Zalai Közlöny 1906 022-026sz június.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	6.52 MB
Keltezés:	2010-06-23 14:20:52

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	2375
Megtekintések száma:	6381
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (411.17 KB) Zalai Közlöny 022-026. szám június Zalai Közlöny 1906 45. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA, 1806. NEGYVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 22. SZÁM. JUNIUS 2. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton. Elófnet1 álfjü HÍS* É"\'a 10 borona, (cUvic 6 korona, MgvetUviá 2 korona 60 f. - Egyes azám ára 20 t. i i zerkc,,;li l>r. Villán)! Henrik i ., ¦ ii í- klailo: III. \\\\ ,i \|<lit« .1 „,,,,¦!. A jelszavak kultusza. 0»««.. tmm^ «ik v,-.gig \' a legnagyobb kereskedelmi vállalatok élén - a közgazdaság, oktatás. - „Hó fórlinkun és az igazi szakembereket az Valóságos nemzeti fogyatkozás számba injainkon megolvashatjuk. A többiek csupa megy nálunk a kellő közgazdasági Indás és puluikusok A vállalatoknak cégér koll és tájékozottság hiánya. Anti igaz, azt tagadni nem szaktudás, nexus a politikái körökkel nem volna helyes. Közgazdasági tudásunk közgazdasági Ismeretek. Ahol a köz-nagyon fogyatékos és ez a lény már messzi- gazdasági tudás és szakértelem ily csekély lerí közéletünknek minden ineguyilaiko- értékelésben részesül. 011 hiáha keresünk a zásáról. Különösen a politikai tanácskozásokon szaktudásra való komoly törekvést és ami a kevés kivétellel olyanok viszik a szól. akik- legszomorúbb, hiáha keresünk közgazdasági nek közgazdasági készültsége a képzelhető közvéleményt, hozzá ertó emli, rek érinikezé-legtilacsouyabb szinvonalon áll A törvény- sehol kialakult állalánoi nézeteket, amelyek hozásban a szó szoros értelmében a köz- kifelé mim hazánk és államunk kifejezett gazdasági dilettantizmus uralkodik és az. öllel- közgazdasági igényei jelentkeznének. Ehelyett, szerűség, mely minden rendszeri nélkülöz, nálunk estik kháosz és fogalomzavar ural- Kulönösen a kiegyezés óla a 80-as évek Mik » mindé.....kintelbeit fegyvertelenül végein létesült törvényalkotások tesznek tanú- vagyunk kiszolgáltatva mindazoknak, akik ságot a közgazdasági érzék hiányáról. Ez a ol>M>l a tájékozatlanságból hasznot búznak, korszak csak jelszavakat ismer Ennek a meddőségnek fóoka a tájékozatlanság. A törvényhozási feladatok egész nagy » közgazdasági készültség hiánya, amelynek tömege várt ekkor megoldásra es nyilván- alapoka viszont abban rejlik, hogy eddig való voll mindenki elótt. hogy a nemzeti tűig a közgazdasági dolgok iránti érzek ki-. törvényhozásnak rövid idó alatt évszázadok fejlesztésére sem teltünk elegendői mulasztását kell kipótolnia. /intő elő kell A hiba már az. ifjúság középiskolai varázsolnia mindazon alkotásokat, amelyek a oktatásánál kezdődik, mert a középiskola a magyar államiság kiépítéséhez szükségesek s közgazdaság iránti érdeklődést nemcsak, hogy amelyek a magyar nemzetei képessé teszik nem kehi fel az ifjúságban, hanem annak arra. hogy Európa művelt népei között mid- eszinekörét egészen ellenkező irányba lereli. lóan helyei foglalhasson. Kezdetéi vette léhát Tökéletesen igaz, hogy a középiskolai okia-Ogy lázas liliiui munka, egy nagy korszak, tasnak nem az a célja, hogy az ifjúságot az. amelynek nagy erényei meg nem akadályoz- ideire gyakorlatilag előkészítse, mindazáltal halják a kutató szemet abban, hogy nagy az ideális állapot mégis csak az volna, ha a hibáit is meg ne lássa és azokra a kritika középiskolai oktatással sikerülne minden ifiu eszközeivel rá ne mutasson. Ennek a eiklopszi kezébe egy olyan arany kulcsot adni. aniely-epitménynek egyik fóhibája épen az. ami a lyl ó magának az élei kertjét megnyithatja eiklopszi építményeket állalán jellemzi l. i. a Az erkölcsi oktatás alapeszméje az. anyagi kötőanyag hiánya. Ez a kötőanyag a köz- javak abszolút megvetése. A humaniórák gazdasági tudás és a közgazdasági rend- titkaiba az ifjúságot a hellenisinus fáklyája szeresség. A magyar politikusok nem ismerték mellett vezetik be. Egy rég letűnt világiéi-első sorban saját hazájuk közgazdasági hely- fogás fénye mellett, egy olyan társadalom zetót és igényeit. Kelló alapossággal a köz- felfogásának fénye mellett, amely az ó derült gazdasági tudomány és mellékágainak teljes világnézetei ugy voll képes megalkotni, hogy fejletlen volta mellett nem is ismerhetlek, néhány lizezer boldog halandó a rabszolgák Ily módon speciális magyar szeinponlok nem millióinak vállaira alapiiotl államot és az élet képződhettek és magyar közvélemény a köz-\' nehéz küzdelmeit nem is Ismerte, meri a gazdaság kérdéseiben ki nem alakulhatott, j megélhetéséri való munkát a rabszolgák Nem marad tehát más hátra, mint elindulni i végezték helyette s a görög társadalom maga idegen példák nyomán és iriinyadásul kitűzni!csak a politikai szabadságnak és a müveit egyes jelszavakat, amelyek a nagy tömeg emberi szellem magasabb ösztöneinek éli és tetszését megnyerlek anélkül, hogy a mi áldozott. A liell-iiisniiis Szellemétől átitatott speciális helyzetünkben jelentőséggel, vagy ifjúságnak nem lehel érzéke a modern köz-komoly tartalommal birtak volna. Idegen gazdasági problémái iráni, mert ma a vorej-pcldák nyomán és jelszavak hálása alatt tékezó munka és a lelki műveltség együtt-kelelkezell a törvényalkotásoknak egész sora. járnak s a modern életfelfogás egyenes A legtipikusabb ezek közül n váltótörvény tagadása minden lielleiiisnnisnak. es n kereskedelmi törvény. Nagy részben Mit mondjak a közgazdaság egyetemi miiidakcttó valóságos Philiiis ami Palrein. oktatásáról\'/ Ennek iiilajdonképen kél irányú amennyiben egész sereg olyan intézményt feladnia volna. Az egyik irányban művelni a szabályoznak, amelyeket a magyar keres- tudományt a tudományért és közrehatni arra, kedélml élet a gyakprlatban azon itlótájt hogy az fejlődjön és előbbre haladjon. A másik legfeljebb híréből ismert. .irányban színién tudományos színvonalon, de Az egyes jelszavak állal keltett illúziók- bizonyos gyakorlati jelleggel közgazdasági bői még ma sem ábrándultiink ki teljesen és nevelést és tudást adni a jogászi és műszaki a közgazdasági dilettantizmus napjainkban is pályára készülő ifjúságnak. Szerkesztőség: Nagykanizsa, 8ugár.ul 6. szám. Kiadohivatnl 4a nyomda: Nagykanizsa, Ifj. Wajdila Józsefnél Deák-tár I. szám. Hirdetések díjszabás szárlnl. Nyllttár soronkánt 40 i A mai egyetemi oktatás ezeknek a céloknak meg m in felel. A jog- es államtudományi karnál épugy, mint a műegyetemen a köz,-gazdaságiam mellékes tárgynak szokás tekinteni. Ami a tudományos nivót illeti, én oask arról beszélhetek, ahogy nekünk e tárgyat annak idején az egyetemen előadták. Az oktatás mai nívóját nem ismerem és igy arról itélelei Nem mondhatok. A 80-as évek vegén még a közgazdaságtani a régi tradíciókhoz híven adták elő nekünk az egyetemen és őszintén mondhatom, hogy ezek tizjg adások egyáltalán nem voltak alkálin arra. hogy a közgazdasági tudomány V léséhez valakinek a szivében lelkesedést keltsenek^ Száraz meghatározások és theoriák halmaza, körmönfont argumentumok gyűjteménye, ezt nevezték közgazdasági tudománynak. A fődolog az volt, hogy a jelöli a szigorlaton hiány nélkül feltudja sorolni mindazokat a szokásos érveket, amelyek az egyes jelszavak erdekében a közgazdasági irodalomban valaha előfordullak Hazánk speciális viszonyairól és közgazdasági hely zetének részletéiről, valamint a legújabb áramlatokról inil sem hallottunk. Ezzel a holl anyaggal igen természetes, hogy nem lehet lelkesedést kelteni és így nevelődött annak a generációnak a helyébe, amelynek modern közgazdasági tudományt elsajátítani alkalma sem nyílott, egy ujabb nemzedék, amely viszonyainkhoz nem illó jelszavakkal szaturálva, nem birl érzékkel s igy nem tudott fölmelegedni a magyar közgazdasági érdekek iránt. Elvégre is be kell következni annak az időszaknak, amely a dilettánsok káros szereplésének véget vet. A leckét már eddig is elég drágán megfizettük és immár eljuthattunk a sajtit kárunkon annak az igazságnak a felismeréséhez, hogy a közgazdasági tudományok Intenzív oktatása tovább már el nem odázható s okvetlenül kell egy tij nemzedéket nevelnünk, amely képes magát a helyes közgazdasági gondolkozásba beleélni. Az ifjúság nevelését és oktatásai már a középiskoláknak oly irányokba kell terelnie, hogy az ifjú megszokjon mindeiil. a közgazdasági érdek szempontjából tekinteni. Az egyetemen külön szakot kell szentelni a közgazdasági tudományoknak, inert azoknak terjedelme és fontossága ma már ezt mindenkép indokolná leszi. A külső disz kedvééri meglehet honosítani a külön közgazdasági ludori fokozatot is. A közgazdaság tudományos művelését külön kell választani a jogászok és műegyetemi hallgaiök oktatásától, de az államtudományi szakon lévőkétől is, mert ezen utóbbiaktól intenzivebb és gyakorlatibb irányú készültségei kell megkövetelni. Ha közgazdasági érdekeinket egy alapos ludassal felszereli falankszra bízhatjuk, nem leszünk annak kitéve ami ma mindennap megtörténik velünk, hogy t i. vagy a sötétbe való ugrásokra kell magunkat elszánnunk. Z A I. A I K Ö Z I. 0 X V 1906. Jl\'XIL\'S j. vagy tílrnilnk kell oI,v dolgokat, amelyek nyilván a mi hátrányunkkal járnak. Tudás ós energia együtt szükséges a gazdasági boldoguláshoz. Kgyik a másika nélkül mit sem ér és épen a politikus nemzetek követik el a legnagyoljld) gazdasági baklövéseket, ha kellé készültség nélkül politikai impulzusokat követnek, vagy politikai befolyásoknak engednek. DR. SZILÁRD FERENC ROVÁS. .A [i 11 sz 1 ákróI uem lehet h városok fejlődését irányítani.\' Kzt irta egyik nagykanizsai napilap, mikor afelett panuszkodott, hogy a megye közönsége nem méltányolja eléggé a Nagykanizsa fejlődésében rejlő elsőrendű megyei érdeket Örülünk, hugy ezt már egyszer valaki nyíltan megmondta. Valóban ez a megyei belekibíeelés, vagy mondhatni rövidlátás, nagy kerrékkötóje a város fejlődésének Mi soha nem avatkoztunk \'\'ele abba 11 kérdésbe, Iiogy a parsai utal hogyan építsék, pedig éhez legaláhh is annyit értenénk, mint a pacsni ember a városi gazdasághoz. Nemrég egyik nagykanizsai újság a göcseji sötét viszonyokat jellemezte eléggé találó sziliekkel és többek kozl a járnllati illákat is szóba hozta. Krre nyilatkozott egyik göcseji szolgabíró. Klasszikus válaszának nevezetes része, az a pont, melyben kiielenti, hogy nem haj az, ha esős időkben járatlanok is az utak. .Majd \|önuek a bŐjli szelek és felszárítják nz mm." — Kmiati bizony kár a téntát pazarotui. Hát azok akarjak irányítani Nagykauizsa pompás kereskedelmi képességeit, nagyvárosi ambícióit, ukik az utakat a bójli szelekkel flflszterozlulják ki? Tisztelt urak, aki árkokat huzal a kertje alatt, »2 még nem bizonyos, hogy a városi csatornázáshoz Ki értsen. Amiért előre eladja a lábon álló gabc\'.iáját, azért talán még siucs egészen tísztábuti egy nagy város kereskedelmi érdekeivel. Ajánlatos, uraim, hogy respektálják a kártyázókuak a kibicekre vonatkozó 13-ik paragrafusait és ne kössék le egy város kibontott szárnyait. Láttam H napokban a kereskedő társulat jegyzökönyvét. ÜHtnlmas. liszieletetgerjcsztő régi fóliátis, melybe német nyelven meg a régi Haiidelsgrómium örökítette meg a uagyérdemü (itiliuunu 8. H. elnöklétével tartott illéseit. Sok érdekes, tanulságos dolog van ebben a nagy könyvben, érdemes lenne vele egyszer bővebben foglalkozni. A fakó írás adatai ki .ni a mi figyelmünket különösen egy pont ragadia meg. Kgy szabályzat, mely a eéhrendszer mintájául megállapítja, hugy mennyi vagyonnal kell rendelkeznie unnak, aki valamely ágban üzletet iikar nyilam így rófóskereskedést csuk az nyilbatott, aki kimutiilla, hogy vau 4000 forintja. Régi, bohó idők. meghaladott álláspontok! Kinek juliia ma eszébe, hogy ily béklyókat rakjon a szabad kereskedelem szárnyaira ? Hol lenne akkor ez a sok Üzlet és hol lenne ez a sok — bukás? A szabadság eszméjével bizonyára jobban összefér, hogy egy litying nélkül kereskedhessek mindenki és lin nyer, 5 nyerjen, lia pedig vészit — inás veszítsen. De mit értettek a jó Öregek a szabud.-ághoz! ? Ami őket vezérelte, az egy régen elkopott, divaljátniuli, kikopott fogalom. Valami, amire a jó öreg. k lelküket tetlék és ami az idők folyamán a kis Proteitszként kisiklott kezeink közül. Valami, ami meg nem fogható, meg nem ehető, legfeljebb — eladható. Valami, ami miatt mégis tiszteljük ez ósdi. özönvíz elóiti, rabszolga lelkeket, tiszteljük őket, mert e valamire gyakran oxísztenciiíjiikut is lettek Kz a valami. — a kereskedés eihikája A József Szanatórium-egyesület Nagykanizsán. — Saját tudósítónktól. — A napisajtó részleiei-en ismertette » szanatórium nagykanizsai bizottságának megalakuló ülését. Kzért felesleges ma szórói-szóm ismételni, hogy mit mondtak az egyes jelenlevők, mi csak azt az érzést akarjuk jellemezni, mely u UiOZg<dlliat megindította és mely a szerdai alakuló illésen is dominált. Lukács Uyörgy dr , a volt kultuszniiui-zicr. ki mint uz egyesület elnöke, személyesen \|elenl meg, elsó szavaival szive melyéig hatolt a jelenlevőknek. Nemzeti érzésünkre, liumnuizuiUMiukni, a magunk lmjára ekként apellált, mídóu támogatásunkat kérte. Oly őszintén, egyszerűen, mégis megkapóun beszélt. Iiol\'V n hatásnak be kellett következni. I[n mindnyájan ily részvéttel lennénk a szenvedők iráut, a gyors é hatásos segítség uem maradua el. Beszédének hatása uhut a helyi bizottság megalakult, miről Auguszta főhercegnőt (ávirulbau értesítették Ú emelte ki a kanizsai társaság két kiváló hölgyének érdemeit e téren. Vjdor 8a m unó éa Fluheist (iusziávné az áldásos munka végzői. Ntgy részük van abban, hogy a kanizsai bizottság meg. alakult. Minden kőnycsep, melyet ennek a bizottságnak a működésű letörölni fog, mind megannyi hálás köszönet lesz e két iieinesszivü úrasszony fáradozásáért A helyi Ilók tisztikara igy alakult meg: Dísz-clnök herceg Hattbyáuy. Slratlmami Ödönné; elnökök Vidor Samu né. Závody Albin: társelnök PlebsUi liiiszlávné: alelnökök (irüuhut llenríkné dr. Szekere, Józsefué, dr. líolhschíld Sumuué és V\'écsey Z>ig-moudiié Titkárok Karkas Vilma és Kévém Lajos; jegyzők: dr. Hajdú tiyula, Güriler Ferenc; pénztáros líaduai Jenő; ellenőr dr. Villányi Henrik ; orvosok: dr. Hl.iii. dr. Szekeres, dr Szigethy, dr. Schwarz. Ügyész dr. Ellényí (.iéza. A választmányt Mi taggal, a felügyelóbizottságot öt taggal alakították meg. Választmányi tagok lettek: dr. Ileutzik [•\'•--reucaé, llóliiu Kmilué, dr Fodor Aludúr, tirttnhui Henrik, (iyórlVy Jánosné, Horváth Uyorgy, Hehai Józsefué, Lajpcíg Antulué, dr. Nuumnun Kdén.-dr. ürszág Lajos, Köri Szabó Jeiiőné, Oszlerhulo-i \'. László, Ötvös Kinilné, dr. I\'lihál Viktorué, Páli) Atajosné, Kernele (iézáné, Itoscnborg Itichrtrdii-. Sebesléuy Lajosué, Schwarz liusztáviié. Saller U-uácné, Szalay Sándor, Tuholy (iyuláué. Závody I biiiué, Zerkowitz Laptsiié. Itoihichild Jakabné, Ilin meiisclieiti Vilmosiié. Deák l\'éterné líapoch QyillAaé, Hoseuleld Józsefué. Szegő (iyilláiié. I\'orediis Auláim-. Josifovits MKlvoj. dr. Villányi Heiirikué. dr. Schwai i Adolfné, dr. Uidhschild Jakabné. dr. Fried Udömie Kuan Irma, (irüulmt Alfrédili, Király Sándorne Lukács (työrgy dr es titkára tiszteletére \\ idor Samuné a József szaiiatóriuni helyi bizottsága elnökénél l-l terítékű ebéd volt a kovetke/Ó étlappal ; Ortuval cavlar, ofottui otüiikíkkfl . ti^„ !...:,;¦¦:: n,,. .cl. llurjit (ial.mlitl v .itg.uiyav.il Ctiiág vajjal Ltiia tolt raatott «tltka t»uiavai t kxfötul Tm» « ktoMtUl fíie I\'unci bfjrlM (jyiliiiölct, tájt Kckeie kivi N.t^ykaiitinat löf lakájt Ilaul-Siulerntt (Ich.r lionleauil) /lUl.cif lUlinK VOláaji lleiiUieck. TÁRCA. A pali ni parcellákon. Sajnos, uz országúton uem haladt a négy ökrös szekér. Ktlól eltekintve azonban a Neuizeli Szalun már a Magyar-utcán kezdődik, hol az utcagyerekek megdobálnak bennünkei. Kgyazor a főkapitány ís kikocsizott családjával. Talán ez volt az el 6 liinló, melvi\'t a magyar-uIcáink re.-peklállak. hu ugyan löjili halalmassflg egyáltalán impuiiúl nekik. I\'aliubuii uz ember liehajtal u nagy kapun es azt kérdi magában, hogy miben különbözők éli most a legendás t\'antacu- lilában dohzódó piktorai is meglettek volna elégedve ume liereeglól? Meglizeljük u bejépti-djjal, ami tbbol a baiigulallal. Orgiáját súgnak. Ülték \\olna a rurális boldog- ál!, hogy a dombos veteményes oldalon fél órán át ugy kedves társasággal spárgát kell kerespi. Aki A dolog olt kezdődik, hogy a boldogult belga spai^Ht talál, uz igen megörvendezteti a házigazdát, nagyurat csuk a pénzű kötötte ide. A szive nem. viszont ó megelégcdhetik a tellalálok nemes óutudulá-Kzért irtózutt minden befektetéstől, de uum irtózott W- Spárgái keresni jó, mert közben az ember semmitől, amit a íöldból kivenni leheléit. Most aztán következetesen az apró szóllóbokrokra hág és miután más kezekben vau a kilátásos palini kastély. Olyanoké- "éri össieíxjdlik. ettől kezdve tudja, milyen a szóllö baii. kikel a szivük is odaköt. Kgész paradicsomi bokor. Kz tehát nagyon tanulságos uulvelet. Míg az milien, csupa jázminbokrokkal, melyek esténkinl «mber spárgái szed, a nyájas házigazdák lelki épülésünk-ontják a kábító illatot. Micsoda pompázó bokrok! r\' gondoskodnak, amennyiben elóiálalják régi. ki-Távolról olyanok, iniulhu valami tündéri kéz leliér próbált vicceiket, melyeket epeli mi akaituuk elmon-leplet boritott volna rájuk. Az öreg palim tanító, ki a Miuláu pedig konslalálódik. hogy tobb spárga szomszéd kertben szokott pipázgatni, panaszkodik, aranyért sem található, felhívnak bennünket, hogyhogy a jázmin elveszi a pipafüsl illatál. Persze, ól leintsük meg a hires pulim kilátást. Kz a nagybirtok nem halja meg a falusi idill gyönyörűsége, megszokta DJUgiti oldalán van elhelyezve és szintén eladó, már. Annál gyorsabb keringésbe "hozza azonban a mi \' »- a kilátás, mert itt minden eladó. Közben u vérünket — de hogy is kerülünk mi oda, a belga kakukmadár is megszólal, melyről csak kevesen tud\|ák, nagy ur házi istenei koxé? h°g? in kakukmadarat egy a bokrok közé rejtett Újságírónak lenni jó, mert ingyen utazunk a! elmés kis masina pótolja, mely a szenzitív kedélyű vasúton. Ijságírónak lenni rossz, mert a kalauz \| vásárlók elölt poétikus kakukolásával tetemesen elősegíti következetesen kétkedik arcképünk valódiságában. « földek kelendőségét Újságírónak lenni ió, inert járhatunk színházba. Kossz, i Aztán megállapítjuk hol u láthatár. Mert a hogy muszáj járni. Jó, hogy a palini parcellákra házigazdák szeriül, .ameddig ellátunk, addig terjed u meghívnak bennünket, rossz, hogy a jázminbokrok palini birtok." Kzért rövidlátó embert uem is hívnak tárcát követelnek tőlünk. meg a birtokra. Klipem ott végtelenül nagy rab eesHluek. I\'alinba ugy megy az ember, hogy a palini meri legutóbb távcsővel kerestem az ég peremét, szíves ur kocsit küld értünk. A dolog kedélyes oldala! Valóban, óriási kileriedésü birtok. Siessünk azoubuii, hogy az állatoknál is látogatást tegyünk. A házigazda először is azt a produkciót végzi, bog) behulol .i lovak köze es mulul\|a. hogy ól i\'gyik sem rúgja meg, amint, hogy a tehenek sem liánnak. Mi örömet akarunk szerezni u házigazdának és nem koveljük uz állatok kozé, mert hátha — mi is sértetlenül joiiuéuk vissza és eiáltal iiiegdönleuók vendéglátó ; .i,ii.ii.l. siiia bitét, hogy a nemes barmok ittak ót tüntetik ki kedves gyengédségükkel. Kzt a boldogító illúziót valóban kár lenne szétdiilui. Mcgtunulluk pléjj nz állatok neveit, éveik számát, életük történetéi, szóval elóiuiiulinányokat tetitluk egy zoológiai essay megírásához. öl órakor leszaladunk a dombok alá és kalaplengetéssel üdvozoliuk az ott elrobogó gyorcvolialoi. Mily kellemes meglepetés! A vonalból csak eg\\elleii emher néz ki, az is a szabónk, valóban inegnyugtató ludat, hogy ez most eiillazolt Nagykanizsáról. Megnézzük még a kastély hatalmas termeit, végllt a kis házikápolnát, melyben érintetlenül ott állanak egy főúri család ereklyéi és régi nemesi okmányai, melu-k taláu Halis Istvánnak nyújthatnának élvezetes órákat Miután déluláu az orgouabokrok alján uzsouáz-luuk, este a verandán vacsorázunk, miközben téliesen megvetiük a villa és kés városias intézményét. A jázminbokrok még mindig illatoznak, sót kábitóbbau, bujábban mint előbb. Kiderül, hogy egy szép leány, ki körül ugy i forgott a palini világ, mint a bolygók a nap körül, kiderült, hogy holnap lesz tizeuhét éves. Akad Is, aki a kéményseprő és molnár találó példázatára hivatkozva, kiváuja, liogy álmai teljesüljenek, menjenek teljesedésbe a mamája tervei és Üzetódjenek ki a papája gondjai. Közben a másik Icn-mben tust liuz a palini cigánybanda, mely most gyakorolja be magát a -oc. IDJS1ÜS /-ALAI K 11 Z I. u X V Uj családok keletkezése. — Elferdített családnevek. — Kiélik emlékezetünkben vau még, a Magyarország történőiében korszakot alkotó egyházpolitikai törvények ellen I8lu-ik évben felveti küzdelem Kgyes felekezeti mhh Itraiei réaiéröl ádáz bareol Inkább érdekelheti azon idézel! elo, joliebet ezeu niellilo kllzde\' hordozta az anyagiakat palástoló köpeuyl helyesnek, 10 tiom 15 lehel bonná kételkedni, merlíhogy a k»zclgö voazedelemríl a elmborákal Ideje- ok.rallal. a keresztlevelével kepe» annak helyességet korén érlesitbelik. A kapilányaági középpont szék- MtoujtajQi, amely keresztlevél tudvalevőiéi teljes helyéül Szombathely lett volna a logalkalniasabb i\'iierivito erével bir. Természetesen csak addig, mlg középponti fekvésénél é» kitüué vasuli oastekolleléaé- az ellenkezője ugyancsak egy korábbi keresztlevéllel nél fogva. Ha Szombathelyen volna a kapitányság, uizouyilva titucs Csáktornyára egyelóre kisebb kirendellaég is elég l\'.nuel sokkal érdekesebb és így a közügyeimet leit volna, mert a kapilátivsági középpont közelsége kelben azon vidékek felekezeti anya- pólolta volna a nagyobb\' kireudellaégü személyiét magán kon)-veibe eszközöli bejegyzések, ahol maid........nindcii bubival Italadui csaladunk vau úgynevezett im-llek-cauí-ueve. ilyen kivinó lolvilágosullak a b.ladá, zászlaját lengéi,-,., uuik,.......ÍMa erre Nagykanizsa r. 1.\' viro, VI—VII ,z eszmél diadalmas- győzelemre villo és az ország\' kerülete \|a néhai Kiskaliizsa.l Hogy honnan kelet- gyülés mindkét háza -erós, és küzdelntes harc után kezelt, ki adta, vagy\'ki"baazn\'„lta\'«ilveMogosuial\'hiu - "lfo«a<ila ismeretea \|M4. M XXXI., XXXII.; és kelleuiellou iparokat okozó telje MOZGÓ KÉPEK. is XXXIII. törvénycikkekéi, melyeknek végrehajtása 18UÚ. évi oklóber hó t-én megkezdődön, mely Idótöl . -set) feleslegos azl inegállapilaiii szinte lebetelleu : » « kupielboli legros-zabb, ma már klirtlialallannak Kopasz ur képel akar venni a tárlaton. Kopasz ti r tkiubáll: Déry ur, Déry ur, hol Eltekintve allól. hogy az ilyen"tnelíékiieveket l \'"\'ea eeodájábíU jár óu? Miért nincs il! épen ifivellségi fokál akkor, mikor a maga képeit nézem? Kz az a hiroa legkülönfélébb béra ? kezi édeleg Magyarország lakóinak-kizárólag magyar Islszó azoké, is voli az nj családuevek kullorrása nyelven - egyöntetű nyilváutarláta állami intézinény. Klieklnlve allól hogy az il Kgyéb nagy borderein fontossága mellen, ez használó éj alkalmazó vidék lakói alkalommal csak az uj családok mikénti kelelkezésél ! szentbetnuéleg magán hordozza . , W\'.\'",\'\'ial\'li a\'í mái > • mmU ! Sf??* >"»«»l»\|iilásának képoiie alapjai. Ilyenek-1 Déry Béla (Magyarorazág legjobb humorú fen- :.il-..-/.! dalaim alapién Házasságkötés folytán uUpitolt családokat nj családoknak nem itstnervm el. nem pe(\|jg neTl mert .. Csizmadia, Horváth .Mikó, Horváth Lipa, Kálov.cs n* * . \' m101 1 terméMel him,M* m igjr alapított uj családok már egy meglévő törzsiSzl.cs, Kátovlca Mihína, Knausz Igri Knáusz Andris ta,lan 1,,,raia\' meVel a yu""Uöruii Árulunk, bajszál-családnak csak uj ágazatát — folytatását képezik. \| MihtÜec Alát>-á«. Miháleo Kiutaz. I\'ola\'i iiyuric, Steszlin «y«ra igy néz ki. Uj csaladok, a természeti törvények szerint. Kis. Szedlmajer Csonka, Szokol Kence, Varga Miklós¦ Kopasz ur,. !ye mondja. Az is ilyen retle- kizárólag us -¦..:., bevándorlás utján vali letelepedéssel ! pl. József. Varga Hódike. Varga Maker. Varga Kunira, netes? keletkezhetnek. Sajnosán keltűit tapasztalnom hogy az1 stb. síb. Az ezen csoportban említett iwvk nagvobh egyházi auyakonyvvezetés foljrlán számos olyan család bonyodalomnak az okozói, mim az elafi CMpoi\'inao van Magyarországban, melynek származása bevándor- említett nevek. mint ezen kettős nevekkel líirók illetve letelepedés alapján való kutatással ki nem johhaiimoudva helytelenül megáldott családok ugv mutatható, hanem kimutatható lesz a kővetkezők j Összevarrnak gabalyodva, hogy legtöbbje maga seiu bI apja u. Az egyházpolitikai törvények életbelépte előtt. India, hogy melyik a fö- és melyik a mellékneve us igy igen gyakori az az eset is. hogy egy ugyanazon a felekezeti lelkészek által vezetett anyakönyvekbe a I torzsból származók, vagyis lemérek teljesén elölő bejegyzést általában bemondás alapján eszközölték, nevet használnak, vagyw szabad liasználniok kereszt-a bejegyzés alapjául szolgáló adatokat, z ur. íjfe Déry: ItettiínlíleíieH rettenetes. Kopasz u r: s Milyen vizes? Déry: Tökéletesen. Koppant nedves dolog. Kopasz ii r: Kz érdekes, r— Hogy adja? Déry: Hétszáz korona, nagyságos uram. Kopasz ur: Kz a kis bóra? Déry: Doesánat a természetben sem nagyobb. Kopasz ur: Akkor ez csak aféle piceoló killiíuftseii leveliik alapján. Arra is van példa, begy egy ugyan-, a keresztény egyházaknál szokásus keresztelési szer- azon tulajdonosnak ingatlan birtokai, melyeket ktllön-1 büra. I,e,% tíU i«ttZ\' "aíy bórát szerettem volna. De tartás alkalmával, — legnagyobb részben a szülésnél is! bözó időben veti vagv örököli, a telekkönyvben is \\ hélsiaz korona! Uram, teremtőm, hisz az egy egész \' b!enls\'iev<\'k 8,aU f0nIul tiI6-ÍllelV" 8 te,Bkkö,,yvbu\\ vagyon! Aztán, mi olyan drága ezen ¦ kis pacsmagon? .t ilyen és hasonló számtalan eset elótordultl , , Dr^ **** ."W^08 u"m- « "ászon, múltban, amikor a lelkész - anyakönyvvezetók,A VflsZ0" wl«°\'\'e»d». pr"\'\'" kvalitás, erős, állhatatos, az anyakönyvbe való bejegyzést a családi névnek túlnyomó része a kényelmesebb oldalát alkalmazta az eltéphetetlen. Képzelheti, milyen erősnek kell lennie, helyesen lelt bejegyzése föltételezhető. De egy anyakönyvvezetésiiek t. i. az érte megjáró stólát tartotta hogy egy borát lehetett ráfesteni. és ezen felni tán nyilván de a fáradsággal és némi idó veszteséggel] Kopasz ur (őszintén): Persze! Ugy-e, ennél közreműködött bába — miul hivatalos személyiség, szolgáltatta. Ua a helyi és családi viszonyokkal is már némileg ismerős lelkész végezte a keresztelés! és ennek alapján újonnan áthelyezett vagy kinevezett • még a kerületében divó nyelvet vagy szójárást is járó utáuiiézé.-t a korábbi anyaköti v vek ben. vatry az ftrH(lhh vA„n, hiányosan értó és igy . családi állapoíokról leljesei. erdekeit felektől valamely eredeti okmány fejmuuiásá- [""5.vém m4r fSak oroszlánkepekhez kell? az «ak köveielését feleslegesnek tartolta Magyarországon az egyházpolitikai törvények lőtt nj családok keletkezeset nagyobb- lájékozatlau lelkész eszközölte a kere-ztelést anyakönyvi bejegyzést, ily körülmények után a családi nevek számos cselben elferdilve lettek az utókor elelbelept számára megörökítve. A közvetlen tapasztalatból szerzett ilyen például a következő néhány családi név: Bartal—Üartol : Hallá- Bolla; Henedek—I edenek : H»neik—licncek: lienkó-líeiike—Hence; Hau— Haj : Horos —Hersos; Heudekovics— Hencekovics ; Daba- — Dohos : Déz^é-nyi—Dézseuyi ; UeUei - tiersei ; (indina—Oodinek : tiereucsér—(iöröticsér—tielencsér (iOloncsér: llilc— l\'ile ; Igri—Zigri ; Kollarics — Kolorics— Koronics ; Lovak—Nóvák; Moór—Móhr-Móhl-Muhr; Miti-hcs—Mililics : Falkovics — l\'avelkovics ; Spaies — Iapaira: Szilágyi—Sziládi stb. stb. Hogy melyik a/ eredeti hfazi helyes név. azt ma már igen nehéz volna megállapítani, mert viselőjük mind a magáét tartja János vitézbe. Tizenhél esztendő — megható dolog. A írancia szalondrtiiiiákuak is, melyekben pedig üdvös iiitézinéuy annyi a blazírt ember, mint nálunk a tótgyerek, van egy alakja, aki u természet és ifjú vér meghaló1 üdeséget árasztja: — a tizenhét éves leány. Vegyük "ég ehhez & jázminbokrok illalát, a lerrász alatl a Déry (egyszerűen): Tökéletesen Így van. Azuin méltóságos uram, a legliuomabb ecsetekkel és legfinomabb festékkel vau festve, részben, az itt elmondottakra lehet és kell vissza- Kopasz ur: Ks drága most a festék ára? vezetni és ha a család származását kutató ily irányban ,} ó Szemtelenül drága. Mióta a marcali veszi fel a lunalat, mihaiii.ir.tl.h i>rediin-iivre is tog jutni . ... , . , „ , „ , , , ,,,, , Az anyakönyveknek állami vezeie.se fol.vláu ilyen k«kf«WÍr megbukott, hallatlanul felszállt az ár., és hasonló esetek nem fordulhattuk olí mért az érre Kopási ur Itlleggyözödéasel) : Most már vonatkozó és elöl említőit térvények szigorúan W lesz- ériem. (Figyelmesen vizsgálja a képet.) Jól tombol, nek lariva, altnak bo nem tarlása pedig az illőié Kgéaz jól lomból. Tényleg. Kiltlnöon lombjol. A aityakönyvvezetó részérói, legalább is fegyelmi vétségül IMgm a zongorán maj.l ineny.lOrögni fog hozz, képez A liirv.-nv kliuetiit\|;i. beev az ,-ljaro anvakóliyv- . . . , , vezető a személy moosságről al\'k......as módoii köteles, Al 1,R"Kl,,atoS meggyőződni, á felektói e célból házassági vagy Kopasz ur; Hál megveszem. Jó. Megveszem, születési anyakönyvi kivonatnak felmutatását követel- pedig kettős okból. Tudja miért? het,i. a családra vouatkozó korábbi bejegyzéseket össze Déry (bókolj: Meri excelliád egy előkelő hasonlititiii tartozik, jogoMilailan melléknevek bejegy-1 JTlül>nrttt zcse pedig tiltva vau Kopasz ur (büszkén): Igaz, ez is igaz, ez Az á ami anvakiiuv.éknek vezetése mar ezen , . ,,. . . . , . . 1,1^ olóadotlak alapján is bírálaton kivlll é» felni lévé i"«\'\'«" * »>f» Al "hi\' «V* "» horváth ist7án, i. kit. h, niiyikiiiiyvvcutii. uyárou bórává 1 A határsaélről. A kiváudorlókut estolto ,.,ini„„ m:nt „ mAaiamáiÁi urtn-t Utbok sejlelmes susogásál és az érkező holdat, mely tilküíj ílgy[lükok éii a llilttírsziiIi e\|lenÖrzíere rendeli wnm\'n t1 mn7tím- krt,i\' ••ber tatylat már bontani kezdte -alt.Jjogy miért is halotuÍRük köiiiu „\|\|«„dü küzdelem folyik. Különösen \|Jér\': ,öktóWifeD: feleségem tengeri fürdőbe kívánkozik szem el a kedvét az Adriától. A második — ez a fó. kii ugyanis városatya vagyok. En lelkes városatya vagyok, ki a város ügyeit viselem a »ZÍ- nem ballagott az országúton a négy ökrös szekér, Ha kicsit várnak, talán lirai vers lett volna a születésnapi köszöntőből, igy azonban a molnár és a kéményseprő mindent elrontottak. Aztán szíves jójszakát kívánunk és hazajövünk. A niagyar-ntcai gyerekek — hála Isten — alusznak ">ár, annál inkább ébren vannak a kávéházak. Ah. a Dráváig terjedt) határszélen tortént a Dunától szervezi! soproni hnlárrendórségi kapitány vezelésn alá tartozik, s mig a terület északt szögletén van maga a kapitányság, ugyancsak ott vau egymás melleit Kinilyhídán és Nagymarlonban egy-egy nagyobb és Lui tan jf ahi n egy kisebb kirendeltsége is. A határrendőrség! szol- Kopasz ur: Uát én, mint városatya roppaut "jsmáuy, undok városi helyek, a falu szűzi hangulata gH\|at tehát Sopron- és Mosonmegyékbe koncentrálódik "tan csupán utallak, megvetlek benneteket. Kz ószintén átérzett megvetéssel és b-iilartásával belépek a kávéházba\'.. . rlhetelleii módon. Kz az óriást terület a nagy híve vagyok amink az eszmének, hogy az uj fiumei vasutat Nagykanizsán át vezessék. Érti? Déry: Kezdem. Kopasz iir; Kn tehát kötelességemnek tartom, hogy ezt a tengeri tárgyú képet magamhoz váltsam és ennek alapján, mint a helyszín isinerője, zóljak a szőnyegen forgó kérdéshez. míg Van és Zala teljesen elhagyatott. A kivándorlás Bőt tulajdonosa, elveim szempontjából a Dunántúl egyik legfontosabb forgalmi I ntílmaz koroua? Tessék középpontja: Csák tornya, teljesen őrizetlen. Ki s- zsákmányolják ezt a kivándorlási ügynökök és U. i. Őszintén kívánom, hogy a paliui parcellázás rsáktornyai állomáson valóságos kivándorlókat irányitól De azért, Szerkesztő kózzéppontjnk van. Mert Sopron oly óriás távolságra (van, hogy ontian hirtelen odamenni nem lehet. Az \'ügynökök hírszolgálata pedig már elég tökéletes arra, jobban sikerüljön, mint e tárcát "r, csak fizesse ki az árát. prím Déry (boldogan): Köszönöm, Kegyelmes uram. (Déry Ile», mimiti e jelenetet igy vegigtlmuöts, M-a lomoru yaiuta. A búra meg ehiIttiUnu! tumliott a erUticgil vftimon.) 8EMPER. 4 . ZALAI K Ö 7, I ÖN Y 1906. JÚNIUS 2. v Eperjesy Sándor. (1831 -1906 ) Kperjesy Sándor ügyvéd, városunk egyik vezető férlia mult hó 81-én délelőtt \',,10 órakor 7ti éves korában hirtelen elhunyt. Karosszékben ülve. 01 vasas köz ben, mintha álomra hunyta volna le szemeit, érte utói a halál Halála napjáig \|ó egészségnek örvendett. Neki megadatott, hogy kinos kór uem ijesztgette, ellenben a város pénzintézeteinek adminisztrációja és a város közigazgatásában való tovékeny résztvéte foglalkoztatták ót a sír széléig. Halála napján még Olutal tervezett Budapestre, hogy réíztvegyen azokou a lárgyalásokon, melyek a festi Magyar Kereskedelmi Bankkal a helybeli Kereskedelmi és Iparbank fel számolása és átvétele ügyében folynak. Kperjesy Sándornak veleszületett tulajdona volt a megfontolt Ítélkezés és a képzelet fogyatékossága. Az ó nyugodt elméje minden tárgyat rideg világításba helyezte. Ábrándok sohasem bevitették. A családalapítás gondjai és kötelességei után ót fóleg csak megyei, városi és pénzügyi dolenk érdekelték. Jelleme minden körülmények közt ugyan az maradt: egyszerű és igénytelen volt és ezt a kél tulajdont a közélet míndcu ténykedésében érvétiyesi-teDJ akarta a saját módja szerint. Azért ö nemcsak a saját vagyonával takarékoskodott, hanem a város vagyonával is és nagyobb befektetéseknek és tul-kiadásokuak nem volt barátja még akkor sem, ha a kifejlődött technika és kulturn és a lakosság kényelem -Bzeretete a kiadást hangosan követelték. 0 megmaradt ilyeukor konzervatív városatyának. De amilyen konzervatív volt a pénzügyekben, ép oly liberális volt politikai és felekezeti nézeteiben. A szabadelvl)-séguek és felekezeti t ü re I m e ss é g n ek makacs harcosa volt és jellemének ezen vonásai! nagy érdemnek kell betudni. Pénzügyi konzervativizmusa sok ellenfelel, nem mondjuk ellenséget, szerzett neki, de nagy tekintélyéi mégis elismerlek, épen szabadelvüségo és felekezeti liberalizmusa miatt. Nagykanizsa város egyik legjellemzetesebb karakterét vesztelte el benne, mert az ó egyénisége elveket képviseli. Kperjesy Sándor váratlan halálhíre villámgyorsan elterjedi a városban. Igaz. hogy közéletünk vezérembere szép korhűn volt már, de azért seuki-seni akarta hinni a hirtelen lialálhirl. A haláleset elólti napon még megtette mindennapi utjál a Polgári Kgyletbe, ahol rendes társaságával alsózolt Nyolc óra (elé hazament és est ebédjének elköltése ulán lefeküdt. Reggel a szokott időben felkelt és reggelizés után újságolvasásba kezdeti. A szobában játszadoztak unokái, kik nemsokára azzal a hírrel mentik ki a szobából: — A nagypapa elaludt. Kperjesy Sándor tényleg ugy feküdt, karosszékében, mintha elaludt volna. Kezében tartolta még újságját. A szokallun alvásidő feltűnt a hozzátartozóknak és költögetni kezdlék Kkkor jöttek rá a váratlan gyásiesetre: uz öreg ur meghalt. Szivhlbfés érte. Mire Szabó Zsigmond dr. orvos a helyszínre érkezett, Kperjesy Sándori megdermedt tagokkal találta. A gyászeset hírére uzonnal kitűzték a gyász-lobogót a városházára, a Délzalai Takarékpénztár, a Kereskedelmi és Iparbank, a Társaskör, a Polgári Egylet és a Kaszinó epületeire. Néhánv pénzintézet és részvénytársasági vállalat aznap délután igazgatósági Ülést tartott és az elhunyt életében kifejteti érdemeit jegyzőkönyvében örökítette meg és külön gyászjelentést adtak ki. A gyászoló család gyászjelentése a .következő : Kperjesy Dezső, Béla, Oizella férj. Dr. Henlzik Ke-rencué, (iéza, Uábor, Jolán férj. Dr, Slocker Anialné, Imre, Róza férj. Sanweber Józsefué n maguk, az alulírottak, valamin! uz összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jeleulik, hogy szerelő atyjuk, iiagyatyjuk, testvér és rokon Kperjesy Sándor köz- és váltó Ügyvéd, 1848/4y-es honvédtiszt, városi képviselő, megyebizottsági tag a Délzalui Takarékpénztár R-t. és a Kürdó-Részvénytársaság el- nöke, a Kereskedelmi és Iparbank It-t,, a Serfőző és Malálagyár Részvénvtúrsaság, a Nagykanizsai Tárházak R-t. alelnöke stb. stb. áldásos és munkás éleiének 7\'fl-Ílt évében rövid szenvedés után folyó évi május hó 31-én d. e. \',10 órakor történi gyászos elhunytát. A boldogult holt tetemei i\'jnfi. évi június hó a-án. szombaton délután !j órakor fognak (sa]át kívánságának megfelelően 1 a róm kath. temető halottas házánál beszenteltetni és az ugyanolt levó családi sírboltban őrök nyugalomra helyeztetni Az engesztelő szent mise-áldozat folyó évi luniiis hó 2-án délelőtt 8 órukor fog a helybeli plébánia templomban a Mindenhatónak hemulattalní. Nagykanizsán. 1906. május hó 31. Áldás és béke hamvaira! Kperjesy Dezsóné szül, B. Papp Tekla. Kperjesy Bélánó szül. Szüts Adrieune, Kperjesy Gézáné szül. Weuseé Alex, Kperjesy Imréué szül. Szalay Irma menyei. — Dr. Bentzik Ferenc, Slocker Antal, Sanweber József veje). — Kperjesy Margit, Jolán. Dezső, Mariska, László, Sándor, Adorján Zoltán, Irma, Imre, Sándor, Bentzik Ferenc, József, Lajos, Mihály, Sándor, Gizella. Katica, Hauser Jancsi és Laci, Stocker Jolán, Sanweber József, Ilonka és Magda unokái. — özv. Dévényi Ivánué — Kperjesy Gábriel, özv. Hillo-prandl Antalué — Kperjesy Helén, Jaeger — Kperjesy Blanka testvérei. — Koszorúk mellőzését kérjük. A temetés ina délután ö órakor volt nagy részvéttel. Képviselve voltak ott a megyei és városi halóság. uz összes pénzinlézetek lestűlelileg és több egyesület. á társadalom vezető lérflui közül is számosan megjelentek. Kperjesy Sándor 1831. február Ü-án született a tolnuinegvei T\'ubód köz-égben. Középiskolui és jogi tanulmányait Pécsett vége/te. — A Jst-iki szabadságharcban mint 17 éves gyermekifju vett részt és Dainjanics oldala mellett dicsőséggel küzdötte azt végig a délvidéken. Katonai erényeit Dainjanics azznl méltányolta, hogy lisztté léptette elfl. A szabadságharc leveretése ulán Kperjesyt az osztrák ármádíába sorozták és mint közlegény két esztendőn át Tirolban szolgált. Mtdóu innen megszabadult, előbb Pinkafőn, majd Szegszárdon és Budapesten hivalaloskodott Kz utóbbi helyen, mint kerületi rendörulkupiláuy Hildára volt beosztva. — I fitiíi-ben Nagykanizsán telepedett meg, mint városi jegyző. HtW-ben kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. IST\'l-ben alapitolta a Délzalai Tuknrékpétiziárt. melynek haláláig elnöke maradt. lsT.i-hau a gőzfürdő részvénytársaságot alapitotla. Alelnöke volt a nagykanizsai Kereskedelmi és Ipar-bauknuk, a nagykanizsai sörgyárnak, u nagykanizsai tárházaknak, fclllgyeló-bízoitt-ági tagia az Alsómuraközi Takarékpénztárnak, melynek alapításában is részt vett. — Az elhunyt a politikai éleinek is mindig törékeny harcosa volt. Az alkotmány visszaállítása utána balközép párthoz tartozóit. I87Ö-IŐI kezdve a szabad-elvll-párluak volt híve. Több ízben, mint választási elnök működőit Nagykanizsán. Az utóbbi években a politikai helyzet változásával az alkotmánypárt elveit fogadta el és e minőségben részt vett a megyei koalíció mozgalmaiban De már u közigazgatási bizottság tagságáról az idén, öregségére való hivatkozássul, lemondott. A megye jegyzőkönyvében örökítette meg érdemeit. — Kétszer házasodott, Klóször lSó7-beu, nőül véve Tormay Mariskát, másodízben. 1862-ben Slór Rózát vette uófll. — A kél házasságból nyuL gyermek származott. Rendkívül egyszerű életmódjáról ismert embere Volt társaséletünknek. Öltözködésében nem kövelte a divatot. A régi nemesek módjára sohasem viselt mást. mini zsiuorozotl magyar mentél. A ozórnkozást nem igen kereste Kgyedllü szórakozása volt uz esti alsóspártí az Kgyletben. Hat óra felé mindig látható volt az Öreg ur magas, érdekes alakja, amint 11 Lilike palota előtt bekanyarodott a Sugár-utru, a Polgári Ivgylel felé tártra. Ott alsózgatolt régi idők óta vacsora előtt Mutter református lelkészszel és I) é n e s szolgabiróval. — Kávéházba, vendéglőbe sohasem járt. Kgy városi közgyűlésen szólta jött egyszer a kávéházak közegészségügye. Kperjesy is hozzászólón uz ügyhöz, az ó rendkívül érdekes, szótagolt beszéd modorával. 0 is a közegészségügyi szabályzatok betartását, szigorítását sürgette. Nem magam kedvéért teszem, mondotta Kperjesy a körülölte állóknak, hisz én uem is jártam még soha kávéházba, de nem is fogok járni. Kz a kijelentés találó képe az Ő egyszerű életmódjának. Halála után ís megmaradt elvei melleit. Érdekes régi kívánságát teljesítették akkor, amidőn a temető halottas házából temették e\|: csendes részvéttel koszorúk mellőzésével. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A Nemzeti Szalon vernUsage-ja. t,v. h) M. Iió 27-én pontban 11 órakor megnyitniuk a Nemzeti Szalont. A budapesit művészek közül ott voltak Magyar ManliiMiner Gusztáv, Katona Nándor, líruck miksa, Gergely Imre, Kézili-Kovácli László, Déry Sóit), Rubovics Márk, Markó Ernő stb. és nagyszátüii közönség. Jelen voltak a kanizbni inűkedveló-fcsiók te, csak szobrászaink hiányozlak. Déry líela, a Nemzeti S/.nlon titkára tartalmáé beszédben méltatta a .Nemzeti Szalon" kulturális feladatát, megköszönte a Ivarosnak és a helyi sajtónak a támogatást es kérte Lengyel Lajos főjegyzőt, hogy a tárlatot nyissa meg hivatalosan. Lengyel Lajos főjegyző, h.-polgármester rámutatott a művészet fontosságára és különösen arra n körülményre, hogy miután a művészeinek a vidéki városokban otthona nincs, hálásan kell fogadni a Nemzeti Szalon-nak a festészet decentralizációjára irányuló törekvését A megnyitásnál 150 személy volt jelen. A katalógus 183 számot tüntet fel, de meg-Bzaporodotl a tárlat ö jelentékeny feslmény-nyel, 4 képpel Magyar Manheimertöl ée egy női arcképpel Gergely Imrétől. Mult hó 27-én este társasvacsora roll. Brrfl azonban csak mintegy 40-en gyűltem össze. Lakosságunk takarékossága bámulatos, mikor arról van szó, hogy nem politikai embereket, tehát művészeket kell ünnepelni. Nem hisszük, hogy bárkinek pénzügyi egyensúlyát zavarta volna meg, ha véletlenül megtisztelte volna a magyar festőket jelenlétével Csak szomorúsággal konstatáljuk, hogy a társadalmi visszavonás bacillusa ismét nagyon fertőz. Knm\'k fölfedezésére nincs is szükségünk górcsőre. A műpártolás nálunk még gyermekkorát éli, nem i\'soilálni való tehát, hogy nem volt az a pártolás nagyon lelkes. A pénz kenyérre, ruhára és jó lápszerre kell még unnak i. aki különben egy J00 K. könnyen elferbli/ egy illésben. Mégis eladta a Nemzeti Szalon 11 kövi\'tkezó képeket: Déry Béla: Hegyi ut. Megvette Kbenspanger Leó Rubovtes Márk: Cigányok a Halálon mellett, Markó Kruö: Kli hangulat és Kgerváry I\'olemkiii: Népdal vevője Zerkovílz Lajos. Murkó Krnö: Moesár-purl és Krdószél, lovábhá Mugyar Maimheiuier G11-2-táv: Országul és Olasz ulearészlet vérije Weisz Tivadarné. Kézdi-Kováes László: Heggel és Nyírfák vevője Rotbsehild Jakab dr. Kalivoda Kutu: Az unva vevője Kleisehner Miksa Rubovies Márk: Hazafelé és Ksii hangulat erdőszélen vevője Roseuberg Richárd. \' Háry tiyula: Venezia vevője özv. Szalacay Farku-né. Kgerváry l\'otomkin: l.h.n u mi képviselőnk vevőié /.erkovitz Lajos. Déry Béli: Napsütés a parton vevője B. L. dr. Rubovics Márk: Alkony vevője N. 8. Bruck Miksa; Alkonyat vevője Klek Lipót. Hnnk Miksa: Bárlfui konyha vevője Nagykanizsai Takarékpénztár. Kgerváry l\'olemkiu: Falusi bíró vevője Rosoiifold Zsigmond, Markó Krnö: Tót Dnuafóldvár mellet és Krdó széle vevője Rothschild Hamu dr. Markó KrnŐ: Tél vevője N. N. 19011. JUNIUS -1. ZALAI KÖZLÖNY 6 • K.livod. K»t» sikerei. Kalivoda Kain\' tiulorpása ninosen senkilíek. S6t az 1. és M.\'megalázni a halálom gőgjét és fölemelni a rMiímorettoS, unnék két kedves képe a .Nemzeti K még a művészek tiszteletére adott vacso- szegényeket és elhagyottakut. Szalon" lárlatáu látható, nagyobbsz.básu ilgurális rán meg képviselve sem volt. Ez megtörtént Ka nemcsak a bölcsészeti, hanem a képet festeti, mely jelenleg a müncheni .Kuustverciii- vasárnap. Ezek után igazán nem sejtjük, történelmi háttér is. mely az Evangélium tárlata" lállialó A inQnelieui .Kromdet.blaii- azi minek használja a kör hangzatos címét, mögött áll, örökös tárgya marad az ólniélye-jrja Kalivoila Katáról: Éría talenitniuiak bizonyul i mire jók az alapszabályok, mert olt, aholj désnek és okulásnak. Italiroda Kata, kinek nagy képe: .A zászló^snk a dalárda működik, olt sokkal helyén „zenteles" bizonyár, ügyeimet fog kelteni. A világos valóbb lenne a régi név — Nagykanizsai — Személyi hír. Lukács (iyörgy v. b. t. „iiiieken való ürOnio kielégítést nyer a lehér ruházat, lialárda. Hideg igazságok ezek, de meg lanácsns. v«h kultuszmieinMr szerdán délben Kegy-az .rauysugaras világilás a gyertyafény és óm pap kellett Írnunk. A dalárda kedvéért fentarlani, kauizsára érkezett, hol a József kir. herceg Szana-(,,jo állal. A képen a templom világos belseje, a ezt a cimet célszerű lehet ugyan, de akkor tórium helyi bizottságát megalakította Lukács, ki j.arasitgyermokük jullemzetes arckiiejezésel nagyon készüljön el a kör arra Is, hogy egy Ilyen ittlétekor Vidor Samuué vendege volt, szerdán d. u. Mépeu érvényesülnek. A három leány és az fisz pap leránduló múvésztársaság, mint a Nemzeti az ot órai gyorsvonattal visszautazott Budapestre, alakja a sok gvertvafénylól körülvéve Ügyeleinreinéltó. Szalon, blztusan számit a művészeti kör Magyar Ignác halála. A hazafias mozgat- m próbája tehetségének. Még kél kisebb képei lálnogatására. »\'J™k érjl;k,,s állított kí. Míndkelló férli pleltiair-ukl - • Mo.ve.zeti előadás. Iléry Méla festfiunivész. °." \\ Városunk szlllóttlének e sikere az igazi l.sléazct » Nemtetí Szalon titkár hétfiu délután 4 órakor a ;,J J ,,oisI1, smimU,éM .1 báliban Monet.....ben lenyesed igazolj, a Kalivoda í\'.\'«l»«h«" «»•""«« ¦.«"<•»! ama emberek kézé tartozóit, kik vagvonuk révén ,;,,en,umiboz (uznl, reményeket. A múvé.zuó június \| „,,„. \'Crna "\'és hTfoT a liíépt h a $L \'^.«»rtk \'^\'^ ."¦"\'»•.•¦• ^ZiZ\'\' .én érkezik lluslakra nyári t.rlúzkodásra. 7,1 lillér. de .....„len látogató „gvutt.1 egy sor™gve, !«¦-•<* törhetetlen hirdetése el. .K.y.erling.Klelra,zivázlal,r,«lJr. Neumann U kap. amellyel a hetffil músorsfálékon iátszik. Sors- «""* " ""^"\'\\ "^\'"V^LT.ifi má\' K,le. A hclyl,,, hukozseg nidos lórabbij. ezzé, az ,,,yelfillérért a kiállítási pénztárnál kapható ^S^^^ZZ^X^ életrajzzal emléket állított ipjánuk. h budapesti Jut- ¦ * Nemzeti Szalon. A .Pesti Hírlap" euyik .... . ¦* , . . r . » .. / község nagyuevt, hitszónokának Kayserlingnek, Ki i minapi száma többek köz. lg,; i, a,áriáiról: Zala- IrlZ^^M^&ffSLtff, ,..l. Kayserliugí .A leglobbak egyike voll. a.kinek vármegyének amer.k.,,™,, fe,lfidfi főváros, tde ert- pállanak és sókkal pról.bbb foglalkozással snhalmál a megemlékezés e bus szozala kornlfolüa. hetetlen nlodon máig: .»,„ megye, székhelye, a Se,,,- ¦ U,„vt. Jól mondjuk. Szerénysége mellett kun.gaslo. neszle «u munkás-ág- zen Szalon mnkiá lilásat szereleltei fogadia. Kulonos M * . ^ >0\|, KSzélelbeli l..„, dicsőséggel övezeti A legutolsók egyike ama dicséretet érdemel a vuro, hazat,.,. l„lo hgena zsldó- .„^„„„Z síuk„uon,lé. b.z.lias szellemiül áthatolt „„„yok koznl, akiket egy termékeny szazad „icga\|»u- sága. mely leginkább megérlelte, mitjel.nl egy mii- ..j,..„,,.kj,.,w„.,„. keservedé kenyerét. De í ,l,kozolt, aklk mely barázdát számollak szelem, kiáll, a» . .Idákén. Ahogjr régente a yándork.áíl.lások ......., „,,,,,,,,„. A ,1M>rÍM .„ozgalmakb.n és a ,!¦ Ilinkben es bőséges termessel gnztl.gilolt.k Imin- janiik be a vulek, városokat, bogy liazallas érzésre !...,_ : ,, ^ ,. ______......j.-r ,., ... _.„t. bőséges terméssel gazdagitották Inilo- járták be a vidéki városokat, bogv liazallas érzésre "««.•"••» Marunk tárházait buzdítsanak, ngy buzdítják ma a Szalon és a Képzó-1 um"" "ll""i"k1 ™JHj\'«»\'«»u \'„,„•% k.vette részel \' Az életraiz sok melegséggel vau megírva és ,„„vé.,zeli Társulat aegíse .lati rendezett vidéki mi, 1»,l!\'el", M:"v" f országos ligyek Illeni „z iratról ,s el lehel „lon.laui. l„«v „„.„lói .„lalok a vélek, közönséget magyaros múizlésre. i>M>""\'»f <\'"\': >\'"!\' \'"d.,. embere a város, lugyobh erénvekról kell ezólauunk, annál inkább Nagykanizsán mintegy 11,0 mútárg\'át vitt le a N.......^ "-."".vlasának. de igenis „,,„,iig eges, ember. érSíOk sz»,u,\',k gyengeségé,, de „em az a lényeges. Zeíszalon, bemutat,, régebbi és modernebb mes-, ™1 ", ""}\\"< üf!"1?" líb"rA"ak\' »k"«\' ^.l\'mf tereink kiváló alkolásál. Halló Kde .Kríszlils-a. ¦ m°<""1, «ok«t palai ak egyes vezeremberek Hazafias nlimk. liánéin az, amit értEtott. A könyvet csinos kiállitfisloin ki>oyvkeresk<idése Hudapestou adta ki * Weaton Wüly hangversenye. A I\'olgári Kgylat termében május hó Bl-én hangversenyzett Wenton Willy csekélysziimii, de distiugvált ItözOneég i-Ji-it. l-\'ól.-g Wagner Kikártl zenéjének interpretálás savai a zongorán foglalkozik. Wugnor-zeiiél a zon-urári reprodukálni annyi, mint leiiiondaui u Wsgnor Lampel U. Kényes Adolf civakodó vén asszonyai, Nyil.ssy kár \'.] ""Verfizódésél hirdette miiiden lére,,, ab. tvazo paruztjal eléggé ellentétéé móirányokat kepvi-, "i 1- a ,?1. , i a i -.i,^..-i. fi azoiiiia lelken-sle egyik-másik uir-iigiro ismerősét nett, de nagy váltoi«osbHK<i;in sunikoznak a lain* .. ,, . ., .. n. . , ¦ ¦\' B . . t ¦ -i c ^ir ia- , rí i i \' t, > ii felkérve ol az ügy „szellőztetésére". A holieinelei olyat tapasztalt, ami nem egyezett meggyőződésével. kon a figurális táj- és csendélet-képek ismerteid) művészeinktől Legtöbbet árt a kiállításnak a lém élet padlózata, iltt tanult gyermekévelben livák Ferenc es innen meneküli ki nemrég a katonaság.) De hát a magyar művészid celláira ugy látszik jónak lalál- zeno hangszerelésének nWszerll stlnezó.érfil. Aki Jik f V^Sfíf .\'""K"ir.\' * W1* XÍT * ,., , ,, tiillNa^a elegye elnik e> a inupáilnlas Iti/.tntoan indul lehat Wagner zeneiének zongorán való előadására, M„ad ,ehál \|inmAr níMllJ művészi alkoiás is Nagv ..\'Neje ii ok zongorái vállalkozik, az már nagy hátrányban van. Weston ezt a hiányt bravúros játékkal pótolta. Segítette ebben óriási emlékező-tehetsége. (Mindem kívülről játszott) és a kitilnó W\'inkeliriaim zongora, (irieg-iiek sebo-jét is hallottuk íínom nllanszirozásbau. Legnagyobb hatást keltelt a Walkyrek lovaglása cimü részlet K/.t nagy technikával, és szinte orehesziralis hatással adia elő A közönség sokat tapsolt. A koncert fél órai késéssel kezdődött. Illle SIt\'\|Vl\'\'(" tA" élete uloUó napjáig sem veszett ki lel -¦ , kéből. Szerette az u\|ságirókat s ha rátalált valahol dezö vén epQlet fehérre meszelt terme es lyukas ., , , . , .,1 e, . .,, . , , , .,JU„.. i._..u____________n.^t. Lv...... egy ilyen uiságiro társaságra, letilt ho/.zá\|uk mondván: — „Kngedjek meg uraim, hogy kis>é felviduljak maguk közölt". — Az újságírással is próbálkozott néha, de nem nagy sikerrel. A „fesló szemével" nézte a dolgokat s ezért sokszor bizony unalom fogta el az olvasót cikkeinek olvasásakor. Szívesen segítették Marad lel.il „nmár nebány mi resz a koiassJX.gr- ujíá(Iiró.m,ikedrolól lórekvéseit s lürték, ha kanizsai, nemcsak becsi es budapesti luc.tmázol.sok. hlJlmíM ir, „,]o s„ri,ltI\| aattmk ,„„aMbb nielyeknek ez b vagyonos dunántúli város kitllnö jiiaca volt. HÍREK. Pünkösd. .Mindazok az űnnepok, melyek nz Kvnn . ,, néha hasábokat in tele, szerinte életének legszebb emlékéről h „marha alsósról", melyuok ludva- bívűeii l\'jházv mester volt a/, ismert szereplője. Való-" I liari sok érdeke* dolgot lehetne feljegyezni ennek a ktlIaAleg >zörke. de hensóleg annál érdekesebb ember életéről. A mg., kanizsai KUö Mag>ar Aszlal-társaság kolon gydaxjeleutést adott ki elhuny iáról. Krdemes, levékejjy tagol gyászolnak beniie. Az életé-lien zaios embernek utolsó tette egy megható csendes iktus voll Magához hivalta hétfőn Ihászi Horváth * Művészetpártolás és a művészeti góliiun omlókét hirdetik, uein csupán a iloginúk I^ván anyakönyvvezetőt és elölte egybekelt szivének kör. A Zalai Kó/lonv l-gutól.l.i száma im.g- i iiiintt széniek, hanoin m. örök igazsiignál fugva. ^Ij^itiáva^ <iele Katalinnal ki M<t.>n reggnl már irta, hogy az Irodaim, ,s Művészi Korm-k. melyet a. élet es tapasztalás igazol, Amit ffi^^íl^^ volna feliiilaii: a im\'ivészeknek segitoni szép húsvétkor a/, embenseg erez, mindenek fohiit u„,......,„,., Zsigmond beszédei momioii. in,inkájukban. Amennyire iga/, ez. ép oly abból áll. hogy az eszme, ha keresztre feszítik — Flaszteréinek. A Ffr-uion a szekérút és a kevéssé gondolt erre az Irodalmi és Művé-,!8, min,lenkor feltámad és gyóz. S Blllit u, járda kfizll részt klkongfizták. Bddlg gyep nfitt ezen a szeli Kör. A művészek vásárja elég szépen pünkösdi ünnep jelent, abból áll, hogy mikor közén. Az esztétikai érzék régre megnyilatkozik . sikerüli ugyan. ,lo korántsem annyira, ainínl ».magasból a lángnyelvek leszállanak. nem kozlgazg.iásb.n Is, unrt a kövezést a vároa végczieti. ezt Nagykanizsa közönségétől elvárhattuk löriéuheiik meg .sebesen zugó szelek zendü- Örömmel üdvözüljük a szépérzék ezt. csekély megvolna, ha — no hát ne szépilsük a dolgol \| léso" nélkül. 8 így ha a megváltás szüksége nyilatkozását is és ez a kövezés «rr. enged követ-— az Irodalmi és .Művészeti Körnek művé- különbózó alakban lép !8 fel. a változó kor- keztetai. hogy nem reményleien annak a korszaknak szeti szakosztálya eleget telt volna feladatának.; szellemek és élctszükségek parancsai szerint: jövetele, amikor a szépérzék életeleme lesz „gr az Mert hogy a tárlat és a művészek erdekében, de a megváltó eszme míiidlg ugyanaz marad, adminisztrációnak, valamint . város intelligens l.kos-akár mily csekély dolgol tett volna, arról \| Kiegyenlíteni az élet kirívó aránytalanságait; ságáuak. Vagy lalán túloznánk 11 mit igyunk? s,r«\';s«x:t Nnvnn bvaayvll etto a le^bUttualib óvóm«t. — líUöiortian ai I-rcmla (crmímotcí / e ti -.a i >\\ pflrivás t ,"ol>\' «y«"i"il>aj. léRctíi-, lUUii,- ét hóly.iK k\\ul almuk c-cloiliín SA év óla kiKlnii ercdtníuy--nyol I.j-- é> ini;iilius imii";\',i;\'.,-i.i.ii. tnlnl iypliui, thulcia mc^kiiníllcKck múlt, akik kötöntÍKC) Ív6vli helyeit a liatktctluiumehle. mohai .itÜ^-tuiráf vliie! éltek. ttV natrontalmu ásványyizet a MOHAI Számos orvosi szaktekintély állal ajánlva. Kiismerő nyilatkozatok a forrás leírásának ismertető füzetében olvashatók. Háztartások számára inásfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű, mesterségesen szénsavval telített vizűéi, sót a szódavíznél is olcsóbh, hogy az ÁtíNKS-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse es hogy bárki által olcsón beszerezhető legyen, mára vidéki nagyobb városokban is lerakatok »zorveztetiek ^ ü\|iyn\|\| hf]PyJ7 \| ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapható. A forráskezolőség. — Kapható minden füszerüzletben és elsörangn veudéglóben. liDUIDU UU1 Uh , ZALAI KÖH Ö N V IflOÖ. Jl\'NIUS 2. — A »iKRlomrcndezőw. Megjön jól (ismerheti Lukács kegyelmes ur a mi közönségünkéi. Vagy (alán mondhatjuk igy, hogy a vidék kozőn-égét. Szerdán, a szanaióriiim gyűlésén a város ifjúságához is volt szava, kért- okét, alakítsanak vigalom rendező bízott\' ságot és táncoljanak és mulassanak ajknak javára, épülésére, kiknek a lánc, a múlatás halál és kiknek soraiban sokan vannak, kiknek a lánc, a mulalás hozta a pusztító betegséget. Táncoljunk a szanatórium-egyesület javára. Talán sikerül pár évadon át egy dunántúli szanatóriumot ósszetáncolui. Jsinétol\|ük, jól rnner bennünket Lukács György, ismeri a gyönge oldalunkat. Mert tagadhatatlan, hogy ha áldozni sok szent ügyért sem vagyunk hajlandók, ahhoz a kinai gyerekek jövője is elegendő cél, hogy jó muzsika mellett táncia perdüljünk. Csakhogy a kegyelmes ur ajánlatát jó lesz egy nagyobb terjedelművel, általánosabbal megtoldani. Azzal, hogy sohase láncoljunk másért, mint derék Ügyért. Ne tessék megijedni, azért nem lesz hímiy a táncra való alkalmakban, mert annyi jó ügyünk hever parlagou, hogy ha egy szezonban ezeknek csak század részét vesszük is progiammuukba. Így is jut a farsang minden napjára legalább tiz mulatság. Táucestélyckct rendezni csupán azért, hogy az estély költségei kifizetődjenek, legalább is könnyelműség. Táncolni a láncért, — ehhez nem vagyunk eléggé gazdagok és bajoktól mentes. Hát ha majd szorougva, fukaron nyilunk erszényt a szanatóriumért, szúrjuk le a belépő-dijat a táncteremben és táncoljunk a tudóbetegért. Hisz azoknak, szegényeknek,\' oly mindegy, hogy ósszeimádkozták, vagy osszelumpolták-u azt a pénzt, amelyen ók friss tejet és jó levegőt vehetnek. — Biciklizés a sétaterén. Míuden jóiztésü, gondolkodó és tapasztalt ember belátja, hogy a nagykanizsai sétatér nem olyan hely, hol a biciklizés nem az Ültetvények, utak és játszó gyermekek kárára történnék. Ks mégis előfordul, hogy a sportkedvelő, közönség épeu a sétateret szemeli ki gyakorló-iérne\'. Valamikor az ördögök terítették az embereket földre; a XX. században a bicikliző urak a sétaterei szemelik ki, hogy t gyermekeket földre, terítsék és a sétáló közönségnek alkalmatlankodjanak. Kmellell még közvagyont is rongáltuk. A sétatéren való kerékpározás egyenesen kihágás. Szükséges volna tilalomfán figyelmeztetni a sportlérfÍBkat, hogy „a sétatéren a kerékpározás tilos." — Halálozáa. Heti ed ek József posta- és tavirótíszt 34 éves korában Nagykanizsán elhunyt. EgJ Edéig a mozgópostánál tett szolgálatot, de egy voualösszeütkőzésuél megsérült s felgyógyulása utau a városi postahivatalhoz oszlottak be szolgálalra. Temetésén a kél posta hivatal tiszti-, segédtiszti- és szolgászemélyzete nagy számmal képviselve volt. — Népesedési mozgalom. Az elmúlt május havában Nagykanízsáu születelt összesen ii7 gyermek és pedig: törvényes üu ím és 24 leáuy; házasságon\' kívül: nj Hu és 3 leány és egy liu gyermek halva született; halálozások száma volt 68, kik közül 87 ti- és 21 a nőnemhez tartozóit: házasságkötés céljából S\'J pár jelentkezett és ugyancsak \'A2 pár kötött házasságot; vegyes házasság :i esetben jött lélro. Természetes szaporodás íj lélek. — Peatí Magyar Kereskedelmi Bank fiókja Nagykanizaán, Közöltök ama nagyjelentőségű pénzügyi eseményt, hogy a Pesti Magvar Kereskedelmi Hsuk liókot létesít Nagykanizsán. A liók létesítése értesülésünk szerint ugy történik, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi itauk átveszi a nagykanizsai Kereskedelmi és Iparbank részvény társulatot, illetve ennek összes aktíváit és passiváit. A Kereskedelmi és Iparbauk r.-t. Nagykanizsán, mint biztos forrásból értesülünk az átmeneti idő alatt is zavartalanul fen-lartja az intézet eddigi ügyleteit és üzletkörébe vágó ujabb baukügyleleket is készségesen köl. — Elhalasztott befizetés A magyarországi munkások rokkaut és nyugdiiegylete helybeli Bókjának vezetősége tudatja tagjaival, hogy a holnapi befizetés — a pünkösdi ünnep miatt - a legközelebbi vasárnapra, azaz f hó lO-ére halasztatolt el. — Kántorpróba Kiakanizsán. Kiskanizsán szerdán másodízben tartották meg a kántorpróbál. A bíráló bizottság tagjai voltak Mátyás József, Rác János. Szalay Lajos, Hőbm Emil, Csolosz Jenő. — KivDlDk megjelentek Yécsey Zsigmond polgármester. Deák Péter rendőrfőkapitány és Görög Ince plébános. A Ji" pályázó közül megjelent öt jelölt közül a próba után első helyen kandidálták Krajcsoviis Józsefet, a másodikra Deekert Imrét, a harmadikra Matkovits i Kleket. — A felsült püspök fogadás. Mulatságos falusi históriáról értesít bennünket egyik olvasónk. Somogyvár községben csütörtökön bérmálás volt. A bérmálásra érkező Kutrovác püspököt nagy ünnepségekkel készültek fogadni. Napokig Urtolt a készülődés A lovasbandériuui, moly a falu legényeiből állolt, napokon ál próbát tartott. Végre nagy küzdelem után „felvirradt a dicső nap hajnala." A banderislák szép, magyaros ruhában mentek ki a talu határába. Igy ment minden mint a karikacsapás — rendben. Azaz mégsem. A bandériumot körülvevő közönség izgatottan nézegetett ki a messzi országútra: — Jón-e már a püspök? ... A püspök azonban még mindig uem jött Kkkor egy ember kivetődött a faluból a banderis Iákhoz és Ő újságolta, hogy a püspök már vagy egy órája a somogyvári pompás gróf) kastélyban piheni ki az ul fáradalmait. Képzelhető, hogy milyen hosszú orral távoztak az .ünnepélv színhelyéről." Restellik is nagyon a faluban a rajtuk esett csúfságot. 8 most nem lehelnek mást a község derék magyar lakói, miuthogy kutatják: Ki lehet az oka. kinek hibájából történt hogy a püspök nem a „kijelölt útvonalon\'1 lött a faluba? — Időjárás. Az időjárás a mult bélen főleg esős volt. Május 30-án délután U órakor jégesővel vegyes záporeső pusztított a város utcáin, felszakítva a csatornák burkolatát. A városi lömbház szobái és pincéi ismét el voltak öntve. Május 31 -éo pedig csendes nyári eső esett a nap javarészében, 76\'J mm. barométer-állas mellett. — DlcBérő ének. Kabik Tivadar városi ker-t\'\'sz amily hosszú ember, olyan ügyes ember te. A maga szakmájában képzelt és ízléssel dolgozik. Kunek a tanúsága az. hogy Nagykanizsán sok utcában gyönyörűen lombosak és rendezettek a fák. Ö hozta rendbe az Kgyletkertet, mely egyszerűen szólva: igazán gyönyört). Kzt linóm ízléssel csinálta, látszik, hogy szeretettel dolgozott rajta De az Ó müve a Usengerí-uli hársfa-sétány is, mely felülmúlhatatlanul szép. Mikor pár év előtt megkopasztani kezdte a fákat, levágta koronájukat, gúnyolódott felette az egész város és gúnyolták azt, aki ezt megengedte. Kabik ThB-lar nem szólt semmit a gunyolódókuak, csak uyirogatts tovább a fákal, Ks ime, ma ott áll a tormába szabott hisor, molym-k minden fája bámulatosan hasonló egymáshoz. Kivul-bclűl a fák mentén egyénét) vonalat lehelne húzni és uem akadna egy kiálló ág, amely a vonalat zavarttá liitka szép dolog ez. Kabik Tivadar érdemes ember. Erdemét előkelő szakemberek is többször elismerték. — Befizetések A délzalai takarékpénztárral egyesüli öusególyzó szövetkezetnél, a folyó hó 4-ére eső befizetések az ünnep miatt 8-áu, azaz pénteken délelőtt tárlatnak meg. A Nagykanizsai Takarékpénztár által alapított Önsegélyző Szövetkezetnél a Pünkösd hétfőre eső befizetések az ünnep miatt folyó hó 7-én, azaz csütörtökön délelőtt lesznek megtartva. x Eggcr pasztillai gyorsan és biztosan hatnak kolm^ésuél, rekedtségnél és oluyálkásodásnál. felül-mullialallanok a torok és légzési szervek működési zavarainál, a gyomrot nem rontják és kitüuó izüek. Kaphatók minden gyógyszertárban és drogériában. Doboza I és ¦> korona. (Próbadoboz 50 fillér.) Főraktár „Nádor" gyógyszertár, BudapeBt, VI., Váci-körut 17. Az utca éjjel. — Budapesten az egyetlen füqgetlen ellenzéki nagy napilap: „az UJSAG". Klóüzetesi ára: Egész évre 28 kor. Félévre 14 kor. Kgész évre 7 kor. Kgy hónapra 2 k. 40 f. Gyönyörű ailjuniajándék karácsonyra az ujság minden előfizetőjének kivétel nélkül. Megrendelési cim: ,.Az Újság" kiadóhivatala, Budapest, VII., Kerepesi-ut 54. — Éj/éli ptUaitalfeiveU-kk. — Az utcai élet ezer és ezer alakulása mindig érdekes téma a megfigyelőnek. Számtalan apró utcai történeteket örökítettek már meg az ólomkatonák. A színes hírek írójának mindig hálás alakjai: a sarki kofa, a posztoló rendőr, a vágtató automobil, a száguldó biciklista, a korzó eleven éleiével, szóval mindazon számtalan alak, ki az utcán mozog és eleveuné, színessé teszi a nappali utca képéi. Az éjjeli utca képe azonban sokkal érdekesebb. Leplezetlent)! igaz képét uyujlja a viszonyoknak s ezért keresik fel a naturalista írók oly nagy szereleltei ¦ nagy városok éjjeli utca életét, ezért örökítik meg oly gyakran a kifejlett éjjeli ételét élő Párizs és Budapest éjjeli utcáit. Nagykanizsán miniatűrje sincs meg a híres éjjeli utcáknak. De érdekessége azért érdemes a megfigyelésre. Az éjjeli utca képe a villamlámpák Uralmával együtt kezdődik. A boltok bezárása utáu lassú lépéuel sétára indul a sarki rendőr. Ilyenkor még a nappal alakjaj dominálnak leginkább. Az esti sétára induló család, az íróasztal mellett késő estig görnyedő magánhivatalnok, az üzletek segédjei mozognak ilyenkor leginkább. De a nappali utca alakjai közé már elvegyülnek az éjjeli típusok is: a kenyerét kereső utcai leány, a mulatókat kereső cigány, a kosaras kneséber, az éjjeli rendőrjárat, a kapukulcsos szobaleány, a kávéházak és klubbuk esti látogatói. Lassankint elrűnnek az utcáról az esti sétálók és átveszi az utca „csendes birodalmát." Kz a csendes birodalom azonban uem valami csendes. Nem igen hallatszik ugyan a sok vágtató kocsi lármája, de a csendesség nem igen uralja a helyzetet. Mozgalmas ez a kép is. Nem olyan, mint a nappali utca képe, de érdekességben felülmúlja azt. Az éjféli pillanatfelvételek szombaton éjjel a legérdekesebbek. A vasárnapi munkaszünet már előre veti árnyékát és a munkásság lesz az utca ura. Az éjjeli kávéházakban és vendéglőkben zajos az élet. A Mindenfelől cigányzene és mulatók dauája vegyül bele az éjjeli utca csendjébe. A híresebb helyekel rendórfáralok keresik fel, sót Ilyen helyeken állandó reiidörszem tartózkodik. Éjiéi felé erősen működik már felvételt csináló kodakunk. Az egyik kávéház felől zaj hallatszik. Két rongyos öltözékii alakot löknek ki a gyakorlott pincér kezek: egy munkást, ki ilyeukor heti keresetének legalább felél kólli el és a munkás feleségéi, ki együtt van férjével, hogy viaszaiarlsa ót a lumpolástol. A hiányos ollózékü, beesett mellű asszon) karjáti mintegy másfél éves gyermekét szorongatja. A férj ordít. Kidobták, mert kevesebbet fizetett. ,Bliccelt." Talán a szesz okozta feledékenységét. Erősen ordítja, hogy visszamegy a kávéházba. Nálam van a bicskám, mondja a munka", igazságot teszek ott benn. Az asszony könyörög, haza hívja. A férj durván ellöki magától a helyzetet nem értó teremtést és az ajtó felé tart. Az asszony sirva kezd most könyörögni. Kz sem használna ugyan, ha a kis ártatlan poronty — ki tán mint felnőtt ugyanezt fogja tenni — az anyával együtt nem sima... Valószíuüleg ösztönből... Kz hatott. Gyere, mondja durván a férfi. Hazamennek ... .... Kgy félóra múlva részeg alakot hurcolnak a rendőrök a kupolás városháza felé. Kelismertem benne az én „kávéházi" munkásomat. Biztosan visszament — vesztére .... Az éjféli vonatok már rég beérkeztek. A kávéházakban a szenvedélyes újságolvasók elolvasták már az aznapi Pressét és Magyarországot. Most tartanak hazafelé. Ezekkel minden este találkozhatik a megfigyelő. 1;lliö JÚNIUS -J. ZALAI KÖZI, ö n Y 7 Qyö\|» egymásul liiibau változnak u képek. Egyik bel/e", tólnnk távolabb remlór ilnlakoiltk egy részeggel; mellettünk a nappali utca élet egy ven-árulo lioloiitlji megy vigyorgó areeal. járásával hirdetve, bizonyítva az alkoholellenes mozgalom sikertelenségét Miilaiánban berúgott cigányok, bankettről hazatérő alakok vonulnak él előttünk. Az egyik hátul megy egyedül Mosolygó aretal, balkán dudorássza a Tulipán dalt, kezében pezsgős üveget szorongat . . . „Szalon Bp\'iceV van. Meg az adópénztárt őrző rendőr bácsi is mosolyog . . Nappal még sohasem látta ilyen jó kedvében a tekintetes urat . . . Oltogatják a lámpákat. Félhomályban megy el elültünk a munkából hazat érő pincér, a munkára bietó vasutas, a korán kelő sütemény hordó, az üres k»saril kucséber. a sátrakat kihordó napszámos és egy testeit ami leáuy. Nemsokáru mintha aludni már nz utca élet t\\.tk messziről hallatszik az ismeri tárogató szóló és közelről a sarki rendőr félelmetes — ásítása. A lobbi képet már nem vette fel a ügyelő. Nagyon sok némelyikben a naturalizmus . . S mikor reggel felkelve hitutasuuk után eletünk, mikor már ott mozog a nappali utca ordítozó rikkan c-aival, akkor nem is sejtiük mennyivel más -- a. utca éljél. KULISSZA. A közönség köréből. Ai e luvai an kAilúltckert ¦> folclOueg a lelülüül icil.dí, Egy vihar tanulságai. Tekintetes Szerkesztőség! A szerda esti felhőszakadás két érdekes uh meutuma terelte figyelmemet. Az egyik a csatorna-1 zás gyatrasága, mely egy nagyobb esóuól azonnal felmondja a szolgálatot. A másik dolog ami szintén érdekes a városi csoportház. Ez a ház olt terpeszkedik el a város legszebb pontján, a jövendő szín-ház helyén. A csoporlház oly botrányos épilésü. hogy ilyen nagyobb zivatarnál mindjárt elönti a víz. A városban általános felháborodással tárgyalják az e.-e-tel, mert a város, mint erkölcsi testület ilyen épület tulajdonosa, melyet magán embernél, miut{ közveszélyes épületet r é g u n 1 o b o n I o 11 a k \' volna. Kérem a tek. Szerkesztőséget szíveskedjék \\ ezt a körülményt nemcsnk az itteni, hanem a menyei építésügyi bizottságnak is Ügyeimébe »\|ánlaui, meri bármennyire gazdasági cél vezeti a várost az épület feutarlásában, ezt a botrányos helyei lóutarlaui lobi,, nem lehel Kiváló tiszteletiéi P. K. KÖZGAZDASÁG. Magyar szeazértekesitő központ — Vasárnapi számunkban közöltük volt. hogy a szesziparosok városunkban g.tülésru készülnek. A gvnlés héifóu délelőtt a nagykanizsai Oasioó helyiségében nagy érdeklődés melleit lo ís folyt, amelyen ineglolentei a horvát-szlavón érdekelteken klvttl Zals-és Somogy-megye gazdasági szesztermeiói. a helybeli szesz-liiiiimitó gyár ignzgatÓH.ága. Kubinek (ívnia, a magyar mezőgazdák országos egyesületének igazgatója ékes s/.avakkal üdvözölvén az érdekelteket, rövid, tartalmas, í-mert szónoki lehetségévi-l illusztrálja b jelenlegi mozgalom történetéi, annak célját. Miután az értekezlet elnökéül Hradszky Károlyt választották. Wallilz titiszláv igazgató) hazánk egyik legkiválóbb szeszipari szakembere a szoszérlékesiiő központ egyezmény! tervezőiének egyes főbb pontjait vázolja és azoknak a szesziparunkra vonatkozólag lövőben! kihatását ecsatol i, A gyűlés, Illetve tárgysorozata az értekezletnek kimcriltetvén, a megjelentek a központhoz vuló csatlakozást határozták e(/ minek következtében \| magyar szeszértékesiié.-i központhoz ln744 hl. horvát és sslavou eoutingeiis, továbbá 17»H.V hl. zala-, somogy-és veszprémmegyei contingens járult és így a csatlakozóit cOUtingeiis lilelinvíség síálllU Mfi.OUO hl. emelkedett. Kakonyai sertcshizlalá részvénytársaság névvel si-rtésliizlaló r. t. fog alakulni. A vállalat tervezetből olvassuk : A részvénytársaság \'JOO.OUO korona alaptőkével alakul, melyet 1000 drb. \'200 koronás névértékű iitjvfe kiállított részvény kibocsátásával fedeznek\' Az igazgatóság székhelye Nagykanizsa lesz. A Hungária magyar ernyőgyár rt. (Alsó-lendvai alakuló közgyűlését május 2U-én tartotla Alsóleiidván. Az igazgatóság tagjaivá Fusz Nándor. Karabélyos Elek, Wortmann Henö és (irál dóznef, a fel ügyelő-bizottság tagjaivá Izsó Ferenc dr, Varga Sándor. Hajós Mihály dr., Eörsí liyula, i\'ollák Józsel és Maver J. választattak meg. Kümunknlir«: Cimipár Hélm. Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség „Irodista", ki magyarul és németéi kifogástalanul levelez, ¦¦ fűszer- és gyarmatáru szakmát tökéletesen Artl, egy gyarmatáru ügynökségben azonnali belépésre korestetik, azok, akik gépen is írnak és hason irodában már működlek, előnyben részesülnek. Arcképpel ellátóit ajánlatok kor és fizetési igény megjelöléssel Türk Salamon, Szegedre intézendók. 60 kr.-tül j fii ;o kr.-lg mcicieukhii t.tmi«.k úiu- hailisi. — Hcliiieiilvr di mar elvAmolva a lii/hoí uállllva. — Nagy intnlagyUjitméiiy honnal. Honneberg eelyemgyár, Zürich. - Ftayklpémtl keaiultkak astiifvallkatk Hlodaiak uak, a kik a téDyképéaxi-t, e Ugtoaióbli éi mimb-nki AHa. konojeii megtanulható iporl iránt érdeklődőek, ajAulj-jk át A. Mell ¦ ¦.....k ^iéra, Tuchlautx-o 9.) ci. éi kfr. uüt i/altitó \' \' óla fenoillú fíuykópéneli ciiköxnk kolüab:. iru-baaát, amelyünk képes árjegyzékét kívánatra liin-ecu kod el bírmttilre a cég. Nyiltté r. Ai c roMI »Utl kClöttekérl Dem vállftl felelöíiéKel i licrkemt«,eit Vesebajoknál, a húgyhólyag bántalniainál ?8 köszvénynél, a ezukros húgyúriiál, az emésztési és lélegzési szervek hurutalnál L llthlon-íorrás SALVATOR Mtfö tikárral haumllttlk. E fwrii kl.ili lalíjdanilpl t Húgyhalto hntaau. Kellemes Ixfl. Vaamentea. Könnyen emészthető. Teljesen tiszta. Állandó «...-./. !• teld. Blaő rangú győgyvlx dlactetlkua Ital. KllliinOifo oly egyénnknak ajánlva, a kik \\>W, élelmödjuk folyián aranyerei bántalmak ban, limai potega, máj-éa reae Izgatáal tüneményekben vagy hújryaavaa homok é* vcii-kiivtk léjufídéacben aienvednek. I ¦¦¦¦¦ i s;akféleményak, cyó^yfredményeltrfll ttóló bizonylatok a ífrytbb forríileiritok ingyen, bérmentve állnak rendelkezésre. kapható aian».¦!«.< i < ik. .1. .. l).. ., agj a s«uiui-l..rft tgaagatóaágánil Bptrjattn. NESTIÉ is a telei] pmeU opoépk regátd toált tápláléka] eihárma ezeké Wien l,Biberstras5Bl1. ismeri hálós különlegesség kövérek réslére. — Csomagja 2 korona. Megrendelhető Török Jó l»ef g>ógjszcrés/nél Budapest. Király ulca 12- HIRDETÉSEK. BERÉNY JÓZSEF És FIA ékszerész 0 ^ Nagykanizsán. "®iTn SAJÁT műhely, IfPVOVlID) 11/ t(^\'\'1 k,íh7\'tni(\' ">\'\'"\' itiinJen-Jtbl uiuiiuia kor w#J ráljtsibSkbao készen kaphatók. nagy raktár ffíf111 _ - — —_____ . és színes kövekhen. nagy raktár r;,rfi- * "f™ 6ra" láncokban. nagy raktár ""om °1i°8!;i,ké4!le- lekben. Eladás részletfizetés mellett isi jarmi>hk p* uj m un kuk yyur-an kéailtlrtnek ZALAI K ö z Kin 1906. JtJHlüB 2 3°\|0 Magyar Jelzálogsorsjegyek kon verziój a. Felhívjuk !1 3°\|„-os Jélztilogsorsjegyek tulajdonosait, hogy sorsjegyeiker konvertálás végért mielőbb juttassák hozzánk. Zalavárniegye területén a konverziót !1 Pesti Magyar Kereskedelmi Bank helyett alulii<»[r intézet teljesen költségmentesen, az összes előnyük biztosítása mellett eszközli. Kereskedelmi és Iparbank r. t. Nagykanizsán. I" hl riieveN krnfiirilM llorviilorNKiíjcbiiii. gj (^<^<«^^ M^^r^^^^ ^mi ^m&$>i> 1 Zagorlal vasul mentén (Zágráb-Csáktornya.) Vegye le me ívd Prof. Dr. Lgdwlg udv. tanácsol által 1804. U^T 58 fok Cetlim meleg forrt, n ken itiriUnak felülmúlhatatlan tiaia.a van Uotn ^ ^ \|\|S él Uülei ihcutna, iliilet Leugtégek. gyiilUuááui t. ,--uuu.\'.m -i ö.tiuhu\'.ódaiok, l»c; köwvéiiy, aftonüglkttt barnállunk, uiiui (ichi.is »tl», r.üi bajok, bür« éi titkot beleg-t légek, idilli rtMbajok, bolyaghurui, gCirvelykf.r, imgolkoii <4om H higany mérge-- léteknél llb. Ml.. IVÓKÚRA, garat, gegc, mell, mi.;, gyomot- éi béiUjoknlI, aranyérnél, itb. c^SBl Villanyosság. — Mausage. Lf!T^^ EjBIjhliíil mindé! kiiiiiiuil, h(b,í iliiiillik. Hlíigiii kirak /uh«n.n,«l Imlpa mrlit. r g i:.. hm It Ijlttl. Idény tatiam majut l-iól október l-ig. — l\'oin\|>i* nagy park, leriedelmei Ulielvé-nyek, né\|> klrindtdtaok. — Állandó lenekur, a zágrábi klr. oj.erahai tagjaiból. — Zene- e. itncolclyck rib, • áll ni .11 ... naponta í ijijn .. vendegeket. KMön fogatuk h rcmlelkcttwe illának, de etek u.Lakllita.a előbb a fílrdu intéio-icgnél mi:;i\' . .\' Orvéi) ludakoiúdáiokai a fürdd-nvo* UK. l."M,HIN<\' A. ad. , Prospektusokat és broschurákat ingyen és bérmentve küld. r"»y/?/7t9 igazgatóság. M OLL-FELE se\'i dlitz-por ^ Csak ai védjegyét és aláírását tünteti fel. ,\\ ti i A Moll A-I éle Sefdlltz-porok (Vtot gyógyitala.:, a legmakacsabb gyomor- él ,i di alleslbánlalmak, gyomorgAra él gyomoihév, rOgiolt nékrakedés, májbáuialuai, ,% \';„ vérloluláe, aranyér é« a legkülönbözőbb nölbetegiégek ellen, c jelet hátiuernek ,\' í, I évtitedek 6la mlmiig nagyobb elterjedési MeTMtt, — Ara egy lepeciéleM eredeti I f j\\ dobolnak 2 kor. O HiiiiiMtiisola toi\\éti} HefE IVnj ll<< tmk. \' --———Z===—- I moll-féle 1 sos - borszesz ,; C.«k akkor Val6dl. XSX^Í r feliratú ónomul van zátva. A Moll-féle löl-borimiz ncvezeiejcn mint fájdalomciillapltó bedflrziollll lier V kömény, c»uz é( a meghittéi egyelj kovelkeiményefnél fj Icglimercietchli népuer. L Egy ónozott eredeti üvoy ára I korom k 90 llllér. MOLL Gyermek szappanja. ^ Lcgnnomabl>, legujatib múdtter sicritit kéftitlck gyermek os hölgy tjnji]innt a b6r ¦ .1 okezerO ápolására gyermekek ¦ felnőttek résiére. — Ara darabonként 40 mi. Őt darab I kor. 80 flll. V q Minden darati gyermek s<aj>]tan Moll A. védjegyével van ellátva. t a • ¦ i ka id é a: <j ö Moll »• g;6\|iiziriiz. ci. éi klr. udvari szállító által. fi Béos. Tiiclllaiihcn !l. sz. I I VlUékl megiemloU.clc n,\|iunl, \|iuj\|.uiánvít melleit lelje.llleinek. V A niktáraklimi tossók haliiro/.olliin „,M"I,I. A." aláiiásíival jk én védjegyével ellátott kén/.ltniónyeket kérni. v1 linktár Nagykanizsán: Roeenfeld Adolf Fiai. m. M iiiii.li.....wiih t)\'"íj " iH i\' :-:>z73emz&zzma Nyoniiilolt Ifj. Wujilils József könyvnyomdájában Nagykanizsán. 1(10(1. JIINIUS 2. ZALAI KÖZLÖNY \'gyógyintézet TÓBEL-FÜRDÖ GRACZ MELLETT. IDÉNY: május október. 880 ro-icr triipcr mine felelt Ü vtinttt< AUoíhAh. Grácbol kocáival i\'gy Ara Poita- t% távírda allomai Hír iinirrt vaiUrlalnei ukroilii-rmci acélforrat 30 fok C. (28 fok H.) - 2b fok C (\'20 lok K ) Ménékeli klima, crölilő t tilóli\'H\'K" kiterjedt ItMiytoierdök, üjógyjatalatuk, iileRliftiilslmsk, i.lennyi\'ii«i-uv, hftt-Ri-nuchi-U\'iiirn, livitcria, gorcjOk,nciiralfiiaiU>. ellen. Mii lieleif* f.fcki ItWwOya$tj bú!- 01 liolyitgliDrut ¦tli Igen \'j i\'i\'bM" mininknek e* ]{)\'• ttgC bjermnktik-i,rk Qyó\|i«ulÍOS; kiiloti nyögj- MOObgtla, kait* lUrlÖk BtHHTlliel, (eiiy.\'.lurdók, villntiyo* Iflrdok. uiKH-aue. itub\|iuyKyÍiYliMeIéii. DuplQrdok itti. tiltsd lakatok éi vgyvi itoli&w, nlik, kUQn6 (Uliiiii, kililiw IMtkir. A r>lrdoÍKU\'i;(ilo<u)tiial kl......ii" \|me.\|>ektus lufién i-n Ix\'i\'iiiciilve. DH BLVMALKR HAXDOKt «r\\ot tulajdonol. . A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparbank-Részvénytársulat igazgatósága, felügyelő-bizottsága áa tisztviselő kara mély fájdalommal jelenti szeretett alelnökének Eperjesy Sándor urnák f. óvi május hó 81-én történi gyászos elhunytát, Intézetünk az elköltözöltben sok éven át volt érdemdús Vesetájét veszítette el, ki utolsó leheletig a társulat javára szentelte nagy tudását. A nagy vesztésiig teljes tudatiban mindenkor őszinte kegyelettel fogjuk megőrizni emlékezetét. Nagykanizsa. 1906, május 31. ligjin konnyü neki a földi (Felsömagyaro- szagon.) Az egyedüli ismert BZÓnsavdufl vas forrás. Leg-több vasat tartalmazó ivóforrás belső használatra. Szezon: május 15-töl szeptember 30-ig. KehlliNiillialiitlnn vérszegénység, sdpkor. nói bajok. llHlgerinb- Idogbsjok, bénulás ellen, étosouvedeU betegig Ái erős :......t- ¦ niáti. PllrdflorvoBok : Dr. li li 0 r r Almi ár lilv. förtlöorvoa és Dr. Stura .1. Utazás llérsból •) óra, északról CMerbergon át onnan fi óra, délni! Hinlaposten át innen szintén 5 óra. Szliáesról falragaszok miiinVii nagyobb vamiií állomáson vannak kifüggesztve Kírneritő felvilágosítás és prOttpoktlU titnztis. lakás, árkedvezményről az els\'t és utószezonban filb, ad a t II r <i ó i g ¦ z g a t ó a A g Szliáe iZólyonunegye.) xnuxnuuunnuuxnuuu SZLirOlliBiH. FÜRDU ¦ 0»ll inul alloain. A lila von középhegység egyik kies völgyében. rások h iÉpMJk 34-50 ("\' l-\'nüif" kyi\'if,k../i.\|íi». Iiltloirx i/küi ,i nitt^i4éiWu. villany uh IcuzelOrt. - K ¦ <...... gyógyerect menyek vérszegénységnél, nfll bajoknál, csuioi ét kön vényei bántalmaknil és iTnT"\' különösen isohiasnál. Egész évben nyitva. Mérsékelt árak. HtfiV burnnilonéhü luküitxobiik, olvnHuUirtini, filr.lu-/imnknr, knlrinnkniiy vinr, l.uwn¦ tmini ickiiniilyu. űrilukuft klrttndiililuuk htt>. alt). -¦ li ili- ii uiciJanybtn tiliau áriigtUiivih. Prospektusokkal szívesen szolgál a fürdőigazgatóság Védjegy: „Horgon jl< a liniment. capsici comp., i Horgany-PaiB-Expetler pills.a régjúuak biionyuU aaiiaior, muly niár\'lobb rnl&l m:, óvóta legjobb fájdalom-ualUaptti siemek lixonyult kdszvényaél, clülflál .\'« n.rjjhulrífknd I.. I, i - liji; i-n basinálva i lnvliinvidit. Silány aainütítváayok mbiÚ boY&árlá&kor óvatosak I&gyünk óa rnnk ulyaii üveget rohadjunk el, a tmdy a „Ktrgony" ¦ ¦ - ij.y i# a Rlobter jejtj-tiiniéi otlnlutt dolvotb Tan onomagolva ara úvo^okben SO Altér, 1 kor. 40 í. ós 2 kitiona én úgykiolvaa minden evvv-¦¦¦¦(i,ii-.!i kepbato. — PoVaktáT: Tlrlk J6lief i-i. ..-n-i. II ii il k\|ieu tn ii. H Irlili r i:) "Kj-iri iái n ai „Ariiuj •rotiliahai4, Prágáhaa, RHaakatbitraiM b an< Mla4caaapl Mfikuldrt Uri niiwiiii. esiiilalalns olesém Kftrl Kuspor, Innsbruck Nr 8/66. pnntA kivileli Ini/iiból. 4 K 80 »11. I-¦ 5 meli.\'! IIMlagy.i\|>junnil- 7 80 S métei Hanoi «ItttaMKt, aa Itymi laiMl ."¦Itrmy-wi\'Wirt. • i mélvi clt^j.hctlcii lUila l\'lépf.\'"bcvi.it. - ,J mélci imj.>\'iin elevili» lawigarn uOvali uioai c« uWalgatl .".li.\'iityaVnck. — • fi mélcr ujilutiviK-tióvii a laffcjihb inliilak é> nlink-lieti mimlm tiliimakta. Kérjcn iiiiiidiklililenirnyf. A Dél-zalai takarékpénztár részvénytársaság igazgatósága és felügyelő bizottsága ugy a maga mini az intézet tisztikara ne vében fáj dalom teljes megdöbbenéssel jelenti szeretve tisztelt és az önfeláldozásig buzgó és fáradhatatlan elnökének, az intézet nagy érdé inti oszlopos megalapítójának Eperjesy Sándor ügyvéd urnák folyó Itó ;íl-én történt hirtelen, gyászos elhunytát Temetése a róni. katli. temető halottas házából folyó évt június hó 2-án délután 5 órakor fog végbemenői. A megboldogultban nemesak intézetünk vesztette el alapitóját és elnökét, de elvesztettük mi is mindnyájan és egyenkint puritán jellemfl atyai tanácsadónkat, aki mindent és mindeniUt, közügyekben és másutt, amit elvállalt, mint egész ember töltött be liivatottsá-gával és bUZgó tevékenységével. Emléke felejthetetlen lesz előttünk és azt kegyelettel fogjuk mindig megőrizni. Nagykanizsán. 1901!. május 3l-én. Nyugodjék békében 1 10 ZALAI KÖZLÖNY 1B06. JUNIUS 8. A délsalai takarékpénztárral egyeiült önsegélyző Következet igazgatósága én felügyelő -bízott-¦ága mély fájdalomnml jelenti, hogy Eperjesy Sándor ügyvéd ur folyó évi május hó 31-én elliiiliilozotl. A boldogult liiiIL teteme jiinius hó 2 ;ut délután f> úritkor fog örök nyuga-lomrn teletni. Az elhunyniuk emlékét, ki tt szövetkezetnek vezetésében iniriili\'nkor tevékeny részt vett és kinek eliinUlozúsn rájiiiilmns veszteséget képez, kegyelettel fogjuk megőrizni. Niigykniiizsit, l90(i május hó 31. béke hamvaira! 1868 óta. forir«ioiTibian* Bergjer-féle ^ósy-kiftrtlny-szoppan, 0..- . l#.inllt»a utw ajinlTk, korion mw* áll-vmalnon I ¦i«.r.. 1 t.1.1 * mindennemű burktltcgek •••> sf.lftnr4.lk. i\'inn u,«rt«m. Bergcr-félc kiitrány-kénszappim. ¦ ¦I\'ll kAtronjranoBsai mlat . .-.\'I .1!» \| Ml,,!,/\' lierger-féJc -lycerlii-kiitiiínys/iippnii ¦ni\', i ,AV\' l\'f«Ml>-teUo«>na»J át hM uuiu1. mSt ¦ M\'fW ¦"\' "ln"3 J-t* haMaáltata. Berger-fóle borux-Hzappan. hlfllOOOfe, ...p.lllí., OaO»IO, MllMM «• ««7«» hlr. An >.>ld.1.„ rajnak Tumi,- haJMÉMálafl 0 ¦t—luntil „riltt. a tliáriiinU utargaotlnn RWJ "J nuimrmimm ** SmSStuim ^ ni iiiijríi-riiiiiml i altlil vita* hl 11»Iii>1iii. a nitii\'ítii ¦i4l-f..nwl,j aii.iéií.l I Oh. Ifir ssab. déli vaspálya-tArsasAg 8169 A. K. Pályázat A es Itir. szab déli vahp«,lva-uir»a- tViiLlurnva ÚlltilJlásHli a uril) .iu.lv .ti i Vendég ló berwidBzéssel. Viilamint a htiEíittartozó lakával pjíytiti, f. évi noreittbtr hó t-tól fofve bizonytalan iilúiH bérbe adatik. A vendéglő bórMére pályAzók M hivatnak. Iiugy ez iránti ajntilHttiLnt a Kinka4ge* okmányukkal léUiHielVt\'. Ii\'gkésöbbeu I é. lUgltaitUH hó f.(g ululirt igazgatósághoz i Budaio-i i.-u I., Mészáros-utcai Ml. S7.HMI) ln-iiviijtsAk. luil egytizerxiniiid a bériéire vonalközé Mlétidek irárl kóz.d.-bbi Ji\'l viíáiosilAsi nyerhetnek. Ituda\|ifsli\'u. ÜtOfi. május hóban A c». -ír t»U, deli « i-¦ iii-j-i„ ililellgaigalAtaga. BAL. ATOR-K ERESZTUROM az újonnan Átalakított nagy. vendéglő fttrdőozezonra kiadó. Bővebbet FOrst lg. ép fiánál Ralatoit-Koreaztur. kip^u n>lad«i nAn"\'1-." ;. imii. IrtlM. u (iWjbw I O. BaU 4 O.U11.., Wl.a I., II.b. i .11. «. ¦,,,„.,, ui.hy (imii...... ... . .".1 .. \' , , .1, l-il. t, luwl^. ...... ,f.»hm«.fd.... r.ktár NacykKiilT.aán: práter Bél. gjó.y.mrtár. y.l.muii ÍUfímméi löbü nyógjutib.o. Dankbarkeit mcjuuh mi, fna ut lefU.ilH allia r.u:it)ffi- kid MltlOuflKtíA »ill.lii.ia. i.,i aula L•>,« ti.i.i mi (tUl, i...-.r( hat filrljw«t< «j1uiptít«íi Ma, ffiarai ui\|\' Hooh János imakönyve 1 foríol SO krlól 10 forintig. rl\\ cz. Vattynk bálftf IcitalkalinaMbn ajándék t á r g y a k k i NAGYKANIZSA, 1906 juniu. hó ¦aaaJL7^gl!SS HSWmSS Bk,.....«-«•• \'¦ ^TTt S\'S&\'ít SSSS ÍS^SSfiS VilUIIttbu l«l.illiiil.\'k. A l»»l Irao.lom K;on\|,y.ln ki.ul . rímel Itodllon k.101.11 muv.ll 1. b.K..i«i™. u«). h..Ky rninJ.n tckintctlicn moiliit nyujuik hca... iB.njreingS ki.lcgilc^rc. K. iilknluminnl s.ive. ngyctiné1.. ojiinltun hangszer kereskedésemet nlk.l h.ng...r.k.l. molyrk Jí.üí. .jiiidiknk.l kéf«iiík, ..inlín ..kliirnn UrK.k . clltB i«..l«IH..I.». 1. .»i»".n .l.ne.d.m. tovibbá lényen ...bad löbb uj hetufnjhi.l dús.n f.l.icall könyvnyomdámat beo«. ilsy.lmébs .jinl.m. Né.j.gy.k.l, ..l.lí.l tt bili m.ghl.ók.l liléi.un if Julányo. ir.kérl k.aill.k .1. Uxlclcmcl Hívp. i<,ok.tot.l.n ojriíilv. v.Rynk mely U./.t.lcllcl IFJ. WAJDITg JÓZSEF kllnyv-. papír-. Mnomű- it li«ngs.erke,e»k.d\'\'.. T„ln.iieii rül.tor.ll n,o»l«rbo.<>dU l«T«n unom klvlt.lbon, kllduö b>n...l, vonóval í« m.rb.to tokk.l CBAK lO PST. a hol zongora ninotdn. » gyényérfl zenét li»ligiitni lánozolnl szeretnek, ott nélkillözlietlen » =30 „MIGNON" ^er^ s/.:iloii zenéló mii. mely 11 leghosszabb operákat, tánoz-zenét stb. hangjegyről játszik a táltc-zinit nigizilillás nolkul szülyaluljd. Ara 25 éi 32 forint. vsnrjsglosoknsi) nay»on fontos. l\'allas nagy l.i\'iikonii Ili kötélben félboi\'kötilsbeu ára 90 frt.. részlelllzetésre is megkapható NAGYKANIZSA, 1906. NEGYVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 23. SZÁM. június 9. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton Előfizetési irak: Kgtn évre 10 korún,, f«IAvn & koron. \|«y<UvC« 2 koron* 50 f. Egyes izam ura 20 f. Mágnások, mint nagyiparosok. Ina LENGYEL ZOLTÁN. Kddig hiába agitáltunk az ipar érdekeljen : nőm volt sok foganatja. Most már agitálni se keli: olyan lázban vau mindenki A magyar mindig egyforma. Most ennek vau divatja, hál ezt csinálja. Ks keletkezett is már annyi véd egyesület, ipar pártoló szövetség, hogy se szeri, se száma. Mindezek megválasztottak egy csomó emberi es az egyesületek egy része bo ís szedi a tagsági dijat és el is költi. Csak ugy. mini régen. Minden eszme, arra való volt. hogy annak alapján létesüljön valami csak azért, hogy abból megéljen valaki. Nem akarom azonban ezek fontosságát kicsinyelni ezzel Iparpártolás is kell. Csakhogy ez mégis osak egy kis része a dolognak. Mert a ló, hogy jól csodáljuk meg azt is. amit olyan nagyon akarunk pártolni. Ámde ki csinálja meg? Összetett kézzel ii\'-/./.fik és azt mondjuk : jön rá valami bolond német, majd az megcsinálja. Ks szentül megvagyunk gyózódve arról, hogy amint a muzsikálásra teremtett az Isten egy külön fajt számunkra, majd erre is fog. Ks irtózatos bolond elvakultsággal készek vagyunk a legnagyobb pénzkidobásra is, ha bármiféle rongy idegen eljön esetleg csak azért, hogy szédelgéssel az állami és városi szubvenciós pénzekel zsebre vágja. A hottentották talán gondolkozhatnak ugy. de a kultúrnépek közt nincs példa ilyen ostobaságra. Hiszen az ipar. a nagyipar ti pénzszerzésnek egyik legdúsabb forrása Ks mi nemcsak telket, tőkét, járadékot, de a Piktlttf. :<-..:... l»r. Vil lúa j I II tit tik 1 »1.1 r... ,\|. él I i \|. H la j (II t J o/,,, f. nemzeti vagyonosodén egyik leghatalmasabb eszközét, állandó tényezőjét is eldobjuk magunktól és kiszolgáltatjuk az idegen jöttmentnek. Nem akarom ezz«l elriasztani az idegent. Jöjjön, ha pénzt hoz; jöjjön, ha szakértő.\', munkás, becsületes; jöjjön, ha ugy jön. hogy magyar legyen belőle és ivadékaiból. De \\ pusztuljon, ha csak azért tolakodik, hogy bennünket meglopjon vagy kisajátítson uiin-donnnkböi. A jóravaló munkás, a dolgozni akaró iparos bárhonnan jön is, ezuiáu is nj hazát fog találni. Ámde nekünk is kel) dolgozni, versenyre kelni, sú; nekünk leginkább 1 Azt hirdetem és azért küzdök: hogy a magyar legyen az ország iparosa is. a magyar legyen kereskedője is és maradjon fóldiiiivelője is. Be tudja tölteni mindbárom gazdasági ágat. Munkaereje, esze, vagyona van hozzá. A magyar erkölcsi, faji és értelmi erejével vetekszik akármelyikkel & világon, csakhogy a munkára nincs szervezve. A kisiparos nem bir moderné lenni, magára 1 van hagyva és pusztul: a parasztunkkal nem törődünk; a középosztályunk a hivatali koldulás rögeszméjéből nem bir kievickélni, pedig a legközelebbi inni. szomorú példával bizonyította, mennyire jó és biztos a hivatali :állás: mágnásaink, ezekről szólok — hazafiság terén ma már nem vezetnek, de a inunkat még ezután kell megtanulniuk. Igen: meg kell tanulniuk. Nem elég a ¦ nevükkel feldíszíteni a hazafias egyesületeket; nem elég odadobni magtik cégtáblául minden I tolakodó számára, hogy nevükkel a bizalmat megnyerje s azután őket, mint ballasztot ki- Sicrkesííojíg: Nagykanizsa, Sugár-ut 0. nám. K.adóhivatal ci nyomda: Nagykanizsa, llj. Wajditi Józsefnél Deák-ter I. azam. Hirdetések dljstab.ti azerml. Nyiltlér soronként 40 f. dobya, á megszerzett nev reputációja alatt rabló körútra induljon: nem elég csak az osztalékot várni munka nélkül; sót nem elég csak befektetni a pénzt sem, amiből ugyan még ilyen célokra keveset láttunk. Magának a mágnás világnak kell a munkának is élére állnia. Ugy, amint az angolok telték. Ugy, amint a hazadság parancsolja. Ugy, amint közgazdasági érdekeink e.s nemzetünk jövője diktálja. Ha riinc- talán tőkéjük: szerezzék meg a földbirtok egy részének parcellázásával. Juttassák jó áron a földehes magyarnak, aki szívesen megszerzi, megfizeti és jól meg is munkálja, meg is tartja. Ha nincs elég, szakértelmük: tanuljanak, vagy vegyenek magúit mellé értelmes magyar iparost. Iia ez nincs, álljanak össze az idegennel is De tanulják maguk a mesterséget és csinálják meg a vállalatokat, maguk, kizárólag magyar fajunk és utódaink számára. Az iparpárlolás is szép dolog, de csak a fogyasztást szabályozza és mozdítja elő. És ez csak íélmunka. Némely esetben neru is célra vezető, mert csak a kül- és belföldi idegent gazdagítja. A termelést kell első sorban a kezükbe venni. Ha ezt nem teszik:-akkor is lehet ugyan valamelyes magyar ipar. de a közgazdasági i élet továbbra is kikapcsolva marad a nemzeti megerősödés nagy folyamatából. Oda jutunk, hogy a töke és az ipari termelés sokszorosító halalmával túlsúlyra jutva, kivásárolja a magyart még megmaradt ősi birtokából is. Minél nagyobb lesz az ipari elöhttladás, annál Inkább visszaesik a magyar fnj aránylagos belső ereje és túlsúlya. TARCA. Egy ábrándos levele. Unt HAVAS VILMOS. Legutóbbi leveled hangju panaszos \\s, meg vaduló in. Panaszkodó.!, mert leveleim rövidek, nem-¦Módöninéggtd tádolsz, inert tárgyaim koznapiusuk. ^a, nem leszek rövid. de. köznapiad sem! Kgy almot mondok el! Rólad álmodtam . . . Különös volt ez alom — hitt leírom! Szép volt — hát szebb hangon ! Mán eztitáu nem fogsz nemtörődömséggel meggyanúsítani, mert kiról álmodunk, arra gondolunk, 8 kire gondolunk, avval töródtluk . . . A leghívebben igyekezem ecsetelni itt álmom Kivill az égboltozat fenyegető sutét mezben vau. A fekete vészfelhók hihetetlen gyorsasággal tornyosulnak egymás fölé. Űzik, hajtják egymást a légürben, ,llJgy aiutáu egymás közelébeJutva, cikkázó villámlásaikul vakítsák el a vész elól m«ui<külu halandó szemét, •Wgy mennydörgéseikkel rászkódtassák meg a levegói "— az egész világot . ¦ . Miutlia az utolsó óra Utölt volna, mintha a megsemmisülés; perce következeit vo\'n» el, mikor az éló megszakít látva keserves munkájá-¦"»\'. feledve borut-derül, megszűnik létezni — porrá \'e«, mikor a világegyetem — semmivé válik . . . a * • Ha van valami ez életben, amiben bíznunk szabad, ha létezik valami, mihez megnyugvással fosbetjQk reményünkéi, ha van valami, ami biztató fáklyaként \|ár eloltunk, ugy az. esak a — (.iond viselés .lehel! . . . Csuk a tiondviselt\'s megszemélyesítője az. ki titkon ellesve gondolataimat, kifürkészve lelkem I óhaját — azt elérni segédkezet Dju\|l, ki megtudva, hogy esak Te vagy szivem egyetlen választottja, szivem igaz ideálja — elém varázsolni siet \'leged . . . hosszú ábrándos álmodozásban .... röpko jólesó álom-látásban . . . \'. . . Látni vélem hullámzó alkatod . . . édesen mosolygó ajkad . . . hallani vélem eaengó hangod . . bnbliigitó szavaid . . . Ketten ült\'Uik egy zöld, illatos lugasban — csendben, majdnem szótlanul . . . Nem szeretkeztek kurüloiniuk a c-icM>rgö madárkák, nem daloltak a hangos csalogányok, esak a lombos ágak suttogtak telettünk eliybe szellólól lengetve . . . .Szemünk egy .....ly tekintetben találkozott, guiidululiiuk egy Ikiw.ii m.liajiiali. egy felszálló fnhá-z-ban egyesült . , . Mintha tekinteteddel azt kérdetted: .Vájjon inegertjiik-e egymiatyi . . ." nimtlia ejszállű fohászom mintegy vis>zhangként felelné: „Vájjon szereljük 0 egymást \'í\\ . . .J Ktizel voltál ereztem lorró lehellcted, szemléltem lázban égó areod láttáin, ajkad szólásra nyitni készlll, esak szived heves dobogása tart még vissza; sejtettem, sokat szeretnél mondani, de keblednek sebes emelkedései meggátolnak, szakgatottá teszik azt a néhány igét is, mell ajkadról halkan elhangzik \\ — .Mit is állatom magam a te csalfa szellmeddel V... miért is hiteted el velem, hisz holnap mást ^alsz. másl ölelsz . . . oki Istenem! miért kell nekem a keserűségek iskoláján végig mennem . . míert kell nekem az életet olyannak láinoin, mely ígér tartós firómet, rózsás napokat és nyup ... alti . . . gyilkoló méregpoharat . . ." Ka zokogva bonillái karjaim közé. \\ igasztaluí próbáltalak : — „Ne zúgolódjál, édesem, ne csüggedj, még nem nyíltak ki a Te virágod bimbói, még nem tudod, mily gyönyört rejtegetnek kelyhükben! .. Csak keress ; egy rokon szívet, melynek vonzalma az élet küzdelmeiben bátorít, mely megosztja veled örömét, csökkenti i bánatod. Kzt találod meg bennem, ily szerető szível fedezhetsz fel berniem csak ne kételkedjél — bizzál I De hinned kell, mert én hiszek neked, szeretned kell, mert éu imádva szeretlek Téged! . . ." De valami benső érzés sugallta-e, hogy Te a láthatár keleti végére vessed tekinteted, keresve . . . megiulálva . . vizsgálva a csillagok ezrei közt az éti elrejtett csillagom . . . A csábító hold bűvölő ereje okozta, hogy én a horizontális másik végéti kutassak az égboltozat c-illagíényebeii. hogy leifedezzem . . , felismerjem a Te ragyogó csillagod . . . . . . Megtaláltuk! Jósolgattál heIöle Nok szépet, .sok jót — hisz arcod felderült! . . . Mentettem belőle eról, életkedvet — érettem, kedélyein felvidult!... Ks íme mí történik? Mi lesz látható? Mi lesz hallható? A mennybeli kórus mélabús accordot zeug . . . csillagaink megmozdulnak , . helyeket elhagyják . . . lovarebbenuek a beláthatatlan légürbeu — megvilágítva tüzes sugaraikkal az egész láthatárt \\ :l!.nn::yoi-.in törnek egymás felé, mind közelebb jutva hozzánk, kik átkarolva tartjuk egymást & lélelemtíjl, kik ércztllk Z A LAI K il Z I. \'i X V mór,. JÖSÍ08 Örvendetesén tapasztaljuk, hogy az élvezetek hajszolása és a pazarlása alábbhagyott, közönök. Látjuk. hogy a nemzet nagy harsában immár visszatérlek ösflk vezéri híva-1 tásálioz Tegyek ezt u n-rineles. 11 intiiika. a közgazdasági alkotásuk terén is. Most ennek jötl fel a napja. Ez a korszak a jöví kor szaka. Nem elég politikai szerepet vinni és a közgazdaságnak fogyaszlóiként szerepelni. Az auiomobilozás, a lóverseny és a politizálás nem tesz gazdaggá. S műig csak e téren vagyunk eísók és vezérek: addig a nemzet nagysága álomkép marad. Azt a nemzeli vagyoni, amelyet karddal szereztünk és százados hari\'ok közt is megtartottunk, csak a tudás és a munka, a nagy ipari termelés és a lakaiékosság inján tehetjük oly hatalmassá, hogy a népek világversenyében is számottevő tényező legyen a magyar. ROVÁS. A héten bezártak egy tárlatot ?8 r.s sztrájkoló aratót. A lárlatot azért, mivel a közönség 10.000 koronán felül kit erjesztem\' a képvásárlást nem bírja, a/. aratÓKal azért, mivel sokalják a Mkaszálást és a 14 órai tutinkat, amelyre szerződtek. A gazdák sokaitok a sztrájkolok követeléseit a közönség sokaltu már a pénzt a képekért éa vesztesek lettek azok. akik kévéseitek : a míirészek és nz aratók, Amazok be-csukták a tárlatot, az aralókat becstikatia a szolgabíró Azért t. társadalmi osztályok, ne tessék kévéseim soha semmit csak sokaim, mert a nyertes mindig az, aki sokai. Nilics szebb erény a megelégedettségnél. Vége » képvásárlá-nak. A -Nemzeti Szalon" 68 képet adott el. A nemzeti művészet pártolóinak Franz k\'árolyon kivid főleg azok bizonyultak, kikre ráfogják, hogy valamikor Józsefet adtak el Kgyiptom-ban és most a drága magyar búzát a<l\|ák el a külföldnek, persze óriási haszonnal. Mondják ók: .Hja kérem, könny!) nekik vásárolni, ok nem adtak a nemzeti ellentállás céljaira semmit, de in1 megmutattuk, hogy ellentáltunk nemcsak azoknak, kik képeket Hdnak el, hanem azoknak ís, akik a hazát akuiták eladni." Az ellentállásban rejlik az ősi eró. A tanév a végéhez közéletük és a tanuló ifjúság a tudás falától távolodik. Kz a tudás fája már vén. elkorhadt fa, mely nem virágzik, gyümölcsöt nem hoz. Az ifjúság marad tehát tudatlan. K* mégis lármáznak a napilapok, hogy még a vizsga látszatát is ki kell egymás rendszertelen szivdubbatiásói. kik a végítéletet — hisszük közeledni ... Es íme! . . . Alig felettünk a két csillagot érintkezni látjuk ... a két távoli csillag egvesül . . . egygyé válik . . . Felébredek. Kgyedűl voltam ismét, de szivem még dobogott hevesen. Az álomkép eltűnt, de emléke megmaradt, feledhetetlen. A látvány elmúlt, de emlékezni rá most is jól esik! . . . * • • Kívül tisztulni látszik az égbolt. Kitombolták már maglikat a haragos felbök, csak elszakadt darabok maradlak meg hírmondóul Az elósíetók ámulva nézik majd a megtépázott földet, melyet már az előtörő napsugarak érintenek, majd a tündöklő körivet az égen. melynek sok színe közt — gondolatokba im-Hllvo bámulom magam is — legnagyobb sáv jutott a zöldnek — a remény sziliének. Idus! fin is reméljek tán V Azl jelenti e lünemény ? Csókol sokszor Ernő. irtani. Vesszen a vizsga! Ks ez mind azért, mert [szólni kell. ezl pedig halkan nem lehet. Tiz-hu>z itt-ott maga ellen emel fegyvert egy bukott tanuló. ( millió embert nem lehel bizalmas értekezlelre meg-Ha államérdek, hogy az ország tudatlanok menháza diivuí. Aki líz-hu-z millió emberhez beszól, néni legyen, irtsák kí a vizsgál, de akkor egy szép napon .suttoghat. Itt csak agiiáeió vezet célhoz — va»y megakad az állam-gépezet, meri nem lesz okleveles. semmi. gépésze és csupa kontár piszkálja ezl a llnom gépezetet j Az iparpárlolási felhívások hangjának be Ml * töltenie az országol; ha áltól félünk, ha veszedel.-m- Mióta i)éry Béla eladta dühöngő bóra eimü nek tarl\|llk llogy ,lung „ ljHJtan ilim!ll meg „..... képét, vidékünkön igazi bóra fuj. Az ég borús, csak \| An< \|iaiM!II1 megállják azt a Lajtán tul is. akkor na iJéry Itela tlerUlt és nem győzi kanizsaiak maecenási hajlamait ai dicséri ti mestert és a eignny adódolt el Kubányí képe is, mert eléggé díesérní a műizlését. A mü ii lovát, azért is , rajta levő annyira dicsérte a nagyfejű „Sellőt," azt a lovát rneJyet pórázon bajt. csináljunk mozgalmat, ne végezzünk felesleges munkai és kérjünk bocsánatot az eddigi nlkalinatlankodá.-éii Ha azonban várunk eredményt az iparpártolá-i cigány mozgalomtól, az agitáció nem nélkülözhető. Nem kell felesleges lármáén puffogtatás, sem bankettek, moz-ái ¦ törések és tűzijátékok, hanem folytonos, szívós han- A nagyfejOséget csak Manheimer „Dada" eimíi goíUtlU atlüBk aE e\|VIK.k( il0gy\' va8lirfl\|imik \\mM képen kifogásolták, mert hát a dada vízfejű gyereket ; gftyfltfpyfc hordoz karán. Épén a nagyfejnek vették észre a gyerek székaos imre. nagy fejét. Azért maradt meg a kép. Vagy uemV Országos mozgalom lábujjhegyen. Magasan lobog a lelkesedés lángja, kigyúlnak az orómlűzek : az ország önmaga intézheti sorsát. A nagy munka «Ino sorában áll az ország gazdasági megerősödése, iparának fejlesztése; — a lelkes köznu-•g ezl (elfogja és megragadja az egyedüli eszközt Amire nem gondolnak. Nagykanizsa város munkaprogramja? — Levét a szerkesztőhöz. — Igen tisztelt Szerkesztő ü r ! A helyi salto és a város fejlesztéséért különösen el kesén küzdő Zalai Közlöny hasábjain oly sok szép a magvar ipar páriolására; propagandával, agiláciőval megvalósulásra érdemes terv latolt nyomdafestékei hogy ha ennek csak csekély része is uiegvabisiill volna, ugy Nagykanizsa városa első helyen állna h dunántúli városok sorában. A sok terv közül, be keli vallanunk, nagyon kevés valósult meg. Mondják, hogy az okot a város financiális viszonyaiban kell keresnünk Jó magam ís elhiszem, hogy o tervek megvalósilás.ihw. sok peu* kell, de már bit kétségbe vonom, hogy egységes, célirányos munkatervvel uem értünk volna mar el több eredményt. A tervek mim! megegyezitek a város kózón- a legszélesebb rétegekel annak fonlosságáról meggyőzni, hogy ubo! lehel, mindig hazai gyártmányi vásárol\|on. Ks a nagy mozgalomba sok oldalról erős csítiil-gatás vegyül: Uralmi halkabban lelkesedjenek csendesebben vigadjanak, a szomszéd ideges. Az Örömtüzeket tessék kissé lelohasztani: az ilyenből tűzvész keletkezhetik. Senki sem mondja, hügv szüntessük be teljesen ségének hangulatával, melynek megvalósulásai min az egész mozgalmat. Kz hazaflatlao voln* és mi mind- ?BukÍ ml,\|t" ól,a\'lja \\ ,"ZM, "•1",,kÍvl1\' ""i^litüa , . a . i o i- i-i könlbneiiY, bogv e lervekkel illetékes helyen uagvoti nyiijim hazaüak vagyunk. Senki sem tagadja, hogy aU9fmÁ („giuikoznak. nagyközönségnek a íjoinbánomságból való felrázass. $uwk igazán nem szabadna megtörténnie. Más figyelmének a hazai gyártmányokra való felkellése a városban, a közhangulattal egyező tervekéi egysege-magyar iparra nézve üdvös dolog: az akció rokon- munkaprogramba foglalják öásze és a tervek munka-szeuvos és hasznos, elnyomni nem szabad, de végez- osztják "be, hogy először a gazdasági es - . .. , . ... . közegeszsegllgvi dolgok, később pedig a varos modern zük a munkát csöndben, zajtalanul, mert egyebkenl jgén;(,jw.k^SÍgfeleló t.jilások kerüljenek megváló-oly ellenakciót idézünk lel Auszlriában, mely az suhisra. osztrákok szivóssagíval nagyobb kárt lehet bennünk. Nagyon kívánatos lenne, ha illetékes köreink mint amennyit a mi mozgalmunk használ. kidolgoztatnának ilyen megvalósulásra váró mmika- Kzen ellonagilácíó falra feslett réme uem isme-\' V\'f1\'"1\' \'.m,l>\' azuláu az l1\'2\'111\'1™!1 segitsógável .. felveendő kölcsönnel iiéhánv rellen előttünk. Az osztrák „ellenakció" jóval korábbi keletű a mi akciónknál, az osztrák bojkott-mozgalom a magyar liszt ellen már néhány év óta a legvehe- felső meiisebbeu folyik, s már akkor megvolt, mikor még élénken foglalkoztatni a közvéleményt es amelyekuek ni ut vu niegviilo-it-leuue. Nem végzek talán felesleges munkát, ha röviden rolóm ama terveket, melyek az utóbbi években nálunk társadalmi íparpárlolásról senki sem beszelt Hol volt akkor még a mi tulipánunk! A magam részéről az ellenagiláció veszélyét ;nem tartom oly nagynak, de helyezkedjünk egy \\ perere az előbbi érvelés álláspontjára Knuek helyes \' logikai következménye csak az lehet, hogy a magyar társadalom az íparpáriolásí mozgalmai beszünteti. Így azonban, mint azt több oldalról ajánlják : csendben, csakis intenzív, szívós munkával a dolgol megcsinálni nem lehet. Kz az intenzív, szívós munka i a legnagyobb mértékben szükséges, de az egész levé-; kenységuek esak fele, mely a másik fél nélkül: az agitáció nélkül, meddő és eredménytelen. Az iparpártolás a közvelílő kereskedőhöz és a i fogyasztó közönséghez lordul. A kereskedelem körűi a kilarló. csönd eb, fáradbalallan munka vau helyén; j de e munka csak akkor lehet eredményes, ha az ipaipárlclási mozgalom tilalliat arra. hogy a közönség, a mozgalom propagandája folytán, magyar gyártmányt kíván, tehál a kereskedő nem kárát, hanem hasznát látja, ha magyar iparcikket árusít. Kzen propagandára tehát szükség van. a közönségben az I előszeretetet a hazai termékek iránt fel kell ébreszteni éa álluudóau ébren kell tartani. A közönséghez megvalósulása köz tetszéssel találkozna. Ime a megvalósulásra váró és érdemes tervek minden csoportosítás nélkül : Városi vizvezeték, általános csatornázás utca-kövezés egységes foganatosítása, rendszeres utea- tisziitás, az u\| főgimnáziumi épülel és a lelsö t.....ploui felépítése., a kereskedelmi iskola államosításának keresztülvitele iránií mozgalom, városi szegényház, nj postapalota nj katonai kórház, a piac áthelyezése a Zarda-uieai térre és a jelenlegi katonai korház helyére, az Erzsébet-tér parkosítása, iárosi vigadó épület az Krzséhet-téren, mely színházi célra i-^ alkalmas, népfürdő létesítése, elmeosztály a kórházban, nyári kanális fürdő létesítése, terek és utcák rendezése, a rendőri létszám emelése, lüzjolzó állomások létesítése, nöi ipariskola szervezése, cseléd otthon, stb. stb Ezek és még sok más itt fel nem sorolt dolgok foglalkoztatták a közvéleményt évek hosszú során át, De megvalósításra egyik sem került még. Túloznánk, ha azt állitnók, hogy egy egységesei] kidolgozott mutikatervvel már teljesen segítve volnánk bajunkon. iJe igenis, akkor bizonyos rendszerességgel lehetne megállapítani a számtalan lotilos tervben. Tudnók, hogy melyik a sürgős közszükséglet és akkor nem Ötletszerűen indulhatnunk neki a sok terv megvalósításának. A céltudatos városi politikát üzó városok mind kidotgozuak egy egységes muukatervet. S ha ez meg van, igyekeznek gazdasági téren bevételi forrásukat 1906. JÚNIUS !). n i. a i k o % unt 8 teremteni, rendelni pénzügyeiket óh az igy ősszu-takarítóit ősszegből hozzáfogni a nagy munkaterv ..•Ititdalos megvalósításához, mely elöl ideig-óráig ki l.-lh\'t ugyan terűi, lm a hatalmasok uUdályokal gördítenek a haladás útjára, de ez később nagyon érethető\' közegészségügyi, sőt társadalmi téren, a v..geredményébeu a gazdasági pangásban. Vért. életet kell hozni a városi életbe, a meg k«\|\| valósítani a terveket még akkor is, ha ujabb \|, niházási kölesöul kell is felvenni. .Maradok a tek. Szerkesztőségnek őszinte hive, Nagykanizsa, W0Ö. Jun. 8. Egy -új* reformpárti városatya. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. MEGFIGYELÉSEK. fejlődés. Sokkal komolyabb a dolog, mintsem képzelik. Csodálatos, hogy teljes őszinteséggel meg senki som tette sióvá. -A sztrájkokat értem. Nagykanizsának alig van iparvállalata, melynek idegeit négy hónapon belül n sztiájkmozgulmak \|e viharzottak volna végig. De [gy volt ez minden számlmvehetö városban, söt két helyen általános sztrájk rombolt. Világos, hogy Itt egységes, előre elhatározott szándék volt a mozgató eró. Kz pedig nagy dolog. Sokan gyűlölik a \'munkásokat, a dolgozó eró hatalmát, Sokan vérbe akarják Iultani. Sokan félremagyarázzák. Azonban bárhogy Ingadjuk is, az kétségtelen, hogy ez a hatalom létezik. A mindenfelé teiinerülÓ szirájkokat hideg közönnyel néztük, mert mindenütt békével elsimultuk. A \'munkások nagy hatalmának legteljesebb megnyilatkozása az utóbbi négy hóuapuak egységesen és organikusan rendezett sztrájkjai voltak. A romboló munkásság ¦--.in. nugyobb színpadi efek tussal dolgozik. A sZer-vezeit munkásság egységes passzív rezisztenciája — ez a félelmes hatalom. Kz a csend, e rendes kettős sorok ugy közelegnek a mai társadalmi viszonyok ellen, almgy a francia nadráglalaiiuk komikus serege indult Versailles felé. Vegyes érzéssel olvassuk, hogy Kezek városa ö\| millió koronáért akar vízvezetéket csináltatni, mert roui a vize. Kz az összeg a kis város erejéhez mérve komikusan nagy. Ám mégis előnyösen ielletnzí Iwék kupaktanácsát. Nem kívániuk. nogy Kanizsán is öt milliós befektetéseket eszközöljenek, mégis s/.ciíveii- kezmluk kell a vállalkozó szellemű horvát város mellett. Nem ez egy határozatának pozitívuma, hanem annak szelleme minit. Lehet, hogy beletörik a bicskájuk, annyi azonban bizonyos, hogy nagy koncepciójús városi tanács és képviselőtestület van ott együtt. Mi, ismételjük, nem kívánunk ötmilliós ivóvizet — hanem ¦z eszéki városháza zseniális eredetiségél és vérmes lettvágyát irigyeljük. Igy vették a képeket mintha ingyen osztogatták volttá, lfravo, éljen a hazai művészül. Kél kellemetlen oldala volt azonban a műlárlat vásárának. Az egyik, hogy igen sok kikiáltott nagy műveltségű barátunk ugyancsak csiszolatlan ízlésről és rettenetes tájékozatlanságról tett tanulságot, tó kedves vandalizmusban külöuöseu a nők jártak elől, ami mai leáiiym-velé-süokre ígen élénk világot vet. A másik egy egyesületünk beleimére vetett érdekes világot. Az azonban leny, hogy ama bizonyos egyesület nélkül szépen sikerült a lárlal. A kanizsai műpártolók előtt te kell v\'mni a kalapot. Valóban derekasan, fcledhetetlenül ki tettek magukért, tó téren talán minden hasonló kaliberű vidéki várost felülmúltunk. A Szalon itt tartózkodása sok tanulsággal járt és ezek kőzött nem a legutolsó az,, hogy a művészetnek ilt is lehet otthont teremteni, m * A .Nemzeti Szalon" kepelncUsai. A .Nemzeti Szalon" nagy m egei éged fesel távozik Kanizsáról. Képeinek harmadrészét eladta, lit adjuk Összesítve a teljes jegyzékei: Markó Ernő; Moesárpart és Krdó széle, vevó Weitt Tivadarné. Háry Gyula: Venezia, vevő özv. Szulaesy Karkastié. Hnbovics Mark: Hazafelé és Reggeli hangulat, vevő ltnsenherg Kieháid Déry Béli Venezia és Hóra. vevő Heltai Jótsef. Markó Kinő: Ratj hangulat, vevő Xerkovilz Lajos. Kaiig h Dezső: Krdórészlet, vevő Kranz Károly. Molnár János: Irtáson, Krdó mélyén. Krdöszélen. vevó Kranz Károly. Hnbovies Márk: Cigányok a Halatou mellett, vevő ZerkovUl Lajos, Kézdi-Kováes László: Heggel és Nyírfák, vevő Rothschild Jakab dr. Kezdi Kovács László: Vadkacsa, vevó Árvay Lajos. Kubányi Lajos ¦ A szellő dreszkurája, vevő Árvay Lajos. Kdvi Illés Aladár: Kalu patakja, vevó Kommer Ignác. Kalivodu Kala; Az anya, vevő Klcisehrier Miksa Kgerváry P. Agosl: Kljén a mi képviselőnk, vevő Zerkovilz Lajos. Iiéxy Bélát Bet t Zala partján; Kele az lsarnál. vevő Kéri Jenő. héry Héla: Lovránai kikötő; Ohosollák \|dhonft\|e. vevő Rothschild Samu dr Déry Méla: Kső ulán Dachaubuo. vevő Wnísz Lajos dr. Hruck Miksa: Alkonyai, vevő Klek Lipót. Hruek Miksa: Tájkép, vevő Khenspaiiuer L-n Hruck Miksa: Hárllaí konvha. vevő Nagykanizsai Takarékpénztár .Kezdi Kováé, biszló: K«ó után. vev-tt Hlau ijtun. UűUoer Hetén: lloulevard Si Midid, vevő Zerknfiz I LajOS, Tölgyessy Arthur! Taly igáit, vevó Somioer \'Ignác. Markó Kruó: Tó Dunatoldvár melleit; Krdó Bicéié, vevő Rothschild Samu dr. Markó Krnó: fél, i vevó Zerkoviti Oszkár Kgenáry 1. Ágost: Falusi Ibiró, vevő Zorkovitz Lajos. Déry Bélát ll-gyí ni vevő Kbetispanger Len. Magyar Munlicinier Oiiszláv: l\'tca t^uarnoron; Országul, vevó Welai Tivadarné 1 Hubovicz Márk: Heggel, vevő Schvtarz líuszlávtié Markó Krnó: Ksl hangulat, vevő Schwarz (iuszlávné. i liu\'litx Oltó: Hazafelé, vevő Kranz Károly. Halló Kde: Krisztus, vevő Kranz Károly. Ronenmijor Ferenc; Vásár, vevő Zerkmilz Lajos. Rubories Márk: Klső hó és Ksós este; Télvíz idején és falupartjáii. vevó Rothschild Zsigmond Déry Méla: Napsütés a tengerparton, vevő (inda Lipót dr. Kubovies Márk: Alkonyat, vevő Villányi Henrik dr. Cseniu ItVzsfi S.: Flamand házak, megvétetett a Mrs\|élék számára Déry Héla: \'líeggeli bálóhuziís. m»gjétetett a sors játék számáru \' Eötvös Károly munkái. A nagy író gyűjteményes műveinek XVII--XX. kötete megjelent A XVII. kötet címe: Szilágyi és Káldy. Két nagy terjedelmű tanulmány és korrajz. Szilágyi Dezső élete, nyilvános -zenélése, egyéni jelleme, lelki cióí. Nlóboki és állainfértiiii képességei tökéletes ismerettel, mő y elemzéssel h ujabbkori történetünk harminc éves Ui.-/akának tökéletes jellemzésével vannak itt megírva. Azzal a költészettel s iiyeUgazdagsággsI, moly az Írónak különös sajátja. Hasonló becsű jidlemrajz és korru\'z kevés vau irndalmiinkbau. Káldy liynla. az uj életre támadt knrue-z...... hőse áll előtiüuk a kötet másik részében. Krdekes, sót csodálatos életet és életpályái találunk fel benne. Le vau írva különös pere az OperehAzzaUKzer utókra vet ez világot zene-művés/.i közéletllnkből. Nagy részletesseggel tárgyalja szerző a magyar zeueiuivclódés retteneteset) elhanyagolt országos ügyének nagy kérdéseit. Az egész mű volta- kepén a magyar z...... upollieózísa. Itt látjuk a kuruc zene föltáinudasáiiuk igazi történetét. Miként támadt az eszme Kötvös Károly agyában, miként nyerte meg erre fcfcaii 1e h\'dlyl a mik.ml jutlatla zt :lwl;:lru KáhtY. Magasabb költészellel irt szebb olvasmány : Kötvös összes mű vei közi alig található Nem/eti oiiér/.etnnk egyik hőskölteménye 01 a mű. A XVIII. kötOt A Jnkay nemzetség történetét tárgyalja a nemességszarzo és esaládalapiio őstől kezdve a nagy költő gyermekkoráig, . liöi-iól kezdve Is4u-ig. t\'j, eddig senki által nem ismert ad.ii.ik toiiu-g.- ez a könyv. Az adatok nagy részéről nincs tudomása se Nagy Ivánnak, se n család tagjainak. Nagy művészetlel írt korrajzokat tartalmaz e a könyv. A kis nemes, viszontugságai kétszáz év előtt, a palvarísta es jaratus-élel száz év előtt, a nagy k»llÓ apjának és testvéreinek iiovelúdese, az utolsó nemesi fölkelés győri csatája és hadjárata, az „Arany Kmber" című regényének igazi arany embere * ennek valódi története, a királyi városi élet titkai: mind oly tünemények, melyeket igy megírva a nugyar közönség eddig még nem ismer. A nagy Jókai irodalomnak, melynek be kell következni, \'méltó kezdete ez érdekes mű. A XlX-ik kotel címe: Nagyokról és Kicsinyekről. Jellemrajzok, Korképek, ismeretlen vagy rosszul ismert történelmi események nagy csoportja van e műben. Irányi Dánielt, TUzVIíálmánt, Kozma Sándort, Bittó Istvánt, I\'ulszky Ágostont. Kaik Miksát, a költó Tóth Kálmánt a maga zseniális modorában itt ismerteti az író. Vörösmarty elólizetói I82í,-ból, báró Wesselényi utolsó hősies hujvivása ISíw-ban, Jókai utolsó betegsége, Kossuth Lajos haldoklása, az országgyűlés kézcsok-háboruja 174l-ben és sok gyönyörűen irt egyéb korrajz és életrajz: együtt a legérdekesebb s változatosabb öl vasmány. Nemzeti életünk történetének s hagyományárnak nagy kincstára ez a három kötej A XX-ik kötet elme: Harc ¦"nemzeti hadseregért. Az író líz nagyobb szónoklatát tartalmazza tsz a könyv, melyet a törvényhozó és az államférli a parlamentben tartott a nemzeti hadsereg kiiivása érdekében 1888-ban, 188(1-ben, limit-ben inos-bm és 1004-ben. Ragyogó beszédek, n maguk idején óriási hatást keltők. Kpen időszerű ez a könyv. A közel mull évek nagy kérdéseire 8 alkotmányi harcira világot derilók. Minden beszéd külső története is külön fejezetekben megírva. Az Összes köteleket a Révai Testvérek irodalmi intézete a szokott díszes kiállításban adja ki. Ara egy-egy kötetnek füzvo 4 IC. gyönyörű kötésben fi K. A nagy író ujabb négy kötele előkészület aluli. Kiek közi les/, a Bakony B a Hatatott körüli ulazás harmadik kötete. Vizsgák az iskolákban. — HiiidUifos közlés. — A helybeli kath. főgimnáziumban az évvégí vizsgálatok sorrendje a kővetkező- Június I t-en l— VII, osztály hitlim vizsgálat. U-én írásbeli magánvizsgálat. 13-án szóbeli magánvizsgálat. 1 ft—St. Osztályvizsgálatok. TA— S7. szóbeli érettségi vizsgá-lai 2\'. Te Deiim és bizonyítvány kiosztás. Az igazgatóság. — A helybeli kath. főgimnázium június s-án d. ti. fél ö órakor tartotta a Polgári Kgylet uagvlermébeu az évvégí ének- éf zene vizsgálatát a következő műsorral: I. Az erdőn: Nagy ábránd Volstadt Hoberttól. Klóadta a fögimn. zenekara, \'i. Poe Kdgár: A holló. Szavalni Jelinek Lajos ti. oszt. i tanuló. H. Tavaszi ilal Marschner H.-tól. Klóadta a lögiuui énekkara I. Hesziunolö a (iyakorlő Iskola ez évi működéséről. Felolvasta Szabó József S. oszt. tanuló. !>. Vsdászdal, Ofl\'enbachtól. Klóadta a fögimn. zenekara, ü A gyáva. Monológ, Ina Huduyánszky 1 < rvula Klóadta Kovács Holdizsár 8. o. tanuló. T. Népdal egyveleg: Klóadta a fögimn. énekkara. 8. líákócy induló. Klöadla a fögimn. zenekara A uagvkaiiizsti m. kir. állami polgári flu- és leátiviskolábuli J Június, 7-én d e. 8—10. Itó\'l) katll. és izraelita hittaní vizsgálatok a liliiskola I — IV. osztályában. 7-én d. e. ÍP—12, Hóm. kath. és izraelita hittaui vizsuálalok a leányiskola I — IV. osztályában. D. ti. 5—7. A fiúiskola torna vizsgálata to ma verse ny-nyel. i Kedvezőtlen idő eseten jiui. K-ra lesz halasztva.) lö-én d. m. s— \\u. Oszlályvizsgálai az I. ai leány-osziálybun. il. u. Tt — ií\'\',. Témavizsgálat az I. a) !0« I. b) leányosztálylval. 1 (i-áu d. e. R— 12. Osztály-vizsgálat az I. In leányosztályban. 1). U, t > — ti * Toruuvizsgálut a II. leáuyosziálylyal. ls-án d. e. 8— 12. Osztályvizsgáiat a II leáuyosztályban. D. u. &—6\'/>. Tornavizsgálat a III és IV leányosztálylval. l\'.t-én d. e. 8 — 12. Osztályvizsgáiat a 111. leányosztályban. I D. u. 2—fi. Osztályvizsgáiat ¦ IV. Icányosztáhban. \|jl-én d. e. 8 12. Osztályvizsgáiat az L lluoszlály-bau és egyídejQJeg az 1. es n. leányosstály magán-tanulóinak írásbeli vizsgálata D. ura- it, Kz utóbbiak szóbeli magán vizsgálata, 22-én d. e s 12. i\'sztályvizsíiálal a 11. liuoszlálybaii és egyidejűleg a 111. és IV. leányősziálv inaifáutHiiulóniak írásbeli vizsgálata. D. u. ií—8. Kz ¦Utóbblak szóbeli magánvizsgálata. !ittáu d. e. 8—12. Osztályvizsgáiat a III. tlUOSZtályban és egyidejűleg az I. és II. Iluosztály magántanulóinak írásbeli magáiéit D. u. 2—6. Kz utóbbiak szóbeli magánvizsgálata. 25-én d. e. 8—12. Osztályvizsgáiat a IV liuosztálybati. 2ti-án. d, e. « — I í. A III. és ÍV. fiúosztály magántanulóinak Írásbeli vizsgálata. I). 11. 2—fi. Ugyanezek szóbeli vízs-w gálata. 2!i-én d. e. 8— io. „Te Deum" és a tanév bezárása Kiállítások: Június 15—Ifi. d. 0- 8—12. A leányiskola rajzkíállilása az iskola rajztermében. 18.—19, d. e. 8—12. A leányiskola kézimunka-ki-álllitása ugyanott. 21.. 22., 28. és 25-én. d. e. 8—12. A fiúiskola rnjzkíállilása az iskola rajztermében. A nyilvános osztályvizsgálatokra és a kiállítások megtekintésére az érdekelt t. szülőket, valamint az iskolák 3 % A 1. A I K 0 Z L 0 n Y 10.00. június a tiuultiiánrj eredméuyeí iránt érdeklődő (. közönségei tiszlelettel meghívja Nagykauizsán. 1906. juhíus 1. Az igazgatósig. A nagykauiisaí áll. i-l népiskola I.. II. és III. igazgatósági körzetének lü".\'.— 19uti-ik tanévi évzáró vizsgálatok sorrendje. Hiltani vizsgálatok : Június \'.. d e. az I és II. igazgatósát! körzet róm. katli. liu-és d. u róm. katli leány-növendékeinek hittani vizsgálata Zrínjj Miklós-utcai iskolában. 7. d. u. a III tkiskauizsai) igazgatósági körzet róm. kath. tiu- és Icáuy-növotidékeinek biltani vizsgálata a középponti iskoláhan. 13. d. u. !1 órakor az I.. II- és III. igazgatósági körzet ág. evang. tiu- és leány-növendékeinek hittani vizsgálata a Zrínyi Miklós-utcai iskolában 13. d[fu. j órakor az I , II és III. igazgatósági körzet izraelita fiu- és teáuy-tiővendékeinek hittani vizsgálata a Zrínyi Miklós-utcai iskolában. 13. d. u. !1 órakor sz I., II. és III. igazgatósági körzet er. ref. fiu- és leány-növendékeinek hittani vizsgálata a Zrínyi Miklós-utcai iskolában. Osztály vizsgálatok: I igazgatói körzet. Június 15. d. e. ai II. fiu-osztály. Elnök: l>r. Neumann Kde ur. Ifi, d. ?. I. leány-osztály. Elnök: Simon liábor ur. lü. d. e. a) III. fiúosztály. Klnók: Vé-csey Zsigmond ur. 18. d. e. IV. és V. leány oszt. Klnök: Weísz Tivadar ur. I. d u. I. fiu-osztólv. Elnök: Halvax Frigyes ur. 10. d e. b) II. Iln-osz. Elnök: Dr. Rothschild Jakab ur. 19. d. u. II leány-osztály. Eluök: Simon (iábor ur. 90, d e. III. leány-osztály. Elnök: Hiltter Lajos ur. 21. d. e, b) III. fiu-osztály. Klnök: Jfj. Fesselhofer József ur. 22. d. e bi IV. és V.fiu-o Elnök: L-ngyel Lajos ur. 2i. d. e. a) IV. és V. tiu-osztály. Elnök: Weísz Tivadar ur. II. igazgatói körzet: Június \|:v d. e. Rozgonyí utca II. f. o. és 1. I. ... Klnök : Dr. Mayer Ferenc ur. 15. d. e. Itozgonyí-utca II. és III. I. o. Elnök: Miltényí Sándor ur. 16. d. e. Arany János u. I. I. o. és I. f o. Elnök: Elek Lipót ur. 18. d e. T-leky-itlca IV. és V. I. o Klnök: V,écsey Zsigmond ur. 19. d. e, Teleky-utca I. és III. I. o. Elnök: Krániez János ur. 20. d. e. Teb\'ky-u, I. f. 0. és II. I o Elnök: Halvax Frigyes ur. 21. Kótvöstéri I. f. o. és III. f. o. Klnök: Krániez János ur. 22. Teb-ky-u. II. f. o. Klnök: Halvái Frigyes ur. 23. Eötvös-téri IV. és V. f. o. Klnök: Simon liábor ur. III. igazgatói körzet: Juníus iti. ¦. e. 11, tiu -osztály. Klnök: Dr. Mayer Ferenc* ur. ih. d e. Rácz-n 1. leány- és I. liu-oszt Elnök: Mihále.-z József ur. Is. d. n. VJI. ker. 1. leány- és i fiúosztály. Kínok: Szedlmayer Iászló ur. l!>. d. .-.111. leány-osztály. Elnök: Szedlmayer László ur. iíl. d. u. II. leány-osztály. Klnök: Dr. Benttik Peresei ur 90. d. e. IV. liu-o. Elnök: Mihalecz József ur. 20. d u. III. tiu-osztály. Klnök: Vccscv Zsigmond ur. 21 d. e IV—V. leány-osztály. Elnök: Dr. líácz Kálmán ur. 21. d. u. V—VI. fiu-osztály. Elnök: Szedlmayer László ur. Mindbárom körzetben a leány -növendékeinek nöí kézi munka kiállítás pedig az o-zlályvizsga napján saját osztály helyiségében lesz. Juníus 27-éu magánvizsgálatok. Stl-én hálaadó Istentisztelet és az értesítők kiosztása. A vizsgálatok d. e. 8- és d. u. 2 órakor kezdődnek pontosan. Nagykanizsán, 1906. május hó. A körzeti igazgatók. 31, Magyar Jelzálogsorsjegyek konverziója. Felhivjuk a 3" u-os Jelzálogsorsjegy tulajdonosait, hogy sorsjegyeiket konvertálás végett mielőbb juttassák hozzánk. Zalavármegye területén a konverziót a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank helyett alulírott intézet telj 6- sen költségmentesen eszközli és a sors-jegyek beküldésével járó postai költségeket megtériti. KERESKEDELMI ós IPARBANK R. T. Nagykanizsán. Fel«llá\|Oiltáml készségasen izolgtlunk. HÍREK. emberek. — Hogyan kel! megkütiti. — N»syfc»niíí«, junlui .Agg fiitber, lasd, meghalni nem nehéz- -igy Ivtiestizik Manfréd. Embere válogatja. Nem min-deiikiuek a gusztusa veszi be azt a megmérhetetlen változást, mely az élet szikrájáuak kialvásával jár. Bizony, csak nem könnyll dolog megválni luiudeiiiól, amihez .szeretettel ragaszkodtunk, kűlÖnö>en pnlij; OmiiagtlliktóL amítól Vab>sZÍiiilleg bueMlZOUIik kell a Leibe sivár partjain. Az élei a legtöbb jó, a ml-világon még Akliiller-z sem érzi magái ollhoiiosaii peilíg ó Olt ís a bollak vezér-\'. Mégís, szivenebbeli ¦ „őrizné itt fenn juhait bárki szegénynek". A tialdoklás modulnak, a halál gondolatába való megnyugvásnak két merőben ellentétes módja játszódott le előliünk az utóbbi két héten belül Vegyünk ebhez még egy különböző harmadik esetet, mely mélységes (ártalmával annak idején megragadlu emlékezetünket Kz a harmadik Budapesten történt. Egy szegény asszony másfél éves kis (iával együtt levetette magát a negyedik emeletről, A nevét, bizony nem tudom. Roppantul közönséges neve volt, amilyen ezrével terem az anyakönyvi rovatokban. A nevezetes a dologban az, hogy az asszony testét darabokban szedték össze az udvar kövezetén, mig a kis inni.ú semmi haja sem történt Hogy leheteti ez? Mikor ezt a rövid hirt olvastam, szemem elolt láttam az egész katasztrófa lefolyását és megláttam e csoda világos magyarázatát is. Láttam a^zeoény asszonyt, ki c->ak \|ót akart gyermekével, mikor azt is a mélységbe ránlotta magával, ahelyett, bogv !11 hagyju az anyátlan nyoinoruságlian az ablak- párkányig élt benne ej az elhatározás. Az élei utolsó pillanatában azonban már csak ösztöne él) >\'"- étele kedelt. Az anya magasztos ösztöne. Talán épen abban a pillanatban, midőn etiaszíiotta mugálól az ablakpárkányt, kapta maga folé gyermekét, hogy az udvaron a már anyjának végsőt vonagló, puha lestép* essen így történt. A szegény asszony nevét uein tudom. Közönséges neve volt. Soha azelötl nem hallottam róla. Közönséges asszony voll. mini más ezer. ImoImÍ pillanatiibau azonban na :ry szerűen végrendelkezel,. Ilyen volt az anya halála. Kgy dolgos ur halt meg a mtilt bélen iám. suukbau. Végső akaratául hagy la, hogy egyszerűen temessék és tetemét halála után azonnal wiíyék ki . temető halottas házába. Neki már mindegy, a halott pihenten, Olthon pedig folyjon tovább a munka. A halottnak, a inegszünl létnek a felbomolt ¦¦gységbeb plnoa lóhbé joga, két napon ál akadályozni az élők munkáiát. Aki életében is Így rávallott erre a rendelkező egyéniségre, mert dolgos, reális és eiiergiku-voli, az valóban imponál nekünk. Egy élete tavaszán elhalt szép leány virágos leiuelését látogassuk, ha költészetet keresünk. A rideg, halálában önzell.-n úrét, ha belátjuk, hogy a balálban is vau kötelességünk az élők iránt. Csütörtökön egy szerelmes pár próbálkozott t halállal egy nagykanizsai szállodában K¦->¦,•¦[ boroi-vnval, csupa olyan szerszámmal, melyek elöre jelzik, hogy a boldogialauok csupán kacérkodni akarnak a halállal. Szerencse, ha sikerül de nem valószínű, hogy sikerüljön Ks valóban, még a talpukat Ís összevagdalták, az egyedüli helyei, hol nem találhat re.-; a halál, csak éppen azokat a testrészeket kímélték, melyeket komoly kockázattal karcolhattak volna össz. Nagyobb bajuk nem is történt, minthogy ezen inéi di n- ntiíti valószínűleg férj és feleség lesznek. Kzeknek Ilit, mint Cyraiiouak, „még a haláluk sem sikerűit - Kz a kacérkodás a nagy lksszel szinte komiku Megzavarták az ö-szbaugot és mosolyra késztetnél. Vagy — vagy! A haldoklásnak ép ugy vaunak kiváló emberei, mint a megélésnek. És aki megbarátkozik a halál gondolatával, annak az élet terhe ís könnyvlit-. Tudia, bogv vau egy biztos Amerikája, hová menekülhet, ha Itt már nagyon szorongatják. Kz u lud.it pedig okos ember részére a legmegbecsülendőbii kincs. SEMPER. két épület. IV i A Nemzeti Szalon pukkolt es tovább alíl A régi gimnázium, melyben tíz napig adtak neki hajlékül, meddig fog még épségben megmaradni, azt pontosan kiszámítani ugyan uem lehet, de hisszük, hogy egy szép napon, megunva a hosszú szolgálatot, önmagában tog ös>zedólni, mint a kártyavár. Már eddig is évszázadokon keresztül adott szállást a tudománynak es erénynek, de az épület tót emberink bizonyult, mert kihajtotta házából a tanuló ifjúságot. Most meg képtárlat zavarta meg nyugatinál. De ilyen életunt házzal, mini a régi gimnázium, még Sterbecky szállásmesternek se jó kikezdeni, mert a ház ogyszer csak öngyilkosságot fog elkövetui és akkor a Verpflegsmagaziu is pocsékká lesz. MIT IGYUNK? hogy egée.eégünkel magóvjuk, — m.rl oki. . 1 <¦ in..-.. i.s i.v.nyvli Brr. • legbl.lo.abb A moh.l AgneB-lorráat, mint ictmc.tetc a benne fogljli pjógytAkntl Ing.* kltltnü tynhui, ehuleta. nicgkiin.lt.it,k \\f\\tA nlii li\'i\'iii. mohiij Ifin. Igruot morui forrást, ha a pomor-. lel- t\'. I^tiiiiinilliil siaMéi iLintt. foirisl, u a wsetaji jrio\'iriilani aiarjit. forrást, lia ilrigj.iíi! ís Méltói uuroL illatat 1«. torrisl, lii majlajolilól és sárgásáéiul szabadulni a.arrni ..lü, a.v.nyvit, lAli.il.nil) ti.n.i, kellem.. c> olc.ó .avunyuvit; .1.« i.én.avtatiulmánll f..g,a nem.-.ak bittó* ..v.tcr feilünT cl.mEk ellen, lianem legkulot.iclel.1, gvomor-. lígcS- a. hugy.iarvi bel.g.égakn.k. 39 tv ola liebi.m.y.ivn.li.tt, hugv mag ragalyo. belag.tgaklol ia. mini l.."l.,„. . (..„1. l™..,., • f.i.-.i i 5 "\'"",",\'"11" "™ ¦ latleilumincme. m.,1,,.1 Agnaa-vloal Illák. Lagjalg.abb or.oai a.aklakintliyak lllal ajinlva. >,.>.. ell.iti.r3 I.J-I" !BI^_.^«^-yiri>B.,»rtl ImHwI m^mM. •N(^iiiM^I(«m t,<M ma,l.r,.g...n „ín.....l lel.leli »ltl.il, .ot \' Kedvelt borvíz! ;.í\',\',í\'\'n"a<..i\'„r\'"f\';l>.: ÍÜ2 ?\' ,4«"••¦\'\'""¦, l.."«gí»I.I.I. ««.!... I. könnyen m.B...,..l,...e, „,s,ol,l, .Idtkl ,.,n,„kl,.n le,.k.,„k lellek, ngy.noti . Ion., leli.iln.k l.me.leto lü.ete ingyan kaphalo. A forr.ikaialOi.g. Kapható mimlcn fllv.ctU.lell.cn ei.ótanvu vcmltgi.ibe i!)0<:. JtíNÍ\'03 (l „_...... . ... . . ¦-. l$zl a házat holtnak kell tekinteni és a városi lomtár anyakönyvi hivatalában « holtat megillető tisztelettel kell vele elbánni Hasonló borsra méltó a városi tömbház, hol minden záporeső alkalmával orgeöulés vun. Nem ildomos a közönséget megriasztani, mondta egyeíaí városunk feje. de a város közönsége nem gyerek, sót abban a meggyőződésben él. hogy ha a két épületet ledöntik, tsak a patkányoknak történik bajuk. — A koronázás évfordulója! A koronázás évfordulóiét hagyományos kegyelettel ünnepeltek meg «z iskolák, mindegyik saját program inja szerint léggel a templomokban hálaadó istentisztelet volt. — A Budapesti Hirlap jubileuma. Csendben, minden za\|os vásári lárma nélkül ünnepelte a BufTa-pesti Hírlap alapításának Iniszonötéves évforduló-iát. Pünkösd elsó napján tudta meg a lap olvasó közönsége kedvelt lapjának jubileumát és u naptól kezdve a hazai sajtó, a politikai élet előkelőségei, Valamint a lap régi olvasó gárdája is részt kért az ünneplésből. Valósággal országos tábor kereste fel a< lapot üdvözlésekkel, tanújelét adva a Budapesti, Hirlap és annak vezére Bákosi .lenó iránt tanúsított őszinte szeretetének és ragaszkodásának. A magyar sajtó száz és száz vezércikke Ünnepelte a nagy jelentőségű eseményt, melyet a hazai sajtó ünnepének mondottak, S méltán a Budapesti Hirlap gondos és mintaszerű szerkesztése mindig követeiidó példája volt a magyar újságírásnak. A Budapesti Hírlap szerkesztési tónusa mondhatnánk, hogy nyomtatásban megjelenő újságírói leckéje, állandó mintaképe volt u huzal újságírásnak Hasábokat kellene tele írnunk, ha kellő méltatását akarnók ailni a jubileum fontosságának he hisz meg-tették uzt már nálunk sokkal jelentősebb lapok és mi csak ismétlésekbe bocsátkoznék, ha részletesen reámutatnánk, mennyi érdeme van a lap jubileumában, illetve ennek őszinte Ünneplésé-ben Há k os í Jenőnek, ki nagy talont urnával európai nívón álló magyar lapul fejlesztette. Budapesti Hírlapból. — Miniszteri biztos. A kereskedelemügyi miniszter K i H d I Lajost, a pée>i kereskedelmi és iparkamara elnökét nevezte ki kiküldött keresk. biztosnak u nagykanizsai felső keresk. iskolánál f hő üV és jr.-áii megtartandó érettségi vizsgálatokhoz. — Tízéves találkozás. Az lMMi-ik évben a helybeli Celsó kereskedelmi iskolánál ÍM ifjú érettségizett Kzek közül ai-eii gyűltek Bsaze Pünkösd első napján, hogy megünnepeljék a tízéves találkozót. Jelen voltak: líerger Jenő déli va-uti hivatalnok Barcs, Buu Józsid a Magyar lesz. és péiizváltóbunk főtisztvis Budape-t, Blaukeiiberg Imre keresk Nagykanizsa. Klek Béla h Heidelberg Tivadar dr. végy. gyár iroda főnöke, Budapest, Kleseh líezsö főkönyv. Zalaegerszeg, Hűvös Hezsó a Wiener Bankverein hudapesli liókja cégjegy. Budapest, Fenyő Miksa az István téglagyár eégj. Budapest, Manlvurl üyula keresk. Barcs, Landler Sándor adóliszt Lengyeltóti. László.-József a magy ker. múzeum mostari kireu-delts. főtiszt. Mostar, Lóvy Jenő a türó és pénztár egyl. liszt-. Budapest. Nyítraí Lajos Máv. tiszlv. Gyékénye, Qrflnwáld Kde keresk. lvanec, Kohn Olló gyáros Kapronca, Strausz Lajos főkönyv. Kőrös, Szántó Ferenc, uagykoresk. Budapesl, Szonliváni János m kír. posta- és táv. Budapest, Wellák János m. kir. posta- és táv. Nagykanizsa, Szigeti Kálmán a m ker. r. t. tiszt. Budapest, Rosenberg Salamon főkönyv. Nagykanizsa, Szűcs Nándor szeszgy. vezető Keled, Fischel Krnó keresk. Nagykanizsa. 7, ALAI KHZ I. Ö N V A megjelentek a nagykanizsai keresk. Iskola segiió-egylete javára 220 K. gyűjtöttek maguk kön. Az ünnepséget B I a ti k e n b e rg Imre rendezte nagy körültekintéssel és ízléssel. Kste társasvacsora volt a Kaszinóban melyen a fiatalokon és nejeiken kívül megjelentek B u n Samu igazgató. Neumann Kde dr. főrabbi, Schwarz Adolf dr. ügyvéd, dr. Hősen lierg Mór. Kár\|iáii Manó (Uyőr) és Villányi Henrik dr. tanárok. A pompás menü mellett .-ok csattanós felköszönte hangzott el. — A betegsegelyző-pénztár igazgatói állása. Miután Ihhrovics Milánt, a kerületi betegsegélyzó-pénztár igazgatóját, ki e minőségében valóban érdemeket Szeneit magáusk, országgyűlési kép viselővé választónak. DobrovleS ezen állásáról leköszöu. minek következtében a pénzlár u[ igazgatót fog válaszúim. Mini értesülünk, a péuztár igazgatósága erre a nagy fontosságú állásru Révész Lajos szerkesztő kollégánkat óhajtja megnyerni, mert Révésznek a beteg-, segélyzö pénztárak ügykörében nagy gyakorlata van és e téren kiváló szaktekintély. Már több jelentékeny elsboraiumol dolgozott ki, melyeket a szakminisztérium ¦ is akceptált és kétségtelen, hogy benne a ungvkani-zsui péuzlál kilűlió erővel gazdagodik. Valószínű, hogy megválusíintása egyhangú lesz. Azt hisszük,\' Révész Lajos vállalni fogja az igazgatói állást. — A Nemzeti Saalon nagykanizsai tárlatát kedden este bezárták, A művészek eliavoztak. birtokunkban hagyva több értékes műtárgyat. A tárlaton Összesen f3 kép kelt el. Nagy szám ez, mely élénken jellemzi a város közönségének müszereletéi. A szép és jó szeretete kétség te le u Hl él közönségünkben, valóban kár uU parlagon hevertetni Nagy kár. Imgv ennek kielégítésére alig teszünk valamit. Pedig nemcsak arról tettunk tanúságot, hogy szeretjük a szivet, hanem arröl is. hogy megértjük és áldozatokat is hozunk érle Azt hisszük, a Nemzeti Szalon mag van velünk elégedve Ahogy ml tudjuk, ekkora eredményt remélni sem inertek. — A „Tulipánaert-. A „Tulijiánkcrl* helybeli fiókjának igazgatósága f. hó r,-áll ülésezett, huny előkészítse a választmányi gyűlés elé lerjesztrndö tárgysorozatot. Batthyány Ilona grófné az ipariskola céljaira az adományozott UKMi K. lefizette A Tulipánkert tagságdijakat nem szed, hanem Ingnak tekinti mindazokat, kik az elnökségtől luiipáii-jelvényeket vesznek. Az elaft költségek fedezésére llerteleitdy Béla elnök f>0 koronát, Dr. Szekeres Józsefbe Jii koronát ajánlottak fel sajátjukból. — A nagyságos asszony és a sztrájkoló cselédek. Még nem miilt el a Veszedelem. A közös kaszárrya még remél, hogy a konyha hölgyei napo-kon át szabadok lesznek. Beüt a eselédsztrájk. He Itt, mert ez a sztrájk meglepetésszerű voltában és különlegességével valóban a villániesaiiáshoz hasonló KI* képzelni is abszurdum. Ila sztrájkolnak a nyomdászok a nyomdász maga áll a gép mellé. Ha szlrái-kolnak a nyomdászok, s nyomdász maga áll a gép mellé. Ha sztrájkolnak a villanyosok, Franz uinga dirigálja az áramot. Ha nem dolgoznak a péksegédek, a pékmesterek maguk csípik el a killi végéi. Ite ki fog főzni, ki fog ablakot pucovální, ki fog cipót mi-vixolui, ha ehhez a szakácsnők és szobaleánvok l.w« jeleutik a bérharcot? Az nem tételezhi\'tö fel. hogy a nagyságos asszonyok, kik nem is tételezik lel, hogy a törvény egy ilyen cselédsztrájkol is niegeijgedien A Kali leteszi a tőrölórongyot. hallatlan ! A szakácsnő If, frlot kér és nyáron át fürdőbe ki.ánkozík; abszurdum! Klvégre még is csak kell lenni igazságnak és méltányosságnak a földön, hisz azt a világegyetem jóléte som tűrheti, hogy a nagyságos asszony egy napig is személyzet nélkül legyen. Kii, nem is következhet ez be. A nyomdászok, a villanyosok, a pékek sztrájkolhatnak, ahányszor esak nekik tetszik. De a nöcsidédek nem hagj halják el a nagyságákat. Nem hagyhatják el\' Arni lehetetlen, az lehetetlent Punktum Kddig vau. — Pünkösd Ha soha, az idén valóban rászolgált a [lünkósd a .piros- jelzőre. Amerre néztünk, kipirult arcokon akadt meg a tekintet, élénk jelével a csípés, színi" télies -szél csókjaival. A megszokott köonyü tavaszi tollették helyett jórészt meleg ruhákat és felöltőket latiunk és mintha a kirándulók kezében ís lobh leli volna az esernyő a napernyőnél és tétto-pálcánál. Végeredményében elég kelletiieseu lelt ei a két uup A mulató-helyek zsúfolásig megleltek e két uupun. A szabad termeszei kedvelői közül számosan kirándullak a környékbeli nyári kiránduló helyekre és többen a Balatotira ahol legtöbb helyen Pünkösd li.ij\'mi. kezdődött .1 mozgalmas élet „ünuepies" megnyitással, katona- és cigány-zenével. Szóval mindenfelé szépen koszölilölt be a pünkösd, legpoetikusabbau az skáclomboá kis falukban, mely a pünkösdi napok igazi, pompás hazája. — Az időjárás. Az időjárás f. hó 2-tól kezdve rosszra fordult. A hó majdnem minden napján esett az eső. F hó ti-áu er<s északi szél mellett az eső tartós volt. A harotneterállás e napon (löd mm. volt. A hőmérő reggel ,7\' H. mutatóit - Befizetések, ti délzalai takarékpénztárral egyesüli önsegélyző szövetkezetnél a folyó hó l-l-ére eső befizetések az ünnep miatt 15-éu. atti pélltekeu délelőtt tartulnak meg. f — A kanizsaik kérése Nagykanizsa város köz<<iisége még a téb-u urra kérte a Déli Vasutat, hogy a nyári fOrdószezon alatt mérsékelje a Nagykanizsától Haialouszetilgyörgyig szóló in> ¦m-t dijukat Kzi a kérelmet j vasút uzzal uz indokolással nem leljesil-tte, hogy ezen a vasutrészeti már is hű t eiigeilményt élvez az utazóközönség. A város közönsége nem nyugodott bele a vasul elutasító határozatába hanem e tárgyban ujabb kérvényével a kereskedelemügyi miniszterhez funitili. Most érkezett i meg a miniszter válasza melyben megírja, hogy a , kanizsaiak kérelme nem fog teljesülni, azoknál az okoknál l"gvn melyeket a Déli Vasin koráhhau felsorolt. Lapunk különben akkor hosszabb cikkben emlékezeti meg az indokolatlan kérésről és kifejtette az okokat, mely misti a Deli Vasút nem teljesítheti a kérelmet, — A Balaton mellől. A Kalatoopuil mentén maholnap készen lesznek a fűrdótelepeken zöldéi virágzik minden, a partok egész díszben, verseny-helvek. ulak. Uszodák rendben, de az idény szokás SZOriut csak június hó koz>-péu kezdődik, ekkor is leginkább a \\ illaiulujdoiiosok lelepeduek le hogy szállóikat kellő rendből] logud hassák. Julius hó elején lepünk be aztán a mozgalmas életbe, midőn ezerek vándorolnak az ndnlés paradicsomába Különösen hs az országgyűlésen szilnél lenne, amit Julius hóban nem remélünk az óriás teendők miatt, akkor lenne csak valóban sok vendég, mert a jiarlament nemcsak . képviselőket, a minisztériumok tisztviselőit, hanem egész tömeg érdeklődőt leköt a lővárosbau tartózkodásra Kgyebiránl a klubuk. egyesületek, a sportkedvelök mindent elkövetnek, hogy a/, idény népes, szórakoztató legyen, Kirándulások vasúton, hajókon élénkítik az életet, a családok látogatásai szokás szerint egymást érik a telepeken ; ez már egész divat várnak a vacsorák, ebéd és bankeltek, esak a fürdés az első. ezuláli szabad a levegő és láthalál ! A gyermektelepek telve lesznek Füred. Lalién és más helyükön A cigány bandák mozgásban, az egész Unná\'i\'iil. lehetőleg ílt telepednek le keresetre, az iró- es miivész család tömegestől jOn szórakozásra és üdülésre, telnek az albumok, képek és költeményekkel, mert hát hiába! csak egj Halálon vau Kurópábun erosilo hajasa, szelíd vízével, isteni lépkörével. mm AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. 4047 Ii Z a L A I K Ö Z L 0 N Y \' I Of>. JINlIs o — Ujítas a postán. A pécsi kir. posta- és távírda igazgatóságiéi a köveikézó sorokat kaptok: Nagykanizsán f. é. június hó T-tól kezdte a pénzes\'-leveleket, utalvány-összegekéi és a postai csomagokat súlyra, terjedelemre és ériékre való tekintet nélkül erre a célra készült kézhesíiő kocsikon levélhordók lógják a címzőit lakásán. Éltetve üzlethelyiségében kézbesíteni Nagyobb siilyu vagy terjedelmes csomagoknál a kézbesítő levélhordó kívánhat;a. hogy a kocsitól a lakásra való be- illetve felszallilástiál a i-ímzeti, vagy cselédje neki segédkezet nyújtson. Nem kézbeeíltotnek házhoz, hanem a postahivatalban adat nak ki: ai a „posta-reslaul-" cimzeit küldemények; hl a polgári- és katonai hatóságok és hivataloknak szóló csomagok; ej kózös hadsereg, a honvédség és csendőrség legénységéhez címzett küldetném ek; dj azon magánosok küldeményei, akik nem kívánják a házhoz kézbesítési és a postahivatalt értesítik, hogy küldeményeiket a postahivatal helyiségében óhajtják átvenni (raktárosok). Minden egyes csomag utáu tekintet nélkül súlyra, értékre, vagy utánvétéin;, a háznál való kéxbeáitésérl \|u fillér kézbesítési dij (ár. A raktárosok, akik küldeményeiket — beleértvén ebbe a csomagokon kivid a pénzesleveleket és az utalvány-Ősfizegekel is — a postahivatalban kívánják átvenni, csomagjaik. páoKBileveíeik és utalványaik külön kezeléséért és készletben tartásáétt havonkint hat (li) korona raktárdíjat tizeinek és ezzel az eddig csomagokért, pénzeslevelekért és postautalványokért járó értesítési. Elletve kézbesítési dij fizetése alól fclmen-tetuek. A kézhesiiö kocsik naponkint kétszer indulnak kí a nagykHUÍzssi I. sz. dóposta) posta-távirda hivataltól, még pedig először reggel 8 órakor, és másodszor délután H óra Hu perckor. — Kanizsára jöttek meghalni. 7,. K. A Varasdi evangélikus teológus és Riíirk Auua varasdi fodrász-leány szomorú szenzációt keltettek tegnapelőtt Nagykanizsán. Csütörtök délután érkeztek a gyorsvonattal és a Szarvas szállóban vetlek szobát. Kjfélben Nagykanizsára érkezett a leány sógora is, ki a rendőrségnél jelentette a leány és a fiatalember eltűntét ós ama gyanúja! fejezte ki, hogy a szerelmesek öngyilkosságot fognak elkövetni, (iyanuja nem volt alaptalan, mert kora reggel arról értesítenék a rendőrséget, hogy a varasdi pár szállóbeli szobájukban átmetszett erekkel, élet-halál közt fekszik. l.\'gy a leány, mint a fiatalember több késszurást ejtetlek magukon és csak a korán érkezett segély akadályozta meg hogy nem véreztek el. A szerelmes sérülteket mentókoesin a közkórházba szállították Azért akartak öngyilkosok lenni, mert a fiatalember nagy szerelme dacára sem vehette volna nőül a leányt, mert ebben az esetben mini pap, nem kapott volna állási. — Analevr fenykápemkatkl .MuUuumii cimm-rt kiitluó ¦sálon- én ui lenyképemtiii kéutilcki-k, fMiiliuulualaiUt, mi-nöi^gn uillanatltéii a>» arilucuk, találatát mídeuOi.- Imv-k. n cikkek Moll A. cíj[tiil Tu-bUulieii » cí. él kir. udvari •mtllitö) kaphat k Kten iuii-iír alipitinloit 1864 heo kít&natra nagy képei árjeuyickei liértnenive killuVa r(-g. Az állami polgári fiúiskolának torna-ügye is \|ó kezekben vau. A B«áti u leljen tanán kar és csekély szánni közönség jelenlétében megtartott vizsgálatról csak elismeréssel Írhatunk. A növendékek szabadgyakorlatai jó fegyelemről es Szakonyi Géza tanár Ügyszeretetéről tanúskodnak. A szergyakorlatok és versenyek a növendékek ügyességére vallottak. TÖRVÉNYSZÉK. harsogott az esküdtek füleibe „rrrablás" és aiok rémüldözve kapkodtak zsebeikhez, hogy megvan-e 1 még a tárcápik. erszényük?! i Az uj kir. ügyész — ugylátszik — még uj ember a fórumon. Nagyon zokon ves-i a védelem üzlelszerü fogásait; különbet komoly, \|ogi érvelésre fekteti inkább a súlyt, mint n fantázia ingeriésete vagy az érzelmi hatásra Igaz, hogy ez a külső hala-, , rovására van és az esküdleknek kissé száraz. Már pedig az esküdtek nem annyira meggyőzetni, mint inkább elkápráztatni szeretik magukat Mundus vuli decipi.... Tornavjzsgáiatok. fSüfái tthfustlaul.tót ) F. hő .Vén d. u, b órakor voll a helybeli főgimnázium ifjúság tornavízsgálatata a lögini-názítim óriás udvarán. Az időjárás azonban hatalmasan beleszólt a szépen összeállítóit programmba, mert a 8 fokos melegben tartbalták meg a didergő tornászokkal. A gimnáziumi tomavízsgán az igazgatón és tanári karon kívül megjelent véesov Zsigmond polgármester. Ult volt városunk főjegyzője Lengyel Lajos. Závody Albin a törvényszék eluöke Neusiedler Antal, Knorr Kálmán törvényszéki bírák, Fodor Aladár dr., az intézet orvosa, U n g e r tlllmanu Klek. a tornaegylet elnöke, akit a versenyek bírálójául kért fel a gimnázium vezetősége. Polliban ő órakor megkezdődött a felvonulás. Azután B oszlopba állva, mintegy 40U lelkes torokból harsant fel a Hymnus, melyei a kozoiW-g leveli kalappal hallgatott. Gyönyörű látványt uyujlot a fa-botokkal végzett szabadgyakorlatok. Olyan kilüliőeu fegyelmezve és szabalosan végezték a gyakorlatukat, hogy László József tornatanárt a legnagyobb elismerés illeti, l\'gyszólváu szó nélkül dirigálva a kis hadtestet, mely hibátlanul engedelmeskedett a dob laktusütéseiuek.\' A versenyben résztvett győztesek kihirdetése is elmaradt és a H-tin megtartott záró-ünnepim történt meg. esktidtszéki ülésszak. — Áttekinti. — A lavaszí esküdtszéki ülésszak ismét hevégzö-dólt; a társadalom ismét elt a jogával, hogy maga állítsa helyre a megzavart rendje!, maga kötözgesse be sebeit, a mit megtévedett tagjai saját lestéu ütöttek. Három eset került elintézésre, Az egyik Zsib-rik .láuosué egy gyújtogatás; azzal vádolta meg a közvádló, hogy egy magában álló szőlÓhajlékot gyújtott tel. A ser telt a főtárgyaláson kijelentene, hogy nem kívánja a tettes megbüntetését. A tettes ellen csak körveteti bizonyíték volt: a tett színhelyéről elfúlni látlak s reákiáltoitak, s meg nem állolt. A védő dr. Hajdú azzal érvelt, hogy ha igazolva volna is a tetlesseg, a cselekmény nem gyujtogalás. mert a iiiegsemmisilelt kiiuj ho magában állván, annak felgyújtása nem lehet közveszélyes. Az esküdlek megoldónak a jogvitát azzal, hogy a vádioltat felmentetlek. Horváih Miklós szóvita hevében reálótt nagy-bátyiára, de el nem találta. V, cselekmény folytán senki meg nem sérült, meg nem károsult. Vádiolt természetesen tagadta az ölési szándékot. A fegyver-szikérlók pedig olyannak mondlák a bűncselekmény eszközét a pisztolyt, mely az emberölésre alig alkal-inas. Kiderült ezenkívül, hogy a vádlóit boros álta-potbau volt. A védő Havas Héla dr. a cselekménynek a róglönös feli ml lilásban való elkövetését, vádiolt boros állapotát érvényesítene a vádlott javára. — Az esküdtek a vádlottat mégis bűnösnek, de egyszersmind beszámilhatlannak mondták ki, A bíróság természetesen felmentő Ítéletet hozott, a min azután ai esküdlek csodálkoztak legjobban. A legsúlyosabb eset T/aeler Jánosé, az igricei Földbirtokosé Volt Kiére megfontolt szándékkal tötte le István bátyját, aki előbb a tettest anyjával veszítette össze, majd a viszályt a maga javára használta ki. Milieu : erőszakos, irígy lestvérek; az egész csa Iád lelve bűnözési haliammal. A tettes iszákos: hirtelen haragú; crimínnlís értelmiségi). A testvérviszály oka az, hogy a lettes, mini kedvenc gyermek, az apától többel örökölt; ezért irigykedtek reá testvérei. Kz-u irigység bizonyítható tatmielekéot hord vádiolt oldalbordái közöli néhány ólomgolyót, melyet bátyja lőtt beléje korábbi perpatvarok alkalmával. A megölt István viszont atyját akarta egyiiben leszúrni és a teiies volt az öreg Tayler megmentője. A megölt egyízben a tettenl gvujlogatásért jelenlétté tel. persze alaptalanul. Hajós Ignác dr. a jeles vállőugyvéd Zalaegerszegről jóit e\| a vádlottat védeni és a helybeli „krímínálisták" mind eljöttek a tárgyalásra tanulni és kárörvendeni. A vádlott ugyanis télies beismerésbe!, volt; az előre meglontolt szándékol olyan gyönyörűen ismerte be. hogy (Remegi sem tehette volna külömhül. Szépen, ékes szavakkal beszélt a védő; szárazon, Ügyesen, élesen a vádló. Az esküdtek isinél megfelezték az igazságot és szándékos emberölésben mondták ki Tasiért bűnösnek. A híróság pedig még a verdikten is enyhített és H évi fegyházat szabott ki. A lefolyt esküdtszéki ülésszak ismét csak tanúsítja, hogy az esküdlek elé nem való az olyan bűneset, amelynek kézzelfogható eredménye nincs, ahol a károsítás, jogsértés nem szembeötlő. A laikus soha meg nem érti a veszélyeztetést, vagy ennek a jogrend érdekében a büntetőjogban letett fikciód. Azokat a jogsérelmeket, mik az egyes ember jogát láthatólag nem sértik, csak az egyetemes rendet veszélyeztetik, csak az egyetemesen látó. egyetemes tekintetek szerint gondolkodó jogász érti. A laikus saját érdekkörével szembeállónak látja az egész világot, csak ezen érdekkör sérelmeit látja, csak a jogsértést, ami az egyes ember léiéi, vagyonát, épségét veszélyezteti. Ilyen specifikus esküdteknek való pecsenye a rablás. 8 csak emlékezzünk vissza, hogy Ürosdy dr.. volt kir. ügyészünk milyen szemkápráztató rekordot ért el épeu rablás miatt emelt vádjaival, Csak bele- Jogáaz. KÖZGAZDASÁG. — RendkivUlt közgyűlés. A kentük-deliül é.s iparbank részvény-társulat Nagy kanizsait lílUfi évi juliiis I-éu dólelölt 1 l ómkor Nagykanizsán, saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart. Ezen rendkívüli közgyűlésnek következő a Tárgysorozata: I Igazgatóság jelentest\' és tudomásul vétele annak, hogy a társaság ingatlana, a Pesti [Magyar Kereskedelmi Bankunk eladatott. 2. Határozathozatal az igazgatóság azon indii-; ványa tárgyában, hogy a társaság határozza el feloszlását és a felszámolás rnegejlcs\'-i oly módon, hogy a kirendelendő felszámolók felhatalmazást nyernek, hogy a társasúg összes activáii és passiváit a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankra ruházzák át, azon feltétel mellett, miszerint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank köteles lesz a társaság rés/- vényeit, a kereste, törvény 202. g-ában kitűzött határidő leteltével; illetőleg n feloszlás! tartalmazó hirdetmények harmadszori közzé tétel ótól számított hat hó után a névértek kilencven százalékával és annak n közgyűlés napjától számítót! 4/0 kamataival készpénzben bevallani. 8. A felszámolók megválasztása és a felszámolás módjának megállapítása. Uj kibocsátású sorsjegyek, — A magy.tr sorsjegyek száma a közel jövőben egy uj sorsjcgygyel szaporodik. A Magyar Jelzálog Hitelbank állal nyilvános jegyzés utján kibocsátandó uj sorsjegyek nyeremény-terve előkelő pénzügyi vélemények szerint rendkívül előnyös. A számos nyeremény közül csak az I,0tt0.Q\'ÜU< COO.OOO, 500.0011 és itOO.oOO koronás nyereményeket említjük, melyek magukban is igazolják az uj sorsjegyek előnyös iiycrwnényiervéi. Az uj sorsjegyek kelendőségei lanusitja a közönség körében már most mutatkozó nagy érdeklődés s így valószínű a sorsjegyek túljegyzése. Ajánlatos tehát, hogy olvasóink mielőbb biztosítják maguknak az uj sorsjegyeket, melyekre — értesülésünk szerint — eredeti leltételekkel, teljesen költségmentesen jegyzéseket már elfogad a Kereskedelmi és Iparbank r. t. Nagykanizsán, Biztos forrásból értesülünk, hogy a nevezett intézet a Festi Magyar Kereskedelmi ttank helyeit — mely e sorsjegy -syndieaius tagja — eszközli a jegyzések elfogadásit, tíz korona foglaló beküldése ellenében. Magyar szabók sztrájkja. A nagykanizsai magyar szabó-segédek csütörtökön sztrájkba léptek. Követeléseiket a munkaadókhoz intézett memorandumukban HA pontban Összegezték, a munkaadók azonban kijelentették, hogy a munkásokkal szóba sem állanak. A szlrájktaiiya a Viilaféle vendéglőben van Egyik uagykanizsai napilap helyesen fejtegeti, hogy ennek ¦ sztrájknak egyedül az az oka, hogy a magyar-szabók munkájának alig van ára. A parasztember egy nadrágért 1 forintnál alig fizet többet. Ilyen körülmények között bizony nem lehet fényes a munka ériéke sem. Fümmikniiii; i.ósiun- Itéln. Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség Szerkesztői üzenetek. — B. L. ..:.i,yi- ¦¦; )QvB heten honink ivmencti-H-A. Andor. Tárcáját köiftlnl lógjuk. DARUVÁR N y i 111 ér. ai.ai fatelSsifiet i t.xrii alatt líozlftiw ; . m n<-m sxerkt-sitöscg Köazftnetnyilvánltáa. Boldogult emlékű Rtvtink Eperjety Sándor nr elhunyta alkalmából irántunk a részvét a legszélesebb körökben nyilvánult. Mivel pedig mindezidáig nem volt leiistséges mindenkinek köszönetün-kel kifejezni, azért ez utón kell kötelességünket teljesítenünk Ks pedig • elsősorban a pénzínté/.oteknek, az ügyvédi karnak, a testületek és egyesületeknek, másodsorban mindazon hölgyeknek és uraknak, akik akár a temetésen való megjelenés által, akár élőszóval, illetve Írásban ^részvétüket nyilvánították, — Kedves kötelességünknek ismerjük még a Zalai Közlöny tek. Szerkesztőségének ís meleghangú megemlékezéséért köszönetünket nyilvánítani, Nagykanizsa, 1906. évi június 8 A gyászoló esaláil nevében Eperjesy Gábor tkpt. tinziv. NESTLE gyermcklisztje az egészséges lé a beteg pineU pmottapk régóta bált tápláléka JJw a liáiiyfclól.taBaé5liit Hmltól és elírta ezekej iLm-v\'il ! NESTLE Wien l.,Biberslra55Bl1. . MATTONI ERZSÉBET SÓSFORDÖJE i"i » llurlii\|ifNt (Uadan.) Fítrdö Idény, aprili» ttg-tűl október 15 Kiváló gyogyhelással bír noi bajokban és aitasti bántalmakban. kémleli! orvo- a gyógyhelyen, — Egemig** fekvés, jutányos lakások, jo vendéglő. — fJflT VÜlemoj vasull Sssxe-kölletés a fovái >-.. 1 ~bjm IfcT-\' szuvaibliái. FÜRDŐ » niii unt áilwán. a e/levon középhegység ogyik klos völgyében. Vasas hdforrások h buMi MM r KitOnö gyógy* re dm ínyek vlrat agánységnél, nOt bejoknál, cíuxos é» köszvényes bánUlmsknil és BHHS különösen isohiasn&l. Egész évben nyitva. Mérsékelt árak. h6j> borondezéeO Inkóesiobfttc, olv (motorom, Mrdó-emiukur, koluBOiiict.il>-vtur. t.nwn-lounln, t<>k»l>i>ly«. órdekoe klrttoduWivok atb. atb. — ti ili- ii ittltféajiu titism áni\|i<«iiiyik. - Prospektusokkal StlfttSen szolgál a fürdői gazgatós ág A .Szinye Lipóczi Litliion-forrfis klt-JnA sikerrel használtatik Salvator «hi-, húguháluig- \'¦ ~ ko:,/.uiin1Í!,i!.t.ilin il\'. Iii-üi- dari és vixiltll uilitxtfg.tkutl, a exukros hnjujárnál, további n I4jjz6 és imfixtáii Marvek huruUlnAI. Hútfyhajtó hatánú ! TitatDlii! lenirti •¦éiiUill t Cilrmanlti ! HIRDETÉSEK. „Irodista", IS38. Ut. l\'JOG. Árverési hirdetményt Hirdetmény. Ezennel közhirré tesszük, hogy néhai Eperjesy Sándor Os neje tulajdonát képezett, a nagykanizsai 1521. sz. tjkvben 2203. és 2204. hrsz. a. lévő szőllót, pincét és szántót a Szabadhegyen, ugyanazon tjkvben 2236 6. és 2236,8. hrsz. a. lévő szántóföldet a Szabadhegyen, a nagykanizsai 2960. sz. tjkvben 644. hrsz. a. lévő házat, 329. népsorszám alatt udvar kerttel a Teleky-utca és az ugyanazon tjkvben 2195 b. hrsz. a. lévó rétet a sánci pusztán, az örökösök szabad kézból eladják. A feltételeket az érdeklődőkkel Eperjesy Gábor tkpénztári tisztviselő közli. 300-500 holdas birtokot megvételre keres GÉBAUER FERENC Miklons. Slavonía. A nagykanizsai kír. törvényszék közhirré teszi, hogy Hosszú l\'ál és neje Ilodur Krxsébel végrehaj-t.ltoknak Katona Anna özv, Szabó vt-ndidné és taa végrehajtást szenvedettek elleol 117 kor. töke, ennék ki magyarul vs tiénifinl kifuirástalaiiiil levolez. «« április hó 21 napjától járó fi „ kamatai, a fflnzer- éS gvarniatáril s/»kniát tókóletesoi. « 8« "Hér fér t& kor. en fillér végrehajtás ... • .,„¦• 1 i- kérelmi, 21 kor. Mi llller árverés kérelmi es a meg crti. egy gyarmatáru iigynoksog>ii azonnali felmwn\|en(W k0n»A&k Iránti végrehajtási Dgrében ludóposiv kerestetik, azok. akik p-pen is a US\|t> kanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó imák és .\'..i-\'i; irodalmi már működlek, s az orosztonyi :t9íi. sztjkben A I l. »or 303/11. előnyben részesülnek hrst. a. fairéit, horgosl diilóbeli széliének Szabó Aroképpe-I ellálOlt ajánlnlok kórós íl/.o- ^jdel nevén álló rész,, »<J kor és a nagyradai I.. . . . 11 . . ,, ; ™„ , o » _ ISI. szijkvWn A t 1. «or 1079. hrsz a felvett tesi igény megjelöléssel Türk Salamon. .lr„Kn.l\|tvMi „m is r(;lflHk lllíVancsak 8»bé Ven-Szegedre iniózt\'iidok. dal perén alló 1 , része 400 kor. beosárbsn 1906. évi június hó 23. napjának dél- RPRFNV lÁy^sPP1 FIA el<5tt 10 orakor Orosztony és ugyanazon DLnJLlN I dU^Otf UO rirt nap d. u 2 órakor Nagyrada községházénál l\'i si-liwarz Adoll l\'.-l\|i.\'if>i ügyvéd vagy helyolbfSu közbenjöttéved iiifgiarlandú nyilvános bírói érverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a f.-nt-lih kitolt bemér, ár veretni kiváaék rirtuuisk a bnosár iii",-át késspénsben, vagy éysdékképns papírban a kiküldött ékszerész g Maiira. * JEGYGYŰRŰK snjiíi kéwiitményom minden- kezéhez letenni választék" kapbsték kor navy választókban készen A kir torvt\'iiysz.\'-k mint tkvi bstdtig. Najtykaiiiz-iin, I!Hiti. évi indniith liu \'»7. napján. NAGY RAKTÁR ?v"rllkh™ ft\'""\'1 __________.- es azinea kövekben. i39\|in06./végrlt, széni. A n ntsl \|\|] r del iik \'iij . Alulírott birÖMlgi vógrehajló az 188:1.. évi LX. l.-e. 102. §-a értőimében" aeennel közhírré leszi, hogy a nagykanizsai kír. járásbíréségnak jflOft, évi KladAa réületfizetéa mellett isi L"H\\!:íf"!I!!P™.S"\'í™éllr\',_t\'r..ii\'\',!\'í^ld NAGY RAKTÁR ;ls "°i ar"n)\' léqcokban, NAGY RAKTÁR ,il101" "0"\' lekben. Jarltások es nj niutikuk u\'jor-an k^M/ltlfttick A Línim^nt. Capsici comp., I üúhjuay Pidi-lMiiílliir pótlibl QftJ nVjónal; hixouyult hástunr, mely már tiilih mim .Mi ótóU legjobb -n : . ¦ Wtllenfté aiénsk hiionyult kdstvtayaél, iMi/r..ii rái Meghűléseknél botlorxeolÓH-kcpi\'i\'ii hmxnílva. I . ttm itcl,\'-. Kiliny hamuitványok miatt \'¦ -,i-..n!..-.L..r óveloeak legyünk én oMik olyan uvngnt fogadjuiik <-l. a moly ¦ ,,horgony" THijcRycyol m a rloiter ox(\'<g-i>Wit\'wml elUtott dobotbs tan oeomagolva Án ílvegokbon 80 fillér, 1 kor. 40 f. ée ..\' korona és úgyasolrán miodeti gyogy- r. .¦, kapható. — röraktar: iniü\'k Ja11* 1 gyógyawréatnél, Sadipesten. hlrhtíi- ffjoffysaerura ai „ir«nj ormiláphoí", práfábaa, emmwthmrwm¦ saa mla4tbapl ¦.mk ,i.t\'. Kamu nagykanizsai lliryvéd által képviselt Imi i LÉiliér grácí kéreSkedé cég javára IIoiTmann (iyula nagykaiiizMii lakos ellen - kor. s jár. erejéig 1905. évi aUgttszlUK hé 2Kéfl foganato>iiot\| kjelégi-lési vógrehajlás utján leloglall és 1931 koronára be-esitit különféle szobabútorokból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak Mely érverésnek a nagykanizsai kir. jérá.shiró-ság IOUÖ. évi V. 887/M számú végzése folytán §$( kor. (ifl f. \'I3":0 váltó dij és eddig össxeaen 7 koronában bíróilag már megálla\|iilott költségek erejéig Nagykanizsán a helyszínén leendő eszközlésére 1906 évi június hó 11. napjának d. u. 4 órája haláridóul kilOzetik és uhhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak nit-g, hogy as érintett ingóságok az l««i. évi LX. t-e. 107; és 108. $-a érltdmébeu késZpéiizlUetéi 111-ll.-tt, a ¦ ¦-.-¦ I>t. -¦ Ígérőnek boesáron alul is el fognak adatni. K>dt N\'igykanizsán, tt\'OR. évi májút bú 9$, napíáti. . Maxitnovits Öyörgy kir. bír. tejrehejiot- \'l A li AI KÖZLÖNY Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. védjegyét és aláírásét tünteti fel. A Moll A.-íéle Saidllli-porok tarlót k\'yí-gyriatAta « le^makacíaljb gyomor- éa alteatbántalmak, gyomonÖ\'Ci é* gyornoihév, ifigitHi llékrekedéi, uiAjbámalom, vénoluláa, ti a tegkUtQoboitíbb nölbetegtégtk ellen, c ;•:¦.<- hiiUiemek cviiieUck úta mindig nagyobb elmrjene.t KftieH. - Ara egy lapecsélelt eredeti dobóinak 2 kor. lliiltiMlii mii. lor\\<\'ii>lir;.v fenj iltriiit\'li. M OLL-FELE SOS - BORSZESZ Guk akkor valódi, a tnin\'tciiylk Uv-g MULI. A, ttljtgjtt tiintetl lei, .A. Moli-fellraiu ónoiattal van larva. A Moli-file tot-bontes/ nevczeteieii mini fajdalomcalllapiló bedfirtsOllil eier ci a incghul» ¦-,;•<-¦ novei----in legitmercteicbb ncptier. Egy onozoii erediti flvig ara 1 korona SQ lillei. Li a Zagorial vasul mentili (Zágráb-Csáktornya.) V. ... Prof. Dr. Ludwig udv. Un io IO! által 1694. &8 fok Cattiti meleg forrit, .\'. ken toapftafc fel.llmulhf.atlan baiata van If.om i» Iittlet in..., fidici bctegtégck, gy-illaiia-u* é- ctonitarétl ">»»ishi.iod.Ui,k, , neuralgikus bántalmak, iiijnt Ischia tlb. USI bajok, bor- et titkot betoj;- tégck, iililII MtaMJb&i hólyaghiiiui, gorv-clykoi, iinaulk\'.r, «Ioni Mgany nicrt,r-itteknel vili. tlb. MOLI, li yennek szappanja. Lejjllnon.al.h, legújabb móduer iterint kc./iteli ?yci-.nr-. ci liAlyy luppaaj a bOr okaierO ápolására gyermekek % felnőttek rétiére. - Ara darabonkeni 40 fili, öt darab I kor. SO fife bel bajuknál, atanyurncl, tlb. IVÓKÚRA, garat, gegc, mell, maj, gy„. VillanyoBBág. — Maasage. tfT--^ (jóijlstiitt ¦Iáén hiiyiliaail. Htiyl ilmiilik. HNigilz kirak lokinjiyil Imlsp inriil, i:jtw ím ál nyílta. Idény latiam miijm 1-till október Mg. — Pompa nagy park, terjedelme* Illtetve-nyek, «cp klrándulAtok. — Állandó icnekiir, a zAgrabi kír. u\|ietahai tagjaiból, Zene- et láuccMclyck iib, A vara»d-io\|.Ucal állomáson ii tirtatkocil varja a vendegeket, Katón fogatok ll rendelkezésre állanak, de elek odaállitáta clübb a fürdő iméiü-tegmil megrendelendő. Qrroti ludak oldatokat a füriloorvoi IiR. LONOHtNO A. ad. HaaT Proipoktutokat e» broachurákat Ingyen éa bérmentve kOld. \'mm tó FÜRDŐ IGAZGATÓSÁG. 1 Minden darab >jyti , mull a Hall I. gyógyszerész cs. és klr. udori szállító által. Ileo... TueblMb.il tt. -z. Vidéki . .¦ • n,].onta j.u.uutinv.t in.Mcti leljeIllemek. A raktárukban lessék lialárnzunaii ..\\\|n\|.l. A." aláírásával és védjegyével ellátott készítményeket kérni. Raktár Nagykanizsán; Roaenfeld Adoif Fiai. y hé . <jjí> .^jp. ^fs ^j;, ^ ^ ^jv ^f, < \'gyógyintézet TÓBEL-FÜRDÖ GRÁCZ MELLETT. IDÉNY: május-október. 880 i a tenger tiiae fellelt 2 vaautí álíomáa. Qriclml kucáivnl egj óra Poita- él livinla áüomál Iteg limert vattarialmn iakrolhirmei acélforria 80 fok C. &S fok It.) - tib fok C {\'?0 fuk 1: ; Mértékeit klima, vrőlilő rrilnleTeuö kiterjedt feayveierdÓk. «., -¦ K--, j, i s 11 .i«i¦ k, idegliáutalmib, ideggyongeiéir, hál* p rn. ¦ !1 hyaterla,görcaok,ueuralglaitb.elleo. Níii tretegi gek; ttmegédyiéf, bél- él bólyagburut itb Igen ij itilbaié uduiökuck ei gyenge gyermekeknek UyAgyeKikóc ktilúa gyógy- éi unóbaalo, kid-M\'i I,.. i. ¦¦. i. \'ii,.!,,!;. (illanyoi lurdők, maiiáge, aubanygyógykrieléi, DaplQrdök itb. Oldd lakatok éi egyei nobák, fihák, íjofyteren, kiIQn6 eilarem, kiiüaó lenekar. X mrdülgajtgatÓHágiial kimerítő ptoapektan Ingjeit •?» lii\'ruiMiiii-, OH Itl.l M I f Ili S i Y/Jf>/É. nrfni lulajilotiof. ti ligjobb lis/lito szer minden latnunk. Nyomatott Ifj. Wajilits József EyedQli gyáros: fri t z Sch ul z j un.rt. Lipcse esEger SZLIÁCS-ACZÍ (Folsömagyarot izágon Az egyedüli ismert szénsavdus vas forrás. Legtöbb vasat tartalmazó ivóforrás belső haszuálatra. Szezon: május 15-tól nv.eptember 30-ig. Felülnitiltiatallan vérNie^éiiysé^. sápkor, núi bajok. IMl^erinb- és idegbajok, bénulris elleu, átszenveil>-lt !¦¦¦!¦:.:•¦¦¦:: és erés innnkéKság után. KllnlöorvoNok: I) r. Khorer Alailár hiv. flirdéorvos és 1) r. Steril .1. Utazás Bécsből y éra. északról Ütlerber(íeii At on-uan fi óra. délről Budapesten át innen szintén .r> óra. Szliáesról falragaszok minden nagyobb vasúti állomáson vannak kifüggesztve. KimeritA felvilágosítás és prospektus utazás, lakás, árkedvezményről ax elsó é« utószezonban stb. ad a 1 Ü r ilő i gazg al ó ság Szliács. (Zólyommegye.) könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA, 1806. NEGYVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 24. SZÁM. JÚNIUS 16. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton Elöíliotiil irk: Egi ncgye<ttvrc 2 Koronj tyra 10 koron-., \|?\|ÍVI 60 f. -¦ Egyet tsán- Felelüt ticfkc>it<i l»r. Villan} l Henrik MŰI.. I ól ,., t. i rj. #%J Magyar szocializmus. Hármily süriin jelentkezzenek is társa-[lalnHink mai életében a szociális mozgalmuknak jelenségei, hiányoznak azokból a természetességnek és gyakorlati szükségességnek azon jellegzó vonásai, melyek azok maradandóságát és átalakító hatását biztosítanák. Az a munkásosztály, melynek élel-viszonyzata és az ebben kifejlódött kedélyvilága legfogékonyabb talaja mindazon eszmék befogadásának, melyektől létének és sorsának kedvezőbbre fordulását várju, komolyabb kritika és minden kombináció nélkül reagál ugyan a reá nézve clónyösebbnek Ígérkező, minden akoió hívására es készséggel vesz részt a mozgalmak rendezésében; ámde. miután a józan magyar ész csakhamar belátja, hogy ezek a mozgalmak a valódi cél kivívásához nem alkalmasak; unélkűl, hogy a hirdetett eszmék mélyebb nyomokat hagynának lelkületében, örömmel követ egy ujabb eszmét, mely helyes uton, igaz nyomon, biztosabb . célt jelölve a „reálszociálizmus" egyenesebb ösvényén vezeti diadalra a gyengéknek millióit. A szocializmusnak ez a megszokott sablonoktól eltérő iránya az, mely egyedül összefér a magyar nemzet géniuszával; mely mint magyar különlegesség, bátran jelölhető meg a „magyar szocializmus** nevével. A magyar szocializmus tehát nem csapong szertelenségekben; nem nyul bele a hitélet érzékenységeibe; s a felekezeti türelmesség erényének gyakorlása mellett, megveti azt az önmagából kivetkezett tudatlan elemet, mely fanatikus vadságában a hitetlenséget 8iorkes.tó..g: Nagykanli.a. Sugár-ut 6. Icám. Kiadóhivatal a. nyomda: NagykanL.a, IfJ. Wajdila JoxiafnAI Oaak-lar I. aiiiti. Hirdelaiek dljaiab.a ixarint. Nyllttér aoronk.nt 40 f. TARCA. Veraek.* Ha mindent elfelejthetek! A gyermekkorom MtBUJt sem ért, Az ifjúságom sem sokat. Gaak szövöm ludj\' Isten miért? K hátién tündér álmokat. Ami kis fényt ellopok néha. Ha olykor boldogabb vagyok. Kz is rossz kedvem martaléka. Klojt]ák a meddő* napok ¦ - • Csengő kis gyerek kacagásom; KleseudesQlt az iskolában! Vágyódó legény lángolásom. Kiég a hónapos szobában . . , A jó -/.ulói háztól messze. A kosztos asszony, oly rideg; Megyek egy cseppuyi fényt keresve, Ul minden, minden oly hideg . . . K sugáriulan zord idóbeu Keresem a meleg napot . . . Tán akkor nem hiába ettem; Tán valahol ráakadok . , . Asszony, vagy lány? mulasd meg végzet! * KutatvAn* Abonyí Amlnr kíuUlü veisei-kűteltl\'ol. és vallástalanságot hirdeti, mely nem ismer Istent és nem ismer hazát! Az önzó és lelketlen vezérek által félrevezetőit gyengéket vissza kell téríteni a jogos társadalmi mozgalmaknak azon Ösvényére, melyet á magyar géniusz kijelölt; tehát arra az útra, mely a vallás érintetlensége mellett a magyar haza iránti szeretet kultuszát tűzte maga elé. A magyar szocializmus e gyakorlatias és biztos célra vezető mozgalmában részt kell venni** a társadalom minden tagozatának. Egyesülnünk kell a hazaszeretet kultuszában annyival is inkább, mert a hazafias erények gyakorlásával karöltve jár azon nemes feladat is, mely a társadalmi kiegyenlítés célját tűzte feladata gyanánt. Készt venni e nagy és fenséges munkában, nem pusztán a segítő kezekre szoruló gyengébbeknek jogos érdeke, hanem a társadalom minden rendű és rangú alanyának hazafias és erkölcsi kötelessége, természetszerű vágyódása; mert hisz a modern eszmék harcosainak, akik tanulnak és dolgoznak, egybe kell olvadniok e nagy jelentőségű jelszavak kultuszában: tudás és munkai A magyar szocializmus feladatának e két fogalomban kell összpontosulnia. Ez az az intenzív eró, mely nagy tettekre és nagy eredmények kivívására képesít A tudás és munka az a kettós fogalom, mely célt és eszközt egybefoglal, melynek érvényesülése körében és korlátai között az egyenlőség elve testet nyer és megtagadja a közösséget mindazon elemmel, mely nem ezen jelszavak érvényesítésével törekszik megfelelni emberi és társadalmi kötelességének. Évszázadok küzdelme, nagy lelkek lemondása kellett ahhoz, míg az emberiség és a társadalom eljutott azon pontig, hol a tudás értéke és a munka nemes hivatása veszi át a társadalomban a vezető szerepet. Az 1848. évi törvényalkotások képezik a mesgyét, melynél az osztályérdekek kizárólagossága véget ér és melynél egyben előtérbe lép az individuális eró, a tudás és [munka ereje; melv teljes joggal követeli, \'hogy számára minderi irányban és minden 1 vonatkozásban tér. tíyjttassék, bogy e két I vezető momentum legyen a szilárd erkölcsi \'alap, melyen Magyarország legvítálisabb ! közintézményei felépülnek és a nemzet köz-Javára megizmosodnak. Ha ét bennünk a komoly szándék és akarat, hogy Magyarországot saját nemzeti ^institúcióiban naggyá es hatalmassá fejlesszűk, akkor háttérbe kelí szorulnia minden születési előjognak és osztályérdeknek s ehelyett arra kell törekednünk, hogy a nemzet intellektuális eróit egyesítsük és minél szélesebb körben érvényesülő tudással, minél ernyedetlenebb munkássággal dolgozzunk az egységes magyar nemzeti állam kiepitésén. A tudás és a munka tehát az a kettós forrás, melyből az egész magyar nemzet egyetemének életeélját kell merítenie. Hisz a tudás lényünkkel egybeforrt oly vagyon, melyet el nem költhetünk és senki tőlünk el nem vebet. A produktív munka pedig a tudás külsó eszköze, melynek Hególyével vagyont szerezhetünk és a meglevőt becsülettel gyarapithatjuk. A tudás nem kiváltság, mely velünk született, a munka nem teher, mely az embert Itárhol van, éite elmegyek Nagyon szeressen! megigézett. Hús gyermekséget, Jljuságot: Ua mindent elfelejthetek! . . . Engem ne Öleljen! Kngem ne öleljen, engem ne csókoljon! Mindent tudó, bolonditó, Tüzes szemű asszony . . . Akinek a szive, liangia. szava, éget. Kngem ne Öleljen, engem ne csókoljon: Úgysem érteném meg! Kngem ne Ölében, engem ne csókoljon! Mindent tudó, bolonditó, Tllzes szemit asszony . . . Tiszta szivü, fehér lányka legyen az én p Aki nem is tudja, aki nem is mondja, Hogy szeret . . . Kit látom ! I Az ilmodókon szánakozzatok ! Vagyunk sokan, kik eszméket keresve, Bolygüok a szürkeségben tétován. Akik a telkünk tüzétől Űzetve, Megyünk megyünk a fény mán . . . Amerre járunk lábunk tüske vérzi, Amerre lápunk, gál tiltja utunk, Akik nem tudunk tilalomfát nézni; Sokan vagyunk, sokan vagyunk! Ami célunknak soha sincs határa, Ami vágyjuk mindig meddó marad, Akár iijjoiguuk hozsannát kiálltva. Akár nyögünk egy átkos kin alatt; Mámoros lelkünk őrömsikoltása 8 a dal, amí veszteit édent sirat; Törékeny lelkünk szines változása, Nálunk minden, minden csak hangulat! A hangulat az, mely sorvasztja életünk, Ka hangulat az, amely sokszor éltet. Önlelkflnk balga tüzében igy égünk, Szánjátok e szegény cigány népet. . . Akik földi tengödósük alatt. Merengve csüngnek egy csalóka álmon, S talán megbánt, bns, életük miatt. .. Tovább vergődnek túl a másvilágon! ABONVI ANDOR. Párizsi apróságok. A szerencse. Hányféle a szerencse? — Ahány az ember. Higyjék el, sokakra nézve szerencse az, amit mások a balsors csapásának mondanak Íme az avemte de lopóra sarki koldus törtenete. Néhány évvel ezelőtt siketuéma volt. De hiába csüggött szánalmat keltő táblája a mellén, az emberek részvétlenül mentek el mellette és a koldus kalapja Üres maradt. A szegény ember akkor Istonhez könyörgötl, hogy áldja meg ót jótéteményeivel és a sors könyörüli\' rajta. Még azon a napon elütötte a siketnémát egy bérkocsi, amely legázolta a két lábát. Kz a szerencsétlenség gazdaggá tette a kohlu-i. ZALA! K fi Z I. 11 N V líJÖfli JÜNRJ9 ii rabszolgává alacsonyítja; bánom annak megszerzése és ennek teljesítése, állami szempontból vett oly hazafias kötelesség, mely ki\'ll, hogy az égess, magyar nemiét közfelfogásával egybeforrjon, „Jól élni és könnyű szerrel meggazdagodni tudás és munka nélkül" ; - <• irha vágy vett uralmat ujabb idülten ír/, emberek lelkületén. S e részben nem csekély mértekben nyújtott buzdító példát a nyilvános piditikai élet, mely dtisun jövödelmezó szine-kuiáknak egész rajul ontotta szét a közgazdasági tevékenység mezején, tápot nyújtva a társadalmi elégedetlenség terjedésének. Az emberek azonban lassanként felemelkednek hivatásuknak a/.on szinvonalam, mely arra ttinit. hogy a két nagy erö. mely a nemzet hú liait tevékenységűk kifejtésében irányítja és lelkesíti nem más. mint: a tudás és a munka! E két szempolra, e kél nagy erőforrásra fektess- a városok társadalma is létének és fejlődésének alapfeltételeit. Mert ezekben birja a társadalom azon összeforrasztó erejét, mely a kiegyenlítés hatékonyságával elvégre létrehozza a terjes kohéziót Kzen Összeolvadás podlg esak akkor lehetséges, ha megteremtjük\' az intelligens, tudásban és munkakedvben egyenlően erős „magyar polgárság"-ot és neki. mint a nemzet gerincének. >iz állami lét hatalmas pillérének adja át a magvar társadalom a vezető szerepet. A magyar társadalomnak ily formában való kialakulása nem pusztán a városoknak elvont érdeke: hanem nagy nemzeti missziónak teljesítése, mely szervesen összefügg a magyar nemzet kulturális és közgazdasági hivatásával és nemzeti feladatával. Ily Céllal és ily eszközökkel teljesítse munkáját és üdvös törekvéséi a „magyar szocializmus"! É Gy. ROVÁS. A rendűi-legénység szaporítása. — Saját ttulósitóuktól. — Énen egy katonának temednek «krupuUisai. Ki. A V!lUn «ffttok ™ »«1 kapcsolatban « bitt.. volna? A kepilény nr b.d,uyult a darázsiéazokbe rendőri szolgálat, illetve rendőri .kOzIriépéV -im-l. és megbolygatta a darazsakat Ma mindenütt arról \| kedéso israé\| felszinre hozta a rendőr legénység m vitatkoznak az emberük, hegy a miniszter akkor is poritásának kérdését, A közönség, sót az illetékes körük Is mind-Inkább érzik, hogy rendőrségünk elhanyagolt állapotban vnii. Nagykanizsán, amelynek több mint 24 ezer lakosa vau, mindössze .10 rendőr bárom őrszomtn.l tesz szolgálatul. Kz a számúdul tnár magéban H bizonyítja a szolgáim elégtelenségét! ha tekintetbe vesszük, hogy nyolcezer lakosra jut 1 roiidor.-7.ein. miniszter-e mikor képviselőjelölt, vannak-e a miniszternek pillanatai, mikor nem miniszter, hol végződik a miniszterség és hol kezdődik a jelölt ur? tlMipa komplikált kérdés, méhek nem egy lelkiismeretet terhelnek, mint a lidéieuvomá-. .Mert ma ezen fonlul meg minden, A küldöttségekéi nyíltan tehetett osztályosai; ez a miniszterhez jóit, ez a képviselőjelölthöz, ez Zichy Aladárhoz, ez megint a mluisztorliez Mb.1 »«f,»l,«;\|«" ahol szintén sok ugyan a pnim»z Mur most Lilit-z meni az. aki a miniszternél akart tisztelegni, ámde ti miuí-rter nem volt ill. Fogas kérdés! Szerencsére találbatnnk egy expedienst, Mindenki abos ment, akihez s s ive vonzotta. A Ferenc-rendiek a néppártihoz, u isidóbilközeég a inlubster-hez. többen, kik uagyrabecsüllk ¦¦¦ gróf személyét, Ziehy Aladárlioz. a polgármester mindháromhoz. A fődolog, hogy a miniszter, Zichy Aladár és a képviselő egy személy. Igy Imi béke bZrIlt. Dtrii lakosra jut 1 rendőr. A fővárosban tehát uráin-lag IS-szor több a rendőrszem. Súlyosan megérzi a hiányt maga a rendőr-legénység is. A megbetegedési t-setek száma feltűnően emelkedik a túlterheltség miatt. A nagv felelőség és sokoldalú elfoglaltság miatt a poulos és körültekintő szolgálat is szenved: ezért mint Illetékes Indyról értesülök, elég gyakori fegyelmi eljárás vau a rendőrök ellen. A katona mégis bátor ember. Mikor Zboray hösszerelmes külsejű képviseld nr szemrehányást letl a Hungáriában, hogy a választók egy része csak a miniszterhez jött ós jobb lett volna, Ita ezek otlhou maradnak, minden oldalról felzúgott a cáfoló moraj, Lám. u kapitány ur igen okos felvilágosítást adott. Hogy mentek volna a miniszterhez, holott Ziehy gróf ^ ^j^J zsakettbeu néppárl klubhelyiségében fogailta i he megérzi n hiányt a - küzrendészet Is, Az ¦jjeii órákban válósággal liotrényfészkek színhelye n város kültelkei. A közerkölcsösségi rendészet, bár a ZolgálatOt teljesítő reiidörhizlos rendkívül Iclküsine rétesen vezeti ez ügyeket, szinten rossz állapotban van. Természetesen egy embernek irodai- és külszolgálatot teljesíteni lehelet fenség, A lul csigázott BZolgálal mellett természetesen szó a legénység kiképzéséről. Sokszor belekig ilmnratlt ai iskoláznia, mert u túlfeszített lepuláeiót A piros Mrt»nr««tó«l "» sz„\|„,i\|at M enged erre m. Ki «ittita > aolgál.t pontosságának káráru megy. A re ii dór legénység szaporítása ilyenformán égető kérdéssé válván, ajánlatos lenne, ha illetékes köreink alaposan foglalkoznának e kérdéssel s ha már a jövő évi költségvetésbe beállítanák e (ételt. K kérdés megoldanál tovább halogatni nem lehet, mert ezzel csak önmagunknak leszünk kárt. A kereskedők „záróórája." Akik !B[jtÖbuet dolgoznak. sem látszott ki. Animi nyakkendő. I\'ichler kalap. Ulyan dolgok ezek, melyeket a tulipán anatéma alá helyezett és melyek ma ép ugy virítanak u nagykanizsai kirakatokban, mint a tulipán a goiublvuk felelt. Kz leverő. Ha nem csalódunk, mi nem eiérl gyűléseztünk a tulipán égisze alati. Valaki ki\|elcnb\'tic a liilipáiigyldéseu, hogy az egész mozgalom ugy ér ralamít, hu a kereskedők lekötik szavukul. Kit a szavat bizony le kellett \\uliiu kötni, meri u tulipán a Pirbler kalap nielliti bizony komikusan Itat. Most olt (ll a régi helyén kerekes kocsiban —- elég esak ránézni és az emberink megesik i. szive. És a koldus kalapja kétszer is megtelik napjában alamizsnával Kstóiikini. amikor a koldn-ok hazamennek, a lábatlan emberért eljön a felesége, csinos hatul asszoinka és hazaviszi u nyomorékot. Hatásos eszköz. A minap valamelyik szalonban, pálmák bokra mögül két női hang suttogott. Az arcukat nem láttam, esak hangjukéi hallottam. íme: A női hang : Soha. Untul rászedtél. Hallani sem akarok rólad. A férfi hang: Suzanne, hát leleded azokat 02 édes órákat? Azokat u boldog perceket, s hogy a szived nekem adtad? á né\'- Kein akarok többé arra emlékezni. Mindennek vége. A férli: Akkor hát szomorúan adom tudtodra, hogy megnősülök. Tegnap volt az eljegyzésem. A nő: Micsoda? Te nyomorult! KI akarsz hagyni\'.\' Kivetsz magadtól, miután elcsábítottálí Oh, abból semmi sem lesz! Holnap délután három órára hozzád jövök és meglátod, hogy lesz-e valami abból a házasságból. A férli imikor magára maradt): Lám. az asszonyokat csak meg kell rémíteni . . . és azonnal kibékülnek. A bankár kedvese. Kgy bankár megszökött. Nyomában egész úlkáuyí titkosrendór. De csak a huh helyei üthetik. Leseuer, a kitöuó párizsi reudérbfztos, aiunbau nyugodtan tekintette meg az esetet. Ks igaza Volt. Három héttel a szökés után kéarajteritette u bankári Az üjségirók kíváncsian ostromollak a jeles rendőrt. — he hál hogyan talált reá? Mi ville a nyomára ? Leseuer mosolygóit: — A legegyszerűbb dolog... Ks pedig az ef7.ys?.erii érv, hogy a tönkrementi banka: koreában okvetlenül szerepelnie kell egv nőnek is. — Lám ! lám ! — A mi pedig niimlig nyomot hagy, vagy áruló jelet ad . . . Kbheii az e.vlben is ugy történt természetesen ismét egv inásik régi axióma törvénye szerint ; y v — Az axióma az, hogy a bankárok rendesen esak a pénzt adják ... a kedves szíve tehát máshol maradt, ha ő maga a pénze.- zsákkal útra kelt _ ím — A mi bankárunk kedvesének tehát első dolga volt a szenzáció lecsillapulla után Imi adui annak a másiknak, hogy a szive csak az ölé. — De hál a másik V . . . Leseuer mosolygott: — Oh, kérem, mi itt a rendőrségnél mindig ismerjük a bankárok kedveseit, mielőtt elszöknének . . . Az ilyesminek sokszor vesszük hasznát. LÉON OHAVIQNAUN. Hol van a Kereskedő Ifjak Egyesülnie? A Zala chnlt napilap szóní lelte minap itzl rt sajnálatos tényt, hogy a kereskedők ujabban ismét nem l.tiliák be a — néhány évvel ezelőtt magukra Írásban elismert esti nyolc órai záróórát Kz a humánus ügy igazán megérdemli a legteljesebb pártolást. Köztudomású dolog, hogy a kereskedelmi alkalmazottak helyzete épen seggel nem mondható kedvezőnek, .lói tudjuk, hogy hiányos törvénye\' inkbeii keresendő uz ok, s hogy más városokban is sok a panasz. De inig másolt mozgolódnak és segíteni igyekeznek a bajon az erre illetékes faktorok, különösen a kereskedelmi alkalmazottak egyesületei, uildig nálunk majdnem teljesen elhanyagolják u humánus ügyet és ha az önzetlen helyi sajtó szóvá nem tenné noha. ugy az ügy állandó, téli álmát aludna... Az illetékes köröknek halár talmi indolenciája teljésen érthetetlen. A társadalom minden osztálya megszerezte már magának a iiiiiiika révén a meit-érdemelt pihenőt, Oaüpáu ¦¦ kereskedő az, aki a kora reggeli óráktól kezdve, késő estig szakadatlan olyan szolgálatban áll. hol teljes szellemi és testi képességét kell latba vetnie. A lélklizdelem nehéz harcábau észre sem vesszük, hogy idegeink folytonos tulíeszilésc. s a túlhajtott munkaidő állandósítása egészség 11 ti kel ássa alá. Észre sem vesszük ezt mert e folyamat nem gyors menetű, hanem olyan, mint a lussati ölő méreg. A rövid egy órára szabott gyors dólí étkezés, valamiül n kései, csaknem közvetlen a lefekvés előtt relé 106«\'. Jl\'NR\'S Ili 7. A I. A I KO/, I, o N Y \'«««* mí"1\' »\'W">«5»« erre. hogy a szabad hon valódi panamai Mimit; korait v „h,a liittuiyolc levpótól »mugy is megfosztottkcroskedók egészségéi forintba. K» voltul míg égy Imisik üzletbe,,, ott Fehér foga aiszonyok. ••••» " -.............." Háltén tóboreigányokat ment látni az egész megtámadják. Epei, a itt. t. FAnúk urak érdekének tizenkettőre tartották a panamájukat. Tegnap egy valódi, város, olyan embereket, akiknek minden jó, ami képezi sarkalatos p..ntjat az, hogy saiál maguk, vala- panamáért négy forintot kértek. Es most maga »-gy nékünk r,..sz és minden ro-sz, amit mi jónak találunk. „,!,11 alkalmazottaiknak teljes szellemi és testi épség- semmi kalapért, egy kis szalniahánisérl nyolc forintot l(t.v ™»« neHk » ""-\'>\'\'.....I"""- k»H»» * ...... mX. A kereskedelem mindet, mer kérni. De .eved öregen,. Kn ez, a kalap,,, nem ...rvéoít .^?"71 ^ülS^l terén egészséges kedélyt es munkakedvet igényel. A fogom megvonó), Nekem egy olyan kalap keli, amire li)rvi;nv, ,;s „„doíodnak n tulajdon fogalmitól. JA nekik gyakorlat pedig arra tatiil lielilillnket, hogy fáradl rá lehel ülü és aluli Zsebre lehet dugni. Tudja — agy a döglött malae. a nyers saláta melyllez az eeet és az Pgyéoefcnél esek egyik.- sem tapasztalható. Feltétlen a mellényzsebbe. Kgy kalap, ami esak a fejre pászol. olaj hiányzik, az er.ló. a letarolt uiezA, a végtelen l„nt,.s tehát az üzleti ér.bk szempontjából az. hogy az semmi: én lllui akarok ezentúl a kalapomon. Ölni gyalogul és az elkhi\'is szekér, (szerelik n nyers sárga-1 i ,i i ír i • mi i • i ni. ii n i répát, hogv a Calodotitiól ne t, beszeljek, mely csak , (árasztó munka után kellő pl].....o álljon a keres. - es erre esak egy va...... panama-kalap alkalmas. J \' 3.....,„ >s,.,a\|„k„, \|\|aj„„ga„ak a szabad kldelem embereinek rendelkezésére. Ezért „„elóbb Ven magának ilyen: igen vagy nem? éleiért és imádlak az elvetélt hintót Kleket, társadalmi kellene rendezni a záróAra kérdését, az étkezési idol A kereske.16: ihjzalmas hangon., Megsúgok eh-mtik emez oázisait illemek iiiegl.áinullil a kanizsaiak, szabályozását sol be kellene hoznia .holt idényben" tntgánfth egy litkot. Megyarorttágon egyáltalán nincs Cigányok voltak a legveszélyesebb, tehát leg- ,„„!,,\',101 augusztus végéig) a vasárnapi teljes iimiik.,. is valódi panama. rokousze,,v...el,b fajtából, mely a maga eredetiséget ,június.-. e e i épségében megArizte. Nem \|ámak panlnllohiin, pm> I At "\': VmtUhin.) Akkor nem leli kalap. mil\|\| ,1"m„\|,lu,ok"»il „„„, do\|gostJ»tt, ......... « SzSinos városban nidilottok inilr ez ügyben (kifele indul , Hogy Magyarország..,, „nos i- valódi \|,„npárok és a teknAvájAk. Amire szükséj én azt hit\'ern. hogy Magyarország ellopják, elrabolják, de a régi eigányj raimk. mert Ittlétét. A konkurreueia követi e tettet és igy lussau- okvetlen nini akar? lassan általánossá válik a késői tárás. A?, ur: (vtatiafordul.) Ail Az illéshez MiéiMiiií Csak azt nem értjük, miért tilri mimlezt ttot ragaszkodom Számos városliaii iuditnttak már ez Ügyben (Kifelé iieiul i mozgalmat és eredményekéi is értek el benn.\'. Nagy- panama! ... Ks kanizsai, csendes minden. Van itt olyan kereskedő a valódi panamák hazája, g is, mely nem egyszer este !) óra felé zárja 1... A kereskedő: ta bolt íj tóból kiszól, i k-\'»--" pi . m ¦ ¦ s . ; 1./ j>-. ivif; \',. \|,,\|: lanul a kereskedő ifjak illeni egyesülete? Tan azt hiszi a vezetőség, hogy azzal már megvédi a tagok ¦ rdekét, ba léten harmadrangú szinj produkciókat rendez az egyesületben, illetve Gasinó fényes terma-ben. Nem ez az irány kell nekünk, hanem olyan mely helyzetünk javítását segíti, mely előbbre vUzi bioéláíla törekvéseinket. A legulóbbi közgyűlésen kaptunk nemi biztatást, de ez csak Ígéret maradi eddig. Padig a vezetőség néhány tagja teljesen tisztában van .1 .szociális törek* A kereskedő: Helyefl. Akkor volna egy tanácnoin Az nr: ikuáiicsiau.j No«7 A k-r-ski-dó : Csukassa be magát, — aida. hírek. Egyesületi élet. (vii.i Ai egyesületek az utolsó kunit kint limit ellopnak, azt élpt^HH Kz a trupp pláne, melvfi Nagykanizsára h«mí!a lopott jószágokkal arra akarl vetemedni, hogy egy időre állandóan letelepszik és elkölti a vagyonát. Mikor p\'ibtí_.yégére járna a nyera salála, fogná a tálorfáját es kezdené ismét előírói. hu gnbbasztoiiak egy enniVail a városháza udvarán. A c»ndór^rmeater miméit reájuk kiállóit es ők iiitliák már a kÖteleaaégQkei Oaacébnjtak, mint a jiili«k, aztán a csendőrök knrnlulllák .őket. (torzaimnál, piszkosak, rondák votiak és oly kellemetlen íllatOt lCr)eaXteUek. hogy ezt egy szemlélő sem áll-balta Mikiiig Szóval, az ered-\'tiseg, l nemes nrevoná-Nok iráni enett szimpátiával erősen küzdött l>enuünk a/, iindur ellenszenve. Kgyater csak (rikoltozol kezdtek a oigáiiyass/o-uv\'ik. Minden előzmény, l>e\\ezet.-s nélkül. I\'.\' ekkor kbon bámulva li-kiiitetlüiik reáiuk. Hét asszony szájából vesék jogosságával. Az egyesületi titkár maga is egyik Jigíínszté. módoil .-ls/!l\|JOl mlnnk. anélkül, hogv "«\'"\'^y P\'iratlainil gyönyörű fogsor viesorgoll reánk bizalmi embere a munkások itteni szakszervezetek it lakossn* vn-vollasotlásávul lenest uirti.na f» "\'l-kial, düh. a eigábyok teátrális prodnkc.óia ......., , , B,, ; . ,. ,r ,. OaUeaioritOtUl, kivicsorgalta a locsorokat. melyek - már ami a tanácsokat illeii. Krthetetlen l-hat, n sziiporodas. Addig-, míg a várOfl emeléséi 0\|yiH,ol t0\\lfkt mim fa wr „Ubásiro.n. Vakítóan miért nem lép ami egyesületünk is sorompóba, mikor célozzák a/, i-ült\'tok. mltlig, míg vnrohiui- fehérek es épek. Minden plomb és arany-kapcsok a tagok ily nagy ügyéről van -szó. kat szépiteni, lár&aselotél emelni, szegéiivsegét aélbttl remek rendben soinkoztak egymás mellé. Nem a kártyázás megengedése kel) a lagok envliih-iii óhajijá^. mindaddig nem férhet Vu,",t,k k,tzlllllL ÍH SE,T f,,«" ",,k- ¦ fuKuk \'\'>\' fn\'\' ,,.k, „,er, pénzünké, ,, kávéházi karly.....z.....kuál is hozzá szo l„jgy „ lak,KSáf ttaogáSaa-. uz «^7?!;"\'^ "™ L3mttmZ elvestilheljlik. Szoeiális eélokér, kell küzdenünk, CgjeSOleteket, vauy BeUlJ de mikor orszag.,8 annyi rondaság.,, hekebeiezuek. bogv fogaik épségo kiiluiihen elóbii-nióbh m-g kell ali.kiiaiiiiuk ,gy ..ly iiiozg\'iilinakrúl. vagy érdekekrúl vall szó. szime nodusámbt megy moly "\' tetterős egyesnletet, mint a magántisztviselőké, nemesek névleg szerepe a tagok érdekében. Egy kereskedelmi alkalma/ott akkor Kanizsa hozzájárulása már esak saját Eteknek a fehér fogú uósiéuy allétoknak ha,...... tényleg miikódik is erdekeinek hátrál,oliisával leheli. Az, fogják lelki világával és élermódiával rendkívül érdekes lenne mondani, ez lorony Iránti politika. Lehet, de nifgijoierkedtil, Wr lellemsé és meglepi vonást igy is első sorban morris, eaalr akkne tall«ltn,.lr l,l4ra"k\' "\'"lm, ,.t ekhós szekér árnyékába., alkották sorban mégis csak akkor teljosiuink politikái, ha ug.v gondoskodunk ma- MOZGÓ KEPÉK. a panama. l Kgy ur. érezvén a közeledő lárultak. u,időn Bl ekhós nagykniiizsai k.lzr.....l.-z Hogy regásskodnak a maguk élete párjához, az gniiki\'úl, hogy másoknak ne kelljen rólunk kiviláglik abbéi is. h..gv ók..\| nem ,.,uk,ak le. Elég, gondoskodni. Mondjon valaki példát, mutasson ne a lerílak vanaiik laka, eleit, ezek nélkül az aaszo- fá egy intézményiv. nielvet nem a innL\'iink ",l"k,u,"I""k\' N>\'"i ia lelték. Olt esiuáliak ,.i,il„.,:séir,l,Ml l,.\',,.si,,.,„i„L- v.,li,.i H.lsk...,, >k"1"1"11 " l"\'r"i" M\'V" \'"""bou egynek .inl.rsigl.bol I, (Ml, Iliink volla. lillszkei . si,m ]u,0\|\| <S(\|, \|,egv a. ur. nélkül menekllljön. verhetjük mellünket, inert self mailé mének .Kapitány „r. e»ók„l.„„ a kez.t. mién zárait. nyaral, ugy gou- vagyunk. Azért kérem vigyázzunk h.-i/.nlz- le az oremel? — Kapitány „r. eaékolom a kezét, lolja: jó lesi egy könnyű nyári kalapot vásárolni, helyűnkre, mikor nekünk országos egyesületek enged,,, szabadon az uramat.- Igy k.pltányoretltk lé Betér hát egy kalapos-üzletbe, melynek lulajdonosa alapilásával jönnek, lilsö külelességllnk sajál """\'bm jó kabálos emberi, aki arra meni. Félelmes , , j , J I ¦..... ....., ¦ , * l SZemelVek ezek. sukkl, VeSZei .- .....sebbek II lerí llktllt . non, olcsó, de szemtele,,., polgáraink jólétéről gondoskodni. Van ii.-ki.ik A u-,iMi f(WMrok „„„, htmM K„.k„,.k , Az ur: Jonapol. Kalapot akarok. Nyárit. elég tenni valónk es senki sem vádolhat fogsoroknak a viesorilásáhan sok va„ a fenevadéból A kereskedő: Tetszik panama? berniünkéi hazalialliinsitggal, ha mindenáron amint hogy ezekbe az asszonyokba is sok szorul, a Az ur: Caekis. De valódi panama legyen. jsaját városunkat akarjuk virágzóvá lenni és bestiából. A csendőrök beszéilk, hogy ilyen elfoga- A. keresltedé:; Nálam csak valódi dolgok vannak, anvagl erőnket e célra tartjuk egviln és """J "Ikelaiával . fér«.k e«ipii.k agyon párád.... „„L f„.„.l„ ni;„l. I,n.„. irt- I, "raliénak, sírnak, konverognek. ima, kozitak. mindez el, forgaesoljuk arrii. bog) Jlekos-Lv ul i. „„„,,„„ p& \|u,la8(a,llÍH„s sir,is k„iy tlim M„, lludllp.\'sl es nem hanoin kassá novelinljek. nvóllés, minden energikus lurtaloiii nélkül. Nem inv Örülünk bánnolv taros felvirágzásának, szo- az asszonyok. Kzefc valósággal .\'rjOiigenek. ha h.jba l\'Olellel kivániiik hazánk boldogulásai, de a kerülnek. Ember, gyilkolnak ilyenkor, ha módjukban mi e boldoguláshoz szfikségellelik. azl ugvis ""¦ \|\'\'lólük abszolúte biánvzik a lerílak opporlunilása. íbiszen ide ázva,.....leírva, lörvenvhozasi „ion puiaiiesolják ránk. „hoz %L™tF& nem kell társadalmi akOIÓ. tSllenlíeil saját ,./(>kl.r mérsékelni tudná. Kz az ős;lsszony a szaminis egyleteinket ne linliyagoljuk el. Tániuirasstik nélküli, önző nősiényállat Hogy igazi, ősi asszom-ik, a/.okut. Itt vuii a Szepilö BgyesQlet, nép- 1,71 m,\'U »gy példa bizoáyjlfa Mikor a eseiiile:.>k kunvliit. (Úlárda, ill vannak a jótékony- ^lki^\'tek ők. i a ügyészségi fogházba, az egyik asi- rtrvíeíek bBtflmeffóivűzd-béiiztArak szee-óav ^-""í;.""\'^1"\'^""" magát A« nem ment, Kkkor a h, u.tegh guyi/.o pt n/iai. h, sztgi n> cmiA5r smt,nvft, MOgfijte ni, — az meg gverm-két gyíermefceltfll rubaző egyesületek. Irt meg tartotta a szurony elé. \' sok á tenni a való. Kiég nagy a terrénum. Pedig szereti a cigányaiig is gyermekét. A Emberbaráti amliíeitmk ínég kielégíthet.\') tntgtet imádása is ősztóne a nőnek, a ki nem knlli- <IIoz kalapokat.) Szabad a fej szám ál. (Mér.) Cjp Haivanegy. Kz is fej? Az ur: Tessék ? A kereskedő, (.otluml egy puha szalmakalapotj Tessék. Valódi panama. Az ur: (vizsgáijaj hogy magyar gyártmány. A "kereskedő: Az ugysem igaz. Ausztriában k\'-sziilt. Az ur: Akkor hogy meri azt mondani, hogy val.nii panama? A kereskedő: Mert ez van olyan jó, mint egy valódi panama. És kulünbeu nyolc forintért nincs Igaxj panama. Az ur: Kzzel maga azl akarná mondani, begy ez a kalap nyolc forint. No hát ez disznóság. Kn voltam egy másik kalapos-ílzlelben, olt azt moiidiúk, tiagvkanizsa. egvesiilelek révén is. BÓrftkox- vf\' eigányasszonyhan pedig minden o^tôii tisztábban zttnk ,, „.gyük\'azoka, virágzóvá és ^^S^Atmtít anyáknak hősi ellenállásáról Mégis gyermekéi (ártja a szurouyok elé. A csendőrök beszélik, hogy ez megszokott eset (iyakran B rakoncátlan cígányasszonyok felé kell szúrni, a szurony a gyermek eletét oltja ki. Nem, míutha a fehér fogú asszony a magi életét féltené, hauem. mert egy másik asszonyi iudulat az anyai szeretetnél is eresebb benne A boszu. Oda tartja a gyermekét és óhajtja, hogy a cseudőrszurony annak szivét járja át. És akkor megvan a panasza, hogy a csendőr leölte gyermekét és a csendőrt elitélik. Kémes boszu ei, méltó ahoz a fékevesztett, vad indulathoz, mely szüli. Ahoz a képzelhetetlen, tekete gyűlölethez, mellyel a cigáuyasszonyok üldözőik, különösen a kakastollas csendőrök ellen el vannak telve Ilyen a cigányasszony. K- Ilyenek lehettek a mi asszonyaink, mikor még épebbek voltak a (ogaik. A cigányasszouyok egyéb tulajdonságait nem ismerem. Azt mondják, odaadok és bőségesek. A cigányasszony nem csalja meg az urát és a cigányleány a raátká\|át. Nem tudom, igy van-e. Ha igy van. az ősanyánktól a mai asszonyokig aokat romlottak a — logak. SEM PER. — Sóoa Pongrác bucauja. SÓOS Pougráe volt anyakönyvi felügyelő ma hagyja el Kanizsát, hol 1? évig rolt székhelye, mint Zala- és Somogy-vármegyék anyakönyvi felügyelőjének. Mikor az anyakönyvi felügyelői állásokat Percei Dezső, mint belügyminiszter szervezte, Sóos Pougrácol főszolgabírói állásból nevezte ki felügyelőnek. A Tisza-kormány szüntette meg a felügyelői állásokat. A felügyelők egy része nyugdíjba ment, de Sóos Pongrác, mint kiváló adminisztratív erő a belügyminisztériumban kapott fizetési fokozatának megtelelő állási és hatáskört. Azt a kvalitását már főszolgabírói állásában méltatták. Nagykanizsa társadalma barátságos, szelíd lelkU és kedélyes agglegényt vészit elköltözésével; barátai pedig meghízható, jellemes bajtársukat fogják nélkulózui. Sóos Pongrácnak uj hatáskórébeu in talán módjában lesz Nagykanizsa város érdekében néha-néha szól emelni. — Személyi hirek. Klek Lipót ker. tanácsos és Klek Kruó Berlinbe utaztak a gazdasági kiállítás megtekiutésére. — ín. Pollák Kruó orvos több heti szabadságra külföldre utazott. — Tiszteletbeli vármegyei tiaztviselök kinevezése, (iróf Batthyány Pál, Zalamegyu főispánja dr. Thassy Gábor zalaegerszegi kórházi orvost tiszteletbeli főorvossá, dr. Tripammer Kezsó nagykanizsai ügyvédet tiszteletbeli ügyésszé és Farkas Kálmán zalaszentgróli szolgabírót tiszteletbeli főszolgabíróvá nevezte ki. — ügyeszi megbízott. Az ígazságügyminíszter Freyler Adolf gyakorló ügyvédet a nagykanizsai kir. ügyészség kerületébe ügyészí megbízottul kínevezte. — Űrnapja. A katholíkus egyház és a hívek kegyelettel ülték meg az Űrnapját. A szent Ferenc-rendi templomban ünnepies istentisztelet volt. melyet liörög Ince házfőnök látottéi uagyobb papi segédlettel. A templomban megjelentek a katonai és hivatalos halóságok. Ott voltak a többi közt: Vécsey Zsigmond polgármester, Závody Albin kúriai bíró, törvsz, elnök, Szurmay Sándor honvédezredes és még több hivatalos személyiség, végül számos testület és az összes iskolák kath. növendékei. Az egyházi körmenetnek a szép idő nagyon kedvezett és a hívek nagy sokasága vett részt beuue. Kivonult egy honvéd és egy közös díszszázad. Az uton a tűzoltó egyesület zenekara egyházi és világi darabokat játszott. A körmenet a Deák-téri és az urodalmí épületek előtt állt meg. Adomány a szépitő-egyesUletnek. — K,btmspauger Leó ur i 2 korona esküdt dijját a nagykanizsai szépitó-egyesflletnek ajándékozta, amelyért ez uton is köszönetet mond az egyesület választmánya. ZALAI KÖZLÖNY — Miniszter es katona. Kgy első osztályú százados. Kdler von Kodolítsch, megütközött azon. hogy a helyben állomásozó tisztikar elment tisziclegni Zichy Aladár grólhoz. mint képviselőjelölthöz. Mikor Zichy Aladár gróf eljött hozzánk, már miniszter volt. de nem volt még képviselő: a tisztelet, melyben Zichy grófot részesíletiék, nem szólhatott a képviselőjelöltnek, mert képviselőjelólt sokszor volt már. anélkül, hogy valakinek eszébe jutott volna, párthivein kívül, nála tisztelegni. Tehát nem áll az, hogy a tisztelgés a képviselőjelöltnek szólt, hauem igenis, szólt a miniszternek. Ha IK-rr von Kodolítsch mégis megmaradt amellett, hogy azért nem lehetett következtetni Zichy Aladár miniszter voltára, mert háza előtt Khrenposten nem voll, akkor ezzel mulasztást vall be, melyet katonáék követtek el. mert Zichy gróf az Khreupostetit nem állíttathatja saját hatáskörében ajtaja ele. Külónbeu Khrenpo&teut egy miniszter sem követelt magának soha. Bs mégis méltatlankodik a kapitány ur. Pedig ha eléggé értett volua magyarul, megérthette volna azt is, hogy Zichy gróf világosan kijelentette, hogy tiszt urak előtt politikai nyilatkozatot uem lesz. mert ezt a szabályzat tiltja. Ime tehát, ki politizált mindenáron? — A nagykanizsai kerületi betegsegélyző-pénztár megüresedett igazgatói álhUát u hét folyamán tartandó igazgatósági ülésen lógják betölteni \'Megírtuk már, hogy Révész Lajos szerkesztő kollégánkat óhajtják megválasztani e tisztségre, aki állaláuos rokonszenvvel találkozik. Dobrovics Milán orsz. képriseló, a pénztár volt igazgatója is Itévész Lajos megválasztása mellett foglalt állást. — Halálozás. Ozv. Mayerhofer Sándorné ! bő \'J-éii meghall élete 8o-ik évében. Ozv. Schwarz Samum\'\' és özv. Tauber Alajoslié az elhunytban édes anyjukat gyászolják. F. hó 1,-éu temetlek a közönség nagy részvétérel. — Koszorutpótló adományok. F. hó \'.i-éu elhunyt Mayerhofer Sándorné iránti kegyelet jeléül adakoztak: A gyászoló család l&tl kor., Itosenberg Paulina, Danueberg Kmeszline, Szoiuuier Sándor és neje, Rothschild Samu de. és neje 10 — 10 korona Összesen Imi kor. Az izr. Szenl-egylei. — Helyreigazítás. Lapunk mult számában megemlékeztünk arról a szép ünnepélyről, melyet a helybeli felső ker-skedelrní iskolánál lS!)6-bau végzett tanulók tanulmányaik befejezésének 10-ík évfor- j dulójáu. f. hó H-áu tartottak. A keresi, iskola volt tanulóinak tanárai névsorából kifelojtettSk Kalesok Leó főgimnáziumi tanár nevét aki a felső keiesk. iskolában \\H\'J\'t- S\',l!(-jg taiiitolta a lörtéuelmet. — Iskolai vizsgálatok. A nagykanizsai ízr. hitközség állal lentartolt elemi én felső kereskedelmi iskola évzáró v iz>galHtainak sorrerdje az í005/U-UtÍ tanévben: Június 17-én d. e a ker isk. 1. oszl.: Hittan, francia, ker, isin . német. 17-én d e a ker. isk. II. oszt.: Jugi és kozg. iám., ker. számi, vegytan, metinyi.véglau tH-áu d. e. a ker. isk. 1. oszt.: Történet, mennyiségtan, toldrajz, ker, levelezés, i^-án d. e. a ker. isk. II. oszt : Hilian. könyvvitel, magvar, francia, lü-én d. e. a ker. isk. I oszl.: Magyar fizika, ker. számtan, l\'t-éud e. a ker. isk. II. oszt.: Német. történet, ker. levél., földra\|z, So-éo d. e. az el. I. isk. I. oszt : az összes tantárgyakból. 20-án d. e. az el. f. isk. L oszt.: az összes tantárgyukból. ¦Jl-én d. e. az el. I. isk. II. oszt.: az összes tantárgyakból. 21-én d. e. az el. f. isk. II. oszt.: az öszzes tantárgyakból. 22-én d. e. az el. I. isk. III. oszt.: az összes tantárgyakból. 22-én d. e. az el. f. isk. III. oszt.: az összes tantárgyakból. 23-án d. u. az el. I. isk. I—IV. oszt. kézimunka kiállilása. -J4-én d. u. az el. 1. i-k IV. oszt : az összes tautárgyakból és ének II-IV. oszt 24-én d. u. az el f. isk. IV. oszt.: az összes tantárgyakból, 26-én d. u. a ker. isk. 1906. JUNIUS 16. III. oszt.: szóbeli érettségi. 26-án d, e. a ker. isk. III. oszt.: szóbeit érettségi 2b-án d. u. a ker. Uk. I—II. oszt.: szóbeli magánvizsgálatok. 27-én d. u. az el. isk. magánvizsgálatok. Az osztály-vizsgálatok a ker. ihkolábau d. e. .9. az elemi iskolában d e. » órakor kezdődnek. Az elemi leányiskola vizsgálatai a leányiskola, az elemi fiúiskola vizsgálatai a fiúiskola nagytermében, a felső kereskedelmi iskola I. és 11. osztályáoak vizsgálatai az illető osztályokban tárlatnak meg. A nyilvános vizsgálatokra a t. szülőket és tau-ügybaratokat szívesen látja az igazgatóság. — Bokányi Dezső Nagykanizsán. Hokányi Dezső, az országos szociáldemokrata párt egyik vezér-embere, értesülésünk szerint, június 24-én Nagykanizsára érkezik. Aznap délután népgyűlés lesz A gyük-s lárgysorozata még nincs véglegesen meg-állapítva. — A sportról. A mai elsatuyult korban a aportélet észlelhető lelleudülése igazán órve.idete-dolog. Heudkivtil fontos és nélkülözhetetlen szerepű van a sport bármely ágának: ételünk sója és fen-tartója. Kgylorma gondot kell fordítanunk arra hogy a lélek kiképzése époly fokon legyen, mint a testi erők müvelése. Sajnos, hogy (lapjainkban az életpályák legtöbbjéhez oly nagy képzettséget kivannak, hogy az ífju-ág idejének nagyobbrószét. eletének tavaszát, testi erejének fejlódé.-ét kénytelen a lélek kiművelésére áldozni és annak szolgálatára rendelni A lest pedig emellett a nagy szellemi megerőltetés mellett elsatnyul. eltörpül — beteg lesz. Különös gondot kell tehát fordítani az ifjúság testnevelésére A sportolás nálunk még mindig nem céltudatos, dúcéra unnak, hogy sok helyűit már elég nagy hűhót csinálnak vele. Kgószeu másként vau ez Angliában, Amerikában, de iné/ Németországban is, .ili I a sport általánossá, társadalmi kötelességgé vált épen a fiatalságnak e terei való nevelése nlial. Az RUgol s amerikai nemzetek atlétáikat nemzeti bósokkónt tisztelik, ünnepségeket rendeznek tiszteletükre. A sport sikerének kUlfoldoii az a titka, hogy uépszei ü Sportol a munkás gyermeke épugy, mínt a lordé, szóval a test < ijleszlésének szórakoztató tudomáina a nem/el közkincsévé vált. Nálunk azonban a sport még mindig messze áll az általános népszerűségtől. (Jsak egyes osztályok űzik : a tömeg, különösen a szerényebb viszonyok közölt élő néposztály eddig meg nem igen vett tudomás\' arról, hogy rendszeres sport is van. Kivételt képez a ló-sport, amely a gazdag embereknek való ugyan, de a nagyvárosi szegény emberek t eszitettek a legtöbbet rajta. Az u. u. ember-sport parlagon hever. Népszerü-i-teui kell a sportot a ué\|> alacsonyabb rétegeibeu epugy, mint a műveltebb osztályokban, mert a jövő nemzedék, amelyre nagy leiadatok táruak, erőteljes és egészséges Csak így maradhat — Az újságíró. Abból SZ alkalomból, hogy az ujságirö-képvíselók nem éppen méltányos eljárás ért a parlamentben a Salgó Sándor szerkesztésében megjelenő „Somogyvármegye" cimQ laptársuuk többek közt a következő érdekes és találó sorokat írja: Az újságírók panaszkodnak* hogy az uj páriáméul nem elég hálás hozzájuk. Nagy kózlűk a k-ser-gés. még yobh a fólháhorodás; hololt ha a maguk körülményt it is oly lárgyiasau fognák 191, mint a világ ezerféle ügyet, buját, baját öröméi: — akkor igazán nem esurfáíkoznáuak az emberi hálátlansá^ ezen legjobbau fejlet) példáján. Klemi igazságok ezek, — és mélyen tisztéit kollégáim mégis minduntalan elfelejtik. Pedig tisztában vannak nagyon is <¦ közkeletű igazságokkal: annál is inkább, mert hiszen senki sincs, ukí az éle-let alaposabban ismerne, mint az újságíró. A jó istenen kívül az újságíró van abban a kivételes helyzetben, hogy az élet szinjálékaít a kulisszák mögül nézi. Az újságíró nemcsak a láuglelkü polilikust ismeri, — de ismeri a láuglelkü politikus urat abból a jellegzetes időből, amikor hasoiicsuszva járkált mandátum irányában, amikor fúnek-fának hazudozott: mert a politikus ur nem volt mindig oly hatalmas és büszke; Ai elsőrendű természetes szénsavas natrontartalmu ásványvizei, a mohai ü<ii i ijlnhloh ai ¦ KEDVELT BORVÍZ! fOrraSt, 01«r( (..,(,.¦;,.,..! tistts, kellemes ésolcso savanyúvíz] dús szeniavtarialm.in.il fogva nemcsak biztos óvszer ferloiű elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysoknal fogva kitilnü szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. y-y, ,«.Kaia«„k i WjW m MMS-Jotraataa artaaak italt <iig,on iidnlt ir«\|«tmré latiak - hamarosan ártátl stamha* karflkek kl o>vö,l btwnyíáloV: ir léllv ár Staaianzki. Jr Elaiir. tr. ¦sriíililiy, itk.-iktil. . k,k u Acae4\'b.(ia.t a \|l\|Mlia\|ahbiR siailitUi: lii\|ii Ojimsrbí oiiul. chromkui BiBHirhuralihail, latii kirlikiii kirí síin cioBlláaiuliinil alUlUriál, »ss- i él»B i «M«lOl<l. •tfia\|i.i..,áMil. lirsiia Uléiail, ml.t „•„.rt\'tirlsié bil«\|..,.h ..... find.us.cl.ol"« ...\'» Sa.t!li^TO« "SetSl\\tm \|y9bb iivegekli bagroiib viáill utiniitiii uiauiiil talllalt ilzaal, _-.feIlltcrei.nél i «i i dlcaokb; aogy m t\|aai.farraa lirat a Ugmeusnyebb •mliei h könnyoB mfláuetethesae. lágyan kaphalo 1 farraakaialoiatj. lapbala ainrftn fhisruilsI»¦ aa altsftn\|B nnia\|lakaa 1906- JÚNIUS Ifi. ZALAI KÖZLÖNY - Fasykápéaisll kaaiBlakt* aulkaevallksak. Mindazok ? ik, ¦ k\'k a t. i,;,k.-\|.....ii. e kgtoaióbtj ea miudroki fcltai krtnnycn tnogUntllhatfl ipart iram érdeklödnek, ajanlj-jk at A. Mű I ¦-üi.>Hece, Tuchlaabeo 9.) n. éi kir ad» iiellito iui» ion u álló i,. \|,miii-u eaikúiok i,il y 4rU. sitii, latlyotk I ¦ i . ¦ ftrjegyxékét kitáoair* uiveaea ku\'d el lirrmi\'iuyd & cea. tekintélyes a legkevésbé; -- mert a lánglolkü puli* tikosok kunyorálni is tudtak. Elismerés és limtelet illesse u csekély -számú kivételt; de általánosságtiati a honatyák nem voltak mindig sziues pillangók: hernyók én kukacok voltak poénben ... és az újságíróknak köszönik mindenüket. A népszerűségüket, a tekintélyüket, még az eszüket is Mert iiumdhat a parla.....ntbon az a honatya bármi __ »-,---41—« Lnbaségol; nyekereghet. ...int a kenetlen szekér: aT U ."T It? egyetlen misuapi lapok tudósításaiban formás beszédet kap független ellenzéki nagy napilap. „jandékba, s nem ritkán clmésséget is. „AZ UJSAG". Előfizetési ára: Kgész Tisztában vagyunk e dolgokkal mi uja ágírók évre 28 kor. Félévre 14 kor. Negyedévre 7 mindannyian. Az a baj csupán, hogy nem tudunk kot\'. Kgy hónapra. 2 k. 40 f. Gyönyörű egyetérteni Némely részünknek az a véleményünk, albuimijándék karácsonyra az újság minden hugy ekszkluzivnak kellene, lennünk és az ideven. kivétel nélkül. Megrendelési ..Az Újság" kiadóhivatala, Budapest, Kerepesi-ut 54, az idegen, .... ... , tolakodó és tartalmatlan alakokat ne engedjük ai ^WV^OWjjt áltahiuk képviselt nyilvánosság fényében sütkérezni; di\' az újságírók többsége pár alázatosan kérő szó ellenében mindent megtesz; kreténekből csinál nagy k\'dtÓket; amatőrökből művészeket: tehetséges szakácsunkból primadonnákat, hivatásos szahólegéin okból teiioristákat és drámai I.....k< i: tökfejű ázalagokból képviselőket; — és csinál Önmagából az újságíró rab-rtolgát, mindenkinek a hordárját, akinek egyéb dolga nincs, mint mások szekerét tolni, és ha legöruyed e nehéz igábau. mehet feküdni a kórházi ágyba és föl-Inrdulhat ott. mint a kutya a szemétdombon. Nem (módik vele senki. Melyikünk merné tagadni, hogy\'az imént mondottak nem igy vannak szóról szóra? Ks mégis, az >i\|ságirók nom biruak érvényt szerezni a maguk hu-inltnának, melynek birtoklásához egyfelől szellemi kvalitásuk, másfeléi az élet küzdelmeivel való leg-rkszponállahh, bátor szembei-zállásuk ad jogot és igazságot. (janeiro.) — Utcák és terek tisztántartása. A tiszti főorvos javaslatára ulasitolta a tanács a gazdasági lelügyelőt, hogy az utcák és terek tisztántartására uj rendet léptessen életbe. K szerint ezillán az utcákat és lőréket reggeli tél f.-ra már Italára fogják seperni, hogy az egészségnek ártalmas port a közönség ne legyen kénytelen szívni. Nehogy azonban közönségünk nagy örömmel fogadja ezt az Üdvös intézkedési, kijelentjük, hogy az eset Pécsett történt. Nekünk még s«ká kell vámunk, mig ily dolgokat elérünk. — Az iskola és a vallástanítás. A .László király szabadkőműves páholy, kiadta a brémai tanltó-te.-tület emlékiratát, mely kimondia, hnay a hiltanilási\' az iskolákból ki kell \'küszöbölni. Sürgeti, hogy a hitoktatást, ha a szülök kívánják, át kell ruházni az egyes felekezelekre, az erköle-i oktatás a vallás-\' oktatásiéi teljesen függetleunl legyen a szellemi. I erkölcsi és irodalmi szempontból kiváló tanítási auvag- j.i Wta, i,,,ii,v»„j„t térj......lem nn^nM. , k M „ b Ltaűl\| , ,k vezoti be, amely leljesen ment az ilyen esetekben • 1 szokásm, óvatas kerieléstól és körülírástól. A tanítás nW tudású munkatársát közoojégOokoek nem kell UgymOttd közügy, a vallás magánügy. Olyasmire, ami bemuiaiuunk. Ismerik vonzó és mindig tanulságos lein állami érdek. «z állam egy polgárát sem írásait Cikkel rendszerint a szépirodalmi kritika Hollandiában és Franciaországban épen \|Cl.rt.t,.jhí.ll mozog & ezen a téren már sok figyelemreméltó és értékes dolgol alkotott Irodalmi munkás* most adja meg koronáiét. Minden a sok tanulástól leszűrt véleményét anthulógíábau összesíti, mely ugy. mint kiitikai mii és mint megbecsülendő kézikönyv, A költők világa széles apparátussal Ha pedig a vaüás"\'nein""íes"z képes"\'-\'"tmíJmény , ízleli az egész világirodalom ismertetését. Az (tettes kritikáját kiállani, akkor le kell azáltXrfta a mai, neves költők müveiből kitűnően fordított szemelve, plaaészláiáról, akkor... üres képzelódéssé válik.\' nyéket kozol, melyeket tartalmas életrajzi és írodalom- A vallás lilozóliai meggyőződés, amely az egyén Uu„\|,njmyi bevezetésnél lát el. A költeménvek .....b- erkölcsi magatartására bcloljással nincs, aiert állaim... .. ellenőrzés alá nem tartozik. Az ó-tesltnnentuiu kinyilatkoztatott mondái magukon viselik az illető kor "v IRODALOM ES MŰVÉSZET. szigetéről, Floriche eredeti elbeszélése, s a .Regénytár" mellékleten Nagy Endre elbeszélése s Léon do TlosetU franciából fordított regénye (képekkel). Péter Jenő cikke a Kossuth Lajos által tervezett fiumei vasútról, a képekei magyarázó cikkek, tárcacikkek a hétről e szám további közleményei, melyekhez járulnak a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet. Köz-intézetek s egyletek. Sakkjáték. Káptalan)-, Egyveleg stb. A .Vasárnapi Ujsájr- előfizetési ára negyedévre négy korona, a „Világkróniká\'-val együtt négy korona 60 fillér. Megrendelhető a Frakiin-Társulat Kiadó-liivaialában (Budapest, IV. ker., Egyetem-utca 4. az.) Ugyanitt megrendelhető a .Képes-Néplap" a legolcsóbb újság a magyar nép számára, lé\'évre 2 K. 40 flll. ¦ KÖZGAZDASÁG. kényszerítheti. ezért leljesen kiküszöbölték a hitoktatást, Angliában. Olaszországban, IMgjiimbau. Schweizban pedig ki- "l,,K" ™ trU\'kt\': mondották, hogy ¦ gyermekek nem kéiiyszeriihetók a ágénak Haboss vallásiad tanulásra. Hivatkozik Kukon tanárra, aki irodalmi ludasát, azt mondja: „á lilozólia éa a tudományok uraiménak egy öt kötetes eljövetelét már Hakon annak idején megjövendölte es ez az uralom évszázadokon tarló munka árán be is következett és érezteti hatalmát mindnyájunkkal - ¦ Mfl °\' a vallástól Mai vallá\'stan helyett kellene tanítani I Babosa mínt igen ügyes míífotditó mutatkozik Maga az öl kötetes mú tervezete sokkid nagyobb műveltségi fokát, holott ha lslci. sugallta volna ékel. dolog, semhogy rövidesen elintézhető lenne, in még meg kellett volna elózniök felfogásban korukat. A egyszer csak azt hangsúlyozzuk, hogv aki a költök továbbiakban bizonyítja az erkölcsnek függetlenségéi a\|kutásaít szereli, azokkal megismerkedni akar, hecsül.o iteg vallástörténetei ... ... , ..." meg Haboss derek munkáját - GyÓB-Unfolyam dadogók és hebegők] M * A •Y"4nwPi U^B\' . , , , . , , , . . , , .34 képpel jelent meg; ezek nagyobb rÓflZfl aktuális ^szérc. Július ho !-en hatheti gyogytiinfolya.u nyi- (,oiU}r „ 8\|,anvo\| kinUy UiÚ&itxbl u királyné hk dr. Teruer Hélít szombathelyi svéd fornaintézelé- kelengyéjének érdekesebb darabjairól, a brassói oláhok "éli Heiner JózseP tttuitó vezetése alatt. Ezen hatheti Ogy érdekes ncpüiuiepéröl, a most megnyiló .....zó- kuriuson dadogók ós hebegők megtanulnak teljesen gazdasági múzeumról, a Parisban rendezett nemzet-hibátlanul beszélni, BÖVebb felvilágosítás dr. Terner »6i kez.munka-kiál itás magyar csoportjáról a r .ciuibjiw debreceni tornavorsenyról, a magyar hírlapírók belcrádi »eta svéd loruainlézctében nyerhető, ahol is elöjegy- ^irAnrJulás^ról. a legutóbb tartott ügelóversenyekról íések elfogadtatnak. A tanfolyamra csak korlátolt stb. Szépirodalmi közlemények: Jakab Ödön négy SZámu résztvevő vételik fel. hangulatos dala, ífj. Hegedűs Sándor útirajza SsppliO I soproni karaskidelml is iparkamara karából. Hirdetmény. A m kir honvédelmi miniszter s honvédség 1907. évi lábbeli szükségletének öu" a-át, vagyis 1.6,490 pár bakaucsol (fatslpszegek nélkül) az eddigi föllételek és a fővállalkozóval kötőit szerződés értelmében páronként i l K J f. (tizenegy korona huszonkettő fillér] egységár mellett a hazai kisiparosok által szándékozik készíttetni. Az elkészített b.ik.iin • -, legkésőbb T.hiT. évi március végéig szál-litsndók be: a kereseti összegek az líitllí-ban (ÖrtéuŐ szál lilás esetében 1907. elején, az ltuiT-beu törtéuó szállítás esetében sz átvéteti bizonyítványok számvevőségi érvényesítése után azonnal kifizettetnek. Az ajánlatok legkésőbb l évi juuius hó 95 ikéig, ahol ipartestület vau, euuek uttáfl, különben pedig közvetlenül kamaránkhoz küldendők be. Részletes felvilágosítás kamaránknál nyerhető. A tulipán jegyében. Ausztriában szörnyű nagy az agvarkodáss tulipán miatt. Ra\|kszrátbau. sajtóban, iparosok, bortermelők, mezőgazdák gyűlésein puffodnak az ágyuk Hej, hu a jó sógorok látnák, amint tní, bizony beszegeznék azokat az ágyukat. Mert valósággal elára-zlják hazánkat osztrák tulipánnal. Aldozói vásárunkon r. lillértól lölielé árulták a rengeteg tulipánt. A köznép, amelyik nincs tisztában a dolognál s egyszerűen diszt lát benne, per-ze nagy-bau vásárolta. Tehát az osztrák ipar uj. \|Ovedelmezá ágai nyert a tulipánban. Hát a lomérdek más cikk, amelyek tulipán s egyéb hangzatos jelzővel kerülnek hozzánk! Így csapnak be, jó magyarom. Mert még mindig áll a közmondás: — vakulj magyar. Ugyau mikor nymuk ki u szemünket v A fa drJgaaáRa -A lüzifáért ma un-sés árakat kérm-k. A kereskedőkéi ostromoljak fáért és még a 3, 3t és Hl koronás árak mellett sem törik magukat nagyon a szálliias után. Ezek igazán nyugtalanító jelenségek é> a fuvarosuk és t\'ukereskedők karlelljére vezethetá vissza. Mert nyílVénvalÓ, hogy tavaly nyár óla az erdők nem puszlultak annyira, hogy a fa árának 30° „kai való felemelése indokolt Volna. A fuvarosok és kereskedők mesterfogásait magának a közönségnek kellene ellensúlyoznia azzal, hogy széufiltésrc rendezkedik be, de ezt a szein-t se veszi helyben, hanem isopo\':oiikini összeállva, hozatnák azt wagon szám. A mezőgazdasági munkások téli foglalkoztatása. Parányi Ignác (oldmlveléaQgyi miniszter uz összes törvényhatéságokuak rendeletet küldött, amelyben kijelenti, hogy módoi keres arra. hogy a gazdasági iimuka.-okuak a gazdasági munkán kívül Is legyen jövedelmező toglaikoznsuk. Ilyenül kinálkozuak a uépíes háziipar knloiibírzó ágai s azok a foglalkozások, amelyek egy kis befektetésééi, különös előképzettség nélktir\'ili1 naszonba\|ték leheluekt n seprókótés. gyékény lonás, biiromli- e> ,>elyeiulen)észtés. niéhésiet, kertészkedés, gyhmfiles- ós r^ldaégtermeléa. A .honi ipar* most megjelent legutóbbi száma úgyszólván lelie-eii a/, iparpárlotó mozgaloiunak vau szentelve, Sugár "iió Székács Imre. lián Leó, Gyártás U-zkár és meg töbln-u méltatják különböző szempontból a \|eleulősí-gét Az Országos Iparpártoló Szövetség működéséről bő iudósiiá>baii számol be a lap, mely érdekes iijitáskéul szakmák szerint közli a magyar iparcikkekét raktáron tartó kereskedők jegyzekét Különös figyelmet érdemel a „Honi Ipar" ípartejlesz-tesi rovata, mely telj.....u informálja az olvasóközönséget az uj gyárahipitásokről. B \\ L A 1 K Ó \'L l 0 X V iííOii. JÚNIUS Ki. Sztrájk Nagykanizsán. A héten ót ujabb -zlrájk I)(öli ki Nagykanizsán A magjar-szabók. » eipógyári munká-ok, a Weiser-gyár inutikiisiii, a Haha téglagyár és a Tóth kovács \'IVl»ky-utcai műhelyében. A magyar-szabók sztrájk in a munkások teljes győzelme-\' vei\' végződött. Tübb erőszakoskodás volt a Weiser-gyár munkásai ás a cipőgyári leányok közt. Néhány ellen személyes szabadság megsértése injait a rend-1 őrség megindította az eljárást. Magyar váltóürlnpok. A Magyar Pénzügy írja: Az Osttrákvmagyar bank. mínt értesülünk, elrendelte, hogy Mentül a Magyarország területéről intázvénye-zett vallókat, vagyis olyan vallókat, a melyeknek kibocsátója magyarországi bejegyzett cég, csak akkor íog leszámítolni, hu azok pig/y mujrynr kincstári Váltó-űrlapokon, vagy pedig magvar bélyeggel felülbélyegzett űrlapokon vannak kiállítva. 6szintén őrölünk, hogy végre lielye.-ellie.tunk egy olyim intézkedési az Osztrák-magyar "bank részéről, amely hivatva van a magyar érdeket megvédeni. Kddiir Ugyanis az O.-ztrák-magyar banknál csak arra voltak tekintettel, hogy a váltók osztrák ragy magvar bélyeggel el vannak-e látva, Kzzel isméi megszűnik Magyarországnak egy állandó károsodása amelynek nagysága csak ezentiil fog hozzávetőleg kitudódni az uj rend folyamán. — Végeredményében ez az ii\| rend abban fog nyilvánulni, hogy a magyar kereskedő osztrák adó.-ától többé nem fogadhat el osztrák váltó Űrlapot. Kiállítás Keszthelyen. A Keszthely vidéki Gazdakör abból az alkalomból, hogy az Országos Gazdaszövetség Keszthelyen filést tart, jimíus lA.\'Vi. és 86-án a szövetség tiszti-leiére gazdasági gép-, borgazdasági eszköz, háziipari és borkiállítást tervez. A Gazdakör meghív ókban kéri az egyeseket, hogy állítsanak ki. A borkiállítás céljára a borfajtákból 7 deci-literes. vignetiázidt (Hegel kell legkésóbh jiiniiiHJÜ-éig portómentesen küldeni. A kiállítók oklevelet kapnak. A kiállításon dijat nem etednek, Egy nagyszabású pénzügyi müvelet. a jeltalogbank nyereménykCtvényainnk konverziója. — Hazánk peiizligyi életében valóságos szenzáció gyanánt jelent meg a Magyar Jelzálog-Hitelbanknak uv-.on felhívása, inclylycl ,\\ jelenleg forgalomban lévó 3 százalékos nyereménykötvények konvertálására, s egynUal a kibocsátandó ii\| Jelzálog-sorsjegyek aláírására hívja lel a közönséget, Tekintve, hogy itl nem egyszeri! bankművelet-rót van szó, hanem olyan nagyszabású pénzügyi tranzakcióról, mely a kézségek, városok és más közhatóságok részérói lámasztolt hiteligényeket, de másreszt a fciiínsíg anyagi rhkeit i. kízvítlenCl rmu. kötelességünk, hogy ahhoz behatóbban hozzászóljunk. A Magyar Jelzálog-Hitel bank a Hzóbauforgó :»" ,,-os nyereménykötvények biztosítékát tudvalevőleg a kőz segi és hasonló kölcsönök teszik, ezen kötvények tehát pupilláris értékűek, ugy, hogy azokat óvadékul vagy leiéiül bármely állampénztár is elfogadja. Vizsgálván a kibocsátott prospektusokat, azt Útjuk, hogy az uj sorsjegyek hasonló bizlositékkal birnak. e ré>z-ln\'ii tehát a konvertáló felek érdekei tökéletesen meglesznek óva. Sokkal nagyobb kérdés, hogy nyer-e, vagy veszil-c a közönség, ha a most tulajdonában levő nyereménykötvényeket ko-werxtóra bejelenti ? Alaposan áttanulmányozva a megjelent felhívásokat, e részben a következőben körvonalazzuk észrevételeinket. A most forgalomban lévő 3" „ os nyere-iiiéuykötvények játékterve már elavult, mert a még megmaradt nyeremények oly kicsinyek, hogy a kői-vény alig vehetó sorsjegy-szám ha. Kzzel szemben a :V ,,-os kumaiozás oly jelentéktelen, hogy viszont az befektetési papírnak sem tekint he tó, A Jelzálogbank tehát, hogy egyrészt ., jelenlegi kölvéuytulajdouosok részére némi anyagi előnyt nyújtson, a másrószl pedig, hogy a kötvény közkedveltségét minden iránybah megóvja, elhatározta, hogy az amúgy is csekély kamatfizetést megszünteti, de ehelyett olyan káprázatos nyeremény-sorsolási tervel állit össze, amelynek párját hiába keresnők az egész világon. Kétséget kizárólag kitűnik a becserélésre ikon-verzióral vonatkozólag kiadott felhiváshől, hogy a Jelzálogbanktól minden nyerészkedési szándék távot áll ezen óriási pénzügyi művelet megindításánál és lebonyolításánál, hiszen könnyen kiszámiiható. hogy a vevők részéről a sorsjegyekért befizetendő összegnek majd háromszorosát fizeti vissza nyeremények alakjában. Kzenkívül döntő szempont az. hogy az-uj aorajegyfikérí bélijei.....h. átszeg már az első sorsolástól kezdte teljesen egyenlő nagyságú a legkisebb i\'ol-szió ÖAWggel. de még ha ezzel ki is húznák az illető sorsjegyet, a tulajdoné* megkapja az Ugyanazon nyerő- és sorszámmal elTSlóll nyeremény-jegyet, melylvel a auráját.-k egész Ideje Blatt szakadatlanul játszhat az í.non mm, 300.000. 4U0.000, SÓD.dihi, Jini.\'nit), stb, iisszegben niegállapitolt főnyereményekre. Amiül tehát ezekből kivehető, az uj sorsjegyek nemcsak belső értéküket tekintve egyenlők a leg, kiválóbb és legelső befektetési papírokkal, hauem mint sorsjegyek is egyenesen páratlanul állanak. Már ezért valószinjHiek kell tartanunk, hogy minden kötvénytulajdonos bele megy a cserébe, de ép.MiségL\'el lehetetlen, hogv bárki is ne tartsa rendkívül előnyösnek a konverziói, ha alábbi körülményeket figyelmére méltatni. Aki ii\'-m konvertál, annak egyszerűen vissza-lizelik kötvényének UtiO korona névértékét, s ezenkívül megkapja a. 8S korona értéltü nyeiviiiényjegyci, vagyís kap összesen 385 koronát. Kzzel szemben, nyíreméin kötvényeknek ,,sltV a mostani árfolyamát is véve alapul, unnak értéke 255 korona, tehát a nem konvertáló felet nyomban 20 korona veszteség érí. Kz a veszteség még nagyobb akkor, ha azt tekintjük, hogy az ey nyereménykötvény helyett kibocsátandó két uj soritegy, a befizetendő 37 koronát la számítva, csak ÍM.\' koronába kerül, holott azok lényleges értéke a nyereményjegyekkel együtt n.io korouH. Nem szabad e inclí-tt elfelejleni azt sem, hogy a krtinalozull.il) sorsjegyek ára évek hosszú sora óla emelkedik ugy. hogy a tulajdonon már a réven is megkapja befektetett kamatjai. Kp\'-uséggel nem In-lozuuk tehát azon állitás.-al. huny ezen legelsőrangii, közkedvelt és feliétien fpupillárisi biztonságú sorsjegy-érték lulajdonosa úgyszólván ingyen játszik évente •i ím irtson milliós, félmilliós 4. 3. !?00.000-« stb. fó- és rendkívüli mennyiségű melláknyeremányre, Kzen adatok alapján állapítottuk meg azt, hogy a konverzió n-mcsak előnyös a felekre nézve, hanem egyejieseii saját anyagi erdekeik ellen vétenek, ha azt elmulasztják. Kppen ezért helyesnek ItrtiUÓk, ha hatóságaink is igyekeznének a birtokukban lévő ;j"\|„-os nyereménykötvényeket kicserélésre bejelenteni, aunál is inkább, mert mint említettük, azok befektetési jellojio változatlanul fenniarad. Uegfegyzendó, hogy akíkuek óvadék, letét, vagy biztosítékk\'-pen van bárhol uyeremény-koivényük elhelyezve, a konverziót egyszerűen a letéti jegyek beküldése melleit eszközölheti. Azi hisszük, hogy konverzió bejelentéseket, nemkülönben uj sorsjegyekre való aláírásokat helyi pénzinlézeteink is elfogadnak, do ilyen címek egyébként a napilapokban bőven találhatok. A becseréléssel jó lesz sietni, mert a határidő f. hó j-j-éii lejár, s unnak elmulasztása tetemes kárt okozhat a tulaj-donosjiHk. t\'üynnesak ejt it\|nnlhaiiuk az uj sorsjegyek aláírására nézve u». mert annak határideje is le\|ár 83-án, már pedig ilyen sorsjegyekhez azontúl csak a \|óval magasabb iMpjárfolyamuknn lehel hozzájutni FSmunkatiri: (¦ií»pnr Iléln. Kéziratot nem ml vissza a szerkesztőség H0 Lí.-lól 11 frt. íirj kr.-ijj méterenkint. — llOrrucnlve clraliioWa 3 r, ¦ I."\' .tillitVS. SagJ n,ni uivn> l Henneberg selyemgyar, Zürich. Nyilttór. .« p rovai .),„ ka.laiukért nem .all.l lelclő..,lR.I a ..erkoiita,.\'. Vescbnjoknál, n húgyhólyag báiitalmainál És köszvényiiél, a ezukros híigyárnál, az emésztési és lélegzési szervek hurutaiiiál Lithion-íorrás •I tuiíníltiillt. E fotfii kMli lultjdiiiigil > húgyhnjtó imtawii. Kellen.cn 10. Vas-mentes. Kttnnyen etutinzthetfl. Tcljeicn tl.h/.tn. Állandó OHHZCtCtelQ. l-lnf. rnngu gyógyvíz, f-t. dlnetctlkua Itnl. KílKmöRcn oly egyeiieLnck ajánlva, a kik ülő életmódjuk lolylin aranyerén bántál-mákban, haal poxa\|[a, inaj-i^r Teae txgatáal "ni-\'¦¦-¦ii vagy húgyaavaa rcae-homok ?1 vcaekövek ¦(pzödAi^ben izenvrdnek. Orvosi lukvelemények, gyógyeredményekrŰI szóló bizonylatok i tejebb furr.isleir.ísok ingyen, bérmcnhe állnak rendelkezésre. i. ..[\'" «"»„,»l,\',.-.lt,lll(l,k-„ . a íi., i . m,,i »• i>\'.n4,:nii«l li !1 c i \|r ., ,,. MATTGNI ERZSÉBET SÓSFÜRDOJE K> ÓK.vliely iiihihpetit ulheMn.) Fhrdőlrlénv h\|irlltN 2Í-IÖI oklőber 15-Iir. Kiv.ilo gyogyh»lá»il blr ^9483, noi bajokban és altaiti bántalmakban. kemlelíj iino- 1 ^yu^yhulycn. Egészséges fekvés, jutányos lakások, Jó vendéglő. — fJflT Villamos vasúti Ossie-köttelús a fővárossal. \'&tm TüIb soványilö korája isdicrl liairts kllüliiipges.CK kdvérék rrszére. — Caomagja.2 korona. MegreDdüll)t,tő Török Jo-zsef gj\'ógj\'nzerefiiiél Budapest, Király mm 12\' bEtep gyermEhd m» 1 hányástfjl. heamenéstöl. teinill fe ellárta wtí ll tsmertelo faraelinoyenkuld NESIIí Wien LBiberstrasseH. II I R D E T E Li L K. ERÉNY JÓZSEF És FIA ékszerész SAJÁT MŰHELY. ¦ f-p wp >/ j íj . j y saját készítményem minden-JtuTuTUnUlx k,,r naJ\' válasziékban készen kaphatók. NAGY RAKTÁR ^M —_ ás színes kövekben. és női arany óra-láneokbaii. liliom ezüst étkészletekben. Eladás részletfizetés mellett isi Jttvii11.uk es wj Hantiak k>«rah kéaatltetnák NAGY RAKTÁR riM" NAGY RAKTÁR íooii. JÜNIÍTS il ZALAI K U 7. I. 0 N Y Oly porii\|UÍs izii és könnyen emészthető, ininl a ceres-étel-zsírral (kókuszdiókból.) sutúU tészta, nincs tnia! Schicht György rCeres* lápszerművek osztálya Aussig E. m. Vúiljcgy: „Horgonyt* a liniment. capsici comp., 1 ü>m uy !\'hm-í (^ull-i pillCta ogy nifrjúiiikk biiDnytiU hámier, mely níar trihh mint Hfl <-v ó»a logj.iM, fdj4atotn-rallapnó (Kom.-k blxonynfi köménynél. Ltuina) rw nir-jtitilescKrinl bottfirjesolés- I\'tjfjoliuoítfliVn. (Siláoy hamuit vnnyuk Mint) U>v«sJrtá>kor rWatiwak legyuok w csak u\'yaii (traget foKiUJjunk ol. a mely ¦ ..Horgony" vé^Jeb^yoj Ú* a Richter wog-j\'HVieüsólftllAtoit Juliiba vaucsomagolva. Au üvegekben 80 fillér. 1 kor. 40 f- és 2 koronii r# ú^vsiútvin minden yóiTY-lui-rtárUn UphätA. — Karakiér: TÖrOk J«i¦ ef >rynfiysiorrwiiiH, Budapestén. Klehter ..ógj»»frUra « „uhui oronslinhoi", li tgAban, ^sSssl ^j^"" 6 "\'^^\'"\'j^\'^^ 18G8 otn forl.-ntrvuil»»n, Berber-féle ^6^-kőíran»v-mappán, MmUlitt uu ri.-; a hmam lasisi4Ma matat -th-rrel alkal-»iihstil miiHiniiii-tnii börkütctfck pkk»lt4anvaf. tlfeu , slatti, \'atfur. l»hn».l»t. lai- <• .wminacpe hiiihUhii violl Un an-(afe**t, elf», ¦ ¦A 11", t fi.ti, tlllll \'. !.,!., !.. .1..urlili í- »"!• «ni,.l (•miadtn ants, a kwa-ktrltl»irl« «\'.!\'.« 11" t »haar. •.«[[..neklm lat>m> kolrüisflilk. idilli barhalar>b««tlwh tThNtoawliks "hnt« herffcr-Wlo icátrány-lténszappRii. hill,.«.....ni n.nr.i\'ii íu . i il \' .ili.iiíh«ol i\'i"i«nii.i ..Lm\' i, i-i\'-fHí..., «II.. ma.* ----1 * 4* ior.ia.«aprn.. .»uidabhi.pl mini . \| . , ¦ i ! i. ftir.ií. -, , ,.« MalkarrKli lílltlwAj* lícrgcr-félo ülyccrin-kiítniiiysziippnn »".. .\'linriffia.ulwnrdal <• unom .hallal. miol kn.la miratolo uu kliQoi «,4 romiul el hanuiialtk berger-fólo tM>rax-szappan. i.:iii«r»i. ¦.•pattiea, aaepl. mlteaa,r «a blr- baj ok -ii.,. arn níltadaej i„,.,„i, tua(l«r .......uiir.il mi— HiaaaJ ripuli. a. (iutuanli salaieaolua uaraar-téla kilri^i.itappaal 4* borii-tuppiol a ,,„. m.t .. ili lltbalé amjatyr ¦ ii. hall A i ......... !>»¦\'<! \'v.\'... h.il<lnilt di.itklo l.<nl.e lukbaa tt .i..nii,fkn,i„fi a> parlai .nn(iii.ii.n.,,,.,i ti ,¦, w-^pai.. .n.lj ii. lli\'ubtoi, a ramini uappanhor malutali haiialiali »u> kasseu iii-.i i.-> , r:.rruf! ->:• .-, :,..,..) mniMu. Nagybu. : O. Hall ft Comp., Wuw i., l. li r 11. -i "io "\'¦\'¦""111 lí.irih(h.-\| 1.1 u .i..\|.i-éí, i. 11,-11.. llr.luyb.m ii.,,«»,..«, i haktár naeykttiiizsau: trever lléla móíty/eit «•lanini magyaroií-ráu ittljb uyoiíjtiirábmi DARUVÁR izl.iqiimi. FÜRDŐ > Déli mut lllir.su a tilavon kszéphogység egyik kies völgyében Víisüs liiiíori\'iisoli is isziiiilímliili .\'ií-öll I" KltOnÖ gyógy ered menyek vórsierénysdgnúl, núl bajoknál, csu/os és köstvúnyes báni.ilmakn il és ü!lkr.íÍd"\' különöeen isohiasnál. Egész évben nyitva. Mérsékelt arak. Saép berondaséiiü talcóexoliiik. olvtisoierein. fürdö-Itnékafi koleiSakiOnrviár, ^awn-taDHta.takapiaya, érdokos klruiklolimok mtb. Mt>. — ti III- II üloidsnitiin lllinii írin^-jmiiy-.\\ Prospektusokkal Bíiresen szolgál n fürclÖigazgatóeág m) 500 holdas birtokot iiuuívétHre keres GÉBAl\'ER PKRBNC Mikleus. Slavonia. figyelem i Megbizhatű legjobb minőségű hir-ncves valódi azepeaségi lenvászon és damasztáru minden nagyobb üzletben kapható. A késmárki yyér bejegyzett védjegye Kí.mirkl JJ5^-"vId>>n5<?\' gy.rlm.ny ( ^bieasm I v.dj.gygy.l - i^r^^ •"""¦ HAZAI IPAR! «« I Uri rníiaszüyetefc. Csak szolid gyárl-iiutiiyi (eaitoek csodálatom ulc.-.óu k;irl kaspbra In nsbru ck Nr 8 66 posztó kivileli házából. 4 K II üli. I\'IS mtler IttilaKHÜrJ" ";ul" rtg m ... fi. 7 > II • 8 méter SAgol miiilaioit, ua- Kjr.m taitúi .\'.huni->i..n !. \| • — ¦ 3 méter eliéiihcilcn ilwu gyapjú cté\|je-che»ial. 3 méter nagyon elegim kammitam stavel, nlciai ét UiAnyakuek. 3 méter tddoaiég-uovet a legujaul. saláták és •-!-i, tdSstakfs. it ¦ - tl a - kérjen inliitiiknl.il ... u> í. ^ HIRDETÉSEK ! FELVÉTETNEK E LAP i KfADQtffVATALÁBAN. f MrlinleU llviirll. hirdetési irodája i;i:ü:..I..Wü]l;t:i-rlMüi(j^liius!.iiilli^i Ataplttalffli IH7i m Telephon 809 ¦ A ci k. p\'m.iiiksr.\'kpéusiAr Clearinir-siám- Iflja 10« aia ¦jáarja ui.\'i.mi hirdelésl menhsáiuk pypri él fl\'osó ti.Inteleiére bil-él kfl:fa:tji ujugck Szakliaioiok, hirdiléii lerveietek, áriia- biiok il i......t-.-.-i l.rt\|iij,i.li nsgy hlrlsp-ar(cgyzk hirdstÖkoek ii\'iiyi\'ii és bérninlve Saját gyűjteményes hirdet rovat a „krie pníe presse" e\'s Jim % t#lall" \| liirln\|iokluii iiiimleniiemil binlvtc rritírc, mint: Adái-véleli klilénk mfndea Dilet-ágnak. Tan, képvliileli. uuym.n. illáat-kfi-es-i a\|ntiiaii hfrdelísek itb zalai közlöny laou. jl\'nll\'s ir,. AVI LKA SUCHARD Csak . . , , alpesi tej kakaó é.\' czukorból ál Páratlan különlegesség. M O LL- FELE rSE>IDLIT2-POR Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. q védjegyét és aláírását tünteti fel. \\ A Moll A.-fél* Seidliti-porok tarlói gyúgyhatáaa a legmakacsabb gyomor- éa ?\\ ¦Itaalbéntalrnak, . . ..morgarct ét gyumuihév. irflgaSU aiékrekedée. uiáj báni alom, f% vérlolulia, aranyér ti a [áfklUdnbowbR nfllbeiegaégek ellen, c jele* báiUiemek Stf •vtltedek 6ia mindig MfTobb elterjedíti i«r(«tt. — Ara egy lepecielell eredeti •¦ j doboznak 2 kor. q illwillshlísou iitrt ni) llrtf fellj iíiríiici .zr; ?arazsd"T§plicza !a- ? i Zaymiai vasút menten (Zágráb-Csáktornya.) Vegyél e mea va Prof. Dr, Ludwig , fanácaoa által 1804. 68 fok C\'eUlut meleg forra», a kén UtJ\|\'»ak tu Ulmuih italian halála van ltom fit iilllet rhouma, ltUlet bc[cgegek, ,;¦¦¦>..¦¦¦ e ctoimilrcil <i<wehuió<láiuk, ívfiny. neuralgikus báninlmak, mint i ..in Iti), \|\|3\| bajok, bÖr* ci litkol beteg-iígek, idilli veiebajok, húlyaghuiut, gorvclykv.r, migidkor, idom ét higany mii getti, éknél »lb. tlb. máj, gy.ti belbajr,knal, ----tf- Villanyosság. -— Massage. itsf^-^ IfMllalmt aliiii kanial.r.mitl. Hiy;l tlmiaták. Ilai\|tii kirak .ibaijiyal lailaa ¦urial, tjiii évii át ailtra. I\'ompii* nagy park, ar, a zágrábi kir. ü ttályek tib, i Ulielvfi-tagjaiból. — >)i)lcai állomáion imjiunia lánaskoctl várja n, vendegekéi. Külön fogatok 1» rendelkeicic állanak, de e«k udaaHiiáia elübb a ÍH.-díl Inteiö- ignei megrendel endil. Urvotl tudakoiödáiukai a fUriWuitOi I)K. LOXIillING A. ad. SS1" Proapektuaokat én broechurákat ingyen á* bérmentve küld. "SV fürdő igazgatóság. M O LL- F E LE SOS - BORSZESZ Ciak akkor valódi " "\'¦"••¦n M",x A- " "*\' vijjcg,í, ,„„,.11 r,l, ,A. Moll- feliratú únoi.tul ..... tir... A Moll-lói. ,«-bor,i„i ncvueteten mim fiJa.tomcaill.pito bedon.ol.il ii.r kouvíny. cui t, , meghalt, egyéb kovctke.nicnyelnél legNmeteletebl. nepiier. Egy imitt iriditi tii\| ári I korona 90 llllor. MOLL Gyermek .szappanja. ) Legfinomabb, legújabb müdtier sterint kenitek gyermek ei hölgy iiap<>ant a bÖr \', okuirO ápoláaára gyermekek s felnőttek réaiére. — Ara darabonként 40 fül. r Öl darab I kor. 80 Ali. í Minden darab gyermek naivan Moll A. védjegyével van ellátva. j FOasétkBldéa: i Ilii t. Hlijíziriiz. Cl. ii kir. udvari izillltó által. 1 Bécő, TuchlButan 8. st. ) Vidtttl megrentleletck naj\'onl. poit.utinyct mellett telje.ltteinek. • A raktárakban lessék hulározulian .MOLL A." aláírásával í és védjegyével ellátón késíámen) ekei kerti ; Raklár Nagykanizsán: Roaenfeld Adolf Fiai Rég iinifri viitanalttiii lakroihenne) acél fórrá 10 fok C. t3S fok R.) - ?6 fok C. (80 fok R.) Ménekéit klíma, eróaiio erdóleifgA kiterjedt feajveaerdok. QjiIJJM»,»wkl ídegháataImák, ideggveogeaég, bál-gerincbetegiég, hyiteria, \|örcók(neurftJelatb.elIoQ. NOI betega-\|ek: féraaegéojaég, bél- ei faolyagburut atb Iaen ajáo)h«t6 adulOkuek fa gyenge gyennekek-ork Gfjé\|y«BBk6i i kűloo pégy- éa aaióbasío, kid-lerdfik ii., i.-, ..v.ífi, reoyOiQrdOk, vlllaayM férdök, maaiage, aabaiiygyérjkeaeléa, DapfQrdok atb, Olcaé lakán,k éa egyea aaobák, villák, gyógytereni, kituné etlarem, kilQtiö aenekar 1 rurdölgugatéságnAI klnerité proapektu lagyen éa bciiíioni..-, DB BLUMAIEB SÁNDOR, tulajdoDoa. S-ACZÉ (Fslsomau jrarorazayoii.) Az egyedüli ismert szénsavdus vas forrás. Legtöbb vasat tartalmazó ivóforrás belső használatra. Szezon: május IS-töl szeptember 30 Kfhtlinulhatatlan vérszegtrnység, sápkor, nöi bajok, hátgerinb- éa idegbajok, bénulás ellen, átszenvedett betegség és erős munkásság után. Konlöorvosok: I) r. Khorer Aladár biv. fnrdoorvos éi Dr. Stern J. Utazás Bécsből 9 óra. északról Uderberg^n ál on nan o óra, délről Budapesten át innen szintén ü óra. Szliácsról falragaszok minden> uagyolib vasúti állomá.son vannak kifüggesztve. Kimeritó felvilágosítás és prospektus utazás, lakás, árkedvezményről az első és utószezonban stb. ad a tOrdóígazgatóság Hzliács, (Xólyommegye.i 4 Jt.-\'1\'\' \' >\' \' \' \'i\' \' \' "i Nyomatott lfj. Wiijtlits József könyvnyomdájában Nagykanizsán NAGYKANIZSA. 1906. NEGYVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM. 25. SZÁM. JÚNIUS 23. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton korona, ic.cnc 5 korona, Egyta Ham Ara 30 f. Hamis tulipánok. Irta KUNZ JÓZSEF. 11a van valaki, aki résztvctt nemzőtI küzdelemben, a magyar kereskedelem az. Uh van a nemzeti termelésnek olyan tényezője, mely a nemiét válságos időszakában önös érdekét alárendelte a nemzet nagy eszmei érdekének, ugy az ipar az. Ks mégis ez a kereskedelem, ez a magyar ipar bizonyos megdöfebeitássel nézi annak a mozgalomnak elfajulását, melyet tulipán mozgalom nevén ísinerlünk é.s mely ezen név aluli nagy KZOlgálatOtNett a magyar nemzed eszmének. Az Országos Iparpártoló Szövetség asztalán minap egész csomó tulipán jel vényjj feküdt, amely (.tablóimban készítil Mii csinálnak ezekkel a jelvényekkel V Talán az osztrák örökös tariományoknak szánták őket? l\'ebogy! Ezekkel elárasztják a mi magyar hazánkat, ezeket a nyakába sózzák a lelke-1 sedtli tudó magyarnak. Szabad-e a magyar iparosnak: uilipánjelvényt csinálni ? Nem, mert menten magára zmlitja a hazaárulás vadját. De az osztrák ezeket szabadon osi-uálhatja éa árjegyzékeivel és vfgéceivel kol-porláltathatja magyarországon. Szabad-e a tisztességes magyar kereskedőnek ilyen tulipánt árusttant? Nem. inert ezzel magára vonja a bojkottáló iiemzeli társadalom haragját. I\'e az. aki kevésbe szigorú mértékkel mér, vígan árulhatja a gablonoai tulipánt. Ugyanígy vagyunk a többi tulipános áru-oikkel. Ha eltekintünk a kiválasztott magyar gyárosok egy kisded csoportjától, látjuk, hogy a tulipán rajza, fogalma olyan szentség, amelyhez a korrekt magyar gyáros nem nyúlhat, Az osztrák azonban büntetlenül Kelol-ii MM\'finQ IH. Villányt II t-n vik l,m,tu1aj<l<>ni>- ú> llt ló\' IfJ. Wnjdlla ,10/-,. f. ragyogtathatja a maga (^vctiolóját és hozhat iiilipano.s levelezőlapot, oipö-k remei, vásznat os mindi\']) más egyebet: cikkekéi, melyhez tisztességes kereskedő ormi nyúlhat, de melyeknek mindig vntiak és lesznek terjes/.ióí Magyarországon. Mindezekből az kivetkezik, hogy a tulipán kert nemes eszméje a visszaélések özönét zndílolla a tisztességes magyar iparra os kereskedelemre, Privilégiumot biztosítani az \'-gyík magyar iparosnak a másik rovására, még hagyján. De bár akaratlanul, módot nyújtani az illojális osztrák konkurrenciátlák, hogy jogtalan versenyt láumsszon a m-m tulipános magyar gyártmányunk, ez eszme* ¦ nek is horribilis Meri lisz\'a dolog, hogy mi tulajdonképen ml ipáiul i valót teremtettünk és elértük azt, . iwgy a magyar közönség előnyt atl a luli-! pán os árunak a m-m tulipános áru felett Ha az osztrák eláraszt minkéi az ó mlípátios áruival, amelyek készítését a magyar cégek-\\ nek meg nem engedik, Ugy ezzel csak azt érjük el. hogy a magyar társadalom a tulipánnal ékesített osztrák árut fogyasztja a dísztelen mezben megjelenő magyar áru helyett. Kz pedig épen fordított iparpártolási mozgalom, amely keserű gyümölcsöket terem a lia/.aí iparnak. Amíg a tőrvények meg nem védik a tulipános magyar árut. vagyis amíg törvényeink nem ismerik el u tulipánt a magyar származást igazoló, büntetőjogi védelem alatt álló országos védjegynek, amíg az árujegyek lajstromozása tekintetében mi is respektálni tartozunk az Ausztriában toriéin belajstromo-zást, addig bízvást elmondhatjuk, hogy a tulipán-jelvény által fokozott vételkedv leg- Sxe-"kciiOsdg: Nagykanizaa, Sugar-ut 6. axam. Kiadóhivatal a nyomda: Nagyhanlita, Uj. Wajdila Joiacfnil Deak-ter i. nim. Hirdrlecek dijarabjt tUtrlirtt, Nytlltér aoronkant 40 f. nagyobbrészt az Osztrák iparunk válik hasznára, mely mindig több és több tulipános árul kolporlal Magyarországon A mesterségesen komplikált kérdés legtermészetesebb megoldása az, mélyet a .Magyar Iparjogvédelmi Kgyesület ajánlóit, hogy a tulipános védjegyekel torüljék mar a/,on okból, Inert a tulipán egyértelmű leven a magyarság fogalmával, méltánytalan a magyar iparosok zömét a tulipán hasznalatától elzárni. Ha Szimbóluma a tulipán a magyar származásnak, ha jelképe a magyar hazafiságnak, ugy eltol u/ szimbólumtól, ettől a jelképtől egyetlen magyar iparosi sem szabad ineirfosziaiii. Tegyek a tulipánt törvény utján a magyar származást igazoló országos védjegy gyé, ez/.el közszüks-\'-gei pótolunk, mert megadjuk a magyar közön-¦ságnek a módot, hogy a magyar gyártmányt (az első pillantásra meg tudja kúlönbózleiui a külfölditől és másrészt visszaadjuk a tulipánt a maga igazi, eredeti hivatásának, amely az igazi magyar iparés kereskedelem védelmében, az Iparpártolási hajlandóság fokozásában áll. Amíg a tulipán módot nyújt egyik Imagyar iparosnak, hogy előnyökhöz jusson a másik magyar iparos felett, amíg módot nyújt az osztrák iparnak és kereskedelemnek, hogy kalózhadjaratot indítson Magyarország ellen, addig a tulipán nem lesz a magyar ipari és kereskedelmi érdekek oltalmazásának szent szimbóluma. A tulipán kert nemes hölgyei és uraj kétségtelenfll használni akartak a magyar iparnak és kereskedelemnek. Ültessek át virágjukat frissebb, erólndóbb talajba, itktvoi. de OSak akkor fogják kiérdemelni az egész magyar nemzeti társadalom háláját. Kosár. Eléggé i-mert, viUiozfttffii alakú, ipari termált és li<-r*kv.lH(iii cikk, a szehb neinnpk mindennapos használati eszköze. Pontosságit az emberi élet örömei-V"l Lőni,, He keserűségével fcii-zi azt he. Meg látom az aranyág szőke filrtll Annikat, kí az óvodába készül. K-nvvfi nem lévén, mert olt u Itnlásl képekből és az óvónő verses előadásából meríti csak. S minthogy tetszetős versokhi-u van az előadás egybefoglalva, Aiinika, ki különben gyormeki szépségo mellett ele.s-cszilséget árul el. a verseket elég gyorsan emlékezetébe tartja, a könyv nélküli előadásokból. Versek sokaságának tudása gyönyörrel tölti el Anniku szllleít, aminek jutalmazására a boldog BtotŐk kis kosaTaekával lepik neg Annikál uzsonnájának kényelmesebb iskoláim vitele céljából boldogság sugárzik a szőke angyalocska úréiból. -Most még inkább törekedik az óvodába járásra, hiszen ezután nagyobb ozsonát vihet magával, mini eddig l\'órkotéuyecskéje isebjében eltért. Még tebb verset tanul meg, tatáu akkor ozsoiiát szállító eszköze ís nevekedik, melynek nagyobb terjedelmére már ma ís szüksége volna, hiszen az ozsonaí élkek elfogyasztásakor * uevi-lónÓvel tett sélák alkalmával csak kevés mezei drágul szedhet abba, DOlott azoknak nagy változataiból legalább Hgvei-egyet szeretne ott elhelyezni. Aniiíka « óvodai látogatást a \|egsikere-ehb eredménnyel fejezi be. I.elkí örömökkel telve kezdi meg az iskolába járást a ibiiilóiió-képezdévei kapesolntos gyakorló Iskolában. Az ozeonát vivő boaár ezúttal már átulukul kóíJmenka kosár rá. iimenuyii>en az nz-ona betyet talál, kellókép becsomagolva, a könyves-táskába. 1,\'ninoa kiviteti) ipnrreuiek a kosár. Ilelőle a pamut és selyemfonál kézimunkái megszámlálhatni tan vállozaluibau kerülnek ki, mert Aniiíka az iskolai tantárgyuk alapos ludasa mellett, remek kézimunkákat is kéglit. Kői. horgol, hímez, csipkét var s mindezen munkák a néha már alakjában átváltozott kosarakból kerülnek kí. Az eszközök gyil\|löhe]ye (s a kosár Evek aiuhiak az iskolázással. Aniiíka az évük során u polgári leányiskolát is a kézimunka-kosár kíséretében, tanulás eredményében gazdagon láplálva fejezi he. A táró* liakfisehn\'k legtiszieltehhjüt rejii már magában, akiért bizony a középiskolai tanulók egy egész sorege rajong. Mint is h\'helne ei másként az Angyal Anníkáuál. meri igy nevezték el h versenyző díákoeskák ól Benne esik feslóies szépsége és termeti), feszélyezetten. élénk kedélyt) békást találhatlak és így mi sem természetesebb, hogy boldog tudat volt a tliákoeskák mindegyikére nézve, ba a város legszebbjének hírében illőit bakfis társaságában tölthetik idejüknek egy részéi. Aniiíka a tanítónő-képezdél keresd- fel nagy tudás vágyának kielégítésére. A tanitóuö-képezde második évi\'olyauiáii,\'k március ifi. ünnepélyén ánnika lölti be az lliiliepí programn-ik fénypontját. Szavalala elragadá az llnnepi publikumot és a jelenlevő tanári kart Zongorajátéka elbllvőlle u hallgatóságot é> büszkeségei idirr.s/.tetl a teleuletö zenetanárra, ki aiánylag röwd utó ellellevid ily mesteri zenére tudUt kikéjieipi növendékét. Éljenzés, taps véguélkQl julal-muzza a laiiíléitő-képi\'ziltí e kiváló növendékét, miit végre az elragadtatás hangján, köszönetét fejezi ki az igazgatónő álnyti\|iva a legszebb virágokkal gazdagon díszített virágkosaral. Kz esetbeu lakzoil a kosaraik egy ujabb jelenté-sége Anuikatuil .liiialom ez a kosárkéo/.ités remekeiből és a virágkerteszet díszéből egyesítve, hogy a kertészet I ri-ini\'kt\'iiiek t-llii-rv ;idá>.tkor ti-giilibli .1 lliegtitttelő, kosárba Iont ipar müvét őrizhesse szolmjábau és képezzen az . ddig tellialmozoil. szebbnél-szebb kézimunkák kőZŐtt, szép idők emlékére díszt l\'gyaiiakkor látjuk azt>nbau, hogy hasonló szép kosár virágdíszekkel az Intézet egyik ifin lauárálól is érkezik a kiváló növendéknek. Várjon a tudás julalmu-e a lainir ur ezi-n killou ajaudt-kaV Nem. Az ajándék az ideális növendéknek llőlott, akit nevelője e» oktatója titkon szerelelt, Imádott. Nem csoda. Legszebb növendéke lévén, kilUeje, szelleme és modora i-sak elragadhntá az iliu lauárt, mint mindenkit, aki vele valaha is érintkezett és e titkos érzés a növendékkel szemben gyakorolt nagyobb ügyi-lemben ínihitnuh meg Aniiíka az intézw látogatásai annak sikerdus befe\|ezésével immáron beazonteti. Ideiéi ezután a szülei háznak szent.\'lé, nellóaii ln-lóltv« anyja háziasszonyi ZALAI KÖZLÖNY lliOC. junius 23. ROVÁS. ¦ Noni nig.v rad. Iiogy egy diák «41 u blnb fcgyi\'lmi .zabálrai ellsn é« míelölt czírl mcgblHitet- Hallod Walter a magyarok dalát? . . . A kereskedők „záróórája." törvény, szerződés -¦¦ pénz? Hol van a Kereskedő Ifjak Egyesülete dl.i A Zului Közlőn; szerkesztőségének sxives-géból múltkor rámnlaltam ama sajnálatos viszonyokra, melyben n kereskedelmi alkalmazónak bíayt6doak. IJBUaU Nagykanizsa, juntu. VB. Kövér mezők költ vitt tegnap a vonat. Min-nék. kilép az iskolából. Az sem emeli a dolog jelen- deiiüti a nyíló, a termékeny magyar főid dazdag öle tőségét, bogy ez a diák épen az érettségi olött állt. tárult --lém. Vetések és rétek; virágok és kalászok. Arról az cselről vau szó, hogy a uagykauizsai főgiui- Ks a kalászok teugere mn holnap eldől a kasza naziiim egyik nyoleadik o.-ztályu növendéke, ki az előtt, a magyar fold odaadja terméséi, mint a virágzó érettségi vizsga írásbeli részéri szeren caé.-en lulesett, bajádon esókját a kedvesének . felcsapott szocialistának és a nagykanizsai munkások Hátul, valahol a vonat egyik ulolsó kocsi,_____ egy részét sztrájkra izgatta. A büntetéstől való magyar földműves munkások mentek velünk; öregek Báttlöítttiní n haj orvoslásának módjára, melynek ke félelmében pedig kilépett az intézetből. Knnek a ki- fiatalok, férliak uszonyok, lányok gyerekek lépésnek sokan nagy jelentóséget tulajdoni tanuk, mi danoltak. Ks a dal olyan víg és mégis szomorú azonban n nevezetesség jellegét nem találjuk meg olyan szívhez szóló volt beuiie A llatal tir az iskola fegyelmi szabályai sze- u erdőkből szállt volna felénk, melyek kőröskörül riul feltétlenül büntetési érdemelt és érdemelt volna, beszegték a merengő hegyeket . . . Iia nem a szocializmus tanai, hanem bármily politikai _ fiH _ nem sajnálom — elfelejtettem egy párt érdekében agilált volna is. Mert ettől, amíg idóre a mindennapos életet, a politika nagy és apró diák, el van tiltva. Magáért a szocializmus elveiért j ügyeit eszembe jutott egyszerre pedig könnyelműség ennek a fiúnak a fejét glóriával régi. valami szép, örök igaz dol övezni, mert kizártnak tartjuk, hogy ez mákat megértelte volna. Meglehet, hogy harminc esztendős kúrában gyáros lesz. ki eltoloncoltatjn, vagy bérlő, ki becsiikatja sztrájkoló munkásait. _i resztülviielérc, szerintem, a Kereskedő Ujak itteni egye. s II le te hivatott. Itámiilattam arra is. hogy az az irány, íullm ™bLnLlT»kbo! I n,.e\'l,el " »»o** m egyraubte mo»t ki»,t. „,.„, céltudatos. Kun- állításomat igazolja az egyesület jelenlegi helélele, ahol — egy választ iró .másik" kereskedelmi alkalmazóit vélemény eszerint — „szakadatlanul folyik a renováló munka." Sokkal löbb bennem az alkalmazottak egyesült-in iráni lápláli s.zerelelem, semhogy ezt a kijelentést frázisnak minősíteném. Ilár a „cikkirrisbau laiku-* alami más, valami cselédeit. Irodalmunk történetében vau elbeszélve, hogy1 Waltariusz püspök utazott az akkor még félig pogány kollegám az én — szerinte — „igazakat moinió Magyarországon. Kjszakara megszállt egy kolostorban. eftlnniel frázissal leli telinek mondja, de azért én nem Sokáig fenn voltak, beszélgettek... .Kgyszerre lel- .\|tik vtí\|(i . , \|fi í(\|jti , m m hangzott egv nota, valami uj dallam, minői \\\\ allaiiusz , . . , nem hallott\' még sohasem Olyan volt ez neki. mint fa ^-«"K«em karlársam ama állítását, hogy .egyesi), valami uj megnyilatkozás mint valami uj égi tüne- leittuk gyarló önképzési működése, financiális állapota, elméjében és lelkében egészen megrendíti! . . zavaros belső viszonyai" mondom, hogy eme kijelen, lal csak szólt fáradhatatlanul lowibb. minthogyha u^k \|0]\|eaea igazak. De csak eddig értek vele egiet. i il.iliMiii.iii messz.\' kehii rónákról fújna a széles az . . ,„ . , - »„„,.„., ;„..;,< ., ei x . , , , , . _í ... ,. Ami már most e viszonyok avilusnt ce ozo e -o lii.zim magával a ki,lorn>-. a nvíjgali-uromii \\\\ állami-/.- ...... ... törekvést lllelt. ez epeiisegg.-l megköveteli, In gy ki mielőbb akcióba lépjen az egyesület a szociális baink aki olt énekel V orvoslására. Ks a szolga visszajön jelenteni: \\ iszonyaink mindinkább tarthatatlanabbak. Béggel ) H. a- » ielaaaé . n.pUr . kb.fl.. ,„»r „ M^ f^TJTZS1^?. f «. kta M, kezdetét, megmulatiiá ezt a napilapok hirdetési oldala.\' Akkor elbámult Waltariusz püspök: hogy micsoda g\'^nyedntliik az erős munka alatt es az oroko-eu Ott megláthatjuk a nyár megérkezésének eljövetelét, nemzet lehel, melynek egyik szegény cselédusszonya önképzéssel „előálló," de azért ezt kevéssé kultiváló A különböző menetjegy irodák már szervezik a nyári » mMi munkaközben állandóan az énekkel vigasztalja alkalmazónak egyesülelének nincs ehhez szava, kirándulásokat — a külföldre. Hiába jelent meg a mafí"1 ¦ ¦ • Azl mondja a Zalában válaszl iró kartársam, Azóla elmúlt egy ezredév és a robogó vonaton \|)0gy a SI0CHttig bgjok orvoslása előtt először az Iádra, mindkét oldalról dologban látva a serény egyeeaM liuaneiális dolgai) kell orvosoló!. Sót még Élelmicikkek, különösen a tüwIÖ-anyag ára felmegy napról-napra, a haszuol az agrár-közönség vágja meny zsebre, az árát a fogyasztó közönség adja meg. Elbát lemegy, a gazda felmegy és ezt a hinlázásl nevezik közgazdasági áralakulásnak, liololt ez kész IIBK különös dallamokat, betegség, mikor az egyik gazdasági tényező a másik- Klküldle egyik szolgáját, nézze uak rovására vagyonosodik. mezei népet, eszembe jutott a dalról, mely feletik Hl abszurd állilást is megkockáztuija kartársam szállt, az, amit a szerzetes kísérője mondott Walter (ljAr tíl UKm frázia!?i hogy az uj, modern könyvtár püspöknek: felállítása ultin az egyesület mielőbb abba a helyiéibe — Hallod Walter a magyarok dalát? jul hogv B vezetősége szociális programját\' >¦ Ks abban a pillanatban összekapcsolódon előttem végrehajtsa. Nem tudom ugyan, minő ÖSBefŰggés mull ós jelen és agy éreztem, nem dől meg oz a<van a xaroúrM kérdése és az egyesületi könyvtár kezl, de azért távol áll tőlem a gondolái, hogy ezt ai állítási frázisnak minősítsem. De az már igazán érthetetlen állilás, mintha a vasármi\|>i munkaszünet végrehajtását, a záróéra ügyének rendezését meg kellene előzni az egyesület linmtciális ügyeinek rendezésével? Hsak nem gondolja a cikkíró, hogy a Halkánon éltlnk. Csak nem goudótja a cikkíró, hogy e dolgok megvalósításához pénz k>-ll. Nagyon téved On kedves kartársam. Jóakarat kell ehhez. A rendőrség segítségét kell igénybe venni a Vasárnapi tíz órai záróóra betartására. A rendőrség nemzet, inig lelkének oly hatalmáé ereje van, hogy verejték és kHz elem utá.....indig kicsendül ajkán a nóta, azok a dallamok, melyek csodálatosan szálltak el akkor a butát őrlető szegény rabszolganő ajakáról... a bírálat megállapítja a nemzet gazdasági és ez az érzés lölmérle számomra egy mult hónapban ások „Hazai fürdők" eimfl vezércikk és különféle lelkes felhívás, azért vezető köreink még miudig nem akarják belátni, hogy a tulipáii-mozgalom-ból a hazai fürdőknek is kellene egy keveset juttatni. Kevés ember van, ki ismerné hazánk változatos szép vidékeit, de azért senki sem jut eszébe: mién nem rendezünk kirándulásokat a szép magyar vidékekre. a mágnásvilág, a tulipán-mozgalom .lelkes" vezetősége már többnyire a külföldi fürdőkben piheni nz év fáradalmait, itthon pedig a társadalom nyögi a bériuozg\'almak súlyát, Pedig, ha itthon töltenék a nyarat, akkor legalább Ilyen módon lenne kárpótolva az a ir.-adalmi osztály, mely legnagyobb zömét szolgáltatja a Fiuméből elinduló kiránduló hajóknak. I)ullllkftl pillánál alalt e nemzet életerejét . . . Zöld kalászos \|(abonateiigi-r Iakarta a földet --köröskörül, de mindenüket — éreztem — beboril helyettesítését. az iskolázás idejéből csak a szi-ielmes »¦/. országban e nemzet életereje... professzor ur látogatásai maradlak meg. amelyek fis szereltem volna, ha lett volna valaki oll alkalmával a szerelem fonalai szövettek tovább. mellettem, hogy mindeme gondolatokat és érzéseket tl^yehnét kell felhívni az egyesületnek ama visiás- Oltalan enyelgés. sivár reménykedés volt a magába foglalón mondhattam volna neki: ságra. hogy sok helyen tizenegy óra felé zárják szerelemnek jutalma, Mert ha u két egymáshoz leg- — Hallod Walter u magyarok dalát? . . . vasárnap a boltokat a kötelezően aláíri megállapodArt ó-zintébh szerelellel fűződő egyéniség a jövő boldog-\' kellene elővenni, mikor a kereskedők e.-te kileUc éta \'»gát látá már maga elótt; mikor a szív érzelmei! Bucsu Csertán Károlytól. Zalavár.....gye fejj járják üzluleikei. Kme dolgok meg való siiásil.ot minden egyebei leküzdeni, eluyomni képesek, a szülök közigazgatási tisztviselői, a rendezett tauácsii városok IIIMn kell selil pénz, de még — modern koii>v-másnak szemelték ki egyetlen leányukat. Tanár ur polgármesterei és a járások föszolgabiráí kedden j,ir gém. kikosaraztntott. Zalaegerszegen értekezletre lőttek össze. Kzen össze- az egyesületi mulatságokról zóló részre 111 Látatlan kopárral hagyja el szerelmesét, minthogy jövetel alkalmából testületileg tisztelegtek Oeortáo válaszolok. Kn mullkor csak, mint lényegtelen doL"t minden eszköz az egyellen cél kivivására a .szolgálatot. Károlynál, a vármegye voll alispánjánál, hogy lóle érinlellem e kérdéssel. Kartársam pedig, mint »* felmondja. buesul vegyenek nyugalomba vonulása, alkalmából. „j vi.Z(.\|óség miiködéséiiék első lényéi említi, tflfllj a látatlan kosár kfltóapODtjal lazulni kezdenek.! bizalmat kelleti az egyesületben és mimleit einberi-él Anyaga szárad, B törékennyé válik, vele hervad és « A köxaégi jegyzők tlzetésrendczéae. Uróf g, uz állilás is maradjon meg kartársam igazságéi megsemmisülés felé mind közelebb és közelebb kerül Andrássy (iyula belügyminiszter — mint egy kó- árVeJ közt. De én jobb szerelném és azt hiszem, két szerelmes szív. melyek egykoron virággal ékesen nyomatos jelenti — leiratban értesiteite a vármegyék jobb gteretná iníuden karlársam — ki anyagi és disziteU kosárban jelképezek egybetariozandóságukat törvényhatóságait, hogy a községi jegyzőknek fizetésük erkölcsi helyzetének javítására törekszik — hanem és kosár teremti meg gyászukat. \| kiegészítését képező járulékait lüOő. évre vissza- mulatságokkal szerezné meg a vezetőség a tagok menöleg kiutalványozza. bizalmát, hanem céltudatos törekvéssel. Kgycbekben én is a „vélemény szabadság elvet" inon. junius 21. zalai k ö 7. i. 6 n y kiívelem és abban it reményben, hogy mielőbb elkövetkezik ama bizonyos viszonyaink javításai eélzó törekvések ideje, koszönöm a Zalai Közlöny lek. szerkesztőségének soraim közlését. egy kereskedelmi alkalmazott. MEGFIGYELÉSEK. - a cscu\'dkányok, — HÍREK. Emelkedik a léghajó. — Egy magyar szabó ruugelsptelje., — Mi a léghajóban Ölünk Eloldják a kötelet, a léghajó felszál) és felszabunk mi is. pedig ülőhelyünkön meg som mozdulunk, A léghajó mindent felemel- ami rajta van. Fel- Szarkaiáb betűkkel teleírt papírosdarahoi küldtek szállok én, a szomszédom, a technikus, bd a napokban szerkesztőségünkhöz, melynek mindén melyen ülök, a ballon. Mimi felszállnak, Bora, miuden betűje azt mutatja, hogy írója a néphez de köziünk: én, szomszédom, aszók, a teoh-iartozik h éles megfigyelő tehetséggel hír az olyan nikus közi levő távolsági viszony egy centi-dolgok iránt, melyeknek sZöciSiisztikus jelentősége méterrel sem változik. hogy tanulmánya tárgyává teszi az állam -1 hivatalnokok Ü/.eiését és a szerkesztő n-j kilátásba helyezi, hogy a honoráriumok emer lése ellen elvben nem lesz kifogása. Eközben pedig a magyar és egyéb nadrágok léghajója j már a csillagok között jár. íme, az áralakulás törvénye a magyar szabó példájával népszerűen megvilágítva. Amiből pedig az a tanulság, hogy az általános drágaság csak annak baj, akt nem maga kez< lí a léghajóját. A magyar-szabó elment !1 piacra be- J"""< \' vásárolni. Veit husi és azl tapasztalja, hogy 15 írás szavai szerint ugyanis a közelmúlt piaci többet fizet érte. mínt tavaly ilyenkor. Vett I napok egyikén egy leány álldogált az Erzsébet-téren, fát és drágábban vette, mínt tavaly. Veit van « melyek világot vetnek a szegényebb néposztály, gondolkodásmódjára is \|. Emléksztato-nantár. lombari, renükivüll korgyUléte Kcie»kcilolitií «1. «. 11 Arak* zalaegerszeg díszpolgárai. ilélfóu virosi . közgyűlés volt Zalaegerszegen Németh Klek főjegyző, abból a célból, hogy elszegődjék cselédnek. Oda megy m"g sok mindent, de semmit sem a tavalyi helyette* polgárméstei «Inokletével. K rendkívüli hozta egy uri asszony s megkérdezi tola : — Klállnál hozzám, leányom? A formás, takaros teremtés végigin árban. Aztán elment a városházára, hogy (közgyűlésen a mai kormáuyuak latnait a város dísz-adót fizessen és ott felvilágosítják, hogv a pulgárajul választották egyhaigulag. Zalaegerszeg űzte a»1 Pótadó bizoiivos percenlekkel megdrágult. U\|al\'b\| J\'^Htíá"! tehát: Kossuth Ferenc ipai- é* \'uím haiaAui Aiti.».. ...ki.., . i ;™:,.„-.i. i,.i. kereskedelmi. Vteki-rle Sándor dr. minisztere nők s asszonyt s mivel ismerte, egész batarozoiian vissza- Mlie hazaért, oltl.o.i laláha a házigazda lak- . ^ A\|borl VflllAs. t;8 köloktaWsi. berstajgerolo értesítését, Ilyen előzmények \|.lll0llvi Qm i(íllí.^\',igyi, gróf Zichy Aladár királv után a magyar-szabó megállapítja, hogy • melletti. Uorányí Ignác földmivelósi, gróf Andráasy tavaly óla minden dráguli és mert érzéke tiyul* belitgyí, Jekelfalnsy Lajos honvédelmi minis/,- van az áralakulás törvénye iráni, elhatározza, lerer ti a magyar nadrágok árát \'~ Személyi hírek. A pécsi kir. ítélőtábla et felelte: — Magához uent mék, mer uacscsága lialal még. I — Az is baj V — Hát. Ifiur nincs a házuál. Nemsokára azutáu jött egy másik asszony, akinek hogy ő is u szintén megtetszett a kis leány Kitől már a leány kérdezte meg — Hát aztán uacscsága emeleten lakik-rju, — felelte az asszony. sem egészen így. 0 azt határozza el, hogy felölylts^álta a kír. törvényszék és járásbíróság Ogv-többé nem készít a vállalkozónak lizenkét keaelásét és tárgyalásait végighalIgalla. a libla eln\'ö- krojoárért magyar nadrágot, hanem tizenhat- kénél tisztelegtek; a kír. törvényszék bírói és jegy- - No b. oh, akkor nem "is mék o<U, mert ért. Sémi a«.r.jkn,.KK.Im»k ulan .< -ikorftl #** JtW* QgÜ&ffflQ ¦ neki. ami mg a vállalkozói indítja arra, tS^VTt^ eletet nem mászok senkinek. Megliallolla ezt a párbeszédet a liarinailik Níí » magyar nailráiíOt nyolcvan krajcár ,;5 n „agykanizsai ügyvédi kar Herlalondy Héla (Igv. a.szouy s nagy örömmel lépett a kis leányboz: helyett agy forintén adja. Ka Ilii a véiri- e ve.l. a kamara belyetles elnökének vezetésével. — - Hallod-e kedves, akkor \|ói) el liozzám, mink 1">">!™K láll«ul»tn«k ¦ AJ, llOíy a paraszl C;ui ni ann Vilmos bár., pénteken éjjel « fővárosból esz, csak földszinten lakunk s egyéb dolgod sem gyermekekre vigyázol. — A gyermekekre ? Hát hány van a leány. — Ott egyik szebb u másiknál, — Akkor csak vigyázzon rá maga! -- mondotta a kis fruska s beszédbe ereszkedett egy öreg gazdaasszonnyal, aki nyájasan, lnzelkedőeii szólott hozzá: — Mink esak ketten vagyunk édesem, éu, meg az oreg gazda, aztán van két tehén, azokat kellene lejned. — Micsoda? — paltaiit fel a leány. Nem tudok én fejni, aztán nem is akarok megtanulni, meri varróleány leszek! . . . Kgy kalapos unió szólította meg most: — Mit kérsz kis leányom? — Vau-e esd kimenő maguknál a cselédnek? — Na még az kéne. — Akkor más bolondot nézzen. Kgy barna menyecske, aki l\'illtaimja volt ezeknek a párbeszédeknek, oda meni most a lányhoz a egész jóakarattal mondta neki írágábban kapván a nadrágot, megduplázza Nagykanizsára érkezeit terményeinek uz árát és igy nyer még a A Tulipán Szövetség nagykanizsai flókjá- ? - kérdezte- nadrág\'drágaságán És ismét elölről kezdődik uak ideiglenes választmánya folyő hó 20 án délután a riengeispié) A magyar-szabó elmegy a rtelendy Itela alnökleséyel ölést tartott Kínok bevásárolni. stb ÓS mire hozzá íwnertelte a Tulipán Szövetség alapszabályait, melyekot dér az általános drágaság nyomasztó • valaszimány elfogadott és haiározalilag kimoiidu, putem ismét terhe, tíz esztendő múlva kijelenti, hogv de «<>¦ « ejliwabáiyűkuák megfelelően végh-mosl már busz krajcáron álul nem csinál 8»«\'» \'"^alakul. Időközben az ideiglenes választ- mánynak több tagja a szövetségnek lízeiö tagokai fog gv borongós telj estén gyűjteni, mert csak ezek kebeléből lesz az uj tisztikar és választmány megalakítható. Minden fizető tagra nézve a titlipáujulveiiy is kötelező. Akik csak ilyent vásárolnak, de tagsági dijai nem lizeliiek, színién inagyar drágot. Tiz év múlva visszaemlékező kedvében van a magyar-szabó, \'Fölidézi a régí rabszolga multai, mikor még tizenkét krajcárért varrta a nadrágot, holott ma húszat kap érte. [gaz, hogy ikkor hat törzskönyvezve lesznek, de sem választók sem iáta>/.l- forintot llzeteti havonta a lakásért, ma meg kilencet, akkor ?6\'/í volt a pótadó. ma meg kerekes 100/,. Aztán rájön az igazságra, hogy bár most kétszer annyit keres, mini tiz év előli, mégis sem a lakása hatók. A lízetö lagok háromfélék: alapilók: akik legalább ino koronái, pártolók: akik legalább lt) koronái lizeliiek egyszer ás mindenkorra; útdíjasok: kik bárom évi kötelezettséggel legalább évi A koronái lizeluek. A választmány kimondja, hogy a Tulipán Szövetség ruházata, som a kosztja nem jobb, mint altaleno orazágos céljai melleU különös mUyt fektet a uói ipariskola létesítésére, melynek érdekében A posta koréból. Az uj postapalota terve Am, nem mindenki ül a léghajóban, juíí>látszik .egleg elalszik. A terv hamar elaludt. Knnek vannak, kik itt lenn maradnak. Azok, kik i egyszerű oka: a kincslár nem akar oly nagy áldozatot bogozzák, meg oldják fizetéses emberek. Az i a jövedelmei szabályozza, nem oly érzékeny nem oly pontos, mint a magyar-szabóé. köteleket. A lix- bízni részuukre. A hírek szerint a postaigazgatóság mérleg, melyeknek otár más kibérelhető helyiség után érdeklődik, melyet akkor volt. Már most miért stájgerolt a világ, miért atólejkörO mozgalmat tog » siövetseg helyt tlokja Hát húgom, én "iöídsziutea lakom, padolt[szállt fel a léghajó ? Uram Isten, miért \|eu uulitaiu. szobám, gyermekem és tehenem nincsen, kimenőt is (ltíy mi-jm e.gv magvai\' nadrág ? adok, hozzám csak elállasz? — Lehet — válaszolt a leány — de mi lesz » dogom, mert mosni. sOtni épen nem akarok. — Kgy öreg, beteges asszonyra fogsz vigyázni, ai ápolgatod. — No már arra épen nincsen kedvem, hogy nekem reggeltől estig mindig pöröljön a 01 lembe — adta vissza a szót a kis teremtés s rugauyos léptek el elindult a piacról haza. mert nem kapott „jó" helyei. udahaza szegény édes anvju aztán megkérdezte löle: — Hát mégis, hová szerelnél menni, édes? A kjesike leány gondolkozott egy ideig s azután gy kicsikét restelkedve, de mosolyogva, vágyakozással mondta: — A tánciskolába ... Gy. H , állítólag megtalált volna a Magyar-utcai Szeidmauu-téle \\ házban. Lehet ugyan, bogy a helyiség célszerll lenne, magyar-szabó maga kezeli a mérlegét. Kgy- «1« " ÍP-Uet nem igen esik a központba. A város két \'hónapig sínyli az általános drágaság\|fejlődése más irányba gravitál és igy az uj bérelt terhét, de akkor észretér. Maga is beszáll a, helyiség mindig lávolabb esne a központtól. Ezzel léghajóba, utána már megint a parasztnak. kapcsolatban, többek felkérésére egy más dologról is I megemlékezünk. A posta e hó első napjaitól kezdve (ixfizetésesek. különösen a kocsiban házhoz kézbesíti a csomagokat. Kz az újítást, ezekéri legutoljára jön el az a már előre is mint célszerll tervet udvözőlUlk. Most a dolga, hogy példáját kövesse Csupán hivatalnokok léghajó. Mikor már mindennek az ára meg-; azonban löbh oldalról arról értesítenek benniluket. duplázódott, az előbb volt száz forint ötvenet: hogy az itjiiás nem felelt meg mindenben a hozzá- Isem ér, akkor a belügyminiszter megígéri, letölt reméuyaek. A postaigazgatóság ugyanis a régi 1 zalai k o z l us V itoti; JORiüS 23 -i kézbesítő kerülel helyeit a koesikézbesitó kerületet zottík működésének korlátozásában, u lerroriz-léptetett éleibe, A koeBÍkézbu.sités j/yuroftblj lelt volna, mus rendőri meggrillásában kell keresnünk. de> kerulutek megnagyobbítsa ezi nemc-ak meg- A kizárás csuk álmeiielileg;, rövid ideig lehet gtiiolU. hauem még lassúbbá lette. A kézbesítők. csuk eólravezetú. de állandó eredményt iiehezeu tudják Jwldolguzui a nagyobbított kerületet, szerintünk hclli lehet vele elérni. ami teljeset] érthető ín, amely nriatt uzunbati őkel nem Déü vasút. F. évi június hó 15-ével Iluda- érheti semmi gáncs. A hozzánk forduló jianaszosok pesten és Ifalatonlüredlürdölelepen „Polliik II megnyugtatására klllónben ]eIeiitlKtj:ik. hogy ílletós iAM" M^patl zálblce?g vexoUw alatt «?gy-:g.v helyen foglalkoznak már o kérdéssel ; újból éleibe léptetik a -l csomag. így valószínűleg illetve pénzes- uj ónálló podgyász-felvételi hely uyitlatik meg A Budapesten (V. Sas-utca Hí.) létesítendő podgyász-felvételí bely május 1-élől szeptember SO-ig. — A magyar-horvát-szerb barátság legszebb diadalát üli I.ipik fiirdőu, hol a magyarok a délszláv nemzetiségekkel ;t legjobb viszonyban élnek és béke egyetértésben élvezik «2 évszázados JUnió c-o.iá, gyógyhatsrál. - fisikipiuttl kéulliktk kidiilikiik. Mládawi ,a ¦kik.a íénykíjiMicl, o )amm$\|ib ü mindenki iltal l.<itii)« mc^l-oiullialu sj-.iii iram ci.Lklü.ltiek, aj m ; . . Bl t\\ jj^jii Ccgnck (BcCa, i -ii nl..-i. ¦ i! 9, ca. ii klr. udv maliitól ¦ óta faanálte ííoyk^icmtl «-ikfliiik kUlankgcticKek aiuhajjt, aiiulynok kepSa arjegyíeWl kiduaTu .llie.cn kü..i cl l\'cioient.e küldemény kézbesítési kerületei a közérdekű ügyet Halalonfflred-\'iürdórelepen létesítendő \|.ndgyá.sz-felvételi a postaigazgatóság ismert jóindulatába ajánljuk. — A sétatér rongálása. A sétateret bely jiedig csak június bó lo-élöl szepieniber hó 15-éig van nyitva. Ugyanezen Jelvételi lutlyek a felek kiván-auyagi áldozattal teremtene meg Nagykanizsa város !^!1\' \'f\'«.riam alali Itudapeste» a lelek ..... , rhikrtMibol. üzlethelyiségéből, vagy raktárából lluihipesi nagy- közönség Egyesület es nagy szereietlel gondozza a Szépítő- „ v állomásra, vagy viszor.T IbduUmfürcd-Mirdó-De a közvagyon iránt érzéketlen emberek telepen ugyanezen helyekről a hajóhoz vagy viszont a ; rougál\|ák vagy rongáltatják az ültetvényekel. A sétatér podgyász-luvarozási szolgálatot is leljesiiik. A podgyász- A sztrájkoló munkásság. Szigorú Intézkedések a mozgalmai! olian Ladányi Ármin dr esete, utaiu biciklin járnak, vagy kutyákat visznek magukkal. A kulyák aztán szabadjukra hagyva, neki mennek a virágágyaknak;, kikaparják a virágokat és egyéb közönség és ! An kg pusztítást tegeznek. Az Ültetvények rendőrség ótaliuába ajául\|uk. — A magántisztviselők köréből. A .Magántisztviselők Országos Szövetsége iiagykaníz-ai bizottsága folyó hó 2\'i-én azaz hetlóu este tél 9 órakor a Polgári Egylet kistermében választmányi ülést tnrt, melyen mint értesülünk indiHáuyoztatm fog egy Balatoni kirándulás tervezése, a mely tekintve a tagok nagy érdeklődését bizonyára sikerre fog vetetni. — Munkások és munkaadók. A nagykanizsai lapuknak hótok óla egy állandó Uj rovata van: a sztrájk rovat. Napról-napra ujabb sztrájk Qti fel a fejét, ami kétségei kizáróan igazulja a Zalai Közlöny ama vezéreikkél. melyben bírálat tárgyává leltük a \' nagykanizsai munkásmozgalmakat. A munkásság iránt táplált mindet) szimpátiánk ellenére is megírtuk akkor, a mostani sztrájkok többje eróMetve voll, nem születelt a viszonyok kényszerítő hatása alatt, hanem a vezetők buzdítására. A közelmúlt állításunkat. A sztrájkok-eredmény nélkül múlnak fuvarozási dijak, melyeket a lelek a podgyász át* vételekor s fuvarozási vállalkozónak megâselul tartóz uak, a következők : Budapestéit; ta Várat és Uhudat kiv A nagykanizsai szlrájkmozgalmak a héten teló. pontjukat értek el. Az iparhatóság szerdán feloszlat la rendőrség által a szt rá ik tanyát mert Weiser tint suNig darabonkir.t 1 kor. <ju kg.-on felül kijemelte\'.\' hogv a munkásokkal többé nem tárgyi daraboukint 1 kor. fit) 1111. kerékpárokért darabonként I kor. ; .. \\ árból és Óbudáról ltudapest D. V állomásra vagy viszonl Imarozandó podgyászéri a fenti diiab kétszerese sied haló be. It ala t o n I u red • f ü rdó t e le pe n : 28 kg. súlyig darabonkínt ftn Élt.. ift kg -ou felni dargboiikint i kor., kerékpárokért dsrsbonkinl kii UH. Az uii- podgyász es miulaböröiidökiiek. továbbá a kerékpároknak \'¦ ¦ >hl .i..-.c ¦. vonatkozó közelebbi halároziuányok ai állomásokon kftOggeattetl hird.otméoyb4l vehetők ki Szocialista diák A munkások egyik sztrájk-tanyáién u napokban boaxédol larloll a unmkásokuak (iüusberger Samu a helybeli fögiiiiuázium VIII esalályu lanulója. Kgy reudórtiszlvUelónek tudomására dolog és jelentési tett a kapitányságon, mely vi&zolil az intézel igazgatóságát értesítette. A diák büntetéstől való teleimében visszalépett a szóbeli érettségitől. - Évzáró vizsga A kereskedő tanonciskola-han az évzáró vizsgál I. hó iíl-éu délután 8 órakor napok Igazolják Mfik .....* ibban minden A nagykanizsai le.1 só kereskedídmi iskol.ib szimpátiája is meglazult a munkásság* iránt A munkaadók szervezkedése nagyon lenni szelesen jogos es indokolt irányát ók határozzák meg. melybe bele-s/.óllástuik uines ugyan, de némi észrevétellel nem zái sózhatunk el A munkaadók szervezkedése azt az irányt követi, hogv kizárja a szervezett munkásságul. Ez »y Intenció nem uj, de szerintünk suká nem vihető keresztül. A munkásság m tiden osztálya szervezkedik és számtalan olyan foglalkozási ágban is vannak már tagjai a szakszervezetek közönség \|wn!,ls^\' i"g«k f. hó 25. és wu-áu tártainak mindkét napon regnél 7 órától délután óráig A holt szezon vagy ugorka-idéuv lassankint \'V\'" ismeretlen fogalommá válik. Evek sora óta épen nyá-S/.ervezkeilesük r(\|\|1 „jr^jm,!; legKieüiiclósibb események. Nine is már inlelligeiis újságolvasó, aki a mezei vagy fürdőre utazás ciméii akár csak egy hóra is abbahagyná az u\|.sag\|áratásl, Mert teljesen fölösleges is volna ez, mikor a kiadóhivatal mindenkinek utána küldi a lapul akár kolloidra is, akár uiludeu héten máshová i»; ugy. hogy ma már nem kell az oh ásónak megszokott lapjai nélkfilőzni még utazás közben lÖUiegesen sem. Azérl nem mulaszlhaljuk el olvasóink ligyelmél „l\'esti ll-.i :..(¦ i -. felhiuii mely kedveli iiapila]>uok élévi forduló alkalmából éniekes dolgokat igér. nek. ahol eddig nem is tudták, hogy a munkások1 k i v a ] óiíí! \'1^ .épírodalmi írónktól : iiovcllisziiku..... cákat Tóth Bélától, aki évek óta hűtlen e tmifajh» most visszatér első szerelméhez; tárcákat, elbeszéléseket, rajzokat lovábbra is Szabóiié-Nogáll Jankától, I Lux Torkától. Ileliai Jenőtől, Kazár Emiltől, Szoma-\'\'«zy Istváulúl. Al.....\\i Vrpáiilól, Szántó Kálmántól. 6r«g lehet. Nem u,-,j„k teWl «élr.v™,ôn."k %JJ? ^\\^Z^t^TŰ a muiikaaduk szervezkedésének irányai, meri féláron fizethetnek elő a Divat Szalon cimii kíiüuö is szervezkedhetnek. Nagyon természetes, oda fug vezetni, hogy a munkásság nagy része néhány év múlva tagja lesz a szakszervezetnek. A szervezkedés jogát elvitatni nem lehet és ez ellen harcolni csak ideig- és könyvüket leiéibe helyezte a rendőrségnél, tvi-nek alapján rendelték el a sztrájktanya feloszlatást A városi tanács egyben utasiioita a rendőrséget a sztrájkolok elleni intézkedések legszigorúbb fogaruit«-sitására, melyekéi Arvay helyettes alispán Ismeri rendeletével ludatolt a halóságokkal. Ez az intézkedés és az. hogy a rendőrség Qeut engedte meg a vasárnapi népgyűlést, a sztráikolek hangulatát nagyon felizgatta olyannyira, már tegnap általános sztrájktól kellelt tarlani Ez azonban szerencsére nem történt meg. Nagy szenzációja volt még a hétnek Ladányi Ármin dr. esete a Ittndfifaégen Az eseményekről saját tudósítónk a következő kel jelenti: <Szlrájk a 11\'eiser-gyárbani A Wciscr-féle vasgyári muukások sztrájkja bét-lón váratlan fordulatot ért A gyár főnöke az ősatrs munkásokat elbocsájlotta, könyveiket pedig a hatóságnál letétbe helyezte. Amiül ez az iparhatóságuk tudomására imoti, azonnal felosslatta a aztrájktanyái és egyben a városi tanács szigorú utasításokat adott ki a rendőr -égnek a mozgalmak ellen és a gy.o karhatalmi örizését is elrendelte. Az intézkedés nagyon felizgatta a munkásságot. A nem sztrájkoló munkások rendőri fedezettel iiihi lek a gyárba. Igy is megtörténi, hogy egyik munkai \' "VT? fenyegetésekkel akarlak rábirui miliikája felbesznki- A kir. törvényszék már másnap ítélkezett a néuy li-nyegeió munkás feb\'it. kiket egyenkint i4 napi. elzárásra ítéltek. Pénteken reggel hamar elterjedt a hir: a munkásság általános szlráikra készül. A pártvezelősij csüiórtók esti ülésében ugyan ez ellen -állást fogla.lt. i\'Z az intézkedés azonban nem találkozóit a munkásséK létezésével Pénteken délelőtt tisztelgett a inunkasi k küldöttsége Lengyel Lajos fójegyzÓ, majd délután Vécsey Zsigmond polgármester előtt, kérve őket a szlrájktauya feloszlató rendelet visszavonására. Nemzetlek azonban kijelerileiték, nincs inódiukban ezt meg igaz, a munkásmozgalmak ügyét épen a szakszervezetek működése mérgesítette el, de ennek ellensúlyozását nem a szervezett munkások kizárásában, mint inkább a szerve- ílmíapeM A pártszerve-et tegnap este ismét foglalkozott az általános sztrájk eszméjével, azonban ezúttal is ellene foglalt állást. {Hililtott ncpgytllcs.i A munkásság holnap, vasárnap délutánra nép- (livallapra. A Pesti Hírlap előfizetési ára félévre M gyűlést tervezeit, melym mini jelentettük, megérkezett korona, negyedévre 7 korona, egy hóra 2 kor. 4« volnu Itokányi Dezső is, a központ egyik vezer- llllér. A Divat Szalonnal együtt negyedévre tl korona. Kívánatra mniaiványszáuiokal is küld u kiadótlivalal : V.. Váci-körut 78. emberi". A rendőrség azonban, tekintettel az izgaioü I.....gul&tra, a népgyűlés megtarlását kűzrendészeli okokliól nem eugedélyozle. E határozatot, mint \|á MIT IGYUNK? nrvhh l-l <({>• cKÉ-iiÍKHukei .nca-AjuV, nien aUU a t(>rnii\'\'nkf>tl>n »/én ... . ,«Kl.\|>tu>al.\|> 4WtM«r. -- Kl.a^rban at ¦ / i ¦ M n \\ j. -. tiatrontalmu ásványvizet a MOHAI Számos orvosi hzaktekínlély által ajánlva. Kiismert nvilatUzaiok a l-rrá mnel nagyobb üvegekben minden k-t.....riekn. meatvrségeaei. «t\\r\\ lelin-u vízn-d. nyebb ember ». könnyen megnereshes.....bogy bál Ci által ulçsôn be: ugyanott a torra-leírásának isn.erietö ftwte ingyen kapható P\'OKRAb-t ,"el>\' i,l,l>iU\' «î,,,,l,wrl,-lJ. iflJS,- 1 gyMnvr> e* iioUmiui, c-uinla^yuli.. u. Ii..ly.itil.Anlalmuk v<euil.rn "-\'O tv OU kil>lní> uyul hawaaiuiik MgÁlyni lictccmi\'jecklől. lyj.lui.. tíh\'Acm mayktmallouea »íuk, aki« «.l«an\'ei(c. IrtWi hclyoll :i OacklerluuniicDlc- in.-loi .i<;\\K»ft.i(J» v\\ue\\ lllzet.beii olvasbalók. llúílariások számára rniisfelltle.resuel vala-szód.ivizuel i s olesobb. hogy a/. iliNE-í-forrás vizét a lagiZegé\' ¦sjerezheió legyen, mur/ vidéki nagyobb városokban is \|i-ríkatok szerv.-zieit ek A iorr.i-kezel.s.i;, . Kapható mm h-n luszerüzletben é> eMnuigtU Vendéglőben. MM laoii JL\'KIl\'S 28. ZALAI K Ö Z I. (i N V 5 lorrásból értesülünk, _ értekezlei előzött meg, melyen roszlMtl Vécsey Zsigmond polgármester. Lengyel Lajos főjegyző és Varkas Kereue rendőrfőkapitány lodyeties. M tegnapi /uitóUdd \| tA gyótai elitéltek I Ladányi dr. az itteni pártvezetőr.ég mogbízá.»ii-ból jön le, bogy a gyótai elitéit béres Ügyében el. tarjon. A párt kél embere csütörtökén délután ki-ment Uyótára. hogy az elitéltek esaladtaajaíio. KÖZGAZDASÁG. A szoeiáiislák lielyi pártszervezete tegnap esti meghatalmazást kérjen az ügy lefolytalii.ára tegnap ülése iránt, melyen az os-zes szerv»-z.-tek képviselve délután tudtam meg. mondotta tudósítónknak Ladám i. lullak, nagy érdeklődé* mutatkotott. meri ezen üléhoii hogy a kél munkást (iyótán letartóztatta a csendőr- határoltak az általáno, sztráik Ügyében. A kérdés aég. roert mint ók mondják, hogy iita.ilásuk »au .zavazásra került. A szavazás erediuenye: 4-on tiyótáu megrorduló minden .gyanús ídeg.ur b-tar- ;Lavazlak az általános sziláik melleit, inán ellene, lóztalui A kél munkást, fulyiatta beszédét az llgy- \|gy tehát nem lesz általános sztrájk. véd. esülórlók délután C órától pént.-k iléluiáu ; {A Földmunkások ok. Szövetségének 6r4,« ,««• "rlottak éa cuk ekkor engedték ataba- .... ., ... \' dou. Lat aovi ez ügyben leljelenteaM log élűi ügyésze e>agykautzsdil.) \' * 9 Hírül adták a lapok, hogy Víosz Kereue, aj (Ladányi és a rendőrségi nagykanizsai jilráa főszolgabírója II sztrájkoló gyótai, Ladánvi dr.. mikor a rendőrségre kisérték, azt („Idiiiunkás ellen izgatás uuall megindította az eljára.1 jelentette a fővárosi párttitkárságnak, hogv lolarlóz- » éket íö napi elzárásra ilélte. Kz ügyben az illeni tulUk. Az ügyben llaraca dr. eljárt a belügy uliuisz ¦ \|..ul.zervezet. leleten utpui lebír la Nagykanizsára Kríumbaii. ahonnan Szabó dr. miniszteri laiiae.-o-Ladáuy* Annii, dr.-t, a Koldinunkiisok Országos, láviratot kllldólt a rendőibégnek. melyben azl az Movelségéuek ügyvédiéi, ki osulörlóköii délben a ulaailasl adla, ha Ladányi nem kővelell el lillnM.....I* g versi miáltal Nagykanizsára érkezeit. Ladányinak in cselekményt, boesássák szabadon. Kz azonban lllég a egy kis kellemetlen .kalandja- aladl, amennyiben a távirat megékezése előtt megtörténi, rendőrségre előállítónak, illetve, mint ö mondja, Ladányi dr. ama állilásával szemben, hogy il hlartózlallák, ami a fővárosi sajtóban is nagy port letartóztatlak, Farkas Kereue rendőrkapitány egy vert fel. Ladányi a Zalai Közlöny uiuiikatárna elóll „jsiigiró elölt kijeleuletta, hogy Ladányi letartóztat, a a következőkép mondotta el az esetei. i„.m \|r,tt. hanem eaakia igazolás végell vezeliek elő. [Beszélgetés dr. Ladányival j »nli törvényes iulélkedés. Csütörtökön kora reggel telefonon hívlak le Nagykanizsára az elitélt gjolai muukások ügyiben. ÍA sztrájkok és a láviróluvalal 1 A zalamegyei sztrájkok miau a péosi pohta-llelbeu a gyor.vonailal iiiegerkezlciu ebediilin igazgató-ág. a belügyminiszter rendelk.. zé>ére ..mct-li-mell te in a fogházba, hogy a folügyetóuél ki.-sz- tílug elrendelte a táviró-hívatali teljes éjjeli tfolgálatol közöljem, hogy a munkásokkal In-szelhessek. A fogház- Nagykanizsán és u szomszédos helyeken Az első matatott. Délután s éra W« M^ltóesatöriököneste volt. Az intézkedés»,k az a célja, hogy a hatóságok sztiksog esetén éjjel is 1 jelentést lehessenek a belngYmiriiszleiiiimban, illetve i^unhati megtagadta az engedély megadását. Igazolásra a CsendÓrparaDesnokságnáL \' kért fel, mire én elővettem arcképes igazolványomat.\' ^4 béres jövedelme) itlaly szerint ügyvédjelölti gyakorlat Idomét Kotvos ... . , ... - , 7- • 1, A nereaelt szlrn\|k\|alli«l suk szo esik uiosiíiim- Kuroly irodánkban töltöttem. Kzt az igazolási az ügyész ba[\| H MrM6k díjazásáról. Lapunk egyik harátja. ki néni fogadta «1. Kkkor én lel kerestem egyik nagy- nemrégiben maga is gazdálkodott, maximum Höu te-l Ügyelő az Ügyészséghez leié sikerült Jun-eky dr. ügyésszel beszélni, ki kanizsai Ügyvédet, hogy felkérjem ól az igazolásra, Mikor az iiirán haladok, egy rendőr lépett hozzám, ha jól emlékszem a -j l-es szánni és felszólított, kövessem a rendőrségre. — Miért és kinek a parancsára, kérdeztem a rendőri. Mire 6 kijelenletie, hogy a rendőrkapitányság és az Ügyészség meghagyására. Valamint kijelentette azt is. hogy szükség esetén karhatalommal fog be-miní. Krre követtem ót a rendőrségre A rendőrségen egy reudőrliszt logadutt. Igazolni akartam magam előtte, ó azonban kijelentette, hogy nem fogadhatja el az igazoláti, mert néki utasításit vau bevárni a rendőrkapitányt. — Tehát elmehetek addig? — Nem, válaszolt a liszt: — Letartóztatva vagyok e szerint Tagadó választ kaptam. Időközben telefonon jelentési tettem az cselről^ H-iracs Mareelnél. a lívárosi ügyvédi kamara ügyészénél én a párttitkárságnál. A kapitány elótl kijelenletlem, kí vagyok, hol a lakásom. Knöl jegyzőkönyvid vetlek fel, melynek aláírását megtagadtam, meri nem vették bele, hogy ai Ügyészség utasítására (arlózlatlak le. Majd így lolylatta Ladányi: Az usetról szóbelileg jelentést tettem llertelendy Héla ügyvéd urnái, a zalaegerszegi kamara itteni alelnökénél. <"> kiieleutelte eloltom, hogy az esel iránt érdeklődni fog és azután jelentési tesz a kamaránál. koronára becsüli a béresek évi természetbeni és készpénz díjazását, ami véleménye szerint nagyon silány fizetés. Kz ügygyei különben még foglalkozni fogunk A drágaság. iWi.i Az élelmícikkek ára, a spenótot és salátát kivéve, ismét emelkedett. Az áralakulások kezdenek ijesztgetni bennünket, de velük szemben ijesztően tehetetlenek vagyunk, akár a beteg ember, kivel ápolónője mindent elkövethet, ha elhiteti ve!«> hogy az egészség érdekében történik. Hát ezek a viszonyok beteges viszonyok. Marhál Németországba kivinni a nagy vám miatt március 1-eje óta nem lehet és a hus ára napról-napra felmegy. Ma elérte a leves-htis az I K. 80 filléres tételi. A lüzelö fa, bár az erdei itak mind járhatók! ölenkitii tí—\'J K -val drágább, mini tavaly volt. Az élelmicíkkekkel emelkednek a munkabérek és ipari termékek is, annyira, hogy a középosztálya megélhetése, de különösen a hívaialiiukoké valóságos ívlmszszá fejlődik. A I érme lós drágább, mondják a termelók. tehát a termék ís drágább. A munkabér megdrágult, mondja a gyáros, tehát !7vnrimányin mai Ifl drágábban kell eladnom, A kereskedő meg a nutrykeresletre és kiosi kínálattá, meg a gyárosokra hivatkozik, azeri kénytelen ó ís az árakkal felmenni. A iifiiizi-igu/dák meg azt állítják, hogy sukkal több ember él ma jól. mint ezelőtt 10 evvel és az ouíellyí\'dö jólétlel a termelés ti-m képes lépési ^tartani. Az egyiptomi József magazinjai pedig ma már üresek, nem lehel a sovány esztendőkben a bő esztendők áldását kiönteni Mindezek a uiaL\'.varázalok bírnak alappal; de az is szent Igaz bogy az élelmezési kérdéshez a mi városi adiiiíiiiszlrációnk hozza se szagol. Miért olcsóbb a szomszédos I\'etlauban az összes élelmezés legalább íít\'V.-lel. Azok se élnek más t ¦rim-lesí viszonyok kozt. mint mi? Mién nelu foglalkozunk <¦ kérdés tanulmányozásával egy igazán létérdekében fenyegetett osztály kedvéeri. Ne beszéljünk öblös hangokon csak akkor, ha miniszter előtti lisz-telgesnd van s/ó. hanem nyúljunk egy ilyen kérdéshez is. Azok. kiknek annyi a vagyonuk, hogy automobilon ís járhatnának, nem fognak ez/el az nggyci törődni, de többségben van-Itfiík azok, kik gyslogsterrcl járnak és 24U0 koronából kényieletiek megélni. A cseled lak a sok, Kgy belngyiiiiiiiszn-ri rendelj lel az ]K<lii\'-ik lör.éuyeikk I. és I6Ő. J;§-ai alapján \' szükségesnek tartja Irányelvei kijelölni, amelyet a nazdaságí munkás- és e-dédhikásllgy rendezésénél löllftienlll szemim I kell la 1 Inul. iievezelcseli; hogy mímb-u egyes, családdal bíró, állandóaij alkalmazott \'részére Irgultibb egy egyszt>bá>, ablakos, egészséges \|«káe bizioHiiasi-ék. A lörvetiyliaióságokra bizza, hogy ezen elvi követelmény életbeléptetését » méltányosság szemmel tartása melleit a lehelő legrövidebb, s legfeljebb liz évre terjedő határidőhöz köthesse. Ha eldiól a reiidelrlból az uloh>ó kapesolt mon-\| (int hiányoznék, orvoslási lehetne tőle várni. A lehető AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZU TERMÉSZETES HASHAJTOSZER. 5202 e % A LAI K Ö % L Ö N Y foilte JUSUS ss. legrövidebb, mely alatt egészségtelen munkáslakást meg lehet változtatni, egy év. Knnyi idő alatt csak fi\'lépUl egy-egy kalyiba Végre ez nem parlamenti épület. I)« liz évi halasztással az Ügyön ugyan keveset fognak segíteni. Kzt a cselédség be nem várja, hanem fog segíteni önmagán ug.v, ahogy tuil. Álljon ki valamely birtokot, és mondja meg a lakásiiszuuyok miatt elégedetlen cselédjeinek: „Mit akartok, várjatok tíz évig, akkor majd segítve lesz rajtatok. A törvény 11-».-in ennyi halasztást biztosit.\' Nem hiszem, hogy a cselédség nem kacagna-e hangosan ? Kz a tíz év utalvány a túlvilágra és amíg a liz év lepereg, még sok sztrájk fogja zavarni a törvényhatóságok nyugalmát. IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A azocializmus hatása a magánjogra. Kovács Lipót dr. Csáktornyái ügyvéd „A szocializmus hatása a magánjogra* cimü munkát írt, mely "H.i-kui a ím kir. tudományegyetem általa Senger díjjal lett jutalmazva. A köoyv Lampel l; könyvkereskedésének bizománya. Ara H kor. A szorzó csak késón határozta el magái könyvének kiuyomalására, talán a „nonum prematur in auuuui\' mondására gondolva, oka a késői megjelenésnek az, hogy a kézírat valahol az egyetemi könyvtárban maradt és a szerző csak hosszas ulánjárással kapla vissza Hár a má szövegének nagy része azonos a pályadí]at nyert muuka szövegével, két uj részlettel meg vau loldva, mely a pályamunkában nem foglaltatik. Kzek a betoldások: a gazdaság növekvő automatizmusa és a társadalmi igényjogról szóló rész. A kérdéssel bővebben a Rómábau nemrég elhunyt jogtudós, Menger Antal foglalkozott. A munka komoly iránya élénk tanúságot tesz a szerzőnek mélyreható tanulmányairól, módszeres gondolkodásáról és meleg érdeklődéséről a társadalmi tudomány legújabb problémái iránt. Megjegyzem még. hogy a szerzó mint ügyvédjelölt Nagykanizsán működön. (v.) Fömunkatarc «án»ár héla. HIRDETÉSEK. 3747 tk. !IOfi. Kéziratot nem ad vissza a szerkesztőség Nyilttér. Ai e rovai alatt kor.lőttekért jitm Tállal felelőinket a ¦erkeiil6ir A fczinye-Lipocz; I .11 nini! , Salvator ttii-, hu gy hólyag-i ¦ ItÖi/wíiiljbíiitjliiuk ¦ ii iuy-dara éi vixilitt nthíisíjtktttl, a exnkroi húgulrnil, toTábbá a Itgxo él tmtuNtt aaamk hurnUinál. Hürfyhajtó hcttAaut ! immolli ! Ktuyia tutiithiia ! C i:i i¦ Mti, ! 8alKttor.fnrr.il Íjat; ,lMo4<fil Kwn<* Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Páti Ferenc végrehajtatónak Pali Qébor és társai végrehajtást szenvedetlek elleni 842 kor. U* fii. tőke. ennek IflOS. évi május hó ü-tól járó 6% kamatai, VI kor. per, 71 kor. 40 til. felebbezési, 2i kor. 40 f. végrehajtás kérelmi, mégis luü kor. tőke, ennek líloő. nov. to-tól fi" M kamatai. \'28 k. 3(1 til. per. ifi kor. végrehajtás kérelmi, :io kor. 30 fillér árverés kérelmi és a még fölmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó s 1. a szabari 147. az. ikvbcn 161 hrsz. ház, udvar s kert 890 k. — 2. a szabari 147 sz. tjkvhen \|-H3 hrsz. szőlőrét, présház közép hegyen 46 kor. — 3. a szabari 176 számú tjkvbcu 026 brsz. rét a ltodoukuti dolóben 57 kor. — 4. a szabari )7(i. az. íjkvbeu 831. hrsz. rét a szigeti dűlőben 107 k. — fi. a szabari 176 számú tjkvben 88!) hrsz.-rét a feisőinerenyeí dűlőben 31 k. (í. a szabari i sz. tjkvben 90fi hrsz. rét a borju-állási dűlőben 14 k. — 7a szabari 17«. sz. tjkvben 948 hrsz. szántó a felső hosszú dűlőben 172 k. — 8. a szabari 17fi sz. ijkvben <J.VJ hrsz. szántó a felső hosszít dűlőben 235 k. — 11. a szabari >7fí sz. tjkvben 1093 hrsz. szántó a kisdiászói dűlőben 4ti k. — 10. a szabari 176 sz. ikvbeu 1044 hrsz. szántó a kisdiászói dűlőben 201 k. — 11. a szabari 176 sz. tjkvben 1121 hrsz. szántó az alsó hosszú dűlőben 134 k. — 12. a szabari 176 sz. tjkvben lb\'63. brsz. szóló, szántó és erdó az erdei dűlőben 890 k. — a szabari 103 hrsz. f 111, 871, 94ö/a hrsz. alatt lelvelt legelőnek legelőnek Pali (tábort A. 103, B. 170 és 278 alatt illető 24/1G32 része »20 k. becsértékben 1906. évi szeptember hó i-én délelőtt 10 órakor Szabar község házánál Kernele (iéza felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános bírói árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár u fentebb kitett beesár. Árverezni kívánók tartoznak a beesár l ü°\'0-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldölt kezéhez letenni. A kir. lörvéuyszék mint ikví hatóság. Nauykatiizsáu, 1906; évi június hó 16< napján 18G© óta forgalomban* Berber-féle ("ósv-hutrúny uappnn, \'1939,\'lk. ÜlOiJ. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy a /.alamegyei tíazdasagi 1 Takarékpénztár végrehajtatónak (ioór János végre hajtást szenvedett elleni 2)9 kor. tőke, ennek 100$. évi május hó 6. napiétól járó ii" „ kamatai, U kor. \' lo till. óvási. \' a0/,, váltódíj, 31 kor. (iO fillér per, ¦ 22 kor. 8t) fillér végrehajtás kérelmi. 19 kor. 20 fillér árverés kérelmi és a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez lartozó s a csapi 16. sz. tjkvben \| 400. és 408. hrsz. alígvári hegyi szóló, kaszáló és pincének fíoór Jánost illető s 2128 koronára becsült fele része . 1906. évi július hó ig. napjának délelőtt xo órakor Csapi községházánál Dr. Tripammer Rezső felperesi ügyvéd vagy helyettese köibenjöttével megtartandó nyilvános birói árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár u fentebb kilelt becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár IO",,-át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldőt! kezéhez letenni. A kír. törvényszék miül tkvi hatóság. Nagykanizsán, 19.00. évi április hó 27. napján. BERENY JÓZSEF És FIA Nagykanizsán. Alapíttatott mindennemű börkÜtcgck , ,.,o MATTONI ERZSÉBET SÓSFÜRDÖJE KyőjcylH\'iy it 111! !11"\'-1 ¦ i iiiit.) Ftí ni öl il é ny ; AprltN ÜÜ-tn. fiKlóber •.>-!ic- Kivnlo gyógy hat,igsitl bír S\'l-tSj. 110i bajokban és altost) bántalmakban. Kende uj unoi .1 üyu^ytit\'iynll. t-i 5 I ¦¦<- :\\e I fákvél, juta- nyoi lakésok, ju vendéglő. — mUT Villamos vaiuti össie- -.L.u. a i,:.¦ .1.... ,i -aaj NESTIE \' ^-^ttnaavaa nimrrnn / it-tit i- •¦ . A Har*r-ltli .\'- -ni -M h ¦ ¦ L i>..- il" \'t.i\'C";. I .\'k#f,r\' nikni . .1 a,. I \' r . ¦ j, , „ - r -, i \'.wimi m liereer-fole kAtritny-kéiihxnppnn. MIM „.HU! .....4„.........,. M.....drl,..!^.!»..,.!!.! . ..li-. i.v in: í\'.i.í .« ii\'l.. «uni. no\'h.ll.i .., Mlr<1«>ipp>n imI «».••"•(•#¦ J l"i>/.lilUllil «inl.\'tl fili Bergor-féle glyccrlii-kiítnínyszitppttn tf (UoMbMMUlMBDal \'- finom tllilUt Miai kivitt Wttpuii »i»r kltOnJ ««.li.....,- ,¦¦ hannilUM totibU at Bergcr-félo bontx-sxappftn. aint«««h. ..«p.itii,. Mtaio, mittMM ¦ «arib "»*- »i-l.ll • .m\' I I , _ •>. ii.li * Camp. Hrn**\' mldm. kii. Mltm.i.l,. dtoioakillM lüf.tíii líd-l.ü ía .n.niijf,,,,,,,,,! m pitrl-t TlIohkláUifi", "ílmíio Mitb rjAjr¦ ia wiWiiitI «ipp»n, ad; Hpr««r-(.l« naiualay, a mlDdH «aapíaSoa maUtWl KaatMIaU SAJÁT MŰHELY. ^\'Va\'iK""\' icpvoviiDíiir \'"J"\' k,\'szl.....\'"-v"\'"in""1""- ULU I U I lilluix I"" nilusilrkliaii k.szfii ka\|il)i,ti)lt. nagy raktár í-\',\'".rl""™ ^"\'fl""^" es sziues köveiben. nagy raktár : "fi "™-v óra" láncokban. nagy raktár ,km" S\' tekben. EladAs résvletfizeiés mellett is! .hniiiw.l. ea uj munkák irynr.an k^szltlptnok gyermeklíszije pi kiírj má.i gyomoÉjifiDk itati bevált icplá^l M a há ny á5tö I. hasi ne néstö L belhuTot tol és elhárttja eel 1.-----lj.-_ii__íi (jpr-ri laaataalnpiiMi hloii VViEn UBibersrrassstl. . magjbtui : q. hu * ooiup.. wun i, ulb»r.tr. a. jjaajmaiaaajai lammatari ntnutmtnii/iMiiari, Raktár Naaykanixaán: Pregar liéla gyónyazertár valamint Magyaroi nzáK tóbb gyógytárában 300-500 holdas birtokot megvételre keres (íÉBAUER FERENC Mikléns. Slavonia. Védjegy: „Horgonyt* A Liniment. Capsici comp., a horgony- lain • expetler pótleka egy bizonyult báiltuer, mi.4y nwr több mint 36 óvőta l««obb lájüalom-—ill^(iító uornek bhonyult köuvényaél, ctáiaál éa aiBliüláaekail i-t ,-.¦¦¦!. .¦ kfpi^m haarnilva. liü) .1 ni./li\'l in. .\'iiliriy liiinii-.il v;,n;,... mUtt !-¦ ¦ ¦ -tí.i i,..r OTatOBak 1.mik óh cuk olyan ilvoget fogadjunk el. a mely a „Horgoay" ridjefty^yol w a Rlcbter eiég-¦, - I i-l! i\'-\'-.i dobóiba vau osomagolra. Ai.. ÜYag«kben 80 fillér, 1 kor. 40 t. te \' korma os úgyuolYán mindon ,Vv>\' Ksertárbao kauhato. — Főraktár: Török Jéaaaf Kyoffyateréaiool, Baáapaataa. HlchUr a-yofjiafrtára aa «A«\'u) ai-aaaiáaiiaa4, Prágába, »h mUOi .u \\ ¦>•¦. Hiaa«wiapl n«ihűld4a. MOB. JUNIUS SS ZALAI Ktli 1. llri riaiiSl. lank .-7.0I11I u>lirt- Kari Kas por, I nnsbruck Nr 8 66 jmsílú kiviti-ii iiHiiil>úi. 4 K IO fili, fi ; miié.- lluínryajijuimd-rá .tóvei. ¦ II • H mcler wiij.i! lujii\'auttt, nagyim latto- .\'.Ilúur-<invct. ¦ ¦ • i luH-ar ..!\',-,1,(,,:;., gyooju l\'ia[,c.(;hfl»[(ii, - • ,] inelcr iuuj--.ii elc^aiii kammgain .nVc:, utoal c< úr.[j(Ail tlli.Hiyóknek. > — . 3 maier uj>lui»a»;->ithct a legujal.l. mfiiUk » ulne- DARUVAR HUlliliiii. FÜRDŐ 1 Oiil mii állmif. A silavon kftiéphagysig egyik klei völgyében. Vasas hintók í\'s isziiiiiüniiiii if-§fl r° Kltíjnö gyogyeredményak vérsiepénységnél, nöl bajoknál, ctutoa és k&aivényes bántál máknál é% Egész uv-ben nyitva. Mérsékelt árak. Sí.p b.r.nd«.«.U I.kÖH.obnk. olvuHOtorom furdd. zunuknr, k\'.I.Mjnkoilvvlfir. I.nu n - tt> iiuv .. n-k ,. 1.1,1 y.i örd.k.a klrfcndulA.ok .tb. »tb. — íl il.- it ilBl\'ii.bi. titij.it iriiii\'.iir.i. lJro.\|n.ktti.okknl hiivi-si-i, sz,.\|aA\| . fürdöigazgatóeág HIRDETÉSEK \| FELVÉTETNEK E LAP f KIADÓHIVATALÁBAN <- <> ismert hatos különlegesség kövérek résiére. — C-nmagja 2 korona. Megrendelhető Török József gyógyszerésznél Budapest, Király utca 12- a © t=.1 i2 j- ¦2 -S N^msi,i«j9g/ a legjobb és legfinomabb czipöriszíifószer H.\'li János imakönyv,. \| forint 20 kitol Ki forintig. NAGYKANIZSA, 1906 június hó T. CZ. V«ii).>k\' biítn; !e/»J.:»ltna»í)\'\' ;i j á n <lck t á r g y :i k k ;i 1 iliisii.i ítMM oll kilétemet rtlVsM IljtJ elnnihe ajártleiil. r«ksremoji képei KSnyVÍh tv Ifjuaig. Iratok .....icjh nem u ...i siam».-a ajándék n.un ______. ^..mi., UtcMt lmak6nyvek. omla^kOny/ek, dtillavdlpapirok. irosieruk, tárcza- ás fali-naptárak, tarsan-j »té»ok, legújabb »afgjagy0«, rioji}\' i\'iUiuttiltbM hálhatok A í.aíai troiaíom Kyoiiifycin kivul a némel IrMktton kcfcMtt méváil ii ^c-to!í:cir.. ügy, hogy inmJen ¦ m-dot RJrUJlok h«e«n u;..iiyc.ntk MwaglIiÉiffc Ül ul((al\'<iiiiiial sWiv\'tt hgytUlMlN ajánlom h a ngszer kereskctlésenie t a hol kut\'mc;. a tanul" Ifjltfig Mamaio >2olgáihati<k hasam* éa maradandó becttl , i ... I-.<¦¦•¦ , müveket ét mecha- nikai hjruvr-r..!. mtljvk tliaten ... , cj.i.i\',.. aijntcn rakiaon t.. ¦¦ •aétlte I^Ö\'atflMteatt it lllvtMn ittB&dUO. További leg\\un lufcad loM? o; hctufajbul dúaan íti-.-.ic k ö n y v n y o ni cl á m a t , HRyolmúhs u.\'ánlar-i, Nc-jogyekel. «ikel4ai él báli meghívókat .(léimen és julinvet arakéri készítek el. L\'»ieu:i;ct nlVM i. nia-Al.-.\'-a njniilva vaityok meiy usaicictlci f IFJ. WAJDIT8 JÓZSEF Teljuaou folniorolt meaterhoKutíü Itfun finom klvltelbnn, kltUno bnnífifiü. vonóval 4« xúrhatolukkul CSAK ÍO-^HT. Újdonság! A hul /.ongorn niiiosfii. ti j/yönyöríi xfcd\'ét Iiallg:itni és tánozoiil! s/.i\'rcuifk. ott iiélkiilö/.ltetlon a ^3» ..MIGNON" <«c^ szalon zenéló mt\'i. tni\'l.v a leghossznlili operákat, tancz-zenét slh. Iintigjcgvról játszik i Unc-zmil migizakltii nélkül szol\|áltitJi. Ara 25 ét 32 forint. V«tidbyló8t>kiiek nagyon Iontól. Pallas nagy l.eiikona Iti kutetbeu félbórkötésben ára SJö írt.. lészleln\'zt\'li\'i-n- is tucgkaiiliató. Z A I. A 1 K Ö l I. 11 N V \'!>\'>¦\'. .írNM\'S n. SE.IDLITZ-POR csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz moll a védjegyét és aláírását tünteti fel. ( . A Moll A.-féle Seldliti-porok laito- gyúgyli"\' i. altes l bántalmak, gyumoigftrct él gyonwihév, v vérloluliS, aranyér éj n légkllloabs3lb6Í " t ¦ «vlltcdek ola mindig nagyiihb ellcrjeilítl iiwi j+. dobóinak 2 i It^nmkaciljU gyomor- da székrekedés, iiiajhaiualo vérlolulás, aranyér é« n legkil]ru,t>.--i.jl.-> nfllbeiegségek ellen, o jeles háilticniek ;<j. \\ra egy lepecsélelt eredeti í llthllnialínok loi« vny llris ivlij í( trlnrla I M OLL-FÉLE SOS - BORSZESZ C.akakker «atädl. ^!1;: 1 feliratú únoiattal van zárva. A Molf-fálfl sós-borsiesr nevezeteién mini fájdalomcsillapító bedönaöléai szer kÓtavíny. í«ll t a meghülét egyéb kovelkciményelnél Egy ónozott ersdatl Qvsg ára 1 korona 90 fillér. MnLL Győrinek szappanja. LegHn.itnebt\', legújabb inoducr tierlnt kenitek gye okaierü ápolásért gyermekek s felnfltiek résiére. - Ara öt darab I kor. 80 fill. \|^ llryl hírneve h* nffirilo llorviUorw/.iítfIm». .ír:: Taraísd-Toplicza a Zaiirlai vatNt ment in (Z a y r a b - C s a h t o r n y a.) Vegyelemeive Prof. Dr. Ludwig udv. tanácsos állal IS94. 48 luk l eUlut meleg («tri«, a kén ftutmak felllImulhetBilan halála van fiuut ét Utile! rheuma, kUlct tietcgaegek, gyuliaiUto* <• ctoniloféil iciiuiudítok, , , kotzvény, neuralgikus bántalmak, mint f.chiat tili, nol bajok, bar- la titkot beteg-t^\' tegek, idilli vesebajoN, bólyagliurur, góivelyk/ir, angolkor, ólom ét higany mérge* téteknél üb. Mb. IVÓKÚRA, garai, gége, mell, máj, gy.mtur- át bélbaj<»kiil, aranyérnél, uh. —""rta Villanyosság. — Massage. cfí~y^ [7 Sisijinlitil ¦liéii kin,ilimmii Kigji rlmistik. Il4e\|fli kirak iiiiitiji! Kneipp I - llirlll, um ál nyílta. )", liü-uy laitani tnijui l-l öl október 1-lg. — nyek, nép kirándulások. — Állandó Pomjiái nagy park, lehelteimet lllteiví snefcar, - Zene- ét lánceitélyek ttb. la tái.atkocti tárja a vendegeket. a vantiiii-l\'-i-licai Mlosnátun napu Kulon fugátok U temlékeiéire állanak, de eiek udaaMlltáia előbb a fiirdü Intéiö1-^ tcgnél megrendelendő. Orvot! tudakozódé .iknl a fürdüorvot Dk. M-MKoVK IV\'AN ad. ¦téT Prospektusokat ée broschurákat ingyen és bérmentve kflld, ~mw FÜRDŐ IGAZGATÓSÁG, liälgy i...i.\|..nl . bor ij I » i d.rabonként 40 fitt. ,t NU...I... d.,.b »y.,».k ...\|.\|..u M.n a. ..dj.\|jy...i .in.... >^^e a^^ss Sríg\'Ví n^\'&ís Jv?"5&< -=^ff "aga sgg^ . ^«^a®aa líSíés* -M^áiM mí\|«®í Srí5»> Moll a. gyigyiitréiz, ci. 01 Ur, udvari szállító állal. Un-.. Tui-lilHulitMi !l. -z. VM\|k\| ni.^i.ndel.te\'. n.[.unt. ;...Uuikiv.i oiell.il lelj.iill.ln... 1 A raktárakli.-iii tt-sstik- határozni tan ..M\'tlJ. A.- aláírásával y i\'s vi-.lj..i(yt\'vi.\| ellátott ki\'s/,itiiii.\|i.vi\'ki\'i kérni. \'( linktár Nagykanizsán: Roaenfeld Adolf Fiai. V r SZLIÁCS-ACZÍ] (Foliömigytronzágon.) Az egyedlili ismert szénsavdus vas fonás. Leg-íoiili vasat tai-taimazó ivóforrás lielsö hav/.iiftlittra. _ L." . Szezon: május 15-töl szeptember 30-ig. Ki-llllinnlliaUllnii vrr.zi\'gi.ii.vs.^. sápkiir. niii liujok. lntlgtriiK.\'- fa iilfghajok, MotiUa allén, átatenvenVti tíi\'t.-gsi\'.g é. eró. mnnkánsiíg ultin. Fünlúorvoíiok : 1 > r. It h n r t-r Aiailár hív. fllrdöorvos fa 0 r. Stern J. I\'t.zii. Kéo.hól ¦» -ira. ú.zakri\'l t iilirbergt-n át onnan i óra, (i»:lról BttdapaatM át imii.li szinten ¦* óra. Szliacsrül falragaszok iiiíihIi\'H nagvolili vusuti UIÓtBátOD vminak kifilggnszlvo. Kimerito folvilágosítás .\'-s prosppktn.s utazás, lakás, árktiílvfiznir-nyröl az első ét ntószezoiihan atb. art a 1II r il fi i g a z g a t ó Ba g Sti \\"i01, m (Ziilyommegye.) V\'»y-;»>-?..,»\'.1..^1 .i¦ ¦.<X>K?Lmsii&\'Mip ¦ ,.i> NTEVE1I Jgyógyintózet TÓBEL-FÜRDÖ GRÁCZ MELLETT. IDÉNY: május-október. !880 m\'Hr a tenger nme lelett Grkcból kocsival egy óra Posta- ét távírda állómat I [.ég litueri i-n-11: .1.1.. t .ii.: ¦ i i (célforraj 80 fok C. [2S fok 11.) - lb fok 0, 120 lok H ) Mrrsékelt klíma, eróitlö irdóletegö kiterjedt fettyreserddk. fjyóf) java latok, idegbititalmak, ideggyeugeiég, hit-i" i ii.\' \' i\',\'.¦ > - i\' r, i. gOrcaúk.neuralgiasth,ellen, .\'¦ni bclegsgek: i. ¦ ¦bél. es holyaghurut stb Igen ajftulbaió aüulöknek és gyenge gjreroiekek-urk Qyógyeiikos: kulón gyógy- és unóbsiio, kftd-Idr.lók meletviiiel, in.).\'"inluk, vllknyoi itn-lok. tnasaige, mbsDygyógykeieléi, uaplüidök itb, Olcad lakéiok és egyea ttobák, tillik, gyuijterem, kltnaS étterem, kitűnő seneksr. a mi ii\'.i.:.w^.ii......:n.,i klnerltd proapekttie Ingjni é* bérmentve. DH ItLVM.il/KH SÁNDOR, OttM tulüjibnio. LIPIK (Szlavóniában.) Vasnt-. posta- és távirda állomás. Elsőrangú filrdhely. Kgyetlen jódtartalmú alkalikus hévviz iii4° C.) Európában. Páratlan gyógyhatású a tápcsatorna és a vizeleti utak összes hurutoa megbetegedései, hugysavas áttétel, köszvény, csúz- és ischiás görvély, angolkór és az összes vérbetegségek ellen. Ivókúra. HevvizeB fürdók. Vizgyógyintézet. Inhala-torittni. A fürdőhelyen tiz kiváló orvos múködik. Kívánatra prospektussal és bővebb értesítéssel szolgál A fürdóigazgatósAg. N\\íiiiiatüii Ifj, Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán . NAGYKANIZSA, 1806. A/O. NEGYVENÖTÖDIK ÉVFOLYAM, 36. 87.ÁM. .IVI NI li8 30. ZALAI KÖZLÖNY Megjelenik minden szombaton. Elöflielésl irah: Egét évre tO korona, lelenc 6 korona, rtítycievie 2 korona 80 f. -- Egyes aiém ára 20 f. Dr, Villány! il .-.ii . i. l.»i>lulaj.b>iio* c* klado; lij. Wfifilltx JeSsnef. SierkoezlOeág: Nagykanina, 8ugár-u1 0. aiám. Kiadóhivatal aa nyomda: Negykarfljsa, Ifj. Wajdlta Jóieeínel Deák-tér I. aiém. Hirdetések dljsiabáa aaerint. Nyittlér soronként 40 f. A hazai beszerzési források. Irta 8UQÁR OTTÓ, a -llonl Ipar* iteikeutöje. Az iparpártolási mozgalom eddig tagadhatatlanul nagyon kevés tettet produkált. Szavakkal, beszédekkel pedig a magyar tár-v.ulalom iüár meglehetősen jóllakott. Tételeket Málliiani, miként teljesítse kötelességét u magyar társadalom, miként az iparos és a kereskedő, nagyon szép dolog. De utóvégre u, be kell látni, hogy a dolgok belső logikája esak nehezen idomul a felállított kalsó követelményeknél es másrészt, hogy a. iheoria iiábeli tornya mellett meg kell húzódni a realitás egy kis halmocskájámtk is Ma, mikor az iparpártolási hajlandóság szerit: az országban fal van költvp, tiszta dolog, hogy a magyar társadalom joggal várhatja el most már a közgazdasági koroktól azt az irányítást, mely nélkül az egész mozgalom a gyakorlati csapásra rá nem térhet. Az iparpártolási mozgalom legégetőbb kérdése, leggyakorlatibb követelménye a hazai beszerzési források kiadása. Mimién helyes e« gyakorlati ijiHi-pártolási akció ma megdől a társadalom tájékozatlanságán, a magyar ipar rovására elkövetett mindennemű" visszaélés lehetővé válik azért, mert a népszerű áruismének nincs meg az uz oktató fóruma, honnan fény és világosság áradna széjjel az iparpártolási mozgalomra. Ámde a beszerzési források kiadásának több nehézsége van, minisem azt első pillanatra gondolnók. Találkozunk itt jogos és jogtalan ipari érdekekkel, jogos és jogtalan kereskedelmi érdekekkel es olyan akadályokkal, melyeket vaskézzel kell elhárítani, hogy célunkat elérhessük. Az első ellenállás, amely tapasztalható, a kereskedők részéről indul ki Tagadhatatlan, hogy a magyar kereskedők az utóbbi időben sokat engedtek a maguk konzervativizmusukból és hogy bizonyos tekintetben szívesen bekapcsolódnak az iparpártoló mozgalomba, de azt sem hallgathatjuk el, hogy a kereskedők nagy része nem szíveseit látja az olyan akciót, mely a magyar gyárost, a magyar iparost közvetlen szellemi nexusba hozza a fogyasztó társadalommal. A kereskedők ez a csoportja azt mondja: „Semmi kifogásom nincs az ellen, hogy a magyar társadalomban szítsuk az iparpártolási hajlandóságot, semmi kifogásom az ellen, hogy a fogyasztónak megnevezzék azokat a oikkeket. melyeket magyar provenieiieiáb;tn kapni lehet, semmi kifogásom sincs az ellen, hogy a közönség tőlem magyar gyártmányt kérjen. De tiltakoznunk kell ellene, hogy a közönségnek egy listát adjunk a kezébe, mely megnevezi a gyárost, aminek végeredménye a kereskedelem eirkulnsainak megzavarása, a kereskedő rendaUtoi&l szabadságának meg-\' csorbítása és a kereskedő kiszolgáltatása annak a gyárosnak, akinek gyártmányát a közönség követeli és kinek a gyártmányát a kereskedőnek minden áron meg kell venni." A magyar kereskedelem egyik vezető alakja állott fel múltkor az Országos Iparpártoló Szövetség végrehajtó bizottsági ülésén és igy beszélt: ..Hova jut a magyar kereskedő, ha a gyáros kőzvetlení.1 domináló szerepre jut a közönség előtt? Mi voltunk azok, akik ujabb időben a Schroll-féle gyártmányt naggyá tettük a közönség elolt. Ka mi ennek a következménye ? Az, hogy most valósággal oda vagyunk láncolva ehhez a meghatározott gyártmányhoz és óriási munkát, szívós ín-tenziviiást igényel, hogy tőle szabaduljunk " Kzek az érvek sokkal komolyabbak, mintsem, hogy egy-ket szóval íelettttk át lehetne siklani. Foglalkozni kell velük annál inkább, mivel elhibázott dolog volna iparpártolási mozgalmat csinálni a kereskedelem ellenére, amely első sorban vaii Iti vai va arra. 1 hogy végrehajtó orgánumává és tolmácsolójává szegődjek a magyar ipar népszerűsítésére irányuló mozgalomnak. Már ezekből a felhozott ellenvetésekből : is kitűnik az, milyen fontos a hazai beszerzési fonások közlésének módja és formája, milyen gondos munkát kell végezni annak, ki gyülöle-1 let nem akar aratni, milyen vigyázva kell haladni annak, ki nem akar elcsúszni a különféle érdekek sikos talaján. A fókérdes. amely elénk lép, első sorban az, hogy a beszerzési forrásoknak az anonimitás leple alatt kell-e megjelenni, azaz. hogy csak u hazánkban gyártott cikkek felsorolására kell-e szorítkoznunk? Hogy pontosan precizirozzuk a dolgot, az első kérdés, mely tisztázandó, az. hogy a nagyközönségnek szánt beszerzési forrásokban a gyárosok nevét közöljük-e, avagy pedig csak a Magyarországon készült, cikkek jegyzéket Pro és contra igen sok érv szól. Lássuk az érvekel ! Az u. n. kereskedelmi érveket, amelyekkel a gyárosok teljes névsora közzétételéi meg- A Katinka száz márkája. Ina OHRISTENSEN. Ma délelőtt egy levelel kaptam. .Mondhatom azonban, nem nők örömem volt benne. Nem Meretem <u ilyen leveleket, mert elrontják a kedvemet és MOuyu kínon nyomokat hagynük a lelkemben. A levél különben elég rövid volt. Mindössze In <\'ak ez a pár sor volt benne: .Ha még nem feledtél volna el engemet Hgészen akkor kölcsönözz nekem, kérlek száz márkái. Hidd el, hogy uagyon nehezemre esik kérni, de latod, igeu rOMtql bmqt dolgom az utóbbi időkben, alig kapok kézimunka megrendelést és már nagyon-nagyon fáradt ín vagyok. A te régi kis Katinkád. ~ Főnt, a levél egyik sarkában olt volt még a cim is. Valamelyik külvárosi utca negyedik emeleli padlás-szobájában lakott. Az utca nevét még hallomásból is "l\'g ismertem. Nagyon szegényes negyedben lele-letl. — Istenem — gondoltam magamban — hát eonyiro jutott volna szegényke! Hiszen olyan csinos volt és olyan jókedvű Szegényke! Milyen szerelmes volt belém és én is jó szívvel voltam hozzá mindig. Milyen is az élet: összehoz két emberi, hogy aztán ¦•""•i eldobálja őket egymás közeléből. Ha visszaemlékezem elaő találkozásunkra! Valami álarcos-bálon InUuk meg egymást legelőször. Katinka a bátyjával volt fönt. . . Igazi testvérbátyja volt, nem csak amolyan (almi báiy, amilyennel a párisi lialal hölgyek szoktak büszkélkedni. Katinka általában véve jó családból való volt. Az édesapja a , két kezii becsületes munkájából tarloita el családjai, ,a nővére valami kishivaialnokkal járt iegybeu . .. : Kgyállulán nem is értem, hogy az a kis jószág miképeu Juthatott ennyire. Nem ériem... Kgyébiránt akár értem, akár nem, itt most már uem basznál a halogalás, a száz márkát el kell neki küldettem, mert ha kéri akkor bizonyosan szüksége is vau reá. Nagyon el leheltem merQlve a levél olvasásába, mert nálam levő barátom rám szólt: — Micsoda okmány tanulmányozásába vagy ugy elmerülve ? Oda nyújtottam neki a levelet — Kz az egész? kérdezte aztán a levelet gyorsan álfutva. — Ii.il nem elég ez? — adtam vissza a kérdést. I— ttx -.\'nimi1 — felelt a bírálom — reiiiehm. uem fogsz rá válaszolni semmit? — De igen, — feleltem bábozás nélkül — el fogom neki küldeni a kért száz márkái. Kzt joggal ! elvárhatja tőlem azért, hogy egy fúl éven kérésziül derül és uapléuyt adott eletemnek. — Te sohasem leszel okosabb, — mondta barátom vállat vonva — olyan vagy most is. mint egy zöld siheder. Ulyan vagy, miut diákkorodban voltál. Barátom bangia boszautott és egy kicsit idegeskedve feleltem szavaira- — De hát végre is, ez a dolog téged nem érdekelbell — Dehogy is uem érdekel I — mondta barátom I élénken közbeesve. — Én barátod vagyok és ezért kötelességem, hogy megóvjalak a könnyelműségektől. Te most egy ostobaságot szándékozol elkövetni barátom. Ugyan moirld kérlek, soha eleiedben nem kaplál még ilyen leveleket? Kii a papírkosárba vetem valameuuyít, ha néha-iiap\|áii szerencséltetnek az fajta episztolákkal. Ka mondhatom, hogy ez a legjobb módja az elintézésnek. Meri ugyan kérlek, honnan tudod, hogy nem hazugság-e miudeti sora ennek a levélnek? Honnan tudod, hogy épen le vagy az egyedüli, akit megtisztelt bizalmával? De hát én nem is akarok messzire menni. Jól vau; nond\'uk, hogy tényleg szükségben vau. Hát akkor is, mit gondolsz, nem lerne tökéletesen elég, hogyha ön márkát küldenél neki? Kgy kicsit elgondolkoztam barátom laavaj felett és kelletlenül felellem: — Hiszen lehel, hogy neked van igazad ! . . Lehet I . . . Meri én végre Ík uem tudhatom liogy m-m tart-e bolonddá fügéin a kicsike ámbár ett nem Iminem (előle. Sót inkább a?t hiszem, hogy ba uem lenne igazi nagy szükségben, ezt a levelet már a büszkesége »em engedte voluu, hogy megírja. Azonban . . . Azonban lehet, hogy ötven márka is elég lesz . . . — És mi lesz majd ennek a következménye? — kérdezte barátom csipóseu. — Tudod, mi? Kgy lolytonosan tartó zsarolás. Mert légy rá elkentüké, hogy ha ma pénzt küldesz ueki. két bét múlva már megkapod a második levélkél. Én mondom neked, legtöbb, ha most mindjárt elejét veszed miudeunek és nem is válaszolsz. Vagy ha mindenáron udvarias akarsz vele szembnn lenni, jól van; nem bánom, írj . neki. de akkor írd meg. hogy elved ellen vau az ilyen i kérések teljesítése, Kz egyszer kivételesen eltekintesz 7, A L A I K Ó lihS N Y 1906. JÚNIUS 30. lámadjak, már nagyreszt kimentettük. A kereskedő nem szívesen látja a termelő és a fogyasztó közötti közvetlen kapcsolatnak leiesitósót ós az ó beszerzési forrásai jogtalan nyilvánosságra hozásának tekinti a gyárosok nevével megjelenő beszerzési források publikálását. A kereskedő feludata szabadon választani a beszerzési fonások között, ott vásárolni, altul az áru a \' legolcsóbb os amint 6 véli, minden eszközzel megvédelmezni az ö dísponá-lasi szabadságát. Azért a kereskedelmi körök nagyrészt- fellétlenül nzt az álláspontot fogja elfoglalni, hogy a nagyközönségnek szánt beszerzési források a gyárosok nevének elhallgatásával csak a hazánk ban termelt magyar iparcikkek felsorolását tartalmazzák. Ámde a gyáros szemüvegén át nézve, egészen más világításban látjuk a kérdést A gyáros joggal utalhat arra, hogy amíg a magyar termelőt bizonyos népszerűséghez nem segítjük, addig a gyáros mindig ki les/ szolgáltatva a kereskedőnek, Ha az egész magyar kereskedelem egyértelműen szolgálalába szegődnék az iparpártolás ügyének, teljesen felesleges dolog volna a beszerzési forrásokat egész nyíltsággal a közönség elé tárni. Ámde a gyakorlatban még messze vagyunk ettől az ideális állásponttól, amiért is a gyárosok bizonyos joggal aspirálhatnak arra, hogy a nagyközönség nevüket megtanulja, megbatározott gyártmányaikat kérje és így a kereskedők választási szabadságára bizonyos befolyási gyakoroljon. Amíg a magyar gyártmány ok egy nagy része kizárólag a kereskedő cégjelzésével kerül forgalomba, addig valósággal ellenórízhetlen. hogy melyik a magyar gyártmány és melyik nem az és addig a magyar gyáros sohasem fogja a közönség kegyéhez vezető utat megtalálni. Nyílt kérdés marad tehát az. hogy a beszerzési források közzé lételének melyik módját válasszuk, mivel kimutattuk, hogy e kérdésben a gyiinási és kereskedelmi szempontok éles pengékként kereszteződnek elveidtől, de.-, jövőben minden Ilyen levél válasz nélkül maiad. Azt, hogy .válasz nélkül.\'\' alá la htizhiilod. Barátom -szavai határozottan rosszul estek nekem. s azért némileg szabadkozni próbáltam. — Hiszen hidalom, hogy igazad van. nekem is vannak kellemetlen tapasztalataim, de hát ezúttal mégsem lehetek miéként. A kicsike csoddlatosképen nagyon a szivemhez férkőzött és különben is neki ko-zönhelem eddigi életem legderílsebb, legboldogabb napjaít De hál veled sem akarok miatta összetűzni, azi\'tl kQldÖk neki huszonöt márkái és punktum! Nem tudom elviselni a gondolatot, hogy ő éhezik, ainig én napiában háromszor is jóllakom. .Mondd, hogy ez Bzeutímeutálizmue, vagy mondj akármit, de az ember nem tagadhatja meg önmagát Annyit azonban inŐg megteszek, hogy a idvőre nézve megírom neki azt. amit tanácsoltál és alá is húzom azt a két szót. hogy „válasz nélkül." Nos, meg vagy velem elégedve? I)e hogy lehel egy ember ilyen kőszívű, mini teV! — Tégy. amit akarsz! — felelt a barátom; — de hogy miért dobsz ki 20 márkát erővel uz ablakén, azt igazán nem bírom felérni józan ésszel! . . . Bántott ugyan a barátom száraz, kicsinylő hangja és nem bírtam válasz nélkül hagyni: — Ugyan kérlek! Huszonöt márka csak nem a fiiig, hogy ilyen káeiiat csinálsz belőle. Akárhányszor pezsgőre kidobálsz magad is löbbet, már esak inkább enyhítem hát vele egy szerciti-sélleii teremtés insegél! A barátom erre nem telelt, esak a vállát vonogalta, én pedig leültem, hogy megírjam a Katinka levelét, az Iá ii a tárcámba nyúltam ók . . . és . . . no hát igen. egy száz márkás akadt történetesen a kezembe és azt hírtelen beleesuszlattam a borítékba . . . A hátam mégett a harálom megtaszított egy sziket és én a zajra ugy összerezzentem, mintha loptam volna, söt\'cl is pirultam; hanem a lelkem! . . . a lelkem csodálatosan nyugodt és boldog volt ROVÁS. A kís Ladányi-ügy. bejárta az egész magyar és német sajtót. Persze Ladányi vádjaira megjelent a félhivatalos cátolal. Az egyik fél vádol, a másik tagad, Cltkbogy a vádlott !11 a hatóság. A tágalomból mindig valami tapad, mondja a közmondás. Kz volna Ladányi terhére írandó, de az ís igaz, aki mentegeti magát, vádolja magát, ez meg a hatósájr lehcrlnpjára írandó. Az igazság valószínűleg ilt is a középen van. Ladányi dr. esetéből kifolyólag sok szó eseti a védői lisztsegről ís. De nem erről akarunk ez alkalommal megemlékezni. A régí panasz, a kisemberek ezer és ezer napi haja Jut eszünkbe ez eseiról. Mindinkább érezzük egy Néphivatal hiányai. Pedig ilt is, iiiiut mindenütt nagy Magyarországon, elég a szegény és gyámoltalan ember, akí az élet küzdelmében a jog tekervényes ösvényein ide-oda dobálva összezuzódik, elbukik. Kibukik ebben a korban is. mikor az egész ország hangos attól a kiállásiéi: segítsünk a kisemberen, amikor öblös szavú képviselőjelöltek mellüket verve esküsznek a kisember üdvősségére, akit aztán az első fővárosi klubbe-télyeii elfelejtenek . . . A Képhivatal célja a kis-, a szegény emberek mimlazon Ügyes-bajoa dolgán segíteni, melyekben ót szegénysége vagy ludatlani-ága folytán lesújtaná az élet Igazságtalansága, Az ügyvédi kamara annál ís inkább kell. hogy megadja a kívánt erkölcsi támogatást, mert a Néphivatal nem csinálna az Ügyvédeknek konkurenciát, mert csak előkészítené a peres ügyeket és megszerezné a szegény embereknek a bélyegmentességei. A Néphivatal működése főkép a közígazga lási térre fog terjedni, így pl. hatásosan léphetne föl már most h az adókivetésnél. Nagyon üdvös lenne ezt a dolgot létrehozni, mert sok alkalom nyílna nálunk a nép ügyes-bajos dolgán segíteni Lázasan készülődik az irodalmi kor dalárdája az augusztusi daloM\'ersenyre. Vannak védnökök, dísz-elnökök — sót sajtóbizottság is vau. A kulturális ünnepség reudezósége körében mégis panasz hallal szik amiatt, mert a város vezetősége körében kevés az érdeklődés a szép ügy iráni. Szerintünk, ilyen érdeklődés mellett nem l-tt volna szabad ily nagy jelentőségű dologra vállalkozóit a panasz jogosságál nem lehet vitatni. a magasabb karoknak érdeklődése, illetve ez eseibeu nem LÖrödÖmsépe mindig átszáll u nép nagy rétegére. 8 ha ez igy tart tovább, tartunk töle: kudarc lesz a pártolásra érdemes ügy fináléja, Városi közgyűlés. Interpelláció egy tulipán ügyben. k lentilepnek megadták a kedvozméni/sket. (Sajtit tudúsHúuktóL) lííika dolog toriéin a hétfői közgyűlésen. A gyűlés írsnl szokatlan érdeklődést lauiisitoltak városatyáink. Kz azonban csak az ülés elején történt. Az első néhány pont után már csak a szokásos lemorzsolás köveikezeit A szépen látogatóit közgyűlés napirend előtt l\'seriá n Karoly nyugalomba vonult Alispán érdemeit iktatta jegyzőkönyvbe, majd néhány részvétet fejezett ki. Kziilán váratlan dolog történt: interpelláció. I Kz a nálunk szokatlan eset szinte felébresztette még lai Örökké bóbiskoló városi mamelukokat is Már I hogyisne lett volua érdeklődés, mikor az interpelláló Schwarz Adolf dr. beszédének kezdetén .sürgős I közérdek" jeligével jellemezte lárgyát. Igaz, nálunk nem igen ismerik u cifra festésű díszteremben ülésező ; városatyák a sürgős szót, de azért nagy figyelemmel I hallgatlak a mindig logikusan beszélő felszólaló szó- noklalát, mely egy tulipán és egy fényképezés törté-uetét mondotta el, visszavezetve az események fonalai a városi főgimnáziumba, ahol uz esetek nyitánya kezdődött. Az Ügyet alább teljes részletességgel i-im-ri-i. jük és e helyen osztjuk a felszólaló beszédém-k inda részét, melyben helyesléstől kísérve kijelentette: ba valótlanok a hírek, akkor azoknak megcáfolána a főgimnázium erdekében rfürgós közérdek, ha pedig a valóságnak megfelelők, akkor mielőbb orvoslási kell szereznünk. Az ügynek másik érmét Horváth tiyőrgy Igaz. gató világította meg. A további lizsgálai eredménye után dói el az ügy sorsa . . . A lenlelep sorsa is eldőlt. A kélt kedvezm— nyéket nagy részi megadták. A gyár helye — ha a megadott kedvezmények uláu felépül — a két város, rész közöli! terület lesz! líár a tanács — a szegedi tisztiorvos vélemény.- alapján akinek a szegedi gyárnál bizonyára vannak tapasztalatai — nem tarlolta előnyösnek a Lelop ottani felépítését, de más területet nem (aléllak. A gyártási eljárásnál azonban, nagyim helyesen, kikötésekkel fnj: élni a váron. A magunk részénl esak lielyeselbeljük ezt az álláspontot, mert a Zalai Közlőn y már egyik januári -zámábaii megírta, hogy „a gyár a vároa közvetlen közelében1* esak abban az esetben létesülhessen, ha kellő garanciát nyújt, hogy olyan gyártási eljárásokat alkalmaz melylyel a lakosság egészségéi nem veszélyezteti A tóbbí pontot álmosan, minden érdeklódé-nélkül morzsolta le a közgyűlés. Néhány pontul nem ís tárgyalhattuk, pedig ezek közül három már hasonló okból lekerült a napirendről. A közgyűlés lefolyásáról a következőket jelenthetjük ! {Elismerés — részvét.] A napirend elöli a gyűlésen elnöklő Véose) Zsigmond polgárme.vier tudomására adta a közgyűlésnek, hogy Osertán Károly, vármegyénk alispánj.i állásától megvált. A nyugalomba vonuló ali-pán 2 éve működön u közpályán, mindéit idejét a közérdek ápolásának széniéivé. Nagykanizsa városa Iráni mii--detikor tisztelettel és szeretettül viseltetett, A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetei szavazott neki vád-síink Iráni tamisiioti Jóakaratáért, Kpeijesy Sándor és Szépe Holdizsár elhunyt., lelett lejezte ki ré-zu-lél a ko/gylllés és Intézkedett hoisy ion korona, mini koszorút pótló adomány n városi szegényalapitak adassék. \\Schwarz dr. interpellációja I l.\'tryuui-Mik napirend elült szólalt fél Scbvrurz Adolf dr. éa a következőket mondta: Tiszteli Közgyűlés! lHalljuk;I) Bngedjék meg hogy egy igen fontos közérdekű Ügyben napirend ¦dóit lelhiviuin figyelmüket A főgimnáziumra vonatkozólag pozitív formában éa komoly oldalról egy íd óla olyan hírek kelnek szárnyra az egész .árosban amelyek ha Valótlanok, akkor azoknak a meg cáfolása a főgimnázium reputációja érdekében sürgős közérdek, li.t [tedíg a valóságnak megfelelőek, akkor még folt-tosabb és sürgősebb faladatot képes a, hogy e tekin-leiben megfelelő orvoslat szereztessék. Mert ha ezek valóak, akkor ezek az egyes tanár uruk részérói olyan dolgokról tesznek tanúságot, melyek kikil.-Z"-bölése nagyon fontos feladni. Kzek után átl.rek maguknak u konkrét eseteknek az ismertetésére Az egyik az. hogy egy tanuló az intézetben megjelenvén, gomblyukában tttlipin- lelvéuyl ItQrdott, K/.l a tanár ur észrevévén, rákiáltott, hogy iieiu tulipán való a kanizsaiak gomblyukában, baiieui — az egyik verzió szerint — vereshagymu. — a másik szerint — fokhagyma. A másik esel az, hogy az egyik osztályban egyik tanár ur az összes keresztény növendékekkel lefotoitrafáltnttn magát és a zsidó növendékeket kizárta Mikor az efelett való elkeseredésüket elpanaszolták egy ideális lelkületű tanárnak, ő a zsidó gyerekekkel fotografáltatta lé magát. (Kljeiizés, i Megjegyzem, hogy én ezekben u hírekben — annak dacára, hogy poziliv formában és ko uoly oldalról terjesztettek - hinni nem tudok. Az elsőben azért nem. mert lehetetlennek tartom egy tanár részéről az önmcgfoledkczésnek azt a fokát, hogy a 1906 JI\'NII\'S 81) 7. A 1. A I K 0 7. I, (p S 1j t művelt itle.ro vi 4 példaadás helyett ,t ,lye„ hiholet- befektetni, uoo hold lerméke. dolgutná fel (fi) Il"r" T\'h \'\',S?? ,la"K"\' l>»»«ion. A nrapkáss.1, kik kötött féríi, asszonv ,iVá.t » másik esetben lehetetlennek tanom, hogy «g, ,allBr ,„,,,,. Ké(i , ,imt , 14„„, h; , „myira niogíelcdketzek M« hivatásáról, hogy leléphet szükségek területei és kél holdét hozzá viz- ctulyok e. IM hg IWWtMMl érzésének gytijlö-medencénokikér kövezelváni él p4t.d4m.ntea- apolása helyett u idegenkedésnek. I folék.MÍl gjü- eégct. a csatornák TlíbCSXIlUatl jogát és később a Mkúdosat magvait hintse cl az ifjúság fogékony fonó- és szóv4gyár céljaira lu-15 hold esetlegei lelkébe. Nem hűltek a híreknek, de pozitív formában álengedéaét. ... komolv oldalról merültek fel és a város kózön. i ¦ . . . „gének körébe,, lesem érzéseket váltottak ki ív l ,l \'\'•»^•1 ........ • l\'»)os főjegyző — u kérelmeket javaslattétel végell a pénzügyi bizottságnak adta ki A bizottság a városi isrlom, hogy mivel a város képviselőtestülete a vári, t.íszes egészséges közállapotainak hivatott őre én mivel a város jelentékeny áldozattal járul hozzá a fógím-„izium fentartásáhot, söt a legközelebbi jövőben épéi) \'8flu ""py- a VHros pét\'tHgyi erejét megfeszítő mérnökkel a területről térképet készíttetett, egvultal máshonnan ja szerzett iDformácíókal. Kzek aíapján I klllónösen a szegedi tiszti orvos véleménye alapján — a tanács nem tartotta elöuyósiiek a telepnek a két I áldozatról van szó, a főgimnázium ne csak az éplllet várcré-i kozé \'i,.,k,.„.k.Í, r, v. liauein szellemi dolgokban is modern intézet nívójái hIIjod. Indíttatva éreztem tebát magamat a kérdést nyíltan szóvá tenni, hogy megeáfoliassék, ba alap- ba területet azonban a hercegi uradalomtól megvenni a lároauak nem sikerolt. A városi latiács a dolgot oi-alap- elejteni nem óhajtván, kéri a közgyűlést, hogy jelentse talan, ha pedig pzak a dolgok kellő rendszabályok ki, miszerint a telep ieIállíl...U elönyunek tartja és teganalositassanaCi hogy ez a szellem kiküszöböllessék < részvénytársaság kérelmének réibeu tartja » Kcieinieiie. !¦ ¦¦" ,-n helyt ad. es az ilyesmi lábrakapása a jövóben megakadályoz- Nevezetesen a várréten bastodoyoio hold területet lassék. átenged a lidep céljaira, ti- évi kövezetvám és pótadé- Méllóztassék tehát a tisztelt közgyűlésnek lel- mentességet biztosit a vállalatnak a lobbi poulokat kérni a polgármestert, hogy a tényállás mibenlétéről mellőzi. A In— 1 :> holdnyi terület esetleges átengedésé- meggyózódési szerezzen és a további teendők szem- rói, mint íelenleg tárgytalan kérdéi-roT határozatot pont\|áböl a legközelebbi közgyOlésnek erről legyen üem hoz. Tekintettel azonban arra hogy a telep a jelentést, iHelyeslés.! város területén van. köteles lesz a társaság a Bauer- Az elnök kijelenti, hogy a kérdés érdemlegesen r9\|<, mesterséges áttaiasi módot alkalmazni c=-ak a következő közgyűlésen tárgyalható, melynek «8 a mruieszeieb erjesztésről örökre le- napirendjébe majd (elveszik. mondani. K liaucr-féle szisztémára vonatkozólag A jelenlevő lógimuáziumi igazgató. Horváth bó tanulmány állolt a tanács rendelkezésére. Ei az (iyorgy, v. képviselő kérle ezután a közgyűlést, hogy eljárás kémiai ulou leszi alkalmassá az anyagul a az ó szavait is hallgassák meg, 0 a vád elsó pontjáról teldulgoziisra és elzári helyen lorténven. nem terjeszt nem bir tudomással, csak a másodikról adhat lehat ro6>l adagot s a levegői snn rontja, felvilágosítást. Azelnüklópolgármeslor ellugadásraapiulia A negyedik oszlalyba \|áró növendékek — ugy-1 , , . .... i ,-i • -.a .„i . # un; i j . i ,-i i i iii.i ..i ¦ tanácsi avaslalol, meri a eukikeezito le lep lelalli- moiid — rendszerint nagyon elszélednek. Alkalmuk \' \\ nyílik, hogy kfllöubözó pályára menjenek ugy. hogy tásat külöüóseu a kisgazdák szempontjából szinte let- sokaii nem mennek már az ötödik osztályba A negyedik kérdésnek tartja. A kiskaniir-ai képviselők egy része osztály növendékei tehát barátságot kötnek egymással, ellenezte a szerintük nagy területnek ingjen való hogy később is együtt lehessenek. A barátsági szerző\' des megkötéséről egyik hitlaui óra elótl beszéltek Szóba került természetesen, hogy a más vallásn Vezetésen evangélikus és zsidó növendékeket átengedését, mikor annak hasznát ugy sem látják Özoiumer Sándor sem tartja érdemesnek a tantermeiéit, mert tapasztalata szerint a gyár oly be kell venni. Egypáran azonban kijelentették, hogy u áron veszi, amilyen neki tetszik, dologba igy nem mennek bele. Később megint felhőitek a dolgot, de ekkor a zsidók jelentették ki, hogy nem mennek. A katholikus fiuk Mészáros tanár urat kérték fel. hogy a fényképészhez vezesse őket. 0 ligyotmeztette a liukat, hogy no oszoljanak meg,\' hogy mii hozhat a dolog. Az árak erőszakos Icuyomá de ezek kijelentették, hogy hozzá, mint vallástan sál meg szerződéssel kell megakadályozni Welsz Lajos dr. szerint az ellenvetések nem alllintiiHk meg Nem csak arra kell néznünk, hogy micsoda előnyöket uyujtuuk mi most. hanem arra is, tanárukhoz jöttek, Ugyanekkor az izraeliták Sáfrány nrhoz mentek (Éljenzés) Kgyebkénl tiszta szívvel küMrvn.t_ . UnA.hi merem állítani magamról és az egész tanári karról, ™Wn,títl » hogy oly tanítási, mely az egyes felekezelek rovására. ket "Ih\'tieben elfogadta. A névszerinti szatazás kövelkezuiényekép a javallatot negyven szavazattal A második fiumei vonal. itta 6ÁQI janos. Nagy lellünést kellett Kossuth Ferencnek .a második fiumei vonal" megépítését célzó terve. A vidéki lapok azonnal cikkezésekhez fogtak. Az eger-szegiek pláne városi közgyűlést hívlak össze, Kossuth Ferencet díszpolgárnak választották (bizonyára azért, hogy a vonal biztosabban kanyarul\|on (löcsej felé). A pécsi sajtó a Pécs felé, a kaposvári a Kaposvár felé való terelés melleit cikkezett. A lapok már-már hajba is kaptak egymással. Millió érvet hoztak eló annak bizonyítására, hogy a vonal semmi esetre sem mehet másfelé, mlut az ó templomtornyuk hála mögött. Még szép, hogy mindeu lap egyöntetűen megkegyelmezett a lialaton vidékéuek. Szép frázisokkal már ki is cóvnkelték a vasutat a Balaton kies zalai partjára. Ilyen körülmények között értesülésért a leghitelesebb forráshoz . a kereskedelemügyi m. kir. minkzteriumhot fordult a Keszthelyi Hírlap szer-kesltöséiíe. ahonnan a következő értesítést kapta: Kaftjaaada4tnBnl tu. kii. MlnUtleilum. .Igen tisztelt Uram ! H. levélben foglalt óhajtására a tervezeit fiumei 11-,» vonal ügyében a köretkezókel van szerencsém közölni: Tény az, hogy a kérdés most előzetes tanulmányozás alatt van, azonban már előre ii jelezhetem, hogy e vonal küuduló pontja nem Budapest lesz. h igy az Zalamegyén, vagy valamely más duuáutuiin áthaladni nem fog. K második vonallal létesítendő öasteköttetés-I uek feladata az lenne, hogy a már meg lévő vonal károly város —fiumei részében a forgalomnak lebonyolítását megkönnyítse és esetleg Károly városból kiindulva, az oltatii nehéz terepviszonyok mellett 1 az áru szállításának gyorsítását biztosítsa. Az eddigelé megellett előtanulmányok azonban korántsem nyújtanak megfelelő alapot arra, hogy ez ügyben még elvi döntés történjék, ami előreláthatólag a folyó év ősze elótl nem is várhaló. Budapest. 1906. évi június hó üu-án. KIild lUiltlctlel Hegyoshafmy Lajoa tninUiterl oulMyiaiiik.ot Íme tehát, a dutiániuli lapok sok szép álma romba dóit. Pedig milyen sok frázisi lehetett volna Összeírni arról, hogy az uj vonatnak melyik város halárában kell föltétlenül dübörögnie! vagy lenézésére, kisebbítésére szolgált volna, nem nyujtoltnnk. (Helyeslés.) Lehet, hogy valakinek egyéni meggyőződése eltér eltol a meggyőződésemtől, de tény. hogy a tanári kar egyformán jutalmazza és bünleli a kereszléuy és zsidó gyermekekel. (Éljenzés.) (Tanári állások.) fA negyedik gyógyszertár.) A Nagykanizsán felállítandó negyedik gyógyszertárért négy folyamodó jelentkezett. A közegészségügyi bizottság jelentése alapján a tanács nem ajánlja uj gyógyszertár felállítását .. város belsó területén, mert a fennálló gyógyszertárak a szükségletuek eléggé megfelelnek. Kívánatos azonban, hogy a hatodik és hetedik kerületben gyógyszertár álhtlassék fel, mert ez a rész a város középpontjától meglehetős távolságra van és a vidékiek egy részének is könnyebben hötti-lérbetŐ. A halódik és hetedik kerület lako»ága különben is kért gyógyszertárat. A tanács a négy folyamodó közül Szabó Albérlőt ajánlja, mint aki épen a Az ügy tényleges tárgyalását a legközelebbi ülés napirendjére tűzik. Következeti a napirend elsó pontja, a főgimnáziumi rendszeresíteti tomatanilói állás betöltése. A jelölő bizottság első helyen a bal pályázó közül László Imrei sjáulotta, aki már a leioljt tanévben is itt működött. A közgyűlés egyhangúlag megválasztotta Lászlót Kálécy János egészségi állapotáról szóló orvosi jelenlés szeriül hivatását nem telresilliuli. K vélemény hatodik és hetedik kerületre kérte a gyógyszertáriogol foljíáá a városi tanács íélszólitoiia Kálócyt, hogy ^ in4r ,6 evet működött Kanizsán. A közgyűlés a «rje ki végkielégítését. 0 ez ellou felebbezeti es . . ,f "eptemberig halasztást kéri. A tanács ellenben arra J"«"«ul eiiogiuta. kéri a közgyűlést, hogy Kálócyt szeptepjber elejéiéi] Uavttsnk az utakat.) Mámitva mentse fel álláHálóI. A közgyűlés névszerinti: ,\\ város területén fekvő állami útszakasz uem ^avatásának eredménye a tanácsi javaslat elfogadása L , bb kfjrbau vaIL A Teléfci-nt, PetóÜ-utca, a két 1 felebbe»« ^utasítása lett. \'városrész közötti ut és ennek folytalása Kiskanizsán {A lentelep ügye.) \| m8t áj\|apolbao vannak. Gödrös, egyenetlen, esős A gyűlés lárgysorozaUnak egyik nagyérdekü jdöbeu (flC6akkal tele utak. melyokon a forgalomnak pontja volt „a magyar kender és lenipar r. t. kérelme . . ... . , , a u_.„iú v.-»™ l>L,gi„u,i fuv v. i ¦ x . mi-. a. a-iii r i -i • fok az akada ya. A tanács javasolja, hogy sz utsiakaszt egy iNagykanizsáu JelulhtniM szándékok len kikészítő! " * f , J \' OJ t«lek íránt, melyet a tanács részletes javaslattal terjesz- helyreállitsák, illetve újjáépítsék. A közgyűlés a tett be. A nevezett társaság tudvalevőleg telepet akar ijavaslatot elfogadta. ilyenformán létesíteni városunkban. A szeszlluomiló \\ Ezenkívül több kisebb Ügyet intéztek. A köz-y,70;uf, köötti, "gy»evezett várréten kér tehát\' ,.g fél M óra m légimit. Helyet a kikészítő telep es esetleg fonó meg szövőgyár BJ részére. A társaság az ipartelepet fokozatosan kívánja fejleszteni. Egyelőre háromszázezer koronát akar\' MOZGÓ KÉPEK. Idill a nyári vendéglőben. (Ejjy ut, akiben még van ogy kii poMkU tiU% a nyár gyfinyAiei lini él mr^ van benne egy kft vallalko(f) tiellem, egy remek nyíri iltlutálT ii»uy •ti»t» íii\'lu), vdgcelul lUivrn ki martnak, li..,; ,¦ a .Kilenc kileli* kiranJutühctycn lógja tionijái éi thiíKct ttcalllaptunit Matftl 6nŰ gyalogulá. utin cclhoi írt. A •Kilenc kHgli* oirJa egy kfctlny, Ue pinkui hely: egyedali előnye, hogy a tiaWl eg alatt Ichei nini. Földbe vert atiu.ok, ,Napon\'a fltw ctapoláv e» ,Kilelik aionnal liiclni\' feliiátok a fakón.) A vendég (bemegy a kerítésen lul, leül egy asztal mellé es vár). A pincér (jajuiu léptekkel odacammog:) Szolgája. Tetszik valami? A vendég: Mit goudol V Talán a maga szép szemeiért kutyagoltam ki ide V Van csirke ? A pincér (körülnéz az asztalok alatt kapirgáló három-uégy csirke közi:) Van. Itt vannak. A vendég : akkor jó. Tehát én magam választhatom, amelyiket akarom és tüstént leölik, kisütik ? A pincér (unottan hessegeti a pár sovány csirkét:) Tessék választani. A vendég tuagy buzgalommal hozzálát a válogatáshoz : Ez. ez tetszik itt. ez a barna pöttyös. (A pincér magához csalja és elfogja). A vendég (közelebbről nézi a csirkét:) Hauem hallja, nekem nagyon ismerős ez a csibe. A múltkor, mikor itt voltam, ugy emlékszem aziutén ett válast-tottam. Meg is ettem. Hogy lehet ez mégis itt? A pincér (szemtelenül:) Biztosan vissza gyQtt. A vendég (fejcsóválva visszaül az asztalhoz:) Saláta legyen hozzá. Édesen. ZALAI K Ó Z L G N Y iqdfi. június no. A pincér: Mi csak savanyúan csináljuk. U\| divatokat iicm kozdüok. A vendég: Ka mit igyam? A pincér: Mit tudom én? A vendég: Halija maga megtanult udvariasan bánul a vendégekkel. Hol voit régebben alkalmazva? A pincér; Mindég itt. A vendég: No. az meg is látszik. — Hál vau jó sör? A pincér: Van. A vendég: MelegV A pilieér: Kiég meleg. A veudég: Akkor hozzon egy fröcsesol. Inkább több vízzel A pincér (menet közben, magában:) A azantár, ínég mondja, (llc..... .1 baru potiyoi cilbet a konyhába. A iiakácmc a lováuy illatot egy iiakaailá ali dugja éi houifog a haioui-hclei ctibc maradék leltnelcgitcichei. Ki a cttrke maradok különben kínunk egyik legújabb vívmánya: »a caiike kérlel.* Kgy elökcló vendéglő feláron eladja ¦ maradék kojiavitoll haromlit egy mi»lk vendéglőinek, pár híl múlva ci innét tovább adja ]iolom iinn kiíóiéiekuek, ahol lot munkátok kosrtolnak.) A vendég (várás közben elunja magát, beszélgetni kezd a pincérrel:) Sok vendég jár ide? , A pincér: Sok. A vendég: De most nincs itt senki. A pincér: Nincs. A vendég: Hallja barátom, maga nagyon kurta feleleteket ad. Hol tanulta ezt maga. Mi volt maga régebben ? A piucér: Sürgönykíhordó. A veudég: Hja ugy! (A pincér tányérokat boa.) Usak nem akarja idetenni nekem ezt a piszkos tányért V A piucér: Az nem baj, rá van száradva. Nem jön le onnan. A vendég: Na nézze meg, talán már kisütötték az én kia barua pöttyös csibémet. (Pár »crc múlva houa ai ételt a \|>Im ¦ r, A tüll nagyon gyanúiul nct kl: mlutha mlnlatili leégett háigeieiútik volnának.) A vendég: teszik.) Mondja csak barátom, biztosan tudja maga, hogy az én csibémbe) készült ez? (A piucér hallgat.) A vendég : Es hol van ennek a csibéuek a melle? Nem látom a mellét. Pincér, a melleket miért nem adták ide? A pincér (magában:) Mert a második csirke körlethez nem jár mell. Kpen ugy. miül a harmadikhoz nem jár comb sem ; csak fej, pflspökfalat meg szárny. A veudég: Pincér, én nem tudom ezt a csibét megenni. Kimek a csibének valami baja volt. A piucér: Arról mi nem lehelünk. Állatorvost, nem tarthatunk az üzletben A vendég: Igen, de én éhes maradtam. Hozzon nekem egy kis szalámit. A pincér: Kifogyott A vendég: Akkor hozzon egy kia emenlhali sajtot. A pincér: Kifogyott. A vendég i haragosan :i Kh. akkor ti/etek A pincér: Az van. A trendig: Mennyit teei az ki összesen? A pincér! Kgy forint és busz. A vendég (nyög egyet:) Kgy forint és busz. Kzek aztán értik a módját. (Odaadja a forint buszai és külön odatol a pincérnek két krajcárt.) A piucér: Kié ez a két krajcár? Talán az enyim? A vendég idillibe gurulva :) Nem, maga szeműden. Az enyim. (Zsebre leszi.) Majd adok én maguknak. Majd én megmutatom. Kz egy tisztességes kirándulóhely? Kz egy rablótanya, egy piszokvár, egy méregkonyha. (Feláll és indulni készül, i De várjatok gazemberek. Hele fogom tenni az újságba, hogy kik és mik vagytok ti. Ti. piszokbanda. rablók. Pfuj I (Tivoilk, de u kertté* nOgfll meg vbmklabil. A pincér I.exalad a konyhába el a hóna nlatl kihoz valamit.) A vendég :. . . Es ilyen hüllő pincéreket tartani! A megtestesült butaság. A gazdád mellé illesz, te zsivány ! A piucér (mosolyogva :) Csak kiabálj öregem. Akarod látni a barua pöttyös csibédet, amit megakartál enni? Nézd, ehun van ní! Hess ! (Kiereszti a csirkét.) No.-, mikor jössz el harmadszor megenni, mi? A vendég (a távolból még hallani a hangját :l. . . Piszkok . . . haramiák . . . gazemberek . . . —aida. HÍREK. A tanév végén. Kicsépelt téma! Sokan Írnak róla, de alig olvassák a cikkelyt, mely róla szól. Hál akkor miért Írnak róla? llcrl a közvélemény, az ország lelkiismerete nem liul abban megnyugodni, hogy oly sokan törnek a tudományos pályára és hogy oly kevesen érnek célt. Azt tudja mindenki, hogy az állást keresők és kinálók közi megbillent az egyensúly, ludja mindenki, hogy málliázókban hiány és ügyvédekben fölösleg van. Ks mégial Állhatatos makacssággal ragaszkodunk az uri pályához és lenézzük a munkás-zubbonyt. A gehrock magasit. a kék bluz lealacsonyít. Az nem baj. ha a levente állás nélkül ténfereg az utcán, ha másnak leveses tálából eszik. A munkás-kenyéren nincs áldás, mondják, A munkáspál.ra leszegezi az embert a pellengérhez (ez a közfelfogás), az uri foglalkozás felemel a kóz tudatában, ha mindjárt lesi-puskás módjára fogtuk meg azt a kis sahot, mely kis idóre kenyerei biztosit. Kzt az irányt tanokkal és Írással megváltoztatni alig sikerülttel. Kz az irány uralkodó más népeknél is. de általánosan el van fogadva nálunk. Csak távol maradni mindentől, aminek iparos-szaga van. mert nálunk nem látja a köznép az iparos boldogulását de látja hogy fölözi le ¦ gentry, az ügyvéd, a magas hivatalnok a jövedelmezőség tejfölét, tehát mindenki biztosítani akarja lia számára ezt a tejfelt. Csak kényszer, csak szerencsétlenség viheti ifjainkal az iparos-pályára, szabad elhatározásból a legritkább esetben mennek oda. Nem a szülő oka annak, hogy nem lángol az iparos-pályáért, hanem kö/.gazdasági berendezkedésünk, lüely bennünket a irrár-foglalkozásra, vagy jövedelmező lateiner pálvára készlel. Az Iparos-pálya küzdő porondján alig érhet el az ifjú valamit, tehát nem megy oda. ahol babért nem nyerhet. Nem megy senki kurta korcsmába, aki étterembe is átmehet. Változtassák lehal meg közgazdasági viszonyainkat. Legyünk Ipar-állam agrár-állam helyeit, akkor az iparnak is lesznek munkásai. Ha a gvári clömuuk.isnak is annyi lesz a fizetése, mim a kupak-tanácsosnak, akkor nem tódulnak az Ifjak a kvalifikációs pályára, hanem 4 osztály után az ipari pályára fognak lépni. Kzek után pedig nem tudjuk, helyesebb-e lejáratni a diploma ériékét azzal, hogy a vizsgán boldog-boldogtalant átbocsálunk. vagy helyesebb buktatással leszorítani az ifjakat a tudományos pályáról\'! 1(1 a szülök és a bürokrácia szavazala homlokegyenest ellenkezik egymással. v-i h-k. il Aa elsőrendű termeltetés szénsavas nafrontartalmu ásványvizei, > mohai Vegyi vii>gálalok * ajánlatok ai Agli A aétatór oszlopai. Egyszer már hirt adtunk e lap hasábjain, hogv a sétatérnek keleti bejáratánál \' oszlopol állit fel a Szépítő Egyesület. Azt is elmondtuk akkor, hogy az oszlopok tetejére kerüló vörösréz-urnában miijén érdekes tartalmu levelet találtak. Azt is megírtuk, hogy Trípammer tiyuls, a Szépítő Egyesülőt elnökit a nemrég lefolyt sötét polilikai életünk iiyomasztő hangulatai búcn kifejező levelet helyezett el, ki tudja melyik kor gyermekeinek. A két beton-oszlop már áll, lótején a két urnával. Akí a temető felöl megy a sétatérre, ugy tűnik fel neki, mint egy régi nemesi udvarház jólétet hirdető bejárata, melyen keresztül égig éró platánokkal koszorúzott, imponáló ódou kastélyhoz érüuk. De kastély egyelőre nem emelkedik a szép parkban Idővel talán. Kapuja sincs, mint a régi nemesi kúriáknak ; így dokumentálván a ház vendégszeretetéi Amint Vörösmarty mondja: É» »iegenynek és gazdagnak Udvar e» hál nyílva voltak. Ezzel egyszersmind elmondtuk szeretetünket af oszlopokról, melyek egyszerű. Ízléses és a helynek, célnak megfelelő stílben készültek és komolyságukká tieiu zavarják a környezettel való Összhangot. Az egyesület elnökét most egy szökőkút felállítása foglalkoztatja, melynek játszi csobogása egy percre elvonja a járó-kelók lelkét a gondoktól. Ka hisszük, hogy ez is meg \\mi uemaddig, mert a közönség szívesen áldoz ilyféle célokra. A most említeti oszlopok is, amint tudjuk, közadakozásból állíttattak fel, pedig a nagyközönséget nem ís szólították fel a hozzájárulásra. Némely úriember sziuto sértődve volt. hogy e szép célra nem vette igénybe a Sz. K. az ő áldozatra készségét. Kzekimk nemsokára lesz alkalmuk az adakozásra. Akik az oszlop fölállításához munkájukkal, vagy péuzáldozdtukkal hozzájárultak, a következők: Az oszlopok rajzát, valamint a részlettervek.-I is Moraiiilíiii Komán épiló-mester készítette díjtalanul, A két vörösrézből álló oszlopdiszt ugyancsak Moraudíni Komán bocsátotta az egyesület céljaira kedvezményes áron Kz oszlopdíszek felbontását éfl kijavítását Samu József rézműves díjmentesen e-z-közölte. Az alapozáshoz szükaégos 400 drb. faltégla! Hteru Sándor tégla-gyáros ajándékozta. A kettőszáz koronái meghaladó költ-ségjfo] előirányzód beton- ét kőfaragó munkálatokat «0°, „ engedmény nyel, tehát leleárén Sartory Oszkár cement-gyáros végeztette. Készpénzállománnyal pedig a következők tárultuk hozzá: Kheiispanger Leó 411 kor., Zerkovítz Oszkár 20 kor . Trípammer (iyula 20 kor,. Hősen leld József l ¦ kor, Kosetifeld Adolf lo kor., Herlelendy Béla lo kor. UeltelliHm fiyözó (i kor.. Káhjáu Zsigmond dr. ti kor.. Acél Pál fi kor.. Práger Héla 4 kor, Som mer Sándor 4 kor.. Keíchenfeld Sándor 2 kor. Ónazesen 137 kor. A szíves adakozóknak a SzépitŐ Egyesület ez ülőn is köszönetet mond Mindebből pedig ;izt a tanulságot sztlrheijnk le, hogy sok mindent tehet jóakarattal buzgósággal társadalmi ulou keresztülvinni anélkül, hogy a várost vagy megyéi, vagy pláne az államot osiromolgaiuók férésünkkel éveken keresztül esetlég — búiban. TÁRNA. Emlekeztetö-naptár. A Kcreikcdelmf ci Iparbank lemlkivall korgyJle.í iL e. 1 I Arakor. a feliü templom coito-Idiolitaginak köigyülesc. Neptombula a Népkonyha javára. KEDVELT BORVÍZ! forrást, mert folléltenQI tiszta, kelleme* ésoleso savanyúvíz; dús szénsivtartalmAnál fogva nemcsak biztos óvszer farlúxo etemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknal fogva hilUno azero a legkülönfélébb gyomor-, légcto- és húgyszervi beiegségeknek. kerüllek kl i II artink ilalt iiijii klíitlt ijíijiiirr* llltik < hatnatosan orliti ». -••¦•>¦ ""!\'"¦ "•¦\'l- »¦ fuíiir, dr liiilia, ir. sul. ír. firair, ir. «iihirit. ir. iiliih, ir. ttr\|i. ir luki, ir. iclilim. ir. lirittili. a>mr.ír. iirkeatalij. uh -iklll, . i .. . itgMli1\|IIBIi .\|,.\|,l\|,k id.g.i s,gmorbi\|Dknil. chrulkai \|,.a»f karaliknal. falli birllbail Ut» kit, clüotlagyulateal. ¦ ¦illktnil. rill- it kel,llbita\|iiaiiiil. iltiB\|t,lm,(na\| ,„ ,ztutni.,Bnel. -itt •«•litri firlota blll\|li\|lk illia (lyphui, dioica mi.) hííukiíma rmára mUfélllterwuel rallmhel na- gyobt. UvegcWl^n mind™ Mtil irttki níltiru.....ililuiill ultiul i.rn.l. töt a -lodavi«nel i^ lleibia; hogy a! l\|im,lirrál vizét a loguegenyebb cinbe, h könnyen mcRiíOfwhei.e, n..gyobi. rliikl «™KDn lerakatok ..crveitetiek, ugyanon .1 toiti. tetri»inai ismertető lutate laiiaa kapbali. i lirr.tkuiliiii ripkiu rIríii) liiitrbztilbír ii iliíriiia tllsillUll IfjOtí. JÚNIUS 30. ZALAI KÖZLÖNY — Érettségi vizsgák eredménye. A helybeli felsó kereskedelmi iskolában lefolytatott érettségi vizsgának tanulmányi eredménye a következő volt: Jelesen felelt meg két tauuló: Behek Kruö és Neumann Krígyes; jól felölt meg: Eleach KezsŐ és l\'ollák Manó; megfelelt II tanuló és 4 tanuló szeptemberben tartandó javító vizsgálatra utasíttatott. A belybeli főgimnáziumban lefolytatolt érettségi vizsgák (auulmáuyt eredménye a követkézé volt: Ji leulkezett Ü\'i tanuló. Jelesen érell: Krátky Istváu Krdösi Kereue. liózoay Aladár. Jól érett hét tanuló. KgyMüruen érett tizeukeltö. Szeptomberben tartandó juvitóvizsgálatra ulasittaioit két tanuló. Az érettségi vizsgát ismétli bárom tanuló. — Kirándulás a Balatonra. A nagykanizsai ni agán tiszt visel ók választmánya tegnapelőtt elhatározta, hogy a jövő hó H-ikán vasárnap kirándulást rendez a Balaton mellékére. A magántisztviselők Boglárra és ouuau Badacsonyra utaznak. A kirándulta költségei mintegy \\:i koronát teszuek ki szemé-heiikíut A kiráudulásra már eddig is szép számmal jelentkeztek. Akik a kiránduláson részt akarnak venni, jelentkeznek llochllus Soma szövetségi titkárnál Nagykanizsán Útiterv a kővetkező: Indulás Nagykanizsáról s^mélyvonattal reggel 4 óra in perekor, gyors-«¦¦..iit.il 6 óra 8(1 purckr/r. Érkezés Boglárra személyvonattal fi óra 47 p.. gyorsvonatul i; óra 60 perekor. Hajóval Boglárról-Badacsonyba 7 óra 10 perckor. Érkezés Badacsonyba 8 óra \|ö perckor, l\'dieuó a Hableáuyban I) óra :in p -íg. Indulás a Badacsonyi tetórc y óra ífi p-kor.. Visszaérkezés a Hableányba l\'i óra 80 p-kor. Klirdés I óráig. I óra HO pero. Indulás vissza hajón Boglárra 4 óra 2U p-Érkezés Boglárra fi óra 60 p. Fürdés Boglárról K óra 30 p.-ig Vacsora a boglári vasutí szállóbau 7 óra ílO p. Indulás Boglárról-Kanizsára 8 óra 67 p., érk. lű ó. üb p. A kirándulásra résztvevők tetszés s/eriut személy avagy gyors vonattal indulhatnak a személy vonallal utazók a gyorsvonattal szzmbeii 1 korona 4n tillért takarítanak meg. A tagok állal meghívott vendégek azi vesén láttatnak. — Házaaaág. Székely Ferenc bankfŐtiszt-\\im\|ó Kilippopolíszban (Kelet-Ituuieliai július i-én rezet! oltárhoz Hegyessy Szabina kisasszonyt Sophiá-ball iBulgáriai. — Kalivoda Kata itthon. Kalivoda Kala lilliert festőmlivósznö Müiichetibeii folylatolt kél évi tanulmány után haza érkezeit és (tusiakon uyaral. Miinclieiibeit Eierle Waller bires fesló mfitermében do.guzotl es tudását modern irányban nagyon fejlcsz-l. tie. Tanulmányainak oieduieiive „a zászlószentelés" kiinti nagy ligutális kép, az őszi lárlatou a Műcsarnokban lesz kiállítva. Itt a nagyközönségnek is lesz alkalma mcgerósiteiii azl, hogy mennyire jogosult Kalivoda Kata nemes becsvágya, hogy a hazai fcslő-iu:\'n,\'-/.,.\| eg>ik b-ghivatultabb művelője legyen Kalivoda Kala f. é, augusztus ló-IŐI kezdve fi bet! pleiuair lesióianfolyamol nyit Kanizsán. Július haviban és augusztus első felében pedig lielséu Unit. Ide köveitek Ól muucheui növendékei ís, hogy magyar motívumokkal gazdagítsák a rendezendő kép-kiállhasolíai. Kalivoda Kala egész iránya népies nem-telinek nevezhető és ezt az irányi a knlföldön való tartózkodás nem volt képes sem álterálni. sem lerontani. .Minden ízében megmaradt magyar érzelmű honleánynak. — Iparoa-unulók szakrajz-kiállitáaa volt jlllllUs jj-őh az állami polgári tiuiskola rajztermében Aki csakugyan érdeklődik a hazai ipar bu\'Ódéso iráni, ai\'iuk tanulságos lehel ilyen kiállítás megszemlélése Szebbnél..Mvbb. űgyesebbnél-Ügyesebb tervek, kidolgozott rajzok vonták magukra ligyelintluket. Az iparnak több ágát felölelték, melyeknek linomodáhálioz, ízlés nemesítéséhez, öutiidatosságához e szakrajzok nagyban hozzájárulnak. Kiváló elismeréssel adózhatunk Németh Mihály rajztanár urnák, kl ezekre a tanulókat oktalta. Tiszia, szép Ízléses és értelmes munkák ezek, melyek a* iparost öuiudatos munkássá, önérzeles mesterré vaunak hivatva emelni. — akaratsxabadaág. A szocialista elvoket hangoztató, érettségiről viaszalépett nagykanizsai diák ügyében kaptuk az alábbi sorokat. Hívei vagyunk a véleményszabadság elvének s ezért közöljük e sorokat, mellyel azonban nem értünk egyet, Álláspontunkat már mult stámunkbau körvonalaztuk. A beküldött cikk a következő: Az akaratnyilványitásuak ellentétét látom, mikor az emberek ebben a keuyérharoía* világban pályaválasztás előtt álló diákokat, egy nem ís törvénybe. (Be iskolai szabályokba UlközÓl Szerk.i ütköző akaratit)* i! átkoz tatánáérl megfosztanak a matúrától. Azaz világosabban, ha valaki. — aki diák — szociális vagy atheista elveinek hangot ad, egyszerűen nem engedik luoului a szik iskolai értelmében. Az ilyesmi gondolkodó emberek szemében nemcsak individuális, hauem ídeuis társadalmi érdeket is vaszélyeztei. Kaira hányok borsót, amikor védeni óhajtok egy ílatal-eiiibert, akinek „egye«"-ek elébe vágtak, élete utján azzal, hogy nem engedték szóbeli vizsgára, mert ó meg ia cselekedte, amire ót tanították, hogy: „szeresd felebarátodat . . ." Hát bOn az, mikor valaki munkától lerongyolt emberek közé megy és buzdítja óket, hogy segítsenek magukon, így, vagy amúgy? kii értem a rongyosok és az .egyes\'-ek cselekedetét Miudketló önvédelem, mindkettőnek egy táborbau kellene lennie, mert egy társadalmat szolgálnak és mégJH ellenlábasok. Siorosau a tárgyhoz térve, egy fiatalember akaratát korlátozták „egyes"-ek, akkor, amikor már nem is tartozott az iskola lalai közé, mert előtte már a tauév bezárult, csak a matúra egy réste volt még hátra. Pedig akaratunk szerint való mindenkori cselekvés a pillanatnyi körülményekhez való alkalmazkodás adja meg, midőn a legerősebb indítóok döut. de miudig a törvényeknek megfelelöleg. Az a ii.ii.il.-iiiin-] ig a törvényekuek megfelelöleg járt, hibája csupán az volt, nagyon korán fogta fel azokat az eszméket, amelyekhez alkalmazkodva kell majdan kenyerét megkeresnie, hibája eaupén ii volt, hogy a boldogulás kulcsát korán megtalálta és „egyes"-ek büntetni akarlak azzal, hogy ezt a kulcsot kicsavarják kezéből maguk részére, csakhogy más használati utasítás szerint.\' Acél Pal. — Tűzoltók nagygyakorlata. A nagykanizsai ónk. tüzolió testűiéi vasárnap nagygyakorlatol tartott a hivatásos llizollók bevonásával. Kél négy órakor egy kürtös tüzel jelzett a fó-uton. mire vágtatva érkeztek meg a lüzollók az Erzsébetién itrorlalmi épület elé, ahol egy kis zászló letólüzet lelzeli. A „szinlegett" lüz elharapódzott — terv szerint — a városi palotára. Minden épületet kellő körültekintéssel és gyorsasággal oslroiu alá vették. A szerek kezelésében már sokkal nagyobb jártasságot tanúsítanak, mint előző években ami bizonyára a hívatásos Hízóitok érdeme. A gyakorlat után a Volt Oroszlán szálló második emeleti ablakából llgyes mentési produk-cziókai mulatlak be derék tűzoltóink, kiket a jelenlevő nagyszámú közönség zajosan megéljeuzeil. A gyak-.rlaiuél Knortzer (iyörgy a tüzolió testület érdemdús főparancsnoka teljesített a vezeló tisztségei. Megjelent olt a mentóosztály is, dolguk azonban nem akadt. — Közgyűlés. A nagykanizsai Allaláuos Ifjuság-képzó Egyesület folyó évi julius hó 1:2-én éate \' ,\|i órakor tartja rendes évi közgyűléséi, melyre a tagokat ezúttal is meghívja az Elnökség. Tárgy: 1. Az elnöki jelentés. Ű, A mult Ülés jegyzökönyvének felolvasása. :i. Zárszámadás előterjesztése. I. Az ellenőrző bízottság jelentése, ö. Titkári jelentés. ii. Az 1(106. évi költséu-elóirányzai. 7 Tisitiiiuás. 8. Netáni indítványok. — A városházáról. NíJ Albert v. adóelleLÓr hatheti szabadságot kért a v. tanácstól, mely a ss\|ál hatáskörében négy hetet engedélyezett A közgyűlés a hátralevő két hetet ís megadta. — Köamunka összeírás. A városi közgyűlés legutóbbi közgyűlésen kiküldte a közmunka összeíró bizottságot Tagjai Viola József. Takács Péter, Mihailt éa Steszliu várost képviselők. — Izzadunk. A meleg nyárias időjárás megérkezett mát. l\'ár napi esős hOvös nap után oly meleg időjárás köszöntött ránk, amilyenre nem igen voltunk elkészülve. Az égiek ugy kezdenek fűteni fölülről, hogy a jámbor halandók alig bírják kí. Árnyékos hely. melyet bizony alig Lalát az ember, megfizethetetlen . portéka keztt majd lenni. A Kanális fürdő hullémsiban hülózui vágyók száma az ilyen időjárás állandósulásával egyre szaporodni fog csak. A meleg emelkedésével ismét megkezdődik a szokásos uyárí hajsza, a pakkolás, az utazás a lűrdőhelyekre. Nemsokára mindenki el-vágyakozik a város szép, de forró falai közül. 8 illhon felvirul a fagylalt, jegeskávé és jéghehütölt spriccer korszaka, amelyeket majd egyre másra fogyaszt az itthon maradottak izzadó tömege — szabadságolt póttartalékosok. A hadügyminiszter egy ismeretes rendelete értelmében a helyőrség kaszárnyáiból vasárnap délben szabadságolták a mult év december hó gf-én tényleges szolgálatra behivutl póttartalékosokat. A legénység előli felolvasóit ezredpin .¦\'!.-.- értelmében ó felsége a póttartaléko- : soknak eltöltőit téuyleges szolgálati idejükre való tekintettel, a hadügy miniszter előterjesztésére kétévi fegyvergyakorlal elengedését jóváhagyta. — letartóztatott pénzhamisítók. Bay UyÖrgy j kapitány a tiagykauizsai rendőrség/bűnügyi osztályainak veietóle kedden éjjel letartóztatta a nagykanizsai pályaudvarén l\'ollák Mór. Pollák Samu és Zalai (sedwirt) Adolf, kik hamis pénz terjesztés végett jöltek Nagykanizsára. A szélhámosok tervéről a zágrábi rendőrség büuügyi osztálya értesítette rendőrség linket. — mérget ivott bánatában, Tóth Teréz cseléd-luáuy szolgálat adóiáuak Király-utcai lukasán lugkó-oldalol ívott afeletti bánatában, hogy vólugéuye meghalt, A leáuy állapota veszélyes. — A hevenyes éa idült bélhurut apró gombái, melyek a tehéntej fehérjéijeu olyan kitűnően tenyésznek, a — vízben főzött — Kuleke-féle gyermekliszt .i\'i.i ,i s a lejnek a táplálkozásból való kirekesztése folytán rossz talajra szorulnak, amelyen nem tenyészhetnek tovább. Megszűnik a bélcsalornában a rendetlen erjedés, meg a hányás, a székelés is megjavul. Kub-ki- gyermek-lisztje olyan könnyen emészthető. h»gy még a beteg gyomor és bél i» jól megemészti és 1 elszívja. Megvau az a tulajdonsága is, hogy a megromlott étvágyai ismét íölkwllí. X Uj kakaó. Az uj HolT János-féle kakao-fa\| folyton nagyobb kedvel bégnek örvend, mert valamennyi kakao-faj közöli ez a legzsirszeijéiiyehb (lll* , zsír gyakran Ro« zsjrrnl szemben más kakao-tajnál) ezért rövid haszuálal inán is már igen könnym emészt belőnek és ízletesnek luláhalik. Kandol-kakao nem dugul és a legliimmabb iz melleit még azt a fontos előnyt is bírja, hogy rendkívül olc»ó miért in mindenki állal könnyen hozzáférhető éa használata a legszerényebb háztartásban is lehetővé válik és ajánlatos is — Kis gyermekek gyakori sírása hirtelen felébredésük. ijjíVihím mán beteges állapotok is, l)r. Lutze A. egészségügyi tanácsos szerint nem ritkán iilóha:a>ok ba anyák és dajkák az erősen Izgató gvnrmalkávét isszák. A legkevesebben tudják ezl, s azért jó a ligyelniezlmtés erre az okra. A Kathreiuer-féle Kucipp-inalála kávé gazdag pótlása állal iifiiu-snk linoinabb és ízletesebb lesz a kávéital, hanem ,i ".yaruiatkáié káros tulajdonságai majdnem teljesen címűiéinek. Anyák és dajkák még johbau lennek, ha a Kathreíuer-léte Kneipp-malála kávét teljesen li.-zláii innák, amely az egészséget előmozdítja, táperós, vérképző éa fűszeres, kávéhasonló íze által nagyon jól izlik Azonban csakis valódi Katbreinert szabad használni, zárt eredeti t-omaitokban, mert csakis ez nyuit biztosságot a tisztaságról és Unom lutVé itt A bevásárlásnál kérjünk lehal „Kalbreinert" ós ügyeljünk a „Kneipp páier" védjegyre. FiaTktiiiiitl kéiiilikik Maaiiilikaik. Mln.iaioUak, akik a IciivkcocMcl, c I cg vonult. I, c. ininilcnkl által könnyen megtanulna aporl liánt enlcklo.tiiek, ajánljuk ai ,A. Moll* cégnek (lleci. Tuchlaui.cn <j, c. e» klr. udv Mállltó) ISSa. óta (cnnait.i fciiyxepcucti e-Aöi.\'A . .: ,i,„-s. ... ^ . áruháiil, amelynek Itt) M atjciívííkcl klváiutia (ittcten kU!>t el t.\'ic ZALAI K 0 Z I, Ö 8 T uK7PI7niPl\'n a ""^v1"""-"\'"1 maláta és serfózűde r. t. HUZbAcUAoAb. ígatgalósága ,il.....Eppiuger gyári lltletvoiolBI a cég jegylésére feljogosította. v lm . i földesúr, (irfif Nádasdy Ferenc vagyon es loziae. földesúr az össtes uradalmaiban a cselédség robot- tv. h \| Azzal vádolják a tőzsdét, hogy néha niuukájál beszüntette, azoknak és családtagjainak clija-bnyeges ollenszolgálat nelklll nagy vagyonhoz juttatja ",1U" "lagiínmunkálatokr. való felhasználást beltillotta. ... ,, .. . , , " , , , Behozta az ötödéves kerpollekol is. mely szerint a i. jats/.ot. Kz azonban nem heves; a lozsib- csak „d.ia,iua„ „,;. ,„.. « . , ,,. i ... i J ¦ \\ cselédség minden 5 cvbi-n lo korona, az erdoorok alkalmi hely, mely a nagy vagyonosodást közvetíti, pedig 2.\', korona készpénz korpótlékokban részeslllnek. A nagy vagyonhoz való jutás is már tekinh\'.lyes va- l\'JOG. JUNIUS so gyónnak birtokát feltételezi. Ilogy olyan hely, hol vagyoni lehet szerezni, vonzza azokat, kik kockáztatni akarnak vagyont, nem csodálni való Nagy vagyon szerzéshez más alkalom is nyílik, mint a tózsdeii. Itt nemcsak érték-tőzsdére szabad gondolnunk, Azonkívül minden családfő, kinek S gyermeke ezek után Hl korona, 3 gyermek után ."i korona, 1 gyermek után 30 korona slb. gyermeknevelési pótlékot kap a gyermekek 13 éves koruk elértéig. A vasút felelőssége a mlntabőröndöW szállítás, korul. V. J. kereskedelmi utazó kártérítési pert indított az Államvasutak ellen azért, mert minta-bőröndjét a vasút uiáslio ... lotla, ahová azt szállíttatni kérte és a szállítás által ,,«"»«. l6mTÍr,aÍ^,V!^k"""t okozott késedelem volt az ok. annak, hogy az utazó kevesebb megrendelést gyuitütl, mini at elótó évben és így a vasul szállítási késedelme folytán bitonyos tárgyát képezik, mint pl. petróleum és rizs, A kis vagyon tulajdonosa, mikor tőkéjének üzérkedéssel való gyarapodását célozza, sok esetben I ha.tőntél elesett. A budapesti ítélőtábla. 1905. siept elveszti szerény vagyonát Is. A kockára feltevőt az 7-én II. li. Hl. szám alatt hozott ítéletében kimoii- agensek egész raja környékezi és viszi kísérletbe. <•«"•. hogy vastag gondatlanság forog fenn a r.sut anélkül, hogy valamit vestélyettetnének, mert ők J"}1\' h " tJ"\'*™ fuvarlevéllel felvett minta- i . ,., , , , Imromlre nem illeszlell.. a rendeltetési állomáa nevet csak alkustdljra es ,uUlekr. spekulálnak. A tőzsde (Mm( Mrt}U blU(,m , itMtmia!, , p0(lgy4sziru azonban csak a kereslet- es kínálat törvénye szerint gfeé tette. H, tehál az árut máshová küldendő pod- állapítja meg az Art, jólellet a kereslet és kínálat gyászdarabok közé tette és ezáltal más állomásra sokszor caak mesterséges és nem természetes kifolyása szállította, a vasút kétségtelenül oly nagyfokú mulast- a szükségletnek. At árucikkek fogyasztása a szükség- ^n"ll "\'\' melj \' «<""1«ll«"»g»1 »•»• , „ , , .., . . . . . .. állapítja. Kpen ezért a tábla a felperesuek 410 kor. leihez alkalmazkodik, de venni és eladni akkor ,s k,r követelését ,„egi,ille , „,„„,[ 8MmW„ lehel, ha nincs fogyasztás, h.nem tiszt, spekulációból. Sim ,„;„, , hlIlj „jij^,, M,u A tömegáru fogyasztása a kötönség szükség- mázoltak menhelye van alakulóban, ahol a vincellér, létének nagyságától függ. de üzérkedni mégis lehet munkavezető, telepketelő, pincemutikás. pincemester ebben a cikkben olyképen, hogy mesterséges ringgel "ggkorára, vagy baleset esetén otthont talál, lakást, élelmezést, ruháiétól, péntsegélyl slb. élvez. késtlelel csokenljük és at árut csak akkor dobjuk Szerkesztői üzenet. — .Nyílt levél.\' Síiveíkcdjek eloltunk kilétet felfedem!, inert cokit igy koiolhctjük feUiolalliai. Ulukrídóiikro) blltv iltjuk íi nevei, in kívánja, nem Írjuk • cikk alá. 11 Az évi tagsági dij aránylag csekélyre van szabva, piacra, mikor már áremelkedést mesterséges ntou mert jövedelmező szőlőművelést, gyűmölcsíateuyész-létesilettünk. I t^8t konyhakertéatctet, mezőgazdaságot, szőlészeti A nagy tőke a kis- és közép tőke felszívódását ipart S6rté8.j barorafl- és móhtenyésztést, teheuészetet tekinti végcélnak. Ha ez nem volna igy, nem magya- [títesit. Felhívjuk az országban működő szólószeli alkal-rázhatnók meg maguknak az amerikai millíarderek maIoltll\|t .jgyuJmét ezen emberbaráti intézményre; vagyonának keletkezését. >8ajot jó) faltogott érdekökben kérjenek alapszabály- Ál ó-világ sem fog kitérni a kapitaliszlikui ,ervezetet, hogy meggyőződhessenek annak mivolta törekvések elöl. fej0], rjim : .Szőlő Otíhon" Kecskemét. II. tized 31.81. Nálunk a uagy tőke nem annyira a börzén és \| a kereskedelemben keletkezeti, mint inkább a mezőgazdaság fellendülésében. Hogy azok. kik latifundiummal bírnak, nagytőkések lettek, nem csodálni való a mezőgazdaság magas konjunktúrájának korszakában Es hogy ez a nagytőke, vagy helyesebben kifejezve nagybirtok, felszívja a kis- és középbirtokot, ezt mutatja az az átlag 70 ezer kivándorló földész, ki éreute elhagyja ezt a szép hazát és az Unióban és Canadában keres boldogulást, részben mint napszámos, részben mint főldbérló. üda át a nagy pocsolyán tul vasúti részvénytársaságok kis törlesztésre adnak birtokot és gazdasági gépeket, mert ott a telepes értékes tényező a vasútvonal értékének emelésére, különösen (\'auada, Manitoba tartomáuyában. A réten legelnek a marhák százai, dn szólószettel és iszákossággal ott uem foglalkoznak. A Peati Magyar Kereskedelmi Bank nagy- i kanizsai Bókja. A Kereskedelmi és Iparbank r. t. Nagykanizsán holnap délelótl 11 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésén fogja kimondani felszámolását, illetve aktiváinak és passiváínak átadását a Pesti Magyar Kereskedelmi Hátiknak, a már ismert módozatok szerint. A közgyűlésen, mely iránt nagy érdeklődés uyilvánul, flulmann Vilmos báró. az intézet elnöke fog elnökölni, ki tegnap délután Nagykanizsára érkezett. A Pesti Magyar Kereskedelmi Hank fiókja már hétfőn megkezdi működéséi a felszámolt intézet helyiségeiben Csengery-ulca a. szám alalt. A fiók működése iráni kereskedelmi és ipari körökben nagy érdeklődés uyilvánul. Az uj fiók működésének előkészítéséi Hoffmann Béla, a Pesti Magyar Kereskedelmi Hank főtisztviselője már május tizenötödike óta uugy körültekintéssel látja el, ki ez idő óta, mint a bank bizalmi embere Nagykanizsán tartózkodik. A mai nap folyamáu, értesülésünk szerint, megérkeznek Nagykanizsára Szirmai Artúr aligazgató, a nagykanizsai fiók központi referense és M árion y József, a kózpouli liókköuyvivóség főnöke. N y i 111 tr. ai i- rovat italt köxlötlfkért m m vil al feltiöai\'-t.-t i NESTLE hi Ii!) pua, d dvuiiiiáfjük lif ]!d tait \\ëak J^egóv d uarvaatul KaämenfötSl bétturotlól és dlrta eeto ilwrtflMirçptolil NBIll Wien l.,Biberstra55Bl1. • Vesebajoknál, a húgyhólyag Sántáiméinál és k&szvénynél, a ezukros húgyárnál, az emésztési és lélegzési szervek hurutainál a Lithion-forrás SALVATOR ViiOifi ilki.nl hinni lUtik, E Ferrit kluils lilíjdoni.pl t Húgvhajtó hatAaii. Kellemes Ízű. Vaamcnlca, Könnyen emészthető. Teljeaen tlazta. Állandó GasietetelfJ. Bliö rangú gyógyvíz él dlaetetlkus Ital. k ¦ > l< ¦ r¦ ¦ ¦ ¦.-1i oly egyéneknek ajánlva, a kik Ulö életmódjuk folytán aranyerei bántál-makban. liaal poaifa, májéi vete ixfatáll lniii-ii.i\'li; fk ben .«yv húgyiaraa reae-homok » virat-kövck xépzödéieben azenvednek. gy4g<reredm.nyikrLl 116I6 bizonylatok ingyen, birmenhe állnak rendel keiéire. XaphalA »..ii j " lakd ..kcd\'.tkbvii a Salvator-forráa Ifaagataaágáoll Bp«r\|aaao. DARUVÁR mimiaiai. FÜR DÓ 1 jlij um Mertn. A ailavon kfliéphegyalg egyik kiea vAlgyaben. Vasas hőforrások és iszapfürdők 34-50 1\'° 1.1.k/kúra. maaaag-e, vtllanyoa k«i«)st). - KltOnO gyógyered menyek véraxeganyetgn4l, nfli bajoknál, ciuíoi le köszvényes bintalmaknil e» mlkríir1" különösen laohiainál. E\|iiz i.bír nyitva. Marsokéit arak. 8slp t.,.i .mhi., ,,i. .. olvasóterem, fürdó- leoiuiknr, icólcaönkony vtsr. i.nwn-tonnl«, tokophlya, ardakea klrlndulabolt etb. etb. — il ili- il lléiliiybei llleail ¦ringtam!jit — Prospektusokkal szívesen szolgál a fürdőigazgatóeág ,90,1. mm ZA L_A 1 KÖZLÖNY =q Gs. kir. szab. Kölcsönös Tűzkár Biztosító Intézet Alakult 1824-ben. Biztosítéki alap 10,650000 korona. Az Intézet i-lvállal nilnilcnncinii tüzbizto4tást, mint lmzak, ingóságok, termények stb. >tb, biztosítását a legelőnyösebb feltételek és olesó dijak mellett. A/, intézet Itartollen kivül áll az egyedüli országban, inely biztositottait az épület biztosítási ágazatban nyereményben réazesiti, ezen nyeremény évek úta a dijak SSO\'/.-át teszi ki és az utolsó liz évben 3,344.647 koronát terített meg biltositottainak nyereményréezesedés czlmén. . Magyarországi igazgatóság Budapest, V. Hold-utcza 6. r=rr^=^zz § Rrovidentia általános biztosító társaság S Elvállal olesó dijak és előnyös feltételek mellett mindennemű baleset, szavatossági és gépblztositásokat. Magyarországi fiók Budapest, V. Hold-utczá" 6. zz==z= g Első o. betörés ellen biztosító társaság § A legelőnyösebb feltételek és legolcsóbb dijak ellenében eszközöl minden kombinátió szerinti betörés biztosításokat. 1 Magyarországi Vezérképviselóség Budapest, V. Hold-utcza 6. r=^=ZZ^TT Császár királyi szabadalmazott Kölcsönös Tűzkár Biztosító intézet Providentia általános biztositó társaság Első o. betörés ellen biztositó társaság . , BOgynökséget kíván felállítani; oégek és magánszemélyek, nyugalmazott hivatalnokok, — kik 1\\ 2/Ly KSíHiZStill „„.gWclö ismeretséggel birnak szíveskedjenek ajánlataikat Budapttt. Y. Hold-utca 6. »2. alá Intézni. ? ü Elektrotechnikai szakiskola laboratóriummal ós tanműhelyivel. Technikai tanintézet az egész elektrotechnika és génszámára. e-"Tié-- Pozsony, Vallon-utca 14. szám. tfp—- -i iplember 3-an kezdődnek 11 Ijeiralások azok számára kik. S tanév alatt, gyakorlati és elméletileg képzeli Elektrotechnikusokat, (Gyári hivatalnokokat) stb. óbajtják magukat kiképezni. Előképzettség 3—4 középiskola. — Életkor 13-30 év. Internátussal kapcsoltan. A villamosságnak mint hajtó illetve vihigiló erőnek folyton növekvő használatba vétele kell hogy a i. szülők ügyeimet fiaiknak ezen ép oly szép. mint kilátás teljes életpályára való terelése melletl 11 fenti iniiinlézetre külónö- \\ j sen fordítsák. _\' igazgatóság ingyen szolgál minden további felvilágosítással illetve H\\ Oook.ás Jolinson amerikai Szabadalmazott tyukszem-gyüPük (lörv. vfldve) ii/. egyetlen szerek, melyek »z oly rettenetes ty tik szem fjjdaliT. akut azonnal mcgsztlntenk <- minden , ..li:.n cl távolítanak l\\v. a legjobb szer a világon. iVIiiitl-m szenvedőnek ajánlva. 1 di\'b ao fillér. 6 drb. l korona. Knj.lu.ti.: ballt lijn. Prágír báli ét rilk gyula urak gy&ft^ • re: lírába ti. Az ig programmal. Az igazgatóság. mm ¦ • >:¦ > ZALAI KÖZLÖNY I Oli. JÚNIUS ; S F-I DLITZ-POR i Csak akkor valódiak, ha mindegyik doboz Moll A. S védjegyét és aláírását tünteti fel. ,y A Moll A.-folo 8oldllu-porok üutM gyo^yn.!,.. m losm»kftcfal.b gyomor- OS olto.tMnlolmok, nyumo.goic. «> gyomoihév. lóg.üii «iokr.kodí,, m.jUnitlom, !"1 vértolull,. ai.nyer • a leakUlfml.öiiil,!, nolbe!.g..gek ellen, c jelei hkti.iemok V Miatt m mlniiig na(y.,l.li olleijodhl mcm«i. - Ar. ogy lopoct4c.ll .rodotl ; 1 doboin.k 2 kor. HmwlnltáHok tdrvcnylIeK r«ii)lit«(nck. ^ Urei lilmevr.x kenni rito llorviitors/iigltitii I M OLL-FÉLE SOS - BORSZESZ l Zagorlal vasul mmtia (Zayrab - Caaktoniya.) Vegyslemaave Prof. Dr. Ludwig udv. tanácsos által 1884. 68 fok Celttm meleg forrni, * ken Ituptuk felül múlhatatlan haiáia van huni Cl fiUlet iheiima, itlllei betegiegek, gyulladá.o* ét Cloáltoréll oltrchiuód&auk, koaivcny, neuralgikui bántalmak, mint iicbia. itb. nül bajuk, büt- íi titkol beles-légek, iilUlt veiebajuK, holynghunii, gorvílykor, angolkAt, úloni ei higany incrge-seiekncl M, Itb. IVÓKÚRA, garat, gége, mell, máj, gyomor- et belbajuknal, aranyéra., itb. Villan otatság. — Ittasságé. tfir^^. Cui akkor vaioli, a mlndegyfk Uveg MOt.t. A eiljegyci tllnieli fel, >A. Moli\' feliialu ¦¦¦¦ : vau Ulva. a Moll-fale sos-borsitsi ai «eietc. -i. mini feJeJefomcelllapitó bad8ris8(él stai kOiaveny. Cini ci a uncinilo egyeb kovetkcimtnyciiié log li me lete» eh 1) népuer. E\|) énzitt iriditi lui ira I tinni 90 llllur. I.a\'irlalillt i MOLL Gyermejs szappanja. Lognnomaho, legújabb muduer tierint kenitek gyenne okaiért) ápolásira gyermekek a felnőttek riattare. -öt darab I kor. 80 (ili. Mimién darab gyermek nappan Moll A. vL-Ujtnycvcl van cliatv». ¦in kiajilm.. Ki\|,l .limitek, all\'ai)!! kirak nkiataril IiiIm ¦urlii, ítéiz imi ál aylhi. cl hölgy ü:i\|i].arit a bőr Ara darabonként 40 fiit. Idény taitam májúi 1-tül október l-ig. — I\'Ompái nagy j.atk, tévedettnél ültetvények, lieo kirándulások. — Állandó zenekar. Zene- ét latice.télyek itb, .d-topHc»! állomáion naponta táriatkocti várja a vendegeket. Külön fogatok ii lendelkeicne állanak, de eiek odaililláie előbb a IflrdS inteiö-lignei mejj rendelendő. OrtMl tudakorotlkiükat a fOidííorvOt UK. MaTKOVIC IVAN ad. pay- Proapekluaokat ás broachurikat ingyen ás bérmentve kflld. ~wm FÜRDŐ IGAZGATÓSÁG. FB.aétktlIdoi: Metil 1. \|)i\|)iziríiz ci. li klr. udvari izilllti által, Htien, Tiiehlaulien Vidéki megrenoeleiek na].....a A raktárakIjun U\'sxt\'ík liHiánv/oi tlauiinvet mellen leljeilileinek. Qi lián ...MOLI, A." alairástival jj? r-s viiiljciíyi\'vi\'l cllíiiviu ki\'s/.itiii,\'iivi\'ket kt-rni Rukiár Nngjkaniisán: Rosenfeld Ario f Fiai. »j S\'l\'l\'.\'l iois (gyógyintézet TÓBEL FÜRDŐ ORÁCZ MELLETT. IDÉNY: május oktiilior. 880 méter a leoger szíuv fel mi 2 vanuti Allomáa. Grcból kociWal egy óra. Posia- ea távírda állomáa. Rég fimert vaiUrtalinti (akrotbrrme) acélforráa 80 fok C. t.28 fok H.) - 26 fok C. (SO fok K) Méraékell klíma, eróaitó i-rdólevrgö kiterjedt reoyveaerdok. t¦ >..K>javi..U"«, idegliáotalmak, ideggreDgeseft bii-geriactietegaég, h)itería, gúrcaok.ueuralglaatb. ellea. NAi betegingek: -i ¦ /.i;.i.\\bél- «¦ hólvagburut aib Ifea ajaulbaió udür6kuek ea gy<-a\|e gjertaekek-uek i;kulóo gyógj- ea utióbaitD, kád-IflrdOk i-.-i. frnyofQrdók, vlllaujoa mi.luk iii«-«w, tubtuj-gjúiykcteléi, népfürdők itb. Olcad lakások és egyes ltobál>, viliik, gyógyterem, kinn,-, i nei.-iii, kitioiH aenekar A rardölgaKKalóiiagual kimerítő prospeklua im.:>.ii es bérmentve. I>H BLVMAVBR SÁNDOR, orvoi tulajdonol. ¦D II SZLIÁOS-\'ACZÉLFÜEIO \' (FiliBniiyarortziiOR.) Az egyedüli r-m-rt széoH&vdas vas forrás. Legtöbb vasat tartalmazó ivóforrás belső használatra. Szezon: május 13-től tKeptember 30-ig. FolQlmulhalatlsj] vér6zegény6ég, sápkor, nói bajok, bátgeriuc- és idegbajok, bénuláti ellen, átszenTedett betegség és erós muokáatiag utón. FOrdóorvosok: I) r. Rhorer Aladár hir. fűrdöorvoa és Dr. Steru J. Utaiás Bécsből 9 óra. északról Oderbergen át onnan b óra, délról Budapesten át innen szintén ¦> óra. Szliácsról falragaszok minden nagyobb vaauti állomáson vannak kifüggesztve. Kimeritó felvilágositás és prospektiiN utaza,zt, lakás, árkedvezményre! az elaó és utÓBiezonbau stb. ad a ItlrdóigazgatÓBig Sz 1 iáes, (Zólyommegye.) É X ^^^^^k^^^gg^l Nyomatott Ifj. Wajdils József BERÉNY JÓZSEF És FIA ékszerész \\\\ Niinldiiir/.s\'iiii. KJ0 ^•fK"" SAJÁT MŰHELY. A",ffir" ICPVPVIIDÍ\'ll/ sa^t ^\'\'!>l\'tll,^lJ)\'*m niinden-Jtulu I UnUI\\ kor nagy választékban készen kaphatók. NAGY RAKTÁR gy0r,lkbc" \|__es színes kövekben. NAGY RAKTÁR ^\'J\'"7 ^ ezüst étkészletekben. Eladás részletfizetési mellett is! Jm ii.i-..k ee u\| inankAk gjor-ta késilttfilaek Iö()~50ü boldns birtokot megvételre keres GÉBAUER FERENC Mikleus. Slavonia. NAGY RAKTÁR anom I könyvnyonnlájiban Nagykanizsán.