* DjVu fájlokhoz használható szoftverek - A "Következő" gombra kattintva (ha van) a PDF fájlhoz juthat.
| 454.93 KB | |
| 2006-05-26 10:28:52 | |
 | |||||||
Nyilvános  827 | 3031 | Zalai Közlöny | Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap Zalai Közlöny 1879. január 12. 4. szám A következő szöveg az újságból készült, automata szövegfelismertető segítségével. 1879. j&nnár 12-én. 4-llC Thennyolczadlk évfolyam. BitntMzr: sffaa ívre . Ml ém ■ •vre. 9 anyagi réssét illetS közlemények pedig a MnJettttk » buáboi petitiorban 7, mázodtzor 6 l min.lei toribbi torért 5 kr. KYILTTÉRBEH .„ronkent 10 krért »é- lellek M Kincstári i"«*»k minden I NAGY-KANIZSA Wlaftalcsház Bern.BntvH.en lereleV. csak iámért mankaötj •.Utói foj*di»tn*k eJ. !ésiratok visn. nem küldetnek. ZALAI KÖZLŐIY előbb: ,Z AL A-SO MOGTI ■NSzBBBtntt1 ~—~^ \' \' wF*^—**— — .__ ■—^tj N..Kanl««av»ro« heljhatéíiginak, ^t.-kanlig«l önk. tűzoltó-egylet", a „n.-kaniis«l kertakedelml ■ Iparbank\', ,B.-k*»lma talaréknéailar*, a ^alansgyei általános tanítótes-tület", » .■■•*•■\'•»•\' ki»a>«-i>e,el6 egyeamet", a soproni kereakedelml i iaarkataara a.-kanluai kulvalauttataaya\'\' ■ több -Mgrei éa várasd e|rye»ület hivatalon értesiUje. Betenklut kétszer, vasárnap- s csütörtököt) megjelenő vegyes tartalmú lap. Kérelem e Up t pártol61boz. 1879. évi első számmal a „Zalai Közlöny* 18-ik évfolyamába lépett, bizalom-mal felkérjük a megyében e leg-régibb lap t. pártolóit, hogy va-lamint előfizetéseiket megujitani,ugy e Japot terjeszteni szíveskedjenek. Hirdetések gyorsan s jutányo-sán közölte tnek Előfizetési ár az eddigi, mely lapunk homlokán olvasható. Hazafias tisztelettel A KIADÓ-HIVATAL. A faültetés. Népünk egy makacs betegségben szenved. Könnjü eltalilni.de nehéz gyógyítani. A vidéki hírlapirodalom e tekintetben hivatásszerflleg léphet fel; emlegesse sokat és sokszor e győtrelmes betegséget, melyből aztán lassan-lassan csak kiépül, felüdül e különben fogékony, jóratermett magyar nép. Ültessünk fákat! sngja folyton fülünkbe a haladó idó, hisz oly jó forró nyáron a hús árnyban pihenni, s oly kedves az a gyümölcs, melyet a hálás fa terem és mily kellemes télen a fa melegénél legombolyitani a mogorva idő nnalomszálait; igen, ültes-sünk fákat, s midőn ostornyélnek való nagy-ságú lett a csemete egy pimasz snhancz le-töri s a kedves ültetvény recsegve átkozza a könyörtelen hóhért. te mégis ültessünk fákat, de » kfe-igazgatási hatalom legyen éber, őrködjék lehetőleg s kérlelhetlen szigorral büntesse a vakmerőt. Nekem a nép egyes jobbtzivfl, ne-mesb gondolkozása részéhez van ez úttal szavam ; röviden szólva az: hogy maga a nép igyekezzék a hatóság kezére járni s ily fairtót jelentsen fel; ha ez csak pár eset-ben megtörténik, igen óvatos lesz a tö-meg roszsza. Másrészről a nép barátai, lelkészek, tanítók kifogyhatlannl magyarázzák meg a fatenyésztés előnyeit s a könyörtelen fair-tás veszedelmeit. Iskolában a gyermekek szivéhez kell szólni s minél gyakrabban megmagyarázni nekik, hogy mily rnt cselekmény akár szen-velgésből, akár daczosságból sérteni a fia-tal fát. Közakarattal ha a faültetést érvénye-sítjük, közfigyelemmel ápoljnk és éber ügyelettel védjük, az ellenkezőleg cselek-vőt büntettetjQk, gyönyörű kert volna ez a szép ország, hol minden terem, csak oksze-rttleg kell termeszteni. Fölhívás. Midőn * mostoha viszonyok ■ a kösjóté-konyság sokoldalú igénybevétele daczára ké-relmet bátorkodunk inteni > nagytekintetfi magyar közönséghez, aton tudat buzdít ben-nünket, miszerint a magyar némtet még soha-■em tagadta meg aegéljét s pártfogását olj in-tézményektől, melyek haaa&aa és köamüvelő-dési csélokért balgélkodnak. Két éve, hogy Bécsben, a külföld egyik laghirnevetebb egyetemén, a magyar nemzeti ■égd tanuló ifjak egyesületet alapítottak. A fő indok, mely tömörülésre kénteté ai akadémiai magyar ifjúságot, szón fájdalmat tapantalat vala, DUtaariat • magyar korona országaiból •vriUvra BeVabe sereg ló, aa ezerét meghaladó t felében magjarajka tanuló ifjak nagy aaáma agy a hatafiaa lelkületet megőrző menhely hiá-nyában önkénytelenul is, da jobbadán agitatió folytán batodortatTán at itt fenálló számos, nemzetiségi cséln jellegű akadémiai tgyeeület ténykedéti körébe a hazától eiidsgenülve vagy baűfiatlan eszmék ttolgálatába lépett, vagy legalább a hasa ügye iránt való közönyösség által megmételyezve tért vissza stülóhelyére. Jogosan fájlalták a hátai körök is a Unuló if-júságnak különösen Bécsbe való tömeget ki-vándorlását és mi bátran kimondhatjuk, hogy ily körülmények kösepette egy akadémiai ma-gyar kör létatitéte Bécsbe nem uapán üdvöt és caéltzeru, de elodáthatlan szükség ét köte-lesség volt Hegalakalt tehát a „becsi akadémiai ma-gvar olvasó- ét tártaikor", hogy tátslaja alatt egyesítse sí egyetem, műegyetem és ai akadé miák magyar ifjait és asokat, kik magokat ma-gyaroknak vallják, megalakult, hogy megóritae híven a hasafisa érzületet, hogy emelje a nem-tati öntudatot, hogy művelje a tagokat minden irányban, de mindig és mindenütt magyar tael-lamban. Es volt körünk törekvése eddig, es last programmunk esatán is. De a ssép czélu kör méltó fentartása és seatályw s>a>«<t*s« aayagi aMoaatokkal Tan egybekötve és bár kétamát tagja van már egye. sóletünknek, a tagsági dijakból befolyó pár azát forint csupán rövid iddre biztosítja annak fenállását Alázatos kérelmet intézünk ennél-fogva a hasai körökhöz, kegyeskedjenek pénz-zel, künyvadományokkal vagy bármily czél-sserünek igérkezd módon ügyünket gyámoli-tani és nagybectu pártfogásuk által körünk fenállását lehetővé tenni. Biaton reméljük, hogy hol kevésbé jelen-tékeny nemzetiségek, magokévá téve fiaik helybeli akadémiai egyesületeinek ügyét, dus gyámolitáaban részesitik ezeket, a magyar nem-zet sem vonandja meg tólünk áldozatkész ha-zafias részvétét. Kegyes adományokat elfogad a ,bécsi akad. magyar olvasó- és társaskör" bizottsága (L, Teiafaltatraate 6. Bécsben.) Bécsben, 1879. janoár havában. Gróf KÁROLYI LÁSZLÓ, •l»»k. MÁTRAY MIKSA, fojegvx3. ATAI ÖDÖN, bii. tag. THOMAN MIKLÓS, bit. tag. Párbeszéd a bozauemesitésröl Sz . . . helységben a lelkész igen kedves ember volt, kit, noha a népszerűséget nem haj-hátzta, mégis igen szerettek hívei. Amit meg it érdemelt, mert ó híveinek mind szellemi, mind anyagi jólétén egyiránt fáradozott. A ker-tészet- és gsxdászatban jártas lévóD, a hol c«»k lehetett és hasznot ígért — érvéuyeaité a tu-domány ujabb vivmaayait. A tiastaság-, reod ét takarékosságban, jó példával ó meot mindig alól. Meg is tanullak hivei tóle, hogy rend, pon-tosság és szorgalom melleit jut az emberouk ideje még a tanulásra is. Hogy jó éspontodsxá-mitó volt, bogy soha oly dologba nem ka-pott, melynek bssznossága felől meg nem v^It győződve — annak legmeggyőzőbb bízouysá^üi a helység határán kérésziül foiyó p&taRoak sza-bályozás álUli rétek és földek öntözésére alkal-massá tétele, s a határban egy BZÁK hu dal tevő posványnak az alsg csövezés és csatorna általi gazdag fütermó rét és legelóvé lett változtatása. Azért ha bár hivei eleinte ujjitásaitúl idegen kedtak is, utóbb minden gazdasági teendőikben leikéssok tanácsát és utasításait követték. A lel-kész figyelmét nem k-rülte ki a búza nemesítés ügye is. Nagy kertjének egy alkalmas részen több év óta termeszlett búzát, mint a kukori-caát vagy más kapás növényt több ízben meg-kapálta. Est legértelraegebb hivei is uikoa im>-tolylyal nézték. Ez adott okot a következő pár-beszédre is. Éppen méhesében volt elfoglalva lelké-szünk, midőn egy ugyan atoo ktoségbeli jó móda polgár köszöntön be hozzá. A lelkész a TÁRCZA. Érző szivem . ... Értő szivem, boft-yba n«m lett volna Olyan sotst, aiiot a f^)l«r. Hasem h6 érselme berafynQa Hajnalpirkéot dráf> lelked\' : Ok 1 v«Ud meg, mlíkép noaolyofma JLS i^S nap moit felattftak, 8 oem vágródnAnk ■siv«s>ggatTa A mnlt emlekit felednünk. Ér«í wivsn, hogyha nem Istt volna Oljan (élénk mint a gyermek, Hanem hévvel, bátran kimondja : Én téged, lányka, nereilek . . . Ob I valld meg: e bovAi MiSnak Nagy lett v4o\' gySi.lmi bére, Piros rómsát tflsoéiik mostan Egymásnak a kebelére. ÉraS nivem, hogyha D«m lett volna Oly isötalan, oly hallgatag, 8 csevegtem vűn\' iterelsmről Mint a csobogd kii patak: Oht vilid meg, miiklp folyiia éltünk, Neza 11; búsan, boldogtalan, Remenyiok kost nerteadllvs, Mikaek már etak bus romja van. Érsó tuvem, bogrha D»B lett volna . . . De ki tndjs? . . . hátha migia így van jól uak, így > nem máiképen ? I 1 g y édes s sunvsdis Is. Oh 1 ■ t il s 1 i I ■ volna neked Bevallani a« a t i t k 0 t, A mit én csak é r e s n i tudtam, Desngfsjtsoi — sok\' sem birok. IPOLVVÖLGYJ BÉLA. Hogy lett hfizas ember PittU bá-tyámból f — HffiBorssfc. — Irta: Kompoltb, (Folyt, ét vége.) Reggel tatán Pista bátyám szégyenlős arcacsal ép oly érzelmek közt, mint a titenhat éret lányka a szerelmi vallomásra mondja aa igeat, moadá Sanyinak: — Te Sanyi 1 aztán igazán nam te vet- nek ki engem, ha a bálba megyek? — Nem, nem. — Nó Itten neki, hát elmegyek. — Ez már derék, most már nioot Csóri Pistika, hanem Csóri Pista vagy, Csóri István ur. Most már ember vagy Pista. — Da aztán megmondom, hogy na mond ám el boldog, boldogtalannak, ne kösd min- denkinek az orrára azt, hogy mikép vettél en- gem arra, hogy veletek megyek a bálba. * a- * Egész nap folyt a készülődés. Pista bá-tyámnak nem lévén fekata ruhája, egyik ba-rátja nadrágot, a mssik frsekot, a harmadik mellényt, a negyedik cilindert adott neki köl-csön, mert arra semmikép sem tudták rávenni, hogy táját pénsébol vagyán öltözéket. Mikor már teljesen fel volt ölüzve indulni akartak akkor jutott Piéta bátyámnsk eszébe, hogy hiánytik valamije amit mindig magával vitt. Ez pedig nem volt mát mint dohányzacs kója és öblös tájt pipája. — Ezt agyas nem hozod mtgsddal, moodá Peterdi. Hit gondolnál oda a bálba öblös tajtpipával és dohánysacskóvsl belépni: akkor astán igazán kinevetnek a leányok.Tedd Itt, és mára mondj le a dohányzásról, hagyd dohányzó ttereidet itthon. — Da már anélkül egy lépést sem leszek. Ezek voltak bt kitérőim nyárban, télbea, vi-harban él záporban. Maradjanak maguklak kiaaaasonyaitok, tartaálok meg bálotokat ma-gatoknak ; — mart kijelaatem, hs pipámat ét dohánytaoskómat magammal nam vibetem, agy agy lépést sem fogok tanai. Mit volt mit tenni, barátai bála agyeatek. Pista báosi tulboldog volt, hogy kedrenct sze-reit msgával vihette. Amint a terembe léptek, iszonyú lett a bámulat. Mrrt arról, hogy Pista bácsit valaha bálban lássák, nem is álmodiák. Azt még előbb hitték, hogy a nyár után agyszerre következ-nék a tél es csak a tél után az ősz, de azt, hogy Pista valaha nók közé főleg tánczmulataágba menjen ast álmodni sem merték volna. Lett is mindjárt sattogás, nevetés, czélzat ét megjegyzés. Mindeakiaek volt valami meg-jegyezni valója; miadenki tudott valamit Pista bácsi élettörténetéből, mert megjegyzendő Pista bácsit bárom vármegyében ismerték. Három vármegye leányvága áhítozott utána. Ni-m ia yolt bolondság, mtrt Pista báosi nem minden-napi párthio volt. At a gyönyörű tagoeitott nemesi birtok, at a nagyszámú nyáj, azok a pompás fekvésű ssőllóbirtokok; a pompás kert-tel ellátott lakhás nem miodennapi hosomány ; — volt ia ok srra, hogy Pista bácsi után, da-ctára annak, hogy egymást ijesstegették a le-ányok ssegénynyel áhítozzanak. Bezzeg nem tette most azt egyik sem, amit snnyisior mondtak, hogy csak Pista ba cárral jön«éaak öttze, majd igy meg agy ten- nének. Mindegyik vissza húzódott, rainlha fél-nének, pedig Pista bácsi nem, hogy meg nem harapta volna őket, de mégsem szólította volna. Orűit, hogy nem jönnek hozzá, mert azt gon-dolta, hogy most i<mét megszorítják. Da bizony ss nem történt. Bemeit szépen a mellékterembe, ott leült aa öreg urak közé; mig a többiek kfinn a tn-retBBea t keringőt, quadrille-t járták, vagy a otardásbaa bevültek, addig ó bor, pipa, és füsti fsllagak közt beszélgetett Kövérfy úrral, aki leányával ijasztegette. Most is nagy beszélgetésben lehettek, mert mindkettő nagyon neki van hevülve. Hslltrassuk ki mit beszélnek. — De Pista öcaém — moodja Kövérfy — már most igazán rá kell magadat a nőfiü- lésre szánnod. Már nem vagy gyermek, m4r benőtt fejed lágya; nem kell többé oly nevet- ségesen viselned magadat. Látod as a szép bir- tok egészen posztuiáansk indul. Aztán te is apád fia vagy, sz sem volt olyan mint te, az ia mint mindenki a kinek esze és tehetsege van megnősült; — pedig as akkor fiatalabb volt mint te. Litod én is megházeaodtam, és nem bántara meg. — Hiazen bum, hüm, — köszörülte tor- kát Pista bátyám, — uram bátyám könnyen beszélt, mert magának van felesége, da nekem még nincs. — Ha csak ez a baj, ugy ezen lehat segíteni. — Hogyan ? En még nem beezélgettem nővel tuba, kivéve etegény édes anyámmal, akit as Istea oyugosztsljon meg én áldjon meg, n08J °\'j szent él«tünek nevelt. Ha nem volnék oly bátortalan, bát itten neki, valahogy csak TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JANUÁR 12 éa 1879. kStiöntést MÍvasén TÍwonosva leüléssel kinálá meg ai érkesettet. Alig ült le azonban a földesz, igy keidé beszédét. Bocsáuon meg tisiteleadÖ art hogy ftgyügyÜ bessédenimei foglalatosságai költ fen-tartóstatni szándékozóra. Bár mennyire megra* gyök ifl győiödve tisztelendő aram gaidag tu-dománya és mély bölcsessége felül, még ía ai a mint néhány év óta kerti búzatermelésnél eljár, — sehogy sem fér a fejembe. S megvallom el nem titkolható mosolylyal kérdeztem már ma-gamtól : minek a butát oly nagy munkával megforgatott földbe szemeokint és sorba vetni, s agyán annyi gonddal és munkával megka-pálni? Hiss a búzatermés ekénti mivelés mel-. lett nem fizeti vissza a reá fordított munkát és költséget. Ebben önnek némi igaza van Ferenc* gazda — válascolá a lelkész. Az így termelt basa elárusítva csakugyan nem hozná a reá fordított költséget. De nem is w a c&éi a mit elérni akarok, hanem a busafaj BWiit*áté»e. — Ne rázza fejét ketkedőleg. Értsen meg Jól 1T buaa ha több év folytán kertileg mivelve termeltetik, s évról évre mindig a legsxebb ka-lászok hagyatnak magnak — a buta annyira átváltozik és nemesedik, hogy nem csak meny-nyiségre majd kétannyit, de minőségre nécve is sokkal jobbat fog teremni, mint a közönné gesen, mivelt busaf*:j. Ha majd ilyen neme-sitett búzával vethetem el mezei földeimet — reménylem, hogy sokkal nagyobb termést és igy több jövedelmet is hoznak földeim — a je len légi búzatermésnél. És ak&or midőn saját szemeivel győződhetik míg a nemesített búza gazdag, bb termés képességéről — hissem, hogy nem fog kétkedŐleg mosolyogni. Még ha ugy fog is történni mint a tiszte lendÖ uram állítja t. i. hogy bővebb aratása leend, mind nekem, én előttem még akkor is kérdés marad váljon megérdemelte e a búza azt a sok vele való babráláat, melyet az uj pe-m esi tett bura faj létrehozása igényelt. — Mert bisén azt vettem észre, hogy sokat és sok idő óta vesződik tisztelendő uram a búza nemesítés-sel. Mai nap semmiből sem péozelhot a íöídmi-ves jobban mint a butából, ha majd elterjed a nemesitett búza, hogy a nagy birtuknaok is as-zal magozhatják el földeiket, kétszerezett ter-més után a búza árának is felére kell szállni mit nyertünk akkor a buzaneaiesiteasel ? nem tudom, de azt tudom, hogy földünk termőereje K igj sokkal hamarébb ki lesz merítve. Megvallom — teleié a lelkész kételyeit kivált az utóbbit nem könnyű lesz eloszlatnom miután a buzanemeeitésnek csak még küszö-bén állank B így döntő okokkal még nem czá-folhatok. Mindazáltal lássuk m**g mennyiben alaposak föntebbi ellenvetései. Ei^ezör is nem állhat meg amaz állítása, hogy kétszeres ter-més mennyiségnél az árnak felére kellene le-stállni. Néhány, alig két évtized óta Amerika és Ausztrália földrészekből Kurópa népesebb or- smánnám magamat a házas életre. Hiába rósz is es as enyém féle élet. Szeretném is én ha lenne •gy kis fe . . . fe . . . fe . . . feleségem. Erre útin egy nagyot köhintett. Arcza elpirul;, és lesaté Bcemeit, mint valami szemérmes vén kisasszony. — No Pista öcsém caak bátran T*gj neki. Ne reateld e dolgot, ha meglesz majd caak bele izled magadat. — De én nem tudom, hogy mikep kell megnősülni. — Tudod mit. Elmégy a leányotházhot Bekocsogtatss, mikor azután azt mondják, hogy lehet, Pista öcsém akkor bemégy, bemu- tatod magadat. .Én vagyok a Caóri István, nem ám Csóri Pista, mert akkor roeg mtödig gyereknek \'ártanak — azért jöttem,hogy oda adják e a leányukat nekem feleségül. * Most oaak mond el utánam. Állj fel és gondold azt, hogy én hozzám jöttél volna kérőbe. Igyni. A kalapot, pipát tugd a bal kezedbe, a jobb keze- det tedd szivedre. így; most mond el a mon- dókat. Pista bátyám szemérmesen lesüti izeméit és halk hangún elkestti; — Én vagyok a Cnóri István ; de nem ám Csőri Pista .... — Ejnye, ezt ne mond ez nem tartozik • de. Mond csak újra Pista bátyám neki hevfllt. Másodszor mar erősebb bangón beatéit: — Én vagyok a Csóri István, asért jöttem hogy oda adja e a leányát feleségül. — Igazán mondod Pista Öcsém ? — Igazán hát, legkomolyabban. — No ha Isten ugy akarja, meg a leá- nyon, hit isten neki fakereszt legyen meg, ne kod adom a leányomat. Komolyan mondja aram bátyám. — Komolyan. Ekkor lépett ba Kövérfihoz csinos leá nya a barna Mariska. Amint meglátta, hogy •tyja Pista bácsival benélgel, hamu mosolyt szagaiba évenkint nagy mennyiségben hozatott be busa és roz*, mely Magyarország gabonaki-vitelét sokszorozva felülmalja, mégis a búza ára, ha az 50 nes érek beni árnál JÓTal alább szállt is, de még Mm annyira, mennyire a két előbb nevezett földrészekből] gabona behozatal után várható volt. Ebből következtethető, hogy ha Magyarországnak gabona ki- itelekétannyira emelkedne is, az áron igen tavon a t, észrevehe-tő leg semmit sem asállíuna. De tegyük fel, hogy tetemes árcsökke-nést okozna a nemesitett busa termelés, aséVt még as esetre is sok haisnot ígér ac. Le vén a nemesített búzának az a tulajdonsága, hogy a szokásos sürü vetés uián és gondos kerti mi velés nélkül több év lefolytával előbbi álla-potára vissza aljasul. KE okból szükséges lesz 4 nagy birtokosoknak folytonosan oskolában é> kertileg miveiniaemeaitettbamát, mely.yei föld-jeiket el magot hassák. Ez pedig sök kézi mun-kást jgépyeL Így a nagyobb íöldbaVtokfttok ÍBMB gj&zvé\'ta\' a basát Dstfnesités a napB&jmoso^J nÜnya miatt Tolytatni, kénytelenitve lesznek a kiftbírtQkoeokiói a nemesi Vett basát magnak másfél vagy két árán is megveDai. Bs ez igen jol van így, legyen ter. hol a kkftbiriokot még versenyeteket a oagjbirtokossal. Mert a sokféle gazdasági gép használatával ugy is igen le van szorítva a kisbirtokos a meséi gazdálkodás teréről a n»gy birtokos által. Ama másik álli tás» p díg, hogy a nemesített búza nagyobb termete által hamarább kimerül a föld termő erejéből, mint a közönséges buzater in a leesel, — tökéletesen igaz. Azért nagyon csalódó ék ai a termelő, ki azt hiooé, hogy nemesített búza hanyszorozva nagyobb termest ád a közönsé-gesnél, annyíszorozza a jövedelmet is, mert ezen hitben nem változtatva a vetésforgáahan nemes buzaterme&zt<>s után nem sokat tuiaok egy vagy legfóllebb kél évtized múlva arra éb-redne, hogy földjén ntjtn>sitett búzával magozva is nem teremne annyi, mint a másnak közön-ségéé butával vetett földjén. Nem köszönnék meg ennek ntódaí az ilyen gazdálkodást. Sze-rintem a nemesített buzávali nagozas csak ugy engedhető m<»g, hogy ac a gazda, ki k5-zAnséges basával elrntett 2 holdat, lóherese volt pgy hold, ezután elvet egy holdat busával, e# két holdat hagy takarmánynak. Még igy is nagy n nyeresége a gazdának, mert feltévé, hogy nemesített búzája két annyi termést hoz, mint a közönségem, elAatftr két hold ffildhelyett c»ake^y holdut kell neki elvetni, megmarad másfél mérő mag busáját boldaakint, máaodssor egy hulddal tübb földdel több jutott takarmány alá. egy darabbal több marhát Is tarthat. Na gyoubgazdaságban a mily ssám arányban több földet fordítunk takarmány alá azon ssám arányban emelhetjük marhiiok lotacámát is. ~~ ;y, de ha tübb marhát nevaihetüok, több k-a« a jövedelem ie. A harmadik nyereség pedig as, hogy az eladásnál a nemesített búzát nagyobb árért adhatja cl. erőltetett magára, és Pista bátyámat Bzólli-totta meg. — Ugyan Csőri bácsi nem tudja hol van édea apám. Pista még sóházam volt ilyen kellemes helyctitben. Az a kedves női hang rezgésbe hozta arive húrjait, és feltámadt, de mit mon-duk lángra lobbant beuue a szerelem. Fülig pirult ésa leány széniéi kosé nézett. Amint tukiniet-i találkozott Mariskával azon-nal elejtette a öblös tájt pipát, mwl egészen M-lágyult cs elérzékenyült. Mi>aL raax nem volta* a uíárgyu Caori Pista, hanem a féfüa* Caóri Iat\'váii, mart meréuen miadaraellett éamreveh«-tö tag remegve monda: — Épeu axzal besaálgeiek. De még mirői, moodiazöraf, Pista Ocaém épe* mw»i kérte meg kexedet éa kérdi, hogy hozei mégy-e \'( Fülelj lányom, nem látod e, hogy milyen nehezen várja. — Hozzá, perese hogy hoszá, ctak ve- gyen el. Do elvesz e Pista bácsi? mondadévaj- kr>dva Mariska, ki azt gondolta, hogy miodea c»ak tréfa, h"gy atyja caak Pista bátyámmal ingerkedik. — Kiveszem bizony, csak a azavit meg ne változtassa. Itt a kes**m holnap után elme- gyek, ha ugy akarják késfogóra. A törtéuteknek csakhamar híre terjedt. Szerencse kivanatokkal halnoitik el Pista bftC4Ít és dicsérték íértÍM viseletéért. * * Ha as Itten ugy akarja, tneg a leányom, bál Isten neki fakeresztlegyon meg, neked adom leányomat monda Kövér ti a bálban ; M mégis történt nem sokára. Pista bácsimból és a szép barna Mariskámból egy pár lett. Ami eleinte tréfából indult meg, az komo-lyan vég*6dótt és hála Isten szerencsésen. A gyengéd viszony később mindkét részről aze re tel te, majd kölcsönös szerelemmé, mondhatni bálvAnyozissá vált; e gyengéd viszonyt még inkább növelte é* őket mindinkább egymáshoz Bisoay-bisony utó végre még kedvem less a buzanemesitéáhes tisztelendő uram! Csak abban vagyok még Tamás, hogyan lehet-séges a búzának annyira nemesítése, hogy ac kétsserte nagyobb termést adjon, mint a kö-zönséges. Pedig meggyőzöm erről is kpgyelmedet Ferencs gazda! ha figyelembe) fo^ja venni unit mondandó vagyok. 0 én igen figyelme* hallgatója lesiak, fe-leié Ferencz gardánk. Nem ragarakodom — monda a lelkész, határozottan ahoz, hogy a nemesített bnza épen két annyi termést ád mint a köt5Qség<1a. Lehet ennél magA»Hbb fokra vinni is a nemesítést, de megmaradhatunk még alantabbi fokon is. Hygy a nemesítés lehMöségérűI meggyőződjüok vegyük figyelembe a kertészek mükíidéaé:, haay féle gyümölcs és virigfajokat bornak létre nemesítés által. köt.)\'í t* U4 # t *• . Jlel/i lilre*. - Iffértük, hogy a kiváJóla- fenysseo sikerült haiediki tánosvigalemban rés&t vett hőlgykoszoru virágait meg nevezzük nem csak névleg, de néhányat az izlésteljesebb báli öl-tösék félemlitésével is. Bt ismerjük, hogy e té-ren journalistikai toltnnkat félve keteljük, mert oly gyöngéd hibát követhetünk el, melyre szé-peink jóiíüt mosolyognak, node e« i» vívmány ráok nézve, tudván, hogy az eprajkakon el-Icbbenő egy-egy mosoly; mi idézhettünk elő. Knorcz-r bátyánk gyönyörű terme fényben usiitt, Kovács Gabur és Grünbkura egyesült 16 Ugból áíló zenekara szebbnél szebb dara bokát játázott kifog~alaiaa atitbatosaággal, de ami legfőbb 2*1* és Somogy megyék öarégi ctaládai nagyreményű ifu sarjainak volt itt f-aztelén taUikája ugy, hogy reggel 7 órakor is még Bsimos pár tánctól t lelkesült jókedvvel, szűnni nem akarón aprózva a csárdás frissét. A ttipiutatus rendesűaég teljeedicséretet aratott, a tánc*rend s a fútértáoci jeívényei gyÜnyo rüek vftlának. A Ilik franczia négyest 84 pár lej let te. Köztük láttuk a bájoe koszorú követ-kusó virágait: AuiaicuJulcaa,BeJus Mili, Bosch Anoa, Botka Angyalka, Botk*. Enaike. Bot ka POIÍD, C*épáu KaroÜOj D.«séayi Ilona, Fábián Mariska* Fillüp Gizella, Fülöp Katicza, Gó-zony Marcsa, Hertelendy Júzaa, KrizAanics Etelka, Lerch Mariska, LerántN. Lisziák Ilka, Marton nővérek, Marton Matild, Hattos Vilma, Marovius Irma, Merkly Oubriella, Perlaky N. Pető N. Portier Jalcaa, Sárkövy N. Stefanica Aranka, .Szentmiklósy Ete\'ka, ;->ólyomi nővé rek, Skublics Ülr«ae,Szy Laura, Szigrici, Paula, Vaadényey Klementin. Továbbá: Be\'us Jó zaetoé, Deurbinyi Elekné, Hoocz Antali.é, Laky Kristúfné, Plihál Fereaczné, Stemmer Kálmánoé saU úrnőket. A karzaton láttuk : Báró Rieffl-Uorváth Gabrialla úrnőt leányával füsté a> a két visító honpolgár, akik ha P.sta bátyám kedves kis feleségével mint Mariskáját hívni szokta, kür.n üldögélt a verandán bozou tos szakilába kapasekodnak. vagy az öblös tájt pipát ra^dalgnlják foldh<>s, majd a do háoy zacskót ürítik ki atyjuk nem kia örömére. PisU bátyámból a azó szoros értelmében ember lett. Már most maga is neveti azon éle-lét a melyet a b.\'l előtt élt, mert m >3t ugyan csak forgolódik nemcsak kedves kis felesége körül, hanem még c*apa f o l e b a r á t i szeretetből barátainak feleségei körül is, kík auniéi* .megnősültek. No de es semmit sem tess. Legíe\'jebb csak a kedves kis fele-ség hamis mosoly kíséretében ujjaival meg-fenyegeti Pista bácsit, aki mindenkinek főleg ilyen magány télé üaUl embernek örömmel mondja el házasodásit, és boldog életét; elbe-szélését mindig agy fejesi be: — Hej! még sem hittem volna, hogy ily jó a házas, élet, ém hogy a nők még bol dogitani ip tudnak. A 16 Intent A já Istent hcj>> lie aoksxnr kértem, Art a« efT* t«nné n«t "ftk ^rtem, H\'.f7 te lányka wsmnadta ülpnUfm Í6 M int"i)h\'il sxert\'tnil mpg «ng?m. D« huxuisn a miat látom iwiaden, Ne» Uall«A> mg ™«Mi a j<l !««» ; M.|kéroéli>k téged >■. de W«k, — Hog; kineveti* te kia haruit lelek. lnen oei.l . .. Elmenrek bit kmtU, M^rpr^kalok laakiluii rússat. Átkarollak, m«gc>"kijl-ik laLpna, ZM cter«be kis aiivedet kéreu. Ha e dolof asarenetAtea plillt, Kffyet nonilok a megfogadom aseatfil Tudni illik : ha t£ii8arat tennék, Uimii ku lin; raleségfll veul«k I Uj. VÁRAÜT FEBENCZ. Daria ZrignondnéarnJtJcxefa leányával, Per-ci«I-Veasprémi Katalin arnfit anokái, KorAu ütelka éa isi* amperekkel Unger Uriaatni ur-ait rokona NtwttTicb Ninára], Kaprotokról Verlj gjiijri<erési nejéi éa leánját tat. De ki tudná mind a tanezterem, mind a kanat riroló aiépa\'geit ■ moaoljgó garde-damejait e)ó»ám-lálöi, mikor Mm gjoite e sorok Írója írni éa aésai, ugj, kogj tanctoloi ideje nem ü maradt. Háa mulat, de a referensnek ekkor is dolgosnia kell a jaj árvu fejének, ha ralaki nevét nem tudja, node mégia jutalmul a azáa meg axáa co-tilionjclviojbol tan a leg»i«bbet, ragyogó tö-rökjelvenyt mégii a mellére ttt«te egy gyöngéd kéz; — köezönet érte! De menjünk torabb, rnont jő még a c«iklandóa dolog ; a ragyogó, értékes éa szebbnél-azebb báli rubák leiraaa; nekfiok leginkább feltüat: Helus Emilia fehér atlaaa, éa tárlatánaál diaaitTr, DessényiHona fe-hér atlasz tárlatán és vegyes virágok, Herts-landy Józsi aárga tárlattá vitte virágokkal, Qúsoay Mariaka kreouaia aelyaai Töröa Tirav-gokkal, Szigrilz Paula fehér atlasi tárlalánnál, Lisúák llka> világos róaaaaiin tárlatáa virá-gokkal, Marton Matild rózsaszín selyem tárla-tannál, SiefáaiH Aranka fehér tilangls rózaa-szin virágokkal, Botka nővérek rózsaszín se-lyem tárlatásasl, Botka Polin világos rózsa-szín tárlatán teher virágokkal, Hinca ADUÍOÓ világon rózsaszinsely tm vegyes virágokkal. Laky Kriatófné kék atiaai esrttat oaipke éabwuviraggaj, Stemmer Kálmáoné galambszin selyem vóröa bársony és ezüst csipkével. Plihál Fer<¥nczné riolaaain selyem vegye* virágokkal. Mattoi Vilma világos róuaszia selyem guztréval éa oetelejtsel. Marovics Irma fehér tárlatán ve-gyea virágokkal, ADÍSÍU Julcsa kék urlatán vörös virágokkal, Szentmihilyi Etelka rósaaaain tárlatán hasoDlószinü atlasz és virágokkai stb. D-> le teszazük tollúnkat, mert a visszagondulás kéjittas állapotba sodor, elgondolva: mennyi édes sóhaj, epedó vágy czikázott a tündérkert e fényes csarnokában e nokatlannál rdvídebb-nek tetsző éjben; szinte hallatszott a lázasan verő szivek dobogása, s hiába vult a azemüveg használása ennyi uemtüz andalító világításá-ban ; measze hatottak ezek, s messze is gyúj-tottak; bizonyára ennek volt eredménye aa is, bogy azámos helyről távirat érkozetta vigalom-rendeső bizottsághoz, például aa előbbi vigal-makban rendezői Bzerepet vitt Dr. Wlaasica Gyula es Veszter Imréé sat. kik mindannyian jó mulatást kívántak. Meg volt! Jövőre ők is legyenek itt; tehát u 1880 ki hetediki bálra viszontlátásig. Isten velünk ! — A nagy-kanUuai főgymn. ifjúság segély- és zeneegylete javára 1879. február 5 én Nagy-Kanizsán a .Szarvas" caintfl ven- dáglő nagy termében tánczvigalommal egybe- külött zártkörű hangversenyt rendez. A ren- dező bizottmány: Bosnyák Zoltán rendező bi- zottmányt elnök, Balentics Imre b. ellenőr, Bárdio György b. pénit., Bárdio László, Beié redy Mikíóí, Boanyák Géza, Caurda Andor, Hauaer János, K.isa Vilmos, Kobler Kálmán, Laky Árpád, Perger Gyula tánezr., Sólyomy István, Szigelhy Elemér b. titk., Weber Pál tánezr. A meghívó másra át nem ruházható éa ennek előmutaiása mellett névre szóló belépti jegyek válthatók a .Szarvas" vendéglő I. emuleten, 18. sz. alatt február 3; 4 és 6-én d. e. 10—12, d. n. 4 — 6 óráig bezárólag és eate a pénztárnál, biemély és karzat jegy 1 frt 50 kr. Fólulfizetéeeit köszönettel togadtalnak és hirla pilag nyugtáztatnak. Kezdete 7 órakor. Müso tozat: 1. .Nagy Imakar." Bereci Edétől, har- monium kiséret mellett előadja a íogym. ének- kar. 2. Egyveleg „A kornevilli harangok," ozimu operettéből, előadja a fígym. aenekar. 3. .A kápolna." (Fia moll), Kreutaertil, «ló adja a főgym. énekkar. 4. ,Ai apóstól sirja," Váradi Antahól, szavalja Nagy István VIII. oszt. tan. 5 .Gondolsz e rám?" dal Sopran és Altra Kttokentól előadja • fogyni", gyermak- kar. 6. ,111. Magyar ábránd." Ábrányi Kor- néltól, zongorán előadja Tóth Károly, VII. oszt. tan. 7. .Népdalátirat," Tarieiky Ferenci- től, előadja a főgymn. énnxkkar. 3. .Hunyadi induló," előadja a főgymn. ének- éa zenekar. — A „nagy kanl*sai társaskör" t. tagjait, van szerencsénk a f. 1879. évi január 12-én d. u. 3 órakor a társaskör helyiségeiben megtartandó köigydléare meghívni. Tárgy : A lemondott helyett uj tisztikar és igazgaló\'vá- lasztmány választáss. Nagy-Kanizsán, 1879. évi január 6-án. Az elnökség. — A nagy-kaniiutai kasunó tiaxtajito közgyűlésének eredménye: Eloök Ebenspanger Lipót; Másodelnök: Maschanczker Mór; Pénz- tárnok: Wamberger; Titkár: Lengyel Ignáoz. — Választmányi tagok: Ebenspanger Leo, Löwinger I^náci, "Weis* Manó, Bettolheim Győző, Grünhut Fülöp, Weiaa Manó, Lő-wingsr Izrael, Blaa Pál, üllop Imre, Stolwer GUSZUT, íUichenfeld Mór, Feaselhofer Jóasef; Póttagok: Roseuberg líráéi, Riohter Mór, Engel Adott, Báron Lajos es Stern L M urak. — Mró* havazás folytán a járdák tiaz- tiUaa ijeu kiranatoaai vált; felhívjuk ai il>«- TIZENNYOLCZADIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. JAHUAB 1Í-4D 1879. tok figyelmét, h"gy a h»nyag háitalajdono-Bokat nigoruau köteletlék a he! gyakori eltaka-rítására. _ A creton bál, mely el&taör január 26-re rolt tervMve, ujabban 29-r« halasrtatott, mert ai elsí határnapon Kesithelyen e» Siom- bathelyeo tartatnak nagy táncívigalmak, hol a j»l«megyei népek ■ a fiatalság »«ámo»sa jelen jennek, s igy a kisdednereló egyesület női va Jasttmanya által re&dezendó eme kedélyesnek s | látogatottnak igérkeíó vigalomban nem vehet i tek Tolna réait. i — A» **r. Mtkfaségl TalaMtáiok a következő eredménynyel tartattak meg : Elnök- (xelsei Guttmann Henrik; Községi tanácsosok: Líwinger Ignlcx Ur. Prenburger Jakab, Grün- hut Fülöp, Rosenberg Izrasl, Stern M. J. Bettelheim Samu, Weisi H. I., Rothschild Al- bert, WeUt Samu, Keichenfeld Márk, Dr. En- gel Ármin, Englaoder Lajon, Dr SzakiU Nán- dor, Hirschel Ede, Sommer Miksa, Lőwinger Izrael, Rosenfeld Sándor, Walbaoh Mór, Ollop Samu, Weisz Manó, Ebenspanger Lipót, Bich- rach Gyula, Weismayer Mór, Halphen Lázár, Weiier Józaef, Blau Pál, Láng Henrik. Sommer Sándor, Lówy Jónet, Wolheim EraS. — .Xexei virágok\' czim alatt ren- deite sajtó alá Kelefi György válogatott köl- teményeit, í jövedelmének fele részét jótékony- czélra ajánlotta fel. Azonban a boszniai had- járat annyira megtörte egészségét, hogy jelen leg a nagy-kanizsai küskórhazbaa fekszik be- tegen. Az előfizetések kezelésével e lap szer- kesztősége lévén megbízva, jelentjük, hogy i eddig 11 előfizető és 19 aláíró jelentkezett. Az eloiueténi határidő ennélfogva a szerző fel- gjógyultiiig megbosBzabbittatik. — Török Ernő egykori caáktornyai levelezünk, pár óv óta szomb»lhe!yi lakos át- vette a .Vasmegyei Közlöny\' szerkesztését. Üdvözöljük a tövises pályán I — A aala-egersnegl torna-tüzoluS egy- let önkény tes tiizolló csapata 1879. évi január lH-án Zala-Egerszegen a .Bárány" szálloda nagytermében zászló avatási ünnepélye költsé- geinek fedezésére Kováts Gábor n.-kanizsai 1G tagú zenekara közreműködése mellett zárt- körű táoczvigalmat rendez. Bilépti dij : Sze- mélyjegy 1 frt, családjegy 3 személyre 2 frt 50 kr, 5 személyre 4 frt. Kezdete 8 órakor. Jegyek előre válthatúk t. Horváth Miklós ur kereskedésében és este a pénztárnál. A keszthelyi m. kir. gazd. taninté- zet hallgatói által folyó évi január bo 25 re kitU- zött zártkörűtánczvigalom, közbejött akadályok miatt, ugyanez év-január hó 22-ik napján fog megtartatni. —■ Rövid hirek. Oroszországban a for-radalom növekedik. — Szeged város az adófi-zetésben eióre van. — Vasmegyében a kán-üaoczi templomot kirabolták. — 1880 ra ujabb éjszakaarki expedvtiót terveznek Bécsben. — Maxinkban jelenleg 154 ezer iskola van, tíz évvel ezelőtt csak 13 ezer volt. — Frankenburg Adultnak félszázados írói jubileuma alkalmával Sopronban arany tollat nyújtottak át. — Liszt Ferenc* jan. 14-én Bpeatre érkezik. — Chiná-ban gr. Széchenyi Béla nagy kitüntetésekkel fo^adtatik. — A kazáni forradalomban nők is fogtak fegyvert. — ABirachánban kiütött a pi\'StÍB. — Al akadémiai Teloky pályázatra 14, Nádasdy pályázatra 3 mii érkezett. — A Kába szabályozási társulat elnöke Kadó Kálmán lett. — Konstantinápolyban, oagy a nyomor. — A királyné febr. 19 én utazik IrUndba. — Sá-tában »*gy adóvégrehajtóra rálottek. — Sié keriehérvárott egy TÍlegeny menyaszonya 1«-kálin szíven lőtte magát. — 60 láda taneszköz érkezett Parisból a Köztelekre, hol kiállítva lesi. — Prága a világ legegészségtelenebb vá-ros*. — Esparteró, Spanyolország nagy állam-férfik, haldoklik. — Abrudbányán dec». 21 én nagy zivatar volt menydórgéiés TillámcsapáttaJ. Ki nyert? Br&nn. január 8 án : 46. 77. 14. 6. 64. Vegyes hírek. — As emUJusStehéUág egyik csodája rolt Duchet, fordító a müncheni nemzeti köDjvtir- aál. Egykor felhivá hallg»USköz5Da4gét, hogy írjanak neki 20 hosszabb, vagy 40 roridebb levelet különféle nyelveken: németül, latinai, francEÍáa], ólastul, magyarul, csehül, lengyelül, tótul, oroazal; két nap múlva, midűn a leveleket megkapta, 20 vagy 40 egyénnek, egyidejűleg tollba is mondta azokat. — A Bécs é$ Pozsony körött közlekedő ssemélyvonat mait évi d*czember 27 én este hat órator Steibenbruanál öeazeütközött egy megkéwtt tehorronattal, 6 ennek 3 utolsó ko- csiját ezétznzta, mig a ssemélyvonat kéménye letörött, s a gép hasánál hall anná vált. Az uta- soknak nem történt baják, csak egy első osi- tálya kocsinak, melyben gr. Zichy Jenő ült, ablakát zazta be egy nagy csavar. — VÁra* családi dráma paraszt kunyhó- ban. Kaloijében lakott egy paraait, Hátija Kirin, akinek nép, de csalfa felesége volt. Gyakran íntó a féltékeny Malija, hogy hagyjon fel Sebával, mert még baj less belőle. Éva nem hallgatott rá, elhazudta büoös vissonyát s ti tokban tovább Üsté. A műit htí 25 ón azt mondta Ma ti ja a feleségének, hogy ai erdőbe megy ■ csak másnap délben kerül hasa. Éva rögtön értesítette Sábát, hogy jöjjön, mert subád a vásár. S Midőn Malija tizenegy óra tájban hasajött, feleségét a Seba karjai köat találta. Matija most fölragadta a fejszéjét s egy hatal- mas vágást mért Sebára, ki azonnal elveszte eszméletét. Erre a szörnyű férj egy éles kést húzott elő s levágta a Seba fejét. Éva sikoltra Bzaladt ki egy ingben s az ablakon keresztül nézte, mint tánezol Mattja önkívületben, Seba véres fejét magasra tartva, föl s alá a szobában. Mire sikoltozására a csendőrök élőjöttek, Ma- tija már elrohant. Csak másnap találták meg, őrülten, felesége csábitójának fejét még mindig a k«Mben tartva. — Moncasi ki végeztetése. A , Lant érne" néhány részletet közöl Moncasi kívégestetésé- ról, a mely Madridban történt. A király élete elleni merénylőt tőmlöczéből reggel 8 órakor kisérték a börtónbeli bíró elé, az úgynevezett Salad ero bor tón terem be. A biró fölolvasta előtte a megkegyelmezett kérő folyamodványa elutaaitását, mit Moocasi a legstoikusabb egy- kedvüs^ggel, minden íölindaias nélkül hallga- tott végig, a nélkül, hogy arcsának csak egy izma is megmozdult volna, sőt ajkai körül gu- njos mosoly vonaglott Ecután kezeiről leol- c!\'"ták a bilincseket és ö épp oly cgykedvüen irta alá kirégectetési Ítéletét. IJjjai nem re- megtek s írása igen jól olvasható. Erután a világi bíróság átazolgáltatta őt az irgalraaa barátoknak, az úgynevezett la Pas szerzet- béliek n«k, a kiknek tisztéhez tartozik már 1421-ik év óta, a halálra ítélteket a vess\'.ó- helyre kisérni. Moncaait a börtönből a szerzet kápolnájába vezették s ott maradt másnap reggeli 8 óráig, folyvást a szerzetesek társasá- gábaD. Itt vette át még fivérének és rokonai- nak búcsúleveleit, melyeket szintén a legna- gyobb stoicismuss&l, de elérzékenyülve olvasott. Nyúl ez óra után a szerzetesek átszolgáltatták a bakónak, kivel a merénylő egy két öszvértói húzott kocsiba Alt és ezután roppant sokaság jelenlétében a garotta (fojtócsarar) által vé gestetett ki. — Annyira itenvédtlye* vadász Ameri- kában, Maasachasettbeu bizonyos Marble Je- romos ur, hogy óriási vagyonáaak ÜMZOS jö- vedelmét arra fordítja. Közelebbről egy saját- ságos vadász koosit építtetett, és a keleti vasu- tak igazgatóságával aieraOdést kötött, hogy kocsiját minden vonat oaatolja magához, mikor Jeromos ar akarja. Ervei a kocsival aztán o«z-szol családoatól, kutyástól, ma«kástól keletre utazik nagy vadászatokra, A kocsi egéss has. Szőnyegekkel van bevonva; kényelmas kar-székek, divánok, zongora képezik az egyik ssakass bútorzatát Van egy másik lakssoba is, mely 24 láb hoszu, és egy külön ebédlő, melyet hálószobává lehet átalakítani. Különösen be-rendeseU konyhája is. Van továbbá hely a fegyvereknek, vadaknak és ruháknak, és pona-pié jégverem, felséges borokkal. A kocsihoz egy másik kocsi van kapcsolva, a ssolgasse-mélyzet számára. A társaság múlt évi ssept. 2-ika Óta utazik ide oda, ahol kedvezőbbnek ígérkezik a vadászat. Üzleti szemle. Nftgy-Kaaizsa, jannár 7. A f»O»let kedvezőtlen helyzete még mindig nem TÍlu>«att. A f*el5allitasi idény a nedves időjarái kOT«tkemtibe& hátra maradt, mert a gYtkorí esőzések foiytAn támadt árrii«k, a mil7«bben f«kvö «rd6beo a arankát l*A«t«tlenoé uttek, tót még » kéii irnban ú na«T kárukat ukoztak. Áttírre flxlelQnkaak «cyes áf>ira, n^mi Méakiéget B gr ed &J tölgyfából kenuit ■silfákbao renttak énre, meljek iiéles és hoitaa dsr»bokbao tnnezis házak tkámira még mindig kerestetnek. A vev&k kiTáoalmaiukk megfeleló oagjtig é> alakban köQBjui igen jő árak mellett eladható, de fájdalom, miot már legutóbbi tadótitásaokbao említettek, furétimalmaiiik nem tódnak kielégítő nwnnTiatéget elL&iliitaoi. Ezeket kivéve emliteire mólUj (Ulet piacsunkon c*ak egy fordult el<J, ami pedig a déli vuattaruaag éri tiükségletót fedesó fi- ix»llítis«, melyet egy helybeli nagyobb fakereak*d6 TÜLalt el. A uük^gelt mennyiség at idén kiváltkép igen te-teme*, mint mondjak, nébinj 100 knbik-méter építő ét dologfa, eseakÍTÜl nanyraennyiiAgfl talpfa, bod-Darfa után nem kérdesüiködnek, tVaacxia dongák árai caakU neTlegeaek, TüselÓfából sincs üxlet, eb-ből csak igen kevés kelt el a b#lj. t«akiégt«t Papirezeletek Tanito a földrajzból ráigál: — Mondd meg nekem fiam hogyan nevetik ason viaet, mely Anastráliit a tsbbi világréuattSI ValaastóTisnek. Sajtóhibák - Melyekkel a korrektornak kínlódnia kell.— A varoe kapójánál diadalkapo Tolt emelve. melynek lámpáit azonban a nagj nél miatt nem njtjthitták fojthatták) aeg. A tartalékosok elhanyagolt kUsejtlek voltak, de esnek dácsára OraltOak TOIOJL, ha mindnyájakat negÖlethettOk (olelbettak( rolna. Ai erdAbe fntra, a gaa lélek bizoayocan ta* találkosott ai ott TÍT6 M a r h á T a 1 ^Uártiral.) — KI tust kos adoma. Egy franai* lap beszéli a kÖTeÜceső adomát: A* nap tsrtvot, mi dón a labt-□ai nóket elrabolták. Egy aabin férfi sokkal jobban buiolt többi tártainál, bxomnédjx. már nem tudT*a , elritelni •iránkotásái, bouvaa^n szólítja meg: „Mit bánkódol te jobban mint mi? Hi-sea a mi felertge-inket is elrabolták." — "Igen ám," válaszolt a neg- \' saólitottj — aha agy volna, de engem épen as bánt i hogy a* án felt>segemet — nem rabolták el, mert ; otthon hagytam! Al apa, ki termetre nézve kicsi volt — ep;r \' kölySk initráTal lepte meg gyermekét, álon hosia j adáaaal, hogj piliokával fogjuk itatni, amalj oly ; kicainyea asas cxertlich formában focia megtartani. ! Erre a gyermek moaoljogva kérdezé: talán apimat \' ia pilinkiTal iUtUk? Egy lsaat«rl<té«y kér 10 UlMrt a mert holnap noaOJaie ka IL Megtörtént. Ügrrcdi iradábaa egy embernek a meghataimasást, sBiat kiaárólag ftroköaoek — — mlntbegy atyja, ki a pert aiegks^dte, elhalt — kellett Tolna alásrni. Est aaonban a parant magu-gadtlu, mondta : Mint .kiaárolagoe* Brükoe aeas írja alá; aaaem ugj .kjaárhataUan- alá aláírja. Szerkesztői Szenet. 3231. W. L. Mii eiek jobbak, d« mig sem i ralok. A le.41 uak Uridek, niaea . 3223. Pelk.rjlk tu.t.lt ]«T,lM5iok.t, hogj a fanangi híreket lehető rOviden, de gyoraan kft-lolni uireakedjeDek veldnk. 3223. V. Magas vendíjünk Tan. JsrS ui-mankra maradt. 3324. K. E. KouSnet, d« kirlak toloaitt: mire Hóit k mellékelt p^ss ? 3225. ,Hat»ii »»gj* nem Heu nsi.i7t.eLx-. M OLL SEIDLITZ - PORA. Unyo Ócska hangsze-reknek ujakért! becserélése. Mindennemű ze-ne hangszer bizo-mányszerü eladá sáliak elvállalása. Különösen figyelemre méltó a hírneves Dr. Forti-féle SEB-TAPASZ, mely rendkÍTÜli gyógyereje, elválasstó, érlelő ■ fájdalom csillapító hatása által leggyorsabb, legbiztosabb s egy-szersmind gyökeres gyógyulást essközöl különoemö ba-jukban. — Ily bajok a torokgyulladás, legcsohurut, bőrke s-barüaság, hartyisgyik (Croup, angina) min-dennemű megsértések, harapás, ssurás, vágás vagy égés áhal támadható sebek, megforráxások, daráss- vagy mehnzuriéok, konok (eiéJyek, auaatok (contnaidk) meg-lepő gyors fájdalomcaillapitással — rögstitt daganatok, giimók, tályogok, pokolvar, (carbancnlat pustula ma-ligna), magkeméoykedések, gsnyedések, vérkslesek, minden mirigybetegségek, görvélyes fekélyek, fagyda-gunat, ujjféreg, körömméreg, vadhas, tagstivacs, oaont-szu, ktfetamitás és megrándulasok, helyi csus; továbbá a szülés folytáni lábfelfakadisok és sebek, fájós, fekéiy-zett vagy mSr ganyes nói mell. — Sok nó mir csirá-ban volt emliriktól, — a különben elkerUlhetlen élet-veszélyes sebészi műtétnek mellísésével — egyedül ezen j»le« sebtapasi használata által meneküli meg. Végre a lesibe teljesen bemélyedt bármioema siáliia, vagy daráts és méh tollínkja csopán ezen ta-pasznak rövid idei használata folytán annyira elűtünik, hogy azután a testből közönségeaen szabad ké»el, sebészi műtét éd fájdalom nélkül könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem bokára bekövetkezik. Ezen megbecaülhellen gyógyszer, melynek jeleasége leghitelesebb egyének számos s különös kivánatra bár mikor felmutatható bizonyítványai által már régen A legfényesebben elidmrrtetett — rendkívüli s legkülönne. mübb esetekben megpróbált hatásánál és feliünü Bikeres eredményénél fogva, melyek használata által még elavult bajokban i» eléretnek, jól megalapított hírét kétségbe-vonhatlanul igatolja. Egy csomag ár« 50 k.r, nagyobb csomagé 1 frt használati utasítással együtt, postán küldve 20 krral több. Egy forintnyi csomagnál kissebb szállítmány nem teljesittetik. Központi küldeményei* raktár: Pesten TÖKÖK JÓZSEF gyógyszerész urnái, király-utcsa 7-ik ss. a. N a g y K a n i i a á n: Práger Béla gyógy-szertárában, Belusjózsefgyégyszer-tárában, Alsó Lendvan: KisBéla ^jógyítertíríban. Sümegen : Slamborssky L. Szombathelyen Pillich P. gyógyszertárbaa. A t. ez. gyógyszerért utak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felszóilittatnak, miszerint e részbeni ajanlataikat ezen gyógyszer 1Í óssitfljéhes FORTI LÁSZ-LÓHOZ czimezve: Budapest (Káczváros, Bocskay tér, 719. azám\'i beküldeni sziveskedjeaek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít. ■y Vidéki bérmentes levelek általi megrendelé- sek az árnak készpénabeni beküldése, vagy postai utalvány, vagy . utánvét mellett tüstént és legpontosabban tel- jeeittetnek. (65H 25-50) zongora-kölcsönző-intézet. Mindennemű zongorák dm raktára. njom»tott a kiadó laptalajdonas WajdiU Jóisef gyorssajtóji*. - |
