* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 19.76 MB | |
| 2023-01-09 08:05:45 | |
 | |||||||
Nyilvános  390 | 637 | Rövid leírás | Teljes leírás (496.09 KB) | Zalai Közlöny 1878. 010-017. szám február Zalai Közlöny Nagy-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisded-nevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. 17. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGY- , 1878. február 3-án. DHzetéti ár egész évit . . ftl évre ... nogytfd évre . ! Eoy mám W kr 8 frt" 4 2 HlrSttézefc „ 6 LkMÁbo* petitaorhnn 7, znii«<>ó«*or 6 s minden további sorért 5 kr. SVILTTÉBBRN " *oronk<?at 10 krért vétetnek fel Kinc itári illeték minden begyes birdftéd/''-re kfllftn 0 30 kr ügetendő unaen kfllttnf Tizenhetedik évfolyam 1 A lap Kellemi réeaét W Kellemi réeaét illető közlemények 1 szerketzt5h8z. anyagi ré-tét illetS VOxlemények pedig a | kiadóhoz bérmentve wtéxendök : NAGY-KANIZSA WlassJesház- Bérmen tétlen levelek csak ismert munkatár-t&ktél fogadtatnak el. ¡Kéziratok riuu ne küldetnek }Ké«ri nemi OOYI KOZLON T/ N.-Kani/^iváros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanixfeal kereskedelmis iparbank*, „n.-kanizsai takarékpénxtár", a „xalamegyel általános tanít6testölet«, a n.-kanizsai kisded-neteló egry^ölpf-. a „soproni kereskedelmi n Iparkamara n.-kanizsai kührálasztmánya" s tobb megye! és Tárod egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s esfllortOkon megjeteno vegyes tartalmú lap. Az erkglcsl világ. Az ember, a teremtés koronáit, magában egy kis világ s Sokrates „Nosce te ipsum* (ismerd meg magadat) bölcseimi mondásától fogra — a tudósoknak élénk vizsgálódási tárgyak-volt ez minden időben. Az anyag és szellem az embernek alkotó elemei. Anyagilag a természethez van kötve s e részről az anya-természet törvényeinek ép agy kódol, mint az állat-világ többi alsóbb rendű tagjai; de szellemileg fölötte áll a természetnek; a szellem nyilvánulása az öntudatos, szabad cselekvés, mely magasabb fejlődésében araija magát a természetet is. Az ember műveltsége kezdetleges fejlődési korszakában a természet uralma alatt volt, a mint ezt mai nap is látjuk oly helyeken, hol a természet őserejével az ember nem tud megküzdeni p. o. Braziliá ban, a roppant ős erdők alegbujább s legtermékenyebb természet hazájában a civi-lizatio az emberi szellem magasabb fejlődése ólom lábon jár; mert a roppant természeti erőkkel nem daczolhat; itt a természet uralkodik az emberen s még századok folynak le, mig a mindenható szellem legyőzi az akadályokat, mégfékezi a hatalmas természetet,-mikor az ős erdők helyébe aranykalászos szántóföldeket, kerteket, a rengeteg helyébe ligeteket varázsol. Nálunk egészen más viszonyok vannak az ember és természet kőzött: itt az emberiség magas műveltsége uralkodik a természet felett; itt az ember teremt a természet által. De nézzük közelebbről a teremtő eró e kis szikráját, a tevékeny emberi szellemet erkölcsi fejlődésben: miként lesz az ember enijtarré. Itt nem ¿karoké amaittiá-lismus és spiritnalismus pro é£e<>ntra vitáiba keveredni; mind a kettő szélsőségre vezet Az első t. i. a materíalismus tagadja az emberbea a szellemet, a lelket; szerinte a léleknek tnlajdonitott minden cselekvést az anyag végez, az agy önálló működése szüli a különféle gondolatokat: az agy a lélek. Ennek szöges ellentéte a spirituális-mus, mely az anyag nélküli szellemiséget vallja, szerinte nincsen talajdonkép semmi anyagi, hanem minden látszólagos tárgyat a szemlélő szelleme, képzete teremti oda. Sokszor a nevetségesig alátörpül okoskodásuk s egyiknek sincs igaza; a leghelyesebb elv, mely e két szélsőséget összeegyezteti a coaeretismus, mely szerint az ember anyagi és szellemi lény. Az anyagi részről nem szólok, ez önző anyagiságba merült világban sokan a legtöbb gondot létük rothadó, elenyésző részére testükre fordítanak úgyis. Ezt földíszítik a divat minden kigondolható piperéjével; hasuk jóléteért izzadnak, fáradnak ; ennek kényelmeért elkövetnek mindent s ki tudná leirni azon szomorú következéseket; a fondor cselszövényt, a csalást, árulást, aa uzsorát, a rablást s a számtalan társadalmi hydrát, melyeket az állati önzés szül. Hol itt az emberben az emberi ?! Ilyenekre illik a nagy romai iró mondása: Vitám veiuti pecora transeant, quae natura prona atque ventri obedientia finxit. Vagy mi emel ki bennünket a többi állatok közöl, ha nem szellemi, lelki — erkölcsi életünk ; ez a nemesebb rész az emberben; ez az öntudatosan gondolkodó s szabadon cselekvő én ez az emberi; ki szelleme, lelkitehetségei műveléséről megfeledkezik, abban az állati indulatok s szenvedélyek jut- untomra, melyek borzasztó következményeket szülnek — az ily önmagáról meg-feletkezett egyén, amint a tapasztalás, fájdalom, sokszor igazolja, — az állatiassá-goa alul sülyedhet. Lelkünk tehetségei lassan fejlődnek s mig az öntudat kifejlődve nincs, erkölcsi életről szó sem lehet Mily tehetetlen, öntudatlan élet van a csecsemőben, ő álom-életet, kettős életet él: a sajátképi életet, melyszerint lélegzik, látszervei működnek s a rapperti életet, melynél fogva élete az anyaival mintegy összeforr, mint a hajtás a fával, ugyany-nyira, hogy az anya halálával igen sokszor megszakad a csecsemő élete Í0. Az emberi élet e stadiumában a szellemi életnek semmi nyoma sincs; csak lassankint fejlődnek a kor haladtával a léié*- tehetségei 8 első jelenségei a gyermekkorban kezdődnek, mikor a külvilág benyomásait már elfogadja, de öntudatosan megítélni, megkülönböztetni nem tudja, meggyőződése nincs, azt cselekszi, a mit környezetétől lát, akár jő, akár rosz legyen az; azért gyámságra oktatásra, nevelésre szorul s ebben leli ma- » * . gyarázatát a gyermeknevelés nagy fontossága. Itt se lehet szó még öntudatos cselekvésről; az é a a gyermeknél még nem lép előtérbe, nem tud el vonat kőzni, nem tudja magát elválasztani a többi tárgyaktól; innen van az, hogy önmagáról is mindig harmadik személyben beszél, de később a külvilág szemléletében ítélő tehetsége mindig hatá rozottabban lép fel, az egyes tárgyakat elválasztja, megkülönbözteti — el tud vonatkozni tólök 8 akkor nyilatkozik saját énje 8 ez oly hatalmasan lép fel, hogy mindenki felett saját énjét akaija érvényesíteni — ez szüli a rombolási hajlamot s a czivakodó természetet a gyermekeknél; mindent elront, hogy megcsinálhassa, kutat, kérdez minduntalan; azért az ily kérdéseket soha sem kell hidegen elutasítani, hanem megfejteni, megmagyarázni; csak akkor íejlódik helyes irányban a gyermek ítélő s következtető tehetsége, melyből az értelem, az ismeret ered, mint a csermely s patakokból a folyam, s elérkezik a teljes öntudatosság kora; itt bevégződik a nevelés — s az -egyén a maga ura lett, a világba lép egy kitűzött czélt önerejével megvalósítani. Gazdagítja ismereteit, mfiveli szelleme szép tehetségeit helyes erkölcsi irányban hat, alkot, gyarapit, mint a társadalom munkás tagja s mily szép aczél: az emberiség javára munkálni 8 ezt minden bonpolgár elérheti, ha lelkiismeretesen betölti azt a hatáskört, bárha szerény is, a mely neki jutott, ha tetteinek nem az állati önérdek az önzés, hanem az ember magasabb emberi rendeltetése a szel- leltetési lemi fenség az erkölcsi magaszto^ága rugója. KELEFY GY. Szemelvény eb a természettanból. (Folytatás.)'' V. A rétek és Jöldek öntözése. Ritka község határ aa, melyen keresetül egy vagy több kisebb vagy több patak is ne folyna. Ha esek vizét sok esőzésekkor ssabad tetszésükre hagynék szélűben folyni, akkor bizooy sokszor károkat okoznának, ezóiirá-nyos elvesetések által valódi áldását vallik a határra. Csél irány os viz vezetés és patakok sza bályosása alatt azt értem, mikor ugy vannak a patakok medrei sz«bályozva, hogy nagy eső- * sések idején bármeooyi viz gyűljön is Össze a völgyekbe azokat mmd«n kártételek ós kiöntések nélkül elvezethesse, szárazság idején pedig a patak vize felemelhető le- TÁRCZA Erzsimhez. Oh, ne mopdd, hogy nem v.«reMek. Féoye borús életemnek ! Te vagy xs én boldogságom. Egyetlen egy * világon. Úgy imádlak oltár képül : Nincs fobássom neved nélkül ; Kincs kivttled, nincs óhajom. Te vagy minden gondolatom. Hisx'' mi voina, én kedvesem. Nélküled íi élet nekem ? ! Egy siomorn, mély «óhajtás, I*aiüQ, kínos halál, nem más. — V Sxeretlsk, miut senkit soha, Hogy mi nagyon, Isten tndja ; Nincsen arn. nincs semmi scó, Oly Végtelenj oly lángold. Hxivem, Isiken ég herétől, Érted dobog réges-régtdL, S majd ha megszánt, él a más* Lelkem OrSk folytatása HAJGATÓ SÁNDOR. Fővárosi kávéházak. A közép osztály legjelentékenyebb szórakozási helyei akárhol főleg egy nagy városban kétség kivül a — kávéházak, ffileg egy nagy városban, mert mig a kisebbekben a la-kósság jobban ismerve egymást, könyebben is érintkezni tik egymással, addig egy nagy városban, hol miodenki leginkább csak hitatá-»ának él, munka titán szórakozási helyed! a kávéházakat keresi fel. Már pedig egy fővárosi nép, — nélkülözve, a nagyszerű természetben való gyönyörködést , ha ideje engedi, keresve-keresi a szórakozást, elkeseredett ellensége levén az unalomnak az egy formáságnak. A kávéházak tehát leginkább találkái, hol a barát barátját a hivatalnok coilegáját a polgár pedig polgártársait a legbiztosabban feltalálja. Mint mindenben agy a kávéházakban is létezik fokozat vendégeinek társadalmi állása, nemkülönben aa ily nyilvános helyek fekvése szerint. Jelen feladatunkul néhány ily hely vázolását tüztük ki, ahol majd az egész lakosság képviselőit feltaláljak. Kezdjük a firtli kávéháson a „Koronán." Firtlinek nevezzük, mert a fővárosi dandy sereg itt szokta felütni téli szállását. A , Korona" — mely a vácz és kis korona atezák szögletén áll — vendégei leginkább aa uri osztályból kerülnek ki. Urak kik uraságok teljes öntudatával dűlnek jobbra- balra duzzadozó vörös bársony támlányokba. Itt egyik óriási ablak mögött katona tisztek bámulják az ablak előtt elmenő osinosnál-csinosabb hölgyeket egy egy pikáns megjegyzést megeresztve, melyre mintha csak egy magasabb kommandóra magukat elnevetik ; ott egy másik mögött politisáló mi-nisteriális hivatalnokok ugyancsak kikelnek e Sparmeister politika ellen, a mely még csak meg sem engedi, hogy rangjukhoz méltóan költh essenek. A kávéház hátterében ugyancsak karamboláznak paczikásnak a fiatal vendégarak, kik e foglalatosságuk mellett az ablakon át még azokat a csintalan divatárnanőket U ráérnek figyelemmel tartani, kiktől vagy tegnap kaptak* ™gy °»*k holnap fognak kapni — rendes-vonskat. • A sakkozás nemes játéka is képviseltetik néhány komolyan gondolkozni akaró uri ember áltat A „Korona" fő- és törzsvendégei azonban mégis csak a Firtlik maradnak fóleg — a p in csérek előtt. A t. olvasó bizonyosan tudni fogja, hogy a Firtli alatt mi oly fiául urakat értünk kik aa ötös bankót egyesnek aa egyest pedig ha* tosnak nézik és a kiknek öltözékei a legdrágább szabótól kerülnek ki. Foglalkozásuk legtöbb-nyire joghallgatás volna, de hogy az leginkább aa élvezetek mobó hajhásssts — aa kétségtelen. Nekik a .Korona" kávéháza osak anti-chambreját képezi ama kis ajtajú külön Mohának, melyben a léget majd késsel metszhet-nők és a hol egy-egy octarval magasabb hangon szoktak oonveraálui. Itt ugyancsak saól a csöndes, repülnek a bankók, ordítanak a pályásók. De hadd mulassanak, menjünk a Stein-gassnerba a corsora. £ kávéház legjobb kávéjáról ismeretes. Hogy a főváros legsolidabb kávéháza, azt senki kétségbe nem vonhatja. Ide nők is iáraak, sőt mi több gyermekeiket is magukkal hozzák. Itt is találunk katona tiszteket, de a kik inkább szeretnek a stratégiáról, mint más frivol dolgokról beszélgetni.''A kávéház «gyík sarkában egy egéss tanári kar szokott naponkint adni találkát. Olvasnak, sakkoznak, vitatkoznak no de hogy el ne hagyjak — osibukosnak is. Talán egy kávéháznak sincs annyi typi-kus alakja» mint ennek. A főváros első virilis- táját is, a ki évenkint csak adót fizet 37 ezer egynehány ssáz forintot, e kávéház vallja mindennapos vendégének. £z az öreg Kasselik az egykori építőmester, ki pohár kávéja mellett ülve kifáradatlanal nézegeti a tekézőket. Társaságát mind koros és vagyonoe városi polgárok képesik. Ott látjuk as Öreg O''Waldot, az atléta termetű Fridrich egykori hires v ivó mestert, ki most a vivás helyett a tekésésnek szenvedélyes pártolója, és sok másokat. A kártyaszobában itt a környékbeli bor-gerek ingujjban szoktak mulatozni, de nem is csoda, mikor annyira elkövéredtek. Hogy a nőkről is megemlékezzem, megemlítem ama hosszú nyaka, fürt&s haja, hat láb magas kisasszonyt, ki egy alig négy láb magas és a hátán egy kis ponupost hordozó gardes dame társaságában löveli bájos pilisn-táaait a mellette elhaladó fiatal emberekre. És nem feledkezem meg egy az 50 év feié ballagó pénzes özvegyről, ki Kotlik Zirzabellához nagyon hasonlít ós ki nevelt leánya által naponkint felöl vas''stja magának a „Neues Pester Journal" „Collectiv Anseagerjét", hogy nem-e talál benne ezy negyven éves egyént, ki msgát egy boldog hásasságra ajánlgatja. Keresse csak leendő hites társát, mi meg addig keressük fél a régi Pil.....a mostani Sóját. Erről csak annyit óhajtunk megjegyezni, hogy aa egyetemi ifjúságnak most is kellemes találkozási helye és hogy bizonyos szobáiban néha!»néh% nagyon is sokat olvasgatnak — as ördög bibliájából. Constatáltdolog, hogy a fürdő utczai „Caffé Quelle" női kávéház. E kávéház czime roppantul találó a meny- TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny. FEBRUÁR n 78. gyen ; hogy a réteket és földeket keresztül szeldelő csatornákon a rétek és kapás növények megöntöztetése sikereden történhessen. Ily czéllal kivitt folyók és patakok ssabályo-zása és csatorna rendszerek iga», hogy többe jönnek, mint a közönséges egye« czélra ssámi róttak; de több is a haszon, mely jóval fölül haladja azon összeget, mint a mivel drágábba, vagy többe kerültek. Község elöljárói, kik határjokon ily ke-resztül folyó patakot vagy folyót rétöntösési czéllal összekötve akarnak szabályozni, minden esetre jól teszik, ha hozzá értő szakember tanácsát és utasítását kikérik. Mert, hogy ily kettői ezélnak megfeleljen a csatornászat, többféle helyi körülményeket és a vizesetet is kell tekintetbe venni. Egy általános szabályt, vagy tervet, mely bármely patak fekvésére alkalmazható legyen, nem lehet készíteni, még is, hogy némi tájékozást a csatornászat és rétöntözésről az illető község elöljárói nyerjenek, ezen czélból egy gyakran alkalmazható példát felhozni vagy leirni megkísérlem. Mely ugyan rajz nélkül igen homályos képet nyújt; de a gyakorlatban ily példa tervek egészben ugy sem kivihetők, hanem módosulniok kell annak a helyi viszonyokhoz képest. Elősször is számba kell venni a egész határ vagy egész környék természetét és fekvését, melyen a szabályzandó patak keresztül vonul, a figyelembe veendő nem gyakoriak-e az árvizek és a patak kiáradásai nem könnyen bekö-vetkezhetők-e ? Ha így áll a dolog, tudnánk kell az elfolyó víznek maximumát is mert c«ak igy állapitható meg határozottan és biztosan a patak medrének mélysége és szélessége. Azért mindenek előtt kipuhatolandó a viznek meny-nyisége akkor midőn a patak a sok hólé vagy sok záporok által legnagyobb mértékben kivan áradva. Ezt pedig ugy találhatjuk ki, ha ily vizáradáskor keresünk oly helyet, hol a viznek a legszabályosabb átmetszete vagy szelvénye van. Ezen átmetszetet azután pontosan felmérjük és róla térképet készítünk oly formán, hogy a vízen keresztül minden fél fél ölre csöveket ütünk le egyenes vonalban, ezen czövekek között elfolyó viznek sebességét és mélységét minden fél fél ölnyi közökben pontos mérések után kipuhatoljuk éa külön külön minden mélységet a maga sebességével feljegyezünk, s minden fél fél ölnyi széles közökben elfolyó vízmennyiséget kiszámítunk külön külön és pedig ugy, ha a léi fél ölnyi köznek közép mélységét lábakban szorozva a 3 lábbal s a kijött számot pedig a viznek ugyan ezen tél ölnyi közben levő m. percznyi sebességével. Hogy el ne vétsük minden fél ölnyi köznek mélségét a hozzá tartozó sebességgel szorozni, megkell a csövek nyiben vendégeinek szebbik fele t. i. a hölgyek legmelegebb pártfogói levének a forró kávénak, azt forrásánál vélik leghamarább fellelhetni. Ha a nyájas olvasót egy délután ugy négy—öt óra között ez utczába viszi utja, ugy legőszintébb tanácsomnak engedve, ugorjék — ha csak ogy piccolóra is — a nők e rendez vous helyére éa én százat teszek egy ellen, hogy ez ugrásban legföljebb szive sérüihet meg, melyet angyali arcznak csábító mosolya üthet rajta. Az úgynevezett „Damen Sálon" nem az utcza felől, de a ház hátteriben van. Itt nő nőt ér, kiki a maga forró pohárjával felfegyverkezve. A bevetődő férfi vendég kávéját néha-néha egy kissé keserűnek találja, de ez gyakran csak pár másodpercz alatt történt vélekedése, mert találkozván tekintete az övével kávéja azonnal édessé válik. A fürdő utczából az Erzsébet-térre ki érve, annak egyik oldalán egy pompás kioszk ötlik szemünkbe. E kioszk nyáron a gyupont, melyben a fürdő saison alatt az itthon maradtak egy-egy katonai zenekar játéka mellett iparkodnak felejteni a költséges fürdői élet élvezeteit. Nagy vonásokkal vázoit ismertetésünket ogy hireB tábornok nevére keresztelt, de még hirnevesb kávéházzal óhajtjuk berekeszten. Ez a Laudon-kávéház. Kine ismerné a Lauam-kávéhásat, mely szennyesnél szennyesb vendégeiről annyira ismeretei. E kávéházban, — mely a Laudon és Király utczák sarkán fekszik — a „reunionokaf „gesungssoirékat« folyton hirdetgetik és betévedve oda a vendég sereget a leges-legalsóbb osztály képezi, állván pedig ez hordárokból faczér pinczérekből és a legelvetemültebb, csirkefogók zsebmetszők bandájából, a hol még azok a^kétes hirti női személyek sem hiányoznak. Kopognak itt a dominó koczkák ragadnak a pÍBzkos kártyák és a kopott szőrű nyi-retytyükkel a legéktelenebb hangokat vonitják. De menjünk hát a szomszéd „Viktória iSaalba." Azaz pardon ne most hanem majd csak akkor ha a főváros nSaal"-jairól akarunk egyet mást elmondani. Cs. JELENIK IMRE. közöket számokkal jegyezni. az igy kissámított fél ölnyi közökben elfolyt viz mennyiségeket azután összessük és megtaláltok a legnagyobb elfolyó vízmennyiséget egy másod peresre. A vis sebességének meghatározása pedig, ugy eszközölhető, hs egy könnyű rokkakereket, melynek talpába sürüen kis lapátok vannak a viznek számára erősítve, egy kétágú czövek kösé tengelyeivel ugy teszem, hogy ez a víz mosgása által forgó mozgásba jöhessen, eseti viskereket tehát aviznek ellen<:ne lesülyesstem a vizbe annyira, hogy lapátjainál fogva forgásba jöhessen a kerék talpán pedig egy jókora fekete pontot jelölök, hogy annál fogva a kerék körül forgásait egy elsőpercsnyi idő alatt meg számlálhassam, a mit megtudván a körülforgások számát ebsxtom a 60-nal m«?rt ennyi m.-percz van egy elsődperczbeo a kijött hányadost pedig szorzom a kerék kerületével, megtaláltam a víz mpereznyi sebességét. A kerék kerületét legjobb ugy kikeresni, hogy egy fonalat veszek körül, ugy hogy aki« lapátok a körben belül essenek s ekkor a fonál hossxát megmérem hüvelykekben, ismét körül vessem a fonalat, de már csak a kerék talpa körül, hogy a lapátjai kívül maradjanak most megint meg mérem a fonál hosszát a két hosszúság összegét pedig megfelezem. Ez leeod a kerék forgási kerülete. A viz esését bizonyos távolságra vagy az egész rét mentében ugy mérám fel a legegvsze rüebben. Először is kitütök egy egyenes vonalt az irányban, a merre vizet vezetni ^Irgczriirá nyosabbnak találom. Ezen vonalon minden száz-száz ölre, ha szökség 50 ölre folyó számmaljegyzett czöveketverek. Ezután a viílejtmérő műszerrel, ha ez nincs akkor az asztalossal készíttetek egy 2 V, láb hosazu 1" vastag2" aaéles vonal zót ezt a kellő közepén fúrt 1 uk nál fogva egy csavar szeggel egy másik jó erős vasalt hegyű czövekhez erősitem, ugy hogy a vonalzót kellő irányba iga zithassam még is azért erősen áljon. Erén késrii-léket tehát az első számmal jelzett csöveknél ! ugy ütöm le a földbe, hogy a vonalzó a 2-od számú czövek irányában mutasson. Ekkor a vizlejtraérő segélyével, ácsok vagy építőktől lehet kölcsönözni, vizirányos helyzetbe hozom a vonalzót a 2-od czöveknél pedig egy hüvelykekre osztott 1 l/t öles lóczet, mely alól egy vastagabb deszka darabba ugy van beleerősitve, hogy ezen deszkatalpánál fogva függélyes ál lásba lehessen hozni. Ezen lcczen egy feketére festett négyszegletű kis táblácska egy zsineg segélyével föl és alábo csúsztatható a szerint, hogy a vonalzó felső szélen elhúzott vizirányos | vonal a fekete tábla felső szélet találja. Ekkor leolvassuk hányadik hüvelykuél volt a fekete tábla felső széle, és a talált hüvelykek számá ból levonjuk a vizirány vonalzó földtőli távolságát. Ha ez megtörtént ekkor a vizirány vonalsóval a 2 od czövekhez a hüvelykre osztott léczczel pedig a 3-ikra megyünk, ha itt is megtörtént a mérés sorban mindig egygyel tovább, míg csak az utolsó czövekhez nem értünk a jelzővel a talált hü^elkek számát mindig fel jegyzem, de még ekkor nem vagyunk készen, [ mert még tudnunk keil az utolsó czövckuéi, j hogy a vizszin raeanyivel van alább, mint az utolsó czöveknél a földszin magassága, ugy-azinte az első czöveknél is a fold színe menynyivel van magasabban, mint a vízszint;. £> ha az első számú czöveknél a vizazin mélysége meghaladná az utolsó czöveknéli mélységet, akkor a különbséget az egész eset összegéből le kell vonni, ellenkező esetben p"dig hozzá adni. Az egész esetet pedig az egyes mérések összegei adják. Miután tudjuk az egész esetet és az egés? hosszúságot megtalálhatjuk a közép esetet is akár egy-egy ölre is. de ez nem szükség, hanem csak tíz tizölre. Ezt pedig megtaláljuk, hogy ha az egész hosszúság lánczszámával az egész esetet elosztjuk. Legyen például az egész hosz-ssusági vonal 12f>0 öl. az eset pedig összesen 293 hüvelyk vagyis 4 öl 5 hüvelyk, esik tehát minden tíz-tíz ölre 2 hüvelyk és 4 vonal eset. Hogy a víz minél egyenletesebb-.n foljon azaz se ne iszapoljon se partot ne szagasson az ősz-szes viz esetet az egész hosszúságban egyenletesen szét kell osztanunk. Például a vízmeder mélysége az első czöveknél az előbbi méréB nyomán legyen, 4 láb mély. a 2-od czö-vekig vagyis az 1 ső 50 ölnél kellene az eset nek középazámmitással 11 hüvelyk és 8 vonal-n«k lenni, valóban pedig a földszinéni eset csak 6 hüvelyk, léhát itt mir a csatorna mélységének 5 hüvelyk és 8 vonallal mélyebnek kell lenni, tehát 4 láb 5 hüvelyk 8 vonal mélynek. A második 50 ölnek végén vagyis a 3 ad'' czö veknél az esetet találtuk 18 hüvelyk nagyságúnak , ez meg több a kelletinél fi hüvelyk és 4 vonallal, ennyivel kevesebb mélységet adok tehát a 3 ad czöveknél a csatornának mint az olőttevalónál volt. Még egy kérdésünk oldatlan. Mekkora legyen ezen ujjonan ásaodó pa taknak medre, ha tudjuk már mekkora a le hető legnagyobb vízmennyiség mely egy másodpercz alatt foly el a föntebbi példában irt hosssuság mellett. Ha a viznek csatornákbani esése azon törvények szerint történnék mint a lejtőköni esés, akkor a viz sebességének kissá mitása rövid uton kitudható volna és ennek uiján a csatorna átmetszete is, de a visnek csatornában i folyására akadályosóiag hat a part oldalaihoz és a fenékhesi súrlódás, ügy, hogy egy felől a mennyit sebesedik az esés miatt, annyit a tapadáa és súrlódás által meg veszt \ sebességéből. És ea igen jól van igy, mert legtöbb magyarországi, folyóink hajökáshatlanok volnának. A viznek V«bességét azonban neveli az ha szabályos medérben minél kevesebb feneket és oldalt súrol és minél mélyebb a viznek folyása, vagyis minél nagyobb a visnek s csatornábani feldagadása. Ezeket szem előtt tartva, keressük m«? n kiszámítást. Vegyük, hogy a legnagyobb vízmennyiség mperczenkint 187 köbláb. Ha már tudnám a viz sebességét, azzal csak elosztanám 187 lábat s megkapnám a csatorna szelvényének területét. A viz sebessége kikeresésére 4 láb vízmélységet a száz ölre vagy 600 lábra eső vizesettel szorozva, osztva 600-zal, ebből kijött hányadosból négyzet gyököt vonva s ezt ismét szorozva 91 egész számmal s a 10.01 ssoroz-mány leend a viznek sebessége. Elhagyva az 1 századrészt 10 láb mpereznyi sebességgel elosztva a 187 köblábat kijön a csatorna «elvé nyenek területe l8.7fj láb. A viz mennyisége 4 láb. milyen legyen a felsőés fenék szélessége? Miután arra kell figyelnem, hogy a part oldalai meredeken ne álljanak, mert akkor a partok könnyen düledeznének, azért legyen a csatorna felül 8 láb széles, alól egy láb és 4 hüvelyk, lesz a közép szélessége 4 láb S hüvelyk, ezt szorozva a 4 láb mélységgel kijön a 18.7,'' } láb átmetszet. Megjegyzendő, hogy j-len példában készakarva az esetet a lehető legnagyobbnak vettük. Ha ily nagy esete volna valamely pataknak, az által lehet mérsékelni, hogy több helyen az egyenes iránytól el kell kevéssé térni. Az öntöző kisebb csatornákat pedig ugy vesetjük keresztül a réten, hogy a fő fesstornára derékszög alatt szögeljenek és ezen kivezető ess tornák ne a földbe legyenek lessva, h.-tnem ha lehet bakhát formára felhányt földből csinálunk oly csatorna formát, melynek az jó tulajdona, hogy a vizet minden oldalra fogja kifelé önteni. A fő csatornán pedig miután oly nagy esete van, sürüen minden200 Öl távolságra zai-lippal fel fogjuk a vizet annyira, hogy oly magaara emelkedjen föl, hogy a kis kivezető csatornákba belefolyhasson. A főcsatornával párhuzamba a rétnek vagy szántóföldnek másik oldalán egy másik csatorna is van ásva, melynek földje azon oldalára van kihányva, honnan a megöntözött földterület van s ezen ároknak, vagy csatornának csak a partra kihányt föld hányasán vannak a zsilipek, melyeket csak akhor nyiték tel, ha már elég volt a viz arra az egy öntözésre a rétnek vagy má* kapás növénynek. Ezen levezető csatornának nsm szükséges két lábnál vagy másfél lábnál mélyebbnek lenni. S ott hol a levezetett vizet a fő csatornába vissza bele vezeti, zsilippel ellátottnak kell lenni. Az ily zsilipekrei gondos felügyelet a mezőpásztort illeti. Magában értetődik, hogy a kivezető kis csatornáknak nem kell bele szolgálni a levezető csatornákba Ez-n kis kivezető csatornák minden 50 — 50 öl távolságban fussanak ki egymással párhuzamosan a főcsatornából. Azon esetben mikor egész községek nem szövetkeznek ily rétöntösésre egyesek ezt már nem tehetik, kivált akkor, ha a szomszédai vagy valamely nagyobb birtokos kinek malma is van a vizén azt nem engedik, hogy valaki a patak vizet tetszése szerint felfoghassa rétjét vagy káposzta és más hasznos növényeit mégis szeretné meg öntözni a szorgalmas földmivea agy segit magán, hogy egy vizemelő gépet készít maga vagy készíttet mással. ÁH pedig ezen gép egy oly magas kerékből, hogy vele a vizet a patakból oly magasra emelhessem, hogy a kiemelt vizet kertemnek vagy rétemnek bár mely részére ís elvezethessem. A keréknek talpára kivül és belől deszkadarabokat szegezek oly formán, hogy ezen összeszegezett deszkából ez egész kerék körül kis ládácskák képeztesse nek, melyeknek nyílásaik belölről az az a kerék tengelye felől legyenek és ezen kis deszka czel-iák a kerék küllőitől egy lábnyival killebb ál-janak, hogy a ezellák alá nyújtott s álvií nyon álló deszkacsatorna a kerék küllőinek ne akadozzon. S a ezellák is csak a szerint a mérték szerint készíttessenek a mint kézi vagy lóerőre vannak számítva. A deszkaczellák midőn felér tek s körforgás legfelső pontjára, nyílásuk már ekkorra aláfordult ''és a vizet az alatta álló deszka csatornába beleöntik. Ilyen forma viz emelőt használnak a chivai dinnyetermelők is csak hogy ezeknél a kerékre deszks ezellák helyett agyag korsók vannak alkalmazva. Ily forma visemelőt mutat be a „népkertésze11 folyó évi 7 dik számában hol le van irva és rajzolva is. Ugyan ott levan irva egy csélszerübb vizemelő melynél egy fogas keréken fel alá forgó végnélküli vödrös láncz emeli ki a vizet bár-, mely mély árok vagy kútból. Ázsiának mohamedán népeiről az európai kicsinylőleg szokottssólni, pedig vannak Assiá-ban népek melyek szorgalom dolgában még raj tunk magyarokon tnltessnek. Jappán vagy s chlnaitnem is emlitum, ezeknek szorgalmuk általánosan elvan ismerve, hanem ott van Ara tóba beömlő Oxua folyam mentén a chivai chánság, melynek lakói földmiveléssel különösen dinnye termeléssel foglalkoznak, kik hogy a nyári szárasság idején ültetvényeiket és vetemény eiketas aszály tói megmentsék, már régtől fogva gyakorolják az öntösést. A csatornákat, melyek tartományukat keresstül kasul sseldelik sok fáradság- és költséggel bár, még is mindig jó karban tartják; £ csatornáknak pedig 20 — 30 mértföldnyire is kell a vizet vezetni, hogy az egéss tartomány minden réssé részesüljön as öntözés jótéteményében. Hssánkban az öntözés még ily égető szükséggé, ha nem vált is, mint Assiában, de nálunk is minden nap éreshetőbb hiány, hogy nincsenek folyóink viz öntözésre alkalmas csatornákkal ellátva. Kivált, mióta erdeink oly nagy mértékben pusstitatnak és annyi tavak és mocsárok kiszáríttatva a mivelésnek átadatta! a száraz nyarak, melyekben réteink vetemenyeink kisülnek, nálunk is kezd mindinkább szükségessé válni az öntözés. S erre nem csak az alföld népe de mi zalai és somogyiak is utalva vagyunk. Balaton lecsspoiása által, nem csak hogy maga a Balaton kisebb térre szorult és nagy nádasok termő rétekké váltak, — hanem ez által Somogy éa Zalának egy része sokkal viz-asegényebbé vált. As idő óta sok spró tavak melyek Somogy patakjait táplálták, a légkörnek sok viz párákat kölcsönöztek — nagyobb részt kissáradtak - « légkörünk is az óta tokkal szárszabbá vált, s a vidéki páiztás esők pedig mind ritkábbak. S a szárazság ellen nekünk is hossá kell folyamodnunk az öntösé«hez noha Somogynak és Zalának hegye« halmos vidéke est nem mindenütt engedi is. ^Folytatása köv.) Jegyzőkönyv, a soproni kereskedelmi- és iparkamarának 1877-ik évi deczember hó 17-én tartott rendes közös üléséről. Jelenlevők: Alelnök, Kugler Henrik ur, mint előülő; a kamarai tagok : Fend János, Friedrich Lajos, Gráf Gyula, Kovács Ferenoz, Lenek Gyula, Meyue János, Müller P., Seltenhofer Frigyes, Steiuer Ignács, Ullein Antal urak Sopronból, ugy ifj. Leiner Mihály ur Kis Mártonból; s kamarai hivatal réazérői : Schneidler Ferencz titkár mint jegyző és asegédtitttár Wetzer Endre# Folytatás.) A kamarának tudomására hozatik: 1737. A nagym. m. k. földmívelési, iparés kereskedelmi minisztériumnak 1877- október 17 én 21130 ssám alatt kait leirata, m*ilyel as Erdély országban,. Sepsi-St Györgyöd kiütött marhavész alkalmából az ország valamenny* törvény hatóságáhos intézett rendeletnek másolata azon megjegyzés mellett adatik le, hogy a vész továbbterjedésének meg gátlása végett a megfelelő intézkedések sz 1874 évi XX. t, cz, alapján megtétettek. (Tudomásul szolgál). 1759. A vasmegyei alispáni hivatal a nagym. m. k. földmívelési, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak f. évi oktober 13-án 19573 szám alatt kelt rendeletének másoltát közli, meiy szerint a lekai posztósok abbeli kére] mének, miszerint a m. k. honvédség által szükségelt posztónemüek szállításában részeltessenek, ámbár e kérelem a kamara áltai annak idejében pártoltatott, hely nem adathatott. (A kamara ezen határozatot sajnálattal veszi tudomásai. Egyúttal a kamar* csodálkozását fejezi ki a felett, hogy erről a vasmegyei alispáni hivatal utján nyer tudomást, holott es ügyben közvetlenül a magas minisztériumhoz tett jelentést.) 1795. A kassai társkamara a kamarai hivatalnokok állandó alkalmasása iránt hozott határozotát közli. (Miután ezen kamara ugyanez ügyben, és pedig hasonló értelemben már korábban határozott: a kassai kamara közleménye egyszerűen tudomásul vétetett.) 1822. A cs. és kir. consulatus Jassyban as üzletegyéneket s nagym m. kir. földmívelési, ipar- és kereskedelmi mtnissterinm utján figyel-mesteti, hogy as esetben, ha a jassy-unghenii rumán vasútnak a komestic-kischeneffi vasúttal való öasseköttetése folytán, Bumánián át Orosz-orsságba árukat küldenek, az átmeneti rendeltetést a ssállitoleveleken kitegyék; hogy továbbá ssállitmányozójuk által Itskány- Suoza-wában a vámhivatali bevallást átvitel ssámára eszközöltessék ós átmeneti igasolványt váltassanak, mert különben Jassyban a rumán beviteli vámnak lefizetésére kénytelenittetnének. (Tudomásul vétetrén, közzététetni ren -delta tett) tizenhetedik évfolyam. FEBRUÁB 3 án. 1878. 1825- A kolosvari társkamara astatistikai adatoknak hivataiok és hatóságok utjáni beszerzését illetóltg * magas mioisteriumot kérte, miszerint ez Ügyben némileg azsal segítséget nyújtani méltóztasson, hogy az ország külöraböző hatóságai és kir. hivatalaihoz körlevelet intézve, ezeket arra utasitaa, hogy a Kamarák megkereséseinek lehetőleg alaposan gyorsan megfeleljenek. (Kzen kamara hasonló lépést teendőnek uern talál. Álulán véve a kerületében létező fiivataiok és hatóságok megkereséaeinek készséggel megfelelnek; a hol pedig ezen előzékeny, ¿ég hiányzik, ott fensőbb befolyásnak is esekély, vagy semmi sikere nem leend. ) 1840. A nagym. m. k. töldmivelési, ipar-es kereskedelmi miniaterium f. é. november 11-en 22 53 1 87.. a. kelt rendeletével közli, hogy a török cs^8z. kormány Dágues Effendi uiat Temesvárra consullá nevezte ki. (Tudomásul szolgál.) 1923. A párisi kiáililás ügyében működő helyheli vidéki bizottság a kamara kerületbeli •öDb iparos által a kiállításra forditandó állami költségeknek fedezésére adományozott o. é. UXX) frtot és 10 darab aranyat küld ftt azon megkereséssel, miszerint ezen összeg a ma^aa i;i,refik''>delmi ministeriumhoz felterjesztessék. ^Ezen megkeresésnek elég tétetvén, a -•nrnzett magas ministériumtól a f. é. deczember i3-án kiállított nyugta már l*t is érkezett.) 1933 A szombathelyi levelező-bizottság jegyzőkönyve, melyben az ottani iparos-képzfi-•gylfltnak 1877. évi működéséről szolló jeieoté» mellett a kamara kéretik : 1. hogy ezen egyletnek a foljó évre adott volt 50 frlnyj segélyt a jövő évre ia engedélyezze: és 2. hogy azon okból, hogy a czimzett üizottság az iparrendtartásnak kiláiasba helyezett módosítására véleményt adhasson, kérdő-pontokat nyomasson és ezeket a levelezd bizottságok közt kiossza. Határoztatott: ad. 1. miután a tett jelentésből kiderül, hogy a czimzett egylet az iparos továbbképzésre megfelelő figyelmet fordit, annak az 1878. évre ia 50 frtnyisegély adandó ; ad. 2. n pont véleményes jellentéstétel végett az ipanwztálynak kiadatik. Helyi hírek. — A nagy-kanizsaik.isd*dn<ive\6 egyenget. mult hó 24 iki választmányi ülésén elhatározta, hogy e hó 16 án calico tánczkoszorut rendez: ez egyszerű tánczvigalom bizonyára czélravezetőbb s előnyösebb mint valami fényes uál; m<«rt ilyentől sokan visszariadnak s ugy hiszem méltán ; az egyszerűség mindig vonzóbb minta csillogó {eszesség; s midőn örömmel Üdvözöljük a választmányi ülésnek e tekintet ben példaadó tapintatos eljárását, egyúttal felhívjuk a jótékony nenv-s czél pártolására a nagyérdemű közönséget. — Hir szerint Bécs környéken két vonatÖ8zeütközöUs2 vonatvezető esett áldozatul. — A nagy kanizsai főgymn. 2 ik osztálybeli tanulók osztályfőnökük Grossmann Ignácz ur nevenapjára egy értékes ajándékot vettek, melyre az összeget maguk közt szedték '')S8«e. Valóban elismerést érdemel a derék itjuság. Mi pedig Grossmann Ignácz urnák rtzivűukből kívánjuk, hogy az Isten még soká tarfía meg egészségben ! — A nagy-kanizsai általános ipar larsulat február hó 3 án a városház tanácstermében délután 2. órakor nagy-ülést tart, melyre a tagokat, azon figyelmeztetései hívja meg, hogy a kik még a beirásí dijakkal hátralékban vannak annál inkább is beőzesék, mert ezentúl a beirásí dijak 5 írtba állapitattnak meg. Tárgyak a jövödelem, s kiadások beszámolása, a jövő évi költségvetés, a választmány egyharmada kisorsolása folytán, azok helyébe uj-i-álatztás, a márczius 2 án tartandó tánczvigázom helyben hagyása, a tanonczok iskoláztatása, szegődtetése és felszabadítása ügye, eloöki jelentés,a könyvtár és egyébb beszerzett tárgyak felől, alelnöki zárbeszécL Kéretnek a t. tagok hogy ezen több rendbeli fontos tárgyak elintézésére minél számosabban megjelenni szíves* kedjensk, a választmány nevében Kipli Antal alelnök. — Jelentése, a nagykanizsai takarékpénztár felügyelő bizottságának, a nagy*kanizsai takarékpénztár részvénytársaságnak 1878. évi február hó 11-én tartandó közgyüléséhes. Alulírott felügyelő bizottsági tagok, a nagy» kanizsai takarékpénztári részvény-társaságnak 1877 üzlet évi ügyvezetését törvényszerüleg ellen őrizvén, és a társasig könyveit, értékeit, és pénztárait, valamint a felállított havi mérlegeket rendszeresen megvizsgálván, — mindeneket rendben a valódi helyzettel megegyezőnek találtunk; — az ezen üzleti év lezárta után ped;» az igazgatóság által kiküldött szám- vizsgáló bizottsággal egyetemben az üzleti könyveket, és a pénztárakban lévő értékeket, jelesen kötelezvényeket, váltókat, az előleg kölcsönök fedezetéül letett értékpapirokat, — a társaság tulajdonát képező szőllőváltsági kötvényeket, és magyar arany járadék kötvényeket, ugy a készpénz készletet megvizsgálván, a könyveket kifogástalanoknak, mz értékeket hiánytalanoknak, az évi mérleget pedig a valódi helyzet, a törvény és alapszabályokkal megegyezóleg helyesen felállitottnak jelentjük ki; minél fogva a mérlegben kitüntetett nyereségnek, az igazgatóság állal indítványozandó felosztása ellen kifogást nem teszünk. Kelt Nagy-Kanizsán, 1*578. Január 21-én. Vágner Károly. Berényi József. Oliop Samu. — A nagy-kanizsai takarékpénztár zárszámadasa 1877. évi decztmber 31 én. Vagyonmérleg. Forgalmi kimutatás. Mérleg-szám-Iá 1877 ik évi deczember 31. T.rtozik: Köte-lezveny számlának 1.367,184 frt. Váltó szám. 210,509 frt. 83 kr. Előlegezési számi, (értékpapírokra) 16,453 frt. Bútor számi. 1,200 írt. Értékpapír 250 602 írt 25 kr. Ház birtok ház *z. 462 88,141 frtb9, ház«z.940 7,0t)0 frt. 95,141 frt. 69 kr. Kintlevő kamat számi. 86,820 frt 5 kr. Házbér hátralék számi. 631 frt. 11 kr Bánatpénz letét 1,081 frt 70 kr. Arany kölcsön 2450 arany. Franc kölcsön 2500 franc. Kintlevő arany kölcsön kamat számi. 66 arany. Kintlevő franc, köles. kam. szaml. 60 franc. Pénztar számlának (^készpénz élőiét) b65 arany. 47,721 frt 78 kr. Összesen 4386 arany. 2550 • franc. 2.077,350 frt 41 kr. Követel: Részvény | töke számla 37,500 frt. Osztalék számla (fel- j nem vett osztalék) 6 76 frt 44 kr. Betét számla ; 1,914,519 40 kr. Betét kamat számla 46,805 ± frt 2 kr. Arany betét számla 4302 arany. Franc betét számla 2500 franc. Arany és frank betét kamat 146 frt 39 kr. Betét kamat illeték 1.580 frt. 84 kr. Tartalék-alapszamla 15,000 frt Előre felvett kamat számla 13.414 frt 85 Nyugdij-alap számla 13.377 frt. 2 kr. Isku.ai '' ösztöndíj számla 40 frt. Vegyes 176 frt. 42 kr. Százalék számla (bekebelezéseknel) 6 frt 93 kr. Árvaház alap számla 252 frt. 99 kr. Kisdedóvó alap sz.imla J88 frt 91 kr. Bélyeg illeték számla ^előlegeknél) 3 frt 45 kr. Költség számla (jelenléti jegyek) 4,253 frt 17 kr. Értékpapír szelvény számla 11,335fr65 kr. Házbérjövedelmi 5,791 97 fr kr. Veszteség és nyeremény s^ám la 79 arany. 60 franc. 12,280 frt 96 kr. Összesen 4381 arany. 2560 franc 2.077,350 frt 41 kr. Nagy Kanizsán. 1877. évi deczember hó 3l-én. TóibLajos, igazgató. Gelsei Gutimann S H., aligazgató. Darás Ágoston,könyvvivő. Horscheizky Frigyes, pénztárnok. A fennebbi ffimerleget a szabályszerűen vezetett könyvekkel tételről tételre megvizsgáltuk s azt azokkal tökéletesen megegy ezőnek találtuk. Nagy-Kanirsán, 1878-i k évi január hó 2l-én. A felügyelő bizottság: Berenyi József, s. k. Ollop Samu, a. k. Vag ner Károly, s. k. — Meghívó. A nagy kanizsai takarék pénztár részvénytársaság* az alapszabályok 52." §-a értelmében folyó 1878. évi február hó Ilik napján a délelőtti órákban saját helyiségében közgyűlést tartand, melyre a réázvény^s tagok ezennel tiszteletteljesen meghivatnak. A közgyűlés tanácskozási tárgyai: 1. Elnöki jelentés. 2. Az igazgatóság leszámolásának megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyere ség felosztása, a felügyelő bizottság jelentése alapján. 3. Az igazgatóság és felügyelő bizottság felmentése és a valasztási idő tartamot kitöltött Tóth Lajos első ugy Gelsei Gutmann S. H. másod-igazgató urak, valamint a sorrend-szerint kilépő 10 igazgatósági tag, névszerinti Weiss Samu, Weiss Manó, AxePty György, Plosszer Ignácz, Valbach Mór, Ebenspanger Leon, Rosenberg Israel, Löwinger larael, Blau Lázár és Dr. Schertz Simon urak — valamint a fel ügy elő bizot''sági tagok, névs&erint: Ollop Samu, Vágner Karoly és Berényi Józaeí urak helyett ujak választása, vagy esek újbóli meg* választása. 4 Netaláni indítványok. Jegyzet: A t. cz. részvéuyes tagok szavazó lapjuknak átvóteléré a takarékpénztár helyiségében folyó 1878. évi feb ruár hó 10-ik napjan megjelenni felkéretnek, azon hozzáadással, hogy az alapszabályok 54. § aszerint szavazati jogot osak az igényelhet kinek részvénye 4 héttel a közgyülé« előtt nevére átíratott. — A zala-egerszegi ügyvédi kamarának 1875 ik évi márczius 6-án történt alakulása, a kamara tiszt viselőinek ugyanazon napon lett megválasztása folytán, ezeknek három évre terjedő hivatala f. 1878-ik évi márczius 6-án megszűnik. A kamara tisztviselőinek megválasztása végett a választási gyűlést 1878 ik évi március 9 én délelőtti 9. órára a kamara helyiségébe tűzöm ki, a kamara tagjait tisztelettel felkérem minél számosabban megjeleni, s figyelemmel as 1874. 34. t. as. 22. 28. 24. §§ ai rendeletére, a választásba befolyni saiveskedjenek. Zala-Egerszeg, 1878. január hó 26-án. Árvay István m. k. elnök. — A zalaegerszegi «nősegélyző egylet" következő felhívást bocsátott zalamegye nagyérdemű hölgyeihez: Tisztelt nagysád ! A Áldozatkészségét, mely mindig nyilvánult j mikor a szegények és szűkölködők segélyezése | jött kérdésbe ismerve; azon alázatos kéréssel bátorkodunk nagysádhoz fordalni, szíveskednék a helybeli „nőaegélyső egylet" által szegényei javára f. é. márczius hó 2 án rendezendő tombolát bármily csekély éitékü tárgygyal megajándékozni. A tiszta jövedelem a helybeli szegények közt vallás különbség nélkül fog felosztatni és kérjük nagyaádat méltóztassék a tárgyat melyet ajándékozni szándékoz and f. é. febr. hó 28 ig Rosenberg Henriette úrhölgyhez elküldeni. Fogadja előre is hálás köszönetünket melylyel vagyunk a rendezőség. E nemes czél megérdemli, hogy minden oldalról pártolásba részesüljön ; azért ajánljuk mi is a nagyérdemű höljry közönség kegyes figyelmébe. — Jtövid hirek. A kormány-krisis kérdésének megoldasa nagvon lassan halad előre. A felség egyellőre tájékozni akarja magát a viszonyok felől. — Az újpesti rablógyilkosság elkövetőit elfogták, Rózsa István és Rózsa Gyula mészáros legények személyében. — Berlini hírforrások komolyan jelentik, hogy Bismark veszélyes betegvégben szenved, azonban az illető körök jónak látják ezt egyellőre eltitkolni. — Londonból jelentik, hogy török képviselők egyhangúlag követelik Mithád pasa visszahívását. — Ügyvédi vizsgálaton a lefolyt 1*77. évben 361 ügyvédjeiölt volt, képesittetett 241 visazautasittatott 120. — Kossuth Lajos Helfy Ignáczhoz intézett levele szerint mély illeiődés-8-1 vette Victor Emánuel halálát. A társadalmi nyomor szomorú jelenségére mutat, hogy egy végzett technikus a fővárosban konstabler állásért folyamodott s boldognak érezte magát, hogy azt elnyerte. — Waddigton franczia kül-ügyminister utasitotta a konstantinápolyi franczia ügyvivőt, hogy az inség csillapítására 10,000 frankot osszon szét. — Budapest mellett a duna leapadt. — Kompult község leggazdagabb község Hevesmegyében; de az országban •-m sok van ilyen: lakói pótadót nem fizetnek s a mult évről is jelentékeny bevétele volt. — A Gellérthegy oldalárol egy 70—100 mázsa sulylyal bíró ködarab gurult le s a budai al-duna sor 44 sz. házának bt gyfelőli oldalát bezúzta. A házban le vő három nőnek nem esett baja. — Háborús hirek A »Deu sches Montagsblatt" beszéli, hogy Oroszország 2 mili-árd márka hadikárpotlástkér. Ennek lefizetéséig 200.000 muszka katona marad a törökök nva-kán. — Konstantinápolyból jelentik, hogy az ellenségeskedések folytattatnak. Szombaton Bazardsiknál és Tsorlu vidékén csata volt; a törökök védőleg tartják magukat. A békeelőzmények alairásárol eddig még semmit sem tudnak. — A konstantinápolyi összes véderő mintegy 80.000 emberre megy. — Egy hir szerint a meghatalmazottak a nagyberczeggel Drinápolvba érkeztek. — Az orosz követeiteket még Németország is túlzottaknak tartja. — Ausztria Magyarország ragaszkodik azon nézetéhez, hogy a török viszonyok rendezése Európa dolga. — a végleges béke csakis az európai congressul előtt várhatja elintézését. — Thesaáliában kiütött a fölkelés. Pdion hegyen vivott harciban a törökök visszaverettek. — Külügyi poliiikai helyzetünk igen komoly phasisba lépett; s aligha háborúba nem bonyolít az orossszal. szekrénybe. E dolog végezte után bemegy 8tr kerei-kedőh^z. kisek ajtaján a szekrény függött, mondván, hogy beledobtam «gy levelet, mely ngyia tudja, hogy Muraszombatra megy. A kereskedő caudálkosva bá-muta a kisasszonv (!) müreltaégét éa felvilágosítja, hogy ez lehetetlen, tehát mi volt más teendő, mint megvárni a levélszekrény kinyitását, hogy a ccixn ráírathassák. Es astán a 19-ik szazad csodája ! . Vegyes hirek — A budget-$zó eredete. Az egész müveit világ minden államábau használatos ez a szó budget; érdekes lesz ennélfogva bizonyosan, ha eredetére világot vetünk. A budget a franczia poche ból származik, és pedig kicsinyített alakjából a pochetteből. A p mint igen sok szóban d re változott, s a régi szótárakban meg is találjuk ez alakokat: „reznplir ses bouges" s „bougettes". Az angol nyelvbe ez alakok a dé közbevetésével mentek át, jelentésök eredetileg „tárezs, pénztárcza, zacskó" volt. Mai modern értelemben Francziaorszagban a konsulátus 1082-ben használta először. — Bortatttó kettős gyilkossággal összekötött rablás történt jan. 28-án esti fé 10 órakor Újpesten Pajor Nándor szatócsnak a Deák- s Erzsebet utza sarkán levő házában. Ma reggel ugyanis, a mint a pék a zsemlyéket akará a boltba vinni, annak ajtaját csak betámasztva találta. E körülmény neki annál inkább feltűnt, a mennyiben eddig a szatócsboltot mindig nyitva s annak gazdáját a 65 éves szikár, de erőteljes Pajort a boltban foglalkozva találta. Vérnyomokat is pillantván meg a földön, csakhamar fellármázta a szomszédokat, -kiknek szemei előtt azután iszonyú látvány tárult fel. A szatócs keresztül metszett torokkal vérében feküdt a boltban, mellette egy ezukorsüveg hevert, melylyel ugy látszik védeni akarta magát. A konyhaajtó küszöbén 40 éves neje feküdt több késszurástól átdöfve sziatén vérében s meghalva. A tettesek elfogadtak már —. Ez is sajtóhiba. ▲ detroiti (amerkai) News ősim fi lapnak valaki Aequitaa aláírással (sikket kflldOtt. A csikk mag is jelent a lapban, csakhogy az Aeqaitas helyett A. qniet ass aláírás került a végéra a mit as angol: „Egy csendes asamár"-nak ssokott olvasni. Utazók névsora N.-Ka.úzsán, 1878. január 2 l-t öl 1878.— január 31-ig. At ,0 r o s z 1 á n"-boz czimxett sxállodába Mayer F. Bécs. Wagner I. Prága. Kobn R. Béca* Schmidt A. Eszék. Neoman I. Bécs. Hotfmun S. Pest" Bühler I. Grit* Scliwarcz A. Ágráin. Winer H. Prea-burg KlakS Q. 8salapa. Hevea S. Keszthely. Luverr N. Keaztüely. Tanké 8. Keazthely. Ruffy P. Keszthely. Simon R Keszthely. Keller L. Kesztaely. Sxolke A. Keszthely. Berxaenyi L. Keszthely. Hajdó M. Keasthely. Grube Gy. Keaztüely Cseh B. Keaithely. Nagy I. Keszthely Sporkovelly I. Keazthely. Csne-ker. E. Keszthely. Balath I. Keastuely. Vaiger I. Odenbarg. Weiaz A. Béca. Hofman I. E^erazeg. Simon M. Bécs. Steiner S. Veszprém. Müller L. Béca. A „Szarva a''»hoz csimzett azállodába: Eiker I. P«-at. Spitzer M. Pent. E *ner Oy. Odenburg. Kohn I. Budapeat. H&uazer I. Öt»öa. 8chvarcz a. Agrám. Kirffuer A. Duu*feldvir Hiracl.feld A. Béca. Szagfdi A. Bécs. Blau A. Bécs Mauutner N. Prága. Horváth M 8zt-Mihály. Bog^ay I. Sármellek. Fiacher 1. Budapeat Welleaz B. Béca. Wsraanyi A. h.éthely. Hartmann N. Béca. Braunn A. Pest Policzer A Peat. Steiner M. Brünn. Kobn L. Prága Frankó I. Prága. Horváth I Prága. Botkó M. Hanót. Kohn J. Budapeat. Wolinek A. Budapest. Blum A. Keszti ely. Pe-t-rnics A. Pscsa. 8chertx A. Bécg. Buljeár F. Béca. Zerkovitz N. Bécs. Hartman N. Péca. Berger A Zágráb. Branner A. Trieszt Horváth A. Budapest. Kut-scherer A. Budapest. Brenner T. Becs. Schak A. Budapest. 8tern M. Budapest Koppel A. Bécs Pt''ai-fer M. Budapest. Koun A. Zágráb Princz A. Bécs. Tauffer A. Budapest. Aurahám N. Budapest. Perczel B igazságügymini«ter Bndape&t. Cseszuák I. Perlak. Policaer A. Budapest Bobért F. München. Caanády N. Keszthely Hirsch''er N. Domuom. Spitzer N. Ka-P^vár. Löwy A. Budapeat. Bo«enb#>rg F. Bécs. Ge-ÜcT''íí. Péca. Hersel N. Barlin. Fucha J. Müuchen. Karay A. Zágráb, bischer A. Berliu A „Koron á--hoz csimzett szállodáha: Lakatos M. 8*ombathely. Laako l. O mfles. Wolf I. Grácz. Deutsch M Budapest, «z. g-dy N. Szombathely. Gjöngjöai E. Budapest. Brenn-r S. Béca. Király Gy. 8zombath»''ly. Horváth J. Olmü-z. Schvar-nik I. Liaa»k. Simouyi E 8yombath*ly.'' Weiaz L. Béca. Püspöky Genior Béca. Giönvald M. Pétervár. Hoffer E. T-meavár. Kovács F. Son.ogy Blas K. Budapest. Leaz>er I. Marburg Bürger H Sxegr.árd. Schvarxenhrrg báró N. Ali. Laska 1. Olmiitz. Ditrich K. Béca Mayer M. Prága Klein Trieszt.. Hoáman Z«. Szo nbathely. Zebnek K Bpeat. nükler I Körmend B*uer H Bécs. Valtner K Brünn. La-.jj S. Eazek. Bafensberg I. 8zombiithf-iy. Visnitz N. Zágráb. Fod ovezy M. Fiume. Kertéss Gy. Sopron Grosz I. Bécs. Pfeiff :r I. Bécs. Vasatl meuetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idóimutató óra szerint, indul kmiizMHról Vonat hova: s*ám Ora Perc. Id5 205 Eszék, Moháes,Dombovár s Fiuméha 4 48 reggel 215 „ , 2 iO délut. 2l2 Buda-Pestre........4 58 reggel •202 ........... 2 6 délut. 204 „ ..........11 30 estre 313Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felélő 8 reggel 3<>1 „ .........11 48 estve 315 Sopronyba ........ 3 38 délut 203 Triesztbe és Pragerhofou keresztül Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Tnesztbe és Prágerhofon keresztül Gráca ¿» Bécsbe ...... 2 47 dóin. Érkezik Ka n iz* ara honnét: 216 Eszék, Mohács, Oombovár a Fiúméból 1 41 délut 206 , , „ 1111 estve 203 Buda-PestrSl........4 20 regge 201 „ ........2 5 délut. 211 „ ......... 9 44 estve 314 Bécsből (8zombath. Béca-Ujhely)fel8l 10 27 eatve t» » « „45 reggel 316 Ropronyból ........11 53 délel. «14 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerhof felől ......... 4 12 leggel. 203 Triesst- ós Bécsből Marburg, Pragar- bof faJől.........1 21 délut. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felől 11 — estve. Marburgba csatlakozás Yillaoh éa Franoeaieatbe • a * • Fianceafestbő 1 Fsferair 3-téi febr «ár 9-ig 1878. Hó- éa heti. nap Papírszeletek. A napokban helyben Sch. nevezetű kisasszony beledob egy levelet, melyen csim nem volt, egy 5. Krisztus haj ócskájáról. Máté VIII Kath. éa prot. naptár. Görög naptár atj F 4 Bálás Veronika Agat* Dorottya Romuald M. János Apollonia 22 A 3 Tim. 23 Kelemen 24 Xeuia 25 Gergely 26 Xenofon 27 Chrya J. 23 Efrem. fi* ff* « Felelős szerkesztő : Bátor fi Lajos. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ZA L AJ K,ö Z h 0 N Y. -1 y y, rj 7 fr KBfttfaJl ft áir tj|f8.. B Cfiáfmár kizárólagosan királyüao szabadalmazott Haj - ifjitó - tej. A ,P«rÍtat" nem hajfesték, hanem tejnemü folyadék mely majd- | nem a*on csodálatos hatással bif, ho*y 8«a h*jakat megifjit, **az «autóit még padig k«késfM tlzeaséfy S*P alatt w* «int vúiiaadja, mellyel eredetileg birt! A .Pirit«»1 nem tartalmas festékanyagot. A haj tetssé» Menüt ▼ízzel moaatbatik, lehet fehérrel átvont vánkoson aludni, éa g6xf0rd5ket haftttiálni, a festéknek nyoma sem vehetó éssre, mert % nem fest, hanem ifjitja és pedig a legboMsabb éa legdnsabb u5i hajzatot én a férfi haját és smakátlát. Egy üveg „Psrttas" ára 2 frt. (postai sx.''ikii dósnél Í0 krral több * készpénzzel vagy utánvéttel kapható: Fraaoz Qttasál »ées HarfaMftr-Strasse 38. ui» — Nagy-Kauiz«án valód: minőségben PráflöT Béli «yéfyszeréit sraáL (»12 18-25) | _Hl épen mn*t jeknt n»«m a mata nemében pfyetle« mi „AZ 6 S 8 E « É li 144 bfi és megbishatú wi.áosadó a »»«itni réa rk bete*«éfe!b«n Dr. Ereszt L. litsoim>.«iiri oivo*tól F. mii ii»ind«*«knak oktatót /» .«.»¿élyt n>njt, kik kor»^ Í<jo*ásnl»»»a»'' ritkos bflvt v»j»v túl***** kitf«|M»»itf* sokat kflvettfS H. S »iMpniec gyiageséf-. és széttasrtslt Wefrsadszwbsa ««i^ -uek, karai tehetette«sé| áltai vannak írnlérve, \si*y ennek kn-wli l>«k8vetktx:«tn tmrli un .k. Ások kik hsjkallásbaa. birkiitéssk- bsjaseayves kisz-réay béfytf báatalssr Mkéz légzés és ear''szftés-fcláayfcaa szivednek. vagy, pedig kiknek te«te tnlságos Irfgnny készitmény-adagolás által el van gyBngitve, szenvedésükben teljes gyógya-lást Utálnak. Ksen könyv twyaii minden könyvkereskedésben 2 frtért kaphat/., u szefc. kik tank értékér« mn akartak fyizMai. aktéi kívánatra ipea érdekes képekkel eHAtoH kiveeatet kapnak tÜess ingyen bekaldve. (630 4-*> Dr. Erntt L. Budapest, kótsas-utcza 24. 8ob»se tws magát alá a bet ''g »«mrwinemQ orrosi gyógyk»-a«ltr» téanek, mi% szss tatysa-kivaat»» taaataájst ssw swrltett. ~ szinef kerettel 60 kr. Oyászkeretfl levélpapír borítékkal 60 kr. , Továbbá . o T''íl ING N ! t * Z 5 t X S t 2 XZ ZZ 1 t Teljes elárnsitás vaWdi Dooble-arany órákbél. Csak 5 frt 90 kr. adónk el egy valódi angol cyKáder órát, a legfinomabb rubinnal A pontos járásért 3 évij jótállunk. Ezen órák ára előbb láncanélköl 9 frt volt. Minden órához ingyen adunk egy elegáns duble-araoy-Unczot. . Megsaereshetó: Bécsi zsebóra-gyár Bécs, Bnrgrlng 3 '' {b4l 1 —10) Kőbányai sör raktár DREHER ANTAL sörödéjéből BUuikenberg Vilmosnál fő tér (gabona piarcVi Kaiaerféle házban. Mindennemű sor 25. vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap-ható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szállítva, mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek . (425 26 *) íiugöl. framv.ia, bristol, színes gyáji/kerHftnv díszes tokban 1 frttál kezdve 2 frti^." . i.egiuahb orosz-íOrők csataí#kéi«sfe. Orosz-torok háborít térképe Európa és Ázsiában, pompás színezettel ára 60 kr. postán szétküld ve tif> kr. Ugyanaz fekete színben ára 40 kr, postán szétkfi Id ve 45 kr. Handtke : Gen^ralkarte des schwar-zen Meeres mit den Karten des Bosporus und der Dardanellenstrasse, ára 90 kr, postán szétkttldve 95 kr. General-Übersichts-Karte des gesamiuten r n < s i s c h -1 ft r k i s c b e n K r i e g s- schanplatzes iiu Kankasuc, finom papíron,pompás színezettel ara 25 kr, portán szét- küldve 30 ki\ ÍTeneral- Iibersiobts-Karte- - des «esammten R n s s i s r h - t ii r k i s c Ii e n K r i e g:s-schauplatzes in Kuropa und Asien, nebst Rumänien, S e r b i o n úrul M onten« g.r o, dann Griechenland und den an^renzendeii Gebieten von Österreich • Ungar n, finom papíron, pompás színezettel ára 4o Ur. po^ún- szét küldve 45 kr. 20 levélpapír 20botiték és tikkal 30 kr., színes mouogram-mai csak 50. kr. — 50 ievéépapir 50 boiitéttal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 fit 50 kr." — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monograramaT díszes tokban frt 50 kr. . Halljuk! Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán következő nj regények füzetekben kaphatók u. m. A Gályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Brükl G. a füzet 25 kr. A házasságtörés drámái, társadalmi r»>gény. lrra Montepin, X. a füzet 25 kr. Háború krónika a füzet 30 kr. Pór és mágnás vagy az njkor rabszolgái. Történ, regény. Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr.. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a velenczei Bert&lanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regény. Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Sznleika a hárem gyöngye, \ agy a Sztambnli fekete leány rabló. Irta Brükl G. a füzet 25 kr. Minden fentebb regényhez 2 — 3 díszes alajaiyonatll | kép széles aranykeretben a melynek értéke 10 -12 frt j csekély után fizetéssel tartozik az utánfizetések minden hátalsó oldalán látható, postai jrendelések gyorsan eszközöl-tetnek. A fent említetteken kívül bármely lapbán hirdetett művek és folvóiratok minden *r felemelés nélkül Wüjdits Jézstf könyvkereskedésében meg rendelUetók. i , Mindennemű irodapapir; j l rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt ¡0) kr i 1 r rovátkos, duplán enyvezett . . . 3.10, 1 » fél míníster.......f^, 20 w ; 1 , egész miníster .... 8—^ v — » \ 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely ki-1 nyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt^SO kr.! ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papíron 1000 példány-1 névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Bámulatos oicsóságu j levélpapírok és borítékok. >r 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran« cna felirattal 30 kr., angol 60 kr.t 25 levélpapír^ boríték I MrojHent én minden kaz*U Mnyvkere*kedé*hen kn)>hatb: HaJUsk a széf szit! Magyar felköszöntő (toaszt; könyv szer. kes/tettV''-lc Wajdits József «''•<« Bútorfi Lajos. Harmadik javított és te. tPTOPscn bővített kiad. A diszfs keménykötésű könyvnek ára 1 frt. 80 k r llsjta ffsfc vlfaijsak! Közkedvességű dalkönyv, ötödik bővített kiadás. V frt. 90 kr^ diszkötésben 2 frt. 80 kr. Rajta t«k vifaá}aak! Magyar dalkönyv olcsó kiadása. kötve «6 kr. '' " " Rajta Isásyok asitessaak! Mulattató kézikönyv, magyar hol-gyek számira, gyűjtötte Wajdits Józ*ef. Ara az 500 lapnr teijedö szinnvomatn borítókkal ellátott könyvnek 1 frt. W kr. Aranymetszést)'' diszkiadásnak j2 frt (¡0 kr. Dr. Kriegler Mór. röaasati" vénymintákkal mindkét nembeli botegok számára, ára 90 kr. Dr. Kriegler Mór. .Az Hvsszstl idsfsröask vísszspstl^sa* vénymintákkal onosok ós betegek számára, ára 90 kr. Miadkót füzet eg> kötetben ihszes kiállításban 1 frt. 60 kr. SxsféayIHM lesz gazáaa, jó számvetéssel, gyors ¿s biztos segítő minden adás- és vevésnél Ara kötve e díszesen krállitott zsebkönyvnek 90 kr. ▲ ftnatebbieken kivfil még minden a könyvnyoordv óa könyv kAtátaet asakmába vágó bármely monkák jutányosán íogadtataak pl Wajdits Jóswf könyvkereskedénéb«u. Gyönyörften kiállítót rom. kath. imakön3rvek irta: Bske KHstéf plébános. 3 nagyságban 40 krtót keedve 12 forrnr.g. Meaaysi Waeeáskett, 8-rétü, fűzve 1 frt. Fél bőrbm, tokban l frt. 20 kr. Egész bőrben, tokban finom aranymetszéssel 1 frt. 80kr. Efésa bőr, aranymetszés, csat és kereszttel 2 fit. 80 kr. Zergebőrben, csat és díszítéssel 4 fit. Finomabban készítve 6 frt Selyem- v. bársonykötés aranymetszéssel díszítve 8—14) frt • laeaáskert | finom papírra nyomva, 12-rétQ, kát kiMtoő Wvssséf - svénvs. > aczélmetszetQ képpel. Szianyomatn czim-Rtztas Mkl v«zh^ V tsppal. Negjedík Iriadás. Ára* főzve 1 frt. 3000 kötetből álló magyar-németv Olvasási dij havanként csak 50 kr. Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptnlajdonos Wajdits József gyonsajtóján. Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gyégyit gyökeresen fényes és tartós siker bistositása uiellelt miudenneiuú titkos betegségeket 1) az ÖttfertÖzé8nek minden következményeit, úgymint: magömléseket az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hugycsöfolyásokat (még oly idülteket is,) a nemzórtoxek bujakóros fekMyelt és másodrendű boákért minden alakjaiban és elosutitásaiban; 3) hngyesószüküléseket; 4) friss és idUlt nyák folyásokat nÓknél, aa ugynevesstt fehérfolyást, és as ounau eredő mavtalanaáiffot; ö) bőrkiütéseket; (409 55 - HO \ 6) a hagy hólyag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket Kendéi naponként: délelótt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig és estve 7 órától 8 ig. Ijakik: Pesten, belváros, Kigyó-utcza 2-ík szám, a Kígyó- és Városház-ntcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) 1. emelet, bemenet a lépcsőn. I>UJal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek NAGY-KANIZSA, 1878. február 7-éu. U-1K Tizenhetedik évfolyam. ElHzetéaitr: ) ojf^SZ ■ ■ * lrlA fél .Wre . . 1 , urgyc-i] «'' Kg ff ]i> kr A lap azellemi rét tét illetS kSzUméc/ek a «*erke*r.tohrtE. anyaöl részét illetfi kirlemrtuyok pedig * kiadóhoz blrmentvp intézendők : NAGY-KANIZSA Wtasilosház * Hirdetések f, ii/»«át>o« pe(it«or>»ni 7 t, » ».wH/nr »• s niii«''i»-ii lováiilii Hiir«''-rt ;''» kr NVIJ.T l''KRIÍKN soronként 10 ki ért v''-- tetaek fel. Kiucétári illeték minden ejjye* hir«li*tí«érPkfilíWi 3U k< *.<«UMidS. helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizHai kereskedelmis iparbank", „n.-kanizsai takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület", n n.-kanizsai el óbb O Z O Bérmentetlen levelek csak ¡»mert mankatár-saktdl fogadtatnak el.¡1 ^Kéziratok, viaaaa a | küldetnek. kisded-nevelő egyesület-, u soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai Uülválasztmánya- s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hcteiikint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A párliajról ,Uorcamin \or*, ne- dunj fxl*a defiMitUmu« v*r.t ti in 111 .tiuiltainu* Helyezzük magunkat vissza azon korba, midőn még a civilisalió fényes napja nem ára>ztá jótékony, meleg s élesztő sugarait az emberiségre; midőn ezek még fél vadságban élve, a felebaráti szeretetet nem ismertek; helyezzük vissza magunk.it azon korba, midőn az erkölcsiség nem volt any-nyira kifejlődve, vagy elterjedve, hogy az emberek miatta a pillanatnyi kedélyindulat-nak nem engedtek volna, hogy azt felebaráti szeretetből leküzdötték volna; ha ezen korban látjuk azt, hogy az emberek egy-, mást ölték, gyikolták ; akkor ne csodáljuk , mert hisz ez azon kor szellemevei nagyon összeférhető. Helyezzük vissza magunkat az<>n korba, midőn még a vallás tiszta foga ima nem \olt elterjedve, azon korba, midőn ínég a vallás babonahiedelem által megfertőztetve volt; helyezzük vissza magunkat azon korba, midőn az emberiség nem vala még ké-!>.s a deismus tiszta fogalmát felfogni azon korba, midőn még az emberiség csekély műveltség, csekély képzettséggel bírt: ha ezen korban látjuk a tüz- s vizpróbát s a párbajt, akkor ne csodáljuk, mert hisz. ez azon kor szellemével nagyon összeférhető. De hogy egy korban, midőn az emberiség a tudomány édes forrásából menthet; egy kt.rban, midőn a civilisatió fényesen fennen ragyog; egy korban, mely szereti magát a hnmanismus korának neveztetni; egy korban, mely a balhiedelem, a babona ellen a tudomány éles fegyverével küzd: mondom, hogy egy ily korban divik a párbaj. hogy egy ily Korban két egyén eg\ más élete után törekszik ; ezt nem eléggé csodálhatni ; ez nem fér össze a kor szellemével : ennek oka. valamely abnormális viszony, nit-ly ragályos betegség gyanánt társadalmi életünkbe beszivárgott; melynek fejtegetése jelen ezikkünk feladata lesz. Mi tulajdonkép a párbaj? .Nézzük mi volt régente a párbaj ! Midőn az istenfogaloni terjedni kez dett. midőn az emberiség belátta, hogy van egy lény, mely az emberiséget rendezi, főleg midőn a papi hatalom terjedni kezdett; érdekükben fekftvék hogy a népeknél egy bizonyos fatalismust terjesszenek; a miért is a/, ó korban főleg a theokratia divik — hogy ekkor mint a fatalismns kifolyása — elterjedt azon nézet, hogy Tsten a bűnöst sújtani fogja; ekkor, mert a párbaj az istenbizalom kifolyása, értelme van. A párbaj régi. Kain és Abel is — mondják, kik a párbajt kiválóan védelmezik -- párbajt vívtak. De ki akarná ezt. a mai párbajokhoz hasonlítani; ezt kaján irigység okozta. Góliát s Dávid szintén vivtak. De e párbajnak szent s nemes czélja volt. Itt a nép vérét kímélték. Ha a mai párbaj is az okból vívatnék, hogy a nép vérét kíméljék, akkor nem lehetne ellene szólnunk, mert mint Veber mondja, ez legbiztosabban az örök békéhez vezetne; de még ekkor is nem helyes \olna mert. ha mint mondottuk a fatalismns kifolyása. akkor is ellene kell küzdenünk, mert, jaj azon nemzetnek, mely a fatalisinusba süly ie:t: ennek vagy elveszni, vagy njjan születni kell: mind két esetben temérdek vérnek kell folynia: mert vérből készítik az ujjonan született nemzetek keresztelőjét. TÁRCZA Naplóm Ml. i Miként virA,; az alvó iában Klrcjtvn noni « •jftve ¿1 ; Titkolja .■»/ ">■<■/., huikalxtn. s ra vonja hó!»''i''lt''t a t"l .Aki-nt. nem is" .t *ruki kéjiml "/.emt-m tilkréb«n s ajkamon : K íénvfB, tflndórsxéj) ruÁjjrn A kilian . titk >»> leplft von'' !>«• «zt''p tavasz <«,r, ím tt lakon .Napfény i zjf in.''ir .1 levélen KI.;tör akkor a vir*,,'' is art hóíintíh : „siere leui. * 1 »!}'' 11 k''.lf «zr: «ugarára ■ Kmléke • mindig tffthierrtl. Mo«oly, kftny. mind eW;uljt\ : l''r éiar. -«r i \ r* in ben ejj.edill! II. vagy •.¿elv-'' Kt ragtéve Jó helyen va^y Fiin a» «¿l<<! Minden Őrüra • dli ! r>*le t ment n iiánat maradt itt lein .v / rn 1 Jis r>tóiuccn A tied iett S \ t« bad vrjj .Sorsom felett ; Ha fényesebb eg*d atrM, 8 meut íiellemed a bánKtf''l : Ai lom könyemet : MAJTHÉWI KLÓRA. 1 Ilv ujjá születésnek mennek törí>k testvéreink elejbe: vajha üdvökre volna! Kérdezzük. mi oka a törökök bajának ? Feleletül nyerjük; a fatalismus. A párbaj, minden esetre Kétes, mert a kimenetel az egyének gyorsaságától, a vé-letlenségtől függ. Az uralkodók között IX. Károly schvvéd király s IV. Christián dán király voltak az utolsók, kik egymást durva levelekben párbajra hívták. IV. Henrik 7000 kegyelemlevelet állított ki párbaj vivók számára. Szép adat! Hát ha a mai párbajok statistikáját akarnók összeállítani — hasonlítva korunkhoz -• biz szép adatokat nyer nénk. meiy szép fényt \etne társadalmi életünkre. A rómaiak s görögök nem ismerték a párbajt, s mégis mennyi honfi — mennyi férfi erényt látunk e népeknél: bár hasonlók volnánk hozzájok ! ! .Mi a párbaj mai napság ? Fennen hirdetik, hogy becsületbeli dolog ! ! Szép becsület, valakinek életét kocz-kára tenni, valakinek nejét özvegygyé, gyermekeit árvákká vagy jobb esetben valakit ép testététúl megfosztani. Ne mondják ellenvetésül, hogy amennyiben a kihívott annyiban a kihívó élete is veszélyben forog. De minő joggal te^zs/.ük saját életünket koczkára. minő jognál fogva teszünk egy életet koczkára. mely első sorban a hazáé ; - honfi erény, honfi becsület ez? minő jognál fogva koczkázunk egy életet, mely cs:iládunkké. mely az emberiségé; — férfi erény becsület ez ? Ks miért tesz^ziik ezt. mert tán valaki más nézeten van, mint mi, rtgy mert tán nyíltan mert szólni, száz esetben kilencz-venkilencz eset van ara, hogy a párbaj oly dolgokért vivatik, melyek fölött, ha higgadt észszel gondolkodunk, önmagunkat kinevetjük. Ha a kihívott bűnös, akkor sújtsa őt a törvény keze, mely mindenkit védős büntető karjába fogad, ha nem az, minő joggal koczkázzuk életét ? Kz a becsület téves -- ferde felfogása, esztelenség. Ne mondják, hogy ezt előttünk már sokan mondották; az igazság, bár ismételtessék is, értékéből mit sem feszit. De térjünk át, s kuttassuk mi oka annak, hog\^ párbaj mai napság oly annyira divik. Egy korban, bogy divik, mely magát az Istenségtől emanczipálta, tehát az istenbeni bizalomnak absulute nem tulajdonithatni, — egy korban, mely magát a hnmanismus korának csúfoltatja ; egy korban, melyben atheismus szokássá vált; egy korban, melyben a darvinismust annyira hirdetik azok, kik azt f é 1 r e é r t e t t é k ; egy korban, melyben oly egyének, kiknek a bölcsészeiről fogalmuk sincs, a materialismusról szólnak; szóval, hogy egy korban, melyben a materiát mindennek tartják a párbaj any-nyira terjed; ez feltűnő, ennek egy különös okának kell lennie. Nyíltan fogunk szólni, nem fogunk szépitni a dolgon. A párbaj ezelőtt egy kiváltságos osztálynak — az aristokratiának mintegy kizárólagos birtokát képezte — azért mondhatta Veber. hogy a párbajnak egyedüli haszna abban áll, hogy az aristokrátiát kevesbíti. Dsckelada és Querec-za. ! E**ler .Tóxne/ vüdáaz zsákrnánvhí Közép'' Afrikában. *) i - , A D a c h e I a d a. (Thernpithecus GeladM A klipen}-es Páviánok közt h Dache-iuda (Theropithecud Gelada) az elaó helyet fog inlja el. lv£ a i«-£uagyobb t;a legborzasztóbb külsővel bir eoréaz cBaládjábau efl mi legfóbb, még eddig Holia élv« Európában nem láttatott. Soproni »zül«''''»vü hazáuK-tiH Kazler Jó-zmM ki 1Ü. év* <jta AtriK* kiilönbözó részeiben tnint vadáflz működik s j"lenle„'' éves; kit Abinainia király» Theodor — ki bliazke s bátor Irtlket Magdalában lohultf. ki — öt évig fogságban s f»z*n id"« alatt pedig tizenhét hóig nehéz ¡¡UHi/.ra vt-rve tartott s kin^k élete eh''»z hasonló nagyon sok érdek feszi tó mozzanatokat mutat t»íl : voit az ftlső, ki a Dscheladát élve és pedig egyszerre 15 példányban Európába hozta be: — 1871. nyarán. A vi.ágszerfe ¡-«meretea állatk er<;8kedő Hagenb^fk Károly Haml>tirgban — vette meg minderen majmokat s osztá szét kiilönbözó állatkertekbe éa állalseregietekbe. A következőket Eszler nr leirása folytán közöljük ; — a mely leiráa azonban nr-m mindenben egye?, meg Kiippel, Heuglin éa Schim-per természetbúvárokéval, kik az egyedüliek T aztelt hazínkfia a mtilt év lnríe évi távoliét ntán látogatsist tett Kur^pában . személyesen ttaerenn éuk lé*ej! bor.zá, nagy^rdekű élmenyeinek rredeti lejrátát mo^igért« lapunk aeámára, mit midőn , őrömmel jelzünk felhívjak e* eredeti koateményre laptársaink fieyflmét. S*erk. voltak, kik ''-zen majomfajt hazájában észlelhették. A Dachelada nem ember magasságú, m.ni Schimper éa Heuglin állitják, hanem orrától a hátgerincz ''ég-ig legalább 2 méter hosszú. Gazdag szórü bundája sötét feketés barna és a nyakszirten valamint a hátán egész köpeny alakú sörénynyel bir : torka, álla, ar-cza és fark vége, ugyszinte köpenyének széle szennyes aárga-barnaszint játszik. A nyak előrészén és a mellen két veres csupasz hely látszik; (két háromszög, csucscsal összeforditva) ezek fehér és szürke szőrrel vannak szegély eave. A Dachelada Simia magaslatait lakja, Abisainia legmagasabb részeiben, hol 11 ezer lábnyi magasságban, — de 7 ezer lábon alul nem találtatik — és nem — több tudósok állítása szerint — roppaut — nagy csordákban él, hanem csakis legfelyebb 50 tagból álló csoportokban. Egy ily csoportban soha sincs több három kifejlődött himnél s ezek mind olyanok, melyek együtt nőttek fel és soha aem engedik meg kifejlett idegen hiranek. hogy a tőlük őrzött nőstények és fiatalokhoz közeledjék. A« egyes családok szorgosan kerülik egymáat; azonban ha a véletlen, például egy magas hegy meredek oldaláni felmászáskor, mégis össse-hozza őket, akkor a jelenlevő himek egymásra rohannak és élet-halál harezot vinak, mig a nőstények és magzataik irtózatos sivitáat visznek véghez. Ha egy ily harcz alatt valamelyik him elvész, akkor a vesztett fél családja a győztes táborába megy át. — Az oly rnnjom urfiaca-kák, melyek már egészen megnőttek ugyan, de még sem testi erőre, sem korra nézve nem mérkőzhetnek meg a családfővel, nem enged hetnek meg maguknak oly maga viseletet, mely a majom asszonyságok kegyeibe juthatásra czé-iozna s igy kénytelenek a fiatal majom kis asszonyokat kegyeikkel megajándékozni s őket — ha észre nem veszik — megszöktetni éa uj csaladokat alkotni. — Ha több vén majom ur van agy családban, azok mindegyikének meg vannak kiválasztott asszonyaik s ezek aztán férjeik védelme alatt állván a gyermekeikkel együtt azok körül csoportosulnak, ha édes nyugalomra hajtják fejüket. ^ A Dschelada élelme eaós időszak alatt kizárólag fűből áll, a többi évszakokban pedig mindennemű gyökerekből, melyeket éles körmeivel a tőid alól ás ki; minek következtében az a darab föld, melyet meglátogatni szíveskednek, ugy néz ki mintha felszántották volna. — Rovarok, gyümölcs vagy farügyek szinte nem megvetett tápszerei, sőt a hangya és a szürke sáska legkedvesebb nyalánkságai közé tartozik. — Minthogy pedig jól tudja ő kelme hogy nagy kövek alatt sok rovar tartózkodik, ezeket elgördíti helyéből, de hogyha e m&tét egynek nehezére esnék, belefogódzik három négy ia. — A Dschelada gyakran meglátogatja Abisoinia lakóinak földjeit s ilyenkor nem csekély károkat szerez nekik. A nők jelenléte nem háborgatja őt semmiben, de a férfiaktól fél s ha nem érzi magát biztosságban rablásai alatt, akkor gyorsan tép és szaggat ösase any-nyit, amennyit hosszú karjaival felölelni képes. Noha ezen majmok az embereket lehetőleg ki kerülik, mégsem tanácsos velük találkozni oly helyen, hol nem egy könnyen szabadnlhatni tőlük. — Hátrálás közben a himek fedezik a csapat elvonulását, mig ellenben utasásoknál <"k az elsők Minthogy rendkívül erőiek bor- TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny. FEBRUÁR én 1878. Ez osztályt, bár látszólag, s elég helytelenül küzdenek is ellene, akarják utánozni^ az aristokraták ez által akarják n e-mességüket — az általános fogalomba véve a szót — mutatni. Tehát nem más, mint az utánzat vágy, a nagyravágyás, a látszani akarás vezérli azon egyéneket, kiknek a becsületről oly originális fogalmuk van a küzdtérre, a tetszeni akarás, adja a fegyvert kezükbe. Ha kutatnók a felhozott okokat, akkor azt találnók,hogy legtöbb esetben oly indokok azok, melyeket higgadt meggondolás után a vivók maguk is nevetségesnek találnak. A párbaj ellen legtöbbet tehetne a társadalom maga, mely azokat a kárt okozó Don Quichotteket ugy tekintené, mint nézi azokat, kik többre tartják magukat, mint a mik tulajdonképen, ha utasítaná őket a hova valók — őrizet alá, ragy a — — tébolydába. LOB IGNÁCZ. Szemelvények a természettanból. ^Folytatás. i VI. A Jolyóviz munka erejének alkalmazása a gépekre. Már a régiek használták a folyóvíz munka erejét gépek hajtására, sőt viz által hajtott gépek készítésében nékünk inai korban élőknek is az ó korbeli népek voltak tanítóink. Már az ó korbeliek használták a vizet az időmérők, órák mozgatására. Archimedes vizcsavarja még ma sem ment feledésbe. Hogy a régi vízgépek a maiaktól messze állnak mint csin, mint czélszerüség tekintetében azt — senki sem vonhatja kétségbe. Hogy mennyiféle gépek hajtására használják a folyóvíz erejét csak a Kárpát vidéke, őrlő , fürész- zuzómal-mait tekintsük meg. Nincs is a folyóvíznél olcsóbb munkaerő. Nem kell a vízgépet, sem kőszénnel fütteni, mint a gőzgépeket, etetni mint a lovat, mely gépet hajtó napszám bért sem kér, mint kérnek a kézzelhajtó gépek mellé állított munkások, azért megerdemli, ha mi is egy ily haaznos viz által hajtott gép működését és alkatrészéit tanulmányunk és értekezésünk tárgyává teszszük. Válasszuk ki a sok közül a gabona őrlőmalmot már csak azért, mivel ez a többi közül a iegterjedtebb használatban van s igy mindenki előtt ismeretes és azért is még mivel ennél is igen érdekes természeti törvényekkel lesz alkalmunk megismerkedni. Jelen tanulmányunk tárgyát képező malom épen két kerekű és felülcsspós, melynek terjedelmes víztartó tava van. A molnár épen kin áll a gáton nézi a vizet, mely épen a zsilip felső szélét elérte s azon kicsapni készül, zasztó fogakkal bírnak, a legerősebb és legbátrabb kutya sem merészli megtámadni őket. Még halálos ellensége a leopárd sem mer egy kifejlett hím majommal szembe szállni; inkább félrehúzódva addig vár, mig egy könnyelműen játszó majmocska kissé eltávozik a társaságból b így zsákmányává lesz. -- A nősténynek szinte jó erős fogai vannak, de hiányoznak náia azon irtózatos nagyságú metsző fogak, CBöl^ öWöt A b 1 ni örömében és dühében egyaránt vicsorgat. Ha Eszler urat, —kit a Dsche-ladak ismernek és az ő módjuk szerint szeretnek is — meglátják, — akkor boldogan vicsorgatják fogaikat és élénken pislogatnak apró szemeikkel; de azért még sem lehet nekik hinni, mert Eszler ur egy hím Dscheladát 37i évig nevelt és szelídített mindamellett nem •ok jót mondhat róla. — Ha Eszler ur kénytelen volt őt büntetni, akkor előbb meg kellett kötöztetnie különben a neveletlen ficzkó valódi ördögi módon boszulta meg magát s a lároa-dottból támadó lett. Ezen majmok szeretete inagzataik iránt rendkivül nagy. Ha egy csapat megtámadta-tik rögtön minden majom egy-egy gyermeket kap fel karjai közé, hátára dobja s kész őt halálig védelmezni, eltekintve attól váljon övé-e vagy másé. Minthogy a Dschelada szikla lakó a természet öt ellentétben a többi majom fajokhoz — arra utalta, hogy utódait hátán hordja nem pedig a hasán, mert igy hátráltatva lenne a sziklák mászásakor. Heuglingnek egy érdekes rajzát kösöljük itt ugy, a mint azt Eszler ur is megerősíti. „Ezen majom számos tagból álló családokban lakik szédítő magaslatakon, hol roppant mélységeken és sziklákon keresztül naponta ugyanazon njaktörő utat teszi meg élelem után menve. Ha a nap meleg sugarai egy hideg éj után megvilágítják az A m b a-S e 1 1 hegyeket, akkor a páviánok elhagyják odúikat - hol a leopardok és többi elleneiktől menten de a molnár a zsilipet egy kevéssé felemelve, egy pár hüvelyk vastag viz szálat bocsát a kerékre. A vékonyan eresstett via lassan meg inditja a kereket miután a víztartó czellái viz zel megteltek el kezd lassan forogni. Betekintünk » malomba, hogy meglássuk mi történik belől. Látjuk, hogy a garat még nincs a for-gókő nyílása fölött s a kő szabadon jár a molnár pedig igazgatja a kőnek állását, hogy annak tengelye függélyesen álljon a kőnek pedig vizirányosan történjen a kör mozgása, mit a molnár a forgásban lévő kőre tett kéznyomással is megérez. A kőpad alatt p-díg van egy segéd gerenda keresztbe alkalmazva, melynek a kő közepének irányában van egy va*sal bél-lelt üredéke. Ezen üredékben mint sarokban forog a követ tartó és forgató malom va3, melynek közepe táján van a korong szokás szerint o vagy 7 küllővel (léczczel) szoros ö^azefüg gésben ezen malom vassal. Ezen korongnak léezeibe a vizes kerékkel egy tengelyen levő belső korona kerék fogai kapaszkodnak s a ko rongot vassal együtt, vele a követ is mozgásba hozzák. A másfél öles átmérőjű korona keréken oldalvást van egy-egy fogra 4 hüvelyk tért számítva 84 fog, a korongban pedig 7 lécz, mire tehát a korona kerék egyszer körül fordul, addig a korong a kővel együtt 12 ezer fordult körül. Még mi itt vizsgálódtunk, addig a molnár a követ tartó segéd gerendát a mellette és alatta levő ékek killebb és bellebb koezo-gatása által oly állásba hozta, hogy a forgó kőnek épen a kívánt vizirányos hely?-:- v.,n. És most a molnár kimegy és a zsilipet még főllcbb emeli, mire a kirohanó viz a kereket gyorsabb mozgásba hozza. Erre a molnár a garathoz megy és ennek nyílását a forgó kő nyílása fölé igazgatja, hogy a garatból kihulló gabnaszemek a kő nyitásába hulljanak. A kő közepe táján levő kürnyilás nem központi a kő kerületével azért az üregben a kőhöz dör-zsölődködő fa, mely a garat szája :i!á alkalma zott csatornát folyton rázkódásbau tartja és ugy hullatja ez a gabona szemet a kő üregébe, hogy a gabná szemek azonnal a forgókő alá jutnak A molnár ezután a lisztes ládához siet megvizsgálni elég apróra őröl e, miután nem elég puhának találta a lisztet egy pár koczan-tással az ékeken alább szállítja a követ, vagy a mint ők szokták mondani rászoritja a követ. Mi pedig addig, mig a kővágás ideje megjön, (mert majd ekkor is lesz látni valónk) elmélkedjünk az eddig látottakról. Legelőször is. Miért eresztett a molnár először csak kevés vizet a kerékre? két oka is van: első, hogy a lassú forgás alatt a kőnek helyes irányt adjon, második, hogy a keréknek ugy ez által a kőnek is sebes elindításakor nagy rázkódást okozna nagy ütése által a sebesen kirohanó viz, a mi a malom szerkezetére különösen a korong léczeire rontó hatást gyakorol. Leg-többnyire a hirtelcni elindításkor szokott a malom gépezetében szakadás vagy törés történni. Mig a lassub mozgásból a gy t sabbav átmenetel már nem ily romboló természetű. Oka ennek az, mert a gyors ütésnél a kerék szorosan egymás mellé húzódva, töltötték az éjt — lasan s a hidegtől merev tagokkal másznak egy vén him által vezetve egy nap sütötte azikla-sikra, hol közel egymás mellé húzódva még egy kis reggeli álomra hajtják fejőket. A a vén hímek őrt állnak, de amellett szörnyen unatkoznak, nagyokat ásítanak, uoszunan mozognak ha néha egy egy csípős szellő felborzolja sárgás-barna köpenyüket, mely be mintegy bundába beburkolóznak. Most, ha a nap melege erősebb lesz, egy vén majom anya jóizüa.n nyújtózik, mig a másik reményteljes ivadéka bundájában keresgél, s fogcsikorgatva harapdál szét bizonyos kis apró barna állatkákat, miket ott talált A társaság lassan lassan élénkül ; a fiatalság türelmetlenkedni kezd. inig végre általános mozgáz keletkezik, hosszú vonalban áll a társaság egy öreggel élükön, másik pedig ki a menetet bezárja. Igy megy a társaság függélyes és nagyon keskeny sziklalépcsőkön alá, tátongó mélységek éa meredélyek közt egy bokorral benőtt hegy szorosig, onnan pedig mindig alább s alább egy — óriás szikláktól körülvett s zöld füvei benőtt - hegykatlanba. De mielőtt az egész csoport elfoglalná helyét, a környezet szorgosan átvizsgáltatik, ha nincs-e veszély. Minthogy pedig már egy társaság, mely előbb érkezett elfoglalá a tér egy részét, tehát ezt szorgosan kikerülve, előbb őröket állítva fel, megtelepszik az egész csoport, s hozzá lát az élelem kereséshez, mi leginkább füvekből rügyekből — de soha sem hagyma nemüekból — áll, közben-közben kövek is el lesznek mozdítva helyükből, mert tudvalevőleg ezek alatt jó kövér pondrok, kukaezok és csigák találtatnak, mik szinte kedves nyalánkságuk. A fiatalság ez alatt csintalanul ugrál, futkároz, egymást és kedves szüleiket kínozva s boszantva, mely tettükért aztán jutalmul jó sok pofont kapnak, füleiknél fogva megezi bál tatnak és néha meg is harap-dáltatnak. Szemtelen udvariassággal közeledik nem adhatta át az erőt a korongnak az idő rövidsége miatt. Az erő közlécére is idő kívántatik. Világosan bebisony ithatom est egy kisér-lettel: Két üvegpohárra keresstül fektetek egy törékeny fát vagy botot, s ezen törékeny botra azután sebesen sújtok , a bot eltörik", de a poharak épen maradnak, mert rendkívüli rövid idő alatt nem volt ideje a bot nak az erőt átadni az üvegpoharaknak. Egészen ellenkezője történnék, ha lassabban ütnék a botra. A sebesen kilőtt golyó az ablak-ttve gen csak akkora nyílást üt, melyen a golyó kifért — ha azonban egv kövecscsel dobok reája — az egész ablak tiók kizuzik. Mindezek ugyanazon "gy természeti törvénynek következményei. Azért nem tanácsos terhelt ko csikat is hirtelen elindítani a lovakkal. (Vége köv.) Jegyzőkönyv, a soproni kereskedelmi- és iparkamarának 1877-ik évi deczember hó 17-én tartott rendes közös üléséről. (Folytatás.) 194^. A segédtitkár Wetzer Endre urnák jelentése. U Nagyméltósága a m. kir. honvédelmi minister ur által a honvédség számára szükséges lábbeliek és egyéb bőrczikkek beszerzése tárgyában f. é. deczember 10. napjára Budapestre egybehívott enquette bizottságba való kiküldetéséről. Ezen jelentésből kiderül, hogy a magas ministerium azon elvnél, hogy szállítási ügy letet csakis egy személylyei vagy consortium-mal köt, megállapodik, hogy teliát az iparosoknak a szállításban í közvetlen részvéte kivan zárva, de hogy az enquette-bízottságban javaslatba hozatott: miszerint az összes nyersanyagnak szÁiitássa az állam irányában felelős egy vállalkozónak jegyes személy vagy consortium) adassék át a mellett, hogy köteles legyen az anyagot kiszabott állapotban elkészités végett az iparosoknak kiadni. Hogy pedig esetleg a | vidékbeli iparosok is munkában részeltethfís- '' senek, javaslasba hozatott, miszerint a kereskedelmi és iparkamarák közbenjárása mellett az egyetemleges kötelezettség alapján állószövetkezetek létesitessenek, melyek az ország fő városában képviseletet állítanának fel, mely képviselet hivatva volna az országos iparegyletnek hozzájárulásával a munkabért megállapítani és a munkának aránylagos felosztását az egyes szövetkezetek közt eszközölni. Végre az enquete bizottság intézkedett, hogy annak idején mind a tanácakozmányi jegyzőkönyv, mind az általa kiküldött albizottság által a szövetkezetek számára kimunkálandó alapszabályok a kereskedelmi és iparkamaráknak vélemény adásul megküldessenek. (Tudomásul vétetett.) A napirend 11-d i k tárgya. 1718. A temesvári kereskedelmi és ipar kamarának átirata, mfdylyel a magas minis egy félig kifejlett úrfi egy szeretetre méltó majom hölgy ecskéhez. Ez szemérmesen és sok kellemmel elfordul töle; de az úrfi mind tolakodóbbá l^sz, mig a férj kezdi észre venni a dolgok állását: lárma, verekedés támad. «» a tolakodó széptevőt gyalázatos modon elkerítik. — Ha vész közclg- az őrök ugatással adnak jelt, a társaság vezetője körül sorakozik, s az anyák szorgosan magukhoz veszik fiaikat, s m;ndenki feszült figyelemmel néz az ellen elé. — Osak lassan lassan vonul a társaság a biztos sziklák felé a jelenlevő hímektől köpetve, s néha néha megállapodva hátiapilU-iitnak." — Több tudósoknak azon állítása, hogy a Dache-lada a sziklákig üldözve, elleneire kövekkel hajigál — Eszler ur által nem ismertetik el ; a veszélyben levő msjom nyugtalan boszus, sőt talán dühös is, s ilyenkor körmeivel szaggatja fel a talajt, aztán természetesen elválhat egy kö darab a másiktól, s ez esése közben ismét más követ ragadhat magával a mélységbe, ezen körülmény hozza aztán a lent állókat tévedesbe. Ezen majmok mindig négy lábon mennek; de néha magasra (elemelkednek, s hátulsó testüket farkukkal támogatják. Nemritkán reggelenkint felmásznak magas fákra is, hogy ott melegedjenek; a nélkül azonban, hogy a legnedvdusabb falevelet vagy rügyet a legcsekélyebbfigyelemre is méltatnák. Közönségesen d. u. 3 és ő óra közt mennek ezen majmok inni, hol épen nem félénkek és sem emberek sem állatok jelenléte nem háborgatja őket. Tisztelet vagy félelem nem tartja vissza a ben-szülötteket a Dschelada megölésétől, mind inkább a lőfegyverek hiánya, mert a lándzsa vagy nyil által még oly nehéz sebet kapott majom is eltudja magát rejteni az emberek elöl — hozsá férhetlen szikla odúiba; s ezen körülményben leli magyarázatátt ennek szemtelensége. A Dschelada vadászat iszonyú erőfeszítésbe és pénzáldozatokba kerül. — ^Vége köv.) teriuJihoz intézett felterjesztésének másolatát, illetve a vasáruknak Kúmániában való szerző-désellenes megvámol tatását, ugy consuli kép-viseltetésünknek elégtelenségét az aldunai országokban, névszerint Rumáuiában — közli. A kamara az első pontot, illetve a vasáruknak szerződésellenes meg vámoltatását, egyazeriien tudomásul vevé, miután kerületében vasipar nincs, következve ez érdemben panasz nem is tétetett; a mi pedig consuli kép viseltetésünknek különösen kereskedelmi tekin-tetbeni elégtelenségét illeti, ugy e kamara a temesvári kamarával annál is inkább egyetért, mivel ez érdemben már évek óta több rendbeli előterjesztést tett. A napirend III d í k tárgya. 1748. A zágrábi kereskedelmi és iparkamarának átirata, a kamarai költségeknek az állampénztárból való fedezése iránt. A kamara ezen javaslatot nem tartja ajánlatosnak, miután általa a kamarák autonómiája érzékenyen sértetnék. E&en okból kamara még mindig ilyszerü javaslat ellen, valahányszor más oldalról tétetett, mi már több ízben történt, utoljára pedig f. évi márczius 12 én 100.szám alatt, határozottan nyilatkozott. Ily értelemben a zágrábi kamara azon hozzá ad:uwal értesíttetni rendeltetik, hogy ezen kamara és hihetőleg az országnak összes kamarai is hasonló tapasztalatokat tettek. De hogy ujjabb időben, különösen mióta a kir. adó felügyelők törvényes befolyásukat a kamarai pótlékok bfS7i"i s" k •rül érvényesítik, észrevehető javuiá« aliolt be. \ Folytatása köv.) Bünügyi tárgyalások jegyzék«1 zala-egerszegi kir. t<W vény széktől. 1^78. évi február 1-é n. 2998/B. 877. Sz. 1. Korponai v. Kocsis Ferencz súlyos testi sértéssel vádolt elleni Ügyben. Végtárgyaláa. 24/B. 878 Sz. 1. Fekete Kozí tolvajjal vádolt elleni ügy ben. Végtárgy alás. Február 7-é n. 22/B. 878. Sz. 1. Kustán (Hajmás) János súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben kir. táblai ítélethirdetés. 88.160/B. 878. Sz. 1. Szer.* I-''ván tolvajlá''sal vádolt elleni ügyben, kir. táblai ítélethirdetés. Február 8 á n. •J960/B. 877. Let. Molnár Péter gyilkossággal vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 3030/B. 877. Sz. 1. Kohn Vilmos élet biz''onság elleni vétséggel vádolt eilzni ügyben. Végfárgyalws. 3029/B. 877. Let. Cséri István társai tol-vajlással vádoltak elleni ügyben. Végfárgvalá*. 3032/B. 877. Let. Czimánder Lajos tol-vajlással vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 3033/B. 877. Let. Tóth Viki és "társa súlyos testi sértéssel vádoltak elleni ügyben. Végtárgyalás. 3003/B. 877. Sz. 1. Kubl József u[joncr szökevény elleni ügyben. Végtárgyalás. 5/B. 878. Sz. 1. Nátrán József uijonc-z szökevény elleni ügyben. Végtárgyalás. 1Ö4/B, 878. Sz. 1. Herényi János tolvaj-lással vádolt elleni ügyben. Végtárgyalás. 165/B. 878. Let. Berger Lftjos'' fol<-ajift>-sal vádolt elleni ügyben. Végtárgyaláa. 208/B. 878. Let. Kupai Ürge JánoB tolvaj lássál vádolt elleni ügyben. V ég tárgy a iá«. Február 14 én. 147/B. 878. Sz. 1. Tóth Antal é.< társa tolvajJással vádoltak elleni ügyben. Vég-tárgyalás Február lűén. 2954/B. 877. Sz. 1. Vörös Péter súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben. Vég tárgyalás 8/B. 878. Sz. I. Vági Péter emberöléssel vádolt elleni ügyben. Végtárgyaláa. 37/B. 878. Let. Csábli Ferencz tolvajiás-sal vádolt elleni ügyben. Végtárgvalás. 42/B. 878. Sz. 1. Kósa Ferencz éa nej-sikkasztással vádoltak elleni ügyben. Vég-tárgyalás 125.215/B. 878. Sz. 1. Farkas Ferencz súlyos testi sértéssel vádolt elleni üyyben. Vég-tárgyalás. 141/B. 878. Sz. 1. Büki József sulyo. testi sértéssel vádolt elleni ügyben. Vég-tárgyalás. 164/B. 878. Sz. 1. Csancsár Juli súlyos testi sértéssel vádolt elleni ügyben. Vég-tárgyalás. Február 21-é n. 2917/B. 877. Let. Cseke Imre és tarsai tolvajlás illetőleg orgazdasággal vádoltak elleni ügyben. Kir. táblai itéiet hirdetés. 18/B. 878. Sz. 1. Németh János orgazda sággal vádolt elleni ügyben. Kir. táblai ítélet hirdetés. Február 22 é n. 2936/B. 877. Sz. I. Dani Vendel éa társai tizenhetedik évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUAR 7-én. 1878. súlyos és könnyű testi sértéssel vádoltak elleni j ügyben. Végtárgyalás. 3000/B. 8T7. Sz. 1. Szóka Gyula és társai tol vaj lássál vádoltak elleni ü^rben. Vég- tárgyalás. Február 28-á u. Ö7/B. 878. Sz. 1. Kováts Jáuos sikkas*-tás.-*: vádolt elleni ügyben. K.ir. táblai itélet hirdetés Kelt. Z-Egerszegen, 1878. február 2-áo. 6 muzsik kálman, iroda igazgató. Helyi hírek. — A polgári egylet vasárnap tartotta 41 ik alakulási "ünnepélyét az egylet helyisé- gé».«''ii. Körülbelftl 80-an vettek reszt az esti mulatságban, a magyar jó kedv nem sokára változatos vig élezés, borús és remény ló dic''.iok-i.an nyilatkozott. A pohárköszöntés! Darás Zsigmond ur, az egylet érdemdús elnöke kezdte meg; Őt követlek: Kueaz Antal, Simon üáuor, Tuboly Victor (versben)Plihál Ferencz ,-s Maíonyay urak. Az es: igen kedélyes, vig »ziiiPZfttü volt, melyből uem kis érdem jutott Tóth József vendéglő» urnák is. ki jó ét-lek s '' ital kkal iparkodott emelni a JiHtáat, tölvilla- nvozni a kedélyt. | — ÉrteaitéS. A helybeli öuk. tiizolto j e.''\let toiyó évi február hó 10-én táuczkoszo-racskával egybekötött nagy tombniát rendez az .Arany Szarvas" vendéglő diszt miében, Kovács Gábor zenekara közreműködése mellett, meiynek tiszta jövedelme az egylet segély -alap-janak gyarapi''ására fordittatik. Belépti dij azeraélvenkiat 5U kr. Felülfizetések, valamint nyeremény tárgyak köszönettel fogadtatnak és a nagvIHkii adakozik ily szíves adományai a helybeli lapokban fog nyugtáztatni. Kernéljük, hogy a jótékony czélt tekintetbe véve, a nagyérdemű közönség nem vonandja m<-g heoses részvétét. A rendezőség. — A Tinta notf és Seydl kisaaszo njuk hangversenye jan. 31-ike helyett — a j közbejött hóíuvatagok miatt — iebr. 2 án tar tátott meg a „Szarvas'' vendéglő nagytermében. A hangverseny szellemi eredményéről csak dicsérőleg szólhatunk A münorozat minden egyes számát teazült érdek éa élvezettel W.gatta végig s mindannyiszor zajos tapsba;: mii ki a nem ugyan nagy számú, de vá-log;tt. t; Küzönseg. Timanoff k. a. zongora művésznő ezúttal ép ugy, mint a mult éven, mindenkit elragadott szép. szabatos s különösen könnyűd és biztos játékával; mely játszi könnyHdség fényesen bizonyítja azt, hogy hangsz re felett — melyet kezel — uralkodni képes. — „A tanítvány méltó azö mesteréhez." A müsorozat eléggé gazdag; választékos müdarabokbói volt összeállítva : mindazonáltal mégsem hallgathatjuk el sió nélkül, hogy tóia,mint Liszt tanítványától, igen-igen szívesen hallottunk volna — már csak változatos-ág kedveért is — egy szép Liszt-féle magyar Rhapaodiát. Hiszen Liszt e nemű ¡rodalmi termékeinek egyik kiváló érdeme mi r<*ánk nézve az. hogy nekünk magyaroknak iria s ily alkalmakkor a hangverseny termek- i. *n nem is szokták veszíteni gyujtó-hatásukat noha. — Hasonló elismeréssel kell szóllanunk Seydl k. a. hegedü-művésznő crzéateljes játékáról. K:tka ügyességgel kezeli nyirettyű-j-t. rnelylyel már is hódítani képes. (Nem hiá-*n Ileiimesberger tanítványa.) — A közönig nem is fukarkodott őt is — művészetéhez inéltólag — zajos tapsokkal jutalmazni. — A inűvésztarsak iránti szívességből Bischitzky ur egy magán dalt énekelt 0 1 1 o p Ernő ur zwngora kísérete mellett. Bischitzky ur Krilemes csengésű lyrai hangjával már több izbon szerzett nekünk élvezetes estéket. S ez aLkaUmmali fellépésének fényes sikere ujból igazolja állításunk valóságát. Hogy pedig a hangversenyzőnők mellett becsülettel megálta hel vét: dicséretére legven mond va. Berecz Imre. — A helybeli iparos segédek tánezvi-gahna igen szépen sikerült e hó 2-án; a nagy szamu közönség ugyancsak dolgot adott a rendezőségnek. Kovács Gábor zenekara pedig hamar elő tudja csalni a jókedvet s a „három a láucz" tartott egész reggelig. A tiszta jövedelem, mely szép összeget tesz, mint halljuk könyvtár felállítására fordittatik; üdvözöljük n nemes törekvést! — Mauthner Ödön budapesti mag kereskedő 1878 ki Zárjegyzékét olvasóink lapunk mai azáraához mellékelten veszik. A főárjegyzék egyrészt nagyszámú csínos ábrái, másrészt dus tartalma által tűnik ki; de azontúl még. különös érdeket nyújt azon uj kezdeményezés által, melyet Austria Magyarországban tudtunkkal Mauthner Ödön ur létesít legelőször; ugyanis a tőle vásárlott magvakból eredményezett terményekkeli verseny által. Nem kenyerünk egyik vagy másik raagkeres kereskedő részére reklámot csinálni, a magkereskedés választása jelenleg — midőn a mag-kísérleti állomások még nem birtak létre jönni, — csakis bizalom tárgya, mindamellett köte- lességünknek tartjuk a közönséget arra figyelmeztetni. hogy aa olcsón vett magvak a meghiúsult sikernél fogva a legdrágábbak szoktak lenni; igy tehát nem as olcsóság legyen döntő indok a magkereskedés választásánál, hanem az üzletnek pontos, lelkiismeretes és solid eljárása. E részből p«dig Mauthner Ödön ur üzletét több felől hozzánk érkezett közlemény alapján legmelegebben ajánlhatják. — A budapesti tanítói körökben köz-tetszéssel fogadtatott, azon életre való eszme, hogy az Eötvös-alapgyüjtő közp. bizottság ez évben is tartson vándorgyűlést. A tagok választása Zalamegyére, hazánk e szép vidékére esett írja a „Népnevelők Lapja." Megállapodás abban történi, hogy a gyűlés a Balaton partján fekvő s festői szép vidékkel bíró Keszthely városában tartassék meg, honnan aztán Sümegre (Rczi, Tatika utbaejtéséveO, továbbá Badacsonyba, (Csobáncz és Szigliget megtekintése mellett) innen pedig, illetőleg Keszthelyről, a Kisfaludy gőzössel a magyar tenger sima tükrén (esetleg haragos hallámain) Baiaton Füredre történnék kirándulás. Hiszszük, hogy Keszthely város derék tanítói s polgársága magyar vendég-szerelttel fogadnak bennünket, kik a mellett hogy egy évi fáradságos munkánfc után egy kis üdülést keresünk a vidéken, e te-v»zett kirándulás által az „Eötvös-alap* eszméjét is akarjuk terjeszteni s ez által használni a népnevelők, azok özvegyei s árvái ügyének. — A zalaeger szegi kereskedelmi ifjúság 1S78. február hó 9-én a „Zöldfa" vendéglő nagytermében alakulandó segély egylete alap-jáuak gyarapítására zártkörű tánczkoszorucskát rendez. Beléptidij: Személyjegy 60 kr. Családjegy 1 frt. 50 kr. Kezdete 8 órakor. A megbivó senkire átnem ruházható s kívánatra felmutatandó. Jegyek előre válthatók t. Hubinszky Adolf és Horváth Miklós kereskedő uraknál. Feiüífizeiések köszönettel fogadtatnak. A t. hölgyek felkéretnek minél egyszerüebben öltözve megjelenni. — Mechnüz József táneztanitó ur, Zala Egarasegen táncziskolát nyitott. — Következő sorok közlésére kérettünk fel. Teendőim nem engedik, hogy mind azonszi-ves üdv kivánatokra, melyekben nagyon tisztelt jóakaróim s kedves barátaim jegyváltásom alkalmával részesítettek, azonnal feleljek. Fogadják addig, mig e kedves kötelességnek eleget tehetek ; ezenuel legmélyebb köszönetem kife-jezesét. Az irántam tanúsított jóakarat s szivé-lyeáöég kedves emlék gyanánt lesz szivem mélyébe vésve. Honfiúi s baráti üdvözlettel, maradtam. (Jsabrendek. 1878. január hó 27-én. Lob Ignácz. — Ifj. Festetics Tasziló gróf ur közelebb rövid ideig Keszthelyen tartózkodván, Csesznák László kir. tanácsos és ura$. kormányzó ur kíséretében megiekinté az ottani m. kir. gazdasági tanintézet tanhelyisegeit és gyűjtemény-tárait. A gróf ur az egyes tanszakok jól fölszerelt gyűjteményeit, a vegytani laboratoriumot sat. nagy érdeklődéssel szemlélte meg, és meleg elismeréssel nyilatkozott a tanintézet ujabban ssépen fejlődő fölszerelése, czélszerü berendezése s az ott uralkodó rend fölött. — Kijelentése szerint más alkalommal az intézet kapcsolatában levő majort, gazdaságot, kertet és szőlőt- lepet fogja megtekinteni. A nagyreményű fiatal gróf azzal, hogy a gazdasági tanügy iránt ily élénk érdeklődést mutat, egyrészt komoly irauyu gondolkozásáról é< megjegyzéseiből kivehető szép ismereteiről tesz tanúságot, másrészt pedig hazánk mezőgazdaságának előmozdítása körűi halhatatlan emlékű Festetics György gróf. a „G^orgieon" dicső nevű alapitója méltó dédunokájának mutatkozik. — Rablás. Horváth Ferencz ur zalaegerszegi lakós kályha-építő a napokban Ollár-ba menvén, hogy munkadiját felvegye; munka-dija fejében fel is vett 48 frtot, mely összeggel Szt-Mihályra ment fát veendő. A mint azonban hazafelé tartott, a pölöskeí erdób-n kél ember altal, kiknek egyikéuél puska volt, megtámadtatott ; a másik üres kézzel, de kezét ökölre fogva, arczul vágta, s az összeget elveitek tőle. A tettesek nyomoztatnak, hir szerint már egyik fogva van. — Röridhirek. Verhovaytszabadlábra helyezték pöre végtárgyalásaig. — Petrozsény-ben (Erdély) a rögtöu ítélő bíróság rablógyil-kosság miatt három egyént felakasztatott. — Bismark ellen Deest Daber „meggyalázó sértés" miatt bűupertindított.--Temesváron „Narodni Glasnik- Népszava) czimft telivér szerb lap indul meg. — Gr. Nádasdy Ferencz részérő! tűzoltói szakkönyvre kitűzött pályázat határideje 1878. april hó végéig meghosszabbíttatott. — Király ó felsége a rátkai lüzkárosultaknak 300, a nagy-megyeriekuek 500 frtot ajándékozott. — A bélyegtörvény reformálva lesz, a váltóbélyeg leszállítva, nyugták, számlák bélyege és ellenőrzése szigorítva le»z. — Umberto király magára vállalta atyjának adósságait s el nem fo gadta a parlament által szavazandó segélyeaéat. — A Tiszaáradásban van. — 37,000 háza: lehetne azon mázzal bevonni, melvet az amerikai nők arczak kifestésére fordítanak. — Szalma özvegyek kongressusa lesz pápán f. hó 15-én mint as ottani lap írja, hogy bizonyos egyesületet alakítsanak. — A persa kormány Budapesten konaulságot szándékozik állítani. — Mithad pasa Berlinbe utaaik. — „Moháczi báczi* a Zrínyi kávéház hajdani typikus alakja elhunyt. — A negyedik egyetemes tanitógyülést es évben tartják meg Budapesten. — A kormánypártból hir szerint 34 képviselő kilép, mert nincsenek megelégedve a ''kiegy eséssel. — Felséges királyunk Konstantinápolyban a török menekültek közt tíz ezer forintot osztatott ki nagykövetünk által. — Palotásy a jeles zeneköltő agyonlőtte magát. — — Háboríts hirek. A londoni lapok jelentik, hogy az oroszok csak egy napi járó-tőidre vannak Konstantinápolytól. — A tőrök minisztertanács elhatározta a főváros védelmezését. — A kintrisi folyónál az oroszok előny o-mulását nagy török haderő zárta el. — Oroszország Romániában 200.000 főnyi hadtestet állit fel. — Oroszország nem idegenkedik a conferentiától. — As orosz Bulgáriába össpon-tosit; a mi verseczi hadosztályunk már mozgósítva van. (Mi lesz ebből ?) — Törökország és Perzsia közt szövetség készül. — Angol s fran-cziaország egymással szövetségre lépett. — Da-nia mozgósít. — 12,000 görög katona átlépte a határt. — Hivatalosan jelentik Drinápolyból jan. 31 ről: A békeelőzményeket elfogadta a porta, a nagyherczeg s a török meghatalmazottiak alá is irták már azokat, hasonlókép a fegyverszünetet is. Azért minden csapat parancsot kapott, hogy az operatiókat azonnal szüntessék meg. — Izmail Hakki pasa halálán van. Irodalom. — Előfizetési fölhívás a rMagyar nők gyermek-lapja" czimü gyermek- és ifjúsági közlönyre, melynek jövedelme felében a török árváké. Megjelenik hetenként egyszer 3 — 4 Í7 tartalommal és színes borítékkal. A mellett, hogy a franczia és angol nyelveket gyakorlati módon beszélni tanítja: oly változatos tartalmat igyekszik felmutatni, melyben ne csak a gyermekek és növendékek, de a felnőttek is találjanak mindenkor valamely olvasmányt. Legújabb rendkívüli kedvezménye: hogy minden hónapban egy-egy kisebb nagyobb sorsjegy-igérvény vagy kisebb sorsjegy játszik a lap reszére, melynek lehető akár 200,000 frt, akár kevesebb nyereménye egyenlő részekben ille-tendi az előfizetőket egyenkint, a török árvákat és a lap tulajdonosnőjét. As ígérvény száma és húzásának ideje a lapban mindig előre közölve lesz. Gyűjtőknek 8 péld. után tisztelet példány jár. Előfizetések: évnegyedenként 1 frt-jával Budapestre a Császár-fürdőbe, 111. sz. a szerkesztőséghez küldendők; hol teljes számú példányok még kaphatók. Budapest, január havában 1878. Majthényi Flóra, a „Magyar nők gyermek-lapja" tulajdonos szerkesztő-nője. — Török-magyar társalgó utmutatás a török társalgó nyelvnek helyes elsajátítására. Szerkesztette Schwartzer Géza. A török nyelv tanulóinak egyedül csak még egy török magyar társalgó hiányzott. Ezen hiányon segíteni akarván, gondosan kidolgoztam a már évek óta e könyv számára gyűjtött anyagot s tekintettel voltam a közéletben leggyakrabban előforduló beszélgetések mellett, a műveltebb közönséggel való társalgásokra is. A török magyar társalgó, igen szépen kiállítva, körülbelül hetedfél nyomatott ivre fog terjedni s legkésőbb február hó közepéig megjelenik. Előfizetési árak: egy fűzött példány 60 kr. csinos angol kötésben 1 frt o. é. Az előfizetési határidő február hó 15-e. A bolti ár jóval magasabb lesz. Az előfizetési pénzeket leglczélszerübb poatautalványnyal, Tettey Nándor és társa könyvkereskedésébe váczi-utcza (Mocsonyi palota) küldeni. Tíz egyszerre beküldött előfizető után egy tiszteletpéldány nyal szolgálok. Budapest, 1878. január hó 28-án. Schwartzer Géza. — Táborszki és Parsch nemzeti zenemű-kereskedésében Budapesten megjelent legújabb zenemüvek : „Polka liliputienne* ifj. Fahrbach Fülöptől, czimképes kiadás, ára 50 kr. — „A sárga csikó" Csephregy népszínművének tis közkedveltségü d»la: 1. Tul a Tiszán. 2. Életedben mindig. 3. Bujdosik a kedves rózsára. 4. Nincsen annyi tengercsillag. 5. Csárdás kis kalapot. 6. Barna legény. 7. Ha bemegyek a templomba. 8. Tarka kendőd lobogása. 9. Ne menj el. Tul a Tiszán. 10. Budapesti kis barna. Szerzé Szentirmay Elemér. (Németh János) Énekhsngra zongora kísérettel (vagy songorára külön) alkalmasta Erkel Elek. Ára 1 frt esett áldosatul; 5 kneghalt és 11 többé kevésbe megsebesült. — A polyp karjai köst. Viktoriában, Britisch Columbiában egy asssonyt fürdés közben egy óriás téntahal (polyp) ragadott meg és rántott le a mélységbe. Másnap a búvárok leszálltak a tenger mélyére, s a holttestet csak ugy szabadíthatták ki, hogy szétvagdalták aa állat óriási csápjait. Es as első hiteles eset, mely sserínt a polyp embert megtámadott. Hogy a tengerészek állításai a polyp óriási nagyságáról valóságon alapsaanak, matatja as Uj-Fanlandban fogott óriási polyp, mely anew* yorki aquariumban látható. Es állat farkától karjáig 91/i láb hoessu. Átfogata 7 láb, csápjai pedig 11—30 lábat tessnek 11 hüvelyknyi vastagsággal. A felső állkapoca hossza 5 egy-heted hüvelyk, a nagy szívó mirigyek átmérete 1 hüvelyk, s a szemüregeké 8 hüvelyk. — Statistikai adatok a hadseregnél* Mig 1875-ben a hadsereg létszáma halálozás által 9251 embert vesztett, 1876-ban csak 7275 haltmeg. Az öngyilkossági esetek száma (jellemzőleg!) szaporodást matat: 75-ben 353 egyén lett öngyilkossá, 76 ban már 403. Véletlen szerencsétlenségnek esett áldozatul 75-ben 207, és 76-ban 309. A szökési esetek is évről évre fokozódnak, mig 72-ben csak 806 hagyta oda zászlaját, 73-ban már 962 ós 74-ben 979 volt a azökött katsiák száma, 75 ben e szám egyszerre felnővaÉEidWt 2098-ra, s a legújabb adatok szerint 76 ban 2548 katona ssökött meg. Eltűntnek a katonai in tendantura jelentése 481 embert mond. Hogy béke idején ez hogy esik meg, az magyarássa, menynyire ellentétben áll a fenálló katonai rendSitor a jósán ész, emberssabadság és a méltányosság minden követelményeivel. Lottohnxás. Budapest Prága Sseben 23 án 25. 15. 41. 64. 36. 26-án 39. 77. 57. 64. 65. 30-án 36. 74. 83. 84. 78. n 85. 59. 11. 6. 58. Ozleti szemle. Nagy-Kanizsa, 1878. február 2. E bét eleje néhány napon át felette ártalmai hatású volt, és egy csendéletet idézett elS melyből m»igiem bontakozhatunk ki tökélyetesen. Az uton-ntfélen összetornyosult hótorlaszok ax or»«á(jntakat hasxnálhatlanokká tevék é> a vaspályái közlekedés is csak az ntolsó napokban nyílt meg miután ennek a hét legnagyosb részén beállítva kel lelt maradnia. A mait hr^ 28-ára határozott helybeli országos vásár, mely igen élénk látogatottságot igért fennt emiitett okokból nem tartathatott meg és el lett halasztva. Az Qzletbeni hangulat minden tekintetben agyanaz mint a mait héti és az atolsó napok nagyon fontos politikai eseményeitói legkevésbbé eem jett behatolva. Mai jegyzéseink száz kilogrammonként számítva. Minőség szerint: . . 10.50 — 11.40---- kr. 7 60 — 7 85----, 8 50 —10-25 --„ 6-70 6 80 ---„ 7 90 — 8 25 , 6— 6-25---„ K. B. Zaia-EQerszegefl . Ba*a 5 frt 40 kr. — •— kr. Rozs 3 frt 40 kr — kr. Árpa 3 frt 5ü kr. 3 frt 40 Kokoricxa — frt. kr. Zab 2 frt — frt — kr. Boxa . Rozi Árpa Zab . Kakoricza Bükköny Érték es váltófolyam feb. 7-ón. 5*/. metaliques 64.20; 5*/» nem», kölcsön 66.80; 1860-ki álladalmi kölcaön 110.—; bank-részv. 840.; hitelintézeti részvények 213-75; Londou 118.10; magyar földtehermeniési kötvény 77.25 ; temesvári földtehermentési kötvény 76.— ; erdélyi földtehermentési kötvény 77 50; horvát-slavon földtehermentési kötvény 85.50; ezüst 104.90; cs. kir. arany 56.5''/, ; Napoleond''or 94.71/*; arany jár. 74*50; márka 58.50. Vegyes hirek. — Ritka mise. Milánóból sürgöny ¿ik, hogy aa elhunyt Victor Emanuelért Milanóban a székesegyházban tartott halotti mise alkalmával a roppant népcsődülésnek 16 ember Szerkesztői Qzenet. 2648. „Azt gondolod____* megkaptak. Szíves Qdvözlet I 2649. L. K. A csáfolatot kössönettel vettem. A közelebbi füzetben jS. 2650. Sz. L. Zala-Egerszeg. Hagyjak az egé-siet; sokszor hallgatni arany; azt mondja a közmondás. 2651. Q. Keszthely. MiodkettS jó. 2652. M. F. A. 6-ik számot azonnal postára adtuk. Ssives üdvözlet! 2653. R. R. Esatergom. Azonnal válaszoltam. 2454. .Derék hadfiak.« Jövő saámra maradt. Nyilatkozat. — E lapok felelős szerkesztőjét a hófuvatag Budapesten szorította, ettdSben megjelent tombola-ügyi polémiához nem szólhatván, azt b«fejesettnek jelenti. Felelős szerkesztő : Báttrfi La]tt. i TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. zalai közlöny. FEBRUÁR én 187.. Diszes és izlésteljes • < FÜZÉRT ANCZ-JEL V ENYEK (a q t i I1 o a-G pííd) t inczvigaílji meghívók és tánczrendek ^ l rr '' I j rí ■ bő vákszléltban WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében olcsö éirért ltapliatólt Hirdetmény. Mintán mi egy nagyszerű alpacca-ezüst müvet potom ár.''-rt vettünk mcp s miDtho^y gyárunkban mindenkor 63 gőzgépet íeláiiitv.i hagyunk, mely által munkabéren *<.k*t megtakarítunk.e* által világhírű gyárunk jelenleg azon kelleme« helyzetben van, hogy alpacca-82Ü8Íünket 32°/0 olcsóbban. minőségre srohh. jnbhan szállíthatjuk, mint eddig Igen i« ismeret«»« mindenki előtt, hogy alpacCa-e8Üstj6ink soha e-/il*tfényftk> -t el nem vesmitik. ép ugy mint v>l>* mígnem rozsdásodnak. mirAi mi iriailag jótallunk. Leszállított árak. Előbb . 1 20. l.tío, ''2.—, 2 60 . . 2.—, 2.60, 3.40, r».~, <; — 1.50, 2.40. 2 90. 4 , 1.- , 1.45, 2.30, 3.20, i - Most 85 I 15, 1.40 I 80 ¡ 40 I 80. 2 30 ^ 40. I 1.60. 2 50 3 40 . I 60 6 pár (> pár 4.50, 5.30. 6.80, 7.''»(>. 9 — 3.50. 4 80, 5 fjO, 6.9*. 70 I. 3 10 3 70. 4 40 2.10, 5 . 2 60 6.20 "í.40. 3 20. 3 80. 4.75 6 lírb alpacca-ezüst kavéskanál f> , , , eYokanal ..... 1 „ _ . levesmeré tőmr.tt 1 * . , tejmaró..... evőeszköz kés, villa angol aczélpengével és alp.-tcea- ezüst markolattal, dessert evőeszköz, kés villa angol .nczélpengével és alpacca-ezüst markolattal. Ezeken kivtil elegáns asztali gyertyatartók, párnnkint 1.—. 2 .r>0, 3.— : riésztik : "»O 75. HW kr 1 — , 1.40: kávé vagy th»>a kannák 2.—, 2.50, 3.—. 4.— ; karos gvergyat.it tó pároukint 8 50, 10.50, 14 —, -20.— ; czukorszelenozék 2. —, 2.80. 4.—. 5 50, 7.— ; ezukorhiutő 60, 75. ÍK>, 1.— ; eozet és olai álvánv 2.50, 3.80, 4.*25, 6 — ; vajszelencze 95. 1.70. 2.80, 3.25, 4 — és szamtalau más tárgyak: minden 32°/o olcsóbban mlot eddig. (535 2 — 12) Tartományi megbizáaok utánvéttel a legpontosabban teljesíttetnek Blau és Kann érczáru raktáruk által ; Héc*. Bnhonl)<''rtcpr*«tr»H<i(> 1. «Ilim. I)i\ Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gyógyít «rynkfregen fénye« tartós siker biztosi''Aaa mellett mindennemű titkos betegségeket li űz ¿¡»fertőzésnek minden következményeit, úgymint: magömléseket az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást. különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt.): 2) liugyesöfolyásokat ^még oly idülteket isj a nemzőrészek bujakóros fekélyeit másodrendű bujakórt mindi-n alakjaiban éa elcsnfitásaiban : 3) hugycsöszfi kft léseket; 4") írisK és idült nyák folyásokat nőknél, az ugyneveaett fehérfolyást, «is aa onnan eredő magrtalanaéiffot ; :>''» bőrkiütéseket: (409 56-60) <ji a lin^yhól.vaj? betegségeit é* i»iudr:nn»nm vizelési nehézségeket. Kendői naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig é* rstve 7 óraioi H <f. Lakik: Pesten, belváros. Kigyó-utcza 2-ik szám. a Kígyó- és Városház-uuva sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek »oooooooooooooooooooooj Császár kizárólagosan király iUuj szabndalmnzot t PURITAS Haj - i f j i t ó - tej. wH-jgsir üh f ® Wf.%^ — p * M-xr^AÁ s « ? s m » _ ~ ¿5 3 | t = » t ^ i" 1 ■ Ili c. é r — VJ ^ > Ivadék mely majd-inrgifjit. azaz la« ina «zint vi*sv.ind|.\ A .PurittS" nem hajfesték, hanem tejnemü nem azon csodálatos hatással liir. ho<y osz h*jak:it «ankínt még pedig legkesöbb tizennégy nap alatt a melylyel eredetileg birt ! A „Puritas- nem tartalmaz festékanyagot A liaj tetszés szerint rlzzel mosathatik, lehet fehérről átvont vánkosnn alu«lni. é* gőzfürdőket használni, a festéknek nyoma sem veheti" észre, mert h nem fest, hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és leedn**bb nói hajzatot és a férfi haját és szakállát. Egy üveg ,Purita8'' ára 2 l''rt. «postai szétküldésnél 20 krral több « készpénzzel vagy utánvéttel kapható Francz Otlsnál Bécs üariahllfer-»traaae 38. azám. — Nagy-Kanizsán valódi minóséghen Práger Bold gyógyszerész untál. •oooooooooooooooooooo< •(512 19—25) Dijaztatott 1 SíJ7-ben Párisban ! f e li é r m e i 1 - S y r u j> Mayer A. G W.-től Boroszloban és Bécsben. 1858. évi deczcmber hó 7-dikérúl kelt 130/645.szám alatt kiadott cs. k. szabadalmazván)- szerint védjegy által hamisitás és utánzás elól biztosítva. Megpróbált házinier. Sok orvosi tekintélyenségtől 20 év .''.ta ajánlva kőhíigéi. tartós rekedtaég. ■b^nyálkásodá«. Kiíbhiirnt köb, forokloh. í^gsipgyu ladás. éles- és idült tfidó-hut:.t, vérköhftgéa, vérpökés és fnladozás ellen Valódi minőségben rsski« Práger Béla jyógy«zeré«r. urnái Nagy-Kanizsán kapható. 1332 I. 3—*} É 1 ő f a elad s. Gróf Zichy N. rJános ur vrászlói uradalmi erdészete részéről közhírré tétetik, miszerint 500,000 darab két éves fenyő (pinus silvestris) van eladó; 1000 darai) ára 2 frt. o. é. Levélbeni megkeresések intézendók: Kopitlánszkv ''lá-nos ordész úrhoz. Pari Hidra. u. p. N.-Vid, u. vasúti állomás Komárváros. (534 3 - 3) 11111i1111i 111II111111 Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán következő uj regények füzetekben kaphatók u. m. Vendéglő bérlet! o A zalamegyei Balatonparton lévő, r£v-fülöpi gőzhaj állomási vendéglő, folyó évi április 24-től három évre. a korcsmáitatás lakással együtt nyilvános árverés utján bérbe adatik. w Arlejtési hirdetmény. A nagy-kanizsai ki . ügyészségi bürt''»nhő* rab ■IIBka-telep C(W-teaeaek ayilváaos áriejtea atjani «ztoaltá^ára f. 1878. évi fefcrair 12 lk napjanak d e. 9 érája a nagy-kuizsai Wr. ügyészség hivatalé« he- Bérelni szándékozók február 17 én délelőtt 10 órakor kitfizetik. — mely határom a váiuikozni kiráaók ti.rieiet- Giinsberger Uzár urnái Bogláron megjelenhetek; bána,- I^X^JSU ^^^"^ZJIZ^.X. pénzül 75 forint kitüzetik. A legtöbb ígérő bánatpénze lejtást T®«®1«*5 napokon is b«tekinthetűk. bennmarad, a többi árverezőké visszaadatik a helyszínén; >«f7-*»iMáo. 1878. év, f,hruár •*„. Írásbeli ajánlatok, bánatpénzzel ellátva, szinre elfogadtatnak. yx T * r . Kelt Bogláron 1878. február 1 én. (542 1 -2) JJr- i^HStOt, királyi Cgytjar.. A Galyarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Brükl (•». a füzet 25 kr. A házasságtörés drámái, tár.-iadalmi .regény. Irta Montepia X. a füzet 25 kr. Háború krónika a füzet 30 kr.'' Pór és mágnás vag.\ az újkor rabszolgái. Történ, regény. Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a velenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regény. Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az.ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Szuleika a hárem gyöngye, \&gy a Sztambuli fekete leány-rabló. Irta Brükl G. a füzet 25 kr. Minden fentebb regényhez 2 —3 díszes oJajnyonatU kép széies aranykeretben a melynek értéke 10 -12 írt csekély után fizetéssel tartozik az utánfizetések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöltetnek. A fent emiitetteken kívül bármely lapban hirdetett müvek és folyóiratok minden ár felemelés nélkül Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. Wajdits József könyvkereskedésében meg rendelhetők. NAGF-KANIZ8A, 1878. február 10-én 12-lk: szám Tizenhetedik évfolyam Elófizetesí ár: jtf egesz evre . • S frt.l fél évre . . • 4 . negyed évre .. 2 n Egy szám 10 kr Hirdetések 6 hasábos petitsorban 7. rnxsodszor 6 s minden további sorért 5 kr. NVILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek fel Kincstári illeték minden legyes hirdetésért különf J " 30 kr fizetendő. ----^aá í A ifl - iap szellemi -észét j ill''-to kőxi-nién/ek a «zorke^/.töiiMZ anyagi ré zét ill-''tö Közlemények pedig a kiadóhoz iiérm-ntv«» inté»eudők : NAGY K IS1ZS V Wls »«ocshaz Bérmentvtleu levelek cs:ik mmirt munkatársaktól f-gadtatnak el. előbb -9 O IVŰC O Gr O Z ixr ")Kéziratok vissza J küldetnek. nem:'' feji ; r»= V-Kan ¡/.sh város helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", „n.-kanizsai takarékpénztár", a ,,zalam<»gyei általános tanítótestület", a n.-kanizsai klsded-neveló egyesület", a ^soproni kereskedelmi 8 iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Betenkint kétszer, vasárnap- s csütöríököu iiiegjeleuo vegyes tartahnju lap. A két Kanizsa el válási kérdéséhez. Tiz év folyt Je már városunk történetében, tiz év telve haladással, majd nyomasztó teherrel, s közös adóssággal, anélkül, hogy a kél város eiválási viszonyai csak egyetlen lépéssel haladtak volna elóre. de anélkül is, hogy a két fél egyesülésére csak a legkisebb sikert igéró forma és modus akár megtalálva, akár megpendítve lett volna. — Pedig tiz év alatt végtelen sokat lehetett volna tapasztalni és végtelen sokat tanulni. A tapasztalás igazolja, hogy egyik város sem, sem Nagy-, sem Kis-Kanizsa az elválasztást sem nem óhajtja sem nem reméli. A tanulás pedig igazolja, hogy a fen-forgó difterentiákat az eddig niegkisérlett egvik kiegyenlítési mód sem képes elsimítani. És mégis azt veszszük észre, hogy e tiz év sem tapasztalatainkat nem érlelé, sem bennünket meg nem tanított, sót mondhatnók : minden jó igyekezet csak késlelterte a kérdés megoldását, mert sem a peres viszony természete, sem a két város igényei, sem a jogos formák követelményei kelió figyelembe véve nem lónek. Nem a peres viszony azért, mert a tagosítás és legelő elkülönítés a politikai elváiás, vagy egyesülés kérdésével kapcsolatban nincsen, mert ez az öszbirtokosság legalabb l/\ részének pere, ezek pedig lehetnek Nagy- és kis-kanízsaiak egyaránt, <em a városi igények, mert az egyezkedési formák az úrbéri formákra lónek fektetve; sem a jogos formák, mert a két város elválása, avagy egyesülése nem bírói eldöntés . i tárgya, hanem a közigazgatási eljárás folyománya. A nem szakértők kedveért a kérdés gyakorlatilag igy állitható fel : a) Nagy- és Kis-Kanizsa elválhat egymástól, de az erdő és legelő elkülönítési per fennmaradhat és állhat, ha a birtokos-?ág 74 része kivánja; b) Nagy- és Kis-Kanizsa egyesülhet per előtt és per után, de a legelő és erdó-per ismét fennmaradhat a birtokosság ''/« részének kívánatára; c) a vagyonpei ben itél a zala-egei >zegi törvényszék tekintet nélkül arra. vájjon a felek egy vagy két város hatósága alá tartoznak-e ? d) az admmistrativ elválás! kérdésben dönt a belügyministerium tekintet nélkül arra. vájjon vagyonper létezik-e vagy sem ? — A tagositás, erdő és legelő elkülönítés kérdését jelen felszólalásom keretébe m m foglalom, egyes egyedül a két város politikai el válási kérdéséhez szólok hozzá, mert ez a legközelebbi választások küszöbén annyival időszerűbb, mert j<''lek miratkoz-nak arra, hogy K.s-Kanizsa lakossaga nem óhajtja szokásos tisztujitását megejteni. hanem politikailag Nagy-Kaniz á*a! egyesülni óhajtana. Kérdés már most : a) szabály és törvény-s z e r ü 1 e g vált-e a két város e g y mástól el 186i5-baa ? b) szabály és törvén y-s z e r ü 1 e g élvezett-e nagyközségi ad minis t r a t i ú t Kis-Kanizsa? c) szabály és törvény- szerint for og-e fenakadály a két város rögtöni admi-nistrationalis egyesítése ellen? Mindhárom kérdésre a felelet nem! Nagy- és Kis-Kanizsa városok Nagy-Kanizsa nevezet alatt törvénykezési joggal felruházott privilegiált és rendezett tanácsú város vala. Mint rendezett tanácsú város sem rési, sem ujabb közigazgatási jogszokásaink és törvényeink értelmében sem területben nem kissebbithetó, sem jogköre megszorítható nem volt régebben főkormányszéki, ujabban 1867. óta belügyminiszteri engedély nélkül. Már pedig az elválasztás 1867/8-ra átmenóleg miniszteri tudomás nélkül incom-petens megyei hatóság által történt. Nagy- és Kis-Kanizsa városoknak pusztán iuegyeileg, miniszteri hozzájárulás nélkül tett elválasztása 1868-ban teliát jogtalan és törvénytelen. Ha a két város a megye álta! szabaly és jogszerűen választatott volna is el — a mi nem áll! —- ez esetben is Kis-Kanizsa mint rendezett tanácsú város maradhatott volna csak, mert rendezett tanac-u város minden része tagja és .jogos tulajdonosa a rendezett tanáonak rendezett tanácsot adni. vagy azt elvenni csaK a központi kormány volt és vau jogosítva. Midőn t* hát a megye 1868-ban Kis-Kanizsát, mint rendezett tanácsra jogosult városrészt nagyközséggé declarálta, törvény és jogellenesen járt el és Kis-Kanizsának ezen incompetens módon teremtett és 10 évig fentartott helyzete törvény és jogellenes. Nagy- és Kis-Kaniz-a formaszerint máig sincsenek elválasztva, a megyei határozat is kimondja az ideiglenes elválasztást a végleges elválasz-tásig — politikai egyesitésük ellen nem csak hogy akadály fenn nem forog, de sót az egész eddigi eljárás törvényellenes levén az egyesité3 hivatalból volna eszközlendő és pedig : a) miután az elválasztás csak ideiglenes intézkedéssel történt, b) miután a megyei hatóság 1868-ban oly intézkedéseket tett, melyekre jogosítva egyátalán nem levén, azok önmagokban ér- vénvtelenek, • i c) miután a rendezett tanácsú városok elválasztása, eldarabolása az egésznek, vagy egyes részeinek a rendezett tanácstól való megfosztása ugy 1868-ban mint jelenleg a belügy mini-zter hatáskörébe tartozik. Az elválás kérdése iránt ugy a megyéhez mint a belügyminiszterhez felterjesztés intézendő, hogy az eddigi törvényellenes állapotot beszüntesse és a két város, mint egy rendezett tanácsú város haladék nélkül egyesitessék és a küszöbön álló választások már ekként ejtessenek meg. Ezen kérdés a tagositási és legelő elkülönítési pert az érdekelt közbirtokossággal szemben miben sem alterálja. N. Szemelvények a természettanból. VI. A Jolyóviz munka erejének alkalmazása a gépekre. (Vége.) Nézzük meg most mind a két vályúban a folyóvizet és mind a két kereket, mit veszünk észre ? Nem e azt, hogy a rövidebb valyuban TÁRCZA o. Egyik kezébe'' lant — másíkbap volt a kard, <>n mily szent volt az ügy, mit kivívni akart! Jogot s 3zabadságot zengett minden dala : Ez eszme, ez ige testet nyert általa. S lanton szakadt a bur . . kézből kihűlt a kard Korcs utódok régen elteiedék a dalt. Jog s világszabadság lánczot csörget kezéu Sötét, tespedt légü börtöunek fenekén De. hogyha jön az éj s ébren már senki nincs : A két rab kezéről hull a ueiiéz bilincs . Szárnyakat váltanak s röpülnek végielun Kgy szentelt hely felé az éj sötétiben S hol az Ü sírja van - vadvirágos mezőn : Megáll a két vándor zokogva kö»ye7Öu; S ahol elhullatjak r-gö kényeiket : '' Vérvirág terem a költi" sirja felett. GARAY SÁNDOR. Büszke sziv. (L.....áuak.) Te ott ültél kandallód tüzénél, En melletted álltam s kértelek.... Kün vihar dult rémítő danivaJ .... Te igy szóltál ; én nem ért .-lek. Iga z-igaz ! halgatad a vihart, S az nagyobb volt, mint mely''t szívem takart. Ai hideg volt : ez égető lánggal Dult egy boldogtalan életet, E* te ejv árva szóval sem kérded: Magába szivem vajb mit temet?! Pedig hídJ el: meglátszott arezodon, Hogy fájt neked, fájt, hogy eltávozom. I)e te kíizdél szived fájdalmával : Büszkeséged vitt harezot vele : S amitől ugy féltem — ugy remcgtulii A győr.tes bürzkeséged leve. Oly hideg lőn körülted mint a fagy. S nem jött ajakidra e szó : mara lj Eu távozám . . . . de a láng vekni j"tt. Mit te gyujtál e kebelbe'' fel ; S míg éieern ki uein alszik — addig Hordar.i fogja azt e kebel. I)e te sem lehetsz boldo abb soha Hilszkeséged lesz élted ostora G ARA Y KÁNDÜfct. Dsehelada és Quereeza. E*zler József vadasz zsákmányai Közép- Afrikában. A D 8 c b e 1 s d a. (Theropithecus Gelada) (Vége.) Eszier József oroszlány és elefánt vadász azon óhajtól áthatva, hogy ezen majmok néhányát togva elevenen Európába szállítani megkísérelje, 36 napi utat tett roig azon magas hegyek aljahoz ert, hol a Dsehelada tanyája létezik. Tevék segítségével számos vadasz és szolga személyzettel szerencsésen megérkezett Eszier kitűzött czéljához, hol reá hallatlan fáradságok és veszélyek vártak. Három napi . gyalogolás után oly borzasztó utakon, hol egy ; vigyázatlan lépés halált hozó — elérték elvégre a majmok tanyáját. Itt aztán négykézláb kel- j lett felmászni a majmok közelébe, hol hetekig tartó erőfeszítés kellett hozzá, mig 32 majmot megfoghattak. Ezen hónapok a vadászokra nézve az ijedelmek hónapjai voltak. E hegységek magaslatain oly durva hideg a lég, hogy a síkok forróságához szokott benszüiöttek ea bevándorlóit európaiak sokat szenvedtek miatta. Eszier a Dscbeiadát esapdaval fogta. Méhkas alakú erős kunyhókat épített oly helyeken, hol néha egy egy csoportja ezen majomfajnak mutatko-! zoit. Ezen felvont csapdák körül kukoriczát hintett szét s minél közelebb a kunyhóhoz, annál sűrűbben. A kunyhók belsejeben szinte volt kukoricza, mig az ajtóhoz at-ell«nben levő falukra olyformán volt egy-egy nagy cső fel akasztva, hogy ha ez rángatva lelt, egy egyszerű gépezet a felhúzott kunv hót lecsaptat^a és a nyaiank majmot beuszoriiotta. Borzasztó muukát igényelt mo->t a foglyokat a helyről I leszállítani. Négy bennszülöttnek kellett az erús fa éa bőrpántokból készült nehéz ládákat a völgvbe leczipelni oly utakon, hol még a könnyű lábu zergének is keskeny lett volna a lejárás s csakis nagyon magas bér ígérete mellett lettek hajlandók az Abissiniaiak ezen veszélyes munka teljesitesére. A h^gylábához érve az olt készen Urlolt tevék hátára lettek a majom kaiitok málházva s aztán visszaindult a csapat, 45 napig vonszolta magát a karaván a sivatag égető forró homokján keresztül. A durva hegyi léghez szokott Dscheladák — az égető napsugaraknak kitéve — pusztulni kezdtek ; s a leggondosabb ápolás mellett is alig lehetett felét életben megtartani. De nemcsak a természet által okozott kellemetlenségek ellen kellett Eszier urnák küzdeni — az emberek is sok bajt és gondot szereztek neki. — Abissinía lakói ismeretesek kapzsiságuk és rosz indulatukról. Eszier előre látásból engedélyéri folyamodott a királyhoz, hogy beme- hessen az országba, az engedélyt nagy ajándékok letevése után meg is nyerte s ennek ellenére több helyen feitartóztntták és megsar-czolták őt; — egy izben pedig a rablók altal egészen kifosztatott. Nincs semmi, sem elismerés, sem pénz beli nvereségmi a bátor vadászt a kiállottszen vedésekért kárpótolhatná, csupán azon öntudat, hjgyő''az első, ki a mi földrészünkre hozta ezen ritka állatfajt s hogy ez Ital a tudománynak igen nagy szolgalatot tett — szolgáljon í jutalmul és vigasztalásul a kiállott szenve- I désekért. A Querecza (Colobus Quereza.) A Gála törzsektől Fonge-nek neveztetik, bizony nyal a legszebb fajabeliek közt. Színezetét nem lehet ugyan feltűnően szépnek mondani, de mégis oly szép külsővel bir, hogy bár kit is meglephet alakja. Kezein mint a többi '' e fajhoz tartozó majmoknak, szinte csak 4 uja van, a hüvelyk ennél is hiányzik. — Brebm j J leírja U£yan állattanában ezeu majmot, sőt le is rajzolja, ámde csak hiányosan, eőt fejének felső részét egészen el is rontotta. Rüppel, Schimper és Heuglin látták élve és le is írják a Quereczát — Eszier bizonyítása szerint — természethüen. A következő adatokat Eszier úrtól vettük itt ott Brehm ál-i lattanát is használva. „Az éjfekete testen gyönyörűen emeike-I dik ki a fehér homlok és halánlék, nyak, áll, torok, a derék körül egy széles öv és a fark vége; de painden egyes hajszál barnával tarkázva levén ez ezüst színezetet nyer. Serénye — mint a hogy a hát két oldalán hosszan le- . már igen álá «sálit ós a vályúban a víznek igen lomha futása van, nem »karja a vizet a nagy zsilip nyílással pazarolni. Legelőször^ lenyomta a zsilipet és a vizet ezzel elfogta a keréktől. De azért a kerék nem állt meg, hanem keveset lassúdva bár, de folytonosan forgott vele együtt a kő is. Bement tehát a moinár a malomba és a koronakerék küllői közé egy erős rudat tolt, mire a kerék több perczi* még járt volna, mig végre a súrlódási ellenállás és a kő álul végzendő őrlési munka lassankint szüntette volna meg a mozgást. E* is olyan tünemény, melynek okát kell adnunk, mely a mechanikaban tehetetlenségi mozzanat neve alatt fordul elő. Hogy ezen törvény nyel is tisztában legyünk, stükséges leend itt is egy kissé időznüak és több más példával a dolgot világosabbá tennünk, Ha egy pergetyüt milyennel a gyermekek szeretnek játszani — erősen megperditek az sokáig kénytelen el forogni és egyensúlyát mindaddig fentartani, mig csak az a súrlódás és légellenállása következtében meg nem áll, ha tengelének ezen súrlódása ós a lég ellenállása nem akadályozná ezen pnrgetyünek örökké forogni kellene, mint az égi testek bolygók is szüntelen forognak. Igen elmésen alkal-maztatik a testek tehetetlenségi mozzanata a lendkerekeknél, hol a mozgató erők nem folytonosan, hanem megszaggatott időkötökben hat, mint például a rokka és eszterga kerekei is néra folytonosan hajtatnak körül, hanem a lábitók által csak bizonyos időközökben és csak egy irányban, mégis a lendkerék, mely az orsóral végnelküli zsineg által összeköttetésben van folytonos körforgásban van. Mindenütt hol a mozgató erőnek csak egyenes irányú mozgása van, hasznosan alkalmaztatik a könyök forga-tyuval ellátott lendkerék. így a gőzgépeknél is a köldöknek egyenes irányú előre és hátra való mozgása van. mégis ezen egyenes mozgás a könyök forgatyuval átvitetve a lendkerékre körmozgássá válik. Érdemes volna még itt szólni arról, mikép az érintő erő és a központra tartó erőnek eredménye a központ körül futó erő, de már értekezésünk ug) is hosszura ter jedt, pedig még sok van amit szó nélkül nem hagyhatok, azért erről értekezni máskorra hagyom. Érdekes még tudni azt is, hogy mily arányban vannak a lendkerekek összehalmozott munkájok a nehézség és sebességeikhez. Erre az erőmütan igy felel meg- Két, egy nagyobb és egy kisebb lendkeréknek összehalrao-zott munkája ugy áll egymáshoz, mint sebességeik négyzeteik állnak egymáshoz, szorozva mindenik négyzetet a maga tömegével. Például az első kerék 100 font sóbessége perczen-kint 50 láb, a második tömege 25 font sebessége 100 láb, leend mind a két lendkerékben egyenlő munkaerő. Mert 50 négyzetre emelve szorozva 100-zal annyi, mint 100 at négyzetre emelni és szorozni 25-tel. Mind a két szoroz-mány egyenlő eredményt 25000 lábfontot ád. Noha egy negyedrész nehészségü, de kétszeres sebességű lendkeréknek annyi munkát kellene végzeni, mint a négyszerte nehezebb, de fél- , szerte kisebb sebességű, de egyenlő kerületü | lendkeréknek ; mégis ugy topasztal tátott, hogy a kisebb nehézségű, de negy obb sebességű lendkerék egyenlő nagysága kerület mellett nyereségesebb a nagyobb nehézségűnél, mert a nagyobb nehészségü lendkerék tengelyének négyszerte erősebb csapja levén a súrlódás ennél sokkal nagyobb, azért a súrlódás a nehezebb keréknél sokkal több erőt felemészt haszontalanul. Még egy érdekes látni valónk van. Hogyan fogja a molnár a követ megvágni ós hogyan történik a gabonának a két kő közötti lisztté őrlése. A molnár a mint a felső követ vágja arra vigyáz, hogy azon rovátkok melyek a kő közepétől kifelé irányulnak, nem egyenes irányban tartsanak kifelé, hanem rézsut, ugy, hogy a kör érintőjével 75 — 80 foknyi hegyes szöget képezzenek. Az alsó kő ro vátkái az érintőre függélyesek lehetnek, — ugy, hogy a két kő rovátkái egymással X-eket képezzenek, melyeknek a forgás közben olló féle hatások lévén a szemet elzazzák, mert a gabona szem e forgó kőtől vitetve érintő irányú erőt nyervén, folyton igyekszik kifelé jutni, igy alighogy egyik rovát zuzó hatása alól kikerült, már a másik alá jutott, mig végre egészen lisztté őrletve az érintő erő által hajtatva kiér az alsó kő szélénél levő csatornába, melyen keresztül azután a liszttartó ládába jut. A malomkövek legszokottabb nagyságai a 3 lábtól egész 4 láb átmérőig terjednek. Az a kő, mely 3 láb átmérői nagysággal bir, kevesebb hajtó erőt kiván egyenlő sebesség, mellet mint az, melynek átmérője 4 láb és pedig ; sugaraik négyzeteik arányában. Az az 25 láb 1 mpercznyi sebesség mellett a 1 x/7 láb sugárral biró követ hajtó erő ugy áll a 2 láb sugárral biró kövéhez mint 2.25 a 4 hez. Talán hosszasan és unalmas szárazan is tartott értekezletünk különösen a malomról, melyre sokan azt mondhatják és joggal, hogy jobban ismerik a malom szerkezetét, mint aki ezt hosszadalmasan leirta, de azért e jelen sorok írója azzal vigasztalja magát, hogy némi szolgálatot tett azoknak, kik a viz mozgási törvényeivel kevésbéi$m"retesek az által, hogy igyekeztünk az őrlőmalomnál működő természeti erőket megismertetni. * PATAKI GÉZA Jegyzőkönyv, a soproni kereskedelmi- és iparkamarának 1877-ik évi deczember hó 17-én tartott rendes közös üléséről. (Folytatás.) A napirend IV-d i k tárgya. 1736. A nagym. m. kir. földmivelési, ipar- és kereskedelmi ministeriamnak f. évi oktober 16-án 201^8 szám alatt kelt rendelete, melylyel a kamarának 1878. évi költségvetés 682 frt. 50 kr. törlése mellett helybenhagyatik és megengedtetik, hogy az engedélyezett összes TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. a viz sebesebben rohan, mint a hosszabbikban, és a kerék is ezen rövidebb vályúnál sebesebben forog, mint a hosszabbik vályú alatt. Mi ennek az oka ? Nem más, mint a viznek a vályú fenekéhez és oldalaihoz való súrlódása és tapadása. Igaz, hogy a rövidebb vályúnál is történt súrlódás, de mivel ennél a viz csak fele utat tett a vályúban ; azért ez a sebességéből csak fele annyit vesztett, minta hosszabbikban elfolyt viznél. Azért a hosszabbik vályú alatt levő kerék bár egyenlő mennyiségű vizet kapjon is ós a kerekek is egyforma nagyságúak, mégis lassabban forog. Hogy a kő mégis kivánt sebességgel forogjon azért a belső koronakeréknek sokkal nagyobb átmérője van és több fogai is vannak, miért a kő a kerék lassabb járásánál is egyenlő sebességgel forog a másik kővel. Látjuk tehát, hogy a viznek felemelése a gátban mily haszonnal jár, mert ugyanannyi viz-zei több munkát végezhetni. Mert a molnár a nagyobb koronakerékkel biró vizes keréknél sokkal jobban felemelte a zsilipet a nagyobb nyíláson pedig több viz is foly el, erre azt mondhatná az olvasó: tehát a hosszabb vá-lyubani kifolyásnál nem állna az a törvény, melyet már mondottunk, hogy a viz valamely edény alsó nyílásán oly sebességgel ömlik ki, mint amily sebesen esik a szabadon eső test, mely oly magasról esett, mint s mily magosan van a viz szine a nyílás felett. De ez téves állítás volna, mert mind a két nyílásnál és vályúnál áll ezen természeti törvény, tehát mind a két nyíláson egyforma sebességgel folyik ki a viz, de a korábban kifolyt vizel az utóbbi mindig tolja s azért a hosszabb vályúban a viz fel-dagadásának kell bekövetkezni. Azonban a sebesség mindig száll alább alább, a mint a gátban a viz magassága is alább száll, azért a viz fogytáv-al a zsilipeket is fölyebb kell nyitni, hogy kellő sebessége a kőnek megmaradjon. Ha tovább vizsgálódunk még azt is észre vesszük, hogy a viznek az az esése midőn a czellából kiömlött és lezuhant, nem használtatott fel a gépi munkára, ugy a sebesen forgó kerék deszkáira ütődő viz sem adta ki minden munkaerejét. Azért a legczélirányosabb szerkezetnél is a viznek az Összes esetből eredő munkaerejének is 30 százaléka elfecsérlődik vagyis nem használtatik fel munkára. A felhasznált munkaerő az egésznek még a legjobb esetekben is csak 70 száztoliját teszi, közönségesen csak 65 száztolit lehet számítani. Á felülcsapó kereket még ugy is lehet alkalmazni, hogy a kerék visszafelé forogjon és ilyent azután felül hátracsapó keréknek vagy malomnak neveznek. Az az előnye van, hogy jóval nagyob kereket lehet alkalmazni, mint a mekkora a vizeset, és ennek nem is árt, ha egy keveset a kerék a vizbe gázol is. mert a keréknek ugyanazon irányú mozgása 7an, mint a leért viznek. Kis esetü vizeknél a vizet a kerék közepére eresztik és itt is a kerék visszafelé fordul. A kerék vizfogó czelláinak czélszerü alkatából és berendezésétől igen sok függ. De lássuk még hogyan fogja a molnár megállítani a kereket, miután a viz a gátban nyúló hajzatot lehet nevezni — ugy folyja a Quereczát körül, mint egy köpeny s legfőbb diazét képezi. — A serény hajzata leirhatlan finom és lágy. — A test alsó részének feketesége néhol át tűnik a fehér köpeny alól b a setét karok és kezek és a legfeketébb arcz egy-iránt kedvesen hatnak aszemlélőre; szóval a Que-recza páratlanul gyönyörű szép majom ; — hossza az orrától a farktővéig valamivel- több egy méternél, gyönyörű fehér hosszú szőrrel borított farka pedig hosszabb az egész állatnál. A Querecza mindenütt fellelhető a 13 ik fok északi szélességtől Abissiniában, de leginkább 2 — 3000 méter magasságban a tenger felületétől, 10 — 15 tagból álló társaságokban mag« fák tetején ól leginkább tiszta hegyi folyók és patakok közelében, vagy pedig a magányosan álló s szert fáktól árnyékolt Ha-bescb szert templomai közelében. Eszler egyszerűen oda magyarázza a templomok iránti ezen ''előszeretetét a Quere-czának, hogy ő az Abissiniaiaktól nem csak a legnagybob kíméletben részésül, de sőt imádat tárgya is, mert a babonákkal teljes ugy neve zett keresztények meg vannak győződve ezen majomnak áhiutos és vallásos élete felől, sőt szerintük még a 40 napi nagy böjtöt is csak épen ugy megtartja mint akármelyik vallásos igaz hivő Abissiniaí; — ha pedig valaki akár akarva, akár véletlen egy Quereczát meg öl, azonnal szörnyet hal. A gyalogfenyü (Juniperus procera) családjához tartozó, — de ezzel ellentétben — óri-ásí nagyságú fa, melyhez képest a mi legmagasabb fenyü és cserfáink törpékké alacso nyúlnak — képezi legkedvesebb tartózkodási helyét ezen majomnak, mindenesetre ezen fáknak még nekünk is nagyon kedves ízű gyümölcse miatt. A Querecra a legnagyob mértékben gyors ós ügyes álUt s csudával határos merészséggel a biztos szemmértékkel bir. — Ha nem kell neki veszélytől tartani, akkor nagyon szelid és kedélyes — s macska módra pisszeg és fuj arra, ki őt nyugalmából felzavarta. Csak ha üldöztetik akkor tűnik fel egész szépsége. — Kecses és könnyűd, merész és kiszámított ugrásokkal repül — ezen oly csudálatosan ékített majom egyik fáról a másikra, nem ritkán 15 méter magasból egyszerre le a mélységűé, mialatt tehér köpenye körül repkedi őt, mint az Arabia sivatagain gyors arabs lován száguldó Beduint fehér Burnusa. Földre soha le nem száll, csak a legvégső esetben, ha már üldözői elől nem marad más menedéke, vagy ha néha-néha kedve kerekedik a déli napsugarakban játszadozni, de akkor is mindég vigyázva nehogy szép tiszt* öltönye beszennyeződjék. — A benszülottek állítása szerint többi fajroko-aaival ellentétben, ő egészen ártatlan állat, ki soha nem bántja veteményeiket. A Quereeza vadászat sok nehézséggel jár, mert kedvencz fáinak lombos csúcsain meglehetős biztosságban van. Eszler több heteken át vadászott Quereczákra s többeket ld is lőtt, de elevenen egyetlen egyet sem tudott kézre keríteni. — Sok cselédséggel többször hétről-hétre tartott a vadászat, egyik fát a másik után vágatta le Eszler, mi iszonyú fáradságos munkába került, végre a * egész csapat majom egy fára lett szoritva s midőn már azt hitték, hogy többé nem menekülhetnek kezeik közül — mégis rendesen zsákmány nélkül maradtak, mert leírhatatlan gyorsasága által minden majom képes lett magát megmenteni. Végre hónapokig tartó munka után, si-került mégis a fáradhatatlan vadásznak egy 4-5 napos Quereczát kézre keríteni; u. 1. egy anya majmot lőtt le Eszler s ez véletlen háttal lefelé suhant a földre, mi által a hására kapaszkodó kis fiát még halálában is megmentette I az elpusztulástól. — Eszler felvette a gyönyörű hófehér állatkát és örömmel tapasztalá, hogy fáradságosan ápolt és nevelt majma, mint nő és gyarapszik és mily mesés ragaszkodással vi • seltetik nevelője iránt, olyannyira, hogy ha Eszler nem volt közelében ugy sirt, mint egy kis gyermek s viszontlátáskor csókokkal és ölelésekkel fogadta őt. Öt hó múlva már kezdett bundácskája azon szinvegyületbe át menni, mely a kifejlett Quereczák tulajdona. Ez időben hossza — (farka nélkül) 14 hüvelyeket tett. — Hat kifejlett Quereczák, — miket Eszlernek sikerűit idővel kézre kerítetni, — mind el pusztultak, mert a kutyák által vadászott állatok mind kissebb nagyobb sérülést szenvedtek és már öregek is lévén, a meg szokott életmódot nem nélkülözhették. Az ismert és tehetséges német állatfestő Leutmann egyedül azért utazott Lipcséből Hamburgba, hogy mint a Cscheladát, mint pedig a Qáereczát különböző állásokban a természet után le fesse. Képei és a hozzá csatolt leírások lesznek hivatva ezen két ritka majomfajt megismertetni s a bátor és kitartó vadásznak azon hírnevet megszerezni, mely őt méltán megilleti. Németből: BERECZNÉ. Azt gondolod .. . Azt gondolod, hogy még mindig Szeretlek ? . . Tévediz angyalom, Caalddol ba azt gondolod. Hogy moat is rólad zeng dalom. Egykor nagyon «zerettelek Emlékezel reá talán De elfordultál tőlem Kikaczagtál kigúnyoltál Azóta csak dalolgatok Verem. ▼erem seogő búrom De azt ne hidd, hogy még most i* Szeretlek édes angyalom V.SÁRFFY IGNÁCZ FEBRUÁR 10 én 1878. költségnek fedezésére az illeték az eddigi kulcs szerint lVza/° ai beszedethessen. (Tudomásai vétetvén, az illetékkivetés elrendeltetik.) \ A napirend V-d i k tárgya. 1716. Fromm Antal budapesti lakosnak tőrvényjavaslata, a kereskedelmi képviselők jogai és kötelességeiről. A kereskedelmi osztálynak jelentéstétel végett kiadandó. A napirend Vl-d i k t á r g y a. 1728. A kamara titkárának jelentése, a bécsújhelyi marhavásárnak felállítása iránt. E jelentésben kiemeltetik, miszerint ezen uj marhavásárnak Sopronnak oly közel szom-szédságábani felállítását és minden szükséges kéuyelemmiil való berendezését nem lehet könnyen venni és hogy illetékes helyen a mi marhavásárjaink minden telhető kénjeiméről szinte gondoskodni keli, mert a bécsújhelyi marhavásároknak emelkedése csakis a soproni marhavásárok rovására történhetik, minők folytán e tekintetbeni mulasztás önmagát súlyosan megboszulná. Ezen jelentés — miután elnök ur előadja, hogy időközben a városi képviselő testület a helybeli marhavásárnak rendezését határozta és a szükséges pénzt is megszavazta, — eleve tudomásul vétetik. i A napirend VII dik tárgya. 1841. A nagym. m. kir. földmivelési, ipar- és kereskedelmi ministeriumnak í. é. november 14-én 23295 az. Jatt kelt rendelete, a méz hamisítása ellen teendő intézkedéseket illetőleg. A kamara ez érdembeni véleményének nyilvánítására felszólítva, azt hiszi, hogy miután áruknak hamisítása ellen csak szakismeret nyújt oltalmat, csalás esetéoen csupán az áruknak el nem fogadása és esetleg bírói segély alkalmazható. Azonban a kamara összes kül- és levelező tagjaihoz körlevelet intéztetni határoz, melyben azok a panaszolt bajra figyelmeztetendők és megkeresendők lesznek, hogy tudomásukra ju''ó csalási eseteket a kamarának bejelentsenek. A napirend VlII-d i k tárgya. 1868. Engeszer Miklós ur. pécsi aranyművesnek beadványa, a játékbárczákkai^ elkövetni szokott csalások iránt. Ezen beadványban a kamara felkérelik, befolyását az irányban érvényesíteni, hogy a falusi lakosságnak nagyon ia gyakran pénz gyanánt adni szokott, a kettős sassal éu Viktória királvné fejképével ellátott játékbárczáknak a diszmú vagy más kereskedésekbeni eladása megtiltasson és a forgalomban levők elkoboztassanak. a kamara ezen beadványt jogosultnak ismerve, a magas ministeriumot kérni határozza, hogy a pénzhez hasonló játék bárczáknak készítése és eladása szigorúan betiltások és a forgalomban levők elkobozrassanak. Hogy a falusi lakosság kártól megóvassék, a játék -bárcsák semminő pénznemmel hasonlatossággal ne birjanak ós csakis olyanokat szabadjon készíteni, meijek négyszögletesek vagy általán szögletesek és melyeken az elnevezés „játék-bárcza* rajt foglaltatik. (Vége köv.) Levelezés. Sümegit, január hóban 1878. A természet minden évszakban nyújt olyasmit, mi gyönyört kelt, olyant — mi az embert a teremtő bölcs berendezésére mintegy figyelmeztetve készteti a mindenek fölött, uralkodó hatalmasság előtt meghajolnia ! Nyugszik a föld, a gazda pihen ; mind kettő tavaszra gyűjt erőt. A szorgalmas munkás, mint kifáradt méh, nyugodtan ül hajlékában; kandallója vulkánként hőt sugároz, ő maga mosolygó arczczal tán relem együtt csak is a pelyhekben alá hulló havatszemléli« A mű magasztalja mesterét! Oly egyszerű s mégis mit nem mivel e kis szabályos alsku pehely ke ? Hideg egymagában, tömegében a vetés meleg köpenye; amily kellemes szél csendben, oly rettentő zordonában. Torlaszokat építvén parancsoló helyzetet foglal, a harcz zajában mintha kiáll tana: elég a mészárlás! — ha várfalak, dübörgő ágyuk vissza nem riasztanak, szünetre késztetlek bennetek milliárdnyi vitézimmel ! Békére inti a telhetetlen embert. Azonban csend 1 beszéd helyett inkább résen legyünk, nehogy össze omolván s görgeteg — medvési belénk találjon szerelmes lenni, s mi egy más elem t. i. a napsugarakon kívül egyébbel is üdvözölhettük 1 - De im most veszem észre menyire el merültem, majd belé bukom a lavinába; — tizenhetedik évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUÁR 10 én. 1878. pecfig tulajdon képen nem hó — hanem nálunk január hónapban történtekről kisértünk emlékezni. Farsang van, elóazür is vigalmik során kellene kezdenem; ilyenek nem tartattak, tehát csak szűkebb körű mulatságok szerepelnek — sőt mi több egyelőre örvendtetőnek hiti nap ia komorrá lón, amennyiben 22 én na. Ramassetter Vineze ur névnapján, — aszokott-nai gyengélkedőbb állapotban volt. Ezen jótékonyságáról ismert férfiú valóban Trnju-nussal tart, ki elveszettnek tartotta a napot, melyen az emberiségért valami jót nem tett. liamasseter változó egészsége daczára a nemes tettek gyakorlatában szilárd és erős; iolyton szolgáltatja élte íolyamára fűzendő leveleit a'' hervadhatlan koszorúnak, s mi iegszaM) — fő figyelme a nevelés felé irányul; alig néhány napja a helybeli reál tanodat egy telephonnal ajandékozá meg; több sümeghi lauulót, kik részint Budapesten, részint Csurgón v.''»gzik tanulmányaikat segélyez; ezekbői látszik. hogy eszméje a tanügyet előmozdítani, mely" életének ragyogó pontját képezi — változatlan. Amint jó tettel búcsúzott el az ó évtől, utólag legyen itt emlitve, hogy karácsonykor sokasa szerint 24 öltözék ruhát ugyan ennyi pár csizmát osztatott ki szegény elemi tanítványok közt, — ugy : nemes cselekedetekkel kezdvén is az uj esztendőt meg. Ml mindezekhez csak annyit mondunk, teljesüljenek őszinte tisztelői által január 22-én és az évfordulat alkalmakor kifejezett kívánalmak! — akkor bizonyára még többször lesz alkalmunk egy-e,ry levélkét a koszorú számára bemutathatni. B°tí zarva soraim szívesen tenném póstára, de j lám ismét itt a hó - ez akadályoz, Sümegh j körül van sánczolva; innen sem ki, sem be nem jöhet egyelőre senki! *öe baj — papírunk csak meg lesz, nem kap számlát a pinczértől, mint az itt szorult utasok, kik azért áldják az urat, hogy nem ; csárdában, hanem rendes vendéglőben kény j teienek időzni. — 29 én elcsendesült a vihar. megnyíltának az utak, mint szokás mondán:: i az utas mehet! - Mi varjúnk még egy kissé febr. hó 2-án tartatik meg az itteni „Polgári Önképzőkör" tánczvigalma; hanem kezdhettük tudósításunkat carneval raogjahoz illően — tejezzük legalább azzal be. A hirdetett zártkörű tánczmulatság ma 1 már nekünk mult idő; még pedig kedves múltnak fogja mindenki mondaui a ki ebben részt vett. De miként is ne ? hol a vidék nefelejtsek-ben van képviselve, hol jelen van helyből az intelligens és polgári osztály, egészen magyar egyetértéshez illó fesztelen, egyszerű, éppen ezért magasztalandó, öltözékben: ott a mulat- öüguak jói kell mennie! Szépeink névsorai elhallgatjuk — csínnal egybe állitolt toilettjük — ismétlem köz tetszést aratott, — miért minden az egyszerűséget pártoló s követő delnő méltó a bal királynői czimre, az ily királynő trónusa előtt pedig mi — szívesen meghajolunk. Nem felejtkezhetünk el a tapintat teljes rendezőkről, kiknek 6g\elme minden irányban a legkisebb részletekig kiterjedt; övék az érdem. Az általános hangulat azt sug&ija velünk: tán nem ártana e — hoszu farsangban még egyel rendezniV A* csekélyre szállított belépti dij mellett a Kor6'' pénztára javára: 73 frt. 55 kr. maradt: ro elv bői á derék tarsulat 13 frt. 55 krárt a török sebesültek részére szavazott meg. Éljen a hazafias érzelmű „Polgári Onképző-kör" ! Most pedig ideje lesz januárban k«zdett és februárban befejezett soraimat Szidnayhoa vinni, különb-n ismét 3ok lesz a hó — s a vissza térő kocsis reá mondja: uram nem mehet a ló! A viszont látásig: BÁN FI. Helyi hírek. f — Ö Szentség« IX Pius pápa, századunk epochalis alakja febr. 7-én délután 3 órakor Rómában meghalt. 31 évig ült a pápai trónon, született 1792 május 13 án Sinigaglia, Sene Gallica városában. Családi neve: Mastai Ferretti János Mária. A kétszáz miliő keresztény világgal imáz-zuk : Az örök világosság fényeskedjék néki! — A nagy-kanizsai főgymnásium ifjúságának febr. 6-án tartott hangversenye s tánczkoszoruja minden várakozáson felül ki-tünőleg sikerült. Ha a mÜ9''>rozat egyes tételeit külön akarnók bírálat alá venni, csak ismétlésbe esnénk, mert mindegyik zajos tapsvihart aratott. Nem hagyhatjuk azonban érintetlenül a „Kossuth indulót", melynek szabatos, elénk előadása oly meglepő közlelkesedést szült, hogy j peresekig tárté éljenzés , helyeslés- és ujrázáa-, ban tört ki a nagyszámú hallgatóság, eJóada-'' tott másodszor is s nem kevésbbé gyujtólag ha''ott e hazafias érzelmet leheld kedves és drága terménye a magyar zene-irodalomnak, melyet, hogy a lelkes tanulóifjúság figyelem* és odaadással betanult s előadott, közelismerést vivott ki s általános örömet keltett. Á kitűnő szellemi eredmény hatványozta a táncz-koszorubau résztvevők kedvét s a legpéldásabb rendbén íolyt a mulatság. A helybeli és vidéki hölgykoszorú minden egyes szép virágát nem említhetjük meg, mert terünk szűk volta nem engedi. Az anyagi eredmény is fényes, mint halljuk 300 frt körül van a tiszta jövedelem. — Eljegyzés. A nagy-kanizsai ügyvédi kar egyik jeles fiatal tagja Varga Lajos köz és váltó ügyvéd jegyet váltott a bájos Suleg Nina kisasszony nyal Csáktornyáról; a menyegző május hóban lesz. — Tisztelt barátunknak sok szerencsét s fellegtelen boldogságot kívánunk! i — A nagy-kanizsai „Polgár-Egylet" ■ alakulási évfordulója nem 4!, hanem 44 dik '' volt, mely febr. 2 án társas vacsorával tartatott meg; előbbi számunkból kimaradt azon köz-lelkesültséggel fogadott pohárköszöntés említése, meiyet Tuboly Victor irótársunk gyengélkedő egészsége miatt távol volt Tárosunk igen tisztelt pelgármestere Belus József úrra mondott volt, szinte alkalmunk van közölni a költő szívességéből rimes köszöntését, mely zajos tefszéssel fogadtatott: V „Midőn ma áldomást iszunk Nem kell feledni egyet; Hogy Kanizsán a legelső Voit a „polgári egylet" Még pendeles gyerek voltam Mikor ez már rég állott S jó hírneve bajárta a Dunántuü világol! Igaz, hogy csak kicsi e ház. N''-ni nagy ez az épület; 1) magas és nagy benne a Honfiúi érzület. Mindenegyik polgár itten Jő hazafi és e ház őrháza a becsületnek, A mely arra felvigyáz. Ilyen egyletért poharam Büszkén emelem tehát; S kívánom, hogy építhessen A jövőben palotát! És mindenben emelkedjék Vele együtt a város — Emelkedjék ez egylettel Iparos és a gyáros. S engedjék meg, hngy eaekhez Most még egyet kívánok: Éljen a derék elnök ós Éljenek a polgárok; TUBOLY VICTOR. — Gyászhir. Egy jószívű, művelt lelkű fiatal ember szállt a sírba; alapos képzettsége, fenköltszelleme s nemes törekvése folytán máris nagy körben tiszteletet kivívott Kollay Gábor ügyvéd jelölt haláláról vettünk tudomást, ki Kottoriban, atyja Kollay Rókusz házánái szülőinek karjai közt február 6 án vett bucsut a világtól régóta sinlődő mellbajbau. A „Muraközi kérdés" vitatása alkalmával szép emléket hagyott hátra. Áldás emlékezetén, béke hamvain ! — Dervarics Akos kilimani birtokos Ur nagy hálára kötelezte a magyar irodalmat, de kiválólag a zalamegyei közélet iránt érdeklődőket: ugyanis a mult század végén s e század elején Zalamegyében élt jeles költőnk Horváth Ádámnak, ki Petri-Kereszturban, Göcsejben jeltelen hantok alatt alussza örök álmát, kiadatlan költeményeit gyűjti, ezekből néhányat „Adatok Zalamegye Történetéhez" czimü kiadvány V dik kötetének II ik füzetében közlünk. Fogadja a nemesbuzgalmu gyűjtő előre is hazafias köszönetünket! — Derék hadfiak. A Sopronban állomásozó 48 ik gy. ezred II. zászlóalj altisztjei szép terv kivitelenek örvendenek. Ugyanis; ezen altisztek, kik daczára azon kevés fillérek-nekt amelyek napifizetésöket képezik és daczára annak, hogy napjában csak egyszer kapják az áilami eledelt; megmutatták azt, hogy nem csak a királynak, nem csak az országnak teszik meg azt amire esküdtek, hanem az irodalom iránti forró érzelem is szikrát kapott bennök, — és egy olvasó kört alakítottak. Bámulatra gerjeszt mindenkit, hogy egy „hadfi" ezen csekély fillérekből mikép bír megélni. Megmutatták azt, hogy .magyar katonák.'' Megmutatták azt, hogy azon csekély fillérekből nemcsak, hogy önmagukat fenn bírják tartani, hanem egy oly olvasó kört alakítottak, mely valóban meg érdemli e nevet, hogy „Olvasó-kör." Ezen ne- mes czél iránti érzelem oly fokra hágott, hogy . e még nem rég alakult egylethez, e derék hadfiak a krajezárokat szájoktól megsaakiták ét oda adományozik. Képzelhetni, hogy mennyire haladtak előre, midőn e most nem rég alakult egylet, már mintegy 8 hírlapot járat és egy kis könyvtárral is bir. A .Magyar Újság- is megdicsérte szándék nk ezen nemes czélját. Kiemelte hogy a haderő ily férfiai, kik nemcsak a hadicselek fondorkodó ágaiban, hanem még vi-lágilag is művelődnek, magukat joggal neves-hetik a haza és a király erélyes támaszainak. És e nemes tett annyival inkább is emeli tekintélyűket, — mert mig más ezredbeliek szabad idejóket a korcsmában töltik és iszákosság következtében veszekedve anyagot nyújtanak egy élezlap kíméletlen éles körmeinek, — addig ezek csendes körükbe visszavonulnak és idejö-ket egy nemes czélra és saját világi tapasztalataik müvelésére fordítják. Adja az ég, hogy ezen egyesület példát nyújtson a többi ezredeknek és együttesen szép előmenetelnek örvendjenek !! ! 8z. h. — Csáktornya derék tűzoltóit folyó hó 6-án esti 10 óra tájban 2 helyen is munkára hivta fel a romboló elem. Csáktornya szomszédságában. Kis-Szt.''Rókuson az urodalmi magtár-, Xeipén pedig a vadászlak égett le, kora reggel tértek vissza derék tűzoltóink. — Meghívás. A keszthelyi iparos ifjúság által 1878 ik évi február hó 23-án az „Amazon* szálloda nagy termében zártkörű tánczes-tély rendeztetik, melyre kivül czimzett urat '' és családját tisztelettel meghivja a rendesőség. Stider Kálmán, Nagy István, Neumark Adolf, Riersch József, Horváth Elek, Kraft Frigyes, Neumark Jakab, Zitterbarth Kálmán, Honig '' Ignátz, Lakits János. Kezdete 8 órakor Egy családj«gy ára 2 frt 50 kr Személyjegy 1 frt. Jegyek hapha''ók Lázár Ignácz és Hónig Ig-nácz urak kereskedésében, ugyszinte a vigalom estélyén a pénztárnál. — Rövid hirek. Szent-Pétervárról irják, hogy Trepow tábornokot egy nő revolverrel meglőtte, a tábornok állapota igen komoly; , a tettes nő m nd^ddig mélyen hallgat. — Pozsonyban Grf. Pálffy Rudolf, Budapesten Iránics Kálmán műegyetemi hallgató es egy éves önkénytes agyonlőtték magukat. — A török ministerium ekép alakult meg : Achmet Vefik effendi ministerelnön és belügy; Server p. külügy; Reuf p. hadügy ; S«dik p. tengerész-ügy ; Kiari p. pénzügy; Namik p. tüzérség nagy mestere és Savfei p. az államtanács elnöke. — Az adessai (Oroszország) szláv bizottság Milelicset tiszteletbeli tágjává választotta. — Warner angol tengerész vizáthailan papirt talált fel, melylyel a hajó vizben levő részét be vonni nagyon czelszerü, mert semmi féle tongeri növényt nem vesz föl s a hajó menten marad minden idegen anyag lerakódásától. — Metternich berezeg 8 kötetre menő emlék iratait legközelebb ki fogja adni a hires államférfiú fia Richárd herczeg. — Ozmán pasa már két hét óta Kharkovban van, nagyon magábazárkózott senkit sem bocsát magához, vagy csak ritkán; 1000 font sterlinget küldött nem rég neki a szultán. — A kir. főügyész sajtó pert indítót'' az „Egyetértés" decz. 21 iki számaban megjelent czikk miatt. — Szathmár megyében ugy elszaporodtak a farkasok, hogy tömegesen támadjak meg az embert. — Két nap alatt öt öngyilkosság történt Pozsonyban. — A párisi szállodák tulajdonosai elhatározták, hogy nem utánozzák a béosi vendéglősöket, hanem hogy kedvező tarifák által minél több idegent igyekeznek vonzani a közkiálhtásra. — Az illeték kiszabási hivatalok, mint hirlik, bessüntelettnek. — A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról (bagatelle törvény) szóló 1877. évi 22-ik törvényezikk f.é. marczius 1 én lep hatályba. — Egy azent-pétervári lap szerint Ozmán pasát haditörvényszék elé fogják állítani, mert 150 orosz katonát találtak eltemetve Plevnában, kiknek testén nem volt a megsebesülés nyoma s igy elevenen lettek eltemetve. Igazi muszka combinatió. — Hírhedt rabló, Vassalí Vazult lőtte le Biharmegyében a m.-oséki csendbiztos, a rabló még két óráig vonaglott s akközben kivallotta bűntársait. — Háborús hirek. Hirlik, hogy Ho-bart pasa paranoaot kapott a Piráus bombázá sára, ha a görög csapatok vissza nem huzatnak. — Athénban és Görögországban nagy rémülés uralkodik a török hajóraj megjelenése miatt. — Ignatieff Romániának Dobrudsát egész Küss-tendzseig, Kilia megtartásával együtt és a Dunatorkolatokat romániai államkötelékben kárpótlásul a visszaadandó egy rész Besssarábiá-ért odaígérte. —- A londoni s párisi kabinetek Ausztria meghívását a Bécsben tartandó con-gressusra elfogadták. Olassorsság hasonlólag elfogadandja azt. — A .Daily News- jelenti, hogy Erserum átadását hivatalosan megerősítik. — A Német kormány is elfogadta a con-gressuat — Az angol kormány el van határozva as orossok átvonulását Konstantinápo-lyon a ssultán beleegyezése daczára megaka-dályosni. — Lyons és Elliot képviselendik Angliát a conferencsián. — A londoni lapok jelentik, hogy as orosz hadsereg bevonult Kon stantinápolyba. Vegyes hírek. — 8ita Pista rablótdrsai. — Máté Jóssef a teklafalui orqságuton, és Bödő Örzse Bukoviczán f. hó 25 és 26-án esti 9 órakor a szigetvári járás foglárok által lettek elfogva, és két órgasda társai. — Az illető rablÖk a kapós• vári kir. ügyészségnek lettek átadva. — Borju-r&volver. Egy kilenczfejü borjúról tesz emiitest a douaii „Independant", melynek leirásat a következőkben adja: Vasárnap este egy Pieion ur tulajdonát képező tehén borjut hozott a világra, melynek feje a buldogéhoz hasonlít. E fej körül még nyolez kisebb, de egymástól teljesen megkülönböztethető fej látható. Az állat hátsó része farktalan s a medvetest alakjával bir. A borjú 50cenlimeter magas s 35 kilót nyom. Szerdán még élt s természetesen sok kiváncsi tódult látására. Pieton ur az Independent szerkesztőségében személyesen megerősítette ez adatok valódi aágát Szerkesztői Gzenet. 2655. „A« ostromai rolt Sofia« czikk beküldőjének kijelentjük, hogy ha a szerző kilétét nem tahink, két értelmfi czikket semmi e«etre s«m közölhetünk. 2656. H. A. Nem tudjak; az illetS már rendbe hozta. KOszönet a válaszért. 26^7. Többeknek a vidékre ez nton jelentjük ki, kogy az „Adatok Zalamegye törtenetéhez-'' czimü kiadvány IV-dik kötetéhei tartozó disztábla a gyar-bao nem készülvén el a rendes id6b«n, az csak az Tfc&jc kötet I-8Ö füzetével küldetik meg postai költségkímélés tekintetéből. 2653. .Arámhoz". Közöljük. 2659. B. Sz. Az emiitett levelet nPm kaptak. Szíves üdvözlet! A könyvek ószig is maradhatnak. 2660. ML A. 4-dik számot már csak nehezen szerezhettük meg, de azért elküldöttük 2661. D. A hangjegyek még most sem érkeztek mrg. pedig kétszer is sürgettük. Heti naptár Február 10-től február 16 lg 1878. és heti- Kath. és prot. Görög S>! nap naptar uaptár atjl 6. A jó magról. Máté VIII - >Ó Vasariap F 5 Sehol. 29 A 4 Ignácz 11 Hétio Dez8ér p. 30 Bas. G. JHt 12 Kedd Eulália 31 Cyru* 13 Szerda Agnb pr. 1 Ó Feb. 14 Csütörtök Bálint 2 Gy. sz. b. a* 15 Péntek Faust J. 3 Simeon 8* b* Szombat J uliaana 4 Isidor 1* Felelós szerkesztő : Bátorít Lajos. Nynizz^xr* Jelentés ! A helybelyi iparos segédek február hó 2-án tartott tánczvigalmáról. A czél, mely e tánczvigalmat teremte, egyrészt közhaszna, másrészt humánus, — közhasznú azért, mert nemzetgazdászati könyvek megszerzésére szántuk és ezen könyveket pedig a fenmaradt pénzösszeggel együtt „a nagy-kanizai iparos segédek beteg-segélyző egyleté''-nek ajándékoztak. Hogy vállalatunkat siker koronázta, azért köszönettel tartozunk az egész igen t. vendek koszorúnak szives pártfogásukért, de ebben a főérdem mindenek előtt Szigritz vendéglős urat illeti, mert a termet s világosítást ingyen engedte át. Nem mulaszthatom ezen alkalommal t. vendégeink kedélyességét s példás magukviseletét felnem hozni, a mely minden várakozásunkat felül multa, az 9egyenI5ség* jókedvünkbea sem matatott fattyuságot tübbet egynél. De hissen a természet is agy működik« hogy még a legtisztább basa közt is néhány vad konkolt hágy n8ni. — így történt nálunk is, — hogy egy helybeli ügyvéd ur képezte a konkolt. — Nevét nem mondom meg, mert hátha «értve érezné magát 5 kegyelme, hogy egy iparos segéd kiván neki e*y kis „n oderatiót* mondani, — csak a tolla e-ú-nezetét irom le. Ó nem öreg nem is alacsony, termete egyenes henczegS, ha bajuszát vagy szakálát akarnánk nézni homályba borulna szemünk és igy a bajusz s szakái láthatatlan 5 ha bálba megy belépti dijat nem űzet, de annál jobbban hozzá fog a rendet összezavarni, vagyis a tánezot összekuszálni ; ha a tánca-rendező kéri, hogy tánczoljon rendben, (akkor azt feleli) nekem nem parancsol (shi ordi-nere kheL) ? — 8ie ordinerer KerL Ilyen a világ vagyis a megszokott tekintély. — Legyen példa a fenti érintés. Ha azon nr rangja magatartásával összeegyeztető lett volna, agy bizonynyal a rendőr súgott volna valamit 3 kegyelme fülébe. A tánczvigalom rende zo bizottság meghagyásából. DÓOR I8TVÁN. 546. * E rovat alatt köalöttért felelősséget nem vállal a Sserk. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUÁR 10 én 1878.. Diszes és izlésteljes FÜZÉRT AIVCZ-JELVEN YER (G o t i 11 o rlia) tánczvigalmi meghívók és tánczrendek bő választékban WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Vendéglő bérlet ! A zalamegyei Balatonparton lévő. rév-fülöpi gőzhajó állomási vendéglő, folyó évi április 24-tól három évre, a korcsmáitatás lakással együtt nyilvános árverés utján bérbe adatik. Bérelni szándékozók február 17 én délelőtt 10 órakor Günsberger Lázár urnái Bogláron megjelenhetnek ; bánatpénzül 75 forint kitüzetik. A legtöbb igéró bánatpénze bennmarad, a többi árverezőké visszaadatik a helyszínén; Írásbeli ajánlatok, bánatpénzzel ellátva, szinte elfogadtatnak. Kelt Bogláron 1878. február 1 én. (542 2-2) INGYEN! Kpen rant -el^nt me2 .1 maca nőmében r yrtlen mfi „AZ Ö N 8EGÉ L hfi ''"''S megbízható t«nxc*afíó a nemi részek mintifn beteg*>''sj'' il>fn Dr. Erriszt L. hasonsxo.i vi orvostól K mű mindazoknak oktatáit <•* ftftgéiyt nvnjt, kik k»ra itjusájjukhan titko« bünt vagy tu!*;ie<>« kicsapor.; isokat klfvrttek el. s ielculeif gyÖDQeség-, és szétbomlott idegr.''-ndszerben «».envo i-Iiek. korai tehetetlenség Által vannak Utolérve. .agy I''nnek kr>-j.»li bekövetkeztétől tarthatjuk Azok ik, kik hajhullásban bőrkiütések-, bojasenyves köszvény . hólyag bántalom-, neb*z légzés- és emvsztes-hianyban s«- n-vednek. vagy, pedig kiknek te ;e tulaigos higany kéazitmény-adagolá* aluü el van gyöagifvo. szenvedé^ükbni teljes f?}"ógyu-l««t találnak. Kzf-n könyv uzyan minden könvvker"«kp<K''3bpn 2 frt^rt kapható, do azok. kik anoak értekéről meg akarnak győződni abból kivauatra igen érdekes, képekkel ellátott kivonatot kapnak tőlem ingyen beküldve. (53<j 5—*) Dr Ernst L. Budapest, kétsas utcza 24. Sohase vesse magát aiá a bet-K 8«mmin«?m(l orvoni gyógykezeitc-■é«n<ik. míg ezea ingyeo-kivocatból taaulsagot nets aaeritett. Császár kizárólagosan király ilag szabadalmazott PURITAS Haj - i f j i t ó - tej. A .PuritaS"1 nem hmjíVnték. hain-m tajoemü folyadék mely majdnem azon csodálatos hatás-*! hir. ho.''y ős* hajakat m«-gifjit. azaz la«-sai.kint még pedig legkesóbil tizenlégy nap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg Lirt ! A „Parit««-1 n^m tartalmaz festékanyagot. A haj tetazóa szerint vizzel mosathatik, lehet fehérrel átvotit vánkonon aludui, éi gózfiird.''ket hasmálni, a festéknek nyoma sem vebető ész e, mert a ic n*m fest, hanem ifjitja éa pedig a legho»«zal>b és legdúsabb női hajzatot ís a férfi haját és szakállát. Egy üveg ,Paritás* ára 2 frt. (postai »zétkQdéanél 20 krral t.Tbb s készpénzzel vagy utánvéttel kapható : Franoz Ottónál Bécs lUriahilfer-strasse 38. szám. — Nagy-Kaniwán valódi minőségben Prágör BbIE gyógyszerész nrnál. (512 20—25) MATTONI féle BUDAI királyi keserűvíz lesz az első bel- és külföldi gyógytárból minden megrög zött székszorulás és minden ebből kifolyó betegségek elleu a legkevesebb utóhatás nélküli hosszabb használatra is a legmelegebben ajánlva. Matton! és Wille, cs. kir. udvari szállítók. tulajdonosai 6 egyesült kir. budai-keserű forrasnak : Deák-forrás, Hunyadi Mátyás-forrás, Henrik-forrás, Hildegard-forrás, Szécheuy-forrás, István-forrás. GvÓl''v- löiratok és brorhurok ingvi*p B UJJ A PEST, L>o rottya- utexa 6 mz. Raktár Nagy-Kanizsán: Swarz és Taubernál. Kőbányai sör raktár DREHER ANTAL sörödéjéből Biankenberg Vilmosnál főtér (gabona piarcz) Kaiser-féle házban. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 5(J palaczkos ládákban a legjobb minőségben kapható. — Helybeli palaczksör megrendelések, házhoz szal-iitva. mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben eszközöltetnek. (425 27 — *) oooooooooooooooooooo Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán következő uj regények füzetekben kaphatók u. in. t A Gályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Bni\l G. a füzet 25 kr. A házasságtörés drámái, társadalmi regény. Irta Montepin X. a füzet 25 kr. Háború krónika a füzet 30 kr. Pór és mágnás vagy az újkor rabszolgái. Történ, regény. Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a velenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regény. Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Szuleika a hárem gyöngye, vagy a Sztambuli fekete leányrabló. Irta Brükl G, a füzet 25 kr. Minden fentebb regényhez 2—3 diszes olajnyomatu kep széles aranykeretben a melynek értéke 10 — 12 frt csekély utánfizetéssel tartozik az utánfizetések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöl-\etnek. A fent emiitetteken kívül bármely lapban hirdetett müvek és folyóiratok minden ár felemelés nélkül Wajdits József könyvkereskedésében meg rendelhetők. Legelő bérlet. A Balaton hídvégi uradalomhoz tartozó égeföldi gazdaságban, miutegy 600 kataszt: hold jó minőségű legelőre, az uradalmi tisztség álul folyó 1878-ik évben is, mindennemű szarvasmarha, ugy lovak és csikók — egj^évnél idősebb ménló kivételével — legelőre elfogadtatnak. A bérlendő marhák és csikók czélszerü elhelyezéséről gondoskodva van. Bővebb értesítést adhat: (545 1 — 3) AlZ uradalmi tisztség. Utolsó po3ta: Kis-Komárom. Nagy-Kanizsán, nyomatott akiadólap tulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- ós szemész, gyógyit gyökeresen fényes éa tartós siker biztosítása mellett mind-......mii titkos betegségeket 1) az ön fertőzésnek minden következményeit, ugy mint: itt a g (j itt léseket az Ingerlékeny gyengeséget, az ondófblyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hugyesöfolyásokat. (még oly idülteket is,) a nemzőrfcszek bujakóros fekMyeit és másodrendű bujakórt minden alakjaiban és elosuíitásaiban; 3) hugycsószükiiléseket; 4) friss és idült oyákfolyásokat nőknél, az ugyneveaett fehérfolyást, és sz onnan eredő magrtalanaáKot ; 6) bőrkiütéseket; ^409 56-6U) 6) a húgyhólyag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket. Reudel naponként: délolóti 10 órától l-i^, délután 3 órától 5 ig és oetve 7 órától 8 ig. Lakik: Pesten, belváros, Kígyó-utcza 2-ik szám, a Kígyó- és Városház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek inegktUdetuek ff AGr-KANIZ8A, 1878. február 14-én. 8 frtf Tizenhetedik évfolyam. Ü_/_A S ■ . / >110 Előfizetési ár: j egész érre fél évre . . negyed évre . Egy szám . 4 • 2 ii 10 kr Hirdetések G hasábos petitaorban 7, másodszor 6 3 minden további sorért 5 kr. NYILTTÉRBEN soronként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden begyes hirdetésért külö % 30 kr tiaetendo — - - - — I A lap az* } illető köz ____L. lap azeliemi réssót illető közlemények a szerkesztőhöz, anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendök : NAGY-KANIZSA WHsslosház. Bérmentetlen levelek csak iámért munkatársaktól fogadtatnak el. (Kéziratok viasza küldetnek. nemi elóbb: ,Z A L A-SO M O G YI KÖZLÖNY.1 N.-Kanizsaváros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbauk*, ^n.-kanizsai takarékpénztár41, a „zalamegyei általános tanítótestület", a n.-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kauizsai külválasztmánya* s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Metenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmú lap. A kisebb polgári (bagatell) ügyek. A kisebb polg. peres ügyekben való eljárásról szóló 187 7. évi XXII. t c. szentesítést nyervén, annak rövid idő múlva leendő életbeléptetése közel kilátásba van helyezve. A törvény életbeléptének időpontját f. évi február l-re jeleztük, ujjabbi értesülésünk szerint azonban mindeddig a ministertanács nem tűzte ki e törvény joghatályának időpontját. Mi volt az inditó ok, mely a kormányt e törvényezikk keresztülvitelére reá birta, az olvasóink előtt ismeretes; több alkalommal lett a kormány a képviselőházban aziránt interpellálva, hogy a rendszeres törvénykezési eljárás hosszadalmasságára való tekintet-bóladuá be javaslatát, miként lehetne kisebb ügyekben, s csekélyebb pénzbeli követeléseknél rövid ntoni eljárással gyorsan igazságot szolgáltatni, s az ily ügyeket rövididő alatt befejezni, melyek eddig a járásbíróság utján, hol a formák megtartása miatt s elegendő munkaerő hiányában az idézésre is hónapokig kell várni, elérni nem lehetett. Ezen bajokon igyekszik segíteni az idézett törvény, melynek szelleme minden egyes szakaszában a rövidség és gyorsaságot tünteti fel. Most már a czél elérése a törvény kivitelétől van függővé téve, a rövidség és gvorsaság ügyes és szakavatott birósági joggal felruházott egyénektől, s ezek mellé rendszeresítendő elegendő kezelő és segédszemélyzet szervezésétől függ, ebben fekszik a törvény czéljai elérésének Archimedesi súlypontja. Időszerű lévén, alkalmat veszünk magunknak ezúttal a szóban lévő törvényt főbb vonásaiban olvasóinkkal a kővetkezőkben megismertetni. A békebirósági eljárás, írja a tapintatosan szerkesztett „Ung% szorosan szóbeli, közvetlen és nyilvános, t. i. a peres írásbeli tárgyalás ki van zárva, a biró a felek meghallgatásával az igazságot kipuhatolván — mond Ítéletet, mi által az eljárás a kir. járásbíróságokénál hasonlíthatlanul gyorsabb. A békebiró a községi bíráskodással is megbízható, mely esetben a békebiró ebbeli működésének tartama alatt — az illető község területén külön községi biráskodásnak helye nincs. Békebiróságért rendezett tanácsú városok és szolgabirák a közigazgatási bizottság utján folyamodhatnak. A törvény megkívánja, hogy a békebiróvá ajánlt egyén elméleti bírói, vagy jogtudományi államvizsgát tett, vagy birói hivatalt viselt légyen, kit a közigazgatási bizottság meghallgatása után az igazságügyi miniszter a király nevében nevez ki. Békebiró nem lehet állami tisztviselő, községi vagy körjegyző, működő ügyvédvagy gyakorlati ideje alatt ügyvédjelölt, kir. közjegyző, alkalmazásban levő lelkész, segédlelkész, szerzetes és néptanító. A békebiró ítél pénzköveteléseket tárgyazó ingóság vagy munkateljesítés iránt, kamatok, életjáradékok, tartás és élelmezési kötelezettségek tárgyában 50 frtot meg nem haladó összeg erejéig, a járulékot ide nem értve, mert a járulékok a főösszeget is meghaladják. ítél polgári eljárás alá eső mezei rendőrségi ügyekben a járulékon kívül 100 frt erejéig. ítél bérleti ügyben a bérelt laknak vagy tartozmányainak kiürítése vagy ezeknek a bérlő részére való átbocsájtása iránti keresetekben feltétlenül. Más bérelt helyiségek kiürítése vngy átbocsájtására irányzott keresetekben 200 frtig. Haszonbérlet visszabocsájtása '' iránti keresetekben 50 frtig. Becsületsértési ügyekben az országnak azon területén, a hol ezek polgári eljárás tárgyát képezik. ítél országos vagy hetivásári ügyekben 50 frtot meg nem haladó összeg vagy tárgy érték erejéig. ítél mesgye igazitási és sommás visszahelyezési ügyekben, de csak akkor, ha a per tárgyát lakásnak vagy tartozmányainak, vagy egy 1600 négyszög öl holdat meg nem haladó földbirtoknak birtoklása képezi. Ezen hatáskörét a törvény még azzal is szélesbiti a békebirónak, hogy az elébe vitt ugyanazon panaszba több, habár jogalapra és tárgyra különböző követelés foglalható, ha ezek mindenike ugyanazon felperes vagy felperesek által ugyanazon alperes vagy alperesek ellen támasztatik. Itt tehát lényegesen eltér az érvényben levő hason törvénytől. Az eljárásba a biró, ha az ügyet hatósága alá tartozónak s magát illetékesnek tartja, bocsájtkozik, s a panasz tárgyalására, lehetőleg rövid határidőt tüz. A felek az ügy tárgyalására rendszerint á peres felek neveit, a kereset tárgyát vagy összegét, s a tárgyalás idejét és helyét tartalmazó idézvény kézbesítése által hivatnak meg. Ha a felek szóbeli felhívásra megjelentek, írásbeli idézés nem szükséges. Érdekes intézkedése az idézés körül e törvénynek, hogy „ha felperes kivánja, az alperesi idézvény neki adandó át," a kézbesítés eszközölhetése végett felperes a községi kézbesítőt hívja fel, ki ezen esetben akként köteles eljárni, mintha a kézbesítés közvetlenül a bíróság által hagyatott volna meg. Ha tehát érdekében van felperesnek, ügyét 24 óra alatt elintézheti. Önjogu személyek a tárgyalásra személyesen jelenhetnek meg. Kiskorúak, gondnokoltak, jogi személyek, czégjegyzésre jogosítottak sat. arra jogosított képviselőik által. A feleknek jogában áll magukat a tárgyalásnál meghatalmazott által képviseltetni. A házastárs, házastársa helyett, a nagykorú fiu, szülője helyett vagy viszont, a gazdatiszt gazdája helyett, kinél alkalmazva van, a kereskedő vagy iparos segéd főnöke helyett Írásbeli meghatalmazás nélkül is megjelenhet. A tárgyalás szóbeli, közvetlen és nyilvános, de csak felnőttek bocsájthatók a a tárgyalás helyiségébe. A felek előterjesztésére vagy hivatalból kizárható a nyilvánossága "ha a biró a közerkölcsiség tekintetéből szükségesnek látja. Ezen esetben is kívánhatja mindegyik fél, hogy részéről két bizalmi személy jelen lehessen. A rendzavarókat a bíró kiutasíthatja, — azokat, kik nagyobb illetlenséget követnek el — t. i. a bírót, meghatalmazottat, tanút vagy szakértőt megsértik, 10 frtig terjedhető pénzbüntetéssel vagy fizetési képtelenség esetében 24 órai elzárással fenyítheti. Az ez iránt hozott végzés azonnal kihirdetendő és végrehajtandó. A biró a feleket a ténykörülmények, bizonyítékok és kérelmük iránt TÁRCZA Magányos fa . . . Magányos fa mező kftzepébeu Miért hn«nlaz ? oh, mondd azt el nékem. Agaid kőit nem is látni épet. Ki volt az, ki oly nagyon megtépett ? Ifjn vagy még s ifjúságod mellet Csak alig van egy két zöld leveled ; A mi még rajtad vaa az is sárga. Mind leveri sorba a szél szárnya Az ágki''.zön puszta, árva fészek, Fáj a szivem, ha reá fölnézek, Összedulva, kirabolva áll ott: Kis családja elzüllött — elszállott A mig állok megrezzen a levél, Halkan litkou — csak susogva beszól ; De én tudom mit mondani akar : Mért buaul, mért hervad el oly hamar. Hisz ez a ta bua szivem jelképe, Nincsen annak öröme, reménye : Elhagyatva mint az a bus fa ott, Ntím «okára én is elhervadok. KELEFY GY. A báty u-b á 1. (Kiavároai életkép.) Irta: Jenvay Géza. — Hpczü !''.... Hpczü ! — Helff Grott! — Kedves egészségedre galambom ! — Köszönöm, — köszönöm, — hpczü! • • • • Jaj ezek a- átkozott nedves téli napok, már ismét náthát kaptam ! — aipákolt egy éltes matróna: a szolgabíró ur, évekbeu gazdag életpárja. — Unalmas téli esték ! — ásítozott Csör-gőssyné, nagyot hörpentve az elő''te levő öblös csészéből. — Egyhangú kisvárosi élet! sóhajtotta tüsszögó matróna — mit csinálunk ezekben a hosszú téli napokban ? — Jaj galambom, ez a legkevesebb ! — vágott közbe Lármás fiskálisné: a szives házi asszony. — Hát egyik az én vendégeim lesztek, másik nap nálad leszünk, a harmadik nap meg majd Csörgóesyék uél. No de tesaék még ebből a rosz piskótából, ugyebár nagyon rosz, azért nem izlik ? — Oh, dehogy, dehogy, kitűnő, pompás ! — fanyalgott a szolgabiróné, tányérjára körmölve három darab piskótát. — Csörgóssyné galambom ! — kinált tovább a házi asszony. — No még csak egy piczit ! — Csókollak angyalom ! — Lehetetlen ! — Hisz tudod, hogy nekem oly hamar megárt minden, azután most is olyan gyenge, beteges vagyok ! — Szegény ! — sajnálkozott a szolgabiróné. — No, de azért cb*k eljösz hozzám holnap egy kis ozsonnára. — Ha holnapután meg engem szerencséltettek? — mosolygott a gyengélkedő nagysád. — Természetes, minden esetre — volt az egyhangú válasz. — Mi ugyan csak elmorzsoljuk valahogy az unalmas téli napokat sopánkodott a fiskálisné; de ezek a szegény leányok, esek mit csinálnak ebben a hosszú farsangban? i — Mit csinálnak ? csudálkozott Kelepesy szolgabiróné — hát mulatnak, báloznak ! — Báloznak? Azután ugyan hol ? fanyalgott a házi asszony — vagy talán még nem is tudjátok, hogy Kelepesen az idén nem lesz bál ? — Nem lesz bál ? Lehetetlen ! No ez szörnyűség, borzasztó ! scandalum, ily hosszú farsang s bál ne lenne? — lamentált a szolgabiróné. — No pedig bizony ugy van galambom, — erősité a fiskáliané — épen tegnap hallottam Fenyőssy Victortól. — Ja—ja—jaj, csak arról a Fenyőssy-ről ne hallanék semmit! — vágott közbe Csörgóssyné — kiállhatatlan egy ember, a mult kráncchenben is csak egy rövid tourt tánczolt Katinkámmal! De hát kicsoda, micsoda az a Fenyőssy? — veté oda pikánsán a szolgabiróné. — Egy ügyefogyott fiskális, no azért bizony kár oly magassan hordani az orrát! — Hiába a kis Baróczynak csak nincs párja! — mosolygott a háziasszony, — azt a fiatal embert hát csakugyan sajnálom, hogy elment Kelepesről, ő mégis csak tudott néha-néha egy kis mulatságot szerezni leányainknak, no meg azután rólunk sem feletkezett meg! — Bizony Baróczy más fiatal ember is volt, mint ez a Fenyőssy — erősité Csörgös-syné — aki egyebet sem tud, mint örökösen Lillája után sóhajtozni, a többi leányokkal még annyit sem törődik, mint a körmöm alatt ez a kis fekete. — Hja; de ilyen a mai fiatalság! — sóhajtott a háziasszony — oh mikor én még olyan tisenhat éves kis leány voltam, Vargay meg patvarista, mennyit mulattunk, iánczol-tunk, mennyi bált rendezett kedvemért!— Hanem hát tudjátok-e miben töri Fenyőesy Vic-tor a fejét? — Nos? — mosolygott a szolgabiróné — Hát picknicket akar rendezni a farsangon. — Picknicket? hahaha! — kaczagott Csörgrssyné, — azt ugyan nem látja az én Katinkám! — No már olyan hitvány batyu bálba magam sem viszem a leányomat ! — affectált Kelepessyné. — De már magam sem ! — contrázott a háziasszony. Csörgössyné épen valami pikáns megjegyzésre készült, midőn az ajtón kopogtattak. — Szabad! — kiálltott a fiskálisné, tőle kitelhető szeretetre méltósággal. — Ezerszeres bocsánatot kérek nagysád-toktól — szólt a belépő fiatal ember, miután a hölgyeket udvariasan üdvözölte — hogy . . . — Isten hozta! Isten hozta! kedves Fe nyosay ur — vágott közbe a háziasszony — Tessék helyet foglalni ! — Jaj de rég volt már szerencsénk! Rosz ember, felénk se néz! No hanem most épen jókor van szerencsénk, tessék csak helyet foglalni, ide mellém ebbe a kényelmes fauteuilba. Juliska! készíts csak hamar egy csésze kávét az ügyvéd urnák. Kesét csókolom nagysád; de ... . Semmi de; — mosolygott a legszeretetre-méltóbban a háziasszony — velünk fog ozso-názni, tessék, addig is mig a kávé elkészül esekből a mandola-pereczekből, vagy talán a chocoládot jobb asereti, mindkettőt Róza sütötte ám! TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. ii FEBru1878 kihallgatja, a valódi tényállás és a döntő körülmények tisztába hozatala végett hozzájuk kérdést intéz. Ugyanezen czélból a felek a biró által közvetítve vagy engedelmével közvetlenül is intézhetnek egymáshoz kérdéseket. A biró az ügyre nem tartozó kérdések intézését megtagadhatja s általában odahatni köteles, hogy az ügyre nem tartozó hosszadalmasságok mellőzésével a tárgyalás megszakitás nélkül befejeztessék. A biró köteles figyelmeztetni a feleket azon körülményre, melyek az ügyállás felderítésének vagy bizonyítékaik megjelölésének elmulasztásából származnak. (Vége köv.) Jegyzőkönyv, a soproni kereskedelmi- és iparkamarának 1877-ik évi deczember hó 17-én tartott rendes közös üléséről. (Vége.) A napirend IX-d i k tárgya. 1947. Kamarai elnök, lovag Fiandorffer Ignácz urnák jelentése, a sopron-ebenfurti vasúti szakasz kiépítése tárgyában tett lépésekről. Ezen jelenté« körülményesen előadva mind azt, mi eddig a f. évi oktober 11-én tartott rendkívüli ülésből kiküldött Fiandorffer, Patzenhofer és Rothermann urak által tétetett — azzal végződik : hogy egy osztrák és magyar iparosokból álló küldöttség mult hó 29 én az osztrák kereskedelmi minister ur, lovag Chlu-metzky Ó Nagyméltóságánál kihallgatáson lévén, a minister ur az ügyet kiderítő emlék iratnak elfogadása után kijelentette, miszerint a leobersdorf-ebenfurti rövid vasútvonal kiépítésének (mi a sopron-ebenfurti rész kiépítésének feltétele) nagy fontosságát, különösen az állam által átveendő leobersdorf- szt.-pölteni vasút tekintetében, igen jól ismeri, miért is az kiépítendő leszen, de biztos ígéretet arra nézve, hogy mikor fog az történni, nem adhat. A kamara ezen érdekes jelentést tudomásul véve, a fontnevezett uraknak időveszteséggel és pénzbeli kiadással kapcsolatos fáradozásáért köszönetét jegyzőkönyvileg kifejezi. A napirend Xdik tárgya. 1938. Ugyanannak jelentése, más kamarai helyiségnek kibérlése iránt. Ezen jelentés szerint Kugler Henrik úrtól a sétatéren fekvő házának egész első emelete 1878. april 15-től fogva 6 egymás után következő évre évenkinti 1000 frt. bér mellett — Kezét csókolom nagysád; de már Róza kisasszony készítményét udvariatlanság volna meg nem kóstolnom — hízelgett Fény őssy, néhány darab süteményt véve tányérjára, hisz általánosan elismert dolog, hogy Ke-lepesen Róza kisasszony készíti legjobban az efféle édességeket. — Mondjon valami újságot kedves Fenyőssy ur, — vágott közbe Csörgössyné, aki ugy látszott nem a legszivesebben hallgatta Róza dicsérgetését. — Lesz-e sok bál ezen a hosszú farsangon ? hallom a fövény házi fiatalság ugyancsak készül a 16 iki bálra. — Oh Fövénybáza e tekintetben sokkal szerencsésebb, m;it Kelepes, — válaszolt a megszólított — Fövényházán sok a fiatal ember, nagy a vállalkozási szellem, nálunk azonban, amint tetszik tudni, mindkettő hiányzik 8 épen ez az oka, hogy az idén bált sem rendezhetünk. — Rettenetes! — sóhajtott Kelepessyné, ki közben legyen mondve, daczára annak, hogy már 52 tavaszt látott, még mindig élt, halt a tánczért. — De apropos! — szólt közbe Csörgös-syné — épen ma hallottam, hogy Fenyőssy ur a bált pótlandó, egy picknicket fog rendezni. — Oh kérem, én csak az eszme megpen-ditője vagyok — mentegetődzött Fenyőssy, — de ha nagysádtok szive« beleegyezését megnyerni szérencaés lehetek, akkor .... — Mindenesetre! . . . . mindenesetre! — rikácsolt egyszerre mind a három teinsasszony, akik még caak néhány perczczel ezelőtt oly halálos ellenségei voltak a batyu bálnak. — Hiába, Fenyőssy ur mégis csak csókolni való udvari a« ember — mosolygott Kelepessyné. — Nem feletkezík meg ezekről a szegény leányokról, már ugy is egészen kétségbe vannak esve, hogy ezen a hosszú farsangon még csak nem is tánczolhatnak. — Tehát szabad lesz a jelen kedvező alkalommal nagysádtoknál az iv aláírása végett könyörögni?— mosolygottá dandy az aláírási ivet a kiváncsi teinsasszony ok elé ter jesztve. bérbe véve és ezen helyiségnek a kamara által nem szükségelt egyik része a kamarai titkár Schindler urnák, megállapított 250 frt. bérért átengedve lett, ugy, hogy a kamara saját részéről csak 750 frt fizet. Végre a jelentésben megemlittetik, hogy írásbeli szerződés a bérbeadó Kugler úrral eddig nem köttetett, mi felett a kamara határozni szíveskedjék. Esen jelentésnek felolvasása után as ez alkalommal elnökölő Kugler Henrik alelnök ur mint bérbeadó határozottan kijelenti, miszerint 1878. april 15 tői fogva a sétatéren fekvő házának egész első emeletét, az ahhoz tartozó padláa és pinczehelyiséggel 6 egymásután kö-I vetkező évre, évi Í000 frt. bér mellett a kamarának használatul átadja, mely nyilatkozat a jegyzőkönyvbe felvétetve, a bérszerződést pótolhatja. A kamara ezen nyilatkozatot tudomásul veszi és annak jegyzőkönyvbe való igtatását elrendeli, külön szerződésnek kötésétől eláll ván. t A napirend XI- d i k tárgya. 1946. Fiandorffer Ignácz, bor-nagy kereskedő czégnek indítványa, az uj vám-tarifa tárgyában. Ezen indítvány tartalma következő : A birodalom mindkét felében, a magyar ország gyűlésen és az osztrák birodalmi tanácsban legközelebb előterjesztett általános osztrák-magyar vám-tarifa gazdászati viszonyainkra nézve oly fontosságú és azok jövő alakulását illetőleg oly határozó, hogy el nem mulaszthatom, a kamara figyelmét különösen egy, hazánkat legközelebb érintő pontra: a borvámra irányozni. Az illető előterjesztésben mondatik : miszerint a magas kormány az uj vámtételek megála-pitásánál azon álláspontot foglalta el, hogy a „status quo" rendszerint fenntartasson é« hogy ettől csak ott tért el, hol hathatós oltalomnak szüksége a változtatást mellőzhetlenül megkívánta, vagy hol vám-technikai tekintetből megváltoztatott osztályzás szükségeltetett, vagy végre a hol az állami bevételnek a vámjövedék-bőli szaporítására való tekintet túlnyomó volt. Áttekintve az uj vámtarifát, a termények közt tagadhatlanul a bor van legérzékenyebben sújtva. Tisztelt kamara! Évtizedek óta Magyarország borkereskedői és termelőinek igyekvése oda van irányozva, hogy az ország borainak kivitelt szerezzenek. Roppant idő és pénzbeli áldozatul, valamint szorgalommal látjuk a bor kereskedőket a verseny sorompójába lépni és a kivitelt az utolsó 20 év alatt Németországgal folytatott vámértekezéseknél a borvámok kölcsönös leszállítására irányzott törekvéssel előmozdítani. Sőt mi azon reményt neveltük, hogy kor- — Ah tehát már Továryné alá is irta !? gúnyolódott Csörgössyné. — Mutasd csak kedvesem! szólt közbe a szolgabiróné, maga elé húzva az ivet. — Mutasd csak kérlek ! —. fanyalgott a háziasszony megfogva az iv egyik szélét. — Várj csak angyalom — válaszolt Csörgössyné; egészen maga elé húzva az ivet — azonnal olvasom! Hm. hm. Tehát sonka, 2 torta 6 üveg somlyai. Biz ez nem sok; aztán Tőváryék bora eczetes is szokott lenni! A fiskálisné pedig ezalatt befutott az irodába s magával hozta térjének öblös kalamárisát, azután kényesen beleütötte a tollat a fekete folyadékba s még kényesebben oda firkantotta nevét az ivre, az étkek lajstromába pedig vaddisznó, créme, thea, rum lön iktatva. Azután jött Csörgössyné: fánk. pulykapecsenye, sütemény, 6 üveg budii vörös borral. Végre a szolgabiróné bidgyeztette oda nevét teljes praedicátumával s olyan hatalmas manupropriát talált kanyarítani a türelmes papirosra, hogy még Csörgössyné fánkjait is el-tintázta, a sütemény mellé meg még egy csinos kis „disznót* is rögtönzött. Visz pedig ma-laczot, vajas tésztát, diós pereczeket, hajdina szeletet és 10 üveg somlyait; mert hát ha Csörgössyné 6 üveg bort vihet ő a Kis-Kelepessy, Nagy - Kelepessy, Kelepessy Máténé, született felső-bodzai, alsó-bodzái Bodzái, Krisztina miért ne vihetne 10 üveggel, hisz a „Máté szivem" pinczéjében ezer akószám áll a bor?! Mikor azután a Kelepessy teinsasszonyok mint alá czirkálták neveiket az ivre, megkez dődtek a báli előkészülődések. (Vége köv.) A v Arámhoz. Ki viselhetné az élet terheit, Ki a kemény sors er5s csapásait? Ha nem volna éltünkben egy csillag; Mely küzdésre s kitartásra biztat. Vezénylő csillag nékem a szerelem. Életem pedig te vagy ssép kedvesem Mig én életemet remegve őrsöm — Vexér csillagom apedve üdroxlrtm ! LOB IGNÁCZ. | mányunk az uj vámügyi tárgyalásoknál még további kedvezményeket fog kivívni, ée íme nem csak minden reményünktől megfojtattak, hanem azon alapos aggodalmat is kell nevelnünk, hogy a sok fáradalommal létesített Üzletet végkép elveestjük. A csekélyebb s olcsóbb boroknak kivitele, mit leginkább kell óhajtanunk, hogy a külföldről országunkba péns folyjon, eddig sem sikerülhetett, mivel olcsó ée könnyű boraink az eddigi méter-mázsánkénti 16 márktói 24 márkra és palaczkban szállított borokén, melyek után méter-mázsánként szinte 16 márk fizettetett, 40 márkra emeltetik, akkor felesleges annak bizonyitgatása, miszerint méltán félő, hogy Németországba eszközlött borkereskedésünk lenni megszűnt. Magyarországot, ezen földmivelési, tehát tisztán termelő államot ez annál súlyosabban éri, mivel egyes megyék népességének nagy része a szőllőmivelésből él és a belföldi fogyasztás nem oly nagy, hogy ennek jövedelméből az adó fizethető legyen; millióknak létele tehát kérdésben forog. Különben azon reményt nevelem, hogy a magas kormány, mely a fenyegető veszélyt maga is ismerni fogja, semmit nem mulasz-tand, hogy Németországgal a borokat illetőleg a korábbiakkal hasonló vámtételeket fog megállapítani; a kamarát pedig felhívom, miszerint a magas ministeriumhoz ily értelemben felterjesztést intézni sziveskedjék. Ezen inditványnyal egyidejűleg olvastatott kamarai kültag, kismartoni Wolf Adolf urnák ugyanazon ügyre vonatkozó beadványa. A kamara az uj vámtarifa feletti véleményét beható felterjesztésben a magas ministe-riumnak tudmására hozni és abban különösen azon veszélyeket hangsúlyozni határozta, mely a tervezett vámfelemelés folytán bortermelésünket fenyegetné. Ezzel az ülés befejeztetett. Az alelnök : KUGLER HENRIK. A titkár : SCHINDLER FERENCZ. Tárgyaló-terem. ^Folytatás.) A nagy-kanizsai kir. bünfenyitö tszéken 1878. évi február hó 21., 22. és 28-án a kővetkező bünperek tárgy altatnak : Február 21-én: 1. Vida Pál és Árvay József tolvajlási ügyében végtárgyalás. 2. Hunyadi Imre jövedéki kihágási 5gyében Ítélethirdetés. 3. Kanizsai Mihály ellen ugyanoly ügyben ugyanaz. 4. Luksa Mária ellen ugyauoly ügyben ugyanaz. 5. Hunyady István ellen ugyanoly ügyben ugyanaz. 6. Csordás Ferencz ós társi elleni erősza kos nemi közösülés iránti bünperben végtárgyalás. Február 22-é n: 1. Kis Anna férj. Szabó Péterné és társa ellen szülés eltitkolása iránti bünperben vég-tárgyalás. 2. Grosz József nagy-kanizsai lakós elleni közhatósági közeg elleni, erőszakoskodás iránti bünperben végtárgyalás. 3. Séllei Ferencz és társa elleni tolvajlási ügyben végtárgyalás. Február 28-á n: 1. Frank Vilmos ós Dávid elleni zártö-réses sikkasztási ügyben III ad birósági ítélet kihirdetése. 2. Máté János és társa elleni gyilkossági perben ugyanaz. 3. Schiffer Simon elleni sikkasztási ügyben ugyanaz. 4. Biliege János es társa ellen i tolvajlási ügyben Il-od bírósági ítélet kihirdetése. 5. Szűcs Pál és társai elleni tolvajlási ügyben végtárgyalás. ZALAY LAJOS. Helyi hírek. — A» I. nagy kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egylete által e hó 9-en, az egyleti könyvtár javára rendezett tombola-táncz-koszorucska teljesen sikerültnek és as általános -- nem csekély — várakozást fölülmúlónak mondható. Az estély tombolával nyittatott meg, mely e nyertee fortuna-kegyencseknek szép és ízléssel választott nyereménytárgyakat játszott keseikre. Ennek bevégezte után Kovács Gábor jeles zenekara tánezra penderité a fiatalságot, mely általános jó kedv és vígság mellett hajnalig lejtetett. A szépnem fényes gyöngyfüzérben volt képviselve. Ha egyrészt sajnálattal nélkülöstük is hölgy koszorúnk némely virágát, kiknek mindenkitől ohajtott jelenléte kedvesebbé tette volna as estélyt, másrészt megelégeddéssel tapasztaltuk társadalmunk ason bisonyos eleme távollétét, mely tánczvigalmaink nagyobb részén feszültséget ée lehangoltságot idéz elő. E vigalom a szép anyagi sikeren kivül még azon fényes erkölcsi. is eredményezte az egylet javára, Hogy a helybeli közönség e jótékony czélu és nemes törekvésű egyesület iránti élénk részvétéről és jóakaratáról, melyek eddig nem igen gyakran demonstrálták magukat, fényes tanúbizonyságot tett Kaufmann Béla. — A nagy-kanizsai főgymnasium ifjúsága által a g/mn. segélyző egylet javára 1878. febr. 6-án rendezett hangverseny tiszta jövedelme 325 frt 45 kr. Fölülfizettek: ő nagyméltósága a veszprémi püspök 10 frt, Eben-spanger Leo 5 frt, Belus József 5 frt, Plihál Ferencz 5 frt, Stojk>vics Szilárd 5 frt, Hirsch-ler testvérek A.-Dombomról 4 frt 50 kr. Hau-ser János 3 frt 50 kr, N. N. 5 frt, Berzay Elek 3 frt 50 kr, Karczag István 3 frt 50 kr, Rácz Antal 3 frt 50 kr, Hertelendy Béla 3 frt 50 kr, ifj. Fesselhofer József 3 fr 50 kr, Rózsavölgyi Antal 2 frt, Etl István apát 2 frt, Sólyomy Lipót B.-Edericsről 2 frt, Löwinger Ignácz 2 frt, Kiefer József 2 frt, Knausz Boldizsár 2 frt, Ebenspanger Lipót 2 frt, Faits Károly 2 frt, Viola János 1 frt 50 kr, WJasaics Antal 1 frt 50 kr, Kiss István 1 frt 50 kr, Barcza N. 1 frt 50 kr, Fámek Kálmán ,1 frt 50 kr, Domby Károly 1 frt 50 kr, Bach-rach I. H. 1 frt, Nucsecz József 1 frt, Dr. Horváth Antal 1 frt, Martinkovica Károly 1 frt, Vusztl Alajos 1 frt. Kiss Gyula 1 frt, M- ttosch Vilma 1 frt, Wajdits József 1 frt. Zoók Nándor 60 kr. Glocker Ottó 50 kr, N. N. 50 kr, Vehofdics Aladár 50 kr, N. N. 50 kr, Sólyomy Lipótné Kis-Komáromból 50 kr, Bittó Zoltán 50 kr, Nagy Béla 50 kr, B-jrtalanné 50 kr, Tóth Nándor 50 kr, Sebestóny Lajos 50 kr, Ffiánczer Gábor 50 kr. Stolczer Hecri»- 50 kr, N. N. 50 kr, Tallabér Kálmán 50 kr, Wágnei Károly 50 kr, Hidegh Lajos 50 kr, N. N. 50 kr, Dor-nay István Merenyéről 2 frt, N. N. 20 kr. Simon Gábor 50 kr. Összesen 105 frt. 30 kr, A mélyen tisztelt felülfisetőknek, nemkülönben a szívességből közreműködő uraknak, továbbá a nagy-kanizsai társaskör igazgató választmányának nagy tükrei átengedéseért, Hirschl Ede urnák az ál-ványhoz megkívántató faanyag, Kartfcbmaroff Leon urnák sajátkitünő harmoniuma, Vészter Imre és Hencz Antal uraknak szőnyegeik szi ves kikölcsönzéseért, végül a nagyérdemű kö zönségnek tömeges pártolásáért ezennel legmé-lyebb köszö netét nyilvánítja a főgymnasium igazgatósága. — Meteorologiai észleletek a nagykanizsai főgymnasiumnál 1878. évi január h<> j ban. Közép légnyomás: 749 29 millimeter, legnagyobb légnyomás: 761-7 mm. 13 án este 9 órakor; legkisebb légnyomás: 7293 mm. 25 én délután 2 órakor. — Közép hőmérséklet: -f-5''3° C. 22-én délután 2 órakor; legalacsonyabb hőmérséklet: — 18 9® C 12 én reggel 7 órakor. — Közép páranyomás: 3 38 mm. — A levegő közép nedvessége százalékokban: 92 7%: legcsekélyebb nedvesség: 59% 22-én délután 2 órakor. — Közép felhőzet (0-tól 1 O-ig számítva) : 7.6. Egészen derült ég (0-val jelölt) észleltetett 6 szor, teljesen borult (10 zel jelölt) 54 szer. — Közép szélerősség (0-tól 10 ig számítva): 21, — 93 észlelet közül jegyeztetett összesen 79 szél, és pedig: északi 25, északkeleti 2, keleti 10, délkeleti 11, déli 24, délnyugati 0, nyugati 1, északnyugati 6 ; szélcsend peaig 14 szer. 5-nél erősebb szél volt 4 napon. — A légköri csapadék (eső, hó) havi összege: 45.6 mm. Legtöbb csapadék (12''3 mm. eső és hó) volt 25 én. Eső esett 3 napon, havazott 8 napon, köd volt 3 napon. — Ehónap lefolyása átalában az évszaknak megfelelő télies volt, gyakran erős hidegekkel, csak 22—25. voltak aránylag enyhe napok. A mezőket elejétől végig hó födte, bár 22. és 23-én nagyobb mérvű olvadás volt. — 25 én este viharos északi szél támadt, mely csak 28. és 29-ike éjjel szűnt meg; 25. és 26. közötti éjjel hózivatarral jelentkezett, 26. éa 27. közötti éjjel pedig orkánszerü viharrá erősödött, mely a rá következő egész napon dühöngött. E viharos időjárás folytán támadt hófuvatok, a vasúti közlekedést több napra megakasztották minden irányban. F. — A nagy''kanizsai kereskedelmi és iparbank részvény társulat 1877-iki zárszámadását vettük, melyből kitűnik, hogy a mérlegszámla 193.701 frtot tesz, a veszteségi és nyere-ségi számla pedig 22.223 frtot. Tiszta nyeremény 4079 frt — A nagy-kanizsai önkéntes tűzoltó-egylet tombolával összekötött tánczkoszoruja, tekintve, hogy előtte való nap is nyilvános tánczvigalom tartatott, kíelégitőleg sikerült. A rendezőséget teljes elismerés illeti. Tiszta jövedelem 71 frt 50 kr. A rendezőség köszönetét fejezi ki a résztvevőknek s a következő felülfizetőknek : Karczag Testvérek 4 frt 50 kr. Pollák Ármin 50 kr. Hem Mihály 1 frt 50 kr. Belus József 1 frt oO kr. Plihál Ferencz 50 kr. Kacsorlak lelkész 50 kr. Vágner Károly 50 kr. tizenhetedik évfolyam. zalai közlöny. i / február u-én. 1878. Szász v&spáljai tiszt 50 kr. Zerkovicz Vilmos 50 kr. Schercz Zsigmond 50 kr. Lövinger Izrael 5 frt. Lövinger Ignácz 5 frt. Weiszmayer Mór 50 kr. Neumark I frt. Eogel Adolf 62 kr. Oszeszly Antal 1 frt 10 kr. Mantuáno József 1 frt. Grünhut Alfréd 50 kr. Schercz Richárd 50 kr. Kaszner János 20 kr. Kreiszler Samu 50 kr. Tóth Béla 20 kr. i^abb Feselhoffer József 2 frt. Walbach Mór 1 frt. Németh János 10 kr. A. Ottó 50 kr. Összesen 30 frt 72 kr. . — A calico-tánczkoszoru igen élénknek mutatkozik, nagy a készület, helyes! a kisdedneveléa egyik legnemesb társadalmi ügy levén, az ovodai alaptőke nagyobbodásának előmozdítását emberbaráti örömmel üdvözöljük. Akik nem kaptak volna még meghívást s arra igényt tartanak, szíveskedjenek akár Plibál Ferenezné egyesületi alelnök úrnő ő nagyságánál, akár az ovoda épületben levő egyesületi titkári irodában jelentkezni. — Keszthelyről következő nyilt köszönet közlésére kérettünk fel: Tekintetes Szerkesztő ur! Miután becses lapja olvasótermünket látogatja, de különben is a vidéken legnépszerűbb, legkedveltebb s legolvasottabb lapok egyike, bátor vagyok a keszthelyi m. kir. gazdasági tanintézet hallgatósága által 1878. január hó 19-én segély-egylete javára adott táoczestély pénztári jelentését a közönséggel tudatni s a tisztelt felülfizetők névsorát közleni, — nyugtatván azok becses felüladakozását Az estély tiszta jövedelme 164 frt és 40 kr. A felűlfizetésekhez hozzájárultak: Gróf Festetics Tasziló ur Ő msága 50 frt, Gróf Festetics György né ő msága 25 frt, T. Hanny Andor ur 2 db. arany, T. Vérteasy Iván ur és neje i db. arany, T. Alhegyi Ferencz ur 5 frt, T. Semetke Lajos ur 5 frt, T. Garay Sándor ur 2 frt, id. Solyomi Lipót ur 2 frt, T. Rutics Béla ur 1 frt, T. Hauer Géza ur 3 frt, T. Kiss József ur 2 frt, if. Reischl Vénczel ur 5 frt, T. Noezlopi Béla ur 2 frt, T. Berger Muki ur 1 frt. T. Hanny Jóska ur 30 kr. Összesen 105 frt 30 kr. Ezen felül a bizottsághoz számos kisorsolandó tárgy is érkezett. Fogadják a nemesszivü adakozók az egylet részéről a legmélyebb köszönetet- A bizottság nevében. Ruffy Pál Begély egyleti és b. b. pénztárnok, — A kis komáromi társaskör könyvtára javára marczius hó 2-án zártkörű táncz-vigalroat rendez. Belépti dij: 1 frt. 50 kr. Családjegy i frt. A meghívó másra át nem ruházható. Felülfizetések szívesen fogadtatnak és a „Zalai Közlönyben" uyugtáztatnak. — A zala-egerszegi takarékpénztár részvénytársaságnak 1877-iki üzletforgalma: 1.574.159 frt. mérleg és vagyon kimutatása 681.861 frt. jövedelmi kimutatasa pedig 67.481 frtot mutat; a felügyelő bizottság tagjai Szekeres József, Hanti Károly és Fischer Miksa, a kimutatásokat mindenben megegyezőnek és helyesnek találták. — Meghívó. A .zala egerszegi takarékpénztár részvény társaság" az alapszabályok •26-ik §. értelmében folyó 1878. évi február hó 18-án d. u. 2órakorsaját helyiségében közgyűlést tartand, melyre a részvényes urak ezennel tiszteletteljesen meghivatnak. A közgyűlés tanácskozás tárgyai: I. Elnöki jelentés. — II. Az igazgatóság leszámolásának megvizsgálása, a mérleg megállapítása, s a nyereség felosztása, a felügyelő bizottság jelentése alapján. — III. Az igazgatóság és felügyelő bizottság felmentése. IV. A felügyelő bizottság 3 évre megválasztása. — Az igazgató választmány megbízásából: Handler István m. k. elnök. — A csáktornyai meteorologiai observatorium vezetését Kochut vaspályai mérnök ur lemondása folytán — Jeney Gusztáv ur a közs. tanoda ig. tanítója vállalta el. — Az észleléshez szükséges eszközök már el is helyeztettek a közs. elemi tanodában. Sok türelmet és kitartást kívánunk Jeney urnák e fáradságos munkához. — Szép iskolai jelenség tünt fel a szt.-gróthi izr. iskolába járó gyermekek között. Ugyanis: egy Fürst Jenő nevezetű nagyon szegény származású s árva fiu jár ezen iskolába, ki silány — a leggyöngédebb hideggel sem dacolható — téli ruházata által egészen kiválik a többi közül és általános szánakozást kelt; iskolatársai tehát, hogy oly helyzetbe juttathassák, miként a szegény fiu ne kény telenitteasék sanyarogni s szenvedni : maguk között filléreiket gyűjteni kezdték számára, mi összegezve 6 frt. 65 krárt eredményezett. Ezek után négy fiu névszerint: Friedmann Jóska, Viener Izidor, Sugár Feri és Steiner Mór elmentek a vagyonosabb családokhoz e kis összeghez némi segélyt kéregetni. A szülök látván eme zsenge, kis emberkék elméjéből ezen .kitalálást" és ily ffclebaráti szeretetet, örömmel járultak adományaikkal a fentkitett összeg nagyobbitásához; majd mások ruhát és időnkénti élelmezést is ajánlván fel, ma már a szegény árva fiu rendesen felszerelve — a még megmaradott pénzből könyvekre is jutván —járhat iskolába. B. E. — ParraghGWb&r megyénk szülöttje, ki a hazai bortermelés és kereskedelem terén sok áldozattal bár, országos elismerést szerzett következő tokaji borgyüjteményét bocsátja áruba és pedig tuczetenként— 12 palaczkjávai — ládába pakolva, (a palaczkok tiszta fehér Rajnafalaka félliteresek.) ,20 évi nyilvános borüzleti munkásságom ideje alatt, Tokaji boraimat leginkább Toltaván vásároltam be, a legjelesebb fekvésű s uri szőllők terméséből: a királyi pinczéböl, Mezőssy Lászlótól, néhai Sztepán Ferencz hagyatékából; Prámer József esperes-plebánostól, Lónyai Ödötkől, néhai Gróf Berchtold Arthur hagyatékából stb. a hol jót és tökéleteset találtam a jobb évi termésekből és Mádról Dercsény Kálmántól. E boraim 1822-ik évtől fogva való termésüek s csekély forgalmam miatt — kivált mióta külföldi üzleteimtől visszavonulni kényszerültem — évek óta feküsznek kőbányai pinczémben gondos kezelés és eltartás mellett, és sok alkalommal szereztek elismerést Tokaj hegyaljának és hazánk e nembeli felséges terményének. Hogy a t. közönség e szép borgyüjtemény felséges tartalmához részletenként ée minél könnyebben hozzájuthasson és azt élvezhesse, vagy életrendi s gyógyhatása szerint használhassa : lepalaczkolva, tuczetenként ládába pakolva, leszállitott áron bocsátom eladásra; és mivel a Tokaji borokat, különösen az Asszu borokat csak egyik évi termést sem lehet más évi terméssel — veszélyeztetés nélkül össze-házasitni — azért csak a létező mennyiséggel rendelkezhetem." Bővebb értesítéssel a szerkesz tőség szívesen szolgál. — Felhívás. Az aradhegyaljai bortermelés ós kereskedés előmozdítása czéljából f. évi márczius hú 16., 17. és 18. napján szab. kir. Aradvárosában borvásár tartatik. Ez alkalommai a borvásár helyiségeiben borászati eszközökből kiállitás is fog rendeztetni, hogy különösen az érdekelt termelő közönségnek alkalma legyen az e nembali kiválóbb gyártmányokkal megismerkedni. A borászati eszközök kéozitésével foglalkozókra nézve is csak haszonnal járhatván, ha nekik alkalom nyujtatik gyártmányaikat minél szélesebb körben bemutathatni; ezennel felhívjuk az érdekelt magyar és osztrák iparosokat, hogy készítményeikkel e kiállításon részt vegyenek s ebbeli szándékukat legkésőbb f. évi márczius hó l-ig az alulirt kereskedelmié» iparkamaránál bejelentsék, mely minden hozzá intézendő kérdésre a kívánt felvilágosítást készséggel megadandja. Aradon, 1878. február hó 6-án. Az aradi kereskedelmi és iparkamara: Deutach Bernát s. k. elnök. Dr. Gaal Jenő s. k. titkár. -- A zala egerszegi kereskedelmi ifjúság által a „zöldfa" czimű vendéglő nagy termében saját s gély egylete javara f. évi február 9 en rendezett tánczkoszorúcska, felette jól sikerült. A szép számmal egybegyűlt közönség még csak reggel hagyta el a termet. A tisztajövedelem, mi szép kis összeget képez, többnyire a lelülfizetéseknek köszönhető. Fogadja a t. közönség a rendezőség forró köszönetét a tömeges látogatásért; mert így a nemes czél legkönyebben eléretik. — A zala-eger szegi tomatüzoltó egylet f. hó 10-én tartotta ez évi közgyűlését. Tárgysorozat volt: 1. Titkári jelentés. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése az egylet 1877. évi számadásairól. 3. a költségvetés előterjesztése. 4. Az egylet öszszea tisztvisesőinek megva asztáaa. 5 Indítványok. Ez alkalommal, Kováts Károly főparancsnoki, Czifrák József alparancsnoki és Krausz Lipót c*a-patparancsnoki állomásaikon megmarad :ak és a többi tisztviselők is mind, ismét megválasztattak. — Siófokon is nagy fekete zász!'' jelzi a templom tornyáról, hogy a kath. világnak nagy halottja van, se hó 11 én ünnepélyes isteni tisztelet tartatott az elhunyt pápáért, a helybeli dalárda közreműködése mellett. Egyszersmind a helybeli dalárda a hó 24 én dal-estélyt 8 ezzel összekötött tánczvigalmat rec dez, melyre az ügy barátokat tisztelettel meghívja, a siófoki dalegyiet. Belépti dij 1 frt Családjegy 1 frt bO kr. A felülfizetések köszönettel vétetnek. A tiszta jövedelem a dalegyletnek szükséges fisharmonium beszerzésére forditiatik. — A letenyei fiatalság helybeli jég-káro&ult szegényei javára f. évi marczius hó 2-án jótékony czélu tánczvigalmat tart. Belépti dij: saemélyjegy 1 frt családjegy 3 frt. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. — Minél fényesebb eredményt kívánunk. — Ky?nen. Clement Lipót palini uradalmi bérlő febr. 11 én vezette oltárhoz Pa-linban a bájos Gödit a Vilma kisasszonyt, Godi-na János nyugalmazott urodalmi szám tartó kedves leányát. Kisérje boldogság frigyüket! — Kis-Kanizsán a városi uj képviselő választás feb. 12-én tartatott meg. Gyám-atya egyhangúlag ismét Varga István lett. — Az ujonezozás a kanizsai járásban február 15-én veszi kezdetét. — Rövid hirek. Putnokon Tóth Ede születés házát emléktáblával szándékoznak megjelölni. — Gyapjún egy 104 éves özvegyet temettek el nem régiben, ki 60 utódot hagyot maga után. — A Deák ereklyéket a museurn termében ki fogják állítani. — Fél millió csizmát rendeltek meg a ferencz-városi katonai csizmagyárban, melynek készítésével 400 munkás foglalkozik. — Budapest házi arai hásadó czimen 4205,054 frt 41 krt fiízetnek. — A roncsoló toroklob ellen drezdai orvos kitűnő hatásának mondja a toroknak erős spanyol v. portugalliai borral való őblögetését. (Nem is rósz.) — Több i^u ember Debreczenben elhatározta, hogy ezentúl férfival szemben „uram", nővel .asszonyom* s leánynyal egyszerűen .kisasszony" megszólítást használnak. Merész válalkozás a czimkórság korában. — Egy 11 éves betörő tolvajt fogtak el Bécsben. — Tirolnak északi vidékén roppant havazás volt a mult héten, másfél öles hó borítja az atak nagy részét. — Egy ál bárót fogtak el a na- okban Nagy-Váradon, magát báró Perényi ereneznek adta ki. A belügyministerium köröztette, mint oly egyént, ki a szegény embereknek tantusokat adott el aranyok helyett, — Cbinában egy angol vasút építő társulat egy jókora vasút vonalat fejezett be, a chinai kormány megvette és szét romboltatja, szerinte ilyen haszontalanság nem kell a mennyei birodalomban. — Indiában a legöregebb fehér elefánt, melyet isten-kép imádtak 107 éves ko rában megszűnt élni. — Sopronban egy ifjú hölgy agyon tánczolta magát. Lehanyatlott és meghalt ott a tánciteremben. — Egy mödlingi szatócs a mult héten vezette oltárhoz — mi után tizennégyet szerencsésen eltemetett — a tizenötödik feleségét. — Lima ós Ganyoquil városokat (Amerikában) majdnem tejesen romba döntötte a földrengés. — A conclave 17 én mindenesetre összeül. — Háborús hirek. A mozgósításra Budapesten folynak az előkészületek. — Triesztből monarchiánk részéről 3 pánczélos dihajó keletre küldetett. — A ,Tagblatt Presse,, jelentik, hogy a csár és szultán egy 3 pontból álló véd és daezszövetség köttetett. — Bécsi távirat szerint a mozgósítási rendelet aláirva készen áll s legközelebb közzé fog tétetni. — A ,N F. P.« szerint Grf And-rássy által fölajánlott conferentia javaslat meg-bukottnak tekinthető. — A franczia és olasz hajóraj parancsot kapott a Dardanellákon átkelni. s ha- i a és a i i közt V r köt- J i Irodalom. — mTiz év emléke Zalában* 1867 — 1876 Irta Bátorfi Lajos. I. és U. kötet, igen diszes kiállításban megjelent. Tartalma: Földváry Károly N. Kanizsán (1867.) — Pyllemann hangversenye. — Az édes anyákhoz. — A nevelés barátihoz. — Az életbiztosítás. (1868.) — A nagy-kanizsai főgymn. alapkőleiétele. — A színház viszonya az ifjúsághoz. — Dr. Kádas Rudolf. — Csevegjünk. — A központi izr. papnövelde. — Isten hozott a honatyáknak. — A lyceum ügyében. — Boldog uj évet! (1869.) — Három király napja. — A királyi pár. — Követválasztáskor. — Bánfi Rezső hangversenye. — Sümeghy Ferencz halálakor. — Tengerre magyar! — Csengery Antal. — Bója Gergely. — Kutya comoedia. — A vallás ügy. — A trieszti dologház. — Jótékony nó-egylet. (1870.) — Mihálovics József érsek zágrábi installatiója. — Torna-egyleti ünnepély. A III. és IV. kötet a napokban jelenik meg. Ára egy-egy kötetnek 1 frt. A kiadvány Nagy-Kanizss város lelkes polgármestere Belus József urnák van ajánlva a következő levél kíséretében : Tisztelt Barátom 1 Zrínyi Miklós a halhatatlan költő szerint: ,A fáradhatlan szorgalmásság, az unalom nélküli vigyázás, a kész gyorsaság, és a gyors készség szokta annak a drága fának gyümölcsét érlelni, melyet az emberek dicsőségnek hívnak." Ne vedd szerénytelenségnek őszinteségemet, hanem tetteidnek logicai fényes eredményeül, midőn jelzem, hogy a fentebbi idézet szerint a szó szoros értelmében dicsőséget arattál magasztos hivatalod viselésében. Méltólag boldogít ugyan az önbecsérzet, az öntndat, hogy polgártársaid benned helyzett bizalmának oly hiven megfelelsz, minőre az ész araima, a szív érzete s a honpolgári kötelesség őszinte teljesítése egy-iránt lelkesít. Nem könnyű feladat ezrek élén állva fölfelé elismerést vívni ki ama társadalmi körnek, mely hatalmas erkölcsi testületet képez, kifelé tiszteletet hódítani a törekvés-, haladás- és munkásságnak, melyet egy fejlődő város polgárzöme élénk lelkesedéssel tanusit; befelé áldott egyetértés-, honszeretet- és polgári erényben tündököltetni az ezer és ezer águ öntörekvést, hogy mint egy szerves egéJz a közjólét boldogságának vesse meg biztos alapját s századokra kiható virágzásnak indalva az utókor hódolatát, tiszteletét és elismerését érdemelje ki. És Te ezt cselekvéd! Tetteid felirvák e város évkönyveiben kitörül-betlen betűkkel, halvány fény azok tündökléséhez e levél, melyet Irántad honpolgári tisztelet-érzetem irni serkent Az emberi lét legfensége-sebb boldogsága a családi élet, mert önssived nemes érzelmének drága gyöngyeit többszörö sitve látod ssivszerelmed kedves gyűműlcsei-ben a ezektől elszakitád férfi-korod legszebb éveinek legtöbb idejét, hogy a közügynek szolgálva, polgártársaid bizalmának eleget tégy. Nemes cselekvény, fogadd őszinte hálánkat! Ha e város meglepő haladását, közművelődési intézményeinek országos kifejlődését, a közkényelem és biztonság feltűnő jeleit tekintjük, lehetetlen,''hogy a legfásultabb egyén is, ha önérzetes, be ne vallja törekvésed önzetlen voltát, páratlan áldozatkészségedet és éber tevékenységedet. Nincs közintézmény, meiynek humánus czélja van, hogy ott az elsők közt ne légy; édes öröm, nemes lelkesedés lángtűze dobogtatja szivedet, ha azt hatékonyan előmozdíthatod; kész vagy- magadat megfosztani, hogy a közoltár zsámolyához járulhass. Nincs szűkölködő, ki vigaszt ne nyerjen nálad; nincs árva, ki gyámolyát ne tisztelje benned. Ember vagy epe nélkül. Szivjóság vagy tetőtől talpig. Ezt tudva, látva és érezve, megengeded szeretve tisztelt Barátom, midőn e nemes város kebelében eltöltött küzdelmes tíz évem irodalmi gyümölcseit, melyek egy-egy szellemi emléket képeznek a múltból, Néked ajánlva emlékül átnyújtom, szivemből óhajtva, hogy olykor-olykor, ha kezedbe veszed, emlékezzél a múltra, mely Néked annyi kedves alakot, nemes küzdelmet tár fel, és lelj kárpótlást az elmúlt időkért, azok emlékeinek ártatlan felidézésében. Légy boldog, mert megérdemled ! Koronázza honpolgári tevékenységedet s emberbaráti érzelmedet ezrek áldása, e város polgárságának méltó elismerése, mert Te Nagy Kanizsa városának büszkesége vagy, ezzé tett fényes érde med, jó szived, áldozatkészséged! L*|j örömete nemes város szellemi s anyagi haladása felett, melyet előmozdítani oly őszinte lelkesedéssel igyekezél mindenkoron. Ne zavarja örömedet semmi, senki. Engem pedig tisztelőid nagy számában tarts meg továbbra is azon vonzalommal, mely a rideg életet oly kedveasé teszi s ez a — barátság. Nagy Kanizsa, decz. 1. 1877. Bátorfi Lajos. — üj könyvek. A Franklin Társulat kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek: Ifjúsági iratok tára. Áz orsz. középtanodai tanáregylet megbízásából szerkeszti Dr. Kármán Mór. III. füzet Tartalma: Görög regék. Cox György után az eredeti angol második kiadás szerint, magyarra fordította s bevezetéssel ellátta Komáromi Lajos, tr. Harmadik füzet. Ára fűzve 90 kr. Közigazgatási döntvénytár. A kormány és kir. Curia elvi jelentőségű határozatai és szabályrendeletei: Bárczy István, Grűnwald Bernát, Dr. Kelemen Mór, Kílényi Hugó, Dr. Kogler János, Leövey Sándor, Dr. Schnierer Gyula és Zlinszky Imre közreműködésével szerkeszti: Dr. Dárdai Sándor. II. folyam. Ára fűzve 2 frt. Ezen gyűjtemény legnagyobb részben oly szabályrendeletek, sőt egyes concret esetek elintézése alkalmából felmerülő oly miniszteri határozmányokat tartalmaz, melyek természetszerűen a rendeletek tárában nem közöltetnek. Az összes anyaggyüjte-mény az egyes szakministeriumok szerint ren-zett tárgymutatóval van ellátva, mely könnyű áttekinthetésével e munkának gyakorlati hasznosságot biztosit. Tanulmányok könyve. Ismeretek a kézműipar mezejéről. 21 — 22. füzet. (III. kötet 1. és 2. füzete.) — Ára egy-egy füzetnek 40 kr. Tartalma: A természeti erők és kihasználásuk. — A természeti erők kölcsönhatása. — A testek általános tulajdonságai. — A szélmalom és a csavarhajó. — Az emeltyű és csiga. — A mérleg; a fajsúly; az úszás. — Az inga és központfutógép. — Lég és légsürü-ségmérő. — A léghajó. — Megjelent Táborszky és Parsch urak nemzetizenemükereskedésébenBudapesten .Ozmán pasa induló" Plevna hós védelme emlékére zongorára Krohn Vilmostól. Ara 60 kr. Felelős szerkesztő : Bátorfi Lajts. Hirdetmény. A zala-apáti uradalmi pékmesteri állomás Sz. György napkor megürttlend, s az összes javadalommal újra kiadandó. Vállalkozni szándékozók magukat f. é. márczius hó l-ig az uradalmi igazgatóságnál jelentsék. (547 1 — 1) vállal a E rovat alatt Halottért feMSnágat nem 8ttrk. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ~» r ZALAI KÖZLÖNY. i - FEBRÜAR14 én Í878.. Diszes és izlésteljes FÜZÉRT ANCZ o t i IS o a-Ö r d © a) tánczvigalmi meghívók és tánczrendek bő választékban WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében Császár kizárólagosan királyilag szabadalmazott PVRITAS Haj - i f j i t ó - tej. A ,Pnrltt8a nem hajfesték, hanem tejnemü folyadék mely majdnem azon csodálatos hatással bir. ho^y ősz hajakat megifjit, axaz lassankint még: pedig legkésőbb tizennégy nap alatt ama sxiot visszaadja, melylyel eredetilej birt ! A j.ParitaS-'' nem tartalmai- festékanyagot. A haj tetsxéa szerint vízzel mosathatik, lehet fehérrel átvont vánkoson aludni, és gőzfürdőket használni, a festéknek nyoma sem vehető észre, mert a nem fest, hanem ifjitja és pedig a leghotizabb és legdúsabb női hajzatot és a férfi haját és szakállát. Egy üveg ,Paritás" ára 2 frt (postai síétkü désnél 20 krral több s készpénzzel vagy utánvéttel kapható: Francz Ottónál Béc« Mariahllfer-strtgse 38. szám. — Nagy-Kanixaán valódi minőségben Práfler Böla gyógyszerész nrnál. (512 21—25) Legelő bérlel. A Balaton hidvégi uradalomhoz tartozó égeföldi gazdaságban, mintegy 600 kataszt: hold jó minőségű legelőre, az uradalmi tisztség álul folyó 1878-ik évben is, mindennemű szarvasmarha, ugy lovak és csikók — egy évnél idősebb ménló kivételével — legelőre elfogadtatnak. A bér- Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán következő uj regények izetekben kaphatók u. m. Régi magyar költők tár I kötet 2 frt. Történelmi tár. »/* folyóirat 1878 I. 1 frt. 40 kr. Eródi B. Gyakorlati török nyelvtan 1 frt 50 kr. A m. k. belügyminister által kiadott ügyrend az árvaszékek részére 90 kr A Gyámsági és gondnoksági ügj*eK rendezéséről 40 kr. Malot H. Ida és Carmelita Szegény 1 frt. 60 kr. Fehér Ipoly. A vegytan rövid vázlata 80 kr. Kovács Ödön. A vallás bölcsészet kézikönyve II kötet 2 frt. 40 kr. Bizonfi F. Angol magyar szótár 4 frt. Bansbourgh Zs. Angol olvasókönyv 1 frt. 60 kr. Somogyi Ede. Olasz társalgási nyelvtan 2 frt. Toldy Z. Magyar szent Erzsébet élete kötve 1 frt. Dillnberger E. Gyógyászati vény zsebkönyv 1 frt. Javaslat a közép iskolai rendtartás módosításához 50 kr. Korn P. A. die Sympathien für die Türken ín Ungarn I. 50 kr. Zollner — Talabér. Egyházi beszédek I kötet 3 frt. Poe Edgar. Roget Mari titokteljes kimúlása 1 frt. „ 9 Csodálatos történetek 1 frt. Neumann A. A kereskedelmi törvény magyarázata I. köt. 1 füzet 1 frt 60 kr. Ilugo Victor. Egy bűn története I. 1 frt 80 kr. Dönytvénytár. M. kir. curia semmitószéki határozatai XVII. folyam. 2 frt. Dárdai S. közigazgatási Döntvénytár II. folyam 2 frt. Ügyrend az árvaszékek részére 25 kr. Vámbérv A. Indiai tündérmesék kötve 2 frt 40 kr. Nagy papok életrajza 2 40 kr. Mangold Lajos világtörténelem I. Ókor 3 frt. Vajda J. Találkozások. Budapesti életkép 1 frt 20 kr. Arbot J. Álmok álmodója 1 frt 60 kr. Menyharth Z. Kalocsa vidékének növény tenyészete. 1 frt 40 kr. Háború krónika 8. 9. füzet a 30 kr. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról. (Bagatell törvény,) 40 kr. Mindennemű irodapapir; lendó marhák és csikók czélszerü elhelyezéséről gondos- A Gályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Brükl G. a kodva van. Bővebb értesítést adhat: (545 2—3) Az uradalmi tisztség. Utolsó posta: Kis-Komárom. füzet 25 kr. A házasságtörés drámái, társadalmi regény. Irta Montepin X. a füzet 25 kr. Háború krónika a füzet 30 kr. i rizsma finom irodapapir csak 1 „ rovátkos, duplán enyvezett 1 , fél minister .... 1 „ egész minister . . . . 2 frt 20 kr. . 3,10, • 4,20, 8-9 . - . 100 nagv negyedrétü lenboriték egész név és lakhely ki-Por és mágnás vagy az újkor rabszolgái. Történ, regény. nyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. 1 A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a velenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regény. Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Szuleika a hárem gyöngye, vagy a Sztambuli fekete leányrabló. Irta Brükl G. a fílzet 25 kr. Minden fentebb regényhez 2 — 3 diszes olajnyomatu kép széles arany keretben a melynek értéke 10 — 12 frt csekély utánfizetéssel tartozik az utánőzetések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöltetnek. Továbbá megrendelhetők még ugyanott: Monumenta comitialia regni transylvaniae m. kötet ¡Erdélyi országgyűlési emlékek 3 frt. V. kötet. Magyar országgyűlési emlékek 3 frt. Fenyvessi Adolf. Az uj vámtarifa 80 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példánynévnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapirok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. A fent említetteken kívül bármely lapban hirdetett müvek és folyóiratok minden ár felemelés nélkül Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. Wajdits József könyvkereskedésében megrendelhetők. Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gyógyit gyökeresen fénye» éa tartón siker biztosítása mellett mindennemű titkos betegségeket 1) az ünfertózésnek minden következményeit, úgymint: ui a g ö m 1 é h e k e I. az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hugycsöfolyásokat (még oly idülteket is,) a nemzőrfcszek bujakóros fekMyelt és másodrendű bujakórt minden alakjaiban és elcBufitásaiban ; 3) hugycsöszNkttléseket; 4) friss és idült nyák folyásokat nokilél, az úgynevezett fehérfolyrtst, és az onnan er«drt mag:talanaéLffot ; 5) bőrkiütéseket; (409 57 — 60) 6) h húgyhólyag betegségolt és mindennemű vizelési nehézségeket. Rundéi naponként: délölfllt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig és ostvo 7 órától 8 ig. Lakik : Pesten, belváros, Kigyó-utcza 2-ik szám, a Kigyó- és Városház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküldetnek NAGY-KANIZSA, 1878. február 17-én. Tizenhetedik évfolyam. « frt ■1 . Előfizetési ár: ,egész évre fel évre . . nedved évir - „ Egy szám JO /.-r Hlrdetesek fi hasábon petitsorban 7. másodszor 6 3 minden további sorért 5 kr NYIl.rTKKBEN «őrönként 10 krört vétetnek fel Kincstári illeték tnin.i^n • egye» hirdetésért k(l!ön* í 30 kr linetondő. & - - - IaTi rt* előbb lap »ellem; réssót lletí közlemények *zerkea>sti$höz anyagi ré-rét illető fcőrlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intézendők : NAGY K VNIZSA Wlassloahaz. Bérment^tien levelek . caak »»mórt munkatársaktól fogadtatnak el. !i "»Kéziratok vissza ne 3 küldetnek. a O M OGYI KOZLON Y/ \\. Kanizsa város helyhatóságáuak nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank«, „n.-kanizsai takarékpénztár«, a „zalamegyei általános tanítótestület", a n.-kanízsai kisded-neTeló egyesület", a „soproni kereskedelmi * iparkamara n.-kaiuzsai ktilválasztmánya- s tohh megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heteukint kétszer, \asarnap- s csiiioridkon megjelenő vegyes tartalmú lap. módjai: beismerés, — szakértők véle-és eskü. E szerint a yélemén ve A kisebb polgári (bagatell) ügyek. ^Vége.) A jelen törvény által megállapitott eljárás alá tartozó ügyekben szavatosra való hivatkozásnak helye nincsen. A meghatalmazott által képviselt fejér. a mennyiben szükségesnek látja személves megjelenésre idézheti. E meghagyásnak a felek, ha csak legyózhetlen akadályok áital vissza nem tartatnak, 50 forintig terjedhető büntetés terhe alatt eleget lenni kötelesek. A bizonyítás okirat, tanúvallomás, menye, birói szemle bizonyítás módjait a szakértők által szaporította. Ha a felek valamelyike a tárgyalási határnapra meg nem jelenik az ellenfélnek a ténykörülmények iránt tett nyilatkozatai, a mennyiben a biró előtt fekvő bizonyítékod által meg nem czúfoltatnak, valóknak tartandók. Itt tefcát nem adatik idő alperesnek a meg nem jelenés által az ügyet huzni-ha-lasztani, s a biró tekintélyét, méltóságát pictus masculussá tenni; mert a meg nem jelenés pervesztessé teszi. A 46. szerint a kereskedők és ipa-rosokuak szabályszerűen vezetett könyvei két évi időtartam aiatt fél bizonyító erővel, iia az áruezikk kézhez jutása vagy megrendelése igazoltatik. A szakértői szemle a biróság által ak-kur is elrendelhető, ha a felek azt nem kérték. Nevezetes azonban, hogy a biró a szakértőket hivatalból nevezi ki, tehát ellenkezőleg a törvényrendlartással, hol a lelek is ajánlhatnak szakértőket. A tanuk és szakértők a biró által szükséges kérdésekre hallgattatnak ki s vallomásaikat esküvel s ha az eskütétel vallásuk szabályaival ellenkezik, az esküvel egyenerejü fogadalommal megerősíteni kötelesek. kivévén ha a felek az eskü vagy fogadalom letétét mellőzni kívánják. Az esküt vagy fogadalmat letenni vo-nakodók 50 frtig terjedhető pénzbirságban marasztalhatók. ítélhet a bíró pótesküt, becslóesküt, okirat valódisága iránti vagy ennek ellenkezőjére szóló esküt, sót oly döntő körülményekre nézve, melyekre csak a két peres félnek van közvetlen tudomása főesküt is. A vissza kiuált eskü a bizonyító félnek Ítélendő meg. A tárgyalásról tartozik a békebiró lehető rövidséggel ésfelek szószaporirásá-nak mellőzésével jegyzőkönyvet vezetni, miben az eljáró bíró neve, a tárgyalás helye, a felek vagy képviselők nevei, a panasz tárgyának megjelölése, a lényeges bizonyítékokra általában való utalás, a tárgyalás közben hozott végzések vagy Ítélet s annak rövid indokolása foglaltatik. A felek szóbeli vagy írásbeli kérelmére az Ítéletet tartalmazó kiadmány akkor is írásban kiadandó, ha az ítélet kihirdettetett. Ha az ítélet kihirdetésnél mindkét fél jelen van és az ítélet ellen semmiségi panasz nem emeltetett, a megítélt eskü ujabbi határnap kitűzése nélkül azonnal kiveendő. A jogorvoslatok közül első helyen áll az igazolas, mely 8 nap alatt szóval is előterjeszthető levén, az eljárást nem lassítja. Azután következik a semmiségi panasz, melyet a fél 3 nap alatt írásban is beadhat. A semmiségi panaszok felett azon királyi törvéuyszék határoz, melynek kerületében az illető békebiróság székhelye fekszik. A semmiségi panasz az ítélet végrehajtását nem akadályozza, sót ha az Ítélet eskütől van feltételezve és a marasztalt fél semmiségi panaszszal élt, a biztosítási végrehajtás foganatosítható. Végre megengedi e törvény a peruji-tási orvoslatot. Megjegyzésre méltó még, hogy a végrehajtásra kiküldött az ítéletben megneve-vezendő, igy a fél azonnal tudja, kinél jelentkezzék a végrehajtás végett. A jelentkezés írásban vagy szóval történhetik. Az előleges biztosítási végrehajtást e törvény nem engedi meg, a bérbe adónak azonban jogot ad a bérlő ellen a bérösszeg erejéig a törvényes zálogjoggal terhelt ingóságok összeírására. A foglalás napjától számított 8 nap eltelte után bejelentett igények figyelembe nem vétetnek. Mind olyan intézkedések ezek, melyek az ügyek menetét gyorsítják, sót, hogy a végrehajtási eljárás is sebes, a bíró pedig ellenőrizve legyen a 79. §-ban foglaltatnak oly intézkedések, melyek az igazságszolgáltatást keresőkre a legnagyobb megnyugtatásul szolgálnak, például, a végrehajtató panaszszal élhet, ha a végrehajtás az ítélet vagy egyességben megállapitott teljesitési határidő eltelte daczára meg nem rendeltetik. A törvény zárhatározatában (87. §,) a biró akár mulasztás, akár szándékos, akár vétkes gondatlanságból okozott károkért — teljes vagyoni felelőséggel tartozik. Ezekben kívántuk megismertetni e törvényt dióhéjban olvasóinkkal, mely, hogy a kitűzött czéloknak megfeleljen, az annak végrehajtásával megbízandó ügyes, szakavatott és lelkiismeretes bíráktól függ. UNG. Meghívás az Arad-hegyaljai borvásárra. Tartatik : Arahon, 1878. márczius hó 16., 17. és 18-án. A magyar borvidékek között az aradi hegyaija igen nevezetes helyet foglal el, meri Demcsak annak 10,(XX) katastralis holdat meghaladó területe, hanem kedvező fekvésén, forgalmi s közlekedési összeköttetésein kívül, termékeinek kitűnő anyaga és ennek tiszta kezelése is kiváló természeti s üzleti előnyöke; biztosítanak számára. A londoni, párisi és bécsi világtárlatok, torábbá a belföldi kiállítások alkalmával az arítti bcok mindig elsőrendű kitüntetésekben részesültek, de a jelen kor fejlődésének szin-vonaíara mostanáig itt fel nem emelkedett kereskedelem nem tudta azok megbecsülhetleu előnyeit kellőleg felhastnálni. Az alig egy pár éve keletkezett keres kedelmi és iparkamarának is idő kellett, mig magát a borászat valódi szükségei tekintetében tájékozta, de később csakhamar meg kellett győződnie arról, hogy az arad-hegyaljai buroknak csak alkalmat kell szerezni, s azok az őke''. joggal megillető helyet minden rendkívüli esz közök segélye nélkül is, csupán ismeretük terjesztése által, a versenytéren minden bizounyal elfoglalandják. Az aradi hegyalja kitűnő termékei közül a fehér magyarádi asztali bor zamat, higság es könnyen emészthetőség tekintetében a legjobb francziaborokkal bátran sikra szállhat, s ezek felett még azon előnye van, hogy ritka menny iségben tartalmazván czitrom savat, bővebb élvezet után sem okoz kellemetlenséget, s a legmelegebb időben is vizzel vagy savanyuvizzel vegyítve kellemes üditő italul szolgaihat. A magyarádin kivül az aradi hegyalja egész sorával dicsekedhetik a jó minőségű fehér boroknak, mert kezdve Mokrától, M u a z TÁRCZA. Egy kép lakott .... Kgy kép lakott csupán e szívben. Kgyért epedt csak ez árva kebe! ; Kit szerettem igazán, hi> en : Azon most gyászos halotti lept-1 I''.t nyugszik szépen kiterítve, Kis ajakán mosoly már nem lohe^ S szeme mely oly szelíden égve Tekinte rára, most oly inerev, hideg 8 boldos; 5!... A hőitek boldogok: Nem érzik a lét kinos terheit ; 8 bár itta sr.iv elhal s nem dobog : Nt-kik e földön tol szebb hon virít. Te is ott vaey, kis angyalom mAr, S ha átfuték az élet ntain : Tudom hŐ lelked ott is «lvár, Az égi lét boldog virányain 8 mit nélkülöztünk itt e földön : A szűrőimet, <-sak bánat volt miénk : Ott fönn az épben, ott örökkön Édes illatban lengedez felénk. GAÜAY sándok A báty u-b á 1. (Kisvárosi életkép.) Irta: J ea vay Géza. (Vége.) Penyőssy megfogadta a fövény házi czi-gányokat 30 uj forintért, — a tiatalság ugyan Sükaija egy kicsit; de Fenyőssy nem tehet róla, hisz világosan ki van téve a telegrámban, — már t. i. abban, mit a fővényházi czigányok primása küldött Fenyúaaynek „hogy a költség sok, alább nem lehet, egyszeri szedés." — Azután íeldiszitteté a városház tanácstermét örökzölddel cziíi apapirral, jó erősen bcszappaii voz-tatta a padlót, hogy — sikos ne legyen a pádimentum, nehogy a walzerban valahogy orrukat törjék be a gavallérok, kik sub rosa legyen mundva, a walzerhoz nem ígsn kouyi-tanak. S mikor már ezek mind megtörténnek, K©lepes vároaanyugodtan nézettanagy nap elé. A háziasszony szerepét hosszas lelki tusa után a 8zolgabiróné vállalta magára s a szobaleány sereggel egész nap a szobák s étkek ran-girotáaával volt elfoglalva s a lehető legnyájasabban igyekezett íogadni az érkező vendégeket. Mikor azután elnökék, ülnökék, járás biróék, albiróék, tiszttartóék, számtartóék fis-kálisék, mérnökék, postamesterék, közjegy-zőék, adószedöék, ispányék, jegyzőék, szóval az egész kisvárosi .haut créme" s az összes „gyöngy fiatalság" mind együtt volt, a szolga-biróné azt sem tudta hová legyen a nagy szívességtől, sikogatott, futkosott, kért, parancsolt, mosolygott s caak ugy szórta a „kedves" ,édea" czimeket, mint a batyu-bálban a házi asszonyhoz illik. A czigányok pedig eközben rázendítették a laput s nagyban folyt a táncz egész a vacsoráig, még pedig minden nevezetesebb inter-mezzó néikül, hacsak nem akarjuk felemlíteni azt, hogy a szolgabíró négyes közben ugyancsak szorongatta a közjegyzőné üde puha kacsóit, v&gy hogy az adószedő már két quadril-let tánczolt a jegyzőnével s nagyon sokat sug-tak-bugtak, hogy a tanitó ur már kétszer elesett tiazttartóék Marcaájával s hogy a Miska bácsi éppen akkor tatáit a „orcdenezbe" toppanni, mikor a fiskális ur egy csinos szobacziczus piros ajkát csipdeste. A sok polka, csárdás, walzer után végre elérkezett a vacsorázás ideje b a hetyke gavallérok. a kényes delnők, kik még csak előbb a másik szobában (azaz pardon a teremben) oly ideálisán repkedtek, most még ideaiisabban igyekeztek az evőeszközöket kezelni, az öreg urak is, kik a szomszéd szobában a „pagát ul-timó" val küzködtek. szintén az asztalokhoz siettek, senkinek ssm lévén kedve, most az egy• szer „ultimónak" maradni. No de volt is azután olyan tányércsörgés, pohárzörgés, hahota, lárma, hogy alig lehetett kivenni azokat az andalító bus magyar nótákat, melyekkel a zenészek a különben is vig publicumot felvillanyozni törekedlek. Majd megkezdődött a di-csérgetés. universális kinalgatás s a titkos kri-tizálás. A férjek boraikat, az asszonyok, fiatal delnők pedig a sülteket, süteményeket dicsérgették, kínálgatták, lepke módra röpködve ide oda a szaftos pecsenyékkel s nem egy gavallér részesüle azon feledbetlen szerencsében, hogy a pecsenye lé, a tányér helyett frakkjával jött közelebbi érintkezésbe. A sültek után, a dolgok rendje módja szerint az édességekre került a sor, kosarat természetesen senki sem fogadott el. Mikor azután megettél vagy hét liba ezombot Piroska-, egy kappan zúzát Juliska , egy nyul derekat Mariska-, egy récze mellet Iluska-, egy malacz oldalt Izuska-, 3 darab tortát Linka-, 5 ezukros pereczet Minka-, s isten tudja hány vajas kiflit Tinka nagysád kedveért, s megittál vagy két üveg somlait Ferkó bácsi, három pohár villányit Miska bácsi egészségeért, akkor azt mondták, hogy : vége a vacsorának, fiatalság tessék felkelni s ujult erővel tánczolni! Hanem most kezdődött még csak az igazi. — A czigányok, kiket a gondos háziasszony fülig etetett s a még gondosabb Miska bácsi agyon itatott, „viribuB unitis" kendtek a tüzes caárdásokra, az igaz, hogy a nagy bőgős néha-néha neki esett morgó instrumentumának s | nemcsak az eget; de ugy látszott, hogy az egész publicumot bőgőnek nézte, no de azért csak czifrázta a csárdást, forgolódott a walzerban, akikkel meg a terem fotgolódott s nemcsak tánezosnőik szemében; de az egész mindenség-ben ezer és ezer csillagot láttak, aléltan heverésztek a .korhely szobában" s édes álmaik közepett vajmi keveset törődtek a világgal s annak ezernyi bajával. A fiskális ur, meg a doctor ur azonban még mindig az asztal mellett pitizáltak s ro pogatták a ezukros süteményeket természetesen a kis Lajcsiről, meg a kis Mimiről sem feledkezve meg, kik hosszas argumentálás uún caak oly feltétel alatt maradiak othon, ha a papa sok süteményt fog vinni nekik a bálból; de ugy látszott, a fiskális ur, mintaféle jó papa, ura is akart maradni ígéretének ; mert, mikor a fáradt publicum készülődései felriasztották kényelmes helyéből, már minden zsebjót megtömte nyalánkságokkal s igy felfegyverkezve édes mosolylyal hagyta olt a mulatók egyré-szét, akik világos viradtig rugdalták maguk alatt a szappanyos pádimentumot. Másnap azután, a dolgok rendes módja szerint, megkezdődött a kritika: Tiaztartóék fánkja, nagyon zsíros volt, közjegvzőék kap panja meg sületlen, számtartőék malaczja szín- TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUAR 17-én. 1878. kán, G a 1 s a n, Világoson, K u vinban, Kovaszinczon, G y o-rokon és R a d n á n ások évenként nagy mennyiségben termeastetnek. A v ö r ö s borokkőit legelői a ménesi asszu ésméneai vörös bor említendők, melyek jelességét köselebbről jelezni szükségtelen, mert ások a maguk nemében ép ugy királyi tekintélynek örvendenek, mint a finomabb fehér borok köst a tokaji. Ezen vörös borok különben tinóm, enyhe, fűszeres és illatos zamatuk, bő csukor és villsav tartalmuknál fogva párjukat ritkítják, és gyógyászati czélokra, különösen az üdülők erejének gyarapitásáxa nézve kitűnők. Jeles vörös bor termeltetik továbbá nagyobb mennyiségben még K u v i n b a n, Gyorokon, Paulisonés Baracz-k á n. Azonkívül riesling, csemege, szalma és egyéb boroknak is nagy késs-letével rendelkezik e vidék. Mindezen borok termelői nagyobbrészt Arad szab. kir. városában laknak, az össses borkereskedés itt van központosítva, mi annál könnyebben történhetett, mert nincs az országban vidéki város, mely annyi közlekedési eszközzel rendelkeznék, mint Arad, mely jelenleg négy vaspálya érintkezési pontját képezi, s az arad hegyalja helyiségei közül Pankotán. Világoson, Gyorokon, Paulison és Radnán rendes vasúti állomások vannak. A természet és üzleti segédeszközök minden előnyeivel el van látva tehát e borvidék, mely jelenleg több kitűnő termésű évek borkészletével rendelkezik. A kamara által rendezett borvásárra a legkülönfélébb borok igen nagy mennyiségben lesznek bejelentve, miért az a borkereskedőnek akár kész vásár-lásra, akár e hegyvidék közelebbi megismerésére nézve, igen kedvező alkalmul fog szolgálni. A kamara által tavaly ápril hóban rendezett borvásárra 102 termelő részéről több mint 4,000 hectoliter különféle bor volt bejelentve. Az idei borvásár alkalmával egyszersmind megengedtetik, hogy magyar és osztrák iparosok borászati eszközöket is kiállíthassanak, mi reájuk nézve annyiban haszonnal járhat, amennyiben gyártmányaikat itt nagyobb érdekelt közönségnek mutathatják be. Alulirt kereskedelmi és iparkamara ennélfogva azon felszólítást intézi a bel- és kül-fold t cz. borkereskedőihez és borfogyasztó közönségéhez, hogy az általa rendezendő éa f. évi márczius hó 16., 17. és IS. napjain tartandó arad-hegyaljai borvásárt meglátogatni szíveskedjenek. A kamara irodája (főtér színházi bér-épület, északi réBz I. emelet) minden a borvásárra vonatkozó felszólításoknak készséggel eleget teend és a szükséges felvilágositásoka; a legrövidebb idő alatt megadandja. 1. Ezen borvásár a helybeli érdekeltek közreműködése mellett, a nagyméltóságú föld-mivelés, ipar- és kereskedelemügyi m. k. ministerium jóváhagyásával az aradi kereskedelmi- és iparkamara által az arad-hegy aljai telen, doctorék crémeje Íztelen, no fiskálisék tésztái meg valódi puffancsok voltak, MiskA bácsi bora nagyon einachlagos volt, Gábor bácsié meg pláne penészes, a szép nagysádtoknak meg kevés volt atánczos. azután miféle szedett-vedett tánczosok voltak! ? A czigányok rosszul játszottak a cotilion sem ért semmit, Fenyős-syt annyira alterálta, hogy ideálja nem volt ott, hogy minden négyest rosszul rendezett. Szóval ezer meg ezer volt a hiba, általános a panasz, csak a fiskális ur dicsérte uton-utfélen a feledhetlen eszét s még két hét múlva in jóízűen ropogatta a bureauban az édességeket, miket „a kis Lajcsinak" gyűjtögetett össze a batyubálban. N. N. emlékkönyvébe. Ha majd szivemnek utolsó dobbanága Megszűnik a bádgyadt szemeim lecsukódnak, Ha majd kiterítve halotti ruhába Fekszem, oh jöjj közelébe koporsómnak .... Ejts néháuy csepp könnyűt gyászos s*e mfödömr*. Hogy koporsóm'' sírba könyüd kisérje 1« . . Ha majd feledve leszek én mindenkitől, 8 kedves, reám te fog»x emlékezni csupán .. . Hogyha a fül mi ¡e kijő rejtekéből, 8 olykor el-elmerengesz ennek bájdalán ? Lányka, küld el hozzám ekkor sóhajidzt. Fel keresnek azok eugftn a föld alatt . . H* tavaszsuti a fák bimbai íeslenek, 8 nefelejcsek nónek a csermely mentében : Siromon ia lesznek ekkor nefelejcsek, .... Gyökerezve van ez porladó szivemben . . . Szakíts néhány szálat, mely éltető nedvül. Kőnyűim gzivja fel a sir fenekéről..... Karcsai LUKÁT8 BKLA. • kitűnő borok ssélesebb körben való mégis mertetése czéljából rendeztetik. ! 2. A borvásár vezetésével a kamara által válasstott rendeső bizottság lőn megbízva; mioden vásárra vonatkozó közlemények és tudakozások azonban az aradi kereskedelmi és ! iparkamarához intésendók, mely a szükséges felvilágosításokat minden irányban rövid uton megadandja. 3. A borvásárra való bejelentések a mai naptői kezdve legkésőbb f. évi márczius hó l-ig s kamarához beküldendők, mely alkalommal a bejelentési dijakat is le kell fizetni. 4. A bejelentési dijak ugy állapíttatnak meg, hogy a bejelentett eladó bormennyiségnek első 100 hektoliteréért 2 o. é. forint, minden további 100 hektoliterért pedig 50 kr. fizetendő. 5. A borvásár a megyeházának e czélra készséggel felajánló ttgyüléstermében fog tartatni, hol asztalokról a rendező bizottság gondoskodik. A bejelentőknek azonban joguk van külön díszesebb asztalokat is felállítani, m.Ivekért dij nem fizettetik, de ebbeli szándékukat ezen ív kitöltése alkalmával bejelenteni tartoznak. 6. a borvásár márczius hó 16 án H. e. 9 órakor a kamarai elnökség álul nyittatik meg. 7. A borvásár, mely mindhárom napon délelőtt 9-től délután 6 óráig tart, a résztvevők által ssabadon látogatható, a közönség azonban bemeneti dijat fizet, mely a borvásár egész tartamára 50 krajczárban, egy alkalomra pedig 20 krajcsárban állapittatik meg. 8. A bor hordóban hektoliterenként, vagy 70 és 35 centiliter tartalmú palaczokban, s ha más eltérő kikötés nem történt, hordó nélkül, illetőleg a palaczkot hozzá értve, a pinczében helyben átadva és átvéve adatik és vétetik. 9. A vevők és eladók közt létrejövő ügyletekről a kamsra titkársága jegyzéket vezet és azokról a felek kívánatára kötlevelst is állitand ki. 10. A vevők és eladók közt felmerülő súrlódások elintésésére az aradi kereskedelmi és iparkamara választott bírósága lesz hivatvs. A vevők annak közreműködését a borvásár befejezte után még egy hónapig bár mikor igénybe vehetik, midőn annak illetékességét az eladók elismerni tartoznak. A bejelentési iv saját kezű aláírása ily elismerésnek tekintetik s ez által a bejelentők a választott bíróság határozatának magukat alávetik. A választott bíróság a budapesti áru és értéktőzsde rendtartása szerint fog eljárni. 11. A borvásár a kamarai elnökség által márczius hó 18-án d. u. 6 órakor sáratik be. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara: DEUTSCH BERNÁT s. k. elnök. Dr. UAAL JENŐ s. k. titkár. Jegyzőkönyv, a nagy-kanizsai általános ipar tár Mikit választmányának 1878. évi február hó 9-én tartott rendes üléséről. Jelenvoltak: Elnök : Henc/ Antal : alelnök : Kápli Antal ; a választmányi tagok közül: Gáspár Fe rencz, Ro bmann György, Kocsis Ferencz. Dávid János. Topolics Józwf. Weinberger Zsig mond, Vasa Károly. Picbler József, Benczik József, Csemíts Károiy, Kiss Ignácz, K^ptmah-ler Károly, Muraközy Lajos, Pál Sándor, Földy Ferencz és Engel Adolf urak. Elnök lelkes beszedőben üdvözölvén a választmányt, a tagokat szorgalmas és pontos megjelenésre buzdítván, a gyűlést megnyitja. Tárgyai: • 1. A jelenlegi helyiség megtartása, vagy a kötött bérleti szerződés értelmében a negyedévi felmondás határozatára hiv]a íel választmányt az elnök. Egyhangúlag a felmondás megtétele mondatott ki, melynek teljesítésével jegyzőkönyvi kivonattal jegyző bízatott meg. * 2. Felhivatott Knorczer Károly ur, miszerint nyilatkozzék oda, váljon hajlandó-e az egyesületnek a már kiszemelt helyiséget 1 évre bérbe adni ? A uevezett tagtárs ur oda nyilatkozott, hogy a megkötendő szerződés szerint 140 írtért 2 szobát a választmány rendelkesésére május hó l-jétől átadni hajlandó. 3. A pápai ipartársulat beteg segélyző egylet .Házias tánczvigalmat tartandó meg hívását" mutatja be elnök. Köztetszéssel fogadtatott. 4. Fischel Fülöp által as iparegyesület részére kiszolgált tárgyakról ssóló számláját mutatja be elnök. Utalványoztatik. 5. Elnök jelenti miszerint pénztárnok csak a legutóbbi évre járó szásalékának kifizetését kéri utalványostatni; az előbbi évekre esendő össseget pedig a társulat alaptőkéje javára óhajtja megtartatni Sallér Lajos pénztárnok urnák nemes lel- I küségeért a választmány elismeréssel párosult I köszönet nyilvánítását jelenti. 1 6. Alelnök csélszorünek véli, miszerint kerestessenek meg a fenáliott cséhek mesterei, hogy a cséhek vagyonát as általános ipartársulatnak átengedni annál is inkább legyenek ssivesek, minthogy őket erre as ipartörvény is kötelesi, de másrésst azért is, mert őket as ipartársulatba beolvadt tagok eléggé képviselik. A választmány ennek mielőbbi essközlé-sére kéttagú bizottságot, névsserint: Rothmann György és Páll Sándor urakat küldi ki: kik eljárásuk eredményéről a legközelebb megtartandó ülésen referálnak. 7. A disz- éa temetkezési zászló elkészítése, felavatása; s ezen ünnepély hol és mikor leendő megtartásának meghatározását hozta szőnyegre elnöklő Kápli Antal ur. A választmány 5 tagu bizottságot: Lengyel Lajos, Kápli Antal, Nagy Károly, Engel Adolf és Földi Ferencz urakat kéri fel, kik erre vonatkozó tervezetüket a választmánynak legközelebb megtartandó ülésén bemutatandják. 8. A befizetett tagok megtartása és a be nem fizetett tagok kitörlése vétetett vita tárgyául; mire vonatkozólag a választmány ab ban állapodott meg, miszerint a pénztárnok által készítendő kimutatást szolgálómester a hátralékokosokhos mutassa be, hogy ők egy hó elforgása alatt minden vasárnapuak d. u. 3 órájától 5 ig az egylet helyiségében kötelezettségüknek tegye nek eleget. 9. Szolgálómester évi fizetésének javítására kéri fel a választmány!. Aigner Nándor kérelmező minden temetkezés alkalmával 2 frt tiszteletdíj élvezetében réssesülend. Kmf. Jegyzette: JUHÁSZ PÉTER, társulati jegyző. KÁPLI ANTAL. alelnök. Helyi hln k. — Zalavármegye alisp/injátöl. l385./n. i. 1878. Hirdetmény. Zalavármegye törvényhatósági bizottsága loi\ ó 1878 ik évi február hó 2;*) én Zala Egerszegen délelőtt 10 órakor rendkívüli bizottsági közgyűlést fog tartani. melynek tüzetes tárgyait képezendik: 1. Az 1878-ik évi megyei közműnk" beosztása és az utépitéízeli költségvetés megállapítása. 2. A nagyméltóságú m kir. Belügyministeriumnak a központi választmány megalakítása tárgyában leérkezett rendelete. 3. Zalabér es a Zalakop-pányi körjegyzőséghez tartozó községek folyamodványa, a zala egerszegi — illetőleg a keszthelyi szolgabírói járáshoz leendő elcsatolás iránt. 4. Lénk Samu mint az Alsó-Lendva Nempthy urodalom főbérlőjének kérvénye, az 1867-ik évben megállapított erdőzárlati pontok kiigazítása iránt. Erről a t. cz. bisottsági tag urak as 1878-ik évi megyei közmunka beosztására vonatkozó tervezetnek •/. alatt melléklésével ezennel értesítettnek, és a közgyüléabeni azives részvételre tisztelettel felkéretnek. Kelt Zala Eger-szegen, 1878. február 12-én. Főiapán ur ó méltósága megbízásából: Svastics Benó m. k. alispán. — — Követhető sorok felvételére kérettünk fel: Tekintetes szerkesztő ur! Tartozván vele a nyilvánosságnak, felkérjük következő közieménvünknek becs™ lapjában leendő fel felvételére : Folyó február hó 15 ik napján a nagy-kanizsai takarékpénztárban történni szokott pénztári lezárásnál 17000 forint késspéns hiány találtatott, mnly összeg hollétéről H. F. pénztári.ok felvilágosítást adni nem tudott; a jelentés ezen esetről megtörténvén, as igazgató-ság rögtön összegyűlt, s as ez által Megindított nyomozódások folytán sikerült -a'' hiányzó öss-szegből 8630 frtot felfedezni, mely megtérült Összegen felül még hiányzott 8364 forintot pedig az igazgatóság tagjai saját elhatározásukból haladéktalanul fedestek ; — minthogy pedig a megejtett nyomozódásokbol as is kiderült, hogy H. F. pénztárnokol sikkasstás gyanúja terheli, ő állásától asonnal felfüggesstetett és ellene a bűnvádi vizsgálat megindítása kéretett. Kelt Nagy Kanizsán, 1878. febr. hó 16 án a oagy-kanizsai takarékpénztár igazgatósága. — A két kanixsa elválási kérdését tárgyazó közleményünkre Barcsa Sándor és Plihál Ferencz uraktól, mint a legillétékeseb-bekfől nagyérdekü czátolatot s felvilágosító csikkeket kaptunk: felette örvendünk, hogy ezek által a megyei életen lidércznyomáaként nehezülő ügy a megyei polgárság előtt teljesen ismeretessé válik. Jövő szarnánk hossa. — Hírneves művészek jőnek Nagy-Kanizsára a f. évi márczius végén adnak hangversenyt. Névgzeriut S-wert Gyula és Grünfeld Alfréd urak. Bővebben a hangverseny adás közeledtekor szólunk. — Elismerést érdemlő igen helyes intézkedést tett legközelebb a nagy-kanizsai .Társas kör" válusztmánysr midőn könyvtára szá- mára több ssás forint értékű becses magyar I mi'' reket rendelt meg. E nemes törekvést őssinte örömmel üdvösölj&k! — — Kivonat a nagy kanizsai dalár-egye sttlet válasstmányánsk 1878. február hó 11 én tartott ülési jegyzőkönyvéből. Jelenlevők: Elnök: Löwinger Ignácz. Alelnök: Morgenbesser János. Titkár hely.: Rothmann Béla m. tag — és e végre meghívott választmányi tag urak névsserint: Róziavölgyi Antal, Berecz Imre, Eokstein Mór,Sseidl Ágoston, Plánder Gvörgy, Milhoffer Ödön, Venczel Resső, Pollák '' Imre. — Elnök ur as ülést megnyitottnak nyilvánítja ós rövid szavakban előadja a tárgyat, melyet a választmány birálata illetőleg határozata elé bocsájtani kívánt. — Tárgy : 1. Felolvastatott az orsz m. dalár egylet 1878. sz. a. intézett felhivása — a f. évi február hó 17 én Budapesten a nemzeti zenede helyiségében d. e. 11 órakor megtartandó rendkívüli közgyűlésre vonatkozólag. Határozat: Örvendetes tu domásul vétetik —és e tárgy ban válasz adandó. 2. Felolvastatott Zalay Lajos id. titkár és működő tag urnák a dal egyesület választmányá-hos intézett leköszönő irata. — Határozat: Egyszerűen tudomásul vétetik — és kérelme hez képest a működő tagok sorából is törültetni rendeltetett. — A titkári teendők ideigl. vezetésével pedig Rothmann Béla működő tag ur bizatik meg. — Az előre bocsájtottak után, felhívja elnök ur a választmányi tag urakat, — kogy netáni indítványukat terjessszék elő ; — azonban indítvány egyik részéről sem tó tetvén az ülést feloszlottnak nyilvánítja, — mire is a jsőköny v bezáratott és aláíratott. — Kmf. Kiadta: Rothmann Béla id. titkár. — Gyászhir. Folyó hó 12-én temették Bukoványi Zsónya János egykori cs kir. nyugalmazott kapitányt, .ár sunk egyik Köztiszteletben álló ogyéniségét; két kiakoru gyermek s számos barátai gyászolják. Béke hamvaira! — Balaton-Füred szépítésére, legkö • selebbről, nevezetes intézkedések történtek. Simon Zsigmond főapát oly önsetien ós tapintatos törekvéssel viseltetik a fürdőintézet fel virág-sása iránt, hogy helybenhagyta az igazgatóság legújabb terveit, azok gyors foganatosítását elhatározta, ugy, hogy közelebbről már a kávécsarnok és fedett sétánya jónevü Eazlinger építész vezetése alatt és terve szerint építtetni fog, és már május elsején a fürdővendégek rendelkezésére lesznek bocsájtva; acsinos és ízléses terv foganatosításához a kedvező idő beálltával azonnalhozzáfognak. Sőt a gyógy terem építése is (mihez a készletek teljes mértékben szintén beszereztettek) még az idei tavaszon megkezdődik, bár az idény kezdésével félbe marad annak építése, hogy 1879-ben teljesen befejeztessék. Écsy László ügy buzgó igazgató lankadatlan fáradt-sággál vezeti az építés iránti intézkedéseket és ha még azt említjük meg, hogy az intézetnek m''>8t olyan főorvosa van, milyen Hurai látván, bizton kedvező kilátásban láthatjuk a szép Füred jövőjét! — Szt.-Gróthon „polgári önképző (olvasó) kör és népkönyvtár" van alakulóban. Nyomatott szövegű felhívás bocsájtatott a város polgáraihoz, mely eképen hangzik: Tisz telt polgártársak ! Korunkban, midőn mindenből hasznot meríteni, mindent értékesíteni iparkodik a világ, szükséges, hogy minden ember a korral együtt haladjon s ahhoz alkalmazkodjék ; a ki a korral, mérsékeltén— t. i. nem a tulhatjásig — bár haladni akar, annak le kell mondani az eddigi — a magyar nemzetet idegen nemzetek előtt is oly feltűnően jellemző — káros elveiről, melyek, hogy ne említsünk többet, főkép abban lelik hü kinyomatukat, hogy : a magyar nem akar, vagy csak maga kára után kénytelen — tanulni! Azon némely ember agyában fennálló elv : „Fiam ne légy okosabb apádnál!" vagy: „Nem kell kivetkőzni az ősi szokások gyakorlásából, — apám is igy szokta" stb. nagyon óhajtandó, hogy ál talánosságban elvettessék s hogy ne legyen elmondható a költő eme bus versezete: »Átok fogta el a magyart, mivel soha össze nem tart." Napjainkban, midőn nemsetek és országok léte és nem léte legnagyobb réssben a vívmányok, essélyesség és tudomány elő haladottsági foko satától tétetik függővé: létérdekünk s egyáltalán jól felfogott érdekeink parancsolólag követelik, hogy az eddigi össse nem tartás, egyet nem értés és pártokra szakadás gyakorlása helyett a tömörülés és egyesülés utján általános, ugy anyagi mint szellemi jobblétet alapítsunk, honosítsunk meg! Szellemi kiképzésünkre, a valódi erkölcsös felvilágosodás és közműveltség előmozdítására egyik legfőbb tényezők a fenntebb felhozott tömörülés, társulás utján sservesett és szervezendő »polgári önképző- (olvasó) körök ésnépköny vtárak." Alulírottak feltételezvén e város polgáraiban, hogy ezek elsorolása utján teljes mértékben megértik és felfogják ilyetén egyletnek messze kiható üdvös voltát: felhívjuk önöket egy ily városi önképzőkör s népkönyvtár alakítására, vagyis ezen egyletnek rendes tagjául sorakozva ezen essme TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBruA1878. gyakorlati keresztülvitelére. Ezen tervezett a közpártoláa esetén tényleg léteaitendő „önképzőkör" nek czélja : éven kinti csekély tagíllet-ményból jó hírnevű 8 népies írmodorban szerkesztett hírlapokat, folyóiratokat járatva (a később könyvtárt is alapítva) 1 azör is: Önképzés. 2-szor: Időnkint tartandó felolvasások!« tílőad-isok által eazközlendő ismeretek terjesztése, műveltség s a valódi erkölcsös felvilágosodás előmozdátása. 3 szór: Eatéukint — olvasás védett történő — összejövetel által társaa-nletünk élénkbitése Midőn igy rövideden körül vonaloztuk az egylet caélját, nem adhatunk felhívásunknak szebb, megkapóbb és alkalom szerübb bef<-j>«.ést, jnintha koszorús költőnknek eeniátis K.öíCaeyn k ue k szavait azon hó óhaj kíséretében iktatjuk ide, hogy valamint mindenütt, Kárpátoktól Adriáig viszhangra ta-iált e szózat, ugy itt se találjon süket fülekre, miszerint: Hass, alkos, gyarapita haza fényre derül! Mindazok, kik ezeu egyletnek tagjai óhajtanak lenni, szi veskedjenek e szándékukat alulírottak közül bármelyiknek, — hogy e nemes eszme minél előbb a tett mezejére emeltessék — legkésőbb s bezárólag február 6-ig bejelenteni. Kelt Zala-Szeot-üróthon, január 30 án 1878. Páál Pong-rácz. í». k. körjegyző. Berkovics Elek, m. k. ok!, néptanító. — Keszthelyen a mult év november havában egy „lő ös bizottság* alakult niv czélból, hogy időről-időre egyes jotékouy-czéiu eatélyeket, koszorúcska,- vagy táncz-estelyt rendezzen s az ezeken felmerült tiszta jövedelmet időről időre egyes jótékony czélokra fordítsa. A első estély, melyet az említett bizottság rendezett a Silveszter estéjén tartott koszorúcska volt. E koszorúcska oly szépen sikerült, hogy a bizottság, valamint a keszthelyi, ugy a vidékbeli közönség előtt is szép hírnevet szerzett magának. A 15-ös bizottság által rendezett zártkörű tánczestély folyó hó 9-én tartatott meg. A jelen tánczvigalom melyen a négyeseket 45 pár lejté, oly fényesen sikerült, minőre a jelenvoltak nem igen emlékeznek viasza. A bálanyai tisztséget Hertelendy Lászlóné urnő ó Nagysága oly megnyerő modorral s leereszkedő nyájassággal viselte, hogy a jelenvoltak a rendező bizottságnak a szerencsés választás felett elismerésüket fejezték ki; kijelentvén egyszers-mint az itt volt vidékiek, hogy bármit rendezzen a 15 ös bizottság, szívesen veendnek azon részt. Köszönettel tartozunk mi is a 15 ös bizottságnak de a főérdemet még is Hertelendy Lászlóné urnő ő nagyságának tulajdonítjuk s azt állítjuk, hogy az. miszerint a kedélyes s oly szép sikernek örvendő tánczestély, mely Babai Ferkó kitűnően szervezett zenekara közreműködése mellett pontban 9 órakor vette kezdetét, reggeli 7 óráig tartott, egyedül ő nagysága érdeme. A gyönyörűen diszitett terembe lépve, egy szép virágos kertben kepzeltűk magunkat; s valóban ritkaságnak mondható az, hogy Keszthely s a vidék gyöngyeit ily szép számmál együtt láthattuk. 0;t láttuk a szibbnél szebb rózsákat az örök reményt gerjesztő u.-felejtsekkcl, 8 ki tudja hány sziv repdesett örömében, látva a gyönyörűen összeállított koszorút. Ott voltak H e t é n y i Matild Zala- Egerszegről, Perczely Etelka Szalapáról, Lázár nővérek, Hertelendy P^psa Kustanyból, Botka Erzsike Hahótról, Pa''aky Mariska, Lenhárd Kornélia, Hofmau Berta Topolczáról, Lerman Irma Szent-Tamáarol, Stocker Vilma, Grüuhut Károlin, Kovács Laura, Magyar Felici Gógánfáról, Grőber Lujza, Merner Ilka, Breyer Szidi, Oppenheim nővérek, Pethő Janka, Csák Irma, Steider Laura. Szabó Matild, Botka Paulin Újfaluból, Baum Anna, Weitner Adel, Göcz Júlia, Vajda Ilon és Mariska úrhölgyek, mégis Nyári Kálmánná, Szép Lászlóné, Pu)y Jánosné, Kovács Lászlóné, Böhm Endréné, Tretter Józaefné és Bogyay Kálmánné (Sármellékről) úrnők. A midőn tehát a 15-ös bizottságnak e szép sikerrel rendezett estélyeért köszönetet mondanánk el-muiaszthatlan kötelességünknek tartjuk egy-szermint felkérni azt, hogy közönségünk részére több ily élvezetdus estéket is rendezzen. S most a viszontlátásig! Isten velünk ! Maschek Ernő. — — Értesítés. Keszthelyen a török-sebesültek javára mult évi azept. hó 20-áu tartott » kisorsolással egybekötött hangverseny alkalmával fenmaradt nyeremény tárgyak a folyó hó 23 án tartandó iparos bál alkalmival fognak kisorsoltatni. Sorsjegyek 10 krjával kaphatók tek. Gaál Endre urnái s a tánczvigalom estéjén a pénztárnál. — Alarczoabál leend Keszthelyen tolyó évi márczius hó 3 án az Amazon czimü »záiloda nagy termében. Álarczok és jelmezek XI ein Lipót kereskedő urnái a bál előtt 5 nappal nagy választékban kaphatók lesznek. — A zalaeger szegi ügyvédi kamara restéről közhírré tétetik, hogy Horváth János sümegi, Boncz Endre tabi, Koller látván keezt-helyí ügyvédek saját kérelmük; Balogh Samu tabi ügyvéd elköltözködés ; Csonka Jánoa marczali, Háry Sándor zala-egertzegi, és Por-(ier Sámuel nagy kanizsai ügyvédek pedig elhalás folytán a kamara lajstromából kitöröltettek. Csonka János irodája részére Nagy Károly marczali, Háry Sándor irodája részére Szalay Ferencz zala-egerszegi, Portier Sámuel iródája részére pedig Varga Lajoa nagy-kanizsai ügyvéd rendeltetett ki gondnokul. -- Színészet. Balogh Alajos helybeli születésű ismert színigazgató érkezett 16 tagból álló társulatával Sümeghre, hol e hó 16 án azombaton Dóczi Lajoa „Csók* czimü darabjával kezdi meg előadásait; bár nem rég távozott innen egy kisded színtársulat, mágia az előlegesen közölt músorozat: „Ripacaoa Pista doltnanya* — „Zarándokok- — rAz ördög naplója" — „Don Caesar" — „A vereshaju" azt engedi következtetnünk, hogy a nemzeti művészet pártolói nemcsak helyből, hanem vidékről is fognak Thaliának áldozni! C. — Elcsípett tolvaj. Horváth István zala-egerszegi illetőségű hely nélküli csavargó folyó hó 13—14 közti éjjel Köbli Ferencz kia-komáromi lakostól Nagy-Kanizsan az „Oroazlán" hozezimzett vendéglő ivószobájában 828 frtot lopott el oszt. értben. A tolvaj gyorsan tovább állt ugyan a pénzzel, de a kárvallott 3 társával nyomára akadt a tolvajuak a 14 én esti 9 órakor Keszthelyen az „Amazon* szálloda 12-ik számú szobájában elfogták. Gaál Miklós aegéd szbiró ur rögtön a hely azmére aietett a az eltol vajolt pénzből 716 frt 23 kr 2 db uj aranygyűrűt és egy uj remontoir órát találtak nála. E gaztett bővebb leirását hely szűke miatt jövő számunk hozza. — Rövid hirek. Jászberényben Gróí Szapáry Imre hon véd-kapitányt bizonyos Tóth nevü hadnagy boszuból lelőtte, mivel ez őt reazegsége miatt a gyakorlaton megrótta. — Uj érdemjel alapítását indítványozta nem rég Jakoff a misny-nowgorodi püspök, a „józanaág érdemjelét*. — Romában eddig ötven bibornok jött össze; a szt-collegium keblében három párt alakult: az első engeazielhetlen párt Manningot, a második békülékeny párt Morettit. .i harmadik a legszámosabb párt a statuequ.» hívei Canossa bibornukot óhajtják pápáuak. — A belügyminister közzé teazi, hogy a törvények éa rendeletek tárában csak azok a hiteles hivatalos példányok, a melyek czim lapján az állam czimere a az a megjegyzés van hogy „kiadja a m. kir. miniaterium". — A román lapok egyhangúlag csak mint „óhajtott fogalomról" imák a czár becaületéről. — Budapesten az üllői kaszárnyában tüz ütött ki egy kéményben, alármot fújtak, vertek: a szegény katonák hamarjában azt hitték, hogy itt a muszka. — Hamburgban egy írnok a fölötti örömében, hogy az ottani sors játéaon főnyereményt nyert, megtébolyodott. — Egy csoda-gyermeket mutogatnak Hallban, ki még csak négy éves s már csaknem öt láb magas. — Négy gazembert fogtak el Brüaaelben, kik a temetőben több sírt falástak s a halottakat akarták ruháiktól megrabolni. — Bamulat tárgyú jelenleg Bécsben egy kezetlen művész, ki lábával meglepő szépen es szabatosan játszik a hegedűn. — Háborús hirek. Az angol flotta átment a Dardanellákon és bevonult a Márvány-tengerbe. — A német csáazár a birodalmi gyüléa elnökeit fogadta és tekintettel a jelen komoly külügyi helyzetre határozott reményét fejezte ki, hogy ennek daczára aikerülni fog megóvni Európa békéjét. (Alig hiaszük.) — Ausztria-Magyarország viszonya Angliához kitűnő, Oroszországhoz ellenben nagyon hideg. —A birodalmi miniaterek folyton tanácskoznak és a legkomolyabb elhatározáaok nem valószínűtlenek. — Királyunk ő felaége sajátkezűleg irt leveleta czárnak. — Az angol nemzet felbóazüliaége oly nagy, hogy a congreaauabelí tárgyalások legcsekélyebb megzavaráaánál a háború elkerülbetlen. — Az angol flotta bevonulását a márvány tengerbe Sz.-Pétervárott ugy tekintik mint Anglia hadüzenetét. Szt-Pétervárott nagy izgatottság uralkodik. Az orosz csapatok parancsot kaptak Konstantinápoly ba indulni. —Az angol kabinet tiltakozik az orosz felfogás ellen, hogy as angol flotta megjelenéae Konatantinápoly alatt a czárt feljogosítja Konatantinápoly megszállására, a eszel aa összeütközés a két kabinet kost kikerülhetlen a következik nem sokára a párbaj vivás. Vegyes hírek. — Ki volt az imádott ? Sok fiatal emberrel megtörtént már az, hogy belebódult valami átellenében lakó azép hölgyecakébe, akit csak ugy az ablakon keresztül tanult ismerni. No de ugy még aligha járta meg valaki az ilyen ablakon át imádottal, mint ahogy megjárta a mult hetekben Bécsben egy fiatal ember. A W. utczákban lakik egy azerény harmadik emeleti utczai szobácskában. As átellenea báz haaon-magasságu ablakában többször gyönyörű leányalak volt látható, felruházva mindazon tulajdonságokkal, melyek azükaégeaek arra, hogy egy 24 éves fiatal embernek a fejét elszédítsék. Es a szédülő állapot otakhamar beköszöntött a mi ifjúnknál- is. — Orshosszáig elállt as ablaknál, hogy egy tekintetet, egy pillantást elleshessen a kedvestől, a hs es olykor-olykor megtörtént, boldogsága nem ismert határt. Hanem az is nagyon természetes, hogy a mai világban a szerelmes asivek nem elégessnek már meg a puszta pillantásokkal, hanem még más egyébre is várnak. így volt a mi Rómeónk is. Nem akart megállni a tele uton. Hogy tovább haladhasson, legcsélszerübbnek tartá levelezésbe állani. A leglángolóbb leveleket küldé a szomszédba, nem is egyenkint, de valósággal konezszámra, hanem nemcsak, hogy válasst nem kapott, sőt esentul az imádott szép is sok kai ritkábban jelent meg az ablaknál, a ha meg-jent is, egyetlen tekintetre sem érdemeaité őt, a csak érte epedőt. Kell-e mondanunk, mily irtóztató kínokat okozott ez a gyeugéden érző fiatal embernek ? Nem volt ét- sem itvágya. Hauem azért nem szűnt meg egyre-máara küldeni a szerelmes leveleket a szomszédba. Egy este aztán, mikor hazamegy, kit talál azobájá-ban ? őt, a kedveat, aa imádottat, a bájos át-ellenit sűrűn lefátyolozva. Az első pillanatot arra használja, hogy kibámulja magát, a máik pillanatban aztán térdre borul előtte, hogy szavakba öntse azt a zzerelmet, a melynek a leírására eddigelé egy fiaskó alizarán tintát pa-sarolt el. Ámde a kedves nem mozdul, ül mozdulatlanul, még csak ast ae mondja, hogy kuk! Az ifjú most gyengéden félrevonja a fátyolt s ime! kit? vagyis mit iát maga előtt? egy vi-aszbábot. Rózsás ajkai köst egy levél, melyből a felhőkből lepottyant Romeo a következőket olvassa: „Uram ! ön ugy látszik, szenvedélyesen szerelmes e viaszbábba, melyet én festményeimnél mintául szoktam hosználni. íme, átküldőm hát önnek, gyönyörködjék benne s majd ha kigyonyörködte magát, szíveskedjék ismét visszaküldeni. T. E. festő." Mily keserű csalódáa egy szerető szívnek. — TöltöttpusikaVa vigyázni kell. Pozaony-megye Zsigárd községében ilyen gondolatlanság-ból nagy szerencsétlenség történt. Mint a „ Magyar Állam*-nakírják, egy gazda amalomba készülvén, elment még egy lovat kölcsönkérni, mert rosz volt az ut. A töltött puskát a kunyhóban hagyta. A gyermekek kivették, hogy majd lőnek verebet. Egyik 12 éves volt, es fólallitotta, és azt mondotta, majd ha ast mondom, hogy: már, te akkor itt huzd meg. A kinek ezt a tanácsot adta, ez meg csak 6 éves volt. Amint az elöbbeni kidugja fejét az istállóból, valószínűleg azért, hogy megnézze, ott tartja-e ujját a másik a ravaszon, akkorra az elsütötte éa fejbe lőtte, ugy, üogy abban a pillana ban azöruyet halt. A lövés szétvitte az agyvelejét. Tzleti szemle. Nagy-Kanizaa, 1878. február 15. Az íd új árán e héten állhatatlan volt. Verőfénye* tavaszias napokat borongósok cserélék fel A hőmérséklet többnyire néhány fok meleget mutata fel é* csak egy két éjen sülyedt le annyira, hogy gyenge fagy keletkezhetett. Az üzlet utolsó tudósi tásunk óta az irányadó piaezok szilárd hírei folytán náluuk is kedvezőbb alakot vett, auélkül azonbaa, hogy ezen jobb hangulat hatását egy nevezetesebb áremelésig terjeszthette volna A kínálat sokkal is a»gy volt ehhez A már hónapok óta tartó üzleti pangás annyira lebangolá és a jövfihe bizalmatlanná tevé kereskedőt és termelót egyformán, hogy ezek ily kedvező korszakot, melyról senki sem tudhatja pillanatnyi föllobbanás e csak. vagy igazi kezdete egy jobb üzletjárásnak örömest felhasználják már régóta kérdezés nélkül volt készleteik lecsökkentésére Basában jelentékeny kinálat mellett néhány kötések történtek; árakról 5—10 krajezárnyi felebb-száliás jegyezhető. Rozsban kevés űzetett árak inkább haryat- lottak. Árpa keretre rolt és csak csekély mennyiségben került eladásra. Zab teljesen el volt hanyagolva« Kukoricza megtartá előbbi szilárd irányát éa helyes árakat ért el. Bükköny hiányzott árai névszerintiek. Minőség azerint: Búza .... 10.50 — 1130---- kr Rozs .... 7 50 — 7 85----. Árpa .... 850 -10*20 --„ Zsb .... 6-70 6 80 ---. Kukoricza 7 95 — 8 25 Bükköny 600 6-25 ___] K. B. " Lottohuxas. Prága febr. 13-án: 22, 69, 54, 57, 86. Lemberg „ 38, 27, 26, 90, 51. Szeben „ „ 37, 25, 65, 57, 4. Prága. Püspöky G. Bécs 8zabó F. 8*ombathely. Báró Schwarzenberg Cili. Weiuer I. Orátz. Unger A. Csurgó. Krieger J. N.-Várad. Furtner K. Bécs. Stampf F. Essék. 8ehvarts I. Bécs. Tóth Gy Bpeat Kis L. N.-Várad Kehrer F. Bpest. Böhm E. Bpest. Schodi F. Kassa. Gierler M. Ktas*. Kurubecz I. Szombathely. Schubert F. Szt-Gál. Sy E. Csáktornya. 8chenk F. Eperje«. Starek B. Stokoraa. Grün-▼ald M. 8zathmár. Mutczer K. StOgtárt. Grömtn A. Vörösberény. Lehr N. K.-Kom/rom. Neu« E Bpest. Újlaki J. Pac*a. Lanngraf Zi. Becs. Eidéiyi J. Székesfehérvár. Goldstein M Zágiáb. Kidos I. Székesfehérvár. Rainer F. Bécs. »lauszner M. N.-At«id. Czemtier D. Zágráb. Bloser K. Mohács Perl Zs. Bécs. Kr>ger E. Klagenfurt. Rothaufxr I. Marburg. Kauíman I. Berzencze. Vas I. Körmend. Domter M. Brünn. Gross M. Temesvár. Beretvás P. Kecskemét-Schiffer L. Insbnxck Ertl A. Bpest. Peimer K. Zágráb. Markus I. Keszthely. A „8 s a r v a s''-hoz czimzett szállodába: Crméoyi fóisván Bpes: Senyey K. G)ürüs. Mitz<er N. 8X"m>''Sthe y. Löwy I. Bpest Weiter K. Drezda. Polbe K. Bécs Müller I. Béc*. Cubelá* F. Zágráb. Müll I. Bpest Sártori O. Bpt-st. Kira-haer K. Bpest. Strasser R. Dombóvár. Hampl K. Bé<-s Gutschüia K. Tepiic. Ábrohám F. Bécs. Kurufeld N. Ungvár. Holczer Gy Eszék. Altmaan I. Barcs. Hirschmaa N. Prága. Fucher P Bpest Báró Vj»ey N Posso»y. Tenczer A Becs. Lnjieln N. Kapo». Kouu Z Bpest. Horv*th Cy Pécs. Lövy L Bpest, Hira hl M. Dom-bovár. Gasstenovics A. Eszék. Simoufsy N. Pécs. Jakobovics N. Bé<-s. Lövinger N. B es Spitzer A. Kaposvár. Herczeln A München. Brücker F. Béc*. Schusxter N. Berlin. Heimler A. G>áts. Fiscuer A. Uyőr. Ungár M. Szombathely Kardos N. Szobb. EUuszner N. Ötvös. Böhm A. Bpest Wo<f A. Bpest. König A. Szemes. Lővy F. B^cs. Ceeipel F. Bécs. Vértesy L Keszthely. Csesznák J. P.-Magyarod. Frichter A. Bern. Keabauer ti. Bécs. Roth M. Bpest. Jeliner F. Bpest. Zakal Gy. Letesye. rtzilberbert N. Eszék. Czigáa B. äzemenye. Habay Gy. Z.-Egersseg. Alusall N Bpest. Kaádess A. Zágráb. Bosser A. Trieszt. Fürst A. Laos Fachs A. Bajorország. Lusz-tig A. Bécs. Roszner A. Bp«st. Cser tán L. Z-Eger azeg. Wocher A. Körmend. Frisch 1. Bécs. Brouen-feld N Gyór. Baán K. Szabor. Vislendvay N. Z.-Egerszeg Báró Rieffl Belezna. Skublics N. Szt.-Mi-hály. Deutsch F. Zágráb. Karász I. Bécs. Gróf Caáky Pécs. Pettő N Csurgó. Kiszer A. Szemas. Kis K. Marcxali. Rajky Zs. Rajk. Breir A. B.-Szt.-György. Komáromy A. Keszthely. Lüs» A. München. Király N. Keszthely. Konrád N\ Bécs. Tabba N. Trieszt. Faic« J. B.-Szt-György Verdinger N. Bécs Otten-sosser P. München. Borbier N. Bukareszt. H^nig N. Szemes. Reis N. Sopron. Georgovi«*s F Zágráb. Wits A. Bpest. Roseuczveig Gy. Bécs. Molnár E. Csáktornya. B»ró Szegedy Kis-Uneom. Fleisser Bécs. Herr A. Budapest. Volf I. Zágráb. Hirschler Zs. BMj. As „O r o s z 1 á n°-ho» czimzett szállodába: Honig L. Zágráb. Boronkay N. Hahót. Klienapiegel I. Prága. Spitzer A. Budapest. Grf. Pajacsevich N. Zalaber. Mauer A. Klagenfurt. SchniUler I. Biófok. Hertelendy N. Apáti. Vogl J. Brüun. Hirsch A. Bécs. Angyelo G. Majland. Stern A. Baja. Mibálovics G. ZenU. Varga I. Szt-Lőrincz. Schmidt J Brünn. Hofman I. Bécs. Lasky J. Sopron. Stangl 1. Grátz. Knrcz A. Darmstadt. Wolberg I. Szegzárd. Hrabal L Brün. Stanczel L. Miakolcz. Adler H. Győr. Ki-rályfy 1 London. Eigner F. Szalzburg. Mitter K. Weiszenbach. Kolbe M. München. Wember H. Grátz. Blank J. Zindort. Walder F. N -Bsjom. Has I. Brünn. Griglerhofer I. Bécs. Stelzhaler K. Olmtitz. Weiaz A. Szigetvár. Hofman S. Keszthely. Ofman H. Brünn. Berg L. Varazsd. Berl I. Bécs. Singer H. Kassa. Schvartz A. Pécs. Schöpf 8. Károlyváros Spigler K. Reuenberg. Böhm I. N.-Bsjom. Pollák A. Kap-roncza Cxigány B. Letenye. Griedman L. Bécs. Horváth L. Kányovár. Weiss L. Szigetvár. Hoffman H. Keszthely. Netics G. E«*ék. Nemes I. Szt -Gróth. Mehner 1. Bécs. Schön''eld I. Veszprém. Böhm 7. Rendek. Sommer A. Gelae. Nagy G. Keszthely. Mayer L Prág*. Böhm K N. Bajom. Horváth I. Kesythely. Weber 1. Grátz. Abal H 8zabadka. Hafner E. Brük. Neuman A. Szombathely. Berger H. Csabrendek. Steiner I. Veszerém. Dorner 1. Barcs. Kohn M. Keszthely. Hajroáai I. Szigetvár. Lefler I. Bácaka. Unger A. N.-Bajom. Mikics I. Pécs. Wetter K. Marburg. Messer S Győr. Schmit I. Zágráb. Holber Gy. Eszék. Aptelbaum I Sopron. Pollák S. Szombathely. Schönfeld A. Bécs. Graus I. Kaposvár. Pirker M. Marburg. Spitzer M. Zneim. Leitner I. Tapolcza. Roth L Bécs. RoSetti A. Trieszt. Lakica I. Pécs Kacsko-vic» A. Cze^léd. Szerkesztői üzenet. 2662. Münchenbe. Látogatásom'' april vagy májusban less, tehát nem a szünidők alatt Hazafias üdvözlet 1 2663. z. y. Szívesen veszszük as Ígéretet, a mostanit azonban nem közölhetjük. 2664. Se. Egerszeg A sajtóhibás üzenet önnek szólt. A 2 példányt azonnal elküldöttük. Kösbe jött körülmény folytán az elejének újbóli lenyo-raatása elmaradt. 2665. L. I. Elgondolhatja miért nem közölhetjük. Utazók névsora N.-Kámzsán, 1878. január 29-töl 1878.— Jebruár 13-ig. A „Koron á''-hoz czimzett szállodába Bakos I. Dombóvár. Frölieh M Zágráb. Bors V. Szombathely. Deutsch L. Bpest. Erne«t 1. Bp««t. Sieger L Bécs. Marral N. Bpest. Gott G. B«4cs. Gru-ber J. Szalzburg. Hochsinger E. Kőszeg. Pollák N. Febmár 17-tü február 23-lg 1878. Hó- és hetinap Kath. és prot. naptár Görög naptár © Qtj 7. A szőlőmunkásokról. Máté XX. 17! Vasáraap 18 Hétfő 19 Kedd 20 Szerda 21 Csütörtök 22 Péntek 23 Szombat F. 8eptuag. Kálmán Zsuzsán. El-uther Orsola Üss. Péter Romana 5 A Triód 6 Vakol 7 Parth. 8 Tódor 9 Nie tas 10 Charal. 11 Balázs ftt * & S% Felelós szerkesztő : Báttrfl Lajot. » TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBruA178 MATTON! féle BUDAI királyi keserűvíz lesz hz elsü bel és külföldi gyógytárból minden m<*£rrög zött székszorulás és minden coból kifolyó betegségek ell^i» a legkevesebb utóhatás nélküli hosszabb használatra i* =« legmelegebben ajánlva. Matíonijés Wille, Ur. .w«««!-«: tulajdonosai 6 egyesült kir. bodai-keserii forrásnak : Deák-forrás, Hunyadi Mátyás-forrás. Henrik-forrás, Hildegard-forrás, Szécheny-forrás. István-forrás. Gvóey-loiratok és hrochnrok mgyt''ti BUDAPEST, Dorottya-utcza 0 *z. Raktár Nagy-Kanizsán: Swarz és Taubernál. Legelő bérlel. A Balaton hidvégi uradalomhoz tartozó égefőldi gazdaságban. mintegy 600 kataszt: hold jó minőségű legelőre, az uradalmi tisztség által folyó 1878-ik évben is, mindennemű szarvasmarha, ugy lovak és csikók — egy évnél idősebb ménló kivételével — legelőre elfogadtatnak. A bérlendő marhák és csikók czélszerü elhelyezéséről gondoskodva van. Bővebb értesítést adhat: t/>4") o — •''») Az uradalmi tisztség. Utolsó posta : Kis-Komárom. mt- fVrm lägn^T r V» be i; n » IA 1 =i 5 I 55 — * lá r •w 3 : < :2 Császár kizárólagosan király Uag szabadalmazott PURITAS Haj - i f j i t ó - tej. A .Puritas" liein hajfesték, hauem tejnemü folyadék mely majdnem azon csodálatra hatás«al hír. hosry Ősz hajakat megifjit. azaz lassankint még pedig legkesőbb tizennégy nap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg birt ! A „PuritaS" nem tartalma* festékanyagot. A haj tetszés sxerint vízzei mosathatik, lehet fehérrel átvont vánkoson aludni, és gőzfürdőket használni, a festéknek nyoma sem vehető észre, mert a nem fest, hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és legdúsabb n5i hajza-:ot és a férő haját és szakállát. Egy üreg ,PurltaSa ára 2 frt. (postai szétküldésnél 20 krral több * készpénzzel vagy utánvéttel kapható Francz Ottónál Béos Mariabilfer-ítrasse 38. szam. — Nagy Kanizsán valrfdi minőségben PrágBr BölS gyógyszerész urnái. (512 22—26) Teljes elárusitás valód i Uouble-arany órákbél. Csak ."> frt 90 kr. adunk el ejry valódi angol cylin-d^r órát. a legfinomabb rubinnal. A pontos járásért 3 évi^ jótállunk. Ezen órák ára előbb lánrznélkül 9 frt volt Minden órához ingyen adunk egy elegáns duble-arany-lánczot. Megszerezhető Bécsi zsebóra-gyár Bécs, Burgring 3 '' * (5412-10) ,Notiz für alle Leser!" Von dem interessanten Werke: Jolhl8 Verne s üe.amii t-Schriften, lllustrirte Volks- und Familien-Ausgabe. (Vollständig in 100 illustrirtcn Lieferungen ä 25 kr. ö W — 50 Pf.,, — erschien «»eben die 10. Lieferung. Die bis jetzt vorliegenden ors tf*n 10. Bändchen behandeln die naturwiss>Mischaftlichrn und phan tasieyollen Romane : Rei*e rVon der Erde zum Mond" „ „Im den Mond" , „Vach dem Mittelpunkt der Kr de* welche für Jung und Alt eine höchst lehrreiche and unterhaltende Leetüre bieten. Was bis jetzt noch als unerreichbar, als Wunder erschien, sucht Jil. Verne in seinem anmuthigen 8childeruugen naturge-mäss darzulegen, wubei er eben spine wunderbare Phantasie in schönster Weise spielen Lässt. Wir empfehlen obiges Werk der besten Beachtung die Redaotion. Pályázat, INGYEN! Kp<*n most jelent meg a maga neméhen < „AZ Ö >'' 8 E G É L P''yCtlen ni fi V" MU V i'' U U U li li 1 híi és megbízható tanácsadó a nemi részek minden betegségeiben Dr. Ernszt L. hasonszenvi orvostól. E mú mindazoknak oktatást és segélyt nyújt, kik kora ifjúságukban titkos bűnt vagy túlságos kicsaponjás^kat követtek el, s jelenleg gyöngeseg-, és szétbomlott idegrendszerben szenvednek, korai tehetetlenseg által vannak Utolérve, vagy ennek közeli bekövetkeztétől tarthatnak. Azok is, kik hajhullásban, bőrkiütések-, bujaaenyves köszvény . hólyag bántalom-, nebéz légzés- és eraesztes-hianyban szenvednek. vagy, pedig kiknek te^te talságos higany készítmény-adagolás alul el vau ijvöngitve. szenvedésükben teíjfl8 gyógyulást találnak. Kzen könyv ugyan minden könyvkereskedésben 2 frtért kapható, do azok, kik annak értekéről "meg akarnak győződni, abból klvauatra igei érdekes, képekkel ellátott kivonatot kapnak tőlem ingyen beküldve. (530 K—*) Dr Ernst L. Budapest, kétsas utcza 24. Sonase vesse magat alá a bet»g »emmincmll orvosi gy«»gykr-zeltr-tésnek. mig ezen Ingyen-kivonatból tanulaagot nem merített Az alsó lendvai takarékpénztárnál isméti lemondás folytán üresedésben lévő könyvvezető s jegyzői állomásra, melylyel évi 800 frtnyi fizetés, 50 frt lakbér s a tiszta jövedelem után 2 százaléknyi jutalék élvezete — * naponkinti szolgálat k"telezettség?, — van összekötve. — pályázat nyittatik Pályázni kivánnk felhivatnak, miszerint kellően felszerelt s saját kezűleg irt folyamodásaikat. — m^lyokbeu életkoruk, egészségi állapotuk, szakképzettségük, h magyar levelezésben! jártasságuk, elóbbeni s jelen alkalmazásuk, erkölcsi magaviseletük és 1600 frtnyi óvadéknak készpénzben — hitel p*pir-»kban vagy elfogadbat>> egyél.b biztosíték letétele — hitelt érdemlő okmányokkal igazolandó, — az alaó-len«ivai takarékpénztár igazgatóságánál Als<j-l<endván — Zaiamegye, utolsó p«>»ta Alsn-Lendva. legkésőbben <• f<ily.''> évi február hó 28-ik napjáig nyújtsák b<* Klónybeu részesülnek a lakai ékpénztárnál most is alkalmazásban levő » a fennti feltételeknek megfelelő pályázók. Különben eme állomásnak — f. l878-ik évi márczius hó 8-ik napjáig outlhatla n! < kül->tibeni következmények tc hc alatt leendő el foglalása, a megvál.ts/.tandór.i nézve — kötelozó. Kelt •• lsó l.endván. m igazgatóágnak 187X ik évi február hó 12-én tartott üléséből (548 1—3) Es CSUZ, Zarjeczky Vincze m k. vezér igazgat ». Wendl Ede m k könyvvezplő s jegyző. Gőbölyök eladása. Pacsai gazdasághoz tartozó Lipót major Pusztán zala-szent-mihályi vasút állomáshoz fél óra távolban van 19 idarab kész hízott ökör minden nap szabad kézből eladók. — Utolsó posta Zala-Szt-Mihály. Pacsán. (549 1 -3) annak bénasjlg és más kül- és bel- eddig gyógy ithatlannak vélt nyavalyái. Hármi''.y mértékben szenvedőknek, kikuek már rég eszükbe sem jut, e vagy más szer: használni uyavalyájok ellen, drága egészségök visszanyerése végett, a remény mindazáltal mégis fenn . . . . . maradt évekig tartó nyavalyájoktól megszabe-/ j \ dúlhatni, legyen bár a nyavalya külső vagy belső / ytj \ a legyenek bár csak egyes részek vagy az egész : megtáaadva. A MoeSsinger-féle szer előállítójának kimondhatian fárad-«/mt), , került, míg n/nn eredményre jutott n] gyógymódja, által: mcgcS0mÓ80da80kat .poiczulatokat keményedett állapotbau ismét megpuhítani és eloszlatni, a mi által egyedül a csukló, illetőleg az itom ismét előbbi állásiba horható s a vé.keringni ismét helyreálütható, továbbá azon szenvedő tastrészek, melyek előbb összezsugorodva v&gy a lájd&icin miatt mozdithatlanok voltak, valamiül az<>u szenvedő részek, melyek n ár elérzéktele-ne ilek ismét feléleszthetik » megerősithetók. A legmakacsabb s legrégibb fejnöszvény i« egy pilianat alatt megenyhittetik s 3 nap alatt meggyójryittatik. öasze nem léveiztendő ezen szer a kuruzsolás aron k^tz-▼énykevetékével, mely máris sokak szemét felnyitá. Le^jobi» hi-zonyitéka annak, hogy az ón «zerern még a legkéles»b!i i i.tl> . tokbanis gyógyeróvel bir, azon körülmény, hogy niiii i -nki uia. a második nap a hatá''í eredményét érzi, még pedig egyformán ak><r crősebb akár gyengéb terinésze''ü. Kzen szer öreg őszek és gyermekek által naszuáltailiatik, tovabi-a az, ki tn<-g hivatásánnk Ulánna járhat, a gyógymód által ép»-n nem le«z akadályozva, habár a baj ineghülé, esés, nedve3 lakás, gvomorterhelés, az iz-n<>k tulfeszités» -eb.-bői származott le^ypn is. Nem szükséges tudnom : valjo i már a k"zői>ségns gyógym >1 -k mjr.t iiza<»ztás, csnkamáj-olaj petróleum, fürdő, tnelegan való tart 1« vagy más egvébb java» ir Ieít-e használva egyedül a baj és annak mérvet kérem leiini. A pont»s lakfzimet kitenni k. em Moessinger L. G Krankfur- \. M. 2117 Domoszló, Hev«-smegye Magyarország. Miót:i ön gyógyszerét hasznátom jeleutós könnyebbséget érz-k cs^ntrn n;iau ; idegeim puhábbak lottík, csontjaimat hajlitliatom s az érzéketlenséget «•soutjaimbau beszüntette, szóval áldom az öu gyógyszerét melyet a/, emberiség iránti jó aka: álból minden szenvedótiek a legmelegebbéit ajánlhatok. Fogadja ön köszönetemet és örök ha.-Kmat Zlmaoy János 4121 Nagy-Halmagy. .Magyarorsz^ jau. ¿3 1877 Motssi» g.-r l. 1». un ak ! A köszvény elleni gyógyszert m<:gkapt.i-r;. é» azt * I üjiihb eredménynyel Imszualtam, ezért köszönöm önnek ¡óvol-iát, "gy "tiíem fájdalmaimtól inegszaba litott. 4 éve, hogv s?du-vedtom aino-'' köszvényhajamban és orvost, ki ebból kimentett volna nem találtam. Sok pénzt ferd tottam kénfttrdőkre, kenőcsökre s''.b gyógytárakba fize''.tetu 200 irtot osztr. ért é3 még is miü l hiába Köszönöm önnek irántam tanúsított jóvoltát. Éltesse Isten sokáig ! Tisztelettel Engel Károly. A sok szer> ncsés sikerek, meiyok a Moessinger kósr-ÍIJ LCo. vény és csuz gyógyszert részesitik alkalmat adtának számos utánzásra és hamisitásokra. Főleg a t közönség a lehető egyforma és hasonló közzétélel, füzetek, haszná''ati utasitátok, stb. által vezettetnek tévútra. Figyelmessé tes/.em tehát, itt. hogy a Mopsinge.- télé köszvény és ezuz gyógyszer összetétel titok és hogy az csupán az általam megjelölt gyógytárakbol rendelhető és kapható meg.C3ak ezen ntoni eljárás mellett állunk jót & valódiság és a biztos sikerre nézve. (550 1 — 1) Dr. Handler Mór orvos-, sebésztudor-, szülész- és szemész, gyógyit gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett miudpnnemű titkos betegségeket 1 az onfertózésnek minden következményeit, úgymint: magömléseket az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyengült férfierőt): 2) hogyesófolyásokat (még oly idülteket is,) a nemzórészek bujakóros fekélyeit másodrendű bnjakÓTt minden alakjaiban és elcsuHtáaaiban : 3) hugycsÓ8züküléseket; 4) friaa és idült nyákfolyáaokat nóknél, az úgynevezett fehérfolyást, é« az onnan er«d. 5) bőrkiütéseket; (409 59-60) 61 a húgyhólyag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket Rendel naponként: délelőtt 10 órától l-ig, délután 3 órától 5 ig és eatve 7 órától 8 i?. Lakik : Pesten, belváros. Kigyó-ntcza 2-ik szám, a Kígyó- és Városház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Dijjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszerek megküidetuek Nagy-Kanizsan, nyomatott a kiadó Hirdetmény. Miután mi egy nagysxerü alpaCCa-ezüst-BŐvet potoui árért vettünk meg s minthogy gyárunk-indeukor 03 gőzgépet felállítva hagvnnk. mely által munkabéren sokat megtakaritunk,ez által bau mindenkor G3 gőzgépet felállítva hagy világhírű ^ gyárunk jelenleg azon kellemes helyzetben van, hogy arpacca-ezöttünket 32°/0 olcsób ban. minőségre szebb- és jobban szállíthatjuk,"mint eddig. Igen is ismeretes mindenki előtt, hogy «!pacca-esfltt)aiak soha ezüstfényök«* el nem vesaítík. ép ugy mint soha mernem rozsdásodnak, miréi mi irásilag jótállunk. StW* Leszállított árak. "VI Előbb .irb aipaooa ezü»t kávéskanál .... 1.20, i.tíO, 2.—, 2.60 - . . evékánál.....2.—, 2.60, 3.40, 5.— , G.— 1 - . * - levetmeré tömött 1.50, 2.40, 2 90. 4.-, 5.— 1 « . - tej«»rő..... 1.- , 1.45, 2 30. 3.20, 4 — r* r svőesxköz kés, villa angol ) DHr »^Pengével és alpacca- 4.50, 5.30, f,.í F ezüst markolattal. dessert-evőeszköz, kés villa angol aczélpengével és al-pacca-ezüst markolatul. E^nk*°íÍVQ1 e,e,:*n3 u,uli gyertyatartók, páronkint !.—, 2 50, 3.— ; e,és*ék : 50. 75. 80 kr 1. 1.40; karé vagy tbea kannák 2. — , 2.50, 3.— . 4.— ; karos gvergyaUrtó páronkint 8 50, 10.50, ^•""''x , k"Uk0r*"1<SnClék » 2-8°. 4.—, 550, 7.- ; ezukorhintő 60, 75, 90, 1.— ; ecret és olaj álvány 2.50, 3.80, 4 25. 6 — ; vajszelet rze 95, 1.70, 2.80, 3.25, 4 — és számtalan más tárgyak; minden 32°/o olcsóbba» min: eddig. (535 2—12) Tartományi megbizáaok utánvéttel a legpontosabban telj-sittetnek Blau és Kami érczáru raktáruk által; Most. 85 115, 1.40, 180 1.40 I 80, 2 30 3.40, I 1.60, 2.50. 3.40 70. I. , 160. 2.10, .80, 7.50. 9 3 10 3 70. 4 40 5 - 4. -2 60 6.20 tí pár 3.50, 4.30, 5 50. 6.9". í.40. 3 20. 3 80, 4.75 Bécw, BahonbergerMtrasae 1. f»xátn. laptulajdonos Wajdit3 József gyomajtóján. NAGY-EA!íIZ8A,1878. február 21-én. HzeufeeltfHk évfolyam. .«VJTW-V--— ^ Előfizetési ár: .. >-gész évff . . 8 frt . tel évre . . . 4 „ negyed ¿vr«" - * Egy szám lO kr Hirdetesek íi hasábos petitsorban 7. másodszor ti s minden további sorért íi kr. NYÍL ITÉRBKN «¡ormiként 10 krért vétetnek fel Kincstári illeték minden |egyes hirdetésért kUlfinf 30 kr lixi''tfmli». £ r: f előbb: Ö Z O 2XT A lap szellemi részét 1 illető közlemények a szerkesztőhöz. anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intéz endők : NAGY-KANIZSA Wlissfosbáz Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. >Kéziratok vissza ne £ küldetnek. -- s-Kani>-:•>.no« helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmis iparbank", „n.-kanizsai takarékpénztár", a „zalamegyei általános tanítótestület", a n.-kanizsai kisded-nevelő egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya" s több megyei és fárosi egyesület hivatalos értesítője. Heleiikint kclszer, vasarnap- s csűtöríokon megjeleuő vegyes tartalmú lap,__ NjilJ »<>vél a , Zalai Közlönyu t. szerkesztőjéhez. Tekintetes szerkesztő ur ! A ,Zalai Közlönyc legutolso száma első lapján névtelen írótól c cziinmel j^a kér Kanizsa elválasi kérdésébe/.— egy közlemény jelent meg, melyben a többi közt a következő tételek foglaltatnak : ,Az elválasztás miniszteri tudomás nélkül incompetens megyei hatóság által történt." „.Nagy- és Kis-Kanizsa városoknak pusztán megyeileg miniszteri hozzájárulás nélkül tett elválasztása 1808-ban, tehát jogtalan és törvénytelen." „Kis-Kauizsánakezenincomp tens módon teremtett és tíz évig fentartott helyzete törvény és jogellenes." „De sőt az egész eddigi eljárás törvényellenes lévén, az egyesítés hivatalból volna eszközlendó." _ Miután a megyei hatóság 1SÍJ 8-ban oly intézkedéseket tett, melyekre jogosítva pgvátalán nem volt, azok önmagukban érvénytelenek." K merész, mélyen sértő, az igazság és a tényekkel merőben ellenkező álIirá>o-kat én nem csak ugy, mint a megyém* a/, elválasztás idejében volt első alispánja, hanem ugy is, mint a megye egyszern polga-ra . nem hagyhatom czáfolatianul, mert nem tűrhetem el, hogy Zalamegye közönsége egy nyilvános — még hozzá megyei hírlapban, az egész ország színe nőtt illetéktelen, jogtalan és törvényellenes eljárással alaptalanul vádoltassák. Ugy látszik : a névtelen író nem tudja még azt sem, hogy a belügyministeriumhoz okvetlenül fél kell terjeszteni a megye minden gyűlésének jegyzőkönyvét; miből önkényt következik, hogy a megye a belügy-ministerium tudta nélkül nem tehet semmit. Tehát felterjesztetett azon — az örökre fe-ledhetlen főispán gr. Szapáry Géza elnöklete alatt tartott — megyei közgyűlés jegy-zókönvve is, melv kimondta az elválasztást. W / V És mivel ez ellen a kis-kanizsaiak — utóbb önkényt visszavett — perfolyamodast adtak be; azért e tárgyban külön ministeri leirat érkezett, mely ott van a megyei levéltárban és a mely a megyének Nagy- és Kis-Kanizsa városát közigazgatási és törvénykezési tekintetben egymástól elválasztó végzését tökéletesen helyben hagyta. Megjegyzem még, hogy az elválasztás Nagy Kanizsa város folyamodására történt és uogy Kis-Kanizsa város közönsége, melv az elválasztás előtt, két városi tiszt- j * ujitást hiúsított meg és mindig azon okból, mivel neki nem kell sem polgármester sem tanács; hanem csak községi elöljáróság — a megyei nagy küldöttség előtt önkényt beleegyezett az elválasztásba. Lehet-e hát állítani azt, hogy a megye ez esetben illetéktelenül, jogtalanul és törvényellenesen a minisztérium tudta nélkül járt el. és hogy Kis-Kanizsa város mostani helyzete törvény és jogellenes? Akár ki legyeu az a névtelen író, én minden esetre nagyon sajnálom, hogy van a megyének egy polgára, ki saját megyéjének minden tekintetben szabatos és törvényes eljárását a világ előtt jogtalannak és törvényeilenesnek béiyegezni nem tartózkodott. Kérem t. szerkesztő urat, tessék e nyilt levelet becses lapjának legközelebbi számában közzé tenni. Kelt Csáb-Rendeken, 1878. február hő 13-án. Teljes tisztelettel BARCZA SÁNDOR. Eszmecsere a két Kanizsa elválási kérdéséhez. A „Zalai Közlöny" ez évi 12-ik számában a két Kanizsa elválási kérdésében egy oly czikk jelent meg. melyben az elválási kérdés nem szak értők kedve é r t gyakorlatilag akként állitatott fel, hogy ezen nemszakértőknek okvetlen el kelle hinniök, miszerint Zalamegye 1867 - 72. évi alkotmányos törvényhatósága nem is volt más, mint egyszerű megyei hatóság és annak minden intézkedése „jogtalan", „tör-vény telen", „szabály és j o g-szeriitlen" alapokon nyugodott. fcn mint az emiitett megye törvényhatóságának akkori tisztviselője, kötelességemnek tartom a czikkben foglalt és minden alapot nélkülöző expectorátiókat a maguk értékére reducálni egyrészről azért, hogy azok alaptalanságáról a nemszaké r-tők is meggyőződjenek, mászrészról pedig azért, hogy a két Kanizsának általam is hón óhajtott egyesülési kérdését a szakértőknek is eszmecserévé tegyem. A két Kanizsa elválási- és egyesülési kérdését csak ugy lehet helyesen megbírálni, ba az elváiást előidéző okokat veszszük kiindulási pontul. Az egyesülve volt Nagy- és Kis-Ka- nizsa város rendezett elsőbirósági hatósággal birván, mint ilyen az 1848. évi 24. törvezikk 2 §-a szerint közigazgatási tekintetben a megye tőrvényhatósága alatt állott. — Az alkotmány visszaállítása alkalmával az öszminiszterium által tett és ugy a képviselőház, mint a főrendek által határozattá emelt elóterjesztvény szerint az egyesülve volt Nagy- és Kis-Kanizsa rendezett tanácsú városát ugyan az 1848. évi 24. törvényezikk 2. §-a szerint kellett rendezni. i Midón pedig a megye törvényhatóságának az ily értelembeni választás megej-tésére kiküldött tagja Nagy-Kanizsán meg-jeknt volna, Kis-Kanizsa kijelentette, hogy ő rendezett első bíróságot tovább fentar-tani nem akar, mig ellenben Nagy-Kanzsa — áldozatok árán is — oda törekedett, hogy rendezett elsőbiróságát megtartsa. Lehetett-e a viszálykodó leieknek nagyobb igazságot kiszolgáltatni, mint mindegyiknek a maga óhajtását és kívánságát teljesíteni, már azért is, mert az előbb emiitett miniszteri elóterjesztvény és az ezzel kapcsolatosan kiadott rendelet szerint minden községben a tisztújítás megtartandó lévén, a viszálykodásban volt két Kanizsát sem lehetett elöljáróság nélkül hagyni. Igy történt tehát, hogy a két Kanizsa, mindkettőnek óhajtása folytán, egymástól elválasztatván, mindegyik az 1848. évi 23. törvényezikk 4 §-a szerint — miután egyik sem bírt még akkor 12000 lakossal -- kis város lett, azzal a különbsséggel, hogy Nagy-Kanizsa város rendezett elsóbiróságot, Kis-Kanizsa pedig c<=ak községi bíróságát tartotta meg. Utóbb, vagyis az 1871. évi 18. törvényezikk a községeket rendezvén, TÁRCZA A homlok-hajról. N''.i vág.l le kclves, s/.i''.k. filrtidet, N.- ffidd be. kérlek, tiszta homlokod : Ne vesd el őket hfi''.lenül, hisr.Pn Hű ¿k»-id, mi ót* hordozod Az :i divat!— nzeszély-kőr, semmi más. Mind hiú. tünékeny változás. Mi homlokunk ? a szellem székhely»-, Uralkodó egy kis világ ízlett : S adi)ál dicsőbb, miiii*l iii.ngnb » trón. Hol Isten csókja em>>er dísze lott.... Onnét ragyog, fenségiluk Ott honol, Sim-in a kéj. redőn a bús komoly. - Kitudni azt a szép iránti bfin, Mit nem borsát meg arcznnk képzete ; Nyíltság emel ki fen*."bb jellegül. Felhőt uc vonj rá, ékrd veszt vele. — I)ivattoknál tovább gondoljatok .... S ki derüli i an.-y-il arezotok .... HAJGATÖ SÁNDOR. A ruha teszi az embert. (Satyra, németből átdolgozva.) K a u f man n B é l á t 6 l. Ruha teszi az embert! E pár szóban kimerithetlen bölcseség vau elrejtve, mely a legcsudálatosabb eae- | inény ek kulcsát képezi és sok ember előtt megfoghatatlannak tűnik tel. Ez a valódi : az egyetlen eszköz ama szerencsék elnyerésére, melyekért az emberiség nagy része siker nélkül faradozik. Balgák akik állitják, hogy wak valódi érdemek, hazaszeretet, becaüietes- I ség, hogy csak az erény boldogit és igazi nagy és bires emberekké tesz beunünket. Mily ignzolh itlanul, mily kegyetlenül bintak viliink eddig erkölcataniiömk. Minek mind ezen igyekezet V Ruha — szereucsés talalmány! A Kuba megteszi azt miért erény és érdemek, becsületesség es hazaszeretet hiába küzdenek. Most már semmi sem nevetségesebb előttem mint egy becsületes ember rósz öltönyben és az nek''-m egészen elviselhetlen. ha egy ilyen ember, mivel becsületes, tekintélyre és dicséretre igényt tart. Mily sokáig kell neki inségeu es megvetésen keresztül bujdosnia, mig csak annyira jut. hogy azon emberektől, kiket ruháik tüntetnek ki, némikép szivel-tetik. Megteszitett igyekezete kötelessegeinek eleget tenni harminez év alatt Bem képesili arra a nagyrabecsültetésre, melyhez pompás ruházat által huszonnégy óra alattjuthat. Képzeljünk magunknak egy ilyen férfit, ki ősatyai erényeivel és egyformaöltözetével előkelő ruhák társaságában mer először megjelenni. Nagyon sok szerencséről beszélhet ha neki h kapus mindjárt az első lépést a házba el nem tiltja. Ha már az előszobába nyomulhatott is még egy egész sereg szolgán keli magát keresztül vágnia , melyek közül a legtöbbek nevetségesnek találják Őt, sokan közönbbel tekintenek reá és a legigazságosab-bak észre sem veszik. () exc-llennájának hódolatát kivánja tenni. — Nem telelnek neki. (> excellentiájának alázatos hódolatát kivánja lenni. Egyik inas a másikhoz utasítja, de egjik sem jelenti be. Megszégyenülve áll most a kandallónál és mindenkinek útjában áll. Végre a komornyikot pillantja meg. Alázatosan kéri azou kegy megszerzésére, hogy ő excellentiájának legmélyebb hódolatát tehesse. Ej mit, jöjjön az ur holnap, ma társaság van a szobában. De nem volna lehetséges? . . . Röviden nem! ó excellentiájának nagyon sok dolga volna, ha minden koldus látogatását el akarná fogadni. Holnap megint jöhet az ur. Itt áll az erényes az őszinte, a tudóa férfiú, a nagy érdemek embere, aki becsületesen és fáradalmasan keresi kenyerét, aki fejedelmének hűségesen szolgál, önzetlen tanácsa által száz embert boldoggá tett, aki legnagyobb''gondossággal szorult özvegyek és árvák jogait óvja, senkit a magáétól meg nem foszt, itt áll a jó hazafi. Rosz öltönye minden érdemét eltakarja. Megszégyenülve vonul i az ajtó felé, hogy az előszoba megvetésétől meneküljön. Onnét erőszakkal lökik tovább. Az ajtó mindkét szárnyát tiszteletteljes foglalatossággal tárják fel. Minden szolga mozdulatba jön, mindannyi alázatos állást vesz. A komornyik ura szobájába repült. Odbent zaj keletkezik. Odavetik a kártyákat, ó excellentiája eleibe aiet és kijoek ? — Egy aranyozott bo- 1 londnak, ki a lépcsőzeten felfelé leng és megcsalt hitelezői verejtékét mellényén viseli: feje : oly üres mint a lukas hordó és bámulat tárgya mégis, mivel szépen fodorítva van haja. Tud művészileg, módouan bókolni. Ha esze volna, mind a tizenhat ősét megszégyenitené és csakis gyermeki nagyrabecsülésből, melylyel elődei iránt viseltetik nem lett ezeknél okosabb. Szive gonosz, ameddig ezt csak előkelő ostobasága engedi. Legkevesebbet sem tanult, mivel magának és hazájának szolgálhatna és a mivel másnak szolgál az kegyének üres biztosítása. Kölcsön kér, csal, csókol, fütyöl, örömest és szerencsétlenül játszik és ő excellenti- ája nyilt* karokkal örvend látogatása szerencséjén. Most aztán becsületes emberünk egé szen el van feledve és szerencse reá nézve, ha a tiszteletteljes tolongásból jó módon menekülhet, és a lépcsőzeten lejőni tud. Ugy kell neki! A bolond! Miért nem bir jobb ruházattal és kevesebb érdemmel? Igazságtalanságot követünk el a világon, ha azt állítjuk róla, hogy becsületes emberek érdemei iránt érzéketlen és vak. Nem az! Csak szemeit külső pompa által kinyitni és őt előkelő zaj által felkelteni kell. Tehet a világ valamit arról, hogy egy nagy szellem rosz ruhába burkolódzik? A világ egy színpad és színpadon csak azt tartjuk herczegnek, ki her-cxegileg van öltözködve. Nincs mindenkinek türelme az utolsó jeleneteket és a színdarab kifejlődését bevárni. Tegyük csak a világ ítéletét próbára és cseréljük el az öltösetet. Tessék nagyságodnak e becsületes ember szerény ruháját felölteni és annak kissé koros parókájat feltenni. — Ejnye, de ostoba kinézése van nagyságodnak. Az elbízott szemtelen jellem egyszerre eltűnt. Az élet Bzebb oldala, melyre egy pompás öltöny feljogositá elveszett. A páholyba vezetik őt; epen abba a páholyba, melyben ő annyiszor az udvarias ur, a kedves udvarias ur, a tréfás báró ur volt. I Jön. Bókjait még mindig oly jól, oly fesztelenül csinálja, miut máskor, de nevednek rajtok. Kezet akar csókolni; eltaszítják. A delnők susognak egymás közt, és boszankodnak az aljas ember szemtelenségén. Valami informátornak tartják, ki uraságánál nem jót tesz és több . akar lenni, mint az alsó szolga. Beszélni kezd. Mily rutul, mily pedantikusan beszél ! Türel- TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. i .Ji''íí- FEBruAb2lóo-1878. az emiitett törvényczikk 1. §-ának a) pontja szerint Nagy-Kanizsa, mely rendezett tanácscsal birt: „város", Kis-Kanizsa pedig, miután saját kívánsága folytán rendezett tanácscsal nem birt: „nagy község" elnevezést nyert. Tehát Nagy- és Kis-Kanizsa városát — elnevezés tekintetében — nem a megye törvényhatósága, hanem a törvény tette azzá a mi. Igaz ugyan, hogy az elválasztás csak ideiglenesen történt, de nem administrativ tekintetben, hanem arra vonatkozólag, mert Nagy- és Kis-Kanizsának vagyoni viszonyait oly rögtön tisztába hozni nem lehet. Annak, hogy az ideiglenesség nem az aa-ministratióra, hanem csak a közönségben maradt vagyoni viszonyokra terjedt ki, bizonyítéka azon körülmény, hogy Nagy-Ka-nizsán a rendezett elsó bíróság, Kis-Kaní-zsán pedig a községi bíróság lépett azonnal életbe, — a közös vagyoni viszonyok kezelésére azonban felállíttatott a delegatió. Mindezen intézkedések a ministerium tudtával és helybenhagyásával történtek, erról mindenki meggyőződhetik a megye levéltárában lévő jegyzőkönyvekből és iratokból. Azon terhes vádbeli nyilatkozatokat tehát, hogy az elválás ministeri tudomás nélkül, jogtalan és törvénytelenül, szabály és jogszerűtlenül történt, hogy továbbá a megye törvényhatósága ez alkalommal törvény és jogellenesen járt volna el, — csak az nyilváníthatja, ki egyrészről az egész ügy folyamát nem ismervén, tudomását hallomásból meríti, más részről pedig ki nein gondolja meg, hogy egy törvényhatóság ellenében a nyilvánosság terén emelt ilyen vádak minő következéseket vonhatnak maguk után. Ezek után szabadjon áttérnem az elválás és egyesülés kérdésére. Fentebb már jeleztem, hogy Nagy-és Kis-Kanizsa administratió szempontból véglegesen, vagyonvi zonyi tekintetben c^ak ideiglenesen választatott el és éppen a va-gyonviszonyok ideiglenességét akarja a folyamatba tett tagosítás, erdő és legelő el-kiilönités megszüntetni. Abban tehát, hogy a közigazgatási elválasztás illetőleg egyesülés a tagositási illetőleg az úgynevezett úrbéri perrel szoros kapcsolatban nincsen, én is egyet ér- metlen lesz és egy „Sacre bleu''-t káromkodik. Ne vetnek a bolondon és mint eszeveszett pimaszt hajdúkkal kidobatják. Most már a becsületes érdemteljes tiértiu jelen meg a páholyban, ki a demascált báró pompás ruháit öltötte fel. Legelőször jelen meg benne és kissé elfogultai viseli magát. Elfogultságát kellemesnek találják ós öt egy idegennek tartják, kinek erkölcsössége csudálat-raméltó. A hölgyek kegyesen köszönnek neki és a legyezők elismerést suhognak eleibe. Széket kínálnak neki és ő illemmel ül le. Kiki szomszédnöjét kérdi, vájjon ki lehet ez az ur? Beszédbe erednek vele, ő szerényen beszél. Az operát bírálgatják, ő is itél és Ítélete elismerést arat. A dalnokokat dicsérik, ő Ízléssel dicsér. Az udvarról beszélnek, ő ismeri a világot. Államdolgokról beszélnek és eszméit tinómnak tartják. Hosszat beszélnek a többi páholyokról, ő hallgat; de hallgatása is javaltatik. Idegennek tartjak, ki még egészen ismeretlen, vagy pedig szerény ahhoz, hogy idegen társaságban más kárara élezeskedjék. A dalmű bevégeztetett. Megnyerte a szerencsét szomszédnöjét hin-tójához vezethetni. Kezet csókolhat és ő excel-lentiája amint elindul nyugodalmas jó éjt kíván a. nagyságos urnák. A nagyságos ur ! Szerencsés változás! Az aki még csak néhány óra előtt megszégyenülve a kandallónál állott, most az egész társaság bámulását felgerjeszti. Elismerik érdemeit, mert látják pompás ruházatát. Kövessük tovább a ruha varázshatásait. Láttuk eddig, hogy a belső ember érdemei leleplezésére mily szükséges a külső ember pora pás tollazata. Tegyünk most egy lépést tovább a társadalom balitélete és ingatagsága megismerésére és csudáljuk a befolyást, melyet a ruha a szépségre is gyakorol. Itt i8 csak ruha és ismét ruha az, mely azt kintünteti, sőt ott is teremti, hol természet-szerinti nyoma sem található. Ha tndná azon ókori bölcs mily haszontalansággá, mily absur-dumraá vált korunkban mondata: „Ne té- tek az általam kifogásolt czikk inten-tiőjával, azt azonban perhorrescálom, hogy a ministerium egyszerű felteijesztésre az egyesülést kimondhassa, mert az 1876. évi V. tezikk 45. §-a határozottan rendeli, hogy azért az illetők folyamodni kötél esek és ez alkalommal bebizonyítani tartoznak, hogy az egyesülést a községi lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely a község egyene3 államadójának felénél nagyobb részét fizeti. Igaz ugyan, hogy az előbb hi-'' vatkozott törvény 50 §-ának intentioja szerint a belügyminister az egyesitett közigazgatási érdekekből akkor is elrendelheti, ha az egyesítést kívánók adója a község egye-| nes áilamadójának nagyobb részét nem te-'' szi is, de ez esetben is a község képviselő testülete folyamodni tartozik. Mindezekből az következik, hogy, lia Kis-Kanizsa az egyesülést óhajtja, járjon el az előbb emiitett törvény határozott útmutatása szerint és meglehet gyózódze, hogy Nagy-Kanizsa ezen lépését a legnagyobb készséggel támogatni fogja. Mihelyt pedig a közigazgatási egyesülés megtörténik, meg fog az úgynevezett úrbéri per is szűnni, mert ezen per az elválás folyománya lévén, kell, hogy az oknak elenyésztével az okozat is megszűnjék, any-nyival is inkább, minthogy az 1876. évi V. törvényczikk 47. §-a szerint egyesülés esetén a v.igyonok egyesítése iránt is az egyezség megkötendő. PLIHÁL FERENCZ. Helyi hírek. — Gyászmise. E hó 19-én a helybeli plébánia templomban gyász isteni-tisztelet tartatott az elhunyt IX. P;us pápáért. A templom zsúfolásig telve volt ájtatoskodokkal. .Jelen voltak a városi tisztviselő kar, a kir. törvényszék s más hivatal tagjai közül számosan, a ka tonai tiszti kar mindkét részről és számos elő kelő s polgári rendű városi közönség. — Tudományos előadást fog tartani márczius 2án Morgenbesser .János ur, a helybeli polgári iskola érdemdús igazga tója az „I. nagy-kauizsai kereskedelmi itjak önképző egy ieie" helyiségében. Az előadás az emberi test táplálkozásáról fog szóllani s ki ismeri Morgenbesser ur kellemes , vonzó előadását, előre örül a jó alkalomnak öt hallgat hatni. A nem tagok is részt vehetnek az előadásban, melyuek kezdete esti 9 órakor l<*end. — Előbbi számunkban közlött Horváth István léle lopásra vonatkozólag kiegészitésül kintsed a korsót, hanem azt amit tartalmaz" — sírjában is megfordulna a jó öreg. Lehetett ez igy az ő korában, hanem most — o tempóra! o móres! de megtudtok változni! Legye« most csak szép a butelja és csinos a* etiquette, viselje ez meg valamely híres bortermesztu hely utánzott czégjegyét, lehet aztán az ital a műipar legnyomorubb terménye, mégis talál elég magasztaléra. De tartalmazhatja az egyazeiü agyag-edény a legkitűnőbb ;''alt, itt senki sem veszi észre, figyelmen kívül hagyatik. Nézzük csak azon pompás ruházatu bál-királynőt, kit környezete imád, istenit. Mily pompás alak a drága atlasz ruhában. Mcnnvi báj van itt öszpontosulva. A sötét fekete hajfürtök, melyek a márvány arezot övezik, az a sugárzó, villámló szempár, az a ezukros rózsa-szajacska, azok a kedves liliom kezecskék, azon piczi lábacskák, melyek e könnyű aetheri alakot hordani is gyengének tűnnek fel. mindez elég alkalmas, ezen fényes megjelenés környezetét hódolásra, imádásra ragadni. Nincs is hiány pillangóban, mely ezen virágot körül repkedi. Hogy rajong körötte az a sok dandy, hogy igyekeznek egymást dőre szerotetremél-tóságban esztelen, elkopott bókban felülmúlni. Talán mégis kedvez valamelyiküknek a szerencse talán — ó édes gondolat — talán mégis elnyerheti ezt a drága atlasz partiét. Es ő mind ezen dicsőítés tárgya, hogy viseli magát ezek ellenében? Mily dobogó szívvel veszi, hogy hiszi azon otromba hizel-géseket. roelylyel tetszvágyó imádói tulhal-mozzák ! Oh ha tudnád te fényes alak, hogy ezen hizelgések nem téged, hanem atlasz ruhádat illetik de sokat engednél hiúságodból. Próbáld csak. öltsd fel a szegénység egyszerű ócska szövetű ruháját, ne használd a toilette azon műszereit, melyek oly fényes csábító szinbe állítanak elő s akkor lásd mire méltatják szépséged. De eltűntek egyszerre minden bajaid, de csekély nyomai maradtak tündöklő szépségednek. Nem veszik észre még azt van alkalmunk hiteles forrás után közölni, miszerint as ügyes késre kerítő Pörkölyi Károly pinczér volt, ki a nagy kanizsai városi kapitányság által a lopás elkövetésének tudomás vételével rögtön meghivatott s mivel ő a tolvajt még Égerszögről ismerte, vállalkozott annak kézrekeritésére s csakugyan negyedma gávai útra kelt ét Keszthelyen szerencsésen el is lett az illető fogva. — Lapunk 1877. évi 12-dik ssámát a kiadó hivatal örömmel visszaváltja, ha még valakinél található volna; kéri annak szíves beküldését. — Oi''ftzáqos vásár. A nagy-kanizsai országos vásár január végén a hófuvatag miatt meg nem tartathatván, ministeri engedély folytán márczius 4-én pótvásár fog tartatni. — Kinevenés. Vellantsits János postatiszt urat a helybeli pályaudvari póstnhivatal főnökét a m. kir. postaigazgatóság a Pápán felállítandó állami postahivatal főnőkévé nevezte ki, mely postahivatal f. é. april hó elején fogja működését megkezdeni. — A calicot-táncxkoszoru, mely a kisdednevelő egyesület női választmánya által az óvoda alaptőkéjének gyarapítására rendeztetett. rrményen felül kitünőleg sikerült; a hosazu farsangi idényben már annyiszor igénybe vett kis közönségünk megmutatta, hogy ha nemes czélról van sző, késsséggel sorakozik annak sikerülésére, el ismerét és köszönet ezért! Költői volt látni az egyszerű öltözéket finom elegantiával párhuzamosítva szépeink nagy koszorújában, mely egy nagy mozgósított virág erdőhez hasonlított, különösen kitűnt Hencs Antalné és Stemmer Kálmánné díszes calicot-öltözéke, aranycsipkés veresbársony fejkötővel, Stefanics Aranka kisasszony ritkassép fejéke gyönyörű virágcsokor élővirágból. Belos Emília,Molnár Victoria, Rosenberg Joeefa, Qózony M. Scherz Matild, Zók Lenke, KrugEmma tat. kisasszony ok kiváló ízléssel készített szép öltözékük. Láttuk a nemes ügyért lelkesülő hölgyek közt: Martinkovits Károlyné, Belus Józsefné, Plihál Forenczné, Knau«z Boldizsárné, Chino-rányi Gézáné, Scherz Albertné, Tersánczky Józsefné, Stefauicsné, Erdődy Lajosné, Wágner Károlyné, Horváth Lajosné. Hirschel Edéné, Morgenbesserné, Weilerné, Eisingerné, Sommer Sándorné,Stolczer (jusztávné,Löwensteinné úrhölgyeket sat. Különös elismeréssel tartozunk a cb. kir. sorezred s honvéd tisztek nejei iránt, kik szép számban jelentek meg. Láttuk Varga «I"zr^de-né, Frideczky, Segerc őrnagy né, Zla-mái, Wachtl kapitáuyné, Müller ezredorvosné sat. úrhölgyeket. A tiszta jövedelem, tekintve, hogy csak 1 frt volt a belépti dij, mégis 100 frt körül vau. Fényes tanúsága ez annak, hogy a kitűzött czél iránt a lelkesedés még mindig örvendetes. A kimutatást jövő számunk hozza. — A béliigyminister — mint értesülünk — a uapokban körrendeletileg értesítette a törvényhatóságokat, hogv a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877. többé gyönyörű hajfíirteidei hisz nincsenek divatosan felfodrozva, ieltornyoaitva és hiányzik rajtok a drága diadéma. Nem mereng többé a pillantat kezeid tündérvonalain, hisz hiányzanak ujjaidon a csillámló gyémánt-gyürücskék. Társalgásod, melynek szellem-dussága még imént környezetedet elragadá, esztelennek mondatik. Angyali mosolyod mely még rövid idő előtt mindenkit elbájolt dőrének találtatik. Es imadóid kik irántad annyi lelkesedést tanúsítottak ? Ezek? — Buta li-bácskának neveznek, nevetnek rajtad és ott hagynak. No te híu büszke lény belátod, elismered m~>st, hogy az előbbi hizelgések nem téged, hanem atlasz ruhádat illették ? Minthogy csak ruháinknak köszönjük érdemeink méltányolását, nem szégyenlem bevallani, hogy kevés egyén iránt viseltetem annyi tisztelettel mint szabóm iránt. Műhelyét gyakran látogatom s mindig valami borzalom-szerű irzés fog el, midőn észlelem, hogy növekednek elő tevékeny kezei alól érdem, erő és ész s hogy sarjadzanak tű szúrásai által a semmiből hires férfiak. Minap nála voltam és egy bársonyból és drága kelmékből álló chaosban találtam, mely,bői érdemdús kitűnő férfiakat teremtett. Épen egy kanonokot szabott ki, és nagyon elégületlen volt, hogy a bársony nem futotta ki a főtisztelendő has ki kerekítését. A pad fölött két excellencia lógott ujj nélkül. Egyik legénye egy vitézlő falusi nemesen dolgozott, ki haszonbérlőjétől két negyedet előlegeztetett magának , hogy nagynemes érdemeit egy közellevö ünnepélyen megismertethesse. A padon egy batár uracs heveit sseretetreméltó fiuk betanult kellemmel türelmetlenül várva azt az időt], hogy egyszer már feszíthessenek az utcsán s cseveghessenek az utcaa sarkokon mintegy csifra papagály. A pad alatt egy nagy csomag , ócska kelme volt tudósok, kalmárok, mű- 1 vészek és egyéb alacsony lények számára. | XXII. t. cs. hatályba lépte napját az igazságügy miniszterrel egyetértőleg f. é. márczius hó 1 ben állapította meg. Felhívta továbbá a törvényhatóságokat, hogy a törvény életbeléptet-hetése czéljából szükséges előzetes intézkedéseket mielőbb tegyék meg; nevezetesen jelöljék ki ason közigazgatási tisztviselőket, kik a törvény 5. §-a értelmében a községi bíráskodást gyakorolandják, egyúttal pedig a végrehajtási ás fuvardíjakat a közigazgatási bizottság által állapíttassák meg s a közönséget mindkét irányban hirdetmény utján értesítsék. Az eljárásra vonatkozó ügyviteli szabályzat az igazságügy-miniszterrel egyetértőleg már szintén kidolgoztatott s a törvényhatóságoknak legközelebb meg fog küldetni. — A pénziigy minist ei• — utasította a kir. adófelügyelőket, hogy miután az ideiglenes házadómentségre vonatkozó igények bejelentésére nézve megállapított idők elmulasztásának elnézése iránt a legutóbbi években beérkezett felfolyamodványok oly nagy számot tesznek, hogy azok elintézése alig győzhető meg, a lehető legkiterjedettebb módon értesitik a közönséget, hogy jövőre csak az april hó végéig benyújtandó folyamodványok fognak figyelembe vétetni. — Bet/h''éses tolvajlás. A nagy kanizsai járásbírósághoz t. hó 17 én az az vasárnap éjjel betörtek s mintegy 300 frtot mégha ladó hivatalos pénst elvittek a járásbiró ur asstaifiókjából. Mind a 4 bíró asztalfiókját fölfeszítették s kikutatták ; Erdődy Lajos albiró ur asstaifiókjából 1 arany órát, arany láncz-csal és 3 arany gyürüt. Zakál albiró úrtól egy dohány zacskót; továbbá egy kis fejszét, mely bűnjel gyanánt állt ott, s a bíróságnak mint egy 15 fontra v*ló flóra gyertya keszletét «1 -tolvajolták; mintegy 2 ton.ra való gyertya a kertben elssórva megtaláltatott, a mit a tettesek a sietségben elveszítettek. A kir. ügyészséghez is be akartak menni, egy kis mellék ajtón ; de az erős zár ellenállott s feszegetés-nek, itt kudarezot vallottak. A lábnyomokból Ítélve ketten lehettek s az épület kertfelőli oldalán egy ablakon át hatoltak be. A gyanú, egy előtte való nap szabadon bocsájtott rabra, bizonyos Hatos Sándor nevü egyénre esHc, a ki huzamosabb ideig mint könnyű rab segédkezett a járásbíróság másoló-gépénél, továbbá söpört s iát hordott az egyes szobákba, tehát ismerte kivül-belül a helyiséget, még a tett elkövetése napján is megfordult ott s némi adományban is részesült a bírósági személyzet részéről, hogy utravalója legyen. Személyleirása : alacsony, zömök testalkat, bajusz, szakáll nélkül, gyesztenyeszinü haj, szürités szemekkel; ruházata fehér-kék stráfos kocsisos öltözet, ma-gassarku csizmával, — előtte egy kék kötény. Útját állítólag Barcs felé vette. — Gyéisxhir. Mezőszegedi Báró Sze-gedy Imre inkei birtokos Nagy Kanizsán szívbaj következtében febr. 16 án éjjel hirtelen meghalt. Már hosszabb idő óta rosszul érezte Inasgyer^kek, kik még nem birtak elegendő ügyességgel egy poéta ruháján gyakorolták magukat. — Én a meternél álltam kalapomat hónam alatt tartván , s egy órán tul azon állásban maradtam, melyet előkelő és nagy férfiak társaságában szoktam tenni. Szabóm rá van már szokva ilyen esetben tiszteletteljes hallgatásomra, és nem kérdi ennek okát. Ismeri a nagyrabecsülést, melylyel a csudatevő ruhák iránt viseltetem. Méltányos es. Csak a ruhásat as, melyet a legtöbb nagyokon tisstelünk és mivel a test, mely ezen érdemes ruhákban rejlik nekünk teljesen közömbös, és minden jelentőséget nélkülöz, kötelességünk akkor is alázatos ábrázatot mutatni, ha ezen ruhákat esetleges testeik nélkül látjuk. Mily magasztosak gondolataim, ha szabóm csudálatos hatásait műhelyében nézem ; ép oly kisszerű mindig ha egy zsibárusbolt előtt megyek el. Ez a ruhák tekintetében az, ami minekünk embereknek a temető. Itt minden különbségnek vége van. Sokszor látok zsib-boltban egy élezés fej viselt kabátját bizodal-masan egy gavdag uzsorás ruhája mellett feküdni és könyen megeshetik, hogy egy falusi iskola mester mellénye praelátusa bársony-rnhája fölött lóg. Még szomorúbb ha a pompás ruhák a bennök tartózkodott emberi gépek nagyrabecsültetését túlélik. Mutattak nekem egy dúsan himzett ruhát, mely az egész város bámulásának, és sok éhes múzsa dalainak tárgya volt, de végre mégis hitelezői szerénytelenség« elől zsibboltba kellett menekülnie. Mielőtt ezen czikket bevégzem, még valami említeni valóm van. Én oly igazságos voltam és megmutattam, hogy a ruha teszi az embert, ez szerez érdemeket. Legyenek tehát azok, kiknek vigasztalásukra ezen közmondást részleteztem és ismertebbé tettem és kik nem birnak egyéb érdsmmel mint avval, melyet ruháik tekintetének köszönnek, szintén igasságosak és ne vegyék azon tisx- tizenhetedik évfolyam. FEBRUÁR 21 én. 1878. magát s szórakozásra Kanizsára jött s 16 án este még a calicot-bálban résztvett; 11 órakor az ebédlőben sétálván e lapok szerkesztőjével vidáman beszélt, örömét fejezte ki, hogy a ca- licot bál ily fényesen sikerült s igen örvend, hogy a szép teremben annyi szépséget együtt lát Fajdalom, e gyengéd öröme utolsó volt, mert hajnalban meghalt. Hült teteme a Szent-Ferencziek zárdájába vitetett, héifőu délután a boldogult neje, gyermekei s uradalmi tisztjei jelenlétében beszenteltetvén az acaádi családi sírboltba szállitatott. A családi gyászjelentés igy hangzik: Özv. Mezószegedi Báró Szegedy-EnschImrénészül, báró Ensch Johanna maga és gyermekei Károly, Irma férjezett Rei-szig Edéné, Sándor, cs. kir. huszárhadnagy, ugy voje Koiszig Ede és kiskorú gyermekei: Ede, Antónia, Lajos és Géza — mégis sógornői és sógorai Vásonkeői gróf Zichy Hermanné szül. Mezőszegedi Szegedy Carolina, csillag-keresztes és p-.ilota hölgy, — Szegedy Antal és István, továbbá özv. Mezőszegedi Szegedy Lajosné szül. Székhelyi Majláth Mária csillag-keresztes hölgy. — Vásonkeői gróf Zichy Her-inán, cs. kir. kamarás, és val. belső titkos ta-nácsos, végre unokaöcscsei Szegedy György cs. kir. kamarás és Béla nevében is fájó szivvel jelenti felejthetetlen hón szeretett férjének, illetőleg atyjuk, ipa, nagyatyjuk, testvérük, sógoruk és nagybátyjuk Mezőszegedi Báró Sze-¿edv-fínsch Imre urnák Ö cs. és ap. kir. Felsége arany kulcsos hivének f. é. febr. 17-éu reggeli 4 órakor életének 66 ik évében, Nagy-Knnizsán tüdő-szélhüdés következteben történt váratlan elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. é. febr. 17 én a Szt.-Ferenczrendiek u -kanizsai zárdájába áUrállittatván, ugyan ott f. hó 18 án d. u. 3 órakor beszenteltettek és Acsádra szállittattak, hol is f. ó. febr. 20 án a d. e. órákban leltek a családi sírboltban örök nyugalomra letéve; az engesztelő szt. mise áldozatok Szombathelyen és a családi jó szágokon később fognak megtartatni. Áldás és béke legyen porain! lnkén, 1878. február 17. — A Csáktornyái takarékpénztár részvény társulat f. é. február hó 23-án d. u. 2 órakor Csáktornyán a város tanácstermében VI-ik rendes közgyűlését tartandja. — Gyászhír. Aluljegyzettek elkeseredett szivvel jelentik Göncz Lajosné szül. Németh Józsefa úrnőnek folyó hó 17 én esti s/43 órakor életének 46-ik évében a halotti szentségek felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. feb. \X-Á!i délutáni »/jő órakor szenteltettek be s a helybeli sirkertben örök nyugalomra tétettek az engesztelő szt. mise áldozat pedig febr. 19 én reggeli 9 órakor a helybeli plébánia templomában, a Mindenhatónak bemutattatott. Kelt Csáktornyán 1878-évi február 17-én. Göncz Lajos, férje. Lajos, Etelka, Árpád gyermekei. — A 48-dik cs. kir. '' gyalogezred al-iihzti olvasókörének jelenleg 25 tagja van. Havi tagsági dij 30 kr. Könyvtára 21 kötet-ből áll, hírlapjai pedig a következők: A „Magyar Hírlap", „Képes Hetilap-, „Képes Nép láp'', „Paprika-, „Borszem Jankó", „Vasár- «lettéteieket melyek ezen ruháknak adatnak önmagukra. Semmi közük sincs hozzá. Ks való ban nevetséges önámitás, ha azon nagyrabecsülést magukénak tekintik, melylyel ruháiknak adózik a világ ; akkor is inkább a szabót illeti az elismerés, a bámuló tisztelet, ki ama szép ruhát elkészítette. Idején volna már, hogy ha ilyenek ellenében a bókoló beszédét megváltoztatnék és nem beszélnénk máskép, mint p»Idául: Uram van szerencsém mellényének alázatos hódolatomat biztosítani. Ajánlom magamat hímzett ruhája kegyes pártfogásába. A haza csudálja gazdag paszomántja érdemeit; Az ég tartsa meg még számos esztendőn át bársony kabátját as egyház és városunk javára! é. u. t. Csak most veBzek még tudomást valamiről a miről nem tudom kívánjam e vagy sem. Azoknak eleve megintésére kik ruháik érdemeit oly felette nagyra veszik, felfedezem e titkot, ez persze még most magunk közt marad. Azon ajánlat tétetett, hogy az uj ruharendeletbe azon czikk iktassék be, hogy senki drága ruhát addig ne öltsön fel, mig ki nem tizette — és mindenki e végre a szabó vagy kereskedő nyugtáit vele hordozza. Ezen ajánlat oly méltányos, oly okos és az üzletre nézve oly üdvös a mennyire csak lehot, hanem ugy látszik egy kissé mégis kegyetlen. Sokan, bizony sokan, kik sem pénz — sem vagyonnal nem bírnak és tekintélyüket eddig csak a kereskedők és hitelezők költségére tartották fenn az által, ha a ruhák kölcsönzött pompája tőlük elvétetnék, egyszerre mindent vesztenének, mi őket kitűnőkké, nagyokká, szeretetre méltókká és tekintélyesekké teszi. Kihalnának •^kkor a sallangos nagyságok, az előkelő gyülekezetek. napi Újság*, „Háború Krónika-, „Magyarország és a Nagyvilág", „Neuigkeits Weltblatt", „Die Heimats", „Die Gartenlaube", ujabban a „Zalai Köalönytt, „Sopron" és az .Ödenbur- ger Zeitung." Örvendünk, hogy a derék hadfiak szellemi szórakozásban töltik idejöket, a mely a szolgálattétel után rendelkezésükre marad. Vajha minden ezrednél hasonló módon cselekednének! — Légrádon a városi elöljáróság vá lasztása alkalmával zavargás fordulván elő, tevékeny alispánunk Svastics Benő ur azonnal a helyszinón termett és sikerüWa rendet helyre állítania, anélkül, hogy karhatalom lett volna igénybe véve. — Acsáktarnyai takarékpénztár mult évi pénztári kimutatása 476.923 frt, mérlegszámlája 219.512 frt s veszteség- nyereség számlá ja 22 592 frt. — Zala Hgerszegen a szappan és gyertyafözdében f. hó 17-én esti 7 ora tajbau tűz ütött ki. A tüz azonban csakis a gyertya-bélbe harapódzott; igy a kéznél levő viz és a rögtöni aegélynek volt köszönhető, hogy cs k hamar eloltatott. A kár mintegy 15—20 frt. körül lehet. — Ax ujonrzozás a zala-egerszegi járásban márczius 28-án veszi kezdetét és tárt-április 3-áig. — A zcUa-egerszegi ügyvédi kamara részéről közhírré tétetik, hogy Hamar József zala-egerszegi ügyvéd hat havi időtartamra az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett, mely felfüggesztés 1878. évi február hó 9-én kezdődvén 1878. évi augusztus hó 9-ig tart. — Rövid hirek. A török foglyokat Bukarestben utczatisztitasra használják. — Hamburgba egy amerikai madárkereskf-dő érkezett 10.000 különféle madárral. — Egy angol tudós napokban kél útra Amerika felé léghajon. — A szent-Péter templom szolgái eladták a nép közt azon szalmát, melyen a pápa hullája feküdt. — IX. Pius egylet van Budapesten alakulóban. — Egy angol tudós társaság kiszámította, hogy a világ teremtése óta 66.6'':7.834,236.075,-250 ember halt meg. — Az újpesti kikötőben egy hajó kazánja szétrobbant s a gépész családot megölt". — Szapáry gyilkosát Tóth Ferencz hadnagyot Jászberénybe kisérték; ott fog a katonai tör vényszék itélni felette. — A magyar keleti vasút mindazon tisztviselőit elbocsátja, kik nem birják a magyar nyelvet. -- Római hir szerint a pápa csak 00.000 frankot hagyott vérrokonainak, többi vagyonát a szegényeknek s templomoknak hagyta. — Temesvárott a „Temesi Bánság" visszacsatolásának év százados ünnepélyére készülnek. — A legnagyobb élő ember egy finn, ki 2 meter és 83 centiméter magas. — A conclave 19-én bezáratott, 61 bibornok jelent m ''g. — A kiegyezési javaslat mellett 219, ellene 183 kepviselő szavazott, a kormány többsége tehát 36. — Mészáros Ferencz ministeri tanácsos meghalt. — Háborús hirek. Bécsből minden kétséget k''záró tény gyanánt irján, hogy a három császár szövetség teljes épségben fennáll. A szövetség eredménye Ausztria-Magyarország részére Bosznia és Herczegovina elfogalalása. — A conferentia helyeit congressitB fogöaszebivatni, mely Baden Badenban lesz. — Az angol flotta Konstantinápoly alól a Mudania-öbölbe ment vissza; ennek oka az, hogy Oroszország kész lemondani Konstantinápoly megszállásáról. — A görög fölkelés erősen terjed. Irodalom. — „ 10év emléke Zalában.* 1807— 1876. Irta Bátorfi Lajos, folytatólag megjelent a Ul-ik kötet a következő tartalommal: (1870.) Zalai hangok. — Az orsz. honvéds>gélyző egylet. — A kath. congressus. — A szépség fogalma. — Sümeghy Ferencz ösztöndíj — (1871.) Farsangi képek. — A népbankokról. — Csevegés a csa lódásrói. — Zrínyi s Frangepán kétszázados ünnepére. — Honvédzászló szentelésre. — Császárfürdői levelek. — A kir. törvényszéki tiszt viselők kinevezéséhez. — a nők munkastabad-ságának kérdése. — A díszes kiállítás Wajdits József könyvnyomdájának dicséretére válik. Ára egy-egy kötetnek 1 frt. — Az „Apollo* zenemüfolyóirat legújabb 3-ik száma következő tartalommal jelent meg : 1. Vadász keringő Boldis Ignácztól. 2. Praeludi um orgonára vagy hermoniumra Lorencz J -tói. A zongorázók és énekeseit számára igen ajánlható folyóirat előfizetési ára egész évre hat forint. Félévre 3 forint, a jelen szám ára 50 kr. mely a kiadó hivatalhoz (Budapest vár ország ház-utcza 94 sz. sz. a.) legczélszerübben postautalványnyal küldendő be. Még folyton előfizethetni az egész évfolyamra. — Kívánatra a lap utánvétellel is küldetik. — „Csöndes órák" czim alatt márczius elsejétől egy uj szépirodalmi és társadalmi lap indul meg, melynek disses felhívását ksptuk. E felhívásból ítélve, e vállalatnak szép jövőt jósolhatunk, annál inkább, mert a lapot egy első- rendű nyomda üzlet s kiadó czég adja ki és Benedek Aladár szerkeszti. A lap „eddig nem szokott dísszel és elegantiával" minden hó 1-, 8., 15. és 22-én jelenik meg művészi becsű il-lustratiókkal, s ki egész éven át (bár évnegye-denkint is) előfizetett e lapra, annak a kiadóhivatal egy Lipcsében készült színes nyomású jutalom-képet ad ingyen, melynek ára különben egyenkint 3 frtra rúgna. Mindemellett a másfél nagy ívnyi és csinos boritéku lap ára évnegyedenként csak 2 frt, félévre 4 frt stb. Különben programja igen érdekes és mutat-ványssáma már febr. 20 án fog megjelenni, melyek bármelyikéből kívánatra ingyen s bérmentve küld a kiadó czég: Wilkens F. C. és fia, Budapest, koronaherczeg utcza 2. sz. hová az előfizetések a a szerkesztőségnek szánt levelek is küldendők. — Megjelen : a „Szózat" czimü politikai röpirat. Irta Krátky János. A „Szózat" a közeledő valasztások idejére könnyed, népszerű modorban, a meggyőződés fegyverével közrehat azon feladat megoldására: hogy a nemzet tisztában legyen a vessélyiyel a mely a bécsi és hazai reactió üseimeivel szemben legfontosabb érdekeit állami önállóságának roncsolt maradványait sőt létét is fenyegeti; s teendőinek tudatára ébredjen még az előtt, mielőtt az ár teljesen összecsapna teje felett. 1. Velejét: a sza-badelvü párt, a kormány lényeinek, s ezzel szemben, 1. a függetlenségi párt programmjá-nak. kivált az utóbbi három (1875-1878) év alatt történt működésének ismertetése, és azon elvek s álláspontok kifejtése fogja képezni, a melyek eme, Magyarország megmentésére egyedül komolyan törekvő pártot: a) a legvitáli-sabb kérdésekoen : a keleti- és kiegyezési kérdésben ; b) a fontosabb belügyi dolgokban s c) az uralkodó áramlattal szemben minden kisebb ügyekben is vezérelték s vezérelni fogják. 3. Bemutatja a párt országgyűlési képviselőinek politikai jellemrajzát s főbb szerepvivőinek jellem-és arczképeit; végül 4. Megismétli a vezényszót, a mely szerint a magyarnak jövőben tenni kell. Ara 50 kr. Megjelen márcz. 15-én Előfizetések és megrendelések márczius 10-ig a szerző nevére Budapestre himző-uteza 1 sz. ala intézendók. Tíz példány 4 frt; 25 péld. 10 írt; 100 péld. ára 35 frt. — Uj zenemu. Táborszky és Parsch urak zoneműkereskedésébeu megjelent: In Weidlingau ist der Hímmel blau. Marsch. Uber belíebte Wiener Lieder tür Pianoforte von Franz Roth kapellmeister. Ára50 kr. Vegyes hirek — A törzsvendégeket szeretik a kávésok, de az Isten mentse őket az olyan stamgastoktól, a milyen Huber József volt a „Pannoniá"-ban, Évek* óta mindennap oda járván kávézni, a mikor a szerit ejthette, ellopott vagy egy kanalat, vizes poharat, tálezát, vagy más kávéházi holmit. Miután a kávésnak föltűnt, hogy m. é. augusztus óta 54 china-ezüst táleza, 90 vizes pohár, 24 kávés pohár és 24 kávés kanál tünt el, figyelemre intette pinczéreit, kik Hubert múltkor egy este csakugyan rajtkapták, mikor egy tálezát és egy vizes poharat kabátjába rejtvén, elillanni akart. Az öszszes kár 200 frtra rug; a tolvaj maga csak 16 pohár és 8 táleza ellopását ismeri be. A kir. ügyészségnek adták át. — Ki volt a hotelen* Párisban történt. A férj vessi kalapját, gyengéden megcsókolja nejét és távozik, mert úgymond a „körbe kell mennie." A nő kivincsian tudakolta, mikor jő haza szeretett ura, mert ha későn, akkor ő is meglátogatja egy barátnőjét. A férj mindig biztatja a látogatásra feleségét, hiszen ugy is ritkán megy valahova, és ezzel bucsutik. Éjfélkor azután találkoznak mind a ketten a nagy opera álsrczosbálban, s mind a ketten ezzel szó-litották meg egymáat: „Te hüteien.« Nos, ki volt hát a keltő közül a hűtelen ? — Kaland egy medvével. A zimányi határban kóbor czigányok ütötték fel tanyájukat. Két primitív szerkezetű sátor ezer foltos ponyvából, melynak felaó nyílásain siirti füstfellegek gomolyognak, védi a földönfutókat as utolsó napok hófergetegei elől; kívül a sátor tövében három purgyé guggol, az utazókat ssivardarab vagy krajezár kéregetéssel támadva meg. Benn a család öregebbjei a törzsfőkkel nem melegszik— csak szalonnát pirit jókora tüz mellett. Egyszerre hatalmasan inog a lenge sátor s merész ugrással benn terem egy tekintélyes medve. A társaság vadul szétriad, a hívatlan vendég pedig ez alatt sans gene eszi a nyársról a pirított falatokat. De honnan vette magát Zi mány környékén a medve? Ugy szökött meg gazdája, egy medve tánczoltató oláh mellől, ki vagy ezer lépésnyire a czigánysátraktól tüzet élesztett bityesével, hogy melegedjék, mackó pedig as alatt a szalonna szag után indulva, ily kellemes helyzetbe réssesité a .dévla" hívőit. — A nöi hiúság egy szomorú áldozata. Bécsben a Schiller-téren egy szép fiatal leány lőtte magát főbe. Esser Theklának hívták a szerencsétlent, s színésznő volt. A bécsi lapok nagyon szép leánynak fes- tik, kit a fény és pompa utáni törekvés ragadt ki ssüleinek szerény hajlékából. A színművészetnek kellett volns azon emeltyűnek lenni, mely őt hiu vágyainak magaslatára emelje. Szülői házát elhagyva, külföldre utazott onnan visszatérve az opera-téren bérelt egy elegáns lakást. Állítása szerint Hamburgban színésznő volt. A szép leány a bécsi élvsóvár ifjúság figyelmét csakhamar felkőlté és később egy fiatal ssállodatulajdonos8al szorosabb baráti vi-ssonyba lépett. E viszony azonban nem akadályozta őt abban, hogy kegyének sugaraival másokat is elárassson. Mindazáltal a szép Thek-la szenvedélylyel csüggött a fiatal szállodatulajdonoson és épen ezen viszony felbomlása volt halálának kösvetlen okozója. A péntek délutánt a lakásán töltötte el; leveleket irt, melyeket azonban nem küldött szét. Este hétkor elhagyta lakását egy fiatal ember karján, hogy mint mint mondá, kedvesével a Schiller-téren talál kőzzék. Az uton kísérőjének egy revolvert mu tátott éa kérdé, meg van-e töltve. Kísérője igen lőleg felelt. Azzal elbucsusott tőle ti? perezre, és két uri ember felé tartott, kik várakozni látszottak. A beszélgetés nagyon rövid volt, és ason pillanatban lövés dördült és a szép Thekla összezúzott agygyal terült el a földre. A hűtelen kedves és kísérője rögtön tova illant; de az első kísérője azonnal ott termett és egy katona segélyével lakására vitte a szerencsétlent La kásán négy levelet találtak: a rendőrségnek, egy bécsi hírlapnak, testvérének és barátnéjá-nak szólókat. A levelek egyike „egy haldokló utolsó kívánsága" aláírással volt ellátva. A végzet, e nagy tragoediairó, ilyen sorsban részesiti a hiúság bálványainak áldozatait. — Amerikai leleményesség. Hogy miképen lehet legkönnyebben ssabadjegyre tenni szert a vaspályán, egy leleményes amerikai szédelgő adott ntasitást. — Egy nspon ugyanis kedve kerekedett New-Yorkból Indianopoliaba tenni kiindulást; de midőn zsebeit megvizsgálá, rémületére csak két tallért talált bennök. Sokáig gondolkozott, hogy miképen juthatna a vasútra jegy nélkül, mig egyszerre oly eszme fogamzott meg benne, melynek segélyével szabadon utazhatik, a olcsó pénzért még egy uj kalapra is tehet azért. — Ez esme oly eredeti, hogy méltónak találjuk a közlésre. Elment egy zsibárushoz s ötven fillérért egy ócska kalapot vett magának. S igy ment a vasútra hol egy másodosztályt kocsiban megvonta magát. Midőn látá, hogy a vonatvezető a jegyeket keresi, kihajolt a nyilt ablakon. „Jegyét" kiáltott rá a konduktor, s midőn többszöri kiáltásra nyugodtan maradt az ablaknál, oldalba bökte — a az ócska kalap elrepült utasunk fejéről, ki most elérvén czélját méltatlankodva fordult a szegény kocsivezetőhöz, álli tván, hogy uti jegye kalapjaban volt, s fenyegetődzött, hogy panaszt fog tenni a vasut-igazgatóságnál. A megijedt konduktor bocsánatot kért s nemcsak jegy nélkül vivé őt magával, de Indianopolisban még uj kalapot is vásárolt neki. — IX. Piusról sok érdekes dolgot beszélnek. Egy ízben a pápa a vatikáni képcsarnokban fiatal német művészt talált, elmerülve Ra-phael folignoi madonnája szemlélésében. Meg-kérdé: nem müvész-e, 8 izeretne-e Rómában tannlni? A fiatal ember igenlő válaszára s pápa megígérte, hogy a szt. lucai akadémiába fogja adni, a többi aztán magától jön. — „De én protestáns vagyok", sóhajtotta a fiatal ember szomorúan. „Annál nagyobb szükséged lesz Rómában az én pártfogásomra", volt a pápa válasza. — Az ópium fogyasztás Amerikában Valóban bámulatos, hogy mily óriási mérveket ölt az Egyesült-Államokban a bódító mákony használata. Az összes ópium-behozatal a lefolyt évb. n hivatalos kimutatás szerint 2,589.924,383 grammra tehető; ha ennek egy ötödrészét, mint orvosi hasanálatra szükségeitett levonjuk, még mindig marad a mákony-evők számára 2,235.765,071 gramm, vagy egy napra számítva 6,125,383. Ha 30 grammra tesszük egy embernek napi szükségletét, a mi már óriási mennyiség, azon eredményt nyerjük, hogy az Egyesült államokban 200,000 rendes opium-evö van, kiknek kora a 25-évet gyakran még meg sem haladta. Szerencse, hogy e rettenetes baj még nem terjedt el világrészünkben. Szerkesztői íizenet. 2666. K. Perlak azonnal megküldetett; kézirataink kört el rolt hányódva. 2667. A convenientiár^l irt értekpr.ést izmert nemes convenientiából sem közölhetjük. A méltólag dicsért egyén köztisztelet« hallgatásra int bennünket. 2668. V. „Meghiúsult tervek8. Közöljük. 2669. U. B. ,A hűtlenhez". Gyenge versezmény. 2670. T. B. Kaposvár. Köszönettel vettük ; mielőbb közöljük. 2671. 8z. S. Sajnáljuk, hogy nem lest társ; jó leaz átért az útlevelet kérni. 2672. B—». „Honhoz" és „Hogy« nem közölhetők, ez azonban ne riaszzza vissza. — Lapunk bezártakor veszssük a hirt, hogy a járásbíróság helyiségébe betörő tolvsj Keszthelyen elfogatott._ Felelős szerkesztő : Báttri Lajt«. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. Z Á L A I K ö Z 7j Ö --N Y. / : '' FKBRUAR21 éht«78. I R Diszes és izlésteljes FÜZÉRT ÁNCZ-JEL V KN YEK (C • t i I I o a-Q r de n) ¡¡JJ^* tánczvigalmi meghívók és tánczmnlek bő választékban Pályázat. Császár kizárólagosan királyi lag szabadalmazott Wajdits .József PURITAS Haj - i f j i t ó - tej. A ,PurJtt8" nem hajfesték, hanem tejnemü folyadék mely majdnem azon csodálatos hatással birr hogy osz hajakat megifjit, azaz lassankint még pedig legkesőbb tizennégy nap alatt ama szint visszaad in, mHylyel eredetileg hírt ! A „Puritas" nem tartalmaz festékanyagot. A haj tetszés szerint vízzel mosathatik, lehet fehérrel átvont vánkosnn aludni. «''•>» góxfü rd>"ket használni, a festéknek nyoma sem veheti! észre, mert a Az alsó lemlvai takarékpénztárnál isrnéti lemondás folytán üresedésben lévő könyvvezető s jegyzői állomásra, melylyel évi SOO frtnyi fizetés, 50 frt laki ér « a tiszta jövedelem után 2 százaléknyi jutalék ékezete — s uaponkinti szolgálat kötelezettsége — vau ösuzekstre, pályázat nyiltatik. Pályázni kívánók felhivatnak, miszerint kell''en felszerelt s «.íját kezűleg irt folyamodásaikat, — melyekben életkoruk, -»gészségi állapotuk, szakképzettségük, a magyar levelezi''-sbeni jártasságuk, elóhbpni s jelen alkalmazások, orkölcsi magaviseletük és IfilM» frtnyi óvadéknak készpénzben — 1 ¡tel pxpirnkban vagy elfogadhat«''. i''sryébb biztosíték letétele — hiteit érdemiG okmányokkal ¡gazolandó, — az aisó-ieudvai \ házasságtörés drámái, tár.-adnlini regény. Irta Montepin il.''. I „„.I ú .. _ ''/.l.mairiM lllola/ . _ X. a füzet 2o kr. kön v v k e resked ésében N agy- Kan izsá n következő uj regények füzetekben kaphatók u. ni. A Gályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Brükl (*. a ffizet 25 kr. takarékpénztár igazgatóságánál Als.''-I.end áu — Zalamegyo, utolsó posta Alsó-Lendva. legkésőbben e folyó évi febrnár hó -8 ik napjáig nyújtsák be. Előnyben részesttlnek a takarékpénz árnál njost is alkalmazás ban levő s a fennti feltételeknek megfelelő pályáz- k. Különben eme állomásnak — f. iSTlvik évi márezius hó 8-ik napjáig muihatlníMi! s különbem következni nyék teihe ,-ilatt leendő el-f*>glalása. a megválasztandóra nézve — kötelező. Kelt Alsó-Lendván, az igazgatóságnak 1H7.S ¡k évi február hó 12-én ''.irtott üléséből (f>4» 2—'' » j u Zárjeczky Vincze. m. k. vezér igazgató Wendi Ede m. k köny. v. /.efő s jegvző. nem fest, hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és legdúsabb női hajzatot és a férfi haját és szakállát. Egy üveg .Paritás14 ára 2 frt. (postai szétkil ''lésnél 2U krral tí''.bh s készpénzzel vagy utánvéttel kapható Francz Ottónál Bécs Mariahilfer-strasse 38. 8Zám. — Nagy-Kanizsán valódi minőség!''en PráQBr Bdid gyógyszerész urnái. (512 23—25) Gőbölyök eladá,sa. Pacsai gazdasaghoz tartozó Lipót major Pusztán zala-szent-mihályi vasút állomáshoz fél óra távolban van 19 darab kész hizott ökör minden nap szabad kézből eladók. — Utolsó posta Zala-Szt-Mihály. Pacsán. (549 2-3) T. Mayer G. A. W. urnák Boroszlóban. Ezennel felkérem uraságodat, szíveskedjék nékem raellsy-rupjából ismét 4 üveggel beküldeni, a mely, az egyik iivejf tartalmáról itélve, nálam naivon jó hatással volt, különösen megerőltetett szólás és éneklés után. L''rasxgodnak alázatos szolgája Machaiewski, helyettea plébános. Laskowitz, Kreis Schwetz in Westpreussen 1870. junius 28-án. A v a 1 ó d i 1867-ben Parisban dijazutott (J. A. W. Mayer-! !eb,''r roellsyrup; legbiztosabb szer mindennemű köhügéa, reKedtsés:, benyálkásodás, mellbajok, nvakbajok, vérköpés, mellszorulás sat. ellen. Kapható Nagy-Kaniasán : P r á g e r Béla gyógyszertí-rAban (&J2 II. 3-*) Háború krónika a füzet .''SU kr. Pór és mágnás vagy az újkor rabszolgái. Történ, regéin. Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a \e lenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regény. Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az él ved temetett, a fűzet 25 kr. Szuleika a hárem gyöngye. \ agy a Sztambuii fekete leányrabló. Irta Brílkí G. a füzet* 25 kr. Minden fentebb regényhez 2 — 3 diszes olajnyomatu kép széles aranykeretben a melynek értéke* 10 -12 frt csekély utánfizetéssel tartozik a/, in infizetések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöltetnek. Továbbá megrendelhetők még ugyanott Monumenta eomitialia regni transyivauiae. III. kötet Erdélyi országgyűlési emlékek 3 frt. V. kötet. Magyar «»rszággyülési emlékek 3 frt. Fenyvessi Adolf. Az uj vámtarifa So kr. Régi magyar költök tár I kötet 2 fit. Történelmi tár. ''/, folyóirat 1*7* I. 1 frt. 40 kr. Erödi B. Gyakorlati török nyelvtan 1 frt 50 kr. A m. k. belügymiuister által kiadott ügyrend az árvaszékek'' részére HO kr A (Tvámsúgi és gondnoksági ügyek* rendezéséről 40 kr. Malot FI. Ida és Carmelita. Szegény 1 frt. 60 kr. Fehér Ipoly. A vegytan rövid vázlata 80 kr. Kovács Ödön. A vallás bölcsészet kézikönyve II kötet 2 frt. 40 kr. Bizonfi F. Angol magyar szótár 4 frt. Bansbourgh Zs. Angol olvasókönyv 1 frt. GO kr. Somogyi Ede. Olasz társalgási nyelvtan 2 frt. foldy Z. Magyar szent Erzsébet élete kötve 1 frt. Dilinberger E. Q-yógyászati vény zsebkönyv 1 frt. Javaslat a közép iskolai rendtartás rnódositásához 50 kr. Korn P. A. die Svmpathien für die Türkén in Ungarn I. 50 kr. Zollner - Talabér. Egyházi beszédek I kötet 3 frt. 4Tm Pályázat. Kőbányai sör raktár I) liE H E R A N TAL sörödéjéből Blankfnbery Vilmosnál ffiter ignbona piarczi Kaiser-féle házban. Mindennemű sör 25. vagy 50 literes hordókban és 25, vagy 50 palaczkos ládukban a legjobb minőségben kap- modvinynkat a takarékpénztár titkára ke*éhex benyújtsák. . .. ,, . , .. . , , , , . K<>,t Nagv-Kanizsán, 1878. febr. 19 nato. — Helyben palaczksör megrenüelesek, házhoz szál- A _______. __... ... .. rf . , . l£ A nagy-kanszsai taKareKpenztar igazgatósaga litva, mindenkor jegbe hűtve es különféle minőségben esz w A nagy-kanixsa: txKarékpéiiztá: • ál L)*• \"< p rztárunki állomásia melylyel lUOO frt évi fizetés — valamim ''-"O" frt biztosítéknak, óvadék k-pes ért-Oc papi rokbati. takarékpénztári betétköny vl»en, va^y ingatlanok rí első helyOD bekebelezett biztosítási okmányban v<\li> letétele, és egy évi próba szolgálat betöltésének kötelezettsége van ö sr.ekötve, e*eiin*l pályázat nyittatik. Felhívatnak trhát a pályázni kivánók, hogy folyó évi február b» 28-ik napjának déli 12 órájáig, képességeiket, ngy erkftlosi magafise-letdket. és vagyoni állapotukat igaaoló okmányokkal folsx^relt foJya 551 közöltetnek (425 29 -*) Nagy-Kanizsan, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. Dr. Hamller \lói'' orvos-, sebésztudor-, szülész- és szeim-v/,. «igyit gVÖkero««n fényes éa tartóü rtik«''r biztoHitnnii in• -1 i 1< iniiMl''-iuiemú titkos betegségeket 1) m/. önfertózésnek minden követkozménvtíii. úgymint: m :i tr <» m I »'' s e I, I az ingerlékeny gyengeségei, az ondólbl.vást. KnIonosén a tehetetlenséget (elgyengült l''érfirrőt): 2''i liug^CKot''olyásókat (tnég oly idUlt-kct Í8.: a neinzores/rk Ini jjikóros f''ekelyeil másodreudu bujakórt minden alakjaiban ••l<:.suliiásaii. >n ; ói hugycsŐHziikliléseket; 4i iri»» és idült nyákfolyáaokat uuknél, »/. ugyii''ive/.stt foliértolyást, én az onnan «redő magtalansagot ; ;>i bőrkiütéseket; <400 GO —00) lit h húgyhólyag betegségeit miud>Moieniü vizelési neliézsrireket. R-udol naponként: delelőtt 10 árától l-iir. délután .''» óráiól •> ói >*f«tve 7 órától S ig. Lakik: Pesten, belváros. Kigyó-utcza 2-ik szám. a Kigy«»- <•> Városház-utcza sarkán. (Rottenbiller-féle házban) I. emelet, bemenet a lépcsőn. Díjjal ellátott leVelekre áronnál \álasz adatik és a ¿r,\óu''yszerek megkiildetnek >AGV KANIZSA, 1878. február U én. 16-ifc szám Tizenhetedik évfolyam. V Előfizeteal ár: §) eg^éa* »''vr<" ■ • s trt i f^l «''-vre . • • * » i>fj(y«»«l «-vre Hirdetések «*> j»i«tit-snrl»an 7 • .''¡.xi^/.or •> s inin''U»n i.l.i sorért f> kr. NVII.r l''KRHKN M„ri.iiK.''nt 10 krért v.''-;<''tnck 1--1 Kmf.tari illeték minden Vegyes hirdetésért külüní 9 30 Ur ti*0tcn«iü. gv ,,--^ «Gvs A lap szellemi részét illctS közlemények a sxcrkesrtíthfiz. anyagi rézét illető h flzleinányek pedip * k:.nii''>lioz bérinrtntv« iiitcrendők : XACíY KANIZSA Wlasslcahaz. Bftrmontetlen levelek csuk ismert munkatársuktól fogadtatu&k el ^Kéziratok vissz* nem .í killdotnek. hs^-- előbb : A. H. A. - S O M N.-Kanizsaváros helyhatóságának nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi n iparbank". „n.-kanizsai takarékpénztár", a .,zalam egyei általános tanítótestület", a n.-kanizsai kisded-nevelő egyesület-, a ..soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya- s ti»M> megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. í Hctenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön megjelenő vegyes tartalmii lap. Jegyzőkönyv, felvéve Nagy-Kanizsán J87S. évi február hó 11 <n a nagy-karrizstti takarékpévztár részvénytársaság közgyűlésében. .Jrlculevók : Tóth Lajos első igazgató elnöklete ;,!ait Darázs Zigmond titkár, mint jegyzőkön v vvezető é> Axenti György, Bolus .10-ZSrí Herényi .lózsef, iieitelheim Samu. l''/au 1 ''ál, Blau l.ázár. Blau Nándor, ( hí in irányi Géza, Ebenspanger Lipót, hbenspanger Leon, Engländer Lajos, Kassel 11. B., Fcsselhoffcr József. Geisel Gutt mann S. 11., Guttmanu Vilmos. Guttmann Simon. Ilalphen Lázár, 11 off mann Salamon, Öreg Jáck Frigyes, Juhász György, Löwinger Israel. Maschansz-ker Mór. Nutsctz József, Ollop Samu, IMoszs/er lgnátz, J)r. Pressburger .Jakab, Hosen féld Sándor, llosenfeld Adolf. Jiosen-l,eiír Izrael, Kosenberg Ferencz, Stern J. M.. Sommer Sándor, Sommer Miksa, San-veber József, Dr. Szukits Nándor, l)r. Schert/. Simon, Valbaeh Mór. Veiss Márk ,''s Velisch Samu. összesen 44 részvényes tag, kik mindössze 180 darab részvényt képviselnek. Elnökié igazgató ur üdvözölvén a megjelent. részvényeseket, jelenti, hogy a köz-gviilés az alapszabályok értelmében határozatképes, és ennek alapján a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja, jelentést tesz továbbá a takarékpénztár részvénytársaság u/letémk a lefoly r évbeni gyarapodásáról, azonban sajnálattal említi fel azon nem ked-v. zu körülményt, hogy részint a terméketlenség. rés/.integyébbelemiesapásokkövetkezté-lien, a takarékpénztár adósainak kamat hátralékai igen felszaporodtak,de megnyugtatásul értesítheti a részvényeseket, hogy az igazgatóság a kamathátralékok elenyész-tetésének eszközöltetésére a szükséges intézkedéseket megtette. Megköszönve ezután a hivataloskodása ideje tartama alatt irányában nyilvánult bizalmat, minthogy hivata-loskidási ideje ezennel letcllett, felkéri a közgyűlést az ujjabb választás megtörténtéig egy korelnök választására. Erre a közgyűlés egyhangúlag a leköszönt elnök urat az elnökségi tisztségnek tovább folytatására felkérte, mit ez elfogadván, a mai közgyűlés jegyzőkönyveinek hitelesítésére Nutsetz József és Blau Nándor urakat kiküldetni, a szavazatszedö bizottságba pedig Veiss Samu, Blau Lázár, Masansz-ker Mór. Juhász György és Sommer Sándor urakat megválasztani ajánlja, mely ajánlatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Következvén az igazgatóság leszámolásának megvizsgálása, a mérleg megállapítása és a nyereség felosztása, mindenek előtt felolvastatott a felücgyelő bizottságnak a közgyűléshez intézett s az egyes részvényesekkel külön nvomatásban szabályszerű leg már közölt, ez érdembeni jelentése, melyre Gclsci Guttmann S. II, ur a mérleg részletezését és a nyereség felosztása i? ánt az igazgatóság javaslatát a k ¿vetkezőkben terjeszti elő. A nagy-kanizsai takarékpénztár b e-tétéi tökében kitettek 1876. év végén 17 10130 frt 03 kr. kamatokban 49353 frt 59 kr. Összesen 17644*3 frt 62 kr. TÁRCZA A „sörkerf"-l)on (K*rc7.ol:i! Mikor azt mondom, pardon! — nukor azt írom, hogy a fák «ürü lombjui pompás ár-i)\ ék ot kínálgatnak a „sörkert" t.-rit«tt éa meztelen asztalai mellett, ne ugy les.sék ára érteni, hogy jelenleg, ebben a téli id ben eae.tt meg történetünk ; akkor, mikor meg valóságos nyár volt, mikor a nap félig pecsenyévé sütötte hz embert. 11a jól emlékszem, keresztény katholikus ídöszamitasszerint IS. 7. auguatus 5-et irtuk. Azt hiszem, vasárnap Vi.lt; azonban eziránt nem mernék kezeskedni; efelől bővebb föl világoai lássál szolgáihat Waj-diis József kis és nagy képes magyar nép-iiMpiára. Die.tum factum: h „sörkert" e''ótti tip rattyun andalogtam; a Kertben ezinezogott a ''/.<• ut*j olyan művészi accordokban, miszerint (százezer bocsánat tisztelt kappelmeiaztér uram, • te nem lehelek róla) füleimet önkénytelenül bedugtam, hogy e siralmas hangok h külvilágban maradjanak. Éppen az<»n alapgondolatot forgattam agyambxn, hogy vájjon mi ér többet: két gyöngédleien hátbavágás-e, avagy ilyen malacz-b:mda éktelen nyikorgásának hallgatásával kínlódni, midőn Dénes pajtás ezt harsogja fülembe: — Fizess egy pohár sört. E kívánság teljesítése p!»yBikái h''hotelien ¿¿g volt, mert kincstáram mindü*it<ze is csak egyetlen egy Bujsztertallért rejtegetett; ezért p''-dig, kózludom^su dolog, sört tőkében kitettek 1877. végéu kamatokban ii''-m szokunk mérni; legalább a „sörkert" ben nem. Dénes egyet gondol, a fölteszi nz ált''T-nátivát: — V''agy te fizetsz, vagy én. Hz következetea logika volt, és kedvemre való is volt, mit azzal siettem bebizonyítani. h«»gy Dénest karjaimra kaptam, s mint valami diadalmas hőst, karomon röpítettem «-gyík asztalhoz. A pinczér nem sokáig váratott magára. — Mit lehet <>nni ? — kérdezi L >jcsí udoníaí hanglejtéssel. A pinczcr hivatalos pttáitióba illeszkedik, a tóról metszett magyarsággal, nagy ügy gyei-bajjal cldöczögi betanult mondókáját: — Uzsonára van szarva-valádi, quar-(juargli. re-relek, nmit pu-puter,tt sniczli, bor jusze sze-let-lel, vea«''pe pecsenye, esirke aa-salá-látával „o-oder ohne sa-salat." Denea egy tagadój''-let kan\arinl a levegőbe, jelképesen adván értésére a szolgálatké. z pinczcruek, huiy ilyen ordinári eledelek az ó tajntos izléscl uem eiégitik ki; hanem én tudtam, hol gyökerezik a baj, tehát szerényen hallgattam. A pinczér két krigüt habiakba állit előttünk, mi pedig a két regrutának „r « c h t a-s c h a u"-t kiálltva, ajkunkhoz kommándó-roztuk őket. Egy érdekes epiaódot is sajti) alá adok, rnel\n<''k történeti színhelye asztalunk tőszom-azédaága vala. Ugyanis a szomszéd asztalt szobaleány kisasszonyok, a fózó-kaualat bérért forgató nagyaámok s a magas áriatokrátia több ily tekintélyes egyénisége vette körül. Mindnyájan megegyeztek először 1914519 frt 40 kr. 4G805 frt 02 kr. Összesen 1ÍKÜ234 frt 42 kr. e szerint a betétszaporodás 1877. végén volt 196840 frt 80 kr, a bekebelezett kölcsönök utáni kamat kátralék kitett 1876. év végén 68724 frt 02 kr. 1877. „ 86825 frt 05 kr. e szerint kamat hátralék többlet kitesz 18100 frt 43 kr. Az alapszabályok értelmében a nyugdíj alap gyarapítására fordított összeg , mint a méilegbo kitüntetve van, kitesz 1559 frt 49 kr. minek folytán a nyugdíj alap összege 13377 frt 02 kr. emelkedett. Az évi nyereményt a mérlegben foglalt következő tételek képezik: a) az értékpapírok kamataiban . 11335 frt >65 kr. b) házjövedelemben 5791 frt 97 kr. e) tiszta nyereményben 12280 frt 96 kr. mégis 79 arany és 60 frk. Összesen 29408 frt 58 kr. i 79 arany 60 frank. Ezen nyereményt az igazgatóság a kép javasolja felosztani, hogy jótékony czélokra 92 5 frt adományoztassék, 24000 frt pedig a részvényesek közt oly kép osztassék fel, hogy az 1877. évre szólló részvény-szelvények egyenként 80 frttal legyenek beváltva, az ekként felosztott nyereményből ínég 1 lenmaradó 4483 frt 58 kr. 79 drb arany abban, hogy a kendőzés szörnyűséges mesterségéből fölöslegesnek tartották titkot űzni, másodszor, hogy a kegyetlen anyatermészet egyiken sem érvcnycsité a szépnek elveit. Ez, igénytelenségem szerint öreg hiba. E hölgy bokrétába lassacskán bognár, lakatos, kovac*legények, s több notabilitás keveredett. — Régen volt szerencsém n a s s á g-tokát üdvözölni — szavakkal fogott kezet a bokréta bájtal-in virágaival egy most érkezett fábíyümiivés , kit oly dísztelen hórihorgaara nyújtott a világ alkatója, hogy akár a konstantinápolyi főtérre fölállíthatnák minaretnek. Miután a jelenlevők lábai fölött szakavatott szemlét tariott, a némberek közé furakodott, a hogy magának czy kicsit kényelmesebb helyet szerezzen, könyökével taszigálta jobbra-balra a társnság tagjait. — Urak és hölgy c k, ki jön el ma bálba a „Kom''óba" V — folytatá n láb tyü mii vész kevés vártatra. Minden véleménykülöubsóg nélkül abban egyeztek meg, hogy vulamonnyen ott fog. uak lenni. — Uraságod is ott lesz ? — hangsúlyozta egy leányzó, kinek az ölében óbégató emberivatlék után levonhatod következtetésedet dajka mivoltát illetőleg, a vole szemközt guggoló kovácslegény re függesztve savószinü szemeit. — Éu is hát n a s s á g, az ebadta — bókolt az inas. A többi fiatal emb-^ek mind hallgattak, mint pap a zsákban, csak lábtyürnüvészünk követett áctiv politikát. Fölemelkedik helyéről, b''iju*z^n egyet-kettőt pödör nf, s mellét hety- és 60 frank pedig, mint nyeremény tartalék, esetleges behajthatlan kamathátraléknak fedezésére fenthagyassék. A jótékony ezélokrakszánt adománynak következő felosztását flivasolja, és pedig adassék : a) a gymnasíumi muzeumnak 20 frt. b) a polgári iskola szegénysorsu növendékeinek tanszerek és ruházatra 45 frt. c) népiskola növendékeinek hason ezé lókra 140 frt. d) az izraelita iskola segélyezésére 140 frt. e) hz evangelicus iskokola segélyezésére 40 frt. f) görög keleti iskola segélyezésére 30 frt. ^kereszt, kórház segélyezésére 70 frt. lijrizr. kórház segélyezésére 70 frt. i) keresztény házi szegén vek se- '' j o y gélvczésére 145 frt. k) izraelita házi szegények segélyezésére 145 frt. 1) tűzoltó egylet segélyezésére 50 frt. m) betegsegélyző egylet segélyezésére 30 irt. Összesen 925 frt. Elóteijeszti továbbá Gelsei Gutmann S. Ii. ur, hogy a nagy-kanizsii takarékpénztár tulajdonát képező értékek között 278700 frt névértékű szólló váltsági kötvény van, mely kötvények a mult év végén 767, frtban megállapított árfolyam szerinti értékben 213902 frt 25 krt tesznek ki. ezek évenként sorsolás alá esvén, ha mind kisorsolva lesznek, az intézet részére 64797 frt 75 kr. tiszta nyereményt fognak kén kidomborítva, ezen varázsigére nyitja meg száját : — Nasságoa hölgyeim ! Aki uzsonnázni akar, az tartsa föl tulipántos, szegfüsze-gea, rozmaringos praczliját, s az zabálhat egy nagy porcziót. Erre vagy tiz darab kéz iparkodott felemelkedni, melyeken ott tündökölnek a tegnapi azobazsurolás, meszelés, szeméthordás, aajtározan stb. ily finom foglalkozás csalhatatlan emlékei. Itt-ott látható volt egy-egy férfi szurtkos kezei is, de ezek jogos birtokosaira vonatkozólag érvénytelennek nyilvánitá fölszólalását a loyális lábtyümüvesz. Mikor már odáig jutott, hogy átlátta nagy tudomány u Coperuik azou tanának igazságát: „mégis mozog a föld", a hölgyek drága egészségére egy fejtetőre esett toastot rögtönzött, melynek azon egyedüli dicsérendő oldalát említhetem, hogy rövid volt. A szónoklat c klassikus műkincse igy végződött : „minden este égnek meregetem szemeimet, hogy az Mindenható nasságos hölgyeimet aok «zámos esztendőkig testi lelki épségben megtartsa." Azután egyik kollegája kért szót, mit a társaság dörgő „halljuk* kai vett tudomásul. Hogy szellemdus dictióját még fóvonásaiban sem vázolom, annak oka az, mert nem szeretném, ha nyájas olvasóim étvágyuk elvesztése miatt engem vádoluának. Lábtyümüvészünk később a szobaleánynak kurizálni kezdett. De a concurrentia kissé erős volt, m?rt szavainak élét eltompitotta a szobaleány másik oldalánál gubbadozó csinos lakatos legény szerelmi ömlengéseivel. Miután a szobaleány nem igen kegyeskedett azem-augarait rálóvelgr''ui, ott hagyta, elbotorkált a TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBruA21878. hajtani; ezen a kisorsol ások folytán időnként befolyó tiszta nyereménynek hova fordítása iránt általjában azon nézetét nyilvánítja előadó ur. hogy ebból a jelenleg SS 141 frt G9 krban fölvett, de korábbi határozat folytán G0O00 frt leírandó ház értékre 28141 frt 69 kr. a jelenleg 37500 frt-ból álló, de 60000 frtra felemelni határozott részvénytőke szaporításra 22500 frt. — kr. Összesen 50641 frt 69 kr. legyen fordítandó, fen- marad még 14150 frt OG kr. ehhez képest javaslatot tesz, miszerint az emiitett szóllő váltsági kötvényekből ez évben már kisorsolt 9500 frt névértéküeknél a felvett 7G /4 frt árkeleten felül származott haszon 2208 frt 75 kr, valamint a még ez év folytán kisorsolandó szóllő váltsági kötvényekből eredő haszon is, */< részben a részvénytőke alap szaporítására, ''/< részben podig a ház érték leírására fordít-tassék, meiy arány szerint az előbb emiitett. 2208 frt 75 kr. haszonból most már 1656 frt 50 kr a részvénytőke alapra, 552 frt 19 kr pedig a házérték leírására felhasználtassék. Ezzel végezvén, előterjesztését ajánlja a közgyűlésnek, az általa előadott javaslatok elfogadását s miután másodigazgatói liszt-égének ideje ezennel letellett, megköszönve az irányában tanúsított bizalmat, ajánlja magát továbbra is a t. részvényesek szíves figyelmébe. A közgyűlés helyesléssel veszi tudomásul másodigazgató urnák javaslatait ezekhez képest a nyeremény felosztást, a 4483 frt 58 kr. 78 db. arany és 60 franc mint nyeremény tartaléknak felosztatlan hagyásává!, jóvá hag}ja, az igazgatóság, és felügyelő bizottságnak buzgó eljárásáért köszönetet szavazva, részükre a felmentvényt megadja és a szóllő váltsági kötvények ki-sorsolásából eredett és még az év folytán származó nyereményeknek a részvénytőke alapezaporitásra és a ház értéklei rásra felhasználása iránt tett javaslatot elfogadja. Az időközben megejtett választások eredményéről, a kiküldött szavazat szedő bizottság, következő jelentést terjeszt elő: beadatott 180 szavazat, ebből esett: 1. Tóth Lajos mint elsőigazgatóra 169 dajkához, s olyan mintabókot csapott előtte, mely egy veterán sálon hősnek is méltó dicséretére vált volna. — Tánczoljon n a s s á g, a tizenkét apostolát neki — szólitá meg. — Olyan hitvány nincs a aifonérba — telelt a dajka vállát durczásan füietövéig rántvH. — Mért nem tánezol n a s s á g, az árgyélusát — fakgatta. De a szobaleány semleges maradt ostromlása iránt. Azonban a lábtyümüvéaz ezért ^nem látszott orrát felütni, hanem a pinczérrel hozatott egy Bzál czirokseprüt, s azzal járta a tánezot. Akkorákat ugrált, mint egy újdonatúj gummilapda. Egyszer caak odamereszti kidülledt szemeit a sörös-kancsókra, melyek asztalukon mind meg annyi lekaszabolt ellenség ezerteazét hevertek, s összerogyott. Annyira nekimelegedett, hogy hajáról mogyoró nagy tágban csöpögött az illatos pomádé. Vagy a tánc* szédítette el, vngy az árpáié ara''ott rajta fényes győzelmet. Én részéroről ez utóbbi mellett tartok egyhalálig. Mikor nagy nehezen föltápászkodott, a dajkát himezés-hámozáa nélkül megcsókolta. Erre aztán a féltékeny lakatos legény megtraktálta egy tál poflevessel. De a lábty ümüvész sem akart engedni a negy-vennyolczéból, nyakon simogatta, melytói alighanem üstökösöket látott ragyogni fényes nappal az égbolton, a ugy találta földhöz teremteni, hogy elnyulladt, mint a jöl megkelt rétestészta. Hogy a dulakodás komolyabb jelleget ne öltsön, arról gondoskodtak a hajdúk, kiknek mediátiója folytán a kakas-hareznak vége lett. — Fizetek, — mond Dénes az arra czir-káló pinczérnek, a fogpiszkálót működésbe hozva, mint kinek rágószerszámai aféle inye-szerinti eledelben koptak (volna!); én pedig jparancioltam" ziuthölzlit, a rágyújtottam egy 2. Gelsei Gnttmann S. H. mint 2-od igazgatóra 166 szavazat, továbbá mint igazgatósági tagokra: 1. Blau Lázárra 174. 2. Ebenspanger Lconra 173. 3. Weisz Manóra 172. 4. Plosszer Ignátzra 171. 5. Weiss Samura 169. 6. Walbach Mórra 169. 7. Lővinger Izraelre 167. 8. Dr. Schertz Simonra 143. 9. Rosenberg Izraelra 132. 10. Axenty Györgyre 129. és pedig mint rendesekre, továbbá: 1. Sommer Miksára 45. 2. Guttmann Simonra 40. 3. Dr. Szűkíts Nándor 29. és pedig mint póttagokra, még is: 1. Ollop Samura 173. 2. Vagner Károlyra 139. 3. Juhász Györgyre 132 szavazat, 4. Berénvi Józsefre 49 szavazat mint póttagra, mint a felügyelő bizottsági tagokra, kik is mindnyájan megválasztottaknak kijelentetnek. Indítvány a megjelent részvényes tagok által nem tétetvén, elnöklő igazgató ur megköszönve a jelenlevők szíves részvételét, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította, minek folytán a jegyzőkönyv bezáratott és aláíratott. Kmf. Jegyzet te: DARÁS. titkár. Jegyzőkönyvi kivonat a nagy-kanizsai városi képviselőség 1S78. évi február hó JG-án tartott, közgyűléséről. Olvastatik a városi tanács évi jelentése 1877-ról. A városi tanács ezen évi jelentése — kivéve a Ní«gy- és Kis-Kanizsa egyesítésére vonatkozó iuditványt — egész terjedelmében jóvá és helyben hagyatván tudomásul szolgál; minélfogva a jelentésben toglalt azon javaslat, hogy minden évben határjárás tartassék elfogadtatván, a város mérnöki hivatal felhivatik, hogy ezen ügyben mindaddig mig erre nézve másként határoztatni nem fog, éveukint a szükséges intézkedéseket tegye meg. Elnöki Jelentés a városi árvaszék 1877. évi működéséről. A városi árvaszék ezen jelentése, oly hozzáadással, hogy a gyámsági a gondnoksági ügyekről szóló 1877. évi XX t. c.-ben előirt árvaszéki szabályrendelet kidolgozása és fél-terjesztése iránt a kellő intézkedések a közei megejtendő tisztviselő válasstás után fognak szivardarabkára, melynek kiegészitő része még minap elérte volt magasztos földi czélját. A pinczér bizalmas tekintetet vetett Dénesnek föllengős reményekre jogositó puffadt erszényére, de tapasztalván reményének füstbe mentét; mormogott valamit. Nyakamat merném letenni, hogy nem volt áldás. Már én csak mindig annak mondója voltam, vagyok és leszek, hogy nagyhatalom ez árnyékvilágban az az átkozott pénz. Nem hiába mondta Kisfaludy K. koszorús költőnk, hogy .ahová a kéz el nem ér, oda elnyúl a pénz". VIRÁGHEGYI. Azok a kedves, czicsergő madárkák most busán csicseregnek ott künn a rideg télben. A jó anyaföldet, mely juttat nekik elhűlt magot, szemet, áthatlan, hideg lepel takarta el előlük, s ez óriás fehér abroszon nincs számukra eledel. Ott ülnek szegénykék a hó-fedett házgerinczen, üres begygjel, busán rebbenő tollal, piczi fejőkben a kis élet nagy gondjaival. A svédek, e jószivü nép, évek előtt egy „Smagfoglarnas w&oner" (apró madarak barátai) czimü társulatot alakítottak, a nemcsak védik a kis szárnyasokat kegyetlenségtől, pajaánságtól, de hó idején gondoskodnak is róluk, hogy éhen ne vesszenek. Egy marok szem, vagy morzsa hány piczi ínségesnek jótétemény manapság, s hány éhes csór csicsergi hálásan a hintó irgalmas kéznek: .Köszönjük szépen! Isten fizesse meg!u Ne feledkezzünk meg e szegény kis koldusokról, kik nyaranta oly hasznosak a gyümölcskertekben. Egy-egy puha tenyérnek alig lehet most szebb éke, mint egy csipet mag, vagy kenyérhulladék az apró Ínségesek számára. j legczélszerübben roegtétathetní, — jóváhagyó '' tn:l »másul vétetik. I Eperjesi Sándor v. képviselő ur indít- ványt tesz az iránt, hogy a városi, ugy mint a kisebb polg. peres és községi bíráskodási ügyek körüli eljárást meghatározó szabályrendeletek kidolgozása és előterjesztésére azonnal egy bizottság küldessék ki oly formán, hogy a bizottság ez érdemben a még e hő folytán tartandó közgyűlés elé javaslatot terjeszen. Ez indítvány — Plihál Ferencz v. kép-viselő ur által előterjesztett azon módosítással, hogy a bizottság ezúttal csupán a községi bíráskodás körüli mikénti eljárás és végre egy közigazgatási tisztviselő kijelölésének javaslatba hozatala czéljából küldessék ki, — helyesléssel fogadtatván, a jelzett czélra Albanich József, Darás Zsigmond, Eperjessy Sándor, Dr. Freund Zsigmond és Plihál Fereucz, v. képviselő urak bizottságképen kiküldetnek. Olvastatnak a bizottsági jelentések a városi legtöbb egyen-*s államadót fizetők 1878. évi névjegyzékének kiigazitása és a városi képviselő-választásra jogosultaknak öaszeten 4 kerületben történt összeírásáról, melylyel égyi-dejüleg a választott képviselők közül mind a maradók, mind pedig a kilépők névjegyzéke is bemuttatik. Tudomásul vétetvén ugy a virilisták, mint a kilépő és maradó választott képviselők névjegyzéké — ez utóbbi kerületek szerint — kellő menyiségben kinyomatni és kiosztatni határoztatik s egyúttal a kerületek választási elnökei is — és p*dig az I kerületben Dr. Freund Zsigmond, — a Il ik ker. Darás Zsigmond, — a Ill-dik ker. Nucsecz József és végre a IV-dik ker. Albanich József képviselő ur»k személyében kiküldetnek. A tek. alis-p ni hivatal a képviselő választás határidejének mielőbbi kitűzése iránt külön felterjesztés utján felkéretik s a választás helyéül a városház termei jelöltetnek ki. Olvastatik a városi tanács előterjesztése a 42 43/77 sz. közgyűlési határozatra, az ösz szes alapok és pénzértékeknek a pénztárnok által leendő kezelése érdemében. A városi tanács előterjesztése, mely szerint a hivatkozott közgyűlési határozat hatálya hz uj tisztikar megalakulásáig felfüggesztetni s a péuztári kezelés a tisztújításig jelen álla-potjában meghagyatni kéretik, jóváhagyatván tudomásul szolgál. A török Ínségesek részére 50 frt megszavazása és ezen kivül segély gyűjtés végett egy bizottság kiküldése iránt. A külön segély gyűjtés ezúttal mellőztetni határoztatik, ellenben a város pénztárából a J-zett czélra nem javaslatba hozott 50 frt hanem 100 frt azaz egyszáz forint ezennel utal-ványoztatik. Kmf. Z.-Szt-Gróth, február 16-án 1S7S. Vigadtunk. Kivertük fejünkből az élet ezernyi gondjait s egy estére átadtuk magunkat a zavartalan örömnek, élveknek. De hát mért ne tettük volna ? Vagy talán másként menne a világ tova, ha a rideg s nem épen örvendeztető helyzetnek megfelelően bezárkóztunk volna szobánkba s a lámpa fakó fénye mellett két tenyerünkbe mélyesztett homlokkal átadtuk volna magunkat a sötét gondolatoknak. Jobban volt az ugy, hogy egy estére elfelejtettük a nagy adót, a siralmas anyagi viszonyokat, a kornak meddő alkudozásait, a szegény török nemzet válságos helyzetét, s iparkodtunk elhitetni magunkkal, hogy az ország és a nagy világ sora a legjobban megy s magunk nak legkisebb okunk sincs a pxnaszra s örvendezhetünk az örvendezőkkel s vigadhatunk a vigadókkal. De tartsunk rendet! Tehát farsang van. Széles e hazában mulatnak mindenütt. És ezen farsang, ezen a felserd lit s eladó leány nyal megáldott anyák titkos reményeinek, számításainak és fellegvárainak teljesülést igé rő legboldogabb-, a spekuláns papák erszényla pitó logborzongóbb-, a fiatal hölgyeknek, leá nyoknak pedig legszebb, legköltőibb évszaka, vagy mint most mondják „évad*-ja ^ugyancsak vad szó is ám !) hozzánk is, nem ugyan — mint nagy városokban — selyem párnás hintókon, selyem uszálylyal, gyakori thoa esté lyeivel, vagy nagy feszességü, fényes tánezvi-galmaival; hanem a£ e hó 10-én a nagyteremben tartott, minden részében jól sikerült, kedélyes .polgári bálM-lal mondom hozzánk is, kis városunkba is elhatott, megérkezett. — Boldog fiatalság 1 Mig a költők a virágfakasztó tavaszt, vagy a borongós méla őszt, addig ők — a tán ezoló fiatalság — a farsangot tartják az esr.ten dő legköltőibb évszakának ; a csillárok fénye többre becsültetik a nap legaranyosabb snga-garainál s a tánerra hivó zene az erdők és ligetek összes dalosainál; a bokrétákat ékítő halvány k.im> Iia mellett • a táncz, a zene, | a virág, az udvarlás kábitó hatása alatt elfed-| tétnek a rétek tarka, vad szépségei, el a tavasz összes 8 minden kellemei. Ha már tehát itt van, ezen a fiatalság gyöngy • életének s a szó legszorosabb értelmében vett gaudiumánakelőteremtésére kínálkozó alkalom, ne sokat tétovázzunk s ne csevegjünk sokat; hanem Terpsichore saruit felkötve, e czélra már jó eleve kikeféltetett (esetleg kikefélt) sálon kabátunkat felöltve s a szép divatárusnőnél csak ¡¡médt bevásérolt keztyünket kezeinkre préselve siessünk fel a terembe, hol már javában működik s a festett fából ugyancsak csábosán s mesterileg csalja ki a talp alá valót Tóth Imre helybelyi, de egész megyében előnyösen ismert zenekara. Belépve a terembe, ha nem mondom is a báltudositók nyelvén, hogy: tündércsarnok volt ez, hol irgalom nélküli csábos túlvilági lények mind csak abban mesterkéltek, hogy aj. oda betévedt szegény halandó szivét s frjét megzavarják, de annyit fenhangon mondok el, hogy valamint a terem decorátiója, ugy a jelenlévő közönség is bármely provincziális tánezvi-galomnak díszére válandott; szépeink annyi szeretetreméltóságot, kellemet s — öltözködésükben— szép izlést tüntettek fel, hogvlm még ugy azzal az erős eltökéléssel lépett is be az ember, hogy megkeményíti a szivét s hegyes re faragott irónnal s egy végrehajtó hidegvérével híven jegyez fel mindent, — mégis kénytelen volt mindjárt belépésekor a legelsőstátió nál (a kecses Matild kisasszonynál) kiesni pe dáus szerepéből. Emlékezet után sorolva el — amennyiben t. i. visszagondolni képes vagyok, kitűntek báj és kellemben: Koréin Hermina, Berger Vilma, VienerSzidónia, Peszlman Irma (Keszthelyről) Feigelstock Katicza, Perczely Etelkát Szalapá-ról), Friedmann Paulina, Csuk Katicza, Fehér Kór.a úrhölgyek s a menyecskék közül: Németh Zsigmondné, Glazer Gyulán*4 és Morgcnsieiu Ignáczné úrnők ; ha hogy e szép csokor nem teljes éií egy-két .legszebb" virág még f»-l-jegyezetlenül maradt, ezerszer bocsánatot kérek. 9 órakor adta a zene a jelt s csakhamar megkezdődött a vérpezagető csárdás sez órától kezdve kimerithetlen jó kedvben reggel G óráig tartott a táncz; a szünóra előtti két négyes kőiül az elsőt 28, a másikat 34 pár tánczolta és a szünóra utánra tánezrendbe felvett két négyes közül sem olvadt el az utolsó ; a rendezőséget minden tekintetben dicséret illeti. Mint fentebb ia einliiém a táncz rózsás kedvben egész reggeli 8 óráig, d>» emléke e kellemesen átvirrasztott éjnek még jól tovább tart mindazoknál, kik jelen valánuk ! És most Isten velünk ! a viszontlátásig t. i. addig, mig a nemsokára adandó „dalestély "-ról s a vele egybekapcsolt tánczvigalomról azólan-dunk, mely, hogy minél fénycspbb müsorozatu legyen a helybeli úrhölgyek közül néhányat sikerült a rendezőségnek megnyerni egy pár nagyobb szabású négykezes zenemű előadására, köztük a szép tehetségű Viener S z i d ó n i a úrhölgyet is, kinek *gyik ujabb szer zeményói, egy köztetszéabcn részesült, zogorára irt tánezdarabot, éppen a múlt napokbau tanút be hegedűre Tóth Imre zenekara. A szép reményekre jogositó bájos b szellemdus ifjú zeneszerző kisasszony nak mi is szívből gratuláláuk. BERKOVICS ELEK. Helyi hírek. — Uj pápa. Pecoi (olvasd Pécsi) Jo achim bibornok választatott meg a harmadik szavazásban szabályszerűen nyert két harmad többséggel s XIII Leo nevet vett fel. O szentsége 68 éves, ép erejű férfiú, száraz magas alak, haja egészen ősz, hangja hatalmas és érczea. Politikai nézetei mérsékeltek, uralkodásához a legjobb reményeket fűzik. Születétt 1810 márczius 2-án Carpinettoban. Brüsselben nun ti us volt. Antonelli vetélytársa levén, csak ennek halála után lőn camerlongo, vagyis pápai helyettes. A szavazás eredményét Mibálovics József bibornok, zágrábi érsek hirdette ki. — Zalamegy ében a rögtön itélő biró-sági eljárás ujolag kihirdettetett. — A calicot tánexkonzoru alkalmával a következő felülfizetések töriéntek, melyet midőn nyugtázunk, a kisdednevelő egyesület elnöksége részéről hálás köszönetet jelezünk, mind a kegyes felülfizetésekért, mind pedig a rendezők szives fáradozásaikért. Felülfizettek. Farkas László ^ frt, Bel us József 5 fit, Stojkovics Szilárd 5 frt, Rosenberg Sándor 50 kr, Tóth Nándor 1 -frt, II mser János 1 frt, Knortzer Györgyné 1 frt, Ujváry Illésné 1 frt, Karczag István 4 frt, Zók Nándor 50 kr, Báró Handel alezredes 1 frt, Stolczer Gustáv 1 frt, Oszessly Antal 2 frt, Svastics Károly 4 frt, Plihál Ferencz 4 frt, Glavina Lajos 1 frt, Albanich Kálmánné Í frt, Tamay József 2 frt, Gutmann Vilmos 4 frt, Baboéhay György 1 frt, Dr. Laky Kristóf 4 frt, Tretter Kapitány 1 frt, Gutmann László 4 frt, Vágner Károly 1 frt, Erdélyi György 1 frt, Eisinger Henrik 1 frt, Wajdits Józsefné 1 frt, Mantuano Jórsef- tizenhetedik évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUAR 24 én. 1878. né 2 darab ezüst frtos. Összes bevétel: .''509 frt j s 2 ezüst torint, összes kiadás 207 frt 72 kr. Maradt tiszta jövedelem 101 frt 28 kr. és 2 ezüst torint. Lapunk előbbi számában a névszerinti leírás hiányos volt, telette bajos is azt mindenkit kielégitőleg leírni, mindamellett kijelentjük, hogy Albanich Kálmánná úrnő szinte az elsők közé tartozik, kinek calicot-öltözéke tinóm izléeü s elegáns volt. — A nagy-kanizsai általános ipar-társulat a szegényebb sorsú iparos tagjai segélyezésére 187«. márczius 2-án a ^Korona" vendéglő nagy termében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij : Btemélyjegy 1 frt. Család jegy: 2 frt. 50 kr. Fel ül fizetések köszönettel fogadtatnak. Kezdete 8 érakor. A meghívó másra át nem ruházható. Az egyszerű megjelenés ajánltatik. Ez ipartársulat eszméje, a czél, melynek megvalósítására alakult, egy rés''/t a nemzetiségért lángoló legszebb hon-polgári, másrészt a legnemesebb emberbaráti erzelem kutforrásából takadt s nem kell sokat gondolkodnunk, hogy belássuk mily kiszámit-hatluii anyagi s erkölcsi jó hatással vau e.z a társadalomra, melynek egyik fő tényezője, rugója az ipar, ennek felvirágzásával járhat csak karöltve a nemz<-t jóléte. Azért honfiúi szent kötelességünk az ipar , a magyar ipar emelésére alakult ily nemes czélu tarMilatoknt erőnkhöz képest támogatni. Fol-Jiifjuk tehát a nagyérdemű közönség figyelmét a ii.igy kunizsai altalános iparlársulat által szegényebb sorsú iparos tagjai segél yzésére rendezendő jótékony ezélu tánczvigalomra; könyitsük a ma''ras/.tos czél megvalósítását, melyet az marúrsylat nemes buzgósággal maga elé tűzött. — Áthelyezi''*. Fábián Ferencz veszprémi kir j bírósági végrehajtót az igazságügy -minister a nagy-kanizsai kir. járásbírósághoz helyezte át saját kérelmére. — Egyházi előlépte tétek. Ö felsége h veszprémi székes kaptalanban üresedésben j. vő első mester kanonokságot Spr^nszky Fe-if-ucz nyárádi lelkész és pápa kerületi alespe-r.-snek: a második mesterkanonokságot Vog-miiios Antal marczali lelkész, segesd kerületi ;í les peres és tiszteletbeli kanonokuak ; végre a harmadik niesti-rkanonokságot Devics .!óz*ef lápai lelkésznek adományozta. — Lapunk mult számában emlitést tettünk Horváth István hely nélküli csavargóról s akkori ígéretünkhöz képest ama leleményes, de azért mégis pórul járt tolvajról a követ« kt-ző adatokat közöljük: A nevezett tolvaj folyó hó 13-án este az „Oroszlán" czimű szálloda (ivó) vendégszobájában Köbli Ferencz, ennek u''-scse s még két kis komáromi polgárhoz tolakodott s velük együtt a nevezett vendégszobában igen — Természetes valami — hogy az utóbbiak megkinálása és rovására ivott is. A vendégszobában történt együtt létük következtében Horváth Köbli Fereuczuek 82S frt tartalmazó erszényét (egy nagy piros bőrű péuz-erszény) megpillantván elcsípte s a vallomáskor azt állita, hogy az erszényt a földön találta. Az erszény nyel Horváth csakhamar tovább állt. Kobli egy alkalommal zsebéhez találván tapintani észrevette, hogy erszénye hiányzik s leitunt neki és társainak amaz ismeretlen egyén ;i}-ors eltűnése. Egy szolga féle ember, ki a kárvallottakkal egesz Keszthelyig jött, a jajve-•i7eklésre oda sietvén kénlé, hogy ki volt veliik s midőn a károsultak az oly rögtön eltávozott étit előtte leírták, ezen egyen megmondta nekik, hogy a kérdéses egyén Iháros-Berénybe utazott. A károsultak befogadtak s elhajtattuk Iharos-Berénybe. Itt történt kérdezóskö-«lésiikre ama választ nyerék, hogy a kérdezett egyéti egv órával ez előtt Marczaliba utazott. • * l. tárnia indultak rögtön Marczaliba, itt azon választ nyerék, hogy az illető a nagy vendéglőben ebédelt s egy órával elébb elutazott Keazt-helvre. Az üldöző kárvallottak azonnal Keszthelyre indultak s itt az „Amazon* czimü szállodában megtalálták ama marczali kocsist, ki a tolvajt hozta. Kérdezték tőle, hol van azon ur, akit hozott? A kocsÍ3 megmutatta azon szobát, melyben az általa Keszthelyre hozott tolvaj ur szállva volt. A kárvallott és társai kik Kanizsáról Iháros-Berény é3 Marczalin keresztül etetés nélkül hajtottak egészen Keszthelyig, mihelyt észrevették, hogy az általuk üldözött tolvaj végre kézrekerült, azonnal beakartak a szobába törni, de a szálloda szolga személyzete utjokat állta. Hencz Sándor ur, a gazd. tanintézet hallgatója éppen az emiitett zaj alkalmával jött a szállodaba s miután a károsultak elbeszélték neki,bajukat, ezen kérdést intézte hozzájuk : „Miért nem mennek a csendbiztoshoz?* Egyik ember mondá, hogy ő már kereste a fogtár laktanyát, de nem találta meg. Ilenoz ur oly Bzives volt, hogy az egyik emberrel azon-Qal elment a foglár laktanyába, meghagyván a többi 3 embernek, hogy az ajtó elöl ne távozzanak. Köszönet Hencz ur előrelátásának s ezer szerenc e ez a kárvallottakra, mert a gaz tolvaj a szobában mindent hallott, ami ajtaja előtt történt s ha az ott maradt emberek nem elég ébere.., ismét nyomtalanul elveszítik őt. A tolvaj a töriéutek hallatára szökésre gon j dol , ki is jött szobájából, de a károsultak a a zajra inár összegyűlt kíváncsiak tömege a szabadulási utat előle elvágták. Gaál Miklós se-géd8zolgabiró ur, azonnal oda jővén a tolvajnál 710 frt 23 kr készpénzt egy darab reroon-toir ezüst órát és 2 darab arany gyűrűt talált. Az órát 21) írtért a gyűrűket pedig 12 frt 50 krért vette a tolvaj Keszthelyen folyó hó 14-én este felé. A helybeli szolgabiróság még folyó hó 15-én az ügyet reggeli 8 órakor meg-vizzgálván az illető tolvajt a felvett iratok kapcsában N:«gy Kanizsára — az illető bírósághoz kísértette. — Gyászhír. Következő gyászjelentést vettünk : Dobrovics Helena mint saját, ugy édesanyja Mauritzi Anna, testvére Mauritzi Dömötör nevében rokonainak és ismerőseinek szomorodott szívvel jelenti jó férjének Dobro-vits Mihályn; k február hó l(J-én éjjeli 10 órakor rövid szenvedés után élte 78. évében törtönt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei e hó 21-én délután 4 órakor tétettek örök nyugalomra, az engesztelt sz. mise áldozat pedig f. év) márczius hó 3<)-án a hely-belyi n. e. gör. templomban megtartatni.Nagy-Kanizsa, 1878. február 20 án. Béke poraira ! — Zalamegye alispáni hivatalos köröz -ményeiből: M. évi decz. 6-án Zalapatakon Grünwald Albert boltja feltöretett b 80 frt értékű tárgyak tolvajollattak el. — Varasd mellett Sauer Ftrencz füstfaragó segéd az uton kiraboltatott s 50 frt készpénz s 4<> írt értékű ruhája elvétetett. — Kuhn Rozi néma Szentpéterurról ismeretien helyre távozott. — Aranyodon Odor Ignácztól jan. 2 án éjjel 442 frt áru tárgyak tolvajoltattak el. — A salom-vári újhegyen Kovács Erzsébet pinczéje feltöretett jan. 10 án. — Küblin Dávid Z*la-Szent-Gróthon az utezán egy darab ezer frtos bankjegyet elvesztett, megtalálója KKJ frt jutalmat kap. — A bagonyai körjegyzői állásra márcz. D-ig pályázat nyittatott. — Gyászhir. A nagy-kanizsai m*gy. kir. honvéd- és a kir. távirdatisztikar mélyen megilletődött szivvel jelenti szeretett tiszttársuk Roschitz Izidor szab. áll. m. kir. honvéd főhadnagy és magy. kir. távirdatiszt urnák hosszas szenvedés után f. hó 21-én esti 11 órakor élete 87 dik évében szívbajban történt gyászos kimúl tát. A boldogultnak hült tetemei í. hó 23 án délután fél 5 órakor tétettek a helybeli r. kath. sirkertben örök nyugalomra. Az engesztelő szt. mise áldozat pedig f. hő 25-én délelőtt 9 órakor fog a szt. ferencz-rendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatui. Nagy-Kanizsán, 1878. február hó 22 én Béke hamvaira! — .Adutok Zalamegye Történetéhez" czimü kiadvány V-dik kötetének I ső füzete következő nagyérdekü tartalommal jelent meg: ¡Spissich János (életrajz.) — Egy ismeretlennek gyászos gondolatjai Jápprai Spissicii János koporsójánál, Horváth Ádámtól. — Spissich, Kazinczy Ferencztől. — Zalamegye felirata 17*J7. — Királyi leirat 17U8. — Horváth Ádám levele 1795. — Gróf Fes-tetics Górgy levele Spissich János özvegy éh > z; 1804. — Muraközről általában. Megyeressy Gézától. — A felsöőrsi ősolajta emléke. Orsitől. — Városképviseleti házszabályok Dr. Szűkíts Nándortól. — Buzini Keglevich Pét-*r és György megkegyelinezése 1547. — Zalamegye s községeinek pecsétjeiről. Szerkeszti s kiadja Bátorfi Lajos, Ára az 1878-ki hat füzetből álló egy kötetnek disztáblávnl együtt 3 Frt. — Gyászliir. Iliid Ferencz kőfaragó mester, maga és kiskorú gyermeke Károly, ipja Csizmadia Imre, napa Krizsán Zsófia, ugy ezek gyermekei Irma, Amália, Vrilma, Kálmán és Imre nevében szomorodott szivvel jelenti forrón szeretett nejének, illetőleg anyja, leányuk, testvérüknek és sógornő Iltld szül. Csizmadia Adélnak élte 21-ik évében, fol^"ó hó 22-én délután 5 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után bélhártya gyuladásban történt gyászos kimultát. A boldogultnak hült tetemei f. hó 24 én délután 4 órakor fognak a helybeli sitkertben örök nyugalomra letétetni. — A szentmise ál dozat pedig f. hó 25 én d. e. 10 órakor a helybeli plébáoia templomban megtartatni. Nagy-Kanizsán, 1878. február hó 22-én. Béke lebegjen hamvai fölött! Muraközből írják nekünk, hogy febr. 11-én a közigazgatási bizottság II. A. mura- T szerdahelyi körjegyzőt hivatalától felfüggesztette; mielőtt azonban a községi képviselő testületnek hivatalosan tudtára adatott volna, hivataláról lemondott. — Keszthelyen az elhunyt romai pápáért hétfőn, folyó hó 18-án tartott gyászmisén a helyben állomásozó 4-ik huszárezred tisztikara, az összes hivatalnokok a gazd. tanintézet tanári kara, a községi iskolák tantestülete s más igen sok részvevő jelent meg. A templom zsutolásig megtelt. — Tilz. Keszthelyen a „Gyep" utczá-ban pénteken d. e. 10 órakor tűz ütött ki .8 egy lakóház lett a lángok martalékává. Eijy pár kisgyermeket, kik * szobában voltak (a szülék nem valának hon) ugy mentettek meg az elégéstől. — Ujonezozás. Keszthelyen az idei ujonezozás hétfőn folyó hó 25-én veendi kezdetét, a márczius hó 4-én fog befejeztetni. — Öngyilkosság. Szendrey János, Hajdú m. debreczeni születésű, szűcs legény szerdán, folyó hó 20-án délután 1—2 óra közt a „Niaz-ner" szálloda 3-ik sz. szobájában egy — hihető e czélra vett egész uj hatlövetű revolverrel vetett véget életének. Az asztalon 3 frt 31 kr. készpénz, egy doboz töltény s egy levél Debre-czenbe, bátyjához czimezve. E levélben tudatja bátyjával, hogy egy golyóval vet véget életének, de az okot nem említi fel. A golyó által csinált krajezár nagyságú seben kívül egyetlen vércsepp sem volt látható sem az ingen sem a mellen, melynek a lövés bal felét lyukasztá át. Á szolgabiróság táviratilag tudatta az öngyilkos bátyjával ez esetet, ez pedig szintén táviratilag kérte fel a szolgabiróságot, hogy a temetési költségeket fedezendik s igy kérik, hogy az tisztességesen történjék meg. Tisztújítás. Sümegh városa f. évi febr. hó 19 én tartotta t. Bogyay Antal szolgabíró elnökiele alatt tisztújító közgyűlését, melyen az eddig is köztiszteletben álló Kutassy János érdemes biró, ismételten egyhangúlag bírónak lőn megválasztva; — helyettesnek Gombay Ferencz ; közgyámnak: Fekete Ignácz; — város gazda: Markó József, — pénztárnok — illetőleg adó szedőnek: Baka István. Eltekintve a pénztárnoki állást bátran elmondhatjuk, hogy az egész választás a legcsendesebben, egyetértő hangulattal ejtetett meg. Annál nagyobb izgatottságban folyt le 20-án az üresedésben volt jegyző választás. Három folyamodóra történt szavazás; — ezek közül Pintér István helybeli urodalmi tiszttartó fia nyert 192 szavazattal többet ellen jelöltjénél, miért a megválasztott, éljenzés közt, néptömegtól kisérve még ezen napon.a hivatalos esküt letéve városunk jegyzője lőn ! — Színészet. Balogh Alajos színtársulata f. év febr. 10 án óhajtotta Sümeghen „Csók* czimü vígjátékkal előadásait megkezdeni, mely azonban közönség hiánya miatt 17-én adatott elő. 20-án — szinre került: »Zarándokok* franczia vigjáték, forditot''a Babos Károly — mindkétszer kevés közönség. Bár előre jeleztük, hogy nem rég távozott tőlünk egy kisded társulat, ez gátló körülmény a zöld ágra, — mégis ily közönyt nem vártunk volna — annál iukább sem, mert el mondhatjuk e két előadásról már, hogy Balogh, ifj. Balogh, Tóth, Tóthné — oly kitűnően játszák szerepeiket, — miként erősen hihető, miszerint a közönség várakozásának mindenkor meg fognak felelni. Minden kezdet nehéz, várjuk be folytatásból az eredményt! C. — Rövid hírek. Párisban a legújabb divatos toillettek diszitményét főtt rákok képezik. — A magyar államvasutak üzletbevétele f. é. januárban 728.002 frtot tesz. — Világkiállítást terveznek jövő évre Berlinben; mert a párisi közkiállitástól távol tartják magukat.— Konstantinápoly K . e. 477-ik évtől togva a jelen időig 30-szor volt ellenségtől körülzárolva. — Háborús hirek. Belgrádból írják, hogy Ristics emlékiratot készit a czárnak, mivel Oroszország Nis pasalikot Bulgáriába akarja bokeblezni. A szerbek hangulata Oroszország ellen annyira ingerült, hogy a szerbek által elfoglalt területrészeket nem akarják ki-üriteui. Lesjanin ezredes Drinápolyba ment, hogy Nis pasahknak 6000 orosz általi megszállása ellen óvást tegyen. Tehát már ezek is jóllaktak az oroszszal. — Szulejman pasát Konstantinápoly ba hívták, hogy ót haditörvényszék elé állítsák. — A külügyér Sever pasa beadta lemondását, melyet a szultán elfogadott. Sever visszalépése szemben az orosz angol tárgyalá sokkal kellemetlen hatású. — „Times" szerint az oroszok a congressusra 300,000 embernek Bulgáriában való összpontosításával készülnek. Vegyes liirek — Humbert-káplár. A harmadik fraa-czia zuáv-fcrpd érdekes részvét-feliratot intézett Humbert fljplyhoz. A felirathoz egy okmány van csatolva, a melyben az ezred a királyt kinevezi káplárnak. Ugyanezen zuáv-ezred volt t. i. az, mely Humbert király atyját : Victor Emánuelt a pallesztroi csatában tanúsított bátorsága elismerésc-ül káplárjai sorába iktatta, s Victor Emánuel ezt a kitüntetést nagyon nagyra vette. A szolgálattevő tiszt azóta minden este fel is olvasta a „Victor Emánuel káplár" nevét, mire mindig a legöregebb katena jelentette: „Nincs jelen; szabadságos." — Most majd a Humbert káplár nevét fogják felolvasgatni; hanem az se lest jelen, — „szabadságos." — Muszka estköz a turkomdnia ellen. Nem lesz érdektelen tudni, hogy Durdukoff Korakofif tíkrezeg, varsói kormányzó miként gyógyított ki néhány kiewi hölgyet az általuk nyilvánított török-rokonszenvből. E hölgyek számra nézve öten, a fogoly török tiszteknek, kik Oroszországba való utjukban Kiewet is érintették, bort, szivarokat, süteményeket osztogattak s általában sok jót tettek hazájuk ellenségeível. Mig szerzett ezekről akormánysó ur tndomást, elfogatta a turkophil hölgyeket a a várostól öt verstnvíre fekvő tébolydába vitette, honnét csak három nap mutva s azon kijelentésük után bocsáttatta szabadon, hogy a török-rokonszenvből teljesen kigyógyultak. Büntetésül azután még gyalog kellett visszatérniük Kíewbe. Az eszköz muszka, de hatásos. Üzleti szemle. Nagy-Kanis**, 1878. február 23. Az időjárás az egész hét folytán szomorú ésesős volt. Üzletünknek, utolsó tudósításunk óta, nagyon szomorú folyama volt. A forgalom a legszűkebb keretbe volt szorítva és kukorieván kivül minden gabna nem el volt hanyagolva. Csak épen emiitett czikk firvendett jó kír-dezősküdésnek és szintúgy helybeli, mint kQlstS fogyasztásra helyes árak mellett vétetett. Minőség szerint: Búza .... 10.30— 11.25---- kr. Rozs .... 7 50 — 7 80----. Árpa .... 8 50 —10-----p Zab .... fJ-70 6 «0---„ Kukorieza . . —• _ __ Bükköny frGO G-25---'' K. B. Utazók névsora N.--Kámzsán, 1878. február 13-túl 1878.— Jebruár 20-ig. A „K o r Q n á"-hoz czimzett szállodába: Egerváry S. Bánát, Verner P. Székesfehérvár. Kommer F. Budapest. Steinberger II. Bécs. Krosecz J. Z.-Egerszeg, Hakor N. Sopron Steuer H. Budapest. Vasdényei N. Kadarkút. Kutasy István Székesfehérvár. Tamás I. Lctenye. Teraér S. Eszék. Kis a. Budapest. Eigen P. Budapest. Hoshflua M. Csáktornya. Schwartz Zs. Kaposvár. Neuss F. Budapest. Dcutsch L. Bnda-peat. Reisuer K. Veszprém. Fischer F. Laibacb. Du-sinezky K. Budapest. Kados Gy. Tolna. Magyar J. Vürös-Berény. Berkovica N. Verbovetz, Hupmau H". Bios. Richter I. B.-Füred. Mihályfy Gy. Esték. Greisz D. Z.-Egerszeg. Lottos E. A.-Lendva. Körfisy Gy. Eszék. Wiener A. Bécs. Oblath IL Kaposvár. Gerber S Székesfehérvár. Seelig E Bécs. Nagy M. Paks. Heutes t Szombathely. Szabó I. Szombathely. Va-szary GSBor N.-Caenk. Szontagh A. Budapest. A „Szarva »Mioz czimzett szállodába : Polák F. Budapest. Unger A. Reuchfeld. Reichaffe N. Zágráb. Miller A. Reims. Sebei N. Hahót. Prei-hoffer N. Budapest. Helrszbaker N. Budapest Dobry N. Kralovecz. Lüwysohn M. Bares. Hirschler M. Domború, Kuhn F. Berlin. Erlich Zs. Bécs. Freind 8. B. Budapest. Udvardy N. Péca. Weber A. Pécs. Grunhut N. Budapest. Mangin N. Z.-Egarszeg. Hirschler N. Dombovár. Mautner N. Saegzárd. SchwarU N. Budapest. Steiner N. Bécs. Eiszier N Budapest. Kohn F. Bécs. Huszár F. Csáktornya. Jagasics. N. Szombathely. Senycy K. Gyürüs Neubauer Györ. Gold-bertrer F. Mohács. S/.egedy K. Inke. Balog N. Inke. Goldschmid F. GyCr. Szegedy S. Keszthely. Reizik N. Szombathely. Szegedy Gy. K-Unyom. Pollák N. Bécs. Inszel N. Kaposvár. Szalczer M. Bécs Bernát A. Grácz. Wolf S. H. Bécs. Bruder N. Budapest Somogyi I. Sümeg. Freile M. Bécs. Fischer Z«. Prága. Unger M. Szombathely. Rosenberg N. Bécs. Molnár-, P. Babócsa. Peszi I. Babócsa. « „O r o s z 1 á n"-hoz czimzett szállodába}: Rosetti A. Trieszt Spitzer I Dombovár. Ritzer I. Bécs. Hábcrt A. Olmütz. Tase F. Grátz. Oblat J. Bécs. Czigány R. Lctenye. Hubert I. Marburg. Schmiedt E. Reichenberg. Wo-hl M. Bécs. Kopstt-.ia M. Sopron. Popovics 8 Bpest. Reisiuger I. Neustadt. Rosenberg A. Grát*. Lehman O. Lipcse. Őrlik T. Pettau. Ilemző M. Szigetvár. Satler I. Linz. Woisc F. Temesvár. Galetti I. Mailand. Frieoh I. Béca. Krausz A. Szegzárd. Papst M. Villach. Bemreiter A. Prá?a. Tinelli E. Trieszt. Weienr S Hamdurg. Stern I. Dombovár. Weisz T. Béca. Lamberton B. Lipcse. Zsoldnai N. I)ráva-Tamxs. Weiler M. Péca. S.-hmidt N. Mohács. Weisz V. Béca. Netig I. Barca. Talján N. Kutacs Sománczi G. A. Trieszt. Dnicker I. Sopron. Zettel I. Nürnberg. Kacskovlca L Siklós. Fnchs M. Bátorszeg. Brnnner J. Cilii. LOyy A. Prága. Wolf I. Bécsújhely. Neme« I. Apáti. Fucli A. N.-Atád. Schnitz''er A. OlmüU. Fűnk K. Grátz. tTj-váry G. Sölle. Donnczi A. Majland. Frisch A. Bécs. Kií<ztl I. Leibach. Folyó lapunk 7, 8 és 9-ik számaí.ban e hirdetésben: „Veszek 1000 öl egészséges 1877 —78-ban kivágott tölgyfát. Vitmann G. Bécs IX Berggasse 8." tévesen volt „tölgyfát;« — helyette — bikkfát olvasandó. Febraár 24-tM aározins 2-ig 1878. Hó- é» hetinap Kath. és prot. naptár G a r ff g t naptár ntj 8. A vetőről és magról. Lakács VIII. 24 Vasáraap 25'' Hétfő 26 Kedd 27 28 1 Szerda Csütürtdk Péntek 2; 8mombat F. Sexag. Valburga Viktor Leander I Roman ; Antonia I Simplicins 12 A Sept. 13 Mart in 14 Auxont 15 Pamph. 16 Ooisi. 17 Tódor 18 Leo p. Öt Ök M im ^elelós szerkesztő : Báttrff Lajos. Hirdetmény. A nagy-kanizsai takarékpénztár rész vény társaság tulajdonához tartozó Teleky ufc-czai 326 számú ház kedvező feltételek alatt, eladó; a közelebbi feltételek a titkári hivatalban megtudhatók« A nagy-kanizsai takarékpénitár igaz «a tósága. TIZENHKTEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZ I,ö N Y. FEBRUAR 24 én 1878 Diszes és izlésteljcs o tili o tt-0 r (I e< ix) t»iiczvigalirii megliivök és tánczremlek hő választékban WAJDITS JŐ/SEF könyvkereskedésében olcsó árért Itapliatóli. Pályázat. Ar. aM-lendvai takarékpénztárnál isméti lemondás folytán üresedésben lévő könyvvezető s jejryzői állomásra, tnrdylyel «''vi S00 frlnyi fizetés, ">0 frt lakbér s a tiszta jövedelem Kőbányai sör raktál DREHER ANTAL sörödéjéből Blankenberg Vilmosnál föter (gabona píarczi Kaiser-féle házban. után 2 b/.ázali''knyi jutalék élvezete — « naponkinti szolgálat kötelezettsége — van (Vsszeköt ve, — pályázat nyitlatik. Pályázni kivánók felhívatnak, miszerint kellően felszerelt s saját kezűleg irt folyamodásaikat, — melyekben életkoruk, egészségi állapodik, szakképzettségük, a magyar le\elezé«beni jártasságuk, elóbbeni s jelen aikahnarásuk, erkölcsi magaviseletük és IGon frtnyi óvadéknak készpénzben — hitel papírokban vagy elfopadhat^ egyél.b biztosíték letétele — hitelt érdemlő okmányokkal iga/.nlandó, — az alsó-lendvai takarékpénztár igazgatóságánál Alsó-I.end án — Zalamoeye, utolsó _ , . Ul ■ r '' v^ u„^ posta Aisó-Lendva, legkésőbben o folyó évi február hé 28 ik napjáig 25, vagy :>() palaczkos ládákban a legjobb minőségben kap- üyUJttt Kidben részesülnek a takarékpénztárnál most is alkalmazás- | ^tú. - 1 lelvbeli palaczksör megrendelések, házhoz SZál- han levő s a fennti feltételeknek megfelelő pályáz ik. Különben eme állomásnak — f. lS7S-ik évi már<zius hó o-ik napjáig mulhatlanul s külőnhoni következmények teihe alatt leendő ei-1 közöltetnek, foglalása, a megvilasztandóra nézve — kötelezd. Kelt Alsó-Len<i ván, n* igazgatóágnak 1S7S ik évi február hó 12-én ''ártott üléséből. (548 3—3) Wajdits József köny vk e res k ed ésé ben N agy- Kan izsán következő uj regények füzetekben kaphatók u. m. litva. mindenkor jégbe hűtve és különféle minőségben esz (425 30 -*) Zarjeczky Vincze. m. k. vezér igazgató. WendI Ede m. k. kőnyrvczRto s jegyző INGYEN f I Kpen most lelent meg a maga nemében egyetlen mfi „v z ö > s E (* í: L i" hR ég meghízható tanácsadó a nemi részek minden betegségeiben Dr. Ernszt L. hasonszenvi orvostól K mű mindazoknak i>ktatái>t és segélyt nyújt, kik kora iíjtiságukhan titxo« bűnt vagy túlságos kicsapongáso''nst követlek el, s ji''lenlee gyöngeség-, és szétbomlott idegrendszerben szenvednek, korai tehetetlenség által vannak utolérve, vapv ennek kr>-».eli bfkövftk''-z étő| tarthattuk. Azok i<, Uik hajhullásban, bőrkiütések-, bujasenyves köszvény . hólyag bantalom . neb-z légzés- és emésztes-hianyban szenvednek. vagy, pedig kiknek te-te túlságos higanv készítmény-adagolás által cl •• a:i cyo.igitvc, szenvedésükben teljes Cyúgyn-lást találnak. Kzcii könyv n yan minden könyvkereskedésben 2 frtért kapható, do azok. kik annak értekéről meg akarnak győződni abból kivauatra igen erdekes, kepekkel ellátott kivonatot kapnak tőlem ingyen hekill Ive. (530 7—*) Dr. Ernst L. Budapest, kétsas utcza 24. Sohase ve-.so ma^tt a In a bet g semminemű orvosi gyógykrzelte- tenm-k. mig ezen Ingyen-kivonatból tanulsagot nem merített INGYEN! A (rályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Brükl (*. a ffizet 25 kr. Mindennemű sör 25, vagy 50 literes hordókban és A házasságtörés drámái, társadalmi regény. Irta Montepin X. a füzet 25 kr. Háború krónika a füzet 30 kr. Pór és mágnás vagy az njkor rabszolgái. Történ, regény. Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a ve lenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három \örös ember. Társadalmi regény. Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. Szú lei ka a harcai gyöngye, vagy a Sztambuli fekete leány rabló. Irta Brükl G. a füzet 25 kr. Minden fentebb regényhez 2-3 diszes olajnyomatu kép széles aranykeretben a melynek értéke 10 12 frt csekély ut.inlizctéssel tartozik az utánfizefések minden hátulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöltetnek. Továbbá megrendelhetők még ugyanott : Monnmenta eomitialia regni transylvaniae. III. lötet Erdélyi országgyűlési emlékek 3 frt. V. kötet. Magyar országgyűlési emlékek 3 frt. Fenyvessi Adolf. Az uj vámtarifa 80 kr. Régi magyar költök tár I kötet 2 frt. Történelmi tár. ''/< folyóirat 1878 I. 1 frt. 40 kr. Kródi 13. Gyakorlati török nyelvtan 1 frt 50 kr. A m. k. belü gy minister által kiadott ügyrend a/ ár vas/ékek részére 90 kr A Gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről 40 kr. Malot II. Ida és Carmelita. Szegény 1 frt. 00 kr. Fehér Ipoly. A vegytan rövid vázlata 80 kr. r y Kovács Ödön. A vallás bölcsészet kézikönyve II kötet 2 frt. 40 kr. i»i/.onfi F. Angol magyar szótár 4 frt. i Cnánxár kizár ólagosan királyi Ing szabadalma/ott PURITAS Haj - i f j i t ó - t <> j. o A Purlias- nem hnjfesN''k hanem tejnemü folyadék m«-lv majd nem rs,,.ln <t >* IiiIVn •«! bír lm y •"•sz lMjik.1t nieiíifii''. ara7. !.ns • s. kw.t in,''¿i pc.liu legkésőbb tizennégy nap alatt ams sr.iot vi«srand|a , moly.yel l.irt '' A rPuritán'' n -m tartalmi* festéksny.igot A haj tetsrés szerint v{zz«l moiMt ,ntiK, lehet fehérrel átvout vánkoaon aludni. /•« gr >fiirdTk< t h^aanálni, a festéknek nvmn* sem v*het * y ■ Suliidé bérbeadás. Keszthely városban egy jó hirb^n álló sütöde , melv ehér- és kenyérsütéssel valamint lisztkereskedéssel foglal oooooooooooooooooooo* nem tot Purltas i r«st, hanem ifiitia p-dic a ii^iios«*ibb >''--i ieg.ius*bh női hsjia- kőzik s a mi fó — alkalmas jó lielven áll, kedvez ó é" a féffi hiiját és szakállát. I Egy Bveg .Purltas- ára 2 frt. ,''p .stsi szétkü désnéi in krrai több i f e 1 t é t c 1 e k mellett bérbe adandó. • késftpíl.xae! Vs^y u?á..vértel kspható Francz Ottónál Bécs Mariahilfer-striase 38. izam -- Nagy-Kauiztán vslódi minőségben Prágef BftlSl Gőbőlyök eladása. gyó«ytzerész írnál. (.-»12 24 —25) Pacsai gazdasághoz tartozó Lip''»t major Pusztán zala- szent-mihályi vasút állomáshoz fél óra távolban van 19 darab kész hízott ökör minden nap szabad kézből eladók. Minden további felvilágosítással e lapok kiadó híva- | - Utolsó posta Zala Szt-Mihály Pacsán. (540 3 - 3) tala szolgál. (552 i -8) Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. Hirdetmény. Mintán mi egy nagyszerű alp»00a ezUst mÜvet polnin árért Vctnink meg 8 minthogy gyárunkban mindent: i '' üü7g.''-pet lulállitva hng) unk, mely áitnl munkabéren sokat rnejitaknritunk,ez által \ i!át hírű g »''UKk jelenleg nzon kellemes helyzetben van, lioijy alpacoa ezüstünket 32''''/,, olcsó.b-b.»n. " i'',^*égre sccbli- >''s jobban szállíthatjuk, mint eddig. I^en is ismeretes mindenki eW!tf, hogy alpacca esüstjelnk soha <-/.íi<tfényttket el nem veszitik, ép \»>ry mint toha megnom rozsdásodnak mlroi mi irasilag jótállunk. W* Leszállított árak. Előbb Most drb alpacca ezüst kaveskanál .... 1 20, l.i»o. 2.—, 2 60 85 115, 140 180 U . . . evőkanál .... 2.—, 2.60, 3.40, 5 —, •».— 1.40 180, 2 30 a 40, 4. -1 „ B . levestneró tíimütt 1 óu, 2 4o. 2!)''». I , r>.— | , |.60, 2 50. 3 40 l . . - tejmerö..... 1. , 145,2.80,3 20,4 — 70,1. , 180 2.10, 2 60 , / cvöeszkUs k,:1», villa angol ( > Pál* »"»«¿v. l és alpreva- 4.50, 5 80, G.80, 7.50, 9.- 3 10. 3 70, 4 40 5.-, 6.20 i ezüst marko''nttsl. » . „ > dessert evóe*<kí!/., kés villa ( ) l)íir ^(zélpengével éi at- 8.50, 1 80, 5 50, rt.il» ''».40, 3 20, 3 80, 4.75 I pacca-ezil*: markolattal. Kzeken kivlll ele aus asztali pyertyaturtók, páronkint t.—, J 50, — ; i-^S''-ék : 50 7V HO kr 1._ 1 4t) ; kávé y tli-n kannák 2. — , 2.50, 8.—, 4.— ; karos gyergyatHi t.''i páronkint 6 50. 10.50, 11—. 20.— ; emkorszeloi ezék 2.—, 2.80, 4.—, 5 50, 7 — ; ezukorhintő »JÓ, 75, !KJ, 1.— ; eczet és niai álvány 2 5J. 8 8''», 4 25. 8— ; vajsaelenczo 5)5, 1.70, i H0, 3.25, 4 — é» számtalan más t\r-; m-nd^n 32 ;0 olcsóbban mint eddig. (535 4 -12) Tartományi mugbiaások utánvéttől h legpontoaabban t«?l]■ siit»-tn-k lilail és Kanil érczáru rnktáruk által; llé/"», llnliniibcruet''-1. *zntp. yiGV-KANIZSA, 1878. február 28 án. •SS"""* "= ? Előfizetési ír: j egész évre fél érre . negyed évre F.i/tf szám JO Ar 8 frtJ 4 <> (l Hirdetések r. ,. tsábos petitsorban 7 .«...Iszor''> S minden i.. :\bl>> »őrért f» kr. nyilttkrben sok »ként 10 krért vétetnek fel. Kincstári illeték minden fgyes hirdetésért különf Tizenhetedik évfolyam 1 Ali ap szellemi részét illető kQzlemények a ''zerkeaztőhöz anyagi részét illetS közlemények pedig s kiadóhoz bérmeiitv intézendök : NAQY-K ASIZS \ Wlasslotház Bérmentetlen levelek csak »smert raunkatár-saktól fogadtatnak el. 30 kr tizetendö. OZLON ^Kéziratok vissza ner 1 küldetnek. előbb: S.-Khui/vuvíiros helyhatóságának nemkülönben a ^.-kanizsai kereskedelmis Iparhank«, rn.-kanizsai takarékpénztár®, a „zalamegyei általános tanítótestület", a n.-kanizsai kiaded-neveló egyesület", a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kanizsai kulválasztmánya- s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkiiit kétszer, vasárnap- s csütörtököo megjelenő vegyes tartalmú lap. 1 745 ni. 878. Zatame^ve alispáni hivatalától. > atO méltóságú mag) ar kir miniszterelnök s heliiíjiiiinis/ler ur! Zalavármegye két járását képező muraközi részének egy házilag a zágrábi érsekségtől való elválasztása és a szombathelyi Megvés püspökséghez leendő csatolása érdemében ezen megye közönsége által még az 1875. évi május hó 3-án s folytatva tartott törvényhatósági bizottsági közgyűlésből ;»Ü4y/83 jk. sz. alatt kérvény intéztetett az országgyűlési képviselő házhoz, s egy-szersmint az ügyállást valamint a kérelmezett megoldásnak nagy horderejét és indo-koihatlan halasztásának veszélyességét teljesen elótüntetó felterjesztés tétetett a nagyméltóságú vallás- és közoktatási ministeri-umhoz. mely kérvény és azzal kapcsolatos felterjesztésre örvendetes válaszul a most czimzett magas ministerium ugyan 1875. évi deczember 28 án 29,637 sz. a. kelt leiratával teljes tartalmában közié a megye közönségével ó császári és apostoli kir. felségének 1875. november hó 24 hozott azon legfelsőbb elhatározványát. mely szerint ó felsége a vallás és közoktatási magyar minister előterjesztésére Muraköznek a zágrábi érseki megyéből kikebleztetését és a szombathelyi püspöki megyébe leendő be-kehi eztetését elvben jóváhagyni és ennek egyházi kanonizálása czéljából a szabályszerű diplomatiai tárgyalások megindítását a magyarországi herezegprimás és bibornok-nak királyi biztosi minőségben kiküldése mellett azzal elrendelni méltóztatott, hogy a czélba vett ki- és átkebelezés módozatainak megállapítását az érdekelt két egyház- I megye képviselőinek saját elnöklése alatt vezetendő kölcsönös értekezése utján eszközölje és az eredményről legfelsőbb végleges elhatározás czéljára jelentést tegyen. Ezen legfelsőbb uralkodói tény, a mély hála érzeten kivül, melyet ó felségének ez ügyben is országunk törvényes érdekei érvényesítésére irányzott atyai kegyes elhatározása keltett, a legközelebbről érdekelt megyénk közönségére nézve is a megnyugvásnak szilárd biztosítékául szolgált elany-nyira, hogy ámbár az azóta lefolyt 2. évi időn át az óhajtott valósitásnak alig mutatkozott tény jelensége, annak mulhatlan bekövetkezte iránt táplált s a legfelsőbb királyi intézkedésből kifolyó bizalommal parancsolt e megye közönsége várakozást és mérsékletet önmagára oly viszonyokkal szemben, melyek nem hogy oszlatták volna hanem növelték volna az aggályt ép ez irán\lun veszélyezrtt nemzeti érdekeink iránt. Ámde egy ujabban közbejött körülmény, mely egyszersmint elengedhet len kötelességemmé tette, hogy jelen tiszteletteljes felterjesztésemet nagy méltóságodhoz, mint országunk kormánya elnökéhez és bel ügy-ministerhez intézem, nemcsak, hogy megingatja a várakozás teljesedése iránt táplált bizalmunk alapját, hanem ellenkezőleg országunk közjogi ny ílt sérelmével tetézi a megoldás elhalasztásának eddig is érzett káros hatását, s oly mérvben, miszerint annak gyors és sikeres orvoslatát nagyméltóságodtól kérnem kell, lehetőleg megelőzendő azt. hogy ezen sérelmi ügv a közérzület izgalmasabb nyilvánulásával tétessék a jelen viszonyok közt éppen nem kívánatos köztanácskozás tárgyává. Az erre okot szolgáltató ténykörülmény a kővetkező — u. is: A nagyméltóságú és főtisztelendő zágrábi érsek ur 1877. évi deczember hó 21-én XV. romai szám alatt az egyházi hatósága alá tartozó papsághoz s így a muraközi lelkészekhez is kibocsátott s •/. alatt mellékelt körintéz vényében foglalt 3627 számú rendeletében, hivatkozva a horvátországi kormány meghagyására, elrendelte, hogy a plébániai anyakönyvek a zágrábi érsekség egész területén 1878. évi január hó 1-től fogva horvát nyelven vezettessenek, és az anyakönyvi kivonatok is ugyanazon nyelven adassanak ki, oly képpen, hogy az ily kiadványokhoz magánfelek és köztörvényhatóságok kívánatára latin fordítás is mellékeltessék, sót az emiitett körrendeletben a lelkészeknek adott utasítás 1 és 3 pontja alatt az érseki kormány meg-hagyja, hogy a plébániák az elrendelt szövegű és Zágrábban készitett formulákkal elláttassanak, továbbá, hogy a horvát nyelven más nyelvektől eltéröleg kifejezett keresztnevek netáni kétség elhárítása végett az anyakönyvi kivonatokban, de csakis zárjel közt latinul megjelöltessenek, az idézett utasitás végpontjában pedig az espereseknek kötelességévé tétetik, hogy a kerületeikben plébániáknál az anyakönyveknek elrendelt módoni vezetéséről személye- meggyőződést szerezvén, arról jelentést tegyenek. Ezen érseki intézkedés,az által, hogy annak hatálya Muraközre kiterjesztetett, illetőleg ottan tettleg foganatba vétetett, országunk ellen már alapjában a legérzékenyebb közjogi sérelmet képezi, azon okból is, mert az a horvátországi kormány rendeletére alapíttatván, Magyarország te- rületén oly hatóság rendelkezésének szerez megengedhetlen foganatot, mely Magyarországon bármi rendelkezés tételére törvényszerűit joggal és illetőséggel nem bírhat. S éppen e körülményben találja indokát azon elhatározásom, melynél fogva jelen tiszteletteljes felterjesztésemet közvetlen nagy méltóságodhoz intézni bátorkodom, miután az itt fennforgó közjogi sérelem orvoslatát első sorban nagy méltóságod hatásköréhez tartozónak vélem. De a szóban forgó törvénytelen intézkedés az elöl hivatkozott királyi legfelsőbb határozványba is ütközik, a mennyiben nyílt czáfolatát tárja elénk azon megoldás száudokának, melyet ő felsége, Muraköznek a szombathelyi püspöki megyébe leendő bekebleztetése jóváhagyásával, való-sit|ndónak kijelenteni méltóztatott, sót a jelSíl viszonyok és szerzett sajnos tapasztalataink eléggé alkalmasak arra, hogy tápanyagot nyerjen azon feltevés, miszerint a panaszolt intézkedés éle épen a czéiba vett átkebelezése ellen — s főleg oda van irányozva, hogy Muraközuek a hazához mindenkor legvészteljesebb időben is hiven ragaszkodott lakossága, a Zágrábból kormányozott egyházi szervezet teljes befolyásával szorittassék mind távolabbra el a Magyarországhoz való törvényes tartozás kötelékétől. Az itt mély tisztelettel felhozottakban jelezni óhajtván igazolt alaposságát megyénk közönsége azon közérzületének, melylyel a zágrábi érseki kormánynak Muraközre nézve tett törvénytelen intézkedésében, — de nem kevesbbé Muraköznek a hazai egyházhoz való bekebleztetése elhalasztásában nemzeti érdekeink érzékeny ve- TÁRCZA KralékQl T.-nak. Hogyan vagy kis leány, mióta Nem láttalak enyhült-e bánatod? A mely reád mint a virágra \ zivatar oly hirtelen csapott. S letépte szived lombjait, A szép reményt s az örömet, S bns ÓS7.i hervadást hagyott Kebledben a tavasz helyett. Tudom, tudom — hogy még sajog, fsj Szivedben a mély fájdalom sebe; Oh, minthacaak látnám könyüid Snép arezodon záporként folyni le : S van-e annál fájdalmasabb, Va/y keserűbb kttny valahol, Melytol s szív majd meghasad, — Mely az anya sírjára foly ! Oly bánit ez, a mely soha sem, Vajfy >-gak »agyon sokára mnlik el ; Ugy áll a sziv felett miként a Havasi begytetőn a hólepel. — Hová nem ér el a tavasz Hideg szomorú a kebel,'' Nincs ben öröm, nincs beu vigasz : Ott csak a bn, a kin telel Tudom, tudom mily fájdalom az : Anyátlan árv* lenni oly korAn. Oh. érzem éu, régóta érzem. K but, ti kint ón is megkóatolám -. Kn rajtam is ez átok ül. K kin gyötör, e bánat üz : Kihagyva fcrván, egyedül Állok mint a szomorúfűz. Kitűnt »»-keni is jó napom már, A szuretet feledtem nem viraszt ; Az aDj ai keb*l hiánylik, S nem tndja semmi más pótolni azt. Az »rva tudja, oh. csak ö — Haj, azt nem is tudhatja ina* . Minő keserű és minő Kino« az elhagyattatá* ! Oh, de mi ez? panaszt ne mondj szivem. Szelíden érje fájdalmát szavad, 8 miként tavasz fuvalma — lágyán A but, a kint föikeltui uem szabad Ras szive most nyugszik talán, Vibarja már lecsillapult; Kifáradott a kin alatt. Ne bántsa az emlék — a mult. Vigasztalást dalolj szelíden. Hogy szavaid szivéig érjenek ; Talán van egy kevés bizalma, S reménye még nem halt örökr» meg A tél után jön kikelet. Jön meg i dö teája tzebb : Hti» szive majd roméi, feled. S lassan-lassau gyógyul a seb. igen. igen majd jönni tog Kgy szebb idő szivedre kis leány Enyhül, szelídül egyszeresek a bn K szent, e kínos fájdalom utáj. — ^s nem marad helyébe más, Csak a sxelid emlékecet, Mint a pirosló szivárvány A tiszta, csendes ég felptt Nagy a csapás, mely ért, az iga«, — Azt nem lehet pótolni semmivel : Nincsen e fájdalomra vigasz ; Oh, de azért bel jyugodui k«ll. Mert ugy van. itt ax *g alatt Enyéeaot s élet fog kezet: Egyik teremt, másik temet : Az ember is virul s hervad. Bimbó korodba vagy te moat még Virág, a mely alig keid nyílni csak, -Előtted az élet legsaebb fele, Csüggedni még teaéked nem azabad. A föld is, ha megöntözik Virágokat akkor terem : A könyre majd virág fakad Orom virág a sziveden. KK1.EFY GY Fény- éaárnyképek a párisi életből. ^Hantf u.) 1. A hírlapok világából. A franczia hirlap-irodalom jelenleg oly hatalmat képvisel, melynek befolyása az állam kormányzatra, közigazgatás 3 egyéb nyilvános ügyekre, a legutolsó háború óta igen sok panaszra adott alkalmat. — Sajnos, hogy ezen roppant nagy előnyt nem másra, mint egyéni viszonyainak javítására s szerencse csinálásra fordítja az illeló lap szerkesztő s kiadója. Vannak bála Istennek tiszteletre méltó kivételek, hanem ezek szároithatlau kisebbségben törekszenek szép czéijukat, az emberiség s polgártársaik javát előmozdítani, a kötelesség érzete — bár mily erősen törjön ez elő — legtöbb fran-csia hírlap író előtt ismeretlen s mint már mondottuk, mioden czéljuk az anyagi viszonyok javítása, szóval istenök a: pénz. A franczia sajtó jelentősége megérdemli, hogy belső szerkezetének vizsgálására egy kis időt szenteljünk, Ismerkedjünk meg ezen nagy gépeset minden kerekével, minden személyével, kinek a lap virágzása szivén fekszik. A jelentékenyebb párizsi lapok, leginkább oly házakban vannak elyhelyezve, melyek kívülről nézve, nyomasztózágig piszkos kinézé-suek. Szűk, alacsony kapu vezet a keskeny kapualjhoz, meredek ás sötét lépcsők az eme- letbe, mintha viszariasztani óhajtanák, a beavatatlan s hívatlan tolakodót. Az épület mocs kosságán sokat mozdit elő azon körülmény, hogy minden tekintélyesebb lap saját nyomdával bir, s pedig ahol Guttenberg követői felütik álványukat, ott a legtisztább hely egy éj alatt a legszennyesebb mocsokban fürdik. A párizsi lapok helyiségei kőt élesen megkülönböztetett részre oszlanak, úgymint a szerkesztőség és a kiadó hivatalra. A szerkesztőség területe hat, egész hét szobából áll; ugyanis az iroda-szolga szobájából s az utánna következő váróteremből, a fő-szerkesztő külön cabinetje. a segédszerkesztők három négy terme s végre az úgynevezett szerkesztői irodából, hol egyszersmind a könyvtár is el van helyezve. Az iroda-szolga helyisége részben előszobául is tekinthető, melyet még a beavatottaknak is érinteni kell, mielőtt szentséges ajtaját a váróteremnek, vagy a legszentségesebb szerkesztői külön szobát érinthetnék: De nem min denki ér el az óhajtott küszöbig, ki ezen elő szobán keresztül jutott. Sokan vannak arra hivatva, de kevesen kiválasztva. Ki a jelszót nem tudja, ki érvekkel nem bizonyíthatja, hogy váratik, az nagyon laconice utasittatik el e szavakkal: a szerkesztő ur nem jön ma az irodába .... Mily szigornak tetszik ezen módszer az első pillanatra, ép oly helyesnek tűnik fel akkor, ha meggondoljuk, hogy mennyi alkalmatlanságot kellene kiállani a szerkesztőségi tagoknak, ha ajtajuk mindenki számára nyitva volna s a tolakodóknak, kik az irodát nap-hoszant megszállva tartják, szabad járás-kelést engednének. Lépjünk be s vizsgáljuk az itt megforduló személyiségeket. Görnyedve köselg egy félre értett lángész, kopott kalapjával ke- tizenhetedik évfolyam. ZALAI K ö Z L 0 N Y. ü f. ti iff-f FEBRUÁR 28-áa. 1878. szélyeztetését látja: ennek elhárítása és a panaszolt sérelem orvoslása tekintetéből mély tisztelettel kérem nagyméltóságodat annak meggátlására, hogy a horvátországi kormánynak Muraközre mint magyar területre nézve jogtalan és illetéktelen bárminő rendelkezése a zágrábi egyházi hatóság által végrehajtassák s különösen kegyeskedjék a nagyméltóságú m. kir. vallás ós közoktatási minister úrral egyetértóleg sürgősen intézkedni az iránt, hogy a nevezett egyházi hatóságnak az anyakönyvek horvát nyelveni vezetését elrendelő intézkedése Muraközre nézve egészben s azonnal hatályon kívül tétetvén, ottan az anyakönyveknek a magyar törvények rendelete szerinti vezetése vétessék ismét foganatba s miután ezen ügy egy ujabbi meggyőző tény-bizonyitékkal igazolja nem csupán szükségességét hanem sürgősségét is annak, hogy Muraköznek országunk érdekével merőben ellentétes, jelen egyházi kapcsolata megbüntettessék, illetőleg a szombathelyi püspöki megyébe való bekebleztetése tettleg foganatositassék; ez érdekből bátor vagyok nagy méltóságodat mély tisztelettel arra is kérni, hogy kormányelnöki hatásköréből származó magas befolyásával az ez irány-bani tárgyalásoknak kívánt eredményhez juttatását eszközölni s annak alapján az ö felsége legkegyelmesebb elhatározásával jóváhagyott bekebleztetést is tettleg s mielőbb létesíttetni kegyeskedjék. Zala-Egerszegen. 1878. évi február hó 23-án. SVASTITS BÉNÓ, m. k. alispán. Hazafias örömmel közöljük Zalamegye erélyes alispánja Svastics Benő urnák a febr. 25-én tartott megye bizottsági közgyűlés által egyhangúlag és zajos éljenzéssel helyeselt feíterjesztvényét, mely fényes tanújele annak, hogy a megyei közélet terén szakismeret, buzgalom és erély az, melylyel köztiszteletü alispánunk a benne helyezett bizalomnak önérzetes bátorsággal megfelel; többszörösen örvendünk e ténykörülmény- nek, mert mi addig nem szoktunk hozsannát zengedezni, mig a tények kérlelhetien logikájával nem állónk szemközt, most azonban lapunk egyik kedvenezthemája s|1873. óta szakadatlan hírlapi küzdelmünk fényes corollariumaként üdvözölhetjük a »Muraközi kérdés* újbóli harczrahozatalában e férfias, bátor s igazságszeretó hangot, melyben a komoly igazságérzet ugy, mint a hazafiúi lánglelkesedés hevével találkozunk. Gratulálunk a megyei tisztikarnak buzgalmán s nem csalódunk, ha a megyei uj élet derengő hajnalát mi is rokonszenves meleg hévvel üdvözöljük! A febr. 25-ki közgyűlésről jövő számunkban registrálunk. 16 22. Hirdetmény. i. 1878. A megye területén ujabban is előfordult bünmerényletek által veszélyezett személy és vagyonbiztonság h«*ly reállitásáuak és megszilárdításának tekintetéből a nagyméltóságú magyar kir. belügy mi nísterium egyetértóleg az igazságügyi m. kir. ministeriummal folyó évi február hó 19-én 7529 sz. a. kibocsátott rendé letével megengedni méltóztatott, hogy e megye területén a rablók, rablógyilkosok, gyujtog»-tók és mindezek bűnrészeseire nézve egy even át a rögtón bíráskodás ujabbi egy évi időtartam alatt foganatba vétessék. Ennélfogva arablók, rablógyil kosok, gyujtogatók és mindezek bűnrészeseire nézve a rögtönitélő bíráskodás Zalamegye területén egy évi ha-tálylyal ezennel kihirdettetik, azon megjegyzéssel, hogy annak gyakorlásánál az 1868. évi november hó 5-én kiadott s legfelsőbb elhatározással jóváhagyott rög-tönbirósági szabályok lesznek alkalmazandók, melyek szerint: a) rablóknak tekiutetnek, kik mást valamely ingó vagyoná''ól vagy személye elleni tettleges erőszakkal, vagy erőszakkal való fenyegetések által jogtalanul megfosztanak, habár a tettleges erőszak vagy azzal fenyegetés nem közvetlen a kirabolt egyén hanem más jelenlevők ellen volt is intézve; továbbá b) rablógyilkosoknak kik rablásnál valakit életétől is megfosztanak; c) bűnrészeseknek kik rab- zében, nyomorúság kifejezésével arczán, hogy szánalomra inditó külsejévél egy néhány krajezár könyöradományért koczogtassou be. Itt kevélyen lépked magasra emelt fővel egy ifjú, ki világrenditő felfedezést tett, — legyen az egy agyafúrt kérdés megoldása, az utcza tisztogatás, vagy a kenyérsütés javításának módja — az mind ide vándorol. Sőt tudományos felfedezések, u. m. a kör négyszögesítése, az örök mozgony stb. is napirenden vannak. Az ifjú egy nyolcz hasábos czikkének megjelenését követeli, melyben gondolkozásának gyümölcsét boc3ájtja a tudósok bírálata alá. Elkeseredve ránezol ja homlokát, ha a fő szerkesztő másodszor is otthon nem lenni bátorkodott. Hogyan? Talán elejtették már az emberi nem művelődésének eszméjét?... mondja magában... Majdnem szükségtelen megjegyeznünk, hogy ezen szellemi — úttörő a legjobb esetben egy éretlen s szájhős ifja. Nem kevéssé számosak az irodalmi kontárok. Ezek nyakasságban s rábeszélésben még íelülmuljáa a többieket. A tanuló, ki egy vezérczikket irt s azt a legközelebbi számában a lapnak látni óhaj taná; a költő, ki csendben s elvonul''ságban irt hős költeményének felvételét kérelmezi a tárczába ; az öreges hölgy, ki 100 íves regé nyének közlését kieszközölni jött — esek mindennapi vendégei az előszobának. Vannak egyének az úgynevezett álpoeták, kik nem hagyják magukat elutasítani, hanem megvárják, mig vége van az irodai dolognak a szerkesztőt körül fogják, haza kisérik ugy, hogy az örülhet ha 5—10 forint árán megszabadulhat tőlük. A „Beküldetett" embere is mindennapi vendége az előszobának. Majd egy jeremiádot hoz az N. N. utczai kövezet roszaságáról,majd valamely városrésznek közbiztonságbani gyengeségét panaszolja, majd egy felszólítást hoz az utczai lámpák rosszul égéséről, vagy plane e hiányáról. Gyakran as slájegyzett név után egész czim van kitéve, pl. N. N. füszerkereskedő Rue St. André 99. az. vagy X. Y. harisnyakötőgyá-ros (hitelre is) Rue Bergère 77. sz. Ezek a leg-czélszerübb módoknak bizonyultak be, az illető üzletét a közönségnek tudomására adni. Ne felejtsük ki a pénzügyi — szédelgőket sem. Ez nagyobb vagy kisebb összeget hoz, hogy valamely egyenes vállnlata a lapban megdicsérve legyen. Mindezen egyéuiségeket elutasítani, sót szükség esetén kidobni, az iroda szolga dolga. A feladat ép oly nehéz, mint hálátlan s gyakran kell neki hallani a sohajokat, melyek az ajtó íelé repülnek, hol a hírlap királya a főszerkesztő korlátlanul uralkodik. Egy párizsi lapnak főszerkesztője valóban kis király. Mindenki imádja őt, minden ajtó nyitva áll elótte. A színházak legjobb páholyaikat bocsájtják rendelkezésére; nélküle nem megy végbe ünnep, diplomatiai ebéd,nem írói reggeli és művész estély. <J mintegy busz és negyvenezer franc fizetést huz, első emeleten lakik s „házat" visz. Mindazonáltal ő az minden író közt, ki legkevesebbet ír. Egy valódi fő szerkesztő nem tűr maga alatt oly segédet, kinek észbeli tehetsége az övé fölött áll, vagy csak mérkőzik vele. Igy tett Girardin Emil, Feyrat és Duvernoís-val segédszerkesztőivel; midőn tehetségüket kiismerte és működésükbe belátott, azonnal elbo-csájtá őket. Különben Girardin Emil azon szerkesztők pgyike, kik fáradhatatlan tollal bírnak. A fő-szerkesztő után rangban, következik a „Bulletinier" vagyis a vezérczikk író. A vezérczikk írónak azon természeti tulajdonsággal kell bírnia, hogy a politikából, nemzetgaadaságból, történelemből, mint vezényszóra, egy hasábnyi szellemes czikket bírjon teremteni. Az érkező táviratok szerint, megkívántatik tőle, hogy képos legyen jellemzést írni a német vallási eszmékről, a török katonai állapotokról stb. A vezérczikkező kitűnik az ő élénksége és combinálása által. Egyetlen vonással megsemmisíti az államférfiakat, a rendszereket; semmibe sem kerül neki, a politikai láthatárt fekete pontokkal tötowirozni, háború kifejleteket jósolni és időről időre Phytia hangján kinyilvánítani, miszerint: „nagy események előestéjén állunk.* — Mint az olvasó gyanit hatja a vezérczikkezőnek sok üres kifejezéssel kell a tartalékban birnip s mivel ő mintegy gőzerővel dolgozik s sokszor három, négyszáz sort kell papírra vetnie, ezen gyengeséget nem vehetjük hibának. Ezen üres mondásokhoz tartoznak például: „mi egy vnlcánon állunk !" .. vagy a nem kevésbbé költői: „képzeljük magunkat *gy síkságra!".. Még gyakoribbak hz lókkal előlegeaen a rablás elkövetése után nyújtandó segély vagy nyereség és haasonból veendő ontályréss iránt szövetkeznek; s végre d) gyujtogatóknak kik kártételre irányzott saámitó rosa akarattal oly tettet követnek el, melyből idegen tulajdonon tflz támadt; mindezen elősorolt bűntetteknek jelen kihirdetés alán akár egyedül, akár mások társaságában elkövetői, polgári állásuk és helyzetük tekintetbe vétele nélkül — és igy a katonai ssökevények, katonák és katorai hatóság alá tartósé ssemélyek is — elfogatáauk esetében rögtönbiróság utján kötél általi halállal fognak büntettetni. Egyszersmind a fent hivatkozott számú magas belügy ministeri rendelet folytán közhírré tétetik az is, hogy a személy és vagyonbiztonság elleni gonosztettek elkövetőinek nevezetesen a rablóknak — rablógyilkosoknak — gyujtogatóknak és orgaadáknak sikeres feljelentői egyszáz forint jutalomdíjban fognak részesittetni, oly bistosittással, hogy as ily feljelentők neve szoros titokban tartatik. Ezen hirdetmény kellő számú nyomatott példányokban valamennyi szolgabíró uraknak valamint Nagy-Kanizsa város tanácsának oly szoros meghagyással adatik ki, hogy ss összes községekben s nem kevésbbé a pusstákon ezen hirdetmény — teljtartalmulag, ugy nyilvános felolvastatás és kifüggesztés valamint aa illető leikéss urak által a szószékekből, vagy templomaik ajtaji előtt való kihirdetés utján azonnal közzé tétessék, és ennek igasolása végett minden egyes községben és pusztákon a szóbeli kihirdetés és kifüggesztés megtörténtét és annak idejét tanusitó elöljárói aláírásokkal ellátott egy-egy hirdetmény példányt 14 nap leforgása alatt a megyei alispáni hivatalhoz jelentésük kíséretében felelőség terhe alatt beterjesaszék. Kelt Zala-Egersaegen 1878. február hó 22-én. SVASTITS BENÓ m. k. alispán. I 2.) As anyag kezeié a beszüntetése. 3.) A n/ereség elosztása. Helyi hirek. Meghívás fölró évi márczius hó 10-én esti 6 órakor a városház nagytermében tartandó közgyűlésre a nagy kanizsai tiszti önsegélyző egylet tagjai i''zeuuel meghivatnak. Tárgy : 1.) A méneg előterjesztés s ennek alapján as igazgatóság felmentése. ilyenek: „Mint diplomatiai körökben beszélik" .... „Mint biztos forrásból értesülünk" .. „A nép igazságos Ítélete" . . . stb. Mennél hamarább készül a czikk, annál gyakrabban fordulnak elő az ilyes kifejezések. Mióta a hírlap irók kötelezvék czikkeik alá nevüket jegyezni, azóta ■ vezérczikkező is elóvigyázóbb lett. Ha félti hírnevét neve oda jegyzése által, ugy kisegíti őt hivataltársa a szerkesztőségi titkár, kinek kötelessége, nevével ellátni, azon czikkeket, melyek szerzői homályban maradni óhajtanak. Éveken át szerencséltette a „Journál des Débsat* ot Guirot vezérczikkekkel, melyek „Dávid" névvel voltak jelezve. Sőt maga Napoleon Lajos is hal-latá néha uralkodói hangját a „Constitutionnel"-ben s csikkéi „Boniface" névvel voltak aláírva. Gyakran megtörtenik, hogy a titkár már nyolez napja beteg, vagy elutazott, de „czikkei" azért folyton vannak, behatnak a börze üzelmekbe s néha minister változást is idéznek elő. A legtöbb nagy lap bír a vezérczikkező mellett egy professionalt harapófogóval, ki társának diadalát vitájával csikarja ki. Ez hivatalos neve: „Enquenleurs" azaz „faló," „elnyelő" kitűnnek csengő gúnynevek (eltalálása által s czikkeik gyattran tul Hpik az illem határát. A többi segédek közül kitűnik a „Cui-sinier". Ennek tulajdonképeni dolga a lapot összeállítani. Mind a szakács az ételt ép ugy állitja ő össze a lapot. Elolvassa a beérkező czikkeket (la copie mint a mű kifejezés mondja) s elhatározza azok felvételét, vagy elhalasztását. Kezében van as olló, kivágni egyes lapok használható részét. Rendezi az anyagot s e szerint nagy befolyással bir a lap külalakjára nézve. Nagy szerepet játszanak az úgynevezett „Echotiers"-ek (újdondászok) kiknek kötelességévé van téve a városban előforduló érdekes adatokat lapjuknak beasolgáltatni. Például megtudatik, hogy Michelet egy könyvet fog irni. Negyvennyolca órával később tudnia kell az „Echotiers"-nek, mennyi tisztelet dijat fizet a kiadó, hány oldallal bir a mű, mi a ^•"gy») bogy velin papirosra nyomatik-e stb. stb. Tudnia kell, ha egy iró, zeneszerző, művész vagy diplomata meghal. As ujdondáas egyszer s mindenkorra elvesztené hírnevét, ha 4.) As igaagatóság, felügyelő bisoltság s I hivatalnokok IekSssönése, s helyük be ujak vá-1 lasstása. 5.) Netaláni indítványok. N.-Kanissán, 1878. február hó 23 án tartott igazgatósági ülésbői. KRENAUER LAJOS, elnOk. — A nagy-hanizsai „Társas Kör" vigalom-rendező bizottsága 1878. évi márczius 5-én saját helyiségében zártkörű táncz«stélyt rendes. Jegyek válthatók a „Társas Kör" helyiségében márcz. 5-én délután 3 — 6 s est« 8 — 9 óra közt. Belépti díj : tagoknak l frt, nem tagoknak 1 frt 50 kr. Kezdete 8 órakor. — A „Polgári Egylet* mult vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott alapszabályainak módosítása ügyében; este társas vacsora rendeztetett, mely kedélyes és fesztelen volt. — A nagy-kanizsai főgymn.isíum ifjúsága körében működő „Gyakorló iskola* czimű önképző kör a kegyelet érzetétől indít tatva elhunyt jeles színműírónk Szigligeti Eduárd iránt hálás megemlékezésének jeléül február 22-én egy „Szigligeti ünnepély"-nek nevezett emlékgyülést tartott, melynek tárgysorozata a következő volt: 1) „Szigligeti Ede életrajza" czimű müvét felolvasta Eperjesy Béla 8. o. tanuló 2) „Szigligeti halálára" czimű alkalmi költeményét felolvasta Brüller Fülöp 8 o. tanuló. 3) Dialóg Szigligeti „Trónkereső" czimű szomorú-játékának harmadik felvonásából. Előadták Klein Ferencz és Feldreich Antal 8. o. tanulók. 4) Szigligeti „Szép Sza-bóné" czimű költői beszélyének „Véres asz-ssony" czimű részletét szavalta Récsey Ede 6. o. tanuló. Végre főt. Hám József, a kör vesetője, meleg szavakkal fejezte ki elismerését a kör tagjaínak buzgalma felől, majd pedig felszólitá az ifjúságot, hogy eddigi nemes törekvésében ne lankadjon s szüntelen a nagyok példáján buzduljon. Mire a gyűlés hangos éljensések között szétoszlott. Handler Ferencz első titkár. — Sajtó alatt van Kővári Béla ^Ati Effendi) cs. török főhadnagy „ Utaaásom Törökországban, a görögségeteken és Szerbiában" csimü korszerű munkája, ez útirajz részben a „Vasárnapi Ijjság", .Pesti Napló", „Egyetértés", „Zalai Közlöny" és „Háború Krouika" hasábjain már megjelent s élénk érdeklődés*«! találkozott. Előfizetési ára 1 frt, bolti ára 1 frt 50 kr. less. E négy havi utazás élményeinek vonzó modorú leírását ajánljuk a t. közönség figyelmébe. J valamely eseméuyről későn, vagy n^m is értesülne, ha nciu tudná annak egyes részleteit, a halál óráját s perczeit, a haldokló végszavát. Az újdondász működésével megegyezik az „In-disereteur''-é. Ez a családi és más magán ügyeket kutatni és leleplezni van hivatva. Meglátogatja Jules Tavre-t, Nilsson Cristinát Mac-Mahout stb. szellemes csevegést ir, miként öltözködik Favre, hogy reggelizik a szőke svéd nő, mi módon ápolja a tábornagy-elnök szakállát. A közönség az ilyes közleményekért rendkívül hálás, el van ragadtatva. Nagy szerepet játszik a párisi lapoknál a kacsa. Ezek vagy politikaiak, — midőn t. i. meg nem történt diplomatiai eseményeket megtörténtkép tárgyalnak : követeket neveznek ki, minisztertanácsot hivnak össze, — ™gy irodalmi kacsák, melyek a hírneves írókat, színésze ket, zeneszerzőket, veszélyesen megbetegedve, vagy épen mint megholtat tüntetik fel. Néhány napra jön levél a megholtnak hiresztelttől . . . a lap öpül, mert a „levelezések" rovata egy fényes névvel gyarapodott. Vannak továbbá vegyes tartalmú kacsák, melyek mindannyi között a legnevetségesebbek s melyek bizonyos idő alatt ismét visszatérnek. Ezekhez tartoznak az úgynevezett „Missisippi kalandok", lángelméknek nagyszerű felfedezései, például a vajnak Themze iszapból, a kenyérnek emberi csontból való előállítása. A hírneves halálfejű orosz herczegnő története szinte ide sorozható. Egy ezodálatos világot képez a hírlapok keretén belül, a Rez de Chaussée — a tárcza. Nincs lap mely ezeket nélkülözhetné. Sokszor a tárczának értéke döntő a lap jövedelmére nésve. Midőn a „Journal des Debats" Sue nek a „Párizsi titkok czimü regényét közölte példányainak számát a háromszorosra kellett emelnie. A „Constitutionnel" négy ezer példányát harminczeserre kellett felemelni midőn tárczájában a „Bolygó-zsidó" első fejezetét közölte. Ha Francisque Sarcey színi kritikát ir ugy a „Temps" négy ezer példánynyal többet ád el mint rendes körülmények között. Nsgyon sokat lehetne irni a párizsi hírlapokra], hanem: II ne faut pas tout dire! . . • A viszontlátásig. JOANOVICS PÁL, tizenhetedik évfolyam. ZALAI KÖZLÖNY. FEBRUAB 28-án. 1878. — Gyásxhir. Következő gyászjelentést vettünk : Dobiovita Helena mint saját, ugy testvére Mauritzi Dömötör nevében rokonainak és ismerőseinek szomorodott szívvel jelenti édes anyjoknak Mauritzi Annának született Milo- sevics cs. kir. Consul özvegye febr. hé 25-én regjjí-li 4 órakor rövid szenvedés és az utolsó kenet ájtatos felvétele után élte 85 ík evében történt gyászos elhunytár. A boldogultnak hült tetemei e* hó 26-án délután 4 órakör tétettek örök nyugalomra, az engesztelő szentmise-áldozat pedig f. évi április hó 8-án a helybeli n. gör. templomban fog megtartatni. Nagy Kanizsán, 1878. február hó 25 én. Béke poraira ! — Meghívás. Folyó évi márczius hó fi-én, azaz húshagyó-kedden saját helyiségemben jótékonyczélu munkás tánczvígalom fog tartatui Szalóki és Boros zenekara közreműködése mellett. Belépti dij 40 kr. Kezdete es''i 8 órakor. A tiszta jövedelem felét a nagy kanizsai iparos segédek betegsegélyző egylet pénztára javára fogom adományozni, mely-régből a felülfizetéaek köszönettel fogadtatnak. JÓ «»telek és italokról ugy pontos szolgálatról gondoskodva leaz. Előre váltott belépti jeeyek kaphatók saját vendéglómben ós Weber Jakab kávés urnái. Knortzer Károly vendéglős. K nemes irányú vigalmat óhajtjuk, hogy fényes siker koronázza. — Eljegyzés. Dr. Dietrichstein megyei t. {V.orvos ur müveltlelkü bájos leánya, á a-r o I t a kisasszonynyal Ernst Ignácz pan-csovai kereskedő ur a napokban jegyet váltott. A boldog pár esküvője Nagy Kanizaán f. évi május hó folytán tartatik meg. Tartós boldogság kisérje frigyöket! — Esküvő. Február 26-án vezette oltárhoz Hám Forencz tarányi uradalmi íőerdéaz Tapsonyban a bájos és szeretetreméltó Vincze Kmilia kisasszonyt, Vincze Adolf esztergomi t''.''.kaptalan-uradalmi érdemdús tiszttartó urnák ieányát. — Ax iparos egylet jótékony czélu tánczvigalma a „Korona" vendéglőben rnárcz. 2-án tartatik meg, akik e tánczvigalomra tévedésből meghivót nem kaptak volna, szíveskedjenek az egylet alelnöke Kápli Antal úrhoz fordulni (^Városház utcza Marschal-íéle butor-raktár irodába) s azonnal szivea készséggel intézkedés történik. - Előleges szini jelentés. Nagy Ka-nizs.i városa nagyérdemű közönsége! Alulírott színigazgató tisztelettel értesítem a n. é. szín-pártoló közönséget, miszerint jól szervezett operette-, népszínmű- és drámai színtársulatommal előadásaimat f. é. tnáiczius hó 9 én, szombaton a „Szarvas" vendéglő nagytermében meg-kezdendem. Első előadásul adatik : „Girotle-Gi-rotía* közkedvességii nagy operette3 felvonásban Lecoquetól. — Midőn a n. é. közönség becses pártfogását kikérni bátorkodom, el nem rau-íasz''.natom becses tudomására hozni, hogy rövid itt mulatásom alatt a legújabb és legked veltebb operetteket, népszínműveket és vigjáté kokat fogom müsorozatomban fenntartani. Előadandó uj operettek: „GiroÜe-Girofla", „Kis menyecske", „Bajvirág" , „Herczegasszony „Conti herczeg", „Kisasszony feleségem*, „Robinson", „Fatinicza", „Kapitány kisasszony", .Kis doctor", „Koziki*, „Nanon csaplárosné" stb. — Uj népszínművek: „Sárgacsikó", „Szegény legény", „Falu első legénye", „Táltoa a világ csutja", „Csirkefogó", „Trézsi asszony;" -Két dudás egy csárdábaD*. „Mátyás király első kalandjai" „Bogári Erzsi", „Betyár kedvese", „Szegedi halászok", „Gyűrűs legény", f-t. Látványosságok : „Meluzina a habtündér", „Dráma a tenger feuekén,u„StrogoÜ''Mihály " ötb. Vígjátékok. „Ibolya faló ," „Járvány ,u „Nagyon szép asszony, „ A Clubb," „Samu bácsi," sat. Harmincznyolcz tagból álló társulatom, melyeta vidék legjelesebb egyéneiből szer veztem egész télfolytán az. kir. Pécs városában együtt működvén műaorozatom betanulva s előadásaim kerekded és öaazevágók leendenek s miként Pécaett szerencsés valék a n. é. kö zönség pártfogását és elismerését kinyerni: bátor vagyok remélni, miazerint a n.-kanizsai lelkes és műértő közönség sem fogja megtagadni hazafias becses pártfogáaát. Maradok alázatos szolgájuk Gerőfy Andor azinigazgató. Midőn e azinügyi jelentéat egész terjedelmében közöljük, örömünknek adunk kifejezéat, hogy ily jeles színtársulat szerencsélteti városunkat a böjti idény alatt. Előre ia felhívjuk városunk h a vidék értelmiségét, hogy e pártolásra méltó s ritka műélvet nyújtó magyar színtársulatot kiváló figyelmébe részesíteni szíveskedjék. — Svastics Benő zalamegyei alispán ur a városi képviselő válaaztáa alkalmára mai nap városunkba érkezett. Iaten hozta körünkbe! — Ko márvár oson egy 22 éves egyén gyomorfájáaban azenvédvén febr. 25-én egy borotvánál felmetszette haaát, de az ujabb fájdalom érzete következtében caakhamar maga bevarrta. Másnap a járáai orvoa kivitetett hozzá. — Veszprémből Írja levelezőnk. Városunknak ez idei farcang alatt ugyancsak kijutott mindenféle mulatságból; de minden- nek daczára kevés kivétellel mindegyik sikerült. Emmeilelt nem feledkeztünk meg a komoly dolgokról sem. Harmath Gergely gymn. tanár mult vasárnap febr. 24-én d. u. Vz^-kor felolvasást tartott a gymnasiumi épületben a telephonról, melyre igen szép azám.u férfi éa női inlelligena közönaég jelent meg, mely a legnagyobb érdeklődéssel hallgatta a felolvasást és gyönyörködött * telephonnal tett gyakorlati kíaérletekben. A felolvasó tanárt fárodázásaért élénk éljenzéaasl jutalmazta meg a jelenvolt közönaég ugy felolvasás közben, mint az után. Ugyanez nap este a jótékony nőegylet köz-vacsorát rendezett, mely várakozáson felül jól sikerült. A bevétel megközelíti a háromszáz forintot. A íeaztelenaég é8 kedélyeaaég jellemezt j as egész kösvacsorát. — Sojyronban egy 48 gyalogezredben közvitéz a lőporos kamaránál őrt állván, puskájával kezét meglőtte, nem tudni azonban, hogy akarva vagy nem akarva történt-e. — A zalaegerszegi „nősegélyző egylet" márczius hó 2 án az „arany bárány" czimü veudéglő nagytermében tombolát rendezend melynek tiszta jövedelme a helybeli szegények közt valláskülömbség nélkül fog felosztatni. E jótékony czéit a n. é. közönaég külöüöa figyelmébe ajálva minél számosabb látogatásért esedes a rendezőség. Kezdete 7 órakor. Belépti-díj 50 kr. — Egj tombola jegy 15 kr. Feiülfizetések köszönettel fogadtatnak. Tombola után táncz! — Színészet. Sümegben f. évi feb. 21. Balogh Alajos társulata által adott: „Az Ördög naplója" franczia vígjáték fordította: Egresay Béni. Bár a kevéa közönaég nem cainálhatott animót, az öa8zes szereplők mégis oly remekül feleltek meg kötelességüknek, hogy méltán fól-tehetjük, miszerint ezen művészi bemutatás általa közönség figyelme a társulat felé fog irányulni, 8 az eddig mutatott közöny pártolással cserél* tetik fel. Szombat 23-án „Don Caeaar de Basán garafai gróf". Franczia azinmű 5 felvonáaban. írták Dummanair éaDennery, fordította Dióay. Sejtelmünk valósult, közönaég igen azép számmal. A játszók oly kéazűltaéggel léptek fel, hogy a sugó csak pro forma veaztegelt a neki rendelt helyen ; ebből ki folyólag a hatáa nem is maradt el. Az általános tetszés, többszöri tapa-ban nyilvánult. Dicaérettel kell megemlítenünk : ifj. Baloghot, (Robin) (és Caesar) mindkét azere-pében megmutatta — ő nemcsak a szini képez débe járt, hanem o t t tanult! — Ezenkívül Baloghnét (Konquerollea bárónő) Tóthnét (Marietta) Balogh (Kapiniere) — szerepükben tö-kéleteaen helyökön. Vaaárnap 24-én „Ripacaoa Pista dolmánya" népszínmű dalokkal, táncz-ezal — Irta: Rákoai Jenő. Eltekintve az elmaradt dalokat, tánezot, mit a közönbég egy réaze befejezet után is várt! az előadás iámét sikerültnek mondható — kitűnő apa volt Ligeti (Bangó), daláért megtapsoltatok Tóth, — benső küzdelmeit jól tükröztette: Galló, (^Pista) az előadást élénkité Váradi (Czigány,) kit midőn játékáért kiemelünk, egyszersmind elmondjuk, ha már egy darabban több szerep jut osztály részül, ne kímélje a zsidó és czigánynak jobban eltérő arcz maskirozását megadni. A terem telve. c. — Rövid hírek. A franczia köztársaságiak százados ünnepélyt akarnak rendezni Voltair tiszteletére. — Krímben cbolera kezd mutatkozni. — Szt.-János és Bóny között a postakocsit megtámadtak, de a kocsis pisztolylövésekkel a támadók inába durrogatta a bá torságot. — Berlinben egy veodéglős gyermekeit meg gyilkolta, azután magamagát akasztotta fel. — A new-yorki kereskedők boltjaikat éjjel is nyitva tartják a netalán akkor vásárolni akarók kényelmére. — Az orebzok szá mos elfogott lengyelt, kik török szolgálatban voltak, kivégeztek. — Fehérmegyében a régi jó magyar körtánezot kezdik felkarolni. — Egy fatörzs lesz látható a párisi közkiállitáson, melynek átmérője 20 meter. — A „Miskolcz" czimü lap ellen sejtóper indíttatott. — A fővá rosban egy 80 éves nő öngyilkossági szándékból fölmetszette ereit. — A persa sah magántitkára a jövő héten Bécsbe jön, hogy ura megérkezésére az előkészületeket megtegye. — Háborús hirek A „Standard" szerint a czár sürgönyzött a szultánnak, hogy megszakítja as alkudozásokat s megszállja konatantinápoly t, ha a béke hamar meg nem köttetik. — Platonoaz mellett egy elkeaeredett harezban a görög fölkelők megverettek. — A .Constitutionel" jelenti, hogy Anglia és Ausztria a fölött alkudozik, hogy még a con-greaaua előtt az 1856. é8 1870-iki szerződéseket érvényesítsék. — Bécsi hir szerint a minister-tanáca elhatározta a delegatioktól 50-100 milliónyi hitelt kérni. — A török-küldöttek haboznak a muszka feltételeket elfogadni Általán a politikai látkör ismét beborult. — Konstantinápolyból feb. 24 én irják, hogy a békefeltételek rendben vannak ''a a praelimi-naria szerződést ma San Stefanaban aláírják. — A béke neve: Konstantinápolyi béke. Nagy kanizsai tiszti önsegélyző szövetkezet. Mérleg 1877. évre. Activák frt kr. Pastivák 1 frt / kr. ♦ Pénztári maradvány . . 32 69 : Tőke ...... 8101 — Anyag készlet (nyereség és ■ |! Tartalék alap .... 151 69 veszteségi számla alapján 591 87 801 24 Felszerelési alap ... 25 j Mult évrőlkifízetlenoszt&lék 48 oo Tagok tartozásai 8788 ■ 25 Köles, tartóz. (Grandpierrenek) 335 _ Összesen 9437 81 i Összesen 9437 81 Nagy-Kanizsán, 1877. évi deczember Bl-én. I Vegyes hirek — Haláljóslat. ¿844. october 6-án a Bécaből Budapestre induló gőshajó fedélsetén fényes táraaság vala együtt: a török nagykövet egész kíséretével Budapestre utazott. A társaságban különösen feltűnt egy magas, szikár férfiú; napbarnitotta arcza elaő pillanatra keleti ssármaeásáról tanúskodtak; öltözéke hosazu megviselt kaftánból állott, óaz fejét zöld turbán takarta. Szegény dervia vala, ki Budára zarándokolt Gul-Baba sírjához. Mindenki legnagyobb tiazteletet tanúsított a jámbor férfiú irányában, sőt a nagykövet ia mélyen meg hajtotta magát előtte. Pozaonyban előkelő, méltóságtelje8 magatartású egyén azállt a hajóra; karján gyönyörű hölgyet vezetett, két caino8 kis lányka társalkodónéjukkal követé őket. Ez a személy gróf Batthyány Lajos volt, Magyarország későbbi miniaterelnöke. A gróf különöa érdeklődéssel viseltetett a török dervis iránt; hozzá lépett s török nyelven társalgott vele. A dervis e nyájasságérti hálából jövendölni akart. Batthyány leveté keztyüjét s kezét nyujtá a dervisnek. Ez figyelmesen szemléié a kéz belsejének vonalait a ég felé mutatva azomoru pillantással mondá: „öt év mulvau „Hogyan öt év múlva meg kell halnom*? kérdé a gróf némi ámulattal. „Allah nagy éa kegyelmes! öt év múlva befogad ölébe!a Mosolyogva fordult a gróf egyik jelen volt barátjához mondván: „Lám valamennyi tervem dugába dől; 25 évre lett volna szükségem, hogy e hazát boldoggá tegyem éa im, mily rövid határidőt tűznek ki azámomra". öt évvel kéaőbb 1849. october 6 án Gróf Batthyány Lajo8 Magyarország első felelős ministerelnöke az uj épület egyik zugában osztrák katonák pusksgolyói alatt lehelte ki nemes életét. — Koldus humor. Szathmáron egy mindkét szemére világtalan, öreg koldus betért nem régiben a város egyik szemorvosához kéregetni. Az orvos megvizsgálta a vén koldus szemeit a azzal vigasztalá, hogy az egyik azeraéről köny-nyen eltávolithatná a hályogot- „Nagyon kö szönöm az orvos aziveaségét, — szólt a koldus, — de hát azután hoíjy fogok — megélni?'' — Nyolez rablógyilkost végeztek ki egyszerre a napokban Belgrádban. Reggel 7 órakor megkondult a lélekharang a a nyolez rablógyilkos ökröktől vont taligákban elhagyta a börtönt. A bűnösök kettenként voltak összekötözve s egy csoport rendőr beláthatatlan ember-tömeggel kisérte a szomorú menetet. A tömegben különösen asszonyok voltak nagy számmal. Az elitéltek közt, kik két asszony koponyáját zúzták szét, gyermektől kezdve aggastyánig, képviselve volt úgyszólván minden kor. Az egyik gyilkost gyermekei követték egy kocsiban, a többieket rokonaik és barátaik. Mind nyájan czigarettáztak a nevetgélve tréfáigattak az őrökkel és a melleltük haladó ismerősökkel. A menet egy kávéház előtt állapodott meg s itt régi jó azokás azerint az atolaó.fiissitőt — rakiát éa kalácaot— nyújtották az elitélteknek. E friaitő természetes következményeként oly derült hangulat vett erőt a társaságon, hogy a legtöbb elitélt jóformán nem is tudta, miért van a végzetes taligához lánczolva. A városon kívül levő vesztőhelyen, a Kalimedánon már megtörténtek az előkészületek. Egy mély gödörben nyolez bitófa volt fölállítva. A menet ide érkezvén, egy hivatalnok fölolvasta as Ítéletet, azután a pópa áldását adta a deliquen aekre. As utóbbiakat erre odakötözték a bitófák hoz a már a kivégzésre került volna a sor, midőn as egyik elitélt szólani kívánt. E kérését teljesítették éa főloldozták a .szónok" kötelékeit, ki ezután kifejtette, hogy nem bánja meg gyilkos tettét, mivel ar áldozatok oly üs-letet folytattak, mely már sok fiatalt döntött végromlásba. A közönség a beasédet helyoslés-sel és élénk „civio bratache"-vel fogadta. Befejezvén beszédét az elítélt ismét a gödörbe ugrott s mintán megcsókolta társait, ~ nyugodtan engedte megkötöztetni magát. Öt perczczel kéaőbb 8örtüizel vetettek véget a gonosztevők életének. így írja le a rémes históriát a bécsi „Presse. ■ — A szó szerint 6rt«Um. Sedletzben történt a napokban, hogy as ottani törvényszék egy fiatal paraszt menyecskét valami kihágásért tíz napi fogságra itélt. A menyecske mindjárt meg is kezte a büntetést. Az nap este megjelenik férje aj börtönőrnél, hogy hát eressaze ki feleségét. — „Hát már hogy ere«steném, mikor tíz napot kapott." „No hát persze, hogy csak tiz napot, de nem tíz éjszakát is, azért éjjelre majd csak hazaviszem.* Már, hog^ aztán a börtönőr ia igy értelmezte e az ítéletet, arról nem azól a krónika. Lottohuzátt. Bpesfcfebr. 23-án : 19, 18, 74, 75, 10. Lúicz, „ „ 52, 77, 2, 22, 17. Brünn, febr. 20-án: 71, 83, 45, 21, 14 Papírszeletek. -né uj szobalányt fogad, mert a régi nagyon luata volt. Egy tűzről pattant leányt küld neki a „Zu-bringerné." — De aztán fürge, életrevaló vagy-e? — kérdi az asszonyság. — Ha az vagyok-e 1 kiált fel Böske nagy hetykén. — Csak tessék ott kérdezősködni, ahol az imént szolgáltam. Azért kQldtek el, mert a nagyságos asszonyt — pofoniltöttem. Ténsasüzony (a piperésznőhöz :) Istenem, kis-aszszony, hisz maga az egész diszt a kalap balfelére tette, — ez igy nem megy ! Piperésxnő : De asszonyom s divat ugj kivánjal Ténsaaszony : Hm, — de ez már egyáltalán nem megy ; — lássa, a templomban a Szokott helyem mellett balra egy fatális oszlop van és miatta Csak jobbfelől lehet rám látni M-ra utazott a p-i ember s kérdéa b-i vasut-őrtől : Ugyan kérem őr ur ! ez a repülő vonal me-Kyen M felé ? — az illető szárnyvonalat értett a repül5 vonal alatt. A p-i tanulónak, tanára a következő latin mondatot adta fel lefordítás végett : „Qutta cavat lapidem." — A tanuló igy adta visssa a helye« fordítást: A guta megütötte a követ. János gazda igen nagyra volt vele, hofy tudott olvasni Egy újságot is járatott s azt hitte a jámbor, hogy ó most már nagy kanállal tömte magába a tudományt ós a bölcsességet. Egyszer azt kérdezi tőle szomszédja, hogy miféle újságot járat ? — Egy napilapot — lőu a hetyke válasz. — Hát sátán mikor jelenik meg az a napilap? kérdési odább a szomszéd bámuitában lehetőié? ellátva száját. — Minden — csütörtökön és vasárnap — felelt János gasda nagy bölcsen. A gondos háziasszony. Egy pesti sütŐmes-terné hátánál szőre-szálán elveszett a kis gyermek czipője. összekeresték mind a szobákat apróra, de sehol sem találták. Végre fölmetszenek egy reggel sfltOtt kenyeret as ebédnél és abban megtalálják a kis gyermek caipőt egészen. — No hissen mindig mondtam is én, hogy as én hásamnál nem szabad semminek sem elressni l — kiálta föl diadallal a gondos házinő. Szerkesztői üzenet. 2673. .Egy ifjú búcsúja* nem közölhető. 2674 M. t A. Azonnal elküldetett. 2675. G. A. Pécs. Odvösöljük, a lehető gyorsan intézkedtünk. 2676. A. H. Bécs. Nagy érdekkel tanulmá-uyozzuk s minden esetre hová mólunk. 2677. A. K. Budapest. Jötő számra maradt 2678. B. I. Hazafias készséggel intézkedünk 2679. M. FI. Hálás kfesönet a gyengéd figyelemért. . 2680. K. M. Köszönjük. Felelós szerkesztő : Báttrfi LajtS. TIZENHETEDIK ÉVFOLYAM. ZALAI KÖZLÖNY. FEBA2-178 «»t»| ^ | Díszes és izlesteljes füzértAncz-jelvenyek (Ultin o fáoa) HJ^^» tánczvigalmi meghívók és tánczrendek bő választékban WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedésében királyi! ag szabadalmazott Császár kizárólagosan ^E^jgp^SSPS^-Jí > PURITAS Haj - ifjitó - tej. A ,Purit«8'' nem hajfesték, hanem tejnemli folyadék melj majdnem azon csodálatos hatással bir, hojfy ősz hajakat megifjít, azaz las-»ankint még pedig legkésőbb tizennégy nap alatt ama «int visszaadja, melylyel eredetileg birt! A .Puritán- nem tartalma* festékanyagot. A haj tettxés szerint vízzel mo*athatik. lehet fehérrel átvont vánkoson aludni, ét gőzfürdőket használni, a festőknek nyoma sem vehető ószre, mert a V PurltM" H nem fest, hant-tn ifjitja és pedig a leghosszabb és legdnsabh női híjtatot és a férfi haját és szakállát. Kgy üveg .Poritas" ¿ra 2 frt. (postai szétküldésnél 20 krral több « készpénzzel vagy utánvéttel kapható : Francz Ottónál Béc« Mariabilfer-3traase 38- szán. — Nagy-Kanizsán valódi miuGségben Práger Béla gyógyszerész urnái. (512 25—25) Sütöde bérbeadás. Somogyi Ede. Olasz társalgási nyelvtan 2 frt. Toldy Z. Magyar szent Erzsébet élete kötve 1 frt. Dillnberger E. Gyógyászati vény zsebkönyv 1 frt. Javaslat a közép iskolai rendtartás módosításához 50 kr. Korn P. A. die Svmpathien fiir die Türkén in Ungarn Keszthely városban egy jó hirben álló sütöde , mely j ^q ^ fehér- és kenyérsütéssel valamint liszt kereskedéssel foglal- • ^ Victor. Égy bün története I. 1 frt 80 kr Dönytvénytár. M. kir. cunt semmitoszéki határozatai kőzik s a mi fó — alkalmas jó helyen áll, kedvező XVII. folyam. 2 frt. Dárdai S. közigazgatási Döntvénytár II. folyam 2 frt. feltételek mellett bérbe adandó. Ügyrend az árvaszékek részére 25 kr. Vá''mbéry A. Indiai tündérmesék kötve 2 frt 40 kr. Minden további felvilágosítással Keszthelyen a háztulajdonos Laab Antal szolgál. (552 2 Nagy papok életrajza 2 40 kr. 8) Mangold Lajos világtörténelem 1. Ókor 3 frt. ; Vajda J. Találkozások. Budapesti életkép 1 frt 20 kr. Arbot J. Álmok álmodója 1 frt 60 kr. Menyharth Z. Kalocsa vidékének növény tenyészete. 1 frt 40 kr. A köszvény és csúz gyökeres gyógyítása Számtalan ki«-rlet mán és orvosi tekintély ae-gltségevel sikerült vaiahára a koszvény és csúzbnr szenvedőknek egy mentő szert nyújtani Ezen szít álral már az elévült. va?y a csirájában levő, vapv ^ pedi? oly bajok is. melyek ollen sehol sem találta tort segedelem, örök időkre kigyógyítani. Hogy ezen gyógymód az ily betegségeknél sz>-kásos ezer és ezer km nz«iás«al semmiféle kapcsolatban nincs, eléggé b«bir.<«nyithatom azoti számta-an hála- és elismerő iratok által, melyek szerpm feltalálása óta bir tokomba« vannak. így némelyek ki.zillr.k jelentik, hogy ¿yógymódom kezdetétől már az első napon a csuklóban a fájdalnwk enyhültek a daganatok elenyé^tek, sőt «rős meghűlés után is menttek maradtak ezen makacs bajtól. Mások . kik már rég*n lemondtak ejfészbéjfük helyreállasának reményéről, és kétaégbeesetben néztek a jüvőbe, mely flrök bénaságot igért számukra, axt írják, hogy betegségük már néhány iap mniva könnyebbölt. hogv a kftssvóny-gumók rflvid idő alatt meglágynitak és feloszoltak, röviden, hogy az egészen mnr, v és használhatU» tagok r«vid idő folytán rendes mukndésflkrn alkalmasakká lettek Csak néhány példa ez ez*n szerek bámulatos gy^gyerejéről. Hozzátehetem még, hogy ez<-k nemcsak egye« esetekben. han»-m a köszvény valamennyi töaetei-nél és ezek kíséreténél, legyenek azok egyes testrészeken vagv az egéaz testen elterjedve,'' rendkívüli hatással vannak a beteg szervezetére, azokat normális állapotukba visszavezetik, és ipy a bete/et a lehető legrövidebb ido alatt kigyógyitják A Htm bog-féle szerek legkitfinibb hatásoakoak bizonyultnak faj-kéaz vénynél, es a makacs C*Jp6-fijdal»a ellen. Egjruttal a gyógykezelés a legffryszerflbh. és nem nem akadályt«, sem használata nem okoz fajdalmat. A kik gyógyulást keresnek, legyenek azive-sek nekem nem a betegség okairól a netalán már haaanált syögy-saserekről, hanem inkább arról Írni tüzetesen, hogy testük, mely részeiben és mióta lappang a fájdalom, egyúttal lakhelyüket pontosan kö>őlni Kívánatra kész vagyok a gyógykezelés előtt ennek megbír. batnságáról kiváló bizonyítványokkal szolgálni, melyek egvut-•»I i csekély költségről is diwérő tanúságot teaznek. a melyekbe egesz gyógykezelésük kerfil. ^554 1— Holz0ra.h»>n Mn.in.ni fr*r> Ir fn i-tka r, Wajdits József köny vkeresk edésében Nagy- Ka n i zsán következő uj regények füzetekben kaphatók u. m. A Gályarab vagy a velenczei rémes éj. Irta Brükl G. a füzet 25 kr. " | , , . , r „ A . nyomasavai egyuu i in iu ki. uuu pexuuuy c. m .¡\> A ^s^tórés drama!, társadalm, pogány. Irta Montep.n, ^ pél(Jáu} 3 frl 4u k,. Havauna-papiron 1UUÜ példán v- . a uze . r. névnyomással együtt csak 3 frt 50 kr. Továbbá Bámulatos olesósagu levélpapírok és borítékok. Mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak .... 2 frt 2\J kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . . 3 * 10 „ 1 „ fél minister.......4 „ 2ü „ 1 „ egész minister . . . . S — 9 , — „ 100 nagy negyedrétü leiiboriték egész név és lakhely kinyomásával eg>ütt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. X. a füzet 25 kr. Háború krónika a füzet 30 kr. Pór és mágnás vagy az újkor rabszolgái. Történ, regény. Irta Dr. Rafael a füzet 25 kr. A Kalóz király és gályarab Marinelli Marino, vagy a ve lenczei Bertalanéj a füzet 25 kr. Az ördög fia és a három vörös ember. Társadalmi regény. Irta Féval Pál a füzet 25 kr. Az ördög asszony vagy az élve eltemetett, a füzet 25 kr. 25 frauezia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-Sznleika a hárem gyöngye, \agy a Sztambuli fekete leány- ^ felirattal 30 kr., angol oO kr., 25 levélpapirés boriték rabló. Irta Brükl G. a füzet 25 kr. színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal Minden fentebb regényhez 2 — 3 diszes oiajnyomatu üo kr. kép széfes aranykeretben a melynek értéke 10-12 frt 20 levélpapír 20 botiték és tokkal 30 kr., szines monogram-csekély utánfizetéssel tartozik az utánfizetések minden há- maj csak 5,) — 50 levélpapir 50 borítékkal csinos tok-tulsó oldalán látható, postai rendelések gyorsan eszközöl- bail 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapir 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal diszes tokban 1 frt 50 kr. tetnek. Továbbá megrendelhetők még ugyanott : Monumenta comitialia regni transylvaniae. kötet Erdélyi országgyűlési emlékek 3 frt. III. co = íaá « • . 5 - i ő u - V. kötet. Magyar országgyűlési emlékek 3 frt. Fenyvessi Adolf. Az uj vámtarifa 80 kr. Régi magyar költők tár I kötet 2 frt. Történelmi tár. folyóirat 1878 I. 1 frt. 4 0 kr. Eródi B. Gyakorlati török nyelvtan 1 frt 50 kr. A m. k. belügy mi nister által kiadott ügyrend az árvaszékek részére 90 kr A Gyámsági és gondnoksági ügyeK rendezéséről 40 kr. Malot H. Ida és Carmelita. Szegény 1 frt. 60 kr. Fehér Ipoly. A vegytan rövid vázlata 80 kr. Kovács Ödön. A vallás bölcsészet kézikönvve II kötet 2 frt. 40 kr. Bizonfi F. Angol magyar szótár 4 frt. Zollner — Talabér. Egyhá/.i beszédek I kötet 3 frt. Háború krónika 8. 9. füzeL a 30 kr. A kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról. (Bagatell törvény,) 40 kr. Bansbonrgh Zs. Angol olvasókönyv 1 frt. 60 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, színes és gyászkeretü 100 példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. A fent emiitetteken kivül bármely lapban hirdetett imivek és folvóirátok minden ár felemelés nélkül Nagy-Kanizsán, nyomatott a kiadó laptulajdonos Wajdits József gyorssajtóján. 3000 kötetből álló magyar-német kölcsőnköny v tárát. Olvasási dij havanként csak 50 kr. |
