező engedélyesekről a nagykanizsai m. kir. pénzügyőri biztos által hivatalból összeállított egyéni összeirási jegyzék, amely magában foglalja az engedélyesek állal 1898. évi július 1-tól 1899^, juníus hó 30 áig kimért, illetve elárusitott szeszes folyadékoknak megközelítő mennyiségét, nemkülönben a javaslatba hozott s az engedélyesek által évenként az 1900., 1901. és 1902. évekre fizetendő italmérési illeték összegét, a jelen hirdetméuy közhírré tételétől számított 8 napig a városi kiadó hivatalban közszemlére kitétetett s az ott a hivatalos órák alatt ezen 8 napon belül megtekinthető. Figyelmeztetem az engedélyeseket, hogy az ezen jegyzékben kitüntetett forgalmi adatokra nézve, ugy az engedélyesek bármelyike, mint a helybeli ipartársulatok, vagy kereskedelmi testületek részéről észrevételek tehetők, ezeD észrevételek azonban mindig Írásban ugyancsak a jelen hirdetmény közhírré tételétől számított 8 napon belül a városi kiadóuál lesznek bcadandók. Kelt Nagy-Kanizsán, 1900. évi julius hó 24-én. flOTI, polgármester. .JÁ* Nyomatott Ifj. WaiiliU Józsuf köuy vuyotnilájában Nagy-Kanizsán. NAGYKANIZSA, 1900. augusztus hó 18-áií. 32-ik szám. J XXXIX. évfolyam. KlüfixetfHi űr: Kgíjr ó»rc . . 10 kor..— £111-Fél ó»ro ... f>. kor. — fiit. Ncgj-fdérro . . 2 kor. 50 fill. EifjrcH arám 20 Ml. HIRDETÉSEK\' 6 hasábos pplitiorhao H, m<i30<Ur.0r 12, s minden totiblil sorárt 10 fill. NYILTTÉRBEN petit noronkéut 20 fillér Art rálelnek fel. A lap szellemi rúsict illető minden közlemény & felelős szerkesítíi neráro, nr. anyagi rásr.l illető közlemények p\'hÍík .1 kiailó nerérP címzetten Nagj-Kaulzsjira Itór-rnontve intízendők. j Bármentellen levelek nem fciR&d-Utnak cl. I . - Káz!r&tokvl>wr.atiem kUldetnek | A nagy-kauizsai „Ipar-Testűlet," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,0 a „Kotori takarékpénztár részvény-társaság,". „nagy-kanizsai és a galamboki Önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsa^ kisdednevelő egyesület,\' a ,nagy-kanizsai tanítói járáskor,\' a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony. HETENIvINTf T nőegylet," „szegények tipintézete," b „katonai h&dastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külvilasztmányának hivatalos lapja. EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Termésbecslés. Nagy-Kanluo, 1900. aag. 10. Az aratás előtt minden esztendőben két pártra oszlik az érdekelt közönség abban a kérdésben, helyes-e a földmivelési kormány által a várható termésről közzétett statisztika, avagy nem. E kérdés mikor fog kielégitöleg . eldöntetni, . beláthatlan. Ebben az országban nincs „statisztikai érzék." VA közgazdasági és társadalmi mozgás e becses segédeszközét lenézik, ki-. csinylik. gúnyolják. A számadatok rideg tanúsága és bizonyítéka ismeretlen. Egyszerűen nem hisznek benne. Mi más a köziiézet külföldön, hol a statisztikai adatok nélkül á legkisebb kereskedő sem lehet el! El is követnek miudent az adatok közrebocsátásával ; olcsó, könnyen- áttekinthető alakban kerüluek ki. a kiadványok. A kicsinylés még leginkább mutatkozik azon adatok iránt, melyek becslés alapján állíttatnak össze, minő pl. a termésstatisztika. Pedig ez is lényeges, lényeges főképpen agrárjellegű országbau, melynek fő bevételi forrását a mezőgazdaság képezi. Kétségtelen, . hogy becslés alapján összeállított statisztikai adatok helyességéhez több szó fér, mint azokhoz, melyek tényleges megszámlálás, megbízható reális adatok stb. alapján állíttatnak össze, mint p. o. a népmozgalmi, az áruforgalmi statisztika számai. És ez okból mellőzik mindenütt, ha csak lehetséges az adatgyűjtés e módját. De vannak a gazdasági életnek oly részletei, melyek felől való tájékozódás elengedhetlen I. s igy reájuk nagy szükség van, azonban másként, mint becslés utján, be : nem szerezhetők. Ilyen a termés- statisztika is, mert kivihetlen a számszerű megállapítás. Hazánkban is, külföldi mintára, • akképp van szervezve e statisztikai I szolgálat, hogy az egyes közigaz-\' gatási járásban egy, néha több megbízható férfiú, a ki a gazdasági élet-! ben maga is részes, végzi a becslés I munkáját, melyet felsőbb helyen meg- . állapított nyomtatványon és időpontokban szállít be a központba, -a hol azok egységesen földolgoztatnak és közzététetnek. Jellemző, hogy bár a termésstatisztikai adatokat szolgáltató | tudósítók — vajmi csekély kivétellel — a mezőgazdasági termelőjo.sztály-ból valók, adataik ellen éppe^saját érdekelt osztályukból hangzik fel a legtöbb és legállandóbb panasz, bár a másik oldalról is merül fel. Szinte gazdasági harc tárgya a termésstatisztika is. E statisztikai adatok-árképző, vagy legalább árirányitó hatása kétségteleu. Innen ered, hogy erre az érdekelt osztályok befolyást igyekeznek gyakorolni. És mert e szempontok hatása alatt áll a közönség, panaszkodik hol alacsony, hol magas becslés miatt. A dolog tehát mindenképpen kényes, mert az adatok ellenőrizhetlenek é3 magukon viselik az individuális és szubjektív becslés jellegét. Pedig a szubjektivitás el nem kerülhető, bár erősen korlátozható. E végből köztudattá kell válni a statisztikai adatok jelentőségének. A gazdasági tudósítóknak és a közönségnek be kell látnia, hogy ez országos fontosságú ügy, melyen kicsinyes helyi szempontoknak, egyoldalúságnak és tendenciositásnak uralkodnia nem szabad. Arra a magaslatra kell emelkedni, hogy a termésbecslés nem egyes osztályok, de az egész ország érdekébeu va\'rf, mivel kihat a világ- I piaci hangulatra és irányzatra. A valóság az, a mire törekedni kell s nem ahhoz kell szabni az adatokat, hogy ezek hatása -alatt mily gabnaárak várhatók. A gazda- ; sági tudósítóknak figyelembe ..kell ; venni, mily előny, vagy. kár háramlik . .az országra, ha tájékozott vagy tájé- | kozatlau a tényleg várható termésről. Ha ez a kiindulási szempont, ném | pedig az, hogy momentán hogyan \\ jegyzik, avagy hogyan fogják jegyezni | a búzaárakat, akkor, a mennyire j egyéni becsű engedi, megközelítő J reális statisztika bocsátható az ország rendelkezésére, akkor nem lesz ellentét a becslés és a tényleges áruíorgalom viszonyai között. Az egyéni becslés szubjektivitásának és ingadozásának lényeges orvosszerét képezi a tapasztalat. Ez főképp abban az irányban szükséges, hogy mindig szem előtt tartassák, vájjon hosszabb évekre terjedő időszakokban mennyire becsültetett a termés. A becslés nélkülözhetetlen föltétele az összehasonlítás. Ennek pedig elengedhetetlen eszköze a bevetett területek lehető pontos ismerete, mely már nem bécsü, hanem tényleges adat tárgya. A gazdasági tudósító nem terhes munkáját képezné, hogy úgy az őszi, mint a tavaszi vetési területeket állapítsa meg első sorban. Ez a becslés kezdőalapja. De pontosan ismernie kell, hogy területén mennyi volt a termelési terület és a becslés a korábbi években. S hogy a tévedés, vagy talán irányzatosság kikerültessék, ismernie kellene, hogy mennyire rúgott évről-évre kivitelünk, mily árak mellett. Ez tájékozódást ad termésünk értékesítése felől, mely- ből viszont következtethétő, hogy mily nagy lehetett az eredmény ós mennyi értékesíttetett ebből kivitelben, mert a termés nagysága és kivitel között rendszerint ok és okozati összefüggés van. A lokális szempontok figyelembe vétele egyszerűbb, de épp oly szükséges. A gazdasági tudósítónak tudnia kell és saját területén ténykedvén, tudhatja is, hogy az időjárás az egyes termelési területekre mily hatással jár, mennyiben emeli vagy csökkenti a várható termést. Nem lehet-e nagy horderejű dolognál általános \'u. n. schlagwortokból kiindulni, mert annak megállapítása, hogy termésünk jó, jó-közép, közép vagy rossz stb. országosan alkalmazható, de nem helyileg, mert helyileg mindig lehet és-vyan eltérés az általánostól. Pedig most ez általánosságok fölötte nagyon befolyásolják a becsüt. Mindenképpen nagyon óhajtandó, hogy a termésstatisztika gazdasági hord erejétől át legyen hatva tudósító, statisztikus éa közönség. E szép munka nem egyes rétegek, hanem az összeség érdekében hajtatik végre és éppen nem volna szabad ez ügynek Eris-almává válni, mely körül ellentétes áramlatok és gazdasági vételkedések zavarják meg a* egymásra utalt osztályok békéjét. A Szépítő Egyesület. Kanizsa a tervezgetések hazája. Sorban szőnyegre kerül a szükséges intéz-méojek tervezete, de akaraterőnk; gyenge azoknak megvalósítására\'. A tervezgetések jó szándékra mutatnak 8 az, hogy haladoivágyás meg van bennünk, már fél biztositéka is a haladásnak. De a lelkesedés tüze, mely ki forrasztotta a tervek eszméit, rendszerint szalmatüznek bizonjul, mely kialszik rövid lángolás után. IA városi képviselőtestület millen-náris kőzg)ülése hazafias lelkesedésében sok hasznos intézménynek felállítását határozta el, Nagy-Kanizsának állandó színházat, muzeumot, árvaházat igért, do az ünnepi hangulat elyzállván, a fölmerült eszmék közül némelyik kihalt, 1 más pedig csak csigalépésekkel halad a I megvalósulás felé. | Ilyen félbenhagyott munkát végzett a kanizsai szépítő egyesület-is, mely néhány esztendővel ezelőtt alakult éa céljául tűzte ki városunk szépészeti viszonyainak javicását, oly módon, hogy amit \' saját erejével keresztülvihet, azt elvégzi a maga hatáskörében, aminek létesítésére pedig akár anyagiakban, akár erkölcsiekben nagyobb erő szükséges, annak érdekében magára vállalja az agitátor szerepét a közönség élén a képviselőtestület megmozgatására. Hogy Kanizsának caakuqyan szüksége van oly egyesületre," mely a váro3 szépítésére felügyeljen, ennek érdekében tevékenységet fejtsen ki, azt bizonyítja már a szépítő egyesület keletkezése. — Intézmény, melynek létesítése sikerűi, sobsem nélkülöz valamely alapot. Nem akarjuk felsorolni Kanizsa azépséghiá-nyait. de .hogy ilyenek léteznek, arról rövid séta során is meggyőződhet min- • denki. Kanizsa szép reményekkel eltelve vette tudomásul a szépítő egyosülpt megala-. kulását és benne a város külső fejlődésének egyik hathatós tényezőjét látta. Az egyesületet szervezték. Megválasztották elnökét, hivatalnokait, amint az már minden jóravaló, akár szűkebb, akár .tágabbkörü egyesületnél szokásos. A szépítő egyesület azonban tovább is ment. Paflokat csináltatott és elhelyezte azokat a vasúti utca külső részén, az állomás felé vezető alléban 8 a Deák-te? fái alatt. A padok felállításával kezdte meg a\'i; egyesület érdemleges működését. A világért sem azért, mert Kanizsa árcu-latán a padok hiánya volt a legszembeötlőbb rut vonás s mert ennél feltűnőbb szépséghibája nem vott és nincsen városunknak, hanem, mep evidens volt, hogy a megalakulást valamely érdemleges tevé- TARCZA. Állam és egyház. — Értekezés. — V — b. „Zalai Kötlöny" eredeli tircija. — Mióta emberi kultura létezik, állam és egyház között bizonyos ellentét uralkodik. S a világtörténet számtalan eseményének oka volt ez az ellentét. A világi éa egyházi hatalom sok küzdelmet vivott már. 8 még fog vivni; mert a kultura o két tényezőjének konkuráló Bzerepe máig Bem szűnt-meg. Honnét ez ellentét? Tekintsük e két intézmény legutolsó célját a látói-fogjuk, hogy az emberiség boldogitását tűzte ki mindkettő feladatául. Az emberiség boldogitásának ideális, célját pedig 8ok uton közelíthetjük meg, nem csoda tehát, hogy az állam b az egyház utjai is külön váltak: Az állam az anyagi javak terén, az egyház pedig szellemi téren igyekszett tökéletesíteni az embert. A középkori államra és egyházra kell gondolnunk, a e két különböző szerep élénken elbatárolva tűnik elénk. . A keresztény egyház nem elégszik meg a vallási neveléssel, b kezébe ra-. gadja az oktatás ügyét is. A tudomány és művészet kizárólagosan egyházi jellegű. Szerzetesek tanítják az ifjúságot... ,a középkor kezdetétől az újkor legutolsó Hzázadáig. Az egjbáz hatalma az oktatásügy terén annyira nagy, hogy egyetemek alapítása. — egyik legjellemzőbb tényé az egyházi befolyásnak — csakis pápai megerősítés utján történhetett. Az egyetemen többnyire papi férfiak tanítottak, a az inkább a klastromhoz hasonlított, mint a „liberae artes", a szabad művészetek 8 & bitetlen tudomány bajiékához. Hogy pedig az egyetem a szellemi téren minő hatalom volt, arról mai napság alig alkothatunk magunknak helyes fogalmat. Az állam pedig ugyanakkor — a fejedelem magánhatalma volt az állami hatalom — birtokok osztogatásával, privilégiumok adományozásával, hívek toborzásával mennél nagyobb hadsereget szervez, hogy hadseregével fizikai hatalmát növelje. A jogrend 8 a közigazgatás fen-tartása, a a fel felbukkanó belBŐ harcok elfojtása: ez volt par excellence „az "állam célja. Amint igy a kétféle mód, a melylyel az állam és az egyház az emberiség boldogitását előmozdítani igyekszik, előttünk áll, uj kérdés tolul elénk: hogyan van az, hogy az állam, a mely az anyagi téren működik, az egyház, mely szellemi fegyverekkel harcol, ellentétbejuthatnak egymással. Vegyük a régi római birodalmat, ottan nagyobb ellentétről azért nem lehet szó, mert ott a római vallás nem ártotta bele magát az állam ügyeibe; megadta a császárnak, a mi a császáré, univeraalia hatalomra való törekvést pedig nem ismert. Nem igy az egész középkoron keresztül, nem igy az ó-kori keleti népeknél, vagy mai nap Ázsia legtöbb népénél. A középkori egyház egyetemes hatalmat vindikált magának; az egyént nemcsak egyházi, hanem világi ügyekben is hatalmi körébe fouta. A középkori kánonjog például 8ok olyasra kiterjed, a mi egészen kivül esik a vallás körén. Az ember születésétől fogva haláláig, életének minden fontosabb mozzanatában az egyház által felállított rendszabályok szerint tartozott viselkedni. Az állam .pedig, ha nem is törekedett teljes universalis hatalomra, azt megkívánta, hog^ semmi más hatalom ne legyen .állam ttz állambau,* különösen az egyház ne. Eszméje a régi római császárság volt, a melybon az egyháznak a régi pogány római valláshoz hasonló kört szabott.... A welfek és gbibellinek Bzázadokig tartó küzdelme, a csatatéren éa a vérpadon huló áldozatok halálhörgése rémes háttért ad a hatalomért való küzdelemnek, mely a gerince volt a középkor történetének. Eleinte az egyház az erősebb, de már VII. Gergely alatt tetőpontját érte el világi hatalms .. . Az állam hatalma azonban jobban 8 jobban tért hódit magának, az egyház világi hatalma pedig mindinkább kisebb és kisebb térre terjed ki. Ez a fejlődés ■huzódik végig a világtörténeten a ha az ismeretes hasonlatot a vöröa fonálról alkalmazzuk, tehetjük annál iokább, mert a fejlődés nyomában vér ... terményte-len vér folyt. Nem csak seregek, hanem népek vesztek el, hogy útját egyengessék annak a fejlődési folyamatnak, melyet európai civilizációnak nevezünk. A küzdelem tehát om/ét származott, hogy az egyház világi hatalmat tartott birtokában, a mely ar államot illette meg, az állam pedig fegyverrel akarta ezt visszffragadni. De sem az egyház, sem az állam nem. azonos azzal a fogalommal, a melylyel ma a két ;8zót összekapcsoljuk. Az egyház 8 itt mindig a keresztény egyházat értjük, ecelesia militaus: harcoló egyház volt; az állam pedig a fejedelem magánhatalma, a mely a teregre támaszkodott 8 a mely a hűbériségen alapult. Az egyház egyetemes jellege főleg abban a törekvésben nyilvánult, hogy ugy, a mint a keresztény vallás egységes — a. keleti hitszakadás 8 a reformáció előtti korszakban — legyen e gy a keresztény népek felett álló világi hatalom is. Ilyen egy államiságot valósított meg Nagy Károly, ki tényleg az Ö3sies kereszténység világi fejedelme volt. Eljutottunk \'tehát a keresztény egyházatyáktól annyira kedvelt egy államiság gondolatához. Az egységesítés gondolata sok nagy államférfi agyában fordult már meg a világtörténet folyamán, de megvalósulni nem birt. — A római imperátortól Bismarckig. Macchiavellitől II. Józsefig eok nagy elme foglalkozott a tett kísérletet az egységesítéssel, 8 ott, a hol kudarcot vallott, ott mindenütt a nemzeti érzéssel, mint az állami egységgel ellentétben álló fogalommal találkozunk. Eltekintve az állam alakulásának teóriájától, eltekintve attól, hogy a leg- több állam a nemzetből származott, megdönthetetlen igazság, hogy az állam éles ellentétben a nemzeti érzéssel oem lehet. De lehetetlenné teszi sokszor az ország geográfiái alakulása, a kormányzás nehézsége s sok mán egyéb. Nagy Károly birodalma felbomlott, s birodalmából alakuló germán-országok népfajok (nemzetek) szerint alakultak ki. "Olaszország századokon át darabokra szakadva létezett, d8 az Itália Unita gondolata újból b újból feléledt, mig végre létesült, mert a Bok kis állam egy népísjból állott Igy van ez az egységes keresztény állammal is, a mely nem létesülhet, mert a kereszténység, mint összekötő kapocs, n8m elég erős, hogy le tudja győzni azon kirívó ellentétét, a mely a különböző nemzetekből álló keresztényok kőzött föuuáll. \' Van azonban az állam és egyház kérdésének szociális oldala is. Szociálpolitikai tényező a középkorban nem az állam volt, hanem az ogybáz. Iskoláztatásáról az egyház gondoskodott, a szegényügyet, . a munkáskérdést az egyház látta el, a jótékonyság terén bámulatos tetteket találunk följegyezve a történelem e különbeo homályos lapjain. A betegápolásról, kórházakról az egyház gondoskodott.- A középkorban a nemzetgazdaság terén,. a mi történt, egyházi körökből indult ki. A népet szerzetesek tanítják földjét művelni, házat építeni, a tudományra a a művészetekre ők oktatják. Századok folyamán eme teendők az állam feladataivá vállak; s ime ma már XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖKY 1900. AUGU8ZTUS ll-^n. kenységnek ia kellett követnie, valami látható eredménynek, mely bizalmat önt-BÖn a közönségbe az egyesület iránt, e gyors intézkedésre pedig a legolcsóbb volt a legkönnyebb padokat hozatni éa & közönséget először is ülőhelylyel megkínálni. A szépítő egyesület azután a padok elhelyezése óta nyugszik. Néha hallani, hogy gyűlésezik, nem hogy szépítsen, hanem, hogy jelt adjon létezéséről. Azt hiszi, hogy a pad meg Van, ergo pihenni kell. A városokat nem szépítik, a városok szépülnek; pláne Kanizsa, melytől vasút, kormány, állam természetes fejlődésének úgyis annyi garanciáját elvette. „Mijd megszépül, „Ha nem szépül, „Majtl megkékQl. „Sej diri-dongó slb.. Varialják a népdalt. A szépítő egyesület azonban sokkal kevésbé tehet arról, hogy nem tevékeny-kedhetik élénkebben, mint inkább a közöufég. (Nem 1 tudjuk számadatokban bemutatni ennek a közönségnek részvétlenségét, csak általában annyiról van tudomásunk, hogy Kanizsa intelligens embereinek nagyon csekély része iratkozott be a szépítő eRylet tagjául. Elvégre is kevesek, nem tehetnek mindent Mi dicséretet szavazunk az egylet férfiai-nak azért is, hogy. eddig még nbm oszlatták fel egyletüket. A részvétlenség oly nagy mérve mellett annyira gyenge alapokon áll a szépítő egyesület, hogy csoda az a szivósBáp, melylyel a kevés erőtáplálék mellett is magát fenntartani képes. És épen a szépítő egyesület iránt való ez a uagy részvétlenség, melyet aközönség tanúsít, érdekes világot vet a kanizsaiakra, kik nem törődnek avval, városuk külső képe miként fejlődik. E kérdés iránt a városokban rendszerint sokkal nagyobb az érdeklődós, mint a közügy egyéb terén, mert a lokálpatriotizmus, mely többé-kevésbé mindnyájunkban él, leginkább akkor érzi magát kielégítettnek, ha szép, kellemes külsejű szülővároasal dicsekedhetik. Knuiznán nincsenek a közönség száméra szórakoztató helyek, mert a közönség csodálatos módon maga Be törekszik arra, hogy olűzze ni unalmat. Engedi, hogy uralkodjék. Kanizsának szüksége volna, hogy szépítgessék külsejét, s ime a közönség indolens, nem törődvén azzal, ha porban sétál a nap tüzében, avagy aszfalton fasorok közt. Ha valamely város v haladásának előmozdításéra egyesek — jószántukból — fáradságot és időt áldozva, egyesületben összetöinörülve tevékenykedni szándékoznak és ezt elhatározzák, ezt mindig abban az erős bizodalomban teszik, hogy a közönség, melynek javára dolgozni akarnak, segiti és támogatja őket. A szépítő egyesület eredményes műkö-désének garanciái a közönség jóindulatában gyökereznek, e nélkül az egyesület csak lézeng, de produktív életet nem élhet. UaJobb kövezetet, rendezett utcákat, helyes öntözést, . szabályos, esztétikus báz3orokat, fásítást, gödrök eltüntetését, diszuócsordáknak a korzóról való eltávolítását. szóval szép lakóhelyet akarunk, ugy álljunk a Bzépitő egyesület mellé, költsük fel, hogy vozessen előre. A pályaválasztás. Két hónapi nyári szünet gondtalan napjai után nehéz gond nehezül az iíjur ság vállára, mely most végezte be középiskolai tanulmányait és tépelődik, merre, az élet mely irányában folytassa útját? Természetes, az aggódó szülők töprengése Bókkal komolyabb és nagyobb mértékben lép fel, mint a könnyüvérü fiatalságé, mely duzzadó erejének önérzetes tudatában bármely pályán csillogó, fényes jövőt fest maga elé munkája béréül. Nem volna nehéz és annyi kalkulációt igénylő az - életpályák megválasztása a szülők szemében, ha munka, tisztesség és elegendő szellemi képességek szilárd biztosítékai lennének a jövendő boldogulásnak. Sajnos azonban, a boldogulás manapság nem mindig függvénye a társadalmi jótulajdonoknak és ezeknek nem mindig következménye a boldogulás. Az élet hálózatának mai szövevényes szálai között igen sok az egyénen kivül álló, tőle független tényező folyik be a jöyő alakulásába, olyanok, melyek az egyén Bzámitásait minden alkalommal keresztülhozzák. Az élet árja sokat lesodor útjából, kik elegendő erők nélkül léptek eredeti pályájukra.-^ középiskolát végzett ifjúságnak a későbbi pályákon való elzüllését, a nagyszámú proletariátus keletkezését legtöbbnyire a középiskolai, főkép a gimnazialia tanítás gyakorlatiatlan irányának tudják be egyéb fennforgó körülmény mellett, mint tehetaégtelenség, léhaság a nagyralátás. Azt hÍBszük, hogy ez az állítás nagyon alaptalan. A gimnáziumi tanításnak nem is az a célja, hogy szakoktatást nyújtson. Nem is szükséges, hogy ezt tűzze ki céljául. Szüksége van a felsőbb tanulmányokra készülő ifjúságnak oly iskolára, mely általános műveltségre oktatva, karakterének kiképzését eszközölje. Nem frázisbalmaz a jellemképzésnek hangoztatása. mert az ifjúságnak ily oldalú nevelése szilárdítja meg legtartósabbra a társadalom épületét Tudást szerezhet magának kiki a középiskola után, hol ennek alapjával is ellátták, gyakorlatra megneveli majd szakiskolája, de valóban .nevelő oktatásban azon a középiskolán kivül sehol Bem fog részesülni. Hanem igenis egy hibája, vagy ha nem is az, de egy incidentális következménye van a gimnázium humánus tantárgyakat forszírozó tantervének. Érdekes megfigyelni, mint fejlődik a kis gimnázista gondolatvilágában a lateiuer szellem uralma és szorul háttérbe az anyagi termelés foglalkozási ágaitól való tartózkodás. Kanizsán is, Bbben a par excellence kereskedő és iparos városiban, a hol a kereskedelmi oktatásnak oly termékenyítő miliője van, mint Magyarországnak Budapesten kivül tán egy városában sem, kereskedő-szülöttnek, alsó-gimnázi8ta fiaitól hallani oly nyilatkozatokat, melyekben élénken nyilvánul a latemer szellem — mondhatnók — túltengése, — mely egy siürke profesz-szpr értékét többre becsüli Magyarország egész kereskedő világánál. És ez a dip-lómaösztön uyolc. esztendőn át következetesen fejlődik a tanuló lelkében, ugy, nz állam végzi mindeme feladatokat így a jelenkorban a törvényhozások hatáskörébe utalva látjuk ama intézményeket, melyek régente az egyház kizáró-lagOB rendelkezése alá tartoztak. így a házasság, mely régeute egyházi intézménynek tekintetett, a jelen korban több s több világi elemet vesz fel; s ma már törvényhozások intézkednek, világi bíróságok Ítélnek arról, a mi régen tisztán egyházi volt, b a mi felett csupán egyházi bíróságok voltak hivatva bíráskodni. De van az újkori fejlődésnek egy s pecifikus jelensége; az állam és egyház egymás ellen való küzdelmében egy harmadik tényező, mint a kettőtől különálló, mindinkább határozottabb alakot öltő fogalomra bukauuuk: a társadalomra, az egy gondolatvilágban élő emberek tömegére. — A társadalomnak nincsen olyan határozott szervezeté, mint az államnak, nem nyilvánul olyan formális külsőségekben, mint a vallásfelekezet De hogy mint különálló egység létezik, hogy nyilvánul hatásaiban, azt a legfiatalabb tudomány: a sociologia világosan kimutatja. E tudomány alapját Spencer szerette meg, a ki a „Sociologia alapelvei" \'cimü munkájában a társadalmat, mint egységet mély analízissel vizsgálja s igyokazik feltüntetni ónnak az élő egyedhez való hasoulóságát s különbözőségét. Az emberi nem tökéletesedésével arányosan emelkedik a társadalom feladatainak száma. A mit régente az állam\' végzett, azt jövőben a társadalom, a tökéletesebb egyének tömege tartozik teljesíteni. Az állam feladatainak köre pedig mindjnkább szűkebb lesz. — Ijjy Proudhon és Spencer. De a jelenkori fejlődés épen ellenkezőjét mutatja; az állam elé soha annyi feladatot nem tűztünk ki, mint ma. Ez azonban nem dönti meg azt, a mit a szociologusok a társadalom feladatául kijelölnek. Hogy a társadalomnak az államéhoz hasonló szerepe van, magyarázni nem kell. Inkább azt, miben különbözik &z államtól, a van-e hasonlóság közte a az egyház között Ámde mindez kivül áll azon a kereten, a náflyet e kÍ3 értekezésnek szabtunk. Zrrkoyítz Zsigmond, hogy blaazfémiának tartaná Horatius ismeretével kereskedőnek, vagy ipari vállalkozónak beállani. Ez a szellem — mondjuk — egyik következménye a humaniórákkal való foglalkozásnak. Ez egyik fattyuhajtáaa a gimnaziális tanitái irányának és ennek lenyesése igen áldá&oa hatással volna a pályaválasztás megkönnyebbítésére. Kétségkívül a szülők, között is számosan vannak olyanok, kik maguk táplálják gyermekeikben azt, a mit a gimnáziumi tanítás kinövésként magával hozott: a lateinerizmust, de gyakran tapasztaljuk, hogy a szülő, ki fiát az érettségi után, vagy gimnaziália tanulmányainak közepén kereskedői, vagy iparos pályára szánja — szemben találja magát a fiu diplomás hajlamaival és látván a gyermek kedvét a továbbtanulásra (a mi tulajdonkép nem a tudományok kedvelésének, hanem előítélete gondolkozásnak eredméuye), enged éa. útnak bocsátja fiát az ügyvédi, orvosi, mérnöki, vagy tanári diploma felé. Ha nem is egyedül, de igen nagy mértékben e lateiner szellem az, a mi megueheziti a középiskolát végzett ifjak további pályafutását. Ez az, mely túltermelést teremt a diplomás pályákon, különösen a jogi és hivatalnoki pályán ugyanuyira, hogy csak a szerencsób, a nagy összeköttetésekkel rendelkező, a protekciós, a hajlongó éa a streber emberek tudnak célhoz jutni: a jóléthez és társadalmi tekintélyhez. A többi, ki ily opportunÍ8ztikus jó tulajdoooknak és javaknak nincs birtokában a züllés és cifranyomoruság útjára sodortatik, szapo ritváo a nemzettest egy ősi, pusztító férgét a: proletariátust A jövőnek ezek a sötét képei vetik előre árnyékukat a szülő szemében,- ki fiának pályát akar választani. Miudeuütt, mindenfelé toloag az ember: összenyomód-batik, ki erő nélkül a tolongásba vegyül. Dq tegyüuk le előítéletekről, s no nézzük sóvárogva a diploma útjait, hanem fordítsuk tekintetünket az anyagi termelés ágai felé, a hol az intelligenciára Magyarországon még oly sok feladat vár és e! fognak tünui a sötét képek és nyugalmasabb, biztosabb jövő int — nem is a távolból, de a közelből — felénk. Magyarország intelligens ifjúsága vegye kezébe Magyarország kereskedelmét és iparát mint a nyugot nagy nemzeteinél és megcsappan a proletariátus, s jobban virágozni fog az ipar. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A m. klr, állami kosárfonó iskolát Belluson ez évben: hét oly növendék hagyta el, kik mindnyájan szolid, kevés igényű 16—20 éves ifjak s is kosárfonás minden ágában képzettek. Az ily ifjakat alkalmazni óhajtók forduljanak közvetlenül a föntnevezett intézet igazgatóságához. — Hirdetmény. A ra. kir. technológiai iparmuzeum ujabban egy Langer éa Wolf-féle benzinmotort és egy Gauz éa társa féle elektromotort próbált ki, a mely próba eredményét az intézet igazgatósága az érdekleteknok kívánatra megküldi. — Hirdetmény. A m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság a szentgotthárdi m. kir. dohánygyárnál egy raktárépület és egy melléképület építésére hirdet árlejtést. Az építés összköltsége 87.347 korona 84 fillérben, illetve 21.109 korooa. 52 fillérben, az építési munka befejezési ideje pedig 1900. évi november hó 15 ikére, illetve november bó 30-ikára állapíttatott meg. \'> Az Írásbeli ajánlatok legkésőbb f. évi augusztus hó lG-ik napján d. e. 10 óráig a m. kir. dohányjövedéki központi igazgatóság (Budapest V. Kálmán-utca 20.) segédhivatalához nyújtandók be, vagy küldendők postán. Az általános szerződési, valamint a vállalati részletes föltételek az ajánlati határozmányokkal, építési tervekkel és költségvetéssel együtt a fönt nevezett igazgatóság IIL ügyosztályában a hivatalos órák alatt megtekinthetők; ugyanott az egyes munkálatokra vonatkozó költségvetések is egyenként 1 koronáért megszerezhetők. . v \', Sopron, 1900. évi juliüB havában. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak szegedi űzlétvezetősége az 1901. évben szükségelt csemeték, cserjék, Iák, virág- és gyümölcsfa-magvak, ójtó viasz, nád és nádszövet dinamit, gyutacs, lőpor, kátrányoa fődéllemez, faeszközök, takarék-tözhelyrészek, faggyú, szappan, fali és egyéb tégla, oltatlan fali mész, kocka-és műkő szállítására birdet pályázatot Ajánlatok benyújtási határideje f. évi augusztus bó 31-ikének déli 12 órája. A m. kir. államvasutak zágrábi üzlet-vezetősége. a hivatalnokok éa gyakornokok egyeurubázatának elkészítésére hirdet pályázatot Ajánlatok benyújtási batárideje: f. évi augusztus hó 28-ikának déli 12 órája. Sopron, 1900. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi és iparkamara. "hírek. — Esküvó. Fényes esküvő folyt le csütörtökön délután városunkban. Tibold Boldizsár, nagykanizsai tanit\'ó vezette oltárhoz Szalay Sándor k^llegánkoak, a .Zala* szerkesztőjének bájós ós nagyműveltségű leányát, Jolánka kisasszonyt. A polgári esketés délután V« & órakor ment végbe a városháza nagytermében, a 12 hintóval odaszállított násznép jelenlétében. Az ifjú párt főispáni engedély-lyel Vécsey Zsigmond polgármester adta egybe szép beszéd kíséretében. Az egyházi szertartás a Sxent-Ferencrendiek templomában tartatott közvetlen a polgári házasság .után. Szívből kívánjuk, hogy zavartalan boldogság kisérje az ifjú párt élete utjain. — Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter Hayden Sándor szalapai lakóst Zalavármegye BÜrnegi járásának területére nézve a gazdasági tudósitói tiszttel bizta meg. — Hymen. Kleinfeld Ignácz, a Gazdasági Takarékpénztár tisztviselője, folyó hó 20 .án délelőtt vezeti oltárhoz az izr. templomban Kaufmann Sári kisasazouyt. ( — Halálozások, Zalamegye egyik leggazdagabb földesura halt meg a mult szombaton: Talabér Kálmán sárszegi földbirtokos. Halála előtti napon a nagy forróságtól kiizzadva hideg kutvizben megfürdött, tüdőgyulladást kapott és másnap reggelre halva volt. Családot nem hagyott hátra, mert jjletét agg-, legényként élte le. Nagy \' vagyonának általánoa örökösévé Talabér László zalamegyei földbirtokost, legközelebbi rokonát nevezte és érdekesnek tartjuk felemlíteni, hogy kanizsai házát egy ezegéuy-sorsú helybeli cipész-mesterre, M a t-kovica Józsefre hagyta, a ki egy alkalommal, midőn a megboldogult kocsin Nagy-KanizBán járt, észrevette, hogy a kerékszög kiesett; figyelmeztette a földesurat és ez által esetleg\' nagy veBzélytől szabadította meg. Most fényes jutáimét vette éberségének. Talabér Kálmán temetése vasárnap délután Öt órakor ment végbe Sárszegen, a hol a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Sok ismerős, s jóbarát állta körül ravatalát és koporsóját a számos koszorú diszitette. Rokonai s jóbarátai a halálról a következő gyászjelentést adták ki: Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk a felejthetetlen kedves rokon éa jó barátnak felsŐ-Bzopori és kis-gerósdi Talabér Kálmán zala-sárszegi földbirtokos ur, Zalavármegye törvényhatósági bizottsági tagjának folyó hó 4-én délelőtt \'/* 9 órakor rövid szenvedés ulán életének 53-ik évében tőrtént gyászos elhunytát. A drága halottnak földi maradványai folyó bó 6 áu délután ö\'/j órakor fognak a sár-ezegi sírkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat e hó 7-én délelőtt 10 órakor fog a nagy-récsei plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Sárszeg, 1900. augusztus hó 4. Áldáa és béke lengjen a felejthetetlen jó rokon és barát hamvai fölötti A koporsóra a következő feliratú koszorúk helyeztettek: A jó barátnak: Makay Dezaő és családja, Talabér Kálmánnak: Ilonka, A jó barátnak: Makay Béla éa családja, Kedves jó Kálmánnak: Kherndl és családja, A nagy-récsei iskolaszék volt elnökének, A jó barátnak: Baán Kálmánná, Felejthetlen igazgatósági tagjának: a Zalmegyei Gazdasági Takarékpénztár, Igaz barátjuknak: Iokey László és neje, A felejthetlen szomszédnak: 8ommer Ignác és neje, Hü barátnak éa jó szomszédnak: Jerfy Adolf ós családja. Örökké hálás: Hermio, Legnemesebb szivü; jó barátomnak: Kherndl Imre éB családja, névjegygyei egy koszorú: őzv. Iokey Kálmánné. * 1 Lapunk zártakor vettük .a gyászjelentést, :egy ifjú hajadon leánynak, Eger Rózának, Eger Ignác tekintélyes- iparos leányának elhuuytáról. Fiatalon, 22 éves korában ragadta el a halál tegnapelőtt este 6 órakor. Temetése ma délután 4 órakor fog megtartatni. — Változások a főgimnázium tanári karában. Dr. Pachinger Alajos igazgatón kívül, ki a váci gimnáziumhoz helyeztetett át, a kiuek távozásáról mult számunkban megemlékeztünk, a helybeli főgimnáziumtól áthelyeztettek még Mon-dik Pál ;Kecskemétre, dr. Kíhs Ernő Kolozsvárira, 8alánky István Kolozsvárra, • Porkoláb József Lévára és Sulle\'r János Temesvárra. A távozó tanárok között legtöbb kötelék fűrto a kanizsai társadalmat dr. Kíhb Ernőhöz. a magy.-nyelv éa irod.-tanárához, ki öl esztendeji itt tartózkodása folyamán az írod. és Müv. Kör életében tevékeny részt Yott és lapunknak harmadfél évig szerkesztője volt. Az eltávozott tanárok helyébe idehelyeztettek: Horváth György igazgatóuak, Kecskemétről. Baan József szintén Kecskemétről, Lakatos. * József és Kósa Lajos Budapestről, Nyilassy Károly Kolozsvárról 08 végül Mécs ka Lajos Debrecenről. Mécs ka Lajos már működött a kanizsai gimnáziumban. — Az aggharcosok ünnepélye. A „Zaiamegyei aggharcosok testületéinek zászlófelavató ünnepélye vasárnap folyt le. Az egyesület néki szentelte az egész "napot, sőt kjnyujtotta az ünnepségeket hétfő reggelig is. Az ünnepély lefolyását a kitartó esőzés egy cseppet sem zavarta és a nagyközőuBég részvétole ennek dacára sem hiányzott. Az érdeklődést az ünnepély néhány impozáns jelenetével meg is érdemelte. Már reggel l/a 7 órakor történt a gyülekezés az Egyletkertben éa egy1 fél óra múlva megindult az impozáns menet a ciutórium felé. Legelői a zászlóanya, Sebestyén Lajosné, kit Zichy Aladár grófné helyettesítésével megbízott, utána kísérete, a fehérruhás leányok, a koszorúslányok feketébe öltözött vőfélyeikkel, mBjd szép egymásutánban követték őket az aggharcosok díszes csoportja, utána a tűzoltók-, pincérek-, szabók-, a nagykanizsai könyvnyomdászok egylete és végül az Ált. Munkásképzó < Egyesület, uagy nemzeti zászlóját fennen lobogtatva. A menet a Sugár-, Csengery- és Nádor-utcákou át a cinktóriumba vonult, » miutáu a díszbe öltözött papság Wébor Vince, Nith Norbert és Haukó Henrik vezetése alatt hozzácsatlakozott a fő-téren át a felsőtemplomba meut. A templom előtt díszes oltái. emelkedett. Tőle távolabb a téren állott a tribun, 8 a zászlóanya és kísérete számára egy diszos faalkotmáuy. A tábori misén fényes segédlettel Nith Norbert celebrált, a tűzoltó-zenekar pedig a kórus sznrepét töltötte be. Mise után következett a zászló be8zentelése, A zászló az ünnepélyt megelőzőleg közszemlére volt kitéve egyik főtéri kereskedésbon és már akkor sokan csodálták szépségét. Alakja négyszögletű, zöld Helyemből készült közepén Szűz Mária a gyermek Jézussal. Kék-fehér Biinü sz\'alagjáu arany-betűkkel kivarrva ékeskedik a záHzlóanya neve: Gróf Zichy Aladárné bzűI. Hunyady Henrietta grófnő. A zászlót az oltár elé vitték a jelenlovő egyesületek zászlóival együtt éa beazentelték. Utána Kálmán Károly országgyűlési képviselő, kit gróf Zichy Aladár védnök betegsége folytán helyettesítésére felkért, az ő ismert, megrázóan szép hangján poétikus ünuepí beszédet tartott a zászló magasztos szerepéről Bzólva s beszéde nagy hatást tett a jelenvoltakra. A zászlóra a beszéd végével a zászlóanya koszórut helyezett. Ez ünnepélyes aktusok \'befejeztetvén, a zászióazegek beverése következett. Mindenekelőtt, sajnálattal vették tudomásul, hogy Ő Felségétől a zászlÓ8?og uem érkezett vissza. József főherceg nevében Kudich Nándor, az egyesület titkára verte a rúdba az első szeget;, a zászlóanya nevében Sebestyén Lajosoé, a védnök helyett Kálmán Károly, Wlas- Selyemdamaszt -ruha 9 frttil feljebb I — IS méter — póitabór éi vámmentesen itid-litval Minták ki*Al»BitAik-&, nemkülönben fekete, fehér éi sxinei „Hcnncbcrg teljem* blousok éi rubAkra a\'kalmag 45 krtól 14 Irt 85 krig méterenkiut.— Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik. HENNEBERG G., selyemzyaros, Zürichben. Ci. éi kir. udvari-ixállitó. XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY aica Gjula miniszter, Jankovich László próí főispán, Csertáa Károly alispán é8. Vécsey Zsigmondi polgármester nevében Nagy Dezső tanácsos, a nagyszombati Veteráu-testQlet nevében Deák Péter főkapitány, a Hailastyán-Egyeaület képviseletében Tuboly Viktor s más meghívottak verték be a zászlószegekot egy-egy jelszó kíséretében. A lulajdonképi ünnepély ezzel véget ért, <lo mulatságban .folytatódott a délután folyamán, mikor is a székesfehérvári honv-édzenekar a Polgári Egyletben szórakoztatta a közönséget és este is, a 9 órakor megkezdődött táncmulatságon hajnalig zenével tartotta. Jókedvben és táncolópárokban nem volt hiány és kiki a legszebb benyomásokkal távozott el az impozánsul lefolyt ünnepélyről. — Polgármester-Tálasztás Zala-Egerszegen. Botíy Lajosnak, Zala-Eger-*z«g volt polgármesterének elhalálozása folytán a polgármesteri szék üresedésbe jutóit. A kiirt pályázatra többen jelentkeztek, de a képviselőtestület ugy találta, hocy egyelőre betöltetlenül hagyja az állást és ujabb pályázatot Dyitott. Ennek határideje julius 21 én telt le. Ekkor 2 / pályázat érkezett be 8 pedig Várhidy (iéza árvaszéki jegyzőé ,és Czebe Károly árvaszéki pótülnöké. A választás Csertán Károly alispán elnöksége alatt tartatott wnegj. A "kandidáló-bizottság mindkét pá-\' lyázŐt jelölte, mi ellen Kele Antal dr. ügyvéd, képviselőtestületi tag felebbezést jeleutett be azon a cimen, hogy Várhidy • nem választó, tehát nem is választható. A választás megejtetvén, Várhidy Géza nagy többséggel polgármesterré választatott. A választás . ellen a kisebbség . újból feluhbezést jelentett be. — Vnsutl előmunkálati engedélyt nyert a kormánytól Győrffy János nagykanizsai\'ügyvéd a,dunántuli h. é. vasutak Bab államvasutak Söjlör, Puszta-Szent-laszló, Puszta-Mogyoród, Szentláazló, Bá- \' iiok-Szentgyörgy, Borsfa, Tolmács, Béc, Lelenye, Egyeduta, Tót-Szerdahely, esetleg Borsfrt, Becsehely, Tót-Szentmár|on és Tót-Szerdahely irányában a déli vasút Murakeresztur állomásáig vezetendő gőz-mozdouyu h. é. vasútvonalra. — A nagykanizsai izr. hitközség Ő Felsége I. Ferenc József születése napjának évfordulója alkalmából f. hó 18-ári szombaton d. e. 11 órakor-ünnepélyes hálaadó istentisztelet fog. tartaui. A Szent-Ferenciendiek templomában pedig ugyanez alkalomból 9 órakor fog a szent-mise megtartatni. — A F. Jtf. K. E. Thuróczy Vilmos, cs. és kir. kamarás elnökletével 1900. évi augusztus bó 28-án, d. e. 10 órakor Zólyom szHbad királyi városban tartja meg XVIII ik rendes közgyűlését, a melyre nz egyesület összes alapitö, örökös, rendes és pártoló tagjait tisztelettel meghívja. — Gyilkos szeretó. Horváth József nagybajomi ács-segédet, Somogymegyo Sárd község mellett levő ujmajorban egy nyílt pajtában, f. é. julius 25-éu éjjel alvás közbeu valaki ugy mellbe szúrta, hogy másnap reggelre meghalt. A nagybajomi csendőrség a csurgói őrssel vállvetve kinyomozta, hogy a szerencsétlen ácsot A saját feleségének szeretője IIorvát h (győri) József szúrta agyon, a az is kiderült, hogy a gyilkos a véres tett után elbujdosva Nagy-Kanizsa felé vette útját és itt bujkál. Értesítette erről a városi rendőrséget és a cseudőrőrsöt is. A megiuditott nyomozás csakhamar ered-ménynyel járt. F. hó 7*én kora reggel egy istállóban elcsípte rendőrségünk a gyilkost és átadta a csendőrségnek, mely erős fedezet alatt elkisérte a szomszéd-megye bünlető bíróságához. — Pofátlan tolvaj. Gaál Imre komár-városi litkós, urodalmi cseléd a napokban megjelent a cseudőrőraön és panaszt emelt a szőlőpásztor ellen. Tartózkodás nélkül olboszélte. hogy ő és Kustos József csolédtársa julius 26-án éjjel 10—11 óra között kimentek a szőlőhegybe almát lopni. Vigan1 szedték az érett gyümölcsöt és már előre örültek a gazdag zsákmánynak, midőn megjelent előttük a hegyőr éa felszólította őket, hogy a lopott gyümölcsöt adják vissza. Szavának iiem.engedelmeskedtek és a fáról leugorva elakartak menekülni, Gaál Imre azonban pórul járt; az őr forgópisztolyával 5 — 6 lépésnyi távolságból utána lőtt éa a golyó behatolt egész a gerincoszlopig. A visi repertum szerint 1 hónap sem lesz elesendő a seb begyógyulásához és Gaál Imre fájdalom dijába aligha elégednék meg egy egész almafával is. Mint gyakorlott mestere a szőlőhegyi dézsmálá-aoknak, tudja, hogy a hegyőrnek nincs joga lőoi. Bosszút állt tehát Szabó látván azőlőpásztoron, ki ót hátba lőtte, s a egendőrök a kihallgatás után, melyen az őr töúét beismerte, megtették elleno a feljelentést. Hanem a tolvajok is le- fogják ülni a maguk bün\'etését, ha nem elégedtek meg azzal az egy golyóval. — Klskanizaai koponya és a* ásó. Mult hétfőn esti 9 és óra körül láttuk a mentőkocsit kirobogni Kis-Kani-ZBára éa még azon éjjel megtudtuk az okát. Harmat Mihály heves összeszólal-kozás közben a kezében volt kiélesitett kapával ugy vágta fejbe Polai (fráter) I Ferencet, hogy ezt rögtön elöntötte a | vér. A sértett elvánszorgott az őrtanyára, r honnét aztáu kitelefonozták a mentő- I kocsit. A közkórbázba szállítva Rácz és j Goda v. orvosok bovurrták a tátongó j sebet, mely ugyancsak életveszélyesnek j mutatkozott, annál is inkább, mert, igen 1 nagy vérvesztést szenvedett. Az orvosi , szakvélemény körülbelül 24 napi gyógyu- j lási időt mond, ha szövődmény hor/.á nem járul, mert ez esetbeu halálos kismenetelü is lehet. Bizuuk azonban,-hogy nem\' olyan agyagból van a kis-kanizsai koponya, hogy ily csekély .kis legyintést (mint azt a terhelt a kihallgatásnál említette) ki ne hoverbotoé. — KI akar egyéves önkéntes lonnl ? Bizonyára van olvasőiuk között akár háűy fiatal ember, ki annak idejéu tanulmányait íélbeuhigytu h igy a 3 éves terhes katonai szolgálatnak néz elébe. Debrecenben már évek óta sikereseti működik az országszerte kitűnő hírnévnek- örvendő Lichtblau Albert-féle minitz-terileg engedélyezett katouai előkészítő tanfolyam, tunbizottság: eddei Draugentr. Jántw ny. m. kir. honvédezredes és Mayör Adolf ny. cs. éa kir. őrnagy, melyben azon ifjak, kik még, eddig Bor alatt nem állottak, foglalkozásukra é^ előkészültségükre való tekintet nélküle rövidesen megszerezhetik az egyéves Önkéntesi jogot. Felvilágosítást és prospektust készséggel küld Lichtblau Albert igazgató Debrecen. — öngyilkosságot kövotett el aug. 1-én az esti órákban Gutmin Sándor puszta-87.ent-láazlói birtokos és korcsmáros Szera nevü 18 éves bajadon leánya. Egy| régi elöltöltő pisztoly volt a hátnál, ezzel halántékon lőtte magát és rövid, de kiuos szenvedés után meghalt. Tettének végrehajtása előtt még imádkozolt, azután ki§ levélkét irt, melyben bocsánatot kér hozzátartozóitól ezen cselek ményeért, de gyógyíthatatlan gyomorbetegsége miatt nem óhajt tovább élni, mert mig barátnői társaságban jól érzik magukat és jó kedvvel tudnak mulatni, ő neki caak szomorúság a része. A részvét általános anuál is inkább, mert a csinos és igen megnyerő modorú leáoyka szüleinekaz üzletvezetésben jobb keze volt. — Harcszerű céllövészet. A helyben állomásozó ca. éa kir. 48. gyalogezred tartalékos legénysége fo^yó évi augusztua hó 16-án reggeli 6 órától kezdve Kíb-Kanizsa, Bajcsa. sgepetneki major és a Principális kanális által határolt lőtéren harcazerü céllövészetet tart. Felhívom a közönséget, hogy a jelzett területet 6000 lépés körületben ezen napon annál inkább ia kikerülje, mert az ott tartózkodás életveszélyes. A helyben állomásozó m. kir. 2(J). bonvéd gyalogezred tartalékos legéoysége folyó évi augusztus hó 12-én reggeli 6 órától kezdve Kis-Kauizsa, Bajcsa, szepet-neki major-és a Principális kauális által határolt lőtéren harcszerű céllövészetet tart. Felhívom a közönséget, hogy a jelzett területet 6000 lépés körületben ezen uapon annál inkább is kikerülje, mert az ott tartózkodás életveszélyes. Nagy-Kanizsán, 1900. évi augusztus bó 7-én. Deák Péter b. k. rendőrfőkapitány. Házasságot kötöttek: Heltay Gyula állomáskezelö. Lövőről — Szettler Mariskával. Dr. Fodor Aladár orvos - Saller Arankával. Tibold Boldizsár állami tanító — Szalay Jolánnal. Szerkesztői Üzenet. - Érdeklédőknek. Többen kérdést intéztek hozzánk az iparkiállitás ügyébcD. Mi sem tudunk sokkal többet, mint a kérdezősködók. Reménykedve várjuk az ipartestület érdemes elnökének intézkedését, mulylyel az igért rendkívüli köx-gylllést összehívni nem restelleni, de mindeddig hiábavalóságnak bi*onyu!tak reménykedéseink, l\'.dig a határidő már & nyakunkon van éa szükiégos volna az iparosokat plakátok utján, vngy mis módon jó előre érte»iteni. Résen kell lenni, begy liuxódozással ne sinkóf&lják a már eddig is elért eredményeket ós az elnök ur is éb edjeit álmaiból. — A t. szülők flgjotmóbé*. A jövő tauidényre bátorkodom a t. szülőknek figyelmébe ajánlani, hogy TELJES E LLÁTÁSRA elfogadok 2, esetleg 3 tanuló-deákot, megjegyzem, hogy a deákok különálló, egéssséges es világos szobát élveznek. Udvaromhoz csatolva van egy alkalmas kerthelyjség tanulásra, vagy szórakozásra teljesen alkalmas. Bővebb felvilágosítással örömest szolgálok 111 Id László Eötvös-főtér, a főgimnázium átellenében. Anyakönyvi hírek. 7 Születések: ^= — Augusztus 3 — 10-ig. — Loboda János csizmadia:;János. Muzikár Vince asztalos, ikrek: egyik fiu i halva szülött, másik "Gyula. György Mária szakácsné: Ernő. Soos Ignác napszámos: István. Vadász látván főldmives: Boldizsár. Horvát István főldmives: Katalin. Milhofer Gyula vendéglős: Rozália. AnhofTer Ferenc fazekas: Lajos. Simonica Péter főszolgabírói huszár: Er-\' zsébet. Weiuausz Viktor vendéglős: Ferenc. IRODALOM. — „Rdkóczy-fólo Befőttes könyv.ős húxl tnnncsadó" cimen egy igen csiúos kiállítású és a tisztelt bölgyközöaBéget, valamint minden jó és takarékos háziasszonyt érdeklő mü.jelent meg Stettuerné Toronyai Rákóczy Karolina tollából, ki a „Magyar nemzeti -szakácskönyvet" is irta. A*könyv utmutatása alapján igen ízletesen é3 tartósau lehet minden nóveu nevezeudő gyümölcsöt és virágokat be-lőzni, továbbá zöld főzelékeket télire eltenni, konzerválni, ezen kívül, likőröket, borecetek, szörpök, fagylaltok, házi-orvosi szereket atb. készíteni. Függelékül pedig „hasznos tudnivalók" \'és ,házi-orvosi tanácsadó" egészítik ki e müvet, mely több mint 400 kipróbált vényt és tanácsokat tartalmaz. Ára 2 korona(én kapható - az írónőnél a ,Hölgyek \'Lapja" kiadóhivatalában, Sopronban. Az e rovatban megemlített müvek megrendelhetők és kaphatók IFJ. WAJDIT8 JÓZSEF könyvkereskedésében, Nagy-Kanizsán. Szerkesztőség : Dr. Villányi Henrik, felelős sierkesztó. Kiaftó: Jf). Wajdits József. Köszönetnyilvánítás. Szeretett és feledhetlen jó barátom Talabér Kálmán elhalálozása alkalmából személyemhez számos részvétnyilalkozat érkezett, ugy közvetve a rokonsághoz. Nyomott kedélybangulatomban képtelen vagyok írásban, vagy személyesen megköszönni a szives részvét különféle nyilatkozását, bocsássanak meg tebát, ha a gyászoló család megbízásából is — ezen az uton rovom le bálás köszönetünket. * Sándormajor, 1900 aug. 8. Kherndl Imre. MYILTTÉR.*) rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség „MARGIT" GYÓGYFORRÁS. Maríiltaras-tBlep (BEHEG-ME&YE). A hadapesti m kir. egyetem vegyelemzése a/eriot kevés szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és Jitbiumot tartalmaz. Ezen tulajdonságai azok, melyek a hasonló összetételű vizek flilé emejik Kitűnő hatású a légutak h iBdö huruton állapotainál, LfllöniWii kzivóh váladék phcibii; 1q<|fi-véssceseknél, ha Ténsésre Taló hajiandi-káp tan Ik Jplen, a ^Marglt-rlz* megbecsülhetetlen szolgálatokat tesz kevés s*a-bid szénsavánál fogva Kiváló batist látni tőle a gyomor és belek hurutos állapotainál. főleg azon esetekben, hol a lölös mennyiségben képzelődött sav o!<a a rossz emésztésnek. A bugysavas sók lerakodását akadálvotvár.: becses szolgálatot tesz továbbá á nílyag liurutoH bántalmainál, a kő- és homok-képrSdén eseteiben, miért is a budapesti én bécsi egyetem orvostanárai, mint az orroHTilág egyéb elJkelőnégel a legszívesebben használják, előnyt ndoaka „Xargit"-forrásnak a hozzá hasonló összetételű gyógyvizek fölött w mint ivóvíz -~ma kiváló óvőízernek bizonyait járványos ba-tegségek Idején, főleg typhai elten. Mint borvíz. álUlicos kedifllségpil mai F Ő R A K T Á R: édeskuiy l. ámojíiiDagTkereskedés cs és kir. udv szállító BUDAPESTEN. Kspható minden ayógysxertárbti, füizer-kereskedéiben es vendéglőben. Vese, hngyhólyag, hngydara éa a köazvénybnntalmak ellen, továbbá a légzó éa emésztési szervek hurntoa bántalmainál,orvosi tekintélyek általa Llthlon-Forrns SALVATOR sikerrel rendelve lesx. Huuyhajtó hatású! Kellfiues izü 1 I Kűnnjea eiiiiiszllietö Kapható ásványvlzkereskedcsekben és gyógyszertárakban. A Sabatnr-forrás igazgatósága Epcrjesou f l-l-il J as 5-s-jflfe fi-SS 1 w l-i APRÓ HIRDETÉS. Két egész uj Hablta-félc ||C<IÚI- V IIIKiliO M olcsó árért eladó, vagy havi 4 forintirt bérbe vehető. Bővebbet ifj. Wajdíts Józsefnél, Nagy-Kanizsán. HIRDETÉSEK. VEGYES. — Műkedvelők lenyképezéi&hez ? Elilmcrt legjobb ieiIod t\'. uuiiei líiiylíPpciö Línalí-Lfk uj (elOtmulhktaLUii pillanatnyi kézNlté-szQlékek, to.ibbí miadeonemü r^oyképetökfllé-kek A. Moll rs. éa kir. nijrani aikllilónil, íifea, I. TuchU\'jbrn 9 Ffuykípezö kellék (Illet alA-pittatott ltí54 — Kifinatza nagj képes iriegy-ték iujyen. « d"3 ■to 1 í E S S a - a 13 w.» 3 !* 3.1 "3! . ; a " a ; .—* 3 5 2*. I SJ3? fej) Sí «•!• s s-l . r~» 19--ii ca \'Is tí» t, Ö1 Jj; >TB=ai C® -S Ü: 5 , ■2fia « 0 J~ ~ \' S.Q i;I tfs Í.S S I r a M : ™ n ) ea S CO tc \'3 • -a Í : S e IS! B B-S, j Ói Idény znijus 1-től szeptember végéig. Cs. kir szab. déli vaspálya-társasán- ad 11\'774/R sz. J- A kézbosithetlen és fölös szállitmáDj\'ok a vasúti üzletszabályzat 70. §-a értelmében f f. évi augusztus Hó 16-án d. e. 9 órakor Nagy-Kanizsa állomás teheráru raktárában kerülnek eladásra, melyhez a t. c. közónség ezennel meghivatik. Budapest, 1900. évi augusztua hó 1-én. AZ ÜZLETIGAZGATÓSÁG. \' A Keleti-féle cs. és kir. szab. sérv-fcölí a legtökéletesebb ezen nemben, \' nem csúszik, nem gyakorol kellemetlen nyomást és eltávolítja ax eddigi sérvkötök hlápyát. Árak: GyárambsB (alapíttatott 1878.) készülnek ezea-klvül: műlábak, műkezek, járó- és nyújtó gépek, egyenestartók (Hessiog-féle rendszer), orthopudiai ÍQtók. haskötők, görcsérharínnyák és mindenféle *ummiáruk urak és hölgyek réstére. Megrendeléíekst pontnan él dlikrétaa eszkíröl: yr-iT T7"pT T orros sebészeti ivEjIjEj II ti. mü- és kítdezer gyáro*. Budapcatcn, IV., Korbnoherccg-utca 17. Nagy kl-pea árjegyzék ingyen és bérmentve. XXXIX. ÉVFOLYAM.1, ZALAI K Keil-lakk (Glasur) W legkitűnőbb mázoló-szer puha padld számára. 1 nagy palack ára (rt 1.35 kr. — 1 kis palack ára 68 kr. VIASZ-KENÖCS | ARANY-FÉNYMÁZ lepjobb éa lépég,vsrerQbb beeresztő- j képkeretek Btb. bearanjozAsára. r- szór kemény padló számira. 1 kő- \\ 1 kis palack árji 20 kr. /jl csög ára 45 kr. > Í FEHÉR „GEASUR\'-FÉNYMÁZ j( Legjobb azor mosdó-asztalok, ajtók, ablakdeszkák stb. ujjoDnatii befestósére 1 kis doboz ára 45 kr. — 1 nagy doboz ára 75 kr. £ Mindenkor kaphatók: "> NEU és KLEIN cégnél I* A G T-K A HI IS Á N. A feltaláló iir. Meldkiger tanár ur által kizárólag jogositott gyártmányú MEIDINGER-KÁLYHA HEH I. cs. és kir. udv. szállítónál ..1L//JL. JLgiJU. JL XI f, °nr kapható. BUDAPEST: Thonethof. — BÉCS: I. Kohlmarkt 7. 8z. a. PRAG: Hybernergawe 7. Minden államban szabadalmazva. — Az elaő éremmel minden kiállitáaon kitüntetve. — Logkitüíiöbb, nagyobb égési tartamra berendezett kormányzó és szellőző kályhák lakáiok, iskolák és irodák izámára a legegyszerűbb ét legelegáninbb kiállításban, ttlizétszerinti égési időtartam szénpirral való lQtéanél és 24 óráig terjedő égéi kőszénneli tüzeléinél 60.000 kályha íbrgnlomlm hozva. Egy káljhárftl tübb szoba 1h fűthető. „M EI DINGER-\'-kályhák, Óva intünk az utánzatoktól, utalva h ktilyhnajtókra öntött következő védjegyre: MEIDINGEROFEN fii H. H E I M ^ ,\'< Sf „HESTIA -kályhák. llelm nagy égési időtartamra berendezett FÜSTEMÉSZTŐ KANDALLÓK. FÜST EMÉSZTŐ CALOR! FÉREK. Központi fűtés minden rendszer szerint. W Száraz alkalmazása gazdasági és Ipari célokra Prospektusok és Árjegyzékek ingyen és bérmentve gaaaoaoonanooooooooc.aoooooooooooooooooDOQDo s MOLL SEIDLITZ POR (!eak akkor valódlak. ha mlndogylk dobos Moll A., védjogyöt é» aláírását tüntotl fel. A Moll A.-féle Seldlltz-porok tartói gyógyhatása a legmakacsabb gyomor- él »l-leslbántalmak, gyoroorgnrea gyomorhér, rögzött tzékrekedél, májbántalow, vér telulái, aranyér és a legkülönbözőbb nál betogiégek ellen, e jelei , háziizernek évtir.ed«k óta mindig nagyobb ui terjedést azerzott. — Ari egy lepecsételt eredeti doboznak 2 ktr. Hamiaitások törvényileg fenyittetnek. [MOLL-FÉLE FRANCIA! mm&A&Mttfrm Ü8ak akkor valódi, ha mindegyik üveg MOLL A. védjegyét tontuti lel ---- »A- Mell* felirata ónozattAl van zárra. A MeU-féle franozla borezeiz éi ló nevozetüien miut fájdalomcsillapító bedőrzifilsil szer köszvény, csuz éa a meghűlés egyéb köretkezraényoinél legiimerptesebb nópiier — Egy ónozol\' eredeti üveg ára I kor. 80 flll. MOLL Gyermek szappanja. LcgGaomibb, legújabb múdster neriot kéuitek gyermek éi híllgr mpina a bér .kizerQ ápolásira gyar«akak él telaáttsk rászéra. Ara darabonklot — 40 011. öt darab — I kar. 80 011. \' Minden darab gjermek-izippan Hall A. védjegyével van ellátva Fóllétktld é~ Moll A. gydgytfzerész, cs. és kir. udvari szállltd által, ■> Bécs: Tucblaubea 9. sz. Vidéki megrendelések naponu poiUnláovét mellett teljeilttelnek. A raktárakban tessék határozottan MOLL A. aláírásával éi védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár: Nagy-Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. SööSSaajöbbaúaoAOoöűSBQBö I U D K I 1900. AUGUSZTUS II én. telekkönyvi ható-á bó 20. napján. uál, 1900. évi junius tiÓZOVY, kir. törvényszéki albíró. Ki biztos akar jó és tiszta csokoládét vesz, az vegyen SUCHARD Ezen régen jón neves gyártmá készítve, jótá\'jlvi, világo abbau lenni, bogy CSOKOLÁDÉT. »k bizonyult és bir-uy, gondo«an van , tiszta é« az egéíz kedveli. Mindenütt kapható. A járadékpapirok,| valamint az állami- éa tnagánsori)egyek jelenlegi alacsony árfolyama ezek megvételét megtakarított összegek legjobb elhelyezésére ajinlatoiiá toi«i. — Bővebb íoltilágositást nyújt a Bankegyesületi Váltóüzlet RtoÉNÍ-TiRSASitt, BUDAPEST, mely ily államkOtvéoyeket, valamiül államiéi migioaonjegyéket okió havi réisletre, több évi! lebzetéire elad. Képviselők, ktk Ily értékpapírok eladálával, valamiot lorajegytiriaiigok Oiixeállitiiával foglal-kőzni Óhajtanak, mázas jntalékbao réito* ■ Qloek. 3876. tk./900. Árverési lilrdctinénj. A nagykanizsai kir! törvényszék -telekkönyvi osztálya rttiÍT&\\ közbirré tételik, hogy Broz Ferenc és; neje Matolics Rozi. ogy özv. Broz Baláziné szül. Prcsenecz Anna u. mint kk. Bijoz György és Anna A s t. gyámja fityebázi lakÓJ végrehajtatóknak, Broz imie. Broz .József, Menczigár Vince s|neje Kovács Kati végrehajtást szenvedő fiiyeházi lakósok elleni 160 kor. 30 iíllór hátralékos per b végrehajtási. 22 kor. 20 fill. jelenlegi és a még felmerQlenÜö költségek iránti végrehsjtási ügyében a fentnevezeit kir. törvényszék térülőiéhez tartozó a fitye-házi 292. sz. tjltvben f 261/a hrsz. alatt (elveit 46 koronéra becsült válent táblai szántó, a fiiyeházi 292. sz. tkbeu t 378/d hraz. a. felvett 29 koronára becsült berki réti rét. a fityebázi 292 sz. tjkvben f ö32/a: brsz. a. felvett 103 koronára becsült\' kispiezői azántó, a fiiyeházi 322. ez. tkbeh I, 38ö/c brsz. a. felvett 74 koronára becsült berki réti rét, a fityebázi 323! fi. tkben I. 184/4 s Ö83/5 hraz. n/ felvett 59 koronára becsült gáli s kismezói ezántó a rét, a fityobázi 324. »z. ikben I. J84/5, 254/6 s 583/4 hraz. a. felvett 200 koronára becsült gáti, válent táblai a kismezói ezántó a réf, a fityebázi 346. sz. tkben I. 103/á 2. hrsz. a. felvett 342 koronára becsült ház a beleöség » végre a fityebázi 34\'7 sz-tkben I. 103|a 1. hraz. a. felvett 342 koronára becsült hál s belsőség — még pedig h "292 sz. tjkvi t 378|d hrsz. iogatlan a Pecsenecz Katalin férj. Béli llihályné javára be-keblezve lévő holtigtrrló haszonélvezeti szolgalmijog épségben hagyásával 1900. évi szeptembor hó II. napján d. e. 9 órakor Fityeház községházánál dr. Tripammer Rezső felperesi ügyvéd vsey helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatui fog. Kikiáltási ár a fénotebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°|, át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküidött kezéhez leienni. Kelt N.-Kanizsá kir. tvvzék, miut — t/l <11- O -<t P « IC ÍC M X o — ° u, i f" űfl <n 5 z: oí o íí tj <r V5P N -E ^ cű 5 ..s > V- UJ e "<EÍÍ£l N c "is •O í " 2 ° •." Jí S gí g s ja^ * <« ?-s öjlO n «"a ■ J! • £f n ® •O ~ s« fípffjir, Tas- és fémöntöde. 20 KITÜSTETES.. a Duna mellett elvállal teljes malom berendezéseket, átalakításokat, minden rendszer és terjedelemben gyárt és szállít: Heagerez ékeket minden ^^^^^^^^ 48J\'aIc^PcnleIye,£ | Franola malomköveket Turbinák és vízikére- legjobb minőségben éi kek, keret, kör es izal- malomjáratokat, trabo- |pili|MMlWia I lagfOrészek, fagyaluló \' na-oiz^ályozó hengoro- J^SSf és ciisiológépek kőtő- | ját rendizerűeket. ^ míndennemö érc £s ko- I verő gépek, dara és gőz- ^M^^SS^^^^m^^^^ Mindenféle szürke és Uiztitögévek,\' elcvato- fémfintée Mját él Ide- rok éi szállító ciígák, MÉ^^^^^agt^K^rijl^^y oen modellek ét rtjzok tranizmiiiiók, tengely- •• \'^iJiíilii^ Jfipnl"1^^^^ ezerint. Töiiiöröntesil rostélyok stli. I^guJcubbü árak! ar* Árjegyzék ingyen bérmentve! Ilcngerrovátkolások leggyorsabban éi olcióbb&Q) szállítás jótállás mellett -9a LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. Hengerrovátkoló és köszörOlö-gépek, villanyos-világitási telepek. Tervnetek, kiUségvetések ét praktikns tanárnők gyorean és Ingyea. XKXXXXXXXKKXX 9V Gyümölcs és szöllő bor készítési gépek. Gyümölcs es szöllő folytonosan ható kettős emeltyű szerkezettel. ós nyomero szabályzóval. A munka képesség 20% nagyobb, mint bármBly sajtónál SzÖllŐ és és bogyó morzsolok. Teljesen felszereli Hziiretelö ké.s/.QIekek. Szillé és gyümölcs örlök, aszaló készülékek gyümölcs ós lózelók aszalásra, gytlmttlcs-vago és hámozd gepek, legújabb szerkezetű szabad, önműködő ,,Syphonia:> gyümölcs ós 8ZÖIIÖV8S8ZÖ permetezők gyártatnak és szállíttatnak jótállás mellett a legjobb kivitelben MAYFARTH PH. ÉS\'TÁRSA cs. kir. kizár, szabad, gazdasági gépgyárak, vasöntódo ófi gőzhámor. BÉCS, II. Taborstrasse 71. .Kitüntetve 400 arany, eiüst és bronz óremmel. á< ,,országos mezőgazdasági egylet nagy aranyérum 1SÖO. Szegeden.*\' Árjegyzékek ingyen és bórmentve. Képviselők és viszontárusiték felvétetnek. XXXXXXXX X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X \' T3"1 ___ 1! II r ljs a" ■[ aleRjobb alpesi tejet tarlalmaiza. üTLÍL gyerm.eKtapliszt e — — ■ * ■ » Hasmenés és hányás kizárva. ■ÓT Egy doboz I korona 80 fillér. Jrr.lv. . logelsó brvosl k.pacltáíok által. 30 év ÓU « Összes g,erraokkórhkznkban ta.sználalb.n vau. Mlntadobozok a «je™ektipliiiib61 kivánalra ingyeo él bérmentve. ■v Központi raktár: F, BERLYAK, Bécs, I. Naglergasse I. -ra Neitlé lOrűiitclt teje enkorral dobozonklot I kor. Cnkor nélkül .wiklof („Jdoo.ig) dobo.ookéot 1 kor. Nyomatott Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Na^y-Kamzsán. NAGYKANIZSA, 1900. augusztus hó 18-áií. 33-ik szám. J__XXXIX. évfolyam. Elöriictiti ár: Kgéii étre . . 10 kor. — fill. Fél étre . . . 5 kor. — fill. Nrgyedétre . . 2 kor. 50 fill. Kkjok atim 20 nu. HIRDETÉSEK \' 5 hsaitioi i.etitiorbilD 14,mÁiiodr*ar ^13, ■ mitlilro toráblií Borért 10 fill. NYI ITTÉ R B E N petit soroukéot 2U fillérért tétetnek fel.\' ZALAI KÖZLÖNY. A lap szellemi réixét illető minden közlemény a felelői ixerkeiztő nerére, az anyagi résrt illető közlemények p»-dig a kiadó netére címzetten Nagy-Kanlznára bérmentve intézeodők. Bérmcntetlen levelek nem fogadtatnak el. Kéziratok visszanein küldetnek A nagy-kanizsai „Ipar-Testület,■ na nagv-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság," a „K\'otori takarékpénztár iai és a galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület," a ,nagy-kanizsai tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony kony nőegylet," „szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. T EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VE&YES TARTALMÚ HETILAP. x felismerte a legjobbat, az örök igazságot : az alkotmány, a szabadság erejét és ezt a legjobbat, a legboldogi-tóbbat szó nélkül odaadta népeinek. Tovább uralkodik felettünk is,, magyal nemzetén. • Születésének hetvenedik évfordulójánál feléje dobban a magyarok szive. Nemcsak koronánk viselője, államiságunk képviselője^ de feje is öí a mi nemzetünknek. Feje haladásunknak ~a jobblét felé. Erőssége önállóságunknak; védője alkotmányunknak; méltóságos^ reprezentánsa erőnknek; őre igazainknak ; elsimitója viszályainknak; ápolója nemzeti érzéseinknek; és ennek fejében örök tárgya szeretetünknek és imádásunknak. 1 Nemzetének e ragaszkodása az idők folyamán fokozódott a részvét által, mely iránta, az ő nagy bánatában a szivekben gyökeret \' vert. A részvét •intenzivebbé teszi a szeretet érzését; táplálja és mélyebbre ássa. A tiszteletet rendszerint csökkenteni szokta, de a mi jó , királyunk méltósága az ő nagy bánatában, mely. egyetlen fia, hűséges élettársa, számos rokonainak elvesztése által érte, szilárd, törhetlen ereje, mely nem görnyed a sorsnak csapásai alatt, bámulatot kelt a nemzetben és hatványozott tisztéletre gerjeszt. E kettős érzés adja magyar nemzete ajkára a fohászt, hogy fenséges életétől, nagy bölcsességétől, ucmes szivétől ne foszszon meg bennünk a nagy Isten. A Ipgelsó magyar asszonyt gaz kéz rabolta cl a magyar nemzettől, a legelső magyar ember hosszú életével adassék nekünk kárpótlás. Őrizze rheg ót az Isten a nagy veszedelmektől, a sors szeszélyeitől és a goiwsz emberektől! A kereszténység ünnepe* , Nap/ jelentősége van a keresztény vallás behozatalának, minden európai nemzet, de küMnösen a magyar nemzet történetében. Mert az a históriai kijelentés, . hogy Árpád szerezte a hazát, de azt Szent-István tartotta fenn, nem egyszerű frázis, hanem történéti valóság. A magyar nemzet történetében a kereszténység behozatala mindenekelőtt azt jeleati, hogy kuliura és I polgárosodás nélkül egyetlen állam, egyfetlen nemzet sem állhat fenn. Ez a nyugati kultura és nyugati polgárosodás, pelyhez 900 évvel ezelőtt a kereszténység felvétele folytán Szent-István király vezérlete„alatt a magyar nemzet csatlakozott, lett egyik tényezője, egyik eazközlője a magyar\' nemzet immár ezeréves fennmaradásának. Nagy fordulatot jelent nemzetünk történetében a kereszténység felvétele, főként, pedig a.c, hogy a magyarok a római pápa főnöksége alatti nyugati egyházba léptek be, mely egyház akkor a nyugati nemzetek összes életének vezére, o nemzeteknek jóformán gyámja, védnöke volt. Ebben az egyházban nyert istápolást a nemzetek összes szellemi, sőt még anyagi, hatalmi igénye is. Ebbe az egyházba való bekebelezés azt jelentette, hogy a keresztvíz alá sereglő magyar nemzet megszűnt barbár lenni. A kereszténység elfogadása által a magyar az európai népcaaládok társaságának j tagja lett. | Az egyház akkor nemcsak valláserkölcsi, hanem egyszersmind tudomá-I nyos, művészeti intézet volt, melynek működési kőre kiterjedt az összes életviszonyokra. Az egyház egyszersmind a J világi tudományok és művészetek dajkája, | a királyok éa kormányférfiak tanácsadója i volt; legfőbb politikai és törvényhozói I areopagja volt. A Bzigoru fegyelem, melyre az egyházi férfiak szoktatták a barbár népeket, lett ■ a kedély durvaságának első megtörője. I A vallási igazságok vetették az első fénysugarakat a félvad emberek értelmének sötétségébe és ekként bevilágítván a természet vad, de jóindulatu fiinak lelki világát, a keresztény ige hirdetés olyan szerepet töltött be, mint a milyent, a természetben betölt a nap, mely éltet, termékenyit, melegit. Az egyetemes keresztény egyház feladata levén magában egyesíteni minden nemzeteket, őzen magasztos"hivatása teljesítése közben az egyház egymáshoz közel, fraternitásba hozta a különféle fajú népeket, melyek eddig mint született ellenségek viselkedtek egymással Bzemben. Az egyes országok, népfajok határairól most eltűntek az ellenségeskedések. Nem kellett többé tartani az ellenséges szomszédok becsapásaitól. Az emberek békés foglalkozás út fin láthattak. A kard helyett ekeszarvat, műszerszámokat vehettek kezeikbe a népek és ekként megvetették alapját a földmüvelésnek, iparnak és kereskedésnek, a melyek köz-bátorság nélkül nem léteznek. Ez a kö/.-bátorság képezi alapját minden tartós társadalmi állami, nemzeti egyesülésnek. Ezt a kőzbátorságot pedig nem karddal, nem fegyverekkel lehet fenntartaui, hanem az erkölcsök művelésével, a népek megszeliditésével és főként annak az öntudatnak felkeltésével, hogy a saját egyéui érdekem követeli aVt, miként ne cselekedjem semmi olyast embertársaimnak, a unit nem akarok, hogy az emberek nekem cselekedjenek. Erre a legfőbb erkölcsi és társadalmi szabályra az egyház tanitotca meg az embereket. De nemcsak az értelem és kedély nemesítését végezte az egyház, hanem ő lett & jó izlés, a nemzeti csínosodás fejlesztője is. A római egyház által oly nagy mértékben kultivált külső istenitisztelet a szépmüvészetek kifejlesztésére vezetett. Az építészet, szobrászat, festészet, zene, ének, az iparművészet, mint a külső istonitisztelet fényének emelésére szolgáló eszközök, az egyház részéről a leghatalmasabb pártfogásban részesültek. Az egyházi művészet lett aztán kiindulási pontja az összes világi célú művészeteknek. Az izlést, a tökéletes formára való törekvést az egyháztól eltanulván, azután érvényesítették az összes életszükségletek kielégítésénél. Ekként töltötte be és uralta az emberiség egész értelemvilágát az egyház termékenyítő szelleme. És1 most, midőn az európai polgárosodásnak oly óriási kifejlődését látjuk, midőn a civilizációban as egyház már csak, egy szakosztály, de mindenesetre fenséges szerepét, az erkölcsi éa kedélyi nevelés szerepkörét tölti be, hálátlanok lennénk, ha az európai civilizáció dajkájáról ilyen százados évforduló alkalmával megfeledkeznénk. Ha van értelme valahol a jubileumnak, ugy bizonyára a magyarországi kereszténység kilencszázéveB fennállása jubileumának van nagy jelentősége. Igen szívesen részt vesz ezen jubileumon váro-| sunk közönsége is fuj- éa felekezeti különbség nélküli Nincs íe forróbb óhajtásunk és fohá-| szunk ezen a szent napon, minthogy ez az ünnepély az ő kulturális és civiliza-| tórius nagy jelentőségéhez híven, fenségesen, az érzelmek teljeB összhangza-lossága mellett menjen véghez. Az egyház régi szerepköre ugyan megszűnt, de er-!\' kölcsnemesitő hivatása meg fog maradni • az idők végezetéig. • ____ * A közgazdaság és a közoktatás. i Szent borzalommal fognak: tiltakozni a közoktatásügy intézői azon merénylet ellen, hogy összeköttetésbe hozzuk a közgazdaságot a közoktatással. Feltételezzük az illetők felháborodását azért, mert habár 1867. óta közoktatásügyünk \'gyakorlati irányúvá tételén sokat furtak-faragtak, az még sem jutott eszébe senkinek sem. hogy az ifjúság lelkében talán fel kellene ébreszteni a közgazdasági kérdések iránt való érdeklődést is s el kellene őket látni olyan ismeretekkel, amelyeknek birtokában képesek a közgazdasági elméleteket egymástól megkülönböztetni és a teknikus terminusokat^ helyesen alkalmazni. Megelégedtek azzali hogy a jogegyetemen és jogakadémiákon állítottak fel tanszékeket a közgazdasági ismeretek ugy, ahogy elsajátithatására, de mivel nem minden ember válik jogászszá, akik más életpályákon szolgálják a közügyet, épp annyit értenek a közgazdasághoz, mint a hajdú a harang-öntéshez. Hetven év! Nagy-Kanizsa, 1900. atig. 17. Ebből trónon tölteni 52 esztendőt, nemzetek ragaszkodásának glóriás fényében ragyogni egy félszázadon át: nagyság a királyi széken is. A mi öreg királyunk, I. Ferenc József ennek a nagyságnak a piedesz-tálján/áll. Hetven esztendős ember, félszázados uralkodó, örökké szeretett királya a magyar nemzetnek! Születése napján zsolozsmák szállnak az Égnek, csodálat kél leélt múltjának végiggondolásán. Örök forrongás árja zúgta körül,, harci riadó hangzott trónja zsámolyáig, agyarkodó népek pórt viszálya, ellentétes érdekek gyűlölködő tusája közepett ott állott szilárdan, igazsága nagy erejében, jószívűsége nagy szelidségében a béke apostolaként, mint igazi apostol méltósága szerint, már most mint hófehér galamb magas kora szerint. Fején ragyog a magyarok koronája, de féoye soha sem sötétité el azeme előtt az alkotmányosság útját; emberek millióinak kormányzását tartja kezében, (le erejének hatalma az igazság és szeretet utján igazgatott mindég. Mérséklet a hatalomban, alkotmá nyosság egy százados abszolutisztikuá uralom után, ápolása a népérdekeknek hatalmi érdekek helyett, méltóság és igazság a viszálykodások felett, szilárdság a sorscsapások súlya alatt, bölcsesség a uehéz problémák idején: ebben van uralkodásának tudománya, művészete, históriába való nagysága. Sok évig kutatta a legjobb eszközt népeinek boldogitására. Fiatal kora, helytelen tanácsok elfedték előtte az igazságot. Megérett; önálló vizsgálódásai világossá tették gondolkodását; TÁRCZA, Útközben. — A „Zalni Közlöny" eredeti tircAja. — Irta: VIHányL Henrik. — Chamonix, (lIiutc-SaToie) augusztus hóban. Az utazó, aki Genf városát, ezt a mi reánk nézve szomorú emlékezetű helyet látogatja meg, nem mulasztja el az alkalmat, hogy a hóboritotta M o n t-B ía n c csoportot alkalmas helyről, de tisztességen, távolságból meg ne tekintse. Elragadó a kilátás l^regnyben, őzv. Rotschild Adolf báróué kastélyának terasszáról. Előttünk a Genfi tó. háttérben a Mont-Blanc, Mont-Maudit és Mónt-Tacul hófehér köntösben, mely szebb, ragyogóbb, mint az a kék övea reverendája a prémontrei kanonok rendnek és a szemlélő álláspontja egy olyan milieu-ben van, melyet igazán csak egy pénzkirály teremthetett magának: elragadó, szép park és virágos kert. A zenit és nádir, az egyenlítő és a sarkvidék növényzete békésen él itt együtt templomi csendben. Az a bűvös fehér óriás ott a távolban azonban teljesen leköti tekintetünket és mialatt látcsövön szemléljük, megérlelődik bennünk az elhatározás, hogy ahhoz hozzáférkőzzünk. Elmélyedek .a modern utazó bibliájába, a menetrendbe éa kiszámítom, hogy Genfből St. Gervaisbe vonaton két óra 25 perc, 8t Gervaia-ből kocsin 3 óra 15 perc.Cbamonix, a hol már lábbal tiporhatom a Glacier dea Bossons jégkockáit. MáBnap kihajtatok a garss Eaux-Vivbe. Délben érkeztem St. Gervaisbe és tfgy órai pihenő után mészporos országúton csigavonalban kúszom fel Chamonix-ba. A hely ezelőtt száz évvel szerény, Bze-gényes külsejű hegyi falu volt; ma egy modern Ilotel-váro?, villamos világítással. A turiBták százai nyüzsögnek, forognak az utcán. -Víg csevegés hallatszik a művelt Európa minden nyelvén és 50—CO egyenruhás azálloda-portás kíváncsi az érkező utas szükségleteire. És ez az élénkség még fokozódni fog, hogy ha a vasút St. Gervaisből—Cha-mouix-ig elkészül. Az alépitkezések már elkészültek és ha elemi csapások nem érik az épitkezést, 1901 ben már az első gőzmozdony prüszkölve és zakatolva fogja felhozni az utasokat és glob-trottereket. Mikor 1787. II. B: de Saussure, a genfi tudós, Ch. Balmat és 18 vezető kíséretében először kisérlelte meg a Mont-Blauc megmászását, uem sejtette, hogy milyen utásza lesz a turistáknak éa milyen jóltevője a chamonix-i völgy lakóinaki A bálás chamonixiak 1887-ben több turista-klub és tudományos társaság segítségével Saussure-nek és Balmat nak ércszobrot emeltek, mely azt a Bzép jelenetet ábrázolja, mikor Balmat a megilletődött Saussure-nek megmutatja a Mont Blanc csúcsát. A csoport igen sikerült, telve mozgással. — Pompásan fejezi ki a genfi tudós megindultságát éa vezetője erőlködését. A hegymászás modern úttörői már egy Mont-Blanc vasutat is tervezgetnek, de ennek megvalósítása már nagy nehézségekbe ütközik; Nem minden munkás bírja a magaslati égaljat. Van betegség, melynek oka a levegő könnyűsége. Ha a munkás munkába álltának harmadik napján még szenved, akkor hegyi munkára nem alkalmas. Sok munká3 közül tehát csak kevés alkalmas a havasi munkára. A munkaképesség sem\' oly nagy a magasban, mint a völgyben és nem élhet ember évekig 4000 méter felüli magasságban. Nincsenek még megfigyeléseink, hogy nz ember a hóregiókban mennyi ideig maradhut meg jó egészségben, tény az, hogy a turista-klub vendéglőse a Monte-Rosáo 4600 méter magasságban egy nyarat kibír. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy a Mont-Blanc karzataira mégis le fogják rakni a vassíneket. A Mont-Blanc megmászását valamikor turisztikai világcsodának tekintették. Ma már egy edzett turista egy, vagy két vezetővel (vannak, kik vezető nélkül ia meg merik reszkírozni nyakukat) meg-mászsza másfél nap alatt, (fel és le 20 óra hegymászás.) Az idénl junius 6-tól jíilius végéig 64 személy volt a Mont-Blanc tetején. Augusztus 1-től egész máig pedig kilencen telték meg a próbát. Valahányszor valaki .szerencsésen a Mont-Blanc ormán levő Jansson-féle obszer-vátóriumhoz ért (4810 m. magasságban), azt mozsárlövésekkel adják tudtára a nyomorult földi lakóknak. Felülről vagy heliografTal, vagy jelzőzászlókkal, borús időbeo pedig Bzintén mozsárlövésekkel jelzik a szerencsés eseményt Többnyire angliusok, franciák, svájciak, oroszok és bécai turisták hódoluak- a hegymászás e nemes sportjának. Magyar névre nem igen bukkantam. A Mont-filanc-nál sokkal nehozebb tura az Aigujille du Géant (4019 m.), a melyen még vannak járatlan, szűz utak, a francia ugy nevezi: aacension 7irginale. Csak e napokban küzdött meg 3 bécsi: Zimmer, Maichbergor és Dr. Folner a feljutás óriási nehézségeivel. Az Aiguille du Géaut megmászását még csak 1882-ben kisérletlék meg legelőször. Mikor f. é. julius 27-én a genfi turista-klub egyik legszakavatottabb tagja: Fontaine* két vezetővel; Simond József és Ravanel József-fel megismételte elődeinek példáját, nagy szerencsétlenség történt. JuIíub 27-én négy órakor reggel érkeztek meg az Aiguille lábánál és nagy elővigyázattal kezdték meg az utat felfelé. Délben 12 óra 10 perckor érkeztek a hegyóriás tetejére. De a három turiata nem\' vette észro, hogy nagy zivatar közeledik. Mikor lefelé haladtak, látták csak a cikkázó villámokat és hallották a messze dörgés moraját. Sietve hatoltak & gránit sziklákon és lejtőkön lefelé. — A kis karaván azt hitte, hogy már kikerülte a veszedelmet. Az első vezető, Simond József, lapos helyre érve, letette csákáuyát. Ebben a pillanatban Bujtó villám ütötte le a lábáról és holttestét a mélységbe sodorta. A három ember egy kötélen haladt és bizonyára mindhárman a tátongó hegjazakadásban leli-halálát, ha a sújtó villám egyben a kötelet el nem égeti és ketté vágja. Az életben maradt két ember közel volt az őrülethez. A halálijedelemből felocsúdva, folytatták utjukat, hogy szerencsétlenül járt kollegájuknak segélyt hozzanak éa\' leszálltak kötél éa csákány nélkül. Kél Begélycsapat indult Chamonix-ból a szerencsétlenül járt Simond holttestének keresésére. — Két napi fáradságos keresés után megtalálták szétlocscsánt agyvelővel és összezúzott tagokkal a hegyszakadékban. Azonban naufragium non sustulit artem gubernandi, Ezt a szerencsétlenséget majd más ia fogja követni. Akik kényelmesen akarnak betekinteni a jégárak poláris világába, kirándulnak a 2000 m. magas Montanvert-re, melynek csúcsán szálloda is van. Minden reggel Bzázával zarándokolnak az emberek (asszonyok és leánykák is) ki öszvéren, ki gyalog a kilátás; eme Mekkájába. És a. ki még a lovaglást is kényelmetlennek tartja, az hordágyon viteti magát 4 vezetővel. De ezt a fényűzést már csak gazdag ember engedheti meg magának. A német ember többnyire gyalog jár. (A magyar csak ülni szeret.) Mi, a síkság lakói bizonyos irigységgel tekinthetünk a turista nép kifejtette energiára. Ezek a turisták nem kiméinek se pénzt, se életet, se fáradtságot, hogy feljussanak az igazi szabadság regiójába, hova nem hatol fel az emberek ezer baja és kinja. Irigyelhetjük a franciáktól ezt a helyet is. Bár ebben a völgyben nem terem meg semmi, a mire az embernek szüksége van, mégis vagyonos a lakossága, mert a világ minden müveit nemzetének szine-java ide vándorol, itt hágy milliókat ideális célokért és boldogítja Chamonix mostohán ellátott gyermekeit. Hol van még a mi hazánk idegenforgalma I ? XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. AUGUSZTUS 18-án. • .Innét van, hogy alapok közgazdasági . rovatában foglaltakat senki sem olvaasa, bogy a közgazdasági szaklapok csakis a szorosan vett szakemberek előtt ismeretesek és kellő társadalmi műveltséggel biró emberek is dobálóznak a merkantilizmus, agrárizmus, utilitaritmns stb. felkspott jelszavakkal, anélkül, hogy legcsekélyebb fogalmuk is volna ezek tulajdonképpeni jelentőségéről. De ez a kisebbik baj; nagyobb baj ennél az, hogy nemcsak a társadalom szélesebb rétegei, de az intéző körök sem tanúsítanak\' kellő érdeklődést a közgazdasági politika iránt és azt teljesen alárendelik minden egyéb politikának, sőt a közgazdasági intézmények is csak annyiban ébresztenek érdeklődéit, amennyiben ily intézményektől valamely vidék, város vagy érdekeltségi csoport kőzvetetlen hasznot vár. Újonnan keletkezett részvényválla-latok részvényei csak akkor kelendők, ba sikerül a nagyközönséggel elhitetni, hogy a vállalat mindjárt kezdetben dus jövedelmet hoz be a részvényeseknek. Sokat beszélnek és irnak például mostanában a hazai\' ipar fejlesztésének fontosságáról, de e célra a pénzt mindenki a külföldről várja, mert a° priori meg vagyunk győ/ődve arról, hogy a mi közönségüuk zsebéből nagyobb szabáeu gyáralapitási akció céljára szüks\'éges pénzt ndm lehet kiszivattyúzni. Nem azért, mert nincs, hanem azért, mert a közönség nem fekteti péozét ipari vállalatokba, tapasztalásból tudva, hogy e vállalatok kezdetben semmit sem, vagy csak igen keveeet jövedelmeznek. De ha az elmék közgazdaságilag volnának iskolázva, minden tanult -\'ember belátná, hogy az iparvállalatoknak Magyarországon szép jövőjük van; mindenki képes volna a kedvező konjunktúrákat felismerni s tudná azt, hogy a befektetett tőke aránylag rövid idő után meghozza gyümölcseit. A közgazdasági ismereteknek általánosítása esetén elszoknánk attól is, hogy a társadalmi tevékenységet örökké az államra hárítsuk. Az állam építsen vasutakat, nyisson bányákat, emeljen gyárakat, ássoo csatornákat b mikor mindezt megtette, mert más nem akarta megtenni, akkor szidjuk, liogy miért kaparitja magához a dus jövedelmet hajtó vállalatokat, a miért csinál konkurrenciát a saját polgárainak. S Ha tehát a közoktatást valóban praktikussá óhajtjuk tonni, be kell vonnunk annak keretébe\'a közgazdasági ismeretek terjesztéséi s a gazdasági érzék fejlesztését. A népiskolákat sem vesszük ki; itt az olvasókönyvek utján kellene elsajátíttatni azon általános érdekű és közhasznú gazdasági ismereteket, melyek az egyszerű paraszt embert is anyagi érdekeinek kellő érvényesítésére a a fehérnek a feketétől, a hitegetésnek a valói ág tói való megkülönböztetésére képe-aitik. A középiskolákban pedig már rendes tantárgyként kell a közgazdaság- tannak szerepelnie; bizonyosan vau ennek annyi értéke, mint a szónoklatáénak, vagy a verstannak s még néhány tantárgynak azok Borából, amelyeket pusztán azért tanítanak, hogy az érettségi vizsga letétele után legyen mit elfelejteni. A történelmi tantárgyakat is kapcsolatba kellene hozni a közgazdasági ismeretek elsajátítására való törekvéssel; a sok ütközetek, véres forradalmak, királygyilkosságok zűrzavaros egyvelegébe be lehetno ékelni a közgazdasági elméletek keletkezésének, fejlődésének és hatásának, a gazdasági viszonyok és intézmények alakulásának történetét ia, min az irodalom-történet csak nyerne értékében, ha- a jelesebb közgazdasági irók müveit, azok célját a irodalmi működésük eredményét ia feltüntetné. A közoktatás ily „módou való kiegészítése után 2—3 évtized múlva egészen más alakot öltene a közgazdasági jellegű kérdések tárgyalása. Községi és törvényhatósági gyűlésekben nem ballanáuk annyi zöldet, sőt az országgyűlési képviselők egy része sem burkolnák be néma hallgatásba b fel sem vevő közömbösségbe e téren való tudatlanságukat. A nép vezérlésére és felvilágosítására hivatott tisztviselők, pártvezérek, papok, tanítók, atb. képesek lennének a közvagyonoHodáa eszközeit éa módozatait megismertetni," azok igénybevétele iránt a közérdeklődést felébreszteni s a nép is megértené őket, mert az iskola előkészítette a közgazdasági eszmék befogását. A magy. kir. posta pályázata. Posta- távirda és távbeszélő kezelési szolgálatra alkalmazandó és a Xl-ik fizetési osztályban 1000 koronától 1400 koronáig emelkedő évi fizetéssel, továbbá az 1893. évi IV-ik törvénycikk által megállapított lakpénzzel javadalmazott posta- és távirda Begédtieztek kiképzésére folyó évi október hó 1-től, hat .hónapra terjedő gyakorlati tanfolyamokat nyitok, a következő posta- éH távirda hivataloknál: 1. a budapesti p03ta- és távirda igazgatóság kerületében: Kecskeméten és Selmecbányán; 2. a kassai posta- éa távirda igazgatóság kerületében: Iglón és Miskolcon; 3. a kolozsvári posta- éa távirda igazgatóság kerületében: Brassóban és Marosvásárhelyen ; 4. a nagyváradi posta- és .távírda igazgatóság kerületében : Aradon és Debrecenben ; 5. a pécsi posta- éa távirda igazgatóság kerületében: Kesztbelyen\'éa Mohácson; G." a pozsonyi posta- és távírda igazgatóság kerületében: Érsekújváron és Zsolnán; 7. a Boproni po3la- és távirda igazgatóság kerületében: Székesfehérváron és Szombathelyen; 8. a temesvári posta- és távirda igazgatóság kerületében: Pancsován és Újvidéken ; és végül ■ 9. a zágrábi posta- és távirda igazgatóság kerületében: Eszék-felsővárosban és Zimonybac. Ezen tanfolyamokra hallgatókul fölvétetnek : a) eliő sorban az 1873. évi Il-ik t. c. 5-ik §-a értelmében kisebb hivatalnoki alkalmaztatásra igényjogosaltsággal biró, igazolványos katonai altisztek; b) postamesteri, vagy kiadói minőség--ben szolgáló oly férfiak, a kik a gimnázium, rekliskolf, tagy polgári iskola negyedik oBztályát, avagy ezekkel egyenrangú más, iskolák megfelelő osztályait aikkerrel elvégezték, c) ugyanezen iskolai előképzettséggel biró és 18-ik életévüket meghaladott más férfiak; végül, ha ily pályázók,kellö , számmal nem jelentkeznek, d) a fenti iskolai előképzettséggel rendelkező, 16-ik életévüket betöltött ifjak is. A fölvételre megkívántatik továbbá annak igazolása, hogy folyamodó 1. 35-ik életévét még nem haladta tul; 2. magyar állampolgár; 3^ a magyar, illetve ha horvát-szlavou-orazági illetőségű, — a horvát nyelvet szóban és írásban tökéletesen birja; 4. feddhetetlen előéletű; 5- a posta- és távirda szolgálatra testileg is teljesen alkalmas, mely utóbbi körülmény közhatósági orvosi bizonyit-váuynyal igazolandó. n A tanfolyamok hallgatói tandíj fejében busz (20) koronát kötelesek fizetni 8 ezen dij lefizetése alól csak az igazolványos katonai altisztek mentetnek föl. A tanfolyam\' szabályszerű bevégzése és az előirt bzakvizsga letétele után a hallgatók pOBta- éa távirda segédtiszti álláara képeiitést nyernek, illetve a posta- és távirda segédtisztjelöltek létszámába fölvétetnek s a segédtisztek költségvetésileg megállapított létszámában, beálló üresedéshez képest posta- és távirda segédtisztekké neveztetnek ki; a d) pont alatt emiitett hallgatók azouban kineveztetésre csak 18-ik életévük betöltése után, számithatnak. A kik ezen tanfolyamokba belépni óhajtanak, BajátkozÜleg irt folyamodványaikat, melyek születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal íöl-szerelendök, folyó évi szeptember hó 15-ig és pedig a mar közszolgálatban állók, felettes hatóságuk utján, a többiek pedig az illető íőazolgabiró, vagy polgármester közvetítésével, a tanfolyam helyére nézve illetékes, posta- és távirda igazgatósághoz nyújtsák be. " A m. kir. posta- távirda és távbeszélő elnökigazgató. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága a műhelyeiben összegyűlő ócska fcmanyagok (vörös-, fehér-, párgaréz, réz- éa fémforgács stb.) átvételére pályázatot hirdet. Az átvételnek eddig Budapesten kellett i megtörténnie. az idén azonban kiaérletkép intézkedés tőrtént, hogy — különösen a vidéki kisipar érdekében — at átvétol vidéki vasútállomásokon íb. megtörténhessék. Az Írásbeli ajánlatok, melyek tetszés szerinti részmennyiségre is szólhatnak, legkésőbb f. évi augusztus hó 28 án déli 12 óráig a ra. kir. államvasutak igazgatóságának anyag- és leltárbeszerzési szakosztályához (Budapest, VL Andrássy-ut 73., II. emelet) nyújtandók be. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel értesítjük, hogy az érdeklődőknek részletes pályázati hirdetményt és ajánlati űrlapot — mig a készlet tart — megkeresésre készséggel küldünk. — Hirdetmény. Értesítjük az érdekelt köröket, hogy a földmjvelésügyi m. kir. miniszter, ur f. évi juuius hó lB-én 38.188. az. a. kelt rendeletével a köz-forgalomban\'levő rézgálizot a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895. évi XLVL t.-c. hatálya alá helyezte. E szerint rézgálic elnevezés alatt csak oly gyártmány hozható forgalomba, mely a jegecviz beszámításával legalább 98 (kilencvennyolc) \'/o tiszta jegeces réz, szulfátot tartalmaz; a többi 2 (kettő) %-ban pedig az elkerülhetetlen nedvességtartalom mellett, legfölebb csak annyi vasvegyület lehet, mely 0 5 (öttized) % fémvasnak felel meg. Ez a rendelet f évi szeptember hó 15-én lép hatályba. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága mintegy 1900 tonna különféle , ócska acélain, 3000 tonna belföldi ócska vassiu és 3400 tonna külföldi ócska vassio eladása céljából nyilvános pályázatot hirdet. Az ajánlatok, melyek részmennyiségre ia tehetők, legkésőbb f. évi szeptember hó 5-én déli 12 óráig a M. Á. V. anyag- és leltár-beszerzési szakosztályánál (Budapest, Andrássy-ut 73. szám II. emelet) nyújtandók be. Miről az érdekelteket oly megjegyzéssel érteflitjük, hogy a részletes pályázati hirdetményt addig, a mig a készlet tart, kívánatra készséggel megküldjük. . Sopron, 1900. évi augusztus havában. A kerületi kereskedőim^ éa iparkamara. HÍREK. — Templomavatás Szigetváron. A szigetvári ferencrendi szerzetesek régi templomát restaurálták és moat nagy ünnepségek között felavatták. A felavatást Troli Ferenc cz. püspök végezte. — Személyi hlr. Dr. Engel Sándor, gyakorló- és fogorvos visszaérkezett Nagy-Kanizsára és praxisát ismét folytatja. — Házasságok. Freundlich Adolf f.hó 19-én tartja meg esküvőjét Deutsch Szelin kisasszonynyal, Deutsch János leányával, Nagy-Kanizsán. Alant envert. A Chamonix völgyének látogatói, akik közül sok a nem hivatásos turista, a Montenvert-et tekintik kirándulásuk Mekkájának, mert onnsn tekinthető át legjobban a mer de glace. A Montenvert hegyhát, a mely Cbamonix-tól kelet felé 19Í1 m. magasságig emelkedik fel. A mer de glace az a hires jégár, vagy gletBer, mely a glacier du Géant, a glacier de Lescbaux jégárak éa\'a Grandes Jorasses hegyormok (4206 m) hó és jégtömegeinek lefolyása következtében képződött. Chamonix-ban a templomutcában már korán reggel élénk forgalom van, különösen a vezetők irodája előtt. A vezetők, kik számra nézve 152-on vaunak a helységben, vitatják a nap esélyeit A báro-metereket vizsgálják, melynek a kirándulók kevés hitelt adnak, mert oda van Hzegezve a vezetők irodája elé. A vezetők Chamonix-bau szindikátust képeznek, moly egy 7 tagu választmány éB az alprefet felügyfllete alatt áll. Irodájak igen egyszerű berendezésű. — Néhány domborműve a Mont-Blanc-nak, a falon az első\'Mont-Blanc megmászónak képei sajátkezű aláírásával, egy autográf levele J. Balmat-nak, az első vezetőnek, ez az egész szobadísz. De ván az irodának válogatott könyvtára, melyet az állam adott Cbardoune senator kérelmére. Ez a körülmény külön ki van emelve. Chamonix bcnlakói a vezetők és a vendéglősök. Vannak iparosok-ifi, de ezek bevándorlók. i A vezető, mint öszvérhajcsár kezdi nehéz hivatását. Hat év múlva, mikor már az összes járatokat ismeri, hová öszvér juthat, előléptetik hordárrá. — Ebben a minőségben elkíséri az okleveles vezetőt hegymászásaiban. Ha már efcészen biztosan ismeri az utakat az ormokra és elég elleutálló képességet tanúsított a hegymászás iszonyú fáradalmaiban, vizsgának vetik alá és az alprefet kiállítja részére a diplomát. Hatvan éves koráig lehef vezető. Azontúl penzióba megy és kisebb szolgálatokat teljesít. Mint nyugdíjas, sem kártyáz és a kaláberhez egyáltalán nem ért. I Miután meggyőződtem, hogy vezetőre a Mont-Blanc-ra szükségem nem lesz, én is a turisták taposta nagy országutat választottam első kiránduló helyül és mikor már minden hegycsúcs nevét ujjai-mon el tudtam számlálni (3 napig tartott), mentem csak fel a Montenvertre — feleségemmel. Két öszvért és két vezetőt béreltem és ha mindjárt kezdetben a mula ugy rázott, hogy tengeri betegséget kaptam, mégia bátran kitartottam, nehogy az asszonyt bátortalanitsam, aki minden pillanatban kész lett volna leszállni a nemes állatról, a mely őt ledobással fenyegette — állítólag. Meredek utpn 2\'/a óráig szálltunk fel, mig elértük a nagy háromemeletes szállodát. Itt hirtelen feltárul az alpesi vidék feuséges képe. Előttünk az Aiguille du Dru.és az Aiguille Verlo. a háttérben a Grandes Jorasses. Ezek a csúcsok mind megérdemlik az aiguille (tű) elnevezést, mert miudegyik csúcs hasonlít kiélezett tűhöz. A hoteltől már csak jó hegymászó cipővel felszerelve jut el az einber a moréiiákhoz és az óriási törmelékeken keresztülhatolva a jégárhoz, a mer de glace-hez, a megfagyott tengerhez. Itt a hótenger szélén különféle élvezetek, melyek már a civilizáció függelékei, várják az embert. Egy frank-ért mozsarat sütnek el, melynek viszhangja emlékeztet a csaták ágyudörgésére. Húsz centimes-ért megfújják a tárogatót. A jégár közepén pedig gyorsfényképész gondoskodik a látogató adatainak hitelességéről. Ha otthon el nem hinnék neki, hogy a mer de glace -on volt, mindjárt lefényképeltetheti magát, őszintén megvallom, nem rendelkezem gyorsfényképpel, a jóhiszemű olva-BÓra bizva annak elbírálását, vnjjon tényleg ott mászkáltam-e, vagy sem. Ha rálépüok a gletserre, olyan érzet jár át bennünket, mintha a jég alattunk besüppedne, ami néha meg is történik. A jégár annyira leszáll a völgybe, hogy nyáron nagy része leolvad, hogy télen helyet csináljon az nj hótőmegeknek. Ilyen olvadó jégár pusztította el a Chamonix és Cluses közt.fekvő St. Gervais fürdőt 1892. augusztus havában. Ar. emberek javában aludták az igarak álmát, midőnj éjfél után menydörgésszerű moraj hallatszott a környéken. A jégár lefelé gurult,I magával húzva óriási víztömegeket. A özázhatvan fürdővendég közül egy bém menekült. A, fürdőhely teljesen\'elpusztult. Csak ágyakban uszó bullák és rombadőlt házak jelezték, bogy a szerencsétlenség színhelyén valamikor emberek laktak. Azóta St. GervaiB les Balos biztos helyen ismét gyönyörűen felépült és látogatoltabb miot valaha volt. A Montenvert ftzállodában kedvező időben hagyou vig társaság van együtt, mely ott .költi el ebédjét, aztán áthaladva a mer de glace on, a jobboldali morenán lefelé megy a chapean-hoz, hol ismét a mulák aerege vár a kirándulókra. A mer de glace a seimari ó-mester Goethe, első B^ájci utazása óta a kirándulók első célja. Száztizeukét. év előtt amott még-csak fabódé állott és vendég a ritkaságok közé tartozptt. Ma már a mer de glace-1 a gyerek is emlegeti, ha Chamoliix-ban volt. őszinte vezetők azt mondják, hogy a Brévent, mely egy a Moat-Blanc-kal szemben levő hegyhát, sokkal hálásabb kilátási pont. Én elhiizem neki, mert nem voltam ott. Arvai Adolf Pécsről, f. hó 20-án, Szt.-Istváo napján veteti oltárhoz Schulhof Adolf helybeli borkereskedő leányát, Adél kisasszonyt. Pollák Samu magánhivatalnok Barcstelepről, folyó hó 26-án vezeti oltárhoz özv.■ W i I h e i m Ernőoé urnő leányát, Sarolta kieaBazonyt. — Hiányos felbélyegzés. Az osztrák postaigazgatás már ismételten felszólalt a Magyarországból Ausztriába elégtelenül bérmentesítve feladott levelezőlapok nagy száma miatt. Ujabban eszközölt feljegyzések szérint egyedül a bécsi központi levélkézbesitő hivatalhoz hat hét leforgása alatt 35.260 elégtelenül bérmente-sitett levelezőlap érkezett Magyarországból. Ezen>hibáa bérmentesítés azon körülménynek talajdonitható, hogy a közönség & f. é. január hó 1-vel életbe lépett tarifális változásokat még most sem veszi figyelembe s Ausztriába szóló levelezőlapjait még most is 5 fillér helyett 4 fillérrel bérmentesíti. A közönség tájékoztatására ez alkalomból ismételten közöljük, hogy a külföldre szóló egyszerű levél dija 25 fillér, a levelezőlap dija 10 fillér; Ausztria, Bosznia, Hercegovina, Németország, Szerbia és Montenegróval való forgalombau pedig a levél dija 10 fillér, a levelezőlap dija 5 fillér. — Fiókposta Nagy-Kanlasán. A pécsi postaigazgatóság Gerstner Nándor, helybeli tőzsdetulajdonosnak megengedte, hogy ajánlati éa Cíomagfelvételi osatálylyal fiókpostahivatalt rendezzen be. Az uj postahivatal nemsokára meg fog nyílni a N.-kanizsai Takarékpénztár épületében. Remélhető, hogy az uj hivatal véget fog vetni a főposta túlterhelő forgalmának és a tolongásnak, mely ott néha napján végbemegy. — Katonáink nagygyakorlata. Üres a közöa hadsereg, meg a honvédek kaszárnyája. A közösök zászlóalja és a rezol-visták f. hó 16-án este vonultak ki a vaspályaud varhoz, hogy egész éjjel utazva. Veszprémmegyébe induljanak. A honvédek . pedig tegnap reggel indultak el gyalog KisKomároraba. Onnan Veszprémmegyén keresztül Győrmegyébe mennek és Pannonhalma és Győr kőzött fogják megtartani a nagygyakorlatokat. — A Nagykanizsai IparioBlület közgyűlése, A nagykanizsai iparteatület elöljárósága a f. év augusztus hó 1-én tartott rendeB havi ülésében határozattá emelte a közgyűlésnek már három éven át hozott ama határozatát, hogy alkalmas idő bekövetkezése alkalmával az ipartestület zászlóját elkészítteti és a zászló felszentelését 190T. év Pünkösd napján, még pediglen egy helyi iparkiállitással kapcsolatosan szervezte, a mely a nagykanizsai ipartestület cimo alatt és saját tagjaival tartatik meg. Ennek keresztülvitele végett szükséges az, hogy az ipartestület minden egyes tagja arról mát kellő időben értesítést nyerjen és a tervbe vett kiállitás minél féuye3ebben és im-pozánsabban sikerüljön, a mi által városunk régi jó hírnevének éa az iparosság tekintélyének minél fényesebb bizouyité-kát kell, hogy kiemelje, mert csakiB akkor fog a helybeli éa vidéki nagyközönség meggyőződni arról, bogy idegen helyről beimportált iparcikkek behozatala mily fölösleges. Ennélfogva ar. ipartestület augusztus hó 26-un délután 2 órakor az ipartestület hulyiségében záHzióíelszen-telés és vele kapcsolatos helyi iparkiál-litás megtartása érdekében tartandó rendkívüli közgyűlésre meghívja a tagokat. — Sajtó villám. Tegnap délután fél 4 órakor rövid, de következményeibon szerencsétlenséget okozó zivatar ereszkedett alá a városra. Bosovics Anna férj. Dani Ferencné édes anyjával sietve gereblyézte össze a délolőtt kiterített szénát. Mikor \'/» 4 órakor cikkázó villám hasogatta át a levegőt, Bosovics Annát sújtotta agyon. Édes anyja, aki vele künn volt, ijedtségében hanyat vágódott. Mikor eszméletre tért, látta leányát holtan kiterítve a mezőn. Halántékán és fején erős égéBi Bebek voltak. Dr. Goda városi orvos már csak a látleletet vehette fel az eBetről. A villára Látóhegyen Tomasics Lajos pincéjét is elhamvasztotta. A csesztregl gyilkosság. A rault év telén Csesztregen agyonlőtték Saly János birtokost A vizsgálat során kiderült, hogy a gyilkosságot két suhanc követté el: Horvát János 19 éves földmivelő s Weinberger Mózes 16 éves mészároslegény, a kik azt ia megvallották, hogy Hlenyasszonyi-selyem-ruha S"1 íelJebb,! - u ní,er - Pá.Uhér é. vámmentese .HfOMbm-nljem" bloaiok (l rnhikni tlktlmu, 4J kn^i ,4 frl 65 kng roéterenkiaL Csak akkor valódi, ha közvetlen-tólem rendelik! HENNEBERG G., selyemi/ta Zürichben. (0>. él kir. U4»«ri.|iuut6.) XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY I 1900. AUGUSZTUS 18-án. a véres cselekedetre Ro3euzvreig Ilerman eaesztregi szatócs bérelte fel őket, a ki régi haragosa volt Salynak, mert ez tönkre tette. A zala-egemegi esküdtbíróság Horvát Jáuost jizenötévi fegyházra, Iiosenzweig Uermant, mint felbujtót szí utón tizenötévi fegyházra ítélte, Weinbergert pedig felmentette. Az Ítélet ellen a vádlottak meg az ügyészség semmisége panaszszal éltek a a Kúria szüneti tanácsa ma tárgyalta a Bemmiségi panaszt. A vádhatóságot Haromercberg Jenő ko- . rona-ügyész\' képviseltei a vádlottakat dr. (iíüuvald Salamon ügyvéd védte. A bün-pört s a semmiség} okokat Szentimroy Jenő kúriai bíró ismertette s a azüneti tanács Horvátra vonatkozó ítéletét azon az alapon, hogy a bűntett elkövetésekor nem volt 20 évos s igy 15 évi fegyházra nem volt elítélhető megsemmisítette s Horvát büntetését 9 évi fegyházra leszállította, Rosenzweig semmiségi panaszának azonban nem adott helyet. — A vigyázatlan dajka. — Nagy Lászlóné, kiskanizsai lukós Teréz nevű 2 hóuapos leányát a házábau lakó Wild Örzsére szokta rábízni délelőtt önki nt, mikor hazulról eltávozott. F. hó 15 én, szerdán délelőtt is VVild Örzsével hagyta a kis gyí\'rmeketí\' ekkor azonban a dajka gOndatlao»ága következtébeu komoly baj történt. Mig a konyhában főzött, a csecsemőt maga elé tette a tűzhelyre és a nany sürpéí-forgás közben kidöntötte a forró viz/.el megtelt fazekat A sistergő viz ráÖmlőtt a kis leányra és arcát, mellét ugy összeégette, hogy cafatokban lóg le róla a bőr. Sebei életveszélyesek, de valószinüleg felgyógyul. A vigyázatlan dajka ellen megtették a feljelentést — Balaton-Füred. A fürdővendégek száma augusztus 4-ig Balaton-Füreden 195!) volt. — Uj vállalat. Első magyar bor-bizományi ós értékesítési részvénytársaság. Székhelye: Budapest; célja: Budafokot), a főváros közvetlen közelében, mint az\'erre leginkább alkalmas helyen, nagyszabású pincehelyiségeket beszerezni, kizárólagosan\' hazai, eredeti, tiszta borokat bizományba venni, azokat ezen pincékben szerény raktárdíj ellenében be-raktsrozni, reájuk, mérsékelt kamatláb mellett elólegoket adni, végül pedig őzen borokat értékesíteni, illetve szintén mérsékelt eladási jutalék mellett a tulajdonosok egyetértésével eladni. — Rohltach-Sauerbrunn. 1900- aug. hó 12-éröl irják, hogy Báró Waldstelten csász. éá kir. val. belső titkos tanácson, csapalíelügyeló és táborszernagy ő cxel- ■ lenciaja, kura használatra odaérkezett. ■ — TDz. Folyó hó 12 én nagy tüz ! dühöngött Szent-Péterur . községben. A lür. éjjel keletkezett és igy lokalizálnia | nagy nehézséget okozott. 10 ház és j számos melléképület lett a lángok martalékává, a szerencse, hogy az épületek nauy része biztosítva volt. A tüz keletkezésének oka még ozideig ismeretlen. — I.opás. A helybeli „Fekete S-is"-hoz cim/.ett vendéglőben a napokban két csavargó vándorlólegény meglopta a vendéglőbe bekvártélyozott két tarta- \' lékos tiszthelyettest. A tolvajok éjjel hatoltak be a károsultak szobájába s mialatt ezek aludtak, összes ^holmijukat magukkal vitték. A tetteseket még nem sikerült kézre"keriteni. — Hony lehot milliókat szorozni? ősrégi kérdés, melyre évszázadok óta csak egy megbízható válasz adható: legjobban és legbiztosabban okos, célirányos ipari tevékenységgel S/orgalom. leleményesség és izlés természetesen nem miiuíenkinek sajátja, köunyen elsajátítható azonban, ha nem is BzületeU az emberrel. .Különösen jelenleg, mikor a Hzázad a párisi világkiállítással minden iparág tanulmányozására oly alkalmat nyújt, mint eddig egyszer sem. A kiállítás megtekintése minden iparosra nézve valóságon tőkebefektetés és e, látogatás elmulasztása kétségkívül büntetendő köny-nyelmüség. Éj mily olcsón lehet ezen tanulmányutat megtenni. A világhírű Thos Cook & Sohu cég utazási jegyei, melyek kizárólagosan Fuchs H. váltóházánál (Budapest, IV., Kecskeméti-utca l.) kaphatók, az utasnak következő előnyöket biztosítják: legkényelmesebb utazás II. osztályú gyorsvonattal .Parisba és vissza, tiz napi fényes ellátás, elsőrangú szállodában szabad bbmenet a kiállításba, felszállás az EiffeKorooyra, balesetbiztosítás, az ut tetszés szerinti megszakítása Svájc, vagy Tirol bármely pontján stb. stb., mindez csupán 360 koronába kerül. Minden iparosuak saját érdekében sürgősen ajánlóin, hogy a prospektust, melyet a Fuchs H. cég iugyen és bérmentve bárkinek készséggel beküld, figyelmesen átolvassa. ; IRODALOM — Olcsó Könyvtár. A Gyulai Pál szerkesztésében, a Franklin TársuUt kiadásában meejelenő eme vállalat hzokott választékosságával teszi közzé legújabb füzeteit. — Most kapjuk benne Faludi Ferenc verseit. (11G3-1165. szám), ki uj szineket, formákat ós uj tárgyakat hozott a múlt század irodalmába. Méltán számíthat az érdekes GO filléres \'kötet nacy elterjedésre. Ugyancsak az O.csó Könyvtárban jelent meg Riedl Frigyes tollából Péterfi Jeuő (U66 —1167. szám) jellemrajza. Azok közül a könyvek közül való ez is, melyek mélyebb hatásúak. Ára 40 fillér. Végro Stevenson hirea beszéde: A franchanli kincs (1168—1169. szám), mely a francia vidéki életnek humoros rajza. Angliában egyike a legnépszerűbb oovelláknak, bizonynyal náluuk is sokau fogják elolvasni. Ára 40 fillér. Az Olcsó könyvtárnak egy-egy számának ára csak 20 fillér és minden könyvkereskedésben kapható. í — Uj gyógymód. Az idegesség e század betegsége. Ennek pedig legjobb gyógyszere a szórakozás, a jó kedv. A ki pedig jókedvű akar lenni, az olvassa el a „Pillangót," mely tele van kacagtató apróságokkal fá tréfákkal. A .Pillangó\'\' a legolcsóbb élclap s mindenkinek őszintén ajánlhatjuk. A „Pillangó", szerkesztősége é.i kiadóhivatala: Budapest Kerepesi-ut 69. MutatváüyBzámotazivesen s bérmentve küld a kiadóhivatal. I 1 — Alapítvány n Ferenc József Tanítók Háza javára. A Néptanítók Lapjában olvdssuk, hogy Wodianer Arthur cs. és kir. udv. könyvkereskedő 500 korona alapítványt tett a Tanítók Háía javára és ezen összeget Lskits Vendel kezéhez le is fizette. Utánzásra méltó nemes példa ez, melylyel Wodianer Arthur a tanítói kar iránt érzett tiszteletének éa áldozatkészségének ismét tettekben nyilvánuló jelét adta. Tudvalevőleg á Wodianer F. és Fiai (Lampel Róbert) cs. és kir. udv. könyvkereskedés ajánlotta föl a tanitók helyett az 50 és 20 koronás részefjecypk árának kifizetését — miként az „Irodalmi ÉrteBiiő"-ben olvassuk — még akkor is! ha a kiadásában megjelent s általánosan aprobált elemi, felső nép-, tanonc- és gazda-ági ismétlő iskolai tankönyvek bármely más könyvkereskedőnél rendeltetnek b ezen 100 kor. értékű számlát az Eötvös-alap elnökségéhez beküldik. — A Divat l!j8ág hetedik évének 15-ik Kzáma a nzokásos dus tartalommal megjelent. Rendkívüli gazdagságú nyolcoldalas főlapján a legújabb divatot számos képpel, bő magyarázattal ismerteti, a mit megkönnyit a kétoldalas szabás-mintsiv. Színes divatképe hónaponkint a a legremekebb öltözéket ábrá/.olja, mig a kézimunka-mellékletén az egyszerűtől egészen a pompásig való kézimunka-magyarázatokat hozza oly könnyen megérthető modorban, hogy az ma már számos leányiskola tanitólapjává vált. A hónaponkint kétszer megjelenő Divat Újság nagyon olcsó. — Postán való szállítással a julius—szeptemberi negyedévre két korona husz fillér. Megrendelhető a kiadóhivatalban, Budapest, VIII., Rökk Szilárd-utca 4. szám. Közgazdaság. Az üzletben e héten élénkebb forgalom volt észlelhető. Árpa és rozs áraink a nagy kereslet következtében emelkedőben vannak, mig a buza a mult hetihez képest csekély változást mutat. Piaci áraink a kővetkezők: Buza 7 kor. 10 fiH. — 7 kor. 40 fill. Árpa 5 , 50 , — 7 „ — , Rozs 6 , — „ — 6 „ 50 . Zab 5 . — „ — 5 „ 40 . Tengeri 6 „ 20 , — 6 „ 50 , Bab • 6 „ 30 . — 6 , 50 „ 50 kilogrammonkirit. Meghívás. A „Nagykanizsai Tárházak Részvénytársaság" az 1900. évi augusztus 25-én d. e. 11 órakor a Nagykanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság helyiségében rendes évi közgyűlést.tart. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgatóiig ,évi jelentése. 2. A lefolyt üzletév zárszámndásának előterjesztése, a zármérleg és a mutatkozó nyereség feletti határozathozatal, ennek folytán az igazgatóság, valamint a felügyelö-bizoitság felmentése. ö. A hivatalos lap kijelölése. 4, Igazgatósági előterjesztés egy uj raktárnak esetljeges építése tárgyában. • 5. Az alapszabályok 20 §. illetőleg 28. § a értelmében a) a kisorsolt Bettlheim Győző, dr. Fried Ödön és Tripammer Gyula igazgatósági tagok helyett ujak. esetleg azoknak bárom évre leendő, újbóli megválasztása, . • « b) három felügyelő-bizottsági tagnak megválasztása egy évre. Igazgatósági javaslat a nyereség Jel-oszfása iránt: Az igazgatóság jutajéka 8% 1311 49 fill.; A lelílgyelő-bizoUság jutaléka 2°/0 327 kor. 88 fill.; A tartalékalaphoz csatolandó 5°/0 819 kor. 68 fill.; Értékcsökkenési alap alapizabályszerü dota-tiója 4°/0 655 kor 76 fill.; Értékcsökkenési alapra további dotatió 2344 kor. 24 fill.; Osztalék részvényenkint á 8 kor. 8000 kor.; Uj számlára előviteasék 2934 kor. 62 fillér. Összesen 16393 korona 67 fillér. Szerkemt őség : Dr. Villányi Henrik, felelős siorkesxtö. Kiadó : Jff. }Váfáit* József. Két 3—4 középiskolát végzett, jó családból való FIATAL EMBER ifj Wajdit8 József könyvnyomdájába TAKOMCUIi felvétetik. APRÓ HIRDETÉS, Két egész uj Habits-féle |)C<lál- C I Ifi U A I, O 1YI olcsó árén eladó, vagy. havi 4 forintért bérbe vehető. Bővebbet ifj. Wajdits Józsefnél, Nagy-Kanizsán. VASUTI MENETREND. VONATOK ÉRKEZÉSE. Budipast 3 óra 52 P- repg. az. V. » 1 U . 51 d. e. V. 1 1 . 40 „ d. u. w. V. , l 8 „ 05 „ oate BZ. V. . Í 12 . 07 „ éjjel K.V. V. BÍCI (Wllo 13 , 42 regg- 8Z. Y. |i 1 . 85 „ d. u. 87. V. M 4 , 08 d u. gy- V. 10 , 05 „ este 8/.. T- Z..Eglrtz. 8 . 05 „ redR. V. V. Pngerhof 5 . 32 B regi?. gy- Y. J 12 , 09 d. u. sz. V. a 4 53 w d. u. gy- V. 11 22 B éjjel HZ. V. CláMir.y. 8 10 n regg- V. V. B.rot Gyékc.yes 11 . \' K . d. e. gy- V. ; t , 29 D d. u. KT- V. (i 11 . 41 • éjjel SZ. V. VONATOK INDULÁSA. Bud pest 5 órá 47 P- reeg- gy. V. ; 9 n 30 „ regg. V, Tv 2 „ —t d. u. az. V. 5 03 „ d. u. gy- V. 12 . J5 „ éjjel sz. V. Béo (Wien) G \' . 05 regg. sz. V. • 12 n 20 „ d. u. gy- V. 1 2 , 05 B d. u. BZ. V. 1 I 12 • 45 , éjjel BZ. V. Z.-Szl.-lván b 20 n d. u. .V. V. Pr*uerhof 4 . k 42 n regg. 8Z. V. . r2 10 11 délb. gy- V. 2 35 d. u. • ez. V. 12 . 17 „ este gy- V. Csáktornya G „ — n d. u. • . V. Baroa > 4 57 regg. sz. V. Gyékényesi 2 22 B d. u. sz. V. 4 n 25 d u. sz. V. VJEG-YES. — Fí-ny képező készületek dllelánsok számára. Mindenkinek, kik & fényképezés ezen kelleuiej é* I árki állal könnyen mejjUaulható áport iránt érdeklődnek ajánljuk a* 1854 ér óta fcnálló külőnőnen fényképező készülékekkel foglalkozó A. Moll cg. ég kir. udv. szállító Bérs Tuclaticben 9. céget t ennek illusztrá t árjegyzékének átnézését, mely kívánatra ingyen küldetik meg. Nyílttá 1-. Az e rovat alatt közlött, kért nem vállal felelóBíéget a azerkesztSség VeHO, hucyhólyai:, hngydara és a kÖRzrénj bántalmak ell»*n, tova\'bbá n lég/.ó éa emmtöftl sz^rVek liurntos báiitulmninál,orvosi tekintélyek általa Llthlon-I\'orráfl i.: SALVATOR Kikénél rendelve lesz, 11 u u y li aj tó hatású! , Kellemes- izö! I KÖDDjen emészlbető Kaphaló isványvizkt-reskedÚBekbon éi gyógyszertárakban. A Sahator-forrás igazgatósága Eperjeien Az iskolaidény közeledtével bátorkodom a mgyérdemü közönség ^^^ figyelmébe ajánlani teljesen berendezett tfli^^Sí .. . , K0NYV-, PAPÍR-ES ÍRÓSZER kereskedésemet. ^p1 Kiváló tisztelettel ® IFJ. WAJDITS JÓZSEF. <52 5 .S 2 % N Q « S i — O 2\'5 > i i oa > 2§ 5|C - ? a ac c VV >is esi o-o; M Ul í " w O 5 U« o S * £ 0 £:0 sfcf £ ■3txa«gtil3 rrrni to A PALLAS kész! Megjelent 16 diszes félbórkötésü kötetben; » tcljcíi mii «rn 96 Trt. — Díszes Tnll állvány hozzá CNomngoIáNsnl egjöU 21 fri. A magyar lélek mindennapi kenyere a PALLAS NAGY LEXIKONA; el nem lehet nélküle senki. Jf—-. Kell: a gazdagnak, szegénynek, tudósnak, tudatlannak, Kapható: Ifj. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán, esetleg havi 8 koronás részletfizetésre isi XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY eotszerO összeadás. Jó niijnp. Jő pueunintic, Jó ncél, Jó kcrcktnlpaliT Jó küllők, Jó golyók. Jó ^csapágyak, Jó hajtókák, / N Jó munka, Jó szerkezet. STYRIA- G É P 1900. ÖSSZESEN: n ^ isídie, uncícDKeisferfa „S T Y R I A"-kerékpármúvek PUCH JÁNOS és TÁRS A, Graz. Raktár és képviselet Zala- ós Somogy-megyék részére i IFJ. WAJDIT6 JÓZSEFNÉL NAGY-KANIZSAN. --—(I ir jutAhyos árak, kedvező fizetési feltételek, -mm |f--—— IFűíSÍI tesfsl ím , BERQER.HU OVÚHYITŐ KÁTRÁNY-SZAPPAN UtloMIy.s or> osok 4jAnt|ik, KartJp. l.rtBbb álUmtlbu Unyc* .Ik.rrel ilkalrattsik mlutlcunemü bffrkiatés •lUo, n.v.i.t.s.n Idalt pikk.ljr-ttlmür, kosa . f ilílsdl kUl.jfk, a(7«>lDtio orr-ríSMséir. á ótrAr, utjdif. Ublsstdij, |»j- it isikáfl- K korp» .Ilin.-A B.r(.r-IM. kitr4nj-s«.pp«n ■ Urtalm.M. a r&-kttrfco jrna* «0".-it ia min- f d»n atyib, » V*r«>k»tlni.mb.n .lOfordalö kit- , rAnrs»«pp»nnktAl Unj>«e.«»n kUlilnbOsik. > _ 0«»li..ok .lk.rfiMs. «4r«tt b.UrosotUn B.rx«r-(*l» kAtriajr*i«pfu> ia.fr.nd.l4>. • u l.m.rt rWj.fyra vaJ6 • r7.lro.1uUs kir.tik. Zdtlt birb.Uf a«gokat> stk.rr.l ilk&lmiauUk » kitrioy-auppan bal/alt a Dorgar-félo gyógy-kátrány-kénOíappfiO A fyanjibk kitri»yaKa->pan u ARCUŐB TINZTÁT/lliAXSÁQAI 1 • Ititollliaira, a rr.rm.k.kn.k taUmrnnyi l«,b.t.t.*f »J .II.n faluimiiIhaUtían bBrllnUU mosdó «< fíráiaiappan snlad.u.yl haausllatai amoljil a Barg«r-f6l<> glyo«rli*-kAtrány<eBxappaa 86% flyc.rin tartalommal is finom lllatuL Ara mind.a rajnak haauaiJaU ataalUaaai arrltt dajrakoaklal Jt kr, • darab IfliMkr A töblil llarf»r léla isai.panokbAI kQIÖüSs.n klamalao-dflk :. B.nií.in.pp.n a bhr flnomlU.tr., bora* atappa* paltaniaok .11.n. oarbol axappan a b6r flmlUaira himlö-bnlvoknil ia mini l.rtftll.nllA asappan, IUrIar-fiU f.nyfl-r»ri8 aa«pp«B t.nri flgtra iitppu. H.rrar-líle srr**-mak axappan a x.úajfo kot riaiira (95 kr.) Barger-féla Potrasulfol-szappan r**.s Orr, kiUtis/ bOn>l«ik.MfS*( is arovörösaie allaa. as.pl. axappan ig.n hatható., Berger-félo kénes tojaxappan J •>. rmrl.s locaknak, Sí. ss. dohinvosoknak. Ara 90 kr, a lujiobl. ti.jjti.itiló a«ar. A többi B.rf.r-rtl* axappano kart 111.-t Ir* inalunk a rUpiratnkra. Csak H.rr*r-f41. aaappacokat kall kiről, tciulin ssimtalan baUksUJaj) uUnaatok Taonak. Oyár és lOraktAr. O. Halt Jt Oomp Troppao. fg^fft líís«jJI4 kilüUtn i iwutthi okinHlisiliUMi foki UU. roOJtI>>1 IpNagHailiziáli: PRÁQEB BÉLA és BELUS LAJOS eyómzerMüél. ^ (rrSS A feltaléló dr. Meldlnger tanár ur által kizárólag jogosított gyártmányú MEIDINGER-KÁLYHA IIH I. § cs és kir. udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. — BÉCS: I. Kohlmarkt 7. sz. a. PRAG: Hybernerga88e 7. Minden államban Rzabadalinazva. — Az első éremmel minden kiállításon kitüntetve. — Legkitűnőbb, nagyobb, égési tartamra berendezett kormányzó és szellőző kályhák lakások, iskolik ét irodik aiiraira & legegyszerűbb legclpgániibb kiUlitAíbaD, teUiés««erinti <^géai időtartam nénpirral raló lütéinél é« 24 óriig terjedS égéi köwénncli tttxelésoél 60.000 kályha forgalom lm ho/.vo. F.gry kályhával több szoba 1» fűthető. „MEIDING .ER"-kályhák, > Övi iDtünk ur. uiámsloklól. Utalva a kiljhaijtókrs Öntött MEIDINCEROFEN következő védjegyre: Iffi H. H E I M nHESTI A"-kályhák. Helm nagy égési időtartamra berendezett fostemésztő kandallók. FÜSTEMÉSZTŐ CALOR! FÉREK. Központi füles mimlen rendszer szerint. Száraz alkalmazása gazdasági és ipari célokra. ~M Prospektusok ós árjegyzékek ingyen és bérmentve. a legjobb alpesi lejei tartalmazza. Rég legjobbnak bizonyult tipUlék cseciemök és gyomorbelegek résxére. 4 - 7 " -li Hasmenéséshányás kizárva. Egy doboz I korona 80 fillér. Jaralra a legelső oríosl kapaeltáaok által. 30 ét óta az összes gyermekkórházakban használatban van. Bdintadobozok a gyermektáplisttböl kiíánatra ingyen és bérmentve. w Közpoutí raktár: F, BERLYAK, Bécs, I. Naglergasse I. Nestlé sQrOsitett teje cukorra: dobozonkiat 1 kor. Cukur nélkül .viking" (ujdoss&g) dobozonként 1 kor. 1. Ingatlauokra törlesztéses jelzálog- kölcsön 1\'/»\'/« kamattal. 2. Váltó-kölcsön hitelképes személyek részére. 3. Jelzálogkölcsön biztoaitása — halál esetén ingatlan tehermentes lesz. 4. Földbirtok bérletbe adása és vétele. 5. Nagy földbirtok parcellázása éB telepe- Bitésa. 6. Ingatlanok eladását ée vételét • közvetíti: >r Jelzáloghitel és Ingatlan-Forgalmi Ügynökség -^q Nagy-Kaalrsáu, Fő-ntca IC. hz. (Grl Ilugonnay-féle házban.) Érdeklődőknek bővebb felvilágositág. Ki biztOB akar abbau lenni, hogy jó éa tiszta csokoládét vesz, az vegyen SUCHARD CSOKOLÁDÉT. Ezen régen jónak bizonyult éa hírneves gyártmány, gondosan van készítve, jótállva, tiszta éa az egész világon kedvelt. • Mindenütt kapható. Keil-labk (Glaaur) (MT legkitűnőbb mázsló-szer puha padltf számára. "V 1 nanj\' palack ára frt 1.35 kr. — 1 kis palack ára 68 kr. VIASZ-KENÖCS ; ARANY-tFÉNYMÁZ 5 legjobb éa legegyszerűbb beeresztő- ! képkeretek utb. bearanyozására. szer kemény padló számára. 1 kö- > 1 kis. palack ára 20 kr. ceög ára 4B kr. 5 FEHÉR „GLASUR\'-FÉNYMÁZ Legjobb szer mosdó-asztalok, ajtók, ablakdeszkák Hth. ujjounani befestáöére. 1 kis doboz ára 45 kr. — 1 nagy doboz ára 75 kr. Mindenkor kaphatók: HEU és KLEIN cégnél NAGY-KANIZSÁM. 1 DODOOQOOOOOODOOOOODCaaOQOODOOOOOOOQOOOOOOOO ! Fényképészeti ü m m készülékek ; Icgajabb kiátlitása, köQnyfl film-\' kamarák igen alkalmasak utra. Legjobb kézi kamarák, kombioál-; batók I film- éa lemezekre, ugyszinte nagy választék legújabb ! . szerkezetű \' lemez-, kézi és állványos kamarákból, -w Éppen most jelent meg az 1900. ; évi árjegyzék nzámos illusitráció-\' va), tArUlmazza az összes szakbavágó éa raktáron levő fényképé-szeti cikkeket. < Kívánatra árjegyzéket Innen küldünk. VACHTL és TÁRSA, Badapaat, IV., RéQl Po.ta-atca 4. MOLL SEIDLITZ POR Caak akkor valódiak, ha mindegyik doboa Moll A. v6dJOfc;át éa alilriaát tüntotl fel. i A Mail A.\'fila Ssldlltz-porok tartó, gyógyhatisa a legmakacaabb gy.a.r- 4, al-leltbáatal.ak, gyoraorgörca ii gyomorliév, rögzött izékrakadé,, mkjbkQUloni, vir talllál. aranyér1 é, a legkülönbözőbb níl betlQlígek ellen, e jelea bázilzcraek évtlied.k óta miodig nagyebb slterjedóit azeraett. — Ara egv l.paoa.l.lt ara-d.tl d.kazaak 2 kar Hamisítások t Br ve n yl l.eg fenyíttet n e k. |M< Fmoll-féle franciái Csak akkor valódi, b. olndegylk Ove, MOI.I, A. véjjenít ,jnuu 1.1 .A. Mell- ■ felirata ónosattal v,n A U,u.ui, --H.II- lenraw onoaaltaj van alrta A Hall rai. Iraaazla barizaaz ia li neve.ate.en mint fá|dalaaeilllaplt« kadírzalll.l ...r MOLL Gyermek szappanja. Legfinomabb, legújabb módaier .iiriat ké.iitek gyermek ét holcv ii.ni..n a bir akazarg ipaláaára gyir.ikak éa ralaittak ré.z." " \' *pp" ára darakaaktat — 40 «li. öt darab - I kar. 80 Sll. _Minden darab .gyermek-.zappan Mail A. védjegyével van ellátva. Fő szétküldés: Moll A. gydgyszerász, cs. és klr. udvari szállító által, Bécs :>Tacblauben 9. ez.. Vidéki megrcndeléiak naponta poauntlnrét mellett teljeaittatnek, A raktárukban tessék föárózottan MOLL A. aláírásával í> védjegyével eüdiotí\'készítményeket kérni. Raktár: Nagy.Kanizsán Rosenfeld Adolf és Fia. Ny untatott Itj. Wajditi József kOoyvDyumtlijiban Nagy-Kaniisia. 34-ik szám. XXXIX. évfolyam. FJ !l tizet fi hí űr: . Kccflx «fvrö . . 10 kor. — fill HVl evrr . . . -r> k-r — fili. Nrü)- a vív . 2 k r U ■ fill. K^-y.-s */.jiiu 20 (III. HIRDETÉSEK 5 h»ynliu« i>i\'iii*iirlinn 14,inn*i>il«wir 12. » roiinli\'u invftlil\'i si.r«-ri 10 fill NYI LTTÉ K B r ,1 , Jm-IM MiiriMih.Mt Ji) iiiU\'to t __ ZALAI KÖZLÖNY. A nagy-kanizsai „Ipar-Testület," „a nagy-kanizsai Takarékpénztár részvény-társaság,0 a „Kotori takarékpénztár A lap xzellerni réizét illctfi raio-den közlemény a felizerkctitö ncíóro, az anyagi róazl illető kör-leniíny(k p-dig a kiadó neróre cinizetfn .N\'njrj-Kaiil/.HArft liór-mentví\\nitfaendök. Rí\'nnpntrtlpii levelek nem locad-tatoak cl. Kéziratok Yl*sznueni küldetnek részvéuy-társaság," „nagy-kanizsai és a1, galamboki önkéntes tűzoltó egylet," a .nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület,* a .nagy-kanizsai tanítói járáskör," a „nagy-kanizsai keresztény jótékony nőegylet,* „n.-kanizsai izr. jótékony nőegylet," . „szegények tápintézete," a „katonai hadastyán egylet," a „soproni kereskedelmi iparkamara," nagy-kanizsai külválasztmányának hivatalos lapja. HETENKINT EGYSZER, SZOMBATON MEGJELENŐ VEGYES \'fARTALMU HETILAP. \' ijar és - noar ijar. Napj-Kanlzsa, 1000. anp. 24. \' Több mint félszázad óta igyekszik a sajtó és !a közönség, a kormány és az ipari érdekeltség a magyar ipar. iránti bizodalmat fölkelteni, a magyar, ipart ifelkarolni, felvirágoztatni; de ennek, a félszázadosnál régibb törekvésnek alig-alig van egy kevés- eredménye. A Kos?uth által szervezett, magyar ipar pártolására alakult „Védegylet" G0,000 taggal sem tudott eredményre jutni; azóta pedig, bár a kérdést a sajtó állandóan napirenden tartja, a mindenléle (js minden irányú mozgalomnak az eredménye csaknem — semmi. A biztatást korholásxváltotta fel. Magunk ellen fordultunk és ezerféle variadóban elmondottuk magunkról, hogy a magyar több bizalommal fogadja az idegent, mint azt, a mi magyar; elmondottuk, hogy rajongunk a külföldért s gyanakodással, sőt ellenszenvvel fogadjuk azt, a\'mi magyar. Nemzeti vonásnak festettük az idegenpártolást, a miről a közgazdaság terén szenvedett óriási károk és a történelem tanúságain sem tudunk leszokni. A rábeszélést, a jóképű agitálást szemrehányás váltotta fel, de eredménye ennek az önkorholásnak sincs. A magyar ipar még se kell senkinek, piaca maradunk továbbra is az idegen iparnak és e réven állandó ,tributáriusai a külföldnek. Adtunk kedvezményt, szubvenciót, refakciát és kontingenst (ez is ipari kedvezmény!); de a honi ipar csak uetn prosperált; valósággal duplán űzetünk meg mindent: egyszer itthon, egyszer meg a külföldön, de az itthonit mégsem használjuk, csak az idegen kell mindenből.\' Ráfogtuk a kereskedelmünkre, hogy ő a hibás; nem tart belföldi árukat és nem ajánlja azokat eléggé a fogyasztó\' közönségnek. És ennél a pohtnál már odáig" jutott elkeseredésünk, hogy hazafiatlannak nyilvánítottunk mindenkit, a ki a belföldi ipart nem pártolja -r-kercskedót és közönséget;, egyaránt!... Osak [az nem jutott eszünkbe, hogy a belföldi ipar nem pártolásában a kereskedőn és a közönségen kívül, vagy esetleg azokkal együtt, hibás lehet még más faktor is! Annyira tömjéneztünk. agitáltunk, veszekedtünk és keseregtünk a hazafiasnak predesztinált téma felett, hogy eszünkbe seni 1 jutott, vajon az egész kérdés- méltó-e j arra, hogy.-megoldását áldozatokkal és lelkesedéssel, ujongatással és patrioti-I kus kesergéssel, mástól követeljük, mint , magától a kérdést képező faktortól 1 I Pedig hát a dolog igen egyszerű; csak disztingválni kell tudni s mindjárt tisztán látjuk, hogy ki a hibás és mit tenni? Mi is a tényállás?... Az, hogy a magyarországi ipar Magyarországon neoi kell senkinek! Mi lehet ennek az oka?... Eddig azt hittük, hogy a közönség, tehát lelkesítettük, rábeszéltük cs szidtuk a közönséget, hogy miért nem kell neki a , magyar ipartermék? De szidtuk a í fogyasztás közvetítésére szolgáló keres-, kedő-osztályt is, hogy miért tart kül I földi árut és miért nem tuszkolja rá a közönségre a balföldi cikkeket? Erre aztán a sok hazafias lelkesedés 1 áhal fölpezsdített buzgalomból néhány J kereskedőnk itt-ott megpróbálkozott | vele s belföldi cikkekkel tömte meg az üzletét és raktárát; — a nyakán. I is veszett szerencsésen rtiiiden a egyik\' a másik után ádia be a kulcsot, ha csak I idejében vissza nem fordult a külföldi árukhoz, a miknek ö segítségével még sikerülhetett esetleg a honi iparpártolással magától és üzletétől elriasztott fogyasztókat visszahódítani.Tehát;végeredményében mégis a fogyasztó közönség az oka; nem a kereskedő, hogy nem boldogul a magyar ipar?!... De gondolkozzunk csak.egy keveset! Hisz az emberi szükségletek kielégítésére szolgáló tárgyak beszerzésénél nem a fö a kielégítési tárgy, vagyis a fogyasztási cikk eredete, sőt erre a legtöbb esetben ki sem terjedhet a fogyasztó figyelme, hanem bizonyára fó, sót egyedül számba jöhető körülmény a kielégítési tárgynak a szükséglet valóságos kielégítésére szolgáló, képessége, alkalmas volta... Ila tehát a belföldi ipari termék nem kell a fogyasztónak, ennek bizonyára az lpsz az oka, hogy az a fölmerült szükséglet kielégítésére nem alkalmas, vagy legalább nem oly mértékben alkalmas, mint az elö-haladott külföld\'"ipari termékei. Vizsgálódásunk eme pontján valljuk, meg, hogy sokkal kevesebbet foglalkoztunk iparunk termékeinek a tökéletesítésével, mint magának az iparnak a fejlesztésével, tekintet nélkül az iparcikkek jóságára, használhatóságára. Az iparpártolás mellett elveszett, eltűnt az ipari tökéletesedés kérdése. Vajon foglalkoztunk-e ötven év óta és foglalkozunk-e ma aunyit, miut a mennyit a kérdés megérdemel, az ipar javításával, az iparosok művelésével? Alig akad valaki, a ki csak fölvetni is merje a kérdést," hogy: méltó-e a pártolásra a magyar ipar? Ellenőrizzük-e, mint a hogy kellene, az ipari törekvéseket? Pedig, ha akaijuk, mindnyájan tudjuk, hogy a magyar lipar nem produkál valami főtermé-keket, sőt nagyon is sok a mi ipar- cikkeink között a selejtes áru. Tudjuk azt is, hogy a magyar iparos nem eléggé kitartó; pár év alatt akar meggazdagodni; ez okból rossz "és drága az, a mit produkál. A magyar iparos nem is eléggé vállalkozó; de még a mire vállalkozik, annak sem felel meg; műveltsége nem mindig kielégítő; túlságosan .önérzetes, de tudása és képessége nincs arányban önérzetével... stb. Pedig ez mind olyan kérdés, a melylyel talán kevesebb lelkesedéssel, mint a magyar iparpártolással. szi\'utén lehetne és érdemes is volna foglalkozni. És talán több volna a haszna is, mintha csak a közönséget biztatjuk, lelkesítjük, korholjuk és szidjuk hazafiatlanságaért, a magyar ipar iránti közönyeért és a magyart jellemző (!?) idegenpártolásért! És vajon hazafiatlanság-e a honi ipar nem pártolása, az idegen, a külföldi áruk fogyasztása? Ha a kérdés költőies zománcától eltekintünk és egy kevés realizmussal, mint a hogy közgazdasági kérdésnél ez meg is engedhető, vizsgálódunk: önkénytelenül arra a tényre irányul figyelmünk, hogy az ügy lelkes tárgyalása körül több üres frázist használtunk, mint a hogy kellett és a hogy az igazságnak megfelelő lett volna. Hiszen nem is miíid magyar ipar az, a mi belföldi ipar. Sőt egyes esetekben magyarellenes, a magyar államot — a szubvenció kérdésén kivül — teljesen negligáló.\'többnyiregcrmanizáló telepek azok a vállalatok, a mikuek a lépjérc lelkesítő szavakkal buzdítjuk és csalogatjuk a józan magyar közönséget. Valljuk meg: iparunk — tisztelet és elismerés a kivételeknek — nem magyar; nem annyira magyar, hogy vele a hazafiság sovinizmusára számi- tarii lehetne, hogy csupa patriotizmusból a közönség érte áldozatokat hozzon. Mert a mikor iparpártolásra lelkesítjük a publikumot, bizony áldozatot kivónunk tőle; nemcsak azt, hogy a megszokott jóról, a tökéletesebb külföldi gyártmányról mondjon le a rosszabb kedveért, hanem pénz- -beli áldozatot is; és tulajdonképén csakis ez az, a mire iparpártoló mozgalmaink apellálnak. De közönségünk józanabb, mint a hazai ipar-pártolás apostolai. Már régen rájött arra, a mire mi — csupa opportunizmusból — gondolni sem merünk. Ilájött arra, hogy oz úgynevezett magyar ipar. sok esetben csak annyiban magyar, hogy Magyarországon van, magyar pénzre áhítozik, de vezetése, föntartása vad idegen, nemcsak magyartalan, hanem néha még magyarellenes is. A saját jól felfogott érdeke a magyar iparnak az, hogy ha a magyar* piacot meg akarja hódítani, ha a1 magyar fogyasztást akarja biztosítani,\' legalább a nyelvében legyen magyar. Megelégszünk mi ennyivel is; a hazafiasság érzőiméit nem is kutatjuk, csak a külső botránykövet, az idegen joyelvet távolítsák el. Lám, mily Jj<$zanul gondolkozik e részben a külföld, a német, az osztrák! Berlin, München, Bécs, Prága. Grác, Brünn stb. a magyarországi fogyasztásnak magyar levelezést szentel. Csak a Magyarországon letelepült idegenek oly rövidlátók, hogy nemcsak iparuknak, hanem nyelvüknek is meg akarják hódítani a magyar nemzetet! Nos, ilyen áron nem kell az iparuk még akkor sem, ha esetleg ingyen adják.!... Dr 9liMW„M -S^- Napkeleti kincsek. — A „Zalai Közlöny* eredeti tárcAja. — _ JrU: Vajdal Szabó litván. Ezerötszázötvennégyben törtéot, hogy a Ramazán ünnepek utáo való héten Achmed Bundzsur kaposvári baea e«y kis pipaazóra invitálta meg Macskássy uramat, a kanizsai vár vitéz kapitányát. Ezt az uri meghívást visszautasítani annyival inkább nem lehetett, mert a kopasz fejű pogány nagyon is érzékeoy volt és ha egyszer haragra lobbant, jaj lelt annak a hitetlen gyaurnak, a kire a fogát csikorgatta. Macskássy uram is azt üzente tehát vissza a becsületes csausztól, bogy alázattal tisztelteti a fényes ábrázatú basát, <a Ramazán üonepek után való kedden tparanc8a szerint megjelenik Kaposváron, ha a — felesége megengedi.... Mert azt tudni kell, hogy a kanizsai vár vitéz kapitánya jobban félt a Baját oldalbordájától, mint a legmérgesebb kutyafejű tatár-csordától. Tagba szakadt, izmos, piroe-pozsgás menyecske volt Macskássyné nemzeten . asszony, a ki nem igen ijedt meg a maga árnyékától. A. kanizsai vár ostroma alkalmával, is egy a férjéhez követül küldött hencegő, hányi-veti lófarkas béget "Ry ütötte kontyon a kovászttevó kanállal, hogy at menten a Báncba esett, mint W Ryipjuszaák. . De nemcsak ekként buzgólkodott ő a közügy érdekében, hanem hat fiu- és hat leánygyermekkel is boldogilá férjét és a magyur hazát. A vitéz katonák ha megláttak — mesz-sziról tiszteleglek neki; a férje pedig kukkanni se mert, ba egyet toppantott. Mikor a csausz már vinni akarta u se hideg, se meleg üzenetet, belépett a Bzobába Macskássyné asszony. — Ilát ez a kopasz kutya mit keres itt? rikoltá arcából kikelve. — No tüzelj aranyom, csillapodj tubicám; hisz Mufti ez, a fényes ábrázatú kaposvári basa követe. — Hát aztán mit akar? — Pipaszóra biv kedden délutánra. — Már pedig oda kegyelmed nem fog elineuni I — Jaj lelkem, parancs ám eza meghívás. — Parancs I Hát mikör békekötés van. akkor is pnraocsol a magyarnak a pogány? Nem oda Budai Itthon maradszI — De tubicám...... — Hallgass gyáva nyull. . : Te meg kificamodott szemű csausz, menj vissza az uradhoz, mondd meg neki, hogy azt izeni Nemes Nemzetes és Vitézlő Macs-kási Macskássy Aronné, hogy a békekötés dacára a háta közepéhez verem a papucsom Barkát, ha az én uramat furfangos módon tőrbe csalja .... — De hallgass ki engem, hetedik menyországboli Bül-bül hangú huri ... Ciittl... A ravasz török egy nagyot nyelt; azután keresztbe tette mellén a kezeit, megfordult és kifelé menve igy szólt: — A próféta szakállára mondom: el-szalasztjátok a szerencsét. — Megállj I kiáltott rá a tigris lelkű asszony — miféle szerencsét? — Hja I az\' titok .... Erre u szóra Macskássy Áronnéban föltámadt a kíváncsiság ördöge; csiklandozni kezdte a szírét éa megfordította a beszéd sorját. — No! ülj le vitéz Mufti. Gyújts rá erre a cserép pipára, egyél obből a dul-császából és ne tüzgji az én tüzem tői, no válaszolj haraggal az én haragomra, hanem beszé-lj: mt az a titok? A pogány félrecsapta a turbánját, av;után lekuporodott a harcias asszony lábaihoz éa mondta: — Az én uram, parancsolóm, a hösök-höse; a vitézek .virága, a nagy ur legkedvesebb katonája, kinek szelídsége az ürüéhez hasonló, Achmed Bundzsur basa —4 nagy dologba vágta a fejszét.... — Mibe te? Mibe te? — Hát nem tudom én, elmondjam e? — Mondjad hát, hogyoo moodanád. S ezzel Macskássyné asszony egy aranyat nyomott a csausz kérges tenyerébe. — No hát, nyissátok ki füleiteket.; mert megsúgom, de el ne áruljatok ám, mert a fejemmel játszom. — Dehogy áruluuk, dehogy .... — Tehát tudjátok meg, hogy Achmed Bundzsur basa, kinek Mohamed növeszsze meg az árnyékát, a hősök-hőse; a kinek szelídsége.....\'. — Jaj, jaj! ne beszélj már olyan össze-vissza, hanem találd ki ebadta pogánya I — Mondom, az én uram aranyos turbánja alatt na-jy éa üdvös gondolat gyúlt ki, mert a hadi kincstár a hosszü béke alatt kiürült; a diadalmas zsákmány helyett gyengén csorog a barács. Ez okból a hatalmas Achmed Bundzsur basa elhatározta, hogy legdrágább kincsét, kelet legszebb gyöngyeit, rubinijait, gyé-máritjait a nagy Ramazán ünnepek után való kedden ki fogja sorsolni .... — TyühI az áldóját! ez már beszédI Mondd meg az uradnak, hogy ott lesz Macskássy Aron tele zsebbel, aranynyal rakódva; megteszi az arábiai numerusok felét, mert azokat a drága köveket — ha törik, ha szakad — nekünk kell megnyerni. A sanda szemű csausz mosolygott, azután felkelvén a tulipános szőnyegről, meghajtotta derekát, mint egy bicska — és nagy hálálkodások és hajlongások között távozott. ) * •*•» A\' Ramazán üonepek után való kedden hajnalban, napfeljötte elölt, pitymalatkor — nagy sürgés, forgás volt a kanizBai várban. — Hé, koc3Ís! Csatlósok 1 Sallangós szerszámot a legjobb, négy paripára ; be kell ragasztani az istrángot az echós batárba, az iszákot fel kell kötni a.ven-dég horogra, bakatorral színig legyen a csikóbőrös kulacB..... Az öreg Macskássy uram nagy szu-Bzogások között kitörölte az álmot szeméből, megkente a haját bazsalikom azagu olajjal; kifente a bajuszát kanizsai bajusz pedrővel; felvette a csipkés ujju inget; a megyBzinü nadrágot, a Rzattyán csizmát, aranyos atillát; derekára köté a széles fringiát, panyókára velte a rókatorkos montét, fejébe nyomta a sastollas süveget, azután megtömve zsebeit ezer darab körmöci aranynyal — nagy sirás éa zokogások között elbúcsúzott a feleségétől, a hat sugár fiától éa szépséges hajadon leányaitól. r — Csak aztán vigyázz magadra öreg, tőrbe ne csaljon a pogány, és megnyerd napkelet gyöngyeit, rubintjait, gyémántjait. — IgyekBzem rajta! — Tedd meg a tizenhármán számot, meg a hetes numerust, török szám az, vagy ha névre megy a lutri, a legvadabb török nevekre rakjad az avauzsokat, mert rendesen az szokott kijönni. — Jól van, jól van, majd meglátom. — Isteu vezéreijeni — Az ég őrizzen I Dübögő dobok, jajgató török muzsika hangjai hallatszottak ki a kaposvári várból. A tornyokon lengtek a lófarkos lobogók, a bástya ormán ragyogott a félhold. Mikor Macskássy uram megérkezett, háromszor kürtölt a kapu-őr éa midőn a felvonó bidon berobogott a négy tüzes sárkány, hasra vágódtak a szerecsen, meg az arábiai katonák. Azt hitték, hogy a magyarok szultánja ül a batáron. Achmed Bundzsur basa elébe ment kedves vendégének, homlokon csókolta, aztán keblére ölelte. Mai számúikhoz Ph Mayfarth & Co. gazdisági gépgyár cég körözvónye van mellékelve. XXXIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. AUGUSZTUS 26-én. ■ A kereskedelmi alkalmazottak munkaideje. A kereskedelmi alkalmazottak a mult napokban tartották meg III ik országos kongresszusukat Pozsonyban. Alkalmasabb időben ós nagyobb szükségből kifolyólag még nem gyűltek össze értekezletre, miot most, mikor a kereskedelmi törvény revíziója az alkalmazottak jogi állásának lényeges változását helyezi kilátásba és helyessége megkívánja, hogy alkotásában maguk az érdekeltok is részt vegyenek és véleményüknek kifejezést adjanak. Ez teszi kűlönössn fontossá a mostani pozsonyi kongresszus értekezletét azoknak, kiknek jogi állásán a legközelebbi jövő javítani száodékozik. És ez értekezlelnok appropojából megragadjuk az alkalmat. hogy néhány szóban kifejtsük a kereskedelmi .alkalmazottak egyik legnagyobb javulásra szoruló mizériáját : a helytelen munkaidőt. CsodálatoB jelenség ötlik a szemünkbe, mikor erre a kérdésre vetjük tekintetünket. — Nem ritka, a társadalmi életben gyakran előforduló tünet ez, melynek legtöbbször okát is adhatjuk, de jelen esetben elfogadható magyarázatát nem tudjuk. A Kereskedelmi alkalmazottak önmaguk "még soha, vagy ha telték, nagyon erélyteleuQl emelték fel szavukat a munkaidő megváltoztatása és szabályozása végett. Egy oly — többé-kevésbé — intelligens elem csodálatos módon nem képes tudatára jönni helyzete e részben való toss/aságáuak, vagy ha enuek tudatára jöo, nem rendelkezik annyi akaraterővel, hogy\'javítást követeljen. Előttük a pél.ila. Az ipari munkások helyzete a munkaidő lekiutetében emberies és tűrhető. Az eredményt teljesen maguknak köszönhetik. Tőlük indult ki az inicialiva, ők folytatták a munkát, s bár az idők folyamán- lehetetlen szo- I ciális kívánságokat hangoztattak és han-goziatuak ma is, azt, a mi követeléseik közt jogos volt, az állam és társadalom méltányolva teljesítette. Néma gyereknek anyja se érti a szavát Lehet egyes kereskedelmi alkalmazottaktól panaszokat hallani a terhes munkaidő miatt, de egy Üti pb működést, komoly kezdeményezést sehol sem tapasztalunk. Most, hogy a magántisztviselők szövetsége a kereskedelmi alkalmazottak és főnökök közti jogviszonyok szabályozása végett tervezettel lépett fel, mogint mélységesen hallgat a munkaidőről, mintha keleti fatálizmuNsal nyugodnának bele, egy bizonyára sok hálrányuyal járó helyzetbe. Mert az h munkaidő, mit a keres.ke* delmi alkalmazottak keresztül dolgoznak naponkint, az ipari termoléa ..legtöbb ágában, olt, a hol azt a termelés természete megengedi, megszűnt. Az ipari munkások munkaidejének minimuma 8. maximuma 10 óra, a kereskedelmi alkalmazottakénak minimuma 12 óra, a maximum- pedig gyakran és számos helyen 14 órára \\ is rug. Ebhez járul még az ünnepnapokon való elfoglaltság. A kereskedelmi alkalmazottak számára nincsen norma-nap. Az ipari munkások minden piros betűs napnak legalább délutánján szabadok, a kereskedők alkalmazottjai számára csak 5 piros betűs nap létezik évonkint. — De meg is látszik a kereskedelmi alkalmazottak életmódián ez a túlságos nappali elfoglaltság. Ok az éjjeli élet alakjai, az orfeumok, éjjeli kávéházak, café chautant-ok állandó törzsvendégei. Sehol, egyetlen foglalkozási ágban sem élnek az alkalmazottak annyira éjjeli életet, mint a kereskedelmi alkalmazottak. És ez a tény természetes is. Mert 8 fiatal emberben hevesen lüktet az életkedv, a szakadatlan nappali munke. lehetetlenné teszi, hogy az életkedvnek nappal eleget tegyenek, felhasználják az éjjelt és általánosan tekintve, a kereskedelmi alkalmazottak nagy része éjjel kárpótolja magát a nappalért. E helytelen munkaidő következménye továbbá az önművelés hiánya. Hiába alakulnak a kereskedő ifjak részére önképző egyletek, ha napi 12 órai munkaidő kifárasztja szellemüket és testüket, ugy, hogy a Bzellemi továbbképzésre idő nem marad és az élvezeteket a könnyebb természetű, e^ősebb érzéki élvek közöli kell keresniök. Igaz ugyan, bpgy a kereskedelem terén oly téstetfáraszló munka, mint az iparágakban, csak ritkán fordul elő, de nem is a fáradság, hanem az elfoglaltság, a kötelező-dologidő az, mi a szakadatlan muukát végre is elviselhetlenné teszi, a szórakozás és az üdülés lehetőségétől megrabol. A pozsonyi kongresszus sok érdekes kérdést vetett fel megvitatás végett. Az alkalmazottak s főnökök közti jogviszony szabályozásáról is szó volt, a bizottság küldetett ki, mely evvel bővebben foglalkozzék. A munkaidőről" azonban önállóan nem tárgyaltak, ezt hallgatagon, valószínűleg az alkalmazottak jogállásának tágabb keretébe utalták. A koug resszus, gyülekezete ar alkalmazottaknak, nem tartotta szükségesnek ezt, dokumen-tálváo annak a ténynek létezését, hogy a kereskedelmi alkalmazottak a munkaidő dolgában vétkes fatálizmust tanúsítanak. . Említettük, hogy ennek okait bajos kifujteui. Flauszibilis volna az a magyarázat, hogy a kereskedelmi alkalmazottak szervezeti egyesületeinek élén majdnem mindenütt tekintélyes munkaadók állanak, kik a reprezentálásra képesebbek a szerény helyzetű alkalmazottnál. E magyarázat azonban semmi esetre Bem kielégítő, mert világos, hogy ennek okai is maguk az alkalmazottak, kik érdekeik képviseletét jónak látják mostani vezetőik kezébe lerakni, a kik elvégre is az alkalmazottak iránt jóakarattal lehetnek eltelve. Most, a midőn a kereskedelmi alkalmazottak jövendője fog szabályoztatni a kereskedelmi törvény revíziójában, a midőn évtizedes törvényalkotással jogállásukat és helyzetüket valószínűleg meg-változhatlanul hosszabb időre fixirozzák: nem szabad a kereskedelmi alkalmazottaknak saját jóvoltuk iránt közönynyel viseltetni, de most meg kellene ragadni az alkalmat, hogy munkaidejűk humánus elvek szerint szabályozást nyerjen. Oly fontos kérdés ez, hogy miatta —\'mini Európa legszélsőbb nyugati részein — az egész üzleti élet rendje is megváltoztatható. Az iskolai beiratások. A nagykanizsai áll. s. köz8. polgári fiu- é8 leányis-ko lá-ban az 1900 — 1901. tanévre a tanulók beira-tása szeptember 1., 3. és 4. napjain történik és pedig uaponként délelőtt 8—12. a fiu-, d. u. 2—6. a leányiskolában. Ezt megelőzőleg augusztus 30-án a fiúiskolában. 31-én pedig a leányiskolában tartatnak a pót- és javitóvizsgálatok. A beiratásoknál a következő szabályok tarlandók szem előtt: 1. A beiratáaok első és második napjáo — ugy a fiu-, mint a leányiskolában — előnynyel birnak a helybeli szülők gyermekei. Vidékiek csak azon esetben lesznek felvehetők, ha számukra az osztályban még üres hely lesz. 2. A beiratásra a tanulók — első beiratáskor okvetlenül — kőtelesok szüleik, vagy gondviselőik kíséretében meg-jelenni és előmutatni: a) keresztlevelüket, vagy születési bizonyítványukat; b) mult tanévi iskolai bizonyítványukat; c) lakásuk cimét az utca, ház-szám és esetleg a szállástadó megnevezésével. Keresztlevél, vagy születési bizonyítvány nélkül uj tanuló az intézetbe egyáltalán nem vehető fel. 3. Az 1887. évi XXIL tőrvénycikk értelmében minden 12 évet betöltölt tanuló igazolni tartozik a beiratáskor: a) hogy a legutóbbi 5 év alatt védbim-, lővel ujraoltatott, vagy b) hogy az ujra-oltás alól orvosilag fölmentelett. 4. A polgári iskola I. osztályába csak azon 9 évet betöltött fiu- \'éa 10 évet betöltött leánytanulók vehetők fel, » kik az olemi iskola 4 alsó osztályát jól végezték (lásd: 187G. évi azept. 2-án kiadott miniszteri „Utasítás* 52. §. 2. pontját) s ezt nyilvános iskolai bizonyitványnyal igazolják; vagy kik ennek hiányában a felvételi vizsgálatot sikeresen kiállják. ő. A felvételi, pót- és javitó vizsgálatok díjtalanok. 1 A nagy terem tele volt légygyei, do-háoy füsttel, kávé illattal, meg magyar urakkal. Ott volt Baranya-, Fehér-, Vas-, Zalamegyék azine-java s különösön sokan voltak a gazdag „somogyi bicskások" közül. Béke idején nem igen féltek ők a töröktől, legkevésbé pedig a kedélyes kaposvári basától, a ki bort nom ivott ugyan, de a Bzódaviztől is spiccet kapott, ha mulatni kellett. - Ettek, ittak, füstöltek. Egyszerre csak — a fekete kávé után — Kursid Zia bég^az írástudó Ulema, előhúzott egy hosszú török irást Három-I száz női, háromszáz férfi név volt azon egymásután pogány abc rendbe irva — össze-vissza. Először íb nagy tisztességgel odanyújtották az i ivet Macskássy uramnak, a kanizsai várkapitánynak, ki könyökig nyúlt dolmáoya zsebébe éa kimarkolt onnan háromszáz körmöci aranyat. -r4- A hölgy neveket magam rakom megl — szólt felfuvalkodva, mint egy arany passzomántoa kakas — és a diván közepére,.csapta a temérdek pénzt.! — Vivát I kiálták a magyarok. — Csokjassal zúgtak rá a törökök. Nagy nehezen, kelletlen a többi neveket is megrakták a vendégek. Ekkor előlépett a póktermetű, cérna-azál han^u, kopasz képű Mirimuri, a főeunuch éB egy ócska turbánba lökte & cédulákat, aztán szűz kezeivel belenyúlva, kihúzott egyet éa átadta azt az Írástudó ulemának. — Bellik 1 — kiáltá a tudó? férfiú. — Enyém az a név I Enyém a tenger kincs I napkelet rubinijai, gyémántjai..... Achmed Bundzsur végigsirnitá hosszú, fekete szakállát, intett Miritnurinak és egy intésére szétnyílott az ebédlő terem kárpitja. — Itt a kincsI Itt van napkelet minden gyöngye, gyémántja; itt van. a mi nokem eddig legkedvesebb volt, háromszáz angyal, — az egész hárem. Mától kezdve a tiéd lesz szerencsés nyerő Macskássy Áron I..... Legyél boldog velük I____ Macskássy Aron üstökét kiverte a veríték, tarkója kíverosedett. keresztet vetett magára, aztán felordított, mint egy sebzett farkas. — Jesazus Máriai Mit szól ehhez a feleségem ? Az egész uri társaság nevetett a pácba került vitézen, ki igy folytatta beszédéi: — Kegyelmes basal Nem akarlak én megfosztani a te földi gyönyörűségeidtől, legyen a tied minden aranyom, csak vedd vissza isteni burriaidat.... Achmed Bundzsur basa egyet szippantott a borostyán szopókás, bugyogós szárú csibukfából,: oda lépett a kétségbeesett Macskássy Áronhoz éa — szeme közé fújta a füstöt.... Ritka dolog, mikor a török igy megsérti a vendégét, do a kaposvári basát elöntötte az epe. Aztán kiadta parancsolatba, hogy fogjanak be a batárba, rakják kocsikra a hölgyeket; száz legvitézebb janicsár vegye körül a menetet és kisérjék el a kauizsai i vár kapujáig. Szerdán délelőtt már messziről .észrevette a kanizsai vár sáncán álló őr, hogy Kaposvár felől nagy porfelleg közölt egy egész hadsereg közeledik a kapu felé, sőt azt is látta, hogy török katonák lándzsája villog, turbánja piroslik. Megfújta tehát a vészkürtöt és egéáz torkaszakadtából kiáltá: ,ad armal" Csakhamar a bástyákon termett a várbeli nép. élükön a hős-lelkű amazon, Macskássy Aronnéval. Mikor a különös menet már majdnem a vár alá ért, a janicsárok megfordultak éa a háromszáz asszonynyal ott maradt egyedül Macskássy Aron uram. — Hát te vén szamár megbolondultál ? — kiáltott le hozzá a hites társa, éa kezébe véve az ágyú kanócát, közibe durrantott ax ártatlan hárem hölgyeknek. Szerencsére csak az ostorhegyest érte a golyó szele, de az is elég - volt arra, hogy szétszaladjanak a megriadt cserkesz és andalúziai kimustrált angyalok..... Macskássy Aron uram előtt pedig nagy rimánkodások után kiuyitották a kaput és föltétel nélkül — kegyelemre — megadta magát Három nap, három éjjel lelte a hideg, negyedik nap aztán töredelmesen elbeszélte, hogy nyerte el ő a kaposvári basától megunt gyémántjait, festett rubinijait, napkelet kopott gyöngyeit.... 6. Minden nyilvános é« magántanuló köteles a beiratás alkalmával 2 korona beiratáai dijat, éa 30 fill. az országos tanítói nyugdijálapra előre lefizetni. — Ugyanekkor fizetendő a tandíj is, mely a fiúiskolában: helybeli tanulóktól évi 10 kor., vidékiektől évi 16 kor, a leányiskolában: helybeliektől -20 kor., vidékiektől 30 korona. 7. Ugyancsak a beiratás alkalmával nyújtandók be.az igazgatóhoz a tandij-elengedésért való folyamodványok is Nagy-Kanizsa város Tekintetes Tanácsához címezve és kellőleg felszerelve. A tandíj elengedése külön folyamodványban kérelmezendő a tanév első, és külön a második felére.\' Az elBŐ félévi folyamodványok a beiratáskor nyújtandók be az igazgatóhoz. Egy kérvényben-csak egy tanuló részére lebet tandíjmentességet kérni. A folyamodás mindig a szülő, vagy gyám (éa sohasem a tanuló) nevében történjók. A folyamodványban, valamint ennek külső cimében kiteendő a tanuló neve, az iskola\'és osztálya, a melybe jár; a tanuló Bzülőjének, vagy gyámjának neve, foglalkozása és lakóhelye (utca, házszám). 8. A beiratáai éa vizsgálati napok pontos megtartására a t. szülők ögyelme annyival is inkább felhivatik, mert a később jelentkező tanulók csakis a kéjedelem okát hitelesen igazoló\' bizonyítvány mellett nyert felsőbb engedély alapján vehetők fel. 1 » Nagy-Kanizsán, 1900. aug. 22. Az igazgatóság. ♦ A nagykanizsai állami elemi iskolá k-nál a jövő 1900—901-ki iskolai évre a beiratasok szeptember 1—9-ig tartatuak — vasár- és ünnep\'bapok délutánjainak kivételével — mindennap reggel 8—11-ig éa délután 2—4 óráig. Az I. és IL igazgatósági kerület iskoláiba a központi fiúiskolák helyiségében, a III. igazgatósági kerület iskoláiba pedig a (kis-kanízsai) központi iskolák helyiségében lehet beiratkozni.. Szeptember 9 éu reggel 8 órakor mennek a róm. kalb. növendékek BVeni Sancte\'-ra a Szent-Ferencrendüek templomába. A rendes előadások szeptember 10-én kezdődnek. Az I osztályba csak azok a növendékek vehetők fel, kik életkoruk 6-ik évét már betöltötték, illetve, kik 1894. évben BzOle/tek. A beiratás alkalmával a gyermek születési igazolványát, vsgy keresztlevelét és bimlőoltási bizonyítványát be kell mutatni. • Hogy a növendék születési ideje, (óv hő, nap,) helye, anyanyelve, vallása, a szülő vagy gyám neve, foglalkozása, lakhelye, utca és házszám pontosan bejegyeztessék., Kéretnek a szülök, vagy gyámok, hogy gyermekeiket a beiratásokra elkísérjék. Mioden növendék csak annak az igazgatóságnak az iskolájába iratható be, melyben a beiratáskor lakik A ki hamis lakcímmel iratkozik be, később is át\'kell az illetékes kerület iskolájába mennie. Azou szülők vagy gyámok, kik gyer j mekeiket szept. 15 éig be uem íratják j és rendeden iskolába netn küldik, éppen olyan elbánásban fognak részesülni, mint aminőben az igazolatlanul mulasztó iskolaköteles gyermek bzülői, vagy gyámjai részesülnek. Azon tanuló, ki 1 vagy 2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, augusztus 31-éu d. e. javitó-yizsgát tehot s ha ezt sikerrel leteszi, felsőbb osztályba léphet. Vidéki tanulók csak hiteles iskolai bizonyítvány — ennek hiányában felvételi vizsgálat — alapján véletuek fel magá-sabb osztályokba. A vallás- és közoktatásügyi miniszter uruak 1899. évi dec. 31-én kelt min. rendelete szerint köteles minden tanuló felvételi dij címén 50 fillért s a tanitói nyugdíj- éa gyámalap \\javára 30 fillért, azaz 80 fillért (40 krajcárt) a beiratáskor fizetni. Az elemi iskolába járás kötelezettsége az 1900—901. iskolai évre kiterjed mindazokra a gyermekekre^ kik 1888. évi szepterob. hó 1-től ^gész 1894. augusztus hó végéig születtek; vagyis, kik életkoruk 6-ik évét betöltötték és 12 évnél nem idősebbek. A 12-ik életévöket betöltött tanulók, kik a IV. osztályt sikerrel elvégezték, nem vétetoek fel. Atizr. polgári és elemi iskolában a beiratások a jövő tanévre szept. 2., 3. és 4-jk napjain d. e. \\9—12 ig, d. u. 3—5 óráig eszközöltetnek. A javitó és pótló vizsgálatok aug. 30 án éa 31-éu d. u. 3—5 óráig tartatnak. A felső keresk. iskolá-ban a beiratások a jövő tanévre szept. 2., 3. és 4-ik napjain d. e. 9—12 ig, d. u. 3 — 5 óráig eszközöltetnek. A javitó éi pótló osztályvizsgálatok aug. 30-án és 31-én d. tí. 9—12-ig, az érettségi Írásbeli vizsgálatok szept. 2—9. napjain d. e. 8 órakor tartatuak. A csurgói áll. segély. eV. ref, főgimn.-ban a beiratások a következő napokon lesznek: szept 1-én I., II. osztály, szept. 3-án III., IV. osztály, szept. 4-én az V—VIII.- osztály. A tandíj egész évre más fizetni valókkal együtt 69 kor. 50\'fillér, köztartásdij 10 hóra ebéd- és vacsoráért 124 korona, bentlakás-dij 10 hóra 100 korona. Ezen dijak fele a beiratáskor, fele február l én fizetendő. Javitóviz8gálat augusztus 31 én délelőtt. A .Nemzeti Zenedé" ben a növendékek beiratásn f. évi augusztus hó 30-á!Ó{ bezár, szeptember hó 5-éig ar. intézet helyiaégében (Budapest, IV., Újvilág utca 14. sz.) naponként délelőtt 9—12 óráig történik. Ezen időn lul csakis külön, igazgatói engedély alapján naponként déluián 3—5 óráig. Mindkét nembeli növeadékok felvétetnek az ének, zongora, orgona, cimbalom, hárfa, az "összes vonós- őb fuvó-hang-szerek, továbbá az összhangzattani, zene-szerzési, zenetörténeti és eszthetikai tau-Bzakokba, a vonósnégyes és zenekari iskolába, valamint az egyházi zene- és lythurgiai tanszakokba ia. Beiratáai dij 12 korona. Bartay Ede kir. tanácsos, a ^Nemzeti Zenede" igazgatója. Kereskedelmi s iparkamara. — Hirdetmény. A m. kir. államvasutak igazgatósága az 1901. évben, illetve 1903- év végéig BzÜkséges (évenként mintegy 22.000 métermázsa) faszén szállítására pályázatot hirdet. Az ajánlatok f. évi-szeptember hó 7-ikéig küldendők be. v.. A részletes föltételek a M.\' Á. V. anyag- és leltár-beszerzési osztályánál (Budapest,\' Andrássy ut 73 II. cm. 43. ajtó,) valamint minden üzletvezetőségnél megtekinthetők, vagy 1 korona előzetes beküldése mellett a M. Á. V. budapesti nyomtatvány-táráuál posla utján ia meg i rendelhetők. — Hirdetmény. A cs. és kir. közös hadügyminisztérium pályázatot hirdet a közös hadsereg 1901. évi bőrnemü ruházati és fölszerelési cikkeiből a hazai kisiparnak juttatott rész szállítására. Szállítandó cikkek: bakancs, köonyü cipő, csizmák, nadrágszíj, szőrmés borjú-bőr háti bőrönd, töltény- és irat-táska, lovassági málha-táska, gyalogsági és lovassági derékszíj, szurony- és kardhüvely, puskaszij, köpenyszij, pisztolytok, heveder és egyéb szerszám és szijazat. Az ajáu-latok legkésőbb f. évi október hó 31-ikéig az alulírott kamaránál nyújtandók be. Mire az érdekelt iparosság figyelmét oly megjegyzéssel hívjuk föl, hogy a részletes hirdetmény kamaránknál bármikor (a hivalaloá órák alatt) megtekint hető. E részletes hirdetmény. a Buda--peéti \'Jiözlöny f. évi augusztus hó 1 l-iki Bzámában teljes szövegben megjelont, a mely szám 60 fillér előzetes beküldése mellett a nevezett hivatalos lap kiadóhivatalától (Budapest VII, KerepesVut 54.) meghozatható. — Hirdetmény. Görögországba való kivitellel foglalkozó cégeinket figyelmeztetjük, hogy egy kétes jellemű athéni uj ügynöki és bizományi cég felől bizalmas információkat nyertünk. A cég neve irodánkban a hivatalos órák alatt megtudható. — Hirdetmény. Az idei miskolci országos sőrárpaváaár t. évi augusztus hó 28-ikán fog megtartatni. A folyó évben ez lesz az egyedüli országos jellegű sörárpavásár. i Selyem-Blousok , feljebb I — i méter — póaUbér ét vimmentoien ix&llitra I Mimik • kl?ilagxtiera, nemkOlöaben tekete, tehér 6a saiaea Henneberg-aelyem i blouiok éa ruhákra alkalmai, 45 krtól U Irt 65 krig méterenkint. — Csak akkor valódi, ha közvetlen tőlem rendelik! 2 frl 40 kríÁl HENNEBERG G., selyemzxáros, Zürichben. m* ■■ ■ " Hl 1VI lCl és kir. udvari-uálütö.) . XXXIX. ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. AÜGUSZTÜ8 25 én. Mire az érdekeltek figyelmét oly megjegyzéssel hivjuk föl, hogy szóban levő BÖrárpavásárra vonatkozó közelebbi adatok a miskolci kereskedelmi és ipar kamaránál tudhatók meg. — Hirdetmény. A kolozsvári m. kir. pénr.Qgyigajgatóság közhírré teszi, hogy a Kolozsvár sz. kir. város területén fekvő, a kir. kincstár tulajdonát képező „Sigmond Testvérek*-íéle ipari szeszfőzde, a mely-riek részére 10.1G4 hektoliter törzs kio-tingens van kiosztva, a hozzátartozó épületekkel és fölszereléssel együtt az 1M0. év szeptember hó 1 só napjától 1903. év augusztus hó 31-ik napjáig terjedő három, esetleg több évre is, nyilvános ajánlati tárgyalás utján haszonbérbe adutik. Az ajánlatok 1900. évi •ugusztuá hó 22-ikéig nyújtandók be. Miről az érdeltelteket oly megjegyzés-.hoI értesítjük, hogy a közelebbi adatok kamaránknál megtudhatók. Sopron, 1900. évi augusztus havában. A kerületi kereskedelmi cs iparkamara. HÍREK. — A város közgyíilóso. Nagy-Kanizsa r. t. város képviselő testülete 1900. évi augUHzlus hó 24-én déluíán 3 órakor a városház n8gytetmében közgyűlést tartott, következő tárgysorozattal: 1. A cs. kir. szab. déli vaspálya társaságnak N -Kanizsa város közönsége ellen 30254 kor, 15 öli. utfentartási költség éa járulékai\' iránt indított rendeB keresetének bejelentése. 2. A t. v. képv. testületnek 1899. évi október hó 7-én tartott közgyűléséből Gl. jkv. bz. a. határozat alapján, a .szab. cs. kir. déli vasúttársasággal, az indóházhoz vezető ut érdemében meg-kisérlett egyezség eredményének bejelentése. 3. A v. tiszti, Hegéd, kezelő és szolga személyzet, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíj alapjának záró Bzáma-tlása. 4. Udvardy Ignác kérelme néh. özv. Horváth Pál né háruin havj nyugdijának .kiutalása iránt és a v. pénzügyi bizottságnak ez érdemben adott véleményének előterjesztése. 5. A tn. kir. Belögy-minmteriumnak 2501G/900 sz. a. rendelete alapján módoltott bordélyügyi szabályrendelet előterjesztése. 6. A kolozsvári néprajzi muzeutn (elhívása adakozás érdemében a pénzügyi bizottság javaslatával. 7. A kolozsvári, brassói Biremlék bizottság adománygyűjtés iránti kérelme a pénzügyi bizottság javaslatával. 8. A , temesvári sikethéma intézet segélyezése iránti kérvénye. — Díszes esküvő. Nagy Valér I huizárezredes leányát, KI la urleányt | délelőtt 11 órakor vezette oltárhoz | Mesterházy Gyula vasmegyei nagy- I birtokos. A polgári esketést Cser tán j Károly alispán, az egyházit Hütter , Lajos lelkész végezte. — Kitüntetések Páriából. Hull az \' arany, ezüst, bronz érem, meg az elis- 1 merő oklevél a párisi kiállításon is. j Kanizsa, mint város, nem állított ki \' semmit, — nem is kapott semmit. Ki-tüntetetteink azonban vannak. Á Irancia hivatalos lap a Journal Officiel f. hó 18-iki száma közli a kitüntetettek teljes éjt hitoluB jegyzékét. E szerint a kanizsaiak közül Woiser J. C. gazdasági gépekért ezüst érmet kapott. A Guttmann S. II. cég 3 kitüntetéssel tér haza; initrovicai tannin kivonat gyára aranyérmet, a uaaicei elismerő oklevelet, mint közreműködő pedig ezüst érmet nyert. — Szent-István-nupi ünnepély. A felső-templom épitíf bizottsága igen azé-pen bikerült népünnepélyt rendezett Szent-István uapjáo. Az Lnuepélyen részt vetlek a tűzoltók, hadastyánok, aggharcoeok, szabók egyesületei, az Ált. Muokásképző Egyesület stb. Heggel 9 órakor indult el a menet élükön a fehérruhás leányokkal a Szent-Ferencrendiek temploma felé, a hol mÍBét hallgatott. DéiutáujL órakor a felaö templom előtti téren tartott tombolajátékkal folytatták az ünnepélyt, melyet tekeverseny, majd este 8 órakor a Polgári Egyletben mulatság követett. Az estély igen vig hangulatban folyt. A leleményes rendezőség érdekes játékokat talált ki a közönség mulattatására, mely oly szép számmal jelent mpg, hogy az ünnepély anyagi sikerével a rendezőség teljesen meg lehet elégedve. — Zászlóavatás. A .Zalaegerszegi Ipartestület" zászlóját Szent István napján avatták fel nagy ünnepséggel. Az egész ünnepség lefolyása komoly volt és méltóságteljes. Az első szeget dr. Kun Vilmos verte, a zászló nyelébe a következő jelmondattal: ,Isten dicsőségére és embertársaink javára. Skublics Jenőnó zászlóaoya a remek aranyszöget ezen szavak kíséretében erősítette fel: ,A haza és ipar virágzására." Dr. Janko-vich László gróf főispán, Festetich Mária grófnő, boldogult királynénk udvarhölgye éa dr. Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter nevében szintén egy-egy szöget vert be. Jelmondata volt: „Az ipar fellendülésével virágozzék hazánk,. vármegyénk és városunk." Gsászka kalocsai érsek, Poszilovica zágrábi érsek és Kiroély besztercze-bacyai püspök nevében Kun Vilmos verte fel a szöceket. Ezután következtek: Csertán Károly alispán a követkexő mondattal: „Legyen e szög a tisztes munka diadalra julattá-sának biztos záloga; adja az ég, hogy e zászló, amely ma megáldatott, a megelégedést hirdesse." Árvay Lajos megyei főjegyző: „Kifejlett ipar nélkül egy állsm Bem lehet hatalmas." Skublics Jenő a zalamegyei gazdasági egylet nevében : „A gazdasági egylet és ipartestület ikertestvérek, Viruljoo mindakettő Isten, haza és megyénk dicsőségére." Várhidy Lajos polgármester: „Józan ész. nemes bzív, munkás kéz." Dr. Ruzsicíka Kálmáu kif. tanácsos, tanfelügyelő: „A muuka forrása a szeretet az Iitenbez vezet." Thassy Kristóf m. t. főügyész: „Csak előre." Dr. Ciiuder István ügyvéd a zalavári apátság nevében: „A szorgalom jólétet, a jólét függetlenséget ós szabadságot szül.* Borbély György főparancsnok a zalaegerszegi tűzoltó egylet nevében: „Szegezzük hozzá e zászlóhoz a magyar becsületet." A zászló nyelét eddig összesen 300 szög díszíti. — A törvényhatóság közgyűlése. A törvényhatósági őszi rendes közgyűlés folyó évi szeptember hó 10-íkén fog megtartatni, melynek egyik tüzetes tárgyát a vármegyei tiszti fizetések rendezése tárgyában kiküldött bizottság javaslata és az ennek értelmében igénybe veendő törvényhatósági póladó kivetése előtti intézkedés képezendi. — Hirtelen lulál. Német Mari G9 éves kiérdemült szakácsné helyben,\' a Milkovics családnál húzódott meg egy\' kis pihenőre. Szt.-Istváo napjáu a családdal megebédelt, ebéd után a család litániára távozott, Német Mari pedig a lakásban maradva egy karosszékben sziesztát tartott. A- délután folyamán egyik házbeli a- lakás nyitott ablaka előtt elbaiadva látta, hogy a nő a Bzéken mozdulatlanul ül, megszólította, feleletet nem kapott, bement a lakásba és rémülve vette észre, hogy a uö ülőhelyében már halva van. Elaludt örökre. — Az orvos-rendőri boncolás nagymérvű szivelzsiro-Bodás \'folytán bekövetkezett szivazélbü-dést állapított meu a halál okául. — Madaras! Beck Béla öngyilkossága. Rejtélyes öngyilkosság\'tartja izgalomban a főváros közönségét. A Leszámítoló- és Pénzváltó-bank igazgatójának, niadarasi Beck Miksának 25 éves fia, madarasi dr. Beck Béla jogtudor önkezével vetett véget életének a fehérmegyei Velencén, a hol látogatóban volt bátyjának apósáuál, Kilényi Hugó kereskedelmi miniszteri tanácsosnál. Az öngyilkoB fiatal ember mintegy három bét előtt tért vissza Nagyváradról, a hova mint a 7-ik huszárezred tartalékos hadnagya fegyvergyakorlatra volt behiva, Azóta Velencén időzött rokonai körében, kik mit sem sejtettek az öngyilkos szörnyű elhatározásáról. Néha ugyan lehangolt volt. de lebangolt-aágának okáról nem szeretett beszélni és mindig kitérő választ adott. 21-én délután egészen jó hatigulalban volt, a mikor kiment a kastély terraszára és revolverrel halántékon lőtte magát. A család tagjai azonnal kirohantak és nagy elszörnyüködvo, dr. Beck Bélát a földön elterülve, eszméletlen állapotban találták. Jobb halántékából patakzott a.vér. A gyorsan előhívott orvos csak a halált konstatálhatta. Az öngyilkosnak Marien-badbxn időző s/.üleit táviratilag értesítették a gyászos esetről, a kik azonnal útra keltek s már meg is érkeztek a fővárosba. Az öngyilkos holttestét Budapestre hozzák és olt temetik el. Az öngyilkosság igazi okáról ma a családhoz közel álló helyről a következőket jelentik: Az elhunyt, ki tartalékos honvédhuszárhadnagy volt, e hó 14-én Marien-badban biciklizés közben egy kis gyermek kőzvetetien közelében haladt el, anélkül azonban, hogy a gyermeket érintette volna: s gyermek atyja, egy prágai kereskedő, mégis dunra szóbeli sértésekkel illette e miatt. Beck kerékpárjáról leszállt és kérdőre vonta a kereskedőt, ki Bzitkozódáeait folytatta; Beck erre őt arcul ütötte s félrelökte és — bár tettlegesen nem bántalmaztatott, — mégis másnap két tiszttársa, lovag Spaun Vilmoa, és Maroscher Trangott főhad-nagyok^által fölkerestette, hogy alkalmat adjon neki az elégtételre, — a kereskedő azonban kijelentette, hogy fegy- veres uton nem akarja az ügyet elintézni. Beck nyomban följelentette iaz esetet ezrede parancsnokságánál, 8 a katonai becsületügyi eljárás megindítását kérte maga ellen. Ezen, becsületét a legtávolabbról sem érintő eset oly nyomasztólag halott különben íj túlérzékeny kedélyére, hogy egy kétségbeesett pillanatban végnt vetett életének. ^ — Szlnésznövendékek felrőtele. Az országos m. kir. szinmüvészeti akadémián a beiratá»ok az előkészítő osztályba szeptember hó 6—7-én, az akadémia I. és II. osztályába pedig szeptember 8-án tartatnak meg d. u. 3 órától kezdve. Az országos in kir. színművészeti akadémiába való felvételhez megkívántatnak: a) Sziupadias, csinos alak. b) Tiszta kiejtésű. csengő haug. c) Kifejlett testi alkotás mellett (melyről az intézeti orvos ad véleményt) legalább 18 éves kor a férfiaknál, legalább 16 éves kor a leányoknál, mi hiteles okirattal bizonyítandó. d) Annyi műveltség és iskolai képzettségről való bizonyítvány, a menynyit e korban minden müveit ifjútól megvárhatni, különösen a magyar nyelvtan alapos ismerete, e) Szülői, vagy gyámi megecyezés. A mely jelentkezővel ezek nem személyesen jelennek meg, megegyezésüket hiteles iratban tartozik az illető felmutatni. 0 A jelentkező növéndék csupán a valóságos és törvényes családi nevén Írathatja be magát, g) Jó magaviseletről szóló erkölcsi bizonyítvány. mely vagy iskolai bizonyit-ványnyal, vagy hatóságilag, -vagy ismert egyének aláírásával mulhatlanul igazolandó. h) Minden újonnan jelentkező az elókészitö osztályba csak próbaidőre vétetik fel; ennek leteltével ujabb vizsgálatnak vettetik alá. A fölvétel tehál nem végleges, a letelt-próbaidő után a tehetségtelen. vagy hanyag növendék elbo-csáttatik. i) A belépő uj növendék 2 kor. beiratási dijat a 10 kor. felvételi dijat, valauienuyi növendék pedig 2 kor..beiratási dijat, azonkívül 60 kor. tandijat, tartozik 2 részletben, u. m. szeptember elején és február 1-én előre fizetni, j) Mindeo fölvett növendék tartozik szülőivel, vagy gyámjával együtt az eléjök terjesztendő kötelezvényt aláírni. Bővebb értesítést az int. igazgatósága (Kerepesim 1. sz. IH. em.) készséggel ad. — Találkozás 25 ót multán. Az 1875 ik évben Nagy-Kauizsán érettségit tett férfiak í. hó 18-án találkoztak. Huszonheten jelentek meg, javakorabeli férfiak, majdnem mind kivétel nélkül díszes állásban, köztük Gaszner Pál kir. tanácsos. Budapest főváros pénzügyi igazgatója. A helybeli gimnázium volt tanulói Horváth György igazgatónál tisztelegtek, a felső templomban szent-misét hallgattak és esie a „Szarvas" szállóban bankettre gyülekeztek.. — Orszíigos kongresszus Nagy-Kanlzsnn. A keresk. alkalmazottak f. hó I 20-án Pozsonyban megtartott országon 1 kongresszusa egyhangúlag elhatározta, hogy a jövő övi nagygyűlésüket Nagy-Kanizsán tartják meg. A pozsonyi nagygyűlésen Révész Lajos, a „Zala" szerkeBztője több izbeo nagy sikerrel szólalt fel. — Gyümölcsért a halál. F. bó 18 án Peiö Károly, Császár Károly éa Kreza Menyhért gelsei legények kimentek az ottani szőlőhegybe, hogy gyümölcsöt lopjanak. Már-már t»>le szedték kötényüket, midőn elérte őket a büntető uemezis, Simon József szőlőpásztor személyében, ki be akarta őket kisérni. De persze, nem azért legények ők, hogy egy embernek a szavára hajoljanak, vagy tőle féljenek is, uem is hajlottak a parancsra, hanem ellene szegültek s biztos, hogy a szőlöpásztor húzza a rövidebbet, ha a tettlegességekre vetemedt legények ellen nem használja fegyverét s Pető Károlyt homlokon nem lövi, mire az ott, a helyszínén, rögtön meghalt; a másik kettő ezt látva, futásnak eredt. A szőlöpásztor feljelentette önmagát. — Lenni, Yagy nem lennlí Nehó* kérdés. Erre a meggyőződésre jöhetett R e i d i n g e r\' Géza, helybeli cserepes segéd, ki Szt.-István napján alaposan elázva érkezett haza és ugy találta, , hogy nem érdemes vesződni ebben a cudar világbao. Fogta tehát borotváját, hogy elmesse vele a torkát, melyen az a sok rossz karcos lefolyt, azonban fiiig vágott kissé bele, érezte, hogy biz az fáj. Eldobta a borotvát és ijedtében kiabálni kezdett. Csakhamar értesült a dologról a reudőrség, beszállította őt a kőzkórbázba, hol csekély sebét bevarrták és két nap múlva már kibékülve a világgal, vigan fütyörészve cserepezhette* tovább a háztetőket. -— *. — Ki akar egyéves önkéntes lenni ? Bizonyára van olvasóink közölt akár hány fiatal ember, ki annak idejéu ta- nulmányait félbenhagjta sigy a 3 éves terhes katonai szolgálatnak néz elébe. Debrecenben már évek óta sikereseu működik az országszerte kitűnő hírnévnek örvendő Lichtblau Albert-féle minisz-terileg engedélyezett katonai előkészítő tanfolyam, tanbizotteág: eddei Draugentz yJános ny. m. kir. honvédezredes és Mayer Adolf ny. cs. és kir. őrnagy, melyben azon ifjak, kik még eddig sor alatt nem állottak, foglalkozásukra és előkészültségükre való tekintet nélkül rövidesen megszerezhetik az egyéves önkéntesi jogot. Felvilágosítást és prospektust készséggel küld,Lichtblau Albert igazgató Debrecen. - Egyévi önkéntesjelölteket előkészítő tanfolyam Nagy-Kanizsán. A tanfolyam czélja, hogy oly Ifjakat, kiknek az egyévi önkéntesi szolgálatra jogosultságuk nincs, fölvételi vizsgára előkészítse, melynek kiállása tjtáu a jogosultságot az egyévi önkéntesi szolgálatra megszerzik. Az 1889: VI. t. cz. 64. §. c) pontja ugyanis egyévi önkéntesi szolgálatra azokat is jo-gosiija. kik tekintet nélkül a végzett előtanulmányokra, valamely katonai vizsgáló bizottság előtt általános.fjmüveltségüket igazolják. Ilyen előké.szitÖTanfolyarn nyílik mag szeptember ISién Nagy-Kanizsán. A tanfolyam tanárai: Perger Jóisef főgimnmi, Dr. Villányi Henrik felső keresk. iskolai és Kertész József polgáriskolai tanárok. Bővebb felvilágosítási a nevezett tanárok bármelyike ad. Jelentkezéseket elfogad 1900. szepterob. líí\'-jig-Dr. Villanyi Henrik Nagy-Kanizsán, Sugár-ut. — Iskolai ért«sités. A főváros leányiskolái között a Naschití-féle internátus-sal és t\'lo.mi iskolával kapcsolatos nyilvános írlsófcib leányiskola az elsők közé sorolandó Ez intézet mindent elkövet arra, j hogy nemes ösztönzés, példaadás és fe-i g.vel.\'m által hasson a (gondjaira bizott ! fiatal leányok értelmére és kedélyére, j KitllnŐ tanári kar, finom műveltségű ne-i velónök. tágas, -kényelmes helyiségek egy | kizárólagosan az intézet céljainak szolgáló háromemeletes palotában (Andrássy-j iit 3-1. sz.) kitűnő ellátás és rendszeres | testgyakorlatok: ezek mind oly tényezők, \' a .melyek közrehalnak . arra. hogy a Nasehilz-félc felsőbb leányiskolát és internátust minta-intézetté tegyék. Naschítz Saroltának érdemdús tevékenysége legfelsőbb helyen is elismerést nyert, a mennyiben tanítónői működésének- 40 évi évfordulója alkalmával ó Felsége a koronás arany érdemkereszt adományozásával tüntette kL Az intézet paedagogiai vezetését, melyben Schwarzné-Naschitz-Eugénia ritka szakértelemmel s erélylyel támogaija édesanyját, a leghazafiasabb és leghuinanusabb szellem hatja át; e mellett a növendékeknek bőséges alkalmuk van a modern nyelvek elsajátítására, valamint gondoskodva van arról is, hogy az irodalom és művészet- iránti érzék és a finom társadalmi modor ápoltassék. E célra szolgálnak az iskolai ünnepélyek, házi hangversenyek, a nemzeti színház klasszikus előadásainak látogatása, az igazgatónők és tanárok vezetése alatt rendezett tanulmányi kirándulások stb. Szóval: ez intézetet, mely állami érvényességű bizonyítványokat ad; nyugout lélekkel ajánlhatjuk a szülőknek. ) VEGYES. — Műkedvelők fényképezéséhez ? Elismert legjobb szalon én utazási fényképező készQlé- \' kek uj felülmúlhatatlan pillanatnyi kézi-ké-szülékek, továbbá mindennemű fényképezökellé-kek A. Moll rs. és kir. udvari szállítónál, Bécs. I. Tuchlauben 9 Fényképező kellék ftzlet alapíttatott 1854 -- Kívánatra nagy képes Árjegyzék injyen. Nyilttér. Ax e rct lUtt köilitUkórt nem tIILI f.lelnMf\'Rct a iifrknit.WR Ki akar nyerni? Az oaztalysorgjagysk VI. osztályához kedvező feltételek mellett résztvevők kerestetnek. Esetleg eredeti sorsjagyek mérsékelt áron eladatnak. Cím a kiadóhivatalban. KÖZGAZDASÁG. A gabonaüzlet. Az üzletben o héten általános lanyha-sáp volt észlelhető. A malmok olyannyira tartózkodóan viselkednek, hogy búzaáraink a múlt hetihez viszonyítva körülbelül 30 fillérrel pr. 50 kiír. szálltak alá. Rozsban nagy a kereslet és írj áraink napról-nspra magasabbak, mig az árpnüzlet nagyon is lanyha, mindazonáltal áraink a mult heti magas áraktól nem térnek el. A zab keresett, úgyszintén a bab is. Tengeri változatlan. Piacunkon a hozatal meglehetósen élénk, áraink a következők: Buza 7 kor. — fill. — 7 kor. 20 fill. Árpa 5, 50, —7, — , Rozs 6 , 60 , — 6 , 86 . Zab 5 , 20 , — 6 . 45 , Teuíeri 0 . 20 . — 6 . 60 . Bab g . 60 , — G , 85 . s 50 kilogramonkint. SzcTkeswtöéitff : I>r. VUtAnl/l Henrik, telelő. ..erkeutö, Hilda : Jfj. }í\'a]dUn JtnMtt. ..MARÓIT\' GYÓGYFORRÁS. Maiíilforrtí-lBlep (BEREG-MEGTE-) A budapesti m kir egyetem vejjyelemzése 8?erint kevé.s szabad szénsavat, ellenben sok szénsavas nátriumot és lllhiumot tartalmaz. Ezen tulajdonsáéul azok, melyek a hasonló Osszetétíjln vizek fáié emelik Kilílnö halásu a légutak h tüdő humto* állapotainál, különösen hzItó* váladék esntén; tOdŐ-véf-exeknél, lia végzésre ralo liajlandi-síiS van ls Jeleit, a ^Marplt-vlz- meg-becs(l!hetet:én szolgálatokat tesz kevfa sta-bad szénsavánál fogva. Kiválé- hatást látni tfflc a gyomor és belek huruton állapotainál főleg a/on esetekben, hol a lölös mennyiségben képződött Bav oVh & rossz emésztésnek. a hugjsavas sók lerakodását tkadályozván, becses szolgálatot tesz továbbá a hólyag liurutos bánhalmainál," a kő- é» homok-képződés enetelhcii, miért is a budapesti béci.1 egyetem orvostanárai, mint az orvosvllág egyéb eUkelő-égel a legsz\' si-bbifn haszufkljnk, elöuyt adnak a „Marglt"-forrásnak a hozzá hasonló Összetételű gyígy-■vizek fölött.- «r~ MINT ivóvíz kiváló óvőszamek bizonyult Járványos betegségek Idején, fóleg typhos ellen Mi d t loniz általános kedielíségaek örvend. föraktár: ÉDESKUT.Y L. ásviojTiioagíkfreskeilés cs CB kir. udv szállító BUDAPESTEN. Kiphitó mladen gyógyszertá\'btn, füszer-kereikedésben es vendéglőben. Venej htiKyhólyaíí, hugjdara a líŐ8ZYénybrintalmak ellen, továbbá a légzó és emésztöal szervek huratoa bántalmainál,orvo.-ú tekintélyek általa Llthlou-forrna SALUATOR sikerrel rendelve l«»az. 11 ti k y h aj tó hatása! Kellemes izül • ■ KooDTeo emésitbelő Kapható ásványvizkereskedósekben és gyógyszertárakban, A SaWator-íorrás igazgatósága Eperjesen BiÉiiesii mm- és WUnm Nagy - Kanizsa és vidéke részére KÉPVISELŐT keres. Ajánlatok „W. B. 7910." alatt HAASENSTEIN és VOGLER (Jaalnn óh Trsn\'i ctg álul BUDAPEST, Dorottya-utca 9. továbbittatnak. XXXIX ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY 1900. AUGUSZTUS 25 < KeiMakk 1 (Glasur) $ __ö CCT legkitűnőbb mázolé-szer puha padld számára. \'feBJ 1 IUKJ- palack ára írt 1.35 kr. — I kin paluck éra 08 kr. tí VIASZ-KENÖCS i ARANY-FÉNYMÁZ legjobb és legegTBzerübb beeresztő- ; képkeretek stb. bearanyozására. szer kemény pailló számára. 1 kö- J 1 kis palack ára 20 kr. csög ára 45 kr. • FEHÉR „GLASUR"-FÉNYMÁZ Legjobb azer mosdó-asztalok, ajtók, ablakdoszkák alb. ujjoonani befüatíaérü 1 (is doboz ára 45 kr. — 1 nagy doboz 4ra 76 kr. > Mindenkor kaphatók: | HEU És KLEIN cégnél NAGY-KANIZSÁN. k ílUKm híuk .-^.."v-w;.-^-. m w A feltaláló dr. Meldlnger laoár ur állal kizárólag jogosított gyártmányú MEIDINGER-KÁLYHA HEH I. cs és kir. udv. szállítónál kapható. BUDAPEST: Thonethof. — BÉCS: I Kohlmarkt 7. sz a PRAG: Hybernerga88e 7. Minden államban szabadalmazva. — Az első éremmel minden kiállításon kitüntetve. — LegkitüuŐbb, nagyobb égési tartamra berendezett kormányzó és szellőző kályhák lakások, iskolák és irodák számár* a legegjWrflbb éa legelegánsabb k i&llit&sbAD, tetszéescerinti égési időtartam azénpirral való lütéauél és 24 óráig terjedő égéa köszénneli tüzelésnél 60.000 kálylia forgrnloiulm lio/.vu. Ugy kályhára! töhh szoba N fútlietö. „M EI DIN G E R"-kályhák, óva intünk az utánzatoktól utalva a kályhaajtókra öntött kővetkező védjegyre: MEIDINCEROFEN áH. HEIMJS HESTI A"-kályhák. Hrlm nagy ^géai idótartamra bereudezetl fOstemésztö kandallók. FÖ ST E M ÉSZTŐ CALOR/FÉREK. Biö/.iHiiill fűtés mlmlen rcudxzcr N/.rriiif. ■V Szárító készülékek gazdasági és ipari célokra. ~M Prospektusok és árjegyzékek ingyen és bérmentve. Sa \'Jó □qggoooopoooooooocaaooooooooooooooooooonn MOLL SEIDL1TZ POR Caak »kkor valódiak. ha mindegyik dobot Moll A. védjegyét és aláírása t tünteti fel. A Hall A.-féla Seldlllz-porok tartói gyógyhatáia a legmakaciabb gyoaer- éi al-teetbántalnak, gyomorgörra ít gyomorliév, rögzött azékrakedéa, inájbántalniu, vér teliiláa. aranyir \'fa a legWnlflnböxőhb nll betegségek elleo, e jelei háaiizeruek évtisedak óta mindig nagyobb wlterjedéat azerxett. —" Ara egy lepeoaétall eredeti doieznak 2 kor H amis 11 á 8 o k törvényileg fenyíttetnek MOLL-FÉLE FRANCIA; MWMÁ+WWMrJU Csak akkor valódi, h» mindegyik flreg MOI.L A. védjegyét toui-n i„i ----- .A; Mell* feliratú ánoxattal tan lárva. A Mofl-ftla fraeozla bonzeír él sé nevezeteieo miut fíjdilomoilllaplló bedörrafilóal azer köszvény, mu ói a meghüléa egyéb következményeinél legiamiiretesebb népizer — Egy éoozott eredeti üveg Ara I kor. 80 flll. MOLL Gyermek szappanja. .Yiegfiouroalib, legnjabb modsier ncm,t bó.ritc-k gyermek és hOlgr itippao a bir okireríl ápolásira gyeraakak II fslalttek rinéri. Art dirak.iklat — 40 tll. Őt darab - í kar. 80 flll. Minden darab ncrmek-,iE*PPln Uo11 A védjagyival vaa ellitra Fiiiétktidái: Moll A. gyógyszerész, cs. és kir. udvari szállító által, Bécs: Tucblauben 9. az. "Vidék, megrendelések osponta postautinvét mellett teljesíttetnek. A raktJÍrakbnn tessék határozottan MOLL A. aláírásával ít védjegyével ellátott készítményeket kérni. .Kaktár: Nagy-Kanizsán Rosenfsld Adolf és Fia. aóaoo fabfrüaa öooooooo □odaocd^^öa j Qááaoüo aooöo EGraillGICO!QJi;>3!a2nG?rB3TI3TGl -TISZTESSÉGES EGYENEK bármily foglalkozással 1868 óla lennálló cégem rénáre, eredeti lonjugyek révzlet-fiieiés melletti törvényszerű eladáia álul mellékjövedelemképpen köunyen bavi 200—<00 koreait kereibelnek Ajánlatok jFÜCIIS H. viJtóbáia, Budapest, IV , Keos-kemétl-gtca I. M. intézeudök Ki biztoa akar abbau lenni, bogy jó és tiszta csokoládét venz, az vegyen SUCHARD CSOKOLÁDÉT. Ezen régen jónak bizonyult és hírneves gyártmány, gondosan van készítve, jócállva, tiszta és az egész világon kedvelt. Mindenütt kapható. 1340/900./végrb. szám. Árverési hirdet menj . Alulírott birónági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 102. § a értelmében ezennel közhírré teezi, hogy a nagykanizsai kir. járáabiróságuak 1900. évi Sp. 1-357/4. Kzámu végzése következtében dr. Rothschild Samu n.-knnizaai ügyvéd által képviselt Práger Béla n.-kanizsai javára Back Károly budapesti lakós ellen 3G3. kor. 76 fill. h j&r. erejéig 1900. pm junius hó 30 án foganatosított kielégítői végrehajtás utján le/oglalt éa 2340^koro-nára becsült tehenek, lovak, hintók, lószerszámból álló iugóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. járásbíróság 1900. évi Sp. I. 357/G. azámu végzése íolytáu 363 kor. 76 fill. tőkekövetelés, ennek 1900. évi április hó 3. napjától járó 5% kamatai, \'/a\'/o váltó díj és eddig összesen 73 kor. 30 fillérben biróilan már megállapított költségek erejéig Latnakon a helyszínén leendő eszközlésére 1900. óvl augusztus hó 27. napjiinuk délutáni & órója . határidőül kitUzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatunk meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t--c."\'107. és 108. § a értelmébuu készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul ia ol fognak adatul. Kelt Nagy-Kaui73án, 1900. évi augusztus hó 12. napján. Maximovits György, kir. bir. rbajtó. 4910,\'tk. 900." Árverési liirdetméiiy. A n.-kaniz8ai kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság közzé leszi, hogy a Zalamegyei Gazdasági Tákarékpénztiir végrehajtatónak Fiumbort Juli férj. Szmo-dics Józsefué végrehajtást szenvedő kís-kanizsai lakós elleni 200 kor. töke. ennek 1898. junius 25, tői járó 7°|0 kamatai, a lejárt kamatok 7°|0 késedelmi kamatai, 33 kor. per, 16 kor. 50 fill. végrehajtás kérelmi, 19 kor. 20 fill. árverés kérelmi. 29 kor. 34 fill. árverés foganatositávi költségek iránti végrehajtási ügyében a n.-kanizsai kir. törvsz^k területéhez tarto/ó a u -kanizsai 2508. 8z. tjkvben f 7700ja hm. alatt leivott b 1311 koronám becsült 119. népsorsz. ház, udvar és kert Sindlberger József utóajánlata következtében 1900. óvl szeptember hó 18. napjának d. e. 10 órakor /r ezen telekkvi hatóságnál hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár 1650 korona. Árverezni kivánók tartoznak a becsár 10°|o-át készpénzben vagy óvadékképea papírban a kiküldött kezébe* leteuni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1900. évi augusztus hó 3. napján. GOZONY, kir. tazéki alblrö. elvállal leijei inalom bereu iezéieket. ÁtalakítAaoknl, mimlen rendszer és terjedelemben gyárt éa szállít: Heogerarékeket mimh-n nagyságban eimiuőiég ben, tömöröotéa és porcéi an beugerekkel. Francia malomköveket legjobb minőségben ég in.tlomjaratokat. gabo-na-onziályozó hengerf-ket és fi-jkoptatókat saját reoilizerüu-ket. ( Ksnkalyvilaazté. Eufe-ka. Taran-k. liszt keverő gépek, dara ésg5z -lisztllögé, ek, ebwafo-rok éi szállító csigák, tr&iuzmimiók, tengely- - ápyak.perselyek.Hfll r (s gyOrdkenéirrudize-rneket , Gazdasági malmok kézi éa járgány hajtásra. Turbinák é« vizikere-krk, keret, kör es szal-lagíörészck. faRya uló éa csiírológépek kóti\'i tökkel éa znzó-gtípek mitideunemn érc <s kova, bazalt, mészkő elia motte éi gipní réizér^. Mindenféle szürke éa fám Öntél uját ét Magén modillek éi rajrok •zerint. tFf* I"1-\' } li1-i S===í { í\'\'j ü ül halhólyag elsóranKU orvosi tekintélyek izerint a legmegbízhatóbb és foltétlenni ártalmatlan óvszer urak él hölgyek izámára. Megrendeléieket pontosan éi discré-ten eszközöl: KELETI J. ci. é» kir. izab. orvos sebénzeti m^ és Arak tuoatonként eredeti párisi oaomtgotáaban: ütimmi éa balbólyag elaörendQ gyártmány ..........1 — 8 — frtig Capottes americani (rövid) . . . 2.— & — „ Huspenaorium . . . . . . . 0 60 3 — „ Pirui nóiazivacskat8arety-Sponges) 2 - G.— „ lrrigator teljesen ftlizerelve . . 1.80 5 — „ Eredeti peisarium ocluaivum (Peli- porui) Mezloga tanár szerint) . 1.80 2 50 „ „Olana-öv" azab. bavibaj elleni köt 3 60 5.— „ (minden bölgynek nélkQlözhetetlen.) WtT Arjepjzek Ingyen én bérmentve. -5^3 tiífeí. s==m ^ IFj f-SSi TöiiiöröiitéNÜ roítlcljok sll>. jt I.egnlmblilt tlruL: Arlcguztk InuUrn bérmentve.\' lleoKerror&lkolílnk leKgyorv.liliaa e» olr.óbl-an, ./.alliifts jotaltas mellett -QQ r.\' LEGKEDVEZŐBB FIZETÉSI FELTÉTELEK. \' HeiigetroTatkoU ís kDHzArtlId-Képek, .lllao; ",-ti1a,itiii telepek. ^ Tervezelek, kllliéBvlia^k é> prakMto, (.nicak ,yflr«aa >, Ingyen. ^ í-jai ÍT*-* ís^aj JaralTB a a legjobb alpesi tejet tarlalmazin. Rí« leftjoblioak bizonyult tiplitek J _______________ — _; ^ oecieniBk í, gyomorl,elegek rezére, ■ ~ 4 Hasmenés és hányás kizárva. Mr Egy doboz I korona 80 fillér. "W legelfiő omosI kspicltibok által. 30 ít óta »i üí«68 gyermokkórhlitiikbiiM használatban Tan. Miotadoboiok a IjermektiplUítMI kirinatra Iníycn ts bónnentTe. Központi raktár: F, BERLYAK, Bécs, I. Naglergasse I. Neitlé lOrtl.itett teje cukorral doboionlrin! I kor. Cuk\'.r nélkül ,wikln«" (ojdomigl doboionként 1 kor " Nyomatott Ifj. Wajdifi József könyvnyomdájában Nairj-Kanizsán. |
