* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
438.58 KB | |
2006-05-26 10:47:09 | |
Nyilvános 820 | 2813 | Rövid leírás | Teljes leírás (43.96 KB) | Zalai Közlöny Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. január 26. 8. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. RAGY-KUmtSA, 1879. Január 26 in. nxennyolozadlk évfolyam. EMtatitl ir .491 !■(<•> 4rr. Hl lm . A lap nellemi résmét C kosleméarek * kSalemények pedig a kiadóbos béraentve \'. intéMndftk: ; NAGY-KANIZSA Wlasslaskix Bérmentetlen levelek. eiak ismert mnnkatar , iáktól fogadtatnak el. HMtltllt uáliog p«tiUúrb«B 7, májoduor 6 i minden toribfai lorirt ft kr. \' NYILTTÉBBEN aeronként 10 krírt Tá- j tetDek fel. [ Eisotiri illetik minden ÍyM hirdetett MIS 30 kr fiieteadS. i ZALAI KÖZLÖNY MOG jp^n . . . _ . j ^ ÖIUUU: ,JE. .**. j^ ^*.-» O JML O » Y I K OZLO 2W ^C".# á küldetnek. | r.-K.ni...T&rot helyh.tóaisáns*, „n-kanlzs*! önk. tüzoltó-egylet\', . wn.-k«nix«*[ kere-kedoloil B lp.rUnk«, B«.-luuütt«U takarékpénztár", a .laUmeffjftl álUUno- Unitot^ Wi«t«, a ,n..k»nlissi ki-ded-neveló egre-ölet*, a „soproni keretkénéi*, . iparkamara ..-kantjcnt tt.TálMstBánys* g t»bb megyei é* rároal egjMAtot WriUlog értesitfije. Hetenkliit kétszer, vasárnap- s csutörtóköu megjeleoő vegyes tartalmú lap. Nyílt levél az Ipái-társulatokhoz. az ez évben megtartandó ortzágot iparos gyülé$ tárgyában. Midőn arról van szó, hogy a magyar iparosok 7 év lefolytával ismét egybegyül-jenek, hogy a törrényhozás és a kormány, — a nemzet figyelmét egy impozáns országos gyűlés erkölcsi súly árai felhívjak azon érdekekre, melyek az ország érdekei, azon hanyatlásra, mely a nemzet anyagi jólétének hanyatlását jelenti: jól meg kell fontolnunk. Tajjon a viszonyok olyanok-e, miszerint számítani lehessen azon mérvű közfigyelemre es érdeklődésre felfelé és lefelé, melynek hiányában sokkal jobb még egy ideig várni, hallgatni és — pusztulni, mint igazainkat életbevágó gyakorlati ered-ményekre való kilátás nélkül hangoztatni. Azon ér, melyben az utolsó országos iparos gyűlés a fővárosban megtartatott, a korlátlan iparszabadság proclamálása által forduló pontot, igen sokak meggyőződése szerint végzetes forduló pontot képezett hazánk ipartörténetében, s igyaz 1872-diki ipartörvény meghozatala, és tegyük hozzá, minden átmeneti rendszabályok nélkül történt életbeléptetése, úgyszólván kény-szer okokat szolgáltatott az iparosok orszá-gos tanácskozására. Ne foglalkozzunk most ezen gyűlés eredeti czéUatuval ana&k lefolyásával és , végeredményeivel; mindenki, a ki a dol- ; goknak csak némi ismeretével bir, consta- | tálui lesz kénytelen azt, hogy az 1872-ki ipartürvény által teremtett alapokon h, a mi különösen a társulati szervezkedést és az eunek kifolyását képező némely hasznos intézmények létesítését vagy újjászervezé- sét illeti, a mi tőrtént, az nem legcseké-lyebb részben tulajdonitható azon törekvé-seknek, melyek eme gyűlésből és a törvé-nyes szervezetére bár papíron maradt, de azért erkölcsi hatáskörét sok irányban fen-tartott országos iparos szövetségből nyer-tek kiindulást. Jelez-e az 1S79 diki év iparunk to-vább fejlődésére és az iparos osztály exis-tentiális érdekeire nézve szinte valamely forduló pontot ? egy oly uj helyzetet, mely vaskényszerüséggel utalja az iparosokat arra, hogy azzal szemben válvetve állást foglaljanak ? — Én erre határozottan azt merem válaszolni, hogy: igen. Bár az Ausztriával létrejött uj köz-gazdasági kiegyezés egészében keveset vál-toztatott az 1867. óta köztünk és ... |